ELEKTROTECHNIKAI KÉPLETEK, TÖRVÉNYEK

Elnevezés Képlet A képletekben szereplő fizikai jellemzők

U   :  Feszültség →  V
Feszültség W   :  Villamos munka ill. energia →  J ;  Ws
Q   :  Villamos töltésmennyiség →  C ;   As
I   :  Áramerősség →  A
Áramerősség Q   :  Villamos töltésmennyiség →  C ;  As
t   :  Idő →   s
R   :  Ellenállás ( ohmos ill. egyenáramú ) →  
és , ahol:
Ohm törvénye G    :  Vezetőképesség ( ohmos ill. egyenáramú ) →  S ;  
U   :  Feszültség →  V
I   :  Áramerősség →  A
R   :  Ellenállás ( ohmos ill. egyenáramú ) →  
Fajlagos ellenállás
ρ   :  Fajlagos ellenállás →  
Fajlagos vezetőképesség
γ     :  Fajlagos vezetőképesség →    ;  

Vezeték ellenállása , vagy:   ℓ   :  Vezetékhossz →  m

A   :  Vezeték-keresztmetszet →  mm2
R’   :  Melegellenállás ( a végső °t hőmérsékleten ) →  
,
R20 :  Ellenállás  20 °C - on →  
vagy: t    :  A végső hőmérséklet →  ºC
Melegellenállás
 , t  :  Hőmérsékletkülönbség ( 20 ºC-hoz képest ) → ºC
ahol: α   :  Hőmérsékleti tényező →  

P   :  ( Hatásos ) villamos teljesítmény →  W

Villamos teljesítmény ; ; ;
W   :  Villamos munka →  J ;   Ws
U   :  Feszültség →  V
I   :  Áramerősség →  A
Villamos munka és
R   :  Ellenállás →  
t   :  Idő →  s
Kirchhoff I. törvénye (csomóponti törvény) I1 ;  I2 ;  I3 ; ...  :  Áramerősségek →  A
Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény) U1 ;  U2 ;  U3 ; ... :  Feszültségek →  V
 ELEKTROTECHNIKAI KÉPLETEK, TÖRVÉNYEK
Elnevezés Képlet A képletekben szereplő fizikai jellemzők
Ellenállások soros kapcsolása esetén
az eredő ellenállás Re :  Eredő ellenállás →  
R1 ;  R2 ;  R3 ; ... :  Rész-ellenállások →  
    
Ellenállások párhuzamos kapcsolása esetén
az eredő ellenállás   :  Eredő vezetőképesség →  S ;  
Csak két ellenállás esetén:  

U1 ;  U2  :  Az ellenállásokon eső feszültségek →  V

Feszültségosztás törvénye , vagy:  
R1 ;  R2  :  Sorosan kapcsolt ellenállások →  

I1 ;  I2 :  Az ellenállásokon folyó áramerősségek →  A

Áramosztás törvénye  , vagy:  
R1 ; R2  :  Párhuzamosan kapcsolt ellenállások →  

Re  :  Előtét-ellenállás →  
  ,
Feszültségmérő (V-mérő) Rm :  A műszer belső ellenállása →  
méréshatárbővítése U   :  Feszültség, amelyet mérni szeretnénk →  V
illetve: , ahol:
Um :  A műszer eredeti méréshatára →  V

Rs   :  Sönt-ellenállás →  
  ,
Árammérő (A-mérő) Rm :  A műszer belső ellenállása →  
méréshatárbővítése I   :  Áramerősség, amelyet mérni szeretnénk →  A
illetve: , ahol: Im  :  A műszer eredeti méréshatára →  A

I   :  Áramerősség →  A
Uf   :  A feszültséggenerátor forrásfeszültsége →  V
Ohm törvénye a teljes áramkörre Rt   :  Terhelő-ellenállás →  
Rb  :  A feszültséggenerátor belső ellenállása →  
η  :  Hatásfok →  viszonyszám, vagy %
, illetve:
Ph  :  Hasznosított teljesítmény →  W
Hatásfok Százalékosan: Pb  :  Bevezetett teljesítmény →  W
Wh :  Hasznosított munka ill. energia  →  J ;  Ws
, illetve:
Wb :  Bevezetett munka ill. energia  →  J ;  Ws
 ELEKTROTECHNIKAI KÉPLETEK, TÖRVÉNYEK
Elnevezés Képlet A képletekben szereplő fizikai jellemzők
Q  :  Hőenergia →  J ;   ( Ws )
Joule törvénye I  :  Áramerősség →  A
R  :  Ellenállás →  
t  :  Idő →  s

