Sipos Béla

Sipos Béla
Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022)
Magánkiadás. 2023.
1
Tartalom
Az Árpád gimnázium neves igazgatói és tanárai .................................................................................... 3
Bevezetés................................................................................................................................................. 4
Szerkesztéseim a Wikipédiában .............................................................................................................. 6
Az iskola nevei. ....................................................................................................................................... 6
Épülete..................................................................................................................................................... 7
A tanárok anyagi megbecsülése, a fizetések alakulása. (1902-2020).................................................... 24
A születéskor várható élettartam, halálozások az iskolában.................................................................. 25
Az iskola története és tanárai 1902-1944 .............................................................................................. 27
Az iskola története és tanárai 1945-1990 ............................................................................................ 298
Az iskola története és tanárai 1991-2022 ............................................................................................ 321
Igazgatói .............................................................................................................................................. 324
Neves tanárai ....................................................................................................................................... 329
Neves tanárok. 1902-1944............................................................................................................... 329
Neves tanárok. 1945-2022............................................................................................................... 344
Ismert diákjai ....................................................................................................................................... 361
Az Árpád Gimnázium alapítványai és a díjazottak ............................................................................. 404
Osztályfényképek, tablók .................................................................................................................... 405
Az Óbudai Árpád Gimnázium volt diákjainak a visszaemlékezéseiből (elbeszélt történelem) .......... 408
Az Árpád Gimnázium azon neves tanárai és ismert diákjai akik 1945-1989 között az Állambiztonság
álatal megfigyeltek és eljárás alatt voltak. Az ÁBTL iratok. .............................................................. 416
Az óbudai Árpád Gimnázium Fotrepan forrásanyagából válogatás .................................................... 429
Videók ................................................................................................................................................. 439
Tíz év könyve – képek az Árpád Gimnázium életéből. (2002-2012) .............................................. 440
Az iskola tanári kara ............................................................................................................................ 448
2
Az Árpád gimnázium neves igazgatói és tanárai
Bozóki Lengyel Sándor. (1845-1911) a Budapesti VI. kerületi felső kereskedelmi igazgatója (1895-
1911) híres matematika tanár és tankönyvíró „Azt vallotta, hogy az iskolát a tanár tudása,
lelkiismerete teszi naggyá, nem pedig a berendezés, a felszerelés és a felügyelet”.
Morvay Győző. Gally Béla Udvarhelyi Ágoston Fülöp Zoltán

Igazgató 1902–1926 Igazgató 1927–1942 Igazgató 1947–1950 Igazgató 1956-1971
Az MTA tagjai voltak (az iskolában mettől meddig tanítottak)
Kéky Lajos Pais Dezső Sajó Sándor Szemere Samu

1905-1906 1918-1924 1903-1918 1919-1923
Lukinich Imre Alszeghy Zsolt Riesz Frigyes Marót Károly

1916-1918 1910-1919 1908-1912 1920-1922
Fejes Tóth László

1945-1948
3
Bevezetés
Az Óbudai Árpád Gimnázium középiskola Budapest III. kerületében. Cím: 1034 Budapest, Nagyszombat
u. 19. Óbuda első középiskolájaként 1902-ben alapították. Az iskola idén 2022-ben ünnepli
megalapításának 120-ik évfordulóját. Jelenleg 6 és 4 osztályos gimnáziumként működik. 1940-ben épült
épülete a 20. századi modern építészet figyelemreméltó alkotása, műemlék. Az eduline.hu oktatási
szakportál 2022-es ranglistáján az ország 29.-ik legjobb középiskolája volt. Hosszú működése során
számos nagynevű tanár tanított falai között, diákjai közül neves közéleti személyiségek sora került ki.
Árpád Gimnázium pozíciója Budapest térképén Árpád Gimnázium a térképen
Internetes források:
Iskolai értesítők, Budapest - III. Kerületi Magyar Királyi állami Árpád főgimnázium 1904-1961
Óbudai Árpád Gimnázium Wikipédia
Óbudai Árpád Gimnázium Wikiwand
Óbudai Árpád Gimnázium Weblapja
Árpád Gimnázium. Tudásközpont Homepage
Óbudai Árpád Gimnázium. Az intézmény adatai.
100 év – 100 kép. az Árpád Gimnázium történetéből.
Óbudai Árpád Gimnázium. Óbudai Múzeum. Karan Téma.
Óbudai Árpád gimnázium. Egykor.hu és most.
Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre. Az Óbudai Árpád Gimnázium. Tóth Sándor emlékének.
Árpád Gimnázium. Index.hu (Az Árpád Gimnázium volt tanulóinak üzenő topic oldala)
Gyimesi László. Gyorsfényképek egy óbudai polihisztorról. Beszélgetés Boga Bálinttal gimnáziumi
emlékeiről. Óbudai Anziksz I. rész.
Gyimesi László. Gyorsfényképek egy óbudai polihisztorról. Beszélgetés Boga Bálinttal gimnáziumi
emlékeiről. Óbudai Anziksz II. rész.
Karádi Magdolna. A középvezetői rendszer bevezetése és működésének tapasztalatai az óbudai Árpád
Gimnáziumban.
A Mi Amfink
4
Árpád Lapok 2005/06-2022/23
Lechner Tudásközpont. Árpád, az első gimnázium Óbudán. 2019. június 12.
Az Árpád Gimnázium. Iskolatörténet.
Tér és forma, 1940 (13. évfolyam) XIII. évfolyam, 9. számA Magy. Kir. Állami Árpád gimnázium –
Budapest.
