Munkavédelemi okatás kazánfütőknek

A kazánfütő munkavédelmi normáiban meghatározott rendelkezések célja a sérülés és a szakmai

betegség, valamint a tűzveszély megelőzése és csökkentése. A kazánfütő foglalkozást a kazánok,
nyomástartó edények és emelőberendezések ellenőrzésére vonatkozó állami ellenőrző szerv, az ISCIR
szabályozza. A foglalkozás magában foglalja az összes olyan műszaködtetési, szervezesi ismereteket,
amely lehetővé teszi a kazánok biztonságos működését. A kazánfütő olyan személy, akinek erre
vonatkozóan képesítése van, és engedélye van a kazánok üzemeltetésére és felügyeletére, valamint arra,
hogy hatáskörén belül azonnal beavatkozzon amennyiben rendellenességeket vagy a kazánok károsodát
észleli.
A kazánfütők felelősségei:
A kazánfütő munkavédelmi képzése magában foglalja egy tanfolyam elvégzését, amelynek célja hogy
megismerje azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az biztonságos működéshez, abban az
egységben, ahol dolgoznak. Így a kazánfütőnek alaposan ismernie kell a kazán felépítését, működését. Ez
magában foglalja a biztonságos működés érdekében tett ellenőrzéseket ezeket eredményeket rögzíteni
kell a naplónyilvántartás formájában/ jegyzőkönyvében. Ugyanakkor a kazanfütő felelőssége az állandó
felügyelet mellett a kazánok (és a környékének) jó állapotának ellenőrzése és magának a kazánnak az
üzemeltetése.
Ha a kazánfütő hibát talál a kazánban, közölnie kell azonnal azokat a feletteseivel, és rögzítenie kell
azokat a nyilvántartás jegyzőkönyvében. A kazánfütőre vonatkozó munkavédelmi normák betartásával
összhangban a biztonságos működés állapotának hiányában a kazanfütő felelőssége hogy időben
leállítása a kazánt olyan helyzetekben, mint például: a vízszint csökkentése a minimum alá, bár a
vízellátás létezik, a vízellátóberendezések meghibásodása, a kazán elemeiben üregek vagy repedések
megjelenése, valamint más olyan helyzetek esetén, amelyek baleset vagy tűzveszély forrásai lehetnek.
Tűzvédelem és oltás
Az a környezet, amelyben a kazánfütők munkafeladatukat végzik, kockázatot jelenthet a tüzek
kirobbantására, ami megköveteli a védelmi normák szigorú betartását. Így a kockázatértékelést követően
a normákat a munkahely sajátosságainak megfelelően igazítják ki és pontosítják. Ezeket a normákat
minden munkavállalónak ismernie kell, és nagyon jó láthatósággal rendelkező helyen ki kell függeszteni.
Az egység szintjén névleges tűzoltócsapatokat szerveznek, amelyeket a következő feladatokkal képeznek
ki: az oltási műveletek irányítása, bejelentés, a személyek evakuálásának megszervezése és az anyagi
javak lehetséges mértékben, az evakuálás sorrendje, az alkalmazott eszközök , a kimenekítési
útvonalakat, a védelmi zónát, ahol az evakuálást meg kell tenni, valamint egyéb biztonsági
intézkedéseket. Ugyanilyen fontos a tűzoltó készülékek és tűzcsapok műszaki ellenőrzése, a
tűzoltókészülékeknek és tűzcsapoknak a használatára vonatkozó képzés.
A legelső védelmi intézkedés tűz esetén: az energiaellátás és a nyersanyagellátás megszakítása.

