8.

Lecke: Az aggregált kereslet

Az előző leckében a rövid távú modell építőköveit kezdtük el megismerni. Az árupiaci
egyensúly vizsgálatával az IS görbéhez jutottunk, amely azt mutatja, hogy minél magasabb a
kamatláb, annál alacsonyabb lesz az a jövedelem, amely mellett az árupiac egyensúlyba
kerülhet. A pénzpiaci egyensúly felé fordulva bevezettük az LM görbét, amely pedig azt az
összefüggést írja le, hogy magasabb jövedelemszinten egy magasabb kamatláb fogja tudni
biztosítani a pénzpiac egyensúlyát.

A mostani leckében egy a hosszú- és a rövid távú modell közti újabb különbséget használunk
föl arra, hogy meg tudjuk állapítani, hogy ténylegesen mekkora lesz az egyensúlyi jövedelem
és a kamatláb. A hosszú távú modell vizsgálatát a pénz semlegességével és a klasszikus
dichotómiával zártuk, amely szerint a pénzpiac és az árupiac egymástól elkülönülten
működnek, és nincsenek hatással egymásra. A rövid távú modell viszont éppen a két piac
kölcsönhatására, kölcsönös alkalmazkodására épül: erről szól az IS-LM modell. A két görbét
ugyanolyan koordináta-rendszerben ábrázoltuk, azaz az áru- és a pénzpiaci egyensúlyt, sőt
általában a két piac helyzetét ugyanaz a két változó befolyásolja: a jövedelem és a kamatláb.
Ebben a leckében először is megengedjük a két piac egymásra hatását, és azt találjuk, hogy
így már képesek vagyunk (illetve nem mi, hanem maga a gazdasági rendszer) megtalálni az
egyensúlyi jövedelmet és kamatlábat. A 7. leckében bemutatott egyensúlyi mechanizmusok
továbbra is érvényesek, így bármilyen nem-egyensúlyi helyzetből az áru- és a pénzpiac
különösebb külső beavatkozás nélkül maguktól az egyensúly irányába tartanak (az egy másik
kérdés, hogy vajon mennyi idő alatt, mennyire fürgén, avagy lomhán).

Az IS és LM görbéinket összerakva megvizsgálhatjuk, hogy különböző sokkok hogyan hatnak

a gazdaság egyensúlyi kamatláb és egyensúlyi jövedelem kombinációjára. A tapasztalatunk
az lesz, hogy a különböző áru- és pénzpiaci sokkok azért lényegesek a gazdaságok számára,
mert rövid távon a jövedelmet eltéríthetik föl vagy lefelé, és ezzel megteremtik a
gazdaságpolitikai beavatkozások létjogosultságát. Gazdaságpolitikákról azonban itt még
most nem szólunk, ezt meghagyjuk egy külön fejezetre, a 10. leckére.

Egy fontos exogén változónk, amelynek a vizsgálata lehetővé válik az IS-LM modell
segítségével, az az árszínvonal. A rövid távú modellünk elején azt föltételeztük, hogy az
árszínvonal rögzített, vagyis nem változik: az árak ragadósak. Egyenlőre most még nem is
foglalunk állást abban a kérdésben, hogy akkor most valójában rögzítettek vagy szabadon
alkalmazkodóak-e, hanem egyszerűen azt vizsgáljuk meg, hogy ha az IS-LM modellben
ugyanolyan sokként beépítjük az árszínvonal megváltozását, akkor ez hogyan hat az
egyensúlyi jövedelemre és kamatlábra. Így fogunk eljutni a rövid távú modellünk aggregált
keresleti görbéjéig: egy olyan összefüggésig, amely explicit módon mutatja be, hogy hogyan
változna meg az áru- és pénzpiacot egyidejűleg egyensúlyba hozó jövedelem akkor, hogyha
az árszínvonal különböző értékeket venne föl.
Összhangban egy másik rövid távú elvünkkel, ismét a keresleti oldal, mint mozgató tényező
az, amit először megvizsgálunk. És valóban, hogyha végig gondolja, amikről az előző leckében
is tanult: a vállalati szektorról, arról, hogy nekik termelési tényezőket kellene alkalmazniuk,
azoknak a profitmaximalizálás szabálya szerint jövedelmet fizetniük, nem sok szó esett. Ezt
meg is hagyjuk majd a következő leckére.

