Dramatizálási Gyakorlat

Illyés Gyula A Kakas és a Pipe

Készítette: dr. Molnárné Móricz Virág

E0N6BA
1.1. A kakas és a Pipe című mese feldolgozása, drámajáték

Csoport: 8-10 éves gyerekek

Tér: csoportszoba, színpad

Idő: 30-35 perc

Eszközök: vadkörtefa (kartonpapírból készül, rajta sárga színű habszivacsból készült vadkörte),
aranytallér, kasza, széna, tej, koszorú, víz (mindegyik tárgyat a gyerekek készítik el, színes papírból
stb…) zöld kartonból fakorona, mesekönyv

Szerepek: Kakas, Pipe, Kút, Széplány, Tehén, Boltos, Mesélő, Széna

Fejlesztés: finommotorika

koncentráció

mozgáskordináció

beszédkészség

szókincs

fantázia

Szereplők szám: 1fő mesélő, 1 fő kakas, 1fő Pipe, 2fő kút, 1 fő széplány, 1 fő boltos, 1 fő tehén, 4 fő
erdő, 2 gyerek rét (rét, kút, mező ugyan az a 4 gyerek)

Összesen: 10 gyerek

Színpadkép:

1. Jelent((nyitó):

Mesélő a színpad bal első sarkában helyezkedik el. Az erdőt alkotó gyerekek a színpad közepén szét
szórva helyezkednek el, a vadkörtefa a színpad jobb első sarkában, Kakas és Pipe mászkálnak a
színpadon.

2. Jelent:

Pipe a színpad jobb első sarkán a vad körtefa alatt fuldoklik, Kakas a színpad közepén fút sorba
segítséget kérni.

2.1. Kakas segítséget kér a kúttól. A kút bal oldalról érkezik mesélő színpad bal elején, kút Kakas a
színpad közepén.
2.2. Kakas segítséget kér a széplánytól. A kút középen kisé a hátérben áll, a széplány bal oldalról
a színpad elejére halad, a Kakas mellé. Mesélő, Pipie a helyén marad (mesélő színpad bal
elején, Pipie a vadkörtefa alatt a színpad jobb elején. A többi szereplő is ebben a sorrendben
lép be a színpadra.

A mese monotonitását a különböző karakterek törik meg. Míg a kút szinte egy álló kép, visszhang
játékot ad, a Széplánynak, hiú viselkedése van, a Tehén lustaság, fáradékonyság jellemzi, Boltos a
 kapzsiság, Széna egy lágy mozgásos tánccal. Minden figurának nemcsak verbálisan,
metakommunikációs mozdulattal is ellátom.

3. Jelent (záró):

Pipe és Kakas középen, a több szereplő fél körben mögötte, mesélő Jobb első sarokban. A záró kép
egy szobor kép, ahol Pipe és Kakas az oltárból ki lépve friss házasok, háttérben az ünneplő násznép
(akiktől a Kakas segítséget kér).

Jelmez

Mesélő: magyar parasztfiú, fehér nadrág, fehér bő ing, fekete csizma, kalap

Erdő: fekete ruha

Kakas: piros nadrág, sárga póló, faroktoll színes kartonból, sapka, amin taréj van

Pipe: sárga nadrág, sárga póló, sapka kis taréjjal

Kút: fekete ruha

Rét: sárga ruha

Széplány: népies szoknya ruha

Tehén: fekete ruha rajta fehér foltok

Boltos: népies ruha

Világítás: végig éles fény

Zene: erdő jelentél halk madár csicsergés, nászment zene a végén.

Mese választás oka:

A mesét harmadik, negyedik osztályos tanulóknak szántam. Ebben az életkorban már kepések,
hosszabb monológokat elsajátítani, de a mese jellegéből adódóan nagyobb életkorosztálynak nem
javaslom. A mese mondanivalója, humora ebben a korosztályban érthető, könnyen átvihető. A jelent
megvalósításakor minden szereplőt jellegzetes egyéni tulajdonságokkal látom el, így nagyon fontos a
metakommunikáció alkalmazása.