Belső munkahelyi biztonsági utasítások a kazánfűzők számára

1
 Az ezen utasításokban foglalt rendelkezések célja a tevékenységekre jellemző veszélyek csökkentése
vagy kiküszöbölése, valamint a munkafolyamatok biztonságos körülmények között történő
végrehajtása. A balesetek megelőzése érdekében az egységben tevékenységet végző személyzet
betartja a munkavédelemre vonatkozó ezen konkrét utasítások rendelkezéseit:
1. cikk. Hogy a kipihenten jelenik meg a munkahelyen, anélkül, hogy alkoholos italok hatása alatt állnák.
2. cikk. Ne dolgozzon helytelen vagy hibás szerszámokkal vagy anyagokkal.
3. cikk. Hogy tiszteletben tartsák a munkarendet.
4. cikk. Nem vállal olyan tevékenységet, amelyre nem képezték ki.
5. cikk. Ne nyűljon/ hajtson végre javítást az elektromos berendezéseken, ha nem rendelkeznek képzéssel.
6. cikk. Nem végeznek javításokat a berendezéseken vagy gépeken, ha nem rendelkeznek képzéssel.
7. cikk. A munkavégzés leállítása közvetlen sérülésveszély esetén, munkabaleset esetén a gépek leállítása
és adott esetben a mentés, a tűzoltóság értesítése a 112-es számon.
8. cikk. Hogy tisztán tartsuk a munkahelyet.
9. cikk. A munkavédelem rendszeres képzésén való részvétel.
10. cikk. A munkahelyen csak a biztonság érdekében kialakított módon lehet közlekedni.
11. cikk. Ne tegyen olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék a kollégákat vagy más embereket, akik
jelen vannak.
12. cikk. Tilos a dohányzás tiltott helyeken. A dohányzás a munkavégzés során csak az erre a célra
kialakított és elrendezett helyen megengedett.
13. cikk. Az elsősegélynyújtási képzés helyes megtanulása a segítés érdekében.
14. cikk. Értesíteni a hierarchikusan magasabb főnököt a munkafolyamat bármely szabálytalanságáról,
amely sérülés vagy szakmai betegség veszélyét jelentheti.
15. cikk. Hogy megvédje az egység javainak állapotát.
16. cikk. Betartani a rendet és a fegyelmet.
17. cikk. Ahhoz, hogy az egész tevékenység méltóságteljes és civilizált viselkedés célja, hogy javítsa a
munkaügyi kapcsolatok.
18. cikk. Azok az emberek, akiket nem képeztek ki a munkahelyi egészség és biztonság szempontjából,
nem engedik be a munkavégzés területére.
19. cikk. A munkavállaló a munkábalépés előtti képzésben részesül a utasításokat illetően (időszakos
munkahelyi képzés), valamint az adott munka által okozott sérülések vagy szakmai betegségek
kockázatatait ismertetik.
20. cikk. Azok a személyek, akik nem rendelkeznek az orvos kedvező véleményével a pozíció betöltéséhez,
nem dolgozhatnak.

A SZOLGÁLATBAN LÉVŐ KAZÁNFÜTŐK KÖTELEZETTSÉGEI

21. cikk. A kazán felépítésének alapos ismerete a javítások szempontjából.

22. cikk. Minden intézkedés megtevése annak érdekében, hogy a kazán indítása és leállítása
biztonságosan történjen.
23. cikk. Az ellátóeszközök biztonsági és vezérlési vedőberendezések működésének rendszeres
ellenőrzése , az észlelt hibák rögzítése a napló nyilvántartásában.
24. cikk. A kazán és a melléképületek megfelelő működésének közvetlen és állandó felügyelete.
25. cikk. A talált hibák kommunikálása a főnökökkel, rögzítve azokat a naplónyilvántartás
jegyzőkönyvében.

2
26. cikk. A szolgáltatás átadásához és átvevéséhez ellenőrizze a kazán megfelelő működését. A
átvétel/átadás eredményét a naplónyilvántartásban rögzítik mindkét alkalmazott aláírásával.
27. cikk. A kazán működésének megállítása a következő esetekben:
a) a vízszint a minimum alá csökkent, még mindig látható a tartályban, és tovább csökken, bár a kazánt
vízzel feltöltik;
b) a tartályban már nem látható a vízszint, és a csap lezárásakor újra megjelenik, ebben az esetben a
vízellátás tilos;
c) minden vízellátó berendezés hibás;
d) minden szintjelző hibás;
e) a vízszint áthaladt az tartály felső szintjén, és a kazán megtisztításával a szint nem csökken;
f) a kazánelemek üregesnek, repedések jelennek meg vagy törések, hegesztés helyei, a fémfal egy
részének vörösnek tűntek;
g) a kazán automatikus védelmével történő eltérések határait elérjük, de a kioldás megvalósul;
h) a kazánban gázrobbanás történt;
i) tűz ütött ki a kazánházban, amelyet nem lehet eloltani;
j) az égéstérben lévő tűz véletlen eloltásakor;
28. cikk. A tűzoltó bejegyzi a jegyzőkönyvbe:
a) a kazán állapotára, az armatúrák segédberendezéseinek állapotára vonatkozó megállapításokat
váltáskor;
b) az armatúrák és segédberendezések ellenőrzésének elvégzésének időpontja, valamint a
megállapítások;
c) az az idő, amikor a kazán működése során bizonyos működési zavarok vagy rendellenes jelenségek
történtek, jelezve a hiba helyét, típusát és módját;
d) a tűzgyújtás és a tűz eloltásának időpontja;
e) a vízkezeléssel kapcsolatos főbb műveletek
29. cikk. A szintmutatók közvetett cselekvéssel kapcsolatos jelzéseinek összehasonlítása a közvetlen
hatásmutatókkal. Az ellenőrzést műszakonként legalább egyszer el kell végezni.
30. cikk. A mérőműszerek megfelelő működésének, a kazán tisztításának ellenőrzését műszakonként
legalább egyszer el kell végezni.
31. cikk. A talált hibákat azonnal orvosolni kell, és ha nem lehet megtenni, értesítik a műszakvezetőt, a
technikai segítséget vagy a munkahely vezetőjét (a hierarchikus felsővezetőt).
32. cikk. A fújó biztonsági szelepek működésének ellenőrzését legalább 24 óránként egyszer el kell
végezni.

