i

I
t
fi
+q3aa.té*!,r,lá laÉ
l
1]V *Ulylű.J1-
f
l- É{v§ ,t,s,x;b"vi ,d+c t:to!

D
a
,ü P
.- rn
tr_ 1)
'§ rc
F
9
-o 1.0 P*
O)
-qj 6
!4
cn
ll Tútkeres{eil

5lc1520253a0
Keresett mennyiség Ie.db ] 2 3 /- O* 6,27
, ] mennyiség, Imitliárd db ]
, : ,:., jJ, .i ,. --, keresleti függvétly,

a) Negativ meredekség

aJ

Teli t et t s,e gi
o
\c
0J
'§)
-Yn -§
(n
|h
N o
o l.,t

§
,N
tr}

:ö
|J'l

Qo
Fogyasztott mennviség
Ío)órrás
: - ., A leljes haszon függvénye

c
o
N
U1
o
€ (-
cJ _n
-o o
-{
\
v1

qJ
E
pref erátt
Et-fcayaszt ot l menn yí sé g
' Egy hatááaszon függvény
-ü V
N'/
-o
U)

X1 x
X jószág mennyisége
Egy kivá!asztott jószágkosárhr.:z képest diszpreferálí és gyengén
preferált halmazok

:,^,,,,.]r . Il ,.^.i ,- , - 1{:\c. r

 t
l0

,!
1
B
aJ
§t
-O
|./l Á

0J
§q

-o
Nl
|^ ,)

\
0
123/,5x
X jószág mennyisége
Fogyasztói op,timalízáció és az e7yensúlyi pont

Y a) Hatásfelóontós Y b ) Hotásf etbantá s

aJ
Hicks - módszerével cJ \\, .S/utskv-módszeréve!
iOJ
o) -o
Vl
(4

c
(*
aJ
o E
E :
o)
9)
-B N
lrl
N
q -o

ü
qJ
oJ
o N
|,
N
Vl i u)
.U
|rl
§U1 l
:
\
:
\ 1,
l'
\", I

XtX^ X0 XXlXXo
JHt*#HH JH*---- --l---: l1H
+TH #TH
X jószág mennyisége
,, .l
mennyse9e
^Joszag
A helyettesítési és jövedelmi hatás szétr'á!a;ztása
a) ln,ferj,or de nem Giffen Y b) Giffen joszag
JosZdg
e'
0J oJ
O) §l
,aJ o
(4 z\ (n
\c
a., aR
: i
,§
h R,
o
N |ti
l,) o
o
{ l

\
a-]

O
N |,\
.U
U)
1, |\
l \Ul

!, XXt X0
'/ L\J ,
uu---------)_l
l ll lI, HH# .llLJl
J{óJ1.11 , la196,
J Hi-,,l_//' r_--|--1Jl

-,TH *1
 /,r
/, Árvtíltozás hatására az optimumra tör,ekvő fogyasztónak el
kell mozdulnia a korábbi optimum pontbói és a relatíve

megdrágult jószágból csökkenteni ke1l a fogyasztását,

Teljes árhatds: egy adott jószág vásárolt mennyiségének az a

váitozása, amelyet a jószág árának növekedése vagy
csökkenése idézeft eló, miközben a nominális jövedelem,
9^o^}9
"
valaűint a többi termék ára váItozat\an. A teljes árhatas két
másik hatás öspzege, nevezetesen a helyettesítési és a
jövedelmi hatás összege.

Helyettesítési hatas: egy adott jószág vásáro]t mennyiségének

azon megváltozása, amely kizárólag azért következett be, mert

ajőszág árának megváltozásáva| módosultak az árarányok-

Jövedelmi hatás: egy adott jószág vásárolt memyiségének

olyan változása, amely kizárólag azért következett be, mert a
jószág árának megváltozásával módosult a fogyasztó

reáljövedelme.

GIFFEN-HATÁs 1r.ffiao ox ÁrurarÁs;

A REÁLJöVEDELEM rÉ,rrÉmSZEMLÉLETBEN
rönrÉxó ÉRrnr,nnnzÉsB,
Inferior, tle nem Gffin-jószág: ha a pozitív jövedelmi
hatásból adódó keresietváltozás nem tudja eilensúlyozni a
negatív helyettesítési hatásbó1 adódó keresietváitozást, akkor a
Slutsky-féte értelmezés,. a fogyasztó reáljövedelme
akkor
teljes árhatas negatív, a keresleti görbe negatív lejtésŰ, nincs
változatlan, ha a rnegváltozott árarányok esetén is képes
a

paradox arhatas.
korábbi j ószágkosár megvásátlására,

Gffin-jószág: ha a pozitív előjelű jövedelmi hatás

változik, ha túlkompenzálja a negatív helyettesítési hatást, akkor a teljes

Hicks-féle értelmezés,.a reáljövedelem akkor nem
árhatás is pozitív előjelű lesz. A keresleti görbe ekkor fellelé
egy adott hasznossági szintet eiór a fogyasztó, vagyis
az

az eredeti haj 1ik, .pozitív meredekségű.

áná\tozás eilenére a fogyasztó meg tud maradni
hasznossági szinten, tehát összhaszna nem csökken,
(G iffe n -p ar a doxoz : minden inferior j ószá g es etéb en van, aho 1

a szóban forgó jószágjelentős hányadot képvisel a fogyasztói

kosárban.)
 i
aJ
Py l!.
O)
qJ -qJ
§') .9
-0J
(^ \c
\ cqJ
o §
b,
-o
o) N
-o |4
N -o
q
-o \
\
I
x,a X jószág
o)r X1 X) mennyisége p
dl
_i_ i_
-ü P*t Prz P*s
oí
\ Jq X jószág mennyisége
01 -
§ I I,/ o/Px,
Ei" -+-{r'
L -o l\
q Pxz
(, -o-
-_
l
!0lr
\.l ,
N Px:
-o
--í--- -+
:^ I I

\ I I

XlX2X3X
x1 x2 x3 X joszag mennyisége x
X joszág mennyisége
A jóvedelem-íogyasztás górbe és az Enge! görbe
Az ár-fogyasztás görbe és az egyéni keresleti görbe

:evrűt , !rqű
lil

-l. t-
Íi.it_,lc.t^tr*"u
,IJ
/

"
'_. Egyetem
ü
Közgazdas á gtu dományi Kar §)
' íJ1
I
Gazdaságtan Tanszék O)
'qJ
t4 \
\\
tr 'x

O)
a
-o
§r
aJ
N
-o la
tr)

óPy
aa
MIKROÖKONÓMIA -o
|4 !

(4
qJ
t\ Y.
Jövedelem , árak optimtzátás
>*
l/)
,a
,U
N

IX
E
X0 1
jőszág pX
X mennyisége X jószág mennyísége
Dr. Juhász Lajos PhD in BA ,i
' A'költségvetési korlát, i!letve a megvásárolható javak halmaza
egyetemi docens

l/ y
q) aJ
c.,
§l 1 -ü _r

V),
(/)
ó
yy
- 5P,
(,r)

\c1 c
aJ/
ü §-
!Pv §
o)
-P'
-U
,§§) -§ N
{4
N N
a 14

\
I r' .,v
IX I IX !

Px p7 Px Px ^,
Px
X jószá1 mennyisege X joszag mennyisége X jószag mennyi seg e

, A köttség,letési egyenes helyzetének változása

y
1n

a
o
§)
(4A
\
c
!§q
-§§)
N
-o4 )
|r]

\
a
123/,5x
X jószág mennyisége
,. Fogyasztói optimalizáció és az egyensúlyi pont

l
,
,yrJ;J rupayt
:, i
li'Jű'
 Ko ZOIrluu55e9I U / Je m{e geS JOszO9o K
terében . l^-.],r^-
IéleDel]
y
o
o,
rqJ
qJ
§)
,
\c
t/) a,,
o
L
o q,
§
§
o,
-§
N
q \
-o {4

\
Joszag mennyisége x X jőszág
jősz mennyisége x
^
, Sarokmegoldások

a) Kiegésziiő ioszagak b) Kankcv közombösségi

lerében gorbék r^-_lr^^
lcI =uer
y
1

qJ

ocJ
,qJ
Ll
- c,J
|,
\c'
|,rl
\
O §
-üO)
-§ }\
N l, U3
lr]

\ \.q
X Josz1g mennylseqe x
: ' , Sajátas optima!izációs helyzetek

-aJ o
(^
- §)
-..]
-(]
14

0J
§
c
O) by2
§
t\ 'ft
-o
Ln §)y^
,J
-o
\ N
9ll
x, x2 x3 X joszog mennyisége x

X jaszag mennyisege

ah c,
-ü, l -c
9r (/]

§ §r
c ü
E/.
úz
b
't] l
F_
O
úr
U /?
- aJ'
:O
,In|ewoo
x1 x2 x3 X joszog mennyisége x

,.,, A jóvedelem-fogyasztás görbe és az Engel görbe .( {

IOJr"rq
Nc,rm)l ,|)l*ruo
:Vv4\S, i/-D(/utvlt ,u|lE€ d
v, v^ u, V^
 v
o
or
-0]
L4

e
c0J

qJ
-§ü)
N
(/]

§l
§
N
\
14

X,1z|- X{| I I
\d l 'lP,t ír, P*s
P*.
___ _\/' I
X 1oszág mennyisége p
fi
j I
U
-o
{t

Pxl
=l
--t--- -§ Px
I

'{ Pxe
N
) I
,o(,
(
\
I

X7X2X3X
,,Y 1w:
iÁ..A
zu§ mennYlsege
2.8. ábra Az ár-fogyasztás görbe és az egyéni
keresleti görbe X1 X2
X jószág mennyi.éoe
1avec{ejuvvá!_k2fi h qAÁÁ a./

rr.l,Á xayLu,y ll'|,i€

 +J
()
öo
.(.)
a

§i ,^t N
(,
6)ri
v H§ C)
é)
+J
() !ő ó)
§!
\()
9ö 9
b0
.c)
q)
v #.s
6H 0)

N
(a
,9E
oo 9?

a J4 a)
q)
A/t
a.!
Nq
€ ()
a
6)
C)
L{

+)
rr
i§
.. (,) -1
tr
t-r t0.9
\()()
§) rnÉ
\§. _\á()
'§)
\r N:o
U) ,a1
q cD .c§
,§)
\r
.§C/) ()()
§ O. L{
\-/
:§\
N \0)'
U)
63
>\
ö0
,§ C)
N
\J tIi
N
§rr)
§d

C)

C)É
B§
cB
o0 :o rd
,§
r§
*C)
w rr)
.() .,=
qG'
U) ft
q) (J Li
q)
\é)
É,c§
N\l
V):
.oÉ
c§P N?1
aSi
.()
_V\ 6o
;)
>.C
6nv
a o
V/
l-r
 b|
,,§V,
,o
o
c
N
"Vl I

§ I

N
(/)r l
l

,öl
t^1

Qo g
Fogyasztott mennyiség
' :A teljes haszon fúggvénye
l
]

1
j

^4U
c
o
N
Ll)
§
§l*
L
-o
o

Elfogyaszfolf
nft
 '/ 1vs,ruJ_L\J,rulr uL
. _ _úgYct$rri
kell mozil-rlrlra a kor'ábbi optinlui-n pontból és a
',
Közgazdaságtudományi Kar relatíve
megdrágLrlt.lószágból
\_:: _-,| Gazctas ágtan Tanszék
csökl<enteni ke11 a fog;lasztását.

Teljes árlttLtás: egy adott jószág vásárolt mennyiségének az a

változása, anrelyet a .1ószág árának növekedése vagy

csökkenése idézeft elő, miközben a nominális jövedelem,
valamint a többr terrnék ára változatlan. A teljes álhatás két

MIKROÖKONÓMIA másik hatás összege, nevezetesen a lrelyettesítési és a

j övedelmi lratás összege.

A reáljövedelem értelmezései Helyettesiíésihatás: egy adott jószág vásárolt mennyiségének

azon rnegváltozása. amely kizárólag azért kör,etkezett be, mert
a jószág árának megváltozásával módosrrltak az áralán;,olr.

Dr. Juhász Lajos PhD in BA Iövedeltlti ltatás-. egy adott jószág vásárolt meuyiségének
]--
' egyetemi docens olyan változása, amely kizárólag azért következett be, mert
.,-]! -- a

1ószág árának megváltozásával módosult a fogyasztó

reáljövedelme.

A RIÁLJöVBDELE1Ví lórnrln SZENILELETBEN

rönrÉNő BnrEllrnzrsB

Slutsky-féle értelmetés,. a fogyasztó l,eáljövecleln-ie akkor,

változatlan, ha a megváltozott áralányok esetén is képes a

korábbi jószágkosár megvásárlására.

Hicks-féle értelmezés: a reáljövedelem akkor nem változik, ha

egy adott hasznossági szintet elér a fogyasztó, vagyrs az

árvá]tozás ellenére a fogyasztó rneg h]d maradni az eredeti

hasznossági szinten, tehát összl-raszna nem csökken.

o') Slutsky kompenzáciá b) Hieks kanlpenzáció

'.t
\e
\l
aJ
Ol
üu - a.,

,aJ
O<-l (/)

!\ e ol
c
C'
q, §
Io J6
"L
Ol
-§
-§ü
:

t\
,o(4
.C)
|,.l
\
{--
\'-U' O
qJ
cJ
q)
1.1
U0 |.r
t4
V) (4
b :o
l(1

>-
).,

Io XO Io 1a ^O Ia
Px: P*a a, D-
,^0
X iószág mennyisége X joszoq mer,nyisé9e
ltozatl a n öve m k étíéle
) l'i'l6.
Vá re á lj etbe n
,rrL,: Kq"rl,t,l|4l\ d e le sz e m l él

-} _
 )lvl
módszerévei
uJ l

Hicks, módszerével Slu ts ky -

:

aJ
ü §)
-ü
-ú a
\q
(./)
\e
A{s e
cqJ 0.J

i
: 9)
q
.-o ,N
v1
N
q

cJ
oj
o
cJ
N |,
N l\ U)
a l

\lU,
V)
:o
h
:o \\ I

UI
1, -U0 >- |' 0

|\

l\ €^ {", '0

X.X ^ Xn X X1 X XO

1113--l*,
lv

JH*#HH ,
HH
#TH t Tl-]

X jószág mennyisége X jószág mennyisége

A helyettesítési és jövedelmi hatás szétválasztása

)
--
A

Js Aíu ,-:> ,(" > iu

F€
-{
x€
cQ
l

e;q
3T
tr-
3lTl
- to-i
-:-l

l\

"e"

j övedelem-kom penzáló vá1 toús S tutsky megközeiítesben

elyettesítésix jövedelmi hatiá,s levá]asznsa Hici<s jövcelen
kompenzaló l, á1 roás módszeré,,z el

A jövedelem-komperuriló változás lén yegének összefoglalása

hatás definíció miról varr szó? eeometri3ilae

M/Lp, x termék v ás;foolt merrrryisé gerrek az eredeti kö-
válozása kizrirólag a relarív árak znmbösségi gör-
heiyettesítesi miközben me gv álozás ának eredójekát mi- bén va]ó
közben az elért hasznossági szrlrt elmozduláskénr
u konstans változatlan átelmeáeó
x termék vásárolt mennyl€gerrek
válozása kizlfulag a penz (és egy- az ICC gör|n
^x/ ^I,
ben reá-) jövedelem megváJozísá- menré:r való
jövedeLrni miközben
nak eredményekgnt, müozben a elmozdulásként
rermék reladv ára váJtozarlarr az új &te[mez}retó
p: korutarrs
szinten
a PCC görbe
x termék keresler&rek teljes változá- menten való
ieljes &hatás LdLí sa a két har,ás eredójekent elmozdulásként
^x/^p,+
árelmeáetó

Ton áI, i{u,párri5 |

lc1|]€'.
-1
 ,,Y
GIFFBN-HATÁs 1l.rnrnox ÁnHerÁs;
.l
ü1
-lJ
N
o
.
-, (r] Inferior, cle ttem Gi.ffen-jószág. lra a pozitiv jövedelmi
.ül
_-U hatásból adódó keresletváltozás nem tudja ellensúIyozni a
ü.9
(D
^.
negatív helyettesítésihatásból adódó keresletváltozást, akkor a
teljes áLhatás negatív, a ket,esleti görbe negatív lejtésű, nincs
:oF
l^ü

i paradox árhatás,

,\l _|- ix Giffewjóudg: ha a pozitív előjeJű jövedelmi hatás

D",
p l, tútlkompenzálja a negatív helyettesítési lratást, aklcor a teljes
cl_
\ ,': ioszcq !'lttDrtj,lSe!E
ár,hatás is pozitív elójeIű lesz. A kelesleti görbe ekkor felfeIé
-o Pi ----Bt, i\
.ü) l\ hajlik, pozitív meledekségű.
-a i\
\
,e(r_f'0
l\

+
'
- -ü,4
]'l
(G|iffen-pararlo-voll. nrinden ir'ferior jószág esetében van, ahol

a,.,X a szóban foLgó jószág jelentős hányadot képvisel a fogyasztói

ri .{0

X jaszág rnenn',i5!Eg kosárban.) fi -ire,tfa /,"{vru-b",ls L,-; i , {,(ert -

e,e"iClat wl{,l"xt,cíL,
,4 jövedelen k,smpentáit keres!eti gr,r'se
}:|.b,l c( i,{,ii, ,,,.iil,.{ct},4
ű
v4,,É ,{,)u,!r(ű "-"_ ,{-öt.Lv' ,L, ho,11
lr,,) t,!,,L h""rC.-',,J lllt7p{1,* aűLalnL
""