J  :  Áramsűrűség →  
Áramsűrűség
I  :  Áramerősség →  A
A  :  Vezeték-keresztmetszet →  mm2
A megengedett feszültségesés Ue :  A megengedett feszültségesés →  V
(Vezetékméretezés feszültségesésre) UT :  A tápponti feszültség névleges értéke →  V
A megengedett feszültségeséshez tartozó ε  :  A megengedett százalékos feszültségesés →  %
számított vezeték-keresztmetszet: , ahol:   A  :  Vezeték-keresztmetszet →  mm2
– kétvezetékes táplálású I  :  Áramerősség →  A
(egyenáramú, vagy: 
 és egyfázisú váltakozó áramú  cos φ = 1) ρ  :  Fajlagos ellenállás →  
hálózat esetén , illetve: ℓ  :  Nyomvonalhossz
(Vezetékméretezés feszültségesésre) 2 ℓ : Vezetékhossz →  m

m  :  Az elektrolitból kivált anyag tömege →  g ;  mg

k  :  Az elektrolízis során kivált anyagra jellemző állandó,    
Faraday I. törvénye       az anyag elektrokémiai egyenértéke →  

I  :  Áramerősség →  A
t  :  Idő →  s

ε  :  Abszolút dielektromos állandó →  

Dielektromos állandó
Permittivitás ε0  :  A vákuum dielektromos állandója →  
ahol:
εr  :  A szigetelőanyag relatív dielektromos állandója
C  :  Kapacitás →  F ;  
Kapacitás
Q  :  Villamos töltésmennyiség →  C ;  As
U  :  Villamos potenciál ( ill. feszültség ) →  V
 ELEKTROTECHNIKAI KÉPLETEK, TÖRVÉNYEK
Elnevezés
Síkkondenzátor kapacitása
Coulomb törvénye:
Két pontszerű töltés közötti erőhatás
– a töltések előjelétől függően
vonzás, vagy taszítás
Villamos térerősség
Kapacitások (kondenzátorok) soros
kapcsolása esetén az eredő kapacitás
Kapacitások (kondenzátorok) párhuzamos
kapcsolása esetén az eredő kapacitás
Kondenzátorban felhalmozódott
(tárolt) villamos energia
Képlet A képletekben szereplő fizikai jellemzők
C   :  Kapacitás →  F ;  
ε0   :  A vákuum dielektromos állandója →  
εr   :  A szigetelőanyag relatív dielektromos állandója
A   :  A fegyverzetek hatásos ( szembenálló ) felülete
 ( egyszeresen számítva ! ) →  m2
d   :  Távolság →  m
F   :  Erő →  N
Az egyszerű alak: Q1 és  Q2 :  Pontszerű villamos töltésmennyiségek →  C ;  As
A teljes alak: r   :  Távolság →  m
;  Vákuum ( ≈ levegő ) esetén: 
;
ε0   :  A vákuum dielektromos állandója →  
ahol:
εr   :  A szigetelőanyag relatív dielektromos állandója
E   :  Villamos térerősség →  
A villamos tér vizsgált pontjában:
F   :  Erő →  N
Q  :  Villamos töltésmennyiség →  C ;  As
Homogén villamos térben:
U   :  Feszültség →  V
d   :  Erővonalhossz →  m
    
Ce  :  Eredő kapacitás →  F ;  
Csak két kapacitás esetén:
C1 ; C2 ;  C3 ; ... :  Rész-kapacitások →  F ;  
WC  :  A kondenzátorban tárolt villamos energia →  J ;   Ws
Q   :  Villamos töltésmennyiség →  C ;  As
U   :  Feszültség →  V
C  :  Kapacitás →  F ;  
 ELEKTROTECHNIKAI KÉPLETEK, TÖRVÉNYEK
Elnevezés Képlet A képletekben szereplő fizikai jellemzők

