1

CHRISTIAN

Agresszív. Hatóságilag igazoltan.

Hajlamos az engedetlenségre.
Csavargásra. Vandalizmusra. Kisértékű lopásra.
Összeszorult az állkapcsom, ahogy ránéztem a diák aktájára. Kétszer is fel volt függesztve az év
elején…. egyszer egy iskolai botrány miatt, szarrá zúzta egy professzor kocsiját, a másik pedig
azért, mert iskolai időszakban iváson kapták.
Ez egy diák. Jézus Krisztus.
Nem számítottam rá, hogy átveszem a Thornbull egyetem igazgatói posztját az ősszel, de itt
vagyok, alig két hónappal a munkakezdésem után - a vártnál korábban, hozzátenném - és
foglalkoznom kell ezzel a szarral. Csodálatos.
Az egyetem aligha az a karrier, amit Marine Corps egy példányából választanak, de nekem ez
egy kihívás volt. Végtére is, az apám katona volt, én azt azt utat fiatalon megjártam, de az anyám
író és oktató is volt egyben. Ő egy tanító volt egy iskolában. Talán mindkettőjük kombinációja
voltam, ami elvezetett Afganisztánban az őrmesterséghez - ahol berugtuk a lázadók ajtaját és
lebuktunk a golyózápor elől - hogy aztán szilárd fegyelmet tartsak az ország leggazdagabb,
legaktívabb magániskolájában. Az anyám tudásával és az apám fegyelmével. Bátorság és
szilárdság, hogy tovább haladjak az USMC-ből.
De ahogy mondtam, nem ősszel kellett volna kezdenem. Ez azelőtt volt, hogy az öreg Lindon - az
elődöm - két hónappal az iskolai év vége felé, a nyugdíjazása előtt elhunyt. Nem volt rossz így
meghalni….. csendesen elaludni a feleséged mellett. Ezt gondolom miután láttam néhány szar
dolgot a Közel-Keleten. De mégis, ez egy egyfajta teszt, ami bíztatott, hogy telepedjek le West
Havenben és élvezzem a nyarat, csatlakozzak a lakókhoz ebben a gazdag, tengerparti városban.
Ráadásul a Thornbull Egyetem tudományosan tekintélyes, ezek a diákok annyira őrülten
hajtottak, hogy a vezetői igazgatóság, igazgatósági munkát kínált. "Nyári félévre." Egyes
iskolákban a nyári iskola volt az utolsó esélye a kibaszott diákoknak….. Hogy a lógósok
összeszedjék a szarjukat és elvégezhessék az iskolát.
Csakhogy mondjam, nem a Thornbull-nál. Ezen a helyen csak ez az egy módja van annak, hogy
adjunk még több esélyt az újrakezdéshez, mielőtt elkezdené a Yale-t, a Harvard-ot, vagy Cornellt,
bármit. Ez az egy módja volt annak, hogy a diákok elsőéves főiskolai szintűek legyenek, így a
gólyák is talpra álhatnak a szövetségi iskolákban. Úgy értem, a pokolba is, tavaly három srác
vette igénybe a nyári programot egy tőzsdei - kereskedelmi osztályban mielőtt elkezdték a
főiskolát ősszel.
Bassza meg, ugye? Ezek a gyerekek tizennyolc évesek, gazdagokhoz csatlakoztak és egész
életük gondosan el van intézve. Úgy értem, kergethetik a farkukat és sört ihatnak a parton és
szarnak többé a bizalmi alapokra. Talán nem ez a legjobb gondolkodási mód egy új igazgató
számára, de basza meg ez a véleményem ebben az ügyben.
Megérintem az asztalt előttem és kinyújtom a karomat, megfeszítem az izmaimat és érzem ahogy
felhúzódik rajtam az ingem, még mindig nem egészen ismerős érzés az ing és a nyakkendő.
Bármilyen érzésem is van a nyári iskolával kapcsolatban, az az új feledatom, hogy felügyeljek
minden résztvevő diákot, miközben előkészítem őket a nagy ugrásra a mélyben. Mondjuk Dr.
Lindon itt hagyott engem egy nagy rohadt gödörben, amit be kell töltenem a fokozatosan liberális
és előrelátó gondolkodásnak köszönhetően, mert azt hiszem a látottak alapján, ezen a környéken
a legtöbb ember megnézi a fizikumomat vagy a katonai életemet és a fenébe is, a tetoválásomat
is, amit még egy egész öltöny sem rejthet el előlük és bassza meg, csodálkoznak, hogy van egy
olyan munkám, mint egy igazgató.
Elmondhatom, hogy hogyan. Én egy átkozottul okos fiú vagyok.
És ez nem csak egy hencegő dicsekvés. A Stanford egyetem felső osztálya a MBA Wharton,
ahol a seggemet is kidolgoztam a túrák között. Igen, az apám felnevelhetett egy jó kis katonát, de
az anyám átkozottul biztos, hogy nem nevelhetett fel egy kis bolondot.
Ennek a bolondnak egy hosszú, átkozott nyara lesz. Mert az asztalamon nem más, mint ….. ez a
dosszié van.
Ez a diák.

A legtöbb gyerek ebben a nyári programban kék harisnyás, jó gyerek, egyenes, karót nyelt. Ez az
egy viszont nem veszi figyelembe a két osztályt, ami azt jelenti, hogy nincs érettségije. És
komolyan, ez a dosszié nagyon rossz. Kihágásról beszél. Káromkodik a tanárokkal. Iszik az üres
előadóteremben a délutáni órában. A közelmúltban „Végzett” . Egy idősebb igazgató ettől a
diáktól már a haját tépné. Kivéve, hogy itt tartunk. A beszámolókon és a rendőrségen keresztül a
Hailman professzor tavalyi vandalizmusára vonatkozó feljegyzési beszámolóját néztem. Úgy
értem, Jézus kibaszott Krisztus, a szélvédőt betörte valamivel és utána a kormánykerékre pisilt?
Megrázom a fejem és leveszem a vastag dossziét az asztalról. Igen, ezzel foglalkoznom kell.
Mégpedig azonnal. Valamin megakad a szemem és összeráncolom a homlokomat, miközben
megfordulok, hogy az íróasztal mögötti nagy ablakokra ránézzek. Ott van kettejük között…. két
fiú és egy lány, ezek a nyári féléves diákok. A csengő már becsengetett, de a gimnázium mögött
settenkednek idegesen körülnézve.
Összeszorult az állkapcsom.
És felforrt a vérem.
Mert ott van közöttük az én problémás diákom.
Tehát rossz hír, ami a másik kettőt illeti, az Isten tudja, hogy mit csinálnak az edzőterem mögött.
Teljesen figyelmen kívül hagyják a szabályokat és ezenkívül a hatalmamat. Mert ezek a kibaszott
diákok úgy gondolják, hogy csak azért, mert ők tizennyolc évesek és…. -„Technikailag” és
valószínűleg pénzük és kiváltságuk miatt - nem kell engedelmeskedniük a szabályoknak.
Felállok, az izmaim megfeszülnek és felfor a vér az ereimben. Igen, ott megy az én problémás
diákom…. nyílvánosan az átkozott irodám előtt haladnak, tudva, hogy akaratlanul is látom őket.
Határozottan megszegve a szabályokat egy istenverte vigyorral az arcukon, amikor csinálják.
Úgy gondolom, hogy egy kicsit túl sokat mutat meg a kibaszott combjából az iskolai egyenruha
szoknyája.
Ez... A...Kis...Kibaszott...Kötekedő.
Ó, elnézést, azt gondoltad, hogy az egyik srácról beszélek ugye? Dehogy. Tévedés.
Ezek közül kettő nem az én problémám. Láthatod, hogy az én problémás diákom a lány. Az én
problémás diákom 1,62 cm 55kg színtiszta gyötrö, kötekedő, nem megfelelő, ellenállhatatlan baj.
Egy kibaszott....
A problémám az iskola első napján jelentkezett, két gomb ki volt gombolva a felsőjén három
emelettel lent az irodámban, miközben Ms. Bernard, a francia professzor, odahozta azért, mert
azt mondta, hogy menjen a picsába.
De legalább francia nyelven.
Ott volt, ott üldögélt az én rohadt irodámban és várta, hogy megnézzem a fiatal, csábító kis teste
minden egyes négyzetcentiméterét. A térdig érő zoknijától a selymesszőke hajáig, a puha,
rószaszín, duzzadt ajkátm amely egy rohadt toll köré záródott.
Ezek a nagy zöld szemek a cipőmről a lábamra, a hasamra, a mellkasomon és az egész
testemen jártak. "Kemény" arc …. Nem vagyok ahhoz szokva, hogy úgy morogjak, mint aki ki van
éhezve.
És ő vigyorgott.
A csábítása túl tökéletes, túlságosan is forró, túlságosan is gyötrő és azok a rossz ajkak most
húzódtak egy fülledt kis vigyorba.
... És azóta kibaszottul kívánom.
Kívánom. Megszállottan a rabja vagyok. Egy átkozott pillantást vetettem rá és sikerült minden
kibaszott ősember vágyamat a felszínre hoznia. Kihozta belőlem a nyers, férfias vágyamat, hogy
… magamnak követeljem és megrontsam, hogy az enyém legyen. Kihozta belőlem a züllött
perverzt …. azt a részemet, amely az öklére akarja csavarni a haját és arra használja őket, hogy
lehúzza a puha ajkait a lüktető farkamra. Az a részem, amelyik szét akarja tárni ezeket a hosszú,
karcsú lábakat, megragadni a gömbölyű kis seggét és beléhatolni, a faszom minden egyes
centiméterét a szoros, édes kis puncijába tenni, addig baszni, amíg már biztos nem vagyok
abban, hogy örökre tönkre tettem minden más férfi számára. Elfelejtettem, hogy a nyarat azzal
töltöm majd, hogy a várost egyedülálló nők után kutatom. A pokolba is, elfelejthettem, hogy
kapok egy percnyi nyugtot is a munkában, vagy hogy éjszaka kibaszottul aludni is tudok majd. A
saját, éber gondolataim tele vannak vele és azzal, hogy mindenféle piszkos dolgot tesz velem, az
álmaimban minden egyes dolgot megteszek vele.
A neve Tempest Kensington.
18 éves.
És az én diákom.
És tudni akarom, milyen hangokat ad ki, amikor elélvez. Tudni akarom, mennyire feszes érzés a
puncija, miközben a ragacsos spermám minden cseppjét beleürítem a termékeny, fiatal méhébe.
Idén ősszel a Harvard-ra készül, de addig, a nyár folyamán nyomon követhetem és ő az én
problémám. Nagyon nagy, nagyon csábító, nagyon is jogtalan problémám.
Nem is veszem észre, hogy ökölbe szorítom a kezem addig, amíg észre nem veszem, hogy a
ceruza, amit az ujjaim között fogok, kettőbe nem roppan.
Kipislogom a mocskos álmodozásaimat a szememből, az íróasztalom alá dobom a ceruzát a
szemétbe és megfordultam, hogy az edzőterem mögé sétáljak, hogy megnézem, az a kettő rá
merte- e tenni a szaros kis kezüket.
Érzem, hogy a vérem felforrósodik.
Lehet, hogy rosszul kezelem a helyzetet, de nem érdekel. Valószínűleg nem. A tizenéves kis
srácok egy darab szarok és a szarnak baj szaga van, amit Tempest Kensington -ból már egy
mérföldnyire is érzek. Egy millió forgatókönyv fut végig a fejemben, mindegyik olyan, hogy ezek a
seggfejek rá merészelték tenni a kezüket arra …. ami az enyém.
Mert ő az enyém. Még csak nem is tud róla. Be fog hódolni a tekintélyemnek. És meg fogom
kóstolni az édes, kibaszott kis punciját.
Épphogy nagykorú. Teljesen helytelen.
Az én csábítóm, függőségem, szükségem. Az én romlásom a kockás szoknya és a térdig érő
zokni.
Sarkon fordulok, lecsaptam a dossziét az íróasztalomra és az ajtó felé rohantam.
Ideje ezt a nyári félévet elkezdeni a legjobban.
És magamnak követelni azt, ami az enyém.

2
TEMPEST

A cigeretta reszketett az ajkaim között, ahogy lassan egy nagyot szívtam belőle. Tudom, hogy
meglátott, ahogy idejöttünk. Mert tudom, hogy mikor van az irodájában és tudom, hogy látta,
ahogy “settenkedünk “az edzőterem mellé. Ismerem az olyan férfiakat, mint amilyen ő is…. a
szilárd, kemény, domináns, alfa férfit….. nem fogja hagyni, hogy ellógjunk az osztályból. Tudom,
hogy utánam fog kutatni.
Újra megborzongtam.
Tudom, hogy azon fog kapni, hogy rossz vagyok és azt is tudom, hogy ez mit jelent.
... Vagy legalábbis remélem, hogy ez azt jelenti. Tudom, hogy a szoknyámat túl magasan
hordom. Tudom, hogy túl sok gomb van kigombolva az egyenruhás blúzomon. Tudom, hogy
extra réteg rózsaszín szájfény van az ajkamon.
Tudom, hogy a legszexibb fekete tangában vagyok, amit múlt hétvégén vettem a
bevásárlóközpontban.
Tudom, hogy amikor Christian Knolls rajtakap azon, hogy kilógtam az osztályból azért, hogy
dohányozzak az edzőterem mögött, dühös lesz.
Tudom, hogy a gyönyörűen kemény állkapcsát majd összeszorítja és tudom, hogy a vastag,
izmos vállai meg fognak feszülni és az a szexi tetoválás is a nyakán és a csuklóján, olyan módon,
amitől olvadozni fogok.
Tudom, hogy meg fog büntetni engem amiért rossz vagyok.
... És akkor meg fogom majd mutatni neki, hogy milyen rossz is tudok lenni.
Egy másik ideges slukkot veszek a cigerettából és összeráncolom az orromat az ízétől, de
Istenem, remélem, hogy megéri. Látom, hogy Mike és Jon elsápad előttem. Mike gyorsan eldobja
a cigarettáját… Jonh szájából meg kiesik.
Megérzem magam mögött a jelenlétét, mielőtt még megszólalna.
A testem már azelőt reszket, mielőtt meghallom a mély, erőteljes, parancsnokian dübörgő hangját
az ajkaiból.
- Mi a fasz ez itt? – sziszegi. Az “s “ szó úgy hangzik, hogy a fülemből egyenesen a lábaim közé
hatol és azonal eláztatom a bugyimat. A cigarettámat kiveszem az ajkam közül, összeszorítom a
fenekemet és a combjaimat.
Érzem ragacsos hőt és azt, hogy szükségem van arra, hogy összeszorítsam a tangámat, hogy ne
csöpögjön ki a puncim közül a nedvem.
- Ti ketten. – morogja Christian az ujját fenyegetésre emelve….. még mindig nem fordultam
meg… Jon-ra és Mike-ra.- Ti ketten azonnal jelentkezni fogtok Dalton ügyvezető igazgatói
irodájában.
A két fiú csak rémült arccal bámul rám.
- Most, Uraim!
Mike és Jon megugrott a levegőben és kézzel – lábbal valósággal futottak a gyepen a főépületbe.
És mi ketten egyedül maradtunk.
-Forduljon meg Miss Kensington. – kezdte morogni a szexi, domináns igazgató mögöttem.
Nyeltem egy nagyot és arra kényszerítettem magam, hogy ne reszkessek előtte. A földre dobtam
a cigerettámat és ráléptem az egyik fekete, fényes cipőm sarkával.
- Tempest.
Esett ki a nevem az ajkából, amitől ezúttal megborzongtam. És tudom, hogy látta ezt. Lassan
megfordulok és érzem, hogy a pulzusom felszökik a magasba, érzem, hogy a testem teljesen
zselészerű, ahogy megfordulok a sokkal idősebb és számomra nagyon is tabu, hihetetlenül szexi,
durva és domináns igazgató felé, aki szinte az egyetlen olyan férfi a bolygón, akit szeretném,
hogyha a magáévá tenne engem.
Haboztam felnézni rá, de hirtelen kinyúlt a hatalmas karja és a nagy ujjai megérintik az államat.
Felemeli és arra kényszerít, hogy a szememet lassan végighúzam a szilárd, izmos testén, amíg a
szemem találkozik az övével.
És elvesztem.
- Nos. – morogta egy halvány, önelégült mosollyal az ajkán, összeszorított állkapoccsal,
miközben a szeme az enyémben égett. Nem mond semmit, csak hagyja, hogy a szó üljön, ahogy
ott áll felettem. A puszta jelenlététől annyira nedves vagyok, hogy biztos lecsurog a lábaimon, ha
itt állok vele hosszabb ideig, az sem segít, hogy úgy bámul rám, mint aki éhezik és én lennék az
utolsó étkezése. Végül csöndben bámul rám, amitől kezdek felizgulni, biztos vagyok benne, hogy
érzi az illatát a felizgultságomnak.
- Tök mindegy. – mondtam tiszteletlenül annyi bátorságot összeszedve, amitől a lehető
legrosszabb szavakat használtam. Fel akarom hergelni, mert azt akarom, hogy felcsattanjon.
Láttam az erőt a karjaiban és a vállaiban ahogy a tetoválás lüktetett az ingje alatt. Látom a
szemében a vadságot és ahogy összeszorítsa az állkapcsát amikor rám néz, a tekintély
megcsillanását, amiért kigúnyolom és elérem a tűrőképessége határát.
És én is akarom őt.
Ez a gondolat mindkettőnket megrémít és úgy felvillanyoz, mint még soha semmi. Mert látni
akartam, hogy Christian Knolls mit csinál, ha elveszti az önuralmát és nem tudja visszatartani
magát.
... És látni, tudni akartam, hogy akkor mit csinál majd velem.
- Nem mondhatja meg nekem, hogy mit csináljak….
- Csak figyelj. – ordított rám hirtelen. Ahogy leveszem róla a szemem és elfordulok, az erős,
izmos karja kinyúl és feszesen megragadja a csuklómat. Nyers forróság lángol keresztül rajtam
és esküszöm, hogy a keze tapintása a csupasz bőrömön a végig hulámzott a térdemen át
egyenesen a puncimba.
Felziháltam, a lélegzetem a torkomra akadt miközben a széles mellkasára nézek, majd felfelé a
kemény állkapcsára és teljesen elveszek a forró, tüzes tekintetében.
- Az irodámba, Ms. Kensington. – morogta, ádáz tekintetét rám függesztve oly módon, hogy
összeszorítom a combjaimat és mindent megteszek azért, hogy fel ne nyögjek. - Itt az idő, hogy
pontosan megtudd, mi történik a rossz kislányokkal az iskolámban.

4
CHRISTIAN

Egész úton előttem sétált az irodám felé. És én merev voltam. Megfeszült az állkapcsom, a
pulzusom száguldott és a farkam azal fenyegetőzött, hogy lyukat szakít a rohadt
öltönynadrágomon miközben nézem, hogy a feszes, tabu, kis gömbölyű segge hogyan mozog a
kis kockás szoknya alatt. És Istenre esküszöm, éreztem az illatát. Talán a samponját vagy a
mosószerét, de lehet, hogy a kibaszott feromonját. Bassza meg, bármi is az, megőrjít, amíg fel
nem ismerem, hogy mi is az, ami incselkedik az orrommal, ettől a fejem szédülni kezd és
majdnem elveszítem az összes kontrollomat pontosan ott, az iskola első lépcsőjén.
Ez a puncija illata. Érzem az édes, feszes, tiltott kis puncija illatát. Ez az ártatlanság illata amitől
zihálva felmorgok, elég hangosan ahhoz, hogy valószínűleg meghallhassa, mert látom, hogy egy
kicsit megugrott. A farkam gyorsan megvastagszik és kidudorodik a nadrágom elején, ahogy
követem Tempest le a főfolyosón - ami szerencsére üres ebben a napszakban - az irodámba,
belélegeztem a lány illatát tudva, hogy nem fogok tudni ebből visszatérni.
Bassza meg a következményeket vagy az én megszállottságomat, az erkölcstelenségemet vagy
bármilyen hatást. Tudom, összemosódnak a vonalak azzal, hogy megfegyelmezek egy diákot
miközben táplálom a saját vágyamat, de nem érdekel. Már két hónapot töltöttem azzal, hogy
szinte állandóan kemény vagyok emiatt a kis csábító miatt és nem fogom megtagadni magamtól
többé.
Én vagyok az igazgatója. Húsz évvel idősebb vagyok nála. De a fenébe a következményekkel. A
fenébe is a önuralmammal.
Ő jogilag már felnőtt, emelett van egy gyötrő kis hang, amely a fülembe suttogott attól a naptól
kezdve, amikor is először az életembe jött.
Tempest Kensington. egy A-osztályú kis kölyök. És hamarosan egy nagyon vastag, nagyon
kemény határozott fegyelmi adagot kap.
…. A térdem fölött a kibaszott bokáit a feje fölé tartva, miközben a farkam minden kibaszot
négyzetcentiméterét a szoros kis résébe csúsztatom.
Tudja hová megyünk és követem őt, még mindig szédül a fejem és a farkam, még mindig az
összes vér a farkamban lüktet ahogy belépünk a recepción, az igazgató irodájába. Ms. Vitney, a
recepciósom ragyogóan rám mosolyog, de leintem.
- Tartsa a hívásaimat. - morogtam, alig tudok beszélni, miközben figyelem, hogy Tempest megáll
az irodámban.
- Tulajdonképpen vegyen egy hosszú szünetet Milly. – mondom olyan ártatlanul, ahogy csak
tudom, ügyelve arra, hogy a számítógépes monitor közöttünk legyen, nehogy észrevegye a
kemény, vastag dudort a nadrágom elején. Az igazság az, hogy egyedül akarok maradni
Tempest-el. Azt akarom, hogy az iroda ajtaján kívül senki se hallhason minket, hogy mit fogok
tenni ezzel a kis kötekedővel vagy ami még rosszabb, félbe szakítson minket.
Milly éles pillantást vet az irodámra és Tempest-re, aki csak belülről állt, háttal az ajtónak.
- Ez az egy. – csattan fel és rázza meg a fejét. - Tudod mit mondanak, Mr. Knolls. Nem adhatsz
egy ilyen bajkeverőnek egyetlen talpalatnyi….
- Nem tervezem, Ms. Vitney. - mondom nyersen, vakító mosollyal az arcomon, amikor felállt az
asztalától, összeszedte az ebédjét és kabátját majd elindult az irodából.
Azt terveztem, hogy kilencet adok neki.
Megvártam amíg elment, mielőtt bezártam az irodai recepció ajtaját, aztán megfordultam és
beviharzottam az irodámba.
Tempest ott állt szembefordulva velem, seggével az íróasztalom szélén, az alsó ajkát rágcsálva.
Halkan felmordultam, akár egy állat, miközben becsuktam az irodám ajtaját és keresztbe fontam
a karjaimat a széles mellkasomon.
- Bajban vagyok, Mr. Knolls?
Dorombolja akár egy kiscica, a szeme vadul éget, a hangja szexin csöpögött. A vér hangosan
dobogott a fülemben és mindent megtettem, hogy ellenálljak a késztetésnek, hogy leszagassam
róla a ruháit és az íróasztalomra hajtsam, hogy addig basszam a csábító kis punciját, amíg be
nem hódol nekem, ha így folytatom tovább, nem fogok tudni többé hosszabb ideig ellenállni neki.
Nem, amikor így néz rám és rágcsálja azt az édes kis száját és így öltözködik.
Nem, amikor minden ösztön a fejemben azt sikoltja, hogy most pontosan itt akar lenni velem.
Idegesnek látszik, de nem félelemtől. Dacosnak tűnik, de nem a dühtől. Ez nem egy kis kibaszott
bajkeverő, aki az irodában találta magát az igazgatónál.
... Ez egy kis csábító és az arckifejezése azt mondja, hogy pontosan ott van, ahol lenni akar. Ettől
a gondolattól szorosan összeszorul az állkapcsom, a kezem ökölbe szorul az oldalam mellett. De
ha már egyszer ezt észreveszem, akkor nem leszek többé távol tőle. Lehet, hogy készen állok
arra, hogy Tempest Kensington-t felemeljem a térdemre, hogy megmutassam neki, mi történik a
rossz kislányokkal, de a szeme csak egy dolgot mond, hogy ő ugyanannyira vágyik arra, hogy
megbüntessem, mint én.
- Dohányzol? Igazán?
Vállat vonva próbálkozott szemérmesnek látszani, de ravaszul csak annyira, hogy kibaszott
étvágygerjesztőnek látszódjon azzal a dacos arckifejezéssel.
- Felnőtt vagyok. Megengedhetem ...
- Aligha. – morogtam feléje sétálva. Éreztem a kis testének a melegét, amikor közelebb kerültem,
mint valami lüktető jeladót, ami közelebb visz a bűnhöz és a kísértéshez.
Nyelt egy nagyot a kis hősködó cselekedete miatt és csak egy kicsit remegett meg, amikor
közelebb léptem és az én sokkal magasabb termetemmel fölé magasodtam.
- Szabad nekem dohányoznom…. - mondja csendesen.
- Nem, neked nem szabad. Legalábis nem az iskola területén. - szünetet tartok, szigorúan
összeszorítom a számat és egyenesen rá nézek. - Valójában tudod mit? Nem lenne szabad
dohányoznod.
Felhúzza a szemöldökét.
- És ki fogja ezt megmondani?
- Én .- morgok, közelebb lépve hozzá.
- Nem mondhatja meg, hogy mit tegyek. – húzódik el, zihált, a hangja és a légzése nehéz, a
mellkasának emelkedésétől és süllyedésétől az édes mellén megfeszült a blúz.
- Csak figyelj.
Felzihált, amikor egyenesen mellé lépek, alig egy hüvelyknyire, hogy megérintsem a testét a
testemmel. A kezemmel mindkét oldalán nekitámaszkodok az íróasztalnak, elálva az útját, foglyul
ejtve. A lélegzete felgyorsul és a szexi kis zihálása közvetlenül a farkamba hatol.
- Tudod, a dossziéd azt mondja, hogy gondjaid vannak a hatóságokkal.
- Biztos vagyok benne, hogy így van. - súgja vissza.
- És hajlamos vagy az engedetlenségre.
- Vagy talán nem szeretem, ha az öregek megmondják, hogy mit csináljak.
Az állkapcsom szorosan összeszorul, de a szemem megvillant, látva a szemében a tüzet.
Élvezi ezt. Élvezi a kis kibaszottul gyötrő játékát, nehezebben és nehezebben nyomva a
gombjaimat azt lesve, hogy mikor kap egy nagyobb reakciót. És bízz bennem, amikor azt
mondom, hogy nagyon nagy "reakciót" fog kapni.
- Szeretsz rossz kislány lenni, ugye erről van szó?
Nyöszörögni kezdett.
Kurvára nyöszörögni kezdett, amikor rossz kislánynak hívtam őt és Isten segítsen nekem,
mindent meg kell tennem, hogy ne tépjem le róla a ruháit, hogy most azonnal a magamévá
tegyem.
- Talán. – lehelte és az alsó ajka enyhén megreszketett, miközben a zöld szeme mélyen az
enyémbe nézett. Látom a repedéseket a páncélján, elkezdenek megjelenni….. ahogy az arcán a
színtiszta vágy is elkezd virágozni, egészen addig folytatódnak, amíg a szeme gyakorlatilag
könyörögni kezd, hogy temessem magam a lábai közé.
- Remélem, tudatában vagy annak, hogy a régi időkben a rossz kislányok seggét az igazgató
verte el.
Újra felzihált és az ajka megfeszült, ahogy nyelt egy nagyot. Aztán lassan kinyújtotta a puha kis
rózsaszín nyelvét, hogy megnedvesítse az ajkát és érzem a fenevadat bennem, aki tombolva ki
akart törni belőlem.
- Nos, kik vagyunk mi, hogy eltapossuk a régi hagyományt? - mondja csendesen.
- Most, itt, vannak szabályok.
- Nem vagyok a szabályok legnagyobb rajongója.
Hátrahúzódik, a mellei emelkednek és süllyednek, az arca pedig vörösre változik.
- Óvatosan - morgok.
- Mitől?
- Tőlem.
Tempest felnyög, és ettől a szexi kis ziháló hangtól a spermámtól nehéz golyóim lüktetni
kezdenek a szükséges kiadás hiánya miatt.
- Azt hiszed, hogy félek egy új igazgatótól, aki azt hiszi, hogy csak megjelenhet és ...
- Pedig kellene.
- Szívás….
Az állkapcsom összeszorult.
- Mondta már valaki neked, hogy egy kis dög vagy?
- Mondta már valaki neked, hogy öreg vagy?
Leomlik a saját elhatározásom.
- Fordulj meg. – morgom.
Tempest szemöldöke felszökött.
- Tessék? - kérdezte remegő hangon.
- Kibaszottul fordulj meg. – sziszegem jobbra lépve és hagytam, hogy érezze a testén a testem
minden egyes négyzetcentiméterét. Hirtelen felvinnyog és tudom, hogy érzi a forró, kemény
farkamat, ami a hasán lüktet. Egy hüvelyknyire hátralépek, helyet adva neki, hogy kövesse az
utasításomat.
- Mivel úgy tűnik, élvezed, hogy a rossz kislányt játszd, annak megfelelően fogok bánni veled.
Mondom rekedt, vastag hangon, ami azt mutatta, mennyire szükségem van rá.
- És mint ahogy mondtad, kik vagyunk mi, hogy eltapossuk a régi hagyományt?!
Az állkapcsa leesik, ahogy az ajkaim éhes, mohó mosolyra húzódnak.
- Fordulj meg Ms. Kensington. – morgom.
Tempest arca élénkpiros, nagy zöld szemei a rémület és a vágy között csillognak, amikor lassan
bólint. Lassan, mintha még mindig nem lenne biztos abban, hogy ez valóságos, megfordul.
- Hajolj le.- morgom mélyen, ahogy a szemem le és fel mozog a karcsú lábain.
- Mi… micsoda? – nyögött fel remegő hangon.
- Hajolj az íróasztal fölé – súgom sötéten a fülébe és a háta mögé léptem.
- Ms. Kensington, megmutatom neked, hogy az öreg, új igazgatód mit csinál az olyan rossz
kislányokkal, mint amilyen te vagy.