Ahogyan haladunk előre az árupiac és a pénzpiac egyensúlyán keresztül az IS és az LM

görbékig, majd azok segítségével az aggregált keresletig, a modellünkkel egyre több mindent
tudunk magyarázni, de még mindig nincs elég információnk, hogy megmondjuk: akkor rövid
távon hogyan határozódik meg a jövedelem, a foglalkoztatottság és az árszínvonal. Legyen
még egy kicsit türelemmel: a kínálati oldallal teljes lesz a kép, és nem csak az iménti, a
makroökonómia leglényegesebb kérdéseire kapunk majd választ, hanem lehetőségünk lesz
gazdaságpolitikai intézkedések okait és következményeit is megvizsgálni.

Ebben a leckében először az áru- és pénzpiac egyidejű, szimultán egyensúlyát vizsgáljuk meg
az IS-LM rendszerrel. Ezután egy fontos változó, az árszínvonal szerepét ismerjük meg, és
felépítjük az aggregált kereslet modelljét. Végül pedig különböző sokkok hatásait elemezzük
mind az IS-LM rendszer, mind az aggregált keresleti függvény segítségével. A görbékkel és
ok-okozati érveléssel bemutatott elméletet számpéldákkal is illusztrálom: ezeket a
számpéldákat továbbra se külön témaként kezelje, hanem az elmélet kiegészítéseként, az
egyik hozzájárul a másik jobb megértéséhez, attól függ, melyik megközelítés áll Önhöz
közelebb.

A lecke végére Ön:

 Megismeri, mit jelent az, hogyha a klasszikus dichotómia nem érvényesül.

 Megérti, hogy hogyan hatnak egymásra kölcsönösen az áru- és a pénzpiac, és hogyan
tud külső beavatkozás nélkül kialakulni egy olyan jövedelem és kamatláb, mely
mindkét piacot egyidejűleg egyensúlyba hozza.
 Képes lesz levezetni az aggregált keresleti függvényt és ismeri az összefüggést az
árszínvonal és a gazdasági szereplők által vásárolni kívánt termék és szolgáltatás-
tömeg között.
 A modellek felépítése alapján el tudja mondani, hogy ha bármely tényező, amely akár
az áru-, akár a pénzpiacon hat megváltozik bármilyen irányba, az hogyan fog hatni a
két piac szimultán egyensúlyára.

Bővebben: Mankiw 10. fejezet

 1. dia

Foglaljuk össze gyorsan, mit tudunk a rövid távú modellünk áru- és pénzpiacáról eddig!
Először is tudjuk, hogy az árupiacon a jövedelem, míg a pénzpiacon a kamatláb mozgása
teremti meg az egyensúlyt, és szünteti meg az esetleges túlkeresletet vagy túlkínálatot. Azt is
megtudtuk, hogy nincs egyetlen kiemelt jövedelem- vagy kamatlábszint, amely egyensúlyt
teremt a piacokon, hanem különböző kamatlábak mellett más-más jövedelemszint lesz az,
ami az árupiac egyensúlyát előállítja, és különböző jövedelemszintekhez más-más kamatláb
hozza egyensúlyba a pénzpiacot. Ezeket az összefüggéseket írta le az IS görbe, mely az Y = C +
I + G egyenletet megoldó kamatláb-jövedelem kombinációkat mutatta, és az LM görbe, mely
az MS/P = L egyenletet megoldó jövedelem-kamatláb kombinációkat. Mind a két egyenlet
ugyanazt a két változót használta, de önmagában egyik sem tudta megadni semelyik változó
egyensúlyi értékét anélkül, hogy ne vette volna adottnak a másikat. Ha a piacok egymástól
elkülönülten működnének, akkor nem tudnánk olyan eredményre jutni, mint a hosszú távú
modellben.

