A tevékenység vezetője:

A tevékenység helye:
A tevékenység ideje:
Korcsoport: 5-7 évesek
A tevékenységi tartalmi eszköze: irodalmi nevelés
A tevékenység tartalma: Kígyós Jancsi (Benedek Elek), lelőhely::
A z irodalmi tevékenység előzményei:
Mesereprodukciós drámajátékok: szoborjáték (mesehős szobra), állókép (mesejelenetek),
körmese, mesebefejezés másképp, mese mimetizálása, dramatizálás.
Beszélgetés a becsületről, kitartásról
A tevékenység kiemelt feladatai:
1. Esztétikai nevelési feladatok:
A mesereprodukcióval a mesefeldolgozás módszereinek megismerése, a mese esztétikai,
irodalmi értékeinek megjelenítése drámajátékokkal, a mesehős belső értékeinek
interiorizációja. A mese formuláinak (bevezetés, befejezés), a visszatérő mesei
sztereotípiák, szemléletes nyelvi fordulatok, szóképek közvetítésével, a hős életút-
térképének elkészítésével komplex esztétikai élmény nyújtása a gyermekeknek.
A versmondást kísérő játékos mozdulatokkal a vers ritmikájának érzékeltetése.
2. Anyanyelvi nevelési feladatok: Egyenes és függő beszéd elkülönítése a megfelelő
szövegfonetikai eszközökkel, a tájnyelvi elemek, népies kifejezések (feltarisznyálta, ment
mendegélt, vígy, mondotta stb.) szókincsbővítés. Az élénkítés eszközeinek (na, hát stb.)
hangsúlyozásával, a mesében rejlő jelzős szerkezetek, szóösszetételek (gyémántgrádics)
kiemelésével nyelvi-kommunikációs nevelés megvalósítása. Szómagyarázattal
szókincsbővítés: grádics, abrosz, regement, huszár, hintó, összekalácsolta.
3. Érzelmi nevelési feladatok: Beleélés – empátia gyakorlása, elmélyítése, új érzelmek
kialakítása, a mesehős tulajdonságainak, életútjának megbeszélésénél a gyermeki belső
képek, vágyak, kívánságok megjelenése, kivetítése.
4. Közösségi nevelési feladatok: A közös játék és együttgondolkodás élményének
erősítése.
5. Értelmi nevelési feladatok: A problémamegoldó gondolkodás, valamint a produktív és
reproduktív fantázia fejlesztése.
Szervezeti forma: kötetlen
A tevékenység típusa: ismétlő (mesereprodukció, mesehős életút-térképének megrajzolása
közösen)
Tervezett módszerek: bemutatás, szemléltetés, magyarázat, értékelés, ismétlés, ellenőrzés
Eszközök: Csomagolópapír, olló, cellux, zsírkréta.
Az irodalmi élményhez kapcsolódó integrációs lehetőségek:
Vizuális nevelés: mesehős lakóhelyének, házának, palotájának elkészítése, erdő
papírdobozokból, flakonokból, tárgyjáték (mese bábozása tárgyakkal: konyhai eszközök,
sminkkészlet, zöldségek stb.)
Drámajátékok és mozgás: szoborjáték, állókép, körmese, mesebefejezés módszere.
Zenei nevelés: Mesei helyszín – zene párosítása (tündérország, boszorkány kunyhója, ld.
Musszorgszkij: Baba Jaga kunyhója, Boszorkánytánc, Vivaldi: Négy évszak)

