Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és

Biztonságtechnikai Kar
Mechatronikai és Autechnikai Intézet

Elektrotechnika
4. előadás

Összeállította: Langer Ingrid

főisk. adjunktus
 Háromfázisú hálózatok
A gyakorlatban a villamos energia termelésében, elosztásában és felhasználásában csaknem
kivétel nélkül a háromfázisú rendszer terjedt el. Ennek oka nemcsak a háromfázisú
energiátvitel gazdaságossága, hanem a háromfázisú aszinkron motorok üzembiztonsága is.

Szimmetrikus feszültségrendszer:
u A  Umax  sin t  2  U  sin t
uB  Umax  sin( t  120)  2  U  sin( t  120)
uC  Umax  sin( t  240)  2  U  sin( t  240)
ωt

Re

Komplex írásmóddal:
U=UA
 j 0
UA  U  e U
120° 120°

UA  U  e  j120
R
UA UA  U  e  j 240 Im UC UB
S
T UB

N UC

Négyvezetékes háromfázisú feszültségrendszer

BMF BGK MEI 2008. 2
 Csillagkapcsolás (Y kapcsolás)
Csillagkapcsolás kivezetett csillagponttal:
Szimmetrikus, ha ZA=ZB=ZC. Ha nem szimmetrikus., N vezetékre való rácsatlakozással kiküszöbölhető
a 0 pont eltolódás: I0 áram folyik rajta.
Hurokegyenletek:
Vonali feszültség Fázis feszültség
I. körre:
UA  UAB  UB  0U A UB U
IA  ; IB  ; IC  C ;
ZA Z B U AB Z UB  UA
II. körre: C

UB  UBC  UC  0 UBC  UC  UB
III. körre: UAC  U A  UC
UA UB  U UUC UC  UAC  UA  0
IA  ; I B  U AB ; I CA  B Fázis áram
ZA ZB ZC

I 0  I A  IB  I C

U A  UB  UC  Uf Uv  3  Uf
U AB  UBC  U AC  Uv I v  If

U
BMF BGK MEI AB
2008.  U v  2  Uf  cos 30  3  Uf 3
Háromszög kapcsolás (Δ kapcsolás)
Szimmetrikus, ha ZA=ZB=ZC
Nincs 0 pont eltolódás

Csomóponti egyenletek:

IA  ICA  IAB  0
IA  IAB  ICA
IB  IBC  IAB
IC  ICA  IBC Fázis áram
Vonali áram
Iv If

IB
 I AB sin 60  Uv  Uf
2
3
I v  2I f
2
I v  3  If

BMF BGK MEI 2008. 4

 Háromfázisú rendszer teljesítménye
A háromfázisú rendszer három Fázisteljesítmények összege=
egyfázisúból tevődik össze háromfázisú teljesítmény

Szimmetrikus terhelés esetén:

PA  PB  PC  Uf  I f  cos 
P  PA  PB  PC A hatásos teljesítmény
P  3  Uf  I f  cos 
Q  QA  QB  QC A meddő teljesítmény Q A  QB  QC  Uf  If  sin 
Q  3  Uf  I f  sin 
S  P Q2 2 A látszólagos teljesítmény
P
cos  
S
A teljesítmény vonali értékekkel:
Uv
Y kapcsolás: U f  U v ; I f  I v P  3  I v  cos 
3 3
P  3  Uv  Iv  cos
Iv
Δ kapcsolás: I f  I v ; U f  U v P  3  Uv   cos 
3 3 Q  3  Uv  Iv  sin; S  3  Uv  Iv