íj

UkLt "r,lr-
,

c) |n,feri,or ae nem Cíffen b) Gtffen

Joszgg
c
o fu
O) O'l
-(J *o
,! ,\
\c \
l^

ci]J L
c
§
: :
,o -oD)
l\ N
-o
{/)
o

/,l
l
ar qJ

-|
oJ oJ
N l\
:o
(,
|n
\r\lr), o
L1
;o

\
:
>- l\, \

XX, lU X^ X XO,X1
Hb\---------) HHfi .llLJ
|--1 lH r---*---._1i,,,
X joszca mennyisege X 1ószág ,'"nn'r7uán,
A te!jes árí,latás felbontása
Hicks jó.ledelem kompenzáló módszerével)

,svrás. Kcyz9,,rrq;, /_tte;

.?
 Hic ks módszer
qJ
b) SIui s ky módszer l
D) t
aJ -aJ
I
ci)
-ü .JL4

a
,^

qJ
L
e N ü
c Lr)
(a §
0J ;o
tr Ul
:_ü
: >- N
t1
-o -o
-o

aJ _Ug
o
(4
o
:
>-

*
"l XXn X x1 §*o
Illl, , iLJ
l1!#jH
*__--_-l TH
nir_lJl1

#TH
X 1oszőg menn)/isége X 1ószóg rner)nyiségQ
A teljes árhatás felbontása a
tényleges jövedelemváltozás módszerével

{a
o
{
=
3c
3!,
oo
a9
€:o

|ol
/P-

Hicks tényleges jövedeiem váitozas rnódszere

l6
rI

{ tP
,1

ll

,k, |ot ,\t tU b/,

frra /o /9--o 'ts]6
1 'o V

A laspeires-index torzírása a valós indexhez képest APaasche-index torzíl,isa a valós index}rez képest

tav*ís ,, I<ayfuwJ; t rJt6',

--j,
 j
Kö zgazd,as á gtu d o m ányi Kar
'
,'ri ,
] Gazdas ágtan Tanszék

á rr ug eim asá9a

ke r c a zt (Ér)ru§a tro ság a

A kgr93lot

MIKROÖKONÓMIA ,löY€dol§mrug a ima ssá9o

u
6qYób (reklámköll:ég, kamai sib-) ru§ei;nnssága
Keresletrugatrmasság
A keresier r,i g aimasság írra,k viszonyílÁsi alap a: i

Dr. Juhász Lajos PhD in BA

, ,_ :,.- ' egyetemi docens

KERESLETRUGALI\IASS ÁG

i\z a szálnérték, mely megmutatja, hogy irány %_ktl

vaitozi]i adott jószág keresett menn,visége valamely
keresletet befol]ásoIó tén_vező 17ó-os vlíltozásánaii
lratísár-a, miliözben a többi tényező válto2atlen, a ) ivrugo lmosság b) Pontrugcl massag
p
c Ar/r
'= ír,r,_
A x/ x = a l(eresett merrnyiség változása o^
i z t z = egy vrzsgált befolyásoló tényező változása
(px, l, py) -cA
§r
-o
N
A kereslet árrugalmassága

Megmutatja, hogy a jószág árínak 17o-os változása,

hány \
%-Ős yáIiozást eredményez a' kere§ett mennyiségben,
miközben a többi tényező vá]tozatlan,
X^ Xo X XlX
c Lxlx X joszág mennyísége X jószág mennyisége
ÖP :Apx/px
A keresl eti fü ggvény el aszticifása
I ro l' l álrugalnras temék

l ro l. t ár,rtLgalmatLan temék

|
,o l = r egységnyi árrugalnrasságú temék p Á.lta na á meredekség, p a) Áttandó rugalmasság,
:o áryáliazásra b Csakk?na rugaImossőg cscjkkenö meredekséo
l+ l
nincs reakció az
(egy fliggőleges egyenes keresleti górbe)
ll'.'-
a .
|C|2l
O,_
§
:-
-e
,§
l-]
l- l -, -o
l^ |-- i
\,
L-r -? N
l- |

v]
-O.n
'\
{l
/U
--l--
l

5
l

|-,l /r
l
51020
bp*',y , leZ6 X jó szag mennyi sege X jcszóg mennyi sége
avr,)r!.
,-.; Litleáris és hiaerbc!ll:i-,_. ke re-.i:i: íüzzr,énvek
-.i!-.l
 p
An

-§

-ü§
ss§\
[\\N
Ii-i-N
N
(4
-o
)1
N*\
\\\\
xi-N-x, * Ax, X_ioszag r| 33;1.:,),=1= x

,1 ie!jes 9íaci bevéte! ,;áltazás az á:,váliczás köy,etkeztében

, - : TR és a keresiet á.mrgalmasúga

ilyenkor azát Ta,os minek eredményeként

a keres]et
változása
Jl ?o4S TR =TE irányba
lEp,|>1 ánugalmas nagyobb ,ví]azÁst étékeaz
mozó:l
eredményez ár.valnzas-
leo,1 . t ám:galmariarr kisebb a terrnék sa] azanos
kereslet&en
l^ l-r eglségnyi az ellerrtétis K L. erteKe valrozzuan
1Lp, l-r uglanakkora J = 1
árn:galmasságú aányban

n4R és a kelesiet ámlgalmasúga

'Aksleslet a:-nikcr €p, iU. l e-", l ielezve, \,asi MR = dIR/ dx

tokéietes€n árn:g aimas >0
amrga,ETras >0
e8ysegny] aúrg almassa gu =0
árrugalmadal <0
teiiesen árruea]macan

,, A kereslel ánugalna§§ ga es a P CC görix meredeksege

norm á jósz:ág ok eseÉ-ben

'Amikor aPCC eeítr- -

a keresiet isy az áí mezyáf,ózisa
poáúv m*edekségr1 a.rsu]*d1r afogyasaÁ . 8zonos , kányba

negadv meredekségrí ámrgalmas . jzóbar f"ctgó ellprrtétes mozdtja el

t€íJnéki'e fcirűroa
egységnyi ánugal-
nemvátoaarjameg
vízszintes egyele§ , massá_eú
kiadásait'

awá.úl Kcpla,nT t l€Jg6 ,

 A kere.slet j övedelemrugalmassága

Azí l'ejezi ki, hogy hán_v* %-kal változik egy jószág O

keresjete a 1bgyasztó jövedelmének 1%-os váItozása -qJ
|,
]iövetkeztében.
\
e
e ,"/ r'
^ = ^ x/x ü
c] atlt R /r'
o)
0<ei <.l :nolmáljószág -o
\
L V)
-o
€l<0 :inferiorjószág
\
El>] :luxusjószág

J JOVedel =
em
JU v C U Icll] ]

Jóvedelemnlgalmassá7 az Enge! górbe mentén

l
l

A kereslet kereszt-árrugalmassága
qJ I

Azt méri, hogy adott árucikk keresletének vá}tozísa és egy

1

U}

mísik termé]t írának yg-os yáltozása között mi]yen \| l

klpcsolat van. ,eI
=,i
o,, l

--,\) Ar/x §
(.a/
yJ
hí7
-
tspy lpl -U
N]

-o
ú1

e>0 : helyettesító termék

>-
t<U : kiegészítő terméi<

e=0 : i<özörnbös, fuggetlen termék x7 i x6 I

Pr, D:
X jószág menny}sége
Egyi k j ószág árvá|tozás án ak hatása
a m ásik jószág keres|etének,táltozására

:avÁs, KrPW ttXTG,.

"4
 KERESLETRUGALMASSÁC

Az a számértékomely megmutatja, hogy hány oÁ-kal

vá|tozik adott jőszág keresett mennyisége valamely
keresletet befolyásoló tényező íoÁ-os vá|tozásának
hatására, miközben a többi tényező vá|tozatlan. :

c
("' - Ax/x
^rl,
A x / x - a keresett mennyiség váhozása
L z l z - egy vizsgáIt befolyásoló tényező változása (px, I, py)

A kereslet árrugalmassága

Megmu tatja, hogy a jőszág árának LoÁ-os változása, hány

oÁ-os változást eredményez a keresett mennyiségben,
miközben a többi tényező változatlan.

Ax/x
tp_ Apx lpx
c
up > 1 átrrugalmas temék

c
,p < 1 árrugalmatlantemék
c
Qp - 1 egységny i árrugalmasságú temék

c
'p -0 nincs reakció az árváItozásra
(egy fiiggőleges egyenes a keresleti görbe)
 i TrR és a kereslel árn:eairnassáqa

i]verr,kor az fu 7o-os
Ha a kereslet minek erec6{ny"tr6rr,
vá]tozása
l9_ !u
7o-0S eüenté- TL
ie=,lr1 ámtg.alnras .nagyobb ,válrozásr érékeaz tpC
irányba at[,i,r"l,

mozciul
l_ l erednrényez ál.vál:rczás- -P_ .,i(
í€;6lr|\l -l 'sai -)
ámlgalmarlan kiseb,b a termék azonos e1

keresietében
l^ l_r
iLrr_j-.1_
erySegny1
uryalra&kora
az ellentétes
TR TE értékeváltozatj.an
ánr:gal:nassáeú =
irrtryban

.fffi es a keresiet ánr:galnussíga

Akexeslet arrrikcr t,z,, i]]. l e*= i jelezve' hogy i,í,R dTR/ dx

-
tokéjete s€n árrl g alnras =-€ =€
affil oa-tfi2c <- 1 -,,
egysé gnyi ámlg almassá gu 1

árugalmatlaa -,_,l \]_

tei,iesen árn: g ü]rnadan =0 -^
_t-

',.
'. ,i r Akereslet árrugajína§saga e§ aPCC görb meredeksége
nonná jóságok e5etében
.]

Amftor apcc soíb "

-
a kereslet ísy az fu mezváJtazasa
,a
pozitív maede}ségű ámtgalmatl?íl afogyaszrÁ azonos ,irányba
negadv meredekségű frnrgaimas §zooan l_crrgo ellentét€§ mozdíi3a e1
terméke forőna
egységnyi ámrgai-
vízszintes egyenes
, massrá.eú
kiadásait nem vá]ioeatja rneg
 Az árbevétel és a kereslet árrugalmassága

Fogyasztői kiadás (TE): TE : pa x a

Termelői árbevétel (TR): TR: p* x Q

TE: TR

nagyobb oÁ-os változást eredményez a termék

keresletében (ellentétes irányban), minek
eredményekéntaz árbevétel (TR) és a fogyasztói
kiadás (TB) értékeaz árváltozással ellentétes irúnyba
mozdul el.

o Arrugulmatlun termék (leol < 1)az ár oÁ-os változása

z
kisebb oÁ-os vá|tozást eredményez a termék
keresletében (az ellentétes irányban), minek
eredményeként az árbevétel és a fogyasztói kiadás
értékeaz árváltozássa| azonos irúnybu mozdul eI.

Egységnyi úrrugalmassdgútermék (leo| - 1): az ár oÁ-

os váItozása ugyanakkora oÁ-os változást eredményez
a termék keresletében (ellentétes irányban), minek
eredményeként az árbevétel és a fogyasztói kiadás
értékeváItozatlan.
 A határbevétel (MR) és a kereslet árrugalmassága

. Árrugalmas termék (lenl > 1) + MR >0

. Egységnyi árrugalmasságú termék (|en| - 1) -> MR: 0

o Árrugalmatlan termék (leo| < !) --+ MR <0

A kereslet árrugalmassága és a pcc görbe meredeksége

normál iószág esetén

meredekségű, így az ár megváltozása a fogyasztó

szóban forgó termékre fordított kiad ását ellentétes
irúnyba mozdítja el.

o Egységnyi úrrugalmassdgútermék (len! - !: a PCC

görbe vízszintes egyene§, így az ár megváltozása a
fogyasztő szóban forgó termékre fordított kiadásait
nem vúltoztatja meg.

Arrugalmatlan termék (len| < 1): a PCC görbe pozitív

meredekségű, így az ár megváltozása a fogyasztó
szóban forgó termékre fordított kiadásait ozonos
irányba mozdítja el.
 A kereslet j övedelemrugalmassága

Azt fejezi kio hogy hány oÁ-kal változik egy jőszág

kereslete a fogyasztó jövedelmének 17o-os változása
következtében.

t1 :tr
0 < er < 1 : normáljőszág

sr<0 :inferiorjőszág

sl>1 :luxusjószág

A kereslet keresz t-árruealmassága

Azt méri, hogy adott árucikk keresletének változása és egy

másik termék árának 7o-os változása között milyen
kapcsolat van.

c
Ux, _ Ax/x
PY npv W
e> 0 :helyettesítőtermék

e<0 : kiegészttő termék

g:0 : közömbös, fiiggetlentermék

 Gazcraságtan Tanszék

--------!i
EsvgtJtcl-----l
*,*fi ii
NÍIKROÖKONÓMIA

Termeléselmélet

A vá]]a]at környezete

Dr. Juhász Lajos PhD in BA

'\ ,, ., , e9yetemi docens

,A. válla]at külsó leliélciei es bciső cóliej

Kü§ó FELTETFJT?-- BELSŐ CÉLOK

I. Társadalrni funkciók
i, Plofrt, jövxielrnezotég
a) rernelési alapegység Tarós fennmarxiás (n:lé_
- egyesíri a rnwukaclót és r ternlelósi ^
1és)
eszközöket
- ráfordírásokar a]a_kír ár kibccsáásoi<ká 3. Növekglés, fe.;liCés
- raciona]ir;is 4. Piaci pozíciók me2l3rüís3_
b) r:í§ada]mi szü_L€gicrck ke.égí:és: J3v 1i.&sa
c) v€von rnegnruísa 5. Irrrovácló.es terneiékery-
§e8 noveles€
tr. Kulsó éirényezdx 6. Füer:l<epessé3 (likvtdiuí5)
tdrvények & g rzáe s{gi szlbáJ;lczók
a)
köaetlen egyedi uusítások , Tá_rsaCal_ni e]is.r:crcs
1t?n.6^\
b) \ll ttúrV/
tá;sadaimi feleiósség
c) o Frzxa: és cén:rjgvi erofor_

n, Piaci köi-n;zezed hatóck

a) piacr igén,r,ek
l0. |cle:?.k
LJ éLl] Lü(i]t
teljesít.r.úlve

0
1a0 0

óUU

€C0

400

200

0
20 40 60
llllil
BC 100 l20 L
iujunkg Ll L2 L3LL LsL6

munkaráfordítás parciális termelési fúgg,lényea

t Q=i(K,D t:r;ne |és: íti3gvér,y takar rn á n yti ze m e setébe n Q=ft, K o)

| ,, a
3v?a{: Ko,panq
, L00 L
., d'4ggo"1-
 9
8
7

o 5
/.
o
3
o 2
1

1.0
0 ]z 567
U)
l.(€ L> )
:

II E t<'|) III (€ t<0)

20 10C0 k g
1

o
20 /,0 60
llll
80 10a 120 L
Ll L2L3 L5
^

^lL
A munka határtermék fúggv5py" !!P,
D

i a, r rna, le L í.g g v éng e!! c!é,-.as

aiaxic és szaxcszci

(d,
üze m hozadékí füg3,ténye
(b)
valarnínt határ- és átlagtermék függvényei
'ri!.. a

(;)
-| +
A r cícrdiics s zínvonal oplimalizaic:cnck
- g raf ,kus
óbrázolása

ll siakcs. li!. ua!=;

Lr|2kkCleaar!Ck
MÁ,At

8 ttu < Ál ,1u <0

':o
L5
6

1,a
_ !..-11!?J' i .r,:q.,...:g"'') ezz: Ft

/.::9929I:
",- 1I l ,l,i-o
L .5
/ 'a
./,-' _" 11

3
-,---l_],
,12
3,0
2
11 ,

í 10
2,5
9

678 8

i,0 1
y,r i y,rI1 1

,
0,,
). -.-^ l /Hís,MKv
l,oozl
1

{orát, tt""yá|Ji
, 0

{zrlÁt, ,l18 3 poPí. . HFH.0

.F c99r
 l ra{ardibsok mcrginéils helyzl|esitési
raíajanak érle!nezése n..

'ao., ..
(4-Ka

c
ü
a,,
§^2
rO
nKl

4LlL2,L
mennyise g
P|un kc

Q=í,,K,l_) termelési fúg3l,ény két isoqu anfj a

-üvj
\
t^

c
c
aJ

§
0)

.o
l-

l :íordiós - ósszaiz(el apl:rr,ol,zclós a, árek

Munkqmennyiség
r

Munkq mennyi ség L

oraf tkus obrc:slása
Az isoquant és a határtermék kapcsolata

tr

10
Fa
9

ü
6

-qJ
|, /- 1

\c^
--_.]-*1-; \€
F

ü ^- }--r \'
z'
qJ
/. \
l.-
3

l
1r,-eo --_
Munkomennyi ség
alZJ+
Technikai helyettesítés a.z l1 görbe mentén
: = Ca-ra:Cmva.Cl |Pi'l|R2,p )

j:a -l,öt:so3 zg9erzszk P,.

