Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások
1. Az alábbi hozzárendelések közül melyik függvény? Válaszod indokold!
A: Minden emberhez hozzárendeljük a munkahelyének nevét.
B: Minden valós számhoz hozzárendeljük az ellentettjét.
C: Minden természetes számhoz hozzárendeljük az osztóit.
D: Minden bolygóhoz hozzárendeljük a Nap körüli keringésének idejét.
Megoldás:
A fenti hozzárendelések közül az A és a C nem függvény: az első esetében van olyan ember
akinek nincs munkahelye, míg a harmadiknál egy számhoz több számot is rendelünk.
2. Az alábbi függvények közül, melyik kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés?
A: A testekhez rendeljük a felszínüket.
B: A négyzetekhez rendeljük a kerületüket.
C: A kémiai elemekhez rendeljük a rendszámukat.
D: A könyvekhez rendeljük a kiadójukat.
Megoldás:
A fenti hozzárendelések közül a B és a C egyértelmű hozzárendelés.
3. Az alábbi függvényeket fogalmazzuk meg geometriai függvényként!

𝒙𝒚
𝒇 (𝒙) = ℝ+ → ℝ+ ; 𝒈(𝒙) = 𝟐𝒙𝝅 𝒈 (𝒙) = ℝ+ ⨯ ℝ+ → ℝ+ ; 𝒉(𝒙; 𝒚) = 𝟐
Megoldás:
Egy – egy lehetséges megoldás a következő:
𝑓 (𝑥) → kör kerülete a sugár hosszának függvényében
𝑔 (𝑥) → a háromszög területe az alap és magasság hosszának függvényében
1
4. Az alábbi grafikonok közül melyik lehet egy függvény grafikonja?
Megoldás:
A fenti grafikonok közül a bal oldalt szereplők nem lehetnek függvények képei, mert egy
𝑥 éretékhez több 𝑦 érték is tartozik.
2
5. Döntsd el az alábbi függvényekről, hogy melyik injektív / szürjektív / bijektív!
a) 𝒆 ∶ ℝ → ℝ; 𝒙 ⟼ −𝟏𝟗
b) 𝐟 ∶ ℝ → ℝ; 𝐱 ⟼ 𝟓𝐱 − 𝟏
c) 𝐠 ∶ ℝ → ℝ; 𝐱 ⟼ 𝐱 𝟐
d) 𝐡 ∶ ℝ → ℝ; 𝐱 ⟼ |𝐱|
e) 𝒌 ∶ ℝ → [𝟎; 𝟏[; 𝒙 ⟼ {𝒙}
f) 𝐬 ∶ [𝟐; 𝟕] → ℝ; 𝐱 ⟼ 𝐱 𝟐
g) 𝐭 ∶ [−𝟑; 𝟓] → [𝟎; 𝟓]; 𝐱 ⟼ |𝐱|
𝟏
h) 𝒛 ∶ ℝ+ → ℝ+ ; 𝒙 ⟼ 𝒙
Megoldás:
Injektív függvények: 𝑓; 𝑠; 𝑧.
Szürjektív függvények: 𝑓; 𝑘; 𝑡; 𝑧.
Bijektív függvények: 𝑓; 𝑧.
Az 𝑒; 𝑔 és ℎ függvény nem injektív, mert ugyanazt az 𝑦 értékét két különböző 𝑥 érték esetén is
felveszi, illetve nem szürjektív, mert nincs minden 𝑦 ∈ ℝ értékhez tartozó 𝑥 érték
(pl.: 𝑦 = −3 – at egyik függvény se veszi fel).
6. Határozd meg a következő függvények 𝒇 (−𝟐) helyettesítési értékét!
a) 𝒇 (𝒙) = 𝒙 + 𝟏
b) 𝒇 (𝒙) = 𝟑𝒙𝟐 − 𝟏𝟕
c) 𝒇 (𝒙) = |𝒙 + 𝟖| − 𝟓
d) 𝒇 (𝒙) = √𝟏𝟏 + 𝒙
𝟏
e) 𝒇 (𝒙) = 𝒙 − 𝟐 + 𝟔
Megoldás:
A helyettesítési érték megmutatja, hogy az adott függvény 𝑥 = −2 – höz milyen 𝑦 értéket
rendel. Ezt úgy kaphatjuk meg, hogy a hozzárendelési szabályt egyenlővé tesszük 𝑦 – nal és az
𝑥 helyére való behelyettesítés után megoldjuk a kapott egyenletet.
3
a) 𝑓 (𝑥) = 𝑥 + 1 → 𝑦=𝑥+1 → 𝑦 = (−2) + 1 = −1
b) 𝑓 (𝑥) = 3𝑥 2 − 17 → 𝑦 = 3𝑥 2 − 17 → 𝑦 = 3 ∙ (−2)2 − 17 = −5
c) 𝑓 (𝑥) = |𝑥 + 8| − 5 → 𝑦 = |𝑥 + 8| − 5 → 𝑦 = |(−2) + 8| − 5 = 1
d) 𝑓 (𝑥) = √11 + 𝑥 → 𝑦 = √11 + 𝑥 → 𝑦 = √11 + (−2) = 3
1 1 1 23
e) 𝑓 (𝑥) = 𝑥 − 2 + 6 → 𝑦 = 𝑥−2 + 6 → 𝑦 = −2 − 2 + 6 = 4
7. Határozd meg, hogy a következő függvények hol veszik fel a 𝟑 értéket!
a) 𝒇 (𝒙) = −𝒙 − 𝟓
b) 𝒈 (𝒙) = 𝒙𝟐 − 𝟏
c) 𝒉 (𝒙) = |𝒙 − 𝟑|
d) 𝒌 (𝒙) = √𝒙 − 𝟒
𝟏
e) 𝒕 (𝒙) = − 𝒙 + 𝟏𝟎
Megoldás:
Ebben az esetben azt keressük, hogy az adott függvények milyen 𝑥 értékek esetén veszik fel az
𝑦 = 3 értéket. Ezt úgy kaphatjuk meg, hogy a hozzárendelési szabályt egyenlővé tesszük
𝑦 – nal és az 𝑦 helyére való behelyettesítés után megoldjuk a kapott egyenletet.
a) 𝑓 (𝑥) = −𝑥 − 5 → 3 = −𝑥 − 5 → 𝑥 = −8
b) 𝑔 (𝑥) = 𝑥 2 − 1 → 3 = 𝑥2 − 1 → 𝑥1 = 2 és 𝑥2 = −2
c) ℎ (𝑥) = |𝑥 − 3| → 3 = |𝑥 − 3| → 𝑥1 = 0 és 𝑥2 = 6
d) 𝑘 (𝑥) = √𝑥 − 4 → 3 = √𝑥 − 4 → 𝑥 = 13
1 1 31
e) 𝑡 (𝑥) = − 𝑥 + 10 → 3 = − 𝑥 + 10 → 𝑥=− 3
4
8. Döntsd el ábrázolás nélkül, hogy illeszkedik - e a 𝑷 (𝟏; −𝟑) pont a következő