Sok forrásanyagot találtam az interneten, ezeket kék aláhúzott betűk jelzik és Ctrl + bal egérgomb
kattintással elérhetőek.
Az adatszolgáltatók között fontos volt a Google internetes keresőrendszer, továbbá a Magyarországon
működő adatbázis szolgáltatók, pl. az Arcanum, Hungaricana, Magyar Nemzeti Levéltár stb. Az Arcanum
Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését.
A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával
foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Az adatbázisok között a legfontosabb ARCANUM
Digitális Tudománytár adatbázist csak azok tudják elérni, akiknek befizetése vagy hozzáférési joga van,
mivel ezt az intézményük oktatóik illetve dolgozóik számára - az Arcanummal megkötött szerződés
alapján - biztosították. Több városban lehetőség van arra, hogy a könyvtárakban használni lehet az
Arcanum adatbázist. Az Arcanum honlapján meg lehet nézni a hozzáférési pontokat (205 hozzáférési pont
és 41.766.501 oldal 2022 december 16-án), tehát, hogy melyik egyetemen, könyvtárban, múzeumban stb.
van előfizetés városok szerint is. A másik fontos adatbázis szolgáltató a HUNGARICANA
Közgyűjteményi portál ingyenes. (18.514.748 oldal 2022 december 16-án), továbbá a Magyar Nemzeti
Levéltár (4.395.083 oldal 2022 december 16-án)
Könyv források:
Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre: Az Óbudai Árpád Gimnázium. Műemlékvédelem. 52. évf. 5 sz. 2008.
Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány,
Budapest, 2002. ISBN 9630098997
Lévay Zsolt. Az Árpád Gimnázium egykori diákja (1982-1986), tanára (1991-2000)
A gimnázium alapításának 100. évfordulójára (2002-ben) Lévay Zsolt, a gimnázium akkori tanára (és
egykori diákunk) feldolgozta a gimnázium történetét, amit könyv formában is megjelentettünk 100 év –
100 kép az Árpád Gimnázium történetéből címmel. A szerző jóváhagyásával a könyv teljes anyaga
elektronikus formában innen letölthető.
Az Árpád Gimnázium igazgatói 1902-2001. Az Árpád Gimnázium tanárai 1902-2001. ABC sorrendben
739 tanár neve. 100 év-35 név: az Árpád Gimnázium öregdiák tanárai. 100 év – 50 név: az iskola
országosan (el)ismert tanárai. 100 év -100 név: az iskola országosan (el)ismert öregdiákjai, összesített
statisztikák, az első 40 év statisztikai adatai (1902-1942), az utolsó 20 év statisztikai adatai (1980-200), a
tanulói létszámok alakulása (1902-2001)
A középiskolai tanárok (a testnevelőket, rajztanárokat, énektanárokat, hitoktatókat leszámítva) 1883 után
csak tudományegyetemi képesítéssel voltak alkalmazhatóak. 1895-től kezdve a nők is választhatták a
tanári pályát, így a nők érettségihez juthattak, és egyes felsőfokú intézményekben, mint pl. a bölcsészkar,
a természettudományi kar vagy az orvosi kar (számos főiskola mellett) továbbtanulásra is jogosította őket.
Az Árpád Gimnázium 1945 előtt fiú gimnázium volt, nők nem tanítottak, csak férfiak. A helyzet 1945-
ben változott meg, az év végén 24 tanárból 6 tanárnő tanított az Árpád Gimnáziumban.
Az iskola tanárainál az adott tanévben kinevezett tanárok nevét és oktatási szakterületét közöljük 1902–
2022 között. Az iskola tanárai között sokan több nyelven beszéltek, külföldi tanulmányutakon és
továbbképzésekben vettek részt, jelentős irodalmi munkásságot folytattak, tankönyveket írtak, verseik,
5
tanulmányaik jelentek meg, szaklapokat, lexikonokat szerkesztettek. 1902–1944 között 86 tanár szerezte
meg a doktori fokozatot. Az iskola 1944 után is megőrizte magas szinvonalát a tudomány területén, 1945
és 2022 között 78-an megszerezték a doktori fokozatot, köztük nők is. Az évkönyvek közölték az ünnepi
előadások szövegét, tanárok beosztását és szakterületét, a tanulmányi versenyek eredményeit, a tanulók
erkölcsi, tanulmányi helyzetét, a tanulók névjegyzékét és az érdemjegyeket, a tanulmányi kirándulások
helyszíneit, az orvosi egészségi állapotot az iskolaorvosok jelentései alapján, a tankönyveket
osztályonként, a szülői értekezletek tapasztalatait, az adományozók neveit és az adományok összegét, a
tanulók által elnyert ösztöndíjakat, a sport- és tanulmányi versenyek eredményeit, az iskola
felszereléseinek az állapotát, az elhunyt tanárokról való megemlékezéseket stb.
Szerkesztéseim a Wikipédiában
Sipos Béla Wikipédia szerkesztő oldala

SiposBéla1945
Magyar nyelvű szócikkeim, Árpád Gimnázium
Tanárok:
Bíró Lajos Pál magyar nyelvű Wikipédia cikke
Sós Júlia magyar nyelvű Wikipédia cikke
Tanulók:
Krekó Béla magyar nyelvű Wikipédia cikke
Tichy Géza magyar nyelvű Wikipédia cikke
Általam javított, bővített szócikkek
Óbudai Árpád Gimnázium
Ismert tanárai, beprogramoztam azt, hogy az Árpád Gimnáziumban mikor tanítottak, a források
megjelölésével.