-,.* Á^
(
# - ;L.n,
,orÁs, S?ú,L;L/ ,t388
)
fr| Rt

{opán3,, } LOC2}
-?J -
 ^2
zJ

-Pzo
-o' |4
t/)
e
e E
o
tr
o^- ]( rn
l:
l1

Li L2 L3 L
Mun kamennyi ség
2 /. 6 B 10 12 14 16 Xl
l'4un kamennyiség
A nem í,elyeftesítheíőínputok isoquantjai
Több te r m e ! é s i te ch n o ógi a L ec n ti eí íűggv é n ye
gy Leoi:t;eí iermelésí fügvény)
l
(e

-D i0
v)

L=O
c
0j
§
aJ
-! ,,
:,O Kx
L
A z . c ö r c| c r Ci ! c s opl..r c l: :: l as e-lcL cl l c|cr,as
.^-.1lC
0Lt2025L
Mun ka men ny íség
Mi n í m ál is köl tsé8ű tényezőkombi n áci ók

A,z étbcjéleCelea A P"zle]an

ícxlöNrc
,xL. ÁpL /-o,n^
\\
t

\
\

)HÁt, §,a}ÁL l ,{?tl

lcó
(ncp,Cekád.nb)

bpc"njt,l
^pezJ
-+ -
 lermelceszköz s zlnvanalatd tuggoen

a1 L,iazcm fú5gvéngek
n
§/

Qo

b) uyz koilleg íU93!a5QJ<

l:

l,
termelés nóvekvő ská!ahozarJé!:ű a
IW t /Ld] ská! aegyenes rnen!érl
(K

6=5 ( h(,L,W2 )

03

Q2
c) Áilca !,at!:ic füca,é.lqek
Aiőve=zr,azőta.
^
Te.lies - -",l' malel íerlaazme
c*altsil
E-G .., Á brmékealácre
juió jőreéJ!áa'
l^uF uu
D
---=/-_l?.frQrü

A termelés csókkenő skálahozadékú a

IW z; K z/L l)] skál aegvenes mentén

A TERN,IELESELi\IELET GYAKORLATI
Q=í(K,L,W3)
ALKALNIAZÁSA

1, A gazdasígi rendszer lélesítése

O.
A döntési probléma létll,ege:
a,
Érdemes-e valamely gazdasági rendszert (tevékerlység,
,
ágazat, szolgáltató eszköz) létrehozni vaey beszerezni?

Döníési kritériunt:
L

A terme!és állandó skáíahozadékúa

HOZAM ERTEK
RÁFoRD]TÁSETRT:)
ÍTR r

- '

IW s;Ky'Lq)] skáI aegyenes mentén Mivel a renciszer mincien költsége fugg attól, hogy
Iétrehozzuk-e a rendszeft, a változó költség ez esetben a telj;s
termelési költséget jelenti, Tehát a döntési kritérium úgy is
megfogalmazható, hogy a fedezeti hozzájáruIás leg,uen
nagyobb nulIáná], vaq_v a termeiési értéklegyen nagyobb a
teljes termelési köitségnéi:

CM>0 vag}, TR>TC

hwÁs, Koyáryv lLü)2,/ Ez a döntési probléma megoidása éppen úgy a
Sű-au , rcős költségfuggvény elernzés va*sy másképpen
fedezewizsgálat nódszerévej oidható mee.

t-§-
 3, A rendszer megszűntetése (íelszámolása)

2. A rendszer működése vagv leállítása

A döntési probléntu ldttyege:

A döntési problátn lényege:

Érdemes-e a rendszert (eszközt) megszűntetni,
felszámolni?
rendszert? Vagy:
Érdemes-e működtett-li (üzemeltetni) a
(üzemelő) rendszert?
Érdemes-e leállítani a múködő
Dötttési kritériunt:

oontési kritérittttt: Van-e a tevékenységbőI l'elszabadítható eszközöknek

(kivonlrató tóke) hatékonyabb (jövedeimezöbb) befektetési
Bármely rendszert (tevékenységet, eszközt)
addig
lehetösége? Ha van, akkor az ott elérhető jövedelem, mint a
érdemesésszükségesisműködtetni(üzemeltetni)'amíga kivonható tóke elmaradó haszna (opporturrity cost) is meg kell
*ritoJeri (tizeme'iési) költségeknél, ],!á:. u változó hogy térüljön ajelenleg működó rendszer termelési értékéből.
érhető el, Vagyts:
költségeknél nagyobb termelési érték Vagyis:

CM:TR-VC>0 TR > VC + A kivonható tőke elmaradt haszna

4. A rátbrdítás nagvságának (színvonalának) meghatározása

A döníési probléma Iényege:

A lrozam nagyságát adott egyéb feltételek mellelt a

ráford ítás na_eysága határozza meg.

Q=f(R) 5. A hozam nagvságának {színvonaliinak) vaw.. a termelés

méretének ívolumenének)meghrtározíse
Felmerül tehát a kérdés:lvleddig érdemes növelni adott
ternle]ési folyamatban fellrasznált egyetlen, vagy több A dötttési problénta lényqe:
kü]önbözó, de fix arányban adagolt ráiordítás mennyíségét?
A ráfordítások, illetve a termelési költségek változását
hozam, vaey a termelési méret (M) fueevényébenvizsgáljuk:
Döntési kri!ériuttt:
R = f (Q), illetve: TC = f(Q), vagy:
CM:Q * P,] _R* Pg legyenmarimáIis
(Po = a hozar, ára, Px = a ráfordítás ára) R= f (M), illetve: TC = f(lvi)

A f'edezeti hozzájárulás fiiggvényének marünuma vall, ha Felmerül tehát az a kérdés:Ivleddig kel] növelnj a hozam
elsó derívóltja nulla. Yagyis: nagyságát (színvonalát), vagy: lvíeddig kel] növelni a
ternrelőegységek számát, vaeyis a termelési nrér.etet ahhoz.
dCM _ da .p9_p^=6 hogy:
dR dR a.) a költségek legalább megtérüljenek?
(Minimál is hozamszint vagy méret.)
6. Az időráfordítís nagvságának meghatározása b.) ajövedelem marimális legyen?
(Optirnális hozamszint vagy méret.)

A diintési problénru lényege: Dötltési kritérium:

Ha a tellnelési folyarnat el,edlnérrye a tényleges a.) Minirnális hozamszint vagy méret ese,tében:
rí|ordítások nagyságán kívül az időtartarntól is fugg, akkor TR=íC+VC=TC
d^

mer'nyi ideig taÉsona folyamat?

CM = f (R,,t)
b ) Optimáiis hozamszint va_ey méret esetében:

Alrol:
CN1 = Q*Po - R*Pn leg;lenma.xirnális

R" :
Tehát:
ráfordítások nagysága.
t, =
a tén_v teges
az idóráfordítás nagysága.
CCM:p^_dR"p__n
dQ dQ

Dötúési kritérium:

CN1 = Q * Pq - &* Pn, - tx P, legyenmarimális.

Tornás. '9.o-k áL | Áq33
]'ehát:
dCM_ dQ *P._ dR,*Po._P,=0
dtdt"dt
P, = az ldő ,,ára", anrely eg_venIő az időegység alatt más
termelési folyamatban elér.iletó jövedelemmel (vagvis az idó

6
elmaradó hasznáva1).
r-, jd -gl
li- o
Jí
9Gt
19i
!qt
Eu
lrO l

i,i l_E
|,6i
iet
Iol
|6i
Pa lJrl
l.-l

!,üi
itl
]ör
0)
üN
*J

lót l >,|
o
i8t
lu.l t{
:o
J4
V§
tu§ CÚ
€ d
.3ü ,N
E9 r,t
Él
r§

o ?^
!5
Nt
Cp
o
tL

I
,I l

ixl
I
l
tlí l I

IE|
i8 lol
lq l I

l! }í
io a
!Bt
iBl
I

§
1V {l_ t-l
I

I
Jl
!- §3
I

--J
I
L- i

ۤ ,.i
uJo. l

l
 *g .§H
t5]9 rg -§ E

3 §§
M
.ítl
g§ t
H §,É
*E *
E §
E
U
\3
v)
\C)
O J
ɧ,§§gɧ§§*§u§§g
íJ.]
.u) É
c)
-ö
.ü .jóiíi+ rivj§ odoicj
q)
o
+J \(i
,é)
-V
a)
(i..
,á*
\c P.Ho
dl q .l)
A4
\o
N

E,§
u)
o.

íí ,a $
Jl \(d
€
!.l
\,/ :ó -O l/
tA 'ü
cí l! \6)H4 "V
J \6
.9 1C§ .§€
ra_í
í! .É -V
-.(í
L- cofí § .g
.Á
.rn 'H§ §
ú)
6oo §'§,r .o
5 hÉ : .
,8,ifi
§tÉ .H.
JlH
oü
F] 9 é
c #§,Égt,ei§
,o
#É
b.D
l& H
§ d.-,6§E s4' ,n SE &Yo
e H o t s'E
\o.
.?1 },Y
3 EÉ'E§EÉa* b;J ?
N tJ t< \/

§.:oa
u ÉH F§fi E§ 3 \0) .F 9§ H
}. .rr

3§,, ,,€Y
C)
PNu) \C)
o §§§ É,Bfi
U P..>
Gl \c
cA
?a^.,a U a.r-
:H d Éo
-O' r-{
rd-o o € (§3
F M §.

H
 -,',
, _:..
....:

Á
ts
§
.) (§
._P
'J ''Q.)' ",
§í\
>
,lG
-(l
i),
N
|l'r' .
_: "-\s >i
r§.-
Dll
-J 1o ,

*'i {
.^lJ
3 h
b0

mO\

r,,

,ö€,
cl a{ §l §l ,C{ §l §l §l sl §l
r..
 (A)
1OOó k9
9
8
7
6
5
1
3
.,
-
1

o 0 toNv
(g) l.€> 0
1OOO kg

| - -1.-

i--F
-?

Z:3 1 5 O o lő|tl
! írxlr.&l
)
n,önrvó
I
hor rcorr - horrdók'

A ryóglszcrlzem ho,,áíl5lri fügsvénye (A),_varamin[ baÉr, és átlag_

Etr ék fi,iggvényei (B)
 rnnuprÉ snrpmzrs rözötupö s sÉct
GORBEKKEL

lsoquant: azon pontok mértani helye a termelés függvény

felületén, amelyek az inputok adott termelési szinthez
tartoző összes lehetséges kombinációj át jelöük

Isoquant - térkép:L termelési függvényt reprezentátó

,risoquant görbe sereget", L szintvonalak egy sorozatát
j elenti.
l(

Ku
I

(-
J l
I

l
l

l
l

La La L3 L
Az isoquant függvények jellemzői:

- isoquant görbék folytonosak

- az origótól távolodva a görbék egyre magasabb szintet
képüselnek
- nem metszhetik egymást
- meredekségük egy tartományban negatív
- origóra konvexek
 A TECH|{IKAI HELYETTESÍTÉS

Technikai helyettesítésrátája: (nagyobb elmozdulás)

RTSrx:+f
Technikai helyettesítéshatárrátája: (kicsiny elmozdulás)
-á"K
MRTSLK: J"L
Az Lz arányszám, amely megmutatja, hogy adott
inputtényezőt kicsiny mértékbencsökkentv€, a másik
inputtényezőt hányszorosával kell növelni, hogy az outpont
változatlan maradjon.
Kf
R
J4

-AK ,l
\
+^L

dLoMPl+dKoMPr:0 L
dL o MPl: - dK. MPr

|4?, - á"R
MRTSLK:Mq-=T \

Az MRTSI K az isoquant függvény adott pontjában eg.venlő

a két tényező adott pontban mért határtermékének
arányáva|, valamint a tényező változások arányainak
r
mínusz egy-szeresével
 Leontief típusútermelési függvénv

A nem helyettesítltető inputok isoquantjai

(Line áris Le ontief termelé si íüssv éoy)

Az inputtényezők sajátos kapcso|ata, ha a tényezők kőzött

csak rnerev arányok lehetségesek ) azaz a tényezők
egyáltalán nem helyettesíthetik egymást.

Ilyenkor az egyik tényező önmagában való növelésével a

termelés növelése nem biztosítható, de a két tényező
együttes növelésével igen.

A helyettesítésitartomány egy egyenesre szűkül. A

releváns tartomány ez az egyenes, és ezen kívül a
határtermék értékezéró.
 Több termelési technológia Leontief függvénye

Lz Ey Ez és E3 olyan három termelési függvény együttest

alkot, amely teljesen azonos terméket 3 féle különböző
eljárással állít elő.

Helyettesíthetőség lehetséges-e ?
[gen, de nem a tényezőket, hanem az egyes termelési
eljárásokat lehet kombinálni. Ha a lehetséges termelési
eljárások szomszédos pontjait összekötjük, így kapjluk az
úgynev ezett tört vonalú isoquantot!

Helyettesítés:Q termelési volument }" mértékben Lz egyik

eljárással, míg 1- I mértékbena másik eljárással végezzük
eI.

0<fu<1 }"+1-}":1
 Optimalizálás

maximális output
adott Q-+TC min! TC adott-+Q max!

Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltségét különböző

költség- és ráfordítás elemek függvényeként fejezi ki.

:a:^*pr*L*pl
Isocost egyenes: a munka és tőke azonkombinációjának a
mértani helye, amelyek összköItsége azonos.

Ir>Io VagY B>A

A-C 9Io
Optimális ténvező-kombináció i az a termelési program,
amely adott output (a) eléréséta lehető leekisebb
összköltségeel biztosítj a.

(opt.: B és A, de nem opt. a C)

Geometriailag z az adott isoquant függvényhez hűzott

érintő isocost egyenes érintésipontj a az optimális pont.

MRT SLK: - dK7dL-MPtnVIPr:p /pr

üü
az isoquant görbe meredeksége az isocost egyenes meredeksége

MP/p1=MP6/p6
ü
azaz a költségegységre jutó határtermékek egyenlőek a
pénz határtermékével
 Termelési függvénv
és a- sLoLcrhoro-Jéb

Skálahozadék(volumenhozadék) z az az arány, amely

megmutatja, hogyan alakult a termelés a tényezők
egyidej ű arányos növekedésével.

Q:f(L,K)
FQ:f(crL, uK)

cr<B -> növekvő skálahozadék

LlLg:Klllfu < Qr/Qo
A termelést kifejező görbe meredeksége Lz origótól
távolodva nő.

ü-B -+ állandó skálahozadék

Ll/Lg:Kl/Ifu: Qr/Qo
A termelést kifejező görbe meredeksége az origótól
távolodva nem változik.

cr>B + csökkenő skálahozad,ék

LllL6:K1/Iq> Qr/Qo
A termelést kifejező görbe meredeksége az origótól
távolodva fokozatosan csökken.
 §
§
Ol
,t
o
gdQ§§

§
§
{
k'
ll
t
g

§ 'd o* §

}§
-i
g
14

o
Il

g
 .
Egyetem éves jö,leieienkimutatás fterleze)

Közgazdas á gtu do m ányi Kar 8eVélel

ezer Ft
Kiad ások
ezer Fi
Gazdaságtan Tanszék
2- Eladoit áruk beszerzé_si ára 44öo

3. tsíulió prcíit ('] -2)

,,i. KöZ,. etett lic |tsé3ek

Lrplicit koítség_^k
a) 8érleti díj 1 00C
b) Energia, javíiási és szolgáltatási kóitségek
c) Beszerzés, szálií,tás, íorgalmazás kóitségei 22c
MIKROÖKONÓMIA d) Karnatköliség (kamalláb 25%i
ixplicit költségek összesen
,]
250
650
Eiszámcii:aló implicit köitség
e) Értékcsökkenésíleírás
Költségek !(özyeteii köliségek összesel i 85c

6. Ei nem számolhaió impi!ci1 kiillségek (normá! prcfit

a) A tulajdcnosok korábbi jövedeitne

b) A beíekletett saját tőke elvesziett ]övede|rne (30% a

Dr. Juhász Lajos PhD in BA

tőkepiaci hózam rátája)
7. A Szép boi,t összes ga:dasági köI*sége (2+4+6)
_-,.;, egyetemi docen§ (alternatív köliség)

8. Cazdaági profit (1 _7)

LL
]a
o
§j

A termelés gazdasági kottségei Gozdasági profit |4

:O
k
5Zamvttell protlt

számviteli kólt

91 Qz 9s q

A vá]lalat kdltségei rövid távon

KőItség és profit kategóriák

MPt
AP.L (
o aJ
R
:g
a) 14
tr
l- :o

,ME AP,
/LL
=
1^
lU L \MC /yc
=

2 4L 0 20
Munka mennyiseg Mennyiség
, Át!agtermék és hatáftermék iIl.

