Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és

Biztonságtechnikai Kar
Mechatronikai és Autechnikai Intézet

Elektrotechnika
2. előadás

Összeállította: Langer Ingrid

főisk. adjunktus
 C Kondenzátor
Két egymá
egymással pá
párhuzamos A felü
felületű
letű, egymá
egymástó
stól d távolsá
volságra lélévő fémlemezre U feszü
feszültsé
ltséget kapcsolva
a lemezek kö
között E nagysá
nagyságú homogé
homogén villamos tétér alakul ki.

Q U A  0   As F 
E  Q U   0  8,86  10 12    
A  0 d d   Vm m  

As
C kapacitás    F(farad)
V
A kapacitás a testek töltéstároló képessége
A
Ha a felületek között εr permittivitású anyag van, akkor a kapacitás: C   0r
d d
A

+ -

BMF BGK MEI 2008. 2

 A kondenzátor feltöltése
Ug  UR  UC  0  UR  Ug  UC R
Ug  UC UR
UR  I  R  I  I
R
dQ dU C
Q  C  UC   C C Ug UC
dt dt
dQ U  UC dU
I g  C C
dt R dt
dU
C  R  C  UC  Ug
dt  t
    R  C 
UC  Ug 1  e  
I[A]

Ug[V]
  I 01

Ug 1
t
1    
I Ug  Ug 1  e  

R  


0,63Ug
t t
Ug  
I e 
 I0  e 
R
t


0
I  I0e 
0
0 0,5 1 τ 1,5 2 2τ 2,5 33τ 3,5 4τ4 t[s] 4,5
τ 2τ 3τ 4τ t[s]

BMF BGK MEI 2008. 3

 A kondenzátor kisütése
R
UR  UC  0  UR  UC
UR I
UR  I  R  UC  I  R
Q dUC 1 dQ 1 C
UC      I UC
C dt C dt C
dI I
R 
dt C
RC  dI  I  dt

t   R  C 
I[A]

UC  Ug  e 
Uc [V]

Ug 1 I 01

t t
Ug  
I e 
 I0  e 
R

t

I  I0e 
0
0 0,5 1 τ 1,5 2 2τ 2,5 33τ 3,5 4τ4 t[s] 4,5 0
0 0,5 1 τ 1,5 2 2τ 2,5 33τ 3,5 4τ4 t[s] 4,5

BMF BGK MEI 2008. 4

 L Induktivitás

A tekercsben folyó áramra annak megváltozásakor két feszültség hat: az áramváltozást

látrehozó külső generátorfeszültség és az áramváltozását akadályozó, késleltető ( a
generátor feszültséggel ellentétes irányú) önindukciós feszültség.

d N di   A di
Ui  N   N   A   N2  
dt l dt l dt

L [Vs/A=H, henry]
önindukciós tényező, induktivitás

A tekercsek induktivitásából adódó önindukciós képessége az áramváltozás késleltetését

okozza. A tekercseknek ezt a tulajdonságát áramkörökben is felhasználják. Áramköri
elemként induktivitásnak nevezzük. Ideélis induktivitás: nincs ohmos ellenállása, nincs
szórt fluxusa és ha van vasmagja, az veszteség nélkül átmágnesezhető.

BMF BGK MEI 2008. 5

 Induktivitás viselkedése az áramkörben
Bekapcsolás
UR Ug  UR  UL  0
dI
Ug  I(t )  R  L 
R dt
I
Ug L UL Ug  I(t )  L  dI UL  Ug  UR  Ug  I(t)  R
t t
R R dt  
U  Ug  I0 (1  e )  R  Ug  Ug  (1  e )
 
L dI L
I(t)  I 0 dt  
t R dt t
 
I(t)  I0 (1  e ) 

L UL  Ug  e 
R
Uc[V]
I[A]

Ug 1

I0 1

0,63I0

0
0 0,5 1 τ 1,5 2 2τ 2,5 33τ 3,5 4τ4 t[s] 4,5
0
τ 2τ 3τ 4τ t[s]

BMF BGK MEI 2008. 6

 Induktivitás viselkedése az áramkörben
Kikapcsolás
UR  UL  0
dI
I(t)  R  L 
dt
I
Ug UR L L dI UL  UR  I(t)  R
R UL I(t)   t
R dt 
UL  I0  R  e 
L
I(t)dt   dI
R t
t 
 L
I(t)  I0 e   UL  I0  R  e 
R

I[A] τ 2τ 3τ 4τ
0

I01

-
-1
0 I 0R
0 0,5 1 τ 1,5 2 2τ 2,5 33τ 3,5 4τ4 t[s] 4,5

BMF BGK MEI 2008. 7

Induktivitás és kondenzátor viselkedése
egyenáramú áramkörben

BMF BGK MEI 2008. 8

 Váltakozó áramú hálózatok
Szinuszosan váltakozó mennyiségek:
u(t)  Umax  sin(t)
u (t)
i (t)

idő [sec]

körfrekvencia [rad/sec]