   :  Abszolút permeabilitás →  
Mágneses permeabilitás
ahol:
0  :  A vákuum permeabilitása →  
r  :  A teret kitöltő anyag relatív permeabilitása
B  :  Mágneses indukció →  T ;  
Mágneses térbe helyezett
áramjárta vezetőre ható erő I  :  Áramerősség →  A
ℓ  :  Vezetékhossz →  m
F  :  Erő →  N
Az egyszerű alak: I1  és  I2 :  A vezetékekben folyó áramerősségek →  A
Ampère erőtörvénye: ℓ  :  Az egymással párhuzamos vezetékhossz →  m
A teljes alak:           r  :  A párhuzamos vezetékek távolsága →  m
Két, egymással párhuzamos
áramjárta vezető közötti erőhatás  ; ;  Vákuum ( ≈ levegő ) esetén: 
– az áramok irányától függően
vonzás, vagy taszítás
ahol: 0  :  A vákuum permeabilitása →  
r  :  A teret kitöltő anyag relatív permeabilitása
  :  Mágneses fluxus →  Vs
Mágneses fluxus B  :  Mágneses indukció →  T ;  
A  :  Felület →  m2
B  :  Mágneses indukció →  T ;  
  :  Mágneses fluxus →  Vs
Mágneses indukció A  :  Felület →  m2
F  :  Erő →  N
I  :  Áramerősség →  A
ℓ  :  Vezetékhossz →  m
  :  Mágneses gerjesztés →  A
Mágneses gerjesztés N  :  A tekercs menetszáma
I  :  Áramerősség →  A
H  :  Mágneses térerősség →  
Mágneses térerősség , illetve:
  :  Mágneses gerjesztés →  A
ℓ  :  Tekercshossz ill. indukcióvonal-hossz →  m
 ELEKTROTECHNIKAI KÉPLETEK, TÖRVÉNYEK
Elnevezés
Egyenes áramjárta vezetőtől r távolságra
a mágneses térerősség
Indukált feszültség
mozgási indukció esetén
Indukált feszültség
nyugalmi indukció esetén
Önindukciós tényező
Induktivitás
Önindukciós (indukált) feszültség
Légmagos szolenoid (egyenes tekercs)
és toroid (gyűrű alakú tekercs) induktivitása
Vasmagos szolenoid (egyenes tekercs)
és toroid (gyűrű alakú tekercs) induktivitása
Induktivitások (tekercsek) soros
és párhuzamos kapcsolása esetén
az eredő induktivitás ( Le )
(A számítás csak akkor igaz, ha a tekercsek
között nincs mágneses kapcsolat !)
Képlet A képletekben szereplő fizikai jellemzők
H  :  Mágneses térerősség →  
I  :  Áramerősség →  A
r  :  Távolság →  m
Egy vezeték esetén: Ui  :  Indukált feszültség →  V
N menetszám esetén: B  :  Mágneses indukció →  T ;  
( Így csak akkor igaz, ha B , ℓ és v egymásra ℓ  :  Vezetékhossz →  m
kölcsönösen merőlegesek. Egyéb esetekben
a merőleges összetevőkkel kell számolni ! ) v  :  Sebesség  →  
Ui  :  Indukált feszültség →  V
, N  :  A tekercs menetszáma
 :  Mágneses fluxus-változás →  Vs
ahol: és    :  Időtartam →  s
, L  :  Induktivitás →  H ;  
N  :  A tekercs menetszáma
ahol:  :  Mágneses fluxus-változás →  Vs
   :  Áramerősség-változás →  A
Ui   :  Indukált feszültség →  V
   :  Időtartam  →  s
Ui   :  Önindukciós (indukált) feszültség →  V
L   :  Induktivitás →  H ;  
ahol:
   :  Áramerősség-változás →  A
 :  Időtartam →  s
L   :  Induktivitás →  H ;  
  ;         :  Abszolút permeabilitás →  
Soros eset: 
0  :  A vákuum permeabilitása →  
    r  :  A teret kitöltő anyag relatív permeabilitása
Párhuzamos eset:  
N   :  A tekercs menetszáma
 ;  Két induktivitás esetén: A   :  Tekercs-keresztmetszet ( közepes, átlagos ) →  m2
ℓ   :  Tekercshossz ( közepes, átlagos ) →  m
 ELEKTROTECHNIKAI KÉPLETEK, TÖRVÉNYEK
Elnevezés Képlet A képletekben szereplő fizikai jellemzők
WL  :  A tekercsben tárolt mágneses energia →  J ;  Ws
Tekercsben felhalmozódott,
L   :  Induktivitás →  H ;  
tárolt mágneses energia
I   :  Áramerősség →  A
n0   :  Szinkron-fordulatszám →  ford./perc  ill.  1/perc
Szinkron-fordulatszám f   :  Frekvencia →  Hz ;  ( 1/s )
p   :  A póluspárok száma ( póluspárszám )

