Konfliktusok az iskolában

Szekszárdi Júlia
2010
 A konfliktus fogalma
• Eredeti jelentése:
fegyveres harc
(latinul: confligere)

• A pedagógiában a
60-as években lett
önálló elméleti
kategória
 A konfliktusok pedagógiája

• A nevelő és a nevelt viszonyának

megváltozása:

• A tekintélyelv megrendülése

• A gyermekkor eltűnése
„Háború van, hát
háború van, mit
tagadjuk. Kitört az
első tanító és
tanítvány legelső
találkozásakor, és
tartani fog, míg
csak iskola lesz a
világon.
Legfeljebb a
hadieszközök és a
harcmodor
módosulnak
néha.”
(Karácsony Sándor,
1942)
 A konfliktus tekintélyelvű
megközelítése

• Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség

• A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek
• A problémakezelés módja: jutalmazás,
meggyőzés, szankcionálás
• Értékek: normakövetés, következetesség,
határozottság, feltétlen engedelmesség
• Nevelői cél: egy határozott érték- és
normarendszer elfogadtatása
Tiszteljétek a gyermekkort!

A gyermek nem kis

Rousseau felnőtt!
 A konfliktus gyermekközpontú
megközelítése
• A gyermek fejlődésével együtt járó,
természetes jelenség
• Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és
nevelt között
• A problémakezelés módja: irányított dialógus
• Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek,
szükségletek, jogok
• Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori
sajátosságokhoz, érettségi szinthez
kihasználni a gyermekben rejlő
lehetőségeket
„Hiába
fürösztöd
önmagadban,
csak
másban
moshatod
meg arcodat.”

József
Attila
 A konfliktus interakciót hangsúlyozó
megközelítése
• A konfliktus szükségszerűen előforduló,
hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos
jelenség
• A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös
tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus
• A konfliktuskezelés a felek interakciójának része
• Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség,
kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás
• Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális
megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)
 Konfliktusok a pedagógiai
gyakorlatban
 I. Személyes jellegű (részben az intim
szférába tartozó) konfliktusok
 II. A pedagógus részes a konfliktusnak
(kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel,
szülőkkel)
 III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve
találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a
diákok között, a tanulócsoportban; a diákok
egyéb konfliktusai a családban, baráti körben
stb.)
 IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a
társadalomban, a világban előfordulók)
I. Személyes jellegű (részben az
intim szférába tartozó)
konfliktusok
II. A
pedagógus
részese a
konfliktusnak
(kollégákkal,
felettesekkel,
gyerekekkel,
szülőkkel)
III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal
(Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb
konfliktusai a családban, baráti körben stb.)
IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a
társadalomban, a világban előfordulók)
 A konfliktusok pedagógiai
funkciói
• Jelző érték (eredményvizsgálati funkció)
• Megbeszélési, tisztázási alkalom
(kommunikációs funkció)
• Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti
funkció)
• Szociális tanulás forrása (szocializációs
funkció)
• Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani
funkció)
A konfliktuskezelés őstípusai
 Kard által vész, ki kardot ragad
(kölcsönösség, törvényesség)
 Szemet szemért fogat fogért (bosszú,
vendetta)
 Aki megdob kővel, dobd vissza
kenyérrel (szeretet, irgalom,
megbocsátás)
bosszú
Feltétel
nélküli
tolerancia

Mérlegelés,
megegyezés
Konfliktuskezelő stratégiák
Ö 1 1. önérvényesítő
n
é 2. önfeladó
r
v
é 5 3. elkerülő
n
4 4. kompromisszum
y
e kereső
s
í 5. Probléma
t
megoldó
ő

3 Önfeladó 2
 Konstruktív problémamegoldás

1.Mi a
probléma?
Minden
rendben!
6. Értékelés 2. Tények és
érzelmek fel-
térképezése
5. A döntés
megvalósítása

3.Cselekvési
4. Mérlegelés, lehetőségek
választás gyűjtése
 Konstruktív problémamegoldás

1.Mi a
probléma?
Minden
rendben!
6. Értékelés 2. Tények és
érzelmek fel-
térképezése
5. A döntés
megvalósítása

4. Mérlegelés, 3.Cselekvési
lehetőségek
választás
gyűjtése
 A kooperatív modell
alkalmazásának feltételei
• A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös
bizalom, tisztelet, egyenrangúság

• Indulat- és értékelésmentes légkör

• Szándék és képesség az együttműködésre

• Megállapodás közös szabályokban

• Az együttes döntések és az ezzel járó

kockázatok közös vállalása
 A kooperatív modell
alkalmazásának határai
 bizalmatlanság
 hierarchikus viszony
 kommunikációs zavarok
 indulatok
 elfogultság
 ellenséges légkör
 erőszak
 alapvető szükségletek kielégítetlensége
 értékellentétek stb.
 Szemtől szembe módszer
• Resztoratív (kárhelyreállító)
konfliktusrendezés
• A közösség szabályozó szerepének
kihasználása
• A pedagógus facilitátor:
• a konfliktus felmutatása
• részvétel a konstruktív rendezésben
• Szociális tanulás:
• az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a
hatékony együttműködés megtapasztalása
Szemtől szembe konferencia
• önkéntes részvétel
• siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a
Házirendben)
• konkrét ügyhöz kapcsolni
(normasértés, személyes sérelem stb.)
• facilitátor (ne csak külső, lehet diák is)
• barátságos légkör
• meghatározott, de rugalmasan kezelt
időkeret