függvények grafikonjára!
a) 𝒇 (𝒙) = 𝟓𝒙 − 𝟖
b) 𝒈 (𝒙) = 𝟐𝒙𝟐 − 𝟓
c) 𝒉 (𝒙) = |𝒙 + 𝟐| + 𝟏
d) 𝒌 (𝒙) = √𝒙 + 𝟑
𝟖
e) 𝒕 (𝒙) = 𝒙 − 𝟓 − 𝟏
Megoldás:
Azt, hogy egy adott pont illeszkedik – e a függvény grafikonjára úgy vizsgálhatjuk meg, hogy
a hozzárendelési szabályt egyenlővé tesszük 𝑦 – nal, majd a pont koordinátáit behelyettesítjük
a kapott egyenletbe. Abban az esetben, ha azonosságot kapunk, akkor a pont illeszkedik a
függvény grafikonjára, ha pedig ellentmondást, akkor a pont nincs rajta a függvény képén.
a) 𝑓 (𝑥) = 5𝑥 − 8 → −3 = 5 ∙ 1 − 8 → −3 = −3 → Illeszkedik.
b) 𝑔 (𝑥) = 2𝑥 2 − 5 → −3 = 2 ∙ 12 − 5 → −3 = −3 → Illeszkedik.
c) ℎ (𝑥) = |𝑥 + 2| + 1 → −3 = |1 + 2| + 1 → −3 ≠ 4 → Nincs rajta.
d) 𝑘 (𝑥) = √𝑥 + 3 → −3 = √1 + 3 → −3 ≠ 2 → Nincs rajta.
8 8
e) 𝑡 (𝑥) = 𝑥 − 5 − 1 → −3 = 1 − 5 − 1 → −3 = −3 → Illeszkedik.
9. Határozd meg, hogy a 𝑷 (𝟐𝟎; 𝟏𝟓𝟎) és a 𝑸 (𝟏𝟎𝟎; 𝟗𝟎𝟎) pontok hogyan helyezkednek el
az 𝒇 (𝒙) = 𝟖𝒙 − 𝟕 függvény grafikonjához képest!
Megoldás:
A pontok első koordinátáit helyettesítsük be a hozzárendelési szabályba:
𝑃 (20; 150) → 𝑦 = 8 · 20 − 7 = 153 → 150 < 153
𝑄 (100; 900) → 𝑦 = 8 · 100 − 7 = 793 → 900 > 793
Ezek alapján a megoldás: A 𝑃 pont az egyenes alatt, a 𝑄 pedig a grafikon felett helyezkedik el.
5
10. Határozd mag a 𝑷 (𝒙; 𝟐) és 𝑸 (−𝟓; 𝒚) pontok koordinátáit úgy, hogy illeszkedjenek a
következő függvényekre!
𝟏
a) 𝒇 (𝒙) = − 𝟐 𝒙 + 𝟑
b) 𝒈 (𝒙) = 𝒙𝟐 − 𝟕
c) 𝒉 (𝒙) = 𝟐 ∙ |𝒙 − 𝟏|
d) 𝒌 (𝒙) = √𝒙 + 𝟑𝟎
𝟒
e) 𝒕 (𝒙) = −
𝒙+𝟏
Megoldás:
A keresett koordinátát úgy kaphatjuk meg, hogy a hozzárendelési szabályt egyenlővé tesszük
𝑦 – nal, majd a pontok megfelelő koordinátáit behelyettesítjük az egyenletbe, s megoldjuk az
így kapott egyenletet.
1 1
𝑎) 𝑓 (𝑥) = − 2 𝑥 + 3 → 2 = −2𝑥 + 3 → 𝑥=2
1 11
→ 𝑦 = − 2 ∙ (−5) + 3 → 𝑦= 2
b) 𝑔 (𝑥) = 𝑥 2 − 7 → 2 = 𝑥2 − 7 → 𝑥 = 3 és 𝑥 = −3
→ 𝑦 = (−5)2 − 7 → 𝑦 = 18
c) ℎ (𝑥) = 2 ∙ |𝑥 − 1| → 2 = 2 ∙ |𝑥 − 1| → 𝑥 = 0 és 𝑥 = 2
→ 𝑦 = 2 ∙ |(−5) − 1| → 𝑦 = 12
d) 𝑘 (𝑥) = √𝑥 + 30 → 2 = √𝑥 + 30 → 𝑥 = −26
→ 𝑦 = √(−5) + 30 → 𝑦=5
4 4
e) 𝑡 (𝑥) = − 𝑥 + 1 → 2 = − 𝑥+1 → 𝑥 = −3
4
→ 𝑦 = − (−5) + 1 → 𝑥=1
6
11. Határozd meg ábrázolás nélkül, hogy hol metszik a következő függvények a
koordináta – tengelyeket!
a) 𝒇 (𝒙) = −𝟏𝟒𝒙 + 𝟏𝟏
b) 𝒈 (𝒙) = 𝟕 ∙ (𝒙 + 𝟓)𝟐 − 𝟐𝟖
c) 𝒉 (𝒙) = 𝟑 · |𝟐𝒙 + 𝟖|
d) 𝒌 (𝒙) = √𝟓𝒙 − 𝟏𝟎
𝟐
e) 𝒕 (𝒙) = − 𝒙+𝟔
Megoldás:
Az 𝑥 – tengelyre illeszkedő pontoknak az 𝑦 koordinátája 0 , az 𝑦 – tengelyre illeszkedő
pontoknak pedig az 𝑥 koordinátája 0. Ebből adódnak a metszéspontok: 𝑃 (𝑥; 0) és 𝑄 (0; 𝑦).
A megfelelő koordináták behelyettesítésével kiszámíthatjuk a tengelymetszeteket:
11 11
𝑎) 𝑓 (𝑥) = −14𝑥 + 11 → 0 = −14𝑥 + 11 → 𝑥 = 14 → 𝑃 (14 ; 0)
→ 𝑦 = −14 ∙ 0 + 11 → 𝑦 = 11 → 𝑄 (0; 11)
𝑏) 𝑔 (𝑥) = 7 ∙ (𝑥 + 5)2 − 28 → 0 = 7 ∙ (𝑥 + 5)2 − 28 → 𝑃1 (−3; 0) és 𝑃2 (−7; 0)
→ 𝑦 = 7 ∙ (0 + 5)2 − 28 → 𝑦 = 147 → 𝑄 (0; 147)
𝑏) 𝑔 (𝑥) = 3 · |2𝑥 + 8| → 0 = 3 · |2𝑥 + 8| → 𝑥 = −4 → 𝑃 (−4; 0)
→ 𝑦 = 3 · |2 · 0 + 8| → 𝑦 = 24 → 𝑄 (0; 24)
𝑏) 𝑔 (𝑥) = √5𝑥 − 10 → 0 = √5𝑥 − 10 → 𝑥 = 20 → 𝑃 (20; 0)
→ 𝑦 = √5 · 0 − 10 → 𝑦 = −10 → 𝑄 (0; −10)
2 2
𝑏) 𝑔 (𝑥) = − 𝑥 + 6 → 0 = −𝑥+6 → nem metszi az 𝑦 - tengelyt
2 1 1
→ 𝑦 = −0+6 → 𝑦 = −3 → 𝑄 (0; − 3)
7
12. Határozd meg ábrázolás nélkül a következő függvények zérushelyeit!

𝟐
a) 𝒇 (𝒙) = 𝟓 𝒙 − 𝟏
b) 𝒈 (𝒙) = (𝒙 + 𝟕)𝟐
c) 𝒉 (𝒙) = |𝟖𝒙 − 𝟏𝟔|
d) 𝒌 (𝒙) = −𝟔 ∙ √𝒙 + 𝟏
𝟕
e) 𝒕 (𝒙) = 𝟐𝒙 + 𝟑 − 𝟒
Megoldás:
A zérushelyet úgy számíthatjuk ki, hogy a hozzárendelési szabályt egyenlővé tesszük 0 – val,
majd megoldjuk a kapott egyenletet.
2 2 5
a) 𝑓 (𝑥) = 5 𝑥 − 1 → 𝑥−1=0 → 𝑥=2
5
b) 𝑔 (𝑥) = (𝑥 + 7)2 → (𝑥 + 7)2 = 0 → 𝑥 = −7
c) ℎ (𝑥) = |8𝑥 − 16| → |8𝑥 − 16| = 0 → 𝑥=2
d) 𝑘 (𝑥) = −6 ∙ √𝑥 + 1 → −6 ∙ √𝑥 + 1 = 0 → 𝑥 = −1
7 7 5
e) 𝑡 (𝑥) = 2𝑥 + 3 − 4 → −4=0 → 𝑥 = −8
2𝑥 + 3
13. Írd fel annak a 𝒈 (𝒙) függvénynek a hozzárendelési szabályát, amelyet úgy kapunk,
hogy az adott 𝒇 (𝒙) függvényt eltoljuk az adott 𝒗
⃗ vektorral!
a) 𝒇 (𝒙) = 𝒙𝟐 és 𝒗
⃗ (𝟓; 𝟖)
b) 𝒇 (𝒙) = 𝟑 ∙ |𝒙| és 𝒗
⃗ (−𝟐; −𝟕)
Megoldás:
A megoldáshoz a függvénytranszformációkat megfelelően kell jelölnünk.
a) Az 𝑓 függvényt el kell tolni 𝑥 – tengely mentén 5 – tel és 𝑦 – tengely mentén 8 – cal.

Ezek alapján a megoldás: 𝑔 (𝑥) = (𝑥 − 5)2 + 8.
b) Az 𝑓 függvényt el kell tolni 𝑥 – tengely mentén −2 – vel és 𝑦 – tengely mentén −7 – tel.

Ezek alapján a megoldás: 𝑔 (𝑥) = 3 ∙ |𝑥 + 2| − 7.
8
14. Határozd meg a következő pontokra illeszkedő egyenes egyenletét!
a) 𝑨 (𝟏; 𝟏) és 𝑩 (−𝟐; −𝟐)
b) 𝑪 (−𝟓; 𝟒) és 𝑫 (𝟖; −𝟏𝟎)
c) 𝑷 (𝟐; 𝟓) és 𝑸 (−𝟏; 𝟖)
d) 𝑹 (−𝟑; 𝟕) és 𝑺 (𝟒; 𝟏𝟏)
Megoldás:
Az egyenesek egyenletét úgy kaphatjuk meg, hogy a pontok koordinátáit behelyettesítjük az
𝑦 = 𝑚𝑥 + 𝑏 egyenes egyenletébe, majd a kapott egyenletrendszert megoldjuk.
a) 𝐴 (1; 1) → 1=𝑚+𝑏 𝐵 (−2; −2) → −2 = −2𝑚 + 𝑏
Ebből a következő egyenletrendszer adódik:
1=𝑚+𝑏
} → 𝑚=1 → 𝑏=0
−2 = −2𝑚 + 𝑏
Ezek alapján az egyenes egyenlete: 𝑓 (𝑥) = 𝑥.
b) 𝐶 (−5; 4) → 4 = (−5) ∙ 𝑚 + 𝑏 𝐷 (8; −10) → −10 = 8𝑚 + 𝑏
4 = (−5) ∙ 𝑚 + 𝑏
14 18
} → 𝑚 = − 13 → 𝑏 = − 13
−10 = 8𝑚 + 𝑏
14 18
Ezek alapján az egyenes egyenlete: 𝑔 (𝑥) = − 13 𝑥 − 13.
c) 𝑃 (2; 5) → 5 = 2𝑚 + 𝑏 𝑄 (−1; 8) → 8 = −𝑚 + 𝑏
5 = 2𝑚 + 𝑏
} → 𝑚 = −1 → 𝑏=7
8 = −𝑚 + 𝑏
Ezek alapján az egyenes egyenlete: ℎ (𝑥) = −𝑥 + 7.
9
d) 𝑅 (−3; 7) → 7 = (−3) ∙ 𝑚 + 𝑏 𝑆 (4; 11) → 11 = 4𝑚 + 𝑏
7 = (−3) ∙ 𝑚 + 𝑏
4 61
} → 𝑚=7 → 𝑏= 7
11 = 4𝑚 + 𝑏
4 61
Ezek alapján az egyenes egyenlete: 𝑘 (𝑥) = 7 𝑥 + .
7
15. Határozd meg az elsőfokú függvény hozzárendelési szabályát, ha tudjuk, hogy

𝒇 (−𝟑) = 𝟐 és 𝒇 (𝟕) = 𝟒!
Megoldás:
A feladatból adódik, hogy az egyenes két pontja: 𝑃 (−3; 2) és 𝑄 (7; 4).
Az egyenesek egyenletét úgy kaphatjuk meg, hogy a pontok koordinátáit behelyettesítjük az