5
CHRISTIAN

Megteszi, amit mondtam és ettől felnyögök, ahogy nézem a gyönyörű, csábító kis kötekedő
megszállotságomat, ráhajolva a nagy íróasztalomra. A szoknyája felhúzódik magasra….. olyan
magasra, hogy láthatom a szoros kis segge alsó félgömbjeit. Láthatom, hogy a lábain az izmok
megfeszülnek, a szőke haja a válla körül van, miközben a könyökét az íróasztalra támasztja és
hátulról csábít. Megmozdulok mögötte, egy rohadt másodpercet sem várva elérem a szoknyája
szegélyét és felemelem…. egészen addig, amíg egy állati mély nyögés fel nem szakad a
mellkasomból, amiért az egész barackszínű segge ki nem lesz téve a számomra.
Egy kibaszott tanga van rajta. Nem vagyok biztos abban, hogy miért vártam valami közhelyest,
mint a fehér pamut kis bugyit az iskolai pornóból, de valami kibaszott, forró, felnõtt fekete
csipkében van, amely szorosan a feneke puha gömbjei között feszül úgy, hogy a fogaimmal
akarom letépni róla.
A szoknyája a dereka köré tekeredett, leeresztem a kezem, az összes ősemberi ösztön bennem
rekedt, mint egy fenevad, mielőtt a tenyeremet a puha seggére rakom. A lány nyöszörgött, hátat
fordítva és szinte finoman hozzányomta a kis seggét a kezemhez. Megmarkoltam szorosabban
és a farkam megugrott a nadrágomban, ahogy megragadtam a seggét a kezemmel.
- A rossz lányokat megbüntetik, Ms. Kensington. – dorombolom. Már teljesen kifulladtunk, pedig
még távolról sem tettünk semmit sem. "A szabályok,"de én le sem szarom. A vonzódásom és a
szükségem erre az angyali teremtményre, aki ki van nyúlva előttem, mindent felemészt. Ő az én
mindenem és megmutatom, hogy ez pontosan mit is jelent. Még akkor is, ha ezt a gyönyörű kis
segget addig kell csapkodnom, amíg vörös és duzzadt nem lesz.
- Ötöt kapsz, Ms. Kensington. – morgok halkan a fülébe, szeretem azt, ahogyan szó szerint
hozzám dörgölődik, ahogy az ajkaim súrolják a fülét. - Számold őket hangosan.
A kezemet visszahúzom és habozás nélkül rávágok a seggére.
Tempest visítása és a szájából kijövő nyögés hangja olyan, mint a szex hangja. Olyan, mintha
csak a nyelvemmel nyalogatnám a kis csiklóját, nem pedig a tenyeremmel verném el a bátor kis
seggét.
- Számolj. - morgok.
- Egy. –nyögi az én kis kísértésem, a tenyere az íróasztalon van és az ujjaival kapaszkodik.
Felemelem a kezem és újra lecsapok rá, a tenyerem csattanása a puha kis seggén
összekeveredik az ajkából felszakadt nyögéseivel és ez olyan élvezet volt a számomra, hogy
szó szerint lenyúltam és simogatni kezdtem a farkamat a nadrágon keresztül.
- Kettő!
A másik félgömbre háromszor ütöttem rá, ami csak még keményebbé tett engem. Kisikította a
"Hármat", majd "négyet " zihálva, fájdalmasan szexi kis nyögésekkel, miközben a segge világos
rózsaszín lett a kezemtől.
- Öt!
Az ötödik ütés az első félgömbre tér vissza, majd annak ellenére, hogy az említett öt megvolt
lecsaptam ismét a másik oldalra a hatodikat, hogy egyenlő legyen. Amikor végeztem, minden
egyes izom a testemben nekifeszült a ruháimnak. Minden kibaszott érzékem tüzes volt és a
farkam minden négyzetcentiméterét belé akartam temetni. Tempest felnyögött, a kezét hátrarakta
és a seggét nekem nyomta úgy, mintha többet akarna. Nagy kísértés volt, hogy megadjam neki
ezt, kivéve, hogy mást akartam.
Valamit, amire szükségem van.
A kezem a seggét simogatta, megnyugtatva a sima, rózsaszín bőrét. A másik felcsúszik a hátán
addig, amíg meg nem ragadtam a hosszú szőke haját és az öklöm köré csavartam. Gyengéden
meghúztam, de elég erősen ahhoz, hogy tudja mit akarok, miközben felsegítem álló pozícióba, a
kezemmel még mindig a seggén. Közvetlenül mögötte mozgok, mélyen beszívom az illatát. A
samponja és a bőre bódító illatát, majd a felizgult nedvességet a lábai között, amitől teljesen
elvesztem.
Mert lehet, hogy itt én vagyok a főnök, de tehetetlenek érzem magam vele szemben. Ő lehet,
hogy nem…. és valószínűleg nem is….. nem tudom még ezt, de ő olyan szorosan az ujjai köré
csavart, hogy alig tudok miatta lélegezni. És ez nem csak a tiltott kísértés. Nem csak a mocskos
gondolatok, amelyek miatt a feszes kis testét magamnak követelem.
Ez mind ő.
Ez a tűz a szemében…. A dacolása és az ereje, az, hogy mégha olyan fiatal is, mint ő, képes
emelt fővel járni és ellenállni ennek a merev, kibaszott városnak. Az, hogy ő teljesen önmaga és
a saját feltételei szerint él.
És nagyon is tetszik nekem.
Hozzám nyomja magát és hevesen zihálva lélegzik, a seggével fészkelődik a kezemen, amely a
seggére tapadt. A másik kezemmel, amely ökölbe szorítja a haját, magamhoz húzom, ahogy
ráhajolok és az ajkammal súrolom a fülét.
- Most már jó kislány leszel a számomra? – dorombolom.
Nyelt egy nagyot és nyöszörögni kezdett.
- Nem, Mr. Knolls.
Felnyögve a kezembe szorítom a seggét, miközben a kőkemény farkamat hozzá nyomom addig,
amíg fel nem nyög.
- Jó.
Felzihált, amikor a kezem egyre lejjebb csúszott a combjai között. Kissé széttárta őket, hogy
elérjem a bejáratát, ahogy az ujjaim végigsimítottak a teljesen nedves csipkés, fekete tanga felett.
Érzem a puncijának nedves forróságát az anyagon keresztül, a tenyeremet égőn rajta hagytam,
miközben a fogaimmal beleharaptam a nyakába.
A racionális gondolataimnak valahogy sikerül betörnie az elmémbe. Annak a következményére
gondoltam, amit már megtettem…..Nem mondott semmit sem arról, amit tervezek….. hogy ez az
édes kis angyal hirtelen jött az én ősemberes agyamba és arra kényszerítettem magam, hogy
leálljak.
- Emlékeztess arra, hogy mennyi idős vagy. – morogtam.
- Tizennyolc. – zihálta. - Néhány hónap múlva tizenkilenc éves leszek.
- Azt hiszem, ki kellene menned az irodából Tempest. - mondom halkan.
Megfeszült.
- Miért?
- Tudod, hogy miért.
Megfordul, miközben megragad amíg velem szembe nem áll, majd hozzám nyomja magát.
- Nem gondolod, hogy egy kicsit túl vagyunk már ezen?
Kérdezte zihálva, rózsaszín ajka fényesen csillogott és a nadrágomon a puncijának nedves
forrósága lüktetett a kemény merevedésem ellen.
- Azt hiszem, hogy már így is túl messzire mentem veled és nem kellett volna idáig jutnom. –
sikerült ezt kinyögnöm úgy, mintha valaha is megakadályozhattam volna, hogy megkóstoljam
azokat az ajkakat.
- Tizennyolc éves vagyok, Mr. Knolls. - suttogja és ez olyan, mint egy kibaszott csábító kis
impulzus, ami a faszomba hatolt. - Tizennyolc éves vagyok és akarom ezt, és….
Elhallgatott, a fogával az ajkába harapott és hagyta, hogy a szeme zöldje az enyémbe égjen.
- …. És szeretnék a te rossz kislányod lenni.
Az utolsó akaratom is megtört, mielőtt meggondoltam volna magam, az ajkaimat az övére
tapasztottam. Nem vagyok gyengéd vagy lassú és édes. Úgy csókolom, mintha ki lennék éhezve
és ő lenne az utólsó étkezésem.
És teljesen elvesztem.
Beleveszek a csókba, az ajkának puha ártatlanságába, a torkából előtörő apró kis nyögésekbe,
ahogy a száját fogva tartva, magamhoz húzom. A feszes kis testét hozzám préseli, ahogy
ízlelem a nyelvét és az édes, puha ajkát. A keze az oldalán van úgy, mintha nem tudná, hogy mit
kezdjen velük. Én tudom, hogy mit kell tennem az enyémmel. Lecsúsztatom őket a seggére, mire
felnyög, miközben a szoknyája alá nyúlok és megragadom. Az ő forró kis popsija feszes és
kíváncsian gondolok arra, hogy milyen érzés lenne, ha a két félgömb között lenne a farkam.
Elképzeltem, hogy a fenekét is a magamévá teszem és sikoltozna, amikor megtöltöm a
spermámmal.
Nyelvünk párbajba keveredik, mielőtt lassan felemeli a kezét, hogy az ingem alá nyúljon.
Megragadott és belenyögött a csókba, ahogy a kezem felfedezte a bőrét. A seggén tartom a
kezem, míg a másikkal lassan végigsimítok a csípőjén elől addig, amíg a tenyerembe nem fogom
a forró, nedves kis punciját. Mélyebben csókoltam, az ujjaim segítségével közelebb húzom és
végigsimítok a nedves punciján.
Felvinnyog és keményebben csókol.
A bugyija elülső része teljesen átázott és forrón ragacsos, összefutott a nyál a számban, hogy
megkóstolhassam. Az ujjaimmal dörzsölöm a ragadós kis punciját, majd felemelem. Eltolom az
ajkait, eléggé ahhoz, hogy az ujjaimat a számba tegyem és megízleljem az édes nedvét.
És most már mindenét akarom. Most.
Elkezdem leszaggatni az ingem gombjait és a kezei ott vannak, hogy segítsenek, kirángatva az
alsó részt, miközben lehúzom magamról. Lerángattam a vállamról a rohadt szar dolgot és a
nyögése hangjai turbékolássá változnak, ahogy az ujjaival és a szemeivel felfedezte a tetovált,
izmos mellkasom összes négyzetcentiméterét. Felnyögtem és újra lehajoltam, hogy birtokoljam
az ajkát és élvezzem a mámorító puhaságukat, miközben a kis kezei simogatják az izmaimat. A
kezem közöttünk mozog, lecsúszott a puha, karcsú hasára és az ujjaimat a csipkés bugyija alá
toltam. Lefelé csúsztattam, mire felsikított, amikor megtaláltam a finom, nedves, piszkos, forró kis
punciját. Az ujjhegyemmel finoman dörzsöltem a csiklóját, csípője az enyémhez rándult. A keze
az övemhez mozdul és rángatni kezdi, ahogy a kezem lejjebb mozdul. Az ujjaim megnyomták a
sima ajkát addig, amíg meg nem találom a mennybe való bejáratot. Elkezdek az ujjammal
beléhatolni és elakad a lélegzete, ahogy a szeme lecsukódik.
Itt az ideje, hogy ezt a kis csábítómat a magamévá tegyem…..
Megdermedek, amikor megérzem és hirtelen kijózanodok.
Kibaszott... Szent Isten.
- Te…. – Eltolom, mire megrándul az arca.
- Ne! Várj!
- Te szűz vagy. - mondom halkan.
Az arca elvörösödött.
- Kérlek – nyöszörögte csendesen.
- Jézus! – nyeltem egy nagyot, ahogy a valóság elárasztott. Mit csinálok? Amikor azt hittem, ez
egy piszkos kislány, az egy dolog. De nem fogom elvenni…. Megint leállítottam magamat és
hirtelen az összes vér lassan a farkamba hatolt addig, amíg keményebb nem lettem, mint
korábban. A csábító rossz kislány csupán csak egy rutinszerű színjáték. Mert a piszkos kis
csábító, tüzes és szexis kis Tempest Kensington még szűz.
Érintetlen.
Ártatlan.
Készen arra, hogy a magamévá tegyem. Hogy birtokoljam.
Istenem, el vagyok baszva. Nem kellene ettől a gondolattól keménynek lennem, de az vagyok.
Sőt, most még jobban akarom. Szeretném magamnak követelni őt és magamévá tenni, hogy
csakis az enyém legyen.
Hirtelen felmordulok, majd felé nyúlok és a kezeim a csípőjére csúsztak, miközben
visszaemeltem az asztalra.
- Miért nem mondtad el ezt nekem, angyal? - kérdeztem halkan és lecsókolom az aggodalmat az
ajkáról.
- El akartam mondani ...
- Mikor? – morogtam.
Nyelt egyet.
- Nem vagyok benne biztos.
- Mikor? Amikor szétterpesztem a lábaidat és belecsúsztatom a faszomat abba a feszes, szűk,
kis, mohó puncidba?
Tempest szeme az enyémbe mélyed és hirtelen az aggodalmat elemésztette a nyers, forró vágy,
amit a szavaim okoztak. Felnyöszörgött és az arca elvörösödött.
Tetszik neki, amikor ilyen módon beszélek hozzá.
- Vagy akkor, amikor a nyelvemet végighúzom a csiklódon a szűk kis seggedig, addig, amíg még
többért nem könyörögnél?
Nyögve nyöszörögni kezdett.
- Túl piszkos neked, hercegnő? - morgok és lerángatom a szoknyáját a derekára. A kezemet
visszateszem a combjai közé, végigcsúsztatom a bugyija elején és imádom, amikor a csípőjét
hozzám préseli.
- Uh… uh. – nyöszörögte.
A kezem oldalra tolja a bugyiját és az ujjaimmal simogatom a sima kis punciját.
- Akarlak. – nyögött fel zihálva, ahogy lassan dörzsölöm a punciját. – Kérlek, Mr. Knolls, nagyon
akarlak.
Az ősember bennem nem akar mást, mint az íróasztal fölé dönteni és úgy megbaszni, mint egy
megszállott addig, amíg már nem tud egyenesen járni. Az ölembe akarom ültetni és felnyársalni a
faszomon, fel - le lovagoltatni magamon addig, amíg a ragacsos nedve le nem folyik a golyómon.
Be akarom tölteni. Bele akarom spriccelni a magom minden átkozott cseppjét az érintetlen,
termékeny, fiatal testében. Újra és újra meg akarom csinálni addig, amíg annyira tele nem lesz,
hogy lefolyik a combján, ahogy sétál a folyosón, hogy mindenki megtudja, kihez tartozik.
Azt akarom, hogy megduzzadjon tőlem. Azt akarom, hogy ez a csábító hasa nagy legyen a
gyermekemtől. Ez egy mocskos, őrült gondolat, de ettől a fantáziától ki kell, hogy húzzam az
övemet, mert a farkam pulzálva lüktet és szivárog a bokszeremben.
Valahogy mégis, az a férfi, aki nem egy barlangban él az időszámításunk előtt, észhez térítette
az elmémet. És a faszomat.
- Nem tehetem. – morogtam és a fogaimat csirkorgatom, ahogy mondom.
Tempest arca összerándul. – Megteheted. – könyörög. – Kérkek Mr. Knolls, én tényleg….
- Nem fogom! – sikerült kinyögnöm. - Nem így.
- De én akarlak. - mondja halkan.
- Nem itt és nem így. – kényszerítem magam, hogy ezt mondjam, még akkor is, ha mást sem
akarok tenni, mint az ellenkezőjét. Még akkor is, ha szét akarnám tárni a lábait a bokáját
megragadva, hogy könyörögjön még többért, miközben a golyóim a seggét verdesnék minden
egyes döfésemnél.
- De - morgok, felemelve az állát, hogy találkozon a szeme az enyémmel. - Ez nem jelenti azt,
hogy nem fogom megtenni. Ez nem jelenti azt, hogy nem vagy az enyém.
Felzihált és az arca újra elvörösödött.
- Birtokolni foglak, Angyal.- suttogom. - De ha ezt megteszem, akkor azt nem egy kibaszott
irodában fogom megtenni, amikor a rohadt titkárnőm minden pillanatban visszajöhet az
ebédjéről. – rázom meg a fejemet, mielőtt lehajoltam és lassan megcsókoltam. - Amikor
elveszem azt az ajándékot, ami a lábaid között van, akkor az ágyban lesz és időt fogok rá szánni,
hogy úgy kezeljelek, mint egy átkozott királynőt.
Mert nem csak a teste az egyetlen, amit birtokolni akartam. Mindene kellett. Szeretném az
ártatlanságát, a szívét és mindkettőt birtokolni fogom.
- Királynő, mi? - suttogja és elmosolyodott. - Azt hittem, hogy a rossz kislányod vagyok.
- Bízz bennem, angyal, mindkettő leszel. – morogtam, mielőtt hirtelen becsúsztatom a kezemet
vissza a bugyijába. A szeme tágra nyílik és egy puha nyöszörgés hagyja el az ajkát.
- Most legyél rossz kislány és tárdd szét azokat a lábakat, mutasd meg nekem azt a szűk kis
puncidat.