KIDOLGOZÁS

Az irodalmi tevékenység felépítése, A tevékenység módszerei, eszközök,

menete, a vers esztétikai sajátosságai, munkaformák, az előadás módja
szerkezete
1. Az irodalmi tevékenység során várható Módszer: beszélgetés, bemutatás,
szervezési feladatok: az életút-térkép c. szemléltetés, magyarázat
játék előkészítése során a mesét újból
meghallgatják a gyerekek, majd felvetjük
a mesehőssel való játék ötletét és
elővesszük az eszközöket
2. Motiváció Módszer: bemutatás, szemléltetés,
a. furulyaszóval invitálás a mesére beszélgetés, magyarázat
(Magyar népmesék dallama)
b. Hangutánzó és mozgást utánzó játékok
hívóképpel (kígyó, ló, bika)
c. Beszélgetés a kedvenc mesékről és
mesehősökről
3. Mesemondás (ismétlő) A foglalkozás fókuszában a
Kígyós Jancsi (Benedek Elek) c. mese meseátstrukturálás és az életút-térkép
előadása megrajzolása áll, ezért a már ismert mesét
felelevenítjük. Ezután következik a
mesereprodukció. A mesemondás alatt
ügyelni kell a mese cselekményének,
verbális fordulatainak kiemelésére, a
szereplők jellemének, szóbeli
megnyilvánulásainak közvetítésére, a
szövegfonetikai eszközök és a
metakommunikációs elemek szakszerű
alkalmazására.
4. Életút-térkép – Kígyós Jancsi életútja Módszer: beszélgetés, magyarázat,
A gyerekekkel megrajzoljuk a kiválasztott szemléltetés
mesehős útját egy táblára rögzített vagy Munkaforma: frontális
földre fektetett csomagolópapíron,
megbeszéljük a hős feladatait, Az életút-térkép megrajzolása közben a
konfliktusait, azokat a tulajdonságait, mese cselekményének közös felidézése,
melyek szükségesek lehettek az adott beszélgetés a főhős tulajdonságairól, a
életfeladat teljesítéséhez. kígyó-királykisasszony félelmeiről. Főbb
Például megbeszélhetjük a hős emberi tulajdonságok, amelyek
feladatteljesítéséhez szükséges felmerülhetnek: kitartás, becsületesség,
tulajdonságokat, s ezek közül néhányat bátorság, segítőkézség, bizalom.
szoborjátékkal is megformálhatunk.
Helyszínek, találkozások, események:
Otthon – erdő – találkozás a kígyóval (fa)
– disznó – ló – bika – gyémántpalota –
abrosz – átváltozás – az otthon –
gyémántpalota-építés – anya beköltözése.

A további játékötletek tetszés szerint

variálhatók vagy egymással
helyettesíthetők (szempont: gyerekek
érdeklődése, életkori sajátosságai, a
foglalkozás hosszúsága, időtartama)

5. Meseátstrukturálás: az életút-térkép Módszer: beszélgetés, magyarázat

játék során beszélhetünk a hős Munkaforma: frontális
 életútjainak elágazásairól, arról, hogyan A játék során fontos, hogy minden
folytathatta volna másképp az útját, mi megoldás és válasz jó, tehát mindenki
lett volna, ha egy másik ösvényt választ. ötletét meghallgatjuk s beépítjük a
mesébe.
6. Mesemondás másképp: meséljük el a Kérdéstípusok:
történetet a boszorkány, a sárkány, a
segítőtárs vagy a varázstárgy
szemszögéből.
7. Szerep a falon – a helyzet kulcsa c. Módszer: bemutatás, magyarázat,
játék: a mese egyik jelenetének beszélgetés
megformázása állóképpel, egy szereplő
kivétele a jelenetből – a többieknek ki
kell találnia, hogy ki hiányzik. Aki rájön,
beáll a jelenetbe (ő lesz a helyzet kulcsa,
ha eltalálta).
.
8. Befejezés (más tevékenység ajánlása
igény szerint)
a. Életút-térkép felragasztása a falra
b. Lazító gyakorlatok (szőnyegen fekve
zenehallgatás)