𝑦 = 𝑚𝑥 + 𝑏 egyenes egyenletébe, majd a két egyenletet egyenletrendszerként tekintjük, s azt
megoldva megkapjuk az 𝑚 és 𝑏 értékeit.
𝑃 (−3; 2) → 2 = −3𝑚 + 𝑏 𝑄 (7; 4) → 4 = 7𝑚 + 𝑏
2 = −3𝑚 + 𝑏
1 13
} → 𝑚=5 → 𝑏= 5
4 = 7𝑚 + 𝑏
1 13
Ezek alapján az egyenes egyenlete: 𝑓 (𝑥) = 5 𝑥 + .
5
16. Ábrázold a következő lineáris függvényeket!
a) 𝒇 (𝒙) = 𝟐𝒙 − 𝟏
b) 𝒈 (𝒙) = 𝟓
c) 𝒉 (𝒙) = −𝒙 + 𝟑
d) 𝒌 (𝒙) = 𝟒𝒙
𝟐
e) 𝒕 (𝒙) = − 𝟑 𝒙 − 𝟐
10
Megoldás:
A lineáris függvények képe egyenes, s a megrajzolásához minimum két pontra van szükségünk.
A függvények hozzárendelési szabályából először leolvashatjuk, hogy hol metszi az 𝑦 tengelyt

az egyenes, majd a meredekség segítségével további pontokat is meghatározhatunk.
Az 𝑓 (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt a (−1) – nél metszi, s a meredeksége 2. (ábrán: fekete)
A 𝑔 (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt az 5 – nél metszi, s a meredeksége 0. (ábrán: kék)
A ℎ (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt a 3 – nál metszi, s a meredeksége −1. (ábrán: zöld)
A 𝑘 (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt a 0 – nál metszi, s a meredeksége 4. (ábrán: lila)

2
A 𝑡 (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt a (−2) – nél metszi, s a meredeksége − 3. (ábrán: piros)
11
𝟏
17. Ábrázold a következő másodfokú függvényt: 𝒇(𝒙) = − 𝟐 ∙ (𝒙 − 𝟏)𝟐 + 𝟐!
Megoldás:
A függvény képét a következőképpen határozhatjuk meg.
Az első esetben készítsünk egy értéktáblázatot, ahol megfelelő értékeket felvéve,

meghatározhatjuk, hogy az egyes 𝑥 értékekhez milyen 𝑦 értékek tartoznak, s ezután az
alapfüggvény alakjára való tekintettel összekötjük a kapott pontokat.
Mivel a függvény szélsőértéke 𝑥 = 1 – nél lesz, így ezt az értéktáblázatban feltüntetjük.
Értéktáblázat:
𝒙 −2 −1 0 1 2 3 4
𝒇 (𝒙) = 𝒚 −2,5 0 1,5 2 1,5 0 −2,5
Mivel az 𝑥 2 függvény képe egy parabola, így a keresett függvény grafikonja a következő:
12
A második eset, ha tudjuk, hogy a függvény transzformációk hogyan alakítják a függvény

képét, akkor az alapfüggvényből lépésről – lépésre eljuthatunk a kérdéses függvényig.
A kérdéses függvényhez a következő lépésekben juthatunk el:
𝑔 (𝑥) = 𝑥 2 alapfüggvény (ábrán: fekete)
ℎ (𝑥) = (𝑥 − 1)2 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (+ 1) - gyel (ábrán: kék)

1 1
𝑘 (𝑥) = 2 ∙ (𝑥 − 1)2 ℎ (𝑥) 𝑥 tengelyre merőleges 2 – szeres zsugorítása (ábrán: zöld)
1
𝑡 (𝑥) = − 2 ∙ (𝑥 − 1)2 𝑘 (𝑥) tükrözése az 𝑥 tengelyre (ábrán: lila)
1
𝑓 (𝑥) = − 2 ∙ (𝑥 − 1)2 + 2 𝑡 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (+2) - vel (ábrán: piros)
Ezek alapján a keresett függvény képe (lépésenként ábrázolva):
13
18. Ábrázold a következő másodfokú függvényt: 𝒇 (𝒙) = (𝟐𝒙 + 𝟒)𝟐 − 𝟑!
Megoldás:
ℎ (𝑥) = (𝑥 + 4)2 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (− 4) - gyel (ábrán: kék)

1
𝑘 (𝑥) = (2𝑥 + 4)2 ℎ (𝑥) 𝑦 tengelyre merőleges 2 – szeres zsugorítása (ábrán: zöld)
𝑓 (𝑥) = (2𝑥 + 4)2 − 3 𝑘 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (−3) - mal (ábrán: piros)
14
19. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = |𝒙𝟐 − 𝟒|!
Megoldás:
ℎ (𝑥) = 𝑥 2 − 4 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (− 4) - gyel (ábrán: kék)
𝑓 (𝑥) = |𝑥 2 − 4| ℎ (𝑥) 𝑥 tengely alatti részének tükrözése 𝑥 tengelyre (ábrán: piros)
15
(𝟑 − 𝒙)𝟐
20. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = !
𝟑
Megoldás:
Az ábrázolás előtt alakítsuk a hozzárendelési szabályt a következőképpen:
(3 − 𝑥)2 1
= 3 · (−𝑥 + 3)2.
3
1
Ezt felhasználva a függvény a következőképpen is megadható: 𝑓 (𝑥) = 3 · (−𝑥 + 3)2 .
ℎ (𝑥) = (𝑥 + 3)2 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (− 3) - mal (ábrán: kék)
𝑘 (𝑥) = (−𝑥 + 3)2 ℎ (𝑥) 𝑦 tengelyre való tükrözése (ábrán: zöld)

1 1
𝑓 (𝑥) = 2 · (−𝑥 + 3)2 ℎ (𝑥) 𝑥 tengelyre merőleges 3 – szoros zsugorítása (ábrán: piros)
16
21. Ábrázold és jellemezd a következő másodfokú függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝒙𝟐 + 𝟐𝒙 − 𝟑!
Megoldás:
Az ábrázolás előtt alakítsuk a hozzárendelési szabályt teljes négyzetté:
𝑥 2 + 2𝑥 − 5 = (𝑥 + 1)2 − 1 − 3 = (𝑥 + 1)2 − 4
Ezt felhasználva a függvény a következőképpen is megadható: 𝑓 (𝑥) = (𝑥 + 1)2 − 4.
ℎ (𝑥) = (𝑥 + 1)2 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (− 1) - gyel (ábrán: kék)
𝑓 (𝑥) = (𝑥 + 1)2 − 4 ℎ (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (−4) - vel (ábrán: piros)
17
Az ábráról leolvashatjuk a függvény tulajdonságait:
𝒇 (𝒙)
Értelmezési tartomány 𝐷𝑓 : 𝑥 ∈ ℝ
Érték készlet 𝑅𝑓 : 𝑦 ∈ [−4; +∞[
Zérushely 𝑥1 = −3 és 𝑥2 = 1
𝑥 ∈ ]−∞; −1] szigorúan monoton csökkenő

Monotonitás
𝑥 ∈ [−1; +∞[ szigorúan monoton növekvő
Minimum helye: 𝑥 = −1
Szélsőérték
Minimum értéke: 𝑦 = −4
Korlátosság Pontos alsó korlát: 𝑘 = −4

Paritás Nem páros, nem páratlan
Periodicitás Nem periodikus
22. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝒙𝟑 !
Megoldás:
A megfelelő értékeket behelyettesítve a függvény képe a következő:
18
23. Határozd meg ábrázolás nélkül a következő másodfokú függvény szélsőértékének

(tengelypontjának) koordinátáit!
a) 𝒇 (𝒙) = (𝒙 + 𝟖)𝟐 − 𝟓
b) 𝒈 (𝒙) = −𝟑 ∙ (𝒙 − 𝟏)𝟐 + 𝟕
c) 𝒉 (𝒙) = 𝒙𝟐 + 𝟒𝒙 − 𝟔
d) 𝒌 (𝒙) = −𝟐𝒙𝟐 − 𝟑𝟔𝒙 + 𝟏𝟏
Megoldás:
Azt, hogy a függvénynek maximuma, illetve minimuma lesz – e, a négyzetes kifejezés előtt álló
szorzótényező dönti el. Amennyiben ez a szám pozitív, akkor a függvény képe felfelé nyíló
parabola, vagyis minimuma lesz, amennyiben pedig negatív, akkor a függvény képe (tükrözés
után) egy lefelé nyíló parabola, vagyis maximuma lesz.
Mivel egy szám négyzete mindig nem negatív, így a szélsőérték 𝑥 koordinátáját úgy kaphatjuk
meg, ha a négyzetes kifejezés a legkisebb értéket veszi fel, vagyis 0 - t. Ezek alapján a
négyzetes kifejezést egyenlővé tesszük 0 - val és megoldjuk az egyenletet.
A szélsőérték 𝑦 koordinátáját a négyzetes taghoz hozzáadott, illetve abból levont szám adja
meg, mert az jelenti a függvény 𝑦 tengely mentén való eltolását.
Amennyiben a függvény hozzárendelési szabálya olyan alakban van megadva, hogy az alapján
a transzformáció lépései nem olvashatóak le, akkor először azt teljes négyzetté kell alakítanunk.
a) 𝑓 (𝑥) = (𝑥 + 8)2 − 5
Mivel a négyzetes tag előtti szorzótényező pozitív, ezért a függvénynek minimuma van.
A minimumának helye: 𝑥 + 8 = 0 → 𝑥 = −8
A minimumának értéke: 𝑦 = −5
b) 𝑔 (𝑥) = −3 ∙ (𝑥 − 1)2 + 7
Mivel a négyzetes tag előtti szorzótényező negatív, ezért a függvénynek maximuma van.
A maximumának helye: 𝑥 − 1 = 0 → 𝑥=1
A maximumának értéke: 𝑦 = 7
19
c) ℎ (𝑥) = 𝑥 2 + 4𝑥 − 6
Alakítsuk a hozzárendelési szabályát teljes négyzetté:
𝑥 2 + 4𝑥 − 6 = (𝑥 + 2)2 − 4 − 6 = (𝑥 + 2)2 − 10
Ezek alapján a függvény a következőképpen is megadható: ℎ (𝑥) = (𝑥 + 2)2 − 10
Mivel a négyzetes tag előtti szorzótényező pozitív, ezért a függvénynek minimuma van.
A minimumának helye: 𝑥 + 2 = 0 → 𝑥 = −2
A minimumának értéke: 𝑦 = −10
d) 𝑘 (𝑥) = −2𝑥 2 − 36𝑥 + 11
−2𝑥 2 − 36𝑥 + 11 = −2 ∙ (𝑥 2 + 18𝑥) + 11 = −2 ∙ [(𝑥 + 9)2 − 81] + 11 =
= −2 ∙ (𝑥 + 9)2 + 162 + 11 = −2 ∙ (𝑥 + 9)2 + 173
Ezek alapján a függvény a következőképpen is megadható: 𝑘 (𝑥) = −2 ∙ (𝑥 + 9)2 + 173
Mivel a négyzetes tag előtti szorzótényező negatív, ezért a függvénynek maximuma van.
A maximumának helye: 𝑥 + 9 = 0 → 𝑥 = −9
A maximumának értéke: 𝑦 = 173
24. Határozd meg az 𝒇 (𝒙) = 𝒙𝟐 + 𝟒𝒙 + 𝒄 függvényben szerpelő 𝒄 paraméter értékét