6
TEMPEST

Olyan, mintha zuhannék, amikor Christian újra megcsókol…. puha, tökéletes ajka az enyémre
tapad miközben a testét hozzám préselte. A nyelvét a számhoz nyomta és kinyitom az ajkamat,
hogy bebocsájtsam ahogy belemorog a csókba.
Az övé vagyok.
Ez a gondolat forró tüzként megy keresztül rajtam. Tudom, hogy túl messzire mentem a
szemtelen fantáziámmal a szexi, új igazgató csábításával, és láttam, hogy hová megy ez vagy
hogy milyen bátor vagyok, hogy valami sokkal nagyobbra vágyok. Itt állok az irodájában, teljesen
elvesztem az eszemet és beleveszek az egyetlen, legforróbb csókba, amit valaha is kaptam, el
sem tudom hinni, hogy ez igaz.
Az övé vagyok és azt akarom, hogy mindenem az övé legyen. Ez nem csak valami buta iskolás
lány fantáziája. Köré fonódok, attól hogy itt van szorosan melletem, még soha nem éreztem
ennyire biztonságban magam vagy ennyire vágyakozva. Van valami Christian Knolls-ban, ami
miatt úgy érzem, hogy megtaláltam azt, amit eddig még soha nem is vettem észre, hogy
hiányzott.
Belevesztem a csókba, szorosan átölelve a meztelen felsőtestét és hozzápréseltem magam, úgy
kapaszkodtam belé, mintha attól félnék, hogy ez csak egy álom és felébredek egy üres ágyban.
De ez nem álom, izmai mozgása, a meleg bőre tapintása, vágyakozó ajkainak érzése és a
hatalmas dudor, amelyet hevesen a hasamhoz présel azt mondja, hogy ez nagyon is valóságos.
A keze csészébe fogja a puncimat a csipkés tangámon, egyik ujját végighúzza az ajkaimon,
amitől eksztázisban remegek. Egyre nedvesebbé teszi a puncimat, eláztatva a bugyimat a
vágyammal. Az ujjai megtalálják a csiklómat a vékony kis bugyimon és megnyomja, de csak
annyira, hogy még szorosabban fonódjak köré a csípőmmel, ez elég helyet ad ahhoz, hogy
hozzáférhessen a sajgó puncimhoz. Annyira bűnösnek és bujának érzem magam, hogy itt állok
az igazgató asztalánál, az ujjaival a combjaim között. Ettől a gondolattól felnyögök, szorosabban
ölelem és vadabbul csókolom az ajkát. Hallom a cipzárját és nyöszörögni kezdek.
Elhúzódik, a szeme éhesen, mégis gyengéden néz rám és megint megcsókolom, mielőtt lejebb
ejtem a tekintetemet.
Már hónapok óta fantáziáltam arról, hogy milyen csomag van Christian Knolls lábai között.
Éjjelente feküdtem a párnáim között nyögve, az ujjaimat a puncimba temetve ahogy elképzeltem,
milyen lehet a farka. Milyen nagy lehet és hogy milyen vastag. A pulzusom felszökött, amikor a
keze kicsatolta az övét, kigombolta a nadrágját, majd lehúzta a cipzárt. Kissé letolta a nadrágját
és a hatalmas dudor látványától a boxerén a puncim összeszorult.
- Gyerünk, Angyal. - dorombolta a fülembe. - Ez a tiéd.
Nyeltem egyet, a kezeim remegtek, ahogy kinyúltam és megérintettem a bőrét. Az ujjaimat
végighúztam a hasán, egyre lejjebb haladva addig, amíg el nem értem a derekát. A vér a
fülemben zúgott, ahogy egyre több és több bőrfelületet fedeztem fel, mielőtt hirtelen lehúztam
róla a boxert.
Hangosan felzihálok, amikor a farka kiugrik. Az állam leesik, reszket a bőröm és a puncim
valósággal összeszorul.
Hatalmas. Tudom, hogy nincs valódi tapasztalatom megállapítani ezt, de van internetem. És
habozás nélkül elmondhatom, hogy a vastag, gyönyörű, lüktető farok Christian lába között
nagyobb, forróbb, vastagabb és a legszebb amit valaha is láttam az interneten. Habozva
kinyújtom a kezem és megfogva végigsimítok rajta. Felnyöszörgök, amikor a kis ujjaimmal
körbefogom a vastag tengelyét, hüvelykujjam és mutatóujjam még csak körbe se tudja érni.
Annyira forró a kezemben, majd felnyögök, amikor lüktetni kezdett és megrándult. Az ajkamba
harapok és zihálni kezdek, miközben lassan verni kezdem, amikor egy nagy, fehér előnedv jött ki
a makkjából, éhesen felnyögtem.
Christian ujjai visszacsúsznak a lábaim közé és az ujjai a nedves puncimat dörzsölik. Dörzsöl
engem, a hüvelykujja kicsi köröket ró a csiklóm fölött, miközben lassan verem a hatalmas farkát.
Az ajkai rátalálnak az enyémre és én mohón kinyitom a számat, hogy beengedjem a nyelvét.
Másik keze rátalál a búzom gombjaira, kinyitja az egyiket, majd a másikat, mielőtt szétnyitja
rajtam. A vállammal segítek neki, hogy levegye rólam és könnyedén a hátam mögé nyúljon. Míg
a másik keze a puncimat dörzsölte, addig ügyesen kikapcsolta a melltartómat. Leesik rólam és
amikor a testemet az övéhez nyomom, a csupasz bőrének érzésétől az enyémen, felsikoltok,
miközben hüvelykujja megcsavarja a csiklómat. Előrehajol, a vastag farka hegyét a combomhoz
nyomja, mielőtt a kezét ráhelyezi az enyémre és megmutatja, hogy hogyan irányíthatom a lábam
között. Nyöszörgök és sóhajtozok, ahogy a nagy makkja a combomon csúszik, ragacsos nyomot
hagyva a bőrömön. Aztán felzihálok, amikor a nagy faszát egyenesen a szűk résemhez nyomja
és elkezdi a makkját verni a csiklómon, amitől nyögdécselni kezdtem.
Christian előrehajol, a kezével a csípőmet tartja, miközben a farkát a puncim ajkához tolja. A
makkja szétfeszíti a punci ajkaimat, amitől lihegni kezdtem és egy másodpercre azon tűnődtem,
hogy úgy döntött, hogy meggondolja magát, és hogy itt, az íróasztalán veszi el a szüzességem.
De nem nyomja be és nem hatol belém egyáltalán. Ehelyett előre irányítja a farkát, hogy a
szétfeszített ajkaimon és a csiklómon legyen.
A kezei szorosan fogják a csípőmet, miközben lassan elkezd döfködni, aztán meglátom, hogy mit
csinál. Gyönyör virágzik rajtam keresztül, ahogy a vastag tengelyének makkja csuszkál a
puncimon és az egész testem sajogni kezd érte. A selymes puncim nedvét a makkján viseli és
amikor felnyög, érzem, hogy az előnedve szivárog a makkjából és bevonja a combjaimat.
Éreztem, hogy mindkettőnknek a keveréke szivárog a bugyimba, ami már teljesen elázott. Olyan
keményen csókolom amennyire csak tudom és érzem, hogy a mellbimbóim megkeményednek
izmos mellkasán. A kezét a seggemre teszi és erősen megragadva, erőteljesen döfköd,
miközben a farkát az ajkaimon irányítja. Abbahagyja a csókot és felsikítok, amikor lehajol és a
szájába szopja az egyik mellbimbómat. A nyelve izgatóan köröz a mellemen, vastag farka újra és
újra dörzsöli a csiklómat, tudom, hogyha ezt így folytatja, el fogok élvezni a számára.
- Ó, a francba. – nyögöm belé kapaszkodva, majd lehajoltam, hogy az ajkammal és a fogammal
megragadjam a vállát. - Mr. Knolls, én el fogok…. Én….
- Most már az enyém. – hörgi birtoklóan, miközben a farkát a puncimhoz döfte. - Ez az édes kis
punci az én játékszerem, hogy megízleljem és hogy azért könyörögj, basszalak meg és töltselek
fel a spermámmal.
Felsikoltottam, a lábam reszketett, ahogy a csípőm remegni kezdett rajta.
- Mondd meg nekem, Angyal. – dorombolja, az ajkát a fülemhez nyomva, majd beleharap a
fülcimpámba.
- A tiéd. – sikoltom. – Mindenem a tiéd.
- Az enyém, hogy magamévá tegyem és akkor, amikor csak akarom, megértetted?
- Igen.
- Igen mi?
- Igen, Uram.
Felmordult, a bicepszén hullámozni kezdtek az izmok, ahogy szorosabban fogott.
- Rossz kislány vagy, Tempest.
Nyöszörögtem és már nem voltam képes szavakat alkotni, ahogy a gyönyör épült a lábaim
középpontjában, keresztüláradt a testemen addig, amíg már biztos voltam abban, hogy
felrobbanok.
- És a rossz kislányok megkapják azt, amit megérdemelnek.
- Az egészet akarom. – ziháltam nyögve, miközben lehajolok és vadul megcsókolom. - Akarom!
- Nem ma. – morogja. – De hamarosan a magamévá teszem ezt a puncit. Ki fogom tágítani a
vastag, nagy faszommal és tudni fogod, hogy milyen érzés, amikor beléd hatolok. Mert te az
enyém vagy és csakis az enyém, megértetted?
- Csak is a tiéd. – nyöszörgöm és érzem, hogy az élvezet szélén vagyok.
- Most áztasdd el az élvezeteddel a farkamat kislány. Élvezzen el a szép kis puncid az egész
farkamra úgy, hogy az édes krémed lecsöpögjön egészen a golyóimig.
A szájába sikoltottam és a csókba beleadtam mindazt az élvezetet, ami keresztülfutott rajtam. A
csípőm rázkódott attól, ahogy a hatalmas farka dörzsölte a csiklómat, az orgazmus szélére
jutatott. Christian beleüvöltött az ajkamba, a nyelve csatázott az enyémmel, ahogy a csípőjét
hozzám csapta.
Felziháltam, amikor megéreztem, hogy a nagy farka lüktet és rángatózik úgy, mint a folyékony
acél. És akkor megéreztem. Éreztem a meleg, ragacsos spermáját, ami beborította a puncimat, a
combjaimat és a bugyimat. Felnyögött, a keze szorosan fogta a combomat és spriccelve rám
élvezett addig, amig le nem nyugodtunk.
Az erős karja körbevett és szorosan magához húzott, ahogy hevesen megcsókolt. Újra
elveszítem magam az ajkában addig, amíg tényleg azt hiszem, hogy ez csak egy álom.
Végül elhúzódik, az élénk, kék szeme tüzesen ég, ahogy a tekintetemet fogva tartja. Valahol a
távolban a csengő hangját halljuk.
- Az osztályodba kell menned. - mormogja, kezével összeszorítva az állkapcsomat, miközben
közelebb lép, hogy gyengéden megcsókoljon.
Bólintok, a szívem zakatol, ahogy elveszek a szemében.
- Azonban később Tempest. – morogja. – Később veled leszek.
- Igen, kérlek. - nyöszörgöm és megcsókolom.
Kicsit megfordulok és odanyúlok az íróasztalán lévő ruhákhoz, amikor megállít.
- Nem. – morogja. Elér és szorosan felhúzza rajtam a bugyimat. Annyira mocskosnak és piszkos
lánynak érzem magam, a forró sperma olyan piszkos a bugyimban, hogy teljesen elázok tőle.
Piszkos kislánynak érzem magam.
- Azt akarom, hogy azt magadon tartsd. – morogja.
- Magamon fogom tartani.
Megcsókol és esküszöm, hogy a lábam egy pillanatra elhagyja a padlót.
- Ne merészeld megtisztítani! – morogta szikrázó szemmel és éhes vigyorral.
Nyöszörögve bólintottam.
- Majd később meg fogom nézni. - mormolta és elindult. Nem fordul el, hogy felöltözzön, ott állt
félmeztelenül, nyitott nadrággal és a vastag farkával….. amin még mindig ott csillog a puncim
nedve….. nagy volt és gyönyörű a lábai között.
- Kérlek… - suttogom elpirulva, miközben visszaveszem a melltartómat és a blúzomat.
Christian elvigyorodott, amint megszólalt a másik csengő.
- Most menj az osztályodba, Ms. Kensington.
Bólintottam, a blúzom utolsó gombját is begomboltam és kiegyenesítettem a szoknyámat.
Összeszorítom a lábam, a pulzusom megugrott, ahogy megéreztem a ragacsos spermáját, ami
eláztatta a csipkés tangámat és bevonta a combjaimat.
- Köszönöm, Uram. – suttogom az ajkamba harapva, megfordultam, kiléptem az irodájából és
azon tűnődtem, hogy mennyi ideig fog várni, mielőtt még többet ad.
 7
TEMPEST

Mindent megteszek, hogy ne üvöltsek, mint egy őrült vagy, hogy ne vigyorogjak úgy, mint egy
idióta, ahogy az előcsarnokon keresztül, átmegyek az osztályomba. Csak arra tudok gondolni,
hogy mit tettünk Christian-nal. Bemegyek az osztályterembe és leülök, még mindig egyetlen
gondolat jár a fejemben, hogy milyen módon tette rám a kezét vagy a száját, vagy hogy milyen
forró érzés volt a kemény farka a bőrömön. A többi osztálytársam is bejön az osztályba, de
többnyire oda sem figyelek, mert mindössze annyit teszek, hogy ott üldögélek piszkosan, a
piszkos gondolataimmal arról, ami az igazgatói irodában történt. Itt mindenki azt gondolja, hogy
rosszlány vagyok, de valójában fogalmuk sincs, hogy milyen rossz is vagyok.
Az érzés továbbra sem szűnik meg az osztályban, ahol alig tudok odafigyelni arra, hogy miről is
beszélnek. De amikor zihálva a következő órámra megyek, a szexi Christian-nal való
álmodozásomat félbeszakítja a szörnyű valóság. Mert ez a következő óra, ahol szembe kell
néznem Hershman professzorral. Ugyanazzal a Hershman professzorral, akinek az elmúlt
félévben összetörtem az autóját.
Senki sem akarta meghallgatni az egész történetet. Senki sem hitt nekem és egyébként is az
egész kibaszott város bajkeverőnek látott engem. De mégis, függetlenül attól, hogy milyen képet
mutatok magamról, nem vagyok olyan őrült kis ribanc, aki csak úgy megy szétzúzni egy
szélvédőt és kurvára nem ok nélkül.
Jó okom volt rá.
Láthatod, hogy Hershman professzor szereti a kezét a diákjain tartani. Még pedig nagyon is. Mint
ahogy megragadta a seggemet óra után, többször is.
Mondtam neki, hogy hagyja abba. Megfenyegettem, hogy elmondom Paulnak és Carrie-nek vagy
Lindon doktornak. De csak nevetett és megkérdezte, hogy mit gondolok, kinek fognak hinni az
emberek valójában, a bennfentes professzornak vagy a rossz hírnévnek örvendő bajkeverőnek.
Dühös voltam, gyűlöltem ezt az embert, hogy undorító módon megússza a tettét. De ha leállt
volna, ez lett volna minden. Befejeztem volna az évet dühösen és undorodva és valószínűleg
elmondtam volna neki párszor, hogy kapja be, de annyiban hagytam volna.
De aztán ott volt Amy.
Amy és én nem voltunk valami jó barátok, de azt hiszem közel álltunk egymáshoz. Nem sokáig
volt Thornbullban, de ő ugyanolyan másik kívülálló volt, mint én. “Nem ide valósi”. Új lakó West
Haven-ben. Lógtunk egy párszor és együtt ebédeltünk, egyfajta kötődést alakult ki köztünk azzal,
hogy mindkettőnket lenéztek a többi diákok. És Hershman professzor őérte is odáig volt… egy
másik kívülálló, akire vadászni kezdett, mert ebben a városban nem volt semilyen kapcsolata.
De volt valami amiben Amy és én különbözőek voltunk. Én megmondtam Hershman-nak, hagyja
abba és ez elég volt arra, hogy meghátráljon egy kicsit.
Amy nem volt ilyen erős.
És egyre jobban és jobban tapizta őt. Aztán egyszer odafordult hozzá és azt mondta neki, hogy
"maradjon az osztályban " extra leckéért. Keményen megpróbáltam rávenni, hogy elmondja
nekem, mi folyik itt, de lassan leállított, egészen addig, amíg egy nap már nem volt többé az
iskolában.
Sem azután.
Végül aztán elmentem a házába….egy apró kis helyre, ahol a szülei valószínűleg alig
engedhették meg maguknak a West Haven-ben, hogy megszerezhessék a tandíjat a Thornbull-
höz Amynak. Magánkívül találtam az anyját és Amy a szobájába zárkózott.
Ez volt az a nap, amikor megtudtam, mit csinált vele Hershman professzor az iskolában, amikor
bezárta a tanterembe. Amy és a családja ezt követően elköltözött. A rendőrség nem hitt neki és
amikor ezt a város is látta, a szülei szemet hunytak fölötte. Jobb, ha mindenképpen elköltöznek
az ingatlanértéke miatt, nem igaz?
Azon a napon, amikor mindez kiderült, közvetlenül utána visszamentem az iskolába és bosszút
álltam. Nem gondolkodtam, csak cselekedtem…. Megragadtam egy nagy téglát a parkoló szélén
álló BMW-jéhez közeledve és rávágtam vele a szélvédőre, olyan keményen, ahogy csak tudtam
újra és újra, egészen addig, amíg össze nem tört. És azután belepisiltem az autójába….. Oké, ez
talán durva volt, de nem szégyellem és nem voltam hajlandó emiatt bocsánatot kérni. Basszáj
meg őt és az érinthetetlen előjogait.
Ezután feladta, hogy próbálkozzon velem. Azt sem hiszem, hogy véletlen, hogy ő a nyáron a
másik osztály egyik tanára, éppúgy, mint azt sem meglepő, hogy nem sikerült az érettségim a
diploma megszerzése előtt, a kiváló osztályzatom után az osztályában.
Újra a tantermében ülök és a korábbi forróság, a bizsergető érzés teljesen eltűnt. A helyét a
harag, a düh és talán egy kis félelem váltotta fel. Amikor belép, a szeme összeszűkül rám, de az
ajka egy szörnyű kis mosolyra húzódik, mintha örülne annak, hogy ismét a keze alá kerültem.
- Ha a fürdőszobát kell használnia az osztályban, Ms. Kensington, akkor máskor győződjön meg
róla, hogy a parkolóhely helyett a női mosdót használja, rendben?
Az osztály nevetésbe kezdett, miközben Hershman professzor gonoszul rám mosolygott.
Éreztem, hogy az arcom lángra borul, de nem foglalkoztam vele.
- És próbáljon felzárkozni Ms. Kensington. – gúnyolódott Hershman. - Utálnám, ha második
alkalommal is ugyanebben az osztályban járna.
Még több nevetés hangzott fel az osztályban, de arra kényszerítettem magam, hogy mély
lélegzetet vegyek és ne harapjak rá a csalira, amely az arcom előtt lóg.
- És ha segítségre van szüksége, akkor ... - mosolygott és a szeme egyértelműen könnyedén
levetkőztetett engem olyan módon, hogy végigfutott a hideg a bőrömön. - Nos, órák után mindig
bejöhetsz az irodámba.
Az óra többi részén az osztályban az öklömet olyan szorosan összeszorítva töltöttem, hogy a
körmöm belevájt a tenyerembe.

