Az Alkímia

1. Alkímia
Az alkímia szó jelentése: maga a szó az arab „al kimiából” származik. Az „al”
határozott névelő, viszont a szó második fele nem egyértelmű. Kétféle
értelmezése van:
I. Egyiptomi kem szó, ami feketét jelent. Egyiptomot régebben a Fekete föld
országának hívták, és ebből következtethető ki az, hogy az alkímiát
egyiptomi vagy fekete művészetnek hívják
II. Görög khüma szó, jelentése: fémöntés, vagy ötvözés. A khüma szó
visszavezethető a khein szóra, ami kiöntést jelent. A khein szó további két
szóval áll rokonságban. Ez a két szó a khümosz, ami növényi nedvet, és a
khülosz, ami pedig ízlelést jelent. Ezekből következik az, hogy az alkímia
egyenlő a fémek és a növényi nedvek megmunkálásával.
Alkímiáról először időszámításunk előtt 3-2. században beszélhetünk, bár
nincs pontos dátumhoz kötve. Egyiptomban, a Távol-Keleten (Kína), és a
mediterrán térségekben megbecsült foglalkozásnak számított.
Nyugaton, a hellenizmus kultúrájában gyökerezett, Egyiptom és a
klasszikus görögség hagyományait ötvözte. (megj.: A hellenizmus vagy
hellenisztikus korszak rendkívül összetett fogalom, melynek értelme és
használata az idők folyamán sokszor változott. A „hellenizmus” alapvetően
a görög kultúra elemeinek más kultúrák elemeivel keveredését jelenti,
amely egyszerre a görög műveltség terjedése, és ennek révén új, a
korábbitól különböző kultúrák megjelenése. A hellenizmus legjellemzőbb
tulajdonsága az eklektika. 1)
A keleti alkímia legfőbb célja az örök élet elixírje volt, míg a görög-
egyiptomi eredetű alkímia a fémekkel és az ásványokkal foglalkozott, de
mindkét irányzat ugyanarra törekedett: teremtés, és az univerzum
rendjének megismerése. Időszámításunk előtt 5-6. században azonban
hanyatlásnak indult az alkímia.
Míg Keleten kisebb-nagyobb mélypontokkal továbbra is élt az alkímiai
hagyomány, addig a görög-egyiptomi alkímia az arabokra öröklődött, akik
ezt továbbfejlesztették.
2. Céljai
Négy elem vagyon, és… mindegyik középpontjában egy újabb elem, ez teszi
azzá, ami. Ímé, a világ négy oszlopa. A teremtő keze gyúrta volt őket a
kezdet kezdetén a káoszból, s ellentétes hatásuk biztosítja a világ zavartalan