MELLÉKLETEK

KÍGYÓS JANCSI

Volt egyszer egy szegény asszony, s annak egyetlen fia, Jancsi volt a neve. Azt mondja
egyszer Jancsi az anyjának:
- Édesanyám, én elmegyek szerencsét próbálni. Talán az Isten megsegít, szerzek valamit,
kendnek is jobb lesz az élete.
A szegény asszony pogácsát sütött, feltarisznyálta a fiát, s Jancsi elindult hetedhét ország
ellen. Ment, mendegélt hegyeken-völgyeken által, s amint egy rengeteg erdőn menne
keresztül, megszólítja valaki.
Néz erre, néz arra, nem lát senkit. Aztán felnéz egy fára, s hát annak a felső ágára rá van
tekeredve egy kígyó, ez szólott hozzá.
Azt mondotta Jancsinak a kígyó:
- Te legény, végy le a fáról, s vígy haza az édesapámhoz, bizony nem bánod meg.
Jancsi felmászott a fára, a kígyót szépen letekerte az ágról; az meg mindjárt rátekerődzött a
nyakára, de nem bántotta Jancsit. Na, leereszkedik a fáról, továbbindul Jancsi, s kérdi a
kígyótól:
- Hát hol lakik a te édesapád?
Mondotta a kígyó:
- Látod-e amott azt a nagy tüzet? Ott lakik az én édesapám gyémántpalotában.
Hitte is, nem is Jancsi ezt a beszédet, de azért csak vitte a kígyót, többet nem kérdezősködött.
Továbbmennek, mendegélnek, s egyszerre csak eléjük áll egy disznó nagy röfögéssel.
Azt mondja Jancsinak a disznó:
- Tedd le azt a kígyót, legény, mert téged is megvarázsol, mint engem! Látod-e, én királyfi
voltam, s disznónak varázsolt.
Mondotta Jancsi:
- Nem bánom én, akárminek varázsol; megígértem, hogy hazaviszem: szavamnak állok.
Amint egy pár lépéssel továbbmentek, mondja a kígyó:
- Szerencséd, hogy nem hallgattál arra a disznóra! Királyfi lehetne még most is, de
megvarázsoltam, mert hiába kértem, hiába könyörögtem, nem vitt haza az édesapámhoz.
Még egy hajításnyira sem mentek, eléjükbe toppan egy ló, s az is azt mondja Jancsinak:
- Tedd le azt a kígyót, te legény, mert téged is megvarázsol, mint engem!
- Nem bánom én, ha meg is varázsol - mondotta Jancsi -, megígértem, hogy hazaviszem:
szavamnak állok.
Mikor egy kicsit továbbhaladtak, mondotta a kígyó Jancsinak:
- Látod, Jancsi, ezt is azért varázsoltam meg, mert nem vitt haza az édesapámhoz.
Továbbmennek, mendegélnek, s hát jő velük szembe éktelen nagy bömböléssel egy bika.
Mondja ez is Jancsinak:
- Tedd le azt a kígyót, te legény, mert bizony megvarázsol, mint engem!
Mondotta Jancsi:
- Hadd varázsoljon, nem bánom; megígértem, hogy hazaviszem: szavamnak állok.
Azzal továbbmentek. Mikor egy kicsit eltávolodtak a bikától, mondja a kígyó:
- Látod, te legény! Ez mind a három királyfi volt, s mind a hármat kértem, hogy vegyen le a
fáról, vigyen haza az édesapámhoz, de egyiknek sem volt annyi szíve, hogy megkönyörüljön
rajtam, azért varázsoltam meg mind a hármat.
Aközben megérkeztek ahhoz a nagy tűzhöz, amelyet messziről láttak. Attól a tűztől nem
messze volt a gyémántpalota, abban lakott a kígyó édesapja: a kígyók királya.
A gyémántpalota előtt egy regement katona állott őrt, s mikor Jancsi odaért a kígyóval, szépen
két sorba állottak, s úgy szalutáltak.
Fölmennek a gyémántgarádicson, s amint mennek, mondja a kígyó Jancsinak:
- Hallod-e, te jó legény! Az édesapám, amért engem hazahoztál, annyi ezüstöt s aranyat kínál,
amennyit csak elbírsz, talán még többet is, de te ne fogadj el semmi egyebet, csak azt a nagy
abroszt, amelyik az ebédlőasztalra van felterítve.
Bemennek a palotába, fogadja a kígyókirály nagy örömmel, s mondja lelkes szóval Jancsinak:
- Kívánj akármit, te legény! Adok neked akármit: aranyat, ezüstöt, gyémántot, amért
visszahoztad egyetlen leányomat.
Mondotta Jancsi:
- Nem kell nekem, felséges királyom, sem aranya, sem ezüstje, sem gyémántja, csak az a nagy
abrosz, amelyik az ebédlő asztalára van felterítve!
- Jól van, fiam - mondja a kígyókirály -, neked adom, pedig ez a legdrágább kincsem a
leányom után. Mert úgy tudd meg, hogy ennek az abrosznak csak be kell hajtani a négy
sarkát, s tele lesz mindjárt étellel-itallal. Ha ezt az abroszt megőrzöd, ételre-italra nem lesz
gondod ez életben.
Ott mindjárt meg is mutatja a király, hogy mit tud az abrosz.
Behajtja a négy sarkát, s hát annyi rajta az étel-ital, hogy csak úgy ropogott alatta az asztal,
pedig színarany volt mind a négy lába, de még a fedele is. Leülnek az asztal mellé, biztatja
Jancsit a kígyókirály: egyél-igyál, fiam!
Esznek-isznak, s egyszer csak mi történik, mi nem, nem egyéb a nagy semminél, elég az,
hogy kerül-fordul az asztal körül a kígyókirály leánya, s hát egy szempillantásra csak eltűnik,
mintha a föld nyelte volna el, s ott van helyette egy szépséges szép leány, de olyan szép, hogy
Jancsinak szeme-szája tátva maradt a nagy álmélkodástól.
Megszólal a leány:
- Csudálkozol ugye, te legény, pedig úgy nézz meg, hogy én vagyok az a kígyó, kit
hazahoztál.
- Nem bánom én - mondta Jancsi -, ha az vagy, ha az nem vagy, de ha elébb látlak, bizony
nem az abroszt kérem az apádtól, hanem téged.
Mondja a kígyókirály:
- Ne búsulj, fiam! Neked adom az abroszt is, neked adom a leányt is, s adok mellé tenger
kincset, élhettek vígan, míg a világ s még két nap.
De bezzeg megörült ennek a beszédnek Jancsi, nemkülönben a kígyó-királykisasszony.
Mindjárt nagy lakodalmat csaptak - hét álló nap s hét éjjel táncoltak. Akkor a fiatalok hatlovas
hintóba ültek; hatlovas hintó előtt ment egy regement huszár, utána is egy regement huszár;
kétfelől a hintó mellett: hét regement gyalogkatona: úgy indultak a Jancsi hazájába.
De még mi mindent vittek utánuk! Hat szekér ezüstöt, hat szekér aranyat, hat szekér
gyémántot. Ahogy megérkeztek a Jancsi hazájába, éppen olyan gyémántpalotát építettek, mint
a kígyókirályé.
Beleköltöztették a Jancsi anyját is. Bezzeg jó dolga volt azután: kezét-lábát összekalácsolta,
úgy élt, mint egy királyné.
Itt a vége - fuss el véle!