A TŰZVÉDELEMRE ÉS AZ OLTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

33. cikk. A munkahelyeken kötelező a tűzvédelem és az oltás megszervezése, amely a következőkből áll:
- a tűzvédelem és -oltás normáinak, valamint a megelőzés technikai eszközeivel való felruházásának,
valamint a személyzet rászára tartott gyakorlati bemutatások a munkahelyi sajátos körülményeihez való
hozzáigazítása.
- a tűzoltó csapatok névleges szervezése és képzése a következő feladatokkal kapcsolatosan: az oltási
műveletek irányítása, a tűzkitörés bejelentése és az egység irányítása, az emberek és anyagi javak

3
evakuálásának megszervezése, az evakuálás sorrendje, a kimenekítési útvonalak, a védelmi terület, ahol
az evakuálás történik, biztonsági intézkedések.
- a tűzoltás technikai eszközeinek (tűzcsapok, tűzoltó készülékek) használata.
- védelmi intézkedések: az energiaellátás, a nyersanyagellátás megszakadása. A kezdeti szakaszban a
tűzoltáshoz permetezett vízsugarakat használnak.

BIZTONSÁGI UTASÍTÁSOK AZ ÁRAMÜTÉS VESZÉLYEIT ILLETŐEN

34. cikk. A balesetek okainak elemzéséből kiderül, hogy a legtöbb áramütés elkerülhető lett volna
egyszerű biztonsági intézkedések alkalmazásával. A balesetek jelentős része az emberi felelősség része (a
személyzet gondatlansága vagy tudatlansága), mások pedig technikai hibák miatt következnek be.
35. cikk. A megelőző intézkedés mind az elektromos készülékek és berendezések minőségére,
karbantartására és használatára, mind pedig az azokat használók tájékoztatására vonatkozik.
36. cikk. Azok a tényezők, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberi test ellenállását az áramütés
idején, a következők:
- a feszültség értéke;
- nyomás és érintkezési felület;
- az megérintett testrész helye;
- a környezet hőmérséklete és páratartalma;
- az időtartam, amíg a test áramfeszültség alatt marad.
37. cikk. Az áramütés súlyossága az elektromos áram élettani hatásaitól függ. Amikor áthalad az emberi
testen, áramütés, égési sérülések és a bőr metallizációja fordulhat elő.
38. cikk. Az áramütés közvetlen hatása a szívre vagy az idegrendszerre, de az egyidejű cselekvés
lehetősége mind a szívre, mind az idegrendszerre nem zárható ki.
39. cikk. A nem veszélyes áramok maximális határértéke 10 m A – egyenáram és 50 mA váltakozó áram
esetén. Ezen értékek felett az ember nem tudja magát menteni az áram hatásából az izomgörcsök miatt,
amelyek nem teszik lehetővé az áram alatt levő elemtől való leválást, és a testen áthaladó áram
növekedése a test elektromos ellenállásának csökkenése következtében halált okozhat.
40. cikk. Az áramütés súlyosságának értékelésekor figyelembe kell venni azt az utat, amelyet a testen
áthaladó áram keresztez. A veszély nagyobb, ha az áramkör magában foglalja a tenyér részeit és az egyik
vagy mindkét lábat (áramkör, amelyben a szív is érintett).
41. cikk. Figyelembe véve, hogy az ember elektromos ellenállása nagyrészt a bőr ellenállásából áll, azt
eredményezi, hogy a veszély esetén különleges jelentősége van az érintkezési felületnek és a nyomásnak.
42. cikk. A szervezet ellenállására gyakorolt kedvezőtlen hatás a páratartalmat és a hőmérsékletet
mutatja. Minél magasabb a páratartalom és minél magasabb a hőmérséklet, annál nyilvánvalóbb az
áramütés veszélye a bőrréteg vezetőképességének növekedése miatt, ami az ellenállás csökkenését
okozza. Ezeken a tényezőkön kívül a por, az izzadság és a vegyi anyagok kumulatív hatást fejtenek ki a
vezetőképesség növelése szempontjából, ezért megnövekedett a veszély mértéke.
43. cikk. Különösen fontos tényező az expozíciós/ kitettségi idő. Minél hosszabb az időtartama, annál
alacsonyabb az ellenállás.
44. cikk. Áramütéses balesetek fordulhatnak elő, amikor a munkavállaló érintkezésbe kerül a különböző
áramfeszültésg alatt levő elemekkel. Ezek az elemek lehetnek:
- egy vagy két aktív vezető - az energiaátvitel által érintett vezetők (fázis-fázis vagy fázis-null);

