Nyelvi lektorálás: Dr.

Molnár Katalin docens (NKE Rendészettudományi Kar)

Szakmai lektorálás: Dr. Gratzer-Sövényházy Gábor c. r. alezredes (BM)

A tananyagot készítette: Diószegi Judit r. őrnagy (NBT)

Gratzer-Sövényházy Edit r. alezredes (NBT)

Közreműködők: Baranyi Éva gyógypedagógus, felnőttképzési szakoktató

Bácskai Tünde c. r. alezredes (NBT)
Bozóné Soós Mariann r. alezredes (Bács-Kiskun Megyei RFK)
Csonka Györgyi ny. r. ezredes
Keskeny Tamás r. százados (BRFK)
Kispéter Andrea tanár (SzKKVSzI Krúdy Gyula Tagintézménye)
Major Zsolt ny. r. alezredes (Zala Megyei RFK)
Telekné Furák Mónika r. alezredes (Békés Megyei RFK)
Dr. Vörös Ferencné r. alezredes (Fejér Megyei RFK)

Szerkesztette: Gratzer-Sövényházy Edit r. alezredes (NBT)

Felelős szerkesztő: Németh Ágnes r. ezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának

vezetője

3
 TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................................................................ 5
A TANÓRÁK RENDJE, AZAZ MELY OSZTÁLYOKBAN MILYEN ÓRASZÁMBAN TANÍTSUK A PROGRAMOT? ........................... 5
AZ OKTATÓ SZEMÉLYISÉGE A KULCS ..................................................................................................................................................... 6
RENDŐRÖK ÉS PEDAGÓGUSOK .................................................................................................................................................................. 6
FELKÉSZÜLÉS ................................................................................................................................................................................................. 7
EGY ÖRÖKKÉ VISSZATÉRŐ KÉRDÉS: VIGYÜNK FEGYVERT AZ ISKOLÁBA VAGY NE? ............................................................... 7
A BŰNMEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ........................................................................................................................... 8
MÉDIAPEDAGÓGIA ........................................................................................................................................................................................ 8
DRÁMAPEDAGÓGIA ...................................................................................................................................................................................... 9
A KISISKOLÁS KOR JELLEMZŐI.................................................................................................................................................................11
AMIKOR ALSÓSOK ELŐTT ÁLLUNK .........................................................................................................................................................12
A PREPUBERTÁS ÉS PUBERTÁS KOR JELLEMZŐI .................................................................................................................................12
AMIKOR FELSŐSÖK ELŐTT ÁLLUNK (11-14 ÉVESEK)...........................................................................................................................14
KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA .......................................................................................................................................................................15
CSOPORTMUNKA ..........................................................................................................................................................................................21
HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ ....................................................................................................................................................................24
KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK ...............................................................................................................................................................28
ÓRATERVEZÉS, ÓRAVEZETÉS KÖZBEN FELMERÜLŐ HIBÁK ÉS MEGOLDÁSOK ..........................................................................33

HÁTTÉRANYAGOK ......................................................................................................................................................................................39
1. Tari Annamária: A Z generáció és az online tér .........................................................................................................................................41
2. Gyurkó Szilvia: Gyermekek jogai, jogvédelem a gyakorlatban .................................................................................................................49
3. Telekné Furák Mónika: A gyermekvédelem rendőrségi feladatai, együttműködő partnerek .....................................................................57
4. Krasznay Csaba: Gyermekvédelem az interneten, online veszélyek ..........................................................................................................67
5. Sziklay Júlia: Adatvédelem, internet ..........................................................................................................................................................75
6. Zacher Gábor: Kábítószer-probléma ..........................................................................................................................................................83
7. Rácz József: Addiktív magatartások és kezelési lehetőségeik fiatalkorban ................................................................................................87
8. Fülöpné Csákó Ibolya: „Drog-infó”, esetleírások, rendőrségi tapasztalatok ..............................................................................................95
9. Váradi Attila: Mit tehet a rendőr, ha kábítószer-fogyasztás gyanúja merül fel az iskolában? Mit tegyen más bűncselekmények
gyanúja esetén? ........................................................................................................................................................................................101
10. Tiszeker Ágnes: A doppingról, a doppingszerekről .................................................................................................................................109
11. Bácskai Tünde: Média… Pedagógia? ......................................................................................................................................................117
12. Végh József: Agresszió és konfliktuskezelés az iskolában ......................................................................................................................123

ALSÓ TAGOZATOSOKNAK .....................................................................................................................................................................153

1. BEMUTATKOZÁS .................................................................................................................................................................................155
2. SZABÁLYOK – NORMÁK ....................................................................................................................................................................161
3. KOCKÁZAT – KÖVETKEZMÉNY – FELELŐSSÉG...........................................................................................................................169
4. EGYEDÜL OTTHON .............................................................................................................................................................................175
5. BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉS ...........................................................................................................................................................179
6. A NYÁR ÉS A TÉL VESZÉLYEI ..........................................................................................................................................................185
7. MEGELŐZŐ VAGYONVÉDELEM.......................................................................................................................................................191
8. MÉRGEZŐ ANYAGOK, ALKOHOL, DOHÁNYZÁS ..........................................................................................................................201
9. ERŐSZAK, KOMMUNIKÁCIÓ .............................................................................................................................................................207
10. ÉRINTÉSEK, PEDOFÍLIA .....................................................................................................................................................................215
11. A TELEVÍZIÓZÁS VESZÉLYEI ...........................................................................................................................................................225
12. AZ INTERNET VESZÉLYEI .................................................................................................................................................................233

FELSŐ TAGOZATOSOKNAK ...................................................................................................................................................................243

1. BARÁTVÁLASZTÁS .............................................................................................................................................................................245
2. ZSARUVILÁG ........................................................................................................................................................................................255
3. TOLERANCIA, MÁSSÁG......................................................................................................................................................................273
4. TÖRVÉNYEK ÉS JOGSZABÁLYOK ...................................................................................................................................................279
5. BŰNCSELEKMÉNYEK .........................................................................................................................................................................285
6. BIZTONSÁGBAN OTTHON ÉS AZ ISKOLÁBAN ..............................................................................................................................301
7. BIZTONSÁGBAN A SZABADIDŐNKBEN .........................................................................................................................................307
8. A MÉDIA HATÁSAI ..............................................................................................................................................................................311
9. AZ INTERNET VESZÉLYEI .................................................................................................................................................................319
10. DOHÁNYZÁS, ALKOHOL....................................................................................................................................................................337
11. SZENVEDÉLYEK ..................................................................................................................................................................................343
12. DROGOK ÉS KÁBÍTÓSZEREK ............................................................................................................................................................349
13. ERŐSZAK, KONFLIKTUSHELYZETEK .............................................................................................................................................383
14. ERŐSZAK A BIZALOM KÖNTÖSÉBEN .............................................................................................................................................389
15. SZEXUÁLIS ERŐSZAK.........................................................................................................................................................................401
16. SZÓRAKOZÁS, BULIZÁS ....................................................................................................................................................................411
17. MEGELŐZŐ VAGYONVÉDELEM.......................................................................................................................................................429
FELHASZNÁLT IRODALOM .......................................................................................................................................................................437
BEVEZETŐ

Az új DADA tananyag elkészítését az indokolta, hogy a program szükségessége továbbra is megkérdőjelezhetet-

len, azonban mind a módszerek, mind pedig a bűnmegelőzéssel kapcsolatos elvárások változtak az elmúlt évek-
ben. A kormányzati törekvések évek óta azt célozzák, hogy az oktatási intézményekbe csak akkreditált kábítószer-
megelőzési programok kerülhessenek be. Ennek pedig a rendőrség biztonságra nevelő programjának is meg kell
felelnie.
A kompetencia alapú oktatás bevezetése az oktatási intézményekbe, valamint a célcsoportot alkotó iskolás gene-
ráció médiaorientáltsága és a hatékony és újszerű bűnmegelőzési módszerek integrálása vezetett ahhoz, hogy a
programot modernizáljuk.
Ez a DADA program egy rugalmasabb, az iskolák, a szülők és a fiatalok elvárásainak is hatékonyabban megfelelő
tananyagot tartalmaz. A kapcsos dosszié praktikussága abban rejlik, hogy saját jegyzetekkel, óravázlatokkal is
bővíthető. Nem kell az egész „könyvet” magunkkal vinnünk, kivehetjük belőle azokat a lapokat, amelyekre az
aktuális óránkhoz szükségünk van. Így el tudtunk helyezni benne fénymásolható lapokat, amelyek ugyancsak
megkönnyítik az órákra történő felkészülést.
A modernizált tananyag nagyjából az eddig is ismert témaköröket öleli fel. Annyiban tér el a régitől, hogy más
módszerekkel, sok csoportmunkával, bűnmegelőzési kisfilmmel és játékkal szándékozunk elérni egy hatékonyabb
bűnmegelőzési oktatást. A régi tananyagok egyike sem rossz, nem kell őket kidobni, sőt! Az átdolgozás célja az
volt, hogy a régi tananyag mellé egy olyan újat készítsünk, amely kiegészíti azt. Minden DADA oktatónak meg
kell találnia azokat a módszereket, amelyekkel a legjobban tud dolgozni, és elérni a lehető legmagasabb szintű
oktatási színvonalat. Ehhez kap mindenki egy újabb tárházat, amely segíti a munkát.
A következő oldalakon a bevezetőben először megismerkedhetünk a konstruktív pedagógia módszertanával,
amelyre az iskolákban ma alkalmazott kompetencia alapú oktatás épül. Ehhez kell illeszkednie minden mai mo-
dern tananyagnak. A módszertani leírást nem kell megtanulni, az órák megtartásához nem kötelező, azonban ez
képezi az új módszertan pedagógiai alapját, így érdemes legalább egyszer elolvasni az érdeklődés szintjén. Segít-
ségével jobban érthetők a változtatások miértjei és hogyanjai.
A pedagógiai háttéranyag után olvashatunk a használt módszerekről, a médiapedagógiáról, a drámapedagógiáról,
a csoportmunka kialakítását elősegítő tényezőkről. Található benne még kommunikációs segítség, konfliktuskeze-
lési módszerek, valamint a kisiskolás korban lévő alsósok és a prepubertás és pubertás korban lévő felső tagozato-
sok életkori jellemzőiről is tartalmaz egy kis összefoglalót. Ezekkel is segíteni szeretnénk a DADA oktatók mun-
káját.
A TANÓRÁK RENDJE, AZAZ MELY OSZTÁLYOKBAN MILYEN ÓRASZÁMBAN TANÍTSUK A
PROGRAMOT?
Mindig problémát jelentett az egyeztetés az iskolákkal. A régi programban az alsós tananyag célkorosztályát az
általános iskola 3-4., míg a felsős tananyagét a 6-7. osztályosok alkották. Az iskolák azonban sokszor ezt máskép-
pen szerették volna. Gondokat okozott még, hogy hogyan egyezzünk meg az iskolákkal a rendelkezésünkre bocsá-
tott tanórák számában. Mikor az új oktatási törvény alapján bevezették, hogy a pedagógusok csak az általuk meg-
tartott tanórák után kapják a fizetésüket, az iskolák hátrahőköltek, és sok helyen ettől kezdve nem engedték be a
programot. Természetesen a helyzet azóta többnyire normalizálódott, azonban az egyes iskolák elképzelései elté-
rőek lehetnek. Van, ahol tömbösítve kérik az órákat, van, ahol hetente, és van, ahol kéthetente vagy havonta sze-
retnék látni a DADA oktatót. Minden év elején egyeztessünk az iskolával, és jussunk kompromisszumra. Termé-
szetesen az iskolának is be kell látnia, hogy a DADA oktató munkabeosztásához nekik is lehetőség szerint alkal-
mazkodniuk kell. Úgy alakítsuk a beosztást, hogy az megfeleljen nekünk is, a parancsnokunknak is. Ha egy óra
megtartása betegség vagy egyéb szolgálati feladat miatt akadályba ütközik, erről minél előbb értesítsük az iskolát,
az osztályfőnököt. Előre beszéljük meg a protokollt, hogy kit hívjunk, kinek szóljunk ilyen esetben.
Ha van állandó iskolánk, ahová évek óta járunk, akkor kitapasztalhatjuk, hogy mi a legmegfelelőbb megoldás
mindenkinek. Ilyen esetben már tanév végén jelezhetjük egy értékelő megbeszélésen, hogy a következő évben
lehetőleg hová tervezzék a DADA osztályok osztályfőnöki óráját. Így, ha például párhuzamos osztályokban taní-
tunk, ugyanazon a napon egymás utáni tanórákban oktathatjuk a programot, és nem kell az órákat csereberélni. A
tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskoláknak is érdekük, hogy minél zökkenő mentesebben menjen a program,
és ha előre szólunk, szívesen tervezik olyan terembe az órát, ahol van vetítési lehetőség, így év közben nem kell
emiatt fájnia senki fejének. Legyünk előrelátók, és utána élvezzük ennek a pozitív eredményeit.
Nem kívánjuk megszabni, hogy milyen gyakorisággal és hány órát tartsunk meg. A tananyagnak megálmodtuk a
felépítését, amelyben természetesen mind az életkornak, mind pedig a sorrendnek megvan a sajátos logikája. Ez
5
azonban nem tükrözi, nem is tükrözheti a helyi igényeket és lehetőségeket. A tananyag továbbra is 2 iskolai tanév-
re tervezett. Abban, hogy mely osztályokban oktatjuk a programot, szabadságot biztosítunk a DADA oktatónak,
és rábízzuk, hogy egyeztessen az iskolával. Az egyeztetés az időpontokon, az órák számán és a termen kívül ter-
jedjen ki arra is, hogy az iskolában milyen egyéb programok zajlanak még, és a DADA oktatást hangoljuk össze
ezekkel. Ha például az iskolának van külön programja a pedofíliával, a természetvédelemmel kapcsolatban, akkor
kivehető ez a témakör, vagy pedig a program idejére átütemezhető, hogy annak részévé váljon.
Azt, hogy hány tanórát tartsunk meg a program keretében egy-egy tanévben, nem kötjük meg szigorúan. Ajánljuk,
hogy minden egyes osztályban lehetőleg havi 1 alkalommal jelenjünk meg október hónaptól. Ez májusig számol-
va 8 alkalmat, 8 tanórát jelent. Ha megnézzük, az alsó tagozatos tananyag 12 órából, a felsős pedig 17 órából áll.
Elosztva 2 tanévre jól látható, hogy a program kényelmes tempóban oktatható, és lehetőséget ad a helyi viszo-
nyokhoz való alkalmazkodásra. Ha sűrűbben járunk ki az osztályunkba, akkor egy-egy olyan óra témáját, amely
kiemelten fontos, és láthatólag a gyerekek is élvezik, nyugodtan elővehetjük a következő órán is. Igyekeztünk a
témák számának minimalizálásával a legfontosabbakat összegyűjteni, és ezek tanításához segítséget nyújtani. A
program elindítása előtt egyeztessünk az osztályfőnökkel, tekintsük át közösen a témaköröket, és válasszuk ki a
legfontosabbakat, ha nem lenne mindegyikre idő. Ha nem sikerül 2 év alatt a tananyag végére érni, akkor nyugod-
tan igénybe vehetjük a 3. tanévet is, ha ebben az iskola is partner.
Az ajánlott célcsoportot továbbra is az alsó tagozat 3-4. és a felső tagozat 6-7. osztályosai alkotják, de ettől is el-
térhetünk igény szerint.

AZ OKTATÓ SZEMÉLYISÉGE A KULCS

Az oktató személyisége a program szempontjából a legfontosabb. Hiába a világ legjobb óravázlata a modern okta-
tásmódszertanra épülve. Az oktató hitelessége, ügyessége és felkészültsége, a kisugárzása a hatékony és sikeres
óra megtartásának a kulcsa. Éppen ezért fektessünk különös hangsúlyt a gesztusainkra, a beszédmódunkra, bán-
junk jól a gyerekekkel, motiváljuk őket, hiszen ez a lényeg. Ha sikerül megfelelő hangulatot teremteni, sikerül az
oktatónak magát elfogadtatnia, akkor a siker már nagy részben garantált.
A bevezetőben található pedagógiai anyagok segíthetnek abban, hogy bővítsük ismereteinket a célcsoport életkori
jellemzőivel kapcsolatban. A módszerek leírása, a csoportok kialakításának lehetőségei, a csoportok kezelése és a
kommunikációs illetve konfliktuskezelő technikák mind-mind azért kerültek ide, hogy az oktatók felkészülését
segítsék. Ajánljuk ezért ezek elolvasását, felmerülő problémák esetén az újraolvasását. Ha pedig valaki megakad,
kérdése van, segítséget szeretne kérni, akkor ezt nyugodtan tegye meg, mert szívesen megosztjuk tudásunkat,
tapasztalatunkat, illetve segítünk a helyi problémák megoldásában.

RENDŐRÖK ÉS PEDAGÓGUSOK

A pedagógus tanult szakmájából adódóan többnyire jól (megfelelően) kiigazodik a tantárgyi rendszerben, az okta-
tási anyagban, ám a nevelés különböző vetületei még számára is megannyi kérdőjelet hagynak maguk után, töb-
bek között a bűnmegelőzés, a mentálhigiénés prevenció területén is. A társadalomban jelen lévő veszélyeket,
problémákat felismeri ugyan, hivatásából következően folyamatosan szem előtt tartja a jellemformálást, az érték-
teremtés megvalósulását, mégis ésszerűbbnek látszik e területen azon szakértők bevonása, akik a mindennapi
praxis során tettek szert tapasztalatokra. Ezért számítanak a pedagógusok a rendőrök segítségére.
Nagy szükség van e két szakma együttműködésére, mivel mindkettő tud valamit, amit a másik nem, illetve nem
megfelelő tájékozottsággal és szakértelemmel bír e területen.
A pedagógus (a klasszikus értelemben vett pedagógus) érti a gyereket, a „működésüket”, a lélektani folyamatokat,
az őket motiváló eszközök birtokában van. A rendőr ismeri az elkövetett és elkövethető bűncselekmények megje-
lenési formáit, jellemzőit, a társadalom különböző rétegeinek irányultságát, birtokában van a rendőri munka során
felhalmozódott információknak, adatoknak, és ismeri a jelenségek hátterét is.
Mivel lehetetlenség a pedagógus átképzése rendőrré és a rendőré pedagógussá, mindössze annyit tehetünk a közös
cél – a gyermek egészséges mentális fejlődése, személyes biztonsága, a társadalomba való beilleszkedése – érde-
kében, hogy tudásunkat jól érthető és használható formában átadjuk, és a partner személyiségében rejlő hatékony-
ságra, meggyőző erejére bízzuk, miként él vele.

6
FELKÉSZÜLÉS

AZ OSZTÁLYFŐNÖK BENT LEGYEN AZ ÓRÁN VAGY NE?

Ez egy olyan kérdés, amit minden DADA rendőrnek az iskolával és a pedagógusokkal kell egyeztetnie. Tanügyi
igazgatási szempontból felmerül a kérdés, hogy jogilag megengedhető-e, hogy a pedagógus jelenléte nélkül foly-
jon foglalkozás az iskolában. Az adminisztrációt tekintve is aggályos. A pedagógusok szeretnek bejönni a DADA
órákra, mert érdekli őket a téma. Ne legyünk ellenségesek, ha nem szeretnénk már az elején elrontani a kapcsola-
tot és gátolni az együttműködést. Próbáljuk megbeszélni, hogy mi mit és hogyan szeretnénk, de ha nagyon szeret-
ne bejönni az osztályfőnök, akkor ne akadályozzuk meg.
Előnye, ha benn van a pedagógus, hogy fegyelmezettebbek a gyerekek. Segíthet továbbá, hogy ő ismeri a gyere-
keket, felismerheti, ha valaki a tőle megszokottól eltérően reagál bizonyos témákra, illetve szemtanúja lehet annak
is, hogy máskor csendes és visszahúzódó, az óra menetében aktívan részt nem vállaló diákot megmozdít a bűn-
megelőzési óra. Míg mi csak havonta 1-2 órára megyünk, addig a pedagógus minden nap találkozik a diákokkal,
így a jelenléte a fegyelmezetlen osztályokban kifejezetten előnyös lehet, mert leveszi a vállunkról a fegyelmezés
terhét.
Figyeljünk oda, mert ellenkező hatással is lehet az, ha átengedjük a pedagógusnak a fegyelmezést. A legkellemet-
lenebb szituáció az, amikor az osztályfőnök benn ül az óránkon, és megszakítva az óra menetét, rendszeresen
rászól a gyerekekre. Ezt feltétlenül próbáljuk meg elkerülni, mert ellehetetleníti az ideális tanulási légkör kialakí-
tását. Ilyen esetben beszéljük meg a kereteket a pedagógussal, kérjük meg, hogy csak végső esetben – amikor mi
kérjük – folyjon bele az óra menetébe.
Vannak, akik szerint jó, ha a tanár nincs benn az órán, mert szabadabban megnyílnak a gyerekek. Ebben is sok
igazság van, de többet árt a pedagógussal történő összetűzés, mint amennyi haszna van annak, ha akarata ellenére
nem engedjük, hogy részt vegyen a DADA órán. Törekedjünk rá, hogy az osztályfőnökkel optimális legyen a
kapcsolatunk, mert így alakul ki az az ideális helyzet, hogy egymás munkáját hatékonyan segíteni tudjuk.
Az óra menete
Készüljünk föl alaposan az óránkra. A régi és a jelenlegi új tananyag megfelelő alternatívákat rejt magában, hogy
kiválaszthassuk az osztályhoz és a mi személyiségünkhöz leginkább illeszkedő óravázlatot. Az óratervek csak
ajánlottak, nem kell 100 százalékig ragaszkodni hozzájuk, szabadon változtathatunk bennük kedvünk szerint. Azt
javasoljuk, hogy kísérletezzünk szabadon a rendelkezésünkre álló óratervek, játékok és feladatok tárházával, hogy
melyekre vevők a gyerekek, melyeket szeretik, melyekkel érjük el a kívánt hatást. Nem lehet biztos tippeket adni,
mert az ország különböző területein élő gyerekeknek más-más lehet az igényük. A megfelelő és hatékony módsze-
rek kiválasztásához csak segítséget tudunk nyújtani, mert minden DADA oktatónak magának kell feltérképeznie,
hogy az osztályában mire vevők a gyerekek.
Ne féljünk nemet mondani, ha azt érezzük, hogy olyasmit kérnek tőlünk, ami semmiképpen nem illik oda, illetve
a saját személyiségünkből adódóan nem tudjuk megvalósítani. Ilyen esetben mondjuk meg határozottan, hogy
EZT NEM. (Határozottan, de kedvesen, elfogadhatóan.)
A gyermekeknél a legfontosabb, hogy becsüljenek bennünket. Ehhez azonban az kell, hogy mi is tiszteljük őket,
és becsüljük önmagunkat is. Legyünk tisztában a képességeinkkel és a hiányosságainkkal. Sose akarjunk olyasmit
elhitetni, amiben mi magunk sem hiszünk. Ha valamit nem tudunk, akkor nyugodtan valljuk be, és nézzünk utána.
Nem kell eljátszanunk a mindent tudó rendőrt, mert a vége csak az lesz, hogy hiteltelenné válunk, és akkor a taní-
tásunk nem vezet célra. A diákok megértik, ha nem tudunk valamit, hiszen ők sem tudnak mindent, senki sem tud
mindent. Lehet olyan más szakterülettel kapcsolatos kérdésük, amelyre nem tudjuk a választ. Ha azonban meg-
ígérjük nekik, hogy valaminek utána nézünk, akkor ezt tegyük is meg, különben ugyancsak a hiteltelen kategóriá-
ba csúszhatunk bele.
EGY ÖRÖKKÉ VISSZATÉRŐ KÉRDÉS: VIGYÜNK FEGYVERT AZ ISKOLÁBA VAGY NE?

A lőfegyver iskolába történő beviteléről megoszlanak a vélemények. Vannak bűnmegelőzési szakemberek, akik
szerint teljesen fölösleges, sőt kifejezetten ellenzett, de határozott érvek szólhatnak amellett is, hogy igen. Vannak
tapasztalt DADA oktatók, akik szerint kifejezetten szenteljünk egy órát pl. a Zsaruvilág témakörénél, ahol ennek
teret engedhetünk, és a gyerekek érdeklődését kielégítve megvannak ennek a pozitív hatásai. Vannak megrögzöt-
ten pacifista oktatók is, akik szerint pont arra kell megtanítani a gyerekeket, hogy a fegyverek mennyire veszélye-
sek, kerülendők, és éppen ezért ne tápláljuk a rajongásukat fegyver(ek) mutogatásával.

7
Ezért ebben a kérdésben nem kívánunk határozottan állást foglalni egyik oldal mellett sem. Szerintünk ez alkati
kérdés. Alakítsuk ki a saját személyes meggyőződésünket erről a kérdésről, és ennek megfelelően cselekedjünk.
A fegyver iskolába történő viteléről azonban tájékoztassuk a parancsnokunkat, kérjük ki róla az osztályfőnök, az
iskolaigazgató véleményét, hiszen egy esetleges szülői oldalról érkező támadás, netalántán sajtóvisszhangot kava-
ró esemény emiatt senkinek nem tesz jót. Ez ugyancsak egy érv lehet amellett, hogy ne ébresztgessük az alvó
oroszlánt, aki ebben az esetben lehet egy felgerjedő szülő, és egy a témát bulvárosan kihasználó újságíró.
A BŰNMEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK

Az elrettentés nem megfelelő módszer a fiatalkori bűnmegelőzésben. A tudományos, elrettentésen alapuló felvilá-
gosító előadások sokkal inkább a figyelemfelkeltést szolgálják. A kamaszokra jellemző ellenállás gyakran még
vonzóbbá teszi a drogokat és a deviáns magatartást. Ebben az életkorban minden, amit tiltanak, izgalmasnak szá-
mít. A kábítószer káros hatásairól, a bűnözés következményeiről természetesen mindenki hallott, ám a serdülő
figyelmen kívül hagy minden olyan információt, mely ellentmond izgalomkeresési vágyának.
A fiatalok alakuló személyiségük formálásához, megerősítéséhez kapaszkodókat és biztonságot keresnek. Napja-
inkban a család szocializáló, a társadalmi kontrollt és normákat közvetítő szerepe egyesek szerint válságban van,
mások szerint csak változik. A legtöbb esetben a hagyományos szocializációs tér már nem tud megfelelő viselke-
désmintákat és biztos hátteret nyújtani. Egyre kevesebb azoknak a közegeknek a száma is, amelyek lehetőséget
nyújtanak az erkölcsi normák kialakítására, a társadalomba való beilleszkedésre. Mindez hatással van a felnövek-
vő nemzedék gondolkodásmódjára, világhoz való viszonyára, életszemléletére is. Könnyű prédájává válhatnak
bármilyen csoportosulásnak, eszmerendszernek, amely ezt a biztonságot látszólag megadja számukra, és a vala-
hová tartozás érzését nyújtja. Stabil értékrend hiányában olyan magatartásformákat követhetnek, amelyek segíte-
nek a céltalanság érzésének elkerülésében.
Otthonról kapott vagy átvett stabil értékrend híján az ifjúsági szubkultúrában keresik identitásukat, s ott gyakran
alkoholt, esetleg kábítószert fogyasztanak, s hajlandók a „kisebbnek” tekintett szabályszegések kollektív elköveté-
sére.1
Vizsgálatok bizonyították, hogy azok a fiatalok kevésbé veszélyeztetettek, akik jól érzik magukat környezetükben.
Magabiztosabbak, sikeresebbek, ezért kevesebb alkoholt, drogot fogyasztanak, nem dohányoznak, nem válnak
elkövetővé vagy áldozattá. Ez a szemléletmód új alapokra helyezi az iskolai és fiatalkori drog- és bűnmegelőzést.
A fiatalokat arra kell megtanítani, hogyan érezhetik jól magukat. Olyan kihívást jelentő szituációkat kell teremteni
számukra, melyek folyamatosan próbára teszik őket. Az élmény eszköz, mely hozzásegít bennünket szokatlan
helyzetek átéléséhez, és ezen keresztül hasznos tanulságok levonásához. Ezek a tapasztalatok hozzájárulnak az
egyén személyiségének, mentális képességeinek és szocializációjának fejlődéséhez, mások jobb megismeréséhez
és a csapatmunka hatékonyságának növeléséhez.

MÉDIAPEDAGÓGIA

Mottó: „Óceán partján élünk, s ahelyett, hogy falakat emelnénk, tanuljunk meg úszni.”
Freedman
Az új DADA program kifejezett erőssége a bűnmegelőzési kisfilmek használata. A gyerekek nagyon szeretik, jó a
vitaindító és beszélgetésgerjesztő hatásuk, és sokkal hatékonyabban juttatják célba a szükséges információkat. A
több érzékszervre együttesen ható ingerek miatt sokkal jobban rögzülnek a közvetíteni kívánt információk, mód-
szerek és tanácsok.
Az új pedagógiai módszerek, így a médiapedagógia műveléséhez is a hagyományostól eltérő tanári szerep, tanári
felfogás szükséges. A tanár itt nem „mindentudó”, hanem valódi gyermekvezető, aki irányítja, szervezi a diákok
kreatív tanulását. Nem kész tananyagot akar leadni, hanem elfogadja, hogy a tananyag állandóan változik, part-
nerként kezeli a diákokat, s igyekszik beépíteni a tananyagba a diákok tapasztalatait és tudását. A tanár szerepe
módosul, a tudásrendszert átadó, frontális információ-közvetítő tevékenységéről áttevődik a hangsúly a tanulási
környezet, a tanulási folyamat időbeli és térbeli valamint szociális tervezésére, vagyis felerősödik az interakciók
jelentősége: a tanár egyrészt motivál és segít, másrészt értéket, normát, stílust és módszert jelenít meg és ad át.2
A kisfilmek a mindennapokból táplálkoznak, céljuk pedig, hogy felhívják a figyelmet a megelőzhető bűncselek-
ményekre, és azokra a viselkedésmódokra, amelyekkel nagy valószínűséggel elkerülhető az elkövetővé és az ál-
1
Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás. MHIKT, Szeged, 1992.
2
Mrázik Julianna: Médiumpedagógia. (http://nti.btk.pte.hu/dogitamas/BHF_FILES/html/28Keri/html/hefop10vak.htm)
8
dozattá válás. A kisfilmek felhasználása különleges szakértelmet igényel, amelynek megszerzése az oktatás haté-
konyságát és szakmaiságát növeli.
Fontos elsajátítandó cél, hogy mindenki felel a saját biztonságáért. A diákok gyakran nem tudják, mi a különbség
a diákcsíny és a bűncselekmény között. A kisfilmekkel hatékonyan elérhető az iskolás korosztály, és az 5-10 per-
ces filmek alapjául szolgálnak vitaindító beszélgetéseknek, valamint nagyszerű segítséget nyújtanak többek között
az iskolai erőszak, a rablások és az iskolai lopások megelőzéséhez.
A bűnmegelőzési kisfilmeket az elmúlt 12 év tapasztalata alapján a gyerekek szeretik. Tudomásul kell vennünk,
hogy ez egy médiaorientált generáció, akiknél olyan módszereket kell igénybe vennünk, amelyekkel célt érünk
náluk. A kisfilmek tananyagba ágyazása éppen ezért kiemelt célunk volt a tananyag átdolgozásánál.
A kisfilmek felhasználása azonban különös körültekintést igényel. A forgatókönyvek készítésénél kiemelt figyel-
met fordítunk mindig arra, hogy főképpen az áldozattá illetve az elkövetővé válást előzzük meg. Azonban szük-
ségszerűen, ha minimális ideig is, vagy említés szintjén, de tartalmaznak a filmek elkövetési módszereket is. Ép-
pen ezért a tanórán felhasználandó kisfilmet mindig nézzük meg többször előre, és legyünk tisztában minden per-
cével, momentumával. Ha a felhasználandó kisfilm tartalmaz elkövetési módszert, akkor ezt a tanórán mindig
ellenpontozni kell. Ennek egyik jó módszere, amikor kitérünk rá, hogy mit veszíthetünk, ha elkövetővé válunk.
Soha ne felejtsük el ezt szóba hozni, hogy ne csak az elkövetési módszer rögzüljön jó ötletként, hanem tényleg az
áldozattá válás megelőzése, az ilyen szituációk elkerülése, illetve a segítségkérés módjai és lehetőségei.
Ha bármilyen technikát használunk a tanórán, akkor mindig fektessünk kiemelkedő hangsúlyt arra, hogy időben
érkezzünk. Ha magunk visszük a laptopot és a projektort, akkor biztonsággal tudnunk kell összeszerelni, vagy
kérjünk hozzá előre segítséget, mert nem biztos, hogy jelen lesz olyan ember, aki ért a technikához. A projektorral
folytatott munka kényes lehet, mert ha saját laptopot viszünk, de az iskola adja a projektort, akkor nem biztos,
hogy azonnal működni fog együtt a kettő. Ilyen esetekben ismernünk kell a laptopon a képbeállítási módokat,
tudnunk kell, hol kell állítatni, hogy csak a laptopon lehessen látni a képet, hol lehet kiadni a képet a projektorra,
illetve hogy tudjuk beállítani, hogy mindkettőn láthassuk, amit vetítünk. Soha ne az iskolában a tanóra rovására
kísérletezzünk ezekkel, mert a technikai problémák felemészthetik az egész tanórát. Ha nem működik a technika,
akkor kérjünk segítséget, kezdjük el az órát, és közben az iskola oktatástechnikusa, ha van ilyen, oldja meg, hogy
működjön.
Ha mindezt el szeretnénk kerülni, akkor szóljunk jó előre az iskolában, hogy milyen formátumban vitt filmet ho-
gyan szeretnénk felhasználni az órán, és kérjük, hogy a beállított, működőképes technika fogadjon bennünket. Az
mpeg formátumú kisfilmeket a Windows Media Player nem minden esetben játssza le. De Power DVD vagy
WinDVD programokkal, illetve az ingyenes BS Playerrel (szabadon letölthető:
http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/bsplayer-free-v1-36--magyar--VO7.html) problémamentes a használatuk.
Praktikus, ha az év végi vagy év eleji egyeztetésnél előre jelezzük, hogy az óráinkhoz milyen technikát kívánunk
igénybe venni, hiszen akkor eleve oszthatják az óráinkat ilyen terembe, ami sok nyűgtől és szervezéstől szabadít-
hat meg bennünket.
Ha saját, összehangolt laptopot és projektort viszünk, akkor se feledkezzünk meg arról, hogy valószínűleg szüksé-
günk lesz elosztós hosszabbítóra és a megfelelő hangerő biztosításához asztali hangszórókra is. Ha ezeket nem
jelezzük előre az iskolának, vagy nem viszünk magunk, akkor problémába ütközhetünk, ami sok bosszúságot
okozhat nekünk. Legyünk éppen ezért jól felkészültek és előrelátók, ne az óra előtt 10 perccel döntsük el, mit
fogunk tanítani, és hogy mindehhez mire van szükségünk.
A könnyebb felkészülés érdekében az óravázlatok táblázatának jobb felső rubrikáját az eszközöknek szenteltük,
könnyítvén az előrelátást és a felkészülést.
A DADA kisfilmek elérhetőségei
A Bűnmegelőzés 1-2. DVD-n szereplő kisfilmek elérhetők DVD-formátumban a kerületi/városi kapitányságokon,
ahonnan a tanórákhoz elő lehet őket jegyezni, el lehet vinni. Érdemes az ütközések elkerülése és a tervezhetőség
érdekében időben elkérni a 2 lemezből álló DVD-garnitúrát.

DRÁMAPEDAGÓGIA

A drámapedagógia a megelőzésben is fontos szerepet tölthet be.

A cél, hogy az ön- és csoportismeret, a válságkezelés indirekt formáit könnyebben elfogadó fiatalokat a drámape-
dagógia módszereivel rávezesse a személyiség megerősítésére, a közösség erejének megtapasztalására. A foglal-
kozások a személyközi érintkezések keltette élmények megragadhatóságát, kommunikációba vonását célozzák.
9
Katalizálják a társas kapcsolatok spontán folyamatait, a tagok közötti bizalmat fokozzák, a közelség érzése révén
szembetűnően mélyítik az intimitást. A középpontba az önmagunkkal és másokkal való találkozások kerülnek. A
nyílt, őszinte, álarc nélküli emberi kapcsolatok kialakítása az elsődleges cél. A résztvevők megszokott szerepei
ebben a közegben elhalványulnak, a kezdeti biztonságvesztést az egymásra épülő csoportjátékok, önkifejezési
gyakorlatok, társas feladatok gyorsan oldani képesek, jelentős támogatást nyújtva ahhoz, hogy mindenki próbáljon
meg a leginkább önmaga lenni, kinyilvánítva érzéseit, kimondva gondolatait.
A strukturált rögtönzési gyakorlatok felgyorsítják a csoportdinamikai történéseket, ezzel nemcsak oldják a kezdet-
leges bizonytalanságokat, szorongásokat, hanem egyúttal fokozzák az egyéni bevonódás értékét, valamint a cso-
portkohézió kialakulását is.
Fejlesztett kompetenciák
Az egyén megtanulja kimondani gondolatait, érzéseit. (Mások számára éppúgy, mint önmaga számára.)
A személyközi kommunikáció (önkifejezés) és kapcsolatok fejlesztése (kapcsolatteremtés).
A kommunikációs készségek fejlesztő hatása mellett a résztvevők megtapasztalják, hogy milyen érzelmeket kel-
tenek másokban, illetve hogy bennük a többi csoporttaggal kapcsolatban milyen benyomások alakulnak, formá-
lódnak.
A viszonylag gyorsan kialakuló, egymást elfogadni képes, bizalmat árasztó légkörben a visszajelzések nyomán a
csoporttagok énképe differenciálódik, addig rejtett tartalmakkal egészülhet ki.
Az együttlétek nemcsak abban vannak a jelenlévők segítségére, hogy keletkező érzelmeiket, lelki élményeiket
mélyebben átélhessék, hanem abban is, hogy azokat minél pontosabban próbálják meg kifejezni, illetve megfo-
galmazni.
Módszer
A drámapedagógia egyik gyökere a színház, a másik a játék. A cselekvésre helyezi a hangsúlyt, a külső és a belső
világok összehangolásával, a szerepek megélésével erős érzelmi hatást kelt, amelyen keresztül a nehezen kezelhe-
tő problémák is felszínre kerülnek, és új viselkedésminták alakulhatnak ki. Az átélés segít a tudatosítás megerősí-
tésében. A drámajáték legfőbb célja a személyiségfejlesztés, hiszen a játék az egész embert formálja. Módszere és
célja az erős érzelmi hatás megtapasztalása és az átélés tudatosítása. A résztvevő különböző alaphelyzeteket kép-
zel el és él át játék közben, ezáltal nyitottabbá válik. A drámapedagógiával különböző készségek és képességek
fejleszthetők. Ilyen például a mozgás, a beszéd, a kifejezőkészség, a kreativitás, a fantázia és empátia. A részké-
pességek, a mozgás, a beszéd, valamint a kifejezőkészség fejlesztése mind hatnak a személyiségre, ugyanúgy,
mint a helyzetek átélése és a különböző improvizációk is. Kifejezett törekvés a megszokottól eltérő kommuniká-
ciós módokon történő érzelemkifejezés. A szavak mellett így a mozgásoknak, a gesztusoknak, a testtartásnak, a
mimikának, az érintésnek, a szimbólumok választásának is kiemelt szerep jut. Mindennek köszönhetően sokszor a
nehezen verbalizálható érzelmeket sikerülhet igen kifejezően átélhetővé tenni.
A szereplők az adott helyzetet átélve a biztonságos csoportlégkörben abba az állapotba kerülhetnek, amelyben az
eredeti szituáció lejátszódott, érzések, emlékek, gondolatok, hangulatok jelennek meg. Ezért fontos szerepet kap a
csoportvezető ezeknek az érzelmeknek a kezelésében és a csoport stabilitásának fenntartásában. A játék valami-
lyen nyugvópontra jutásakor kezdődik a feldolgozás szakasza a sharing (élménymegosztás), a szerepvisszajelzés
és az azonosulás segítségével. A záró kör során mindenki elmondja, milyen élményekkel távozik.
A módszer egyedisége
A kamasz korosztályban, különösen a szociokulturálisan hátrányosabb helyzetű fiatalok között gyakori, hogy az
intrapszichés problémák verbális kifejezésének, reagálásának képessége hiányos. A csoportban lévő eltérő verbá-
lis és intellektuális készségekkel rendelkező fiatalok számára a csoportmunka olyan közös nyelvet teremt, amely-
nek segítségével mindenki egyforma eséllyel tudja megjeleníteni önismereti kérdéseit, pszichés feszültségeit és
társas kapcsolatainak konfliktusait.
A drámapedagógiában alkalmazott játékok pozitív energiákat szabadítanak fel a résztvevőkben, szórakozást nyúj-
tanak, önkontrollt feltételeznek, szerepet kapnak az agresszió levezetésében, a gondolkodás, a kreativitás fejlesz-
tésében, segítenek az önismeretben és társismeretben, a társas kapcsolatok kialakításában. A holisztikus megköze-
lítés, a verbalitást meghaladó kommunikáció a metakommunikációnak is nagy szerepet tulajdonít. A mozgások,
gesztusok, testtartás, mimika, az érintés is segítséget nyújt az érzelmek megélésében és kifejezésében. Az öröm, a
játék egyszerre eszköz és cél a foglalkozásokon. A drámapedagógiában általában kevesebb szerep jut a beszédnek
és több a cselekvésnek.

10
A csoporttagok énképe és konfliktusmegoldó képessége fejlődik. A megfelelő reakciók, megoldási módok kiala-
kításához kapnak segítséget egymástól, a csoporttól. Az önkifejezés felszabadítása és kibontakoztatása, a mozgás,
a beszéd, a kifejezőkészség, a kreativitás, a fantázia és empátia személyiségfejlesztő hatása mellett a problémafel-
ismerő és -megoldó képességük is fejlődik. Az önkéntesség biztosítja, hogy a fiatalok nyitottan viselkedjenek
egymással és a csoportvezetővel is, bizalmi légkör alakuljon ki. A gyakorlatok és a problémaközpontú szituációs
feladatok lehetőséget biztosítanak a szereplőknek, hogy kockázat nélkül próbáljanak ki a szimulációk során valódi
partnerekkel megoldási alternatívákat bizonyos helyzetekre. A bizalom és a nyitottság a valódi konfliktushelyze-
tekben konszenzusos megoldásokat eredményez.
A csoport arra ad lehetőséget a résztvevőknek, hogy a saját viselkedési módjukat felismerjék, megosszák mások-
kal, és rálássanak arra, hogy változtatni is tudnak, melyet védett környezetben ki is próbálhatnak. A csoporthoz
tartozás élménye, a magatartási minták megváltoztatása asszertív viselkedésre ösztönzi a fiatalokat, hogy a céljai-
kat egymást segítve próbálják elérni.
Hosszú távú hatás
A foglalkozások a személyközi érintkezések keltette élmények megragadhatóságát, kommunikációba vonását
célozzák. Katalizálják a társas kapcsolatok spontán folyamatait, fokozzák a tagok közötti bizalmat, a közelség
érzése révén mélyítik az intimitást. A középpontba az önmagunkkal és másokkal való találkozások kerülnek. A
résztvevők megszokott szerepei ebben a közegben elhalványulnak, ez támogatást nyújt ahhoz, hogy mindenki
próbáljon meg a leginkább önmaga lenni, nyilvánítsa ki érzéseit, mondja ki a gondolatait. A strukturált rögtönzési
gyakorlatok felgyorsítják a csoportdinamikai történéseket, fokozzák az egyéni bevonódást és a csoportkohézió
kialakulását is.

A KISISKOLÁS KOR JELLEMZŐI

A kisiskolás gyermek megfigyelését eleinte fokozottan kell irányítani, mivel hajlamos arra, hogy egyes részleteket
túlzott precizitással, míg más részleteket elnagyoltan, felületesen figyeljen meg. (Pl. egy emberábrázolásnál a
kézujjak, körmök teljes precizitással vannak lerajzolva, míg az orrot csak egy csíkkal vagy még úgy sem ábrázol-
ja.) A kisiskolást meg kell tanítanunk a rendszerező megfigyelésre, azaz minden olyan részletre külön fel kell
hívnunk a figyelmét, ami lényeges lehet.
A kisiskolás térészlelése konkrét, melyben érzékleti tapasztalatok segítik. Tudja például, hogy a közértig úgy jut-
hat el, ha a sárga háznál balra fordul, majd a templomtorony után jobbra. Ha ezekben az érzékleti tapasztalatokban
jelentős változás áll be (pl. lebontják a sárga házat), az könnyen megzavarhatja és eltévedhet. Ez a 8-9. életévig
jellemző.
Kisiskolás kor kezdetén az idő észlelése is konkrét. Ez azt jelenti, hogy a gyermek csak úgy tud valamit időben
behatárolni, ha azt valamilyen konkrét cselekvéshez, történéshez köti. Pl. az iskolai hét akkor ér véget, ha bekö-
szönt a hétvége, és szombaton elmegyünk vásárolni. Az elvont időészlelés (pl. történelmi évszámok behatárolása)
már jóval nehezebb feladat, mely legkorábban a 9. évtől valósul meg.
A kisiskolás kori emlékezet terén egyre markánsabban megvalósul a szándékos bevésés. Míg óvodás korban ez
korántsem volt jellemző (nem azért mondogatta a verset, hogy megtanulja), addig kisiskolás korban már akarattal
rögzíti az ismeretanyagot. A bevésésben sokat segít neki, ha pontosan érti is, amit meg szeretne tanulni.
A képzeleti tevékenység kisiskolás korban már sokkal fegyelmezettebb, behatároltabb, mint az óvodásoknál. A
fantáziahazugságok kezdenek eltűnni. A 9-10. évtől a gyermek már igényli, hogy önállót alkothasson, tervezhes-
sen, és ehhez hívja segítségül alkotó képzeletét. Pl. szeretne „feltalálni” egy sajátos tengerjáró hajót, és ehhez
egyéni terveket sző.
A kisiskolás gondolkodása még sokszor szemlélethez kötött, ám ez fokról fokra megadhatja az elvont nyelvi gon-
dolkodás alapját.
Az ilyen korú gyermek már egyre inkább érdeklődik a dolgok, történések okai iránt. Mint egy kis tudós, szeretne
minél pontosabb képet kapni az ok-okozati viszonyokról.
A kisiskolásnál az önkéntelen figyelem mellett egyre hangsúlyosabban jelenik meg a szándékos figyelem. Már
nem csak akkor és arra figyel, ami őt személy szerint érdekli és amihez kedve van, hanem kötelességszerűen is.
Egy 7-10 éves akár 20 percen keresztül is képes folyamatosan figyelni, nagyobb ingadozás nélkül. A tanító nénik
az előbbieket szem előtt tartva (azaz egy elsősnek a 45 perces tanóra túl hosszú lenne a megszakítás nélküli, fo-
lyamatos figyelésre, valamint a szándékos figyelem mellett még igencsak dominál az önkéntelen figyelem is),
gyakran pihentető, mozgásos játékokat iktatnak be az órákba.

11
A kisiskolás gyermek társas kapcsolatai, érzelmi, akarati élete
Míg első osztályban az iskolában leginkább a tanító néni a legfőbb minta, az ő véleménye, értékrendje a mérvadó
minden gyerek számára, addig a 8-9. évtől ez látványosan átvált a kortársak irányába. Már mindinkább az osztály-
társak véleménye számít, nem annyira a felnőtteké. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy érzelmileg eltávolodna
a felnőttektől, csupán a hozzájuk fűződő kapcsolat jellege változik meg.
Az osztálytársak közötti társas kapcsolatokat nagymértékben befolyásolja a tanulmányi eredmény. Általában
azokat „sztárolják” maguk között, akik kiemelkedően teljesítenek a tanulásban. Ez a nem helyes magatartás ko-
moly problémákat okozhat egyes gyerekek személyiségfejlődésében, hiszen míg a felemelt gyerekek gyakran
fölényes, egoista módon kezdenek viselkedni, addig elnyomott társaikban felesleges gátlások és önbizalomhiány
kezd felhalmozódni. Erre a folyamatra a tanítónőnek oda kell figyelnie, és demokratikus eszközökkel kell egyen-
súlyban tartania a társkapcsolati rendszert.
A kisiskolás gyermeknél az alábbi érzelmek kezdenek egyre hangsúlyosabbá válni: rokonszenv, ellenszenv, von-
zódás, irigység, káröröm. A 9-10. év derekán megjelenik az ún. „betyárbecsület”. Ekkor a társak irányába meg-
nyilvánuló szolidaritás fontosabbá válik, mint a felnőttek felé való engedelmesség.
A kisiskolásokra jellemző érzelmi megnyilvánulás továbbá a rivalizálás is. Kezdetét veszi az egymással történő
versengés nem csak a tanulásban, de az élet más területein is.
Az akarati élet vonatkozásában a 6-8 évesekre még a kevésbé kitartó tevékenység jellemző. Munkájukból köny-
nyen kizökkenthetők, cselekvésükben kevésbé állhatatosak. E szempontból jelentős változás a 9-10. év táján fi-
gyelhető meg. A kötelesség- és feladattudat csak fokozatosan, egy hosszabb folyamat eredményeként fejlődik
egyre magasabb szintre.
(Forrás:http://www.gyerekabc.hu/akisiskolaskorjellemzoi/228-a-kisiskolas-gyermek-megismer-tevekenysegeinek-mkoedese.html)

AMIKOR ALSÓSOK ELŐTT ÁLLUNK

Ne rémüljünk meg, ha néha még izgő-mozgó ”hangyaboly” fogad az osztályban. Határozott, de figyelemfelkeltő
jelenlétünkkel sugározzunk erőt, érdekességet. Körülvesznek, akár meg is tapogatnak minket. Mondjuk el, hogyan
lettünk rendőrök és miért; hogy vannak-e gyermekeink (vagy hogy hogyan élünk), mit jelentenek a vállunkon a
csillagok stb. Erre ajánljuk egy portfólió elkészítését, amely lehet fényképalbumszerű, vagy kivetített Power Point
prezentáció is. Ez kielégíti a diákok kíváncsiságát, megfelelően szemléltet bennünket, és ezzel nagy lépést jelent-
het a hiteles előadóvá válás útján.
Jó módszer, ha a székeket körbe rendezzük. A DADA órákon nem kell feltétlenül ragaszkodni az iskolás padok-
ban üléshez.
Készüljünk fel rá lélekben, hogy főleg az alsósokat fegyelmezni kell majd. Ajánljuk a csöndjel alkalmazását,
amelynek leírását olvashatjuk itt a bevezetőben a módszerek között. Lehetőleg ne emeljük fel a hangunkat, ne
kiabáljunk, hanem ügyesen, a diákok érdeklődését felkeltve és lekötve próbáljunk csendet és rendet tartani az
órán.
A csoportmunka zajjal jár, és ez nem baj. Mikor a gyerekek megbeszélik a kérdéseinkre adandó válaszokat, nem
kell ezt néma csöndben tenniük. Csak akkor tegyük szóvá a zajt ilyenkor, ha a szintje valóban meghaladja a sze-
rintünk normális szintet.
Az oktatási törvény alapján diákot az óráról kiküldeni tilos, így ezt tartsuk szem előtt, és ne szegjük meg ezt a
szabályt.

A PREPUBERTÁS ÉS PUBERTÁS KOR JELLEMZŐI

Nem könnyű időszak a kamaszkor sem a gyereknek, sem a szülőknek és a környezetnek. A korábban még kedves
és mindig szófogadó, gyakran még megijedő kisgyermek a testi és lelki változások következtében akaratának
erejét kezdi próbálgatni, és képes akár minden ellen lázadni.
Kamaszkorban az addigi, viszonylag kiegyensúlyozott gyermeki, gondtalan lét összekavarodik. A testi és lelki
változások felborítanak mindent. A kamasz, természetéből adódóan, minden ellen lázadni kezd. Vitatkozik és
kérdőre von mindent és mindenkit. Viselkedésével és külsejével is különbözni akar a felnőttektől. Meg kell küz-
denie nemi szerepéért. Férfivé, nővé kell válnia.

12
A korai szexualitás inkább riasztó, örömtelen és félelmet keltő. Gyakran ettől remélnek megoldást a magányukra,
ettől várnak szeretetet, mert igen gyakran ennek hiányától szenvednek. Ezt is a felnőtt környezettől tanulják, gyak-
ran a saját közvetlen környezetüktől.
A serdülő túlzásokba esik, gyakran provokál. Lerázza a simogató kezet, mert ő már nem gyerek, közben belül
mindennél jobban vágyik a szeretetre és az elfogadásra. Ezt jó, ha sose tévesztjük szem elől.
A kamaszt nem könnyű szeretni, mert tüskés. Hangulata egyik percről a másikra változik. Könnyen kerül rossz
társaságba, mert könnyen csábul. Könnyen lelkesedik, és könnyen feladja. Ám ugyanúgy nyitott a jóra, az értékre,
az érdekesre és a tudásra! A felnőttek felelőssége, hogy rá tudják-e segíteni erre az útra. Nem azért van annyi de-
viáns gyerek, mert őket csak a rossz vonzza, hanem mert nem tudunk nekik elegendő pozitív perspektívát mutat-
ni! Ebbe nem lenne szabad lustán belenyugodni, mindenért a kamaszt hibáztatva.
„Az utolsó esély”
Ez az időszak az utolsó lehetőség arra, hogy az esetleg eddig elszalasztott szeretet-gesztusokat megtegyük felé. Az
elkövetett nevelési hibákat korrigáljuk. Ne önmagunk frusztrált, kihagyott életesélyeit akarjuk megvalósíttatni
általa.
Őt fogadjuk el, őt szeressük olyannak, amilyen. Ezzel tudunk a legtöbbet tenni érte, és ezt egész életével meghá-
lálja, ha kinő a kamaszkorból. Addig pedig sok türelem és nagy szeretet-tartalék szükségeltetik. Születésétől fogva
össze tud gyűlni a szükséges mennyiség. De el is tud sorvadni, ha felemészti a sok párkapcsolati és egyéb megol-
datlan életkonfliktus.
Erről se a serdülő tehet! Kíméletlen kritikájával gyakran ő készteti a környezetet arra, hogy az addig szőnyeg alá
söpört, megoldatlan helyzetekkel nézzenek szembe.
(Forrás: Kazimir Ágnes, gyermekpszichológus)
http://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/1583/eletkorok-pszichologiaja-a-kamaszkor)
Vekerdi Tamás: Kamaszkor körül (Forrás: Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül. Bp., Holnap Kiadó, 2000.)
A kamaszkor egy második születés, ahol lelki értelemben születik meg a kamasz, akinek önállósulnia kell. Kiala-
kul saját személyisége: a beszédmódja, a fizikai kinézete. Ez a születés is fájdalmas. Ha tudjuk, hogy az élet része,
akkor könnyebb elviselni. Ebben a korban edzőként vagyunk jelen. Önállóan kell csinálnia, mi csak a pálya szélén
szurkolunk (esetleg elkapjuk, ha nagy gond van). A kamaszkort megelőző évek már nem törölhetők ki. A kamasz
olyan, mint egy sündisznó. A tüskéket a szülők nagyon érzik, de a kamasz valahol mégis szeretetre vágyik. A
kamasznak vannak titkai! Ez nem az őszinteség ellen van, tiszteletben kell tartani. Néha hihetetlen teljesítményre
képes, máskor hanyag, lusta. Hangulatában hasonlóan hullámzó. (Néha híres feltaláló, máskor a következő órai
felkészülésére sem képes.) Ezeket a szélsőségeket pedig mindenkinek (a szülőnek, a pedagógusnak és a gyereknek
is) nehéz megélni. Sok idegi alapú betegség ekkor kezdődik.
Anna Freud (Sigmund lánya) mondta, hogy amíg változik a kamasz a szélsőségek között, addig nincs baj. Akkor
van probléma, ha megreked valamelyik szélső állapotban.
A kamasz lustasága fiziológiai állapot, hiszen a változás nagyon fáradékonnyá teheti. A lélektani krízisek nagyon
sok kérdést vetnek fel, amelyekre válaszolnia kell. A válaszok megtalálásához pedig idő kell. A merengés nagyon
fontos, mert a belső történéseket ilyen állapotban teszi meg – befelé figyel. A zene érzelmi stimulációt okoz, ezért
nem haszontalan.
Tanulás terén a kamasznak nagy szellemi kapacitása van. Megnövekszik a tanulási képesség, de a sok egyéb fela-
dat elviheti ettől. Itt is szélsőséges. Sokaknál itt kezdődik az igazi nagy olvasások korszaka.
Fontos kérdés a pályaválasztás: Ki és mit választ? És mi alapján: A szülő befolyása, vagy saját érdeklődés alap-
ján? Ha nem saját döntéséből választ, az hosszú távon rányomja a bélyegét az életére.
Napjainkban tapasztalható, hogy nem akarnak felnőni a kamaszok. Az oka lehet, hogy egyre kevesebb kívánatos
példát látnak maguk körül. Jobb nem dönteni, választani (jobb több egyetemet elvégezni, mint egy dologban el-
mélyülni). Nagyon kevesen döntenek később a házasság mellett, mert nehezen vállalják az örök hűséget. A ka-
maszkor vége egyre jobban kitolódik.
A kamaszkor kb. 12-18 éves korig tart, de nem korhoz köthető.
A szerelem először önszerelem – ki vagyok én, magamat szeretném jónak, szépnek látni… később idealizált sze-
relem (mindenkibe). Végül a szerelem az egyetlennek szól. A biológiai érés egyre korábban valósul meg, a szel-
lemi érés kitolódik. (Szülőként felmerülnek a kérdések, hogy mit engedek, milyen veszélyek vannak.) A biológiai
érettség és a testi szerelem hamarabb következik be, mint a pszichológiai.
13
Akik kis traumával, bizonytalanul élik meg a kamaszkort, a végére általában a nehézségek ellenére magukra talál-
nak. A harsányak a végére sokszor elbizonytalanodnak.
A feladat, hogy a felnőttek (főleg a szülők) jelen legyenek a kamasz életében (fizikailag), és figyeljenek rájuk.
Meg kell hallgatni, mi volt a suliban – sokszor azonnal. Később ugyanis már csak a „semmi” választ kapjuk.

AMIKOR FELSŐSÖK ELŐTT ÁLLUNK (11-14 ÉVESEK)

Itt már mindenki egyéniség. Mindenki másképpen tekint ránk, vannak, akik szemében hősök vagyunk, vannak,
akik félnek, vannak, akik a barátunkká szeretnének válni, de vannak olyanok is, akik szemében soha nem lehetünk
jók. Ne akarjunk görcsösen mindenki számára megfelelni, ne ez vezéreljen bennünket. Legyünk mindig önma-
gunk, viselkedjünk minél természetesebben, ne játsszunk szerepet.
Tanítani nem könnyű dolog, de csodálatos érzés. Nem kis figyelmet és koncentrációt igényel, hogy kézben tudjuk
tartani az órát elejétől a végéig. Ez egy másfajta igénybevétel, mint amihez szokva vagyunk, és hamar rá fogunk
jönni, hogy hihetetlenül fárasztó is. Egyszerre egy időben sok gyerekre, több irányba kell koncentrálnunk. Ehhez
jön, hogy mederben kell tartani az órát, ami a sok-sok, a témához szorosabban és kevésbé szorosan kapcsolódó
hozzászólás esetén nem is könnyű feladat. Igyekezzünk a témánál maradni, és gátat szabni a nem idevágó hozzá-
szólásoknak. Ilyenkor nyugodtan mondjuk, hogy elmesélhetik tanórán kívül, de az anyaggal próbáljunk meg az
előre elhatározott ütemben haladni. Figyeljük az egyes gyerekek arcán megjelenő visszajelzéseket (érdeklődés,
unalom, elkalandozás, bosszúság stb.). Ellenőrizzük a saját metakommunikációnkat (hogyan mozgunk, hol és
hogyan állunk, hogyan gesztikulálunk, hogyan beszélünk, mosolygunk-e, milyen a kisugárzásunk). Próbáljuk meg
külső szemlélőként megfigyelni magunkat, uralni az arcunkat és a testbeszédünket, de nem úgy, hogy az termé-
szetellenes legyen.
Betartani a 45 perces órakeretet nem könnyű. Minden osztály más és más. Előfordulhat, hogy néha úgy érezzük,
nem végeztük el, amit akartunk, máskor meg előfordulhat, hogy gyorsabban tudjuk megcsinálni, amit terveztünk,
és ki kell még tölteni az időt. A lényeg, hogy ilyenkor se rémüljünk meg, ne kapkodjunk, hanem beszélgessünk a
gyerekekkel, mert arra mindig kaphatók. Ezt a célt szolgálják a játékok is. Mindig legyen legalább egy a tarso-
lyunkban, amit ilyen esetben előhúzhatunk.
A kamaszokkal, bár még nem felnőttek, a legtöbb témáról felnőtt módon lehet társalogni, véleményük van min-
denről, okosak, tájékozottak, máskor pedig olyan éretlenül és érthetetlenül viselkednek, hogy nem lehet rájuk
ismerni. Figyelmük, aktivitásuk, érdeklődésük hullámzó, szinte naponta változik. Ebben a korban a lányok általá-
ban érettebbek, és követhetetlenül zűrzavaros lelki életet élnek. Egyik pillanatban kacagnak, gúnyolódnak, másik
pillanatban sírnak, megsértődnek, aztán újra hangulatot váltanak, és kezdődik minden elölről.
A fiúk idétlenkednek, tetszeni akarnak, durvák és kedvesek. Nem problémázgatnak sokat, szerintük az élet jóval
egyszerűbb, mint ahogy a lányok látják. Ez az első szerelmek, az elpirulások kora. Férfi rendőrök pedig készülje-
nek föl rá, hogy a lányok fele beléjük fog szeretni. Ezt pedig tudni kell kezelni! Ez a rajongás vagy szárnyakat ad,
vagy dacot vált ki. Tetteiktől, gondolataiktól a racionalitás távol áll, szinte kizárólag emocionálisan élik meg a
mindennapokat, fájdalmakkal és boldogsággal. A pillanat a legfontosabb, eszük ágában sincs gondolni a jövőre,
sőt talán még a holnapra sem. A néhány kivétel a valóban korához mérten komoly diák, ám ők ettől gyakran
olyannyira a peremre szorulnak, hogy már észre sem vehetők.
Erős bennük a közösségi érzés, a „bandázás”, tartozni akarnak valahová, ezért vagy „odacsapódnak”, vagy maguk
alakítják ki köreiket. Külön világot élnek, más tekintetben sem nagyon tűrik az irányítást, a beleszólást a társasá-
guk megválasztásába pedig végképp nem. Ha mégis megpróbálna egy felnőtt beavatkozni, azonnal titkosítják,
elhallgatják, letagadják. Ettől aztán még nagyobb értéke lesz a kortárscsoportnak, ugyanakkor komoly veszélyek-
be sodródhatnak. Általában ekkor szívják el az első cigarettát, kóstolják meg az első pohár alkoholt, vagy próbál-
ják ki a könnyűdrogokat.
Legtöbbjük egyedül csöndes, gátlásos, kifejezetten jól nevelt, udvarias, azonban csoportban mintha nem is ő len-
ne, bátrabbnak érzi magát, követi a csoportnormákat, a csoport vélt vagy valós elvárásait. Sokuknál úgy tűnik,
valahol elvesztek a belső erkölcsi értékeik. A kamaszt csak a csoportban betöltött szerep foglalkoztatja, saját fon-
tosságtudatuk, a bármi áron való megfelelés. Természetesen akadnak azért szép számmal olyan társaságok, akik
kulturáltan, a társadalmi normáknak megfelelő módon viselkednek. Ezzel a víg kedélyű, kissé hangoskodó közös-
séggel nincs is baj, hiszen megőrzik egyéni autonómiájukat a tagok, és jól szórakoznak, mulatoznak együtt anél-
kül, hogy akár másoknak, akár önmaguknak kárt okoznának.
Jellemző sajátossága még ennek a korosztálynak, hogy mindennel szemben kritikusak, és önmagukkal sem elége-
dettek. Óriási igazságérzetüknek többnyire hangot is adnak.
14
 1. Érezniük kell, hogy elfogadjuk őket, nem akarunk rosszat. Most különösen elzárkóznak a felnőttektől,
nagy munkába kerül ezt a gátat lerombolni, vagy legalább csak fellazítani.
2. Semmiképp se minősítsük őket (te rossz vagy, vagy ilyen, olyan), inkább kíséreljük meg befolyásolni a
cselekedeteiket. Ehhez az kell, hogy őszinte légkört teremtsünk, amelyben megértenek minket. Ügyeljünk
azonban rá, hogy ne adjunk nekik közvetlen tanácsokat, mert azokat nagy valószínűséggel nem fogják be-
tartani. A bűnmegelőzési kisfilmekben is azért mesél gyakran a kamaszoknak szóló történetekben egy
kortársuk, mert a tőle származó mondatok nagyobb eséllyel lelnek termékeny talajra náluk. Ha tehát in-
telmeket szeretnénk megfogalmazni, találjuk meg az osztályunknak megfelelő módját, tapasztaljuk ki,
hogy mire vevők, melyik módszer hatékony náluk.
3. A problémáikat ne bagatellizáljuk, legyünk empatikusak, gondoljunk arra, most mennek át a gyerekkorból
az igazi kamaszkorba. Segítenünk kell nekik, hogy ez minél zökkenő mentesebben valósuljon meg.
4. Tele vannak ambivalens érzésekkel mindennel kapcsolatban, az egész világ így tükröződik bennük, még
mi is.
5. Ne feledjük, hogy nagyon figyelnek. Kipróbálják, hol van a tűréshatár, mennyi közelséget vagy mennyi
sértegetést bírunk ki, mit csinálunk, ha haragszunk és mit, ha örülünk.
6. Leginkább a zene érdekli őket, az együttesek. Érdemes nekünk is tájékozódnunk, hiszen erről szívesen
beszélnek. Még a DADA program is könnyebben becsempészhető egy-egy rockzenész életrajzán keresz-
tül.
Értékelés
Fontos, hogy minden foglalkozás közben és után értékeljük a pozitív tevékenységeket, az együttműködést, a mun-
kafegyelmet. A negatívumok kiemelése nem ajánlatos, ebben a korban különösen érzékenyek a nyilvánosság (osz-
tály) előtt történő elmarasztalásra.
Kérdésfeltevés
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyerekek az iskolába kerülvén igen nyitottak és fogékonyak, minden ér-
dekli őket, rohamoznak a kérdéseikkel. Itt még nem gondolnak elutasításra, személyes elfogadásra, fel sem merül
bennük az esetleges kinevetés. Kíváncsiságuk ennél sokkal erősebb. Nem beszélve arról, hogy még – életkori
éretlenségükből következően – ilyen szempontból kevésbé sérülékenyek.
A kamasz ezzel szemben óvatos, egy aprócska kudarc (megjegyzés, legyintés, leszólás) hosszú időre bezárja, hát-
térbe szorítja érdeklődését. Egyre kevésbé kérdez, kommunikációs zavarokkal küzd, érzi, de nem tudja megfo-
galmazni a gondolatait, és ezért sokszor pökhendi, nagyképű, közönyös.
Sajnos a korábbi, a jelenleg éppen változóban lévő oktatási rendszer folyamatosan leszoktatta őket a kérdésekről.
A túlméretezett tananyag és az ehhez képest minimális, hozzárendelt óraszámok a pedagógust sietségre ösztönöz-
ték, ezért nem is nagyon szántak időt a gyerekek egyéni érdeklődésének kielégítésére (tisztelet a kivételnek). Ép-
pen ezért vált szükségessé a régi tananyag modernizálása, az új módszerek, a csoportmunka, a kisfilmek beemelé-
se a tananyagba. Minél kevesebb órát tartsunk frontális osztálymunkára építve!
A DADA program szerencsére lehetőséget biztosít rugalmasságával, sokszínűségével ahhoz, hogy merjenek és
tudjanak kérdezni. Rajtunk múlik csupán, hogyan használjuk ki ezt a lehetőséget.
KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA

A konstruktív pedagógia a 20. század végén született meg. Az egyén tudásában meglévő értelmező keretek feltá-
rásával és működésbe hozásával a már létező alapokra kívánja felépíteni az új ismereteket. A korábbi tudás át-
konstruálásával, a képességek, értelmező keretek átalakításával új struktúra jön létre.
Ehhez kapcsolódóan az oktatói attitűd is megváltozik. Az oktató feladata az értelmező keretek feltárása, a tudás-
rendszer átkonstruálásának segítése, az új rendszer megalkotása. Ennek érdekében az oktató párbeszédet kezde-
ményez a tanulókkal. A már meglévő értelmezési kereteket kitágítja, átalakítja, a megismerést aktívvá és tudatos-
sá teszi. A gondolkodás és a megértés kerül a középpontba. A befogadó így nem mások által feldolgozott infor-
mációk elfogadására kényszerül, hanem saját új tapasztalatait építi a már meglévő látásmódjához, világképéhez. A
konstruktív pedagógia arra törekszik, hogy az információk ne csupán halmozódjanak, hanem aktív értelmezési
formákká váljanak.
Az eredményes tanulás következtében tehát a régi struktúrák megerősödnek vagy módosulnak, alakulnak, de nem
jönnek létre ellentmondások a saját gondolkodási rendszerben. Ha ugyanis ellentmondás jön létre, akkor a diák

15
szükségszerűen kizárja az értelmezhetetlen új információt.3
A tanulók a tanárral és egymással is párbeszédet folytatnak, így megismerik egymás véleményét. Az ezen a mó-
don kialakított új jelentések egyike sem válik kizárólagossá, az egymással folytatott párbeszéd soha nem lehet
lezárt. A párbeszéd jelentősége az, hogy megtanítja a kritikai hozzáállást, és véleményalkotásra késztet.
Ahhoz, hogy sikeresen alkalmazzuk a konstruktivista módszereket, magunkat is alá kell vetni annak a folyamat-
nak, amelyet a tanításban alkalmazni szeretnénk: saját előzetes tudásunkat is meg kell ismerni – vallják a konst-
ruktivisták.4
Csapó Benő szerint: „A konstruktivizmussal kapcsolódik össze leginkább annak határozott kimondása, hogy a
tanulás nem a készen kapott tudás passzív befogadása, elsajátítása, hanem a tudás a környezettel való interakció
révén jön létre, 'konstruálódik' meg.”5
A tanulás tehát a konstruktív megközelítés szerint nem ismeretátadással szerzett szilárd tudásanyag memorizálása,
hanem önálló jelentésképzés, egy személyes új rendszer felépítése a már meglévő és az új ismeretekből. Az így
létrejövő konstrukció az újabb tanulás során folyamatosan változik, átalakul. A tudásrendszer dinamikus, követi a
személyiség és a környezet változásait. A használható tudás alkalmas az egész életen át való bővítésre, minden
életszakaszban működtethető.
ALAPELVEK
A tanulás típusait a konstruktivista didaktika az ismeretek befogadásának nehézsége alapján a következőképpen
határozza meg.
Ha a befogadandó információ és a meglévő struktúra között nincs ellentmondás, akkor a tanulás problémamentes.
Ebben az esetben a fő akadály a tanuló motivációjának hiánya lehet. Ha közömbös a megtanulandó anyag, akkor
nem történik meg sem az információ feldolgozása, sem a beágyazódása.
A második tanulási helyzetben a megtanulandó ismeret és az értelmezői keret között ellentmondás van. Ekkor az
új információ értelmezhetetlen, ezért a tanuló megpróbálja kizárni.
A tanulás során újra megpróbálkozunk az ismeret megértetésével és beépítésével, ehhez azonban fontos, hogy a
tanár és a diák is felismerje és meg tudja fogalmazni a problémát.
A hagyományos oktatás során a probléma leggyakoribb kezelése a magolás. A diák a számára értelmezhetetlen
anyagot erős motiváció hatására mégis megtanulja. Ez lehet jutalom vagy büntetés, de az így megtanult ismeret
nem stabil. Csak laza kapcsolatban áll a meglévő struktúrákkal, így nem épül be a hosszú távú memóriába, nem
felhasználható.
Ennek elkerülésére a tanítási folyamat átalakíthatja az információt úgy, hogy jobban illeszkedjen a tanuló értelme-
ző kereteihez. A tanuló is megpróbálkozhat a gondolkozási struktúrájába illeszkedő magyarázatok keresésével. A
konstruktív didaktika ezt a stratégiát kreatív mentésnek nevezi. A tanuló saját elméleteket dolgoz ki annak érde-
kében, hogy korábbi értelmezői kereteit a lehető leghosszabb ideig fenntartsa.
A tanárnak a diákok meglévő tudásából kell kiindulnia az új ismeretek átadásához. Az előzetes tudást mozgósítani
kell az új információk beépülése érdekében. A tanulóban kialakult, de a tudományos gondolkodásnak ellentmon-
dó, naiv értelmezői keretek feltárásával és átalakításával kell megteremteni a konceptuális váltások lehetőségét.
Tudatosítani kell saját világlátásukat, fel kell fedezni az ellentmondásokat. A gondolkodási struktúra megváltozta-
tásához állandóan szükséges kérdéseket feltenni, időt kell hagyni a belátásra, a problémák megbeszélésére.
Mivel a tanulók különböző előzetes tudással rendelkeznek, különbözőek értelmezői kereteik és képességeik is,
ezért szükséges a tanulási folyamat során a differenciálás. A tanárnak ismernie kell a különbözőségeket, a motivá-
ciókat, képességeket.
A konstruktív szemlélet szerint minden képesség hátterében egy kiépített tudásrendszer van. Nem születhet képes-
ség ismeretek nélkül, de az ismeretek megléte nem biztosíték a képességek kialakulására. A tudás megszerzése
nem a tanárban, hanem a tanulóban zajló folyamatok eredménye. A diákokat kritikus viszonyulásra kell biztatni,
önmagukkal és a világgal szemben való reflektív hozzáállásra. A tanulási folyamatnak a résztvevői aktivitásra kell
irányulnia. A problémamegoldás során át kell látnunk a helyzetet, döntéseket kell hoznunk, cselekvéssorozatot
kell megterveznünk és kiviteleznünk. A korábban megszerzett tudást kell felhasználnunk.
A hosszú távú tanuláshoz mindenképpen szükséges az információk ismétlése, újabb kontextusokba helyezése,

3
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest, 2005., 30. oldal
4
A pedagógusok gyakorlati mesterségbeli tudása. Egy felmérés tanulságai, Iskolakultúra, 1999/9.
5
Csapó Benő: Tudás és iskola. Műszaki Könyvkiadó, 2004., 21. oldal
16
gyakorlati felhasználása.
STRATÉGIÁK, MÓDSZEREK
Módszeren a tanuló és a tanár tevékenységeinek az oktatásban ismétlődő összetevőit értjük (előadás, magyarázat,
vita, projektmunka). A módszer tartalom nélküli utasítás, amelyben az egymást követő lépések meghatározzák a
feladatmegoldás szerkezetét. A módszer alkalmas arra is, hogy elméleti tudást hordozzon. Ha a módszert tarta-
lommal töltik meg, tevékenység jön létre.
A stratégia a célok elérésére szolgáló módszerek rendszere. A tanulási stratégia kerete a kritikai gondolkodás RJR
modellje (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás), mely a konstruktív pedagógia tanulásszemléletére épül.
Ráhangolódás
A tanulás első szakasza a ráhangolódás, az előzetes ismeretek felidézése, a figyelem, az érdeklődés felkeltése. A
megszerzett tudásnak szervesen be kell épülnie a korábbról meglevő információk közé, hiszen csak így válhat
gyakorlatban alkalmazhatóvá és hosszú távúvá.6
Jelentésteremtés
A jelentésteremtés célja az új információk befogadása a személyes jelentések konstruálásában, a figyelem fenntar-
tása. A megértési folyamat nyomon követése azért fontos, mert saját megértési folyamataik értelmezésével a tanu-
lók aktívan tudják illeszteni az új információkat a régiekhez. Ez a folyamat is a tudás személyességét hangsúlyoz-
za, ezért eltér a hagyományos ismeretátadó módszerektől.7
Reflektálás
A tanulók tudásának, készségeinek megszilárdítása során az új információkat a meglévőkhöz kapcsoljuk, rögzít-
jük. Az új ismeretek a már meglévő sémákba épülnek, az átalakult értelmezői keretek megszilárdulnak. Nem arról
van szó, amit a hagyományos pedagógiában ismétlésnek nevezünk, hanem a személyes tudás kialakulásáról. Az új
információk beépülése is interakciókban történik.
Az alábbi módszerek a tanulási folyamat megfelelő szakaszaiban hatékonyan segítik az új tapasztalatok beépülé-
sét, a konceptuális váltások kialakulását.
LISTAKÉSZÍTÉS
Ráhangolódás
A tanulóknak minél több információt kell összegyűjteni az adott témával kapcsolatban.
JÓSLÁS
Ráhangolódás
A tanulók elvárásokat fogalmaznak meg a rendelkezésükre álló kevés információ birtokában. A hipotéziseket a
tanulási folyamat végén összevetik a ténylegesen tapasztaltakkal, végiggondolják, miben volt igazuk, miben té-
vedtek és miért.
FÜRTÁBRA, PÓKHÁLÓ ÁBRA, CÍMMEDITÁCIÓ
Ráhangolódás
A tanulók egy központi fogalom vagy kifejezés köré szavakat, kifejezéseket írnak, ami eszükbe jut az adott témá-
ról. Mindent írjanak le, ami eszükbe jut, ezután kezdjenek el összefüggéseket keresni a felírtak között. Az a cél,
hogy kíváncsivá tegye a tanulót, motiválja a további munkára, elősegítse a saját jelentésteremtést. Csoportmunká-
ban, párban vagy egyénileg is végezhető.
TTM-TÁBLÁZAT
Ráhangolódás, jelentésteremtés
A csoport egy csomagolópapírra táblázatot készít, melynek a fejlécében a következő kifejezések állnak.
Tudom, Tudni akarom, Megtanulom
Amiben mindenki biztos, azt a vezető a táblázat első oszlopába írja. Azokat a felvetéseket, amelyekkel kapcsolat-
ban nem egyeznek az előzetes információk, amelyekben nem értenek egyet, a táblázat második oszlopába írják. A
feldolgozás során megszülető válaszok kerülnek a harmadik oszlopba. Ezek a hiányzó információk, amelyekben a
6
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest, 2005., 82-84. oldal
7
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest, 2005., 85-86. oldal
17
feladat kezdetén bizonytalanok voltak.
KETTÉOSZTOTT NAPLÓ
Ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás
A tanulók a napló bal oldalára olyan részleteket jegyeznek fel a feladatból, amelyek megragadták a figyelmüket.
Ez lehet bármi, ami szerintük jelentőséggel bír, vagy valamiért érdekes. A napló jobb oldali hasábjába a kiválasz-
tott részlettel kapcsolatos észrevételeiket, a lehetséges jelentéseket vagy kérdéseket írják. A közös munka során
olvassák fel a kérdéseiket abban a sorrendben, ahogy leírták őket.
A személyes reagálást segíti elő. Előtérbe kerül a szubjektív jelentésteremtés. A tanár válaszol a felvetésekre,
közbekérdez. Összeírhatják azokat a kérdéseket, amelyek többekben felmerültek. A napló alapján beszélgetést
kezdeményezhetünk.
RAFT, KREATÍV ÍRÁS
Jelentésteremtés
A tanulók ugyanarról a témáról különböző szerepekben gondolkodnak. A feladat neve angol betűszó.
R(ole) – szerep
A(udience) – hallgatóság
F(orm) – műfaj
T(ime) – idő8
Első lépésben kijelölünk egy témát, amely az egész csoport számára fontos vagy érdekes lehet, majd a tanulók
ötleteket gyűjtenek, hogy kinek a szemszögéből lehet mondanivalójuk. Ezután azokat a személyeket választják ki,
akikhez beszélni fognak.
A műfaj meghatározása is közös feladat, lehet riport, novella, tragédia, komédia, levél, hivatalos irat vagy napló-
részlet. Az írásra legalább 20-30 perc idő szükséges. Az elkészült műveket az egész csoport előtt vagy kis csopor-
tokban mutathatják be, később a legjobb alkotásokat közzétehetik.
VÁNDORLÓ CSOPORTOK
Jelentésteremtés
A tanár öt-tíz kifejtendő témakört egyesével felír csomagolópapírokra. A terem különböző pontjain a falra vagy az
asztalokra helyezi a papírokat. Minden csoport kap egy témát, melynek ő lesz a felelőse. Hozzáfognak saját kér-
désük megválaszolásához vagy témakörük kifejtéséhez. A közösen kidolgozott választ felírják a papírra, majd
tovább haladnak a következő papírhoz. A következő állomáson elolvassák a kérdést, és az előző csoport által ki-
dolgozott választ, majd megpróbálják kiegészíteni, vagy ha valami nem érthető, akkor felírják a kérdéseiket.
Amikor a csoportok körbejártak, és visszaértek a saját témájukhoz, akkor elolvassák a többiek kiegészítéseit, kér-
déseit, és megpróbálnak rájuk reagálni, válaszolni. Ha vita merül fel, lehetőséget kapnak saját álláspontjuk meg-
védésére, megpróbálnak közös álláspontot kialakítani.
SARKOK
Jelentésteremtés, reflektálás
A tanulóknak egy adott felvetéssel kapcsolatban ki kell alakítaniuk álláspontjukat. A véleményüket írásban kell
rögzíteniük, majd a tanár kialakítja a lehetséges véleményekből a „sarkokat”. A hasonló véleményűek egy helyre,
a terem egyik sarkába csoportosulnak. Miután összegyűltek, közösen ki kell dolgozniuk a közös álláspontot, me-
lyet érvekkel támasztanak alá. A kész érvrendszer előadására egy szóvivőt választanak a csoportok. A szóvivő
ismerteti a közös álláspontot, majd a többi csoport tagjai reagálhatnak, kérdéseket tehetnek fel. A tanár vitaindító
kérdéseket tehet fel. Ha valakit meggyőztek egy másik álláspont helyességéről, átmehet egy másik sarokba bár-
mikor a vita közben. A vélemények megismerése után a tanulók egyénileg lejegyzik saját véleményüket, érveiket.
T-TÁBLÁZAT
Jelentésteremtés, reflektálás
A tanulók a táblázatban ellentétpárokat gyűjtenek a különböző nézőpontok megmutatása céljából.

8
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest, 2005., 214. oldal
18
 Probléma

IGEN NEM

érvek érvek

DISPUTA
Reflektálás
Egy vitatható kérdéssel vagy tételmondattal kapcsolatos érvek kifejtése a feladat. Az érvek és cáfolatok össze-
gyűjtése után kihúzzák az érvelő és cáfoló csoportokat. Az egyik csoport az állítás mellett, a másik ellene foglal
állást. A vitát három bíró figyeli, akik jegyzőkönyvet készítenek, majd eldöntik, hogy melyik csapat vitatkozott
ügyesebben.
Először az egyik csapat első tagja érvel a csoport álláspontja mellett három percben, majd a másik csoport egy
tagja kérdéseket intéz hozzá, amire válaszolhat. Erre összesen két perc áll rendelkezésre. Ezután ugyanez történik
fordítva.
Az első forduló után a csapatok jegyzőjük segítségével összegzik az eddig elhangzottakat, majd a csapat második
tagja összegzi az eddigieket, és újabb érveket sorakoztat fel újabb három percben. Természetesen ezt megteszi a
másik csapat is, szintén három perc alatt. Végül a bírák döntést hoznak, mindenkinek egy szavazata van, amivel
az általuk jobb vitázónak talált csapatot támogathatják.
KILÉPŐKÁRTYA
Reflektálás
A tanár kioszt minden résztvevőnek egy kártyát, amelyre a tanulók ráírják, hogy mivel bővült tudásuk, megfo-
galmazzák azokat a kérdéseket, amelyekre nem kaptak választ, tapasztalataikhoz személyes megjegyzést is fűz-
hetnek. A tanár válaszolhat a feltett kérdésekre, az érdeklődőknek tájékozódási forrásokat ajánl, a személyes meg-
jegyzésekre reagál, megbeszéli a csoporttal a történteket.
Segédanyag: Bacskay Bea – Lénárd Sándor – Rapos Nóra – L. Ritók Nóra: Kooperatív tanulás (Oktatási prog-
ramcsomag a pedagógusképzés számára. Educatio Kht., Bp., 2008., 214-227. o.)
A KOOPERATÍV TANULÁS
A tanulás a konstruktív pedagógiai felfogás szerint akkor a leghatékonyabb, ha közösségben történik. A közösségi
munka ugyanis mozgósítja azokat a képességeket, amelyek egyéni tanulással nem lépnek működésbe. Az aktivitás
fokozódásával a tanulás hatékonysága is nő.
A bemutatott módszerek bármilyen tartalmat közvetíthetnek, azaz bármely tárgy tanításához felhasználhatók.
Természetesen hiba lenne a kooperatív technikát kizárólagossá tenni, hiszen vannak olyan tananyagtípusok és
diáktípusok, amelyek és akik esetében egy másik módszer alkalmazásával nagyobb sikert érhetünk el.9
A kooperatív tanulás négy alapelve:
Az építő egymásrautaltság
Az egyéni felelősség
Az egyenlő részvétel
A párhuzamos interakció
A valódi kooperatív munka Kagan szerint az, ahol egyszerre mind a négy alapelv érvényesül.10
AZ ÉPÍTŐ EGYMÁSRAUTALTSÁG
Az egymásrautaltság hiányában individuális módszerről beszélünk. Ebben az esetben nincs összefüggés a résztve-
vők eredményei között. Azok, akik jól teljesítenek, előnybe kerülnek, de a siker ekkor nem mások kárára született,
a többiek eredményét nem befolyásolta.
A diákok csoporton belül is hajlamosak a versengésre, de a siker ekkor nem mások kárára születik.

9
Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Ökonet Kft., 2004., 16. oldal
10
A kooperatív tanulás négy alapelve (http://www.arts.u-szeged.hu/magyar/magyarny/letoltheto_seged/A_kooperativ_tanulas_negy_alapelve.doc)
19
A negatív egymásrautaltság eredménye a versengés. Az életben ez a leggyakrabban előforduló helyzet, mert a
rendelkezésre álló források korlátozottak. Valakinek a sikere mást rosszabb helyzetbe hoz. Például egy felvételi
helyzetben senki nem fog információkat átadni, mert ha a másik jó eredményt ér el, az ő esélyei csökkennek.
Építő egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének és csoportok fejlődése pozitív összefüggést mutat. Ez
azt jelenti, hogy az egyén fejlődéséhez a másik fejlődése is szükséges, az egyik csoport sikere a másik csoport
sikerétől is függ. Az építő egymásrautaltság mértéke befolyásolja a csapattagok egymás iránt tanúsított segítő
magatartását. Az egymásrautaltság erősödésével a kooperatív magatartásformák megjelenése is növekszik.
Az építő egymásrautaltságnak erős és gyenge változata van.
Az egymásrautaltság akkor a legerősebb, ha a csoport sikere mindegyik tag sikerétől függ, bármelyik tag sikerte-
lensége mindenkire hatással van. A csoport tagjai ebben az esetben erősen motiváltak társaik sikerében is, mert a
csoport sikere egyenlő mértékben függ minden tagtól, így erős építő egymásrautaltság érvényesül.
Az építő egymásrautaltság gyenge, ha a tagok hozzájárulása nem azonos mértékben fontos, az eredmény a tagok
munkájának átlagából jön létre. Ezekben az esetekben kisebb a valószínűsége, hogy a gyengébb teljesítményt
nyújtó tagok megfelelő támogatást kapnak. Lehetséges, hogy a csapatnak kevesebb energiáját igényli a jól teljesí-
tő tagok biztatása, mint a gyengék felzárkóztatása.
Az építő egymásrautaltság kialakítható megfelelő feladatszerkezetekkel, szabályrendszerekkel. Például a csapatok
nem dolgozhatnak a következő feladaton, amíg minden tag be nem fejezte a saját feladatát.
Az építő egymásrautaltság az értékelési módszerekkel is fokozható. Például a csapat pontszáma véletlenszerűen
kiválasztott tagok pontszámától függ, vagy a legalacsonyabb pontszámot tesszük meg a csapat pontszámának.
AZ EGYÉNI FELELŐSSÉG
Az egyéni felelősségtudat a kooperatív munka sikeréhez is elengedhetetlen. Abban az esetben, ha a csoportot nem
egyénenként értékeljük, és a tagokat nem tesszük felelőssé azért, hogy hozzájáruljanak a munkához, akkor az
egyéni felelősség nem jelenik meg. Lesznek, akik kimaradnak a munkából, nem járulnak hozzá a csoport sikeré-
hez.
A kooperatív módszerek lényege, hogy az egyéni felelősség igényét is erősítsék. Az egyéni felelősségvállalás
mértéke a feladat tartalmától és az alkalmazott módszertől is függ.
A pontfelelős módszerben a csapat valamennyi tagjának teljesítményét összeadva vagy átlagolva születik meg a
csapat eredménye. A tagok az értékelés során tudják, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a csoport sikeréhez a
saját pontszámával.
A részben felelős módszerben a tagok azonos témán dolgoznak, de munkamegosztás van közöttük, és mindenki
egy részfeladatért a felelős. A felelősség úgy jelenik meg, hogy a csapat által befejezett munkát részfeladatonként
értékeljük, tehát mindenki a feladat pontosan meghatározható részéért vonható felelősségre.
Az egyéni felelősség kialakításának megalapozásához a legfontosabb, hogy a csapat tagjai ismerjék a többiek
teljesítményét. A csapat értékelése során tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni teljesítményeket,
mert két szélsőséges magatartásforma alakulhat ki:
Potyautasnak hívjuk az olyan tagokat, akik semmit nem tesznek a feladat megoldásáért, csak élvezik a csapat tel-
jesítményének eredményét.
Az igavonók jóval többet dolgoznak, mint saját feladatuk, a többiek feladatát is felvállalják. Meg kell tanítani,
hogy ez sem jó magatartás, mert elősegíti, hogy mások kivonják magukat a munkából, és ezzel akadályozzák a
fejlődésüket.
A közös értékelés azt a veszélyt hordozza, hogy mindenki a saját képességeinek megfelelő stratégiát választja. Ha
valaki ügyesebb, kreatívabb, akkor arra a következtetésre juthat, hogy az a leghatékonyabb, ha maga csinál meg
mindent. Ha azonban kevésbé ügyes vagy motivált, akkor biztosabb sikert jelent, ha mások dolgoznak helyette.
Az egyéni felelősség megjelenésével mindenki személyes teljesítményétől egyformán függ az eredmény, nemcsak
a saját, hanem a többi tag értékelésénél is figyelembe veszik az egyéni teljesítményt is.
A PÁRHUZAMOS INTERAKCIÓ
A frontális oktatás során általában egyetlen megnyilatkozás zajlik egy időben, a szereplők egymás után lépnek
színre, az egy tanulóra eső aktív részvételi idő nagyon rövid.

20
A kooperatív tanulás során a résztvevők között egyidejű interakciók valósulnak meg. Ez nagy mértékben növeli a
hatékonyságot. Annak eldöntésére, hogy éppen egyidejű interakciók zajlanak-e, fel kell tenni magunkban a kér-
dést: „Az adott pillanatban az osztály hány százaléka aktív résztvevője az eseményeknek?”
A párhuzamos interakciók nagy figyelmet igényelnek a tanár részéről, mert nyomon kell követnie az eseménye-
ket, és a munkával járó rendezetlenséget is kezelni kell.
AZ EGYENLŐ RÉSZVÉTEL
A tanulás folyamatában a tanulóknak egymással és a tananyaggal is kapcsolatba kell kerülniük. A folyamatban
való önkéntes részvétel heterogén csoportban egyenlőtlen részvételt eredményez. A motiváltabbak aktívabban és
nagyobb mértékben vesznek részt. A csoport látszólag érdeklődik és követi az eseményeket, de ha alaposabban
megvizsgáljuk, akkor mindig ugyanaz a néhány ember szerepel. A párban végzett munka során a párhuzamosság-
ra kell törekedni, de a részvétel egyenlősége általában ebben az esetben sem valósul meg. A legtöbb párosban az
egyik fél többet dolgozik, mint a másik.
Megoldást kínálnak az olyan módszerek, melyek a munkamegosztás elvén működnek. A munkamegosztás leg-
jobban feladatkörök kialakításával érhető el. A munkamegosztás mindenkit a feladat egy részletéért tesz felelőssé.
Mindenkinek felelősséget kell vállalnia partnere, csapattársai előtt. A munkamegosztás erősíti a személyes fele-
lősséget, és a részvételt is kiegyenlítettebbé teszi azzal, hogy mindenki a feladatnak más, nagyjából egyenlő nagy-
ságú részét oldja meg. A képességek különbségei miatt érdemesebb a képességek szerinti, mintsem az egyenlő
szétosztást alkalmazni. A szerepelosztás részvételi normákat alakít ki, de a működtető szerepkörök az ismeret-
szerzés szempontjából nem biztosítanak egyenlő részvételt.
A részvétel szoros összefüggést mutat a sikeres tanulással. Az aktív részvételt tanúsítók nagyobb valószínűséggel
tanulnak.11
CSOPORTMUNKA

Az emberek mindennapi tevékenységeik végzésekor, társas interakcióikban csoportokba szerveződnek, amelyek-

ben a mindenki által elfogadott csoportnormákat szem előtt tartva egy közös cél érdekében tevékenykednek. A
csoportalakítás fő előnye az egyénileg birtokolt erőforrások koncentrációjában rejlik. A csoport több, mint egyé-
nek összessége, összetartó ereje függ az egyének közötti szimpátia mértékétől és attól, milyen mértékben segíti a
csoport az egyént saját céljai elérésében. Erőforrásaik legalább egy részének megosztása által az emberek olyan
javakra tehetnek szert, amelyekre egyénként nem lenne lehetőségük. A közös javak iránti igény teszi lehetővé
egymással kapcsolatban nem álló egyének számára, hogy el tudják képzelni magukat közös helyzetekben, és en-
nek alapján azonosítani tudjanak egy közös cselekvésmódot, amelyben elvárásaik találkozhatnak.12
Minél nagyobb a közös jó értéke, és minél kevésbé hozzáférhető a csoport határain kívül, annál inkább függenek a
tagok a csoporttól. Az általánosan erős függőségű tagokkal rendelkező csoportok többet követelhetnek tagjaiktól a
közösségi kötelezettségek terén, mint a kevésbé függő tagokkal rendelkezők. Minél nagyobb mértékben járulnak
hozzá a tagok erőforrásaikkal a csoport céljaihoz, annál erősebb a csoport szolidaritása.13
A csoport jellemzői:
A tagok interakcióban állnak egymással.
Normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit.
A tagokban célok és érdekek kölcsönös összefüggésének tudata él.
A tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik.
CSOPORTALAKÍTÁS
A csoport létrejötte szerint lehet:
Véletlenszerűen létrehozott
A véletlenszerű csoportalkotás mellett szóló érv, hogy semmilyen részrehajlás vagy sértődés nem történhet, a
tagok sok különböző helyzetben fejleszthetik és tanulhatják meg hasznosítani kooperatív képességeiket.
Hátránya, hogy előfordulhat, hogy a véletlen nem szerencsésen alakítja a csoportokat, és egy összetett feladat
elvégzésekor az egyik csoportba sok jó képességű tag kerül, a másikba gyengébb képességűek, akiknek ez ku-
darcélményt eredményez.

11
Kooperatív tanulás, Nyugat-Magyarországi Egyetem 2010. (http://pszk.nyme.hu/attachments/198_kooperativ_tanulas.pdf 24-28. o.)
12
Schelling, Thomas C.: The Strategy of Conflict. Harvard University Press, 1960.
13
Hechter, Michael: A nacionalizmus megfékezése. In: Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény, Budapest, Rejtjel Kiadó, 2004.
21
Rokonszenvi választáson alapuló
A legtöbb esetben a résztvevők a rokonszenvi választást kezdeményezik, de a csapatépítés során ezt el kell kerül-
ni, mert a korábban meglévő kapcsolatok erősödése mellett nem szolgálja új kapcsolatok kialakítását. A legrosz-
szabb esetben kiközösítéshez és a csoport széteséséhez is vezethet.
Irányított csoportalakítással létrehozott
Az irányított csoportalkotás ellen sok módszertani érv szól, de mi mégis javasoljuk az alkalmazását, mert a sok
készséget és bonyolult problémamegoldást igénylő feladatoknál fontos, hogy minden csapat tagjai rendelkezzenek
a feladat megoldásához szükséges kompetenciákkal. Természetesen előzőleg a vezetőnek alaposan meg kell is-
mernie a csoportot, és figyelnie kell, hogy semmilyen hátrányos megkülönböztetést ne érezhessenek a résztvevők.
A csoport a résztvevők szempontjából lehet:
Homogén (egynemű)
Homogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok az adott feladatot tekintve, azaz valamilyen
meghatározott szempontból közel azonos szinten állnak.
Heterogén (különböző)
Heterogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok a fent említett szempontból erőteljesebb elté-
rést mutatnak. A kooperatív munkához heterogén csoportok kialakítása a legkedvezőbb, de lehetnek olyan célok,
amelyek ezt felülbírálják. A heterogenitást különböző módon érhetjük el.
A kooperatív munkához heterogén csoportok kialakítása a legkedvezőbb, de lehetnek olyan célok, amelyek ezt
felülbírálják. Vitatott, hogy a heterogenitást milyen módon célszerű létrehozni. Véletlenszerűen válogassuk össze
a csoportot, és gyakran változtassuk a csoportok összetételét, vagy tervezzük meg gondosan a csoportokat, ezzel
olyan együttműködési környezetet teremtve, amelyet a legkedvezőbbnek ítélünk a teljesítmény szempontjából?
A csoportokban betöltött szerep az egyén személyiségétől függ, meghatározása fontos a csoportalakításnál.
MEDDIG ÉRDEMES EGY CSOPORTOT EGYBEN TARTANI?
Ha a csoportokat véletlenszerűen állítjuk össze, rendszeresen újra kell szervezni azokat, különben vesztes csopor-
tok alakulhatnak ki. A gondosan összeválogatott csoportok sokáig maradhatnak együtt, de ha a csoport jól műkö-
dik, akkor is érdemes új csoportokat kialakítani időnként. Még akkor is, ha ez ellen a tagok tiltakoznak. Ez teszi
lehetővé, hogy új helyzetekben is kipróbálják frissen szerzett tudásukat és társas képességeiket. A jól szervezett
csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend-alakító hatással van a csoporttagokra: együtt gondolkodás,
alkalmazkodás, összefogás, érvelés, meggyőzés, a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása, az
összetartozás élményének személyes megtapasztalása.
MUNKASZERVEZÉS
A kooperatív munka során nagy szerepet kap a tagok közötti kapcsolat, így a munkaszervezés is fontos része a
vezetői feladatnak. A figyelem felkeltése és fenntartása, az utasításátadás és ellenőrzés megfelelő szabályok kiala-
kításával megkönnyíthető. A kooperatív munka sikeres irányításának fontos eleme, hogy világosan közöljük a
résztvevőkkel, hogy mit várunk tőlük, előre ismertessük a sikeres működéshez szükséges viselkedést. Fogalmaz-
zuk meg a csoportok működésének szabályait és az egyes tagok egyéni kötelezettségeit. A szabályok legyenek
pozitívak, betarthatóak, és ne legyen túl sok szabály.
Csöndjel
Megállapodunk egy néma jelben, amelynek a hatására mindenki azonnal abbahagyja azt, amit éppen csinál, a
vezetőhöz hasonlóan mutatja a jelet (például kézfeltartás), és a vezetőre figyel. Amikor mindenki csatlakozik, a
rend minden hangos szó nélkül helyreáll. A fiatalok szeretik és szívesen alkalmazzák a csöndjelet. Nemcsak a
vezető, hanem bármelyik csoporttag is kezdeményezheti a jelet.
Elhelyezés
Fontos szempont, hogy egy csoporton belül a tagok egyforma könnyedséggel kapcsolatba tudjanak kerülni vala-
mennyi csoporttársukkal. A csoportok olyan távol legyenek egymástól, hogy ne zavarják egymást. A csoportveze-
tő könnyen tudjon kommunikálni minden csoporttal.

22
Az anyagok és eszközök szétosztása
Alakítsunk ki hatékony technikát arra, hogyan osszuk szét az eszközöket, feladatokat. Amikor csak lehet, egyidejű
irányítást kell alkalmazni az anyagok szétosztásában, ehhez azonban pontos tervezés és felkészülés szükséges. Az
előzetesen kialakított szabályok sokat segíthetnek a gördülékeny munkaszervezésben.
Csoportszerepek
A csoportmunka során a csoport minden tagjának részt kell vennie a feladatmegoldásban. A csoportszerepek ki-
osztásával a csoport elkerülheti, hogy csak néhányan dolgozzanak, a többiek kimaradjanak a munkából, és csak
élvezzék az eredményt.
Értékelés
A munkafolyamat befejezése után elengedhetetlen az értékelés, amely az egyéni és csoportos önértékelést és a
tanári értékelést is magában foglalja. Az értékelés során tudatosul a munkafolyamat, rögzülnek az új ismeretek, és
korrigáljuk a helytelen módszereket, hibás megoldásokat.
CSOPORTVEZETÉS
Többféle vezetői stílus alakítható ki, ez meghatározza a csoportmunka hatékonyságát.
Demokratikus: a vezető jelenlététől függetlenül egyenletes teljesítmény
Autokratikus: a vezető jelenlétében magas a teljesítmény, távollétében szétesik a csoport
Szabadjára engedő: integrálatlan csoport, alacsony teljesítmény14
A vezetői alapbeállítódások szorosan kapcsolódnak a vezetői stílushoz.
Feladatorientált: a hatalom eszköz a cél elérésére.
Önmegvalósításra törekvés, sikerorientáció, az adott helyzet kontrolljának szükséglete vezérli.
Hatalomorientált: a hatalom maga a cél.
Kudarckerülés, kompetitív (versengő) beállítódás, alacsony frusztrációtűrés, agresszív konfliktuskezelés jellemzi.
Kapcsolatorientált: az érzelmi szükségletek kielégítése a cél.
A bizonytalanság túlkompenzálása jellemzi.
A jó vezető demokratikus és feladatorientált beállítottságú. Törekednie kell a pozitív érzelmi viszonyulás kialakí-
tására, de nem lehet ez az elsődleges célja, mert ez akadályozhatja a valódi célok megvalósítását. Fontos, hogy
saját élmények által szerzett tapasztalatok és ismeretek segítsék abban, hogy magasabb fokú önismerettel rendel-
kezzen. Az adott csoport működését serkentő és gátló tényezők megismerése szintén alapvető a hatékony munka
szempontjából (interperszonális történések, polarizáció a csoportban, csoportdinamikai folyamatok).
A CSOPORT FEJLŐDÉSE
A csoport működése során mindenkinek felkínál egy funkciót, amelynek teljesítését az egyéntől elvárja. A státus a
kapcsolatrendszerben elfoglalt pozíció. A szerep az ebben a pozícióban lévő személy viselkedésére vonatkozó
normák és elvárások összessége. Mindegyik státushoz tartoznak szerepek, Bales felosztása szerint ezek lehetnek:
Konstruktív szerepek: csoportintegráció, feladatteljesítés
Diszfunkcionális szerepek: bohóc, periféria
Feladatorientált szerepek: cél elérése
Kapcsolatorientált szerepek: csoportstruktúra fenntartása15
Az egyének a csoporton kívül gyakorolt szerepeiket hozzák a csoportba, ezért a csoport egységének létrejötte
hosszú folyamat.
1. A szerepek egyeztetése
Tekintélykeresés, a célkitűzés igénye.
Rivalizálás.
A kölcsönös egymásra utaltság felismerése.
Az együttműködés kialakítása.
2. A kapcsolatok kialakulása

14
Lewin, Kurt: Csoportdinamika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975.
15
Pataki Ferenc: Csoportlélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980.
23
 Párképződés, klikkek kialakulása.
A csoportfeladattal szemben a személyes igények megjelenése.
3. Szabályképzés
Közös élmények, a „mi” tudat kialakulása.
A csoportkohézió megerősödése.
4. Feladatteljesítés
Többféle módja van, hogy kialakítsuk és fenntartsuk az együttműködés vágyát.
Csapatépítés
Ami esetleg elfecsérelt időnek tűnik, valójában olyan többszörösen megtérülő befektetés, amely megfelelő társas
környezetet teremt ahhoz, hogy a csoportok a lehető leghatékonyabban működhessenek. Ha sikerül kialakítanunk
a pozitív közösségtudatot, a kölcsönös bizalmat, szeretetet és megbecsülést a csoportokban, akkor olyan környe-
zetet teremtünk, amely a leghatékonyabb munkát teszi lehetővé.
Kooperatív feladatok
A kooperatív módszerek alkalmanként erős versengést teremtenek a csoportok között, máskor a csoportok közötti
együttműködésre indítanak. Az értékelési módszerek és a feladatok szerkezete együttesen döntik el, hogy a cso-
portok között versengés vagy együttműködés alakul ki. A feladat szerkezete akkor kooperatív, ha a rábízott fela-
datot senki nem tudja egyedül megoldani. A kooperatív feladatok leggyakoribb változatában a feladatot csoport-
munkával lehet megoldani, vagyis csoporttársai segítsége nélkül egyik tag sem tudja elvégezni a saját feladatát.
Egy másik változatban a csoporttagoknak ahhoz, hogy teljes legyen a kép, bele kell adniuk a maguk részét a kö-
zösbe.
Ha olyan módszereket alkalmazunk, amelyekben a feladatok szerkezete nagyon pontosan meghatározott, akkor a
feladat fejletlen kooperatív készségekkel is megoldható. Ha viszont összetett kooperatív projektekben dolgoznak,
akkor segítségre szorulnak, megtanulják, hogyan figyeljenek egymásra, hogyan oldják fel a konfliktusokat, ho-
gyan osszák be teendőiket, miként ne kalandozzanak el a kitűzött feladattól, és hogyan bátorítsák egymást. Nem
pusztán tanulnak a készségekről, hanem elsajátítják azokat. A valóságban a társas készségek gyakran helyzetfüg-
gőek, és nehéz őket más helyzetre átvinni. Ha például valaki az egyik csoportban megtanulja elvégezni a feladata-
it, nem biztos, hogy egy másik csoportban is képes ugyanerre. Hogy e készségének igazán birtokába jusson, ahhoz
számos csoportban kell alkalmaznia.
Az egyes csoportok közötti munkamegosztás lehet kooperatív, kompetitív vagy akár egymástól teljesen független
is. Például az egyik csoport munkája hozzájárulhat ahhoz, hogy egy másik csoport elérje a célját, vagy éppen
mindkét csoport azonos feladaton dolgozva versenghet egymással. A csoportok közötti munkamegosztás akkor
érvényesül, ha minden csoport munkájának eredménye teljesen egyedi módon járul hozzá a közös célhoz.
Motiváció, értékelés
Nagyon fontos a megfelelő motiváció kialakítása, ehhez megfelelő vezető mellett elég lehet a munka és a siker
öröme is. A külső motiváció sok esetben éppen a közös munka által nyújtott örömöt veszi el.
Jutalmazhatunk egyes személyeket, egy-egy csoportot, vagy megjutalmazhatjuk az egész közösséget is. Ha egyes
személyeket jutalmazunk, versengés alakul ki. A gyengébbek újra és újra kudarcot szenvednek. Ha az egyéneket
fejlődésük szerint jutalmazzuk, individuális jutalmazási rendszert alakítunk ki, melyben a résztvevők nem érzik az
egymással való versengés szükségességét, főleg akkor nem, ha értésükre adjuk, hogy mindenki képes a fejlődésre
és az elismerés kivívására. Ugyanakkor nem motiválja őket semmi a kooperációra. Ha a jutalmazási rendszer a
csoport teljesítményén alapul, akkor kialakul a kooperatív jutalmazási rendszer, amelyben a tagok bátorítják és
segítik egymást.
HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ

KONFLIKTUSOK KEZELÉSE
Az egyének különböző motivációkkal és célkitűzésekkel érvényesítik önmagukat. Ezek a motivációk a fizikai
szükségletek kielégítésének alapvető igényétől indulva jutnak el az egyre bonyolultabb és magasabb rendű szociá-
lis, kulturális, szellemi igényekig. A kutatók (Maslow alapján) ezeknek a motivációknak különböző szintjeit külö-
nítik el.

24
Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás
Biztonsági szükséglet: fizikai védettség, kiszámíthatóság
Közösséghez tartozás szükséglete: szeretet, összetartozás, gyengédség
Elismerés szükséglete: önbecsülés, hírnév, becsvágy
Kognitív szükséglet: tudás, megértés, megismerés
Esztétikai szükséglet: szépség, rend, szimmetria
Önmegvalósítás szükséglete
A társadalmi együttélés alaptétele, hogy az eltérő egyéni igényeket és célokat egyeztetni kell a közös érdekek
figyelembevételével. Ez az egyeztetés azonban összeütközésekhez, konfliktusokhoz vezet. A konfliktusok felis-
merése, tudatosítása és megoldása minden csapatmunka legfontosabb feladata.
Ha a konfliktusokat jobban megvizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az általunk konfliktusnak értékelt ese-
ményeknek valójában csak kis része igazán fontos.
40% nem történt meg valójában
30% régen elmúlt
12% nincs rá befolyásunk
10% apróságnak számít
8% lényeges
A konfliktusokat megkülönböztethetjük annak alapján, hogy valóságos alapjuk van, vagy tévedésen, esetleg meg-
tévesztésen alapulnak. Az első lépés, hogy felismerjük, mi a feltételezett konfliktus lényege. Néhány jellemző
konfliktus:
Kommunikációs zavar: a felek eltérő kommunikációs kódjából ered.
Az egyetlen igazság: a felek saját álláspontjukat megváltoztathatatlannak tartják.
Önmegvalósítás: az önmegvalósítási szükséglet valamely részét érinti a konfliktus.
Erőforrás: a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottsága miatt alakul ki.
Kompetencia konfliktus: nem tisztázott a felek rendelkezési jogköre.
A helyzetelemzés azért fontos, hogy megakadályozza a téves, feltételezésen alapuló konfliktusok felvállalását.
Téves konfliktusokhoz vezethet például a bizalmatlanság vagy a partnerrel szembeni előítélet. Előfordulhat, hogy
rosszindulatot vagy valamilyen előre várható magatartást feltételezünk róla, ezért nem helyesen ítéljük meg a
cselekedeteit. A téves konfliktusok közé sorolhatjuk azt az esetet is, amikor a feleket egy harmadik fél tudatosan
kijátssza egymás ellen. A téves konfliktusok megfelelő kommunikációval, a szükséges információk beszerzésével
megelőzhetők vagy kezelhetők.
A problémamegoldás folyamatának lépései:
felismerés, diagnózis, analízis
elvonatkoztatás, hipotézis, megoldási javaslatok
szintézis, döntés, tudatosítás
akciótervezés, kivitelezés
értékelés
MAGATARTÁSFORMÁK
A konfliktus megoldásában a felek kétféle magatartást tanúsíthatnak.
Ha a saját megoldásukat akarják rákényszeríteni a partnerre, figyelmen kívül hagyva annak törekvéseit, élesedik a
konfliktus, a keletkezett konfliktus destruktív.
A másik út, hogy a felek kölcsönösen figyelembe veszik egymás érdekeit, törekvéseit, és együtt keresik a megol-
dást a konfliktus feloldására, konstruktív javaslatokat tesznek. Ebben az esetben a konfliktus konstruktív irányba
fog elmozdulni.

25
 Magatartásformák

Konfliktus felvállalása Konfliktus elkerülése

támadó, agresszív kapituláció, teljes megadás

védekező, agresszív védekező, elfogadó

bizonytalan, döntésképtelen menekülés

küldetéses, sorsvállaló figyelmen kívül hagyás

a megoldás a kompromisszum

A konfliktusok megoldásában alapvető szempont, hogy az egyén mennyire hajlandó saját érdekeit alárendelni a
közös célnak, mi az a határ, ameddig hajlandó elmenni önmaga feladásában más érdekek szem előtt tartásával.
Versengés (önérvényesítő, nem együttműködő)
Az egyén a saját céljait érvényesíti, mindent felhasznál, hogy nyerő helyzetbe jusson.
Alkalmazkodás (együttműködő, nem önérvényesítő)
Az egyén lemond a saját szándékairól, hogy a másik szándékai érvényesülhessenek. Megfelelő megoldás lehet,
amikor belátjuk, hogy tévedtünk. Hatékonyabb a munka, ha elfogadjuk a jobb javaslatot, tanulunk valakitől. Elő-
fordulhat, hogy a harmónia megőrzése fontosabb, mint az eredeti cél.
Elkerülés (nem önérvényesítő, nem együttműködő)
Az egyén nem követi közvetlenül sem a saját szándékát, sem a másik személy szándékát. Abban az esetben al-
kalmazzuk, ha egy problémát jelentéktelennek vagy átmenetinek gondolunk. Előfordulhat akkor is, ha nem látunk
esélyt a szándékaink érvényesülésére.
Problémamegoldás (önérvényesítés és együttműködés)
Arra törekszünk, hogy a másik személlyel együtt találjunk valamilyen megoldást, amely teljesen megfelel mind-
kettőnk szándékainak. Egy olyan alternatíva keresése, amely mindkét félnek a másik sérelme nélkül megfelel.
Kompromisszumkeresés (osztozás a várható kimenetelen)
A cél valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás találása, amely mind a két felet kielégíti.
Természetesen a kompromisszum megszületéséhez a résztvevőknek hajlandónak kell mutatkozni saját elképzelé-
seik megváltoztatására.
HATÉKONY KONFLIKTUSKEZELÉS
A csoportban különböző módszerek lehetnek a többségi és a kisebbségi vélemények képviseletével, a döntés vég-
rehajtásával kapcsolatban.
Autokratikus
Egyetlen ember, a vezető határozza meg a döntést.
Demokratikus
A többségi akaratot kifejező döntési mechanizmus, a kisebbség érdekeinek sérelmével járhat.
Liberális
A kisebbség jogait hangsúlyozó döntési elv, mely a többség érdekeinek esetleges sérelmével is a kisebbség, az
egyén szempontjait veszi figyelembe.
A leggyakrabban alkalmazott, mégis sok problémát felvető megoldás a demokratikus döntési mechanizmus. Elő-
nye, hogy a döntés viszonylag gyorsan megszületik és kifejezi a többség akaratát, de a kisebbségben maradók
általában nem nyugszanak bele a döntésbe, ami a csoportot destruktív irányba befolyásolhatja. A konszenzusos
döntés minden jelenlévő számára elfogadható és támogatható, viszont elérése igen időigényes.
Konfliktuskezelési stratégiák

26
A tárgyalás olyan kommunikációs technika, amely azt a célt szolgálja, hogy a benne részt vevő ellenérdekeltségű
felek közös problémájuk megoldására megtalálják a számukra megfelelő megoldást, közös álláspontot. A tárgya-
lást alapvetően befolyásoló tényezők:
a résztvevők érdekalapú megosztottsága
A résztvevőknek az adott kérdés megoldásában más-más lehet az érdeke és az érdekeit szolgáló megoldási javas-
lata.
a résztvevők értékeinek különbözőségei
A társadalmi, világnézeti értékkülönbségek mellett fontos a tagok eltérő érzékenysége az adott problémával kap-
csolatban. Másik meghatározó elem a döntés felelősségéhez, annak következményeihez való viszony, mely az
egyes embereknél különböző okok miatt lehet más és más. Aki nem szereti a személyes felelősséget, szívesen
szavaz a többséggel.
személyes tulajdonságokból adódó eltérések
A műveltségben és az informáltságban meglévő különbségeken túl számolnunk kell a személyes képességekben
meglévő eltérésekkel is (kreativitás, problémamegoldó képesség).
Az egyén csoportban való részvételét, kompromisszumkészségét meghatározó egyik legfontosabb személyiség-
jegy a konformizmusra való hajlam.
A konformitás erejét vizsgálta Solomon Asch 1955-ös kísérletsorozata. Arra keresett választ, hogy a kísérleti
személyek mennyire engedelmeskednek a csoport nyomásának. A válaszreakciók alapján hat magatartásformát
különített el.

konformista nonkonformista

A viaszember A lelkiismeretes

A konfliktus elkerülésének vágya erősebb, mint az igazságérzete. Az igazságot, a jó megoldást keresi, ezért
Annyira kicsi az önbizalma, hogy ténylegesen helyesnek érzi a több- konfliktust is, felelősséget is vállal.
ségi álláspontot.

Alacsony önbizalmú személyiség Magas önbizalmú személyiség

Nem bízik saját képességeiben, erejében, felkészültségében, ezért A feladatra orientált személyiség, akit a
inkább csatlakozik a többséghez. problémamegoldás vezérel.

Behódoló típus Individualista

Aláveti akaratát az erősebb egyéniségnek, a hatalommal rendelke- Nagyon erős egyéniség, gyakran meg-
zőknek, nem bírja elviselni, hogy deviánsnak tekintsék. győzhetetlen.

A konformizmusra való hajlamunk nem állandó. A valóságban egy-egy szituáció, az adott téma, a vitában részt
vevők szaktudása miatt viselkedésünk változhat.
Ha adott témában járatlanok, bizonytalanok vagyunk és bízunk mások képességeiben, ők jelenthetik a támpontot
döntésünknél, emiatt nő a konformizmusunk. A korábbi vitákban elért sikereink erősítik önbizalmunkat, ezzel
együtt erősödik nonkonformizmusunk.
A szakértői környezet a konformizmust, a versenyhelyzet a nonkonformizmust erősíti. Megfigyelhetjük, hogy ha
az ellenvéleménynek van támogatója, az azt képviselő nehezebben hódol be. Viselkedésünkre nagy hatással van a
csoportban betöltött státuszunk: közepes státusz esetén nagyobb a behódolás esélye, magasabb státusz esetén ez a
lehetőség kisebb. Az alacsony státuszú tagnak nincs mit veszítenie, a magas státuszúnak nincs mitől tartania.
A problémamegoldás sikeressége a tárgyalópartnerek személyes tulajdonságaitól és az adott helyzetben kitűzött
céljaiktól függ. Fontos előre megjelölni, hogy mi az elérendő optimális cél, és mi az a minimális cél, amelynek

27
elérése még megfelelő. Ennek érdekében kialakítható a tárgyalási stratégia. Az eredményességet nagymértékben
segíti, ha a tárgyalópartner rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal:
önismeret (tudja, mire képes);
emberismeret (tudja, mit várhat partnerétől, felismeri reakcióit és kezelésük módját);
testbeszéd, metakommunikáció, rejtett jelentések értelmezése és alkalmazása;
kommunikációs készség;
meggyőzési készség (érzelmi és értelmi érvek összegyűjtése, erős és gyenge érvek);
kompromisszumra való készség, asszertivitás és együttműködés.
A kritikus tárgyalási helyzetek elkerülése és átfordítása, a konfliktuskezelés szintén fontos része az eredményes
munkának. Ennek meghatározó elemei a következők:
a pozíció megvédése,
a halogatás elkerülése, erőfeszítések a megállapodások megkötése érdekében,
az indulatok kezelése,
az eredeti célok szem előtt tartása a személyes küzdelem helyett,
a lényegtelen kérdések helyett a kulcskérdések középpontba állítása.
A tárgyalás célja a konfliktusok minden résztvevő számára legkedvezőbb megoldása a megfelelő kommunikáció
és együttműködés segítségével.
KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK

Kommunikációnk minősége nagyban befolyásolja azt, hogy milyen kapcsolatot tudunk kialakítani és fenntartani
környezetünkkel. Alapja lehet sikereinknek és sikertelenségeinknek. A kommunikációs folyamat az információ
továbbításán túl csaknem mindig a kommunikációs partner befolyásolására, meggyőzésére irányul. A kommuni-
kátor hitelessége ezért alapvető fontosságú. Hitelességen azt értjük, hogy a kommunikátor verbális közlései, va-
lamint nonverbális üzenetei koherensek, összhangban állnak, a hallgató úgy érzi, hogy megfelelnek valódi állás-
pontjának, attitűdjének, aktuális érzelmi és hangulati állapotának.
Ha a verbális és nonverbális közlések nem állnak összhangban egymással, akkor a kommunikátor nem hiteles.
Ebben az esetben az üzenet vevője, befogadója inkább a nonverbális jelzéseket tekinti igaznak, így az üzenetet a
metakommunikációs jelzések figyelembevételével dekódolja a maga számára.
A kommunikáció három meghatározó elemének egymáshoz való viszonya alapvetően szükséges ahhoz, hogy a
kommunikációs folyamat sikeres lehessen.
A kommunikáció modellje

KÖZLŐ
A kommunikáció forrása maga a közlő, akinek külső jegyei (megjelenés, fellépés, hangszín), viselkedése, illetve
szakértelme, szavahihetősége, hitelessége, elfogulatlansága, szuggesztivitása, empátiás készsége, megbízhatósága
hallgatóságát befolyásolni lesznek képesek a kommunikációs folyamatban. Ezek egy része azonnal, első látásra
kiderül, más részüket az üzenet dekódolása közben érti és érzi meg a befogadó, megint más részét külső források
erősíthetik vagy kérdőjelezhetik meg számára.
ÜZENET
A kommunikáció tartalma az az információ, amelyet az adó a vevőhöz el akar juttatni. A kommunikáció tartalmá-
hoz tartozik az üzenet témája, természete, struktúrája, felépített logikai és érvrendszere, érzelmi elfogadottsága is.
BEFOGADÓ
A kommunikáció befogadója az, akihez az üzenet eljut. Nagyon lényeges, hogy a közlő minél pontosabb ismere-
tekkel rendelkezzen a vevőről (koráról, neméről, képzettségéről, az adott témában való jártasságáról, előzetes
tapasztalatairól, elkötelezettségéről, intelligenciájáról). A befogadó minél alaposabb megismerése elősegítheti,

28
hogy a kommunikátor képes legyen olyan rendszerbe szervezni az átadandó információkat, olyan hangsúlyokat
kialakítani a közlésfolyamatban, hogy az általa szándékolt befolyásolás sikeres legyen.
A meggyőzés során a kommunikátor elsődleges célja, hogy a befogadó véleményében, attitűdjeiben és viselkedé-
sében mélyreható és tartós változásokat okozzon. A meggyőzés lépcsőfokai a következők: megértés, elfogadás,
azonosulás.
A meggyőzés alapfeltétele, hogy a befogadó a befolyásolására szánt érveket, álláspontokat megértse, majd a már
megértett információkat fogadja el, s azonosuljon annak tartalmával, olyannyira, hogy viselkedését is a befolyáso-
ló szándékához igazítsa. Fontos tudni, hogy viselkedésbeli változás nemcsak a befogadó azonosulása során jöhet
létre, hanem olyan hatások, kényszerítő erők is okozhatják, amelyek megszűntével a viselkedés visszaáll abba az
alaphelyzetbe, mint ahonnan a kényszerítő erők megjelenésekor kiindult.
Viselkedésváltozás az alábbi formákban következhet be:
BEHÓDOLÁS (ENGEDELMESSÉG)
Behódolás akkor jön létre, ha a kommunikátornak hatalma van a befogadók fölött, jutalmazhat vagy büntethet,
képes befolyást gyakorolni a viselkedésükre akkor is, ha egyébként semmilyen vélemény- vagy attitűdváltozást
nem sikerült elérnie náluk. A meggyőzés hatása behódolás esetén csak addig tart, amíg a befolyást gyakorló
kommunikátor a szociális mezőben tartózkodik, illetve míg a befolyását érvényesíteni tudja velünk szemben. Ha-
talomként, befolyásoló tényezőként többféle, egymástól erősen különböző dolog is fennállhat, mint például emó-
ció, fizikai kényszer.
Az emóció (szeretet, tetszés) hatására létrejövő viselkedésváltozás csak addig tart, míg a befolyásolt félnél fennáll
az a pozitív emóció, ami kiváltotta az engedelmeskedést, az érzés eltűntével a viselkedésváltozás is megszűnik.
A fizikai kényszerrel kiváltott viselkedésváltozás szintén csak addig tapasztalható, míg a fizikai kényszer tart,
ráadásul a fizikai kényszert erős negatív érzelmek kísérhetik, így a fizikai kényszerítés eszközével élő félnek szá-
molnia kell azzal, hogy amint a befolyásolni kívánt fél feletti hatalma elvész vagy csökken, a viselkedésváltozás
megszűnése mellett esetleges megtorlásokra is számítania kell az elszenvedett fizikai és lelki sérelmekért.
IDENTIFIKÁCIÓ (AZONOSULÁS)
Akkor beszélünk azonosulásról, ha a befogadók a kommunikátor által közölteket elfogadják, igaznak tartják, azo-
nosulnak vele. A meggyőző kommunikáció leggyakoribb ambíciója az azonosulás. Ha ezt sikerül elérnie, a befo-
gadók a kommunikátor által közölteknek megfelelően fognak véleményt alkotni, érezni, viselkedni még akkor is,
amikor a kommunikátor távozik a befogadók által érzékelhető szociális térből, illetve kontrolláló funkciója meg-
szűnik. Az azonosulás és viselkedésmódosulás egészen addig fog tartani, míg egy másik, még hitelesebb közlő fel
nem lép.
INTERIORIZÁCIÓ (BELSŐVÉ VÁLÁS)
Egy érték vagy vélekedés belsővé tétele, interiorizálása, a befolyásra való reagálás legtartósabb, legmélyebben
gyökerező formája. Ebben az esetben a befolyásoló személy nagy hitelességgel, tekintéllyel rendelkezik, érzelmi-
leg fontos a befogadók számára, így közléseit nemcsak hogy igaznak fogadják el, de az általa közvetített értékeket
beépítik saját értékrendszerükbe. Ha pedig egyszer bekerült, függetlenedik a forrástól, mint saját érték lép műkö-
désbe, így rendkívül ellenálló lesz mindenféle változással szemben. Belsővé vált normáink, értékeink legtöbbjére
a szocializációs folyamatban teszünk szert.
Ahhoz, hogy kommunikációnk meggyőző legyen, szükséges átgondolnunk, hogy kikhez, milyen célcsoporthoz
mit szeretnénk eljuttatni. Hogy az általunk eljuttatni kívánt információ érthető legyen, az információt a befogadó
közeghez kell igazítani. Ennek lépései:
az információ optimális mennyiségének kiválasztása (a túl sok és a túl kevés információ is félreértésekhez,
konfliktusokhoz vezethet),
az információ tagolása (hangsúlyos kezdés és befejezés, időnként ismétlés),
az üzenet strukturálása (logikus érvrendszer, előnyök és hátrányok),
pozitív megerősítés a hallgatóság irányába,
minél több különböző kommunikációs csatorna felhasználása.
Forrás: Kommunikáció, tárgyalástechnika a munkahelyeken, Friedrich Ebert Alapítvány, Szakszervezeti Projekt
(http://www.etosznet.hu/dokumentumok/Kommunik-konfl-targytech0612.doc)

29
PEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK (részlet a Soros Alapítvány egészségnevelő programjából)
„Tanítási módszerek és stílusok az egészségnevelésben.”
Mivel ez az oktatási csomag alapvetően a gyermeki fejlődésre vonatkozó kutatási eredmények figyelembevételé-
vel készült, olyan feladatokat ajánl, amelyek elősegítik ezt a folyamatot. A program az egyén önmagáért és a tár-
sadalom iránt érzett felelősségének problémáját helyezi előtérbe, amely elengedhetetlen a közösségtudat fejlődése
szempontjából.
Lényeges, hogy a tanulók megértsék, milyen fontos tagjai a társadalomnak, és ha felelősségteljesen viselkednek –
pl. nem kábítószereznek, dohányoznak –, ezzel is segítenek elérni egy magasabb „jóléti” szintet önmaguk, s
egyúttal a közösség számára.
Ez egy vitaközpontú oktatási modell, mivel a gyerekek ily módon fejlődnek leginkább, ugyanakkor hangsúlyozza
az általánosan elfogadott értékeket, mint pl. a célkitűzés, a döntéshozatal, és megtanítja a diákokat, hogyan mond-
janak nemet társaik negatív magatartásmintáira.
TANÍTÁSI MÓDSZEREK
Előadás: Megadja a szükséges háttér információt minden egyes órához. A tanár strukturált és rendezett formában
vezet be egy bizonyos témát. A szükséges tudásanyag közvetítésének leggyorsabb útja, de ha túl hosszú és elha-
nyagolja a tanulók részvételét, unalmassá válhat.
Vita: Tanár-diák, diák-diák eszmecsere, mely fejleszti a gondolkodást. A vita lehetőséget biztosít a tanulóknak,
hogy elmondják elképzeléseiket, érzéseiket, gondolataikat egy bizonyos témáról. Arra ösztönöz, hogy bátran elő-
adják saját ötleteiket, ugyanakkor társaik eltérő véleményét is képesek legyenek végighallgatni. A vita szélesíti és
elmélyíti a megértést, s a csoportos munka keretében lehetőség nyílik az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazásá-
ra.
Ötletroham: Nagyon népszerű oktatási technika. Az ötletek szabad áramoltatására ösztönöz. A csoportvezető
vessen fel egy problémát, vagy vázoljon egy szituációt. Buzdítsa a tanulókat, gondolkodjanak el rajta, és találja-
nak ki annyiféle megoldást, amennyit csak tudnak. Az ötletroham elején nyugodtan záporozzanak az ötletek. Ezu-
tán értékeljék őket, majd vizsgálják meg közelebbről is az elhangzottakat.
Szerepjáték: A nevében is benne foglaltatik, a diákok szabadon eljátszhatnak egy-egy szerepet, válaszként a
megadott szituációra. Minden egyes kis „színdarab” egy-két perces esélyt nyújt arra, hogy a gyerekek eljátsszák a
különböző lehetséges variációkat. Mivel a tanulók nem saját magukat „adják elő”, ez egy rendkívül biztonságos
módja a problémás élethelyzetek „kipróbálásának”.
A szerepjáték a legkisebb kockázat nélkül segít a diákoknak felfedezni érzéseiket, gondolataikat, cselekedeteik
mozgatórugóit. Önkéntesen vállalkozzanak, s csak aztán segítsünk a feladat végrehajtásában. A diákok nyugodtan
„kiléphetnek” szerepükből, és elmesélhetik, hogyan is gondolják a dolgokat.
Kijelölhetik hasonmásaikat, akik, amikor megakadnak, „súghatnak”. Szerepet is cserélhetnek társaikkal, hogy
több perspektívából vehessék szemügyre a problémát. Ez a játék szinte kifogyhatatlan táptalajt biztosít a vitának,
és nem utolsósorban szórakoztató is.
Strukturált feladatok: Idetartozik minden olyan feladat, amely előre megtervezett és a könnyebb tanulást szol-
gálja. Gyakran utánoz valós élethelyzeteket, a kontrollált körülmények között azonban kényelmesen meg lehet
tárgyalni a vitás kérdéseket is. A cél: az önmegismerés által lehetőségeink optimális kihasználása a legbonyolul-
tabb szituációkban is. Minél többet tudunk meg magunkról és képességeinkről, annál nagyobb magabiztossággal
és rugalmassággal hozunk döntéseket.
TANÁR/DIÁK INTERAKCIÓ
A hatékony kommunikációs készségek alkalmazása:
A program tanítása a nyílt kommunikáción alapul. A tanulóknak el kell sajátítaniuk az osztályvita alapszabályait,
a vezetőknek pedig meg kell könnyíteniük a csoportvita lefolyását. A következőkben néhány hasznos ötletet
adunk arra vonatkozóan, hogy mind a diákok, mind a pedagógusok a lehető legtöbbet hasznosíthassanak ebből a
tananyagból.
Az osztályvita diákszabályai:
A vita, az előadás és a feladatok végrehajtása simábban megy, ha mindenki tisztában van a szabályokkal, és azok-
hoz tartja is magát. A szabályok segítenek a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt abban, hogy miként gyako-
rolják jogaikat és érezzék felelősségüket. Íme néhány hasznos „osztályszabály”:

30
1. Hallgasd meg a másikat. Szemeddel tartsd fenn a kapcsolatot a beszélővel és közben hallgass. Amikor a szó-
szóló befejezte mondandóját, a következő röviden tekintse át, mit is hallott az előbb, mielőtt előállna a saját ötle-
teivel. Némely tanár egy lakáskulcsot ad a beszélőnek, aki ezután annak továbbítja, aki éppen szólásra emelkedik,
mialatt a többiek figyelnek.
2. Egyszerre csak egy beszéljen. A kulcsos módszer itt kiválóan működik. A két alapszabály: egy beszél, a többi-
ek pedig őt hallgatják.
3. Ne térj el a tárgytól. Egyesek néha elkalandoznak a beszélgetés fő tárgyától. A csoportvezető ahelyett, hogy
kritizálná ezért őket, mondja a következőt:
„Nem egészen értem, miként kapcsolódik ez ahhoz, amiről vitatkozunk. Megvilágítanád?” Ezzel esélyt ad a diák-
nak arra, hogy érthetőbbé tegye mondanivalóját, vagy észrevegye, nem egészen az adott témáról beszél.
4. Mindenkinek a saját ötlete fontos. A tanulókat buzdítani kell gondolataik közlésére. Értékelni kell a megnyilvá-
nulásokat, hogy ne alakuljanak ki gátlások. Érezzék a gyerekek, hogy értékesek az ötleteik. Ha valamelyikük té-
ves gondolati pályán halad, a vitavezető pl. a következőt mondhatja: „Sok gyerek és felnőtt bizonyára egyetért
veled, bár mi úgy gondoljuk, hogy...”, és így a diák nem érzi magát nevetségesnek.
5. Jogod van hallgatni. Bárki részt vehet az osztálymunkában, ugyanakkor mindenkinek megvan a lehetősége,
hogy kikerülje a számára kényes témát.
6. Tiltsuk meg a leszólást. Könnyebben megy az önkifejezés, ha a diákok megértik, nem muszáj egyetérteniük,
viszont a másik elítélése a hibás kijelentésekért helytelen dolog. A tanár segítsen megértetni a diákokkal, hogy
milyen rosszul esik ez a másiknak, valamint azt, hogy az ilyen viselkedés megengedhetetlen.
7. Minden kérdés értékes. Nincs buta kérdés. Érezzék a tanulók, hogy kérdéseiket méltányolják, meghallgatják és
választ is kapnak rájuk.
Interperszonális vitavezetői fogások:
A tanár úgy fejtse ki a fő gondolatot, hogy a tanulók közben érezzék, megértette őket, viszont jelezze, ha homá-
lyos valami. A következő öt interperszonális fogással segítheti a tanár a kommunikációs folyamatot: figyelem,
visszatükrözés, pontosítás, kérdésfelvetés, példakeresés.
1. Figyelem - A figyelem cselekvésorientált tevékenység. Minden érzéket mozgósítani kell ahhoz, hogy a beszélő
viselkedését pontosan megérthessük, s annak megfelelően válaszolhassunk. A vezető kifejlesztheti ezt a képessé-
gét, ha a diák minden verbális és nem verbális jelzésére odafigyel (kibúvók, nyitó-záró megjegyzések, gyakran
visszatérő hivatkozások, belső ellentmondások és hézagok, rejtett jelentés stb.).
2. Visszatükrözés - A visszatükrözés szinte szó szerinti megismétlése annak, amit a másik mondott. A csoportve-
zetőnek egészen biztosnak kell lennie abban, hogy pontosan megértette a tanulót, miközben a diáknak is adott a
lehetőség válaszának újrafogalmazására.
3. Pontosítás - Hasonlít az interpretációhoz, ám a pontosítás többet jelent, mint más szavakkal visszaadni azt, amit
a tanuló mondott. Lehetőséget nyújt a diákok gondolatainak oly módon való összekötésére, hogy a megértési fo-
lyamat során új fogalmak merüljenek fel. A vezető így szólhat:
”Az óra folyamán a következőkről esett szó... Lehetséges-e az az értelmezés, hogy...?”
A tanulóknak most van esélyük arra, hogy mérlegeljék (elfogadják vagy elutasítsák) az új gondolatot vagy ötletet.
A pontosítás hozzásegíti a diákot és a vezetőt egy magasabb befogadási szint eléréséhez a különböző gondolko-
dásminták alkalmazása révén.
4. Kérdésfeltevés - Amikor a tanár megpróbálja megérteni a diák gondolatait az adott témáról, sokat segíthet egy
jó (rövid és tapintatos) kérdéssel. Íme néhány ötlet:
 Nyitott kérdések. „Mondanál még egy-két dolgot?” „Mit gondolsz erről?” „Szeretnél még valamit hozzáten-
ni?”
 Egyszerre csak egy kérdés hangozzék el. A tanár ne fűzzön egyszerre egész kérdésláncot. Hagyjon időt az
egyes válaszokra.
 Biztosítson válaszadási lehetőséget a diák számára. A kérdéseket néha ugyan a tanulónak teszik fel, mégis a
tanár felel végül rájuk.
 Erősítse meg a diák válaszát. Méltányolja a tanuló feleletét, köszönje meg részvételét akkor is, ha nem egészen
helyénvaló dolgot mondott, ugyanakkor határozottan világítson rá a helyes megoldásra.

31
 Adjon kitérési lehetőséget. Amikor feltesz egy kérdést, figyelje az izgalom, az ijedtség vagy a válaszképtelen-
ség jeleit. Pár perc múlva törje meg a csendet: „Úgy tűnik, sokat gondolkozol a kérdésemen. Szeretnél még
egy kis időt vagy segítséget?”
 Pozitív végkicsengés. A kérdéseket és a válaszokat pozitív megjegyzéssel nyugtázzuk. Biztosítsuk a diákokat
arról, hogy a kérdések nem voltak könnyűek, és mindenképpen örülünk a próbálkozásoknak.
5. Jó példák - A diákok elég könnyen találnak példákat egy-egy elvont fogalom illusztrálására. Segítségképpen
elég annyit szólni: „Tudnál egy-két példát mondani arra, amiről beszélsz?”
Mind az öt interperszonális fogás a tanulók érdekeit szolgálja: bővítik, fejlesztik gondolkodásukat, biztosítják a
beszélgetés folyamatosságát. Jól hasznosíthatók az osztályviták, a feladatmegoldások, a szerepjátékok és a dön-
téshozatal során a választási lehetőségek számbavételekor.
A KISZÁMÍTHATATLAN CSOPORTDINAMIKA KÉZBENTARTÁSA
Amikor a tanulók csoportot alkotnak, megindulnak bizonyos belső mozgások. Persze, lehetetlen megjósolni előre
minden dinamikát, mégis vannak olyanok, amelyek szinte biztosan bekövetkeznek. Ha tisztában van a vezető
velük, könnyebbé és szórakoztatóbbá válik a munkája.
Szubcsoportok keletkezése: Természetes módon jönnek létre akkor, amikor a csoportvezető a gyerekekre bízza a
választást, hogy kivel működjenek együtt. Ezek a csoportosulások növelik a tanulók biztonságérzetét, felbátorod-
nak, hiszen maguk mellett tudják társaik támogatását. Egy idő után azonban hajlamossá válhatnak arra, hogy a
szabályokról megfeledkezzenek, ezért nem árt időnként megváltoztatni a csoportok létszámát és összetételét.
A polarizáció: Mivel véleményük eltérő, a diákok egymással szemben álló táborokba csoportosulnak. A polarizá-
ció segíti annak tudatosítását, hogy a vélemények különbözősége természetes jelenség, de az ellenségeskedés nem
helyénvaló. A tanár adjon lehetőséget a csoport tagjai számára, hogy megbeszélhessék érzéseiket, és javasoljon
megoldásokat problémáikra. Ha a polarizáció erősödnék, próbálja meg a csoportegységet helyreállítani különféle
feladatok segítségével.
Bűnbakkeresés: Amikor a tanulók nyíltan egy társukat vagy egy kisebb társaságot vádolnak a kialakult nehézsé-
gekért, igen káros folyamatok indulhatnak el. A bűnbakkeresés megtöri a bizalmat, elszigeteli az egyéneket, hát-
ráltatja a fejlődést. Mihelyt a csoportvezető felfedezi, azonnal lépjen közbe, s emlékeztesse a tanulókat arra, hogy
az ilyen viselkedés megengedhetetlen. Mindebből azonban egy érdekes nevelési szituáció is keveredhet, mivel a
diákok alkalmazhatják konfliktusfeloldó ismereteiket.
Az ügyeletes szóvivő: Némely diák oly lelkesedéssel veti magát a beszélgetésbe, hogy kisajátítja az órát. A tanár
méltányolja az igyekezetet, de határozottan jelezze, hogy másokat is be szeretne vonni a társalgásba. Kerülje a
túlbuzgó tekintetét, és kevesebb alkalommal adjon szót neki.
A kényes téma: Ha a diákok a vita hevében olyan személyes vagy érzékeny témákra kezdenek térni önmagukkal
és családjukkal kapcsolatban, amelyeknek a témavezető megítélése szerint inkább magánbeszélgetés keretében
lenne helyük, lépjen azonnal közbe, de finoman, s ajánlja fel az óra utáni négyszemközti megbeszélés lehetőségét.
A félrehúzódók: Sok gyerek inkább a háttérből szereti követni az eseményeket. Kisebb csoportban, pajtásaik ösz-
tönzésére azonban képesek bátorságot meríteni. Önmagában az, hogy valaki nem szólal meg, még nem jelenti az
érdeklődés hiányát, sőt. A vitavezető próbálja meg bevonni ezeket a gyerekeket a beszélgetésbe, de ismerje el
jogukat a hallgatáshoz.
A párhuzamos társalgások: Mialatt az óra folyik, egyesek maguk között kezdenek beszélgetni. A tanár avatkozzon
közbe: kérje őket, csatlakozzanak inkább a teljes csoporthoz, hiszen ötleteikből így nem tud profitálni az osztály, s
ők sem hallják, mit mondanak a többiek. Ismételje el a csoportvita alapszabályait, és folytassa az óra menetét.
Elkalandozás a témától: Előfordul, hogy valamelyik diák olyanról kezd beszélni, ami nem tartozik a témához. A
vitavezető ilyenkor kérdezze meg, hogy az, amit az előbbiekben említett, miképpen kapcsolódik a szóban forgó
tárgyhoz. Ez lehetőséget nyújt a tanulónak arra, hogy újra számba vegye gondolatait és felismerje: kissé elkalan-
dozott. A tanár ilyenkor javasolhatja a négyszemközti megbeszélést, vagy az éppen folyó téma lezárásával az
ötletének újrafelvételét.
A rossz hangulat: Igen gyakran előfordul, hogy a csoportvezető ugyan érzékeli az osztályban uralkodó rossz han-
gulatot, azonban nem képes felismerni, mi is történt vagy történik valójában. Ilyenkor legegyszerűbb, ha tudatja a
csoporttal gondolatait, és ezt kérdi: „Nagyon csendes ma az osztály. Vajon miért?”

32
Az, hogy a csoportdinamika pulzusát állandóan mérje a tanár, legalább olyan fontos, mint az óra anyaga. Azok,
akik érzékenyen figyelik a csoport belső mozgásait, javítják a tanulási környezet feltételeit, továbbá megkönnyítik
a diákok számára, hogy bátran megnevezzék a szükséges tudnivalók elsajátítása közben felmerülő kívánságaikat.

ÓRATERVEZÉS, ÓRAVEZETÉS KÖZBEN FELMERÜLŐ HIBÁK ÉS MEGOLDÁSOK16

A legtöbben izgalommal és bizonytalansággal vegyesen vágnak bele a foglalkozásokba, hiszen néhány napos
képzés alatt nem lehet elsajátítani a tanítás minden csínját-bínját.
A felkészülésnél az alábbiakat kell számba vennünk:
Kikből áll a hallgatóság?
Résztvevők száma?
Milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek?
Honnan hová szeretnénk eljutni velük az egész program illetve egy-egy tanóra során?
Vannak-e nehezen kezelhető diákok a csoportban?
Ki(k)re lehet számítani?
Mi a cél, amit szeretnénk elérni?
Milyen módszert használjunk?
Milyen reakciókra számíthatunk?
Melyek az előre látható nehézségek?
Várhatók-e kérdések, és ha igen, melyek?
Mennyi idő áll rendelkezésünkre, és hogyan érdemes praktikusan beosztani?
Hogyan tehetem érdekessé a tanítást, a tanórát?
Milyen technikai eszközöket használhatok?
A terem milyen lehetőségeket kínál? (ültetés, mozgatás)
Előzetes feladatok
Térképezzük fel a helyszínt!
Tervezzük meg az ülésrendet!
Ellenőrizzük a technikát!
Figyeljünk arra, hogyan tudnánk a legkomfortosabb körülményeket kialakítani!
Ellenőrizzük a dvd-t, a kiosztandókat, az egyéb segédeszközöket!
Érjünk oda legalább 15 perccel az óra előtt, ha technikát akarunk használni, valamint kérjük, hogy az – ha van rá
lehetőség – már bekészítve várjon! Ha az igényeket előre egyeztetni tudjuk egy hozzáértő személlyel, kevesebb
kellemetlen meglepetésben lehet részünk.
Egyeztessünk az osztályfőnökkel, kérjünk segítséget az osztály megismeréséhez!
A fentiekkel kapcsolatos információk nagy részét az osztályfőnöktől lehet beszerezni, ezért még az órák előtt fon-
tos elbeszélgetni vele, a támogatását megszerezni, illetve a gyerekekkel, helyi házirenddel, szokásokkal kapcsola-
tos információkat megtudni.
Nagyon fontos az első benyomás kialakítása. Az emberek többsége a találkozás első pár másodpercében kialakítja
véleményét, és az első 90 másodperc döntő jelentőségű lesz arra nézve, hogy a diákok, pedagógusok milyen be-
nyomásokat raktároznak el rólunk. Legyünk bátrak, határozottak, barátságosak, figyeljünk oda a metakommuni-
kációs jeleinkre is.
Az első órákon érdemes a hatásos kezdés eszközeivel élni, hogy felkeltsük a figyelmet, elérjük, hogy érdekesnek
tartsanak minket. Ezek lehetnek: személyes aktualitás, adat, tény, szám, vicc, idézet, kérdés, tárgy, kép, videó.
Ezzel megnyerjük a közönséget, felkeltjük érdeklődésüket és magunkat is megnyugtatjuk.
Az óra felépítésére is vigyázzunk. A bevezetés rövid legyen, maximum az óra 15%-át szánjuk erre. A téma kibon-
tása, a tartalmi rész 70%-ban legyen jelen, míg a befejezésre, összegzésre ismét az óra maximum 15%-át szánjuk.
A bevezető szakasznál az alábbi problémák fordulnak elő:
Az oktató úgy érzi, hogy a 45 perc rengeteg, és fél, mi történik akkor, ha előbb befejezi az órát. Mi lesz, ha nem
lesznek együttműködőek a gyerekek, nem válaszolnak, csak tőmondatokban beszélnek?
Ez a félelem oda vezethet, hogy az óra elején hosszú expozékba vágnak bele, vagy elkezdenek visszautalni a
múltkori témára, és ha a gyerekek aktívak, akkor elbeszélgetik az óra nagy részét. Az is előfordulhat, hogy az

16
ELLEN-SZER Oktatói Segédlet 2014., 21-26. o.
33
oktató maga hoz be a témához nem kapcsolódó kérdéseket, történeteket, illetve zavarában kínos, vagy „ciki” kér-
déseket tesz fel a tanulók magánéletével kapcsolatban, ami idegenkedést vált ki belőlük, és elveszítheti a kooperá-
ciójukat, vagy nevetségessé válhat.
45 perc valójában nagyon rövid idő ahhoz, hogy komoly eredményeket érjünk el egy tanóra alatt. Csak akkor
érhetünk el eredményt, ha felkészülten, feszes terv alapján, konkrét célokkal, jól felépített óravázlat alapján indu-
lunk neki a tanításnak.
A megtervezett óravázlatok segítségével bőven ki lehet tölteni a rendelkezésre álló időt, és rendszeresen érezni
fogjuk, hogy mennyi mindenről lehetett volna még beszélni, mi mindent lehetett volna még csinálni, ha lett volna
idő. Ha mindezek ellenére ilyen félelmeink vannak, akkor inkább készüljünk még plusz feladattal (nagy valószí-
nűséggel nem lesz rá szükség), és ami a legfontosabb, higgyük el magunkról, hogy le tudunk vezetni egy 45 per-
ces órát. Bátran tartsuk meg a bevezetést, és térjünk át a tartalmi részre, ahol figyeljünk az időkeretekre, hiszen az
óra befejező, lezáró része szintén nagyon fontos eleme a tanításnak. Ne essünk abba a hibába, hogy idő hiányában
nem zárjuk le az órát.
Az órát úgy gondoljuk át, hogy mi az, aminek mindenképp benne kell lennie, mi lehet még benne, és mik azok az
elemek, amiket akkor vetünk csak be, ha van rá idő.
Ha Power Point bemutatót használunk, az alábbiakat vegyük figyelembe:
 A diák (slide) a mondanivaló hangsúlyozására kellenek, így is tervezzük. A túl színes, sok információt
tartalmazó diasorozat elvon(hat)ja a figyelmet. A diákok a sok információt próbálják elolvasni, és nem
ránk figyelnek.
 1 oldal kb. 2 perc beszéddel kapcsolható össze.
 Alkalmazzuk a 7+-2 szabályt! (Egy dián maximum 5-9 információ legyen, a diát strukturáljuk.)
 Animációt csak akkor használjunk, ha ki akarunk emelni valamit és fontos! Egyébként idegesítő, elvonja
a figyelmet. A sok animáció egyrészt időveszteséget okoz – amíg beugrál, beúszik, bekúszik a szöveg,
másrészt másra irányítja a figyelmet. Egy jól animált ábránál, illusztrációnál dobhatja csak fel az órát, il-
letve akkor jó, ha valamire nagyon fel akarjuk hívni a figyelmet, ezért alátámasztja a hatásszünetet.
 Hangokat vagy zenét lehetőség szerint ne kapcsoljunk a diákhoz, mert a halk háttérzaj is zavaró.
 Nem kell mindent ide írni, készíthetünk kiosztandót is az előadáshoz.
 A billentyűzet „B” betűje előadás közben elsötétíti a képernyőt. Bármely más billentyűvel visszaadhatjuk
a képet.
 Legyenek a diákon címek (lehetőleg rövideket, kifejezőket válasszunk).
 A mondatok legyenek rövidek. Nem kell leírni az összes információt – ez igazából csak nekünk puska, de
a bemutató „halála”.
 Legyen könnyen olvasható (szálkás betűtípus, pl. Arial), legyen jól látható! (24-36 points).
 Ne legyen 5 színnél több. Általában a világos háttér és sötét betű a legjobban látható.
 A monitoron vagy kinyomtatott változatban kövessük, hogy hol tartunk, ne fordítsunk hátat. Rendezzük
be úgy a termet, hogy ez lehetséges legyen.
 Ne olvassuk föl a diákat! Nem ezért készítettük őket. Ennél nagyobb hibát nem követhetünk el.
 Ne álljunk a vetítő, vetített kép elé, és ne sétáljunk előtte!
 Készüljünk fel a technikai problémákra!
Az órán felmerülhetnek kérdések is, ezek is többfélék lehetnek:
A valódi kérdés konstruktív, előrevivő, őszinte, érdeklődő, feltevője azért kérdez, mert lemaradt, nem ért valamit,
kíváncsi, többet szeretne tudni.
A nem valódi kérdéseknél a kérdező rivalizál, méreget, kóstolgat, verseng, felhívja magára a figyelmet, akadékos-
kodik, ellenáll.
Nagyon fontos, hogy aki kérdez, az vezet. Lehetőleg az irányítást tartsuk meg magunknál, és a valódi kérdéseknek
engedjünk teret.

34
Kommunikáció a tanítási órán
Ha előadásunkhoz szeretnénk papírból is olvasni, netán „súgni” magunknak, akkor célszerű A5-ös vagy kisebb
papírokra írni mondandónkat. Így egyrészt nem látszik, ha megremeg a kezünk, másrészt átláthatóbb a mondani-
való is.
Az órán a kommunikációnkra is nagy hangsúlyt kell fektetni, mert bár lehet, hogy kiválóan felkészültek vagyunk,
azonban pl. a hadarás, a halk beszéd miatt élvezhetetlenné válhat előadásunk.
A verbális, vokális és testbeszéd elemek különböző arányban befolyásolják a hallgatóságot. (A verbalitás 7%-ban,
a vokalitás 38%-ban, a testbeszéd pedig 55%-ban befolyásoló erő!)
Legjobban a verbális kommunikációnk tudatos, erre tudunk legjobban rákészülni. A helyszín és a téma, valamint
a hallgatóság ismertek előttünk, személyesre szabva tudjuk megtervezni mondanivalónkat, kérdéseinket, meg
tudjuk tanulni a szakmai háttéranyagot. Érdemes átgondolni, hogy milyen a személyes stílusunk, és csak azt al-
kalmazni, mert különben hiteltelenekké válunk. Nem baj, ha mi nem vagyunk olyan harsányak vagy viccesek,
mint az az előadó, akire „felnézünk”. A saját stílus őszintesége ugyanúgy utat nyit a hallgatósághoz, a lényeg az,
hogy ne akarjunk szerepet játszani.
Hibák lehetnek: túl hosszú és bonyolult mondatok, elveszíti a fonalat az előadó, szóismétlések, monoton, unalmas,
túl sok, aprólékos szakzsargon használata, idegen kifejezések alkalmazása, terjengős vagy túl szűkszavú beszéd,
trágárság és nyelvi, nyelvhelyességi hibák.
Ezt korrigálni tudjuk az alábbiakkal: strukturált mondanivaló, felkészültség, tudatos korrekció, az eszköztár színe-
sítése, pl. hasonlatokkal, ha egysíkú a beszéd, lényegre törő fogalmazás, figyelni a közönségre, ismerni az idegen
szavak magyar megfelelőjét, egyszerűsítés, átgondolni, hogy meglegyen a kellő információ.
A tisztelet a diákok és a szakmai munka iránt szintén elengedhetetlen, valamint szükséges a folyamatos tanulás.
Beszédünk vokális elemei meghatározóak abban, hogy a hallgatóság számára élvezhető és érthető legyen az, amit
mondunk. Hangunk részben adottság, azonban alakítható is bizonyos szinten. A hangsúlyozás tanulható és tudato-
sítható, a hangerőt pedig figyelemmel szabályozhatjuk. Hangképzésünkre fontos odafigyelni, hiszen az érthető
beszéd alapja. A beszédhibák javítására a logopédia tudománya hivatott, ami felnőttek számára is elérhető súlyos
problémák esetén. Önképzésünk kiváló segítője Montágh Imre: Tiszta beszéd című könyve. (Holnap Kiadó,
2012.)
Érdemes visszajelzést kérnünk a beszédünkkel kapcsolatban ismerőseinktől, hogy jobbá tehessük kommunikáci-
ónkat. Jelek lehetnek, ha sokszor kérdeznek vissza arra, hogy mit is mondtunk, illetve az emberek furcsán vála-
szolnak (bizonytalanul, vagy nem arra, amit kérdeztünk). Ilyenkor gondolnunk kell arra, hogy halkan beszélünk,
hadarunk, vagy valami más zavaró körülmény áll fenn beszédünkben.
Figyeljünk oda, hogy a hangokat határozottan, tisztán formáljuk, ne beszéljünk elmosódottan, tagoljuk beszédün-
ket, figyeljünk annak tempójára. A hadarás például nemcsak azért érthető nehezen, mert gyors, hanem inkább
azért, mert összefolynak a szóelemek, nincsenek szünetek, monoton a ritmusa, színtelen a hanglejtése. A monoto-
nitás lassú beszéd esetén is álomba ringatja a hallgatóságot, vagy egyre többen nyúlnak a telefonjuk után… Ne
dőljünk be annak, hogy barátaink, kollégáink értik, amit mondunk. Ők szeretnek minket, és már megszokták a
stílusunkat. (Néha le is maradnak fontos információkról, mert nem akarnak megbántani.) A nagy sóhajok szintén
zavaróak a beszéd kíséreteként.
Figyeljünk a hangerőre is. Úgy próbáljunk beszélni, hogy ezt a terem hátuljában is hallják. Erre rá is kérdezhetünk
a diákoktól. De ne kiabáljunk, ne legyünk túl hangosak se, mert az nevetséges vagy erőszakosnak tűnik.
A hangsúlyozás is lehet rákfenéje egy előadásnak. Tipikus hiba az éneklés, a hangsúly felvitele a mondat végén, a
modorosság, a túlhangsúlyozás vagy ennek ellentéteként a monoton, egysíkú beszéd.
A testbeszéd legfontosabb elemei a testtartás, alapállás, gesztikuláció, mozgás, mimika, tekintet, térközszabályo-
zás, térhasználat. Fontos, hogy a testtartásunk nyitott és magabiztos legyen, ehhez húzzuk ki magunkat. Ha állva
beszélünk, akkor lógassuk magunk mellé a karunkat lazán, amikor nem gesztikulálunk. A karba font kéz zártságot
üzen a partner felé. Ha ülünk és asztal van előttünk, akkor tegyük fel mindkét kezünket az asztalra. Lehetőleg ne
üljünk tarkóra tett kézzel, illetve keresztbe feltett lábbal, mert ez fölényeskedést sugall. A fejünkre is figyeljünk: a
magasan felszegett fej felsőbbrendűséget, a lehajtott fej pedig alsóbbrendűséget közvetít tudat alatt.
Gesztikulációnkra is helyezzünk nagy hangsúlyt, mert rengeteg információt árul el rólunk. Nem javasolt azonban,
hogy mesterségesen irányítsuk ezeket, mert a nem belülről jövő, természetellenes kézmozgások bizalmatlanságot,
hamisság érzést keltenek.

35
Főként váll és derék-csípő közötti magasságban tartsuk a kézgesztikulációnkat beszéd közben. (Viccesen erre azt
szokták mondani a szakemberek, hogy menzatartományban legyen a kéz – vagyis olyan magasságban, ahol a
menzán ételt osztó konyhás nénik kilátszanak a kiadóablakból.) Néha lehet nagy gesztusokat tenni felfelé – ilyen-
kor lelkesítünk, vagy a saját lelkesedésünket fejezzük ki, de sokszor alkalmazva már nem szerencsések. Ugyanez
vonatkozik a csípő alatt végzett apró kézgesztusokra. Ezzel azt fejezzük ki, hogy nem vagyunk túl magabiztosak.
Használhatunk nagy gesztusokat akkor, ha mondanivalónkat valami elmutogatásával akarjuk alátámasztani, de ezt
se alkalmazzuk túl sokszor egy blokk alatt.
Természetes gesztusaink kísérőjelenségei mondanivalónknak, az őszinte beszéd ismertetőjelei. Ilyenkor maga a
gesztus picit előbb indul, mint a beszédünk. Merjük nyugodtan használni ezeket. Lehetőleg gesztusaink is sugá-
rozzanak nyitottságot, például sokszor forduljunk nyitott tenyérrel a diákok felé.
Az alábbi gesztusokat célszerű elkerülni: arcpiszkálás, nem létező haj elsimítása az arcból, fülpiszkálás, fejvakar-
gatás, kéztördelés, gyűrűforgatás, körömpiszkálás. Ezek többségében az előadó bizonytalanságáról, zavartságáról
árulkodnak.
Lábunkra is ügyeljünk: ne hintázzunk a sarkunkon, lehetőleg ne dobogjunk. Ülés közben ne rázzuk, csavargassuk,
dobogjunk vele. Ezek mind a bizonytalanság vagy a feszültség jelei. Egyes esetekben a hazugságot is utol lehet
érni a lábon keresztül.
Ha már állunk, arra is ügyeljünk, hogy vagy enyhe terpeszben álljunk, vagy célzottan mozogjunk. A fel-alá járká-
lás, illetve egyes „tánckoreográfiák” (például „egy előre egy hátra”, „risza-risza”) nagyon zavaróak lehetnek. Ha
rajtakapjuk magunkat azon, hogy ezt tesszük előadás alatt, akkor mindenképp szabaduljunk meg ettől a rossz szo-
kástól, mert nem a mondandónkra figyelnek majd, hanem a mozgásunkra.
Mimikánk – lévén, hogy kevés embernek van pókerarca – sokszor önmagáért beszél. Az alapérzelmek kifejezése
itt érhető tetten legjobban. Szinte minden világrészen felismerik az undor, öröm, harag, bánat, meglepetés jeleit.
Érdemes tükörben megfigyelni magunkat beszéd közben, hogy tisztában legyünk saját magunkkal, nehogy félre-
értések támadjanak a környezetünkben. Például vannak emberek, akik mindent enyhe ajakbiggyesztéssel vesznek
tudomásul. Ez lehet a lenézés jele is, tehát félreérthető. Ha tehetjük, mosolyogjunk gyakran.
Szemünk „a lélek tükre” – használjuk! Tartsuk a szemkontaktust a diákokkal, lehetőleg ne csak egy-kettővel, ha-
nem mindenki számára „adjunk belőle”. A szűk pupillák nem túl barátiak, ellenben a tág pupillák pozitív érzel-
meket takarnak. Ezt nem tudjuk befolyásolni, viszont a beszélgetőpartnernél megfigyelhetjük.
Végezetül kinézetünkre is ügyeljünk. A rendes ruházat, jól fésült frizura eleve pozitív információkat sugároz ró-
lunk, ellenben egy gyűrött ing, egy lecsúszott slicc, felálló, szétfeküdt haj nem a legjobb ajánlólevelek.
Feladatok az órán
Feladatkiadás
Ahhoz, hogy sikeresek legyünk órán, meg kell tanulnunk megfelelően kiadni a feladatokat. Ha rosszul fogalmaz-
zuk meg és ismertetjük a feladatot, akkor valószínűleg káosz uralkodik el, és ez kedvünket szegheti. Pedig a cso-
portmunka, a kooperatív technikák előnyei a tanítás során megkérdőjelezhetetlenek. A kudarcélmény viszont visz-
szatarthatja a kezdő oktatót, hogy alkalmazza ezeket a módszereket. A csoportmunkától sokan azért is félnek,
mert egy alapzaj is jár hozzá, de ha a gyerekek megtanulnak így dolgozni, akkor ez minimális lesz. Másrészt a
kezdő oktatók nem érzik úgy, hogy a kezükben az irányítás, amikor a csoportok dolgoznak. Jól kiadott feladatot
végig a kezünkben tarthatunk. A lényeg az, hogy először a feladattal kapcsolatos információkat osszuk meg, aztán
foglalkozzunk a csoportbontással, amikor már mindenki ért mindent.
Alapelvek
 Fogalmazzuk meg a feladat célját, kivéve akkor, ha a végkövetkeztetést úgy vonhatjuk majd le, ha nem
neveztük meg a feladat célját.
 Pozitív ráhangolás, aktiválás – vonjunk be mindenkit, mindenki számít, mindenkinek fontos lehet a véle-
ménye.
 Feladat ismertetése – érthető legyen, kérdezzünk vissza, mindenki számára elegendőek-e az információk.
Válaszoljunk a felmerülő kérdésekre. Amennyiben csak részleges információkat adunk a feladat jellege
miatt, figyeljünk arra, hogy csak a szükséges információkat adjuk át.
 Szabályok, keretek ismertetése (mit, hol, hogyan, idő).

36
  Olyan feladatnál, ahol a fizikumra is szükség van, részletesen térjünk ki a biztonsági szabályokra. Jelent-
sük ki, hogy a feladatban csak az hajtható végre, amire az oktató rábólint.
 Csoportalkotás – a feladathoz szerveződjön, ha szükséges, akkor figyeljünk a csoportszerepekre (pl. le-
gyen mindenhol irányító).
 Ellenőrzés – győződjünk meg még egyszer arról, hogy mindenki mindent tud-e.
 Levezetés – járjunk körbe, ha kell, segítsünk a csoportoknak, de ne vegyük át a szerepüket. Tartassuk be a
szabályokat.
 Feldolgozás, tanulságok levonása – minden véleményt hallgassunk meg, ne minősítsünk. Együtt vonjuk le
a következtetéseket, és foglaljuk össze őket.
Visszajelzések
Akár csoportban, akár egyénileg dolgozunk a gyerekekkel, az elvégzett feladatokkal kapcsolatban szükséges visz-
szajelzéseket adnunk, reflexiókat gyűjtenünk, véleményeket meghallgatnunk. Az eredményesség érdekében mi is
és a csoport is törekedjen arra, hogy mondanivalóját az alábbi szabályok alapján fogalmazza meg:
 A visszajelzés leíró legyen, ne minősítsünk, címkézzünk.
 Az észlelt viselkedésre irányuljon a közlés, ne magára a személyre.
 Konkrétumokat mondjunk, ne általánosságokat. (Pl.: Állandóan össze-vissza beszélsz. Helyette: Belevág-
tál a szavamba, nem tudtam befejezni a gondolatomat.)
 A pozitívnak tartott viselkedést erősítsük.
 Ha a gyermek önismeretét hivatott segíteni, akkor személyes is legyen, fogalmazzuk meg az érzéseinket,
tapasztalatainkat.
Az egyes feladatok kapcsán nagyon sok reflexiót, értelmezést begyűjthetünk. Elsődlegesen a feladat célja alapján
irányítsuk a kérdéseinket, hallgassuk meg mindenki válaszát. Amennyiben a jelentkező nem a témáról beszél,
vagy elkalandozik, udvariasan szakítsuk félbe, jelezzük, hogy mondandója nem a témához tartozik, térjünk majd
vissza rá később, akár négyszemközt, ha úgy érezzük, fontos volt.
Ha ezeket az alapvető szabályokat az első órán a szabályok megbeszélésénél tisztázzuk, akkor elég csak vissza-
utalnunk a közös „szerződésre”, mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy nem udvariatlanok vagyunk, hanem az
órai munkát segítjük.
A tanítás és a csoportmunka gyakorlott pedagógusok számára is kihívás. Nagy összpontosítást, figyelmet igényel,
valamint szociális kompetenciákat. Sokan úgy gondolják, hogy a tanárok csak „leadják” az órát és mennek haza.
Kívülről valóban így látszik, a háttérben azonban ott van a rengeteg felkészülésre fordított munkaóra, az órán
pedig szükség van az intenzív megosztott figyelemre, folyamatosan gondolkodni kell, reagálni, irányítani. Mindez
nagyon fárasztó és hatalmas felelősséggel jár. Tetteinkkel, szavainkkal befolyást gyakorolunk a hallgatóságunkra,
pontosnak, hitelesnek kell lennünk, példát kell mutatnunk. Munkánk nem múlik el azzal, hogy kilépünk a terem-
ből, átadott gondolataink, közös következtetéseink ott maradnak a gyermekek fejében, immár ez is része lesz dön-
téseiknek. Ha jól végeztük a munkánkat, akár vezérlő irányfényként…
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Belügyminisztérium Oktatási, Kutatási és Tudományszervezési Főigazgatóság rendészeti trénerképzés 2012–
2013. tanfolyam tananyaga
Mindenkinek sikeres felkészülést és oktatást kívánunk!

37
38
1

Háttéranyagok
 17
HÁTTÉRANYAGOK

17
ELLEN-SZER Oktatói Segédlet 2014., 33-163. o.
39
40
 1. Tari Annamária: A Z generáció és az online tér
Fordított szocializáció és netkultúra kamaszkorban
A tanulók új generációja, azok, akik beleszülettek az Információs Korba, a közelmúltban kezdte meg a tanulást
világszerte egy sor csak rájuk jellemző tulajdonsággal és talán szokatlan tanulási érdekkel, így igazi kihívást
jelentenek a már meglévő iskolarendszernek. A diákok tanulási vággyal, de valójában úgy lépnek be az oktatási
rendszerbe, hogy az internetnek köszönhetően már kifejlesztettek egyfajta tudást. A legnagyobb változást az
jelenti, hogy ők már egy médiával telített és az információkhoz való könnyű és kényelmes hozzáférést biztosító
korban nőttek fel. Ezeknek az információknak azonban az a sajátosságuk, hogy esetlegesek és kontrollálatlanok. A
tanulók ebben az információ alapú társadalomban elvárják mentoraiktól, hogy az információ alapú társadalomhoz
illeszkedő oktatási módszereket is alkalmazzanak. Nem szeretik a szokványos, egyhangú előadásokat, sokkal
inkább csoportos, kooperatív és interaktív feladatokat és tevékenység központú pedagógiai hozzáállást, kutató
munkát igényelnek. Amerikai kutatók szerint a „netgeneráció” nem hajlandó megtanulni, amit elé tesznek csak
azért, mert egy tanár teszi azt. Meg akarják érteni, boncolgatni akarják, szétszedni, és valóban átélni a dolgot,
amiről tanulnak.
Alapvető kérdéssé vált, hogyan tudnak a tanárok, egyetemi oktatók és az oktatási intézmények megfelelni ennek a
különös kihívásnak?
A tanárok nagy része még abban a korban szocializálódott és tanult, amikor a poroszos tekintélytisztelet, a
szokványos tanár-diák aszimmetria jellemezte az oktatási intézményeket. Nem volt lehetőség arra, hogy a tanulók
jogaikat érvényesítsék, ez a szempont jószerivel nem is jelent meg az oktatásban. Abban a „világban” az idősebb,
tapasztaltabb oktató volt a tudás letéteményese, a tanár volt az a tekintélyszemély, aki átadta tudását, és cserébe
elvárta a tiszteletet. Az ellenállásnak vagy szembeszegülésnek nem volt olyan kultúrája, mint ma. A tanárok tehát
nemcsak azzal a változással állnak szemben, amit a Z generáció és az Információs Kor kihívásai jelentenek,
hanem azzal az elvárással is, mely már saját múltjuk szokásait, viselkedésbeli jellemzőit érinti. Ezekre a
kihívásokra épülve alakultak ki az új tanári szerepek. Egy fordított szocializációs folyamatban, ahol már nem
feltétlenül igaz, hogy a tekintélyszemély pozíciója alanyi jogon az övék.
A fordított szocializáció, a médiaközpontú társadalom és az internet hatásai, a társas kapcsolatok változásai és a
tekintély-alázat fogalmainak módosulása komoly problémákat okozhatnak a tanítási folyamatban.
Nincs könnyű dolga tehát a tanároknak sem.

41
Átmeneti kor pszichés problémákkal?
A Z generáció tagjai olyan világban élnek, melyet a felnőttek hoztak létre és fejlesztenek állandóan. Egy időben
szükséges kezelni a fogyasztói társadalom és az információs technológia hatásait, melyben nehéz ellenállni az
anyagi javak birtoklása köré épülő negatív érzelmeknek (szorongások, mohóság, elkeseredés és kilátástalanság).
Ugyanakkor meg kellene teremteni azt a családi légkört, amelyben még jelen vannak a hagyományos értékek és
tartalmak, mély érzelmek, miközben sokkal egyszerűbb leülni a gép elé egy kis „kiszellőztetésre”. Senki nem
hibáztatható azért, mert szülőként – anélkül, hogy ezt hangsúlyosnak értékelné – valójában kapva kap az
információs technológia adta lehetőségeken. A „nincs semmi baj a gyerekemmel, otthon ül szépen és állandóan
gépezik” mondat jelen van a szülői gondolkodásban. Annak ellenére, hogy ma már tudjuk, ez egyáltalán nem az
az állapot, aminek egy kiskamasz életében örülni kellene.
A „jó” szülők dolgoznak, és sokat tesznek azért, hogy a gyereküknek mindene meglegyen. Annak ellenére, hogy a
felszín szép és békés, ahogy az lenni szokott, a gyerek egyszer csak tünethordozó lesz a családban. A felületes
szemlélő számára kideríthetetlen, hogy mi a probléma, mikor az élet megy a maga medrében, a gyerek is végzi a
dolgát, iskolába jár, tanul.
Akkor miért lesz szemtelen, impulzív vagy épp szorongó? Miért nem érti, amit a szülő mond neki? Miért nem
hallgat a tanáraira? Miért hullámzik a teljesítménye? És miért fogalmaz úgy néha, mintha felnőtt lenne? Miért
annyira kritikus és kezelhetetlen?
A gyerek nem ezt érzi, hanem azt, hogy elvárásokat támasztanak felé, amelyekben a szülői jelenlét
elhanyagolható, az érzelmi támogatás elégtelen, ellenben a problémák bagatellizálása folyamatos. Amikor egy
családban megjelenik valamilyen pszichés tünet (például magatartási zavar, szorongás, indulatok), akkor a
tünethordozó (vagyis a család által betegnek tartott) tag lelkiállapotát úgy is értelmezhetjük, mint jelzést a családi
rendszer állapotára. A családok egy részében ilyenkor a kommunikáció leginkább az intelmek és panaszok
áradatát mutatja, amiből a gyerek pozíciójánál fogva kiszorul, és tulajdonképpen magára marad a problémáival.
Mindeközben azonban a Z generációs gyerek nagyon is alkot értékítéletet és véleményt, amely elég precíz, sőt
felnőttes elemekkel tarkított, és már nyomát sem találjuk annak a fajta a felnőtt társadalom és a szülő felé irányuló
tiszteletnek, amit régebben jellemzően láthattunk.
Az „anyám se teszi – én akkor miért tenném” gondolat viszonylag szokatlan egy korábbi évtizedek
valamelyikében szocializálódott felnőtt számára. Mert ő inkább azt gondolná, a szülők élete és annak eseményei
nem tartoznak a gyerekre, vagy legalábbis nem a kritizált értelemben. Korábban azt tapasztaltuk volna, hogy egy
ilyen szituációban a gyerek kommunikációja megáll azon a ponton, hogy leírja a saját és szülei életét, most azt
látjuk, hogy továbbmegy, és a többféle tartalmat összevetve véleményt is alkot. Mondhatjuk, hogy egyébként
igaza van, valóban jól látja a családi szerkezet működését, amelyben látszólag van csak egyenlőség, azonban a
szülők megtartják maguknak a „felnőtt jogokat”, vagyis azt a mezsgyét, amibe a gyereknek már nincsen
beleszólása.
Gondoljunk vissza saját gyerekkorunkra: voltak-e, és ha igen, milyen kritikáink a szülőkre nézve, és hány évesek
lehettünk, amikor az első jól megfogalmazott felnőttes mondat elhagyta a szánkat ebben a témakörben?
Hagyományosan inkább a fiatal felnőttkor vagy a tinédzserkor volt az az időszak, amikor feloldódtak azok a
morális határok, amik a szülőket „mindenekfelett védték”, és a baráti beszélgetésekben megjelenhettek a „nem
normálisak a szüleim” kezdetű mondatok.
A zárkózottabb vagy szorongóbb személyiségű emberek pedig csak jócskán felnőttként – már saját párkapcsolati
tapasztalattal a háttérben – kerültek először abba a helyzetbe, hogy ráláttak szüleik házasságára és problémáikra,
amely már nem a „szülői”, hanem a „férfi-nő” kapcsolatuk felismerését jelentette.
Mindez nem jelent mást, mint azt, hogy a mai kiskamasz/kamasz korosztály sokkal éleslátóbb, jóval
felnőttesebben, sok esetben érettebben fogalmaz, és nem érzi kötelező érvényűnek azt a határt, amit a szülei még
annak éreztek volna. Nem feltétlenül fogalmazzák meg a szülők felé nyíltan a véleményüket, azonban
mondataikban jelen lehet a rosszallás és az is, hogy elítélik a felnőtteket, mert igazságtalanok.
Feltehetnénk a kérdést, hogy ebben a helyzetben nem látja-e a gyerek azt a különbséget, ami a felnőtt és gyerek
életforma, a terhek, feladatok és felelősségvállalás között van? Hogy a szülők életében nem mellékesen ott van a
család, akit el kell látni, pénzt kell keresni? Nyilván ezen a ponton már nagyon is számításba kell vennünk, hogy
egy gyerekkel állunk szemben, aki a dolgok ilyen méretű összevetésére életkori sajátosságainál fogva még
képtelen, a dolgok súlyát nem érzi, és a következményeket még csak megjósolni sem tudja, hiszen sem
tapasztalata, sem érettsége nincs ehhez.

42
A baj az, hogy általában a világon kevés olyan „eszményi” család van, ahol tündéri szülők nevelnek angyali
gyerekeket, akikkel nincs is probléma, mert mindent megbeszélnek, nincsenek titkok és hazugságok, elhallgatott
és félig kimondott információk, csak nyílt kommunikáció van megértő szeretettel. Ez az a kép, amit leginkább
vasárnapi családi mozikban láthatunk, amikor elábrándozhatunk azon, hogy a „miénk is majdnem ilyen…” de
valahogy mégis más. A kritikát kapott szülő valójában nem nevezhető egyértelműen pozitív hősnek,
szarkasztikusabb formában szólva: megérdemli, amit kap. A probléma valójában nem az, hogy ki és mennyit
érdemel meg a kritikából, hanem az, hogy mit lehet kezdeni azzal a jelenséggel, amelyben a kiskamasz/kamasz
már felnőttként fogalmaz, túlságosan súlyos problémákkal küzd, de még gyerekként él, tapasztalatai és
idegrendszeri fejlettsége is életkorának megfelelő. Egyfelől képes bizonyos dolgok meglátására, de nem képes
azok feldolgozására, képes arra, hogy megtévesztő érettséggel kommunikáljon, miközben érzelmeiben
nyilvánvalóan még nem felnőtt.
Ez a jelenség az élet más területein is elvezet bennünket a tisztelet-tekintély-bizalom-őszinteség kérdésköréhez,
melyben – mint egy mozaikképben – eltérőek az értelmi és érzelmi képesség megnyilvánulásai, és nagyon nehéz
megtalálni azt a vezérfonalat, ami a legjobb vagy legoptimálisabb választ eredményezhetné.
A közösségi média is alakítja a személyiség működését
Amikor az internetet szabad piactérként értelmezzük, akkor azzal a ténnyel is számolnunk kell, hogy különböző
intelligenciájú, iskolázottságú és személyiségükben, életkorukban, szociális hátterükben jelentősen eltérő emberek
között alakulhat ki spontán interakció. Ezen helyzetek egy része kiábrándító lehet a résztvevőknek, mert annyira
különbözik a társalgási stílusuk, a szóhasználatuk, nyelvi jellemzőik, a vitakultúrájuk vagy egy-egy konfliktus
megoldóképlete.
A Z generáció ennek a felismerési képességnek és tudásnak nincs a birtokában. Ők csak egyet látnak, nevezetesen
a hálózati lét természetesebb számukra, mint bármi a világon. Nem feltétlenül veszik észre a veszélyeket,
nincsenek tisztában a következményekkel. Védtelenek, annak ellenére, hogy nagyszájúan képesek megvédeni az
álláspontjukat. Az internet általi veszélyeztetettség és a családi élet normái között nyilvánvalóan mutatkozik
összefüggés. Minél lazább egy családi szerveződés, minél kevésbé hitelesek a szülők – mint a felnőtt társadalom
legfontosabb tagjai – életvitelükben és kommunikációjukban, annál inkább válik vonzó felületté az internet, ahol
mindent vagy majdnem mindent lehet, korlátok és konvenciók nélkül. A szabadságérzés átélése a kamaszkor
egyik jellemző vágya, erre minden felnőtt emlékezhet. Azonban a kellő érzelmi muníció és immunrendszer
hiányában egy serdülő képtelen arra, hogy a még éretlen önértékelését és nem létező bölcsességét használja.
A Z generációs gyerekek internetezési szokásai a legtöbbször autodidakta módon alakulnak, nem professzionális
tanulási folyamatban sajátítják el a készséget, hanem „kialakul”. Az azokról a 8-14 évesekről készült statisztika,
akik online vannak mindennap, és idegenekkel is ismerkednek, nem csak a szexuális ragadozók miatt ijesztő.
Ahogy már írtuk, a szülők abbeli félelmükben, hogy a gyerek kiteszi magát a veszélyeknek, beleegyeznek, sőt ők
maguk javasolják a valós adatok (életkor, tevékenység, lakcím, hobbik) hamis közlését. A gyerekek pedig nyilván
élve ezzel a lehetőséggel avatarokat, hasonmásokat, alteregókat alkotnak, vagyis valamilyen virtuális identitás
mögé rejtőznek. Valószínűleg egy család működésében viszonylag kevés időt szánnak az avatarok pszichológiai
elemzésére, noha támpontot adhatna arról, mi is rejtőzik a gyerek érzelmeiben. A valós személyiség és az avatarok
lélektani kapcsolata, az interneten kialakult hálózati csoportnormák és ezek működése már egy ideje foglalkoztatja
a pszichológusokat is. A biológiai evolúciót már ismerős fogalomként kezeljük, de egyelőre teljesen ismeretlen a
virtuális evolúció fogalma, mely azonban már megkezdődött.
László Miklós és Kósa Éva tanulmányából18 a példaképek vizsgálatának adatai közül kiemelném a szülők mint
példaképek adatsort. Eszerint valóban van emelkedés, ami jó hír: 1998-ban a megkérdezett gyerekek 19,0, 2005-ben
19,8 és 2009-ben 28,7%-a válaszolta azt, hogy szüleit hiteles példaképnek tartja. Azonban van egy ennél ijesztőbb
adat is: nincs, vagy nincs releváns példaképe 1998-ban 40,5%-nak, 2005-ben 45,5%-nak, és 2009-ben 42,5%-uknak.
A Szonda Ipsos kid.comm kutatása is vizsgálta,19 hogy a gyerekek kire néznek fel, kiknek a véleménye, életmódja,
stílusa mértékadó a számukra. Eredményeik szerint a legtöbbjüknél nincs ilyen meghatározható személy, további
22 százalékuk a szülei egyikét tekinti példaképének. A fiatalabbakra (8-11 évesek) nagyobb arányban jellemző,
hogy meg tudnak nevezni saját példaképet, míg a 12 évnél idősebbek körében szignifikánsan kisebb arányban
vannak azok (47%), akik számára van ilyen meghatározó személy. A fiúk és a lányok között nincsen eltérés ebben
a tekintetben. A Budapesten és a nagyvárosokban élő fiatalokra inkább jellemző, hogy van meghatározott
példaképük, míg a községi, kisvárosi kortársaik esetében ez jóval ritkább. A fiatalabb gyerekek körében
jellemzőbb a szülők megnevezése, míg az idősebbek körében 18 százalékuk külföldi sportolót említ.

18
Kósa Éva – László Miklós: A média hatása a gyerekekre és a fiatalokra. 2009.
19
http://www.ipsos.hu/site/kid-comm/, újabb kutatást készíttetett a Médiatanács 2011-ben, mely az alábbi linken olvasható:
http://mediatorveny.hu/dokumentum/293/KidComm2_tanulmany.pdf (Letöltés ideje: 2014. szeptember 6., szerkesztő)
43
Az általános és a középiskolások példakép-választásai között több különbség is mutatkozik. A legjelentősebb,
hogy míg a kisebbek esetén csak 37%, az idősebbeknél már 47%, akinek nincs példaképe.
A modellválasztást a trendek (is) diktálják, és a Z generáció viszonylag gyorsan váltogatja a médiából választott
ikonjait. Azt is tudjuk, hogy a kamasz életkor egyik jellemzője, hogy a szülők értékítéleteit háttérbe szorítja a
kortárs csoport. És valóban nem tudjuk, hogy például 10, 20 vagy 30 évvel ezelőtt milyen mértékben tudtak volna
megnevezni példaképet a gyerekek. Lehet, hogy akkor is érvényes lett volna egy ilyen riasztó adat, miszerint a
gyerekek majdnem felének nincs senki, akire felnézne? De talán megtehetjük, hogy azt állítjuk: a mostani világ
veszélyesebbnek látszik, és ennek következtében aggasztó, hogy sokuk úgy él, hogy nincsenek horgonypontjai. Ez
ma azért is súlyos ténynek látszik, mert jóval kevesebb a védelem is, amire számíthatnak.
Más ez a kamaszkor...
David Le Breton20 írja, hogy az utóbbi két évtized számtalan társadalmi és kulturális átalakulása megfosztotta a
serdülőkort látszólag egyértelmű jelentésétől, és kitágította a határait. Az életkor többé már nem fokmérője az
érettségnek, a prepubertás fogalma a kilépést jelöli a gyermekkor világából, mely néha idő előtt következik be.
Súlyosan fogalmaz, mikor kijelenti: a tizenkét-tizenhárom esztendős gyermeklányok már teherbe esnek, vagy a
második-harmadik öngyilkossági kísérletükön vannak túl vagy kacérkodnak anorexiával vagy bulímiával. A
hasonló korú fiúk tetemes tapasztalatra tesznek szert az alkohol vagy kábítószerek fogyasztásában, és gyakorta
találkozhatunk olyan egymással gyengéden összefonódó párokkal, ahol mindkét fél serdületlen.
A reklámok világa sajnos ihletet merít a nemzedékek szétzilálódásából, és kis nőket és férfiakat vonultat fel, akik
megleckéztetik a piac által ajánlott termékeken eligazodni képtelen szülőket, máskor pedig kioktatják őket az
életről. A gyermekek ezáltal is megszűntek gyermeknek lenni, a marketing és a szabadidőipar beruházásainak
célpontjaivá lettek. Azt követelik tőlük, hogy növekvő autonómiával döntsenek saját magukról, gyakorta
belegabalyodva életkorukhoz nem illő felelősségi körökbe, mert a felnőttek olykor visszakoznak, vagy egyenesen
visszautasítják a nevelő szerepét. Mintha a serdülőkről feltételezhetnénk, hogy képesek egy csapásra dönteni arról,
hogy mi jó nekik és mi nem, nevelésük látszólag be is fejeződik, és ez azzal az előnnyel jár, hogy a szülői
felelősség csökkenhet.
Nyilván nem minden család ilyen, és nem minden kiskamasz/kamasz esik áldozatul a fogyasztói társadalom vagy
az Információs Kor csapdáinak. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a korosztály – annak ellenére, hogy a
kortárs csoport hatása mennyire jelentős – még mindig támaszkodna a szülői érzelmekre, a családi háttérre. Az
világos összefüggés, hogy minél kevesebb a kommunikáció a családban, minél inkább atomizálódott a rendszer,
annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kamasz keresni fogja a külső kapcsolódási lehetőségeket. És miután
ez az életkor döntő fontosságú a későbbi felnőtt életforma, viselkedés és magatartási jellemzők, szociális
interakciók és konfliktusmegoldó stratégiák kialakulásának a szempontjából, nagyon nem mindegy, honnan
származnak azok az információk, melyekből megismeri a világot.
Azt is mondhatjuk, hogy ebben az életkorban a kamaszok kockázatvállalásra vannak programozva, nagyobb
élvezetet jelent számukra a veszélyes helyzetekkel járó izgalom, mint más korosztályok számára. Ha tehát
feltesszük a kérdést, hogy miért mennek bele a tizenévesek olyan tevékenységekbe, mint a drogozás, a verekedés
és a nem biztonságos szex, akkor a választ az életkori jellemzőkben találjuk.
„A kamaszkor beköszöntét a »rizikós« tevékenységek berobbanása jelzi – a veszélyes vezetéstől a nem
biztonságos szexen át az alkohollal való kísérletezésig, valamint a rossz étkezési szokásoktól a fizikai
inaktivitásig” – mondta Sarah-Jayne Blakemore, az University College London kognitív neurotudományi
intézetének munkatársa. Mint hozzátette, az ilyen típusú viselkedés hozzájárul a serdülőkor úgynevezett
egészségügyi paradoxonjához, amikor az emberi élettartamon belüli fizikai egészségi csúcs mellé egy viszonylag
nagy egészségügyi kockázatú és halálozási arányú periódus társul. A Cognitive Development című
szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői 86 fiút és férfit vizsgáltak, akik életkora kilenc és harmincöt év
között volt. A tesztben szereplő alanyok számítógépes játékot játszottak, ahol döntéseket kellett hozniuk a pontok
elnyeréséhez. Minden egyes fordulót követően mérték a játékosok érzelmi válaszát, feljegyezték, mennyire voltak
elégedettek vagy elégedetlenek a játék kimenetelével. A kutatók úgy találták, hogy a kamaszkor beköszöntével
jelentősen emelkedett az élvezet mértéke, ami abból eredt, hogy „szerencsésen megúsztak” egy szituációt. Ez is
magyarázhatja, miért vállalnak a tinédzserek a szokásosnál nagyobb kockázatot. Az eredmények szerint a
tizenévesek jól mérik fel a döntéseik mellett és ellen szóló érveket – ellentétben a fiatalabb gyerekekkel –, ám
kockázatot vállalnak, mert a többi korcsoportnál jobban élvezik a kockázatos helyzetek izgalmát. A leginkább
kockáztató viselkedést a 14 éveseknél tapasztalták a kutatók.

20
Serdülők világa. Pont Kiadó, 2010.
44
Az ELTE TÁTK hírlevelében (2010. 04. 13.) olvashattuk, hogy a brit gyerekek akár már nyolc évesen is
regisztrálnak a közösségi oldalakra, figyelmen kívül hagyják a korhatárra vonatkozó biztonsági előírásokat –
állapította meg az Ofcom kutatása, amelynek eredménye szerint az otthoni internettel rendelkező 8-12 éves
gyerekek negyede állította azt, hogy van saját Facebook, Bebo vagy MySpace adatlapjuk, annak ellenére, hogy
ezeken az oldalakon a minimum felhasználói korhatár 13 év. A megkérdezett gyerekek 83 százaléka szerint úgy
állítják be az adatlapjukat, hogy csak a saját ismerőseik láthassák azt, négy százalékuknak pedig egyáltalán nem
látható nyilvánosan a profilja. Tízből kilenc szülő (93 százalék) tisztában van azzal, hogy a gyerekük rendszeresen
látogatja ezeket az oldalakat, így gyakran ők is felkeresik az említett portálokat, hogy figyelemmel kövessék a
gyerekeik tevékenységét – írja az ELTE TÁTK hírlevele.
A Nielsen korábbi, 2009. októberi kutatása szerint az otthoni internettel rendelkező 5-7 éves gyerekek 37
százaléka már felkereste az egyik legnépszerűbb közösségi oldalt, a Facebookot, bár ez nem feltétlenül jelenti azt,
hogy saját adatlappal is rendelkeznek. Az Ofcom kutatása kimutatta azt is, hogy egyre több 8-15 éves gyerek tölt
le filmeket és egyéb TV műsorokat az internetről. (A 12-15 évesek 44 százaléka szerint a filmek és zenék
ingyenes letöltése nem kellene, hogy illegális legyen, 18 százalék bizonytalan, míg 38 százalék szerint ez a
tevékenység illegális kellene, hogy legyen.)
A 8-11 évesek 18 százaléka, valamint a 12-15 évesek 48 százaléka állította, hogy rendszeresen látogatnak
különböző blogokat, illetve a Wikipédiához hasonló oldalakat, ahol az internetezők információkat cserélhetnek
egymással. A 8-11 évesek 70 százaléka szerint az ezeken az oldalakon található információk nagy részben vagy
teljesen igazak, míg a 12-15 évesek gyanakvóbbak, az ő esetükben ez az arány 48 százalék. Eltérés található a
nemek között is: a 8-15 éves fiúk 59 százaléka hiszi azt, hogy az olvasott információk nagy részben vagy teljesen
igazak, míg a lányoknál ez az arány 46 százalék. A 8-11, illetve 12-15 évesek 40 százaléka hiszi azt, hogy a
közösségi oldalakon található adatok nagy részben vagy teljesen megfelelnek a valóságnak. Ezzel szemben, a
kereső oldalakat használó 12-15 évesek csupán 27 százaléka gondolja úgy, hogy a kereső oldalak által adott
információk megbízható honlapokról származnak.
Az általános iskolások és a középiskolások véleményének összehasonlításakor az látható, hogy a kisebbek
általában valamivel hiszékenyebbek, mint idősebb társaik – elsősorban abban van különbség, hogy az általános
iskolások több esetben mondták, hogy mindig hisznek egy adott forrásnak. A legjelentősebb eltérés a tanároktól
kapott információk esetében mutatkozott, a kisebbek 44%-a hisz nekik mindig, a nagyobbaknak csak 26%-a.
Nagyon sok családban érzik már a szülők, hogy valami megváltozott. Átmeneti időszakban élünk, amikor az
online és az offline tér együttesen van jelen életünkben. Az internet sajátos helyzetet teremt a kamaszok életében,
amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Tökéletesen kiszolgálja az azonnali, instant igényeket – közlök
valamilyen igényt, és az online tér azonnal kielégíti azt.
Az Információs Kor netgenerációs kamaszai jóval több információval találkoznak, mint a szüleik annak idején. Ez
egyrészt koraéretté teszi őket, másrészt működésbe hozza azt a tudattalan érzelmi, védekező mechanizmust, amit
súlytalanításnak nevezünk. Noha sok esetben valójában védtelenebbek a külső hatásokkal szemben, mégis azt
látjuk, hogy látszólag könnyedén veszik az életet. Olykor közömbösnek is látszanak a veszélyekkel szemben, ami
a szülők kamaszkora idején nem volt ennyire jellemző. Megemelkedett a destruktív viselkedés mértéke. A
kommunikációs stílusból is látszik, hogy a kamaszok világa több agresszív elemet tartalmaz, mint korábban.
A szülők segítségnyújtási képessége azonban sokszor nem igazodik a XXI. század digitális kihívásaihoz. Elég
nagy probléma, hogy a szülők nagy része nem jártas annyira az internet világában, mint a gyermeke. Nem ismerik
a gyermek digitális szokásait, azt sem tudják, hogy milyen online közösségeknek, hálózatoknak a tagja, kikkel
beszélget, milyen oldalakat nézeget, milyen zenéket hallgat, milyen filmeket tölt le, mit játszik, mennyit posztol.
Így a szülők alig tudnak valamit gyermekük életének arról a részéről, ami napi több órában, extrém esetekben akár
napi 8-10 órában zajlik. Ilyenkor nagyon nehéz, igazi kihívást jelentő feladat, hogy hozzátegyék ehhez a reális,
vagyis az offline élet értékes óráit, hiszen az élet még offline keretek között zajlik.
A Z generációra jellemző a koraérettség, a mozaikszerű kép a személyiség értelmi és érzelmi fejlettségében: ők is
kis fogyasztók már. Kommunikációjuk törvényszerűen „felnőttes”, és a családi rendszerben sokszor kilógnak a
megszokott keretekből. Fokozott figyelmet és hitelességet igényelnek, és sokkal intenzívebben minősítik szüleik
és a felnőttek életét, mint azt gondolnánk.
A kamaszkor kitüntetett fejlődési szakasz, amikor az autoritás próbája zajlik, problémák esetén viszont megjelenik
az autoritáskrízis: a lázadás kiélezett formája. Ez megnyilvánulhat agresszív magatartásban, vulgáris kommuniká-
cióban, túlzott feltűnéskeresésben, szabályszegések sorozatában, nagyfokú veszélykeresésben, a teljesítmény-
kényszer elutasításában, drog- és alkoholfogyasztásban, szélsőséges csoporthoz csapódásban vagy akár kriminali-
zálódásban.
45
Az Információs Korszakban a technológiai fejlődés felgyorsulása azt hozza magával, hogy a technológiai újdon-
ságokra jóval fogékonyabb fiatalok, idegrendszerük plaszticitása, felfedezőkedvük mérhetetlen nagysága okán
lépéselőnybe kerülnek a náluk idősebbekhez képest.
A fordított szocializáció korát éljük, amikor a célértékek tudásában mutatkozó életkori fölényt nem biztos, hogy
ellensúlyozni lesz képes a fiatalok tudásfölénye az eszközértékek tekintetében. A kétféle tudás konfliktusa jelen-
leg generációs konfliktus.21
Nincs könnyű dolga ma egy kamasznak, aki már gyerekkorától megmérettetésekkel találkozik, gyakran ugyano-
lyan óraszámban tanul/képződik, mint a szülők munkaideje. De a két legnagyobb probléma, hogy a gyerekeknek
lerövidült a gyerekkora és hogy már kamaszkorukban felnőtt problémákkal küzdenek.
Amikor egy Z generációs kamasz azt tapasztalja, hogy az ismerős közegében lazulnak a határok, annak érdeké-
ben, hogy megőrizhesse „trendi” státuszát, vagyis az elfogadottság és elismertség pozícióját, hajlamos lesz olyat
is megtenni, amit egyébként nem feltétlenül találna vonzónak. Életkori jellemzője, hogy azt akarja csinálni,
amit mások is csinálnak. Az online tér olyan projektív felületet kínál, amelyen a tudattalan érzelmek és fantázi-
ák, vágyak és motivációk lecsapódhatnak. Ha nincs felnőtt a közelben, aki ezt az érzelmi folyamatot kontrollál-
hatná, befékezhetné vagy megmagyarázhatná, értelemszerűen megindul a „láttatás”. Ebből a szempontból tehát
valójában lényegtelen, hogy éppen félmeztelen, vagy egyéb módon vulgáris tartalmakról beszélünk-e. A fontos
inkább az, hogy megértsük, ebben az érzelmi folyamatban súlytalanná válnak azok a morális gátak, ame-
lyekre a szülők szeretnek úgy gondolni, hogy gyereküknek biztosan megvannak, mert a családban léteznek.
A social media22 felületén túlreprezentált a nárcisztikus működés, tehát a kamaszok egy agresszív és önérvényesí-
tő világot látnak maguk körül, ahol az előbbre jutás eszköze mások legyőzése. Nem kell csodálkoznunk azon,
hogy ebben a trendben olykor egymást sem kímélik, mindennapjaikhoz szervesen tartozhat a társas agresszió.
A felnőttek sokszor figyelmen kívül hagyják az online világ hatásait, aminek következménye, hogy a gyerekeknek
jóval hamarabb lesz egy szeparált világuk, mint azt a szülők gondolnák. A gyerekek érzelmi fejlődésének egy
szegmense tehát láthatatlanná válhat a szülők és a felnőttek számára.
A kutatók szerint kamaszkorban a kortársak általi elutasítás szerepet játszik a viselkedéses alkalmazkodási prob-
lémák mögött rejlő társas megismerési folyamatok alakításában. Közvetlen kapcsolat van tehát az elutasítás és
problémás viselkedés között. Ez a jelenség az online felületen a transzparencia miatt még inkább fokozott. Va-
gyis: NEM IGAZ, hogy a negatív érzelmekkel jellemezhető, leértékelő, esetenként agresszív tartalmakra a
serdülők csak a vállukat rángatják. Nemhogy nem rángatják a vállukat, hanem – minél közelebbi a csoport,
ahonnan a tartalom érkezik – komoly érzelmi reakciót élnek át, ami hatással van a jövőbeli viselkedésükre is.
A szülői háttér érzelmi rendszere éppen ezért fontosabb lenne, mint valaha. Ez adja a gyermekkor biztonsá-
gát, segít az empátia fejlesztésében, a társas agresszió megértésében. Alapvető szülői feladat lenne a nyílt kom-
munikáció megtanítása, az érzelmek felismerése és megnevezése, a helyzetfelismerés és az interperszonális kés-
zségek fejlesztése. Ehhez szükséges a szülői érzelmek stabilitása, fókuszált figyelem a gyerekekre, folyamatos
érzelmi kapcsolat a családban.
A XXI. század Információs Korában elkerülhetetlen az online tér ismerete és az offline realitás képviselete, vala-
mint annak felismerése, hogy nem a gyerekek hibásak abban, hogy élnek az információs technológia lehetőségei-
vel. Ne keressünk külső bűnbakot az internet vagy a közösségi média szerepében. Alkalmazkodni kell az új mű-
ködéshez, és megérteni benne a digitális generációk viselkedési és érzelmi motivációit.
Internetezés és szülői védelem
Bebizonyosodott, hogy a napi internetezés mértéke szorosan összefügg azzal, hogy valaki a zaklatások áldozatává
válik-e, ami viszont függ az olyan internalizálási problémák mutatóitól, mint a depresszió, a szociális szorongás
vagy a magányosság. A szülők kulcsszerepet játszhatnak a zaklatások kezelésében, akár úgy, hogy pszichológiai
támogatást nyújtanak, akár úgy, hogy lépéseket kezdeményeznek a zaklatások megszüntetésére. A serdülők azon-
ban gyakran elhallgatják az interneten szerzett negatív élményeiket a szülők előtt. A súlyos zaklatások számos
esetében közös vonás, hogy a zaklatott serdülők még akkor sem mondták el szüleiknek (vagy más felnőttnek),
hogy mi történt velük, ha a zaklatás súlyos lélektani kárt okozott bennük. Az idevágó interjúk azt sejtetik, a serdü-
lők gyakran azért nem beszélgetnek szüleikkel az interneten szerzett negatív tapasztalatokról, mert tartanak attól,
hogy a szülők félreértik őket, vagy azért, mert félnek, hogy a beszélgetés után kevésbé férhetnek az internethez.
Mindez összhangban van azzal, hogy a kommunikáció érzékelt minősége befolyásolhatja a serdülők internetezése
és közérzete közti összefüggést.