BMF BGK MEI 2008. 5

 A háromfázisú teljesítmény állandósága
Szimmetrikusan terhelt háromfázisú rendszer teljesítményének pillanatértéke
időben nem változik és megegyezik az átlagteljesítménnyel.
p  p A  pB  p C
p A (t )  Umax  sin t  Imax  sin(t  )  2  U  I  sin t  sin(t  )
1
mivel sin   sin   cos(  )  cos(  ), ezért
2
pA (t)  U  I  cos  U  I  cos(2t  )
pB (t)  U  I  cos   U  I  cos(2(t  120)  )  U  I  cos   U  I  cos(2t    240)
pC (t)  U  I  cos   U  I  cos(2(t  240)  )  U  I  cos   U  I  cos(2t    120)

A pillanatteljesítmények változó részei egymáshoz képest 120°-kal eltolt 2ω körfrekvenciával

lengő cosinus görbék, ezért összegük minden időpillanatban nulla.

p  p A  pB  p C  U  I  cos   P
BMF BGK MEI 2008. 6
 Mágneses tér
Árammal átjárt vezető körül mágneses tér alakul ki:

I1 Ampere tapasztalati törvénye

I2 Két végtelen hosszú, egymással párhuzamos
l vezető között ébredő erőhatás, ha bennük I1 és I2
áram folyik:
dF2 =I2dlxB
dl
B I1  I2
F k l ahol k=2·10-7
d d

BMF BGK MEI 2008. 7

 Mágneses tér
I1
F k  I2  l  B  I  l
d
 Vs 
I1 mágneses terének hatása I2-re  Mágneses indukció: B m2  T, tesla
 
Ha l iránya B-vel nem 90°-os szöget zár be, az erő csökken:
  
F  B  I  l  sin  vagyis F  I  l B
Az indukciót erővonalaival indukcióvonalaival szemléltetjük: érintői B irányát, sűrűségük B nagyságát
adják meg.
Mágneses fluxus:
Valamely A felületen áthaladó összes indukcióvonal száma.
I
   B  dA , Vs  Wb, weber 

Az indukcióvonalak zárt görbék (nem erednek és nem

végződnek). Zárt felület fluxusa 0.

 B  dA  0
BMF BGK MEI 2008. A 8
 A gerjesztési törvény
n
Gerjesztés: a mágneses teret létrehozó áramok összege:    Ii
i 1

A tér egy pontjában a mágneses teret létrehozó gerjesztő hatás erősségét, az egységnyi
hosszra jutó gerjesztést mágneses térerősségnek (gerjesztettségnek) nevezzük:
d  A 
H ,
dl  m 
A mágneses térerősség és a mágneses indukció kapcsolata vákuumban:
B Vs Vs
H ahol  0  4   10 7  1,257  10 6 a vákuum permeabilitása
0 Am Am

(Ha a mágnes nem vákuumban, hanem anyagban keletkezik, B értéke µr-szerese a vákuumban
számítottnak, ahol µr a relativ permeabilitás.)

Gerjesztési törvény:

A mágneses térerősség zárt

n görbére vett integrálja
 Hdl   I i 1
i  egyenlő a görbe által körülvett
áramok előjeles összegével

BMF BGK MEI 2008. 9

 Végtelen hosszú vezető mágneses tere
A gerjesztési törvény végtelen hosszú egyenes vezetőre:

 Hdl  I I
H dl  I
H  2  r  I vagy
I I
H , B   ,
2  r 2  r
Egyenes tekercs (szolenoid) mágneses tere

 H dl   I
Hl  NI
I NI
H  N  ,B   
l l
BMF BGK MEI 2008. 10
 Elektromágneses indukció
Indukció törvény
Az indukció
indukció idő
időbeli vá
változá
ltozása elektromos teret hoz lé
létre.