átl agos- és határkö!tség függvények

)yÁI , Íl.yríl,,6;, Ez e

-/-
 Az üzem technjke,;
lt |{ aptimuma
a( §
qJ
q.)
MC
O'l Al, ,o§}
o A,C AVL
|/)
+
/AvC

AEr
i l.a optimuma

9t 9z q 0 Q,. Q s
Mennyi ség Mennyi ség
Rövid távú át!agköltségek és kapcso!atuk

}
]J

4
3
\\
\ \,o.
\--=.-

200 /,00 600 B00 7a00 1200 140a Lsokkeno útemű önköltség,Q A[ocsony határkó(iség, C
cqn
uzem m éret Növekvő skálahozadék és a hosszú távú kóltségek
Rövid és hosszú távú át!agkóiség íUggvények

-fu
|4

:o

|jl
t^
LAC= LMC
,\J

llosszú távú költségek állandó skálahozadék esetén

o!
|4
/,:^"^,
/r/
:o
§N
o
(4
:o

Növekvő ütemÜ önkőltség, Q Magas határkoltség, a'

i] Hosszú távú költségek csökkenő ská!ahozadék esetén

lÁqfcü$l
|

"rrü, 1"{16.
- 3--
1
V\i
 -l.-
\:
o
í*_
c\ *t--
\-
§r) c\
-r\\J L -V
t4 L, \c§

pl\
r-t

o
\-
,l/
-1- VJJ
(-)
,' F\ +-J
--.>
a\
L- -V
U
tr1 .r
U) - r-'
§ ü E'- Jc
ü
qJ
\J)
-ü
|n
L- Y-
t_
(JI
,ilü
"t!
(ll
q
\()
*ü J* )lA
<\ t+L §, OJ
§o
:ö a_t4 \O
q,J
tn
§
() \\
§6
r-. *i-- a^

-§ (]J -:(
Ln
t-l
,üb)
L, U)
N
§ :O
§j) 'q
líqJ
-l*
:ar
U)
-ü Q.l
Ql
a*
(--

L -- E"{
-U ,iÍ n
|t*
qJ
§
q Lo
N
 b

ch
-qJ
q
O,i
\3
e
o
\*
\-
\:
<ó)
*V
\n\ il-^,
:\
\ \qJ
\
L*
+J
\0U
qo
,\

bc
c\ ,i
{ tl
{J
cü
J '4 ,6 ? stlpX q' *L_
A
-uO
í-\
(4 \QJ
\qJ +-J
!4
"-.lp =
\./ -\
ni' 'U
rv\/
-lFL- --
\\
_\u
'+-J
\J-
\t \v
^
+J
§D *c
§q
+J \qJ

-O . ta
t^o
-
--
\ft
§/)

^\
í-
r\
:-{-J
\&
,\V

o
tr
(\
LJ

c\
\-

L,t'
§q
sala w JaJ
 l
ü
\U
\)--
(}
-ü-*- :
\
q g§
\.\
J

(J í- -}--
3a-
§
"\
..\
§{
EO
,- () {=ft cD §,
-{-
U§ cr -3
üJ sí --- -Y
-'l-_
t b}§
R'\
üa
\ -+-. ts§
ö9
:\ No
J §§"
(§
N *Y
{ (/)
\q)
-V
-a O
§o
\Q)
!n

§ ts
-v
tll ]'4a6?stl9X §o
§
\nS

'iJ
\c§

§
:Q
§<

*&|
§l
V,
tÍ\-

\
tsí-
c
bd
§

a
tuI'{a6asilpH
 '*l
"q
^J
-V
ü\
tíJ -_
§
Cfx
íq
\;\
-{í
\t
§- Fo
a^
í\ 'j:
"!
s{ -<
C\l
Y
(\l
§f,
\o:
i_a\
+-j
+*- ;:
-j ü,9-:(
O-fr§ö
í-r
L
\§
\*J F-
|.- +J

O
fr,
=tr\Q \' \\r

a§,d
ü -:'
{
a'J+J
co \3
N
cn
ta
N o
(J
{
O\
(o§
§.>
,,H
Lr)
0.r) b
YJ

U
q a§
\t <\

§
§
§J

4a6psll 9X
 ' Eg,v:etem a) Az lpcrCE t,j A

dom ányi Kar

'Közgazdaságtu
Gazdaságtan Tanszék
,iD 'MR =MC l
AC ql
Go zdosógi

C,r lparógi ouipu t Qt I Output

I lL
1"9,=TRr, l,/
IVIIKROÖKOI{ÓMIA _-+--
14 o x i máíis öss zp r a t'it.
I

Kompetitív piac AClxq,=TCa1

19n 19t 0utput

d)t
Dr. Juhász Lajos PhD in BA
l

L Í*o,
l

. egyetemi docens (*)

0
(_)

A ko m peti űv v á ll al at p rof i tm axi m a! i zá l ó o uta utj a

§
-aJ -qJ
\c'
|,1
6)
\c
{J
§
q_)

*
l{
tr

l{

t)
'2

q
2 Termetás tdb]

Ga-zJasá7 ffrL Tedez,d* p"t

ü)
o a)
O
\
c c
o o
tr
E
tl-
;l_ +
l!

L s
P1 p
M ^Ja- D
'3 MR= P

fin
" -L a C,
-
, let I|.elt5:
í^-_^l^-l
LL l
)L

ség n,linimalizálása , f, V€lZ)-

, J.
U esrU:{2 nl i ni raa-]t.á l a§ UL(rl§x-;^-f,eÚ. rrtü,
-L-

rcvrc,'Á. 1rn,6!;}L5'
,j- ,j ,
l
|rjíjt:.
.- l
/\ .-
 |-\

\
t4

c
o
§
LL

P\

Qs KlnClGt] !GD!
,
A kompetiiív vállalat kínáiati függvénye

LMc
D
'O Aa
Al, z

q
Mennyiség Termeí*si méret
Róvid és hosszú távú egyensúly kornpetltív piacort

|qge .

ó-
rry uBilt-1|l.íBy al Ur §ZaBr -t!E|J §t§rrr
Közgazd,as á gtu d ományi Kar
Agazati Gazdaságtan Tanszék

Piaci szerkez.et és piaci forma

MIKROÖKONÓMIA piaci szerkezet

piaci forma

Homogén temrék Dfferenciált termék

WonopóIiumok, árdiszkrimin áció Versenlpiacok Tökéictesen \e$erL!7ó

Monoplolisztikusan
versanyó
OIigopoliu,rt Trszta oligopolium DffererrciÁlt oügopoüum

Mc,rropóiium Tiszta monopóüum

Dr. Juhász Lajos PhD in BA

Tanszékv ezető, egyetemi docens

Egy iparág a természetes monopólium állapotában van akkor, ha a piaci

kere slctet vá"l lal at alac son yabb átta gkölMgcn képcs vesztesé g
.egy. n3kűl
kielégíteni, mint két vagy több vállalat Mrmely kombinációja.

","l\.
l\\
{

\,\
] \-;=l
J
l
lll
Iii
_] _ _-
o|
___l _]_
o,," o,
I

2q

i ,, .:.:, , A terrrrészetes montlpólium

A monopol váilalat bcvételi göóói

P ltl=m

\ /<]tl< m
\

w,"§
§§ h4R=a
o
(-
\ lti=i
-{L tql

l
0<le 1< 1

l ,//
,,i/ \ltl--
autpulja q A váttalat oiffit1o
A rn o n opo l í sta h atá rbevéte l e

4ííJe - A-
l
í J rru,J
!

/.ag,iungl. ,

i,,Ui
 '&
p,v|.lrrrt* iwu.l,iw ;;.i"{.&,1,al 3lN'+ít- Yl =l"1 O

& ivlP,, { tv{C

l
i+
,/
ovOí (^v L|
l/ ll

A prolrtmaximum m ásodlagos fei téteie

tr(
o
o)
-fu
1/l

,o'7
*
§U-C
\
l*

9t
A vátlalat outputja
. A. manopó!ium pcszitív profitja

qJ AC AVC
§)
'cJ
lr)

:o
{
-P,
-q

9z
A vallatat outputja
A monopólium zérus orofitja

aJ
§')
,qJ
Lrt

-,)
*p

D
1/

0 q3 q
A váttatat ouiputjo 0 o,
V e : űIÁ'tL1 ll,e1 ruvllcL; jr,U:;
l A váltalat autputja
< -} - ,. A-
C,(vAí lGrpá+u"l^i,
, l'll€
_ L(iJ_ nLJ *iL^{Z.u,ptr-t-,
 A PRcFlT
,\4R(c1*) = MC(q*)
és N,lR'(q*) < MC'(q*)
pozití,r F(qo)>AC(q-)>AVC(q")
P(q*) = AC(q*) > AV'C(q*)
negatív AC(q*)>P(q*)>AVC(q*)
-trC AC(q-)>AVC(q*)=P(q*)
netn terrnei AC(q-)>AVC(q=)>P(q*)

MCo

§O
ü)
|n

iö

.L

Q6 qí
A nlonopolium autpuíja
A monopólitlm hosszú távú egyensúiya

p(q)
tr #] = fulc(q)

L)

MC (q-')
P(q ) o^
=
1---
1 -{
i!*l
l , ,l
|E 1g ] |

|,4..,)J lLl^
C-,''l-i.r-< 4
;id! jidf ,' ii^-L L,J!,,)
v

0ö 0,1 * Ql
autpul
. A sikeres árdiszkrimináció

\.I
\
l
l
l
I

Az elsőlokú árdiszkrimináció

{pvr,,,s, *vi"%a,llW
-?-,)
 §
ló

:6
\.5
tJ-

t P:4,8
q
,,§
-§
'üa
t-J
c Z,5
t,J 2

3q0:' q* t00.0
Az eneigio mennyísége Í'RWÓ }

: A másodíokú árdiszkrimináció

o
(J
U
a_

<(

N MRa* !, MR d
§
l_

Az ,, A" piocon . ,. A ,, B",piacon -,

etodott mennyiség
, A termék elosáása két piac között

|n6.y,aylacL$lk r,L áa"!.S*U-*rr-y-uÁWÖ

-§
-U1/,D,
I

a-
I

q
l

f
i

q1 q
A piaci output
.. A piackorlátozó ár szükségessége

, t*,qrblu1; {'Jí6
Fcrtzt;
u{ .-{--
t
 Dl

§
_* H
-q, PK
{t

qn Qa
í4onopolitlm output1o
A korlátozó árképzés

D
c) Monopótium D b ) Kompetit iv piac

-Yl <^
ü QJ 1-7

tqJ
cr, §)
Fogyosztot
*|, Haítteher-
|4

tcjbb let
:o
§fM veszteség \
§
-q(
U ü
A qt-
r)
'K

QMon. Q oo*
Pt aci outputok Pioci outputok
A tiszta verseny és tiszía morlopólitlm összehasonlítása

&vrd§ ,Y::yla1,4i '{?s6,

1
-(: ^
 |,Rj{EZETE jl
Közgazdas á gtu dom ányi Kar 5Z
-
Gazdaságtan Tanszók J. Tiszítl,ncritoí;óliu:e:
- eg;,, résztvei,ő
- hornogén tellréli
- tö1,1élet]en v€,|selfrl
IL Oligopóliunz
iI . Tic=tr,
1 LJ-!Ll U!;>U^L JL.-.!l;i
^l;,.^AÁi;.
- kevés iésztvevó
lvIIKROÖKONÓMIA - homogé.n ternrék
- tökéletlen veise[)/
)iaci szerkezetek és piacszabályozás 2 DirJbrenc iáit o1 igop ólitu;l

-
kevés résztvevő
- ciffererrciáit telmék
- iökéletlerr versen,v
IIl, Verseny piac
} . fuíonopolisztikus .,,ers, e ny

Dr. Juhász Lajos PhD in BA - sok résávevő

' egyetemi docens
- ditTererrciá]t terrnék
- tö]<életlen versenv
2. Tis,zta versen))
- sok résztvevó
- hornogérr termék
- tökéletes vel,se]ly
Az ERóFoRRÁSo K F[ LHASzNÁI-ÁsÁNar< HAT ÉKON ysÁc,q AZ EGy Ii
PíACI STRUKTÚttÁKn,qN

lIl télronl,ság AlloIiációs produlitív Gezdas:igi u;;rúii I)rofit,

hatéltonysrig hatéltonyság prol'it 1üggr;ény nr:r x ima iizli ílis
|'iaci strui<túl,:r
Tölcéle tes P: NlC P: AC,n;,, ST: n.,_ P: N4R NlR: MC
ver§en J/ l,T
L l -
]Lll

Monopoliszti- P>MC ST:P>AC qT.-

P>MR ]VíR: MC
krts vcrseny
L'l': P:i,AC,
LT:n,, P=MR
Oligopóliunr P>MC P>AC ST:n. P>MR MR: MC
LT : n,,
Monopólium P>MC P>AC. e.|, * P>M]( MR: MC
LT:n.

A pjACí Szí,liKEZETEK rótlB sa.lÁrossÁc.c,I

,, ,L";,., .,, -'...':,;;1ieúi6 :, :,:' ;"l'l" i;i,l;::.jjljriiijl],.i",.Tisit{!;vir,iiei,i:i,: :1i,;:; |i]:]'l:i]l: Tökélctlen vcrscny,
'T'crntók Homogén termók __
icIlc:c _ __'
Piaci crőviszonyok Aa";irílt pi,*, .óoi,"*t"i" (;"k Erókorrccntr:ició a vcvői vrgy elaclói
kis vcvő ós eladó) oidaIon (cgy vagy néhány eladó ill.

Piacra jutás Szabad be- és kilópés Korlátozott bc- és I(ilépós" (kivóve;

, moiloDolisztii(usvcrscny)
Informált§ág iellege TöliéIctcs informált§áe
piaci reakció syorsasása piaci válasz (Át - 0) A piaci reakció kósik (Át > 0)
Egycdi kereslet (tlcl) Vízszintes egyedi kercslcti görbe Negatív lcjtésíregyedi keresle(i giirbc
íru or I masráo\
Ár- magatartís Arelfogadó magatart᧠(pricc takcrs) Armeghatározó magatartás (price
ma kcrs'}
Termc]ési cól profitmlrximalizá lás profitnraximalizálás és a lrosszú távri
fcnnmaradirs

xbelópési korlát: természetes lrorlátok és a mesterséges ltorlátol<

o Volumengazdaságos termelés (iizemméreteli- átlagl(öltség)

. Alapvető imputtényező lrizárólagos ellenőrzése (monopolhelyzetl)
o SzabványoIr, szabarlalmak. know-how vórtelem (átnreneti vétiettség)
. Hatósági engedélyelr és jogosítványolr (mesterséges monopólirrmol<)
 (CONTESTABLE IVIARKET§)
], l(ü}-.iP a'iil Íl' p lrco:l : :::lalllláiis kcitsegú tec.ltrroiócia

Olyan piacok, amelyekre szabad a belépésés a TödÉI-i],],.E\ PjACJ

2. Sli.T U lir LR.lX\Á|:
kilépés,nem merülnek fel számottevő kóltségek. Ez a
tény a tökéletlen verseny piaci szereplőit is nagyrészt - yelscn), 1(ültség ( nrinilrlLiiis i(e lisé_9ii technciógia
)
visszatartja a monopolista ármeghatározás - án,eíseny ( árait rnegválroztatása. fóleg a lrol;opoliszliitus
\,A..-,r.,,.3l \
gyakorIatától.
l!lJt,l_\ril'

-
]

innovációs !cI:c]]\ l l(=F Leré]iel}ség végzése, írj

'.rlrn9|gigia-és teclurolóeia ber,ezetése. a ker,és szerepiős piaci
kö]tséecsökkerrtő
szeritezetekc jeilernzó )
- minőséei verseny ( a vála:zrék bővtilese. a te].méi(ej( jobb
Jellemzői; nrirrősége, az énékesítésjáruiél<os szclgáltatásaútaii jal,Lrlása. a
ntonopoiisztikus versenvre jellemzó )
-
. A piac bármikor megtámadható
re]ilátn-rnaricetius velsen,v ( célja a vásarlóeró egy részéneli
nregszerzése, ke.;és szereplós piaci szeriiezelel<re jeliemző )
. A betépő nincs hátrányban a méretgazdaságosság
tekintetében
. kilépéskor a véglegesen elvesztett költségek
n agysága elhanya golható (új rahasznosítástól fü gg) PiACSZABÁLY0Z.{,S ( R.rGULÁcrÓ
. A belépés,,feltétele" a rövid távon realizálható
)

gazdasági profit (nincs költséghátrány - ragadozó

váIIalatok)
. zéró gazdasági protlt alatt szabad a kilépés
r A vállalatok hosszú távon minimális költséggel - a versen1,,társak védeime ( egymássi:J szein]:eni. társadalnrilag káros
akcióktói )
termelrrek - a ver,ők véde]nre ( az eladók visszaéléseitől )
. Hossá távon csak zérus gazdasági profit - a,, romboló verseny korlátozása
realizálható - a közérdelt á]talános védelme ( cgy piaci szerepió negatív

. Mive! P = MC, így nincs szükség árszabályozásra -

masatartitávaj szenben vagy potenciális veszélllér,eisze:rrbert )
a tarsadaimijólét nra;amaiizálása ( a prolit és a fog_v,asztói tobblet
marimaiizálása, valatnitrt a lroitteher-veszieség minirnalizáiasa )

A PIAC NIERETE. A PIACI KONCENTRACIO

Á pi;csz;5.i/;,o.-.i.rs al ka pc:olatas 11 é ze lek

A pircszalrálvozís A liberális (chicagoi) iskola

vitato(t kéícépi
Á tradicion.jlis iskola válasza
válasza Pilc mérete: meghrtározza :r termék előállítási
a pincszrbilyozís grz<lrs,igi, t.irsadalmi, politi- a hntékorrysig javítása költségeinek alakrrlása, a termék keresletének nagysága és
íLrrlkciój a kai a kettő viszonya.
c piacszab.liyczás c pia<ok és a kcrmányzati a piacok
inté:mények . Tökéletesen versenyző piac - LAC1
r pirc jellernzói kolm.inyzali beavatkozás kell
a piici eléselensések mi.ll
a pilc robrrsztus, hatékony,
és rrincs szükség kormányzati
. Oügopólium (duopólium) - LAC2
beavatkozásra . Természetes monopólium - LACJ
n Pii€ lr]ére|e é! a a szerep|ók sz5m.r és a pi.rc .rrckszereplós piicon nem
Veí5eny rnÉrel< nle8hrtjrozzl a íehéllerriil lratékonyobb a
ver*ny jeilegét ver*ny, és rreIn fehétlerlül
rossu, hl kevés a szerepló

i bela!)é5i kóíl.itok c belépési korlátok iltrlii>an r belépési kollótok állnlib.ll]

nlgyok, és ak;d.ilyozz5k a nem jelerrtó*k
hrtlkony pi.rc kirlrkrrlis.ir
a szerec|ók össze- nz óss.eiílszá. növeli a proii- oz ósszejil:zisra vonalkozó
P
jitszísa (kollirzió) lol é§ c!ökkenli J versenv egyezmények belorlísjl nem
lr.riékonys.igil tudj.ik c résztvevók kikény_
sieríteni
o pirci
korrcent- .rmagls koncentríció nr_ a magas koncentrilció gyak-
r.ició szerepe gvobb proíiiokkal t.irsul, arn na gyobb h rtékonyri ggal cl*
ezért negilív akciók nélkiil is és e2éri al.rcrcnyabb árakkaI
káros párosul, így elórryös a fo.
gyasztóknak o)P^
pi ocíelfogás szu k i8en 5zéls édelmú \
(4
a íogyasztó védelemre szonrl racionális és nirrcs szükség -c
ki]lönösebb védelmére
az áilanri beavat. az állcnri szabáIy,ozás képes az állami beavatkozás renc_ CP/
kozás énékelése korrigílni a piaci elégtelen_ szerinl rosszabb eredmény.
hez vezet, mil1l a,mi8á.i
hagyol1" piac
Qs 03 Q|

A iernelés kqpaciiás nagysq9a

' Kereslei, kaltség és piaci szerkezet

í
|/
tr:rrűr{, i_v-Ua_!Y\L4,1
, !i
,,j /\
,,] |?el2J 4
 ^.'^- ^"J!!r !U l,rv_! vl VLaLivl\Jl\

I" :gi váltalat egyedüli eladóként a veszteség nélküI

kielégíthető teljes keresleti tartománylan tisibb
Piaci koncentrációs ráta (fok): valamely termék átlagköttséggel termel, mint két va5- több vállalat
számlával igazolt éves piaci forgalmának hány b ármil.ven outp u tkombináci óval.

százalékát mondh atj a együttesen magá énak bizonyos

számú váIlalat.
Méretgazdaságossági feltétel :

TC<ITC,
Mérése:Herfindahl index-eI
aa Q: monopólium outpontja
TC: monopóüum termelési
költsége
TCf az egyes vállalatok
H=XR2 R: az i-edik válla]at százalékban termelési köItségei
kifej ezett piaci részesedése

Erős termeszetes monopólium: ha egy vállalat

költségfiiggvénye úgy elégítiki a fenii feltételt, hogy
Nagysága: 0- 10.000 illetve0-1terjed az átlagköltség-görbéjének a keresleti gOrbe aie
Ű
szakasza végig csökkenő.

