A 

szöveg megfelelője gyakorlatilag az összes európai nyelvben "Text" (különböző

írásképekkel a nemzeti helyesírás miatt), ami a latin "textum" szóból ered, amely szó
eredeti jelentése: szövet, szöveg. A magyarban a nyelvújítás idején a jelentést
magyar szóval jelöltük. A szöveg egy összefüggő és a környezetétől jól elhatárolt
vagy elhatárolható megnyilvánulás, kijelentés írott vagy tágabb értelemben nem írott
de (le)írható nyelven. A nem feltétlenül írott, de leírható szövegre példa a dalszöveg,
egy film szövege vagy improvizált színházi szöveg.
Egy szöveg ábrázolásához szükség van írásra is, amely eszköztárával (pl.
betűkkel) fonémákat, szótagokat, ill. szavakat és fogalmakat kódol. Különböző
kultúrák és korok erre a célra különböző jelrendszert használnak. A szöveg egyik
legfontosabb és megkerülhetetlen (immanens) tulajdonsága, amelyet mind az író
mind az olvasó kénytelen követni (ha a szöveget olvasni akarja) a linearitás.
Az írott szöveg az emberiség történelmében hatalmas előrelépés, hiszen így a
történelme folyamán egyedüli módon lehetővé vált az információ személytől térben
és időben független tárolása szemben a szájhagyománnyal, amely mind térben mind
időben adott személyhez vagy személyekhez kötött. A történelemről ránk maradt
információk legnagyobb része a XX. századig írásos szövegemlékekből áll. Azok a
szövegek, amelyek olyan kultúráktól származnak, ahol az írásos információrögzítés
létezik, a szövegek felépítése alapvetően különbözik az olyan kultúrák szövegeitől,
ahol információk csak szájhagyomány útján maradtak fenn.
A társadalomtudományokban a szöveges hagyomány nélküli kultúrákat nagyrészt az
ókori ill. történelme előtti kultúrákhoz sorolják. Így a társadalomtudományban létezik
a kultúrának egy olyan fontos meghatározása, amelynek alapjául közvetetten bár de
a szöveg szolgál.

Források[szerkesztés]
 Robert-Alain de Beaugrande und Wolfgang Ulrich
Dressler: Einführung in die
Textlinguistik, ISBN 3484220287
 Klaus Brinker: Linguistische Textanalyse. Eine
Einführung in Grundbegriffe und Methoden. 6.
Aufl. Berlin: Erich Schmidt, 2005. ISBN 3-503-
07948-3
 Stephan Kammer, Roger Lüdeke (Kiadó): Texte
zur Theorie des Textes. Reclam, Stuttgart
2005. ISBN 3-15-017652-2.

További információk[szerkesztés]

Nézd meg a szöveg címszót a Wikiszótárban!

Kategória: 
 Kommunikáció
Navigációs menü
  nem vagy bejelentkezve
 vitalap
 közreműködések
 fiók létrehozása
 bejelentkezés
 szócikk
 vitalap
 olvasás
 szerkesztés
 laptörténet

Keresés Menj

 Kezdőlap
 Tartalom
 Kiemelt szócikkek
 Friss változtatások
 Lap találomra
 Tudakozó
Részvétel
 Kezdőknek
 Segítség
 Közösségi portál
 Kapcsolatfelvétel
 Adományok
Eszközök
 Mi hivatkozik erre?
 Kapcsolódó változtatások
 Speciális lapok
 Hivatkozás erre a változatra
 Lapinformációk
 Hogyan hivatkozz erre a lapra?
 Wikidata-adatlap
Nyomtatás/exportálás
 Könyv készítése
 Letöltés PDF-ként
 Nyomtatható változat
Társlapok
 Wikimédia Commons
Más nyelveken
 English
 Deutsch
 Español
 Français
 Hrvatski
 Română
 Slovenčina
 Slovenščina
 中文
56 további
Hivatkozások szerkesztése
 A lap utolsó módosítása: 2021. december 10., 08:46
  A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
ztezet