Jordánszky-kódex töredékét választottam amelynek a keletkezési helye ismeretlen
viszont azt megtudjuk, hogy ezt 1519-ben készítettés el. A nyelvemlék anyaga papír és a levél száma pedig 2. Ez a kódex az Országos Széchenyi Könyvtárban Budapesten (Magyarországon). Egyéb érdekessége a kódexnek, hogy bastrada írásmódba volt elkészítve. Ez a kétlevélnyi töredék a bibliafordítást tartalmazó Jordanszky-kódex elejéről származik. Fába Mátyás jegyzője Jordanszky Elek 1820-ban ajándékba adta az esztergomi kanonoknak, viszont már az elején csonka volt mert hiányzott a első kötéstáblája és a szöveg szerint a számozás a 28. levléllel kezdődött, viszont az oka, hogy milyen okból csonkúlhatott meg az ismeretlen. Feltételezések szerint erőszakkal tépték ki a leveleket, Jankovich Miklós 1834-ben a Jordánszky-kódexről írt ismertetésében nyilvánosságra hozta, hogy a birtokába jutott két levél amiről másolatot is készítettek. Az ismeretlen másoló rubrummal írt és megszámozta a leveleket indig a recto külső, felső sakrában. A számozás a Jankovich birtokában volt töredék második levelén kezdődik, a rectón a római kettes látható; a töredék első levelére a másoló valamilyen okból nem írta rá az egyest. Megjelenik a Genezis első fejezetének latin szövege majd a Teremtés könyvének magyar fordítása. A két levél e bibliai könyv első három fejezetétés a negyedik egy részét tartalmazza. A fejezetek színes és egyszerű iniciálékkal kezdődik A töredék másolása 1519-re tehető, mivel a bibliafordítás ószövetségi részét – az első hét könyvet – ebben az évben másolták és mindkét levél rectóján látható Jankovich Miklós exlibrise. Szerintem így fiatalon tapasztalat nélkül nem nagyon olvasható számunkra a kódex viszont ha foglalkoznánk vele egyre többet, úgy már megszokható a szemnek is a ,,fura,, betűtípusok illetve a szavak