4
- aktív vezető és olyan vezetőelem, amely rendelkezik rögzített potenciállal, ez általában a földé (építési
fémelemek, fémcsatornák).

Az áramütés elleni védelem módszerei és eszközei

45. cikk. A környezetnek a villamos energia által okozott balesetek előfordulására gyakorolt hatásától
függően:
a) Alacsony veszélyhelyzetű munkahelyeket - az elektromosságot vezető rossz elemek (száraz fapadló
vagy műanyagok), a 75% alatti páratartalom, a 10 ° C és 25 ° C közötti hőmérséklet, a porrészecskék és a
maró anyagok hiánya, valamint a munkaterületen lévő fémtárgyak, a talajjal érintkezve, hogy az ember,
ne tudja elérni ezeket
b) Veszélyes munkák - olyan fémtömegek megléte, amelyek a kezelőterület felületének legfeljebb 60%át
foglalják el (a 2,5 m-es és1,25 m közötti terület oldalirányban, elöl, hátul és le), a padló jó elektromos
vezető (föld, vasbeton stb.), 75% és 97% közötti megnövekedett páratartalom, ipari porrészecskék
szuszpenzióban, hőmérséklet 25° C és 30 ° C között.
c) Nagyon veszélyes munkahelyek - azok, ahol a fent említett értékeket túllépik, és amelyek a "veszélyes
helyeket" jellemzik.

Védelem a közvetlen érintkezésekkel szemben

46. cikk. A közvetlen érintkezés a jó elektromosan vezető elemek érintése, feszültség alatt, amelyek az
elektromos berendezéseket vagy berendezéseket alkotják.
47. cikk. Az elektromos balesetek közvetlen érintéssel történő elkerülése a következőkkel történhet:
- a berendezések és szerkezetek ellátása a lehető legalacsonyabb feszültségen, és azok biztonságos
építése, oly módon hogy az feszültség alatt levő elemek véletlenszerű érintésre ne legyenek elérhetők, és
nem okozhatnak égési sérüléseket;
- az elektromos berendezésekkel érintkezésbe kerülő személyzet számára kötelező az egyedi védelmi
eszközök használata áramütés ellen;
- szigetelő padlók használata;
- a munkavállalók állandó felügyelete a hierarchikus főnökök által, hogy a munkát sérülés veszélye nélkül
végezzék.
48. cikk. Az áramütés veszélye csökkenthető, ha egyetlen vezető elem érintése történik, akkor fordul elő,
amikor az ember teljesen elszigetelődik a földtől.

Védelem a közvetett kontaktokkal szemben

49. cikk. Közvetett érintés alatt az ember érintkezését jelenti a villamos energiát vezető elemekkel,
amelyek nem részei a munkavégzéssel kapcsolatos áramköreinek, de amelyek véletlenül feszültség alá
kerültek a nem megfelelő szigetelés vagy az elégtelen távolság miatt.
A közvetett érintéssel történő balesetek elkerülésének fő eszközei a következők:
- alacsonyabb tápfeszültség használata;
- földelés;
- a null-hoz való kötés;
- kiegészítő védelmi szigetelés;
- a biztosíték automatikus szétkapcsolása;

5
- a biztosíték automatikus leválasztása veszélyes érintési feszültség (hibafeszültség) megjelenésekor;
- a biztosíték automatikus leválasztása veszélyes áramszivárgás esetén;

Vegyestüzelésű kazánok

Használati és Kezelési útmutató

- Figyelmeztetés

- Fontos információ

A készülék beépítését csak - arra jogosult tervező által készített – hivatalos kiviteli terv alapján, valamint
szakképzet és a tevékenységhez megfelelő engedéllyel rendelkező
kivitelező ( szakember vagy szakvállalat ) végezheti !