oldal 1 / 7
működését. Ők hozzák létre az égitestek befolyására mindazt, ami vagyon
az ég alatt.
Michael Sendivogius 17. századból származó írásának fentebb leírt
szövegrészlete az anyag szerkezetére vonatkozik. Ezen alapul maga az
alkímiai átváltozás elmélete, egészen a 18. századig. A négy elem, a föld a
víz a tűz, és a levegő.
Régebben úgy gondolták, hogy különböző arányú keverékeikből tevődik
össze az összes anyag. Az alkímiának ezek szerint az volt a feladata, hogy az
elemek összetételének és egymáshoz való viszonyának átrendezésével
idézze elő az anyag átalakulását.
Arisztotelész i. e. 350 körül emelte be bölcseleti rendszerébe a fenti
elképzelést, amely egészen a 17. század elején kezdődő tudományos
forradalomig meghatározta az európai gondolkodást. Arisztotelész szerint
minden elem kétféle minőséggel rendelkezik, és összesen négyféle
minőséget tartott számon: a meleget, a szárazat, a nedveset és a hideget. A
levegőt száraznak és melegnek, a földet száraznak és hidegnek, a vizet pedig
hidegnek és nedvesnek gondolta. Elmélete szerint, ha az elemeknek
megváltoztatjuk a minőségét, akkor az lehetővé teszi, hogy az anyagot
átalakítsuk: ha például a levegőből kisajtoljuk a nedvességet, akkor egy
meleg és száraz anyagot, azaz tüzet kapunk. Arisztotelész elmélete ezzel
megteremtette az alkímiai átváltozások alapját.
Keleten olyan elixír után kutattak, mely halhatatlanná teszi a lelket, és
természetfeletti képességgel, isteni tudással ruházza fel fe a szellemet:
Mesterem azt is gyakorta mondogatta, hogy az örökéletre törekvőknek
szorgalmasan szednie kell a csudás gyógyszereket, s ha valaki istenekkel és
szellemekkel kíván szólalni, erre a fémoldatok a megfelelők, mert ezekkel
megsokszorozhatja személyét. Ekkor egyetlen testen belül három hun és két
po lelket lát majd. Imigyen az égi hatalmak, mennyei fejedelmek és földi
istenségek színe elé léphet, s szintúgy szolgálatára idézheti a hegyekben és
folyókban lakozó valamennyi szellemet.
Keleten mindig is nagy becsben tartották az aranyat. Az i. e. 8. században
keletkezett Véda megemlít egy, az életet meghosszabbító aranytalizmán
használatáról. (megj.: A Védák vagy védikus irodalom India legrégibb
irodalmi emlékei, a hinduizmus legfontosabb forrása, a hagyomány alapján
az univerzum ezoterikus bölcsessége. Elfogadása a hindu ortodoxia
kritériuma. A Védák egyet jelentenek a srutival, azaz a szent és örök
oldal 2 / 7
igazság, kinyilatkoztatás formájában.2 ) I. e. 7. századból származik a
következő kijelentés: „Az arany voltaképpen tűz, fény és hallhatatlanság.”
Az alkímia használatáról szóló első írásos jegyzékek mind-mind az
időszámításunk első évszázadaiból származnak.
Végy erős ecetet, vond össze és keverd el 8 drahma közönséges sóval, 2
drahma szemcsés timsóval, és 4 drahma ólom-oxiddal. Mindezt hagyd
három napig, hogy összeérjen az ecetben, majd öntsd ki, használatra
készen. Ezután adj még az ecethez 1 drahma rézgálicot, másfél obulus
kénkövet, rézércet 8 obulusszal, másfél obulus soreos-t, egy szarv keration
közönséges sót, s kappadókiaiból pedig 2 szarvnyit. Készíts egy lapkát,
amelyet két kvart arany képez. Hevítsd azt tűzben és mártsd bele a
keverékbe háromszor, mígnem a lapka elpattan. Azután emeld fel a
lepattogzott részt, és öntsd ki azt tiszta arannyá.
Eljárás: Végy 2 kvartnyi lepattogzott aranyszilánkot, készíts belőle egy
lapkát és hevítsd azt tűzben majd mártsd a rézgálicba, mely vízben oldatott,
s ezt követően szárítsd ki, törd szét, majd mártsd bele az ecetes oldatba.
Majd távolítsd el a rozsdát és vesd abba az oldatba bele.3
Drahma 3,4g
Obulus  0,568g
Szarv vagy más néven keration  0,2 g
27,2 g közönséges só nátrium-klorid
6,8 g szemcsés timsó  alumínium-kálium-szulfát
Ezeket összekeverjük, majd 3 napig pihentetjük, utána pedig kiöntjük,
használatra készen, majd hozzáadjuk a következőket is:
13,6 g ólom-oxid
3,4 g rézgálic  réz-szulfát
0,852 g kénkő  A kénkő vulkánkitörés után a gőzölgő vulkánból tör elő
4,544 g rézérc
0,852 g soreos  ??? erről nem találtam semmi használhatót.
0,2 g közönséges só nátrium-klorid
0,4 g kappadókiai  Kappadókia egy Kis-Ázsiában fekvő terület ősi neve,
melyet délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az
Eufrátesz határolt. Sajnos erről csak ezt találtam, viszont ezt így nem lehet
sem kimérni, sem belerakni akármibe, hiszen ez egy terület. Tehát itt van
egy hatalmas kérdőjel, hogy itt mégis mire gondolhattak az alkimisták.
Ezután 2 kvartnyi, azaz 2 273,05 cm³ aranyból lapkát készítünk, amit