2. dia

Csakhogy a rövid távú modellben a piacok egymással kölcsönhatásban működnek, ezért

például a kamatláb, ami a pénzpiacon kialakul, hat a jövedelemre az árupiacon, ami ismét
hat a pénzpiaci kamatlábra, majd az újra a jövedelemre, és így tovább a végtelenségig. Még
csak az sem dönthető el, hogy honnan indul a folyamat! Mindkét piacunkon a két
legfontosabb változó a kamatláb és a jövedelem: legyenek ők a tengelyeken!

Ugyanilyen koordináta-rendszerben ábrázoltuk az IS és az LM görbét is. Vetítsük most ezeket

egymásra! Azt látjuk az ábráról, hogy létezik egy és csakis egy olyan jövedelem-kamatláb
kombináció, amely mind az árupiacon, mind pedig a pénzpiacon egyensúlyt teremt. No
persze egy ábrán könnyű kiszúrni egy ilyen pontot: vajon van-e bármi reális esélye annak,
hogy egy gazdaság valóban eljusson ebbe a pontba, és tényleg ez a kombináció valósuljon
meg? Emlékezzünk vissza arra, hogy az IS görbe fölötti jövedelem-kamatláb kombinációk
esetében az árupiacon túlkínálat uralkodott, a görbe alatt pedig túlkereslet, és ugyanígy,
hogyha egy kombináció az LM görbe alatt volt, akkor a pénzpiacon volt túlkereslet, és a
görbe fölött pedig túlkínálat.

3. dia

Vegyünk egy tetszőleges kamatláb-jövedelem kombinációt, mondjuk a két görbe közöttről,

valahonnan innen.

A jövedelem alacsonyabb annál, mint ami a jelenlegi kamatláb mellett az árupiacot

egyensúlyba hozná, igy az árupiacon túlkereslet van, és ez pedig az egyensúlyi jövedelem
növekedése irányába hat és elmozdulunk az IS görbe felé. Ugyanakkor a jelenlegi
jövedelemszint mellett a kamatláb az egyensúlyinál alacsonyabb, vagyis a pénzpiac is
túlkeresletes helyzetben van, ami pedig fölhajtja az egyensúlyi kamatlábat, és elmozdulunk
az LM görbe irányába. A két hatás mindegyike az két piac szimultán, egyidejű egyensúlyát
jelentő kombináció felé látszik elmozdítani a jövedelem és a kamatláb nagyságát.

Ha azonban például itt a kiindulási helyzetünk, akkor az árupiaci túlkínálat a

jövedelemszintet csökkentené, a pénzpiaci túlkínálat pedig a kamatlábat csökkentené:
ezúttal mintha nem a közös egyensúlyi pont felé tartana a gazdaság.

Gyakorlásképpen állapítsa meg a keynesi kereszt és a likviditás-preferencia elmélet

segítségével, hogy vajon egy ilyen kiinduló helyzetben milyen nem-egyensúlyi állapot
uralkodik az áru- és a pénzpiacon! Állítsa meg a videot, és gondolja végig, mielőtt elárulom a
választ!

Most az árupiacon túlkínálat van, a pénzpiacon pedig túlkereslet. No és ez milyen irányba

mozdítaná a két változónkat? A jövedelmet csökkentené, a kamatlábat viszont megemelné.

4. dia

A nem-egyensúlyi helyzetekben az, hogy vagy az egyik, vagy a másik, vagy akár mindkét
piacon egyensúlytalanság van, elindítja azokat az egyensúly felé terelő mechanizmusokat a
piacokon külön-külön, amiről az előző leckében szó volt. Ugyanakkor az egyik piacon
bekövetkező változásra a másik piac reagál, és az egyik piac egyensúly felé törekvése a másik
piacon lehet, hogy éppen az egyensúlytól távolodást idéz elő.

Hogyan tud akkor mégis a rendszer a szimultán egyensúly irányába törekedni? A válasz
abban rejlik, hogy a két piac közül a pénzpiac gyorsabb alkalmazkodásra képes, mint az
árupiac, a kamatláb könnyebben tud változni, mint a lomhábban alkalmazkodó GDP. Így a
kölcsönös alkalmazkodás mintegy fáziskéséssel történik.