Mese pedagógiai elve:

A mese üzenet, hogy sose adjuk fel mindig küzdeni kell tovább, főleg, ha ilyen fontos feladat van a
barátunk megmentése a cél. A Kakas példa értékűen harcolt Pipe életéért.

Szereposztás: A mesélőt olyan gyermeknek szánom, aki szívesen és szépen beszél hosszabb
monológokat. Pipe egy passzív szereplő, de ennek ellenére nagyon jó metakommunikációs érzékel
kell rendelkeznie a játszónak. A kút és a széna egy páros szerep. így kimondottan fontos, hogy jól
tudjanak együtt dolgozni. Kakas egy humoros, de kisé ügyetlen, jószívű figura, a játszó rendelkezzen
egy kissé ügyetlen mozgással. Tehén, széplány boltos, jó kommunikációs képesség, kellő
határozottság.
 1.2. Előkészítés ráhangolás
1.3.
1.1. Hogy tetszik a szomszédod

A játékosok körben ülnek egy székkel kevesebb van, egy játékos a kör közepén áll. A kör közepén
álló, oda fordul valakihez és megkérdezi: „Teszik a szomszédod? a választ adó 3 féle képen felelhet

Igen teszik: - mindenki marad a helyén kérdező új játékostól kell kérdeznie.

Nem tetszik: - mindenki feláll és helyet cserél a kör közepén álló játékos is próbál le ülni.

Tetszik, de az ő szomszédja jobban teszi közben rá mutat valakire: ebben az estben csak a
szomszédok cserélnek helyet, akire rá mutatott.

A kör közepén álló játkos próbál helyet szerezni, ha sikerül neki az lesz az új kérdező, akinek nem
maradt szék.

Célkitűzés: Kapcsolatteremtés, feszültség oldás

1.2. Add tovább a mozdulatot

A játékosok körbe állnak, az első add egy mozdultatót, a mellette álló megismétli ezt a mozdulatot
majd hozzá tesz egyet a követkető már az első két mozdulatot ismétli meg és ő is hozzá tesz, igy
halad körbe a feladat.

Célkitűzés: memória fejlesztés, metakommunikációs eszközök

1.2 Érzelmek

A játkosok sorban állnak a játékvezető érzelmeket mond amiket a részt vevők megpróbálnak
testükkel, arc kifejezésükkel mutatni (non verbális eszközökkel), pl.: mérges, vidám,
meglepődik, dühös.

Célkitűzés: érzelmek kifejezése testbeszéddel, arc mimikával

1.4. A kakas és a Pipe

1. jelenet: nyitó

A mesélő a színpad bal alsó sarkában helyezkedik el kezében egy nagy mese könyvel. A színpad
közepén a gyerekek szétszórtan helyezkednek el erdőt ábrázolva a Kakas és a Pipe köztük sétál.*

Halk lágy zene szól, enyhe madár csicsergés a háttérben. A zenével indul az egész történet a
mesél és a szereplők a zene hallatára jelenek meg. A zene egészen addig szól míg a Pipe torkán
meg nem akad a vadkörte. Ekkor a zene hírtelen meg áll.

A mesélő, hangosan, tisztán, érthetően beszél, enyhe népies tájszólással beszél. A mesélő a Pipét
sajnálja és aggódik érte, de közben jót nevet a Kakas küzdelmén. A szereplők közti kapcsolatot,
 gesztusokkal és mimikával fejezi ki. A Pipére aggodalmasan néz, Kakason olykor kacarászik mikor
újabb és újabb köröket kell futnia.

Szinpad jobb első részén kartonból egy vadkörtefa.

Mesélő: Volt az erdő kellős közepén egy kakas meg egy Pipe. Meghalt a gazdájuk, nem volt mit
enni nekik. Megéheztek. Találtak aztán egy szem vadkörtét, de a vadkörte nagyobb volt, mint a
Pipe gégéje.

Pipe a lehető legnagyobb vadkörtét veszi le és az első harapás után, fuldokolni kezd, ekkor a
Kakas próbálja a hátát ütlegelni, de sikertelenül. Pipie egyre rosszabbul van, végül a földre esik,
még jó, hogy a Kakas ott áll és karjaiba zárja.