21
Csepeli György.
22
Közösségi média.
46
Az internetet használó és az internetről gyermekével sokat beszélgető szülő jobban meg tudja védeni csemetéjét,
önmaga is tapasztalatokat szerez, és képessé válik arra is, hogy megértse, és ezáltal kezelje az online tér vonzását
és hatalmát. Azok a családok, ahol a gyerek eleve magányos, saját kortársi közösségében nincs jó szerepe, foko-
zott veszélyeknek van kitéve, és ez a helyzeti magányosság növelheti – bármennyire is furcsálljuk – a hajlamot
arra, hogy újra kapcsolatba lépjen másokkal, akkor is, ha döntően negatív élményei vannak. Az internet ugyan ad
lehetőséget a barátokkal, ismerősökkel és ismeretlenekkel való kapcsolat létesítésére, a magukat elszigeteltnek
érző személyek azonban hajlamosak arra, hogy fenyegetőnek találják a szociális információkat, és hogy negatív
várakozásokat tápláljanak a szociális interakciókkal szemben. A negatív szociális várakozások ugyanakkor önma-
gukat beteljesítő próféciaként működhetnek, mivel növelik annak valószínűségét, hogy a mások magatartása va-
lóban negatív lesz. A magányosság tehát serkentőleg hathat az internetezésre, ami viszont az interneten szerzett
negatív vagy negatívként értelmezett élmények okán a magányosság érzetét táplálja. A kutatók arra a következte-
tésre jutottak, hogy ez az alkalmazkodási zavar nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan serdülőknél, akik úgy
vélik, hogy a szüleik nem a megfelelő szinten kommunikálnak velük.
A szakemberek azt ajánlják a serdülőkorú gyerekek szüleinek, próbáljanak olyan emberek lenni, akikkel a tizené-
vesek szívesen beszélgetnek az internetről. A szülő-serdülő kommunikáció jó minősége (a serdülők megítélése
szerint is) csökkenti annak valószínűségét, hogy az internetezés fokozott magányosságot jelentsen, és növeli a
valószínűségét annak, hogy mérsékelje a magányosság érzetét. Ez a befolyás pedig túlmutat az általános értelem-
ben vett családi támogatás pozitív hatásain.
Ez tehát a bizonyíték arra, hogy ma már az optimális szülői viselkedésbe nemcsak a hagyományos értelemben vett
jó kommunikáció és a látható, egyértelmű érzelmek tartoznak, hanem az internetről való diskurzus is. Ahogy az
offline életre igaz, hogy jó esetben egy gyerek érzi, hogy bármit elmondhat otthon, mert nem szankció, hanem
segítség érkezik, ez jellemzővé kellene, hogy váljon az online térben való szülői magatartásra is. A múlt századi
kommunikáció ki kell, hogy egészüljön az új közösségi médiafelületekről szóló témákkal, ebben az X generációs
szülőnek hatalmas adag empátiát és erőfeszítést kell tanúsítania. Ahogy régen is, úgy most is, meg kell érteni egy
új információs közeg vonzerejét. Hogy nem lehet belőle kimaradni. Csak jól kell tudni létezni benne.
Nem könnyű manapság tanárnak lenni...
A közösségi médiában a nárcisztikus vonások már említett túlreprezentáltságának és elfogadásának az is a
következménye, hogy a természetes – korosztályos – agresszió mértéke nőhet, egymással is keményebbek
lehetnek. Ez a tanulás és tanítás hatékonyságát is rontja. Ha csoportszemlélettel nézzük az oktatást, akkor azt
látjuk, hogy a legtöbb iskola a tanulók közötti versengést erősíti. Természetes módon a győztesek és a
középmezőny igyekeznek elkülönülni a vesztesektől, vagyis a társas kirekesztés is megjelenik. Mindenki
egyénileg tanul, és igyekszik a maga módján teljesíteni. Általában a tanárok évkezdéskor azzal az elhatározással
indulnak, hogy minden diákot egyformán fognak kezelni… De hát, tudjuk, hogy egy rövid idő után már kialakul a
„jók és rosszak” csoportja. Aki tanított már, az ismeri a jelenséget, hogy viszonylag rövid idő elteltével
„paktumot” köt a rossz tanulókkal, nem szólítja fel őket, mert úgyis csak lassítják az órát, és egyébként sem
szoktak tudni válaszolni. Tehát megmenti őket azzal, hogy nem teszi transzparenssé a „nem tudást”. Azonban
anélkül, hogy tudna róla, valójában cserbenhagyja és kirekeszti őket… A cserbenhagyott diákok egy idő után ezt
egyáltalán nem hálálják meg, hanem klikkbe tömörülve megkezdik a szervezett órai destrukciót. Ha az ő
tudattalan érzelmi motívumaikat vizsgáljuk, akkor ez érthető folyamat. A tanári „békén hagyás” valójában tényleg
az elengedés, melyben a tanár a jó tanulók csoportja mellé áll. Szeparálja a rosszabbakat, mert a realitás azt
mutatja, hogy csak így tud haladni a tanmenettel. Azonban a rossz tanulók erre a szeparációt jelentő helyzetre
elkezdenek reagálni, és „visszaütnek”, mert az elkülönítés irritálóvá válik. Így látjuk azt, hogy az év közepére a
rosszak még rosszabbak lesznek, és lehet, hogy egyre többen is lesznek. A tanárok általában ugyanúgy
szenvednek a jelenségtől, mint a diákok. Tehetetlenségi nyomaték alakul ki a helyzetben, amit csak egy jól
irányzott váltással lehet feloldani.
A jó csoportlégkör kialakítása és a hatékony tanítás a mozaikmódszerrel és a megfelelő differenciálással
valósulhat meg, ami valójában a felnőttoktatás egyik alkalmazott stratégiája is. Olyan csoportdinamikai
törvényszerűségekre épül, melyek alkalmasak arra, hogy körültekintő szervezés után, de növelje a jóérzéseket és a
hatékonyságot. Olyan kiscsoportos munka ez, melyben mindenki együttműködésére szükség van, különben a
kitűzött cél nem elérhető. A diákok tehát kis csoportokban dolgoznak. A tanár által kiadott feladat megoldásához
minden tag részvétele szükséges, s aztán közösen prezentálnak. Az osztály kis csoportjai „szakértőket”
választanak, akik összeülnek, és még a feladat készítése közben megtárgyalják, ki hogyan halad a feladattal, és
tanácsokat adnak egymásnak. Az eredmény a csapatban dolgozás hatékonysága mellett a tanulási folyamat
javulása, az empátia erősödése lesz.
A legnehezebb pontja ennek a módszernek a tanulásszervezés. A tanárnak jól kell ismernie a diákjait, és valóban
úgy kell beosztania őket, hogy senki ne sérüljön. Rossz esetben a végeredmény nagyobb destrukció lesz, mint a
47
kiinduláskor. Ám ha sikeres a csoportok kialakítása és a feladat végrehajtatása, akkor katartikus javulás érhető el.
Az osztály összeforr, és megszűnik az ellenségeskedés. Ellenzői lehetnek ennek a jó tanulók (és szüleik), akik azt
érezhetik, hogy lelassulva kell végigszenvedniük, amíg a gyengébb képességű társuk kigyötör valamit magából,
azonban a feladatok jó elosztása esetén minden kiscsoport tag átélheti, hogy aktív volt, és tett azért, hogy a
csoportja eredményt érjen el.
Az egyéni versengés tehát csoportban oldódik fel, és erősíti a pozitív érzelmeket.
A mai kamaszok rengeteg agressziót látnak és kapnak maguk is. Ezért nagy szükségük van olyan pozitív
élményekre, melyekben a személyiségük erősödni tud, és nem önértékelési deficitre tesznek szert. Amúgy is
nehéz dolguk van az életben, túl korán érnek, és túl korán érik őket a számukra még érthetetlen információk. Ilyen
körülmények között a tanítás folyamata az, ahol egyrészt még gyerekek lehetnek, másrészt viszont negatív
érzelmeik is teret nyerhetnek. A destruktív érzelmek nem csak a rossz tanulóknál jelenhetnek meg. Az éltanuló is
lehet olyan lélektani pozícióban, amit csak egyre fokozódó nárcisztikus viselkedéssel tud uralni, aminek
elmagányosodás lehet a vége.
A tanárnak nem lehet feladata pótolni vagy helyrehozni mindent, amit a családi nevelés kihagyott vagy félrevitt.
De az érzelmi és erkölcsi nevelés az iskolákban is meg kell, hogy valósuljon. Akkor is, ha a gyerekek néha olyan
ellenszenvesen tudnak viselkedni, mint egy-egy „nemszeretem” felnőtt. Ha a felnőtt képes meglátni az ádáz
kamaszban a gyereket, aki érzelmileg magára hagyott, sérült vagy szorongó, akkor tud áthatolni azon a maga köré
emelt védőfalon, ami csak látszólag vastag.
Ehhez kétségtelenül kiegyensúlyozott felnőttnek kell lenni, aki humorral vagy komolysággal, de hitelesen
képviseli a tudást. Nagyon nehéz ez a feladat, mert minden felnőttben ott él saját tanulói emlékezete is, ahogyan ő
végezte a tanulmányait, és amilyen módon viselkedett az iskolában a tanáraival. Ez az emléknyom sokszor
indulatokat képezhet akkor, ha már a katedrán állva egy tanár azt érzi, semmi olyan segítség nem áll
rendelkezésére, ami hagyományosan az ő tanárainak megvolt. Azonban ez az érzelmi működés – túl azon, hogy
teljesen érthető – valójában nehezíti a tanítást. Szemléletváltásra van szükség, melyben a régi tapasztalatok az új
körülményekkel ötvöződnek. Amikor régen egy tanár elvárta a tiszteletet, akkor a tanítási rendszer támogatta
ebben. Ma azonban gyakran ki kell vívnia a figyelmet és érzelmi odafordulást a diákok részéről, ami lélektani
erőfeszítést igényel. Az indulat nem jó tanácsadó. A Z generációs gyerekek olykor agresszívnak és érdektelennek
látszanak. Viselkedésükben megjelenhetnek felnőttes elemek. Nemrég mesélte valaki, hogy kamasz fiúk tesznek
rá olyan megjegyzéseket órán, amelyek kifejezetten szexualizáltak, és túlmutatnak minden kezelhetőségen.
Tanárként nagyon kínos és nehezen megoldható szituációban találja magát, „izomból” nem akarja lenyomni a
diákot, azonban nincs hirtelen mozgósítható stratégiája arra, hogyan oldja meg ezt, miközben az egész osztály
figyeli, mintha a YouTube-on látnának egy izgalmas videót. A tanács, amit adhattam, csak annyi volt, hogy
humorosan próbáljon meg kijönni a helyzetből, még időben. Vagyis vegye vissza a helyzet feletti kontrollt, ami
azt jelenti, hogy az előtt kezelje a helyzetet, mielőtt még elhangzanának a mondatok. Nem könnyű szituáció.
Sokkal hamarabb érkezne egy indulatos válasz egybekötve egy intővel, ami azonban a tanári tekintélyt ássa alá,
mert mindenki azt érezné az osztályban, hogy sikerült kiborítani a tanárnőt, aki kapkodó módon menti a
menthetőt, de nem oldja fel az érzelmi helyzetet.
A tanári munka tehát ma már nemcsak abból áll, hogy a szaktudást kell átadni a diákoknak. Sokkal nehezebb lett
ennél. Mozaikszerű érettséget mutató kamaszcsoport vezetésében kell helytállni, amihez érdemes pszichológiai
szempontokat is figyelembe venni, mert egy-egy órai helyzet kísértetiesen hasonlíthat egy olyan szabad
interakciós csoporthoz, amelyet egy terapeuta vezet. A gyerekeknek azonban szükségük van hiteles felnőttekre,
akiktől útmutatást kaphatnak az élethez, és ez a mai oktatás egyik legnagyobb kihívása.

FELHASZNÁLT IRODALOM:
Tari Annamária: Z generáció (Tericum Kiadó, 2011.)
Tari Annamária: Ki a fontos: Én vagy Én? (Tericum Kiadó, 2013.)

48
2
 2. Gyurkó Szilvia: Gyermekek jogai, jogvédelem a gyakorlatban
Kik azok a gyermekek?
Mielőtt a gyermekjogok részletes elemzésébe kezdenénk, fontos, hogy megértsük a gyermekkor kifejezés miben-
létét. Miért van szükség külön jogokra a gyermekek esetében, hiszen a gyermekek is emberek, ezért az emberi
jogok (elvileg), ahogyan minden embert, a gyermekeket is megilletik? Mitől különlegesek a gyerekek, miért kell
külön jogokat biztosítani számukra?
A gyermekkor egyrészt az ember biológiai fejlődésének állomása, melynek során a magatehetetlen csecsemő
megtanul járni, beszélni, önmagáról gondoskodni. Másrészt viszont egy társadalmi konstrukció is. Az elmúlt alig
száz évben alakult csak ki az a közvélekedés, hogy a gyermekkor egy speciális életszakasz, és a gyermekeket
különleges védelem és gondoskodás illeti meg. Természetesen soha nem volt kérdés, hogy egy magatehetetlen
újszülöttről gondoskodni kell, és meg kell védeni – de az egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy a gyermek-
kor mennyire meghatározó a személyiség kialakulása, a későbbi életminőség szempontjából. Ahogyan az sem volt
magától értetődő, hogy mikor kezdődik és meddig tart a gyermekkor.
A fogamzás pillanatától kezdődik az emberi élet? Ettől a pillanattól védelem illeti-e meg a születendő gyermeket?
Mikor van vége a gyermekkornak: 14, 18 esetleg 21 éves korig tartson-e ez a különleges odafigyelés és gondos-
kodás?
Ezekre a kérdésekre országonként, kultúránként és történelmi korszakonként esetlegesen a meghatározó ideoló-
giától is függően eltérő válaszokat kapunk. A gyermekkor, mint társadalmi konstrukció is igen nagy változatossá-
got mutat.
Magyarországon általánosan a következő fogalmakat használjuk a nagykorúság előtti időszakban jogi szempont-
ból: kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú.
A magyar polgári törvénykönyv rendelkezései (2013. évi V. tv.) az alábbiak:
2:10. § [A kiskorúság]
(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.
(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági
engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.
(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.
2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.
Nagyon fontos, hogy a kiskorú fogalmat ne keverjük össze a gyermekkorú és a fiatalkorú fogalmakkal, mivel ezek
kizárólag bűncselekmény esetén, vagy büntetőjogi tényállást megvalósítókkal szemben értelmezhetők. A fiatalko-
rú elnevezést a tizennegyedik életévét már betöltött (cselekvőképes) kiskorúakra használjuk, míg a gyermekkorú
kifejezést a tizennégy év alatti (cselekvőképes) kiskorúakra. A tizenkettedik életév alatti életkor kizárólag büntető-
jogi természetű életkorhatár. Bizonyos bűncselekmények esetében a tizenkettedik életévét be nem töltött kiskorú
védekezésre képtelennek tekintendő.
Az egészségügyről szóló törvény rendelkezései alapján fontos szerepe van a tizenhatodik életévnek is. A tizenhat
éves kort betöltő kiskorút az egészségügyi ellátás során megilleti az egészségi állapotával, az elvégzendő beavat-
kozásokkal, a gyógykezeléssel kapcsolatos teljes körű tájékoztatáshoz, illetve az önrendelkezéshez való jog.
Mik azok a gyermekjogok?
„A gyermekkor története rémálom, amelyből most kezdünk felébredni. Minél jobban visszafele haladunk a törté-
nelmi korokban, annál több jelét találjuk a gyerekek elhanyagolásának és annál nagyobb a valószínűsége, hogy a
gyerekeket megölték, kitették, kínozták, vagy szexuálisan bántalmazták.”23
Abban a szakemberek többsége egyetért, hogy napjainkban a gyermekek és a gyermekjogok aranykorát éljük. A
történelemben soha korábban nem fordult annyi figyelem és gondoskodás a gyermekekre, mint a jelenkorban.
Már az ókorban is voltak ugyan nyomai annak, hogy a gyermekeket nem tekintették teljesen „kész” emberi lé-
nyeknek. A római jogban például ismert volt az az eljárás, amiben a gyermek (infantes) beszámítási képességét
eldöntötték: az eljáró bíró az egyik kezébe egy pénzdarabot fogott, a másikba pedig egy darab édességet. Amelyik

23
Mause, Lloyd de: The history of childhood. Northvale, New Jersey: Jason Aronson. 1975. Chapter 1., 3. p.
49
gyermek a pénzt választotta, az „elég érett” volt már ahhoz, hogy felelősségre vonják. Attól eltekintve, hogy való-
színűleg a gyermekek elég gyorsan rájöttek arra, hogy az édességet érdemes választani ahhoz, hogy megússzák a
felelősségre vonást, ez az eljárás mégis azt mutatja, hogy a közösség tagjai a gyermekkort (bizonyos szempontból)
elkülönült életszakasznak tekintették. Ugyanerre utalnak bármely társadalomban azok a rítusok is, amelyek a fel-
nőttkorba (férfikorba) való átlépést, annak megünneplését szolgálják.
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a gyermekekhez való hozzáállást, akkor azt mondhatjuk, hogy egészen addig
a történelmi pillanatig, amíg a szülőknél nem alakulhatott ki a gyermekhez való kötődés – mert olyan magas volt a
gyermekhalandóság, mert nem volt idejük a gyermekkel való törődésre, vagy mert a társadalmi, vallási hagyomá-
nyok nem engedték a gyermek szeretetét –, addig nem alakulhatott ki a „gyermekkor” mai értelemben vett kon-
cepciója sem. Ehhez kellett az ipari forradalom idején kialakuló polgári társadalom, a munkaszervezés fejlődése
miatt megjelenő „szabadidő”, a javuló közegészségügy, a közoktatás rendszerének kialakulása.
Amikor a gyermek „értéket” jelent a felnőttek, a többségi társadalom számára, „invesztálnak bele” (oktatják, vé-
dik az egészségét, képzik stb.), ekkor jelennek meg az első próbálkozások a gyermekjogok megfogalmazására.
Ha megnézzük a nemzetközi dokumentumokat, az első gyermekekkel kapcsolatos szabályozás – még a múlt szá-
zad húszas éveiben – a munkavállaló gyermekeket érintette (és megtiltotta, hogy bányákban, tengereken vagy
veszélyes üzemekben dolgozzanak). Ezután is a munkajog az a terület, ahol a legtöbb gyermekekkel kapcsolatos
szabályozást találjuk. Ezt követte az egészségügy és az oktatás területe. Az egységes gyermekjogi katalógus meg-
jelenésére azonban a huszadik század végéig várni kellett.
Egyes gyermekjogok a természetjog elveinek megfelelően, kiterjesztő jelleggel, már az úgynevezett első generá-
ciós emberi jogok között is megtalálhatóak voltak (például: élethez, emberi méltósághoz való jog), de a kizárólag
a gyermekek jogaival foglalkozó dokumentumok már az alapjogok történetének legújabb fejezetéhez tartoznak.
Az ENSZ gyermekek jogairól szóló nyilatkozata (1989) óta24 nem lehet kérdés, hogy a gyermekek az emberi jo-
gok kiemelt alanyai.
A nemzetközi jog történetében egyedülálló az a széleskörű támogatottság és a ratifikációnak az az üteme, ami az
ENSZ Gyermekjogi Egyezményét kísérte, amelyet25 három állam kivételével (Szomália, USA és Dél-Szudán), a
világ valamennyi országa aláírta, és nemzeti jogrendjének részévé tette az egyezmény rendelkezéseit.
Vannak természetesen regionális gyermekjogi megállapodások/egyezmények is. Így például az afrikai országok
többsége megfogalmazott egy önálló gyermekjogi egyezményt.26 De Ausztráliának vagy magának Európának is
van sajátos – a helyi sajátosságokat jobban figyelembe vevő – megállapodása. Európa esetében 2009 óta formáló-
dik az a gyermekjogi ütemterv, amely a főbb problémákra fókuszálva igyekszik kontinensünket a gyermekek
számára élhetőbb, jobb hellyé tenni. Ilyen főbb probléma: a gyermekszegénység, a bevándorló (migráns) gyerme-
kek vagy a roma gyerekek helyzete, de említhetnénk a gyermekbarát igazságszolgáltatást is, amely 2012-ben volt
kiemelt területe az európai gyermekjogi munkának.
Az ENSZ gyermekjogi egyezményére visszatérve, 1989-et követően két kiegészítő jegyzőkönyv született még a
gyermekjogi egyezményhez kapcsolódóan: a háborús konfliktusokban érintett gyermekekről, valamint a gyerme-
kekkel szembeni szexuális kizsákmányolásról.27
Ezen kívül 2012-ben megfogalmazták a 3. kiegészítő jegyzőkönyvet is (jelenleg ez a megfelelő számú aláíró or-
szág hiányában még nem lépett életbe). Ez az utolsó dokumentum egy olyan kommunikációs mechanizmust hatá-
roz meg, amelyben gyermekjogi jogsértés esetén közvetlen módon lehet panasszal élni annak érdekében, hogy
lehetővé tegye számukra nemzetközi szinten is a jogorvoslatot.28
Ebből a sikertörténetből egyrészt arra következtethetünk, hogy a gyermekek földrajzi fekvéstől, történeti, kulturá-
lis háttértől, politikai rezsimtől függetlenül ma már majdnem mindenhol egyformán fontosak. Másrészt pedig arra,
hogy a gyermekek támogatása jól artikulálható politikai narratívaként a világ minden táján. Ennél többről azért
nem nyilatkozhatunk, mert az egyezmény valódi próbája nem az aláírás és kihirdetés, hanem a végrehajtás. Külö-
nösen fontos ezt hangsúlyozni Magyarországon, ahol a jogszabályok megalkotása és a jogszabály-harmonizáció
szintjén rendszerint jól teljesítünk, de a jogalkalmazás és a gyakorlat már komoly aggályokat vet fel.

24
A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény.
25
2014. 07. 01.
26
ACRWC, 1990.
27
A magyar országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el 1991-ben az egyezményt ratifikáló 1991. évi LXIV. törvényt, majd azt követően mindkét kiegészítő
jegyzőkönyvet (2009. évi CLX. törvény).
28
Ez az ún. „panaszmechanizmus” a gyermekjogi egyezmény után született ENSZ-dokumentumoknak természetes része. 1989-ben azonban, amikor a
gyermekjogi egyezmény született, még nem volt a nemzetközi jogalkotásban széles körben elfogadott.
50
A gyermekjogi egyezmény nemcsak azért fontos, mert közvetlen érvényesülése és a hozzá kapcsolódó monitoring
mechanizmusok29 révén megkerülhetetlen sarokköve a gyermekjogoknak. Hanem azért is, mert alapjaiban meg-
változtatja a gyermekekről vallott nézeteket, a gyermekek és a gyermekkor státuszát a modern társadalmakban,
illetve globálisan igyekszik megerősíteni a jóléti államokban korábban már elindult társadalmi változásokat.
A XXI. század gyermekeinek jogait nemzetközi dokumentumok, jogszabályok, a legtöbb ország esetében komp-
lex állami és helyi intézményrendszer, valamint civil szervezetek is védik. Ma már nem az a kérdés, hogy vannak-
e a gyermekeknek speciális jogaik, sokkal inkább az, hogy ismerik-e azokat és hogy hatékonyan működik-e a
jogvédelem. Nem kérdés, hogy gyerek nem dolgozhat bányában, nem léphet be katonának, nem lehet szabadon
eladni, használni, kínozni, illetve nyilvánvaló, hogy küzdeni kell a gyermekprostitúció és -pornográfia ellen. Je-
lentős előrelépések történtek a csecsemőhalandóság visszaszorítása, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés vagy éppen
a védőoltások területén. A sok-sok pozitív előrelépés és a társadalmi attitűdváltás mellett természetesen új kihívá-
sokat is hozott a gyermekek modern aranykora (például az online erőszak, az internetes zaklatás, vagy az
LMBTQ30 gyermekek jogainak területén).
Gyermekjogok
A gyermekjogokat (és a gyermekjogi egyezményt alkotó 54 cikkelyt) a könnyebb érthetőség érdekében három fő
csoportba szoktuk sorolni: a védelem, részvétel és gondoskodás körébe tartozó gyermekjogok.31
Ezen kívül megkülönböztetjük még a vezérlő alapelveket: annak meghatározását, hogy ki a gyermek (1), a diszk-
rimináció tilalmát (2) és a gyermek legfőbb érdekét (3).
Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye szerint gyermek az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be. Az emberi
élet a hatályos magyar szabályok szerint a fogantatás pillanatától kezdődik,32 és bár a társadalmi-politikai-
gazdasági élet egyes területein csak fokozatosan szereznek „jogokat” a gyerekek, ill. lépnek be a felnőtt világba –
így például 14 éves kortól korlátozottan cselekvőképesek, vagy 12, ill. 14 éves kortól már büntethetőek – mégis, a
gyermekkor vége a 18. születésnappal következik be. Ez alól a szabály alól kivételt jelent, ha egy gyermek házas-
ságot köt (16 éves kor felett, gyámhivatali engedéllyel), mert akkor már 18. életéve előtt nagykorúnak számít.
A diszkrimináció tilalma (2. cikk) az általános emberi jogi elveknek megfelelően zéró toleranciát hirdet a hátrá-
nyos megkülönböztetéssel szemben. Így egyetlen gyermeket nem érhet hátrány sem színe, neme, nyelve, vallása,
politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőké-
pessége, születési vagy egyéb helyzete miatt. Ezen túlmenően a Gyermekjogi egyezmény meghatároz egy speciá-
lis kategóriát is: így, ha egy gyermeket a szülő (törvényes képviselő) hasonló jellemzője miatt ér hátrány, az is a
gyermekkel szembeni diszkriminációnak számít. Ez az elv megjelent például Magyarországon 2014 év elején,
amikor az élettársi viszonyban és a házasságban élő szülők gyermekei után járó juttatások kapcsán az Alkotmány-
bíróság eltörölte a fennálló törvényi különbségtételt.33 De ide tartozik az azonos nemű párok helyzete is, akiknek a
hatályos szabályozás szerint nincs lehetőségük arra, hogy egymás gyermekét örökbe fogadják, és ezzel mindket-
ten törvényes szülővé váljanak.34
A vezérlő alapelvek közül az utolsó, de jelentőségét tekintve vitathatatlanul a legmeghatározóbb: a gyermek leg-
főbb érdeke. Egyes elemzők szerint önmagában ennek a cikknek a megvalósulása elegendő lehetne ahhoz, hogy a
gyermekek jogai és jólléte egy magasabb minőséget érjenek el a világban. Az elv kimondja: „A szociális védelem
köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket
érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban”.
Az egyezmény magyar fordítása ugyan némiképp eltér az eredeti szövegtől (best interest of the child), így is érthe-
tő azonban, hogy nem egy merev abszolút jogról van szó, hanem arról, hogy a gyermek ügyében eljáró hatóságok,
hivatalok (felnőttek) képesek legyenek felismerni és képviselni a gyermekek általános érdekét, szükségletét, joga-
it. Sok esetben ez azt is jelenti, hogy több gyermek egyszerre jelenlévő érdekei között kell egyensúlyozni (például
egy iskolai erőszak esetében), de azt is jelentheti, hogy a gyermek önállóan megjelenítheti saját érdekeit (például
váláskor vagy gyermekelhelyezéskor egyes országokban önálló jogi képviseletet kapnak a gyermekek is, nem
csak a szülők).

29
Az egyezményt aláíró országoknak ötévente számot kell adniuk arról, hogy mit tettek a gyermekjogok érvényesülése, végrehajtása érdekében. A genfi
Gyermekjogi Bizottság előtti meghallgatáson a kormányzat és a civilek képviselői is elmondhatják álláspontjukat, majd a folyamatot a bizottság észrevételei,
ajánlásai zárják le – melyeket a következő beszámoló idején a bizottság felülvizsgál.
30
Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű, Queer (akik az előzőekhez nem tudják, vagy nem akarják besorolni magukat) szexuális identitásúak.
31
Az eredeti angol meghatározás szerint ez a 3P: provision, protection, participation.
32
1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről.
33
http://www.origo.hu/gazdasag/20140506-az-ab-kijavittatja-a-csaladipotlek-torvenyt-a-parlamenttel.html (Letöltés: 2014. július 1.)
34
Ezen a területen a stratégiai pereskedés jelenleg is zajlik.
51
Gyermekjogok – A gondoskodás
Minden gyermeknek veleszületett joga van az élethez, és az életben maradáshoz (6. cikk). Ennek biztosítása az
államok felelőssége, ami azonban jelenleg igen komoly kihívásokkal terhelt. Világszerte naponta 18 000 gyermek
hal meg olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének, ha rendelkezésükre állnának a legalapvetőbb életfel-
tételek: tiszta ivóvízhez, elegendő élelemhez, védőoltásokhoz, gyógyszerhez jutnának. A szub-szaharai régióban
(Közép-Afrika) élő gyermekeken kívül az indiai és a kínai gyermekek vannak kitéve legnagyobb arányban a
gyermekhalálnak.
Magyarország a legkedvezőbb helyzetben lévő országok közé tartozik e tekintetben (1000 élveszületésre 5 cse-
csemőhalál jut), azonban országon belül jelentős eltérések vannak: Borsodban például 7,2 ugyanez az arányszám,
míg Budapesten 4.35
Minden gyermeknek joga van „a lehető legjobb egészségügyi állapothoz, valamint, hogy orvosi ellátásban és
gyógyító-nevelésben részesülhessen.” A Gyermekjogi egyezményt aláíró országoknak erőfeszítéseket kell tenniük
annak érdekében, hogy egyetlen gyermek se legyen megfosztva attól, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe ve-
hesse. Globálisan csökkenteni kell a gyermekhalandóságot, küzdeni kell a betegségek és az alultápláltság ellen,
biztosítani kell az anyák terhesség alatti és szülés utáni gondozását is, fejleszteni kell az egészségmegőrzés, egés-
zséges életmódra nevelés hálózatát – ideértve a családtervezési nevelést és szolgáltatásokat is. Magyarország te-
kintetében egyrészt azt kell kiemelni, hogy az immunizáció területén (a gyakorlatilag 100%-os beoltottsági arány-
nyal) világelsők vagyunk, míg sajnos a koraszüléseknél Görögország után a második legrosszabb eredményt
mondhatjuk magunkénak a fejlett országok között.36 A védőnői, a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok jó
alapot jelenthetnek ennek a gyermekjognak a magyarországi érvényesüléséhez, azonban a végrehajtás számos
problémával küzd (területileg, a szakemberek számát és a szolgáltatások minőségét tekintve is).
A gyermekeknek (a 26. és 27. cikkek szerint) joguk van a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz.
Ez azt is jelenti, hogy a gyermekszegénység gyermekjogi kérdésként is jelentkezik: a gyermekek esetében egy-
szerre kell jelentőséget tulajdonítani a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek, vala-
mint – ezzel párhuzamosan – jóllétük biztosításának. Sajnálatosan, a gazdasági válság (hazánkban is) a gyermeke-
ket és a gyermeket nevelő családokat sújtotta leginkább. Világszerte minden harmadik gyermekről mondhatjuk,
hogy szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben él. Az Európai Bizottság 2013-as felmérése szerint Magya-
rországon a gyermekek 40,9%-a veszélyeztetett a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel, ami megdöbbentően
magas szám. A gyermekeink jólléte pedig nem csak amiatt fontos, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő tehet-
ségeket, és azzá a felnőtté válhassanak, akinek születtek. Azért is alapvető, mert egy ország jövőbeni fejlődése,
jólléte és gazdasági teljesítőképessége azon múlik, hogy a gyermekek jólléte a jelenben hogyan teljesül.
A szegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze az oktatás. Ezzel kapcsolatban az egyezmény rögzíti,
hogy minden gyermeknek joga van az oktatáshoz (28. cikk). A világban ennek a jognak az érvényesülése sokszor
kulturális, társadalmi, vallási kérdés (például a lány gyermekek esetében). Ezért is tekinthető igen fontos ered-
ménynek, hogy 2014-re az alapfokú oktatás területén világszerte közel azonos (51%-49%) az iskolába járó fiúk és
lányok aránya. Az egyezmény 29. cikke szerint az oktatás célja, hogy elősegítse a gyermek személyiségének ki-
bontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való
kibontakozását. Ezen túlmenően a gyermek oktatásának fel kell készítenie (többek között) a szülők, a nyelv, az
emberi jogok, a kultúra, az ország, a természeti környezet tiszteletére is.
Gyermekjogok – A védelem
Ritkán gondolunk bele, de a gyermekek (és jogaik) védelme azzal kezdődik, hogy biztosítjuk a gyermek „látható-
ságát”. Ezért sem véletlen, hogy az egyik első jog ezen a területen a névhez, állampolgársághoz és anyakönyve-
zéshez való gyermeki jogot írja elő (7. cikk). Nem lehet kérdés, hogy egy névtelen, hontalan (állampolgárság nél-
küli) gyermek sokkal jobban ki van téve az erőszak és kizsákmányolás kockázatának. Egyes elemzők szerint pél-
dául a szervkereskedelem (ami igen nagy arányban sújtja a „senkinek sem hiányzó”, „semmilyen nyilvántartásban
nem szereplő” utcagyerekeket) Ázsia egyes régióiban jelentősebb szervezett bűnözői köröket mozgat, és nagyobb
bevételt termel, mint a kábítószer-kereskedelem. Indiában (döntően a kasztrendszer miatt) sokszor kell a hatósá-
goknak arra ösztönözni a szülőket, hogy a sokadik gyermeküknek is adjanak nevet (ne csak egy számot, vagy ne
úgy nevezzék el a gyermeket, hogy „a fiú”, vagy „a lány”). Ezek, a Magyarországról nézve elképzelhetetlen prob-
lémák a világon gyermekek millióinak életét veszélyeztetik – a jogaik érvényesüléséről nem is beszélve.
A Gyermekjogi egyezmény biztosítja a gyermekeknek, hogy szüleiktől „akaratuk ellenére ne szakíthassák el
őket”, továbbá biztosítja, hogy „mindkét szülőjével rendszeres személyes kapcsolatban” maradhasson a gyermek

35
Child well-being in rich countries. A comparative overwiev. UNICEF Office of Research. Innocenti Report Card 11., 15.p.
36
Forrás: UNICEF 2013-as felmérés: Child well-being in rich countries. A comparative overwiev. UNICEF Office of Research. Innocenti Report Card 11.
52
(9. cikk), ennek érdekében ki- vagy beutazhasson az országokba családegyesítés céljából (10. cikk), viszont ne
lehessen törvényellenesen, a másik szülő vagy hatósági, bírósági döntés ellenében külföldre utaztatni és ott tartani
(11. cikk).
Mindezek az alapjogok a hatályos magyar szabályozásban nyerik el részletekbe menően végleges tartalmukat. Így
a gyermekvédelmi törvényünk (1997. évi XXXI. tv.) azon alaprendelkezésében, hogy gyermeket a családjából
kiemelni csak végső esetben lehetséges – hiszen minden gyermeknek elsősorban joga van a saját családjában való
felnövekedéshez. Ha a család nem tud jól gondoskodni a gyermekről, és nem együttműködő a segítő szolgálatok-
kal (gyermekjólét, családsegítő stb.), akkor merülhet fel a gyermek családból való kiemelése.
Szintén a védelem körébe tartozik, hogy az egyezmény a gyermekeknek nemcsak a családi életét, de a magánélet-
ét is védi. A 16. cikk szerint: „A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, lakásával vagy leve-
lezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni
jogtalan támadásnak.”
Itt érdemes beszélni arról, hogy jelen fejezet a gyermekek jogait nem a gyermeki kötelezettségekkel állítja párhu-
zamba. Sokkal helyesebbnek tartjuk, ha a jogok gyakorlásához fűződő felelősségre helyezzük a hangsúlyt. Sok-
szor észre sem veszik a gyermekek (vagy szülők), ha megsértenek egy gyermekjogot: például a gyermek mobilte-
lefonjában, e-mail fiókjában való kutakodással, vagy más nevében való posztolással, írással. A gyermekjogok
tanítása során azonban kiváló lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekeket a saját jogaikért való felelősségen keresztül
„tanítsuk meg” arra, hogyan tartsák tiszteletben mások jogait. Hiszen ha nekem jogom van a magánéletem védel-
méhez, és hogy senki ne törje fel a Facebook fiókomat, akkor ugyanerre van joga mindenki másnak is. Ezt pedig
nekem kell tiszteletben tartanom.
A védelem területén a legfontosabb alapelvet, a zéró toleranciát, a 19. cikk mondja ki. Eszerint a gyermeknek joga
van az erőszak minden formájától való védelemre. A gyermekekkel szembeni erőszaknak négy alapvető formáját
különböztetjük meg:
 testi (fizikai) erőszak
 lelki (érzelmi) erőszak
 szexuális erőszak és
 elhanyagolás.
Ezen kívül természetesen egyéb kategóriák is lehetnek (például: iskolai erőszak, média erőszak, online zaklatás).
Magyarország 2005-ben a világ országainak sorában tizennegyedikként vezette be a zéró toleranciát, amikor a
testi fenyítés teljes tilalmát a gyermekvédelmi törvény részévé tette. Sajnálatos módon bár a jogi szabályozás egy-
értelmű (és igen fontos) elvet mond ki, a valóság a kutatások37 szerint mégis az, hogy a gyermeket nevelő magyar
szülők kétharmada elfogadhatónak tartja a gyermekkel szembeni testi fenyítést, és közel 40%-uk rendszeresen
alkalmazza is.
Az erőszakkal szembeni általános védelem kimondásán kívül önálló gyermekjog foglalkozik a gyermekmunka
tilalmával (32. cikk), a gyermekek szexuális kizsákmányolásának tilalmával (34. cikk), a gyerekek elrablástól,
eladástól és emberkereskedelemtől való védelmével, valamint a védelemmel a kizsákmányolás más formáival
szemben (35. és 36. cikkek). A fegyveres konfliktusokban a gyermekek teljes körű védelmének elve kell, hogy
érvényesüljön, így gyermek nem toborozható, és nem vonható be más formában sem a harcokba (38. cikk).
Az egyezmény 33. cikke a kábítószerrel való visszaélés tekintetében mondja ki a gyermekre vonatkozóan az állam
védelmi kötelezettségét.
A fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatással kapcsolatban az egyezmény igen fontos alapelveket rögzít: így
a védelmet a kínzással, megalázó bánásmóddal és szabadságtól való önkényes megfosztással szemben (37. cikk).
Az általános védelmi elveken kívül az egyezmény külön, speciális védelem állami kötelezettségét írja elő a fogya-
tékossággal élő gyermekek (23. cikk), a menekült gyermekek (22. cikk), a családjuktól átmenetileg vagy tartósan
megfosztott gyermekek (20. cikk), a kisebbségi és őslakos gyermekek (30. cikk), a gyermekkorú áldozatok (38.
cikk) és a joggal konfliktusba került gyermekek (40. cikk) tekintetében.
Gyermekjogok – A részvétel
A gyermekjogok megfelelő érvényesülése nem csak azért fontos, hogy a gyermekek jólléte, szükségletei, érdekeik
biztosítva legyenek. A gyermekkor (a klasszikus mondással élve) életünk végéig tart. Amilyen élményeket szer-
zünk gyermekként, az meghatározó lesz felnőttkorunkban is. A gyermeki jogokkal kapcsolatos pozitív élmények

37
Tóth O.: Erőszak a családban. Tárki. 1999., Herczogh M.: A gyermekkori testi fenyítés, bántalmazás és az érintettek nevelési eszközei. In: Irk F. (szerk.):
Áldozatok és Vélemények. II. 85-101. oldal
53
igen fontosak a felnőtt jogkövető magatartása, jogtudatossága és jogismerete szempontjából. Meggyőződésünk,
hogy abból a gyermekből válik legnagyobb eséllyel tudatos, jogkövető állampolgár, aki megtapasztalta saját joga-
it, azok felelősségteljes gyakorlását és korlátait is. Ezen a területen meghatározóak az alábbi gyermekjogok: a
gyermek véleményének tiszteletben tartása (12. cikk), jog a véleménynyilvánítás szabadságára (13. cikk), a gyer-
mek joga a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságra (14. cikk), a gyermek szabad egyesülési és békés gyüle-
kezési joga (15. cikk), a gyermek joga a megfelelő tájékoztatáshoz (17. cikk).
A terjedelmi korlátok miatt – és mert ezek a jogok az általános emberi jogok köréből valószínűleg mindenki szá-
mára ismertek – részletekbe nem mennénk, csak a 17. cikk tekintetében. Ez ugyanis nemcsak azt mondja ki, hogy
a gyermeknek joga van a rá vonatkozó ügyekben a tájékoztatáshoz, hanem azt is, hogy ennek a tájékoztatásnak a
minősége is fontos. A gyermeket olyan nyelven és módon kell felvilágosítani, hogy ő azt biztonsággal megértse,
és tisztában legyen vele, hogy mi zajlik körülötte (például egy válásnál vagy egy büntetőeljárásban). Ez pedig azt
jelenti, hogy megfelelő képzésekkel, tréningekkel és szakmai anyagokkal kell segíteni a gyermekekkel kapcsolat-
ba kerülő szakembereket annak érdekében, hogy a gyermek életkorának és beszámítási képességének megfelelő-
en, jól tudjanak kommunikálni.
A részvétel jogához kapcsolódik, de a gyermekkor mibenlétével kapcsolatban is fontos elvet rögzít végül a 31.
cikk, amely kimondja, hogy a gyermeknek joga van a játékhoz, a szabadidőhöz és kultúrához. A „játszani is en-
gedd” elv tehát gyermekjogként is megjelenik, és aktív kötelezettséget ró a felnőtt társadalomra annak érdekében,
hogy a gyermekkor a lehető legjobb minőségben teljen a világ valamennyi gyermeke számára.
A gyermekjogok ismerete Magyarországon – A gyermekjogok védelme
Egy nemrégiben végzett kutatás szerint Európában a magyar gyermekek ismerik legkevésbé a jogaikat. 38 A meg-
kérdezett gyerekeknek csupán 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tudja, mik azok a gyermekjogok – ami az
EU27 67 százalékos átlagához képest jelentős elmaradást mutat. Ezt az adatot tovább árnyalja ugyanennek a fel-
mérésnek az a része, amiben a kutatók arra voltak kíváncsiak, kérnének-e a gyerekek segítséget, ha úgy érzik,
hogy megsértették a jogaikat. Itt a magyar gyerekeknek csupán 18 százaléka válaszolt igennel. Az adatok tanúsá-
ga szerint a magyar gyerekek számára a legnagyobb problémát ebben a segítségkérésben az eljárás várható hossza
(59%) és komplikáltsága (60%) jelenti. S tegyük hozzá, ebben teljesen igazuk is van.
A gyermekjogok végrehajtásáért és védelméért (a Gyermekjogi Egyezmény 4. és 5. cikke szerint) elsődlegesen
a szülők és az állam felelősek. A szülők azért, hogy a gyermekek tisztában legyenek a jogaikkal és kötelezettsé-
geikkel. Ez utóbbi körében fontos kiemelni a tanulást, saját egészségük védelmét, a szülőkkel való együttműkö-
dés kötelezettségét. Az állam pedig azért kell felelősséget vállaljon, hogy a megfelelő intézményrendszer révén
biztosítsa a jogok végrehajtását és jogsértés esetén a megfelelő eljárást. Ha a jogszabályokat nézzük, egy komp-
lex rendszert találunk, amely a gyermekjogok érvényesüléséért felel. A családban felnövekvő gyermekek eseté-
ben a gyermekvédelmi szakemberek, az iskolákban dolgozó gyermekvédelmi felelősök (vagy szociális munká-
sok), de civil szervezetek és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is eljárhat a gyermekek érdekében. A csa-
ládjukon kívül nevelkedő gyermekek esetében külön szakembergárda, a gyermekjogi képviselők felelnek azért,
hogy azon gyerekek esetében se fordulhassanak elő jogsértések, akiknek az elsődleges jogérvényesítők (a szü-
lők) kimaradnak.
Látszólag egy jól felépített rendszerről van szó, amely hálót von a gyermekek köré, és segíti őket a jogérvényesí-
tésükben. Valójában azonban azt látjuk, hogy a gyermekjogi képviselők igen komoly kapacitásproblémákkal küz-
denek, az iskolai gyermekvédelmi munka protokollja mind a mai napig hiányos. A gyermekvédelemben pedig a
gyermekvédelmi törvény elfogadása óta (1997) soha nem álltak rendelkezésre azok az anyagi, tárgyi, személyi
erőforrások, amelyek a végrehajtáshoz szükségesek lettek volna.39
Mindezeket a problémákat azért is kell nagyon komolyan venni, mert a gyermekek a legrosszabb esélyekkel indu-
ló érdekérvényesítők. Mindig mások (a szülő vagy törvényes képviselő) jelenlétére, támogatására szorulnak annak
érdekében, hogy jogaikat érvényesítsék. Ráadásul a magyar gyermekek többsége nincs is tisztában saját jogaival –
tehát jó eséllyel észre sem veszi, ha valaki lábbal tiporja azokat.
Összegzés
A gyermekekkel való foglalkozás során sokszor felmerül, hogy csak az tud jól dolgozni ezen a területen, akinek
magának is van gyermeke. Az érdekes módon szinte soha nem szokott felvetődni, hogy mindannyian voltunk
gyermekek. Sokszor olyan sűrű szövedékkel borítjuk be saját gyermekkorukat, hogy alig látszik át egy-egy kará-
csonynak vagy más kedves emléknek a fénye. A rossz dolgok, az átélt fájdalmak úgy maradnak alatta az emléke-
zésnek, hogy sokszor tényleg csak saját gyermekeit nevelve, saját akaratlan mozdulataira rácsodálkozva jön rá az
38
Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_235_en.pdf (Letöltés: 2013. július 31.)
39
Az ÁSZ 204-es jelentése a gyermekjóléti szolgálatokkal kapcsolatban.
54
ember, hogy amit olyan gondosan el akart felejteni, az bizony vele maradt. A bőre alatt, a ruhája redőiben, a moz-
dulataiban, a szeme villanásában.
Minden gyermekkor egyszeri és egyedi történet. A múltunkat a legkevésbé sem tudjuk megváltoztatni. A sérülé-
seket, a megélt hiányokat és veszteségeket nem tehetjük meg nem történtté – ahogy fel sem merül, hogy az átélt jó
dolgokat megmásítsuk. Felnőve, felnőttként viszont szembe kell néznünk ezekkel az élményekkel saját magunk és
gyermekeink érdekében. Hogyan segít ebben a gyermekjogokkal való foglalkozás?
A gyermekjogok általános érvényű megélése közös nevezőt teremt gazdag és szegény, afrikai és európai, sportos
és túlsúlyos, fogyatékossággal élő és nem fogyatékossággal élő, roma és magyar, egyszóval minden gyermek
között. A gyermekjogok ismerete és védelme olyan érték, amely jó kiindulópont a felnőttkori szembenézéshez, és
remek muníció annak tudatosításához, hogy akármilyen volt is a gyermekkorunk, felnőve már mi vagyunk felelő-
sek a tetteinkért. A gyermekjogok megértése rávilágít az azonosságokra, a hasonlóságokra, és a pozitívumokra
helyezi a hangsúlyt. Lehetőséget ad az életesemények pozitív megélésére és az arra való rácsodálkozásra is, hogy
bár sokszor nehéznek érezzük a saját életünket, mégis, mennyivel több kihívással kell szembenéznie annak, aki
Timbuktuban, Zambiában vagy Burmában látta meg a napvilágot. A gyermekkorok az emberek életében nagyon
különbözőek. A gyermekjogok azonban mindenki számára azonosak kell, hogy legyenek. Ha az osztályteremben
a gyerekjogokra terelődik a szó, erre gondoljanak, amikor a diákoknak válaszolnak.
A gyermekjogok fejlődésének legfontosabb dátumai:40
• 1833. Nagy-Britanniában a gyáripari törvény megtiltja a 9 évesnél fiatalabb gyerekek alkalmazását a
gyárakban.
• 1896. Németországban a Polgári Törvénykönyv büntetéssel sújtja azokat a szülőket, akik bántalmazták
gyermeküket, vagy nem gondoskodtak róluk megfelelően.
• 1899. Az Egyesült Államokban létrehozzák a fiatalkorúak bíróságait.
• 1924. A Nemzetek Szövetsége Genfben elfogadja a Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozat szövegét, amely
kimondja a gyermekek testi-lelki fejlődésének garantálását, speciális segítségnyújtásra szólítva fel a részes
államokat az éhező, árva, tartós beteg, illetve mozgássérült gyermekek ügyében. Ez volt az első olyan doku-
mentum, amely figyelmeztetett a gyermekek speciális védelmére a gazdasági kizsákmányolás ellen.
• 1948. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke kimondja a gyermekkor különleges védelmé-
nek és támogatásának szükségességét.
• 1959. Az ENSZ Közgyűlés által elfogadott Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozat újabb garanciákat rögzít
(pl. névviseléshez való jog, kisebbséghez tartozás joga, diszkrimináció tilalma, oktatáshoz való jog, egés-
zségügyi ellátáshoz való jog).
• 1966. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a Gazdasági, Szociális és Kultu-
rális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya rögzítik a klasszikus második generációs emberi jogokat a gyer-
mekek részére is.
• 1973. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 138. számú konvenciója 18 évben határozza meg a munka-
vállalás korhatárát, mérsékelve így a gyermekmunkások számát.
• 1979. Az ENSZ a Gyermekek nemzetközi évévé nyilvánítja az 1979-es esztendőt, illetve a Nők Elleni Diszk-
rimináció Tilalmáról szóló Egyezmény (CEDAW) keretében a 18 éven aluli lányok számára is kimondja
mindazon jogokat, amelyek a felnőtt nők érdekeit védik.
• 1989. A Gyermekjogi Egyezmény elfogadása az ENSZ Közgyűlésben.
• 1991. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991 őszén ratifikálja a gyermekjogi egyezményt, melyet az
1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki.
• 1999. A ILO 182. konvenciója kimondja a gyermekmunka tilalmát.
• 2000. A Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyvek (Optional Protocols to the
Rights of the Child) kimondják a gyerekkatonaság, a gyermekkereskedelem és -prostitúció, valamint a gyer-
mekpornográfia tilalmát.

40
http://www.biztonsagpolitika.hu/?id=16&aid=810&title=egy-kulcsfontossagu-nemzetkozi-szerz337des-margojara-20-eves-a-gyermek-jogairol-szolo-ensz-
egyezmeny
55
• 2002. A „World Fit for Children” program keretében az ENSZ Közgyűlés először hívja össze a világ számos
országának gyermek-képviselőit (különös tekintettel a háborús és éhségövezetek gyermekeire) egy közös ta-
nácskozásra, ahol a gyermekek jogaikról, jogaik sérüléséről beszélhetnek vezető politikusokkal.
• 2003. A gyermek HIV/AIDS-betegség elleni küzdelem éve.
• 2006. A fogyatékkal élő gyermekek jogainak éve.
• 2009. A „Child to Be Heard” éve, azaz a jogsértések, rossz egészségügyi körülmények stb. gyermek-
áldozatainak megszólaltatása.

56
3
 3. Telekné Furák Mónika: A gyermekvédelem rendőrségi feladatai, együttműködő partnerek

A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok célja, hogy megállapítsák azokat az alapvető normákat, amelyek
szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, valamint
szervezetek meghatározott ellátásokkal, intézkedésekkel segítséget nyújtanak a gyermekek törvénybe foglalt joga-
inak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. Továbbá gondoskodjanak a gyermek
veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről és a szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyer-
mekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. Éppen ezért a gyermekvédelmi
jelzőrendszer működésének bemutatásakor a jogszabályi háttér a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), és a rendőrségi
normák is fontos szerepet játszanak.
Magyarországon a gyermekvédelem jogi háttere a teljesség igénye nélkül az alábbi:
 a Gyermek jogairól szóló New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991.
évi LXIV törvény

 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban:
Gyvtv.)

 Rendőrségi vonatkozó jogszabályok:

 a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)

 A családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtá-
sáról szóló 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás (továbbiakban: Utasítás).
A gyermekek védelme érdekében a helyi önkormányzatoknak, a gyámhivataloknak, a bíróságoknak, a rendőrség-
nek, az ügyészségnek és más szervezeteknek és személyeknek az az elsődleges és legfontosabb feladatuk, hogy a
gyermekek mindenekfelett álló érdekét, azaz a gyermek családban történő nevelését elősegítsék.
Ha mégis sor kerül arra, hogy egy gyermeket a családjából ki kell emelni, akkor biztosítani kell a biztonságát, a
korához és szükségleteihez igazodó gondozását, a nevelését, az egészséges személyiségfejlődését. A kiemelésben
részt vevő hatóságoknak és szervezeteknek elsődleges feladatuk, hogy megvizsgálják, valóban indokolt-e a gyer-
mek kiszakítása a családi környezetéből, valóban fennáll-e a veszélyhelyzet, és valóban nem tartható-e tovább
kockázat nélkül a családjában, hiszen a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy köte-
lessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a jogszabályok, a települési önkormányzat
jegyzője a kijelölt városi gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szervhez rendeli.
A Gyvtv. 17.§-a alapján jelzési kötelezettsége van az alábbi személyeknek:
 az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, háziorvos, a házi gyermekorvos,
 a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő köz-
pont,
 köznevelési intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó,
 rendőrség,
 ügyészség,
 bíróság,
 a pártfogó felügyelői szolgálat,
 az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
 menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása,
 az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
 a munkaügyi hatóság,
 gyermekjogi képviselő,
 javítóintézet.

57
A felsorolt intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjó-
léti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy
egyéb súlyos veszélyeztető körülmény fennállása, valamint a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyezte-
tő magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és gyermekek érdekeit képviselő
társadalmi szervezet is élhet, és ezzel élnie is kell a Gyvtv. 2009. évi módosítása értelmében (kivéve az egyesüle-
tek, alapítványok, egyházi jogi személyek esetén).
Amennyiben a korábban már felsorolt személy vagy szerv alkalmazottja „jelzési vagy együttműködési kötelezett-
ségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, és
javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére
elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.”41
A gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének folyamata
Ahhoz, hogy a jelzőrendszer hatékonyan működjön, a tagjainak ismerniük kell egymást. Az elsődleges cél a helyi
kapcsolatrendszer kiépítése, az egyes szervezetek kapcsolattartóinak feltérképezése, azért, hogy ne egy adott krí-
zishelyzet esetén kezdjék el az érintett szerveken belül az illetékes személyek felkutatását.
A hatékony működésnek az alábbi elemei különíthetők el:
 megelőzés,
 gyanú esetén jelzés – a jelzést tevőnek ennek során nem kell mérlegelnie a veszélyeztetettség súlyosságát,
 cselekvés – a gyermekjóléti szolgálat feltárja a problémát, arra megoldásokat dolgoz ki, indokolt esetben
hatósági intézkedéseket kezdeményez; megoldási javaslatait gondozási tervben rögzíti határidők megadásá-
val, ebbe bevonja a jelzőrendszer azon tagjait, akik érintettek az adott gyermek ügyében,
 az intézkedésekről visszajelzés történik a jelzőrendszer aktivált tagjainak – itt mérik fel a veszélyeztetettség
mértékét az összes információ birtokában,
 utánkövetés, szükség esetén a gyermekvédelmi intézkedés fenntartása, meghosszabbítása vagy éppen meg-
szüntetése, a lehetőségek figyelembevételével a gyermek családba való visszajuttatása.
A jelzés célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermek elhanyagoltságára, nem megfelelő nevelésére, bántalmazására,
vagy akár a gyermek magatartási, viselkedési zavaraira, amelyek az előbbiekre engednek következtetni.
A megelőző intézkedések célja, hogy mérsékeljék a gyermeket érő káros családi hatásokat, megelőzzék a gondozó
általi elhanyagolás, nem megfelelő nevelés vagy súlyosabb esetek (bántalmazás stb.) kialakulását. Segíteni kell a
családot, hogy alkalmas legyen a gyermeknevelésre. Amennyiben a család nem bizonyul alkalmasnak, tájékoztat-
ni kell az érintetteket a gyermek jogairól, az elérhető átmeneti vagy tartós szociális juttatásokról, támogatásokról,
képzési lehetőségekről, a lakó- vagy munkahelyváltás lehetőségeiről.
A kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok
Gyermek- és ifjúságvédelem
A rendőrök számára a kiskorúakat érő veszélyeztetettség felismerését és az ebből adódó rendőri feladatokat az
Utasítás 13.§. b) pontja határozza meg.
A rendőr a „tudomására jutott, kiskorú veszélyeztetettségére vonatkozó információkról haladéktalanul köteles
jelzést adni (rövid úton, szóban, illetve az utasítás 1. sz. mellékletében foglalt adatlap megküldésével) a gyermek-
jóléti szolgálat felé.”
Ha valakiben esetleg felmerül a kérdés, hogy a rendőr hol találkozhat a kiskorú veszélyeztetésével, hol juthat tu-
domására olyan információ, amely a kiskorú veszélyeztetettségére utal(hat), akkor a válasz erre az, hogy bárhol:
kapcsolati erőszak helyszínén, büntető vagy szabálysértési eljárás során, amelyekben a gyermek általában áldozat,
de lehet elkövetője is ilyen cselekménynek.
Az iskolában szolgálatot teljesítő rendőr (iskolai bűnmegelőzési tanácsadó, iskolarendőr, DADA vagy ELLEN-
SZER oktató) a legkevésbé hivatalosnak tűnő szituációban is találkozhat oktató munkája vagy csak az iskolai
jelenléte során olyan esetekkel, amelyek alapján hivatalos beavatkozást kell kezdeményeznie.
Az előadások alkalmával a fiatalok hirtelen megnyílhatnak, elmesélhetik megélt élményeiket, vagy barátaik, isme-
rőseik történetét. Olyan, akár régóta magukban tartott esetek láthatnak napvilágot, amelyekkel nem tudtak mit

41
Gyvtv. 17. § (4) bekezdés.
58
kezdeni, amelyek foglalkoztatták a lelküket, de barátjuk titoktartást kért tőlük, azonban az előadás, az óra során
jönnek rá, hogy ebben a helyzetben segítséget is kérhetnek, sőt nincsen rendjén a helyzet eltitkolása, és megerősít-
jük őket abban, hogy a hallgatás igen gyakran nem segítség, az áldozatnak nem erre van szüksége.
Előfordul, hogy a szünetben használják ki a lehetőséget, és várják az ELLEN-SZER oktatótól – rendőrtől – a se-
gítséget, a megoldást. Az ilyen szituációkra fel kell készülni. Ha a tanítási órán merül ez fel, akkor is foglalkozni
kell az üggyel. Kérjük meg a diákot, hogy erről az óra után feltétlenül beszéljen, azonban az óra haladjon tovább.
Ilyenkor a kicsöngetés után mindenképpen sort kell keríteni a beszélgetésre, a megkezdett témát fel kell tárni, az
intézkedést be kell fejezni. Minden esetben fontos elmondani a segítséget kérő számára, hogy a hatályos gyer-
mekvédelmi jogszabályok alapján joga van fellépni az őt „veszélyeztető” magatartások ellen. A megbeszélés,
segítségkérés során meg kell tudni, kért-e már segítséget, és ha kért, akkor kitől, elmondta-e már valakinek az őt
érintő problémát, kereste-e már valamelyik szülőt, rokont, hozzá közel álló felnőttet, pedagógust vagy akár orvost,
illetve a gyermekvédelmi hatóságokat.
A segítő szerep a bűncselekmények, szabálysértések áldozatainak, a bajba jutott vagy tanácstalan emberek érdek-
védelmét, a segítségnyújtást jelenti. Ezen személyek okkal feltételezik, hogy szorult helyzetükben, ha rendőrhöz
fordulnak, akkor számíthatnak a segítségre!
Amennyiben az iskolában szolgálatot ellátó rendőr kiskorút veszélyeztető cselekményről szerez tudomást, az
intézmény vezetőjét, képviselőjét is bizonyos esetekben tájékoztatni kell. A tájékoztatás során figyelmet kell for-
dítani a személyes adatok, elsősorban is a különleges adatok kezelésével kapcsolatos szabályokra. Fontos az
iskola tájékoztatása arról is, hogy a rendőrnek a tudomására jutott esetről jelzési kötelezettsége van, amelytől
nem tekinthet el.
A jelzést írásban az Utasításban nevesített adatlap formájában kell megtenni. De nem minden esetben van
erre szükség, hiszen vannak olyan esetek is, amikor kevés az információ, további adatgyűjtésre lehet szükség. Ha
azonban még senki nem indította el a gyermekvédelmi eljárást, akkor az iskolában szolgálatot teljesítő rendőr
jelzése lesz a gyermekvédelmi „protokoll” beindítója. Az adatgyűjtés hatékony eszköze lehet az esetmegbeszélés.
Az esetmegbeszélés során az érintett kiskorúval kapcsolatban állók egy asztalnál beszélhetik meg az érintett kis-
korú családban vagy egyéb helyzetben felmerült problémáit, és közösen egyezhetnek meg a szakemberek abban,
hogy mi lenne az ideális megoldás, mit tegyen a rendőr, kell-e bármit is tennie, vagy nem történt bűncselekmény,
így elegendő a gyermekvédelem beavatkozása. Fontos, hogy egy ilyen esetmegbeszélésnek mindig legyen folyta-
tása, fontos az utóellenőrzés, amely során tisztázható, hogy a tett intézkedések elérték-e a kívánt hatást, van-e
szükség új beavatkozásra, rendeződött-e megnyugtatóan a gyermek sorsa.
Nagyon fontos, hogy ha a gyermek olyan problémával áll elő, amely meghaladja az iskolában szolgálatot ellátó
rendőr hatáskörét megfelelő segítséget kapjon a probléma megoldására hatáskörrel rendelkező szerv, vagy a meg-
felelő szakember (orvos, pszichológus stb.) megtalálásához.
Mi minden tartozhat a bántalmazás, elhanyagolás fogalomkörébe?
Fizikai bántalmazás
 Idetartozik: a gyermek kézzel vagy eszközzel történő bántalmazása (kézzel: lökdösés, pofozás, megütés,
hajtépés, harapás, rázás, rúgás; eszközzel: égési sérülés cigarettával, nyílt lánggal stb.; fegyverrel: bottal,
késsel, éles, tompa tárgyakkal stb.).
 Kínzások: fájdalom okozása, hajának kitépése, sötét helyre történő bezárása stb.
Szexuális bántalmazás
 Szexuális cselekményre, vagy annak eltűrésére kényszerítés, a szexuális cselekményre történő rábírás.
 A sértett kényszerítése, hogy az elkövető nemi szervét fogdossa, simogassa stb., vagy éppen a gyermek ne-
mi szervének fogdosása, simogatása, csókolgatása stb.
 A gyermek előtt szexuális életet élni, szexuális témájú kiadványokat, filmeket részére bemutatni, vagy
megengedni, hogy ezeket nézze.
 Prostitúcióra kényszerítés, vagy elnézni, hogy a fiatal ilyen tevékenységet folytasson, a gyermekről pornog-
ráf tartalmú vagy témájú fénykép-, és videofelvétel készítése.
 Nemi vágy kielégítése céljából a személy magát a gyermek előtt szeméremsértő módon mutogatja.

59
Lelki bántalmazás
 A gyermek önbizalmának letörése, a kialakult életformájától eltérő magatartásra kényszerítése.
 Érzelmi zsarolás.
 A gyermek csúfolása, sértegetése, szidalmazása.
 A gyermek problémáinak elbagatellizálása.
 A gyermek segítségkérésének elutasítása.
 A felnőtt saját érdekének előtérbe helyezése miatt befolyásolni, manipulálni.
 A gyermek szeretetével való visszaélés.
 A gyermek örömének, panaszának figyelmen kívül hagyása.
 A gyermek játékának elvétele, megrongálása, kedvenc hobbijában, időtöltésében indokolatlanul gátolni.
 A gyermek megfélemlítése, ijesztgetése, indokolatlanul olyan dolgokra kényszerítése, amelyektől tart, fél.
 A ruházatától történő megfosztása, vagy a gyermeket sértő ruhaneműben való járatása.
Elhanyagolás
 A fiatal felügyelet nélkül hagyása, a szükséges szülői kontroll hiánya, a csavargás stb.
 Rendszertelen vagy hiányos, a fejlődésére negatívan ható táplálása, ellátása.
 Az egészség elhanyagolása (betegség esetén az elkövető nem viszi orvoshoz, a rendelt terápiát, gyógyszere-
zést nem tartja be, nem engedi orvoshoz a gyermeket stb.).
 A gyermek tanulásának elhanyagolása (nem járatja iskolába, vagy elnézi a gyermek iskolakerülését).
Családon belüli erőszak
A családon belüli erőszak közvélemény által is elfogadott, leegyszerűsített definíciója a következő: családon belü-
li erőszakról akkor beszélünk, amikor a férj veri a feleségét, az apa pedig a gyerekeit. Ez a megállapítás azonban
téves. Valójában a nők, a feleségek is képesek arra, hogy a család többi tagjával szemben – férj, gyerek, idős,
gondozásra szoruló nagyszülő – erőszakos magatartást tanúsítsanak, kövessenek el.
A családon belüli erőszak fogalma, nem jogi kategória lévén, nem határozható meg egyértelműen. A családon
belüli erőszak nem szorítható a kriminológiai keretek közé, nem csak és nem feltétlenül kriminális magatartások
tartozhatnak ebbe a körbe.
A családon belüli erőszak nem „családi ügy”, hanem negatív társadalmi jelenség, amely generációról generációra
öröklődik a családokon belül, de különböző körülmények, események hatására megjelenhet olyan családokban is,
ahol korábban nem volt jelen.
Az okok, amelyekre a jelenség megnyilvánulása visszavezethetőek, igen sokrétűek. A teljesség igénye nélkül a
következőket fontos megemlíteni:
 megváltozott párkapcsolati viszonyok,
 hagyományos családi, közösségi viszonyok felbomlása,
 a társak érzelmi eltávolodása, a szeretet hiánya (nincs támasz),
 együttélés együttműködés nélkül, kommunikációs hiányosságok,
 kilépés a helyzetből (megerősíti a másik panaszait),
 ha valamelyik fél csalódást okoz, az elvárások teljesítése akadályokba ütközik (szemrehányás, panaszkodás
= tehetetlenség = az érzelmi, verbális erőszak fizikai erőszakot szül = ütés),
 anyagi problémák, lakhatási nehézségek, munkanélküliség,
 szülői kompetencia hiányosságai,
 a verbális erőszak (beszólás),

60
  agresszióra való hajlam – függőségbe kerülés az agressziótól (veszekedés-kibékülés),
 a kábítószerek, az alkohol, és a viselkedési addíciók (játék, internet, vásárlás függőségek).
Kriminológiai vizsgálatok alapján kimutatták, hogy tíz családon belüli erőszakos esetből hétben az elkövető,
négyben pedig a sértett ittas állapotban volt. Hasonlóan tehát az egyéb erőszakos cselekményekhez, a családon
belül erőszak egyik legfontosabb oka a mértéktelen alkoholfogyasztás, az alkoholizmus.
2013. július 1-jétől a Btk. 212/A. §-a a kapcsolati erőszakot önálló bűncselekményként vezeti be.
Az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én határozatot hozott, amelyben egyetértett a családon belüli erőszak önálló
büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel, és a szakmai szervek, illetve
civil szervezetek bevonásával sor került a tényállás szövegének meghatározására, figyelembe véve a büntetőjog ha-
zánkban kialakult tradicionális rendszerét, valamint az alkotmányossági és nemzetközi követelményeket is.
Az ENSZ Nők elleni Diszkrimináció Felszámolásával foglalkozó Bizottsága (CEDAW) Magyarország VI. kor-
mányzati jelentésével kapcsolatban 2007-ben készített záró észrevételeiben hívta fel az állam figyelmét, hogy
dolgozzon ki külön törvényt a nők elleni, családon belüli erőszakról. Ennek a teljesítését is szolgálja az új Btk.
hozzátartozó bántalmazásának bűncselekményével történő kiegészítése.
Az új Btk.-nak a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete, a gyermekek
érdekét sértő és család elleni bűncselekményekről szóló XX. Fejezete és a törvényben meghatározott új büntetőjogi
tényállás is a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről
szóló Európa Tanácsi Egyezmény (CAHVIO) rendelkezéseinek figyelembevételével került megalkotásra, így az új
Btk. – más büntetőjogi tárgyú jogszabályokkal kiegészítve – megfelel a legfontosabb nemzetközi elvárásoknak.
A törvény új tényállásként megállapítja a kapcsolati erőszakot, mint a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb
fellépés eszközét. A családon belüli erőszak alapvetően – mint arról szó esett – kriminológiai fogalom, az e körbe
vonható cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen
az akár többszörösen minősülő emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési
körbe teljes mértékben illeszkedik.
A törvény a hozzátartozó bántalmazását új elkövetési magatartásokkal egészíti ki, és erre figyelemmel meg is
változtatja a bűncselekmény megnevezését, mivel az új elkövetési magatartásokkal a tényállás már nem csupán
bántalmazásról rendelkezik.
A kapcsolati erőszak önálló, új tényállás jellegét tovább erősíti, hogy a már meglévő tényállásokhoz képest – a
sértettek speciális jellegére és a rendszeres elkövetésre tekintettel – az új tényálláshoz kapcsolódó szigorúbb bün-
tetési tételek mellett, abban olyan új magatartások kriminalizálása is megjelenik, amelyek eddig nem szerepeltek a
Btk.-ban. A törvény ennek megfelelően a testi sértés szintjét el nem érő, de a sértett emberi méltóságát súlyosan
sértő erőszakos magatartásokat és a gazdasági ellehetetlenítést is büntetni rendeli.
A módosításban használt fogalmak nem ismeretlenek a magyar büntetőjogi környezetben, a korábbi Btk.-ban is, és
az új Btk.-ban is megtalálható az erőszakos magatartás definíciója (erőszakos magatartásnak minősül a más személy-
re gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására), illetve
ismeri a megalázó magatartást tanúsít, megalázó bánásmód kifejezéseket is. Az emberi méltóságot súlyosan sértő,
megalázó és erőszakos magatartás fogalom használata könnyebben bizonyíthatóvá teszi a tényállást, mintha a kizá-
rólag szubjektív vizsgálatok alapján bizonyítható lelki sérelemmel, lelki bántalmazással próbálnánk a háztartáson
belüli erőszak hasonló megnyilvánulási formáit szabályozni. A közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba
tartozó anyagi javak a polgári jog alapján meghatározhatók, ezek olyan mértékű elvonása az egyik féltől, amely már
a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki, szintén indokolttá teszi a büntetőjogi szankcionálását.
Ugyanakkor az új elkövetési magatartások olyan mértékben előrehozzák a büntetőjogi védelmet, hogy ebben a
körben a hatóság fellépésére csak magánindítvány esetén kerülhet sor, mivel kizárólag a konfliktusban érintett
sértett tudja megítélni, hogy kívánja-e a hatóságok beavatkozását, vagy sem. A külvilág számára is egyértelműen
észlehető, a fizikai bántalmazás szintjét elérő, az új tényállás minősített eseteit jelentő elkövetési magatartások
esetében változatlanul nem feltétele a büntetőeljárás megindításának a magánindítvány megtétele.
A törvény súlyosabb szankciót helyez kilátásba egyes bűncselekmények hozzátartozó sérelmére történő elköveté-
se esetén, ezzel biztosítja, hogy az elkövető ne kerülhesse el az általánosnál szorosabb bizalmi viszonyt és kiszol-
gáltatott helyzetet kihasználó, bűncselekményt megvalósító magatartásának következményeit.
A bűncselekmény speciális passzív alanyainak köre indokolja leginkább egy külön büntetőjogi törvényi tényállás
megalkotását, amelyet a jogalkotó azokra a társadalmi és szociális kapcsolatrendszerekre figyelemmel határozott
61
meg, ahol a bűncselekmény tényleges fenyegetést jelent a házasságra, a családra és a gyermekekre. Ennek megfele-
lően a törvény a sértetti kört az új Btk. 459. § 14. pontjában meghatározott hozzátartozó fogalmánál tágabban hatá-
rozza meg, mivel kiegészíti azt a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével.
A meghatározott sértetti kör speciális alanyain kívül a törvény a bűncselekmény megvalósulásához feltételként
határozza meg az együttélést. A törvény szerint az is elegendő a bűncselekmény megállapíthatóságához, ha nem
az elkövetéskor, hanem korábban élt együtt a sértett az elkövetővel, azonban az együttélés minden formájának
elhagyásával megszűnne egy olyan többlet tényállási elem, amely indokolná külön büntetőjogi tényállás megalko-
tását, mivel az együttélésből vagy korábbi együttélésből fakadó bizalom, adott esetben kiszolgáltatottság növeli az
elkövető általi abúzus lehetőségét. Meg kell jegyezni, hogy az együttélés bizonyítása nem ütközik különösebb
akadályokba, hiszen egyrészt a lakcímnyilvántartóból visszakereshető, másrészt tanúvallomások alapján is lehet
bizonyítani.
A bűncselekmény megvalósulásához szükséges feltétel továbbá a rendszeresen megvalósuló elkövetés.
A törvény a bűncselekmény elkövetési magatartásait az új Btk.-ban már szereplő büntetőjogi tényállásokra történő
hivatkozással határozza meg. Az új Btk. az összefoglalóan családon belüli erőszak körében elkövetett cselekmé-
nyeket külön-külön tényállásokban egyébként is szigorúan bünteti. Mindazonáltal a törvény szándéka az elkövető
elrettentése, és erre figyelemmel egyes kevésbé súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett, a családon belüli erőszak
körébe vonható bűncselekményeket (a testi sértés egyes alakzatait, a becsületsértést, a személyi szabadság meg-
sértését és a kényszerítést) súlyosabban rendeli büntetni.
A hozzátartozó bántalmazása tényállásában meghatározottnál magasabb büntetési tétellel fenyegetett egyéb (pl.
szexuális) bűncselekmények bevonása a tényállásba a büntetési tételek csökkentését eredményezné, ami nyilván-
valóan ellentétes a törvény céljával.
A törvényben nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául szolgáló cselekmények
közül egyesek (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) alapesetben magánindítványhoz kötöttek, az új tényál-
lás esetén annak speciális és súlyosabb jellegére tekintettel (hozzátartozói viszony, rendszeresség, elkövetéskori
vagy korábbi együttélés) már anélkül is elindulhat az eljárás. Ugyanakkor továbbra sem szabad figyelmen kívül
hagyni, hogy az elkövetési magatartás jellegére, valamint az elkövetés körülményeire tekintettel a bűncselekmény
megállapíthatóságához elengedhetetlen a sértett hatósággal való együttműködése.
Magyarországon a családon belüli fogalomkör értelmezésében a már említett Utasítás az irányadó, mivel az teljes
körűen foglalja össze a jelenség fogalmi körébe vonható cselekményeket. Meghatároz továbbá közbiztonsági,
bűnügyi, bűnmegelőzési, valamint kommunikációs feladatokat.
A családon belüli erőszakos cselekmény miatt intézkedő rendőröknek minden esetben felvilágosítást, tájékoztatást
kell adni az érintetteknek, hogy felmerült problémájukat milyen módon és esetleg milyen hivatalos szerv segítsé-
gével tudják megoldani. A rendőri intézkedéseket minden esetben az elfogulatlanság és a pártatlanság, alaposság
kell, hogy jellemezze.
A családon belül elkövetett erőszakos cselekmények mindegyikére bizonyára még mindig nem derül fény. A sér-
tettek a szégyenérzet, az anyagi vagy lelki függőség, a gyerekekért érzett félreértelmezett felelősség miatt jellem-
zően nem tesznek feljelentést. Néhányan csak a huzamosabb időn át elszenvedett bántalmazásokat és megaláztatá-
sokat követően fordulnak a rendőrséghez, valamint akkor, ha támogatást kapnak valamely hozzájuk közel álló
személytől, illetve a jelzőrendszertől.
A családon belüli erőszakos cselekmény ismertté válása azonban sok esetben attól is függ, hogy a bántalmazás
következtében keletkezett sérülések milyen mértékűek, illetve hogy a történteknek tanúja volt-e gyermek, vagy
van-e olyan szemtanú, aki a tényeket alátámasztja.
Ha a történteknek részese volt kiskorú is, a bejelentések között adatlap megküldésével tájékoztatni kell az illetékes
családsegítő szolgálatot. Az adatlap az Utasítás 1. számú mellékletét képezi, amelyben a helyszínen rögzített té-
nyek szerepelnek.
Joggal tehetjük fel a kérdést, miért nem jelez, miért nem kér segítséget a bántalmazott, a sértett? Jellemzően az a
félelem tartja vissza a feljelentéstől, hogy a gyámhatóság elveheti a gyermekét, valamint ha az egyetlen keresőt
távol tartják, „azaz kivonják” a családból, alapvető megélhetési gondokkal küzdenek majd.
Az Utasítás – 2. számú melléklet – speciális esetekben a kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére is lehe-
tőséget biztosít, ha a gyermek egyedül, felügyelet nélkül marad, valamint súlyos veszélyeztetettsége esetén.

62
2009. október 1-jén hatályba lépett a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény, valamint a 37/2009. (OT 22.) ORFK utasítás, amely a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkal-
mazható ideiglenes megelőző távoltartás rendőrségi feladatainak végrehajtását szabályozza. Az elmúlt időszak alatt a
rendőrség több száz esetben élt annak lehetőségével, hogy a bántalmazóval szemben 72 órás ideiglenes megelőző
távoltartást rendeljen el. A bíróságok az esetek jelentős részében elrendelték a megelőző távoltartást.
A rendőrkapitányságok adott feladatot ellátó munkatársai szoros kapcsolatot alakítottak ki a gyermekvé-
delmi jelzőrendszer tagjaival, havi rendszerességgel kerekasztal-megbeszéléseken vitatják meg az aktuális
feladatokat, problémákat, és közösen, egymást segítve keresik a megoldást.
A társadalmi szervezetek jelzésükkel kulcsszerepet játszanak a kiskorúak védelmében a családon belüli
erőszak megelőzésében, a probléma kezelésében és az áldozatok segítésében.
A kiskorúak eltűnési eseteiben is vizsgálni kell, hogy van-e összefüggés az eltűnés és a családon belüli erőszakos
cselekmény között. A családból való eltűnések komplex jellemzője a kiskorúak körében a kalandvágy, a szórakozás,
a barátokkal való találkozás, illetve a gyerekekre való odafigyelés hiánya, a szülők között feszülő ellentétek.
A gyermekek sérelmére elkövetett, családon belüli erőszakos cselekménnyel kapcsolatos esetekben legjellemzőbb
a fizikai elhanyagolás: egészségi állapot, iskolai felkészülés elhanyagolása, nem megfelelő lakhatás, ruházat biz-
tosítása. A lelki elhanyagolás is jelentős mértékű: megalázás, lealacsonyító kifejezés használata, lelki erőszak,
zsarolás és támogató családi környezet hiánya. A fizikai elhanyagolás jelei feltűnőbbek és egyértelműbbek lehet-
nek, míg a lelki elhanyagolás jeleit sok esetben csak feltételezhetik a gyermekekkel kapcsolatba kerülő szakembe-
rek és a környezetükben élő felnőttek.
A problémák korai felismerése, kezelése által talán megelőzhető lenne a gyermekek személyiségének maradandó
sérülése, ami az agresszív viselkedés, valamint a bűnelkövetés/áldozattá válás csökkenését eredményezhetné.
A gyermekek veszélyeztetettsége esetén a legtöbb jelzést mára már az oktatási intézmények teszik a gyermek-
jóléti szolgálatok felé. Ezt követik a rendőrségi és a védőnői jelzések.42 Sajnálatos viszont az a tény, hogy a
közvetlen környezet és a tágabb család által megtett jelzések összesen 2,9%-ot tesznek ki (szomszédok: 2,4%,
rokonok: 0,5%)!43 Feltételezhető, hogy az említett személyeknek sok esetben tudomásuk lehet a nem megfelelő
nevelésről és körülményekről, de nem teszik meg a szükséges lépéseket a gyermek érdekében. Ennek oka lehet az,
hogy nem akarnak a család életébe beavatkozni, de az is, hogy sokan még mindig elfogadottnak tekintik a gyer-
mekek lelki (és fizikai) bántalmazását, valamint az a sajnálatos attitűd, amely szerint semmi közöm nincs hozzá,
hogy a másik családban mi történik, és másnak sincs köze ahhoz, ami nálam. A jelzések megtételétől gyakran
azért is elzárkóznak a szomszédok, rokonok, mert félnek az esetleges megtorlástól: a családját terrorizáló szülő
ugyanis teljesen jogosnak ítéli meg saját viselkedését, és agresszíven reagál, ha mások ezt nem tartják helyesnek.
A jelzések kiterjesztése érdekében szükséges:
 a lakosság megfelelő tájékoztatása (hol, milyen esetben tehetnek jelzést), felvilágosítása (figyelemfelhívás a
helytelen nevelési módszerek alkalmazásának következményeire: a gyermekek személyiségfejlődésének ma-
radandó károsodására);
 a lakosság probléma-érzékenységének fokozása, hogy a jelzések időben történő megtétele segíthesse a
gyermekjóléti szolgálatok munkáját, ezáltal a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődését.
A gyermekekkel valamilyen módon kapcsolatba kerülő szakembereknek – a jelzőrendszer tagjainak – együttmű-
ködése fokozatosan erősödik. Ezt bizonyítják azok a számadatok, információk,44 amelyeket a megyei gyámhiva-
tal a gyermekjóléti szolgálatok részére megküldött kérdőívek kitöltése után minden évben összegez.
A 2014. március 15-én életbe lépett Polgári Törvénykönyv értelmében: „a gyermekjóléti szolgálatok és a gyámha-
tóságok a gyermek bántalmazása és elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy
adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezelik.”
Az egészségügyi intézmények szerepe
A jelzőrendszer szereplői közül azért emeljük ki az egészségügyi intézmények szerepét, mert az egészségügyben
dolgozók nap, mint nap találkoznak a családon belüli erőszak által érintettekkel: áldozatokkal és elkövetőkkel
egyaránt. Helyzetükből adódóan nagy szerepük és felelősségük van a családon belüli erőszak látenciájának csök-

42
Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2013. éves beszámolója.
43
Lásd ugyanott.
44
Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2013-es éves beszámolója.
63
kentésében azáltal, hogy a látókörükbe került esetekkel kapcsolatosan jelzéssel élnek a megfelelő szerv irányába,
amit jogszabályi kötelezettség ír elő az 1997. évi XLVII. törvény alapján:
24. § (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és
a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos köteles a rendőrségnek haladéktalanul
bejelenti az érintett személyazonosító adatait.
(2)
(3) A kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor – a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-ára is tekintettel – az ellátást végző egészségügyi szolgáltató
ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot
haladéktalanul értesíteni, ha
a) feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye,
b) a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként
rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.45
Összegzés
Az említett téma, terület kényes, nagy figyelmet és körültekintést igényel, mert igen vékony a határ a családon belüli
erőszak és egy család életébe való beavatkozás között. Mindannyian másként élünk és szocializálódtunk, ugyanak-
kor kell, hogy legyen egy bizonyos határ, amelyen túl már nem nézhetjük tétlenül a történteket, jeleznünk kell.

A családon belüli erőszak kezelésében tenni tudó jelzőrendszeri együttműködés túlzás nélkül életeket menthet.
Jogszabályjegyzék
 1991. évi LXIV törvény, a Gyermek jogairól szóló New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény
kihirdetéséről
 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
 2009. évi LXXII. törvény (2009. X. 1.) a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról
 2011. CCXI. törvény a családok védelméről
 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szo-
bák kialakításáról
 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kap-
csolatos rendőri feladatok végrehajtásáról
 37/2009. (OT 22.) ORFK utasítás a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelő-
ző távoltartás rendőrségi feladatainak végrehajtásáról
 20/2010. (OT 10.) ORFK Utasítás a Rendőrség bűnmegelőzési tevékenységéről
 22/2012. (XII. 21.) ORFK Utasítás az iskolakerülő gyermekkorú személlyel szembeni foganatosítható
rendőri intézkedés részletszabályairól
 23/2012. (XII. 21.) ORFK Utasítás az általános és középiskolák rendjének fenntartásában történő közre-
működés rendőrségi végrehajtásáról
 1/2013. (I. 8.) ORFK Utasítás a gyermekmeghallgató szoba használatbavételéről, használatának rendjéről
 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól

45
1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről.
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29959.254654
64
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Módszertani útmutató: a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazá-
sának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan. Emberi Erőfor-
rások Minisztériuma Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, 2014. július 15.
Családon belüli erőszak és a távoltartás körkép / kórkép – Konszenzus Budapest
A Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által készített 149/1997.évi (IX.10.) Korm. rendelet
5/A §.(1) bekezdés a. pontja, valamint a (3) bek. a. pontja alapján a 2013. évre vonatkozóan a kiskorú elkövetők
számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, továbbá az értékelt évre tervezett, ill. már megtar-
tott, a bűnmegelőzés és a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról szóló éves összefoglaló jelentés.

65
 Példatár
1.
Egy középkorú dunántúli nő 2 és 4 éves fiú gyermekeivel 2013. november 4-én öngyilkossági szándékát jelezte
édesapjának, majd bezárkózott a lakásba a két gyermekével együtt. A kiérkező járőrök a lakás előtt tartózkodásuk
közben csak a lakásban tartózkodó két nagyon fiatal gyermekkel tudták felvenni a kapcsolatot a levélbedobó nyí-
láson keresztül.
A két gyermek a kérdésekre elmondta, hogy az édesanyjuk jól van, az egyik szobában alszik. A fiúk a rendőrök
kérésére az életkorukból kifolyólag az ajtó kulccsal történő kinyitását nem tudták végrehajtani. Végül a nagyobbik
fiúnak sikerült felébresztenie az édesanyját, aki többszöri felszólítást követően a bejárati ajtót kinyitotta.
A járőrök intézkedés alá vonták nevezett anyukát, aki láthatóan és hallhatóan lassú reagálású volt a beszedett két
szem Rivotril nevű nyugtató hatású gyógyszerkészítmény miatt. A lakásban tartózkodó két gyermeken külsérelmi
nyom, hámsérülés nem volt látható. Mindkét gyermek eleven, életvidám volt.
Az édesanyát karhatalmi segítséggel a Rét utcai pszichiátriára szállították további egészségügyi ellátás céljából. A
két kisgyermek az anyai nagyszülőnél került elhelyezésre. A családsegítő szolgálatot soron kívül értesítették. A
gyermekeket a Megyei Kormányhivatal Járási Gyámhivatala soron kívül védelembe vette.
2.
2013. 02. 23 nap 23 óra 30 perckor az ügyeletes utasítására körzeti megbízottak jelentek meg egy ingatlannál,
ahonnan egy helyi lakos bejelentette, hogy férje bántalmazta és megfenyegette. Közölte, hogy férjénél szúró-vágó
eszköz lehet.
A helyszínen a bejelentő három 14 év alatti gyermekével a kapuban, mezítláb fogadta a rendőröket. Zaklatott lel-
kiállapotban volt, zokogott, és közölte, hogy egyik gyermeke még a házban van, és kérte, hogy hozzák ki, mert
nagyon félti a férjétől, aki rendkívül agresszív, és szúró-vágó eszköz is lehet nála. Ezt követően a rendőr kolléga
szolgálati kutyáját készítette fel a várható szolgálati feladatellátásra, míg ezzel egy időben a helyszínen tartózkodó
további két kolléga az ingatlan nyitott bejárati kapuján át az udvarra lépett. A férfi elmondta, hogy szúró-vágó
eszköz nincs nála, erről a főtörzszászlós a ruházat átvizsgálása során meggyőződött. Ezt követően a személyt az
intézkedés végéig a közelben található melléképület ajtajához állították annak érdekében, hogy a helyszínen a
további rendőri intézkedés gyors és eredményes végrehajtása biztosítva legyen.
A helyszíni intézkedés során a bejelentő elmondta, hogy férje aznap ittas állapotban érkezett haza, és szinte azon-
nal összevitatkoztak anyagi problémáik miatt. Ennek során a férfi megragadta a haját, azt húzva a földre rántotta
őt, majd többször megrugdosta. A bejelentő látható sérülést mutatni nem kívánt, elmondása alapján a rúgások az
oldalán érték. Miután férje befejezte a bántalmazást, ő felkelt a földről, és ismét vitatkozni kezdtek. Ennek során
az elkövető elővett a szekrényből egy összecsukható bicskát, kinyitotta, és azt a kezében tartva megfenyegette:
„Megöllek! Megöllek mindnyájatokat!”
Ez a fenyegetés a bejelentőben komoly félelmet keltett, ezért az utcára menekült, még lábbelit sem húzott, és on-
nan értesítette a rendőrséget. Miután kiszaladt, férje négy közös gyermekükből hármat szintén az utcára zavart az
évszaknak nem megfelelő öltözetben, mezítláb, a kiérkező rendőröket ott várták meg. A fenti cselekménynek
végig szem- és fültanúi voltak a 14 év alatti gyermekek, akiket egyéb bántalmazás nem ért.
Az intézkedő rendőrök a fentiekről jelentést készítettek, továbbá a gyermekjóléti szolgálat részére kiskorú veszé-
lyeztetettsége miatt adatlapot töltöttek ki és küldtek meg. A rendőri jelentés alapján a rendőrkapitányság Vizsgála-
ti Osztályán kiskorú veszélyeztetése és zaklatás bűncselekmények gyanúja miatt a büntetőeljárás elrendelésére is
sor került.

66
4
 4. Krasznay Csaba: Gyermekvédelem az interneten, online veszélyek

Bevezetés
A gyermekek internetes jelenléte, a közösségi hálózatok használata, a nem gyermekbarát online tartalmak évek
óta kihívást jelentenek a szülőknek, pedagógusoknak, a témával foglalkozó szakembereknek és így az állam érin-
tett szervezeteinek is. Magyarországon jelenleg nincsen olyan egységes szemléletű program, mely az összes érin-
tett gyermekkel meg tudná ismertetni az internetezés veszélyeit, fel tudná hívni a figyelmüket az alapvető védelmi
technikákra.
A rendszerszerű, teljes lefedést jelentő programok kibontakozásáig elsősorban az önkéntesen megvalósított és a
bűnmegelőzési szakemberek által alkalmazott programok tudják kitölteni a jelenleg érzékelhető űrt, és segíthetnek
eljuttatni a biztonságtudatos felhasználás ismereteit az általános és középiskolásoknak. Jelen tanulmány célja be-
mutatni, milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Biztonságosabb Inter-
net Programjának önkéntes kezdeményezésével kapcsolatban, és ezen tapasztalatokat hogyan lehet átültetni a
bűnmegelőzési programokba.
Informatikai bűncselekmények és hatásuk a gyermekekre
A megismerés vágya minden gyerekben természetszerűleg benne lakozik. A felnőtté válás során szeretnénk meg-
ismerni a minket körülvevő világot, a dolgok működését. Kamaszkorban ez a vágy párosul a korlátok áthágásának
igényével is, azaz a társadalom és a jog emelte határok inkább kihívást, mint féket jelentenek. Természetes igény
ez, melynek során a gyermek egyre inkább felelőssé válik a saját cselekedeteiért.

67
Az alapvető erkölcsi követelmények születésünktől fogva jelen vannak, ezért igen ritka a „Ne ölj!” és a „Ne lopj”-
hoz hasonló parancsolatok megsértése. Az internet világára azonban még nem alakította ki az emberiség ezeket az
alapvető szabályokat, sőt a mai szülők többsége nem is született még bele a hálózat világába, így a Z generáció,
újabban az Alfa generáció46 gyermeke nem feltétlenül tudhatja magáénak a kibertér etikai szabályait.
Jelentős problémát jelent azonban az, hogy nemcsak az etikai, hanem a jogi szabályok sem ismertek a gyerekek és
szüleik előtt, holott a 2001-ben elfogadott Budapesti Egyezmény a Kiberbűnözés Ellen47 már több mint egy évti-
zede világos szabályokat jelöl ki az internetet használóknak. Mivel azonban ezen a platformon első közelítésben
nem annyira kézzelfogható a károkozás, a közvéleményben csak mostanában kezd tudatosulni az, hogy a kibertér
és a való világ között bűnözési szempontból nincsenek nagy különbségek, sőt az internet lehetővé tette egyes bűn-
cselekmények sokkal szélesebb körű elkövetését is.
Az Egyezmény a következő definíciókat használja az egyes kiber bűncselekmények meghatározására:
 Jogosulatlan belépés: a számítástechnikai rendszerbe vagy annak bármely részébe történő jogosulatlan és
szándékos belépés. A bűncselekményt a biztonsági intézkedések megsértésével vagy számítástechnikai
adatok megszerzésére irányuló, illetőleg más tisztességtelen céllal, avagy egy másik számítástechnikai
rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozóan követhetik el.
 Jogosulatlan kifürkészés: a számítástechnikai rendszeren belüli, az abból származó, illetőleg a rendszerbe
irányuló számítástechnikai adatok nem nyilvános továbbítása során technikai eszközök felhasználásával
történő jogosulatlan és szándékos kifürkészése, ideértve az ilyen számítástechnikai adatokat továbbító, a
számítástechnikai rendszerből származó elektromágneses sugárzást. A bűncselekményt tisztességtelen
céllal vagy egy másik számítástechnikai rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozó-
an követhetik el.
 Számítástechnikai adat megsértése: a számítástechnikai adatok jogosulatlan és szándékos megkárosítása,
törlése, megrongálása, megváltoztatása vagy megsemmisítése.
 Számítástechnikai rendszer megsértése: a számítástechnikai rendszer működésének számítástechnikai
adatok bevitelével, továbbításával, megkárosításával, törlésével, megrongálásával, megváltoztatásával
vagy megsemmisítésével való, jogosulatlan és szándékos, jelentős mértékű akadályozása.
 Eszközökkel való visszaélés: az alábbi cselekmények jogosulatlan és szándékos elkövetése:
a) az előállítása, az értékesítése, a felhasználás céljából való megszerzése, az ország területére való beho-
zatala, a forgalomba hozatala vagy a más módon történő hozzáférhetővé tétele:
 elsődlegesen azon eszközöknek, ideértve a számítástechnikai programot, melyeket valamely bűncse-
lekmény elkövetése érdekében hoztak létre vagy alakítottak át,
 egy számítógépes jelszónak, egy belépési kódnak, illetőleg hasonló, a számítástechnikai rendszerbe
vagy annak bármely részébe való belépést lehetővé tevő számítástechnikai adatnak, […]
Az Egyezmény tehát részletesen meghatározza azokat a cselekményeket, melyekkel egy gyermek vagy tinédzser
áldozatként vagy elkövetőként törvényszerűen találkozni fog. Számos ország bűnüldöző szervei kellően fel is
készültek arra, hogy ezeket a cselekményeket hatékonyan kinyomozzák, így nem ritkák azok a bűnvádi eljárások,
melyek során tizenéves gyerekeknek áldozatként vagy bűnelkövetőként kell felelniük olyan tevékenységekért,
melyek súlyával nem is voltak tisztában.
Az Egyezmény nagyjából kijelöli a kiberbűnözés határait, de a szakirodalomban ez meglehetősen tág fogalom. A
számítógép lehet eszköze, célja és támogatója egyes bűncselekményeknek. 48
A szervezett bűnözés olyan területei, mint a pénzmosás, aminek az egyik legjelentősebb területe az online szeren-
csejáték, elképzelhetetlen az informatika nélkül.49 Ebben az esetben eszközként kezelik a számítógépet. Az identi-
táslopások és az ezeken keresztül végrehajtott csalások, pénzügyi visszaélések esetében az elsődleges cél a számí-
tógépen tárolt személyes és pénzügyi adatok megszerzése. A kábítószer-bűnözés vagy az emberkereskedelem
során viszont az informatikai eszközök támogatják a bűnszervezeteket, pl. a titkosított, rejtett kommunikáció lehe-
tővé tételével. Az alábbi ábra bemutatja a kiber bűncselekmények egyfajta csoportosítását.

46
Alpha generációnak nevezik a Z után következő generációt, a jövő gyermekeit (általában a 2010 után született gyermekeket).
47
Magyarország Kormánya. 2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló
Egyezményének kihirdetéséről. Budapest.
48
European Network and Information Security Agency. Good Practice Guide for Addressing Network and Information Security Aspects of Cybercrime.
Heraklion, Greece.
49
Europol. Internet Facilitated Organised Crime. The Hague, The Netherlands.
68
 Számítógép,
mint célpont

Eszköz
Számítógép, Hozzáférési Adatokkal való Adat
jogosulatlan
mint célpont bűncselekmények visszaélés lehallgatása
használata

Csalás

Grooming
Szerzői jogi
Csalás
bűncselekmények
Személyek elleni
Cyberstalking
zaklatás
Kéretlen levelek

Tartalommal Kukkolás
Gyermek-
kapcsolatos
pornográfia
visszaélés

1. ábra: Kiber bűncselekmények csoportosítása

Minden esetben kifinomult informatikai tudás kell ahhoz, hogy a bűncselekmény létrejöhessen. A számítógéppel,
mint eszközzel elkövetett cselekmények feltételezik azt, hogy a bűnöző tisztában van a nagy rendszerek működé-
sével, képes azokba behatolni, és működésüket úgy kiismerni, esetleg módosítani, hogy az számára jelentős ha-
szonnal bírjon.
Amennyiben a számítógépen tárolt adatok a célpontok, bonyolult kártékony kódokat kell írni, melyek esetleg
olyan felhasználói szoftverhibákat használnak ki, amelyeket nagyon körülményes megtalálni. Ezekben az esetek-
ben gyakran weboldalakat kell feltörni a kártékony kód terjesztése érdekében.
A harmadik esetben pedig törekedni kell olyan kommunikációs, kriptográfiai és szteganográfiai technikák haszná-
latára, melyeket a bűnüldöző szervek nem vesznek észre, vagy nem tudnak visszafejteni és lehallgatni.
Jogszabályi háttér
Tekintettel arra, hogy a kiber bűncselekmények jelentősen érintik a gyermek- és fiatalkorú internetezőket, Ma-
gyarországon 2013-tól kezdődően számos olyan jogszabály készült, mely megpróbálja kezelni ezt a problémát.
A 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról 50 megteremti
annak lehetőségét, hogy az online gyermekvédelmet kiemelten fontos területnek lehessen tekinteni a
kiberbiztonsági tevékenységen belül. A kormányhatározat 10. pontjának h) bekezdése szerint „Magyarország a
kiberbiztonság lényegi elemének tekinti a gyermekek egészséges fejlődését lehetővé tevő környezet kialakítását
és fenntartását, melyet minden érintett területen prioritásként kezel, megvalósítva egyben a Gyermekbarát Inter-
net Európai Stratégiájának célkitűzéseit. Kifejezett hangsúlyt fektet a gyermekeknek és fiataloknak szóló minő-
ségi online tartalmak előállításának ösztönzésére, a tudatosságnövelő és felkészítő intézkedések támogatására, a
gyermekek zaklatása és kizsákmányolása elleni küzdelemre, s a biztonságos online környezet megteremtésére.
A gyermekvédelem területén kiemelt partnerének tekinti az online gyermekvédelem terén eredményeket elért
magyar civil szervezeteket.”

50
Magyarország Kormánya. 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról. Budapest.
69
A 484/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács, valamint a
Kiberbiztonsági Fórum és a kiberbiztonsági ágazati munkacsoportok létrehozásával, működtetésével kapcsolatos
szabályokról, feladat- és hatáskörükről a Stratégia szellemiségének megfelelően támogatja egy olyan állami, civil
és ipari szereplők bevonását lehetővé tevő munkacsoport létrehozását, mely az internetes gyermekvédelemmel
foglalkozik. A 3. § (1) szerint „A Tanács koordinációs tevékenységét, valamint döntéseinek végrehajtását ágazati
és funkcionális kiberbiztonsági munkacsoportok (a továbbiakban: Kiberbiztonsági Munkacsoportok) segítik a
következő szakterületeken: e) gyermekvédelem”.
A gyermekvédelmet támogathatja az is, ha a szülők tisztában vannak a kibertér jelentette fenyegetésekkel. A szü-
lőket elsősorban munkáltatójuk biztonságtudatossági oktatásán keresztül lehet elérni. Ehhez nyújt segítséget a
2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról, mely az érintett
szervezetek felelősségei között megnevezi az ilyen típusú oktatások szervezését is. A 11. § (1) szerint „A szerve-
zet vezetője köteles gondoskodni az elektronikus információs rendszerek védelméről a következők szerint: g)
gondoskodik az elektronikus információs rendszerek védelmi feladatainak és felelősségi köreinek oktatásáról,
saját maga és a szervezet munkatársai információbiztonsági ismereteinek szinten tartásáról”.
A széles körű, társadalom egészét érintő tudatosítási kampányokban a jogszabály szerint a Nemzeti Elektronikus
Információbiztonsági Hatóság (NEIH) és a Kormányzati Eseménykezelő Központ (GovCERT) vesz elsősorban
részt. A 301/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság és az informá-
cióbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet szakhatósági eljárásá-
ról [7] 21. § (5)-ben leírtak szerint „A hatóság az elektronikus információbiztonság növelése, a legjobb gyakorla-
tok elterjesztése, az információbiztonsági tudatosság növelése és az azonnali reagálás érdekében kormányzati
információtechnológiai és hálózatbiztonsági információ-megosztási, incidens-kezelési munkacsoportot működtet,
amelynek tagjait a hatóság által felkért szervezetek, a szakhatóság és a kormányzati eseménykezelő központ dele-
gálják. Az operatív munkacsoport célja a tagjait delegáló szervek és szervezetek biztonsági szintjének emelése, az
azonnali információ megosztás, az egyes sérülékenységek, fenyegetések és incidensek korai felismerése és egysé-
ges, gyors, kormányzati szintű kezelése, a veszély, fenyegetés mielőbbi elhárítása, és az erre való felkészülés. A
munkacsoport működését a tagok többsége által elfogadott Alapító Okirat, valamint szervezeti és működési sza-
bályzat szabályozza.”
Ennek része a GovCERT is, melynek működését szabályozó 233/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet az elektronikus
információs rendszerek kormányzati eseménykezelő központjának, ágazati eseménykezelő központjainak, vala-
mint a létfontosságú rendszerek és létesítmények eseménykezelő központja feladat- és hatásköréről 3. § (5) szerint
„A Központ c) tájékoztatási célú, szemléletformáló kampányokat szervez, hírleveleket bocsát ki, és e) a kormány-
zati kiberbiztonsági tudatosság növelése érdekében tájékoztató, felkészítő tevékenységet végezhet.”
Nemzetközi ajánlások, példák
A jogszabályi háttér tehát teljes mértékben adott ahhoz, hogy széles körű vagy akár célzott kampányokat lehessen
folytatni annak érdekében, hogy a gyermekekre leselkedő internetes fenyegetéseket a lehető legtöbben megismer-
jék. Az Európai Bizottság 2012 májusában kelt közleménye „A gyermekbarát internet európai stratégiája” címmel
összefoglalja, milyen lépéseket érdemes a tagállamoknak tenniük az online gyermekvédelem területén. A Közle-
mény négy pillért javasol, melyen belül a tagállamok aktív közreműködésére is számít.
1. pillér – Gyermekeknek és fiataloknak szóló minőségi online tartalmak
 A gyermekeknek szóló kreatív és oktatási célú online tartalmak előállításának ösztönzése
 A kisgyermekek internethasználattal kapcsolatos pozitív tapasztalatainak gyarapítása

2. pillér – A tudatosságnövelő és felkészítő intézkedések fokozása

 Digitális jártasság és médiaműveltség, a biztonságos internetezés iskolai oktatása
 A tudatosságnövelő tevékenységek és a fiatalok részvételének fokozása
 Egyszerű és hatékony felhasználói bejelentő eszközök

3. pillér – Biztonságos online környezet teremtése a gyermekek számára

 A gyermekek életkorának megfelelő adatvédelmi beállítások
 A szülői felügyeleti eszközök szélesebb körű rendelkezésre bocsátása és használata
 A korhatár-besorolás és a tartalom-besorolás szélesebb körű használata
 Internetes reklám és túlköltekezés

70
4. pillér – Küzdelem a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása ellen
 A gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos, különféle internetes csatornákon terjedő anyagok gyors
és szisztematikus azonosítása, jelentése és eltávolítása
 Együttműködés nemzetközi partnerekkel a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása elleni küz-
delemben
Ezek közül a második pillér foglalkozik részletesen az oktatási, tudatosítási kérdésekkel. A Közlemény a tagál-
lamok felé a következő ajánlásokat, elvárásokat teszi:
 Digitális jártasság és médiaműveltség, a biztonságos internetezés iskolai oktatása területén belül:
o az arra irányuló stratégiák végrehajtására tett erőfeszítések fokozása, hogy 2013-ra az online
biztonság bekerüljön az iskolai tantervekbe;
o az online biztonság informális oktatásának megerősítése, online biztonsággal kapcsolatos elő-
írások meghatározása az iskolákban, valamint a tanárok megfelelő képzésének biztosítása;
o a fenti célok elérése érdekében támogatás nyújtása köz- és magán társulások számára.
 A tudatosságnövelő tevékenységek és a fiatalok részvételének fokozása területen belül:
o a Bizottsághoz hasonlóan támogatás nyújtása a nemzeti szintű tudatosságnövelő kampányok-
hoz;
o a gyermekek bevonása az ő online tevékenységüket érintő nemzeti szintű kampányok kialakí-
tásába és/vagy jogszabályok előkészítésébe;
o a Bizottsághoz hasonlóan támogatás nyújtása a nemzeti szintű ifjúsági munkacsoportok szá-
mára.
 Egyszerű és hatékony felhasználói bejelentő eszközök területen belül:
o megadni a szükséges támogatást a bejelentési mechanizmusok felállításához és bevezetésé-
hez, különösen az olyan esetekben, ahol felmerül a partnerekkel – például forróvonalakkal és
bűnüldöző testületekkel – való együttműködés szükségessége;
o az említett mechanizmusok megfelelő működésének nyomon követése nemzeti szinten;
o a 116000-as forróvonal üzembe állítása.
A Közlemény kiemeli a köz- és magán társulások fontosságát a tudatosításban. A világ számos részén tartanak
olyan programokat, melyek célja az iskolások felkészítése a biztonságos internethasználatra. Ezek egy része a
pedagógusok továbbképzésére fókuszál, más esetekben az információbiztonsággal foglalkozó szakmai szerveze-
tek tagjait próbálja bevonni a gyermekek oktatásába. Az Európai Unió által szervezett Safer Internet Programme
keretében 30 európai országban jelöltek ki olyan központokat, melyek koordinálják a gyermekek biztonságos
internethasználatának terjesztését, valamint megszervezik a Biztonságos Internet Napokat.51
Az egyik legnagyobb IT biztonsággal foglalkozó szervezetként az (ISC) 2 nevű civil-szakmai szervezet a hivatás-
szerűen az informatikai védelmi iparágban dolgozó szakembereket próbálja bevonni az oktatásba52. Az amerikai
csoport kezdeményezésének neve „Safe and Secure Online”. Az (ISC)2 világszerte több tízezer információbizton-
sági szakembert tudhat a tagjai között. 2006-ban a Childnet International szervezettel közösen indították el ezt a
kezdeményezést, melynek célja a szakemberek eljuttatása az iskolákba, ahol a 7-14 év közötti korosztály számára
közvetítik az online biztonsággal kapcsolatos ismereteket. A program jelenleg Kanadában, az USA-ban, Nagy-
Britanniában, Svájcban és Írországban működik.
Önkéntes programok Magyarországon
Magyarországon a két koncepció közösen valósul meg. A magyar Safer Internet Programme Center-ként működő
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat koordinálja az országban a biztonságos internet oktatásokat, melyek meg-
tartását a különböző magyar IT biztonsági szakmai szervezetek tagjai önkéntesként támogatják. Így egyrészt a
pedagógusok hiteles, első kézből származó ismereteket szereznek, valamint a diákok is olyan emberekkel talál-
koznak, akiknek hitelességét ezen a területen sokszor többre tartják, mint tanáraikét.

51
European Comission. Safer Internet Programme: Empowering and Protecting Children Online, forrás:
http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/projects/index_en.htm
52
(ISC)2 Foundation. Safe and Secure Online - Internet Safety for Kids!, forrás: https://www.isc2cares.org/safe-and-secure/
71
A magyar program célja alapvetően a világ minden részén ismert biztonságos internethasználati alapelvek megis-
mertetése a diákokkal. Az internetet használó milliárdnyi felhasználó számára még napjainkban sem feltétlenül
ismertek az olyan biztonsági alapfogalmak, mint pl. a kártékony kódok vagy az online pénzügyi visszaélések.
Emellett viszont számos új probléma is megjelent, különösen a fiatalkorúak körében, mint a kiberzaklatás
(cyberbully) vagy az online szexuális visszaélések.
A biztonságos internetezés önkéntes oktatásának lebonyolítása három pilléren nyugszik Magyarországon. Első
pillérként a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, mint a Safer Internet Programme magyarországi témafelelőse
fogadja az iskolák megkeresését, koordinálja az önkéntesek munkáját, valamint gondoskodik a támogató informá-
ciós anyagok előállításáról és az önkéntesek felkészítéséről. Második pillérként a programban részt vevő piaci
szereplők és szakmai szervezetek gondoskodnak az önkéntesek toborzásáról, számukra munkaidő-kedvezményt
biztosítanak, valamint belső marketinggel támogatják a programot. Végül a harmadik pillér maguk az önkéntesek,
akik megkeresésre eljutnak a diákokhoz, illetve proaktívan ajánlják az oktatást az iskoláknak.
Az önkéntes oktatások 2011-től kezdődő tapasztalatai vegyesek. A terepmunka hozzájárul ahhoz, hogy a Bizton-
ságosabb Internet Program valódi szakmai tapasztalatokkal és esettanulmányokkal gazdagodjon, és ezáltal az
oktatók oktatása is folyamatosan fejlődjön. Az önkéntes oktatók jellemzően hitelesebben tudják megismertetni a
problémákat a gyermekekkel, mint a pedagógusok. A tapasztalatok szerint megfelelő szervezés esetén nagyszámú
önkéntes áll rendelkezésre. A visszajelzések alapján ráadásul a delegáló nagyvállalatok is egyre komolyabb erő-
forrásokat biztosítanak az önkéntesek számára. Végül az oktatók számára is fontos a pozitív visszajelzés és a léte-
ző problémákkal való szembesülés.
A programban azonban jelentkeznek azok a tipikus problémák is, melyek általában az önkéntes kezdeményezése-
ket kísérni szokták. A legkomolyabb kihívás az, hogy bár számos jelentkező van az önkéntességre, a valódi aktivi-
tás csak kevesekre jellemző. Nagyon nehéz megoldani a programot kísérő adminisztratív nehézségeket, elsősor-
ban a költségtérítések és munkaidő-elszámolások problémáját. A résztvevők földrajzi elhelyezkedése sem egyen-
letes, így a centrumoktól távolabb levő iskolákba nem megoldott az eljutás. Nem megfelelő továbbá az iskolák
értesítése sem, a programot ugyanis csak kis számban ismerik az oktatóhelyek.
A fenti kihívások kezelése alapvetően fontos a program sikeressége érdekében. Ebben kap fontos szerepet a Nem-
zeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácson belül létrehozott gyermekvédelmi munkacsoport, amely megfelelő
lehetőségekkel rendelkezik általában a biztonságos internetezés oktatásának széleskörű megvalósítására, valamint
konkrétan az önkéntes program „revitalizálására”. A munkacsoport lehetőséget ad arra, hogy az önkéntesek még
pontosabb, jobb képet kapjanak a valódi problémákról, és olyan pedagógia módszertanhoz is hozzájussanak, mely
jobban segíti a célcsoportok bevonását. Lehetőség van továbbá az iskolák célzott, tömeges megszólítására is. Mi-
vel a munkacsoportban részt vesznek az érintett nagyvállalatok is, lehetővé válik a saját önkéntes programok hoz-
záigazítása az igényekhez, esetlegesen az adminisztratív akadályok leküzdésében is jobban érdekeltek lesznek,
valamint még jobban tudnak működni a belső ösztönzők is.
Tapasztalatok, javaslatok a bűnmegelőzési programokhoz
A Safer Internet keretében az önkéntes oktatók felelőssége kettős. Egyrészt meg kell ismertetni a diákokkal, és
rajtuk keresztül azok családjával is a megfelelő internethasználat alapelveit, másrészt pedig bizonyos fokú meg-
előzési tevékenységet kell kifejteni annak érdekében, hogy a diákok ne váljanak sem online áldozatokká (l. pedo-
fília, cyberbully), sem elkövetőkké. Az előadásokra szánt 45 perc azonban kevés arra, hogy 20-30 gyerek összetett
problémáira előzetes felkészülés nélkül választ lehessen adni.
Az önkéntes oktatók és a diákokat közelről ismerő pedagógusok együttműködése tehát különösen fontos, elsősor-
ban a megelőzésben. Az önkéntes oktató képességei között nem pusztán a szakmai hozzáértés fontos, hanem a
pedagógiai és prezentációs képességeknek is jelen kell lennie. A tapasztalatok szerint a Safer Internet oktatás előtt
az osztályokért felelős pedagógusok elmondják azokat a speciális problémákat, melyekkel az egyes diákok küzde-
nek. Így előre lehet tudni arról, kik voltak online szexuális zaklatás alanyai, kiket érint a cyberbully jelensége,
illetve adott esetben kik azok, akik a hacker szubkultúra iránt érdeklődnek. Az önkéntesnek az órát ezért rugalma-
san kell felépítenie, sokszor a biztonságos internetezés szabályait 10 percben kell tudnia összefoglalni azért, hogy
a megelőzésre koncentrálhasson.
Az óratartási tapasztalatok azt is mutatják, hogy az utánkövetésre kevés lehetőség van. Az előadások során ezért
különösen fontos világosan elmondani és írásban is kiosztani azokat a weboldalakat és telefonszámokat, melyeken
keresztül a gyerekek segítséget kérhetnek. Az órák után általában nincs idő az egyes diákokkal külön beszélgetni,
de ha erre van nyitottság és érdeklődés, meg kell teremteni a lehetőséget, akár úgy is, hogy az önkéntes megadja
elérhetőségeit.

72
A Safer Internet órák a gyerekek mellett tanáraiknak is szólnak. Az utánkövetéshez nagyon hasznos eszköz az is,
ha a szervező tanárokkal kapcsolatban marad a programgazda. A mondanivaló hitelességét az önkéntes teremti
meg, de életképességét a pedagógus biztosítja, aki, ha kellően motivált, illetve kezében vannak a megfelelő webes
és telefonos elérhetőségek, akár műszaki ismeretek nélkül is tudja segíteni a fiatalokat az internethasználattal kap-
csolatban megjelenő problémáik megoldásában.
Az önkéntesek bevonásával tartott programok lehetnek azok a kitörési pontok, melyek segítik az online bűncse-
lekmények megelőzését. Különösen hatásos lehet ez a program akkor, ha az önkéntes oktatás hivatalos, bűnmeg-
előzést szolgáló programhoz kapcsolódik. Ekkor a rendvédelemben jártas oktatók és az informatikában egyébként
is otthonosan mozgó önkéntesek szakszerűen tudják elmagyarázni azokat a buktatókat, melyekkel az elővigyázat-
lan internethasználó gyermekek szembesülhetnek. Ez az együttműködés azért is fontos, mert az előadások során
gyakran lehet találkozni olyan kérdésekkel, melyek vagy mélyen informatikai jellegűek, vagy valamilyen konkrét
bűncselekménnyel kapcsolatosak.
Egy biztonságos internetezéssel foglalkozó óra felépítése a tapasztalatok alapján a következőképp néz ki:
 A digitális lábnyom jelenségének bemutatása a közösségi hálózatok példáján keresztül. Ennek a kb. 10
perces blokknak a célja bemutatni azt, hogy a gyerekekről milyen mennyiségű digitális adat keletkezik
születésüktől fogva. Ezek egy részét saját maguk alkotják a közösségi hálózatokon végzett aktivitásukkal,
más részüket róluk állítják elő ismerőseik vagy épp ismeretlenek. Itt célszerű beszélni a személyes adatok
védelméről, a mobileszközök ésszerű felhasználásáról és a jelszóhasználatról.
 Tömegeket érintő internetes bűncselekmények. A második 10 perces rész feladata bemutatni, hogyan mű-
ködik a szervezett kiberbűnözés, hogyan kapcsolódnak ehhez a kártékony kódok, milyen veszélyeket je-
lent az illegális letöltés, hogyan kell az internetes kereskedelmet, az online játékokat biztonságosan hasz-
nálni, mit jelent a spammelés. Érdemes beszélni az interneten megjelenő álhírekről (hoax), amelyek alap-
vetően nem pénzszerzésre irányulnak. Valamint a megtévesztő reklámokról, álnyereményekről és az
olyan internetes csalásokról, amelyek haszonszerzés céljából próbálnak hatni a felhasználóra (például rá-
kos gyerekekről szóló vagy más megható történet segítségével gyűjtenek pénzt). Célszerű felhívni a fi-
gyelmet arra, hogy minden egyes interneten megjelenő személyes adat, információ pénzzé tehető.
 Célzott támadások az interneten. Ez a leghosszabb, kb. 20 perces blokk, ahol ki lehet térni a sexting, a
grooming, a tiltott pornográf felvételek és a cyberbully jelenségére. Fontos hangsúlyozni, hogy ez bármi-
kor és bárkivel megtörténhet, nagyon veszélyes, és a felnőttek, a hatóságok a gyermekek segítsége, jelzése
nélkül nem tudják hatékonyan kezelni ezeket a jelenségeket.
 Megoldási javaslatok. Az utolsó, 5 perces szekcióban célszerű bemutatni a segítségnyújtás fázisait. A
probléma komplexitásától függően a barátok, a tanárok, a szülők, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
és a hatóságok bevonása javasolt. Külön célszerű megismertetni a hallgatókat a Kék Vonal tevékenységé-
vel és bemutatni az Unicef HelpApp nevű okostelefonos alkalmazását.
Az oktatásokat lehet prezentációval kísérni, de a tapasztalatok alapján néhány témába vágó videó levetítése fo-
lyamatosan fenntartja a figyelmet. Célszerű a bizalmat megteremteni, nem kioktatni a gyerekeket, hanem tudatosí-
tani bennük azt, hogy az internet nagyon jó és hasznos dolog, de időnként előfordulnak kellemetlenségek. Ekkor
viszont nem kell, hogy egyedül maradjanak a problémáikkal, van hova fordulniuk.
Magyarországon jelenleg kidolgozás alatt áll az a komplex internetfelhasználás-oktatási rendszer, melyhez segéd-
anyagok is készülnek. A rendőrség érintett szervei ebben az előkészítő munkában részt vesznek, a bűnmegelőzés-
sel foglalkozó szakemberek folyamatosan hozzájuthatnak a munkájukat segítő anyagokhoz, videókhoz.
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Magyarország Kormánya. 2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt
Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről. Budapest.
European Network and Information Security Agency. Good Practice Guide for Addressing Network and
Information Security Aspects of Cybercrime. Heraklion, Greece.
Europol. Internet Facilitated Organised Crime. The Hague, The Netherlands.
Magyarország Kormánya. 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stra-
tégiájáról. Budapest.

73
Magyarország Kormánya. 484/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács,
valamint a Kiberbiztonsági Fórum és a kiberbiztonsági ágazati munkacsoportok létrehozásával, működtetésével
kapcsolatos szabályokról, feladat- és hatáskörükről. Budapest.
Magyarország Kormánya. 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiz-
tonságáról. Budapest.
Magyarország Kormánya. 301/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági
Hatóság és az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet
szakhatósági eljárásáról. Budapest.
Magyarország Kormánya. 233/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet az elektronikus információs rendszerek kormány-
zati eseménykezelő központjának, ágazati eseménykezelő központjainak, valamint a létfontosságú rendszerek és
létesítmények eseménykezelő központja feladat- és hatásköréről. Budapest
European Commission. A bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak és az európai gazdasági
és szociális bizottságnak – A gyermekbarát internet európai stratégiája, /* COM/2012/0196 final */. Brussels,
Belgium.
European Comission. Safer Internet Programme: Empowering and Protecting Children Online, forrás:
http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/projects/index_en.htm
(ISC)2 Foundation. Safe and Secure Online - Internet Safety for Kids!, forrás: https://www.isc2cares.org/safe-
and-secure/

74
5
 5. Sziklay Júlia: Adatvédelem, internet

Az adatvédelemről dióhéjban
A személyes adatok védelméhez való jog – röviden adatvédelem – nem az adatokat, hanem a mögöttük álló sze-
mélyt védő alkotmányos alapjog (Alaptörvény VI. cikk).
Minden olyan információ, amely közvetlenül (például név, személyi szám) vagy közvetetten (például kódszám
vagy személyleírás) egy adott élő emberrel, az adatalannyal összefügg, valamilyen módon rá vonatkozik, az ő
személyes adatának minősül. Az adat ölthet írás-, szám-, kép- vagy hangformát, de megjelenhet akár valamely
testi szövetként (biológiai minta) is. Az európai uniós és a magyar jog védi a személyes adatokat minden illetékte-
len hozzáférés, felhasználás, megváltoztatás, továbbítás, lekérdezés vagy egyéb jogellenes adatkezelési művelet
ellen. Fő szabályként mindenki maga határozhatja meg, döntheti el, hogy személyes adatainak mi legyen a sorsa
(ez az információs önrendelkezés joga): ezeket az információkat kivel osztja meg, kinek adja át, mikor hozza
nyilvánosságra vagy éppen törli véglegesen. Kivételt képez ez alól, hogy törvényi rendelkezések meghatározott
célból – közérdekből – akár az érintett akarata ellen való kötelező adatkezelést is elrendelhetnek. Mivel a kötelező
adatkezelés súlyos beavatkozást jelent a magánéletünkbe és alkotmányos jogainkba, a korlátozás mindig csak
megalapozott indokkal, a beavatkozás súlyosságát felülíró célból történhet. Ez történik például a beiskolázásnál
vagy felvételinél, mikor bizonyos személyes adatokat az iskola kötelezően megkap a diákról. Súlyosabb eset a
társadalomra veszélyes fertőző betegségek gyógyítása, például az anonim AIDS szűrés során a vizsgálat még név-
telenül történik, de pozitív eredmény, fertőzöttség esetén maga az orvosi kezelés már csak a betegadatok felvéte-
lével kezdődhet el.
Az adatkezelési elveket törvényben kell
rögzíteni, de a jog lehetőséget ad arra,
hogy a jogvédelem felső szintjén elhe-
lyezkedő hatóság a törvényben rögzített
célokat felülvizsgálja, súlyozza. A nem-
zeti adatvédelmi hatóság – Magyaror-
szágon a Nemzeti Adatvédelmi és In-
formációszabadság Hatóság, röviden:
NAIH – ezért javasolhatja a vonatkozó
jogszabály módosítását (példa: a konk-
rét gyanúok nélküli, folyamatos, akár
évekig tartó titkosszolgálati megfigyelés
nem egyeztethető össze a magánélet és a
személyes adatok védelméhez való jog-
gal53). Alkotmánybíróság utólagos nor-
makontroll keretében megsemmisítheti
az alkotmányellenes rendelkezéseket
(példa: a „személyi számos” határozat54,
mely megtiltja az univerzális személy-
azonosító jel használatát). Az uniós jogi
normákat felülvizsgálhatja az Európai
Unió Luxemburgi Bírósága (példa: legutóbbi, 2014. áprilisi ítéletében55 kimondta a teljes ún. adatmegőrzési
irányelv érvénytelenségét, mely előírta a hírközlési szolgáltatók számára a telefonálás vagy internetezés során
keletkezett személyes adatok megőrzését és továbbítását).
Az adatvédelemhez való jog a gyermeket ugyanúgy megilleti, mint a felnőttet. Még egy csecsemőről sem sza-
bad senkinek, még a szüleinek sem megalázó, helytelen információkat közzétenni. A vonatkozó érvényes jogi
nyilatkozatokat (adatkezeléshez való hozzájárulás, honlapra történő regisztrálás stb.) azonban a gyermek helyett
14 éves koráig törvényes képviselője teszi meg (általában ez a szülő), 14-16 éves kor között a kiskorú és a szülő
együtt döntenek, 16 éves kor felett az adatvédelmi nyilatkozatok már érvényesek, azok minden következmé-
nyével együtt.

53
NAIH-4867-4/2012/J
54
15/1991. (IV. 13.) AB határozat.
55
C 293/12. és C 594/12. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet a 2006/24/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelv megsemmisítéséről.
75
Magyarországon az adatvédelmi jog legfontosabb jogszabálya az Infotörvény,56 mely többek között tartalmazza az
adatalanyok jogaira (például az adatkezelés elleni tiltakozáshoz való jog, helytelen adat kijavításához való jog
stb.) és az adatkezelő kötelezettségeire (például tájékoztatási kötelezettség, az adatvédelmi nyilvántartásba való
bejelentkezési kötelezettség stb.) vonatkozó szabályokat. Bizonyos fontos részletszabályok más jogszabályokban
is fellelhetők (például az iskolai adatkezelésekről a közoktatási törvény57, a rendőrségi adatkezelésekről a rendőr-
ségi törvény58, az orvosok által vezetett egészségügyi dokumentációkról az egészségügyi adatok kezeléséről szóló
törvény59 rendelkezik).
A két információs alapjog – az adatvédelem és az információszabadság – felügyeletére Magyarországon 1995 óta
önálló szerv hivatott: korábban az adatvédelmi ombudsman, 2012. január 1. óta a NAIH védi ezeket az alkotmá-
nyos jogokat, immáron hatósági eszközökkel is „felfegyverkezve”. Ez azt jelenti, hogy bárki, akinek kérdése vagy
panasza van személyes adatai kezelésével összefüggésben, jogosult ingyenes segítségért a NAIH-hoz fordulni,
ahonnan rövid időn belül választ, illetve jogvédelmet kaphat. Súlyos jogsértés felderítését követően az adatkezelő
akár több millió forint adatvédelmi bírsággal is büntethető. Ez történt például azon online „randioldalakat” üze-
meltető kft. esetében, amely engedte, hogy a felnőtt társkeresők közé 10-15 éves gyermekkorúak is korlátlanul
regisztráljanak, ezért 1 500 000 forint bírsággal büntették.60 Vagy egy másik ügyben 100 000 forint büntetést sza-
bott ki a NAIH, mert egy zeneiskola iskolatitkára figyelmetlenségből több száz diák összes nyilvántartott szemé-
lyes adatát, ideértve a lakcímet, állampolgárságot, a szülők nevét is kirakta egy nyilvános honlapra.61
Az adatvédelem és az internet kapcsolata
A személyes adatok kezelése (amibe tehát beleértendő az adatokon végzett minden művelet, a keletkezéstől a
megsemmisítésig) történhet papíron, írásban, különféle adathordozókon (például pendrive, CD, okostelefon). Egy-
re népszerűbb terep az online világ, amely a keletkezett adatokat mennyiségi korlátozás nélkül pillanatokon belül
„elszállítja” a világ bármely pontjára. Új jelenség például az üzleti életben az ún. „felhő alapú szolgáltatás” (cloud
computing), melynek lényege, hogy a több millió felhasználó részére az általában informatikai jellegű szolgálta-
tást – lásd globális internetes levelező rendszerek, Gmail, Dropbox – a vállalat székhelyétől távoli, mondjuk Indi-
ában található szerverközpont nyújtja. Értelemszerűen a több millió felhasználó több milliárd személyes adata így
állandóan (és gyakorlatilag követhetetlenül, ellenőrizhetetlen módon) „mozgásban” van.
Az infokommunikációs társadalom alapjává vált a nyilvánosan keringő információ, adat. A hálózatokba rendező-
dő információáramlás az a „motor”, mely a világ fejlődését napjainkban előre hajtja. Az új típusú társadalom új
kultúrát, viselkedési módokat alakít ki, amelyekbe a gyerekek már beleszületnek (lásd Tari Annamária fejezetét),
így számukra ez a természetes közeg, ez befolyásolja nyelvüket, szokásaikat és alakítja jellemüket is. A világhá-
lón kommunikáló és szocializálódó ember – már csak az információk mennyisége okán is – általában „kíván-
csibb” és az újdonságok iránt nyitottabb. Ugyanakkor a főleg gyermekekre koncentráló nemzetközi kutatások
eredményei arra is figyelmeztetnek, hogy internetezőknél a személyiség elrejtésének lehetősége miatt nagy az ún.
kettős morál kialakulásának veszélye. Az online normák megengedőbbek, kevésbé szigorúak, mint az offline vi-
lágban ugyanazon személy által elismert szabályok – ez megnyilvánul a rendszeres, jogellenes szoftver-
letöltésekben, a durva chat-stílusban, a mások emberi méltóságát sértő kommentekben vagy akár az online zakla-
tásokban, a közösségiháló-társak személyes adataival való visszaélésekben.62
A hazai kutatók is felhívták a figyelmet kutatásokkal, hogy szocializációjukban is károsulhatnak azok a fiatalok,
akik nem kapnak megfelelő ingereket a valós életben. „A gyakran, hosszú ideig internetező gyerekekbő1 hiányzik
az empátia és az arcról olvasás képessége, nem tudják érzékelni az olyan finom jelzéseket, amilyeneket az ember
nem verbálisan vagy írásban közöl, és ez sok konfliktus alapja az offline kommunikáció során”.63
Kutatók kiemelik, hogy a magánélet védelme a mai fiatalok számára is fontos érték, ugyanakkor nem a régi,
klasszikus privacy-felfogás értelmében. „There’s a big difference between being in public and being public” –
vagyis mást jelent a nyilvánosságban élni és létezni, és megint mást nyilvánosan működni.
A közeg, amelyben élnek és kommunikálnak nyilvános, de ők nem feltétlenül szeretnének ebből a nyilvánosság-
tengerből kiemelkedni és partra vetett halként a világ és a felnőttek fürkésző szemei elé kerülni. Ugyanakkor pont

56
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
57
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.
58
1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről.
59
1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről.
60
NAIH-798-40/2013/H
61
NAIH-1881-5/2013/H
62
Forrás: Dr. Sziklay Júlia: Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása. Doktori értekezés, 182. oldal http://doktori-
iskola.ajk.pte.hu/.../sziklay/sziklay_tezisek_nyilv.pdf
63
Parti Katalin – Virág György: A szájbergyerek és a bicikli. A kelet-európai gyerekek nethasználatának specifikumai. Kriminológiai tanulmányok 48.,
OKRI Budapest, 2011, 43. oldal
76
ez a speciális hálózati nyilvánosságként definiált közeg az, amely a két motiváció konfliktusát gyakran feloldha-
tatlanná teszi,64 és amely óvatosságra int a túlzott kitárulkozás ellen.
A fiatalok az internetet elsősorban kapcsolattartásra (közösségi hálók, e-mail, twitter, skype stb.) és szórakozásra
(játék, videózás, zenehallgatás stb.) használják. A közösségi hálók – melyek közül még mindig legnépszerűbb a
Facebook – jellemzője, hogy valamilyen közös ismérv alapján ismerősök vagy ismeretlenek online kapcsolatba
kerülhetnek egymással úgy, hogy a felhasználók nyilvános vagy részben publikus oldalakat hoznak létre maguk-
ról, ezzel biztosítva köztük a folyamatos összeköttetést, a maguk és mások kapcsolati hálóját is megismerhetik. A
profiloldalak nyilvánossága szolgáltató-függő: van, ahol teljes a nyilvánosság, előfordul, hogy csak a regisztrált
tagok nézhetik meg az adatokat, és van, ahol korlátozások külön-külön is beállíthatók.
A hálózatban a „felhasználói lét” a valós vagy virtuális személyes adatok megadásával kezdődik: minimális adat-
szolgáltatási követelmény a név, életkor, lakhely, általában az érdeklődési kör, egy kis kötetlen bemutatkozás és
bármi, amit az érintett még magáról fontosnak tart, gyakran elvárás a fénykép feltöltése is. Formálisan tehát nincs
is gond az adatkezelés jogszerűségével és mégis: a milliós nagyságrendben nyilvánosságra hozott személyes ada-
tok tömege egyrészt igen sérülékeny magánszférát eredményez globális mértékben elsősorban a fiatal generációk-
nál. A virtuális térben kontroll nélkül keringő személyes adatokat az adatalany eredeti szándékától vagy minden-
kori akaratától független célokra is könnyen fel lehet használni. Az érintettről tudomása nélkül bármikor digitális
dossziék (digital dossiers aggression)65 készíthetők, listázva például a hobbijait vagy a barátai nevét.
Nem elhanyagolható kérdés az internetes (adat)biztonság kérdése: számos visszaélés fordul elő azzal kapcsolat-
ban, hogy valaki más nevében, az érintett tudta és engedélye nélkül „kreál” profiloldalakat, tölt fel (akár kompro-
mittáló, kellemetlen) fényképeket vagy egyéb információkat.
A Lindqvist-ügyben hozott európai bírósági ítélet66 lényege pontosan az volt, hogy még teljesen jóhiszemű célból,
egyházi karitatív munkában részt vevő személyek adatait sem lehet belegyezésük nélkül egy weboldalon nyilvá-
nosságra hozni.
Az emberek emellett gyakran elfeledkeznek arról, hogy minden adat, ami egyszer a világhálóra kerül, onnan többé
tökéletesen már soha nem távolítható el. Már Magyarországon is a munkáltatók vagy munkaerő-közvetítéssel
foglalkozó „fejvadász cégek” bevett gyakorlata, hogy a pályázóknak „utánanéznek” a közösségi oldalakon, és
gyakran előfordul, hogy vicces vagy inkriminált helyzetekben készült fotók, esetleg szövegek alapján utasítják el
az egyébként komoly jelentkezéseket.
Szintén észben kell tartani, hogy minden adat, ami rólunk az internetre kikerül, az adathalászok számára is meg-
szerezhetővé válik. A legkönnyebb számukra az e-mail címek begyűjtése, melynek kellemetlen következménye
internetes postaládánk kéretlen küldeményekkel való elárasztása. A felhasználók ismerősei a kapcsolati hálón
keresztül könnyen lenyomozhatóak, így bárkiről megszerezhetőek személyes adatok. Az első magyar közösségi
oldal, a nemrégiben megszüntetett iwiw – melynek több vezető politikus is aktív tagja volt – a Nemzetbiztonsági
Hivatal figyelmét is felkeltette.67 Egy NBH-ból származó levél 2006-ban arra hívja föl az állami vezetők figyel-
mét, hogy az iwiw-en tárolt adataik kockázatot jelenthetnek az országra nézve, mivel titkosszolgálatok és szerve-
zett bűnözői körök juthatnak így bizalmas információkhoz.68
Internetes devianciák
Az információs társadalom új devianciáinak körében jelentkező jelenségek a „furcsa”, rossz érzést maguk után
hagyó benyomásoktól a súlyos bűncselekményt megvalósító magatartásokig terjedhetnek.69 Az anonimitás, a fizi-
kai jelenlét szükségességének csökkenése, az interakciók ideje és menete feletti erősebb kontroll és a hasonló
gondolkodásúak könnyebb találkozása olyan rizikófaktorok, melyek elősegítik a deviancia előfordulását, a gyere-
keknél pedig a még kialakulatlan gátlások könnyebben szakadnak fel az online térben.
Az internetes zaklatás (cyberbullying)
Magyarországon is a legelterjedtebb és a gyerekeket lelkileg leginkább megviselő online deviáns jelenség az in-
ternetes zaklatás, melynek alapja a modern technikai eszközök és az internet egyre szélesebb körben való elterje-
dése mellett a fiatal korosztályt érintő felvilágosítás hiánya. Az infokommunikációs eszközök segítségével elköve-
tett támadó jellegű cselekmény egy kortárs személytől kiindulva ismétlődő jelleggel irányul egy kiszemelt áldozat
ellen, amelytől az nem tudja önmagát megvédeni. Durva tréfa, ugratás, amely során jellemzően a 13-17 éves fiatal
64
Lásd Boyd, Danah: The social life of networked teens http://www.danah.org/books/ItsComplicated.pdf , pp. 57.
65
G. HOGBEN (ENISA), ENISA Position Paper No.1 Security Issues and Recommendations for Online Social Networks, October 2007, 8. p.
66
C-101/01 Lindqvist [2003] ECR I-12971
67
http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=mediaszemle/aktualis/2006/05/19&dok=11286, 2010-03-02
68
Forrás: Dr. Sziklay Júlia: Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása. Doktori értekezés, 192-193. oldal http://doktori-
iskola.ajk.pte.hu/.../sziklay/sziklay_tezisek_nyilv.pdf
69
Adler F., Mueller, G.O.W. & Laufer, W.S., Kriminológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2002., 34-35. oldal
77
korosztályok tagjai különböző platformokon lejáratják egymást.70 Kamerával felszerelt mobiltelefon birtokában
egy bárhol megtörtént kellemetlen jelenetet már aznap tömegek nézhetnek valamelyik közkedvelt közösségi olda-
lon. A zaklatás mindig személyes indítékkal indul, és az elkövető hosszabb ideig, visszatérően „kínozza” áldoza-
tát. Az új Büntető Törvénykönyv a zaklatás tényállásában (222. §) az alapeset elkövetőjét egy évig tartó szabad-
ságvesztéssel bünteti. A kulcsszó a háborgatás, a háborgató cselekmények azonban eltérőek lehetnek: például
valaki éjjel-nappal fenyegető vagy megalázó tartalmú elektronikus leveleket küld, közösségi oldalakon üzenget,
bántó tartalmú kommenteket ír, vagy blogos naplójában sértegeti társát.
Internetes kibeszélés (mémküldés), a troll
A digitális fájlok vagy hivatkozások eredetileg reklám célú kiküldése gyakran hamis hírek, kínos videók vagy
képek terjesztésével egészül ki, ami jelenthet akár művészi kifejezést, mosolyra fakasztó kedveskedést is, de sok-
szor kifejezetten durva lejárató kampányba torkollik. A mémelés a cyberbullyingtól abban különbözik, hogy a
kárvallott alany általában idegen személy, akit az internetes közösség „kipécéz” magának valamilyen tulajdonsága
vagy megnyilvánulása alapján. Általában ismert emberekről van szó, de előfordul, hogy hétköznapi emberek –
ritkán gyerekek – is a hálóba akadnak.
A troll internetes szlengben olyan személy, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel
bombáz egy online közösséget (például internetes fórumon, chaten, blogon, levelezőlistán), vagy személyes
véleményét erőszakosan sulykolja azzal a szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki,
illetve egyéb módon zavarja, ellehetetlenítse a témába vágó eszmecserét. A trollok ténykedése egyértelműen
elszabadítja az indulatokat: mind a gyalázkodás, mind az ellenreakciók brutális stílusban zajlanak, gyakori a
halálos fenyegetés is. Az angol „Do not feed the trolls”, azaz „ne etesd a trollokat” tanács (rövidítése DNFTT)
szerint az ilyen hozzászólókat ignorálni71 kell. A legtöbb esetben ez az adott oldalon tevékenykedő moderátorok
feladata, akik folyamatosan figyelik a kommunikációt, és az adott internetes közösség normáit sértő
megnyilvánulásokat megakadályozzák. Súlyosabb esetben a nem megfelelően viselkedő felhasználót kizárják a
közösségből. A valós élettel ellentétben azonban ez nem jelenti a normasértő személy végleges eltávolítását,
hiszen más identitással, más néven bármikor újra bekapcsolódhat, és folytathatja a tevékenységét.
Erotikus zaklatás és internetes pedofília
Az erotikus képek vagy videók infokommunikációs eszközökkel történő küldözgetése (sexting) az utóbbi
években vált a fiatalok körében divatos jelenséggé. Egy 2008-as amerikai felmérés szerint a 13-19 évesek 20%-a
küldött már magáról meztelen vagy félmeztelen képet, és igen gyakran jutnak el hozzájuk olyan erotikus képek,
amelyeket eredetileg nem kívántak megosztani velük. Egy újabb kutatás eredményei alapján ezen arányok
növekedtek, a 13-19 éves korosztály 65,5%-a sextingelt már.72 A legtöbb „felderített” esetnél megállapítható, hogy
a felvételeket az érintettek önmagukról vagy közös megegyezéssel másról készítették (ez azonban a tiltott
pornográf felvétellel való visszaélés miatti büntetőjogi felelősségre vonást nem akadályozza!), de a felvételek
sorsa a későbbiekben már tőlük függetlenül alakult. A nyilvánvaló körülmény, amely visszaélésekre adhat
lehetőséget az, hogy a többszörözött képek minden korlát nélkül továbbíthatók. A felelőtlenség mellett gyakori
motiváció a bosszúvágy, általában azokban az esetekben, amikor egy párkapcsolat megszakad, és az egyik fél –
legtöbbször a fiú, férfi – a párjáról készített (gyakran erotikus) felvételeket nyilvánosságra hozza. Hiba volna azt
feltételezni, hogy csak a fiatal generációkra jellemző ez. Azonban ne feledkezzünk el arról, hogy a tizenévesek
emocionális élete, alapvetően impulzív viselkedése miatt ők gyakran nem mérlegelik a hosszú távú
következményeket, többször cselekednek meggondolatlanul. Ezek az új trendek érzékletesen jellemzik nemcsak a
morál változásait, de az érintett szereplők – gyerekek – egyes védett társadalmi értékekhez való viszonyát is.
A közösségi oldalak terjedésével leegyszerűsödtek az ismerkedés szabályai, és a gyerekek gyakran olyan emberek
közeledését is elfogadják, akikkel még nem is találkoztak, de mivel az illető például egy internetes ismerős isme-
rőse, vagy van valami mindkettőjük által megjelölt közös érdeklődési körük, visszajelölik, és ezáltal hozzáférést
engednek a profiljukhoz. Nem számolnak azzal, hogy egy fénykép mögött rejtőző, magát 14 éves fiúnak mondó
valaki a valóságban egy harminc-, negyvenéves vagy még idősebb férfi, aki szexuális vágyai kiéléséhez keres
áldozatokat a világhálón. Az elkövetők zöme több hónapon át, tudatosan felépített stratégiával vadászik
a közösségi hálókon lévő fiatalokra, lányokra, fiúkra egyaránt. Bizalmukba férkőznek, kicsalnak tőlük személyes
információkat, az interneten keresztül vonják be őket szexuális játékaikba, és végső esetben még személyes talál-
kozóra is ráveszik őket. A gyerekek kezdetben – a jól kiépített bizalmi viszony révén – fel sem ismerik, hogy mi
történik velük, nem okoz bennük törést még az sem, hogy aki kezdetben velük egykorúnak adta ki magát,

70
Szathmáry Zoltán: Bűnözés az információs társadalomban. Alkotmányos büntetőjogi dilemmák az információs társadalomban. Doktori értekezés, Buda-
pest, 2012., 68-69. oldal
71
Mellőzés, semmibe vétel.
72
Szathmáry Zoltán: Bűnözés az információs társadalomban. Alkotmányos büntetőjogi dilemmák az információs társadalomban. Doktori értekezés, Buda-
pest, 2012., 69. oldal
78
a valóságban nem az. Az izgalom és kíváncsiság sokkal nagyobb bennük. Ha mégis személyes találkozóra kerül
sor, akkor erről a gyerek nem beszél. Szégyenérzete miatt általában nem, vagy túl későn kér csak segítséget. Ezt
a jelenséget nevezzük online „behálózásnak” (grooming).
Pedofil az a felnőtt személy, aki személyiségzavara okán gyermekkorúak iránt érez szexuális vágyat. A pedofília
társadalmi megítélése rendkívül negatív, és különféle megnyilvánulásait a büntetőjog is több tényállásban (szexu-
ális visszaélés, gyermekpornográfia) bünteti, az elkövetők ezért tevékenységüket természetszerűleg titkolják. Az
internet kiváló fórum az anonimitás megőrzésével megvalósuló pedofil vágyak kiélésére. Nemcsak az egyéni bűn-
cselekmények, hanem a szervezett bűnözés megvalósulására is alkalmas az internet, hiszen a gyermekekről ké-
szült pornográf képek megszerzése és egymásnak való átadása a hálózaton keresztül sokkal gyorsabb, egyszerűbb
és az elkövetők számára biztonságosabbnak tűnik. Az internetes pedofília megvalósulása során az elkövetők az
internetet eszközként használják a szexuális szándékú visszaélés véghezviteléhez, ismerkedésre, kapcsolatépítésre,
illetve a sértettek valós szándékát, érdekeiket súlyosan sértve szerzik be róluk a pornográf felvételeket. Adatvé-
delmi szempontból problémát jelenthet, hogy sok esetben a pornográf képek begyűjtését maga a sértett akarva-
akaratlanul megkönnyíti azáltal, hogy önként tölti fel magáról a felvételt. Külön szakértő bevonását igényli és
még így is nehéz a bizonyítása, hogy egy pornográf felvételen valóban az adott gyermek található-e. Sok esetben
ugyanis megváltoztatják a képeket, például egy meztelen testhez egy idegen fejet szerkesztenek hozzá egy egysze-
rű képszerkesztő szoftver segítségével.73
Online játékok gyermekeknek
A szakirodalomban a számítógépes és online játékokhoz kötődő függő viszony még nem szerepel külön szen-
vedélybetegséggel összefüggő diagnosztikai kategóriaként, elsősorban tünetként értékelik a szakemberek. Ha
valóban súlyos következményekkel jár, nem kontrollálható, és nem egyszerűen a gyermekkorban természetes és
egészséges játéktevékenység megnyilvánulása, akkor utalhat bizonyos magatartászavarokra, egyéb pszichés
problémákra.74
Játszani természetesen jó, és az online játékoknál a gyermekek sok mindent megtanulhatnak, gyakorolhatnak, ami
fejlődésük szempontjából fontos lehet, de van néhány buktató, amire nem árt odafigyelni. Nem szabad elfelejteni,
hogy a játékok gyártóinak és a játékoldalak üzemeltetőinek legfontosabb érdeke a profitszerzés, ezt pedig (legáli-
san) úgy érhetik el, ha minél drágább játékokat tudnak értékesíteni, az egyszeri kiadások mellett további vásárlá-
sokra késztetik a felhasználót, és minél hosszabb ideig „tartják meg” a játékost.
Egyre több elvileg ingyenes játéknál a „kiegészítők” vásárlása nélkül a játék megakad, vagy nem okoz olyan nagy
örömet – például egy virtuális lovasudvar felszerelése igen komoly valódi pénzbe is kerül. Németországi adatok
szerint 2011-ben csak a virtuális kiegészítőkre 233 millió eurót költöttek a fogyasztók, 100 millió euróval többet,
mint előző évben.75
A kiegészítők vásárlása általában igen „könnyen” megoldható: egy emelt díjas telefonhívással vagy sms-
küldéssel, nem ritkán szülői telefonról, és mivel a nyomás alatt álló gyermek egyre többször vásárol, sokszor csak
a hó végi elszámolásnál derül ki a pénzköltés. Még ha meg is ígéri a weblap üzemeltetője, hogy a kiegészítők
telefonos vásárlását egy-két esetre korlátozza, az önkorlátozó ígéreteket nem mindig tartják be. Ráadásul a folya-
matos játékban tartást szankciókkal is erősítik: aki túl korán „kiszáll”, azt ki is tilthatják bizonyos időre, órákra,
napokra, hetekre a játékból azzal a fájdalmas következménnyel, hogy a kitiltás miatt arra az időre a már befizetett
pénzét is elveszti. Hiába fizette ki a részvételi díjat vagy a kiegészítőket, az érvényességi idő csökkenése miatt
ezek a befizetések elveszhetnek.
A játékok kitalálói és üzemeltetői pedig mindig arra hivatkoznak, hogy a gyermek a játékszabályokat ismeri és
azokat elfogadta. Nem egy olyan eset ismert, mikor a szülő jelszavának használatával történik valamilyen tran-
zakció. Legutóbb Nagy-Britanniában egy ötéves fiú egy ingyenes játék feltelepítéséhez kérte el édesapja jelsza-
vát, azonban a kiegészítőkért már fizetni kellett, és a nem megfelelő beállításoknak köszönhetően a szülőknek
komoly anyagi kára keletkezett. 76 A számítógép, konzol vagy okostelefon segítségével igénybe vehető online
játékok sok esetben több játékos bevonásával játszhatók (ún. multi-player játékok), ekkor viszont már nemcsak
saját személyes adatainkat, hanem másokét is kezeljük. A játékba való belépés előtt fontos lenne megismerni az
adatvédelmi nyilatkozatban foglalt információkat a program feltelepítésére vonatkozóan, hiszen az adatvédelmi
irányelvekben rögzítik, hogy ki milyen adatainkhoz fér hozzá, milyen célból kezeli, esetleg mely harmadik fél-
nek továbbíthatja azokat.

73
Az internetes devianciák fejezet a Kulcs a net világához! NAIH tanulmány 7. fejezetének felhasználására épül. http://www.naih.hu/files/2013-projektfuzet-
internet.pdf
74
Vida Andrea: Az információs és kommunikációs kultúra hatása a tizenéves korosztályra. http://xenon.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/holi/03/szenvbet/vidaa.pdf,
75
In der Kostenfalle – Kinderspiele im internet, Sendung vom 11. Dezember 2012,
http://www.zdf.de/ZDFmediathek/beitrag/video/1794584/#/beitrag/video/1794584/Kostenfalle-Kinderspiele-im-Internet, 2013-03-08
76
http://index.hu/tech/cellanaplo/2013/03/18/oteves_gyerek_610_ezret_koltott_appokra/, 2013-04-28
79
A számítógépes játékok sokféleképpen csoportosíthatók:77 megjelenítésük szerint szöveges (például visual novel),
grafikus vagy vegyes, műfajuk alapján akció-, kaland-, stratégiai, szimulációs, szerepjátékok. A magyar gyerme-
kek körében az egyik legnépszerűbb játékszoftver egy internetes szerepjáték, amely az úgynevezett MMORPG
(Massively Multiplayer Online Role-Playing Game, vagyis nagyszámú játékos egyidejű részvételével interneten
keresztül játszható szerepjáték) körébe sorolható.
Az online játékok regisztrációja során felhasználónevet, levelezési címet, e-mail címet és születési dátumot kell
megadni. Földrajzi információra elvileg azért van szükség, hogy megtalálják a hozzánk legközelebb eső szerver-
gépet és játékosokat. Az olyan joghatóság alá tartozó területeken, ahol törvényi életkor minimumot rögzítettek,
általában megerősítést kérnek arra vonatkozóan, hogy a játékos betöltötte-e 18. életévét. Ez azonban csak egy
kattintást igényel, semmilyen ellenőrzésre nincs lehetőség.
Általánosan jellemző, hogy néhány szolgáltatást ingyen igénybe lehet venni, míg másokért fizetni kell. Ha az in-
ternetes fizetés hitelkártyával történik, akkor jó az erről készült jelentéseket rendszeresen ellenőrizni, és azonnal
fel kell venni a kapcsolatot a játék üzemeltetőjével, ha olyan ügylet történik, melynek jogossága bizonytalan.
A regisztráció során meghatározhatóak az adatvédelmi beállítások, melyek mértéke a játékfelülettől, a játékfej-
lesztő társaságtól és a játék jellegétől függ. A kifinomultabb játékoknál általában lehetőség van korlátozni a látha-
tóságot, így ennek megfelelően az üzemeltető kivételével senki sem láthatja a játékos profiljának vagy személyes
információinak részleteit. A biztonság ezen szintje azonban nem igazán mozdítja elő a multi-player játékot vagy
az online élmények közösségi aspektusait, sok játékos ezért kevésbé korlátozza a beállításait, és engedi, hogy
mások láthassák a profilját.
A létrehozott azonosító azzal védhető meg, ha ún. erős, mások által nem könnyen kitalálható jelszót, HTTPS
(Hypertext Transfer Protocol Secure), webes alkalmazási beállítást (ez kódolja a személyes információt és a játék
közbeni kommunikációt), korlátozó adatvédelmi beállításokat használunk, de legfőképpen minimális személyes
jellegű információt adunk ki (például el kell kerülni a lakcím, az iskolával vagy a munkahellyel kapcsolatos rész-
letek megadását).
Az adatvédelmi irányelv és a jogi nyilatkozat a személyes beállítások megadásakor képernyőn való ismertetés
vagy egy hivatkozás formájában érhető el az online játékra történő regisztráció folyamán vagy egy program tele-
pítését megelőzően. Így láthatjuk, hogy kik és milyen információkat gyűjtenek össze rólunk, azok hová kerülnek,
hogyan használják fel az adatokat, hová fordulhatunk probléma vagy kérdés esetén. Az üzemeltető társaságok
ugyanis kifejezetten széles körben osztják meg személyes adatainkat harmadik személyekkel különböző okokból
(hogy jogi kötelezettségeiknek eleget tegyenek, a különböző jogellenes tevékenységeket figyeljék, szolgáltatási
problémákat megoldjanak, fejlesszék a játékot, biztosítsák a fizetési mechanizmusukat, lehetőséget biztosítsanak a
játékosok közötti kommunikációra, valamint arra, hogy a játékosok különböző promóciós anyagokat kapjanak).
Személyes adatainkhoz így a szerződés hatálya alatt álló egyéni programozók, pénzügyi intézmények, online
hosting vagy disztribúciós szolgáltatások, a technikai és játéktámogatást érintő ügyfélszolgálat, internetszolgálta-
tók, kutatók, hirdetők, piackutatók, végrehajtók és egyéb más állami szervek is hozzájuthatnak. A játékosoknak
ugyanakkor meg kell győződniük arról, hogy a cég vagy a játék fejlesztője szabályozta-e a felelősségre vonással
kapcsolatos speciális feltételeket, továbbá a szolgáltatást érintő megállapodásokban rendelkezett-e az adatbizton-
ságot érintő szabályokról, melyek a személyes információk nyilvánosságra hozatala esetén létfontosságúak.78
Talán meglepően hangzik, de a legjobb védelem online játékok terén a gyermeknek az lehet, ha együtt játszik
valamelyik szülővel, vagy akár az egész család részt vesz a játékban!79
A szerencsejátékok esetében a jogszabály egyértelmű: Magyarországon a szerencsejáték szervezéséről szóló tör-
vény értelmében online játékokban 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt, ami alól csak a nem folyamato-
san szervezett sorsolásos játék (tombola) képez kivételt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerencsejáték Felügye-
letének gyakorlata szerint az előzetes regisztráció – ahol a személyazonosságot igazolni kell, illetve olyan bank-
számlaadatokat stb. kell megadni, amivel elvileg egy kiskorú nem rendelkezhet – és az a szabály, hogy az ún.
nagy nyereményeket csak személyesen lehet felvenni, megfelelő védelmet biztosít a gyermekeknek.

77
Balku Anett: Virtuális klánok – csoportképződés egy internetes szerepjátékban. (Szakdolgozat), 3.1.-3.2. pont.
http://campuslet.unideb.hu/dokumentumok/tanulmanyok1/Csoportkepzo_tenyezok/Virtualis_es_valosagos_csoportok_internetes_szerepjatekokrol/Balku_An
ett_Virtualis_klanok_Csoportkepzodes_egy_internetes_szerepjatekban_SzakdolgozatMA.pdf, - 2013. 03. 25.
78
http://www.priv.gc.ca/information/pub/gd_gc_201211_e.asp,
79
http://mediasmarts.ca/blog/game-tips-parents
80
Személyes adattal való egyéb visszaélések
Az online világ az elmúlt években egyre jobban behálózta életünket, főleg az első ránézésre csábítóan olcsó vagy
gratis szolgáltatásai révén. Ezek a szolgáltatások azonban valójában nem ingyenesek, személyes adatainkkal fize-
tünk értük, és minél jutányosabb az ár, annál több személyes adatot vagyunk hajlandóak megadni.
Az új Btk. 219. § (1) bekezdéséből a „jogtalan” szó kikerült, így vétségnek minősül már minden, az Infotörvény
rendelkezéseinek megsértésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett jogosulatlan
vagy a céltól eltérő adatkezelés, az adatok biztonságát szolgáló intézkedés elmulasztása, illetve a tájékoztatási
kötelezettség megszegése.
Az adathalászaton (phishing) kívül a megszerzett információ sok mindenre felhasználható a zaklatástól a rágalma-
zásig és becsületsértésig, a zsarolástól a személyiséglopásig. Ez azt jelenti, hogy kihasználják, hogy nehezen elle-
nőrizhető, ki is van egy profil mögött, azaz ki is az igazi elkövető. A szolgáltatók többsége ösztönzi a felhasználó-
kat minél több adat megadására a „használhatóság” növelése érdekében, ugyanakkor elmulasztja felhívni a fi-
gyelmet az ezzel járó veszélyekre. Mindezt tetézi, hogy a megvalósult ilyen jellegű cselekményekkel szemben
egyrészt a szolgáltatók tehetetlenek, másrészt felelősségüket előzetesen kizárják.
A legtöbb szolgáltató lehetővé teszi, hogy a felhasználók különböző külső oldalakkal, programokkal, alkalmazá-
sokkal is összekapcsolják a profiljukat (XSS, cross site scripting), ugyanakkor ezek a külső programok könnyen
lehetnek ártalmas programokkal is fertőzöttek (vírus, féreg, trójai). A veszélyt az jelenti, hogy a közösségi oldalak
többsége gyengén védett az ilyen fenyegetések ellen, mert a programot szolgáltató harmadik felet nem, vagy nem
megfelelő mértékben ellenőrzik, illetve van módjuk ellenőrizni. Ráadásul a közösségi oldalakon keresztül a kap-
csolati hálók miatt a kártékony programok gyorsabban és nagyobb károkat okozva is terjednek. Ezen veszélyek
következményei pedig gyakorlatilag beláthatatlanok: a profil kompromittálásától, zaklatástól vagy lejáratástól
kezdve egészen a technikai eszköz működésképtelenné tételéig és a tárolt adatok elvesztéséig terjedhetnek.

81
82
6
 6. Zacher Gábor: Kábítószer-probléma

Véleményem szerint az egész „kábítószer-probléma” a hazai felnőtt lakosság számára egy fétistárgy. Nem értünk
hozzá, nem ismerjük. Igaz, hogy sokat hallottunk róla, de a saját fiatalságunk idején ilyenekkel nem nagyon talál-
koztunk. Ezért jelentős részben arra tudunk hagyatkozni, ami a médiából reánk zuhan. Ez pedig nem ritkán mesz-
szemenően nem a valóságot tükrözi. Talán az egyik leggyakoribb felnőtt kérdés az, hogy honnan jövök rá arra,
hogy a gyerek kábítószert használ. A válasz nagyon egyszerű. Sehonnan.
Annak elég kicsi az esélye, hogy egy átmulatott éjszakát követően a gyerek „tökre betépve, szétütve”, hallucinálva
állít haza, és magát kakasnak gondolván felugrik a szekrény tetejére, és kukorékolni kezd, vagy esetleg légzés
nélkül, fecskendővel a könyökhajlatában találjuk meg a fürdőszobában.
Sajnos előfordulhatnak ilyen esetek, ám szerencsére (vagy szerencsétlenségünkre) ezek nagyon ritkák. Általában
inkább a gyanú él bennünk, hogy vajon ha elmegy szórakozni, mit csinál, fog-e inni, fog-e kábítószerezni, létesít-e
meggondolatlanul szexuális kapcsolatot?
Gondoljunk csak vissza a saját fiatalkorunkra! Ez a bizonyos „bezzeg az én időmben” mondat... Hiszen én, mint
középiskolás vagy egyetemista kölyök, természetesen sohasem fogyasztottam alkoholt, eszembe nem jutott, hogy
valami botrányos dolgot csináljak, mindig jól nevelt és illedelmes KISZ-tagként viselkedtem… Ez így már önma-
gában véve sem túl hiteles.
A „frász kitör” bennünket, amikor a gyerek szórakozni indul, hogy hogyan fogják elkábítani, kirabolni és mege-
rőszakolni. Arra is gondolunk, hogy vajon milyen gyakoriak az ilyen esetek? Természetesen mindig voltak
ilyen és ehhez hasonló rémtörténetek, és persze ezeket a média alaposan fel is fújja, de azért ez megint nem a
valóságot tükrözi.
Tapasztalataim szerint több ezer szerhasználatra jut egy elkábításos eset. Úgyhogy ha gyermekünk „kirabolódott”
és még a tornacipője is eltűnt, annak oka feltehetően az, hogy jól berúgott, esetleg betépett, és valahol a pesti ut-
cán vagy egy parkban kiterülvén a „jótét lelkek” segíteni próbáltak neki, mármint abban, hogy hogyan szabadul-
jon meg értékeitől. Csak minden negyedik érdeklődő megy azért oda a földön fekvőhöz, hogy megnézze szorul-e
segítségre.
Az egész „kábítószer-problémában” a média felelőssége óriási, hiszen a valóság bemutatását nem a szenzációs
szélsőségek említése jelentené (droghalál, meztelen férfi a Bazilika előtt stb.), hanem az, ami általában nem
eladható a média számára: a mindennapi problémák, küzdelmek, a harcok és kis sikerek bemutatása. Itt nem
magának a fogyasztás tényének minél elborzasztóbb ábrázolása lenne a fontos, hanem a miértekre való válasz-
keresés. Vajon hogy jut el valaki a szerhasználathoz? Lehet, hogy az alábbi kijelentés sokakban kelt felhábo-
rodást, de meggyőződésem, hogy attól, hogy a gyerek kipróbál valamit, még nem fog összedőlni a világ. Ez
nem jelenti feltétlenül azt, hogy elindult a lejtőn, élete vakvágányra került, innen már nincs visszaút. No persze
örülni sem kell azért neki.
Tessenek elképzelni, ahogy a tizenöt és fél éves Zacher Gá-
bor, a tajói építőtáborban, már csak „kivagyiságból” is, egy
húzásra betolta a „kétdekást”, aminek aztán az lett a követ-
kezménye, hogy a fél éjszakát a szilvafa alatt töltötte, legin-
kább térd-könyök helyzetben való okádással. És láss csodát,
hősünkből mégsem lett alkoholista, annak ellenére, hogy a
fenti eseményhez kísértetiesen hasonló történetek még elő-
fordultak néhányszor az életében (szalagavató, anatómia
szigorlat, gyógyszertan szigorlat stb.).
Persze egészen más a helyzet, ha rendszeres „szerhasználat-
ról” van szó. Hiszen maguk a „szerek”, és mindegy, hogy
milyen szerről van szó, egy alapvetően közös dolgot csinál-
nak velünk: megváltoztatnak bennünket. Méghozzá úgy,
hogy magába a változás folyamatába és eredményébe már
nem tudunk beleszólni. A szerhasználatnak tulajdonképpen
ez a lényege. Nem kell ismernünk a hatóanyagokat, a recep-
torokat, hogy milyen agyi struktúrák hogyan kerülnek inge-
rületbe – a lényeg a változáson van. Ám ha valaki számára a
változás pozitív élményeket ad, és a szer hatására végre jól

83
érzi magát, ez szinte egyet jelent azzal, hogy ez segít a saját pszichoszociális gettójából történő kilépéshez, ami,
valljuk be őszintén, elég vonzó dolog. Ezen esetekben is megtalálhatóak a miértek, hogy milyen családi, szociális,
egzisztenciális problémák és változások vezettek oda, hogy egyetlen öröme maga a változás legyen. Ráadásul ez a
változás számtalan fals utat és csapdát rejt magában.
Nem ismerjük annyira a központi idegrendszerünket, hogy bármilyen, még akár lelkünk kiürítésével, meditációval
való felkészülés után is biztosak lehetnénk abban, hogy a szerhasználat kapcsán szerzett élményekből „győztesen”
kerülünk ki. Az ösvény ugyanis elágazhat, és hiába szeretnénk száz huri karjában élvezni az életet, legalább ekko-
ra valószínűséggel bekerülhetünk egy végtelen labirintusba, jég alá csúszhatunk vagy kígyóverembe eshetünk. Ez
a bizonytalanság minden szerhasználatban benne van.
A kábítószereknek nincsen terápiás adagja, az egyetlen elfogadható mennyiség a nulla milligramm, mely biztosan
nem rejti magában semmilyen káros hatás kialakulásának veszélyét. Lehetne részletezni, hogy napjaink dizájner
szereinek világában még akár a szakember sem tud pontosan eligazodni a sok-sok újonnan megjelent szer között,
de nem is ez a lényeg, hanem, ahogy fentebb említettem, a változás. A változást, megváltoztatást úgy lehet legin-
kább elkerülni, ha nulla milligrammot használunk, hiszen ez a mennyiség garantáltan semmilyen elváltozást nem
fog okozni. Magyarán szólva, tanítsuk meg a gyereket nemet mondani.
Ez így nagyon egyszerűnek tűnik. A „nemet mondás tudománya” otthon, az ismerős körülmények között tökélete-
sen jól működik, rendszerint elhangoznak a biztató ígéretek is. A történet azonban ott válik érdekessé, hogy a
buliban, éjjel háromnegyed tizenkettőkor vajon működik-e ez a rendszer. Más a társaság, mások az elvárások, más
a szociális környezet. A gyerek elé odaperdül egy haver, aki „bekínálja a cuccot” az alábbi szavakkal:
„Figyu, bazdmeg, a múlt héten is betoltuk, és tök állat volt 160 bpm-mel pörögni a Knife Partyra. Próbáld ki!”
No, itt legyen okos a versenyző, vajon itt tud-e nemet mondani. Továbbra se felejtsük, hogy itt mi már nem le-
szünk ott. Nem fogunk kiugrani a függöny mögül, hogy „vigyázz fiam, veszélyes”, vagy nem álcázhatjuk magun-
kat fikusznak, hiszen a buliban nekünk semmi keresnivalónk.
Vajon ilyen körülmények között tud-e jó döntést hozni a gyerek vagy nem. Valljuk be őszintén, ez nem elsősor-
ban rajta múlik, hanem rajtunk, a háttérből hozott erején és hozzáállásán. Azon, hogy milyen volt a felkészítés,
mit látott otthon, milyen volt a szociális minta, milyen volt a kortárscsoport minta, amelyet követni kíván, volt-e
az életében kijelölt és elfogadott, személyiségébe beépült szabályrendszer, voltak-e példaképei.
Nos, látható, ez annál a hárombetűs szócskánál, hogy NEM, sokkal, de sokkal bonyolultabb.
Mi elvárjuk, hogy a gyerek tudjon nemet mondani, de vajon mi magunk tudunk-e mindig jó döntéseket hozni és
nemet mondani. És ha mi nem tudunk, akkor hogyan várhatjuk el a gyerektől, hogy ő képes legyen erre? Azért
mert mi vagyunk az okos felnőttek, ő meg a hülye gyerek, aki azt csinálja, amit mondunk… Hát ez így szépen
hangzik, de nincs mögötte hiteles tartalom.
Mit lehet akkor mégis tenni? A megoldás egy egyszerű szóban rejlik, amit napjainkra sikerült tökéletesen elcsé-
pelni, és ez nem más, mint a nevelés. Ez egy folyamat, mely megkezdődik kisgyermekkorban és valójában, amíg
a szülő-gyerek kapcsolat fennáll, addig folyamatosan tart. Bizony, ez egy időigényes munka. Vallom, hogy a gye-
reknevelés a világ legveszélyesebb extrém sportja, hiszen a gyereket „megcsinálni” a legegyszerűbb, abban még
öröm is van, a neheze csak ezután következik.
Mindaddig, amíg ma Magyarországon egy átlag magyar gyerekkel egy átlag magyar felnőtt naponta átlagosan hét
percet foglalkozik, addig ne is nagyon reméljük, hogy érdemi változás következik be.
Ismerjük-e gyermekünket? A kérdésre mindenki azt válaszolja: Hát persze, hogy ismerjük, hiszen még a TAJ
számát is tudjuk, ismerjük a jegyeit, talán egy-két barátját is. De gondoljuk át mélyebben, valójában ismerjük-e?
Szülőktől időnként meg szoktam kérdezni, hogy mikor beszélgetett utoljára a gyerekével, amire persze mindig az
a válasz születik, hogy tegnap.
„Hiszen megkérdeztem tőle, hogy mi történt az iskolában, megírta-e a leckéjét, megtanulta-e az angol sza-
vakat…”
Amikor azzal folytatom, hogy valódi beszélgetés mikor történt, azt általában nehezen tudják megmondani.
Miről lehet egy gyerekkel, kamasszal beszélgetni? Úgy gondolom, mindenről. A mai fiatalok ezt a világot teljesen
másképpen látják, mint mi, mert ez a világ véleményük és tapasztalataik szerint róluk szól és nem rólunk. Min-
denről megvan a véleményük, ami általában nem egyezik meg a miénkkel. Természetesen nem is kell, és nem is
feltétlenül nekünk van igazunk. Sőt, magam is a nagykamasz fiammal történő beszélgetések során jöttem rá arra,
hogy bizonyos kérdéseket sokkal tisztábban és előítélet-mentesebben lát, ezért sokszor neki van igaza.

84
Vajon merjük-e ezt elismerni, és merünk-e tanulni a gyerektől? Természetesen nem azzal kapcsolatban, hogy
hogyan kell egy okostelefont beállítani, mert ezt úgy gondolom, a legnagyobb jóindulattal sem fogjuk tudni elsa-
játítani, hanem azt, hogy erről a világról neki mi a véleménye. Üdítő dolog a fiatalokkal kommunikálni, és higy-
gyék el, a közös nevező megtalálása nem annyira bonyolult. Persze mindez nem garantálhatja, hogy ettől a pilla-
nattól kezdve a gyermek biztosan nem fogja kipróbálni az A, B vagy C szert, de sokkal nagyobb eséllyel fogja
megkérdezni a véleményünket, és lesz képes jó döntéseket hozni, mintha csak a „hétperces szülő” kategóriába
tartoznánk.
Mi történik akkor, ha már megtörtént a baj? Ha tényleg „belecsúszik” valamibe, „rossz társaságba keveredik”…
Ez azért is érdekes kijelentés a szülő részéről, mert ezzel szinte védekezik, hogy ő nem tehet semmiről, mindenről
a többiek tehetnek… A szülők is gyakran használják, saját felelősségüket is elhárítva.
Az első reakció jól ismerten ilyenkor a pánik. „Jézusom, drogos lett a gyerekből!”
Ez is egy érdekes és hibás megközelítés, hiszen a „drogos” szó alatt a köznyelv szinte kizárólag a kábítószerfüg-
gőket érti. Emiatt a téves értelmezés miatt a szó önmagában skarlátbetűt jelent.
Magyarországon a kábítószerfüggők száma körülbelül 20 ezer, szerencsére a szerhasználók közül igen kevesen
jutnak el idáig. Összehasonlítva más addiktív szerekkel, illetve magatartásokkal, a számok sokkal riasztóbbak: az
alkoholfüggők száma körülbelül 800 ezer, 150 ezerre tehető a játékszenvedéllyel élők száma, körülbelül 50-60
ezer az altató-nyugtató függők száma.
A probléma megoldása elég komplex, és az egészségügy szerepe ebben nagyon-nagyon kicsi. Lehet látványosan
nyilatkozni a médiában az újfajta szerek intenzív, testet és lelket pusztító hatásairól, melyek nem ritkán csak egy-
egy kiragadott szintjében jelennek meg, de ez nem a valóságot tükrözi. A szenzáció, ahogy írtam, elsüthető akár a
híradóban, akár az újságok első oldalán, de a valós problémákról történő mély beszélgetés, ami tényleg az okokat
és a megoldási lehetőségeket tárgyalja, éjjel háromnegyed tizenkettőkor kezdődik valamelyik kis nézőszámú köz-
szolgálati csatornán, és senkit nem érdekel.
Az egészségügy egyik fontos szerepe elsősorban az akut ellátásban jelentkezik, hiszen a túladagolások során fel-
lépő, akár életveszélyes problémák ellátása igen fontos, és napjainkban a szakirodalomban magyar nyelven is jó
összefoglalók olvashatók a teendőkről. Ne feledjük: az, hogy a beteg milyen szert fogyasztott, ez esetben huszon-
heted rangú probléma, ilyenkor a tüneteket kell kezelni. Az ekkor levett vér- és vizeletminta analitikai vizsgálata
úgyis csak néhány nap múlva készül el, mikor a beteg már túl van a túladagolás okozta tüneteken.
A laikusok, ha ilyen beteggel, sérülttel találkoznak, jobb, ha csak egy dolgot tesznek, értesítik a mentőket. A
kórház előtti szakban a túladagolt beteg ellátása a mentőszolgálat feladata. A laikusnak érdemi teendője
ezzel kapcsolatban nincsen.
A színhely lehet közterület, iskola, szórakozóhely. A leghelyesebb bármely esetben a szaksegély riasztása.
Az egészségügy egy másik fontos feladata a függők kezelése, mely szintén komplex probléma. Mind a testi, mind
a pszichés ellátás mellett igen komoly szerepe van a szociális hálónak. Ez a rendszer is egész jól működik ha-
zánkban, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy erőszakkal kényszerkezelni nem lehet valakit nagy hatásfok-
kal. Segíteni érdemben azon lehet, aki kéri és/vagy elfogadja a segítséget. Az izgatottan telefonáló szülő kérésére,
hogy „drogos a gyerek, tessék meggyógyítani”, bizony nem egyszerű válaszolni. Hiszen ha a gyerek nem ismeri el
a szerhasználat tényét, nem érzi ennek felelősségét és negatív hatásait, nem könnyű bárki részéről ezt megváltoz-
tatni, és elérni, hogy legyen hajlandó elfogadni a segítséget.
Ahogy az előbb írtam, a drogambulanciák, segítő szolgálatok és rehabilitációs intézmények egészen jól lefedik az
országot, habár ezek közül nem egy jelentős anyagi gondokkal küzd, pályázati és támogatási pénz szűkében áll.
Mindez a jövő szempontjából mindenképpen változtatást igényelne, csakúgy, mint a legveszélyeztetettebb intra-
vénás droghasználók számára az alacsony küszöbű programok. A rehabilitáció, reszocializáció nem kétperces
program, akár egy-másfél évet is igénybe vehet, és valljuk be őszintén, az elterelés nem igazán váltotta be a hozzá
fűzött reményeket.
A megelőzésben az egészségügyre igen kis szerep hárul, hiszen egy prevenciós előadás kapcsán nem a szerek
hatásáról kell beszélni, és nem elrettentő példákat kell felhozni és mutogatni, hanem itt is meg kell találni a fiatal
célcsoporttal a közös nevezőt, és megfelelően kommunikálva az értékrendet kell megváltoztatni. Senki nem gon-
dolja, hogy egy negyvenöt perces prevenciós órát követően a gyerek teljes mértékig megváltozik, de ha hagyunk
nyomot a fiatalban és tudunk tenni valamit a képzeletbeli puttonyába, a lelki immunrendszerét erősíteni, az már
mindenképpen hozzásegítheti őt a jó döntéshozatalhoz.

85
86
7
 7. Rácz József: Addiktív magatartások és kezelési lehetőségeik fiatalkorban

Addiktív magatartások a fiatalkorban

Büntetőjogi szempontból különbséget kell tennünk a kábítószerek (és az annak minősülő veszélyes pszichotróp
anyagok), illetve a C listán található „új pszichoaktív szerek” és a legális, az idegrendszer állapotának és működé-
sének befolyásolására alkalmas pszichoaktív anyagok között (lásd 10. fejezet).
Ha a segítés és a kezelés lehetőségeit nézzük, akkor kémiai addikciók vagy függőségek80 esetében valamilyen
pszichoaktív anyag visszatérő használatáról van szó, amely használat az egyén alkalmazkodóképességét, minden-
napi életvitelét negatív módon befolyásolja. Orvosi értelemben a függőség vagy az addikció meghatározásához
ennek a negatív befolyásolásnak egy évig kell tartania. Azonban ez a pszichiátriai diagnózishoz szükséges, való-
jában a szerhasználattal kapcsolatos problémák már sokkal rövidebb idő után jelentkezhetnek. Ezért a továbbiak-
ban nem a függőséggel vagy addikcióval mint betegséggel, hanem az ennél tágabb használati kört jelentő
addikciós problémákkal foglalkozunk. Mivel a kialakulásuk és a következményük hasonló a függőségekhez, eze-
ket is betegségnek vagy betegséghez vezető állapotnak tartjuk.
A kémiai addikciók mellett bizonyos viselkedésformák, viselkedési folyamatok is okozhatnak addikciókat: eze-
ket viselkedéses addikcióknak nevezzük. Ilyen pl. az internetfüggőség, a kóros játékszenvedély – pl. online játé-
kokkal kapcsolatban is –, a vásárlási kényszer vagy a táplálkozással kapcsolatos addikciók. Ilyenek a kóros so-
ványsághoz, a rohamevéshez és a hánytatáshoz kapcsolódó kórképek (anorexia, bulimia). Szexuális addikciókról
is beszélhetünk. Ezeknek a viselkedéses addikcióknak közös jellemzőjük, hogy ismételten, kényszeres formában
jelentkeznek; az egyén nem tud ellenállni ennek a viselkedését meghatározó kényszernek. Fontos tudni, hogy ez a
kényszer „akaraterővel” nem küzdhető le. A kényszeres magatartások hamar egyre hasonlóbbakká válnak: egy-
egy ismétlődéskor ugyanazt a viselkedéses folyamatot mutatják. Ezért mondjuk azt, hogy az addikciók sztereotip
viselkedésekhez vezetnek. Ezeket
az egyén nem tudja kontrollálni,
mert elvesztette felettük az irányí-
tást, később ez a kontrollvesztés az
élet egyre több területére kiterjed,
végül az egyén úgy érzi, már az
egész élete felett elvesztette az
irányítást.
Ha az előzőekben leírt jellemzőkre
gondolunk, azok nemcsak a viselke-
déses, hanem a kémiai addikciókra
is igazak: a kontrollvesztés (többet
használ egy anyagból, mint ahogy
eltervezte, vagy ahogy szeretné;
olyankor is használja, amikor tudja,
hogy különösen veszélyes a haszná-
lat, pl. fizikai veszélyt okoz magá-
nak vagy másnak).
Megjelenik a használat hiányában a
sóvárgás is. Fontos, hogy az egyén
tudatában lehet annak, hogy a kémiai
vagy a viselkedéses addikciójával
milyen ártalmakat okoz magának
vagy másoknak, tudja, hogy viselke-
dése milyen káros következmények-
kel jár, mégsem képes azt abbahagy-
ni, vagy nem képes a szerhasználat
mértékén változtatni.

80
A függőség megállapításához szükséges tünetegyütteseket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) 10. kiadása tartalmazza. Egy újabb besorolás –
az Amerikai Pszichiátriai Társaság pszichiátriai betegségeket osztályozó rendszerének 5. kiadása (2013) – a függőség és az abúzus helyett az addikció kifeje-
zést használja. Mivel ebben a fejezetben nem orvosi szempontból közelítünk, ezért a diagnózisok helyett (függőség vagy addikció) inkább függőségi vagy
addikciós problémákról beszélünk.
87
Kialakul egy addiktív ciklus
 Egy lényegtelennek tűnő epizód sajátos gondolatokat hív elő (erről később!), rossz közérzet alakul ki, ami
kiváltja a szerhasználat vagy az adott viselkedés iránti vágyat.
 Kényszeres formában sor kerül a viselkedésre (vagy az anyaghasználatra: itt a kényszeresség azt jelenti, hogy
az egyén nem tudja leállítani a viselkedését, sőt, akár szenvedhet is tőle). Ez általában jobb hangulattal jár.
 Ezután átmeneti megnyugvás következik, majd az egyén hangulata ismét romlani kezd, amit a visszatérő,
kényszeres, sztereotip viselkedésével (szerhasználat vagy a viselkedéses addikció) átmenetileg javítani tud.
 Ez a hangulatjavulás az addikció kialakulásával egyre kisebb mértékű és egyre rövidebb ideig tart. Ismételnie
kell az adott viselkedést (vagy szerhasználatot), de az már csak kisebb hangulatjavulást eredményez.
 Egy idő után a „normál” hangulat elérése sem lehetséges, csak a rossz, nyomott hangulat viszonylagos
javítása.
 Az addikciós viselkedést gyakran bűntudattal vegyes sóvárgás követi, ami a viselkedés ismétlődését jelenti.
Így alakul ki az addiktív ciklus, amit az egyén már nem tud leállítani, és egyre kevésbé nyújt számára kellemes,
megnyugtató vagy kielégítő élményeket.
Az addikcióknál (akár kémiai, akár viselkedéses addikciókról van szó) a legfontosabb hatások az egyén életveze-
tését érintik. Egyre kevesebb, társadalmilag elvárt szerepnek tud csak megfelelni. Ilyen lehet a diákszerep (nem jár
iskolába, látványosan romlik az iskolai teljesítménye) vagy a munkavállaló szerep (hiányzásokkal és teljesítmény-
romlással) vagy a családi szerepek (melyeknek nem tud eleget tenni, ennek következményeként egyre több „bal-
hé” származik az el nem végzett feladatokból).
Ahogy az előzőekben erről szó volt, az egyén nem tudja kontrollálni a viselkedését (a szerhasználatot vagy a vi-
selkedési addikciót). Több szert használ, mint amennyit eltervezett, többször használja, és akár fizikai veszélynek
teszi ki magát, vagy másokat hoz ilyen helyzetbe. Ugyan próbálkozik a viselkedése feletti kontroll visszaszerzé-
sével, ez azonban nem jár sikerrel, sőt, az életvezetésének egyre több területe felett is elveszti az irányítást. Az,
hogy „tudatában” van minden kedvezőtlen hatásnak, nem jelenti azt, hogy ezeket meg tudná szüntetni. Lehet,
hogy akarja, de nem tudja. Azt is mondhatnánk, ha az „eszére” vagy a környezetére hallgatva felhagyna az általa
is problémásnak tartott viselkedésekkel, akkor nem lenne addikt, nem kellene őt speciális módon kezelni. Elég
lenne egy, az „eszére” ható beszélgetés, és változtatna az életén. Azonban nem ez a helyzet.
Eddig olyan tünetekről, viselkedéses megnyilvánulásokról volt szó, amelyek inkább lelki természetűek.
Vannak bizonyos kémiai anyagok, amelyek használata súlyos testi tünetekkel is jár: elsősorban túladagolás-
kor vagy az elvonáskor alakulnak ki ezek a tünetek. Ezek igen súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek.
Könnyű elképzelni, hogy e szerek használói sok mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék az elvonással
járó tüneteket, rosszulléteket. Azonban hangsúlyozni kell, hogy testi elvonási tünetek nélkül is kialakulhat-
nak súlyos sóvárgásos állapotok: tehát nem a testi tünetek súlyossága dönti el, hogy egy szer mennyire koc-
kázatos, milyen a „hozzászokási potenciálja”.
Egy másik jellegzetesség, hogy a használattal szemben hozzászokás alakul ki: egyre több szert – vagy egyre több-
ször – kell használni, hogy ugyanazt, vagy közel ugyanazt a hatást érje el az egyén. Ez a viselkedési addikciók
magatartásainak ismétlődésére is igaz. Néha az adott addikció kapcsán a kialakult hozzászokás, azaz a tolerancia
olyan mértékű, hogy a más számára halálos dózis nem elég egy napra, vagy pedig a felgyorsult lebomlás és hoz-
zászokás miatt egy szert naponta 10-20-szor is használni kell (akár injekciós formában is). Ezt a hozzászokás je-
lensége nélkül nehezen értenénk meg.
Például: egy amfetaminhasználó napi dózisa folyamatosan emelkedik, akár napi több grammig is. Ha folyamato-
san használja a szert, akkor ez az emelkedés gyorsabb, ha alkalmilag, hetente-havonta, akkor lassúbb. Hetekig-
hónapokig is eltarthat, hogy magasabb dózist használjon. Néha nem is a dózis növekedésével találkozunk, hanem
azzal, hogy a használó pár hétre kihagyja a szert – ekkor a toleranciája kezd visszatérni a normál sávba –, így az
ismételt fogyasztás megint kedvező hatásokkal jár. Elvonáskor sóvárgás lép fel. Noha az amfetamin nem okoz
testi elvonási tüneteket, a „lelki” sóvárgás nagyon erős lehet, szinte leküzdhetetlen, és ezért sokszor azonnali szer-
használatot eredményez. Az így kialakuló pörgős, eufóriás állapot intenzitása azonban a használat előrehaladtával
egyre csökken, még akkor is, ha több szert használ a fogyasztó. A szerhatás ekkor már ahhoz kell, hogy a fogyasz-
tó hangulata, közérzete „normális” legyen. A szer hiányában ugyanis annyira rossz hangulat és közérzet alakul ki,
hogy a fogyasztónak „muszáj” amfetamint használnia.
Addiktív magatartások és a változás – a felépülés folyamata
Felismerve az addikciók természetét, az egész életvitelre gyakorolt hatásukat, valamint krónikus betegség jellegü-
ket, amikor esetenként a gyógyulás nem is lehetséges (legalábbis abban az értelemben nem, ahogy egyes szomati-

88
kus betegségeknél), az addikciók kezelésénél előtérbe került a felépülés központú megközelítés. Persze erről
inkább hosszabb szerhasználói múlttal rendelkező, idősebb szenvedélybetegek esetén beszélhetünk. De a felépülés
központú szemlélet szakasza a fiatalkori addikciók kezeléséhez is hozzájárulhat, ezért mégis érdemes szemügyre
vennünk, hogyan is zajlik le ez a folyamat.
A szenvedélybetegekkel kapcsolatban a 80-90-es évektől kezdődően felismerték, hogy a felépülés, a változás stá-
diumokban, szakaszokban zajlik, amelyekben a kliens motivációs állapota, a változásra való készenléte más és
más, következésképpen a segítő beavatkozásoknak is eltérőeknek kell lenniük. A felépülés központú megközelí-
téshez kapcsolódva született meg a „változás modellje” és az ezt alkalmazó motivációs szemlélet: a kliens moti-
vációja nem „adottság”: vagy van, vagy nincs tulajdonság, hanem egy változó állapot. Látni fogjuk, hogy a moti-
váció milyen tényezőktől függ, és milyen hatások növelhetik vagy csökkenthetik. Ma már nem elfogadható az a
megközelítés, amely a szenvedélybetegek motivációhiányára, a „betegségbelátás” hiányára hivatkozva elutasítja a
kezelésbevételt, a segítést (ami kezelésbevétel nélkül is megvalósulhat).

2. ábra: A változás modellje addiktív viselkedéseknél

A „változás modelljében” a hangsúly teljesen más, mint eddig volt: nem az az érdekes, hogy az addikció hogyan
és miért alakult ki, milyen gyermekkori hatások alakították, vagy milyen személyiségjellemzők teszik az egyént
fogékonyabbá az addikciókra. Persze, ezek is fontosak, de a „változás modellje” más kiindulópontot választott a

89
klinikai tapasztalatok alapján. Az a fontos, hogy egy addikcióból hogyan lehet felépülni. A hangsúly nem az
addikció előtti állapotra és nem is az addikció kialakulására, hanem az addikció folyamatára és „befejeződésére”
helyeződik át.
A „változás modellje” azt vizsgálja, hogy a pszichoaktív anyagot használó (vagy valamilyen viselkedéses
addikcióban szenvedő) egyén mennyire kész megváltoztatni kóros viselkedését. A tapasztalatok szerint a legkü-
lönbözőbb pszichoaktívszer-függőségekben a felépülő személy hasonló stádiumokon megy keresztül, függetlenül
attól, hogy legális szert (pl. dohány) vagy illegális szert (pl. kábítószer) használ, illetve a felépülés spontán módon
történik (külső segítség igénybevétele nélkül) vagy terápiás segítséggel valósul meg. A változás folyamatában
különböző stádiumok különíthetők el, melyekben az egyénnek különböző célokat kell elérnie. A stádiumok hossza
egyénenként és az egyén motivációs állapotától függően különböző lehet, egy-egy stádiumban akár éveket is el
lehet tölteni.
A tudományos vizsgálatok szerint a modell nemcsak a kémiai addikciókra érvényes, hanem a viselkedéses
addikciókra is, sőt, bármely nemkívánatos viselkedés megváltoztatására: pl. ha valaki diétázni vagy éppen futni
akar. Ezekben az esetekben is van egy „nemkívánatos” kiinduló állapot: az egészségtelen táplálkozás vagy a moz-
gásszegény életmód. Van egy kívánatos állapot: a diéta vagy a mozgás. A nemkívánatosból a kívánatos állapotba
jutást magyarázza a „változás modellje”. Ezért nevezzük ezt a modellt „transzteoretikusnak”: nemcsak addikciók
esetében, hanem más viselkedésváltozásoknál is használható (1. ábra).
A „változás modellje” stádiumai szerhasználat esetén
1. A változásra elszánás előtti állapot: ebben a fázisban a kliens nem akar változni: élvezi a szerhasználatot. A
szerhasználat szubjektíve érzett előnyei meghaladják annak „költségeit”. Nem jön el kezelőintézménybe, hacsak
nem kényszerítik erre. Az akcióorientált intervenció ebben a fázisban nem hatékony, leginkább az információ-
nyújtás célravezető. Az ebben a stádiumban levő kliensekre mondják, hogy „ellenállásban” vannak, „tagadják”
szerhasználatukat. A változás modellje és ennek egyik legfontosabb terápiás eszköze, a motivációs beszélgetés az
„ellenállást” és a „tagadást” a szerhasználó szubjektív érzései leegyszerűsítéseként kezeli. Ezért kerülik e kifejezé-
sek használatát, hiszen alkalmazásuk nem segíti elő a kliens viselkedésváltozását, felelősségvállalását. Nem
mondjuk tehát, hogy a kliens „ellenáll”, „nincs betegségbelátása”, „nem motivált”. Arra törekszünk, hogy klien-
sünket motiválttá tegyük a változásra vonatkozóan. Erre a kérdésre még visszatérünk!
2. A fontolgatás, az elszánás szakasza: ebben a szakaszban a kliens egyre jobban tudatában van szerhasználata
testi, lelki és szociális ártalmainak és a változás előnyeinek, de még ambivalens a változást illetően. Ekkor a leg-
hatékonyabb intervenció a motivációs beszélgetés (lásd később!).
3. Az előkészületi, döntési stádium: a kliens előkészületeket tesz az akcióra (a szerhasználat abbahagyására, deto-
xikálásra) az elkövetkezendő egy hónapon belül. Ekkor már a kliens pontosan tudja, hogy szerhasználata „költsé-
gei” és következményei meghaladják annak előnyeit. Ebben a fázisban a segítés legfontosabb eszköze a kliens
számára a célok meghatározása.
4. Az akció stádiuma: a kliens aktív lépéseket tesz a szerhasználat abbahagyása vagy a mérséklése érdekében. A
kliens ekkor bevonható a terápiás folyamatba.
5. A fenntartás stádiuma: ez a fázis akkor kezdődik, amikor a kliens már megváltoztatta szerhasználatát
(mérsékelte vagy elhagyta), és addig tart, amíg a szermentes életforma elemei meg nem szilárdulnak. Ekkor
többször előfordulhat visszaesés (ez a tulajdonképpeni 6. pont), és a kliens visszakerülhet egy korábbi stádi-
umba. Ekkor relapszus prevencióra (a betegségbe való visszaesés megelőzésére), illetve jól tervezett utó-
gondozásra van szükség.
6. Visszaesés (relapszus): újra megjelenik a szerhasználat. Ha ez egy-két alkalommal történik és a kliens kezelés-
ben marad, „megcsúszás” történik, ebben az esetben a szermentesség folytatható. Ha kialakul a korábbi folytató-
lagos szerhasználat, a kliens visszakerül a kiindulási állapotba, akkor visszaesésről beszélünk.
A kliens – mielőtt elérné célját – általában többször visszaesik egy korábbi stádiumba. Minden ilyen alkalmat úgy
kell felfogni, hogy a kliens új és új dolgokat tanulhat meg viselkedését illetően, amelyeket aztán az újabb kísérlet-
hez fel tud használni. Ezek a visszaesések a változásnak ciklikus jelleget adnak.
A „változás modellje” egyben a felépülési modell is. Az egyes stádiumokra jellemző motivációs és szerhasználati
állapotok megmutatják, hogy a segítőre milyen feladat vár. A felépülés és a segítő teendői szorosan összekapcso-
lódnak, a kettőt nem is lehet egymástól elválasztani (hiszen a segítő azt teszi, amit egyébként spontán felépülés
mellett a kliens is tenne).
Most összefoglaljuk a változás modelljének egyes fázisaiban alkalmazható terápiás beavatkozásokat (1. táblázat).

90
 A kliens stádiuma A segítő motivációs feladata

Elszánás előtt kételkedés felkeltése: növelni a kliens kockázatészlelését és a jelenlegi visel-

kedésével kapcsolatos problémáit

Elszánás/Fontolgatás az egyensúly felborítása: hangsúlyozni a változáshoz szükséges okokat, a

nem-változás kockázatait, megerősíteni a kliens jelenlegi viselkedésével kap-
csolatos változtatási képességét

Döntés segíteni a klienst abban, hogy a számára legmegfelelőbb akciót válassza ki a

változás keresése során

Akció segíteni a klienst, hogy a változás irányában lépéseket tegyen

Fenntartás segíteni a klienst, hogy meghatározzon és használjon olyan stratégiákat, me-

lyek megelőzik a visszaesést

Visszaesés segíteni a klienst, hogy ne kezdje újra a fontolgatást, a döntést és az akciót; ne

„ragadjon be” valamelyik stádiumba; ne demoralizálódjon a visszaesés
(relapszus) miatt
1. táblázat: A változás szakaszai és a segítő feladatai
A „változás modellje” stádiumai: egy példa
A 17 éves János „biofüvet” használ (szintetikus kannabinoidot). Pár hónapja még csak hetente egyszer-kétszer
használta. Színesebbnek látta a világot, valahogy viccesnek, ugyanakkor egy erős eufóriás hatást is érzett. A bu-
likban, ahova járt, ez pont jól is jött: könnyebben ismerkedett a többiekkel (mert ellazult és viccesebb lett), inten-
zívebben élvezte a zenét és a hangulatot (hallucinogén hatás). A „lejövés” már akkor sem volt jó, másnaposságot,
néha hányingert érzett. Aztán már nemcsak bulikban használta, hanem kisebb társaságokban is, egyedül is, sőt
rövidesen már nemcsak a bulikban és otthon, hanem az iskolában is. Ekkor már inkább pörgette a „biofű” és nem
annyira lazította el. A „színes világ” megszűnt. A „lejövés” még rosszabb „másnapos” tünetekkel járt; a sóvárgás
pedig a használat után 1-2 órával már megjelent. Ha újra használta a szert, akkor ezek a rossz hatások csökkentek.
Viszont, emiatt is, meg amiatt is, hogy a szervezete hozzászokott a szerhez, egyre többször használta: volt olyan,
hogy naponta 4-5-ször is. A mennyiséget is emelte (2-3-szor annyit használt), de inkább a használati alkalmak
számát növelte. Korábban, amikor a társaival együtt használta, elismertsége is nőtt a társaságban, vicces, beválla-
lós, jó fejnek tartották. De később már nem érdekelte, hogy mit szólnak a többiek. Nem érdekelte, hogy a barátai
panaszkodnak, hogy nem törődik velük, ideges, ha velük van, inkább ingerlékeny, veszekedős, nem az a fiú, ami-
lyennek megismerték. Mivel az iskolában is használta, néha úgy érezte, teljesen ki van ütve, nem fog az agya,
csak bámul maga elé. A tanulmányi eredménye is romlani kezdett; úgy érezte, hogy a tanárai furcsán néznek rá,
mintha sejtenének valamit. Ugyanezt tapasztalta otthon is; bár szülei nem szólnak semmit, néha jelentőségteljesen
összenéznek, ha úgy hiszik, nem néz oda.
János az „ELSZÁNÁS”, a FONTOLGATÁS előtti stádiumban van: a szerhasználatnak a jó oldalát tapasztalja; a
negatív hatásokat a szerhasználat gyakoribbá válásával védi ki. Így azokat nem is veszi észre, illetve azt gondolja,
biztos rossz volt a cucc, és több kellene belőle, és akkor minden rendben lenne. Szerhasználatán változtatni nem
akar: hiszen az jó neki, társai között még a presztízse is nőtt. De azt is látjuk, hogy néhány kedvezőtlen „tünet” is
megjelent: rossz a „lejövés”, egyre gyakrabban KELL használnia (tolerancia és kényszeres használat), „összenéz-
nek” a tanárai és a szülei (kezdődő paranoid gondolatok?). Ezek a jelek arra utalnak, hogy már ambivalencia kezd
kialakulni, bár ezt János nem így fogalmazná meg. Jó a szerhasználat, de már rossz hatásai is vannak – nemcsak a
környezete számára (csalódott barátok, romló iskolai teljesítmény), hanem számára is. Ezeket a rossz hatásokat
még nem a szernek tulajdonítja, azt hiszi, több vagy jobb cuccal ezek ellensúlyozhatók lennének.
Mit lehet ilyenkor tenni? Ha kiderül János „biofű” használata, elbeszélgethetünk vele. A beszélgetés stílusa és
hangneme attól függ, milyen viszonyban vagyunk Jánossal.
 Ha pl. az iskolát képviseljük, előírhatjuk számára, hogy keressen fel egy drogambulanciát, és hagyja abba a
szerhasználatot. A drogambulancia jó javaslat, az iskola részéről pedig az abbahagyáson kívül mást nem is
mondhatunk.
 Ha viszont segítő kapcsolatban vagyunk Jánossal – akár az iskolában, akár a drogambulancián, amit János
felkeresett – akkor az „abbahagyás” már nem ilyen egyszerű kérdés. Nem valószínű, hogy János abbahagyja a
91
 szerhasználatot egy racionális érvelés hatására (hogy a drogozása „rossz”, sőt, büntetendő). Hiszen még nem
látja, hogy ez miért rossz: pl. azt gondolja, azért lettek rosszabbak a jegyei, mert az utóbbi időben hanyagolta
a tanulást, de ennek a „biofűhöz” semmi köze.
A motivációs beszélgetés célja éppen az, hogy ezekből a mozaikokból (romló iskolai teljesítmény, a társai pana-
szai, a tanárok és a szülők „gyanakvása”, rossz hangulatai, amit a szerhasználat csak ideig-óráig javít) összerak-
junk egy olyan kérdezői stratégiát, aminek eredményeképpen János maga fogalmazza meg, hogy „valami baj van”
a „biofű” használatával. Első lépésben ennyi elég is nekünk. Ha azt akarnánk, hogy most, rögtön hagyja abba,
akkor János, valószínűleg, nem is értené, hogy mit akarunk és az neki miért jó. Rögtön az AKCIÓ stádiumába
löknénk Jánost, aki még addig sem jutott el, hogy ELSZÁNJA magát a változásra! De még ezután is a DÖNTÉS
következne, amikor már határozott elképzelése lesz arról, hogy mikortól és hogyan, milyen segítséggel hagyja
abba a „biofű” használatát. Persze, ki lehet kényszeríteni az AKCIÓT, de utána János nagy valószínűséggel VISZ-
SZA FOG ESNI.
János tehát az adott pillanatban még nem motivált a változásra. Ha a motivációs beszélgetést alkalmazzuk, lehet,
hogy motiválttá válik.
A döntési mérleg készítése olyan technika, amikor Jánossal összeszedjük, mi a jó a szerhasználatában (mindig a
jóval kezdjük!), és mi lehet rossz?
A döntési mérleg segítséget nyújt a szerhasználónak a döntés meghozatalában. (2. táblázat)

Szerhasználatom előnye Szerhasználatom hátránya

jó hangulat szer nélkül unatkozom a társaságban is
érdekes, különleges élmények nem tudok figyelni, koncentrálni
jól érzem magam a társaságban egyre több balhé otthon, hogy „drogozom”
Melyiket tartom a legfontosabbnak?