Üzemeltetési instrukciók

A vegyestüzelésű kazánok kazánok általános tulajdonságai

 a szilárdtüzelésű kazáncsaládok, melyet mind lakó- mind ipari épületek fűtésére

terveztek.
 a professzionális beszerelés mellet a kazán helyes működésének előfeltétele az előírt
kémény huzat és a megfelelő működtetés.
 a kazán helyes működésének és gazdaságos üzemelésének biztosításához fontos, hogy a
berendezés névleges teljesítménye egyenlő legyen a fűtött helyiségek hőigényeivel.
 egy kisebb teljesítményű kazán kiválasztása a helyiségek elégtelen fűtését eredményezi,
ezáltal pedig nem biztosít megfelelő komfort érzetet.
 egy szükségtelenül magas teljesítményű kazán kiválasztása azt eredményezi, hogy a
kazán nem üzemel teljes teljesítményen, és ennek eredményeképp károsodás és
harmatosodás áll elő, vagy tólzottan magas hőmérsékleten üzemel.
Javasolt tüzelőanyag

A kazánok javasolt tüzelőanyaga a keményfa, briket, lignit

Az optimális tüzifa méret á t a l á b a n a 40-100 mm átmérőjű fahasábok. Ezek hossza attól függ,a
kazán milyen tűztér teljesítménnyel rendelkezik.

A tüzelőanyagot száraz helyen kell tárolni. A kazán névleges teljesítményének eléréséhez a tüzifa
nedvesség tartalma nem haladhatja meg a 20 % -ot.

6
 A hozzávetőleges táplálási időközöket a Műszaki adatok tlázat tartalmazza .
A kazán táplálása manuálisan történik.

Kérjük vegye figyelembe: a kazán hulladék elégetésére nem alkalmas.

Vezérlő és biztonsági elemek

Huzatszabályzó

A huzat szabályzás egy másik eleme a termo-mechanikus teljesítmény-szabályzó. Ennek

érzékelője összeköttetésben van a kazán vízterével, így érzékeli a kazán hőmérsékletét, és a
hőmérsékletváltozás szabályozza a primer égési levegő mennyiségét azáltal, hogy kinyítja vagy
bezárja a hamutartó ajtajában elhelyezkedő csappantyút.

Szabályozó – ajtó

Tartsa a tárgyakat távol a szabályozó ajtó elejétől és csatornáitól, ezzel lehetővé a primer levegő
átjutását!!

Termométer

Az előremenő fűtővíz hőmérsékletét a termométeren lehet ellenőrizni, amely a

kazán elülső fedelén helyezkedik el, a tűztér ajtaja fölött

Biztonsági elemek
Hőmérséklet biztonsági szelep

A kazánokhoz olyan hőkorlátozó biztonsági szelepet lehet csatlakoztatni zárt fűtési rendszer esetén,
amely biztosítja a túlzott hő elvonást, további berendezés és külső energiaellátás nélkül oly módon,
hogy a kazán hőmérséklete nem emelkedik 95 C° főlé. A hőkorlátozó biztonsági szelepet a kazán
előremenő és visszatérő csatlakozó csöveihez kell csatlakoztatni. A szerelvény opcióként
megvásárolható !
A visszahűtő szelep feladata:
Szilárdtüzelésű kazánok, gyakran túlmelegedhetnek, többnyire áramszünet esetén. A keringető
szivattyú megáll, a termelt hőenergia nem kerül kivezetésre a kazánból, ezért túlmelegszik. Ilyen
esetben a kazán túlmelegedése kétféle módon akadályozható meg: vagy egy segédenergia nélkül
működő termosztatikus visszahűtő szelep biztosítja a kazán biztonságos lehűtését vagy egy
szünetmentes tápegység látja el a keringető szi vattyút mal a hőenergia elszállítására.
áram

7
Javasolt biztonsági szerelvények
- 1 utas visszahűtő szelepek
- 2 utas visszahűtő szelepek

A kazán elhelyezése

A kazánt, ahol elhelyezzük, rendelkeznie kell az égési folyamathoz szükséges állandó

levegőellátással. A levegőnek halogén szénhidrogéntől és korrózív gőzöktől mentesnek kell
lennie, és nem lehet túlzottan nedves vagy poros. A helyiséget fagy ellen védeni kell, a
környezeti hőmérséklet a + 5 C° és + 35 C° értékek között legyen, a relatív páratartalom nem
haldhatja meg a 80 % - ot.