Ha elindulunk például ebből a kiindulópontból, akkor először a pénzpiaci túlkínálat

lecsökkenti a kamatlábat a változatlan jövedelemszint mellett, elmozdulunk az LM görbe
irányába, és legalább a pénzpiac egyensúlyba kerül. Mivel azonban az árupiac még mindig
(sőt: egyre inkább!) túlkeresletes helyzetben van, ez lassan elkezdi megemelni a jövedelmet,
és elmozdulunk az IS görbe irányába. Amint azonban elmozdulunk az LM görbéről, azaz
fölborul a pénzpiaci egyensúly és a kialakuló túlkereslet megemeli a kamatlábat, visszatérünk
az LM görbéhez. Az árupiac most már az újabb kamatlábhoz alkalmazkodik, de a még mindig
fönnálló túlkereslet tovább emeli a jövedelemszintet és így szépen fokozatosan a
jövedelemszint és a kamatláb addig változnak, amíg el nem jutunk a közös egyensúlyi
pontba.

5. dia

A rövid távú modellünkben tehát mind az áru, mind a pénzpiac az egyensúly felé
törekszenek. Ezen egyensúlyt kereső változásuk közben hatással vannak egymásra, és
kölcsönösen alkalmazkodnak egymáshoz. Az alkalmazkodás sebessége azonban eltérő az
egyes piacokon: a pénzpiaci kamatláb gyorsabban képes változni, mint a jövedelem az
árupiacon. A kölcsönös alkalmazkodás addig tart, amíg el nem érjük a két piac egyidejű,
szimultán egyensúlyát.

Az IS és LM görbék metszéspontjaként előálló egyensúlyi jövedelem és kamatláb kombináció

tehát stabil: a rendszer eljut ebbe az állapotba, és onnan nincs továbbra oka elmozdulni. A
későbbiekben mindezek miatt nem is lesz számunkra fontos nem-egyensúlyi helyzetekkel
foglalkozni, hanem mindig csak az IS-LM rendszer szimultán egyensúlyát fogjuk keresni. Ami
viszont megváltozik, hogyha bármely tényező, amely valamelyik piacra hatással van,
megváltozik…
 1. dia

Megtudtuk, hogy az IS-LM rendszer segítségével megtalálható az az egyetlen jövedelem-

kamatláb kombináció, amely az áru- és a pénzpiacot egyidejűleg hozza egyensúlyba, sőt,
nem csak, hogy megtalálható, hanem természetszerűleg ki is fog alakulni a gazdaságban: egy
stabil egyensúlyról van szó.

Ebben és a következő videoban a komparatív statika eszközét használva fogjuk különböző

sokkhatások eredményét vizsgálni ebben a rendszerben. Vagyis megnézünk egy kiindulási
állapotot – egy olyat, mint amihez az előző leckében eljutottunk, egy szimultán áru- és
pénzpiaci egyensúlyt –, ezután megváltoztatunk valamilyen exogén paramétert, hagyjuk,
hogy újra kialakuljon az egyensúly a megváltozott helyzetben, majd a kiindulási egyensúlyt és
a végső állapotot összevetjük egymással, és megállapítjuk, milyen hatása volt a rendszerre a
megváltoztatott egyetlen tényezőnek. Az átmenet mikéntjére, dinamikájára most nem
vagyunk kíváncsiak – holott természetesen az is tartogathat érdekes tanulságokat – hanem
csak a kiindulásra és a végső állapotra, illetve az ezek közötti különbségekre.

Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, idézzük föl még egyszer a két piac egyensúlyának
feltételét!

Az árupiaci egyensúly feltétele, hogy Y = C + I + G, ahonnan Y-ra ezt a kifejezést kapjuk. A

pénzpiaci egyensúly esetén teljesülnie kell az MS/P = L egyenletnek, ahonnan a kamatlábra az
alábbi kifejezés adódik. Mindkét egyenletben szerepel Y és r, így az egyiket a másikba
behelyettesítve megkapjuk ezeknek a változóknak az értékét.

