2019 / 20 / II. FÉLÉV / 4.

HÉT
Az egyes feladatsorokban kitűzésre kerülő, de külön meg nem jelölt feladványok
nehézsége olyan, hogy azok megoldása minden hallgatótól elvárható, egészében
lefedik a zárthelyi dolgozat, illetve a vizsga szintjét is. Ezeken túlmenően (∗) jelzi
a több számolást, és/vagy nagyobb odafigyelést igénylő, (∎) a kicsit nehezebben
megfejthető, ötletet igénylő, és végül (∆) a tananyag szerves részét nem képező,
ámde ahhoz kapcsolódó példákat (elsősorban az érdeklődő hallgatókat célozva).

FELADATOK

1./ Írja fel az alábbi kétváltozós függvényekhez a 𝑃0 ∈ 𝐷(𝑓) helyen vett gradienst
(gradiensvektort)!
1
𝑎) 𝑓(𝑥; 𝑦) = 𝑥 2 + 4𝑥𝑦 2 − 𝑦 + 3; 𝑃0 (2; − )
2
cos(𝑥𝑦)
𝑏) 𝑓(𝑥; 𝑦) = ; 𝑃0 (1; 2𝜋)
𝑥
𝑥𝑦 4
𝑐) 𝑓(𝑥; 𝑦) = 3 ; 𝑃0 (−1; 1)
2𝑥 + 𝑦 2
2./ Melyik 𝑃0 ∈ 𝐷(𝑓) helyen lesz a következő háromváltozós függvény gradiense
éppen a zérusvektor? (∗)(∆)
𝑥2 + 𝑦2 + 𝑧2
𝑓(𝑥; 𝑦; 𝑧) = + 𝑥(3𝑦 − 1) + 𝑦(𝑧 + 7) + 𝑧(𝑥 + 1)
2
3./ Számítsa ki a következő kétváltozós függvények iránymenti deriváltját az ott
megadott helyen, illetve irányban!
ln(cos 𝑥) 𝜋
𝑎) 𝑓(𝑥; 𝑦) = + 𝑦; 𝑃0 ( ; 1) ; 𝛼 = 30°
𝑦 3 − 3𝑦 3

𝑏) 𝑓(𝑥; 𝑦 ) = √4𝑥 + 3𝑦 2 ; 𝑃0 (1; 1); 𝑣(1; −1)

𝑥
𝑐) 𝑓(𝑥; 𝑦) = (𝑥 2 + 2𝑦) ⋅ sin ( ) ; 𝑃0 (2; 0); az 𝐴(3; 1) pontból a 𝐵(2; −3)
𝑦
pontba mutató vektor irányában
4./ Határozza meg a kétváltozós függvény teljes differenciálját az adott helyen!
𝑎) 𝑓(𝑥; 𝑦) = (𝑥 2 − 3𝑥𝑦 + 𝑦)2 ; 𝑃0 (1; −1); 𝑑𝑥 = 0,1, 𝑑𝑦 = −0,5

𝑏) 𝑓(𝑥; 𝑦) = ln 𝑥 ⋅ √𝑥 + 𝑦 3 ; 𝑃0 (1; 2); 𝑑𝑥 = −0,02, 𝑑𝑦 = 0,03

5./ Egy célszerűen választott kétváltozós függvény felhasználásával adjon lineáris
közelítést az alábbi függvényértékekre!
3
𝑎) √4,052 + 11 ⋅ 1,02
𝑏) (−3,03)3 + 6,012
6./ Írja fel az adott felületet a megadott helyen érintő érintősík egyenletét!
𝑎) 𝑓(𝑥; 𝑦) = 𝑥 3 + 2𝑥𝑦 2 + 𝑥𝑦 + 𝑦 2 + 5; 𝑃0 (0; −1)

𝑏) 𝑓(𝑥; 𝑦) = √6 − 𝑥 2 − 𝑦 2 ; 𝑃0 (−2; 1)
𝑥2 + 𝑦2
𝑐) 𝑓(𝑥; 𝑦) = ; 𝑃0 (2; 3)
𝑥−1
7./ Tegyük fel, hogy az 𝑓 jelű mennyiség két változó (𝑥, illetve 𝑦) függvénye, és a
2𝑥
köztük fennálló (függvény)kapcsolat az 𝑓(𝑥; 𝑦) = 𝑥 2 + − 𝑦. Tudjuk, hogy 𝑥 =
√𝑦
3 ± 0,2, és 𝑦 = 4 ± 0,1. Számítsa ki az 𝑓 mennyiség abszolút hibáját!
8./ Megmértük néhányszor egy acélötvözetből készített kocka élhosszát, illetve
tömegét (𝑎 = 5,4 ± 0,05 𝑐𝑚, 𝑚 = 1200 ± 0,1 𝑔). Határozza meg a kockaanyag
sűrűségének pontos(nak tekinthető) értékét, és abszolút hibáját!
9./ Egy egyenlő szárú háromszög szárainak hossza 𝑎 = 80 𝑚𝑚, az általuk bezárt
szög 𝛽 = 40°. A hosszmérés hibája 1 %, a szögmérésé pedig 0,5 %. Adja meg a
háromszög területének pontos értékét, és abszolút, illetve relatív hibáját!
 ÚTMUTATÁSOK, MEGOLDÁSOK