Kritikus érték:0,1- 0,2 között

Gyenge természetes monopóIium: ha egy vállalat
költségieltemzőiűgy elégítik ki a fenti rettetelt, logy
az átlagköltség- görbéjének a keresleti görbe alá
eső
szakasza csak egy darabon csökkenő, Ú kOvetően
emelkedő.

L{qJ
Ll ^a
^wM =+
q
l/
LMCy=C(q) t
§P- 2 C(q|2)
ü'"
L .\\r L Av2V =
l

\t
\l
D
r \l
! __]_
ld
\
l

?a
qo Qa 9s ,a0

A monopólium outputja

,,Erős' természetes m oncpó!i um

LACpt
(f

LMCM=c'(q) t/
P
lm
2C(ql2)
L,-| v 2V- q

Qm Qo Qs 29o
A manapóliun ouipur;a
. Cyenge természetes monapóliurn
Flr,r,7l: Lycvltlvl ?-dÚ i ,l
 A szabályozásnak két nag_r, csopor-tja ismeleles . a piaci
nragatartás szabáLyozása és a piac szeri<ezeíére ható
intézkedések.

Tartalma:
- a tisáességtelén velseny tilalma
- a fogyasztók megtévesztésének tilalma
- a gazdasági yeíseny-'t liorlátozó megállapodások tilalma (

kartell ülaiom )
- a gazdasági eróíölénnyei való visszaéléstilalma

A TERNrESZETES víoNopÓt-tupt SZABÁLYOZÁSA

A szabál1,,ozás lényege a közvetlen vagy közvetett

arma,ximalizálás: eg_v piacon i<ivüli szereplő ( allam )
kötelezóen e-lőir egy olyan á,at. amelynél magasabb áron senki
sem értékesíthetaz adott termékből.

l. Output-szabályozás : az 6llam o.lya: ár:at hatá,oz me g ,

amely mellett az output nagyobb lesz , mint az eredeti
profitma,ximum melletti n_vereség ( Q- <Q )

2. Profitszabályozás ( átlagköltség-bázisú alszabályozás ) : a

hatóság olyan árat ír elő, amely,mellett még éppen nem lesz
negeltív a vallalat proíitja , tehát AC = P .

3. Árszabályozás : a hatóság olyan árat hataloz meg a vailalat

számitta, a:nely mellett az ál a határköltséggel lesz egyenló
( P : LMC ). Ez esetben a vállalat profitja negatív is lehet.

LAC M

D
Im
§
-{L
P1 LACzv
D
l2
P3

Q^ Qt Qz Qs
A monopótium outputja
Lehetsége s sz abá l yoz á si íor m ák

p
,m

LAC2V
t- tst
-qd
5

9n Q"Q, Q. Zt

^ moncpőlium outputja

,aás, A h atá rkö l tség-b ázi s ú á rké pzé s

tdoya,nyi, ao<l zl +
 l{özglrztlas á gtucloltl án yi l(ar
Ir-őlorrásoit át,a: l szúlitrsett rettdellrezésre álIó terrrrelésj
A gazati G azcl as ír gtir rr'f arlszél<
téuyezőIt tirait a lreresiet és ldrr:ilat beíoly:isolje e
pia cgazd as ágo ltb a n.

Tényezőriralr j elen tősége:

- a jószág tertlrelési költségeit az erőlbrr,ásoIt ár-a

aIapvetően tn eglratározza
I\,tItfltOÖKoNÓIVIIA - LT árára
lratássai varrlta]<:rz output-jósz:igoli

'f errrrelósi erőíbrr,:isok a gazclasirgb art - lrifejezilt a tényezől< relatíy szűlrösségét (ár {.|)

(lrorrrpetitív pi acolr) - allolrálják az ilrputjósz:igolrat a poterlciális lelhasználók

között

- ösztónző lratás a lröltségek IrrirrilIralizál:isára, és a

lratókouy erőforl,ús 1'ellrasznál:ísára

- ltleg.határozzálr a,,lráztartásol{ jövedelnlét"

Dr. Jultász Lajos PIt]] in ]]A
T'arrszélrv ezető, egye tenri docens - a vagyorlelosztásnalr, a ternrelési
a jövcrielenre-lr-rsztás
tén}ezőkre vonatlrozó tulajdonj ogoli rrregoszlásánalr a
függvénye '

(vagyorr: értélrpallírolr,lrészpénz,lraszrrosítlrató
ingatlanolr, reáltőke jószágok, szalrlrépzettség,eiadlrató
öllct, lali1IllállJ slb.)

l(ereslet

t'ó' t. e
Fóld lGr e sle t

/"lu n ko
Valtcll kozó i kepess égek

C aztl as ági sze re p l ől< p i ac i l<apcso l atai

Tertnoíési TBrn]ékpiac
í€á'inpul lormolósilv, l€áJoUtpUl
lóoyerók lo9yaszlók
kóltsóq kinalal sr
piac a 'V. (v6Vók)
b€ Vé l€il lv.
5, ( A(L,E ) X leínlék
inpul ksr. Plolil ív, placi k or,
P,(A\\E)
dd o. c. R.1l. 0D, Pr
uP, Mc, MR, M.lr,

l nla,, lnDut: ?r 1 *

:rl
A vál]a-iat karrcso]ata az output- es inputpiacokkal

:vráS,kipÁ,t5
", |,J,33
rlxs;l s-
 'l ]rR-1\'1,1lL]r§l l l!l\ tllz\Jr\ It\JUfILlu/\ l)!)
CSoPoR],osÍTÁsÁ
II. 1. Ternrészeti eró[orrásr,rk (A): enrberi beavltkozás ', .;

iogalnta: rré]küli terurészeti adtlrIrárryoI<lak tekill thetőI( (ternrőlóld,

azo[< a piacott trregvísárolltrrtó unyagi vagy
rrturateriílis jószúgolr, illetve szolgriltatísolr, allrelyelret rt
ipari telephely, lty-ersan"vagolt, vidéIri tíj stb.).
,állalatolt az outputolt előállítása érdeltéberr Jövetlelrne: jóradél< (pl.: földjáradéi<)
'elhasznállra tn alr.
2. NIurrl<atényező (L): részben óröl<ólt, részben képzés
út,jirn szerzett szeilelni és fizikai képességek összessége,
]so portosítís a :
Jövetielllre:' lttutlkabér.
.'Bretletüli, l<eleikezésükszerilrt
l. Terrnelési folyarrratbart betöltött funl<ciól< alapjárr 3, Tőlrejavak (I(): korábbi ternrelési folyalnatolr
eretlrlrényei, lrolt-trtunka révénj öttel( létre.
Jövedelure: kairrat
.. 1. Elsődleges tényezőlt: alapvetőell nem gaztlasági
llrokból keletlreztel<, de ténylegesen felhasznílásra
{erüillel( a gazdasági frrlyanletolrbull

Elenrei
Non-hurrráu tőlre Hurrrrin tőke
- reáltőke (tizilrai tőlicjószág)
tanulással.rnegszerezlretó
Vlunltatényező. Terné§zeti erőforrások (épület,gépeli,arryagolr, szakl<épzettség,nrely
munkakinátat (kütső környezeti adottság, készletel<) viszorrylag tartós, I

[tényleges piaci -rrtrluirráltőke(kölcsöntőlre) lrnortizílódik,de

szalunákszerintimegoszlás lnennyisógeu€rnnövellrető
válhllrozrisi lredv) re}atív szúkösség)
(pélrztőke, értékpapírolr) továbblrépzéssel
új raternrellrető.
;fermelt (tóketényezőlQ: enrberi
2. tőkejószágok
4. Vállalkozói képességek(E): íeladata a fenti terlrlelési
holtnunka erednényei ntelyek §T alig változtathatólt, LT
térryezőlr l<olnbinrilása, l tertrrelés érdel<ében való
gyarapíthatólr, felhalmozhatók
egyesitós e.

Elelttei =.=----.-----
I(oclrázatviselés ++ Itrrtovációs lrészség
Ternelt tőkejavalr I{ölcsöutőlre
(reáItőke, hunrán tólre) (péttz- és értélrpapírtőlre) J övedehtte: gaz<lasági prolit (inrrovációs j utaloltr)

IilllUlSLET,_lt
l
AZ ERÓFolur,.isoli
lnput határterlnélr (rrrargiltal protluct, NIP): nregndja,
ProfitntlxiIltalizáló output + NIlt: NIC lrogy tetszóleges lris ilrputnóvelottérry esetérr ntennyivcl ltő
az output rrlenrryisége, ,

* trlyan ós arrrryi inprrttérryezőt kell beszerezrri,

Vállulati bevétel növeketlése = ilrput határterltréIr x output
attrenrtyi elegerrdő a.lrrofi ttlraxiltlalizáló output elérésélrez
lratárbevétele
Szárntazélros keleslet; a cég azét,t és atrrlyil-rart lrcres egy
adott erőlorrást, lnert a vevóli rueg lrivárljált vásárolni dTR_ dq ., dT]l -- i\lp,xNltl
a lrözlerIríilrö<]ésével előá1.1ított ternréket, olyan áret ,lL -,lL ^ dqL
kílrúlvaérte, anri l-tosszú távtlrr legalább nortnál pt,ontot Határternrék-bevétel (nrargillal t,evettue product, NIRP):
biztr-tsit szírtr:iril az inputfellrasználís tetszóleges kis változísa lnilyen
lrrértélrű változást glroz az összes bevételben. Az
jlIRp
Optiurá.l.is ilrputíel[raszlriilís áItal:irros feltétele egyerrlő :r téIryezó hltárterrrrélténelr és a ternrék
határbevételénel< a szorzatával.
1\1l??l: ]VIP1 x 1111 = ,t,I,R
Outpu!piaci ttIagatat,tás: dL
+AQ liöltségvolrzata : *AQ bevételvonzata
luputli.eresIeti ltta ga tartás: Tényező-Iratír.l<ültség (nrargilraI ílrctor cost,N'IiiC): aL
+ÁI költségvorrzat, = +AI bevételvottzata inputfethasználás tetszóleges kis ví]tozása követlreztében
Irogy:rrr v/rltozott az ö§szes lröltség.
l(iilrr]ulísi alapelvelt: dl,C
- egyetlerr változó irrput, r lnunlrutéttyezó (L) + YC NIFCr, = dL
" egy ternréket állítunk elő (q)
_ többi ilrput c.p. + FC
.\_.\,
lizálás
,--ts
fl-1rr a.t ilrr a fel tétele

output r,rltial inPut oldal

fI- ttr a -tirrr alizálá§
.-- felté tei€ ilíll = NíC IVlRPl= ]\{FCr,
*=_-
output oldal
--------_
irrpüt oltlal J3izorryít:is:
Tfl- TR-TC = pxq tpL x L- FC
dTq _ dTR dTC _ d,rlt
dq dq dL dL
NlRPr_= ]VIFCI

Orá: fuJo,u,,"iJ.
1
AOO:4
oPTl,uÁLIs iNPUTIr.ELIIÁSZNÁLÁS l1ÖvlD TÁ\/oN
l(o N,IPlrTIl,Ív },lA CoN

A vizsgálat feltétclei:
- egy ternrélr kibocsátás (q)
- egy r,áltozó iltput, a tnunlra téttyező (L) + YC A VÁLLÁLAT (EGYEDI) INPU,IKERESLETI
- ariott a vállalat terlrrelési függvénye FüGG\,trNYE
(p1-+<-L)
Q = í(L,](o,Au,Eo)
- a többi ilrputtérlyező c.p. + FC
-- it]őtál,: rövid táv (ST)
- erőszinttrtetrir a piacon (tökéletes verselry az input-
ouí.put piacorr) Szabály (l): a csölrlrelró lrozrdék tör,vénl,e szel,ilIt lra csak
egyetlen irrput(L) nrerrnyiségét rröveljük (a többi iltput
Ko]\,lPE],ITIV PIAC c.p.), az IvIP1 egy bizorryos felhasznált iuputrnennyiség
után csö}ilrenlri lrezd. Níivel a px konstans a kompetitív
ilrirut piac uutfrt pi^. piacon, így ,az IVIP1 lraturáIisan kjfejezett függvénye
(áreifogadó+P1) (árelfogadó + }íR:p| alalrjához lrason]ó lefutású anrrak pénzértélreis.
dTC
N,lIiI r,=NIPr xNIR=]VIP L
x px

lnputtélryező határterIrrék-értélre (value rnarginal product, Pu

VUr";: az atlott inputtétryező lratárternréliénelr piaci ároll
szálrríto(t értélte
YNIl'l=i\,IPlxilx \
s n'o
d
Korrrpetitiv piacolr-)az erőfr,rrr,ás lratál,ternréltértéIreés c I

Ira tát]terltr él<bevéteIe luegegyezik eg;,rrróssal §

5 ,U
{v

VIVIPL = N'IRPI

Általános feltétel: Munla , -ql

nclnlisice --_) 14
t

pu = \,tFCr_= ]\,II{I'L = l,iP;x il4P= il'lP; x p" = VNtPl

I1-1rraxirll alizá l|ts esetélr : Pl,: VNIPI,

rofi ttrle,rirrrlrlizáló
lrtuul liet,eslet i gör,be : kifcjczi, lrogi cgy
p

;;i,;i;i óiol,rás_:ir:rlr 11lL rrrurrklbél ek)

Huro,irror.o er

,,r.it.U trrilyen trtettirl,iségbelr táttraszt lreresletet

ezen

iupul(élr1 ezű ir,ítr(.

(inputtéIryező (iIrverz) keresleti görbéje)

Az irrprrtlreresleti függvónyt a lratárternrélr-bevételi

ltiszen ita az
ruggreny csölilreltó szalraszlln értellrrezzülr,
, -cJ
i,rpit nr. ttő, alrl<or lreresett luennyisége csökl(etl,
U-)

aJ
§
0J
l--.