Goldziher Károly, Riesz Frigyes, Adler Illés, Benoschofsky Imre, Edelstein Bertalan, Lukinich
Imre, Marót Károly, Palágyi Menyhért, Fejes Tóth László, Sajó Sándor (költő), Szabolcsi Miklós.
Ismert diákjai, beprogramoztam azt, hogy az Árpád Gimnáziumban mikor tanultak, a források
megjelölésével.
Borvendég Béla, Olgyay testvérek, Pintér Béla (építész), Alexander Brody, Előd László, Gelléri
Andor Endre, Kardos István (író), Kéri Piroska, Kiss Károly (költő), Módos Péter (író), Pete
György, Polner Zoltán, Sárospataky István, Tellér Gyula, Varannai Aurél, Végh Alpár Sándor,
Burger Barna, Segesdi György, Szabados Árpád (festő), Vígh Tamás, Siklós Csaba, Várkonyi Péter
(politikus), Pálffy György (altábornagy), Csuvik Oszkár, Gondos Tibor, Gyarmati Dezső
(vízilabdázó), Olgyay testvérek, Hefty Frigyes, Kehrling Béla, Konrád Ferenc, Hefty Frigyes,
Kánásy Gyula, Kehrling Béla, Konrád Ferenc, Markovits Kálmán, Rozsnyói Katalin, Sasics
Szvetiszláv, Szabó Bence (vívó), Szathmáry Elemér, Tarics Sándor, Török Ferenc (öttusázó), Török
Ottó (öttusázó), Marton Endre (rendező), Szőnyi G. Sándor, Wiedermann Károly (filmrendező),
Mádi Szabó Gábor, Sinkovits Imre, Sinkó László, Adriányi Gábor, Alföldi András, Beér János,
Bognár Géza (villamosmérnök), Karády István, Kardos Tibor, Kecskés Pál, Simonyi Károly,
Peterdi Pál, Földes Andor, Komor Vilmos.
Az iskola nevei.
6
Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium. 1902-1921.
Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Főgimnázium. 1921-1924.
Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnázium. 1924-1945.
Budapesti III. kerületi Állami Árpád Gimnázium. 1945-1948.
Budapesti III. kerületi Állami Árpád Gimnázium, továbbá önálló Általános Iskola és Dolgozók
Gimnáziuma. 1948-1950.
Budapesti III. kerületi Állami Árpád Gimnázium. 1950-1959.
Budapesti III. kerületi Állami Árpád Általános Gimnázium és Géplakatosipari Szakiskola. 1959-1967.
Óbudai Árpád Gimnázium. 1967-2023.
Épülete
Az intézet 1902. szeptemberben nyílt meg a III. kerületi lakosság kérésére, Wlassics Gyula dr. vallás és
közoktatási miniszter, Boncz Ödön miniszteri tanácsos, Erődi-Harrach Béla dr. tankerületi királyi
főigazgató és Wagner Alajos dr. tankerületi királyi főigazgató közreműködésével kezdte meg működését.
Wlassics Gyula Wagner Alajos Erődi-Harach Béla Boncz Ödön
Az oktatást így 1902-ben indulhatott meg a Tímár utcai polgári és elemi iskolában, egy tanteremben. Az
iskola 1905-ben vált önállóvá, ekkor költöztek át a Zsigmond térre, ahol már több helyiségben, egy bérház
lakásaiban berendezett tantermekben tanultak a diákok az immár III. kerületi Magyar Királyi Állami
Főgimnázium névre hallgató intézményben. Az első világháború után, 1921-ben a hangsúlyok a görög-
latin műveltségről a reál tudományok felé tolódtak, az iskola ekkor vette fel Árpád vezér nevét, olvasható
a gimnázium honlapján. Az iskolatörténeti írás szerint a Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnázium
rohamosan fejlődött, ám az épület egyre kevésbé volt képes lépést tartani ezzel a fejlődéssel. A harmincas
évekre a Zsigmond téri ház állapota már az életveszélyesség határát súrolta és az iskola elköltöztetése
állandó téma volt. 1937-ig azonban nem változott semmi. Akkor végre pályázatot írtak ki, melynek
szövegében benne volt a kívánalom: Ez az iskola, úgy külső megjelenési formájában, mind belső
berendezésében a legtökéletesebb építészeti alkotások egyike legyen. Az Árpád gimnázium 1940-ben
átadott épülete a modern magyar építészet jelentős példája, 1976 óta műemlék. Az építés 1938-40 között
zajlott. Az új épület a 2. világháborúban komoly belövéseket kapott. A telek, amelyen az iskola épülete
áll, az 1880-as években még Óbuda Újlak felé eső határán külterületnek számított, az újlaki
téglagyáraknak voltak itt téglaszárítói. A főváros 1898-ban sajátította ki és vonta belterületbe a területet.
1913-ban alakították ki a mai utcahálózatot, azonban a telek egészen 1936-ig üresen állt, amikor
elhatározták, hogy itt építik fel a gimnázium új épületét. Az épület jelenleg önkormányzati tulajdonban
van.
7
Timár utcai épület. Nem korabeli felvétel.
Zsigmond utcai épület. Képeslap. 1908.
8
Fővárosi Közlöny, 1927-11-22 / 49. szám. Elnök: Vörösváry Miklós bizottsági tag úr. Vörösváry Miklós:
Tisztelt Közgyűlés! „A költségvetés általános vitájában történt felszólalásom kapcsán voltam bátor
bejelenteni, hogy a részletes vitánál a III. kerületet illetőleg néhány indítványt leszek bátor előterjeszteni.