2. dia

Ha tehát ezt a két egyenletet egy egyenletrendszerként megoldjuk, akkor némi – na jó, elég
sok – átalakítás után az egyensúlyban Y-ra és r-re az alábbiakat kapjuk. Innen meg is tudjuk
állapítani, hogy mely változó hogyan, milyen irányba befolyásolja az egyensúlyt. Hát akkor
meg is vagyunk, akár be is fejezhetjük ezt a leckét!

Félek, hogy ez egy kicsit túl absztrakt így… Nézzük meg egy kicsit más megközelítésben, mi
történik.

3. dia

Az első, legfontosabb exogén változónk az IS-LM rendszerben, ami sokk-szerűen

megváltozhat, az az árszínvonal. A sokk-szerűség nem feltétlenül rossz dolgot jelent, hanem
csupán annyit, hogy valami a modellen kívülről jövő változás következik be, aminek az okára
nem vagyunk kíváncsiak, a változást adottságnak vesszük, és ennek a hatását vizsgáljuk a
modell endogén változóira: a jövedelemre és a kamatlábra.

A külső sokk tehát most az, hogy az árszínvonal változik, mondjuk megnő. Ha megnézzük az
előző dián szereplő egyenletet még egyszer, akkor az Y-ra fölírt változatban P a nevezőben
szerepel, vagyis hogyha növekszik, akkor az IS-LM egyensúly egy alacsonyabb jövedelem
mellett áll elő. Az r-re fölírt változatban pedig szintén a nevezőben szerepel ugyan, de
negatív előjellel, azaz az árszínvonal növekedése növeli az egyensúlyi kamatlábat. Ahelyett,
hogy ezeket megjegyeznénk, nézzük végig lépésről lépésre, mi történik, hogyan gondolhatjuk
végig az eddigi ismereteink segítségével logikusan, hogy mi és milyen irányba változik meg.

Az IS és LM görbéink alapegyenleteit megnézve meglátjuk, hogy az árszínvonal növekedése a

pénzpiacon fejti ki a hatását, és az árupiacon nem is jelenik meg befolyásoló tényezőként,
legalábbis közvetlenül nem. A pénzpiacon az árszínvonal növekedésének hatására a reál
pénzkínálat lecsökken. Így minden egyéb változatlansága mellett túlkereslet alakul ki, ami az
egyensúlyi kamatlábat megemeli r+-ra. Ez azonban nem csak erre az egy jövedelemszintre
igaz, hanem minden jövedelem mellett nagyobb egyensúlyi kamatlábat fogunk kapni. Ez azt
jelenti, hogy az LM görbe eltolódik fölfelé, bár inkább úgy érdemes megjegyezni, hogy balra.

Az árszínvonal emelkedése a kamatláb emelkedésén keresztül azonban közvetetten hatással

van az árupiacra is. A magasabb kamatláb alacsonyabb beruházási keresletet, tervezett
kiadásokat, és multiplikatíve kisebb jövedelmet eredményez. Vigyázat: ez azonban nem az IS
görbe elmozdulását jelenti, hanem éppen elmozdulást az IS görbe mentén! Erre az
alacsonyabb jövedelemre persze újra reagál a pénzpiac egy alacsonyabb kamatlábbal – ami
megint nem az LM görbe elmozdulását jelenti, hanem a megváltozott LM görbénk mentén
való elmozdulást –, majd az árupiac és így tovább, amíg ki nem alakul az új egyensúly a két
görbe metszéspontjában: egy r1 kamatláb és Y1 jövedelem mellett. Természetesen ez a
jövedelem-kamatláb kombináció a pénzpiacon is egyensúly.

Az árszínvonal változásának hatására a kamatláb r0-ról r1-re emelkedik, a jövedelem pedig Y0-
ról Y1-re csökken. Figyeljük meg azt is, hogy a végső kamatláb, r1 alacsonyabb, mint r+, ami a
pénzpiac egyéni reakciója volt a magasabb árszínvonalra, ennek az oka pedig az árupiac
alkalmazkodása.