oldal 3 / 7
felhevítünk, majd 3-szor belemártunk a keverékbe, amíg a lapka el nem
pattan. A lepattogzott részt ezután kiöntjük a következő módon:
Szükségünk lesz 2 kvartnyi lepattogzott aranyszilánkra, amiből ismét
lapkát készítünk, majd felhevítés után vízben oldott réz-szulfátba mártjuk,
majd kiszárítjuk, összetörjük, majd ismét az ecetes oldatba mártjuk. Ezek
után eltávolítjuk a rozsdát, és ismét az oldatba rakjuk.
3. Bölcsek köve
Ha valaki olvasta/látta a Harry Potter 1. részét, akkor az tudja, hogy miről is
fogok most írni.
A bölcsek köve a legősibb titok, amely természeténél fogva
megesmérhetetlen, mennyei eredetű, százszor szent és áldott. Maga a földre
szállott igazság ez, bizonyosabb minden bizonyságnál, az arkánumok
arkánuma (megj.: az arkánum jelentése titkos szer, orvosság 4) – a hígeszűek
elől elrejtőző isteni erény és tökéletesség. Ez mindannak végső célja és
értelme, ami az ég alatt vagyon, a bölcsek verejtékes fáradozásának
csudálatos zárszava, valamennyi elem tökéletes esszenciája, a
romolhatatlan test, amelynek egyetlen elem sem árthat, a kvintesszencia, a
kettős természetű, lelkes kéneső, amely egymagában is égi szellem, az
alábbvaló, tökéletlen fémek orvoslója, a soha ki nem hunyó fény, gyógyír
megannyi kórra, a felséges főnixmadár, minden drágaságok legékesebbje, a
legfőbb jó Isten művében.
A követ álltalában nem közönséges kőként mutatták be, hanem folyékony,
vagy éppen por alakú anyagnak képzelték el. Az alkimisták szerint a kő nem
csupán a fémek átalakulásának előidézője, hanem az átváltozás titka, a szó
fizikai és szellemi értelmében egyaránt. Ezt mutatja a fenti szöveg is.
A kő a tudás foglalata, amelyet kizárólag a bölcs fordíthat a maga javára, ám
ő is csak felelőssége teljes tudatában:
Ha egy bajnok nem tudja forgatni eme kardot, akár meg is lehet nélküle,
mert ha olyan harcossal kerül szembe, aki viszontag fürge kézzel lesújt reá,
minden bizonnyal a fűbe harap. Mert azé lészen a diadal, aki a tudás és a
tapasztalat fegyverével övezte fel magát.
Hasonlóképpen, aki a mindenható Isten kegyelméből birtokába jut eme
tinktúrának, ámde nem esméri használata csínja-bínját, bízvást kívánhatja,
bár sosem is látta volna… Az értő adeptus (megj.: jelentése: Beavatott