Körfrekvencia    :  Körfrekvencia →  1/s
f   :  Frekvencia →  Hz ;  ( 1/s )
Umax  :  A feszültség maximális értéke →  V
U  és I  maximális és effektív értéke    és    
Imax  :  Az áramerősség maximális értéke →  A
szinuszos váltakozás esetén
Ueff  :  A feszültség effektív értéke →  V
(– egyéb esetben az ”eff ”- index elhagyható)           és     
Ieff  :  Az áramerősség effektív értéke →  A
Impedancia Z   :  Impedancia →  
  ;     
(váltakozó áramú ellenállás) Y   :  Admittancia →  S ;  1/
Admittancia U   :  Az impedancián ill. az admittancián eső feszültség →  V
  ;     
(váltakozó áramú vezetőképesség) I   :  Az impedancián ill. az admittancián folyó áram →  A
XL  :  Induktív reaktancia →  
Induktív reaktancia, f   :  Frekvencia →  Hz ;  ( 1/s )
más néven: induktív ellenállás L   :  Induktivitás →  H ;  
(induktív meddő ellenállás) UL   :  Az induktív reaktancián eső feszültség →  V
IL    :  Az induktív reaktancián folyó áram →  A
XC  :  Kapacitív reaktancia →  
Kapacitív reaktancia, f   :  Frekvencia →  Hz ;  ( 1/s )
más néven: kapacitív ellenállás C   :  Kapacitás →  F ;  
(kapacitív meddő ellenállás) UC   :  A kapacitív reaktancián eső feszültség →  V
IC    :  A kapacitív reaktancián folyó áram →  A
f0   :  Rezonancia-frekvencia →  Hz ;  ( 1/s )
L  :  Induktivitás →  H ;  
Rezonancia-frekvencia
C  :  Kapacitás →  F ;  

Elnevezés Képlet A képletekben szereplő fizikai jellemzők

 ELEKTROTECHNIKAI KÉPLETEK, TÖRVÉNYEK
Egyfázisú
váltakozó áramú teljesítmények
(Az egyfázisú hálózatokban
a fázis-jellemzőket nem szokás
”f ” index-szel ellátni, de megengedett !)
Háromfázisú
váltakozó áramú teljesítmények
(A háromfázisú hálózatokban
a vonali jellemzőket nem szokás
”v” index-szel ellátni, de megengedett !)
Váltakozó áramú munkák (energiák)
– egyfázisú
és
– háromfázisú
Csillag-kapcsolású (Y) hálózat esetén
a vonali és a fázisértékek közötti kapcsolat
Háromszög-kapcsolású, más néven: delta-
kapcsolású () hálózat esetén
a vonali és a fázisértékek közötti kapcsolat
 Ellenálláshálózatokban
Háromszög  csillag átalakítás:    Y
Más néven: delta  csillag átalakítás
 Ellenálláshálózatokban
Csillag  háromszög átalakítás:  Y  
Más néven: csillag  delta átalakítás
 Millmann - tétel
Az összegzést előjelhelyesen kell elvégezni !!!
S   :  Látszólagos teljesítmény →  VA
P   :  Hatásos teljesítmény →  W
Q   :  Meddő teljesítmény →  VAr
Uf  :  Fázisfeszültség →  V
    , ill.   If  :  Fázisáram →  A
 , ill. Uv  :  Vonali feszültség →  V
Iv  :  Vonali áram →  A
 , ill.   
φ  : A feszültség és az áram közötti fázisszög → fok: º ill. rad.
   , és     Wℓ ( vagy WS ) :   Látszólagos munka ( energia ) →  VAs
   , és     Wh ( vagy WP ) :   Hatásos munka ( energia ) →  Ws
Wm ( vagy WQ ) :   Meddő munka ( energia ) →  VArs
   , és  
t   :  Idő →  s
  és
Uf  :  Fázisfeszültség →  V
  és
If  :  Fázisáram →  A
  és Uv  :  Vonali feszültség →  V
  és Iv  :  Vonali áram →  A
 ;     ;   R   :  Ellenállás → 
 R = R12 +  R23 + R31
Azonos értékű ellenállások esetén: 
 ;     ;   : Vezetőképesség →  S ;    és   : Ellenállás → 
Azonos értékű ellenállások esetén:   G = G1 +  G2 + G3
Un  :  A párhuzamos ágak forrásfeszültségei →  V
  ,     ill.   Gn  :  A párhuzamos ágak vezetőképességei →  S ;  
Rn  :  A párhuzamos ágak ellenállásai →