úgy, hogy minimuma az 𝒚 = −𝟑 legyen!
Megoldás:
𝑥 2 + 4𝑥 + 𝑐 = (𝑥 + 2)2 − 4 + 𝑐.
Ebből adódik, hogy minimuma akkor lesz a függvénynek, ha (𝑥 + 2) = 0, vagyis 𝑥 = −2.
Ekkor felírhatjuk a következőt: −4 + 𝑐 = −3.
Ezek alapján a megoldás: 𝑐 = 1.
20
25. Ábrázolás nélkül add meg az 𝒇 (𝒙) = 𝟐𝒙𝟐 + 𝟒𝒙 − 𝟔 függvény szélsőértékeit, ha
a) 𝒙 ∈ ℝ,
b) 𝒙 ∈ [−𝟑; −𝟐],
c) 𝒙 ∈ ]𝟎; 𝟏]!
Megoldás:
Mivel az 𝑥 2 együtthatója pozitív szám, így a függvény képe egy felfelé nyíló parabola.
Ahhoz, hogy a függvénytranszformációkat alkalmazhassuk, először teljes négyzetté kell

alakítanunk a hozzárendelési szabályt:
𝑓(𝑥) = 2𝑥 2 + 4𝑥 − 6 = 2 ∙ (𝑥 2 + 2𝑥) − 6 = 2 ∙ [(𝑥 + 1)2 − 1] − 6 = 2 ∙ (𝑥 + 1)2 − 8
a) Mivel a függvény bármilyen 𝑥 értéket felvehet, így a függvénytranszformációk alapján a

minimumának helye 𝑥 = −1, értéke pedig 𝑦 = −8.
b) Mivel az intervallum a függvény minimumának bal oldalán helyezkedik el, ezért itt a
függvény szigorúan monoton csökkenő, vagyis az ezen az intervallumon értelmezett
függvénynek minimuma és maximuma is lesz.
A szélsőértékek helyei az intervallum határszámai lesznek, míg az 𝑦 koordinátákat úgy

kaphatjuk meg, hogy az 𝑥 értékeket behelyettesítjük a függvény hozzárendelési szabályába.
Ezek alapján a szélsőértékek a következők:
A maximumának helye 𝑥 = −3, értéke pedig 𝑦 = 0.
A minimumának helye 𝑥 = −2, értéke pedig 𝑦 = −6.
c) Mivel az intervallum a függvény minimumának jobb oldalán helyezkedik el, ezért itt a
függvény szigorúan monoton növekvő, vagyis az ezen az intervallumon értelmezett
függvénynek maximuma lesz (minimuma az intervallum nyitottsága miatt nincs).
A maximumának helye az intervallum határszáma, vagyis 𝑥 = 1, értéke pedig 𝑦 = 0.
Az eredményeket ellenőrizhetjük, ha transzformációk segítségével ábrázoljuk a teljes négyzet

segítségével kapott függvényalakot.
21
26. Ábrázolás nélkül add meg az 𝒇 (𝒙) = −𝒙𝟐 + 𝟐𝒙 + 𝟑 függvény szélsőértékeit, ha
a) 𝒙 ∈ ℝ,
b) 𝒙 ∈ [−𝟐; 𝟎],
c) 𝒙 ∈ ]𝟐; 𝟑]!
Megoldás:
Mivel az 𝑥 2 együtthatója negatív szám, így a függvény képe egy lefelé nyíló parabola.
Ahhoz, hogy a függvénytranszformációkat alkalmazhassuk, először teljes négyzetté kell

alakítanunk a hozzárendelési szabályt:
𝑓(𝑥) = −𝑥 2 + 2𝑥 + 3 = −(𝑥 2 − 2𝑥) + 3 = −[(𝑥 − 1)2 − 1] + 3 = −(𝑥 − 1)2 + 4
a) Mivel a függvény bármilyen 𝑥 értéket felvehet, így a függvénytranszformációk alapján a

maximumának helye 𝑥 = 1, értéke pedig 𝑦 = 4.
b) Mivel az intervallum a függvény maximumának bal oldalán helyezkedik el, ezért itt a
függvény szigorúan monoton növekvő, vagyis az ezen az intervallumon értelmezett
függvénynek minimuma és maximuma is lesz.
A szélsőértékek helyei az intervallum határszámai lesznek, míg az 𝑦 koordinátákat úgy

kaphatjuk meg, hogy az 𝑥 értékeket behelyettesítjük a függvény hozzárendelési szabályába.
Ezek alapján a szélsőértékek a következők:
A maximumának helye 𝑥 = 0, értéke pedig 𝑦 = 3.
A minimumának helye 𝑥 = −2, értéke pedig 𝑦 = −5.
c) Mivel az intervallum a függvény maximumának jobb oldalán helyezkedik el, ezért itt a
függvény szigorúan monoton csökkenő, vagyis az ezen az intervallumon értelmezett
függvénynek minimuma lesz (maximuma az intervallum nyitottsága miatt nincs).
A minimumának helye az intervallum határszáma, vagyis 𝑥 = 3, értéke pedig 𝑦 = 0.
Az eredményeket ellenőrizhetjük, ha transzformációk segítségével ábrázoljuk a teljes négyzet

segítségével kapott függvényalakot.
22
27. Adj meg olyan 𝒇 (𝒙) másodfokú függvényt, amelynek maximuma a (𝟒; −𝟑) pont,
illetve olyan 𝒈 (𝒙) másodfokú függvényt, melynek minimuma van az (𝟏; 𝟔) pontban!
Megoldás:
Tekintsük az első esetet.
Mivel maximuma van a függvénynek, ezért a képe egy lefelé nyíló parabola, vagyis az
𝑥 2 együtthatója negatív. Ennek értékét mi választhatjuk meg tetszőlegesen, legyen 𝑎 = −1.
Ezek alapján a függvénytranszformációk segítségével felírhatjuk a hozzárendelési szabályt:
𝑓 (𝑥) = (−1) ∙ (𝑥 − 4)2 − 3 = −(𝑥 2 − 8𝑥 + 16) − 3 = −𝑥 2 + 8𝑥 − 19.
Tekintsük most a második esetet.
Mivel minimuma van a függvénynek, ezért a képe egy felfelé nyíló parabola, vagyis az
𝑥 2 együtthatója pozitív. Ennek értékét mi választhatjuk meg tetszőlegesen, legyen 𝑎 = 1.
Ezek alapján a függvénytranszformációk segítségével felírhatjuk a hozzárendelési szabályt:
𝑔 (𝑥) = 1 ∙ (𝑥 − 1)2 + 6 = 𝑥 2 − 2𝑥 + 7.
28. Az 𝒇 (𝒙) = 𝒂𝒙𝟐 + 𝒃𝒙 + 𝒄 függvény két zérushelye 𝒙𝟏 = −𝟐 és 𝒙𝟐 = 𝟒. Add meg az

𝒂, 𝒃 és 𝒄 értékét úgy, hogy a függvény grafikonja az 𝒚 – tengelyt −𝟔 – nál metsze!
Megoldás:
A feladat szövegéből adódnak a függvény következő pontjai: 𝑃 (−2; 0); 𝑄 (4; 0); 𝑅 (0; −6).
A pontok koordinátáit helyettesítsük a hozzárendelési szabályba:
0 = (−2)2 · 𝑎 − 2𝑏 + 𝑐
0 = 42 · 𝑎 + 4𝑏 + 𝑐
−6 = 02 · 𝑎 + 0 · 𝑏 + 𝑐 }
3 3
A kapott egyenletrendszer megoldásai: 𝑎 = 4 ; 𝑏 = − 2 ; 𝑐 = −6.
3 3
Ezek alapján a megoldás: 𝑓 (𝑥) = 4 𝑥 2 − 2 𝑥 − 6.
23
29. Add meg az 𝒂, 𝒃, 𝒄 értékeket úgy, hogy az 𝒇(𝒙) = 𝒂𝒙𝟐 + 𝒃𝒙 + 𝒄 függvény