4. dia

Fontos, hogy az áru- és pénzpiac egymáshoz való alkalmazkodása szimultán módon, azaz
egyszerre, nem pedig szekvenciálisan, vagyis úgymond „késleltetett reakcióként” történik. Az
utóbbi esetben az úgynevezett pókháló elmélethez jutnánk, amikor is az egyes piacok csak
azután alkalmazkodnak, hogy a másik az általuk diktált inputra reagált. Ebben az esetben,
hogyha az IS és LM görbék így néznének ki, akkor az árszínvonal miatti kamatláb-növekedést
követően nem az egyensúly felé, hanem éppen az egyensúlytól egyre távolabb kerülnénk:
például a pénzpiacon kialakuló kamatlábhoz alkalmazkodik az árupiac, majd ehhez újra
alkalmazkodik a pénzpiac, az árupiac, a pénzpiac, és egyre kijjebb kanyarog a pókháló.

Az IS-LM rendszer azonban, ahogyan az előző videoból is láthatta, szimultán egyensúly

méghozzá úgy, hogy a pénzpiac mindig egy kicsivel gyorsabban alkalmazkodik, így
lépcsőzetesen eljutunk az egyensúlyhoz.
Azért újra mondom: bennünket most az alkalmazkodási folyamat nem érdekel annyira,
inkább a kiindulás és a végállapot közti eltérés.

5. dia

Az árszínvonal növekedése tehát az LM görbét balra tolja, megemeli a kamatlábat és

lecsökkenti a jövedelmet. Az árszínvonal csökkenése értelemszerűen az ellenkező hatást
váltja ki, azaz csökkenő kamatlábhoz, de magasabb jövedelemhez vezet. Az aggregált
keresleti függvény (AD, aggregate demand) minden egyes árszínvonalhoz azt a
jövedelemszintet rendeli hozzá, amely az IS-LM rendszer egyensúlyából kialakul!

Az előzőekben megismert gondolatmenet mentén egy negatív meredekségű függvényt

kapunk, magasabb árszínvonalhoz alacsonyabb jövedelmet, alacsonyabb árszínvonalhoz
pedig magasabb jövedelmet kapunk.

Egyrészt ez nem meglepő: valami ilyesmit várnánk egy keresleti függvénytől – nagyobb ár,
kisebb mennyiség. Többnyire így viselkedtek a mikroökonómiában is a fogyasztók (legalábbis
akkor, amikor nem Giffen javakról volt szó, de azok eléggé ritkák, és hogyha
nemzetgazdasági szinten vizsgálódunk, akkor az aggregálással a sok közönséges jószág
mellett elvész az a néhány esetleges Giffen jószág.) Másrészt, amikor a mennyiségi
pénzelméletet átrendeztük a jövedelemre, akkor is egy ilyen fordított összefüggés adódott
az árszínvonal és a jövedelem között.

Eljutottunk tehát az aggregált kereslethez, ami a keynes-i modellünk egyik fontos

mozgatórugója, tulajdonképpen ennek ingadozása generálja a gazdasági ciklusokat. És hogy
például mitől ingadozhat, változhat ez az aggregált kereslet, arról lesz szó a következő
videoban.
 1. dia

A továbbiakban a különböző exogén változások, sokkok hatását az IS-LM rendszerben és az

aggregált keresleti függvénnyel egyaránt bemutatom.

Az előző videoból kiderült, hogy a keynesi keresztre, az árupiaci egyensúlyra és a belőle

származó IS görbére; a likviditáspreferencia-elméletre, a pénzpiaci egyensúlyra és a belőle
származó LM görbére azért volt szükség, hogy létrehozhassuk az Aggregált keresleti
függvényt. Ebben a rendszerben fogom most bemutatni, hogyha bármilyen befolyásoló
tényező megváltozik, akkor annak milyen hatásai lesznek.

Tulajdonképpen végig az IS-LM egyensúlyként megkapott két változónak a paraméterek

függvényében történő megváltozását nézzük.