1./
𝑎) 𝑓𝑥′ = 2𝑥 + 4𝑦 2 ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 5
𝑓𝑦′ = 8𝑥𝑦 − 1 ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = −9
5
𝑔𝑟𝑎𝑑 𝑓(𝑃0 ) = ∇𝑓(𝑃0 ) = [ ]
−9
− sin(𝑥𝑦) ⋅ 𝑦 ⋅ 𝑥 − cos(𝑥𝑦) 𝑥𝑦𝑠𝑖𝑛(𝑥𝑦) + cos(𝑥𝑦)
𝑏) 𝑓𝑥′ = 2
= − 2
⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = −1
𝑥 𝑥
1
𝑓𝑦′ = ⋅ (− sin(𝑥𝑦)) ⋅ 𝑥 = − sin(𝑥𝑦) ⟶ 𝑓𝑦′ = 0
𝑥
−1
𝑔𝑟𝑎𝑑 𝑓(𝑃0 ) = ∇𝑓(𝑃0 ) = [ ]
0
𝑦 4 ⋅ (2𝑥 3 + 𝑦 2 ) − 𝑥𝑦 4 ⋅ 6𝑥 2 𝑦 6 − 4𝑥 3 𝑦 4
𝑐) 𝑓𝑥′ = 3 2 2
= 3 2 2
⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 5
(2𝑥 + 𝑦 ) (2𝑥 + 𝑦 )
4𝑥𝑦 3 ⋅ (2𝑥 3 + 𝑦 2 ) − 𝑥𝑦 4 ⋅ 2𝑦 8𝑥 4 𝑦 3 + 2𝑥𝑦 5
𝑓𝑦′ = = ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = 6
(2𝑥 3 + 𝑦 2 )2 (2𝑥 3 + 𝑦 2 )2
5
𝑔𝑟𝑎𝑑 𝑓(𝑃0 ) = ∇𝑓(𝑃0 ) = [ ]
6
2./ A gradiens értelmezése ugyanaz, mint ami eddig is volt.
𝑓𝑥′ (𝑃0 ) 𝑥0 + 3𝑦0 + 𝑧0 − 1 0
′ (𝑃 )
Ha 𝑃0 (𝑥0 ; 𝑦0 ; 𝑧0 ), akkor [𝑓𝑦 0 ] = 0 ⟶ [𝑦0 + 3𝑥0 + 𝑧0 + 7] = [0], ami
𝑓𝑧′ (𝑃0 ) 𝑧0 + 𝑥0 + 𝑦0 + 1 0
pedig egy 3𝑥3-as 𝐼𝐻𝐿𝐸𝑅-re vezet koordinátánként kiírva.
𝑥0 + 3𝑦0 + 𝑧0 = 1
3𝑥0 + 𝑦0 + 𝑧0 = −7 } ⟶ 𝑃0 (−3; 1; 1)
𝑥0 + 𝑦0 + 𝑧0 = −1