A szerhasználatom abbahagyásának előnye A szerhasználatom abbahagyásának hátránya

javul az iskolai teljesítményem nem járhatok bulikba, mert ott mindenki cucco-
nem „problémáznak” velem zik
elérhetem a kitűzött céljaimat elveszíthetem a haveri körömet
rossz hangulataim lehetnek, amikor nem segít
semmi/senki
2. táblázat: Döntési mérleg: előnyök és hátrányok
A döntési mérleg elkészítésénél irányított kérdésekkel hívhatjuk fel a figyelmét
 a romló iskolai teljesítményére: Kapcsolatban lehet ez a „biofű” használatával? Mióta romlanak a jegyei,
és mióta használja a „biofüvet”?
 barátaival, szüleivel és tanáraival kapcsolatos konfliktusaira: Lehet, hogy a „biofű” miatt türelmetlenebb a
társaihoz?
 Arra, hogy mióta gondolja azt, hogy „összenéznek” a háta mögött? Mennyire zavarja ez?
Ugyanígy sorra kell vennünk a lehetőségeket, mi történhet, ha János folytatja a szerhasználatot, és mi történik
akkor, ha abbahagyja. Az abbahagyásnak is vannak negatív következményei (elveszítheti a barátait, nem járhat
bulikba, ahol mindenki használ valamilyen drogot, unatkozni fog), amikre fel kell készítenünk Jánost. De ezzel
már előreszaladtunk egy lépést. A döntési mérlegnél fontos, hogy eljussunk odáig, hogy János maga mondja ki,
hogy jobb lenne, ha változtatna a „cuccozásán”. Még nem kell, hogy kimondja, hogy leáll: a változás itt már
(még) elég. A leállás elhatározása, a DÖNTÉS, már a következő lépés. A motivációfokozó beszélgetésnél olyat is
kérdezünk, hogyan képzeli el az életét 2-3 év múlva? Pl. ha egyetemre akar járni, akkor feltehetjük a kérdést, hogy
vajon a „biofű” használatával fel tud-e készülni az érettségire és a felvételire? Be fog-e tudni jutni az egyetemre?
Itt is fontos, hogy a választ János mondja ki!
Beszélgethetünk arról, hogy milyen embernek tartja magát János. Milyen előnyös tulajdonságai vannak, miben
más, jobb, mint a többiek? És mi a jellemző rá, amikor „biofüvet” használ? Kiállhatatlan? Követelőző? Elbambu-
ló, aki nem tud sem a társaira, sem az órára figyelni? Megint az a jó, ha a kétféle János közötti különbséget – a
józan János és a drogos János közötti különbséget – János mondja ki: menyivel több előnyös tulajdonsága van, ha
nem drogozik!
A motivációs beszélgetésekkel eljuttathatjuk Jánost a DÖNTÉS fázisába: már nemcsak változtatni akar a szer-
használatán – belátva, hogy annak nem lenne eredménye –, hanem abba akarja hagyni.
92
Ekkor segíthetünk neki megtalálni azokat a személyeket a környezetében, akik segíthetnek neki. Itt jön szóba a
szakmai segítség is – ha az eddigi beszélgetések nem szakmai közegben zajlottak. Ambuláns kezelésre, konzultá-
cióra lehet szüksége Jánosnak, hogy leálljon és elkezdjen felépülni a szerhasználatból. Elképzelhető, hogy olyan
erős elvonási tünetei lesznek, amelyeket csak kórházban lehet kezelni (bár ez ebben az esetben nem valószínű).
Felkészítjük Jánost az AKCIÓRA, azaz a szerhasználat abbahagyására. Ha ez megtörtént, a szermentesség fenn-
tartása következik a sorban, azaz a FENNTARTÁS stádiuma.
Felmerülhet a kérdés, ha Jánostól „elvesszük” a drogot, mit adunk cserébe? Igazából, már a kérdés felvetése sem
egyenrangúságon és kölcsönös tiszteleten, a kliens változni tudásán alapuló, empatikus légkörre utal. Inkább egy
hatalmi pozícióból megfogalmazott kérdésről van szó: mi vagyunk azok, akik „elvesznek”, János pedig az a pasz-
szív személy, akitől „elvesznek” valamit, és akinek cserébe „kapnia” kell valamit.
De másképpen is közelíthetünk. János átmenetileg tényleg hiányt fog szenvedni a drogozás abbahagyásakor. A
kérdés az, hogyan tudjuk átsegíteni ezen a stádiumon úgy, hogy ne kezdjen el újra drogozni? Ehhez össze kell
gyűjteni, hogy milyen céljai vannak Jánosnak, milyen tényezők segítik és milyenek gátolják a célok elérésében.
Hogyan tudjuk elősegíteni, hogy János elérje kitűzött céljait, és közben megbirkózzon az elébe kerülő problémák-
kal? Tehát, amit „adunk”, azok János saját céljai és az azok eléréséhez szükséges eszközök. Adjuk még magunkat
is, azaz egy segítő, támogató, elfogadó kapcsolatot, ahol János a kétségeit és a nehézségeit, kudarcait el tudja
mondani.
A személyes célok megvalósítása, a célok útjában álló problémák legyőzése a FENNTARTÁS legfontosabb fela-
datai. Nem elég a „drogmentesség”: János életszemléletének, saját céljaihoz és problémáihoz való viszonyának is
meg kell változnia, hogy a FENNTARTÁS eredményes legyen. Nyilván, esetenként ez hosszú és bonyolult fo-
lyamat: valójában ekkor már pszichoterápiáról beszélünk, amit arra képzett szakember végezhet. „Addikciós”
nézőpontból – ha lehet így fogalmazni – János stabil szermentessége a cél és a visszaesés elkerülése.
A VISSZAESÉS: a változás modellje szerint a szenvedélybetegségből történő felépülés – mint minden viselke-
désváltozás – nem egyenes, egyirányú folyamat. A visszaesés, a régebbi magatartás megjelenése (Jánosnál a szer-
használat) szinte mindig előfordul. Ezért vannak olyan lépések, amelyekkel a szerhasználat újra megjelenését fel
tudjuk ismerni és el tudjuk kerülni, illetve ha mégis megtörténik, akkor azt egy epizódra tudjuk korlátozni, meg-
akadályozva, hogy újra egy folytatódó szerhasználat alakuljon ki. Ugyanis a kliens visszakerülhet az ELSZÁNÁS
ELŐTTI stádiumba, amikor úgy érzi, megengedhet magának egy kis drogot, „kiérdemelte” azt, és amúgy is már
megtanulta kontrollálni a szerhasználatát. Persze ez nem igaz, de jobb ezeket a gondolatokat megelőzni, mint a
már folytatódó szerhasználattal az egész változás modellt újrakezdeni!
A VISSZAESÉS megelőzése ezt a célt szolgálja: azonosítani olyan helyzeteket, ahol a szerhasználat valószínűsé-
ge nagy (pl. olyan bulik, ahol sokan drogoznak), meghatározni olyan érzelmi állapotokat, ahol szintén nő a szer-
használat valószínűsége (pl. unatkozás, düh, harag, agresszió). Sokszor bizonyos gondolatok megjelenése az, ami
arra utal, hogy ha nem avatkozunk közbe, ha a kliens nem kér segítséget, vissza fog esni. Ha ebben a szakaszban
(a FENNTARTÁSNÁL tartunk) János arra gondol, hogy csak drogozva tud egy társaságban szellemes lenni és
elfogadtatni magát a többiekkel, vagy csak drogozva tudja elviselni az iskolai stressz-helyzeteket, a dolgozatokat
vagy a felelést, mert egyébként – drog nélkül – semmire sem képes. Itt tehát ezeknek a gondolatoknak az automa-
tikus megjelenése az, amire Jánost fel kell készíteni: hogyan tudja ezeket a gondolatokat felismerni (hiszen mind-
nyájan gondolhatunk időnként ilyeneket) és „leállítani”, helyettük mást csinálni, másra gondolni vagy segítséget
kérni. Gyakran ezekkel a gondolatokkal – és a mögöttük megbúvó hiedelmekkel – pszichoterápiás keretek között
tudunk csak foglalkozni, mert olyan mély a mögöttes tartalom. Többnyire az értéktelenséggel, a magánnyal, a
fölöslegességgel kapcsolatos „meggyőződések” állnak a hiedelmek hátterében. János úgy érezheti, hogy ő „ere-
dendően” rossz, ostoba, akit nem lehet szeretni, aki eleve sikertelenségre van ítélve. Ezek a „meggyőződések”
diszfunkcionális hiedelmeket váltanak ki. Azért diszfunkcionálisak, mert azok nem az egyén alkalmazkodóképes-
ségét és örömteli életét segítik elő, hanem lelki problémákat, betegségeket okoznak. Ahogy láttuk, ezek a disz-
funkcionális hiedelmek vezetnek a „hibás” vagy „téves” gondolatokhoz, amelyek kiváltják a szerhasználatot vagy
az ahhoz vezető sóvárgást.

93
Kezelési lehetőségek
A kezelési lehetőségekkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy a prevenciós munkánk előtt tájékozódjunk arról,
helyileg hol érhetők el kezeléssel foglalkozó intézmények, illetve hol tudnak felvilágosítással szolgálni ilyenekről.
Érdemes prospektusokat, szóróanyagokat, honlapok és Facebook oldalak címeit begyűjtenünk a környék kezelő-
helyeiről vagy az országosan elérhető lehetőségekről. Ezekből az is kiderül, milyen korosztályt fogadnak, milyen
problémákkal (pl. viselkedéses addikciókkal is vagy azokkal nem) foglalkoznak, milyen kezelést vagy ellátást
nyújtnak és milyen feltételekkel.
A fiatalkori addikciós problémák kezelése 18 év alattiak esetében, sajnos, nem megoldott Magyarországon. A
drogambulanciák, addiktológiai gondozók (ezek gyakran pszichiátriai gondozókkal vagy pszichiátriai járóbeteg-
ellátó intézményekkel együtt működnek) 16-18 éves kortól fogadnak klienseket. Ugyanez érvényes az
addiktológiai vagy a pszichiátriai osztályokra is. Kórházi osztályon általában a toxikus tünetek elmúlásáig, vagy
ha súlyos és akut (hirtelen jelentkező) lelki problémák, pszichotikus állapotok alakulnak ki (pl. magát vagy máso-
kat veszélyeztető paranoid gondolatok, hallucinációk jelentkeznek), akkor azok elmúlásáig tartják benn a szer-
használókat. Ilyenkor a betegek gyógyszeres kezelésben részesülhetnek. Az elbocsátásra általában néhány nap
után sor kerül: esetenként lehetőség van arra, hogy az osztályhoz tartozó ambulancián folytatódjon a kezelés. Ha
ez nem kivihető, akkor drogambulanciát vagy addiktológiai gondozót kell keresnünk. Súlyos esetekben lehetőség
van – 17-18 éves kortól – drogterápiás intézetbe felvételt nyerni. Ide csak önként, saját motivációval lehet kerülni,
a kezelés 1-1,5 évig is tarthat. Remélhetőleg rövidesen megnyílnak „tinirehabok”, ahova serdülők is kerülhetnek,
szülői beleegyezéssel (már egy ilyen működik 14-18 éves fiatalok számára).
Mit tegyünk?
A fiatal súlyos rosszullétének észlelése, a magát vagy másokat veszélyeztető paranoid gondolatok, hallucinációk
megjelenése esetén a mentőket kell hívni, akik a fiatalt toxikológiai osztályra vagy intenzív belgyógyászati osz-
tályra szállítják, és értesítik a szülőt vagy a gondviselőt. Innen azonban a toxikus tünetek elmúltával elbocsátják a
fiatalt. Az egészségügyi intézmények és a mentők nem értesíthetik a rendőrséget, mert a kliens állapota és szer-
használata orvosi titoknak minősül.
Az egészségügyi ellátáson kívül a szociális ellátások között a szenvedélybetegek alacsony küszöbű, illetve közös-
ségi ellátása is segítséget nyújthat. Előbbi információk adásával és a kezelési lehetőségek ismertetésével, kezelés-
be juttatással segíthet, utóbbinál a szociális esetmunka és az addiktológiai konzultáció keretében foglalkoznak a
szerhasználó fiatallal és a családjával. Családgondozók, gyermekjóléti szolgálatok szintén foglalkozhatnak kiskorú
szerhasználókkal és családjukkal.
Láthattuk, hogy sok esetben a szerhasználó nem motivált a változásra, a segítség kérésére. Gyakran nincs lehe-
tőségünk motivációs beszélgetésre – bár ahhoz nem kell egy speciális, droghasználókkal foglalkozó intézmény-
be menni, hogy valaki részt vegyen ilyen beszélgetésen. Ilyenkor a szülőknek, hozzátartozóknak érdemes szak-
mai segítséget keresniük (pl. egy drogambulancián), mert itt olyan támogatást kapnak, amivel meg tudják vál-
toztatni a gyerekükkel kapcsolatos kommunikációjukat, elindíthatják a szerhasználati probléma kezelését. Néha
már ez is elegendő, illetve ezek a beszélgetések lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szerhasználó fiatal felkeresse
a szakembert.
Fiatalok esetében is hasznosak lehetnek az önsegítő csoportok, de inkább az idősebb korosztályoknál, pl. a Névte-
len Drogfüggők csoportja (NA). Ezeknél talán még fontosabbak – főleg a fiatalabb szerhasználóknál – a hozzátar-
tozói csoportok. Ahogy utaltunk rá, a legtöbb kezelőhelyen működnek ilyenek: vagy önsegítő jelleggel, vagy
szakember vezetésével. Ezeket érdemes meglátogatni, akkor is – ahogy erre az előzőkben utaltunk –, ha a fiatal
nem hajlandó szakmai segítséget igénybe venni!
JAVASOLT IRODALOM:
Demetrovics Zsolt (szerk.) (2009): Az addiktológia alapjai, III. Budapest, Eötvös Kiadó: III. fejezet: Az addikciók
terápiájának alapkérdései. 181-341. o.; IV. fejezet: Terápiás módszerek az addiktológiában. 345-428. o.

94
8
 8. Fülöpné Csákó Ibolya: „Drog-infó”, esetleírások, rendőrségi tapasztalatok

Mi a drog kifejezés jelentése?

„Drognak nevezünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését. Ez egy
meglehetősen tág, elsősorban angol nyelvterületen használt definíció. Ennél szűkebben drognak, vagy pszichoak-
tív szernek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek központi idegrendszerre hatnak, és ezáltal megváltoztatják a
szert használó gondolkodását, hangulatát, viselkedését, azt a módot, ahogyan a világot észleli.
A drog szó, vagy pszichoaktív szer kifejezés helyett gyakran használja a köznyelv a kábítószer fogalmat. Ez nem
szerencsés, hiszen nem minden drog tekinthető kábító hatású szernek. Kábító hatásúak a szerves oldószerek, vagy
az opiátok, viszont például a marihuána, vagy az amfetamin egészen más módon hat a szervezetre.
Ezeket a szereket tehát nem szerencsés kábítószernek nevezni. A kábítószer kifejezés jogi, és nem orvosi vagy
gyógyszerészeti fogalom.”81
Kábítószerek
Azt, hogy jelenleg mit kell kábítószernek, illetőleg kábítószer-prekurzornak tekinteni, nemzetközi egyezmények
határozzák meg számunkra, hiszen maga a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) is ezekre
hivatkozik, amikor a kábítószer fogalmát értelmezi.
Tágabb értelemben kábítószerről egyrészt addiktológiai és pszichiátriai értelemben, másrészt kriminalisztikai,
valamint büntetőjogi értelemben beszélhetünk. Ezek a fogalmak azonban csak részben fedik le egymást.
Addiktológiai és pszichiátriai értelemben a pszichoaktív szerek csoportjába sorolhatók mindazon anyagok, amelyek
a szervezet, elsősorban a központi idegrendszer működését befolyásolják. A kellemes érzet ismételt átélése utáni
vágyakozás a fogyasztó gondolatvilágát annyira képes megváltoztatni, hogy ennek eredményeként az élvezetkeltő
anyag központi szerephez jut benne, azaz pszichikai függőség alakul ki. A pszichoaktív szerek egy kisebb részére
az is jellemző, hogy a pszichikai függőség mellett fizikai függőség is kifejlődik: szer hiányában markáns elvonási
tünetek (remegés, hidegrázás, hasmenés, fájdalomérzet) gyötrik a fogyasztót.82
A kábítószerek attól lesznek „tiltottak”, hogy azt nemzetközi egyezmény, vagy törvény úgynevezett „tiltó
listán” szerepelteti.
A pszichoaktív szerek egyik nagy csoportját alkotják a jogilag kábítószernek minősülő anyagok, ezeknél nem a
hatásban van különbség, hanem abban, hogy bizonyos kivételektől eltekintve – pl. orvosi alkalmazás, tudományos
kutatás, ipari felhasználás stb. – a velük való foglalatosságokat a törvény tiltja. A kábítószerek két csoportba so-
rolhatóak attól függően, hogy azok valamilyen növényből nyerhetőek-e (ezeket hívjuk szűkebb értelemben kábí-
tószernek), valamint a mesterségesen előállított, szintetikus anyagok (pszichotrop anyagok).
A központi idegrendszerre ható szerek függőséget okoznak. A függőséggel kapcsolatban annyit érdemes megje-
gyezni, hogy a kábítószer-fogyasztás következtében pszichikai függőség alakul ki, míg fizikai függőség kialakul-
hat. A függőség megítélésének a kérdésében nem egységes a tudomány álláspontja, egy-egy ügyben ugyanazon
személy vonatkozásában gyakran egymással ellentétes vélemények is láttak már napvilágot a különböző szakértők
tollából. Másrészt a kábítószer-függőség kialakulása jogi értelemben önhibának tekinthető, az orvosi álláspont
szerint a fogyasztás önhiba, míg a függőség kialakulása betegség.
Klasszikus kábítószerek
Kannabisz
A hazai előállítás, a kábítószerek belföldi előállítása továbbra sem jellemző. Ez alól az egyetlen kivétel a
kannabisz volt, mely esetében 2011-ig egyre nőtt a belföldi termesztés szerepe a kínálat biztosításában, ugyanak-
kor azt követően fokozatosan csökken. 2009-ben került sor az első vietnámiak által üzemeltetett ültetvény realizá-
lására. 2010 végéig már több mint 50 professzionálisan felszerelt ültetvény felszámolására került sor, amelyben
lefoglaltak mintegy 40 000 tő növényt és 1 tonna virágzatot. Kannabisz ültetvényeket földrajzilag rejtett helyeken,
de minden esetben valamilyen természetes víz közelében hoznak létre. A korábbi évekhez hasonlóan az épületen
belüli termesztés is tapasztalható volt. A termesztők az internetről szerzik be az információt a termesztéshez, és

81
Demetrovics Zsolt: A szenvedélybetegségekről. ELLEN-SZER. A rendőrség biztonságra nevelő középiskolai programja. Oktatói segédlet, 2004., 105.
oldal
82
Dr. Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika 1-2. BM, Budapest, 2004., 643. oldal
95
jellemzően a magokat, illetve a termesztéshez szükséges tápoldatokat is innen vásárolják. Több termesztő pedig
kihasználva Hollandia földrajzi közelségét, onnan szerzi be a kannabisz magokat, illetve a már kicsíráztatott nö-
vényegyedeket is.
Jelenleg kannabiszt vietnámi elkövetők nagy mennyiségben csempésznek az országba, Szlovákiában és Csehor-
szágban szintén vietnámiak által üzemeltetett ültetvényekről. Új jelenség, hogy a kannabiszt Albániában és Ko-
szovó területén termesztik tömegesen, és onnan terjesztik tovább Európába. Albánia és Koszovó területéről szár-
mazott a 2012-ben lefoglalt kannabisz majdnem fele. Új elkövetési mód, hogy a csempészést üresként deklarált
kamionokkal próbálták végrehajtani több alkalommal.
A marihuána vonatkozásában említésre méltó az a tendencia is, hogy egyre több a fiatalkorú elkövető, mind a
fogyasztói, mind a terjesztői oldalon.
Heroin
A piacon az elmúlt két évben tapasztalható „heroinhiány” 2012-ben is folytatódott, a lefoglalásokban a heroin
elenyésző mennyiségben volt csak jelen. 2013-ban 3 kg heroint foglaltak le Magyarországon.
Kokain
A kokain hazai terjesztésében továbbra is főként afrikai országok (elsősorban Nigéria) menekültként itt tartózkodó
állampolgárai, illetve albán nemzetiségű elkövetők vesznek részt. Új jelenségként megállapítható, hogy változtak
és átsúlyozódtak a csempészútvonalak: egyre kiemeltebb jelentőséget kapnak a tengeri útvonalak, emiatt a nyugat-
keleti irányú csempészet átalakult dél-észak irányultságúvá. Kiemelt kiinduló bázisként jelentkezett Spanyolor-
szág mellett Románia (Constanta) és Görögország (Pireusz). Magyarországon első alkalommal 2012-ben jelent
meg a folyékony kokain. A kapszulákba töltött folyékony állapotú kokaint az átvilágítás során a röntgenkészülék
nem mutatta ki. Spanyolországban egyébként ipari méretű átalakító laboratóriumok működnek, amelyekben a por
állagú anyagot folyékony halmazállapotúvá alakítják át és így terjesztik tovább. Így az anyag felderítése sokkal
nehezebbé válik a rendészeti szervek számára. Ugyanakkor a célállomáson pedig lennie kell egy olyan visszaala-
kító laboratóriumnak, vagy legalábbis egy olyan hozzáértő személynek, aki rendelkezik megfelelő kémiai ismere-
tekkel ahhoz, hogy az anyagot visszaalakítsák por formába.
Összességében, a kannabiszon kívül a klasszikus kábítószerfajtákról elmondható, hogy kisebb részben vannak
jelen a hazai piacon. A klasszikus kábítószerek esetében továbbra is jellemző a Budapest-centrikusság, leginkább
innen szállítják az ország többi részébe. A klasszikus kábítószerek utcai árai nem változtak érdemben az előző
évekhez képest.
Szintetikus anyagok
Hazánkban 2010-ben jelent meg a mefedron nevű anyag, ami Zsuzsi, Kati néven híresült el. Ez az anyag hatásá-
ban a kokainhoz, illetve az amfetaminhoz hasonlít, ennek ellenére a heroinisták tömegesen tértek át a fogyasztásá-
ra. Rövid idő alatt annyira elterjedt a piacon az anyag, hogy az már aggasztó méreteket öltött. Nagyon sok egés-
zségügyi problémát is okozott, mert a fogyasztók elkezdték szúrni is az anyagot, amitől extrém módon megnőtt a
rosszullétes esetek száma. Jellemző volt a koncentrálóképesség hiánya, a vizuális fókuszáló képesség hiánya,
memóriazavarok, a megváltozott éberségi szint, viselkedési zavarok, hallucinációk, izomgörcsök és téveszmék
(delúziók). A súlyosabb nemkívánatos hatások a beszámolók alapján a magasabb mefedron dózisok alkalmazásá-
val vagy tartós mefedron használattal hozhatók összefüggésbe.
2009-ben szinte eltűnt a magyar piacról és az európairól is az Ecstasy, amely csak 2012-ben jelent meg újra a
hazai piacon. Szakértők szerint ennek az oka az lehetett, hogy az akkori Ecstasy nagyon silány minőségű volt, és a
fő hatóanyagot, az MDMA-t nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmazta. Egyes szakértők szerint ezért
is jelentek meg az ún. designer drogok. Ezek hatása sokkal jobb volt, és hozták az MDMA-tól elvárt hatást, vagy
még annál is jobbat. Az utóbbi években, 2012 óta pedig egyre emelkedő tendenciát mutat mind a fogyasztás, mind
a lefoglalás.
A GBL (GINA) új pszichoaktív anyagok körében történő ellenőrzés alá vonását követően, 2012-től folyamatosan
csökkent a GBL lefoglalásainak száma. Míg 2010-2011 folyamán 85, illetve 84 lefoglalás történt, addig 2012-ben
57, 2013-ban pedig mindössze 29 ilyen eset volt. 2013-ban összesen 6,2 liter GBL-t foglaltak le.
A ketamin a humán és az állatorvosi gyógyászatban egyaránt használatos készítmény, amely Magyarországon
1997 óta minősül büntetőjogilag kábítószernek. A ketamin hatóanyagot tartalmazó porok feketepiaci jelenléte
továbbra is alacsonynak tekinthető, 2013-ban 32 esetben, összesen 31 gramm anyagot foglaltak le. Ezt az anyagot
jellemzően Szlovákiából hozzák be, mivel ott csak 2013 óta minősül ellenőrzött anyagnak. A ketamin visszaélés-
szerű felhasználása az ázsiai országokban okoz óriási problémát.

96
Legális drogok
Büntetőjogi értelemben van annak jelentősége, hogy az adott anyag vagy szer valamilyen „tiltó” listán
megjelenik-e. Minden olyan anyag, amely ugyan hat a központi idegrendszerrel, és függőséget, adott esetben
súlyos fizikai függőséget is képes előidézni, azonban nem szerepel egyetlen listán sem, az nem tekinthető
kábítószernek, sem pedig designer drognak, jobb kifejezés híján nevezhetjük ezeket az anyagokat vagy szereket
legális drognak is.
Valószínűleg ezek az anyagok (például etilalkohol, nikotin, koffein) részben hatásuk tekintetében is közismertek.
Ugyanakkor más legális drogok, mint például csavarlazítók, ragasztók, oldószerek, központi idegrendszerre
gyakorolt hatása kevéssé ismert.
Mi a designer drog?
A designer drog kifejezést azokra a szerekre használják, melyek szerkezetükben és hatásukban a kábítószerekre
hasonlítanak, így azokhoz hasonló hatásokat idéznek elő, viszont nem szerepelnek a tiltó listákon, ezért
forgalmazásuk és használatuk nem tiltott.
Ezeket a szereket egyrészt az interneten keresztül árulják, kezdetben a csomagolásukon feltüntették, hogy nem
alkalmasak emberi fogyasztásra, és azt írták rájuk például, hogy növényvédő szer, illatosító anyag, fürdősó.
Ezek a szerek azért veszélyesek, mert nem lehet tudni, mit tartalmaznak, és mivel ezek új vegyületek, az emberi
szervezetre, pszichére gyakorolt hatásuk is ismeretlen. Nem ismerjük rövid- és hosszú távú kockázataikat sem, így
akár egyetlen adag bevétele is okozhat súlyos egészségkárosodást, vagy extrém esetben halált.
Magyarországon az új pszichoaktív anyagok ideiglenes listájának bevezetése ellenére (2012) továbbra is jelentős
az új pszichoaktív szerek terjedése, amely érzékelhetően átalakította az elkövetői kört, a piacot és a vevői réteg
igényeit is. A marihuánát kiváltó, szintetikus kannabinoidot tartalmazó „biofüvek” elsődlegesen olcsóságuknak
köszönhetik nagy elterjedésüket. Míg a marihuána grammja (ami valójában 0,6–1 gramm közötti mennyiséget
jelent) 2500 Ft körüli áron mozgott az elmúlt években, addig a „biofű” grammja már 1000–1500 Ft-os áron besze-
rezhető. Tapasztalatok szerint az új pszichoaktív anyagok forgalmazásával foglalkozó bűnözői csoportok áttették
a székhelyüket Szlovákiába az eltérő jogi környezet miatt, és csomagküldő szolgálatok alkalmazásával terjesztik a
tiltott szereket. Magyarországon 2012-ben és 2013-ban a szlovák rendőrség segítségével felderítettek és elfogtak
több olyan forgalmazót, aki interneten keresztül forgalmazott nagy mennyiségben új pszichoaktív anyagokat, ille-
tőleg tablettázták is azokat.
A lefoglalási adatok alapján elmondható, hogy a 2013-ban lefoglalt anyagok több mint fele listán lévő új pszicho-
aktív anyagnak, vagy listán nem lévő, vagy más néven designer drognak minősül.
Az új szintetikus szerek közül a szintetikus kannabinoidokat tartalmazó növényi anyagok lefoglalásai megduplá-
zódtak, a jellemzően katinon-származékokat tartalmazó porokban évek óta a pentedron a leggyakoribb hatóanyag.
Jelenleg meghatározó a designer drogok részéről megjelenő fenyegetettség mértéke. Egészségügyi és pszichés
hatásaikat tekintve a kábítószerrel azonos hatásokat mutatnak, sőt egyes esetekben még azon is túlmutatnak, fi-
gyelemmel pl. a 2013. évi nyári halálesetekre. Ezekben az ügyekben legalább nyolc személy halála összefüggésbe
hozható a 2013. július 15-étől új pszichoaktív anyagnak minősített para-metil-4-metilaminorex-szel. Megfigyelhe-
tő az a tendencia, hogy a kezdetben csak por formában megjelenő anyagot az ügyes forgalmazók a könnyebb al-
kalmazhatóság érdekében tablettázzák. Ez a folyamat már általában Magyarországon történik, a zömében Szlová-
kiából vagy az interneten megrendelt anyagból. Ezek a tabletták hasonlóak a már jól ismert Ecstasy tablettákhoz,
vagy Transformers figura van rajtuk, vagy playboy nyuszi lenyomat, csillag, Mercedes jel. Több esetben szívecs-
ke formájú volt a tabletta, zöld vagy rózsaszín színben. Ezek a tabletták nem homogének, ami azt jelenti, hogy
különböző színű szemcsék vannak bennük, mivel itt nem működnek a gyógyszergyárak számára előírt kötelező
szabályok!
Magyarországon 2013-ban, de 2014-ben is több olyan illegális tablettázó laboratóriumot derített fel a rendőrség,
amelyben a fenti anyagok tablettázása történt. Illegális hatóanyaggyártó laboratóriumra Magyarországon ez idáig
nem bukkantunk.
Az új pszichoaktív anyagok fogyasztása Magyarországon nem bűncselekmény. Ezen kívül 10 gramm alatti meny-
nyiségű anyag megszerzése és birtokban tartása sem minősül bűncselekménynek. Ugyanakkor csekély mennyisé-
gű új pszichoaktív anyag kínálása, átadása, előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása stb.
már bűncselekménynek minősül.

97
2016. január 1-je óta a 10 gramm mennyiséget el nem érő új pszichoaktív anyag megszerzése vagy tartása sza-
bálysértést valósít meg, amelyért 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
Az Európai Unió Bizottsága évente felmérést végez az új pszichoaktív anyagok fogyasztási szokásairól, és a legu-
tóbbi jelentésben az szerepel, hogy a fogyasztók 34%-a azért használ designer drogot, mert a fogyasztása nem
bűncselekmény, így annak nincs büntetőjogi következménye, 37%-a pedig azért választja ezt, mert hatása jobb
vagy hasonló, mint a klasszikus kábítószereké.
E szerek gyors terjedését Magyarországon – felmérések szerint – magyarázhatja relatíve kedvező áruk, a fogyasz-
tók egy része által előnyösnek ítélt ár-érték arány. Ez a relatíve kedvező ár nem csupán a „hagyományos”, vagyis
az illegális pszichoaktív szerekhez képest kedvező, de a legális pszichoaktív szerek egyikéhez, az alkoholhoz ké-
pest is, és a hatását is kedvezőbben értékelik a használók. A legális designer drogok ára mellett, illetve azzal
együtt a gyors elterjedés fontos magyarázó oka ezeknek a szereknek a nagyfokú tisztasága, illetve az illegális
szerek minőségének romlása. A legális designer drogokkal kapcsolatban az interjúalanyok jelentős része kitért e
szerek hatására, mint a gyors terjedés egyik fontos okára. Az interjúk egy része e szerek kiváltotta kellemes érzést
hangsúlyozta. A legális designer drogok kiváltotta „nagyon jó” hatások érzékeltetése érdekében több fogyasztó
más szerekkel való összehasonlítással élt. Ezek az összehasonlítások egyúttal arra is utalnak, hogy sok fogyasztó
esetében ezek a szerek a klasszikus szerek helyébe lépnek.
Jogszabályi háttér
Hazánkat a nemzetközi jogon alapuló, a magyar jog részévé tett egyezmények kötelezik a kábítószer hazai fo-
gyasztása, valamint a kábítószer csempészete elleni fokozott fellépésre. A magyar állam valamennyi kábítószer
konvenciónak tagja, minden nemzetközi egyezményhez csatlakozott, ezeket belső jogi normává tette.
A New Yorkban 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezményt az 1965. évi 4. törvényerejű rende-
let tette a magyar jog részévé, a módosításait tartalmazó, Genfben 1972. március 25-én aláírt jegyzőkönyvet pedig
az 1988. évi 17. törvényerejű rendelet hirdette ki. Ez a nemzetközi jogi norma tekinthető a kábítószer-fogyasztás
elleni küzdelem egyik alapdokumentumának. Az Egyezményhez történő csatlakozással kötelezettséget vállaltunk
arra, hogy kizárólag gyógyászati és tudományos célokra korlátozzuk a kábítószerek termelését, gyártását, behoza-
talát, kivitelét, elosztását, kereskedelmi forgalmát, használatát és tárolását.
A pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben 1971. február 17-én megkötött Egyezményt az 1979. évi 25. törvény-
erejű rendelet iktatta a belső jogszabályok közé. Nagy horderejű és alapvetően bűnügyi vonatkozású az 1998. évi
L. törvény által kihirdetett, Bécsben 1988. december 20-án aláírt ENSZ Egyezmény a „Kábítószerek és
pszichotrop anyagok tiltott gyártása és forgalmazása elleni nemzetközi fellépésről” is. Az Egyezmény – fel-
ismerve azt, hogy a szervezett bűnözéssel szemben csak gazdasági alapjának megrendítése révén lehet átütő
eredményeket elérni – szigorú elkobzási szabályokat rögzít, amennyiben a megszerzett vagyon bármilyen módon
kábítószer-ügylethez kapcsolódik.
A hazai jog részévé tett nemzetközi egyezmények és megállapodások kormányzati feladatait tartalmazó normák
hazánk európai uniós csatlakozásával módosultak. A kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal végzendő tevé-
kenység szabályozását a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal vé-
gezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló
66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 66/2012. Korm. rendelet), míg a kábítószer prekurzorokkal
kapcsolatos hatósági eljárások rendjét, a hatósági feladatok és hatáskörök megosztását a kábítószer-
prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megálla-
pításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet tartalmazza.
2013. július 1-jén hatályba lépett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény. A törvény a kábítószer-
bűnözéshez kapcsolódóan több változtatást eredményezett.
Az egyik ilyen változás szerint a fogyasztás önálló elkövetési magatartás lett. E módosítás célja – szemben több
sajtóban megjelent véleménnyel – nem a szigorítás volt. A fogyasztás – mint elkövetési magatartás – az 1999.
március 1. és 2003. március 1. között hatályban volt Btk.-ban már szerepelt külön nevesítve. A Kúria mind az
1/2007. jogegységi határozat indokolásában, mind az 57/2007. BK véleményben rámutatott ugyanakkor arra,
hogy a kábítószer fogyasztása már az új Btk. hatályba lépése előtt is büntetendő volt, tekintettel arra, hogy az
szükségképpen feltételezi valamely, a törvény által büntetendő elkövetési magatartás megvalósulását; amennyiben
az elfogyasztott kábítószert nem maga az elkövető készítette vagy tartotta, akkor annak megszerzését, birtokbavé-
telét. A problémát a Kúria 1/2007. jogegységi határozatán alapuló jogértelmezés jelentette, amely előírta a már
elfogyasztott kábítószerek hatóanyag-tartalmának összeadását. A szakma képviselői többségének véleménye sze-
rint egyébként az ilyen módon való összeszámítás igen súlyos következményekkel jár, tekintettel arra, hogy pon-
tosan a legkiszolgáltatottabb és leginkább rászoruló heroinfogyasztók előtt zárhatta el az elterelés lehetőségét. Az

98
új Btk. a fogyasztás megjelenítésével az elkövetési magatartások között megakadályozza, hogy a fogyasztót elfo-
gását követően az általa valaha megszerzett kábítószerek együttes mennyiségéért vonják felelősségre.
Az új pszichoaktív szerek tömeges megjelenése szükségessé tette a jogszabályi környezet megváltoztatását. A
66/2012. Korm. rendelet és a 2005. évi XCV. törvény módosítása tette lehetővé, hogy a folyamatosan változó
piaci körülményeket követve, a kockázatok felmérése mellett reagálhassanak a problémában érintett szervek. A
66/2012. Korm. rendelet ún. „C” Jegyzéke tartalmazta először azokat az anyagokat, amelyeket Magyarországon
listás anyagoknak kell tekinteni. Az ezekkel az anyagokkal való minden cselekmény – kivéve a fogyasztást és a
10 gramm alatti tartást – bűncselekménynek minősül. 2015. január 1-től az új pszichoaktív anyagok jegyzéke
átkerült az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletének jegyzékére.
2014. január 1-jétől jelentősen változott az új pszichoaktív anyaggal visszaélés büntetőjogi tényállása. A fogyasz-
tás azonban itt nem minősül bűncselekménynek, csak a csekély mennyiségű kínálás vagy átadás, illetve a 10
gramm mennyiség feletti tartás. Ez a jogszabály-módosítás kiemelkedő jelentőségű eredményeket hozhat a továb-
biakban, mert a 2013. december 31-ig hatályban lévő rendelkezés szerint csak szűk elkövetési magatartási körben
és három évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető az, aki ilyen anyagot forgalmaz.
A kábítószerrel kapcsolatos visszaélés szempontjából bűncselekménynek minősül az új törvény szerint a
fogyasztás, illetve a megszerzés, tartás, előállítás, termesztés, kínálás, átadás és az azokkal való kereskedés. A
kínálást akár egy egyszerű kérdéssel, az átadást pedig már egy adag drog ingyenes továbbadásával is meg lehet
valósítani.
A forgalomba hozatal esetében az elkövető a kábítószert több, esetleg meg nem határozható számú személy
részére juttatja el. Ez történhet úgy is, hogy a terhelt csak egy személlyel áll kapcsolatban, de nem azzal a
szándékkal, hogy a kábítószert kizárólag az átvevő fogyassza el, hanem azért, hogy azt másnak vagy másoknak
továbbadja. A forgalomba hozatal megvalósítható ingyenesen és ellenérték fejében egyaránt. Önmagában tehát az,
hogy valaki több személynek ad át drogot, nem feltétlenül forgalomba hozatal.
Ha valaki rendszeresen árusítja a drogot, akkor kereskedésért fogják felelősségre vonni.
Szigorúbban büntetendő, ha a drog átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés
valamilyen „védett helyszínen”, vagy annak közvetlen közelében történik. Ilyen védett helyszínnek minősülnek az
óvodák, általános és középiskolák, a felsőoktatási intézmények, a kollégiumok, a művelődési házak stb. Az is
szigorúbban büntetendő, amikor egy nagykorú személy ad drogot egy 18. évét még be nem töltött fiatalnak.
Az ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy milyen mennyiségű anyagot találtak a
gyanúsítottnál. Jelenleg négy mennyiségi kategória van: csekély, jelentős, a kettő közötti ún. alapeseti és a
különösen jelentős mennyiség. Például marihuána termesztése esetében, ha kannabisz növényt találnak, akkor
hatóanyag-tartalomtól és mérettől függetlenül maximum 5 db növény számít csekély mennyiségnek. Azt, hogy
egy kendernövény tiltó listán szereplő kannabisz növénynek (cannabis indica) tekinthető-e, botanikus szakértő
határozza meg. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosánál több kábítószer. A különösen jelentős
mennyiség pedig a csekély mennyiség kétszázszorosánál nagyobb mennyiség.
Úgynevezett elterelésen vehet részt kétévente egyszer az, aki csak kisebb súlyú, fogyasztói típusú drogos bűncse-
lekményt követ el, és vállalja a legalább hat hónapos folyamatos „drogkezelésen” való részvételt, és a bűncselek-
mény elkövetését, vagyis a fogyasztást beismeri. A büntetőeljárást azonban ezekben az esetekben is megindítják,
de amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét meg kell szüntetni.
Amennyiben az elterelés feltételei adottak (tehát a bűncselekmény olyan, hogy lehet elterelést alkalmazni, és az
elkövető is vállalja a kezelést vagy a felvilágosító-megelőző tanfolyam elvégzését), úgy az elterelés lehetőségéről
egy alkalommal tájékoztatást kell nyújtani.
Ha az elterelést vállalják, úgy attól függően kell intézkednie a rendőrségnek az eljárásról. Ez esetben fel kell füg-
geszteni a büntetőeljárást, vagy ha ezt a rendőrség nem tette meg, akkor az ügyészségnek el kell halasztania a
vádemelést (ha mindkettő elmulasztja, úgy az elterelés lehetőségét a bíróság is felajánlhatja, és pótolhatja az eljá-
rás felfüggesztését is). Erre egy eljárásban csak egyszer kerülhet sor és egy év időtartamra. Ez alatt az idő alatt
kell a gyanúsítottnak igazolnia a hat hónapos folyamatos kezelésen való részvételt. Ha az egy év alatt az igazolást
benyújtják, úgy a büntetőeljárást meg kell szüntetni. Ha ezt valaki elfelejtette, vádat emelnek ellene, de még az
elsőfokú ítélet meghozataláig csatolhatja az okiratot (akár első adandó alkalommal írásban, akár tárgyalás kereté-
ben). Arról, hogy az elterelést hol kell elvégezni, illetve milyen intézményben lehet részt venni az elterelést meg-
előző állapotfelmérésen (azon a vizsgálaton, mely eldönti, hogy milyen típusú kezelésre kell mennie a gyanúsí-
tottnak), az a hatóság köteles tájékoztatást adni, amely döntött az elterelés lehetőségéről (rendőrség, ügyészség
vagy bíróság).

99
Ha a gyanúsított nem vállalja az elterelő kezelést, vagy vállalta, de nem tudja okirattal igazolni a hat hónap folya-
matos teljesítését az elsőfokú ítélet meghozataláig, akkor a vádemelés után a bíróság valamilyen intézkedést fog
alkalmazni (általában fiatalkorúaknál: megrovás vagy próbára bocsátás), vagy büntetést szabnak ki (tipikusan
pénzbüntetés, vagy felfüggesztett vagy akár letöltendő szabadságvesztés).
Azokkal szemben, akiket kizárólag fogyasztás miatt ítélnek el, a bíróságok általában intézkedésként próbára bo-
csátást vagy pénzbüntetést alkalmaznak. Végrehajtásában felfüggesztett két évnél rövidebb tartamú szabadság-
vesztést, igen ritkán végrehajtandó szabadságvesztést többszörös vagy különös visszaesőkkel szemben, esetleg
halmazati büntetésként alkalmaznak a bíróságok. Az ítélkezési gyakorlatot ismerve – egyes sajtóban is napvilágot
látott véleményekkel szemben – teljesen kizártnak tartjuk, hogy büntetlen előéletű személyt pusztán kábítószer
fogyasztásáért végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljenek.
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Országos Rendőr-főkapitányság: éves jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetről, 2014.
Az EMCDDA 2014-ben megjelent jelentése a kábítószerekre és új pszichoaktív anyagokra vonatkozóan.

100
9
 9. Váradi Attila: Mit tehet a rendőr, ha kábítószer-fogyasztás gyanúja merül fel az iskolában?
Mit tegyen más bűncselekmények gyanúja esetén?

Bevezető
A katedrán megjelenő rendőrrel szemben a Programban részt vevő tanintézetek pedagógusai és tanulói különleges
elvárásokat támasztanak. A DADA és az „ELLEN-SZER” program kitűzött céljait neki kell közvetíteni, ezért
személyiségében rejlő adottságain kívül megfelelő szakmai felkészültséggel, kreativitással és jogismerettel is kell
rendelkeznie, hogy megfeleljen a rendőrség tagjával szemben támasztott követelményeknek. A rendőrnek hiteles-
nek kell lennie, hiszen az általa feldolgozott témakörök előadásakor a munkája során felhalmozott ismeretanyagra
kell építenie, abból kell merítenie, és a tapasztalatból eredő tudást megfelelő módon átadnia a hallgatóságnak.
A rendőri szerepek tartalmuk szerint kettős feladatot töltenek be. Az általános – minden rendőrre érvényes – sze-
repkategória határozza meg a rendőrség állampolgárok felé mutatott arculatát, a társadalom általános rendőrképét.
A különös, speciális szerepkategóriák konkrét szolgálati tevékenységek ellátásához kötődnek. A fenti szerepkate-
góriák a valóságban egymással kölcsönhatásban jelentkeznek, és együttesen határozzák meg a rendőri szerepet. A
rendőr, mint társadalmi közszereplő, a társadalom által megfogalmazott rend elfogadásában, elismerésében és
védelmében kell, hogy közreműködjön. Elsőrendű követelmény, hogy a fennálló társadalmi rend képviseletében
kell megnyilvánulnia. A rendőr személye közhatalmat testesít meg, hivatásos jogviszonyából eredő kötelezettsége
a társadalmi hierarchia meghatározott szintjére emeli, azaz hatalmi pozícióba jut, hiszen a vele kapcsolatba kerülő
állampolgár a rendőri akarattal szemben engedelmességgel tartozik, ezért ez soha nem jelent – és nem is jelenthet
– egyenrangú viszonyt. Ennek kezelése rendkívüli felelősséggel ruházza fel a rendőrt, akinek nemcsak megfelelő
szakmai tudással, hanem személyiségéből fakadó képességgel is kell rendelkeznie a helyzet kezelésére. Ez a fele-
lősség hatványozottan igaz a programban részt vevő rendőrökre, hiszen a tanulók szemében ő elsősorban nem
mint pedagógus, hanem mint rendőr jelenik meg. Ez a kettősség fontos jellemzője feladatuknak, melynek kezelése
nemcsak a jogszabályokon, hanem emberi ítélőképességükön is múlik.
A rendőri intézkedések foganatosítása, ennek kötelezettsége szigorú szabályokon nyugszik, melyek a rendőri alap-
ismeretek részét képezik. Ezen szabályok természetesen a programban részt vevő rendőrökre ugyanúgy vonatkoz-
nak, mint a hétköznapi értelemben vett szolgálatot ellátó kollégákra. Az előadások során a tanulókkal, pedagógu-
sokkal, esetleg szülőkkel való kapcsolattartás és kommunikáció eredményeképpen is szembesülhet a rendőr olyan
helyzettel, ami felveti az intézkedési kényszert. Az alábbi fejezetekben megkísérlek egy szakmai protokollt ren-
delkezésre bocsátani, ami segíti ezen szituációk feldolgozását és a jogszerű, szakszerű intézkedések lefolytatását.
Intézkedési kötelezettség
A rendőr számára előírt intézkedési kötelezettséget két jogszabály, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tör-
vény (a továbbiakban: Rtv.) és ezen törvény felhatalmazása alapján kiadott, a rendőrség szolgálati szabályzatá-
ról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati szabályzat) határozza meg.
Az Rtv. 13. § (1) bekezdése szerint „a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdemé-
nyezni, ha a közbiztonságot, a közrendet sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, vagy
ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, felté-
ve, hogy […] intézkedésre alkalmas állapotban van.”
A Szolgálati szabályzat 4. § (3) bekezdése szerint „a rendőr meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során
észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú jogsértő cselekmény esetén a meghatározott szolgálati feladatának
teljesítését folytatja, azonban a szolgálati elöljárónak történő jelentéssel […] köteles intézkedést kezdeményezni.”
Az előzőekben hivatkozott két jogszabályhely alapján a közbiztonságot, a közrendet sértő vagy veszélyeztető
tény, körülmény vagy cselekmény észlelése esetén a rendőrnek nincs mérlegelési jogköre, hogy eldöntse, intéz-
kedjen-e. A törvény egyértelműen kimondja azt is, hogy a tudomására hozott jogsértő cselekménnyel kapcsolat-
ban (bűncselekmény vagy szabálysértés) is intézkedési kötelem terheli. Az intézkedési kötelezettség alól egyetlen
esetben mentesül a rendőr szolgálaton kívül, ha intézkedésre alkalmatlan állapotban van.
A rendőrt a választás joga csak a rendőri intézkedés formájának megválasztásában illeti meg, hiszen az Rtv.-ben
meghatározott arányosság követelménye alapján több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés és kényszerítő
eszköz közül azt kell választania, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb korlátozással, sérüléssel
vagy károkozással jár.
Az intézkedési kötelezettség mellett az Rtv. alapelvként rögzíti a 24. § (1) bekezdésében a segítségnyújtási köte-
lezettséget. Eszerint a rendőr köteles a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást, illetőleg a feladatkörébe
tartozó segítséget megadni.
101
A rendőr által foganatosítható kényszerintézkedések törvényi feltételeit az Rtv. 33. § (1) és (2) bekezdése határoz-
za meg. Eszerint „a rendőr további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, akit
szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek […], illetve a hatóság, vagy illetékes szerv elé állíthatja azt, aki
bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.” A Szolgálati szabályzat 28. § (1) bekezdése szerint az elfogott sze-
mélyt a tetten érés helye szerinti illetékes rendőrkapitányságra kell előállítani.
A Szolgálati szabályzat a 38. § (1) és (2) bekezdésében előírja, hogy a kényszerintézkedés alkalmazását követően
a rendőr szóban köteles haladéktalanul jelentést tenni közvetlen szolgálati elöljárójának, majd a kényszerintézke-
désről írásos jelentést kell készítenie.
A gyermekek védelmével összefüggésben intézkedési kötelezettséget határoz meg a rendőr számára a családon
belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására kiadott
32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás). Az utasítás elsősorban a családon belüli
erőszak észlelésével összefüggő intézkedési kötelmeket határozza meg a rendőrség számára, de a VI. részében a
gyermekvédelmi törvényből adódó rendőri feladatok kapcsán előírja: „Ha a rendőri intézkedés, illetőleg […] eljá-
rás során kiskorú veszélyeztetettsége állapítható meg, a rendszeresített adatlap megküldésével haladéktalanul
jelzést kell adni a gyermekjóléti szolgálatnak.”
Szintén kötelezettségként határozza meg az ORFK utasítás, hogy az adatlap másolati példányát haladéktalanul
meg kell küldeni a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési egységének. Rögzíti továbbá, hogy a
kiskorú védelembe vétele érdekében értesíteni kell a települési önkormányzat jegyzőjét, ha a fiatalkorú szabály-
sértést követett el, ha a fiatalkorút bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, illetve ha a kiskorú elkövető büntet-
hetőséget kizáró ok miatt (gyermekkor) nem büntethető.
Nevelési-oktatási intézményben történő intézkedést kiváltó jogsértések
A nevelési-oktatási intézményekben szolgálati feladatot ellátó bűnmegelőzési tanácsadókat és a DADA, ELLEN-
SZER programban részt vevő rendőröket a jogszabály alapján elsősorban nevelési, oktatási jellegű feladattal bíz-
ták meg. Nekik elsősorban nem az az elsőrendű kötelezettségük, hogy bűncselekmények vagy szabálysértések
miatt a rendőrség felé közvetített bejelentésekre reagáljanak. A fentiekben hivatkozott normák szerint minden
rendőrre érvényes az intézkedési kötelezettség.
A bűnügyi statisztika szerint a nevelési-oktatási intézmények elhanyagolható mértékben számítanak bűnügyileg
fertőzött területnek, az itt elkövetett jogsértések típusai az elkövetéssel összefüggésbe hozható személyek életko-
rából és az elkövetési hely jellegéből könnyen körülhatárolhatóak.
A nevelési-oktatási intézményekben tipikusan előforduló jogsértések:
 A fiatalkorúak körében manapság egyre jobban jellemző a kábítószerek és új pszichoaktív anyagok fogyasztá-
sa, valamint terjesztése. Ez nemcsak bűnügyileg, de társadalmilag is aggasztó jelenség. A Büntető Törvény-
könyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XVII. fejezetében kodifikált egészséget veszélyez-
tető bűncselekmények közé sorolt kábítószerrel és új pszichoaktív anyagokkal való visszaélés és ezekkel
való kereskedés bűncselekmények tartoznak a hivatalból üldözendő cselekmények közé.
 A fiatalkorúakra jellemző bűncselekményfajták közé tartozik még a Btk. XXIII. fejezetében a köznyugalmat
sértő bűncselekmények között felsorolt garázdaság, illetve az ezzel halmazatban álló könnyű testi sértés,
vagy szubszidiaritás alapján súlyosabbként megállapítandó súlyos testi sértés, továbbá a rongálás.
 A Btk. XXXVI. fejezetében felsorolt vagyon elleni bűncselekmények közül az egymás, a pedagógusok, illetve
a nevelési-oktatási intézmény sérelmére elkövetett lopás, ritkább esetben az egymás sérelmére elkövetett rab-
lás, valamint kifosztás tényállásába ütköző cselekményeket követhetik el a tanulók.
 A fentieken kívül természetesen a Btk. tényállásai közül számos más bűncselekmény elkövetése is felmerül-
het egy nevelési-oktatási intézményben, mint például a pedagógus elleni erőszakos fellépés, bántalmazás,
ami a törvényi feltételek fennállása esetén közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, esetleg testi sértés
vagy garázdaság tényállásába ütközik. Ez annak ellenére, hogy kifejezetten a nevelési-oktatási intézményben
követhető el, nem számít mindennapos jogsértésnek.
Büntethetőségi korhatár
Fontos kiemelni, hogy a Btk. 16. § szerint „Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizen-
negyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés
[164. § (8) bekezdés], a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életév-
ét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belá-
tással.”

102
 Ezen rendelkezés alapján tehát az életellenes és a súlyosabb testi épség és egészség, valamint az erőszakkal
elkövetett vagyon elleni bűncselekmények esetén a büntethetőség a 12. életév betöltéséhez kötött.
 Minden más esetben a 14. életév betöltése az objektív feltétele az elkövető büntethetőségének.
 Lényeges kiemelni azonban, hogy a 14. életévét el nem ért fiatalkorúval szemben büntetést nem, csak intéz-
kedést alkalmazhat a bíróság.
Az ELLEN-SZER, mint középiskolai program, önmagában azt feltételezi, hogy a kollégák már 14. életévüket
betöltött diákokkal foglalkoznak, ezáltal az általuk elkövetett bűncselekmény észlelése esetén büntetőeljárás –
nyomozás – megindításának van helye.
Kábítószerrel vagy új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos bűncselekmények
A Btk. 178. §-ában jelzett kábítószer birtoklása tényállás olyan deliktum, amellyel a kollégák a nevelési-oktatási
intézményekben leggyakrabban találkozhatnak. A törvényhely (6) bekezdése alapján „Aki kábítószert fogyaszt,
illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem
valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Ezen törvényi tényállás fedi le a megvalósuló tárgybani cselekmények döntő többségét. Fontosnak tartom hang-
súlyozni, hogy a törvényalkotó a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyag birtoklását, tartását, fogyasztá-
sát nem rendeli büntetni!
A Btk. 184/B. § (1) bekezdés b) pontja szerint
„Aki csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig terje-
dő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A törvényalkotó tehát az új pszichoaktív anyagok birtoklásánál csak a csekély mennyiség feletti, azaz 10
grammnál többet magánál tartó személy magatartását rendeli büntetni.
Természetesen a kábítószer és az új pszichoaktív anyag nem magától kerül a tanulók kezébe, ezért fontos megem-
líteni a terjesztési magatartást kodifikáló részeket, azokra vonatkozóan ugyanazt az elkövetési magatartást fo-
galmazta meg a jogalkotó mind a kábítószerrel, mind az új pszichoaktív anyaggal való visszaélést tekintve. A
Btk. 176. § (1), illetve 184. § (1) bekezdések szerint:
„Aki kábítószert / új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A tényállás minősített esetei közül kifejezetten a felnőtt korú terjesztőkre és a fiatalkorú fogyasztókra, illetve
speciális elkövetési helyként az iskolák területére vonatkozik a Btk. 177. § (1) és a 184/A. § (1) bekezdése.
„Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert / új pszichoaktív anyagot kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert / új pszichoaktív anyagot forgalom-
ba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve
annak közvetlen környezetében kábítószert / új pszichoaktív anyagot
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig / két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ez utóbbi tényállások kifejezetten a felnőtt korú terjesztő személyekre vonatkoznak. A jogalkotó elsősorban az
iskolán kívülről érkező terjesztőkre gondol, de előfordulhat olyan eset is, amikor a már 18. életévét betöltött tanu-
ló valósítja meg ezen magatartást úgy, hogy az iskolatársainak értékesíti, vagy adja át a tiltott szert (lásd részlete-
sebben a 10. fejezetet).
A 18. életévét még be nem töltött személyeket a jogalkotó az előzőekben felsorolt minősített esetekben nem ren-
deli büntetni. Ennek megfelelően, ha a 18. életévét be nem töltött tanuló az iskola területén kábítószert / új pszic-
hoaktív anyagot terjeszt, akkor csak a terjesztői magatartások alapeseti tényállásával gyanúsítható. A nevelési-
oktatási intézményben történő elkövetés mint minősítő körülmény tehát esetükben nem vehető figyelembe.
További tárgybani bűncselekmény még a kóros szenvedélykeltés, amit a Btk. 181. § (1) bekezdése szabályoz:
„Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer
kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy

103
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Fejezetünk olvasatában e bűncselekményt is csak azon diákok követhetik el, akik már betöltötték a 18. életévüket
és csak 18. életévüket még be nem töltött társaik sérelmére. Itt a bűncselekmény megállapíthatóságának nem felté-
tele a kábítószer fizikai átadása, mert az már a súlyosabban büntetendő terjesztői magatartást valósítja meg.
Ezen tényállásokat a programban részt vevő kollégák maguk is észlelhetik, akár úgy, hogy saját maguk veszik
észre, hogy valamelyik diák kábítószer hatása alatt áll, vagy éppen fogyasztja (pl. mellékhelyiségben), de éppen
azt sem lehet kizárni, hogy a kábítószer átadását is észlelheti, habár ennek gyakorlati lehetősége elenyésző a ter-
jesztők konspiratív magatartása miatt.
Kérdésként merül fel, hogy a rendőr honnan tudja, hogy ha ezen bűncselekmény kategória gyanúját észleli, hogy
kábítószerrel, új pszichoaktív anyaggal áll-e szemben. Ebben segítséget nyújthatnak a rendőr kábítószerrel kap-
csolatosan szerzett szakmai, emberi tapasztalatai és a már e tárgyban elsajátított ismeretei.
Ezen anyagokkal kapcsolatban a DADA és az ELLEN-SZER programban részt vevő rendőrnek a szakmai tanul-
mányok, útmutatók folyamatos tanulmányozásával célszerű mindig naprakésznek lenni.
A saját észlelésen kívüli másik lehetőség, ha a programban részt vevő rendőrhöz jelzés érkezik a tanulóktól, peda-
gógusoktól kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt. A jelzés azonban általában nem tartalmaz konkrét
bizonyítékként értékelhető adatot. Ilyen jelzés lehet például, ha az információt adó személyesen látta, hogy kábí-
tószergyanús anyagot adott át egyik diák a másiknak, vagy látta magát a fogyasztást. Ilyenkor is fontos, hogy az
információ ne félreértéseken alapuljon. Ebben az esetben a rendőr mérlegeli, hogy a rendelkezésére bocsátott adat
vagy információ elegendő-e az egyszerű gyanúra, amely a nyomozás elrendelésének feltétele. Mindazonáltal fon-
tos utalni a Szolgálati szabályzat 8. § (1) bekezdésére, amely szerint a rendőr az általa észlelt vagy tudomására
jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelentést tesz,
vagy ha a nyomozó hatóság tagja, úgy hivatalból megteszi a szükséges intézkedéseket a büntetőeljárás megindítá-
sa érdekében. Ez azt jelenti, hogy a programban részt vevő rendőr a kábítószer fogyasztásról vagy terjesztésről
szóló jelzés esetében még akkor is köteles írásbeli jelentést készíteni, ha ő maga nem tartja az adott információt
elegendőnek a bűncselekmény gyanúja megállapítására.
Előfordulhat olyan is – habár életszerűsége minimális –, hogy valaki önként elismeri a fogyasztást, vagy akár az
átadást is.
A köznyugalmat, a testi épséget és a vagyont sértő bűncselekmények: garázdaság, testi sértés és rongálás
A médiából áradó és az akciófilmekben legalizálni próbált erőszak sajnos könnyen utat talál magának a még min-
denre fogékony fiatalok gondolkodásában, majd a törvényi ismeretek hiánya miatt felelőtlenül kiprovokált vere-
kedések nyomozásokhoz és bírósági ítéletekhez vezetnek. A napi hírekben is sokszor hallani arról, hogy középis-
kolákban a diákok az udvaron, folyosón összeverekednek, és a kívülállók telefonjaikkal rögzítik az eseményt, a
felvételt egymással megosztják, majd a nyomozás során e felvételek képeznek bizonyítási eszközt.
A hétköznapi értelemben vett verekedés megvalósítja a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság tényállá-
sát, amely szerint
„Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban meg-
botránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
A garázdaság úgynevezett kettős alakzatú cselekmény, amelynek létezik szabálysértési változata is. A garázdaság
vétségét és szabálysértését az erőszakos magatartás határolja el egymástól. Ahhoz, hogy egy cselekmény garázda-
ságot valósítson meg, három feltételnek kell együttesen fennállnia:
1.) kihívóan közösségellenes
2.) erőszakos
3.) alkalmas arra, hogy másokban riadalmat vagy megbotránkozást keltsen.
Ha a kihívóan közösségellenes magatartás ugyan alkalmas a riadalom vagy megbotránkozás keltésére, de sem
személy, sem dolog elleni erőszak nem következik be, szabálysértés valósul meg. Az életben, így az iskolában
is tipikusan kötekedő, hangoskodó, fenyegető magatartásokkal valósulhat meg. Fontos ismérve a garázdaságnak,
hogy nem szükséges, hogy a magatartás ténylegesen megbotránkozást vagy riadalmat váltson ki, elegendő,
ha csak alkalmas erre. Jó példa lehet erre, ha az elkövető már „megszokott” módon viselkedik, tehát az amúgy
riadalomkeltésre egyébként alkalmas kivagyi, útszéli, káromkodó, hangos stb. viselkedést olyanok előtt tanúsítja,
akik ezt már nem veszik tőle komolyan.
104
Az erőszakos magatartással kapcsolatban fontos, hogy irányulhat személy és dolog ellen, azonban a törvény nem
az erőszakot, pusztán az erőszakos magatartást bünteti. Az erőszakot az erőszakos magatartástól dolog eseté-
ben a bekövetkezett kár, személy esetében pedig a sérülés határolja el.
A garázdaság esetében – ellentétben a rongálással – nem szükséges, hogy a dologban tényleges kár következzen
be, illetve a személy elleni erőszak vonatkozásában sem szükséges sem a sérülés bekövetkezése, de még az sem,
hogy az erőszakos magatartás sérülés okozására irányuljon.
Megvalósítja tehát a személy elleni erőszakos magatartást az úgynevezett tettleges becsületsértés, ami a becsü-
letcsorbító lökdösésben, kiserejű „hátsó felen rúgásban”, kis erejű pofonban stb. nyilvánulhat meg. A Btk. 459. §
(1) bekezdés 4. pontjában foglalt értelmező rendelkezés alapján erőszakos magatartásnak minősül a más személy-
re gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, akkor is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.
A garázdaságot, mint szubszidiárius tényállást a testi sértés két aspektusából lehet vizsgálni.
A Btk. 164. §-a szerint
„(1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi
sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés
bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Tehát ha a verekedés során az elkövető könnyű testi sértést okoz, akkor halmazatban állapítható meg a garázdaság
és a könnyű testi sértés, amennyiben az okozott sérülés 8 napon túl gyógyul, vagy 8 napon túl gyógyuló sérülés
okozására alkalmas, akkor a súlyosabban büntetendő súlyos testi sértés bűntettét kell megállapítani.
Nagyon fontos a verekedés szempontjából a csoportos elkövetés értékelése a garázdaság megvalósulása szem-
pontjából. A Btk. értelmező rendelkezése alapján csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben
legalább három személy vesz részt. A csoportos garázdaság bűncselekményét elkövetők felelősségre vonásáról
szóló 4/2007. Büntető jogegységi határozat egyebek mellett megállapította, hogy a garázdaság bűncselekménye
társas elkövetésének törvényi tényállást megvalósító alanyai önálló tettesek nem lehetnek. Az önálló tettesség
akkor is kizárt, ha a csoportos elkövetés során egymás ellen lépnek fel. Ebből pedig következik, hogy amennyiben
legalább három tanuló verekszik össze, pl. az iskola előtt vagy az iskola épületében, a csoportosan elkövetett ga-
rázdaság bűntettéért tartoznak felelős-
séggel, amelynek a büntetési tétele há-
rom évig terjedő szabadságvesztés.
A verekedések általában nem a tanári kar
és főleg nem a rendőrök előadása alatt,
előtt vagy után zajlanak le, hanem a fi-
gyelő, felügyelő szemek látókörén kívül.
A tapasztalat szerint az esetek többségé-
ben nem a nevelési-oktatási intézmény,
hanem a szülők tesznek feljelentést utó-
lag. Így bármilyen paradoxon, a vereke-
désekkel megvalósított bűncselekmények
látens cselekménynek számítanak a taná-
ri kar előtt.
A garázdaság esetében fontos utalni arra, hogy ha az dolog elleni erőszakkal valósul meg, de akár verekedés során
személyről tevődik át szándékos magatartással a dologra (pl. az egyik verekedő nekilöki a másikat a kirakatnak,
vagy a fejét beleveri az ott parkoló gépkocsi szélvédőjébe és ezzel akár jelentős kárt okoz), a rongálás bűncselek-
ménye is megvalósulhat. Ezzel kapcsolatban fontos utalni a már bemutatott szubszidiaritásra, mely szerint, ha a
rongálás a súlyosabban büntetendő, akkor e bűncselekményt kell megállapítani önállóan, avagy a testi sértéssel
halmazatban.
Vagyon elleni bűncselekmények
Mint a bűnügyi statisztika minden területén, az iskolákban is igaz, hogy az itt elkövetett legtöbb bűncselekmény
lopás. A legtöbbször egymás sérelmére követik el, főleg mobiltelefon és készpénz az eltulajdonított érték.
Ritkábban a tanárok értékei (mobiltelefon) vagy a nevelési-oktatási intézmény tulajdonát képező eszközök a
lopások célpontjai. A diákok a lopás több minősített esetét is megvalósíthatják, amelynek következtében az

105
eredetileg csak szabálysértési értékre elkövetett lopás már bűncselekménynek minősül.
Az iskolákban a diákok által elkövethető magatartásokat tekintve a lopás tényállásával összefüggésben a Btk. 370.
§-ában foglaltak közül az alábbiak kiemelése indokolt:
„(1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
[...]
bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt
állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná
teszik –,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és
beleegyezése nélkül bemenve követik el.”
A vagyon elleni bűncselekmények erőszakot is tartalmazó tényállásai közül a rablás, a kifosztás és a zsarolás
bűntettek fordulhatnak elő, de a gyakorlati tapasztalat szerint jellemzően nem az iskolákban követik el az ilyen
jellegű bűncselekményeket.
Bűncselekmények esetén foganatosítandó intézkedések
A korábban említett jogszabályok alapján az alábbi teendők merülnek fel az órákat tartó rendőrök részéről.
Intézkedés
Ha a rendőr saját maga észleli a bűncselekményt, azaz tetten éri az elkövetőt egy bűncselekmény elkövetése
közben (pl. észreveszi, hogy kábítószert fogyaszt, többek szeme láttára bántalmazza diáktársát), köteles felmérni a
Szolgálati szabályzat 4. § (7) bekezdése alapján, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, amelyekkel az
intézkedést eredményesen be tudja fejezni; ha nem, úgy az intézkedés megkezdése előtt segítséget kell kérnie. Ha
úgy ítéli meg, hogy foganatosítani tudja az intézkedést, az Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján a tetten ért
elkövetőt elfogja. Tekintettel arra, hogy a programban részt vevő rendőrnek a nevelési-oktatási intézményben nem
az intézkedések foganatosítása az elsősorban előírt szolgálati feladata, ezért nem biztos, hogy rendelkezik minden
eszközzel, ami a tetten ért elkövető illetékes hatósághoz, a területileg illetékes rendőrkapitányságra történő előállí-
tásához szükséges. Erre figyelemmel az intézkedést – függetlenül annak módjától és eredményétől – rövid úton
haladéktalanul jelentenie kell, és segítséget kell kérnie közvetlen szolgálati elöljárójától. Ha a közvetlen szolgálati
elöljárója nem érhető el, a területileg illetékes Tevékenységirányítási Központnak kell telefonon jelentést tennie és
az intézkedés befejezéséhez a szükséges erőt igényelnie.
Segítség igénylése
Az intézkedés során a Szolgálati szabályzat 6. § (1) bekezdése alapján segítséget igényelhet, amelynek során a
felkért személlyel ismertetni kell az igénybevétel célját és módját, valamint a törvény által biztosított fokozott
büntetőjogi védelem tényét. Esetünkben ez a tetten ért elkövetővel szemben esetleg alkalmazandó testi kényszer
és személyi szabadságában való korlátozás során merülhet fel, amikor az egyedül intézkedő rendőr nem tudja a
jelentési kötelezettségét is teljesíteni, és ebben kell segítséget kérnie.
A helyszín biztosítása
Fontos kiemelni, hogy az oktatást tartó rendőr – ezen szolgálati feladatát ellátva – nem minősül a nyomozó ható-
ság tagjának, ezért nyomozati cselekményt nem kell foganatosítania a helyszínen, az a nyomozás végzésével
megbízott nyomozó/vizsgáló kötelezettsége. Meg kell azonban jegyezni, hogy amennyiben az intézkedést, az
elfogott személy őrzését stb. nem veszélyezteti, az intézkedő rendőrnek meg kell tenni mindent annak érdekében,
hogy – ha szükséges, pl. rablás esetében – a bűncselekmény helyszínét, az ott található nyomokat és anyagmarad-
ványokat eredeti állapotban megőrizze, azaz a helyszínt biztosítsa. Fontos tehát, hogy a programban részt vevő
rendőr ismerje a helyszínbiztosító rendőr feladataira vonatkozó kriminalisztikai ajánlásokat.
A Szolgálati szabályzat értelmében a helyszínbiztosítás: az a rendőri tevékenység, amelyet a rendőr bűncselek-
mény vagy egyéb esemény helyszínén, a szemle előtt, annak során, szükség esetén azt követően a helyszín őrzésé-
re, lezárására, a nyomok és anyagmaradványok biztosítására foganatosít. Ennek kötelezettségét a Szolgálati sza-
bályzat 8. § (3) kifejezetten előírja. A bűncselekmény helyszínének biztosítása kiterjed a helyszíni környezet, a
nyomok, az anyagmaradványok, a tárgyak és a tanúk biztosítására.
106
Az iskolai környezetben ritka az olyan bűncselekmény, amely esetében a helyszín biztosítására kellene intézkedni,
azonban rablás vagy kifosztás bűntett akár egy „ártatlannak” tűnő diákcsínyből is kialakulhat. Ilyenkor a tettes
elfogását követően fontos, hogy a bűncselekmény helyszínét eredetben biztosítsa az intézkedő rendőr. Ezt a fela-
datot a terem lezárásával, a tanárok segítségével stb. lehet megoldani.
Jelentési kötelezettség
Akár sor kerül az intézkedésre, akár csak jelentést készít a rendőr a bűncselekmény elkövetésének gyanújáról,
fontos, hogy erről szakszerű, a nyomozást elősegítő jelentés készüljön. A szakszerű jelentés elkészítéséhez ismer-
ni kell a szóba jöhető bűncselekmény törvényi tényállását, fel kell tárni a körülményeket, a szükséges mélységig
ellenőrizni kell a kapott információkat. Az írásba foglalás során a feltárt tényállás mellett meg kell jelölni az in-
formáció forrását, az információ ellenőrzésével kapcsolatban tett intézkedéseket, meg kell jelölni az ismert bizo-
nyítékokat. Fontos, hogy a jelentés a tényeket tartalmazza, lehetőség szerint objektív módon, és ne az azt készítő
véleményét, következtetéseit. Ez nem jelenti azt, hogy különösen egy-egy iskolai eseménnyel kapcsolatban – ha
indokolt – ne lehetne helye a jelentésben az azt készítő véleményének, tapasztalatainak, pl. az információt adó
személlyel (tanulóval vagy oktatóval kapcsolatban), de ezt jelezni kell. Fontos, hogy a jelentésben részletesen
írjuk le a szemtanúk, illetve az információt szolgáltató személyek által közölteket is, ha lehet, minél pontosabban.
A rendőrhöz érkező információk kezelése
A mindennapi gyakorlatban gyakran előfordulhat, hogy a diákok, tanárok azért fordulnak a rendőrhöz, hogy fel-
hívják a figyelmét egy esetleges bűncselekményre.
Ha a közölt információ egy meghatározható személyre, diákra vonatkozik, aki egy konkrét bűncselekmény elkö-
vetésével gyanúsítható, akkor azt a személyt a rendőr az Rtv. 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján az illetékes
hatóság (a nyomozás folytatására illetékes rendőrkapitányság) elé állíthatja.
Fontos tény, hogy itt mérlegelési joga van a rendőrnek abban, hogy kívánja-e korlátozni személyi szabadságában
az elkövetéssel gyanúsítható személyt, vagy más intézkedést kíván vele szemben foganatosítani. Egy fiatalkorú
személynél különösen kell figyelni a fokozatosság és arányosság elvére, és azt az intézkedést kell választani,
amely a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Fentiek értelmében elegendő a rendőrnek a vele
közölt tényről, információról jelentést készítenie, s azt a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező rendőrkapitányságra eljuttatnia, vagy ha a közölt információ alapján még nincs nyomozás folyamatban
és nem magánindítványra üldözendő bűncselekményről van szó, feljelentést kell tennie.
A már a II. részben leírtak szerint az Rtv. 13. § (1) bekezdése és a Szolgálati Szabályzat 4. § (3) bekezdése alapján
a rendőrnek nincs mérlegelési jogköre abban, hogy egy bűncselekmény észlelése alapján eldönthesse, jelen-
ti-e az esetet.
Ez párhuzamban áll a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (1) bekezdésében
alapelvként deklarált officialitás (hivatalból való eljárás) elvével, azaz: „A bíróságnak, az ügyésznek és a nyo-
mozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa,
illetőleg az eljárást lefolytassa.”
Ez alól csak a magánindítványra büntetendő bűncselekmények képeznek kivételt a Btk. 31. § (1) bekezdése
szerint: „Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.”
Ebbe a körbe tartoznak a Btk. 164 § (2) bekezdésében meghatározott könnyű testi sértés, a Btk. 196. § (1) és
197. § (1) bekezdése szerinti szexuális kényszerítés és szexuális erőszak alapesetei, az „Emberi méltóság és
egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények”, a Btk. 221-228. §-aiban foglalt bűncselekmények: magánlaksér-
tés, magántitok, levéltitok megsértése, zaklatás, kiszolgáltatott személy megalázása, rágalmazás, becsületsértés,
kegyeletsértés.
A Btk. – vagyon elleni bűncselekmények fejezetének – 382. §-a értelmében „a lopás, rongálás, sikkasztás, csalás,
információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve
jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a
rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.”
Indokolt felhívni a figyelmet, hogy kiskorú személy sérelmére elkövetett magánindítványra büntetendő bűncse-
lekmény esetén a magánindítvány előterjesztésére a törvényes képviselő jogosult.
Amennyiben tehát magánindítványra büntetendő bűncselekményt hoznak a rendőr tudomására és egyben megjelö-
lik benne az elkövetőt is, a jelentési kötelezettség ebben az esetben is fennáll, mert a jelentés alapján eljáró
nyomozó hatóság által indított eljárásban lehetőség van a magánindítvány esetleges beszerzésére.

107
Az előzőekben már hivatkozott ORFK utasítás is meghatároz kötelezettséget a rendőrségnek abban az esetben,
ha a kiskorú védelembe vétele válik szükségessé, mert a családi helyzetéből adódóan nem biztosított az
egészséges fejlődése, vagy bűncselekményt, szabálysértést követett el. Ez azonban nem a programban részt
vevő rendőr, hanem a büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv számára meghatározott kötelezettség,
de ha a rendőr észleli az ezen ORFK utasításban meghatározott körülményt, az intézkedési kötelezettség szá-
mára is fennáll.
Amennyiben a programban részt vevő rendőrrel olyan bizalmas információt közölnek, amely meg nem erősített
tényt tartalmaz (pl. tudomása van valamelyik diáknak arról, hogy az egyik iskolatársa kábítószert árul, de ő ma-
ga sosem látta, mert ő nem vásárolt tőle és csak hallotta az információt), az nem alapozza meg a jelentési kötele-
zettséget, hiszen a rendőr nem észlelt olyan objektív tényt, amely alapján a Be. officialitás elve szerinti eljárási
kötelezettség terhelné.
Bűnügyi szakmai szempontból azonban mindenképpen indokolt ezen információ jelentésbe foglalása, és a
területileg illetékes rendőrkapitányságra történő megküldése, mert az ilyen jellegű bűncselekményeknél a hagyo-
mányos értelemben vett feljelentés gyakorlatilag kizárt, és a nyomozó hatóságnak erősen korlátozott lehetősége
van arra, hogy ilyen jellegű információ birtokába jusson.
A nyomozó hatóság a rendelkezésére álló adatszerző eszközökkel (akár titkos információgyűjtés) a bűncse-
lekmény gyanúját megerősítheti, és az elkövető tetten éréséhez szükséges intézkedéseket saját hatáskörben
megteheti.
A rendőrrel szemben elkövetett bűncselekmény
Megtörténhet, mint ahogy erre már az élet példával is szolgált, hogy az iskolában szolgálatot teljesítő rendőrt a
tanulók (a szülők) részéről támadás éri. Lényeges, hogy erre a lehetőségre a DADA, az ELLEN-SZER oktató
és a bűnmegelőzési referens is felkészüljön.
A rendőr az Rtv., valamint a jogos védelemre vonatkozó szabályok mellett az ellene irányuló támadást jogosult és
egyben köteles is elhárítani. Korábban már szó esett a rendőr jogszabályban meghatározott feljelentési kötelezett-
ségéről, ami azt jelenti, hogy amennyiben a rendőrt támadás éri, és azt rendőri intézkedéssel hárította el, függet-
lenül attól, hogy ki volt az elkövető, és függetlenül a cselekmény motívumától és a rendőr meggyőződésétől,
köteles feljelentést tenni.
A Btk. 310. § (1) bekezdése alapján hivatalos személy elleni erőszak bűntettét követi el, aki hivatalos vagy külföl-
di hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, jogszerű eljárásában erő-
szakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz.
Ebből következik, hogy amennyiben a rendőr tudomására jut, hogy pl. a tanuló bármilyen bűncselekmény elköve-
tését tervezi, fontos a tanulóval felvenni a kapcsolatot, abból a célból, hogy lebeszélje erről a cselekményről, és a
tanuló eközben a rendőrre támad, még abban az esetben is megvalósul a bűncselekmény, ha a rendőr a támadást
könnyűszerrel hárítja el. Nincs helye tehát a diákkal való „megbeszélésnek”, meg kell tenni a feljelentést.
Fontos tudni azt is, hogy a hivatalos személy elleni erőszak esetében a nyomozás az ügyész hatáskörébe tarto-
zik, ez azt jelenti, hogy a diákot el kell fogni, a helyszínt biztosítani kell, és haladéktalanul értesíteni kell a
szolgálati elöljárót. Az esetről jelentést kell készíteni, amelyet a szolgálati elöljárónak és a nyomozást végző
ügyésznek át kell adni. A helyszín biztosításától nem lehet eltekinteni, és azt mindaddig fenn kell tartani, míg a
nyomozást végző ügyész ezzel ellentétes utasítást nem ad. A hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével gya-
núsítható személyt az ügyésznek kell átadni.
Zárszó
Annak ellenére, hogy a rendőr a tevékenységét teljesen lefedő szabályozó rendszer által meghatározottak szerint
kell, hogy szolgálatát ellássa, a DAD és az ELLEN-SZER programban részt vevő kollégák szolgálati feladata
speciális a hagyományos értelemben vett rendőri szolgálathoz képest.
A diákokkal történő kommunikáció, a bizalmuk elnyerése, hogy hatni tudjanak rájuk, sok esetben nem összee-
gyeztethető a rendőri normák által előírt konzekvens, egymásra épülő szabályozó rendszerrel. A programban részt
vevő kollégák felelőssége, hogy az előírt intézkedési kötelmek és a munkájuk során birtokukba jutott informáci-
ókkal történő rendelkezés között megtalálják az arany középutat, hiszen pedagógiai eszközöket is alkalmazniuk
kell, ugyanakkor nem tekinthetnek el a hivatásuknál fogva a jogsértő cselekményekkel szembeni fellépéstől.

108
10
 10. Tiszeker Ágnes: A doppingról, a doppingszerekről

Az első újkori olimpiákon induló versenyzők még egyetemi óráik, vagy egész napos munkájuk után,
szenvedélyből, szórakozásból mentek ki a pályára edzeni, és az igazán tehetségesek sokszor – a mai
edzésmunkához képest – minimális felkészüléssel nyerték a versenyeket, akár az olimpiai bajnokságot is.

A modern korra jellemző a doppingolás felerősödése, elharapódzása a televíziós sportközvetítések

megjelenésével, illetve azzal függött össze, hogy a reklámipar felfedezte a sportban rejlő lehetőségeket, és
megkezdődött egy eddig soha nem látott mértékű pénzáramlás a versenysportba. Hihetetlen díjakkal jutalmazták a
győzteseket, így az addig baráti szellemben, kedélyes körülmények között folyó „sporttalálkozók” gyilkos
csatákká, küzdelmekké alakultak át.
A fiatalok, látva a sportba áramló óriási mennyiségű pénzforrást, rájöttek, hogy élsportolóként néhány év alatt
gazdag és híres emberré válhatnak, akit imád a média, és ezen keresztül vagyonokat érő reklám- és szponzori
szerződéseket köthetnek. Ezért a célért pedig nem riadnak vissza sem a csalástól, sem egészségük tönkretételétől.
Több országban készítettek felmérést a fiatalok körében arról, hogy milyen áldozatot hoznának egy olimpiai
bajnoki éremért. Kiderült, hogy a válaszadók nagy része hajlandó lenne egészséget súlyosan károsító szereket is
szedni a győzelemért, sőt a rövid ideig tartó hírnévért és gazdagságért cserébe képes lenne olyan szert is bevenni,
amiről tudja, hogy néhány éven belül akár a halálát is okozhatja. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a
válaszadók fiatalok, nincs még betegségtudatuk, nem élték még át az öregedés, a szellemi, fizikai hanyatlás
érzését, és vakon bíznak, hisznek erejükben és egészségükben. Ők nem a jövőben szeretnének dicsőséget,
elismertséget és vagyont szerezni, hanem most, s ezért a célért minden eszközt hajlandók igénybe venni, így akár
a doppingolást is. Ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) és a sok tagországot tömörítő, nagy nemzetközi
sportszervezetek, mint például a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) úgy gondolták, hogy a versenysportban
elrettentéssel, folyamatos ellenőrzésekkel és komoly következményekkel járó büntetésekkel lehet csak érvényt
szerezni a doppingolás tiltásának. A sportolókat nem az egészségük károsodása miatt érzett félelem, hanem a
lebukással együtt járó több éves, akár egy életre szóló eltiltás veszélye riasztja csak el a doppingolástól. Azonban
a dopping ma már nemcsak a „hivatásos” és az élsport gondja, hanem valamennyi sportszerető, akár csak hobbi

109
szinten sportoló ember – kortól és nemtől függetlenül – szerte a világon szembekerülhet vele. Éppen ezért, hogy
az országok és a hatóságok figyelmét felhívja, a WHO az UNESCO-val közösen fogalmazta meg azon
állásfoglalását, hogy a dopping, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve a dohányzás mellett világszinten a 4.
nagy addikciós rizikófaktorrá lépett elő, és ma már nemcsak egy szűk sportolói réteg problémája, hanem
népegészségügyi kérdés.
A doppingolás definíciója szerint a sport szellemiségével ellenkező, tisztességtelen eljárás, az élsportban bünte-
tendő csalás, mely súlyos egészségügyi kockázatot is jelent a doppingoló számára. A doppingolás tehát a teljesít-
mény növekedését fokozó tiltott anyagok vagy tiltott módszerek használatát jelenti. A doppingolásnak, mint riasz-
tó méreteket öltő világméretű jelenségnek a hatására a nemzetközi sportszervezetek és a kormányok összefogásá-
val 1999-ben megalakult a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA. A WADA által létrehozott Nem-
zetközi Doppingellenes Kódexben (WADA Code) lefektetett egységes doppingellenes szabályok elfogadása és
érvényesítése a mai napig az egyik legfontosabb eredmény a sportban elterjedő doppingolás elleni küzdelemben.
A WADA Kódex rendelkezéseinek tudomásulvétele és alkalmazása minden, az olimpiai mozgalomban részt ven-
ni kívánó ország számára kötelező érvényű. Amely ország nem felel meg a WADA Kódex rendelkezéseinek, és
nem emeli át a szabályokat a saját törvénykezésébe, illetve nem tartatja be a sportolóival a nemzetközi egyezmény
egyes szabálypontjait, kizárható az olimpiai mozgalomból, területén nem rendezhet nemzetközi sporteseménye-
ket, illetve sportolói nem indulhatnak nemzetközi sportversenyeken.
A WADA minden évben kiadja a sportban tiltott szerek és módszerek listáját, az ún. WADA Tiltólistát. A WADA
Tiltólista „nyitott listaként” értelmezendő, szemben a Nemzetközi Kábítószerlistával, tekintettel arra, hogy a
Nemzetközi Kábítószerlistára hosszú egyeztetési folyamat után, pontos megnevezéssel kerülhetnek csak fel az
egyes szerek, míg a WADA Tiltólista úgy nyilatkozik, hogy minden olyan vegyület, amely kémiai szerkezetében
hasonló, biológiai tulajdonságában pedig megegyezik valamelyik már ismert, a Tiltólistán szereplő vegyületcso-
porttal, akkor automatikusan tiltott szernek minősül, függetlenül attól, hogy pontos megnevezéssel szerepel-e a
hatályos Tiltólistán, vagy sem. Valamennyi kábítószernek minősülő anyag vagy a Nemzetközi Kábítószerlistán
szereplő szer megtalálható a WADA Tiltólistáján is. Így a „designer drogok”, a szintetikus kannabisz származé-
kok, vagy a mostanában a piacon nagy számban megjelenő új pszichoaktív szerek is tiltott szerek, függetlenül
attól, hogy újak a piacon, és esetleg a pontos összetételük még nem is ismert. Sajnos a gyakorlati tapasztalat azt
mutatja, hogy az utánpótlás korú, fiatal sportolók körében elkövetett doppingvétségek túlnyomó többsége valami-
lyen kábítószer – az esetek legnagyobb részében kannabisz származékok – használatából ered. Vitatott kérdés,
hogy a kannabisz származékoknak van-e, és ha igen, milyen mértékben van teljesítményfokozó hatásuk, de a
doppingvétségek fegyelmi ügyeiből úgy tűnik, hogy a fiatalok nem elsősorban teljesítménynövelés céljából, ha-
nem sokkal inkább szociális-társadalmi okokból, mintegy a „szórakozás” és „bulizás” részeként élnek vele. Ez
azonban természetesen senkit nem mentesít a doppingvétség elkövetésének következményei alól. Nemcsak azzal
követ el valaki doppingvétséget, hogy a teljesítményfokozás tényét megvalósítja, és a sportbeli eredményei mér-
hetően javulnak, hanem már az is elegendő, függetlenül a sportbeli „teljesítményétől”, ha csak megkísérli hasz-
nálni a tiltólistás szert, ha a tiltott szer kimutatható a szervezetéből.
A WADA tavaly komoly fordulatot idézett elő a kérdésben. Egyrészt azért, mert a felfedezett pozitív esetek elsöp-
rő többsége mögött valóban nem teljesítményfokozás állt, másrészt pedig azért, mert 2015. január 1-től módosíta-
ni kívánják a WADA Kódexet, és az első doppingvétség után kiszabható eltiltás mértékét szigorítani, nevezetesen
2 évről 4 évre emelni. Ráadásul szakmai körökben is megoszlanak a vélemények a kannabisz származékok poten-
ciális teljesítménynövelő hatása kérdésében. Így aztán a büntethetőség határértékét 15 ng/ml-ről a WADA meg-
emelte 150 ng/ml-re, ami igen magas küszöbérték, gyakorlatilag az „egyszeri” vagy nagyon „alkalmankénti” vagy
valóban kis mennyiséget használó sportolókat ezzel „elengedik”, és nem büntetik. Ha jelenleg valaki kannabisz
származékok használatával megbukik a doppingellenőrzésen, akkor az nem keveset, és nem alkalmanként vagy
egyszer használt a szerből, hanem mondhatjuk, hogy rendszeres kannabisz használó, ami továbbra is ellenkezik a
sport szellemiségével, etikájával, tehát a doppingellenőrző oldal büntetni fogja.
A legtöbb doppingszer eredetileg gyógyszer volt. A fő probléma az, ha ezeket a „gyógyszereket” a fizikai telje-
sítmény fokozására használják fel, és egyébként egészséges sportolók szedik anélkül, hogy valójában szükségük
lenne azok hatására. A tapasztalatok szerint a legtöbb ilyen módon felhasznált gyógyszert a gyógykezelés számára
orvosilag ajánlott dózisoknál jóval nagyobb adagokban szedik, különböző kombinációkban halmozva a szervezet-
ben, mindenféle megelőző és ellenőrző orvosi vizsgálatok nélkül, ily módon, beláthatatlan orvosi-biológiai követ-
kezményeket előidézve a használóban. Ezen felül a sportolók ma már előszeretettel használják azokat az ún.
„designer” vegyületeket is, melyeket kifejezetten a sport számára, teljesítményfokozás céljából fejlesztettek ki, az
összetételük nem ismert, ezért kimutatni őket meglehetősen nehéz. A „designer drogok” esetében nemcsak az
okozza a problémát, hogy a tiltott szert nehéz felismerni és kimutatni, hanem sokkal inkább riasztó és veszélyes az
a tény, hogy az orvosok sem tudják pontosan, milyen szerrel állnak szemben, ami meglehetősen nehézzé és bi-

110
zonytalanná teszi az orvosi kezelést és gyógyítást, és beláthatatlan következményekkel járhat a fiatal szervezet
egészségére nézve.
A Nemzetközi WADA Tiltólistára akkor kerülhet fel egy szer, ha az alábbi kritériumok közül legalább kettőnek
megfelel:
 Orvosi vagy más tudományos bizonyíték, gyógyszertani hatás vagy más tapasztalat alapján az anyag vagy
módszer potenciálisan növelheti vagy növeli a sportteljesítményt (tiltott teljesítményfokozás).
 Orvosi vagy más tudományos bizonyíték, gyógyszertani hatás vagy más tapasztalat alapján az anyag vagy
módszer használata valós vagy potenciális egészségügyi kockázatot jelent a sportoló számára (egészségkárosí-
tó hatás).
 Az anyag vagy módszer ellenkezik a sport szellemiségével (etikai szempontok).
 Orvosi vagy más tudományos bizonyíték, gyógyszertani hatás vagy más tapasztalat alapján az anyag vagy
módszer potenciálisan elfedheti, vagy elfedi más tiltott anyag vagy módszer használatát.
A 2014. évi hatályos WADA Tiltólista83:

WADA Tiltólista 2014.

S0 Nem engedélyezett szerek (egészségügyi hatóságok által humán
terápiás használatra)
S1 Anabolikus szerek Versenyen és versenyen kívül egyaránt tiltottak
S2 Peptidhormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületek (xenon, argon)
S3 Béta-2-agonisták
S4 Hormon- és Metabolikus módosítók
S5 Diuretikumok és maszkírozó ágensek
S6 Stimulánsok Kizárólag versenyen tiltottak
S7 Narkotikumok
S8 Cannabinoidok
S9 Glükokortikoszteroidok
M A vérbe és a vér alkotóelemeibe történő beavatkozás (M1);
Vegyi és fizikai beavatkozás (M2); Géndopping (M3)
P Alkohol (P1); Béta blokkolók (P2) – csak egyes sportágak
3. ábra: WADA Tiltólista
A 2013. július 1-jén hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv a „Teljesítményfokozó szerrel visszaélés” bűncse-
lekmény törvényi tényállásába az alábbi tiltott szereket nevesítette a mindenkori WADA Tiltólista vonatkozásá-
ban:
S1 csoport – Anabolikus szerek
S2 csoport – Peptidhormonok, növekedési faktorok és rokon vegyületek
S4 csoport – Hormon- és Metabolikus módosítók
A WADA Tiltólista legfontosabb gyógyszercsoportjainak legjellemzőbb hatásai és a használatukkal járó
egészségügyi kockázatok:
(Az alábbi felsorolást és jellemzőket a doppingszerek valós veszélyeinek megismerése céljából szerepeltetjük a
könyvben. Azonban a program szellemisége alapján ez az oktatóknak szól, gyermekek számára ne tervezzünk „is-
meretterjesztő” órát. A sport fontos választási lehetőség a gyermekek számára, mellyel tartalmasan tölthetik el
szabadidejüket, segítsünk abban, hogy mindezt a mozgásért, az elérhető eredményekért tegyék, szerek nélkül. A
szerkesztő)
S1. Anabolikus szerek
S1.1. Anabolikus androgén szteroidok

83
http://www.antidopping.hu/editor_up/Tiltolista_2014.pdf
111
S1.1.a Exogén Anabolikus Androgén Szteroidok Exogénnek tekintendő az a szer, amelyet normális körülmé-
nyek között az emberi szervezet természetes módon általában nem állít elő. Pl.: stanozolol, trenbolone,
nandrolone, mesterolone, oxandrolone stb.
S1.1.b Endogén Anabolikus Androgén Szteroidok Endogénnek tekintendő az a szer, amelyet az emberi szerve-
zet normális körülmények között előállíthat. Pl.: testosterone, androstendione, androstendiol, DHEA stb.
S1.2. Egyéb anabolikus hatóanyagok Pl.: clenbuterol, szelektív androgén receptor modulátorok (SARM),
tibolone stb.
Hatás:
Az anabolikus szteroidok a felépítő folyamatok irányába hatnak, fehérjebeépítő és zsírbontó hatásuk révén fokoz-
zák az izom tömegét, és növelik az izomerőt.
Mellékhatások:
Általánosságban a használatuk növelheti a mozgatórendszer károsodásait – szalagsérülések, izomhúzódások és
szakadások, illetve spontán csonttörések fordulhatnak elő –, mivel rövid idő alatt jelentősen megnövekszik az
izomtömeg, de ugyanakkor a mozgatórendszer aktív (izom) és passzív (csont, ízület) része között felbomlik az
egyensúly, hiszen a „tartóváz rendszer” (csont és ízület) nem tud alkalmazkodni a hirtelen jött változásokhoz. Az
izomrostok víztartalma megnő, ezáltal sérülékennyé válnak.
További mellékhatások:
- Általános tünetek: súlyos bőrfertőzések, hajhullás; a testkép megváltozása.
- Belgyógyászati betegségek: cukorbetegség; súlyos máj- és vesekárosodás; magas vérnyomás betegség; a
szexuális működés megváltozása; szív- és érrendszeri betegségek, pl.: szívmegnagyobbodás, akut szívizom
infarktus, ritmuszavarok, akut szívelégtelenség, hirtelen halál, agyi történések, stroke.
- Pszichés betegségek: depresszió, hangulati zavarok, testképzavarok, étkezési zavarok, függőség kiala-
kulása.
- Férfiakra jellemző: a spermiumtermelés csökken, libidó csökken, heresorvadás, a mell megnagyobbodása,
prosztatadaganat kialakulása, impotencia, súlyos szexuális zavarok.
- Nőkre jellemző: menstruációs zavar, férfias külső jegyek, fokozott szőrnövekedés, a hang mélyülése, a
mellszövet sorvadása, férfias típusú kopaszság, súlyos szexuális zavarok, meddőség.
S2. Peptidhormonok, növekedési faktorok és rokon vegyületek
S2.1. Eritropoézist serkentő ágensek – pl.: EPO; hipoxia indukált faktor (HIF) stabilizálók és aktiválók –
pl.: xenon, argon.
S2.2. Choriogonadotropinok és luteinizáló hormon (HCG és LH)
S2.3. Kortikotrofinek
S2.4. Növekedési hormon (HGH, szomatotropin) és inzulin típusú növekedési faktorok (IGF)
Hatás:
Az izomerő növelésére alkalmas fehérje (polypeptid) típusú hormonális doppingszerek alapvetően a növekedési
hormon (HGH, szomatotropin) és az Inzulinszerű növekedési faktorok (IGF-1).
A növekedési hormont az agyalapi mirigy, a hipofízis termeli, és egy jellegzetes napi ritmussal bíró hormon, mely
szintén a felépítő-beépítő folyamatok irányába hat. Fiatalkorban a pajzsmirigy hormonok mellett (T3; T4) az
egyik meghatározó szabályzója a hossznövekedésnek, azáltal hogy a csontvégek porcos részeire hatva növeli az
izomszövet fehérjeszintézisét, fokozza a kollagén-szintézist az inakban és a vázizomzatban, fokozza a zsírbontást
– ezáltal energiaforrást teremtve az egyes szervek számára; és emeli a vércukorszintet.
Az Inzulinszerű növekedési faktort az IGF-1 faktort (somatomedin C), a növekedési hormon stimuláló hatására a
máj termeli. Gyermekkorban a normál hossznövekedésben van szerepe, míg felnőttkorban jelentős anabolikus
hatással bír azáltal, hogy képes fokozni a különböző szervekben az új sejtek képződését és indukálni a szervezet
folyamatos megújulását.
Mellékhatások:
A hossznövekedés befejeződésével a csontvégek porcos részei elcsontosodnak, és a növekedési hormon termelő-
dése visszaesik ugyan, de nem szűnik meg. A doppingszerként használt, szintetikus növekedési hormon már csak
az ún. kiálló csúcsi végek (acrális részek) növekedését tudja előidézni (kéz, láb, orr, fül, állcsúcs, illetve az áll-
csont és a homlokcsont vastagodása), melyet acromegáliának nevezünk. Ezen kívül az erős anabolikus hatás is
112
megmarad, tehát az izomtömeg jelentősen megnő, miáltal a belső szervek kórosan megnagyobbodnak, súlyos
szív-érrendszeri megbetegedést, keringési elégtelenséget, az agyi erek sérülését (stroke), anyagcserezavarokat –
cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarok – , illetve akut szívizom infarktust és hirtelen szívhalált okozva. Sajnos az
is bizonyított tény, hogy a mesterségesen, felnőttkorban használt növekedési hormonok a daganatos megbetege-
désre való hajlamot is ugrásszerűen fokozzák.
Az állóképesség növelését befolyásolni képes, a sportban rendkívül elterjedt doppingszer az EPO
(Erythropoietin).
Hatás:
Az Erythropoietin (EPO) egy fehérje természetű hormon, mely az emberi szervezetben természetes körülmények
között a vese által termelődik, és a csontvelőre hatva képes beindítani a vörösvérsejtek termelődését és érését.
Ezáltal a vérben levő vörösvértestek száma megemelkedik, és így a vér több oxigént tud megkötni, illetve a sej-
tekhez szállítani, minek következtében az állóképesség és így a teljesítmény is nő. Magaslati edzés során ez a
folyamat természetes úton megy végbe, és néhány hétig tart. A gyógyszeres formában adagolt EPO veszélye,
hogy ha – a magaslati edzés természetes folyamatával ellentétben – a folyamat természetellenesen gyorsan megy
végbe, akkor a folyamathoz kapcsolódó adaptáció hiányában a szervezet hajszáleres keringési rendszerében (ka-
pillárishálózat) a besűrűsödött vér mikro-trombózisokat okozhat, ami a keringés összeomlásához, esetenként ha-
lálhoz vezethet.
Mellékhatások:
A vér viszkozitásának fokozódása, trombózis/embólia veszélye, ritmuszavarok, szívelégtelenség, jellemző hirtelen
szívhalál, illetve a daganatképződésre való fokozott hajlam.
S6. Stimulánsok
A kábítószerek és egyéb izgatószerek különböző csoportjait foglalja ez a csoport magába, pl.: amfetamin és szár-
mazékai, kokain, efedrin, sibutramin és methylhexanamin, illetve számos hasonló, a szervezetet „pörgetni” képes
egyéb vegyület.
Hatás:
Bár a csoport számos különböző vegyületet tartalmaz, általános hatásként elmondható, hogy a szervezet ébersége
fokozódik, csökken a fáradtság- és fájdalomérzet, és fokozódik az agresszivitás. A csoport egyes tagjai ún.
termogenikus hatású zsírégetőként és fogyókúrás szerként is használatosak, mely azt jelenti, hogy megemelik a
testhőmérsékletet, ezáltal fokozódik az anyagcsere, gyorsul a zsírbontás és csökken az étvágy. A tapasztalat sze-
rint sajnos ezen csoport tagjai nagy számban fordulnak elő sportolóknak szánt táplálék- és étrend-kiegészítőkben.
Mellékhatások:
A jelentős stimuláló hatás miatt megemelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám, jellemző tünet a fejfájás, a reme-
gés, az álmatlanság és egyéb alvászavarok, általános nyugtalanság, az agresszivitás fokozódása, az ítélőképesség
csökkenése, esetenként függőség kialakulása, a fokozott és szabálytalan szívműködés, ritmuszavarok, mellkasi
fájdalom, akut szívizom infarktus, hirtelen szívleállás és/vagy agyvérzés.
A WADA Kódex alapján a következők számítanak doppingvétségnek:
 Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy a sportoló testéből származó mintában.
 Tiltott anyag vagy tiltott módszer használata vagy ennek kísérlete.
 A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelő indoklás hiá-
nyában – azután, hogy a sportoló az alkalmazandó doppingszabályok szerint előírt értesítést kapott – vagy a
mintavétel akadályozása egyéb módon.
 Az ésszerű szabályokon alapuló – a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló
hollétére vonatkozó információk biztosítására, valamint teszten való részvételére vonatkozó – követelmények
megsértése.
 A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete.
 Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása.
 Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel.

113
 Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete avagy ebben való közreműkö-
dés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bűnsegédi, felbujtói közreműködés, mely dopping-
vétséggel vagy ennek kísérletével függ össze.
A táplálék-kiegészítők szedésének veszélye
A „táplálék-kiegészítő” megnevezés általánosan használt gyűjtőfogalom, de tulajdonképpen a magyar jogrend-
szerben a táplálék-kiegészítő mint fogalom, nem létezik. Létezik azonban az étrend-kiegészítők és különleges
táplálkozási célú élelmiszerek definíciója. A hatályos szabályozás szerint az étrend-kiegészítők forgalmazása beje-
lentéshez kötött, míg a különleges táplálkozási célú élelmiszerek esetében – melyek elsősorban a sportolók számá-
ra készülnek – erre nincs szükség!
A fentiekből is látszik, hogy táplálék-kiegészítőt forgalomba hozni, piacra dobni a jelenlegi szabályozás mellett
könnyen, akár teljesen ellenőrizetlenül is lehet, ily módon a táplálék-kiegészítők használata óriási veszélyt hordoz
magában a sportolók számára. Ez nemcsak hazai probléma, hanem az egész világon megoldatlan kérdés, és a
doppingellenes munkában élenjáró országok valamennyien keresik rá a megnyugtató megoldást.
A táplálék-kiegészítők a szervezetben természetesen is létező anyagok, amelyeket a normális napi étrend mellett,
annak kiegészítéseként szokás szedni (pl. fehérje koncentrátumok, ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek).
Ezek az anyagok elengedhetetlenek az emberi test növekedése és fejlődése szempontjából, ezért orvosi javaslatra
a táplálék-kiegészítők szedésének célja, hogy valamilyen betegségek vagy alultápláltság miatt a szervezetben
kialakult hiányállapotokat pótoljuk. Sok ember azért szed táplálék-kiegészítő termékeket, hogy javítsa egészségét,
csökkentse a betegség kockázatát és karbantartsa testsúlyát. Táplálék-kiegészítő használata bizonyos versenyspor-
tolók számára szükséges lehet, hogy a sportoló hosszú távon tudjon nyújtani a sporttevékenysége időtartamának
és intenzitásának megfelelő teljesítményt, mivel felléphet olyan extra igénybevétel, amikor a normál napi étrend
már nem tudja fedezni a szükségleteket. Sajnálatos tény azonban, hogy sok sportoló úgy használ étrend-kiegészítő
termékeket, hogy fogalma sincs azok esetleges mellékhatásáról, és a napi bevitelre vonatkozó szakmai ajánlásokat
sem ismeri. Mivel az étrend-kiegészítőknek jelenleg óriási piacuk van az egész világon, és világszerte óriási üzlet
a táplálék-kiegészítők gyártása és forgalmazása, ezért a termékek hamisítása vagy doppingszerrel való szennyezé-
se az utóbbi időben óriási méreteket öltött. Ezért kell minden sportoló figyelmét felhívni a fokozott óvatosságra, a
tájékozódás és körültekintés fontosságára.
Megállapítható és hangsúlyozandó, hogy a sportolóknak szánt és forgalmazott termékekről nincs külön szabályo-
zás, így egyetlen egy doppingellenes szervezet sem vállal egyetlen termékért sem garanciát. A WADA Kódex
alapelve az „objektív felelősség elve”, melynek értelmében kizárólag a sportoló a felelős azért, hogy mi kerül a
szervezetébe. Sajnos ma a táplálék-kiegészítő piacon doppingmentesség szempontjából a sportolók számára nincs
garancia, csak a kockázatfelmérés lehetséges. Az a legfontosabb, hogy a sportoló a tőle elvárható legmagasabb
szinten legyen gondos, körültekintő és kellően tudatos, megfontolt. Mérje fel a számára és a sporttevékenységéhez
szükséges táplálék-kiegészítők körét, válassza ki a legbiztonságosabb gyártókat és forgalmazókat, illetve azok
lehető legkisebb kockázati csoportba tartozó termékeit. A kiválasztáshoz vegyen igénybe minden elérhető infor-
mációs fórumot, bevizsgálási lehetőséget, illetve ha szükséges, kérje sportorvosa vagy a Nemzeti Doppingellenes
Szervezet (HUNADO) segítségét. És lehetőleg a már kipróbált és jól bevált termékek szedésén ne változtasson! A
minél szélesebb körű, naprakész felvilágosítás érdekében nélkülözhetetlen a sportszövetségek, hatóságok, a dop-
pingellenőrző szervek és a laborok együttműködése.
Egyes táplálék-kiegészítők tartalmazhatnak a termék leírásában, illetve a dobozon található használati utasí-
tásban fel nem tüntetett, Tiltólistán szereplő összetevőket, illetve egyes termékek, a nem megfelelő minőségbiz-
tosítás miatt, a gyártás során szennyeződhetnek doppingszerekkel!
Szerencsére egyre több gyártó és forgalmazó cég érzi magáénak a táplálék-kiegészítő termékek doppingmentessé-
gének felelősségét, és laboratóriumi körülmények között is bevizsgáltatja a termékeit, hogy bizonyítsa, nem tar-
talmaznak tiltott összetevőket. Minden sportolónak tudnia kell azonban, hogy a „bevizsgálás” adott gyártási szá-
mú termékre és a hatályos WADA Tiltólista egyes csoportjainak vizsgálatára vonatkozik csupán, mely adatokat a
vizsgáló laboratórium által kibocsájtott tanúsítványon fel kell tüntetni.
A bevizsgálás ténye ugyan fontos kockázatcsökkentő tényező, de nem lehet elégszer hangsúlyozni a WADA Kó-
dex legfőbb alapelvét, hogy kizárólag a sportoló felelős azért, ami a szervezetébe jut, tehát a figyelmetlenségből,
tudatlanságból, „butaságból” elkövetett doppingolás is doppingvétség, és eltiltást, illetve egyéb büntetést vonhat
maga után.
A legfontosabb tudnivalók sportolók számára a táplálék-kiegészítők alkalmazására vonatkozóan:

114
 A sportolók számára gyártott és forgalmazott táplálék- és étrend-kiegészítők, doppingszerek szempontjából
hatóságilag nem ellenőrzöttek, ezért minden sportolónak kellően óvatosnak, gondosnak és körültekintőnek
kell lennie a termékek kiválasztásakor.
 Egyes táplálék-kiegészítők gyártói – megtévesztve a sportolót – nem tüntetik fel pontosan a termék leírásában,
illetve a dobozon található címkén, hogy milyen összetevőket tartalmaz a termék.
 Előfordult már olyan eset is, hogy egy táplálék-kiegészítő termék doppingszerrel szennyeződött a gyártási
folyamat során.
 A kockázatcsökkentés érdekében érdemes felvenni a kapcsolatot a gyártó, illetve forgalmazó céggel, hogy
írásban garantálja, hogy a terméke kizárólag azon összetevőket tartalmazza, mely a csomagoláson, illetve a
használati utasításban fel van tüntetve, és ezen összetevők egyike sem szerepel a hatályos WADA Tiltólistán!
Sajnos az utóbbi időben számos közforgalomban kapható táplálék- és étrend-kiegészítőről bizonyosodott be, hogy
az emberi szervezetre, egészségre kifejtett lehetséges vagy bizonyítottan káros hatása miatt alkalmazásuk nem
támogatható, ezért a lakosság – így a sportolók – egészségének megóvása érdekében is ezen készítmények Ma-
gyarországon jogszerűen nem forgalmazhatók. A tiltott készítmények felsorolása az Országos Élelmezés- és Táp-
lálkozástudományi Intézet (OÉTI) „forgalomba hozataltól eltiltott étrend-kiegészítők” listáján található meg.84
A fenti lista figyelembevétele mellett a Nemzeti Doppingellenes Szervezet (HUNADO) álláspontja az, hogy a
sportolók számára legveszélyesebb táplálék-kiegészítő csoportok jelenleg az „izomerő fokozók”; a „zsírégető és
testsúlycsökkentő szerek”; az internetes rendelésben beszerezhető, nem ellenőrzött, sőt gyakran „hamisított” po-
tencianövelők és az egyes szórakozóhelyeken is beszerezhető, ismeretlen származású és összetételű „energiaita-
lok”! Ezért nyomatékosan felhívjuk minden sportoló figyelmét a kellő óvatosságra és körültekintésre, és javasol-
juk, hogy bármely termék használata előtt alaposan tájékozódjanak a Magyar Antidopping Csoport
(www.antidopping.hu) vagy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (www.oeti.hu) hivatalos
honlapján.

84
http://www.oeti.hu/download/etrendtilt.pdf
115
116
11
 11. Bácskai Tünde: Média… Pedagógia?

„Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel,
ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak, mit kezdenek az emberek a médiával.”
James D. Halloran
Az idézet remekül tükrözi a médiapedagógia lényegét. Meg kell tanulnunk, meg kell tanítanunk a média használa-
tát, értelmezését. A média körülvesz minket, nem hagyva választási lehetőséget afelől, hogy szeretnénk-e részesei,
felhasználói lenni. Azt azonban eldönthetjük, szeretnénk-e élni az általa kínált lehetőségekkel, vagy merev tiltako-
zással, vagy éppen szkeptikus tartózkodással lemondunk minderről, kockáztatva, hogy „kívülállók” maradunk,
annak minden hátrányával.

David Buckingham megfogalmazása szerint a „médiaoktatás képessé teszi a fiatalokat arra, hogy médiafogyasz-
tóként értelmezéseket és informált értékítéleteket alkossanak, de lehetőséget teremt számukra arra is, hogy maguk
is teljes értékű médiaszövegek alkotói legyenek. A médiaoktatás célja tehát a fiatalok kritikai és kreatív képessé-
geinek fejlesztése.”85
Bár a szerző a fiatalokat helyezi középpontba, le kell szögezni, hogy a területen a társadalom valamennyi tagja
érintett, igaz, a fiatalabb „digitális nemzedék” számára szinte létfontosságúak azok az ismeretek, készségek, me-
lyek segítségével eligazodhatnak a média világában és ezzel együtt a társadalomban.
A média megosztó szerepe megnyilvánul a mindennapokban, amikor a kulcs, iratok, pénztárca mellett reggelente
visszalépünk az ott felejtett mobiltelefonért, laptopért, mely nélkül az utcán is képesek vagyunk elszakadni a tár-
sadalomtól. Mindeközben dühösek vagyunk a pénztárnál a sort feltartó telefonálóra, aki ekkor is halaszthatatlan
ügyet intéz, miközben a hátunk mögül a tegnap esti sorozat számunkra érdektelen szereplőinek, jelentéktelen éle-
téről hallgatunk drámai történeteket. Ugyanazon egyén akár naponta többször kerül más és más szerepkörbe a
médiához fűződő viszonyát tekintve. Egy biztos: nehéz tőle függetlenedni, figyelmen kívül hagyva a terület jelen-
tőségét, változásait és rohamos fejlődését.
Ha a média használata nem válik tudatossá valamennyi érintett – gyártók, üzemeltetők, műsorkészítők, célközön-
ség stb. – számára, okafogyottá válna arról vitatkozni, vajon hasznos vagy ártalmas a média a fiatalok számára.

85
Buckingham, David: Médiaoktatás. Új Mandátum Könyvkiadó, 2005.
117
Lehet mindkettő, hiszen valamennyi funkció – információközvetítés, szocializáció, élményforrás, hatalmi tényező,
a nyilvánosság tanítása – magában hordozza a pozitív, illetve negatív előjelet.
A média által közvetített információk az emberek számára a tájékozottság forrásai. Nem mindegy hogy azok
minősége, jellege, aránya, az objektív valósághoz való viszonya hogyan határozza meg azoknak az egyén számára
véleménnyé, szemléletté való konvertálását. Az arányok eltolódása, a kamera vagy a szerkesztő „egyoldalú iga-
zsága” itt jelentős szerepet játszik.
A média tükrözi azokat a társadalmi normákat, értékeket, melyek mentén a személyiség formálódik, vagyis a szo-
cializáció harmadlagos eszköze. Jelentős szerepet játszik az értékrend, az ideológia átadásában vagy identitás
kialakításában. Manapság az internet és a kereskedelmi televíziók térhódítása számos kérdést vet fel az értékek és
minták közvetítésének tekintetében. Naponta láthatjuk, ahogyan az emberek többsége – fiatalok! – a média sugall-
ta „trend” jegyében uniformizálják öltözködésüket, frizurájukat, tárgyaikat vagy akár étkezési szokásaikat. De a
család mellett látnak viselkedési, kapcsolati, problémamegoldással kapcsolatos mintákat. Az ily módon kialakult
gondolkodásmód pedig meghatározza a kitűzött célokat, jövőképet. Ha figyelembe vesszük, hogy 2013-ban a
magyar lakosság 2,4 millió okostelefont használt (közülük 60% – jelentős részben 15-30 év közötti fiatal – láto-
gatta ezen keresztül az internetet86 – és ezek a számok azóta nyilván tovább emelkedtek), illetve ha figyelembe
vesszük, hogy például a Nielsen 2013-ban közreadott jelentése szerint az átlagos magyar tévénéző minden egyes
nap 318 percet, jóval több mint öt órát ül a képernyő előtt, akkor láthatjuk, hogy a média hatása a szocializáció
tekintetében sem elhanyagolható.
Ezek az adatok alátámasztják azt is, hogy honfitársaink számára – korosztálytól függetlenül – fontos élményfor-
rás például a televízió, mely még mindig olcsónak és kényelmesnek mondható. Ez pedig nem csupán a kisma-
mákra, nyugdíjasokra vagy munkanélküliekre vonatkozik, hiszen egy-egy fárasztó stresszel teli nap után a legegy-
szerűbbnek látszik a televízió kínálta lehetőségek segítségével ellazulni.
Mostanra a hatalmi folyamatok megértéséhez elengedhetetlen a média ismerete, értelmezése és nem utolsósorban
használata. Ezért is emlegetjük a negyedik hatalmi ágként. A közvélemény aktív alakítója a média, a napi be-
szélgetések fontos eleme az interneten olvasott hír vagy a televízióban látott esemény, melyek által akár emberi,
társadalmi kapcsolatok, kapcsolatrendszerek jöhetnek létre, alakulhatnak át, vagy akár szűnhetnek meg. S bár nem
a média választja meg a politikai vagy állami vezetőket, a tematizálás lehetőségével élhet, és ezt a lehetőségét
érvényesíti is.
A közügyekbe való betekintés, annak alakításában vállat aktív szerep az állampolgárok – ezen belül is a fiatalok –
részéről a demokratikus rendszerek törekvései közé tartoznak. Ezzel együtt jár az egyéni illetve csoportos szinte-
ken történő részvétel a döntéshozatalban, illetve a véleménynyilvánítás ezzel szorosan összefügg. A média – pl.
újságok, iskolaújságok, internet, rádiók, tévék – fontos terepei a közéleti szocializációnak, segítve a demokrácia
és a nyilvánosság tanulását.
Hogy ezek a funkciók hogyan érvényesülnek, az számos tényezőtől függ. Az ezzel összefüggő hatás- és befogadás
vizsgálatok szinte egyidősek a televíziózással.
Az 1920-30-as éveket az úgynevezett lövedékelmélettel jellemezték, mely szerint a közvetített információ –
származzon az híradóból, plakátról, rádióból stb. – gyakorlatilag közvetlenül becsapódnak az egyénbe, ott jelentős
és maradandó változást eredményeznek. A témában vizsgálódó Harold Lasswell a tömegeket kiszolgáltatott, ma-
nipulálható masszának tekintette, és ennek kapcsán a sikeres propaganda eszközei között írja le pl. az ellenségkép
megteremtését vagy a tudatos hazugságot.
Az 1940-es években megjelenő elmélet – kétlépcsős hatás – az ebben az évben lezajlott elnökválasztás tapaszta-
latait vette alapul, és arra a következtetésre jutott, hogy a média csak másodlagosan befolyásolja az embereket.
Eszerint az egyén véleményének formálásában a médiánál sokkal nagyobb szerepet játszik a közvetlen környezet
– család, barátok, kollégák, lakókörnyezet –, és az általuk képviselt véleményeket könnyebben építik be saját né-
zeteikbe. Tekintettel arra, hogy az ebben a környezetben élők – a hangadók – bizonyos tekintetben információikat
a médiából nyerik, rajtuk keresztül – tehát közvetett módon – érvényesül a közösségekben a média hatása.
Joseph Klapper a 60-as években arra a kérdésre kereste a választ, vajon mi indokolja egy-egy kampány alacsony
hatásfokát. Így született meg a szelektív észlelés elmélete, mely a szelekció három szintjét azonosítja. A szelektív
válogatás az ellentétes véleményt tartalmazó médiatermékek elutasítását jelenti, a szelektív észlelés az ellentétes
vélemények figyelmen kívül hagyását, míg a szelektív emlékezés gondoskodik az ellentétes vélemények mielőbbi
elfelejtéséről.

86
eNET 2013. február.
118
Először Bernard Cohen fogalmazta meg 1963-ban, hogy a média nem azt határozza meg, amit gondolnunk kell,
hanem azt, amiről egyáltalában gondoljunk valamit, vagyis az információk tömegéből ő választja ki a témákat,
saját szempontrendszeréhez illeszkedve. Ezzel együtt meghatározza az események fontosságát is, mintegy létre-
hozva egy ún. „hírhierarchiát”. Ez a fajta tematizálás az alapja a napirend elméletnek.
A framingelmélet úgy tartja, a hatalom – a politikai és gazdasági elit –, vagyis a médiumok tulajdonosai határoz-
zák meg az információ szelekcióját, előtérbe helyezve a számukra fontos témákat, miközben diszkriminálják az
ellenvéleményeket. Mostanra a médiumok színes palettája mellett az internet kínálta azonnali „amatőr” megjele-
níthetőség tükrében ez az elmélet háttérbe szorul.
Valójában nem a média használja az embereket, sokkal inkább fordítva igaz, vallja a használat és kielégülés-
modell. A modell egyfajta választ ad a klasszikus „mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” kérdésre, vagyis miért
azok a témák szerepelnek a médiában, amit látunk, hallunk, olvasunk. A modell híveinek válasza szerint az embe-
rek, a nézők, olvasók kívánsága teljesül a szerkesztők által, vagyis a tömegek igényeit szolgálja, szükségleteit
elégíti ki a média.
A kamaszkorban felerősödő kortársi befolyás szempontjából nagyon érdekes az „utánfutó-hatás” elméletből –
tarts a győztessel – kialakult hallgatási spirál elmélete. Ennek lényege, hogy az emberek – nem csupán kamasz-
korban – szeretnek a nyertes oldalon állni. Az elmélet kifejti, hogy azok, akik azt érzik, véleményükkel többen
azonosulnak, bátran hangoztatják azt, míg az ettől eltérő véleménnyel rendelkezők félve az elszigetelődéstől in-
kább a háttérben maradnak. Létrejön egy ún. publikus vélemény, és egy másik, amely csak szűkebb, családi, bará-
ti környezetben kerül felszínre. Így alakul ki a hallgatási spirál, vagyis a domináns vélemény erősödik, míg az
ellenvélemény mellékessé válik.
Sokszor érezzük úgy, hogy valakinek számunkra érthetően elmondtunk valamit, majd kiderül, hogy ő bizony tel-
jesen másként értelmezte az általunk elmondottakat. A kódolás-dekódolás modell éppen erre keresi a magyaráza-
tot. Egy szöveg soha nem csupán egyetlen jelentéssel bír, a társadalmi interakciókban folyton változik, mást jelent
a feladónak és mást a címzettnek.
A hatásmechanizmusok ismerete azért is fontos, mert segíthetnek megválaszolni azokat a kérdéseket, melyek
megkerülhetetlenek a digitális világ ezen fejlettségi szintjén, és elvezetnek a médiaműveltséghez. Erre pedig szük-
ségünk van a megfelelő „információ- és adatkezelés” érdekében, vagyis tudjunk információt gyártani, csomagol-
ni, küldeni, fogadni, értelmezni, használni, tárolni, kezelni, továbbítani, arra reagálni…
A médiaműveltség kialakítása a felnövekvő nemzedék tekintetében kulcsfontosságú kérdés. Ennek pillérei a mé-
diajártasság, illetve a médiaértés.
A médiaműveltség alapgondolatai87 szerint az átláthatatlanság a médiaüzenetek tekintetében azt jelenti, hogy
nem a valóság, hanem annak csupán egy szemszögből megvilágított részlete tárul a szemünk elé, amit kritikusan
kell fogadni. Ez a tétel nevezhető a médiaműveltség alapjának is, hiszen célunk maga a kritikai gondolkodás ki-
alakítása. A médiaüzenetek kódok és konvenciók mentén haladva valójában nem csak a tényközlést szolgálják,
komoly hatást gyakorolnak az érzelmekre is.
Ugyanazon médiaüzenetek információi az emberek számára különböző jelentéssel bírhatnak, így a befogadótól
függ azok értelmezése. Ez amiatt válik igazán fontossá, hogy mennyire leszünk toleránsak a különböző viselkedé-
si, illetve megnyilvánulási formákkal szemben. A tartalom és üzenet értékeket és szimbolikus üzeneteket egya-
ránt tartalmaz, megértésük kapcsán az ideológiák és előítéletek azonosíthatóvá válnak. A médiát mozgató erő
látszólag az ismeret- és információátadás igénye, holott óriási gazdasági érdekek húzódnak a háttérben. Pedig a
célt csak akkor lehet pontosan behatárolni, ha tisztában vagyunk a motivációval.
A médiajártasság megszerzésével az egyén alkalmassá válik arra, hogy önállóan és kritikusan tudja értelmezni a
médiával kapcsolatos jelenségeket, beleértve a formai, tartalmi kérdéseket, vagy akár a média által kiváltott hatá-
sokat, következményeket. A médiajártasság mérése nagyon bonyolult metodikát kíván, hiszen egy igen dinamiku-
san változó elemről van szó, tekintve a kommunikációs interakciók gyors változásait.
Az Európai Bizottság Információs társadalom és média főigazgatóság által 2009-ben készítetett jelentés az elem-
zés és értékelés megkönnyítése érdekében a médiajártasságon belül két dimenziót különböztet meg: egyéni kom-
petenciákat (EK), és környezeti tényezőket (KT).
Az egyéni kompetenciák közé tartozik az egyénnek az a képessége, amellyel bizonyos adottságokat gyakorol,
mint pl. az elemzés vagy a kommunikáció. Ezen kompetenciák köre pedig tovább szélesedik, magába foglalva a
kritikus gondolkodást, az üzenetek létrehozását, kommunikálását, a tudatosság növekvő mértékét.

87
Toward Critical Media Literacy: Core concepts, debates, organizations, and policy. Douglas Kellner and Jeff Share. University of California, Los Angeles,
US
119
Az egyéni képességek a cselekvés, az értelmezés és az ezek által kitűzött cél – jelen esetben a kommunikáció –
mentén alakulnak. Így a cselekvés tekintetében vizsgálni kell a média elérésének és használatának kérdését, az
értelmezés kapcsán a tartalom megértését, értékelését, míg a létrehozás esetében a kommunikációt, társadalmi
szerepvállalást, kreatív képességeket.
A környezeti tényezők befolyással lehetnek az egyéni kompetenciákra, hiszen itt a rendelkezésre álló informáci-
ókról, médiapolitikáról, a médiakörnyezet alakítóinak szerepéről van szó.
A médiajártasság fontosságát kiemelő jelentés ajánlásokat fogalmazott meg az EU számára, annak érdekében,
hogy ösztönözze a tagállamok szerepvállalását a témában. Ezen ajánlások között szerepel például, hogy a média-
jártasság fejlesztése során kulcstényező legyen a kritikus értelmezés. Hasonlóképpen szerepel az ajánlások között
az állampolgári szerepvállalás népszerűsítése, a jó gyakorlatok összegyűjtése, cseréje, az ITC (Információs Kom-
munikációs Technológiák) széleskörű elterjesztése, kiemelt figyelemmel a felhasználók – gyerekek – biztonságá-
ra. Az ajánlás hasonlóképpen fontosnak tartja a téma oktatási rendszerbe való integrálását, a médiaoktatást.
A médiaoktatás célja pedig nem kevesebb, mint a világ megértése, melynek potenciális eszköze – korra, nemre
való tekintet nélkül – a médiatípusok elérése, használata. Ennek érdekében szükség van önálló tananyag összeállí-
tására, oktatók képzésére, médiatréningekre és általános értékelési tevékenységre.
A nemzetközi összefogásra való törekvés jegyében az EU és az UNESCO szervezésében 2014 tavaszán Párizsban
megrendezték az első Media and Information Literacy (MIL) elnevezésű konferenciát. A szakmai fórum fel-
hívta a tagállamok figyelmét az online világ biztonságának fontosságára, illetve a versenyszféra, az állami szféra,
valamint az oktatási szegmens együttműködésének szükségességére. A konferencia résztvevői elfogadták –a Pá-
rizsi Nyilatkozatot, mely a tagállamokat aktívabb részvételre buzdítja a digitális kompetenciák fejlesztésének
területén, valamint várja azok csatlakozását, akik a téma fontosságáról hasonlóan gondolkodnak.
Az információs és kommunikációs technológiák megállíthatatlanul törnek utat, és ennek a vége még nem is látha-
tó, az viszont igen, hogy a fejlődés nem fog megtorpanni, a határ a csillagos ég. Az ily módon ránk törő „informá-
ciós hatalom” csak akkor válik valódi előnnyé, ha azt szelektálni, értékelni, értelmezni és használni tudjuk. A
használat pedig az élet valamennyi területére kiterjed, a munkára, a tanulásra, a szórakozásra, a hétköznapi életre,
melyek között az információtechnológia tekintetében a határvonal eltűnni látszik. A lehetőségekkel élni kell, nem
csupán a fiataloknak, hanem valamennyi korosztálynak, ehhez pedig meg kell tanulni a „médiaértést”, hogy a
számunkra szükséges információk pontosságát, valódiságát kellő biztonsággal értékelhessük. A gyerekek és fiata-
lok vonatkozásában talán még ennél is többről van szó a tekintetben, hogy az ő szemléletmódjuk kialakítása hoz-
zájárul a későbbi társadalmi interakcióik minőségéhez, közéleti szerepvállalásukhoz, a közösségben betöltött sze-
repük minőségéhez. Ehhez a médiaértés elsajátításán keresztül tudatos felhasználóvá kell válnunk.
Médiatudatos felhasználóként pedig látjuk a különbséget valóság és fikció között, a valóságábrázolás különböző
szintjeit, a fizetett tartalmakat, a rejtett üzeneteket, a szerkesztői motivációt. Ismerjük a média működésének tech-
nikai feltételeit, azok célját, és pontosan tudjuk azonosítani azokat a motívumokat, melyek miatt preferálunk egy-
egy médiatartalmat.
Korábban a szülők nyertek némi időt azzal, ha a technológia magas árára hivatkoztak, és ezzel a kontroll lehető-
sége megteremtődött. Mára ezek az indokok megmosolyogtatnák a gyerekeket, akár összegyűjtött zsebpénzből is
elérhető számukra számos technikai adottság, megnehezítve ezzel a szülők „információszerzésre” tett kísérleteit.
Ha a felnövekvő nemzedék nem tanulja meg értelmezni, értékelni, feldolgozni a média üzeneteit, ha a későbbiek-
ben – felnőttkorra – nem válnak tudatos médiahasználóvá, annak beláthatatlan következményei lehetnek saját
egyéni életük és társadalomban betöltött szerepük tekintetében. A világban történő események tudósítása mára
elvesztette még a „szerkesztők szemüvegét” is, hiszen lehetővé vált, hogy bárhol, bárki, bármiről nagyon rövid
idő alatt akár nagyobb tömegeket informáljon. Mindez természetesen az egyéni látásmódját, érzéseit, gondolatait
fogja tükrözni, és egyáltalán nem mindegy, hogy mindez milyen felkészült, az információkat viszonylagos objek-
tivitással kezelni tudó befogadókra talál majd.
Gondoljunk csak bele… a bárki, bármiről valóban azt jelenti, hogy egyetlen mobiltelefon elegendő ahhoz, hogy
valaki a közösségi média lehetőségeivel élve internetes propaganda tevékenységbe kezdjen. Lehetőség van – akár
háborús helyszíneken készült – jó minőségű, nagy felbontású képek, videók közzétételére, a határokat nem ismerő
távirányítású drónok által készített felvételek azonnali nyilvánosságra hozatalára, akár egyenes adásban. Ha egyes
platformoknak sikerül is bizonyos tartalmakat törölni, így blokkolni egyes információk nagy közösségi fórumokra
– Twitter, YouTube, Facebook – kerülését, ezek kisebb közösségi oldalakon terjednek tovább, amit szinte lehetet-
len megakadályozni. És akkor még nem is beszéltünk azokról a célirányosan okostelefonokra kifejleszthető al-
kalmazásokról, melyeken az előfizetők a legfrissebb fényképes beszámolókhoz juthatnak hozzá.

120
A tudatos médiafogyasztás egyéni és egyben közös érdek, melynek kialakítása, fejlesztése folyamatos és hosszú
távú feladat, mely messze túlmutat napjainkon.
Újra értékelődnek a szülői szerepek, és ezzel párhuzamosan a pedagógusszerep is, hiszen a digitális világ gyere-
kekre gyakorolt hatása nem marad nyom nélkül, a gyerekek pedig ezen hatások kapcsán olyan helyzetek elé állít-
ják az őket körülvevő felnőtteket, melyeket nem tudnak figyelmen kívül hagyni, még akkor sem, ha – többnyire
felkészületlenségük, lemaradásuk kapcsán – szeretnék. Komoly energiákat igényel, hogy a felnőttek lépést tartsa-
nak a gyerekekkel a digitális világban, de nem szabad elfelejteni, hogy ez egy kölcsönös egymásra utalt helyzet,
hiszen hiába bánik egy gyerek a – számára természetes – technikai eszközökkel profiként, az onnan származó
információk értelmezéséhez, a hatások feldolgozásához szüksége van a felnőttekre. A mai felnőtt társadalom túl-
zás nélkül nevezhető úttörőnek, hiszen nem állnak számukra rendelkezésre azok a minták, viselkedési formák
azon problémák tekintetében, melyek elé a mai „médiamasszában” szocializálódott gyerekek állítják őket.
Lehetünk-e tudatosak, ha a „fogyasztásunk” szinte korlátlan?
A médiafogyasztás jellemzőit mindig erősen meghatározzák a technikai viszonyok, hiszen ahogyan a hozzáférhe-
tőség egyszerűsödik, úgy változnak a használati szokások is. Ennek igen szembetűnő példája a mobiltelefonok,
majd az okostelefonok rohamos elterjedése, ami rövid idő alatt gyökeresen változtatta meg az információáramlás
minőségét és mennyiségét. Ezzel egy időben az információk soha nem látott tömege zúdult, és zúdul azóta is az
emberekre, nem ismerve időbeni vagy földrajzi határokat. Innen pedig már csupán egyetlen lépés az ún. halmo-
zott médiafogyasztás (multitasking). Ezt a jelenséget az unalom és a türelmetlenség egyaránt generálhatja, és
elsősorban fiataloknál figyelhető meg, hiszen ők azok, akik rendszerint figyelmüket megosztva egyszerre több
információs csatornát használnak. A hagyományos halmozott médiafogyasztás nem új jelenség, hiszen pl. a „hát-
tér televíziózás” ismert fogalom, a készülék működése mellett sokan olvasnak, a fiatalok akár tanulnak is. Manap-
ság sokkal gyakoribb azonban az online multitasking, ami a digitális térben zajlik, több alkalmazás párhuzamos
futtatása esetén. És természetesen az online és hagyományos rendszerek együttes használatával mindez tovább
kombinálható. Ez az információdömping félelmetesnek tűnhet, és ha nem sikerül benne eligazodni, akkor az is
marad, hiszen attól félünk, amit nem ismerünk. A média egy általunk, emberek által kitalált, létrehozott és műkö-
detett rendszer, számos előnnyel és pozitív lehetőséggel. És természetesen magában hordozza ennek ellenkezőjét
is. Például ha az üzeneteket nem tudjuk értelmezni, szelektálni, könnyen elsodródhatunk az árral, vagyis vakon
követőivé válhatunk a felénk közvetített mintáknak, elveszítve vagy fel sem ismerve a valódi értékeket. Ezek kö-
zül az értékek közül különösen veszélyeztetettek például az emberi kapcsolatok, illetve azok minősége. A számí-
tógépes, mobiltelefonos kapcsolattartás maximum gyakoriságát, könnyű, gyors elérhetőségét tekintve sorolható a
pozitív tényezők közé az emberi kapcsolatok elmélyítésének tekintetében, ám a személyes kapcsolatokat, társa-
dalmi érintkezést nem helyettesítheti. Nincs más dolgunk, mint megtanítani a gyerekeket, fiatalokat – felnőtteket!
– gondolkodva „használni” a digitális világ kínálta lehetőségeket. Kívülállók azonban nem maradhatunk!
Amikor a fejlődés arra készteti a felnőtt társadalmat, hogy tartsa a lépést a digitális világban bekövetkező változá-
sokkal, akkor a vonakodó szülőknek, pedagógusoknak gondolniuk kell arra, hogy aki kimarad, az bizony lemarad.
Lemarad a lehetőségről, hogy azonos nyelvet beszélhessen a gyermekével, tanítványával, hogy megértse a prob-
lémáikat, üzeneteiket, vagy akár kérdéseiket. A gyerekek számára biztosítani kell a feltételeket, támogatni kell a
világ „digitális részének” értelmezését, hiszen ellenkező esetben, nem tudnak eredményesen szerepelni a társa-
dalmi életben, ily módon akár az esélyegyenlőség is sérülhet.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? Médiakutató 2006. nyár Hatáskutatás
Jakab György: A médiapedagógiáról http://ebooks.gutenberg.us/Wordtheque/hu/AAACGT.TXT
Jakab György beszámolója. Szakmai műhely. Médiapedagógiai fejlesztések
http://www.ofi.hu/tudastar/tanulas-fejlesztese/mediapedagogiai
Dr. Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében
www.mediatudor.hu/download/tudastar_szakirodalom_kosa.do
Tanulmány a médiajártasság szintjeinek értékelési kritériumairól
A médiajártasság fogalmának átfogó bemutatása, valamint a médiajártasság európai szintjének értékelési
lehetőségei
Az Európai Bizottság Információs társadalom és média főigazgatóság:
Médiajártasság csoport részére
Végjelentés

121
Projektkoordinátor és szerkesztő: Paolo Celot
Tudományos koordinátor: José Manuel Perez Tornero
Brüsszel, 2009. október
Budapest, 2010. április 6. szám, Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet
www.akti.hu/dok/dokumentum06.pdf

Koltay Tibor: Médiaműveltség, média-írástudás, digitális írástudás. Médiakutató 2009. tél, Oktatás

Douglas Kellner and Jeff Share: Toward Critical Media Literacy: Core concepts, debates, organizations,
and policy. University of California, Los Angeles, US
http://televele.hu/a-mediapedagogiarol/
http://www.mediatudor.hu/mediatudatossag.php
http://www.unesco.org/new/fileadmin/MULTIMEDIA/HQ/CI/CI/pdf/news/paris_mil_declaration.pdf
http://mediapedia.hu/multitasking
http://www.eltereader.hu/media/2014/05/Digitalis_nemzedek_2012_konferenciakotet_READER.pdf
http://televele.hu
http://www.c3.hu/~mediaokt/
http://www.adam-europe.eu/prj/5509/prj/Mediapedagogia.pdf
http://www.filmtett.ro/cikkek/mediapedagogia

122
12
 12. Végh József: Agresszió és konfliktuskezelés az iskolában

Az iskola szervezeti kultúráját, az alkotó értékeket nagymértékben meghatározza a társadalmi együttélés, érvénye-
sülés és a munka. Sohasem idegen, kívülálló jelenség, hanem szerves része a társadalmi folyamatoknak, az állami
irányításnak. Ahogy a mindennapjainkat is a sokszínűség, az eltérő értékek egymás mellett élése jellemzi, ez csa-
pódik le az iskolában is.
A kisgyermekkori szerepjátékok nagymértékben befolyásolják a felnőttkori pályaválasztást, a munkavégzést, a
párkapcsolatot. Az iskolás évek érzelmi lenyomatot, mintát képeznek a gyermekekben a felnőttkori társas kapcso-
latokra, munkára, konfliktuskezelésre, önérvényesítési képességre és ezek formájára. Az iskola az a színtér, ahol a
gyermek látja, hogy milyen módon lehet sikeres, vagy vallhat kudarcot valaki. Erőteljesen meghatározza ezt a
mintát az a tény is, hogy a pedagógus pálya elnőiesedett, tehát nőies megoldásokat lát. A szülők nem viszik be a
munkahelyükre a gyermekeiket, így azt sem tapasztalhatják meg, hogy az apa, anya, nagyszülők milyen emberi
viszonyok között, hogyan dolgoznak, a szakmai, és egyéb tudásukat hogyan kamatoztatják. Így könnyen kialakul
az a téves következtetés a gyermekekben, hogy a tudás, a jó tanulás arra való, hogy az iskolában megfeleljenek.
Sok esetben kerülik az értelmetlennek látszó tanulást, igyekeznek kis erőfeszítéssel, minél nagyobb haszonnal
túlélni ezeket az éveket. Azt látják, hogy a pedagógusok túlterheltek, alulfizetettek, idegesek, alkalmanként az
eszköztelenség érzése miatt tehetetlenek, és a diákok képesek irányítani őket. Sok helyen csökkent a pedagógusok
tekintélye, amelyhez nagymértékben hozzájárultak a szülők is azzal, hogy kétségbe vonják a tanár elfogulatlansá-
gát, kompetenciáját. Ma nem kapják meg azt a támogatást a szülőktől, ami 30-40 évvel ezelőtt még kijárt nekik.
Még sok okot lehetne felsorolni, de a megoldást mindig az adja meg, hogy mit teszünk jól, és mit fogunk máskép-
pen jól tenni a jövőben. A hibák kereséséből csak a hibához vezető utat fogjuk jól ismerni, de azok kiküszöbölése
még nem biztos, hogy a helyes utat adja meg.
Fontos beszélni és közösen gondolkodni az érzelmek meghatározó szerepéről a viselkedés, és a tanulás vonatko-
zásában.
Konfliktus
A „konfliktus” a latin conflictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi szóhasz-
nálatban az emberi összeütközés szinonimájaként használjuk.
Definíció
Szociológiai szempontból: azon társadalmi helyzetek vagy folyamatok, amelyekben két vagy több személy vagy
csoport között érdekellentét van, amely érzelmi és/vagy szándékbeli ellentétben, időnként ellenséges interakció-
ban is kifejeződik.
Pszichológiai szempontból: aktív frusztrációt jelent. Minden választás feszültséggel jár. A konfliktusok a krízis-
hez hasonlóan a döntés, a választás problémáját jelentik, frusztrációt okoznak.
Két vagy több ember, gyermek között akkor beszélünk konfliktusról, amikor
o viselkedésük akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését (pl. játék, versenyhelyzet);
o a diákok értékrendje különböző, pl. jövőre irányultság, személyes kapcsolatok, informális értékek az osztály-
ban, önértékelés, észérv vagy testi erőszak vonatkozásában.
Gondolatok a konfliktusokhoz:
o A konfliktusok se nem „jók”, sem nem „rosszak”, mindenki önmagából kiindulva tulajdonít értéket nekik.
o Elkerülhető és elkerülhetetlen konfliktusok: a konfliktus felvállalása fontos érték kell, hogy legyen. Eseten-
ként a vállalása, sőt kiprovokálása kimondottan pozitív jelenség: érdekérvényesítés, érdekegyeztetés, érdek-
ütköztetés stb.
o Ezek demokratikus körülmények között az osztályban a pedagógus előtt is legyenek nyíltak, ekkor lehetővé
válik szabályozott és kontrollált kezelésük.
o Fontos szabály a „Ne árts!” betartása.

123
Megnyilvánulásaik szerint lehetnek:
o Szóbeliek és cselekedetiek (nem racionális, nehezen megmagyarázható).
o Rejtettek és nyíltak. Sok esetben a rejtett konfliktus generálja a nyíltan felvállalható konfliktust. Pl. nem sze-
reti valamelyik diák a pedagógust, de vele nem mer konfrontálódni, ezért a pedagógus által kedvelt diákkal
konfrontálódik valami mesterséges konfliktusban.
Konfliktushoz vezethet bármilyen
o véleménykülönbség,
o ellentmondás,
o összeegyeztethetetlenség.
Mindig tisztázni kell azt, hogy miről is beszélünk, min mit értünk.
Konfliktus (ahogyan én értelmezem): emberek, csoportok közötti, észlelt véleménykülönbség, polarizáció, ame-
lyet érzelmek és indulati feszültség kísér. Minél magasabb az indulati feszültség, annál súlyosabb a konfliktus,
tehát elsősorban nem a véleménykülönbség polarizáltságának mértéke határozza meg.
„Ha látsz egy óriást, aki harcolni akar veled, ne ijedj meg. Vizsgáld meg előbb a Nap állását, mert lehet, hogy
csak egy törpe árnyékát látod.”
Ez egy indián közmondás, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a konfliktus, a másik fél nem mindig annyira
félelmetes, mint amilyennek látjuk, illetve mindig annyira félelmetes, amennyire annak látjuk.
Javasolom végiggondolni és megbeszélni csoportosan az alábbiakat:
- Képesek vagyunk-e nem konfliktusban lenni?
- Tudunk-e nem szubjektíven mérlegelni?
- Tudunk-e nem előítéletesnek lenni?
(A válasz mindegyikre az, hogy nem, ennek magyarázatait később fejtem ki.)
Meghallják azt a szót, hogy konfliktus. Mi jut először az eszükbe?
- Általában először valami kellemetlen élmény jelenik meg.
- Rossz érzések.
- Valami, amit nem kívánunk.
- Szeretnénk, ha nem lennének.
- Lehet pozitív értelmezése is?
A realitás és a valóságélmény viszonya
Fontos annak megértése, hogy hogyan jön létre az észlelésünk a világról, másokról, mert ez segít elfogadni máso-
kat, mások gondolatait, eltérő véleményeiket.
Ránézünk egy absztrakt festményre, és ahányan nézzük, pici eltéréssel, de mást fogunk látni. A festmény valami-
lyen, ezt nevezem realitásnak. Erről keletkezik egy kép a tudatomban, egy olvasat arról, hogy mit is látok. Ami-
kor megnevezem, hogy mit látok, akkor tulajdonképpen a tudatomban megjelent valóságélményről beszélek.
Történik valami a környezetemben, ez a realitás, amikor válaszolok a történésre, én a valóságélményemben meg-
jelenő, értelmezett szituációra adok választ, és nem a realitásra. Tehát a diákok, tanárok, amikor tevékenykednek,
megoldanak egy konfliktust, akkor mindig a saját valóságélményükben értelmezett realitásra adnak választ, azt a
konfliktust kezelik, ami olvasatként megjelent bennünk. Ez nem mindig azonos a realitással, sőt az is elképzelhe-
tő, hogy két pedagógus, amikor intézkedik, nem egészen ugyanazt a szituációt kezeli, mivel egyiknek ezt, a má-
siknak azt jelenti az értelmezett helyzet.
Akik olvassák ezt a jegyzetet, azoknak is eltérő értelmezéseik jelennek meg erről a gondolatról. Lesznek olyan
értelmezések, amelyek azonosak, és lesznek olyanok is, amelyek eltérőek, ritka az az eset, amikor ezek teljesen
azonosak.
124
A fentieket egy folyamatábrával az alábbiak szerint tudom érzékeltetni:

4. ábra: Realitás és válaszok

Ezek után megválaszolhatóak a fenti kérdések:

- Minden pillanatban konfliktusban lehetünk az eltérő valóságélményeink miatt.
- Folyamatosan szubjektívak vagyunk, hiszen a saját valóságélményünkben gondolkodunk, az abban meg-
jelenő értelmezésekre adunk választ, noha ezeket külső ingerekre adtuk, és a válaszok is kifelé irányul-
nak, úgy éljük meg, mintha a realitásra válaszoltunk volna.
- Gyakrabban vagyunk előítéletesek, mint azt gondolnák. Az előítéletek részei a valóságélményeinknek, ér-
telmezést segítő panelként benne vannak a fejünkben, ezek néha lehetnek előítéletek is, és segítik a gyors
értelmezést és választ.
Akkor jó, ha tudatában vagyunk, hogy így működünk, mert képesek lehetünk a korrekcióra, toleranciára, a na-
gyobb mértékű elfogadásra, sőt a feltétel nélküli elfogadásra is.
A következőkben azt kívánom bemutatni, hogy miért nem lesz egészen azonos a realitás és a valóságélmény.
Ezek után még jobban meg lehet érteni, hogy a konfliktusok milyen egyszerűen jönnek létre kommunikációs fél-
reértésből.
Ezek a működésmódok minden emberre jellemzőek, kire egyik, kire a másik erőteljesebben, illetve különböző
mértékben. Minél egészségesebb egy ember személyisége, annál kevésbé jellemzik az alábbi élmény-észlelési,
értelmezési munkamódok.

125
Hogyan is alakul ki a valóságélmény?

5. ábra: Realitás-értelmezési folyamat

Ha az embereknek van kifejezése, fogalma egy jelenségre, akkor ez benne van a természetes tudásban, tehát nem
pszichológiai műtermék, hanem létező működési mód (lásd a fentieket).
Javasolom elfogadni igaznak az alábbi megállapításokat, hogy könnyebben értelmezhessük és kezelhessük a
konfliktusokat. Ezek olyan ok-okozati összefüggések, amelyek természetesen lehetnek igazak és hamisak is, de
elfogadásuk esetén megváltozik a viszonyunk a konfliktushoz:
o Minden változást konfliktus készít elő, vezet be.
o A változási igényt minden esetben valami véleményeltérés, valami másnak a kívánása ébreszti fel. Ha
nincs konfliktus, minden úgy van jól, ahogy aktuálisan van, azaz nincs olyan erő, ami kikényszeríti a válto-
zást.
o Minden fejlődés alapja a helyesen megoldott konfliktus. Általában ezt követően javul a résztvevők viszo-
nya, közelebb kerülnek egymáshoz. Többször tapasztalt tény, hogy a konfliktus megoldását követően jobb lett
a hangulatunk, érzelmileg közelebb éreztük magunkat egymáshoz, mint korábban. Az együttműködés javítását
célzó tréningek is építenek erre. A csoport közösen kezel egy konfliktust, és a tagok a sikeres megoldás után
érzelmileg közelebb kerülnek egymáshoz.
o A konfliktusnak mélyebbek lehetnek a gyökerei, mint aminek a tudatában vagyunk, és megoldása
messzebbre mutat, mint amit képesek vagyunk előre belátni. Lehet, hogy reggel már otthon a házas-
pár összekülönbözött, megérkezik a munkahelyére az igazgató, és akivel először találkozik, azzal konfli k-
tusba keveredik. Ez természetesen a beosztott napját előre negatívan befolyásolja, és találkozik a diákkal,
aki nem csinált valamit úgy, ahogyan kellett, máris keményebben szólt neki. Természetesen ez a bűnba k-
képzésnek is az alapja.

126
o Hinned kell abban, hogy tudod a konfliktusokat kezelni, mert csak így szerezhetsz majd bizonyosságot
arról, hogy képes vagy-e erre, vagy nem. Sokan azért nem mernek konfrontálódni, mert félnek attól, hogy
vesztesen kerülnek ki, inkább kikerülik a konfliktushelyzeteket. Így természetesen soha nem tapasztalhatják
meg, hogy sikeresek is lehettek volna. Bátran fel kell vállalni a konfliktushelyzeteket, mert azok megoldásán
keresztül tapasztalhatjuk meg, hogy mire is vagyunk képesek, és így javul az önértékelésünk is.
o A konfliktus sikeres kezelésének alapja az önismeretünk színvonala és az önelfogadásunk mértéke. Ha
ismeri valaki önmagát, akkor tudja, hogy mire vállalkozhat. Ha jó szinten fogadja el önmagát, akkor nem szo-
rong egy ilyen helyzetben, nem lesz agresszív, és meg tudja őrizni a racionalitását.
o Akkor állunk készen arra, hogy profi módon kezeljünk egy konfliktust, ha kezelni tudjuk a másságot, és
el tudjuk fogadni a véleménykülönbséget. A hangsúly a profi szinten van. Valóban akkor lehet valaki hiva-
tásosos konfliktuskezelő, ha nem megdöbbenést vált ki belőle az eltérő vélemény, hanem rácsodálkozást, hogy
milyen gazdagok is vagyunk a realitás értelmezésében.
o A konfliktus valamennyi szereplője a maga terhét érzi a súlyosabbnak, veszteségeit nagyobbnak. Célsze-
rű elfogadni, hogy „minden szamár” a maga terhét érzi nehéznek, hiszen annak súlyát csak ő érzékeli. Ne le-
pődjön meg senki azon, ha panaszkodnak, ha nagyon fáj, nagyon súlyosnak éli meg valaki a saját baját, konf-
liktusát, mert ez így természetes, ne bagatellizálja el senki a másik terhét, mert az csak növeli a kezdeti ellen-
állást. Az elején ne tarts ellent, mert az tovább növeli az ellenállást, és súlyosbítja a konfliktust!
o Bármennyire is értelmetlennek látszik egy álláspont, mégis jó célt igyekszik vele szolgálni az adott fél, és
valószínű, hogy csak mi nem találtunk hozzá jó értelmezést.
o Az emberek általában jó döntéseket hoznak a rendelkezésükre álló információk alapján, meg kell is-
merni ezeket az információkat, ezután könnyebben kezelhetjük a konfliktust.
o Az eltérő megközelítési kísérletek csupán arról szólnak, hogy mennyire gazdagok vagyunk az elképzelé-
sekben és cselekvésekben. Nem feltétlenül arról, hogy rosszindulatúak vagyunk.
o Amikor azt tapasztaljuk, hogy nem értünk egyet valamiben, lehet, hogy csak arról van szó, hogy nem
értettük meg egymást pontosan.
o Közelebb kell hozni egymáshoz a valóságélményeinket, mert sok esetben nem rossz szándékú félreértelme-
zéssel van dolgunk, hanem kommunikációs zavarról.
o Sok szervezetben a vezető súlyos konfliktusokat generál, mert nem tudja kezelni az érzelmi közelséget,
nincsenek jó válaszai ezekre a viszonyokra. Ez természetesen így sohasem derülhet ki. A szervezet több terhet
cipel, mint kellene. Ha érzelmileg közelebb kerülnek egymáshoz a tagok, akkor könnyebben, hamarabb látnak
hozzá a konfliktuskezeléshez.
o Amikor nem tapasztalunk konfliktust, nem biztos, hogy valóban nincs is jelen véleménykülönbség. Ter-
mészetesen ezzel nem azt szeretném mondani, hogy mindenhol konfliktust kell keresni, de azt igen, hogy él-
jünk nyitott lélekkel, érzékenyen.
o Lehetnek olyan konfliktusok, amelyek csak bennünk léteznek. Ezt két módon is értelmezhetjük:
 Belső konfliktus, pl. nem tudok dönteni.
 Nekem konfliktust jelent, ami történt, de a másik fél nem érzékelte annak. Ám ha nem vállalom fel ezt, akkor
a következő találkozásunkat ez már megterheli.
o A konfliktus végleges megoldásához szükséges a résztvevők akarata a rendezésre szociális és pszicholó-
giai szinten is (TA – tranzakció-analízis értelmezésben). Egészséges személyiségű felek esetében csak intimi-
tásban lehetséges a megoldás. Ez azt jelenti, hogy
őszintén kell akarni a konfliktus rendezését, nemcsak
úgy tenni, mintha rendezni akarnánk.
o Kötődés és párbeszéd a konfliktussal szemben.
Ahol kötődés van az emberek között, ott antagoniszti-
kus konfliktus nem alakul ki, mivel a kötődés fonto-
sabb, mint a konfliktus fenntartása. Ahol van kötődés,

127
 ott van bizalom is.
A kötődések sérülnek, ha valaki konfliktusba kerül és visszautasítják.
Gyakran megesik bárkivel, hogy visszaadják a jelentését, nem fogadják el a vizsgáját, nem fogadják el az osz-
tályban, vagy egy ország nem kívánt kisebbségéhez tartozik, hogy visszautasításban van része. Amikor sérülnek a
kötődéseink, akkor mindig gyengül az immunrendszerünk is, ha ez gyakran történik velünk, egészségünk jut ka-
tasztrófahelyzetbe.
Kötődésről akkor beszélünk, amikor az emberek között szabadon áramlanak a szellemi, érzelmi, lelki és testi
energiák.

6. ábra: Kötődések
 A konfliktushelyzetben a résztvevők megélhetik, hogy visszautasítják őket, rossz a javaslatuk, nincs szük-
ség rájuk. Ebben az esetben el kell végezni a bánat-, gyászmunkát ahhoz, hogy a konfliktust követően
újra tudjon kötődni az osztályhoz vagy a másik személyhez.
A gyászmunka első négy lépését édesanyánktól tanuljuk meg, a többit édesapánktól. Ha valakinek nem volt apja,
vagy nem játszott meghatározó szerepet az életében, nem tudja elvégezni a bánatmunka 5-9. lépéseit.
A bánat-, gyászmunka lépései
1. Visszautasítás
2. Tiltakozás, düh
3. Szomorúság-hiány (szuicid cselekmény)
4. Félelem-terror-pánik, harag (terror jellegű cse-
lekmény)
5. Racionalizálás
6. Elfogadás
7. Új kapcsolat vagy a régi megújítása
8. Megbocsátás
9. Hála

128
Akadnak diákok, akik már sok visszautasítást kaptak az életben, és ez most is akadályozza őket a céljaikban. Fon-
tos lehet, hogy segítsük a bánatmunkát, különben rendkívüli eseményekkel kell számolni.
Lépései:
Mindig tisztázni kell az emberek reakciói, érzései alapján, hogy aktuálisan a konfliktuson túl levők hogyan állnak
ebben a lelki folyamatban, hogy tudjuk, mi van még hátra, milyen beszélgetést, munkát kell még elvégeznünk,
hogy tovább tudja görgetni a feldolgozást. Például ha szomorú, juttassuk el a következő lépéshez, a haraghoz,
mert az már energetizál, és ha kihűlt, utána lehet racionalizálni. Ezt a folyamatot bízzuk szakemberre.
Előfordul, hogy a végzős diákok között az utolsó félévben megnő a konfliktusok száma. Ennek oka általában a
félelem az elválástól, a kötődések megszakadásától, hogy majd ne fájhasson annyira év végén. Leértékelik az
elmúlt éveket, újra értelmezik a múltat. Segíteni kell felfedeztetni a valódi okot és a szép elköszönést egymástól,
hogy a következő iskolai csoportban is képesek legyenek teljes értékűen kötődni.
Az érintett akkor van túl a konfliktuson, ha képes hálát érezni, összegyűjtötte a tanulságait a következő hasonló
helyzet jó megoldására.
Minden ember számára fontos a biztos alap, először édesanyánk, szüleink, szobánk, házunk, iskolánk, lakóhe-
lyünk, országunk. Biztos hátteret, energiát biztosít, hogy újra és újra ki tudjunk menni az „életbe” küzdeni, fel
tudjuk vállalni a konfliktusokat, képesek legyünk konfrontálódni. Aki elveszíti ezt a biztos alapját, az úgy érzi,
mintha a hóviharba meztelenül kellene kiállnia, és lehetősége se lenne arra, hogy valahol felmelegedjen. Ezért
fontos a biztos alap, mint egy jó meleg cserépkályha. A biztos alap elvesztése a pszicho-immunrendszer legyen-
güléséhez, betegségekhez, halálhoz vezet.
A szerb-horvát háború során a háborús övezetből kitelepítették Németországba a gyerekeket. A kitelepítettek
között magasabb volt a betegségek és a halálozások aránya, mint a háborús övezetben maradtak között (a kötődé-
sek megszakadása miatt), ezért visszatelepítették őket.

7. ábra: Önbecsülés és kötődés

Mint látható, önbecsülése csak akkor lesz valakinek, ha mind a három területen képes kötődni. Egy konfliktus
során lazulnak a kötődéseink a szakmai oldalon (gyerekeknél tanulmányi munka), de a személyi oldalon is. Ha
nem vagyunk képesek helyreállítani a kötődéseinket, akkor pályaelhagyók lesznek a pedagógusok, iskolakerülők
a diákok, vagy a házasságok mennek tönkre.
A konfliktuskezelés egyik fontos eleme a kapcsolati vonatkozás. Egy fő aspektusára kívánom felhívni a
figyelmet.
A fenti három aspektus (a bizalom, a hatalom, az odatartozás) együttesen, egymáshoz való viszonyukban hatá-
rozzák meg a kapcsolat milyenségét, a konfliktus kezelésének lehetőségét. A legfontosabb, hogy tekintettel kell
lennünk a kapcsolatra, a kötődésre, és annak ápolására is, hiszen befolyással van a konfliktuskezelésre.
Amennyiben valaki a konfliktust a hatalom oldaláról kívánja kezelni, akkor óhatatlanul kifejezi a másik oldal
nem kívánását (ne éljen, nem kell a későbbiekben).

8. ábra: Bizalom, hatalom, odatartozás aspektusa

A diáknak egy iskolával, tantestülettel szemben kell elérnie a céljait. A hatalommal veszi fel a harcot, a támadás,
törés, rombolás, öngyilkossággal való fenyegetés létezik eszközeként, ezzel akarja kiegyenlíteni a megélt hatalmi
vákuumot. Konfliktuskezelés során tudatosan kell demonstrálni, játszani a hatalom megjelenítésével, lehetőleg
kevesebbet mutatni, mint amely mögöttünk felsorakozik, hogy ne kényszerítsük reménytelenségbe a diákokat. A
konfliktus csak együttműködésben oldható meg.

130
Iskolában előforduló konfliktustípusok:
o Célkonfliktus – érdekek eltérése, pl. puskázás, súgás.
o Kognitív konfliktus – különböző meggyőződések, hiedelmek, értékek, ha nem egyeztethetőek össze.
o Érzelmi-affektív konfliktus – a dolgokkal szembeni eltérő attitűdök ellentmondásai.
A konfliktusok előnyei
o A konfliktusok elsősorban mozgósítanak, serkentenek, a személyiséget érlelik.
o Fejlesztik a kreativitást.
o A konfrontáció a megújulás egyik szükséges adaléka.
o Mindenkiben sokkal nagyobb mértékben tudatosulhat saját identitása.
o Eszköze lehet a résztvevők saját, belső konfliktuskezelésének.
o A probléma megfogalmazása, illetve feldolgozása szükségessé és lehetővé teszi a helyzet újraértékelését, az új
kapcsolati formák kialakítását.
Konfliktushelyzetben az ember viselkedését az alábbiak szabják meg:
o Önérvényesítés = mennyire tudja hatalmát, anyagi eszközeit, személyes vonzerejét mozgósítani, hogy az ő
szempontjai érvényesüljenek, akár a másik fél rovására is. Az aktivitás, a nem kooperativitás jellemzi.
o Önalávetés = milyen mértékben képes feladni saját törekvését annak érdekében, hogy a másik ember akarata,
vágya stb. érvényesüljön. A passzivitás, a kooperatív magatartás kerül előtérbe. Konfliktushelyzetben az ember
viselkedését e kettő aránya szabja meg.
A legeredményesebb viselkedési minta az iskolában és az életben is az önérvényesítésben és az önalávetésben is a
kooperatív forma. Ezt célszerű erősíteni, ezért javasolom a konfliktusok nyílt felvállalását. Legyen az iskola a
gyakorlás terepe.
A konfliktushoz való viszonyulást nagymértékben meghatározzák a minták:
 család
o a munkahelyről otthon elmondottak
o a családon belül átélt minták (szülő-szülő, szülők-nagyszülők, szülők-barátaik, szülő-gyermek)
 iskola
o diák-pedagógus
o diák-diák
o pedagógus-pedagógus
o pedagógus-szülő
o diák-szülő
Mint látható, széles palettán fordulhatnak elő konfliktushelyzetek, és szerezhetnek saját élményt is a diákok a
konfliktuskezelésben, ami felhívja a figyelmet arra, hogy az iskola komoly gyakorló terepe a konfliktuskezelés-
nek, tehát érdemes komolyan venni ezt a küldetést is. A minták beépülnek a viselkedésünkbe, pl. alkoholista
apa esetében a diák már akár gyermekként is konfliktus esetében italhoz nyúlhat, mivel más konfliktuske-
zelési eljárást nem ismer.
A konfliktuskezelés hibás formái az iskolákban:
o Nem cselekszünk, amikor kellene (tagadunk, támadunk, lehurrogjuk, leegyszerűsítjük az esemény bonyolult-
ságát, nem akarunk, merünk a kellemetlenséggel szembesülni).
o Cselekszünk, amikor nem kellene (ott látunk megoldást, ahol nincs pl.: világmegváltás, fantáziálás; elköltözés,
új iskola, nem vesszük figyelembe a kompromisszumkötés szükségességét).
o Nem a megfelelő szinten cselekszünk, azaz nem értjük a másik mozgatórugóit, érdekeit, nem ott teszünk erőfe-
szítést, ahol a probléma megoldható, elbeszélünk egymás mellett.

131
A konfliktusok kreatív megközelítése
Ha valami nem úgy történik, ahogyan szeretnénk, különféle mó-
don reagálhatunk:
o Kiléphetünk a helyzetből, ez különösen akkor célravezető, ha
provokációt tapasztalunk, vagy a diákok közül az egyik a má-
sikat provokálja. Ilyenkor mondhatja az érintett fél: értem,
hogy sértegetsz, keresed a lehetőséget, hogy belém köss, de
én ezt nem szeretném, nekem ez nem fontos annyira, hogy
ezen veszekedjünk.
o Kioktathatjuk a szerintünk nem megfelelően viselkedő másik felet. Tehetjük ezt direkt módon is, de máshon-
nan hozott példával is: helyesebb lenne ezt megfontolni, emlékszem egy esetre, amikor X személy nagyon ha-
sonlóan viselkedett, de nem ért célba vele.
o Meg is sértődhetünk, ezt akkor célszerű használni, ha tudjuk, hogy szándékosan mutatunk sértődöttséget, így a
másik elérte a célját, és abbahagyja a tevékenységét.
o Megpróbálhatunk elégtételt venni, ez nem mindig javasolt, de esetenként a szimmetrikus kapcsolat helyreállí-
tása miatt fontos lehet, és vannak, akik csak ebből értenek.
o Tisztázhatjuk a helyzetet, s ennek révén feltárhatjuk az abban rejlő lehetőségeket. Ezt akkor vagyunk képesek
megtenni, ha már az érzelmi kitörésen túl vagyunk, és mindketten hozzáférünk saját tudatos részünkhöz.
Ismert még a konfliktuskezelés három alábbi archetípusa:
o Szemet szemért, fogat fogért! Ez ritkán célravezető (elégtétel, bosszú, önbíráskodás, törvények!).
o Ha megdobtak kővel, dobd vissza kenyérrel! (Ezzel lehet gyakorolni a megbocsátani tudást, az irgalom nagy
érték, de ez alárendelődést igényel.)
o Kard által vész, ki kardot ragad! (Kölcsönösségen alapul, kölcsönös érdek, hogy szabályozzuk dolgainkat,
megegyezzünk, betartsuk a törvényeket. Igyekezzünk úgy viselkedni másokkal, ahogyan azt magunkkal szem-
ben elvárjuk.)
A konfliktuskezelés előfeltételei:
o Az önismeret, önelfogadás, önbecsülés és mások megbecsülése igen fontos érték, és alapja a jó konfliktus-
kezelésnek. Fontos fejleszteni a gyermekek önismeretét, amely a diákoknál a tanár által tartott tükörbe nézve
alakul ki. Visszajelzést kell, hogy kapjon önmagáról, különben nem alakul ki határozott énképe. Lehetőleg
mindig csak azt tükrözzük vissza, hogy mit tett jól, rögzítsük, hogy legközelebb is így lesz jó, és mit tegyen
másképpen. A hibákat nem gyűjtjük össze, nem rögzítjük.
o Készség a meghallgatásra és a megértésre, amit ebben a korban különösen gyakoroltatni kell az érzelmi
túlhangoltság miatt. Fontos az aktív figyelem kialakítása, amit úgy is lehet gyakorolni, hogy megkérjük, ismé-
telje meg, hogy mit mondott neki a társa, és csak ezután adjon választ. A konfliktusok 80%-a keletkezik kom-
munikációs félreértésből.
o Empátia, beleérzés képessége. Segíthetjük ennek kialakulását, ha megkérjük, hogy képzelje magát az ő vagy
a mi helyzetünkbe, mit érez, mit mondana innen nézve az ottani önmagának. Gyakoroltassuk az én nézőpont-
ján kívül a másikat is, pl. úgy, hogy leteszünk egy papírt a földre ez az „én” nézőpontja, egy másikat, az pedig
a másiké.
o Asszertivitás, önérvényesítés erőszak nélkül. Fontos megtanulni, hogy előbb ismerjék meg és tisztázzák
egymás álláspontját, tegyék érthetővé a sajátjukat, keressék az azonosságokat, és ezekben egyezzenek meg, ez
után nézzék meg, hogy miben van eltérés, képesek-e megegyezni egy harmadik rendezési eljárásban. A peda-
gógus vagy egy megbízott diák moderálhatja ezt a folyamatot.
o Az együttműködés lehetőségének keresése. A felnőtt munka világa csoportosan zajlik, ezt már itt el lehet
kezdeni. Például tananyag megkeresése könyvtárban, csoportban, felosztani a tanulók között valami ismeret-
anyagot, majd adják elő.

132
o Nyitottság a más nézőpontok megismerésére és kritikai gondolkodásra. Itt lesz szerepe a semleges néző-
pont megtanulásának.
o Tudjon, merjen elképzelni más megoldásokat is (fantázia, kreativitás). Manapság a gyermekek igen sok
időt töltenek különböző virtuális valóságokban, ezért nincsenek rákényszerítve, hogy saját képzelőerejüket
használják különböző játékok során. Készen kapják ezeket a virtuális világokat, a természetes valóságtól eltérő
értékekkel, szabályokkal. Nem szereznek saját élményen keresztül tapasztalatot, hogy mennyire fáj a pofon a
másiknak, vagy egy kiütés mekkora élettani veszéllyel jár, hiszen a videojátékban senki nem üt vissza, új életet
lehet kapni stb. Ezeket a szabályokat, értékeket úgy viszik át a természetes valóság körülményei közé, hogy
először még tudják, hogy ezek a szabályok nem érvényesek, de később már nem, és ezért is jöhet létre életide-
gen, életet veszélyeztető viselkedés.
o Versenyszellem (vitatkozás) helyett együttműködés (odafigyelés). A korábbi generáció még olyan társa-
dalmi közegben nőtt fel, aminek érzelmi alapértelmezése a kollektivizmus volt. Ma az individualizmus érvé-
nyesül a társadalomban mint érték, és az oktatási folyamat is erre épít, kevés a kollektív, felfedező tanulás.
Legyen aranyszabály: A másik nem ellenség, hanem olyan személy, akinek más véleménye van, másképp látja
ugyanazt a problémát. Ne felejtsük el, hogy egy erdőnek több kijárata van.
Érzelmek szerepe a konfliktuskezelésben:
Már korábban említettem, hogy az érzelmek alapvetően befolyásolják a konfliktus kezelhetőségét. Mindenki kép-
zeljen el két dühös, fújtató diákot egymással szemben, majd megérkezik a pedagógus, és azt mondja, hogy nyu-
godjatok meg. Mi történik ekkor? Nézzük meg az alábbi érzelmi körforgási folyamatot:
1. Első fázisban az érzelmek általában elkezdenek felhalmozódni, akkumulálódni.
2. Az egyre gyarapodó érzelmi telítődés egyre inkább feszít, tovább nő a feszítés.
3. Érzelmi kisülés, kiürülés következik be, ami lehet csak egy kicsi szikra, de lehet egy robbanás is, ami em-
beréletet követel.
4. Végre érzelmi csend költözik a gyerekbe, lehiggad, és elkezd gondolkodni. Utólag rájön, hogy korábban
rossz helyzetbe került, de butaságot, rosszabb esetben helyrehozhatatlan hibát követett el.
5. Elérkezik egy nyitott állapot, ahol képes racionálisan gondolkodni, új megoldásokat befogadni, meg-
tanulni.

133
 9. ábra: Az érzelmi működés folyamata
Képzeljenek el egy kuktát, ami a diák feje helyén van. Ha nő a belső nyomás, akkor a biztonsági szelep megemel-
kedik és leengedi a felesleges gőzt, ha meg akarjuk nézni a kukta tartalmát, fel kell emelni a szelepet és kiengedni
a gőzt. Mondjuk csak a diáknak, hogy nyugodjon meg, ekkor addig nyomhatjuk le a biztonsági szelepet, még fel
nem robban a kukta. Ehelyett javasolom, hogy engedje ki a gőzt, így előbb férünk a tudatos részéhez. Ezt mutatja
be a fenti ábra.
 Az indulatok és a racionalitás

racionalitás el-
vesztése

Indulati feszültség, érzések

10. ábra: racionalitás és az indulati feszültség viszonya

Az ábrával azt kívánom érzékeltetni, hogy az indulati feszültség növekedésével növekszik a racionalitás elveszté-
se is, amely mindenkinél más-más mértékben következik be.
Tehát ha valakinek, aki igen indulatos, az „agyához” akarok szólni, először csökkenteni kell az indulatait. Beszél-
tessük az érzésiről, hallgassuk, ne mondjunk nemet, mert az fenntartja az indulati feszültséget.

134
 11. ábra: Érzelmi értelmezés és fogalmi gondolkodás

Mi is az érzelmi gondolkodás? Fiam nem volt még kétéves, én vasaltam, ő játszott. Tetszett neki a vasaló, és oda-
jött, nyúlt a vasaló felé, én mondtam, hogy süt, éget. A sokadik figyelmezetés után rá kellett jönnöm, hogy nem
mondtam neki semmit, hiszen még semmi nem égette meg, így a szóbeli figyelmeztetést nem tudta értelmezni, ha
az első alkalommal megégeti a kezét, és semmit nem szólok, kialakult volna az érzelmi tudása, többet a vasalóhoz
nem nyúlt volna, de más forró tárgyhoz igen. Ezért, amikor nyúlt a vasalóhoz igen óvatosan hozzáérintettem a
vasalót és azonnal mondtam, hogy süt, éget. Kialakult az érzelmi és a fogalmi tudása is.
Többször tapasztaltam, hogy az érzelmekhez a szülők helytelenül társítják a fogalmakat, aminek igen súlyos kö-
vetkezményei lehetnek. Laci elítélt volt, aki súlyos testi sértés miatt kapott két év hat hónap szabadságvesztés
büntetést. Sikerült elérni, hogy a parancsnok hazaengedje, hogy meglátogathassa Bözsit, az élettársát. Miután
visszatért a börtönbe, kapott egy levelet az élettársától, amelyben kérdőre vonta Lacit, hogy miért kellett őt bán-
talmazni. Kértem Lacit, hogy magyarázza el nekem. Megkérdezte tőlem, hogy bánt-e az ember olyan embert, aki
nem fontos neki, féltékeny lenne-e, ha nem szeretné, megengedné-e, hogy udvaroltasson magának. Ezután Bözsi
abból tudja, hogy mennyire „van szeretve”, hogy mennyire lett megverve. Laci a féltékenység mértékéből tudta,
hogy mennyire szereti Bözsit. Lacinál gyermekkorában valószínűleg helytelenül kapcsolták össze a féltékeny
viselkedést a szeretet fogalmával. Számos zavart viselkedés mögött állhat ez a helytelen összekapcsolás.
Például sokszor azért nem hoznak döntést a pályaválasztásról, mert úgy érzik, hogy ezzel elveszítik a szabadságu-
kat. (Mert mi történik, ha az egyén rosszul dönt, ezzel már elindult egy úton, többet nem választhat szabadon.)
Ekkor szoktam feltenni a kérdést: mi a szabadság? Gyakori válasz, hogy amikor azt teheti valaki, ami jólesik neki.
Ezt követően szoktam azt javasolni, hogy autóval menjen el úgy szabadon, ahogyan jólesik neki, egyik pontból a
másikba. Odaérne-e? A válasz az, hogy nem.

135
 Ingerek feldolgozása

Küzdj meg
Menekülj

Automatikus válasz Alávetődő válasz Teljes bénultság Helyzetismeret

alapján tudatos
(a túlélés szempontjából (ösztönösen úgy tesz, feladatismereti
vezérelt) ) válasz (megküzdés
motiválta, törvényes)

12. ábra: Ingerek feldolgozása

o A stresszorként felismert kontextus (azaz a stresszreakciót provokáló tényező) olyan feladatismeret (válasz)
utáni kutatást indít be az agyban, amellyel az adott stresszhelyzet leginkább megoldható.
Stressz alatt az agy más részei akár 75%-ban is blokkolódhatnak, vagy nem jut energia, hogy előtérbe helye-
ződjön a túlélés.

AZ EMBERI GONDOLKODÁS TERMÉSZETE

Érzelmi gondolkodás: Logikus gondolkodás:
o Pillanatnyi érzelmi hangoltságon o Tudatos erőfeszítésen alapuló.
alapul.
o Érzékszervi érzékletek, tapaszta- o Szemantikailag kódolt, fogalmakkal megjelölt ér-
lások emléklenyomatai. zékszervi érzékletek.
o Automatikusan terjedő. o Tudatosan tereltek az asszociációk.
o Azonnali válaszok. o Időt igényel a helyes válasz keresése és megtalálá-
sa.
o Minden tudást, emléknyomot ké- o Csak a szemantikai jelentéssel társított tudással
pes használni. képes dolgozni, ezért korlátozott hozzáférése van az
emlékekhez.
o Nem kostruktív. o Konstruktív kiértékeléshez jutunk, képes újratanul-
ni.

Mondja el, hogy mit

érzett, mit csinált.

13. ábra: Az emberi gondolkodás természete

A fenti ábrával azt érzékeltetem, hogy az életkor növekedésével egyre jobban teret nyer a tudatos viselkedésvezér-
lés a fogalmi gondolkodáson keresztül. Nagyon fontos, hogy milyen érzelmi értelmezést, tudást milyen fogalmak-
kal párosítunk. Például ha a gyermek féltékenységet érez, de a szülő úgy jelöli ezt fogalmi szinten, hogy mennyire
szeret a gyermek, akkor a féltékenység érzését szeretetként értelmezi. Így fordulhat elő pl. az, amikor a gyermek-

136
nek figyelmet kell tapasztalnia, hogy úgy érezze, mintha szeretve lenne. Ezért egyre nagyobb figyelmet provokál
ki, de ez nem képes helyettesíteni a szeretetet.
Konkrétan megtörtént, hogy az egyik pedagógus azzal keresett meg, hogy utazási fóbiája van. A közös munka
során fény derült arra, hogy biológia órán nyakon vágott egy diákot. A közlekedési fóbia azt a jó célt szolgálta,
hogy ne tudjon bemenni az iskolába, így még egyszer nem fordulhatott elő az esemény. Azt is sikerült felfedeztet-
ni vele, hogy a diáknak fontos volt, hogy minden órán kiprovokálja a figyelmet, hogy így azt érezhesse, mintha
szeretnék. Játszotta „az üss meg, ha mersz” típusú játszmát, ahol a végén a tanár lett az áldozat. Az ügy megoldása
az lett, hogy mindjárt az óra elején keresett valamit, amit megdicsérhetett a tanulóval kapcsolatban, vagy odament
és megsimogatta. Megkapta a szeretetet, amire vágyott, és utána már nem kellett ugrálnia, közbe szólnia az órán.
Érdemes megtanulni a tranzakció-analízist, ily módon hivatásos játékossá válni, hogy ezt követően könnyedén
ismerjék fel a játszmákat, és tudják azokat kezelni.

14. ábra: Frusztráltság és agresszió

Azt lehet mondani, hogy jobb, ha valaki dühöt érez egy akadályoztatás, ellenvélemény esetében, mert az segíti a
megküzdést, energiát ad. Tény, hogy az sem jó, ha ez durva agresszióba csap át, és a diákok egymásnak esnek,
vagy rossz érdemjegy esetében a tanárt támadják le. Fontos megtanítani az érzelmek csillapítását, nem az elfojtá-
sát. A leghelyesebb az asszertív módon történő kezelése a kialakult konfliktusnak, de ezt is tanulva, gyakorolva
lehet elsajátítani.

A konfliktuskezelés folyamata:
o Észlelés (tapasztaljuk, hogy van véleménykülönbség, indulat, polarizáció). Konfliktus akkor is lehet, ha nem
észleljük.
o Lokalizálás (meg kell keresni, hogy mi okozza a konfliktust, és azt le kell választani minden másról és az em-
berről is). Fontos, hogy pontosan lokalizáljuk a konfliktust, mert gyakran előfordul, hogy játszmába keveredve
álkonfliktust kezelünk.
o Meghatározás (meg kell nevezni, hogy pontosan mi a konfliktus, sok esetben a fő konfliktust nem merik fel-
vállalni a felek, ezért egy másik konfliktust kezelnek).
137
o Döntés a konfliktus feldolgozására (az elhatározás nyílt megfogalmazása).
o A konfliktus beismerése (ahhoz, hogy kezelhessünk egy konfliktust, el kell ismerni annak létezését, fel kell
vállalni).
o Belső vagy külső megoldás (célszerű eldönteni, hogy a konfliktus érintettjei képesek-e megoldani a hely-
zetet, vagy igényelnek egy harmadik felet, aki nem érdekelt fél. Kiképzett moderátorok szerepe a konflik-
tuskezelésben).
o Az igények nyílt ütköztetése (világosan meg kell fogalmazni mindegyik résztvevő igényeit, amivel elégedett
lenne a konfliktus rendezését követően).
o Az érzések tisztázása (ki kell engedni a gőzt, levezetni az érzéseket, hogy a racionalitás teret nyerjen).
o Tárgyalásos és/vagy párbeszéddel történő megoldás szorgalmazása. (A győzzétek meg egymás helyett „jussa-
tok közös megoldásra” elv alkalmazása!)
o A megerősítés elvének alkalmazása, megelőzés (elsősorban azt kell keresni, hogy a másik fél javaslataiban
milyen pozitívumok rejlenek).
A konfliktusmegoldás hat lépése (fontos, hogy nincs vesztes a folyamatban):
1. Azonosítás, meghatározás. Megfogalmazzuk, hogy mi okozza a konfliktust.
2. Alternatív megoldások keresése. Jó, ha több azonos értékű megoldást találunk egy helyzetre, mert ez fenntart-
ja a szabad választás pozitív érzését. Végezzünk adatgyűjtést.
3. Az alternatívák közös értékelése. Bele kell vonni a másik felet is az értékelésbe, a megoldáskeresésbe, mert ez
az aktivitás egyúttal el is kötelezi a megoldás mellett.
4. Döntéshozatal. Minden kis egyetértést, döntést legalább szóban rögzíteni kell, mert ezzel megindul az elköte-
leződés az együttműködés irányába.
5. A döntés végrehajtása (kidolgozás, ki mit, mikor stb.)
6. A megoldás figyelemmel kísérése és utólagos értékelése.
A konfliktuskezelés alapszükségletei:
o Értő figyelem. Kölcsönös akarat a megértésre. Gyakoroltassuk, hogy ismételje meg, amit hallott.
o Alkotó gondolkodás. Bátorság új utakon való járásra.
o Világos, őszinte én-üzenetekre bátorítsuk a diákokat: Én ezt kívánom, stb.
o A másik igényeinek, szükségleteinek tiszteletben tartása.
o Bizalom a másikban.
o Bizalom a sikerekben.
o Az új adatok iránti nyitottság, mivel mindig jó döntéseket akarunk hozni a rendelkezésre álló információk
alapján.
o Állhatatosság, menni az úton akkor is, amikor a döntéshozatali lelkesedés már alább hagyott.
o Minden rossz megoldás elutasítása.
o A nyertes-vesztes módszerre való visszatérés kizárása.
Az emberek, amikor konfliktushelyzettel találkoznak, általában ok-okozati összefüggésekben gondol-
kodnak.
A lineáris gondolkodás nem mindig helyes, hiszen minden ok-okozati összefüggés csak az emberek valóságélmé-
nyében létezik, azt a realitás nem ismeri. Például sokáig így kezelték azt, hogy a Föld lapos, vagy azt, hogy az
atommag nem osztható tovább, ezért is nevezték atomi résznek. Nem foglalkozott a Föld azzal, hogy laposnak
138
kellene lennie, vagy az atommag, hogy nem rendelkezhet kisebb részecskékkel. Nekünk fontos, hogy a világ ki-
számítható legyen a számunkra, megjósolhatóvá váljék, mert szeretjük a biztonságot, a bizonyosságot.
Konfliktustípusok:
o Helyzetkonfliktus: Ez a leggyakoribb. Valaki éppen dolgozik egy munkán, amikor egy másik tanár arra utasít-
ja, hogy lásson hozzá egy másik munkához. Így elkésik az előzővel. Ebben az esetben helyes jelezni, hogy
mástól milyen feladatot kapott.
o Konstruktív konfliktus: Könnyebb nekem elvégezni a feladatot, mint elmagyarázni azt, hogy milyen módon
végezze el valaki. Amikor tanárként megmentek valakit egy számára nehéz feladattól, akkor mindig megenge-
dem neki, hogy ügyetlen, hozzá nem értő maradjon.
o Destruktív konfliktus: Az osztálytársak megszokták egymást, nem érdeklődnek már egymás iránt, fásultság
tapasztalható. A lehetőség ekkor abban rejlik, ha szervezünk olyan foglalkozásokat, feladatokat, kulturális
rendezvényeket, ahol egymást más oldalról is megismerhetik, vagy tréningeket vezethetünk be.
o Tudat alatti konfliktus: Az új vezető éppen a kávészünet közepén toppan be. Se ő, se a dolgozók nem értik,
miért pont most, ilyen helyzetben, igaz, a főnök nem tudott erről a szokásról, hiszen új. Ezért is célszerű a ve-
zetőt bevezetni az íratlan szabályokba, így senki nem jön zavarba.
o Rejtett konfliktus: Úgy látszik, nincs konfliktus, de amint kiment a pedagógus kolléga, rögtön beszélnek róla a
háta mögött. Ez nyílván arról is szól, hogy intrika él a tanáriban. A vezető feladata, hogy erről beszéljen a ta-
nárokkal, illetve jó példával járjon elöl, és csak arról beszéljen, aki jelen van.
o Nyílt konfliktus: Kap valaki egy feladatot, azt mondja, hogy elvégzi, de mégsem teszi a feladatát. Tisztázni
kell, el akarja-e végezni, vagy nem.
o Látszólagos konfliktus: Egy megbeszélés közben azon izgulok, hogy végezzek ezzel, nehogy elkéssek a kö-
vetkező óráról. Megoldás, ha lazábbra szervezem a programjaimat, vagy korábban kelek fel.
o Tudatos konfliktus: Tudom, hogy valamit miért nem teszek meg, azt is, hogy milyen következményei vannak,
és mégsem teszem meg.
o Lebecsült konfliktus: Az irodában rágyújt a kolléga, bár tudja, hogy mások nem kedvelik, sőt a törvény is tiltja.
o Túlbecsült konfliktus: Lázas a munkatárs, a felettese jó szándékkal mentesíti a munkavégzés alól, amit a be-
osztott úgy él meg, hogy ő nélkülözhető, tehát felesleges.
A konfliktusok növekedésére utalnak az alábbiak:
o Eltérő vélemények vagy pozíciók erőteljes kifejezése.
o Kompetenciaverseny indul meg a felek között, hogy kinek mi a feladata.
o Jó vagy rossz kérdés kerül előtérbe.
o Rossz kommunikáció, tehát elakadnak az információk, vagy tovább torzulnak.
o Személyi kérdések, személyeskedés jelenik meg.
o Rég meg nem oldott problémák felhozása.
o Fenyegetés.
o Szóbeli bombázás, elbeszélés egymás mellett.
o Szociális szabályok felrúgása.
o Harc.
A konfliktusok csökkenését befolyásoló tényezők:
o Figyelem, megértési erőfeszítés, aktív figyelemmel.
o Érzékenység, empátia, mások érzéseinek tiszteletben tartása.
o Sürgetés a megoldásra.
139
o Engedmények megtétele, gesztusok.
o Érzések kimutatása, hogy megszabaduljanak a feszültségtől a résztvevők.
o Indítvány a racionalizálásra, az ésszerű javaslatok kidolgozására.
A konfliktuskezelés folyamata:
o A konfliktus észlelése.
o A konfliktus lokalizálása.
o A konfliktus meghatározása.
o Döntés a konfliktus feldolgozására.
o A konfliktus beismerése.
o Az érzések tisztázása (nagyon fontos az érzelmek redukálása, mert blokkolják a dialógust).
o Tisztázzuk, hogy belső vagy külső megoldást igényel-e.
o Az igények nyílt közlése.
o Tárgyalásos megoldás keresése, fenntartása.
o A megerősítés elve, megelőzés.
Az alábbiakban a győztes-győztes, azaz problémamegoldó konfliktuskezelés folyamatát mutatom be. Ez a megol-
dás mindkét fél számára győzelemmel zárul, nem marad vissza feszültség, amely egy következő konfliktus alapja
lehetne.
A győztes-győztes konfliktuskezelés lépései:
o Azonosítás, meghatározás.
o Alternatív megoldások keresése.
o Az alternatívák értékelése.
o Döntéshozatal.
o A döntés végrehajtása (kidolgozása, ki, mit, mikor stb.)
o A megoldás figyelemmel kísérése és utólagos értékelése.
A győztes-győztes megoldáshoz feltétlenül szükséges:
o Értő figyelem. Visszamondom, hogy mit jelentett nekem, amit mondtak, megismételtetem, hogy ő hogyan
értette az én érveimet. Ameddig a másik beszél, én csak hallgatok, és nem gondolkodom az érveimen.
o Alkotó gondolkodás. Képesnek lenni arra, hogy elszakadjunk a sablonoktól.
o Világos, őszinte én-üzenetek (a személyiség fontos szereppel bír).
o A másik igényeinek, szükségleteinek tiszteletben tartása. Lehet, hogy nekem nem fontos, amit felvet a másik
fél, de neki igen.
o Bizalom a másikban. Alkalmanként nehéz, de ne feledjük: az én bizalmatlanságom alapvetően belőlem, az én
valóságélményemből táplálkozik, tehát rólam szól, arról, hogy én is megbízhatatlan vagyok. Előbb vagy utóbb
valakinek meg kell bíznia a másikban először, hogy megindulhassunk az úton.
o Bizalom a sikerekben. Ezek, mint önbeteljesítő jóslatok később már segítik a konfliktuskezelést.
o Az új adatok iránti nyitottság. Más döntéshez más információkra kell szert tenni. Egy rendszer működésére a
legnagyobb hatással mindig a rendszer legrugalmasabb eleme van.

140
o Állhatatosság, hogy addig folytatjuk az ügy kezelését, amed-
dig mindkettőnk számára nem találtunk egyaránt előnyös
megoldást.
o Minden rossz megoldás elutasítása.
o A győztes-vesztes módszerre való visszatérés kizárása.
A konfliktuskezelés öt módja, stílusa:
A konfliktuskezelést két tengely mentén vizsgálhatjuk, ezek a
következők:
1. Önérvényesítés (a személy milyen mértékben törekszik saját szándékainak érvényesítésére).
2. Együttműködés (a személy milyen mértékben törekszik a másik egyén szándékainak érvényesítését elő-
segíteni).
Ezeknek a megléte vagy hiánya nagy befolyással bír a stílusra és az eredményre is.

versen- problémamegol-
gés dás
kompromisszumkeresés
önérvényesítés

elkerülés alkalmazkodás

együttműködés

15. ábra: konfliktuskezelési stílusok

E két alapvető dimenzió segítségével meghatározhatjuk a konfliktuskezelés öt sajátos módját:
1. Versengés (rivalizálás) - önérvényesítő és nem együttműködő
Hatalomorientált eljárás, ahol az egyén saját szándékait érvényesíti a másik személy rovására. Nyerő helyzete
elérése érdekében bármilyen befolyásolási módot latba vet, ami megfelelőnek tűnik. A másik érveit nem veszi
figyelembe, nem hajlandó kompromisszumot kötni. Szélsőséges esetben agresszív. A versengés jelentheti a he-
lyesnek vélt álláspont védelmét, vagy a győzelemre való törekvést.
Jellemző mondatok:
o Nem változtatok a véleményemen...
o Hogy elég világos legyek...
o Világos, hogy az én véleményem a legésszerűbb...
o Biztos vagyok abban, hogy...
o Ha így teszel, akkor...
o Ezt én tudom a legjobban, úgyhogy...
o Tedd, amit mondtam...
Mely helyzetekben lehet hasznosabb, mint a többi?
o Amikor vészhelyzet van, a gyors, határozott cselekvés életbevágóan fontos.
o Amikor súlyos problémák népszerűtlen megoldásokat igényelnek.

141
o Amikor önvédelemre van szükség olyanokkal szemben, akik visszaélnek a nem versengő viselkedés
nyújtotta előnyökkel.

2. Alkalmazkodás (elsimítás) - együttműködő és nem önérvényesítő

A versengés ellentéte. Az egyén részben vagy egészben lemond saját szándékairól, hogy a másik szándékai érvé-
nyesülhessenek. Önfeláldozás, amely lehet önzetlen nagyvonalúság, jótékonyság vagy a másiknak való kényszerű
engedelmeskedés vagy a másik szempontjainak elfogadása.
Jellemző mondatok:
o Én is így gondoltam...
o Egyetértek…
o Kész vagyok elfogadni...
o Úgy teszek, ahogy mondod...
o Nem akarom, hogy megbántódj...
o Te hogy gondolod?...
o Meggyőztél...
o Örülök, hogy ebben egyetértünk...
Mely helyzetekben lehet hasznosabb, mint a többi?
o Amikor belátjuk, hogy tévedtünk.
o Amikor a probléma fontosabb a másik számára, mint a mi számunkra.
o Amikor egy csoportnak megengedhető, hogy kísérletezzen és tanuljon a saját hibáiból.
o Amikor a versengés folytatása ártana helyzetünknek, mert vesztesek vagyunk.
o Ha különösen fontos a harmónia megőrzése és a szakítás elkerülése.
3. Elkerülés (visszahúzódás) - nem önérvényesítő és nem együttműködő
Az egyén nem követi sem a saját, sem a partner szándékát, kitér a helyzetből. Az elkerülés öltheti diplomatikus
kitérés formáját, egy kérdés kedvezőbb időpontra való halasztását, vagy visszahúzódást egy fenyegető helyzetből.
Jellemző mondatok:
o Ezért nem vállalhatom a felelősséget...
o Jobb lenne, ha ezt most nem vitatnánk meg...
o Térjünk vissza erre később...
o Ez nem tartozik a hatáskörömbe...
o Ebbe nem megyek bele...
o Nincs véleményem...
o Nem vagyok abban a helyzetben, hogy vitába bocsátkozzam...
o Nem akarok ehhez hozzászólni...
o Nem világos az álláspontod...
Mely helyzetekben lehet hasznosabb, mint a többi?
o Amikor egy probléma átmeneti vagy kevésbé fontos.

142
o Amikor mások hatékonyabban meg tudják oldani a konfliktust.
o Amikor nem látunk esélyt arra, hogy szándékaink érvényesüljenek.
o Amikor a konfrontációval járó kár nagyobb, mint a konfliktus megoldásának előnyei.
o Amikor egy alapvetőbb probléma melléktermékével van dolgunk.
o Amikor a további információk gyűjtése több előnnyel jár, mint az azonnali döntés.
4. Problémamegoldás - önérvényesítő és együttműködő
Az elkerülés ellentéte. A másik személlyel együtt dolgozva olyan megoldást törekszik találni, amely mindkét fél
szándékainak megfelel. Beleássa magát a problémába azzal a céllal, hogy megtalálja mindkét fél alapvető érde-
keltségét, és találjon egy olyan alternatívát, amely mindkét érdekskálának megfelel. Lehet nézetkülönbség mé-
lyebb feltárása azzal a céllal, hogy mindkét fél okuljon, lehet valamilyen feltétel megteremtésére való szövetke-
zés, lehet törekvés egy személyközi probléma kreatív megoldására.
Jellemző mondatok:
o Fogjunk hozzá közösen...
o Miben értünk egyet?...
o Miben különbözik a véleményünk?...
o Keressünk közös kiindulási alapot...
o Vizsgáljuk meg közelebbről a problémát ...
o Ez a véleményem... és a tiéd?...
o Hogyan oldhatnánk meg?...
o Valójában mi is a probléma?...
Mely helyzetekben lehet hasznosabb, mint a többi?
o Amikor mindkét felfogás túlságosan fontos ahhoz, hogy kompromisszumos megoldás szülessen.
o Amikor a cél tanulni másoktól.
o Amikor a döntés erős elkötelezettséget igényel.
5. Kompromisszumkeresés (osztozás a várható kimenetelben) - átmenet az önérvényesítés és együttműködés
között.
Középúton helyezkedik el a versengés és az alkalmazkodás között. A kompromisszumkereső többről mond le,
mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó. Közvetlenebbül ragadja meg a kérdést, mint az elkerülő,
de nem tárja fel olyan mélységig, mint a problémamegoldó. Félúton való találkozást, kölcsönösen adandó enged-
ményeket, vagy egy gyors áthidaló megoldás keresését jelenti.
Jellemző mondatok:
o Gyorsan találjunk megoldást....
o Én engedek ebben, te engedsz abban...
o Felejtsük el, ami szétválaszt minket...
o Találjunk megoldást félúton...
o Inkább nyerjünk, mint veszítsünk mindketten...
o Elégedjünk meg ezzel...
o Hajlandó vagyok... ha hajlandó vagy...
o Hagyjuk az egészet, helyette...

143
Mely helyzetekben lehet hasznosabb, mint a többi?
o Amikor gyors döntésre van szükség.
o Amikor a problémamegoldás vagy a versengés nem jár sikerrel.
o Amikor a célok egyformán fontosak a résztvevők számára, de nem érnek meg egy esetleges szakítást.
Minden munkacsoport, diákcsoport életének természetes velejárója a kisebb-nagyobb nézetkülönbségek, viták,
konfliktusok jelentkezése. Az alábbiakban felsorolok néhány jellegzetes viszonyulási módot, amelyek a csoport
lehetséges reakcióit írják le konfliktushelyzetben:
o Elkerülés: A csoport a felszínen marad, ahol nem jelentkeznek komoly konfliktusok, nem veszi tudomásul az
ellenállást. A konfliktusokat letagadják, megkerülik. A konfliktusok halmozódnak, és válságba sodorják az
osztályt. Javasolt ebben az esetben felvállaltatni a konfliktust.
o Kizárás: A csoporttal szembenálló tagot a csoport kizárja köreiből. Ez történhet megszégyenítéssel, gúnyoló-
dással, mellőzéssel. Lehet, hogy egy értékes, másképpen látni képes tagot veszít el a csoport. Nem biztos,
hogy a doboz emberkék képesek nagyot lendíteni az osztályon, miközben hasznos tagjai. Ha észrevesszük,
hogy valaki irányába egyre több kritikai kommunikáció irányul, érdemes utána járni, mert hamarosan elfor-
dulnak a diáktól, és kizárják.
o Elnyomás: A csoport az ellenállásra erőszakkal reagál. A többség engedelmességre kényszeríti a kisebbséget.
A kisebbséget az erőszak minden eszközével uralják, és félelemben, függőségben tartják. A gyengébbik cso-
port aláveti magát a többieknek, és a hatalom nyomására engedelmeskedik. Az ellenségeskedések a csoport
szétesésével is fenyegethetnek.
o Beleegyezés: A többség ugyan uralkodik és meghatározó, de a kisebbség nem szenved az alávetettség érzésé-
től, és hozzájárulását adja. Érdemes megvizsgálni, vajon milyen értékek mentén szerveződtek a csoportok,
mert lehet, hogy a többség ugyan egységes, de negatív értékek mentén, pl. a jó tanulókat zárják ki, és megbé-
lyegzik, hogy stréberek.
o Szövetség: A felek nem adnak fel semmit álláspontjukból vagy pozíciójukból, de racionális megfontolásokból
egyezséget kötnek, hogy egy meghatározott közös célt elérjenek. A konfliktus tudatosan fennmarad, de azt fél-
re teszik addig, amíg a szándékolt célt elérik. Ha még akkor is aktuális, újra feléled az ellentét (pl. ha valame-
lyik tanár nem szimpatikus, akkor addig összefognak, ameddig nem sikerült ellehetetleníteni).
o Kompromisszum: Amennyiben a vitatkozó felek egyforma erősek, a konfliktusokat gyakran oldják meg komp-
romisszum útján. Mindegyik fél engedményt tesz a másiknak, készen áll arra, hogy előítéleteiből valamennyit
feladjon a probléma megoldása érdekében, abban a reményben, hogy a végén ebből az összes tag számára na-
gyobb előny származik. Az ilyen engedmények szükségességét a résztvevők belátják, de gyakran nem vált ki
megelégedést.
o Integráció: Az ellentétes véleményeket megvitatják, egymással szemben mérlegelik, és újra megfogalmazzák.
A csoport, mint egység kidolgoz egy megoldást, amely mindenkit kielégít, és ez gyakran jobb, mint a megelő-
ző részjavaslatok és részigények bármelyike.
Az érzelmi, lelki problémák kommunikációs megoldása: konfliktusfeloldás
A konfliktusfeloldás háromlépcsős folyamata:
1. Tisztelettel bánunk a partnerrel, még akkor is, ha az egyik fél a tanár, és a másik pedig a diák.
2. Addig figyelünk, amíg „meg nem tapasztaljuk a másik oldalt”, és visszajelezzük a közöltek tartalmát, az érzel-
meket és az okfejtést.
3. Röviden megfogalmazzuk saját véleményünket, érzelmeinket és igényeinket.
o Röviden, lényegre törően közöljük álláspontunkat.
o Kerüljük el az érzelmi töltéssel rendelkező szavakat, a pozitív-negatív minősítéseket, azt mondjuk, amit
gondolunk, és gondoljuk komolyan, amit mondunk (óvakodjunk a szélsőséges kijelentésektől).
o Tárjuk fel érzelmeinket.
Alapszabályok a megoldáshoz
o Azonosítsuk és tudatosítsuk saját kedvenc stílusunkat (eredményre jutok-e az eddig bevált módszerekkel, vagy
változtatni kell?).
144
o Legyünk kreatívak és képesek saját kommunikációs repertoárunk bővítésére (kommunikációs készségfejlesz-
tés, a kommunikációmat addig kell módosítanom, ameddig arra az eredményre nem jutok, amire vágytam).
o Értsük meg a konfliktust körülvevő összefüggéseket (rendszerezés, rendszerszemléletű, ökológiai megkö-
zelítés).
o Legyünk képesek megbocsátani. Fontos, hogy a pedagógus mutasson példát a megbocsátásban, hogy a diákok
megtanulhassák, hogy a megbocsátás érzelmi felszabadultsághoz vezet, javítja a kötődést.
o Vádaskodás helyett használj én-üzeneteket!„Én mérges vagyok, mert …”; Engem bánt az, hogy…” Ne azzal
dobálózz, hogy „Te mindig…”; „Te sosem…” Ne mondd azt a partnerednek, hogy tudod, mit gondol, mit érez,
mert nem vagy gondolatolvasó, majd ő elmondja neked.
o Ne a partnered bíráld, hanem a viselkedését! Hajlamosak vagyunk arra, hogy azt mondjuk, „idegesítesz en-
gem”, ami arra utal, hogy egyenesen vele van problémád. Ebben a konkrét esetben inkább mondd azt, hogy
„idegesít az, hogy nem mondtál igazat, nem voltál pontos, kérlek, hogy máskor legyél őszinte, legyél pontos,
ha ezt beszéltük meg”, és ekkor elimináltuk a személy elleni támadást, és megelőztük az estleges durva véde-
kező reakciót, ami az ilyen kijelentéseket követi.
o Ismerd be, ha valamiben te voltál a hibás, és mindig bocsáss meg, ha a partnered hibázott. Ne játszd a sértődöt-
ted, ne büntesd hallgatással. Két ember soha nem fog teljesen egyetérteni mindenben, de nem is olyan fontos,
hogy mindig egyetértsenek. Meglátni és megérteni egy másik embert, az álláspontját, kiszélesíti a látókörünket
és megerősíti a kapcsolatunkat.
Az agresszió
Valaki ellen irányuló olyan támadás, aminek az a célja, hogy elpusztítsa, vagy törekvéseinek elérésében akadá-
lyozza a másikat.
Az agressziónak fontos küldetése van az ember életében:
o Képes legyen megvédeni önmagát.
o El tudja érni a céljait.
o Érdekeinek érvényt tudjon szerezni.
A bizonytalanság az agresszió egyik magva. A bizonytalan szülői minták, de a pedagógusi bizonytalanság is bi-
zonytalan értékeket teremtenek, amelyek szorongáshoz vezetnek, az pedig termeli az agressziót. Mi a jó, mi a
rossz? Hol ezt hallják, hol az ellenkezőjét, és mit látnak a mintaadó szülőktől, a referenciacsoport tagjaitól, az
ország nagyjaitól? Az ambivalencia egyik megteremtője, amikor ellentétes és egyenlő erővel bíró értékek vannak
jelen, és nincsen értékeket, fogalmakat tisztázó beszélgetések, minták.
A személy frusztráltságát az alábbiak váltják ki:
o Feltételezi, hogy megfosztják valamitől. Nem szükséges, hogy be is következzen, elégséges a feltételezés.
o Akadályoztatás: azt éli meg, hogy nem engedik érvényesülni, a tanár utazik rá, stb.
Személyenként eltérő, hogy mi, és mekkora frusztráltsági érzést vált ki, és mekkora agressziót provokál.
Az egészséges agresszióminták és stressz szorongást kiürítő reakciók, segítenek megszabadulni a negatív energi-
áktól, megkönnyebbüléshez vezetnek, megelőzik és kioltják az erőszak kialakulását!
Mi határozza meg, hogy melyik gyerek hogyan viselkedik társas helyzetben, mennyire agresszív?
1. Öröklött agyi képletek.
2. A vér kémiai összetétele, a hormonális változások, pl. nemi érés kapcsán (fiúknál 18-szorosára is megnőhet a
tesztoszteron), éhezés, lányoknál a menstruációs ciklusváltozás.
3. Minták, amelyek sokfélék lehetnek, és akár ellentétesek is:
o Családi minta.
o Virtuális, de társadalminak hitt minták (individuális hősök, fegyverrel, sajátos értékekkel).
o Csoportnyomás, kortárs csoport minták és a csoport által felkínált szerepek, szerepelvárások.