A cigaretta remegett az ujjaim között, miközben lassan beleszívtam. A lány mosdóban vagyok az
óra után és még mindig remegek attól, hogy közel legyek ehhez az emberhez, egy dupla órán az
osztályában. A cigaretta…. igen, tudom. Még csak nem is dohányzok, de kell valami, ami
lenyugtat és rendezi a szörnyű csomót a gyomromban, amikor ismét Hershman-el kell
szembenéznem, miközben Amy-ra gondolok.
A cigarettának amúgy is szar íze van, szóval beleteszem az egyik mosdóba és megmosom a
kezemet. Az órára pillantok, amiről már amúgy is meg tudom erősíteni, hogy lekéstem a buszt
hazafelé.
Felsóhajtok, még mindig remegve lélegzem, miközben a szemem találkozik a fürdőszobai
tükörrel.
Úgy döntök, hogy hazasétálok.
Újra lélegzetet veszek és lesimítom a hajamat, megragadom a táskámat és kimegyek a
mosdóból...
Egyenesen belé ütközve.
Christian.
A kezem egyenesen a kemény, izmos mellkasán lévő ingbe kapaszkodik és felzihálok, amikor
nekiesek.
Az élénk, kék szeme még akkor is összeszűkül, amikor az ajkai rám mosolyognak.
- Te dohányoztál. - mormog, félig derűs, félig dühös hangon.
- Nem, nem dohányoztam. – feleltem gyorsan.
Felziháltam, amikor szorosan magához húzott, a bőröm életre kelt és a testem olvadozott érte.
- Ne hazudj nekem, kis hercegnő! – morogja. – Csak az igazat mond.
A szemét az enyémbe fúrta és érzem, hogy elveszek bennük. Végül felsóhajtok és feladom.
- Igen, azt csináltam.
Felhörgött. - Ugyan már, Tempest.
- Durva napom volt, rendben? – csattantam fel elég éles hangon ahhoz, hogy úgy tűnjön, rajta
vezetem le. Megmerevedik, a szeme összeszűkül.
- Olyan rossz volt?
- Nos…. – pirultam el vigyorogva. – Nem az egész napom.
Éhes árnyék fut keresztül az arcán.
- Csak Hershman professzor. – morogtam. - Utálom őt és ezt az osztályt.
- Szétbasztad annak az embernek az autóját Tempest.
Elfordulok és semmit sem mondok. A hangját hallom a fülemben, amitől felzihálok, a testem
bizsereg és elolvadok.
- Gyerünk. – morogja és az erős keze a karom köré zárul.
- Mi?
- Lekésted a buszodat.
- Hazasétálok.
- Nem, nem fogsz. - mondja határozottan. – Hazaviszlek.
Az ajkamba harapok és elvigyorodok.
- Én ... nem tudtam megszabadul….
- Nem fogsz gyalogolni és nem fogadok el nemleges választ.
A szeme villog és a keze összeszorul körülöttem, magához közelebb húzva, amitől a pulzusom
lüktetni kezdett.
- És holtbiztos, hogy nem fogadok el tőled semmilyen nemleges választ. – hörögte és
szégyenlős voltam a veszélyes és eléggé mocskos, csintalan ígérettől, ami miatt az egész testem
remegni kezdett és a bugyim elázott a vágytól.
- És emlékerz arra, hogy azt mondtam, valamit később ellenőrzök.
Az arcom lángra borult és pontosan tudom, hogy miről beszél.
“Ne merészeld megtisztítani. Majd később ellenőrzöm.”
A spermájáról beszél, amit ráélvezett a bugyimra, amitől a puncim piszkos és ragacsos.
Felzihálok és tehetetlenül bólintok, benedvesítem az ajkamat, ahogy a szeme levetkőztet.
- Erre.
Átvezetett a csarnokon az egyik erős kezével szorosan átölelve engem. Kiléptünk az egyetem
ajtaján és elvezetett engem a nagy, fekete Range Roverhez. Csendben voltunk, a keze még
mindig a hátamon nyugszik, amely meleg volt a búzom és a seggem fölött, ahogy kinyitotta az
ajtót. Figyelte, ahogy bemászok az autóba, a szeme végigkúszott a csupasz lábaimon és érzem,
hogy a buja izgalom végigszáguld rajtam, mint korábban, amikor megcsókolt.
- Szép autó. – mondom, ahogy beült mellém és becsukta az ajtót.
- Köszönöm. – fordult meg Christian, hogy szembe nézzen velem. – Mesélj, mi történt valójában
azon a napon Hershman-el.
- Olvastad a fájlt.
- Aminek nincs semmi értelme.
- Nem hagyhatnánk most ezt?
A homlokát ráncolta és kemény pillantást vetett rám, mielőtt lassan bólintott.
- Átmenetileg.
Csendben vezettünk a házamhoz, kivéve, hogy néha irányt mutattam az út mentén. És ahogy
egyre közelebb kerültünk a kétség és a zavar, ami korábban volt, elárasztotta a fejem.
Elgondolkozom azon, hogy vajon megbánta-e, ami történt vagy az, amit csináltunk csak egy
egyszeri, csodálatos dolog volt-e. Még mindig ezen gondolkodom és az érzés egyre rosszabb és
rosszabb, amikor hirtelen elhajt a házam előtt és leparkol. Behajt a fás parkolóba, zúg a motor és
leparkol egy sokkal árnyékosabb oldalon, egy nagy fa alá, majd leállítja az autót.
A csendtől felszökik a pulzusom és érzem, hogy hirtelen eláraszt a forróság.
- Mutasd meg. - mondja nyersen.
Tudom, hogy mire érti és kétségtelenül azt is tudom, hogy korábban nemcsak egy egyszeri
dologról volt szó.
Semmi esetre sem.
- Látni akarod, hogy azt tettem-e, amit mondtál? - kérdem halkan és rekedten a vágytól.
- Igen – morogja.
Nyeltem egyet, majd megfordultam az ülésen, hogy szembe nézzek vele. Kikapcsolja a
biztonsági övét és én remegő kézzel ugyanazt teszem.
- Tedd szét a lábaid, Hercegnő. – morogja mély és rekedt hangon, összeszorított állkapoccsal.
Az ajkamba haraptam, hogy elfojtsam a nyögésem, majd nagyot nyelve lassan bólintottam. És
lassan azt teszem, amit mond. Szétterpesztem a lábaimat, a kezemmel felhúzom a szoknyámat
és felemelem a meztelen lábaimat.
- Mutasd meg, kislány. – morogja, amikor habozok, mert szégyelltem megmutatni neki.
- Szeretnéd látni a bugyimat, Mr. Knolls?
- Bassza meg, Tempest. – nyögött fel összeszorított állkapoccsal.
Valami bekattant. Valami a hatalmamról, amelyről hirtelen rájövök, hogy hatalmam van e felett a
domináns, erőteljes, gyönyörű és sokkal idősebb férfi fölött. És ezzel egyidejűleg ez a hatalom
keresztülolvad végig rajtam. És ez a hatalom arra késztet, hogy bármit megtegyek érte.
És ez arra késztet, hogy azt akarjam, hogy én legyek a mindene….. mint például a piszkos
kislánya.
- Látni akarod a rendetlenséget, amit otthagytál a bugyimban és az egész puncimon? – suttogom
halkan, vékony hangon.
Nem tudom, hogy honnan származik ez a mocskos beszéd és ez a rosszlányos hozzáállás, de
teljesen elázok tőle. Izgatott vagyok, mert bolondot csinálhatok magamból ezelőtt a sokkal
idősebb és sokkal tapasztaltabb férfi előtt. De aztán látom a kemény pillantását és azt ahogyan
az állkapcsa összeszorul, azt, hogy milyen kemény a nadrágjában és én mindent megteszek
azért, hogy rá ne másszak. Teljesen felhúzom a szoknyát és megremegek, ahogy az
igazgatómnak megmutatom a bugyimat és a puncimat. Az egyik ujjamat beleakasztom a
derékpántba, lassan lefelé húzom a bugyit és megmutatom neki a ragacsos, nedves foltot.
- Piszkos kislány. – morogja halkan Christian, hangja olyan, mint egy elektromos áram, amely
keresztül áramlik a testemen.
- A te kis piszkos lányod vagyok, Mr. Knolls. – zihálom. - Ha akarod.
Felhörög, a szeme villámló tüzet hány rám.
-Hidd el, Angyal. – morogja. –Akarom. Sőt azt hiszem, hogy szó szerint nincs olyan részed, amit
nem akarok….. véglegesen, teljesen és egészen. Szeretném minden egyes részedet a
magamévá tenni. – hörgi, amitől nyöszörögni kezdtem. - Érintsd meg a puncid.
Halkan felnyögök, az ujjaimmal megérintem a puncim.
- Így, Uram?
Felhörgött – Igen, pontosan így.
Halkan felnyögök, dörzsölöm a csiklómat, miközben félrehúzva tartom a bugyimat, hogy
megmutassam neki.
- Én ... én is akarlak látni. – zihálom remegő hangon. És teljesen le vagyok döbbenve, hogy ezt
mondtam neki, de Christian csak éhesen rám mosolygott.
- Szeretnél látni? – villant meg a szeme. - Mondd el, hogy mit akarsz nézni, Hercegnő. – morogja
mély hangon. Nyöszörögve elnyomtam a forróságot az arcomról.
- Mutasd meg…. - veszek egy reszkető lélegzetet, az ujjaimmal a csiklóm körül körözök. - Mutasd
meg a faszodat, Uram. – ziháltam.
Felhördült.
-Te kis kibaszott csábító.
- Csak neked. – suttogom.
- Csak nekem.
Nyelek egy nagyot és bólintok. A szemeim elkerekednek ahogy nézem, hogy a kezét az övére
rakja. Lassan lehúzza a cipzárját és mégcsak pislogni sem merek ahogy nézem, hogy kiveszi a
vastag, hatalmas nagy farkát.
Istenem, olyan kemény.
A kezét ráfonja, aztán megrándul, ahogy ujjait felfelé és lefelé mozdítja rajta. Verni kezdte, a
fehér előnedv szivárogni kezdett a makkjából és lefolyik a rúdjára, a nagy, kemény golyóira.
Nyöszörögve dörzsölöm a csiklómat, miközben zihálok és zihálok, a szemeim a farkára
tapadnak.
- Fordulj meg. – morogja.
A szemeimet felemelem a szemére és nem tudom, hogy ez mit jelent.
- Térdre, Hercegnő. - mondja halkan, de határozottan, a kezével nagy, lüktető farkát simogatva.
- Térdre, hogy láthassam azt a szexi kis seggedet.
Nyeltem egyet és felziháltam, ahogy azt tettem, amit mondott. Elfordulok tőle és feltérdelek az
ülésen. Hátranyúlok és ismét felhúzom a szoknyámat, összefogva a derekam körül, érzem, hogy
elönti a forróság az arcomat, ahogy megérzem, hogy a szemei magába szívják a látványomat.
Tudom, hogy látja a ragacsos, átázott, nedves, fekete tangámat, amely szorosan tapad a
puncimra a fenekem két gömbje között.
Felzihálok, amikor megérzem a kezét magamon. Az alsó combomra simul felfelé addig, amíg az
ujjai a tangámra simulnak. Majd megragadta és lecsúsztatta, lehúzta a testemről, egészen a
combom közepéig.
- Simogasd továbbra is nekem a puncidat, Angyal. – morogja feszült és éles hangon, amitől
lihegni kezdtem. És amikor meghallom a nyögését és zihálását, tudom, hogy ismét simogatja
magát…. Olyan kemény és felizgult miattam. Az ujjaim lecsúsznak a nedves punciajkaimra,
érzem a ragacsos nedvességet és a pulzusom felszökik, miközben szégyentelenül magamba
hatolok az ujjaimmal. Felnyögök, ellazítottam az ujjamat, miközben a hüvelykujjammal dörzsölöm
a csiklómat. Christian közel hajol és felkiáltok, amikor megérzem a hátsó combjaimon a
lélegzetét. Nem tudom mit csinál, amíg meg nem érzem az ajkait a bőrömön. Kínozni kezd és
megremegek, ahogy játszom a csiklómmal.
Fölfelé mozdul, megcsókolja a fenekem egyik félgömbjét, majd a másikat, aztán megismétli ezt a
puncimon, amitől élesen felsikítok, érzem, hogy a nyelve örvénylik a seggem felett. Kezdek
elhúzódni, de ő erősen megragad, egy kézzel megfogja a bugyimat a másikkal pedig a hajamat
az öklére csavarja.
- Maradj így. – morogta durva, birtokló módon, amitől a puncim összeszorult. - Maradj így és
játssz azzal a buja kis punciddal, miközben csókolgatom azt a szűk kis seggedet.
A szája ismét rajtam mozog és felsikoltok, amikor megérzem a gonosz nyelvét a fenekem
nyílásánál. Villám futott keresztül rajtam és amellett, hogy mennyire mocskosnak éreztem
magam, rosszlány voltam attól, hogy a nyelve a legintimebb helyen nyalogatott.
Hihetetlen érzés volt.
Nyögdécselek, az ujjaim a csiklómat dörzsölik ahogy Christian erőteljes kezei tartják a bugyimat
és a hajamat, miközben a nyelve a fenekemet nyalogatja. Gyorsabban mozog és egyre
mélyebbre nyomja a nyelvét addig, amíg meg nem érzem, hogy lassan elkezdek megnyílni
számára. Elvesztem, nyöszörögök és sikoltozom, az oldalablaknak nyomódok, ahogy elkezdi a
nyelvével dugni a seggemet, míg az ujjaimmal dörzsölöm a csiklómat. Felhörgött, az egyik
kezével szorosabban fogja a bugyimat a lábaim között, míg a másikkal szorosabban csavarja a
hajamat az öklébe. Az uralkodó dominanciája végighullámzik rajtam és az élvezet szélére jutatt,
megadom magam ennek a gyönyörű, erőteljes, birtokló férfinak és teljesen elveszek.
Hangosan sikoltozom az autójában, ahogy az orgazmus végigszáguldozik rajtam, a nyelve
mélyen belémhatol, az ökle a hajam köré szorul, ami egyenesen a puncimba hatol. Zihálva
veszem a levegőt, az egész testem remeg, ahogy a hátam felívelt, nekipréseltem magam, mert
többet szeretnék, miközben lihegek a csúcsponton.
Hirtelen egy másik autó, távol a parkolóba húzódik. Felzihálok és úgy megugrok, mintha
elektromos vezetékkel érintett volna meg, megfordultam, hogy szembenézzek vele. Christian
összeszorult állkapoccsal a másik kocsira pillant. Átcsúszok a helyemre, felrántom a bugyimat és
lehúzom a szoknyámat. Az arcom élénkvörös színű, alig tudom a szívemet és a zihálásomat
lecsendesíteni. Az autó jóval távolabb áll tőlünk, néma csendben figyelünk, amikor egy csomó
főiskolai gyerek elindul, labdázva körülöttünk elindulnak a parkból.
- Mennünk kellene. – morogja Christian. Odafordult hozzám és amikor a szemei egyenesen rám
néznek, elolvadok.
Elvigyorodott, a keze a térdemre csúszik és birtoklóan tartja, amikor elindítja az autót és kihajt az
útra.
- Paul és Carrie nincsenek otthon.
Hagyták el a szavak a számat, mielőtt megállíthatnám őket és azonnal ostobának érzem magam
emiatt. Úgy értem, világos van. Délután van. A környék tele van emberekkel. Szégyenkezve
gyorsan az ajtó foganttyúhoz nyúlok, amikor a keze megállítja a kezemet.
- Állj meg.
Nyelek és nagy levegőt veszek.
- Nézz rám, Hercegnő.
A fogaim közé harapom az alsó ajkam, ahogy megfordulok és szembenézek vele. A szeme tele
van valami vadsággal és szorosan fogvatartja a tekintetemet, ahogy a kezét az enyémre teszi.
- Nem így. - mondja csendesen.
- Miért nem? – zihálom.
- Mert nem fogom elhagyni a házadat. - mondja mosolyogva és mielőtt bármit is mondhatnék,
közelebb húz és megcsókol. Belenyögtem az ajkába és beleveszek a csókba, miközben forgott
körülöttem a világ. - Nem hagyom el és az emberek tényleg beszélni fognak rólunk. - mondja egy
kis kuncogással.
- Nem érdekelnek. - mondom zihálva és rátapadok ismét az ajkára. Megint megcsókol és
szorosan a karjába húz, mielőtt eltol magától.
- Én is leszarom őket, de most itt vagyok, egy diákkal, az iskola után. Látják, hogy mikor
parkoltam le az autómat az úttestről és ha órákra eltűnnénk a házadban, miközben az est
hátralevő részében a nyelvemmel minden egyes négyzetcentimétereden végigfuttatom, mielőtt a
magamévá teszlek, az emberek beszélni fognak.
Elpirulok, mire kacsint.
- Nem bánnám, ha két hónapnál hosszabb ideig maradnák a munkahelyemen. És azt sem
bánnám, ha West Haven népe nem húzna fel egy fára.
Felnevettem.
– Nem tennék meg. Ők ahhoz túl puncik, hogy ezt megtegyék.
Felkuncogott, közel húzott és újra megcsókolt.
- Hogy szoktál reggel az iskolába járni?
Vállat vontam . – Busszal vagy gyalog.
Megrázta a fejét. – Holnap a sofőröd fog hozni.
Elpirulva az ajkamba haraptam.
- Az tetszene.
Nagyon is.
Christian a szemét rám függesztve bólint.
- Ma nincs vége ennek Hercegnő. - mondja csendesen, a kezemet szorosan fogva tartva. - Bízz
bennem, amikor azt mondom, hogy ez még csak a kezdet.
Még egyszer megcsókol és ezúttal olyan keményen és erőteljesen, szenvedélyesen, hogy
elakadt tőle a lélegzetem, remegve még többért áhítozom, amikor végül gyengéden végigdörzsöli
a duzzadt ajkamat.
- Korábban járok be az iskolába, mint te. – morogja halkan. - Tehát korán készen kell, hogy
legyél.
Bólintok, még mindig bizsereg az egész testem, miközben megfordulok és elkezdem kinyitni az
ajtót.
- Várj.
Az ő mély, parancsoló hangja kínzó sokkot küld keresztül rajtam, a pulzusom azonnal felszökik, a
testem pedig remeg, ahogy visszafordulok.
- Vedd le a bugyidat. – morogja.
Felhúzom a szemöldökömet, de a tekintete mélyen az enyémbe ég.
- Vedd le a bugyidat. – hörögte még nagyobb, birtoklóbb hangon. Érzem, hogy halkan felzihálok,
majd bólintok, az egész testem remeg, ahogy azt teszem, amit mondott. A szoknyám alá nyúlok
és az átázott, ragacsos, fekete tangát lehúzom a lábaimról, aztán lecsúsztattam az egyik, majd a
másik bokámról, mielőtt összegyűrtem a kezemben. Az ajkamat rágom és még piszkosabbnak
érzem magam attól, hogy itt ülök egy idősebb férfi autójában és a csupasz puncim a bőrülésen
van.
Christian a szemét az enyémbe mélyesztve kinyújtja a kezét.
- Add ide nekem.
Halkan zihálok, a combjaim összeszorulnak. És még mindig olyan nedves vagyok, hogy biztos
vagyok abban, hogy piszkos kis nedves jelet hagyok az autó ülésén. Azonban lassan bólintok és
átadom neki azt, amit kér. Christian állkapcsa összeszorul, ahogy az ökle köré zárja a fekete kis
csipkés tangát. Felhördül az orra alatt, miközben az arcához nyomja és tágra nyílt szemmel
nézem ahogy mélyen belélegzi.
- Bassza meg, kislány. – nyögte, az egész teste megfeszült és a szeme tüzesen villogott. – A te
kínzó kis puncid illata az egyetlen dolog, amit örökké szagolni akarok. A forróság a puncimba
hatolt és keresztül futott a testem minden egyes centiméterén amíg a bőröm bizseregni kezdett, a
fülem zúgni és a bőrülés alattam síkos lett attól, ahogy vágyom rá.
- Ez most már az enyém. – morogta Christian az ujjai közé szorítva a bugyimat. – Ahogyan
minden egyes négyzetcentimétere a sima, édes, babapuncidnak is az enyém lesz. Ahogyan az a
szűk, buja kis segged is az enyém lesz.
Az ajkamba haraptam, a lélegzetem a torkomra akadt, mivel ez a domináns, mocskos, gyönyörű,
idősebb férfi színtiszta vágya azzal fenyegetett, hogy szétfeszít engem.
- Holnapig, Ms. Kensington. – morogja gonossz mosollyal az ajkán. - Oh, és Tempest?
Megállok és remegek, amint meghallom a nevem az ajkán.
- Azt akarom, hogy ma este érintsd meg a mohó kis puncidat. Érezni akarom, hogy milyen
nedves vagy a számomra. Azt akarom, hogy tudd, mennyire mohón vágyok arra, hogy kinyaljalak
és érezzem az ízedet, hogy a magamévá tegyelek és szétfeszítselek a farkammal.
Hangosan nyöszörögni kezdtem.
- De, Hercegnő? - mosolyog gonoszul, a homlokát olyan gyönyörű módon húzta fel, hogy majd
elolvadtam tőle. - Ne merészelj elélvezni. Szeretném, ha megérintenéd magadat addig, amíg
már nem tudod többé elviselni, de azt akarom, hogy várj. Azt akarom, hogy a puncid holnap
reggel nedves legyen értem. Mert mostantól kezdve. – nyögte közelebb hajolva, az államat a
kezébe véve lehajolt, megcsókolt és én belevesztem a csókba. - Mostantól csak én élveztethetlek
el. Megértetted?

Alig tudom kinyögni, hogy “ Igen, uram ” ahogy a mocskos szavaitól benedvesedtem az
autóülésen.
-Jó kislány.

8
CHRISTIAN

A ház hátsó verandáján várt rám, amikor másnap reggel behajtok a kocsifelhajtóra. Magamban
felnyögtem, a farkam lüktetni kezdett a nadrágomban, ahogy meglátom az épphogy nagykorú
kísértést, amint leugrik a lépcsőn és az autómhoz futva beugrik a kocsimba. Térdig érő zokniba.
A rakott kockás szoknyájába és fehér blúzába. És Krisztus, a hosszú, szőke haját egy rohadt
varkocsba fonta.
- Szia.
Vigyorgott rám friss arccal, ahogy az utasülésre csúszik. Éreztem, hogy a vérem felpezsdül,
ahogy beengedem, miközben becsukja az ajtót és eléri a biztonsági övét, egész idő alatt csak
beszélt nekem valamiről, például arról, amit olvasott az előző este vagy az időjárásról.
És kibaszottul elvesztem.
Nem arról van szó, hogy olyan fiatal, érintetlen és nem követelhetem magamnak…. Habár már
csak ettől is kibaszott kőkemény leszek. A saját ütemében halad és nyilvánvalóan ez
meghazudtolja azt, amit bárki is gondol róla ebben a rohadt városban, bár ettől a szívem
magasabban szárnyal, mint azt valaha is képzeltem.
Ez az átkozott egészről szól.
Ez a valami vele kapcsolatban átkozottul beindított. Ez a valami szétzúzza a szarságomat és
megragadja a szívemet, nem enged el.
Tempest. A tökéletes, kibaszott világom.
Két percnyi beszélgetés után felnéz és hirtelen csendes lesz, miközben észreveszi, hogy
bámulom.
- Óh, Istenem, sajnálom. – grimaszol és az arca elvörösödik. – Nem akartam, hogy csak
fecsegjek…
- Szeretném hallani a többit is. – mondom csendesen.
Az ajkába harap és elvigyorodik, miközben a nagy zöld szeme rám ragyog.
- Csak egy unalmas dolog a felhőkről, amiket elolvastam tegnap este.
Beindítottam Range Rover-t és kihajtottam a kocsifelhajtóról, valahogy elkerülve Paul és Carrie
bokrát, mert a szemem a meztelen combjaira tapadt.
- Nem tudok semmire sem gondolni, inkább hallgatom a kocsi zúgását.
Vigyorog rám, az ajka visszahúzódik és kivillantja a fogait.
- Itt van…. – vont vállat szinte szégyenlősen.- Kávét készítettem.
Adott egy utibögrét és amikor ránézek nem tehetek róla, de elvigyorodtam. A kibaszottul
leghosszabb utat választottam Thornbull-hoz. Lassan haladok és azt veszem észre, hogy
szeretek vele lenni így. A gomolyfelhőröl és a viharos frontokról és mindezekről a dolgokról
mesél, többnyire hallgatom és figyelmesen figyelem őt, még akkor is, ha szemérmetlen
pillantásokat veszek a krémes combjaira és nagyon mocskos gondolataim vannak arról, hogy mit
szeretnék csinálni azokkal a finom combokkal. Aztán észreveszem, hogy egy kicsit csöndben van
és amikor ránézek, rajtakapom, hogy az alkaromra mered. Felnéz és rájön, hogy rajtakaptam,
vörösre pirul.
- Elnézést.
- Ne, kérj elnézést, Hercegnő. - vigyorgok.
- Te csak… - még vörösebbre pirul és megrázza a fejét.
- Hallgatlak.
Tempest az ajkába harapot.
- Nagyon szexi alkarod van. És nagyon tetszik a tetoválásod.
Minden erőfeszítést megteszek, hogy ne vezessek le egyenesen az útról és ne tegyem azonnal
ott és most a magamévá, aztán megfordulok és égő szemmel ránézek. Majd összeszedem
magam, megragadom a kormánykereket és a szememet az útra szegezem.
Tempest felkuncogott.
- Nyugi igazgató úr. Egy kicsit zavarba hoztalak?
Összeszorítom a fogaimat és lövök felé egy gyors pillantást.
- Talán nem kéne megzavarni a vezető figyelmét.
- Oh, zavarlak?
Megkockáztatom, hogy vetek rá még egy pillantást és ezúttal felnyögök, ahogy meglátom, hogy
kigombolja a legfelső gombját a blúzán. Felmordultam, mire újra felkuncogott.
- Szemek az úton, oké? - mondja halkan, de érzem, hogy közelebb húzódik hozzám, az ujjai az
alkarom fölé csúsznak, ahol az ingem fel van tűrve, amitől felnyögök, a kezem a kormányra
szorul.
- Tegnap. - mondja csendesen, ziháló hangon. - Amikor megálltunk a parkban, te nem ...
Elhallgatott és megnyalta az ajkát.
- Én nem, mit?
Elpirult.
- Nem élveztél el.
A faszom a szavaira lüktetni kezdett és nekifeszült a nadrágom elejének. Érzem, hogy a
spermám felforr a golyóimban és bár egy kézzel a kormányt fogom és a szemem az útón van, a
másik kezemet a térdére helyeztem. Majd felmordulok, ahogy megérzem a puha, rugalmas, sima
bőrét és amikor meghallom a lágy zihálását, egy újabb csatát kell vívnom magammal, hogy ne
állítsam le kocsit és ne vegyem el a szüzességét itt, az autóban a kibaszott út közepén.
- Megtetted, amikor hazaértél? - suttogja. A keze felkúszik a karomon, a bicepszem fölé. Majd
levezette a mellkasom fölé, amitől a kezem megfeszült a térdén.
- Mondta már neked valaki, hogy te egy merész lány vagy?
- Egyszer - kétszer.
Odafordulok hozzá és égő szemmel ránézek, miközben a farkam azzal fenyeget, hogy átszakítja
a nadrágomat.
- Nem, nem tettem meg.
És nem tettem meg. Rohadt közel voltam, miközben az én gyönyörű, csábító kis angyalomra
gondoltam. Simogattam a farkamat addig, amíg közel nem álltam a csúcsponthoz és arra
gondoltam, hogy előrehajolt előttem és szétfeszíti nekem az édes kis seggét vagy hogy le- fel
mozog a nagy farkamon, ahogy fölém hajolva a fülembe nyögdécsel és az összes puncinedve a
gólyóimra csöpög.
De visszatartottam.
- Sajnálom - mondja csendesen. – Biztos készen állsz egy jó kis menetre.
Felnyögtem.
- Óvatosan - morgok.
- Mivel? - mondja ártatlanul.
- Azzal, hogy incselkedsz velem.
- Különben?
- Különben megállítom ezt a kocsit a Main Street közepén, leszakítom a bugyidat és addig fogom
baszni azt az édes kis puncidat, amíg be nem fogadod minden egyes csepp spermámat.
Az arca vörösre vált és valami mohó villanás futott keresztül rajta.
- Szemek az úton, Uram. – suttogja kifulladt, rekedtes hangon.
A kezét a farkamra teszi, amitől felnyögök. A kezem megfeszül a kormánykeréken és a combján,
ahogy megérzem a finom kis ujjait, felfedez engem, simogatni kezdett a nadrágomon keresztül és
ujjaival körbefogta a farkamat, mielőtt megragadta az övemet. Egy kicsit küszködött vele, de
végül kigombolta a gombomat, aztán lerántotta a cipzáram. Felnyögtem, amikor a nadrágomba
nyúlt és a kezét a kibaszott nagy faszom köré zárta. És amikor kivett engem, mindent megtettem,
hogy a szememet az átkozott úton tartsam.
- Csak figyeld az utat, Uram. – hallottam a forró, incselkedő hangját a fülemben ahogy a kis keze
simogatta a farkamat, miközben megcsókolta az arcomat. Lehajolt és amikor megéreztem a forró
kis száját közvetlenül a farkam fölött, felnyögtem. Elsőnek a nyelvét éreztem meg …. Megnyalta
a hegyét, majd körbenyalta a makkomat úgy, mint aki felfedez.
Nyilvánvaló, hogy sohasem tett még ilyet ezelőtt és ez a gondolat önmagában majdnem elég volt
ahhoz, hogy elvesszek ott, a szájában.
Én leszek az első, aki érezni fogja ezt az ajkat. Én leszek az első, aki érezni fogja, hogy azok a
puha, duzzadt ajkak körülveszik a rudamat, ahogy bevesz a szájába és a nyelvével nyalogat. Én
leszek az első, aki belespricceli a spermáját a torkába és lenyel engem.
Én leszek az első és én leszek a kibaszott utolsó is.
A szája olyan, mint az édes mennyország….. olyan kibaszott forró, meleg és nedves. Felnyögött
körülöttem, a nyelve a tengelyemet nyalogatta, amitől felnyögtem, miközben az ártatlan ajkak
körém zárultak. A kezemet a blúza és a melltartója alá toltam, csészébe fogtam a puha, érett
melleket. A hüvelykujjammal elértem a mellbimbóját és megcsavartam, amitől felnyögött, olyan
édes, ahogy nyög és búg a faszom körül.
A keze becsúszott a boxerembe, lenyomta és kihúzta a duzzadt golyóimat. Nyöszörgött ahogy
lejjebb hajolt és a nyelvével végignyalt rajta, mielőtt a szájába vette.
- Bassza meg, bébi. – nyögtem sziszegve, ahogy szorosabban ragadtam meg a kormányt,
miközben éreztem, hogy a szájába szopja a spermával töltött golyóimat. – Te piszkos kislány. -
nyögöm. Tempest nyöszörgött, elhúzódott és felnézett rám…. Az ajka duzzadt és rózsaszín volt a
farkamtól.
- A te piszkos kislányod akarok lenni. - suttogja, a kis keze lassan simogatja a vastag farkamat. A
szemét rajtam tartja, miközben kinyújtja a nyelvét és végignyal a golyóimon.
- Az vagy, az vagy. - morgok, veszélyesen fogvatartva a tekintetét, nem pedig az úton. Aztán
visszanézek és rájövök, hogy már Thornbull-ban vagyunk, mire zihálva szitkozódni kezdek. -
Térdre, hercegnő. – morgom, a kezemmel csészébe fogva az állát.
A szemöldöke felemelkedik és nem biztos benne, hogy mire értem, visszanyúlok, használom a
kapcsolót és hátradöntöm az ülésem háttámláját, hogy egy kicsit több mozgásterem legyen a
kormánytól. Visszafordulok hozzá, amikor a lehető legtávolabbi parkolóhelyre húzódom a
főbejárattól.
- Térdre kislány.
Felnyög, a szeme tágra nyílt a vágytól, ahogy bólint. Átmászik középre és a kormánykerék alatt a
lábaim közé térdel és rám néz.
- Szopd a golyóimat, Hercegnő. – morgom.
Felnyöszörgött ahogy közelebb mozdult hozzám, kezét a farkamra rakta, miközben a száját a
golyóimra.
- Így, Uram?
Felnyögtem, amikor a szájába szopott engem, a nyelve nyalogatni kezdett és felforrt a vérem.
Kicsi kezei elkezdik verni a farkamat, miközben a forró kis szája a golyóimat szopja.
- Jó reggelt Christian!
Brian, az iskola egyik matematika tanára úgy tűnik, hogy befutott a helyszínre, szemben velem,
miközben az én gyönyörű kis iskoláslányom előttem térdel és szopja a golyóimat. Vidáman száll
ki az autójából, de amikor elkezd közeledni, csak felé lőttem a legfenyegetőbb, a leghervasztóbb
pillantásomat, amit csak tudtam. Megdermedt, dadogva megállt és kínosan bólintott, miközben
felemelem a telefont, mintha csak azért akarnám, hogy menjen a picsába. Alig látok, amikor
megérzem, hogy a meleg ajkak körbeölelték a makkomat, majd Tempest mélyen a szájába
szopott. Felnyögött és hangosan, mohón szürcsölte a faszomat, simogatta a nedves
tengelyemet. Lenyúltam és kinyitottam az ingjét, felhúztam a melltartóját és a kezembe vettem a
duzzadt melleit. Elkezd gyorsabban mozogni és ekkor látom meg a kezét mozogni a szoknyája
alatt, a lábai között, tudtam, hogy fel fogok robbani.
- El fogok élvezni, Angyal. – nyögtem, a kezemmel megmozdítva a haját, az öklöm köré
csavartam.
De Tempest csak gyorsabban mozog és hangosabban nyög, felemeli a szemét, hogy a
szemembe nézzen.
- Azt akarom, hogy elélvezz.- zihálja és egy másodperccel később a nyelvét végigfuttatja a
tengelyemen.
- Bele fogom élvezni a spermám minden egyes cseppjét az édes kis szádba. – nyögtem, amikor
az ajkát le és fel irányította a lüktető farkamon, éreztem, hogy elveszítem az utolsó megmaradt
önuralmamat is. A keze csészébe fogta a golyóimat és verte a farkamat, miközben mélyen a
torkáig vett be engem, majd felnyögött, amitől teljesen elvesztem.
Felordítottam, amint a spermám kirobbant a farkamból és belespriccelt a szájába. Vadul
felnyögött, a keze gyorsabban mozgott a szoknyája alatt, miközben a torkáig spricceltem. A
rózsaszín ajka szorosan zárult a tengelyem köré és mohón nyelt, ahogy lüktetve spricceltem a
ragacsos spermámat az édes kis szájába.
Visszahúzódott, a spermám szivárgott a szája sarkában és lecsöpögött az állára. A
hüvelykujjammal felfogtam és lassan visszacsúsztattam a szájába. Tempest halkan nyögdécselt,
miközben szopogatta a hüvelykujjamat, a rózsaszín nyelvével végignyalt rajta, hogy megkapja az
utolsó néhány cseppet is.
- Bassza meg, Angyal. – nyögtem az ölembe húzva. Ezen a ponton már kibasszottul nem
érdekelt az sem, ha a fél személyzet jön el mellettem.
- Jól csináltam?
Vigyorogtam és megrázom a fejemet, ahogy még szorosabban húztam magamhoz.
- Hercegnő. –morgom a fülébe. – Azt mondod, hogy “jól csináltad?” a picsába is. Ez hihetetlen
volt.
Elvigyorodott és az ajkába harapott. Az arca vörösre vált, a blúza még mindig nyitva volt, feltárva
a tökéletes melleit. Lehajolok és az egyik puha, rózsaszín mellbimbóját az ajkam közé szopom, a
kezemmel szorosan megragadva a seggét.
- Ismét meg akarom csinálni ezt. – nyögi, a kezeit a hajamba csúsztatva, miközben szopogatam
a mellbimbóját. - És…. – nyelt zihálva. – És azt akarom, hogy mindenem a tiéd legyen. - mondja
csendesen. - Szeretnélek magamban érezni.
- És magadban fogsz érezni.- morgok elhúzódva, a szemébe nézve. – Magadban fogsz érezni
minden egyes centimétéremet és csakis én lehetek benned. Mert ez a kis punci... – nyúlok le a
combjai közé csészébe fogva a punciját a szoknyáján keresztül. - Ez a kis punci most már
hozzám tartozik. Örökre. És amikor itt lesz az ideje, bízz bennem, hogy a magamévá fogom
tenni.
Bólintott és öltözködni kezdett, de magamhoz húztam és mélyen megcsókoltam.
- De most az osztályodba kell menned és nekem van egy iskola, amit vezetnem kell.
- Mikor látlak legközelebb?
Éhesen rám vigyorgott, az öszes vérem a farkamba tolult és újra keményen lüktetett.
- Biztos vagyok benne, hogy egy olyan rossz kislánynak, mint amilyen te vagy, nem lesz nehéz
időt és okot találni arra, hogy behívják az igazgató irodájába.
Tempest elvigyorodott, kiszállt az autóból, a vállára dobta a hátizsákját és elindult a főbejárathoz.
- Oh és Uram? – úgy nézett ki, mint egy macska, aki megette a kanárit, ahogy megfordult és a
nyelvét kidugva megnyalta az ajkát.- Ha rossz leszek és behívatsz az irodádba.... - Felnyögök,
ellenállva a késztetésnek, hogy Brian Hondája motorháztetőjének ne döntsem, hogy lebasszam a
csibész kis vigyort az arcáról itt, azonnal. - Van egy meglepetésem számodra.
Az arckifejezése és az, hogy élénkvörösre pirult, teljesen felkeltette a figyelmemet.
- Mondd meg! – morgom.
De Tempest csak vigyorog, az ujját csóválva rám egy rohadt csókot fúj felém, ami csak
kibaszottul elpusztít belülről.
- Találgass és majd később kiderül, igazgató úr.
Megfordult és átszaladt a parkolóhelyen, otthagyva engem az állkapcsomat csikorgatva,
miközben arra vártam, hogy a farkam lelohadjon, mielőtt az irodámba mennék és számolnám a
másodperceket, amíg újra a karomba nem zárom.