1. Nyugalmi indukció
Ha egy nyugvó
nyugvó vezető
vezetőhurok vagy tekercs belsejé
belsejében
időben változik a mágneses tér,, akkor abban feszültség
indukálódik..

d
ui  
dt
A negatív előjel: az indukált feszültség által létrehozott
áram olyan irányú, hogy az indukált feszültséget
létrehozó változást gátolja  Lenz-törvény

d
N menetszámú tekercsben indukálódó feszültség: ui  N
dt

BMF BGK MEI 2008. 11

 Elektromágneses indukció

2. Mozgási indukció
Ha B indukciójú mágneses térben egy
l hosszúságú vezetékdarab v
sebességgel mozog, akkor abban
feszültség indukálódik. Az indukált
feszültség egyenlő az időegység alatt
metszett indukcióvonalak számával.

 d  B  dA
 d  B  l  dx
 d  B  l  v  dt
d
ui    B l v
dt

BMF BGK MEI 2008. 12

 Elektromágneses indukció

3. Önindukció
Ha egy tekercs árama fluxust gerjeszt és ez az áram időidőben vá
változik, akkor a fluxus is
változik. Ez a fluxusvá
fluxusváltozá
ltozás feszü
feszültsé
ltséget, un. önindukciós feszültséget hoz lé
létre.
d
uL  N
dt
Ha a tekercs belsejében nincs ferromágneses anyag, akkor a tekercsfluxus (Ψ)
arányos az árammal.
di
  N  L I így uL  L
dt

Vasmagos tekercs esetén a tekercs induktivitása nem állandó, így a tekercsfluxus

nem arányos az árammal. Ezért:

d(Li)
uL 
dt
BMF BGK MEI 2008. 13
 Elektromágneses indukció
4. Kölcsönös indukció
Az N1 menetszá
menetszámú 1. tekercs Φ1 fluxust gerjeszt. A 2. tekercset az 1. tekercs teré
terébe
helyezve azzal az 1. tekercs Φ12 fluxusa kapcsoló
kapcsolódik. Ha az 1. tekercs árama vá
változik,
az a 2. tekercsben feszü
feszültsé
ltséget induká
indukál:

d 21 d21
uL 2  N2 
dt dt
N 21  21  L 21  I1

A 2. tekercs gerjesztése esetén:

d12 d12
uL1  N1 
dt dt
di1
L12  L21  M uL 2  M
dt
Ahol M a kölcsönös indukció tényezője di
uL1  M 2
dt
BMF BGK MEI 2008. 14
 Transzformátorok
Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernovszky Károly 1885.: Első zárt vasmagú
transztformátor

Fogyasztó
Erőmű
U I U I U I
120-750 kV 10-35 kV területi 400/230 V
távvezeték elosztó
vezeték
l
R  
A
Pveszt.  I2  R
transzformátor transzformátor transzformátor

A transzformátorok feladata: kisfeszültségű villamos energiát nagyfeszültségűvé, ill.

nagyfeszültségű villamos energiát kisfeszültségűvé alakítani. Cél: a villamos energia
gazdaságos szállítása. Erőátviteli transzformátorok

BMF BGK MEI 2008. 15

 Felépítés és működés

d d( max sin t)

ui  N   N
dt dt
ui  N   max    cos t  N  B max  A    cos t
Primer tekercs Szekunder tekercs
Uimax
U1 I1 I2 U2 Z Ui max  N  B max  A  
Umax 1 2
N1 N2
Ui    N  B max  A     N  B max  A  f
2 2 2

4,44

U i  4,44  N  Bmax  A  f a transzformátor főegyenlete

BMF BGK MEI 2008. 16

 Feszültség- és áramáttétel

A főfluxus által a primer és a

szekunder tekercsben indukált
feszültség:
Ui1 N1
Ui1  4,44  N1  f  max au   a feszültségáttétel
Ui2 N2
Ui2  4,44  N2  f  max
I1 Ui2 N2 1
ai     áramáttétel
N1 I2 U i1 N1 a
a menetszám-áttétel
N2 Ui2
Ui1  I1  Ui2  I2 Z1 I1 Ui2 I2 impedancia
aZ      a2 -áttétel
Z2 Ui1 Ui1 I1
I2

BMF BGK MEI 2008. 17

 Helyettesítő kapcsolás
R1 Xs1 X’s2 R’2
a primer és a szekunder tekercs
R1,R2 ohmos ellenállása
a primer és a szekunder oldali
Xs1, Xs2 szórt reaktancia