Pipe: - Menj gyorsan, kakaskám, hozzál egy kis vizet, mert megfúlok. –

Kakas a földre fekteti szenvedő Pipiét, és futni kezd a kúthoz, ügyetlen kapkodó mozgással.

2. jelent: Színpad szélén a Pipe a körtefa alatt fekszik. Két fa távozik közben a színpadról, kettő
pedig miután átadtak másik két fának a lombkoronát, le guggolnak a színpad közepén, két
kezüket pedig egymásba kulcsolják (kutat formáznak), míg a másik két fa kivonul a
takarásba.

Figuraábrázolás: Kakas: magát kihúzva szinte peckesen jár. Pipe nőiesen próbál tetszeni a
Kakasnak. Az erdőben sétáláskor udvarolnak egymásnak, nézegetik egymást, olykor tekintetük
összeakad. A baleset után Pipe összeesik láthatóan nagyon szenved, próbál levegőhöz jutni, de
nőieségét nem veszíti el. Kakas nagyon meg ilyed a baleset után, szinte veri a víz, kapkod,
mindenhol keresi a megoldás, izgul „szereleme” éltéért. Futás: keze, lába össze visszamegy ezzel
érzékeltetve, hogy nagyon izgul és kapkod.

Mesélő: A kakas gyors léptekkel szaladt is kúthoz és jaj veszélykelve kérte a kutat, hogy adjon
neki vizet.

Kút: Nem adok vizet, Nem adok vizet, míg nem hozol koszorút, míg nem hozol koszorút egy szép
lánytól, koszorút egy szép lánytól!

A kakas színpadon körbe fut majd, bal oldalról besétál a széplány és kút mellé áll.

figuraábrázolás: A kút szerepét két gyermek formázza, leguggolva kezük egymásba fonódva.
Szinte mozdulatlanok ezzel is ábrázolva a kutat, mint tárgyat. A megszólaláskor egymás
visszhangjaként szólalnak meg, ezzel érzékeltetve, hogy milyen mély a kút és kevés víz van benne.

Mesélő: A kaka egyet se habozott indult a széplányhoz.

Kakas: Szép lány, adjál koszorút.

Széplány: - Nem kapsz, amíg nem hozol tejecskét a tehéntől.

figuraábrázolás: A széplány azért is szép mert folyamatosan ad magára, haját többször meg
simogatja, hogy minden hajszála szépen álljon, közben a zsebéből egy tükröt is elő vesz, amiben
nézegeti magát. Hangja lágy kellemes csengésű.

A kakas ismét körbe futja a teret majd bal oldalról megérkezik a tehén és a széplány mellé áll.
 Mesélő: Szegény kakasunk fáradhatatlanul futott tovább és tovább, majd a tehenet meglátva
kérlelni kezdte a tejért.

Tehén: - Addig nem adok tejecskét, míg nem hozol szénát a rétről.

Figuraábrázolás: A tehén lusta, kényelmes mozgású. A színpadra is rettentő lassan érkezik meg,
többször meg áll elbambul. Olykor rá néz a szaldó Kakasra és nagyot ásít. A kérdésre is nagyon
lassan válaszol, szinte meg alszik a tej a szájában. Miután a Kakas elmegy le is fekszik aludni a
kút mellé.

Kakas megint elöl fut a térben majd a tehén mellé bal oldalról 2 gyerek érkezik sárga ruhába az egyik
leguggol a másik hajlítottan mögé áll. (szénát formáznak)

Figuraábrázolás: A széna lágy kecses mozgású. Szinte táncolva, szökkenve érkeznek a színpadra. A
visszhang játék itt is megjelenik, mintha fújna a szél és el fúja a hangokat. Válasz adás közben lágyan
dülöngélnek mintha fújná őket a szél!

Mesélő: A kakas, ahogy a szénához ér megáll, de a táj szépsége nem ragadta magával, hanem ismét
fáradhatatlan kérlelésbe kezdet, hogy kaphasson egy kis szénát

Széna: Addig nem adok szénát, ameddig a boltba nem mégy kaszáért.