Umax
Imax amplitudó [V]

φ t[s ]

i(t )  Imax  sin(t  )

T

fázisszög [rad]

BMF BGK MEI 2008. 9

Szinuszosan váltakozó mennyiségek
középértékei
i=sinωt
Effektív érték (négyzetes középérték)
Ieff Váltakozó áram/feszültség effektív értékén azt az
egyenáramot/feszültséget értjük, amely ugyanakkora
ellenálláson ugyanannyi idő alatt ugyanannyi hőt
fejleszt.
U2
P   I2  R
R
1
I2=sin2ωt
I 2 eff   i 2 ( t ) dt
T
T
1
I2eff I eff   i 2 ( t ) dt
T 0

Imax
Ieff 
2

BMF BGK MEI 2008. 10

Szinuszosan váltakozó mennyiségek
középértékei
i=sinωt
Abszolút középérték (egyenáramú
Ieff középérték)
Váltakozó áram/feszültség abszolút középértékén azt
az egyenáramot/feszültséget értjük, amely
ugyanannyi idő alatt ugyanannyi töltést szállít.
Q  It

T
1
Ik   i( t ) dt
T 0

2
Ik   Imax

Imax
I 2    1,11
alaktényező: k  eff 
Ik 2
 Imax 2  2

BMF BGK MEI 2008. 11
Ellenállás, kondenzátor és tekercs váltakozó
áramú körben
iR(t)
u(t) Umax  sin(t)
i(t)    Imax  sin(t)
R uR(t) R R

u(t) és i(t) fázisban vannak

iC(t) 1 1 1
u(t)  i( t )dt  I  cos t dt  Imax  sin(t)
C C
max
 C
u(t)  Umax  sin(t)
C uC(t)
i(t) 90°-kal siet u(t)-hoz képest

iL(t) di(t) d(i  sin(t)

u(t)  L   L  max  L    Imax  cos(t)
dt dt
L uL(t)
u(t)  Umax  cos( t)

i(t) 90°-kal késik u(t)-hoz képest

BMF BGK MEI 2008. 12
 Komplex írásmód
A komplex szám megadása:
1. Algebrai alak: 2. Trigonometrikus alak: 3. Exponenciális alak (Euler formula)
x  a  jb x  X  (cos  j  sin) x  X  e j
a  Re x Re x  X  cos X Re x 2  Im x 2
b  Im x Imx  X  sin Im x
  arctg
j2  1 Re x
Im

x
j φ

Re

u( t )  U max  sin(  t   ) Komplex írásmód u( t )  Umax  (cos  t     j  sin t   )  Umax  e j( t   )

i( t )  I max  sin(  t     ) i( t )  I max  (cos t       j  sin t     )  Imax  e j( t    )
BMF BGK MEI 2008. 13
 Fázor ábra
A komplex feszültség és áram t=0 időpillanatban:

u ( 0 )  U max  e j   U max Umax

Komplex amplitudó
j(    ) 2
i( 0 )  I max  e  I max Imax

A komplex amplitudót ill. annak 2 -ed részét, a komplex effektiv értéket (U)
álló síkvektoru(ábrázolja,
t)  U  e melynek neve fázor
max
j( t   )

Re
i(t)  Imax  e j( t   )
Im U Mivel az áram fázishelyzetét a
feszültséghez szoktuk
viszonyítani, ezért célszerű a
U
koordináta rendszer úgy felvenni, I
φ I hogy a feszültségfázor a poritív
α φ
valós tengely irányába essék.
Ekkor α=0, a komplex effektív
Re érték: Im

U  U
I  I  e j
BMF BGK MEI 2008. 14
 Komplex impedanciák

U U  e jt
R I   I  e j t Z R  R [ ]
R R

Kapacitív impedancia

1 1 1 1
C
U
C
I dt 
C
I e j t

dt 
jC
I  e jt
  jX c  I  Z c  I ZC 
j C
[ ]

Induktív impedancia
dI d(I  e jt )
L U L L  j  L    I  e jt  j  XL  I  ZL  I Z L  j L [  ]
dt dt

U  Z I Általános Ohm-törvény

BMF BGK MEI 2008. 15

 A komplex mennyiségek bevezetésének
magyarázata
Számítsuk ki az alábbi áramkör egyes ágaiban folyó áramok nagyságát!