U1 Rv Ui X0 U’2 Rv az átmágnesezés
vasveszteségét jelentő ellenálás
Iv Im X0 a főfluxus reaktanciája
(mágnesező reaktancia)

I1 I’2

1 A szekunder oldali
X 's 2  a2  X s 2 , R '2  a2  R 2 , U'2  a  U2 , I '2   I2 , mennyiségek primer
a oldalra redukált értékei
A helyettesítő kapcsolás ellenállásának szokásos arányai:
R 1  R '2 ; X s1  (2...5)  R 1 ; X 0  1000  R 1 ; R v  10000  R 1 ;

BMF BGK MEI 2008. 18

 Üresjárás
R1 Xs1 UR1 Re

Us1

U1
U1 Rv Ui X0 Ui

I0
I0 φ0
I1 +Im -Im

I'2  0  U'2  Ui U1 a főfluxus által indukált feszültség

I0 üresjárási (primer) áram

U1  Us1  UR1  Ui  0 φ0 üresjárási fázisszög (cos φ0≈0,1)
Ui  U1  Us1  UR1 Ui a főfluxus által indukált feszültség

P0  Pvas

BMF BGK MEI 2008. 19

 Terhelés
Re
R1 Xs1 X’s2 R’2 UR1

Us1 U’s2

Ui U’R2
U1 Rv Ui X0 U’2 Z U1 U’2
Iv Im I’2

I0 I1

I1 I’2 +Im I0 -Im

I'2  0 Nagyságát és fázisát a fogyasztók szabják meg, általában késik a szekunder feszültséghez
képest

I1  I0  I'2
Ui  U1  Us1  UR1  U1  j  X s1  I1  R 1  I1
U'2  Ui  U's 2  UR' 2  Ui  j  X s 2  I'2  R 1  I'2

BMF BGK MEI 2008. 20

 Rövidzárás
UR1 Re
R1 Xs1 X’s2 R’2

Us1

Ui≈U1z/2 U’2
U1z U1z Us2
Ui

U’R2
In

I1=In +Im -Im

A szekunder kapcsokat rövidre zárva a tekercsekben folyó áram meghaladná a névleges érték 10-25-
szeresét. Ez az áram a transzformátort tönkreteheti, ezért a transzformátor szekunder kapcsait névleges
feszültségen nem szabad rövidre zárni. A rövidzárási mérés elvégzéséhez akkora feszültséget kell a primer
oldalra kapcsolni, ami a rövidrezárt szekunder oldalon éppen In névleges áramot hoz létre.

rövidzárási feszültség U1z  In  R2  X2s

U1z
Viszonylagos rövidzárási feszültség, drop:   100%
U1n
Prz  Pvtek .
BMF BGK MEI 2008. 21
 Háromfázisú transzformátorok
A villamos energia előállítása, elosztása és felhasználása
túlnyomórészt háromfázisú rendszeren történik  ehhez
háromfázisú transzformátorokat használnak.
urs
R S T

R2 urs2 S2 T2

A primer oldalra szimmetrikus háromfázisú feszültséget kötve a szekunder oldalon is