A tűzvédelmi szabványoknak való megfeleléshez a kazánt a következő módon kell

beszerelni :
 nem – gyúlékony anyagból készített padlóra
 nem – gyúlékony alátétre, amely minden oldalon 20 mm – el továbbér, mint a
kazán talpazata, és lefedi a kazántest teljes mélységét.
 ha a kazán pincében van beszerelve, javasoljuk, hogy helyezze egy legalább 50 mm
magas aljzatra, és a kazánt ennek a talapzatnak a közepén helyezze el.
 a szabványoknak való megfeleléshez a kazán előtt legalább 800 mm – es mozgásteret
kell biztosítani.
 a kazán háta és a fal közötti minimális távolság szintén 800 mm – es szabad teret kell
hagyni, ezzel biztosítva a hozzáférést a kazán hátához.
 a tüzelőanyagot soha nem szabad közvetlenül a kazán mögött vagy mellett, 80 mm –
nél kisebb távolságban felhalmozni.
 ha a kazánházban két kazán van, tilos tüzelőanyagot tárolni a két berendezés közötti
térben. Javasoljuk, hogy tartson egy minimálisan 800 mm –es távolságot a kazán és a
tüzelőanyag között , vagy tartsa a tüzelőanyagot attól eltérő helyiségben, mint ahol a
kazán van.
 ne helyezze gyúlékony anyagot a kazán tetejére vagy a meghatározott
biztonságitávolságnál kisebb távolságra.

8
 A füstgáz elvezetés,kéménybekötés
- a kazán cask szabványos és minden elemében bevizsgált megfelelően méretezett
kéményhez csatlakoztatható
- A kazán üzemeltetéséhez a külső fali szerelt kémény beépítését nem javasoljuk.
- A kazánhoz csak erre a célra alkalmas szabványos, anyagból készült füstcső és könyökidom
használható, füstgáz tömören összeillesztve és megfelelően rögzítve. Alumínium füstcső és
idomok használata TILOS!
- A füstcsővezetést a mellékelt ábra alternatívái szerint kell kialakítani. A bekötésnél a füstcső
a kémény felé emelkedjen.
- TILOS a füstcsövet a falon keresztül másik helyiségbe átvezetni.

Ne érintse meg a forró víz csatlakozókat vagy a füstcső kimenetet miközben a kazán
működik !

 Üzembehelyezés

A Kazán ellenőrzése bekapcsolás előtt

Mielőtt a kazánt üzembe helyezné, a szervizes szakembernek a következőket kell ellenőriznie :
 a beszerelés megfelel – e a tervezésnek.
 a kazán és a fűtési rendszer feltöltöttsége megfelelő (ellenőrzés a termo –
manométeren) és, hogy nincs – e szivárgás a fűtési rendszerben
 a kéménybe csatlakozás megfelelősségét – a kéménynek egy éven belüli
kéményseprői vizsgálattal kell rendelkezni ( kémény – vizsgálat )
 a fűtés – vezérlők, szabályzó szerkezetek megfelelő

beépítését Kérjük, vegye figyelembe a kővetkezőket !

A beüzemelőnek ki kell oktatni a tulajdonost ( üzemeltetőt ), a készülék használatáról és a

biztonsági szerelvények kezeléséről.
Üzembe helyezést csak a kazánok mellékletben található Szervízlistában szereplő szervíz

9
végezheti.
Üzembe helyezési jegyzőkönyv szakszerű kitöltése, illetve aláírásokkal való ellátása nélkül a
kazánt üzembe helyezni TILOS !
A víz utántöltésekor arra kell ügyelni, hogy levegő ne kerüljön beszívásra a rendszerbe. A vizet
soha nem szabad kiengedni a kazánból vagy a fűtési rendszerből, kivéve ha ez abszolút
elkerülhetetlen, mint például javítás miatt, stb. A víz leengedése és a rendszer új vízzel való
újratöltése emeli a korrózió és a vízkő képződés kockázatát.
A fűtési rendszer vízzel való feltöltését vagy utántöltését mindig kizárólag olyankor lehet
elvégezni, ha a kazán hideg vagy le van hűlve.