tengelypontja a 𝑻 (𝟑; −𝟐) legyen és illeszkedjen rá a 𝑷 (𝟏; 𝟔) pont!
Megoldás:
A tengelypont segítségével felírhatjuk a következőt: 𝑓(𝑥) = 𝑎 · (𝑥 − 3)2 − 2.
Helyettesítsük be a 𝑃 pont koordinátáit: 6 = 𝑎 · (1 − 3)2 − 2 → 𝑎 = 2.
Ezek alapján a megoldás:
𝑓 (𝑥) = 2 · (𝑥 − 3)2 − 2 = 2𝑥 2 − 12𝑥 + 16, vagyis 𝑎 = 2; 𝑏 = −12 és 𝑐 = 16.
30. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇(𝒙) = 𝟑 ∙ |𝒙 + 𝟐| − 𝟒!
Megoldás:
𝑔 (𝑥) = |𝑥| alapfüggvény (ábrán: fekete)
ℎ (𝑥) = |𝑥 + 2| 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (+ 2) - vel (ábrán: kék)
𝑘 (𝑥) = 3 ∙ |𝑥 + 2| ℎ (𝑥) 𝑥 tengelyre merőleges 3 – szoros nyújtása (ábrán: zöld)
𝑓 (𝑥) = 3 ∙ |𝑥 + 2| − 4 𝑘 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (−4) – gyel (ábrán: piros)
24
𝟏
31. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = − |𝟐 𝒙 − 𝟑| + 𝟏!
Megoldás:
ℎ (𝑥) = |𝑥 − 3| 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (− 3) - mal (ábrán: kék)
1
𝑘 (𝑥) = |2 𝑥 − 3| ℎ (𝑥) 𝑦 tengelyre merőleges 2 – szeres nyújtása (ábrán: zöld)
1
𝑡 (𝑥) = − |2 𝑥 − 3| 𝑘 (𝑥) tükrözése az 𝑥 tengelyre (ábrán: lila)
1
𝑓 (𝑥) = − |2 𝑥 − 3| + 1 𝑡 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (+ 1) – gyel (ábrán: piros)
32. Ábrázold és jellemezd szélsőérték szempontjából az 𝒇 (𝒙) = ||𝒙| − 𝟐|−𝟑|| függvényt!
Megoldás:
𝑔(𝑥) = |𝑥| alapfüggvény (ábrán: fekete)
ℎ (𝑥) = |𝑥| − 2 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (−2) – vel (ábrán: kék)
𝑘 (𝑥) = ||𝑥| − 2| ℎ (𝑥) 𝑥 tengely alatti részének tükrözése 𝑥 tengelyre (ábrán: zöld)
𝑡 (𝑥) = ||𝑥| − 2| − 3 𝑘 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (−3) – mal (ábrán: lila)
𝑓 (𝑥) = ||𝑥| − 2|−3|| 𝑡 (𝑥) 𝑥 tengely alatti részének tükrözése 𝑥 tengelyre (ábrán: piros)
25
A függvénynek lokális (helyi) maximuma van az 𝑥 = ±2 helyeken és ezek értéke 𝑦 = 3.
A függvénynek lokális (helyi) minimuma van a 𝑥 = 0 helyen és ennek értéke 𝑦 = 1.
A függvénynek globális (abszolút) minimuma van az 𝑥 = ±5 helyeken és ezek értéke 𝑦 = 0.
33. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = |𝒙| − |𝒙 − 𝟑|!
Megoldás:
A függvény ábrázolásához használnunk kell az abszolútérték definícióját, s intervallumokra
kell bontanunk az 𝑥 tengelyt.
𝑥, ℎ𝑎 𝑥 ≥ 0
|𝑥| = {
−𝑥, ℎ𝑎 𝑥 < 0
𝑥 − 3, ℎ𝑎 𝑥 − 3 ≥ 0 → 𝑥 ≥ 3
|𝑥 − 3| = {
−(𝑥 − 3) = −𝑥 + 3, ℎ𝑎 𝑥 − 3 < 0 → 𝑥 < 3
Ezek alapján fejezzük ki, hogy melyik intervallumon milyen függvényt kell ábrázolnunk:
Ha 𝑥 < 0, akkor a függvény a következőképpen adódik: −𝑥 − (−𝑥 + 3) = −3.
Ha 0 ≤ 𝑥 < 3, akkor a függvény a következőképen adódik: 𝑥 − (−𝑥 + 3) = 2𝑥 − 3.
Ha 𝑥 ≥ 3, akkor a függvény a következőképpen adódik: 𝑥 − (𝑥 − 3) = 3.
26
Ezek alapján a keresett függvény képe:
34. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = |𝒙| + |𝒙 + 𝟐|!
Megoldás:
𝑥, ℎ𝑎 𝑥 ≥ 0
|𝑥| = {
−𝑥, ℎ𝑎 𝑥 < 0
𝑥 + 2, ℎ𝑎 𝑥 + 2 ≥ 0 → 𝑥 ≥ −2
|𝑥 + 2| = {
−(𝑥 + 2) = −𝑥 − 2, ℎ𝑎 𝑥 + 2 < 0 → 𝑥 < −2
Ha 𝑥 < −2, akkor a függvény a következőképpen adódik: −𝑥 + (−𝑥 − 2) = −2𝑥 − 2.
Ha −2 ≤ 𝑥 < 0, akkor a függvény a következőképen adódik: −𝑥 + (𝑥 + 2) = 2.
Ha 𝑥 ≥ 0, akkor a függvény a következőképpen adódik: 𝑥 + (𝑥 + 2) = 2𝑥 + 2.
27
35. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝒙𝟐 − 𝟒 ∙ |𝒙|!
Megoldás:
𝑥, ℎ𝑎 𝑥 ≥ 0
|𝑥| = {
−𝑥, ℎ𝑎 𝑥 < 0
Ha 𝑥 ≥ 0, akkor a függvény: 𝑥 2 − 4𝑥 = (𝑥 − 2)2 − 4.
Ha 𝑥 < 0, akkor a függvény: 𝑥 2 − 4 ∙ (−𝑥) = 𝑥 2 + 4𝑥 = (𝑥 + 2)2 − 4.
28
36. Ábrázol és jellemezd a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = −|𝒙 − 𝟏| + 𝟔!
Megoldás:
ℎ (𝑥) = |𝑥 − 1| 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (+ 1) - gyel (ábrán: kék)
𝑘 (𝑥) = −|𝑥 − 1| ℎ (𝑥) tükrözése az 𝑥 tengelyre (ábrán: zöld)
𝑓 (𝑥) = −|𝑥 − 1| + 6 𝑘 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (+ 6) – tal (ábrán: piros)
29
𝒇 (𝒙)
Érték készlet 𝑅𝑓 : 𝑦 ∈ ]−∞; 6]
Zérushely 𝑥1 = −5 és 𝑥2 = 7
𝑥 ∈ ]−∞; 1] szigorúan monoton növekvő

Monotonitás
𝑥 ∈ [1; +∞[ szigorúan monoton csökkenő
Maximum helye: 𝑥 = 1
Szélsőérték
Maximum értéke: 𝑦 = 6
Korlátosság Pontos felső korlát: 𝐾 = 6

30
37. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝟐 ∙ √𝒙 + 𝟑!
Megoldás:
𝑔 (𝑥) = √𝑥 alapfüggvény (ábrán: fekete)
ℎ (𝑥) = √𝑥 + 3 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (− 3) - mal (ábrán: kék)
𝑓 (𝑥) = 2 ∙ √𝑥 + 3 ℎ (𝑥) 𝑥 tengelyre merőleges 2 – szeres nyújtása (ábrán: piros)
38. Ábrázold a következő függvényt: f(x) = 𝟏 + √−𝒙!
Megoldás:
𝑔(𝑥) = √𝑥 alapfüggvény (ábrán: fekete)
ℎ (𝑥) = √−𝑥 𝑔 (𝑥) tükrözése az 𝑦 tengelyre (ábrán: kék)
𝑓(𝑥) = 1 + √−𝑥 ℎ (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (+ 1) – gyel (ábrán: piros)
31
𝟑
39. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = | √𝒙|!
Megoldás:
A köbgyök függvény abban különbözik a négyzetgyök függvénytől, hogy az 𝑥 tengely minden
pontján értelmezve van.
3
3
ℎ (𝑥) = | √𝑥| 𝑔 (𝑥) 𝑥 tengely alatti részének tükrözése 𝑥 tengelyre (ábrán: piros)
32
40. Ábrázold és jellemezd a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝟑 − √𝒙 − 𝟒!
Megoldás:
ℎ (𝑥) = √𝑥 − 4 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (+ 4) – gyel (ábrán: kék)
𝑘 (𝑥) = −√𝑥 − 4 ℎ (𝑥) tükrözése az 𝑥 tengelyre (ábrán: zöld)
𝑓(𝑥) = 3 − √𝑥 − 4 𝑘 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (+ 3) – mal (ábrán: piros)
𝒇 (𝒙)
Értelmezési tartomány 𝐷𝑓 : 𝑥 ∈ [4; +∞[
Érték készlet 𝑅𝑓 : 𝑦 ∈ ]−∞; 3]
Zérushely 𝑥 = 13
Monotonitás 𝑥 ∈ [4; +∞[ szigorúan monoton csökkenő
Szélsőérték
Maximum helye: 𝑥 = 4
Maximum értéke: 𝑦 = 3
Korlátosság Pontos felső korlát: 𝐾 = 3

33
𝟏
41. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝒙 − 𝟏 + 𝟐!
Megoldás:
A fordított arányosság képe hiperbola, amely az 𝑥 és 𝑦 tengelyeket nem éri el. A transzformáció
során segítséget nyújthat, ha ezeket a tengelyeket is transzformáljuk a feladatnak megfelelően.
1
𝑔 (𝑥) = 𝑥 alapfüggvény (ábrán: fekete)
1
ℎ(𝑥) = 𝑥 − 1 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (+ 1) - gyel (ábrán: kék)
1
𝑓 (𝑥) = 𝑥 − 1 + 2 ℎ (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (+ 2) – vel (ábrán: piros)
34
𝟏
42. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = − 𝟐𝒙!
Megoldás:
1
1
ℎ(𝑥) = 2𝑥 𝑔 (𝑥) 𝑦 tengelyre merőleges 2 – szeres nyújtása (ábrán: kék)
1
𝑓 (𝑥) = − 2𝑥 ℎ (𝑥) tükrözése az 𝑥 tengelyre (ábrán: piros)
35
𝒙+𝟏
43. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝒙 − 𝟐!
Megoldás:
Mivel a nevező nem lehet 0, ezért a függvény az 𝑥 = 2 pontban nem vesz fel értéket.
1
Az ábrázoláshoz először át kell alakítanunk a hozzárendelési szabályt úgy, hogy az 𝑥 függvény
transzformációiból eljussunk a keresett függvényig.
𝑥+1 𝑥−2+3 𝑥−2 3 1

= = 𝑥−2 + 𝑥−2 = 1 + 3 ∙ 𝑥−2
𝑥−2 𝑥−2
Ezek alapján a kérdéses függvényhez a következő lépésekben juthatunk el:
1
1
ℎ(𝑥) = 𝑥 − 2 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (+ 2) - vel (ábrán: kék)
1
𝑘 (𝑥) = 3 ∙ 𝑥 − 2 ℎ (𝑥) 𝑥 tengelyre merőleges 3 – szoros nyújtása (ábrán: zöld)
1
𝑓 (𝑥) = 3 ∙ +1 𝑘 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (+ 1) – gyel (ábrán: piros)
𝑥−2
36
|𝒙| − 𝟏
44. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = |𝒙| − 𝟐!
Megoldás:
Mivel a nevező nem lehet 0, ezért a függvény az 𝑥 = ± 2 pontokban nem vesz fel értéket.