szimmetrikus háromfázisú feszültség jelenik meg.
Mágnesesen is összefüggő háromfázisú transzformátor:
A tekercseket nem tartalmazó
oszlopot egyetlen oszlopba vonják
össze. Ezen az oszlopon az eredő
fluxus minden időpontban 0, ezért ez
az oszlop elhagyható.
1 ( t )   2 ( t )   3 ( t )  0
BMF BGK MEI 2008. 22
 Háromfázisú transzformátorok kapcsolása
A gyakorlatban előforduló kapcsolások:
Csillag-csillag, csillag-zegzug, csillag-delta, delta-csillag
 Csillagkapcsolá
Csillagkapcsolás
Jelzé
Jelzése: Y vagy y, kivezetett csillagpont eseté
esetén Y0 vagy y0. A csillagpontot általá
ltalában csak a
szekunder oldalon szoká
szokás kivezetni, amikor a transzformá
transzformátor né
négyvezeté
gyvezetékes há
hálózatot tá
táplá
plál.
 Delta-
Delta-kapcsolá
kapcsolás
Jelzé
Jelzése: D vagy d.
 Zegzug kapcsolá
kapcsolás
A zegzug kapcsolá
kapcsolás lé
lényegé
nyegében egy speciá
speciális csillagkapcsolá
csillagkapcsolás, amelyet szinte kizá
kizárólag a
fogyasztó
fogyasztói há
hálózatot tá
táplá
pláló transzformá
transzformátorok szekunder oldalá
oldalán alkalmaznak. Az alkalmazá
alkalmazás cécélja
az aszimmetrikus terhelé
terhelés há
hátrá
trányos kö
következmé
vetkezményeinek terhelé
terhelése.
A megfelelő primer és
szekunder feszültségek
vektorai közötti
fáziseltérést jelenti az
óraszám. Ez csak 30
fok egész számú
többszöröse lehet. Ha a
primer feszültség
vektora „12 órára”
mutat, a szekunder
feszültség valamelyik
„egész órára” fog
mutatni.
Yy6 Yz05 Yd5 Dy05
BMF BGK MEI 2008. 23
 Különleges transzformátorok
1. Takarékkapcsolású transzformátor
Egyetlen tekerccsel rendelkezik:

I1 A két oldal felcserélhető, lefelé is és felfelé is lehet

feszültséget transzformálni.
U1 I1-I2
I2 Belső teljesítmény, amire a tekercset méretezni kell:
U2
S b  U2  (I 2  I1 )  I1  (U1  U2 )

Névleges (átmenő) teljesítmény: S n  U1  I1  U2  I 2

S b I1  (U1  U 2 ) U 1  1
 1 2 1 S b  Sn 1  
Sn U1  I1 U1 a  a

BMF BGK MEI 2008. 24

 Különleges transzformátorok
2. Feszültségszabályozó transzformátor
A villamos elosztóhálózatok terhelésfüggő feszültségingadozásának kiküszöbölésére
szolgál. A transzformátor primer vagy szekunder tekercse megcsapolásokkal készül. A
különböző megcsapolásokkal különböző áttételek, így különböző feszültségek érhetők el.
Speciális átkapcsolószerkezetboiztosítja a terhelés közbeni átkapcsolást.
A csillagponti szabályozó kapcsolási vázlata:

BMF BGK MEI 2008. 25

 Különleges transzformátorok
3. Mérőtranszformátorok
Feladat:
• nagy feszültségek és áramok átalakítása normál műszerek által mérhető értékűre
(100-120 V; 1-5 A)
• a nagyfeszültség elszigetelése a mérőműszerektől (életvédelmi okokól)

a) Feszültségváltó A nagy belső impedanciájú mérőműszert

a szekunder tekercsre kötik:

U1  a  U2  U'2

feszültséghiba:
a  U2  U1 (0,1-3%)
h
U1

BMF BGK MEI 2008. 26

 Különleges transzformátorok

b) Áramváltó
A kis belső impedanciájú árammérőt a szekuder
tekercsre kötik, így a transzformátror gyakorlatilag
rövidre van zárva. A szekunder áram csak a primer
áramtól függ, vagyis a szekunder tekercs
áramgenerátorként viselkedik.
Az áramváltó szekunder áramkörét tilos
megszakítani, mert a teljes I1N1 gerjesztés a vasat
gerjeszti. A vasveszteség a fluxus négyzetével
arányos, a keletkező veszteségi hő tönkreteheti az
áramváltót.

I2
I2  I1
I1  áramhiba: h a (0,1-10%)
a I1

BMF BGK MEI 2008. 27