145
o Valós társadalmi minták (fiúknál: ne hagyd magadat, add vissza, ne mutasd ki az érzéseidet, ha ki akarsz tűnni,
csinálj valami kockázatosat, viselkedj deviánsan, stb.).
A mai kor nemkívánatos üzenetei:
o Az individualizmus: egyedül is elégséges vagy az élethez, oldd meg egyedül.
o A kollektivizmus nem feltétlenül kívánatos, így a demokrácia sem.
o Csak a győztest, a hőst tapsolják meg, tehát a pályán meghalhatsz, de nem veszíthetsz, kóros formában légy
Isten és hős.
o Az empátia káros, hiszen akkor nem tudsz átgázolni másokon, ez az osztályok, felnőtt világban a munkacso-
portok halála.
o Az ellenséges versengés agressziót igényel.
o A virtuális világ mintái és értékei szemben a természetes valóság értékeivel, határaival.
o Dönts érzelemmentesen, ami idegélettani okok miatt nem lehetséges. Az érzelmeket negatív tényezőnek tartják
a döntéshozatalban.
o Mit közvetítünk a gyerekeknek?
o Ne szólj szám, nem fáj fejem!
o Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!
o Ne üsd az orrodat más dolgába!
o Az öndicséret „büdös”.
o Járt utat a járatlanért el ne hagyj!
o Szép lehetsz, de okos nem!
o Az optimista nem más, mint egy tájékozatlan pesszimista.
Ezek után azon csodálkozunk, hogy ma a diákok bizonytalanok, szoronganak. Egy feleltetéskor a tanár arra kí-
váncsi, hogy mit nem tud a diák, és nem arra, hogy mit tud, tisztelet a kivételeknek.
Milyen elvárásai vannak a felnőtt ifjakkal kapcsolatban a társadalomnak?
o Belső kontrollos, rugalmas, együttműködésre és tanulásra kész csapat-embereket szeretnénk.
o Pozitív szemléletű és sikerorientált felnőtteket, akik képesek és akarnak kiváló szinten teljesíteni.
Haim Ginott mondja a gyerekkel való kapcsolatról:
o Hagyd meg a szabadságukat, ne tedd önmagadtól függővé őket.
o Adj időt a dolgok kijavítására.
o Tartsd tiszteletben magánéletüket és a titkaikat.
o Kerüld a kliséket és a prédikációt, mert az együttélés adja a mintát.
o Ne legyél formális.
o Ne címkézd őket, formáld őket sokszínűre.
o Egyértelmű üzeneteket küldj, a közvetített értékek állandóak legyenek.
o Mindig pozitív jövőt vetíts a gyermekek elé.
o Előlegezd meg az elvárt személyiséget!
Megoldás:
o Az ember társas lény.

146
o Társas helyzetben az érzelmek kikerülhetetlenek, hiszen a kapcsolat értelmezését ezek teszik lehetővé. Profi
érzelmi értelmezésekre van szükség, de azokat folyton újra kell konstruálni, és ez a mindennapok során alakul-
hat ki folyamatos értelmezés és támogatás révén.
o Az együttműködés alapvetően érzelmi közelségen és kevésbé belátáson alapul, de igen fontosak az együttmű-
ködést meghatározó értékek.
o A konfliktuskezelésben létezik a győztes-győztes megoldás is. Ne feledjük, hogy az erdőnek több kijárata is van.
o Lehet jobb úgy is a diák, hogy nem a másikat értékeli le, hanem valódi teljesítményével növelheti saját értékét.
o A társadalmi, természetes valóság megtapasztalása a virtuális világ kényelmességével és értékeivel szemben.
Erre jók azok a munkák, szakkörök, ahol saját tevékenysége során szerez élményt a természetes valóságról.
o A természetes valóság életszabályainak felfedeztetése. Ismerd meg a határaidat a természetes valóságban, és
terjeszd ki azokat!
A média szerepe:
o Hírértéke van, ha deviáns valaki, elismerik, hogy létezik, kitörhet az ismeretlenségből, a szegénységből. Ez
tulajdonképpen stroke a tranzakció-analízis értelmében.
o A hősök magányosan hajtják végre tetteiket, nem kollektívában, lehet, hogy átvitt értelemben közösségekért is
harcolnak. Néha rosszul értelmezett hőstett a tanár fizikai bántalmazása.
o Társadalmi mintát közvetít, a konfliktusok kezelésének gyors és hatékony eszköze az agresszió. Nincs türelem,
hogy megvárják az igazságszolgáltatás hosszú eljárását, itt és most kell igazságot kapni, elégtételt venni. Meg
kell tanítani a felnövekvő ifjúságot, hogy a szükségleteik kielégítését képesek legyenek időben kitolni, elha-
lasztani.
o Virtuális minta nyújtása, miközben hiányzik a felnőtt társadalom érett visszajelzése, eligazítása, útmutatása,
értelmező értékelése.
o „Törj nagyra, csak az erősek, a hatalommal rendelkezők boldogok, ezért a cél szentesíti az eszközöket” üzenet
gyakran jelenik meg követendő értékként. Én sok boldogtalan „nagy emberrel” találkoztam.
Azt gondolom, hogy érthető, miért tévednek el könnyen a diákok ebben a sokszínűségben. Fontos lenne az értel-
mező foglalkozások szervezése, csoportokban való tevékenység. Mindegy, hogy ezek önszerveződőek, és kapnak-
e felügyeletet, vagy az iskola szervezi őket.
Térjünk vissza az érzelmek kezeléséhez, hiszen az agresszív viselkedést befolyásolják.
Az indulat kezelésének folyamata:
o Az alaphangulat tisztázása: általában milyen szokott lenni; jó hangulatú, feszült stb.
o Indulati szint bemérése: most aktuálisan mennyire telített indulatokkal.
o Fejezzük ki, hogy megértjük a hangulatát, indulatát, és elfogadjuk, de nem kell egyetérteni vele.
o Mutassa meg bátran: forma, határ megjelenítése, így megszabadul a felesleges gőztől (kukta).
o Beszélje ki magából, ami kikívánkozik, a ventilálás segít az érzelmeket szavakká formálni, amelyek így
átkerülnek a tudatos gondolkodás oldalára, ahol már fel lehet dolgozni őket, új következtetéseket lehet
belőlük levonni.
Érzelmek kezelése:
o Fogadjuk el, hogy az ő érzései neki helyén valók, ne vitassuk azokat.
o Élje meg bátran az érzelmeit, így megnyugodhat.
o Tükrözzük vissza, hogy bennünk milyen érzéseket váltottak ki, pl. ha félelmet, nyugodtan mondhatjuk, hogy
félelmet ébresztett, lehet, hogy nem is akart senkit megfélemlíteni, csak így sikerült, és visszavesz.
Racionalizálás, tisztázandó kérdések:
o Mi miatt fontos ez a megoldás most, milyen jó célt szolgál neki?

147
o Mi vonzotta ebbe az irányba?
o Mi tartja őt benne ebben a helyzetben?
o Milyen gondolatok, érzések mondták azt, hogy mégsem ez lenne a legjobb megoldás?
o Nyilván merültek fel más megoldások, melyek ezek? Elkezdjük dolgoztatni az alternatívák felfedezése
irányába.
o Legszívesebben hogyan folytatná? (Sokszor tapasztaltam, hogy már rég abbahagyná, de nem tud jól kiszállni a
helyzetből.)
o Milyen információk kellenének, mi kellene ahhoz, hogy kimozduljon ebből a helyzetből?
o Mi a mostani értelmezési keret, mi lehetne az új keret? Valakit elhagyott a barátja, ezt úgy is lehet értelmezni,
hogy ilyet nem talál többet, és úgy is lehet, hogy most jobbat keres magának. A helyzet általában nem változ-
tatható meg, de az, hogy mit jelentsen, igen, erre tanítsuk meg őket.
o Milyen jó célt szolgál a mostani megoldás? Pl. érzem, hogy mennyire fáj, ebből tudom, hogy mit jelentett. Ne
a fájdalom mértékéből következtessen a szeretet, a szerelem mélységére.
o Mit nyer általa? Pl. erős vagyok, mert talpra tudok állni. Lehet, hogy másból is le lehet mérni az erejét.
o Mit veszítene, ha megváltozna az értelmezési kerete, mást tenne? Pl. egyik diák lehülyézte a másikat, és az
ezért indulatos. Meg lehet kérdezni, hogy vajon attól függ-e, hogy hülye valaki, mert sértésből neki mondták,
vagy sem.
Milyen módon keretezhetjük át az agressziót, adhatunk-e neki új értelmet?
Ennek kérdései:
o A valódi, jó céljait milyen más, jó úton érhetné el?
o Bizonyára vannak olyan múltbéli események, amikor jó döntéseket hozott, és elégedett volt vele utólag is.
Vegyük ezeket sorra, és horgonyozzuk le (NLP), alakítsunk ki valamilyen feltételes reflexet. Ha van közte
olyan, ami most is jó lenne, azt emeljük ki, és beszéljük meg. A horgonnyal támogassuk meg ezt a lehetőséget,
erről mehetünk az ötödik bekezdésre.
o Ha a múltjában nem talált jó megoldást, akkor milyen új értelmezést (körülményeket) tud elképzelni. Csak azt
tudjuk, és úgy megcsinálni, ahogyan azt elképzeltük, tehát ez egy igen fontos lépés.
o Ha nem tud elképzelni ilyet, akkor mi is tehetünk ajánlatot arra, hogy képzeletben próbálja ki, amit ajánlunk.
o Képzeljük el az új megoldást közösen, hiszen az semmilyen veszéllyel nem jár.
o Mivel nem jelentett kockázatot az elképzelés, most tegyük is meg, hiszen a puding próbája az, hogy megeszik.
Ellenkező esetben soha nem tudhatjuk meg, hogy igaz-e, vagy nem az elképzelt jó megoldás.
o Az esetek egy részében ekkor ismételten érzelmi síkra terelődik a beszélgetés.
Ennek kezelése:
o Nyíltan fel kell vetni, hogy az érzései tiltakoznak a megoldás ellen, vajon milyen jó cél miatt történik ez? Ez
lehet bizalmatlanság, ami önmagából fakad, mert nem képes megbízni másban, mert valójában önmagát tartja
megbízhatatlannak. A tanár segíthet abban, hogy megbízhatónak tartsa magát.
o Biztos, hogy ez a jó cél, jól szolgálja őt az úton? A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
o Más esetben játszmákat kezdeményeznek, sokszor a bizalom hiánya miatt. Bátran kell beszélni erről. Tehát
nem bízik meg bennem? Nincs olyan garancia, amely helyettesíthetné a bizalmat. Előbb vagy utóbb meg kell
bíznia valakiben önmagán kívül is. A garancia kérése mindig a bizalom helyett jelenik meg, de nem helyette-
sítheti azt.
o Játszmák esetében használhatjuk a játszmák kezelésére javasolt megoldásokat.
o Befejezés: ha tisztáztuk a bizalmatlanságot, kezeltük az újabb érzelmeket, akkor térjünk vissza az elképzelt jó
megoldásokhoz, megismételve az általa képzeletben már végigjárt utat, és adjuk azt a szuggesztiót, hogy előbb

148
 vagy utóbb döntést fog hozni, ami megkönnyebbülést jelent. Képes lesz arra, hogy megbízzon valakiben, bár
előbb jobb, ha önmagában bízik meg.
Az agressziót többféleképpen is csoportosíthatjuk, itt az instrumentális és az érzelmi agresszióról esik szó.
Instrumentális agresszió: a költségek és jutalmak számbavétele
Instrumentális agresszió akkor lép fel, ha az emberek, gyerekek lehetőséget látnak valamilyen előny megszerzésé-
re. Ha az agresszió megéri, akkor az előfordulás valószínűsége is megnő. Azok a gyerekek, akik azt hiszik, hogy
az agresszió segítségével valami jóhoz jutnak, vagy akik meg akarják akadályozni, hogy mások ártsanak nekik, az
iskola legagresszívabb diákjai. Gyakran ők zsarolják meg a kisebbeket, veszik el pl. a telefonjukat, stb. Ennek a
fordítottja is igaz: ha nem ígérkezik jutalom, általában meg is szűnik az instrumentális agresszió.
Ha az instrumentális agresszió a jutalmak és költségek értelmezésén múlik, akkor milyen tényezők befolyá-
solják ezt?
o Személyes képességek – az erőszakosságra való hajlam fokozza az agresszív viselkedés megjelenését. Akinek
könnyű agresszívnek lenni, könnyebben az lesz.
o Nemi különbségek. Férfiak számára az agresszió könnyebb és kevésbé kockázatos, mint nők számára, így a
férfiak számára kifizetődőbb.
o Modellek hatása. A példák hatásán is múlik az, hogy milyennek találjuk a lehetséges költségeket és jutalmakat,
mivel rajtuk keresztül megláthatjuk, mikor és hogyan lehet sikeres az agresszió (szociális tanuláselmélet). A
hosszú távú hatás összetett: még ha büntetett is az agresszív viselkedés, akkor is eltanulhatják, de csak akkor
alkalmazzák, amikor a büntetés valószínűsége kisebb. Az erőszakmentességet is lehet modellektől tanulni.
Érzelmi agresszió: válasz a provokációra
Az érzelmi agressziót az a puszta vágy váltja ki, hogy ártsunk másoknak, ilyenkor gyakran figyelmen kívül hagy-
juk a külső jutalmakat és büntetéseket. Fontos nyeresége, ha a másikat leértékelhetik, kigúnyolhatják, megalázhat-
ják valamilyen módon.
Az észlelt provokáció kritikus kiindulópont, mi befolyásolja az észlelését?
o Ártó szándék észlelése. A fájdalomokozás ténye önmagában még nem tűnik provokációnak. A tudatos ártó
szándék észlelése alakítja a helyzetet provokációvá. Amikor pedig a provokációt szándékosnak értelmezik,
nyomában jár a bosszúvágy is.
o A kontrollálhatóság észlelése. Néha még a szándékos bántalmazást is meg tudjuk bocsátani, ha meg lehet ma-
gyarázni, vagy van rá mentség. Egy kísérletben egy lehetetlen kísérletvezető sértegeti a kísérleti személyeket.
Azok a kísérleti személyek, akiket előre figyelmeztettek, hogy a kísérletvezető rendkívül ideges egy közelgő
vizsgája miatt, sokkal kevesebb dühöt éreztek, mint azok, akiket nem figyelmeztettek.
o Személyiségbeli különbségek a provokáció észlelésében. A krónikusan agresszív emberek hajlamosabbak
szándékos provokációnak értelmezni a kétértelmű helyzeteket. Ez az észlelési torzítás az instrumentális agresz-
szióra nincs hatással (pl. amikor a gyerek a másik zsebpénzét szedi el).
A provokáción túl: érzelmi agresszió és negatív érzelem
Az érzelmi agresszió nem korlátozódik azokra az esetekre, amikor az emberek azt hiszik, hogy provokálják őket.
Sőt, az egyik legkorábbi elmélet azt mondta ki, hogy az agressziót a frusztráció szüli. Ez nem mindig a frusztráló
tárgy vagy személy irányában vezetődik le. Tágabb értelemben bármilyen negatív érzés agressziót eredményez,
pl. kellemetlen hőség, fájdalmas hideg, bántó zajok, tömeg, rossz szagok által kiváltott kellemetlen érzés. Korre-
láció van a rekord melegek és a bűnügyi statisztikában megszaporodó erőszakos bűntények között. Az izgalomát-
vitel elmélete szerint ilyenkor kellemetlen érzéseinket, amelyekről nem tudjuk, honnan erednek, a szituáció figye-
lemre méltó aspektusaival magyarázzuk.
Az agressziót támogató és korlátozó normák
A társas normák támogathatják és korlátozhatják is az agressziót. A városi bandák nem az egyetlenek, ame-
lyeknek normái támogatják az agressziót. Amikor az agresszív iskolás fiúk népszerűbbek a kevésbé agresz-
szív fiúknál, akkor az iskolások normái támogatják az agressziót. Vagy a versenygazdaságban a szabályok

149
áthágása is az agresszió normáját követi. Ugyanakkor az agressziót érintő normák meglehetősen erősen az
adott kultúra függvényei:
o A fegyverviselés és -használat joga. Az USA-ban sokan azt tartják, hogy rendjén való az, ha a házigazda lelövi
az otthonába betolakodót, és vannak olyan államok is, amelyekben egyenesen kimondják a törvények, hogy
ilyen esetben nem bűnös az elkövető.
o A férfiagresszió normája. A keménységet és agressziót sok társadalomban a férfiszerep velejárójának tekintik.
Sok férfi például a családon belüli erőszak által tudja csak igazán férfinek érezni magát.
o A családi élet elszigeteltségének normája. Ez bezárja a családot a lakásba, és mentesíti a viselkedési normák
hatása alól. Ami a négy fal között történik, azt magánügynek tekintjük, még ha vér folyik is.
Az agresszió racionális alapjai, amelyekkel az agressziót alkalmazó számára igazolható a tette:
o Tekintélyvédő: a csoportbéli agresszív szerepét védi, nem engedheti meg, hogy ne támadjon, ha a csopor-
tot valami provokáció éri.
o A normákat hangsúlyozó: az igazság bajnoka, nagyon várja, hogy valakibe belekössenek, és ő rögtön
megvédi, beavatkozik.
o A kompenzáló: alacsony önértékelés kompenzálására használja, újra és újra bizonyosságot kell szereznie,
hogy ő mégis valaki, ezért verekszik.
o Presszionáló: diáktársaikra nyomást gyakorol valami szabályellenes cél érdekében.
o Kizsákmányoló: kihasználja a környezetét, lop, zsarol.
o Szadista: élvezi az erejét és a másik szenvedését, érzelmi nyeresége van az agresszióból.
o Levezető: belső feszültségeit így kezeli, hetente, kéthetente megveretteti magát, így szabadul meg az ösz-
szegyűlt belső feszültségtől.
Az agresszió csökkentése a társadalomban
Mit tehetünk, hogy megállítsuk az emelkedő erőszak terjedését?
Értelmezés és újraértelmezés. Ha úgy érezzük, hogy provokálnak minket, érdemes átgondolni a másik személy
szándékait: talán nem olyannak szánta viselkedését, ahogy mi értelmezzük. Emlékezzenek a realitás és a valóság-
élmény viszonyára, az olvasat készítésére.
Agresszióellenes normák tanítása, minta adása. Neveléssel és személyes példaadással bárki kifejleszthet mások
bántalmazása elleni normákat. Még nagyobb a hatás akkor, ha az emberek látják, hogy a társadalom „komolyan
gondolja”, amit mond. A svéd játékgyárosok pl. elhatározták, hogy nem gyártanak több agresszív játékot.
A másokkal való azonosulás elősegítése. Az erőszak akkor lép fel legkönnyebben, ha az áldozatok távoliak, és
nem veszik őket emberszámba, ezért szokták kezdeni a diákok először leértékeléssel, pl. köcsögnek, hülyének
nevezik a diáktársukat, mert ha sikerült leértékelni, akkor már nem egyenrangú, alacsonyabb rendű lett. A hason-
lóság az erőszak gátja.
Az agressziót kiváltó jelzések minimalizálása. Bizonyos jelzések agresszív gondolatokat és érzéseket keltenek.
A bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy ha nincsenek kéznél lőfegyverek, akkor az erőszak nemcsak kevésbé
végzetes, hanem kevésbé valószínű is.
A médiából áradó erőszak korlátozása. Hazánkban is igyekeznek tenni ellene. A következő kutatás nem hazai:
Két gyerekcsoporttal végeztek vizsgálatot, amely során agresszív filmeket nézettek velük. Az egyik csoportban
megbeszélték, milyen irreális a tévében bemutatott erőszak, és a szereplők hogyan oldhatták volna meg a problé-
mákat erőszak nélkül. A felkészítő csoportban részt vevő gyerekek kevesebb agressziót mutattak a kontrollcso-
porthoz képest. Mi több, a követő megfigyelésből kiderült, hogy a gyerekek agresszivitása kevésbé erősen kötődik
az erőszakos tévéműsorokhoz, ami arra utal, hogy a nevelés sikeresen megszakította a tévénézési szokások és az
agresszió között fennálló oksági kapcsolatot.
Kritikus gondolkodás. Nyugodtan végig kell gondolni a helyzetet még egyszer. Sok erőszakellenes szervezet azt
az ősrégi receptet ajánlja az erőszak ellen, amely szerint: „Állj meg, és számolj el tízig!”. Ez a rövid kikapcsolás
lehűtheti a forró érzelmeket, és lehetővé teheti, hogy az erőszakot tiltó személyes mércék és normák eszünkbe
jussanak. Emlékezzenek az érzelmek körfolyamatának ábrájára!
Gondolatébresztőnek álljon itt a norvég kormány programja az iskolai konfliktusok kezelésére:
o Értékes közösségi rendezvényeken beszéltek a problémákról a gyerekekkel, szülőkkel.

150
 o Felkészítő:
 Tanároknak
 Szülőknek
 Tanulóknak
o Oktató filmek („Szülők iskolája”) az együttérzés, elfogadás hatékonyságának bemutatása. (Pécsen
működik a szülők akadémiája.)
o Oktatási formák között előtérbe helyezik a kollektív feldolgozásokat, előadásokat, amelyeket a taná-
rok katalizátor szerepben felügyelnek.
o Rendkívüli esemény kapcsán a nevelési tanácsadó, pszichológus foglalkozik a szülőkkel, gyermekek-
kel, pl. az érzelmek felismerése az arcokon, önként vállalható mediálás.
o A konfliktuskezelés lépései, a jelzések alapján:
o Piros: Adj időt magadnak, hogy lehiggadj, mielőtt cselekednél!
o Sárga:
 Vizsgáld meg, hogy mit érzel, és őszintén fogalmazd meg, hogy mi a probléma.
 Pozitív célt jelölj ki magadnak.
 Képzelj el több típusú jó megoldást a helyzetre.
 Elemezd a következményeket.
o Zöld: Próbáld ki a legjobbnak ítélt megoldást, és tudj váltani, ha szükséges.
Az iskolai agresszió csökkentése helyett más megoldási technikák:
Fókuszban a gyermek:
o Emberként vagy fontos az iskolában, az intézményben, nem csak egy létszám, aki után fizet az állam vagy a
szülő.
o Az intézmény nemcsak megőriz, de el is fogad téged.
o Több társadalmilag helyeselt módon is érvényesülhetsz, pl. szakkörök, sport, művészetek, barkácsolás.
o Az érzelmek tartalmának tisztázása, felismerése, helyes kapcsolatok kialakítása és szabályozása (noha sok
elmélet szerint ez kétséges, de én tudom, hogy lehetséges).
o A virtuális valóság mellett a természetes valóság felfedeztetése, és ennek értékeivel való megismertetése, a
képzeletmunka fejlesztése, szemben a virtuálisan készen kapottak helyett.
Fókuszban a kollektív értékek:
o A tanulmányi munka kollektív tevékenység, együttműködésen alapul, nem versengésen, noha az eredmé-
nyét egyénileg minősítjük. Pl. mozaik módszer alkalmazása a tananyag felfedeztetésére és elsajátítására, és
egyéni beszámoló az elsajátításról.
o Társas helyzetekre szocializálni, tréningekkel kialakítani az asszertív érvényesülést, egymás tiszteletének
felismertetése és elfogadtatása.
o Konfliktusok elfogadása és tudatos kezelésének képzése, gyermek, szülő és tanár mediátorok felkészítése.
o Gondoljuk újra, hogy a mesék, kötelező olvasmányok milyen értékeket közvetítenek a konfliktusok megol-
dására, pl. „Piroska és a farkas”, „Rómeó és Júlia”, „Pál utcai fiúk” stb., (biztos, hogy ezek a legjobb min-
ták)?
 Az agresszív diák kezelésére a következőket javasolom:

151
o Testtartásunk: állásban vegyünk fel egy enyhe terpeszt, a két lábunk egy vonalban legyen (nem hátrább az
egyik), ha ülünk, akkor két kéz nyitott tenyérrel az asztalon, vállaink, és kezeink leeresztett állapotban, néz-
zünk a szemébe, de ne mereven, csak pihentessük meg.
o A helyzetnek megfelelő pozitív állításokkal adjuk az utasításokat, mondjuk el a véleményünket.
o Érzelemmentes hangszínt használjunk.
o A fej enyhén megemelt állapotban legyen, célszerű enyhe, megértő, elfogadó mosollyal tenni mindezt.
Még egy javaslat:
Megfontolásra ajánlom, hogy a pedagógusok és a diákok közül is legyenek kiválasztva és kiképezve személyek
konfliktuskezelésre, mediálásra, moderálásra. A kiképzett személyek segíthetnék a konfliktusok kezelését. Ez
segítene a diákoknak a nyitott kommunikációban, mert az információk korrekt kezelésére számítanának.
A konfliktuskezelés tulajdonképpen az életünk szerves része, természetes velejárója kell, hogy legyen.
Ha sikeresek akarunk lenni az életben, értenünk kell a konfliktuskezeléshez, bátran kell felvállalni ezeket a hely-
zeteket. A kommunikációnk minősége meghatározza az életünk minőségét, ezért fontos, hogy tanuljuk, gyakorol-
juk. Ehhez kívánok sok bátorságot!88
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Cséffalvay Gábor: Szervezetfejlesztés (Szöveggyűjtemény). ÁVF, 2002.
Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft., 2004.
Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz, 5. kiadás
George A. Kohlrieser: A konfliktusok kezelése c. előadása
Lénárd Ferenc: Alkalmazott pszichológia. Gondolat, 1984.
Bartha Lajos: Pszichológiai értelmező szótár. Akadémia, 1981.
Joseph O’Connor és John Seymour: NLP. Bioenergetic Kft., 1996.
Donald O. Hebb:A pszichológia alapkérdései. Gondolat, 1983.
Elliot Aronson: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987.
Hunyadi György: Szociálpszichológia. Gondolat, 1984.
Dr. Faragó Katalin: Bevezetés a kriminálpszichológiába. Tankönyvkiadó, 1989.
Barkóczi és Séra: Az emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, 1988.
Az emberi kapcsolatok pszichológiája. RTF, 1994.
Dr. Szakács Ferenc: Patopszichológia Vademecum. Tankönyvkiadó, 1988.

88
Az anyag a Budapesti Rendőr-főkapitányság megbízásából, a Belügyminisztérium által támogatott „Ne tedd! Ne tűrd!” bűnmegelőzési pályázat keretein
belül készült 2011-ben, a Budapesti Rendőr-főkapitányság hozzájárulásával és támogatásával jelenik meg a kézikönyvben.
152
1

Alsó tagozat
DADA TANANYAG
ALSÓ TAGOZATOSOKNAK

2015
154
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
1. BEMUTATKOZÁS

A mosoly értéke
Semmibe sem kerül, de sokat ad. Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják,
és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad.
Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle.
Boldoggá teszi az otthont, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a barátság biztos jele.
Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak,
és a természet legjobb orvossága a bajok ellen.
Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni,
mert nem áru, csak önként lehet adni.
Dale Carnegie

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Bemutatkozás  Lehetőség szerint portfólió (ha vetíteni akarjuk, gondos-
2. A program ismertetése kodjunk projektorról és laptopról).
3. A bemutatkozás gyakorlati példái
4. Teszt kitöltése  A3-as lap vagy csomagolópapír, filctollak. (Beszéljük
meg az iskolával előre, hogy az óravezetésekhez milyen
5. Ellenőrző kérdések, elköszönés eszközökre és feltételekre van szükségünk.)
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása
MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK
ELMÉLET – TEENDŐ Fontos, hogy szerződjünk az Kulcsfogalmak
óra végén a következő szabá-
Ennek az első tematikus foglalkozásnak a célja
lyokra:
az újonnan kapott DADA osztály megismerése,
köszönés
a megfelelő légkör kialakítása, a 2 éves munka  mindig csak saját nevünkben
megalapozása. Éppen ezért fektessünk különös beszélünk (nem általánosí- megszólítás
hangsúlyt ennek az órának a megtartására. tunk); tegezés
Sok múlik azon, hogy a diákok számára hogyan  mindenkit meghallgatunk, kézfogás
mutatkozunk be, mennyire hatékonyan tudjuk nem vágunk egymás szavá-
őket motiválni, képesek vagyunk-e minél hama- ba;
rabb kialakítani a munkához és a tanuláshoz
szükséges légkört.  nem minősítünk, vélemé-
nyünket barátságos szándék-
Ezért ennek az órának a feladata (de nem az kal osztjuk meg;
óra legelején) a közös szabályok, az elvárások
tisztázása és elfogadása, a témák gyors
áttekintése, a diákok belelkesítése.
Az óra célja a barátság és a barátválasztás
megtárgyalása, a személyes kapcsolatok
erejének megmutatása, a támogató vagy
eltérítő szereplők, szerepek elkülönítése.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

 Üdvözlés, bemutatkozás, az óravezetéshez Mutassuk be magunkat, a Ráhangolás – ráhango-

szükséges kéréseink tolmácsolása – kb. 10 kapitányságot, ahonnan jö- lódás
perc vünk, és beszéljünk róla 2-3
mondatot, hogy miért lettünk
rendőrök, miért tanítunk
155
 DADA programot, miért ál-
lunk rendőrként a katedrán.
Ha lehetőség van rá, készít-
sünk portfóliót sok-sok kép-
pel magunkról, a munkahe-
lyünkről, az irodánkról. (Ez
állhat csak kinyomtatott, szí-
nes fényképekből, vagy ha
megoldható a kivetítése, ak-
kor lehet Power Point vagy
csak néhány kép.)

 A DADA program bevezetése, a főbb té- Ebbe a blokkba tervezhetünk Érzékenyítés

mák ismertetése, szabályok megbeszélése – játékos bemutatkozást, vagy
kb. 15 perc megkérhetjük a gyerekeket,
hogy készítsenek a keresztne-
Ismertessük röviden a gyerekekkel, miről vükkel névtáblát. Az időkeret
fogunk tanulni a közeljövőben. tervezésénél ügyeljünk azon-
A foglalkozások tematikus felépítéséről adjunk ban arra, hogy az iskola elvá-
tájékoztatást, magyarázzuk el, miért ad a program rása az, hogy minél kevesebb
hasznos tanácsokat, és azokat a gyerekek miként tanórán minél több ismeret-
és mikor tudják alkalmazni. anyagot sajátíttassunk el a
gyerekekkel.
Tömör, lényegre törő vázolása annak, hogy mi a
cél, mit terveztünk az évre, mit várunk el, miért Ha van kedvünk, játszhatunk
lesz jó a közös munka, hová szeretnénk eljutni. a gyerekekkel egy bemutat-
Tudatosítsuk a diákokban, hogy különleges prog- kozást segítő játékot, pl. név-
ram részesei, hiszen nem mindenki jár DADA láncot (mindenki elmondja az
osztályba. előtte elhangzott neveket
sorrendben, majd hozzáteszi a
sajátját is).

 Bemutatkozás – kb. 10 perc Hagyjuk, hogy a gyerekek Kulcsfogalmak

fogalmazzák meg gondolatai-
Mondják el a gyerekek, kinek hogyan illik kat, véleményüket.
köszönni, hogyan kell bemutatkozni.
A kicsiknél próbáljunk meg köszönés
 Ne felejtsük el, hogy a köszönést kezdettől fogva arra töreked- megszólítás
viszonozni kell. ni, hogy a témához kapcsoló-
tegezés
 Milyen köszönési formákat ismerünk? dóan szóljanak csak hozzá,
mert hajlamosak rá, hogy kézfogás
 Hogyan köszönünk a felnőtteknek? hosszan saját történeteket
 Kit tegezünk és kit magázunk? meséljenek el. Ez pedig telje-
sen lehetetlenné teheti az óra
 Kit hogyan szólítunk? anyagának elvégzését. Vi-
 Kinek mondjuk? szont ezt kedvesen és moso-
lyogva tegyük, ne torkolljuk
 Jó reggelt, jó napot, jó estét kívánok! le őket erősen, mert még ki-
csik.
 Kezét csókolom!
Fontos, hogy az összegző
 Viszontlátásra!
tanulságok kimondásában is
 Szia! aktívan részt vegyenek.
 Szervusz!

 Feladat – kb. 3 perc Ügyeljünk rá, hogy ne mász- Gyakorlat

káljanak el a helyükről, csak a
A gyerekek köszönjenek a padszomszédaiknak, szomszédaikkal gyakorolják a
mutatkozzanak be egymásnak, fogjanak egymás-

156
 sal kezet. bemutatkozást.

 A DADA órák szabályainak megfogalma- A szabályokat írjuk is föl, és Kulcsfogalmak

zása és aláírása – kb. 5 perc kérjük meg a gyerekeket, az
osztályfőnököt, hogy a követ-
Gyűjtsük össze közösen, hogy ki, mitől és hogyan kező órára készítsék el ezt csöndjel
érzi jól magát az órán, mire kell odafigyelni, mi- színes formában. Javasolhat-
lyen szabályokat szeretnénk, ha mindenki betarta- juk, hogy tegyék is ki az osz- odafigyelés
na. tályteremben, ha lehet.
Az alábbiak feltétlenül szerepeljenek a szerződés- Tanítsuk meg a gyerekeknek,
ben: ha nem ismerik, a csöndjelet.
 Jelentkezünk, ha mondani szeretnénk vala- A csöndjel arra való, hogyha
mit. nagy a hangzavar, vagy bár-
 Nem vágunk más szavába. milyen olyan körülmény van,
ami bennünket zavar, akkor
 Meghallgatjuk egymást.
fölemeljük a kezünket, és a
 Nem bántjuk és nem nevetjük ki a másikat. magasban tartjuk. Aki észre-
 Odafigyelünk egymásra. veszi, hogy valaki a csöndjelet
 Nem beszélgetünk óra közben mással. használja, elhallgat, és ugyan-
csak a magasba emeli a kezét.
Kérjük meg a gyerekeket, hogy a következő
Innen jól látható, hogy kik
órára gyűjtsenek olyan képeket,
piktogrammokat, amelyek szabályokra figyelnek. Addig alkalmaz-
zuk, amíg mindenki el nem
utalnak. Lerajzolhatják, hozhatnak róla
fényképet, képet stb. hallgat.
A gyerekek gyorsan megta-
nulják a jel használatát, és
szívesen alkalmazzák is. Így
nem kell kiabálni, erőszakkal
rendet teremteni, mert a
csöndjel eléri a kellő hatást.

 Összefoglalás, zárás – kb. 2 perc Köszönjük meg a gyerekek-

nek, hogy együttműködtek, és
Foglaltassuk össze az órán elhangzottakat a gye- segítették az órai munkát.
rekekkel.
Mondjuk el, hogy legközelebb
mikor jövünk el hozzájuk órát
tartani és milyen témában.
Kérhetünk gyűjtőmunkát.
Kérjük meg a gyerekeket,
hogy mondják el otthon, mi-
lyen órán vettek részt, mesél-
jék el, milyen volt a DADA
óra.

HÁTTÉRANYAG
Az emberek egymás közötti viszonyát, kapcsolatuk kulturáltságát közvetlenül kifejezésre juttatja beszédmódjuk,
az a tónus, ahogyan társalognak. A társalgás megszólítással indul, s azt gondoljuk, hogy ez roppant egyszerű do-
log: egyszerűen csak nevükön szólítjuk az embereket.
A gyerekek között a megszólítás általában nem okoz nehézséget. Tegeződnek, és keresztnevükön szólítják egy-
mást, olykor pedig társuk becenevét használják, mintegy kifejezve a kettőjük közötti sajátos kapcsolatot.
Ha azonban idegennel, addig ismeretlen emberrel találkoznak, a kapcsolatteremtés már sokkal bonyolultabb fo-
lyamatot képez. Különösen igaz ez akkor, amikor egy egyenruhás rendőr lép be az osztályterembe. A helyes kap-
csolatteremtésnek, a bemutatkozásnak éppen ezért az első alkalommal van nagy jelentősége.

157
Köszönés
A legáltalánosabb és leggyakoribb érintkezési forma, bevezetője minden kapcsolatnak, bizonyos esetekben idege-
nek között is szükséges. A köszönésnek ezért érthetően jól kialakult és közismert szabályai vannak, mind a szóbe-
li formulát, mind a formalitásait tekintve.
A szóbeli formula a nemzetközi hivatalos kapcsolatokban szinte kizárólag a napszakhoz (találkozáskor), illetve a
viszontlátásra utaláshoz (elváláskor) kapcsolódik.
Ami a köszönési formalitást illeti, többnyire két kérdés merül fel: ki köszön előre kinek és ezt milyen mozdulatok
kísérik.
Előre köszön: férfi a nőnek, fiatalabb az idősebbnek, beosztott a főnöknek, a belépő a bent lévőnek.
A köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni udvariatlanság.
A köszönés ceremóniája ma már igen egyszerű. A régi bonyolult formalitásoktól megmaradt a fejbiccentés, a
könnyű meghajlás, férfiaknál a kalapemelés és a felállás, a kézfogás, az ölelés és a csók, (hölgyeknek) a kézcsók.
Ezek közül is az utolsó három különlegességnek és csak speciális követelménynek tekinthető.
A felállás szabályai az előreköszönés szabályaihoz hasonlítanak. A férfiak mindig felállnak, ha nőt köszöntenek, a
fiatalabbak, ha idősebbet, a beosztott, ha a főnökét köszönti.
A kézfogás az üdvözlés egyik legrégebbi formája, akárcsak keleten a szívre tett jobb kéz vagy a mellen keresztbe-
tett kéz. Szabályai ellentétesek a köszönésével: aki előre köszön, annak meg kell várnia, amíg a másik kezet nyújt.
A kézfogás egyszerű, rövid, határozott mozdulat. A köszönésnél törekedjünk a természetességre.
Illem és protokoll
Ami régebben illetlenség volt, az ma vicces vagy jópofa, ami régen alap volt, az ma öreges maradiság. De hogyan
néz ki a köszönés, bemutatkozás és társalgás a fiatalkorúak között? Hogyan viselkednek a tanáraikkal és szüleik-
kel? Vajon van egy elfogadott norma vagy az etikett mentesség iránytű nélküliséget is jelent?
A problémát nem az jelenti, hogy a régebbi tekintélyelvűséget felválthatja egy barátságosabb és közvetlenebb
stílus, hanem az, ha nem tudjuk, hogyan kell viselkednünk. Ha elveszítjük a KRESZ-könyvet, állandóan karambo-
lozni fogunk! Nem élelmes és gyors sofőrök leszünk, hanem hullák. Ugyanígy van ez az etikettel is: a szabályok
elvetésével vagy nem ismeretével ott is otrombák leszünk, ahol nem akartunk, megbukunk az alapszintű társal-
gásban, miközben csupa jóindulat van bennünk. A szabályok ismerete tehát elengedhetetlen – aztán ki-ki helyzete,
lehetőségei és gusztusa szerint áthághatja őket. Tudatosan, nem tudatlanul!
Sok fiatal és idős számára egyaránt még a mégoly egyszerű helyzetek megoldása is komoly nehézségeket okoz.
Vannak, akik már a kapcsolatteremtés elemi formájánál, a köszönésnél elakadnak. (Most ne térjünk ki a virtuális
és beszűkült világ indikálta beszédzavarokra, az SMS-társadalom korcs verbalitására.)
Jóllehet ismerik, tudják az általánosan elfogadott szabályokat, mégis vannak, akik inkább átmennek az utca túlol-
dalára, csak hogy köszönni ne kelljen. Mások mormognak ugyan valamit, de az is érthetetlen. A motyogás, mint a
köszönés elkerülését szolgáló trükk, főleg fiataloknál jellemző, ilyenkor az édesanya megrántja általában a gyer-
meke kezét és rászól: köszönjél! Egyszerű udvariatlanság az, ha a gyerek nem köszön, nevelési hiba vagy más
okai vannak? Lehet, hogy járatlanság a megfelelő köszönési formák alkalmazásában? Esete válogatja.
Tény és való, hogy ma a legtöbb felnőtt sem köszön! Elfordul, úgy tesz, mintha nem látná a szomszédot vagy
kollégát, vagy esetleg átnéz rajta, mintha ott sem lenne. Kutatók ezt a fajta hárítást a túlterheltségnek tudják be:
mindenki a saját kis világába menekül, minél kevesebb ingert enged be, bezárkózik. Ebből nem óhajtja kirángat-
tatni magát egy ismerős arc kedvéért, reagálni – a köszönés is interakció! – pláne nem szeretne.
Ezt látva a gyermek úgy nő fel, hogy azt gondolja, nem szükséges köszönteni az ismerősöket. (Tinik között egy
ál-lazaság, mormogás vagy tenyércsapás helyettesíti a köszönést és odázza el a szabályokhoz való alkalmazko-
dást. Ezt a privát nonverbális nyelvet meghagyhatjuk a gyermeki körnek, de a felnőttek világában meg kell nevel-
ni a fiatalt.)
A másik kérdés a gyermeki gátlásosság: sok – később jól nevelt gyerek – van zavarban pici korában, amikor rá-
szólnak, hogy köszönjön. Számára egyébként is ”néni” az érettségiző és a nagyszülői korú hölgy is. Amikor egy-
egy hibát, amit akkor vét, amikor a fiatal lányt csókolomozza vagy nénizi, nevetve vagy felháborodva „megtorol-
nak”, ekkor még gátlásosabbá válik!

158
Nagyon fontos tehát a példamutatáson kívül a nevelés is, a gyerek magabiztossá tétele. A szülő üljön le a gyerek-
kel, és ne csak azt tanítsa meg neki, hogy mint gyereknek, kötelessége előre köszönni mindenkinek, hanem azt is,
hogy kinek hogyan köszönjön. Ha a gyermek zavarban van, finoman súgja oda a megfelelő formulát, és a gyerek
magabiztos köszönővé fog válni. Ha halk, akkor a felnőtt elhaladása után (!) szóljon neki, hogy legközelebb ne
legyen halk, mert nem hallják meg a köszönését és udvariatlannak fogják hinni. A büszkeséget, az udvariasság
pozitív imázsépítő lehetőségét idejekorán neveljük bele! A bizonytalanság persze a felnőtteknél is gyakori, amit a
mai IKEA-tegeződés és butikos hellóka-szióka stílus még bonyolít is.
Általánosságban egyre tipikusabb az „uram”, „hölgyem”, „asszonyom”, „kisasszony” megszólítás, aminek ele-
ganciájából persze sokat levon túlzott és nem helyénvaló használata. Külföldön a kisasszony megszólítás nem is
mindenhol megfelelő, például Ausztriában udvariatlanság, hiszen azt feltételezné, hogy nem sikerült férjhez men-
nie az illető hölgynek. Máshol fordítva, az emancipált szingli kéri ki magának az „asszonyom” megszólítást,
mondván, nincsen férjnél. Ezzel a szóval tehát legyünk óvatosak.
Az elegáns, polgári kultúrából átvett „uramozás” sem mindig helyénvaló, valójában bizonytalanságot mutat. Az
illető nem tudja, „meddig mehet el”, inkább felfelé helyezi a státust, nehogy a megszólítás ne legyen megfelelő.
Itt például a bűnügyi híradások megfogalmazására gondolok, amikor ódivatú stílusban kijelentik, hogy „az úri-
ember megfogta az ólmosbotot, és fejbe verte vele édesapját”.
Sokan nem érzik a különbséget az emelkedett és tiszteletet kifejező „Ön” és az általánosabb „Maga” megszólítás
között sem. Itt is fontos volna rendszert teremteni és a tinédzsert, aki már találkozik ezekkel a formulákkal, eliga-
zítani. Valójában a „Maga” udvariatlan, ha magában áll, tehát kérdésként „Ön is itt száll le?” a helyénvaló. Más
esetekben, általánosan használva marad a „Maga” szó.
A tegezésben vagy magázásban további káosz uralkodik. A régi etikett szerint a legfontosabb kritérium az udvari-
asság és tiszteletadás szempontjából, hogy ki milyen korú, aztán a neme, majd legutolsósorban a státusa követke-
zik. Így magánéletben az idős embereknek (azaz fiatalabbtól annak, aki majdnem nagyszülő korú, gyermekek
esetén a középkorú embereknek) kijár nemtől függetlenül az előre köszönés! Megközelítően azonos korúaknál a
nem is számít, tehát az ifjú férfiember köszöntse előre leány társait!
Hivatali közegben, mivel ott a protokoll előírásai mérvadóak, a legfontosabb a státus lesz. Ott idős és hölgy egya-
ránt „fejet hajt” egy államtitkárnak, ha az felettük áll pozícióban! Ezt már gyermekkorban el kell magyaráznunk
utódainknak! Azzal együtt, hogy a gyermek felnő egyszer. Így a tinédzser kishölgy is tisztában kell legyen azzal,
hogy neki most már az urak előre köszönnek! Kivételt a régen a társasházban lakó vagy baráti körbe tartozó fel-
nőttek jelenthetnek, azok, akik látták felnőni.
Ez azonban opcionális – az urak az érettségiző hölgynek már előre köszönnek. Ez az a kor, amikor a fiúk is zavar-
ban vannak, hogyan szólítsák a lányokat. Nos, általános és bevett szabály, hogy az egy körben, szakmában tevé-
kenykedők tegeződnek, így a diákok egymás között és az utazási irodások vagy mondjuk reklámosok is egy kon-
ferencián vagy kiállításon.
A túlzott haverkodás, bizalmaskodás azonban nem helyénvaló. Főleg a kiszolgáló személyzet, kereskedők részé-
ről udvariatlanság, ha a fiatal kinézetű vásárlót tegezik és viszont! Külön problémát jelentenek a jópofának és
haladónak vélt bizalmaskodó, mozis fordulatok: „haver”, „testvér”, „öreganyám”, „drága”, „öcsi” stb.
Gyermekek részéről tipikusan magyar módi, monarchiabeli példát követve, a „kezit csókolom”-szólam, és a
„tetszik”-ezés, ami elfogadott és helyénvaló. Tulajdonképpen a fiatal a tiszteletét fejezi ki az idősebb iránt ponto-
san úgy, ahogyan egy úr kezit csókolomot köszön egy hölgynek. Ne zsémbeljünk emiatt – vegyük annak, ami,
még ha életkorunk alapján furcsán hat is a mondat. A legtöbb ember még ma, a modern XXI. században is örül
egy ilyen megfogalmazásnak. Nagyon fontos szabály viszont, hogy úr az úrnak (fiú a férfinek) nem
„csókolomozik” (kivéve aggastyánnak) és pláne nem ”tetszikezik”!
Sajnos az iskolákban is gyakori a diákok lenézése. Miközben a diák a leggyakrabban „tanár úr/tanárnő, kérem”
szavakkal fordul tanárához, a tanárok sokszor vezetéknéven, sőt humoros névferdítésekkel, „fiam” vagy más leki-
csinylő szavakkal szólítják meg diákjaikat! Alacsonyabb korosztály esetén a diák tegezése bevett szokás – ezt a
diák nem viszonozhatja és nem is áll a szájára viszonozni.
A gimnáziumi évek alatt sokszor szövődik a jó tanár-diák viszony miatt tegeződő kapcsolat, mellyel azonban
mindkét félnek jó vigyázni! A tanár-diák viszony egy kiszolgáltatott kapcsolatra épülő, bizalmi, szinte „Szolgálta-
tó” viszony, melyben a másik fél személyiségének és integritásának tiszteletben tartása alap kell legyen! A tege-
zés, bármennyire provokálja is belső érzékeinket, nem felszólítás pimaszkodásra!
Egyetemen, a különböző korú tanárok és diákok színes korosztály-salátájában már döntés kérdése, ki hogyan te-
gezi vagy magázza a másik embert, így a professzort is. Az alapszabály az volt és az is maradt, hogy tegezni vala-

159
kit kérdés nélkül nem illik. A tegezést mindig a nő ajánlja fel a férfinak és az idősebb a fiatalabbnak – ettől eltérni
súlyos vétség a viselkedéskultúrában.
Ugyanakkor ráerőltetni valakire a tegezést nem illik – tanács ez az örökifjú középkorú hölgyeknek is, akik meg-
sértődnek, ha a szomszéd Pistike számára ők nénik. Hagyjuk ezt ennyiben! A gyerek nehezen igazodik el a lát-
szatkor és a tisztelet dzsungelében – örüljünk, ha illedelmes, előzékeny és köszön nekünk!
A felnőtt-felnőtt viszonylatban sokszor a kiszolgáltatottság jelzésének egyik módja a fentről lefelé történő bratyi-
zás, lekezelés, melynek egyik módja lehet a tegezés vagy a név becézése. A kutatások és a tapasztalat is azt mutat-
ják, hogy az emberek státusa (hatalmi helyzete) is befolyásolja, miként köszöntik, illetve szólítják meg egymást.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az emberek – interakcióik során – formális (udvarias, szélső esetben: szertartá-
sos) vagy informális (családias, közvetlen) megszólítási formákat alkalmaznak attól függően, hogy milyen a tár-
sadalmi státusuk. Az ugyanolyan vagy hasonló státusúak között viszonylag egyöntetű, míg a magasabb és alacso-
nyabb státusúak között variábilis a nyelvhasználat. Mivel a lenézés, lekezelés vagy bratyizás zsigeri, próbáljunk
önkontrollal úrrá lenni rajta, ha mi vagyunk ilyenek. A felénk elkövetett ilyen „kihágásokat” pedig hűvös határo-
zottsággal hárítsuk még időben!
(Forrás: http://www.protokoll-etikett.hu/cikk/56703/koszones-megszolitas?area=626)
GYAKORLAT
Itt a kezem, nem disznóláb!

Cél: a helyes bemutatkozás, köszönés gyakorlása

Korosztály: bármilyen
Ajánlott csoportlétszám: 8-10 fő
Szükséges eszközök: -
Ideális helyszín: osztályterem, bárhol
Szükséges idő: 5 perc
A gyakorlat menete: a gyerekek alkossanak párokat, beszéljék meg, milyen párokat alkotva mutatkoznak be
egymásnak. A csoport többi tagjának ki kell találni, kiket személyesítenek meg a bemutatkozást eljátszók.
Pl.: ismerősök, politikusok, barátok, rokonok, munkafelvétel
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

160
2
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
2. SZABÁLYOK – NORMÁK

Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat!

Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg a tetteidet!
Ügyelj a tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet!
Ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!
Charles Reade
„Használd az igazságot az üllődnek, az erőszakmentességet a kalapácsodnak,
és utasíts el mindent, ami nem állja ki az igazság üllőjének,
és az erőszakmentesség kalapácsának próbáját.”
Mahatma Gandhi

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  Szabályokra utaló piktogramok, képek gyűjtése a tan-
2. Szabályfogalom kialakítása órán történő felhasználásra.
3. Írott és íratlan szabályok gyűjtése
4. Következmények
5. A mi országunk – játék
6. Összefoglalás, értékelés
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

KULCSFOGAL-
MÓDSZEREK/
ELMÉLET – TEENDŐ MAK/
JAVASLATOK
KIEMELÉSEK

A világ országaiban élő emberek csoportjainak Sok DADA oktató és pedagógus

vannak írott és íratlan törvényei. Az írott törvénye- esik abba a hibába, hogy frontális
ket mindenki köteles megtartani, mert törvénysértés osztálymunkával, néha szinte csak
esetén megbüntetik. Az íratlan törvényeket megtar- előadással tartja meg az órát. szabály
tani nem kötelező, de megróják azt, aki nem tartja
Javasoljuk, hogy az olyan témakö- norma
be őket, illetve ez alapján ítéli meg az embert a
röket is, amelyek kényelmesebb-
környezete.
nek tűnnek így, próbáljuk ki cso-
törvény
Nincs éles határ tehát az íratlan és írott törvények portmunkával és feladatokkal. Sok
között. A hangoskodót még csak figyelmeztetik, előnyét fogjuk tapasztalni:
hogy „csendesebben”, mert nem illik mások nyu- biztonság
1. kevésbé fáradunk el, mert a
galmát megzavarni; de ha az még jobban ordít, sőt
gyerekeket dolgoztatjuk;
tör-zúz is, akkor a rendőrök garázdaságért bekísé-
rik, és cselekményéért felelnie kell, és meg is bün- 2. kevesebbet kell fegyelmez-
teti érte a bíróság. nünk, mert a gyerekeket le-
Ellenben azért, hogy valaki nem adja át a helyét a foglaljuk a gyakorlatokkal;
járműveken az öregeknek, nem állítják a bíróság 3. sokkal hatékonyabb a tanulás,
elé, de aki az időseket állni hagyja, abban nincs mert több érzékszervüket
jóérzés. Az udvariasság tehát tiszteletünk és ember- megmozgatva, maguk sajátít-
ségünk jele. ják el az ismereteket;
4. vidámabb az óra menete, ami
kellemesebb légkört teremt,
és ezzel elősegíti a tanulási
folyamatot.

161
A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Ráhangolás –

ráhangolódás

2. A téma felvezetése – kb. 5 perc Fontos, hogy a gyerekek érzékel- Érzékenyítés

jék, olyan témáról fogunk beszél-
Szabályfogalom kialakítása ni, beszélgetni, amely a minden-
Kérdezzük meg a diákokat, hogy találkoztak-e napi cselekedeteinket, döntésein- Kulcsfogalmak
már a szabály fogalommal, és mondjanak erre ket meghatározza.
néhány példát!
A piktogramok, képek megbeszé-
A házi feladat az volt, hogy gyűjtsenek képeket, lése életközelivé teszi az óra szabály
piktogramokat, amelyek szabályokra utalnak. Kér- anyagát, hiszen minden nap talál- törvény
dezzük meg, ki hozott ilyet, és tegyük ki a táblára. kozunk: a ne fagylaltozz, itt ne
Beszéljük meg, hogy milyen szabályokra utalnak sétáltass kutyát, nem szabad dohá- szabálykövetés
ezek, mire kérnek, és hogy miért fontos a betartá- nyozni, fűre lépni tiloshoz, és a
suk. KRESZ táblákhoz hasonló szabá-
lyokra utaló képekkel.
1.Miért fontosak a szabályok életünkben?
2.Milyen következményekkel jár, ha nem tartjuk
be őket?
3.Mit jelent az a kifejezés, hogy írott és íratlan
szabály?

3. Írott, íratlan szabályok gyűjtése – kb. 15 Hagyjuk, hogy a gyerekek fogal- Kulcsfogalmak
perc mazzák meg az általuk ismert,
tapasztalt írott és íratlan szabályo-
Szabályok kat. játékszabály
 Mit jelent az, hogy szabály? Egy-egy hívószóval utaljunk rá, és házirend
 Milyen szabályokat ismertek a mindennapok- kezdeményezzük, hogy életük
ból, amelyekkel találkoztok? sportszabály
mely területein „keresgéljenek”.
 Kikre vonatkoznak a szabályok? (Visszatérhe-
PÉLDÁK:
tünk a diákok által említett szabályokra, és
káosz
kérdezzük meg, hogy konkrétan az esetükben  családi: a szüleim által meg-
kikre vonatkoznak az említett szabályok. Utá- szabottak; szokások, normák, rend
na térjünk át a játékszabályokra, a sportra és
végül a közlekedésre is!)  tisztasági: egészségügyi sza- biztonság
bályok,
Pl.: otthon (cipőt le kell venni az előszobában stb.),
az iskolában (nem szabad rágózni), játékszabályok,  gyógyszer szedésére vonat-
sport, közlekedés stb. kozó szabályok,
Törvények  iskolai: házirend, (rendtartás),
tanórai, napköziben lévő sza-
 Mit jelent az, hogy törvény? bályok; nyelvtani, matemati-
 Kikre vonatkoznak a törvények? (Itt tisztáz- kai szabályok,
zuk azt is, hogy Magyarországon kikre vonat-
koznak a törvények, illetve mi a helyzet ak-  udvariassági szabályok,
kor, ha külföldre utazunk.)
 környezetvédelmi előírások,
 játékszabályok: társas- és
kártyajátékok,
 közlekedési: rendőr, tábla,
egyéb szabályok,
 sportszabályok: testnevelés
óra, sportegyesületek szabá-
lyai,
162
  magatartási: erkölcsi,
 társadalmi szabályok, nor-
mák, értékek,
 jogszabályok, rendeltek,
törvények: Btk. szerepe.
Kulcsfogalmak
4. Következmények – kb. 5 perc Mi is készüljünk föl ilyen mese-
részlettel, illetve érdeklődjünk
Tudtok olyan mesét, amelyben a főhős azért került
utána, hogy milyen rajzfilmek a kár
bajba, mert megszegett valamilyen írott vagy írat-
trendik, amelyekből a gyerekek
lan szabályt?
valószínűleg példákat fognak hoz- büntetés
Pl.: Piroska és a farkas; Jancsi és Juliska; Hófehér- ni. jutalom
ke stb.
Próbáljuk meg színessé, érdekessé dicséret
Gyűjtessük össze a diákokkal, hogy mi történhet, tenni ezt a fontos témát, hiszen a
életmentés
ha nem tartjuk be az előírásokat, szabályokat? szabályok betartatása sokkal köny-
nyebb, ha a gyerekek maguk rá- betegség
1. Károkozás-kár jönnek, hogy ezek értünk és nem
2. Bűn-büntetés ellenünk vannak.
baleset
3. Betegség
4. Eltiltás, bezárás
5. Szobafogság
6. Baleset
7. Halál

5. A mi országunk – játék – kb. 15 perc Nincsenek rossz megoldások. Az a

lényeg, hogy a gyerekek átérez-
Új országot alapítunk. Válasszunk királyt, király-
zék, mennyire fontos az, hogy
nét, főkapitányt, kancellárt stb.
figyeljünk egymásra, ne hagyjuk a
1. Szerintetek kikre van szükség ebben az új or- barátainkat, a családunkat, az is-
szágban? merőseinket, illetve senkit bajba
2. Mi alapján választjuk ki, hogy ki alkalmas a sodródni.
szerep betöltésére? Ebben pedig a szabályok nagy
Hozzunk fontos szabályokat, amelyek betartására segítségünkre lehetnek.
és betartatására szerintünk szükség van ahhoz,
hogy jól működjenek a dolgok. Bármilyen törvény
és szabály szóba jöhet, a lényeg, hogy meg kell
indokolni, hogy miért van rá szükség, és egyönte-
tűen el kell fogadnia az osztály (azaz a bölcs ta-
nács) minden tagjának.

6. Összefoglalás, értékelés – kb. 3 perc Visszacsatolás

Foglaljuk össze röviden a szabályokról tanultakat!

HÁTTÉRANYAG
Az ember társas lény, egymagában képtelen a természet erőivel felvenni a harcot, így alakult ki a történelem során
az emberi társadalom. Mindenfajta társadalom egyik legalapvetőbb értéke, hogy kidolgozza azokat az együttélési
szabályokat, amelyeket a közösség tagjainak be kell tartania. Attól a történelmi pillanattól kezdve, mióta emberi
közösségekről, illetve társadalomról beszélhetünk, megjelentek bizonyos magatartási szabályok. Kezdetben ezek a
magatartási szabályok az együttélést, a munkamegosztást és főképpen a túlélést voltak hivatottak szolgálni. Ké-
sőbb a termelési, illetve a társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, a földművelés, a falusias gazdálkodás
kialakulásával lényegesen komplexebb magatartási szabályok megalkotására volt szükség. Ekkor a kialakult szo-
kások mellett már megjelent az azok megszegőivel szembeni közösségi kényszerítő erő is. A társadalmi normák
léte egyidős az emberi társadalommal. A norma általános jelentése magatartási szabály, amely a lehetséges csele-
kedetek közül a helyeset, a követendőt írja elő. A normák több típusa alakult ki a társadalmi-történeti fejlődés so-

163
rán. Kezdetben a meghatározó normatípusok a szokás, az erkölcs és a vallási normák voltak. Ezt követően beszél-
hetünk a jog mint magatartásszabályozó rendszer megjelenéséről. Időben előre haladva további társadalmi normák
alakultak ki: illem, divat, szakmai-technikai előírások stb. Végül legkésőbb a politikai és szervezeti normák megje-
lenését figyelhetjük meg. A jogi norma a társadalmi normák egy sajátos fajtája. A jogi normát a társadalmitól az
különbözteti meg, hogy általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt fogalmaz meg, amelyet az
állam alkot, és az érvényesülését akár kényszer alkalmazásával is biztosítja. A jog fogalmán tehát magatartási sza-
bályok összességét értjük, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik. Kezdetben maga a közösség alkotta a
jogot, később az uralkodó, napjainkban a jogalkotási jogkörrel felruházott állami szervek: az Országgyűlés, a kor-
mány, a miniszterek és önkormányzatok.
Kezdetben a normaszegő büntetése a kiközösítés volt, mely az adott helyzetben egyenlő volt a halálos ítélettel. A
társas együttélés komplex és modern szabályai a történelem során először a Római Birodalomban alakultak ki,
kezdetben mint szokások, melyek később különféle úton, de a jog erejére emelkedtek. A jog kialakulásától napja-
inkig elmondható, hogy a leglényegesebb együttélési szabályok alig-alig változtak. Mindenki ismeri például a
Bibliából a tízparancsolatot. Az abban található erkölcsi együttélési szabályok, normák a mai napig érvényesek,
közülük több jogi relevanciával is bír (ne lopj: bűncselekményt követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el,
hogy jogtalanul eltulajdonítsa, ne ölj: aki mást megöl, bűntettet követ el).
Megfelelő büntetőpolitika hiányában az állami kontroll, a különböző büntetések és az elkövetők elkülönítése a
büntetés-végrehajtás intézményeiben nemcsak az áldozattá váláskor elszenvedett érdeksérelmeket nem orvosolják,
de sem a jóvátételre, sem a kármegtérülésre, sem a bűnelkövetők társadalomba történő visszailleszkedésére nem
koncentrálnak. A mai modern büntetőpolitikák azonban mindezeket együttesen kívánják kezelni, hiszen a sértett
számára a jóvátétel kedvezőbb, mint az elkövető börtönbe zárása a kárának megtérülése nélkül. Mint minden em-
beri magatartás, a bűncselekmény elkövetése is racionális és egyben érzelmileg motivált viselkedés. A szenvedély,
a megaláztatás, az iszonyat, a düh, a bosszúvágy, a szorongás vagy a gyűlölet egyaránt lehet a bűncselekmény
forrása és eredménye, egyszerre jellemezheti az elkövetőt és az áldozatot, valamint mindkettő közvetlen környeze-
tét, az őket körülvevő embereket. A büntetőpolitika mellőzhetetlen feladata ezeknek az érzelmeknek a karbantartá-
sa, a drámai feszültség levezetése, a követendő erkölcsi értékek megerősítése, a sértett és a megsértett közösség
kiengesztelése. Az érzelmi hatásoktól mentes, tisztán célszerűségi szempontokra épülő büntetést aligha követi a
megbánás, a bűntudat kialakulása. Az ilyen szankció nem ébresztheti fel az elkövető rossz lelkiismeretét, és nem
alakulhat ki a sértettel való szolidaritás sem. A fel nem oldott konfliktusok pedig károsítják a társadalmi közössé-
gek „kötőszövetét”, hatásukra sérül maga a közösség is (ahogy ezt Gönczöl Katalin megfogalmazta).
Diákcsíny vagy bűncselekmény?
A diákcsíny fogalmának meghatározása nem könnyű feladat. Ha ezt a szót halljuk, akkor valami ártalmatlan, tanu-
lók által elkövetett tettre gondolunk, aminek semmiképpen nincs ártó szándéka. Ugratás, apró bosszúság okozása
az, ami eszünkbe jut.
A diákcsíny és a jogsértés között azonban nagyon keskeny a mezsgye, és éppen ezért nagyon fontos minél többet
beszélni arról, mit szabad és mit nem.
Szabályok
Az egész életünket átszövik a szabályok. Mindegy, hogy játszunk vagy otthon vagyunk, iskolába járunk, sporto-
lunk, vásárolunk vagy közlekedünk, szabályok tömkelegét kell betartanunk. Otthoni szabály lehet, hogy az előszo-
bában le kell venni a cipőnket, a szobánkban rendet kell tartani. A fociban szabály, hogy a kapuson kívül senki
nem érhet kézzel a labdához. A közlekedésben fontos szabály, hogy a piros lámpánál nem szabad átmenni, vagy ha
kocsiba ülünk, akkor be kell kapcsolni a biztonsági övünket.
Az iskolában a szabályokat a házirend tartalmazza. Idetartozik, hogy a suliban nem szabad rágózni, a folyosón
nem szabad futkosni, de íratlan szabályok is vannak, mint például az, hogy jelentkezni kell, ha szólni szeretnénk.
A tanóra kezdetét és végét pedig csengőszó jelzi.
A szabályok nem arra valók, hogy nehezítsék az életünket, hanem éppen ellenkezőleg: hogy betartásukkal úrrá
lehessünk a káoszon.
A szabályok egyénekre és közösségekre egyaránt vonatkoznak. A közlekedési szabályokat azoknak kell betartani-
uk, akik gyalogosan vagy valamilyen járművel közlekednek. A játékszabályok a játékosokra vonatkoznak, az isko-
lai házirend az iskolába érkezőkre és ott tanulókra, dolgozókra. Ha senki nem szegi meg a szabályokat, akkor
megvédenek pl. attól, hogy baleset érjen bennünket, vagy attól, hogy mások bántsanak, kárt okozzanak nekünk
vagy mi nekik.

164
Jogszabályok
A jogszabályok (törvények, rendeletek) is szabályok, csak betartásuk minden állampolgárnak vagy az ország terü-
letére érkezőnek kötelező. Minden törvény szabály, de nem minden szabály törvény. A jogszabályok alapvetően
abban különböznek az általános szabályoktól (erkölcs, illem stb.), hogy azokat az állam valamely, erre Magyaror-
szág Alaptörvényében kifejezetten feljogosított szerve alkotja, és az abban foglaltakat akár kényszer alkalmazásá-
val is betartatja.
A jogszabályok be nem tartását az állam bünteti, szankcionálja.
Bűncselekmény
Bűncselekménynek azt a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlan-
ságból elkövetett cselekményt (tettet vagy mulasztást) nevezzük, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e
törvény büntetés kiszabását rendeli, és nem áll fenn olyan körülmény, amely a büntethetőséget kizárja (például, a
jogos védelem, a végszükség vagy a tévedés stb.). A bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv tartalmazza. Itt
találhatjuk meg felsorolva, hogy milyen tettek elkövetése vagy milyen mulasztások ütköznek törvénybe.
A Büntető Törvénykönyv nem könnyű olvasmány, így igen kevesen olvassák. Azt általában mindenki tudja, hogy
lopni, embert ölni, bankot rabolni, pénzt hamisítani, mást bántalmazni nem szabad. Azonban ennél sokkal többféle
bűncselekményt tartalmaz a Büntető Törvénykönyv, amelynek passzusait elég nehéz úgy betartani, hogy nem ol-
vastuk. A törvény nem tudása azonban nem mentesít a felelősség alól. Éppen ezért vékony a diákcsínyek és a bűn-
cselekmények közötti határmezsgye, amelyet sajnos igen gyakran átlépnek a tanulók. Ennek pedig a legfőbb oka
az, hogy nem tudják, mit szabad és mit nem, és gyakran sok olyasmiről hiszik, hogy diákcsíny, ami kimeríti a bűn-
cselekmény kategóriáját.
Egy bűncselekményt elkövethetünk szándékosan vagy gondatlanul.89 Aszerint, hogy milyen súlyú a bűncselek-
mény, beszélhetünk vétségről vagy bűntettről.90 Elkövetőnek nevezzük a tettest, a felbujtót és a bűnsegédet.91
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény megváltoztatta a fiatalkorúakkal, illetve a büntethetőségi
korhatárokkal kapcsolatos szabályozást. A hatályos szabályozás értelmében fiatalkorú az, aki a bűncselekmény
elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. A fiatalkorúval szemben kiszabott bün-
tetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom
hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és
védelmét kell szem előtt tartani. Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása
nem célravezető.
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az
emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűn-
cselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény
következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkal-
mazható. Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó
büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.
Tehát a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltött fiatalkorúval szemben csak intézkedés –
általában javítóintézeti nevelés – alkalmazható. Ha azonban a fiatalkorú már betöltötte a tizennegyedik életévét a
bűncselekmény elkövetésekor, akkor a bíróság büntetést szab ki, ami értelemszerűen végrehajtandó szabadság-
vesztés is lehet.

89
7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik..
8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában,
vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
90
5 A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre (Büntető Törvénykönyv) e törvény két évi szabad-
ságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
91

12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt
nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

165
Az emberek mindennapi életét az írott és íratlan szabályok tömege határozza meg. A gyermekeknek meg kell
ismerkedniük ezekkel a szabályokkal és meg kell tanulniuk, hogy ezek nagy része az ő biztonságukat szolgálja. E
magatartási szabályok ismeretében várhatjuk csak el tőlük, hogy idejében felismerjék a különböző veszélyeket,
azok kockázatát és lehetséges következményeit, hiszen ezáltal tudnak csak helyes döntéseket hozni.
A szabályok keretként való értelmezése szerint valamely magatartás gyakorlatban megvalósuló esetei logikailag
elsődlegesek az erre vonatkozó szabállyal szemben. Akár egyazon személy hozza különböző alkalmakkor ugya-
nazt a döntést valamely magatartás követéséről, akár különböző személyek egy időben, ha egy eset megfelelő
gyakorisággal fordul elő, akkor ott feltételezhetően valamilyen szabály meglétéről lehet szó. Ilyenkor a szabályo-
kat a cselekvés vezérfonalaiként fogadjuk el, melyeket generációk tapasztalatai építenek és ellenőriznek.
Elengedhetetlen, hogy ezek a szabályok nyilvánosan ismertek, egyértelműen leírhatók és véglegesként értelmezet-
tek legyenek. Mindebből következik, hogy bármiféle cselekvést csak akkor minősíthetünk valamilyen szabálynak
engedelmeskedő cselekvésnek, ha az a cselekvés egyben gyakorlat része is.
A szokások adaptálásából jönnek létre a társadalmi szabályok és normák.
Meg kell különböztetnünk egymástól azokat a normákat, amelyek szabályozzák a viselkedést (parancsolnak, meg-
engednek vagy tiltanak), s azokat a szabályokat, amelyek különféle társadalmi eljárásmódokat és intézményeket
definiálnak. Mindkettőt ’normáknak’ vagy ’szabályoknak’ hívják. Többek között azért is könnyű összekeverni
őket, mert jellegzetes különbségeik mellett egyszersmind szoros kapcsolatban is állnak egymással. Az első cso-
portba tartozó normák azt mondják ki, hogy bizonyos dolgokat megtehetünk, vagy meg kell tennünk.
Tudatosítsuk a gyermekekben, hogy a szabályok, normák nagyon fontosak az emberek életében, hiszen azok meg-
sértésének beláthatatlan következményei lehetnek.
(Példaként említsük meg a közlekedési szabályokat! Következményei lehetnek, pl.: balesetokozás, súlyos sérülé-
sek.)
A szabályok megértését nagyban megkönnyíti, ha a mese varázsos világán keresztül mutatjuk be, mi történik
akkor, ha a mesehős az intelmek ellenére elfeledkezik azokról, vagy megszegi azokat. Hozzunk példákat a Hófe-
hérke és a hét törpe, a Jancsi és Juliska, a Csipkerózsika stb. című mesékből.
A gyerekek beszélhetnek egyéb mesehősökről is, akik a modernebb mesék szereplői. Ebben az esetben mondják
el, hogy miért tartják őket hősnek, példaképnek. Mondják el, milyen jó cselekedetei voltak a mesefigurának, kinek
segített, és mi történt volna, ha a hős nem áll a gyenge pártjára és nem képviseli az igazságot.
A társadalmi normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyeset
és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában
meg is valósítják. A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, azok egyidősek az emberi társadalommal.
Az erkölcs vagy morál fogalma alatt mai köznyelvi szóhasználatunkban a magatartásunkat befolyásoló, általunk
(vagy a társadalom által) helyesnek tartott, olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az
egyéb írott szabályok keretein. Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Más megfogalma-
zás szerint az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböz-
tetését segítik a cselekvés szintjén.
Az erkölcs eredeti jelentése ennél tágabb körű volt: általában jelentette egy személy magatartásának módját, ezért
jelentéstartalma és színezete az előtte alkalmazott jelzőtől függött (például „lovagi erkölcs”, „szerzetesi erkölcs”,
„polgári erkölcs”, „paraszti erkölcs” vagy összetett jelzőként „jó erkölcsű”, „feslett erkölcsű” stb.). Ez utóbbi szó-
használat mai maradványa a jogban ismert „jó erkölcsbe ütköző” kifejezés.
Az erkölccsel kapcsolatos felfogások a történelem folyamán gyakran változtak, és ma is különböző erkölcsi néze-
tek élnek egy időben. A közösségi szinten elfogadott úgynevezett közerkölcs szabályai társadalmi csoportonként,
kultúránként, országonként, régiónként változnak. Az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozá-
sával az etika foglalkozik.
GYAKORLAT
Gyakorlat címe/neve: „KÖZLEKEDJ OKOSAN!”
Cél: a szabályok be nem tartásának akár súlyos következményei is lehetnek!
Korosztály: bármilyen
Ajánlott csoportlétszám: 8 fő
Szükséges eszközök: fehér lap, írószer
Ideális helyszín: osztályterem, bárhol
Szükséges idő: 10 perc
166
A gyakorlat menete: Kérjünk meg 5-6 gyereket, hogy válasszanak maguknak valamilyen közlekedési eszközt,
amivel szeretnének közlekedni (traktor, személyautó, motor, kerékpár stb.). A járművet rajzolják le egy lapra, és
tartsák a kezükben, mellmagasságban. Kérjük meg őket, hogy most induljanak el arra, amerre szeretnének, úgy,
ahogy szeretnék. Valószínűleg mindenki összevissza fog menni a teremben. Ezután kérjünk meg 4 gyereket, hogy
alkossanak legalább 3 szabályt, amit a járműveknek be kell tartani mozgásukkor. Ezt követően a járművek közle-
kedjenek a szabályoknak megfelelően!
A gyerekek közösen mondják el, hogy milyen volt a közlekedés először, és mi változott meg, amikor már szabá-
lyok voltak meghatározva.
Veszélyek, jó tanácsok, buktatók, tanulságok: a szabályok be nem tartásának következményeire fel kell hívni
a figyelmet!
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás X
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

167
3
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
3. KOCKÁZAT – KÖVETKEZMÉNY – FELELŐSSÉG

„Ha a jó ember érvényesíteni akarja jó szándékait,

nem elégedhet meg a tények tisztázásával,
hanem le kell vonnia belőlük a következtetéseket is.”
George Bernard Shaw

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés, ismétlés  A háttéranyagban szereplő táblázat kinyomtatva.
2. A téma felvezetése  Előre megírt történet a 3. ponthoz.
3. Magunk írjuk a történetünket
4. Fogalmak tisztázása
5. Hogyan mondjunk nemet?
6. Összefoglalás, zárás
MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK
Ennek az órának az anyaga rendkívüli jelentő- Fordítsunk kellő figyelmet ezért
séggel bír az egész DADA oktatás folyamatá- erre a foglalkozásra, és lehető- döntés
ban, hiszen a veszélyforrások időbeli felismeré- ség szerint gyakorlás útján (szi-
se, a baj elkerülése, a hozott döntések és az en- tuációs játékok) segítsük beépí- felelősség
nek hatására bekövetkező események döntően teni személyiségükbe a megfe- kockázat
befolyásolják a gyermekek és a fiatalok testi lelő magatartásmintákat.
veszélyhelyzet
épségét, a drogmentes, egészséges életmód ki-
alakítását, akadályozzák a bűnöző személyiség
kialakulását.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – 2 perc Ráhangolás – ráhango-

lódás

2. A téma felvezetése – kb. 5 perc Az óra legyen interaktív, oldott Kulcsfogalmak

hangulatú, és ezt elérhetjük a
Mindennapi életünk telis-teli van döntéssel.
megfelelő kérdésekkel, játé-
Mikor reggel felkelünk, el kell döntenünk, mit
kokkal. Fontos, hogy ne mi szabályok
veszünk föl, hozunk-e magunkkal esernyőt,
mondjuk meg nekik, mi és
hogy busszal vagy villamossal megyünk-e, a kockázat
miért fontos, hanem azt érjük
zebrán kelünk-e át az úton, vagy szabálytalan-
el, hogy ők maguk fogalmaz- következmény
kodunk.
zák meg, amit meg szeretnénk
döntés
Attól függően, hogy hogyan döntünk, következ- nekik tanítani. Ez hatékonyab-
nek az események. Azaz a döntéseknek követ- bá teszi az oktatást, elmélyíti döntéseinket meghatá-
kezményeik vannak. Ennek a szabályok betartá- az ismereteket. rozó, befolyásoló ténye-
sánál van különös jelentősége, hiszen a szabá- zők, körülmények
lyok arra hivatottak, hogy rendet vigyenek a gyakorlat
káoszba. A közlekedési lámpa tilos jelzése azt
mutatja, hogy nekünk nem szabad lelépnünk az
úttestre, mert elüthet az autó. Ha megszegjük a
Zárás
szabályokat, vagy rosszul döntünk, akkor na-
gyobb az esélye, hogy bajunk történik, vagy Visszajelzés
hátrányos következmények érnek. Ha úgy dön-
tünk, hogy nem cipeljük az esernyőnket, és az
eső zuhogni kezd, nekünk pedig haza kell ér-
169
nünk időre, akkor bizony valószínű, hogy el-
ázunk, megfázhatunk, betegek lehetünk.
Így tehát minden kisebb és nagyobb döntés előtt
számba kell vennünk, mi milyen következmé-
nyekkel járhat, és hogyan kerülhetjük el a bajt.

3. Magunk írjuk a történtünket – játék – Csoportot a legegyszerűbben Kulcsfogalmak

kb. 15 perc úgy alkothatunk, hogyha min-
dig addig számolunk, ahány
Vigyünk egy teljesen átlagos elkezdett történe-
csoportot szeretnénk. Minden szabályok
tet. Osszuk 4 felé az osztályt, és kérjük meg
gyereknek jut egy szám (jelen
őket, hogy néhány mondatban fejezzék be a kockázat
esetben 1 vagy 2 vagy 3 vagy
történetet a kártyán kihúzott instrukciók sze-
4), és az azonos számúak ke- következmény
rint:
rülnek egy csoportba.
döntés
1. csoport: A történet szereplői minden
szabályt betartanak, szót fogadnak.
2. csoport: A történet szereplői megszeg-
nek minden szabályt, nem fogadnak
szót.
3. csoport: A csoportnak 2 tagja kihúz, és
bár megegyeznek benne, hogy enge-
delmeskednek, betartják a szabályokat,
mégsem lesz így. A csoport nem veszi
észre, hogy vannak köztük szabálysze-
gők, így baj történik, amelyet nem tud-
nak megakadályozni.
4. csoport: A csoportnak 2 tagja kihúz, és
bár megegyeznek benne, hogy enge-
delmeskednek, betartják a szabályokat,
mégsem lesz így. A csoport észreveszi,
hogy vannak köztük szabályszegők, és
megakadályozza, hogy baj történjen.

4. Fogalmak tisztázása – kb. 10 perc Mikor a két módszer között Kulcsfogalmak

Gyűjtessük össze a gyerekekkel az alábbi kér-
désekre adható válaszokat:
 Mi a veszély? Mit kockáztatunk a legrosz-
szabb esetben?
 Hogyan dönthetünk? Milyen lehetőségeink
vannak?
 Mi van, ha nemet mondunk? (Mit veszítünk
vagy nyerünk ezzel?)
 Melyik döntés jobb (kevésbé rossz) és miért?
 Azonnal döntenünk kell?
 Mi van, ha baj történt? Elmondjam vagy tit-
koljam?
A kérdésekre a válaszokat megkerestethetjük
úgy, hogy adunk rá minden csoportnak 5 per-
cet, majd megbeszéljük, vagy pedig frontális
osztálymunkával is megtehetjük ugyanezt.
választunk, ne felejtsük el,
hogy míg a frontális osztály-
munka könnyebbnek tűnik, veszély
mert úgy érezzük, hogy a mi
döntés
kezünkben van a kontroll és az
irányítás, mégsem biztos, hogy nemet mondani
ez a könnyebb. Hatékonyság
baj
szempontjából pedig biztos,
hogy nem. A csoportmunka árulkodás
mindenképpen zajosabb, vi- segítségkérés
szont a gyerekeket jobban le-
köti, jobban megdolgoztatja, és
nem mással foglalkoznak, ha-
nem a feladattal, csak a több
csoport egyszerre beszélget
halkan, ez okozza a zajt. Vi-
szont ez egy oldottabb tanulási
környezetet biztosít, mint a
vasfegyelmes, csöndes, jelent-
kezős frontális osztálymunka,
amelynél a gyerekek könnye-
dén elveszítik az érdeklődésü-

170
 ket, és foglalkoznak mással, és
zavarják meg a munkát. Kísér-
letezzünk bátran a csoport-
munkával, adjunk esélyt neki.
Az új, iskolai, kompetencia
alapú oktatásban a gyerekek
hozzá vannak szokva ehhez.
Ha mégsem, akkor szoktassuk
őket rá a csoportmunkára a
saját óráinkon, és meglátjuk,
hogy automatizmussá fog ná-
luk fejlődni, hozzászoknak, és
sokkal önállóbbak lesznek a
saját véleményük megalkotá-
sában, biztosabban fognak
dönteni, könnyebben kifejezik
magukat, hiszen sokkal több
alkalmat kapnak erre a kis cso-
portokban.

5. Hogyan mondjunk nemet? – szituációs A szituációkat játszassuk el a Kulcsfogalmak

feladat – kb. 10 perc gyerekekkel úgy, hogy a kü-
lönböző módszereknek megfe-
A gyerekek sokszor azért próbálnak ki, kóstol-
lelő reakciót kérünk tőlük: elhárítás
nak meg valamit, mert nem merik visszautasí-
tani, nem tudják, hogyan mondjanak nemet.  elhárítás, indoklás
Éppen ezért fontos, hogy ezt fejlesszük, és  indoklás,
ismétlés
megtanítsuk őket rá, hogy a stílusuknak és a  ismétlés,
helyzetnek megfelelően meg tudják tenni. eltávolodás
 eltávolodás,
Valakit vagy valamit többféleképpen lehet  témaváltás, témaváltás
visszautasítani. Ezt megtehetjük elhárítással,  a helyzet elkerülése, a helyzet elkerülése
indoklással, ismétléssel, eltávolodással, téma-
 oda nem figyelés, oda nem figyelés
váltással, illetve a helyzet elkerülésével, oda
nem figyeléssel, vagy azzal, hogy összefogunk,  összefogunk, mert tömegben tömegben az erő
mert tömegben az erő. az erő.

Mondj nemet az alábbi szituációkban: Ezt megtehetjük úgy, hogy az

előző feladat 4 csoportját
 Igyál egy kicsit! meghagyjuk, vagy úgy is,
 Kóstold meg legalább! hogy újat alkotunk, és minden
 Akarsz egy kortyot? csoport 2-2 módszernek meg-
felelő választ ad az összes szi-
 Gyere, igyál velünk!
tuációban.
 Gyere, te is gyújts rá!
 Ha nem teszed meg, papírkutya vagy!
 Hé, kérsz te is?
 Gyere velünk, jó buli lesz, ha elvesszük tőle
a telefonját, és kicsit megfuttatjuk!
 Ennyire gyáva vagy, hogy még szólni sem
mersz? Vegyél már belőle, te mamlasz!
 Menj, és hozz egy kis pénzt, különben terror
lesz!
Értékelés
6. Összefoglalás, zárás – kb. 3 perc Emeljük ki a legfontosabb
megállapításokat.
Kérjünk egy-két szavas vissza-
jelzést arról, hogy mi volt szá-
mukra a nap, a foglalkozás

171
 tanulsága.

HÁTTÉRANYAG
A kisiskolás gyermekek a körülöttük zajló világ eseményeire, szüleikre, az iskolai életre, a tanító nénire, a DADA
oktató rendőrre és az emberekre nagy érdeklődéssel tekintenek, ugyanakkor mindent meg akarnak ismerni és ta-
nulni. Ez a folyamat azonban korántsem zökkenőmentes, hiszen ezalatt sok nehézséggel, próbatétellel kell szem-
benézniük. Mivel a világot gyermekszemmel nézik, nekik minden csodálatos, ami nekünk, felnőtteknek természe-
tes. Ez a rejtelmes világ azonban számos, eddig ismeretlen veszélyt rejt magában, amelynek időbeli felismerése –
életkoruk miatt – igen nehéz feladat.
Ezt a felismerést nehezíti, hogy nagyon könnyen befolyásolhatók, számukra ismeretlen felnőttek szavaiban vakon
megbíznak, ezért nem ismerik fel a perverz, bűnöző alakok tisztességtelen közeledési szándékát sem. Nagyon
nehezen hoznak önálló döntéseket, amelyek kockázatát és ennek várható következményeit előre nem látják. E
magatartásminta kialakítása ezért a DADA oktató kollégákra vár, hogy megtanítsák a gyermekeket vigyázni ma-
gukra, hogy helyes döntéseket hozzanak, amelyek kockázatát és következményeit – a tőlük elvárható módon –
időben felismerik.
Döntéseinket sok külső és belső dolog befolyásolhatja:
 a családi háttér: szokásaink, hagyományaink, szülők és a tágabb család felnőtt tagjai;
 társaink: a diákok általában nem szeretnek kilógni a sorból;
 a legtöbb gyereknek fontos, hogy a többiek elismerjék, elfogadják, befogadják maguk közé;
 az értékek, amiket magunkénak vallunk: a szabályok, amiket el tudunk fogadni, elvek, eszmék, amiket he-
lyeselni tudunk, és minden, ami ízlésünknek megfelel;
 az iskola: tanár, akit szeretünk, tananyag, ami érdekel, amiben sikeresek vagyunk;
 tévé, rádió, újságok, hirdetések, melyek szándékosan befolyásolnak minket;
 saját ismereteink, ízlésünk, vonzalmaink, félelmeink stb.
A kockázat valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége. Nem kockázat az, ami bizonyosan bekövet-
kezik, vagy biztosan nem következik be. A megbízói elégedetlenséggel együtt járó kockázat a – lehetséges – ku-
darc.
Következmény: Előzetes dolog, esemény stb. kihatása, eredménye. Az előzményekből leszármaztatott ítélet.
 Felelősség: A felelősség igen sokrétű fogalom. Megkülönböztethető a jogi felelősség (a jogi normáknak
való alávetettség) és egyéb társadalmi normáknak való alávetettség.

nyomtatni

 csoport: A történet szereplői minden szabályt  csoport: A történet szereplői megszegnek

betartanak, szót fogadnak. minden szabályt, nem fogadnak szót.
 csoport: A csoportnak 2 tagja kihúz, és bár
 csoport: A csoportnak 2 tagja kihúz, és bár
megegyeznek benne, hogy engedelmesked-
megegyeznek benne, hogy engedelmeskednek,
nek, betartják a szabályokat, mégsem lesz
betartják a szabályokat, mégsem lesz így. A
így. A csoport észreveszi, hogy vannak köz-
csoport nem veszi észre, hogy vannak köztük
tük szabályszegők, és megakadályozza,
szabályszegők, így baj történik, amelyet nem
hogy baj történjen.
tudnak megakadályozni.

172
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X
174
4
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
4. EGYEDÜL OTTHON

„A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a

sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk, amelyben felnőhe-
tünk..., amelyből kirepülhetünk, de mégis emlékszünk rá és belekapasz-
kodhatunk..., mert amit ott hallottunk, örökre megmarad a fülünkben és a
szívünkben..., az emlékek színes szoborként egy életre belénk vésődnek,
apró, csillogó színű szilánkokból, amelyek némelyike ugyan halová-
nyabb, sőt néha egészen elhalványul, olyannyira, hogy már-már elfelejt-
jük..., ám teljesen sohasem merülnek feledésbe. Ez az a hely, ahol elkez-
dődik az életünk, és ott szeretnénk, ha véget érne.”
Danielle Steel

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés, ismétlés  Bűnmegelőzés DVD 1-2. – gondoskodjunk DVD-
2. A biztonság fogalma lejátszóról (vigyünk laptopot és projektort, vagy kér-
3. Ki a felelős a biztonságunkért? jünk az iskolától olyan termet, ahol megoldható a vetí-
4. Egyedül otthon tés).
5. Veszélyhelyzetek, megoldási javaslatok
6. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZE- KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
REK/JAVASLATOK KIEMELÉSEK
Bevezető
Sok baleset és bűncselekmény érheti a gyerekeket Az óra célja, hogy a gyere-
az utcán, otthon és az iskolában is. Számos ve- kekben tudatosodjon, hogy
szélyhelyzetet nem ismernek fel. a biztonságáért mindenki Kulcsfogalmak:
maga tehet a legtöbbet.
Az egyik leglényegesebb kérdés az, hogy mit vá-
Ehhez fontos ismerni a biztonság
runk el, illetve mit ajánlunk a gyerekeknek, ho-
lehetséges veszélyforráso-
gyan viselkedjenek, mire vigyázzanak, mikor óvatosság
kat, ezek elkerülési módja-
egyedül vannak otthon.
it, valamint megérteni azt,felelősség
Hangsúlyozzuk, hogy hol és milyen veszélyekre kell hogy a szabályokra, törvé-
felkészülni, ezek hogyan előzhetők meg. Tanítsuk nyekre azért van szükség, veszély
meg nekik azt is, hogy mások épségéért, biztonsá- hogy elkerülhető legyen a szabály
gáért is felelősek vagyunk! Veszélyhelyzetben pedig káosz, és így mindenki
nem csukhatjuk be a szemünket, hanem mérlegelve óvhassa a mások és saját segítség kérése és adása
a szituációt segítenünk kell. De óvatosan kell eljár- maga biztonságát.
ni, nem feltétlenül kell kockáztatnunk a saját bizton-
Hagyjuk, hogy a gyerekek
ságunkat.
fogalmazzák meg gondola-
Ha tartunk szülői értekezletet, akkor erről a téma- taikat, véleményüket.
körről feltétlenül ejtsünk szót, mert a szülőknek is
Fontos, hogy az összegző
segítséget kell adni abban, hogy egyforma ismerete-
tanulságok kimondásában
ket halljanak otthon és az iskolában a gyerekek,
is aktívan részt vegyenek.
különben összezavarjuk őket.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés, ismétlés – kb. 2 perc Ráhangolás – ráhango-

lódás

175
 2. A biztonság fogalma – kb. 3 perc Ez a blokk ráhangolásként Érzékenyítés
rövid legyen, csupán az
Kérjük meg a gyerekeket, hogy egy gyors körben
érdeklődés felkeltése a cé-
mindenki mondja el, hogy neki mi jut eszébe a biz-
lunk.
tonság szó hallatán, de a már elhangzottak ne ismét-
lődjenek. Nincs semmi megkötés, nincs jó és rossz
megoldás, hiszen az érzéseket, gondolatokat nem
szabad így értékelni. Akinek éppen nem jut eszébe
semmi, az mondhatja, hogy passz, és a kör végén
visszatérünk hozzá.

3. Ki a felelős a biztonságunkért? – kb. 3 perc Gyakori válaszok: A téma felvezetése

Kérdezzük meg a diákoktól, hogy szerintük ki a  a közbiztonság
felelős a biztonságukért, és a válaszukat legalább  az állam
egy mondatban indokolják is. A beszélgetést arrafe-  a rendőrség
lé tereljük, hogy fogalmazódjon meg a diákok részé-  mi magunk
ről, hogy a biztonságunkért a legnagyobb mértékben
mi magunk tehetünk, mi vagyunk érte a felelősek.
A kisfilm 3 perc 40 másod-
4. Egyedül otthon – kb. 25 perc Feladat és értékelés
perc hosszú.
Nézzük meg a Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemezé- A kisfilm 2. bejátszásában a
ről az Egyedül otthon című kisfilmet. A kisfilm kislány jó példaként meg-
megnézése előtt a gyerekeknek adjuk feladatul, mutatja, hogy hogyan lehet
hogy a kisfilmben gyűjtsék össze a főhős által elkö- hárítani egy felnőtt infor-
vetett hibákat, amik ahhoz vezettek, hogy áldozattá mációszerzését.
vált. Jó példának játsszuk le az
A fenti pontok tisztázása után nézzük meg a film Idegen az ajtónál című 43
végét, ahol a fentieket jó tanácsok erősítik meg. másodperces filmbejátszást,
A legfontosabb feladatunk, hogy megtanítsuk a amely elkérhető a
gyerekeket arra, hogy ne csak ne nyissanak ajtót, mediatar@t-online.hu e-
hanem lehetőleg ne is árulják el, hogy otthon van- mail címről vagy az ORFK
nak, hiszen ha kiderül, akkor a fondorlatos, rosszban Bűnmegelőzési Osztályról.
sántikáló elkövető tud olyan veszélyhelyzetet imi-
tálni, amelyben minden felnőtt is ajtót nyitna. Kerül-
jük ezt el.
Ha tényleg baj van, és életmentés miatt be kell jut-
nia pl. a tűzoltóságnak, a rendőrségnek egy lakásba,
akkor erre törvények biztosítják a lehetőséget akkor
is, ha senki nem nyitott ajtót.
5. Veszélyhelyzetek, megoldási javaslatok – kb. Feladat kis csoportok-
10 perc ban
A gyerekekkel játsszunk el olyan szituációkat, ami-
kor idegen csönget az ajtón, és be szeretne jutni,
idegen telefonál és kérdezget. Az elkövetőt alakítsa Értékelés
a DADA rendőr.

6. Összefoglalás, zárás – kb. 2 perc Értékelés

HÁTTÉRANYAG
Ez a témakör az alsós tananyag egyik kulcstémaköre. Oktatási tapasztalataink azt mutatják, hogy sok gyereket
hagynak otthon a szülők anélkül, hogy ellátnák őket jó tanáccsal. A kisfilm is mutatja, hogy a gyerekek megpró-
bálnak jól viselkedni, próbálják betartani a szülői intelmeket, és éppen ezért, mikor arra hivatkozik az elkövető,
hogy a szülő munkatársa, barátja, ismerőse, és a szülő haragudni fog, ha a gyerek tudtán kívül történt megegyezés
meghiúsul miatta, akkor megijednek, mert jók akarnak lenni.

176
Ha telefonon próbálkozik az elkövető, akkor tanítsuk meg arra a gyerekeket, hogy minél kevesebb információt
adjanak magukról, a családról, az otthon lévőkről, a szülők hazaérkezéséről…
Nagy körültekintéssel járjuk körbe ezt a témát. Érdemes a szülőkkel és az osztályfőnökkel is megbeszélni, hogy a
gyerekek ne kapjanak eltérő információkat otthon és az iskolában. Ha a szituációs játékokban mi játsszuk az elkö-
vető szerepét, akkor láthatjuk, hogy gondos és részletes megbeszélés után is tudjuk úgy forgatni a beszélgetést,
hogy a gyerekektől sajnos minden olyan információt megkapunk, amit nem szabadna: hányan vannak otthon, hány
éves, hol lakik, mikor mennek haza a szülők…stb. Hiába sajátítják el elméletben az információkat, a játékból kide-
rülhet, hogy használni is tudják-e, azaz betartják-e a tanultakat.
A telefonálásnál előnyt jelent, ha a gyereknek van mobilja, hiszen ilyenkor látja, hogy ki hívja. Tanítsuk meg rá,
hogy ismeretlen számot, vagy szám nélküli hívást ne vegyen föl. Ha van otthon vezetékes telefon, ami nem szám-
kijelzős, akkor történhet baj, hiszen nem tudja a gyerek előre, hogy ki hívja. Ha arra szoktatják, hogy fölvegye,
mert telefonon ellenőrzik, hogy otthon van-e, jól van-e stb., akkor futhat bele olyasmibe, hogy idegen hívja azzal a
céllal, hogy információkat szerezzen. Szerencsére ez az elkövetési módszer nem gyakori, de előfordulhat. Azt
tanácsos mondani mind a gyerekeknek, mind a szülőknek, hogy ha a gyerek egyedül van otthon, akkor ne vegye
föl az olyan vezetékes telefonhívásokat, amelyeknél nem tudja előre, hogy a hívó családtag, rokon vagy jó barát.
Az Egyedül otthon című kisfilmben a kislány a jó példa. Fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogy soha, semmi-
lyen körülmények között ne árulják el, hogy egyedül vannak otthon. Ha az ismeretlen telefonáló beszélni akar a
szüleikkel ilyen helyzetben, akkor a filmben is látható módon mondhatják, hogy a szülő valamilyen okból akadá-
lyoztatva van (pl.: fürdik, alszik stb.).
Hasonló a helyzet az ajtónyitással is. Ha a gyereket szükségből egyedül hagyjuk otthon, akkor tanítsuk meg rá,
hogy semmiképpen ne nyisson ajtót. A kisfilmben olyan szituációt ábrázoltunk, ahol direkt veszélyhelyzetet állít
be az elkövető. Ez ugye egyébként egy vis major helyzet, amelyben egy felnőtt is nehezen hoz jó döntést. Ha a
filmben bemutatott szituáció fordul elő, akkor van olyan lehetősége a tűzoltóságnak, hogy ilyen esetben bemehes-
sen a lakásba. Tehát nem gond, ha a gyerek nem nyit ajtót.
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

177
178
5
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
5. BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉS

„…be kell oltani a gyerekekbe azt a gondolatot…,

hogy semmi sem drágább, mint az élet,
s hogy az élet hihetetlenül rövid.”
Roger Martin Du Gard

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés, ismétlés  Bűnmegelőzés DVD 1-2. – gondoskodjunk DVD-
2. Közlekedési táblák, szabályok lejátszóról (vigyünk laptopot és projektort, vagy kér-
3. Kerékpáros közlekedés jünk az iskolától olyan termet, ahol megoldható a vetí-
4. Hogyan vigyázzunk a kerékpárunkra tés).
5. Idegen autóba nem szállunk be  Az Idegen autóba nem szállunk be című kisfilm be-
6. Összefoglalás, zárás szerzése.
Háttéranyag
 Ha tudunk, kérjünk a baleset-megelőzési előadótól
Gyakorlatok, játékok leírása
vagy az OBB-sektől felmutatható közlekedési táblá-
kat, vagy nyomtassuk ki színesben a legfontosabbakat,
és tegyük föl a táblára.

MÓDSZEREK / KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK
Bevezető
Sok baleset és bűncselekmény érheti a gyerekeket Az óra célja, hogy a gyere-
az utcán, otthon és az iskolában is. Számos ve- kekben tudatosodjon, hogy
szélyhelyzetet nem ismernek fel. a biztonságáért mindenki Kulcsfogalmak:
maga tehet a legtöbbet.
Hangsúlyozzuk, hogy hol és milyen veszélyekre kell
Ehhez fontos ismerni a biztonság
felkészülni, ezek hogyan előzhetők meg. Tanítsuk
lehetséges veszélyforráso-
meg nekik azt is, hogy mások épségéért, biztonsá- óvatosság
kat, ezek elkerülési módja-
gáért is felelősek vagyunk! Veszélyhelyzetben pedig
it, valamint megérteni azt, felelősség
nem csukhatjuk be a szemünket, hanem mérlegelve
hogy a szabályokra, törvé-
a szituációt segítenünk kell. De óvatosan kell eljár- veszély
nyekre azért van szükség,
ni, nem feltétlenül kell kockáztatnunk a saját bizton-
hogy elkerülhető legyen a szabály
ságunkat.
káosz, és így mindenki
A közlekedés egy kiemelten fontos területe az éle- óvhassa a mások és saját KRESZ
tünknek, ahol a szabályok betartása különösen fon- maga biztonságát. segítség kérése és adása
tos. Mivel az iskolai oktatásnak nem része a KRESZ
oktatása, így az óra egyik fontos célja az alapvető
szabályok, közlekedési táblák megtanítása, a kerék-
páros közlekedés alapvető szabályainak az elsajátít-
tatása.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés, ismétlés – kb. 2 perc Ráhangolás – ráhango-

lódás

2. Közlekedési táblák, szabályok – kb. 3 perc Kulcsfogalmak

Kérdezzük meg a gyerekeket, hogy milyen közleke-
dési szabályokat ismernek, mire kell vigyázni köz-
lekedéskor. Térjünk ki a biztonsági gyermekülés és biztonsági gyermekülés
az ülésemelő használatának a fontosságára is, bár zebra

179
 valószínűleg a testmagasságuk alapján már nem kell Közlekedési szabályok
használniuk. Viszont sokuknak lehet kisebb testvére
KRESZ
is, és ezért ne hagyjuk ki.

3. Kerékpáros közlekedés – kb. 20 perc A kisfilm 7 perc 10 másod- Kulcsfogalmak

perc hosszú.
Nézzük meg a Kerékpáros közlekedés című kisfil- KRESZ
met a Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemezéről.
közlekedési táblák és
A kisfilm megtekintése után beszéljünk róla, hogy szabályok
mire kell odafigyelni, ha kerékpárral közlekedünk.
elsőbbség
A kisfilm szövege és további segédanyag található a
háttéranyag részben. főútvonal
jobbkéz-szabály

4. Hogyan vigyázzunk a kerékpárunkra – kb. 10 A kisfilm 5 perc hosszú. Kulcsfogalmak

perc
Nézzük meg a Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemezé-
ről a Kerékpárlopás című kisfilmet. A kisfilm meg- kerékpárzár
nézése előtt a gyerekeknek adjuk feladatul, hogy tároló
gyűjtsék össze, mire kell figyelnünk, ha kerékpá-
runkat valahol letámasztjuk, ott hagyjuk.

5. Idegen autóba nem szállunk be – kb. 5 perc Az „Idegen autóba nem Kulcsfogalmak
szállunk be” 2 perc 13 má-
Nézzük meg a kisfilmrészletet, és játsszunk el a
sodperces filmbejátszás,
filmben láthatóhoz hasonló szituációkat a gyerekek-
amely elkérhető a nemet mondani
kel, hogy gyakoroltassuk velük, hogyan kell ilyen
mediatar@t-online.hu cím-
szituációban nemet mondani. idegen
ről vagy az ORFK Bűn-
megelőzési és Áldozatvé-
delmi Osztályról.

6. Összefoglalás, zárás – kb. 2 perc Értékelés

HÁTTÉRANYAG
Mindannyian tudjuk jól, hogy mindennapos életünk szabályok hálózatából, azok megtartásából és sok esetben
azok megszegéséből áll.
Vannak azonban olyanok, melyeknek be nem tartása nagyon súlyos következményekkel járhat. Ezek közé tartoz-
nak a közlekedési szabályok, amelyek követése minden állampolgár kötelessége, mégis sokan felelőtlenül – nem
látva előre a következményeket – okoznak közlekedési járműveikkel súlyos, halálos kimenetelű baleseteket.
A gyermekek közül – különösen a nyári szünetben – sokan szenvednek gyalogos és kerékpáros sérüléseket, mert
sokszor körültekintés nélkül lépnek le a járdáról az úttestre, áthaladnak a tilos jelzéseken, kerékpárjukkal körülte-
kintés nélkül hajtanak ki a mellékútról, ill. szaladnak át az úttesten az elgurult labdájuk után.
A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan kell viselkedniük a közterületen, amikor éppen játszanak a parkban,
játszótéren, és a helyes közlekedési viselkedési formákat is, akár a gépjárműben ülve, utazáskor is.
Nagyon fontos ezért, hogy kisiskolás korban megtanítsuk a gyermekeket helyesen közlekedni úgy, hogy időben
felismerjék az esetleges szabályszegés veszélyeit, annak kockázatát és még időben átgondolva a következménye-
ket, helyesen tudjanak dönteni.
A gyermekeknél a közlekedési ismeretek alapos megtanulásának különös jelentősége van, hiszen nap mint nap
kerülhetnek veszélybe gyalogosan és kerékpáron. Fordítsunk ezért kellő időt a felnövekvő nemzedék helyes köz-
lekedési ismereteinek gyarapítására, hogy a későbbiekben felnőttként is követői legyenek e szabályoknak.
A helyes magatartási minta kialakítása a szabályok ismertetésével, szituációs játékok alkalmazásával és vizuális
ismeretekkel (közlekedési film vetítése) történjen. Ha szükségesnek látjuk, pl. nagyon keveset tudnak a diákok
ezekről a szabályokról, akkor külön gyakorló órát is tarthatunk ebből a témakörből.

180
Ha megoldható, jó idő esetén a szabadban is megtarthatjuk az órát, hogy gyakorlati bemutatót is tarthassunk a
diákoknak. Pl.: hozzák el a diákok a kerékpárjukat, illetve közlekedjünk gyalogosan a járdán, az utcán és a zebrán
stb.
Az otthon tartózkodás témakörnél megismerkedtek az ismerős-idegen fogalommal, a döntések kockázatával.
El kell mondani a gyerekeknek, hogy nem csak a közlekedés során érhet bennünket baleset. Ez megtörténhet a
közterületen, a játszótéren (réten, erdőszélen) is, sőt még otthon is, ha nem vigyázunk magunkra. Még akkor sem
vagyunk teljes biztonságban, ha mi betartjuk a szabályokat, mert sajnos vannak olyan emberek (gondatlanok,
hanyagok, vagy betegek, bűnelkövetők és unatkozó nagy gyerekek), akiktől jobb, ha távol tartjuk magunkat.
Beszéljünk bátran a diákoknak azokról az emberekről, akik a közterületeken rossz szándékkal közeledhetnek felé-
jük. Hivatkozni kell arra, hogy ők már 9-10 évesek, ezért sokan egyedül járnak az iskolába, a könyvtárba, a bolt-
ba, utaznak a tömegközlekedési eszközökön, ezért gyakran kerülhetnek kellemetlen helyzetbe.
Kerékpáros közlekedés
A biciklizés kellemes, egészséges és környezetbarát időtöltés. Ahhoz azonban, hogy mindig kellemes maradjon,
be kell tartanunk néhány alapvető szabályt, amely segít balesetmentessé tenni a kerékpározást.
A közúton való közlekedés szabályait a KRESZ írja elő, és e szabályokat ismernie kell mindazoknak, akik részt
vesznek a közlekedésben.
A kerékpározáshoz nem előírás ugyan az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, vagy vizsga letétele, de ez
nem jelenti azt, hogy a KRESZ ismerete nélkül biciklizzünk, hiszen az életünkről van szó.
A biztonságos kerékpározáshoz mindenkinek tisztában kell lennie a kerékpáros közlekedés alapvető szabályaival:
hogy hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral, és milyen elsőbbségi szabályok vonatkoznak a biciklisekre.
Felszerelés
A biztonságos kerékpározás feltétele a biztonságosan felszerelt bicikli. A biciklin lennie kell
 két, egymástól függetlenül működő (első és hátsó) féknek;
 csengőnek vagy dudának;
 elöl folyamatos fényű fehér első lámpának,
 hátul pedig piros fényű hátsó lámpának;
 a küllőkön, a pedálokon legyen fényvisszaverő prizma;
 rajtunk pedig legyen fényvisszaverő ruházat. (A láthatósági mellény viselete lakott területen kívül éjszaka
és rossz látási viszonyok között kötelező! Ezen kívül tehetünk fényvisszaverő csíkokat a csuklónkra és a
bokánkra is.)
 Viseljünk kerékpáros sisakot, hogy egy eséskor megvédhesse a fejünket attól, hogy beüssük!
Hol kerékpározhatunk?
Ha az adott útszakaszon rendelkezésre áll kerékpárút vagy kerékpársáv, CSAK azon szabad kerékpározni (ilyen-
kor a biciklizés a járdán és az úttesten is tilos). Ha nincs kerékpárút, a járdán maximum 10 km/óra sebességgel
szabad haladni. Ha nincs kerékpárút, az úttest jobb oldalán is hajthatunk, de 12 év alatti gyermek főútvonalon nem
biciklizhet.
Tilos kerékpározni
 autópályán és autóúton (táblákat megmutatni hosszan, hogy megjegyezhetők legyenek!);
 valamint ott, ahol a kerékpározást tábla tiltja.
 Buszsávban is általában tilos a kerékpározás, az ez alóli ritka kivételeket megengedő tábla jelzi.
 Tilos kerékpározni a „Kerékpárral behajtani tilos”,
 „Behajtani tilos”,
 „Mindkét irányból behajtani tilos” táblákkal jelzett utakon.
Vannak olyan egyirányú utcák, ahol szabad a kerékpárosoknak a forgalommal szemben haladniuk. Ezt azonban
mindig tábla jelzi!
Ezeknek a tábláknak az ismerete nélkül kerékpározni balesetveszélyes! Ne feledjük, hogy a tiltások a kerékpáro-
sok biztonságát szolgálják.

181
Elsőbbség
Elengedhetetlenül fontos táblák még az „Elsőbbségadás kötelező” és a „STOP” tábla, amelyek jelentését, vala-
mint a jobbkéz-szabályt minden kerékpározónak ismernie kell! Ha az elsőbbségadás kötelező tábla áll az utca
végén, akkor a keresztutcán közlekedőknek elsőbbségük van. Ha bármilyen jármű jön, el kell engednünk, és csak
utána keresztezhetjük ezt az utcát, vagy kanyarodhatunk rá erre az útra.
A STOP táblával ellátott útkereszteződésnél mindig meg kell állnunk, a kerékpárról le kell szállnunk, és úgy kell
meggyőződnünk róla, hogy a keresztutcán jön-e autó vagy motor, és ha igen, el kell engednünk.
A járdán való közlekedésnél a gyalogosok épségére is kell figyelni; annál is inkább, mert ők nincsenek felkészül-
ve a biciklisekre. Gondoljunk arra, hogy sokkal gyorsabbak vagyunk a gyalogosoknál, és
így számukra hirtelen bukkanunk fel. Az ezzel okozott ijedelem sokszor arra készteti a gya-
logost, hogy elugorjon a biciklis elől, tovább fokozva ezzel a balesetveszélyt.
Fontos, hogy a gyalogosnak mindig elsőbbsége van a zebrán, továbbá ha egyenesen halad át
az úttesten, akkor elsőbbsége van a kanyarodó biciklistával szemben is. Fokozottan figyel-
jünk erre, hiszen itt is érvényesek a korábban elmondottak: a gyalogosok nincsenek felké-
szülve a kerékpáros érkezésére! Veszélyhelyzet elhárítására használjuk a kerékpárcsengőt.
Amikor a bicikliút úttestet keresztez, a kerékpárosnak – ha tábla nem jelzi az ellenkezőjét – elsőbbsége van a ka-
nyarodó autóval szemben. Ennek ellenére is figyelni kell, mert előfordul, hogy a kanyarodni készülő autó átengedi
a várakozó gyalogosokat, és a lendülettel érkező biciklistát nem veszi észre idejében. Mindig győződjünk meg
róla, hogy a többi közlekedő megadja-e nekünk az elsőbbséget! Érdemes ilyenkor az utunkat keresztező autós,
motoros és gyalogos szemét figyelni, hogy ránk néz-e, észlelte-e a közeledésünket, és meg fog-e állni, átenged-e,
vagy fékezés nélkül továbbhajt. Hiába van elsőbbségünk, ettől még vigyáznunk kell a testi épségünkre, hiszen az
elsőbbségünk megléte nem garantálja az életünket.
Ha zebrán kívánunk kerékpárral átkelni, akkor a KRESZ szerint mindig meg kell állnunk, és le kell szállnunk a
bicikliről. Az autósok itt csak lassan érkező gyalogosokra számítanak, hirtelen, a semmiből előbukkanó bicikli-
sekre nem, és így nem tudnak már megállni. Sajnos ezt a hibát nagyon sok biciklis elköveti, pedig fokozottan
balesetveszélyes!
Irányjelzés
A kanyarodási szándékunkat mindig kézzel jelezzük a többi közlekedő számára! A kezünket abba az irányba tart-
suk fel, amerre kanyarodni szeretnénk.
Ha nagy ívben, balra szeretnénk fordulni, akkor először nézzünk hátra, és győződjünk meg arról, hogy mögöttünk
senki sem jön. Így a felező vonalhoz történő behúzódásunkkal senkit nem kényszerítünk fékezésre vagy lassításra.
Ezután tegyük ki a kezünket balra, és húzódjunk be a felezővonalhoz. Ha szemben sem akadályozunk senkit a
kanyarodásunkkal, akkor befordulhatunk, és biztonságosan folytathatjuk az utunkat.
Az úttesten közlekedő kerékpáros lakott területen kívül csak úgy kanyarodhat nagy ívben balra, ha leszáll és áttol-
ja az úttesten a kerékpárját.
Látni és látszani
Az egyik legfontosabb szabály, hogy mindig legyünk láthatóak! Mikor biciklizni indulunk, viseljünk világos szí-
nű, sötétedéskor is jól látható ruhát! Szürkülettől mindig világítsunk, még járdán és bicikliúton is! Itt, bár autó
nem jöhet, egy másik biciklista vagy gyalogos bármikor érkezhet, és ha nem lát bennünket, nehezen lesz elkerül-
hető az ütközés!
A többi közlekedőnek segít a baleset-megelőzésben, ha mindig láthatóak vagyunk. Mindenképpen használjuk az
első világítást is, hiszen a kerékpár sebessége mellett már nem elég biztonságos az a távolság, amit a sötétben
belátunk.
További tippek és tanácsok
Igyekezzünk megelőzni az eséseket: tartsunk távolságot az útpadkától! Minél nagyobb szögben (lehetőleg merő-
legesen) hajtsunk fel a szegélyekre, és ugyanígy keresztezzük a síneket! Ne fékezzünk hirtelen az első fékkel,
vagy ha ez elkerülhetetlen, karral kitámasztva, testünket minél hátrébb tolva tartsuk meg magunkat (ugyanis a
hirtelen fékezés hatására az ember előrerepülhet)!
Ne guruljunk az autók mellé jobbról, hanem inkább engedjük el őket! Veszélyes lehet, amikor egyenesen hala-
dunk, de az adott sávból jobbra is lehet kanyarodni.

182
Tilos a kerékpár csomagtartóján személyt szállítani!
Ha többen kelünk útra, mindig egy sorban, egymás mögött haladjunk, jobbra tartva, szorosan az úttest szélén.
Kerékpárúton egymás mellett is haladhatunk, ha ez a többi kerékpáros és gyalogos közlekedését nem akadályozza.
Soha ne közlekedjünk elengedett kormánnyal, és ne használjuk a kerékpárt kutyafuttatásra! És soha ne kapaszkod-
junk más járműbe!
Ha mindezeket a szabályokat ismerjük és betartjuk, akkor semmi nem okozhat problémát, mert biciklizni jó!
Vigyázzunk magunkra és másokra!
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

183
184
6
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
6. A NYÁR ÉS A TÉL VESZÉLYEI

„Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek,

szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát,
hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.”
Antoine de Saint-Exupéry

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  Bűnmegelőzés DVD 1-2. – gondoskodjunk DVD-
2. A téma felvezetése lejátszóról (vigyünk laptopot és projektort, vagy kér-
3. A nyár veszélyei jünk az iskolától olyan termet, ahol megoldható a vetí-
4. Játék tés).
5. A tél veszélyei
6. Összefoglalás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK

A nyár és a tél is tartogat veszélyeket. A legtöbb Kulcsfogalmak

ilyen megelőzhető, azonban sajnos a szülők sem
rendelkeznek ezekben a témákban megfelelő
információkkal. Ezért is fontos, hogy a döntés
gyerekek autentikus embertől, a DADA
felelősség
rendőrtől halljanak ezekről.
kockázat
Míg nyáron a fürdőzés és csónakázás veszélyes,
addig télen nagyon sok a korcsolyázással, veszélyhelyzet
csúszkálással kapcsolatos baleset, amelyek
egytől egyig szabálytalanságokra vezethetők
vissza.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Ráhangolás – ráhango-

lódás

2. A téma bevezetése – kb. 5 perc

Emlékeztessük a tanulókat arra, hogy mit tanultunk
korábban a szabályokról.
Beszéljük át, hogy évszakonként milyen sportolási
lehetőségek vannak.
 Tél (korcsolyázás)
 Tavasz (kerékpározás)
 Nyár (fürdőzés)
 Ősz (kirándulás)
Beszéljük át, milyen szabályok vonatkozhatnak
ezekre a sporttevékenységekre.
Mi történhet, ha nem tartjuk be a szabályokat?

185
 A gyerekek meséljék el, hogy hová, mikor, kivel
szoktak menni strandolni, fürödni.

3. A nyár veszélyei – kb. 20 perc Kulcsfogalmak

 Fürdőzés
Nézzük meg a Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemezé- A kisfilm hossza: 5 perc 25 úszógumi
ről A fürdőzés veszélyei című kisfilmet. másodperc. ugrálás
Beszéljük meg: A kisfilm szövege megtalál- mély víz
ható a háttéranyagban.
 Mire hívta föl a figyelmet a kisfilm? kijelölt fürdőhely
 Mire és miért kell nagyon odafigyelni?
csónak
 Csónakázás vízi bicikli
Nézzük meg a Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemezé- A kisfilm hossza: 6 perc.
jetski
ről a Vízi közlekedés című kisfilmet. A kisfilm szövege megtalál-
ható a háttéranyagban. mentőmellény
Beszéljük meg:
viharjelzés
 Mire hívta föl a figyelmet a kisfilm?
 Mire és miért kell nagyon odafigyelni?
4. Játék – kb. 5 perc A szituációs játékok fontosak,
mert itt a gyerekek viselkedé-
Készítsünk szituációs kártyákat, és játszassuk el a
sén mérhetjük, hogy sikerült-
rajta szereplő helyzeteket! A szituációkban szere-
e elsajátítaniuk a hangsúlyos
peljenek az alábbi pontokba tartozó információk:
információkat.
 Mit vigyünk magunkkal a strandoláshoz?
 Hová menjünk?
 Mit csináljunk a vízparton?
5. A tél veszélyei – kb. 10 perc Fontos, hogy a szabályokat a Kulcsfogalmak
gyerekek mondják ki, a fog-
Sok baleset történik, mert a gyerekek nem tudják,
lalkozásvezető foglalja össze,
vagy nem veszik tudomásul, hogy mikor és hol
ha szükséges, pontosítsa. élő víz
nem szabad korcsolyázni, csúszkálni.
Érdemes táblára írni a főbb balesetveszély
Kérdezzük meg tőlük, hogy miért veszélyes bárhol
szabályokat, de legalább a
jégre menni, mi történhet, és mit lehet, illetve kell segélykérés
hívószavakat.
tenni, ha megtörténik a baj.

6. Összefoglalás – kb. 3 perc Értékelés

HÁTTÉRANYAG
A vízi balesetek sajnálatos módon évről évre gyermekáldozatokat is követelnek. Kevesen gondolnánk
azonban azt, hogy ilyen katasztrófa nemcsak a folyó- és tópartokon következhet be.
A hazai statisztikák alapján a vízbefulladás leggyakrabban az öt év alatti gyermekeknél fordul elő,
többnyire úgy, hogy rövid ideig felügyelet nélkül maradtak. A csecsemők, kisgyerekek néhány
centiméteres vízbe is belefulladhatnak. Felnőtteknél sokszor alkoholhatás alatt következik be a
vízbefulladás.
A nyár természetesen a nyaralásé, a kikapcsolódásé, de a felesleges kockázatokat védjük ki inkább, hogy
maradandó élményekkel, egészségesen térjünk haza.
A nyár az egyik legszebb és legtöbb élményt adó évszak, azonban tudni kell, hogy ennek az évszaknak is meg-
vannak a veszélyei akkor, ha a megfelelő szabályokat nem tartjuk be!
Az önmentés
Mint minden helyzetben, a vízben tartózkodásnál is a legfontosabb a baj megelőzése. Van néhány alapszabály,
amit saját és környezetünk érdekében be kell tartani.
186
 1. Mindig csak a kijelölt helyen fürödjünk!
2. Egyedül soha ne tartózkodjunk a vízben, legalább a parton legyen egy minket szemmel követő ismerős!
3. Legyünk tisztában fizikai teljesítőképességünkkel, ne vállalkozzunk kimerítő feladatokra!
4. Felhevült testtel soha ne ugorjunk a vízbe!
5. Viharjelzés esetén ne tartózkodjunk a vízben!
A leggyakoribb veszélyt az ismeretlen vizek jelentik, illetve az oxigénhiány miatt fellépő izomgörcs. Ez hosszas
vízben tartózkodás, megerőltetés, illetve hideg hatására léphet fel. Minden úszónak tisztában kell lennie a görcs-
oldó gyakorlatokkal, amelyek valamennyi izmunkra külön-külön megtanulhatók. A görcsoldásról nagyon leegy-
szerűsítve annyit kell tudni, hogy a megfeszült izmot nyújtani kell, ezt legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha ismé-
telten megfeszítjük, majd ellazítjuk az adott izmot. Az önmentés nagyon fontos eleme, hogy megőrizzük nyugal-
munkat.
A fürdőzés veszélyei – a kisfilm szövege
Ki ne szeretne vízparton pihenni, strandolni, fürdeni, csónakázni. A gondtalan kikapcsolódás azonban a meggon-
dolatlan ember számára végzetes is lehet. Érdemes ezért megismerkedni a víz veszélyeivel és szeszélyeivel.
A víz felszínét figyelve megállapítható a folyás-sodrás iránya és nagysága, látható az örvények helye. Örvények
elsősorban ott alakulnak ki, ahol a folyó medrében valamilyen tárgy található, pl. hídpillér vagy más fizikai aka-
dály. Minél gyorsabb egy folyó és minél nagyobb tárgy található a vízben, annál nagyobb, intenzívebb és veszé-
lyesebb az örvény. Ezért az ilyen helyeken TILOS a fürdőzés!
Tilos fürdeni
 hidak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
 kikötők, kijelölt zárt vízisí és jetski, valamint egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pá-
lyák és hajóállomások területén.
A kijelölt fürdőhelyek kivételével a városok belterületén lévő szabad vizekben sem szabad fürdeni. Vízi jármű
kísérete nélkül ne ússzunk a parttól 500 méternél messzebbre! Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között sem
szabad szabadvízben úszni, fürdeni. Semmiképpen se szegjük meg a tiltó tábla jelzését, mert az életünkkel fizet-
hetünk érte!
Szabadvizek, azaz folyók és tavak mentén mindig a kijelölt helyen fürödjünk. Ezeket ugyanis szakemberek vá-
lasztják és jelölik ki. Itt megvannak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik – szükség esetén – a gyors mentést.
Azonban itt is ügyelni kell, hogy a bóják között maradjunk, mivel a biztonság csak itt garantálható.
Néhány jó tanács
 Ne fürödjünk teli gyomorral!
 Ne ugorjunk felhevült testtel a vízbe, előtte hűtsük le magunkat!
 Figyeljünk oda a víz alatti akadályokra!
 Soha ne ússzunk egyedül, társnak pedig lehetőleg felnőttet válasszunk!
 Ugrálásra kijelölt területen ne ússzunk, és ne bukjunk a víz alá!
 Figyeljük a strand területét jelző bójákat!
 Alkoholos állapotban nem szabad fürdeni!
 Aki nem tud úszni, ne használjon gumimatracot!
 Ismeretlen helyen pedig soha ne ugorjunk a vízbe!
Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet
a szabadvizekben. Az úszni nem tudó gyermekeknek mindenféleképp, de a jól úszóknak is célszerű a mentőmel-
lény használata.
Az úszógumi kiválasztásánál figyelembe kell venni – mivel egységes méretben készülnek –, hogy ha nem megfe-
lelően szoros, akkor a használója könnyen kicsúszhat belőle. Ha pedig túl szoros, és felbillenünk nehéz visszafor-
dulni, ezért megfulladhatunk. A karúszó nem nyújt megfelelő biztonságot! A megfelelő méretű, nyakgallérral
rendelkező mentőmellény használatát ajánljuk.
Tartsuk be a szabályokat és a biztonsági intézkedéseket, hogy ne történhessen baleset!
A vízi közlekedés szabályai – a kisfilm szövege
A vízparti pihenés, sportolás egyik kedvelt formája a csónakázás, a szörfözés, a jetskizés és a vitorlázás. A tavak
és folyók lehetőséget biztosítanak számos vízi sport űzéséhez is. Ezeknek azonban megvannak a szabályai, ame-

187
lyek biztonságossá és balesetmentessé kívánják tenni a vízen való tartózkodást.
A csónak és a vízi sporteszköz használata
A csónakból indulás előtt – és szükség esetén menet közben is – ki kell merni a vizet! Menet közben a csónakban
tartózkodóknak tilos állni. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló
személyek tudnak-e úszni. Ő felelős továbbá a mentőfelszerelés elhelyezéséért is.
Kötelező felszerelés
Ha csónakkal, kajakkal, kenuval, illetve vízi sporteszközzel közlekedünk, akkor előírás néhány alapfelszerelés,
amelynek meglétét a vízi rendőrök ellenőrizhetik. A vízi sporteszközön mindenkin lennie kell mentőmellénynek.
Ha csónakkal közlekedünk, akkor minden 16 év alatti és úszni nem tudó személynek mentőmellényt kell viselnie.
De akkor is kötelező magunkkal vinni a csónakban legalább 1 mentőmellényt, ha mindenki 16 év fölötti és tud
úszni.
Ha több személy tartózkodik a csónakban, akkor indulás előtt ki kell választani egy megfelelő vezetőt, aki a 16.
életévét – gépi hajtású vízi jármű esetén a 17. életévét – betöltötte.
Előírás még
1. a csónak hajtásának megfelelő számú evező,
2. 1 liter űrméretű vízmerő,
3. egy kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú, 10 méter hosszú kötél vagy lánc,
4. a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó – a csónaktesten tartósan rög-
zített – tábla,
5. valamint egy fehér fényű lámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel.
Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése
Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni ak-
kor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja, és az vízben tartózkodó személyt nem veszélyez-
tet.
Ha kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkoznak, akkor jobbra kell tartaniuk, és a bal oldaluk
felől kell egymást kerülniük. Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közle-
kedni.
Az időjárás és a meteorológiai viszonyok jelzésének ismerete is elengedhetetlenül fontos része a vízparti kikap-
csolódásnak.
Meteorológiai viszonyok jelzése a Balatonnál
Az I. fokú viharjelzés percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fény. Ez a figyelmeztetés a viharok,
veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségére vonatkozik a keletkezés idejére való utalás nélkül. Ha tehát az
időjárás hirtelen megváltozik, felerősödik a szél, nagyobb hullámok keletkeznek, akkor hagyjuk el a vizet, de
legalább is menjünk partközelbe.
A II. fokú viharjelzés percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel figyelmeztet a veszélyes jelen-
ségek közvetlen közeledtére. Viharos szél esetén tarajos hullámok jelennek meg, erős viharnál pedig hatalmas
hullámok jelentkeznek, amelyek tetejéről elporzik a víz. A kisebb vitorlások illetve a vízi biciklik és csónakok
másodfokú viharjelzés esetén egyáltalán nem mehetnek ki a vízre. A motoros hajóknak is partra kell térniük.
A vízi közlekedés rendjének, szabályainak betartása mindennél fontosabb, emberéletet menthet. Vigyázzunk ma-
gunkra és másokra!
Jégen tartózkodás szabályainak megszegése szabálysértés
Jégen tartózkodás szabályainak megszegése szabálysértését valósítja meg, aki a szabad vizek jegén való tartózko-
dás szabályait megszegi. E szabálysértésért 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
Nem múlik el olyan tél, hogy ne hallanánk a médiában arról, hogy főleg fiatalok, gyerekek rámerészkednek tavak,
folyók vizére korcsolyázni és csúszkálni, és a jég beszakad alattuk. Nem véletlenül van a legtöbb ilyen helyen
kitáblázva, hogy „Jégre lépni tilos!”. A szabályozás szerint egyébként ilyen táblát nem is lenne kötelező kitenni,
mert alap esetben csak ott szabad a jégre lépni, ahol ezt megengedő tábla jelzi.

188
Érdemes megjegyezni ezt a szabályt, hiszen a betartása emberéletet menthet. Ha a haverok mégis jó bulinak tart-
ják, és elhívnak bennünket, mondjunk nemet, és próbáljuk meg őket is visszatartani, mert valóban jó időtöltés a
csúszkálás és korcsolyázás mindaddig, amíg nem történik baleset.
A tűzoltóság az alábbiakat tanácsolja:
 Állóvizek, holtágak esetén legalább 10 cm vastag jégtakaróval borított felületen járhatunk biztonságosan.
 Folyóvizek, beszűkülések, állóvíznél mellékfolyók torkolatai, befolyók kevésbé biztonságosak, mert nem
tudhatjuk, hol gyengítik a jeget áramlatok, sodrások, víz alatti források.
 A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik.
 Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint hó-mentes helyeken.
 Ha a jégen kivágott jégdarabot, önálló nádszálat, faágat, kordonszalagot, esetleg más jelzést találunk,
mutatva, hogy itt korábban tűzoltók, rendőrök, vízi mentők gyakorlatoztak, illetve horgászok léket vágtak,
e helyeket legalább 10 méterrel kerüljük el.
 A jég színe tájékoztat: csak a tiszta fehér jég biztonságos. Ha a jég színe váltakozó, illetve a jégben
sötétebb foltokat vagy apró buborékokat látunk, akkor a terület nem biztonságos.
 A jég hangja is árulkodik: a jeget rajta történő haladáskor bottal kopogtassuk meg, majd haladás közben
ezt néhány lépésenként ismételjük, állandóan ellenőrizve az előttünk lévő jég vastagságát és szilárdságát.
Változó hangzás esetén fokozott óvatossággal haladjunk.
 Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég
beszakadásának veszélyét.
 Ajánlatos olyan hosszú, erős kötelet kötni a derekunkra, amelynek 8-10 méteres darabját húzzuk magunk
után a jégen, a jég beszakadása esetén ez lehet a mentőkötél. Ha 3-4 méter hosszú rudat viszünk
magunkkal, ez a beszakadásnál és a mentésnél is jól jön.
 A biztonság kedvéért legalább másodmagunkkal menjünk csak jégre. A csoport tagjai 8-10 méteres
távolságban kövessék egymást, nehogy egyszerre szakadjanak be, hiszen kell a segítőtárs is.
 Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is erősen csökken, ha vastagsága változatlan, ezért
fokozott figyelemmel közlekedjünk.
Mit tegyünk, ha beszakad alattunk a jég?
A jég beszakadását rendszerint megelőzi annak recsegése, ropogása, ekkor a beszakadás esetlegesen még elkerül-
hető.
Teendők:
 azonnal feküdjünk a jégre (lehetőleg arccal a part felé), ezáltal minél nagyobb felületet foglaljunk el,
 lassú, nyugodt mozdulatokkal, mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen kússzunk a part felé.
Ha a jég a hanghatással járó előjelek nélkül beszakad, vagy az előzetes jelekre túl későn reagálunk és a jég besza-
kadt alattunk, teendőink az alábbiak:
1. Azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre.
2. Minden lehetséges módon próbáljuk meg elkerülni, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a
vízbe.
3. Ha mégis a jégfelület alá kerülünk, tartsuk nyitva szemünket és nézzünk felfelé. Ha a jég hóval fedett, a
közelben lévő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni. Ha a jeget
nem fedi hó, ekkor a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen
ismerhető fel, emiatt a túlélés esélye igen csekély.
4. Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni (lehetőleg arccal a part felé). Végezzünk
lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a lábmunkát karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük.
5. Ha így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon
egyik lábunkkal a jég felületére jutni, és azután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jég
felületére tolni. A jég beszakadásának formájától és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is
alkalmazható.
189
 6. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, amíg ki nem jutunk a partra,
vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

Teendőink mások bajba kerülése esetén:

6. Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt. Ellenkező esetben
mi is veszélybe kerülhetünk, mert beszakadhat alattunk a jég.
7. Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét.
8. Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel: hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal vagy
ruhadarabokkal – szükség szerint többet összekötve. Vigyázat, ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a
ruhája ujjánál fogva, mert a ruha a varrásoknál könnyen elszakadhat.
9. Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát
fogja. Ezáltal az elöl lévő személyt mentőakciója során a többiek hatékonyan támogatják.
10. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a
partra.
11. A kiemelt embert azonnal meztelenre kell vetkőztetni, testét szárazra törölni, dörzsölni, száraz ruhába
bújtatni, és feltétlenül intenzív mozgásra kell kényszeríteni. Itathatunk a kimentettel meleg italt, emellett
mielőbb meleg helyre kell vinni, és szükség esetén orvosi segítséghez kell juttatni.
12. Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják
végrehajtani, így szükséges a tűzoltóság 112-es segélyhívó számon történő mielőbbi értesítése.
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete

190
7
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
7. MEGELŐZŐ VAGYONVÉDELEM

„Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.”

Anatole France

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemez – gondoskodjunk DVD-

2. A téma felvezetése lejátszóról (vigyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az
3. A Péntek 13. című kisfilm megtekintése iskolától olyan termet, ahol megoldható a vetítés).
és feldolgozása  Csomagolópapír, vastag filc, mágnes vagy Bluetech.
4. Mit veszíthet egy bűnelkövetővé vált fia-
tal?
5. Összefoglalás, zárás

Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK
Ennek a témának a legfontosabb célja, hogy meg-
tanítsuk a diákokat arra, hogy mindenki maga Bevezető
tehet a legtöbbet a vagyonbiztonságáért. Célunk,
hogy megtanítsuk, fel kell mérni, hogy mikor és
hová megyünk, ott milyen veszélyek leselkedhet-
nek ránk, és mindezeket hogyan előzhetjük meg.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

Ráhangolás – ráhango-
1. Üdvözlés – kb. 2 perc Oldott, barátságos légkör.
lódás
Megengedni, hogy a tanóráktól
eltérően foglaljanak helyet az
osztályteremben (ülésrend).

2. A téma felvezetése – kb. 2 perc Oda próbáljunk meg az irányított Kulcsfogalmak

kérdéseinkkel eljutni, hogy a
Bevezetésként kérdezzük meg a diákoktól, hogy
gyerekek maguk kimondják,
mit gondolnak róla, ki felelős a biztonságunkért?
hogy mindannyian felelősek va- biztonság
gyunk a saját biztonságunkért, és
mindenki maga tehet érte a leg-
többet azzal, hogy körültekintően
és óvatosan jár el.

3. A Péntek 13. című kisfilm megtekintése és A téma megbeszélésénél javasol- Kulcsfogalmak

feldolgozása – kb. 20 perc juk, hogy a film időrendi sor-
rendjében haladjunk. Minden
A kisfilm hossza: 4 perc 51 másodperc
egyes óvatlan epizód tárgyalása- óvatlanság
A kisfilm megtekintése előtt adjuk ki feladatként, kor térjünk ki rá, hogy hogyan
megelőzés
hogy az alábbiakat figyeljék meg a diákok a kis- érdemes megelőzni.
filmben: vagyonvédelem
A feladatok megoldásánál min-
 Milyen óvatlanságokat és figyelmetlen- dig figyeljünk rá, hogy ne mi önbíráskodás
ségeket követ el a kisfilm főszereplője, mondjuk meg, amit hallani sze-

191
 Dani? retnénk, hanem addig kérdez-
zünk, amíg rá nem vezetjük a
A kisfilmet 2 perc 16 másodpercnél állítsuk meg.
diákokat a helyes megoldásra.
Beszéljük végig a filmben a fenti kérdésben emlí-
tett helyzeteket, illetve azt, hogy hogyan lettek Az iskolatáska összepakolásának
volna ezek egyszerűen megelőzhetők. Mikor problematikája kulcskérdés,
mindent átbeszéltünk, vetítsük le a kisfilm végét amelynek megtanítása elenged-
is, ami kitér az összes ilyen helyzetre, és megol- hetetlen. Térjünk ki arra is, hogy
dást is javasol. mik azok, amik teljesen fölösle-
gesek és kockázatosak, megvéd-
Óvatlanságok:
hetetlenek egy iskolában.
 Nem ügyelt a táskája összepakolásakor Az önbíráskodás megbeszélésé-
arra, hogy táska elülső zsebébe értéket nél javasoljuk, hogy kérdezzük
nem teszünk, mert onnan könnyen eltu- meg a diákokat, mit gondolnak
lajdoníthatják. arról, hogy játszik-e bármiféle
 A bejárati ajtó 3 zárjából csak egyet zárt szerepet a kisfilmben a telefon
be. visszaszerzési kísérleténél, hogy
a telefon valóban Danié-e, vagy
 A megállóban őrizetlenül hagyta a táská- pedig csak egy olyan telefon,
ját. amiről azt hiszi, hogy az.
 A suliban elővette a mobilját, ezzel A megoldás az, hogy teljesen
megmutatta, hogy van nála telefon, hogy mindegy, ugyanis az önbírásko-
milyen készüléke van, és azt is, hogy hol dás tényállásában az áll, hogy
tartja. jogos vagy jogosnak vélt vagyoni
érdekből lehet elkövetni.
 Nem volt bezárva az öltöző ajtaja, és a
táskájában hagyta a mobilját. Önbíráskodás

 Önbíráskodást követett el. 368. § (1) Aki abból a célból,

hogy jogos vagy jogosnak vélt
vagyoni igénynek érvényt sze-
rezzen, mást erőszakkal vagy
fenyegetéssel arra kényszerít,
hogy valamit tegyen, ne tegyen,
vagy eltűrjön, bűntett miatt egy
évtől öt évig terjedő szabadság-
vesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha
az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy
sérelmére
követik el.
(3) Nem valósul meg önbírásko-
dás, ha az erőszak vagy a fenye-
getés alkalmazása az igény érvé-
nyesítésének megengedett eszkö-
ze.

4. Mit veszíthet egy bűnelkövetővé vált fia- Kulcsfogalmak

192
 tal? – kb. 18 perc
Nézzük meg az osztállyal az Iskolai lopás című Állítsuk meg a filmet a játéknál, bűnelkövetővé válás
kisfilmet a Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemezé- hogy a diákok hosszabban meg-
ről. rabosítás
nézhessék a képet, és tippelhes-
A kisfilm hossza: 3 perc 17 másodperc senek az elkövetők személyére. erkölcsi bizonyítvány

A kisfilm egy iskolai lopást mutat be a végén egy A játék után beszéljük át, hogy
detektívjátékkal, amelynek segítségével gyako- milyen egy jó személyleírás,
roltathatjuk a személyleírás adását. mire kell figyelni, mit érdemes
megnézni és megjegyezni.
Beszéljük át a diákokkal, hogy mit veszíthet va-
laki, hogyha fiatalkorúként belekeveredik vala-
mibe. Hogyan befolyásolhatja ez az életüket? Mit
veszíthetnek el?
A megoldást egy példatörténettel lásd a háttér-
anyagban!

5. Összefoglalás, zárás – kb. 3 perc Emeljük ki a legfontosabb meg- Összefoglalás, zárás

állapításokat.
Fontos, hogy mindenkinek a legnagyobb körülte-
kintéssel kell eljárni, hogy ne váljon az e kérdés- Kérjünk egy-két szavas vissza-
körbe tartozó szabálysértések/bűncselekmények jelzést arról, hogy mi volt szá-
áldozatává. mukra a nap, a foglalkozás tanul-
sága.

HÁTTÉRANYAG
A kisfilm története
Péntek 13.
Hősünk reggel felkel, elindul iskolába. Bezárja az ajtón lévő 3 zár közül az egyiket. Hátán hátizsákkal bandukol a
buszmegállóba. Rengetegen vannak, nagy a reggeli csúcs. Hátizsákja elülső zippzáras zsebében van a pénztárcája
az irataival, amit ellopnak tőle, de ő észre sem veszi. Beér a suliba. Kabátját és hátizsákját leteszi a teremben,
dumál a barátaival. Látjuk, hogy van nála mobil, mert ír egy SMS-t. Tornaórán a bezáratlan öltözőben hagyja a
hátizsákját. Egy ismeretlen diák, kihasználva az alkalmat, harácsol az öltözőben, ellopja a telefonját. Suli után a
diákok érdekellentétbe kerülnek a suli előtt – verekedés. Hősünk is kap egyet. Hazamenve a lakás bejárati ajtaját
nyitva találja – betörtek.
Példa történet
Vegyünk egy átlagos történetet. Van 4-5 általános iskolás illetve középiskolás fiatalunk, akik haverok, és szabad-
idejükben szívesen bandáznak, nevetnek együtt, és művelnek mindenféle számukra viccesnek tűnő dolgot. Mikor
délutánonként a közeli játszótéren ücsörögnek, rendszeresen látják az egyik nyápic kis szomszéd srácot, amint
szorgalmasan siet haza az iskolából, hogy mielőbb megcsinálja a leckéjét. A tanárok is folyton vele példálóznak,
és ez bosszantó. Egyikük fejéből kipattan ezért az a nagyszerű terv, hogy a kis eminens srácot, akit nevezzünk
most Pistinek, móresre kellene tanítani.
Így a banda egyik délután körbekapja Pistit, és heccelni kezdik. Kérdezik tőle, készen van-e már a leckéje, és
kérik, adja oda a füzetét, hogy lemásolhassák a már megoldott feladatot. Hiszen ez egy iskolatárstól, osztálytárstól
méltán elvárható, nem? Mivel Pistinek nemigen tetszik a kérés és annak stílusa, valamint minél előbb szabadulni
próbál, kéri a bandát, hagyják békében hazamenni. Ez az engedetlenség felbőszíti a banda tagjait, és érezve az erőt
az egységükben, megpróbálják erőszakkal elvenni Pisti táskáját.
Közben más, az iskolából hazafelé tartó diákok is megállnak néhány méterrel távolabb, és kuncogva figyelik az
esetet, tenni azonban nem tesznek semmit.
Pisti táskájának tartalmát kiborítják a fűre, és gúnyos cikizéssel elemzik, mi is volt benne. Találnak tornacuccot,
füzeteket, könyveket, de ezek kevésbé érdekesek. Viszont kihullik a hátizsákból Pisti nemrégiben kapott új tele-
fonja, ami felcsigázza a banda tagjainak érdeklődését, így kérik, mondja el, mi mindent tud a készülék, hány me-
193
gapixeles a fényképezőgépe, és lehet-e vele mp3-at hallgatni. Pisti nem éppen közreműködő, hüppögve sír, és a
szülei szigorától félve követeli vissza a telefonját.
A banda tagjai, látván, hogy Pisti érzékeny pontjára tapintottak, dobálni kezdik egymásnak a telefont, heccelve
Pistit, hogy visszakapja, ha sikerül elkapnia. És viccesnek tartják azt is, ahogyan esetlenül, sírva próbál futni Pisti
a telefonjával ide-oda cikázó srácok után. Ha túl közel ér hozzájuk, kis tockosokat is osztanak a fejére, és egyre
jobban élvezik a murit. Egyikőjük el is gáncsolja Pistit, akinek füves és sáros lesz a ruhája.
A nézőközönséget alkotó néhány korukbeli iskolatárs pedig hangosan biztatja a banda tagjait, láthatóan élvezve az
„előadást”.
A srácok egyike közben behajigálja a kiborított táskába a cuccok nagy részét, majd felhajítják az egyik fára. A
telefonnal együtt pedig eltűnnek a házak között. Megbeszélik, hogy másnap visszaadják a kis majom Pistinek, de
addig had féljen.
Mindegyikük meglepődik, amikor este csöngetnek, rendőrök állnak az ajtó előtt, és egyik szülőjükkel előállítják
az illetékes rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatják ki őket, és olyasmiket hallanak, hogy csoportos
rablás. De hiszen ez csak tréfa volt, magyarázzák a nyomozóknak, és nem értik, miért kell ezt ennyire felfújni.
Mikor „rabosítják őket”, azaz lefényképezik és ujjnyomot vesznek tőlük, már kezdik érezni, hogy ennek a fele
sem tréfa, pedig ők azt hitték.
És nézzük meg, mit is „veszítettek” a banda tagjai a butaságuk miatt, mit tettek kockára, és mi nem jutott eszükbe,
mikor „kitervelték” az ugratást, amiről kiderült, hogy nem az:
 Bűnelkövetővé váltak, eljárás indult ellenük, és mivel elkövették a bűncselekményt, így a bíróság is elítél-
te őket.
 Mivel „priuszuk” lett, így nehézségeik akadtak az iskolában, hiszen a büntetőeljáráshoz kötelezően kikér-
ték a jellemzésüket, így tanáraik is tudomást szereztek róla, hogy mi történt.
 Iskolát váltottak, hogy ne kelljen nap mint nap szembesülniük a többiek gúnyolódásával. Nehézségbe üt-
között a továbbtanulásuk, hiszen az elkövetők erkölcsi bizonyítványa nem olyan, mint azoké, akiket nem
ítéltek el.
 Szinte minden jobb munkakör betöltéséhez szükséges erkölcsi bizonyítványt csatolni, így ezektől eleshe-
tünk, ha elkövetővé váltunk.
 Manapság akkora a munkanélküliség, hogy a munkáltatók válogatnak a több diplomás, több nyelvet be-
szélő munkavállalók között, így előfordulhat, hogy csak nem jól fizető állást kaphatunk, ha priuszunk van,
vagy munkanélküliek maradunk.
 Ha nincs állandó jövedelem, akkor nincs pénz a megélhetésre, nincs lakás, nem tudjuk fizetni a közüzemi
számlákat. Arról nem is beszélve, hogy nincsenek DVD-k, számítógép, internet, nyaralás, jó ruhák, mozi
stb.
 Elveszíthetjük a barátainkat, akik nem akarnak „bűnözővel” mutatkozni, és nem lesz esélyünk rá, hogy
megmagyarázzuk, tévedés volt az egész.
 És súlyos bűncselekmény esetén a családunk is elpártolhat mellőlünk.
Mi az tehát, amit elveszíthetünk??? Tulajdonképpen szinte mindent, amiért csak érdemes élni. Ezt kell végiggon-
dolni azelőtt, hogy olyasmivel kezdenénk poénkodni, amiről később kiderülhet, hogy bűncselekmény.
És ne feledkezzünk meg a „szurkoló” iskolatársakról sem! Nekik lett volna lehetőségük, hogy megakadályozzák,
hogy ennyire elfajuljanak a dolgok. Közbeléphettek volna. Na nem arra gondolunk, hogy oda kellett volna futni,
hogy „Engem üssetek!”, hanem arra, hogy lehetett volna a banda tagjait figyelmeztetni arra, hogy hagyják abba,
amit tesznek, különben rendőrt hívnak. Ettől talán észhez térhettek volna felhevült fiataljaink, hogy ez már nem a
diákcsíny kategória, hanem ennél jóval több.
Minden cselekvőképes, belátási képességgel rendelkező személytől (életkortól függetlenül) elvárható, hogy segít-
sen valamilyen módon egy bajba jutott embertársán.
A Btk. 166. § (1) bekezdése alapján, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek
az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (2) bekezdés szerint, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és éle-
tét a segítségnyújtás megmenthette volna. A (3) bekezdés szerint, a büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén
194
három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető
idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
Látható, hogy abban az esetben, ha sérült, vagy olyan személytől tagadjuk meg a segítséget, akinek élete vagy
testi épsége közvetlen veszélyben van, bűncselekményt követünk el. E bűncselekmény elkövetéséért büntetőjogi
felelősséggel csak nagykorúak, valamint a tizennegyedik életévüket betöltött fiatalkorúak tartoznak.
A segítségnyújtás legalább a segítség felajánlásából, illetve a megfelelő személy, vagy szervezet segítségül hívá-
sából, értesítéséből kell, hogy álljon. Nem kell olyan segítséget nyújtani, ami nem várható el tőlünk. Például a
mentőket mindenképpen ki kell hívni, amennyiben a sérült életveszélyes állapotban van, meg kell kísérelni az
elsősegélynyújtást, persze csak akkor, és olyan módon, amit végre tudunk hajtani. Olyan ellátást, amiről nem ren-
delkezünk megfelelő ismeretekkel és tudással, nem vagyunk kötelesek nyújtani. A segítségnyújtás objektív határa,
hogy senki sem köteles – kivéve, akit erre kiképeztek, és ez foglalkozási kötelezettsége – életét, vagy testi épségét
kockára tenni a segítségnyújtás során.
Ha másképpen nem is, akkor az ingyen hívható 112-es segélyhívó tárcsázásával segíthetünk. A 112-es szám SIM-
kártya nélkül is hívható. Ha nincsen mobiltelefonunk, akkor megkérhetünk egy járókelőt, akinek van, vagy besza-
ladhatunk egy üzletbe, vagy ha van a közelben telefonfülke, akkor onnan is tárcsázhatjuk érme vagy telefonkártya
nélkül is a segélykérő számokat. Ne lepődjünk meg rajta, hogy az érmés telefonfülke a kijelzőjén kéri, hogy dob-
junk be érmét, hiszen nem tudhatja, hogy mi ingyenesen is hívható számot kívánunk tárcsázni. Billentyűzzük be
bátran a kívánt számokat, várjuk meg, amíg hívásfogadó fogadja a hívásunkat.
Ne türelmetlenkedjünk, ha sokáig nem történik semmi, hiszen a segélykérő telefonközpont gyűjti a hívásokat, és
lehet, hogy a hívásfogadó éppen egy másik segélykérővel beszél. Látja a telefonon, hogy van másik bejövő hívás,
azonban a megkezdett intézkedést be kell fejeznie.
Mikor végre fogadják a hívásunkat, akkor mutatkozzunk be, mondjuk el, melyik városban, hol tartózkodunk, és
érthetően és világosan meséljük el a hívásunk okát. Készüljünk föl rá, hogy kérdéseket fognak feltenni. Emiatt ne
legyünk ingerültek, ne beszéljünk csúnyán, hiszen tudja, mit és miért tesz, és lehet, hogy nekünk nem is jut
eszünkbe, hogy a válaszunkban megjelölt tényekre miért van szükség. Hagyjuk, hogy tegye a dolgát, segítsük a
munkáját azzal, hogy minél lényegre törőbben válaszolunk.
Sokan hívogatják az ingyenes segélykérő számokat heccből. Gondoljuk át, hogy ezzel egy éppen befutó, sürgős
segítséget kérő bajba jutott embertársunk elől foglaljuk a vonalat. És arról se feledkezzünk meg, hogy kideríthető,
milyen hívószámról telefonálunk, és számon kérhetik rajtunk, hogy miért akadályozzuk a hatóságok munkáját
azzal, hogy feltartjuk a segélykérő vonalra érkező hívások fogadását, ami ugyancsak jogsértés.
HÁTTÉRANYAG nem a tanórához, hanem vagyonvédelem témakörben
Az emberiség történelmének hajnalán a magántulajdon fogalma ismeretlen volt. Ahogy előre haladunk a történe-
lemben, azt tapasztaljuk, hogy ez megjelenik, s ezzel párhuzamosan annak védelme is egyre inkább teret nyer. A
vagyonvédelem egyidős az emberiséggel, mely folyamatos változásokon ment át, és napjainkban is ez a tendencia
érvényes. A vagyonbiztonság igénye az ember legalapvetőbb szükségletei közé tartozik.
A védelem céltudatos és folyamatos tevékenység, melynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget elhárítson,
illetve a már bekövetkezett esemény során lehetővé tegye a károk minimalizálását és a normális élet mielőbbi
helyreállítását. Egyre több értéket kell megvédeni, ezáltal létrejöttek olyan szervek, szervezetek, csoportok stb.,
melyek a magántulajdon „szent és sérthetetlen voltát” hivatottak megvédeni.
A megelőző vagyonvédelem a bűnmegelőzés egyik szakterülete. Célja a vagyon elleni bűncselekmények megelő-
zése és az áldozatok számának mérséklése. A megelőző vagyonvédelem feladata, hogy olyan ajánlásokat fogal-
mazzon meg, amelyek betartásával csökkenthetjük a sértetté válás kockázatát, és amelyek széles körben történő
alkalmazása esetén csökken a vagyon elleni bűncselekmények száma.
A hatékony vagyonvédelem csak komplex módon biztosítható, mely magában foglalja a mechanikus, az élőerős
és az elektronikus vagyonvédelmi eszközök megfelelő arányát a kívánt feladatokhoz. A vagyonvédelem mechani-
kai eszközei arra hivatottak, hogy a bennük tárolt vagyontárgyakat, értékeket, adatokat a mechanikai behatásoktól
meghatározott ideig megvédjék. Nagyon fontos, hogy csak meghatározott ideig képes bármilyen mechanikai va-
gyonvédelmi eszköz ellátni a feladatát, emiatt szükséges kiegészíteni elektronikus vagyonvédelmi eszközökkel
(pl. riasztó berendezés) és valamilyen élőerős védelemmel is (pl. rendőrségi vagy vagyonvédelmi járőrszolgálat).
Egy-egy közterületen bekövetkezett bűncselekmény vagy szabálysértés hosszabb időszakra is képes negatívan
befolyásolni a biztonságérzetet.

195
A közterületi bűncselekmény nem jogi, hanem kriminalisztikai, statisztikai fogalom, egy speciális kategória, mi-
vel az ott elkövethető jogsértések nagy része más helyszínen is megvalósulhat. A bűncselekmények kategorizálá-
sát minden esetben az elkövetés helyszínének közterületi jellege határozza meg.
A közterületen elkövetett vagyon elleni jogsértések közül megismerkedhetünk azokkal, melyek a leggyakrabban
fordulnak elő és a legnagyobb sérelmet, kárt okozzák. Itt szólunk az ezekhez kapcsolódó megelőzési lehetőségek-
ről is, melyekkel elkerülhetővé válhatnak az ilyen jellegű szabálysértések, bűncselekmények.
Graffiti, rongálás:
A falfirka jelensége egyidős az írás megjelenésével. Magyarországon kb. húsz éve kezdtek tudományosan felfi-
gyelni a köztéri rajzokra. Az amerikai graffiti jókora ütemkéséssel, csak a kilencvenes években érkezett meg Ma-
gyarországra, és a világméretű rap, techo, hip-hop járvány révén azóta is egyre több tizenévest hódít meg. A
nagyvárosi graffiti kezdetleges formája az utcai padokra, a park fatörzseire és a nyilvános vécék falára vésett, írt
vagy rajzolt üzenetek, obszcén, vicces feliratok. Ezeknek a feliratoknak a funkciója elsősorban az, hogy a felirat
készítője nyomot hagyjon jelenlétéről. Ezeknek a falfestményeknek az „üzenete” nemcsak maga a tény, hogy ott
vannak, hanem az is, hogy pont ott vannak, ahol. A modern graffiti két szempontból is „teljesítmény” központú:
egyrészt a hely, ahová kerülnek, többnyire nehezen elérhető vagy veszélyes, másrészt maga a falfirka egy koráb-
bihoz képest bonyolultabb és kodifikáltabb esztétikai forma.
Az esetek nagyobb többségében az ún. „graffiti művészek” (maguk közt ezt feltétlenül annak tartják) először papí-
ron, filccel vázlatokat készítenek. Jelentős részük mappával, füzettel is rendelkezik, és betűrajzokat, mintákat gyűj-
tenek oda össze. Ezek elkészülte után következik a csoport kialakulása, spontán vagy összeszokott baráti körrel.
Megvásárolják a különböző flakon festékeket, sprayket és közösen keresik a helyet, ahol a vázlatokat már meg is
valósítják. A falfirkák egy része ilyen jellegű, tudatos, átgondolt, jól előkészített munka. Ezek a bonyolultabb,
kifinomultabb graffitik több szín felhasználásával néhány óra alatt készülnek el. Ezek felkérésre is készülhetnek,
vagy festhetik olyan helyre, ahová erre engedélyt kapnak a gyerekek. Az ilyen, olykor művészi fal- és betűfesté-
szetet meg kell különböztetnünk a „toik”, „tegelők” tevékenységétől. A „toik” kezdőt jelent, számára a „tegelés”
vagyis jelenlét a legfontosabb. Saját vagy bandája nevét írja fel az éjszakai bevetés során. Ezek az egyszerűbb
munkák rendkívül rövid idő, kb. 5-10 perc alatt készülnek el.
Dicsőség övezi azt, aki minél lehetetlenebb helyen és ellenőrzöttebb térségben képes elképzeléseit megvalósítani.
Az elkészült alkotások ki is egészülnek más csoportok alkotásaival, betűjeleivel. Különösen olyan felületeket
részesítenek előnyben, amiket sokan láthatnak.
Általában akkor beszélünk rongálásról, ha azt szándékosan követik el idegen vagyontárgy „sérelmére”. Mi is tar-
tozhat ide? Az utóbbi években divat lett festékszóró sprayvel feliratokat, ábrákat pingálni kerítésekre, házak, alul-
járók falára, járdára. Gyakran előfordul az is, hogy a művészi vénával megáldott tanulók ezt az iskola falán gyako-
rolják. Ez önmagában is csúnya dolog, de még elítélendőbb, amikor a falra iskolatársakat, esetleg a nem kedvelt
tanárokat minősítő feliratok kerülnek. Ez bizony rongálás, mivel az iskola faláról el kell tüntetni a műveket, a falat
újra kell festeni.
Rongálás a buszmegállók üvegfalának, telefonfülkék, épületek (iskola), gépkocsik, vasúti vagonok, kirakatok
ablakának betörése, gépkocsik oldalának kulccsal, csavarhúzóval történő összekarcolása, motorházának, tetejének
maró anyaggal történő leöntése, köztéri szobrok megcsonkítása, burkolatok összetörése.
Zseblopások:
A nagyobb bevásárlóközpontok, vásárcsarnokok és tömegközlekedési eszközök vonzzák a zsebtolvajokat. Hétvé-
gi és ünnepnapi bevásárlások idején az emberek több pénzt tartanak maguknál, ezért nem árt, ha fokozottabban
figyelünk értékeinkre. A zsebtolvajok általában 3-4-en dolgoznak, így szemelve ki áldozataikat. Az egyik megfi-
gyel, a másik eltereli a sértett figyelmét, a harmadik eltulajdonítja az értékeket, a negyedik pedig eltünteti a társá-
tól kapott „terméket”.
Néhány jó tanács a zseblopások megelőzésére:
 Táskáját nyilvános, forgalmas helyen (áruházak, piacok stb.), tömegközlekedési eszközökön szorosan
fogja maga előtt, értékeit ne hagyja szem előtt!
 Táskájában, illetve pénztárcájában ne tárolja együtt személyes és egyéb iratait, pénzét, bankkártyáját a
hozzá tartozó PIN-kóddal együtt!
 Ha lehetséges, pénzeszközeit több helyen is tárolja a táskájában, így ha mégis bűncselekmény áldozatává
válik, nem tulajdonítják el az összes értékét.
 Vásárláskor ne hagyja őrizetlenül táskáját vagy pénztárcáját a bevásárlókocsiban vagy a pulton!
196
  Mindig figyeljen a közvetlen környezetére! Legyen figyelmes és vegye észre, ha valaki gyanúsan a kör-
nyezetében tartózkodik, „ólálkodik”!
 Sok pénzzel a zsebünkben ma már mi sem vagyunk biztonságban. Ha nincs szerencsénk, már a bankban
megfigyelheti valaki, hogy nagyobb összeget veszünk magunkhoz.
Mi magunk is sokat tehetünk saját biztonságunk érdekében!
 A legfontosabb megelőzési módszer az lehet, hogy kerüljük a készpénzforgalmat. Bár Magyarországon az
emberek többsége ragaszkodik a készpénzhez, nagyobb összegek esetén jobb, ha megbízunk a banki szol-
gáltatásokban.
 Ha magánszemélytől vásárolunk, megtehetjük azt is, hogy az eladót magunkkal visszük a bankba, és ott
bonyolítjuk le a készpénzátadást, így nekünk gyakorlatilag egy lépést sem kell tennünk az összeggel.
 Ha elkerülhetetlen a nagy összegű készpénzzel történő mozgás, legyünk rendkívül óvatosak!
 Soha ne legyünk egyedül, lehetőség szerint kérjünk meg valakit, hogy kísérjen el minket, ugyanis a társa-
ság általában elriasztó erőt jelent a rabló számára.
 Az automatából történő készpénzfelvételre ugyanaz érvényes, mint a bankfiókokban: ha valaki „figyel-
metlenül ránk áll”, érdemes udvariasan megkérni, hogy menjen kicsit távolabb, vagy takarjuk testünkkel a
klaviatúrát, ne tudják véletlenül se leolvasni a PIN-kódot.
 Ha kifejezetten gyanúsan viselkedő, az automata körül őgyelgő személyt látunk, inkább keressünk másik
gépet. A pénzfelvételt lehetőleg minél forgalmasabb helyen bonyolítsuk le, mert sok ember között a rab-
lók kevésbé merik megkockáztatni a támadást.
A tapasztalatok szerint sokan csak bedobják táskájukba a felvett bankjegyeket, sőt a műveletről szóló bizonylatot
sem várják meg, hanem az automatánál hagyják. Ha ezt a bizonylatot illetéktelen szerzi meg, máris tisztában lesz
azzal, hogy mekkora összeg van nálunk. Az utóbbi időben előfordult az is, hogy a készpénz-automaták kiadó nyí-
lását valaki a korábbi érmés telefonoknál használt módszerrel elzárja, vagy átlátszó ragasztóval leragasztja. Ilyen-
kor a számítógép szerint megtörténik a tranzakció, mi megkapjuk a bizonylatot, csak éppen a pénzünket nem,
mivel az fennakad. Amíg bemegyünk a bankba reklamálni, addig az elkövető az akadály eltávolítása után meg-
szerzi a pénzünket. A trükk kívülről sajnos nehezen vehető észre. Az újabban forgalomba helyezett automaták
esetében ezt a módszert már nem lehet alkalmazni.
Egyes zsebtolvajcsoportok külön szakosodtak a kártyák ellopására. A jól szervezett bandákban van, akinek az a
feladata, hogy a kártyát megszerezze, megint más már indul is vele a legközelebbi vásárlóhelyre, és ha használha-
tó a lapocska, akkor villámgyorsan több, nagy összegű árut vásárolnak „hitelre”.
Hazánkban is megjelent az a bűnelkövetési módszer, amikor a kártya mágneses adathordozóján tárolt információt
másolják le akkor, amikor azzal fizetünk. Ez úgy lehetséges, hogy a bűnözőknek van olyan berendezésük, amely a
kártyák mágnescsíkján rögzített adatokat olvassa le. Ennek az információnak a birtokában az elkövetők már tud-
tak olyan kártyát készíteni (klónozni), amely az eredeti kártya tulajdonságaival megegyezett, és a tulajdonos
számláját így rendszeresen megcsapolták.
Ezért is jobb, ha csak a szükséges műveletre engedjük ki kezünkből a kártyánkat. Az már gyanús lehet, ha az elfo-
gadó többször visszakéri, esetleg az üzlet valamelyik zugába vonul vele. Mindig kövesse nyomon kártyája útját,
ügyeljen arra, hogy használata mindig az ön jelenlétében történjen! A megbízható kereskedelmi egységekben a
kártyaleolvasó közvetlenül a pénztár mellett, jól látható helyen van telepítve.
A mai bankkártyák többsége már nem csak mágnescsíkot tartalmaz, hanem chipet is. Mindkét elem arra szolgál,
hogy az adatainkat tárolja. Ezek közül a második sokkal biztonságosabb, így az új kártyák már mind ezzel vannak
ellátva. A mágnescsík azért kap továbbra is helyet az új kibocsátású kártyákon, mert még mindig rengeteg a csak
mágneses elven működő kártyaelfogadó terminál a világban. Amikor már az utolsó ilyet is kicserélik (ami nem
ma várható), teljes egészében áttérhetünk chipes kártyákra.92
Rablás:
A rablás az egyik legveszélyesebb bűncselekmény, hiszen erőszakos, agresszív, fenyegető jellegű és mindig sze-
mélyre irányuló. Túlnyomó részét közterületen (parkok, játszóterek, bevásárlóközpontok stb.) útonállásszerűen,
kisebb részben pedig lakásokban követik el.

92
http://www.bankmonitor.hu/cikk/mit-tud-ma-a-bankkartya.htm
197
Tehát ha valakitől úgy próbálnak meg elvenni valamilyen tárgyat, hogy ezért bántalmazzák, lefogják, az élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaznak, és a „kérés” nyomatékosításának érdekében szúró-, vágó-,
ütőeszközt stb. alkalmaznak, akkor elkövetik a rablás bűntettét. A csoportos elkövetés a rablásnál is súlyosító
körülmény, és nagyobb büntetés kiszabására kerül sor. Nem szükségszerű, hogy a rablásban részt vevők minde-
gyike bántalmazza vagy fenyegesse a sértettet. Elegendő, ha az egyik elkövető fenyegető magatartásával biztosít-
ja, hogy társa vagy társai a sértett értékeit elvegye/elvegyék.
Néhány jó tanács a rablások megelőzésére:
 Fontos, hogy csak annyi pénzt tartsanak maguknál, amennyi elengedhetetlenül szükséges!
 A pénzt lehetőség szerint több helyre rakják el a ruházatukon, ne tartsák feltűnő helyen, ne keltsék fel
környezetük figyelmét!
 Az értékesebb ékszereiket rejtsék el a ruházatuk alatt!
 Minden időszakban megfelelően zárják be lakásuk ajtaját, ha elmennek otthonról, az ablakokat is, és
ne nyissanak ajtót idegeneknek!
 Minden esetben használják a kitekintőt és a biztonsági láncot!
 A közterületen elkövetett rablások megelőzése érdekében sötétedés után lehetőleg kerüljék az elha-
gyatott, néptelen, kivilágítatlan helyeket!
 Ajánlott, hogy lakáskulcsaikat ne az ajtóban kezdjék el keresni, hanem készítsék elő, majd az ajtót
azonnal zárják be maguk után!
 A legtöbb rabló az értékeinket akarja megszerezni, ezért ne próbáljunk meg ellenállni, főleg akkor, ha
többen vannak az elkövetők!
Fiatalok esetében sokszor a szülők nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyből biztosítani tudnák a márkás
ruhaneműket, szórakoztató-elektronikai termékeket. Ha tisztességes úton nem tud hozzájutni a gyerek ezekhez a
tárgyakhoz, akkor lopást, súlyosabb esetben pedig rablást is elkövethet.

198
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

199
200
8
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
8. MÉRGEZŐ ANYAGOK, ALKOHOL, DOHÁNYZÁS

Felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz,
minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg.
Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.
Hamvas Béla
Képzeld el, hogy az élet egy játék, amiben öt labdával zsonglőrködsz.
A labdák neve: munka, család, egészség, barátok és tisztesség.
Mindegyiküket a levegőben tartod.
Ám egy nap megérted, hogy a munka gumilabda. Ha leejted, felugrik.
A többi – a család, az egészség, a barátok és a tisztesség – üvegből van.
Ha az egyik lepottyan, megmásíthatatlanul megkarcolódik,
megreped vagy akár ezernyi darabra is törhet.
Csak akkor kezdheted megteremteni az egyensúlyt az életedben,
ha valóban megérted az öt labda leckéjét.
James Patterson

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  „Mérgező anyagok” c. kisfilm – gondoskodjunk DVD-
2. Mérgező anyagok lejátszóról (vigyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk
3. Dohányzás az iskolától olyan termet, ahol megoldható a vetítés).
4. Alkohol  A kísérletekhez az alábbiak szükségesek:
5. Alkohol, dohányzás – problémák a család- Dohányzógéphez
ban
6. Játék  1 db 1,5 vagy 2 literes műanyag palack
7. Összefoglalás, értékelés  cigaretta
Háttéranyag  gyufa vagy öngyújtó
 gyurma (közepes hagyma nagyságú)
 sminklemosó méretű vatta
 víz (kb. fél dl)
Alkohol mérgező hatásának bemutatása
 1 db tojás
 1 db üvegpohár
 0,5 dl 96%-os alkohol (amelyet kérhetünk esetleg az
iskola kémia vagy fizika szertárából, vagy vásárolha-
tunk a gyógyszertárban, esetleg beszerezhetünk a bűn-
ügyi technikáról vagy orvosi rendelőből)
 A háttéranyagban található történetek kinyomtatva az
osztálylétszámnak megfelelő példányszámban.
KULCS-
ELMÉLET – TEENDŐ MÓDSZEREK/JAVASLATOK FOGALMAK/
KIEMELÉSEK

Az óra célja, hogy a diákok hiteles információkat Az óra konkrét célja az, hogy Kulcsfogalmak
kapjanak a „káros szenvedélyek” problémakör tár- olyan légkört alakítson ki, amely-
sadalomra, közösségre, családra és egyénre gyako- ben a témával kapcsolatban a
rolt hatásáról. Az előadónak számolni kell azzal, gyerekekkel érdemi beszélgetést káros szenvedélyek
hogy ez a korosztály rendelkezik információkkal a lehet lefolytatni. A hatékony
dohányzás
dohányzásról, alkoholról, amelyek lehetnek helye- drogmegelőzés egyik legfonto-
201
sek, de legalább ilyen mértékben hamisak is. sabb kulcsa a személyiségfejlesz- alkohol
tés és a közösségfejlesztés. Ezért
A diákok ismereteit úgy kell helyben hagyni, illetve
ajánlott az órán a csoportos mun-
megcáfolni, hogy az új információk ne a veszélyes
ka és a játék.
anyagokkal kapcsolatos érdeklődésüket, kíváncsi-
ságukat fokozzák, amely kritikával – valljuk be, Csak az erős személyiségű gyere-
nem egyszer jogosan – szembesülnie kell az iskolai kek tudnak nemet mondani, és a
drogprevenciós programoknak. Túl ezen az előadó- célcsoport korosztályában a kö-
nak mindenkor rendőrként kell hitelesnek maradnia, zösségnek visszatartó és nem
és ne akarjon pszichológus, szociológus vagy tera- bajba sodró szerepet kell játsza-
peuta lenni. Utalni azonban szabad arra, hol érhető nia. Ezért sokkal többet ér egy
el a gyermek számára a segítség. hosszú távú program részeként
ezeket szem előtt tartva megtarta-
Ezen az órán a dohányzás és az alkohol játssza a
ni az órát, mint az elrettentéssel és
főszerepet. Ez a két szer található meg napi szinten
száraz információközléssel nem
a családok életében, ennek a problémakörnek a
közel kerülni a gyerekekhez.
helyes kezelése nagyon fontos, hiszen a többi füg-
gőség is ennek mintájára alakulhat ki. Ennél a két A drogmegelőzésben nagyon
szernél kiemelkedően erős a függőség kialakulása, fontos a példakép és a támogatási
és mindegyik kereskedelmi forgalomban kapható, rendszer, amelynek a rendőr ré-
elérhető. szese lehet, ha megtalálja a meg-
felelő hangot a diákokkal.
A függőségen túl fontos beszélni a fogyasztó kör-
nyezetéhez való viszonyulásáról is.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

 Üdvözlés – kb. 2 perc Ráhangolás – rá-

hangolódás

 A téma felvezetése – kb. 5 perc A kisfilm hossza 1 perc 13 má- Érzékenyítés

sodperc. Elkérhető a mediatar@t-
Mondjuk el, hogy a mai foglalkozáson veszélyes online.hu e-mail címről vagy az
anyagokról lesz szó. Bevezetőül nézzük meg a ORFK Bűnmegelőzési és Áldo- Kulcsfogalmak
Mérgező anyagok című kisfilmet. zatvédelmi Osztályról.
mérgező anyag
Beszéljük meg az alábbi kérdéseket:
veszélyes anyag
 Véleményetek szerint mi a története a kisfilm- Fontos, hogy a gyerekek érzékel-
nek? alkohol
jék, olyan témáról fogunk beszél-
 Ti is így cselekedtetek volna a főszereplő he- ni, beszélgetni, amely a minden- dohányzás
lyében? Miért? napi cselekedeteinket, döntésein- drogok
ket meghatározza.
 Miért veszélyes számunkra az ismeretlen
anyag?
 Milyen veszélyes anyagokat ismertek?
 Sokan dohányoznak és/vagy fogyasztanak al-
koholt, pedig azt mondjuk, hogy veszélyes. Mi
a véleményetek erről?

 Dohányzás – kb. 8 perc Hagyjuk, hogy a gyerekek fogal- Kulcsfogalmak

mazzák meg gondolataikat. Ha
Készítsünk dohányzógépet a háttéranyagban leírtak gondoljuk, segíthetnek a gyerekek
alapján. a palack nyomásában, illetve több dohányzógép
Amíg a kísérletet bemutatjuk, megkérdezhetjük a csoporttal is elvégeztethetjük
kátrány
gyerekeket, milyen ismereteik vannak a dohányzás- egyszerre a kísérletet, felügyelve
ról. munkájukra. nikotin
A kísérlet végén kérdezzük meg a gyerekeket, mi- ÁNTSZ
lyen volt számukra a kísérlet, milyen gondolataik
202
támadtak.
Beszélgessünk arról, hogy milyen törvényi szabá-
lyozások vannak a dohánytermékekkel kapcsolat-
ban. (Vásárolhat-e gyerek, hol lehet dohányozni
stb.)
Miért védi a törvény a nem dohányzók érdekeit?

 Alkohol – kb. 8 perc Próbáljuk meg színessé, érdekessé Kulcsfogalmak

tenni ezt a fontos témát, hiszen a
Itt bemutathatjuk a háttéranyagban található tojásos szabályok betartatása sokkal
kísérletet, amely az alkohol denaturáló hatását könnyebb, ha a gyerekek maguk
alkohol
szemlélteti. rájönnek, hogy ezek értünk és
függőség
Elmondhatjuk, hogy az alkohol nagy töménységben nem ellenünk vannak.
mérgező. Ha valaki sokat iszik egyszerre, alkohol- mozgáskoordináció
mérgezést is kaphat. A rendszeres alkoholfogyasz- baleset
tás függőséghez vezet, amelynek kezelése orvosi
segítséget és nagy akaraterőt igényel.
Említsük meg, hogy létezik az alkoholfogyasztás-
nak kulturált formája is a felnőttek világában. Fon-
tos, hogy a három M szabályt be kell tartani: Meny-
nyiség, Minőség, Megfelelő alkalom.
Milyen szabályokat ismertek az alkoholfogyasztás-
sal kapcsolatban?
Beszéljünk a bűncselekményekről röviden.

 Alkohol, dohányzás – problémák a csa- Ez a blokk alkalmas arra, hogy Kulcsfogalmak

ládban – kb. 10 perc bemutassuk, az alkohol a családok
életében komoly gondot okozhat.
A háttéranyagban található két történet. Dolgozzuk
család
fel csoportmunkában az alábbi szempontok szerint: A gyerekek segítségével beszéljük
át a felmerülő problémákat, és légkör
1. történet: mindenképpen beszéljünk arról,
odafigyelés
 Mi a benyomásotok a családról? hova, kihez fordulhat a gyermek
 Miért gondoljátok ezt? Írjatok jellemzőket a segítségért. veszekedés
történetből! Fontos beszélnünk arról, hogy segítség
 Élnétek-e ebben a családban? elsődlegesen magunkban fontos
 Miért? feldolgoznunk a problémát. Erre
működnek segélyvonalak is, de
2. történet: egy szülővel, egy baráttal vagy
 Mi a benyomásotok a családról? olyan személlyel történő beszél-
 Miért gondoljátok ezt? Írjatok jellemzőket a getés, aki a bizalmunkat bírja,
történetből! megnyugtathat minket.
 Élnétek-e ebben a családban? Gyógykezelésre van lehetőség, de
 Miért? alapvetően kell hozzá az érintett
személy akarata is.

 Játék – részegszemüveggel – kb. 10 perc Lásd a fejezet végén az ezzel kap-

Minden főkapitányságnak a rendelkezésére áll ré-
szegszemüveg, amely a Bűnmegelőzési Osztályról
előjegyezhető és elkérhető.
Vigyük be az órára a részeg szemüvegeket, és mu-
tassuk meg segítségével a mozgáskoordinációra
gyakorolt hatását.
„Vetélkedőt” is rendezhetünk néhány önként jelent-
csolatos feladatokat! Magunk is
kitalálhatunk szabadon játékokat.
A szemüvegekkel végrehajtott
játékos feladatokat a gyerekek
nagyon szeretik, és a vidám han-
gulat, valamint a mozgáskoordi-
náció ilyen módon történő meg-
nehezítése megragad bennük,
mégpedig tiszta fejjel. Részegen
203
 kezővel, vagy sorversenyt, pl. tárgyakat kell kerül- ugyanis erősnek és legyőzhetet-
getni, vagy célba dobni. A részegszemüveggel kap- lennek érzi magát az ember, és
csolatos játékokat lásd a háttéranyagban. nem érzékeli ezeket a problémá-
kat.
Figyeljünk az időre és a csoportra.

 Összefoglalás, értékelés – kb. 2 perc Értékelés

Fogalmazzuk meg közösen, miért mondanánk ne-
met az alkoholfogyasztásra.
Ha az osztály légköre olyan, akkor kiáltsunk közö-
sen nagy NEM-et az alábbi kérdésekre:
Elfogadjuk az alkoholt?
Elfogadjuk a dohányzást?

HÁTTÉRANYAG
Lásd: Felsős tananyag 12.: Drogok és kábítószerek háttéranyaga
KÍSÉRLET
1. Dohányzógép
Ha van rá lehetőségünk, ne zárt térben végezzük el a kísérletet, hanem menjünk ki az iskola udvarára, vagy nyis-
suk ki az ablakot, vagy erre az órára kérjünk kémia termet, ahol van elszívó. A kísérlet elvégzése előtt feltétlenül
egyeztessünk az osztályfőnökkel, nehogy maradandó következményekkel járó tiltakozást váltsunk ki.
Az üres műanyag palackba pici vizet (kb. 0,5 dl) öntünk. A cigarettát körbefogjuk a gyurmával, úgy, hogy a füst-
szűrős vége kilógjon. Az aljához vattát teszünk, és ezt a vízszintesen elfektetett palack szájára nyomjuk. (A vatta a
füstszűrőt szimbolizálja, a kísérlet végén sárga és büdös lesz, de ha elfelejtjük, enélkül is működik a kísérlet.)
Meggyőződünk róla, hogy jól rögzítettük-e a gyurmát, jól zár-e. Ha igen, akkor elkezdjük pumpálni a palackot, és
az így keletkező szívóhatás segítségével közben gyufával vagy öngyújtóval meggyújtva a cigit tovább nyomkod-
juk a palackot, mintha az dohányozna. A cigifüst a palackba távozik, amely a tüdőnket szimbolizálja.
A kísérlettel be tudjuk mutatni, hogy egy cigaretta elszívásakor kb. 2 liter füst keletkezik, amely tele van méreg-
anyagokkal. Az elszívás végén még átláthatatlan az üveg, majd a víz lassan felveszi a füstöt és sárgás lesz. Itt el
tudjuk mondani, hogy a kátrány és a nikotin színezi meg, és ha dohányzunk, akkor ez a két anyag a tüdőnkbe is
bekerül. Megemlíthetjük, hogy egy cigaretta elszívásakor kb. 4000 vegyi anyag keletkezik, ebből jó pár rákkeltő,
és a főbb alkotóelemek ugyanazok, amelyek az autók kipufogógázainál keletkeznek. Ki is számolhatjuk, hogy ha
1 ember 1 szál cigaretta elszívásakor 2 liter füstöt fúj ki, akkor Magyarországon 1 nap alatt, ha kb. 3 000 000-an
dohányoznak, mennyi füst keletkezik, ami a légkörbe kerül.
2. Alkohol
Az alkohol mérgező hatását szemléltethetjük, ha egy üvegpohárba leütünk egy tojást – amely egy sejtet szimboli-
zál. Erre tömény alkoholt öntünk, és tapasztalni fogjuk, hogy az alkohol degenerálja a sejtet, amelyet a kicsapódó
fehérje (fehér trutymó) szimbolizál. Az alkohol ugyanis tönkretette a sejt szerkezetét.
Történetek az 5. ponthoz:
1. történet:
Jutkáék négyen vannak testvérek. Legidősebb közülük Attila, ő már harmadik osztályba jár, Judit első osztályos,
Anikó és Gabika még óvodába járnak. Reggel bizony korán kezdődik a nap náluk, hiszen édesapjuk és édesanyjuk
is dolgozik. 8 órakor kezdik a munkát, és addigra gyerekeiket is el kell juttatni az iskolába és az óvodába. Minde-
zek ellenére nincs kapkodás. A szülők türelmesen készítik fel gyermekeiket az indulásra. Attila és Judit már csak-
nem teljesen önállóak, sőt kistestvéreiknek is tudnak segíteni az öltözködésben. Ezalatt édesanyjuk reggelit készít,
amelyet sohasem hagy ki a család. A tízóraik is bekerülnek az iskolatáskákba. Délután már újra együtt a család,
és vidáman mesélik egymásnak az aznap történteket, odafigyelnek a másikra. Dicséret is jut az aznap jól teljesítő-
nek, és mindenki számára akad egy kis finomság. Ezután a nagyok tanulnak, a kicsik játszanak, vagy mesét néz-
nek, a szülők, ha kell, segítenek. Néha akad egy kis összezördülés, de meg tudnak beszélni mindent. Hétvégén
gyakran szerveznek közösen programot, hol sétálni mennek, hol moziba, hol pedig az állatkertbe.

204
 2. történet
Ebben a családban két kisgyermek él: Ági és Anita. A lányok már iskolába járnak. Reggelente az utolsó pillanat-
ban kelnek, óriási kapkodással készülnek el. Mindenki egyszerre akar bejutni a fürdőszobába, és ha ez nem sike-
rül, röpködnek a káromkodások. Nem ritka az sem, hogy elcsattan néhány pofon, ilyenkor egy-két könny is meg-
jelenik a gyerekek szemében. Reggelizni nincsen idő, sokszor a tízórai sem készül el. Ezeken a napokon a lányok
az éhségtől figyelni sem tudnak az órákon, és előfordul, hogy rossz jeggyel térnek haza. Már hazafelé menet fél-
nek, mert nem tudják, a szülők milyen büntetést találnak ki számukra: megússzák-e egy szidással, vagy verés jár-e
a rossz osztályzat miatt. A szülők egymással is veszekszenek, tologatják, kié a felelősség, és az is megesik, hogy
az édesanya kap néhány pofont a vita lezárásaként. A nap folytatásaként mindig előkerül egy kis kannás bor, ame-
lyet apuka be is nyakal tévénézés közben. Az édesanya rosszkedvű, és a lányokat bünteti meg szobafogsággal,
hogy addig se legyenek szem előtt. Elszív egy doboz cigarettát, és csak néz ki az ablakon. A lányok megpróbálnak
a szobájukban tanulni, de a napi feszültség miatt nem megy az anyag a fejükbe. Éhesek, vacsoráznának, de nem
mernek szólni, kaphatnának-e egy kis vajas kenyeret.
JÁTÉK: Részegszemüveg játékok
A megyei/fővárosi főkapitányságokon található 2-2 szemüveg, ezeket lehet kölcsön kérni a feladatokhoz. Az
alábbi játékok közül választhatunk a kívánt időtartamban néhányat, de szabadon találhatunk ki magunk is felada-
tokat:
 labdadobálás részegszemüvegben (lehet úgy, hogy mindkét félen szemüveg van, de lehet úgy is, hogy a
szemüveg nélküli dobja a labdát a szemüvegben lévőnek és vissza);
 akadálypályán haladás részegszemüvegben (székek kerülgetése, tárgyak összegyűjtése a földről, asztalok-
ról stb.) – lehet versenyfeladatként is sorversenyszerűen;
 sms írása – lehet versenyfeladatként is sorversenyszerűen;
 pénztárcából adott összeg elővétele;
 Helyezzünk a földre egy kb. 3 méter hosszú szalagot. Kérjük meg a jelöltet, hogy tegyen 9 lépést előre
tyúklépésben, majd ugyanezt hátrafelé is. Közben számolja hangosan a lépéseit.
 Álljon a szemüveget viselő jelölt fél lábon, miközben hangosan mondja 1001,1002, 1003… stb. kb. 30
másodpercig.
 Osszuk föl az osztályt 2 csoportra. Alakítsunk ki sorversenyhez pályát úgy, hogy a gyerekeknek a földről
kulcsokat, pénzérméket, cukorkát vagy bármilyen apró tárgyakat kelljen összeszedniük. A szemüveget vi-
selő csoport versenyezzen a szemüveg nélkülivel szemben. A szemüveget viselő után következő emberen
már legyen rajta a másik szemüveg, hogy az átadással ne teljen el idő, és valóságosan össze lehessen ha-
sonlítani, kik a gyorsabbak és mennyivel. Közben mérhetjük az időt. Csinálhatunk ezen kívül egyéni ver-
senyt is, amelyben mindenkinek szemüvegben ugyanazt a pályát kell teljesítenie, és közben mérjük az
időt. Nehezíthetjük a feladatot azzal, hogy előre meghatározott címletű pénzérméket szedjenek csak ösz-
sze.
 Ablakból vagy az utcán 5-20 méter távolságból olvastassunk le autórendszámokat úgy, hogy a jelölteken
van a szemüveg. Nehezíthetjük a feladatot úgy, hogy a rendszámokat nem csak le kell olvasni, hanem egy
papírra le is kell írni olvashatóan.

205
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás X
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

206
9
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
9. ERŐSZAK, KOMMUNIKÁCIÓ

„Az erőszak a gyengék végső menedéke.”

Isaac Asimov

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  A csoportfeladathoz oszthatunk ki csomagolópapírokat és
2. Ököljáték filceket, amelyeket a megoldás után Bluetech-kel vagy
3. Kommunikációs stratégiák és jellem- mágnessel kitehetünk a táblára.
zőik
4. Erőszakos kommunikáció, erőszakos
viselkedés
5. Feladat – „jó” baba, „rossz” baba –
hogyan alakítható ki, vagy törhető le
az önbizalom, következmények
6. Stresszoldó technika
7. Játék
8. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

KULCS-
MÓDSZEREK/
ELMÉLET – TEENDŐ FOGALMAK/
JAVASLATOK
KIEMELÉSEK

Két-három éves korban az agresszió az önkife-

jezés természetes velejárója, azonban évek Kulcsfogalmak
alatt a szocializáció során a gyermek megtanul-
ja megfelelő formában levezetni. Előfordul,
hogy egy-egy gyereknél az agresszivitás vala- erőszak
mi okból megmarad, sőt uralkodó jellemvo-
nássá válik. agresszió
Hogy az agresszivitás hogyan alakul, abban
konfliktus
rendkívül sokat számítanak az átélt tapasztala-
tok, az iskola, az adott család légköre.
Ha a gyerekben túlságosan sok szorongást,
feszültséget kiváltó élmény gyűlik össze, és
nincs mód ezek feloldására, vagy ha otthon
ideges, túlfűtött a légkör, ha sok indulattal teli
élmény tanúja, résztvevője, áldozata, ő maga is
hajlamossá válik az agresszív kitörésekre. Te-
hát döntő szerepe van az őt körülvevő agresz-
szív mintának. Rendkívül sokat árthatnak a
televízió-, video-, és mozifilmek, a számítógé-
pes játékok, amelyek az erőszak győzelmét, az
erőszakos megoldások hatékonyságát sugároz-
zák.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás –
1. Üdvözlés, a téma felvezetése – kb. 2 Megengedni, hogy a tanóráktól eltérő- ráhangolódás
perc
en foglaljanak helyet az osztályterem-
207
Ennek az órának a témája az erőszakos visel-
kedés megelőzése. Célunk, hogy a diákokat
megtanítsuk arra, hogyan kezeljék helyesen az
esetleges konfliktushelyzeteket. Ehhez azon-
ban fontos, hogy felismerjék az erőszak jeleit,
cselekedjenek, mégpedig úgy, hogy az meg-
előzze az esetleges tragédiák bekövetkeztét.
2. Ököljáték – kb. 3 perc
A feladat leírása a háttéranyagban található.
ben (ülésrend).
Ráhangolásként: személyes informáci-
ók (megérkezés, utalás a közelmúlt,
közeljövő témához kapcsolódó felada-
taira).
Kulcsfogalmak
Padszomszédok is játszhatják, így időt
nyerünk.
Beszéljük meg, hogy milyen próbálko- erőszak
zások voltak és rendszerezzük:
 Egymást rángatják, kiabálnak, kérés
zsarolnak – agresszív
 Félve fejtegetik a másik ujjait,
félszegen mosolyognak – bizony-
talan
 Megkéri a másikat, hogy nyissa ki
a kezét – magabiztos
(A csoportosítás alapozza meg a kö-
vetkező feladatot.)

3. Kommunikációs stratégiák és jel- Rakjuk ki az összegyűjtött jellemzőket, Kulcsfogalmak

lemzőik – kb. 15 perc a táblára és egészítsük ki, ha nem teljes
a lista. Amikor megbeszéljük, a gyere-
Az előző feladatot elemezve mondjuk el, hogy
kek vagy az oktató rendőr mutassa is közösség
háromféle módon próbálták a gyerekek megol-
meg, mit ért az adott kifejezés alatt.
dani a feladatot, 3 kommunikációs stratégiát, árulás
viselkedésmódot alkalmazva. Ennek a három
kiközösítés
módnak pedig próbáljuk összeszedni a jellem-
zőit a következő feladattal: erőszak
Három csoportra bontjuk az osztályt: felelősség
 1. csoport feladata: magabiztos magabiztos
 2. csoport feladata: agresszív agresszív
 3. csoport feladata: bizonytalan
bizonytalan
A feladat a stílus jellemzőinek összegyűjtése.
Figyeljünk arra, hogy a szóbeli közléseket is
jellemezzék, és a testbeszédet, hanghordozást
is.
Játék:
Gyakoroljuk a 3 kommunikációs módot az
alábbi szituációval:
 Felvágottat szeretnénk venni a boltban, de Hangsúlyozzuk, hogy a magabiztos
a párizsi egyik fele egy kicsit barnul már. viselkedésmód tanulható, fejleszthető.
Az újonnan kirakott friss, abból szeretnénk Ha marad idő, gyakoroljunk a gyere-
vásárolni. kekkel.
Az oktató játssza most az eladót, a három ön-
ként jelentkező pedig a három stílust.
A bizonytalan kommunikációjú gyerek meg
fogja venni a rossz felvágottat, az erőszakos
fenyegetőzik, és nem vesz semmit, a magabiz-

208
tos pedig a jó párizsival fog távozni.

A feladat végén beszéljük meg:

 Érezhető-e a különbség a három stílus
között?
 Melyik a legeredményesebb, és miért?

4. Erőszakos kommunikáció, erőszakos Nagyon fontos, hogy a diákokban tu- Kulcsfogalmak

viselkedés – kb. 10 perc datosuljon, hogy a közösségnek mek-
kora visszatartó ereje van!
Beszéljük át a következő kérdéseket:
Kiemelkedően fontos az is, hogy átbe- közösség
 Elfogadott-e az iskolában, otthon stb. az széljük velük az „árulás” sarkalatos árulás
erőszak? kérdését, hogy tudatosuljon bennük: a
 Csak szóbeli erőszak létezik? segítségkérés nem árulás, és hogy ige-
kiközösítés
 Megoldást jelent-e a problémákra az erő- nis felelősek vagyunk azért, hogyha erőszak
szak? lehetőségünk lett volna valamit meg-
felelősség
akadályozni, de nem tettük!
Beszéljünk a gyerekeknek az ide illő erőszakos
magabiztos
bűncselekményekről pár szóban (testi sértés,
önbíráskodás). agresszív
Ha beszélünk arról, hogy erőszakot tapaszta- bizonytalan
lunk a környezetünkben, vagy velünk történt
erőszak, akkor árulás-e, ha elmondjuk valaki-
nek, vagy segítséget kérünk?

5. Feladat – „jó” baba, „rossz” baba – A cél az, hogy megértessük a gyere- Kulcsfogalmak
hogyan alakítható ki, vagy törhető le kekkel, hogy a magabiztos viselkedés-
az önbizalom, következmények – kb. hez szükség van az önbizalomra és a
10 perc pozitív megerősítésekre. A negatív, önbizalom
romboló kritikákkal, cikizéssel a másik
Rajzoljunk két emberalakot a táblára, vagy ha pozitív megerősí-
két viselkedésmód kialakulását idéz-
előre tudunk készülni, akkor készíthetünk tés
hetjük elő.
csomagolópapírra is egy piros és egy fekete
kritika
figurát. Akinek van önbizalma, vagyis értékel-
ni tudja magát, az:
Kérjük meg a gyerekeket, hogy mondjanak
olyan mondatokat, amelyek jólesnek nekik, és  jól érzi magát a bőrében
olyanokat, amelyek nem (olyan mondatok,
amiket másoktól hallunk, tapasztalunk, ami-  tudja, mi az, amit jól csinál
lyen kritikák érnek minket.). A pozitívakat  nem bánja, hogy nem mindenben
írjuk a piros alakra, a negatívakat a feketére. tehetséges
Pozitív:  jól kijön másokkal, és vele is ki le-
 De jó a sapkád! het jönni
 Klassz volt a rajzod!  jól érzi magát társaságban, közös-
 Jó, hogy jössz! ségben
 Köszönöm!
 mer felelősséget vállalni, tud jól
 Rendes vagy!
dönteni
 Ügyes vagy!
 minden tőle telhetőt megtesz, hogy
Negatív:
sikeres legyen
 De gáz a cipőd!
 általában elégedett az eredménnyel,
 De béna vagy! amit elér
 Nem bírsz magaddal?
Segítsünk egymásnak, hogy ne kelljen
 Rossz vagy!
rosszul éreznünk magunkat, pozitívan
 Hülye vagy!
209
  Béna vagy! értékeljük egymást.
A feladat végén beszéljük meg, hogy a fekete
emberke rosszul érzi magát – rajzoljunk síró
fejet mellé vagy síró arcot neki. Az ilyen em-
ber értéktelennek érzi magát, magányosnak,
befelé fordul, tele lesz feszültséggel, butasá-
gokkal hívja fel magára a figyelmet, úgy érzi,
neki semmi sem sikerül, hülyeségekbe megy
bele, csak hogy figyeljenek rá, de úgy tesz,
mint akiben túlteng az önbizalom.
Így lehet valaki agresszív, bizonytalan, befelé
forduló.
A piros emberke jól érzi magát, önbizalma a
helyén van. Neki mosolygós arcot rajzoljunk.

6. Stresszoldó technika – kb. 2 perc Jó technikák: Sport, játék, beszélgetés Kulcsfogalmak

stb.,
Van úgy, hogy belülről feszíti az embert az kiabálás
indulat és ez gyakran a környezeten csattan. Rossz technikák: szökés, dohányzás, indulat
Milyen módon lehet ezt elkerülni és hol vezet- alkohol stb.
hető le az indulat? stressz

7. Játék – kb. 2 perc A játéknak az a lényege, hogy a gyere-

kek megtanuljanak egymásnak pozitív
Adjunk körbe valamilyen tárgyat vagy labdát,
visszajelzést adni, és érezzék a saját
és mondjunk a mellettünk lévőről valami ked-
bőrükön, hogy ez milyen jó. Mutassuk
veset, senki se maradjon ki a játékból.
meg nekik, hogy ezzel nő az önbecsü-
lésük, ami pedig magabiztosabbá teszi
őket. A magabiztos gyerekek pedig
sokkal kevésbé válnak áldozattá.

8. Összefoglalás – kb. 1 perc Emeljük ki a legfontosabb megállapí- Értékelés

tásokat.
Következtetés: törekedjünk életünk során a
konfliktus-mentesítésre, azaz a konfliktusok Kérjünk egy-két szavas visszajelzést
folyamatos kezelésére. arról, hogy mi volt számukra a nap, a
foglalkozás tanulsága.

HÁTTÉRANYAG
Egy osztályon belül feszültségforrás lehet a másság elutasítása. A másság olykor külsődleges vonásokon alapul.
Kirekesztetté, csúfolódás céltáblájává válhat az a gyerek, akinek van valami átlagtól eltérő, szokatlan a megjele-
nésében: túl kövér, túl sovány, túl magas, túl alacsony stb., akcentussal beszél, szokatlan kifejezéseket használ,
sokkal jobb, vagy sokkal rosszabb körülmények között él.
Előfordul, hogy egy apróságot, félreértést, apró ellenérzést erősít fel az osztály, és ez alapozza meg a későbbi
ellenszenvet, amely a piszkálódástól, a gúnyolódástól kezdve a verekedésen át a peremre szorulásig, kiközösíté-
sig, diszkriminálásig (hátrányos megkülönböztetésig) fajulhat. Ilyen sorsra juthatnak a testi hibás, fogyatékos
gyerekek, állami gondozottak és igen gyakran a más felekezethez, etnikumhoz, nemzetiséghez tartozók.
A kirekesztés sújtotta gyerekek – vérmérsékletüktől, intelligenciájuktól, szocializációs szintjüktől, érzékenységük-
től, eddigi tapasztalatuktól függően – különféle módon reagálhatnak társaik viselkedésére:
 Van, aki megpróbál láthatatlan lenni, igyekszik elkerülni a helyzet súlyosabbá válását. A visszafogott fe-
szültség azonban később valami jelentéktelen apróság miatt többszörös erővel törhet ki.
 Vannak olyanok is, akik azonnal reagálnak, viszonozzák a bántást, a tettlegességet, esetleg árulkodnak,
ezzel azonban provokálják az újabb konfliktust.
Az agresszivitásból eredő konfliktusok napirenden vannak az iskolákban.