3./

1 1 𝑡𝑔 𝑥 √3
𝑎) 𝑓𝑥′ = ⋅ ⋅ (− sin 𝑥) = − ⟶ 𝑓𝑥
′
=
𝑦 3 − 3𝑦 cos 𝑥 𝑦 3 − 3𝑦 2
𝑓𝑦′ = ln(cos 𝑥) ⋅ (3𝑦 2 − 3) + 1 ⟶ 𝑓𝑦′ = 1
 √3 √3 1 5
𝑓𝛼′ (𝑃0 ) = ⋅ +1⋅ =
2 2 2 4
1 2 2
𝑏) 𝑓𝑥′ = ⋅4= ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) =
2√4𝑥 + 3𝑦 2 √4𝑥 + 3𝑦 2 √7
1 3𝑦 3
𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = ⋅ 6𝑦 = ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) =
2√4𝑥 + 3𝑦 2 √4𝑥 + 3𝑦 2 √7
Mivel 𝑣(1; −1) a 𝐼𝑉. síknegyedben van, ezért cos 𝛼 > 0, és sin 𝛼 < 0.
2 1 3 1 1
𝑓𝛼′ (𝑃0 ) = ⋅ + ⋅ (− )=−
√7 √12 + 12 √7 √12 + 12 √14
𝑦 𝑦 1
𝑐) 𝑓𝑥′ = 2𝑥 ⋅ sin ( ) + (𝑥 2 + 2𝑦) ⋅ cos ( ) ⋅ 𝑦 ⋅ (− 2 ) ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 0
𝑥 𝑥 𝑥
𝑦 𝑦 1
𝑓𝑦′ = 2 sin ( ) + (𝑥 2 + 2𝑦) ⋅ cos ( ) ⋅ ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = 2
𝑥 𝑥 𝑥
⃗⃗⃗⃗⃗
𝐴𝐵(−1; −4), ami a 𝐼𝐼𝐼. síknegyedben van, tehát mindkét szögfüggvény értéke
negatív.
1 4 8
𝑓𝛼′ (𝑃0 ) = 0 ⋅ − +2⋅− =−
√12 + 42 √12 + 42 √17
4./
𝑎) 𝑓𝑥′ = 2(𝑥 2 − 3𝑥𝑦 + 𝑦) ⋅ (2𝑥 − 3𝑦) ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 30
𝑓𝑦′ = 2(𝑥 2 − 3𝑥𝑦 + 𝑦) ⋅ (−3𝑥 + 1) ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = −12
𝑑𝑓(𝑃0 ) = 30 ⋅ 0,1 + (−12) ⋅ (−0,5) = 9
1 1 √𝑥 + 𝑦 3 ln 𝑥
𝑏) 𝑓𝑥′ = ⋅ √𝑥 + 𝑦 3 + ln 𝑥 ⋅ ⋅1= + ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 3
𝑥 2√𝑥 + 𝑦 3 𝑥 2√𝑥 + 𝑦 3