Kígyós Jancsi című mese hősének életút-térképe (Készítették az ELTE TÓK nappali
tagozatos, II. éves óvodapedagógus hallgatói)
Kígyós Jancsi című mese hősének életút-térképe (Készítették az ELTE TÓK nappali
tagozatos, II. éves óvodapedagógus hallgatói)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Aarne, Anti-Thompson, Stith, The Types of the Folk-Tale FFC. 74. Helsinki, 1928., javított
kiadás FFC. 184., Helsinki, 1961., továbbá Thompson, Stith, Motif-Index of Folk-Literature,
Copenhagen, 1955 és Motif-Index of Folk Literature, Copenhague, 1955-1958.
Benedek Elek, Magyar mese- és mondavilág, Elektra Kiadóház Bt., 2010
Boldizsár Ildikó, Varázslás és fogyókúra, Didakt, Debrecen, 2003.
Dankó Ervinné, Irodalmi nevelés az óvodában, Okker, Budapest, 2004
Dankó Ervinné, Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában, Okker, Budapest, 2000
Drámaóra-tervek gyűjteménye, szerkesztette Pálfi Erika, Gyermekek Háza, Győr, 1998
Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes, Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006
Propp, Vlagyimir Jakovlevics, A varázsmese történeti gyökerei, Folcloristica 1978
Drámajáték óvodásoknak, Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest, 2001