oldal 4 / 7
személy5) azonban csudálatos szépségű ólompalota előcsarnokába jut
általa… Övé lészen a világ összes kincse, s mindenre képes lészen a nap alatt.
Most térjünk egy kicsit vissza a Harry Potterhez, azon belül is Nicolas Flamel
nevéhez. Ugye, mint tudjuk, a sorozatban Flamel egy alkimista, aki
kifejlesztette a bölcsek kövét, és abból létrehozta a halhatatlanság elixírjét.
Nos Nicolas Flamel a valóságban is élt.
1330, Pontoise – 1413., a hagyomány szerint 1418., Párizs. Sikeres francia
írnok, másoló, író, kézirat-, és valószínűleg ingatlankereskedő, halála után
alkimistaként vált híressé. A legenda szerint ő készítette el a Bölcsek kövét.
Állítólag Flamel írta az Alkímia nagykönyvét amit 1612-ben Párizsban
publikáltak. Egy családtagját ismerjük, a feleségét, Perronelle Flamelt.
Flamel szegény, zsidó családból származott. Apjától eltanulta a könyvmásoló
mesterséget, és a bencés szerzeteseknél is tanult.
Az Alkímia nagykönyvének előszava szerint 1357- ben megjelent Flamelnak
álmában egy angyal, aki egy könyvet mutatott neki, amelynek tartalma csak
Flamel számára volt elérhető. A könyv, amit aztán Flamel valóban csupán
két fillérért vásárolt meg, három fejezetben - melyek mindegyike pontosan
hét oldalból áll, allegorikus ábrázolásban a Bölcsek köve előállításának
módját tartalmazza. A kód megfejtéséhez azonban csak 21 év múlva jutott
hozzá.
A bölcsek köve köré épült még egy anime sorozat is, a Fullmetal Alchemist,
és a Fullmetal Alchemist Brotherhood.
Dióhéjban az anime arról szól, hogy Edward és Alphonse Erik kiskorukban
elvesztik édesanyukájukat, és ők vissza akarják őt hozni. Az alkímiának van
egy alapvető szabálya, az egyenértékűség elve, ami a következőképpen szól:
Az ember nem juthat semmihez anélkül, hogy adnia ne kelljen valamit
cserébe. Amit megszerzünk azzal valami egyenértékűt elveszítünk.
A fiúk ezt megszegik, amikor ténylegesen megpróbálják feléleszteni
anyukájukat. Ám a nő helyett egy teljesen más lényt hoznak létre, egy
homunkuluszt.
A transzmutáció következtében Edwart elveszíti bal lábát, míg Alphonse az
egész testét. Edward alkímia segítségével egy páncélhoz köti öccse lelkét,
amiért jobb kezével fizet.
Később Edwardnak automail végtagjai lesznek, és Alphonzal együtt
kutatják a bölcsek kövét, hogy vissza tudják hozni Al testét.

oldal 5 / 7
 A követ el is lehet készíteni, ám ahhoz több ezer ember életét fel kell
áldozni.
4. Magyarországi alkímia
1273-ban volt egy pápai rendelet, mely megtiltotta a budai domonkos
szerzeteseknek az alkímia gyakorlását.
1476-ban beperelték Erdélyi Jánost, mert alkímiai kísérleteket hajtott
végre. A vád tiltott aranycsinálás volt.
Melchior Miklós, szebeni pap, európai hírnévre jutott kevés magyar
alkimista között tartható számon. II. Ulászló, majd II. Lajos királyaink
alkimistája volt. Mohácsi vereség után Prágába ment, ahol I. Ferdinánd
lefejeztette hamis pénz verése miatt.
A 17-18. századra Magyarországon mindennapossá vált, és a
szaktudományokhoz, az orvostudományhoz és a születendő kémiához
közelítő, virágzó alkímia képét mutatják.
1629-ben Bethlen Gábor által létrehozott gyulafehérvári főiskolán számos
jelentős professzor tanított. Köztük volt Johan Alsted, aki híres
Encyclopaediá-jában több tucat oldalt szentelt a kémiának és a
paracelziánus orvostudománynak is.
Az 1570-1580-as években tevékenykedett aktív alkimistaként gróf
Batthyány Boldizsár, Zrínyi Miklós veje, híres hadvezér, mecénás.
5. Utószó
Napjainkban az alkímiát a mágiával, és különböző vallásokkal teszik egy
lapra.

Számozott források:
1. https://hu.wikipedia.org/wiki/Hellenizmus
2. https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C3%A1k
3. Farkas Attila Márton: Az Alkímia eredete és misztériuma Balassi kiadó
2001.
4. https://idegen-szavak.hu/ark%C3%A1num
5. https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Adeptus
Egyéb források:
Cherry Gilchrist: Az Alkímia Édesvíz kiadó 2000.
Magyar értelmező kéziszótár Akadémiai kiadó, Budapest
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_alk%C3%ADmia

oldal 6 / 7
oldal 7 / 7