9
CHRISTIAN

Az utólsó három órám volt, mielőtt felcsattantam. Még az őrült munkatervem az asztalamon sem
segít, alig két és fél óra van még a napból, amikor szó szerint nem tudok még egy rohadt percet
sem elviselni anélkül, hogy megkóstolnám a bőrét, vagy érezném, hogy vonaglik a teste rajtam,
amikor magamévá teszem.
És ez az átkozott meglepetés, szó szerint az egyetlen dolog, amire koncentrálni tudok.
- Ms. Vitney. – ugatok bele a telefonba. – Kérem derítse ki, hogy milyen órán van Tempest
Kensington és mondja meg neki, hogy azonnal jelentkezzen az irodámban.
Az állkapcsomat csikorgatom, a vérem felforrt, a farkam lüktet kőkeményen a nadrágomban és
az öklömmel újra és újra megérintem az asztalt, amíg meg nem hallom a kopogtatást az irodám
ajtaján.
- Szabad – morgom.
Az ajtó kinyílik és Milly Vitney dugja rajta be a fejét.
- Itt van. – kezdte megvető gonosz arckifejezéssel, ami azt mondta, hogy egyenesen azt várja,
hogy szétrúgom a seggét a bajkeverő Tempest Kensington-nak.
A kép miatt, hogy felemelem Tempest szoknyáját és a számat az édes kis feszes seggére
nyomom, fojtottan felnyögtem és a farkamat az íróasztal alá rejtettem.
- Küldje be hozzám! - mondom határozottan, a pulzusom felszökött és figyeltem, ahogy Milly
félreáll és belépett egy lelkes, vadszemű, mohó kinézetű Tempest az irodámba. - Ez minden, Ms.
Vitney. – morgok és a recepciósomra meredek, amíg el nem tűnik a szobából.
- Ugye tudod, hogy nem lehetsz ilyen Ogre?
Felhúzom a szemöldökömet Tempest-re.
- Oh?
Vigyorog és a szemét forgatja.
- Csak azt akarom mondani, hogy csak a munkáját végzi.
- Talán azt akarod, hogy itt maradjon? – morgom többnyire vidáman, miközben visszafojtom a
vágyamat, hogy ne ugorjak át az íróasztalomon, hogy a falnak szorítva belé temessem a
farkamat.
- Lehetséges, hogy itt maradna és nézne, miközben a térdemre fektetlek és tanítanék valamilyen
fegyelmet annak a kis csibész seggednek.
Tempest felzihál, a szeme mohón megvillant, ahogy kinyújtja a nyelvét, hogy megnedvesítse az
ajkát.
- Bajban vagyok? – zihálta lángoló tekintettel.
- Leszel, ha ebben a pillanatban nem jösz ide.
Elvigyorodik, a szemöldöke huncutul felívelt, ahogy ideszaladt hozzám. Amikor közelebb van,
kinyújtom a kezem, megfogom a csípőjét és az ölembe húzom. Felvinnyog, amikor az ölembe
kerül és nyögdécsel, miközben vadul megcsókolom. Nyelvemmel követelem a szájába való
bejutást, megízlelem a szájfénye ízét, miközben nyelvemmel csábítom az övét.
- Csak azért voltam vele ilyen, mert nem bírtam elviselni, hogy nem vagy itt velem egy kibaszott
másodperc alatt. – morgom a fülébe.
- Nem tudtam koncentrálni semmire sem egész nap. - suttogja, keze szorosan megragadta az
ingemet, ahogy éhesen csókolt.
- Mi a meglepetés? – morogtam.
Visszahúzódik és idegesen mosolyog, az arca pedig vörös, ahogy beleharap az ajkába.
- Nincs több incselkedés, Hercegnő. – morgom, a kezemmel szorosan megfogva a csípőjét.
- Biztos vagy benne, hogy tudni akarod?
- És még mindig incselkedsz velem.
Felkuncog, mielőtt elhúzódik tőlem és lecsúszik az ölemből. Visszahúzódik, a seggét az
íróasztalomra rakja. Maga mögé nyúl és egy kézzel lesöpör az asztalról körülbelül négy halom
szervezett munkavégzést a padlóra.
- Te kis dög. - morgok, az izmaim megfeszülnek. Kevésbé igazi haraggal, egyszerűen csak rá
akarom rakni a kezemet.
- Meg fogsz büntetni érte? - suttogja ártatlanul, a szempilláit rebegtetve, miközben az
íróasztalhoz lép. Felhúzza a combján a szoknyáját és lassan letérdel és hátradőlt a sarkára.
- Tudni akarod, hogy mi a meglepetés, Uram?
- Mutasd meg! – csikorogtam összeszorított foggal.
És Tempest lassan hozzáér a szoknyájához, felemeli a krémes, csábító combjairól, felfedve
annak minden egyes centiméterét egészen addig, amíg azt nem érzem, hogy a fenevad felordít
bennem.
Nem visel bugyit.
Ez a meglepetés.
A csupasz, rózsaszín, nedves kis punci ott van a szemem előtt a széthúzott combjai között.
Felnyögök.
- És mikor vetted le a bugyidat, te kis piszkos kislány?
Tempest gonoszul elvigyorodott.
- Nem is volt rajtam azóta, amióta reggel felszedtél.
A farkam majdnem lyukat tépett a nadrágomon.
- Te komolyan nem viseltél bugyit egész kibaszott nap?
Az ajkába harapva bólintott.
- Rossz lány voltam urrraaam…. Ohhhhh.
Felsikolt, amikor megmozdulok és a nyelvemet végighúzom a csupasz résén. Felhörögtem, a
kezemet a combja alá csúsztattam és megragadtam a szűk kis seggét, miközben a számmal a
puncijára tapadtam. A nyelvemmel mélyen beléhatoltam és megízleltem a ragacsos
édességét…. Az illatától és az ízétől szédült a fejem a nyers vágytól. A kezemmel szorosan
megragadtam a seggét, miközben a nyelvemmel basztam a punciját felfelé, hogy a nyelvemmel a
csiklóját nyalogassam. Az egyik kezemmel továbbra is szorosan fogvatartottam a seggét, míg a
másikat a gömbölyű segge alá csúsztattam és az ujjammal a szoros, szűk, fenéknyílását
simogattam. Tempest felvinnyogott és megfeszülve, szorosan megragadta a hajamat, ahogy a
számba szoptam a csiklóját, miközben az ujjamat körkörösen mozgattam a buja kis feneke
nyílásán.
Elkezdett hangosabban zihálni….. túlságosan is hangosan. Áthelyezem a másik kezemet és
hüvelykujjamat a szájába csúsztattam.
- Szopd! -morgok, felpillantva a vágytól teli arcába, mielőtt újra a puncijára tapadok.
Engedelmeskedett és a a hüvelykujjamat az ajka közé szopta, a nyelvével körözött rajta, míg én
a seggét simogattam és a nyelvemmel a csiklóját nyaltam.
Könyörtelenül nyalogatom a csiklóját, a nyelvemmel pöckölöm újra és újra, miközben a számba
szívom a nedveit. Érzem, hogy a teste egyre feszültebbé és feszültebbé válik, a seggét
összeszorítja az ujjaim között. Aztán hirtelen megmerevedik a teste, minden izma megfeszül,
mielőtt összeomlik rajtam. Felnyög a hüvelykujjam körül, az egész teste reszket az orgazmustól.
Nyöszörög és vinnyogni kezd, olyan mohón szopja a hüvelykujjamat, mint a farkamat, ahogy
végigszáguld rajta az orgazmus.
Lassan elengedem a punciját, apró csokókat hintve a combjaira, mielőtt felállok.
- Muszáj, hogy megkapjalak. – morgom, kibontva az övemet és lerántva a cipzáram. Kiveszem a
vastag faszomat, mire Tempest felnyög, ahogy a comján verem a farkamat, bevonva a bőrét a
ragacsos előnedvemmel, ami a makkomból szivárgott. Ezt a tökéletes......
- Nem tudok tovább várni, muszáj birtokolnom ezt a tökéletes kis puncit és a magamévá tenni.
- Kérlek. – zihálta szorosan magához rántva és megcsókolva. Az asztal szélére mozdul a
seggével, szélesre tárva a lábait, a szoknyáját a dereka köré gyűrve, ahogy közéjük léptem. Majd
felzihált, amikor a makkomat a puha, bársonyos puncijához nyomtam. A farkamat vertem, az
előnedvem a puncijára csöpögött és elkenődött a combjain. Lejjebb mozdítottam addig, amíg
megéreztem, hogy a vastag makkom szétfeszíti a redőit és lassan belé hatol.
- Semmit sem akarok úgy birtokolni a világon, mint ezt. – morgom halkan az ajkába. - Meg kell
értened, hogy ez több, mint az én egész vágyam irántad és magamévá tenni a tökéletesen édes,
érintetlen kis puncidat.
Felnyöszörgött, a keze az ingem alá csúszik és végigsimít a mellkasomon.
- Teljesen elvarázsoltál Tempest.- mondom halkan. - És amikor azt mondom, hogy a magamévá
teszlek, akkor az azt jelenti, hogy örökre az enyém leszel. Azt akarom, hogy egyedül az enyém
legyél. Azt akarom, hogy csakis az enyém legyél, hogy csakis hozzám tartozzál és amikor
szétfeszítelek a farkammal, amikor az első alkalommal beléd csúszok, meg fogom tölteni a
méhedet minden egyes csepp spermámmal addig, amíg le nem csorog a comjaidon.
- Fogalmad sincs, hogy mennyire akarom ezt. – zihálja és olyan keményen megcsókol, mintha el
akarnék menni tőle. Kivéve, hogy semmi sincs ezen a világon, ami elvinne tőle.
Soha.
Visszacsókolom, a nyelvemmel a szájába hatolok ahogy elkezdtem beléhatolni. Érzem, hogy a
puncija puha szirmai a farkam köré szorulnak ahogy belé hatolok, amíg meg nem érzem
szüzességének szoros ellenállását. Csak egy másodpercig habozok, amikor hirtelen a célnál
kopognak az ajtón.
- Később! – ugatok bőszen, vicsorogva a behatoló zajra.
- Igazgató úr….
- Később, Ms. Vitney. – ordítok újra.
- Uram, attól tartok, fontos.
Felnyögtem és bár szeretnék odamenni Milly Vitney-t kidobni egy rohadt ablakon, mielőtt
visszajönnék ide és befejezném azt, amit elkezdtem, tudom, hogy a pillanat varázsa eltűnt.
Egy időre.
- Egy pillanat. – ugatom a fogaimat összeszorítva, mielőtt visszafordulok az én Tempestemhez. -
Sajnálom Angyal. - mondom halkan, megcsókolva az ajkát.
- Később? - suttogja.
Azzal válaszolok, hogy az ajkamat az övére tapasztom és a nyelvemmel addig táncolok az övén,
amíg mindketten lihegve el nem húzódunk.
Ismét jön a kopogás.
- Mr. Knolls, tudom, hogy valami közepén van, de ….
- Egy pillanat, Ms. Vitney!
Tempest elrejti a kuncogását, miközben lecsúszik az íróasztalról. Gyorsan begyűröm a farkamat
a nadrágomba, amikor mindketten lenyúlunk és összeszedjük a munkámat a földről, ahová
Tempest lesöpörte és visszaraktuk az asztalomra.
- Várj. – morgok és az irodai szekrényhez rohanok, kinyitom amiben a régi dobozok vannak és
néhány iskolai plakát a PTA bannerr-ől és … ott van egy doboz a régi tornaterem
felszereléseivel. Belenyúlok, kiveszek belőle egy lányos rövidnadrágot és visszafordulok hozzá.
Tempest homlokráncolva néz a kezemben lévő ruhadarabra.
- Mi ez?
- Vedd fel!
- Miért? - ráncolja az orrát.
- Mert szoknyát viselsz. – morgom.
- És?
- És. – morgom a karomba rántva, a kezemet végigfuttatom a seggén. Felhúztam a szoknyáját és
a tenyerembe vettem a csupasz seggét, amitől nyöszörögni kezdett. - És senki sem pillanthatja
meg rajtam kívül ezt. – A másik kezemet becsúsztatom a szoknyája alá addig, amíg a seggét és
a forró punciját is a tenyerembe nem fogom.
- Ez az enyém, csakis az enyém. - morgom birtoklóan.
Tempest lágyan felnyög és bólint, mielőtt elmozdul. Elveszi a rövidnadrágot, felveszi és gyorsan
leül az asztalom előtt, amikor visszaülök a székembe.
- Bejöhet. – ugatom.
- És ez, Ms. Kensington. - mondom szigorúan és hangosan, ahogy Vitney asszony belép. – Ez
az utolsó, amit mondhatok ebben az ügyben!
Mondom, mintha befejezném az előadást.
- Megértetted?
Tempest szeme az enyémbe mélyed, a forróság és a korábbi szenvedély még mindig ott lüktetett
benne.
- Igen, Uram.
A fejemben meztelenül mondja ezt, négykézláb az asztalomon, a kezével nyitva tartva a seggét
számomra.
- Jó.
- Szia Tempest. – mondja Ms. Vitney tagoltan, rávigyorogva, mintha örülne annak, hogy most
büntettem meg.
Majdnem megmondtam neki, hogy milyen közel áll az igazsághoz.
- Ezeket alá kell írnia Mr. Knolls. – mondja gyorsan, elém tolva valami iskolai papírokat. -
Sajnálom, nem vettem észre, hogy a dátum olyan fontos, de a következő tíz percben faxon kell
továbbítani.
- Rendben van. - mormolom, gyorsan aláírom a dolgot és visszatolom neki. Sugárzik és tudom,
hogy nem véletlen, amikor a keze súrolja az enyémet, amikor elveszi a papírokat.
Azt is tudom, hogy Tempest is észrevette ezt.
- Szóval, van valamilyen terved a hétvégére, Mr. Knolls?
- Igen, van.
- Néhány tanár kimozdul. – fecsegi, figyelmen kívül hagyva a válaszomat. - Tényleg el kellene
jönnöd!
Mosolyogva a kezét a vállámra helyezi és az ingemen keresztül dörzsöli az izmaimat.
Vállat vonva elhúzódok tőle.
- Ez minden, Ms. Vitney. - mondom nyersen, figyelve, hogy a mosoly elhalványodik az arcán.
- Oh, értem. - egy újabb mosolyt kényszerít az arcára, gyilkos pillantást lövelve Tempest-re. -
Nos, élvezd a hétvégét, Christian.
- Te is, Milly.
Az ajtó becsukódik mögötte és amikor megfordulok, látom, hogy Tempest szeme mögött zöld tűz
lángol. Rávigyorgok, annak ellenére, hogy milyen heves az arckifejezése.
- Örülök, hogy ezt a szórakoztatónak találod. - mondja élesen, gyorsan felállva.
- Nem találom annak. – morgom felállva, az íróasztalom köré lépve. – Csak még csábítóbbnak
talállak azzal a féltékeny árnyalattal az arcodon.
Dühösen lebiggyeszti az ajkát, mielőtt megfogom az állát és megcsókolom, átölelve a derekát
magamhoz húzom, miközben vadul csókolom.
Tempest elhúzódik, megragadja a karomat és a kezemet a lába közé húzza.
- Ez lehet, hogy csakis a tiéd, de ez.... – kinyúl és megsimogatja a farkam a nadrágomon
keresztül, amelynek hatására fél másodperc alatt kőkemény leszek. - ... de ez, csakis az enyém.
Rendben?
- Te vagy minden, amit valaha is örökre akartam, Angyal. – dorombolom a fülébe. – Te vagy a
mindenem.
Halkan felnyög, ahogy megint megcsókolom, mielőtt az ajkamat a füléhez nyomom.
- Később hazaviszlek és ezúttal benned élvezek el.
 10
TEMPEST