Bejelentésemnek most részben eleget tudok tenni a közoktatásügyi költségvetés tárgyalásánál, kérve a
mélyen tisztelt közgyűlést, hogy ezt határozattá emelni szíveskedjék. Arra utalok, amit már többen
panaszoltak a közgyűlés színe előtt, hogy a III. kerületben kevés az iskola. A III. kerület népességi
viszonyait tekintve, iskolákban nagyon hátramaradott helyzetben van. Bár a tanács évek óta felvette
programmjába az iskolák szaporítását, ez meghiúsult az idők folyamán, mert a költségvetésbe beillesztett
tételek töröltettek. Különösen a kültelkeken nagyon kevés az iskola, míg a belső területeken talán
megfelelő számban van. A kültelken, különösen a hegyvidéken olyan anomáliák vannak, amelyek sürgős
beavatkozásra és orvoslásra szorulnak. Az egész hegyvidéken úgyszólván nincs iskola, holott mindenki,
aki a főváros földrajzi viszonyaival ismerős, tudja, hogy a főváros III. kerületének hegyvidéke mennyire
hatalmas és nagy kiterjedésű, másrészt mennyire sűrű, tehát elsősorban oda kellene iskolát építeni.
Hozzájárulok ahhoz, amit ebben az ügyben előttem előterjesztettek és ha a magam indítványát is
előterjesztem, ezzel csak azt célzom, hogy általánosabb keretben foglaljon állást a t. közgyűlés. Ez az
indítvány így szól: »Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy gondoskodjék a III. kerületnek a népességi
viszonyok követelményeinek megfelelőleg új helyzetében elemi iskolák építéséről és különös
figyelemmel legyen a hegyvidéki lakosság szükségleteire. A szóbanforgó intézkedések legkésőbb az
1929. évi költségvetés fejében teenndők. [] A következő indítványt terjesztem be: »A közgyűlés felkéri a
magyar királyi kormányt, hogy a III. kerületi magyar királyi Árpád gimnázium részére sürgősen megfelelő
és az iskolaegészségügyi követelményeket kielégítő épületet építtessen.”
Vörösváry Miklós
Fővárosi Közlöny, 1928-04-20 / 21. szám. Büchler bizottsági tag úr az óbudai Árpád-gimnázium ügyében
jegyzett be interpellációt. „Büchler úr egészen bizonyosan jól ismeri az óbudai gimnázium viszonyait.
Egészen bizonyos, hogy ha a közgyűlésen, a közgyűlés baloldalának egyik vezető tagja interpellációt
jegyez be egy kérdésről, akkor annak igen mélyreható okai vannak. Büchler József: A szülők
panaszkodnak. Györki Imre: A folyosók nyitva állnak. Rám is hivatkozhatik. Propper Sándor: Tehát
Óbudán az Árpád-gimnáziumban bizonyosan valami baj van, amit reparálni kell. De nem csak Óbudán
van baj, hanem naprólnapra olvasunk híradásokat a lapokban arról, hogy itt egy iskolának szakad be a
mennyezete, ott egy másik iskolában dűlt össze valami, itt egészségtelen, ott egészségtelen, amott meg a
lépcső szakad be. Abból a néhány millió pengőből, mert annyiféle számot hallottam már, hogy már nem
is tudom, melyik a való, valamit meg akarunk menteni a főváros dolgozó közönségének, amit a jobboldal
át akar utalni a Községi Takarékpénztár útján a tönkrement bankdirektoroknak, pedig ebből nemcsak az
Árpádgimnáziumot, hanem mindenféle más gimnáziumot és más típusú iskolát is rendbe lehetne hozni.
9
Hát szabad ennek előfordulni? Györki Imre: Ez a gyermekvédelem és fajvédelem. Propper Sándor:
Szabad-e ennek előfordulni a háborúüzenés 14. évében, a háború befejezése után 10 esztendővel, amikor
van anyag, van munkaerő, van pénz, van minden eszköz és kellék....[] Vörösváry Miklós: Egész röviden
szóvá teszi a III. kerületi Árpád-gimnázium ügyét. Indítványt tett, amelyet a közgyűlés egyhangúan
elfogadott és a határozat úgy szol, hogy a közgyűlés felír a kormányhoz az ottani tarthatatlan állapotok
megszüntetése tekintetében.[] Vörösváry bizottsági tagnak a III. kerületi Árpád gimnáziumra vonatkozó
indítványával kapcsolatban a feliratot három hónappal ezelőtt felküldtek a minisztériumhoz, sajnos, eddig
választ nem kaptak, de meg fogják sürgetni. ”
Fővárosi Közlöny, 1933-12-08 / 57. szám. Vörösváry Miklós, Tisztelt Közgyűlés! „A kerületi lakosság
felkérésére terjesztem be a következő indítványt, a közgyűlés írjon fel a kormányhoz a III. kerületi Árpád-
gimnáziumnak az eddigi állapot megszüntetése mellett más, az iskola követelményeinek megfelelő
épületben való elhelyezése iránt.”
Az Est, 1936-04-18 / 89. szám. — Az Est tudósítójától —„ A képviselőház pénzügyi bizottsága ma

délelőtt a kultusztárca költségvetését vette tárgyalás alá. Bud János elnökölt az ülésen. A kormány részéről
Hóman Bálint kultuszminiszter, Tasnády Nagy András és Jakabb Oszkár államtitkár volt jelen. Szinyei-
Merse Jenő előadó részletesen ismertette a költségvetést. Kiemelte a népiskolák építésére, a polgári
iskolák építésére és a budapest-óbudai Árpád gimnázium építésére előirányzott összegeket.”