Mesélő: Na kakasunk köthetted fel újra a nyúlcipőt, de ízibe mert szegény Pipe már alig kap levegőt.

**Kakas kicsit megvetve a mesélőre néz, majd ismét körbe futja a teret, közben bal oldalról meg
érkezik a boltos, aki ép pénzt számol.

A Kakas egyre jobban fárad, izzad homlokát gyakran törli, de lelkesedésé törtlen, így mindig új
energiára kap. A mozgásán izgalom, feszültség, fáradság, de annál nagyobb kitartás látszik.

Kakas: Bolt, adjál kaszát, kaszát viszem rétnek, rét ad szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ad
tejecskét, tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem kúthoz, kút ád
vizet, vizet viszem pipikémnek, mert megfúl a vadkörtétől.

Boltos: Addig nem adok kaszát, ameddig nem hozol pénzt.

Figuraábrázolás: A boltos egy meglehetősen zsugori és kapzsi ember. Az egyik szemöldöke szinte
mindig kérdőre áll, homloka gondterheltnek látszik. Hangja mély, válaszadáskor szinte fel van
háborodva, hogyan mert tőle valaki egyáltalán pénz nélkül kérni tőle. Válasza adáskor haragosan
össze is csapja a tenyerét.

3. jelent: Záró

Ekkor a Kakas a színpad elejére bús komoran lehajlott fejel, lassú sétába kezd, majd a mesélő
mellett talál egy garast. ***Felkapja, kérdően néz a mesélőre, aki meglepődött arcot vág, majd a
kakas legyint egyet a kezével és szép sorba oda adja, amit kértek tőle.

A garas a Mesélő zsebéből esik ki mert megsajnálja szegény Kakast és főleg Pipét.

Mesélő: Ahogy a kakas felkapta a garast már vitte is bolthoz, akkor aztán kapott kaszát, elment a
réthez, rét adta a szénát, tette a tehénke elé, tehénke adott tejecskét, vitte a tejecskét a lányhoz,
 szép lány készített koszorút, koszorút vitte a kúthoz, kút adott vizet, vizet egyenest vitte Pipének,
épp jókor, mert szegény Pipe majdnem utolsót tátogott nagy fuldoklásában. De így gyorsan
lenyelte a vizet, a víz levitte a körtét, a körte utat adott a levegőnek, s így a levegőhöz jutott Pipe
ma is él, ha meg nem halt!

Kakas és Pipi egymásba karolva a tér közepére állnak félkörben, mögöttük a többi szereplő majd kép
szobrot formálnak Pipe és Kakas esküvői jelentéből. (Pipie, Kakas karöltve násznép boldogan éljenez
körülötte) Vége

Pipe és Kakas egymás karjában szerelmesen néznek egymásra, háttérben a násznép, akiken
boldogság, elégedettség látszik. Majd fel csendül a jól ismert nászmenetes zene egy két másodpercig.

Kérdések, kérések, észrevételek, javaslatok

0. Előkészítő játékok jól illeszkednek, segítik a mese történetéhez és megjelenítéséhez való

felkészülést, hangolódást. A játékok itt használt fő- és mellékfunkcióját, kérlek, még jelöld a
játékleírásnál!

1. Miért ezt a mesét választottad a 3-4.osztályos a 11fős (jól számolom?) csoportnak? Csoport
összetétele, pedagógiai céljaid? Szereposztás megfontolásaid mik, azaz miért ezeket a szerepeket
kínálod és kiknek? (Pl. 4fős szereplőcsoport együttes tárgy/helyszín megjelenítése vagy a Mesélő,
Körtefa)

2. Milyen stílusban beszél a Mesélő? Milyen a viszonya a szereplőkkel, s ezt hogyan fejezik ki?
Néhány apró konkrét játékötletet írj le, kérlek! Mint itt teszed: **

3. Mitől lesznek a mese figurái a jelmezen túl felismerhetőek? A figurateremtő képi elemeit/
cselekvéseit kérlek, jelezd a forgatókönyvben a figurák megjelenéseinél 1-1 apró
momentummal!