A pulzusom az egekbe szökik, amikor becsukom a konyhaajtót. Ő csendben van a hátam mögött
és amikor megfordulok, az egyik kezemmel még mindig a kilincset fogva, csak ott állt és
birtoklóan nézett rám.
- Mi az? – kérdezem halkan, félénken és idegesen az izgalomtól, hirtelen elgyengültek a térdeim
attól, hogy mi fog történni.
- Semmi, Hercegnő. – dorombolja mély, selymes, szexi hangján. Közelebb lép, amíg hozzám
nem ér. Felzihálok, amikor a kezét a csípőmre rakja. Az ajka rátalál az enyémre és felnyögök,
amikor gyengéden és lassan megcsókol. A csók feloldja az idegességemet és valami másba
fordítja…. Valami vadabbá és forróbbá, valamivé, ami felgyújtotta a tüzet bennem.
- Szeretném látni, hogy hol laksz. – mormolta és elhúzódott, hogy Paul és Carrie konyhájára
pillantson, ami a késő délutáni napfényben áradt.
Ez valóban megtörténik. Az én gyönyörű, domináns, bűnösen szexi és lenyűgöző iskolai
igazgatóm tényleg a házamban van. A garázsban parkoltunk le, még akkor is, ha azt mondta
nekem, hogy leszarja és az elülső gyepen fog leparkolni, hogy az egész szomszédság láthassa.
De a garázsba lehetett több gombot is megérinteni.
- Tehát ez az, ahol eszel. – mormolta körülnézve a konyhában, mielőtt visszafordul hozzám.
Szorosan megfogja a kezem és felnyögve magához ránt. Lehajol, felzihálok, amikor az ajka
súrolja a fülem. - Mutasd meg, hogy hol alszol, Angyal.- morogja.
Zihálok, a mellkasom gyorsan emelkedik és süllyed, ahogy megragadom a kezét és átvezetem a
házon. Félúton felfelé tartok vele a lépcsőn, amikor megáll és mielőtt megfordulhatnék vagy
megkérdezhetném, hogy mit csinál, hirtelen finoman előretol. Felnyögök, a kezem előttem a
lépcsőfokon van, a lábam pedig néhány fokkal lentebb. Egyenesen a hátam mögött felhajtotta a
szoknyámat és felhúzta magasan a combomra. A keze súrolja a combomat és hallom, hogy
mélyen felnyög, ahogy magasabbra tolja a szoknyámat.
- Azt hiszem piszkos kislányom, ez nagyon felizgatott. – mormolta.
És tudom, hogy mit lát. Elvettem a hülye tornanadrágot, mielőtt beültem volna a kocsijába és
tudom, hogy láthatja, mennyire nedves a puncim. Végigborzong rajtam a nyers vágy, ahogy
közelebb hajol és halkan felnyögök, amikor megérzem a leheletét a seggemen.
A keze feljebb csúszik a combomon és megszorítja a seggemet. A nagy, erős ujja a farpofáim
között mozog, lassan lefelé haladva a résemhez. A fenekemet kínozza, amitől megremegve
felnyögök, mielőtt lejjebb haladt. Az ujjai lejjebb futnak a duzzadt ajkaimra… és izgatni kezdte a
nedves, ragacsos ajkaimat, amitől felsikoltottam.
- Rossz kislány. – hörgött fel durván, az ujjaival lassan dörzsölve a csiklómat. – Mindent
megteszel, hogy felforrósítsd és megzavard a tanárodat. – mormolja rosszaló hangon, ahogy
dörzsöl engem, amitől felnyögök és szégyentelenül hajolok előtte a lépcsőn.
- Ez a szűk kis punci készen áll a faszomra, Hercegnő?- morogja. Nyöszörögve bólintok, mert
képtelen vagyok megszólalni, amíg így érint meg. Belémhatol két ujjheggyel és felnyögök, amikor
szétfeszíti az ajkaimat, feltárva engem. Christian mélyen felhörög, ujjai lassan csúsznak le és fel
a puha, sima ajkaimon.
- Annyira kibaszott szűk. - dörmögte és a hangja miatt megborzongtam az eksztázistól. - Olyan
nedves és annyira készen áll, hogy befogadja a nagy faszom minden egyes centiméterét.
- Kérlek… - ziháltam remegő térdekkel.
De lassan elveszi a kezét, visszahúzza a szoknyámat a helyére, mielőtt felállna a hátam mögött.
Az ajka újra súrolja a fülemet.
- Mutasd meg szobádat, kislány. - suttogja mély hangon.
Nyelek egyet és szédülök, ahogy megragadom a kezét és felvezetem a lépcsőn. Tudom, hogy
mit fogunk csinálni, miközben felviszem őt és a gondolat, hogy látni fogja a szobámat, kissé kínos
a nyers vágy mellett, hogy magáévá tegyen.
Megállunk az ajtóban és a vörösség az arcomba kúszik.
- Paul és Carrie, ők ... - A padlóra nézek. - Tizenegy éves voltam, amikor hozzájuk kerültem és ők
amolyan….
- A kislányuk voltál. - suttogja és a karjai hátulról átölelnek.
Az évek során a szoba nem sokat változott. Igen, felállítottam néhány rock'n'roll-os plakátot és
van smink és még sok más “felnőtt "dolog, a polcokon lévő képeskönyveket regények,
tankönyvek és magazinok váltották fel.
Ezen felül? Még mindig úgy néz ki, mint egy jó hercegnőé, amelybe beléptem, amikor idejöttem,
hogy itt maradjak. Azt hiszem, tudat alatt soha nem változtattam meg a falak színét vagy
cseréltem le a nagy, fehér, baldachinos ágyat vagy cseréltem le a csillogó - villogó ezüst csillárt
valamiféle nosztalgiából.
Carrie és Paul tudták, milyen volt az előző szobám és megpróbálták tükrözni, amennyire csak
tudták. A francba, még azt is hozzátették, hogy a szoba olyan, mint a meséből származó rajzfilm-
hercegnő változata. Természetesen szerettem és azt hiszem, soha nem változtattam volna meg,
mintha tudat alatt, azt akartam volna, hogy emlékezzek arra, hogy honnan jöttem.
És persze, most itt állok, egy sokkal idősebb, hihetetlenül szexibb emberrel, akit én pokolian
kívánok és azt akarom, hogy elvegye a szüzességemet a következő tíz percben, hirtelen nagyon
is tisztában vagyok azzal, hogy milyennek látszik ez a számára.
... Vagy rossz vagy hátborzongató.
Félszegen felnevetek.
- Azt hiszem, átfesthettem volna, ugye? – nyeltem és a lábamra tekintettem. - Sajnálom. Csak
most lusta voltam változtatni rajta, mióta beköltöztem. Van egy vendégszoba a folyosón….
- Ez tökéletes. – morogja a fülembe és a kezét a derekamra csúsztatva magához húz. – Ez te
vagy …. Az igazi és én nagyon szeretem.
- Tudom, hogy van egy kép rólam, amit a Thornbull-i emberek látnak ...
- Ez csak látszat, az iskolában. – megfordít a karjaiba és vele szemben állít. Vállat von. - Bízz
bennem, hogy értem. Én is kívülálló voltam. Megmutatod nekik mindazt, amit meg akarsz, hogy
biztonságban tartsd magad.
Az ajkamba haraptam és bólintottam, valahogy még jobban szerelmesebb lettem ebbe az
emberbe, mint ahogy már voltam.
- Azt hiszem, hogy te nem is vagy olyan rossz kislány, mint ahogy azt gondolod, hogy vagy. -
suttogja rekedten, közelebb húzva magához. – És ez tetszik nekem. – morogja. – Szeretem,
hogy az egész alatt annyira ártatlan, édes és tiszta vagy. Szeretem, hogy te egy kis hercegnő
vagy.
A szeme összeszűkül és felzihálok, amikor megérzem, hogy a farka keményre növekszik
közöttünk és hozzám préseli magát.
- Szeretem, hogy te az én kis hercegnőm vagy.
- És a rossz kislányod? – ziháltam, hozzányomva magam.
- Nos, ez attól függ. –morogja, mint egy állat a fülembe.
- Például?
- Például, hogy mennyire nedves a szűk kis puncid. Hogy mennyire nedves attól a gondolattól,
hogy hagyod, hogy a sokkal idősebb igazgató úr a magáévá tegyen és megbasza az édes kis
puncid itt, a tiszta, fehér, hercegnői ágyadon addig, amíg be nem fogadod minden egyes csepp
spermámat.
Felnyögök és mire észrevenném, a karjaimat köré fonom és az összes tudásommal
megcsókolom.
- Nagyon. – ziháltam a szájába nyögdécselve.
Halkan felmordult, a kezét a seggemre rakja és megszorítja.
- Akkor nézzük meg, mennyire vagy rossz, Angyal.
Felnyögök, ahogy felemel és a lábaimat köré fonom, ahogy átvisz a szobámon az ágyamhoz.
Szétrántom az ingjét és felnyögök, amikor a kezemet végigfutattom a csupasz, izmos mellkasán.
Az ujjaim nyomonkövetik a tetoválásokat és felsikoltok, amikor az ujjai szétrántják a blúzomat
aztán a melltartómat. Érzem, hogy a nyers forróság keresztülfut rajtam, ahogy végigcsókolgatja a
nyakamat egészen a kis mellemig. Az ajkai rátalálnak a mellbimbómra és felnyögök, ahogy a
szájába szopja és a nyelvével körbenyalja. Széttolja a combjaimat és a kezét lassan közénk
teszi. Felnyögök, amikor megnyomja a puncimat, az ujjai végigfutnak az ajkaimon, a tenyerével
dörzsöli a csiklómat amíg a keze le nem siklik rólam.
Morogva feláll, ahogy zihálva a szemembe néz.
- Bassza meg, Angyal. – morogja, ahogy villogó szeme az enyémbe mélyed. Aztán lassan
lenyalja az ujját. – Nem hiszem, hogy tudod, milyen hatalma van a tökéletes kis puncidnak
felettem. Te vagy minden, amit akartam örökké és mindig ebben a világban.
- Akkor mire vársz? – ziháltam.
Alig van időm felzihálni, amikor rám mászik.
Felsikoltok, ahogy a lábam közé esik, a keze határozottan szétránja őket. A nyelvével szétfeszíti
az ajkamat és mélyen megcsókol, megkóstolom a saját ízemet. A kezével dörzsöli a csiklómat és
felnyögök, amikor lejjebb mozdul. A gonosz nyelve nyalogatja a seggemet és én panaszosan
nyögök, akár egy piszkos kislány. Keze mozog és kibontja az övét, lehúzza cipzárját. Aztán feláll
és zihálva, kapkodva lehúzza a nadrágját és a boxerét. Felnyögök, amikor a szemem a
tökéletesen izmos testére tapad. Végignézek az izmos karján és az erőteljes mellkasán, a kockás
hasán és a kis szőrszálakon, amelyek a gyönyörű farkához vezetnek.
Annyira nagy, egy pillanatra aggódni kezdek amiatt, hogy nem fog belém illeni. De kétségtelenül
tudom, hogy nem fog bántani és a félelem tova száll belőlem.
Lehúzom a szoknyámat és feltérdelek, amikor megállít.
- Hagyd magadon! – morog gonosz vigyorral az arcán, amitől elolvadok.
Hátradőltem és a lábaimat széttárva várakoztam rá, amikor megrázza a fejét.
- Mássz fel rám, Angyal. – morogja. – Szeretnélek látni, amikor befogadod az összes
centiméteremet az édes kis puncidba.
Felnyögve bólintok és megcsókolom, mielőtt azt csinálom, amit mond. Felmászok rá, a lábamat a
csípője köré teszem, a vastag farka forrón és keményen lüktetett a hasamon. Felnyög és az
egész háta ívben feszül. Fehér, ragacsos krém gyöngyözött a makkján, elkenődve a puha
bőrömön. Megint felnyög, ismét megfeszül és még több előnedv szivárog ki a makkjából,
bekenve a hasamat. A kezei a seggemre tapadnak és megragadva megemel. A farka fölé emel,
majd leenged, de csak annyira, hogy a vastag makkja szétfeszítse a puha ajkaimat. Óvatosan
leengedem magam rá, de aztán szünetet tartok, amikor megérzem, hogy a makkja eléri az
ellenállásomat.
- Most magamévá foglak tenni, Angyal. – hörögte, a szemét az enyémbe mélyesztve. - Ezt
követően nincs visszaút. Ezt követően az egész világ tudni fogja, hogy az enyém és csakis az
enyém vagy, örökre.
- Te vagy minden, amit valaha is akartam. – suttogom felgyorsult pulzussal.
Feldöfött és felsikoltok, amikor megérzem a pillanatnyi fájdalmat. Nem áll meg, de lassan megy, a
vastag, gyönyörű farka apránként, könnyedén hatolt mélyebbre az érintetlen résembe. A szemem
elkerekedik és az egész fejem forog, ahogy megérzem, hogy édesen szétfeszít és mélyen belém
hatol. A fájdalom eltűnt, hirtelen olyan, mint a mennyország. Ez a legcsodálatosabb érzés, amit
valaha is éreztem, amikor szoroson magához húz, majd megérzem a golyóit a seggemen és
tudom, hogy minden egyes centiméterét mélyen belém temette.
Christian felnyögött. Felnyúl, megragadja az államat és lehúzza, hogy megcsókoljon. Felsóhajtok
a gyönyörtől, amikor megérzem, hogy mélyebbre hatol és a farka forrón és keményen, mélyen
bennem lüktet. Az izgalmam lecsöpög a rúdján a golyóira, aztán lassan elkezd kihúzódni
belőlem. Felemeli a csípőmet, még mindig csókol engem és amikor már csak a vastag makkja
van bennem, hirtelen visszaránt és mélyen belém döf.
Felsikoltottam a gyönyörtől, a fejemet a mellkasára hajtottam.
- Most pedig lovagolj meg, kislány. – hörögte Christian. – Nézni akarom, hogy újra és újra
befogadod minden egyes centiméterét a nagy faszomnak. Szeretném látni az arcodat, amikor
elélvezel rajtam.
A keze szorosan fogja a csípőmet és a seggemet, belém dörzsölve magát, amitől nyöszörögni
kezdtem.
- Most légy jó kislány és baszd meg a farkamat.
Nyöszörögve felemelkedek, amitől kihúzódik belőlem, majd felkiáltok, amikor visszakényszerítem
magamba egyetlenegy döféssel. A kezei a seggemet szorítják és irányítani kezd, fel-le mozgok
rajta, az egész testem belevész a gyönyörbe, miközben lovagolok.
- Bassza meg, olyan érzés benned lenni, mint a mennyország, Angyal. – nyög, az izmai
hullámoznak ahogy a csípőjét feldöfve találkozik az enyémmel. Hatalmas farka szétfeszítette a
puncimat és édesen újra és újra betölt engem, miközben gyorsabban és gyorsabban lovagolok
rajta. Kezdem elveszíteni magam fölött az uralmat, az egész szoba forog körülöttem, miközben
Christian Knolls olyan dolgokat tesz a testemmel, amelyeket még soha nem éreztem.
Gyorsabban és gyorsabban érzem a vastagsága minden egyes centiméterét, behatol a kis
résemben addig, amíg meg nem érzem az édes élvezetet.
El fogok élvezni az igazgató farkán. Elélvezek és az orgazmusom végig fog futni a sokkal
idősebb férfi farkán, aki most vette el a szüzességemet és követelt magának. És rájövök, hogy
amikor ezt megteszem, azt akarom, hogy velem együtt élvezzen el.
Szeretném érezni, hogy felrobban, mélyen bennem. Tudni akarom, hogy milyen érzés, amikor a
meleg spermájával színültig betölt.
- Én… oh Istenem, Christian, el fogok….
- Élvezz el nekem, Hercegnő. – hörögte, az izmai hullámzanak a karjában, ahogy szorosan
megragadja a derekam. Elkezdi döfködni a farkát bennem, amitől nedves, obszcén hangok töltik
be a szobát, ahogy a nehéz golyók verdesik a seggemet minden egyes döfésnél. Egyik keze
felcsúszik a testemen, megragadja a mellem és az ujjával megcsavarja a mellbimbómat.
- Lovagolj a nagy, vastag farkamon addig, amíg el nem élvezel, kislány. Érezni akarom, hogy az
édes nedved lecsöpög a golyóimra, miközben a feszes kis puncid kifeji a farkamból a spermát.
Élvezz el, hogy a feszes kis puncid befogadja az összes spermámat. Élvezz el, hogy minden
egyes cseppet befogadjon amíg be nem töltöm színültig. Az ujjai megcsavarták a mellbimbómat,
elektromos sokkot küldve az érzékeimnek. A keze élesen lecsapott a seggemre és amikor
feldöfött a csípőjével és mélyen belém döfte a nagy farkát, ez volt az utolsó dolog, amit el tudtam
viselni.
Sikoltozom, amikor elélvezek, az egész testem felrobbant, amikor először élveztem el attól, hogy
egy férfi bennem van. Felsikoltva a mellkasára omlok, ahogy a vastag farka baszik engem az
orgazmusomon keresztül. Érzem, hogy megfeszül és hallom, hogy felordít az élvezettől, aztán
megéreztem. Felnyögök, amint a farka lüktet és pulzál, mélyen bennem és amikor megérzem a
vastag, forró sperma első spriccelését, amely feltölt belülről, belereszketek egy másik
orgazmusba.
Újra és újra mélyen belém döfi a farkát, miközben belém spriccel és a sűrű, forró magja betölti a
méhemet.
Lassan megállunk, amíg én csak egy lihegő, reszkető halom vagyok a testén. Lassan megcsókol,
a nyelve az enyémet kutatja és a keze simogatja a bőröm. Lassan megmozdulok, hogy leszálljak
róla, de a karjai gyorsan átölelnek és szorosan magához húz.
- Ne merészeld. – morogja megcsókolva. Felzihálok, amikor hirtelen átgördül velem és rajtam
van, én pedig a hátamon fekszek alatta, még mindig mélyen belém van temetkezve. A kezével és
a hatalmas testével rajtam nyugszik, mint valami meleg takaró, miközben hevesen megcsókol.
- Azt akarom, hogy a spermám mélyen benned maradjon. – morogja, amitől felzihálok, mert
megérzem, hogy a farka még mindig keményen lüktet bennem. - Azt akarom, hogy a meleg
spermám mélyen benned maradjon addig, amíg teljesen be nem fogadod. – morogja. -
Valójában…
Felnyögök, amikor újra elkezd mozogni ki és be bennem. Érzem, hogy a kettőnk csúszós,
ragacsos nedvessége lassan kiszivárgott belőlem és nedves hangokat hallat, ahogy a nagy farka
ismét újra baszni kezd. Éreztem, hogy lecsöpög oda, ahol egyesültünk és a fenekemre is, amitől
úgy éreztem magam, mint egy piszkos kis ribanc, de ez a piszkos kis ribanc egyedül csakis az
övé.
- Élvezz belém megint. - suttogtam a fülébe, a kezemel a bicepszére tapadva, a lábamat pedig a
dereka köré fontam.
Ezúttal lassabban mozgunk, majd egyre gyorsabban és gyorsabban, míg mind a ketten fel nem
kiáltunk és újra elélvezünk. Éreztem, hogy a második terhelése újra megtölt és mélyen belém
pumpálja a magját, ahogy az orgazmus végigrobban a testemen.
- Az enyém vagy. – morogja halkan, a nyakamat csókolgatva.
- A tiéd vagyok. – mormolom és érzem, hogy a ragyogás végigolvad rajtam.
- Enyém és csak az enyém Hercegnő, örökké.
 *****

Velem töltötte az éjszakát és amikor elalszok a karjaiban, tudom, hogy még soha nem éreztem
magam ilyen teljesnek és egésznek. Még soha sem éreztem magam ennyire védettnek, szeretek
oda tartozni, ahol vagyok, amikor Christian karjában vagyok.
Mellette ébredek fel és háromszor is a magáévá tesz, lassan kinyitom a szemem, majd felnyögök
a gyönyörtől, amikor megérzem, hogy hátulról könnyedén belém hatol. Szorosan tartja a kis
testem a nagy kezével, ahogy basz engem, belém döngölve a vastag, nagy faszát addig, amíg
többért nem sikoltok és teljesen el nem élvezek a számára. Ezúttal kihúzódik belőlem és
felnyögök az élvezettől, miközben figyeltem, hogy veri a nagy faszát addig, amíg a spermája ki
nem spriccel, ami eléri a puncimat és ráfröccsen a hasamra is. A makkját használva, a bőrömbe
dörzsöli a spermáját, így szinte csillogok a magjától.
- Haza kell mennem, mielőtt az iskolába megyek. – morogja hirtelen mogorva arccal. - Habár
soha, soha nem akarlak elhagyni.
- Találkozunk Thornbull-ban. - mondom egy kis vigyorral és gyengéden megcsókolom. - Végtére
is, az olyan rossz kislányok, mint amilyen én vagyok, úgy tűnik, minden alkalommal az igazgató
úr irodájában találják magukat…..

11

11
TEMPEST

Az övé vagyok.
Még mindig a fellegekben lebegek, miközben aznap az iskolába megyek. Miután otthagyott
aznap reggel, szinte nem is akartam lezuhanyozni… soha, attól tartva, hogy lemosom az illatát és
az érzést a bőrömről. Azt akartam, hogy rajtam maradjon az illata és örökre érezni akartam a
nyomot, amit a lábam között hagyott. Majdnem úgy döntöttem, hogy örökre lemondok a fürdésről,
de végül beléptem a zuhanyzóba.
Az iskolába mentem, a fejem a felhők felett lebegett és a szívem a torkomban kalapált, miközben
visszajátszottam az előző éjszaka eseményeit, nem is beszélve arról, ami ma reggel történt.
Már nem vagyok többé szűz.
Elveszítettem a szüzességemet, a legcsodálatosabb módon, amit valaha el tudtam volna
képzelni. Egyáltalán nem izgatott semmilyen fiatal, ügyetlen srác se, aki csak egy dolgot akart és
nem azt se tudja, hogy hogyan kell megfelelően csinálni. Elvesztettem a leghihetetlenebb
szeretővel, védő, tökéletes férfival, akit valaha is el tudtam volna képzelni. Egy férfival, aki
pontosan tudta, hogy mit csinál és pontosan tudta, hogy hogyan nyújtson legtökéletesebb
élményt. Nem érdekelt, hogy kétszer annyi idős, mint én, hogy ő az iskolai igazgatóm vagy hogy
a legtöbb ember elutasítóan és rosszallóan nézne ránk. Nem érdekel, hogy van egy sötétség,
ami a szeme mögött van, valószínűleg a tengerészgyalogosi időkből van, mielőtt elkezdett
tanítani. Valójában mindent meg szeretnék tenni azért, hogy a fényemmel elüldözzem a
sötétséget.
Úgy sétálok be a Thornbull csarnokaiba, mint egy alavajáró, figyelmen kívül hagyva mindenkit
körülöttem. Még mindig érzem a sajgást a lábaim között, de ez egy édes, finom fájdalom, amiből
csak többet akarok. Többet akarok ebből, többet akarok belőle. Mindenütt érezni akarom őt….
Úgy vágyok rá, akár egy drogra, amiért bármit megtennék. Szeretném érezni a kezét az egész
testemen, ahogy magának követel. Érezni akarom a nyelvét a bőrömön, érezni akarom a
nyelvemet az övén. Szeretném a számmal körbevenni a gyönyörű farkát és lenyelni minden
egyes csepp édes spermáját a torkomba. Szeretném, ha a lábaim közé jönne és megbaszva
birtokolna addig, amíg be nem töltene a magjával. Azt is szeretném, ha a csintalan részemet is
birtokolná. Szeretném érezni, hogy megdönt és becsúszik a farkával mélyen a seggembe addig,
amíg többért nem sikoltok.
Olyan jó érzés rossznak lenni neki, hogy nem tudok tovább várni. Találkozok vele miután az órák
véget érnek és minden szándékom az, hogy újra a házamba vonszolom és addig imádom
minden egyes négyzetcentiméterét, amíg egyikünk sem tud már mozogni.
Az agyam annyira elvisz a felhők fölé, hogy észre sem veszem, hogy egy olyan osztályba
megyek be, amely üres és sötét, amíg az ajtó be nem zárul mögöttem. Ez az, ami kirángat az
álmodozásomból és megállok.
Az osztályterem nem teljesen üres.
- Nahát, nahát ,nahát. – kuncogott Hershman professzor az asztal mögül. - Úgy látom, nem kapta
meg az üzenetet, amit elküldtem az óra törlése miatt?
Lefagyok és meghűl a vér az ereimben, ahogy feláll és gonoszul vigyorog rám.
- Ó, ez így van, talán tényleg megírtam az egész osztálynak, csak nem neked.
Megdermedek, amikor az íróasztal mögül kilép és elindul felém.
- Azt akartam, hogy egy kis időre kettesben maradjunk Tempest. – mondja perverz mosollyal az
arcán. - Tudod, csak mi ketten.
A keze kinyúl, de feloldom magam a fagyott állapotomból és ellököm magamtól.
- Ne érjen hozzám! – sziszegem.
Hershman csak kuncog.
- Ó, kérlek, ne játszd ezt velem. Mindketten tisztában vagyunk azzal ah... a hírneveddel ebben az
iskolában, te kis faszcsábító.
Leesik az állkapcsom és az ajtó felé fordulok, de Hershman gyorsabb nálam. Az ajtóhoz ugrik,
megáll előttem és elzárja az utamat.
- Belefáradtam már az izgató kis játékaidba, Tempest.
Megrázom a fejemet és próbálom arra kényszeríteni magam, hogy ne reszkessek a félelemtől,
ahogy ránézek.
- Nincs semmilyen játék itt, seggfej.
Hershman csak kuncog. Megérint, de hátralépek. A szeme összeszűkül és előrelépve ismét rám
támad, amikor felhozom az egyetlen fegyveremet.
- Tudok Amy-ről.
A mosoly lehervad az arcáról.
- Mit mondtál nekem?
- Amy Sanders. – sziszegem, a vér az ereimben tombol. - Tudom, hogy mit tettél vele, te
kibaszott rohadék. Tudom, hogy mit tettél vele és esküszöm, hogy mindent el fogok mondani….
- Csak rajta. – sziszegi. – Mondd meg bárkinek. Tisztelt, elismert professzor vagyok, egy fontos
pénzügyi intézményben. Te pedig egy piszkos kis ribanc vagy, úgy, mint Amy Sanders.
Vállat von és elmozdulva az ajtó felé intett.
- Szóval menj csak Tempest. Terjeszd el a barátaidnak vagy bárkinek, akinek csak szeretnéd és
nézd meg, hogy hallgatni fognak - e rád. De térjük egyenesen a dolog lényegére, mindketten
tudjuk, hogy át kell menned a vizsgán, hogy a Harvard-ba juthass, de van itt más dolog is, amit
megoszthatok veled.
A szeme összeszűkült rám és gonoszul elvigyorodott.
- Nem fogsz átjutni a vizsgán, ha nem teszel meg mindent, amit mondok.
A mosolya szélesre nyúlik és gonoszul kivillantja a fogait.
- Ez érthető?
Sírni szeretnék. Sikítani akarok. Ehelyett csak megfagyok a helyszínen és a hányinger kerülget.
- Szóval hamarosan Tempest. – sziszegi. – Meg fogom kapni azt, amit akarok. Most pedig
takarodj a picsába az osztályomból.
Alig tudok elmenni mellette és kinyitani az ajtót, amíg végig nem futok a folyosón könnyekkel
patakzó arccal.

