A bágyi csoda-Kidolgozás

Mikszáth Kálmán A bágyi csoda című alkotása novella, hisz kivétel nélkül magában
hordozza a műfaji sajátosságokat. A mű tulajdonképpen a szereplők életének egy sorsdöntő
eseménye köré épül, jelen esetben Vér Klára szempontjából ezt a fogadalom megszegése s a
megcsalás képezi, Gélyi János számára pedig az a mozzanat, mikor régóta áhított szeretője végre
beadja derekát. A novella másik fontos jellemzője a sajátos szerkezeti felépítés. Ennek
értelmében, a mű alaphelyzete a bágyi patak s környékének leírásával indul, valamint megtudja
az olvasó hogy igen nagy a szárazság s emiatt az emberek alig tudnak őrölni a malomnál. A
bonyodalmat valójában az okozza, hogy az asszonyok a pletykálkodás közepette szóba hozzák
Vér Klára háborúba induló férjének tett fogadalmát, miszerint hűséges lesz hozzá, hacsak
visszafele nem kezd folyni a bágyi patak. A bonyodalom kifejtése Gélyi János, a hajdani szerető
és Vér Klára pajzán játékát foglalja magába. Időközben, mintha dézsából öntenék, úgy elered az
eső, az emberek nagy örömére, akik így megőrölhetik búzájukat. Gélyi János marad utoljára, aki
minden eszközét bevetve, megpróbál közel férkőzni Klárához s hirtelen gondolatától vezérelve
könyörögni kezd, hogy leeresszék a zsilipeket. Ezután a hideg miatt bekéredzkedik az asszony
házába, aki kitartó ellenállását követően lassacskán elgyengülni látszik. A cselekmény akkor éri
el tetőpontját, mikor János bekerül a házba s megtörténik az, amit az olvasó számára finom
sejtetéssel ad tudtára az író. A fordulópontot az képezi, mikor a bágyi patak elkezd visszafele
folyni. Végül, a lezárásban a természet szereplővé válik s keretbe zárja ezáltal a történetet.
További műfaji jellemzők a kötött helyszín (a bágyi patak és környéke, Klára háza), kevés
szereplő (Vér Klára, Gélyi János, Kocsipál Gyuri...) s a rövid idő (1-2 nap).
Továbbá fontos kiemelni a metaforikus történetalakítás eszközeit, melyek fokozzák az
olvasási élményt. Ennek értelmében, a hirtelen eleredő eső a szereplők sorsának változására tesz
rejtett utalást, Gélyi János kilétét illetően pedig az elhallgatás, késleltetés dominál, mert csak
később tudja meg az olvasó, ki is ő valójában. Ugyanakkor a pletyka motívuma már az elején
sejteti a végkifejletet, de a patak irányváltása és a zárban lévő kulcs már bizonyossá teszi a
megcsalás tényét. Vér Klára alakja eleve sokat elárul a történet lehetséges végkimeneteleiről,
pontosabban beszélő neve sejteti a megcsalást, illetve a vörös haj is, amit a hiedelmekben a
csalfasággal, ravaszsággal asszociáltak.
 A mű romantikus jegyeit illetően a természet szereplővé válik, ami keretes szerkezetet
kölcsönöz. Itt megemlíthetjük még a népi élet jellegzetes képkockáit (pl. pletyka), illetve a
babonák, hiedelmek beépítését (pl. vörös haj) és az ördögi figura megjelenését is.
Ami a címet illeti, Mikszáth Kálmán írásaira jellemző vonás, hogy sokszor maga a
szövegegész értelmezi a címet, így ebben az esetben is, a cím tulajdonképpen iróniára épül, a
megcsalás tényét jelenti ki, de nem szó szerint kifejezve, hanem egy erős sejtetésen keresztül.
Mindent egybevetve, számomra az egyszerű, könnyen érthető nyelvezet s a sajátos
elemekkel tűzdelt történetvezetés tette élvezhetővé a művet.