Üzemeltetés és vezérlés
Tűz meggyújtása

Ellenőrizze a termo – manométeren, hogy van – e elég víz a fűtési rendszerben. Nyissa ki a
kazán és a fűtési rendszer közötti záró – szelepet. Helyezzen gyújtást elősegítő anyagot
majd elég mennyiségű finomra aprított fát. nyissa ki a füstcső csappantyúját a füstcső
adapterben és zárja be a tüzelőberendezés ajtaját. Begyujtás után teljesen nyissa ki a
hamutartó ajtaján lévő szabályozó csappantyút.
Amikor a kazán elérte a szükséges teljesítményt, alkalmas a füstcső csappantyú részleges
bezárására, ezzel megakadályozva, hogy a hő szükségtelenül elillanjon a kéménybe.

Ne indítsa be a kazánt anélkül, hogy a kazánt a kéményhez csatlakoztatná !

Ellenőrizze a kémény – csatlakozásokat mielőtt elindítja a kazánt !

Ha a kémény huzat a szükséges értékek alatt van, ne használja a kazánt !

Előremenő vízhőmérséklet beállítása

Amikor a szükséges előremenő vízhőmérséklet 60 C°, fűtse fel a kazánt 5 C° - al magasabb

hőmérsékletre, mint a 60 C° - os szükséges hőmérséklet (ezt a kazán hőmérőjén mérjük ).
Majd tekerje a szabályozó gombot 65 – re, és ellenőrizze, hogy a lánc ki van – e feszülve, és a
szabályozó csappantyú teljesen be van – e zárva. A lánc és a szabályozó
csappantyúpozíciójának finom beállítása a vezérlőgomb elforgatásával tőrténik. Ezt követően
hagyja , hogy a szabályzó folyamat működjön. Amikor a víz hőmérséklete leesik, a szabályzó
csappantyú a láncon lévő szabályzó által kifejtett nyomás hatására elkezd kinyílni. Amikor a
víz hőmérséklete hirtelen megemelkedik, a szabályzó csappantyú elkezd bezárni. A melegvíz
hőmérséklete a kazán kimeneténél ily módon kerül szabályozásra.

1
 A kazán táplálása ( tüzelés )

Először zárja be a szabályzó csappantyút, ez elzárja a tűztérhez menő égési levegő ellátást.
Majd teljesen nyissa ki a kémény – csappantyút. Résre nyissa ki a kazán tűztéri ajtaját, és
várjon , míg az összes égéstermék gáz kiszívásra kerül az égési térből a kéménybe. csak ezt
követően nyissa ki teljesen a kazán tápláló ajtaját, és kezdje el megrakni a kazánt
fűtőanyaggal.Miután bezárta az etető ajtót, állítsa be újra a kémény csappantyút és állítsa
vissza a szabályozó csappantyú működését.

A kazán ajtóit TILOS nyitva tartani miközben a kazán folyamatosan működik

Éjszakai fűtési üzemmód

Ezt az üzemmódot akkor használjuk, mikor szinten akarjuk tartani a tüzet a kazánban, például
éjszaka. Először kaparja ki az összes hamut az égési térből, miközben a kémény csappantyúja
teljesen nyitva van. Majd ragja a kazánt tüzelőanyaggal, és teljesen zárja le a kazánt. Majd
szűkítse le a kémény csappantyúját, és majdnem teljesen zárja le a szabályzó csappantyút. Ez
csökkenteni fogja a kémény szívóerejét, és korlátozza az égési levegő ellátását. A kazán
szükséges teljesítményének visszaállításához csupán nyissa ki a kémény csappantyúját, és
a szükséges kazánteljesítményhez résnyire nyissa ki a szabályozó csappantyút

Szilárd égéstermék – maradványok ( salak ) eltávolítása

Ezt a tűztér és a hamu – felfogó alatt elhelyezkedő hamutartó eltávolításával, és kiürítésével

végezzük. Ezt rendszeresen el kell végezni, hogy megakadályozzuk, hogy a hamu felgyűljön és
elzárja a levegő utánpótlását az etető alól az égési térhez.