𝑥, ℎ𝑎 𝑥 ≥ 0
|𝑥| = {
−𝑥, ℎ𝑎 𝑥 < 0
Ezek alapján fejezzük ki, hogy melyik intervallumon milyen függvényt kell ábrázolnunk, s a
1
kapott értékeket úgy kell alakítanunk, hogy az 𝑥 függvény transzformációiból eljussunk a
keresett függvényig.
𝑥−1 𝑥−2+1 𝑥−2 1 1

Ha 𝑥 ≥ 0, akkor a függvény: = = 𝑥−2 + 𝑥−2 = 1 + 𝑥−2
𝑥−2 𝑥−2
–𝑥−1 −𝑥−2+1 −𝑥−2 1 1 1

Ha 𝑥 < 0, akkor a függvény: = = −𝑥−2 + = 1 + − (𝑥 + 2) = 1 − 𝑥 + 2
−𝑥−2 −𝑥−2 −𝑥−2
Ezek alapján a keresett függvény:
37
𝟏
45. Ábrázold és jellemezd a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = − 𝒙!
Megoldás:
1
1
𝑓 (𝑥) = − 𝑥 𝑔 (𝑥) tükrözése az 𝑦 tengelyre (ábrán: piros)
𝒇 (𝒙)
Értelmezési tartomány 𝐷𝑓 : 𝑥 ∈ ℝ \ {0}
Érték készlet 𝑅𝑓 : 𝑦 ∈ ℝ \ {0}
Zérushely Nincs zérushelye
Monotonitás 𝑥∈ ]−∞; 0[ ∪ ]0; +∞[ szigorúan monoton növekvő
Szélsőérték Nincs szélsőértéke
Korlátosság Nincs alsó és felső korlátja
Paritás Páratlan
38
𝟐
46. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = |𝒙 + 𝟑 − 𝟒|!
Megoldás:
1
1
ℎ(𝑥) = 𝑥 + 3 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (− 3) - mal (ábrán: kék)
1
𝑘 (𝑥) = 2 ∙ 𝑥 + 3 ℎ (𝑥) 𝑥 tengelyre merőleges 2 – szeres nyújtása (ábrán: zöld)
1
𝑡 (𝑥) = 2 ∙ 𝑥 + 3 − 4 𝑘 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (−4) – gyel (ábrán: lila)
2
𝑓 (𝑥) = |𝑥 + 3 − 4| 𝑡 (𝑥) 𝑥 tengely alatti részének tükrözése 𝑥 tengelyre (ábrán: piros)
39
𝟐𝒙 + 𝟑
47. Hány rácsponton megy át az 𝒇 (𝒙) = függvény grafikonja!
𝟐−𝒙
Megoldás:
A keresett rácspontok mindkét koordinátája egész szám.
Alakítsuk át a függvény hozzárendelési szabályát a következőképpen:
2𝑥 + 3 −2 · (2 − 𝑥) + 7 7
= = −2 + 2 − 𝑥
2−𝑥 2−𝑥
A kapott kifejezés értéke akkor lesz egész szám, ha a (2 − 𝑥) osztója 7 – nek.
A 7 osztói a következők: ±1; ±7.
Ezek alapján a megoldás: 4 rácsponton halad át a függvény grafikonja.
48. Egy lineáris törtfüggvény értelmezési tartománya ℝ \ {𝟑} és a grafikonja illeszkedik

a 𝑷 (𝟎; 𝟒) és 𝑸 (−𝟐; 𝟐) pontokra. Add meg a függvény hozzárendelési szabályát!
Megoldás:
𝑎𝑥 + 𝑏
A lineáris törtfüggvény általános alakja: 𝑓 (𝑥) = .
𝑥+𝑐
Az értelmezési tartományból következik, hogy 𝑐 = −3.
0·𝑎+𝑏
A 𝑃 pont koordinátáit és a 𝑐 értékét helyettesítsük a kifejezésbe: 4 = .
0−3
Ebből a következő adódik: 𝑏 = −12.
−2 · 𝑎 − 12
A 𝑄 pont koordinátáit és a 𝑏, 𝑐 értékeket helyettesítsük a kifejezésbe: 2 = .
−2 − 3
Ebből azt kapjuk, hogy 𝑎 = −1.
−𝑥 − 12
Ezek alapján a megoldás: 𝑓 (𝑥) = .
𝑥−3
40
49. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = {𝟐𝒙}!
Megoldás:
𝑔 (𝑥) = {𝑥} alapfüggvény (ábrán: fekete)

1
𝑓 (𝑥) = {2𝑥} 𝑔 (𝑥) 𝑦 tengelyre merőleges 2 – szeres zsugorítása (ábrán: piros)
50. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝟐 ∙ [𝒙]!
Megoldás:
𝑔 (𝑥) = [𝑥] alapfüggvény (ábrán: fekete)
𝑓 (𝑥) = 2 ∙ [𝑥] 𝑔 (𝑥) 𝑥 tengelyre merőleges 2 – szeres nyújtása (ábrán: piros)
41
51. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = 𝒔𝒈𝒏 (𝒙𝟐 − 𝟒𝒙)!
Megoldás:
A előjel függvény ábrázolásához először el kell döntenünk, hogy milyen 𝑥 értékek esetén lesz
az 𝑦 értéke negatív, pozitív, illetve 0.
Azt, hogy a 0 – át hol veszi fel a függvény úgy kaphatjuk meg, ha a hozzárendelési szabályt
egyenlővé tesszük 0 – val és megoldjuk az egyenletet.
𝑥 2 − 4𝑥 = 0 → 𝑥 ∙ (𝑥 − 4) = 0 → 𝑥1 = 0 és 𝑥2 = 4
Ezek alapján a függvény a következőképen is megadható:
−1, ℎ𝑎 0 < 𝑥 < 4
𝑓 (𝑥) = 0, ℎ𝑎 𝑥 = 0 𝑣𝑎𝑔𝑦 𝑥 = 4
{1, ℎ𝑎 𝑥 < 0 𝑣𝑎𝑔𝑦 𝑥 > 4
52. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇(𝒙) = [𝒙]𝟐 !
Megoldás:
A kérdéses függvény képét úgy kaphatjuk meg, ha az alapfüggvény minden pontjának
𝑦 koordinátáját négyzetre emeljük.
42
53. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇(𝒙) = 𝒙 ∙ [𝒙]!
Megoldás:
A függvény ábrázolásához használnunk kell az egészrész definícióját, s intervallumokra kell
bontanunk az 𝑥 tengelyt.
Tekintsük a következő néhány intervallumokat:
Ha −3 ≤ 𝑥 < −2, akkor a függvény a következőképpen adódik: −3𝑥.
Ha −2 ≤ 𝑥 < −1, akkor a függvény a következőképpen adódik: −2𝑥.
Ha −1 ≤ 𝑥 < 0, akkor a függvény a következőképen adódik: −𝑥.
Ha 0 ≤ 𝑥 < 1, akkor a függvény a következőképpen adódik: 0.
Ha 1 ≤ 𝑥 < 2, akkor a függvény a következőképen adódik: 𝑥.
Ha 2 ≤ 𝑥 < 3, akkor a függvény a következőképpen adódik: 2𝑥.
Ha 3 ≤ 𝑥 < 4, akkor a függvény a következőképpen adódik: 3𝑥.
43
54. Ábrázold és jellemezd a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = [𝒙 − 𝟑]!
Megoldás:
𝑔 (𝑥) = [𝑥] alapfüggvény (ábrán: fekete)
𝑓 (𝑥) = [𝑥 − 3] 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑥 tengely mentén (+ 3) – mal (ábrán: piros)
𝒇 (𝒙)
Érték készlet 𝑅𝑓 : 𝑦 ∈ ℤ
Zérushely 𝑥 ∈ [3; 4[
Monotonitás Monoton növekvő
Szélsőérték Nincs szélsőértéke
Korlátosság Nincs alsó és felső korlátja
44
55. Ábrázold és jellemezd a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = {𝒙} + 𝟒!
Megoldás:
𝑔 (𝑥) = {𝑥} alapfüggvény (ábrán: fekete)
𝑓 (𝑥) = {𝑥} + 4 𝑔 (𝑥) eltolása az 𝑦 tengely mentén (+ 4) – gyel (ábrán: piros)
𝒇 (𝒙)
Érték készlet 𝑅𝑓 : 𝑦 ∈ [4; 5[
Zérushely Nincs zérushelye
Monotonitás Két egymást követő egész között szigorúan monoton növekvő
Minimum helye: 𝑥 ∈ ℤ
Szélsőérték
Minimum értéke: 𝑦 = 4
Pontos felső korlát: 𝐾 = 5
Korlátosság Pontos alksó korlát: 𝑘 = 4
Korlátos függvény
Periodicitás Periódus: 𝑝 = 1
45
56. Ábrázold a következő függvényeket az adott intervallumokon!
a) 𝒇 (𝒙) = 𝒙𝟑, ha 𝒙 ∈ ]−𝟏; 𝟐]
b) 𝒇 (𝒙) = √𝒙 + 𝟐, 𝒉𝒂 𝒙 ∈ [𝟏; 𝟔]
c) 𝒇: [−𝟒; 𝟓[ → ℝ; 𝒙 ⟼ ||𝒙| − 𝟑|
Megoldás:
Először ábrázoljuk a függvényeket, majd a grafikonoknak csak azon részét kell tekintenünk,
amely megfelel az adott intervallumnak (értelmezési tartománynak).
a) 𝑓 (𝑥) = 𝑥 3 , ha 𝑥 ∈ [−1; 2[
A keresett függvény képe:
46
b) 𝑓 (𝑥) = √𝑥 + 2, ℎ𝑎 𝑥 ∈ [1; 6]
c) 𝑓: [−4; 5[ → ℝ; 𝑥 ⟼ ||𝑥| − 3|
47
57. Ábrázold a következő függvényeket!