* Milyen figuraábrázolási eszközt használsz a Kakas és a Pipe megjelenítésében még a

jelmezhasználaton kívül a sétakor?

Milyen a Kakas futó mozgása, ami figurateremtő lehetőséget hordoz magában? Hogyan fut? Mi a
rendezői utasítás?

4. Jelenetosztást részletezd, kérlek! Amikor új szereplő jelenik meg a színen, akkor új jelenet
kezdődik. Tehát a 2.jelenet valójában több jelenetből áll.

5. Milyen eszközök hivatottak a feszültség fenntartására, netán fokozására a játékban? Mivel az

ismétlődés monotonitással rombolja a játszói és a befogadói jelenlétet, keress képi, hangi, térbeli,
ritmusbeli vagy más egyéb szcenikai eszközt, amivel töröd a monoton ismétlődést, sőt erősíted a
feszültséget! Ahol csak lehet, érdemes bevonnod a játszókat ezekbe a megoldásokba játszóként/
zenészként / más alkotói szerepkörben az életkori sajtosságaik miatt. Pár megoldási javaslattal
készülnöd érdemes rendezőként, ami elindítja a fantáziájukat.

6. Széna-kép és a Tehénhez testképbeli viszonyulása jó alapötlet, s még hozatnék a játszókkal is

ötleteket rá. Humor is belefér! :) ((… rá is ülhetne a Tehén… Milyen stilizált cselekvés jelentené a
széna evését? ))
7.*** A garas (=a megoldás eszköze, mint főhangsúlyos dramaturgiai eszköz) hogyan kerül a Mesélő
mellé? Erre kérlek írj 2-3ötletet! Erősítheted vele a Kakas-főhős és a Mesélő viszonyának bemutatását,
hangsúlyozhatod ezt a fordulópontot.

8. Milyen játéklehetősége van a láncmese szereplőről szereplőre haladásaikor a Pipének a Körtefa

alatt? Gondolom nem végig mozdulatlan szoborként létezik… Milyen játéklehetőséget juttatsz a
Körtefát( Kartonból készül nem igazi az erdő fái voltak gyerekek aki később kút és széna lesz játszó
számára? Humorforrásként is szolgálhat a változó szoborsor pl. ;)

Pipe gégéjén megakadást megjeleníted-e, s ha igen hogyan, ha nem, akkor hogyan jutunk a 2.jelenet fa
alatt fekvő pózába, s mi a játéklehetőség a játszó számára?

9. Zárlatod remek. Milyen jelzésekkel mutatjátok meg a házasodást?

0. „Zene: erdő jelentél halk madár csicsergés” Mikor? Mettől meddig? (Ez inkább hangeffekt.)

Kedves Virág!

Az alapelképzeléseid a dramatizálás terén rendben vannak, a szövegkezelés itt-ott csillan a Mesélő

humoros „közvetítő” jellegű szövegrészeiben. Fontos motivációs erőt képvisel és az alkotó folyamat
összetettségéhez hozzájárul, hogy ők készítik el a kellékeiket. Az Erdő-Kút-Rét szerepcsere szuper!
Jelmezeid stilizációs szintje, jellege a korosztályhoz és a mese megjelenítési alapvonulatához
illeszkedik, egyszerűsége ízlésfejlesztő erővel is bírhat. A Tehénnel találkozás után találod el a gyerekek
világhoz közeli és stílusban is izgalmas játékstílust, ahhoz hasonló interakciókkal kínálnám a játszókat
és ötleteltetnék velük egy-egy nyitóötletedhez képest.

A kérdéseimre adj kérlek, választ az én kérdésem után írva közvetlenül nov.27-e éjfélig, hogy az
eddigi szorgos munkádhoz méltó jegyet adhassak a dramatizálási gyakorlat forgatókönyvére, valamint
javítsd, kérlek a helyesírási és központozási, kis- és nagybetű-használati hibától hemzsegő dolgozatod!
(A szakdolgozatkor ilyen minőségű szöveget egy konzulens vagy opponens sem fogad el.)

Köszönöm.

Üdv,

Tóth Szilvia

2022.11.21