210
Az iskolai konfliktusok kialakulásának feltételei:
 versengő légkör, a kooperáció gyengesége: A versengés erős motiváció. A diákok folyamatosan összemé-
rik képességeiket, tudásukat, teljesítményüket. A játékok többsége is egyének vagy csoportok közötti ver-
sengésre épül. De a versengésnek negatív következményei is lehetnek. Negatív hatású a versengés, ha a
vesztesek megszégyenülnek, ha pl. egy osztályban valaki mindig győztes, mások mindig vesztesek. Harag,
frusztráció kísérheti a versengést, ellenfelekből ellenségekké válhatnak a versengő felek.
 barátságtalan, bizalmatlan légkör: A bizalom hiánya, az egymással való szolidaritás gyengesége.
 az érzelmek kifejezésének lehetősége: Minden konfliktusnak van érzelmi összetevője is. Az érzelmek erő-
szakos kifejezésének módja a konfliktusok elmélyülését, kiterjedését eredményezi, míg a kontrollált harag-
kifejezés csökkenti az újabb konfliktus kialakulásának lehetőségét. Az érzelmek kifejezésének tiltása a fe-
szültségek halmozódásának veszélyét és újabb konfliktusok kialakulásának kockázatát hordozza.
 a konfliktusmegoldó képességek gyengesége: A fiatalok számára a felnőttek a legjelentősebb modellek a
konfliktusmegoldás módjait tekintve is. A felnőttek gyakran erőszakosan oldják meg a konfliktusaikat is,
emellett jutalmazzák is a gyerekek erőszakos megoldásait.
 a kommunikációs képességek gyengesége: A szegényes, erőtlen kommunikáció félreértések, félreértelme-
zések forrása. A nem jól kifejezett érzelmek, szükségletek, kívánságok, és a másikra való figyelés hiánya, a
másik meghallgatásának gyengesége szükségtelen konfliktusok kialakulását segíti elő.
A személyiség egészséges fejlődése esetén az ember a konfliktusból úgy kerül ki, hogy belső egysége, ítélőképes-
sége megerősödik. A konfliktusok során érik, alakul, fejlődik a személyiség. A konfliktusok energiákat mozgósí-
tanak, új lehetőségeket tárnak fel, serkentik a gondolkodást, fokozhatják a kreativitást. A kulcsszó azonban a
konfliktus megoldása. A rosszul megoldott konfliktus akadályozza a fejlődést, nehezíti a személy beilleszkedési
folyamatát, rombolja, ellenségessé teszi az emberi kapcsolatokat.
A konfliktusok lehetnek:
 Valóságos konfliktusok: ténylegesen fennálló ellentétek.
 Esetleges konfliktusok: az ellentét mindkét fél számára kielégítő módon megoldható, azonban ennek lehe-
tőségét a felek nem képesek, vagy nem akarják felismerni.
 Áthelyezett konfliktusok: az ellentét valamely semleges dologra terelődik át.
 Átirányított konfliktusok: az ellentét valamely más személyre helyeződik át.
 Lappangó konfliktusok: alapjuk valamely nem kimondható, de nem kimondott ellentét, melynek bevallásá-
tól mindkét fél tartózkodik.
 Álkonfliktusok: általában félreértésen alapulnak.
Konfliktus-megoldási stratégiák:
A tapasztalatok alapján 5 konfliktus-megoldási stratégia írható le, és az emberek többsége mind az 5 stratégiát
alkalmazza, de jellemző, hogy egy-egy ember egy bizonyos stratégiát többször választ, alkalmaz.
Győztes-vesztes stratégia
A konfliktushelyzetet hatalmi harcként értelmezik, győzelemre, mások legyőzésére törnek. Elképzeléseik, szándé-
kaik erőszakos megvalósítására törekednek.
Előnyös lehet a gyors cselekvést igénylő helyzetekben, veszélyes helyzetek elhárításánál, azokban a helyzetekben,
amikor az egyik fél szakértelem, tapasztalat, információs többlet birtokában van.
Hátránya ennek a stratégiának, hogy mindig van vesztes, akinél a legyőzöttség tudata feszültségekkel jár, rombol-
ja az önértékelést, és ez újabb és újabb konfliktushelyzet kialakulását indukálja. Egyenlőtlen kapcsolatokban –
alá- és fölérendelt helyzetekben – a kisebb hatalommal rendelkező válik vesztessé.
Alkalmazkodó konfliktus-megoldási stratégia
Ezen stratégia alkalmazói félelemből, kényszerből, esetleg jól átgondolt döntés után a partner céljainak, elgondo-
lásának megvalósítását segítik. Lehet az „alkalmazkodás” kikényszerített is, ez azonban az alkalmazkodó esetében
veszélyezteti a harmonikus személyiségfejlődést, és az ön-alárendelést kísérő feszültség máskor, más személyek-
kel kialakult konfliktusban aránytalanul erős indulati reakciót is kiválthat.
Elkerülő konfliktus-megoldási stratégia
Amikor az egyik fél bizonytalan a helyzet megítélésében, nincs hatékony eszköze, úgy gondolja, hogy a konflik-
tus spontán módon megoldódik, esetleg csak időt akar nyerni, akkor a konfrontáció elkerülése a lehetséges válasz-
tás.
211
Kompromisszumkereső konfliktus-megoldási stratégia
A konfliktusban érintettek célja olyan megoldás keresése, amely mindkét fél számára elfogadható. Ez a megoldás
az egyenrangú kapcsolatokban kialakuló konfliktusok gyakori megoldási módja. Időt és lehetőséget ad jobb meg-
oldások keresésére, nem rombolja a kapcsolatokat. Sokszor azonban csak rövid ideig nyújt megoldást.
Problémamegoldó győztes-győztes stratégia
A résztvevők a probléma megoldására törekednek, ahol mindkét fél érdekei, igényei, szándékai, elképzelései fi-
gyelmet kapnak. Kölcsönösen biztosítják a másik fél önérvényesítését, vállalva, elfogadva az önalávetést.
Együttműködést, empátiát, toleranciát igényel és feltételez. Mindkét fél elkötelezett a közös megegyezésen alapu-
ló megoldáskeresésre és ennek megvalósítására.
A stratégia során lehetőség nyílik egymás mélyebb megismerésére, a szándékok, igények, elképzelések feltárása
során a kapcsolat elmélyülhet, lehetőség nyílik egymás eddig nem ismert értékeinek felfedezésére.
Konfliktus esetén tapasztalható megoldási módok:
 Kompromisszum: a partnerek számára elfogadható közbülső megoldás keresése. Olyan alkudozás, mely
mindkét fél nyereségét és veszteségét egy kölcsönösen elfogadható szinten rögzíti. Általában azonos,
vagy hasonló szinten lévők alkalmazzák.
 Együttműködés: a felek hajlandóak elfogadni a másik fél érdekeit, de közben a saját érdekeiknek is igye-
keznek érvényt szerezni.
 Elhárítás: ha a probléma nem igazán jelentős, jobbnak látják a konfliktust elkerülni.
 Alkalmazkodás: az egyik fél saját véleményét, szempontjait alárendeli a másik álláspontjának. A saját ál-
láspont fenntartása nem ér annyit, hogy emiatt a másik felet magukra haragítsák.
Viselkedésmódok

Cselekvések Metakommunikáció

 nem ismeri a jogait, így nem is  határozatlan testtartás

tudja azokat érvényesíteni
 halk, akadozó beszéd
bizonytalan  mások akarata szerint cselekszik
 ideges, zavart
 kerüli mások pillantását

 nincs tekintettel mások jogaira  feszes, támadóan előrehajló

testtartás
 saját akarata szerint akar csele-
kedni  hangos beszéd
erőszakos
 kellemetlenséget okoz másoknak  mérges, gúnyos hanghordozás
 nem tartja be másoknak tett ígé-  mereven nézi beszélgetőtársát
retét

 ismeri és érvényesíti jogait  egyenes, nyugodt testtartás

 tiszteletben tartja mások jogait
magabiztos  nem hagyja magát belerángatni
veszélyes dologba
 ismeri saját értékeit és gyengéit
 mindig arra tekint, akivel beszél
 tisztán, érthetően beszél
 a hangja határozott és nyugodt

212
GYAKORLAT:
Ököljáték: A játékban részt vevő tanulókat kérjük meg arra, hogy kettesével álljanak, majd az kérjük az egyik
sortól (oszloptól), hogy zárja össze tenyerét, azaz szorítsa ökölbe az egyik kezét. A másik sor azt a feladatot kapja,
hogy érje el a partnerénél, hogy nyissa ki a kezét. Természetesen kis idő múlva csere.
Azért játszottuk ezt a játékot, mert kíváncsiak vagyunk arra, hogy a tanulók közül mennyien éltek a kéréssel (légy
szíves, kérlek, nyisd ki a tenyered), és mennyien az erőszakkal (nekiesett társának, hogy kifeszegesse annak te-
nyerét).
A tanúságot persze az fogja szolgáltatni, hogy a tanulók hogyan oldják meg a feladatot, azaz mennyien élnek majd
az erőszak adta lehetőséggel. S rá kell vezetni őket arra is, hogy sok esetben meg sem próbáljuk megoldani az
előttük álló problémát, feladatot ésszel, kéréssel, hanem nekiesünk a problémának IZOMBÓL, ami persze nagyon
kevés esetben vezet megoldásra.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

213
214
10
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
10. ÉRINTÉSEK, PEDOFÍLIA
Témavázlat és javasolt óravázlat:
1. Üdvözlés  Bűnmegelőzés DVD 1-2. – gondoskodjunk DVD-
2. A téma felvezetése, idegen és ismerős fogal- lejátszóról (vigyünk laptopot és projektort, vagy kér-
mának felelevenítése
3. Zónák, zónahatárok, érintések fogalmának
tisztázása, beszélgetés a szeretetről
4. Az Érintések című DVD-film megtekintése és
megbeszélése
5. Feladatmegoldás
6. A veszélyhelyzet elhárítása, elhárítási techni-
kák
7. Szituációs játék – reagálás egyes helyzetekre
8. Hogyan és kinek mondjam el?
9. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása
ELMÉLET – TEENDŐ
A pedofília a serdületlen (a nemi változások előtt
álló) gyermekek iránt érzett szexuális vonzalom,
amelynek hátterében a személyiség és a pszicho-
szexuális fejlődés zavara keresendő.
Az áldozat azonban minden esetben olyan serdület-
len gyermek lehet csak, akinél a külső nemi jelle-
gek nem alakultak ki, a testi változások még nem
indultak be.
Az ilyen korú sértettekkel – akár beleegyezésével,
akár erőszakkal – folytatott nemi kapcsolat a bünte-
tőjog hatálya alá tartozik. Jellemzően ismerős a
gyermek számára az a személy, aki aztán szexuáli-
san bántalmazza őt, de természetesen idegenek is
vannak szép számmal a pedofil zaklatók között. Az
internet világában még súlyosabbá válik ez a prob-
léma, hiszen a chat oldalakon ismeretlenekkel ke-
rülhet a gyermek bizalmas kapcsolatba, és naivsá-
gát kihasználva válhat áldozattá. Gyakran egy ott-
honi vihar után, egy iskolai nehézség bekövetkez-
tekor kínálja fel „segítségét” az ismeretlen ismerős,
„A hold alatt fekszem és csillagokat nézek.
Túl sok a kérdés bennem és semmit nem értek.
Miért van az ember? Miért van a szív?
Millió kérdés válaszra vár, amit még nem értek.
Millió kérdés lesz ezután, amit hoz az élet.
Válaszokat rejt a szívem, egyszer megtalálom.”
Molnár Ferenc Caramel: Millió kérdés
Eszközigény
jünk az iskolától olyan termet, ahol megoldható a ve-
títés).
 A háttéranyagban szereplő feladat kinyomtatva az
osztálylétszámnak megfelelő darabszámban.
KULCS-
MÓDSZEREK/
FOGALMAK/
JAVASLATOK
KIEMELÉSEK
Nem célunk, hogy zavart kelt- Kulcsfogalmak
sünk a családok légkörén belül,
ezért az óra vonulatát az idegen
bántalmazókra hegyezzük ki, Idegen
bemutatva azokat a jellemző-
Ismerős
ket, amelyeket aztán a gyermek
– ha került már ilyen helyzetbe Szeretet
– felismerhet. Fontos felhívni a
Érintés
figyelmet az elkerülési techni-
kákra, az egyes helyzetekre Jó érintés
való reagálásra és arra, hogy Rossz érintés
beszélni kell a történtekről
valakinek, akiben megbízunk, Pedofília
akitől segítséget remélünk. A
téma megvitatása érdekében
tisztáznunk kell a zónahatáro-
kat, az idegen és ismerős, va-
lamint a családtag fogalmát,
beszélnünk kell az érintésekről,
hogy mi az, ami még elfogad-
ható, és mi az, ami már nem. Itt
215
és használja ki a gyermek feldúlt lelkiállapotát. pantomim technikát alkalmaz-
va mutatni is lehet a „kényes”
területeket, amely oldja a fe-
szültséget is.
Feltétlenül tudjunk róla, és ha
lehet, mondjuk is el a gyere-
keknek, hogy a pedofil gyakran
szomszéd, esetleg rokon is
lehet, és éppen ezért nehezebb
először felismerni a problémát,
hiszen az ismerősökben megbí-
zunk, és nehezebben feltételez-
zük róluk, hogy „bántanak”
bennünket.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – rá-

hangolódás
Megengedni, hogy a tanóráktól
eltérően foglaljanak helyet az
osztályteremben (ülésrend).
Ráhangolásként: személyes
információk (megérkezés, uta-
lás a közelmúlt, közeljövő té-
mához kapcsolódó feladataira).

2. A téma felvezetése, idegen és ismerős fo- Ez a blokk, ráhangolásként, Kulcsfogalmak

galmának tisztázása – kb. 5 perc rövid legyen, csupán a fogal-
mak tisztázása a célunk.
Az „Egyedül otthon” témakör feldolgozásánál már
idegen
tisztáztuk az ismerős és idegen fogalmakat, erre A gyerekeket intenzíven moz-
visszautalva kérdezzünk rá a gyerekeknél. gassuk meg ezzel a feladattal, ismerős
kicsit kipörgetve a feszültséget,
Feladat: táblára felírjuk, hogy ismerős, idegen, és
mivel a témakör nagyon izgal-
jelentkezés alapján minden gyerek felírhat a táblára
mat keltő a számukra.
a fogalmakhoz kapcsolódó személyt.

3. Zónák, zónahatárok, érintések fogalmának A fogalmak kapcsán játékos Kulcsfogalmak

tisztázása, beszélgetés a szeretetről – kb. 5 feladatokat adjunk a gyerekek-
perc nek, majd foglaljuk össze az
elhangzottak alapján, melyik szeretet
Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy megvan-
fogalom mit jelent.
nak a különböző zónák, és ha valaki ezeket nem zónatávolság
tartja be, azaz közelebb megy a másikhoz, az kel- Fontos megtanítanunk arra a
érintések
lemetlen lehet. gyerekeket, hogy különbséget
tudjanak tenni jó és rossz hely-
Tisztázzuk a zónatávolságokat, amelyekről írunk a
zetek között, felismerjék a
háttéranyagban.
kellemetlen szituációkat, tudják
Ezt ki is lehet próbáltatni a gyerekekkel párosával. kezelni, és semmilyen módon
Ha nem szeretnénk túl nagy káoszt, akkor önként ne tűrjék el.
jelentkezőkkel kinn.
Zónatávolság: minden diák álljon fel, és a szom-
szédjával fogjon kezet, mutatkozzanak be egymás-
nak. Figyeljék meg, milyen távolságra álltak egy-
mástól, hogyan ért össze a kezük, hová néztek.
Érintések: beszéljük meg az érintés fogalmát, majd
a testrészeket mutatva kérdezzünk rá, megérinthe-

216
tő-e az adott terület, vagy nem.

4. DVD-film az érintésekről – kb. 10 perc A film hossza 3 perc 40 má- Kulcsfogalmak

sodperc.
Nézzük meg a gyerekekkel a Bűnmegelőzés 1-2.
DVD 1. lemezéről az Érintések című filmet. A film
jó érintés
összefoglalja a korábban megbeszélt fogalmakat, és
képileg is jól megjeleníti. rossz érintés
Adjunk szempontokat, mit figyeljenek meg a diá- idegen
kok a film megtekintésekor:
rokon
 Hogyan fejezték ki egymás iránti szeretetüket a
ismerős
filmben látott szereplők?
segítségkérés
 Mitől vált gyanússá a felnőttek viselkedése?
megtévesztés
 Volt-e szimpatikus vonás az idegen férfiban, aki
a kislányt megszólította?
 Mit tettek a lányok az áldozattá válás elkerülése
érdekében?

5. Feladatmegoldás – kb. 5 perc A feladatot kioszthatjuk, és Kulcsfogalmak

megoldhatják a gyerekek egyé-
A megbeszélést követően oldjuk meg a megbeszél- pedofília
nileg is, de választhatunk cso-
tek megerősítésére a háttéranyag végén szereplő
portos vagy közös megoldást pedofil
feladatot.
is.

6. A veszélyhelyzet elhárítása, elhárítási tech- Csoportokra bontva gyűjtsék Kulcsfogalmak

nikák – kb. 10 perc össze a diákok az önvédelmi
technikákat.
Vannak felnőttek, akik furcsa módon vonzódnak a
gyerekekhez, más szándékkal közelednek hozzájuk, Fontos leszögeznünk, hogy a tudatosság és odafi-
mint az normális lenne. Általában férfiakról bizo- tudatosság és az odafigyelés gyelés
nyosodott be, hogy nemileg éretlen lányok vagy lehetnek ellenszerei az ilyen elhárítási technikák
fiúk iránt vonzódnak, és ezt a vágyukat próbálják is helyzeteknek.
megvalósítani. Kedvesen közelednek az áldozat- Nem tudunk superman-eket
hoz, megpróbálnak a kedvükben járni, a bizalmuk- képezni, akik minden veszély-
ba férkőznek, nagyon figyelmesek. Később, amikor ből kivágják magukat. Ha mé-
már elnyerték a gyerek bizalmát, ők is kérni kezde- gis bántalmaznák őket, a kiabá-
nek… Gyakran úgy fogják fel, hogy amit tesznek, lás, az ellenállás, az elfutás már
az a gyereknek is jó. Fontos felhívni a gyerekek sok gyereken segített, illetve
figyelmét az alábbiakra: megtörte az elkövető akaratát.
 Idegennel ne beszélgessenek, bármilyen ked-
A pedofilok illetve a szexuális
vesnek és szimpatikusnak tűnik is. visszaélések áldozatai gyakran
 Soha sehová ne menjenek el idegennel. bűntudatot éreznek, félnek,
nem merik elmondani, mi tör-
 Látszódjék rajtuk, hogy figyelnek a környeze-
tént velük, pedig nem ők a
tükre, utcán lehetőleg ne hallgassanak fülhall-
hibásak azért, ami történt.
gatón át zenét, kényelmes viseletben legyenek.
 Ha követik, ne menjenek egyből haza, hanem
térjenek be valahová, és kérjenek segítséget.
 Mindig hallgassanak a megérzéseikre, ha vala-
kivel kényelmetlenül érzik magukat, soha ne
maradjanak ott tovább.
 Minden esetben utasítsák el az illetőt és mond-
ják el valakinek!
 Ha veszélybe kerülnek, kiabáljanak, álljanak

217
 ellen, és fussanak el.
 Tudatosan figyeljenek a jelekre, és próbálják
meg elkerülni a veszélyhelyzetet.
Tudatosítsuk: SOHA NEM az áldozat a hibás, nem
ő az oka, ha bántalmazzák!

7. Szituációs játék – reagálás egyes helyzetek- Az eddig megbeszélteket a Kulcsfogalmak

re – kb. 5 perc
Szituáció: Egy idegen megszólít, hogy nagyon
fotogén vagy és nem lenne-e kedved profi képeket
készíttetni magadról…
gyerekek most „éles” helyzet-
ben alkalmazhatják. A szituá-
ció teljes bemutatása érdekében bevésődés
játsszuk mi az idegen szerepét.
Adjunk lehetőséget arra, hogy
elmondják saját tapasztalatai-
kat, gondolataikat.
Feltétlenül jelezzünk vissza az
esetekre, történetekre.

8. Hogyan és kinek mondjam el? – kb. 2 perc A feladatról készítsünk egy Kulcsfogalmak
közös listát, amit a gyerekek
Gyűjtsük össze és írjuk le azokat a személyeket és
kitehetnek valahová az osz-
intézményeket, segélyvonalakat, ahová fordulha-
tályban. segítségkérés
tunk.

9. Összefoglalás, zárás – kb. 1 perc Emeljük ki a legfontosabb Értékelés

megállapításokat,
Következtetés: törekedjünk arra, hogy tudatosan
elkerüljük a számunkra veszélyes szituációkat, ha Kérjünk egy-két szavas vissza-
úgy érezzük, bántottak minket, minden esetben jelzést arról, hogy mi volt szá-
beszéljünk róla. mukra a nap, a foglalkozás
tanulsága.

HÁTTÉRANYAG
Szeretet: pozitív érzelem, amely a feltétel nélküliségen alapul, erős köteléket alkot két ember között. Az ego hát-
térbe szorul, a magunk igényeit alárendelve gondolunk a másikra. A szeretett ember közelében biztonságban érez-
zük magunkat, boldogok vagyunk.
Zónatávolság: azt a távolságot határolja körbe, hogy kit mennyire engedünk közel magunkhoz. Ez egyénfüggő.
Az idegeneket általában a mi kultúránkban 1,2 méterig engedjük közel, ismerőst akár 0,5 méterig is. Ezt szemé-
lyes zónának hívjuk. Ennél kisebb már csak az intim zóna, ez 45-15 cm. Az intim zóna átlépése csakis és kizáró-
lag az érzelmileg közel álló személyektől esik jól.
Érintés: a test a testtel közvetlen kapcsolatba kerül, például kézfogás, puszi, simogatás.
Jó érintés: olyan ember érintését érezhetjük jónak, kellemesnek, akit szeretünk és általában közvetlen családta-
gunk. Jólesik a simogatás, a puszi, az ölelés. Kedves tanárunktól jóleshet, ha vállunkra teszi a kezét, vagy megsi-
mogatja a fejünket.
Rossz érintés: idegen emberek érintése eleve rosszul esik, mert megsérti azt a zónahatárt, amit még ismeretlentől
el tudunk viselni. Ilyenkor kellemetlenül érezzük magunkat, elhúzódunk, ösztönösen hátrálni próbálunk. Ismerős
érintése is lehet kellemetlen. Furcsán érezzük magunkat, amikor valaki „indok” nélkül, számunkra kellemetlen
módon szorít magához, olyan testtájakhoz ér, ami egy normális gyermek-szülő vagy baráti kapcsolatban nem
megszokott és elfogadott. Ezektől az érintésektől is ösztönösen szabadulni próbálunk.
Pedofília – kutatás bemutatása
A pedofília tulajdonképpen egy betegség, egyfajta szexuális deviancia, a nemi választás zavara. Az elnevezés
görög eredetű, szó szerinti jelentése a gyermekek iránti szeretetet jelöli, ám jelen esetben a gyermekek, illetve
fiatalkorúak iránti szexuális vágyat értjük rajta, melynek hátterében a személyiség és a pszichoszexuális fejlődés
zavara áll.

218
Mind hetero-, mind homoszexuális formája előfordul, enyhébb esetben csak a gyermek ölelgetésére, simogatására
kerül sor, súlyosabb esetben a szexuális érintkezés is megtörténik.
A gyermekeket szexuális tárgyként felhasználó pornográf filmek és kiadványok hatására a pedofília egyre gyako-
ribb megnyilvánulásának, gátlás alóli felszabadulásának lehetünk tanúi. A pedofília minden társadalomban bünte-
tendő cselekmény.
A pszichológiai kézikönyv szerint „a pedofília szexuálisan motivált izgalom gyermekek iránt”, a felnőttek nemi
vágyának eltévelyedése. Olyan bűncselekmény, melyet a társadalom egyöntetűen elítél.
Dr. Veér András pszichiáter szerint a pedofília olyan személyiségzavar, amely nem korlátozza a büntethetőséget,
mivel az ebben a szexuális aberrációban szenvedők pontosan tudják, hogy törvénybe (évezredes erkölcsbe) ütköző
dolgokat tesznek. A professzor szerint szinte lehetetlen megbecsülni, hogy hány érintett lehet, mert a pedofilok
titkolják a problémájukat, így az esetek többségére nem derül fény. Az biztos, hogy a pedofíliával világszerte
egyre többet foglalkoznak, ugyanakkor ez nem jelenti azt feltétlenül, hogy az elkövetők száma is nő.
Dr. Veér András úgy látja, az internet terjedése mindenképpen rossz hatással van azokra, akikben megvan ez a
hajlam. Ugyanis lehet, hogy valaki korábban nem tudott róla, hogy ilyen hajlama van, de a világhálón látott képek
felszínre hozzák a személyiségzavarát. Az is előfordulhat, hogy valaki pontosan tudott erről az aberrációjáról, de
soha nem volt ilyen kapcsolata, az interneten látottak viszont felkorbácsolják az érzelmeit, és keresni kezdi vágya-
inak kiélési lehetőségeit.
A szakember szerint, ha egy pedofil idejében felkeresi a pszichiátert, van esélye arra, hogy kilábaljon ebből a
problémájából. Az esetek többségében azonban szinte lehetetlen segíteni, ugyanis az érintettek hosszú évekig
rejtőzködnek, s mire lebuknak, vagy esetleg maguktól jelentkeznek, már teljesen beépül a személyiségükbe, és ez
már pszichiátriai probléma.
Az áldozat azonban minden esetben olyan serdületlen gyermek lehet csak, akinél a külső nemi jellegek nem ala-
kultak ki, a testi változások még nem indultak be, a fanszőrzet nem jelent meg, így – figyelembe véve a generális
testi érést – jellemzően 12 év alatti személy.
Természetesen több jogszabály, így a gyermekek jogairól szóló törvény és a büntető törvénykönyv is védi a
gyermek egészséges testi, érzelmi, szellemi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdeket, a nemi szabadságot, ebből
adódóan a pedofíliának büntetőjogi vetülete is van.
Az ilyen korú sértettekkel – akár beleegyezésével, akár erőszakkal – folytatott nemi kapcsolat a büntetőjog hatálya
alá tartozik. A 12. életévét be nem töltött kor az egyes törvényi tényállásoknál minősítő körülményként jelentke-
zik.
Az eljárás megindítása mellett kiemelt jelentőséggel bír a gyermekvédelmi feladatok párhuzamos alkalmazása is.
Az elkövetés ideje: A cselekmények tömege – különösen a családon belüli elkövetés – folyamat jellegű, sokszor
éveken keresztül tartott, így pontos elkövetési időt behatárolni nem lehetett.
Az elkövetés pontosabb időmeghatározásánál a kijelölt napszakokat nem sikerült tipizálni. Az egyes cselekmé-
nyek konkrét elkövetési ideje folyamatosságuknál fogva nehezen meghatározható. Az utcán, közterületen elköve-
tett cselekmények jellemző időpontja a délutáni órák voltak, a családon belüli elkövetéseké pedig a délutáni, ille-
tőleg az esti órák.
Az elkövetés helye: nagyváros: 57 eset (ebből 49 Budapest), város: 15 eset, község 34 eset. Nagyvárosokon a
megyei jogú városok értendők. Összességében elmondható, hogy községekben, kisfalvakban valamivel nagyobb
az elkövetés, mint a városokban, amelynek alapja valószínűleg Magyarország településszerkezete. Mindenesetre
városi dominancia ebben a bűncselekmény-kategóriában nem mutatható ki.
Ami a konkrét elkövetési helyeket illeti, azokról a következő kép alakult ki: (sértett szemszögéből) otthon: 134
eset, idegen lakás: 87 eset, közterület: 64 eset, lakáshoz tartozó egyéb helyiség: 17 eset, iskola: 10 eset, gyermek-
védelmi intézmény: 10 eset, sportlétesítmény: 2 eset, egyéb: 9 eset.
A lakáshoz tartozó egyéb helyiségnél szerepelt a kert, a lépcsőház, a lift, WC, más mellékhelyiségek stb. (Egye-
bek: menedékház, szálloda, közlekedési eszköz és fényképek terjesztésénél az internet.)
Elkövetési magatartás: Az elkövetési magatartás, ahogyan megvalósul a törvényi tényállás, amiben testet ölt a
cselekmény. Itt egy bűncselekmény kapcsán többféle magatartás is megállapítható, ezért az elkövetési magatartá-
sok száma jóval meghaladja a bűncselekmények számát. Simogatás: 236 eset, közösülés (kísérlet is): 124 eset,
közösülésen kívül más szexuális cselekmény: 114 eset, mutogatás: 15 eset, fényképkészítés: 4 eset, terjesztés: 1
eset, egyéb: 1 eset (kukkolás önkielégítéssel).

219
A simogatás és fajtalankodás során a sértettet ért és a kényszerítés hatása alatt elkövetett cselekmények kerültek a
listára.
Simogatásnál a sértett mellének, nemi szervének, fenekének, egyéb testrészének érintése szerepel, de ide került a
puszilgatás is. Tekintettel arra, hogy más kategóriába nem illett, ezért szintén ide sorolódott a nemi szervbe, vég-
bélbe nyúlás is.
A korábbi szabályozás különbséget tett a szexuális cselekmények között, megkülönböztettük a közösülést vala-
mint az úgynevezett fajtalanságot, e fogalomba beletartozott a közösülésen kívül minden súlyosan szeméremsértő
cselekmény, amely a nemi vágy felkeltését, avagy kielégítését célozta. A Btk. hatályba lépése óta a szexuális cse-
lekmények között nincs különbség, a törvény az egységes szexuális cselekmény fogalmat alkalmazza, amelynek
értelmében e körbe tartozik a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy fel-
keltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.
Ehhez a kategóriához szervesen hozzátartoznak az elkövetési módszerek is, melyek igen „szerteágazóak” voltak.
Elkövetési módszer: Σ 333 eset (a listára a cselekményre legjellemzőbbek kerültek). Kényszerítés, fenyegetés: 88
eset, erőszak alkalmazása: 84 eset, sértett beleegyezése: 49 eset, sértett-elkövető kapcsolata: 50 eset, védekezésre
képtelen állapot: 28 eset, megtévesztés: 23 eset, egyéb: 9 eset, nem állapítható meg: 2 eset.
A kényszerítés és fenyegetés alkalmazása a megfélemlítésen és zsaroláson keresztül valósult meg:
Öléssel, veréssel fenyegetés, esetleg kis testvért, anyát; késsel, fegyverrel fenyegetés („Ha kitudódik, úgyis meg-
vernek!”, „Nem fognak neked hinni!”); játéktól, barátoktól, tévézéstől eltiltás; bezárás, nem mehet el otthonról,
beadja intézetbe („Ha szeretsz, nem mondod el!”; „Nem szabad elmondani, mert nagy baj lesz belőle!”; „Addig
nem mehetsz játszani, amíg nem teszed meg!”; „Ha nem teszed meg, soha nem játszom veled!”).

Az erőszak megnyilvánulásai között az alábbiakat olvashattuk: verés, pofon, (esetleg eszközzel) hajtépés; lefogás,
falhoz szorítás, földre teperés; bokorba behúzás, cibálás; kéz és fej leszorítása; fej és kéz az elkövető nemi szervé-
hez húzása, rászorítása; a helyszínről való távozás megakadályozása, helyiségbe zárás; ruha letépése; hátulról
lefogás (útonállásszerűen).
A családban megnyilvánuló erőszak (még ha más családtag ellen irányult is) kihatással volt a sértettekre, többször
ezért nem mertek ellenkezni. Tulajdonképpen a gyermekkorú sértettek vonatkozásában az általuk nem kívánt cse-
lekményeknél az erőszak valamilyen szintjét mindig meg lehet állapítani.
Sértett beleegyezésével leginkább a megrontások vonatkozásában találkozhattunk. Voltak azonban olyan esetek
is, ahol a sértett azért egyezett bele a cselekménybe, mert pénzt, ajándékot kapott érte. Ebbe a kategóriába a tizen-
negyedik életévük közvetlen közelében lévő személyek kerültek. A sértett is akarta a nemi kapcsolatot, sőt némely
esetben már hosszabb időn keresztül folytatták azt.
Védekezésre képtelen állapot meghatározásánál minden alkalommal ezt kellett volna megállapítani, legalábbis
büntetőjogi oldalról. Ebbe a kategóriába a nagyon fiatal, néhány éves sértettek és az alvó, erősen értelmi fogyaté-
kos, illetve leitatott sértettek kerültek. Az itt felsorolt esetek több mint felénél alvó sértett szerepel.
A megtévesztés is sok helyen jelen volt, hiszen egy gyermeket felnőtt által nem nehéz megtéveszteni, bízik benne,
elhiszi, amit a felnőtt állít. E helyen az alábbi magatartások szerepelnek: elhívja játszani, kártyatrükköket mutat,
behívja magához, hogy csokit ad, elhívja cseresznyét, barackot szedni, kutyát, macskát simogatni, kis bocit meg-
nézni stb., tanára, anyja akar vele beszélni és ő majd elkíséri, játszanak bújócskát, segítsen megkeresni az elve-
szett sálat, macskát, jósol a tenyeréből, megmutatja, hogyan kell szájból-szájba lélegeztetni, „Nem fog fájni, mit
vagy úgy oda!”, „Játsszunk orvost!” „Megmutatom, hogyan csinálják a felnőttek!”, „Mutasd meg, hogy nem vagy
szégyellős!” 9 éves lánynak mondta, hogy „szexizzünk”, aki azt hitte, csak le kell vetkőzni
„Azért kell a pénz, hogy jól éljünk és ajándékokat vehessek neked!” – mondta az az anya, aki videofelvételeket,
fényképeket készített a lányáról.
A sértett-elkövető kapcsolata is az esetek többségében megállapítható volt, mint bűncselekmény létrejöttét meg-
könnyítő tényező. Ide azokat soroltuk, amikor erőszak, fenyegetés nem történt, és a sértett azért nem mert ellen-
kezni, mert szülőjével, mostohaszülővel, nagyszülővel, testvérrel, tanárával került kapcsolatba.
Az egyebek között szerepel a mutogatás, buszon lévő tömeg kihasználása, fénykép terjesztése stb. Az elkövetés
során több esetben figyelemfelkeltő volt, hogy szexfilmeket, szexújságokat mutatnak a sértetteknek, így keltve fel
kíváncsiságukat. Ezek után néhány „pózt” kipróbálnak. Elkövetői oldalon is találkozni lehet olyan esetekkel, ami-
kor a fiatalkorú elkövető szerette volna kipróbálni a pornográf termékekben látottakat, illetve az ilyen tartalmú
újság, film keltette fel nemi vágyát.

220
Bűncselekmény létrejöttét könnyítő okok: Az egyik legáltalánosabb elősegítő tényező a sértett és elkövető kö-
zeli kapcsolata, bensőséges, bizalmi viszonya. Második helyen említhető a sértett beleegyezése, amely szintén
jelentős szerepet töltött be a bűncselekmény kialakulásában. A könnyítő okokat az alábbi kategóriákba csoporto-
sítva olvashatjuk: erőszak jelenléte a családban: 50 eset, kiszolgáltatottság: 102 eset, szexuális vágy kiélése: 157
eset, agresszivitás: 24 eset, alkohol jelenléte a családban: 43 eset, családi környezet zártsága: 7 eset, kóros elmeál-
lapot: 4 eset, társadalomra veszélyesség fel nem ismerése: 4 eset, elkövető munkaköre: 5 eset.
50 bűncselekmény kapcsán lehetett fény deríteni arra a tényre, hogy a családban erőszak uralkodik. Ezek általában
a család több tagja ellen irányulnak, csak ritkán egyedül a sértett ellen. Az elkövetés általában folyamat jellegű
volt. Sokszor testi erőszak huzamosabb jelenléte előzte meg a konkrét nemi bűncselekmény megtörténtét. Néhány
esetben a családban jelen lévő (feleséget, élettársat érő) erőszakos cselekmények a felnövő leánygyermek ellen
fordultak. Az eljárások tanulmányozása kapcsán meggyőződéssé érett az, hogy a családban történt nemi bűncse-
lekmények mellett minden esetben jelen volt más típusú erőszak, csak arra a hatóságok már kevesebb figyelmet
fordítottak. Ez többek között azért lett volna fontos, mert más elkövetési magatartásokat, törvényi tényállásokat,
büntetőjogi felelősséget lehetett volna a meglévők mellett megállapítani.
A kiszolgáltatottság szintén általános, de itt konkrétan nevesített ok. Önmagában az a tény, hogy gyermek az ál-
dozat, megalapozza ezt a kategóriát. Ide azokat az eseteket vettem, amelyekben erőszak nem történt, a bűncse-
lekmény azért történhetett meg, mert a sértett az elkövetőtől függelmi viszonyban volt, illetve nem volt esélye
tiltakozni, ellenkezni.
A szexuális vágy kiélése csoportba is beletartozhat szinte minden nemi erkölcs elleni bűncselekmény, de ezt az
okot csak ott lehetett figyelembe venni, ahol kifejezetten ilyen indítékkal történtek a cselekmények. Így többek
között a megrontás és a sértett „provokáló magatartása” tartozott ide. Ez utóbbi kategória kicsit idegennek tűnhet
a gyermekkorú sértettek között, de mintegy tíz esetben a sértett korához képest átlag feletti szexuális érdeklődést
tanúsított, mellyel hozzájárult ahhoz, hogy a deliktum létrejöjjön, illetőleg olyan esetek is voltak, amikor a sértett
kérte meg erre az elkövetőt. Ilyen cselekmények 12 év alatti sértett esetében nem történtek.
Az agresszivitásból adódó bűnelkövetések száma viszonylag alacsony, bár az erőszakkal történő elkövetés ezzel
parallel. Ide azok kerültek, amikor az elkövető cselekménye agresszivitásából, brutalitásából, erőfitogtatásából,
hatalomvágyából táplálkozott.
Az alkohol tényleges jelenléte feltehetően nagyobb hányadot képez a feltárt eseteknél, viszont csak ott vehető
számításba, ahol erre konkrét utalás volt. Sok esetben az alkoholt fogyasztó elkövető bódult, magáról megfeledke-
ző, nem tudó állapotban követte el cselekményét.
Az egyéb kategóriákba foglalhatók a média veszélyei, a gyermekek „játszadozásai”, a túlzott bizalom és kíváncsi-
ság, a pénz és ajándékok felajánlása stb.
Nyolc esetben otthonról, nevelőintézetből történő szökés előzte meg a bűncselekményt. A bandákba verődés, új
barátok megismerése, a lakhatás biztosítása, illetve a tiltott baráthoz való szökés során történtek meg a bűncse-
lekmények.
Bűncselekmény felfedezését gátló tényezők: Σ 333 eset
A látencia körülírásához feltétlenül szükségesek azok az információk, melyek megmagyarázzák annak létezését,
esetleg behatárolják elterjedtségét. Ilyen szempontok nem szerepelnek a büntetőeljárásokban, a nyomozási iratok
felében nem is találtam rá utalásokat. Néhány egyértelmű eset (pl. eljárás megindítása) mellett azokat a történeti
tényállásokból lehetett kikövetkeztetni. Eszerint:
erőszak, fenyegetés alkalmazása: 84 eset; erőszak nélkül kérte, hogy ne szóljon róla senkinek: 13 eset; nem bízott
abban, hogy segítséget kap: 11 eset; másik szülő kötelességszegése: 27 eset; sértett akarta (beleegyezett, falazott):
16 eset; ígéretek: 8 eset; környezet közömbössége: 4 eset; eljáró hatóság: 1 eset; nem állapítható meg: 124 eset;
nem volt: 45 eset.
A legtöbb bűncselekmény azért marad titokban, mert az elkövető állandó rettegésben tartja áldozatát, veri, zsarol-
ja őt, aki félelmében, tartva a retorziótól, nem kér segítséget, sok esetben az érkező segítő kezet is elutasítja.
Ennek egyik változata, amikor az elkövető kisebb megbánást tanúsítva kéri, sokszor könyörög a sértettnek, hogy
ne szóljon senkinek róla, mert „nagy baj lesz belőle!” Az elkövető a sértettel való kapcsolatára, a megbocsátására
építi taktikáját, mely sok esetben működik is. Érdekes, hogy ezek a gátló tényezők a folyamatos elkövetéseknél is
jelen voltak. A „Legyen a mi titkunk!”, vagy „Ígérem, többet nem teszek ilyet!” szólamok mindennaposak, és
csak a következő esetig érvényesek. A sértett bízik abban, hogy az elkövető betartja a szavát, és bízik a cselekmé-
nyek abbamaradásában, de az esetek túlnyomó többségében alaptalanul. Ennek a veszélyessége csak kis mérték-
ben múlja alul az előbbiét.
221
Szintén kapcsolódik a fentiekhez a következő csoport, amelyben a sértett nem bízik abban, hogy külső segítséggel
javítani tud helyzetén. Ezt általában az elkövető erősíti benne. Itt jelen van a szégyen, a sértett bűntudata, az elkö-
vetőtől való félelme, bár az nem alkalmazott vele szemben tényleges erőszakot.
Ide sorolhatók azok az esetek, amikor a sértett a másik szülőtől sem vár segítséget. Igaz, hogy nem is kért, de an-
nak viselkedéséből azt a következtetést vonja le, hogy az úgyis reménytelen. Esetleg tart attól, hogy nem hiszi el
azt, amit állít, és őt éri ezért további atrocitás.
A másik szülő kötelességszegése szintén tipizálható. Egy családban történt elkövetés esetén ritka az, hogy arról a
család többi tagja ne értesülne. A feltárt adatok azt mutatják, hogy a szintén abúzust elszenvedő szülő nem mer
fellépni a bántalmazóval szemben, fél, tart tőle, így nem képes megvédeni gyermekét sem. Sok esetben kollaborál
az elkövetővel, nyíltan elnézi annak tettét.
A sértett akarata alatt az értendő, hogy nem kívánta az elkövetővel szemben az eljárást, ami szintén a megrontás
bűncselekményéhez kapcsolódott.
Az ígéretek viszont jelentősen megnövelték az elkövető esélyét az eljárás elkerülésére. Az ígéretek között találunk
olyanokat, amelyek édességgel, ajándékokkal kecsegtettek, melyeket rendszerint meg is kaptak a sértettek. Néha
pénzt ajánlott fel az elkövető, ha a sértett megteszi azt, amit kér, illetve nem árulja el tettét. Az egyik érdekes ígé-
ret így szólt: „Csak most az egyszer fogom megtenni, soha többet, de most engedd!”
A környezet közömbössége ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a cselekmény látenciában maradjon. Volt eset,
amikor az egész falu tudta az elkövetőről, hogy gyerekekkel ezt csinálja, mégsem léptek fel ellene. A másik érthe-
tetlen eset az volt, amikor a kislány a tanárnak szólt és tőle kért segítséget, de az nem hitte el neki.
ELKÖVETŐK
Mind bűnüldözési, mind pedig bűnmegelőzési szempontból kiemelt jelentősége van az elkövetői profil megalko-
tásának. Az esetek 97,6%-ában vagy már ismert tettes ellen indult az eljárás, vagy pedig rövid időn belül ismertté
vált (2,7%). Nem sikerült felderíteni az összes ügy 2,6%-át.
Ami igaz, az igaz! Az összes nem ismert elkövető ellen indult eljárásban (17 db) az elkövetők több mint felét
(52,9%) derítették fel. Ezek az adatok azonban nem mutatják meg azokat az arányokat, amelyek a hatóság előtti
ismertté válás konkrét tényei. Az elkövető és a sértett közötti ismertségi viszonyt figyelembe véve az ismert tettes
ellen indított eljárások aránya elfogadható. A látencia nagyon magas, ezért annak csökkentése érdekében a bűnül-
dözési, de még inkább a bűnmegelőzési munkát kell fokozni. Ennek egyik lehetősége az elkövetők pontosabb
megismerése.
A 333 eljárásban összesen 372 fő elkövető szerepelt. Az elkövetők között csupán kilenc nőt találtunk (a kiskorúak
között csak egyet), tehát az ismertté vált elkövetők 97,9%-a férfi! Érdekésségként említjük meg, hogy az egyik
esetben a férfi elkövető gyesen volt, egy másik alkalommal pedig főállású apaként követte el bűncselekményét.
Nem kevésbé érdekes az sem, hogy iker férfi elkövetőket is felderítettek.
(Forrás: Dr. Diószegi Gábor: A gyermekkorú személyek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények
sajátosságai, különös tekintettel a pedofília jelenségkörére, 2005., kézirat)

222
 Érintések –feladatlap

Próbáljuk meg kiválasztani az alábbi lehetőségek közül, mi utalhat arra, hogy valaki pedofil hajlamú? Húzd alá a
számodra gyanút keltő mondatokat.
a.) Szőke hajú férfi, felemás zokniban.
b.) Túlzottan kedvesen, nyájasan viselkedik veletek.
c.) Ok nélkül játszótereken, parkokban, utcán stb. próbál közeledni hozzátok.
d.) Remekül ért a nyelveteken és szívesen van veletek.
e.) Láthatóan teljesen idegen a környéken, és megkérdezi tőletek, merre van a kultúrház.
f.) Idegen gyerekeket fényképez az utcán ok nélkül.
g.) Fényképezőgéppel sétálgat, és ügyet sem vet rátok.
h.) Szeret főzni.
i.) Gyakran tartózkodik gyerekek társaságában, inkább köztük érzi jól magát, nem a felnőttek világában.
j.) Hosszú ballonkabátban jár.
k.) Felvillanyozza, ha chat beszélgetés közben megtudja az életkorotokat.
l.) Olyan kérdéseket tesz fel chat beszélgetés közben, amelyek már túl bizalmas jellegűek.
m.) Felnőtt film nézésére akar rávenni.
n.) Nincs barátnője/barátja, élettársa stb.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

223
224
11
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
11. A TELEVÍZIÓZÁS VESZÉLYEI

Tűrjük? Tiltsuk? Támogassuk? – Beszéljünk róla!

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemez – gondoskodjunk
2. A téma felvezetése, a témával kapcsolatos fontos DVD-lejátszóról (vigyünk laptopot és projektort, vagy
fogalmak megbeszélése kérjünk az iskolától olyan termet, ahol megoldható a
3. A televíziózás veszélyei vetítés).
4. A média valósága – játék
5. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCS-
ELMÉLET – TEENDŐ JAVASLATOK FOGALMAK/
KIEMELÉSEK

A média és azon belül elsősorban a televízió mára A témában nagyon fontos a Kulcsfogalmak
kétségtelenül életünk egyik fontos meghatározója naprakészség! Gyűjtsünk össze
lett. Számtalan lehetőséget rejt magában, amelyek elektronikus, illetve írott formá-
kiaknázatlanok maradnak, és az ismeretterjesztés, a ban aktuális reklámokat, melye-
tanulás, a hasznos információk egyre inkább háttérbe ket a gyerekek ismernek. (A
szorulnak, míg az előnytelen elemek egyre inkább „bontott csirke” és egyéb retro- kommunikáció
teret hódítanak a gyerekek és fiatalok életében. Na- reklámok nem tartoznak az ő tömegkommuniká-
gyon fontos megelőzni azt, hogy a gyerekek kész világukhoz, nem hitelesek szá- ció
tényként fogadjanak el minden információt, ami a mukra, pedig itt a valóság a
televízióból érkezik, és feltétel nélkül alkalmazkod- téma!) média/médium
janak az ott látottakhoz, feltétel nélkül meghatározza információ
www.reklamadatbazis.hu
gondolkodásukat és tetteiket, későbbi felnőtt életüket.
www.reklammania.extra.hu
A bemutatáshoz, lejátszáshoz
szükségünk lesz a megfelelő
eszközökre. Ezért vagy győződ-
jünk meg róla előzetesen, hogy
üzemképesen rendelkezésre áll
a helyszínen, vagy vigyük ma-
gunkkal (laptop, projektor).

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 3 perc Az üdvözlési forma lehet egé- Ráhangolás –

szen szokatlan, amikor az elő-
ráhangolódás
adó kommunikációja az óra első
1-2 percében a gyerekek számá-
ra nehezen érthető. Akár szavak
nélkül csak metakommunikáci-
óval próbál jelezni néhány in-
formációt.
A hangulat oldása mellett a
kommunikáció fontosságára a
későbbiekben többször vissza

225
 lehet utalni.

2. A téma felvezetése – kb. 5 perc Ez a blokk, ráhangolásként, A téma felvezetése

rövid legyen, csupán az érdek-
Az előző esti televíziós élményre való utalással ké-
lődés felkeltése a célunk.
szítsünk gyors statisztikát arra vonatkozóan, ki, mit
és mennyit néz a tv-ben? Az eredményt folyamatosan A felsorolt indoklásokat röviden
rögzítsük a táblán, hogy mindenki számára jól követ- jelenítsük meg a táblán. televízió
hető legyen. Ha kimaradnak szempontok, kedvenc műsorok
Az eredmény függvényében gyűjtsük össze a televí- arra próbáljuk rávezetni a gye-
ziózás előnyeit, miért jó tv-t nézni, mire használható rekeket.
a televízió.
Az eredmény tükrében tárjuk fel, valóban élnek-e
ezekkel a lehetőségekkel.

3. A televíziózás veszélyei című kisfilm megtekin- A kisfilm hossza 5 perc 35 má- Kulcsfogalmak
tése és feldolgozása – kb. 15 perc sodperc.
Nézzük meg a Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemezéről
fantázia/fikció
A televíziózás veszélyei című kisfilmet.
valóság
A kisfilm szövege megtalálható a háttéranyagban.
reklámok
A kisfilm megtekintése után beszéljük át a gyerekek-
kel, hogy sorozatok
 miért fontos elkülöníteni, hogy mi a fantázia hírek
és mi a valóság? függőség
 miért készítik a reklámokat, és hogyan érik el veszélyek
a hatásukat?
 milyen veszélyeket rejtenek a sorozatok?
 mi és hogyan kerülhet a hírekbe?

4. A média valósága – kb. 20 perc A játék előtt hívjuk föl az osz- Gyakorlat
tály figyelmét arra, hogy ne
Játék javítsák ki, ha a történetet mesé-
Az óravázlat után található történetet (vagy egy saját lő hibázik, és átkölti a történe-
történetet írjunk) nyomtassuk ki 1 példányban. Kér- tet. És csak magukban kuncog-
jünk 4 önként jelentkezőt, akik tevékenyen részt janak rajta, semmiképpen ne
vesznek a játékban. Közülük 3 főt küldjünk ki a te- hangosan, mert így lesz izgal-
remből, és mondjuk meg nekik, hogyha szólunk, mas a végén.
akkor egyenként kell majd bejönniük.
Olvassuk föl a szöveget az osztálynak és a benn ma-
radt önként jelentkezőnek, akinek az a feladata, hogy
a terembe beszólított társának mesélje el a tőlünk
hallott történetet, legalábbis amire emlékszik belőle.
Minden egyes elmesélés után szólítsunk be egy újabb
diákot a terembe, a feladat ugyanaz. Az utolsó ember,
miután meghallgatta a neki elmesélt történetet, mond-
ja vissza. Végezetül olvassuk föl az eredeti történetet,
és beszéljük meg az elsikkadt információkat és az
adatvesztés okát.
Húzzunk párhuzamot, hogy a médiában megjelenő
információk is hasonló úton mennek keresztül, ugya-
nez történik velük.

226
Feladat
Alkossunk az osztály létszámától függően 4-5 fős
csoportokat, és kérjük meg a gyerekeket, hogy készít-
senek a történtekről újsághírt, híradós anyagot, mint-
ha ők lennének a helyszínen az operatőrök, újságírók.
 Milyen címe lenne a tudósításnak?
 Milyen adatokat tennétek bele és miért?
 Mitől jó és érdekes egy újságcikk, egy tudó-
sítás? És mi a helyzet a filmekkel?
A megbeszélés során mutassunk rá, hogy a látvány
valóságát nem csak technikai eszközökkel befolyá-
solhatjuk, hanem a valóságos képek adott szempont-
ok szerinti válogatásával is, még akkor is, ha nem a
torzítás a célunk.
 Előfordulhat, hogy a média tudatosan próbál
torzítani az eddig elhangzott eszközök segít-
ségével (reklám, politika stb.)?

5. Összegzés, zárás – kb. 2 perc Értékelés

Fontos elsajátítani a dolgok mögé látás „tudomá-
nyát”. A média fejlődésével már nem feltétlenül igaz
a „hiszem, ha látom” mondás. Ahhoz, hogy bizton-
sággal eligazodjunk a világban, ismernünk kell, ho-
gyan működik.

HÁTTÉRANYAG
A televíziózás veszélyei című kisfilm szövege
A televízió az életünk szerves része, hiszen az információs társadalom megköveteli, hogy naprakészek és tájéko-
zottak legyünk. A tévé által megteremtett nyilvánosság nagyobb hatású, mint az írott médiumoké. A televízió
nemcsak befolyásolja, hanem alakítja is a valóságot.
Fikció vagy valóság?
A mese a vágyak teljesülésének birodalma. A mesék olvasása egy „külön világ” megteremtését szolgálja, szokat-
lan helyzeteket és fantáziavilágot teremtve. Átadjuk magunkat a hallottaknak, és magunk is átlépünk a rendkívüli
dolgok birodalmába.
A mesehősök rajzfilmek figuráiként elevenednek meg a képernyőn, és ezek a mese- és filmhősök ideáljainkká
válnak.
Mindenkinek meg kell tanulnia, hogyan értse és kezelje a közvetített tartalmakat, mit higgyen el, és mit ne, mi
miért van, és hogyan működik!
Reklámok
A kereskedelmi televíziózás megjelenésével megnövekedett a reklámidő hossza is. Nem csak az egyes műsorok
között, hanem már egy-egy filmet félbeszakítva is reklámok bombáznak bennünket olyan információkkal, hogy
mit együnk, mit vegyünk, mitől maradunk fiatalok és szépek, hogyan tüntethetjük el a makacs foltokat, és milyen
új játékok, filmek és technikai eszközök tehetik tökéletessé mindennapjainkat.
Meg kell tanulnunk különbséget tenni, hogy mi igaz és mi nem. Nem csak akkor lehetünk szépek, okosak, divato-
sak és menők, ha a horrorisztikus áron eladásra kínált termékeket megvásároljuk, kipróbáljuk és használjuk.
 Ne vásárolj fölösleges dolgot csak azért, mert tetszett a reklámja!
 Nem kell mindent kipróbálnod!

227
  Azt se feledd el, hogy ezek az áruk nem tesznek csodát!
Sorozatok
A sorozatok célja, hogy a hét bizonyos napjain, meghatározott időben a televízió elé csábítsanak bennünket, és
megtudhassuk, hogyan alakul a képzeletbeli történetben a képzeletbeli hősök élete.
Észrevettétek már, hogyan határozzák meg ezek az életeteket?
Mondtatok már nemet egy találkozóra, egy programra csak azért, nehogy lemaradjatok a kedvenc sorozatotokról a
tévében?
 Ne hagyjátok, hogy a televíziós műsorprogram határozza meg a mindennapjaitokat!
 Ne cseréljétek föl a barátaitokat, a családotokat, a könyveket és a játékot a tévézéssel!
Hírek
Azért, hogy a fontosnak vélt történésekről minél valósághűbb kép kerüljön a hírekbe, újságírók, riporterek, opera-
tőrök, vágók és rendezők sora dolgozik a nap 24 órájában.
A mai kor híradója, különösen a kereskedelmi adók hírműsorai gyakran tudósítanak bennünket arról, hogy milyen
szörnyűségek történnek a nagyvilágban. Az így hallott és látott hírek rettegéssel töltenek el bennünket akkor is, ha
nincs is okunk félni, hiszen nálunk nincsenek háborús viszonyok, nem mindennaposak a robbantások, a véres
leszámolások és a terrorcselekmények.
A nézők legtöbbször mégis ezekre a hírekre kapják fel a fejüket, így a hírversenyben sok televíziós csatorna ilyen
módon igyekszik növelni a nézettségét.
 Ne higgy el mindent, amit a tévé vagy a rádió bemond, az újság vagy az internet megír!
 Fogadd a híreket, információkat kellő gyanakvással és körültekintéssel!
 Gondold végig, hogy biztosan igaz-e minden, amit láttál és hallottál!
 A túlzott televíziózás, internetezés és számítógépezés függőséget okozhat!
Háttéranyag
A tömegkommunikáció megmásíthatatlanul az életünk szerves részévé vált, milliók számára jelenti a nagyvilág-
gal, vagy akár a szűkebb környezettel való kapcsolatot, az információkhoz történő hozzáférést. Ez természetesen
eszköz is azok kezében, akiknek bármilyen okból – politikai, anyagi stb. – érdekében áll a tömegek véleményének
alakítása, kialakítása.
Kommunikáció: közzététel, gondolatok közlése
Tömegkommunikáció
 médiumon keresztül történik,
 szervezett és tömeges formában zajlik,
 az üzenet nyilvános.
Mindig, mindenki kommunikál, verbálisan vagy nonverbálisan, és így volt ez mindig. Miért fontos kommunikál-
ni?
Képzeljük el az ősember kommunikációját. Hogyan nézne ki egy nap kommunikáció nélkül?
Próbáljuk elképzelni, hogy egy reggel semmilyen tömegkommunikációs eszköz nem működik. Milyen informáci-
ók hiányoznának leginkább, milyen fennakadásokat okozna az életünkben?
Média: a műsorszolgáltatók összessége, gyűjtőfogalom
Médium: információ terjesztésére, bemutatására szolgáló eszköz
Reklám: az eladótól a vevő felé irányuló információközvetítés, annak érdekében, hogy a vásárló magatartását
befolyásolja
Internet: számítógépek világhálózata, amely behálózza az egész Földet
A média emberre gyakorolt hatásának néhány elmélete
Ahhoz hogy megértsük, vajon milyen módon tud ránk hatni a média, érdemes megismerni néhány ezzel kapcsola-
tos tapasztalatot.

228
Direkthatás elméletek
(Az elmélet azt feltételezi, hogy a média hatása azonnali és közvetlen. Példájaként gyakran említik Orson Walles
Támadás a Marsról című művét, amelynek adásba kerülése pánikot okozott a rádióhallgatók körében, mert többen
valóságosnak hitték a támadást, és menekülni kezdtek az érkező marslakók elől. )
Lövedékelmélet – A lövedékelmélet (Bullet Theory) vagy injekcióstű elmélet elterjedése az 1920-30-as évekre
tehető. E szerint a közvetlen üzenetek azonnali és maradandó hatást gyakorolnak az emberre.
Hallgatási spirál elmélete – Az emberek azon tulajdonságán alapszik, mely szerint a többség szeret a tömegek
által képviselt véleményhez csatlakozni, különben nem érzi magát beavatottnak. Ez főként a bizonytalan emberek-
re vonatkozik, a média őket tudja leginkább befolyásolni. Elhitetik velük, hogy mást gondol a domináns többség,
mint ők.
Framing elmélete – Azt próbálja körüljárni, vajon mennyire tudja a pénz vagy a hatalom befolyásolni a médiában
megjelenő tartalmakat. Ennek veszélyét főként abban látja, hogy mindez a „nem elitet” érinti hátrányosan, hiszen
az elit számára más információs források is rendelkezésre állnak.
Korlátozott hatás elméletek
Kétlépcsős elmélet – Az 1940-es években végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a média hatása a közvéleményre
nem jelentős, a döntéseket inkább a társadalomban elfoglalt hely határozza meg, mintsem a média. A két lépcső
pedig azt jelenti, hogy mindenki hallgat valakinek a véleményére, az a valaki pedig álláspontját a média hatására
alakította ki.
Szelektív észlelés elmélete – Az emberek válogatnak az üzenetek között. Például nem olvasnak, néznek olyan mé-
diumot, melyről tudják, hogy nem az ő véleményükhöz közeli beállítottságú. Ha mégis kezükbe kerül, egyszerűen
nem vesznek tudomást az információról, de ha mégis, azt hamarosan elfelejtik.
Napirend elmélet – A média nem azt határozza meg, mit gondoljunk, hanem azt, hogy miről gondoljunk valamit.
Felállít egy fontossági sorrendet az üzenetek között, így azt az emberek is fontosnak fogják gondolni.
Használat és kielégülés elmélet – Az emberek maguk válogatják meg az általuk preferált csatornát, műsort, így
képesek arra hatni. Az elmélet szerint a média használata egy interaktív folyamat, amikor az emberek szükséglete-
inek megfelelően válogatnak.
Kódolás – dekódolás elmélet – Valentin Volosinov felismerése alapján vetődött fel, hogy az információk minden-
ki számára mást és mást jelenthetnek, hiszen máshonnan jöttünk, máshol és máshogyan szocializálódtunk, más
élményeket szereztünk életünk során.
Performatív hatás – A szelektív hatás elmélet egyik változatának tartják, hiszen a néző/hallgató itt is választ, a
saját véleményét az ahhoz közel álló információkkal erősíti.
A média alapvető feladatai
 információközvetítés
 kultúraközvetítés
 szórakoztatás
 rábeszélés (reklám)
E tekintetben pedig a televízió stratégiai fontosságú a tömegkommunikációs eszközök között, hiszen olcsó, hoz-
záférhető és rendkívül kényelmes. Ráadásul cáfolhatatlan az a vélemény, hogy az emberek gondolkodását, vé-
leményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi tömegkommunikációs eszköz nem képes. Az álta-
la megteremtett nyilvánosság nagyobb hatású, mint az írott médiumoké (Kósa Éva 1998., Szemben a képernyővel:
az audiovizuális média hatása a személyiségre. Eötvös Kiadó, Budapest).
Ha objektíven próbáljuk értékelni a televízió jelentőségét, akkor valójában azt mondhatjuk, jó, mert kiválóan al-
kalmas tanulásra, információszerzésre, a társas kapcsolatok szorosabbá fűzésére, a valóságtól való elszakadásra,
szórakozásra, időtöltésre. De akkor mi a baj?
Szinte a televíziózás elterjedésével egy időben láttak napvilágot az első elemzések, melyek azt tűzték ki célul,
hogy feltérképezik a televízió személyiségre gyakorolt hatását, ezen belül külön figyelmet szentelve a gyerekek-
nek. S minél több tanulmány készült, annál ellentmondóbb álláspontokat ismertettek (Ginott, Haim Dr. (1977):
Szülők és gyermekek. Medicina Kiadó, Budapest):
 a televízió káros a gyerekek számára, kedvet csinál az erőszakhoz, és érzéketlenné teszi a gyerekeket az
emberi szenvedés iránt;
229
  a televízió jó a gyerekek számára: az eljátszott erőszak segítségükre van abban, hogy megszabaduljanak
ellenséges indulataiktól;
 a televízió kevéssé hat a gyerekekre: személyiségüket és értékrendszerüket szüleik és barátaik alakítják ki,
nem pedig a képernyőn látott történetek.
Reklám
Mindenképpen szót kell ejteni a média világán belül annak „motorjáról”, a reklámról, annak érdekében, hogy
megértsük – és megértessük!! –, mi miért történik ebben az egyszerre imádott és kiátkozott birodalomban. A rek-
lámok valamennyi médium életében fontos szerepet kapnak, ám a kereskedelmi csatornák valójában csak erről
szólnak. Tekintettel arra, hogy napjainkban ezek felé irányul a legfőbb érdeklődés, még inkább fontos beszélni
róla.
 Létkérdés – nem szükséges magyarázni. A kereskedelmi médiumok maguk teremtik elő a megélhetésük-
höz, működésükhöz szükséges feltételeket. A reklámbevételek így valóban létkérdéssé válnak.
 „Reklámszünetek kitöltése” – sokan úgy hisszük, megy a program (filmek, műsorok) a televízióban, mi-
közben a „gonosz tévések” elhelyeznek közöttük néhány reklámot. Nem így van. A cél a reklámok sugár-
zása.
 Életérzést adományoz nekünk. Szépek, okosak, gazdagok, egyszerűen tökéletesek lehetünk a reklámok ál-
tal közvetített termékekkel. Ha néhány másodpercig is, de lehet gyönyörű házunk, autónk, tökéletes part-
nerünk, gyerekünk, még anyósunk is. Nem is beszélve arról, amikor a reklám-klipp zenéjét hallva máris
tele leszünk életerővel, kipattanunk az ágyból, belendülünk a metróba, elmúlik a megfázásunk, a puffadá-
sunk, és az egyébként súlyos terhet jelentő hiteleink földöntúli boldogságot jelentenek. Arról nem is szól-
va, ha neked nem olyan márkájú a cipőd, ruhád, ha nincs egy „menő” telefonod, nem tartozol közénk.
Nem lehetsz sem olyan szép, okos vagy kedves, mint mi.
 Valódi értékekről igyekszik elvonni a figyelmet, miközben meghatározza, mi a fontos. Kell-e látványo-
sabb magyarázat annak a felmérésnek az eredményénél, mely szerint a tízéves brit kislányok harmada már
aggódik külső megjelenése miatt, a 14 évesek fele pedig ezt tekinti a leginkább aggasztó problémának, ha
alakja vagy testsúlya nem emlékeztet a Barbie babára.
 Fogyasztóvá nevel, a fogyasztói társadalom kialakításának motiválója. Nem létező szükségleteket generál.
Naponta sulykolja a néző, hallgató fejébe, hogy igenis szüksége van még számtalan dologra, amit eddig
esetleg nem vett meg, nem próbált ki. Nem baj, ha bevált, kipróbált termékeket használ, melyeknek az ára
is megfizethető, cserélni kell, cserélni muszáj.
És ha mindezeket átgondoljuk, ismét kiderül, hogy a gyerekek ezen a területen is sokkalta kiszolgáltatottab-
bak, hiszen:
 A vásárlói szokások gyermekkorban rögzülnek.
 A valóságról alkotott kép gyermekkorban alakul ki.
 A gyerekek (természetes okok miatt) hiszékenyebbek.
 Kialakul a gyerekek életstílusa, értékrendje.
 Szeretnének tartozni egy csoporthoz, melyben persze szeretnének fontos szerepet, státuszt is betölteni.
Félnek a peremre kerüléstől, attól, hogy nem fogadják be őket.
 Nincsenek tisztában az anyagi értékekkel. A reklámok természetesen csak odáig jutnak el, hogy a látottak
ki- és felpróbálhatóak, és persze egyszerű hozzájuk férni. Arra nem hívják fel a figyelmet, hogy az ellen-
értéke bizony sokaknak kemény munkával mérhető.
 A gyerekek erősen befolyásolhatóak, hiszen a tudatos dolgok helyett természetesen az érzelmek dominál-
nak.
A gyerekek még 14 éves korukra sem jutnak el annak pontos megértéséig, hogy a televízió elsősorban pénzforrás
azok számára, akik emberek millióinak figyelmét adják el az eszméiket, áruikat, termékeiket hirdetőknek. A 10
évesek egynegyedének van némi sejtése arról, hogy a tévéadások indítéka gyakran a jövedelem- vagy más jellegű
haszonszerzés.
(Forrás: Kósa Éva: A média szerepe a gyermekek fejlődésében, előadás, Mindentudás Egyeteme, 2004.11.08.)
A reklámok készítői pedig minden trükköt bevetnek azért, hogy a már említett „életérzést” magunkévá tehessük.
A számítógépes technika térhódítása lehetővé tette, hogy valóságosnak tűnhessen minden, ami javarészt a képze-
let szüleménye. Csodálatos látványvilág varázsolható így a képernyőre. Igyekeznek népszerű, ismert (olykor el-
ismert) embereket megnyerni a reklámokhoz, ezzel igyekezve hitelessé tenni azokat számunkra. Nem ritka, hogy
szakértőket, elismert tudományos intézmények munkacsoportjait kérnek fel arra, hogy pozitívan értékeljék az
adott terméket. Minden gyerek ismeri a klasszikussá vált filmrészletet, amikor a kilencéves kisfiú fogkefevásárlás
230
kapcsán arról érdeklődik, mi a véleménye azzal kapcsolatban az Amerikai Fogorvosok Szövetségének (Reszkes-
setek betörők). Azt persze soha nem jelenítik meg egy reklámozott élelmiszerről, hogy melyik E-szám milyen
mesterséges színezéket takar, és azok közül melyik rákkeltő, melyik csomagolás környezetbarát és melyik nem.
Autóvásárláskor sem elsősorban arra hívják fel a figyelmünket, hogy mennyi a motor kilométerenkénti CO2-
kibocsátása, vagy hogy mennyi széndioxid kerülhetett a levegőbe, amíg a kiszemelt autó alkatrészeit legyártották
a világ másik végén, és azokat hajóval szállították. Hogy adott terméket esetleg valamely fejlődő ország munkásai
éhbérért készítették, vagy hosszas állatkísérletek során sikerült kifejleszteni, nos, a reklámok erről persze hallgat-
nak, csak a jót mutatják be egy termékkel, szolgáltatással kapcsolatban. Mindezt ismert, vagy éppen erre a célra
készített zenei betétek is támogatják, melyek hallatán egy idő után már nincs is szükség arra, hogy lássuk is a ter-
méket, hiszen annyira azonosult azzal, hogy a látvány nélkül is az jut eszünkbe. Fontos elem a humor, akár szál-
lóigék is válhatnak egy-egy reklám jól kitalált idézeteiből.
Azt már tudjuk, hogy reklám nélkül nincs kereskedelmi tv, rádió stb. Néhány adat arra vonatkozóan – amit a gye-
rekek gyakran megkérdeznek –, miért olyan fontos a csatornáknak, hogy a legizgalmasabb, legérdekesebb pillana-
tokban hosszasan elnyúló reklám-blokkokkal borzolják a néző idegeit.
2010-ben például a magyar kereskedelmi csatornáknál a 30 másodperces reklámok sugárzása a százezer forinttól
akár a milliós nagyságrendet is elérheti. Gondoljunk csak bele, 30 másodperc, akár két és fél millió forint! Termé-
szetesen ez erősen függ a sugárzás időpontjától. Nem ugyanaz a díjazása egy koradélutáni film előtt futó reklám-
nak és a nézőcsúcsokat döntögető esti sorozatok idején leadott blokkoknak. Ha bulvár napilapban szeretnénk rek-
lámozni (ami szintén a kereskedelmi kategória), féloldalnyi reklámért kb. 150 000 forintot kell fizetnünk. A ked-
velt kereskedelmi rádiócsatornákon pedig egy népszerű reggeli műsorban 15 másodpercet megvásárolni 300 000
Ft-ba is kerülhet. Természetesen ezek az összegek csupán a nagyságrendeket érzékeltetik, a pontos összegeket
számos további szempont határozza meg.
A magyar gyerekek tévézési szokásai
Az ORTT támogatásával végzett felmérések alapján Magyarországon a gyerekek mintegy három órát töltenek a
televízió előtt naponta.
(A felnőtt lakosság tekintetében ez eléri a több mint négy és fél órát! A 14 évnél fiatalabb gyermekkel egy háztar-
tásban élő felnőttek esetében pedig ez 4 óra, ami több, mint elgondolkodtató!)
A gyerekek esetében kiemelkedő értékeket mutatnak a szünidei időszakok, különösen a téli szünidő, amikor a
szabadtéri programok lehetőségének szűkülésével a televízió kerül a gyerekek figyelmének középpontjába.
A 4-17 évesek leggyakrabban a két vezető kereskedelmi csatorna műsoraiból válogatnak, legalábbis 40% ezeket
nézi leginkább, este 6 és 10 óra között pedig már mintegy 53 százalékuk választja az RTL vagy a TV2 műsorait.
Ezeket követik a rajzfilmcsatornák, a MTV1 programja pedig alig haladja meg a 2 százalékot.
A hétvége délelőtt némiképp átrendezi a csatornák sorrendjét, míg főműsoridőben a korosztály inkább az RTL
Klubot nézi, a hétvégi gyermeksávban a TV2-nek jut a vezető szerep, emellett a tematikus gyermekcsatornák is
nagyobb figyelmet kapnak. Így a földi kereskedelmi adó mellett a korosztály közel nyolcada a Cartoon Network
műsorait preferálja.
Nem csak a mennyiség a döbbenetes, hanem a tartalom is. Az ORTT támogatásával elvégzett felmérésből kiderül,
hogy például a Celeb vagyok, ments ki innen! című valóság show mintegy 306 ezer gyerek szeme láttára zajlott az
említett korosztályból. Külön figyelmet érdemel, hogy a műsor sugárzásának idején a havi nézettségi listára a
célcsoportnak készült alkotások közül egy sem került fel!
Jellemző a 12 éven aluli magyar gyerekekre, hogy este 6 előtt leginkább egyedül ülnek a televízió elé. Sőt, a 14
éven aluliak 14 százaléka még késő este is hasonlóan tévézik!
Fő műsoridőben a felnőttek is csatlakoznak bizonyos időre, így ez az arány ilyenkor kissé javulni látszik, ami nem
jelenti feltétlenül azt, hogy a közös élményt közösen feldolgozzák, félő, hogy ez inkább csak fizikailag jelent
együtt tévézést.
Magyarországon az elmúlt tíz évben megtöbbszöröződött a televíziós műsorkínálat, és ezzel együtt határozottan
átformálódtak a tévézési szokások, és a televízió egyértelműen átvette az uralkodó szerepet a legtöbb család sza-
badidős tevékenységeinek rangsorában.
A Szonda-Ipsos által végzett felmérés (KidComm) eredményeiből azt a következtetést lehet leszűrni, hogy a szü-
lők igen kevés figyelmet fordítanak a gyerekek tévénézésének ellenőrzésére, még akkor is, ha közel 76 százalékuk
az ellenkezőjét állítja.

231
A gyermekek válaszai ugyanis ezt erősen cáfolják, és az eredmények alapján tízből négy gyereknek saját tv készü-
léke van, és közülük három korlátozás nélkül használhatja is.
Sajnálatos, hogy egyre nagyobb teret hódít a háttér televíziózás is, amikor a család eszik, vagy egyéb tevékenysé-
get végez, miközben a tv működik. Mára azok a háztartások is gyakoriak, ahol egész nap be van kapcsolva a tele-
vízió.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete

232
12
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
12. AZ INTERNET VESZÉLYEI

„Az internet olyan, mint a csillagos ég, mindenki látja nap mint nap, de senki sincs tisztában a határaival.”
Keskeny Tamás
„Az interneten klikkelni tudsz, de elbújni nem.”
ASVA

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemez – gondoskodjunk
2. A téma felvezetése DVD-lejátszóról (vigyünk laptopot és projektort, vagy
3. Az Internetbiztonság című kisfilm vetítése és kérjünk az iskolától olyan termet, ahol megoldható a ve-
megbeszélése títés).
4. Csoportmunka  A chatelés veszélyei című kisfilm beszerzése.
5. A chatelés veszélyei
6. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK

Az internet mára az egyik legfőbb szórakoztató és

Ez a téma a diákok számára
ismeretterjesztő „helyszínné” lépett elő a világban,
izgalmas, ráadásul kevés hely-
ről kapnak pontos és megbíz- Bevezető
legalább akkora szocializáló hatást gyakorolva a fel-
növekvő ifjúságra, mint a televízió. Tekintve, hogy
ható információt, sok a keringő
sajnos a filmek jelentős részéhez hasonlóan a számí-
tévhit. Az óra célja, hogy ren-
geteg információt megpróbál- Főbb témakörök meg-
tógépes játékok, internetes oldalak sem feltétlenül a
junk eljuttatni a célközönség- határozása
fiatalok számára követendő példákat hangsúlyozzák
– kvázi gyakran bűncselekmények eljátszását, rosz-
nek, de mindezt ne frontális
szabb esetben, az azokban való tevőleges részvételre
előadás keretében.
történő buzdítást közvetítenek –, így nekünk köteles- Alapfogalmak tisztá-
Ha van lehetőségünk rá (azaz a zása
ségünk felhívni a figyelmüket az internet veszélyeire,
rendelkezésünkre áll egynél
az ott megjelenő káros tartalmakra, az ismerkedés
több óra megtartása ebben a
veszélyforrásaira, és segítséget nyújtani nekik a vir-
témakörben, akkor ebben a
tuális világban történő biztonságos eligazodáshoz.
fejezetben találhatunk 2-3 órára
Különösen fontos felhívnunk a diákok figyelmét elegendő anyagot az órák meg-
ebben a témakörben az alábbiakra: tartásához.
 az internet nem felejt, azaz milyen adatokat, fény-
képeket kinek adunk oda, és milyen visszaélési
formák, jogsértések elterjedtek, ezek ellen hogyan
lehet hatékonyan védekezni, mire kell odafigyelni;
 a közösségi portálok előnyei és hátrányai;
 a chatelés és internetes ismerkedés veszélyei, hasz-
nos praktikák;
 zenék, filmek, szoftverek le- és feltöltése;
 vírusok, lánclevelek, kémprogramok;
 számítógép-védelem és vírusirtók;
 az internetes bankolás, az internetes vásárlás és
ezek veszélyei.

233
A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Oldott, barátságos légkör. A Ráhangolás – ráhan-

témához illő fiatalos, lendületes golódás
órakezdés.
Megengedhető a szokásos órák-
tól eltérő ülésrend, de a játék-
szabályok (figyelem, jelentke-
zés, beszélgetés mellőzése) tisz-
tázása elengedhetetlen.

2. A téma felvezetése – kb. 5 perc Ez a blokk, ráhangolásként, A téma felvezetése

nagyon rövid legyen, csupán a
Az internet kialakulásának története (max. 3 mondat-
téma bevezetése a célunk.
ban) és a világháló rendszerének alapvető körülírása,
majd az órán tárgyalásra kerülő további témakörök A gyerekek saját maguk által
előzetes ismertetése néhány szóban. elmondott számítógépezési, Chat
internetezési szokásait értékel-
Feladat: jük úgy, hogyha nem értünk Közösségi portálok
„Nyújtsák fel a kezüket, akiknek saját számítógépük egyet egy válasz valóságtartal-
van otthon, aztán pedig azok, akik közösen használ- mával vagy az információ he-
ják azt szüleikkel. Mondják el, kinek van otthon in- lyességével, akkor kérdezzünk
ternet-hozzáférése, és ki hány órát tölt naponta a rá, hogy biztosan így van-e, és a
számítógép előtt szörföléssel vagy játékkal, és hogy a többiek egyetértenek-e, és ha
szülők meséltek-e nekik az internet veszélyeiről, nem, akkor miért. Csak ezek
hogy hol és mire kell odafigyelni a biztonságuk érde- után (ha kimarad valamilyen
kében.” fontos információ), akkor hívjuk
fel mi magunk a figyelmüket az
esetleges helytelenségekre, és
adjunk tanácsot, hogyan változ-
tassanak szokásaikon a jövőben.

3. Az Internetbiztonság című kisfilm vetítése és A kisfilm hossza 6 perc 20 má- Médiapedagógia

megbeszélése – kb. 15 perc sodperc.
A kisfilm szövege a háttéranyagban megtalálható.
Ez egy klasszikus oktatófilm, amely elmeséli a vi-
lágháló legfontosabb veszélyeit. Nem kifejezetten
csak gyerekeknek készült, ezért oda kell figyelni,
hogy megértették-e. Ezt ellenőrző kérdésekkel meg-
tehetjük.
Beszélgessünk a gyerekekkel, hogy milyen veszé-
lyekre hívta fel a film a figyelmüket.

4. Csoportmunka – kb. 15 perc Ezt a részt megoldhatjuk frontá- Kulcsfogalmak

lis előadás formájában is, vi-
A következő témákat csoportmunkában dolgozzuk
szont a gyerekek számára sokkal
föl. Osszuk föl az osztályt 4 csoportra.
izgalmasabb és hatékonyabb, ha chat
1. csoport: a chatelés veszélyei nem csak hallgatnak bennünket.
közösségi portál
2. csoport: a közösségi portálok veszélyei Ezen kívül rengeteg információ-
3. csoport: vírusok és lánclevelek val rendelkeznek (természetesen számítógépes víru-
4. csoport: álhírek és téves információk a köztük sok tévessel is), amelye- sok
ket érdemes kiaknázni, a hibása-
neten kémprogramok
kat kijavítani. A diákok szeretik
Adjunk minden csoportnak a már megszokott módon a csoportmunkát, sokkal fe- álhírek
egy-egy csomagolópapírt és vastag filcet, hogy össze gyelmezettebbek, ha lekötjük
tudják gyűjteni az alábbi információkat. 5 percük van őket feladatokkal, és éppen ezek lánclevelek
a kérdések megválaszolására. miatt számukra az óra mondani-
234
 Minden csoport állítsa össze a saját témakörében az valója sokkal jobban hasznosul.
alábbi kérdésekre adandó válaszokat:
 Mik a kapott témakör előnyei, miért jók
ezek?
 Mik a veszélyei, mikre kell odafigyelni?
 Hogyan lehet megelőzni az áldozattá vá-
lást? Írjatok könnyen betartható, prakti-
kus tippeket és jó tanácsokat!
Minden csoportból egy-egy ember ismertesse maxi- Az elkészült összefoglalókat
mum 1,5 percben a csapata véleményét. Ha esetleg tegyük ki, hogy a többiek is
hibás információ hangozna el, akkor erre feltétlenül láthassák.
kérdezzünk rá. Lehetőleg ne mi mondjuk meg a jó
megoldást, hanem rávezető kérdésekkel mondassuk
ki a diákokkal.

5. A chatelés veszélyei című kisfilm vetítése és A kisfilm hossza 2 perc 15 má- Médiapedagógia
megbeszélése – kb. 6 perc sodperc.
Nézzük meg a rövidke kisfilmrészletet, és ez alapján „A chatelés veszélyei” elkérhe-
beszéljük át az idegenekkel a neten történő ismerke- tő a mediatar@t-online.hu cím-
dés veszélyeit. Térjünk ki az alábbi kérdésekre: ről vagy az ORFK Bűnmegelő-
zési Osztályról.
 Biztosak lehetünk-e benne, hogy a másik számí-
tógép előtt ülő idegen az-e, akinek mondja ma-
gát?
 Ha az interneten megismert barátunkkal először
akarunk találkozni, akkor milyen szabályokat kell
feltétlenül betartanunk?

6. Összefoglalás, zárás – kb. 2 perc Értékelés

HÁTTÉRANYAG
Internetbiztonság – a kisfilm szövege
Bevezető
Az internet nélkül bonyolultabb lenne megismerni a világot, nehezebben tarthatnánk a kapcsolatot barátainkkal,
rokonainkkal és munkatársainkkal. Az internet segítségével hivatalos ügyeinket kényelmesen és gyorsan intézhet-
jük.
De a világháló veszélyes is lehet!
Kémprogramok
Az ingyenes programok gyártói különböző módszerekkel próbálnak felhasználóiktól értékes üzleti információk-
hoz jutni, illetve különféle hirdetési oldalakra irányítani őket. A titokban feltelepülő trójai programok arra is al-
kalmasak, hogy internetezési szokásainkról gyűjtsenek adatokat.
Egy-egy letöltésmenedzser-, fájlcserélő- vagy akár tömörítőprogram installálása során különös jelenségeket pro-
dukálhat számítógépünk. Böngészőablakok bukkannak fel, linkek jelennek meg. Ezeket a népszerű ingyenes prog-
ramokhoz mellékelt apró szoftverek okozzák.
Trójai programok
Internetezés közben előfordulhat, hogy tudtunkon kívül betörnek a számítógépünkre. Sokszor egy fájlcserélő
szoftver, illetve e-mail vagy weboldal megtekintése bejuttathat egy trójai programot, amely lehetővé teszi, hogy
készítője vagy ismerője a hálózaton keresztül átvegye a gépünk felett az irányítást, személyes adatokat, jelszava-
kat, dokumentumokat szerezzen meg, ezeket törölje vagy módosítsa, vagy akár lehetetlenné tegye a számítógé-
pünk további működését.
A trójai programok általában magukat hasznos programnak álcázó kártevők. Terjedésük az emberi hiszékenység-
nek köszönhető.
235
Feliratok:
 Interneten keresztül a bankok soha nem kérik a számlaszámodat, jelszavadat vagy személyes adataidat.
Lánclevelek és hoaxok
Az e-mailben terjedő álhírek és lánclevelek különféle változatai a hoaxok. Ezek nem tesznek kárt a számítógé-
pünkben, csak sokszorosíttatják magukat. Körbejárják a földgolyót, fölöslegesen hatalmas forgalmat generálnak a
hálózaton, és az elpazarolt sávszélességben, gépidőben és munkaórában számszerűsíthetően is magas kárt okoz-
nak.
Feliratok:
 Ismeretlen feladótól érkező levelet ne nyiss meg, töröld ki!
Közösségi portálok
Egyre népszerűbbek a különböző közösségi oldalak.
A világháló sohasem felejt. A telefonszámoknak, a születési időpontoknak vagy a lakcímeknek nincs helyük az
interneten. Ha privát képeinket és videóinkat is felelőtlenül feltöltjük, már nem ellenőrizhetjük, hogy mi történik
velük.
A közösségi portál zaklatás helyszínévé is válhat. Ezeket haladéktalanul jelezni kell az üzemeltetőknek. A táma-
dások során megjelentetett képeket, chatbeszélgetéseket megőrizve, azokat később egy rendőrségi ügyben bizo-
nyítékként felhasználhatjuk.
Feliratok:
 Internet kávézóban vagy wifi pontról ne intézz személyes ügyeket!
 Ismeretlennek személyes kérdésekre ne válaszolj a neten!
 Ne tegyél fel magadról figyelemfelkeltő vagy kihívó képet a világhálóra!
Tűzfalak
A megfelelő védelmet a tűzfalak és vírusirtók használata jelenti. A tűzfalak ellenőrzik a számítógépünk ki- és
bemenő internetes forgalmát, megpróbálják kiszűrni az illetékteleneket, illetve a trójai programok kommunikáció-
ját. Blokkolják a kívülről érkező, azonosítatlan adatokat.
Feliratok:
 Csak rendszeresen frissített vírusvédelemmel és tűzfallal ellátott számítógépről internetezz!
 Mindig közepes vagy magas fokozatú biztonsági beállítást használj a böngészőben!
 Válassz biztonságos jelszót!
 Az emberi hiszékenységgel szemben a vírusirtó programok is tehetetlenek!
 Ne adj esélyt a bűnözőknek!
Történelem
Az 1960-as években az Egyesült Államok Védelmi Hivatala létrehozott egy kísérleti számítógép-hálózatot
ARPANET néven, mely mára az egész világot átfogó, hatalmas hálózattá nőtte ki magát. Az 1970-es években
több kisebb-nagyobb egyetemi hálózat csatlakozott az ARPA kísérleti hálózatához. Kidolgoztak egy szabályrend-
szert, amely lehetővé tette a különböző típusú számítógépek együttműködését. Ezek a szabályok (protokollok)
internetworking (röviden internet) néven váltak közismertté. Az internetre kötött számítógépek rendelkeznek ún.
internet címmel (IP-address: Internet Protokol), ami hasonlóan a telefonszámhoz, minden egyes számítógépet
egyedileg azonosít.
Internet és bűnmegelőzés
Az 1994. évi XXXIV. Rendőrségről szóló törvény a rendőrség feladatainak meghatározásakor a bűnmegelőzést
elsők között említi. Napjainkra mindennapi életünk egyik legfontosabb színtere az internet lett, így a rendőrség
eddig megszokott bűnmegelőző tevékenységét (megelőző vagyonvédelem, áldozatvédelem, drogprevenció és ifjú-
ságvédelem) is ki kellett terjesszük e területre. Elsőre talán nem egyértelmű, hogy miként illik ebbe a felsorolás-
ba a világháló, ám ha jobban végiggondoljuk a korábbi területeket, nyomban rájöhetünk, mindegyik köthető vala-
milyen formában az internethez.
Megelőző vagyonvédelem? – Nem csak a biztonságos zárak, lakatok vagy riasztók ajánlása sorolható a vagyon-
védelem legfontosabb feladatai közé, ide tartozik bizony a bankszámlánk védelme is.

236
Áldozatvédelem? – Mint tudjuk, a már megtörtént bűncselekmények áldozatainak támogatásával és segítésével
foglalkozik. De vajon a világhálón nem válik áldozattá senki?
Drog-prevenció? – Ugye mindenki tisztában van vele, hogy az egyik legsúlyosabb függőséget maga az internet
okozhatja?
Ifjúságvédelem? – Évtizedekig azt tanítottuk, hogy a fiataljaink ne üljenek be idegenek kocsijába, vigyázzanak, ha
elhagyják a lakás biztonságát. Biztonságban tudtuk őket, ha otthon maradtak, mára viszont változott a helyzet:
kinyíltak lakásunk ajtói és ablakai, és az interneten keresztül szinte szuperszonikus sebességgel jöhetnek be laká-
sunkba a bűnelkövetők.
A túlzott számítógép-használat káros élettani hatásai
Még mielőtt a világhálón leggyakoribb gazdasági, pénzügyi veszteségeket és legjellemzőbb áldozattá válási ten-
denciákat tárgyalnánk, ejtsünk szót az internet, illetve a számítógép-használat egyéb káros hatásairól.
Fizikai elváltozások:
A hosszú ideig felvett ülő pozícióban a felsőtestünk, felső végtagjaink és a nyakunk komoly terhelésnek vannak
kitéve, nem beszélve a monitor folyamatos bámulása közben óhatatlanul is fellépő szemkárosodásról. Orvosi vizs-
gálatok bizonyítják, hogy a folytonos, napi 4 óránál tovább tartó számítógép-használat hosszú távon károsíthatja a
szervezetünket.
Pszichikai elváltozások:
A pszichikai függőség, mint olyan, nem új keletű dolog, évezredek óta dönti romba emberek életét és családok
boldogulását, akár a játékszenvedély, vagy valamilyen tiltott szer vonatkozásában alakul ki. Napjainkra odáig ju-
tottunk, hogy a függőség „eléréséhez” ki sem kell mozdulnunk a lakásunkból. Internetes szerencsejáték, internetes
fogadóirodák, számítógépes és on-line játékok, virtuális világok – World of Warcraft, Second Life stb. ezrei kínál-
nak lehetőséget arra, hogy néhány nap alatt egy életen át összerakott vagyonok cseréljenek gazdát, vagy akár örök-
re rabul ejtsék a világukban elmerülőket.
A pénzügyi romláson túl a pszichés függőség rossz közérzetben, sóvárgásban is megnyilvánulhat, amikor a gondo-
latok már egyre és egyre gyakrabban forognak a játék körül. Eltűnnek a játékos életéből az eddig fontosnak számí-
tó dolgok, s már csak a program továbbfolytatása a cél. Nem bagatellizálhatjuk el ezeket. A probléma aztán tovább
fokozódik, amikor hasonlóan az alkohol- vagy kábítószer-fogyasztókhoz, e szenvedély folytatásához is – ha kell,
akár bűncselekményből – minden áron elő akarják teremteni a szükséges anyagi bázist.
Komoly problémákat jelenthet az elhanyagolás is. A személyes, társas kapcsolatok elsorvadásával a magánélet
szép lassan az internetre szűkül, és nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy egyre többen és sajnos egyre
fiatalabban használják a világhálót a szexuális örömkeresésre. Egyre gyakrabban találkozunk a weben információ-
túladagolással is. A függőt szinte csillapíthatatlan információéhsége, újabb és újabb dokumentumok megismerésé-
nek beteges kényszere vezérli.
Internetes csalások, vásárlás
Ha interneten vásárolunk, vagy bármilyen program használata során regisztrációra kerül sor, az on-line megadott
adataink számát lehetőleg a minimálisra csökkentsük, és csak a feltétlenül szükséges mezőket (általában csillaggal
jelölt mezőket) töltsük ki! Sokszor jelentéktelennek tűnhet, hogy mindenféle adatainkra kíváncsiak a regisztráci-
óknál. Időt és sok bosszúságot spórolhatunk meg, ha csak a szükséges adatokat adjuk meg, a többit figyelmen kí-
vül hagyjuk. Tehát a lényeg: minél személytelenebb elérhetőséget adjunk meg (sorrend: semmit, ha mégis muszáj,
akkor csak e-mail címet, mobiltelefonszámot, vezetékes telefonszámot, lakcímet).
Vásárlás, illetve utalás előtt ellenőrizzük a termékkel kapcsolatos összes információt (ha külföldről rendelünk, ne
feledjük a csomagolás és a postázás költségét – PP: post&package – hiszen előfordulhat, hogy az elsőre csábítónak
tűnő ár a járulékos költségek hozzáadásával igencsak borsossá válik). Kerüljük interneten a kiemelkedően nagy
értékű vásárlásokat. Járjunk utána, ellenőrizzük az interneten keresztül a hirdetőt, az oldalt, a céget, hogy valóban
létezik-e, hiszen már magában az komoly veszélyt jelent, hogy ismeretlennek küldjük a pénzünket a Western Uni-
on-on keresztül, hát ha még a kellő körültekintést is elmulasztjuk.
Ha pénzügyeinket is a világhálón intézzük – vagyis divatosan szólva internetes bankoláskor –, minden létező vé-
delmet rendeljünk meg és alkalmazzunk. Pénzügyi tranzakcióinkat csak megfelelő védelemmel ellátott gépről
intézzük (pl. otthon vagy munkahely, internet kávézóból SOHA!). Sokan nem tudják, ezért itt tartjuk fontosnak
leszögezni: a bankok maguktól soha nem kérnek semmilyen bankkártya-kódot vagy egyéb adatot e-mailben ügyfe-
leiktől!

237
Ezzel el is érkeztünk az egyik legnagyobb kárt okozó területhez, az internetes csalásokhoz. Számtalan lehetőség
és alkalom kínálkozik ugyanis a tolvajok számára a világhálón a legegyszerűbb svindlitől a valóban komoly, or-
szághatárokat átszelő csalásokig. Ilyenek lehetnek az alábbiak:
On-line csalás: Ezek világszerte sajnos mindennaposnak számítanak. (Pl. a megrendelt terméket nem kapjuk meg,
annak ellenére, hogy annak ellenértékét már megküldtük vagy átutaltuk.) Nagyon elterjedt a használt gépkocsi
vásárlásánál is, hogy az ügyletet interneten bonyolítjuk, átutaljuk a pénzt, de az autó soha nem érkezik meg. Kerül-
jük az ilyet!
On-line aukciós csalások: Az aukciós oldalon megrendelt terméket nem kapjuk meg annak ellenére, hogy az ösz-
szeget már átutaltuk.
Míg e két előző esetben létező, valós kereskedelmi oldalakon történik a csalás, addig a következőnél egy teljesen
hamis kezelői felületre irányítják az áldozatot.
On-line kiskereskedelmi értékesítési csalás: Átirányítanak egy hamis aukciós oldalra, és az ott intézett tranzak-
cióink minden adatához hozzáférhetnek, hiszen ebben az esetben nincs egy ellenőrzött, stabil tulajdonos az aukciós
ház mögött.
Persze az emberi tulajdonságoknak is vannak vámszedői. Nagyon jól ismertek a jóakaratot és hiszékenységet ki-
használó csalók által küldött e-mailek („Küldj pénzt és gyerekeket mentünk…, „Küldj pénzt, menekülttábornak
gyűjtjük…”) S ha a jóságnak van „adószedője”, akkor az emberi gyarlóságot is kihasználó „családok” is ismertek.
Kapzsiságot és hiszékenységet kihasználó csaló e-mailek ezrei keringenek a világhálón. („Egy eddig ismeretlen
rokonod nagy összeget hagyott rád…”, „Nyertél az angol lottón…”) Természetesen ilyenkor az sem lehet mentség
az elkövető részére, hogy „csak” kihasználta az emberek kis bűneit.
Ezekre az esetekre az alábbi megelőzési tanácsokkal tudnánk szolgálni:
1. használjunk megbízható kereskedői oldalakat (pl.: www.footlocker.com)
2. használjunk megbízható aukciós oldalakat (pl.: www.e-bay.com, www.vatera.hu, www.teszvesz.hu)
3. használjunk megbízható pénzforgalmi módot (itthon postai utánvét, külföldön PayPal).
Számítástechnikai rendszerünk védelme
Láthatjuk tehát, hogy mostanra kialakult egy markáns bűnözői csoport, akik kifejezetten az internetre „szakosod-
tak”. Ha internetes bűnözésről hallunk valahol – legyen az bármiféle médium –, rendszerint a „hacker” szó hang-
zik el. Nem árt azonban utánajárni ennek a fogalomnak, és helyre tenni annak nem mindenki számára világos je-
lentését.
A hacker kifejezés alatt eredetileg ugyanis olyan számítástechnikai szakembert értettek, aki bizonyos informatikai
rendszerek működését jóval az átlagos, avagy a mindenki számára elérhető szint fölött ismeri. Ezek a szakemberek
a számítástechnika egy vagy több ágát rendkívül magas fokon művelik, nagyon gyakran ők azok, akik „létrehoz-
zák” azokat az eljárásokat, amik alapján a számítógépek vagy a hálózatok működnek. Vagyis a szó eredeti jelenté-
sében olyan nagy tudású szakembert jelentett, aki szakmáját lelkesedésből is űzte, akár „művészi” gondossággal,
így nem véletlen, hogy számos valós történetet és „legendát” hallhatunk a hackerekről, akik lehetetlennek tűnő
dolgokat voltak képesek előhozni egy-egy számítástechnikai eszközből. A jelenkori terminológiában – főként a
sajtónak felróhatóan – a „hacker” szót hol a „klasszikus” hackerekre, hol a crackerekre (cracker: rosszindulatú
hacker, aki szórakozásból tör fel honlapokat, kódokat stb., elkövetve ezzel például a számítástechnikai rendszer és
adatok elleni bűncselekményt, vagy a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszá-
sa bűncselekményt), leggyakrabban pedig a komoly szaktudás nélküli – a valódi hackerektől, crackerektől „elle-
sett” trükkökkel operáló – internetes vandálokra és bűnözőkre használják a szakemberek tiltakozását figyelmen
kívül hagyva. Így jutottunk el mostanra oda, hogy a szó jelentése fokozatosan eltolódott a média által használt
(eredetileg hibás) értelmezés felé.
Az egyik legveszélyesebb támadás, ami számítógépeinket érintheti, az internetes adathalászat (phising). Az
adathalászat célja személyes adataink (jellemzően azonosítóink, jelszavaink, kódjaink, számlaszámunk) megszer-
zése. Az ezen adatainkra hajtó bűnözők olyanok, akik ezek megszerzésében nagy üzletet látnak, és az alábbi leg-
gyakoribb módszereket használják:
Phising: amikor e-mailben kérik az adatainkat. Egy linkre kattintva kell megadni adatainkat, s miközben ezt meg-
tesszük, kapunk egy programot is (ami úgy feltelepedhet a gépre, hogy észre sem vesszük). Így kalauzolhatnak el
bennünket az úgynevezett „klón-honlapok”-ra, amelyek rendszerint egy valódi bank vagy pénzintézet honlapjá-
nak tökéletes másolatai, és az ott megadott azonosítónk vagy jelszavunk, ahogy begépeltük, automatikusan el is jut
az elkövetőkhöz.

238
Wishing: amikor telefonon keresztül kérik az adatainkat. Ügyes trükkel telefonos ügyfélszolgálatnak „álcázva”
egy létező bank vagy egyéb pénzintézet nevében csalnak ki adatokat.
Smishing: az előbbihez hasonló módon, de itt nem személyesen, hanem SMS-ben kérik az adatainkat.
Pharming: internetes portálokon úgynevezett „eltérítéses adathalászat”, mely főleg az úgynevezett trójai progra-
mok segítségével éri el célját.
Whaling: cégvezetők adatainak megszerzése, komoly gazdasági előnyhöz juttatva így a „megrendelőt”.
A leggyakoribb módszerekre vannak jól bevált tanácsaink, melyeket megfogadva és megfontolva, elkerülhetőek
lesznek a komolyabb veszteségek. Ilyenek például az adathalász gyanús levelek azonnali, olvasás nélküli törlése
(”passzív ellenállás”). A megnyitott levelek szövegét ellenőrizhetjük a www.google.com-on keresztül, hiszen az
elkövetők gyakran csak egy-két adatot változtatnak meg a levelükben a személyesség kedvéért, de a továbbiakban
teljes az egyezés, így akár több százezren is megkaphatták (és valószínűleg meg is kapták) már azt a levelet, mely
hozzánk is érkezett.
 Spamszűrő alkalmazása a levelező rendszerben (pl.: www.spamihilator.com).
 Vírusirtók alkalmazása és rendszeres frissítése (pl.: www.avg.hu).
 Honlapok, elérhetőségek ellenőrzése (pl.: http://wombatsecurity.com/phi.php)
A vírusok, kémprogramok, férgek rengeteg fejfájást okozhatnak az internetet meggondolatlanul, gyanútlanul
használók számára. Az említett kártékony fájlok gyakran exe fájlként települnek rendszerünkbe, befészkelik ma-
gukat a rejtett fájlokba, rendszermemóriába, háttéralkalmazásokba, rendszerfájlokba, sőt gyakran hasznos alkal-
mazáshoz kapcsolódva, mint a trójai faló kezdik falni rendszerünket, memóriánkat, adatainkat. Hatékony védelem
nélkül számítógépünk visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedhet szoftveres és hardveres téren, valamint elve-
szíthetjük, illetve akaratunkon kívül másokkal is megoszthatjuk féltve őrzött titkainkat. Ezért szükség van egy
rendszeresen frissített védelmi alkalmazásra: tűzfalra, vírusirtóra, víruskeresőre, kémprogramok elleni védelemre.
A neten számos ingyenes és licensz-igényes alkalmazásra lelhetünk rá (Avira, Nod32, AVG, Norton), melyek
vírusvédelmi funkcióval bírnak, valamint a kémprogramok, spamok ellen is rengeteg védelmi lehetőséget telepít-
hetünk (Ad-Aware). A naprakész védelem alapkő az internet világában, ráadásul manapság a cégek egy kalap alatt
kínálják a kémprogramok, káros tartalommal rendelkező e-mailek, vírusok és behatolások elleni védelmet (Internet
Security: Eset, AVG, Norton, ComboFix). Azonban a hatékony védelem is kijátszható, hiszen a vírusok gyakran a
felhasználó hiszékenységére építenek. Nem szabad bedőlni a trükkös üzeneteknek, mely szerint: „Az Ön gépe
vírusos, töltse le … oldalunkról a vírusirtót!”, „A film lejátszásához … programra van szükség, melyet letölthet …
oldalról!”; MSN-alkalmazásban gyakori az alábbi felszólítás: „Az Ön ismerőse képet küldött, töltse le … innen”.
A felhasználó egy kattintással megnyitja a csatornát a vírusok, férgek előtt, melyek nagyon gyorsan települnek a
rendszerfájlok közé. A legkönnyebben a gép hirtelen és indokolatlan lassulásával vehetjük észre a fertőzést, és a
megoldás sokszor csak a rendszer teljes újratelepítése lehet.
A vírusok azonban nem csak lassulást, hardver- vagy szoftverrongálást eredményezhetnek, hanem csalásokhoz is
lehetőséget nyújtanak. Itt meg kell említenünk korunk másik jellemző problematikáját, a kémprogramok témakör-
ét. A kémprogramok lehetőséget nyújtanak a támadónak az adatlopásokra (jelszavak, adatok, képek, gép feletti
hatalom megszerzése). Ez ellen a különféle Adware-védő programok megfelelő szintet nyújtanak rendszeres frissí-
téssel, de a felhasználó óvatosságára is szükség van a teljes körű biztonsághoz.
A körlevelek, spamek továbbítása nem más, mint email-cím lopás. Gyakran szomorú történeteket, ingyenes uta-
zásokat tartalmazó levelek egy adatbázist hoznak létre az elindító gépén, aki legközelebb dokumentumokhoz csa-
tolva kémprogramokat indít útjára. A kémprogramok az alkalmazás megnyitásával beépülnek rendszerünkbe, és
legféltettebb titkaink csatornáját nyitják meg a támadó előtt. Ezért KIZÁRÓLAG BIZTOS forrásból származó
leveleket nyissunk meg, a bizonytalan körleveleket megnyitás nélkül töröljük fiókunkból, és minden esetben hall-
gassunk védelmi szoftverünk figyelmeztetéseire (ezeket hozzáértő személy segítségével hangoljuk rendszerünk-
höz, lehetőség szerint heurisztikus szinten)! A heurisztikus védelmi szint minden bizonytalan alkalmazást ellenő-
riz, és minden bizonytalan alkalmazás esetén figyelmezteti a rendszer felhasználóját. Az illegális fájlcsere résznél
tárgyalásra kerülő torrent-, és warez-oldalak látogatása nem csak jogszabályba ütközhet bizonyos esetekben, ha-
nem a vírusok terjedésének is ideális színtere. De a chat-oldalak, az MSN-, és Skype-alkalmazások is kellő óvatos-
ságot és naprakész védelmet igényelnek. A megfelelő védelemről tájékozódhatnak a felhasználók az említett ter-
mékek honlapján, valamint a megelőzési lehetőségeknél tárgyalt www.biztonsagosbongeszes.org honlapon.
Levelezés az interneten
Az internet kétségkívül egyik legnagyobb előnye, hogy a segítségével azonnal tudunk bárkinek, bárhonnan levelet
küldeni, teljesen ingyen. Sőt még képet, videót, szöveget stb. is csatolhatunk hozzá. De nem árt tudnunk, jobb, ha
vigyázunk a postafiókunkra, mert illetéktelenek is hozzáférhetnek!
239
Az adathalászat veszélyeit fentebb taglaltuk, értelemszerű, hogy az ott leírtak nagy része éppen a levelezőrendsze-
rünkre vonatkozik, és a védekezés fontosságát csak ismételni tudjuk. Van azonban néhány olyan jó tanács is, me-
lyek betartásához nem kell különösebb számítógépes ismeretekben való jártasság, és csupán a józan ész diktálja
őket, viszont annál hasznosabbak. Íme a legfontosabbak:
1. Javasolt egyszerre több e-mail cím használata (külön családi, külön hivatalos levelezés).
2. A postafiókunkból, bárhol netezünk is, soha ne legyünk lusták kilépni.
3. Soha ne jegyeztessük meg a jelszót a géppel, nem tudhatjuk ugyanis, mikor kerül illetéktelen kezekbe a
számítógépünk.
4. A jelszavainkat és kódjainkat tartsuk a legnagyobb titokban, biztonságos helyen, és legalább havi rendsze-
rességgel változtassuk meg őket.
5. Ha valaki tudja más jelszavát, ne éljen azzal vissza. Rendkívül gyakori manapság, hogy a számítógéppel
ügyesebben bánó fiatalok heccből belépnek társaik postafiókjába, elolvassák leveleiket, vagy írnak a ne-
vükben, legrosszabb esetben lejáratják őket. Fontos felhívni a diákok figyelmét arra, hogy ez bármennyire
is viccesnek tűnik elsőre, egyáltalán nem az, hiszen egy ilyen cselekedettel akár több bűncselekményt is
megvalósíthatnak egyszerre (rágalmazás, becsületsértés, visszaélés személyes adattal, levéltitok megsérté-
se), hiszen az internet nagy nyilvánosságnak minősül.
6. Az ismeretlen feladótól érkező leveleket soha ne nyissuk meg, töröljük ki azonnal.
7. Levélben se adjuk meg elérhetőségeinket idegen feladónak.
8. A bankoktól érkező gyanús levelekre ne válaszoljunk, inkább személyesen intézzük náluk ügyeinket.
Chat-programok, közösségi portálok, fórum, blog
A chat-programok a XXI. századra az ismerkedés és társkeresés leggyakoribb eszközeivé váltak. Vitathatatlan
előnyük, hogy óriási távolságokat képesek áthidalni, ingyenesek, és az adatátviteli formáik is korlátlanok. Veszé-
lyük viszont éppen az arcnélküliségben rejlik (itt természetesen a webkamerás, skype-os társalgások kivételt ké-
peznek), hiszen soha nem tudhatjuk, hogy ki is ül valójában a másik gépnél. Ahhoz, hogy ezeket az oldalakat biz-
tonsággal látogathassuk, illetve gyermekeink is kisebb veszélynek legyenek kitéve, néhány nagyon egyszerű taná-
csot kell megfogadnunk, illetve megtanítanunk számukra:
 ha valaki durván beszél, erőszakoskodik, azonnal zárjuk be az ablakot, ne menjünk bele személyeskedés-
be, és személyes kérdésekre, ha egy mód van rá, ne válaszoljunk;
 ne hagyjuk a gépünket őrizetlenül, ha be vagyunk jelentkezve, hiszen ha nyilvános helyen internetezünk,
bárki odaülhet és beleolvashat a beszélgetésünkbe, vagy üzenetet küldhet a nevünkben, ami nem kell ma-
gyaráznunk, milyen kellemetlenségekkel járhat;
 ne engedjük, hogy zsaroljanak bennünket, képet lehetőleg ne küldjünk magunkról, és erre kiemelten hív-
juk fel gyermekeink figyelmét is, hiszen a pedofil hajlamú ismeretlenek őket hálózzák be a legkönnyeb-
ben, ráadásul az internet most jócskán megkönnyíti a dolgukat;
 ha találkozót beszélünk meg, soha ne egyedül menjünk, és először forgalmas helyen találkozzunk az ille-
tővel.
Napjaink legkedveltebb közösségi portáljai, vagy ha úgy tetszik, ismerős- és társkereső programjai hihetetlen
népszerűségnek örvendenek, és napról napra gombamód szaporodnak. Legismertebbek a Twitter, a MyVIP, a HI5,
a Facebook és a Netlog. Előnyeik, hogy remekül alkalmasak az ismerkedésre és társkeresésre, de rég nem látott,
már-már elfeledett ismerőseinket is megtalálhatjuk, sőt mostanság az osztálytalálkozókat is könnyebb rajtuk ke-
resztül megszervezni. Veszélyük viszont éppen abban rejlik, hogy elképesztően sokan nézik, olyanok is, akiknek
egyébként nem mutatnánk meg magunkat. Ezért fontos betartanunk néhány íratlan, de annál praktikusabb játék-
szabályt, és főleg a gyermekeinkben is tudatosítani őket:
 Csak valódi ismerősöket jelöljünk meg, itt nem az a cél, hogy minél több ismerősünk legyen.
 Ne adjunk ki magunkról minden adatot, csak ami feltétlenül szükséges. Mai napig találkozhatunk olyan
felhasználókkal, akik a pontos születési adataik és mobiltelefonszámuk mellett még a pontos lakcímüket is
megadják. Ez óriási veszélyeket rejt magában, hiszen bárki könnyedén eljuthat hozzájuk, vagy visszaélhet
az arcukkal, adataikkal, így az áldozattá válás veszélye ezeket a felelőtlen, vagy nem kellően tájékozott
felhasználókat fokozottan érinti.
 Főként a középiskolás korú lányok számára fontos elv: jól válogassuk meg, milyen képeket töltünk fel
magunkról – ha egyáltalán feltöltünk – ezekre az oldalakra, mert visszaélhetnek vele. Sokan nincsenek
tisztában azzal, hogy ha valaki ezeken a portálokon képet tesz fel magáról, azzal saját maga, önszántából
osztotta azt meg mindenkivel, így ha bárki lementi, majd feltölti bármilyen más oldalra, semmilyen fele-
240
 lősség nem terheli. Ezért veszélyesek különösen a hiányos öltözetben készült vagy ledér képek, mert lehet,
hogy a közösségi portálon bárki számára csupán kacér, más kontextusban (mondjuk egy erotikus tartalmú
oldalon) megjelenve azonban már több mint kellemetlen szituációt eredményezhet a rajta szereplőnek.
Fórumozás, blogolás
Manapság a kommunikáció nem ismer határokat, és az interneten gyakorlatilag mindenféle témában kifejthetjük
véleményünket a különböző társas fórumoldalakon. Tekintve, hogy a fórumozás teljesen arcnélküli, így rengete-
gen ezeken az oldalakon töltik ki agresszív hajlamaikat gyakorta nyomdafestéket nem tűrő hangnemű hozzászólá-
saikkal. A fórum (eredetileg a görög forum szóból, melynek jelentése piactér, ahol az emberek megvitatták a prob-
lémákat) tehát remek lehetőség a beszélgetésre, vitatkozásra, de tudatosítani kell a fiatalokban, hogy vannak bizo-
nyos játékszabályok, melyeket be kell tartaniuk, tekintve, hogy a rendőrség munkatársai is folyamatosan figyelik
az internes fórumokat, vagyis ha bűncselekményre utaló dolog merül fel, akkor az ellen a törvényben meghatáro-
zott módon fel fognak lépni.
Ugyanez vonatkozik a blogolásra, hiszen manapság nagy divat, hogy mindenki, mindenről – vagy egyszerűen csak
saját magáról avagy magánéletéről – blogot (internetes naplót) vezet. Itt azért hívjuk fel a diákság figyelmét arra,
hogy tényleges mondanivaló nélkül nem kell pusztán a divatot követve erőltetni ezt a dolgot, illetve tudatosítsuk
bennük, hogy a blogjában leírtakért mindenki saját maga felel.
A videomegosztás problematikája
A saját magunk által készített videók megosztása az ismert videomegosztó oldalakon fantasztikus dolog, de itt
sem árt az óvatosság. Sajnos egyre több olyan bűncselekményről értesülhettünk a médián keresztül az elmúlt idő-
szakban, amelyben az ország bármely pontján tanuló diákok molesztálták, bántották vagy zaklatták – rendszerint –
kisebb, elesettebb társukat, miközben a többi diáktársuk ahelyett, hogy segítségére sietett volna a bajba jutottnak,
jól szórakozva még mobiltelefonján rögzítette is az eseményeket, mely felvételek aztán rendre fel is kerültek va-
lamelyik videomegosztó oldalra. Tudatosítani kell az óra diákhallgatóságával, hogy ezzel a zaklatáson, könnyű
vagy súlyos testi sértésen túl a bántalmazott személyiségi jogait is megsértették, vagyis a visszaélés személyes
adattal bűncselekményt is, lévén hogy a sértett nem járult hozzá, hogy róla film- vagy fényképfelvétel készüljön,
illetve aztán megjelenjen valahol.
Fontos a szülőknek otthon kialakítani fiatalkorú gyermekeikkel azt a bizalmas légkört, melyben a szexualitás témá-
ja sem tabu. És ez mind a lányokra, mind a fiúkra igaz. Tisztában kell lenniük azzal, hogy az, aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez vagy tart, bűntett miatt három
évig, készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen
felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel bünte-
tendő.
Jellemzően kétféleképpen kerülnek kapcsolatba fiataljaink ezzel a bűncselekménnyel, hiszen egyrészt róluk ké-
szülhet ilyen felvétel, amelynek készítőjét akkor is felelősség terheli, ha ahhoz a képen szereplő hozzájárult. Más-
részt bizony belecsúszhatnak elkövetőként is ebbe a bűncselekménybe, lévén hogy a mai, szexuálisan korábban
érő fiatalok körében egyre divatosabb, hogy párjukról erotikus tartalmú képeket készítenek, amiből rendre szakítás
után szokott probléma adódni, amikor egyikük a másik tudta nélkül megosztja azokat másokkal. Ha pedig így tesz,
fel sem fogja általában az elkövető fiatal, hogy ha párja 18. életévét még nem töltötte be, ha annak hozzájárulása
nélkül tette fel valahova a képét, akkor a tiltott pornográf felvétellel visszaélés kettő évtől nyolc évig bünteten-
dő minősített esetét követte el.
Illegális fájlcsere, szerzői jogsértések
Az interneten mindenki számára elérhető kedvenc zeneszáma vagy filmje. Nagyon sok esetben azonban ezeket a
tartalmakat nem maguk a szerzők tették elérhetővé, kvázi illegálisan vannak fent a világhálón. Van olyan ország,
ahol igen, Magyarországon azonban a hatályos jogszabályok szerint a saját, otthoni használatra történő letöltés
nem bűncselekmény. A feltöltés, sokszorosítás, továbbértékesítés azonban már igen! Ezért roppant fontos hangsú-
lyozni a diákok számára, hogy ha bizonytalanok az általuk letöltött fájl eredetét illetően, akkor azt mások számára
ne továbbítsák, ne tegyék elérhetővé, mert ha valóban engedély nélkül felkerült tartalomról van szó, akkor már a
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétségét valósíthatják meg, ha a feltöltéssel vagyoni
hátrányt okoznak a szerzőnek, avagy a szerzői jogok jogosultjának.
Ezért nagyon veszélyesek a roppant közkedvelt, úgynevezett torrent-oldalak, hiszen ott a letöltéssel egyidejűleg
fel is tölt a felhasználó, ráadásul ezek rendszerint zártabb közösségek, ahol a torrent portált üzemeltető operátor
gyakran olyan feltételeket támaszt (pl. kötelező megosztás előírása, torrent feltöltési arányok megkövetelése), ame-
lyek eleve jogsértésre buzdítják a felhasználókat. A torrent lényege ugyanis, hogy amit a felhasználó már letöltött,
azt automatikusan már „adja” is vissza, (feltöltés) vagy tovább, ha a többi felhasználónak is kell. Mivel a fájl ren-
241
geteg apró, ún. szeletre van bontva, nem feltétlenül sorrendben kapja meg őket, mások pedig más szeleteket kap-
nak meg hamarabb. Így lehetséges, hogy bár nincs olyan a kapcsolatban, akinek megvan a 100%, mégis elérhető a
teljes anyag. A könnyebb megértés érdekében itt fejtsünk ki néhány, a torrentezés világának ismeretéhez elenged-
hetetlen alapfogalmat:
 seeder (seed): ők a feltöltők, akiknek már megvan a teljes „anyag” (az adott torrenthez tartozó adatok
100%-a), és továbbadják azt a többieknek, azaz tőlük töltenek a leecherek (letöltők). Tehát amikor a fel-
használó seedel, akkor feltölt.
 leecher: az a felhasználó, aki nem rendelkezik az adott torrenthez tartozó adatok 100%-ával. Ő le és fel is
tölt egy időben. Ha megszerzi az adatok 100%-át, akkor belőle is seeder lesz.
 peer: kettős jelentéssel bíró fogalom. Egyfelől így hívjuk összefoglaló néven a seedereket és leechereket,
azaz a le- és feltöltőket. Másodsorban a peer jelentheti ugyanazt is, mint a leecher, azaz szimplán letöltőt.
A torrent mellett a másik gyakori típust képviselik az úgynevezett warez-oldalak. Itt – tekintettel a magyar fo-
gyasztói társadalom fejletlen mikro-payment szokásaira – jellemzően emeltdíjas sms-sel történő fizetési modellt
használnak, évente milliárdos bevételt hozva a szolgáltatóknak, és ugyanekkora kárt okozva a tulajdonosoknak.
Fontos tudnivaló, és a fiatalok előtt ugyancsak ismeretlen lehet, hogy a számítógépes játékok esetében már csu-
pán azok letöltése, tehát a megszerzés is vétség, lévén hogy az internetről ingyenesen letölthető teljes játékprogra-
mok egyike sem jogtiszta. Demót, játékrészletet kedvcsinálás, reklám végett természetesen tesznek fel a játékké-
szítők, de a teljes játékot nyilvánvalóan sosem. Az irodai szoftverekkel ugyanez a helyzet. Esetükben szintén
vétséget valósít meg az, aki úgynevezett feltört programmal vagy operációs rendszerrel telepít fel több számítógé-
pet, vagy ami gyakoribb, hogy egyazon szoftvert másolja fel mondjuk az összes iskolai vagy céges számítógépre.
Ráadásul mind a játékok, mind a szoftverek esetében még súlyosabban büntetendő az, ha valaki illegálisan sokszo-
rosítja, esetleg anyagi haszon érdekében áruba is bocsátja a hamis másolatokat.
Internet rendőrség
Végül, le kell szögezzük, hogy természetesen amit a Btk. rendelkezései büntetni rendelnek, az ellen a rendőrség
fellép. Így van ez az interneten elkövetett bűncselekményekkel is. A rendőrség keretén belül az elmúlt években
több olyan rendőri egység is megalakult, amely kifejezetten az interneten elkövetett bűncselekmények felderítésén
dolgozik. Ezeken a területeken egytől-egyig olyan rendőr kollégák dolgoznak, akik kiemelkedően otthonosan mo-
zognak az internet világában.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

242
1

Felső tagozat
DADA TANANYAG
FELSŐ TAGOZATOSOKNAK

2015

243
244
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
1. BARÁTVÁLASZTÁS

„Hamar találunk barátokat, akik segítenek nekünk.

Lassan érdemeljük ki azokat, akik a segítségünket kérik.”
Antoine de Saint-Exupéry: Levél egy túszhoz

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés, bemutatkozás, az óravezetéshez szüksé-  Lehetőség szerint portfólió (ha vetíteni akarjuk, gon-
ges kéréseink tolmácsolása doskodjunk projektorról és laptopról).
2. A DADA program bevezetése, a főbb témák is-
mertetése  DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról
(vigyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az is-
3. Barátság, barátválasztás
kolától olyan termet, ahol megoldható a vetítés).
4. Összegzés, tanulságok
 Az osztálylétszámnak megfelelő kinyomtatott 1.
Háttéranyag számú melléklet.
Gyakorlatok, játékok leírása

ELMÉLET – TEENDŐ MÓDSZEREK / KULCSFOGALMAK

JAVASLATOK / KIEMELÉSEK

Ennek az első tematikus foglalkozásnak a célja az Fontos, hogy szerződjünk az önismeret

újonnan kapott DADA osztály megismerése, a meg- óra végén a következő sza-
barátság
felelő légkör kialakítása, a 2 éves munka megalapo- bályokra:
zása. Éppen ezért fektessünk különös hangsúlyt magatartásformák
ennek az órának a megtartására.  mindig csak saját ne-
vünkben beszélünk viselkedésmódok
Sok múlik azon, hogy a diákok számára hogyan (nem általánosítunk);
mutatkozunk be, mennyire hatékonyan tudjuk őket
motiválni, képesek vagyunk-e minél hamarabb ki-  mindenkit meghallga-
alakítani a munkához és a tanuláshoz szükséges tunk, nem vágunk egy-
légkört. más szavába;
Ezért ennek az órának a feladata (de nem az óra  nem minősítünk, véle-
legelején) a közös szabályok, az elvárások ményünket barátságos
tisztázása és elfogadása, a témák gyors szándékkal osztjuk meg.
áttekintése, a diákok belelkesítése.
Az óra célja a barátság és a barátválasztás megtárgya-
lása, a személyes kapcsolatok erejének megmutatása,
a támogató vagy eltérítő szereplők, szerepek elkülö-
nítése.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés, bemutatkozás, az óravezetéshez Napszaknak megfelelő kö- Ráhangolás – ráhan-

szükséges kéréseink tolmácsolása – kb. 3 szöntés golódás
perc Mutassuk be magunkat, a
kapitányságot, ahonnan jö-
vünk, és beszéljünk róla 2-3
mondatot, hogy miért lettünk
rendőrök, miért tanítunk
DADA programot, miért ál-
lunk rendőrként a katedrán.
Ha lehetőség van rá, készít-
sünk portfóliót sok-sok kép-
245
 pel magunkról, a munkahe-
lyünkről, az irodánkról. (Ez
állhat csak kinyomtatott, szí-
nes fényképekből, vagy ha
megoldható a kivetítése, ak-
kor lehet Power Point vagy
csak néhány kép.)

2. A DADA program bevezetése, a főbb témák Ebbe a blokkba tervezhetünk Érzékenyítés

ismertetése, szabályok megbeszélése – kb. 5 játékos bemutatkozást, vagy
perc megkérhetjük a gyerekeket,
hogy írják a keresztnevüket
névtáblára. Az időkeret terve-
zésénél ügyeljünk azonban
arra, hogy az iskola elvárása
az, hogy minél kevesebb tan-
órán minél több ismeretanya-
got sajátíttassunk el a gyere-
kekkel.
Töltessük ki a gyerekekkel
házi feladatként az 1. számú
melléklet adatlapját a követ-
kező órára.
Tömör, lényegre törő vázolá-
sa annak, hogy mi a cél, mit
terveztünk az évre, mit vá-
runk el, miért lesz jó a közös
munka, hová szeretnénk el-
jutni. Tudatosítsuk a diákok-
ban, hogy különleges prog-
ram részesei, hiszen nem
mindenki jár DADA osztály-
ba.

3. Barátság, barátválasztás – a film 7 perc, a Kulcsfogalmak

megbeszélés kb. 20 perc barát
Nézzük meg a DADA DVD 2. lemezének 1. számú barátválasztás
kisfilmjét, amelynek a címe: Barátválasztás
Mielőtt a filmet megnéznénk közösen, kérjük meg a
diákokat, figyeljék meg az alábbi szempontokat a partner
filmnézés közben.
társ
 A 2 főszereplő fiatalnak hasonló stílusúak-e pár
a barátai?
 Kit nevezünk barátnak? pajtás
 Azok a barátaink, akikkel céltalanul együtt puszipajtás
lógunk naphosszat?
kenyeres pajtás
 A filmben szereplő személyekben milyen
értéket látsz? kebelbarát
A kisfilm megtekintése után tisztázzuk az alábbi cimbora
fogalmakat:
 barát, haver
 haver,
 egyéniség, külső és belső tulaj-
 egyediség, donságok
 hobbi,
246
  hasznos szabadidő-eltöltés, lányok – fiúk
 Pozitív vagy negatív a filmben megjelenő
személyek különbözősége a főszereplők bizonytalan
számára? erőszakos
 Jelent-e valamit, ha sokszínűek a barátaink?
magabiztos
 Fontos, hogy megválogassuk, kik a baráta-
ink? Ha igen, akkor indokoljuk meg, hogy
miért.
A megbeszélés végén próbáljuk meg összegezni a
Zárás,
barátok szerepét az életünkben. Hangsúlyozzuk az
emberi kapcsolatok erejét, és szőjük bele a támoga- visszacsatolás
tási rendszerükbe az új szereplő, a DADA rendőr
megjelenését is. A jó baráti társaság nem sodor baj-
ba, hanem visszatart attól. A pozitív csoportnyomás
kialakítása a cél, ezt tűzi ki elérendőnek a program.

4. Összegzés, tanulságok – kb. 5 perc Értékelés

HÁTTÉRANYAG
Módszertani segédlet:
Bármit is csináljunk, bármilyen tevékenységre készüljünk, minden cselekvésünket (a legegyszerűbb hétköznapi
rutintól a legbonyolultabb összetett rendszerig), minden cselekvési folyamatunkat ebben a hármas egységben ér-
telmezhetjük.
RÁHAGOLÓDÁS  AKCIÓ (tevékenység)  VISSZAJELZÉS ( lezárás)
Mindhárom szakasz önálló és sajátos módszertant igényel. Gyakori hiba, hogy nem fordítunk kellő időt a ráhan-
golódásra, bemelegedésre, ezzel azonban csak látszólag spórolunk időt, a tevékenység szakasz eredménytelensége
visszaüt. A szükséges idő és módszer meghatározása még ugyanazon tevékenység esetén sem azonos, hiszen a
csoport, az aktuális összetétel, a személyek, a személyek egymás közötti viszonyai, a külső körülmények, a terem,
az idő, a napszak, vagyis az „itt és most” tényezői determinálják, hogy melyik szakasz mennyi időt és milyen
módszereket igényel.
Az Önértékelés, elfogadás témájú két foglalkozás elsődleges célja a képességfejlesztés, a tematikus tartalom
másodlagos, ám azért ez is lényeges.
Alapvetően az önismeret és a másokkal való együttműködés, a nyitottság, elfogadás képességeit célozzuk meg, de
természetesen sok mást is, amelyek járulékosan kísérik a gyerekek számára legfontosabb képességek alakulását.
Igen fontos célként kezeljük a kifejező beszéd és a metakommunikáció fejlesztését. Bízzunk abban, hogy igényük
van az önismeretre, s ami érdeklődést ébreszt, azzal szívesebben foglalkoznak.
A foglalkozások az interkulturális tanulás értékeit vállalják, melyben a lényeg az érzékenyítő módszer, amelyet
semmiképp sem hagyományos tanítási órára hasonlító keretben próbáljunk meg alkalmazni, mert így nem lesz
hatásos.
A tréning-csoportok környezetét érdemes alapul venni: a csoport (10-20 fő) számára elegendő méretű helyiség
szükséges, ami azonban nem túl nagy. Jó, ha a terem ajtaja becsukható (nem kell zárni), hogy a külvilág ingerei ne
hassanak zavaróan. A teremben lehetőleg ne legyenek a figyelmet elvonó tárgyak, de álljon rendelkezésre minden,
a foglalkozás során szükséges eszköz. Alapkövetelmény, hogy a gyerekek körben üljenek, a szituációs játékok
közben is látniuk kell egymást és a foglalkozás vezetőjét.
A foglalkozások fő módszerei a helyzetgyakorlatok, a vita és a gyűjtőmunka. Ezek olyan hasznos cselekvéssoro-
kat tesznek ismerőssé, jó esetben automatikussá, amelyek átvihetők a gyerekek mindennapi életének más, termé-
szetes helyzeteire.
Megkönnyíti a helyzetet az, hogy a gyerekek már rendelkeznek olyan tapasztalatokkal, sőt problémákkal, amelyek
megoldása rájuk vár, és ezt maguk is tudják. Érdeklődésük azonban távolról sem adekvát módon nyilvánul meg,
nem érdemes nagyon meglepődni a kezdeti paradox viszonyuláson sem, ha dedósnak, vagy feleslegesnek ítélik a
megtárgyalásra váró témákat. Nagyon is érdekli őket a dolog.

247
A két foglalkozásban a multikulturalitás fogalomköre a sokszínűség, a pluralizmus feltételezhető és valós létét
és annak az érintett tág és szűkebb közösség(ek) általi elfogadását jelenti, az interkulturalizmus fogalomköre
pedig az elfogadásra való érzékenyítés (tanulási) folyamatának létét és szükségességét. Az interkulturális tanu-
lás nemcsak a kulturális, nemzeti, etnikai, vallási hovatartozás különbözőségeire való érzékenyítést foglalja ma-
gában, e körbe tartoznak a „hétköznapi másságok” is, a fogyatékosságok, a nemi különbözőségek, a szexuális
identitások, ideológiai másként gondolkodások, életkori, generációs vagy akár az élet aktuális területét jelentő
földrajzi különbözőségek, de idetartozhatnak azok a tapintatosan vagy képzői indíttatásból akár élesen megköze-
líthető eltérések is, amelyek a hajszín, szemszín, bőrszín másságát emelik ki.
A hazai pedagógiai szakma és szakirodalom másként használja ezeket a fogalmakat. Ha nem is szinonimaként, de
egymáshoz közelebb álló, összeépültebb fogalmakként. A multikulturalitást jellemzően olyan társadalmak (első-
sorban nemzetek) leírására használják, amelyekben sok különféle kulturális csoport él együtt, ugyanakkor olyan
települések, lakóközösségek leírására is, amelyekben különböző kultúrákból származó csoportok élnek együtt, s e
kontextusban a multikulturalizmus az államok különböző csoportok együttélésére vonatkozó törekvéseit is kifeje-
zi. Vagyis azt a politikai irányultságot is jelzik e fogalommal, amely a kulturális pluralizmust, a különböző kultú-
rák békés egymás mellett élésének segítését támogatja a társadalomban, és amely a kultúrák, nemzetiségek közötti
problémákra való megoldás nyújtását is feltételezi. Az interkulturalitás pedig a különbözőségek közötti kapcsolat
és együttműködés terén, mint módszer jelenik meg.
Egy adott társadalomban kialakuló együttélés egyensúlya nagymértékben függ a többségi és a kisebbségi kultúrák
egymáshoz való viszonyulásától, illetve az adott csoportokat képviselők személyes érzékenységétől.
Az interkulturális tanulás célja a benne részt vevők szemléletének formálása lehet, a saját magukhoz (önisme-
retükön keresztül saját identitásukhoz) és ennek alapján más kultúrákhoz való viszonyuk tudatosítása, vagyis az
interkulturális kompetenciájuk fejlesztése.
A kulturális kompetencia azt mutatja meg, hogy egy adott kultúrából származó egyén mennyire képes más em-
berek kultúráját megérteni, azzal elfogadóan együtt élni, valamint a más kultúrákból származó emberekkel való
sikeres kommunikációt is jelöli. Ez a képesség lehet szinte velünk született, a korai szocializációban szerzett, de
természetesen fejleszthető is. A kulturális kompetencia mérhető konstrukció, amelynek alapján az egyéneket,
csoportokat, szervezeteket fel lehet mérni, majd a mérések alapján képzéseket lehet tervezni, fejleszteni, amelyek
a kulturális elfogadást erősítik.
A sikeres interkulturális kommunikáció két alapfeltétele az érzelmi intelligencia és az interkulturális érzékeny-
ség.
Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy képesek vagyunk a magunk és mások érzéseit felismerni, önmagunkat
motiválni, az érzelmeinkkel magunkban és emberi viszonylatainkban megfelelően bánni. Az éntudatosság meg-
méri, hogy érdemes-e megtennünk azt, amit éppen teszünk, s ehhez az érzelmek nyújtják a szükséges információt.
A törekvés arra, hogy az eltérő viselkedést és gondolkodásmódot megértsük, valamint hogy saját véleményünket
világosan és érthető módon fejezzük ki, segíti azt, hogy megértsenek és tiszteljenek minket, és ezáltal mi is köze-
lebb kerüljünk másokhoz. Ez a képesség három dolog egyensúlyán nyugszik:
 tudás (más kultúrák, népek, nemzetek, viselkedésszokások ismerete),
 empátia (mások érzéseibe és szükségleteibe való beleélés képessége),
 önbizalom (a bátorság, amely képességeink, értékeink és céljaink tudatos ismeretéből ered).
Az interkulturális tanulás folyamatában fontos bizonyos személyes tulajdonságok megléte, illetve fejlesztése, ezek
főként a kezdeményezőkészség, az empátia, az alkalmazkodóképesség és a meggyőzés képessége. Az érzelmi
tudatosság: tudni, milyen érzelmet élünk át és miért, felismerni a kapcsolatot érzelmeink és aközött, amit gondo-
lunk, teszünk és mondunk, felismerni, milyen hatással vannak érzelmeink a teljesítményünkre, tisztában lenni
értékeinkkel és céljainkkal, továbbá ismerni azt, hogy hol van szükségünk fejlődésre, és képesnek lenni arra, hogy
tudjunk tanulni a tapasztalatainkból.
Az interkulturális tanulás akkor született, amikor a különböző kultúrák elterjedtek a földön, és vélhetően addig
tart, míg az emberiség kulturális sokszínűsége létezik. A téma tehát örök, ám hol erősebben jelenik meg – mint
szükséglet és válasz egy-egy földrész, ország vagy régió jövőképében, politikájában, törekvéseiben –, hol pedig
csak látens módon van jelen és érezteti hatását.
A jelen Magyarországán a téma nem is lehetne aktuálisabb, s ennek az aktualitásnak többféle megközelítése és
szintje is van. Egyrészt az uniós csatlakozásunk, a határok átjárhatósága, az emberi és gazdasági tőke mobilitása
már jó ideje – és láthatóan még hosszú ideig – időszerűvé teszi az interkulturális kompetenciák tanulását. A pénz-
ügyi, gazdasági válság és ezzel egyidejűleg a politikai kultúra manapság egyre intenzívebben tapasztalható alá-
szállása, a szélsőséges válaszok sokasodása érzékelhetően a megkülönböztetésnek, az elkülönítésnek és elkülönü-
248
lésnek, az előítéletek erősödésének kedvez. Életünk makro- és mikroszféráiban megfigyelhető, hogy egyre éle-
sebben jelennek meg a szembeállítások és szembenállások. Sikeres és lemaradó régiók, települések, uniós áttekin-
tésben gazdag és felzárkózó országok, államok, jobboldaliak és baloldaliak, polgárok és állampolgárok, szegények
és gazdagok, adófizetők és segélyezettek, idősek és fiatalok, nyugdíjazást várók és pályakezdő munkanélküliek, a
közszféra munkavállalói és a versenyszférában dolgozók, az egészségügy befizetői és az egészségügyi szolgálta-
tásokat igénybe vevők, pályázatok nyertesei és vesztesei. A sor végeláthatatlanul folytatható, sajnos. Végezetül:
semmilyen relevanciája nem lesz a rasszizmus erősödésére vonatkozóan a 2008-2009-es magyarországi cigányok
ellen irányuló, gyilkolással beteljesedő támadásoknak. Az interkulturális tanulás egyik fő célja, hogy a fenti „vé-
gezetül” szó azt jelentse: végül és soha többé.
A szembeállítások és szembenállások erősödése tetten érhető a fogalomhasználat durvulásában is: etnikai, vallási,
nemi, világnézeti identitást megkülönböztető jelzők, fogalmak szitokszavakká váltak. A verbális „faragatlanság”
verbális durvaságot kelt, a verbális durvaság tettlegességet indukál. A szaporodó agresszív iskolai és utcai cse-
lekmények és ezek egyre drasztikusabbá válása is jelzi az ifjúság körében az interkulturális tanulás és érzékenyítés
prevenciós szükségletének fontosságát. Az interkulturális nevelésben közreműködő ifjúsági munkásnak fontos
tudni, hogy ez az aktualitás nem korlátozható egy-két hétre vagy hónapra, egy-egy akcióra. Az aktualitásokra való
érzékenység és rámozdulás, valamint a prevenció fontossága egyformán releváns az ifjúsági munkában.
Mindannyian valamely adott kulturális háttérben növünk fel. Életünket, ünnep- és hétköznapjainkat, tapasztalata-
inkat, viselkedésünket, társadalmi, környezeti jelenségekhez való viszonyulásainkat meghatározzák azok a körül-
mények, amelyeket az adott kultúra biztosít számunkra. Neveltetésünk rendszere és mikéntje is nagyban függ az
adott kultúra jellemzőitől. A világról való kognitív tudásaink forrását általában jól tudjuk azonosítani (iskola, tan-
tárgy, tanár, könyv, film stb.), a hétköznapi életben szerzett tudásainkról azonban nem, vagy alig tudatosul ben-
nünk, mi maga az ismeret vagy készség, s honnan, mikor, hogyan származik. Pedig magatartásunkat, érzelmein-
ket, gondolkodásunkat és attitűdjeinket nagyban meghatározzák a bennünket ért környezeti hatások, vagyis a
minket körülvevő kultúra.
A kultúra nem egy statikus valami. Inkább egy ismételten és intenzíven megújuló, állandó változásban lévő
rendszerként jellemezhető. Mintái generációról generációra továbbadódnak, melyeket gyakran úgy írnak le a
szakemberek, mint az emberiség társas, társadalmi örökségét. A kultúráról elmondható, hogy miközben általános,
egyúttal speciális jegyekkel is bír: általános, mert minden emberi közösségnek, társadalomnak saját kultúrája van;
speciális, mert a kultúra egymással párhuzamosan létező, eltérő és változatos hagyományokkal rendelkező társa-
dalmak szokás-, hagyomány-, érték- és normarendszerét, szimbólumait, technológiáját és nyelvi sokszínűségét is
jelenti.
A különböző mikrokultúrák észrevétlenül vannak jelen életünkben, amelyekre tudatosan sokszor fel sem figye-
lünk. A gyerekek, fiatalok sokszínű társadalmi, kulturális hátterének felismeréséhez, tudatosításához és megfelelő
kezeléséhez az ifjúsági szakma szakembereinek a pozitív, elfogadó szellemű hozzáálláson kívül megfelelő ismere-
tekkel és képességekkel kell rendelkezniük.
Az interkulturális tanulási folyamat fő jellemzője, hogy tiszteletben tartja a különböző kultúrák értékeit, szokásait,
hagyományait. Kiemelt céljai:
 a több kultúrára épülő személyiségfejlesztés, amellyel a legfőbb cél, hogy a gyerekek, serdülők és fiatalok
előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret,
 a kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, a tradíciók, a társadalmi értékek, a
társas kapcsolatok ápolását,
 átfogó értékek felkarolása, fejlesztése, amelyek mind a kisebbség, mind pedig a többség számára fontosak
és értékesek,
 a teljes kulturális beolvadás megakadályozása – ezáltal remélhető, hogy a kisebbségek fennmaradnak,
kulturális identitásuk megerősödik, fejlődhetnek a többségi környezetben,
 a nyelvi kompetenciák, érzelmi kompetenciák, valamint az emberi jogok, az érdekérvényesítés ismeretei-
nek és készségeinek fejlesztése, az előítéletes szemlélet átfordítása.
A multikulturális társadalomban való eligazodáshoz nagyban hozzásegíthet, ha szem előtt tartjuk, hogy miközben
minden ember egyedi, személyes karakterünk, mikrokultúrához tartozásunk számos közös ponton találkozik,
ugyanakkor eltérő jegyekkel is bír. Az individuális jellemzők megkülönböztetik egyik embert a másiktól, ugya-
nakkor egy-egy kulturális csoport tagjait közös kulturális minták kapcsolják össze. Az egyéniség, az egyediség és
a különbözőség, az emberi létezés sokféleségének elfogadása saját magunk és mások pozitívabb szemléléséhez
vezet. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az interkulturális tanulás folyamatában részt vevő gyermek, fiatal
249
csakis környezetével együtt szemlélve érthető meg, így annak kulturális háttere, nyelve, szimbólumrendszere,
szokásvilága, értékeinek ismerete nélkül nehéz sikeres nevelő, fejlesztő munkát végezni. Ehhez ismerni kell a
kultúra általános felépítését és egyes elemeit. Minden kultúra alapvetően hat fő elemből áll: hiedelmekből, érté-
kekből, normákból, szimbólumokból, technológiákból és nyelvből.
Az interkulturális tanulás, s benne az emberi viselkedés megértésének kiemelt területét jelenti az előítélet kérdés-
köre. Az előítélet: „ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben – olyan attitűd, amely téves,
vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul.”93
Az előítélet sokféle módon nyilvánulhat meg. Szóban, például lekicsinylő viccekben, véletlenül vagy szándékosan
elejtett, gúnyos megjegyzésekben, beszólásokban, vagy a kiválasztott csoport tagjainak tudatos elkerülésében,
falfirkákban, hátrányos megkülönböztetésben is. Hátrányos megkülönböztetés során az adott csoport minden
egyes tagját egy kalap alá veszik, és kizárják, illetve megnehezítik mindennapi boldogulásukat, iskolázásukat,
munkavállalásukat. Nem vesznek fel például az adott munkahelyre kisebbségi csoportból származó embereket,
akár már az újsághirdetésben nyíltan közzéteszik, kik nem kívánatosak, illetve kik kerestetnek az adott álláshely-
re. Tanulságos feladat lehet egy ifjúsági csoportnak diszkrimináló újsághirdetéseket gyűjteni, pl. amikor ügyfél-
szolgálati munkára vagy eladói munkakörbe keresnek csinos, huszonéves nőt. A hátrányos megkülönböztetés a
kisebbségi csoportok legkülönbözőbb fajtáit sújtja, a fogyatékkal élőket is, akiknek a mindennapok során meg kell
küzdeniük az előítéletekkel s az ebből adódó diszkriminációval, a tőlük való idegenkedéssel. Ugyanígy célpontok
a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, olyan jellegzetességeket, tulajdonságokat hordozó csoportok képviselői is,
akikkel az előítélet kinyilvánítója lehet, hogy sohasem találkozott személyesen.
Az előítéletek, a sztereotípiák gyakorta összekapcsolódnak a rasszizmus fogalmával. „A rasszizmus azt jelenti,
hogy hamis okfejtéssel öröklött személyiségjegyeket, vagy viselkedési jellegzetességeket tulajdonítunk egy bizo-
nyos fizikai külsővel rendelkező embercsoportnak. A rasszista pedig olyasvalaki, aki meggyőződéssel vallja, hogy
bizonyos fizikai jegyekkel rendelkező emberek állítólagos felsőbb- vagy alacsonyabb-rendűsége biológiailag ma-
94
gyarázható”
Az előítéletek, a sztereotípiák, a rasszista megnyilvánulások egyaránt negatívan hatnak a megtestesítő személyek-
re és azokra, akikre irányul, hiszen aláássák az érintett csoport önértékelését, áttételesen hatnak az adott csoportba
tartozó emberek munkahelyi, a tanulók iskolai teljesítményére, önmagukkal szemben támasztott igényszintjükre,
önértékelésükre, mindennapi közérzetükre, mentálhigiénés állapotukra is.
Sokféle módszer létezik már, amelyeket eredményesen használnak az előítéletek elleni fellépés során. A különbö-
ző szakemberek egyetértenek abban, hogy az előítéletek elleni küzdelemnek két kulcsfogalma: a nevelés és az
interakció.
Az interkulturális tanulás folyamata, különösen az előítéletek, sztereotípiák lebontásának sziszifuszi küzdelme
akkor lehet eredményes, ha együtt és egymást erősítve vesznek benne részt a különböző szereplők. Lehet, ez a
jelen Magyarországán idealisztikus elképzelés, de bizonnyal célravezető. A különböző érintett szakterületek tevé-
kenységeinek összehangolása, koordinációja nem tartozik feltétlenül az ifjúsági munkás munkaköri feladatai közé,
de szükséges lenne egy adott területen (térség, város, település) az érintett szereplők valamelyikének felvállalni
ezt a szerepet. Érintett szereplők lehetnek a humán tudományágak, a képzési területek, az emberekkel foglalkozó
szakmák, az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat, humánerőforrás menedzsment, közigazgatás, igazság-
szolgáltatás, a rendőrségi munka területén működő intézmények és szakemberek, valamint a média és a civil szer-
vezetek.

93
Aronson, Elliot: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980., 2. kiadás
94
Giddens, A.: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
250
1. sz. melléklet

Adataim:

Név: ________________________________________________________________________

Telefonszám: ________________________________________________________________________

Netes elérhetőségeim: ________________________________________________________________________

E-mail cím: ________________________________________________________________________

Így szólítsanak: ________________________________________________________________________

Ezt szeretem csinálni a szabadidőmben: _________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

Olyanokkal barátkozom, akik _________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

Szerintem én olyan ember vagyok, aki __________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

Szerintem én olyan barát vagyok, aki ___________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________________________

251
2. sz. melléklet
Viselkedésmódok
mit hogyan fejeződik ki

 nem ismeri a jogait, így nem is  határozatlan testtartás, halk, aka-

tudja azokat érvényesíteni, má- dozó beszéd, ideges, zavart, kerüli
BIZONYTALAN
sok akarata szerint cselekszik mások pillantását

 nincs tekintettel mások jogaira,  testtartása feszes, támadóan előre-

 saját akarata szerint akar csele- hajló,
kedni,  indulatos, hangos beszéd,
ERŐSZAKOS  kellemetlenséget okoz mások-  gúnyos hanghordozás,
nak,  mereven nézi beszélgetőtársát
 nem tartja be ígéretét

 ismeri és érvényesíti jogait,  nyugodt testtartás,

 tiszteletben tartja mások jogait,  mindig arra tekint, akihez szól,
MAGABIZTOS  nem hagyja magát belerángatni  tisztán, érthetően beszél,
veszélyes dologba,  hangja határozott és nyugodt
 ismeri saját értékeit és gyengéit
GYAKORLATOK:
 AZ ÉN BARÁTOM
Időtartam : 20 perc
Létszám : 10-20 fő
Fejlesztett készség : mozgáskoordináció, koncentráció, csoportismeret
Eszközök : székek
Előkészítés :-
Játékleírás, variációk
Eggyel kevesebb széket kell elhelyezni körben, mint ahány játékos van a csapatban. Mindenki leül, akinek nem
maradt szék, az beáll a kör közepére, és mond egy olyan állítást, ami a csoport valamelyik tagjára igaz lehet:
„Az én barátom…” – magasabb nálam, szőke, kék szemű, piros ruhája van…
Akire igaz a kijelentés, annak helyet kell cserélni valakivel, a középen álló ezalatt megpróbál széket találni magá-
nak és leülni. Ha sikerül elfoglalni egy széket, akkor más kerül a kör közepére.
Kommentár, tanácsok, tapasztalatok
Olyan csoportban, ahol a résztvevők ismerik egymást, belső tulajdonságokkal is lehet játszani.
 KAPITÁNY MONDJA
Időtartam : 10 perc
Létszám : 20-30 fő
Fejlesztett készség : koncentráció
Eszközök :-
Előkészítés :-

Játékleírás, variációk
A játékosok körben állnak, választanak egy kapitányt, aki utasításokat ad a csoportnak. A feladatot csak akkor kell
végrehajtani, ha a mondatot azzal kezdi, hogy „A kapitány azt mondja…” Ha valamilyen más nevet mond, vagy
csak az utasítást mondja, akkor nem szabad megcsinálni, amit hallottak. Aki elrontja, az kiesik.

252
  „EZEN A SZÉKEN…”
Cél: az önismeret, önértékelés, a mások iránti érdeklődés, a másokkal való kooperáció, az elfogadás, tolerancia
fejlesztése.

Korosztály: 12 évtől
Ajánlott csoportlétszám: 12 -20 fő
Szükséges eszközök: -
Ideális helyszín:
A csoportlétszámnak megfelelő, körben ülésre alkalmas terem.
Szükséges idő: 10 perc
A gyakorlat menete:
 A feladat ismertetése.
 A tér közepére állítunk egy széket, és az önként vállalkozó csoporttagokat arra kérjük, álljanak a szék mögé és
mutassák be magukat, mint azt az ismert személyt, aki az előttük álló széken ül. Hívjuk fel a figyelmet arra,
hogy ne vagy ne csak külső tulajdonságaikról beszéljenek, hanem érzéseikről, vágyaikról, akár azokról is,
amiket nem minden szem lát meg bennük.
A bemutatás egyes szám harmadik személyben történjen.
Pl.: Dani, aki ezen a széken ül. 13 éves, elég magas, sportol, általában magabiztos, de most zavarban van,
mert elsőként jelentkezett, és nem készült fel, hogy mit is mondjon…
Amit ezen kívül fontos róla tudni, hogy:
 Szereti a ….. zenét
 Kedvenc étele: …………….
Pl.: Kata, aki ezen a széken ül, 12 éves, jövőre új iskolába készül, és ettől már előre fél, mert mindig izgul
a vizsgákon.
 Tanár szeretne lenni, mert szereti a gyerekeket és szereti, ha megértik, amit elmagyaráz.
 A barátai, osztálytársai néha „okoskának” is nevezik, de Kata már tudja, hogy azért szeretik is, és számí-
tanak rá a tanulásban…
 Amikor az önként jelentkezők ily módon bemutatkoztak, kérdezzük meg, vállalkozik-e még valaki az önbe-
mutatásra.
 A gyakorlat feldolgozása.
Változat(ok):
 az önbemutatás néhány évvel korábbi vagy későbbi énükről szól (életkortól függően, 15-16 év felett ér-
demes ezt választani)
 a bemutatkozás valamelyik barát, tanár, ismerős, mintaszemély nevében történik: „valaki, aki haragszik
rám”, „valaki, akire én haragszom”, „valaki, aki szeret engem”, „valaki, akit nagyon tisztelek” stb. meg-
közelítésekkel
A gyakorlatvezető szerepe:
 Érthető, világos instrukciók, kedvcsinálás a feladathoz.
 A lebonyolítás során ösztönözni az újabb vállalkozókat, elakadás esetén kérdésekkel gördíteni tovább az
önbemutatást. Érzékenyítés az egymásra figyelésre, a csoportjelzésekre.
 A feldolgozás irányítása, visszajelzés a csoportnak.
A közös feldolgozást segítő kérdések/szempontok:
 Hogyan érezték magukat a „bemutatkozó”, „önmegmutató” helyzetben?
 Okozott-e gondot a harmadik személy?
 Mit tudhattak meg róluk a többiek?
 Miért nehéz kiállni a kör közepére?
 Félelem – bátorság
 Mi maradt meg/mire emlékeznek a bemutatkozásokból (tartalom, kiállás, szavak, viselkedés)?
 Volt-e meglepetés?
 Maradt-e ki valami, ami veszteség, hogy nem hangzott el?

253
Veszélyek, jó tanácsok, buktatók, tanulságok:
Az önkéntesség szerepe a bizalomépítés. A kötelezőség felszínes bemutatkozásokat eredményezhet még az egy-
mást jól ismerő csoportban is. Szerencsés, ha a csoportvezető már valamelyest ismeri a résztvevőket, így tudja
érteni és kezelni a csoportból jövő esetlegesen az önbemutatást cáfoló visszajelzéseket. Fontos az improvizációs
készség. Ha a csoport netán felnevet, felhorkan valamely önbemutató kijelentésre, vagyis megmutatkozik, hogy az
önbemutató állítás inkább álom, vágy, mint realitás, a rugalmas csoportvezető reagálhat úgy, hogy azonnal azt
kéri, ugyanez a személy most úgy mutassa be magát, hogy milyen szeretne lenni.
A gyakorlatvezető szerepe:
 érthető, világos instrukciók, kedvcsinálás a feladathoz
 serkentés a rajzolásra
 a feldolgozás irányítása, visszajelzés a csoportnak
A közös feldolgozást segítő kérdések/szempontok:
 Mit tudhatnak meg róluk a kép alapján a többiek?
 Okozott-e nehézséget a képben való gondolkodás?

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete

254
2
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
2. ZSARUVILÁG

Rendőrnek lenni hivatás. Azok lesznek rendőrök, akik akár életük kockáztatásával is meg akarják védeni mások
életét, biztonságát. A törvények és szabályok betartása fontos, és mi, rendőrök erre esküdtünk föl! Vágyunk,
hogy mindenki biztonságban, nyugalomban élhessen!
„a Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme”

Eszközigény
Témavázlat és javasolt óravázlat:
a) Iskolában
1. Üdvözlés  Kinyomtatott szituációs kártyák.
2. A téma felvezetése – Miért van szükség
rendőrségre? b) Rendőrségen
3. A fogalmak meghatározása – mit csinál a  Rendőrségi bemutató (ujjnyomkészítés, biciklis aka-
rendőr? dálypálya, előállító megtekintése, az egyes szolgálati
4. A rendőrség szakterületei – beszélgetés ágak bemutatása, rendőrautó, rendőrmotor, rabosító,
5. Szerepjáték – Légy zsaru! (gyakorlat) gyermekkihallgató, illetve ami érdekes lehet még a kapi-
6. A tanulók saját élményei tányságon stb.).
7. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK / KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK

Az általános iskolás tanulók kisgyermekkoruk óta Az óra megtartása a rendőr- Kulcsfogalmak

folyamatosan hallják a lakókörnyezetükben élő kapitányságon, rendőrőrsön,
felnőttek véleményét a rendőrségről. A médián vagy akár KMB irodán is
keresztül nap mint nap olvassák, látják és hallják a történhet. Mutassuk meg a törvényesség
rendőrségi híradásokat, nézik a közlekedési és járműparkot, az ügyeletet, a parancs
bűnügyi beszámolókat, tudósításokat. A szórakoz- nyomozók irodáját, az előállí- segítő magatartás
tatás területén a filmek, krimik, számítógépes tó-helyiséget.
játékok bepillantást engednek a rendőri munkába.
A foglalkozás célja, hogy bemutassuk a rendőri
hivatást, megismertessük a diákokkal a helyes,
jogkövető állampolgári viselkedést. Száműzzük a
„Ha rossz leszel, elvisz a rendőr!” gondolkodást.
Csináljunk kedvet a rendőri pályához.

Vigyünk az órára rendőri alapfelszerelési tárgya-

kat. A lőfegyver iskolába történő beviteléről meg- Ha tehetjük, szervezhetünk Felkészülés, előzetes
oszlanak a vélemények. Vannak bűnmegelőzési ennek az órának a keretei oktatói tevékenység
szakemberek, akik szerint teljesen fölösleges, de között rendőrségi bemutatót
határozott érvek szólhatnak amellett is, hogy igen. az iskolába, vagy látogatást a
Ezért ebben a kérdésben nem kívánunk határozot- helyileg illetékes rendőrségre.
tan állást foglalni egyik oldal mellett sem. Szerin-
tünk ez alkati kérdés. Alakítsuk ki a saját szemé-
lyes meggyőződésünket erről a kérdésről, és en-
nek megfelelően cselekedjünk.
A fegyver iskolába történő viteléről azonban tájé-
koztassuk a parancsnokunkat, kérjük ki róla az

255
osztályfőnök véleményét.
Készítsünk elő újságcikkeket, melyek különböző
rendőri tevékenységekről, akciókról, közlekedési
balesetekről, bűnügyekről, körözésről számolnak
be.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Ez a blokk, ráhangolásként, Ráhangolás – ráhango-

rövid legyen, csupán az ér- lódás
Az osztály már jól ismer minket. A mai témához
deklődés felkeltése a célunk.
pedig mindenki hozzá tud szólni, aki csak akar.
Az előző órákon hallottak felelevenítése, a szabá-
lyok, törvények jelentése, az igazságszolgáltatás
fontosságának felelevenítése.

2. A téma felvezetése – kb. 20 perc Ez a feladat alkalmas arra,

hogy megbeszéljük a diákok- A téma felvezetése
Csináljunk 4 csoportot az osztály tanulóiból, és
kal a rendőrséggel kapcsola-
osszuk ki nekik az alábbi feladatokat:
tos pozitív és negatív dolgo-
1. csoport: Gyűjtsd össze és érvelj amellett, hogy kat.
miért szeretnél rendőr lenni! Feladat
Fontos, hogy kitérjünk rá,
2. csoport: Gyűjtsd össze és érvelj amellett, hogy mikor és hogyan kérhetnek
miért nem szeretnél rendőr lenni! segítséget, mit kell elmondani
ilyenkor a telefonban, miért
3. csoport: Gyűjtsd össze, hogy szerinted miért
nem szabad szórakozni a
van szükség rendőrségre és rendőrökre! Térj ki
segélykérő hívásokkal, és mi
arra is, hogy szerinted mi lenne, ha nem lenne
a teendő bűncselekmény ill.
rendőrség, az hová vezetne!
baleset észlelésekor.
4. csoport: Gyűjtsd össze, hogy szerinted miért
Beszéljünk az eltűnésről,
nem szeretik sokan a rendőröket! Indokold meg,
feltétlenül említsük meg,
hogy annak ellenére, hogy ezek miatt a tevékeny-
hogy nem kell 24 óráig várni
ségek miatt nem népszerűek a rendőrök, szükség
a bejelentéssel.
van-e ezekre a tevékenységekre, és miért!
Tanítsuk meg a diákokat arra,
A feladat végrehajtására adjunk kb. 10 percet.
hogy hogyan viselkedjenek a
Utána minden csoportból a kiválasztott ember
rendőri intézkedéseknél, hogy
ismertesse az érveket, az összegyűjtött pontokat
mit tehet a rendőr, és mit kell
egyenként max. 2-2 percben.
eltűrnie az igazoltatottnak, és
milyen panaszjoga van.

3. Szerepjáték – kb. 20 perc

Kérjünk 4 önként jelentkezőt, akik az előre elké-
szített kártyákból húznak, és eljátsszák ugyancsak
önként jelentkező társaikkal a rajta lévő szituáció-
kat:
 közlekedési balesetet látok, és telefonálok
a 112-re;
 azt látom, hogy egy fiatalokból álló banda
egy ismeretlen diáktól erőszakkal elveszi
a telefonját, az értékeit;
 bűncselekmény áldozatává váltam, és
ezért kérek telefonon segítséget;
 rendőr igazoltat az utcán, mert eltűnés
miatt keresnek valakit.
Ennél a feladatnál a segítség-
kérés módjaira, az ott elhang-
zó információkra és a rendőri
intézkedések menetére tanít-
juk meg a diákokat. Ehhez
találunk háttéranyagot az
óravázlat végén.
Tanítsuk meg a diákoknak,
hogy a *#06# billentyűkom-
binációval meg lehet nézni a
telefon IMEI számát. Ezt a
számot jó, ha tudjuk, mert
kell a telefon köröztetéséhez.

256
 Kb. 5 percet adjunk felkészülésre, és egy-egy
szituáció eljátszása ne legyen több 3 percnél.

4. Összefoglalás, zárás – kb. 3 perc Emeljük ki a legfontosabb Összefoglalás, zárás

megállapításokat.
Foglaltassuk össze a gyerekekkel, hogy miért
fontos betartani a szabályokat, miért van szükség Kérjünk egy-két szavas visz-
rendőrökre és rendőrségre, és hogyan illik visel- szajelzést arról, hogy mi volt
kedni egy rendőri intézkedésnél. számukra a nap, a foglalkozás
tanulsága.

HÁTTÉRANYAG
Rendőri intézkedések
Segélykérés
Az átlagember kerülhet olyan helyzetbe, amikor sürgős segítségre szorul, vagy amikor azzal találkozik, hogy más
számára kell segítséget hívnia vagy nyújtania. Az ilyen esetekre jó előre felkészülni, legalábbis pontosan ismerni,
hogy mit kell tenni, kit kell értesíteni, kitől, honnan és milyen segítség várható.
Ilyen veszélyhelyzetek lehetnek:
 egészségügyi veszélyhelyzet (rosszullét, eszméletvesztés),
 közlekedési balesetek,
 bűncselekmény,
 tűz, robbanás,
 szélsőséges időjárási helyzet,
 állat támadása stb.
Mindenki köteles a tőle elvárható segítséget nyújtani, ha veszélyhelyzettel találkozik.
Amikor valaki veszélybe kerül, vagy olyan helyzettel találkozunk, amikor más számára kell segítséget nyújtani, a
legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, és amennyire lehet, őrizzük meg a nyugalmunkat és józan ítélőképessé-
günket. Mérjük fel, pontosan mi is történt, mekkora a baj, és mi a segítségnyújtás legcélszerűbb módja. A segít-
ségnyújtás esetén lényeges, hogy az semmiképpen ne okozzon nagyobb kárt, mint ami már adott. A szakszerű
elsősegélynyújtás, vagy például egy tömegverekedésbe való beavatkozás nem várható el mindenkitől, de a megfe-
lelő szerv értesítése, illetve a segélyhívás már igen. Ez tehát mindenkinek kötelessége, elmulasztása pedig bűncse-
lekmény.
Segítséget a közismert, 112-es hívószámon ingyenesen hívható segélyhívó központtól lehet kérni. A rendőrség
által működtetett segélyhívó központ az elmondottak alapján intézkedik, illetve szükség esetén kapcsolja az Or-
szágos Mentőszolgálat, illetve a Tűzoltóság és Katasztrófavédelem ügyeletét.
Erről a számról tudni kell, hogy akár SIM-kártya nélkül is hívható, és még a billentyűzárat sem kell feloldani,
mivel ezt a számkombinációt aktív billentyűzárral is elfogadják a mobiltelefonok. Elképzelhető, hogy a hívást
követően egy-két percig várni kell, mivel a központok a hívásokat gyűjtik. A segélyhíváskor először mutatkoz-
zunk be, mondjuk el, hogy hol vagyunk, és milyen ügyben telefonálunk. Röviden ismertessük a tényeket. A leg-
fontosabb információk, hogy pontosan hol, mikor és mi történt. Abban az esetben, ha baleset történt, lényeges,
hogy összesen hány jármű szenvedett balesetet, történt-e személyi sérülés, ha igen, hányan sérültek, és hogy van-e
szükség mentőre, műszaki mentésre. Természetesen a tájékoztatásnak nem a sérülések pontos orvosi diagnózisát
kell tartalmazni, hanem azt, hogy melyik sérültön mi látszik, és ami a legfontosabb: eszméleténél van-e.
Bűncselekmény észlelésekor lényeges információ, hogy hol és milyen bűncselekmény történt, a bűncselekmény
befejeződött vagy folyamatban van-e, az elkövető eltávozott-e, vagy a helyszínen van még. Nem lehet pontosan
minden esetre meghatározni a lényeges információk körét. A segélyhívónak a helyszínen kell maradni, és meg
kell várnia a kiérkező rendőröket, mentőket vagy tűzoltókat. A megérkezésüket követően szóban is el kell monda-
ni az észlelteket. Ezt követően a helyszínt csak abban az esetben hagyhatja el a bejelentő, ha erre engedélyt kap.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mondjuk el, honnan telefonálunk, mert ha mobiltelefonról érkezik a bejelentés,
akkor megtréfálhat bennünket egy adótorony esetleges túlterheltsége vagy kiesése. Ilyenkor ugyanis az ország
másik felébe is befuthat a hívásunk. Ha csak utca és házszámot mondunk, és az ügyeletes nem kérdez rá a telepü-
lés nevére, akkor előfordulhat, hogy elindul a helyszínre, csak éppen nem találja a bejelentett helyszínt, és így a
várva várt segítség elmarad. Nehéz ilyen esetben kitalálni, hogy valaki telefonbetyárkodott, vagy más a probléma.
257
Az is előfordulhat, hogy egyszerre több vészhelyzet is befut, így a helyszínelőket, járőröket mozgató ügyeletesnek
nem lesz ideje elgondolkodni azon, hogy mi lehetett a bejelentéssel a probléma. Könnyítsük meg a dolgot azzal,
hogy elmondjuk, melyik városból vagy településről telefonálunk.
A segélyhívó számokat csak indokolt esetben szabad igénybe venni. Tilos ezeket a vonalakat indokolatlanul fel-
hívni, még inkább hamis bejelentésekkel feleslegesen terhelni a hatóságokat. Ha az indokolatlan igénybevétel kárt
okoz, a telefonáló kártérítési felelősséggel tartozik. Ha valaki a segélyhívó vonalon hamis bejelentést tesz, a ható-
ság félrevezetése miatt büntetőjogi felelősséggel tartozik, és meg kell térítenie az általa okozott kárt. Ha a hamis
bejelentés közveszéllyel járó esemény bekövetkezésére utaló valótlan tényre vonatkozik – tipikus eset a valótlan
bombafenyegetés –, a telefonáló elköveti a közveszéllyel fenyegetés vétségét.
A közlekedési baleset
Súlyos és kevésbé súlyos közlekedési balesetek naponta történnek. Tekintettel arra, hogy mindannyian részt ve-
szünk a közlekedésben, fontos tisztában lenni a legfontosabb teendőkkel, ha balesetet észlelünk, esetleg részesei
vagyunk.
Általános segítségnyújtási kötelezettség
Mindenkinek kötelessége a tőle elvárható segítséget megadni a balesetet szenvedettek számára. A balesetben érin-
tett gépkocsi vezetőjének kötelessége megállni és meggyőződni arról, hogy nem sérült-e meg valaki. A balesetben
érintett nem csak a balesetet szenvedett vagy azt okozó gépkocsi vezetője, érintett az is, akinek fékeznie kellett,
vagy haladási irányát meg kellett változtatnia, de érintett annak a gépkocsinak a vezetője is, aki látja a baleset
bekövetkezését.
Segítségnyújtás elmulasztása vétségéért felel, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személy-
nek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Ennek a cselekménynek a büntetése két évig
terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő sza-
badságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Ezt a vétséget az is elköveti,
aki nem részese a balesetnek, de látta azt, vagy később ért akár gyalogosan a helyszínre, és észlelte, hogy ott se-
gítségre szoruló személy(ek) van(nak).
Cserbenhagyás vétségét követi el a közlekedési balesetet okozó jármű vezetője, ha a helyszínen nem áll meg,
illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét
közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
Ebben az esetben a büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
Teendők közlekedési baleset észlelése esetén
Amikor közlekedési balesetet észlelünk, és nincsenek a helyszínen a mentők, a rendőrség vagy a tűzoltóság, akkor
meg kell állnunk, és meg kell győződnünk arról, hogy szükség van-e a segítségünkre. Ha viszont a baleset hely-
színén már folyik a mentés vagy a helyszíni szemle, nem kell megállni és bámészkodni, illetve kifejezetten ebből
a célból lassítani, ilyenkor a forgalomirányító rendőr utasításainak engedelmeskedve a megfelelő sebesség megvá-
lasztásával bámészkodás és a forgalom indokolatlan akadályozása nélkül kell áthajtani a helyszínen.
Segítséget elsősorban telefonon kérhetünk. Az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok. Ezek minden
második kilométernél megtalálhatók. Elég a telefonkagylót felemelni, és a központ rögtön jelentkezik. Ha bale-
setnél sérültet látunk, minden esetben hívjunk mentőt. Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk
meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. a híd után 2 kilométerre), a sérültek számát, korát, nemét, az eset-
leges különleges körülményeket (pl.: a nő terhes), a baleset fajtáját (pl.: autóbaleset), egyéb veszélyforrásokról
való tájékoztatás (pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély stb.). Mindig
várjuk meg, hogy a mentős bontsa a vonalat, ne csapjuk le a telefont, mert adódhatnak újabb kérdések. Ne türel-
metlenkedjünk, ha az ügyeletes (mindegy, hogy rendőr, mentős vagy tűzoltó) számunkra fölöslegesnek tűnő kér-
déseket tesz föl, hanem tudásunknak megfelelően válaszoljuk meg azokat. Bízzunk benne, mert tudja, mit csinál,
mit és miért kérdez akkor is, ha nem értjük.
Ha rendőrt hívtunk, a baleset következtében kialakult helyzetet csak a sérültek védelme és a forgalom biztonsága
érdekében szabad megváltoztatni. Ha nincs személyi sérülés, az első és legfontosabb tennivalónk – akkor is, ha mi
voltunk a hibásak – hogy rögzítsük a nyomokat.
Akárhol történik baleset, előfordulhat, ha nincsen személyi sérülés, hogy a rendőr helyszínre érkezése akár órákba
is telhet. Ennek a létszámhiány az oka. Bosszankodhatunk és kiabálhatunk emiatt az ügyeletessel, de higgyük el,
ha tudna embert küldeni, nem a zsörtölődésünket és szidalmazásunkat hallgatná, hanem megtenné.

258
A rendőr által elkészített feljegyzésekből, jegyzőkönyvről a helyszínen nem kaphatunk másolatot. Később a kapi-
tányságon kérhetünk hiteles másolatot. A szabálysértési törvény szerint az iratokból mind az elkövető, mind a
sértett kaphat illetékmentesen – büntetőeljárás esetén a gyanúsított és a védő ingyen, a sértett illetékkel – másolati
példányt. Ám nem azonnal, hanem 15 napos határidővel.
Ha a rendőr feljelentést tesz, az közokiratnak minősül, tehát a benne foglaltakat „igazságként” kell elfogadni, és
csak mint közokirat támadható meg a későbbiekben. Minden személyi sérüléssel járó esetben már valódi, tapasz-
talt, speciális képzettséggel rendelkező baleseti helyszínelők végzik a szemlét a kötelező rendőri intézkedés kere-
tein belül, ami alapján általában sokkal tisztább kép rajzolódik a bíróság elé. Amíg a helyszínelők meg nem ér-
keznek, és engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására, nem szabad elmozdítani az autókat.
A feljelentés
Ahhoz, hogy valakit, aki bűncselekményt követ el, megbüntessenek, másképpen fogalmazva a büntetőjogi fele-
lősségét a bíróság ítéletében kimondja, el kell fogni, ezután a bűnösség bizonyításához szükséges bizonyítékokat
össze kell gyűjteni. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján fogja az ügyész a vádiratot elkészíteni, ami a bírósági
eljárás alapja. A büntetőeljárási törvény ezért úgy fogalmaz, hogy a bíróság eljárását nyomozás előzi meg. Egy-
szerűen fogalmazva tehát nyomozásnak nevezzük, amikor a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanú-
sítható személlyel szemben a bűnösségét vagy éppen az ártatlanságát alátámasztó bizonyítékokat az erre feljogosí-
tott hatóságok összegyűjtik, azokat megvizsgálják, rendszerezik, végül az ügyész elé tárják, aki dönt a vádemelés
kérdésében.
Ahhoz, hogy a nyomozás megindulhasson, a nyomozó hatóságoknak (például: rendőrség, de ilyen egyes meghatá-
rozott bűncselekmények vonatkozásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, sőt az ügyészség úgynevezett nyomozó
hivatalai is) értesülnie kell arról, hogy bűncselekményt követtek el. Ennek két útja van. Az egyik, amikor a nyo-
mozó hatóság tagja észleli a bűncselekmény elkövetését, a másik, amikor a sértett vagy más személy az általa
észlelt, vagy tudomására jutott bűncselekményről feljelentést tesz.
A bűncselekményeket különféle módokon lehet rendszerezni, felosztani, az egyik csoportosítás alapján megkü-
lönböztetünk hivatalból, illetve kizárólag magánindítványra üldözendőket. A bűncselekmények döntő többsége
hivatalból üldözendő, ami azt jelenti, hogy nincs szükség a sértett feljelentésére (de arra igen, hogy valahonnan a
hatóság tudomására jusson az esemény) a nyomozás megindításához illetve az elkövető felelősségre vonásához.
Az ilyen bűncselekmények esetén a nyomozó hatóság saját döntése alapján is megindíthatja a nyomozást.
A bűncselekmények szűkebb körét alkotják azok, amelyek kizárólag magánindítványra üldözendők. Ezek egy
része olyan csekély súlyú, hogy a jog rábízza a sértettre, hogy maga döntsön arról, hogy az elkövetőt felelősségre
vonják-e. Ilyen bűncselekmények: az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, a magánlaksértés, a zaklatás, a
magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, a kiszolgáltatott személy megalázása, a rágalmazás, a becsület
csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy
képfelvétel nyilvánosságra hozatala, a becsületsértés és a kegyeletsértés, továbbá a könnyű testi sértés.
Van néhány nem csekély súlyú bűncselekmény is, mint például a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak és a
szexuális visszaélés, ha az alapeseti tényállás valósul meg. E bűncselekmények azonban, ha minősítő körülmény
is fennállt, vagy azokkal együtt más bűncselekményt is elkövettek, hivatalból üldözendőek lesznek. Magánindít-
ványra büntetendő bűncselekmény a lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával
elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele, ha az elkövető a
sértett hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható azonban, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy
gondnoka is.
Láthatjuk, hogy a bűncselekmények döntő többsége hivatalból üldözendő. Ahhoz azonban, hogy az eljárás meg-
indulhasson, elengedhetetlen, hogy a hatóság tudomást szerezzen a bűncselekmény megvalósulásáról. Ebben az
esetben a sértett, vagy bűncselekményt észlelő más személy feljelentése segítséget jelent a nyomozó hatóságok
számára. Egyrészt azért, mert ebből értesülnek arról, hogy történt bűncselekmény, másrészt azért, mert a feljelen-
tés általában olyan lényeges adatokat és információkat tartalmaz, amelyek elősegítik az eredményes nyomozást.
Általában a feljelentésről azt kell tudni, hogy azt bárki megteheti, ha bűncselekmény elkövetéséről szerez tudo-
mást. Az esetek többségében nem kötelező feljelentést tenni, azonban ismertek olyan súlyos bűncselekmények is,
amelyek esetén a feljelentés megtétele kötelező, és az elmulasztója büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ilyen példá-
ul az emberrablás, a terrorcselekmény vagy az emberkereskedelem, illetve az emberölés. Léteznek olyan szemé-
lyek, akikkel szemben a jog elvárja, hogy bármilyen bűncselekmény jusson is a tudomásukra, arról tegyenek felje-
lentést, ha az elkövető ismert, annak megjelölésével. Ilyen általános feljelentési kötelezettség terheli például a
rendőröket, az ügyészeket és a bírákat.

259
A feljelentés megtehető szóban (személyesen vagy akár távbeszélő útján) vagy írásban (levélpostai küldemény-
ként vagy elektronikusan) mindenféle alaki és tartalmi kötöttség nélkül. A lényeg, hogy derüljön ki belőle, hogy
hol, mikor és mi történt. Ha a feljelentő rendelkezik adatokkal az elkövető személyre vonatkozóan, ezeket is rész-
letesen írja bele.
A feljelentés általában a rendőrségen tehető meg. Tudni kell, hogy a nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékes-
ségét (mely bűncselekmény elkövetése esetén melyik nyomozó hatóság köteles eljárni) a jogszabályok pontosan
meghatározzák. Ezeket azonban nem kell ismernie a feljelentőnek, és ezektől a szabályoktól függetlenül minden
nyomozó hatóságnak (bármely városi vagy kerületi rendőrkapitányságnak) el kell fogadnia, illetve fel kell vennie
a jegyzőkönyvet, és ha maga nem járhat el, a megfelelő helyre kell azt továbbítania. Azonban még ilyen esetben is
meg kell, hogy kapjuk a szükséges segítséget, a jog a nyomozó hatóságok e kötelezettségét úgy határozza meg,
hogy hatáskörének és illetékességének a hiányában is végre kell hajtani a halaszthatatlan nyomozási cselekmé-
nyeket.
A jog tehát tartalmi és formai követelményeket nem támaszt a feljelentéssel szemben, azonban az abban foglalt
adatokkal és információkkal kapcsolatban rendkívül szigorú szabályokat fogalmaz meg.
A hamis vád bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki hatóság előtt mást
bűncselekmény elkövetésével hamisan megvádol, valamint az is, aki más ellen bűncselekményre vonatkozó ko-
holt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. Ha a hamis vád (például bosszúból más ellen valójában meg sem
történt bűncselekmény elkövetésére vonatkozó feljelentés megtétele) alapján a büntetőeljárást megindítják, a bün-
tetés öt évig terjed, ha a hamisan megvádolt személyt el is ítélik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés
lehet a feljelentő büntetése.
A valótlan tartalmú feljelentés akkor is bűncselekmény, ha ismeretlen vagy kitalált elkövetővel szemben teszik
meg. Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és ha
a hamis vád esete nem forog fenn –, vétséget követ el.
A feljelentéssel szemben, mint az látható, ez egyetlen törvényi követelmény, hogy abban a valóságnak megfelelő
tényeket, illetve adatokat tárjunk a nyomozó hatóság elé. Ez egyébként a feljelentő, illetve a sértett érdeke is egy-
ben, mivel a nyomozó hatóság ezek alapján az információk alapján fogja meghozni a legfontosabb, elsődleges
döntéseit, és ezek azok a döntések, amelyek a nyomozás menetét a későbbiek során is leginkább befolyásolják. Az
eredményes nyomozás egyik legfontosabb követelménye a gyorsaság, a bizonyítékok mihamarabbi megszerzése.
Minél később jutnak ezzel kapcsolatos adatok, tények a hatóságok tudomására, annál jobban csökken az esélye az
eredményes bizonyításnak, és nem utolsósorban a kár megtérülésének.
A bűncselekmények többsége hivatalból üldözendő, a feljelentés ebben a körben nem képezi az eljárás alapját,
csupán arra szolgál, hogy a nyomozó hatóság tudomást szerezzen róla, illetve ennek adatai alapján meghatározza
a nyomozás irányát, súlypontjait. Így a hivatalból üldözendő bűncselekmények esetén a feljelentés visszavonásá-
nak nincs, és nem is lehet jelentősége.
A magánindítvány a feljelentés speciális formája, amely, ellentétben az előbbi esettel, a büntetőeljárás alapját
képezi. A magánindítvány hiánya kizárja a büntethetőséget. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóságok a kizárólag
magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetén ennek hiányában nem indíthatnak nyomozást, illetve ha a
már folyamatban lévő nyomozás során derül ki, hogy a bűncselekmény ilyen, és a sértett nem kívánja a magánin-
dítványt megtenni, a nyomozást meg kell szüntetni.
A Btk.-ban meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető. A magánin-
dítvány előterjesztésére a sértett jogosult. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önálló-
an is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bíró-
sághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magán-
indítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindít-
vány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irány-
adók. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány
előterjesztésére. Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.
A magánindítvány nem vonható vissza.
E rendelkezésnek a személyi vagyont károsító vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos magánindítványnál
lehet jelentősége. Amikor például lopás vétség elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozás során
megállapítást nyer, hogy a tettes a sértett hozzátartozója, meg kell őt kérdezni, hogy ez esetben is akarja-e a bünte-
tőjogi felelősségre vonást. Ha a sértett válasza a kérdésre nem, a nyomozást magánindítvány hiánya miatt meg
kell szüntetni. A büntetőjogunkban a feljelentés visszavonásának ez az egyetlen esete lehetséges. Ha a fenti eset-
ben a lopás vétségét a sértett fia két barátjával társtettességben követte el, oly módon, hogy a bűncselekmény el-

260
követésére őket egy negyedik társuk vette rá, azaz ő volt a bűncselekmény felbujtója, velük szemben a magánin-
dítvány hiánya nem eredményez büntethetőségi akadályt. Ami azt jelenti, hogy a sértett fiával szemben a nyomo-
zást megszüntetik, de a két barát társtettesként, míg a harmadik társ felbujtóként felelősséggel tartozik.
A magánindítvány a feljelentéshez hasonlóan szintén megtehető szóban és írásban, azonban ezzel kapcsolatban
kötöttséget jelent, hogy egyértelműen ki kell belőle derülnie, hogy a sértett, vagy annak megtételére jogosult má-
sik személy kifejezetten kéri az elkövetők felelősségre vonását.
A szóban megtett feljelentést illetve magánindítványt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Amikor a feljelentést írásban, vagy adott esetben telefonon vagy e-mailben tették meg, egészen bizonyos, hogy
sor kerül a sértett vagy feljelentő tanúként történő kihallgatására. Az esetek többségében a tanúkénti kihallgatás
akkor sem nélkülözhető, ha a sértett feljelentését jegyzőkönyvben rögzítették.
Tanúvallomás
Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy kötelessége a büntetőeljárásban tanúvallomást tenni. A törvény
megfogalmazása szerint tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Akit tanúként
megidéztek, ha a törvény kivételt nem tesz, köteles megjelenni és vallomást tenni. A tanú kérelmére a megjelené-
sével felmerült költséget a külön jogszabályban meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyész vagy nyomozó
hatóság megtéríti. Erre a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.
Vannak bizonyos személyek, akik egyáltalán nem hallgathatóak ki tanúként, valamint ismertek olyan körülmé-
nyek is, amelyek fennállása esetén a tanú maga döntheti el, hogy tesz-e vallomást az ügyben.
Egyáltalán nem hallgatható ki tanúként
 az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző
tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
 a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,
 akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,
 a hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyekre titoktartási kötelezettség terhe-
li, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság nem mentette fel,
 a minősített adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmen-
tést.
A tanúvallomást megtagadhatja
 a terhelt hozzátartozója,
 az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben,
 a minősített adatkört kivéve az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles,
ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály sze-
rint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság
megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötele-
ző,
 a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jog-
viszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel
összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben, kivéve, ha a
bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte.
A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell.
A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól a nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének
és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmánya számát, valamint
azt, hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e.
Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja. A kihallgatás
elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya. Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya,
figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra,
hogy a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli. A figyelmeztetést,
valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmezte-

261
tésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető
figyelembe.
A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de
más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült
jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.
A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően
vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az
elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a
más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy
utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megidéz-
ze.
Ha a tanú szóbeli kihallgatás nélkül vagy a szóbeli kihallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallo-
másból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következ-
ményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a
vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.
A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától vár-
ható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmezte-
tést mellőzni kell.
Aki szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentősé-
gét, tanúként csak akkor hallgatható ki, ha vallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője vagy a tanúként ki-
hallgatandó által megjelölt hozzátartozó hozzájárul. A törvényes képviselő vagy a kihallgatandó által megjelölt
hozzátartozó a tanú érdekében ügyvédet hatalmazhat meg.
A tizennyolcadik életévét meg nem haladott, valamint a szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozott tanú ki-
hallgatásánál a tanú törvényes képviselője, támogatója és gondozója jelen lehet.
Ha a tanú és a törvényes képviselő vagy a gondozó, illetve a támogató vagy a tanú által megjelölt hozzátartozó
között érdekellentét van, vagy a nyomozás érdekei miatt szükséges, azok jogait a gyámhatóság gyakorolja.
Ha a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség által végzett nyomozás során az ügyész a nemi élet szabadsága és a
nemi erkölcs elleni bűncselekmény vagy a hozzátartozó sérelmére elkövetett személy elleni bűncselekmény miatt
folytatott eljárásban különleges bánásmódot igénylő sértettet kíván tanúként kihallgatni, akkor a sértettet csak vele
azonos nemű személy hallgathatja ki, feltéve hogy ezt a sértett kéri és az eljárás érdekeit nem sérti.
2015. november 16-óta hatályos módosítás emelte be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezé-
sei közé az úgynevezett különleges bánásmódot igénylő sértett fogalmát. Az új rendelkezések értelmében, a bíró-
ságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmények előkészítése és végrehajtása során figye-
lemmel kell lennie arra, hogy az eljárási cselekményt megelőzően, annak során, illetve az eljárási cselekményt
követően a sértett és a terhelt szükségtelenül ne találkozzon egymással. Az olyan eljárási cselekményt, amelynél a
sértett jelenléte kötelező, lehetőség szerint úgy kell előkészíteni és végrehajtani, hogy annak megismétlésére indo-
kolatlanul ne kerüljön sor. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan vizsgálja,
hogy a sértett a személyiségét és életviszonyait jellemző tényekre és körülményekre, a bűncselekmény jellegére
vagy az elkövetés körülményeire tekintettel olyan különleges bánásmódot igénylő személy-e, akiről megállapítha-
tó, hogy a büntetőeljárásban sajátos szükségletekkel rendelkezik (a továbbiakban: különleges bánásmódot igénylő
sértett). Ha a sértett a büntetőeljárás megindításakor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, különleges
bánásmódot igénylő sértettnek kell tekinteni. Ha a büntetőeljárásban különleges bánásmódot igénylő sértett
vesz részt, akkor a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az eljárás során a különleges bánásmódot
igénylő sértett lehető legnagyobb kíméletével kell eljárnia. Ennek során a sértett igényeinek a figyelembevételével
különösen törekedni kell az alábbi intézkedések alkalmazására:
 a különleges bánásmódot igénylő tanú vallomásának kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel
történő rögzítése,
 a tárgyalást megelőző bizonyítás,
 a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás,
 a tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatására szolgáló helyiség alkalmazása.
A különleges bánásmódot igénylő sértett tanúkénti kihallgatása esetén a kihallgatandó sértett vagy képviselője is
indítványozhatja a vádlott tárgyalóteremből történő eltávolíttatását. A tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a
kérdezés módja a vádlott emberi méltóságát ne sértse. Ha a kérdés a vádlott befolyásolására alkalmas, illetőleg a
262
választ magában foglalja, az nem az ügyre tartozik, arra illetéktelen személy tette fel, a tárgyalás tekintélyét sérti,
vagy az ismételten ugyanarra a tényre irányul, a tanács elnöke a kérdésre a feleletet megtiltja.
A különleges bánásmódot igénylő sértettet érintő eljárási cselekményeket, ha az az eljárás érdekeit nem sérti, a
sértett kíméletével, lehetőség szerint az igényeinek a figyelembevételével kell előkészíteni és végrehajtani. A kü-
lönleges bánásmódot igénylő sértetti minőség megállapításának kezdeményezésével, illetve annak vizsgálatával
kapcsolatos iratokat a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az iratok között elkülönítve, zártan kezeli.
A tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának akkor van helye, ha
 a tanú az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van,
 megalapozottan feltételezhető, hogy a tanú tárgyaláson nem jelenhet meg.
A kihallgatása során a tanú a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de arra is módot kell neki adni, hogy a vallomását
összefüggően előadja; ennek során – a tanú védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével – tisztázni kell
azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallo-
másától, ennek okát tisztázni kell. Az eljárás azonos szakaszában a tanú újabb kihallgatásánál a személyi adatokat
– ha azok nem változtak – nem szükséges rögzíteni.
A tanú kérelmére a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárásában a
vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható,
és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Ha a tanú a mentességére hivatkozással tagadja meg a vallomás-
tételt, az ennek helyt nem adó határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.
A helyszíni szemle
Kinek nem jelent már meg rémálmában az a kép, hogy hazaérve a lakásának ajtaját nyitva találja, mert betörtek,
vagy a kocsijának ablakát betörték vagy nem is áll ott, ahol hagyta. Ezek tipikusan azok a helyzetek, amikor hív-
junk rendőrt. A bejelentésünk után vagy helyszínbiztosító járőr, vagy a helyszíni szemlebizottság érkezik ki,
amelynek a feladata a nyomok rögzítése.
A büntetőeljárás, mint azt érintettük már a feljelentéssel kapcsolatban, a nyomozással kezdődik. A nyomozás so-
rán a hatóságok feladata a bizonyítékok összegyűjtése, elemzése, értékelése és végül azok megküldése az ügyész
számára. A bizonyítékok két csoportját határozhatjuk meg. Az első csoportba tartoznak a tárgyi bizonyítási eszkö-
zök, a másikba a személyi bizonyítási eszközök. A személyi bizonyítási eszközök a vallomások. Ezen belül meg-
különböztethetünk tanú- és gyanúsított-vallomást.
A tárgyi bizonyítékok megjelenésük szerint szintén csoportosíthatók: az egyik csoportba a szűk értelemben vett
tárgyi bizonyítékok tartoznak, a másik csoportba az okiratok.
A nyomozó hatóságok a bizonyítékok megszerzése céljából nyomozási cselekményeket hajtanak végre. A vallo-
másokhoz a tanú vagy a gyanúsított kihallgatásán keresztül jutnak el. A tárgyi bizonyíték beszerzésére többféle
nyomozási cselekmény alkalmas. Ezek a nyomozási cselekmények alapvetően szintén két csoportra oszthatóak:
kutatásokra és szemlékre.
A helyszíni szemle tehát nyomozási cselekmény, amelynek célja a tárgyi bizonyítékok felkutatása, rögzítése,
csomagolása méghozzá úgy, hogy az a jogszabályoknak megfeleljen, és a büntetőeljárás során eredetükkel kap-
csolatosan ne merülhessen fel kétség. A szűk értelemben vett tárgyi bizonyítékok között léteznek olyanok, ame-
lyek önmagukban, minden különösebb vizsgálat nélkül alkalmasak arra, hogy belőlük következtetéseket vonjanak
le, ilyen például, ha az elkövetőt az általa eltulajdonított gépkocsiban fogják el. A gépkocsi a bűncselekmény tár-
gyi bizonyítéka, anélkül, hogy ennek megállapításához különös szakértelemre lenne szükség.
A tárgyi bizonyítékok másik csoportját azok alkotják, amelyeket a megfelelő következtetések levonásához tüzetes,
különleges szakértelmet igénylő vizsgálat alá kell vonni. Ezt a vizsgálatot az igazságügyi szakértők végzik. Speci-
ális fajtái a tárgyi bizonyítékoknak az úgynevezett nyomok és anyagmaradványok. Nyomoknak nevezzük a bűn-
cselekmény helyszínén az elkövető vagy más által hagyott elváltozásokat, amelyekből lényeges következtetések
vonhatóak le. Nyom például az ujjnyom vagy a lábnyom, esetleg más testrészek által hagyott nyom (tipikus lehet
pl. az ajtón hagyott fülnyom). Szintén speciális tárgyi bizonyítási eszköz az a tárgy, amelyen a nyom található. Ezt
nyomhordozónak nevezzük. Anyagmaradvány a bűncselekmény helyszínén található tárgy, eszköz, dolog, emberi,
állati esetleg növényi szövet vagy testnedv, amely adatokat hordoz az elkövetett bűncselekményre, az elkövető
személyére nézve. Speciális, az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bíró tárgyi bizonyíték az embertől
származó olyan minta, anyagmaradvány, amelyből az azt hátrahagyó személy – azonosításra alkalmas – DNS-
profilja megismerhető.
263
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyí-
tandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely
 a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyoma-
it hordozza,
 vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
 amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak,
 vagy amelyre a bűncselekményt elkövették.
 A törvény alkalmazásában tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki,
vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol e törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tár-
gyat is érteni kell.
A szemle tehát olyan nyomozási cselekmény, amelyet akkor rendelnek el, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez
vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése
szükséges. A helyszíni szemle tehát a szemle egy speciális formája. A szemlénél – ha szükséges – szakértőt is
lehet alkalmazni.
A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel
kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő
megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot
egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
A bűncselekmények egy csoportját alkotják a helyszínes bűncselekmények. Ezt a fogalmat a kriminalisztika hasz-
nálja. Azt jelenti, hogy egyes bűncselekmények, illetve bűncselekménytípusok esetén az elkövetés helyszínén
szükségszerűen maradnak a bűncselekményre, illetve az elkövetőre utaló elváltozások, nyomok, anyagmaradvá-
nyok, illetve más tárgyi bizonyítékok.
Ilyen bűncselekmények – a teljesség igénye nélkül – például az emberölés, a rablás, a szexuális erőszak, a
gépkocsifeltörés, a lakásbetörés. Ezeknek a cselekményeknek a jellegzetessége, hogy a tettes egy körülhatárolható
helyen, általában ahol a bűncselekményt elköveti, megjelenik, és ott hátrahagyja nyomait és különféle anyagma-
radványokat.
A helyszíni szemle két részből áll: az első részében az egész helyszínt, mint egységet rögzítik fényképpel, video-
felvétellel, rajzzal, illetve jegyzőkönyvet vesznek fel róla. A második rész során tüzetesen és aprólékosan végig-
járják, kutatják az egész helyszínt, és felkutatják az ott található tárgyi bizonyítékokat, ezeket lefoglalják, és a
jogszabályi előírásoknak megfelelően csomagolják, illetve rögzítik.
A helyszíni szemlét a helyszíni szemlebizottság tartja. Ez általában 2 főből, a bűnügyi helyszínelő nyomozóból,
aki a bizottság vezetője, és a bűnügyi technikus(ok)ból áll. A helyszíni szemlebizottságok bizonyos bűncselekmé-
nyek szemléjekor kiegészülnek, mivel a munkába ilyenkor szakértők is bekapcsolódnak. A szakértő olyan sze-
mély, aki különleges szakértelemmel rendelkezik. Emberölés helyszíni szemléjén például minden esetben részt
vesz az igazságügyi orvos-szakértő. Abban az esetben, ha például cannabis növényültetvény helyszíni szemléjét
hajtják végre, azon biztosan részt vesz a botanikus szakértő, akinek feladata a növények fajtájának pontos megha-
tározása és a reprezentatív minta biztosítása.
Ma már a szemlebizottság általában a helyszínen felveszi a feljelentést, hogy ne kelljen emiatt befáradnunk az
illetékes kapitányságra. Sajnos kevés szemlebizottság és sok vagyon elleni és egyéb helyszínes bűncselekmény
van, így igen gyakori, hogy a szemlebizottság kiérkezésére akár órákat kell várni. Ilyen esetben sem szabad be-
menni a helyszínre, és ne változtassunk meg semmit, mert mindez csökkentheti az elkövető megtalálásának az
esélyét.
A teljesség igénye nélkül vizsgálva, a legfontosabb nyomok és anyagmaradványok a következők lehetnek:
A bűncselekmény tárgya: amelyen a bűncselekményt elkövették. Nyilván ez az egyik legfontosabb bizonyíték és
nyomhordozó. Emberölés esetén a holttest tekinthető elkövetési tárgynak. A holttest vizsgálata olyan jelentőség-
gel bír, hogy a helyszíni szemle külön részét képezi a halottszemle, amellyel külön fejezetek foglalkoznak a kri-
minalisztikán belül. Ennek során, még az igazságügyi szakértői boncolás előtt megalapozott következtetések von-
hatóak le a halál beálltának időpontjára és annak okára.
A bűncselekmény eszközei lehetnek: emberölés esetén a kés, szúró, vágó eszköz, lőfegyver stb., betörésnél, az
álkulcs, a zártörő, zárkihúzó eszközök. Az elkövetés eszközének felkutatása a helyszíni szemle egyik kiemelt
célja. Ez ugyanis szoros fizikai kapcsolatban állt az elkövetővel, így megtalálható rajta ujjnyoma, esetleg DNS-
profilját hordozó anyagmaradvány (vér, nyál, hámszövet stb.), amely később az azonosítás során hatalmas jelentő-
séggel bír.
264
Emberi anyagmaradványok, testnedvek: erőszakos bűncselekmények esetén általában meg lehet ezeket találni, de
például betörés esetén is, ha a tettes megvágja a kezét, vérmintát hagy maga után. Az emberi szövetmaradványok
és testnedvek alapján az orvostudomány és a biológia mára az esetek többségében képes kivonni az úgynevezett
DNS-profilt. A DNS-profilról azt kell tudni, hogy egyedileg azonosít, minden embernek egyedi a DNS-
szerkezete. Ha tehát a helyszínen sikerül ezt rögzíteni, a tettes elfogását követően a tőle vett mintának szakértői
összehasonlításával az egyedi azonosítás lehetséges.
Ujjnyom: az ember tenyerén, ujjain és talpán található sok millió apró papilláris ér egyedi elhelyezkedése képezi
az úgynevezett fodor-rajzolatokat, amit ha tenyerünkre nézünk, szabad szemmel is jól láthatunk. Ezek a papilláris
erek gondoskodnak arról, hogy a kezünk ne száradjon ki, mindig kicsit nedves, zsíros legyen. Így ha megfogunk
egy tárgyat, ujjnyomunkat azon hátrahagyjuk. Az ujjnyomot a szemle során a bűnügyi technikus különféle porok-
kal előhívja, és fólira rögzíti. Az igazságügyi daktiloszkópiai szakértő ezeket a helyszínen talált ujjnyomokat ké-
sőbb a gyanúsítottól vett ujjnyomokkal összeveti, és képes az egyedi azonosításra. Az ujjnyom-rajzolat a DNS-
profilhoz hasonlóan minden embernél egyedi.
Teendők bűncselekmény észlelésekor, illetve bűncselekmény helyszínén
Rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a helyszínt eredeti állapotban megőrizzék a szemlebizottság, esetleg a hely-
színbiztosító járőr kiérkezéséig. Ha viszont a helyszínen sérült vagy olyan személy tartózkodik, akinek élete, illet-
ve testi épsége veszélyben van, számára a legjobb tudásunk szerint elsősegélyt kell nyújtani. Az elsősegélynyújtás
és a katasztrófa-elhárítás esetén lehet (pl. robbanó eszköz hatástalanítása) a bűncselekmény helyszínére a bizottság
megérkezése előtt bemenni. Minden egyéb esetben ez szigorúan tilos. Ha a felfedező mégis bement a helyszínre,
mert például lakásbetörés esetén csak azután fedezte fel a bűncselekményt, hogy a lakásába belépett, a rendőrség
értesítése után jól gondolja végig, hogy hol járt, és mihez nyúlt hozzá, és mit változtatott meg a helyszínen. Ha
lehet, ezt részletesen írja össze, és a bizottság vezetőjének adja át.
Bűncselekmény észlelésekor a helyszínt a bizottság kiérkezéséig senki sem hagyhatja el. Minden bizonnyal a
helyszíni szemlebizottságot megelőzve a helyszínre érkezik a helyszínbiztosító járőr, aki a jelenlévők adatait fel-
veszi, és meghallgatja őket az általuk észleltekről. Ettől függetlenül a helyszínen kell maradni és meg kell várni a
bizottságot, amelynek vezetője a szemle megkezdése előtt szintén részletesen kikérdezi a bűncselekmény felfede-
zőit. Kérdéseire pontosan, részletesen és a valóságnak megfelelően kell válaszolni, csak tényeket szabad közölni,
következtetéseket nem. Ezért is lényeges még a bizottság megérkezése előtt jól végiggondolni, hogy pontosan mi
történt, mivel aki még nem látott bűncselekményt, illetve helyszínt, zaklatott állapotba kerülhet, és hajlamos lehet
arra, hogy a tényekbe beleszője következtetéseit, illetve véleményét is.
Az igazoltatás
A rendőri intézkedések közül a lakosság leggyakrabban az igazoltatással találkozik. A rendőri tevékenység során
ugyanis gyakran van szükség arra, hogy egy adott személy tekintetében szükséges további intézkedések megala-
pozásához, egy esetleges eljárás megindításához szükséges adatokat az eljáró rendőr megállapítsa. Ennek eszköze
pedig az igazoltatás.
Igazoltatására csak törvényben felhatalmazott személy jogosult. A rendőrök számára ezt a felhatalmazást a Rend-
őrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: rendőrségi törvény) biztosítja, míg végrehajtásának
egyes részletszabályait a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet határozza
meg. Természetesen nemcsak a rendőrség rendelkezik törvényi felhatalmazással az igazoltatásra, hanem más hi-
vatalos személyek, illetve hatóságok tagjai. Ezek közül említhetők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állo-
mányú tagjai és adóellenőrei, a büntetés-végrehajtási szervek területére belépni szándékozó személyeket érintően
a Büntetés-végrehajtási Szervezet állománya, a Magyar Honvédség állománya vonatkozásában a katonai
rendészek, a közterület-felügyelők, a fegyveres biztonsági őrségek tagjai, a működési területükön a Természetvé-
delmi Őrszolgálat és a Mezei Őrszolgálat munkatársai, valamint az ellenőrzési tevékenysége során a Munkaügyi
Hatóság.
Az egyes megjelölt hatóságokra vagy szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően
mindenki köteles a felszólításnak eleget tenni, és személyazonosságát igazolni.
Az elmúlt években több olyan bűncselekmény is történt, amikor az elkövető rendőrnek adta ki magát, így próbál-
va mások bizalmába férkőzve a jogellenes magatartásához szükséges kedvező feltételeket megteremteni. Egy
ilyen cselekmény nemcsak az adott ügy vonatkozásában ítélendő el, hiszen egyúttal alkalmas arra is, hogy a rend-
őrségbe vetett bizalmát megingassa. Az esetleges visszaélések megelőzése érdekében ezért nagyon fontos, hogy
mindenki képes legyen egyértelműen felismerni, hogy a vele szemben intézkedni kívánó személy valójában nem
rendőr.