Bud János Tasnády Nagy András
Fővárosi Közlöny, 1936-07-17 / 38. szám. Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos ismerteti az
előterjesztést „a III. kerületi Árpád-gimnázium céljára a III. kerületi Nagyszombat-, Zápor-, Viador- és
Szőlő-utcák által határolt telektömbből kihasítandó mintegy 1800 négyszögöl kiterjedésű székesfővárosi
terület átengedése ügyében.” [] „A polgármesteri előterjesztés mellett 34 bizottsági tag úr szavazott, ellene
egy sem. Határozatként kimondom tehát, hogy a tisztelt közgyűlés előterjesztésemet egyhangúan
elfogadta.”
Pesti Napló, 1937-06-29 / 145. szám. „Kiírták a pályázatot az óbudai Árpád-gimnázium terveire. A
kultuszminiszter nyilvános pályázatot hirdet a Bécsi út, Zápor, Viador, Bokor és Nagyszombat utcák
határolta telektömbön építendő Árpádgimnázium terveire. I. díj 3000 pengő, II. díj 2000 pengő, III. díj
1000 pengő. A kultuszminisztérium három pályamunkát 500 pengőjével megvásárol, ha a bírálóbizottság
erre érdemes terveket javaslatba hoz. A pályázati határidő augusztus 16.”
A Munkaadó, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1937-07-15 / 29. szám.

„34.357 1937. V. 1. Tervpályázati póthirdetmény. A budapesti III. kerületi Árpád gimnázium
tervpályázatára vonatkozó tervpályázati hirdetmény 1. szakaszát a következőképpen módosítom: „A
10
pályázaton részt vehet minden magyar honos építészmérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy aki a M.
Kir. József Műegyetemen, illetőleg a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen
építészmérnöki, illetőleg építészi oklevelet szerzett.“ A pályamunkák beadási határidejét 1937. évi
augusztus hó 16. helyett 1937. évi szeptember hó 11-én (szombaton) déli 12 órában állapítom meg.
Ennélfogva felvilágosításokat folyó évi július hó 15-ig lehet kérni. Egyébként az eredeti tervpályázati
hirdetményben foglaltak érvényben maradnak és irányadók. Budapest, 1937. július 6-án. Magyar királyi
vallás- és közoktatásügyi miniszter.”
Magyar Közgazdaság, 1937-12-09 / 50. szám. „Döntött a minisztérium az óbudai Árpád-gimnázium

tervezési pályadíjairól. Kik kaptak pályadijat és dicséretet: A bizottság 29 pályamunkát talált érdemesnek
kitüntetésre. [] Mint a bírálóbizottsági eredményből kitűnik, az óbudai Árpád-gimnázium tervpályázata
iránt a tervező műépítészek körében nagyfokú érdeklődés nyilvánult meg és rendkívül értékes
pályaművek érkeztek be a kultuszminisztériumba. A bírálóbizottság döntését most a kultuszminiszter elé
terjesztik, aki személyesen dönt legközelebb, hogy ki kapja meg a kivitelezést a pályázók közül. A
kivitelezésre vonatkozó megbízás odaítélése után nyomban megkezdődnek a költségvetési és egyéb
technikai előkészítő munkálatok, úgyhogy kora tavasszal a kultuszminisztérium nagyszabású építkezése
megkezdődik.”
Technika, 1938-05-01 / 5. szám. A Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Árpád Gimnázium pályatervei.
Közreadja Kotsis Iván építész, műegyetemi tanár, a bíráló bizottság tagja.
„A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1937. évi augusztus hó 16-iki lejárattal nyilvános
tervpályázatot hirdetett az Óbudán, a Nagyszombat-utca, Zápor-utca, Szőlő-utca és Viador-utcák által
határolt telektömbön építendő gimnázium terveire. A pályázatra 77 terv érkezett be. A bíráló bizottság,
melynek elnöke Dr. Szily Kálmán államtitkár úr, előadója pedig Ottó László miniszteri osztálytanácsos
úr voltak, a következő tervek szerzőit részesítette díjazásban, illetőleg elismerésben: Az első díjcsoportba
kerültek és egyenként 1000 P díjazásban részesültek abc sorrendben: Halászy—Dobl, Hidasi—Papp,
Schall József, Wanner János. A második díjcsoportba kerültek és egyenként 500 P díjazásban részesültek
abc sorrendben: Árvé és Gerstenberger, ifj. Dávid Károly és Müller László, Hegedűs—Winkler és
Fillinger, Gyenes és Hübner, Jakabffy és Rottmann, Krassói Virgil, Major Máté, Dr. Nyiry László
Szontagh és Várallyay. A harmadik díjcsoportba kerültek és egyenként 200 P díjazásban részesültek abc
sorrendben: Benkhard Ágost, Dölle, Sebők és Berkovits, Csát Géza, Janáky István, Nendtwich és ifj.
Varga, Pogány Móric, Reichard és Wagner, Tabéry és Hegedős, Thomas Antal. Dicséretben részesültek
abc sorrendben: Földes Róbert, ifj. Lechner Jenő, Megyer-Mayer Attila, Molnár Farkas, Orosz és Paksy,
Sárkány István, Táby Ervin.”
11
Halászy Jenő és Dobi Géza terve
Hidasi Lajos és Papp Imre terve
12
Schall József terve
Wanner János terve.