C i1 i3 R2 L i2

u1 ~ R3 ~ u2

Kirchoff-törvények:
Valós időfüggvények: Komplex mennyiségek:

 i1  i2  i3  0  I1  I2  I3  0
t
1 1
uc1 (0)   i1dt  R 3  i3  u1
C1 0
 I1  R3  I3  U1
jC1
di2 R2 I2  jL2  I2  R3I3  U2
R 2 i2 L 2  R 3i3  u2
dt

Differenciál egyenletek Algebrai egyenletek

BMF BGK MEI 2008. 16

 Váltakozó áramú teljesítmény
P(t)=u(t)i(t) a szinuszosan változó áram teljesítménye időben
periodikusan változik.

u(t)  Umax sin t  2  U  sin t , i(t)  Imax sin(t  )  2  I  sin(t  )

P(t)  2  U  I  sin t  sin( t  ),
sin(t  )  sin t  cos   cos t  sin 

P(t)  U  I  (2 sin2 t  cos   2 sin t  cos t  sin )

2
2 sin t  cos t  sin 2t
2 sin t  1  cos 2t,
Így az egyfázisú váltakozó áram pillanatnyi teljesítménye:

P ( t )  U  I  cos   (1  cos 2 t )  U  I  sin   sin 2 t

BMF BGK MEI 2008. 17

 A hatásos és a meddő teljesítmény
P(t)  U  I  cos   (1  cos 2t)  U  I  sin   sin 2t
2ω körfrekvenciával lengő
cosinusgörbe, amelyiknek a
szimmetriatengelye az időtengely
felett UIcosφ magasságban van és e
körül leng UIcosφ amplitudóval.
Időbeli átlaga:
P=UIcosφ [W, watt]
hatásos teljesítmény
S=UI [VA,voltamper] látszólagos teljesítmény
P/S=cosφ teljesítménytényező
BMF BGK MEI 2008.
2ω körfrekvenciával lengő
sinusgörbe, amelyiknek a
szimmetriatengelye az
időtengely,így átlagértéke 0.
Amplitudója:
Q=UIsinφ [var]*
meddő teljesítmény
*voltamper reaktív(=nem hatásos)
18
 Egyszerű váltakozó áramú körök
Soros RL kapcsolás
Im Z
R jωL
Z  R  jL
i uR R Re
2 2
uL
Z  R  ( L ) Im
u ~ L
L U
UL
  arctg
R
UR Re
L  R
Z ()  R  jL  R (1  j )  R (1  j ) ahol 0 
R 0 L

2
Z ()  R 1  2
0    0  Z  R   0
   0  Z     90 

()  arctg
0

BMF BGK MEI 2008. 19

 Párhuzamos RL kapcsolás
Im
1/R
1
j Re
Y L
i iR iL
Im
u IR
~ R L
IL Re
I

1 1 1 1 R 1  R
Y()     (1  )  (1  j 0 ) ahol 0 
Z R jL R jC R  L

1 1 20 1   90 
Z()  R    0  Z  0 ;
Y()   1 2 2
Z() R  
0    0  Z  R ;   0
1 2


0
()  arctg


BMF BGK MEI 2008. 20

 Soros RC kapcsolás
Im
R
R j
1
Z Re
C
i uR
Im UR
u ~ uC C
UC Re
U

1 1  1
Z ()  R   R (1  )  R (1  j 0 ) ahol 0 
jC jC  RC

20
Z ()  R 1 
2    0  Z   ;    90 
   0  Z  R ;   0
0
()  arctg


BMF BGK MEI 2008. 21

 Párhuzamos RC kapcsolás
Im Y
jωC

iR iC 1/R
i Re
Im
u ~ R C
I
IC

IR Re

1 1 1 1  1
Y()    jC  (1  jRC)  (1  j ) ahol 0 
Z () R R R 0 RC

1 2 1
Y()  1 2 Z()  R    0  Z  R   0
2
R 0     0  Z  0   90
1
20

()  arctg
0

BMF BGK MEI 2008. 22

 Soros RLC kapcsolás Im
  0
jωL
Im   0
R
jωL R
R
1 Z Re
1 Z Re j
j C
i uR C
u ~ uC C Im
uL
Im UL Re

UL UR UR U
L
U Re UC
1 1 UC
Z ()  R  jL   R  j(L  )
jC C
Im   0
jωL Z
1 2 Rezonáns körfrekvencia: R
Z()  R 2  (L  )
C 1 j
1
0  Thomson-képlet C
Re
LC
Z ( 0 )  R , Im
L 1 (0 )  0 U
()  arctg(  ) UL
R CR    0  Z     90 UR

   0  Z     90 UC Re

BMF BGK MEI 2008. 23

 Párhuzamos RLC kapcsolás
Im
  0
jωC
Im   0
Y
jωC 1/R
1/R Re
Y Re 1
iR iL iC 1 j
i j L
L
u ~ R L C Im
Im Re
IC
IC IR I

I Re IL
IL
1 1 1 1 1
Y()     jC   j(C  )
Z() R jL R L   0
Im
jωC Y
Rezonáns körfrekvencia: 1/R
1 1 1 2 1 1
Y ()    ( L  ) 0  Thomson-képlet j Re
Z() R2 L LC L
Z ( 0 )  R , (0 )  0 Im
IC I
R
()   Y ()  arctg(CR  )    0  Z  0    90 IR
L
   0  Z  0    90 IL Re

BMF BGK MEI 2008. 24