265
A valódi rendőr – attól függően, hogy milyen munkakörben (bűnügyi vagy közterületi) teljesít szolgálatot – rend-
szeresített egyenruhát vagy polgári (civil) ruhát visel. Az egyenruhás rendőrnek a szolgálata során minden eset-
ben viselnie kell az azonosító jelvényét, amit az egyenruha bal felső mellrészén kell elhelyezni. Ettől a szabálytól
eltérni csak kivételesen lehet. Előfordulhat ugyanis az, hogy a rendőr speciális feladatot lát el (pl. rendezvények
alkalmával csapatszolgálati tevékenységet végez). Ezekben az esetekben lehetséges, hogy a rendőrök egyenruhá-
ján, védőruháján (különösen a gyakorló öltözeten, az általuk viselt védőfelszerelések miatt) nem biztosítható az
azonosító jelvény elhelyezése. Ilyenkor természetesen más megfelelő módon kell gondoskodni az állomány egyes
tagjainak egyedi azonosíthatóságáról. Ennek érdekében a védőfelszerelésen (pl. a bevetési sisakon) vagy az
egyenruhán jól látható módon az azonosító jelvényének a számát fel kell tüntetni.
Annak igazolását, hogy valódi rendőrrel állunk szemben – az azonosító jelvényen kívül –, hivatott még biztosítani
az egyenruha bal karján elhelyezett rendőri karjelvény, ami a rendőr szolgálati helyét (pl. Budapesti Rendőr-
főkapitányság), valamint az egyenruha mindkét vállrészén elhelyezett szolgálati váll-lap, ami a rendfokozatát
jeleníti meg. Ezen kívül a rendőrnek az egyenruháján viselnie kell egy névkitűzőt is.
A polgári (civil) ruhát viselő rendőr a rendőrséghez tartozását és intézkedési jogosultságát a szolgálati igazolványa
és az azonosító jelvénye együttes felmutatásával igazolja. Esetükben a hatályos jogszabályok egyéb követelményt
nem fogalmaznak meg. Gyakori, hogy a rendőr a polgári ruháján egy úgynevezett láthatósági – „Rendőrség –
Police” feliratú, sárga színű – mellényt visel, azonban önmagában ennek viselése természetesen nem mentesíti a
rendőrt azon kötelezettsége alól, hogy a szolgálati igazolványát és az azonosító jelvényét jól láthatóan felmutassa.
A jogszabályi rendelkezések tehát arra irányulnak, hogy a rendőri intézkedések, eljárások során minden esetben
kétséget kizáróan azonosítani lehessen az eljáró rendőrt. Ennek ugyanakkor nem lehet olyan hatása, hogy az in-
tézkedést akadályozza. Ezzel kapcsolatban a törvény úgy fogalmaz, hogy ha a rendőr szolgálati igazolványának
vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményes-
ségét (pl. azonnali beavatkozás, fellépés szükséges), úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.
Az igazoltatás célja
A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság vé-
delme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából,
közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb
szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani.
A rendőr az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcí-
met igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre,
tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait
hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági
igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag
ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú
személy közlését is elfogadhatja igazolásként. Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb kö-
rülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazol-
vány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint az igazoltatott személy lakóhelyét, tartóz-
kodási helyét. A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megálla-
pítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén előállítható, ha a sze-
mélyazonosítás megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása céljából az igazol-
tatottól ujjnyomat vehető, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és
mérés alapján rögzíthetők. Fontos tudni, hogy az igazolás megtagadásával a személyazonosság igazolásával kap-
csolatos kötelességek megszegése szabálysértést valósítjuk meg, amelyért 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő
pénzbírság szabható ki, továbbá az igazolás megtagadása, valamint az ezzel kapcsolatos szabálysértés elkövetése
alapot ad az előállításra is. A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személy-
azonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy sza-
bálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. Az igazoltatás során rögzített adatokat – kivéve, ha ezek bün-
tető- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra – az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik
napon meg kell semmisíteni. Az igazoltatás szempontjából személyazonosító adaton az érintett személy nevét,
születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.
Az igazoltatás – mint minden rendőri intézkedés – célhoz kötött. A gyakorlatban ugyanakkor rendkívül nehéz
meghatározni, hogy pontosan milyen esetekben indokolt valaki igazoltatása. A mindennapi életben előforduló
élethelyzetek sokszínűsége miatt pedig az általánosítás még nehezebb. A mindennapok során sokszor találkozha-
tunk olyan körülményekkel, amelyek figyelembevételével a bizonyos helyen, bizonyos időszakban tartózkodó
személyek, azok viselkedése alapján jogellenes magatartás tanúsítására irányuló szándékra lehet következtetni.
266
Például jó lenne tudni, hogy ki az a személy, aki látszólag minden ok nélkül tartózkodik az üdülőházak között az
üdülési szezon végeztével. Valaki gyanúsan méregeti a bevásárlóközpont parkolójában hagyott gépkocsinkat.
Ilyen esetekben a gyanús személy igazoltatása elegendő lehet a jogsértő cselekmény elkövetésének megelőzésé-
hez, vagy a már esetlegesen elkövetett jogsértés felderítéséhez fontos kiindulópontot biztosíthat.
A fentiekből kifolyólag leginkább alapelvek határozhatók meg, amelyek közül a legfontosabb, hogy az igazoltatás
nem lehet önmagáért való, mindig kell lennie valamilyen alapjának és céljának. A legjellemzőbb ezek közül az,
hogy valamilyen további rendőri intézkedés szükségességének megítéléséhez, bizonyos hatósági eljárás lefolyta-
tásához szükséges az adott személy kilétének megállapítása. Fontos kiemelni azt is, hogy a gyanús személyek
igazoltatása esetén a gyanúnak mindig valamilyen konkrét tényen kell alapulnia.
Az alábbi esetek jellemző példái annak, hogy mikor szükséges az igazoltatás:
A.) Szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén. Az intézkedő rendőr gyanúját felkeltheti valakinek a
magatartása, a nála lévő tárgyak, ruházatának szennyezettsége, az adott helyen vagy időben szokatlan vi-
selkedése.
B.) Különböző engedélyhez kötött tevékenységet végző személyek igazoltatása, például járművek vezetői,
közterületi árusítás, vásározási, vándorkereskedői, fegyvertartási, horgász- stb. engedélyek ellenőrzése
igazoltatással.
C.) A további eljáráshoz szükséges adatok megállapítása érdekében történő igazoltatást megalapozza például
szabálysértés, bűncselekmény miatti feljelentéskor az elkövető vagy a tanú (sértett) adatainak megállapí-
tása, személyi szabadságot korlátozó intézkedés, segítség és eszközök igénybevétele, kényszerítő eszköz
alkalmazása, közigazgatási hatósági eljárás megindításához (balesetek, rendkívüli halálesetek, talált tárgy,
elhagyott robbanóanyag észlelői stb.) szükséges adatok megállapítása, más rendőri intézkedésnél a rendőr
jogainak védelme érdekében történő igazoltatás esetén (például ha a szabálysértés észlelésekor a rendőr
csak figyelmeztetést alkalmaz szankcióként, akkor a figyelmeztetett személy adatait fel kell jegyeznie, és
arról köteles jelentést készíteni), más magánszemély felkérésére történt igazoltatás esetén az igazoltatást
kérő adatait is rögzíteni kell (például közúti közlekedési baleset helyszínén, becsületsértés elkövetésének
gyanúja esetén felkérésre történő igazoltatásnál).
Egyes esetekben az adott körülmények sajátosságai miatt nem szükséges a helyszínen igazoltatással kezdeni a
rendőri intézkedést. Ebbe a körbe tartoznak például az alábbi esetek:
D.) bűncselekmény elkövetésén történő tettenéréskor (ebben az esetben a rendőr az elfogást, a bilincselést és
a ruházat átvizsgálását követően és az előállítás végrehajtása után a rendőrség épületében hajtja végre az
igazoltatást);
E.) garázda jellegű rendzavaró cselekmények esetén, ha az intézkedés előállítással fejeződik be;
F.) valamely sportrendezvény megzavarásakor;
G.) kisebb súlyú szabálysértések esetén, ha az a rendőr megítélése alapján figyelmeztetéssel lezárható;
H.) ittas személyekkel szembeni intézkedés esetén, ha azoknak kijózanító állomásra szállítása válik szüksé-
gessé;
I.) segítségnyújtáskor, ha a sérültet sürgősen kórházba kell szállítani.
A rendőri intézkedést – ha annak jellegéből vagy körülményeiből más nem következik – napszaknak megfelelő
köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének és életkorának megfelelő megszólítással, egyenruhás rendőr esetén
tisztelgéssel és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. A polgári ruhában lévő rendőr szolgálati iga-
zolványának és jelvényének felmutatásával igazolja a rendőrséghez tartozását és intézkedésre való jogosultságát.
Az igazoltatás megkezdésekor a rendőr elkéri személyi igazolványunkat vagy egyéb, a személyazonosságot hitelt
érdemlően igazoló okmányt. Ha az okmány valódisága kétséges, az intézkedő rendőr ellenőrző kérdéseket tehet
fel, illetve felszólíthatja az igazoltatott személyt adatai bemondására, és azokat a részére átadott okmánnyal össze-
hasonlítja. Indokolt esetben az igazoltatott személy adatait a körözési nyilvántartásban ellenőrzi.
Fontos hangsúlyozni azt, hogy a rendőr az intézkedés megkezdése előtt köteles nevét, rendőri mivoltát, szolgálati
helyét, az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Ez alól egyetlen eset kivétel, nevezetesen, ha ez a rendőri
intézkedés eredményességét veszélyezteti, mert pl. azonnali beavatkozás, fellépés szükséges. Ilyenkor az intézke-
dés befejezésekor kell a szolgálati igazolványát és az azonosító jelvényét felmutatnia. A rendőr köteles az intéz-
kedés alá vont személyt tájékoztatni a törvény szerinti panasz lehetőségéről is.
Az igazoltatás időtartama

267
A rendőrségi törvényben is rögzített alapelv, hogy az igazoltatás csak az intézkedés alá vont személyazonosságá-
nak megállapításához szükséges ideig tarthat, nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban az igazoltatás
céljával.

Az igazolás megtagadásának következményei

Az igazolás megtagadása, illetve annak sikertelensége esetén az intézkedés alá vont személy e cél-
ból feltartóztatható. Az igazolás megtagadása, mint arról szó esett, szabálysértés, amely megalapozza az érintett
előállítását. A személyazonosság megállapítása érdekében végrehajtott előállítás során a rendőr a rendelkezésére
álló központi nyilvántartásból állapítja meg a bemondott adatok valódiságát.
Az előállítás csak addig tarthat, amíg az igazoltatott személyazonosságát nem sikerül kétséget kizáróan megállapí-
tani, ez legfeljebb 8 óra lehet, amelyet az igazoltatás kezdetétől kell számítani. Indokolt esetben az előállítás idő-
tartama további 4 órával egyszer meghosszabbítható.
Ha ez idő alatt sem sikerül megállapítani az igazoltatott személy kilétét, akkor a rendőrség az előállított személyt
24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, az őrizet időtartamába azonban az előállítás ideje be-
számít. Vagyis a 12 órát követően még további 12 óráig a rendőrség jogosult fogva tartani a személyazonosságát
tisztázni nem hajlandó személyt, ezután azonban további fogva tartásra önmagában ebből az okból nincs lehető-
ség.
Az igazoltatás során a rendőr – ha a személyazonosság megállapítása, illetve közvetlen veszély elhárítása, vala-
mint bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi – az intézkedés alá vont személy
ruházatát, csomagját és járművét átvizsgálhatja.
Ezen rendőri intézkedésre az igazoltatáson kívül különösen az alábbi estekben kerülhet sor:
 fokozott ellenőrzés során (összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység, amelynek során a
rendőrhatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltathat-
ják);
 személyi szabadságot korlátozó intézkedések foganatosításakor;
 rendezvény, esemény alkalmával meghatározott területre belépő személyek esetében;
 az állam működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményekbe való be- és kilépés-
kor.
Az igazoltatás során – ha ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények (pl. bűncse-
lekmények helyszínén történő információgyűjtés, közlekedési balesetek szemtanúinak felkutatása stb.) azt indo-
kolják – a rendőr az igazoltatott személy adatait rögzítheti.
Az állampolgár kötelezettségei az igazoltatás során
A jogszerű rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni. Aki a rendőri intézkedéssel szem-
ben engedetlenséget tanúsít, cselekményével szabálysértést követ el, és ellene szabálysértési eljárás kezdemé-
nyezhető, elmarasztalása esetén pénzbírsággal sújtható. Indokolt utalni a rendőrségi törvény azon rendelkezésére
is, amely szerint a rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlen-
ség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés
esetén a rendőrségi törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.
Az igazoltatás céljának közlése
Az igazoltatást követően jogunkban áll megtudni, hogy miért került sor az intézkedésre. A rendőr az intézkedés
befejezését követően az igazoltatott kérelmére köteles közölni az igazoltatás okát, kivéve akkor, ha az a közbiz-
tonság érdekét sérti. Ebben az esetben is jogunk van megtudni az igazoltatást végző rendőr nevét, szolgálati helyét
és az azonosító jelvényének számát.
Az igazoltatásra nemcsak annak érdekében kerülhet sor, hogy a rendőrség törvényben meghatározott, a közrend és
közbiztonság védelmére vonatkozó törvényi kötelezettségének eleget tegyen. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki-
nek – például egy nyilvános helyen történt becsületsértő cselekmény sértettjének – joga vagy jogos érdeke érvé-
nyesítése érdekében van arra szüksége, hogy egy adott személy kilétének megállapítására sor kerüljön. Ebben az
esetben a rendőri igazoltatásra sor kerülhet magánszemély felkérése alapján is.
Ez a törvénybe foglalt lehetőség az állampolgári jogérvényesülést hivatott elősegíteni, de a személyes adatok vé-
delme érdekében az igazoltatás útján nyert adatok kiszolgáltatását a rendőrségi törvény megfelelő garanciákhoz is
köti.
268
Az igazoltatás kérésének feltételei
Az igazoltatás kérésére akkor kerülhet sor, ha:
 az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és
 a kérelmező a saját személyazonosságát igazolja.
A megjelölt feltételek fennállása esetén a rendőr a kérést teljesíti.
Az igazoltatott személy adatainak kiadását az igazolást kérő az intézkedő rendőr szolgálati helye szerinti rendőri
szervtől 8 napon belül írásban kérheti, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolni tudja.
Az adatok kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell, amelyben az igazolást kérő igényének indo-
kait is közölni kell. Ha az értesítést követően az igazoltatott kéri, az igazoltatást kérő személyi adatait vele közölni
kell.
Fontos, hogy ha az igazoltatást kérő a megadott határidőn belül az adatok kiadását nem kéri, vagy jogosultságát
nem igazolja, az igazoltatott adatait meg kell semmisíteni. Természetesen az igazoltatott személy adatait a rendőr-
ség más célra nem használhatja fel.
Jogorvoslat az igazoltatással, rendőri intézkedésekkel szemben
Akinek a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés kivételével valamely rendőri intézkedés, annak elmulasz-
tása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető
jogát sértette, választása szerint
 panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy
 kérheti, hogy – amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá – panaszát a Függet-
len Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől füg-
gően az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv fő-
igazgatója vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója bírálja el.
Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri
szervhez.
A cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cse-
lekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képvise-
lőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatatást végző
egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület) a panasz vagy a bejelentés alapján vizsgálatot
folytat, működésének és eljárásainak tapasztalatairól háromévente beszámol az Országgyűlésnek, valamint évente
tájékoztatja az Országgyűlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságait, az
alapvető jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendőrfőkapi-
tánynak és a főigazgatóknak utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.
A Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett
tudomást, ettől az időponttól számított húsz napon belül lehet előterjeszteni. A Testület az alapvető jogot nem
sértő, valamint az alapvető jogot csekély mértékben sértő intézkedéssel szemben előterjesztett panaszt az intézke-
dést foganatosító szerv vezetőjéhez átteszi, illetve ha az áttétel ellen a panaszos panaszában előzetesen tiltakozott,
az eljárást megszünteti. A Testület a rendőri szerveknél előterjesztett panaszokról felvilágosítást kérhet, erről a
panaszost, illetve az eljáró rendőri szervet értesíti. A panaszos az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon
belül kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány, vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladato-
kat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a Testület által lefolytatott vizsgála-
tot követően bírálja el. Az eljáró rendőri szerv a Testülettől kapott értesítés kézhezvételekor köteles az eljárását
felfüggeszteni.
Amennyiben a panaszos a nyolc napos határidőben kéri, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány, vagy a bel-
ső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv fő-
igazgatója a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el, a rendőri szerv köteles a panaszt a Testület-
hez áttenni. Amennyiben a Testület az eljáró rendőri szervet arról értesíti, hogy a határidő eredménytelenül eltelt,
a rendőri szerv köteles az eljárását folytatni.

269
A Testület tagja az adott panasz kivizsgálásában, illetve az azzal összefüggő állásfoglalás kialakításában nem
vehet részt, ha az ügy elintézéséből a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései szerint ki
lenne zárva.
A Testület a vizsgálata során a rendőrségtől felvilágosítást kérhet. A Testület az összes olyan iratba betekinthet,
illetve iratról másolatot kérhet, adatot, körülményt, tényt, eljárást megismerhet, ami a vizsgált intézkedéssel össze-
függhet.
A Testület a panaszt kilencven nap alatt vizsgálja meg, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásá-
hoz szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A Testület az állásfoglalását
külső befolyástól mentesen alakítja ki. A Testület az állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitány, va-
lamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója és a terrorizmust elhárító
szerv főigazgatója számára.
Az országos rendőrfőkapitány a panaszról az állásfoglalás kézhezvételét követő harminc napon belül közigazgatá-
si hatósági eljárásban dönt. Ha az országos rendőrfőkapitány, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója határozatban eltér a Testület
állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni.
Az országos rendőrfőkapitány, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazga-
tója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója határozatának meghozatalát követően a Testület az állásfog-
lalását – a személyazonosító adatoktól megfosztva – honlapján közzéteszi, kivéve, ha a közzététel ellen a pana-
szos panaszában előzetesen tiltakozott.
Az országos rendőrfőkapitány, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazga-
tója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója határozata ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek
helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.
Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a
terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az intézkedést foganatosító szerv vezetője döntéseinek megküldé-
sével tájékoztatja a Testületet azokban az ügyekben, amelyekben a Testület állásfoglalást alakított ki.
Az intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetője közigazgatási
hatósági eljárásban bírálja el. A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beér-
kezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni. A fellebbezést az intézkedést foganatosí-
tó rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt első fokon az országos
rendőrfőkapitány, vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a
terrorizmust elhárító szerv főigazgatója bírálták el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek
helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(Forrás: Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Buda-
pest, 2010.)

270
 nyomtatáshoz

Szereplők:

Szereplők:  te, mint sértett

 te, mint szemtanú
 rendőr, aki a 112-es segélyhívó számot fölveszi
Közlekedési balesetet látsz, és telefonálsz a 112-re.
 rendőr, aki a 112-es segélyhívó számot föl-
veszi
Bűncselekmény áldozatává váltál, mert megtámadott
3 fiatal, és elvették a pénztárcádat, az mp4-
lejátszódat és a telefonodat. Ezért hívod a 112-t, és
segítséget kérsz.

Szereplők:
 járókelő,
Szereplők:
 boltos,
 rendőr, aki a 112-es segélyhívó számot fölveszi,  te, mint intézkedés alá volt személy
 te, mint szemtanú  2 barátod, akiket ugyancsak intézkedés alá
vonnak a rendőrök,
Azt látod, hogy egy fiatalokból álló banda egy ismeretlen
diáktól erőszakkal elveszi a telefonját, az értékeit.  2 intézkedő rendőr

Kérj segítséget egy járókelőtől (nem segít), mert nincs Rendőr igazoltat az utcán benneteket, mert eltűnés
telefonod. A telefonfülke sajnos nem működik, így egy miatt keres valakit, akinek illik rád a személyleírása.
boltba futsz be, és ott kéred meg az eladót, hogy telefo-
nálhass a 112-re, mert ingyenes. Mit mondasz el?

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete

271
272
3
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
3. TOLERANCIA, MÁSSÁG

„Mindenki színes bőrű, különben nem látszana.”

graffiti
„Ne féljetek mások lenni, de tanuljátok meg, hogyan kell feltűnés nélkül csinálni.”
Paulo Coelho

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés, ráhangolódás  Biztosítótűk és papírlapok vagy post-it az osztály-
2. A tolerancia és a másság fogalmának tisztázása létszámnak megfelelően.
játékokkal
3. Összegzés, tanulságok

Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGAL-
ELMÉLET – TEENDŐ JAVASLATOK MAK/ KIEMELÉ-
SEK
Ennek a foglalkozásnak a célja annak a feltérképez-
Kulcsfogalmak
tetése a diákokkal, hogy mi alapján ítélünk meg/el
valakit, hogyan csoportosíthatjuk ezeket, mi vezet a másság
másságból fakadó konfliktusokhoz, és hogyan lehet tolerancia
és kell kezelni az ilyen felmerülő problémákat. Ne
feledkezzünk meg a témát érintő bűncselekmények ítélet
felsorolásáról sem! kiközösítés

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

Ráhangolás – ráhan-
1. Üdvözlés, az óra témájának felvezetése – kb. golódás
3 perc

2. A tolerancia és a másság témájának beveze- Kulcsfogalmak

tése – kb. 25 perc
Az alábbi feladatok és játékok segítenek abban,
piszkos
hogy a korosztálynak megfelelően tisztázzuk a fo-
galmakat: büdös
I./ hajléktalan
 Kérjük meg a diákokat, hogy mondjanak munkanélküli
olyan tulajdonságokat ill. jellemzőket, ame- bőre színe (cigány)
lyek alapján elítélünk másokat. Az elhangzó
szavakat írjuk fel a táblára. vallása (zsidó)

 Ezután kérjük meg a tanulókat, hogy cso- fogyatékos

portosítsák a táblán szereplőket, próbálják buta
meg bizonyos ismertetőjelek alapján rend-
szerezni őket (tehet róla/nem tehet róla; vele csúnya
született/szerzett; tudja befolyásolni/nem csóró
tudja befolyásolni)
agresszív
273
 erőszakos
II./ Ki gondol és mit gondol? – játék hangos
Válasszuk ketté az osztályt: külön feladatot kapnak lopós
a fiúk és a lányok. A csoportoknak adjunk 2-2 nagy falusi/tanyasi
csomagolópapírt, amire az alábbi kérdésekre adott
válaszaikat kell felírniuk:
 A fiúk mit gondolnak a lányokról és miért?
 A lányok mit gondolnak a fiúkról és miért?
 A lányok fogalmazzák meg, hogy a fiúk hogyan
gondolkodnak a lányokról és miért?
 A fiúk fogalmazzák meg, hogy a lányok hogyan
gondolkodnak a fiúkról és miért?
A válaszokat tegyük fel a táblára, hogy mindenki jól
láthassa, és el tudja olvasni. Beszéljük meg a tények
és a feltételezések közti különbségeket, és kérdez-
zünk rá, hogy mi a diákok véleménye, honnan ered-
nek ezek az eltérések.
III./ Sztereotípiák – játék
A játék kezdetén a sztereotípiákról beszélgetünk, és Nagyon fontos, hogy a játék
a csoport olyan embercsoportokat gyűjt, amelyekkel után megbeszéljük az egész
kapcsolatban különböző sztereotípiákat ismerünk. csoporttal a tapasztalatokat és
Ezeket a csoportokat felírjuk egy post-itre, és a játé- a kellemetlen érzéseket, ame-
kosok homlokára vagy ruhájára ragasztjuk úgy, lyek előfordulhattak. Érdemes
hogy a saját szerepét senki ne ismerje. felidézni olyan eseteket, ami-
Ezután mindenki elkezd sétálni, és beszélgetni kez- kor valakit hasonló módon
denek egymással. Az a feladat, hogy mindenki úgy kezeltek, és nem a viselkedé-
beszélgessen a másikkal, hogy éreztesse vele, mi- se, hanem mondjuk a külseje
lyen sztereotípiát testesít meg. vagy más sztereotípia alapján
Ha valaki a vele kapcsolatos viselkedésből kitalálta, ítéltek meg.
hogy mi van a homlokára írva, leveheti, és figyelheti
a többiek beszélgetését.
Játszhatjuk párban is, amikor az egész csoport előtt
történik a beszélgetés. Ebben az esetben jobban
megfigyelhető minden beszélgetés.
Megvitatható kérdések:
 Milyen érzéseket váltott ki a beszélgetés során a
többiek viselkedése?
 Milyen érzés volt valakivel az adott sztereotípia
alapján viselkedni?
 Hogyan lehet elkerülni az ilyen viselkedést?
Az összegzésnél próbáljuk
3. Összegzés, tanulságok – kb. 5 perc meg a gyerekeket rávenni,
hogy foglalják össze, mi volt
a beszélgetések és a játékok
lényege! Készüljünk föl rá,
mit szeretnénk bennük tuda-
tosítani, de lehetőleg ne mi
mondjuk ki ezeket a monda-
tokat, hanem kérdezzünk úgy
és addig, amíg sikerül, hogy
ők fogalmazzák meg a lénye-
get.
274
Plusz választható játékok
A játék neve: Általánosítások
Időtartam: 20-25 perc
Létszám: 10-30 fő
Fejlesztett készség: szociális kompetencia
Eszközök: csomagolópapír, filctoll, bluetech ragasztó
Előkészítés: -
Játékleírás, variációk
4-5 fős csoportokat alkotunk, és mindegyik kap egy csomagolópapírt, amire felírunk olyan mondatkezdéseket,
amelyek általánosítások bevezetői lehetnek.
A magyarok általában… nők általában…
A fiatalok általában… A rendőrök általában…
A gyerekek általában…
A csoport tagjai egymás után befejezik a mondatot. Ezután minden csoport munkáját bemutatják, és közösen
megbeszélik, hogy mi az, ami nem hiteles vagy elfogult vélemény. Ha valaki ragaszkodik az állításához, akkor
példával bizonyítsa igazát, erre a többiek szintén mondhatnak ellenkező példát.
A játék neve: Mit gondolsz róluk?
Időtartam: 20-30 perc
Létszám: 10-30 fő
Fejlesztett készség: szociális kompetencia
Eszközök: kártyák (embercsoportokról)
Előkészítés: kártyák elkészítése (legalább 3 kártya kell minden típusból)
Játékleírás, variációk
A játékvezető előre elkészít olyan kártyákat, amelyeken különböző sztereotípiákat megtestesítő embercsoportok
vannak. A kártyákat úgy készítsük el, hogy legalább hárman kaphassák ugyanazt.
Példák: bankárok, nyugdíjasok, focisták, politikusok, sztárok, különböző nemzetiségek képviselői, kövérek, sová-
nyak, szemüvegesek
Mindenki húz egy kártyát. Öt perc alatt le kell írni minél több olyan jellemzőt, ami eszükbe jut. Az azonos kártyá-
kat húzók megkeresik egymást, és egy csoportot alkotnak, amelyben megbeszélik, hogy mik a közös és eltérő
vonások a jellemzésekben. Ezután megrajzolnak egy képet egy elképzelt személyről, aki az általuk húzott cso-
portba tartozik. A plakátot minden csoport bemutatja, és ismertetik a jellemzéseik közös és eltérő vonásait.
Megvitatható kérdések
 Miért alakulnak ki sztereotípiák?
 Milyen veszélyei vannak a sztereotípiák használatának?
 Mondjunk példákat, amikor a sztereotípiák nem érvényesülnek!
 Van olyan eset, amikor hasznosak a sztereotípiák?
A játék neve: Egyformák és különbözők
Időtartam: 30 perc
Létszám: 10-30 fő
Fejlesztett készség: szociális kompetencia
Eszközök: -
Előkészítés: -
Játékleírás, variációk
A vezető olyan élethelyzeteket ismertet, amelyekben valamilyen különleges szituációban lévő ember szerepel. A
csoportoknak a helyzet előnyeit és hátrányait kell összegyűjteni. Először a kívülálló szemszögéből, azután az
adott személy helyzetébe képzelve magukat.
Helyzetek:
 idős ember (nagy az élettapasztalata, átadják neki a helyet az utazáskor, nyugdíjat kap, gyakran beteg, ke-
veset alszik)

275
  legidősebb testvér (a szülők megbíznak benne, később kell hazamennie, többet kell teljesítenie, többet
várnak el tőle, példát kell mutatnia a kisebbeknek, vigyáznia kell a testvéreire)
 külföldi vendégmunkás
 rendőr
 munkanélküli
 gazdag ember
 szőke nő
Megvitatható kérdések:
Milyen lenne a világ, ha mindenki egyforma lenne?
Hol találkozhatunk olyan emberekkel, akik hasonlítanak hozzánk?
Miért jó más gondolkodású emberekkel beszélgetni?
A játék neve: Bábel
Időtartam: 30 perc
Létszám: 10-30 fő
Fejlesztett készség: szociális kompetencia
Eszközök: kártyák üzenettel
Előkészítés: kártyák elkészítése
Játékleírás, variációk
Minden résztvevő kap egy üzenettel ellátott kártyát, amit nem szabad megmutatnia senkinek. Úgy kell ezt a cím-
két felerősíteniük egy mellettük álló társukra, hogy az ne lássa. A résztvevők szabadon sétálnak és beszélgetnek,
mindenkinek úgy kell viselkedni a többiekkel, ahogy a rá erősített kártya utasítja (mosolyogni kell rá, el kell for-
dulni tőle, szigorúan kell rá nézni).
A csoport ezután kap egy feladatot, amit meg kell csinálnia, még mindig megfelelően viselkedve egymással.
Bármilyen egyszerű feladat lehet:
 rajzolják le a termet,
 írjanak egy verset.
Megvitatható kérdések:
 Milyen érzés volt, hogy egy bizonyos módon bántak velünk?
 Hogyan befolyásolták az üzenetek a csoport munkájának hatékonyságát?
 Címkék nélkül hatékonyabb lett volna a csoport tevékenysége?
 Az életben is előfordulnak hasonló esetek, amikor bizonyos emberekkel anélkül viselkedünk valamilyen mó-
don, hogy ismernénk?
 Mondjanak példát erre a saját tapasztalataik alapján!

276
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség
12. szolidaritás X
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete

277
 fénymásoláshoz

Mosolyogj rám! Nézz rám rosszallóan!

Hallgass meg mindent, amit

Grimaszolj!
mondok!

Csinálj utánam mindent! Mindig váltogasd a témát!

Ne hallgass meg semmit, Beszélj úgy velem, mintha

bármit is mondok! hatéves lennék!

Fordíts hátat nekem! Ne engedj beszélni!

Oktass ki, hogy mindegy,

Bármit mondok, te mondj
mit csinálok, az úgyis
ellent!
rossz!
Legyél velem nagyon, de
Dicsérj meg!
nagyon kedves!

278
4
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
4. TÖRVÉNYEK ÉS JOGSZABÁLYOK

„Törvény: A bűnöst már üldözi, de a bűnhöz még nem mer hozzányúlni.

Azt már nem tűri, hogy rosszak legyünk,
de azt tűri, hogy ne legyünk jók.
Azt már belátta, hogy rossznak nem szabad lenni,
de azt még nem látta be, hogy jónak kell lenni.
Már megvéd az ellen, aki meg akar ölni,
de nem véd meg az ellen, aki hagyja, hogy meghaljak,
mikor megakadályozhatná.”

Karinthy Frigyes
Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény
1. Üdvözlés, téma bevezetése.
2. Szabályok, törvények
3. Diákcsíny vagy bűncselekmény? Mit
veszíthet valaki, ha elkövetővé válik?
4. Összefoglalás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

ELMÉLET – TEENDŐ MÓDSZEREK/JAVASLATOK KULCSFOGALMAK/

KIEMELÉSEK
A diákok ismerjék a szabályok és jogsza-
bályok jelentőségét az életben, legyenek tisz-
tában azzal, hogy mi számít diákcsínynek, mi Bevezető
pedig bűncselekménynek, és mi történik, ha
valaki szabálysértést vagy bűncselekményt
követ el.
A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 3 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – ráhango-

lódás
Üdvözöljük a diákokat, nevezzük meg az óra Megengedni, hogy a tanóráktól
anyagát. Ismételjük át röviden, miről volt szó eltérően foglaljanak helyet az
előző órán. osztályteremben (ülésrend).

2. A téma felvezetése – kb. 20 perc Ez a blokk, ráhangolásként, pör- Kulcsfogalmak:

gős és jó kedélyű legyen, amivel
Szabályok
a diákok megmozgatása a célunk.
 Mit jelent az, hogy szabály? Ezt a blokkot megoldhatjuk fron- szabály
 Milyen szabályokat ismertek a minden- tális osztálymunkával vagy cso- törvény
napokból? portmunkával is.
 Kikre vonatkoznak a szabályok? (Visz- büntetés
Mikor a 2 módszer között válasz-
szatérhetünk a diákok által említett sza- gyermekkorú
bályokra, és kérdezzük meg, hogy konk- tunk, ne felejtsük el, hogy míg a
rétan az esetükben kikre vonatkoznak az frontális osztálymunka köny- fiatalkorú
nyebbnek tűnik, mert úgy érez-
említett szabályok. Utána térjünk át a já-
zük, hogy a mi kezünkben van a
tékszabályokra, a sportra és végül a köz-
lekedésre is!) kontroll és az irányítás, mégsem
biztos, hogy ez a könnyebb. Ha-
Pl.: otthon (cipőt le kell venni az előszobá- tékonyság szempontjából pedig
ban… stb..), az iskolában (nem szabad rá- biztos, hogy nem. A csoportmun-
279
gózni), játékszabályok, sport, közlekedés… ka mindenképpen zajosabb, vi-
stb. szont a gyerekeket jobban leköti,
jobban megdolgoztatja, és nem
Törvények
mással foglalkoznak, hanem a
 Mit jelent az, hogy törvény? feladattal, csak a több csoport
 Kikre vonatkoznak a törvények? (Itt egyszerre beszélget halkan, ez
tisztázzuk azt is, hogy Magyarországon okozza a zajt. Viszont ez egy
kikre vonatkoznak a törvények, illetve oldottabb tanulási környezetet
mi a helyzet akkor, ha külföldre uta- biztosít, mint a vasfegyelmes,
zunk.) néma csöndes, jelentkezős frontá-
lis osztálymunka, amelynél a
Büntetések gyerekek könnyedén elveszítik az
 Hány éves kortól vagyunk büntethető- érdeklődésüket, foglalkoznak
ek? (Itt érdemes kicsit kivárni, és hagy- mással, és zavarják meg a mun-
ni, hogy begyűrűzzön a szokásosan el- kát. Kísérletezzünk bátran a cso-
hangzó 14, 16, 18 év. Ezután kérdezzük portmunkával, adjunk esélyt neki.
meg, hogy vajon miből következtetnek
arra, hogy 14, 16 ill. 18 éves kortól va-
gyunk büntethetőek? Végül kézfeltar-
tással nézzük meg, hogy ki mit gondol
helyesnek.)
 Szerintetek a fiatalkorú bűnelkövetők is
kerülhetnek börtönbe? (Itt is várjuk ki,
míg pro és kontra is lesznek, akik „sza-
vaznak”. Kérjük meg a szószólókat,
hogy indokolják is meg a válaszukat.
Végül itt is kézfeltartással ellenőrizzük,
hogy mit gondolnak a diákjaink. Csak
azután áruljuk el a helyes választ, és je-
lezzünk vissza nekik, hogy lám-lám,
mennyien nem tudják közülük ezeket,
és ezért hasznosak ezek az órák.)
 Milyen büntetéseket ismertek?

Az új, iskolai, kompetencia alapú Kulcsfogalmak

3. Diákcsíny vagy bűncselekmény? Mit
oktatásban a gyerekek hozzá
veszíthet valaki, ha elkövetővé válik? – kb.
vannak szokva ehhez. Ha még-
20 perc
sem, akkor szoktassuk őket rá a
Diákcsíny csoportmunkára a saját óráinkon, szabálysértés
és meglátjuk, hogy automatiz-
• Mit nevezünk diákcsínynek? mussá fog náluk fejlődni, hozzá-
• Próbáljuk közösen megalkotni a diák- bűncselekmény
szoknak, és sokkal önállóbbak
csíny definícióját! lesznek a saját véleményük meg-
diákcsíny
Bűncselekmény alkotásában, biztosabban fognak
dönteni, könnyebben kifejezik
 Mit nevezünk bűncselekménynek? magukat, hiszen sokkal több al- büntetés
 Mi a különbség a diákcsíny és a bűncse- kalmat kapnak erre a kis csopor-
lekmény között? (Itt finoman utalhatunk tokban.
arra, hogy pl. fogni a tanteremajtót, és
onnan ki nem engedni valakit, lehet di-
ákcsíny, amíg a benn rekedt fél is ennek
veszi. Onnantól azonban, hogy ő ezt
személyes támadásnak értékeli, dühös
lesz, hogy korlátozzuk őt a személyi
szabadságában, mindjárt fordul a kocka.
Nagyon nehéz az átmenet pillanatát
megérezni, így ez vékony jég.)
 Hol olvashatók a bűncselekmények?
280
 Tudja-e valaki a jogszabály nevét?
A Büntető Törvénykönyv nem vasárnap dé-
lutáni olvasmány. Nagyon nehéz úgy betarta-
ni a benne szereplő előírásokat, hogy azt sem
tudjuk, mit tartalmaz. A törvény nem tudása
pedig nem mentesít a felelősségre vonás
alól!!!
Elkövetővé válás és hátrányai
 Mit veszít, aki akár belesodródva egy
bűncselekménybe, elkövetővé válik?
Meddig hat ez ki az életére?
Emeljük ki a legfontosabb megál-
Összefoglalás, zárás – kb. 3 perc Összefoglalás, zárás
lapításokat.
Foglaltassuk össze a diákokkal a legfonto- Kérjünk egy-két szavas visszajel-
sabb ismereteket. zést arról, hogy mi volt számukra
a nap, a foglalkozás tanulsága.
HÁTTÉRANYAG
Az ember társas lény, egymagában képtelen a természet erőivel felvenni a harcot, így alakult ki a történelem során
az emberi társadalom. Mindenfajta társadalom egyik legalapvetőbb értéke, hogy kidolgozza azokat az együttélési
szabályokat, amelyeket a közösség tagjainak be kell tartaniuk. Attól a történelmi pillanattól kezdve, mióta emberi
közösségekről, illetve társadalomról beszélhetünk, megjelentek bizonyos magatartási szabályok. Kezdetben ezek a
magtartási szabályok az együttélést, a munkamegosztást és főképpen a túlélést voltak hivatottak szolgálni. Később
a termelési, illetve a társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, a földművelés, a falusias gazdálkodás ki-
alakulásával lényegesen komplexebb magatartási szabályok megalkotására volt szükség. Ekkor a kialakult szoká-
sok mellett már megjelent az azok megszegőivel szembeni közösségi kényszerítő erő is. A társadalmi normák léte
egyidős az emberi társadalommal. A norma általános jelentése magatartási szabály, amely a lehetséges cselekede-
tek közül a helyeset, a követendőt írja elő. A normák több típusa alakult ki a társadalmi-történeti fejlődés során.
Kezdetben a meghatározó normatípusok a szokás, az erkölcs és a vallási normák voltak. Ezt követően beszélhe-
tünk a jog mint magatartásszabályozó rendszer megjelenéséről. Időben előre haladva további társadalmi normák
alakultak ki: illem, divat, szakmai-technikai előírások stb. Végül legkésőbb a politikai és szervezeti normák megje-
lenését figyelhetjük meg. A jogi norma a társadalmi normák egy sajátos fajtája. A jogi normát a társadalmitól az
különbözteti meg, hogy általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt fogalmaz meg, amelyet az
állam alkot, és az érvényesülését akár kényszer alkalmazásával is biztosítja. A jog fogalmán tehát magatartási sza-
bályok összességét értjük, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik. Kezdetben maga a közösség alkotta a
jogot, később az uralkodó, napjainkban a jogalkotási jogkörrel felruházott állami szervek: az Országgyűlés, a kor-
mány, a miniszterek és önkormányzatok.
Kezdetben a normaszegő büntetése a kiközösítés volt, mely az adott helyzetben egyenlő volt a halálos ítélettel. A
társas együttélés komplex és modern szabályai a történelem során először a Római Birodalomban alakultak ki,
kezdetben mint szokások, melyek később különféle úton, de a jog erejére emelkedtek. A jog kialakulásától napja-
inkig elmondható, hogy a leglényegesebb együttélési szabályok alig-alig változtak. Mindenki ismeri például a
Bibliából a tízparancsolatot. Az abban található erkölcsi együttélési szabályok, normák a mai napig érvényesek,
közülük több jogi relevanciával is bír (ne lopj: bűncselekményt követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el,
hogy jogtalanul eltulajdonítsa, ne ölj: aki mást megöl, bűntettet követ el).
Megfelelő büntetőpolitika hiányában az állami kontroll, a különböző büntetések és az elkövetők elkülönítése a
büntetés-végrehajtás intézményeiben nemcsak az áldozattá váláskor elszenvedett érdeksérelmeket nem orvosolják,
de sem a jóvátételre, sem a kármegtérülésre, sem a bűnelkövetők társadalomba történő visszailleszkedésére nem
koncentrálnak. A mai modern büntetőpolitikák azonban mindezeket együttesen kívánják kezelni, hiszen a sértett
számára a jóvátétel kedvezőbb, mint az elkövető börtönbe zárása a kárának megtérülése nélkül. Mint minden em-
beri magatartás, a bűncselekmény elkövetése is racionális és egyben érzelmileg motivált viselkedés. A szenvedély,
a megaláztatás, az iszonyat, a düh, a bosszúvágy, a szorongás vagy a gyűlölet egyaránt lehet a bűncselekmény
forrása és eredménye, egyszerre jellemezheti az elkövetőt és az áldozatot, valamint mindkettő közvetlen környeze-
tét, az őket körülvevő embereket. A büntetőpolitika mellőzhetetlen feladata ezeknek az érzelmeknek a karbantartá-
sa, a drámai feszültség levezetése, a követendő erkölcsi értékek megerősítése, a sértett és a megsértett közösség
kiengesztelése. Az érzelmi hatásoktól mentes, tisztán célszerűségi szempontokra épülő büntetést aligha követi a
megbánás, a bűntudat kialakulása. Az ilyen szankció nem ébresztheti fel az elkövető rossz lelkiismeretét, és nem
281
alakulhat ki a sértettel való szolidaritás sem. A fel nem oldott konfliktusok pedig károsítják a társadalmi közössé-
gek „kötőszövetét”, hatásukra sérül maga a közösség is (ahogy ezt Gönczöl Katalin megfogalmazta).
Diákcsíny vagy bűncselekmény?
A diákcsíny fogalmának meghatározása nem könnyű feladat. Ha ezt a szót halljuk, akkor valami ártalmatlan, tanu-
lók által elkövetett tettre gondolunk, aminek semmiképpen nincs ártó szándéka. Ugratás, apró bosszúság okozása
az, ami eszünkbe jut.
A diákcsíny és a jogsértés között azonban nagyon keskeny a mezsgye, és éppen ezért nagyon fontos minél többet
beszélni arról, mit szabad és mit nem.
Szabályok
Az egész életünket átszövik a szabályok. Mindegy, hogy játszunk, vagy otthon vagyunk, iskolába járunk, sporto-
lunk, vásárolunk vagy közlekedünk, szabályok tömkelegét kell betartanunk. Otthoni szabály lehet, hogy az előszo-
bában le kell venni a cipőnket, a szobánkban rendet kell tartani. A fociban szabály, hogy a kapuson kívül senki
nem érhet kézzel a labdához. A közlekedésben fontos szabály, hogy a piros lámpán nem szabad átmenni, vagy ha
kocsiba ülünk, akkor be kell kapcsolni a biztonsági övünket.
Az iskolában a szabályokat a házirend tartalmazza. Idetartozik, hogy a suliban nem szabad rágózni, a folyosón
nem szabad futkosni, de íratlan szabályok is vannak, mint például az, hogy jelentkezni kell, ha szólni szeretnénk.
A tanóra kezdetét és végét pedig csengőszó jelzi.
A szabályok nem arra valók, hogy nehezítsék az életünket, hanem éppen ellenkezőleg: arra, hogy betartásukkal
úrrá lehessünk a káoszon.
A szabályok egyénekre és közösségekre egyaránt vonatkoznak. A közlekedési szabályokat azoknak kell betartani-
uk, akik gyalogosan vagy valamilyen járművel közlekednek. A játékszabályok a játékosokra, az iskolai házirend az
iskolába érkezőkre és ott tanulókra, dolgozókra vonatkozik. Ha senki nem szegi meg a szabályokat, akkor megvé-
denek bennünket pl. attól, hogy baleset érjen bennünket, vagy attól, hogy mások bántsanak, kárt okozzanak ne-
künk vagy mi nekik.
Jogszabályok
A jogszabályok (törvények, rendeletek) is szabályok, azonban mindenki számára kötelező a betartásuk. Minden
törvény szabály, de nem minden szabály törvény. A jogszabályok alapvetően abban különböznek az általános sza-
bályoktól (erkölcs, illem stb.), hogy azokat az állam valamely, erre Magyarország Alaptörvényében kifejezetten
feljogosított szerve alkotja, és az abban foglaltakat akár kényszer alkalmazásával is betartatja.
A jogszabályok be nem tartását az állam bünteti, szankcionálja.
Bűncselekmény
Bűncselekménynek azt a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlan-
ságból elkövetett cselekményt (tettet vagy mulasztást) nevezzük, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e
törvény büntetés kiszabását rendeli, és nem áll fenn olyan körülmény, amely a büntethetőséget kizárja (például, a
jogos védelem, a végszükség vagy a tévedés stb.). A bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv tartalmazza. Itt
találhatjuk meg felsorolva, hogy milyen tettek elkövetése vagy milyen mulasztások ütköznek törvénybe.
A Büntető Törvénykönyv nem könnyű olvasmány, így igen kevesen olvassák. Azt általában mindenki tudja, hogy
lopni, embert ölni, bankot rabolni, pénzt hamisítani, mást bántalmazni nem szabad. Azonban ennél sokkal többféle
bűncselekményt tartalmaz a Büntető Törvénykönyv, amelynek passzusait elég nehéz úgy betartani, hogy nem ol-
vastuk. A törvény nem tudása azonban nem mentesít a felelősség alól. Éppen ezért vékony a diákcsínyek és a bűn-
cselekmények közötti határmezsgye, amelyet sajnos igen gyakran átlépnek a tanulók. Ennek pedig a legfőbb oka
az, hogy nem tudják, mit szabad és mit nem, és gyakran sok olyasmiről hiszik, hogy diákcsíny, ami kimeríti a bűn-
cselekmény kategóriáját.
Egy bűncselekményt elkövethetünk szándékosan vagy gondatlanul.95 Aszerint, hogy milyen súlyú a bűncselek-
mény, beszélhetünk vétségről vagy bűntettről.96 Elkövetőnek nevezzük a tettest, a felbujtót és a bűnsegédet.97

95
7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik..
8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában,
vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
96
5 A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre (Büntető Törvénykönyv) e törvény két évi szabad-
ságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
97

282
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény megváltoztatta a fiatalkorúakkal, illetve a büntethetőségi
korhatárokkal kapcsolatos szabályozást. A hatályos szabályozás értelmében fiatalkorú az, aki a bűncselekmény
elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. A fiatalkorúval szemben kiszabott bün-
tetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom
hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és
védelmét kell szem előtt tartani. Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása
nem célravezető.
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az
emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűn-
cselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény
következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkal-
mazható. Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó
büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.
Tehát a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltött fiatalkorúval szemben csak intézkedés –
általában javítóintézeti nevelés – alkalmazható. Ha azonban a fiatalkorú már betöltötte a tizennegyedik életévét a
bűncselekmény elkövetésekor, akkor a bíróság büntetést szab ki, ami értelemszerűen végrehajtandó szabadság-
vesztés is lehet.
Büntetések:
 a szabadságvesztés,
 az elzárás,
 a közérdekű munka,
 a pénzbüntetés,
 a foglalkozástól eltiltás,
 a járművezetéstől eltiltás,
 a kitiltás,
 a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
 a kiutasítás.

Mellékbüntetés: a közügyektől eltiltás.

Fiatalkorúval szemben lehet intézkedésként javítóintézeti nevelést is kiszabni.
A fiatalokra koruknál fogva jellemző, hogy a serdülőkorba lépve a kortárs csoport nyomása a mérvadó. Szülők és
tanárok egyre gyakrabban szembesülnek vele, hogy az intelmeik annyit érnek, mint a falra hányt borsó, mert a
diákok nem szívlelik meg. Éppen ezért rendőrként sokszor tapasztaltuk, hogy a diákcsínyként induló tettek a rend-
őri intézkedéskor, mikor félreérthetetlenül kiderül, hogy a tettük bűncselekmény, sírás-rívásba és könyörgésbe
fullad, hogy „ugye a szüleim nem fogják ezt megtudni?!”. A rendőr válasza pedig nem a szívtelensége miatt az,
hogy „de igen”, hanem a hatályos jogszabályok miatt, amelyek kötelezik rá, hogy a gyermek- és fiatalkorúval
szembeni eljárásnál értesíteni kell a szülőt, gondviselőt.
Hitek és tévhitek a fiatalok fejében
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a büntethetőségi akadályokat98 leszámítva a korábban felsorolt bűncselekmé-
nyek miatt 12 éves kortól, általánosságban valamennyi bűncselekményért 14 éves kortól tartozunk büntetőjogi

12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt
nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
98
A büntethetőséget kizáró okok:
15. § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza:
 a gyermekkor,
 a kóros elmeállapot,
 a kényszer és a fenyegetés,
 a tévedés,
 a jogos védelem,
 a végszükség,
 a jogszabály engedélye,
283
felelősséggel. Korábban még úgy fogalmaztunk, hogy „vagyunk büntethetőek”, ez azonban ebben a formában már
nem egészen igaz, hiszen a 12. életévét betöltött fiatalkorúval szemben csak intézkedés alkalmazható, büntetés
csak a 14. életévét betöltött fiatalkorú esetében szabható ki. A gyerekek gyakran gondolják tévesen, hogy 18 éves
korukig azt tesznek, amit csak akarnak, és ezért nem tartoznak felelősséggel.
Kerülhet-e börtönbe egy fiatalkorú?
Számtalan iskolai bűnmegelőzési óra tapasztalata, hogy a fiatalok nemtől, kortól és az iskola típusától függetlenül
nem tudják, hogy súlyos bűncselekmény elkövetése esetén akár börtönbe is kerülhetnek. Pedig Tökölön, Kecske-
méten, Pécsett, Szirmabesenyőn van fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete, amely alapjában véve abban kü-
lönbözik leginkább a felnőtt börtönöktől, hogy itt a tanköteles korúaknak bizony iskolába kell járniuk, míg egy
felnőtt börtönben ki kell érdemelni azt, hogy valaki tanulhasson.
(Forrás: Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest,
2010.)
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

 a törvényben meghatározott egyéb ok.

A büntethetőséget megszüntető okok:
25. § A büntethetőséget megszünteti
 az elkövető halála,
 az elévülés,
 a kegyelem,
 a tevékeny megbánás,
 a törvényben meghatározott egyéb ok.
284
5
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
5. BŰNCSELEKMÉNYEK

A bajjal az a probléma, hogy kezdetben csak egy jó mókának indul.

graffiti

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés, téma bevezetése  Csomagolópapír, vastag filc, bluetech, mágnes.
2. A téma felvezetése: Diákcsíny vagy bűn-  Előre elkészített feladattábla.
cselekmény? (ismétlés)
3. Fiatalok által elkövetett bűncselekmé-
nyek és jogkövetkezményeik
4. A feladat közös megbeszélése
5. Összefoglalás

Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

ELMÉLET – TEENDŐ KULCSFOGAMAK/

MÓDSZEREK/JAVASLATOK
KIEMELÉSEK

Az óra célja megismertetni a diákokat az ifjúkori Bevezető

bűnözés jellemzőivel, az elkövetési módokkal, a
rossz társaságba keveredéssel és mindezek bünte-
tőjogi következményeivel.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Oldott, barátságos légkör. Megen-

gedni, hogy a tanóráktól eltérően
foglaljanak helyet az osztályte-
remben (ülésrend).

2. A téma felvezetése – kb. 3 perc Hagyjuk, hogy a gyerekek fogal- Kulcsfogalmak

mazzák meg gondolataikat, véle-
Ismételjük át, hogy miről volt szó az előző órán:
ményüket.
• Mi a jó hecc? Hol húzódik a diákcsíny ha- Fontos, hogy az összegző tanulsá- hecc
tára? (ismétlés) gok kimondásában is aktívan részt diákcsíny
• Hány éves kortól vagyunk büntethetőek? vegyenek. bűncselekmény
• Kiket nevezünk elkövetőnek? Milyen ma-
gatartásokkal lehet bűncselekményt elkö-
vetni?

3. Fiatalok által elkövetett bűncselekmények

és jogkövetkezményeik – kb. 18 perc
• Soroljátok föl az általatok ismert, és fiata-
lok által gyakran elkövetett bűncselekmé-
nyeket! Csoportot a legegyszerűbben úgy
alkothatunk, ha mindig addig
Alkossunk gyorsan 5 csoportot, és osszuk ki né- számolunk, ahány csoportot sze- Feladat kis csopor-
hány tipikus bűncselekmény nevét: retnénk. Minden gyereknek jut tokban
1. csoport – lopás, rablás, önbíráskodás egy szám, és az azonos számúak
kerülnek egy csoportba.
285
 2. csoport – jogtalan elsajátítás, rongálás
(graffitire kitérve)
3. csoport – ittas járművezetés, jármű ön-
kényes elvétele
4. csoport – okirat-hamisítás (ellenőrző,
napló, orvosi igazolás, aláírás-hamisítás),
közveszéllyel fenyegetés, veszélyes fenye-
getés Érdemes kiosztani egy táblázatot
5. csoport – személyi szabadság megsérté- minden csoportnak, amelyen sze-
se, kényszerítés, testi sértés repelnek a nekik osztott bűncse-
lekménytípusok és a szempontok
Kérjük meg a csoportokat, hogy gyűjtsék össze a egy-egy rubrikában. Így elkerülhe-
kapott bűncselekménytípusok általuk ismert jel- tő, hogy kifelejtsenek bármit is.
lemzőit az alábbi szempontok figyelembevételé-
vel:
• Kik, miért és hogyan követik el a bűncse-
lekményt?
• Milyen magatartással lehet megvalósíta-
ni?
• Mik azok a pontok, ahol észre kell venni,
hogy ilyet nem szabad csinálni?
Hogyan lehet elkerülni, hogy az adott bűncselek-
mény elkövetőjévé vagy áldozatává váljunk?

4. A feladat közös megbeszélése, értékelése – Értékelés

kb. 20 perc
Ha van laptop és kivetítő, csináljuk meg az üres
táblázatot előre, és a diákokkal töltessük ki, hogy
mindenki jól lássa, és akár jegyzetelhető legyen.
Ha nem áll rendelkezésre technika, akkor nagy
csomagolópapírt osszunk ki a csoportoknak, arra
készítsék el vastag filccel a megoldásukat, és
Bluetech-kel vagy mágnessel tegyük ki a falra
vagy a táblára.
Minden csoport válasszon egy szószólót, aki is-
merteti a megoldást. Minden csoport ismertetője
után kérdezzünk vissza az osztálytól, hogy egye-
tértenek-e, hiányolnak-e valamit, illetve ha szük-
séges, rávezető kérdésekkel egészíttessük ki a
táblázatot.

5. Összefoglalás, zárás – kb. 2 perc Emeljük ki a legfontosabb megál- Összefoglalás, zárás

lapításokat,
Kérjünk egy-két szavas visszajel-
zést arról, hogy mi volt számukra
a nap, a foglalkozás tanulsága.

HÁTTÉRANYAG
Graffiti
A graffiti lehet szép művészi alkotás. Ha azonban engedély nélkül házak falára, kerítésre és nem legális falra fes-
tik, akkor kimeríti a rongálás tényállását. Egy ház falát újrafesteni pedig nem kerül kevés pénzbe, így gyakran a
büntetőeljárás során szembesülnek vele szülők és gyerekek, hogy mekkora kárt okoztak.

286
Diákcsíny, ha nem engedünk ki valakit a WC-ből?
Ha egy társunkat bezárjuk a WC-be, vagy „viccből” betuszkoljuk egy szekrénybe, és nem engedjük ki, akkor a jog
szerint ugyancsak bűncselekményt követünk el, amit a Büntető Törvénykönyv személyi szabadság megsértése-
ként nevesít. Onnantól számít bűncselekménynek, ha a sértett számára mindez nem vicc, nem buli, nem jó hecc.
Minősítő körülmény, azaz súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt 18. életévét be nem töltött személy sé-
relmére követik el.
A személyi szabadság megsértését megvalósítja például az is, aki a sértettet erőszak alkalmazásával megfosztja
annak a lehetőségétől, hogy a szomszédból való telefonálás céljából a lakásból eltávozzék (BH2002. 345.)
A személyi szabadság megsértése bűntettének megvalósulása szempontjából a szabadságkorlátozás időtartama
közömbös, ennek a körülménynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége (BH1998. 258.).
Személyi szabadság megsértése valósul meg, ha a helyiségbe a sértett önként megy be, de a későbbi eltávozási
szándékának a megvalósításában az elkövető az ajtót rá zárva megakadályozza (BH1992. 673.).
Bombariadó
A bombariadó bűncselekmény, csak nem így hívják, hanem a neve „közveszéllyel fenyegetés bűntette”. Ezen
bűncselekménytípus elszaporodása miatt a rendőrség rákényszerült, hogy nagy hatékonysággal derítse fel, kik az
elkövetők, hiszen egy nagyon költséges bűncselekményről beszélünk. Gondoljunk arra, mennyibe kerül a megfe-
nyegetett intézmény kiürítése, a környéket hány rendőr bevonásával kell biztosítani, és az épület átvizsgálásához
pedig bombakereső kutyára van szükség, amely nem minden kapitányságon áll rendelkezésre, így a helyszínre
kell néhányat utaztatni a kutyavezetőjével együtt. Meglepődött már néhány dolgozatot megúszni szándékozó diák,
amikor milliós nagyságrendű számlát követelt rajta a bíróság. A bombariadó nem vicc, hiszen a rendőrségnek
minden esetben abból kell kiindulnia, hogy a fenyegetés valós, így nem intézkedhet kevesebb létszámmal. Ez
pedig sok pénzbe kerül.
Mi számít közokiratnak és mi magánokiratnak?
Ahhoz, hogy egyes diákok által gyakran előforduló, általuk diákcsínynek gondolt tettekről beszélhessünk, szüksé-
ges tisztázni a közokirat és a magánokirat definícióját.
A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. § adja meg. Közokirat az a
papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv
ügykörén belül, a megszabott alakban állít ki. Teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot,
továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét,
valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály
közokiratnak nyilvánít.
Hamis a közokirat, ha nem az a kiállítója, akit az irat feltüntet, hanem az elkövetői magatartás folytán jött létre
(„teljes” hamisítvány). Annak nincs jelentősége, hogy az elkészített közokirat-utánzat valós vagy valótlan tarta-
lommal bír-e. Meghamisítás a tartalmi változtatás. A felhasználás aktív magatartást – felmutatást, iratokhoz csato-
lást stb. – jelent, az okirat puszta „magánál tartása” nem elégséges, esetlegesen előkészület megállapítására nyújt-
hat alapot.
A magánokirat fogalmának meghatározásához a Büntető Törvénykönyv Kommentárját hívjuk segítségül, amely
ezt közérthetően taglalja:
„A magánokirat kifejezés kiegészítő fogalom. Az okiratok rendszerezésének első lépése a közokiratok – mint
különleges jelentőségű okiratfajta – kiemelése volt az okiratok közül. Minden más okirat magánokirat. (…)
A magánokirat alkalmas jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítá-
sára. Egyedüli feltétel, hogy ne hatóság, ügykörén belül és megszabott alakban állítsa ki, akkor ugyanis közokirat-
nak minősül.
Minden magánokirat büntetőjogi védelemben részesül, függetlenül attól, hogy teljes bizonyító erejű-e [Pp. 196. §]
avagy sem.
Hamis a magánokirat, ha nem az azon feltüntetett személy által, hanem az elkövetői magatartás folytán jött létre.
Hamisított, ha a már létező magánokiraton – jogosulatlanul – tartalmi, formai változtatást végeztek, így az már
nem a kiállítójának eredeti megnyilatkozását rögzíti. Valótlan tartalmú, ha az abban feltüntetettek nem felelnek
meg a valóságnak. Ebben az esetben tehát a kiállító akaratát, nyilatkozatát tartalmazza az okirat, ám ez tévedésből
vagy a kiállító szándéka szerint valótlanságot tartalmaz.
A szándékos bűncselekmény tényleges elkövetői magatartása a felhasználás, azon minden olyan, a joghatás kivál-
tásának célzatából történő átadást, továbbítást érteni kell, amelynek folytán a magánokirat az elkövetői körön kí-
287
vül állókhoz kerül. Tettesként a felhasználó felel, a tőle elkülönülő készítő csupán bűnsegéd. A rendbeliség nem
az okiratok, hanem a jogviszonyok számát követi.”
Érdemes-e aláírni az ellenőrzőt a szülő/gondviselő helyett?
A válasz természetesen az, hogy NEM. Az iskolai ellenőrző könyv (kivéve a felsőoktatási leckekönyvet, mert az
közokirat!) magánokiratnak számít, mert az iskola nem hatóságként állítja ki.
Ha az ellenőrzőben szereplő érdemjegyet valaki átírja jobbra, akkor meghamísítja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha
a szülő helyett az érdemjegyet vagy az intőt aláírja.
Jó buli-e orvosi igazolást „szerezni”, nyomtatni?
Az orvosi igazolás lehet közokirat vagy magánokirat. Közokiratnak számít akkor, ha pl. táppénzre jogosít. Ez
előfordulhat szakmunkásképző iskolában.
Magánokiratnak számít azonban akkor, ha iskolai hiányzás igazolására szolgál. Aki tehát hamis igazolást használ
fel, magánokirat-hamisítást, azaz bűncselekményt követ el. Nem ér annyit a hiányzás hamis igazolása, amivel
egyébként igen könnyen és gyorsan le lehet bukni, hogy kockára tegye érte bárki a jövőjét. Nem véletlenül köve-
telik meg az iskolák, hogy rá kell írnia az orvosnak az igazolásra az orvosi napló bejegyzési számát, hiszen így
könnyen, akár egyetlen telefonnal is kideríthető, hogy az igazolást benyújtó tanuló az igazoláson szereplő napló-
szám alatt ténylegesen szerepel-e, az orvosi rendelőben az adott napon megjelent-e. A magánokirat-hamisítás az
ilyen okirat felhasználásával valósul meg. Ez azt jelenti, hogy hamis magánokiratot otthon saját szórakozására
bárki készíthet, azonban ha azt felhasználja – a hamis orvosi igazolást a hiányzás igazolásként átadja az osztályfő-
nöknek –, bűncselekményt követ el.
Visszavehetem-e mástól erőszakkal, amit tőlem lopott el?
Ha a sértett a tőle eltulajdonított tárgyat meglátja valakinél, és azt erőszakkal vagy fenyegetéssel visszaveszi, ak-
kor sajnos maga is jogsértést követ el. A törvény szerint mindegy, hogy a vagyoni igény jogos, vagy jogosnak
vélt, azaz a sértetté az eltulajdonított tárgy, vagy csak azt gondolja, hogy az övé. Ilyen esetben az önbíráskodás
bűncselekménye megvalósul. A törvény megfogalmazása szerint az önbíráskodás bűntettét követi el, és egy évtől
öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény-
nek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön. A tényállás megismerése azért is fontos, mivel nagyon súlyos jogkövetkezménnyel fenyegetett bűncse-
lekményről van szó. Az sem mellékes, hogy az önbíráskodás esetén teljesen közömbös, hogy mekkora értéket
képvisel a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény, a bűncselekmény megvalósul akkor is, ha egyik osztálytársunk
ellopja a 20 forint értékű radírunkat, és azért bántalmazzuk, hogy azt visszaadja. Az egy évtől öt évig terjedő sza-
badságvesztés olyan súlyos büntetési tétel, amely akár egy fiatalkorú (14. életévét betöltött, de 18. életévét még
nem) diák esetében is megalapozhatja, hogy a bíróság akár végrehajtandó szabadságvesztésre ítélje.
Fegyver-e a játék pisztoly?
Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy mi a helyzet akkor, ha a fenyegetést valódi fegyverrel vagy csak annak
hasonmásával, egy játékfegyverrel követi el valaki.
Nem érdemes tehát fegyvernek látszó tárggyal hadonászni, játszani, mert a törvény alapján elegendő pl. a rablás
elkövetésénél, hogy a sértett azt higgye, hogy őt fegyverrel akarják rábírni arra, hogy adja oda értékeit.
Bűncselekmény-e, ha találok valamit, és nem adom vissza?
El kell oszlatni a fejekben lakó tévhitet azzal kapcsolatban, mit kell tenni akkor, ha találunk valamit, de nem tud-
juk, ki a tulajdonosa. Sokan úgy vélik, hogyha tudnák, ki a tulajdonos, akkor visszaadnák a talált tárgyat. Egyesek
még tesznek is bizonyos lépéseket annak érdekében, hogy felleljék, ki veszíthette el az esernyőjét, telefonját,
pénztárcáját stb. De mi a helyzet akkor, ha ezek a próbálkozások kudarcba fulladnak? Megtarthatjuk a talált tár-
gyat?
Sokan nem tudnak róla, hogy a Büntető Törvénykönyv 378. § (1) bekezdése alapján aki
a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja
át, illetve
b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó
tárgyra vagy régészeti leletre követik el.
288
Ez pedig minden választ megad az előbb feltett kérdésünkre, azaz nem, nem tarthatjuk meg azt, amit találunk,
akkor sem, ha nem tudjuk, kié.
Mi a helyzet, ha igazolványt találok, és nem adom vissza?
A hivatalos szerv, hatóság által kiállított igazolványok általában közokiratnak minősülnek. A személyi igazol-
vány, diákigazolvány, vezetői engedély közokiratok. Ha ilyet találunk, és nem adjuk vissza, akkor akár a vissza-
élés okirattal vétséget is elkövethetjük.
Közokirat-hamisítás bűntettét követi el, aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, ha-
mis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, közreműködik abban, hogy jog vagy
kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot
foglaljanak közokiratba. Ezt a bűncselekményt három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény.
Ha tehát a más nevére kiállított, közokiratnak számító igazolványt felhasználjuk, azzal közokirat-hamisítást köve-
tünk el. Számos fiatal járt már pórul olyan talált személyi igazolvánnyal vagy diákigazolvánnyal, amelyet pl. bolt-
ban alkohol vagy cigaretta vásárlásakor mutatott fel. Természetesen nem sejtették, hogy ezzel megszegik a tör-
vényt, és mindez már túlmegy a hecc kategóriáján.
Az utazási igazolvány, azaz bérlet nem számít közokiratnak.
Közlekedéssel, közlekedési eszközökkel kapcsolatos hitek és tévhitek
Sok fiatal gondolja, hogy jó buli motorral, autóval vadulni, száguldozni, netalántán otthonról egy körre elvinni.
Az izgalomkeresésnek egy főképpen fiúkra jellemző változata ez. A járművezetésnek megvannak a szabályai,
korhatára, feltételei. Aki ezeket megszegi, jogsértést követ el. Ugyancsak ehhez a témakörhöz kapcsolódik az is,
hogy „érdemes-e” egy buliból hazafelé menet ittasan, bódult állapotban vezetni, vagy akár olyan mellé beülni, aki
ilyen állapotban vezet.
Felelősek vagyunk a saját és mások biztonságáért, legyen szó rokonról, barátról, ismerősről vagy ismeretlenről.
Mi döntjük el, hogy hová megyünk szórakozni, hogyan tesszük mindezt, és azt is mi döntjük el, hogy vezetünk-e
vagy taxival megyünk haza, és hogy kinek az autójába ülünk be. Érdemes mindig olyan állapotban maradni, hogy
ezt ésszel el tudjuk dönteni, hiszen egyszer élünk és haza várnak bennünket.
Elmehet-e a 14 év alatti kiskorú, vagy a 14 és 18 év közötti fiatalkorú a szülő/ gondviselő engedélye nélkül
valahová?
E kérdésre a választ a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyes rendelkezései adják meg.
Polgári jogi értelemben kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel
nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyám-
hatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.
A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. A kor-
látozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – tör-
vényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik,
maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képvi-
selőjének közreműködése nélkül tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja,
megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket,
rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; köthet olyan szerződéseket,
amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és ajándékozhat a szokásos mértékben.
Tehát a 14. életévet betöltött kiskorú egyedül is vásárolhat a boltban pl. élelmiszert, de síkképernyős televíziót,
személygépkocsit vagy motorkerékpárt nem. Ha a kiskorú a nyári szünidőben dolgozik, az így szerzett jövedel-
mével maga rendelkezhet, elfogadhat ajándékot, és szokásos mértékben ajándékozhat is pl. karácsonyra szüleinek,
barátainak stb.
A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság
engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja
jóvá, a határozat a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.
A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azo-
kat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a
korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a

289
kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú
véleményét figyelembe kell vennie.
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. A cselekvőképtelen kiskorú jognyi-
latkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvő-
képtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi élet-
ben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. Egyedül is vásárolhat a zsebpénze terhére pl.
csokit, cukorkát, de pl. mobiltelefont vagy számítógépet nem.
A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképes-
sége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe
kell vennie.
A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatá-
rozásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes
képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magá-
ban. A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképes-
sége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatá-
rozott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel –
megfelelő súllyal figyelembe kell venniük. A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a
gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák. A szülők a saját háztartásukban
kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően
nem rendelkezik – a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik.
A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a
gyámhatóság jóváhagyásával a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az érdekeivel nem ellentétes. A
szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek az elhagyása önmagában a szülői felü-
gyeletet – a személyes gondozás és nevelés kivételével – nem érinti.
A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.
Ebből következik, hogy bizony a szülőnek joga van megtiltani, hogy a lakást a kiskorú elhagyja, bizonyos helyre
elmenjen, illetve megszabhatja, hogy pl. iskolába járjon, és ne maradjon otthon.
A szülőt megilleti a házi fegyelmi jog gyakorlása is.
E jog a törvényben ugyan nincs nevesítve, azonban úgynevezett büntethetőséget kizáró okként elismeri a fegyel-
mezési jogot. Ez azt jelenti, hogy a szülő, illetve bizonyos körülmények között a pedagógus kizárólag kiskorú
gyermek nevelése során megvalósíthat olyan cselekményt, ami egyébként bűncselekmény lenne. Mind a szülőnek,
mind a pedagógusnak joga van a kiskorú személyi szabadságát hosszabb-rövidebb ideig megsérteni, ezt a jogot a
szülői felügyeleti jog is magában foglalja, mint azt láthattuk. A szülő „szobafogságra” ítélheti a gyermeket, a pe-
dagógus megtilthatja, hogy a tanuló a szünetben kimenjen az udvarra, vagy bemenjen például a kémiaszertárba. A
tanár ezt a jogot csak rövid időtartamban alkalmazhatja. A gyermeket például tanítás után nem zárhatja be. A szü-
lő akár napokra is eltilthatja a kiskorút attól, hogy barátaival találkozzon, vagy szórakozni menjen. Azonban a
szülő ilyen joga sem járhat a kiskorú egészségének, szellemi, esetleg erkölcsi fejlődésének a veszélyeztetésével.
Ilyen lenne például, ha büntetésből nem engedné a gyermeket iskolába, ezzel ugyanis szabálysértést, súlyosabb
esetben a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítaná meg.
Vitatott kérdés a kiskorú nevelési célzatú bántalmazása. A vitában való állásfoglalás nélkül a hazai bírói gyakorlat
kizárólag a szülő számára ismeri el ezt a jogot. A tanár nem ütheti meg a rábízott kiskorút. A szülő is csak az úgy-
nevezett tettleges becsületsértés keretei között gyakorolhatja a fegyelmi jogot. Ez azt jelenti, hogy a bántalmazás
nem eredményezhet még nyolc napon belül gyógyuló sérülést sem, illetve nem is lehet célja még könnyű sérülés
okozása sem. A tettleges becsületsértés keretei közé valójában a másik személy testének nagyon kis erejű érintése
fér bele. Ha a gyermek bántalmazása akár csak könnyű sérülést eredményez, legyen ez bármilyen jelentéktelen is,
a szülő testi sértés bűncselekményét valósítja meg, amelyért büntetőjogi felelősséggel tartozik.99
Fiatalok által illetve sérelmükre elkövetett tipikus jogsértések
Mivel a törvények nem ismerete nem mentesít a következmények alól, így szükségesnek tartjuk néhány olyan
szabálysértés és bűncselekmény ismertetését, amelyeket fiatalok gyakran követnek el, illetve amelyek sértettjei
ugyancsak gyakran fiatalok.

99
http://biztonsagpiac.hu/nemek-harca-az-eroszakos-kozosulestol-a-csaladon-beluli-eroszakig, 2012. július
290
A célunk a tényállások és a jogsértések leírásával az, hogy csökkentsük annak az esélyét, hogy információhiány
miatt, és amiatt, hogy a fiatalok nem tudják, hogy tettük törvénybe ütközik, elkövetővé váljanak. A sértetté válás
esélyének a csökkentése is fontos célunk, ezért olyan jogsértések is helyet kapnak ebben a fejezetben, amelyek
ismertetése azért fontos, hogy információkat szolgáltassunk, megerősítsük a gyanút, hogyha ilyesmit követnek el
valakinek a sérelmére, akkor kérjen segítséget, tegyen feljelentést.
Fiatalok által gyakran elkövetett szabálysértések
A rendzavarás szabálysértés, a garázdaságnak van szabálysértési és bűncselekményi alakzata is. A rendbontás
bűncselekmény.
Verekedés
Rendzavarás szabálysértés
A rendzavarás szabálysértését a Szabs. tv. 169. § (1) bekezdése alapján az követi el, aki
a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben
engedetlenséget tanúsít,
c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról
szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy
tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy
által történő azonosítását.
(2) Aki nyilvános rendezvényen
a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt
tartva magánál jelenik meg,
b) a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget,
szabálysértést követ el.
(3) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény,
továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.
Minden gyereknek igen hamar megpróbálják megtanítani, hogy nem szabad verekedni. Ez azonban nem csak
szülői elvárás vagy intelem, hanem, ha valaki elköveti, akkor szabálysértés, vagy ha sérülés is bekövetkezik, ak-
kor testi sértés vétsége, vagy bűntette is megvalósulhat. A verekedésről fontos tudni, hogy jogsértés, függetlenül
az abban részt vevők számától, helyétől, idejétől és az eredménytől. Az egyetlen kivételt a küzdő- vagy test-test
elleni sportok képezik. Egy ökölvívó mérkőzés alkalmával, ha az egyik versenyző sérülést okoz, de ennek során
betartja a sportág szabályait, vagy ezeket a szabályokat gondatlanságból szegi meg (például véletlenül üt övön
alul), nem valósul meg bűncselekmény. A test-test elleni sportokban tilos az ellenfél megütése vagy bántalmazá-
sa. Labdarúgás esetén gyakori az összefejelés, és ha erre nem szándékosan kerül sor, a keletkezett sérüléstől füg-
getlenül nem beszélhetünk bűncselekményről. Súlyos szabálysértés a pályán a másik fél felrúgása például becsú-
szó szerelés során, és a jégkorongban is tilos a verekedés. Ezek a szabálysértések azonban olyanok, és a jog is úgy
tekint rájuk, mint amelyek tulajdonképpen benne vannak abban az adott sportágban, mérkőzésről mérkőzésre
megtörténnek, és magának a sportágnak a szabályai szankcionálják is ezeket. Más a helyzet az olyan cselekmé-
nyekkel, amelyek kívül esnek ezen a körön, például a futball esetén a verekedés, vagy az emlékezetes eset, amikor
Mike Tyson egy ökölvívó mérkőzésen alattomosan leharapta ellenfele Evander Hollyfield jobb fülét. Ha ilyen
cselekményre kerül sor, a tettesek bűncselekményt követnek el.
A rendzavarás szabálysértése szabálysértési elzárással is büntethető. A szabálysértési elzárás legrövidebb tartama
egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap. Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos
személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő, tizennegyedik
életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondo-
zást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. Ebből következik, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú sze-
méllyel szemben a szabálysértési elzárás kiszabható!
A pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési
elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint.
Jelen esetben tehát a verekedésért, amennyiben az nem valósítja meg a garázdaság vétségét, esetleg a testi sértés
bűntettét, 60 napig terjedő elzárást avagy 300 000 forintig terjedő pénzbírságot kaphatunk.

291
A szabálysértés azonban csak a verekedések legenyhébb formáit bünteti. Egy egyszerű dulakodás is megvalósíthat
azonban akár bűncselekményt. Ha ugyanis az egyik verekedő a másiknak sérülést okoz, testi sértés vétségét vagy
bűntettét követi el.
A testi sértés bűncselekmény, amelynek jogi tárgya az ember testi épsége, egészsége. A test bántalmazásán olyan
külső behatást kell érteni, amely a testen vagy általában annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést okoz. A
bűncselekmény befejezettségéhez a test vagy egészség sérülésének bekövetkezése szükséges. Az általános szabá-
lyok értelmében az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény között pedig ok-okozati kapcsolatnak kell
lennie.
A törvény két fajtáját különíti el: a könnyű testi sértést (8 napon belül gyógyuló), és a súlyos testi sértést (8 napon
túl gyógyuló). A 8 nap meghatározás azonban nem azt jelenti, hogy ténylegesen 8 nap alatt meggyógyul-e a sérü-
lésünk. Tipikusan 8 napon túl gyógyuló sérülések a csonttörések. Egy ütés okozta zúzódás azonban függetlenül a
foltok láthatóságának időtartamától, könnyű testi sértésnek, 8 napon belül gyógyulónak számítanak.
A testi sértés alapeseteiben a könnyű testi sértés vétség, a súlyos testi sértés pedig bűntett.
A súlyos egészségromlás a sértett olyan szellemi vagy fizikai károsodását jelenti, amely jellegét tekintve tartós, a
korábbi egészségi állapotához képest romlást jelent. Különös kegyetlenséggel való elkövetés kizárólag a súlyos
testi sértéshez kapcsolódó minősítő körülmény.
Testi sértést el lehet követni többen is. Ez nem minősítő körülmény, azaz nem bünteti a törvény súlyosabban.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a társtettességben elkövetett súlyos testi sértés esetén nem felmentő körül-
mény az, ha részt vesz mindenki a verésben, de nem bizonyítható, hogy ki okozta a sértett 8 napon túl gyógyuló
sérülését.
8 napon túl gyógyul tehát bármely csont törése, ezért jó, ha tudjuk, hogy viszonylag kis erejű ütéssel is lehet orr-
csonttörést okozni, akár egy iskolai verekedés alkalmával is. Súlyos sérülés három vagy annál több fog elvesztése.
A könnyű (8 napon belül gyógyuló) sérülés okozásán túl a testi sértés előkészületét is bünteti a hatályos törvény.
Ez azt jelenti, hogy például ha megharagszom a szomszédomra, és elmegyek a közeli sportboltba, és ott kizárólag
abból a célból beszerzek egy baseballütőt, hogy a szomszédomat alaposan megverjem vele, azonban miután azt
megvásároltam, elpárolog a haragom, és le is teszek a bűncselekmény elkövetéséről, elkövetem a súlyos testi sér-
tés előkészületét. Abban az esetben, ha például egy verekedés során egy kalapáccsal el akarom törni a haragosom
kezét, de ez nem sikerül, és végül semmilyen sérülést sem okozok, súlyos testi sértés kísérletéért fognak felelős-
ségre vonni. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált
okoz. Életveszélyes a sérülés, ha a sértett halála annak következtében beállt volna, és csak valamilyen külső be-
avatkozással lehetett megmenteni. Halált okozó testi sértés akkor állapítható meg, ha az elkövető szándéka a halál
okozására nem terjedt ki (mivel ebben az esetben emberölésről beszélhetünk), pusztán bántalmazta az áldozatot,
akinek a halála a bántalmazással okozati összefüggésben következett be. Ha az egyik személy súlyosan bántal-
mazza a másikat, aki ennek következtében elesik, és fejét a járdaszegélybe ütve agyduzzanat következtében meg-
hal, a halált okozó testi sértés megállapítható. Ha viszont az előbbi bántalmazást követően a sértett elesik, de en-
nek következtében nem sérül meg, pusztán a verekedésben az orrcsontja reped csak meg, de a kiérkező mentők
mégis kórházba szállítják, azonban a kórházba szállítás során a mentő frontálisan ütközik a villamossal, amely
következtében az összes benne utazó meghal, a tettes csak a súlyos sértésért (orrcsonttörés) vonható felelősségre,
mivel a sértett halála és a verekedés között nem áll fenn jogi szempontból az okozati összefüggés.
A súlyos testi sértés gondatlanságból való elkövetése is bűncselekmény. Ilyen például, ha a tornaórán, vagy az
iskolai udvaron játékból valakit fellöknek, aki ennek következtében eltöri a kezét. Fontos megjegyezni, hogy ha a
sérülés testnevelés órán szabályos sporttevékenység következménye, például a futballozás közben a kapus orr-
csontját eltöri a kapura lőtt labda, semmilyen bűncselekmény nem történik. Ha azonban az orrcsonttörés egy
szándékos ököllel való ütés következménye, teljesen mindegy, hogy erre testnevelés órán került sor, a súlyos testi
sértés bűntette megállapítható.
Garázdaság vétségét követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas
arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A verekedés mindenképpen kihívó és közösségellenes, illetve egyértelműen erőszakos tevékenység. Abban az
esetben állapítható meg garázdaság, ha a verekedés alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadal-
mat keltsen. Nem kell tehát, hogy a riadalom ki is alakuljon másokban, a lényeg, hogy fennálljon annak a lehető-
sége, hogy a cselekményről többen tudomást szerezzenek. Mindenképpen megállapítható a garázdaság, ha azt
mások – járókelők, szomszédok – látják, közvetlenül észlelik. Ebből következik, hogy a tornatermi öltözőben,
vagy az iskola épülete mögött lezajlott verekedések alkalmasak lehetnek a garázdaság megállapítására is.

292
Rendbontás vétség
A Btk. 340. § (1) bekezdése alapján, aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartá-
sa érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (2) bekezdés értelmében, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő,
aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogo-
sulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszé-
lyeztető tárgyat bedob.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan, fegyveresen, fel-
fegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el.
Köztisztasági szabálysértés
A szemetelés szennyezi a környezetet, mégis sokan fütyülnek erre, és eldobják a csokipapírt, a használt papír
zsebkendőt és a cigarettacsikket. Ez a szabálysértés ennek a szankcionálására jött létre. Illetve még arra, ami álta-
lában a fiúkra jellemző: mégpedig, hogy ott pisilnek, ahol a szükség éppen rájuk jön, legyen szó utcáról, parkról
vagy kapualjról.
Büntetendő még a háztartási hulladék és az építési törmelék engedély nélküli helyen történő elhelyezése is. Ezt is
ez a passzus szabályozza.
Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése szabálysértés
Minden 14. életévét betöltött magyar állampolgárnak kötelessége magánál hordania személyazonosításra alkalmas
okmányt. Ez lehet személyi igazolvány, útlevél, valamint az új típusú, kártya formátumú vezetői engedély.
Ha rendőr bennünket arra szólít fel, hogy igazoljuk magunkat, akkor ennek a felszólításnak eleget kell tennünk.
Ha ennek ellenállunk, ne lepődjünk meg, ha előállít, mert a törvény erre feljogosítja. Ha a rendőr felszólítására
nem adjuk meg az azonosításra szolgáló adatainkat, vagy valótlan adatokat közlünk, akkor szabálysértést köve-
tünk el.
A rendőr bármikor és bárhol igazoltathat bennünket, erre nem kell semmilyen okot megneveznie.
A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés
A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:
 az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a
szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy
testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szi-
gonypuska, parittya, csúzli);
 a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot,
boxer);
 a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
 az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen ál-
lapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
 az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas mó-
don hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
 az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas
(elektromos sokkoló).
Aki ilyen tárgyat vagy tárgyakat birtokol, szállít vagy forgalmaz, szabálysértést követ el.
Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértés
Közterületen tilos szeszes italt fogyasztani. Aki mégis megteszi, és a rendőr vagy közterület-felügyelő feljelenti,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírságra számíthat. Ezt sokan nem tudják, vagy nem veszik tudomásul, így elköve-
tik ezt a szabálysértést.
Azt már sokkal inkább tudják a fiatalok, hogy 18 éven alulit szeszes itallal és dohányáruval nem szolgálhatnak ki
üzletben. Ennek ellenére sok fiatal próbálkozik különböző trükkökkel szeszes italhoz jutni.

293
Veszélyes fenyegetés szabálysértés
Mást veszélyesen megfenyegetni nem szabad. Ennek ellenére igen sokan megszegik ezt a szabályt, pedig bünte-
tendő.
Aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület
csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, elköveti ezt a szabálysértést.
E szabálysértés elkövetője ötezertől százötvenezer forintig terjedő pénzbírásággal sújtható.
Tényállításnak az tekinthető, ha az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan avagy ilyen látsza-
tot keltve közöl másokkal tényeket. A tényállásban szereplő „becsület csorbítására alkalmas tény” fogalmába
tartozik minden olyan adat vagy információ, amely alkalmas lehet arra, hogy mást negatív színben tüntessen fel,
függetlenül annak igazságtartalmától.
Kényszerítés
Fontos tényállás még a kényszerítés bűntettéé, amely bűncselekményt az követi el, aki mást erőszakkal vagy
fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet
okoz. E bűntett jellegzetessége, hogy más bűncselekménnyel együtt nem valósulhat meg, csak és kizárólag ön-
magában. Például ha a tettes a sértettnek súlyos sérülést okoz, vagy személyes szabadságát megsérti, testi sértés,
vagy személyes szabadság megsértése valósul meg. E cselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel bün-
tetendő.
Fiataloknál gyakran megesik, hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel mást arra kényszerítenek, hogy valamit tegyen,
ne tegyen vagy eltűrjön. Fontos, hogy értelmezni tudjuk, mit is jelent a jelentős érdeksérelem. Erre választ a Btk.
Kommentárjában találunk:
„Az erőszaknak személy ellen kell irányulnia, a dolog elleni erőszak e tényállás megvalósulása esetén fenyegetés-
nek minősül. Az erőszak – amely lehet akaratot bénító vagy akaratot hajlító jellegű is – irányulhat a sértett, avagy
más személy ellen is.
A kényszerítés eredmény-bűncselekmény, tehát csak akkor fejeződik be, ha a jelentős érdeksérelem létrejön. Az
érdeksérelem bekövetkezhet a sértett anyagi, társadalmi, családi helyzetében egyaránt. A bűncselekmény csak
szándékosan követhető el. A bűncselekmény alanya a hivatalos személy kivételével bárki lehet. A cselekmény az
erőszak, illetve a fenyegetés alkalmazásával már kísérleti szakaszba jut, de befejezetté csak akkor válik, ha az
eredmény (a jelentős érdeksérelem) is bekövetkezik.”
A kényszerítés büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. A kényszerítéstől el kell határolni azt az
esetet, amennyiben a kényszerítés szexuális cselekményre irányul. A Btk. 196. § (1) bekezdése alapján ugyanis,
aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabad-
ságvesztéssel büntetendő. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerí-
tést tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gon-
dozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonyával visszaélve követi el. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális
kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Sajnos – főleg középiskolások között – könnyen elkövethető „diákcsíny” is elvezethet akár e rendkívül súlyos
bűncselekmény elkövetéséhez. Pl. abban az esetben, ha a nagyobb gyerekek egy kisebb, pl. 14 életévét be nem
töltött lányt, vagy fiút azzal próbálnak szexuális cselekményre rákényszeríteni, hogy valamivel – és nem feltétle-
nül veréssel – megfenyegetik. Ebben az esetben rendkívül súlyos – a büntetés kiszabási elvek és a bírói gyakorlat
alapján – igen nagy valószínűséggel végrehajtandó szabadságvesztésre számíthatnak.
Lopás
Apró tárgyakat mástól vagy üzletből eltulajdonítani nem poén, hanem a körülményektől függően szabálysértés
vagy bűncselekmény. Ha valakinek izgalomra van szüksége, akkor ezt sporttal vagy egyéb módon is kielégítheti,
ehhez egyáltalán nem kell „priuszt” szerezni, nem kell elkövetővé válni.
Ha a kellő ismeretek hiányában, diákcsínyként, izgalomkeresésből, esetleg a többiek nyomására poén szinten
elkövetővé válunk, akkor igen sokat kockáztatunk. Érdemes ezért megismerkedni azzal, mi mivel jár, mivel mit
kockáztatunk, és ezután eldönteni azt, hogy mindezt érdemes-e.
A Büntető Törvénykönyv 370. § (1) bekezdése határozza meg a lopás fogalmát: „Aki idegen dolgot mástól azért
vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”

294
A lopásnak van szabálysértési és bűncselekményi alakzata is. Itt az eltulajdonított tárgy értéke döntő fontosságú.
Ha értéke az 50 000 forintot nem haladja meg, akkor alapesetben szabálysértés valósult meg.
A lopásnál azonban sok minősítő körülmény van, többek között ilyen a zseblopás, a besurranás. Ezekben az ese-
tekben nem az értékhatár a döntő. Ha a tényállásban felsorolt módszerek valamelyikével követik el a lopást, akkor
az ellopott tárgy értékétől függetlenül is bűncselekményről beszélünk.
Rablás
A lopás és a rablás fogalmát sokan keverik, és használják a két kifejezést egymás szinonimájaként. Pedig könnyen
megjegyezhető alapvető különbség van köztük.
Mindkét bűncselekménynél történik idegen dolog eltulajdonítása. A meghatározó különbség azonban a módszer-
ben van. Rablásnál az elkövető erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Míg
a lopásnál vagy jelen van a sértett (zseblopás) vagy nincs is ott senki az elkövetőn kívül, mikor az eltulajdonítás
történik (lakásbetörés, gépkocsifeltörés… stb.), addig a rablásnál mindig ott van a sértett, akivel szemben az elkö-
vető erőszakot, vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Nem helyesek azok a kijelenté-
sek, amelyek szerint „kirabolták a lakásomat” vagy „kirabolták az autómat, míg nem voltam ott”. Elkövethetik a
rablást lakásban vagy gépkocsiban, akkor is a sértettet rabolja ki az elkövető, nem a lakást vagy a gépkocsit, hi-
szen a rablás személy ellen irányul.
A rablás és a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás elhatárolása szempontjából annak van meghatározó jelentő-
100
sége, hogy a fizikai erőszak személy vagy dolog ellen irányul-e.
A rablásnál az elkövető más személyt azért foszt meg a cselekvési szabadságától, hogy a célját, az idegen dolog
eltulajdonítását megvalósíthassa. A rablás elkövetési tárgya idegen ingó értékkel bíró dolog lehet.
A rablás háromféle elkövetési magatartással valósítható meg:
 erőszak, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés,
 öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés,
 a tetten ért tolvaj által erőszak, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása, a lopott
dolog megtartása végett.
A rablás esetében az erőszak lenyűgöző, akaratot megtörő. A törvény nem kívánja meg, hogy az erőszak, vagy az
élet, testi épség elleni fenyegetés a sértett személyre irányuljon, sértetten értve azt a személyt, akitől az elkövető a
dolgot elveszi. Az azonban elengedhetetlen követelmény, hogy a harmadik személy csak olyan lehet, aki a hely-
színen jelen van. A fenyegetésnek az erőszakhoz hasonlóan ugyancsak akaratbénítónak kell lennie.
A rablás további elkövetési fordulata az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezéssel való elköve-
tés. Öntudatlannak nevezzük azt az állapotot, amelyben a személy valamely pszichikai ok folytán nincs abban a
helyzetben, hogy önálló akarata legyen. Éppen ezért ellenállást sem tud kifejteni a támadással szemben. A rablás
megállapításához elengedhetetlen feltétel, hogy ezt az öntudatlan állapotot az elkövető idézze elő aktív magatartá-
sával.
Mindazon esetekben, amikor az elkövető erőszakkal vagy a minősített fenyegetéssel úgy menekül el a helyszínről,
hogy a lopott dolgot is magával viszi, akkor a Btk. 365. § (2) bekezdés szerint minősülő a rablás. Abban az eset-
ben, ha a dolgot hátra hagyva távozik, lopás megállapításának van helye. A cselekmény csak szándékosan követ-
hető el.
A rablás akkor befejezett, ha a dolog elvétele megtörtént. A rablás bűntette kísérleti szakban marad, ha az erőszak,
illetve az élet vagy testi épség elleni fenyegetés megtörtént, akár teljes mértékben, de az eredmény, a dolog elvéte-
le nem következett be.
A rablás csoportosan elkövetettként minősül, ha három vagy több személy – akár tettesként, akár részesként – a
bűncselekmény helyszínén együtt tevékenykedve követi el a bűncselekményt; nem zárja ki a rablásnak csoporto-
san elkövetettként megállapítását az a körülmény, hogy a három elkövető közül az egyik (a bűnsegéd) nem ment
be a (..) hivatal helyiségébe, hanem a gépkocsijában várt a társaira, és a jelenlétét a sértettek nem is észlelték.101

100
BH1992. 228.
101
BH1999. 148. I.
295
A rablás kísérletétől való önkéntes elállás nem állapítható meg, ha az elkövető azért hagy fel a rablás elkövetésé-
vel, mivel a kedvezőtlen külső körülmények miatt nem tudja kinyitni a hivatali helyiség lezárt ajtaját, és így nem
fér hozzá az ott található pénzhez.102

Kifosztás
A kifosztás a lopás és a rablás között elhelyezkedő cselekmény, amelynek tárgya a tulajdonjog és a cselekvési
szabadság. A cselekmény elkövetési tárgya idegen, értékkel bíró ingó dolog. A cselekmény sértettje, aki a dolgot
birtokolja.
A kifosztást az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
 úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
 az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi ép-
ség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
 védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy
fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz.
A kifosztás bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető.
A lerészegítés a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra való rábírását, ösztönzését jelenti, amelynek eredménye-
ként a sértett ittas állapotba kerül, s ezáltal a dolgának az eltulajdonítását nem tudja megakadályozni, holott ez
józan állapotban lehetséges volna.
A sértett pedig az ittas állapota miatt nem képes – akár pszichikai, akár fizikai okból – megakadályozni ezután a
dolgai elvételét.
A kifosztás minősített esetei – hasonlóan más vagyon elleni bűncselekményekhez – az elkövetési értékre, az elkö-
vetés módjára, illetve e kettő kombinációjára alapozva kerültek megállapításra. Ellentétben a többi vagyon elleni
bűncselekménnyel, a kifosztásnak nincs szabálysértési alakzata.
A 2012. évi C. törvény hatályba lépése előtt az idős személyek sérelmére elkövetett lopások, az úgynevezett
„trükkös lopások” lopásnak minősültek, és a kifosztásnál enyhébb büntetőjogi megítélés alá esetek. E cselekmé-
nyek azonban részben elszaporodtak, részben a passzív alany kora és állapota is indokolja a fokozottabb védelmet,
ezért az idős személyek sérelmére elkövetett „trükkös lopások”, amikor a tettes az idős sértett lakásába valamilyen
ürüggyel bekéredzkedik, majd egy alkalmas pillanatban a sértett értékeit eltulajdonítja, kifosztásnak minősülnek.
Zsarolás
Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy
fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz. A büntetés két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást bűnszövetségben, élet vagy testi épség elleni, avagy más
hasonlóan súlyos fenyegetéssel, hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy
minőség színlelésével követik el.
A zsarolás a rabláshoz rendkívül hasonló vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. A bűncselekményt megvalósító
magatartás két szakaszra bontható. Az első szakasz a kényszerítés megvalósítása, a második szakasz, amikor a
kényszerített személy vagyoni joghatású cselekményt tanúsít, vagy pedig attól tartózkodik. A normaszöveg a
kényszerítés két fajta módját rögzíti. Az egyik az erőszak, a másik a fenyegetés. A zsarolás megállapíthatóságához
a rabláséhoz képest az erőszak enyhébb foka is elegendő. A fizikai ráhatásnak nem kell lenyűgözőnek lenni, az
akaratot nem kell, hogy megtörje az erőszak, elég, ha korlátozza azt. A zsarolási fenyegetésnek tehát nem kell
közvetlenül élet vagy testi épség ellen irányulnia, elegendő, hogy komoly félelmet váltson ki.
A zsarolás esetében mind az erőszak, mind a fenyegetés célzatos. A magatartás célja a jogtalan haszonszerzés.
Jogtalan haszonszerzési célzat hiányában nem állapítható meg a zsarolás. A zsarolás eredménye a kár keletkezése
a sértett vagyonában. Figyelemmel a cselekmény kétszakaszos jellegére, ha az erőszak alkalmazása megtörtént, de
a kár nem következett be, csak a zsarolás kísérlete állapítható meg.
Orgazdaság
Orgazdaságot követ el az, aki bűncselekményből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy
elidegenítésében közreműködik. Az orgazdaság szempontjából szóba jövő bűncselekmények költségvetési csalás-

102
BH1999. 148. III.
296
ból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi áru, a jövedéki adózás alól elvont termék, vagy lopásból,
sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgaz-
daságból származó dolog.
Az orgazdaság törvényi tényállása három elkövetési magatartást különböztet meg:
 A megszerzés az elkövetési tárgy tényleges birtokba vételét jelenti. Nem feltétel, hogy az orgazda ellenér-
ték fejében szerezze meg a dolgot, és annak sincs jelentősége, hogy az adott ellenszolgáltatás arányban
áll-e a dolog értékével.
 Az elrejtés megvalósulásakor az orgazda oly módon szerzi meg a dolog feletti rendelkezés lehetőségét,
hogy formálisan nem veszi birtokba. Ennek az elkövetési módnak a tipikus példája, amikor az orgazda
rejtekhelyet biztosít a vagyon elleni bűncselekményből származó dolog elrejtésére.
 Az orgazdaság harmadik elkövetési magatartása az elidegenítésben közreműködés.
Az orgazdaság csak szándékosan követhető el.
Rongálás
Rongálást el lehet követni idegen, értékkel bíró vagyontárgyra – ami lehet ingó és ingatlan egyaránt. A saját va-
gyontárgy megrongálása nem valósít meg rongálást.
Az elkövetési magatartás kettős: lehet megrongálás, illetve megsemmisítés. A megrongálás fogalma felöleli a
dolog állagának olyan károsítását, amelynek következtében a vagyontárgy értéke a korábbihoz képest csökken.
Elegendő, ha a vagyontárgy esztétikai sérülést szenved csupán – a gépkocsi fényezése sérül, a ruha pecsétessé
válik –, nem szükségeltetik a használhatóság csökkenése, vagy kizárttá válása.
A rongálás befejezetté válásához a kár bekövetkezése szükséges. A rongálásnál a kárral összefüggésben kiemelést
érdemel, hogy a megsemmisítés esetén a kár összege a dolognak az elkövetéskori kiskereskedelmi értékével azo-
nos. A vagyontárgy megrongálásakor a kár a dolog eredeti állapotának helyreállítási költsége.
A hatályos szabályozás a rongálásnak csupán a szándékos elkövetési alakzatát rendeli büntetni.
Graffiti
A graffiti tipikus nagyvárosi „betegség”. Ott, ahol megjelenik egy falfirka, amit nem takarítanak le gyorsan, az ún.
„betört ablak” jelenség alapján gyors egymásutánban több fog következni.
Sok graffitis vallja, hogy amit tesz, az művészet. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen valóban vannak művészi alkotá-
sok köztük. Ám a művészet nem illegális, nem ütközik törvénybe, nem okoz másoknak kárt.
Politikai csatározásoknak is színtere a graffiti témaköre, hiszen számos támadás éri a Büntető Törvénykönyvet
azért, mert nincsen benne külön „graffiti” tényállás. Sokan így azt gondolják, hogy az állam nem lép fel megfele-
lően a falfirkászok ellen.
Márpedig a graffiti jogsértés, akkor is, ha szó szerint nem így nevesítették a Btk.-ban. A rongálás tényállását merí-
ti ki, és eszerint büntetik.

297
 KÁR MÉRTÉKE BÜNTETÉS/INTÉZKEDÉS (maximum)
SZABÁLYSÉRTÉS 50 ezer Ft-ig 60 nap elzárás, vagy 300 000 Ft
50 ezer – 500 ezer Ft között

B 50 ezer Ft-ig,
de bűnszövetségben (= min. ketten
Ű szervezetten követitek el a bűncselek- 2 évig terjedő szabadságvesztés
N ményt, vagy elég, ha csak megállapod-
tok az elkövetésben, vagy megkísérlitek
CS azt)

E 500 ezer Ft – 5 millió Ft között

L Kiemelten védett vagyontárgyak
megrongálása esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés
E pl.: templom, műemlék, temető, hasonló
helyek, tárgyak
K
5 millió Ft – 50 millió Ft között
M 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés
Kiemelten védett vagyontárgyak
É megsemmisülése esetén

NY 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés

50 millió Ft – 500 millió Ft között

500 millió Ft fölött 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés

15. ábra: Mire számíthatsz, ha graffitizel?
Forrás: http://www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1398 IRM által készített tájékoztató anyag diákoknak

A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az
emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a
bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselek-
mény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. A
fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú he-
lyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés meg-
választásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. Fiatalkorúval szemben büntetést akkor
kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetése-
kor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható. Fiatalkorúval szemben szabad-
ságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha
az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.
Ha az elkövető fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a Btk. 29. § (1) bekezdésében meghatározott vétség vagy öt-
évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet.
Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. Javítóintézeti nevelés mellett nem
szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy közérdekű munka.
A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap. A
bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leg-
hosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tíz év, öt
évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén öt év.
A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leg-
hosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt
év, tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén tíz év, öt évet
meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén öt év.
A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak börtöne, ha a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél
hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fia-
talkorú visszaeső, vagy az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorút a szándékos
bűncselekmény elkövetését megelőző három éven belül szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre
ítélték.

298
Az előbbi eseteken kívül a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak fogháza.
A fiatalkorúval szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap, leghosszabb tartama harminc nap.
Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizenhatodik életév-
ét betöltötte. Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy
megfelelő vagyona van. Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke két-
százötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni.
Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén, ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Kiutasításnak fiatalkorúval szemben akkor lehet helye, ha vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú sza-
badságvesztést szabtak ki, az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, és nem sérül a
családi élet tiszteletben tartásához való joga.
Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani.
Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. A próbaidő tartama egy
évtől két évig terjedhet.
Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az ítélet meghozatalakor tizenhatodik élet-
évét betöltötte.
A megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a településről, amelyben családja él.
A fiatalkorú a feltételes szabadság tartama, a próbára bocsátás próbaideje, a szabadságvesztés felfüggesztésének
próbaideje, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama, a vádemelés elhalasztásának tartama alatt
pártfogó felügyelet alatt áll. Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügye-
letet is el kell rendelni.
Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhe-
lyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor husza-
dik életévét betöltötte. A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől négy évig terjedhet. Javítóintézeti nevelés el-
rendelése esetén a bíróság megállapítja, hogy a fiatalkorú a javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideigle-
nesen elbocsátható az intézetből, ha legalább egy évet eltöltött az intézetben, és alaposan feltehető, hogy az in-
tézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javító-
intézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év.
A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt szabadságvesztés-
re ítélik, vagy vele szemben javítóintézeti nevelést rendelnek el. Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben más bün-
tetést szab ki, vagy más intézkedést alkalmaz, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.
Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe
nem számítható be.
Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt a javítóintézeti nevelés
vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell
végrehajtani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni
úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egynapi szabadságvesztés lép.
Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intéz-
kedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatal-
korúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el. Az egységes intézkedésként elren-
delt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú
javítóintézeti nevelésnél, de ne haladja meg az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát, illetve a négy
évet.
Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és házi őrizet teljes idejét be kell számítani. A be-
számításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek egynapi előzetes fogvatartás, illetve három nap házi őrizet felel
meg. A beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.
A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott
szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének
napján, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélték, a bün-
tetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével, ha szándékos

299
 bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélték.
A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztés kitöltése után a bí-
róság a fiatalkorút kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes.
Iskolai, tantermi lopások
Az iskolába igen nagy mennyiségű tanszert, felszerelést kell bevinnünk nap mint nap, és ezek komoly értéket
képviselnek. A diákok ma már ezen túl általában rendelkeznek mobiltelefonnal, mp3-lejátszóval és más értékes
műszaki eszközzel, ami nem szükséges a mindennapi tanuláshoz, de sokan ezeket is magukkal viszik az iskolába.
Az iskola felelőssége hasonló a munkáltatóéhoz, azonban ezeket a szabályokat nem a Munka Törvénykönyvében
találjuk meg, hanem részben a Polgári Törvénykönyvben, részben a közoktatási törvényben, valamint az iskolai
házirendben. A közoktatásról szóló törvény alapján az oktatási intézet a tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói
jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére
tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal
a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak
akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell
megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola
tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a
szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az iskola házirendjében megtilthatja bizonyos tárgyak bevi-
telét. Ha ezt megtette, és ilyen tárgyakban következik be a kár, nem tartozik felelősséggel. Szintén joga van az
iskolának szekrények, értékmegőrzők, zárható öltözők kialakítására, és ebben az esetben megkövetelheti azt a
fokú óvatosságot a diáktól, hogy behozható értékeit (kabát, telefon stb.) ebben helyezze el. A kijelölt helyen tar-
tott beviteli tilalom alá eső tárgyakért nem felel az iskola. Azt is látnunk kell, hogy a felelősség mértéke nem kor-
látlan, hiszen a közoktatási törvény a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire hivatkozik.

Ha a tanuló nem szegi meg a házirendet, és értékeit, felszerelését a megfelelő helyen tárolja, az iskola kártérítési
felelősséggel tartozik az ezekben keletkezetett károk tekintetében. Az itt említett szabályok kevésbé ismertek,
azonban mind a tanulók, mind a szülők számára hasznosak lehetnek.
(Forrás: Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest,
2010.)
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás X
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

300
6
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
6. BIZTONSÁGBAN OTTHON ÉS AZ ISKOLÁBAN

„A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a

sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk, amelyben felnőhe-
tünk..., amelyből kirepülhetünk, de mégis emlékszünk rá és belekapasz-
kodhatunk..., mert amit ott hallottunk, örökre megmarad a fülünkben és a
szívünkben..., az emlékek színes szoborként egy életre belénk vésődnek,
apró, csillogó színű szilánkokból, amelyek némelyike ugyan halová-
nyabb, sőt néha egészen elhalványul, olyannyira, hogy már-már elfelejt-
jük..., ám teljesen sohasem merülnek feledésbe. Ez az a hely, ahol elkez-
dődik az életünk, és ott szeretnénk, ha véget érne.”
Danielle Steel

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés, ismétlés  DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról (vi-
2. A biztonság fogalma gyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az iskolától
3. Ki a felelős a biztonságunkért? olyan termet, ahol megoldható a vetítés).
4. Előrelátás, óvatosság, megelőzés
5. Veszélyhelyzetek, megoldási javaslatok
6. Mikor, kitől és hogyan kérhetünk segítséget?
7. Szabály, törvény, bűncselekmény

Háttéranyag

MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK

Az óra legyen interaktív, oldott hangulatú, és ezt Az óra célja, hogy a gyere- Bevezető
elérhetjük a megfelelő kérdésekkel, játékokkal. kekben tudatosodjon, hogy
Fontos, hogy ne mi mondjuk meg nekik, mi és a biztonságáért mindenki
miért fontos, hanem azt érjük el, hogy ők maguk maga tehet a legtöbbet. Kulcsfogalmak:
fogalmazzák meg, amit meg szeretnénk velük ta- Ehhez fontos ismerni a
níttatni. Ez hatékonyabbá teszi az oktatást, elmé- lehetséges veszélyforráso- biztonság
lyíti az ismereteket. kat, ezek elkerülési módja- óvatosság
it, valamint megérteni azt, felelősség
Sok baleset és bűncselekmény érheti a gyerekeket veszély
hogy a szabályokra, törvé-
az utcán, otthon és az iskolában is. Számos ve- szabály
nyekre azért van szükség,
szélyhelyzetet nem ismernek fel. törvény
hogy elkerülhető legyen a
Hangsúlyozzuk, hogy hol és milyen veszélyekre kell káosz, és így mindenki bűncselekmény
felkészülni, ezek hogyan előzhetők meg. Tanítsuk óvhassa a mások és saját segítség kérése és adása
meg nekik azt is, hogy mások épségéért, biztonsá- maga biztonságát.
gáért is felelősek vagyunk! Veszélyhelyzetben pedig
nem csukhatjuk be a szemünket, hanem mérlegelve
a szituációt, segítenünk kell. De óvatosan kell eljár-
ni, nem feltétlenül kell kockáztatni a saját biztonsá-
gunkat, mindig van más megoldás a segítségnyújtás-
ra.
Beszéljük meg a veszélyforrásokat és a helyes
viselkedési módokat! Hagyjuk, hogy a gyerekek
fogalmazzák meg gondola-
 Mi a helyes döntés? taikat, véleményüket.
 Milyen kockázatot vállalok? Fontos, hogy az összegző
 Milyen alternatívák lehetségesek? tanulságok kimondásában is
aktívan részt vegyenek.
 Mi a lehetséges következménye a döntésemnek?
 Azok a jó szabályok, és azokat tartjuk be önként,
amelyeket mi magunk hozunk, vagy amelyekről
belátjuk, hogy a mi igényeinket, a mi érdekünket
szolgálják, minket óvnak meg a veszélytől, kel-
lemetlenségtől vagy fölösleges pénzkiadástól.
Megtanultuk azonban azt is, hogy vannak olyan
szabályok, amelyeket saját testi épségünk érdekében
feltétlen be kell tartanunk.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés, ismétlés – kb. 2 perc Napszaknak megfelelő Ráhangolás – ráhango-

köszöntés lódás

2. A biztonság fogalma – kb. 3 perc Ez a blokk, ráhangolásként, Érzékenyítés

rövid legyen, csupán az
Kérjük meg a gyerekeket, hogy egy gyors körben
érdeklődés felkeltése a cé-
mindenki mondja el, hogy neki mi jut eszébe a biz-
lunk.
tonság szó hallatán, de a már elhangzottak ne ismét-
lődjenek. Nincs semmi megkötés, nincs jó és rossz
megoldás, hiszen az érzéseket, gondolatokat nem
szabad így értékelni. Akinek éppen nem jut eszébe
semmi, az mondhatja, hogy passz, és a kör végén
visszatérünk hozzájuk.

3. Ki a felelős a biztonságunkért? – kb. 3 perc Gyakori válaszok: A téma felvezetése

Kérdezzük meg a diákoktól, hogy szerintük ki a  a közbiztonság
felelős a biztonságukért, és a válaszukat legalább  az állam
egy mondatban indokolják is. A beszélgetést arrafe-  a rendőrség
lé tereljük, hogy fogalmazódjon meg a diákok részé-  mi magunk
ről, hogy a biztonságunkért a legnagyobb mértékben
mi magunk tehetünk, mi vagyunk érte a felelősek.
A kisfilm 5 perc 26 má-
4. Előrelátás, óvatosság, megelőzés – kb. 25 perc Feladat és értékelés
sodperc hosszú.
Nézzük meg a Bűnmegelőzés 1-2. DVD 1. lemezé-
ről a Péntek 13. című kisfilmet. A kisfilm megnézé-
se előtt a gyerekeknek adjuk feladatul, hogy a kis-
filmben gyűjtsék össze a főhős által elkövetett hibá-
kat, amelyek ahhoz vezettek, hogy áldozattá vált. A
filmet állítsuk meg ott, ahol a fiú hazaér, és látja,
hogy a lakásukba betörtek.
A főhős által elkövetett óvatlanságok és hibák:
 A táskája elülső zsebébe tette a pénztárcáját.
 Az ajtón 3 zár van, de csak egyet zárt be.
 Letette a padra a táskáját, és nem figyelt rá oda.
 A suliban elővette a telefonját, ezzel megmutat-
ta, hogy van telefonja, hogy milyen jó telefonja
van, és azt is, hogy hová teszi.
 Az öltöző ajtaja nem volt zárva, illetve az érté-
keit a táskájában hagyta.
 Az iskolából kilépve meglátta, hogy egy fiú az
övéhez hasonló telefont mutogat (árul?), és ne-
kiesett, hogy visszavegye. Ezzel pedig önbírás-
kodást követett el akkor is, ha a telefon az övé
volt.
302
 A fenti pontok tisztázása után nézzük meg a film
végét, ahol a fentieket jó tanácsok erősítik meg.
5. Veszélyhelyzetek, megoldási javaslatok – kb. Csoportot a legegyszerűb- Feladat kis csoportok-
10 perc ben úgy alkothatunk, ha ban
mindig addig számolunk,
Alkossunk gyorsan 3 csoportot, és a gyerekek gyűjt-
ahány csoportot szeretnénk.
sék össze, hogy szerintük milyen veszélyhelyzetek
Minden gyereknek jut egy Értékelés
leselkednek rájuk leggyakrabban
szám (jelen esetben 1 vagy
1. csoport – otthon, 2 vagy 3), és az azonos
2. csoport – az iskolában, számúak kerülnek egy cso-
3. csoport – az utcán, portba.
és ezeket hogyan lehet megelőzni, mire kell odafi-
gyelni.

6. Szabály, törvény, bűncselekmény – kb. 2 perc Összefoglalás

Összefoglalásként, ha marad idő, akkor fogalmaz- Minden törvény szabály, de
tassuk meg a gyerekekkel, hogy az élet mely terüle- nem minden szabály tör-
tén ismernek szabályokat, és ezek mit szolgálnak. vény.
Utána menjünk egy lépéssel tovább, és kérdezzük
meg, hogy mit foglalnak törvénybe, és kikre vonat-
koznak a törvények. Végül pedig tisztázzuk a bűn-
cselekmény fogalmát. Ha marad idő, akkor gyűjtes-
sük össze, hogy mit veszíthet az, aki bűncselekmény
elkövetésébe sodródik.

Háttéranyag
Diákcsíny vagy bűncselekmény?
A diákcsíny fogalmának meghatározása nem könnyű feladat. Ha ezt a szót halljuk, akkor valami ártalmatlan, tanu-
lók által elkövetett tettre gondolunk, aminek semmiképpen nincs ártó szándéka. Ugratás, apró bosszúság okozása
az, ami eszünkbe jut.
A diákcsíny és a jogsértés között azonban nagyon keskeny a mezsgye, és éppen ezért nagyon fontos minél többet
beszélni arról, mit szabad és mit nem.
Szabályok
Az egész életünket átszövik a szabályok. Mindegy, hogy játszunk, vagy otthon vagyunk, iskolába járunk, sporto-
lunk, vásárolunk vagy közlekedünk, szabályok tömkelegét kell betartanunk. Otthoni szabály lehet, hogy az előszo-
bában le kell venni a cipőnket, a szobánkban rendet kell tartani. A fociban szabály, hogy a kapuson kívül senki
nem érhet kézzel a labdához. A közlekedésben fontos szabály, hogy a piros lámpán nem szabad átmenni, vagy ha
kocsiba ülünk, akkor be kell kapcsolni a biztonsági övünket.
Az iskolában a szabályokat a házirend tartalmazza. Idetartozik, hogy a suliban nem szabad rágózni, a folyosón
nem szabad futkosni, de íratlan szabályok is vannak, mint például az, hogy jelentkezni kell, ha szólni szeretnénk.
A tanóra kezdetét és végét pedig csengőszó jelzi.
A szabályok nem arra valók, hogy nehezítsék az életünket, hanem éppen ellenkezőleg: az, hogy betartásukkal úrrá
lehessünk a káoszon.
A szabályok egyénekre és közösségekre egyaránt vonatkoznak. A közlekedési szabályokat azoknak kell betartani-
uk, akik gyalogosan vagy valamilyen járművel közlekednek. A játékszabályok a játékosokra, az iskolai házirend az
iskolába érkezőkre és ott tanulókra, ott dolgozókra vonatkozik. Ha senki nem szegi meg a szabályokat, akkor meg-
védenek bennünket pl. attól, hogy baleset érjen bennünket, vagy attól, hogy mások bántsanak, kárt okozzanak ne-
künk vagy mi nekik.
Jogszabályok
A jogszabályok (törvények, rendeletek) is szabályok, azonban mindenki számára kötelezőek. Minden törvény sza-
bály, de nem minden szabály törvény. A jogszabályok alapvetően abban különböznek az általános szabályoktól

303
(erkölcs, illem stb.), hogy azokat az állam valamely, erre Magyarország Alaptörvényében kifejezetten feljogosított
szerve alkotja, és az abban foglaltakat akár kényszer alkalmazásával is betartatja.
A jogszabályok be nem tartását az állam bünteti, szankcionálja.
Bűncselekmény
Bűncselekménynek azt a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlan-
ságból elkövetett cselekményt (tettet vagy mulasztást) nevezzük, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e
törvény büntetés kiszabását rendeli, és nem áll fenn olyan körülmény, amely a büntethetőséget kizárja (például a
jogos védelem, a végszükség vagy a tévedés stb.). A bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv tartalmazza. Itt
találhatjuk meg felsorolva, hogy milyen tettek elkövetése vagy milyen mulasztások ütköznek törvénybe.
A Büntető Törvénykönyv nem könnyű olvasmány, így igen kevesen olvassák. Azt általában mindenki tudja, hogy
lopni, embert ölni, bankot rabolni, pénzt hamisítani, mást bántalmazni nem szabad. Azonban ennél sokkal többféle
bűncselekményt tartalmaz a Büntető Törvénykönyv, amelynek passzusait elég nehéz úgy betartani, hogy nem ol-
vastuk. A törvény nem tudása azonban nem mentesít a felelősség alól. Éppen ezért vékony a diákcsínyek és a bűn-
cselekmények közötti határmezsgye, amelyet sajnos igen gyakran átlépnek a tanulók. Ennek pedig a legfőbb oka
az, hogy nem tudják, mit szabad és mit nem, és gyakran sok olyasmiről hiszik, hogy diákcsíny, ami kimeríti a bűn-
cselekmény kategóriáját.
Egy bűncselekményt elkövethetünk szándékosan vagy gondatlanul.103 Aszerint, hogy milyen súlyú a bűncselek-
mény, beszélhetünk vétségről vagy bűntettről.104 Elkövetőnek nevezzük a tettest, a felbujtót és a bűnsegédet.105
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény megváltoztatta a fiatalkorúakkal, illetve a büntethetőségi
korhatárokkal kapcsolatos szabályozást. A hatályos szabályozás értelmében fiatalkorú az, aki a bűncselekmény
elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. A fiatalkorúval szemben kiszabott bün-
tetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom
hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és
védelmét kell szem előtt tartani. Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása
nem célravezető.
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az
emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűn-
cselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény
következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkal-
mazható. Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó
büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.
Tehát a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltött fiatalkorúval szemben csak intézkedés –
általában javítóintézeti nevelés – alkalmazható. Ha azonban a fiatalkorú már betöltötte a tizennegyedik életévét a
bűncselekmény elkövetésekor, akkor a bíróság büntetést szab ki, ami értelemszerűen végrehajtandó szabadság-
vesztés is lehet.
Büntetések:
 a szabadságvesztés,
 az elzárás,
 a közérdekű munka,
 a pénzbüntetés,
 a foglalkozástól eltiltás,

103
7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik..
8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában,
vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
104
5 A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre (Büntető Törvénykönyv) e törvény két évi szabad-
ságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
105

12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt
nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
304
  a járművezetéstől eltiltás,
 a kitiltás,
 a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
 a kiutasítás.

Mellékbüntetés: a közügyektől eltiltás.

Fiatalkorúval szemben lehet intézkedésként javítóintézeti nevelést is kiszabni.
A fiatalokra koruknál fogva jellemző, hogy a serdülőkorba lépve a kortárs csoport nyomása a mérvadó. Szülők és
tanárok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy az intelmeik annyit érnek, mint a falra hányt borsó, mert a
diákok nem szívlelik meg. Éppen ezért rendőrként sokszor tapasztaltuk, hogy a diákcsínyként induló tettek a rend-
őri intézkedéskor, mikor félreérthetetlenül kiderül, hogy a tettük bűncselekmény, sírás-rívásba és könyörgésbe
fullad, hogy „ugye a szüleim nem fogják ezt megtudni?!”. A rendőr válasza pedig nem a szívtelensége miatt az,
hogy „de igen”, hanem a hatályos jogszabályok miatt, amelyek kötelezik rá, hogy a gyermek- és fiatalkorúval
szembeni eljárásnál értesíteni kell a szülőt, gondviselőt.
Hitek és tévhitek a fiatalok fejében
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a büntethetőségi akadályokat106 leszámítva a korábban felsorolt bűncselekmé-
nyek miatt 12 éves kortól, általánosságban valamennyi bűncselekményért 14 éves kortól tartozunk büntetőjogi
felelősséggel. Korábban még úgy fogalmaztunk, hogy „vagyunk büntethetőek”, ez azonban ebben a formában már
nem egészen igaz, hiszen a 12. életévét betöltött fiatalkorúval szemben csak intézkedés alkalmazható, büntetés
csak a 14. életévét betöltött fiatalkorú esetében szabható ki. A gyerekek gyakran gondolják tévesen, hogy 18 éves
korukig azt tesznek, amit csak akarnak, és ezért nem tartoznak felelősséggel.
Kerülhet-e börtönbe egy fiatalkorú?
Számtalan iskolai bűnmegelőzési óra tapasztalata, hogy a fiatalok nemtől, kortól és az iskola típusától függetlenül
nem tudják, hogy súlyos bűncselekmény elkövetése esetén akár börtönbe is kerülhetnek. Pedig Tökölön, Kecske-
méten, Pécsett, Szirmabesenyőn van fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete, amely alapjában véve abban kü-
lönbözik leginkább a felnőtt börtönöktől, hogy itt a tanköteles korúaknak bizony iskolába kell járniuk, míg egy
felnőtt börtönben ki kell érdemelni azt, hogy valaki tanulhasson.
(Forrás: Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest,
2010.)

A büntethetőséget kizáró okok:

106

15. § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza:

 a gyermekkor,
 a kóros elmeállapot,
 a kényszer és a fenyegetés,
 a tévedés,
 a jogos védelem,
 a végszükség,
 a jogszabály engedélye,
 a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntethetőséget megszüntető okok:
25. § A büntethetőséget megszünteti
 az elkövető halála,
 az elévülés,
 a kegyelem,
 a tevékeny megbánás,
 a törvényben meghatározott egyéb ok.

305
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

306
7
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
7. BIZTONSÁGBAN A SZABADIDŐNKBEN

„Mindenütt jó, de mindig elzavarnak.”

graffiti

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés, ismétlés
2. Szabadidős elfoglaltságok
3. Előrelátás, óvatosság, megelőzés – veszélyhely-
zetek, megoldási javaslatok
4. Mikor, kitől és hogyan kérhetünk segítséget?
5. Összefoglalás

MÓDSZEREK/ KULCSFOGAL-
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK MAK/KIEMELÉSEK
Bevezető
A hasznos elfoglaltságok, a hobbik, a megfelelő Az óra célja, hogy a gyere-
barátok a kulcsa annak, hogy felhőtlenül élvezni kekben tudatosodjon, hogy
tudjuk a szabadidőnket. A jó társaság nem butaság- a szabadidő a pihenésé és a
ba visz, hanem ettől visszatart. Ahhoz, hogy ezt sportolásé. Ahhoz azonban,
bizton elérhessük a gyerekekkel, személyiség- és hogy felhőtlenül élvezni
közösségfejlesztésre van szükség. tudjuk, oda kell figyelnünk,
kikkel és mivel töltjük.
Élmény és öröm nélkül nincs tanulás. Élményt és
örömöt pedig leginkább a játék ad.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

Ráhangolás – ráhango-
1. Üdvözlés, ismétlés – kb. 2 perc
lódás
Érzékenyítés, a téma
2. Szabadidős elfoglaltságok – kb. 7 perc Ez a blokk, ráhangolásként,
felvezetése
rövid legyen, csupán az
Kérjük meg a diákokat, hogy próbáljunk közösen
érdeklődés felkeltése a cé-
összeállítani egy csoportosítást a különböző szabad-
lunk.
idős elfoglaltságokról.
Válaszok:
 versenysport
 testmozgás (biciklizés,
túrázás, görkori stb.)
 zenehallgatás
 barátok
 céltalan lógás
 olvasás
 televíziózás
 számítógép/internet
 vásárlás/plázázás
3. Előrelátás, óvatosság, megelőzés – veszélyhely-
zetek a szabadidőnkben – kb. 20 perc Csoportot a legegyszerűb-
ben úgy alkothatunk,
Alkossunk csoportokat és dolgoztassuk föl a szabad- hogyha mindig addig szá-
idő-eltöltés veszélyhelyzeteit: molunk, ahány csoportot

307
1. csoport: barátok szeretnénk. Minden gye-
reknek jut egy szám, és az
2. csoport: versenysport/testmozgás
azonos számúak kerülnek
3. csoport: számítógép és internet egy csoportba.
4. csoport: céltalan lógás/játszótér Ha valamelyik csoport fe-
ladatmegoldásában hiá-
5. csoport: vásárlás nyosság van, akkor kér-
Gyűjtsék össze, hogy milyen veszélyek érhetik őket, dezzünk rá először tőlük,
és ezeket hogyan lehet megelőzni, mire kell odafi- majd a többiektől. Csak
gyelni. végső esetben mondjuk
meg mi a megoldást.
Adjunk 5 percet minden csoportnak a téma megbe-
szélésére, majd egy kiválasztott csoporttag ismertes-
se max. 1,5 percben az összegyűjtött információkat.
Feladat és értékelés
4. Mikor, kitől és hogyan kérhetünk segítséget? –
kb. 13 perc
A kiscsoportok válasszanak Segélykérő telefon-
Foglaltassuk össze a diákokkal, hogy szerintük az ki egy-egy helyzetet az számok
általuk felsorolt szituációkban kitől és hogyan kér- általuk felsoroltakból.
hetnek segítséget. A bejelentés módja
Gyűjtessük össze a diákokkal, akár még az előző Játsszák el a bejelentést.
csoportbeosztást megtartva, hogy szerintük az álta-
luk felsorolt szituációkban kitől és hogyan kérhet-
nek segítséget.
Végül beszéljük meg velük a segélykérő telefon-
számokkal kapcsolatos tudnivalókat (a 107-es hívó-
szám lassan kivezetésre kerül) és azt, hogy milyen
esetekben és hogyan kell bejelenteni egy eseményt a
112-es nemzetközi segélyhívószámon. Térjünk ki
arra, hogy a telefonáló mindig mutatkozzon be,
mondja el, hogy melyik városból, honnan és miért
telefonál. Térjen ki rá, hogy mi történt, van-e sé-
rült… stb. Tudatosítsuk bennük, hogy a segélykérő
számok hívása ingyenes, a 112-t pedig SIM-kártya
nélkül is hívhatjuk mobiltelefonunkról. Ha egy bűn-
cselekménynél a telefonunkat lopták el, vagy nincs
nálunk, akkor is kérhetünk ingyen segítséget. Az
érmés telefon ugyan kattog, és kéri a pénzt, de ez ne
zavarjon meg bennünket, billentyűzzük be a segély-
hívó számot.
Mondjuk el azt is, hogy a segélykérő telefonok
gyűjtik a hívásokat. Ha nem veszik fel rögtön, akkor
annak az az oka, hogy a hívásfogadó mással beszél,
nem pedig az, hogy nem dolgozik. Hívjuk fel a fi-
gyelmet arra, hogy nem kell mindig érteni, hogy a
hívásfogadó miért kérdez fölöslegesnek tűnő dolgo-
kat. Türelmesen válaszoljanak rá akkor is, ha nem
értik az okát.
Összefoglalás
5. Összefoglalás – kb. 3 perc
Kérdezzük meg, hogy a mai foglalkozáson kinek mi
volt a legfontosabb üzenet, és miért gondolja ezt
így.
Tudatosítsuk, hogy az általános segélyhívó szám a
112.

308
 Mutassuk meg, hogy a mobiltelefon IMEI számát
hogyan tudják előhívni a gyerekek (*#06#). Javasol-
juk, hogy a telefonok adatát a család egy kis kár-
tyán, vagy noteszben összegyűjtve jegyezze fel.
Mondjuk el, hogy ez fontos a telefon azonosításánál.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

309
310
8
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
8. A MÉDIA HATÁSAI

Tűrjük? Tiltsuk? Támogassuk? – Beszéljünk róla!

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  1 db kinyomtatott történet A média valósága című
2. A téma felvezetése feladathoz.
3. A média valósága – gyakorlat  A zenei klip lejátszásához szükséges felszerelés.
4. A zenei klipek sajátosságai
Életstílus/zenei stílus
5. Összefoglalás, zárás

Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGAL-
ELMÉLET – TEENDŐ JAVASLATOK MAK/ KIEMELÉ-
SEK

A média és azon belül elsősorban a televízió mára Írjuk le előzetesen egy Bevezető
kétségtelenül életünk egyik fontos meghatározója lett. megtörtént, vagy elképzelt
Számtalan lehetőséget rejt magában, amelyek kiakná- esemény néhány mozzana-
zatlanok maradnak, és az ismeretterjesztés, a tanulás, tát egy-egy mondatban (pl. Kulcsfogalmak:
a hasznos információk egyre inkább háttérbe szorul- a sörsátraknál ketten össze-
nak, míg az előnytelen elemek egyre inkább teret hó- szólalkoztak és egyikük
dítanak a gyerekek és fiatalok életében. Nagyon fon- kiöntötte a másik italát, a kommunikáció
tos megelőzni azt, hogy a gyerekek kész tényként kis tisztáson gyerekek friss
fogadjanak el minden információt, ami a televízióból perecet eszegettek stb.). tömegkommunikáció
érkezik, és feltétel nélkül alkalmazkodjanak az ott Fontos, hogy figyelemfel- média/médium
látottakhoz, feltétel nélkül meghatározza gondolkodá- keltő, rendkívüli és termé-
információ
sukat és tetteiket, későbbi felnőtt életüket. szetes, semleges pillanatok
sorakozzanak a lapon. (Ha
több listát készítünk, az
érdekesebbé teszi a felada-
tot.)

Válasszunk ki egy a fiata-

lok körében aktuálisan nép-
szerű zenei klipet, mely
alkalmas a műfaj legjellem-
zőbb sajátosságainak szem-
léltetésére.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 3 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – ráhan-

golódás
Megengedni, hogy a tan-
óráktól eltérően foglaljanak
helyet az osztályteremben
(ülésrend).
311
 Ráhangolásként: személyes
információk. (Azt hallottam
útközben a rádióban…,
lehetőleg olyan információ,
ami kételkedésre adhat
okot).

2. A téma felvezetése – kb. 5 perc Ez a blokk, ráhangolásként, A téma felvezetése

rövid legyen, csupán az
Az előző esti televízió-élményre való utalással készít-
érdeklődés felkeltése a cé-
sünk gyors statisztikát arra vonatkozóan, ki, mit és
lunk.
mennyit néz a tv-ben. Az eredményt folyamatosan
rögzítsük a táblán, hogy mindenki számára jól követ- A felsorolt indoklásokat
hető legyen. röviden jelenítsük meg a
táblán.
Az eredmény függvényében gyűjtsük össze a televízi-
ózás előnyeit, miért jó tv-t nézni, mire használható a Ha kimaradnak szempont-
televízió. ok, arra próbáljuk rávezetni
a gyerekeket.
Az eredmény tükrében tárjuk fel, valóban élnek-e
ezekkel a lehetőségekkel.

3. A média valósága – kb. 25 perc A játék előtt hívjuk föl az Gyakorlat

osztály figyelmét arra, hogy
Játék
ne javítsák ki, ha a történe-
Az óravázlat után található történetet (vagy egy saját tet mesélő hibázik, és átköl-
történetet írjunk) nyomtassuk ki 1 példányban. Kér- ti a történetet. És csak ma-
jünk 4 önként jelentkezőt, akik tevékenyen részt vesz- gukban kuncogjanak rajta,
nek a játékban. Közülük 3 főt küldjünk ki a teremből, semmiképpen ne hangosan,
és mondjuk meg nekik, hogyha szólunk, akkor majd mert így lesz izgalmas a
egyenként kell bejönniük. végén.
Olvassuk föl a szöveget az osztálynak és a benn ma-
radt önként jelentkezőnek, akinek az a feladata, hogy
a terembe beszólított társának mesélje el a tőlünk hal-
lott történetet, legalábbis, amire emlékszik belőle.
Minden egyes elmesélés után szólítsunk be egy újabb
diákot a terembe, a feladat ugyanaz. Az utolsó ember,
miután meghallgatta a neki elmesélt történetet, mond-
ja vissza. Végezetül olvassuk föl az eredeti történetet,
és beszéljük meg az elsikkadt információkat és az
adatvesztés okát.
Húzzunk párhuzamot, hogy a médiában megjelenő
információk is hasonló úton mennek keresztül, ugya-
nez történik velük.
Feladat
Alkossunk az osztály létszámától függően 4-5 fős
csoportokat, és kérjük meg a gyerekeket, hogy készít-
senek a történtekről újsághírt, híradós anyagot, mintha
ők lennének a helyszínen az operatőrök, újságírók.
 Milyen címe lenne a tudósításnak?
 Milyen adatokat tennétek bele és miért?
 Mitől jó és érdekes egy újságcikk, egy tudósí-
tás? És mi a helyzet a filmekkel?
A megbeszélés során mutassunk rá, hogy a látvány
valóságát nem csak technikai eszközökkel befolyásol-
hatjuk, hanem a valóságos képek adott szempontok
312
 szerinti válogatásával is, még akkor is, ha nem a torzí-
tás a célunk.
o Előfordulhat, hogy a média tudatosan próbál tor-
zítani az eddig elhangzott eszközök segítségével?
(reklám, politika stb.)

4. Stílusok megjelenése a médiában – a klipek Bizonyára vannak a témá- Érzékenyítés

valósága – kb. 10 perc nak „szakértői”, de próbál-
juk úgy irányítani a beszél-
Kapcsolódva az információ fogalmának meghatározá-
getést, hogy mindenki be- Zenei stílusok és élet-
sához, vessük fel a kérdést, milyen információt hordoz
vonódhasson a véleményé- formák
egy zenei klip?
nek fontossága kapcsán.
Próbáljuk összegyűjteni közösen, miért szeretjük, Próbáljuk a gyerekeket
milyen sajátosságai vannak, mi a célja (és ezek alap- rávezetni a beszélgetés
ján mi az igaz belőle). során arra, hogy a háttér-
anyagban felsorolt elemek
Befolyásolják a zenei stílusok az életstílust? Baj-e, ha
többsége felszínre kerülhes-
valaki más zenei stílust képvisel, mint ami nekünk
sen.
tetszik?
Mivel éppen ellentétes stí-
Lezárásként vetítsük le a klipet, mely alatt felhívhat-
lusokról van szó, figyeljünk
juk a figyelmet az összegyűjtött elemekre.
arra, hogy az esetleges vita
Próbáljuk hangsúlyozni a klipek célját, illetve hogy a kulturált keretek között
bemutatott életérzés többnyire csupán technikai meg- maradjon!
oldás eredménye! Alkalmas a téma feloldására, fő-
ként, ha igyekeztünk nem kifejezetten provokatív
zenét választani!

5. Összegzés, zárás – kb. 2 perc Zárás

Fontos elsajátítani a dolgok mögé látás „tudományát”.
A média fejlődésével már nem feltétlenül igaz a „hi-
szem, ha látom” mondás. Ahhoz, hogy biztonsággal
eligazodjunk a világban, ismernünk kell, hogyan mű-
ködik.

HÁTTÉRANYAG
Kommunikáció: communicatio: közzététel, gondolatok közlése hallgatókkal, legáltalánosabb értelemben: infor-
mációátvitel, valamely jelrendszer segítségével (nyelv), emberi gondolatok cseréje;
Tömegkommunikáció: mindig valamilyen médiumon keresztül történik, szervezett, intézményesült és tömeges
formában zajlik, az üzenet a nagyközönségnek szól, azaz nyilvános, a tömegkommunikáció általában egyirányú,
azaz nem nyújt lehetőséget a közvetlen visszacsatolásra. De! A határok lassan eltűnnek, hiszen az interneten min-
denki hozzászólhat akár közéleti témákhoz személyisége titokban tartása mellett, az SMS illetve MMS, internet
alapú üzenőfelületek pedig lehetővé teszik a gyors visszacsatolást.
A média fogalma alatt többnyire a közvetítő közegek, a nyilvános fórumok illetve a műsorszolgáltatók összessé-
gét értjük, míg a médium az információ terjesztésére, bemutatására szolgáló eszköz.
Információ: számos terület másképpen definiálja, a köznyelv szerint: tényekről, tárgyakról, jelenségekről hozzá-
férhető formában megadott ismeret.
Sokan sokféleképpen vélekednek a média hatásairól, előnyeiről, hátrányairól. Leggyakrabban a szélsőségek jelen-
nek meg, melyek szerint vagy áldásos jótevőként, vagy egyenesen az emberiség megrontójaként kerül szóba. A
vita többnyire arról szól, vajon a média tanít vagy butít, kikapcsol vagy félelmet kelt, eligazít a világ dolgaiban
vagy éppen összezavar, és alapja lehet-e a döntéseinknek az onnan szerzett információ, vagy feltételeznünk kell
az esetleges manipulációt? És valóban okolható negatív társadalmi jelenségekért (fiatalkori bűnözés, leányanya-
ság, drogfogyasztás, alkohol)?
A vélemények alaposan ellentmondanak egymásnak. Mi az igazság? Vajon mit közvetítsünk a gyerekek felé ezzel
kapcsolatban? Hogyan használjuk előnyeit, és hogyan kerüljük el az esetleges veszélyeket?
313
Hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre – melyet minden oktatónak kicsit magának kell megfogalmaznia –, is-
mernünk kell néhány alapvető törvényszerűséget a média világából.
Tudomásul kell vennünk, hogy mára sok családnál a gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik,
talán legmeghatározóbb eszköze a média. A problémát többnyire nem az okozza, hogy a gyerekek televíziót néz-
nek, sokkal inkább a látottak, hallottak feldolgozásának hiánya. Ennek okairól persze lehetne vitatkozni, itt legy-
gyakrabban mindenesetre a felgyorsult világ okozta időhiányt szokás emlegetni, amikor már az anya is főállásban
dolgozik, az apa pedig esetenként több mellékállást vállal, míg a nagyszülők nem a családdal élnek. Ez utóbbi a
fővárosban az átlagosnál is nagyobb hangsúlyt kap. A család ez irányú feladatait az iskola, a pedagógusok sem
veszik át, feltehetően ismét az idő hiányára hivatkozva.
Mi a valóság?
A televízió értékrendre gyakorolt hatásáról is számos vélemény látott napvilágot. A témához negatívan közelítők
szerint, a tévénézők egyszerűen agymosás áldozatai, akiket hipnotizálnak a készülékeken keresztül. Maradandó
agylebeny-károsodást szenvednek, értelmi és érzelmi fejlődésük gátolt. Akik igyekeznek enyhébben tekinteni a
témára, azt vallják, nincs életforma-változtató hatása, sőt a televíziózás által a család, az iskola nagyobb szerepet
kap, „család-összekovácsoló”, és pozitívan hat az érzelmi-értelmi fejlődésre.
Mindenesetre tény: nagy szerepe van a szocializációban. Mivel a látottakkal kapcsolatos vélemény kialakítása a
nézőn múlik, ismét felmerül a felnőttek felelőssége, hiszen egy gyerek ismeretek és tapasztalatok hiányában a
látottakból könnyen téves következtetéseket vonhat le, hihet el nem létező dolgokat, a kontroll hiányában. A kö-
zös feldolgozás során a gyerekeket életkori sajátosságaiknak megfelelően meg kell tanítani a média „kezelésére”.
Tudniuk kell, mi, miért és miért éppen úgy történik. Mi a valóság, és mi nem, milyen eszközökkel teremthető meg
a valóságra emlékeztető környezet, és meg kell ismerniük a valóság sokszínűségét. Tudniuk kell, hogy a kommu-
nikátorok, a műsorkészítők csupán egyfajta valóságot mutatnak be, a sajátjukat. Azt, amit ők maguk tudnak, lát-
nak, gondolnak – rosszabb esetben mutatni akarnak – a dolgokról, a világról. Talán ez lehet az alapja annak a
vádnak is, mely szerint a média befolyásolja, alakítja, sőt, eltorzítja a valóságot. És itt fogalmazható meg az imént
körüljárt kérdés, vajon a valóság egyenlő a kamera valóságával?
Persze hogy nem, mert:
 a tapasztalat hiánya miatt, a valótlan is lehet hiteles (gyerekek!!);
 a média hatására – sokan látjuk ugyanazt – hasonló, egyfajta uniformizált valóságkép alakulhat ki (uni-
formizált tömegek);
 ha a látott elemek egyeznek a valósággal, hajlamosak vagyunk a többit is hitelesnek látni (gyerekek!!).
Zenei klipek sajátosságai
A zenei klip hovatartozásáról ma is viták folynak a tekintetben, hogy önálló filmes műfajról beszélhetünk-e. Van
bizonyos rá jellemző eszköztár, melynek szabályait betartják a készítők. A klip egy adott zeneszám hosszára és
zenei szerkezetére komponált képsor. Az első klipek a hatvanas évekre tehetőek és a Beatles együttes nevéhez
fűződnek. Az egyetlen cél maga a reklám volt, vagyis a lemezeladások növelése. A klip egyfajta mozgóképi líra
telis tele képi meglepetésekkel. Tömör, hatásos elemeket tartalmaz, azt is mondhatnánk, a klip maga „látható ze-
ne”. Bár a klipkészítés óriási fejlődésen ment keresztül, célja továbbra is a reklám, az adott zeneszám minél nép-
szerűbbé tétele.
Jellegzetes elemei adottak:
 rövid és intenzív, rengeteg kép felvillantásával
 elektronikus effektek, trükkök
 sebesség
 látvány a látványban, kép a képben
 kimerevített képek
 gyorsított, vagy éppen lassított felvételek
 asszociatív képsorok
 a kép precíz pontossággal a zenére vágva
 párhuzamos eseményszálak (képzelet, dokumentumok az együttesről)
A klip rendszerint nem teremt újat, inkább többnyire átvesz, másol, átalakít. Készítését elsősorban a divat irányítja
és teljesen marketingorientált. A rádiós lejátszásokon kívül a kiadók promóciós stratégiájához elengedhetetlen,
hogy az általuk felkarolt zenész vagy zenekar imázsát a látvány erejével is erősítsék. Így motiválják a rajongókat
arra, hogy ne csak a lemezt vásárolják, hanem mindazt, ami kapcsolatba hozható a kedvenc szokásaival, öltözkö-
désével stb. Mivel a fiatal korosztály a célközönség, mindig fiatalos, még akkor is, ha a felhasznált sablonok már
314
inkább unalmasak. Jelenleg a legnagyobb hazai zenés szolgáltató csatorna a VIVA. A többi irányzat mellett, ma is
a diszkózene látható és hallható a legnagyobb arányban. Az esetleges egyhangúsághoz persze az is hozzájárulhat,
hogy a dalok jelentős része a szerelemről szól. A különböző zenei irányzatoknak megvannak a sajátos képi megje-
lenítési formái, ami szintén nem a változatosságot erősíti.
Emo-techno
A különböző zenei irányzatok világszerte kialakítanak viselkedési stílusokat is. Ilyen például Magyarországon az
emo. A stílus a zárkózottságról ismert elsősorban, valamint a fokozott érzékenységről. Ez utóbbit gyakorta mániá-
kus öngyilkossági hajlammal mossák össze. Szerintük ez valószínűleg abból származik, hogy az emo követői
sokat gondolkoznak az élet nagy dolgain, főleg az emberi érzelmekkel és lét céljával kapcsolatban. Az emo fel-
szólalás, vagy inkább felkiáltás a mai ember nemtörődömsége ellen. Szomorú küllemük ellenére a boldogságot és
szabadságot részesítik előnyben, a tévhittel ellentétben, miszerint sarokba fordulnak és sírnak. Az emok öltözkö-
désük és meglátásaik miatt kitűnnek a tömegből, akárcsak a punkok, akik e műfaj őseinek tekinthetőek.
Szintén zenei stílus mentén jött létre a techno „életérzés”. Ez hangosabb, dübörgőbb, szinte ellentéte az elgondol-
kodtató emo-nak. A techno zenei stílus hallgatóinak növekedésével party-sorozatok, ruházati szokások, clubok,
újságok keltek életre, speciálisan a rajongók érdekeire irányítva. Egész életkultúra rejlik a jelenség mögött, ahol az
egyes zenei alstílusok egy új trend megjelenését eredményezhetik. A legnagyobb techno zenei társadalmi élet
Európában, azon belül Németországban található, ahol a techno zenei stílus gyökerezik.
Barátok, klikkek
A 9-13 éves korosztály sajátja, hogy szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. Figyelmük mindin-
kább a társak felé fordul. Rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoportokhoz tartozás. Ez a csoportalakítás
időszaka. A beilleszkedéshez a fiatalok igyekeznek megfelelni a csoport elvárásaihoz, és mindenben alkalmaz-
kodni az általuk képviselt értékekhez, stílushoz. Nem kivétel ez alól a szóhasználat vagy az öltözködés sem. A
baráti csoportok kialakulása normális és nagyon pozitív dolog. Vannak társak, akikkel lehet beszélgetni, közös
programokat szervezni. Sok információ kicserélődik mindarról, ami a korosztályt érinti, értékrendek ismerhetők
meg, elsajátíthatók viselkedési szabályok, miközben folyamatos visszajelzés érkezik szinte minden megnyilvánu-
lásról, amely hozzájárul az énkép kialakításához. Van kivel megosztani az élményeket, elpanaszolni, ami bánt,
átélni kisebb nézeteltéréseket, béküléseket. A baráti társaságok elsősorban hasonló érdeklődésű emberekből ala-
kulnak ki, és ha nem is gondolják minderről ugyanazt, vannak közös pontok. A baráti társaságok „mérete” és
„élethossza” gyakran változhat. Csatlakozhatnak újak, távolodhatnak el tagok, fűződhetnek kapcsolatok szoro-
sabbra, és szakadhatnak meg barátságok akár a csoporton belül is. A baráti csoportokkal szemben a klikkek szigo-
rú szabályok szerint működnek, amikor bizonyos viselkedési formák akár kötelezőek lehetnek a megfelelni vágyó
tagok számára. Gyakorta megfigyelhető, hogy nem a közös érdeklődés az összetartó erő, hanem a „trendiség”, a
divatkövetés, a népszerűség utáni vágy. Igyekeznek úgy feltüntetni a maguk csoportját, mint a mindenkinél jobb
és mindenki felett álló, aki pedig nem tartozik közéjük, az érezze magát kirekesztettnek. Míg a baráti társaságok
nyitottak, és az együttlétek saját maguk öröméről szól, addig a klikkek hajlamosak mások bosszantásával törődni,
„kipécézni” embereket, kizárólag ártó céllal. A kamaszok többsége titkon retteg a kirekesztettségtől, a hovatarto-
zás érzése pedig biztonságot nyújthat. Ezért cserébe hajlandóak a megalkuvásra, feladni szabadságuk egy részét.
Agresszió
Mindegyik elméletet kutatások, vizsgálatok támasztják alá, amelyek kiterjedtek a televíziós erőszak kérdésére, az
agresszivitás terjedésére, a szexualitás megjelenítésére, a mentális befolyásolásra, az egészségre és a családokra
gyakorolt hatásra.
Az agresszióval kapcsolatos kutatások fő irányai a következők:
 Kivált-e agressziót az erőszakos tartalmú film? (utánzó magatartás tesztelése)
 Kiváltott érzelmi reakciók vizsgálata, különös tekintettel a szorongásra.
 Csökkentik-e az agressziót, feszültséget?
Eredmények
Hozzájárul az agresszió fokozódásához, ám milyensége személyiségfüggő
 Felkészítés, feldolgozás fontossága
 Médiaprogramok jelentősége
Kiss Judit kutatásai szerint (Új Pedagógiai Szemle 2004.) már igen korán megjelentek azok a vélekedések, melyek
összefüggést véltek felfedezni a televízióban látott erőszak és az életben megnyilvánuló erőszakos viselkedési
formák között. Az egyik legjelentősebb kutatást e tárgykörben Gerbner és munkatársai végezték.
315
Megfigyelésük azt mutatta, hogy az erőszak a filmekben a leghangsúlyosabb helyen található, sokszor jutalmazott
formában jelenik meg, s nemcsak a „rosszfiúk” jellemzője, hanem a „jófiúk” is használják céljuk eléréséhez az
agresszív eszközöket, sokszor törvénysértő módon. Feschbach nevéhez kötődik a „katarziselmélet”, szerinte az
egyén a benne felhalmozódott feszültséget kiélheti az agresszív jelenetek láttán, és ez egyfajta megkönnyebbülést
hoz számára. Később ezt kétségbe vonták, mondván, ha nincs „happy end”, a néző agresszivitása nem csökken.
Mindezekkel szemben a kutatók többsége, így Bandura és Comstok szerint is a televízióban látott erőszak növeli a
befogadó agresszivitását, főként akkor, ha a látottak közelítenek a való élet történéseihez (vagyis nem rajzfilmet
látnak), ha az agresszív képek többször ismétlődnek, ha a befogadókat előzőleg frusztráció érte.
Napjainkra a televízióban sugárzott erőszakos jelenetek száma és intenzitása is növekedett. Jellemzői:
 Mintaként szolgálhat.
 Ötleteket adhat.
 Minden nyelven érthető.
 Tartóssá váló izgalmi szint, csökkenő aktivitás, érzelmi üresség kíséri.
Ranschburg Jenő szerint a médiában megjelenő erőszak több területen is negatív hatást gyakorol a gyerekekre:
 érzéketlenné válnak mások szenvedéseire, természetesnek veszik azt;
 jobban félnek a világtól, melyben élnek;
 nagyobb valószínűséggel válnak agresszívakká kortársaikkal szemben.
Az erőszakhoz hasonlóan lényeges kutatási terület a televízió szexualitásra gyakorolt hatásának vizsgálata. Kuta-
tások igazolták, hogy az erőszak és a szexualitás együttes megjelenése fokozza az agresszivitást. A pszichosze-
xuális fejlődés szempontjából meghatározó, hogy a gyerekek milyen formában találkoznak először a nemiségre
vonatkozó ismeretekkel, mert bár már három-négy éves korukban kialakul nemi identitásuk, kisiskoláskoruk vé-
géig tanulják nemi szerepüket, hogy majd a serdülőkorba lépve egyre fejlettebbé váljanak.
A közösségekben spontán módon alakulnak ki szocioszexuális kapcsolatok, ezekben főként a felnőttektől látott
viselkedést utánozzák. A szülők ebben az időszakban általában még elzárkóznak a nemiségre vonatkozó ismeretek
átadásától, így a gyerekek a televízióban látottakat próbálják saját életükben „alkalmazni”, sokszor épp szándé-
kukkal ellentétes hatást váltva ki ezzel (előfordult már, hogy egy kisgyerek filmbéli kedvencétől ellesve szerelmé-
nek kimutatására pofonokat használt…). (Kiss Judit)
Szöveg a 3. feladathoz
Egy verőfényes és meleg hétköznap délután az 5 fiatalból álló baráti társaság (3 fiú és 2 lány) a sulijukhoz közeli
parkban egy nemrégiben átfestett zöld padon ült, és hangosan nevetgélt. Marci, a legmagasabb, jóképű fiú éppen
arról mesélt barátainak, hogyan vezette meg a szomszédjukban lakó, 70 év körüli, ősz, de erősen kopaszodó bá-
csit, aki roppantul nagyot hall, és ezért állandóan ordíttatja a rádiót vagy a tévét. Nem lehet tőle létezni és aludni,
mert az öreg a rossz alvókája miatt a leglehetetlenebb időpontokban bömbölteti a kedvenc műsorait: a falurádiót, a
dáridót, és egyéb más fiatalok által nemigen kedvelt műsort. Szóval az történt, hogy becsöngetett a szomszéd bá-
csihoz, és előadta, hogy… Arra azonban már nem tudott kitérni, hogy mi is történt valójában, mert egy hatalmas
csattanásra borzongtak össze. Akkora robajjal karambolozott a közeli 6 sávos úttesten 2 autó, hogy a környék
ablakai beleremegtek.
A fiatalok gyorsan kisiettek az úthoz, és Pircsi már nyúlt is a telefonjához, hogy tárcsázza a mentők 104-es hívó-
számát, mert a füstölgő autóroncsokban több sérült, köztük gyermek is gyors orvosi segítségre szorult.
Pár perc múlva szinte egyszerre érkeztek a helyszínre a rendőrök és a mentők. Míg a mentőből kiszálló orvos
felmérte a sérültek számát és állapotát, addig a rendőrök számba vették a baleset szemtanúit, akik között volt egy
25 év körüli, szőke, karcsú, gyermekét babakocsiban toló anyuka, aki szerint a kék színű autó nagy sebességgel,
fékezés nélkül hajtott bele az előtte megálló, a zebrán átmenni szándékozó gyalogosokat átengedő piros autóba.
Egy másik szemtanú szerint azonban egyáltalán nem ez történt, mert ő pontosan látta, hogy a kék autóban ülő férfi
sofőrt vezetés közben ütlegelte az anyósülésen ülő idősebb hölgy, aki feltehetően vagy az édesanyja vagy az
anyósa.
Vajon megtudjuk valaha, mi is történt valójában?

316
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

317
318
9
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
9. AZ INTERNET VESZÉLYEI

„Az internet olyan, mint a csillagos ég, mindenki látja nap mint nap, de senki sincs tisztában a határaival.”
Keskeny Tamás
„Az interneten klikkelni tudsz, de elbújni nem.”
ASVA

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról (vi-
2. A téma felvezetése, az internet alapfogalmai- gyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az iskolától
nak meghatározása olyan termet, ahol megoldható a vetítés).
3. Témáink sorrendben történő ismertetése
4. Beszélgetés. A tanulók saját élményei, kérdé-
sei
5. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK

Az internet mára az egyik legfőbb szórakoztató és Ez a téma a diákok számára

ismeretterjesztő „helyszínné” lépett elő a világ- izgalmas, ráadásul kevés
ban, legalább akkora szocializáló hatást gyakorol- helyről kapnak pontos és Bevezető
va a felnövekvő ifjúságra, mint a televízió. Te- megbízható információt, sok
kintve, hogy sajnos a filmek jelentős részéhez a keringő tévhit. Az óra célja,
hasonlóan a számítógépes játékok, internetes olda- hogy rengeteg információt Főbb témakörök meg-
lak sem feltétlenül a fiatalok számára követendő megpróbáljunk eljuttatni a határozása
példákat hangsúlyozzák – kvázi gyakran bűncse- célközönségnek, de mindezt
lekmények eljátszását, rosszabb esetben az azok- ne frontális előadás kereté-
ban való tevőleges részvételre történő buzdítást ben. Alapfogalmak tisztázá-
közvetítenek –, így nekünk kötelességünk felhívni sa
Ha van lehetőségünk rá (azaz
a figyelmüket az internet veszélyeire, az ott meg-
a rendelkezésünkre áll 1-nél
jelenő káros tartalmakra, az ismerkedés veszély-
több óra megtartása ebben a
forrásaira, és segítséget nyújtani nekik a virtuális
témakörben), akkor ebben a
világban történő biztonságos eligazodáshoz.
fejezetben találhatunk 2-3
Különösen fontos felhívnunk a diákok figyelmét órára elegendő anyagot.
ebben a témakörben az alábbiakra:
 az internet nem felejt, azaz milyen adatokat,
fényképeket kinek adunk oda, és milyen vissza-
élési formák, jogsértések elterjedtek, ezek ellen
hogyan lehet hatékonyan védekezni, mire kell
odafigyelni;
 a közösségi portálok előnyei és hátrányai;
 a chatelés és internetes ismerkedés veszélyei,
hasznos praktikák ehhez;
 zenék, filmek, szoftverek le- és feltöltése;
 vírusok, lánclevelek, kémprogramok;
 számítógép-védelem és vírusirtók;
 az internetes bankolás, az internetes vásárlás és

319
 ezek veszélyei.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Oldott, barátságos légkör. A Ráhangolás – ráhango-

témához illő fiatalos, lendüle- lódás
tes órakezdés.
Megengedhető a szokásos
óráktól eltérő ülésrend, de a
játékszabályok (figyelem, je-
lentkezés, beszélgetés mellőzé-
se) tisztázása elengedhetetlen.

2. A téma felvezetése – kb. 5 perc Ez a blokk, ráhangolásként, A téma felvezetése

nagyon rövid legyen, csupán a
Az internet kialakulásának története (max. 3 mon-
téma bevezetése a célunk.
datban), és a világháló rendszerének alapvető
körülírása, majd az órán tárgyalásra kerülő továb- A gyerekek saját maguk által
bi témakörök előzetes ismertetése néhány szóban. elmondott számítógépezési, chat
internetezési szokásait értékel-
jük úgy, hogyha nem értünk közösségi portálok
Feladat:
Nyújtsák fel a kezüket, akiknek saját számítógép- egyet egy válasz valóságtar-
ük van otthon, aztán pedig azok, akik közösen talmával vagy az információ
használják azt szüleikkel. Mondják el, kinek van helyességével, akkor kérdez-
otthon internet-hozzáférése, és ki hány órát tölt zünk rá, hogy biztosan így
naponta a számítógép előtt szörföléssel vagy já- van-e, és a többiek egyetérte-
tékkal, és hogy a szülők meséltek-e nekik az in- nek-e, és ha nem, akkor miért.
ternet veszélyeiről, hogy hol és mire kell odafi- Csak ezek után (ha kimarad
gyelni a biztonságuk érdekében. valamilyen fontos információ),
akkor hívjuk fel mi magunk a
figyelmüket az esetleges hely-
telenségekre, és adjunk taná-
csot, hogyan változtassanak
szokásaikon a jövőben.

3. Csoportmunka – kb. 30 perc Ezt a részt megoldhatjuk fron- Kulcsfogalmak

A következő témákat csoportmunkában dolgozzuk
föl. Osszuk föl az osztályt 5 csoportra.
Játék – kb. 7 perc
Írjuk föl az alábbi fogalmakat egy-egy cédulára,
és húzassunk egyet-egyet a csoportok kiválasztott
tagjával. Neki az a feladata, hogy a saját csapatá-
nak 1 perc alatt el kell mutogatnia vagy le kell
rajzolnia a húzott fogalmat, amivel a következő
feladat kapcsolatos lesz. (Feltétlenül mérjük az
időt, különben elúszik az óra.) A csapatok egymás
után mutogassanak vagy rajzoljanak, ne egyszer-
re!
1. csoport szava: chatelés
2. csoport szava: közösségi portál
3. csoport szava: kémprogram
4. csoport szava: adathalászat
5. csoport szava: filmletöltés
Feladat – kb. 20 perc
Adjunk minden csoportnak a már megszokott
tális előadás formájában is,
chat
viszont a gyerekek számára
sokkal izgalmasabb és hatéko- közösségi portál
nyabb, ha nem csak hallgatnak
számítógépes vírusok
bennünket. Ezen kívül renge-
teg információval rendelkez- kémprogramok
nek (természetesen köztük sok adathalászat
tévessel is), amelyeket érde-
mes kiaknázni, a hibásakat torrent
kijavítani. A diákok szeretik a
csoportmunkát, sokkal fegyel-
mezettebbek, ha lekötjük őket
feladatokkal, és éppen ezek
miatt számukra az óra monda-
nivalója sokkal jobban haszno-
sul.

320
 módon egy-egy csomagolópapírt és vastag filcet,
hogy össze tudják gyűjteni az alábbi információ-
kat. 5 percük van a kérdések megválaszolására. Az elkészült összefoglalókat
tegyük ki, hogy a többiek is
1. csoport: chat-programok, internetes ismerkedés láthassák.
2. csoport: közösségi portálok, adatok, fényképek
a neten
3. csoport: vírusok, kémprogramok
4. csoport: internetes vásárlás, adathalászat
5. csoport: filmek, zenék, szoftverek le- és feltöl-
tése
Minden csoport állítsa össze a saját témakörében
az alábbi kérdésekre adandó válaszokat:
 Mik a kapott témakör előnyei, miért jók ezek?
 Mik a veszélyei, mikre kell odafigyelni?
 Hogyan lehet megelőzni az áldozattá válást?
Írjatok könnyen betartható, praktikus tippeket
és jó tanácsokat!
Minden csoportból egy-egy ember ismertesse
maximum 1,5 percben a csapata véleményét. Ha
esetleg hibás információ hangozna el, akkor erre
feltétlenül kérdezzünk rá. Lehetőleg ne mi mond-
juk meg a jó megoldást, hanem rávezető kérdé-
sekkel mondassuk ki a diákokkal.

4. Zenék, filmek, szoftverek – kisfilm vetítése és A kisfilm végén marad kb. 1,5 Médiapedagógia
megbeszélése – kb. 6 perc perc a film megbeszélésére.
A kisfilm szövegét megtalálhatjuk a háttéranyag
végén. Ez egy klasszikus oktatófilm, amely min-
den információt tartalmaz.
A téma feldolgozásában az alábbi kérdések segít-
hetnek: Az alábbi kérdések átgondolá-
 Bűncselekmény-e internetről filmet, zenét sát, a filmben a válaszok meg-
vagy szoftvert letölteni? találását kiadhatjuk előre is a
gyerekeknek. Így irányíthatjuk
 Bűncselekmény-e emelt díjas sms-ben fizetni a figyelmüket azokra az infók-
letölthető tartalomért? ra, amiket fontosnak tartunk.
 Sértünk-e azzal szerzői és szomszédos jogot,
ha letöltünk ilyesmit?
 Mit nem szabad tennünk CD-kel, DVD-kel,
hogy ne váljunk bűnelkövetővé?
 Mire kell odafigyelnünk, ha felhasználói
szoftvert veszünk, telepítünk föl a gépünkre
otthon?

5. Összefoglalás, zárás Összefoglalás, zárás

HÁTTÉRANYAG
Történelem
Az 1960-as években az Egyesült Államok Védelmi Hivatala létrehozott egy kísérleti számítógép-hálózatot
ARPANET néven, mely mára az egész világot átfogó, hatalmas hálózattá nőtte ki magát. Az 1970-es években
több kisebb-nagyobb egyetemi hálózat csatlakozott az ARPA kísérleti hálózatához. Kidolgoztak egy szabályrend-
szert, amely lehetővé tette a különböző típusú számítógépek együttműködését. Ezek a szabályok (protokollok)
321
internetworking (röviden internet) néven váltak közismertté. Az internetre kötött számítógépek rendelkeznek ún.
internet címmel (IP-address: Internet Protokol), ami hasonlóan a telefonszámhoz, minden egyes számítógépet
egyedileg azonosít.
Internet és bűnmegelőzés
Az 1994. évi XXXIV. Rendőrségről szóló törvény a rendőrség feladatainak meghatározásakor a bűnmegelőzést
elsők között említi. Napjainkra mindennapi életünk egyik legfontosabb színtere az internet lett, így a rendőrség
eddig megszokott bűnmegelőző tevékenységét (megelőző vagyonvédelem, áldozatvédelem, drogprevenció és ifjú-
ságvédelem) is ki kellett terjesszük e területre. Elsőre talán nem egyértelmű, hogy miként illik ebbe a felsorolás-
ba a világháló, ám ha jobban végiggondoljuk a korábbi területeket, nyomban rájöhetünk, mindegyik köthető vala-
milyen formában az internethez.
Megelőző vagyonvédelem? – Nem csak a biztonságos zárak, lakatok vagy riasztók ajánlása sorolható a vagyon-
védelem legfontosabb feladatai közé, ide tartozik bizony a bankszámlánk védelme is.
Áldozatvédelem? – Mint tudjuk, a már megtörtént bűncselekmények áldozatainak támogatásával és segítésével
foglalkozik. De vajon a világhálón nem válik áldozattá senki?
Drog-prevenció? – Ugye mindenki tisztában van vele, hogy az egyik legsúlyosabb függőséget maga az internet
okozhatja?
Ifjúságvédelem? – Évtizedekig azt tanítottuk, hogy a fiataljaink ne üljenek be idegenek kocsijába, vigyázzanak, ha
elhagyják a lakás biztonságát. Biztonságban tudtuk őket, ha otthon maradtak, mára viszont változott a helyzet:
kinyíltak lakásunk ajtói és ablakai, és az interneten keresztül szinte szuperszonikus sebességgel jöhetnek be laká-
sunkba a bűnelkövetők.
A túlzott számítógép-használat káros élettani hatásai
Még mielőtt a világhálón leggyakoribb gazdasági, pénzügyi veszteségeket és legjellemzőbb áldozattá válási ten-
denciákat tárgyalnánk, ejtsünk szót az internet, illetve a számítógép-használat egyéb káros hatásairól.
Fizikai elváltozások:
A hosszú ideig felvett ülő pozícióban a felsőtestünk, felső végtagjaink és a nyakunk komoly terhelésnek vannak
kitéve, nem beszélve a monitor folyamatos bámulása közben óhatatlanul is fellépő szemkárosodásról. Orvosi vizs-
gálatok bizonyítják, hogy a folytonos, napi 4 óránál tovább tartó számítógép-használat hosszú távon károsíthatja a
szervezetünket.
Pszichikai elváltozások:
A pszichikai függőség, mint olyan, nem új keletű dolog, évezredek óta dönti romba emberek életét és családok
boldogulását, akár a játékszenvedély, vagy valamilyen tiltott szer vonatkozásában alakul ki. Napjainkra odáig ju-
tottunk, hogy a függőség „eléréséhez” ki sem kell mozdulnunk a lakásunkból. Internetes szerencsejáték, internetes
fogadóirodák, számítógépes és on-line játékok, virtuális világok – World of Warcraft, Second Life stb. ezrei kínál-
nak lehetőséget arra, hogy néhány nap alatt egy életen át összerakott vagyonok cseréljenek gazdát, vagy akár örök-
re rabul ejtsék a világukban elmerülőket.
A pénzügyi romláson túl a pszichés függőség rossz közérzetben, sóvárgásban is megnyilvánulhat, amikor a gondo-
latok már egyre és egyre gyakrabban forognak a játék körül. Eltűnnek a játékos életéből az eddig fontosnak számí-
tó dolgok, s már csak a program továbbfolytatása a cél. Nem bagatellizálhatjuk el ezeket. A probléma aztán tovább
fokozódik, amikor hasonlóan az alkohol- vagy kábítószer-fogyasztókhoz, e szenvedély folytatásához is – ha kell,
akár bűncselekményből – minden áron elő akarják teremteni a szükséges anyagi bázist.
Komoly problémákat jelenthet az elhanyagolás is. A személyes, társas kapcsolatok elsorvadásával a magánélet
szép lassan az internetre szűkül, és nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy egyre többen és sajnos egyre
fiatalabban használják a világhálót a szexuális örömkeresésre. Egyre gyakrabban találkozunk a weben információ-
túladagolással is. A függőt szinte csillapíthatatlan információéhsége, újabb és újabb dokumentumok megismerésé-
nek beteges kényszere vezérli.
Internetes csalások, vásárlás
Ha interneten vásárolunk, vagy bármilyen program használata során regisztrációra kerül sor, az on-line megadott
adataink számát lehetőleg a minimálisra csökkentsük, és csak a feltétlenül szükséges mezőket (általában csillaggal
jelölt mezőket) töltsük ki! Sokszor jelentéktelennek tűnhet, hogy mindenféle adatainkra kíváncsiak a regisztráci-
óknál. Időt és sok bosszúságot spórolhatunk meg, ha csak a szükséges adatokat adjuk meg, a többit figyelmen kí-

322
vül hagyjuk. Tehát a lényeg: minél személytelenebb elérhetőséget adjunk meg (sorrend: semmit, ha mégis muszáj,
akkor csak e-mail címet, mobiltelefonszámot, vezetékes telefonszámot, lakcímet).
Vásárlás, illetve utalás előtt ellenőrizzük a termékkel kapcsolatos összes információt (ha külföldről rendelünk, ne
feledjük a csomagolás és a postázás költségét – PP: post&package – hiszen előfordulhat, hogy az elsőre csábítónak
tűnő ár a járulékos költségek hozzáadásával igencsak borsossá válik). Kerüljük interneten a kiemelkedően nagy
értékű vásárlásokat. Járjunk utána, ellenőrizzük az interneten keresztül a hirdetőt, az oldalt, a céget, hogy valóban
létezik-e, hiszen már magában az komoly veszélyt jelent, hogy ismeretlennek küldjük a pénzünket a Western Uni-
on-on keresztül, hát ha még a kellő körültekintést is elmulasztjuk.
Ha pénzügyeinket is a világhálón intézzük – vagyis divatosan szólva internetes bankoláskor –, minden létező vé-
delmet rendeljünk meg és alkalmazzunk. Pénzügyi tranzakcióinkat csak megfelelő védelemmel ellátott gépről
intézzük (pl. otthon vagy munkahely, internet kávézóból SOHA!). Sokan nem tudják, ezért itt tartjuk fontosnak
leszögezni: a bankok maguktól soha nem kérnek semmilyen bankkártya-kódot vagy egyéb adatot e-mailben ügyfe-
leiktől!
Ezzel el is érkeztünk az egyik legnagyobb kárt okozó területhez, az internetes csalásokhoz. Számtalan lehetőség
és alkalom kínálkozik ugyanis a tolvajok számára a világhálón a legegyszerűbb svindlitől a valóban komoly, or-
szághatárokat átszelő csalásokig. Ilyenek lehetnek az alábbiak:
On-line csalás: Ezek világszerte sajnos mindennaposnak számítanak. (Pl. a megrendelt terméket nem kapjuk meg,
annak ellenére, hogy annak ellenértékét már megküldtük vagy átutaltuk.) Nagyon elterjedt a használt gépkocsi
vásárlásánál is, hogy az ügyletet interneten bonyolítjuk, átutaljuk a pénzt, de az autó soha nem érkezik meg. Kerül-
jük az ilyet!
On-line aukciós csalások: Az aukciós oldalon megrendelt terméket nem kapjuk meg annak ellenére, hogy az ösz-
szeget már átutaltuk.
Míg e két előző esetben létező, valós kereskedelmi oldalakon történik a csalás, addig a következőnél egy teljesen
hamis kezelői felületre irányítják az áldozatot.
On-line kiskereskedelmi értékesítési csalás: Átirányítanak egy hamis aukciós oldalra, és az ott intézett tranzak-
cióink minden adatához hozzáférhetnek, hiszen ebben az esetben nincs egy ellenőrzött, stabil tulajdonos az aukciós
ház mögött.
Persze az emberi tulajdonságoknak is vannak vámszedői. Nagyon jól ismertek a jóakaratot és hiszékenységet ki-
használó csalók által küldött e-mailek („Küldj pénzt és gyerekeket mentünk…, „Küldj pénzt, menekülttábornak
gyűjtjük…”) S ha a jóságnak van „adószedője”, akkor az emberi gyarlóságot is kihasználó „családok” is ismertek.
Kapzsiságot és hiszékenységet kihasználó csaló e-mailek ezrei keringenek a világhálón. („Egy eddig ismeretlen
rokonod nagy összeget hagyott rád…”, „Nyertél az angol lottón…”) Természetesen ilyenkor az sem lehet mentség
az elkövető részére, hogy „csak” kihasználta az emberek kis bűneit.
Ezekre az esetekre az alábbi megelőzési tanácsokkal tudnánk szolgálni:
4. használjunk megbízható kereskedői oldalakat (pl.: www.footlocker.com)
5. használjunk megbízható aukciós oldalakat (pl.: www.e-bay.com, www.vatera.hu, www.teszvesz.hu)
6. használjunk megbízható pénzforgalmi módot (itthon postai utánvét, külföldön PayPal).
Számítástechnikai rendszerünk védelme
Láthatjuk tehát, hogy mostanra kialakult egy markáns bűnözői csoport, akik kifejezetten az internetre „szakosod-
tak”. Ha internetes bűnözésről hallunk valahol – legyen az bármiféle médium –, rendszerint a „hacker” szó hang-
zik el. Nem árt azonban utánajárni ennek a fogalomnak, és helyre tenni annak nem mindenki számára világos je-
lentését.
A hacker kifejezés alatt eredetileg ugyanis olyan számítástechnikai szakembert értettek, aki bizonyos informatikai
rendszerek működését jóval az átlagos, avagy a mindenki számára elérhető szint fölött ismeri. Ezek a szakemberek
a számítástechnika egy vagy több ágát rendkívül magas fokon művelik, nagyon gyakran ők azok, akik „létrehoz-
zák” azokat az eljárásokat, amik alapján a számítógépek vagy a hálózatok működnek. Vagyis a szó eredeti jelenté-
sében olyan nagy tudású szakembert jelentett, aki szakmáját lelkesedésből is űzte, akár „művészi” gondossággal,
így nem véletlen, hogy számos valós történetet és „legendát” hallhatunk a hackerekről, akik lehetetlennek tűnő
dolgokat voltak képesek előhozni egy-egy számítástechnikai eszközből. A jelenkori terminológiában – főként a
sajtónak felróhatóan – a „hacker” szót hol a „klasszikus” hackerekre, hol a crackerekre (cracker: rosszindulatú
hacker, aki szórakozásból tör fel honlapokat, kódokat stb., elkövetve ezzel például a számítástechnikai rendszer és
adatok elleni bűncselekményt, vagy a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszá-

323
sa bűncselekményt), leggyakrabban pedig a komoly szaktudás nélküli – a valódi hackerektől, crackerektől „elle-
sett” trükkökkel operáló – internetes vandálokra és bűnözőkre használják a szakemberek tiltakozását figyelmen
kívül hagyva. Így jutottunk el mostanra oda, hogy a szó jelentése fokozatosan eltolódott a média által használt
(eredetileg hibás) értelmezés felé.
Az egyik legveszélyesebb támadás, ami számítógépeinket érintheti, az internetes adathalászat (phising). Az
adathalászat célja személyes adataink (jellemzően azonosítóink, jelszavaink, kódjaink, számlaszámunk) megszer-
zése. Az ezen adatainkra hajtó bűnözők olyanok, akik ezek megszerzésében nagy üzletet látnak, és az alábbi leg-
gyakoribb módszereket használják:
Phising: amikor e-mailben kérik az adatainkat. Egy linkre kattintva kell megadni adatainkat, s miközben ezt meg-
tesszük, kapunk egy programot is (ami úgy feltelepedhet a gépre, hogy észre sem vesszük). Így kalauzolhatnak el
bennünket az úgynevezett „klón-honlapok”-ra, amelyek rendszerint egy valódi bank vagy pénzintézet honlapjá-
nak tökéletes másolatai, és az ott megadott azonosítónk vagy jelszavunk, ahogy begépeltük, automatikusan el is jut
az elkövetőkhöz.
Wishing: amikor telefonon keresztül kérik az adatainkat. Ügyes trükkel telefonos ügyfélszolgálatnak „álcázva”
egy létező bank vagy egyéb pénzintézet nevében csalnak ki adatokat.
Smishing: az előbbihez hasonló módon, de itt nem személyesen, hanem SMS-ben kérik az adatainkat.
Pharming: internetes portálokon úgynevezett „eltérítéses adathalászat”, mely főleg az úgynevezett trójai progra-
mok segítségével éri el célját.
Whaling: cégvezetők adatainak megszerzése, komoly gazdasági előnyhöz juttatva így a „megrendelőt”.
A leggyakoribb módszerekre vannak jól bevált tanácsaink, melyeket megfogadva és megfontolva, elkerülhetőek
lesznek a komolyabb veszteségek. Ilyenek például az adathalász gyanús levelek azonnali, olvasás nélküli törlése
(”passzív ellenállás”). A megnyitott levelek szövegét ellenőrizhetjük a www.google.com-on keresztül, hiszen az
elkövetők gyakran csak egy-két adatot változtatnak meg a levelükben a személyesség kedvéért, de a továbbiakban
teljes az egyezés, így akár több százezren is megkaphatták (és valószínűleg meg is kapták) már azt a levelet, mely
hozzánk is érkezett.
 Spamszűrő alkalmazása a levelező rendszerben (pl.: www.spamihilator.com).
 Vírusirtók alkalmazása és rendszeres frissítése (pl.: www.avg.hu).
 Honlapok, elérhetőségek ellenőrzése (pl.: http://wombatsecurity.com/phi.php)
A vírusok, kémprogramok, férgek rengeteg fejfájást okozhatnak az internetet meggondolatlanul, gyanútlanul
használók számára. Az említett kártékony fájlok gyakran exe fájlként települnek rendszerünkbe, befészkelik ma-
gukat a rejtett fájlokba, rendszermemóriába, háttéralkalmazásokba, rendszerfájlokba, sőt gyakran hasznos alkal-
mazáshoz kapcsolódva, mint a trójai faló kezdik falni rendszerünket, memóriánkat, adatainkat. Hatékony védelem
nélkül számítógépünk visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedhet szoftveres és hardveres téren, valamint elve-
szíthetjük, illetve akaratunkon kívül másokkal is megoszthatjuk féltve őrzött titkainkat. Ezért szükség van egy
rendszeresen frissített védelmi alkalmazásra: tűzfalra, vírusirtóra, víruskeresőre, kémprogramok elleni védelemre.
A neten számos ingyenes és licensz-igényes alkalmazásra lelhetünk rá (Avira, Nod32, AVG, Norton), melyek
vírusvédelmi funkcióval bírnak, valamint a kémprogramok, spamok ellen is rengeteg védelmi lehetőséget telepít-
hetünk (Ad-Aware). A naprakész védelem alapkő az internet világában, ráadásul manapság a cégek egy kalap alatt
kínálják a kémprogramok, káros tartalommal rendelkező e-mailek, vírusok és behatolások elleni védelmet (Internet
Security: Eset, AVG, Norton, ComboFix). Azonban a hatékony védelem is kijátszható, hiszen a vírusok gyakran a
felhasználó hiszékenységére építenek. Nem szabad bedőlni a trükkös üzeneteknek, mely szerint: „Az Ön gépe
vírusos, töltse le … oldalunkról a vírusirtót!”, „A film lejátszásához … programra van szükség, melyet letölthet …
oldalról!”; MSN-alkalmazásban gyakori az alábbi felszólítás: „Az Ön ismerőse képet küldött, töltse le … innen”.
A felhasználó egy kattintással megnyitja a csatornát a vírusok, férgek előtt, melyek nagyon gyorsan települnek a
rendszerfájlok közé. A legkönnyebben a gép hirtelen és indokolatlan lassulásával vehetjük észre a fertőzést, és a
megoldás sokszor csak a rendszer teljes újratelepítése lehet.
A vírusok azonban nem csak lassulást, hardver- vagy szoftverrongálást eredményezhetnek, hanem csalásokhoz is
lehetőséget nyújtanak. Itt meg kell említenünk korunk másik jellemző problematikáját, a kémprogramok témakör-
ét. A kémprogramok lehetőséget nyújtanak a támadónak az adatlopásokra (jelszavak, adatok, képek, gép feletti
hatalom megszerzése). Ez ellen a különféle Adware-védő programok megfelelő szintet nyújtanak rendszeres frissí-
téssel, de a felhasználó óvatosságára is szükség van a teljes körű biztonsághoz.
A körlevelek, spamek továbbítása nem más, mint email-cím lopás. Gyakran szomorú történeteket, ingyenes uta-
zásokat tartalmazó levelek egy adatbázist hoznak létre az elindító gépén, aki legközelebb dokumentumokhoz csa-
324
tolva kémprogramokat indít útjára. A kémprogramok az alkalmazás megnyitásával beépülnek rendszerünkbe, és
legféltettebb titkaink csatornáját nyitják meg a támadó előtt. Ezért KIZÁRÓLAG BIZTOS forrásból származó
leveleket nyissunk meg, a bizonytalan körleveleket megnyitás nélkül töröljük fiókunkból, és minden esetben hall-
gassunk védelmi szoftverünk figyelmeztetéseire (ezeket hozzáértő személy segítségével hangoljuk rendszerünk-
höz, lehetőség szerint heurisztikus szinten)! A heurisztikus védelmi szint minden bizonytalan alkalmazást ellenő-
riz, és minden bizonytalan alkalmazás esetén figyelmezteti a rendszer felhasználóját. Az illegális fájlcsere résznél
tárgyalásra kerülő torrent-, és warez-oldalak látogatása nem csak jogszabályba ütközhet bizonyos esetekben, ha-
nem a vírusok terjedésének is ideális színtere. De a chat-oldalak, az MSN-, és Skype-alkalmazások is kellő óvatos-
ságot és naprakész védelmet igényelnek. A megfelelő védelemről tájékozódhatnak a felhasználók az említett ter-
mékek honlapján, valamint a megelőzési lehetőségeknél tárgyalt www.biztonsagosbongeszes.org honlapon.
Levelezés az interneten
Az internet kétségkívül egyik legnagyobb előnye, hogy a segítségével azonnal tudunk bárkinek, bárhonnan levelet
küldeni, teljesen ingyen. Sőt még képet, videót, szöveget stb. is csatolhatunk hozzá. De nem árt tudnunk, jobb, ha
vigyázunk a postafiókunkra, mert illetéktelenek is hozzáférhetnek!
Az adathalászat veszélyeit fentebb taglaltuk, értelemszerű, hogy az ott leírtak nagy része éppen a levelezőrendsze-
rünkre vonatkozik, és a védekezés fontosságát csak ismételni tudjuk. Van azonban néhány olyan jó tanács is, me-
lyek betartásához nem kell különösebb számítógépes ismeretekben való jártasság, és csupán a józan ész diktálja
őket, viszont annál hasznosabbak. Íme a legfontosabbak:
9. Javasolt egyszerre több e-mail cím használata (külön családi, külön hivatalos levelezés).
10. A postafiókunkból, bárhol netezünk is, soha ne legyünk lusták kilépni.
11. Soha ne jegyeztessük meg a jelszót a géppel, nem tudhatjuk ugyanis, mikor kerül illetéktelen kezekbe a
számítógépünk.
12. A jelszavainkat és kódjainkat tartsuk a legnagyobb titokban, biztonságos helyen, és legalább havi rendsze-
rességgel változtassuk meg őket.
13. Ha valaki tudja más jelszavát, ne éljen azzal vissza. Rendkívül gyakori manapság, hogy a számítógéppel
ügyesebben bánó fiatalok heccből belépnek társaik postafiókjába, elolvassák leveleiket, vagy írnak a ne-
vükben, legrosszabb esetben lejáratják őket. Fontos felhívni a diákok figyelmét arra, hogy ez bármennyire
is viccesnek tűnik elsőre, egyáltalán nem az, hiszen egy ilyen cselekedettel akár több bűncselekményt is
megvalósíthatnak egyszerre (rágalmazás, becsületsértés, visszaélés személyes adattal, levéltitok megsérté-
se), hiszen az internet nagy nyilvánosságnak minősül.
14. Az ismeretlen feladótól érkező leveleket soha ne nyissuk meg, töröljük ki azonnal.
15. Levélben se adjuk meg elérhetőségeinket idegen feladónak.
16. A bankoktól érkező gyanús levelekre ne válaszoljunk, inkább személyesen intézzük náluk ügyeinket.
Chat-programok, közösségi portálok, fórum, blog
A chat-programok a XXI. századra az ismerkedés és társkeresés leggyakoribb eszközeivé váltak. Vitathatatlan
előnyük, hogy óriási távolságokat képesek áthidalni, ingyenesek, és az adatátviteli formáik is korlátlanok. Veszé-
lyük viszont éppen az arcnélküliségben rejlik (itt természetesen a webkamerás, skype-os társalgások kivételt ké-
peznek), hiszen soha nem tudhatjuk, hogy ki is ül valójában a másik gépnél. Ahhoz, hogy ezeket az oldalakat biz-
tonsággal látogathassuk, illetve gyermekeink is kisebb veszélynek legyenek kitéve, néhány nagyon egyszerű taná-
csot kell megfogadnunk, illetve megtanítanunk számukra:
 ha valaki durván beszél, erőszakoskodik, azonnal zárjuk be az ablakot, ne menjünk bele személyeskedés-
be, és személyes kérdésekre, ha egy mód van rá, ne válaszoljunk;
 ne hagyjuk a gépünket őrizetlenül, ha be vagyunk jelentkezve, hiszen ha nyilvános helyen internetezünk,
bárki odaülhet és beleolvashat a beszélgetésünkbe, vagy üzenetet küldhet a nevünkben, ami nem kell ma-
gyaráznunk, milyen kellemetlenségekkel járhat;
 ne engedjük, hogy zsaroljanak bennünket, képet lehetőleg ne küldjünk magunkról, és erre kiemelten hív-
juk fel gyermekeink figyelmét is, hiszen a pedofil hajlamú ismeretlenek őket hálózzák be a legkönnyeb-
ben, ráadásul az internet most jócskán megkönnyíti a dolgukat;
 ha találkozót beszélünk meg, soha ne egyedül menjünk, és először forgalmas helyen találkozzunk az ille-
tővel.
Napjaink legkedveltebb közösségi portáljai, vagy ha úgy tetszik, ismerős- és társkereső programjai hihetetlen
népszerűségnek örvendenek, és napról napra gombamód szaporodnak. Legismertebbek a Twitter, a MyVIP, a HI5,
a Facebook és a Netlog. Előnyeik, hogy remekül alkalmasak az ismerkedésre és társkeresésre, de rég nem látott,
325
már-már elfeledett ismerőseinket is megtalálhatjuk, sőt mostanság az osztálytalálkozókat is könnyebb rajtuk ke-
resztül megszervezni. Veszélyük viszont éppen abban rejlik, hogy elképesztően sokan nézik, olyanok is, akiknek
egyébként nem mutatnánk meg magunkat. Ezért fontos betartanunk néhány íratlan, de annál praktikusabb játék-
szabályt, és főleg a gyermekeinkben is tudatosítani őket:
 Csak valódi ismerősöket jelöljünk meg, itt nem az a cél, hogy minél több ismerősünk legyen.
 Ne adjunk ki magunkról minden adatot, csak ami feltétlenül szükséges. Mai napig találkozhatunk olyan
felhasználókkal, akik a pontos születési adataik és mobiltelefonszámuk mellett még a pontos lakcímüket is
megadják. Ez óriási veszélyeket rejt magában, hiszen bárki könnyedén eljuthat hozzájuk, vagy visszaélhet
az arcukkal, adataikkal, így az áldozattá válás veszélye ezeket a felelőtlen, vagy nem kellően tájékozott
felhasználókat fokozottan érinti.
 Főként a középiskolás korú lányok számára fontos elv: jól válogassuk meg, milyen képeket töltünk fel
magunkról – ha egyáltalán feltöltünk – ezekre az oldalakra, mert visszaélhetnek vele. Sokan nincsenek
tisztában azzal, hogy ha valaki ezeken a portálokon képet tesz fel magáról, azzal saját maga, önszántából
osztotta azt meg mindenkivel, így ha bárki lementi, majd feltölti bármilyen más oldalra, semmilyen fele-
lősség nem terheli. Ezért veszélyesek különösen a hiányos öltözetben készült vagy ledér képek, mert lehet,
hogy a közösségi portálon bárki számára csupán kacér, más kontextusban (mondjuk egy erotikus tartalmú
oldalon) megjelenve azonban már több mint kellemetlen szituációt eredményezhet a rajta szereplőnek.
Fórumozás, blogolás
Manapság a kommunikáció nem ismer határokat, és az interneten gyakorlatilag mindenféle témában kifejthetjük
véleményünket a különböző társas fórumoldalakon. Tekintve, hogy a fórumozás teljesen arcnélküli, így rengete-
gen ezeken az oldalakon töltik ki agresszív hajlamaikat gyakorta nyomdafestéket nem tűrő hangnemű hozzászólá-
saikkal. A fórum (eredetileg a görög forum szóból, melynek jelentése piactér, ahol az emberek megvitatták a prob-
lémákat) tehát remek lehetőség a beszélgetésre, vitatkozásra, de tudatosítani kell a fiatalokban, hogy vannak bizo-
nyos játékszabályok, melyeket be kell tartaniuk, tekintve, hogy a rendőrség munkatársai is folyamatosan figyelik
az internes fórumokat, vagyis ha bűncselekményre utaló dolog merül fel, akkor az ellen a törvényben meghatáro-
zott módon fel fognak lépni.
Ugyanez vonatkozik a blogolásra, hiszen manapság nagy divat, hogy mindenki, mindenről – vagy egyszerűen csak
saját magáról avagy magánéletéről – blogot (internetes naplót) vezet. Itt azért hívjuk fel a diákság figyelmét arra,
hogy tényleges mondanivaló nélkül nem kell pusztán a divatot követve erőltetni ezt a dolgot, illetve tudatosítsuk
bennük, hogy a blogjában leírtakért mindenki saját maga felel.
A videomegosztás problematikája
A saját magunk által készített videók megosztása az ismert videomegosztó oldalakon fantasztikus dolog, de itt
sem árt az óvatosság. Sajnos egyre több olyan bűncselekményről értesülhettünk a médián keresztül az elmúlt idő-
szakban, amelyben az ország bármely pontján tanuló diákok molesztálták, bántották vagy zaklatták – rendszerint –
kisebb, elesettebb társukat, miközben a többi diáktársuk ahelyett, hogy segítségére sietett volna a bajba jutottnak,
jól szórakozva még mobiltelefonján rögzítette is az eseményeket, mely felvételek aztán rendre fel is kerültek va-
lamelyik videomegosztó oldalra. Tudatosítani kell az óra diákhallgatóságával, hogy ezzel a zaklatáson, könnyű
vagy súlyos testi sértésen túl a bántalmazott személyiségi jogait is megsértették, vagyis a visszaélés személyes
adattal bűncselekményt is, lévén hogy a sértett nem járult hozzá, hogy róla film- vagy fényképfelvétel készüljön,
illetve aztán megjelenjen valahol.
Fontos a szülőknek otthon kialakítani fiatalkorú gyermekeikkel azt a bizalmas légkört, melyben a szexualitás témá-
ja sem tabu. És ez mind a lányokra, mind a fiúkra igaz. Tisztában kell lenniük azzal, hogy az, aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez vagy tart, bűntett miatt három
évig, készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen
felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel bünte-
tendő.
Jellemzően kétféleképpen kerülnek kapcsolatba fiataljaink ezzel a bűncselekménnyel, hiszen egyrészt róluk ké-
szülhet ilyen felvétel, amelynek készítőjét akkor is felelősség terheli, ha ahhoz a képen szereplő hozzájárult. Más-
részt bizony belecsúszhatnak elkövetőként is ebbe a bűncselekménybe, lévén hogy a mai, szexuálisan korábban
érő fiatalok körében egyre divatosabb, hogy párjukról erotikus tartalmú képeket készítenek, amiből rendre szakítás
után szokott probléma adódni, amikor egyikük a másik tudta nélkül megosztja azokat másokkal. Ha pedig így tesz,
fel sem fogja általában az elkövető fiatal, hogy ha párja 18. életévét még nem töltötte be, ha annak hozzájárulása
nélkül tette fel valahova a képét, akkor a tiltott pornográf felvétellel visszaélés kettő évtől nyolc évig bünteten-
dő minősített esetét követte el.
326
Illegális fájlcsere, szerzői jogsértések
Az interneten mindenki számára elérhető kedvenc zeneszáma vagy filmje. Nagyon sok esetben azonban ezeket a
tartalmakat nem maguk a szerzők tették elérhetővé, kvázi illegálisan vannak fent a világhálón. Van olyan ország,
ahol igen, Magyarországon azonban a hatályos jogszabályok szerint a saját, otthoni használatra történő letöltés
nem bűncselekmény. A feltöltés, sokszorosítás, továbbértékesítés azonban már igen! Ezért roppant fontos hangsú-
lyozni a diákok számára, hogy ha bizonytalanok az általuk letöltött fájl eredetét illetően, akkor azt mások számára
ne továbbítsák, ne tegyék elérhetővé, mert ha valóban engedély nélkül felkerült tartalomról van szó, akkor már a
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétségét valósíthatják meg, ha a feltöltéssel vagyoni
hátrányt okoznak a szerzőnek, avagy a szerzői jogok jogosultjának.
Ezért nagyon veszélyesek a roppant közkedvelt, úgynevezett torrent-oldalak, hiszen ott a letöltéssel egyidejűleg
fel is tölt a felhasználó, ráadásul ezek rendszerint zártabb közösségek, ahol a torrent portált üzemeltető operátor
gyakran olyan feltételeket támaszt (pl. kötelező megosztás előírása, torrent feltöltési arányok megkövetelése), ame-
lyek eleve jogsértésre buzdítják a felhasználókat. A torrent lényege ugyanis, hogy amit a felhasználó már letöltött,
azt automatikusan már „adja” is vissza, (feltöltés) vagy tovább, ha a többi felhasználónak is kell. Mivel a fájl ren-
geteg apró, ún. szeletre van bontva, nem feltétlenül sorrendben kapja meg őket, mások pedig más szeleteket kap-
nak meg hamarabb. Így lehetséges, hogy bár nincs olyan a kapcsolatban, akinek megvan a 100%, mégis elérhető a
teljes anyag. A könnyebb megértés érdekében itt fejtsünk ki néhány, a torrentezés világának ismeretéhez elenged-
hetetlen alapfogalmat:
 seeder (seed): ők a feltöltők, akiknek már megvan a teljes „anyag” (az adott torrenthez tartozó adatok
100%-a), és továbbadják azt a többieknek, azaz tőlük töltenek a leecherek (letöltők). Tehát amikor a fel-
használó seedel, akkor feltölt.
 leecher: az a felhasználó, aki nem rendelkezik az adott torrenthez tartozó adatok 100%-ával. Ő le és fel is
tölt egy időben. Ha megszerzi az adatok 100%-át, akkor belőle is seeder lesz.
 peer: kettős jelentéssel bíró fogalom. Egyfelől így hívjuk összefoglaló néven a seedereket és leechereket,
azaz a le- és feltöltőket. Másodsorban a peer jelentheti ugyanazt is, mint a leecher, azaz szimplán letöltőt.
A torrent mellett a másik gyakori típust képviselik az úgynevezett warez-oldalak. Itt – tekintettel a magyar fo-
gyasztói társadalom fejletlen mikro-payment szokásaira – jellemzően emeltdíjas sms-sel történő fizetési modellt
használnak, évente milliárdos bevételt hozva a szolgáltatóknak, és ugyanekkora kárt okozva a tulajdonosoknak.
Fontos tudnivaló, és a fiatalok előtt ugyancsak ismeretlen lehet, hogy a számítógépes játékok esetében már csu-
pán azok letöltése, tehát a megszerzés is vétség, lévén hogy az internetről ingyenesen letölthető teljes játékprogra-
mok egyike sem jogtiszta. Demót, játékrészletet kedvcsinálás, reklám végett természetesen tesznek fel a játékké-
szítők, de a teljes játékot nyilvánvalóan sosem. Az irodai szoftverekkel ugyanez a helyzet. Esetükben szintén
vétséget valósít meg az, aki úgynevezett feltört programmal vagy operációs rendszerrel telepít fel több számítógé-
pet, vagy ami gyakoribb, hogy egyazon szoftvert másolja fel mondjuk az összes iskolai vagy céges számítógépre.
Ráadásul mind a játékok, mind a szoftverek esetében még súlyosabban büntetendő az, ha valaki illegálisan sokszo-
rosítja, esetleg anyagi haszon érdekében áruba is bocsátja a hamis másolatokat.
Internet rendőrség
Végül, le kell szögezzük, hogy természetesen amit a Btk. rendelkezései büntetni rendelnek, az ellen a rendőrség
fellép. Így van ez az interneten elkövetett bűncselekményekkel is. A rendőrség keretén belül az elmúlt években
több olyan rendőri egység is megalakult, amely kifejezetten az interneten elkövetett bűncselekmények felderítésén
dolgozik. Ezeken a területeken egytől-egyig olyan rendőr kollégák dolgoznak, akik kiemelkedően otthonosan mo-
zognak az internet világában.
Összegezve előadásunk gondolatait az óra végén, megelőzési tanácsként végül annyit mondhatunk a diákoknak,
hogy az áldozattá válást mindenki könnyen megelőzheti egy kis odafigyeléssel. Az internetet is meg kell tanulni
használni, mivel ez saját érdekünk! Az internet használatát és veszélyeit pedig magán az interneten keresztül lehet
a legjobban elsajátítani és megismerni. Tehát használjuk ezt a nagyszerű lehetőséget, munkára, tanulásra, kommu-
nikációra vagy csak egyszerűen szórakozásra, de bármerre szörfözünk is, mindig tartsuk szemünk előtt azt, hogy
könnyen válhatunk áldozattá, ha nem tartjuk be a legalapvetőbb biztonsági szabályokat.

327
A világháló veszélyei107
Az alábbiakban a világhálóval kapcsolatos veszélyeket gyűjtöttük össze.
1. Közösségi oldalak
Az internet legnépszerűbb felületei a közösségi oldalak. Lehet ismerkedni, kapcsolatot tartani a barátainkkal,
chatelni, fényképeket, videókat feltölteni és megosztani, alkalmazásokat kipróbálni. Ma a legtöbb hírt a közösségi
oldalakról szerezzük. Ezért sokan érezhetik azt, hogy aki nincs rajta valamelyik közösségi oldalon, az természet-
szerűleg lemarad és kimarad. Még inkább felerősödik ez az érzés a tizenéves korosztályban, akik állandó informá-
ciódömpingben élnek. Ők azt gondolják, hogy a virtuális térben való állandó jelenlét szükséges ahhoz, hogy ne
maradjanak le semmiről sem.
A világ legnépszerűbb közösségi oldala a Facebook. Kevesek előtt ismert, hogy a közösségi oldalra 13 éves kor
alatt nem lehet regisztrálni. Ha szánunk pár percet a profiloldalak valós hátterének böngészésére, több olyan adat-
lapot is találunk, amelyek jóval ezen életkor alatt találhatóak. A gyerekek kihasználják, hogy a beléptető rendszer
nem ellenőrzi valós életkorukat, és egy kis csalással idősebbnek adják ki magukat, vagy találkozhatunk olyan szü-
lőkkel is, akik újszülött gyermekeiknek csinálnak profilt. A közösségi oldalak felelőtlen használata számos veszély
forrása lehet.
Egy magára valamit is adó oldal nemcsak a szórakoztatásról, de a biztonságról is gondoskodik. Két egyszerű alap-
elv mentén elkerülhetőek a negatív tapasztalatok.
 Amit az életben nem teszel, azt ne csináld online se! Azaz a való és a virtuális világ szabályai azonosak.
 Használd az eszed, mielőtt közzéteszed! Ami egyszer felkerül a világhálóra, az örök időkre ott marad. Nem
biztos, hogy mindennek az interneten a helye. A túlzott kitárulkozással az ember nemcsak saját magát, hanem
környezetét is könnyen bajba sodorhatja.
Semmilyen körülmények között nincs helye a közösségi oldalon a következő adatoknak:
 születési hely és idő
 anyja neve
 lakcím
 nyaralás dátuma
 tartózkodási hely
 kompromittáló fotók
 gyónások (puskázás)
 telefonszám
 családtagok nevei
A jelszó védelme szintén nagyon fontos. A szakértők azt mondják, hogy a biztonságos és szinte feltörhetetlen jel-
szó kis- és nagybetűkből, számokból és legalább 8 karakterből áll. Fontos szabály, hogy minden regisztrációt
igénylő oldalra más-más jelszót használjunk, és jelszavainkat havonta változtassuk. Sok böngésző képes arra, hogy
megjegyezze egy adott oldalon a felhasználónevet és a hozzá tartozó jelszót. Ez nagyon kényelmes, de ha ugyanazt
a gépet többen is használják, akkor ugyanolyan veszélyes is lehet. Mindezen biztonsági figyelmeztetések ellenére
ma Magyarországon még mindig nagyon gyakori jelszó a jelszo123 vagy password vagy valamilyen könnyen kita-
lálható személyes adat (születésnap, házi kedvenc neve).
2. Internetes zaklatás (cyberbullying)
Néhány évvel ezelőtt került be a Büntető Törvénykönyvbe (222.§) a zaklatás tényállása. Ki gondolta volna akkor,
hogy nem telik el sok idő, és megjelenik ennek virtuális változata. Az internetes zaklatás azt jelenti, hogy valaki az
internetet vagy mobil eszközöket arra használja, hogy szándékosan bántson másokat. Miben más ez a „hagyomá-
nyos” zaklatáshoz képest? Mivel a virtuális világban történik, a nap 24 órájában fenyegetve érezheti magát az em-
ber. Sokszor nehéz beazonosítani a zaklatót, mivel le tudja tiltani a telefonszámát, vagy név nélkül fel tud tenni
dolgokat a netre. Egyszerre több embert célozhat meg, akik közül sokan elsőre nem is ismerik fel, hogy zaklatás-
nak vannak kitéve. Az internetes zaklatás azonban a látszólagos névtelenség ellenére bizonyítható. Hagyományos

107
ELLEN-SZER Oktatói Segédlet 2014. 196-201. oldal
328
zaklatásnál előfordulhat, hogy az egyik ember szava szemben áll a másikéval, de ha az interneten zaklatnak, le-
menthetjük a szövegeket, vagy kinyomtathatunk e-maileket, üzeneteket, honlapokat. Ezek pedig bizonyítékként
felhasználhatóak, segítségükkel elkaphatják a zaklatót, és megakadályozhatják, hogy másokkal is ezt tegye.
„Néhány esetben az internetes zaklatás még rosszabb, mint a zaklatás egyéb formái, hiszen a nap 24 órájában
folyamatosan, akár a biztonságos otthoni környezetben is folytatódhat. A zaklatás áldozata nem biztos, hogy tudja,
kik zaklatják, ezért az összes ismerősével távolságtartóvá válhat. A valós életben történő iskolai zaklatáshoz képest
is kevesebb lehetőség van arra, hogy a felnőttek bármit tegyenek ellene. Ezért kevesebb az esély, hogy a bántalma-
zott segítséghez jusson, s még kevesebb, hogy a bántalmazóval elbeszélgessenek: mi az a nagy fájdalom, hiány
vagy probléma, ami miatt ilyenre vetemedik.
A zaklatás áldozatának azért is nehéz továbblépnie egy lezárt ügy után, mert a neten publikussá vált képek bármi-
kor felbukkanhatnak újból, hiszen bárki elmenthette azokat.”108
Ez olyasmi, ami ellen minden jóérzésű ember tiltakozik, mégis kevesen tudják, hogy hogyan oldhatóak meg ezek a
krízishelyzetek.
A Biztonságosabb Internet Program (Saferinternet Program)
A program109 hazai csapata a következő tanácsokat adja az ilyen helyzetek megoldásához. „Mit tehetünk ellene?
Minden szülő segíteni szeretne a gyermekének, ha ilyen történne vele. Hat praktikus tanácsot adunk segítségkép-
pen. Nagyon fontos, hogy a gyerekek és a fiatalok is megértsék, ezért érdemes velük együtt átolvasni ezeket.
Tippek szülőknek
1. Legyen tudatában annak, hogy akár az Ön gyermeke is zaklathat másokat az interneten, illetve lehet
zaklatás áldozata! Intő jel lehet, ha gyermeke feszültnek, idegesnek tűnik internetezés vagy mobilozás
után.
2. Beszélgessen gyermekével arról, hogyan, mire használja az internetet, mobiltelefont! Próbálja megér-
teni! Bizonyosodjon meg róla, hogy gyermeke ismeri a 7 tippet!
3. Ismerje meg a gyermeke által használt szolgáltatások biztonsági eszközeit! A legtöbb közösségi oldal-
nak, chat oldalnak vannak „blokkolás” vagy „elutasítás” gombjai, biztonsági beállítási menüpontjai,
némelyik lehetőséget nyújt az online üzenetek rögzítésére is.
4. Emlékeztesse gyermekét arra, hogy ne válaszoljon a rossz szándékú, zaklató üzenetekre!
5. Mentse el bizonyítékként a zaklató e-maileket, üzeneteket, online beszélgetéseket!
6. Jelentse be a zaklatást! Jelentheti az iskolának, a szolgáltatónak, a www.biztonsagosinternet.hu olda-
lon a hotline-nak, súlyos esetben akár a rendőrségnek.
7 tipp gyerekeknek és fiataloknak
1. Mindig tartsd tiszteletben a többieket! Nem láthatod, milyen hatással vannak szavaid, vagy az általad
küldött képek másokra, ezért fontos, hogy tartsd őket tiszteletben, és gondold meg, mit mon-
dasz/küldesz másoknak.
2. Használd az eszed, mielőtt közzéteszed! Bármit küldesz vagy posztolsz online, legyen az fotó vagy
szöveg, nagyon gyorsan elterjedhet, nem törölhető, örökre online maradhat.
3. A jelszavadat kezeld úgy, mint a fogkefédet – ne oszd meg másokkal! A mobil számodat csak meg-
bízható barátaidnak add meg!
4. Blokkold a zaklatót! Tanuld meg, hogyan blokkolhatod vagy jelentheted, aki kellemetlenül viselkedik,
és ne vágj vissza, ne válaszolj haragból!
5. Mentsd el a bizonyítékot! Tanuld meg, hogyan mentheted el a sértő üzeneteket, képeket vagy online
beszélgetéseket!
6. Beszélj róla! Ha sérelem ért, mondd el egy felnőttnek, akiben megbízol, vagy hívd a Kék Vonal
Helpline számát: 116-111!
7. Végül: ne állj félre, ha tudsz róla, hogy valakit zaklatnak! Támogasd az áldozatot, jelentsd a zaklatást!
Te hogy éreznéd magad, ha senki nem állna melléd?