2. dia

Nézzünk először egy árupiaci sokkot, például a profitvárakozások romlását! Ennek a hatása
az lesz, hogy a beruházási kereslet még változatlan kamatláb mellett is visszaesik, és ami a
lényeg: ez csökkenti a tervezett kiadásokat és árupiaci túlkínálathoz vezet. Az árupiaci
túlkínálat eredménye pedig a jövedelemszint multiplikatív csökkenése – minden
kamatlábszint mellett. Az IS görbe balra tolódik. A csökkenő jövedelem viszont csökkenti a
pénzkeresletet, és ez a pénzpiacon túlkínálatot okoz, ami leviszi a kamatlábat. Ez aztán
valamelyes megemeli a beruházásokat és a jövedelmet, részben ellensúlyozva az eredeti
hatást. Végül a szimultán alkalmazkodás után a rendszer új egyensúlyba kerül egy a
kiindulásinál alacsonyabb kamatláb és alacsonyabb jövedelemszint mellett. Ez a kombináció
persze egyensúlyi az árupiacon is… A pénzpiac bekapcsolása miatt a végső jövedelem, Y1
nem annyira alacsony, mint Y- lenne, az árupiac első reakciója a sokkra. A
jövedelemcsökkenés viszont minden árszínvonal mellett érvényesülne, tehát a
profitkilátások romlása az aggregált keresletet is balra tolja, csökkenti. A profitkilátások
romlása egyébként a legutóbbi globális pénzügyi válságnak egy fontos eleme volt. Bár nem
ez volt a kiindító ok, de amikor a válság már érzékelhető volt, akkor a csökkenő
profitkilátások miatt visszafogott beruházások, például hogy az autógyárak, előre látva, hogy
kisebb lesz a kereslet az autók iránt, elhalasztották a tervezett új gyáraik építését, tovább
súlyosbította a válságot.

3. dia

Nézzünk most egy pénzpiaci sokkot, például a forgási sebesség gyorsulását! Ennek hatására a
tranzakciós pénzkereslet lecsökken, és a pénzpiac túlkínálatos helyzetbe kerül. Ez minden
egyéb változatlansága mellett lefelé hajtja az egyensúlyi kamatlábat, méghozzá minden
jövedelemszinten, az LM görbe eltolódik lefelé, de hasznosabb, ha úgy jegyzi meg, hogy
jobbra. A csökkenő kamatláb az árupiacon növeli a beruházásokat, amelyek multiplikatív
módon növelik a jövedelmet. Végülis az egyensúly ezen a helyen áll helyre, ami
természetesen a pénzpiacon is egy egyensúlyi helyzetet jelent, mégpedig egy alacsonyabb
kamatláb és egy magasabb jövedelem mellett. A tényleges kamatláb-csökkenés amely során
a kamatláb r0-ról r1-re csökken az árupiac közreműködése miatt kisebb, mint ami a pénzpiac
elsődleges reakciója a sokkra, r-. Ugyanakkor az egyensúlyi jövedelem nem csak a jelenlegi
árszínvonal mellett lenne magasabb, hanem minden árszínvonal mellett, vagyis az aggregált
keresleti függvény is jobbra tolódik. Azok a különböző banki innovációk, melyek
megkönnyítik a készpénzmentes fizetést, ilyen hatással vannak a gazdaságban. Vegye észre,
hogy az imént vizsgált mindkét sokk esetében a kamatláb csökkent, de az első sokk
csökkentette a jövedelmet is, míg ez a második növelte.

4. dia

Nos, látja, hogy nem kell megtanulnia az első dián szereplő bonyolult képletet?

Foglaljuk össze, mi kell ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy mi és hogyan változik az IS-LM
rendszerben egy sokk hatására! Először is: állapítsuk meg, hogy az áru- vagy a pénzpiacon
hat a sokk, másodszor állapítsuk meg, hogy a keresletre vagy a kínálatra hat, és harmadszor
pedig azt, hogy túlkereslethez vagy túlkínálathoz vezet.