13
Kotsits Iván mellszobra, a Budapesti Műszaki Egyetemen
Magyar Közgazdaság. 1938-03-24. 13. szám. „Hóman Bálint kultuszminiszter Bornemisza Géza iparügyi
miniszter hozzájárulásával az óbudai Árpád Gimnázium kivitelezését Hidasy (Hidasi) Lajos és Papp Imre
(1907-1965) közös tervének adta ki. A két tervező építészmérnök a döntésre vonatkozó értesítést már
kézhez is vette és nyomban hozzáláttak a kivitelezési munkálatok előkészítéséhez. A Zápor-, Viador-,
Nagyszombat- és Szőlő-utcák által határolt területen, 23.800 légköbméter terjedelemben, kétemelet
magasságban és egész modern stílusban épül meg, a modern iskolaépítés minden követelményének
megfelelő, a helyiségeknek levegőt és napfényt nyújtó legújabb iskola. Már a pályázat előírása is az volt,
hogy ez az iskola, úgy külső megjelenési formájában, mint belső berendezésében a legtökéletesebb
építészeti alkotások egyike legyen. Az építkezési költségekre — értesülésünk szerint — 800.000 pengőt
irányoztak elő. A versenytárgyalási hirdetményeket az építkezési munkálatokra hamarosan kiírják, mert
a kultuszminisztériumnak az a terve, hogy az őszi hónapokra az építkezés befejezést nyerjen.”
Viz és Világitás, 1938-08-01 / 15-16. szám. Az iparügyi minisztérium e hó 14-én döntött az Árpád
gimnázium építési munkáinak kiadása ügyében. Megbízást kapott: Petik János a bádogos 33.005 P-vel.
Vállalkozók Lapja, 1938-09-15 / 37. szám. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium nyilvános

tervpályázatot hirdetett az óbudai Árpád-gimnázium terveire. A pályzat alapján Hidas Lajos műépítész
tervét fogadták el kivitelre. A hatalmas új iskola épülete részben egy, részben kettő, részben
háromemeletes lesz és tizenhat tantermet foglal majd magában.
Tér és forma, 1940. 9. szám. A Magyar Királyi Állami Árpád gimnázium – Budapest.
Lechner Tudásközpont. Árpád, az első gimnázium Óbudán. 2019. június 12. Az Iskola épülete.
Honi Ipar, 1938-09-22 / 17. szám. Kerítésmunka. Az Árpád-gimnázium kerítés lakatosmunkáit a

Haidekker Sándor Rt. nyerte el 4038 pengő vállalati összegben.
Honi Ipar, 1939 1939-09-01 / 17. szám. Központi-fűtés kivitelezője az óbudai Árpád gimnáziumban
Rietschel és Henneberg Rt.
Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1940-06-01 / 10. szám. Átköltözött új épületébe az

Árpád-gimnázium. Címe III. kerület, Nagyszombat utca 19—21. szám. Az igazgatóság telefonszáma:
162— 734, a tanári testületé 362—634.
Tér és forma, 1940 8. szám. Az Árpád-gimnázium hideg-, melegvíz és gázberendezési munkáit végezte:
Bátorfi János Budapest, V., Vilmos császár út 50. Telefon: 128-746.
14
Az Árpád-gimnázium összes épületüvegezési munkáit végezte: Bielek Károly üvegezési vállalata
Budapest, VIII., Tavaszmező utca 18. Telefon: 132-594.
Az Árpád Gimnázium főhomlokzata az 1940-es Tér és Formában Tervező építészmérnökök Hidasi

Lajos és Papp Imre
Papp Imre
Az iskolaépület homlokzata minden felesleges dísztől mentes, sima kőburkolatú homlokzat és egyetlen
dísze a Nagyszombat- és Zápor-utcai legömbölyített sarkon elhelyezett három mezős mint-egy 10 méter
magas dombormű. A dombormű a magyar mithológiából és őstörténetből vett három jelenetet ábrázol s
Rumi-Rajky István (1881-1941) szobrászművész értékes alkotása.
Rumi-Rajky István
15
Kőburkolat: Michels testvérek. Domborművek Rumi-Rajki Istvántól.
16
Az Árpád Gimnázium és az Amfiteátrum 1941-ben.
Üvegbeton: Pázsy József. Lépcsőház és előcsarnok ruhatárral. Strohmayer testvérek
Zuhanyozó Parafapadlózat: Császár Imre. Tornaterem
17
Tanári könyvtár. 1940. Parkettázás: Kovács József és Kovács János Berendezés: Strohmayer Testvérek.
Tanácsterem. 1940.
18
A rajzterem. 1940.
Árpád Gimnázium folyosó. 1940.
19
Árpád Gimnázium hódolat Árpádnak.
A homlokzat magyar mondavilág által ihletett domborműveit Rumi Rajki István szobrászművész
készítette.
Vérszerződés
20
A főhomlokzat részlete 2019-ben
Az iskola látképe az amfiteátrum felől
21
Árpád Gimnázium előtt Árpád fejedelem szobra.
Felavatták 2018. november 30-án.
Göröntsér Vera. 2018.11.30. „Budapest Főváros Önkormányzata a pályázatot hirdetett Árpád fejedelem
emlékére állítandó emlékmű létrehozására. A kiírás megjelent a Budapest Galéria honlapján. Történt
mindez a 2018-as év elején, kb. a Margit-szigeten a napokban már felavatott Árpád-házi Szent Margitot
ábrázoló szobor pályázati kiírásával egy időben. [] A kiírásra 17 tervezet érkezett, amiből a bizottság Oláh
Mátyás László szobrászművész alkotását választotta ki megvalósításra. [] Árpád fejedelmet ábrázoló
22
önálló köztéri szobor eddig lényegében nem volt Budapesten. Ugyanakkor az alkotás elhelyezésére
megfelelő helynek tartották az Óbudai Árpád Gimnázium előtti teret, ahol a frissen avatott lovasszobor
az alkotó külön kérésére a Nagyszombat utca irányába néz.”