1 ln 𝑥 ⋅ 3𝑦 2
𝑓𝑦′ = ln 𝑥 ⋅ 2
⋅ 3𝑦 = ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = 0
2√𝑥 + 𝑦 3 2√𝑥 + 𝑦 3
𝑑𝑓(𝑃0 ) = 3 ⋅ (−0,02) + 0 ⋅ 0,03 = −0,06
5./
𝑎) 𝑃(4,05; 1,02) ⟶ 𝑃0 (4; 1) ⟶ 𝑑𝑥 = 0,05, és 𝑑𝑦 = 0,02
3 3
1
√4,052 + 11 ⋅ 1,02 ⟶ 𝑓(𝑥; 𝑦) = √𝑥 2 + 11𝑦 = (𝑥 2 + 11𝑦)3
𝑓(𝑃0 ) = 3
1 2 2𝑥 8
𝑓𝑥′ = (𝑥 2 + 11𝑦)− 3 ⋅ 2𝑥 = 3 ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) =
3 3√(𝑥 2 + 11𝑦)2 27
1 2 11 11
𝑓𝑦′ = (𝑥 2 + 11𝑦)− 3 ⋅ 11 = 3 ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) =
3 3√(𝑥 2 + 11𝑦)2 27
8 11 4081
𝑓(𝑃) ≈ 3 + ⋅ 0,05 + ⋅ 0,02 = = 3,022̇9̇6̇, míg a számológép pedig a
27 27 1350
3,02288 … értéket adja.
𝑏) 𝑃(−3,03; 6,01) ⟶ 𝑃0 (−3; 6) ⟶ 𝑑𝑥 = −0,03, 𝑑𝑦 = 0,01
(−3,03)3 + 6,012 ⟶ 𝑓(𝑥; 𝑦) = 𝑥 3 + 𝑦 2
𝑓(𝑃0 ) = 9
𝑓𝑥′ = 3𝑥 2 ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 27
𝑓𝑦′ = 2𝑦 ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = 12
𝑓(𝑃) ≈ 9 + 27 ⋅ (−0,03) + 12 ⋅ 0,01 = 8,31. A számológép szerint a pontos
érték 8,301973.
6./
𝑎) 𝑧0 = 𝑓(𝑃0 ) = 6
𝑓𝑥′ = 3𝑥 2 + 2𝑦 2 + 𝑦 ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 1
𝑓𝑦′ = 4𝑥𝑦 + 𝑥 + 2𝑦 ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = −2
𝑧 − 6 = 𝑥 − 2(𝑦 + 1) ⟶ 𝑧 = 𝑥 − 2𝑦 + 4
𝑏) 𝑧0 = 𝑓(𝑃0 ) = 1
1 𝑥
𝑓𝑥′ = ⋅ (−2𝑥) = − ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 2
2√6 − 𝑥2 − 𝑦2 √6 − 𝑥2 − 𝑦2
1 𝑦
𝑓𝑦′ = ⋅ (−2𝑦) = − ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = −1
2√6 − 𝑥2 − 𝑦2 √6 − 𝑥2 − 𝑦2
𝑧 − 1 = 2(𝑥 + 2) − (𝑦 − 1) ⟶ 𝑧 = 2𝑥 − 𝑦 + 6
𝑏𝑐) 𝑧0 = 𝑓(𝑃0 ) = 13
2𝑥 ⋅ (𝑥 − 1) − (𝑥 2 + 𝑦 2 ) ⋅ 1 𝑥 2 − 2𝑥 − 𝑦 2
𝑓𝑥′ = 2
= 2
⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = −9
(𝑥 − 1) (𝑥 − 1)
 1 2𝑦
𝑓𝑦′ = ⋅ 2𝑦 = ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = 6
𝑥−1 𝑥−1
𝑧 − 13 = −9(𝑥 − 2) + 6(𝑦 − 3) ⟶ 𝑧 = −9𝑥 + 6𝑦 + 13
7./
𝑃0 (𝑥0 ; 𝑦0 ) = 𝑃0 (3; 4), és Δ𝑥 = ±0,2, Δ𝑦 = ±0,1 a feladat szövege alapján.
2
𝑓𝑥′ = 2𝑥 + ⟶ 𝑓𝑥′ (𝑃0 ) = 7
√𝑦
1 −3 𝑥 11
𝑓𝑦′ = 2𝑥 ⋅ (− ) 𝑦 2 − 1 = − − 1 ⟶ 𝑓𝑦′ (𝑃0 ) = −
2 √𝑦 3 8
11 123
|Δ𝑓| ≤ |7| ⋅ |±0,2| + |− | ⋅ |±0,1| = = 1,5375
8 80
8./
𝑚 𝑚
𝜚= = = 𝜚(𝑚; 𝑎)
𝑉 𝑎3
𝑃0 (𝑚0 ; 𝑎0 ) = 𝑃0 (1200; 5,4), Δ𝑚 = ±0,1 𝑔, Δ𝑎 = ±0,05 𝑐𝑚
𝑔
𝜚0 = 𝜚(𝑃0 ) = 7,6208
𝑐𝑚3
′
1 ′ (𝑃 )
1
𝜚𝑚 = ⟶ 𝜚 𝑚 0 = 0,0064
𝑎3 𝑐𝑚3
3𝑚 𝑔
𝜚𝑎′ = 𝑚 ⋅ (−3)𝑎−4 = − 4 ⟶ 𝜚𝑎′ (𝑃0 ) = −4,2338
𝑎 𝑐𝑚4
1 𝑔 𝑔
|Δ𝜚| ≤ |0,0064 3
| ⋅ |±0,1 𝑔| + |−4,2338 4
| ⋅ |±0,05 𝑐𝑚| = 0,2123
𝑐𝑚 𝑐𝑚 𝑐𝑚3
𝑔
Tehát 𝜚 = 7,6208 ± 0,2123 .
𝑐𝑚3

9./
𝑎2 ⋅ sin 𝛽
𝑇= = 𝑇(𝑎; 𝛽)
2
80 ± 1 % ⟶ 𝑎0 = 80 𝑚𝑚, Δ𝑎 = ±0,8 𝑚𝑚, és hasonlóan 40° ± 0,5 % ⟶
𝛽0 = 40°, Δ𝛽 = ±0,2° = ±0,0035 𝑟𝑎𝑑.
𝑇0 = 𝑇(𝑎0 ; 𝛽0 ) = 2056,92 𝑚𝑚2
𝑇𝑎′ = 𝑎 ⋅ sin 𝛽 ⟶ 𝑇𝑎′ (𝑎0 ; 𝛽0 ) = 51,42 𝑚𝑚
 𝑎2
𝑇𝛽′ = ⋅ cos 𝛽 ⟶ 𝑇𝛽′ (𝑎0 ; 𝛽0 ) = 2451,34 𝑚𝑚2
2
|Δ𝑇| ≤ |51,42 𝑚𝑚| ⋅ |±0,8 𝑚𝑚| + |2451,34 𝑚𝑚2 | ⋅ |±0,0035 𝑟𝑎𝑑| =
= 49,72 𝑚𝑚2
A háromszög területe tehát 2056,92 ± 49,72 𝑚𝑚2 .
𝛿𝑇 = 0,024