A TöKELtrTlrS]rN VEI{SENTZq v1!!1!+T , ^_

INI,UT-Iűu1ESLI TI GÖIün.l ri ns Ü znl,tu
rzaRasr
I,oNTJA Mun ka nl ennyi s é g
|,i
D m{VC
'L
értelrüezóse ut oldaltltt
1lorr t
utl-r
-b p. l r -,,,62, ílu') '(
:
Üzerrrbezárási o

a
ö
Lll in,póWWSW" T

i,ü=AvC=N,lC c
f.
Pr, _ Pr,
}'rC= Nll'; = rrF" = al'C

+ NlPr, = APi. L Lu l4unkonlennyiség L

A ól<életesetl versenyző vállalat itlput l<eresletí 6örl:éje

Üzelrrbezárási pOilt értellrrezése:irrput ol<lalorl:

a

,,,,illolotrr^k trellt érdetttes az NltP1 AI'l -lrez 1:ertozó

tttuul<aerűlrél (Li1) kevesebb ltrunl<aerőt
alkallnazttia, tnert
inputár inrulrlrabér) niatt a bevétel treln fet]ezi
a
^-r,r^gu,lröitséget.
r,áltozó

,1
\J
(
',L,ll,,.. t ( -,.
,I vl l L,ua
!{cyár"i," l r-,§42J
 o l'TlNÍALIs lN l' U l I{ LL1-IAöZ1\A!,,IJ l1 vDa L v
rÁvoN
(koIlrpetitív piac)
ális költséget biztosító irrp utlrornbilráció sza bályr : :rz
N'Iilrinr
VIodellfelv etés eink: egy pénzegységlryi inputra jutó határternrékértélr azonos
. egl,terrrléIret átlít elő a vállalat (q) tnintlen változő inputra, nézve,
- két válttlzó erőforrás valt: a trturt}raerő (L) ós a tőke (I!
- e többi er,őforr,ás c.p. (A, E)
- az elenrzés ittőtávja tágul hosszú távra (LT)
j\'IPxlpx
- a váIlalat üzelnrnérete nregváltozhat N'IPpl!,x _ 4 =
- adott terlneiósi függvény: adottali a teclrlrilrai íeltételek Pr, Px

p rofi tnraxirrtalizálási feltételelr: vNlPL_4_ vMPx

Pr- -L-
Pr
. a lelrető leglrisebb lröltségget történó ternrélrelőállítás
(rrrinirrrális köttségíi irrputlrorrrbináció)
. a lnaxinrális összprofitot bizttlsító terlnelósi- kibocsátási
szinthez tartozó rrriIrürrális köItségű tényezőlronlbirráció Iio nlrlrizió:
nregkeresése
]V!!r, _ I!lI,<
Pr- l'x . az utolsó inputegységre köItött folilltra l,etített
lratárterméIrértékek nregegl,eztteI< egyttlássrI, tnelyrrek
Pl = NII)r_ x p, és 1lx,= N'lP6 x p* -> prolitrrtaxirrrunr Irányadosa 1 lesz

. az irtllutolt liöltségnöveIő lratásárralr egyerrlőnek kell

N,IP!_ 1 -. j}íl,K *+ nrinirrrális költs9g feltétele lennie a beyótelnövelrnlénnyel (konrpetitív piacon ez a
Pl Px !x határtermélt értéke)

Nll'11po .- LErP. r pótlóIagos befektetés lratá+a:

Ill Pr
elérlrető bevételnövelrrrrélry = liöltséglröveknrény
Vlll, \/NlPi<
l]l Px

A TÓKE PARCIÁLI§ TEIU\{ELI'SI IrÜGGV]iNYB

És rrarÁnrrRtvlÉK FüG GylrNyE

Kiirrdu Iási feltéíelclr.:

- illpu1. piaci egyerrsrilyi IrelyzetLren: rrrurrlraérő-ár, (p19),

tőltetényezőrir (px0),, rllurrlraerőfellrasznáIás (Lg).
től<eíellraszrrálás (K0)
I(óvetlreznr óny:
- a irrunltaerő ára rrregváltozilr: p19 + pr,r csölrlrerr
o a nlulll(aerőfellrasználás ltövelésé,el a tőlretényező
- , a trtuttltaer,őfellraszlrálás L6-ról Ll-re lrövelrszil< is nő' a ,ierrrrelési voiutnen
azoIros szirrtje lrrellett
(Qo-+Qr), egy bizon;,os lratár,ig
- a tőlrcfellraszrráIás K9 llllrad
I azotlos tőlretényező Ittellett, lra több a ternrelósi
lribocsátás, aklror a tőlie h:rtái-telrrék fiiggvéuye
Irlagasabbra tolódik (MP'xo > §{PKo)

0 f (K, MP. . azoll05 tűl<efellrasználás (I(9) rrrellett uőlret a tőlie

Qt lratárterrnelélretrl,sége, a tőke relatív szűlióssége nriatt
|,rtX, ü
'§
I

uQo
,9
o -o
§
D
l-

§
:o
.(
KgK Kg
Tő ke mennyiság Tőkemennyiség
A Iőke parciális teftnelési íü1?éilye és
h atárternlék íü ggvénye

l
i,i"
i ], i j)-|l ,? ,;1,'l')
l

,vU -. liJJ,(?L1,
"

i-J,rr.c,.r .
l
{\l\J'J.4/
 1\ lY[t]1\[V]A il\r-Uirtiri{.l!§L,!.], l,t LTUl(-UlrJi, lt_i!I VAL )íJL{)
1Nt,U,I (L, t{) llsIrTliN HosSZÚr ],ÁVoi\

ll, _V 14 P,' a
\L

ü
-§p
-o
a
-oci'
t1
/ -\
l\.
l\
ú,
§o D
,(0 ü \VMP,'.
e
§ rt 1
\
:o
ü

Lo\ L2 L K6 l(t
Mu nka mennyisége TŐk e mennyiség
A munka irlpuíkeresleti görbéje
két változó írlput esetén

. a tőlre lratlirterrrrék liiggvény eltolótlása rrriatt a tőlre A PIACI INPUT,- I{EI].ESLE,I,I GÖllBIi
lralúrterrrrélrértéke' függvérry is felfelé tolóttik
1\'ilI l'1--+ VNlP'h)
]re]té telelr;
o lltivei vNíi"x ) pxo , a tőlietérryezőból leilraszrlált k9
rrrelrrryiség rrent optirrtális (kevés) - r\ rnurr.ltaerőpiacoll egyerrsúly yatt: Lol pI_o

. íl cég lrosszú távort lblrozlratja pr olitjítt ha - A ltlultliaeró piaci kírr:ilati iüggrólry S1, r I<eresleti
Y]\,I-P'K : p16 , te,lrát a tőlietérryezót l(t-r-e lrell ttöveirrie lüggt,ény D1

. :l tőlie télryező rrövelósével yiszont a trrutt]tl - Tölréletes verse-rll,piac ura]lrr-rdilr

ltatárternléirértélr- íiiggvónye is eltoiótiilr, így a cégrlelr
ttlvább lrell nöyellrie rrr uttlraerő fellraszrrálásá t - A vállalati ilrputlűrrálati görbe s;, az irrputker-esleti
giirbe dl=VlVIP1
o a fettti iterációs foiyainat adtlig tart, rrríg a vállalat eléri
a lrosszú távú optirnulrrpontját
- l'rolltlttaxirlraiizriló vállalat: Lgo ntunlraerő lrrelleit a
VNIPl=plg
n a cé8 lttuttlraerő irriuti ilrput-l<eresleti íúggvényérreli
1lolrtjai lrülönbözó YMPL liiggvérryeir pon{jaiból
tevődrre.lr össze (D1)

A I,iACI tNl,UTIdNÁLA1] GÖru]Jr

{o
Irőforr,ísolr 1rílrílói: lriiztartásolr
e
üzIeti szeryezetelr tr
§

Bér,leti tjíi:. az irlputtérryező lrasználatáért íjzetelrdó tX, ]X ll<

péltzösszeg, az er,őforrás lrasztlosításálralr íra, Irrely a LoLt L
Munkarlennyi sé g Multka menny isé9
bérbeetjó szerrlszógébőI jövedelerrr, a vállalkozó szálnára'
yiszort( térrl,ezükül{ség , Egy ínput Iényező piaci keresleti 6órbéjének szárnlazhtása

\/állalat.i irrputldnálati görI]e ís;l tölréletesert ru91,1tttrs, :t

ll4l_]§rc§]§li_s9l!gíD!L n errr azonos az ip ará ga t allro tó
cég száluár-a ltülső at]ottságkéut jelelrtlrező irrput árort vállalatol< egy atiott 0utput-árhOz tartozó egyedi keresleti
eivileg lrorl/rtlatt nretrttyiségű el,ő[orl-ást vás:írollra t görbéirteli lrorizoutális " összegéveI, Itattent olyarr polttolr
összegzésévei áll elő, arrrel.v pontok egy vállalat liülönböző
l'iaci inputldrrálati göI,be (Drl llleglltuta{.ja, ltr_rgy outp u!ár l]lelletti lreresleti görbóiből szárlilazrlak.
ltülöltbözó tólyezőárak rrrellett nliiyen nrennyiségelret
ldlrálnaIr együttescrr a térryezőlr tulajdouosai. Pozitív
lrreredelaége lzt jelzi, lrogy a térlyezőlr eladói az
erőfort,ísolr enre]lredésére általában a liírrálatulr
A görbét az erőfol,rás-tula,jdorrtrsolr
lröveIésével.reagáluak.
egyéIri kírrálati görbéilrelr lrorizorrtális összegzésér,el
lrapjuk lrreg.

,}
._
a'.) ylY-
l_
/V\ }Ca ll
 1ral}§ZterJOvcuc.l,clrr tsJ Bdru,rJ<rór Jd1 .t!rvr\
.

Térryező tulaj tio nos bevételérrelr (| övedelnrétteir) összetevői:

1.'Irarlszferjövedelern (transfer eerrring): az az összetevő,

Níeredelrséget beíbtyIisoló térryezőlr: anrelyet az adott inputegysóg következő legiobb
alterna tiv fellraszlráiásá tól, bérbeadírsától rernéllret
Trarrszferjövetlelenr = az input adott célúgazdasági
. Az elenrzési időtáv lrossza + piaci ár nregváltozása _ lraszrrosításárrak alternatíy költsége, a bérleti díj
ulinimális költsóge
. Az alterttativ l'ellraszlrílísi lelretősége
crű['r.rt,1,1is
Bórleti díj > bórbeadás alterrratív.]röitsége 2. Gazdasági járadélr (econottric rent): jővedelerntöbblet,
]]érieti rlíj lrrirrilnunra = bérbeadás alterrratív anrelyet nenl sziilrséges inputtulajdonosnalr
ltöltsége + ilz erőforrás nlásilt haszrtosítási rttegkaplria, h,ogy ',az adott ^z
eróforrást az a]rtuális
ierületére való átvitel járulélros lröltsége lrasznosítási területerl tartsa (télryezőtöbblet - factor
surplus)

'Iartalélrojási lreresiet (l,eservrtion rlenIalrtl): ez a Gazdaslígi járadék = a bérleti díjba realizálltató

háztartísok saját- kereslete, atui azt jelerrti, lrogy az j övedelenrrész
inputolr egy részéta háztartásolt is képesek'alterrratív
urórlolr lraszltosítani, anreiy szirrtérr alternatív liöilségeliet Dgyerrsúlyi bérleti díj (tulajdonosi összjövedelerrr)=
oktlz. trarrszlerj övedelem f gazdasági j áradék

Tényezőallokáció: befolyásolja a tényeZőtulajdonosolr

összjövedelrrrén belüI a gazdasrQi járadék arálya. Alrol
naga§ a gazdasági járadék, a tényező odaáramlása
l..Erőlbrrirstípu§: l l(íllálat lrosszú távorr is tökéleteselr
figyellrető nreg, így ezeí a részpiacorl a kínáIati görbe
rugatlnratlan (S1 nz y tengellyel párltuzatttos), az egyre rugalrnasabbá váIik.
erőforrírs tertnelós réyéltneltt növcl}rető, trincs alterrratív
felhasználási lelretőségülr, így a trarrszíerjövedelettl
Egyensúlyi lrelyzet:
rrulla. A teljes bérleti díj gazdasági jriradélt. PI.1 fölti,
tlelll trregújítlrató terlrtészeti erőforrásoIr, elttberi
alko tóliészség, telretsóg.
Transzí'erjövedelelrr = bérleti díj = tényező
határterrrrék bevétel (IVIRP)

Gazdasá gi járadéIr nagysága

2. Erőíbrrástípus: a línírlnti görbe tö.lréleteserr rugahttas
(S1 lz x telrgellyel párlruzarrros), a íélyezőldlrálata rövid
Irrpu,t oldal Outpqt oldal
tívort is érzélrerryetlrergál r lrereslet változásaira, a
tr:rrrszferjóvedeletrr lrépződése rlrellett a gazdasági i
l I

gazdlsági járadé.li gazd,asági proíit,

járadóli rlulla, I)l.: kölcsölrtőlre, pénztőke
(irrput-tulaj tlonos
= (váIlalkozói képesség
extra j övedelnre) hasznosítása során
keletkezett gazdasági
járadék)
3. IiróIbrrristípus: a ldrrálet rövicl távOu korlritozott,
Irosszabb távort azonbalr lrövellrető. Gaztlasági járadék
§T realizáltrató, és varr feláldozott alterrtatíy liöltség
(transzferjöveüelerrt) is. A bérIeti díjbal realizírlt
jriradéIrot lrrvázi gazdasági j:iradélrrlalr rrevezzülr.
Pl.: terrrrelt tőlictónyezőlr, lröltségráfordítást igénylő
lturrlílt tóke :

EGYDNS ÚLYI ]]ERLETI DÍJBAN RtrAL rudrrulr Ó

GAZDASÁGI JÁRADttt<nacysÁc rÍp uS oI( :

'
,l.

D D
II
'I
t- (-
-o.. -§ -o
cD ü') §l
-
-qJ
\ \
tr,
C_, (/)
ui
! O) (})
Ui aJ
(.) aJ

-i-
J :) J
s eL a_ a_
.-c e

/nputmennyi5eg nyiség
lnputrnenny iség Q, lnputmennyiség
ln Qz
azaas ági járac!ék nagysága
lvt,c\§, K0,1;r:"r,u7i,
(f,
 -, -D./ -

Kőzgazdas á gtu dom ányi Kar l $iij' (

_Á,/ f
capitai ) : az erőforiásoji_nak az a csoponja.
Gazdaságtan Tanszók ainel.vet a gazcaság; renciszet teine] 1c es arnel..,et más
ja.,alt és szcis:]l:;asc Li előái]itasá|^oz i_a:::.a],ra,t íei
( lőkejavak; liodaép,iiiet. colnpl:t3],, ;izsdej részvér,y.
á,t-iia]ási beiétszáinián iarioit pén: . ee,, d:ploina )

,^;<,,^-,,-
iDüiiUZAlli (. tiiire productivi,i_v ): a je]enbeni
fogyasztási javak azon tula]donsága, hog_,, feláidozva
tő]<óvé alakíiva azo]<ai. tanósan bizrosítjak a fogvasaási

MIKROÖKONÓMIA javali nagyobb éves hozaniát,

_A..-.,
TOKEiiOZAIV : az a.lka]in azősáv a] eiériető jövőbeni
Tőke, kamat, befektetés fog.,a521ur"o* a felal,jozcit jeie:ibel: fog,;asztás feletii
+^LLl_r^

TőKEEEFEKTETESi LEilETőstGEii
í-qítzr l;cír,_,. __,
.t-t(-t í-i1.,t-Lt-DLl\1_1\ _ííLl-É-'.-
i i "LLii:
--
o saját pénáőkét ke]] befektetnj
o A piaci velseni, többfble jövede_ler:i e]ér,ésétis
Dr. Juhász Lajos PhD in BA Iehetové tegve ( pr"ofit. járadél<. i<amat )
' egyetemi docens
o Koc]<ázat és bizonytalanság nélkül isineit az e]éihető
jövedelraek nagy:sága több évre

Ltl'l i l,i{li
-{t.--^
]a lot(eDlac C,iii: a jeienbeni , jövóberri jövedel,Laek és a iog.lasáás
á]ta] elérhető eeyüites összhaszon ma:<imalizálása
q,,^^L,
JuPP] /].í-x].-+\
Y \d1l:ard-_/ Demand (kereslet) ( pénzt tő";ejoszággá l<e11 iáitozialni )
]4L41 ldJV]\ B efekietési lehetős égeket
{^^l.
,s9i\ ],.lnáló,ii_leti szciveze:s]i
1^,-
r4Lr r rYfa<<LllaZL Lr]U ]_Y !]\
;y,éb piaci szereplók ,
/+Al ]iA}lAT, t({}l.tTLÁB
r l §Lal1\41 ri4) v^r, l\ LVAI^i,;L^l,,^-:-'\
NurUt_Y l Z! ö/

Ií\MAT: a negtakadtasoka1 egy pénzbeni többlethozam elérése

Köicsöntólte piac: a l.ö]csöiltöke é: bizolr; 05 iöbblcl renényébenkínálják a tókepiacon. A me3takarítás álát vagry bérieÜ
díját nevezzuk kamatrak. (A fog;,asztó idópreferenciáját
--,f .:r
.aJL4.L l* a-l.":-^-.á U4VLL ;..]^ ,,+;^ .,i---^
ut-:-;L4 LuU uLül íl5)Zi l,^I'] §-^*_;
Nüij !jLtairj. §ei ki a
kamat.)
D;--*:-^ /oa,
IléJ á. -_ t-^lil |; l_,it^I-^--Á-
l Lú4f'l4L lyLi] U!Lull]lll!ll1lU4_Y4) ^.^+j_\
aJatgt]J

lU:.-l^i-n
]1L!tPlil r-^,- Á,--- -".li l.j,A]*^-^Á-
\llYJ lY!11 tul j LlL!J]lV4YúJ §öaLc(l/
^^^tÁ^\ KAVIATLÁB' a kolcsöntőke kamata eg,v eves fularnidőre szátniÍa
-rXl.ó f-l.-í.,Á-i,-j.-^:-^ ílA-*^-A- ^.,,',;, l,^t^_^^,
sziizalékos fcrmában kifejen,e ( a kötcsontőke egységára)
] vl\U l!]J4llílJ] l!J4Pl4t \tr4a!!ltl4)) ^;^ ü_YLUL
!l! NVlLJUll(
^Á_-;*+Á-_+^1,-^],\
o^ PL1l4lll19.L lU\úll\il
T lLó l-;]_^l.,^-á." , L^-l,
Noj}lINÁL]§ NÉVLEGIS) rc"vtattÁa: a kölcsör]iőke
l VN! l\]llll j/lZl)l -a.-^i_^
l9JZPlé! \Uúu\
L;._l^-\
1rrLa-t4r' egységére jutó éves hozara, melynel minC a kölcsöntőké! minC
hozamát pénzben mérjük.
T ..l_;J^_i^^^l. _;.,^.,. l^:;,_^l;;;^
t ul4JuUrrJuÉUn ^i^^.
U!1!) laJql 4!l LuU, 9
Pld!4. R!ÁIiG.}iATLÁB pénz v ásarióerejenek vá]tozasit
: a ktl] csouadotl
mutatja. ahol a kólcsontőke és hozaná vale.rniiyen iényieges jószág
,l Ull.L
-,i,,-^, í j-{L DZI,U lYli.l't)l--l : feleségben van kfejezve.
Ncmi,:íl tőke (név,le_ees) : pénz:ől<e , énéJipapi; ról<c
Reá]tőke: fizikai tőke jószágok
tJ,-*x_ Reálltanalláb = nominíl liematláb - inflációs ráte
lrluldl1 r^l.^, ^-L__; .^l-^
lVN!. !1rrUUl1 LvNv
Iinri.ateriá]is tőke jószágok: szeileni j termékek. 1 - 1-]
;

F^--^1^-l-Á^--;^^^],
Lvr54rvlr^9P!J JUÉv^

EGYENSÚLY] x,c.}tatl'Án ( r"): a piaci karnatláb liüntetett

áilapot4 amely a terneiési tényezők álományana.k időbeni
( intertemporális ) termőképességét időhozamát
{ ) fejezi ki,

BELSŐ }iAr}rATLÁB ( internaj rate of return, lRR ): az a

kamatszini, arneiy mellett a Co benüazási összeg hozadékiína.k
befektetési időpontra ( nuliadik év ) diszkontrilt iiozadék összege
éppen eg_venlő a tókebefektetés kíinduló összegéve| (az a kamatláb,
amely meliett a tőkebefeketés nettó jelenértékezéró ).