Ha például egy sokk az árupiacon növeli a keresletet, akkor az az IS görbét jobbra fogja tolni,
és az aggregált keresletet is, így nagyobb jövedelem és magasabb kamatláb irányába hat. Ha
egy pénzpiaci sokk növeli a keresletet, vagy csökkenti a kínálatot, és így túlkeresletet okoz,
akkor az LM görbe balra tolódik és az aggregált kereslet is, aminek eredménye egy
alacsonyabb jövedelem és egy magasabb kamatláb lesz. Ezek fordítottjai természetesen
ellentétes hatást okoznak.
 8.1 Az IS-LM rendszer egyensúlya

Árupiac Pénzpiac
Kiemelt változó a jövedelem Kiemelt változó a kamatláb
Több jövedelemszint is lehet egyensúlyi Több kamatláb is lehet egyensúlyi
IS: Y = C + I + G LM: MS/P = L

Önmagukban nem képesek megadni

a jövedelem vagy kamatláb „egyensúlyi” értékét
 Az IS-LM rendszer
r
LM

IS

Y
 Az IS-LM rendszer
r
1 LM
Y<C+I+G
2
MS/P < L

2
Y>C+I+G 3
MS/P > L

3 1
Y>C+I+G IS
MS/P < L
Y
 Az IS-LM egyensúly
r
LM

IS

Y
 Az IS-LM rendszer stabilitása

• Egyensúly felé törekvő piacok

• Piacok egymásra hatása
• Gyorsabban alkalmazkodó kamatláb (pénzpiac),
lassabban alkalmazkodó jövedelem (árupiac)

Az IS-LM görbék metszéspontja egy stabil, szimultán

egyensúly az áru- és a pénzpiacon
 8.2 Sokkok az IS-LM rendszerben és az aggregált
keresleti függvény
Exogén változás
Komparatív statika: Kiinduló állapot Végső állapot

• Az árupiac és az IS görbe:

• A pénzpiac és az LM görbe:
Az IS-LM egyensúly
 Az árszínvonal-változás hatása az IS-LM rendszerben
𝑀 𝑀 r LMP+
𝑃 𝑃
r+
LM
r0
r+
L
r0

IS

Y0 Y
 Az árszínvonal-változás hatása az IS-LM rendszerben
𝑀 𝑀 r LMP+
𝑃 𝑃
r+
r1 LM
r0
r+
L r1
r0

IS

Y0 Y
Y1
A piacok szimultán alkalmazkodása
r LM LM

IS

Y
 Az aggregált keresleti (AD) függvény
P r LMP+

LM

LMP-
r1
Y r0
r2

Aggegált kereslet: minden

IS
árszínvonalhoz hozzárendeli
az IS-LM egyensúlyt jelentő Y
Y0
jövedelemszintet. Y1 Y2
8.3 Exogén sokkok hatása az IS-LM rendszerre és
az aggregált keresletre
Y, E

1
Y 𝑌= 𝑎𝑚 ∙
r r 1 − 𝑀𝑃𝐶 +
LM 𝑏

∙ 𝐶 − 𝑀𝑃𝐶 ∙ 𝑇 + 𝐼 + 𝐺̅ +
L,M IS
Y 𝑎∙𝑀
P +
𝑎𝑚
1 − 𝑀𝑃𝐶 + 𝑃
𝑏

AD
Y
 Egy árupiaci sokk
Y, E
I0↓ I↓ E↓ E<Y Y↓
IS←

Y
Y0
r

LM

IS
IS
Y
Y- Y0
 Egy árupiaci sokk
Y, E
I0↓ I↓ E↓ E<Y Y↓
IS←

Y0
Y
L↓ L < MS/P r↓ Y↑ …
r
P
LM

P
IS
IS AD AD
Y Y
Y- Y1 Y0 Y1 Y0
 Egy pénzpiaci sokk
r r
LM
LM

r0

r-
L,M IS
Y
Y0

V↑ L↓ L < MS/P r↓ LM→

 Egy pénzpiaci sokk
r r
LM P
LM

r0 P
r1 AD
r- AD
L,M IS Y
Y Y0 Y
1
Y0
Y1

V↑ L↓ L < MS/P r↓ LM→

I↑ E↑ Y↑
 Sokkok az IS-LM rendszerben

1. Melyik piacon történik a hatás?

2. Keresletre vagy a kínálatra hat?
3. Milyen irányú a hatás?