𝟏
𝒙 + 𝟔, 𝒉𝒂 𝒙 < −𝟒
𝟐
a) 𝒇 (𝒙) = |𝒙|, 𝒉𝒂 − 𝟒 ≤ 𝒙 < 𝟑
{ 𝟑, 𝒉𝒂 𝒙 ≥ 𝟑
(𝒙 + 𝟓)𝟐 − 𝟑, 𝒉𝒂 𝒙 ≤ −𝟑
b) 𝒇 (𝒙) = −|𝒙| + 𝟒, 𝒉𝒂 − 𝟑 < 𝒙 < 𝟐
{−𝟐 ∙ √𝒙 − 𝟐 + 𝟐, 𝒉𝒂 𝒙 ≥ 𝟐
Megoldás:
Az összetett függvényeket először ábrázolnunk kell részenként, majd a kapott grafikonoknak
csak azon részét kell tekintenünk, amely megfelel a feladatban adott intervallumoknak.
2𝑥 + 2, ℎ𝑎 𝑥 > −4
a) 𝑓 (𝑥) = |𝑥|, ℎ𝑎 − 4 ≤ 𝑥 < 3
{ 3, ℎ𝑎 𝑥 ≥ 3
Ebben az esetben a következő függvényeket kell ábrázolnunk az adott intervallumokon:

1
𝑔 (𝑥) = 2 𝑥 + 6 ℎ (𝑥) = |𝑥| 𝑘 (𝑥) = 3
48
(𝑥 + 5)2 − 3, ℎ𝑎 𝑥 ≤ −3
b) 𝑓 (𝑥) = −|𝑥| + 4, ℎ𝑎 − 3 < 𝑥 < 2
{−2 ∙ √𝑥 − 2 + 2, ℎ𝑎 𝑥 ≥ 2
Ebben az esetben a következő függvényeket kell ábrázolnunk az adott intervallumokon:
𝑔 (𝑥) = (𝑥 + 5)2 − 3 ℎ (𝑥) = −|𝑥| + 4 𝑘 (𝑥) = −2 ∙ √𝑥 − 2 + 2
𝟐𝒙𝟐 − 𝟖
58. Ábrázold a következő függvényt: 𝒇 (𝒙) = !
𝒙+𝟐
Megoldás:
A függvény értelmezési tartománya: 𝐷𝑓 : 𝑥 ∈ ℝ \ {−2}.
Alakítsuk át a függvény hozzárendelési szabályát a következőképpen:
2𝑥 2 − 8 2 · (𝑥2 − 4) 2 · (𝑥 − 2) · (𝑥 + 2)
= = = 2 · (𝑥 − 2) = 2𝑥 − 4.
𝑥+2 𝑥+2 𝑥+2
49
Ebből adódik, hogy a függvény képe egy egyenes, amely az 𝑥 = −2 helyen nincs értelmezve.
59. Állapítsd meg a következő függvények paritását!
𝟓𝒙𝟑
𝒇: ℝ → ℝ; 𝒙 ↦ 𝟔 + 𝒙𝟏𝟎 𝒈 (𝒙) = √|𝒙 − 𝟕| 𝒉 (𝒙) = |𝒙| − 𝟐 + 𝒙𝟖
Megoldás:
Mind a három függvénynél teljesül, hogy 𝑥 ∈ 𝐷 esetén (−𝑥) ∈ 𝐷.
A paritás vizsgálatához a következőt kell megvizsgálnunk: ha 𝑓(𝑥) = 𝑓(−𝑥) , akkor a

függvény páros, ha 𝑓 (−𝑥) = −𝑓(𝑥), akkor a függvény páratlan.
Ezek alapján a megoldások:
5 · (−𝑥)3 −5𝑥 3 5𝑥 3
𝑓 (−𝑥) = 6 + (−𝑥)10 = = − 6 + 𝑥 = −𝑓 (𝑥) → páratlan
6+𝑥
𝑔 (−𝑥) = √|−𝑥 − 7| = √|−(𝑥 + 7)| = √|𝑥 + 7| ≠ 𝑔 (𝑥) ≠ −𝑔 (𝑥) → egyik sem
ℎ (−𝑥) = |−𝑥| − 2 + (−𝑥)10 = |𝑥| − 2 + 𝑥10 = ℎ (𝑥) → páros
50
60. Igazold, hogy az 𝒇 (𝒙) = 𝟒𝒙𝟑 + 𝟑𝒙𝟐 + 𝟐𝒙 − 𝟏 függvény az egész értelmezési

tartományán szigorúan monoton növekvő!
Megoldás:
Meg kell mutatnunk, hogy tetszőleges 𝑥1 ; 𝑥2 ∈ ℝ(= 𝐷𝑓 ); 𝑥1 < 𝑥2 esetén 𝑓 (𝑥1 ) < 𝑓 (𝑥2 ).
Tekintsük a következőt:
𝑓 (𝑥2 ) − 𝑓 (𝑥1 ) = 4𝑥2 3 + 3𝑥2 2 + 2𝑥2 − 1 − (4𝑥1 3 + 3𝑥1 2 + 2𝑥1 − 1) =
= 4 · (𝑥2 3 − 𝑥1 3 ) + 3 · (𝑥2 2 − 𝑥1 2 ) + 2 · (𝑥2 − 𝑥1 ) > 0
Mivel 𝑓 (𝑥2 ) − 𝑓 (𝑥1 ) > 0, így 𝑓 (𝑥2 ) > 𝑓 (𝑥1 ), vagyis az 𝑓 (𝑥) szigorúan monoton növekvő.
𝒙
61. Mennyi a periódusa az 𝒇 (𝒙) = −𝟓 · {𝒙} + 𝟐, illetve a 𝒈 (𝒙) = { − 𝟖} függvénynek?
𝟕
Megoldás:
Mivel az 𝑓 (𝑥) függvény az alapfüggvényből értéktranszformációkkal származik, így a
periódusuk megegyezik: 𝑝 = 1.
Mivel a 𝑔 (𝑥) függvény az alapfüggvényből változótranszformációkkal származik, így a

periódus annak megfelelően változik: 𝑝 = 7.
62. Oldd meg grafikusan a következő egyenleteket!
a) 𝟐𝒙 + 𝟑 = −𝒙 + 𝟔
b) 𝒙𝟐 = 𝟒
c) |𝒙| = −𝟑𝒙
d) 𝒙𝟐 − 𝟒 = |𝒙 + 𝟐|
e) 𝒙𝟐 + 𝟑 = −|𝒙| + 𝟐
Megoldás:
Az egyenletek grafikus megoldása azt jelenti, hogy az egyenlet két oldalát függvényként
tekintjük, s azokat közös koordináta – rendszerben ábrázolva, leolvassuk a metszéspontok
𝑥 koordinátáit. Így megkeressük azt a változó értéket, ahol a függvényértékek megegyeznek.
a) 2𝑥 + 3 = −𝑥 + 6
Legyen 𝑓 (𝑥) = 2𝑥 + 3 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = −𝑥 + 6 (ábrán: piros).
51
Ábrázoljuk ezeket a függvényeket közös koordináta – rendszerben:
Ezek alapján az egyenlet megoldása: 𝑥 = 1.
b) 𝑥 2 = 4
Legyen 𝑓 (𝑥) = 𝑥 2 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = 4 (ábrán: piros).
Ezek alapján az egyenlet megoldása: 𝑥1 = −2 és 𝑥2 = 2.
52
c) |𝑥| = −3𝑥
Legyen 𝑓 (𝑥) = |𝑥| (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = −3𝑥 (ábrán: piros).
Ezek alapján az egyenlet megoldása: 𝑥 = 0.
d) 𝑥 2 − 4 = |𝑥 + 2|
Legyen 𝑓 (𝑥) = 𝑥 2 − 4 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = |𝑥 + 2| (ábrán: piros).
Ezek alapján az egyenlet megoldása: 𝑥1 = −1 és 𝑥2 = 2.
53
e) 𝑥 2 + 3 = −|𝑥| + 2
Legyen 𝑓 (𝑥) = 𝑥 2 + 3 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = −|𝑥| + 2 (ábrán: piros).
Mivel a két függvénynek nincs metszéspontja, így az egyenletnek nincs megoldása.
63. Oldd meg grafikusan a következő egyenlőtlenségeket!

𝟑
a) 𝟒 𝒙 − 𝟓 < −𝒙 + 𝟐
b) 𝒙 + 𝟒 > −𝟏
c) 𝒙𝟐 ≤ √𝒙
d) 𝟐 ≥ −|𝒙 + 𝟏|
e) |𝒙| − 𝟐 ≥ (𝟐𝒙)𝟐
Megoldás:
Az egyenlőtlenségek grafikus megoldása azt jelenti, hogy az egyenlet két oldalát ábrázoljuk,
mint függvények, majd megvizsgáljuk, hogy az egyenlőtlenség mikor teljesül a függvények
grafikonjára. Szemléletesen: Ha azt keressük, hogy az 𝑓 függvény mikor lesz nagyobb a
𝑔 függvénynél, akkor az ábrán ez azt jelenti, hogy az 𝑓 függvény grafikonja az 𝑥 tengely
melyik részén halad a 𝑔 függvény grafikonja felett.
3
a) 4 𝑥 − 5 < −𝑥 + 2
3
Legyen 𝑓 (𝑥) = 4 𝑥 − 5 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = −𝑥 + 2 (ábrán: piros).
54
Ezek alapján az egyenlőtlenség megoldása: 𝑥 < 4.
b) 𝑥 + 4 > −1
Legyen 𝑓 (𝑥) = 𝑥 + 4 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = −1 (ábrán: piros).
Ezek alapján az egyenlőtlenség megoldása: 𝑥 > −5.
55
c) 𝑥 2 ≤ √𝑥
Legyen 𝑓 (𝑥) = 𝑥 2 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = √𝑥 (ábrán: piros).
Ezek alapján az egyenlőtlenség megoldása: 0 ≤ 𝑥 ≤ 1.
d) 2 ≥ −|𝑥 + 1|
Legyen 𝑓 (𝑥) = 2 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = −|𝑥 + 1| (ábrán: piros).
Ezek alapján az egyenlőtlenség megoldása: 𝑥 ∈ ℝ.
56
e) |𝑥| − 2 ≥ (2𝑥)2
Legyen 𝑓 (𝑥) = |𝑥| − 2 (ábrán: fekete) és 𝑔 (𝑥) = (2𝑥)2 (ábrán: piros).
Ezek alapján az egyenlőtlenségnek nincs megoldása.
64. Add meg az ábrázolt függvények hozzárendelési szabályát!
57
Megoldás:
A függvények hozzárendelési szabályát leolvashatjuk a függvénytranszformációk segítségével.