ás,.Vopáryi | 2,nc2J l
 l!,ttll!I\l, i\L luv\ V! l al,r/r r 9a u
1 l vlrJ1
1

;LKAMATOIÁS ( compounding)" az az eljarás,

rikor a vizsgáiat idópontjaban rende]kezésie álló
*e.rr.g jováteU értékét( f,rture value) állapítjuk
)g a piaci kamatiáb és az időtartam
:yelembevételévei (kamatos kamat),

FV: PV(1 +r)o TóK_EBEFEKTETÉ,S,,ARAr\ysZABÁLyA":

egy
ha az érvén,ves
ókebefektetes ( C o ) akkor kifizetódó,
|SZKONTÁLÁS (discounting): a jövőbeli pozitív nettó jelenértéke. van
nzösszeg jelenértékének( present value )
oiaci kamatláb meliett
mint a piaci
:ghatároiása a kamatláb és az időtariam
[NPn; u b.irO ku-atlab nagyobb
kamatlab.
;yeiembevételévei. 'J,
PV: Fvi (1 +r)" ÖnÖx.rÁneliiK: a jövőbeli neftó jövedehpk ( aza
.-"".*"]"i karnat]ábbai diszkontí]t hozadéka a
a piaci kamatlábnak
iJ"OU.Li arr"_"os hozainoknak és
évek szánra 'hunvudo n időh orjzont ot te lc,nt ve ),
ru v é-gte I e
átlagos piaci kamatláb / 100
PV-FV/r
igyeieml Fontos alapelv, hogy csak azon:s időpontra
s?mított költségetet és jOvedelmeket szabad
rŐxrsírBrr rnrnx ( capitalised va]ue ):
;szehasoniítani a tőkebefeketések értékelésekoi, a termelési
esvséges mérceként érvényes, azaz akalmas
pr€sent value, NpV ) &;;;* valamennyi íbmájának közgazdqsági
ETTÓ JELEN]ÍRT}ÍK ( net :

fold, munka, tóke, értékpapírok),

ry tőkebefeketés Cq összegének és a PVg ertáelesere (

ienértókének kúiönbsége.

NpV = _C9+PV6

NPV = -Co+rFV / (1+r)"

Ha NPY = 0l akkor r = lRR, Egy üzem nettó hozamainak ( TR-TC ) értékelése

különböző kamatlábak mellett Nte,: eFt

Folyó ár Egyensrllyi Piaci Belső

Evek (r--0%) kamatláb kamatláb kamatláb
(r*=15oÁ) {r=25Y") (IRR=3a
/o l

0. -1000 -1000 -1000 -1000

300.0 260,9 240.0 )r1 9
)))
1
10l- 256,0 ?
2. 400,0
3. 500,0 328,8 256,0 207,8
4. 600,0 343,1 245.8 1 86,1

). 689,0 342,5 2z5.8 159.5

Tókeéfték
,J.577,8 11a1
összeSen 2489,0
A
i 000,1
( 1-5 év)

Határozzuk meg, hogy mekkora értéket képvisel a

tőkeegység(üzem)?

Értékelés:

" Folyó ar: nem helyes, mert 07o kamatot tételez fe1
. Egyensúl,"i karnatláb : a hosszú lej aratú államp ap ír-pi rci
Iefeíencia hozaín öt éves
idótartamra , a cég ilduló terme].ési potencialja ( tókeénék )
1.577,8 eFt
. Piaci lamatláb : nem helyes, mert rövid ide3ű ( e9 éves )
lekötést j elent

" Belsó kamatláb : nem helyes, mert a ténylegesen eiért

kamatláb mellett az üzemet alulértéksli,

)wás. tlnyá"4u l38d /@fu

l
 §oG)jsZTÁs ts atili
FettéteIek; FoGYA§zTÁs, ti]TEL ÉsrinuuÁzÁs
. n: két eg}masl,kóvetó év
. ;;;"k;i;r, elsó és masodik év joveielme és rbgyasacsa
I;-i+ÁtAlA11.
. inauió péazkészlet,A ( 250, 900 )
. zaró pénzkésziet( masodik év végén)
: nulla
. piaci kamatláb: 50 9/o
. Pénzkjadás fogyasztási ci,]ckei<ie és beruhaz§okra
( reáltőke

jószág vasarlas ) egya;ánt

.kÖlcsonfbivételéskÖlcsÖn.t,óke(fogyasaásicélúhitelrncz3ás)
_^-^--aAci . Induló pénzkésziet:Oi\
. A beiuhazás egy év alar megtéíül
CÍl: A két év során eg]viittesen reaiizáiható óssáaszon

k
ma,xinalizálása. ,.,.rhÁ :-ia' rhcli le cé:,
.§_
hil. í-n-,!iils oarbe
!
,§
§3 i\ (U
|-00
9 í^
x{
hi ,JJ,_L,éj".L
\\.
1,
Uo §
á
t o\-
TőKEPIACI EóYi.,\Es I xor,.eóJi..l .koric§_:,olyan
C
éves
n
-rJ
'i
fi ffi.ái'-""'ir"*ro1",,kT*}.n1];,.,,*3;Tfí1.§i,i|!
Denzl.a.Öl NUlllUurqvtvL\9! ^,ell
figyelembe véteiévei
i"i,"tO,eg,k
oenziidsziete iiletve a hiteiez
Í;'Ü?t#;=_ liíeredeksege mindig negaűv, melynek abszolút értéke 0
0
l. i, vtiiw,í' ka
R
/"J;oü,o, L,l)
(1+r). Eiső év: PV =
pérz oBr összeTfififtff
+ BlA pénzÓsszeg

aho], a kózömbosségi görbe és a @! be<u|nL.Ltr-

}IASZON }LL\I\IU}I: ott van r tókeliaci egyenes -+,PV = OB;
rVH-.air. év: FV = OB2 pénzösszeg fogyasztasia
ffi#;t Ó;r* éri:rtk egymast, vagyis éppen e9enló e gymcssai. A
;)rJd;;.d;,,;;i.i,.n.rue,lirtánáta
-;"r.rt pénzösszeg
csöki(en és a
ir."rijU desóvel a hite1 feivéteii hajlandóság
hitelek kináleta rnegnövekszik IPV=OB,-OBl> OA

A bel,uhizás több tbgyasztasi cildcet eredméi]yezett a masodik

évben mint amerrnyit ennek megvalósítasa érdekében a
fogyasztó az elsó évbenfeláidozott (OB2 > BlA ),

BERI,EÁZÁSI LEHETÓS}tGEI( GÖxlp: abszolút

meredei(ség€ fe]íéléhaladva fokozatosarr csökken, ami azt
l
l
jelenti holy a termeiésben alkaimazott töke memyiségének
n<ivelésévei fokozatosan csökken a tóke határtermék bevétele,

A kölcsöntőke piac l<ikapcsolásáyalE q9nt az opümális,

nrjyel a berulúzasj lelretóségek gör,béje itl ér,inti a
1egnra3asabb közömbösségi görbét,

MRSCI = MRS ur

A kö-lcsöntőke piac bel<apcsolásáve] E' pórlt az optimális:

Első évben -, iV
= ÁB, pélrzösszeg beruhazasra
+ BlE'1
pénzösszeg hitélíelyétebeígy OE'1 jut fogyasztasra,

Második évben: FV = OEz a beruhazas összhaszna - B,E'z

niteliöriesztésre,,:.. = oE'zPénzösszJg 1'c,g,./aszta5la.

IYlRSc,r = NlRSuz= ( 1 + r )

ftwဠ. Vayárf I
l"cc 2J
 PIACI ELEGTELE\SÉGEK

f ''
Egyetem Az erőío rr ás o k e lo sztás án ak értel m e:_és ei :

Közgazdas á gtu d o m ányi Kar . Ténylegesen megvalósuló piaci allokáció: a valós

-
§azdaságtan Tanszék gazdaságban érvényesülő tényezőelosztást jelöli, amely a
piaci folyamatok bonyolultságából és A
bizonytalanságból adódó egyensúlytalansággal
jellemezhető (hiány vagy túltermeIés)
n Egyensúlyi piaci allokáció: az allokációk közül azokat
jelenti, amelyek kitiintetettek, mert a rövid vagv hosszú
távú piaci kereslet és kínálat tekintetében egyensúlyi
állapotot jelentenek (kialakulásuk lehetséges, de nem
feltétlenül Pareto-hatékonyok)
MIKROÖKONÓMIA . pareto-hatékony piaci allokáció: egyéni érdekeken
alapuló önszabályozó piaci folyamatok révénalakulnak
ki, és a gazdaság összes piacán egyidejűleg keres]et-
A piaci elégtelenségek kinálat egyensúlyt eredményeznek (a piaci résztvevők
jóléti holttehervesztsége zérus -> általáno§ kompetitív
egyensúly)
c Társadalmilag optimáüs erőforrás allokáció: azowa az
inputkombinációkra vonatkozik, amelyek valameIy
társadalomban a leginkább kívánatosnak minősülnek,

Piaci elégtelenség (market failure) piaci tökéletlenség

Dr. Juhász Lajos PhD in BA (market imperfection): azt jelenti, hogy a szabályozatlan,
tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett tényező
allokáció eltér a társadalmilag optimálisnak tekintett
erőforrás felhasználástól
- monopólium (aluitermelés, holtteherveszteség)
- jószágok, szo]gáltatások, elégtelen kínálata
- nagy méretű levegőszennyezés (városok!)

- oktatási és kulturális intézményekpénzügyi nehézségei

- övedelemviszonyok szélsőségei
.j

^ bizonvtalanság a piaci döntésekben és folvamatokban

Társadalntilag optimúlis termelési téfile?ő felhasználús: az
utolsó egység input felhasználásáva] nyert termék
ilatÁn<öLtstc. gatÁRHaszox rocni-ivtlx eiőáttításából - elfog,vasztásából nyerhető társadainii
rutnRreszrÉsr határhaszon éppen egyenlő a tényező alternatív társadalmi
határköttségével.

Okai:
. nem minden gazdasági tevékenység értékemérhető MSB: MSC
. a haszonmaximalizálás során egyes gazdasági egységek
mások gazdasági, működési feltételeit hátrányosan vagy
eIőnvösen befolyásolják ?
Egyéni llatárköltségek hnarghalpersonal cost - fuIC): egy
jószág pótlólagos egységének előállítása miatt felmerülő ur - (
egyéni költség (a szerződ,ő felekre háruló közvetlen
köitség).
,,T

Tdrsadalni ltatárküség hnrgünl social cost - MSC): egy

jószág pótlólagos egységénekelőállítása miatt felmerülő
összes költséget jelenti. - Ms3

Egláú ltatárhaszon htargütul personal benefit - MU: egy f

jószág pótlólagos egységének előállításával és
elfogyasztásával járó hasznosságváltozás (a szerződő
felekre közvetlen hasznosság)

Társadalnű ]tatárltasz.ot.t htargillal social benertt - MSB):

egy jószág pótlólagos egységének előáliításával és a O;
fogvasztásával járó összes hasznosságváltozásra utal.

{oás. Kopáryi, /.qe€ * t|-

I
 KÜL§Ó GAZDASÁGI HA
EXTERNÁLIÁKCSOPORTOSÍTÁSA
.
Tranz.akció: a gazdaság szereplőinek az együttműködése
Negatív externhatás: az externáüa forrásának tekintett
egy leírt vagy hallgatólagosan elfogadott piaci adás-vételi
szolgriltatás megvalósulása póttótagos köItségeket ró az
szerződésen alapul, mely kifejezi a felek köIcsönös, önként
externhatás kárvallottjára (pótlóIagos költség: alternatív
vállalt részvételi hpjlandóságát.
jellegű, mert vag/ tényleges kiíizetéseketvagy elmaradt
Tranr.akcíós költségek: a szerződés létrehozásával és
haszuoka! hasznosságcsökkentést jelent)
tetjesítéséveljáró költségek, melyeknek ellentételezéséta poziűv extenthatás: az externáIia forrásának tekintett
másik fél nyújtotta szolgáltatás hasznossága, illetve az
§zolgáltatás megvalósulása pótlóIagos hasznosságot jelent a
azért iáró fizetség jelenti.
kedvezményezettnek (csökkenti a tevékenység köttségeit
Externóliók (kükő gaz.dasági hatd§: egy gazdasági szereplő
vag_v növeli az elérhető basznosságot)
tevékenysége piaci ellentételezésnélkül befolyásolja egy
másik szereplő helyzetét. Azt jelenti, hogy a tranzakciók
Termelőí actenld.lia: egy termelő §zolgáltat᧠idéz eIő
tovagyűrűző hatásaként a szerzódésen, az adásvételen externhatást (környezetszennyezés, méhész
almatermesztő kapcsolata)
kívülálló.szereplők gazdasági körülményei is kedvezóen
vagy kedvezőtlenüI módosulnak (továbbgyűrúző hatások, Foglasz.tói eítenúlía: fogyasztói tevékenység
mellékhatáso\ környezeti hatások)
következtében kialakuló külső gazdasági hatás
Exíernólia íorrtísa:az externáüát előidézö tranzakció(k)
(minősítésük gyakran szubjektív, számszerűsítésük
Externólia tárgya: az externhatás által érintett tevékenység bizonytalan)
Extern határkőlxég (EC): a szerződés'en kívülálló
szereplőket terhelő hatások
Extern ha!órhaszan (EB): a szerződésen kívüláüó EXTERNÁLIA ERTELMEZESE A JÓLETI
szereplőket kedvezően érintő hatások
xözcazoasÁcraxnnN
íArthur C. Pigou. 1877- 1959^ anool')
Szabá]Jlok:

. MSC=MC+EC+EC=MSC-MC Kőz.éppotztban: az externá§ák társadalmi hatékonyság

. MSB =MU + EB -+ EB =]V{SB _ MU ve§zt€§ége á[, melynek forrása a költségek és
hasznosságok egyéni és társadalmi megítélésébenrejük.
Konk!űrió: a tevékenység egyéni határköltsége(MC) vagy
, határhaszna (MI"I) eltér a tev{kga35é? társadalmi
l A piaci tranzakcióknak két szereplője van (A és B),
önkéntes adásvételi kapcsolat, önálló piaci tranzakció
határköltségtől (MSC) vagy határhaszontól (MSB)

r { és B k3pcsolata piaci jellegű, C szereplő a

,résztvevőkkel nem kerüI piaci kapcsolatba, de
többletköItségei (kedvezőtlen) vagy. többlethasz.n€Lt EC: a konzervgyár által finanszírozott _fokozott vízti§ztítás
(kedvező) keletkeznek, mindenfajta ellentételezés néIküt költségei
. Az externhaLís tétrejötte akaratlan jelenség, íg az EB: a íiild minőségromiásábóI eredő hasznosságcsökkentés
externáüa nem döntési tényező a tranzakcióban qi : társada-lmilag optimális output
q o : optimális piaci output (a vegyi üzem termelése)
]

rész§evőkne§ (szereplő piaci helyzetét az externhatás i

viszont rnódosítj|. q', OMg-p : a tár§adalmi összes hasznosság növekedése
:
qi ONqtp : a társadalom egészéreháruló összes köItség
vesztesége
]

A negatív externhatásokjóléti
ONNI: a trirsadalmi hatékonyságvesáeség (MSC - MSB)
;

Piaci szereplők:
]

. Vegyi üzem -+ szennyező anyag kibocsátás a folyóvízbe .

A POZITÍV EXTERNHATÁSOK JÓLÉTI
. Konzervgyár + víztisztítástvégez VESZTESÉGE
. Mezőgazdasági üzem -+ a §zennyezett víz rontja a
.

talajminőséget
_
Piaci sz.ereolők:

? . Telefonközpont létrehozása -+ költségnövekedés

C . Vonalra várók + pozitív hatás
. Vonaltulajdono§ok + poziűv hatás

a
c Ma- M (a

vo
!

{aás,thp*u; íNqe
-L,-
9 pNOq',: r íársedllnrilag meg(;rk:rrítolt köIt\égek
q''NIOg', :e h:tsznosságkiesés az állomísok kisebb száma
miatt
NNIO: a társadalnri hatékony,ság veszteség (az alultermelés
miatt) (NISB - NISC)
Piuci íralr.akció értelmezése: nem egvszerűen egy, jószág
íizikai cseréjét, hanem a tulajdonosi jogok cseréjét jelenti.
Az externáliák hatékonyság lesztesége úgy csök-lienthető,
hogy az extern hatásokat sikerül bevonni a szerződéses
kapcsolatokba.

