IV/12 A vizsolyi biblia kiadása, művelődéstörténeti

jelentősége. Károlyi Gáspár fordítói tevékenysége.

A Károli Biblia vagy Károli-féle Biblia ismertebb nevén a Vizsolyi Biblia volt az első
teljesen magyar nyelvre lefordított Biblia. A fordítást Károli Gáspár és lelkész társai végezték,
a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovit Bálint nyomdász segédkezett.

A Biblia története

A Biblia teljes magyar fordítását és kinyomtatását Bornemisza Péter már korábban

tervbe vette, amikor Mantskovit még nála dolgozott, erről 1580. február 18-án kelt levelének
utóirata tanúskodik. A Szentírást Károli Gáspár református esperes, gönci lelkész fordította le,
a munkálatoknak 1586-ban kezdett neki. Három év múlva el is készült a teljes fordítás.
Károlyi három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egész Bibliát; a fordítás nyelvének
vizsgálata arra vall, hogy legalább három segítőtársa volt. Az Újtestamentum nyelvileg
egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károli
fordította. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits
Bálint vezetésével, aki a nagy feladathoz Németalföldről hozatta a betűket, a papírt pedig
Lengyelországból szerezték be. Mantskovits a nyomdáját Galgócról helyezte át Vizsolyba. A
nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás ezért Károlyi kéziratait az akkori
gönci diákok - köztük Szenczi Molnár Albert - laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba.

1589. március 3-án Ernő főherceg és a királyi titkár, Faustus Verantius arról írt a
szepesi kamarának, hogy Vizsolyban régi naptárt és más hasonló könyveket nyomtatnak, ezért
Rákóczi Zsigmond segítségével betűit és könyveit kobozzák el. Rákóczi Zsigmond március
26-án a szepesi kamarán keresztül kérte, hogy engedjék meg a Biblia nyomtatását befejezni,
és tagadta, hogy a nyomdász naptárnyomtatással foglalkozik. Rákóczi Vizsoly földesura volt,
aki akkoriban még olyan kedvelt volt Bécsben, hogy meg tudta akadályozni a nyomtatás
leállítását. További pártfogók voltak még: Ecsedi Báthori István, országbíró, híres imádságíró,
valamint Drugeth Bálint- Ecsedi sógora -, zempléni főispán és Magócsy Gáspár földbirtokos.
A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be. Az eltelt 1 év és 5 hónap alatt 700–800 példányt
nyomtattak.

A Biblia felépítése]

Károli forrásait az elöljáróbeszédben részben megnevezi: a Vulgata, a Septuaginta,

továbbá a század nagy biblikus tudósainak, Franciscus Vatablus, Sebastian Münster, Santes
Pagninus és Immanuel Tremellius fordításai és kommentárjai. Héber és görög szöveget is
használt. Nincs azonban tisztázva a korábbi részleges magyar fordításokhoz való viszonya,
amelyekből bizonyára sokat merített. Heltai Gáspárra és Melius Juhász Péterre maga is
hivatkozik. Felhasználta Székely István zsoltárfordítását is.

A Biblia 2412 oldalas, súlya kb. 6 kg.

A könyv három részből áll, amely mind önálló címlappal és levélszámozással van
ellátva. Az első címlapon Magyarország címere szerepel, ez az egész műre vonatkozik. Ennek
hátlapján az első rész tartalomjegyzéke található. Az első rész végén nyomdászjelvény
látható.
 A második címlap a könyv második és harmadik részére vonatkozik:

A harmadik rész címe: A mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Testamentoma, alatta

nyomdászjelvény, hátlapján rövid tartalomjegyzékkel. Utána egy behajtogatott nagy ívrét
levél van beillesztve.

Károlyi a fejezetek elé tartalmi összefoglalást készített, a nehezebb részeket

megmagyarázta, gyakran az egyik bibliai részt egy másikkal világította meg, és könnyen
érthető példákkal szemlélteti.

Károli Gáspár

Károli Gáspár Nagykárolyban született 1526 (más források szerint 1530) körül.
Eredeti neve Radics vagy Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Caroli illetve
Caroliusnak nevezte magát. Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-
ban a Wittenbergi Egyetemen tanult. 1562-ben hazatért, egy év múlva, 1563-ban gönci
plébánossá választják (ezt a tisztséget haláláig megtartotta), majd esperes lett. Nem sokkal
ezután megválasztják a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívja a gönci
zsinatot, tiszáninneni esperességek zsinatát. 1572-ben újjáépíti gönc leégett templomát. 1591-
ben Göncön halt meg, valószínűleg a mai római katolikus templom kertjében, vagy a
templomban temették el.

Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadók (unitáriusok) ellen, részt vett

Nagyváradon az unitárius-ellenes hitvitán.

Művei:

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, melyet
1586-ban kezdett meg, Rákóczi Zsigmond támogatásával. Hat református lelkész társa
segítségével hamar elkészült a fordítással, így négy év múlva (1590) a magyar nyelvű Biblia
Vizsolyban nyomtatásban is megjelenhetett, 700-800 példányban. Mára 52 példány maradt
fel, ebből 24 található Magyarországon.

Jelentős műve még:

Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól”

című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec
okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi és más írókhoz
hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok
bibliai részletet tartalmaz.