12
CHRISTIAN
Nem volt a Range Roverem-nél az órája után. Összeráncolom a szemöldökömet, majd ellenőrizni
akarom a telefonomat, amíg rá nem jövök, hogy az irodámban hagytam. Körbejárom utána az
iskolát, amit többnyire üresen találok kivéve néhány professzort, akik még mindig a cuccaikat
pakolták. Mrs. Hinds, a kémia professzor jó estét kíván nekem és a bizalmatlan, állandóan
idegesnek látszó Hershman professzor motyog valamit, ami homályosan úgy hangzik, mint egy jó
éjszakát, miközben átszalad a parkolóba.
De nem láttam Tempest.
Végül visszatérek az irodámba a telefonomért. Ms. Vitney már elment és a fények ki vannak
kapcsolva. Ráncolom a homlokomat és azon tűnődöm, hogy hol a pokolban van az én angyalom,
miközben az irodám ajtaját szélesre tárom, majd hirtelen megállok.
Mert ott ül az íróasztalom szélén.
- Szia - mondja csendesen.
- Szia.
Becsukom magam mögött az ajtót, összefonom a karjaimat a mellkasom felett és ránézek.
-Sajnálom, hogy nem találkoztunk. - mondja csendesen. - Én csak úgy értem, ez csak…
Azt hiszem, tudom, hová akar ki jutni. Ez a kételye. Megkérdőjelezi, hogy mennyire vagyok vele
őszinte és hirtelen azon töprengtem, hogy valóban csak egy piszkos öregember vagyok, aki egy
tizennyolc éves diákra tette rá a kezét.
Ezek mind olyan érzések, amiket itt és most pépé fogok zúzni.
- Azt hiszed, ez csak szórakozás és játék számomra. – mondom csendesen.
Tempest felnézett rám, vörös a szeme és az alsó ajkát rágja.
- Az? - suttogja, az arckifejezése olyan átkozottul törékeny, hogy majdnem összetörök.
- Nem. – morgom. Odamegyek egyenesen hozzá és felzihál, amikor a karomba zárom.
Megcsókolom minden perzselő szerelmemmel, amim csak van, a számat az övére tapasztom
addig, amíg el nem olvad.
Szeretem.
Mert ez az, amit érzek iránta. Ez testi és vak vágy, de mindezek ellenére sokkal több, mint amit
valaha is éreztem bárki vagy bármi iránt korábban.
- Ez sokkal több, mint játék. – mogom, szorosabban tartva. – Mindenedet akarom…. Egyedül
csak téged akarlak. És nem csak a testedet, hanem mindenedet.- megint megcsókolom, a
kezemmel megfogom az arcát és beleöntöm a lelkemet. - Hadd mondjak valamit, Hercegnő.
Abban az esetben, ha még soha senki sem mondta volna ezt neked, te kibaszottul csodálatos
vagy. Tökéletes és gyönyörű vagy és olyan átkozottul édes és ártatlan.
Az ajkába harapott és az arca rózsaszínűre vált.
- Nos, most már nem annyira. - mondja elpirulva. – Vagyis, már nem vagyok ártatlan.
Elvigyorodtam.
- Még mindig ártatlan vagy, bízz bennem. Miután olyan sok szart láttam ebben a világban, te
vagy a tisztaság, amit kerestem. Te vagy a jóság, amire szükségem van.
Megolvadt a karomban, az arcát a mellkasomra temette és szorosan átölelt.
- Az akarok lenni Christian, de mi a helyzet az emberekkel…..
- Bassza meg, amit az emberek gondolnak vagy amit mondanak. – morgom.
- Mi a helyzet a munkáddal?
Megrázom a fejem. – Nos, azt majd kitalálom. Csak annyit tudok, hogy te vagy az, amit mindig is
szerettem volna és biztos vagyok benne, hogy kibaszottul nem hagylak el.
- Kérlek, ne is tedd! - suttogja és megcsókolt.
- Ez volt az egész, amiért nem találkoztál velem? Ez az, amiért aggódtál?
Nyel egyet és elfordítja a szemét.
- Van még valami. - mondom hűvösen, látva az igazságot az arcán.
Megrázta a fejét és hirtelen rémültnek látszik.
- Mondd meg, hogy mi folyik itt, Angyal.
- Semmi sem. - sóhajt, majd elfordult. – Ez csak…
- Mondd meg!
- Hershman professzor, ő ...
Megfeszül minden izom a testemben és a szemem összeszűkül.
- Mi van Hershman-nal? – sziszegem.
- Nem vele. - suttogja, szeme leereszkedett és megroskadt a válla.
- Kérlek, mond meg, Hercegnő!
És megtette. Mesélt Amy-ről és arról, hogy tudta, hogy ez a szemét Hershman mit tett vele. Arról,
hogy miért csinálta azt, amit tett, miközben az összes csontját el akartam törni és megölni a
rohadékot a puszta két kezemmel. Rájöttem, hogy a testemben minden egyes izmom megfeszül
és a fogaim fájdalmasan összeszorulnak, ahogy morgás tör fel a torkomból.
- El fogom temetni. – mondom csendesen, de Tempest szeme az enyémre repül és a fejét rázza.
- Ne Christian, kérlek.
- Adj egy kibaszott jó okot arra, hogy miért ne? – morgom.
- Mert, ha gyilkosság miatt börtönbe kerülsz, akkor elveszett leszek nélküled?
A vörös köd kitisztul, miközben visszanézek és ráfókuszálok, látom, hogy mosolyog rám.
- Miattam, kérlek. Nézd, csak be akarom fejezni a hülye iskolát, hogy elmehessek egyetemre és
távol lehessek ettől a hülye, kibaszott várostól…..
A másik következtetés egyszerre üt meg mindkettőnket, rövid időre megáll, a szája gyorsan
becsukódik, mielőtt újra kinyitja.
- Nem úgy értettem….
- Tudom, Angyal. – mondom gyengéden.
- Gyere velem. – zihálja. - Cambridge-be. Úgy értem, amikor odamegyek iskolába.
Halkan felnevetek, majd elfordulok.
-Még csak most kaptam meg ezt a munkát.
- Gyerünk már, hiszen te is utálod ezt a várost.
A szemem találkozik az övével és valami kattan bennem. Nem csak ez a város vagy a munkám
az, amire igazán gondoltam.
Hanem rá.
Rá, és tudtam, hogy követném őt a kibaszott föld végéig is, még akkor is, ha belehalnék. Nem
tudom, hogyan, de azt tudom, hogy amikor Tempest Kensington egy másik iskolába megy, nincs
semmi ezen a világon, ami megakadályozna abban, hogy vele menjek.
Végtére is, ő az enyém. Az enyém, hogy megtartsam és megvédjem.
Örökre.
Mielőtt észbe kapnék megcsókolom és mindent beleadok a csókba, szorosan tartom. Halkan
felnyög és elolvad rajtam. A nyers szükséglet hirtelen fellobban, mint egy forró hullám…. olyan,
mint semmi más ezen a világon, muszáj megkapnom és éreznem itt és most. Ez megragad és
felemészt engem egészen addig, amíg hátrafelé nyomva fel nem morgok, akár egy állat, ahogy
az íróasztalomra nyomtam. A vér a farkamba irányul és kőkeményen lüktet a combján. Tudom,
hogy érzi, mert hirtelen a csókja olyan mohóvá válik, mint az enyém, apró kezei szorosan
megragadnak, amint lélegzethez jut.
Hátra nyomom, letolva mindenféle szart az íróasztalomról és még csak nem is törődöm velük,
ahogy elterül rajta, mint egy kis csábító. Hosszú, szőke haja végigterült az íróasztalon, zöld
szemei az enyémben lángoltak. Az ajkamat a nyakára tapasztom és felzihál, amikor szó szerint
letépem róla a blúzát, a gombok szétszóródnak a padlón.
Muszáj megkapnom őt. Ez olyan, mintha az ősembernek szüksége lenne arra, hogy birtokolja őt,
ez most hirtelen felbukkant bennem, amit nem lehetett megtagadni. Van valami ősi abban, hogy
szükségem van arra, hogy ő az enyém legyen itt és most. Muszáj teljesen betöltenem, hogy
sikoltozzon tőle addig, amíg minden egyes csepp magomat belé nem ürítem.
Szeretném beltölteni a spermámmal és azt akarom, hogy befogadja. Azt akarom, hogy az élet,
amit létrehoztunk, vibráljon benne amíg a puha, fiatal hasa meg nem duzzad a gyermekünktől.
Felordítok a gondolattól, ahogy leszaggatom róla a melltartóját és a számmal a duzzadt, édes, kis
mellbimbójára tapadok. Tempest felnyögött, hátravetette a fejét és a háta ívbe hajlott, amikor
megízleltem a bőrét. Lejjebb haladok és megcsókolom a hasát, ahogy lerángatom róla a
szoknyáját és a bugyiját, majd tovább haladok.
A szám a combjai közé csúszik, mire felsikolt, amikor a nyelvemmel mélyen a puncijába hatolok.
Morgok és az állat felüvölt bennem, ahogy kostólom a tökéletes testét, a nyelvemet olyan mélyre
nyomtam, amennyire csak lehet. A hüvelykujjamat a csiklójára rakom és ahogy megmozdulok,
megragadom a seggét, szétfeszítve a nyelvemmel végignyalok a szűk kis gyűrűn. Megrándul a
csípője és felnyög, ahogy a nyelvemmel a fenekébe hatolok, a nyelvemmel baszom a seggét
addig, amíg a puncija csillogó, édes nedve az államra és az íróasztalomra nem folyik.
Felállok, lerángatom a ruháimat és a kezemet a faszom köré fonom, miközben a lábai közé
lépek.
- Tárdd szét a lábaidat, Angyal. – morgok, a farkamat simogatva. Előnedv csöpög a makkomból
és lefolyik a farkamra, amitől nedves és csillogó lesz.
Szétterpeszti a lábait és felmordulok, amikor meglátom, hogy a rózsaszín rése kinyílik a
számomra.
- Nyisdd meg magad a számomra. – morgom. A kezei a combjainak hátsó részéhez érnek és
amikor széttárja magát a számomra, megugrik a farkam a kezemben.
- Pontosan így, Angyal. – nyögök, majd előremozdulva a makkommal belehatolok a csúszós,
nedves forróságába. Tempest felsikít és hangosan nyög, miközben minden egyes centimmel a
belsejébe döfök, egyszer sem lassítok és soha nem állok meg addig, amíg a nehéz golyóim a
fenekéhez nem érnek.
Lepillantok erre a gyönyörű kis istennőmre, aki végig van nyúlva az íróasztalomon, szélesen
tartja a lábát a számomra és zihál attól az érzéstől, hogy teljesen betöltöttem, mindent megteszek
azért, hogy ne élvezzek el ott rögtön.
Kihúzódtam azért, hogy aztán újra beledöfjek, a sikolyai betöltötték az irodát. Ismét újra és újra
megcsinálom ezt, a sikításai egyre csak hangosabbak és hangosabbak lesznek csak úgy, mint
testünk érintkezéseinek nedves, csattogó hangjai, ami betöltötték a fülemet. Ez kibaszott szexi,
de egy részem azon tűnődik, hogy valóban mi vagyunk- e az egyetlenek, akik az iskolában
maradtak. Leszarom, ha bárki is tudna rólunk, de ezek a gyönyör édes hangjai, amiket a
füleimben hallok, csakis az én fülemnek szólhatnak.
A kezem felcsúszik a testén és a kezét a feje fölé nyomtam. Felnyögök, a csuklóját a feje felett
tartom egy kézzel, míg a másikkal megragadom az állát. Birtoklóan csészébe fogom az állát, a
fogamat csikorgatom ahogy beledöfök a farkammal lehetetlenül szűk kis puncijába újra és újra. A
hüvelykujjam végsimít az ajkán.
- Nyisdd ki a szádat, Angyal. – hörögtem.
Megteszi, megnyalja a hüvelykujjamat.
- Szopjad kislány. – nyögöm. - Légy jó kis rosszlány és szopjad úgy a hüvelykujjam, mintha a
faszomat szopnád. Szopjad, miközben kitágítom a kis puncid szélesre és élvezz az egész
golyómra.
Tempest úgy nyög, mint egy kísértet, miközben megnyitja a száját és mohón a szájába szívja a
hüvelykujjamat. Szopja, a nyelvével körbenyalja, miközben a kicsi kis testét keményen birtoklóm
a vastagságommal. Érzem, hogy a nedve lefolyik a rudamon a golyóimra, bevonva a combjait és
az íróasztalomat. Csak baszom keményen, összeszorítva a fogaimat, ahogy a feszes kis rése
összeszorul, feji a farkam minden egyes centiméterét úgy, mintha szopogatná a spermámat.
Vadul nyögdécselt a szájában lévő hüvelykujjam körül, végigszopott rajta és a nyelve le és fel
siklott rajta, mintha a legmocskosabb, legnedvesebb, legforróbb szopást adná nekem a
világtörténelemben. Ez elég volt ahhoz, hogy a golyóim összeszoruljanak és a vágy, hogy
beleélvezzek szinte elviselhetetlen volt.
- El fogsz élveztetni, ha továbbra is ezt csinálod. – hörögtem.
- Ezt akarom. - nyöszörgött, a csípőjét felemelve, hogy alkalmazkodni tudjon az erőteljes
lökéseimhez. - Szeretném érezni, hogy belém sprcicelsz és feltöltesz engem.
- Te kis piszkos kislány. – nyögöm felmordulva, ahogy a puncija elkezd lüktetni a farkam körül. –
Úgy könyörögsz az igazgató úrnak, hogy élvezzen beléd, akár egy kis ribanc.
Felsikolt, a teste megfeszül oly módon, hogy az mindent elárul arról, hogy szereti, amikor így
beszélek vele.
- Micsoda rossz kislány könyörög egy sokkal idősebb férfinak, hogy töltse be a kis punciját a
spermájával? – hörgöm, ahogy beledöftem a faszomat, miközben felsikoltott. - Azt akarod, hogy
töltsem be a tizennyolc éves méhedet a spermámmal ugye? Azt akarod, hogy töltselek fel a
magommal, hogy felcsináljalak és a gyermekem duzzadjon benned.
Tempest sikoltozik, ahogyan az egész teste megfeszül körülöttem. Érzem, hogy szorosan fej
engem, a kis teste rángatózik alattam, megfeszítve a csuklóit a fogásom alatt és a csípőjét
fellendítve sürget engem.
- Csináld. – zihálja, majd hirtelen kinyilik a szeme és az enyémbe mélyed. - Azt akarom, hogy
megtedd. – sóhajtja csendesen és az ajkába harap, amikor elárasztja a gyönyör.
Hirtelen tudom, hogy teljesen komoly és ez elárasztja az egész ákozott szívemet. Lehajolok és
vadul csókolom, a farkammal döfködve egyre gyorsabban és gyorsabban.
- Annyira nagyon akarom ezt. – nyögi az ajkamba. – Csinálj fel és birtokolj. Tölts fel a
spermáddal, hogy meghízzak a gyermekedtől, hogy az egész kibaszott világ tudja, hogy én a tiéd
vagyok.
Sikoltotta, ahogy pumpáltam belé a farkamat és attól, hogy az egész teste elkezdett rázkódni,
tudtam, hogy olyan közel van az élvezethez, mint én.
- Gyere és élvezz el nekem, te rossz kislány. - sziszegem.- Fejd ki a spermámat a golyóimból
azzal a szűk, édes kis punciddal és élvezz el nekem most, azonnal.
Felrobbant.
A hüvelykujjamat visszarántja a szájához és körbeveszi az ajkaival, belesikolt a kezembe, ahogy
az orgazmus keresztül fut rajta. A kis teste felível és a puncija összeszorul körülöttem úgy, akár a
bársonyos kesztyű, ahogy elélvezett nekem.
És nem tudom visszatartani. A farkamat mélyen belétemetem és felordítok, ahogy a spermám
kirobban belőlem. Az arcomat a nyakába temetem és beleharapok elég erősen ahhoz, hogy a
jelemet rajta hagyjam, amelyet az emberek látni fognak, miközben mélyen belédöföm a farkamat
és belespriccelem a spermámat.
A világ elsötétül a végén és úgy érzem, mintha csak kibaszottul jönnék, ahogy beleürítem minden
rohadt cseppemet, mélyen a méhében.
Lassan újra tudok lélegezni, majd lassan felemelem a fejem és mélyen a szemébe nézek.
- Az enyém - suttogom.
- A tiéd. - mondja vissza, a szeme szinte majdnem könnybe lábad, mielőtt az ajkával az enyémre
tapad és megcsókol.

Ezután hazavittem…. Ezúttal az én házamba. Bevittem az ágyamba, lefektettem a hátára és

kibaszottul imádtam a testének minden egyes részét, órákon át. Magamévá tettem minden rohadt
módón és amikor már biztos voltam abban, hogy nincs mód arra, hogy újra elélvezzek, a forró kis
szájával újra életre keltett engem és még egyszer újra a magamévá tettem.
Elalszom egy angyallal a karomban és sokkal jobban alszok, mint eddig valaha is tudtam.

13
TEMPEST

- És emlékezzetek arra, hogy tesztet fogtok írni a Gettysburg-ről pénteken, nincs kivétel!
Megborzongok, majd elfordulok, hogy elkerüljem Hershman professzor pillantását, ahogy már
szinte minden órán. Gyűlölöm őt, azt akarom, hogy a világ tudja, mit tett Amy-vel mivel
megfenyegetett engem. De azt is szeretném, ha ez az iskola véget érne, hogy elmehessek a
Bostoni iskolába járni.
És nem vicceltem … valóban azt akarom, hogy Christian velem jöjjön. Tudom, hogy ez
ostobaság és gyerekek gondolkodnak így az első szerelmükkel, de nem érdekelt. Lehet, hogy
fiatal vagyok, de tudom, hogy mit akarok és én őt akarom. Nem tudom, hogy mit dolgoznék, de
amikor kijutok ebből a városból és távol leszek Thornbull-tól, azt akarom, hogy velem maradjon.
És ha ott szeretnék lenni, akkor az azt jelenti, hogy át kell szenvednem Hershman óráján és úgy
tenni, mintha nem láttam volna azt, ahogy rám néz és minden okés lesz.
Megteszem, ha ez azt jelenti, hogy megkapom Christian-t.
Az osztály elkezd felállni, mindenki kezdi összeszedni a dolgait, amikor egy hangtól
megdermedek.
- Ms. Kensington.
Hershman sziszegi a nevemet mögöttem.
- Maradj egy percet. Át kell mennünk az osztályzaton.
Megborzongok és egy részem azt akarja, hogy ragadjam meg a táskámat és fussak. De akkor
ismét ott van a hang újra és emlékeztett arra, hogy mi a nyereményem. Tehát mély lélegzetet
veszek, megállok és helyette megfordulok, szembenézek Hershman-el.
- Igen?
Gúnyos mosollyal néz rám. - Mit szólnál egy kis tisztelethez Tempest?
Lakat van a számon, mire összeszűkült a szeme rám.
- Meg fogom kapni a tiszteletedet, te kis kurva. – sziszegi felállva az íróasztalától és körbe járja.
Átugrott mellettem és jeges félelemmel nézem, ahogy az ajtót bezárja, az árnyékolót az ablak
fölé húzza és lekapcsolja a lámpákat. - Most. - mondja rosszindulatúan, és a testemben lévő
minden ideg sikoltozik.
- Azt hiszem, megbeszéltük már, hogy milyen módokon juthatsz át az osztályomon.
Vigyorog és egy undorító hányinger érzése süllyed rám.
- Kezdjük azzal, hogy felhúzod a szoknyádat és megmutatod azt, amit látni akarok.
Nyitott szájjal bámulok rá.
- Most, Ms. Kensington.
Megrázom a fejemet. – Semmi esetre sem.
Hershman rám nézett, szemei összeszűkültek, ahogy közeledik. Eljut hozzám, de hátra lépek.
Harag homályosítja el az arcát és a fogai kivillannak, ahogy rám támad.
Felsikítok és megfordulok, de sokkal gyorsabb, mint ahogy gondoltam és sokkal erősebb, mint
amilyennek látszik. Felkiáltok, amikor megragadja a csuklómat és megfordítva a táblának csap.
- Már régóta várom azt, hogy megkóstoljam az osztály incselkedő kis kurváját.
- Neked kényszerképzeteid vannak. – köpöm, az izmaim megfeszülnek, ahogy megpróbálok
kiszabadulni a fogásából.
- Ne hazudj nekem. - kuncog. - Mindent hallottam rólad, hogy élveztetted el Jonathan Price-t és
Michael Sterling-et az edzőterem mögött a múltkor. – mondja rosszaló hangon a fejét rázva és
vigyorogva nézett rám. – Milyen egy piszkos kis kurva vagy.
Szavai olyanok, mint a mérgezett nyilak, amivel vagdalkozott, tönkreteszi a tökéletes
gondolataimat, amik a fejembe jártak Christian-ról egész nap.
- Esküszöm, elmondom mindenkinek, hogy mit tettél Amy-val ...
A pofon gyorsabban jön, mint ahogy reagálni tudtam volna rá. Döbbenten felzihálok, érzem a
kezétől a szúrást az arcomon, amitől bekönnyezett a szemem.
- Csak rajta. – sziszegi. - Mint mondtam, senki sem fog hinni egy kis bajkeverőnek, mint amilyen
te vagy, különösen akkor, amikor azt mondom nekik, hogy fel akartad hívni a figyelmemet. Én
egy tanító vagyok. Tiszteletem van a város körül. És te? Te csak egy kis kurva vagy.
A szeme összeszűkült és kivillantotta a fogait.
- Szóval legyél jó kis kurva…. – a keze eléri a cipzárját és érzem, hogy az ereimben megfagy a
vér, majd hirtelen Christian-ra gondolok.
Erős. Magabiztos. Bátor.
Rájöttem, hogy tényleg teljes, tiszta szívemből szeretem őt. És azt is tudom, hogy a férfi, akit
szeretek, soha nem hagyná abba a harcot, soha.
És én sem. Nem fogom abbahagyni a harcot, nem egy olyan szadista seggfej ellen, mint
Hershman és nem engedem meg, hogy ez megtörténjen.
Így hát reagálok.
Felrántom a térdem, minden erőmmel beletérdelek, egyenesen a lágyékába. Hershman
sikoltozik, megragad és megfordít, amikor a földre esik. Visszahúzódva sikoltozom, megrúgom és
ismét egyenesen a lágyékába rúgok kétszer is, mielőtt elfordulok. Már félig az ajtónál vagyok,
mielőtt elkapna. Sikoly szakad fel az ajkamból, amikor körberángat és amikor újra jönnek a
pofonok, könnyek gyűlnek a szemembe.
- Ó, fizetni fogsz ezért, te kis kurva!
A vér meghűl az ereimben, amikor az asztalhoz vonszol és fölé hajlít. Érzem, ahogy rám hajol a
fülledt, savanyú leheletét, ahogy a szavai végigfutnak rajtam.
- Most, Tempest, birtokolni fogom….
Az osztályteremben lévő ajtó kivágódott és közvetlenül a zsanéroknak csapódott. Mindketten
megfordulunk és a szívem hirtelen megugrik, amikor Christian jön be rajta. Hershman sikoltozik
és megfordul, de Christian megakadályozza az íróasztalnál és egyenesen a földhöz vágja.
- Te rohadék! – üvölti Christian, a nyakánál felhúzza Hershmant és becsapta az öklét a szájába.
A férfi sikoltozik, de Christian nem hagyja abba …. újra és újra megüti addig, amíg az vissza nem
rogy a padlóra , majd megállt. Az egész teste megfeszül, az izmai összehúzódnak a vállán, a
feltűrt ingje a karján megfeszült, ahogy ujjával lemutat fenyegetően a nyöszörgő Hershman
professzorra.
- Ha még egyszer megérinted vagy valaki mást, el foglak temetni a kibaszott földbe. Megértetted?
Ordítja, arca egy dühös maszk, ahogy ott áll a professzor felett. De hirtelen Hershman csak
nevetett. Christian arca megfeszül és újra meg akarja ütni Hershman-t, amikor az idősebb
professzor vérző szájjal megrázza a fejét.
- Tarsd meg seggfej. – sziszegi. - Mindent tudok rólatok, igazgató úr.- kacsint rá Christian-ra. -
Hazaviszed az összes diákot, ugye?
Meghűlt a vér az ereimben.
- Haza is vezeted őket? A saját házadba?
Vihorászott vért köpve ki a szájából.
- Ja, követtelek és megláttalak vele. – hüvelykujjal rám mutatott. – Bement a házadba. És
lefogadom, hogy egész éjszaka ott is maradt.
Vigyorgott rám.
- Nem igaz, te kis kur….
Felhörgött ,amikor Christian a bordái közé rúgott.
- Csak így tovább, seggfej! – köpte. – Meg tudsz verni úgy, ahogy csak akarsz, de te itt keféled
Knolls. Én egy tanár vagyok, de te? – kuncog. - Minden egyes magániskolában feketelistán
leszel és az istenverte országban is, de előtte elmondom mindenkinek a te kis mókádat itt, a
diákkal!
Egy köhögés és hirtelen mindannyian felnézünk, lefagyok.
Az iskola fele zsúfolódott össze az ajtóban leesett állal és tágranyílt szemmel és mindegyikük
kezében egy mobiltelefon volt, rögzítve az eseményt. Más professzorok, Dalton
igazgatóhelyettes, diákok és a legtöbb adminisztratív személyzet is ott volt. Az egész szoba
csöndes és esküszöm, hogy azon vagyok, hogy elsüllyedjek a padlóba, amikor hirtelen ott van és
felemel, kezébe veszi a kezemet és elhúzza Hershman-tól. És hirtelen, mielőtt tudatában lennék
felfordít, magához húz és ott, mindenki szeme láttára Christian megcsókol.
Megcsókolt mélyen és érzem, hogy az összes lényem beleolvad a csókba, míg a többi helyiség
egyszerűen elolvad körülöttem és esküszöm, hogy olyan, mintha csak lebegnék a térben. Lassan
elhúzódik, a szemét az enyémbe zárva egy nagy mosollyal az arcán.
- Tudod mit, Angyal. – morogja. - Igazad volt. Bassza meg ez a város és bassza meg ez a hely.
Vigyorog.
- Minden, amit akarok ebben a világban, itt van a karjaimban, a többi pedig csak háttérzaj.
Újra mélyen megcsókol és felemel, miközben a szívem szárnyal.
- Te vagy Tempest. - mondja halkan. - A tökéletes viharom.
A karommal átölelem, vadul megcsókolom és amikor meghallottam a tömegből a kuncogásokat
nem hagyom abba a csókot, csak felemelem a kezemet és bemutatok nekik.
Igaza van. Bassza meg ezeket az embereket. Mert minden, amire szükségünk van az az, hogy
egymással legyünk, és a többi?
Nos, az összes többi csak háttérzaj.
 EPILÓGUS
CHRISTIAN