3
𝑓 (𝑥) = 5 𝑥 + 1 𝑔 (𝑥) = −𝑥 2 + 5 ℎ (𝑥) = |𝑥 − 3| 𝑘 (𝑥) = 2 · √𝑥 + 4 𝑡 (𝑥) = −2
65. Milyen függvénytípusokkal lehet szemléltetni az alábbi szituációkat?
A: Egy telefontársaság perc alapú számlázása esetén fizetendő összeg, ahol az első
megkezdett perc ingyenes, majd minden további megkezdett percért (a perc nulladik
másodpercétől kezdve) 𝟐𝟎 𝑭𝒕 – ot kell fizetni.
B: Egy kerékpáros egyenletes sebességgel haladva adott idő alatt megtett útja.
C: Egy ferdén feldobott kő legmagasabb emelkedési pontjának meghatározása.
D: A nagymutató által mutatott perc 𝟔 és 𝟏𝟎 óra között.
E: Feszültség jelzése egy vezető két vége között (a két állapot megkülönböztetése).
F: A munkások és az elkészített alkatrészek száma közötti kapcsolat ábrázolása.
Megoldás:
A lehetséges megoldások a következők: egészrész; egyenes arányosság (lineáris); másodfokú;
törtrész; előjel; fordított arányosság függvény.
66. Ábrázold derékszögű koordináta – rendszerben a következő halmazokat!
a) 𝑨 = {𝑷(𝒙; 𝒚)|𝟏 < 𝒙 < 𝟒 é𝒔 − 𝟏 ≤ 𝒚 é𝒔 𝒙, 𝒚 ∈ ℝ}
b) 𝑩 = {𝑷(𝒙; 𝒚)|𝒙 ≥ 𝟐 𝒗𝒂𝒈𝒚 𝒚 > 𝟏 é𝒔 𝒙, 𝒚 ∈ ℝ+ }
c) 𝑪 = {𝑷(𝒙; 𝒚)|𝒚 < 𝒙 + 𝟏 é𝒔 𝒚 ≥ 𝒙𝟐 − 𝟏 é𝒔 𝒙 ∈ ℝ− , 𝒚 ∈ ℝ}
d) 𝑫 = {𝑷(𝒙; 𝒚)|𝒙𝟐 + 𝒚𝟐 ≤ 𝟐𝟓 é𝒔 |𝒚| < 𝟑 é𝒔 𝒙, 𝒚 ∈ ℝ}
Megoldás:
Az ábrázolások során amennyiben a határoló vonal beletartozik a ponthalmazba, akkor azt
folyamatos vonallal jelöljük, ha pedig nem része a ponthalmaznak, akkor szaggatott vonallal.
58
a)
b)
c)
59
d)
67. Adott az 𝒇 (𝒙 − 𝟐) = |𝒙|, 𝒙 ∈ ℝ függvény. Add meg az 𝒇 (𝒙 + 𝟏), 𝒙 ∈ ℝ függvényt!
Megoldás:
A megfelelő átalakítások után a következő adódik:
𝑓 (𝑥 + 1) = 𝑓 [(𝑥 − 2) + 3] = |𝑥 + 3|.
68. Add meg a valós számok megfelelő részhalmazán értelmezett 𝒇 függvényt, ha tudjuk,
hogy 𝒇 (𝒙 + 𝟑) = 𝒙𝟐 − 𝟐𝒙 + 𝟑!
Megoldás:
A megfelelő átalakítások után a következő adódik:
𝑓 (𝑥) = (𝑥 − 3)2 − 2 · (𝑥 − 3) + 3 = 𝑥 2 − 8𝑥 + 18.
60

Megoldások

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Megoldások

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

1. Az alábbi hozzárendelések közül melyik függvény? Válaszod indokold!

A: Minden emberhez hozzárendeljük a munkahelyének nevét.

B: Minden valós számhoz hozzárendeljük az ellentettjét.

C: Minden természetes számhoz hozzárendeljük az osztóit.

D: Minden bolygóhoz hozzárendeljük a Nap körüli keringésének idejét.

2. Az alábbi függvények közül, melyik kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés?

A: A testekhez rendeljük a felszínüket.

B: A négyzetekhez rendeljük a kerületüket.

C: A kémiai elemekhez rendeljük a rendszámukat.

D: A könyvekhez rendeljük a kiadójukat.

3. Az alábbi függvényeket fogalmazzuk meg geometriai függvényként!

𝑓 (𝑥) → kör kerülete a sugár hosszának függvényében

𝑔 (𝑥) → a háromszög területe az alap és magasság hosszának függvényében

4. Az alábbi grafikonok közül melyik lehet egy függvény grafikonja?

5. Döntsd el az alábbi függvényekről, hogy melyik injektív / szürjektív / bijektív!

e) 𝒌 ∶ ℝ → [𝟎; 𝟏[; 𝒙 ⟼ {𝒙}

g) 𝐭 ∶ [−𝟑; 𝟓] → [𝟎; 𝟓]; 𝐱 ⟼ |𝐱|

6. Határozd meg a következő függvények 𝒇 (−𝟐) helyettesítési értékét!

a) 𝑓 (𝑥) = 𝑥 + 1 → 𝑦=𝑥+1 → 𝑦 = (−2) + 1 = −1

d) 𝑓 (𝑥) = √11 + 𝑥 → 𝑦 = √11 + 𝑥 → 𝑦 = √11 + (−2) = 3

7. Határozd meg, hogy a következő függvények hol veszik fel a 𝟑 értéket!

8. Döntsd el ábrázolás nélkül, hogy illeszkedik - e a 𝑷 (𝟏; −𝟑) pont a következő

c) ℎ (𝑥) = |𝑥 + 2| + 1 → −3 = |1 + 2| + 1 → −3 ≠ 4 → Nincs rajta.

d) 𝑘 (𝑥) = √𝑥 + 3 → −3 = √1 + 3 → −3 ≠ 2 → Nincs rajta.

𝑃 (20; 150) → 𝑦 = 8 · 20 − 7 = 153 → 150 < 153

𝑄 (100; 900) → 𝑦 = 8 · 100 − 7 = 793 → 900 > 793

A megfelelő koordináták behelyettesítésével kiszámíthatjuk a tengelymetszeteket:

→ 𝑦 = −14 ∙ 0 + 11 → 𝑦 = 11 → 𝑄 (0; 11)

𝑏) 𝑔 (𝑥) = 7 ∙ (𝑥 + 5)2 − 28 → 0 = 7 ∙ (𝑥 + 5)2 − 28 → 𝑃1 (−3; 0) és 𝑃2 (−7; 0)

→ 𝑦 = 7 ∙ (0 + 5)2 − 28 → 𝑦 = 147 → 𝑄 (0; 147)

𝑏) 𝑔 (𝑥) = 3 · |2𝑥 + 8| → 0 = 3 · |2𝑥 + 8| → 𝑥 = −4 → 𝑃 (−4; 0)

𝑏) 𝑔 (𝑥) = √5𝑥 − 10 → 0 = √5𝑥 − 10 → 𝑥 = 20 → 𝑃 (20; 0)

→ 𝑦 = √5 · 0 − 10 → 𝑦 = −10 → 𝑄 (0; −10)

12. Határozd meg ábrázolás nélkül a következő függvények zérushelyeit!

c) 𝒉 (𝒙) = |𝟖𝒙 − 𝟏𝟔|

b) 𝑔 (𝑥) = (𝑥 + 7)2 → (𝑥 + 7)2 = 0 → 𝑥 = −7

c) ℎ (𝑥) = |8𝑥 − 16| → |8𝑥 − 16| = 0 → 𝑥=2

a) Az 𝑓 függvényt el kell tolni 𝑥 – tengely mentén 5 – tel és 𝑦 – tengely mentén 8 – cal.

b) Az 𝑓 függvényt el kell tolni 𝑥 – tengely mentén −2 – vel és 𝑦 – tengely mentén −7 – tel.

14. Határozd meg a következő pontokra illeszkedő egyenes egyenletét!

a) 𝑨 (𝟏; 𝟏) és 𝑩 (−𝟐; −𝟐)

b) 𝑪 (−𝟓; 𝟒) és 𝑫 (𝟖; −𝟏𝟎)

d) 𝑹 (−𝟑; 𝟕) és 𝑺 (𝟒; 𝟏𝟏)

a) 𝐴 (1; 1) → 1=𝑚+𝑏 𝐵 (−2; −2) → −2 = −2𝑚 + 𝑏

Ebből a következő egyenletrendszer adódik:

Ezek alapján az egyenes egyenlete: 𝑓 (𝑥) = 𝑥.

b) 𝐶 (−5; 4) → 4 = (−5) ∙ 𝑚 + 𝑏 𝐷 (8; −10) → −10 = 8𝑚 + 𝑏

Ebből a következő egyenletrendszer adódik:

Ebből a következő egyenletrendszer adódik:

Ezek alapján az egyenes egyenlete: ℎ (𝑥) = −𝑥 + 7.

d) 𝑅 (−3; 7) → 7 = (−3) ∙ 𝑚 + 𝑏 𝑆 (4; 11) → 11 = 4𝑚 + 𝑏

Ebből a következő egyenletrendszer adódik:

15. Határozd meg az elsőfokú függvény hozzárendelési szabályát, ha tudjuk, hogy

Az egyenesek egyenletét úgy kaphatjuk meg, hogy a pontok koordinátáit behelyettesítjük az

𝑃 (−3; 2) → 2 = −3𝑚 + 𝑏 𝑄 (7; 4) → 4 = 7𝑚 + 𝑏

Ebből a következő egyenletrendszer adódik:

16. Ábrázold a következő lineáris függvényeket!

A függvények hozzárendelési szabályából először leolvashatjuk, hogy hol metszi az 𝑦 tengelyt

Az 𝑓 (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt a (−1) – nél metszi, s a meredeksége 2. (ábrán: fekete)

A 𝑔 (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt az 5 – nél metszi, s a meredeksége 0. (ábrán: kék)

A ℎ (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt a 3 – nál metszi, s a meredeksége −1. (ábrán: zöld)

A 𝑘 (𝑥) egyenes az 𝑦 tengelyt a 0 – nál metszi, s a meredeksége 4. (ábrán: lila)