1. Személy szerint én Gálzécsi István ,, A Keresztyéni Tudományról való Könyvecske,,
című nyomtatványt választottam amely 1538-ban volt kiadva és nyomtatva Krakkóban. A szerzője Gálszécsi István és a ,, A Keresztyéni Tudományról való Könyvecske,, címet pedig Bod Péter adta. Ezt a könyvet a Bethlen Kata könyvei közt volt találva és ez volt az egyetlen példány is amely az enyedi református kollégium könyvtárába került s ott is pusztult el 1849-ben. Viszont Batizi András emlékszik eme könyvre mivel ,,Keresztyéni tudományról való könyvecske,, ami szintén Krakkóban volt nyomtatva 1550-ben második lapján meg van említve, hogy ez előtt is írtak ilyeneket. 2. Két kolozsvári nyomdászok amelyet az RMNy 4. Kötetében találtam az a: Heltai és az Szenci Kertész Ábrahám. 3. Kolozsváron készült régi nyomtatványt amit kaptam az ,,APÁCAI Csere János: Disputatio de politia ecclesiastica. Claudiopoli ,, 1658-as évszámmal ami a Heltai- nyomdában készült amely esetleg a Kolozsvári református Könyvtárában megtlálható ami nem hiányos. A második nyomtatvány pedig a Heltai Gáspár nyomtatványa amit megkaphatunk konkrétan a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban avagy a ,,Lucian Blaga,, könyvtár ez a nyomtatvány sem hiányos vagis teljes vátozatát kaphatjuk meg. 4. Vásárhelyi Gergely nevéhez csak két nyomtatvány fűződik a 4 kötetből az RMNy-en a ,,Petri Canisii Societatis Iesv theology Catechismus Latino-Ungaricus (3476),, és az „Keresztyen imadsagos könyechke,,. Szeretném említésre tenni legelső nyomtatványt ami latin Magyar nyelven jelenik meg, címlapon HIS-embléma látható és felette angyalok koszorút tartanak. A katekizmus főszövege a címlap verzón (1) kezdődik. Latin szövegét korábban Vásárhelyi Gergely jezsuita fordította le magyar nyelvre. A bibliógráfiailag ismeretlen nyomtatványt Ján Čaplovi évszám nélkül megjelent nyomtatványról megállapította, hogy 1665-1671 között jelent meg mivel Matthaeus Byller ekkor dolgozott a nagyszombati akadémiai nomában. 5. Én a Helikon folyóíratot váasztottam bemutatásra ami havonta két alkalommal jelenik meg. A helikon 1990-ben jött létre. Utunk magazin hagyományának folytatójaként. Alapítója egyben főszerkesztője Szilágyi István. Meghatározásként azt olvastam, hogy irodalmi folyóirat viszont teret ad a társművészeteknek, színháznak, filmnek, képzőművészeteknek, zenének és az értekező műfajoknak, a kritikának is. Célja az, hogy segítse a fiatal pályakezdők tehetségét. Részben önálló tartalmakkal rendelkezik és minél szélesebb körét adni az erdélyi összmagyar kulturális életnek. Itt még megjelenik a kortárs művészeti folyamatok, jelenségek beszámolói is.