Árpád vezér szobra
A szobor előtt egy táblán – magyar és angol nyelven – Anonymustól származó idézet olvasható: "Néhány
nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal
kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől
bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést
végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak
mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig."
23
A tanárok anyagi megbecsülése, a fizetések alakulása. (1902-2020)
Mennyit keres ma egy tanár, és mennyit keresett a Monarchia alatt? Írta: Veczán Zoltán. Mandiner. 2020.
szeptember 13. „A boldog békeidőkben, amikor hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa harmadik
legnagyobb és legnépesebb, gazdasági erejét negyven év alatt megötszöröző államalakulatának volt
dinamikusan fejlődő tagja – ha könyvtárnyi irodalom is szól az általános egyenlőtlenségekről, mégis
elmondható, hogy –, igen nagy respektje volt a tanároknak. Különösen az egyetemi és középiskolai
oktatóknak, de az elemi iskolai, népiskolai tanítók sem jártak igazán rosszul. A statisztikák szerint az
általános iskolai, népiskolai tanítók, tanárok a napszámos keresetének 2,6-3-szorosát, a középiskolai
tanárok 5,8-szorosát kapták kézhez.” …Tegyük hozzá, az igazi „tanárbárók” viszont az egyetemi tanárok
voltak, akik akár tizenötszörösét is megkeresték a kétkezi napszámosnak, az előmeneteli rendszer
összetettsége miatt azonban keresetük nehezen hasonlítható a mai értelemben vett közoktatásban
dolgozókéhoz. Egyébként a középiskolai tanárok sem panaszkodhattak, fizetésük egyenesen egy bíróéval
volt egy súlycsoportban, tehát az értelmiség elitjéhez tartoztak. A sanyarú soruk miatt legtöbbet emlegetett
néptanítók anyagi helyzetéről – s a minimális fizetésekről – egyből a kiegyezés után az 1868-as, később
az 1893-as vonatkozó törvény is rendelkezett, s a szolgálati idő arányában emelkedő fizetés kapcsán ez
utóbbinál például így: „tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kívül az elemi népiskolai
rendes tanitó fizetése nem lehet kevesebb évi 600 koronánál”, ehhez jött „öt évenként, összesen hatszor
esedékes 100-100 koronás korpótlék”; az 1907-es törvény viszont már 1000-1200 évi koronás
alapfizetéssel számol. Tekintettel arra, hogy az infláció a békeévekben ismeretlen volt, ez valós és komoly
emelésnek számított” Az I. világháború alatt és után „a pénzromlás és az ország általános elszegényedése-
megcsonkítása elolvasztotta a tanítók, tanárok, s úgy általában minden közalkalmazott viszonylagos
jólétét is. Ezzel párhuzamosan azonban már javában zajlott a szaktárcát 1922-ben megkapó Klebelsberg
Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter által indított reformprogram, amely a módszertani és
infrastrukturális fejlesztések mellett a tanítói és tanári bérek rendezését is célozta. Így az 1927-ben
bevezetett pengőben mért jövedelmek is tisztesnek voltak mondhatók, az elemi vagy népiskolai tanítók
átlagosan 278 pengőt kerestek, ehhez vidéken szolgálati lakás, a fővárosban lakbértámogatás járt, utóbbi
340 pengőre egészítette ki a keresményt, értékében számolhatunk is ezzel. A középiskolai tanárok átlagos
fizetése hasonló logika szerint 340 és 416 pengő volt átlagosan, az egyetemi tanárok – a válság miatti,
1931-es fizetés csökkentés után – 730 pengő körüli átlagbérrel számolhattak. Egy napszámos, vagy ipari
segédmunkás havi keresete 85 pengő körül mozgott, így a Monarchia idején számolt szorzók legalábbis
nagyságrendileg megmaradtak, de valamelyest közelebb kerültek egymáshoz: a tanító négyszeresét, a
középiskolai tanár 4,9-szeresét, egyetemen oktató kollégájuk pedig a 8,6-szorosát kereste ennek a
pénznek.”…”A pengőt 1946 augusztus 1-jén váltó forint bevezetésével egyidejűleg korrigálták a béreket
is. Az 1938-as bértáblához képest a fizikai dolgozók fizetését 1,2-vel osztották el, a szellemiekét viszont
3,6-tal. Ez volt az a csapás, amit azóta sem hevert ki a tanítók, tanárok bérezése.”
Veczán Zoltán írása reális elemzést adott a tanárok anyagi elismeréséről az 1870-es évektől kezdve
napjainkig.
Néhány példa az Óbudai Árpád Gimnázium évkönyvei alapján. A tanárok fizetéséről az évkönyvek
először 1913/14-es évkönyvben közöltek adatokat.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenharmadik évi értesítője az 1913-1914
tanévről. A költségek. Az intézetet az államkincstár tartja fel. A tárgyi kiadások összege 1913
költségvetési év végén 125050 korona. Az igazgató fizetése 6200 korona, lakbér 1600 korona. A rendes
tanár fizetése 2600-5600, lakbér 1000-1600 korona. A gyakorló tanár díja havi 100 korona. Tandíj 72
korona.
24
tanár fizetése 2600-5600, lakbér 1000-1600 korona. Tandíj 72 korona.
tanár fizetése 2600-5600, lakbér 1000-1600 korona. Tandíj 72 korona.
tanár fizetése 2600-5600, lakbér 1000-1600 korona.