108
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2010. és 2011. évi éves beszámolója.
109
www.saferinternet.hu
329
 3. Káros tartalmak, weboldalak
Bármennyire is szeretnénk mindentől megóvni szeretteinket, ez fizikai képtelenség. Nem lehetünk ott mindig és
mindenhol. Ez az általános érvényű mondás fokozottan igaz az internet világára. Akarva, akaratlanul belefuthatunk
olyan tartalmakba, amelyek nem egy fejlődésben lévő gyermeknek valók, hiszen a gyermek még nem képes az
érzelmi vagy értelmi feldolgozásra. Mit tehetünk ilyenkor?
 A személyes kapcsolatok alapvető fontosságúak. Beszélgetéssel, közös internetezési szabályok (net-etikett)
kialakításával csökkenthetőek az internetes rossz élményekkel való találkozások.
 A technika oldaláról pedig a szűrőprogramok lehetnek segítségünkre.
„Kisebb gyermekek esetében hasznos lehet a gyermekvédő-programok aktiválása magán a számítógépen, illetve
állítsa be úgy a böngészőt vagy a keresőt, hogy gyermekei ne ütközhessenek véletlenül ilyen oldalakba. Idősebb
gyermekek esetében ennek kevés értelme van, és a gyermekek bizonyos esetekben mindent megtesznek azért,
hogy ezeket a szűrőket lehetőleg megkerüljék. Ebben az esetben ésszerűbb, ha mi magunk foglalkozunk a tartal-
makkal. Tudja meg, hogy jelenleg mi a divat gyermekei korcsoportjában, és ne ítélje el őket azonnal! Tegye azon-
ban egyértelművé saját hozzáállását! Mondja el, hogy mit nem tart jónak, és beszélje is meg gyermekével!” 110
4. Sexting
Ez a fogalom azt jelenti, hogy valaki saját magáról kihívó pózban vagy lenge öltözetben képet készít, és elküldi
barátjának/barátnőjének MMS-ben, e-mailen, egyéb módon. Ha egyszer egy képet elküldünk valakinek, elveszít-
jük a kontrollt felette. Láthatják a családtagok, a barátok, a jövőbeni munkaadó és akár egy rossz szándékú támadó
birtokába is kerülhetnek. Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a képen szereplő, zaklatás, kellemetlen megjegyzések
célpontjává válhat. Mert ha nem vigyáz, könnyen poszt, lájkolás, megosztás, kommentelés lesz belőle. Ez csak egy
kis ízelítő azokból a dolgokból, amelyek egy ilyen kép elküldésével megtörténhetnek. Az is egyértelmű, hogy egy
kontrollunk alól kikerült kép nemcsak az érintett, hanem környezete egészének életét is megkeseríti. A magyaráz-
kodás pedig ilyenkor már késő.
Egy bizalmas légkörű családban beszélgetésekkel kialakíthatók az internetezés szabályai, az úgynevezett net-
etikket. Ahol mindent meg lehet beszélni, ott a fiatalok az önmegvalósításnak, önkifejezésnek nem ezt a módját
fogják választani.
Fontos ugyanakkor pár szót szólni arról is, hogy mit tehetünk, ha egy kép kikerül az ellenőrzésünk alól. Ha egy
kép vagy videó felkerült egy közösségi oldalra, értesíteni kell a szolgáltatót, és kérni kell annak eltávolítását. Arról
sem szabad elfelejtkeznünk, hogy aki 18 év alatti személyről illetlen képet küld tovább vagy publikál, törvénysér-
tést követ el. A 18 év feletti korosztály körében mint a párkapcsolat színesítésének egy módja is szóba kerülhet az
erotikus képek küldése. Ha a fentieket visszaolvassuk, akkor ezek a veszélyek a felelősségteljesen gondolkodó
felnőttekkel éppúgy megtörténhetnek, mint a sokszor felelőtlennek gondolt gyerekekkel. A kihívó képek küldését
népszerűsítő randizási tipp veszélyforrás, hiszen egy kapcsolat megszakadtával a fényképek a zaklatás és más visz-
szaélések eszközei lehetnek.
5. Grooming
Magyar kifejezés egyelőre nincs rá. Ha a szó szerinti fordításból indulunk ki, akkor a behálózás, becserkészés szó-
val írhatjuk körül a jelenséget.
A közösségi oldalak terjedésével leegyszerűsödtek az ismerkedés szabályai. Ha valakivel találkozik az ember egy
táborban, sportrendezvényen, konferencián, már szinte az az első kérdés, hogy fent van-e valamelyik közösségi
oldalon. A gyors visszaigazolások természetesen az esetek nagy részében valódi kapcsolatokat jelölnek, és nagy-
ban leegyszerűsítik a mindennapi kapcsolattartást.
A gyerekek azonban ezekben a helyzetekben is gyakran óvatlanok. Sokszor olyan emberek barátságát is elfogad-
ják, akikkel még nem is találkoztak, de ismerős ismerősei, vagy van valami közös érdeklődésük.
Egyáltalán nem azt szeretnénk ezzel mondani, hogy mindenkit el kell tiltani a közösségi oldalak használatától, de
számolnunk kell azzal is, hogy egy fénykép mögött rejtező, magát 14 éves fiúnak mondó valaki a valóságban egy
harminc, negyven vagy még idősebb férfi, aki szexuális visszaélések elkövetéséhez keres áldozatokat a világhálón.
Az elkövetők zöme több hónapon át, tudatosan felépített stratégiával vadászik a közösségi hálókon lévő fiatalokra,
lányokra, fiúkra egyaránt. Bizalmukba férkőznek, kicsalnak tőlük személyes információkat, az interneten keresztül
vonják be őket szexuális játékaikba, és végső esetben még személyes találkozóra is ráveszik őket, hogy a szexuális
kihasználás a valóságban is megtörténjen, akár többször is. A gyerekek kezdetben – a jól kiépített bizalmi viszony

110
www.saferinternet.hu
330
révén – fel sem ismerik, hogy mi történik velük, nem okoz bennük törést, hogy aki kezdetben velük egykorúnak
adta ki magát, a valóságban nem az, aki. Az izgalom és kíváncsiság sokkal nagyobb bennük. Ha mégis személyes
találkozóra kerül sor, akkor ezekről a gyerek nem beszél. Szégyenérzete van, hogy vele ez történt, történik, és nem
kér segítséget. Szülőként, tanárként, felelősségteljesen gondolkodó felnőttként nekünk kell okosabbnak és érzéke-
nyebbnek lennünk. Még egyszer külön hangsúlyozzuk, hogy ebben a helyzetben nem a gyerek a hibás, hanem az a
felnőtt, aki kihasználja.
6. Chat és IM
Az Instant Messenger (IM)111 vagy azonnali üzenetküldő programok, a chat nagyszerű módja annak, hogy napi
kapcsolatban legyünk barátainkkal, ismerőseinkkel. Személyessége miatt nagyon népszerű kommunikációs forma,
mert csak azok látják a beszélgetést, akik részt vesznek benne. Használhatunk webkamerát, aminek révén láthatjuk
is azt, akivel beszélgetünk. A tőlünk távol élőkkel való kapcsolattartás egyik legnépszerűbb formája ez. Milyen
biztonsági lépéseket tehetünk akkor, ha egy idegen próbál velünk kapcsolatba lépni?
 A blokkolás azt jelenti, hogy a felhasználóval megszakítunk minden további kommunikációt. Nem engedjük,
hogy a profilunkhoz férjen és ezen keresztül velünk kapcsolatba tudjon lépni.
 Ha azt tapasztaljuk, hogy valaki megheckelte az adatlapunkat, az adott honlap üzemeltetőjének segítségét kell
kérni.
Minden más visszaélés esetén a közösségi oldalaknál leírtak hasznosíthatóak.
7. Fájlmegosztás
„A fájlmegosztás tulajdonképpen audio- és videotartalmak, például rádióműsorok vagy zenés klipek letöltéséről
szól, majd ezek mobilon vagy számítógépen történő meghallgatásáról, megtekintéséről interneten keresztül. Né-
hány közvetlenül kapcsolódó oldalon a fájlok hamis feliratozásúak lehetnek, azt gondolhatjuk, éppen a kedvenc
együttesünk legújabb klipjét töltjük le, aztán a végén valami vírusos klipet kapunk kézhez. Vagy rosszabb esetben
egy pornó- vagy erőszakos filmet. Nem szabályozott fájlmegosztó oldalakon sok fájl rossz minőségű, így megéri
fizetni a zenékért vagy videókért, hogy jó minőségben hallhassuk és láthassuk őket. A fájlok cseréje azt is jelenthe-
ti, hogy akaratlanul vírusokat és kémprogramokat is kicserélhetünk, amelyek károsíthatják a számítógépet, és még
több pop-uphoz és spamhez vezethetnek.”112
8. Online függőség
Az internet használata nemcsak jogszabályi értelemben rejt veszélyeket magában. A lelki eredetű betegségek közül
az online függőség is egyre jellemzőbb. A tengerentúli országokban már speciális, az online függőséget kezelő
klinikákat is nyitottak. Hazánkban még nem ilyen nagyméretű társadalmi probléma, de a megelőzés jegyében már
most foglalkoznunk kell vele.
„Csak igen kevesen nevezhetők betegesen függőnek azok közül, akik nagyon sok időt töltenek a számítógép előtt.
A függőség betegség. Valódi függőség esetén egy bizonyos viselkedési forma válik uralkodóvá egy hosszabb idő-
szakra vetítve, valamint a személy önállóan már nem képes kitörni a körforgásból. Nem az örömnyerés tartama és
intenzitása dönti el a függőség-nem függőség kérdését, hanem a mozgatórugók, amik a személyt arra sarkallják,
hogy időt töltsön a számítógép előtt.
Sok gyermek és fiatal él át egy olyan időszakot, amelyben a számítógép, az internet, vagy a számítógépes játékok
annyira lebilincselik, hogy minden idejét ennek szenteli, és minden másról megfeledkezik. A szülők számára ez
aggasztó lehet, és azt gondolhatják, hogy ez a függőség előjele, vagy már maga a függőség.
Az online függőség legjellemzőbb tünetei:
 A viselkedés beszűkülése: hosszabb időszakon keresztül a napi szabadidő legnagyobb része online zajlik.
 Kontrollvesztés: A személy képtelen feladni a számítógépen és az interneten folytatott tevékenységét, ak-
kor is, ha pontosan tudatában van annak, hogy ez tulajdonképpen túl sok.
 A tolerancia kialakulása: Az adagot meg kell emelni, azaz vagy időben kell kiterjeszteni a tevékenységet,
vagy – amennyiben ez már nem lehetséges – fokozni kell a tevékenységet.
 Elvonási tünetek: Amennyiben nem lehetséges a hozzáférés a számítógéphez, vagy az internethez, klasszi-
kus elvonási tünetek lépnek fel, mint nyugtalanság, idegesség, elégedetlenség, ingerültség, agresszió és
pszichikai vágy.

111
www.saferinternet.hu tanácsok, tippek felhasználása nyomán.
112
www.saferinternet.hu
331
  Negatív szociális következmények: A személy elfogadja és beletörődik abba, hogy emiatt konfliktusba ke-
rül a családjával, az iskolával, illetve munkaadójával.
Amennyiben ezek a tényezők hosszú időszakon keresztül fennállnak, fennáll az akut függőségi viselkedés veszé-
lye. Annak megállapítása érdekében, hogy beszélhetünk-e függőségről, vagy sem, tanácsos professzionális támo-
gatást és tanácsot kikérni. Abban az esetben is, ha nincs szó klasszikus értelemben vett függőségről, a szülőknek
mindenféleképpen ajánlatos megállapodásra jutni gyermekeikkel a számítógép előtt eltöltött idő mennyiségét ille-
tően. Ennek egyik módja, hogy a gyermekek számára követhető és érthető szabályokban állapodunk meg velük. Ez
segít nekik abban, hogy megleljék saját határaikat, felállítsák az »abbahagyás« szabályait, és megtanulják ezek
betartását.
Magyarországon leszoktató tréningekre, programokra is lehet jelentkezni, bár a kifejezetten a netfüggőségre kon-
centráló tréningek száma elenyésző. A cél általában a függőség mögött meghúzódó okok megkeresése, a beszűkült
életvitel megszüntetése, új célok és társas időtöltések felfedezése. Elsőként érdemes a problémát másokkal meg-
osztani. A kimondás és a visszacsatolás együtt már eredménynek számíthatnak. Célszerű más elfoglaltságokban
megtalálni az örömforrásokat, szabályokat felállítani a nethasználatra (időkeretek, rendszeresen látogatott olda-
lak).”113
9. Internetes játékok
„Az internetes játékok hihetetlenül népszerűek lettek az utóbbi pár évben, főleg az olyan játékok, melyekben van
csevegő funkció és tippeket, cseleket, stratégiákat lehet megosztani a többi játékossal. Az online játékok, ahol is-
meretlen emberekkel játszhatunk együtt, nagyszerű kikapcsolódást ígérnek, de megvannak a kockázataik is. Köny-
nyen előfordulhat, hogy annyira beleéli magát az ember egy játékba, hogy úgy érzi, bármit megtenne azért, hogy
nyerjen, vagy eljusson a következő szintre.”114 A saját magunknak felállított időkorlátok megóvhatnak minket a
függőségtől. Az online játékfüggőségnek olyan beláthatatlan következményei is lehetnek, hogy az ember elveszti
minden kapcsolatát a való életével. Teljesen azonosul a játékban szereplő figurával, és mindennapjait is úgy éli,
mint a játék szereplői. Az embert körülvevő környezetnek óriási a felelőssége egy ilyen helyzet felismerésében és
a segítségnyújtásban.
10. Adathalászok
Az interneten a legtöbb visszaélést még mindig az adathalászok jelentik. Óvatlanul vagyunk jelen a virtuális világ-
ban, és könnyedén osztjuk meg személyes adatainkat honlapokkal, más emberekkel, anélkül, hogy felmérnénk
ennek beláthatatlan következményeit. Mi az adathalászat? Olyan megtévesztés, amelynek során személyes adata-
inkhoz próbálnak jogszerűtlen módon hozzájutni. Ezek lehetnek a jelszavak, a mail fiókok hozzáférhetősége vagy
a netes bankolások információi. Tulajdonképpen minden velünk kapcsolatos adattal, jelszóval vissza lehet és visz-
sza is tudnak élni, ezért az adathalászoknak szinte mindegy, mi kerül a kezükbe, azt megpróbálják majd felhasz-
nálni. Az adathalászok a leggyakrabban azzal próbálkoznak, hogy megbízhatónak tűnő helyről vagy feladótól ér-
kező e-mailben egyszerűen elkérik a fenti adatokat, és mindig találnak olyan embert, aki figyelmetlenségből kiadja
azokat.
11. Mobiltelefon
A mobiltelefon ma kinőtte magát az egyszerű kommunikációs eszközök táborából. Chatelés, SMS-ezés, online
internetelérés, kép- és videoküldés, vásárlás és csomó minden ingyenes megosztása bluetooth-on keresztül, egy-
szóval tele van jobbnál jobb lehetőségekkel.
A Bluetooth kikapcsolása csökkenti annak az esélyét, hogy vírusok vagy kéretlen üzenetek érkezzenek a mobilké-
szülékeinkre.
Az okostelefonokat különösen fontos a számítógépekhez hasonló védelemmel ellátni, mert tulajdonképpen az in-
ternetre csatlakozó számítógépek.
12. Kommercializmus – Óvakodjunk a vámpíroldalaktól!
„Az internetes oldalakat elárasztják a hirdetések, a fiatalok személyes adatai könnyen kerülhetnek marketing adat-
bázisokba. A gyerekek e-mail fiókjában is landolhatnak kéretlen hirdetések, marketing levelek – spamek –, ame-
lyekre gyanútlanul válaszolhatnak, akár drága szolgáltatásokat is megrendelhetnek. A trükkök többnyire hasonló-
ak: az attraktívan megszerkesztett weboldalak állítólagosan dalszövegeket, játékokat, recepteket, tetoválás mintá-
kat, verseket, horoszkópokat stb. kínálnak fel. A költségekre vonatkozó információkat a csaló cégek – kevésbé
vagy jobban – elrejtik. A legtöbben általában elsiklanak az árakra vonatkozó információk felett. Néhány héttel

113
www.saferinternet.hu
114
www.saferinternet.hu
332
később következik a kellemetlen meglepetés: számla érkezik, és arra az esetre, ha nem kívánnánk fizetni, rögtön
behajtó irodákkal és ügyvédekkel fenyegetőznek. Már sokan hagyták magukat megfélemlíteni, és – feleslegesen –
kifizették a számlát. Ilyen jellegű csapdákba gyakran gyermekek és fiatalok is beleesnek.”115

Felhasznált irodalom
 www.saferinternet.hu
 www.kek-vonal.hu
 www.biztonsagosinternet.hu
 A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2010. és 2011. évi éves beszámolója
 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika előadása, amely 2012. szeptember 25-én hangzott el „A média hatása a gye-
rekekre és a fiatalokra” címet viselő konferencián

115
www.saferinternet.hu
333
A Zenék, filmek, szoftverek című kisfilm szövege
Bevezető:
Alig több, mint tíz éve ismerjük az internetet, amely azóta a hétköznapok elválaszthatatlan velejárója lett. Köny-
nyebbséget jelent az oktatásban, az ismeretszerzésben, a tájékozódásban és a szórakozásban. Karosszékbe hozza a
tudást, a híreket, az érdekes információkat, a zenéket, a filmeket és a felhasználói szoftvereket is.
Az internet adta lehetőségeket még mindig csupán felületesen ismerjük, mély bugyrai azonban nem látható veszé-
lyeket is tartogatnak az óvatlanok, a figyelmetlenek és a hiszékenyek számára.
Zenék, filmek, szoftverek letöltése az internetről
A zenék, filmek, játékok, szoftverek szerzői jog alá eső termékek. Ez azt jelenti, hogy ilyen tartalmakat az internet-
re feltölteni csak a szerző, kiadó, forgalmazó engedélyével lehet. Ha olyan zenét, filmet, szoftvert akarsz letölteni,
amelynek közzétételét nem engedélyezték, a tetted illegális.
Persze az nem bűncselekmény, ha egy kalóz oldalról letöltesz, vagy akár befizetsz egy emelt díjas SMS-t, és úgy
jutsz filmhez, zenéhez, játékhoz, programokhoz. Ha nem adod tovább, nem válsz terjesztővé! De azzal számolnod
kell, hogy később a jogtulajdonos egy per keretében megtalál, és kéri a jogdíját.
Torrent oldalak
Aki viszont az internetre szerzői jogdíjas terméket engedély nélkül feltölt, komoly jogsértést követ el – és ha elég
nagy körben terjeszt (felkapják az anyagát), akkor bizony komoly anyagi hátrányt okoz a szerzőnek. Ez már bűn-
cselekmény. Főleg, ha a terjesztésért pénzt is kér.
Cd-t, filmet, játékot, szoftvert interneten közzé tenni, valamint pénzért másolni, árulni bűncselekmény!
Másolás
A megvásárolt (vagy jogosult forrásból letöltött) dvd-t/cd-t a jogtulajdonos magának lemásolhatja. A kölcsönzés
már nehezebb ügy, de amíg nincs haszon belőle, nem árulod pénzért, addig a dolog rendben van. A kölcsönkapott
CD-t nem lehet másolni, árulni pedig pláne nem. Ez bűncselekmény. Ha elkapják a pénzért terjesztőt, és kiderül,
hogy tőled kapta kölcsön az eredetit, bizonyítanod kell, hogy nem tudtál a kölcsönvevő szándékáról. Ha tudtál,
akkor bűnsegédként benne vagy az ügyben.
Ha filmet vagy zenét veszel fel a tv-ből, és felírod DVD-re, akkor nem követsz el jogsértést. Erre fizetjük az üres
CD- és DVD-jogdíjat.
Szoftverek
A szoftverek között tegyünk különbséget az üzleti és játékprogramok között. A játékokat több gépre is lehet telepí-
teni, de csak egy családon, háztartáson belül!
Az üzleti szoftverek (köztük az operációs rendszerek és egyéb felhasználói szoftverek) otthoni változatai a vásár-
láskor megkapott szerződés szerint működnek. Nyugodtan használhatóak a család minden tagja által. Ha azonban
a család már hálózatot épít ki otthon több gépre, akkor a hálózati verziót (is) meg kell venni hozzá!
A szerzői és szomszédos jogok megsértése bűncselekmény!

334
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

335
336
10
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
10. DOHÁNYZÁS, ALKOHOL

„Egy ivászattal töltött éjszaka után nem tudok rosszabbat elképzelni,

mint arra ébredni, hogy fekszik melletted valaki,
akinek nem emlékszel a nevére,
hogy hol találkoztatok,
és hogy mitől halt meg.”
Laura
„Amíg rendszeresen ittam, mindenre vissza tudtam emlékezni, akár megtörtént, akár nem.”
Mark Twain

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés
2. A téma felvezetése – dohányzás
3. Szituációs játék a dohányzással kapcsolatban
4. A téma felvezetése – alkohol
5. Szituációs játékok – alkohol
6. Az alkohol és az emberi kapcsolatok.
Az alkohol és a jog
7. Hová fordulhatunk, mit tehetünk?
8. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása
 Mulatós nóta és a lejátszásához szükséges technika.
 Ha el szeretnénk végezni az alternatívaként a háttér-
anyagban kifejtett 2 szemléletes kísérletet, akkor ezekhez
az alábbiak szükségesek:
Dohányzógéphez
 1 db 1,5 vagy 2 literes műanyag palack
 cigaretta
 gyufa vagy öngyújtó
 gyurma (közepes hagyma nagyságnyi)
 sminklemosó méretű vatta
 víz (kb. fél dl)
Az alkohol mérgező hatásának bemutatása
 1 db tojás
 1 db üvegpohár
 0,5 dl 96%-os alkohol (amelyet kérhetünk esetleg az
iskola kémia vagy fizika szertárából, vagy vásárolhatunk
a gyógyszertárban, esetleg beszerezhetünk a bűnügyi
technikáról vagy orvosi rendelőből)

KULCS-
FOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ MÓDSZEREK/JAVASLATOK
KIEMELÉ-
SEK

Az óra célja, hogy játékos feladatokkal átismé- Az óra megkezdése után puhatolózzunk,
teljük és rendszerezzük a téma információit.
Nem célunk, hogy egészségnevelési órát tart-
sunk, ezért nem is kell taglalnunk a dohányzás
és alkohol egészségre káros hatásait.
Bevezető
hogy a gyerekek milyen foglalkozásokon
vettek már részt a témákkal kapcsolatban, Kulcsfogal-
és játékos feladatokkal próbáljuk meg mak:
összeszedni a már eddig megszerzett is-
mereteket (természetesen az osztályfő- dohányzás
nökkel részletesen beszéljük meg, kik és alkohol
milyen vonatkozásban tartottak már órát a következmény
gyerekeknek).

Felkészülés,
előzetes oktatói
tevékenység

337
A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 3 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás –

ráhangolódás
Megengedni, hogy a tanóráktól eltérően
foglaljanak helyet az osztályteremben
(ülésrend).
Ráhangolásként: személyes információk
(megérkezés, utalás a közelmúlt, a közel-
jövő témához kapcsolódó feladataira).

2. A téma felvezetése – kb. 5 perc Ez a blokk, ráhangolásként, rövid legyen, A téma felveze-
csupán az érdeklődés felkeltése a célunk. tése
Játsszunk le egy „mulatós nótát” az osztályban,
mely ráhangolódás a témára. A zene meghallga- Ezt a feladatot csoportbontással is végez-
tása után gyűjtessük össze a gyerekekkel, mi hetjük. A feladat lényege, hogy „rábuk-
jellemző az emberek – a magyar ember – szóra- kanjunk” a dohányzás és az alkohol kife-
kozási szokásaira. (Öltözködés, étkezés, ivás, jezésekre. Az óra folyamán a „vidámabb”
cselekedetek stb.) hangulat irányából pedig komolyabb té-
mák felé tudjunk elkanyarodni, és rádöb-
A feladat végén két szót írjunk fel a táblára:
bentsük a gyerekeket, hogy ahhoz, hogy
dohányzás és alkohol. Ez a mai óra témája.
jól érezzük magunkat, nem kellenek pót-
Feladat: kérjük meg a gyerekeket, hogy mindent, szerek.
ami a dohányzással kapcsolatban eszükbe jut,
Ha kellőképpen vállalkozó kedvűek va-
írjanak fel a táblára (jelentkezés útján, egyen-
gyunk, akkor elvégezhetjük a háttér-
ként). A felírtak alapján erősítsük meg bennük,
anyagban szereplő Dohányzógép című
hogy a dohányzás ártalmas és veszélyes. Nyuga-
kísérletet, amely jól szemlélteti a dohány-
ti kultúrákban már-már „ciki”.
zás károsságát.
Térjünk ki arra, hogy jogi szempontból mi érinti
őket a dohányzással kapcsolatban: ki vásárolhat
dohányterméket, hol lehet dohányozni, mi sza-
bályozza, ki ellenőrzi.

3. Szituációs játék a dohányzással kapcso- A helyzetgyakorlatokra mindig önként

latban – kb. 5 perc
Beszélgessünk arról, hogy milyen helyzetekben
kínálnak meg valakit cigarettával, illetve őket
próbálta-e már megkínálni valaki. A helyzeteket
összegyűjtve néhány szituációt játsszunk el,
hangsúlyozva a visszautasítási technikákat. Szót
ejthetünk a bizonytalan, magabiztos és agresszív
kommunikációs technikákról és ezek hatékony-
ságáról is.
vállalkozókat válasszunk. Az első szituá-
ciót mi magunk is vállalhatjuk.
Magabiztosság: ismeri és érvényesíti joga-
it, tiszteletben tartja másokét, nem hagyja
magát belerángatni veszélyes dolgokba,
ismeri a saját értékeit és gyengéit (jellem-
ző: egyenes, nyugodt testtartás, mindig
arra tekint, akivel beszél, tisztán, érthető-
en beszél, hangja határozott és nyugodt).

4. A téma felvezetése – alkohol – kb. 8 perc Ha az óra megtartásához rendelkezésre áll Érzékenyítés
részegszemüveg, lásd a fejezet végén az
Az alkohol mozgáskoordinációra gyakorolt ha-
ezzel kapcsolatos feladatokat, amelyek az
tását szemléltessük az alábbi feladattal:
itt ismertetettel szabadon kicserélhetők!
Kérjünk önként jelentkezőket az osztályból. Ha
Figyeljünk az időre és a csoportra.
van forgószék, akkor ültessük rá a gyermeket,
majd pörgessük addig, amíg már szédül. Ha
nincsen szék, akkor álló helyzetében forgassuk
meg. Ezt követően indítsuk útnak egy egyenes
vonalban, és figyeljük meg, mi történik vele.
338
Beszéljük meg a történteket mindkét szemszög-
ből.
Gyűjtsünk össze pozitívumokat és negatívumo-
kat az alkoholról.
(Itt beszélhetünk a kulturált alkoholfogyasztásról
is – mértékkel, megfelelő alkalomkor és minő-
séget felnőttkorban.)

5. Szituációs játékok – alkohol – kb. 8 perc A GYAKORLAT ismertetése a háttér-

anyag után található részletesen. Gyakorlat
A szituációhoz több szereplő kell, három részre
osztjuk az osztályt.
a) ittas vezetés következtében baleset történik
b) diszkóban ittas fiatalok összeszólalkoznak
c) „vészhelyzet” – kórházba szállítanak egy ittas
embert, akit az orvosok próbálnak újraéleszteni

6. Az alkohol és az emberi kapcsolatok. Az A megbeszélés során kérdezzük meg a A probléma

alkohol és a jog – kb. 8 perc gyerekeket a játék során tapasztalt érzése- részletezése
ikről, gondolataikról.
A három szituáció eljátszását követően beszéljük
meg, hogy a sokat emlegetett egészségügyi koc-
kázatokon túl milyen következményei lehetnek
az alkoholfogyasztásnak.
A fenti szituációkhoz köthető bűncselekmények-
ről is ejtsünk szót.
1. Járművezetés ittas v. bódult állapotban
2. Közúti baleset okozása
3. Garázdaság
4. Testi sértés
5. Rongálás
A fentieken túl még sok más bűncselekmény
elkövetője ittas. Ezekről is beszélhetünk, ha
időnk engedi.
Milyen problémákat okozhat egy család életében
az alkohol? Ezt a kérdést mindenképpen beszéljük át.

7. Hová fordulhatunk, mit tehetünk? – kb. Fontos beszélnünk arról, hogy elsődlege- Segítség
6 perc sen magunkban fontos feldolgoznunk a
problémát. Erre működnek segélyvonalak
Gyűjtsünk össze lehetőségeket, ahol segítséget
is, de egy szülővel, egy baráttal vagy
kaphat egy diák.
olyan személlyel történő beszélgetés, aki a
bizalmunkat bírja, megnyugtathat minket.
Gyógykezelésre van lehetőség, de alapve-
tően ahhoz az érintett személy akarata is
kell.

8. Összefoglalás, zárás – kb. 3 perc Emeljük ki a legfontosabb megállapításo- Összefoglalás,

kat. zárás
A kontrollálatlan alkoholfogyasztás az egés-
zségkárosító hatásain túl sok baleset okozója, Kérjünk egy-két szavas visszajelzést arról,
családok életét teszi tönkre. hogy mi volt számukra a nap, a foglalko-
zás tanulsága.
Feladat: Gyűjtsük össze, mitől érezzük jól ma-
gunkat, mitől lesz jókedvünk. Labdát dobjunk körbe, aki elkapja, az
válaszol. Kezdőmondatok: Jókedvem
lesz… Jól érzem magam…

339
HÁTTÉRANYAG
Az emberek a növényeket először gyógyításra, fájdalomcsillapításra próbálták használni.
Dohány: Az Amerikát felfedező Kolumbusz arról számolt be, hogy az indiánok a dohány nevű növény leveleit
összesodorva meggyújtják és elszívják annak füstjét.
Hamar rájöttek, hogy a fogyasztók gyorsan a dohány rabjává válnak és a „dohány-éhség” nagy pénzt hozhat a
kereskedők asztalára. Arra is rájöttek, hogy nemcsak a füst beszívása, hanem a dohánylevelek elrágása és az őrölt
levelek beszippantása is elmulasztja a vágyódást.
Az alkohol egyike az emberiség által leggyakrabban használt pszichoaktív szereknek. Az alkohol készítése és
fogyasztása ősidőktől fogva a legtöbb kultúrában megtalálható. Egyes nézetek szerint már a kőkorszaki ember is
fogyasztott alkoholtartalmú italokat, gyümölcsleveket. Az egyiptomiak már ismerték a sörfőzés technikáját is, a
bor nagy népszerűségnek örvendett a görög és a római társadalomban egyaránt, a középkori kolostorok tevékeny-
ségi köréhez pedig szorosan hozzátartozott a szőlőművelés, a borászat.
Az alkohol okozta társadalmi problémák visszaszorítását több módon is megpróbálták. 1919-ben az USA-ban
bevezetett szesztilalom is ennek megoldására törekedett. Ez nem járt sikerrel, hiszen virágzását élte a csempészet,
és hozzájárult a szervezett bűnözés kialakulásához. A tiltás nem a legjobb megelőzési politika.
A többit lásd a szenvedélyek témakörénél!
JÁTÉK
Részegszemüveg játékok
A megyei/fővárosi főkapitányságokon található 2-2 szemüveg, ezeket lehet kölcsön kérni a feladatokhoz. Az
alábbi játékok közül választhatunk a kívánt időtartamban néhányat, de szabadon találhatunk ki magunk is felada-
tokat:
 labdadobálás részegszemüvegben (lehet úgy, hogy mindkét félen szemüveg van, de lehet úgy is, hogy a
szemüveg nélküli dobja a labdát a szemüvegben lévőnek és vissza);
 akadálypályán haladás részegszemüvegben (székek kerülgetése, tárgyak összegyűjtése a földről, asztalok-
ról… stb.) – lehet versenyfeladatként is sorversenyszerűen;
 sms írása – lehet versenyfeladatként is sorversenyszerűen;
 pénztárcából adott összeg elővétele;
 Helyezzünk a földre egy kb. 3 méter hosszú szalagot. Kérjük meg a jelöltet, hogy tegyen 9 lépést előre
tyúklépésben, majd ugyanezt hátrafelé is. Közben számolja hangosan a lépéseit.
 Álljon a szemüveget viselő jelölt fél lábon, miközben hangosan mondja: 1001,1002, 1003… stb. kb. 30
másodpercig.
 Osszuk föl az osztályt 2 csoportra. Alakítsunk ki sorversenyhez pályát úgy, hogy a gyerekeknek a földről
kulcsokat, pénzérméket, cukorkát vagy bármilyen apró tárgyakat kelljen összeszedniük. A szemüveget vi-
selő csoport versenyezzen a szemüveg nélkülivel szemben. A szemüveget viselő után következő emberen
már legyen rajta a másik szemüveg, hogy az átadással ne teljen el idő, és valóságosan össze lehessen ha-
sonlítani, kik a gyorsabbak és mennyivel. Közben mérhetjük az időt. Csinálhatunk ezen kívül egyéni ver-
senyt is, amelyben mindenkinek szemüvegben ugyanazt a pályát kell teljesítenie, és közben mérjük az
időt. Nehezíthetjük a feladatot azzal, hogy előre meghatározott címletű pénzérméket szedjenek csak ösz-
sze.
 Ablakból vagy az utcán 5-20 méter távolságból olvastassunk le autórendszámokat úgy, hogy a jelölteken
van a szemüveg. Nehezíthetjük a feladatot úgy, hogy a rendszámokat nem csak le kell olvasni, hanem egy
papírra le is kell írni olvashatóan.
GYAKORLAT
Szituációs játék
a) ittas vezetés következtében baleset történik
b) diszkóban ittas fiatalok összeszólalkoznak
c) „vészhelyzet” – kórházba szállítanak egy ittas embert, akit az orvosok próbálnak újraéleszteni

340
Cél: az alkohol hatásainak modellezése, az ittasság okozta vészhelyzetek bemutatása és megbeszélése
Korosztály: 12-14 év
Ajánlott csoportlétszám: mindegyik szituációhoz legalább 5 aktív szereplő szükséges, a szereplők köre tetszés
szerint bővíthető
Szükséges eszközök: székek, asztalok, tetszés szerint jelmezek
Ideális helyszín: mobilizálható tanterem
Szükséges idő: 15 perc
A gyakorlat menete: Az osztályt osszuk három részre. Mindegyik csoportnak adjuk oda az eljátszandó szituációt
és a szempontrendszert, amit figyelembe kell venni. Minden csoportnak adjuk oda a másik két szituációhoz tarto-
zó kérdéssort is, amely segít feldolgozni a jeleneteket.
 Dani bátyja és barátai otthon bütykölik az autót, közben hülyéskednek, és söröznek, néha egy-egy pálinka
is lecsúszik. Jó hangulatukban kitalálják, hogy menni kéne egy kört a kocsival. Dani kéri testvérét, hogy
ne tegye, de a fiú nem hallgat rá. Az úton továbbra is hülyéskednek, nem figyelnek a sebességre. Az úton
épp egy locsolókocsi megy közvetlenül előttük, a kocsi megpördül, és egy fának csapódik… hívják a
mentőket és a rendőröket a szemtanúk. A rendőr értesíti a szülőket.
Szereplők: Dani, Dani bátyja, legalább két haver, szemtanú(k), rendőr, szülők
A szituáció nyitott, a gyerekek döntik el, hogy mi lesz a baleset következménye.
A veszélyhelyzet, kockázat, döntés, következmény fogalmakat alapul véve beszéljük meg a látottakat.
 Diszkóban egy baráti társaság alkoholt szerez egy 18 éves barátjuk segítségével, az italfogyasztás látszik a
viselkedésükön is. Széles mozdulatokkal táncolnak, és közben ügyet sem vetnek a környezetükre. Az
egyikük többször is meglök egy fiút, de ügyet sem vet rá mindaddig, amíg a fiú meg nem szólítja. Ezen
felmérgesedve szól a többieknek, és körbeállják az ismeretlen srácot…
Szereplők: baráti társaság, min. 5 fő, idegen fiú, emberek a diszkóban
Ez a szituáció is nyitott, a gyerekek „írják” meg a történet végét.
 Az utcán egy eszméletlen férfit találnak, akihez kihívják a mentőt. Az orvos megállapítja, hogy a férfi
erősen ittas, és azonnal beviszik a kórházba. A férfi már légzési nehézséggel küzd, az orvosok próbálják
megmenteni az életét…
Szereplők: a részeg férfi, járókelő, aki hívja a mentőt, mentősök, orvos, kórházi orvosok
A közös értékelést, feldolgozást segítő kérdések/szempontok:
 Milyen hatásai érvényesültek az alkoholnak?
 Hogyan viselkedtek az ittas személyek?
 Milyen következményeket okozott az italfogyasztás?
 Várja-e valaki haza ezeket az embereket?
 Mit gondolhatnak a hozzátartozók?
Veszélyek, jó tanácsok, buktatók, tanulságok:
A témával kapcsolatban a gyerekeknek sok élményük van (környezetükben is jelen van az alkoholizmus, illetve
ebben a korban már kortársaik közül is kipróbálták jó páran), sokszor elbagatellizálják a témát, vagy viccesen
állnak hozzá. A derű fontos dolog, de ne engedjük, hogy az óra meghatározó momentuma legyen.
KÍSÉRLET
Dohányzógép
Ha van rá lehetőségünk, ne zárt térben végezzük el a kísérletet, hanem menjünk ki az iskola udvarára, vagy nyis-
suk ki az ablakot, vagy erre az órára kérjünk kémia termet, ahol van elszívó. A kísérlet elvégzése előtt feltétlenül
egyeztessünk az osztályfőnökkel, nehogy maradandó következményekkel járó tiltakozást váltsunk ki.
Az üres műanyag palackba pici vizet (kb. 0,5 dl) öntünk. A cigarettát körbefogjuk a gyurmával, úgy, hogy a füst-
szűrős vége kilógjon. Az aljához vattát teszünk, és ezt a vízszintesen elfektetett palack szájára nyomjuk. (A vatta a
füstszűrőt szimbolizálja, a kísérlet végén sárga és büdös lesz, de ha elfelejtjük, enélkül is működik a kísérlet.)

341
Meggyőződünk róla, hogy jól rögzítettük-e a gyurmát, jól zár-e. Ha igen, akkor elkezdjük pumpálni a palackot, és
az így keletkező szívóhatás segítségével közben gyufával vagy öngyújtóval meggyújtva a cigit tovább nyomkod-
juk a palackot, mintha az dohányozna. A cigifüst a palackba távozik, amely a tüdőnket szimbolizálja.
A kísérlettel be tudjuk mutatni, hogy egy cigaretta elszívásakor kb. 2 liter füst keletkezik, amely tele van méreg-
anyagokkal. Az elszívás végén még átláthatatlan az üveg, majd a víz lassan felveszi a füstöt és sárgás lesz. Itt el
tudjuk mondani, hogy a kátrány és a nikotin színezi meg, és ha dohányzunk, akkor ez a két anyag a tüdőnkbe is
bekerül. Megemlíthetjük, hogy egy cigaretta elszívásakor kb. 4000 vegyi anyag keletkezik, ebből jó pár rákkeltő,
és a főbb alkotóelemek ugyanazok, amelyek az autók kipufogógázainál keletkeznek. Ki is számolhatjuk, hogy ha
1 ember 1 szál cigaretta elszívásakor 2 liter füstöt fúj ki, akkor Magyarországon 1 nap alatt, ha kb. 3 000 000-an
dohányoznak, mennyi füst keletkezik, ami a légkörbe kerül.
Alkohol
Az alkohol mérgező hatását szemléltethetjük, ha egy üvegpohárba leütünk egy tojást – amely egy sejtet szimboli-
zál. Erre tömény alkoholt öntünk, és tapasztalni fogjuk, hogy az alkohol degenerálja a sejtet, amelyet a kicsapódó
fehérje (fehér trutymó) szimbolizál. Az alkohol ugyanis tönkretette a sejt szerkezetét.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás X
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

342
11
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
11. SZENVEDÉLYEK

„A függőség átka az, hogy sosem ér jó véget, mert a legvégén bármi is volt,
ami a mennybe repített, már nem esik jól, és fájni kezd.
Nem számít, mennyire fáj valami, van, hogy elengedni még fájdalmasabb.”
Grace klinika

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról (vi-
2. A téma felvezetése gyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az iskolától
3. A fogalmak meghatározása olyan termet, ahol megoldható a vetítés).
4. Számítógép-függőség  Csomagolópapír, vastag filc, mágnes vagy Bluetech
5. Játékszenvedély  8 db kártyalap
6. Szabályok a szenvedélyekkel kapcsolatban  DADA szóróanyag, szóróajándék vagy csoki
7. Szépségfüggőség
8. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK

A szenvedélybetegségek hazánkban is tetten érhe- DADA DVD 2. lemez: Szen- Kulcsfogalmak

tőek. Némelyik formája, mint pl. az alkoholizmus vedélyek viharában c. film
és a dohányzás tekintetében az „élbolyba” tarto- előkészítése.
zunk Európában. A szenvedély tárgya lehet vala-
Az illetékességi területen szenvedély
milyen vegyi anyag: alkohol, nikotin, drog, de
történt bűncselekmények, viselkedés
megjelenhet a viselkedésben is, így beszélhetünk
illetve egyéb intézkedések
játékszenvedélyről, étkezési zavarokról, munka- függőség
áttekintése a téma szempont-
mániáról, internet-függőségről, tévéfüggőségről
jából (pl. családon belüli erő-
stb. Szinte minden viselkedés függőséggé válhat,
szak esetében is előfordulhat).
ha a normálistól eltérően gondol rá az ember, ide-
je nagy részét leköti, emiatt más teendőit elhanya-
golja, emberi kapcsolatait nem ápolja, viselkedése
miatt veszteségek érik.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 3 perc

Oldott, barátságos légkör.
Köszöntsük a gyerekeket, mondjuk el a mai témát, Megengedni, hogy a tanórák- Ráhangolás – ráhango-
majd kérjünk meg mindenkit, hogy tegye ki mo- tól eltérően foglaljanak helyet lódás
biltelefonját az asztalra – ha engedélyezett az is- az osztályteremben (ülés-
kolában a használata. Ha kikapcsolt állapotban rend).
van, akkor is kérjük el. A mobilok kitételével azt
szemléltethetjük, hogy már maga a tudat, hogy a
mobil nincsen a tulajdonosánál, már az is módfe-
lett idegesítő érzés.

2. A téma felvezetése – kb. 10 perc

A film röviden (4 perc), de A téma felvezetése
A Szenvedélyek viharában c. DVD-filmet vetítsük szemléletesen vezeti fel a
le a gyerekeknek. témát, szinte mindent érintve,
343
 ami a szenvedélyekkel kap-
csolatban elmondható.
Az alábbi szempontrendszerre gyűjtsük a válaszo-
kat: Feladat
A gyerekek által felsoroltakat
 Milyen kóros viselkedésformákat láthatunk a tömörítve, utalásszerűen-
kisfilmben? írjuk fel mindenki által jól
 A főszereplő családjában milyen függőségeket láthatóan nagy papírra, táblá-
tapasztalhat? ra.
 Hová fordulhatna a főszereplő lány segítségért?
3. A fogalmak meghatározása – kb. 15 perc A szenved szó általában nega- Kulcsfogalmak
tív érzéseket kelt a gyerekek-
Szenvedély: ben, de a szenvedély tekinte-
Elemezzük, mit is jelenthet a „szenved” szó? tében már megoszlanak a szenvedély
vélemények: hiszen lehet
 Pozitív vagy negatív érzéseink támadnak-e tő- szenvedélyesen szeretni,
le? sportolni… Hagyjuk, hogy a szenvedélybetegség
 Elemezzük a szenvedély szó jelentését is. gyerekek kifejtsék a vélemé-
nyüket. Indokolják meg vála-
 Pozitív vagy negatív érzéseket kelt bennünk? szaikat.
Szenvedélybetegség: az összes olyan megszokás, Mondjuk el, hogy ha tevé-
hozzászokás, amely a személyiség harmonikus kenységük során produktu-
fejlődését gátolja, elhagyása megvonáshoz vezet. mok jönnek létre, ha cseleke-
Lefolyása ciklusos és az alábbi stádiumokon megy detük, viselkedésük mások-
keresztül a beteg: vágy, késztetés, növekvő fe- nak örömet okoz, akkor ez
szültség (rákészülés), szenvedély megélé- feltétlenül pozitív, ha ugyanez
se, feszültség csökkenése. veszteséget, kárt vagy bánatot
okoz másoknak, akkor nega-
Beszéljük meg a fogalmat. tív.
Kérdezzünk rá, miért fontos beszélnünk a témáról, A szenvedély kórossá is vál-
milyen társadalmi és emberi problémákat vet fel? hat, ekkor már szenvedélybe-
Függőség játék: tegségről beszélünk.

Kérjünk önként jelentkezőket az osztályból. Min-

denkinek papíron adjuk oda a feladatokat, de ki- függőség
kötésünk legyen, hogy nem beszélhetnek senkivel.
Feladat: futóverseny, a felrajzolt jelig kell eljutni
közösen úgy, hogy két-két diák lábát összekötjük.
A diákoknak külön-külön adjunk utasításokat.
Első pár: A pár egyik tagjának az legyen a felada-
ta, hogy hátráltassa a másikat, a másiknak, hogy
adjon bele mindent. 2. pár: mindkét résztvevő
adjon bele mindent, működjenek együtt. Harma-
dik pár: Az egyik tag ne csináljon semmit, a másik
próbáljon célba jutni.
A feladat végén kérdezzük meg a résztvevőket,
hogyan érezték magukat, illetve beszéljük meg a
példán keresztül a függőség fogalmát.
Függőség a WHO (Világegészségügyi Szervezet)
szerint: Azok a magatartásmódok, melyek bizo-
nyos anyagok rendszeres fogyasztását foglalják
magukba, és e szerektől függőség alakul ki. A Gyakorlat
személyiség nem tud lemondani róla még akkor
sem, ha ezek testi, lelki és szociális ártalmait érzi,
vagy a környezete tiltja. A függőség azonban nem
csak anyagokkal szemben alakulhat ki. Létezik
munka-, társ-, TV-, számítógép-, chat-, vásárlás-
344
függőség is.
Megvonáskor a hangulatváltozások, az idegesség,
a hányinger, a gyomorrángás, a fejfájás és izzadás,
esetleg hallucináció mind valódi tünet, és a visel-
kedési függőknél ugyanúgy jelentkezhet, mint a
kábítószereseknél.

4. Számítógép-függőség, számítógépes játé-

Érzékenyítés
kok – kb. 5 perc
A modern kori technika vívmányai érdekesek,
színesek, a játékokban nyerésre van lehetőség. A feladatok megoldásánál
Mindez kialakíthat viselkedéses addikciót, ezért mindig figyeljünk rá, hogy
érdemes odafigyelni használatukra. lehetőleg ne mi mondjuk
meg, amit hallani szeretnénk,
Beszéljük meg, milyen szabályokra érdemes oda- hanem addig kérdezzünk,
figyelni a számítógép használatánál. (A legfonto- amíg rá nem vezetjük a diá-
sabb: állítsunk időkorlátot magunk elé, adjunk kokat a helyes megoldásra.
időt más elfoglaltságokra is.)
Bontsuk 2 csoportra a gyerekeket. Gyűjtsék össze,
ha valaki számítógép-függő lesz,
 mit tapasztalhat a külvilág, illetve
 mit érezhet maga a függő?
Csomagolópapírra írják fel a gyerekek gondolata-
ikat. Figyeljünk az időre és a csoportra.

5. Játékszenvedély – kb. 3 perc Mutassunk rá, hogy a nyerés

öröme pszichés függőséget
Vigyünk magunkkal nyolc kártyalapot. Ajánljuk
okozhat. A nyerőautomaták, Gyakorlat
fel a gyerekeknek, hogy aki kitalálja, épp melyiket
lottó, totó, játékgépek mind-
húzzuk ki, az jutalmat kap (valami apróságot, ami
mind a gép megverésén és a
lehet DADA szóróanyag, csoki, stb.) Ezek után
nyerés okozta örömön alapul-
kezdjünk bele a játékba.
nak.
Beszéljük meg, hogy a játékszenvedély milyen
Forrás: http://www.boldog-
veszélyeket rejt. (Pénzbe kerül, a pénzt meg kell
gyermek.hu/
szerezni rá, ez bűncselekmények elkövetésével
szamitogep_fugges.html
járhat, nagy a lebukás veszélye. Elhanyagolódnak
a napi teendők, mint tanulás, család, barátok. Ha- Kérdezzünk rá, milyen érzés
zudozás családnak, barátoknak, önmagának. Bűn- volt nyerni, illetve veszíteni.
cselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás, bün-
tetés stb.)

6. Szabályok a szenvedélyekkel kapcsolatban Kulcsfogalmak

– kb. 3 perc
Beszéljük meg, milyen szabályok vonatkoznak a dohányzás
játéktermek látogatására – csak 18 éven felüliek-
nek megengedett a belépés. alkohol
Gyűjtsük össze, milyen jogi szabályok vannak
még szenvedélybetegségekkel kapcsolatban: kleptománia
Dohányzás: 18 éven felüli vásárolhat dohányter-
méket. pirománia
Alkohol: gyermek nem vehet szeszes italt, nem
fogyaszthat szórakozóhelyen.
Kleptománia: lopás bűncselekményét követi el.
Pirománia: közveszélyokozás.

345
 7. Szenvedélybetegségek a szépség érdekében Ezt a kérdéskört „szépség- Kulcsfogalmak
– kb. 4 perc
A mai világban minden azt sugallja, hogy szépek
legyünk, karcsúak, kisportoltak, tiszták… a rek-
lámok ontotta tökéletességet érjük el. Ez könnyen
elérhető némi retusálással és számítógépes trük-
kel, no de sokan mégis meg akarnak felelni ennek
az elvárásnak, ezért állandóan fogyókúráznak,
nem esznek – anorexia nervosa, vagy esznek, de
hánytatják magukat – bulimia. E betegségek 10%-
a halállal is végződhet! Vannak, akik az edzőter-
mekben töltik az idejüket naphosszat. Közös jel-
lemzőjük: sohasem lesznek elégedettek a testké-
pükkel, mert olyan ideálokat kergetnek, amelyek a
valóságban is elérhetetlenek.
függőségnek” hívhatjuk.
Kérdezzük meg a gyerekeket,
számukra mit jelent ez a szó. anorexia nervosa
Világítsunk rá, hogy a szép- bulimia
ség relatív, és próbáljuk meg
összeszedni a táblán két osz-
lopban, miről szól a médiában
és miről szól a való életben.
Ha felhozzák az anorexiát és
a bulímiát, akkor beszélhe-
tünk róla, egyébként, ha étke-
zési zavart említenek, akkor a
megoldásul szolgáló helyes
táplálkozásról ejtsünk szót.
Említsük meg, ha szóba ke-
rülnek az étkezési zavarok,
hogy az érintetteknek feltét-
lenül orvosi segítségre van
szükségük, és forduljanak
lehetőség szerint pszicholó-
gushoz is.

8. Összefoglalás, zárás – kb. 2 perc Kérjünk egy-két szavas visz-

szajelzést arról, hogy mi volt Összefoglalás, zárás
Kérdezzünk rá, milyen érzés volt, hogy mobiljuk
számukra a nap, a foglalkozás
a tanári asztalra került?
tanulsága.
Beszéljük meg ennek okait, összefoglalva a mai
óra tanulságait.
Figyeljünk, hogy mindenki visszakapja a telefon-
ját.
HÁTTÉRANYAG
Lásd még: a Drogok és kábítószerek című (következő) fejezet háttéranyagát
A 4. pontban lévő feladathoz:
Külvilág tapasztalatai:
a) Egyre több időt tölt a gép előtt.
b) Kezdi elhanyagolni a hobbijait, melyeket régen szeretett.
c) Csak arról tud beszélgetni, hogy mit csinált, hol tart éppen a játékban.
d) Baráti kapcsolatai is egyre inkább áthelyeződnek a virtuális világba, vagy az „igazi barátságot” az
együttjátszás élménye adja.
e) A tanulmányi eredménye fokozatosan romlik, egyre kevesebbet tanul.
f) A realitásérzéke változik, egyre erősebb „sikerforrás” a számítógépes játékok során elért eredmény.
g) Ha letiltásra kerül sor, akkor az veszekedések, dührohamok, rongálások árán sikerül.
Gyermek tapasztalatai:
 Elképzelni sem tudja az életét számítógép nélkül.
 Lehangolt, szorongó, ha nem játszhat.
 Gyakran fáradt, álmos.
 Időérzéke leromlik.
 Megfeledkezik biológiai szükségleteiről (evés, ivás, pihenés) a játék közben.
 Nem érdekli más, csak a játék.
 Nem is érzi, hogy amit csinál, probléma lenne, ez az ő világa, hagyják őt békén!

346
Anorexia nervosa:
Fiatal nők betegsége többnyire. Jellemző a jelentős súlyveszteség rövid idő alatt (legalább 15%), mely extrém
diéta következménye. A korának és magasságának megfelelő testsúlyt sem fogadja el. Fogyást követően is fél az
elhízástól. Jellemzően vannak számukra tiltott ételek (pl. hús), gyakran csak zöldséget esznek. Lefogyva is kövér-
nek látják magukat. Jelentkezik náluk a menstruáció elmaradása és egyéb nemi szerep problémák. Jellemző lehet
a hiperaktivitás is: állandóan mozognak, edzenek extrém mértékben. A társkapcsolatok hiánya megfigyelhető. Két
típusa van: aszkétikus vagy restriktív forma: csak diéta és mozgás; purgáló vagy bulímiás forma: koplal, ezt meg-
szakítja egy-egy falásroham, ilyenkor hashajtózza, hánytatja magát. Itt az étkezés kontrollvesztő.
13-18 éves korban kezdődhet. 10% a halálozási arány. (Koplalás miatt számos belgyógyászati következmény,
vagy hányás miatt félrenyelés, vagy nyelőcső- és gyomorrepedés, fekélyek, gyulladások lépnek fel.)
Bulimia nervosa:
A betegségben szenvedő lehet nagyon sovány, de normál vagy kövérebb testalkatú is. Itt nem jellemző a koplalás,
viszont időnként vannak falásrohamok 2000-5000 Kcal bevitelével. Megjelenik a kontrollvesztés élménye a ro-
ham alatt – nem bírja abbahagyni az evést – ezután hashajtó vagy önhánytatás következik.
Itt is megfigyelhető a nagyfokú félelem az elhízástól, a tömegkommunikáció által közvetített szépségideál eléré-
sének vágya. Falásrohamok után bűntudat és szégyenérzet következik. Nemi szerep és testképzavar jelenik meg itt
is. Feszültség, ürességérzés, önértékelési problémák jellemzőek. Kezdete 17-25 éves korra tehető.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás X
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

347
348
12
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
12. DROGOK ÉS KÁBÍTÓSZEREK

„Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket,

mint fegyverrel meghódítani a látható világot.”
Mahatma Gandhi

Témavázlat és javasolt óravázlat: „A”

Eszközigény
1. Üdvözlés,  Flipchart papír, vagy csomagolópapír, filcek.
2. A téma felvezetése  Laptop, projektor.
3. Függőségek (csoportmun-
ka)/Függőségek (kisfilm megnézése és
feldolgozása)
4. A csoportmunka értékelése
5. Játék
6. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

KULCS-
ELMÉLET – TEENDŐ MÓDSZEREK/JAVASLATOK FOGALMAK/
KIEMELÉSEK

Az óra célja, hogy a diákok hiteles információ-
kat kapjanak a kábítószer-probléma társadalom-
ra, közösségre, családra és egyénre gyakorolt
hatásáról. Mindezt elsősorban a kriminalizáló-
dás szemszögéből megvilágítva, de természete-
sen érinteni szükséges a szociális és egészség-
ügyi vonzatokat is. Az előadónak számolni kell
azzal, hogy ez a korosztály valószínűleg kiter-
jedt információkkal rendelkezik a drogokról,
amelyek lehetnek helyesek, de legalább ilyen
mértékben hamisak is. A diákok ismereteit úgy
kell helyben hagyni, illetve megcáfolni, hogy az
új információk ne a droggal kapcsolatos érdek-
lődésüket, kíváncsiságukat fokozzák, amely
kritikával – valljuk be, nem egyszer jogosan –
szembesülnie kell az iskolai drogprevenciós
programoknak. Túl ezen, az előadónak minden-
kor rendőrként kell hitelesnek maradnia, és ne
akarjon pszichológus, szociológus vagy terapeu-
ta lenni.
Az óra konkrét célja az, hogy olyan légkört
alakítson ki, amelyben a témával kapcsolatban a
gyerekekkel érdemi beszélgetést lehet lefolytat-
ni. A hatékony drogmegelőzés egyik legfonto-
sabb kulcsa a személyiségfejlesztés és a közös-
ségfejlesztés. Ezért ajánlott az órán a csoportos
munka és a játék. Csak az erős személyiségű
gyerekek tudnak nemet mondani, és a célcsoport
korosztályában a közösségnek visszatartó és
nem bajba sodró szerepet kell játszania. Ezért
sokkal többet ér egy hosszú távú program része-
A kábítószerek témaköre az, ami-
ben az iskolák leginkább számíta- Bevezető
nak a rendőrség segítségére.
Kulcsfogalmak:
A drogokat, kábítószereket, szen-
vedélyeket érintő témakör igen drog
kényes terület. Az óra célközönsé- kábítószer
gének (10-12 éves kortól) jellegze-
tessége az izgalomkeresés, a csa-
Felkészülés, előzetes
ládi elvárások enyhe fokú negligá- oktatói tevékenység
lása, az önálló döntések iránti
igény felmerülése és a kortárs
csoporthoz történő kötődések
megerősödése. Ez pedig egyrészt
azt jelenti, hogy egy nem kellő
körültekintéssel megtartott óra
felkeltheti a diákok kíváncsiságát,
és pont az ellenkező hatást érjük el
vele, mint amit szeretnénk, ez
pedig megengedhetetlen. Másrészt
a kamaszok számára ebben a té-
makörben különösen nehéz úgy
információkat eljuttatni, hogy
megszívleljék azokat. Ezért kíván
különleges ügyességet és hozzáér-
tést az ilyen témakörű óra megtar-
tása.
Mivel ez egy kulcstémakör, ezért
ha tehetjük, akkor több órát is
szánjunk a tárgyalására. Ezért
tettünk ide a Szenvedélyek II.
349
ként ezeket szem előtt tartva megtartani az órát, témához „A” és „B” óravázlatot is.
minthogy az elrettentéssel és száraz információ-
közléssel nem közel kerülni a gyerekekhez. A
drogmegelőzésben nagyon fontos a példakép és
a támogatási rendszer, amelynek a rendőr része-
se lehet, ha megtalálja a megfelelő hangot a
diákokkal.
A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA
1. Üdvözlés – kb. 1 perc
2. A téma felvezetése – kb. 3 perc
A rövid bemutatkozás és az óra céljának ismer-
tetése után gyűjtsük össze közösen, hogy milyen
függőségeket ismernek a gyerekek. Ha kell,
egészítsük ki a háttéranyag alapján.
3. Függőségek, csoportfeladat – kb. 10 perc
Alkossunk az osztályból minimum 4 csoportot
(ez persze az oktatótól függ, és attól, hogy a fent
felsorolt függőségek közül hányról kívánunk
beszélgetni az órán), és mindegyik csoportnak
osszunk ki a fent felsorolt függőségek közül
egyet (jelen esetben az első 4 kapcsolódik a
feldolgozni kívánt témakörhöz). Adjunk minden
csoportnak egy flipchart papírt vagy nagy cso-
magolópapírt és vastag filcet, valamint 5 percet
arra, hogy összeszedje a kapott függőséggel
kapcsolatban az alábbiakat:
- Milyen káros hatásai vannak az adott függő-
ségnek?
- Milyen jelei vannak?
- Kik a veszélyeztetettek és miért?
Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – ráhan-
golódás
Megengedni, hogy a tanóráktól
eltérően foglaljanak helyet az osz-
tályteremben (ülésrend).
 Sok tevékenység válthat ki
kóros ragaszkodást, ami rend-
kívüli módon megkeseríti a
függő személy és környezete,
családja életét. Ilyenek többek
között:
 alkohol;
 cigaretta;
 kóla, icetea, energiaital;
 kábítószerek;
 szerencsejátékok;
 internet (különösen: a chat, az
on-line játékok, a társkere-
sők…);
 számítógépes játékok;
 munka;
 egyes sporttevékenységek
(különösen a testépítés);
 szex;
 vásárlás (boltkór);
 televízió (például: sorozatok);
 evés (anorexia, bulémia, kóros
túlevés) stb.
A csoportmunka használata a gya- Kulcsfogalmak
korlatlan előadó számára első
olvasatra riasztó lehet, ám hatás-
fokát tekintve hatékonyabb, és a drog
látszat csal, mert sokkal kevesebb
kábítószer
oktatói munkát igényel. Míg a
gyerekek önállóan dolgoznak a
csoportokban, addig az óra tartója
belekukkantva egy-egy csoport
munkájába másféle szerepet tölt
be. A diákok hozzá vannak szokva
a csoportmunkához, tudják, mit
kell tenniük, hogyan kell eljárniuk,
és önállóan sokkal többet és job-
ban dolgoznak, nem beszélve az
aktivitásukról, mintha frontálisan
350
 kérdezgetjük őket.
- Kihez fordulhatunk, mit tehetünk, ha a bará-
tunk ennek a függőségnek a jeleit mutatja? Érdemes kipróbálni, és meggyő-
ződni minderről.

4. Csoportmunka értékelése – kb. 6 perc

Minden csoportból 1 diák ismertesse az össze-
szedett információkat. Közben bluetechkel vagy
mágnessel tegyük föl a táblára a csoport által
összeállított anyagot. Beszéljük meg a felmerülő
kérdéseket, főképpen a segítségadás módjait. Itt
érdemes kitérni az „árulás” kérdésére, és arra,
hogy mikor vagyunk igazi barátok, ha nem
„köpjük be a barátunkat”, de esetleg akár meg-
hal, vagy ha segítünk neki.
FONTOS! Nem kell ebben a Érzékenyítés
rendőrnek állást foglalnia és a
véleményét a gyerekekre erőltet-
nie. Inkább „műsorvezetők”, vita-
koordinátorok legyünk, és kérdé-
seket tegyünk föl, amire válaszol-
nak a diákok. Ennek azért van
jelentősége, mert sokkal jobban
elfogadják egymás véleményét,
mint amit a felnőttek mondanak
nekik. Főleg, ha annak kioktatás-
szaga van. Maradjunk inkább a
háttérben, és kérdezzünk vissza,
ezzel irányítsuk arrafelé az órát,
amerre mi menni szeretnénk, illet-
ve amit ki szeretnénk mondatni a
gyerekekkel. Mi pedig foglaljuk
össze az eltérő álláspontokat, illet-
ve ismételjük meg az általunk
fontosnak tartott kijelentéseket.

5. Függőségek – kisfilm megtekintése és A film szándékosan nem felvilá-

feldolgozása – kb. 15 perc gosító film, hanem az összegyűj-
tött leggyakoribb tévhiteket tár-
Itt megnézhetjük a diákokkal a Szer-telen ifjú-
gyalja.
ság című bűnmegelőzési kisfilmet, amely meg-
szerezhető a mediatar@t-online.hu e-mail címre Ha a felvezetésben kitértünk a
írt levéllel, amelyre válaszként óriás file-ban a hiteles források témájára, akkor itt
filmet mpeg formátumban megküldjük. már nem kell. Ha nem, akkor ér-
demes ezt itt megbeszélni.
A kisfilm hossza: 5 perc 23 másodperc.
A kisfilmet többféleképpen is feldolgozhatjuk.
Az egyik megoldási lehetőség, hogy a 3. pont- A film kapcsán felmerülő problé-
ban leírtak szerint járunk el, csak a film hosszá- mák és témák még:
val kevesebb idő áll a rendelkezésünkre. A má-
sik megoldás az, hogy a 3. pontban leírtakat az  Mi az elterelés?
osztály egészét kérdezgetve dolgozzuk fel, nem  A közös fogyasztás kérdé-
pedig csoportmunkában. se.
A filmben szereplő, beszélgetési témául aján- Ezekhez a háttéranyagban külön
lott infók és tévhitek: címszó alatt található információ.
 Tévhit, hogy a füves cigitől nem lehet valaki Módszertanilag javasolt, hogy ne
függő. És az is, hogy nincsen semmilyen ká- az előadó mondja a célravezető
ros élettani hatása. megoldásokat, hanem kérdezzen, a
diákok pedig válaszoljanak. Ha
 Sokan azonban nem tudják, hogyha csak egy nem pontos a válasz, vagy nincs
slukkal is megkínálnak valakit, akkor ez már válasz, akkor is törekedjen arra,
terjesztésnek számít, és ugrik az elterelés. hogy kérdések alapján a gyerekek
mondják ki a választ, amit hallani
 Ma már egy kórházi rutinvizsgálatnak is lehet szeretne. És a beszélgetés végén
része egy drogteszt, így a fogyasztók bármi- foglalja össze velük még egyszer,
kor lebukhatnak. vagy maga is összefoglalhatja,
 A szintetikus kábítószereknek sosem tudha- fontos, hogy a jó infók rögzülje-

351
 tod az összetételét. nek.
 Az Ecstasy kiszáradást okoz, ha nem iszik
eleget, aki ilyet vesz be. Sok fiatal halt már
meg emiatt.
 Diszkóban sose fogadjatok el semmilyen
italt, ami ki van bontva.
 A rászoktatás és a prostitúcióra kényszerítés
problémája.

6. Játék – kb. 8 perc A megyei/fővárosi főkapitány-

ságokon 2-2 szemüveg található, Gyakorlat
Feladat 1:
ezeket lehet kölcsön kérni a fela-
Részegszemüveg játékok datokhoz. Az alábbi játékok közül
választhatunk a kívánt időtartam-
 labdadobálás részegszemüvegben (lehet úgy, ban néhányat, de szabadon találha-
hogy mindkét félen szemüveg van, de lehet tunk ki magunk is feladatokat.
úgy is, hogy szemüveg nélküli dobja a labdát
a szemüvegben lévőnek és vissza);
 akadálypályán haladás részegszemüvegben
(székek kerülgetése, tárgyak összegyűjtése a
földről, asztalokról… stb.) – lehet versenyfe-
ladatként is sorversenyszerűen;
 sms írása – lehet versenyfeladatként is sor-
versenyszerűen;
 pénztárcából adott összeg elővétele;
 Helyezzünk a földre egy kb. 3 méter hosszú
szalagot. Kérjük meg a jelöltet, hogy tegyen
9 lépést előre tyúklépésben, majd ugyanezt
hátrafelé is. Közben számolja hangosan a lé-
péseit.
 Álljon a szemüveget viselő jelölt fél lábon,
miközben hangosan mondja: 1001, 1002,
1003… stb. kb. 30 másodpercig.
 Osszuk föl az osztályt 2 csoportra. Alakít-
sunk ki sorversenyhez pályát úgy, hogy a
gyerekeknek a földről kulcsokat, pénzérmé-
ket, cukorkát vagy bármilyen apró tárgyakat
kelljen összeszedniük. A szemüveget viselő
csoport versenyezzen a szemüveg nélkülivel
szemben. A szemüveget viselő után követke-
ző emberen már legyen rajta a másik szem-
üveg, hogy az átadással ne teljen el idő, és
valóságosan össze lehessen hasonlítani, kik a
gyorsabbak és mennyivel. Közben mérhetjük
az időt. Csinálhatunk ezen kívül egyéni ver-
senyt is, amelyben mindenkinek szemüveg-
ben ugyanazt a pályát kell teljesítenie, és
közben mérjük az időt. Nehezíthetjük a fela-
datot azzal, hogy előre meghatározott címletű
pénzérméket szedjenek csak össze.
 Ablakból vagy az utcán 5-20 méter távolság-
ból olvastassunk le autórendszámokat úgy,
hogy a jelölteken van a szemüveg. Nehezít-
352
 hetjük a feladatot úgy, hogy a rendszámokat
nem csak le kell olvasni, hanem egy papírra
le is kell írni olvashatóan.
Feladat 2:
Kiosztandó szerepek: apa, anya, gyerek, bará-
tok, osztályfőnök
Játszassunk el a gyerekekkel egy szituációt.
Beszéljék meg telefonon vagy személyesen a
barátokkal, hogy délután találkoznak, és együtt
lógnak.
Az egyik gyerek otthon a szüleitől engedélyt
kér rá, hogy elmehessen a többiekkel délután.
A szülők nem akarják elengedni, és nem is en-
gedik el. Az apa hivatkozzon arra, hogy tanul-
nia kell, és segítsen neki valamit otthon, az
anya aggódjon, hogy semmit sem tud a bará-
tokról, és nem lesz ennek jó vége.
A gyerek természetesen próbáljon meg kétség-
beesetten érveket felhozni, hogy miért szeretne
elmenni, és védje a barátokat.
A történet pedig másnap egy iskolai jelenettel
folytatódjon, ahol a „barátok” szerepét játszók
hiányoznak, az osztályfőnök pedig bejelenti,
hogy azért hiányoznak a többiek, mert délután
bepiáltak, füves cigit szívtak, és elkapták a
bandát a rendőrök.
A szituáció eljátszása után beszélgessünk a gye-
rekekkel, hogy mennyire valóságos a történet,
mik a határok, mit szabad és mit nem, valamint
helyezzük a hangsúlyt arra, hogy hogyan kell
nemet mondani.

7. Összefoglalás, zárás – kb. 2 perc

Összefoglalás, zárás
Foglaljuk össze, mik voltak a legfontosabb gon-
dolatok, ha kérjük hozzá a gyerekek segítségét,
képet kaphatunk arról, hogy mennyire volt
eredményes az óránk.

HÁTTÉRANYAG az „A” óravázlathoz

A kisfilm szövege:
„Füves cigi, Ecstasy, Speed, randi drogok…
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de annyifélét hallani manapság ezekről: mást mond a tévé, mást hallasz otthon,
a haveroktól, és persze egészen más a helyzet, mikor egy házi dolgozathoz gyűjtesz anyagot.
Amikor megkaptuk a feladatot, hogy írjunk valamilyen érdekes témáról, sokáig gondolkodtam, hogy mit válasz-
szak: környezetvédelem, egészséges táplálkozás, dohányzás, alkoholizmus és persze a kábítószer, mind-mind
nehéz ügy.
 Bár fejben elkötelezett híve vagyok a környezetvédelemnek, és én magam nem dobom el a csokipapírt, de
nem szólok, ha a haverok szemetelnek…
 Mindenki tudja, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, és mégis sokan cigiznek…
 Köztudott, hogy az alkohol visszafordíthatatlanul öli az idegsejteket, ez mégsem rettenti el az embereket
attól, hogy igyanak…
353
  És hasonló a helyzet a kábítószerrel is. Itt a legtöbb a hit és a tévhit, ezeknek próbáltam utána járni.
Ritkán szív el füves cigit olyan, aki nem dohányzik. Tévhit, hogy a füves cigitől nem lehet valaki függő. És az is,
hogy nincsen semmilyen káros élettani hatása.
Ha valakit fogyasztáson kapnak, akkor választhatja az elterelést. Ez azt jelenti, hogy vállal egyfajta gyógykeze-
lést, ami lehet egyéni vagy csoportterápiás.
Sokan azonban nem tudják, hogyha csak egy slukkal is megkínálnak valakit, akkor ez már terjesztésnek számít,
és ugrik az elterelés.
Ma már egy kórházi rutinvizsgálatnak is lehet része egy drogteszt, így a fogyasztók bármikor lebukhatnak.
A szintetikus kábítószereknek sosem tudhatod az összetételét. Ha látnád, hol és hogyan készítik, soha nem ven-
néd a szádba! Soha ne fogyassz olyan pirulát vagy szert, amelyet nem ismersz!
Az Ecstasy kiszáradást okoz, ha nem iszik eleget, aki ilyet vesz be. Sok fiatal halt már meg emiatt.
Diszkóban sose fogadjatok el semmilyen italt, ami ki van bontva. Főleg az idegenekkel kell óvatosnak lenni! Lé-
tezik színtelen, szagtalan, íztelen szer, amit ha megiszol, bizonyos idő eltelte után bármit tehetnek veled, míg te
védekezésre képtelen leszel. Soha ne fogadj el ismeretlentől bontott italt szórakozóhelyen vagy buliban! És a bár-
pultos is idegen!
Lányok, legyetek óvatosak, ha egy idősebb, menő pasi udvarol nektek! Gyakran előfordul, hogy a gyanútlan tini-
ket akaratukon kívül rászoktatják a drogra.
A legtöbb kábítószer ugyanis olyan pszichikai és fizikai függőséget okoz, ami eluralja a fogyasztó életét. Először
csak kölcsön kér, hogy szerhez jusson, aztán mikor már nem kap, eladogatja a saját és a családja értékeit. Követ-
kező lépésként már bűncselekménnyel jut eladható értékekhez vagy pénzhez, és sajnos nincs megállás.
Ezeket a lányokat sokszor a drogokkal prostitúcióra kényszerítik. A munkájukért cserébe megkapják a szükséges
adagot.
Sok-sok olvasnivaló és könyvtárban töltött óra után jöttem rá, mennyire keveset tudunk, és mennyi tévhit él ben-
nünk a kábítószerekről.
Akkor és ott kell, hogy eszünkbe jusson, mit is kockáztatunk!”

354
 „Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket,
mint fegyverrel meghódítani a látható világot.”
Mahatma Gandhi

Témavázlat és javasolt óravázlat: „B” Eszközigény

1. Üdvözlés
2. A téma felvezetése
3. A fogalmak tisztázása
4. Feladat
5. Játék
6. Drogjog
7. Miről ismerjük fel a drogfogyasztót?
8. Hol kaphatunk segítséget?
9. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCS-
ELMÉLET – TEENDŐ JAVASLATOK FOGALMAK/
KIEMELÉSEK

A kábítószerekkel kapcsolatos bűnügyi hely- Magyarországon a kábítószert kipróbá- Kulcsfogalmak

zetről a háttéranyagban olvashatunk, illetve lók életkora csökkenő tendenciát mutat
kérjük el az aktuális éves jelentés anyagát, (15 év körül 2009-ben). A kábítószert
kipróbálók nagy százaléka egészségká- drog
rosodást nem szenved el (kb. 80%
kábítószer
körül), azonban nem tudni, kinél jelen-
nek meg a súlyos tünetek (oka lehet
rejtett betegség, szervi eltérés, pszichés
problémák stb.).
A tiltás és az elrettentés nem vezetnek
eredményre.
Rendőrként feladatunk elsősorban a
jogszabályok megismertetése és segí-
teni abban a döntésben, hogy a gyer-
mek ne nyúljon tiltott szerekhez.
Ehhez nincs szükség arra, hogy átfogó
drogismertetőt tartsunk. Röviden rend-
szerezhetjük a drogokat és kábítósze-
reket, valamint hatásmechanizmusuk
alapján is meghatározhatjuk, de min-
dezt röviden tegyük.
Először mindenképpen kérdezzünk rá,
milyen ismereteik vannak a témával
kapcsolatban, majd ezeket rendszerez-
zük.
A szervezetre és a tudatmódosító hatá-
sukra mindenképp hívjuk fel a figyel-
met, valamint arra, hogy a drogok
mind a szervezetünkben zajló termé-
szetes folyamatok „szintetikus” válto-
zatai. Művidámság, műöröm, műlaza-
ság. A jókedvre, boldogságra, pörgésre

355
 magunk is képesek vagyunk, problé-
mákat pedig csak tiszta fejjel lehet
megoldani.
A drog valójában korlátok közé szorít-
ja az embert, holott a hiedelem szerint
szabadságot ad.
Gyakorta hozzák fel a diákok, hogy az
oktató próbálta-e azt, amiről beszél.
Tudásunk 95%-át más forrásból tanul-
juk meg, csupán 5% az, amelyet saját
tapasztalásból ismerünk. Tudjuk, mi-
lyen, ha valaki lezuhan egy szakadék-
ba – ezt érdekes módon nem akarja
senki megtapasztalni. Hallottunk az
éhező 3. világról, és nem akarunk ott
élni, hogy lássuk… sok-sok példa fel-
sorolható itt.
Azt nem érdemes tagadni, hogy a kábí-
tószerek olyan érzeteket váltanak ki az
emberből, amelyek érdekesek, furcsák,
kellemesek – párhuzamba állítva el
lehet mondani, hogy pl. a futás is sza-
badít fel „boldogsághormont”, egy jó
beszélgetés is lehet örömteli – a jól
megélt emberi kapcsolatok segítenek
kihozni az emberből a pozitív érzése-
ket, melyek valódiak. Ha pedig hiány-
zik számunkra ez, számos módon lehet
segítséget kapni, melyek igazi boldog-
sághoz vezetnek.
Tájékozódjunk a lakóhelyünk „drog-
helyzetéről”, nézzünk utána, milyen
bűncselekmények történtek az illeté-
kességi területen. Ha videofilmet sze-
retnénk használni, nézzük meg előze-
tesen. Olvassuk át a Btk. ide vonatko-
zó paragrafusait, valamint térképezzük
fel a segítséget nyújtó intézményeket,
telefonvonalakat, személyeket.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás –

Megengedni, hogy a tanóráktól eltérő- ráhangolódás
en foglaljanak helyet az osztályterem-
ben (ülésrend).
Ráhangolásként: személyes informáci-
ók (megérkezés, utalás a közelmúlt,
közeljövő témához kapcsolódó felada-
taira).

2. A téma felvezetése
Ez a blokk, ráhangolásként, rövid le-
Meséljük el, hogy miért választottuk a szak- gyen, csupán az érdeklődés felkeltése a
mánkat, miként váltunk rendőrré. célunk.
Mindenkinek osszunk ki egy kis fehér papírt,
356
melyre a gyerekek írják fel, mivé szeretnének
válni, milyen foglalkozást választanának ma-
guknak. Ha készen vannak, akkor hajtsák össze
a papírt és tegyék el maguknak. (A későbbiek
során fogjuk felhasználni.)

3. A fogalmak meghatározása A fogalmakkal a gyerekek már bizto- Kulcsfogalmak

san találkoztak.
Lásd háttéranyag.
Kérjük meg őket, próbálják meghatá-
A drog fogalmán belül a kábítószer egy kisebb
rozni a két fogalmat, majd keressenek drog
halmazt alkot, jogilag tiltott szerek csoportja
példát azokra. Tisztázzuk a serkentő- kábítószer
ez, de hatásmechanizmusát tekintve ugyano-
szerek, nyugtatószerek és hallucinogé-
lyan csoportokra osztható, mint a drogok.
nek fogalmát is. A példák között említ-
sük meg a cigarettát, alkoholt, gyógy-
szereket, szerves oldószereket.

4. Feladat Figyeljünk az időre és a csoportra. Érzékenyítés

Rajzoljunk a táblára két fejet, az egyik moso- Ha készen vagyunk, kérdezzünk rá,
lyog, a másik szája legörbül. A gyerekek pró- létezik-e csak jó, vagy csak rossz em-
báljanak összeszedni minél több jó tulajdonsá- ber.
got és minél több rossz tulajdonságot. Próbál- Kérdezzünk rá, hogy egy függő drog-
ják megindokolni azt is, miért gondolják vala- fogyasztónál mely tulajdonságok le-
miről azt, hogy jó vagy rossz. hetnek túlsúlyban. (Korábbi órán már
Demetrovics Zsolt marihuanáról szóló köny- megtanultuk a függőség következmé-
vében felmérte, hogy a marihuana-használó nyeit, ezt itt feleleveníthetjük.)
csoport számára, illetve a drogot nem fogyasz- Beszélgessünk arról, mi milyenek sze-
tók számára mik a legfontosabb tulajdonságok. retnénk lenni.
A marihuana-használók számára az eredmé-
nyesség, a teljesítmény, a felelősségteljesség, A feladat végén vegyék elő a gyerekek
önállóság kevésbé, míg a szeretet, tolerancia, a korábban megírt papírt. Beszéljük
igazságosság lényegesen fontosabb, míg a meg, hogy vágyaikat mi módon tudják
drogokat egyáltalán nem használók számára a elérni. Világítsunk rá, hogy a drogfo-
célratörőség inkább preferált, mint mások elfo- gyasztók többsége már nem törődik a
gadása. Egyéb szereket használók számára a korábban számára fontos dolgokkal…
szeretet, tolerancia hasonló, míg a teljesítmény
elutasítása karakterisztikusabb. (Emögött az
önértékelés zavara áll. Én is elfogadok min-
denkit, csak engem is fogadjanak el.)

5. Játék A feladat lényege, hogy modellezzük a

drog idegrendszerre, testre gyakorolt Gyakorlat
Kérjünk néhány önként jelentkező diákot, akik
hatását. Drog hatása alatt az embert a
az osztály elé állnak. A többiek feladata az,
vegyi anyag irányítja, olyan cselekede-
hogy adjanak utasításokat osztálytársaiknak,
tei vannak, melyeket más körülmények
akiknek mindent gondolkodás nélkül végre
között soha nem tenne meg.
kell hajtaniuk.
A feladat végén kérdezzünk rá, hogy
érezték magukat azok a diákok, akik-
nek az utasításokat kellett végrehajta-
niuk. Kérdezzünk rá arra is, szeretik-e
azt, ha más mondja meg, mit csinálja-
nak.

6. Drogjog
Viszonylag szárazabb téma, ezért sze- Milyen jogi követ-
Beszélgessünk arról, Magyarországon mi szá- mélyes – rendőri munkából fakadó – kezményei vannak a
mít a droggal kapcsolatban bűncselekménynek, élményekkel, sokkal ember-közelibbé drogfogyasztásnak?

357
 mi a jogalkotó célja, tájékoztassuk a gyereke- tehetjük.
ket az elterelésről.
Beszéljünk a bűncselekmény kapcsán végre-
hajtandó rendőri feladatokról.
Mutassunk rá a kábítószerrel kapcsolatba hoz-
ható egyéb bűncselekményekre is mind elkö-
vetői, mind áldozati oldalról.
7. Miről ismerjük fel a drogfogyasztót? A gyerekeket osszuk négy csoportra.
Mind a négy csoport gyűjthet lelki, Segítség
Lásd háttéranyag.
testi és magatartásbeli tüneteket, me-
lyeket csomagolópapírra írjanak fel.
Hol kaphatunk segítséget? A segítségnyújtás lehetőségeiről tájé-
koztassuk a gyerekeket, és lehetőség
szerint adjunk írásos anyagot is.

8. Összefoglalás, zárás Összefoglalás, zárás

Kérdezzünk rá, hogy a mai órában
Foglaljuk össze a gyerekek segítségével, hogy milyen gondolatok voltak a gyerekek
a mai órában mik voltak a legfontosabb gondo- számára a legfontosabbak.
latok.
Ismételjük el még egyszer, hogy a boldogság-
hoz, örömhöz bennünk van minden, és termé-
szetes módon működik, ezt előhívni pedig nem
nehéz és csak rajtunk múlik.
Játsszunk: Egy ember középre áll és így kezdi
a mondatot: Cseréljen helyet, aki…, aki magá-
ra ismer, az feláll és egy másik székre próbál
leülni, a kör közepén álló is leül, így az utolsó-
nak maradó folytatja a játékot. A gyerekek
olyan tevékenységeket, személyeket, érzéseket
mondjanak, amelyekben, akikkel, ahogyan jól
érzik magukat.

HÁTTÉRANYAG
Kiindulópont: Szükséges előre bocsátani, hogy a rendőr csak akkor vállalkozzon drogprevenciós foglalkozás
vezetésére, ha a kábítószer-bűnözés témakörében megingathatatlan rendőri tudással, a szerek egészségügyi vonat-
kozásaiban (fizikai, pszichikai) pedig elégséges ismeretekkel rendelkezik! Ez az a terület, ahol a pedagógiai jár-
tasság is igen fontos tényező. Ha a felsorolt tudásbázisok valamelyikében nem érzi magát biztonságban, hitelét
veszti a gyermekhallgatóság előtt, és még azok az üzenetei sem érnek célba, amelyekben adott esetben nincs iden-
titásproblémája. A drogokat, kábítószereket, szenvedélyeket érintő témakör igen kényes terület. Az óra célközön-
ségének (10-12 éves kortól) jellegzetessége az izgalomkeresés, a családi elvárások enyhe fokú negligálása, az
önálló döntések iránti igény felmerülése és a kortárs csoporthoz történő kötődések megerősödése. Ez pedig egy-
részt azt jelenti, hogy egy nem kellő körültekintéssel megtartott óra felkeltheti a diákok kíváncsiságát, és pont az
ellenkező hatást érjük el vele, mint amit szeretnénk, ez pedig megengedhetetlen. Másrészt a kamaszok számára
ebben a témakörben különösen nehéz úgy információkat eljuttatni, hogy megszívleljék azokat. Ezért kíván külön-
leges ügyességet és hozzáértést az ilyen témakörű óra megtartása. Az óra levezetésére vonatkozó alább következő
ajánlások a célok meghatározásában, az időbeosztásban, az ismeretanyag átadásának módszereiben segítenek, ám
nem hivatottak pótolni a szakmai tudás hiányát.
Célmeghatározás: Az óra célja, hogy a diákok hiteles információkat kapjanak a kábítószer-probléma társadalom-
ra, közösségre, családra és egyénre gyakorolt hatásáról. Mindezt elsősorban a kriminalizálódás szemszögéből
megvilágítva, de természetesen érinteni szükséges a szociális és egészségügyi vonzatokat is. Az előadónak szá-
molni kell azzal, hogy ez a korosztály valószínűleg kiterjedt információkkal rendelkezik a drogokról, amelyek
lehetnek helyesek, de legalább ilyen mértékben hamisak is. A diákok ismereteit úgy kell helyben hagyni, illetve
megcáfolni, hogy az új információk ne a droggal kapcsolatos érdeklődésüket, kíváncsiságukat fokozzák, amely
kritikával – valljuk be, nem egyszer jogosan – szembesülnie kell az iskolai drogprevenciós programoknak. Túl
358
ezen, az előadónak mindenkor rendőrként kell hitelesnek maradnia, és ne akarjon pszichológus, szociológus vagy
terapeuta lenni.
Az óra konkrét célja az, hogy olyan légkört alakítson ki, amelyben a témával kapcsolatban a gyerekekkel érdemi
beszélgetést lehet folytatni. A hatékony drogmegelőzés egyik legfontosabb kulcsa a személyiségfejlesztés és a
közösségfejlesztés. Ezért ajánlott az órán a csoportos munka és a játék. Csak az erős személyiségű gyerekek tud-
nak nemet mondani, és a célcsoport korosztályában a közösségnek visszatartó és nem bajba sodró szerepet kell
játszania. Ezért sokkal többet ér egy hosszú távú program részeként ezeket szem előtt tartva megtartani az órát,
minthogy az elrettentéssel és száraz információközléssel nem közel kerülni a gyerekekhez. A drogmegelőzésben
nagyon fontos a példakép és a támogatási rendszer, amelynek a rendőr részese lehet, ha megtalálja a megfelelő
hangot a diákokkal.
Módszer: A 45 perces időkeret elég szűkös. A frontális előadás tartása a drogprevenció esetében nem hatékony.
Sokkal többet ér arra fektetni a hangsúlyt, hogy hiteles információkat kapjanak a diákok azzal a céllal, hogy elosz-
lassuk náluk a kábítószerekkel kapcsolatos tévhiteket, valamint a hatékony kommunikáció sajátosságait figyelem-
be véve, rövid csoportos feladatokkal, illetve interaktív blokkokkal is lehet operálni. Órán használható eszközök
lehetnek fotók, spotok, „részegszemüveg”, ez utóbbi kölcsönbe vehető a megyei (budapesti) bűnmegelőzési osz-
tályról.
Rendőrként feladatunk elsősorban a jogszabályokban megfogalmazott információk érthető megismertetése (közös
fogyasztás, elterelés, a szerek összetételének ismeretlensége által jelentett kiemelt kockázatok), és segíteni abban a
döntésben, hogy a gyermek ne nyúljon tiltott szerekhez. Ehhez nincs szükség arra, hogy átfogó drogismertetőt
tartsunk. Röviden rendszerezhetjük a drogokat és kábítószereket, valamint hatásmechanizmusuk alapján is megha-
tározhatjuk, de mindezt röviden tegyük. Először mindenképpen kérdezzünk rá, milyen ismereteik vannak a témá-
val kapcsolatban, majd ezeket rendszerezzük. Sok diák rendelkezik igen beható ismeretekkel a kábítószerekről,
azonban sokakat nem érdekelnek, nem mutatnak különösebb érdeklődést a téma iránt. Ne a rendőrtől tanulják
meg, hogy melyik szertől és hogyan lehet „elrepülni”.
A szervezetre és az elmére gyakorolt tudatmódosító hatásukra mindenképp hívjuk fel a figyelmet, valamint arra,
hogy a drogok mind a szervezetünkben zajló természetes folyamatok „szintetikus” változatai. Művidámság, mű-
öröm, műlazaság. A jókedvre, boldogságra, pörgésre magunk is képesek vagyunk, problémákat pedig csak tiszta
fejjel lehet megoldani. A drog valójában korlátok közé szorítja az embert, holott a hiedelem szerint szabadságot
ad. Gyakorta hozzák fel a diákok, hogy az oktató próbálta-e azt, amiről beszél. Tudásunk 95%-át más forrásból
tanuljuk meg, csupán 5% az, amelyet saját tapasztalásból ismerünk. Tudjuk, milyen, ha valaki lezuhan egy szaka-
dékba, és ezt érdekes módon nem akarja senki megtapasztalni. Hallottunk az éhező 3. világról, és nem akarunk ott
élni, hogy lássuk… Sok-sok példa és érv felsorolható itt.
Azt nem érdemes tagadni, hogy a kábítószerek olyan érzeteket váltanak ki az emberből, amelyek érdekesek, fur-
csák, kellemesek – párhuzamba állítva el lehet mondani, hogy pl. a futás is szabadít fel „boldogsághormont”, egy
jó beszélgetés is lehet örömteli – a jól megélt emberi kapcsolatok segítenek kihozni az emberből a pozitív érzése-
ket, melyek valódiak. Ha pedig hiányzik számunkra ez, számos módon lehet segítséget kapni, melyek igazi bol-
dogsághoz vezetnek. Mutassunk rá arra, milyen tragédiákhoz vezethet a kábítószer-használat. Itt lehet szerepe a
fotóknak (közlekedési balesetek, ilyen volt, ilyen lett stb.), vagy mutassunk rá néhány példával kettétört életutak-
ra, soha meg nem valósítható álmokra, pl. sporteredmények, karrier, boldog kapcsolatok stb. Mondjuk el, hogy
senki nem azzal a céllal kezd el szereket használni, hogy kockára tegye a jövőjét, de a legtöbben mégsem veszik
észre, hogy mikor csúsznak át azon a vékony választóvonalon, ahonnan már nagyon nehéz visszatérni, és az el-
vesztegetett perceket, sejteket már nem lehet visszaszerezni. Ugyanakkor ezen a területen tartsunk mértéket, ne
akarjuk más szakmák kompetenciáiban szakavatottnak láttatni magunkat. Ügyeljünk azonban arra, hogy az elret-
tentés a kutatások alapján nem hoz hosszú távú hatást. A felzaklató, véres, szörnyű baleseteket bemutató képek és
filmek csak rövid időre borzasztják el a célközönséget, így ezek felhasználásánál ezt tartsuk szem előtt, és ne csak
az ezek általi sokkolással kívánjunk hatást elérni.
Függőséget nem csak a kábítószerek okoznak. Mindenki tudja, hogy az alkoholfogyasztás, illetve a dohányzás
szintén függővé tesz, kevesebben tudják azonban, hogy az etilalkohol és a nikotin által kiváltott függőség ereje
jóval meghaladja a legtöbb kábítószerét. Hatásait tekintve tulajdonképpen csak az ópiátok, elsősorban is a heroin
vetekszik a nikotinnal.
Az, hogy a függőségnek milyen foka alakult ki, a leszokás szempontjából jelentős. A heroinfogyasztás ebben a
tekintetben nagyon hasonlít a dohányzáshoz, mivel az érintettek egybehangzó véleménye szerint ezekről leszokni
egyáltalán nem lehet. A nikotin és heroin utáni vágy ugyanis teljesen soha sem szűnik meg. Ha valaki egy-két
évig tiszta marad, eljut arra a szintre, hogy nem gondol szenvedélyére. Ám elegendő egyetlen alkalommal újra a

359
szerhez nyúlni, és a függőség ismét előjön. Mondhatjuk, hogy visszatér, de igazából sosem múlt el, csak a függő
tünetmentes volt.
Függőséget nem csak valamely pszichoaktív szer válthat ki. Tudományosan bizonyított, hogy a modern társada-
lomban nagyon sok tevékenység válthat ki kóros ragaszkodást, ami rendkívüli módon megkeseríti a függő sze-
mély és környezete, családja életét. Ilyenek többek között:
 a szerencsejátékok;
 az internet (különösen: a chat, az on-line játékok, a társkeresők…);
 a számítógépes játékok;
 a munka;
 az egyes sporttevékenységek (különösen a testépítés);
 a szex;
 a vásárlás (boltkór);
 a televízió (például: sorozatok);
 és az evés (anorexia, bulémia, kóros túlevés).
A függőség e formáit tudományos elnevezéssel viselkedés-függőségnek hívják. Az ezt kiváltó tevékenység abba-
hagyása súlyos megvonási tünetekkel járhat. Tudományos kutatások szerint bármi is a függőség oka, ugyanaz a
folyamat zajlik le az agy jutalom-központjában.
A kémiai (alkohol, cigaretta, kábítószer) és a viselkedési függőségek között több a hasonlóság, mint a különbség,
legyen a függőség tárgya játékszenvedély, vásárlás, munka, számítógépes játék, szerelem, testmozgás, pornográ-
fia, evés vagy szex. A közvélekedés ezzel szemben nem osztja a tudományos véleményeket. Az emberek többsége
úgy gondolja, hogy a tevékenységeinket szabadon választjuk, és ha valaki túl sokat eszik, elpókerozza a vagyonát,
vagy minden idejét az internetre pazarolja, nem betegség áldozatának, hanem sokkal inkább gyenge jellemű, rossz
erkölcsű embernek tekintik. Ezzel a vélekedéssel szemben áll az a felismerés, hogy az erkölcsi hibát és a függősé-
get eltérően kell kezelni. Az utóbbinál nem büntetésre, hanem gyógyításra van szükség. Büntetéssel pedig eddig
még senkit sem sikerült megszabadítani a káros szenvedélyétől. A büntetések, szabadságkorlátozások hatására a
függőség nem szűnik meg. Például ha egy boltkóros személyt bezárnak, miután szabadságát visszanyeri, ott foly-
tatja káros szenvedélyét, ahol abbahagyta.
Ha valaki függő, a függőséget okozó tevékenységet nem azért folytatja, mert szereti, hanem azért, mert nem képes
másképpen cselekedni. Jellemző a hozzászokás, és az egyre nagyobb dózis igénye is. Talán a legbiztosabban az
elvonási tünetek jelzik a függőséget. A hangulatváltozások, az idegesség, a hányinger, a gyomorrángás, a fejfájás
és izzadás, esetleg hallucináció mind valódi tünet, és a játékosoknál ugyanúgy jelentkezik, mint a kábítószeresek-
nél, de „vásárlás-megvonás” is kiválthatja. A közös mechanizmust az okozza, hogy az ingerek ugyanazokon a
„jutalom” áramkörökön haladnak át az agyban.
A függőségek komoly problémákat okoznak az egyén, a család és végül a társadalom számára. Az egyén esetében
a szenvedély elhatalmasodik az életén, a napról napra fokozódó vágy kielégítése felemészti testi energiáit és
anyagi forrásait is. Egy ilyen ember családja is megszenvedi ezt a helyzetet. A szenvedélybeteg elveszik a család-
tagok számára, és a többiektől fogja elvenni azt a pénzt, amelyre szüksége van.
Drogok és kábítószerek
A kábítószer napjaink egyik igen problémás kérdésköre. Nem egyszerű a kezelése, hiszen ezzel a témával kapcso-
latban rengeteg a hit és tévhit.
Először nézzük meg, mit nevezünk kábítószernek, és mit nevezünk drognak. Ha definiálni akarjuk, akkor minden
olyan kémiai anyagot drognak tekintünk, amely
 módosítja az agytevékenységek valamelyikét vagy esetleg ezek közül többet is,
 lelki (pszichikai) vagy fizikai függőséget (dependenciát) okoz.
A drogok rendszeres használata az idegrendszerben olyan – nehezen visszafor-
dítható – változásokat okoz, amelyek a „normális” idegi (mind a tudatos, mind
pedig a létfenntartásért felelős vegetatív) működéshez szükségessé teszik az
adott drog folyamatos jelenlétét az idegrendszerben. Ezt nevezzük függőség-
nek.
Lelki függőség: Akkor beszélhetünk lelki függőségről, ha valakiben kialakul
az a kényszer, hogy egy drog rendszeres bevételével biztosítsa a maga számára

360
lelki békéjét, a megelégedettség érzését. A lelki függőség tehát nem más, mint kínzó vágy a drog után.
Testi függőség: Akkor beszélünk testi függőségről, amikor a létfenntartásért (légzés, vérnyomás, testhőmérséklet,
anyagcsere szabályozásáért) felelős (vegetatív) idegrendszer is csak az adott anyag jelenlétében tud működni. A
drog hiányában a test működése rendezetlenné, abnormálissá válik, anyagcsere és súlyos esetben légzési zavarok
lépnek fel.
A kábítószer-fogyasztás egyik legnagyobb veszélye a függőség kialakulása. A másik veszély, hogy soha nem
tudhatjuk, hogy a dílertől megvásárolt por, tabletta vagy szer pontosan mit tartalmaz, hol készült, később mit ke-
vertek abba bele. Ha például valaki a gyógyszertárban vásárol valamilyen készítményt, tudja, hogy a készítmény-
nek a gyártási engedélyben meghatározott módon, ellenőrzött higiéniai előírások alapján kell készülnie, és az ab-
ban szereplő anyagokat tartalmazza. Az Ecstasy tablettába azonban bármiféle anyag belekerülhet az előállítás
során, így akár egy darab bevétele is rendkívül súlyos következményekkel járhat a fogyasztó egészségére.
Drogok csoportosítása
Legális: alkohol, nikotin, koffein, szerves oldószerek, gyógyszerek stb.
Illegális: kábítószerek
Természetes: természetben megtalálható anyagok: gyógynövények, kokain, marihuána, ópium, pszilocibin gom-
ba stb.
Mesterséges: kémiai eljárás során létrehozott anyagok: pl. LSD, heroin, amfetaminok, Ecstasy, GHB stb.

Pszichológiai hatásuk, hatásmechanizmusuk alapján:

Depresszánsok: pszichoaktív hatású szerek, mint a nyugtatók, altatók, szorongásoldók, az alkohol és az ópiátok
(ópium, heroin, morfium, metadon, codein)
Stimulánsok: kokain, crack, khat, amphetamin-származékok, Ecstasy, nikotin, koffein
Hallucinogének: cannabis-származékok, LSD, PCP, meszkalin, pszilocibin, szerves oldószerek
Egyes drogfajták testre és lélekre gyakorolt hatásai
A stimulánsok:
Stimuláló hatás: az idegrendszer reagálását fokozó, gyorsító hatás, a szervezet működése felpörög, a drog izgatja
a központi idegrendszer működését.
Legális drogok:
A koffein kitágítja az érfalakat, ezáltal javul a szív vérellátása, a bőrerekre hatva kellemes melegségérzetet okoz.
Kis mértékben fokozza a testi és szellemi teljesítőképességet, serkentheti a gondolattársítás, az ítéletalkotás és a
megfigyelés képességét. Fogyasztója mozgékonnyá válhat, és gátolhatja a fáradtságérzés kialakulását. Nagy
mennyiségben idegességet, nyugtalanságot, görcsöket okozhat és szívelégtelenséghez vezethet.
A dohány hatóanyaga a nikotin, mely emeli a pulzusszámot, a vérnyomás először süllyed, majd később erősödik.
A nikotin halálos méreg, a rendszeresen dohányzó szervezete egy óra alatt kb. 20 mg nikotint képes elviselni, ezen
túl kisebb-nagyobb határon belül rosszullét alakul ki. Ennek a mennyiségnek töredéke vizes oldatban bélcsatorná-
ba kerülve már halált okoz.
A nikotin vonatkozásában a pszichére gyakorolt hatás az ember helyzetétől függ. Stresszben feszültségoldó nyug-
tatóként, koncentrációt igénylő szituációban pedig izgatószerként viselkedik.
o „Koffein, teobromin, teofilin
Az alkaloidák (nevük szerint az alkáliákhoz hasonló tulajdonságú) lúgos kémhatású szénvegyületek, egyszerre
lehetnek mérgek és gyógyszerek, alkalmazásukkal kapcsolatban a kulcsszó a mérték. Nagy népszerűségnek ör-
vend közülük a kinin és az idegrendszer „táplálékául” szolgáló három, a metilxantinok csoportjába tarto-
zó alapvető vegyület:
a) a koffein,
b) a teobromin és
c) a teofilin.
Mindhárom metilxantin alkaloida megtalálható az emberiség három legfontosabb drogjában, a kávéban, a teában
és a kakaóban. Bár a három vegyület felépítése hasonló, biológiai hatásuk és adagolásuk igen eltérő. A teobromin
például, ami a kakaó közönséges alkaloidája (teobroma görögül az istenek eledele) a koffein stimuláló hatásának
alig tizedét mutatja, ezzel szemben a teofilin jóval erősebb. A három vegyület hatása nem növekszik lineárisan az
adagolással, mert egymás között is reagálnak, és sok függ az élelmiszer egyéb összetevőitől is.

361
A teakedvelők körében a jól értesültek tudni vélik, hogy a tea által tárolt és szállított koffeinvegyület eltérő az
„igazi” koffeintől, és eufemisztikusan tein névvel jelölik. A fantom tein nem létező vegyület. A tea koffeinje
a koffein-koffein. A koffeinen kívül azonban jelen van a teában és a kakaóban a teofilin, ami hiányzik a kávéból,
viszont a koncentrációja sokkal kisebb.
Idegrendszerre ható alkaloidák a teában, kávéban és kakaóban a szárazanyag-tartalomhoz mérten %-ban:

Élelmiszer Koffein (%) Teofilin (%) Teobromin (%)

Kávé 1-2 - -
Tea 0,2-5 0,5 0,2
Kakaó 0,01-0,1 1-2 2-4

16. ábra: A kávé, tea és kakaó drogtartalma

A fenti értékek azt jelentik, hogy a kereskedelemben kapható teák kb. 3-3,5 % koffeint tartalmaznak, vagyis 2
gramm teát számolva egy csésze teába nagyjából 70 mg koffein jut.

mg/100
Étel, ital
ml
Mountain Dew 18,5
Coca-Cola 13,5
Coca-Cola light 13,5
Pepsi Cola 11
Pepsi light 10,5
egyéb szénsavas üdítő-
0
italok
kávé (amerikai, hosszú) 40-80
presszókávé 50-175
instant kávé (elkészítve) 30-50
koffeinmentes kávé 1,5-2
tea 15-20
instant tea 20
Ice tea 2-3
csokoládé (főző, ét) 70-80
csokoládé (édes, ét) 62-65
csokoládé (tej) 20-30
csokoládészirup 14
kakaóital (elkészítve) 2,5
kakaópor (holland) 78
energiaitalok 12-80
Red Bull 32

17. ábra: Bizonyos élelmiszerek koffeintartalma

A koffein a központi idegrendszerre, a légzőszervekre és a szívre hat, késlelteti a fáradtságérzetet. A teofilin a
szívre hat, lazítja a simaizmokat, értágító és vízhajtó, a teobromin pedig szintén vízhajtó, értágító, lazító.
A koffein különösen a központi idegrendszerre hat, míg a teofilin, arányosan a keringési rendszer és a lélegzés
ellenőre. Asztma kezelésére használt gyógyszerek ezért tartalmaznak gyakran teofilint. A koffein több szinten hat

362
a központi idegrendszerre. Közvetlenül hat az agykéregre, és javítja a pszichomotorikus képességet, csökkenti az
álmosságot és a fáradtságérzetet. A gerincvelőben található, a lélegzésért felelős idegközpontokra hatva növeli a
belélegzett levegő térfogatát. A keringési rendszerre hatva növeli a szinuszos szívritmust, kitágítja a szívkoszorú-
eret, szűkíti a periférikus és az agyi ereket. A teofilin és a teobromin lazítólag, nyugtatólag hat az izmokra, de
közvetlenül hat a légző-hólyagocskákra, a vesére és húgyutakra, az emésztőszervekre, ezért szeretjük a kávét és a
teát étkezések után fogyasztani.
o Nikotin
Legtöbben tinédzserkorukban vesznek először cigarettát a kezükbe. Általában a fiataloknál a dohányzás egyfajta
lázadás, vagy annak módja, hogy bekerüljenek egyes bandákba. Egyesek azért cigiznek, hogy ezzel kifejezzék a
függetlenségüket és megmutassák, milyen „vagányak”.
A dohányzástól állandóan büdös lesz a leheleted, büdösek lesznek a ruháid és a hajad, és sárgák lesznek a
fogaid. Ha cigizel, kevesebb energiád lesz a sportokhoz, és hamarabb kifáradsz. A fiatalok nagy része azt gondol-
ja, hogy akkor teszi le a cigarettát, amikor akarja, viszont a tinik is pont úgy függővé tudnak válni, mint a felnőt-
tek. És ne feledd! Ha egyszer rászoksz, nagyon nehéz lesz leszokni. A dohányosok 80 százaléka még 18 éves kora
előtt szokott rá a cigizésre. A dohányosok közel 70%-a pedig azt kívánja, bárcsak le tudna szokni a cigiről.
A cigi – a mindenki által ismert nikotinon kívül – még 4000 különböző
anyagot tartalmaz, melyek többségükben szintén károsak az emberi szer-
vezetre. Szinte hihetetlen, hogy ezek mind egy cigarettában találhatóak.
És ezek jelentős része ártalmas vagy még ezen felül rákkeltő hatású is.
Ilyen például a benzol, az ammónia, az aceton és a bután is. A cigaretta
rengeteg káros vegyi anyagot tartalmaz, például a WC-tisztítókban is
használatos ammóniát, a kipufogógázban lévő szénmonoxidot és a pat-
kányirtásra használt arzént. Ezek lerakódnak a tüdőben, így folyamatosan
csökkentve annak légzőfelületét, a lerakódott kátránytól a tüdő szürkés-
fekete színű lesz. Ezért is van, hogy például a dohányosok általában nem
valami jó futók, és a lépcsőmászást is maratonként élik meg. A dohány-
füst jelentős mennyiségben tartalmaz szén-monoxidot is, ami a tökéletlen égés terméke és szintén káros az egés-
zségre.
Minden dohánytermék: a cigaretta, a szivar és a rágható dohány is tartalmaz nikotint. A nikotin pedig MÉREG, és
egyértelműen felelős az igen erős függőség kialakulásáért. A nikotin erős drog, melyből 20-60 mg már halálos.
Nikotinmérgezés során szédülést, fejfájást, hányingert, izzadást okoz. Ezt az első alkalommal is tapasztalhatják
azok, akik kipróbálják. A tartós nikotinbevitel érszűkületet, gyomorfekélyt, légúti betegségeket okozhat, és általá-
ban okoz is. A nikotinfüggőség a dopamin nevű hormon „felszabadulásával” jár. Ettől lesznek a cigizők jobb ked-
vűek, koncentráló képességük nő, csökkenti a szorongást, emeli a pulzusszámot, vérnyomást, cukor- és máj-
anyagcserét, gyomorsavtermelést. A cigivel juttatható a leggyorsabban és leghatékonyabban a nikotin az agyba,
röpke 7 másodperc alatt!
A cigarettázás csökkenti a kifinomult ízlelést, szaglást, így sokkal kevésbé érzed majd a virágok illatát vagy a
fagyi ízét. Ha ifjú éveidben nem állsz be a dohányosok sorába, kisebb eséllyel leszel valaha is cigarettafüggő. A
saját életeddel kapcsolatos döntés a te kezedben van!
Napi egy doboz cigi elszívása évente kb. 200 ezer forintot emészt fel, ha 500 forintos cigaretta/doboz árral számo-
lunk. Ennyi pénzből már luxusnyaralásra lehet befizetni, vagy vehetünk vadiúj számítógépet, öltözködhetünk
szépen stb. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a naponta 3 vagy akár kevesebb szálat szívók 43%-a is a nikotin rabjává
válik.”116
Kábítószerek:
Megjelenési forma:
Kokain: általában fehér vagy piszkosfehér por. Kristályos, sárgásfehér vagy krémszínű formája – a felszabadított,
tiszta kokainbázis – a crack, mely jóval durvább hatású. A kokaint általában orron keresztül felszívják, de előfor-
dulhat intravénás használata is. A crack-et speciális crack-pipában, esetleg vízipipában vagy üdítőitalos dobozból
fabrikált eszközből vagy cigaretta formájában szívják el, használata erős pszichés függést okoz.

116
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest, 2010., 289-291. o.
363
Amfetamin: fehér, sárga, rózsaszín esetleg barnás por (a hígításra használt anyagtól függően), kapszula, tabletta
vagy folyadék formában fordulhat elő. Általában orron keresztül szippantják, vagy szájon át fogyasztják, de léte-
zik intravénás használata is.
Speed: amfetamin-származék, fehér, sárga, barnás vagy rózsaszín por (a hígításra használt anyagtól függően),
tabletta és kapszula. Leggyakrabban orron keresztül szívják fel, de előfordul, hogy folyadékba keverik. Létezik
szintén intravénás használata is.
Metamfetamin: az amfetamin kémiailag módosított változata, általában fehéres vagy sárgásbarnás színű anyag. A
kokainhoz hasonlóan szintén sósavas sóhoz kötődik, így szintén fel lehet szabadítani bázisát. Az így keletkezett
metamfetamin-bázis – az „ice” – nevéhez méltóan átlátszó, illetve sárgás színű kristályokból áll. A metamfetamint
és bázisát is inhalálással (a fóliáról melegítéssel elpárologtatott gőzt szippantják be) fogyasztják, gyakran üvegpi-
pát is használnak. Létezik intravénás használata is.
Ecstasy: amfetamint vagy annak kémailag módosított vegyületeit tartalmazó szer (a korábbi években MDMA
metilén-dioxi-metamfetamin-t tartalmazott a legtöbb lefoglalt anyag), illetve egyre újabb, stimuláló hatást kiváltó
kémiai anyagokat tartalmazó, leggyakrabban ábrával ellátott, különféle színű és formájú tabletták képében fordul
elő. A tabletták a hatóanyagon kívül más szennyező és adalékanyagot, illetve egyéb kábítószert is tartalmazhat-
nak, ezért hatásuk kiszámíthatatlan. Egyes besorolások a stimulálószerek és a hallucinogének közé helyezik, mivel
hatása hallucinációkat is okozhat. Előfordult már olyan változata is korábban, melyben LSD volt, illetve 2009-
ben, amely GHB-t is tartalmazott.
Élettani hatások:
A kokain fogyasztása után szintén megemelkedik a vérnyomás, és gyorsul a szívverés is. Egy adag kokain hatásá-
nak időtartama legfeljebb egy óra. A szer hatásának intenzitása nagyban függ attól, milyen gyorsan emelkedik a
szervezetben a koncentráció. Hirtelen megnő a teljesítőképesség, és a szexuális vágy is erősen jelentkezik. Terhes
nőknél a kokain koraszülést, illetve magzatkárosodást okozhat. A kokain okozhat szívritmuszavarokat, stroke-ot,
koszorúér-elégtelenséget, agyi érszűkületet és epilepsziához hasonló görcsöket is. Hosszú távú, rendszeres haszná-
lata esetén csökken a szexuális érdeklődés, impotencia is kialakulhat, rendszeres szívása komoly tüdőkárosodással
és más légúti megbetegedésekkel járhat.
Az amfetamin-származékok hatása a fogyasztás (szippantás) után azonnal, gyógyszer formájában történő bevétele
után kb. 25-45 perc múlva jelentkezik. A leggyakrabban megfigyelhető tünetek: eufória, túlérzékenység, nagyfokú
idegesség, nyugtalanság, álmatlanság, fogcsikorgatás, folyamatos, gyors beszéd, a pupillák kitágulása, emelkedő
testhőmérséklet. A képzettársítás készsége fokozódik. Gyakori a gyors szívverés, verejtékezés, szédülés. A speed
beszűkíti a vérereket, ezáltal emelkedhet a vérnyomás, lassulhat az emésztés, szájszárazság, illetve általános ki-
száradás léphet fel. Kiemelten veszélyes! A fogyasztó azért szárad ki, mert nem érzi a szomjúságot, ezért nem
vesz magához kellő mennyiségű folyadékot!
A fogyasztás során kialakulhat álmatlanság, verejtékezés, impotencia, a végtagok elnehezülése, illetve egyfajta
másnaposság érzése is előfordulhat. Hosszú távú fogyasztással erősen paranoid viselkedés alakulhat ki.
Az Ecstasy hatásai ma még nem pontosan ismertek. Ennek az lehet az oka, hogy rendkívül sokféle vegyülettel
állunk szemben. Egyszerre akár kétféle hatás is jelentkezhet (stimuláció, hallucináció), és sokkal tovább tarthat,
mint bármely amfetamin-származéké. Fizikális tünetei hasonlatosak, ám az MDMA hatása alatt álló személy
könnyen figyelmen kívül hagyhatja a teste által küldött figyelmeztető jeleket.
Rush: Magyarországon kevésbé ismert és használt szer. Gyógyszerként ismert (alkyl-nitritek) és vény ellenében
beszerezhető. Eleinte a homoszexuálisok drogjaként vált ismertté, ma már akár diszkókban is alkalmazzák. Hatása
alatt felgyorsul a szívverés, de a vérnyomás csökken. Ismereteink szerint azok használják, akik a nemi vágyaikat
kívánják serkenteni. Nagyon gyorsan hat, a folyadék gőzének belélegzése után szinte azonnal (zsebkendőre öntik,
onnan lélegzik be). Erős, azonnali hatást kiváltó szer. Használatának azonban állandó velejárója az erős fejfájás,
szédülés, olykor eszméletvesztés, mely a vérnyomás csökkenése miatt következik be.
Lelki hatások:
A kokain lelki hatásai között a hangulat jelentős javulása, a megnövekedett teljesítmény, a fáradtság és az étvágy
megszűnése, a szexuális vágy fokozódása a legjellemzőbb, de nagyobb mennyiség fogyasztása esetén szorongás,
indokolatlan agresszivitás is előfordulhat.
Az amfetaminoknál a kisebb dózisok rendszerint eufórikus érzéseket váltanak ki, emellett megfigyelhető az éber-
ség, a tettrekészség növekedése, a környezeti ingerekre való nagyobb érzékenység, az előzetes unalom vagy fá-
radtság elenyészése, a jó hangulat. Több napon keresztül tartó speed-használat esetén gyakoribbak a negatív reak-
ciók: félelem, paranoid gondolatok, nyugtalanság, ingerültség, irracionális viselkedés, torzult látás, remegés, rosz-
364
szullét, fejfájás, koncentrációs zavarok, szédülés, erős szívdobogás, szorongás, mellkasi fájdalmak, hidegrázás,
székrekedés vagy más emésztési zavarok. A speed nem befolyásolja számottevően a mentális képességeket, sőt,
egyszerű feladatoknál növelheti a végrehajtás hatékonyságát. Ha a szervezet kifárad a túlerőltetéstől, akkor már
jelentkezhetnek az alváshiányból fakadó mentális zavarok, pl. hallási és vizuális hallucinációk vagy az emlékezés
és az ítélőképesség zavarai.
Az Ecstasy leggyakrabban említett hatásai: eufória, kitárulkozás, a gátlások megszűnése, boldogság, szeretet,
bizalom saját magunk és mások iránt. Jelentős változásokat okozhat az érzékelésben, felerősíti, néha el is torzítja a
külvilág jelenségeit. A fokozott érzékenység különösen a tapintásban, a szaglásban és az ízlelésben jelentkezik.
Az Ecstasy hatása alatt a fogyasztó hajlamos a kockázatokra. A hatás meghosszabbítása érdekében további ada-
gokat fogyaszthat el, anélkül, hogy belegondolna, milyen veszélyeknek teszi ki magát, esetleg meggondolatlanul
szexuális kapcsolatot létesíthet valakivel, kitéve magát a fertőzés kockázatának. Az MDMA lecsökkenti a fájda-
lomérzetet, így könnyen tönkretehető a test valamely része, anélkül, hogy a használó felfigyelne a fájdalomra.
A depresszánsok:
Depressziós hatás: a központi idegrendszer reagálását lassító, tompító, nyugtató hatás.
Legális drogok:
Az egyik legismertebb és legközkedveltebb depresszáns az alkohol. Fizikális hatásai közepes mennyiségű alkohol
fogyasztásánál növelhetik, de le is csökkenthetik a szív ritmusát, kitágítja a bőrben lévő vékony hajszálereket (ez
melegségérzetet okoz), csökkenti a testhőmérsékletet, növeli az étvágyat, a nyálelválasztást és a gyomorsav meny-
nyiségét, okozhat vizelési kényszert, növeli a reakcióidőt és rontja a mozgáskoordinációs képességet. Magas dózi-
sokban az alkohol ittas állapotot (berúgás), zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgásko-
ordinációt eredményez, ezekhez a tünetekhez gyakran rosszullét és hányinger is társul.
Még nagyobb mennyiségek elfogyasztása légzési nehézségeket, általános érzéketlenséget és eszméletvesztést
okoz, szélsőséges esetben légzésbénulásból vagy keringési zavarból eredően halált. A berúgást gyakran jelentős
másnaposság követi, melynek leggyakoribb tünetei: rosszullét, gyengeség, szédülés, gyenge mozgáskoordináció
és különféle fájdalmak.
A lelki hatásokat tekintve az alkohol leginkább a központi idegrendszerre hat. Mint a legtöbb drognál, így az al-
koholnál is a konkrét hatás nagyrészt a fogyasztótól és annak körülményeitől függ. Ugyanaz a mennyiség ugya-
nabból az italból egyszer levertséget, máskor feldobottságot válthat ki. Az alkohol gyakran oldja a gátlásokat,
kellemes közérzetet, barátságos viselkedést eredményez. Sokakban feloldja a feszültségeket, gyakran előfordul,
hogy a feszült, ideges embernek azt javasolják, „igyon egyet”. A másik oldalról az alkoholfogyasztókat gyakran
jellemzi a kötözködő, agresszív viselkedés, erős italosok körében gyakoriak a verekedések és más erőszakos cse-
lekedetek. Az alkohol jelentős szerepet játszik az erőszakos bűncselekmények elkövetésénél. Az alkohol vezetési
képességekre gyakorolt hatásai, veszélyei jól ismertek. Az alkohol jelentős mértékben megváltoztathatja a vele
együtt fogyasztott gyógyszerek hatását, ez akár életveszélyt vagy halált is okozhat.
„Az alkoholfogyasztás gyökerei igen messzire nyúlnak vissza. A mértékletes fogyasztással nincs gond, azonban
az alkohol képes függőséget kiváltani. Az alkoholizmus kialakulása már nem játék.
Az alkoholban etil-alkohol található. Ez jelentősen lassítja az anyagcsere-folyamatokat. Hosszú távon potenciális
sejtméregnek tekinthető. A szívizmot külön károsítja, szívritmuszavar, szívinfarktus és magas vérnyomás is kísér-
heti. De nemcsak a szívet károsítja, hanem az alkoholfüggők vérszegénnyé válnak, megnő az elhízás, a cukorbe-
tegség és a csontritkulás valószínűsége is.
De a szervezet emésztőrendszerét is elég komolyan roncsolja. A nyelőcső-, gyomor-, májrákok kialakulásának az
esélyét az alkohol csak fokozza, sőt a legtöbb ilyen eset a túlzott alkoholfogyasztástól alakul ki. Komolyabb eset-
ben már az idegrendszert is károsítja, itt kezek, lábak zsibbadása, járásprobléma léphet fel, a szemek egy részének
kétoldali bénulását okozhatja.
Az alkohol hatására a szexuális teljesítmény is jelentősen romlik, fiúknál, férfiaknál impotencia, heresorvadás
alakulhat ki. Nőknél, lányoknál koraszülést, magzatkárosodást okozhat, amely hatással lesz a születendő gyermek
életére is. A gyermeknél legtöbbször testi rendellenességek, illetve pszichés vagy magatartásbeli zavarok léphet-
nek fel.
Nem csak biológiailag károsítja a szervezetet a nagymértékű ivászat. Szenvedélybetegség alakulhat ki, ezáltal
központi szerepbe kerül az alkohol felkutatása, és a végén már az érzelmi élet is teljesen elhalványodik. Járhat
paranoid jelenségekkel, agresszióval, hallucinációval is. Gyakori a depresszió – mint kiváltó ok, vagy mint követ-
kezmény – kialakulása, és az öngyilkosság fontolgatása. Az alkoholfüggő fokozatosan lecsúszik a társadalom

365
ranglétráján. Megromlanak családi kapcsolatai, barátait elveszíti – ezek által még többet iszik –, munkahelyéről
súlyosabb esetben kirúgják.
Az alkohol és energiaital keveréke magas bódultsági szintet idéz elő, és növeli a vezetés veszélyeinek kockázatát.
Az energiaital – ami fiatalok által igen közkedvelt – koffeinlöketet ad, ugyanakkor jól ismert italokban is fellelhe-
tő, mint például a Red Bull-vodkában. Az alkohol és az energiaital keveréke veszélyes lehet. Hogyha egy szeszes
italt koffein tartalmú itallal keversz, nem az alkoholtól megszokott nyugodtság-érzetet keltő hatás lesz jellemző,
hanem azt fogod érezni, mintha kevésbé lennél olyan részeg, mint amilyen igazából vagy. Ez pedig arra serkent-
het, hogy még többet igyál. Az alkoholt energiaitallal keverők általában többet isznak, és félreítélik képességeiket,
mert a koffein által kevésbé érzik azt a fáradtságot, amit általában a részegség okoz.
Nem az a cél, hogy soha többé ne igyál egy cseppnyi alkoholt se, nem kell felhagyni a bulikkal, és lemondani egy
üveg sörről. A lényeg az, hogy megálljt tudj parancsolni magadnak a megfelelő időben.”117
A csoport képviselői a különféle altató-, szorongásoldó és nyugtatószerek, melyek visszaélésszerű használata sú-
lyos függőséghez vezethet. Minden ehhez a csoporthoz tartozó gyógyszer receptköteles. Ha a gyógyszerhez re-
cepthamisítás – okirattal visszaélés – útján jut hozzá fogyasztója, bűncselekményt követ el. Ez a fajta megszerzési
mód az ebbe a körbe tartozó drogfogyasztók sajátossága. Gyakran használják együtt a gyógyszereket alkohollal,
melytől a hatás fokozását remélik.
Kábítószerek:
Megjelenési forma:
Ópiátok: minden olyan készítmény, amely a mák éretlen gubójának tejszerű nedvéből előállítható, illetve ezek
szintetikus úton készült változata. Jellemzője a csoportnak, hogy erős fizikai függést alakítanak ki, illetve a fo-
gyasztó pupillája tűhegynyire szűkült lesz.
Az ópiátokat több szakirodalom is külön csoportként kezeli. Hatásukat tekintve azonban gátló folyamatokat indu-
kálnak az agyban, ezért az egyszerűség kedvéért kerültek a depresszánsokhoz ebben az anyagban.
Morfin: tiszta állapotban fehér, kristályos anyag. A gyógyászatban kábító-fájdalomcsillapítóként használják injek-
ciós készítmények, kapszulák, tabletták alakjában. Használata, tárolása engedélyhez kötött, ellenőrzött tevékeny-
ség.
Heroin: (diacetil-morfin) tiszta formája fehér színű, szagtalan kristályos por, azonban a feketepiacon a világosbar-
nától a sötétbarnáig megtalálható. Jellegzetes mákillata lehet, de előfordul, hogy ecetszag érződik rajta (a gyártá-
sánál ecetsav marad vissza). A morfinnál jóval hamarabb okoz függőséget. Gyakran barnás tömbökben „forgal-
mazzák”. Legjellemzőbb az intravénás fogyasztása, de előfordulhat cigarettába keverve, orron át felszívva, inha-
lálva is.
Metadon: heroinfüggő személy kezeléséhez használatos szintetikus kábítószer-készítmény.
Ketamin: Nehezen besorolható szer a ketamin-hidroklorid. Élettani hatása érzéstelenítés, nyugtatás, tehát a
depresszánsok rokona, de pszichés hatásai szerint lehetne hallucinogén is. Az állatorvosok használják disszociatív
érzéstelenítésre, biztonságos szer, mert kevésbé gátolja a légzést és a vérkeringést, mint más érzéstelenítő. Hasz-
nálata során magány érzése, látomások, a valóságból történő kiszakadás, halál közeli élmények jellemezhetik.
Fizikai tünetei között jelen van a száj kiszáradása, légzési problémák, stressz érzete és a felgyorsult szívverés.
Gyakori a hányás is, ezért jó, ha társaság van a fogyasztó körül, nehogy fulladás következzen be. Hosszú távon
nemcsak pszichés, de fizikai függés is kialakulhat, ami megint a depresszánsokra jellemző.
GHB: A GHB-t gyakran szokták folyékony Ecstasynak nevezni, szintetikus drog. Színtelen, szagtalan, íztelen,
vagy kissé sós ízű folyadék, rendszerint kis üvegekben vagy kupakonként árulják. A GHB (gamma hidroxibutirát)
fogyasztása szájon át történik, és hatásai a ketaminéhoz hasonlóak. Nagyon könnyen túladagolható, már 2,5-
szeres dózisa halálhoz is vezethet. Magyarországon tartalmazza a kábítószerjegyzék. Prekurzora a GBL. Randi-
drognak is tartják. A szer egyik hatása az emlékezetkiesés, illetve az akaratvesztés, italba keverve nem érezhető,
így akik elfogyasztják, nem emlékeznek, mi történt velük. Ezt az állapotot használhatják ki nemi erőszak vagy
kifosztás céljából. (Meg kell azonban említeni, hogy az alkohol túlzott fogyasztása is akaratképtelen, emlékezetki-
eséses állapothoz vezethet, mely valószínűleg sokkal gyakrabban vezet nem kívánt szexuális kapcsolathoz.) A
szer 12 óra alatt kb. teljesen kiürül a szervezetből, ezért gyakorlatilag kimutathatatlan ez idő után. (Emiatt nagyon
nehéz a büntetőeljárást lefolytatni.)

117
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest, 2010., 291-292. o.
366
Kis mennyiségben alkalmazva feloldja a belső gátlásokat, de esetlegesen fáradságot is okozhat. Nagy mennyiség-
ben teljes emlékezetkiesést, a koordinációs képesség elvesztését, émelygést, izomlázat, dührohamokat, a tájéko-
zódó képesség elvesztését, ájulást, eszméletvesztést, szédülést, hányingert és hányást okozhat. Túladagolása akár
kómához, görcsökhöz, fulladáshoz, légzési nehézséghez és halálhoz is vezethet. A GHB-t mint nemi vágyat ser-
kentő drogot árulják. Rendszeres használata függőséget alakíthat ki, elvonási tüneteket okozva. Alkohollal együtt
használva rendkívül veszélyes.
A GBL (gamma-butiro-lakton) kb. 8-10 perc alatt alakul át a szervezetben GHB-vá, ezt követően fejti ki hatását.
Élettani tünetek:
Az ópiátoknál, elsősorban a heroinnál a szer véráramba kerülése után azonnal jelentkező testi változások: a légzés
és a keringés lelassulása, a köhögési reflex gátlása, a pupilla beszűkülése, a látásélesség csökkenése, viszketés, a
bőr alatti vérerek kitágulása és a bőr felmelegedése, az emésztőrendszer működésének lassulása (székrekedés),
rosszullét vagy hányás. Nagyobb adagoknál eszméletvesztés is bekövetkezhet. Túladagolás esetén a fogyasztó
kómába esik, végső esetben légzésbénulás miatt beáll a halál.
Az említett depresszánsok esetében (alkohol, gyógyszerek, ópiátok) súlyos függőség alakulhat ki, melyből igen
nehéz szabadulni. A hosszan és rendszeresen italozó alkoholistáknál felléphet a delirium tremens, sőt, rohamok,
veszélyes kimerültség és a keringési rendszer összeomlása is. A delirium tremens fázisa az esetek kb. 10%-ában
halálos kimenetelű. A túlélők többnyire egy hét alatt felépülnek.
Lelki hatások:
A heroin pszichés hatása szintén nagyban függ a fogyasztó mentális állapotától. A „hernyósok” melegségérzetről,
jó közérzetről, békés, megelégedett érzésekről számolnak be, megszűnik a gond, a frusztráció, a stressz. Gyakran
tesznek említést eufóriáról, rosszullétről, fáradtságról, szédülésről, a koncentrációképesség hiányáról, apátiáról és
letargiáról. Gyakori, hogy a heroinista a szer hatása alatt ugyanúgy érzi a fájdalmat, mint egyébként, de nem talál-
ja azt kellemetlennek, nem törekszik az elkerülésére. A szer csökkenti a motivációs szintet, hatása alatt az egyén
kevésbé hajlik a szexuális együttlétre, a táplálkozásra, illetve az agresszióra.
A hallucinogének:
Hallucinációs hatás: más néven pszichedelikus szerek elsődleges hatása a tudati működés, az észlelés, a gondol-
kodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása. Érzékcsalódás, rövid ideig
tartó álomszerű állapot. Az agyban olyan élmény keletkezik, amit nem a külvilágból érkező valóságos ingerek
váltanak ki, hanem az agykéreg izgalmi állapota. Olyan dolgokat él meg a fogyasztó, amelyek a valóságban nem
léteznek, de ezekre a szervezete valóságos reakciókat ad.
Legális drogok
o Szerves oldószerek
A szerves oldószerek között találunk számos háztartási vagy vegyi boltban kapható szert, így többek között csa-
varlazítót, jégoldót, festékhígítókat, lakkokat, zománcfestéket, ragasztót, öngyújtógázt, körömlakkot, körömlakk-
lemosót stb. Ezek a szerek tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek az agyba kerülve kábító vagy enyhén halluci-
nogén hatást váltanak ki. A leggyakoribb fogyasztási mód a zacskóból történő „szipuzás”.
Testi hatásaként melegségérzést, a közérzet megváltozását írhatjuk le. Tipikusnak mondható a lebegés érzete.
Komoly szervi elváltozásokat, károsodásokat okozhat. A méregtelenítésért felelős létfontosságú szervek (máj,
vese, lép) erőteljes roncsolódása következhet be, de a tüdőre és az agyra gyakorolt hatása is erős. A fogyasztás
kísérőjelenségei: izomgyengeség, közömbösség, kimerültség, rossz közérzet, hányinger, alhasi fájdalmak, zavaro-
dottság, remegés, reszketés, viszketegség, ideggyulladás és idegbénulás.
A „szipuzás” talán legnagyobb veszélye, hogy a szervezetbe kerülő anyag halálos kimenetelű szívritmuszavaro-
kat, esetleg légzésbénulást okozhat. Viszonylag gyakori a fulladásos halál: a „szipus” a fejére húzza a zacskót, és
minthogy a belélegzett szerves oldószer bénítja a légzőközpontot, belehal az oxigénhiányba.
A „kéjgáz”-ként ismert dinitrogén-oxid belélegzése izgatott állapotot és hangos nevetést eredményez, ezért neve-
zik „nevetőgáznak” is. A habpatronban mindenki számára elérhető ez a hatóanyag.
Gyakoriak az erotikus hallucinációk. De érzéstelenítésre a gyógyszerészetben is használják. Azonnal és rövid
ideig hat, mindössze néhány percig.
Fogyasztás során felgyorsul a légzés, az agyi vérellátás és a vérnyomás nő. Később akár órákig tartó rossz közér-
zet is kialakulhat. Semmiféle függőség nem alakul ki használata során.

367
Kábítószerek:
Megjelenési forma:
A cannabisok (marihuána, hasis) tulajdonképpen akár külön csoportot képezhetnek a drogok között hatásaikat
tekintve (több felosztás így is kezeli őket), ám érzékcsalódásokat okozhatnak, így ebben a fejezetben tárgyaljuk.
Marihuána: az indiai vadkender nőivarú egyedeinek virágzó ágvégei, illetve ezek környéke, vagy terméses részei-
nek őrölt formája (levelét és szárát is belekeverhetik, ezekben azonban sokkal alacsonyabb a hatóanyag-tartalom,
a delta-9-tetrahidro-cannabinol). Általában zöldes színű apróra tört növényi részekként árulják.
Jellemzően „joint”-ot szívnak a fogyasztók, vagyis cigarettapapírba sodort, jellegzetesen csavart végű cigarettát
(füvet), de pipából, vízipipából is fogyaszthatják, ételbe is tehetik (marihuánás süti).
Hasis: a fent említett növény virágzatából nyert gyanta, mely sárgás, barnás, zöldes vagy fekete lehet. Viszonylag
kemény, fogyasztásakor felaprítják és a darabokat hasispipával szívják, vagy cigarettába sodorják. Ritkán szintén
keverik ételekbe, édességekbe is. Egyesek dohánnyal keverik. Hatása jóval erősebb, mint a marihuánáé.
Hasisolaj: különféle sötét színű folyadék, a hasisból nyerik. Hatása jóval erősebb annál. Fogyasztása nem jellemző
Magyarországon.
LSD: legjellemzőbb a „bélyeg”-alak, mely kb. körömnyi nagyságú (jóval kisebb a postai bélyegnél), perforált
szélű színes ábrákkal tarkított papírdarabka. A rávitt LSD a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel nyelv alá
téve, vagy a szájpadláshoz nyomva. Előfordul még kb. 1,5 cm-es sötét színű korong formájában, de találtak már
apró henger formájú „cukorkákat”, szív, csillag alakú apró tablettákat, kapszulákat. Felvihető kockacukorba, illet-
ve előfordul folyadék formájában is.
Pszilocibin gombák: varázsgombának is nevezik, világos méretű, kis termetű gombák, előfordulnak friss formá-
ban is, de többnyire szárítják.
PCP (phenciklidin-hidroklorid): ismert elnevezései között szerepel az angyalpor és a békepirula is, mely utal a
hatására. Általában vízben, alkoholban vagy más italban feloldva fogyasztják. Eredetileg érzéstelenítés céljára
fejlesztették ki, de káros mellékhatásai miatt nem alkalmazzák a gyógyászatban. Szintén nehéz az egyértelmű
besorolása a kábítószerek hatásait illetően. Kiválthat stimuláns és hallucinációs hatásokat is, azonban mégis legin-
kább a pszichedelikumok közé sorolandó. Blokkolja az ingerek helyes feldolgozását, és az ember képtelenné válik
gondolatai irányítására. Az elfojtott, fel nem dolgozott lelki problémák felszínre törnek. Másoknál eufórikus él-
ményeket gerjeszt, de kábultságot is okozhat. Felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és a pulzusszám is.
Erőteljes izzadás, a végtagok zsibbadása és koordinációs zavar szintén felléphet. A vérnyomás ingadozása szédü-
lést eredményezhet, mely émelygéssel, görcsös vonaglásokkal kísért jelenségeket idézhet elő. Néha teljes mentális
zavart okozhat, ami skizofréniához vezethet, de leírtak olyan eseteket is, amikor a fogyasztó kómába esett. Utóha-
tásai a szorongás, depresszió, és flash-back-et is lehet feltételezni. Erős lelki függőséget okoz.
Élettani hatások:
A cannabis-fogyasztás rövid távú testi tünetei: felgyorsult szívverés, a szem vékony vérereinek megdagadása
(véreres szem). Gyakran előfordul a szemek és az orrlyukak enyhe szárazsága, a kezdeti fokozott nyálelválasztást
követően a száj kiszáradása, a füst beszívása miatti torokirritáció és köhögés, továbbá gyakori vizelési inger. Rit-
kábban előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is.
A cannabis rendszerint növeli az étvágyat, különösen az édes ízvilág iránt érez a fogyasztó kedvet. Érzékcsalódá-
sokat is okoz, melyeknél a látás, az ízlelés és a hallás a legerőteljesebb. A diszkóbalesetek kialakulásában nagy
szerepet játszik a marihuána hatása.
Magas hőmérsékleten ég, általában szívják (a marihuánát cigarettaként, a hasist pipában), ezért a légzőszerveket,
légutakat nagyban károsítja.
A marihuána-fogyasztás egyik mellékhatása a motiválatlan jókedv, nevetési kényszer. A fű tanulási készségre
gyakorolt hatása miatt a szer hatása alatt állók nehezebben sajátítják el az új ismereteket, és a megtanult dolgokra
később nehezebben emlékeznek vissza. Vérnyomáscsökkentő hatása is van, az arra érzékenyeknél, ha elhagyják,
megemelkedik a vérnyomás. Elhagyásakor alvászavar, szorongás lép fel. A THC csökkenti a nemi hormonok
szintjét, menstruációs zavart okozhat. Csökkenti a tesztoszteron-szintet is.
A LSD a legjelentősebb képviselője ennek a csoportnak, és ez a hatásokban is megmutatkozik. A trip („utazás”)
kb. egy órával a fogyasztás után jelentkezik, és eltarthat akár nyolc-tizenkét óráig is. Az utazás után azonban kell
legalább egy nap, amíg a fogyasztó visszatér a mindennapok valóságába, reintegrálódik a napi feladataihoz.

368
A drog legjelentősebb hatásait a központi idegrendszerben fejti ki. Hatása kapcsolatos az agy egyik
neurotranszmitterével, a szerotoninnal. Az LSD-nek általános aktiváló hatása van: éberré tesz, megszünteti az
alvásigényt, befolyásolhatja a légzést, illetve a mozgáskoordinációt.
Gyakran előfordul a pupillák kitágulása, gyors szívverés, magas vérnyomás, verejtékezés, emelkedett testhőmér-
séklet, remegés, magasabb vércukorszint, lúdbőrözés, pirulás, gyakori vizelési inger, fejfájás, ritkán rosszullét
vagy hányás.
Lelki hatások:
A cannabis pszichés hatásai szintén a drogot használó személy lelkiállapotától függnek. A fogyasztó lelki állapota
és külső környezete nagyban befolyásolják a drog hatását. Emiatt a drog zilált lelkiállapotú egyénekben, illetve
nem megfelelő környezetben negatív élményeket is kiválthat. Előfordulhat félelem és szorongás, depresszió, inge-
rültség, rosszullét, fej- vagy hátfájás, szédülés, a figyelem tompulása, zavartság, letargia, illetve egyfajta nehé-
zség-, gyengeség- vagy fáradtságérzet. Súlyosabb esetben felléphetnek tájékozódási zavarok, érzékcsalódások,
paranoid téveszmék, sőt egyes esetekben pánik, az önkontroll elvesztése.
A hallucinogének lelki tünetei között a boldogság, a kedélyesség, a megnövekedett fogékonyság, a kommunikáció
elmélyülése, egymás jobb megértése, szabad képzettársítások, szokatlan asszociációk, a képzelet játékai jelennek
meg. Az érzékelésben különleges „mögöttes” valóság van, a külvilág olyan részleteinek észrevétele, amelyekre
normális állapotban nem figyelnek.
Az LSD hatását nagy mértékben befolyásolja az illető személyisége és környezete (ez rendszerint a többi drogra is
igaz). A fogyasztónak megváltozhat a tér- és időérzékelése, az egyenes hullámos lehet, a mélység megnövekedhet,
az általa látottak felnagyítódhatnak, megszépülhetnek, élményei intenzívebbekké válhatnak. A színek hallhatóvá
válnak, érintés alapján látják a tárgyakat, személyeket. Lehetségessé válik gondolatokba belehelyezkedni, átélni,
megélni valaki másként a történéseket. A szer hatása alatt akár természetfeletti képességeket is magukénak érez-
hetnek (repülés, autók megállítása, vízen járás stb.), ezáltal életveszélyes helyzetek is kialakulhatnak.
A hallucinációk, illúziók extrém élményekkel is „megajándékozhatják” fogyasztóikat. Ezek az élmények iszonya-
tos félelemmel, rettegéssel járnak, a fogyasztó teljesen elveszítheti az önkontrollt. Gyakoriak a paranoid tévesz-
mék, az üldöztetés érzése, a gyanakvás még olyanokkal szemben is, akiket az utazó egyébként barátaiként ismer.
Komoly, félelmetes hallucinációk léphetnek fel, amelyek elől a használó általában menekülni akar, nem kizárt az
öngyilkosság lehetősége sem. A gyakorlott LSD-használók tanácsolják kezdőknek, hogy az utazást ne egyedül,
hanem tapasztalt személlyel együtt éljék meg, aki irányít.
Léteznek az ún. bad tripek, amikor a fogyasztó kapcsolatban marad a valósággal, kommunikál is környezetével,
nem veszíti el önkontrollját, de a hatás alatt erős félelem lesz úrrá rajta. Kialakulása azért lehetséges, mert a fo-
gyasztó feszült, fél a drog hatásától, illetve a drog bevételekor negatív élmények érik.
A felsorolt élmények feldolgozása, vagy éppen a feldolgozás képtelensége miatt károsan hatnak a központi ideg-
rendszerre, ami elmebetegségekhez is elvezethet, a mélyben lappangó skizofrénia vagy súlyos személyiségzavar
felszínre kerülhet. A „flash-back” hatás is jelentős, hiszen sokszor több hónapos szermentes élet után is bármikor
bevillanhat egy-egy átélt élmény, mely fenntarthatja, állandósíthatja a rettegést, félelmet, ami ugyancsak mentális,
rosszabb esetben agyi károsodásokhoz, elmélyülő betegségekhez vezethet.
A drogfogyasztás jelei
A kábítószer-fogyasztás jeleit a drogfogyasztót jól ismerő szülők, tanárok, barátok kétséget kizáróan felismerhe-
tik, ha tudják, mire figyeljenek, tisztában vannak azzal, mit kell keresniük. A fogyasztó mind pszichésen, mind
testileg megváltozik, s magatartásában is nyomon lehet követni a negatív folyamatokat. Ezen túl a hétköznapi
ember számára használhatatlan vagy feleslegesnek tűnő tárgyak, eszközök bukkannak fel személyes holmijai kö-
zött.
Drogfogyasztásra utaló vészjelek:
Pszichés tünetek:
 feldobottság, illúziók, hallucinációk,
 idegesség, ingerlékenység, szorongás,
 depresszió, érdektelenség,
 pesszimista hangulat, levertség, kedvetlenség,
 ok nélküli örömkitörések, ok nélküli dühkitörések,
 hiperérzékenység,
 tudatzavar,
369
  figyelem és koncentrációs képesség zavara, feledékenység,
 indokolatlan fáradtság,
 teljesítőképesség változásai,
 alvászavarok,
 koordinációs képesség zavarai,
 térbeli és időbeli tájékozódás zavara,
 túl sok, gyakran logikátlan beszéd, ítélőképesség zavarai,
 indokolatlan félelemérzés, pánikérzés.
Testi tünetek:
 beesett, szürkés arcszín, arcbőr elszíneződése,
 mély szemgödör, véreres szemek,
 szédülés, fejfájás,
 ismeretlen eredetű tűszúrások, véraláfutások, sebek,
 szűkebb vagy tágabb pupillák, mint általában,
 szájszárazság, orrfolyás,
 étvágytalanság, erős fogyás,
 gyomor- és bélműködési zavarok,
 hirtelen megnő az édes íz fogyasztása iránti igény,
 túlzott érzékenység külső ingerekre (fény, zaj, fájdalom stb.),
 szokatlan izzadás, libabőr, remegés,
 bőrviszketés.
Magatartásbeli változások:
 kimaradozás, iskolakerülés, munkahelyi hiányzások,
 a tanulmányi eredmény hirtelen romlása,
 családon belüli kapcsolat megromlása,
 zárkózottság,
 új baráti kör, annak titkolása,
 elmagányosodás,
 régi barátok kerülése,
 beilleszkedési zavarok,
 kiégettség, üresség-érzés,
 túlzott költekezés, kölcsönkérés,
 pénz és egyéb értékek eltűnése a környezetben,
 ismeretlen eredetű pénzösszegek megjelenése,
 korábbi, megszokott életmód megváltoztatása,
 étkezési, alvási szokások megváltozása,
 saját maga és ruházata, környezete elhanyagolása, ápolatlanság,
 irracionális érvek egyes témák elterelése céljából, hazudozás, válaszok alóli kibúvás, logikátlan magya-
rázkodás,
 „kontrollálatlan szabadságra” törekvés,
 illatszerek mértéktelen használata (elnyomja a drogok illatát),
 agresszív magatartás,
 eddigi érdeklődési kör, hobbi elhanyagolása,
 destruktivitás.
Gyanút keltő használati tárgyak:
 alufólia darabkák, levélmérleg, megégett kanál, öngyújtó, vatta, cigarettafilter,
 színes tabletták, cukordarabkák, gyógyszeres dobozok, üvegcsék,
 filmes dobozok, kindertojás-dobozkák, borítékszerűen hajtogatott pakettek,
 körömnyi színes papírdarabkák, ismeretlen eredetű folyadékok,
 zöldes színű, száraz növénydarabok, kézzel sodort cigaretták,
 injekciós felszerelés,
 kifacsart citromhéjak, citromleves flakonok, citrompótló, kockacukor,
 üres vagy kitöltött orvosi vények (hamisítás),
370
  napszemüveg használata (eltakarja a szűk vagy tág pupillát, fényérzékenységtől véd),
 furcsa alakú pipák,
 szemcseppentő,
 vércseppes ingujjak, textíliák, papír zsebkendők,
 nyáron, melegben is hosszú ujjú ruhák viselése.
A fenti jelek közül természetesen nem lehet kiragadni egyet-egyet, hiszen például a kamaszkor is rejt magában
ingerlékenységet, ok nélküli öröm- vagy dühkitöréseket, viszont biztosan nem párosulna a fiatal önmaga irányá-
ban történő elhanyagolásával, mivel a korosztály számára már nagyon fontos a jó kinézet és az ápoltság. Előfor-
dulhat egy-egy nagy lelki trauma után is levertség, zárkózottság, de az illető biztosan nem fog magánál tartani
alufólia darabkákat, megégett kanalakat, poros zacskókat.
Fontos tehát, hogy a drogfogyasztó életének körülményeit, előzményét jól ismerő személyt is beavassunk, ha gya-
núnk van arra, hogy az illető kábítószert fogyaszt, hacsak nem egyértelműen épp droghatás alatt áll a fiatal és a
jelek eltéveszthetetlenek.
A drogfogyasztás veszélyei
A drogok fogyasztása túl az előbb megismert hatásokon különböző módon jelenthet veszélyt az egyénre. Ezek a
veszélyforrások minden kábítószernél jelentkeznek, de vannak az egyes kábítószerfajtákra jellemző kockázatok is.
A drogok a központi idegrendszerre és a létfontosságú, általában a méreganyagok ürítéséért felelős szervekre
(máj, lép, vese) gyakorolnak roncsoló hatást. Az inhalálás a tüdőt, a légzőszerveket veszélyezteti. Az orron ke-
resztül történő felszippantás az orrsövényt sorvasztja el, a hallucinogének az agyat, a memóriaközpontot bénítják,
és az egyén mentális állapotát is károsan befolyásolják. A stimulánsok túl a fenti felsoroláson a szervezet műkö-
désének felgyorsításával a szívre jelentenek valós veszélyhelyzetet.
Általában elmondhatjuk, hogy ezeket a szereket nem steril és ellenőrzött körülmények között állítják elő, tehát
nem tiszta hatóanyaggal állunk szemben. Nem ismertek a hatóanyagtartalmak sem, melyek a különféle előállítási
eljárások sajátosságaiból (műszerezetlenség), illetve a hígítási arányok figyelmen kívül hagyásából eredhetnek.
A gyártás során keletkezett mellékanyagok, vagy a később a „felütéssel”, hígítással a szerbe került adalékanyagok
jelenthetnek közvetlen hatást a fogyasztó egészségére. A kábítószereket hígítják, „felütik”, hiszen rendszerint
nagy tisztaságban állítják elő. A hígítás során azonban olyan anyagok kerülhetnek bele, amelyek néha nagyobb
veszélyt rejtenek a fogyasztóra, mint maga a szer.
Közvetlenül kerülhetnek szennyezőanyagok a véráramba az intravénás használatkor. Ennek a módszernek további
veszélyei – ha sterilizálás nélkül többen is használják a tűt – a fertőzések. Az AIDS és a Hepatitis C gyógyíthatat-
lan betegségek. Ezen a módon terjedhetnek még különféle bakteriális, illetve vírusos betegségek, illetve szövőd-
ményként létfontosságú szervek gyulladása alakulhat ki, létrejöhet vérrögképződés is.
Köztudott, hogy nem egyformán gyakorol hatást a kábítószer a fogyasztóira. Ennek oka lehet fizikai állapot, gene-
tikai tényezők, mentális problémák. Egyes anyagok hatásának függvénye a fogyasztó lelkiállapota is.
A tabletták felszívódási ideje átlagban kb. fél óra. Egyes anyagoknál azonban ez az idő kitolódhat, és a fogyasztó
türelmetlenné válhat, és újabb dózist vesz be, mely sokszor túladagoláshoz vezethet.
A kábítószer megszerzésére a szerfogyasztó egyre több időt fordít, bizonyos szereknél olyan erős fizikai függés
lép fel, hogy az anyag megszerzése már-már létkérdés. Ilyenkor a szerfogyasztó belesodródhat különféle bűncse-
lekmények elkövetésébe (lopás, gépkocsifeltörés, rablás stb.), illetve prostitúció alanya lesz, vagy ő maga is kábí-
tószer-terjesztővé válik. 118
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a korábbi évek szabályozásához képest a legtöbb változást
a kábítószerek és az új pszichoaktív anyagok szabályozásával, valamint a szexuális önrendelkezést sértő bűncse-
lekményekkel kapcsolatban hozta.
A korábbi évek hibáit az új Btk. orvosolta azzal, hogy önálló elkövetési magatartásként jelenik meg a fogyasztás,
így amennyiben a kábítószert már elfogyasztották, nem kell annak hatóanyagtartalmát a korábbi szabályok értel-
mében – 1/2007 BJD alapján – összeadni.
A korábbi visszaélés kábítószerrel bűncselekmény az elkövetési magatartások súly szerinti szétosztásával két
önálló bűncselekményre, kábítószer-kereskedelemre és kábítószer birtoklásra vált szét.

118
ELLEN-SZER. A rendőrség biztonságra nevelő középiskolai programja. Oktatói segédlet, 2004. 120-134.
371
Kábítószer-kereskedelem miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki kábítószert kínál,
átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik.
A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, hivatalos vagy köz-
feladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el.
A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős meny-
nyiségű kábítószerre követik el.
Önálló sui generis bűncselekmény a kábítószer-kereskedelem céljára történő anyagi eszközök szolgáltatása, mely-
nek büntetési tétele megegyezik az alaptényállás, valamint a minősített esetek büntetési tételével, attól függően,
hogy mely cselekményhez kapcsolódik.
A csekély mennyiségű kábítószert kínálás vagy átadás privilegizált eset marad, amely esetén a büntetési tétel
alapesetben vétség miatt két évig, a minősített esetekben bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A kábítószer-kereskedelem előkészülete is bűncselekmény.
Amennyiben a kábítószer-kereskedelmet tizennyolcadik életévét betöltött személy, tizennyolcadik életévét be nem
töltött személynek kábítószer kínálással vagy átadással, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhaszná-
lásával kábítószer forgalomba hozatalával vagy kereskedelmével, oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyer-
mekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert kíná-
lással, átadással forgalomba hozatalával vagy kereskedelmével követi el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő sza-
badságvesztés.
Amennyiben e cselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre, bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellá-
tó személyként, e minőséget felhasználva követik el, a büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés lehet.
Fontos változás, hogy a kábítószer forgalomba hozatala, illetve a kábítószerrel való kereskedés tekintetében
a csekély mennyiség, mint privilegizált eset megszűnik, mert a kereskedői típusú magatartások esetében
nem indokolható az enyhébb fellépés. A bűncselekmény ebben a tekintetben tehát a törvény szerint alap, illetve
jelentős mennyiségre követhető el. Mivel a kínálás és az átadás fogyasztói típusú magatartásokkal összefüggésben
is elkövethető, így ezek esetében a csekély mennyiségre való elkövetés továbbra is megmarad.
Az 1978. évi IV. törvény azt a kábítószerfüggő személyt, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az
országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, illetve kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy az-
zal kereskedik, enyhébben rendeli büntetni, mint az azonos bűncselekményt elkövető, nem szenvedélybeteg sze-
mélyeket. Ez a különbségtétel oda vezet, hogy a kábítószerfüggő elkövető valamennyi cselekménye enyhébb
megítélés alá esik, függetlenül attól, hogy az elkövetés pillanatában kábítószer hatása alatt állt-e. Meg kell említe-
ni azt is, hogy a hatályos Btk. a felelősségi szabályok körében egyéb szenvedélybetegségeknek nem tulajdonít
jelentőséget (pl. ittas járművezetés esetén az alkoholista életmód nem ad lehetőséget enyhébb szabályok alkalma-
zására, és 2010. május 1-jével megszűnt az alkoholisták kényszergyógyítása is).
Más bűncselekmény elkövetése esetén a kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult álla-
pot nem korlátozza a (függő vagy nem függő) elkövető büntetőjogi felelősségét, ilyenkor – az önhibából eredő
ittas állapothoz hasonlóan – úgy kell tekinteni, mintha a terheltnek a bűncselekmény elkövetésekor lett volna be-
számítási képessége. Sőt, adott esetben súlyosító körülmény lehet, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából
eredő bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; a gátlásta-
lanul vagy garázda módon végrehajtott – élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni – bűncselekmények esetében
pedig különös nyomatéka van ennek az állapotnak.
Ezeket a rendelkezéseket az 1998. évi LXXXVII. törvény iktatta be 1999. március 1-jei hatállyal a Btk-ba. A jog-
gyakorlat sajnálatos módon a mai napig nem tudott a jogbiztonság szempontjából megnyugtató rendszert kialakí-
tani annak eldöntésére, hogy ki számít kábítószerfüggő személynek. Egymásnak ellentmondó szakértői vélemé-
nyek és ítéletek születtek. A szakértők (és jogalkalmazók) munkáját nem könnyítette meg a hosszú várakozás után
elkészült módszertani levél sem, az illetékes szakmai testület ugyanis továbbra sem tudott objektív szempontokat
megjelölni a vizsgálatok elvégzéséhez és a vélemények elkészítéséhez.
A kábítószerrel visszaélés bűncselekmények egy jelentős részében a dílerek kábítószerfüggő személyeket hasz-
nálnak fel a terjesztői tevékenység folytatására. A kereskedők a függőknek eddig érvelhettek azzal, hogy rájuk
enyhébb szabályok vonatkoznak, ráadásul tevékenységükkel elő tudják teremteni a saját kábítószer-
szükségleteiket. Az eltérő szabályozás megszüntetésével az elsőként említett indok megszűnik, így talán kevésbé
lehet felhasználni a kábítószerfüggőket a kábítószerek terjesztéséhez.

372
Mindezekre figyelemmel a törvény megszünteti a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális (enyhébb) szabá-
lyokat, így olyan joggyakorlat alakítható ki, amely a korábbinál nagyobb jogbiztonságot jelent.
Az elterelés szabályai (180. §) bizonyos feltételek mellett továbbra is lehetőséget adnak a büntethetőség
megszüntetésére, illetve – amennyiben a büntetőeljárást lefolytatják – a bíróság a büntetés kiszabása során
értékelheti a terhelt esetleges szenvedélybetegségét. Ha a kábítószer-függőség olyan szintű, hogy az szemé-
lyiségzavart, elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz, az az elkövető beszámítási képességének korláto-
zására vagy kizárására vezethet (vö. 57/2007. BK vélemény).
Kábítószer birtoklása bűntett miatt felel, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére
behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, és ezért egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
Hasonlóan a kábítószer-kereskedelemhez, önálló sui generis bűncselekmény az anyagi eszközök szolgáltatása,
valamint az előkészület is büntetendő.
Alapesetben vétség miatt két évig, minősített esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel bünte-
tendő, ha a cselekményt csekély mennyiségű kábítószerre valósítják meg.
Önálló elkövetési magatartásként jelenik meg a kábítószer-fogyasztás. Így, aki kábítószert fogyaszt, illetve cse-
kély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul
meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hasonlóan a kábítószer-kereskedelemhez, lényegesen súlyosabb megítélés alá tartozik a nagykorú, aki tizennyol-
cadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvé-
delmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert termeszt,
előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Úgyszintén az a nagykorú is, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az
ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
Minősített eset, ha a bűncselekményt jelentős vagy különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el, ez
utóbbi esetben a kábítószer birtoklása is magával vonhatja a legsúlyosabb büntetést is.
A törvény önállóan nevesíti a fogyasztást, amelynek büntetési tétele megegyezik a csekély mennyiség meg-
szerzésére vonatkozó büntetési tétellel. A Btk. hatályba lépése óta csak az 1999. március 1-je és 2003. február
28-a közötti időszakban volt a fogyasztás explicit büntetni rendelt, de akkor is szubszidiárius vétségként, azaz ha
súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. A törvény ehhez a szabályozáshoz tér vissza, de emellett a tényállás
alkalmazandó akkor is, ha az elkövető csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából szerez meg, vagy tart
(pl. egy részét már elfogyasztotta, a többit viszont egy későbbi időpontban fogja felhasználni), ezzel elkerülhetőek
az (5) és (6) bekezdésben foglaltak esetleges jogértelmezési problémái.
A bűncselekmény minősített esetei az alábbiak:
- üzletszerűen,
- bűnszövetségben,
- hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
- jelentős mennyiségű kábítószerre,
- különösen jelentős mennyiségű kábítószerre,
- tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával,

373
 - oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület te-
rületén, illetve annak közvetlen környezetében történő elkövetés.
A változások az alábbiak szerint foglalhatók össze:
1. A bűncselekmény csekély, alap, jelentős, illetve különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követhető el. A
különösen jelentős mennyiségre (a csekély mennyiség kétszázszorosa) történő elkövetés minősített esetként való
bevezetése a kábítószer-kereskedelem elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges. Ennek indoka, hogy befe-
jezett bűncselekmény hiányában pusztán a forgalomba hozatali szándék, illetve a kábítószer kereskedelmi céllal
történő megszerzése, tartása nehezen bizonyítható, ellenben a különösen nagy mennyiség szükségessé teszi a szi-
gorúbb büntetést.
2. További szigorítás, hogy a bűnszövetségben elkövetett bűncselekményeknek – a kábítószer-kereskedelemhez
hasonlóan – nem lesz privilegizált esetük (nem követhetőek el csekély mennyiségre).
3. A kábítószer előállításához szükséges anyaggal, berendezéssel, felszereléssel kapcsolatos magatartások (készít,
átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz) külön
tényállásba kerülnek.
4. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket védő rendelkezések külön §-ba kerülnek, de nem külön
alcím alá; a büntetési tételek e bűncselekmények tekintetében továbbra is magasabbak, mint alapesetben.
Az 54/2004. (XII. 13.) AB határozat megállapította, hogy a Btk. a 282/B. § (2) bekezdés b) pontján keresztül a
minősített intézmények fokozott védelme érdekében csak a forgalmazói típusú (kínál, átad, forgalomba hoz, ke-
reskedik) magatartásokat vonta a súlyosabb minősítés hatókörébe. A jogalkotó itt figyelmen kívül hagyta, hogy
egyes fogyasztói típusú magatartások (pl. termeszt, tart) a hozzájutás és felhasználás lehetőségének a kiskorúak
számára történő megteremtésével éppen úgy alkalmasak a kiskorúak fokozott veszélyeztetésére, mint a forgalma-
zói jellegű magatartások. Továbbá kitért az Alkotmánybíróság arra is, hogy a hivatalos vagy közfeladatot ellátó
személyként történő elkövetés, mint minősítő körülmény [Btk. 282/B. § (3) bekezdés b) pont második fordulata]
szintén csak a forgalmazói magatartásokra terjed ki. Az intézményes védelmi szint elégséges megteremtésére
azonban a személyhez kötött minősítés megint csak korlátozottan alkalmas. Ezzel a Btk. csak korlátozottan bizto-
sítja azt az átfogó intézményes védelmet, amelyet az ENSZ Egyezmény és a Gyermekjogi Egyezmény megkíván,
s amely az Alkotmánnyal is összhangban áll.
Mindezekre figyelemmel a törvény súlyosabban minősíti a védett (pl. oktatási, nevelési) intézmények területén
vagy környékén, illetve a hivatalos személyként történő elkövetést, de a csekély mennyiség vonatkozásában törté-
nő elkövetés ez esetben is enyhébben büntetendő. A kábítószerfüggő személyekre vonatkozó rendelkezések kiik-
tatásával összefüggésben irányadóak a kábítószer-kereskedelem indokolásában foglaltak.
A kábítószer-elterelés
Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, il-
letve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig ok-
irattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-
használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt (kábítószer-
elterelés).
A kábítószer-elterelés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül az elköve-
tővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért függesztették fel, mert
vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-
felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem
vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.
Ha a kábítószer-elterelés nem alkalmazható, a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehe-
tővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
1. Az 1978. évi IV. törvény alapján 1993. május 15. óta a terhelt bizonyos esetekben mentesülhet a visszaélés
kábítószerrel bűncselekmény elkövetése miatti felelősségre vonás alól, ha kábítószer-elterelésben vesz részt (ha az
első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget
gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgál-
tatáson vett részt). Az elterelésre az Egységes Kábítószer Egyezmény 36. cikk b) pontja és a Pszichotróp Egyez-
mény 22. cikk b) pontja is kifejezetten lehetőséget ad.

374
A kábítószer-elterelés büntethetőséget megszüntető okként történő meghatározása azt jelenti, hogy ha a terhelt a
szolgáltatáson, kezelésen való részvételt igazolja az eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság előtt, az eljáró
szerv a nyomozást, illetve az eljárást határozattal megszünteti, így az eljárás ítélethozatal nélkül zárul.
Az 1978. évi IV. törvény szerinti szabályozás visszás helyzetekre adott lehetőséget, ugyanis nem zárta ki a kábító-
szer-elterelés alkalmazásának lehetőségét akkor, ha a terhelt az alatt újabb kábítószerrel visszaélés bűncselek-
ményt követ el. Másrészt – ha a jogszabályi feltételek fennálltak – ugyanazon terhelt korlátozás nélkül választhat-
ta a kábítószer-elterelést, akkor is, ha korábban indult ellene büntetőeljárás kábítószerrel visszaélés miatt, ami
adott esetben sikeres eltereléssel végződött, azaz a terhelt a szolgáltatáson, kezelésen való részvételt igazolta, és
ennek eredményeként vele szemben a büntetőeljárást megszüntették.
A kábítószer-elterelés gyakorlatában tapasztalható visszaélések kivédése érdekében a törvény a terhelttől a bűn-
cselekmény beismerését kívánja meg, továbbá kimondja, hogy nem alkalmazható a büntethetőséget megszüntető
ok, ha a terhelttel szemben kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt két éven belül újabb büntetőeljárás
indult (tehát ha korábban az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az
eljárást azért függesztették fel, mert vállalta az elterelésen való részvételt, az újabb büntetőeljárásban az elterelés
nem alkalmazható), vagy ha az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtok-
lása miatt két éven belül egyszer már megállapították.
A kábítószer-elterelési előélet 2004. december 13-át megelőzően is szerepelt a Btk-ban, de akkor – az egyéb al-
kotmányellenes rendelkezések (pl. együttesen történő kábítószer-fogyasztás) miatt – az AB azt formai okból meg-
semmisítette, tartalmi szempontból azonban nem kifogásolta.
2. A kábítószer-kereskedelem felderítését segítheti, ha a fogyasztóknak korlátlan enyhítésre ad lehetőséget a nyo-
mozó hatósággal való együttműködés. A büntetés enyhítését a 2004/757/IB kerethatározat is lehetőségként említi,
ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a terhelt segíti a nyomozást a számára kábítószert értékesítő (tehát a
kereskedő) személy kilétének feltárásával, a büntetési korlátlanul enyhíthető akkor, ha elterelésre nincs lehetőség.
A legfontosabb változások
Az új Btk. megteremti a lehetőségét a fordított bizonyítás jogintézményének a kábítószer-kereskedelem alatt ke-
letkezett vagyon tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a törvény hatályba lépését követően a kábítószer-kereskedőnek
kell bizonyítania a vagyonának a legális eredetét azon idő alatt, amíg a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik.
Az új Btk. ésszerűsítette a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény esetén a büntethetőséget megszüntető ok al-
kalmazási lehetőségét (elterelés újra szabályozása).
Az új Btk. elkövetési magatartásként nevesíti a fogyasztást, így megszűnik az 5/1998. majd 1/2007. BJD-ből
származó kábítószert megszerző esetében a hatóanyag alapú összeszámítás.
Az új Btk. megszünteti a kábítószer-függőségnek a kötelező, anyagi jogi „enyhítő” körülmény jellegét. A további-
akban a bíróság mérlegelési szabadsága körébe tartozik, hogy a kábítószer-függőséget a büntetés kiszabása során
enyhítő, de adott esetben súlyosbító körülményként figyelembe veszi.
Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés
Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés szabályozása nagyjából követi a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény
előbb felvázolt szabályozását, azzal, hogy az egyes cselekményekhez enyhébb büntetési tételeket rendel a szabá-
lyozás.
A bűncselekmény szempontjából új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és
egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érte-
ni.
Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a nagyrészt interneten forgalmazott új típusú, úgynevezett dizájner dro-
gok (új pszichoaktív anyagok) fogyasztása. Az új pszichoaktív anyagokat valamely kábítószernek minősülő anyag
kémiai szerkezetének módosításával hozzák létre abból a célból, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló
maradjon, de legálisan forgalmazható, használható legyen. A tervszerűen végrehajtott kémiai módosítások szinte
korlátlan teret biztosítanak újabbnál újabb pszichoaktív szerek felbukkanásának.
A szabályozás alá vonandó anyagokkal kapcsolatosan az Európai Unió számos országa tett intézkedéseket. A
jelenleg azonosított és forgalomban lévő szerek által jelentett kockázatokra és elterjedtségükre tekintettel 2012.
március 1-jével módosult az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) és a hatályos Btk.: az új pszicho-
aktív anyagok forgalmazása, tartása, importja és exportja engedélyhez kötött, az engedély nélküli tevékenységek
szankcionálására új tényállás épült a Btk-ba új pszichoaktív anyaggal visszaélés elnevezéssel.
375
Az új pszichoaktív anyag fogalmát a Gytv. 1. § 37. pontja határozza meg. Eszerint az új pszichoaktív anyag olyan,
a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport,
amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az
érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre,
mint a Btk. és a törvény szerinti kábítószerek, és erre tekintettel azt az EMMI rendeletben ilyen anyaggá minősí-
tette. Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés alkalmazásában ez a fogalom alkalmazandó.
2012. április 2-áig Magyarországon a dizájner drogoknak tekinthető anyagokkal kapcsolatos szabályozás nem
volt. A szabályozás értelmében új pszichoaktív anyag: az Emberi Erőforrások Miniszterének rendeletében szerep-
lő anyag vagy vegyületcsoport. Ezt a szaknyelvben C) jegyzéknek is hívjuk.119
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar szabályozás európai mértékkel mérve is a legrugalmasabb és a legkorsze-
rűbb. A listát miniszteri rendelet melléklete tartalmazza, így egy-egy új anyag felvétele igen gyors döntés alapján
megtörténhet, továbbá a C) jegyzék ötvözi az egyedi, illetve a generikus képletek előnyeit. Mint arról már esett
szó, mára valamennyi ismert dizájner drog generikusa szerepel a jegyzéken.
Büntetőjogi szempontból a dizájner drogokkal kapcsolatos bűncselekményt a Büntető Törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvény (Btk.) 184–184/D. §-ai alatt találjuk meg.
Bűncselekményt követ el, aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és bűn-
tett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A minősített esetek megegyeznek a kábítószerrel elkövetett bűncselekménynél megismertekkel, így súlyosabban
büntetendő a bűnszövetségben, a hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, vagy
a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében történő elkö-
vetés, az az eset, ha a terjesztéshez 18. életévét be nem töltött személyt használnak fel, vagy ilyen személynek
adnak új pszichoaktív anyagot. Szintén súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt oktatási, köznevelési,
gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környe-
zetében követik el.
Bűncselekmény az új pszichoaktív anyag előállítása, az ország területére behozatala, onnan kivitele vagy tranzitá-
lása. Szintén bűncselekmény a csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyag megszerezése vagy tartása,
e cselekmények miatt három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A bűncselekmény szempontjából az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10
gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.
2016. január 1-je óta a 10 gramm mennyiséget el nem érő új pszichoaktív anyag megszerzése vagy tartása sza-
bálysértést valósít meg, amelyért 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, orvosi
vényen vagy állatorvosi vényen rendel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben
követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez, a tizennyolcadik életévét betöltött személy a
bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el.
A bűncselekmény előkészülete is büntetendő.
Önálló sui generis bűncselekményként büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolca-
dik életévét be nem töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a
tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt.
A bűncselekmény tekintetében tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel
az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modu-
látorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló
kormányrendelet I. számú mellékletében.
A törvény büntetni rendeli a teljesítményfokozó szerrel visszaélést, amelyet 2001 előtt már szankcionált a hatá-
lyos Btk. A tényállás által védett jogi tárgy az emberi élet és az egészség. A törvény a teljesítményfokozó szerrel
visszaélés büntetőjogi fenyegetettségének megteremtésével nem a doppingszer felhasználása ellen kíván fellépni,
hanem a szabadidős sportban is széles körben elterjedt, számos mellékhatást kiváltó és egészségkárosodást okozó
119
55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. melléklete
376
anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és moduláto-
rok közé tartozó, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 99/2007. (V. 8.) Korm.
rendelet I. számú mellékletében nevesítve szereplő szerek terjesztésének a visszaszorítását célozza.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény rendelkezé-
sei értelmében a hormontartalmú anyagok és növekedésserkentők tiltott kereskedelme miatt kibocsátott európai
elfogatóparancsot a kettős büntethetőség vizsgálata nélkül minden államnak teljesítenie kell. Az Európai Rendőr-
ségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB tanácsi határozatnak (Europol határozat) az Europol te-
vékenységi körébe tartozó bűncselekményeket tartalmazó mellékletében megtalálható a hormontartalmú anyagok
és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme is. Az Europol határozat alapján is bűnüldözési célú, rendészeti
jellegű együttműködési kötelezettség terheli Magyarországot a hormontartalmú anyagok és más, növekedésser-
kentők tiltott kereskedelme tekintetében.
Az Alkotmánybíróság a 32/2008. (III. 12.) AB határozatában konkrétan a hormontartalmú anyagok és más, növe-
kedésserkentők tiltott kereskedelmével összefüggésben mondta ki azt, hogy alkotmányellenes a bűnügyi együtt-
működés az olyan cselekmények miatt indult eljárásokban, amely cselekmények az elkövetés időpontjában a ma-
gyar jog szerint nem bűncselekmények.
Mindezekre tekintettel a teljesítményfokozó szerekkel való visszaélésszerű cselekményekkel szemben a törvény
alapján lehetővé válik a büntetőjogi fellépés, kiemelten a terjesztői, kereskedői típusú magatartásokkal szemben.
A törvény tiltott teljesítményfokozó szerként kezeli mindazokat a szereket, amelyek hatóanyagukra tekintettel az
anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületek, hormon antagonisták és moduláto-
rok közé tartoznak, ha a forgalomba hozatal magyarországi engedély hiányában történik, feltéve, hogy a szer ne-
vesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 99/2007. (V. 8.) Korm.
rendelet I. számú mellékletében.
A törvény nem a tiltott teljesítményfokozó szert alkalmazókat kívánja büntetni, hanem az ilyen szerek előállítását,
forgalmazását, bárminemű terjesztését szankcionálja. Erre tekintettel a tiltott teljesítményfokozó szer előállítása,
kínálása, átadása, forgalomba hozatala mellett a törvény büntetni rendeli azt is, aki tiltott teljesítményfokozó szert
orvosi vagy állatorvosi vényen rendel. A tiltott teljesítményfokozó szer gyógyászati célú rendelése – figyelemmel
a tényállásban meghatározott célzatra (sportteljesítmény fokozása) – értelemszerűen nem minősülhet bűncselek-
ménynek. A sportteljesítmény fokozása, mint célzat bármilyen sporttevékenységre vonatkozik, akár verseny, akár
amatőr szinten, akár csak szabadidős tevékenységként űzik. A célzatra figyelemmel a cselekmény csak egyenes
szándékkal követhető el.
A törvény súlyosabban rendeli büntetni azt, aki a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el.
A törvény figyelemmel van arra, hogy a tiltott teljesítményfokozó szerek használata különösen veszélyezteti a
fiatalokat, mivel növekedésük nem fejeződött be, így a tiltott teljesítményfokozó szerek körébe tartozó hormonok
stb. nagyobb károkat okozhatnak, továbbá a fiatalok könnyebben befolyásolhatóak, hogy a jobb sportteljesítmény,
a tökéletesebb külső érdekében tiltott teljesítményfokozó szert használjanak, és kevésbé vannak tudatában annak,
hogy ezzel a későbbiekben milyen károsodást okozhatnak maguknak. Erre tekintettel a törvény súlyosabb megíté-
lés alá helyezi azt, akinek magatartása folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesít-
ményfokozó szerhez, úgyszintén, aki az előállítást és a forgalmazási típusú magatartását ilyen személy felhaszná-
lásával követi el.
A közös fogyasztás
A kábítószer-élvező személyek egy gyakori fogyasztási szokásának tekinthető, amikor egy kisebb társaság valahol
összegyűlik, alkalmanként egy-egy tag, általában másik személy szerzi meg a kábítószert, majd közösen egymás-
nak „láncszerűen” átadva fogyasztják el, például szívják el a marihuánás cigarettát. Ebben az esetben az úgyneve-
zett közös fogyasztás problémája jelenik meg. Ilyenkor arról kell döntést hozni, hogy annak a személynek, aki
adott esetben megszerezte a kábítószert és elvitte a többiekhez, cselekménye lényegesen súlyosabban ítélendő-e
meg, mint a többieké. Továbbá az a személy, aki a társától átveszi a már meggyújtott jointot, és miután szívott
belőle, a következő társnak átadja azt, miért tartozik felelősséggel: a kábítószer megszerzéséért (fogyasztásért)
vagy a lényegesen súlyosabb terjesztésért? Ennek pedig kihatása van az elterelés jogintézményének az alkalmaz-
hatóságára is.
Az Alkotmánybíróság a 2004. december 13-án meghozott, 54/2004. (XII. 13.) AB határozata megsemmisítette a
Btk. 283. § (1) bekezdésének b) pontját, amely szerint a fogyasztóhoz hasonlóan nem lett volna büntethető kábító-
szerrel visszaélés miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmá-
val kínál vagy átad. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint ez a fajta együttes elkövetési forma nem azonosítha-

377
tó a Büntető Törvénykönyvben meghatározott „társas elkövetési formákkal”, ezáltal bizonytalan tartalmú, ami a
jogalkalmazás során zavarokat okozhat.
Az Alkotmánybíróság tehát anélkül, hogy egyértelműen állást foglalt volna, véleményt nyilvánított, aminek az
eredménye az lett, hogy a jogalkalmazás területén szigorúbb nézetet vallók álláspontja dominál, pedig ezt a hatá-
rozat nem mondta ki.

A függőség kérdése120
Kábítószerről egyrészt kriminalisztikai, másrészt pedig büntetőjogi értelemben beszélhetünk, ezek a fogalmak
azonban csak részben fedik le egymást. Korábban a büntetőjogi fogalmat már érintettük.
Addiktológiai és pszichiátriai értelemben a pszichoaktív szerek csoportjába sorolhatóak mindazon anyagok, ame-
lyek a szervezet, elsősorban a központi idegrendszer működését befolyásolják. A kellemes érzet ismételt átélése
utáni vágyakozás a fogyasztó gondolatvilágát annyira képes megváltoztatni, hogy ennek eredményeként az élve-
zetkeltő anyag központi szerephez jut benne, azaz pszichikai függőség alakul ki. A pszichoaktív szerek egy ki-
sebb részére az is jellemző, hogy a pszichikai függőség mellett fizikai függőség is kifejlődik: szer hiányában mar-
káns elvonási tünetek (remegés, hidegrázás, hasmenés, fájdalomérzet) gyötrik a fogyasztót. A pszichoaktív szerek
egyik nagy csoportját alkotják a jogilag kábítószernek minősülő anyagok (lásd korábban): ezeknél nem a hatásban
van különbség, hanem abban, hogy bizonyos kivételektől eltekintve – pl. orvosi alkalmazás – a velük való foglala-
tosságokat a törvény tiltja.
A függőség alapvetően nem büntetőjogi, illetőleg kriminalisztikai121 probléma. A függőséggel kapcsolatban azt
mindenképpen érdemes tudni, hogy a kábítószer-fogyasztás következtében pszichikai függőség alakul ki, míg
fizikai függőség kialakulhat. Ezzel összecseng az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele – a kábítószer-
függőség véleményezéséről –, amely szintén megállapítja a függőség mindkét oldalát. A függőség megítélésének
a kérdésében nem egységes az orvostudomány álláspontja. Egy-egy konkrét ügyben ugyanazon személy vonatko-
zásában gyakran egymással ellentétes vélemények látnak napvilágot. Másrészt, a kábítószer-függőség kialakulása
büntetőjogi értelemben önhibának tekinthető (az orvosi álláspont szerint a fogyasztás önhiba, míg a függőség
kialakulása betegség), ha valakiről a szakértő kimondja a függőséget, abban az esetben valamennyi cselekménye a
lényegesen enyhébb megítélésű törvényi tényállás alapján minősülhet, függetlenül attól, hogy például sokszor úgy
adott el kábítószert, hogy nem is állt annak hatása alatt.
A függőségnek tehát két formáját határolhatjuk el, az egyik az úgynevezett pszichikai függőség, a másik pedig a
fizikai. Egyes kábítószerek képesek arra, hogy azonnal, az első kipróbálástól nagyon erős fizikai függőséget
eredményezzenek, ilyen szer a heroin, de egyes embereknél ilyen lehet a nikotin is, mely cigaretta formájában
bárhol kapható. A heroinnál kevésbé erős fizikai függőséget eredményez a kokainfogyasztás is. A többi gyakran
használt kábítószer esetében a pszichikai függőség hosszabb-rövidebb fogyasztás eredményeképpen bizonyosan
kialakul, míg fizikai függőséget az egyéntől függően bármely kábítószer tartós fogyasztása eredményezhet.
Kábítószer-fogyasztókkal folytatott személyes beszélgetések során sok marihuána-fogyasztótól – akik nem tartot-
ták magukat függőnek, azaz véleményük szerint bármikor abba tudták volna hagyni szenvedélyüket – hallható,
hogy a kábítószer „rátelepedett” az életükre. Reggel, amikor felkeltek, már az járt a fejükben, hogy honnan sze-
rezzenek füvet. A kábítószer megszerzése és elfogyasztása lett az életük legfőbb mozgatója.
A kábítószerek felismerésével kapcsolatban lényeges, hogy ezek a szerek jellegzetes, mással össze nem téveszthe-
tő szagot árasztanak. A leggyakrabban használt kábítószer a marihuána, egyrészt rendkívül intenzív szagú, más-
részt igen allergén hatású. Ha valakinek a ruházatán furcsa kellemetlen, de annál intenzívebb szagot érzünk, ér-
demes arra gondolni, hogy legalább is olyan társaságban járt, ahol marihuánás cigarettát (jointot) szívtak el. A
cannabis növény az indiai kendernek nevezett vadkenderfajta, melynek pollenje ugyanolyan allergiás reakciókat
eredményez, mint az egyéb kenderfajták. Ebből következik, hogy ha a ruházatnak szokatlan szaga allergiás reak-
ciót is kivált, szinte bizonyos, hogy viselője marihuánával érintkezett. Azonban ez sem azt jelenti, hogy a ruházat
viselője (például: fiatalkorú gyermek) kábítószert fogyasztott, pusztán azt, hogy a társaságában vagy a környeze-
tében voltak olyanok, akik ezt tették.
Az új Btk. hatályba lépése óta a kábítószer-függőségnek nincs büntetőjogi felelősséget csökkentő jelentősége.

120
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest, 2010., 293-295. o.
121
Kriminalisztika: bűnügyi nyomozástan, az egyes bűncselekmények nyomozásával, illetve nyomozási cselekmények végrehajtásával kapcsolatban ajánlá-
sokat megfogalmazó segédtudomány.
378
A függőségek jellegzetességei
 rombolják a személyes kapcsolatokat,
 megnehezítik vagy megakadályozzák az egyén képességét a lelki békére,
 a szenvedélybetegek nem, vagy csak nagyon hiányosan képesek kifejezni érzéseiket,
 romló tendenciájú, krónikus betegségnek számítanak.
A kémiai szerek esetében a hozzászokás idejével egyenesen arányosan nő a szervezet toleranciája, vagyis ugya-
nahhoz a hatáshoz egyre több drogot kell bevinni a szervezetbe. A tolerancia egy ponton megáll, nem nő tovább,
majd csökkenni kezd, végül pedig ismét kicsi lesz: végstádiumú alkoholisták már egyetlen pohár bortól berúgnak.
Egy függő, ha már túllépett egy bizonyos ponton, soha többé nem lesz képes visszafogni magát. Tehát az alkoho-
listából nem lesz szociális ivó, a nikotinfüggő nem lesz kocadohányos, és a drogfüggő sem lesz alkalmi használó.
Ez többé-kevésbé igaz a viselkedéses függőségre is. A szerencsejáték-függők nem fognak „szórakozásból, kicsi-
ben” játszani.
Egy szenvedélybeteg sorsa, felépülése általában nem csupán az akaraterején múlik, hanem azon is, hogy van-e
betegségbelátása. Akinek nincs betegségbelátása, kevés az esélye a felépülésre.
A rászoktatás122
Az egyes kábítószerek fogyasztása a szórakozáshoz, illetve a szórakozóhelyekhez kötődik. A szórakozóhelyek
fokozott veszélyt jelenthetnek a fiatalok számára. A legnagyobb veszélynek a lányok vannak kitéve. A GHB nevű
anyag színtelen, szagtalan és íztelen. Ennek az anyagnak az úgynevezett biológiai prekurzora a GBL, mely ez
emberi szervezetben alakul GHB-vá. Élettani hatásukat tekintve ezek az anyagok már igen kis mennyiségben is a
fogyasztónál akaratnyilvánításra, illetve védekezésre képtelen állapotot eredményeznek. Az ilyen anyagot fo-
gyasztó lányok gyakran lesznek szexuális bűncselekmények áldozatai. Ezen anyagok rendkívül veszélyesek az
életre, mivel túladagolás esetén, ami már kis mennyiség elfogyasztásakor is jelentkezhet, spontán légzésbénulást
eredményeznek. Ilyenkor a halál pár perc alatt beáll, hacsak szakszerű elsősegélyben (mesterséges lélegeztetés és
keringésfenntartás) nem részesül az áldozat. Szórakozóhelyen soha ne fogadj el senkitől italt, csak olyan italt fo-
gyassz el, amit ott és akkor előtted bontottak fel. Ha táncolni voltál, vagy ha csak néhány pillanatra is valamilyen
okból ott hagytad a kibontott italodat, utána abból már ne igyál.
Sajnos nem akadályozható meg, hogyha valaki kábítószerhez szeretne jutni, akkor ezt megtegye. Ennek köszön-
hetően az oda látogató fiatal a jó hecc, a társaság kedvéért könnyen kipróbálhatja, és válhat kezdetben alkalmi,
később rendszeres fogyasztóvá. Figyeljünk föl az olyan jelekre, hogy a mellékhelyiségekben a vízcsapokból csak
langyos, illetve meleg víz folyik, és a szokásos árnál csak nagyságrendekkel többért lehet hideg ásványvízhez
jutni. Ennek oka, hogy egyes drogok fogyasztása fokozott szomjúságot eredményez, és a fogyasztó mindent ma-
gad azért, hogy vízhez jusson. A nyomozó hatóságok derítettek már fel hazánkban több olyan drogdiszkót (példá-
ul Békéscsabán), melyekben a szintetikus drogot ingyen adták a fogyasztóknak.
A korábban legjellemzőbb diszkódrog, az Ecstasy fogyasztása különösen veszélyes és halált okozhat, ha a test
nem kap megfelelő mennyiségű folyadékot. Sok fiatal halt már meg így. A sorra megjelenő pszichoaktív anyagok
bár nagy változatosságot mutatnak kémiailag, de veszélyességük mértéke hasonló, és egyre kiszámíthatatlanabb
hatásokkal bírnak. Sokuknál csökkent a hatásos és a halálos dózis közötti mezsgye nagysága, ezért túladagolni is
könnyebb ezeket. Mellékhatásaik kiszámíthatatlanok, rendkívüli változatosságuk és újszerűségük miatt.
A lányok esetén további veszélyt jelent az, ha egy idősebb, menő „pasi” kezd el udvarolni nekik, akibe hamar
szerelmesek lesznek. A férfi fokozatosan magához édesgeti a kiszemelt lányt, aki egy idő után bármire hajlandó a
szerelméért. Kezdetben ezeknek a lányoknak ingyen adják a kábítószert, amíg a függőség ki nem alakul náluk.
Miután ezt elérték, pénzt kérnek a napi adagért. A függők nagyon könnyen befolyásolhatóak, illetve bármit meg-
tesznek a kábítószer megszerzése érdekében. Az előbb ismertetett módszer nem véletlenül a prostituáltakat futta-
tó, emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek kedvelt módszere. A függővé vált, fizetésképtelen lányokat
ugyanis arra kényszerítik, hogy dolgozzanak meg a napi adagjukért. Napjainkban csak Hollandiában a prostituál-
tak 30-40%-a magyar állampolgár. A magyar prostituáltak e mellett egész Európában megtalálhatóak. Jó részük
pedig a kábítószerek fogyasztása miatt került a bűnözők hálójába.
Csomag szállítása123
Egyes kábítószer-terjesztéssel foglalkozó bűnszervezetek módszere, hogy a nyaralás, munkavállalás vagy tanulás
céljából külföldön tartózkodó személyek társaságát keresik, és velük baráti kapcsolat kialakítására törekszenek.

122
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest, 2010., 297-298. o.
123
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest, 2010., 298-300. o.
379
Hazautazás vagy hazalátogatás alkalmával egy kisebb csomag kézbesítésére kérik meg a gyanútlan személyt. Az-
tán a határon a csomag ellenőrzésekor derül ki, hogy abban kábítószer van. Gyakori az is, hogy a bűnszervezet
ezeket a gyanútlan futárokat feljelenti az általuk rizikósnak ítélt határállomásokon. Ennek pedig az a célja, hogy a
határon az ellenőrzés kapacitásait lekössék, és a lényegesen nagyobb szállítmányt eközben gond nélkül átjuttas-
sák. Soha senkitől ne vegyünk át csomagot, bőröndöt, táskát úgy, hogy nem néztük meg, mi van benne. Lehetőleg
ne vállaljunk el csomagkézbesítést. Vannak országok, ahol akár életfogytiglani büntetést is lehet kapni kábítószer-
futárként. Kár kockáztatni, nem éri meg.
Lássuk, mely országokból érkezik hazánkba kábítószer, illetve hol válhatunk akár tudtunkon kívül könnyelműen
is drogfutárokká.
Az amfetamin származékokat, illetőleg a marihuánát a kábítószer-terjesztő bűnözői csoportok elsősorban külföld-
ről hozzák be, leginkább Hollandiából, azonban egyre jelentősebb a hazai termesztés illetve előállítás is. A kokain
Dél-Amerikából közvetlenül repülőúton, vagy Nyugat-Európa, elsősorban is Hollandia vagy manapság már in-
kább Spanyolország közbeiktatásával közúton érkezik hazánkba. A kokain alapjául szolgáló koka cserje eddig
csak Dél-Amerikában termett, ott is három ország a legjelentősebb előállító (Kolumbia, Bolívia és Peru). A leg-
újabb adatok alapján európai bűnszervezetek folyamatosan kísérleteznek azzal, hogy a dél-amerikai éghajlathoz
leginkább hasonló adottságú közép-afrikai országokban meghonosítsák a koka cserjét. Ha ez sikerrel jár, lényege-
sen közelebbről és lényegesen nagyobb mennyiségben, tehát sokkal olcsóbban tudnák a kábítószert Európába
szállítani.
Az elmúlt évek bűnügyi tapasztalatai szerint elsősorban a hazánkon áthúzódó ún. balkán útvonalhoz kötődő
heroincsempészés és az ehhez kapcsolódó belföldi terjesztés mutatja a klasszikus szervezett bűnözés jegyeit. A
bűnügyi területen tevékenykedő, meghatározó szerepet betöltő elkövetői kör – elsősorban török és koszovói albán
– etnikai, családi és vérségi alapon szerveződik. Tevékenységüket hosszú évek alatt kialakult és rögzült munka-
megosztás, konspiráció jellemzi, ebben rejlik erejük. Hozzájuk kapcsolódnak a balkán útvonalon elhelyezkedő
országok állampolgáraiból kikerülő segítő, támogató, depóztató, szállító, az elkövetés logisztikai feltételeit bizto-
sító személyek.
A balkáni úton hazánkba, illetve rajtunk keresztül Nyugat-Európába áramló heroint Afganisztánban állítják elő.
Sajnálatos, de az afgán gazdaságnak a legfontosabb (a szűk elit számára rendkívül jövedelmező) exportcikke a
heroin. A lakosság igen széles rétegét látja el munkával és európai mércével mérve nyomorúságos megélhetéssel
ez az iparág. Az Afganisztánban uralkodó állapotokat ismerve nemigen lehet abban reménykedni, hogy az ottani
áldatlan állapotok akár csak középtávon megoldódnának, és ezáltal a balkáni utat fenntartó csempészeknek új
beszerzési forrást kellene keresniük.
A marihuána termesztése hazánkban is folyik, de ma még a behozatal a jelentősebb. Ez a kábítószer is főleg Hol-
landiából érkezik, azonban tekintettel arra, hogy az Európába áramló marihuána jó részét Afrikában (a legjobb
minőségűt Madagaszkár szigetén) termesztik, tengeri úton Egyiptomból, Marokkóból és Algériából is érkezik
hazánkba.
Ezek közül az országok közül a dél-amerikai és afrikai országokban nagyon szigorú az ítélkezési gyakorlat, és
európai ember számára elviselhetetlen büntetés-végrehajtási viszonyok uralkodnak.
Az ártalomcsökkentés és a drogambulanciák124
Az ártalomcsökkentő módszerek lényege a kábítószer-használat okozta ártalmak mérséklése, mind az egyén, mind
pedig a társadalom érdekében. Az egyik legfőbb cél: a HIV-fertőzés és az AIDS-vírus terjedésének megakadályo-
zása, illetve a kábítószer-fogyasztók által elkövetett bűncselekmények számának csökkentése. Az ártalomcsök-
kentés módszertana abból indul ki, hogy elfogadjuk: léteznek olyan élethelyzetek, amikor a függők nem képesek,
vagy nem hajlandóak felhagyni a szerfogyasztással. Feladatunk ilyenkor az, hogy a használat okozta kockázatokat
és ártalmakat, fertőzéseket a lehető legkisebbre mérsékeljük. Az ártalomcsökkentés másik fontos feladata azoknak
a fogyasztóknak az elérése, akik nem kerülnek be az ellátórendszerbe (kórház, drogambulancia stb.): ők jelentik a
legnagyobb kockázatot önmaguk és a környezetük számára is. Ők a legkiszolgáltatottabbak a jelenleg terjedő
fertőző betegségeknek (Hepatitis, TBC, AIDS), és ők kriminalizálódnak a leggyakrabban. Nyilvánvaló, hogy az
érdekeiket szolgáló ártalomcsökkentő tevékenység egyben mindannyiunk – egész társadalmunk – érdekeit is
szolgálja.

124
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest, 2010., 300. o.
380
Alacsony küszöbű szolgáltatások125
Az alacsony küszöbű kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az
igénybe vevőkkel szemben, a szolgáltatás igénybevételének szinte nincs feltétele. Speciális módon, más szolgálta-
tásoktól eltérően ezek a szerhasználat/szerfüggés/viselkedéses problémák ártalmait csökkentő, és pszichoszociális
támogatást, életviteli tanácsadást nyújtó programok, szolgáltatások, melyek térítés nélkül, könnyen elérhetőek,
akár a szolgáltatás kihelyezésével, mobilizálásával is sokak által igénybe vehetők. Az ellátás során nincsenek szi-
gorú elvárások, terápiás szerződések, nem követelmény az absztinencia, nem feltétel a betegbiztosítás (TAJ-
kártya), a szolgáltatást igénybe vevő akár nevének közlése nélkül is kaphat segítséget. Az alacsony küszöbű in-
tézmény az, ahol a változást igénylő szenvedélybetegek, addiktológiai problémával küzdők, kortársaik, hozzátar-
tozóik, közvetlen szociális környezetük szolgáltatásban részesülnek.
A szolgáltatások célja a szenvedélybetegek, az addiktológiai problémával küzdők és közvetlen környezetük eléré-
se, fogadása, aktuális problémájuk kezelése, a lehetséges járulékos ártalmak csökkentése, a változás elindítása és
segítése. Célcsoportjaik között egyaránt megtalálhatóak a deviáns életvitelű fiatalok, a nehezen elérhető és magas
kockázatú csoportok.
Az alacsony küszöbű intézmények, szolgáltatások sajátos módszerei, eszközei, eljárásai alkalmasak lehetnek az
igénybe vevő súlyosabb testi-lelki károsodásainak, szociális és egyéb veszteségeinek megelőzésére, aktuális álla-
potának szinten tartására, javítására, további szolgáltatások igénybevételének motiválására. Az alacsony küszöbű
intézmények, szolgáltatások kiemelt szerepet játszanak a nehezen elérhető, vagy a más egészségügyi és szociális
ellátásokban nem részesülő célcsoportok megtalálásában, a szolgáltatásokba történő bevonásában.
Ilyenek pl. az egyéni és csoportos beszélgetések, életvezetés segítése, jogi információnyújtás, klubszerű szolgálta-
tások: anonim alkoholisták csoportja, leállt drogosok csoportja, hozzátartozói csoport „drop-in” központ: „ahova
be lehet esni”, azonnali segítséget lehet kérni. Tartalmazhat mosakodási, mosási lehetőséget, melegedő funkciót,
ezen túl egyéni beszélgetési lehetőséget. Ennek a funkciónak komoly előnye, hogy folyamatos kapcsolatot lehet
kialakítani a klienssel.
Léteznek úgynevezett megkereső szolgáltatások, amelyek célja, hogy olyan droghasználókat is el tudjunk érni,
akik rejtőzködő életmódot folytatnak. Ebben az esetben a munkatársak keresik meg ezt a csoportot, például egy
leállt drogos segítségével. Céljuk, hogy őket is bevonják a tűcsere programba, tudjanak az anonim módon igénybe
vehető szolgáltatásokról.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

125
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest, 2010., 300-301. o.
381
382
13
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
13. ERŐSZAK, KONFLIKTUSHELYZETEK

„Az erőszak a gyengék végső menedéke.”

Isaac Asimov

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról (vi-
2. A Jó hecc?! című kisfilm feldolgozása gyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az iskolától
3. Az iskolai erőszak témájának feldolgozása olyat termet, ahol megoldható a vetítés).
4. Összefoglalás, zárás  A csoportfeladat végrehajtásához nyomtassuk ki a mel-
lékletben található kártyákat, amelyeken az egyes cso-
Háttéranyag portoknak szóló feladatokat találjuk.
Gyakorlatok, játékok leírása  A csoportfeladathoz oszthatunk ki csomagolópapírokat
és filceket, amelyeket a megoldás után Bluetech-kel
vagy mágnessel kitehetünk a táblára.
MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK
Két-három éves korban az agresszió az önkifeje-
Kulcsfogalmak
zés természetes velejárója, azonban évek alatt a
szocializáció során a gyermek megtanulja megfe-
lelő formában levezetni. Előfordul, hogy egy-egy erőszak
gyereknél az agresszivitás valami okból megma-
rad, sőt uralkodó jellemvonássá válik. agresszió
Hogy az agresszivitás hogyan alakul, abban rend-
kívül sokat számítanak az átélt tapasztalatok, az konfliktus
iskola, az adott család légköre.
Ha a gyerekben túlságosan sok szorongást, fe-
szültséget kiváltó élmény gyűlik össze, s nincs
mód ezek feloldására, vagy ha otthon ideges, túl-
fűtött a légkör, ha sok indulattal teli élmény tanú-
ja, résztvevője, áldozata, ő maga is hajlamossá
válik az agresszív kitörésekre. Tehát döntő szere-
pe van az őt körülvevő agresszív mintának. Rend-
kívül sokat árthatnak a televízió-, video- és mozi-
filmek, a számítógépes játékok, amelyek az erő-
szak győzelmét, az erőszakos megoldások haté-
konyságát sugározzák.
A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés, a téma felvezetése – kb. 2 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – ráhan-
golódás
Ennek az órának a témája az iskolai erőszak és Megengedni, hogy a tanóráktól
megelőzése. Célunk, hogy a diákokat megtanítsuk eltérően foglaljanak helyet az
arra, hogyan kezeljék helyesen az esetleges konf- osztályteremben (ülésrend).
liktushelyzeteket. Ehhez azonban fontos, hogy Ráhangolásként: személyes
felismerjék az erőszak jeleit, cselekedjenek, még- információk (megérkezés, utalás
pedig úgy, hogy az megelőzze az esetleges tragé- a közelmúlt, közeljövő témához
diák bekövetkeztét. kapcsolódó feladataira).
A filmet megtaláljuk a DADA
2. A Jó hecc?! című kisfilm feldolgozása – DVD 2. lemezén. Kulcsfogalmak
kb. 30 perc Közösség
 Alkossunk 6 csoportot. A csoportok tagjainak A kisfilm 10 perc 13 másodper-
383
 az alábbi szereplők viselkedését kell filmné- ces, így különösen ügyelnünk
zés közben figyelniük, illetve a kapott kérdé- kell az időre. Ha lehetséges,
sekre választ adniuk: kérjünk dupla órát a téma fel- Kiközösítés
dolgozására.
 Elkövető és bűnsegédek
 Áldozat Csoportot alkothatunk úgy,
Erőszak
 Osztályfőnök hogy hatig számolunk. Ki-ki
 A többiek abba a csoportba kerül, ahányas
Felelősség
 Szülő szám jutott neki.
 Szomszéd
 Osszuk ki a lapokat, nézzük meg a filmet, és Kioszthatunk csomagolópapíro-
adjunk igény szerint kb. 10-15 percet a kérdé- kat, és a csoportbeszámoló előtt
sek megválaszolására. A csoport válaszát 1 tegyük föl a táblára a válaszo-
kiválasztott személy prezentálja egyenként kat, hogy mindenki láthassa.
max. 1,5 percben az osztálynak.
 7 perc 10 másodpercnél (a mentőorvos mono-
lógja után) állítsuk meg a filmet. Kérdezzük
meg, hogy a diákok szerint történt-e bűncse-
lekmény. Ha igen, akkor melyek ezek, és sze-
rintük mit lehet ezért kapni? A válaszuk után
játsszuk le a film végét, ahol az ügyésznő el-
mondja mindezt. Ha vége a filmnek, hasonlít-
suk össze, hogy jól mérték-e föl a helyzetet,
tisztában voltak-e, hogy ilyen súlyos büntetést
lehet kapni ezekért a tettekért.
 Minden csoportból ismertesse a kiválasztott
ember a csoport kérdésre adott válaszát. Ha
túl rövid, vagy nem teljes, akkor tegyünk föl
rávezető kérdéseket.
Kulcsfogalmak
3. Az iskolai erőszak témájának feldolgo- Nagyon fontos, hogy a diákok-
zása – kb. 10 perc ban tudatosuljon, hogy a közös- közösség
ségnek mekkora visszatartó
Beszéljük meg az alábbi kérdéseket! árulás
ereje van!
 Kitől kérhetünk segítséget, ha hasonló do- Kiemelkedően fontos az is, hogy
kiközösítés
log történik velünk, mint a filmben Pisti- átbeszéljük velük az „árulás” erőszak
vel? sarkalatos kérdését, hogy tuda-
felelősség
 Kik és miben hibáztak, hogy így alakult a tosuljon bennük: a segítségkérés
történet? Hol vannak fordulópontok, ahol nem árulás, és hogy igenis fele- elkövető
meg lehetett volna akadályozni, hogy így lősek vagyunk azért, hogyha bűnsegéd
elmérgesedjen a helyzet? lehetőségünk lett volna valamit
megakadályozni, de nem tettük! pártfogó felügyelet
 Szerintetek árulás az, amikor néhány baleset vagy bűncse-
személy terrorizál valakit, és ezért segít- lekmény
séget kérünk valakitől, és közben elmesél-
jük, mi történt?
Emeljük ki a legfontosabb meg-
4. Összefoglalás, zárás állapításokat. Összefoglalás, zárás
Következtetés: törekedjünk életünk során a konf- Kérjünk egy-két szavas vissza-
liktus-mentesítésre, azaz a konfliktusok folyama- jelzést arról, hogy mi volt szá-
tos kezelésére. mukra a nap, a foglalkozás ta-
nulsága.