Harmat és kátrányképződés

Amikor a hideg kazánban gyújtja meg a tüzet, a víz lecsapódik a készülék falán és lefut a hamu
– tározóba, amely azt a benyomást keltheti, mint ha a kazán szivárogna. Ez a
harmatképződés megszűnik, miután a kazán kellően felmelegszik. Amikor alacsony
vízhőmérséklet mellet üzemeltetjük a kazánt, általában 65 C° alatt vagy ha nedves
tüüzelőanyagot használunk, a víz az égéstermék gázokban kicsapódik és a kicsapódott víz
lefut a kazán hideg falán. Az alacsony hőmérsékletű fűtés szintén csökkenti a kémény
élettartamát. Ezért javasolt,hogy szerelje fel a kazánt, például egy négyutas keverőszeleppel,
amely biztosítja , hogy a visszatérő víz hőmérséklete nem esik 50 C° alá. A kazán kormosodása

1
 hasonló körülmények között következik be ( égési levegő hiánya , a kazán “ fulladozik “ ).
A harmat- és kátrány képződés megakadályozása céljából javasoljuk, hogy 65 C° fölötti
hőmérsékleten üzemeltesse a kazánt, és olyan kazánt válasszon, amely megfelel az előírt
fűtési rendszer teljesítményének. Egy túlméretezett kazán fölöslegesen “ szenved “, mivel
alacsony alacsony hőmérsékleten kell üzemelnie.

A kazán leállítása

Nem ajánljuk, hogy megpróbálja felgyorsítani a kazán égési folyamatát. A tüzelőanyagnak

magától, teljesen el kell égnie a tüzelőberendezésben.

Rövid távú leállítás

Miután leállította a kazánt, tisztítsa meg, távolítsa el az összes égéstermék maradványt, ürítse ki
a hamutartót, tisztítsa meg az etető –ajtó felszineit és a hamu – tárolót, majd zárja be a
kazán etetőajtaját és a hamutároló ajtaját.

Hosszú távú leállítás

Amikor hosszabb időre állítjuk le a kazánt ( pl. a fűtési szezon végén ), a kazánt alaposan meg
kell tisztítani az összes korom és hamu lerakódástól, amelyekben a nedvesség
felhalmozódik, és a kazántest kiterjedt korríziójához vezethet.

Fontos információ
 A kazánt csak olyan személy működtetheti, aki ismeri a jelen Üzemeltetési instrukciókat.
 Állítsa le a kazánt minden egyes olyan alkalommal, amikor (még akkor is, ha csak
átmenetileg ) éghető vagy robbanásveszélyes gőzök vannak jelen azon a helyen,
ahonnan az égési levegő kerül betáplálásra a kazánhoz ( pl. festéskor festékből
eredően, megolvasztott anyagok lerakásából vagy permetezéséből, gázszivárgásból,
stb. ).
 Tilos a kazánt robbanásveszélyes anyagokkal meggyújtani !
 Tilos a kazánt túlhevíteni !
 A fűtési szezon végén a kazánt, a füstcsövet és a füstcső - adaptert alaposan meg
kell tisztítani.
 A fűtési szezon megkezdése előtt a biztonsági szelepet, a tágulási tartályokat és a
többi berendezést hivatalos szevíz által át kell vizsgáltatni.

A kazán tisztítása

Amikor a kazánt használjuk, korom és finom hamu rakódik le a kazán falain, hőcserélőn és a
füstcső nyakán, mely csökkenti a hő – leadást és a kazán teljesítményét. A korom és finom hamu
1
 tényleges mennyisége a felhasznált tüzelőanyag minőségétől, illetve a kazán működési
körülményeitől függ. Ha a kazán túlméretezett vagy – valamely oknál fogva – alcsony
hőmérsékleten működik, a berendezés több kormot generál. Ez elégtelen kémény szívóerőhöz
is vezethet.
A kazánt rendszeresen ki kell tisztítani, legalább egyszer egy hónapban, mely tevékenységet
acélkefével végezzük el, a nyitott kazánajtón keresztül.
A művelet végén célszerű keményfával ( vagy koksszal ) ki égetni, mikőzben a kazánt maximális
üzemi hőmérsékleten műküdteti.

Karbantartás, javítás

A kazánt kizárólag meghatalmazással rendelkező szervíz – technikus vagy szervezet javíthatja. A

felhasználó vagy tulajdonos kizárólag normál karbantartást és bizonyos alkatrészek egyszerű
cseréjét végezheti el ( pl. tömítő – zsinórok ).
A kazán javításához mindig kizárólag eredeti alkatrészeket szabad használni.