Piros és arany leveleket fúj a szél az utakon, amikor átmegyek az utcán és felhajtom a kabátom
gallérját az esős hideg ellen. Belül azonban forró vagyok, mert haza indulok.
Hozzá.
Nos, az összes szar ellenére Hershma-nal, hogy mindent tönkretett, Tempest végül mégis a
Harvard felé tartott. Mint kiderült, még egy sznob orrú és pénzügyileg romlott városban is, mint
például a West Haven, ha egy tanár, aki fenyegeti egy hallgató jövőjét és szexuális támogatást
igényel, nem nézték valami jó szemmel és lenézték. Az igazgatóság nem volt éppen valami
boldog miattam, azt azonban elmondhatom, hogy ők sem tiltakoztak, hogy személyesen
vezessem a nyomozást Hershman megkérdőjelezhetően kétes viselkedésében, különösen,
amikor jött Tempest története, hogy mit tett tanárként. Kiderült, hogy ha az emberek vették volna
a fáradtságot és mélyebbre ástak volna Hershman szavaiba, akkor látták volna azt, amit én
mindvégig sejtettem. Tempest nem hagyott ki egyetlenegy órát sem az évben és mégis le voltak
rontva a jegyei azután, miután megmondta neki, hogy ne próbálja rátenni a kibaszott kezeit. Az
egész incidens az autójával és az, hogy becsempészett sörrel rajtakapták a könyvtárban, a
következő héten volt, miután megtudta Amy Sanders-től, hogy mit tett vele. Az emberek
cselekednek, és ő pontosan azt tette, amit elvárnék az én tökéletes viharomtól.
Mélyebbre ástunk és kiderült, hogy az is Hershman volt, aki a gazdasági professzorra, Dr. Snell-
re rászállt, hogy őt is tönkretegye.
Bassza meg ezt a szart.
Ők… nos én …. szintén eljutottam a Sanders családhoz és meggyőztem őket, hogy újra
felszólaljanak és ezúttal átkozottul biztosítottam őket, hogy az emberek, akik ott voltak,
kibaszottul figyelni fognak rájuk. ,
És megtették.
Hershman nem ment börtönbe, ahol lennie kellene, de eltakarodott Thornbull-ból.
Felhívtam néhány exkatona barátomat és szívességet kértem tőlük, akikről tudtam, hogy
elmentek a házába és töltöttek egy kis időt vele. Most a "szörnyeteg" kifejezést tetováltatta a
homlokára és amennyire én tudom, nem lesz valami könnyű újra erekciót produkálni soha többé.
A francba vele.
Felerősödött a szél, ahogy átjutottam az utcán, egyenesen a Harvard egyetemre. Nos, itt van
most, az iskolában, ahová tartozik, tiszta aktával és mindent, ami az autó incidens után történt,
törölték az aktájából.
És hihetetlen, de még mindig a professzorával kefél.
Nem igazgatóval, hanem Professzorral.
Nos a Thornbull-ban való tartózkodásom soha nem történt meg. Ezt abban a pillanatban tudtam,
amint beléptem Hershman osztályába. És határozottan tudtam, amikor megcsókoltam a fél iskola
előtt. És megtenném ezt újra és újra, egymillió alkalommal is.
A pokolba is már, akkor tudtam, hogy nem maradok sokáig Thornbull-ban, amikor beléptem az
irodámba és Tempest-re pillantottam. És igazából, az igazgatóság nem nekem való volt. Ez nem
tanítás volt, hanem csak irányítás és ebből már eleget csináltam a katonaságnál. Szerettem
volna tanítani úgy, mint anyám. Szerettem volna elősegíteni a tanulást és segíteni az elmék
növekedését, bővítését, ezt nem tehettem meg az iskola igazgatójaként és szabályok
alkotójaként.
Tehát felmondtam.
Nos nem, a város fizetett azért, hogy távozzak. Habár nincs különbség. Technikailag nem tettem
rosszat. Ami történt köztem és Tempest között, nem voltam helyénvaló, persze, de mivel
tizennyolc éves volt, jogilag felnőtt és nyilvánvalóan mindenben egyetértés volt köztünk, az
egyetlen igazi hiba az volt, hogy én voltam az igazgatója és hogy mindez az iskola környékén
történt.
Hé, soha nem állítottam, hogy szent vagyok, és nem hazudtam.
Paul és Carrie, a pár, aki felnevelte, valójában úgy tűnt, hogy rendben vannak ezzel, ha
hamarosan hazaérnek az útjukról, hogy meghallgathatják, hogy mi történt. Oké, elmondhatom,
hogy először ki voltak akadva, amikor megtudták, hogy egy olyan fickó, aki velük egyidős,
valahogy beleesett a lányukba, akit felneveltek. De amikor találkoztam velük, azt hiszem,
félretették az esetleges ítéleteiket. Látták, hogy nem vagyok valami szatír, aki csak a fiatalságért
szereti. Ráadásul tudták, hogy Tempest mindig is idősebb volt a saját korosztályánál és, hogy ez
köztünk így végződött, értelme volt.
A pokolba is, egyetértettek.
Annyira felháborodtak, hogy végül azt a felhívást kaptam, hogy megjutalmaznak Tempest
megmentéséért tett erőfeszítéseimért és az Amy dolog napvilágra kerülése valójában
megakadályozta, hogy Hershman bárkit is bántani tudjon. Kiderült, volt még néhány lány, akit
félelemben tartott ez a csúszómászó és a szüleik is csatlakoztak, amikor megtudták, legyőztük a
szörnyeteget.
Tehát végül minden rendeződött. Thornbull végül adott nekem egy nagyon szép kis összeget,
hogy lelépjek, és így is tettem. Paul egész idő alatt melletünk állt és kért néhány szívességet
néhány régi kollégájától, akik úgy döntöttek, hogy munkát ajánlanak a közigazgatáson, a
Harvardon.
És így igen, itt vagyok - a vadonatúj, katonai történelem professzora, az ivy liga iskolájában.
Ki gondolta volna.
Ugyanazon a napon költöztem ide, amikor megkaptam az ajánlást és van egy lakásunk
közvetlenül az egyetem mellett. Volt néhány érdekes kérdés ezen a környéken a hideg víz miatt,
de le sem szarom.
A földszinten a kulcsokat kiveszem a zsebemből, aztán belépek az épület előcsarnokába. A lakás
egy új épület és nem valami hatalmas, de hé, most ez minden, amire szükségünk van. Emellett
Tempest felfedezte, hogy szereti a molekuláris biológiát, mondtam már, hogy mennyire zseniális?
Nos, nem is igazán túlzok. Kibaszottul brilliáns és a munkája, amit csinál annyira intenzív és
olyan újszerű, még az alsóbb osztályban is, hogy az ország egyik legnagyobb laboratóriumából
kapott ajánlatot. Tehát, valami azt súgja, hogy hamarosan egy nagyobb helyre fogunk költözni.
Végül is valószínűleg majd be kell valahogy rendezkednünk.
Nem, nem terhes. Még. De az egyetlen ok, amiért még nem, azért van, mert ragaszkodom
ahhoz, hogy elsőnek befejezze a sulit és megkapja a diplomáját. De azon a kibaszott napon,
amikor megkapja a diplomáját be fogom tartani az átkozott szavaimat. Elveszem a fogamzásgátló
tablettáit, és feltöltöm a spermámmal egész nap, minden egyes rohadt nap addig, amíg meg nem
duzzad a gyermekünktől.
A gondolattól a farkam rángatózik, miközben felmentem a lifttel a felső emeleti lakásunkba.
Kiléptem a folyosóra és elvigyorodtam, amikor megéreztem az illatot, tudom, hogy csak a mi
lakásunkból jöhetett, hiszen Tempest híres …. Legalábbis számomra, a bolognai mártással párolt
húsáról. Az apja régi receptje és a fenébe is, fantasztikus illat áradt felém, amikor kinyitom az
ajtót és belépek, de teljesen el is felejtem az ételt attól a látványtól, ami fogadott engem.
Felmordulok.
Fekete tanga bugyit és egy régi pólómat viselte. Ez volt minden, amit viselt, miközben
lábujjhegyre állt, hogy belenézzen a tüzhelyen lévő fazékba. Mozog a lábikrájával, karcsú lába
kibaszottul csábítóan megfeszül, a pólója pedig felcsúszik a szűk kis seggére. A faszom kibaszott
szikla keményre keményedik a láttán és ezúttal, amikor halkan felmordulok meg kellett hallania,
mert hirtelen felzihál és megfordul, hogy szembenézzen velem.
- Bassza meg, a frászt hoztad rám!
A válla elernyed és zihálva lélegzik, de vigyorog, amikor meglát. Aztán észreveszi az
arckifejezésemet és a szeme lejjebb haladt. Látja a dudort a nadrágom elején és amikor a szeme
ismét találkozik az enyémmel, az ő tekintete ugyanolyan mohón vágyakozó, mint az enyém.
- És milyen volt a napod volt, drágám? – dorombolja.
Egy szót sem szólok, csak leteszem az aktatáskámat, leveszem a kabátomat, lerángatom
magamról a nyakkendőmet és egyenesen elindulok feléje. Tempest felvisít és kuncogva fut el
tőlem, de könnyedén elkapom és szorosan köré fonom a karom. Felnyögött, miközben az
ajkamat az övére tapasztottam, aztán felemeli a lábait és körülöleli velük a csípőmet. Felnyögök,
amikor megérzem még nadrágon keresztül is a forróságot a lábai között és ez felforrósít engem.
Felmordulva felkapom a karjaimba és átviszem a nappaliba a kanapéra. A plüss párnákra
fektettem és elhúzódom, de csak annyira, hogy letépjem magamról az ingemet és kibontsam az
övemet. Tempest felnyög, majd áthúzza a feje felett a rajta levő pólót és rátekinthettem a telt,
puha melleire. Lehajolok hozzá és a párnákhoz préselem, vadul csókolom, miközben a kezemet
a testére csúsztatom. A számat a nyakához dörzsölöm és megcsókolom a kulcscsontját, lágyan
beleharapok, mielőtt tovább mozdulnék. A nyelvemet a mellbimbója fölé nyomom és a bimbóit
csókolom. Az ujjamat beleakasztom a tangájába és lassan lefelé húzom, ahogy az ajkamat
lecsúsztatom a hasára és átkozottan imádom azokat a kis nyögdécselő hangokat, amiket csinál,
ahogy csípője várakozva, vágyakozva felível.
Szerencsére nem kell sokáig várnia.
Félretolom a bugyiját, szélesre tárom a lábait és egy halk morgással lehajolok. Tempest felsikolt,
ahogy a nyelvem rátalál a csúszós, nedves puncijára. A nyelvemmel félretolom az ajkait és
mohón kostólom az édes mézét. Aztán a csiklójára mozdulok és gyengéden nyalogatom,
miközben a kezem birtoklóan szoronagatja a seggét. Még szélesebbre tártam a lábait a
kezemmel és nyelvemmel mélyen beléhatoltam.
Tempest nyöszörgött, a kezével a hajamba túrt és a csípőjét hozzám nyomta, miközben a szűk,
édes punciját nyalogatom. Kibaszottul rabja vagyok az ízének … az édes nedve egy átkozott
drog a számomra. Az ujjamat belécsúsztatom, mire a farkam valósággal lüktetett attól, hogy
milyen kibaszott szűk még az ujjaim körül is.
A csiklóját az ajkaim közé szopom és a nyelvem hegyével nyalogatom, miközben ujjazom ki és
be, simogatva a belső falait, amitől a nyögései tölti be a mi rohadt lakásunkat.
És amikor a másik kezem hüvelykujját benedvesítem a nedvével és lecsúszok vele a szűk,
ráncos fenéknyílásához, ez az a pont, amikor igazán megőrül. Könyörtelenül kínzom, egy ujjamat
befelé a másikat kifelé húzom, a hüvelykujjammal végigrajzolom a fenéknyílását és a nyelvemmel
körbenyalom a csiklóját. Gyorsabban és gyorsabban remeg a csípője, egyre jobban és
keményebben rázkódik ellenem egészen addig, amíg hirtelen összeomlik és átzuhan a szélén.
És bassza meg, ha nem az a legszebb hang a világon, hogy a nő, akit szeretek, elélvez a
számomra.
Alig tudott légzethez jutni, amikor felálltam és lehúztam a nadrágomat és a boxeremet. A faszom
kiugrott belőle és kőkeményen lüktetett arra vágyva, hogy belé temessem a csúszós, szűk, kis
puncijába. Közelebb megyek hozzá a farkamat simogatva és felnyögök, amikor az előnedv
megjelenik a makkomon és lefolyik a tengelyemre. De Tempest csak szemérmesen vigyorog és
mielőtt még reagálni tudnék, megragadott és rálökött seggel a kanapéra.
Felkuncogok, de aztán rám mászik, a lábaival körülöleli mindkét oldalról a csípőmet és a punciját
a farkam fölé helyezi.
- Oh, ezt szereted, nem igaz? – morgok szórakozottan, a homlokomat felhúzva. Valami
visszatartja és mintha mondani akarna valamit, de mielőtt megtehetné, megragadom a csípőjét
és csípőmet feldöfve belétaszítom magamat.
Tempest felsikolt, az egész arcát elárasztja a gyönyör, ahogy a farkam minden egyes
centimétere belecsúszik a szűk, nedves járatába. Felnyögve megragadom a seggét és mélyen
beledöfök, amitől a puncija szorosan összeszorul körülöttem. A karját a nyakam köré fonja,
élénkzöld szeme találkozik az enyémmel és elkezd mozogni.
Olyan érzés ő, mint a mennyország. Ő kibaszottul mindig olyan érzés, mint a mennyország.
A bársonyos, finom, édes kis puncija siklik a farkamon és mélyen befogad, majd felemelkedik
addig, amíg csak az ajkai csókolják a makkomat, mielőtt ismét leereszti magát a farkamon
egészen a golyómig. Lenézek közénk és felnyögök a látványtól, ahogy a rózsaszín kis rése
szorosan köréfeszül a nagy faszomra. Éreztem, hogy átkozottul szorosan összeszorul körülöttem
úgy, mintha a puncijával fejne, ahogy lassan fel és le mozog rajtam.
- Istenem, annyira nagy vagy. – sóhajtott fel halkan, ahogy az ajkát a nyakamra szorítja és
megcsókol. Az izmaim megfeszülnek, ahogy megragadom a seggét szorosabban és segítek neki,
hogy lefelé és felfelé csússzon a tengelyemen, hozzádörzsölöm a csípőmet, ahogy lesüllyed
egészen.
- Szereted befogadni minden négyzetcentiméterét a nagy faszomnak ugy, Angyal? – morogtam a
fülébe.
Nyöszörgött és a fejével bólogatott.
- Hallani akarom, hogy kimondod. – morgok, majd hirtelen a kezemmel ráverek a seggére.
Hangosan felnyög, ahogy a csattanás betölti a szobát és éreztem, hogy a belső falai
szorosan összeszorulnak körülöttem.
- Szeretem, amikor megbasz a nagy, vastag faszával, Uram. – nyöszörgött és egyre gyorsabban
zihált. Folyamatosan pumpálja magát rajtam le és fel, a mellbimbói a mellkasom izmai fölé
húzódnak és a teste megfeszül, ahogy minden centimétert befogad.
- Leszel az én édes, rossz kislányom és minden csepp spermámat befogadsz ebbe a forró kis
punciba?
Hangosabban nyöszörgött és a fejével gyorsan bólogatott.
- Igen, Uram. – elakadt a lélegzete és hirtelen egyre gyorsabban és gyorsabban mozgott, csípőjét
felfelé és lefelé pattogtatva a tengelyemen gyorsabban dörzsölte magát hozzám, amitöl
mélypontra kerültem. Felnyögök és érzem, hogy a spermám kitörni készül a golyóimból arra
vágyva, hogy belé élvezzek, különben elemészt.
- Christian? – suttogja hirtelen a fülembe.
- Igen, Angyal?
Felnyögött, még mindig pattogva fel és le a farkamon, ahogy az ajkát a fülemhez érintette.
- Emlékszel, hogy várni akartunk, amíg megkapom a diplomát, mielőtt... tudod.....
Felnyögök, a farkam megduzzadt a gondolatra, arra, amit mondott. A tenyeremmel szorosan
összeszorítottam a seggét és mélyen belédöftem, amitől felsikoltott.
- Csak erre tudok emlékezni, minden egyes nap. – morgok. Felkuncog és még jobban
összeszorul körülöttem, amitől a fogaimat összeszorítva megpróbáltam megakadályozni, hogy
belé ne robbanjak.
- Nos….. – elhalkul és lassan a szemembe néz.
- Mi az, Hercegnő? - mondom halkan, hirtelen megállva. Aggódva felhúzom a szemöldökömet.
Hirtelen eszembe jut, hogy ma az orvosnál volt és egyszerre minden szörnyű, legrosszabb
forgatókönyv fut keresztül rajtam.
- Angyal. – suttogom aggódva, az egész testemmel hirtelen megállva a szélén. – Mondd el!
Épp le akarom venni az ölemről és megnézni, hogy milyen rossz is, amikor hirtelen rám vigyorog.
Zavartság fut keresztül rajtam, amikor hirtelen előrehajol és az ajkai közé szopja a fülcimpám, a
fogaival rágcsálja.
- Mi lenne, ha egy kicsit hamarabb költöznénk el? - turbékolta szexin suttogva a jobb fülembe.
Megmerevedek, a gondolataim összezavarodnak a fejemben és szavak tolulnak a nyelvemre.
- Mert terhes vagyok.
A szavai úgy hatnak rám, mint valami kapcsoló. Olyan ez, mintha hirtelen az egész világ
világosabbá vált volna. Olyan, mintha a levegő édesebbé válna és a konyhában rotyogó piros
mártás illatát jobban érezném és mintha az átkozott bőre még melegebbé és lágyabbá válna a
számomra.
Terhes.
Terhes.
És hirtelen nagyon gyorsan keményebb vagyok, mint valaha azelőtt.
Tempest felsikoltott, ahogy hirtelen átfordítom magunkat, rászorítva a kanapéra és lényem
minden részével megcsókolom. Mélyebben és szenvedélyesebben csókolom a testét, beborítva
az enyémmel és a karjaimat szorosan köré fonom.
- Apa leszel. – suttogja, finoman ringatva a csípőjét. A lábai a derekam köré fonódnak és
szorosan átkarolva, mélyen magába húz. Felnyögök, vér zúdul keresztül rajtam, ahogy lassan
kihúzódtam, hogy aztán mélyen belrdöfjem a faszomat.
Tempest felsikolt, a körmeivel végigkarcol a hátamon, ahogy a vastag faszom tövig belé döf.
És aztán elkezdem baszni a nőt, akit mindennél jobban szeretek a világon. A nőt, akit hamarosan
feleségül fogok venni.
A nőt, aki a gyermekeim édesanyja lesz.
Többszörösen is.
Elképzeltem, hogy ez a gyönyörű, élénk, szexi nő tele van a magommal. Elképzelem, hogy
megdagad a gyermekemtől, hogy a hasa egyre kerekebb lesz, a mellei teltebbek lesznek és
eláraszt majd a bőre ragyogása.
Felnyögök és mélyen belédöföm a farkamat, amikor visszahúzódok, a szemébe nézek.
- Kibaszottul, nagyon szeretlek. – nyögöm.
- Én is szeretlek. - zihálta és elfordította a fejét, hogy a hüvelykujjamat a szájába szopja.
Felmordulok és felgyorsítom a tempómat, a faszomat belevezetem a szűk, nedves puncijába újra
és újra addig, amíg tudom, hogy már nincs visszaút. Kihúzom a hüvelykujjamat és a számat az
övére szorítva elfojtom a nyögéseit és sikoltásait, miközben mind a ketten gyorsabban és
gyorsabban mozgunk, míg hirtelen mint a bomba, fel nem robbanunk.
Tempest élvez el először és érzem, hogy lehetetlenül összeszorul körülöttem az édes, tökéletes,
kis puncija és fej engem, amitől elvesztem az összes uralmamat és megyek utána. Elhúzódik az
ajkamtól és felnyög, ahogy megérzi a meleg spermámat, amit beléspriccelek, színültig, míg
érzem, hogy kiszivárog onnan, ahol csatlakozunk és bevonja a combjait. Továbbra is mozgok
benne, mert az a gondolat, hogy teherbe esett, túlságosan is ellenálhatatlan és mielőtt még
lélegzethez jutna már a második körben vagyok.
Arra gondolok, hogy milyen kibaszott szerencsés vagyok, hogy megkaptam ezt az egészet….
hogy győztem a csatában, a múltban és hogy valahogy életben maradtam, amikor kellett. Arra
gondoltam, hogy hogyan találtam rá és még ha tudom is, hogy helytelen, akkor is itt van velem.
Arra gondolok, hogy gyermekem lesz ezzel a nővel, akit a legjobban szeretek ezen a világon és
egyedül ez az, amire szükségem van.
Amikor mindketten újra elélvezünk, rajtam ül, le és fel lovagol rajtam, turbékolva a fülembe,
ahogy az orgazmus keresztül fut rajta. Aztán újra mögötte vagyok és ismét megtöltöm még több
maggommal addig, amíg teljesen ki nem ürülök.
…. Tudván, hogy ez már tényleg felesleges ezen a ponton.
Később végül megettük a tésztát a bolognai mártással, a nappali padlóján ültünk meztelenül
együtt és nevettünk.
Későig fent maradtunk és izgatottan beszéltünk arról, hogy mi fog történi és gondolkoztunk arról,
hogy fiú vagy lány lesz, nevekről, hogy hogyan fogjuk szólítani és hogy mikor........
Később, amikor befeküdtünk az ágyba és a fürtös fejét a mellemre fektetve elalszik, érzem a
lélegzetét a mellkasomon, ismét szerencsésnek érzem magam azért a nagy szerelemért, amit
kaptam.
Mert valahogy rátaláltam az én tökéletes viharomra. És soha nem hagyom, hogy tovább fújjon.

Vége.