384
HÁTTÉRANYAG
Egy osztályon belül feszültségforrás lehet a másság elutasítása. A másság olykor külsődleges vonásokon alapul.
Kirekesztetté, csúfolódás céltáblájává válhat az a gyerek, akinek van valami átlagtól eltérő, szokatlan a megjele-
nésében: túl kövér, túl sovány, túl magas, túl alacsony stb., akcentussal beszél, szokatlan kifejezéseket használ,
sokkal jobb, vagy sokkal rosszabb körülmények között él.
Előfordul, hogy egy apróságot, félreértést, apró ellenérzést erősít fel az osztály, és ez alapozza meg a későbbi
ellenszenvet, amely a piszkálódástól, a gúnyolódástól kezdve a verekedésen át a peremre szorulásig, kiközösíté-
sig, diszkriminálásig (hátrányos megkülönböztetésig) fajulhat. Ilyen sorsra juthatnak a testi hibás, fogyatékos
gyerekek, állami gondozottak és igen gyakran a más felekezethez, etnikumhoz, nemzetiséghez tartozók.
A kirekesztés sújtotta gyerekek – vérmérsékletüktől, intelligenciájuktól, szocializációs szintjüktől, érzékenységük-
től, eddigi tapasztalatuktól függően – különféle módon reagálhatnak társaik viselkedésére.
 Van, aki megpróbál láthatatlan lenni, igyekszik elkerülni a helyzet súlyosabbá válását. A visszafogott fe-
szültség azonban később valami jelentéktelen apróság miatt többszörös erővel törhet ki.
 Vannak olyanok is, akik azonnal reagálnak, viszonozzák a bántást, a tettlegességet, esetleg árulkodnak,
ezzel azonban provokálják az újabb konfliktust.
Az agresszivitásból eredő konfliktusok napirenden vannak az iskolákban.
Az iskolai konfliktusok kialakulásának feltételei:
 Versengő légkör, a kooperáció gyengesége: A versengés erős motiváció. A diákok folyamatosan össze-
mérik képességeiket, tudásukat, teljesítményüket. A játékok többsége is egyének vagy csoportok közötti
versengésre épül. De a versengésnek negatív következményei is lehetnek. Negatív hatású a versengés, ha
a vesztesek megszégyenülnek, ha pl. egy osztályban valaki mindig győztes, mások mindig vesztesek. Ha-
rag, frusztráció kísérheti a versengést, ellenfelekből ellenségekké válhatnak a versengő felek.
 Barátságtalan, bizalmatlan légkör: A bizalom hiánya, az egymással való szolidaritás gyengesége.
 Az érzelmek kifejezésének lehetősége: Minden konfliktusnak van érzelmi összetevője is. Az érzelmek
erőszakos kifejezésének módja a konfliktusok elmélyülését, kiterjedését eredményezi, míg a kontrollált
haragkifejezés csökkenti az újabb konfliktus kialakulásának lehetőségét. Az érzelmek kifejezésének tiltá-
sa a feszültségek halmozódásának veszélyét és újabb konfliktusok kialakulásának kockázatát hordozza.
 A konfliktusmegoldó képességek gyengesége: A fiatalok számára a felnőttek a legjelentősebb modellek a
konfliktusmegoldás módjait tekintve is. A felnőttek gyakran erőszakosan oldják meg a konfliktusaikat is,
emellett jutalmazzák is a gyerekek erőszakos megoldásait.
 A kommunikációs képességek gyengesége: A szegényes, erőtlen kommunikáció félreértések, félreértel-
mezések forrása. A nem jól kifejezett érzelmek, szükségletek, kívánságok és a másikra való figyelés hiá-
nya, a másik meghallgatásának gyengesége szükségtelen konfliktusok kialakulását segíti elő.
A személyiség egészséges fejlődése esetén az ember a konfliktusból úgy kerül ki, hogy belső egysége, ítélőképes-
sége megerősödik. A konfliktusok során érik, alakul, fejlődik a személyiség. A konfliktusok energiákat mozgósí-
tanak, új lehetőségeket tárnak fel, serkentik a gondolkodást, fokozhatják a kreativitást. A kulcsszó azonban a
konfliktus megoldása. A rosszul megoldott konfliktus akadályozza a fejlődést, nehezíti a személy beilleszkedési
folyamatát, rombolja, ellenségessé teszi az emberi kapcsolatokat.
A konfliktusok lehetnek:
 Valóságos konfliktusok: ténylegesen fennálló ellentétek.
 Esetleges konfliktusok: az ellentét mindkét fél számára kielégítő módon megoldható, azonban ennek lehe-
tőségét a felek nem képesek, vagy nem akarják felismerni.
 Áthelyezett konfliktusok: az ellentét valamely semleges dologra terelődik át.
 Átirányított konfliktusok: az ellentét valamely más személyre helyeződik át.
 Lappangó konfliktusok: alapjuk valamely nem kimondható, de nem kimondott ellentét, melynek bevallásá-
tól mindkét fél tartózkodik.
 Álkonfliktusok: általában félreértésen alapulnak.
Konfliktus-megoldási stratégiák:
A tapasztalatok alapján 5 konfliktus-megoldási stratégia írható le, és az emberek többsége mind az 5 stratégiát
alkalmazza, de jellemző, hogy egy-egy ember egy bizonyos stratégiát többször választ, alkalmaz.

385
Győztes-vesztes stratégia
A konfliktushelyzetet hatalmi harcként értelmezik, győzelemre, mások legyőzésére törnek. Elképzeléseik, szándé-
kaik erőszakos megvalósítására törekednek.
Előnyös lehet a gyors cselekvést igénylő helyzetekben, veszélyes helyzetek elhárításánál, azokban a helyzetekben,
amikor az egyik fél szakértelem, tapasztalat, információs többlet birtokában van.
Hátránya ennek a stratégiának, hogy mindig van vesztes, akinél a legyőzöttség tudata feszültségekkel jár, rombol-
ja az önértékelést, és ez újabb és újabb konfliktushelyzet kialakulását indukálja. Egyenlőtlen kapcsolatokban –
alá- és fölérendelt helyzetekben – a kisebb hatalommal rendelkező válik vesztessé.
Alkalmazkodó konfliktus-megoldási stratégia
Ezen stratégia alkalmazói félelemből, kényszerből, esetleg jól átgondolt döntés után a partner céljainak, elgondo-
lásának megvalósítását segítik. Lehet az „alkalmazkodás” kikényszerített is, ez azonban az alkalmazkodó esetében
veszélyezteti a harmonikus személyiségfejlődést, és az ön-alárendelést kísérő feszültség máskor, más személyek-
kel kialakult konfliktusban aránytalanul erős indulati reakciót is kiválthat.
Elkerülő konfliktus-megoldási stratégia
Amikor az egyik fél bizonytalan a helyzet megítélésében, nincs hatékony eszköze, úgy gondolja, hogy a konflik-
tus spontán módon megoldódik, esetleg csak időt akar nyerni, akkor a konfrontáció elkerülése a lehetséges válasz-
tás.
Kompromisszumkereső konfliktus-megoldási stratégia
A konfliktusban érintettek célja olyan megoldás keresése, amely mindkét fél számára elfogadható. Ez a megoldás
az egyenrangú kapcsolatokban kialakuló konfliktusok gyakori megoldási módja. Időt és lehetőséget ad jobb meg-
oldások keresésére, nem rombolja a kapcsolatokat. Sokszor azonban csak rövid ideig nyújt megoldást.
Problémamegoldó győztes-győztes stratégia
A résztvevők a probléma megoldására törekednek, ahol mindkét fél érdekei, igényei, szándékai, elképzelései fi-
gyelmet kapnak. Kölcsönösen biztosítják a másik fél önérvényesítését, vállalva, elfogadva az önalávetést.
Együttműködést, empátiát, toleranciát igényel és feltételez. Mindkét fél elkötelezett a közös megegyezésen alapu-
ló megoldáskeresésre és ennek megvalósítására.
A stratégia során lehetőség nyílik egymás mélyebb megismerésére, a szándékok, igények, elképzelések feltárása
során a kapcsolat elmélyülhet, lehetőség nyílik egymás eddig nem ismert értékeinek felfedezésére.
Konfliktus esetén tapasztalható megoldási módok:
 Kompromisszum: a partnerek számára elfogadható közbülső megoldás keresése. Olyan alkudozás, mely
mindkét fél nyereségét és veszteségét egy kölcsönösen elfogadható szinten rögzíti. Általában azonos,
vagy hasonló szinten lévők alkalmazzák.
 Együttműködés: a felek hajlandóak elfogadni a másik fél érdekeit, de közben a saját érdekeiknek is igye-
keznek érvényt szerezni.
 Elhárítás: ha a probléma nem igazán jelentős, jobbnak látják a konfliktust elkerülni.
 Alkalmazkodás: az egyik fél saját véleményét, szempontjait alárendeli a másik álláspontjának. A saját ál-
láspont fenntartása nem ér annyit, hogy emiatt a másik felet magukra haragítsák.

386

Elkövető és bűnsegédek
 Jellemezd az elkövetőt, Rolandot, és a barátait
(Bencét és Kittit) néhány találó jelzővel!
 Mitől válik valaki ilyenné?
 Hogyan lehet szerintetek megakadályozni,
hogy egyesek szekáljanak másokat?
Áldozat
 Szerintetek miért lett Pisti Rolandék célpontja? 
 Mi alapján választják ki az elkövetők az áldo- 
zatukat? Mitől válik valaki tipikus áldozattá?
 Hogyan kerülhette volna el Pisti, hogy a sze- 
kálása tragédiába fulladjon?
Osztályfőnök, igazgató
 Hibázott az osztályfőnök? Ha igen, miben, ha 
nem, miért nem?
 Tehetett volna azért, hogy az ügy ne torkolljon 
tragédiába? Ha igen, szerintetek mit?
 Milyen szerepe lehet egy pedagógusnak az is- 
kolai erőszak megelőzésében?
387
nyomtatáshoz
Szomszéd
 Mit tehet egy szomszéd/járókelő, ha erőszakot
lát?
 Van-e kötelessége az embernek, ha az utcán,
munkahelyen vagy a társasházban, ahol lakik,
tudomására jut/látja, hogy valaki(ke)t bánta-
nak?
 Milyen szerepe lehet egy szomszéd-
nak/járókelőnek az (iskolai) erőszak megelő-
zésében?
Szülő
Miben hibázik az apa a filmben?
Hozzájárul-e viselkedésével, hogy a fia elkö-
vetővé válik?
Mit tehet egy szülő, hogy megakadályozza az
iskolai erőszak kialakulását?
A többiek
Hibáztak az osztálytársak szerintetek? Ha igen,
miben; ha nem, akkor miért nem?
Szerinted árulás lenne, ha valaki szólna egy
tanárnak?
Elemezzétek Dani és Rebi szerepét a történet-
ben!
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia X
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

388
14
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
14. ERŐSZAK A BIZALOM KÖNTÖSÉBEN

„Az erőszak a gyengék végső menedéke.”

Isaac Asimov

Eszközigény
Témavázlat és javasolt óravázlat:
 DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról (vi-
1. Üdvözlés gyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az iskolától
2. A téma felvezetése olyat termet, ahol megoldható a vetítés).
3. A jelenség tisztázása csoportfeladattal  Csomagolópapír, vastag filc, mágnes vagy Bluetech.
4. A családon belüli erőszak című kisfilm
megnézése és feldolgozása
5. Hogyan ismerhetjük fel a verbális erősza-
kot?
6. A fizikai erőszak és megvalósulási formái
7. Összefoglalás, zárás

Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

ELMÉLET – TEENDŐ MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/

JAVASLATOK KIEMELÉSEK

Előzetes oktatói feladat, hogy tájékozódjunk az

osztályfőnöktől, hogy van-e tudomása arról, hogy Bevezető
az osztályban bárki is érintett lenne családon belüli
erőszakban. Ügyeljünk arra, hogy az osztályfőnök
is jól értse ezt a fogalmat, és bántalmazásra, veszé-
lyeztetésre, elhanyagolásra és csak legvégső eset-
ben szexuális erőszakra gondoljon.
Cél: A diákok ismerjék meg a családon belüli erő-
szak formáit, hogy képesek legyenek ezeket felis-
merni és kezelni, a megfelelő módon és helyen
segítséget kérni.
E területen a látencia nagyon jelentős, hiszen so-
kan nem kérnek segítséget, nem tesznek feljelen-
tést. Az elszenvedett cselekmények hatására a
sértettek többnyire teljesen megváltoznak, kapcso-
lataikban zavarok támadnak, bűntudatot és mérhe-
tetlen szégyent éreznek. Az áldozatok kora igen
széles skálán mozog, egészen kisgyermekkortól a
felnőtt, esetenként idős személyekig.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 1 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – ráhango-

lódás
Megengedni, hogy a tanórák-
tól eltérően foglaljanak he-
lyet az osztályteremben
(ülésrend).

389
 2. A téma felvezetése – kb. 2 perc A téma felvezetése
Idézzük fel az elmúlt órán tanultakat az iskolai
erőszakról, és kérdezzünk rá, hogy milyen színte-
reken jelenik meg az erőszak az életünkben. A cél,
hogy eljussunk oda, hogy a gyerekek megfogal-
mazzák, hogy az otthoni családi életükben is meg-
jelenhet az erőszak.

3. A jelenség tisztázása csoportfeladattal – Bármit fölírhatnak a gyere- Kulcsfogalmak

kb. 7 perc kek a papírra, ne korlátozzuk
őket benne, hogy mi jut az
Osszuk föl az osztályt 4 csoportra. Minden csoport
eszükbe a kiadott fogalmak- család
kap egy-egy tisztázandó fogalmat, és az a feladat,
ról.
hogy címszavakban írják föl a kiosztott csomago- erőszak
lópapírra, hogy mi jut eszükbe a kiosztott szavak-
bántalmazó
ról.
Ne beszéljük meg a megol-
áldozat
 1. csoport: család dásukat, csak tegyük fel az
 2. csoport: erőszak idő letelte után a táblára a
 3. csoport: bántalmazó papírokat, hogy mindenki jól
láthassa. Ezután térjünk át a
 4. csoport: áldozat kisfilm megnézésére.
Adjunk a csoportoknak 5 percet a gyűjtőmunkára.

4. Családon belüli erőszak című kisfilm A film célja kettős. Az egyik Kulcsfogalmak
megtekintése és feldolgozása – kb. 20 az, hogy csökkentsük e bűn-
perc cselekménytípus látenciáját
azzal, hogy arra kérjük az
A film hossza: 5 perc 06 másodperc. Beszerezhető
áldozatokat, rokonokat,
mpeg formátumban a mediatar@t-online.hu e-mail egyenrangúság
szomszédokat, jelzőrendszeri
címről óriás file-ban.
tagokat (védőnő, orvos, ta-
A kisfilm megnézése előtt a csoportoknak adjuk nyagondnok, tanár, rendőr érzelmi zsarolás
azt a feladatot, hogy az alábbi kérdésekre próbálja- stb.), hogy jelentsék be az
nak választ találni: eseteket, hogy lehessen segí- lelki terror
teni.
 Egyenrangúak a partnerek a családon belü- fizikai bántalmazás
li erőszak eseteinél? A másik cél annak a megmu-
tatása mindenki (főleg az
 Miben nyilvánul meg az erőszak? áldozat) számára, hogy van
segítségkérés

 Kitől kérhetünk segítséget? kiút!

A kisfilm megtekintése után térjünk vissza a táblá- Ha a megoldásokban érdekes

ra kitett csoportmegoldások megbeszéléséhez. szavakat látunk, akkor ezekre
feltétlenül térjünk ki.
Alkossuk meg közösen a család, az erőszak, a bán-
talmazó és az áldozat fogalmát, és beszéljük meg a
csoportmegoldások alapján a fenti fogalmak jel-
lemzőit is.
Fogalmazzuk meg, hogy az erőszaknak a formái:
 az érzelmi,
 a fizikai,
 a szexuális és
 a gazdasági erőszak.

5. Hogyan ismerhetjük fel a verbális erő- Feltétlenül sajátíttassuk el a

szakot? – Feladat – kb. 7 perc
Felolvassuk az alábbi mondatokat, és a gyerekek-
gyerekekkel, hogy a verbális
erőszak célja az önbecsülé-
sünk sárba tiprása, a negatív
390
 nek az a feladatuk, hogy kézfeltartással jelezzenek énkép kialakítása, mert iga-
azoknál, amelyek szerintük erőszakosak. zán ezután lehet uralkodni
valakin.
 Mikor jössz haza holnap?
Beszéljünk az érzelmi zsaro-
 Elmegyünk moziba? lásról és megnyilvánulási
 Arra sem vagy alkalmas, hogy a cipőmet formáiról.
kipucold.
 Minden barátod egy idióta, ne találkozz
velük!
 Vasárnap elmegyünk, meglátogatjuk a szü-
leidet?
 Már megint mit főztél? Tudod, hogy utá-
lom ezt!
 Ha arra sem vagy képes, hogy ezt megtedd
értünk, akkor ez már a vég.
 Megpucolnád a krumplit?
 Ha nem engedtek el ebbe a buliba, akkor el
fogok szökni!
 Ha nem viszed le a szemetet, nem kapsz
vacsorát!
6. A fizikai erőszak és megvalósulási for- A házi fegyelmi jogról, ha- Kulcsfogalmak
mái – kb. 7 perc csak nem kerül szóba a gye-
rekek részéről, ne tartsunk
Beszéljük meg a diákokkal, hogy a fizikai bántal- könnyű testi sértés
kiselőadást. Fontos, hogy
mazás milyen bűncselekményeket valósíthat meg?
tisztában legyenek a jogaik-
súlyos testi sértés
 Könnyű testi sértés kal és kötelességeikkel, de
sajnos gyakori manapság,
 Súlyos testi sértés hogy az iskolában és otthon személyi szabadság kor-
is arra hivatkoznak a diákok, látozása
 Személyi szabadság korlátozása
hogy a rendőr ezt tanította
A 32/2007-es ORFK utasítás felsorolja az idevágó nekik. Próbáljuk meg úgy
háttéranyagot a zaklatás kivételével, mert az akkor megtartani ezt az órát, hogy
még nem volt önálló tényállás. abból ne ez maradjon meg a
diákokban. Nehéz nekik
megmutatni a mértékletessé-
get, és igyekezzünk elkerülni
a tanárokkal és szülőkkel
ezután emiatt ránk váró konf-
liktushelyzeteket.

7. Összefoglalás, zárás – kb. 1 perc

HÁTTÉRANYAG
Családon belüli erőszak és távoltartás
Nem véletlen, hogy a családon belüli erőszakos cselekmények sértettjei elsősorban a nők. Sokáig a nők másod-
rangú szerepet töltöttek be a társadalomban, és a házasság valóban olyan jogokat adott a férj számára a felesége
felett, amin ma sokan mosolyognak. Azonban ha arra gondolunk, hogy Svájcban például a választásokon való
részvétel egészen 1970-ig kizárólag a férfiak privilégiuma volt, más szóval egy rendkívül fejlett európai ország-
ban eddig a férfiak és nők között a nyílt jogegyenlőtlenség uralkodott, a probléma rögtön kézzelfoghatóvá válik.
Nem véletlen az sem, hogy az Európai Unió jogalkotása és bíráskodása fokozott figyelmet fordít a férfiak és nők
közötti esélyegyenlőség megteremtésére és a nyílt valamint burkolt diszkrimináció visszaszorítására.

391
Az emberi jogok és a házasság
A férfi és nő együttélése, valamint a házasság intézménye az utóbbi évtizedekben vált csak egyenjogú felek közöt-
ti jogviszonnyá. A történelmünk kezdetétől mostanáig a házassággal a férj a feleség személye és vagyona felett is
bizonyos rendelkezési jogokat szerzett. Ezek közé a jogok közé tartozott például a feleség testi fenyítéséhez való
jog is. De ha a nyílt jogegyenlőtlenségről beszélünk, nem kell az 1970-es évek Svájcáig visszamenni, elegendő
1997-ig visszatekinteni. 1997-ig az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak bűntettét csak házassági élet-
közösségen kívül lehetett elkövetni, azaz a jog eddig a pillanatig azon az állásponton volt, hogy a házasság a női
nemi önrendelkezésnek, mint alapvető emberi jognak a feladásával jár, tehát a férj a feleséget erőszakkal, avagy
az élet vagy testi épség elleni fenyegetéssel is közösülésre kényszeríthette.
A párkapcsolatban, legyen ez házassági vagy élettársi, egyik fél sem korlátozhatja a másik személyes szabadságát.
Nem tilthatja meg a férj a feleségének, hogy szabadon távozzon a közös lakásból, és oda bármikor visszatérjen.
Ha a férj a feleséget, vagy fordítva a feleség a férjet bármilyen módon személyi szabadságában erőszakkal vagy
fenyegetéssel korlátozza, esetleg az ajtót rázárja, elköveti a személyi szabadság megsértésének bűntettét. Az em-
beri méltóság részét képezi a kegyetlen vagy megalázó bánásmód tilalma. Az teljesen egyértelmű, hogy senkinek
sincs joga, hogy a másikat bántalmazza, még ahhoz sem, hogy egy kiserejű pofont adjon a másiknak.
Az emberi méltóság részét képezi a nemi szabadság és önrendelkezés. Ennek a jognak egy házassági illetve élet-
társi kapcsolatban is érvényesülnie kell. Ha az egyik házastárs a másikat erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség
elleni közvetlen fenyegetéssel közösülésre, fajtalanságra vagy annak eltűrésére kényszeríti, esetleg a másik véde-
kezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát erre kihasználja, az erőszakos közösülés vagy a szemérem
elleni erőszak bűntettét valósítja meg.
Az emberi méltóság részét képezi a nyugalomhoz és a kényszermentes élethez való jog. A házassági kapcsolatban
sem megengedett a másik zaklatása, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek a megtételére, meg nem
tételére, vagy eltűrésére való kényszerítése. Például ha a férj a feleség nemi önrendelkezéshez való jogát nem
erőszakkal, vagy élet esetleg testi épség elleni fenyegetéssel sérti meg, hanem azzal, hogy a feleség neki gazdasá-
gilag kiszolgáltatott helyzetben van, és azzal fenyegeti meg, hogy nem járul hozzá a családi költségeihez, a kény-
szerítés bűntette valósul meg. A zaklatás bűncselekményét követi el, aki félelemkeltés céljából mást, vagy rá te-
kintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével
megfenyeget, vagy annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét
vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be. Minden további nélkül elkövetheti ezt a bűncse-
lekményt egyik házastárs a másik sérelmére, ha megsérti a nyugodt élethez való jogát.
Jól látható, hogy a házassággal vagy az élettársi kapcsolattal egyik fél sem mond le a szabadságjogairól. E jogok-
ról érvényesen senki sem mondhat le. A gyakorlati jogi életben például lehet olyan szerződésekkel találkozni,
amelyek kikötésként tartalmazzák, hogy ha az egyik fél elhagyja a másikat, az a szerződés felbontását eredménye-
zi. Az ilyen kikötés semmis, mivel az egyik fél alapvető szabadságjogának a megsértését jelenti, és ez a jó er-
kölcsbe ütközik.
A családon belüli erőszak háttere
A családon belüli erőszak még a mai modern társadalmunkban is sokak számára tabu, mert az erőszak alkalmazó-
ja és elszenvedője között hozzátartozói vagy élettársi, partneri viszony van vagy volt, amibe sokan úgy érzik, nem
illik közbeavatkozni. A családtagok, szomszédok, barátok és ismerősök gyakran észlelik az erőszakot illetve
nyomait, bár azt mind a bántalmazó, mind a bántalmazott igyekszik eltitkolni. Mivel ezt mindenki szigorú ma-
gánügynek tekinti, senki nem beszél róla, a hatóságok pedig így nem szereznek tudomást a bántalmazásról, az
erőszakról.
A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozik a partner-partner közti, illetve az idősebb vagy fiatalabb család-
tag, akár gyermek bántalmazása is. Az erőszakot tágan kell értelmezni: lehet fizikai (pofon, verés, hajtépés stb.),
és lehet pszichikai (fenyegetés, zaklatás, szidalmazás, lelki terror).
A bántalmazó jellemzően olyan magatartást tanúsít, amellyel a másik fél: a családtag, élettárs, volt partner fölött
hatalmat – testi, anyagi vagy jogi dominanciát – tud gyakorolni. Gyakran előfordul szexuális erőszak, illetve
pénzügyi-gazdasági függőségbe hozás. A bántalmazó az utóbbi esetben nem csak érzelmileg, hanem pénzügyileg
is igyekszik függőségbe hozni az áldozatot: ellenőrzést gyakorol a bántalmazott pénze fölött, ezzel megszüntetve
az önálló megélhetés lehetőségét. Így előfordulhat, hogy az áldozat nem tud telefonálni, vásárolni, utazni, vagy
egyáltalán kimozdulni a lakásból.
A bántalmazók általában féltékeny típusok, ezért gyakori a bántalmazott baráti, családi kapcsolatainak, illetve
mozgási szabadságának a korlátozása, amivel a bántalmazó elszigeteli társát a külvilágtól, és megakadályozza,
hogy bárki belelásson az életükbe, és lelki támaszt, kiutat nyújtson a bántalmazottnak.
392
Jellemző, hogy a bántalmazó a saját erőszakos cselekményét a partner vagy családtag viselkedésével magyarázza,
lelkiismeret-furdalást ébreszt benne – az áldozatot teszi felelőssé a kialakult helyzetért, és elhiteti vele, hogy hibá-
zott és büntetést érdemel.
A bántalmazott kinevetése, kigúnyolása, nevetségessé tétele is mind a bántalmazott önbecsülésének a csökkenté-
sét szolgálják. A bántalmazottak olyan állapotba kerülnek, hogy magukat bűnösnek, hasznavehetetlennek, önálló
életre képtelennek érzik, és elhiszik, hogy megérdemlik a sorsukat. Szégyellnek segítséget kérni. Ha mégis segít-
séget kapnak, akkor is hajlamosak visszatérni az erőszaktevőhöz, mert szeretik és függnek tőle, és könnyen meg-
bocsátanak neki. Ez gyakran vet véget a bírósági eljárásoknak.
Nem ritka azonban, hogy az évekig húzódó erőszak, testi és lelki terror váratlanul, egy ártatlannak induló szóvál-
tásból kiindulva a felszínre tör, és súlyos következményekkel, akár emberöléssel is végződhet. Sok esetben az
évekig elnyomott, megalázott áldozat ragad kést, vagy szünteti meg egyéb módon, akár a bántalmazó életének
kioltásával a szenvedését.
Jogi szabályozás
A Btk. 212/A. § (1) bekezdése alapján, aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele
közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja,
gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nél-
külözésnek teszi ki,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (2) bekezdés alapján, aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt
három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsérté-
sét vagy kényszerítést, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
A kapcsolati erőszak alapesete csak magánindítványra büntethető.
Az Országgyűlés 2012. évi őszi ülésszakán napirendjére tűzte „Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy
legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott
országos népi kezdeményezést (H/7685. szám). Ezt követően az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én határozatot
hozott, amelyben egyetértett a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályo-
zásáról szóló népi kezdeményezéssel, és a szakmai szervek, illetve civil szervezetek bevonásával sor került a
tényállás szövegének meghatározására, figyelembe véve a büntetőjog hazánkban kialakult tradicionális rendszerét,
valamint az alkotmányossági és nemzetközi követelményeket is.
Az ENSZ Nők elleni Diszkrimináció Felszámolásával foglalkozó Bizottsága (CEDAW) Magyarország VI. kor-
mányzati jelentésével kapcsolatban 2007-ben készített záró észrevételeiben hívta fel az állam figyelmét, hogy
„dolgozzon ki külön törvényt a nők elleni, családon belüli erőszakról”. Ennek a teljesítését is szolgálja az új Btk.
hozzátartozó bántalmazásának bűncselekményével történő kiegészítése.
Az új Btk-nak a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete, a gyerme-
kek érdekét sértő és család elleni bűncselekményekről szóló XX. Fejezete és a törvényben meghatározott új bünte-
tőjogi tényállás is a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzé-
séről szóló Európa Tanácsi Egyezmény (CAHVIO) rendelkezéseinek figyelembevételével került megalkotásra,
így az új Btk. – más büntetőjogi tárgyú jogszabályokkal kiegészítve – megfelel a legfontosabb nemzetközi elvárá-
soknak.
A törvény új tényállásként megállapítja a kapcsolati erőszakot, mint a „családon belüli erőszak” elleni hatéko-
nyabb fellépés eszközét. A „családon belüli erőszak” alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe vonható
cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen az akár
többszörösen minősülő emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési körbe
teljes mértékben illeszkedik.

393
A törvény a hozzátartozó bántalmazását új elkövetési magatartásokkal egészíti ki, és erre figyelemmel meg is
változtatja a bűncselekmény megnevezését, mivel az új elkövetési magatartásokkal a tényállás már nem csupán
bántalmazásról rendelkezik.
A kapcsolati erőszak önálló, új tényállás jellegét tovább erősíti, hogy a már meglévő tényállásokhoz képest – a
sértettek speciális jellegére és a rendszeres elkövetésre tekintettel – az új tényálláshoz kapcsolódó szigorúbb bün-
tetési tételek mellett, abban olyan új magatartások kriminalizálása is megjelenik, amelyek eddig nem szerepeltek a
Btk-ban. A törvény ennek megfelelően a testi sértés szintjét el nem érő, de a sértett emberi méltóságát súlyosan
sértő erőszakos magatartásokat és a gazdasági ellehetetlenítést is büntetni rendeli.
A módosításban használt fogalmak nem ismeretlenek a magyar büntetőjogi környezetben, a Btk. 459. § (1) be-
kezdés 4. pontjában szerepel az erőszakos magatartás definíciója („erőszakos magatartásnak minősül más sze-
mélyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozásá-
ra”), illetve ismeri a „megalázó magatartást tanúsítson”, „megalázó bánásmód kifejezetéseket” is. Az emberi mél-
tóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás fogalom használata könnyebben bizonyíthatóvá teszi a
tényállást, mint ha a kizárólag szubjektív vizsgálatok alapján bizonyítható lelki sérelemmel, lelki bántalmazással
próbálnánk a háztartáson belüli erőszak hasonló megnyilvánulási formáit szabályozni. A közös gazdálkodás köré-
be vagy közös vagyonba tartozó anyagi javak a polgári jog alapján meghatározhatók, ezek olyan mértékű elvonása
az egyik féltől, amely már a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki, szintén indokolttá teszi a büntetőjogi szankci-
onálását.
Ugyanakkor az új elkövetési magatartások olyan mértékben előrehozzák a büntetőjogi védelmet, hogy ebben a
körben a hatóság fellépésére csak magánindítvány esetén kerülhet sor, mivel kizárólag a konfliktusban érintett
sértett tudja megítélni, hogy kívánja-e a hatóságok beavatkozását, vagy sem. A külvilág számára is egyértelműen
észlehető, a fizikai bántalmazás szintjét elérő, az új tényállás minősített eseteit jelentő elkövetési magatartások
esetében változatlanul nem feltétele a büntetőeljárás megindításának a magánindítvány megtétele.
A törvény súlyosabb szankciót helyez kilátásba egyes bűncselekmények hozzátartozó sérelmére történő elköveté-
se esetén, ezzel biztosítja, hogy az elkövető ne kerülhesse el az általánosnál szorosabb bizalmi viszonyt és kiszol-
gáltatott helyzetet kihasználó, bűncselekményt megvalósító magatartásának következményeit.
A bűncselekmény speciális passzív alanyainak köre indokolja leginkább egy külön büntetőjogi törvényi tényállás
megalkotását, amelyet a jogalkotó azokra a társadalmi és szociális kapcsolatrendszerekre figyelemmel határozott
meg, ahol a bűncselekmény tényleges fenyegetést jelent a házasság, a család és a gyermekek sérelmére. Ennek
megfelelően a törvény a sértetti kört a Btk. 459. § 14. pontjában meghatározott hozzátartozó fogalmánál tágabban
határozza meg, mivel kiegészíti azt a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt szemé-
lyével.
A meghatározott sértetti kör speciális alanyain kívül a törvény a bűncselekmény megvalósulásához feltételként
határozza meg az együttélést. A törvény szerint az is elegendő a bűncselekmény megállapíthatóságához, ha nem
az elkövetéskor, hanem korábban élt együtt a sértett az elkövetővel, azonban az együttélés minden formájának
elhagyásával megszűnne egy olyan többlet tényállási elem, amely indokolná külön büntetőjogi tényállás megalko-
tását, mivel az együttélésből vagy korábbi együttélésből fakadó bizalom, adott esetben kiszolgáltatottság növeli az
elkövető általi abúzus lehetőségét. Meg kell jegyezni, hogy az együttélés bizonyítása nem ütközik különösebb
akadályokba, hiszen egyrészt a lakcímnyilvántartóból visszakereshető, másrészt tanúvallomások alapján is lehet
bizonyítani.
A bűncselekmény megvalósulásához szükséges feltétel továbbá a rendszeresen megvalósuló elkövetés. A sértett
személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapcselekmé-
nyek elkövetése felminősül 3 évig terjedő, míg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapcselekmények
elkövetése 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetté. A rendszeres elkövetésre vonatkozó kritérium
elvetése is – az együttéléshez hasonlóan – azt jelentené, hogy megszűnne egy olyan speciális tényállási elem,
amelyre tekintettel szakmailag indokolható az önálló tényállás megteremtése.
A törvény a bűncselekmény elkövetési magatartásait a Btk-ban már szereplő büntetőjogi tényállásokra történő
hivatkozással határozza meg. A Btk. az összefoglalóan családon belüli erőszak körében elkövetett cselekményeket
külön-külön tényállásokban egyébként is szigorúan bünteti. Mindazonáltal, a törvény szándéka az elkövető elret-
tentése, és erre figyelemmel egyes kevésbé súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett, a családon belüli erőszak kö-
rébe vonható bűncselekményeket (a testi sértés egyes alakzatait, a becsületsértést, a személyi szabadság megsérté-
sét és a kényszerítést) súlyosabban rendeli büntetni.

394
A hozzátartozó bántalmazása tényállásában meghatározottnál magasabb büntetési tétellel fenyegetett egyéb (pl.
szexuális) bűncselekmények bevonása a tényállásba a büntetési tételek csökkentését eredményezné, ami nyilván-
valóan ellentétes a törvény céljával.
A törvényben nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául szolgáló cselekmények
közül egyesek (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) alapesetben magánindítványhoz kötöttek, az új tényál-
lás esetén annak speciális és súlyosabb jellegére tekintettel (hozzátartozói viszony, rendszeresség, elkövetéskori
vagy korábbi együttélés) már anélkül is elindulhat az eljárás. Ugyanakkor továbbra sem szabad figyelmen kívül
hagyni, hogy az elkövetési magatartás jellegére, valamint az elkövetés körülményeire tekintettel a bűncselekmény
megállapíthatóságához elengedhetetlen a sértett hatósággal való együttműködése.
Tekintettel arra, hogy a sértetti kör egyes számban van meghatározva, a rendszeres elkövetésnek azonos sértett
sérelmére kell megvalósulnia a tényállás megállapíthatóságához. A sértettek számához igazodóan, ha mindegyik
esetében megvalósul a rendszeres elkövetés, akkor e bűncselekmény halmazata lesz megállapítható, ugyanúgy,
mint a testi sértésnél és a többi, a tényállásban felsorolt bűncselekménynél.
Azonos sértett sérelmére rendszeresen elkövetett, a tényállásban szereplő különböző bűncselekmény esetén is e
bűncselekmény lesz megállapítható (pl. első alkalommal könnyű testi sértést, második alkalommal tettleges be-
csületsértést követ el). Ugyanez igaz, ha az egyik bűncselekmény az (1) bekezdés a) pontjában, a másik bűncse-
lekmény az (1) bekezdés b) pontjában szerepel, ebben az esetben a súlyosabban minősülő fordulatot kell megálla-
pítani, az magába olvasztja az enyhébb cselekményt.
Az azonos büntetési tétellel fenyegetett testi sértések és a személyi szabadság megsértése [Btk. 164. § (5) és (6)
bekezdés, 194. § (2) bekezdés] nem szerepelnek az új tényállás (1) bekezdés b) pontjában, így ezek a tényállások
lesznek megállapíthatók, többszöri elkövetés esetén adott esetben halmazatban.
A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést [Btk. 196. § (2) bekezdés b) pont] és szexuális erő-
szakot [Btk. 197. § (3) bekezdés b) pont] a Btk. már szabályozza, és a hozzátartozó bántalmazása bűncselekmény-
nél súlyosabb szankcióval rendeli büntetni.
Távoltartás
2009. október 1-jétől törvény segíti a hozzátartozók közötti erőszak megelőzését. A törvény lehetőséget biztosít
arra, hogy még egy esetleges bűncselekmény bekövetkezte előtt, amikor a bántalmazásnak még csupán a veszélye
áll fenn, a hatóságok beavatkozzanak, és megakadályozzák az erőszak folytatását a bántalmazó távoltartásának
elrendelésével.
A jogszabály családon belüli erőszak észlelése esetén jelzési kötelezettséget ír elő az egyes gyermekvédelmi,
egészségügyi és közoktatási intézmények, illetve az igazságügyi hatóságok dolgozói számára, akik fegyelmi fele-
lősségre vonás terhe mellett kötelesek jelezni az erőszak veszélyét, vagy a már megvalósult erőszak tényét.
A távoltartás elrendeléséről a rendőrség vagy a bíróság jogosult dönteni. Kétféle intézkedés rendelhető el: ideigle-
nes megelőző és megelőző távoltartás.
Ha a rendőrség bejelentés alapján, vagy helyszíni intézkedés során észleli az erőszakot vagy annak veszélyét,
ideiglenes távoltartást rendelhet el, amellyel 72 órára korlátozhatja a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tar-
tózkodási hely szabad megválasztásának jogát, a szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattar-
tási jogát. Ideiglenes távoltartáskor a rendőrség köteles hivatalból a megelőző távoltartás elrendelését is kezdemé-
nyezni a bíróságon.
A megelőző távoltartást bíróság rendelheti el. A bírósági eljárás automatikusan megindul, ha a rendőrség ideigle-
nes távoltartást rendelt el, de megindulhat a bántalmazott, illetve az ő közeli hozzátartozójának kezdeményezésére
is. Az elrendelés gyorsított bírósági eljárás keretében történik. A kérelem beadása után három napon belül a bíró-
ságnak határoznia kell az alkalmazásáról. A megelőző intézkedést legfeljebb 30 napra lehet elrendelni.
A bántalmazó, ha vele szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a
megadott időszak alatt köteles
a) távol tartani magát a bántalmazottól,
b) távol tartani magát a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,
c) távol tartani magát a határozatban megjelölt személyektől, és
d) tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

395
Aki a rendőrségi vagy a bírósági távoltartási határozatban foglalt szabályokat megszegi, azzal szemben a rendőr,
ha a szabályok megszegése közben tetten éri, kényszerintézkedést alkalmazhat (pl.: testi kényszer, őrizetbe vétel
stb.), a bíróság pedig elzárást vagy pénzbírságot állapíthat meg.

A házi fegyelmi jog és a gyermek bántalmazása

A törvényben ugyan nincs nevesítve, a jog azonban úgynevezett büntethetőséget kizáró okként elismeri a fegyel-
mezési jogot. Ez azt jelenti, hogy a szülő, illetve bizonyos körülmények között a pedagógus kizárólag kiskorú
gyermek nevelése során megvalósíthat olyan cselekményt, ami egyébként bűncselekmény lenne. Mind a szülőnek,
mind a pedagógusnak joga van a kiskorú személyi szabadságát hosszabb-rövidebb ideig megsérteni. A szülő
„szobafogságra” ítélheti a gyermeket, a pedagógus megtilthatja, hogy a tanuló a szünetben kimenjen az udvarra,
vagy bemenjen például a kémia szertárba. A tanár ezt a jogot csak rövid időtartamban alkalmazhatja. A gyermeket
például tanítás után nem zárhatja be. A szülő akár napokra is eltilthatja a kiskorút attól, hogy barátaival találkoz-
zon, vagy szórakozni menjen. Azonban a szülő ilyen joga sem járhat a kiskorú egészségének, szellemi, esetleg
erkölcsi fejlődésének a veszélyeztetésével. Ilyen lenne például, ha büntetésből nem engedné a gyermeket iskolába,
ezzel ugyanis szabálysértést, súlyosabb esetben a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítaná meg.
Vitatott kérdés a kiskorú nevelési célzatú bántalmazása. A vitában való állásfoglalás nélkül a hazai bírói gyakorlat
kizárólag a szülő számára ismeri el ezt a jogot. A tanár nem ütheti meg a rábízott kiskorút. A szülő is csak az úgy-
nevezett tettleges becsületsértés keretei között gyakorolhatja a fegyelmi jogot. Ez azt jelenti, hogy a bántalmazás
nem eredményezhet még nyolc napon belül gyógyuló sérülést sem, illetve nem is lehet célja még könnyű sérülés
okozása sem. A tettleges becsületsértés keretei közé valójában a másik személy testének nagyon kis erejű érintése
fér bele. Ha a gyermek bántalmazása akár csak könnyű sérülést eredményez, legyen ez bármilyen jelentéktelen is,
a szülő testi sértés bűncselekményét valósítja meg, amelyért büntetőjogi felelősséggel tartozik.
A kiskorú veszélyeztetése
Kiskorú veszélyeztetése
Az 1978. évi IV. törvény XIV. fejezete a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekménye-
ket tartalmazta. Az új Btk. ezt a fejezetet kettébontotta: a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncse-
lekményeket külön fejezetben helyezi el, a házasság, a család és az ifjúság elleni, korábbi Btk. szerinti bűncse-
lekmények körét pedig a gyermek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények fejezetben szabályozza újra.
A bűncselekmények sorrendjének megváltoztatását az elkövetési magatartások súlyossága szerinti osztályozás
indokolja, ez szükségszerűvé teszi a fejezet címének megváltoztatását is (előbb szerepelnek a gyermekek sérelmé-
re, illetve az ő kiemelt érdekeiket sértő bűncselekmények, ezután pedig a család intézményét sértő magatartások).
Ennek megfelelően a fejezet szerinti bűncselekmények az alábbiak:
 kiskorú veszélyeztetése,
 gyermekmunka,
 kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása,
 kiskorú elhelyezésének megváltoztatása,
 együtt élők közötti lelki bántalmazás,
 tartási kötelezettség elmulasztása,
 családi jogállás megsértése,
 kettős házasság.
A törvény pontosítja a fejezet szerinti tényállások sértetti körét: ahol a passzív alany természetszerűleg csak kisko-
rú lehet (pl. a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása), ott a kiskorú megjelölést, egyébként a tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy megnevezést használja, figyelemmel arra, hogy a magyar jog szerint a tizenhato-
dik életévet betöltött személyek engedéllyel házasságot köthetnek, a gyermekek védelme érdekében született
nemzetközi egyezmények azonban valamennyi tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt gyermeknek tekin-
tenek, és előírják speciális védelmüket.
A XXI. Fejezetben foglalt tényállások biztosítják az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült
Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya 24. Cikkének érvényesülését, miszerint: Minden gyermeknek fajra, színre, nemre, nyelvre,
vallásra, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, vagy születésre való tekintet nélkül joga van arra a védelem-
re, amely őt kiskorú állapota folytán a családja, a társadalom és az állam részéről megilleti.

396
Az új Btk. a korábbi kiskorú veszélyeztetése alcím alatt szereplő tényállást három külön tényállásra bontja, és
kiskorú veszélyeztetése elnevezéssel csak a kiskorú fejlődését ténylegesen veszélyeztető vagy azt károsító maga-
tartásokat rendeli büntetni. A 208. §-ban szabályozott bűncselekménynek két fordulata van.
1. Az (1) bekezdés értelmében a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének veszélyeztetése minősül
bűncselekménynek. A bűncselekménynek csak speciális alanyai lehetnek: a kiskorú nevelésére, felügyeletére
vagy gondozására köteles személy (pl. szülő, gyám), továbbá a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám élet-
társa, és a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a súlyos kötelességszegés, amely leggyakrabban mulasztás következ-
ménye. A bűncselekmény eredménye a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődésének veszélyeztetése, ame-
lyet a súlyos kötelességszegés általában magában rejt. Az elkövetési magatartás rendszerint több szempontból
veszélyezteti a kiskorú fejlődését, ez természetszerű (pl. a testi fejlődés veszélyeztetése kisebb gyermekek eseté-
ben tipikusan összekapcsolódik az érzelmi, értelmi fejlődés veszélyeztetésével). Az adott ügy összes körülményé-
nek figyelembevételével, a sértett kiskorú személyiségét, életkorát, stb. elemezve kell elbírálni, hogy a veszélyez-
tetési deliktum megvalósult-e.
2. A második fordulat szerinti magatartások elsősorban a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyeztetik. Az 1978. évi
IV. törvény 195. § (2) bekezdése a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, vagy züllött életmód folytatá-
sára való rábírást (vagy erre törekvést) nagykorú elkövetőkre és kiskorú sértettekre korlátozza, ezt mindkét irány-
ban módosítja az új szabályozás. Nincs megalapozott indoka ugyanis annak, hogy a házassággal nagykorúságot
szerző személyek ne lehessenek elkövetői, illetve sértettjei a bűncselekménynek. A törvény ennek megfelelően
módosítja a tényállást (elkövető: tizennyolcadik életévét betöltött személy, passzív alany: tizennyolcadik életévét
be nem töltött személy).
A züllött életmód folytatása huzamosabb időn át tartó és erkölcsileg súlyosan kifogásolható életvitel, pl. rendsze-
res csavargás, koldulás, italozó életmód stb. (BH1985. 51). A joggyakorlat szerint az üzletszerű kéjelgés (új meg-
nevezéssel: prostitúció) is ebbe a körbe tartozik, azonban megemlítendő, hogy a tizennyolcadik életévét be nem
töltött személy prostitúcióra való rábírása a törvény szerint már külön tényállás alapján (prostitúció elősegítése)
büntetendő.
A 182. számú ILO Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formái közé sorolja, és büntetni rendeli a gyermekek
tiltott tevékenységek céljából történő felhasználását, megvásárlását vagy felajánlását. A megvásárlást az emberke-
reskedelem tényállása lefedi, a felhasználás egy tettesi magatartás, a felajánlás azonban a korábbi Btk. alapján
nem volt büntethető, ezért az új Btk. kiegészíti a kiskorú veszélyeztetését ezzel az elkövetési magatartással. Figye-
lemmel arra, hogy a felajánlás az előkészületi jellegű magatartásokkal átfedést mutathat, az új tényállás
szubszidiárius.
Gyermekmunka
Az új Btk. önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ennek indokai az alábbiak:
 az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülés-
szakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya 10. Cikke szerint büntetni kell a gyermekek és fiatalkorúak olyan munkára tör-
ténő alkalmazását, amely káros az erkölcsükre vagy az egészségükre, életveszélyes vagy akadá-
lyozza rendes fejlődésüket, továbbá az államok kötelesek azt a korhatárt megállapítani, melyen
alul a fizetett gyermekmunka tilos és törvényileg büntetendő;
 a Gyermekjogi Egyezmény 32. Cikke értelmében a részes államok elismerik a gyermeknek azt a
jogát, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthe-
tő semmiféle kockázattal járó, iskoláztatását veszélyeztető, egészségére, fizikai, szellemi, lelki,
erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas munkára, és ezen cikk hatékony végrehajtását meg-
felelő büntetésekkel kell biztosítani;
 a 182. számú ILO Egyezmény 3. Cikke szerint a gyermekmunka legrosszabb formái közé tartozik
minden olyan munka, amely jellegénél fogva, vagy azon körülményektől fogva, amely között azt
végzik, valószínűleg veszélyezteti a gyermekek egészségét, biztonságát vagy erkölcseit, az
egyezményhez készített ajánlás szerint pedig a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy
szankciókat – beleértve, az adott esettől függően, a büntetőjogi büntetéseket is – alkalmazzanak
bármely, a 182. számú ILO Egyezmény ezen előírásában hivatkozott munkatípus tiltására és ki-
küszöbölésére vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértéséért;

397
  az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal
szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-
án elfogadott 2009/52/EK irányelv (a továbbiakban: 2009/52/EK irányelv) 9. cikke alapján bűn-
cselekménnyé kell nyilvánítani az illegálisan az ország területén tartózkodó harmadik országbeli
kiskorú állampolgárok foglalkoztatását.
Az 1978. évi IV. törvény 195. § (3) bekezdése szerint bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés-
sel volt büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. A kényszermunka a tör-
vény 193. §-a alapján büntetendő, a 209. § ehhez képest a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek
munkavégzésére vonatkozó szabályok megszegését szankcionálja. A tizennyolcadik életévét be nem töltött sze-
mély az Mt. rendelkezései szerint végezhet munkát. E szabályok be nem tartása (pl. rendkívüli munkavégzés)
három évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. A 2009/52/EK irányelvnek megfelelően ugyanilyen bün-
tetési tétellel fenyegetett az, aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolca-
dik életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat.
Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
A szülői felügyeletet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza, csakúgy, mint a gyer-
mek elhelyezésének, illetve az elhelyezés megváltoztatásának legfontosabb anyagi jogi szabályait. A kapcsolattar-
tásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.
Az a magatartás, amely akadályozza a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti harmonikus kapcsolat
kialakítását, fenntartását, a gyermek egész további életére kihatóan komoly lelki válságot okozhat, káros hatással
lehet a kiskorú lelki egészségre, erkölcsi fejlődésére, szociális készségeinek kialakulására. Ezért ennek büntetőjogi
fenyegetettsége továbbra is indokolt. A büntetőjogi felelősség végső eszköz ilyen esetben: csak akkor állapítható
meg, ha bírság kiszabását követően sem kényszeríthető ki a jogkövető magatartás.
A korábbi szabályozás alapján a kiskorú veszélyeztetése alcím alatt büntetendő magatartás önálló tényállásba
kerül kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása elnevezéssel, ugyanis egy államigazgatási szankciót követő
további jogellenes magatartásról van szó, a veszélyeztetés nem tényállási elem.
Mivel egy jogszerű állapotot kíván a tényállás kikényszeríteni, ha az elkövető ennek eleget tesz, indokolt, hogy
mentesüljön a felelősségre vonás alól. A törvény ezért a kapcsolattartás utólagos biztosítását büntethetőséget meg-
szüntető okként határozza meg.

(Forrás: Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest,
2010.)

398
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés
6. döntéshozási képesség
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség X
8. együttműködési készség, kooperáció X
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás X
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

399
400
15
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
15. SZEXUÁLIS ERŐSZAK

„Az erőszak a gyengék végső menedéke.”

Isaac Asimov

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról (vi-
2. A téma felvezetése gyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az iskolától
3. A szexuális bántalmazás olyat termet, ahol megoldható a vetítés).
4. Az Iskolai szexuális erőszak című kisfilm  Csomagolópapír, vastag filc, mágnes vagy Bluetech.
megtekintése és feldolgozása
5. Hogyan és kitől kérjünk segítséget, ha baj
van?
6. Összegzés

Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK /
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK
Bevezető
Az lenne az ideális, hogyha az Erőszak a bizalom
köntösében című előző órával együtt, dupla órán
sikerülne ezt a témát feldolgozni, mert a 2 téma
szorosan összetartozik, és nem jó, ha a kényes
téma miatt a 2 óra között több hét eltelik.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 1 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – ráhango-

lódás
Megengedni, hogy a tanórák-
tól eltérően foglaljanak he-
lyet az osztályteremben
(ülésrend).

2. A téma felvezetése – kb. 2 perc A téma felvezetése

Erre a részre csak akkor van szükség, ha nem sike-
rül az előző órával együtt dupla órán tárgyalnunk
ezt a témát.
Ha nem volt megoldható, akkor itt idézzük föl az
előző óra anyagát, a családon belüli erőszakot és
megvalósulási formáit.

3. A szexuális bántalmazás – kb. 10 perc Térjünk ki (ha alsóban is Kulcsfogalmak

tanult DADA-t az osztá-
Gyűjtessük össze a gyerekekkel frontális osztály-
lyunk) a jó és rossz érintések
munkával, hogy a szexuális erőszak szerintük kik
felsorolására. Elevenítsük föl intimitás
között valósulhat meg?
az Érintések című kisfilmben
szexuális erőszak
 felnőtt-felnőtt közötti szexuális erőszak látottakat.
 gyerek-gyerek közötti szexuális erőszak
 felnőtt-gyerek közötti szexuális erőszak
401
Térjünk ki az intimitás kérdésének a megbeszélé- Tudatosítsuk, hogy bűncse-
sére, és fogalmaztassuk meg a gyerekekkel, hogy lekmény, ha valaki nem a
kik között és milyen módon nevezhetjük normális- megfelelő módon és helyen
nak a testi kapcsolatot? És kik között nem megen- ér hozzánk.
gedhető semmiképpen?

4. Az Iskolai szexuális erőszak című kis- A film célja, hogy az áldozat Kulcsfogalmak
film megtekintése és feldolgozása – kb. szemével láttassa az erősza-
15 perc kot és annak hosszú távon
ható következményeit. Ezzel
A kisfilm hossza: 5 perc 14 másodperc
is fejleszteni kívánjuk a megalázás
A kisfilm történetéről a háttéranyagban olvasha- DADA osztályba járók em-
tunk. pátiáját, hogy megtanulják határok
előre látni egy tett követ-
A kisfilm megtekintésével az a célunk, hogy inspi-
kezményeit, hogy helyesen árulkodó jelek
ráljuk a beszélgetést a diákokkal erről a kényes
tudjanak dönteni.
témáról.
pedofília
A megtárgyalandó kérdések:
 Milyen jelei lehetnek annak, ha valaki
szexuális erőszak áldozatává vált?
 Árulás, ha segíteni próbálunk azzal egy
bajba jutott társunkon, hogy szólunk egy
felnőttnek?
 Mit tehet egy közösség annak érdekében,
hogy ilyen ne forduljon elő a körükben?
 Bár a filmhez nem kapcsolódik, de térjünk
ki a pedofíliára, annak elkövetési módjaira
és az internetre, mint különös veszélyfor-
rásra is!

5. Hogyan ismerhetjük föl barátunkon, Segédanyagot tölthetünk le a

ismerősünkön, hogy erőszak áldozata? – NANE
kb. 10 perc
A filmmel kapcsolatos megbeszélés végére hagy-
juk a felismerésre utaló jegyek megtárgyalását.
Ehhez lásd a háttéranyagot.
honlapjáról a
http://www.nane.hu/kiadvan
yok/kezikonyvek/miertmarad
/miertmarad.pdf linkről, de
ebből kivonatoltuk a háttér-
anyagba a legfontosabb tüne-
teket.

6. Hogyan és kitől kérjünk segítséget, ha Tudatosítsuk a diákokkal, Kulcsfogalmak

baj van? – kb. 4 perc hogy van segítség és kiút,
azonban meg kell tanulni
Beszéljük át, hogy kik azok a családtagok, barátok,
megfelelően kezelni az ilyen Civil szervezetek:
ismerősök, hivatalok és civil szervezetek, akikre
helyzeteket.
számíthatunk. Térjünk ki a segítségnyújtás lehető-  Országos Kríziskeze-
ségeire és azokra a telefonszámokra és szerveze- lő
tekre, amelyek ebben támaszt nyújthatnak.  Eszter Alapítvány
 NANE
7. Összegzés – kb. 3 perc

402
HÁTTÉRANYAG
A kisfilm szövege és tartalma
Narrátor
Fiatalságunk nagy részét iskolában töltjük. Az iskola színhelye a tanulásnak, az új információk megszerzésének,
tudásunk gyarapodásának. Egy olyan közösség, amelyben kapcsolat alakul ki a tanárok és diákok, valamint osz-
tálytársak és iskolatársak között. Így színtere barátságnak, szerelemnek, vonzódásoknak, de sajnos utálatnak és
gyűlöletnek is.
Történet
Villogó képek egy fiúról és egy lányról, akik ismerkednek: folyosón egymásra néznek, egymás után fordulnak,
egy mosoly… stb.
A fiú megvárja a lányt a suli előtt, odamegy hozzá, beszélgetnek. A lány visszahúzódó, bár tetszik neki a fiú ér-
deklődése.
Képek egy randiról otthon. A fiú a lány kezére teszi az övét. A lány összerezzen, majd elhúzza a kezét kicsit, de
végül ott hagyja.
A fiú hazakíséri, elsimítja a lány haját az arcából. A lány összerezzen, majd elenged egy félszeg mosolyt.
Ülnek egymás mellett valahol, pl. egy parkban. A lány a fiú vállára hajtja a fejét.
Közben gondolatok cikáznak a fejében, és visszaemlékszik. Az emlékképek csak mozdulatok, több fiú lefog egy
lányt, berántják egy iskolai WC-be, kiáltás, arcok: az áldozaté, az elkövetőké.
Lehet úgy is, hogy a lány mesél leszegett fejjel a fiúnak, és közben mutatjuk az emlékképeket. A lány a fiú vállára
borulva sír, a fiú simogatja a haját.
Kép- és történetváltás
Továbbra is rövid, éles váltásos jelenetek. Lányok heccelnek egy másikat. Mozdulatok, arcok: gúnyos vigyor,
meglökik, lelökik a könyveit a padról, fölborítják a vizét az ebédlőben…
Ugyancsak WC-jelenet: a lányok elkapják az áldozatot. Továbbra is csak mozdulatok és arcok: biccentés, és el-
lentmondást nem tűrő arc, nadrág kigombolása közeliben, a nadrágját elkezdi letolni a sértett, egy kéz a WC-
csésze felé tolja erősen a sértett fejét.
Narrátor
Tegyél érte, hogy az iskola ne váljon gyűlölet színterévé! Egy igazi közösség nem hagyja, hogy az erőszak és az
agresszió eluralkodjon! Ha fenyegetnek, megaláznak, ne félj segítséget kérni!
Vigyázzunk magunkra és egymásra!
A bántalmazás jelei
Testi jelek
A gyereknek sérülései vannak, amelyek
 emberi kézre vagy eszközre utalnak (ütés, égés, törés);
 nem egyeznek a magyarázattal;
 különböző gyógyulási fázisban vannak;
 láthatóan orvosi ellátás nélkül gyógyultak;
 A gyerek leplezi vagy titkolja a sérüléseket (tornaórán vagy iskolaorvosnál nem vetkőzik le).
 A gyerek regresszív tüneteket mutat: éjjelente bepisil, rágja a körmét, rongyot vagy az ujját szopja, be-
szédfejlődése megáll vagy egy korábbi szintre esik vissza.
 A gyerek láthatóan tickel (akaratlan izomrángása van, főként az arcon).
 A gyerek dadog.
 A gyerek jóval a serdülőkor előtt maszturbálni kezd (önjutalmazó viselkedés a fájdalmas valóság elkerü-
lésére).
 A gyerek az életkoránál lassabb ütemben fejlődik testileg és értelmileg.
 A gyerek szomatikus betegségektől szenved, amelyek az ok felismerése hiányában egymást felváltva is
jelentkezhetnek (krónikus emésztőszervi panaszok vagy bélirritáció, krónikus fejfájás).

403
Önészlelés és önértékelés
 Úgy érzi, a világon teljesen egyedül van a problémájával.
 Önmagát hibáztatja az otthoni helyzet miatt, szégyelli magát.
 Tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzi magát.
 Általában nincs biztonságérzete, esetleg személyek helyett helyekhez köti a biztonság élményét.
 Úgy érzi, az emberek által ismert énje hamis, ő nem az a gyerek, akinek a külvilág látja, hanem egy rossz
és megvetésre méltó ember.
 Erős kisebbségi érzései vannak, gyűlöli magát, és bűntudata van: úgy érzi, ő a felelős az otthoni problé-
mákért.
 Vágyik rá, hogy ő maga tökéletes legyen, mert akkor mindenki boldog lesz.
 Szélsőséges testi vagy szexuális erőszak hatására a teljes erőszakemléket törölheti a tudatából (traumás
amnézia).
 Önmaga előtt is titkolva hermetikusan leválaszthatja mindennapi tudatáról az erőszakot átélt személyiség-
részt (többszörös/ multiplex személyiségzavar).
Viselkedésmódok
Óvoda/Iskola
 Normának tekinti az agresszivitás és a durvaság használatát, saját frusztrációja, dühe, feszültsége leveze-
tése céljából más gyerekeket bánt.
 Elmagányosodik és elszigetelődik a többi gyerektől.
 Korához képest kiemelkedően alkalmazkodó, igyekszik elnyerni a felnőttek teljes elfogadását, szociábilis,
„jó diák” stb. (álérettség).
 Problémái vannak a figyelem-összpontosítással, tanulási nehézségekkel küzd.
 Gyakran beteg, sokat hiányzik az iskolából.
 Kimarad az iskolából, csavarogni kezd.
 Láthatólag félelemben vagy rettegésben él valamelyik szülő miatt.
 Különféle magatartászavarok alakulnak ki nála.
 Az otthoni traumákat játékkal vezeti le (babával vagy pajtásával szó szerint eljátssza az otthoni verést,
szexuális visszaélést).
 Fantáziavilága túlfejlett, olyan meseszerű dolgokat állít, melyek nyilvánvalóan nem igazak, konfabulál.
(Figyelem! Az otthoni erőszakról való beszámolók, bármilyen hihetetlennek is tűnnek esetenként, nem té-
vesztendők össze a konfabulációval.)
Család
 Megkísérli befolyásolni a szülők viselkedését, érzéseit és cselekedeteit, hogy gátat vessen az erőszaknak.
 Az erőszakkitöréskor próbálja magára vonni a figyelmet, vagy az apjára támad, hogy megvédje az anyját
a bántalmazástól.
 Gyűlöletet érez/mutat az apja iránt, amiért megveri az anyját, vagy ellenkezőleg: az anyát hibáztat-
ja/bántja.
 A bántalmazó szülő meggyilkolásáról vagy haláláról fantáziál.
 Erősen szolidáris a bántalmazóval, traumás kötődést alakít ki. (A pszichológusi szakvéleményekben a je-
lenség néha téves értelmezést kap, és a szakember azt rögzíti, hogy „a gyermek szereti az apját”.)
 Testvérét bántalmazza.
 Rémálmai vannak.
 Családrajzként ijesztő, rémálomszerű rajzokat készít.
 Kiskorától kamaszkoráig több szökési kísérlete van, esetleg igen korán házasságra lép vagy elköltözik
otthonról, és önállóan, minden támogatás nélkül tartja el magát.
Társas kapcsolatok
 Iskolai „balhékba” keveredik, kortársaival fenyegetően viselkedik.
 Bűnügyekbe (bolti lopásba, csellengésbe vagy bandázásba) keveredik.
 Állandóan erőszakkal, horrortörténetekkel foglalkozik.
 Magányossá válik, nincsenek igazi barátai. Kortársaival bizalmatlan, nem folytat életkorához igazodó sze-
relmi kapcsolatokat.

404
  Sosem visz haza barátokat.
 Hiperérzékeny mások érzései és igényei iránt (álszociabilitás).
Saját test
 Önbántalmazó módon viszonyul a testéhez (körmét vagy száját rágja, haját tépkedi, vagdossa, összeégeti
vagy szurkálja magát).
 Öngyilkossági gondolatai vagy kísérletei vannak.
 Különféle anyagokkal él: drogozik, alkoholizál, nyugtatókat szed (akár már gyerekként is).
(Forrás: NANE Egyesület: Miért marad? című kiadvány, Budapest, 2006.)
Pedofília
Vannak véletlen vagy önkéntelen érintések, amelyeket bizonyos élethelyzet vagy érzelmi állapot vált ki. Ilyen
például az öröm vagy a düh. A gyerekeket is meg kell tanítani arra, hogy nem mindegy, hogy ki, milyen szándék-
kal és hogyan ér hozzájuk. Fontos, hogy tegyenek különbséget aközött is, hogy ismerős vagy ismeretlen ember
érinti meg őket. Azonban az ismerősök érintése sem mindig jó vagy helyénvaló.
Azzal nincs baj, ha egy szülő minden mögöttes szándék nélkül simogatja meg a gyermekét. Előfordulnak azonban
nemkívánatos élethelyzetek is. Gondoljunk csak arra, hogyha feldühítünk valakit, és ő bánt bennünket. Vagy ha
szexuális szándékkal közeledik hozzánk egy olyan ember, akinek az érintését mi nem akarjuk. Ilyenkor mindegy,
hogy szülő, nagyszülő, rokon vagy ismerős az illető. Egy felnőtt sohasem élhet vissza ilyen helyzettel!
A pedofília görög eredetű szó, gyermekszeretetet jelent. Jelentése napjainkra megváltozott, negatív értelmet ka-
pott. Nem találkozhatunk a szakirodalomban egységes fogalom-meghatározással. Talán az egyetlen közös pont,
hogy azokat a szexuálisan, testileg érett személyeket (jellemzően férfiakat) nevezik pedofiloknak, akik nemi vá-
gyaikat szexuálisan éretlen személyekkel (lány- illetve fiúgyermekekkel) törekszenek kiélni. A Magyar nagylexi-
kon XIV. kötete szerint a pedofília „szexuális aberráció, személyiségzavar, a még serdületlen gyermekek iránt
ébredő szexuális vágy”. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO)
alkalmával pszichiátriai betegségként (BNO kód F6540) határozta meg.
A gyermekek szellemileg éretlenek, nemiségük formálódó, szexualitásuk kialakulatlan, ezért nem képesek helye-
sen értékelni a szexualitást. Bármilyen módon (erőszak, rábeszélés) történő ráhatás testi és szellemi fejlődésüket
negatívan befolyásolhatja. A gyermek egészséges fejlődése a társadalom számára az egyik legfontosabb védendő
érték.
A pedofíliának mind hetero-, mind homoszexuális formája ismert. Enyhébb esetben csak a gyermek ölelgetéséről,
simogatásáról van szó, míg súlyosabb esetben a szexuális aktus kikényszerítésére kerül sor akár erőszak alkalma-
zásával is.
A beleegyezési korhatár
Mind a társadalom, mind a jog számára teljesen elfogadott, hogy a felnőttek szabad akaratukból, korlátozás nélkül
létesíthetnek egymással szexuális kapcsolatot. A jog azonban a kiskorúak esetében a szexuális érintkezésbe való
beleegyezést életkori határokhoz köti. A nemi kapcsolat létesítése szempontjából a betöltött 14. életévétől rendel-
kezik az ember szabad döntési joggal.
Az ennél fiatalabb személyekkel létesített szexuális kapcsolat még a 14 évnél fiatalabb személy beleegyezése
esetén is bűncselekménynek (szexuális visszaélésnek vagy szexuális erőszaknak) minősül, ha a másik fél a 18.
életévét már betöltötte. Ha a másik fél 14 és 18 év közötti, akkor csak a kiskorú beleegyezése nélküli szexuális
kapcsolat bűncselekmény. Ha a fiatalabb fél 12 év alatti, akkor a vele történő szexuális érintkezés a szexuális erő-
szak minősített esetét valósítja meg.
A pedofília a családon belül
A pedofil-bűnözők általában nem erőszakosan közelednek a gyermekekhez. Jellemzően ajándékokkal, kedveske-
déssel, törődéssel próbálják magukhoz édesgetni az áldozatokat. Intim viszonyról van szó, amit idegenekkel
szemben nehezebb kialakítani, ezért főleg ismerős gyerekeknél próbálkoznak, jellemzően a családon belül. Az
elkövető általában a sértett szülője, nevelőszülője, nagyszülője vagy más közeli illetve távolabbi hozzátartozója,
akivel a család szorosabb kapcsolatot tart fenn. Az ajándékok és a figyelmesség segít kialakítani a bizalmat, amit
azután a pedofil a szexuális kíváncsiság felkeltésére használ fel. A nyílt szexualitás helyett többnyire igyekszik
játékos formában rávenni a gyermeket szexuális tevékenységre, simogatásra. Fontos elem a titoktartás. A pedofil
azt kéri, hogy ami kettőjük között történik, az maradjon titokban a szülők és mások előtt is. Ezt a gyermekek álta-
lában örömmel megteszik, mert így nekik is van titkuk a felnőttekkel szemben, és ez általában jó érzéssel tölti el
őket.
405
A kisebb gyermekek gyakran nem élik meg „rosszként” a pedofil közeledését, és cselekményeit, mert igazán fel
sem fogják a történteket. A pubertás kor határán állóknál ez változik, mert ezek a gyermekek már kezdenek érdek-
lődni a szexualitás iránt. Gyakori a családon belüli pedofil cselekményeknél az erőszak vagy fenyegetés is, főleg a
szülő, nevelőszülő elkövetők esetében. Ez már a családon belüli erőszak körébe tartozik, és általában az ilyen
esetek többségében a gyermek és a másik szülő (jellemzően anya), kiszolgáltatott helyzetben van, és nem is akar
tudomást venni a dologról, vagy tudomásul veszi, de nem tesz semmit érzelmi vagy anyagi okokból.
A pedofil cselekmények megelőzése
A legfontosabb, hogy a szülők megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki a gyermekükkel, hogy ha őt valami rossz
vagy kellemetlen éri, akkor ezt bátran megoszthassa velük. Ennek kialakítása nem megy egyik napról a másikra, a
kialakult bizalom megőrzése is fontos. Figyelmeztessük gyermekünket, hogy ismerősök is kérhetnek tőle számára
kellemetlen dolgokat, amelyeket nem kell megtennie. Tudatosítani kell a gyermekben, hogy egy felnőttet kedves-
sége, ajándéka nem jogosítja fel arra, hogy olyan dolgot tegyen, ami neki rossz vagy kellemetlen. Ha úgy érzi,
hogy egy érintés kellemetlen, akkor azt nem kell eltűrnie. A gyermeknek is tudnia kell, hogy a testével ő rendel-
kezik, és senki nem nyúlhat hozzá vagy a ruházatához, különösen ha idegen felnőtt akarja ezt megtenni. Magya-
rázzuk el nekik, hogy melyek azok az érintések, simogatások, amelyeket semmiképpen ne tűrjenek el, és mi az,
amit jó szándékú felnőttek soha sem kérnének tőlük. Ha mégis ilyen történik, nyugodtan mondjanak nemet, hiszen
ehhez joguk van. Ha ilyet tapasztalnak, szóljanak azonnal a szüleiknek. Ne érezzenek bűntudatot, még akkor sem,
ha megígérték, hogy titokban tartják.
Pedofil cselekmények nem csak a családban fordulhatnak elő, így ezekre is fel kell készíteni a gyermekeket. Tisz-
tázzuk velük életkoruknak megfelelően, hogy melyek azok a magatartási szabályok, amelyek az ő biztonságukat
szolgálják. Ezeket visszatérően, de ne túl sűrűn ismételjük át.
Tudatosítsuk a gyermekben, hogy:
 Nem kell eltűrnöd se ismerőstől, se ismeretlentől, ha úgy érint meg bárhol, ahogy te nem szeretnéd! Kérd
meg, hogy fejezze be a viselkedését, és ne ijedj meg, ha megfenyeget! Mindenképpen kérj valakitől ilyen
esetben segítséget!
 Ismeretlenek is közeledhetnek hozzád rossz szándékkal akár úgy is, hogy a beszélgetés elején nem is sej-
ted, hogy rosszat akarnak. Gyakori módszer, hogy játszótéren, utcán, üzletben idegen beszédbe elegyedik
veled, egyre személyesebb kérdéseket tesz föl, majd megpróbál valamilyen indokkal megkérni arra, hogy
menj vele. Mikor arról mesél, hogy kis állata született, amit szívesen megmutat, vagy váratlanul ajándékot
vesz neked, legyél gyanakvó és óvatos!
 Ne szállj be idegen autójába, és soha ne menj föl ismeretlen lakásába! Próbáld meg minél hamarabb ked-
vesen befejezni a beszélgetést, köszönj el tőle, és hagyd ott!
 Maradj ilyen esetben nyilvános helyen, ahol sokan vannak! Ha nem tudsz megszabadulni az idegentől,
kérj segítséget járókelőktől, vagy menj be egy üzletbe, és kérd, hogy hívják neked a rendőrséget!
 Ha van mobiltelefonod, te is hívhatod ingyenesen a 112-es segélykérőt. Ilyenkor mutatkozz be, mondd el
az ügyeletesnek, hogy hol vagy, mi történt, és kérj tőle segítséget!
 A közösségi portálokon és chatelős oldalakon is vigyázni kell. Ha ismeretlen ír neked, gondolj arra, hogy
nem biztos, hogy az, akinek mondja magát! Ne küldj és ne tölts föl magadról olyan képeket, amelyeket
nem látnál szívesen mások kezében!
 Idegennek ne árulj el magadról bizalmas információkat, mert visszaélhet vele! Legyél mindig óvatos és
körültekintő!
Beszéljünk gyermekünkkel minden nap arról, hogy mi történt vele, mit csinált aznap. Ha rosszkedvű vagy levert,
kérdezzünk rá, hogy mi az oka. Szánjunk időt a problémáira, mert csak így fogja azokat megosztani velünk. Ha
felmerült a gyanú, hogy szexuálisan bántalmazták vagy molesztálták, forduljunk a rendőrséghez. A rendőrségi
bejelentés során próbáljunk minden részletet elmondani, még azokat is, amelyek számunkra nem tűnnek lénye-
gesnek. Az eljárás során lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekkorú sértettet a nyomozási bíró hallgassa meg. Ez-
zel elkerülhetővé válik a gyermekkorú sértett többszöri meghallgatása.
Pornográf felvételek gyermekekről
Minden társadalom alapvető érdeke a fiatalok megfelelő egészségi és pszichológiai fejlődése. Pedofilok és a
gyermekpornó felvételek készítői és forgalmazói ezt sértik meg, ezért az ilyen cselekményeket széleskörűen és
súlyosan bünteti a törvény.

406
A gyermekpornográfia bűntettét követi el a Btk. 204. § (1) bekezdése alapján, aki tizennyolcadik életévét be nem
töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,
c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűn-
cselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illet-
ve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el.
Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bűncse-
lekményhez anyagi eszközöket szolgáltat.
A (4) bekezdés alapján, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban
a) szereplésre felhív, három évig,
b) szerepeltet, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az (5) bekezdés szerint, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív,
b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy
ilyen személyek szerepelnek,
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való szerepeltetéséhez
anyagi eszközöket szolgáltat.
Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséhez, forga-
lomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállásának korábbi címe ugyan kifejezte a tényállás tartalmát, ugya-
nakkor a visszaélés szó tipikusan az igazgatási szabályokat sértő bűncselekmények megnevezésében szokott sze-
repelni (lőfegyverrel, robbanóanyaggal stb. visszaélés), ami nem tükrözi a tényállás által ténylegesen védeni kí-
vánt jogi tárgyat. Emellett a nemzetközi dokumentumok (az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án
kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezménye, a 2011/93/EU irányelv, valamint a Lanzarote Egyezmény)
is gyermekpornográfia címmel jelöli a szóban forgó tényállást, így a törvény is ezt az egyszerűbb és egyértelmű
címet veszi át.
A Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv, a 2011/93/EU irányelv, valamint a Lanzarote Egyezmény az alábbi el-
követési magatartásokat tartalmazza a pornográf felvétellel (child pornography) kapcsolatban, a törvény pedig a
magyar nyelvnek és az ismert és alkalmazott büntetőjogi fogalmaknak megfelelően az alábbiak szerint határozza
meg az elkövetési magatartásokat:
Nemzetközi dokumentumok Törvény
 megszerzés (acquisition) – megszerez
 birtoklás (possession) – tart
 információs és kommunikációs technológia segítségével történő tudatos hozzáférés (knowingly obtaining
access by means of information and communication technology) – tart
 felajánlás (offering) – kínál
 továbbítás (transmission) – átad
 terjesztés (dissemination) – átad
 hozzáférhetővé tétel (making available) – hozzáférhetővé tesz, nagy nyilvánosság számára hozzáférhető-
vé tesz
 készítés (production) – készít
 forgalmazás (distribution) – forgalomba hoz, kereskedik
 biztosítás (supply) – készítéshez, forgalomba hozatalhoz, kereskedéshez, nagy nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tételhez anyagi eszközöket szolgáltat

407
A 2011/93/EU irányelv, valamint a Lanzarote Egyezmény az alábbi elkövetési magatartásokat tartalmazza a por-
nográf műsorral (pornographic performance) kapcsolatban, illetve a törvény az alábbiak szerint határozza meg az
elkövetési magatartásokat:
Nemzetközi dokumentumok Törvény
 rábírás, részvétel elősegítése, okozása (causing) – szerepeltet, ehhez anyagi eszközöket szolgáltat
 kerítés, toborzás (recruiting) – szereplésre felhív
 haszonszerzés (profiting from) – haszonszerzésre törekszik
 egyéb kizsákmányolás (otherwise exploiting) – haszonszerzésre törekszik
 kényszer, erőszak, fenyegetés (coercing or forcing a child to participate in pornographic performances, or
threatening) – a szexuális kényszerítés keretében bünteti
 tudatos részvétel (knowingly attending) – megtekint
A 2011/93/EU irányelv és a Lanzarote Egyezmény Solicitation of children for sexual purposes címmel büntetni
rendeli, ha egy tizennyolc éven felüli személy tizennégy éven aluli személynek pornográf felvétel készítése céljá-
ból találkozást javasol információs és kommunikációs technológia útján, amennyiben az ajánlatot a találkozás
létrejöttét eredményező tényleges cselekmény követi. E magatartás átültetése a magyar jogba szó szerint nem
kivitelezhető, és mivel gyakorlatilag egy előkészületi cselekményről van szó, így a törvény büntetni rendeli a
gyermekpornográfia bizonyos fordulataihoz szükséges vagy azokat könnyítő feltételek biztosítását.
A gyermekpornográfia tényállásában használt fogalmak miatt értelmezni szükséges a pornográf felvétel és a por-
nográf jellegű műsor tartalmát. A törvény az előbbi alatt olyan video-, film-, vagy fényképfelvételt, illetve más
módon előállított képfelvételt ért, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy
felkeltésére irányuló módon ábrázolja, utóbbi pedig a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő,
célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvésként vagy előadásként azonosítható.
Látható tehát, hogy a pornográf felvétel fogalmát a törvény leegyszerűsíti a hatályoshoz képest. A pornográf jelle-
gű műsor tartalmi elemein kis mértékben szükséges változtatni, mert az jelenleg nem pontos: a műsort nem ele-
gendő magyarázni azzal, hogy valamilyen cselekvés, azt is ki kell fejezni, hogy az lehet előadás is (performance).
A hangsúly azon van, hogy nem rögzített anyagról van szó (az a felvétel), hanem élő előadásról. Ezt erősíti meg a
2011/93/EU irányelv preambuluma is, amely szerint pornográf előadás közönségnek szóló, szervezett, élő bemu-
tató.
(Forrás: Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Buda-
pest, 2010.)

408
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés X
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

409
410
16
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
16. SZÓRAKOZÁS, BULIZÁS

„Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni.”

Anatole France

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról (vi-
2. A téma felvezetése gyünk laptopot és projektort, vagy kérjünk az iskolától
3. A Haverok, buli… című kisfilm megtekintése olyat termet, ahol megoldható a vetítés).
és feldolgozása
4. Az Irány a buli című kisfilm feldolgozása
5. Összefoglalás, zárás
Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

KULCS-
MÓDSZEREK/
ELMÉLET – TEENDŐ FOGALMAK/
JAVASLATOK
KIEMELÉSEK

Ennek a témának a legfontosabb célja, hogy beszél-
jünk a szórakozással, bulizással kapcsolatos veszé-
lyekről. Ez egy olyan téma, ahol a bűn- és baleset-
megelőzés összefonódik. A szórakozás témaköre
érinti a vagyonvédelmet, a szenvedélyek témakörét
(alkohol, cigaretta, kábítószer), és a szexuális bűn-
cselekmények, valamint a garázdaság és a testi sér-
tés is kapcsolódhat hozzá.
Fontos, hogy ne próbáljuk meg Bevezető
erőszakosan meggyőzni a fiata-
lokat a mi véleményünkről,
mert ezzel könnyen magunk
ellen fordíthatjuk őket, és pont
az ellenkező hatást érhetjük el.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – rá-

hangolódás
Megengedni, hogy a tanóráktól
eltérően foglaljanak helyet az
osztályteremben.

2. A téma felvezetése – kb. 2 perc Kulcsfogalmak

Szórakozni mindenki szeret, hiszen jó dolog kien-
gedni a gőzt, lazítani a barátokkal. Ám ahhoz, hogy
szórakozás
a szórakozás felhőtlen maradjon, fontos néhány
dolgot szem előtt tartani. kikapcsolódás
Kérdezzük meg az osztályt, hogy hogyan kapcso- buli
lódnak ki, hol és hogy szeretnek szórakozni, és
szerintük mi benne a jó.
Mitől jó egy buli?

3. A Haverok, buli… című kisfilm megtekintése Kulcsfogalmak

és feldolgozása – kb. 15 perc
A kisfilm hossza: 6 perc 10 másodperc
alkohol
A kisfilm megtekintése előtt adjuk ki feladatként,
kábítószer
hogy az alábbiakat figyeljék meg a diákok a kis-

411
filmben: garázdaság
 Hogy buliztak a film szereplői? Hogyan ke-
rültek hangulatba?
 Befolyásolta ez az estéjük további kimene-
telét?
 Mi vezetett ahhoz, hogy úgy végződjön az
este, ahogy a filmben láttuk?
 Elkerülhető lett volna? Ha igen, hogyan?
A kisfilmben látottak megbeszélése után térjünk ki
az alábbiak megbeszélésére is:
 Mit érdemes megtervezni, ha elmegyünk a
barátainkkal diszkóba? És miért?
 Milyen szabályokat állítanak föl a szülők,
ha bulizásról van szó?
 Milyenek ezek a szabályok, van értelmük,
és ha igen, akkor mik ezek?

4. Az Irány a buli című kisfilm megtekintése és Fontos, hogy tudatosítsuk a Kulcsfogalmak

feldolgozása – kb. 15 perc fiatalokban, hogy igen gyakran
azért történik baj, mert valaki
Nézzük meg az osztállyal az Irány a buli című kis-
nem tartja be az előre megbe- ittas vezetés
filmet a DADA 2. DVD-lemezéről.
szélteket: pl. megbeszéli a tár-
A kisfilm hossza: 8 perc 55 másodperc saság, hogy együtt mennek
haza, ki kit fog hazakísérni
Beszéljük át a kisfilmet megnézve, hogy mi min-
vagy hazavinni, de ez valami-
denre kell ügyelni, ha szórakozni megyünk?
lyen rendkívüli esemény miatt
 Kikkel megyünk? megváltozik: valaki hamarabb
 Hová megyünk? hazamegy, vagy váratlan isme-
 Mivel megyünk? rősökkel találkozik, és velük
tart, netalántán alkalmi ismeret-
 Ki kivel jön haza, hol fog aludni? séget köt, és ezért hagyja el a
 Ha kocsival megyünk, akkor ki fog vezetni, társaságot.
hol fog parkolni?
Kérdezzünk rá, hogy:
 Kinek a döntése, hogy mit és mennyit
iszunk?
 Kinek a döntése, hogy beszállunk-e egy
idegen autójába?
 Kinek a döntése, hogy beszállunk-e ittasan
az autóba, hogy hazavezessünk?
 Kinek a döntése, hogy beülünk-e egy olyan
kocsiba, amit olyasvalaki vezet, aki alko-
holt ivott?

5. A szórakozás egyéb veszélyei – kb. 8 perc Kulcsfogalmak

A szórakozásnak vannak egyéb veszélyei is. Mire
kell ügyelni:
parkolás
- Parkolásnál (Mit hagyunk a kocsiban, hol ruhatár
parkolunk stb.?)
kibontott ital
- Ruhatár (Ne hagyjunk értéket a ruhatárba
adott kabátunk zsebében, mert nem biztos,
412
 hogy azt viszont fogjuk látni.)
- Kibontott ital veszélye (Soha ne fogadjunk
el kibontott vagy pohárba kitöltött italt ide-
gentől. Idegennek számít a pultos is. Sosem
tudhatjuk, hogy mit töltöttek a poharunkba,
és hogy került-e bele tudatmódosító szer.)

6. Összefoglalás, zárás – kb. 3 perc Emeljük ki a legfontosabb

megállapításokat. Összefoglalás, zárás

HÁTTÉRANYAG
A kisfilm története
1. jelenet: Készülődés 1. (20 mp)
Helyszín: 1. hálószoba
Szereplők: 1 lány

Pörgős zenére készülődik egy fiatal lány az esti bulira, rövid snittekkel, csupán néhány beállításon keresztül be-
mutatva. Sminkelés, ruházkodás stb.

2. jelenet: Készülődés 2. (20 mp)

Helyszín: 2. hálószoba
Szereplők: 1 fiú

Tempós zenével a korábbi jelenethez hasonlóan egy fiú készülődését bemutatni, szintén röviden, a fiúkra jellemző
tevékenységekkel, séróállítás, borotválkozás stb.

3. jelenet: Találkozás, iszogatás (30 mp)

Helyszín: Szórakozóhelyen, egy asztal körül
Szereplők: 2 lány és 3 fiú (közöttük a korábban látott fiatalokkal)

A korábban látott lány ül 2 fiú társaságában egy asztalnál. Beszélgetnek, iszogatnak, amikor megérkezik a koráb-
ban bemutatott fiú egy másik lánnyal. Nem szerelmes párokat látunk, csak haverokat. A fiatalok üdvözlik egy-
mást, majd italokat rendelnek, és egyre többet isznak, nevetgélnek. Közben laza, vidám zene szól.

4. jelenet: Tánctéren (20 mp)

Helyszín: Szórakozóhely tánctere
Szereplők: 2 lány és a 3 fiú

A fiatalok körben táncolnak, és közben is isznak. Először kívülről látjuk őket, majd az ő szemszögükből az egyre
inkább elmosódó táncteret. Az egyik lány egyszer csak elszédül. A fiúk felemelik és kiviszik a szórakozóhely elé.

5. jelenet: A szórakozóhely előtt (40 mp)

Helyszín: külső tér, a szórakozóhely előtt
Szereplők: 2 lány és 2 fiú

A szórakozóhely előtt állnak a fiatalok. A lányok nyugtatják a fiúkat, hogy semmi baj, csak kicsit megszédültek,
nyugodtan menjenek vissza, nemsokára ők is bemennek. A 3. fiú ekkor ér ki a szórakozóhely elé és ráncigálja a
másik kettőt, hogy jöjjenek már vissza, és igyanak még valamit. A fiúk bemennek, a lányok pedig részegen elin-
dulnak a szórakozóhelyről, elgyalogolnak.

6. jelenet: Megtámadják a lányokat (50 mp)

Helyszín: külső tér, egy elhagyatott, sötét utca
Szereplők: 2 lány és 3 idegen fiú

A lányokat egy leskelődő szemszögéből látjuk, ahogy részegen sétálgatnak és viháncolnak az utcán. Hirtelen 2
férfi lefogja őket és dulakodnak, majd a lányokat egy falhoz szorítják. A lányok kiabálnak (ezekből hangfoszlá-
nyokat hallunk) és tiltakoznak. A 3. idegen kigombolja a nadrágját.
413
7. jelenet: Fiúk a tánctéren (30 mp)
Helyszín: belső tér, szórakozóhely, tánctér
Szereplők: 3 fiú
Két fiú táncol és iszik a szórakozóhelyen, majd az egyik kimutat egy asztal felé. A harmadik fiút látjuk, amint az
asztalra borulva alszik. Őt láttuk korábban készülődni. A két másik srác felébreszti őt, majd intenek, hogy indul-
janak haza.
8. jelenet: Fiúk az utcán (50 mp)
Helyszín: külső tér, utca front
Szereplők: 3 fiú, egy járókelő, 2 rendőr
Egy kuka közelijét látjuk, majd hirtelen felrúgja valaki. A 3 fiút látjuk az utcán. A korábban az asztalon alvó srác
üvegeket tör szét, a másik két fiatal nevet és biztatja. Egy idegen rájuk szól, akibe aztán belekötnek, lökdösődés,
dulakodás. Hirtelen rendőrautó jelenik meg, két rendőr lefogja és megbilincseli a fiúkat.
9. jelenet: Az őrszobán (40 mp)
Helyszín: belső tér, rendőrségi előállító
Szereplők: Az első két jelenetben szereplő lány és fiú
A fiatalok egy széken ülnek összeroskadva és megtörten. A fiúnak és a lánynak sok-sok közelije látszik. A képek
alatt néhány gondolatot hallunk a fiataloktól:
Lány: Kiszolgáltatott voltam. Annyi alkoholt ittam, hogy föl sem fogtam, mi történik, nem tudtam segítséget kér-
ni, nem tudtam elfutni. Rettenetes, ami történt, és elkerülhető lett volna.
Fiú: Nem emlékszem semmire. Csak arra, hogy bulizni mentünk, és rengeteget ittunk. Én békés srác vagyok. Nem
tudom, hogyan történhetett. Priuszom lett, és elrontottam a jövőmet. Egyetlen hiba, amiért egész életemben fizetni
fogok!
Diszkó
A diszkó és szórakozás egy igen sarkalatos pontja a bűn- és baleset-megelőzésnek. Számos veszélyhelyzet csopor-
tosul köré. A szórakozásnál is az a legfontosabb, hogy legyünk tudatosak, és ismerjük, hogy milyen veszély, hon-
nan leselkedhet ránk. Ha ezt tudjuk, akkor tehetünk ezek megelőzéséért is.
A szórakozás előkészületei
Mikor azt szervezzük, hogy kikkel és hová megyünk szórakozni, akkor érdemes az alábbiakra is figyelmet fordí-
tani:
1. Kikkel megyünk?
2. Hová szeretnénk menni?
3. Mivel megyünk és jövünk haza?
Hogy kikkel megyünk, azért lényeges, mert a lányokat egy hajnalon, gyalogosan hazafelé menet több veszély
fenyegetheti, mint a fiúkat. Gondoljunk arra, hogy nem biztonságos egyedül hazamenni éjszaka, és szervezzük
meg, ki és kit kísér haza, vagy hol alszunk.
Nagyon fontos előkészületi lépés lányoknál, hogy hogyan öltözünk, mit veszünk föl. Nincs gond azzal, ha kihívó-
an szexi ruhában tesszük magunkat vonzóvá, mert tetszeni akarunk a barátunknak, ha ő is velünk jön. Ha azonban
a csábítás trükkjeként öltözünk így, akkor felhívjuk a figyelmet, és ilyen ruhában nem csak annak a tekintetét
fogjuk magunkra vonni, akiét mi szeretnénk. Márpedig a szórakozás ritkán jár alkoholfogyasztás nélkül. Az alko-
hol pedig köztudottan oldja a gátlásokat, és így roppantul kellemetlen szituációkba keveredhetünk. Így lehet a
szórakozásból rémálom. Mindezt megelőzheti, ha nagyobb társasággal megyünk, és vannak velünk olyan fiúk,
akik megvédenek bennünket. De ez ne jelentse azt, hogy akár tettlegességig is fajul a dolog, mert akkor a szóra-
kozásból könnyen lesz rendőrségi, akár fogdában töltött éjszaka, ami nem igazán meríti ki a kellemes szórakozás
kategóriáját.
Jó tanácsok
1. Öltözzünk tehát konszolidáltan, legyünk csinosak, de ne kihívóak!

414
 2. Ha lányok vagyunk, lehetőleg ne menjünk egyedül szórakozni!
3. Beszéljük meg előre, hogy ki és kit kísér haza. Tartsuk magunkat a megegyezéshez!
Gyakran történik úgy baj, hogy a társaság tagjai megegyeznek egy közös bulizásban. A diszkóban azonban valami
közbejön (lehet itt szó összeveszésről, régi ismerős felbukkanásáról, új ismeretségről stb.), és végül az eredeti terv
füstbe megy, és a hazamenetel nem lesz tervszerű.
Sok sírástól hüppögő lány mesélte már a rendőrségen, hogy tulajdonképpen mindent megszerveztek előre, csak
éppen semmi sem úgy lett. Akik megígérték, nem jöttek el, de jöttek mások. Az sem érkezett meg, aki hozta és
vitte volna őket autóval. A szülők pedig minderről mit sem sejtve elengedték csemetéiket, és fogalmuk sem volt,
mi minden történhet velük.
Jó tanácsok szülőknek
1. Alakítsunk ki gyermekünkkel olyan kapcsolatot, amelyben elmond nekünk szinte mindent.
2. Általában a fiatalok akkor hazudoznak összevissza, amikor azt szeretnék kivédeni, hogy a biztonságra tö-
rekvő szüleik ne engedjék el őket.
3. Mikor gyermekünk diszkóból történő hajnali hazajutásáról van szó, mérlegeljük, hogy adunk-e neki taxira
pénzt, és arra fogja-e költeni, vagy inkább önfeláldozóan elmegyünk érte hajnalban, de akkor legalább
biztonságban hazaér.
Oda- és hazajutás megszervezése
A szórakozás egy sarkalatos pontja az oda- és hazajutás. Természetesen ezek közül a hazajutás a problémásabb.
Sok fiatal megy autóval szórakozni. A szervezés általában kiterjed arra, hogy ki jön kocsival, és ebből többé-
kevésbé adott az is, hogy ki vezet. Azt azonban nem minden esetben tisztázzák a szórakozók, hogy a sofőr fog-e
alkoholt fogyasztani vagy sem. Vannak, akiknek maga a tény, hogy valaki elvállalja a sofőrséget, azt jelenti, hogy
nem fog inni. És ha a buli folyamán nincsenek minden pillanatban együtt, akkor talán még le is maradhatnak ar-
ról, hogy ez valóban így volt-e.
Parkolás
A logikai sorrend miatt először maradjunk annál, hogy kocsival megyünk bulizni. A kocsit leállítjuk a szórakozó-
hely közelében. Sokan, ismerve a ruhatár megbízhatatlanságát, a diszkó közelében, mindenki szeme láttára bepa-
kolják a táskákat, kabátokat a kocsi csomagtartójába. Ez bizony szarvashiba. Ugyanez a kényes kérdés merül fel a
hipermarketek parkolóiban is.
Vannak ilyen estékre szakosodott bandák, akiknek, valljuk be, igen megkönnyítjük a dolgát. Nekik semmi más
feladatuk nincs, csak az, hogy figyeljék, melyik kocsival kik érkeznek, és ők hagynak-e értéket a kocsiban, vagy
sem. A kocsifeltörő ugyanis az alapján választ célautót, hogy azt érdemes-e feltörni, avagy nem. A dübörgő basz-
szussal befutó járgányban biztosan van drága felszerelés, ami már önmagában célpontot jelent. Ha pedig levesz-
szük ugyan a levehető előlapos mp3 lejátszó vagy CD vezérlőjét, de azt mindezek után a kesztyűtartóba vagy az
ülés alá tesszük, akkor eléggé átlátszóak vagyunk, és követjük a nagy többség könnyelműségét. A tolvajok pedig
nem hülyék, tőlünk tudják, mik a szokásaink, amiket egy-egy ilyen parkolásnál jól láthatóan meg is mutatunk.
Jó tanácsok
1. Forgalmas, jól kivilágított helyre parkoljunk.
2. Parkolás után az értékeket vegyük magunkhoz, semmit ne hagyjunk a kocsiban, mert az nem széf.
3. Ha bulizni megyünk, akkor már előre készüljünk fel ezeknek a kérdéseknek a kezelésére, és csak azt vi-
gyük magunkkal, amit nagyon muszáj, és gondoljuk át, hová tesszük, hogy a buli végén is elmondhassuk,
mindenünk megvan.
Ruhatár
A ruhatár nem biztonságos. Ha leadjuk a táskánkat, kabátunkat, benne ráadásul az egész este csörgő mobiltelefo-
nunkkal, akkor igazán ne lepődjünk meg, ha mindezt nem kapjuk vissza, mikor távozni szeretnénk.
A ruhatár egy jó célpont, ahonnan márkás kabátokat és plusz értékeket lehet könnyedén megszerezni. Erre is
megvannak a megfelelő trükkök.
Jó tanács
 Az értékeinket (pénzünket, telefonunkat, kocsikulcsunkat) tartsuk a táskánkban, ami egész este a vállun-
kon átvetve velünk van, azt sehol egyetlen pillanatra sem tesszük le!
415
A felelősség kérdése
Mikor iskolai bűnmegelőzési órán a biztonságról beszélgetünk, akkor egy kedvelt kérdés az is, hogy ki a felelős a
biztonságunkért. Az első válaszokban pedig elhangzik, hogy az állam, a rendőrség, a katonaság stb. És sajnos
gyakran kimarad az, hogy mi magunk.
Mikor a szórakozás témaköréről beszélgetünk, akkor meg szoktuk kérdezni a diákokat, hogy:
1. Ki dönti el, hogy egy buliban iszom, vagy nem iszom alkoholt?
2. Ki dönti el, hogy fogyasztok-e kábítószert, lenyelek-e egy bulikedvet növelő pirulát vagy sem, elszívok-e
egy füves cigit vagy sem?
3. Ki dönti el, hogy a buli végén, ha ittam, vezetek-e?
4. Ki dönti el, hogy beszállok-e olyan kocsijába, aki ivott, vagy fogyasztott kábítószert?
5. Ki dönti el, hogy becsatolom-e a biztonsági övet?
6. Ki dönti el, hogy mit veszek föl a buliba?
A fiatalok pedig természetesen őszintén megválaszolják, hogy mindezekre a kérdésekre az a válasz, hogy ÉN.
Azaz mi magunk vagyunk a felelősek a legnagyobb mértékben azért, hogy haza fogunk-e érni épségben az átmu-
latott éjszaka után vagy nem.
És e kérdések közül a legtöbbet nem is befolyásolja más, csak a puszta döntésünk. Ha azt kérdezem, hogy ki dönti
el, hogy egyedül megyünk-e haza, arra is lehet az a válasz, hogy én, de bizonytalansági tényezőként ott van a má-
sik személy, aki ugyancsak rendelkezik ebben a kérdésben döntési jogkörrel, ami akár ellent is mondhat az én
döntésemnek. Viszont a fent felsorolt döntésekben nincsenek ilyen bizonytalansági tényezők. Akármit mondunk
vagy gondolunk, ezek mind-mind rajtunk, csakis rajtunk múlnak. Mikor döntünk, vállalnunk kell egyben a fele-
lősséget is a döntésünkért.
Hazajutás
Ez a helyzet a hazajutással. Ha nem akarunk részegen egy fára felcsavarodva kikötni, akkor érdemes ezeket a
döntéseket jól végiggondolni.
Ha magunk vállalkozunk egy bulijárat sofőrének, akkor pedig nem csak magunkért vagyunk felelősek, hanem a
velünk utazókért is. Ki szeretné úgy leélni az életét, hogy néhány társának az élete múlt rajta? Vagy a barátjának,
barátnőjének maradandó fogyatékossága lett a baleset miatt? Józanon is érhet bennünket baleset. Mulaszthatunk
akkor is, de az, hogy mindez azért történt, mert nem voltunk képesek megállni azt, hogy alkoholt fogyasszunk,
nem megbocsátható bűn. Egy életen keresztül kísért és marcangol.
Szabálysértések és bűncselekmények, amelyek gyakran a szórakozáshoz kapcsolódnak126
Engedély nélküli vezetés szabálysértése
Sok fiatal tanul meg hamarabb motort vagy kocsit vezetni, mint ahogy a jármű vezetéséhez engedélyt szerezhet
vagy szerzett. Ez, vagy a vizsga hiánya azonban nem akadályozza meg őket néha abban, hogy akár közúti forga-
lomban is részt vegyenek járművel úgy, hogy annak vezetésére nem jogosultak, mert nem rendelkeznek vezetői
engedéllyel.
Amikor valaki ilyet csinál, nem csak magát, hanem másokat is veszélybe sodor, hiszen nem véletlenül kell jármű-
vezetői vizsgát tenni, amelyet az elmélet elsajátítása és sok-sok gyakorlás előz meg.
Jármű önkényes elvétele
A gépkocsi elvétele akkor minősül a jármű önkényes elvételének, ha az elkövető célzata a tulajdonosi jogosultsá-
gok közül kizárólag a használatra irányul, és csak időlegesen, átmenetileg fosztja meg a sértettet az egyéb tulajdo-
nosi jogai gyakorlásának a lehetőségétől. Ha viszont a használattal együtt járó birtoklás tartós, vagy az elkövető
olyan tulajdonosi jogosultságot is gyakorol (pl. elidegenítés, megsemmisítés), amely kizárja annak a lehetőségét,
hogy a sértett a jogaiba visszahelyezkedjék: az eltulajdonítás folytán a lopás megállapításának van helye.
A jármű önkényes elvételének társtettese az az elkövető, aki társával akarategységben vesz részt a jármű elvétel-
ében, bár annak felnyitásában és vezetésében tevőlegesen nem működött közre. A cselekmény az elvétellel, illetve
a használattal befejeződik. Az elvétel megkezdésével a bűncselekmény elkövetése kísérleti szakba lép.

126
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Budapest, 2010., 300-301. o.
416
Jármű önkényes elvétele valósul meg akkor is, ha az elkövető a rövid időre rábízott járművet jogtalanul, hosszabb
időn keresztül használja. Nem állapítható meg a jármű önkényes elvételében a bűnössége annak, aki az elvételt
követően utóbb mint utas száll be a járműbe, és annak vezetésében nem veszt részt. Jármű önkényes elvételének a
vétsége valósul meg, ha a vádlott a javítás végett rá bízott gépkocsit jogtalanul használja.
A tevékeny megbánás e bűncselekmény körében is lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, illetőleg – külö-
nös méltánylást érdemlő esetben – annak mellőzését, ha az elkövető a cselekményt – mielőtt felfedezték volna – a
hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtéríté-
se érdekében.
Jármű erőszakkal elvételének bűntette valósul meg, ha az elkövető használat végett úgy veszi birtokába a sértett
motorkerékpárját, hogy arról a sértettet lelöki.
A jármű erőszakkal elvételének a bűntette megvalósul, ha a terheltek a sértett kezéből a gépkocsi indítókulcsát
kicsavarják, és az egyik elkövető azzal a jármű ajtaját kinyitja, majd a helyszínről a gépkocsival elhajt.
Közúti veszélyeztetés
A közúti veszélyeztetés bűncselekményének védett jogi tárgya a közúti közlekedés rendjéhez, biztonságához fű-
ződő érdek, valamint a közúti közlekedésben részt vevő személyek életének és testi épségének védelme. A bűn-
cselekmény passzív alanya egy vagy több ember, akinek életét vagy testi épségét az elkövető szándékosan és köz-
vetlenül veszélyezteti. Az önveszélyeztetés azonban a közúti közlekedés körében sem büntetendő.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedési szabályok szándékos megszegése, nincs gondatlan
alakzata. Ezeket a szabályokat elsősorban a KRESZ előírásai tartalmazzák, de idetartoznak az ehhez kapcsolódó
igazgatási jogszabályok vagy egyéb rendelkezések előírásai is. Ez azt jelenti, hogy az elkövető egyenes vagy
eshetőleges szándéka kiterjed mind az elkövetési magatartásra, azaz a közúti közlekedés szabályainak a megsze-
gésére, mind pedig más vagy mások életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére.
A bűncselekmény eredménye más vagy mások életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése.
A bűncselekmény alanya tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll, tehát
aki, mint a közúti jármű vezetője közúti közlekedési szabályszegésével idézi elő a közvetlen veszélyt. Nem felté-
tele viszont a bűncselekmény megállapításának, hogy az elkövető járművezetői engedéllyel (igazolvánnyal) vagy
megfelelő járművezetési gyakorlattal, jártassággal rendelkezzék.
Jogos védelmi helyzetben járt el, és nem büntethető súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntettében,
aki az ő és társai testi épségét közvetlenül fenyegető jogtalan támadást úgy hárítja el, hogy a gépkocsiját elindítja,
és eközben a kitérni nem akaró egyik támadóját elüti, a motorháztetőre felugró másikat pedig – annak leeséséig –
magával vonszolja.127
Közúti baleset okozása
Eltérően az eddig tárgyalt bűncselekményektől, a közúti baleset okozása – mind az alapesetet, mind a minősített
esetet tekintve – gondatlan bűncselekmény. Az alap tényállás megvalósulásához nem elegendő a veszélyhelyzet
bekövetkezése, hanem szükséges a testi épség és egészség tényleges sérelmének, nevezetesen 8 napon túl gyógyu-
ló testi sérülésnek a bekövetkezése.
A bűncselekmény passzív alanya a járművezetőn kívüli egy vagy több személy, akinek az elkövető gondatlanság-
ból legalább nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz. A bűncselekmény elkövetési magatartása: a közúti közleke-
dési szabályok megszegése. A közúti közlekedési szabályokon elsősorban a KRESZ, valamint az ehhez kapcsoló-
dó, a közúti járművek forgalomba helyezésének vagy forgalomban tartásának a műszaki feltételeiről, a közúti
közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló rendeletet, illetve a közúti forgalmi rend kialakításáról, a közúti
jelzések elhelyezéséről szóló igazgatási jogszabályokat vagy egyéb rendelkezéseket kell érteni.
Az elkövetési magatartás mind aktív, mind passzív magatartással megvalósítható. Ez utóbbi akkor tekinthető el-
követési magatartásnak, ha a közúti közlekedési szabályok az elkövetőt valamely konkrét magatartás tanúsítására
kötelezik, amelyeknek azonban nem tesz eleget.
A közúti közlekedés szabályainak a megsértése lehet szándékos, de lehet gondatlan jellegű is. Szándékos a sza-
bályszegés, ha az elkövető a KRESZ általános és tételes rendelkezéseinek az ismeretében a számára előírt norma-
tív szabályokkal tudatosan szembehelyezkedik. Gondatlan a közlekedési szabálysértés, ha az elkövető az adott
helyzetben felismeri ugyan, hogy a közúti közlekedési szabályok őt az adott helyzetben milyen tevékenység kifej-
tésére kötelezik, de ezt elmulasztja, bízva abban, hogy magatartásának a közúti közlekedésben részt vevő más

127
BH 1997. 321.
417
személyekre nézve nem lesz káros hatása, vagy pedig éppen a kellő figyelem és körültekintés hiányában ezt a
körülményt nem ismeri fel.
A bűncselekmény alanya tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll. Nem
tartoznak azonban e körbe a járművek utasai és a gyalogosok, ugyanis a 240. § (2) bekezdése értelmében, a 233-
235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó ren-
delkezések.
Közúti járművezetőnek kell tekinteni azokat a személyeket, akikre közvetlenül kiterjednek a KRESZ-nek a jár-
művezetőkre vonatkozó rendelkezései. Annak azonban nincs jelentősége, hogy a járművezető megfelelő jogosít-
vány birtokában vagy annak hiányában vezeti a járművet, illetőleg a járművezető jogosítványát bevonták, vagy a
járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll.
A több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt tartozik büntetőjogi felelős-
séggel az a tehergépkocsi-vezető, aki a meghibásodott pótkocsit éjjel, kivilágítatlanul úgy hagyja az úttesten, hogy
az a forgalmi sáv nagy részét elfoglalja; valamint az a járművezető is, aki az időközben elhelyezett „egyéb ve-
szélyt” jelző közlekedési jelzőtábla figyelmen kívül hagyása mellett az éjszakai órákban „vakon vezetve” a kivilá-
128
gítatlan járműszerelvénybe beleütközik, és három személy halálát okozza.
Viszont a halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében nem állapítható meg a túlzott sebességgel
nem haladó gépkocsivezető bűnössége, aki az esti sötétségben, a fényvisszaverő prizmával nem rendelkező és
kivilágítatlan kerékpárját ittasan, sötét ruhában toló sértettet – aki a jelzőtábla tiltó rendelkezései szerint ott jog-
szerűen nem is tartózkodhatott volna – halálra gázolja.129
A hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű közlekedését ne akadályozza. Így a közúton tolató
jármű vezetője abban az esetben is köteles az úttesten haladó járműnek a zavartalan közlekedését biztosítani, ha az
130
ott haladó jármű vezetője a megengedett legnagyobb sebesség túllépésével vesz részt a közúti közlekedésben.
Felmentő ítéletet hozott a bíróság (az akkor irányadó szabályok figyelembevételével), amikor az éjszakai órákban
az autóúton a 88 km/h sebességgel haladó jármű az úttesten kivilágítatlan személygépkocsit és a mellette lévő
gyalogost későn észlelte, és őt elütötte. Ilyen akadály autóúton történő felbukkanására ugyanis a gépjármű vezető-
je reálisan nem számíthatott.131
Mindig fokozott óvatossággal kell vezetni akkor, ha az úton vagy annak a közelében gyermekek tartózkodnak. Ez
alól kivételt képez, ha a járművezető észleli, hogy a gyermek megfelelő felügyelet alatt áll, arra ugyanis a jármű-
vezetőnek reálisan nem kell számítania, hogy a gyermek kezét a szülő kezéből kitépve váratlanul, átlós irányban
132
átfut az úttesten.
Járművezetés ittas, valamint bódult állapotban
Közismert az alkohol és a kábítószer fogyasztásának az ember szervezetére, a központi idegrendszerre gyakorolt
hatása. Fogyasztásuk tudatzavart idézhet elő, amely feloldja az erkölcsi gátlásokat, csökkenti a reakciósebességet
stb. A büntetőjog azonban ezt a kóros elmeállapotot nem tekinti a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó
tényezőnek, ha az elkövető önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el cselekményét.
A közlekedés – annak valamennyi ágazatában (a vasúti, a légi, a vízi, a közúti közlekedés területén) – fokozottan
veszélyezteti az életet és vagyonbiztonságot. Tovább növeli ezt a veszélyt, ha a vezető szeszes ital vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szer hatása alatt áll.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a járművezetés ittas, valamint bódult állapotban bűncse-
lekmények tekintetében alapos változásokat hozott. Részben az eddigi egységesnek tűnő szabályozást megbontva
két külön bűncselekményben: járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §) és járművezetés bódult állapotban (Btk.
237. §) szabályozza a törvény. E kettősség jól kifejezi, hogy míg az ittas állapot objektív módon meghatározható,
addig a bódultság esetén nem ennyire könnyű a helyzet. Az új Btk. a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény
esetében sokkal objektívebb szabályozást vezetett be, mint az a korábbi Btk-ban volt látható.
Járművezetés ittas állapotban

128
BH 1998. 319.
129
BH 1996. 495.
130
BH 1996. 183.
131
BH1993. 596.
132
BH1977. 182.
418
A Btk. 236. § (1) bekezdése alapján, aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesít-
ményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség mi-
att két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (2) bekezdés értelmében, a büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészség-
romlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halá-
los tömegszerencsétlenséget okoz.
Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt
magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az
ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény jogi tárgya komplex, elsődlegesen az összes közlekedési ágazat
közlekedésének biztonságához, másodlagosan pedig ezen ágazatok közlekedésében részt vevő személyek életé-
nek, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési magatar-
tása a vezetés, amelyen a jármű mozgásba hozatalát, valamint a jármű műszaki berendezéseinek – a haladás érde-
kében való – működtetését értjük. Ebből következik, hogy nem tényállásszerű a gépkocsi motorjának a beindítása,
amennyiben az ezt végrehajtó személy célja nem a gépkocsi mozgásba hozatala, hanem pl. kizárólag a fűtés.
A tényállás elkövetési eszközei azonosak a korábbi törvényi tényállásban foglaltakkal, így gépi és nem gépi meg-
hajtású vasúti és légi jármű, gépi meghajtású közúti jármű; ám mivel a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII.
törvény 87. § 38. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint a gépi meghajtású vízi jármű és a gépi meghajtá-
sú úszó munkagép egyaránt a gépi meghajtású úszólétesítmény kategóriájába tartozik, ezért célszerű a vízi közle-
kedéssel kapcsolatos járművek (mint elkövetési eszközök) korábbi fogalmát a közlekedési ágazati jogszabályban
írt, korszerű fogalommal felcserélni.
A tényállás alkalmazásában mind a négy közlekedési ágazatban gépi meghajtású járműnek azt tekintjük, amelyet
beépített erőgép hajt. Erre tekintettel a közúti járművek vonatkozásában a gépi meghajtású jármű kategória széle-
sebb a KRESZ 1. számú függelékének II. fejezetében felsorolt gépjárművek kategóriájánál, ugyanis a gépjármű
kategóriába nem tartozó mezőgazdasági vontató, lassú jármű, segédmotoros kerékpár és villamos vezetésével is
elkövethető a bűncselekmény.
A gépi meghajtású közúti járművek vezetése esetén szituációs elemként írja elő a tényállás az elkövetés helyét,
amely a korábbi törvényi tényállásban, alapesetben kizárólag a közút volt, ám a törvény a közforgalom elől el
nem zárt magánúton elkövetett vezetést is büntetni rendeli. Ez arra tekintettel vált szükségessé, hogy a mindenna-
pi közlekedési gyakorlatban – az egyre számosabbá váló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, pl. hiper-
marketek parkolóiban, vagy benzinkutak szervizútjain stb. – mind gyakoribbá vált az ittas állapotban elkövetett
járművezetés, amely fokozott társadalomra veszélyessége miatt a szabálysértésként való értékelésnél szigorúbb
megítélést és büntetőjogi szankcionálást követel meg.
A tényállás és a hozzá kapcsolódó értelmező rendelkezés meghatározza az elkövetés módját is: a tettes 0,50
gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb
értéket eredményező, szeszes ital fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében (ittas állapotban) vezet. A
tényállás megváltoztatását az tette szükségessé, hogy a korábbi tényállás a bűncselekmény megállapíthatóságához
a járművezetéskor megkövetelte a tettes szeszes italtól befolyásolt állapotát, amely bizonyítás-elméleti visszássá-
gokhoz vezetett. A korábbi normaszöveg rendelkezése alapján a tettes meghatározott időpontra vonatkoztatott
szeszes ital fogyasztásából származó egyéni befolyásoltságát kellett vizsgálni, illetve megállapítani. A befolyá-
soltság egzakt módon, közvetlenül nem mérhető, arra csak más mért adatokból: a szervezetből különböző mód-
szerekkel kimutatott alkoholmennyiség alapján lehet szakértői módszerekkel következtetni. E következtetési fo-
lyamat esetenként bizonytalansági tényezőket tartalmaz. Bár az etilalkohol szervezetre gyakorolt, a vezetési ké-
pességre hátrányosan ható mechanizmusa általánosságban jól meghatározható, mégis a büntetőeljárások során
minden kétség nélkül nem zárható ki az sem, hogy más-más terhelt esetében ezek egyéni eltéréseket is mutathat-
nak.
A fentiekre tekintettel a törvény tényállása – a bírói gyakorlatban kialakult alkohol-koncentráció értékeket és az
Európai Bizottság 2001. január 17. napján kiadott ajánlását is figyelembe véve – azt a mérhető értéket (0,50
gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációt) tünteti fel,
419
amely a terhelt egyéni adottságaitól függetlenül már igen magas valószínűséggel az egyéni befolyásoltság kiala-
kultságához is vezethet. Az ittas állapotban elkövetett járművezetés olyan jogellenes magatartás, amely a befolyá-
soltság létrejöttének reális lehetősége esetén is eléri azt a veszélyességi szintet, amely büntetőjogi következmé-
nyek kilátásba helyezését indokolja.
A fentiekre figyelemmel az új tényállás vonatkozásában a büntetőeljárás során nem azt kell bizonyítani, hogy a
tényállásban írt alkohol-koncentráció a vezetés idején fennállt-e, hanem azt, hogy azon időpontban a szervezetben
volt-e olyan mennyiségű alkohol, amely a tényállásban írt alkohol-koncentrációt képes volt előidézni.
A közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései alapján a nem gépi meghajtású jármű esetében a 0,50
gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációt meghaladó,
illetve gépi meghajtású jármű esetén a 0,30 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,15 milligramm/liter ezrelék
levegőalkohol-koncentrációt meg nem haladó érték esetén 30 000 forint a közigazgatási bírság. Míg a 0,30
gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,15 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációt meghaladó, de
a bűncselekményi értéket el nem érő esetben a közigazgatási bírság mértéke 100 000 forint.
A bűncselekmény alanya speciális, a gépi és nem gépi meghajtású vasúti és légi jármű, gépi meghajtású közúti
jármű és gépi meghajtású úszólétesítmény vezetője lehet.
A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény minősítő körülményeire csak a tettes gondatlansága terjedhet ki,
ugyanis amennyiben akár az alapeset körében értékelendő könnyű testi sértésre, akár a minősítő körülményként írt
sértő eredmények akármelyikére is legalább eshetőleges szándékkal bír, úgy élet, vagy testi épség elleni bűncse-
lekmény (testi sértés, emberölés) elkövetéséért vonható felelősségre.
A törvényi tényállás (3) bekezdése szeszes ital fogyasztásából származó 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-,
illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációt meghaladó alkoholérték előidézésére alkal-
mas mennyiségű alkohollal a szervezetben nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforga-
lom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetését rendeli büntetni akkor, ha a tettes legalább
súlyos sérüléssel járó balesetet okoz.
Járművezetés bódult állapotban
A Btk. 237. § (1) bekezdése szerint, aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képes-
ségre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy
közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (2) bekezdés alapján, a büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészség-
romlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halá-
los tömegszerencsétlenséget
okoz.
A (3) bekezdés értelmében, aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre
hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom
elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következ-
ményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
A járművezetés bódult állapotban bűncselekmény jogi tárgya, elkövetési magatartása, elkövetési eszközei, elköve-
tői és ok-okozati összefüggése, bűnössége, valamint minősített esetei megegyeznek a járművezetés ittas állapot-
ban bűncselekményéivel.
A tényállás – a korábbi szabályozással azonosan – a bűncselekmény megállapíthatóságához megköveteli azt, hogy
a jármű vezetésekor a tettes a vezetési képességére hátrányosan ható szer (ide nem értve a szeszes ital fogyasztá-
sából származó alkoholt) befolyása alatt álljon. Az etilalkohol e bűncselekményi tényállásból való kivételkénti
kiemelésének az az indoka, hogy – mivel az etilalkohol is egy a vezetési képességre hátrányosan ható szerek kö-
zül – az olyan fokban ittas járművezető személynek a cselekménye, akinek a vezetési képességére az elfogyasztott
alkohol mennyisége már kihatással van (befolyásolt állapotú), e bűncselekmény tényállására tekintettel ne essen
kétszeres értékelés alá.
420
A korábbi szabályozás – a bódult állapotot tényállási elemként megkövetelő – fenntartása azért vált szükségessé,
mert a jogalkalmazó számára eddig ismertté vált igen sokféle vezetési képességre hátrányosan ható szer (kábító-
szer, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer) kémiai-biológiai sajátosságaira; az emberi szer-
vezetre gyakorolt különböző tartamú és jellegű élettani hatásaira; a szervezetből való eltérő, hosszabb-rövidebb
időtartamú kiürülésére tekintettel csak annyi állapítható meg, hogy aki a vezetési képességre hátrányosan ható
szer befolyása alatt (bódult állapotban) járművezetőként vesz részt a közlekedésben, egészen bizonyosan fokozott
veszélyt jelent a közlekedés biztonságára és más személyek életére, testi épségére, így az ilyen magatartást tanúsí-
tók büntetéssel fenyegetése és büntetőeljárásban való felelősségre vonása mindenképpen indokolt.
Arra figyelemmel azonban, hogy kábítószerek, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek
vezetési képességre gyakorolt hátrányos hatása – azok fent írt sokféleségére és az egyéni szervezetre gyakorolt
különböző hatásaira tekintettel – (szemben az etilalkohollal) nem köthető törvényi tényállásban rögzíthető egzakt
mérőszámhoz vagy mérőszámokhoz, ezért a jogalkotás – az orvos szakértői ismeretek mai állása mellett – nem
tekinthet el a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatt állás tényállási elemként való megkövetelésé-
től, a jogalkalmazás pedig a tényállással kapcsolatos minősítés megállapításakor a bódult állapotra vonatkozó
bizonyítástól.
Járművezetés tiltott átengedése
Ez a bűncselekmény szorosan kapcsolódik az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés tényállásához.
Az ittas vezetés önmagában absztrakt veszélyt jelent a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés biztonságára, de
ugyanígy veszélyeztethetik a közlekedés biztonságát azok is, akik az ittasságtól eltérő egyéb okból alkalmatlanok
a jármű vezetésére.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű vezetésének más részére történő átengedése.
Az átengedés történhet kifejezett felszólítással, de az is lehet, hogy az elkövető az átvevő kérését teljesíti, vagy
egyszerűen átadja az indítókulcsot. Nem állapítható meg a járművezetést átengedő személy felelőssége, ha az
átvevő a vezetés során más, szándékos bűncselekményt valósít meg (ilyen lehet különösen a szándékos veszélyez-
tetés, a cserbenhagyás vagy a segítségnyújtás elmulasztása).
A járművezetés tiltott átengedésének vétsége szándékos bűncselekmény, ebből következik, hogy az elkövető tuda-
tának át kell fognia azt a körülményt, hogy a vezetést átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapotban van,
illetőleg a vezetésre egyéb okból alkalmatlan.
A bűncselekmény elkövetője lehet
 a jármű üzembentartója,
 de az a járművezető is, akinek a jármű felett rendelkezési lehetősége van.
A bűncselekmény elkövetője az a személy lehet, aki a tényállásban megjelölt jármű felett ténylegesen hatalmat
gyakorol, azaz aki a járművel ténylegesen vagy jogilag rendelkezik. Az közömbös, hogy hatalma milyen jogcí-
men alapul. Elkövetője lehet a jármű tulajdonosa, birtokosa, de az a személy is, akit a jármű ideiglenes őrzésével
bíztak meg. Megvalósíthatja a bűncselekményt az a tolvaj is, aki lopás útján, vagy aki a jármű önkényes elvétele
révén jutott annak birtokába.
A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a vezetés átengedése folytán a járművet a vezetést átvevő személy
elindítja, a vezetést ténylegesen megkezdi, és a jármű mozgásba került. A bűnhalmazat kérdésében az állapítható
meg, hogy annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány személy részére a járművezetés tiltott átengedése
megtörtént.
Cserbenhagyás
Alapvető morális követelmény, másrészt jogszabályban írt kötelezettség a közlekedési balesettel érintett jármű
vezetője felé, hogy a közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járművel megálljon, meggyőződjön arról, hogy –
akár vétkes, akár vétlen magatartásukkal összefüggésben – a bekövetkezett baleset következményeként személyi
sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, illetőleg hogy a baleset következtében megsérült vagy közvetlen veszélybe
került személyek segítségnyújtásra szorulnak-e.
E kötelezettség megszegése önmagában csupán szabálysértési felelősséget idéz elő. Ha azonban a baleset körül-
ményei személyi sérülés valószínűségére utalnak, indokolt a büntetőjogi védelem valamennyi közlekedési ágazat-
ban, így a közúti közlekedésben, de a vasúti, légi, vízi közlekedésben is.
A bűncselekmény elkövetési magatartását két formában határozza meg a tényállás:
 a megállási kötelezettség elmulasztása a baleset helyszínén,
421
  a baleset helyszínéről eltávozás (a megállást követően), továbbá a meggyőződés elmulasztása arról, hogy
valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtás-
ra szorul-e.
A bűncselekmény a baleset helyszínén, közvetlenül a baleset után követhető el.
A cserbenhagyás úgynevezett tiszta mulasztási bűncselekmény, amely a vázolt kötelezettségek elmulasztásával
befejezetté válik. A cserbenhagyásnak nincs kísérleti alakzata.
A bűncselekmény tiszta mulasztási jellegéből is következik, hogy a cserbenhagyás vétsége kizárólag szándéko-
san követhető el. A jármű vezetőjének észlelnie kell a balesetet, és ennek ellenére szándékosan kell elmulasztania
az őt terhelő kötelezettségek teljesítését. A gondatlanság nem alapozza meg e bűncselekményben való bűnösség
megállapítását.
A bűncselekmény elkövetője tettesként kizárólag a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője lehet. A baleset-
tel érintett jármű fogalma azonban nem szűkíthető le a balesetet okozó járműre, annál szélesebb körű fogalom. A
bűncselekmény elkövetője lehet a baleset okozója, de lehet a balesetet szenvedő jármű vezetője is.
A fentiekből következik, hogy a járművezetővel együtt utazó utas, illetőleg gyalogos felelőssége tettesként vagy
társtettesként nem állapítható meg. Nem kizárt az utas, illetve gyalogos felbujtóként való felelősségre vonása, ha a
balesettel érintett jármű vezetője azért nem áll meg a helyszínen, illetve nem tesz eleget meggyőződési kötelezett-
ségének, mert erre az utasa vagy a gyalogos felhívta, illetőleg utasította. A cserbenhagyás rendbelisége nem függ
a közlekedési balesettel érintett személyek számától, mert nem személy elleni, hanem közlekedési bűncselek-
mény. Rendbeliségét a tényállásban írt módon elhagyott baleseti helyszínek száma határozza meg.
A cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűnhalmazatban nem állapítható meg.
A szexuális önrendelkezést sértő bűncselekmények fejlődése133
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alaposan átalakította a büntető törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvényben nemi erkölcs elleni bűncselekményként tárgyalt tényállásokat.
Az új Btk-ban e bűncselekmények már mint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények
szerepelnek. Az új szabályozás figyelemmel van arra a nemzetközi követelményre és társadalmi igényre, misze-
rint az ilyen jellegű bűncselekmények esetén kiemelten kell védeni a tizennyolc éven aluliakat. Erre tekintettel a
Btk. minősített esetként határozza meg a tizennyolc éven aluli sérelmére elkövetett szexuális erőszakot, illetve azt,
ha az elkövető részben vagy egészben tizennyolc éven aluli, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát,
továbbá önálló tényállásban szabályozza a gyermekprostitúció kihasználását.
A Btk. korszerűsíti a bűncselekmények elnevezését, és azok tartalmát is, például a jobb közérthetőség követelmé-
nyének megfelelően egyes fogalmakat felvált újakkal, például erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak
helyett szexuális erőszak, megrontás helyett szexuális visszaélés, közösülés és fajtalanság helyett összefoglalóan
szexuális cselekmény, visszaélés pornográf felvétellel helyett gyermekpornográfia, üzletszerű kéjelgés helyett
prostitúció az új elnevezés.
A korábban hatályos szabályok alapján az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak akkor volt bünteten-
dő, ha a közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítés erőszakkal, vagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetéssel valósult meg. A korábbi joggyakorlat a sértett nem önkéntes beleegyezésével, ám mégsem kvalifi-
kált fenyegetés hatására megvalósuló szexuális aktust lényegesen alacsonyabb büntetési tételkeret mellett kény-
szerítésnek minősítette. Az új Btk. ezen alaposan változtat, ezért szexuális kényszerítésként súlyosabb büntetéssel
rendeli sújtani az úgynevezett nemi zsarolást.
A szexuális kényszerítés és a kényszerítés kapcsolata
Ezzel kapcsolatban persze több kérdés is felvetődik, amelynek a megoldása a joggyakorlatra vár, nevezetesen a
bűncselekmény társadalomra veszélyességének, helyesebben inkább büntetőjog-ellenességének a zsinórmértéke,
eddig ez a kényszerítés esetében, legalábbis a nemi zsarolás esetében nem alakult ki.
Külön is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kényszerítés bűncselekmény eredmény-bűncselekmény, ellentét-
ben a szexuális kényszerítéssel. Tehát a szigorítás nemcsak a büntetési tételben jelenik meg – szemben a Btk.
indokolásával –, hanem a tényállás jóval tágabb megfogalmazásában is.

133
Dr. Gratzer-Sövényházy Gábor: Egy bűnmegelőzési kisfilm tanulságai. Belügyi Szemle 2013. május
422
Az követ el ugyanis kényszerítést, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen,
ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg.
Ezzel szemben szexuális kényszerítésért felel, aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít.
A kényszerítés büntetése három évig terjedő szabadságvesztés, míg a szexuális kényszerítésé öt évig terjed, to-
vábbá ha e cselekményt tizennyolc évesnél fiatalabb személy sérelmére, vagy a hozzátartozója, vagy nevelése,
felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb
hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követik el, kettőtől nyolc évig, ha pedig tizennégy évesnél fiatalabb
személy sérelmére követik el, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
Mindez furcsa helyzetet teremt abban a tekintetben, hogy a tényállását tekintve egyébként súlyosabb – jelentős
érdeksérelmet okozó – kényszerítéshez enyhébb büntetés társul. Ezt a dogmatikai problémát esetleg azzal lehet
feloldani, ha a szexuális cselekményre úgy tekintünk, mint olyanra, amely meghaladja a jelentős érdeksérelmet.
Ez azonban helytelen megközelítés, lévén hogy a szexuális cselekmény ebben az esetben nem eredmény, hanem
az elkövetési magatartás kifejtésének speciális célja, mint a kényszerítés esetében a – tevés, a tevéstől való tartóz-
kodás, illetve valaminek az eltűrése –, tehát a kényszerítés esetében az eredmény mindenképpen súlyosabb társa-
dalomra veszélyességet alapoz meg. Továbbá a jelentős érdeksérelem nem egzakt típusú, hanem úgynevezett tár-
sadalmi típusú eredmény, amelyet minden konkrét esetben a bíróságnak kell mérlegelnie, így a korábbi szabályo-
zás alapján ténylegesen megtörténhetett, hogy a bíróság magát a szexuális cselekményt nem ítélte jelentős érdek-
sérelemnek.
Könnyen belátható, hogy a napi jogalkalmazás során az előbbi anomália számos problémát vethet fel. Az ered-
mény hiányában ugyanis nehéz meghatározni, tulajdonképpen maga az elkövetési magatartás hol „materializáló-
dik”. Jelesül: hol húzódik meg a fenyegetés határa? Például bűncselekmény-e, ha a terhelt a sértettet azzal „fenye-
geti meg”, hogy ha vele szexuális kapcsolatot létesít, jobb állást, magasabb pozíciót stb. kap, ellenkező esetben
nem. Más példával megvilágítva, a fenyegetést olyan súlyos hátrányként kell felfogni, amelynek a kilátásba he-
lyezése önmagában alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az értelmező rendelkezés
alapján a fenyegetés objektív oldala a „hátrány kilátásba helyezése”, amelyhez két szubjektív elem a hátrány „sú-
lyossága” és a „komoly félelem” kiváltására alkalmassága társul. E szubjektív elemek csak a megfenyegetett raci-
onális (szociális, gazdasági, egészségi stb.) és emocionális (mentális, pszichikai stb.) helyzete alapján ítélhetők
meg. A „ha nem teszed meg, elveszem a kerékpárt, amit használsz” típusú fenyegetés sokak számára megmoso-
lyogtató lehet, de annak az embernek, akinek a kerékpár az egyetlen közlekedési eszköze, már korántsem moso-
lyogtató, mivel lehet, hogy ezzel a kerékpár tulajdonosa a megélhetését veszélyeztetné. Egy internetfüggőben az
internet lekapcsolása is komoly félelmet válthat ki.
Mindazonáltal előreláthatóan – eredmény hiányában – nehéz helyzetet fog előidézni a jogalkalmazás számára az
olyan eset, amikor például az ingatlan bérbeadója, az egyébként internetfüggő bérbevevőt azzal fenyegeti meg,
hogy nem fizeti tovább, és lekapcsoltatja az internetet, ha csak nem hajlandó vele szexuális kapcsolatot létesíteni.
Mindenesetre e bűncselekmény során fokozottan kell figyelni arra, hogy szexuális cselekményre nemcsak érdek-
mentes, szerelmi kapcsolatokban kerül sor, márpedig ha a szexuális cselekmény során a feleket anyagi, esetleg
más érdekek motiválják, a jelentős érdeksérelem mint eredmény hiányában nehéz a kényszer és a kényszermen-
tesség között a különbségtétel.
A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak elhatárolása
Mind dogmatikai, mind jogalkalmazói oldalról kérdéseket vet fel a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak
egymáshoz való viszonya, amely különös jelentőséget kap, ha a korábbi Btk. alapján kialakult bírói gyakorlatot is
figyelembe vesszük.
A szexuális kényszerítést – mint arról az előbb szó volt – az követi el, aki mást szexuális cselekményre vagy an-
nak eltűrésére kényszerít. Ezzel szemben szexuális erőszakért tartozik felelősséggel, aki a szexuális kényszerítést
erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, illetve más védekezésre vagy
akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
A problémát az erőszak és a kényszerítés egymáshoz való viszonya jelenti. Mindazonáltal a kényszerítés bűncse-
lekmény alapján kényszeríteni valakit valaminek a tevésére, valamitől tartózkodásra, illetve valaminek az eltűré-
sére erőszakkal vagy fenyegetéssel lehet. A két bűncselekmény egymáshoz való viszonyában az erőszak értelme-
zése okoz gondot. A fenyegetés esetében egyértelmű a határ, amennyiben az élet vagy testi épség ellen irányul,
abban az esetben szexuális erőszak valósul meg.
Az erőszak esetében már nem ennyire egyszerű a helyzet. A büntetőjog-dogmatika az erőszak két fokozatát hatá-
rolja el egymástól: a vis absolutát (lenyűgöző, az akaratot megtörő erő) és a vis compulsivát (akaratot hajlító erő).
Az erőszak két fokozatát a jogalkalmazás alakította ki, így meggyőződésem szerint mára éppen a jogalkalmazás
423
haladta azt meg, jobban mondva, mosta el a két fokozat közötti korábbi éles határt, legalábbis a szexuális önren-
delkezés elleni bűncselekmények esetében.
A régebbi értelmezés alapján, ha a tényállás az erőszak mellett az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege-
tést tartalmazta, abban az esetben az erőszakkal szembeni kívánalom a vis absoluta volt.
Az új Btk. hatálybalépése előtt az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak esetén a minősített (élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetés), vagy erőszak mellett a bírósági gyakorlat megkövetelte a sértett bizonyos
fokú ellenállását, és a szexuális önrendelkezés elleni bűncselekményt csak „komoly” ellenállás esetén tartotta
megállapíthatónak. Egyszerű fenyegetés, valamint nagyon enyhe fokú erőszakos magatartás esetében a nemi zsa-
rolást, azaz a kényszerítés bűntettét valósíthatta meg az elkövető. A bizonyítás szinte ellehetetlenült a szexuális
bűncselekmények esetében gyakori egyállításos, egytagadásos esetekben, amikor az elkövető a szexuális érintke-
zés tényét nem, csak az erőszakot vagy a fenyegetést tagadta. A bizonyítás ilyen esetben általában akkor volt sike-
res, ha ezekben az esetekben a sértett testén a „komoly” ellenállás nyomai megtalálhatók voltak, és ezt látlelet,
illetve orvos szakértői vélemény bizonyította. Ez a sértett általi komoly ellenállást megkövetelő bírósági gyakorlat
visszaszorulóban van, amit a következő eseti döntések is szemléltetnek.
Az 1997-es módosításig, amíg az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot házassági életközösségen
kívül lehetett csak megvalósítani, a bírói gyakorlat egyértelműen megkövetelte a komoly ellenállást a sértettől,
mint arra a BH 1996/348. és a BH 1997/108. is rámutatott.134
A tényállás módosulásával, valamint a szexuális önrendelkezési joggal kapcsolatos, a 2000-es évek elejére befeje-
ződő társadalmi átértékelődés vezetett a bírói gyakorlat változásához. 2010-ben a bíróság megállapította, hogy az
erőszakos közösülés vagy kísérletének megállapításához az szükséges, hogy az elkövető a közösülést lehetővé
tevő körülmények és testhelyzet megteremtése érdekében közvetlenül alkalmazott erőszakkal vagy kvalifikált
fenyegetéssel törje meg a sértett fizikai ellenállását, s vigye végbe vagy kísérelje meg a közösülést135, ebben az
ítéletben már nincs szó arról, hogy az erőszak ellen a sértettnek olyan ellenállást kellene kifejtenie, amely a testén
is nyomot hagy. Ebben az ítélet az erőszakos közösülés megállapításához szükséges erőszak mértékét a rablás
bűncselekmény kapcsán már kimunkált vis absoluta szinten húzta meg. Ez azt jelenti, hogy a szexuális önrendel-
kezés elleni erőszakos támadás mértéke megegyezik a vagyoni jogok elleni erőszakos támadás mértékével. Helye-
sen értékeli a bírói gyakorlat, hogy a vis absoluta, lenyűgöző erőszak esetén – amely az ellenállást megtöri – nem
lehet különbséget tenni a támadott jogi tárgyak között.
2013-ban a bíróság tovább pontosította az erőszakos közösülés esetében az erőszak mértékét, amely akkor tényál-
lásszerű, ha az elkövető a sértettel szemben fizikai erő kifejtésével járó támadást intéz. Az új értelmezésben már
arra mutatott rá a bíróság, hogy az erőszaknak – és itt a lényeg – nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a
sértett komoly ellenállásának leküzdésére kell alkalmasnak lennie. A cselekmény tényállásszerűségét és a sértett
ellenállásának komolyságát nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy azért hagy fel a védekezéssel,
mert a helyzetét reménytelennek látja.136
Véleményem szerint a bírósági gyakorlat 2013-ra felismerte, hogy a szexuális önrendelkezés elleni támadás ese-
tén még a vis absolutához való merev ragaszkodás is indokolatlan. Rablás esetén ugyanis az elkövetési magatartás
gyorsan, „zökkenőmentesebben” megy végbe, a sértettet váratlanul megtámadják, és elvesznek valamit tőle. A
szexuális önrendelkezést sértő bűncselekmény esetén az elkövetési magatartás úgynevezett tartós jellegű. Ez azt
jelenti, hogy a bűncselekmény a szexuális cselekmény (például közösülés) megkezdésével befejezetté válik. A
tartós vagy állapot-bűncselekmény esetében a befejezettségtől el kell választani a bevégzettséget, amely akkor
következik be, amikor a jogi tárgy elleni támadás megszűnik, pontosabban a szexuális cselekményt (tartson ez
akár órákig) az elkövető befejezi. A bevégzettség elhatárolása több okból is jelentős, e cselekményekhez ugyanis
társtettesség és bűnsegély mindaddig járulhat, amíg a jogellenes állapot fennáll, és a jogi tárgy folyamatos táma-
dása folytán nem kizárt a jogos védelem megállapítása sem. Az állapot-bűncselekmények elévülése pedig csak a
jogellenes állapot megszűnésével veszi kezdetét.
Az elkövetési magatartás jellegzetességéből pedig egyértelműen megállapítható – azon túl persze, hogy a sértettet
a bevégzettségig megilleti a jogos védelem – az is, hogy az erőszaknak nem feltétlenül kell leküzdhetetlennek
lennie, mint az azonnal megvalósuló rablás esetében, elégséges, ha az egyébként vis compulsiva esetében a sértett

134
BH, 1997/108. Az erőszakos közösülés bűntette nem valósul meg, ha a vádlott a korábbi élettársát – annak lakásába erőszakkal és éjjel behatolva – hiá-
nyos öltözetben elhurcolja, a saját lakására viszi, és ott vele – erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés nélkül – közösül. BH,
1996/348. Erőszakos közösülés bűntettének a kísérlete helyett személyi szabadság megsértése aljas indokból elkövetett bűntettének minősül, ha az elkövető a
sértettet közösülésre irányuló szándékkal a gépkocsijában visszatartja, de a fenyegetést még nem közvetlenül a közösülés végrehajtása érdekében alkalmaz-
za.
135
BH, 2010/116.
136
BH, 2013/295.
424
az ellenállást eleve lehetetlennek tartja, mivel egyértelmű, hogy védekezése esetén az erőszak a vis absoluta szin-
tet fogja elérni, ami az életét vagy a testi épségét komolyan veszélyezteti.
2014-re kiskorú sértett esetében, ha a sértett és az elkövető között függőségi viszony áll fenn, a bíróság még a vis
compulsiva szintű erőszak esetén az ellenállás eleve kilátástalanságát sem követelte már meg.137
A bemutatott jogesetek közül a BH 2013/295. azon megállapítása, amely szerint a cselekmény tényállásszerűségét
és a sértett ellenállásának komolyságát nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik vagy azért hagy fel a véde-
kezéssel, mert a helyzetét reménytelennek látja, szöges ellenétben áll a BH 1997/108. és a BH 1996/348. számú
ítéletekben megállapított tényállásokkal, mivel ezeket az eseteket éppen azért nem minősítették erőszakos közösü-
lésnek, mivel a sértett már felhagyott a védekezéssel, és a szexuális cselekmény alkalmával komoly ellenállást
már azért nem fejtett ki, mert eleve reménytelennek látta a helyzetét.
Egyéb kérdések
Minősített (súlyosabban büntetendő) eset – a korábbi szabályok szerint is –, ha az elkövető a hozzátartozója, vagy
nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve új minősített esetként jelenik
meg, ha a közte és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el a bűncse-
lekményt. A hatalmi vagy befolyási viszony – a Btk. tervezetéhez fűzött indokolás szerint – olyan kapcsolatot
jelent az elkövető és a sértett között, amely az előbbi meghatározásokon (hozzátartozó, nevelő stb.) kívül esik,
azonban azokhoz hasonlóan személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (például unokatestvér, a család ba-
rátja, szomszéd stb.).
Az indokolás kitér arra, hogy az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak tényállásának újraszabályozása
elsődlegesen azért szükséges, mert Magyarország 2010. november 29-én aláírta a Lanzarote Egyezményt, illetve
az Európai Unió tagállamai 2011 decemberében elfogadták a 2011/931. EU-irányelvet, és legkésőbb 2013. de-
cember 18-ig meg kellett feleltetni neki a jogszabályainkat. Emellett az egyszerűsítés érdekében a Btk. összevonja
a teljesen azonos tartalmú erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak tényállását.
A korábbi Btk. alapján az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak akkor volt büntetendő, ha a közösü-
lésre vagy fajtalanságra kényszerítés erőszakkal, vagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel való-
sult meg. A jelenlegi szabályozásban található és korábban bemutatott kényszer és fenyegetés értelmezésén alapu-
ló gyakorlaton az új Btk. nem változtat.
Mindezek alapján a szexuális erőszak bűncselekmény alapesete valósul meg, ha az elkövető a sértettet erőszakkal,
illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kény-
szeríti.
Minősített (súlyosabban büntetendő) esetek a következők:
 a sértett tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;
 az elkövető a sértett hozzátartozója, vagy a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló
személy sérelmére, illetve ha a bűncselekményt a közte és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy be-
folyási viszonnyal visszaélve követi el, az elkövető más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen ál-
lapotát szexuális cselekményre használja fel;
 a sértett tizennégy, illetve tizenkét éven aluli;
 továbbá ha egyszerre több minősített eset is megvalósul.
A korábbi Btk. értelmében a tizenkettedik életévét be nem töltött, mint törvényi vélelemmel védekezésre képte-
lennek nyilvánított személlyel létesített szexuális kapcsolat az erőszakos közösülés vagy minden más szemérem-
sértő magatartás esetén a szemérem elleni erőszak tényállását valósítja meg. A tizenkét és tizennégy év közötti
sértettek esetében pedig a megrontás tényállása alapozza meg a büntetőjogi felelősséget. Az új törvény értelmében
megszűnik a tizenkettedik életévét be nem töltött személyekre vonatkozó azon vélelem, hogy őket védekezésre
képtelennek kell tekinteni. Ennek oka, hogy az új Btk. utal a sértett életkorára, és úgy kapcsol a bűncselekmény-
hez magasabb büntetési tételt. A bűncselekmény súlyosságára figyelemmel a módosított törvény büntetni rendeli
továbbá a szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek megteremtését (például helyszín
előkészítése, lakás biztosítása, kábító hatású anyagok, „szexdrogok” biztosítása).
Mint az is látható volt, az úgynevezett beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat korhatára a korábban hatályos
szabályozás alapján, illetve a módosított törvény szerint is a tizennegyedik életév. A megrontás hatályos tényállá-

137
BH, 2014/201. A nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a kiskorú sértett felügyelet alatt állásából fakadó függőség miatt az erőszak, fenyegetés kisebb
foka is tényállásszerű lehet.
425
sa ennek megfelelően a tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel való közösülést vagy fajtalankodást bün-
teti. Az új Btk. jelentősen átalakítja a megrontás tényállást, azonban ez leginkább szerkezeti átalakítást jelent,
véleményem szerint tartalmában a tényállás nem sokat változik. A megrontás bűncselekmény elnevezése szexuá-
lis visszaélésre változik, a módosított Btk-hoz fűzött indokolás szerint e megjelölés a hatályosnál jobban kifejezi
az elkövetési magatartást, illetve jobban megfelel a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak is. A hatályos sza-
bályozás a szerint különbözteti meg az elkövetőket, hogy az a sértettel maga közösül vagy fajtalankodik, illetve
arra törekszik, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjon, míg a másik szerint a mással való közösülésre, illetve
fajtalankodásra rábírás vagy rábírni törekvés az elkövetési magatartás. A közelmúltban elfogadott Btk. szakít e
felosztással, mivel nem az elkövető oldaláról differenciál, hanem a cselekmény sértettjének a kora szerint.
A megrontás tényállás és az új szexuális visszaélés tényállása között alapvető különbség azonban, hogy a koráb-
ban hatályos tényállás elkövetője lehetett az olyan 14 évesnél idősebb személy is, aki a 12 és 14 év közötti sértet-
tet bírja rá arra, hogy vele közösüljön, az új tényállás esetén az elkövető már csak felnőtt korú, tizennyolc évesnél
idősebb személy lehet. Az indokolás alapján „a fiatalok szexuális érése, pszichoszexuális fejlettsége napjainkra
jelentősen eltér a jelenlegi Btk. hatályba lépéskori (1970-es évek) állapottól. Erre tekintettel a szexuális visszaélés
bűncselekmény elkövetője valamennyi esetben csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet.” Véleményem
szerint ezzel az indokolással nem lehet és nem is érdemes vitába szállni, és e módosítás is előremutató.138
A szexuális visszaélés bűncselekmény szabályozásáról
A Btk. hatálybalépésekor e tényállás módosítását rendkívül sok, feltehetően nem kellően átgondolt támadás érte.
A szexuális visszaélés vonatkozásában is kiindulási alapnak kell tekinteni a nemzetközi előírásokat, a 2011/93/EU
irányelv 3. cikkely (4) bekezdése és (5) bekezdés i) és ii) pontja, továbbá a 6. cikkely (1) bekezdése, illetve a
Lanzarote Egyezmény 18. cikkely (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint 23. cikkelye ugyanis a következőket
nyilvánítja büntetendő magatartássá:
 beleegyezési korhatárt el nem érő gyermekkel folytatott szexuális tevékenység;
 tizennyolc évesnél fiatalabb személlyel folytatott szexuális tevékenység, ha a sértettel kapcsolatban fenn-
álló, elismert bizalmi vagy hatalmi helyzettel vagy befolyással élnek vissza;
 tizennyolc évesnél fiatalabb személlyel folytatott szexuális tevékenység, ha a sértett különösen kiszolgál-
tatott helyzetével, különösen szellemi vagy testi fogyatékosságával, vagy eltartotti helyzetével élnek visz-
sza;
 a beleegyezési korhatárt el nem érő gyermekkel szexuális cselekmény céljából történő találkozásra infor-
mációs és kommunikációs technika útján tett ajánlat, ha ezt az ajánlatot a találkozás létrejöttét előidéző
tényleges cselekmény követi.
A hatályos Btk-ban szexuális visszaélésként elnevezett tényállás, amelyet a korábbi Btk-ban megrontásként
szankcionáltak, tulajdonképpen nem sokban térnek el egymástól.
Az eltérés lényegében egyetlen ponton ragadható meg. A Lanzarote Egyezmény ugyanis nem tesz különbséget a
szexuális cselekmények között. A régi Btk. megkülönböztette a közösülést és a fajtalanságot. A közösülés bünte-
tőjogi értelemben azt jelentette, hogy a külső nemi szervek közösülési célzattal egymáshoz érnek, azaz a büntető-
jog nem kívánta meg a biológiai közösülést a bűncselekmény befejezett stádiumba jutásához. A fajtalanság fo-
galmilag a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekményt magában foglalt, amely a nemi
vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Ezzel szemben a Btk. 459. § 27. pontja szerint szexuális cselekmény:
a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy
kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.
Az előbbiek alapján tehát a beleegyezési korhatár tizennégy év, ez nyilvánvalóan a polgári jogi korlátozott cse-
lekvőképesség szabályával kapcsolatos, tizenkét évesnél idősebb, de tizennégy évesnél fiatalabb személlyel sze-
xuális cselekményt folytatni szexuális visszaélés, míg a tizenkét évesnél fiatalabbal – beleegyezésével is – szexuá-
lis cselekményt folytatni szexuális erőszak.
Mindazonáltal jelentősége az elkövető korának van, mivel a szexuális visszaélést csak nagykorú, azaz tizennyolc
évesnél idősebb személy követheti el. A korábbi szabályozás alapján a fiatalkorú csak akkor nem követte el az
akkori terminológia szerinti megrontást, ha tizennégy évesnél fiatalabb személlyel fajtalankodott, a közösülésért
büntetőjogi felelősséggel tartozott.

138
Gratzer Gábor: Nemek harca – az erőszakos közösüléstől a családon belüli erőszakig. Biztonságpiac.hu, 2012. július 2.
426
A jogalkotó előtt a Lanzarote Egyezményre is figyelemmel kialakított egységes szexuáliscselekmény-fogalom
meghatározásával két út állt nyitva, az egyik szerint a tizennégy évesnél idősebb, de tizennyolc évesnél fiatalabb,
és a tizenkét évesnél idősebb, de tizennégy évesnél fiatalabb sértett valamennyi szexuális cselekményét
pönalizálta volna. Könnyen belátható, hogy egy ilyen szabályozás oda vezetett volna, hogy gyermekek százai
lettek volna büntetőeljárás terheltjei, mert tizenhárom és fél éves szerelmükkel valamilyen enyhe szexuális cse-
lekményt követtek volna el (például csókolózás), ami hangsúlyozottan a régi Btk. szerint sem volt bűncselek-
mény. Mivel tehát a fajtalanság egy ilyen kapcsolatban nem volt bűncselekmény, míg a közösülés igen, akkor azt
is végig kellett gondolni, hogy az egyébként közösülésnek nem tekinthető rendkívül súlyos szexuális cselekmé-
nyek esetén – lévén hogy fajtalanságként értékelendőek – büntetlen cselekményről beszéltünk, míg ha a külső
nemi szervek közösülési céllal összeérnek, már bűncselekménnyel álltunk szemben.
Helyesen jutott a jogalkotó arra a következtetésre, hogy a tizenkét évesnél idősebb gyerekek közötti szexuális
kapcsolatot nem lehet büntetni mindaddig, amíg az elkövető maga is fiatalkorú.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat X
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

427
428
17
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
17. MEGELŐZŐ VAGYONVÉDELEM

„Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.”

Anatole France

Témavázlat és javasolt óravázlat: Eszközigény

1. Üdvözlés  DADA DVD – gondoskodjunk DVD-lejátszóról (vigyünk

2. A téma felvezetése laptopot és projektort, vagy kérjünk az iskolától olyat ter-
3. Péntek 13. című kisfilm megtekintése és met, ahol megoldható a vetítés).
feldolgozása  Csomagolópapír, vastag filc, mágnes vagy Bluetech.
4. Mit veszíthet egy bűnelkövetővé vált fia-
tal?
5. Összefoglalás, zárás

Háttéranyag
Gyakorlatok, játékok leírása

MÓDSZEREK/ KULCSFOGALMAK/
ELMÉLET – TEENDŐ
JAVASLATOK KIEMELÉSEK

Ennek a témának a legfontosabb célja, hogy meg- Bevezető

tanítsuk a diákokat arra, hogy mindenki maga
tehet a legtöbbet a vagyonbiztonságáért. Célunk,
hogy megtanítsuk, hogy fel kell mérni, hogy mi-
kor és hová megyünk, ott milyen veszélyek lesel-
kedhetnek ránk, és mindezeket hogyan előzhetjük
meg.

A TÉMA TEMATIKUS VÁZLATA

1. Üdvözlés – kb. 2 perc Oldott, barátságos légkör. Ráhangolás – ráhango-

lódás
Megengedni, hogy a tanóráktól
eltérően foglaljanak helyet az
osztályteremben (ülésrend).

2. A téma felvezetése – kb. 2 perc Oda próbáljunk meg az irányí- Kulcsfogalmak

tott kérdéseinkkel eljutni, hogy
Bevezetésként kérdezzük meg a diákoktól, hogy
a gyerekek maguk kimondják,
mit gondolnak róla, ki felelős a biztonságunkért?
hogy mindannyian felelősek biztonság
vagyunk a saját biztonságun-
kért, és mindenki maga tehet
érte a legtöbbet azzal, hogy
körültekintően és óvatosan jár
el.

3. A Péntek 13. című kisfilm megtekintése és A téma megbeszélésénél java- Kulcsfogalmak

feldolgozása – kb. 20 perc soljuk, hogy a film időrendi
sorrendjében haladjunk. Min-
A kisfilm hossza: 4 perc 51 másodperc
den egyes óvatlan epizód tár- óvatlanság
A kisfilm megtekintése előtt adjuk ki feladatként, gyalásakor térjünk ki rá, hogy
megelőzés
hogy az alábbiakat figyeljék meg a diákok a kis- hogyan érdemes megelőzni.

429
filmben: A feladatok megoldásánál min- vagyonvédelem
dig figyeljünk rá, hogy ne mi
 Milyen óvatlanságokat és figyelmetlen- mondjuk ki, amit hallani szeret- önbíráskodás
ségeket követ el a kisfilm főszereplője, nénk, hanem addig kérdezzünk,
Dani? amíg rá nem vezetjük a diáko-
A kisfilmet 2 perc 16 másodpercnél állítsuk meg. kat a helyes megoldásra.
Beszéljük végig a filmben a fenti kérdésben emlí- Az iskolatáska összepakolásá-
tett helyzeteket, illetve azt, hogy hogyan lettek nak problematikája kulcskérdés,
volna ezek egyszerűen megelőzhetők. Mikor amelynek megtanítása elenged-
mindent átbeszéltünk, vetítsük le a kisfilm végét hetetlen. Térjünk ki arra is,
is, ami kitér az összes ilyen helyzetre, és megol- hogy mik azok, amik teljesen
dást is javasol. fölöslegesek és kockázatosak,
Óvatlanságok: megvédhetetlenek egy iskolá-
ban.
 Nem ügyelt a táskája összepakolásakor
arra, hogy táska elülső zsebébe értéket Az önbíráskodás megbeszélé-
nem teszünk, mert onnan könnyen eltu- sénél javasoljuk, hogy kérdez-
lajdoníthatják. zük meg a diákokat, mit gon-
dolnak arról, hogy játszik-e
 A bejárati ajtó 3 zárjából csak egyet zárt bármiféle szerepet a kisfilmben
be. a telefon visszaszerzési kísérle-
ténél, hogy a telefon valóban
 A megállóban őrizetlenül hagyta a táská-
Danié-e, vagy pedig csak egy
ját.
olyan telefon, amiről azt hiszi,
 A suliban elővette a mobilját, ezzel hogy az.
megmutatta, hogy van nála telefon, hogy A megoldás az, hogy teljesen
milyen készüléke van, és azt is, hogy hol mindegy, ugyanis az önbírás-
tartja. kodás tényállásában az áll, hogy
 Nem volt bezárva az öltöző ajtaja, és a jogos vagy jogosnak vélt va-
táskájában hagyta a mobilját. gyoni érdekből lehet elkövetni.

 Önbíráskodást követett el. Önbíráskodás

273. § (1) Aki abból a célból,
hogy jogos vagy jogosnak vélt
vagyoni igénynek érvényt sze-
rezzen, mást erőszakkal vagy
fenyegetéssel arra kényszerít,
hogy valamit tegyen, ne tegyen
vagy eltűrjön, bűntettet követ
el, és egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel bünteten-
dő.

4. Mit veszíthet egy bűnelkövetővé vált fia- Kulcsfogalmak

tal? – kb. 18 perc
Nézzük meg az osztállyal az Iskolai lopás című
kisfilmet a DADA 1. DVD-lemezéről. Állítsuk meg a filmet a játéknál, bűnelkövetővé válás
hogy a diákok hosszabban rabosítás
A kisfilm hossza: 3 perc 17 másodperc megnézhessék a képet, és tip-
erkölcsi bizonyítvány
A kisfilm egy iskolai lopást mutat be a végén egy pelhessenek az elkövetők sze-
detektívjátékkal, amelynek segítségével gyako- mélyére.
roltathatjuk a személyleírás adását. A játék után beszéljük át, hogy
Beszéljük át a diákokkal, hogy mit veszíthet va- milyen egy jó személyleírás,
laki, hogyha fiatalkorúként belekeveredik vala- mire kell figyelni, mit érdemes
mibe. Hogyan befolyásolhatja ez az életét? Mit megnézni és megjegyezni.
veszíthet el?
A megoldást egy példatörténettel lásd a háttér-
430
anyagban!

5. Összefoglalás, zárás – kb. 3 perc Emeljük ki a legfontosabb Összefoglalás, zárás

megállapításokat.
Fontos, hogy mindenkinek a legnagyobb körülte-
kintéssel kell eljárni, hogy ne váljon az e kérdés- Kérjünk egy-két szavas vissza-
körbe tartozó szabálysértések/bűncselekmények jelzést arról, hogy mi volt szá-
áldozatává. mukra a nap, a foglalkozás
tanulsága.

HÁTTÉRANYAG
A kisfilm története

Péntek 13.
Hősünk reggel felkel, elindul iskolába. Bezárja az ajtón lévő 3 zár közül az egyiket. Hátán hátizsákkal bandukol a
buszmegállóba. Rengetegen vannak, nagy a reggeli csúcs. Hátizsákja elülső zippzáras zsebében van a pénztárcája
az irataival, amit ellopnak tőle, de ő észre sem veszi. Beér a suliba. Kabátját és hátizsákját leteszi a teremben,
dumál a barátaival. Látjuk, hogy van nála mobil, mert ír egy SMS-t. Tornaórán a bezáratlan öltözőben hagyja a
hátizsákját. Egy ismeretlen diák, kihasználva az alkalmat, harácsol az öltözőben, ellopja a telefonját. Suli után a
diákok érdekellentétbe kerülnek a suli előtt – verekedés. Hősünk is kap egyet. Hazamenve a lakás bejárati ajtaját
nyitva találja – betörtek.
Példa történet
Vegyünk egy átlagos történetet. Van 4-5 általános iskolás illetve középiskolás fiatalunk, akik haverok, és szabad-
idejükben szívesen bandáznak, nevetnek együtt, és művelnek mindenféle számukra viccesnek tűnő dolgot. Mikor
délutánonként a közeli játszótéren ücsörögnek, rendszeresen látják az egyik nyápic kis szomszéd srácot, amint
szorgalmasan siet haza az iskolából, hogy mielőbb megcsinálja a leckéjét. A tanárok is folyton vele példálóznak,
és ez bosszantó. Egyikük fejéből kipattan ezért az a nagyszerű terv, hogy a kis eminens srácot, akit nevezzünk
most Pistinek, móresre kellene tanítani.
Így a banda egyik délután körbekapja Pistit, és heccelni kezdik. Kérdezik tőle, készen van-e már a leckéje, és
kérik, adja oda a füzetét, hogy lemásolhassák a már megoldott feladatot. Hiszen ez egy iskolatárstól, osztálytárstól
méltán elvárható, nem? Mivel Pistinek nemigen tetszik a kérés és annak stílusa, valamint minél előbb szabadulni
próbál, kéri a bandát, hagyják békében hazamenni. Ez az engedetlenség felbőszíti a banda tagjait, és érezve az erőt
az egységükben, megpróbálják erőszakkal elvenni Pisti táskáját.
Közben más, az iskolából hazafelé tartó diákok is megállnak néhány méterrel távolabb, és kuncogva figyelik az
esetet, tenni azonban nem tesznek semmit.
Pisti táskájának tartalmát kiborítják a fűre, és gúnyos cikizéssel elemzik, mi is volt benne. Találnak tornacuccot,
füzeteket, könyveket, de ezek kevésbé érdekesek. Viszont kihullik a hátizsákból Pisti nemrégiben kapott új tele-
fonja, ami felcsigázza a banda tagjainak érdeklődését, így kérik, mondja el, mi mindent tud a készülék, hány me-
gapixeles a fényképezőgépe, és lehet-e vele mp3-at hallgatni. Pisti nem éppen közreműködő, hüppögve sír, és a
szülei szigorától félve követeli vissza a telefonját.
A banda tagjai, látván, hogy Pisti érzékeny pontjára tapintottak, dobálni kezdik egymásnak a telefont, heccelve
Pistit, hogy visszakapja, ha sikerül elkapnia. És viccesnek tartják azt is, ahogyan esetlenül, sírva próbál futni Pisti
a telefonjával ide-oda cikázó srácok után. Ha túl közel ér hozzájuk, kis tockosokat is osztanak a fejére, és egyre
jobban élvezik a murit. Egyikőjük el is gáncsolja Pistit, akinek füves és sáros lesz a ruhája.
A nézőközönséget alkotó néhány korukbeli iskolatárs pedig hangosan biztatja a banda tagjait, láthatóan élvezve az
„előadást”.
A srácok egyike közben behajigálja a kiborított táskába a cuccok nagy részét, majd felhajítják az egyik fára. A
telefonnal együtt pedig eltűnnek a házak között. Megbeszélik, hogy másnap visszaadják a kis majom Pistinek, de
addig had féljen.
Mindegyikük meglepődik, amikor este csöngetnek, rendőrök állnak az ajtó előtt, és egyik szülőjükkel előállítják
az illetékes rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatják ki őket, és olyasmiket hallanak, hogy csoportos
rablás. De hiszen ez csak tréfa volt, magyarázzák a nyomozóknak, és nem értik, miért kell ezt ennyire felfújni.

431
Mikor „rabosítják őket”, azaz lefényképezik és ujjnyomot vesznek tőlük, már kezdik érezni, hogy ennek a fele
sem tréfa, pedig ők azt hitték.
És nézzük meg, mit is „veszítettek” a banda tagjai a butaságuk miatt, mit tettek kockára, és mi nem jutott eszükbe,
mikor „kitervelték” az ugratást, amiről kiderült, hogy nem az:
 Bűnelkövetővé váltak, eljárás indult ellenük, és mivel elkövették a bűncselekményt, így a bíróság is elítél-
te őket.
 Mivel „priuszuk” lett, így nehézségeik akadtak az iskolában, hiszen a büntetőeljáráshoz kötelezően kikér-
ték a jellemzésüket, így tanáraik is tudomást szereztek róla, hogy mi történt.
 Iskolát váltottak, hogy ne kelljen nap mint nap szembesülniük a többiek gúnyolódásával. Nehézségbe üt-
között a továbbtanulásuk, hiszen az elkövetők erkölcsi bizonyítványa nem olyan, mint azoké, akiket nem
ítéltek el.
 Szinte minden jobb munkakör betöltéséhez szükséges erkölcsi bizonyítványt csatolni, így ezektől eleshe-
tünk, ha elkövetővé váltunk.
 Manapság akkora a munkanélküliség, hogy a munkáltatók válogatnak a több diplomás, több nyelvet be-
szélő munkavállalók között, így előfordulhat, hogy csak nem jól fizető állást kaphatunk, ha priuszunk van,
vagy munkanélküliek maradunk.
 Ha nincs állandó jövedelem, akkor nincs pénz a megélhetésre, nincs lakás, nem tudjuk fizetni a közüzemi
számlákat. Arról nem is beszélve, hogy nincsenek DVD-k, számítógép, internet, nyaralás, jó ruhák, mozi
stb.
 Elveszíthetjük a barátainkat, akik nem akarnak „bűnözővel” mutatkozni, és nem lesz esélyünk rá, hogy
megmagyarázzuk, tévedés volt az egész.
 És súlyos bűncselekmény esetén a családunk is elpártolhat mellőlünk.
Mi az tehát, amit elveszíthetünk??? Tulajdonképpen szinte mindent, amiért csak érdemes élni. Ezt kell végiggon-
dolni azelőtt, hogy olyasmivel kezdenénk poénkodni, amiről később kiderülhet, hogy bűncselekmény.
És ne feledkezzünk meg a „szurkoló” iskolatársakról sem! Nekik lett volna lehetőségük, hogy megakadályozzák,
hogy ennyire elfajuljanak a dolgok. Közbeléphettek volna. Na nem arra gondolunk, hogy oda kellett volna futni,
hogy „Engem üssetek!”, hanem arra, hogy lehetett volna a banda tagjait figyelmeztetni arra, hogy hagyják abba,
amit tesznek, különben rendőrt hívnak. Ettől talán észhez térhettek volna felhevült fiataljaink, hogy ez már nem a
diákcsíny kategória, hanem ennél jóval több.
Minden cselekvőképes, belátási képességgel rendelkező személytől (életkortól függetlenül) elvárható, hogy segít-
sen valamilyen módon egy bajba jutott embertársán.
A Btk. 166. § (1) bekezdése alapján, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek
az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (2) bekezdés szerint, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és éle-
tét a segítségnyújtás megmenthette volna. A (3) bekezdés szerint, a büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén
három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető
idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
Látható, hogy abban az esetben, ha sérült, vagy olyan személytől tagadjuk meg a segítséget, akinek élete vagy
testi épsége közvetlen veszélyben van, bűncselekményt követünk el. E bűncselekmény elkövetéséért büntetőjogi
felelősséggel csak nagykorúak, valamint a tizennegyedik életévüket betöltött fiatalkorúak tartoznak.
A segítségnyújtás legalább a segítség felajánlásából, illetve a megfelelő személy, vagy szervezet segítségül hívá-
sából, értesítéséből kell, hogy álljon. Nem kell olyan segítséget nyújtani, ami nem várható el tőlünk. Például a
mentőket mindenképpen ki kell hívni, amennyiben a sérült életveszélyes állapotban van, meg kell kísérelni az
elsősegélynyújtást, persze csak akkor, és olyan módon, amit végre tudunk hajtani. Olyan ellátást, amiről nem ren-
delkezünk megfelelő ismeretekkel és tudással, nem vagyunk kötelesek nyújtani. A segítségnyújtás objektív határa,
hogy senki sem köteles – kivéve, akit erre kiképeztek, és ez foglalkozási kötelezettsége – életét, vagy testi épségét
kockára tenni a segítségnyújtás során.
Ha másképpen nem is, akkor az ingyen hívható 112-es segélyhívó tárcsázásával segíthetünk. A 112-es szám SIM-
kártya nélkül is hívható. Ha nincsen mobiltelefonunk, akkor megkérhetünk egy járókelőt, akinek van, vagy besza-
ladhatunk egy üzletbe, vagy ha van a közelben telefonfülke, akkor onnan is tárcsázhatjuk érme vagy telefonkártya
432
nélkül is a segélykérő számokat. Ne lepődjünk meg rajta, hogy az érmés telefonfülke a kijelzőjén kéri, hogy dob-
junk be érmét, hiszen nem tudhatja, hogy mi ingyenesen is hívható számot kívánunk tárcsázni. Billentyűzzük be
bátran a kívánt számokat, várjuk meg, amíg hívásfogadó fogadja a hívásunkat.
Ne türelmetlenkedjünk, ha sokáig nem történik semmi, hiszen a segélykérő telefonközpont gyűjti a hívásokat, és
lehet, hogy a hívásfogadó éppen egy másik segélykérővel beszél. Látja a telefonon, hogy van másik bejövő hívás,
azonban a megkezdett intézkedést be kell fejeznie.
Mikor végre fogadják a hívásunkat, akkor mutatkozzunk be, mondjuk el, melyik városban, hol tartózkodunk, és
érthetően és világosan meséljük el a hívásunk okát. Készüljünk föl rá, hogy kérdéseket fognak feltenni. Emiatt ne
legyünk ingerültek, ne beszéljünk csúnyán, hiszen tudja, mit és miért tesz, és lehet, hogy nekünk nem is jut
eszünkbe, hogy a válaszunkban megjelölt tényekre miért van szükség. Hagyjuk, hogy tegye a dolgát, segítsük a
munkáját azzal, hogy minél lényegre törőbben válaszolunk.
Sokan hívogatják az ingyenes segélykérő számokat heccből. Gondoljuk át, hogy ezzel egy éppen befutó, sürgős
segítséget kérő bajba jutott embertársunk elől foglaljuk a vonalat. És arról se feledkezzünk meg, hogy kideríthető,
milyen hívószámról telefonálunk, és számon kérhetik rajtunk, hogy miért akadályozzuk a hatóságok munkáját
azzal, hogy feltartjuk a segélykérő vonalra érkező hívások fogadását, ami ugyancsak jogsértés.
HÁTTÉRANYAG nem a tanórához, hanem vagyonvédelem témakörben
Az emberiség történelmének hajnalán a magántulajdon fogalma ismeretlen volt. Ahogy előre haladunk a történe-
lemben, azt tapasztaljuk, hogy ez megjelenik, s ezzel párhuzamosan annak védelme is egyre inkább teret nyer. A
vagyonvédelem egyidős az emberiséggel, mely folyamatos változásokon ment át, és napjainkban is ez a tendencia
érvényes. A vagyonbiztonság igénye az ember legalapvetőbb szükségletei közé tartozik.
A védelem céltudatos és folyamatos tevékenység, melynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget elhárítson,
illetve a már bekövetkezett esemény során lehetővé tegye a károk minimalizálását és a normális élet mielőbbi
helyreállítását. Egyre több értéket kell megvédeni, ezáltal létrejöttek olyan szervek, szervezetek, csoportok stb.,
melyek a magántulajdon „szent és sérthetetlen voltát” hivatottak megvédeni.
A megelőző vagyonvédelem a bűnmegelőzés egyik szakterülete. Célja a vagyon elleni bűncselekmények megelő-
zése és az áldozatok számának mérséklése. A megelőző vagyonvédelem feladata, hogy olyan ajánlásokat fogal-
mazzon meg, amelyek betartásával csökkenthetjük a sértetté válás kockázatát, és amelyek széles körben történő
alkalmazása esetén csökken a vagyon elleni bűncselekmények száma.
A hatékony vagyonvédelem csak komplex módon biztosítható, mely magában foglalja a mechanikus, az élőerős
és az elektronikus vagyonvédelmi eszközök megfelelő arányát a kívánt feladatokhoz. A vagyonvédelem mechani-
kai eszközei arra hivatottak, hogy a bennük tárolt vagyontárgyakat, értékeket, adatokat a mechanikai behatásoktól
meghatározott ideig megvédjék. Nagyon fontos, hogy csak meghatározott ideig képes bármilyen mechanikai va-
gyonvédelmi eszköz ellátni a feladatát, emiatt szükséges kiegészíteni elektronikus vagyonvédelmi eszközökkel
(pl. riasztó berendezés) és valamilyen élőerős védelemmel is (pl. rendőrségi vagy vagyonvédelmi járőrszolgálat).
Egy-egy közterületen bekövetkezett bűncselekmény vagy szabálysértés hosszabb időszakra is képes negatívan
befolyásolni a biztonságérzetet.
A közterületi bűncselekmény nem jogi, hanem kriminalisztikai, statisztikai fogalom, egy speciális kategória, mi-
vel az ott elkövethető jogsértések nagy része más helyszínen is megvalósulhat. A bűncselekmények kategorizálá-
sát minden esetben az elkövetés helyszínének közterületi jellege határozza meg.
A közterületen elkövetett vagyon elleni jogsértések közül megismerkedhetünk azokkal, melyek a leggyakrabban
fordulnak elő és a legnagyobb sérelmet, kárt okozzák. Itt szólunk az ezekhez kapcsolódó megelőzési lehetőségek-
ről is, melyekkel elkerülhetővé válhatnak az ilyen jellegű szabálysértések, bűncselekmények.
Graffiti, rongálás:
A falfirka jelensége egyidős az írás megjelenésével. Magyarországon kb. húsz éve kezdtek tudományosan felfi-
gyelni a köztéri rajzokra. Az amerikai graffiti jókora ütemkéséssel, csak a kilencvenes években érkezett meg Ma-
gyarországra, és a világméretű rap, techo, hip-hop járvány révén azóta is egyre több tizenévest hódít meg. A
nagyvárosi graffiti kezdetleges formája az utcai padokra, a park fatörzseire és a nyilvános vécék falára vésett, írt
vagy rajzolt üzenetek, obszcén, vicces feliratok. Ezeknek a feliratoknak a funkciója elsősorban az, hogy a felirat
készítője nyomot hagyjon jelenlétéről. Ezeknek a falfestményeknek az „üzenete” nemcsak maga a tény, hogy ott
vannak, hanem az is, hogy pont ott vannak, ahol. A modern graffiti két szempontból is „teljesítmény” központú:
egyrészt a hely, ahová kerülnek, többnyire nehezen elérhető vagy veszélyes, másrészt maga a falfirka egy koráb-
bihoz képest bonyolultabb és kodifikáltabb esztétikai forma.

433
Az esetek nagyobb többségében az ún. „graffiti művészek” (maguk közt ezt feltétlenül annak tartják) először papí-
ron, filccel vázlatokat készítenek. Jelentős részük mappával, füzettel is rendelkezik, és betűrajzokat, mintákat gyűj-
tenek oda össze. Ezek elkészülte után következik a csoport kialakulása, spontán vagy összeszokott baráti körrel.
Megvásárolják a különböző flakon festékeket, sprayket és közösen keresik a helyet, ahol a vázlatokat már meg is
valósítják. A falfirkák egy része ilyen jellegű, tudatos, átgondolt, jól előkészített munka. Ezek a bonyolultabb,
kifinomultabb graffitik több szín felhasználásával néhány óra alatt készülnek el. Ezek felkérésre is készülhetnek,
vagy festhetik olyan helyre, ahová erre engedélyt kapnak a gyerekek. Az ilyen, olykor művészi fal- és betűfesté-
szetet meg kell különböztetnünk a „toik”, „tegelők” tevékenységétől. A „toik” kezdőt jelent, számára a „tegelés”
vagyis jelenlét a legfontosabb. Saját vagy bandája nevét írja fel az éjszakai bevetés során. Ezek az egyszerűbb
munkák rendkívül rövid idő, kb. 5-10 perc alatt készülnek el.
Dicsőség övezi azt, aki minél lehetetlenebb helyen és ellenőrzöttebb térségben képes elképzeléseit megvalósítani.
Az elkészült alkotások ki is egészülnek más csoportok alkotásaival, betűjeleivel. Különösen olyan felületeket
részesítenek előnyben, amiket sokan láthatnak.
Általában akkor beszélünk rongálásról, ha azt szándékosan követik el idegen vagyontárgy „sérelmére”. Mi is tar-
tozhat ide? Az utóbbi években divat lett festékszóró sprayvel feliratokat, ábrákat pingálni kerítésekre, házak, alul-
járók falára, járdára. Gyakran előfordul az is, hogy a művészi vénával megáldott tanulók ezt az iskola falán gyako-
rolják. Ez önmagában is csúnya dolog, de még elítélendőbb, amikor a falra iskolatársakat, esetleg a nem kedvelt
tanárokat minősítő feliratok kerülnek. Ez bizony rongálás, mivel az iskola faláról el kell tüntetni a műveket, a falat
újra kell festeni.
Rongálás a buszmegállók üvegfalának, telefonfülkék, épületek (iskola), gépkocsik, vasúti vagonok, kirakatok
ablakának betörése, gépkocsik oldalának kulccsal, csavarhúzóval történő összekarcolása, motorházának, tetejének
maró anyaggal történő leöntése, köztéri szobrok megcsonkítása, burkolatok összetörése.
Zseblopások:
A nagyobb bevásárlóközpontok, vásárcsarnokok és tömegközlekedési eszközök vonzzák a zsebtolvajokat. Hétvé-
gi és ünnepnapi bevásárlások idején az emberek több pénzt tartanak maguknál, ezért nem árt, ha fokozottabban
figyelünk értékeinkre. A zsebtolvajok általában 3-4-en dolgoznak, így szemelve ki áldozataikat. Az egyik megfi-
gyel, a másik eltereli a sértett figyelmét, a harmadik eltulajdonítja az értékeket, a negyedik pedig eltünteti a társá-
tól kapott „terméket”.
Néhány jó tanács a zseblopások megelőzésére:
 Táskáját nyilvános, forgalmas helyen (áruházak, piacok stb.), tömegközlekedési eszközökön szorosan
fogja maga előtt, értékeit ne hagyja szem előtt!
 Táskájában, illetve pénztárcájában ne tárolja együtt személyes és egyéb iratait, pénzét, bankkártyáját a
hozzá tartozó PIN-kóddal együtt!
 Ha lehetséges, pénzeszközeit több helyen is tárolja a táskájában, így ha mégis bűncselekmény áldozatává
válik, nem tulajdonítják el az összes értékét.
 Vásárláskor ne hagyja őrizetlenül táskáját vagy pénztárcáját a bevásárlókocsiban vagy a pulton!
 Mindig figyeljen a közvetlen környezetére! Legyen figyelmes és vegye észre, ha valaki gyanúsan a kör-
nyezetében tartózkodik, „ólálkodik”!
 Sok pénzzel a zsebünkben ma már mi sem vagyunk biztonságban. Ha nincs szerencsénk, már a bankban
megfigyelheti valaki, hogy nagyobb összeget veszünk magunkhoz.
Mi magunk is sokat tehetünk saját biztonságunk érdekében!
 A legfontosabb megelőzési módszer az lehet, hogy kerüljük a készpénzforgalmat. Bár Magyarországon az
emberek többsége ragaszkodik a készpénzhez, nagyobb összegek esetén jobb, ha megbízunk a banki szol-
gáltatásokban.
 Ha magánszemélytől vásárolunk, megtehetjük azt is, hogy az eladót magunkkal visszük a bankba, és ott
bonyolítjuk le a készpénzátadást, így nekünk gyakorlatilag egy lépést sem kell tennünk az összeggel.
 Ha elkerülhetetlen a nagy összegű készpénzzel történő mozgás, legyünk rendkívül óvatosak!
 Soha ne legyünk egyedül, lehetőség szerint kérjünk meg valakit, hogy kísérjen el minket, ugyanis a társa-
ság általában elriasztó erőt jelent a rabló számára.

434
  Az automatából történő készpénzfelvételre ugyanaz érvényes, mint a bankfiókokban: ha valaki „figyel-
metlenül ránk áll”, érdemes udvariasan megkérni, hogy menjen kicsit távolabb, vagy takarjuk testünkkel a
klaviatúrát, ne tudják véletlenül se leolvasni a PIN-kódot.
 Ha kifejezetten gyanúsan viselkedő, az automata körül őgyelgő személyt látunk, inkább keressünk másik
gépet. A pénzfelvételt lehetőleg minél forgalmasabb helyen bonyolítsuk le, mert sok ember között a rab-
lók kevésbé merik megkockáztatni a támadást.
A tapasztalatok szerint sokan csak bedobják táskájukba a felvett bankjegyeket, sőt a műveletről szóló bizonylatot
sem várják meg, hanem az automatánál hagyják. Ha ezt a bizonylatot illetéktelen szerzi meg, máris tisztában lesz
azzal, hogy mekkora összeg van nálunk. Az utóbbi időben előfordult az is, hogy a készpénz-automaták kiadó nyí-
lását valaki a korábbi érmés telefonoknál használt módszerrel elzárja, vagy átlátszó ragasztóval leragasztja. Ilyen-
kor a számítógép szerint megtörténik a tranzakció, mi megkapjuk a bizonylatot, csak éppen a pénzünket nem,
mivel az fennakad. Amíg bemegyünk a bankba reklamálni, addig az elkövető az akadály eltávolítása után meg-
szerzi a pénzünket. A trükk kívülről sajnos nehezen vehető észre. Az újabban forgalomba helyezett automaták
esetében ezt a módszert már nem lehet alkalmazni.
Egyes zsebtolvajcsoportok külön szakosodtak a kártyák ellopására. A jól szervezett bandákban van, akinek az a
feladata, hogy a kártyát megszerezze, megint más már indul is vele a legközelebbi vásárlóhelyre, és ha használha-
tó a lapocska, akkor villámgyorsan több, nagy összegű árut vásárolnak „hitelre”.
Hazánkban is megjelent az a bűnelkövetési módszer, amikor a kártya mágneses adathordozóján tárolt információt
másolják le akkor, amikor azzal fizetünk. Ez úgy lehetséges, hogy a bűnözőknek van olyan berendezésük, amely a
kártyák mágnescsíkján rögzített adatokat olvassa le. Ennek az információnak a birtokában az elkövetők már tud-
tak olyan kártyát készíteni (klónozni), amely az eredeti kártya tulajdonságaival megegyezett, és a tulajdonos
számláját így rendszeresen megcsapolták.
Ezért is jobb, ha csak a szükséges műveletre engedjük ki kezünkből a kártyánkat. Az már gyanús lehet, ha az elfo-
gadó többször visszakéri, esetleg az üzlet valamelyik zugába vonul vele. Mindig kövesse nyomon kártyája útját,
ügyeljen arra, hogy használata mindig az ön jelenlétében történjen! A megbízható kereskedelmi egységekben a
kártyaleolvasó közvetlenül a pénztár mellett, jól látható helyen van telepítve.
A mai bankkártyák többsége már nem csak mágnescsíkot tartalmaz, hanem chipet is. Mindkét elem arra szolgál,
hogy az adatainkat tárolja. Ezek közül a második sokkal biztonságosabb, így az új kártyák már mind ezzel vannak
ellátva. A mágnescsík azért kap továbbra is helyet az új kibocsátású kártyákon, mert még mindig rengeteg a csak
mágneses elven működő kártyaelfogadó terminál a világban. Amikor már az utolsó ilyet is kicserélik (ami nem
ma várható), teljes egészében áttérhetünk chipes kártyákra.139
Rablás:
A rablás az egyik legveszélyesebb bűncselekmény, hiszen erőszakos, agresszív, fenyegető jellegű és mindig sze-
mélyre irányuló. Túlnyomó részét közterületen (parkok, játszóterek, bevásárlóközpontok stb.) útonállásszerűen,
kisebb részben pedig lakásokban követik el.
Tehát ha valakitől úgy próbálnak meg elvenni valamilyen tárgyat, hogy ezért bántalmazzák, lefogják, az élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaznak, és a „kérés” nyomatékosításának érdekében szúró-, vágó-,
ütőeszközt stb. alkalmaznak, akkor elkövetik a rablás bűntettét. A csoportos elkövetés a rablásnál is súlyosító
körülmény, és nagyobb büntetés kiszabására kerül sor. Nem szükségszerű, hogy a rablásban részt vevők minde-
gyike bántalmazza vagy fenyegesse a sértettet. Elegendő, ha az egyik elkövető fenyegető magatartásával biztosít-
ja, hogy társa vagy társai a sértett értékeit elvegye/elvegyék.
Néhány jó tanács a rablások megelőzésére:
 Fontos, hogy csak annyi pénzt tartsanak maguknál, amennyi elengedhetetlenül szükséges!
 A pénzt lehetőség szerint több helyre rakják el a ruházatukon, ne tartsák feltűnő helyen, ne keltsék fel
környezetük figyelmét!
 Az értékesebb ékszereiket rejtsék el a ruházatuk alatt!
 Minden időszakban megfelelően zárják be lakásuk ajtaját, ha elmennek otthonról, az ablakokat is, és
ne nyissanak ajtót idegeneknek!
 Minden esetben használják a kitekintőt és a biztonsági láncot!

139
http://www.bankmonitor.hu/cikk/mit-tud-ma-a-bankkartya.htm
435
  A közterületen elkövetett rablások megelőzése érdekében sötétedés után lehetőleg kerüljék az elha-
gyatott, néptelen, kivilágítatlan helyeket!
 Ajánlott, hogy lakáskulcsaikat ne az ajtóban kezdjék el keresni, hanem készítsék elő, majd az ajtót
azonnal zárják be maguk után!
 A legtöbb rabló az értékeinket akarja megszerezni, ezért ne próbáljunk meg ellenállni, főleg akkor, ha
többen vannak az elkövetők!
Fiatalok esetében sokszor a szülők nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyből biztosítani tudnák a márkás
ruhaneműket, szórakoztató-elektronikai termékeket. Ha tisztességes úton nem tud hozzájutni a gyerek ezekhez a
tárgyakhoz, akkor lopást, súlyosabb esetben pedig rablást is elkövethet.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
1. konstruktív kommunikáció X
2. érvelés X
SZEMÉLYKÖZI, INTERKULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
3. szenzibilitás, empátia, érdeklődés, tisztelet, együttérzés
4. akaratérvényesítés, öntudatosság, identitástudat
5. helyzetfelismerés X
6. döntéshozási képesség X
7. asszertivitás, konszenzuskeresés, kompromisszumkészség
8. együttműködési készség, kooperáció
9. konfliktuskezelés, agressziókezelés, tárgyalókészség X
10. kudarc- és frusztrációtűrés X
ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
11. felelősségtudat, tisztesség X
12. szolidaritás
13. sztereotípiák, előítéletek leküzdése, tolerancia
14. környezettudatosság X
15. demokratikus értékek, emberi és állampolgári jogok tisztelete X

436
FELHASZNÁLT IRODALOM

(ISC)2 Foundation. Safe and Secure Online - Internet Safety for Kids!, forrás:
https://www.isc2cares.org/safe-and-secure/
A Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által készített 149/1997. évi (IX.10.) Korm.
rendelet 5/A §.(1) bekezdés a. pontja, valamint a (3) bek. a. pontja alapján a 2013. évre vonatkozóan a
kiskorú elkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, továbbá az érté-
kelt évre tervezett, ill. már megtartott, a bűnmegelőzés és a bűnismétlés megelőzése céljából indított
programokról szóló éves összefoglaló jelentés.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2010. és 2011. évi éves beszámolója.
A kooperatív tanulás négy alapelve (http://www.arts.u-szeged.hu/magyar/magyarny/ letoltheto_seged/
A_kooperativ_tanulas_negy_alapelve.doc)
A pedagógusok gyakorlati mesterségbeli tudása. Egy felmérés tanulságai, Iskolakultúra, 1999/9.
Adler F., Mueller, G.O.W. & Laufer, W.S., Kriminológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Aronson, Elliot: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980., 2.kiadás
Az ÁSZ 204-es jelentése a gyermekjóléti szolgálatokkal kapcsolatban.
Az emberi kapcsolatok pszichológiája. RTF, 1994.
Az EMCDDA 2014-ben megjelent jelentése a kábítószerekre és új pszichoaktív anyagokra vonatkozóan.
Bacskay Bea – Lénárd Sándor – Rapos Nóra – L. Ritók Nóra: Kooperatív tanulás. Oktatási program-
csomag a pedagógusképzés számára. Educatio Kht., Bp., 2008.
Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? Médiakutató 2006. nyár Hatáskutatás
Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft., 2004.
Balku Anett: Virtuális klánok – csoportképződés egy internetes szerepjátékban. (Szakdolgozat), 3.1.-3.2.
pont.
Barkóczi és Séra: Az emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, 1988.
Bartha Lajos: Pszichológiai értelmező szótár. Akadémia, 1981.
Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2013. éves beszámolója.
Belügyminisztérium Oktatási, Kutatási és Tudományszervezési Főigazgatóság rendészeti trénerképzés
2012–2013. tanfolyam tananyaga
Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika 1-2. BM, Budapest, 2004.
Boyd, Danah: The social life of networked teens http://www.danah.org/books/ItsComplicated.pdf
Buckingham, David: Médiaoktatás, Új Mandátum Könyvkiadó, 2005.
Child well-being in rich countries. A comparative overwiev. UNICEF Office of Research. Innocenti
Report Card 11.
Családon belüli erőszak és a távoltartás körkép / kórkép – Konszenzus Budapest.
Csapó Benő: Tudás és iskola, Műszaki Könyvkiadó, 2004.
Cséffalvay Gábor: Szervezetfejlesztés (Szöveggyűjtemény). ÁVF, 2002.
Dávid Tamás: Az encounter csoport http://www.kollegiumbbogl.sulinet.hu/Drog/ rehabilit%E1cio/
encounter.htm
Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai, III. Budapest, Eötvös Kiadó, 2009.
Demetrovics Zsolt: A szenvedélybetegségekről. ELLEN-SZER. A rendőrség biztonságra nevelő közép-
iskolai programja. Oktatói segédlet, 2004.
Diószegi Gábor: A gyermekkorú személyek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények
sajátosságai, különös tekintettel a pedofília jelenségkörére, 2005., kézirat.
Dr. Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében
www.mediatudor.hu/download/tudastar_szakirodalom_kosa.do
ELLEN-SZER. A rendőrség biztonságra nevelő középiskolai programja. Oktatói segédlet, 2004.
ELLEN-SZER. A rendőrség biztonságra nevelő középiskolai programja. Oktatói segédlet, 2014.

437
European Comission. Safer Internet Programme: Empowering and Protecting Children Online, forrás:
http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/projects/index_en.htm
European Commission. A bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak és az európai
gazdasági és szociális bizottságnak – A gyermekbarát internet európai stratégiája, /*
COM/2012/0196 final */. Brussels, Belgium.
European Network and Information Security Agency. Good Practice Guide for Addressing Network and
Information Security Aspects of Cybercrime. Heraklion, Greece.
Europol. Internet Facilitated Organised Crime. The Hague, The Netherlands.
Faragó Katalin: Bevezetés a kriminálpszichológiába. Tankönyvkiadó, 1989.
Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz, 5. kiadás
G. HOGBEN (ENISA), ENISA Position Paper No.1 Security Issues and Recommendations for Online
Social Networks, October 2007.
Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás, MHIKT, Szeged, 1992.
Giddens, Anthony: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Ginott, Haim Dr.: Szülők és gyermekek. Medicina Kiadó, Budapest, 1977.
Gratzer Gábor – Sövényházy Edit – Szabó Henrik: Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, Buda-
pest, 2010.
Gratzer Gábor: Nemek harca – az erőszakos közösüléstől a családon belüli erőszakig. Biztonságpiac.hu,
2012. július 2.
Hebb, Donald O.: A pszichológia alapkérdései. Gondolat, 1983.
Hechter, Michael: A nacionalizmus megfékezése. In: Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek.
Szöveggyűjtemény, Budapest, Rejtjel Kiadó, 2004.
Herczogh Mária: A gyermekkori testi fenyítés, bántalmazás és az érintettek nevelési eszközei. In: Irk F.
(szerk.): Áldozatok és Vélemények. II.
http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=mediaszemle/aktualis/2006/05/19&dok=11286, 2010-03-02
http://biztonsagpiac.hu/nemek-harca-az-eroszakos-kozosulestol-a-csaladon-beluli-eroszakig, 2012. július
http://campuslet.unideb.hu/dokumentumok/tanulmanyok1/Csoportkepzo_tenyezok/Virtualis_es_valosag
os_csoportok_internetes_szerepjatekokrol/Balku_Anett_Virtualis_klanok_Csoportkepzodes_egy_int
ernetes_szerepjatekban_SzakdolgozatMA.pdf, - 2013. 03. 25.
http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_235_en.pdf (Letöltés: 2013. július 31.)
http://index.hu/tech/cellanaplo/2013/03/18/oteves_gyerek_610_ezret_koltott_appokra/, 2013-04-28
http://mediapedia.hu/multitasking
http://mediasmarts.ca/blog/game-tips-parents
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29959.254654
http://televele.hu/a-mediapedagogiarol/
http://www.adam-europe.eu/prj/5509/prj/Mediapedagogia.pdf
http://www.antidopping.hu/editor_up/Tiltolista_2014.pdf
http://www.bankmonitor.hu/cikk/mit-tud-ma-a-bankkartya.htm
http://www.biztonsagpolitika.hu/?id=16&aid=810&title=egy-kulcsfontossagu-nemzetkozi-szerz337des-
margojara-20-eves-a-gyermek-jogairol-szolo-ensz-egyezmeny
http://www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1398
http://www.c3.hu/~mediaokt/
http://www.eltereader.hu/media/2014/05/Digitalis_nemzedek_2012_konferenciakotet_READER.pdf
http://www.filmtett.ro/cikkek/mediapedagogia
http://www.gyerekabc.hu/akisiskolaskorjellemzoi/228-a-kisiskolas-gyermek-megismer-
tevekenysegeinek-mkoedese.html
http://www.ipsos.hu/site/kid-comm/, újabb kutatást készíttetett a Médiatanács 2011-ben, mely az alábbi
linken olvasható: http://mediatorveny.hu/dokumentum/293/KidComm2_tanulmany.pdf (Letöltés ide-
je: 2014. szeptember 6., szerkesztő)
http://www.mediatudor.hu/mediatudatossag.php
http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/BR/hu/Konzuliinfo/konzuli_western_union.htm

438
http://www.nane.hu/kiadvanyok/kezikonyvek/miertmarad/miertmarad.pdf
http://www.oeti.hu/download/etrendtilt.pdf
http://www.ofi.hu/tudastar/tanulas-fejlesztese/mediapedagogiai
http://www.origo.hu/gazdasag/20140506-az-ab-kijavittatja-a-csaladipotlek-torvenyt-a-parlamenttel.html
(Letöltés: 2014. július 1.)
http://www.priv.gc.ca/information/pub/gd_gc_201211_e.asp,
http://www.protokoll-etikett.hu/cikk/56703/koszones-megszolitas?area=626)
http://www.unesco.org/new/fileadmin/MULTIMEDIA/HQ/CI/CI/pdf/news/paris_mil_declaration.pdf
http://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/1583/eletkorok-pszichologiaja-a-kamaszkor
http://www.zdf.de/ZDFmediathek/beitrag/video/1794584/#/beitrag/video/1794584/Kostenfalle-
Kinderspiele-im-Internet, 2013-03-08
Hunyadi György: Szociálpszichológia. Gondolat, 1984.
In der Kostenfalle – Kinderspiele im internet, Sendung vom 11. Dezember 2012.
Jakab György beszámolója. Szakmai műhely. Médiapedagógiai fejlesztések
Jakab György: A médiapedagógiáról http://ebooks.gutenberg.us/Wordtheque/hu/AAACGT.TXT
Jamnik Judit: Pszichodráma a gyakorlatban (http://www.jamnikjudit.hu/pszichodrama.php)
Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás, Ökonet Kft., 2004.
Kellner, Douglas and Share, Jeff: Toward Critical Media Literacy: Core concepts, debates,
organizations, and policy. University of California, Los Angeles, US
Koltay Tibor: Médiaműveltség, média-írástudás, digitális írástudás. Médiakutató 2009. tél, Oktatás
Kooperatív tanulás, Nyugat-Magyarországi Egyetem 2010. http://pszk.nyme.hu/attachments/
198_kooperativ_tanulas.pdf 24-28. o.
Kósa Éva – László Miklós: A média hatása a gyerekekre és a fiatalokra. 2009.
Kulcs a net világához! NAIH tanulmány 7. fejezetének felhasználására épül.
http://www.naih.hu/files/2013-projektfuzet-internet.pdf
Lénárd Ferenc: Alkalmazott pszichológia. Gondolat, 1984.
Lewin, Kurt: Csoportdinamika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975.
Magyarország Kormánya. 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági
Stratégiájáról. Budapest.
Magyarország Kormánya. 2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-
án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről. Budapest.
Magyarország Kormánya. 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus infor-
mációbiztonságáról. Budapest.
Magyarország Kormánya. 233/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet az elektronikus információs rendszerek
kormányzati eseménykezelő központjának, ágazati eseménykezelő központjainak, valamint a létfon-
tosságú rendszerek és létesítmények eseménykezelő központja feladat- és hatásköréről. Budapest
Magyarország Kormánya. 301/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Elektronikus Információbizton-
sági Hatóság és az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, valamint a Nemzeti Biz-
tonsági Felügyelet szakhatósági eljárásáról. Budapest.
Magyarország Kormánya. 484/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs
Tanács, valamint a Kiberbiztonsági Fórum és a kiberbiztonsági ágazati munkacsoportok létrehozá-
sával, működtetésével kapcsolatos szabályokról, feladat- és hatáskörükről. Budapest.
Mause, Lloyd de: The history of childhood. Northvale, New Jersey: Jason Aronson. 1975. Chapter 1.
Módszertani útmutató: a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek
bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és
módszertan. Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, 2014.
július 15.
Mrázik Julianna: Médiumpedagógia (http://nti.btk.pte.hu/dogitamas/BHF_FILES/ html/28Keri/
html/hefop10vak.htm)
NANE Egyesület: Miért marad? című kiadvány, Budapest, 2006.

439
O’Connor, Joseph és Seymour, John: NLP. Bioenergetic Kft., 1996.
Országos Rendőr-főkapitányság: éves jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetről, 2014.
Parti Katalin – Virág György: A szájbergyerek és a bicikli. A kelet-európai gyerekek nethasználatának
specifikumai. Kriminológiai tanulmányok 48., OKRI Budapest, 2011.
Pataki Ferenc: Csoportlélektan, Gondolat Kiadó, Budapest, 1980.
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest, 2005.
Rácz József (szerk.): Rendészeti ismeretek a kábítószer-problémával kapcsolatban. IRM, OBmB, ETO-
PRINT, Budapest, 2009.
Schelling, Thomas C.: The Strategy of Conflict, Harvard University Press, 1960.
Serdülők világa. Pont Kiadó, 2010.
Szakács Ferenc: Patopszichológia Vademecum. Tankönyvkiadó, 1988.
Szathmáry Zoltán: Bűnözés az információs társadalomban. Alkotmányos büntetőjogi dilemmák az in-
formációs társadalomban. Doktori értekezés, Budapest, 2012.
Sziklay Júlia: Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása. Doktori értekezés, 182.
oldal http://doktori-iskola.ajk.pte.hu/.../sziklay/sziklay_tezisek_nyilv.pdf
Tanulmány a médiajártasság szintjeinek értékelési kritériumairól. A médiajártasság fogalmának átfogó
bemutatása, valamint a médiajártasság európai szintjének értékelési lehetőségei. Budapest, 2010. áp-
rilis 6. szám, Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet.
www.akti.hu/dok/dokumentum06.pdf
Tari Annamária: Ki a fontos: Én vagy Én? (Tericum Kiadó, 2013.)
Tari Annamária: Z generáció (Tericum Kiadó, 2011.)
Tóth Olga: Erőszak a családban. Tárki. 1999.,
Toward Critical Media Literacy: Core concepts, debates, organizations, and policy. Douglas Kellner and
Jeff Share. University of California, Los Angeles, US
UNICEF 2013-as felmérés: Child well-being in rich countries. A comparative overwiev. UNICEF Office
of Research. Innocenti Report Card 11.
Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül. Holnap Kiadó, Budapest, 2000.
Vida Andrea: Az információs és kommunikációs kultúra hatása a tizenéves korosztályra.
http://xenon.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/holi/03/szenvbet/vidaa.pdf,
www.biztonsagosbongeszes.org
www.biztonsagosinternet.hu
www.kek-vonal.hu
www.saferinternet.hu

440