A JÓLETI V,ESZTESEG NlEGSZ ÜNTETESE E-rtemóliu reci,procittisa - aase tétel:

Externália esetén: NíU: NIC Kiiltdulási feltétel: teljesen egvértelmű és érvényesíthető

De NISCfNISB tulajdonjogok valamint zérus tranzakciós költségek

igy a kompetitív piaci optinrutn nenl Pareto hatékony, . Az externhatások következtében felmerülő hatékony.sági
problémák a szerződéses felek egymás közótti
Extertuiliák üúenuliz.áltistt: a külső hatísok beisővé tétele, tárgy,alásaival, a tuiajdonjogok önkéntes
a küIső hatások piacosítása, az extet-n hatás forrásának és megváltoztatásávaI megoldhatók
méiriének megj elólesévcl. o d szerződéses felek tárgyalásai ugyanahhoz az
allokációs eredményhez vezetnek
Megolids: állani beavatkozássaI (Pigou)
E-tternáliák üttennlizálósa: a résztvevő t'eiek tárgyalásain
Negatív externílis hatások forrístevékerrysége-) keresztül, a küiső lratások szerződésbe foglalásávai lelret
adóztatás elérni.

Pozitív exterlláIis hatások kiinduló tevékenysége -)

tá nrogatás (szubvelrció) AZ EXTERNÁLIÁK iNTERNALIZÁLÁSÁNAK
sZINTJEI
EXTERNÁLiA ERTELiVIEZESE A JoG - 1. Önkéntes nlegállapodás: érilrtett felek
xözGaznasÁctNaBlN kompromisszumos megoldása (gyors,^z kényelnres, de
problénrás lehet, ha túl nagy a résztvevők száma)
Externhaíúsok oka: a gazdaság tnrgyát jelentő jószágok Elismertetés: az externIratások ellentételezésejogi
tulajdonjogának tisztázatlansága, így a tulajdonosok eszközökkel történik, egy szakértő tanícsadó
egvértelmű tisztázlísával, társadelmi elfogldtatáslíval tevékenységénkeresztül (olcsóbb és gyorsabb. mint a
megszűnnek az externáliík. bírósági tárgyalás)

3, I{ényszeríikártalanítás: bírósági kózrerníil<ödést

igényel, amely hosszú és köItséges eljárás lehet.
Sikelessége attóI függ, hogy a hatályos jogrendszer . Egyéb célszerűségi szempontok: trarlicionális, lrumánus,
}rogyan kezeli az e.rternhatásokat. szociális, kulturális szempontok
Adminisztratív intézI<edéseI<:hatósági eiőirásokka]
próbálják korllítozni a negatív külső 1ratásokkat járó
elsődleges tevékenységeket. Cél: az externália F o gy as r.tó k köz.ö tti riy ati:.álós :
megelőzése. (zöld kártya, kötelező ntűszaki vizsge,
kötelező szűrővizsgáiat, gyermek be oltása stb.') . A vételi szándékot közvetítő ajániati árak + rezerl,ációs
5. Adók - táInogatások: nrgy értékű,sok embert érirrtő árak (árverés)
és mérhető cxternáliával nregvalósuló tevékenvségek . A jószág nrinőségéértfolyó rivalizálás
esetén . Egyéb szempont szerittt rivalizálás (felkészültség,
negatív externáliák forrástevékenységének rászorultság, jelentőség)
visszaszorítása + adók
pozitív externáliák forrástevékenységénekösztönzése
,+ támogatások
A JAVAK CSOPORTOSÍTÁSA

A I{IZÁjús es a Rtvaltz,ír.Ás tin.rRt.ir.ln zpsn Tísr.íamagátiavak (pure privure goocls): racioltálisart

megoldható a fogyasztók bizonyos részénekkizárása a
fogyasztásból, egves emberek fogyasztása csökkenti a
F o g! as z.tás b ó l vuló kir.ár ás c éljai : mások által fogyasztható készletet. tehát rivalizálás van a
fogyasztók között.
. Egyéni hasznrrsságot csölrkentő túlzsúfottság elkerülése
. A pazarlő felhasználás megelőzése r Áru va8} szolgáltatásegl,ségre irínyul
. A kizárás kedveznlényezettjeitői történő pénzbeszeclés o A piacon pénzért lehet megszerezni
révénelérhető beyételnöyeiés c d fogyasztásból nyerhető lraszon a fogyasztónál
jelentkezik
Ellenható ténlezők:.
Tisz.a körjavak (pure pubtíc goods): a fogyasztásból neln
. Teclrnikai - szerlezési szenrpontbói ielretetlen zárhatő ki senki, nincs rivalizílás, mert a fogl,asztás nenr
. Pénzügyi racionalitás (a kizárás ellen szól) csökkenti a többiek rendelkezésére áiló készletet

n Lokális közjavak (lakókózösség, egv település. ország

állampolgárai)

?,wk,4Űs; I 1136 ó
J
 állanri megrendelés a hadiipari ternréket előállító magán
n kollektív fogyasztásjellemző gyárak része
l A fogyasztás hasznosságot képviseli, növeli a jólétet . közösen megtermelt és elfogyasztott terrlékek -+ állami
o EIőállításuk piacszabáIyozás révén,jövedelmezőségi hadsereg
kritériumok alapján nem valósítható meg (pl.: szabad
természeti javak, honvédelem, kikötői világítótorony,
folyam menti gátvédelem) xöz.levex tru{.x,rt ptect rntpslnr cönrÉ;B
Kvázi közjósz,l! (mer a vegyes javak közé is sorollratók): Két piaci szereplő: A és B közjószágot (bekötő út) hoz létre
utcai közvilágítás, egészségügyi hálózat, rendórség -
mentók- túzottóság, középülete\ hidak, KRESZ- tábl,lák,
víztiszűtó rendszerek, stb.) Drösszt.a,
ó

Vegles j uv uk : két cs opa rtj a létezik

I. csoport: nem valósítható meg vagy nem célszerű a

kizárás, a rendelkezésre álIó készlef nem korlátlan, így
rivalizálás van (túlzsúfoltásgrahajlamos javak,
térbelileg korlátozott haszonhatású közjavak:
felsőoktatás, területi elven szervezett kőrház, NI1
P^ol
autópálya)
II. ,csoport: egyéni fogyasztó nem csökkenti O,R
^z
alapvetően a rendelkezésre álló készletet, nem szükséges
a rivalizáIás, de megvalósítható bizonyos személyek
kizárása a fogyasztásból, a fogyasztásért pénz szedhető. o
'3
(díjköteles javak kábeltévé-há|ózat,
metró, mozi, áram-
gíz- iv6víz- szolgáltatás, városligeti csónakázás stb.)

q a
Kvá :-i ltij :-i av u k cs o oor t o s íí d sa :
Fizetendő összeg: (PA + PB) . Q
Az összevont keresleti görbe (Dl+s) az egyéni keres]eti
. I(özijsségi termelésú, egyénileg elfogyasztott jószágok -l görbék vertikális összegzésével adódik.
egészségügy

Konklti:iő: a közjavak iránti aggregált keresleti göl,bét

tetszőleges szánrú fogyasztó esetében is az egyéni
ltatárlrasznosságolrat kifejező egyéni keresleti görbék
vertikális összegzésével §zármaztatjuk.

. kis mennyiségek esetén a Dy-hez tzrtoző rezervációs

, árak felüImúlják a konstans piaci árat, így az ajánlati
görbe egybeesik a vízszintes tengellyel
. ,,B" ajánlati görbéje: a kínálati görbébőlvertikálisan
kivonjuk a B fogyasztó keresleti görbéjét
Piuci eg!ensúltl: a közjószág piacának ténylcges keresleti és
(kezdeményező fogyasztó)
kinálati viszonyainak ismeretében az egyensúly a keresleti . az ajánlati ár és a rezer-yíciós ár egybeesésénéIkialakul
és kínálati görbék metszéspontjábarr van.
a közjószág piacának egyensúlya
. a közjószág egyensúlyi mennyisége (E) -+ S =Da*l
Ic!éuk!; . a fogyasztók egyensúlyi közjószágkereslete (F): az
ajánlati függvényt kell egyenlővé tenni a másik
. Két tuhjdonos alkotja a "társada]mat" fogyasztó keresletével (D,.r = S)
. A piac kompetitív
. A piaci kínálat S
. A piaci keresleti görbe a D.1*3
?

Feltétel:

egy rnagánjószág (N1) és egy közjószág (K) előátiítása

o* s történik

a mini társadalonr két fogyasztóból áli

az első fogyasztó közömbösségi görbéi (U'1, U"t), a

nrásodik fogyasztó közömbösségi görbéi (U'2,U")

?"
%

bft^,I/@U;( l71e _L,

-
 |4

Mlt M" = 1,4

^

a a G pont az 1, Fogyasztó K' és ]\Ir jószágkosarát mutatja

M4
-*-l -*--
l
l
1G>---\
Pareto optimális magán- és közjószág allokáció: NI", K-
magánjószágnál: IIIRT : r\IRSr :
]ll közj ósz:íg: ]\,IRT=NiRSI +N,IRS?
NIRSz
l|l
'l
A KÖZJAVAK ELEGTELEN PIACI idNÁLATA

Okai:

. Előállításuk megfeleiő proíittermelő képesség hiárryában

nem megoldott
M! " A jószágnak rrem aiakul ki piaca, nincsen D és S
. A közjavak meglehetősen költségesek (vasút, közút,
közmű, gát)
n Nagy tőkeigény, fix költségek nragas aránva, elhúzódó
beruházások
'V" . A tőkemegtérülés meglehetősen lassú, az igénybevett
K* szoIgáltatás nagysága nehezen nrérhető
n A kizárás nem célszerű yagy nem magvalósítható
2. fogyasztó fogyasztási iehetóségének görbéje:
vertikálisan kivonjuk a transzformációs görbéből az U'1
közömbösségi görbét
. 0 pont: a lraszonmaximalizáló 2. fogyasztó optimilis
pontja, K- és Nlz optirnílis fogyasztás nre]lett

POTYAUTAS JELENSÉG

Fe]tételel<: . Riva]izálás hiány,a, Irözjavak oszthatatlansága

, "A fogyasztással nem csökken a közjószág készlete

Kvázi ltözjószág fogyasztása . Az új íogyasztó belépésévelfelmeriilő lratárlröltség
. A lrjzárís nern valósítlrató meg ltözel 0

Potvautas nragatartás (liee-riding): rz egyéni érclel<et szent

előtt tartó r,acionális lbgyasztó alra törekszil<, hogy Péltla a potvarrtas ielerrségre
ténvleges rezervációs áraitól fiiggetlenűl a közös
költségeliből rá háruló rész csökkentése illetve a közös Belrötő út építése,C0 :4 nritlióFt, lrét tu]sjdonos : A, B,
eredménybőI á]taia realizált lrasznosság növelése révéna az út lrasznoss:iga; 3 millió Ft
saját trasznát maxirnalizálje. (előállítrisi köttségek
l'edezésénelinrinimalizáliisa, szoigáltatás e]őnveinek
é1l ezete, m axim alizá lás a)
B trrlajdonos
Jellemzői: Epítkezik Nem épitlrezik
B:5 B:7
. Nent lelret nreghatírozni l társadalorn tagiainalr a Epítkezik
l<özjószágoltravonatkozó egyéni keresleti görbéjét
(potyázó magatartiis, közjavakat jellemző pozitív A A:5 A:3
externhatás ok) ttrlaj d onos B:3 B:4
. A díjak beszedóse igen bizonytalanná válik Nern építkezilr
" Áz egyéni termelők távol ntaradnak a lrözjavalt
termelésétől (mag.rs kóltségel<, bizonytalan és lassú A:7 ,\,,l

nlegtérülés, profi tternreiés lehetetiensége)

. Közjavakat yiszont létre l<ell hozni, mert
életvitelhez elengedhetetlenel<
fo rrás a i
.'rönreges fogy,asztói igények kielégítésérealka,Imasak
. Volrtmengazdaságos technológiávai
(költségnöveketlés ütenre
ü tern e)
a normá.lis
és pozitír, externá]ia Ertókelés: lrezdó tőke - a kiadís csökkenés { hasznosság
állítják eiő A közös bekötő út építéseeIőnyösebb külön- liüiön is
< felhaszrrá,lás növe}<edési (s}lFt > 4NIFt). és egl,üttes ,helyzetük is többre
értékelhető: 5+5 : 10 }{Ft > 4+4 = 8 NIFI.

l*ás,Lw"rui ,
lna *-í--
 AZ ADÓTEI{HEI{ VISELESI

r Az adót a termelő fizeti meg, az adő kivetésévela

Adó kivetésénelr, negatív adó (szubverrció) íizetésének lratárköltség megnövekszilt, így a paici kíválati gö.be az
célj ai (zárt gazdaságban) :
adó (a) nrrg,vságának nregíelelően eltolódik felfelé
. pli á termélt bruttó ára
. Az állanr tínlogatni kívánja a közjavak ternrelésétés a P,,: a termék nettó ára (a termelők a nettó órat kapják)
növekvő volrrmenhozadékú termeiési technológiát
. J
Externális haiások csölil<entése illetve nregsziintetése
. A jövrjdelrrlek liíviinatos rijraelosztísa
P" = Pu - a és P,, > Po - a, tehát a ternrelől< az atló egy
részétátháritottált a fogyasztókra

I(onstlns ntló liözl,etlcrr hutás:l NIo dellfelvetéseli:

NIode ilí'elvetéselt:
. zártgazdaság . A konstans adót első lépésbena lbgyasztó lizeti nreg és
o A háztartásoli teljes jövetlelrnüliet elköltik c.p.
. Tökéletes verseny
. parciális egyensúly keretein beliil rnozognlli
. A lronst:rrrs adót első lépésben a terntelő fizeti rneg
?

lb

\ lc l\
_--_]-*-
-ío
pb rn

/-
e" qaoC
,, _ ___/- --
- Piaci ouipul
Á ter;léi egs,ségére klveíeft konsfans aaó közvetlen hatása
kompetiiít, piacotl (ha az aciót első !épésbena vásárló fizetí arc3)
Q4 QO O

Do = Dr,, és errnek az adó (a) nagyságával való eltolásáva]

megkapjuk a D. nettó keresleti görbét
P,,: árat kapnak a terrnelőlr
Pn {a = P5: írat íizetnek a fogyasztól<
Pr, - < a, tehát a fogyasztóli az adóteher egy részét
Po
iitlrlirították r terrltelőlire

A BRUTTÓ ES A PIACI Án xapcsolat.r

Konldrizió:
iVIodellfelve tés:
r Az adót a termelőknek kell rnegíizetnie . Ntinél rugalmatlansbb a kínálati illetve rugalmasabb a
. Az adózás utáni egyensírlyi ár a P5 keresleti görbe, annál kevésbénő az adóz᧠utáni
. Az árak kapcsolata a keresleti és a kínáIati górbe egyensúlyi ár (P5) az adózás előtti árhoz (Po) képest
rugalrnasságától függ . Nlinél rugatmasabb a kínáIati illetve rugalmatlanabb a
keresleti görbe, annál nagyobb lesz az ae!ózás előtti (Po)
és utáni egvensúlyi árak (P6) közötti különbség
. Az adó (a) allokációs hatása közvetlenül az adő
nagyságától és a termék keresletének illetve kínáIatának
árrugaImasságától fiigg
. jvlinél nagyobb összegii az adó, valamint minél
rugalmasabb a termék kereslete és kinálata, annáI
nagyobb mértékű lesz a termék termelésében, i-lletye
fogyasztásában az adőzás miatt bekövetkező csökkenés

Piaci ouipui Piaci cuipui

lRugalmas kereslet) iRugaimas kináiat )

{owár, tlown,|i,lzl€
 ADÓZÁSBÓL EIIIDÓ JÓI-ÉTI VESZTESEG

Adózási holtteherveszteség: a íbeyasztói ós terInelői többlet

egészé4elr adózás nrirrtt bekövetkezó csöklrenésénelr az a
hán1,1dl, rmel,v rneglrallrlja a beíizetett lrtló teljes összegét

NIo delll'elvetés:

o Az adóztatás céljrr az rillanri bevételeli növelése

. Az atló kivetése nern externhetás lrisziíréséreiránvrrl

!i: .rz egyensútyi pont atlóz:is előtt

p"AEA: a fogyasztói többlet adózás előtt
p"EFÁ: a terlnelői tóbblet adózás előtt

üp^
-q

Pó

|alráqi ctlipui
B: az egyensúlyi porrt :rdózás után
p6AI},\: fogyasztói többlet adózás után
p,,DFÁ: termelői többlet adózás utín
Fogy,asztói és terrne]ői többlet csöltkenés atjózás urietti
összes vesztesége:
PnP5BEl) terület

A veszteség két részre bonthatój

. P,,P5BD terület: az adóbeyétel társadalmi.Iag hasznos

célokra fordítísa
. BED teriilet: lz adózás rniatti holtteherveszteség
(a Qo - Q1 mennyiség nem ternre]ődik nreg)

Konk_lúzió:

Az externális hatások nriatt all<almazott adóztatás a

gazdaság Pareto hatékonv íIllpot:irrrk kill:rlrítását
célozza
. Az adó holtteherveszteséget okoz, ha á]lanri
bevételszerzésreilletve Pareto lratékony piaci allokáció
társadalmiiag kívánatosnak tartott rnegváltoztatására
irányul
. Az tttóbbi esetben az ad,ó kivetése n€lrl vezet paretoi
értelemben hatékon_v elrnozduláshoz, sőt akaciálvczzr a
Pareto-optinlális állapot elérését.

( tt í ]Qqr
]Wa,S, Krpr*nqt, 4Ji6 d
V! l