Rendes tanulóknak a fizetési kötelezettségei: tandíj 72 korona, felvételi díj 10 korona, ifjúsági könyvdíj 2
korona, énekdíj 1 korona, szemléltető díj 2 korona, értesítő díj 2 korona, jégfenntartó díj 1 korona,
kiránduló alap 1 korona, évvégi bizonyítvány bélyege 30 fillér, ténta (tinta) díj 20 fillér. Összesen 19
korona és 50 fillér, amely díjakat a beiratkozáskor kell befizetni.
Az Osztrák–magyar korona. „Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–
Magyar Monarchia pénzneme volt. 1892-ben vezették be, de csak 1900. január 1-jétől lett kötelező a
koronában való számítás. 1918 novemberében, a Monarchia első világháborút követő felbomlásával
megindult az utódállamok önálló pénzkibocsátása, mely az osztrák–magyar korona forgalmának
visszaszorulásához, majd megszűnéséhez vezetett. Egy korona 100 fillérre (németül heller) oszlott.”
A születéskor várható élettartam, halálozások az iskolában
1930 előtt kevés tanár érte meg a 60 éves nyugdíjkorhatárt, és a tanulók között is előfordultak halálesetek.
Pl.: a tanárok között 1906-ban meghalt latkóczi Latkóczy Mihály (1857-1906) 49 éves korában, 1911-ben
meghalt: Pinkert Ede dr. (1883-1911), 28 éves korában. A tanulók közül 1911-ben meghalt Sándor Ferenc
I. osztályos tanuló, továbbá Saile Antal III. osztályos tanuló. 1912-ben meghaltak Gyárfás Sándor VIII.
osztályos és Kótsy János VII. osztályos tanulók. 1913-ban meghalt Trajter László I. osztályos tanuló,
vasúti balesetben. Sujánszky-Halkó Máté miniszteri tisztviselő fia Sujánszky-Halkó Géza VIII. osztályos
jeles előmenetelű tanulója 1916 február 25-én meghalt. Sujánszky-Halkó Máté fia emlékére megalapította
a „Sujánszky-Halkó Géza önképzőköri jutalomdíj alapítványt“. 1922-ben meghalt Biegelbauer Béla III.
osztályos tanuló. 1923-ban meghaltak Hank Albert VII. osztályos és Mayer Jenő V. osztályos tanulók.
Tóth Elemér. (1910 július 28-1929 július 7.) A cserkész csapat tagja volt és villámcsapás következtében
halt meg. 1930 február 24-én Szabó Endre, VIII. osztályos, március 17-én Wolkenberg Gyula VI.
osztályos tanuló halt meg.
25
Sándor Ferenc Saile Antal Gyárfás Sándor Kótsy János
Trajter László Sujánszky-Halkó Géza Biegelbauer Béla Hank Albert
Mayer Jenő Tóth Elemér
26
A születéskor várható élettartam változása 1900-2015 között. Nők (zöld vonal) és Férfiak (barna vonal)
KSH
Az internetes hivatkozására rákattinva a grafikonon évenként leolvashatók a születéskor várható
élettartamok, pl. 1900-ban férfiaknál 36 év, nőnknél 38 év, 1930-ban férfiaknál 48 év, nőknél 51 év, 2014-
ben férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.
Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában, 1876-ban a születéskor várható élettartam 28 év volt.
Az iskola története és tanárai 1902-1944
A Budapesti III. Kerületi magyar Királyi Állami Főgimnázium első évi értesítője az 1904-1905. tanévről.
Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III.,
Kiskorona utca 17. 1905. Ára 1 korona.
Közreadta Váradi Béla megemlékezését március 15-re, aki felolvasta a III. kerületi egyesült polgári
körnek 1905 március 15-én este tartott hazafias ünnepélyén. Jelen volt ezen ünnepélyen az intézet ifjúsága
is. (I. Ferenc József magyar király (1830-1916) a magyar szabadságharc leverője, akinek uralkodása
idején 1905-ben meg lehetett emlékezni az 1948-as forradalomról. 1989 előtt Kádár János „uralma”
(1956-1988) alatt az 1956-os forradalmat csak „ellenforradalomként” lehetett említeni. Mindkét
forradalmat az orosz csapatok verték le. S. B.)
1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. Kerületi Magyar Királyi Állami
Főgimnázium Morvay Győző igazgató vezetésével. Az iskola két éven át a VII. kerületi Főgimnázium
fiókintézménye volt, és albérletben lakott a Tímár utca 12. alatti iskola földszintjén. 1905-ben átkerült a
Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. 1940-ben elkészült
27
a Nagyszombat utcában az új épület az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme,
egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos
kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal. A főgimnázium körlete a Kacsa utca
és a Központi Statisztikai Hivataltól északra eső lakosság. Területe: Duna, Szegényház-, Lövőház-,
Király- hegyutca, Margit-körút, Központi Statisztikai Hivatal, Oszlop-utca, Rézmál, Rózsahegy,
Szemlőhegy, Józsefhegy, Zöldmál, Remetehegy, Mátyáshegy, Óbuda-Újlak s azontúl: Római fürdő,
Csillaghegy, Békásmegyer, Budakalász, Pomáz, Szentendre, Borosjenő, Csobánka, Pilisvörösvár,
Solymár, Hidegkút, Piliscsaba.
Nevét Árpád magyar fejedelem után kapta, hasonlóan a szintén Óbudán található Árpád hídhoz.
Adatok az intézet történetéhez. „Budapest székesfőváros állandó nagyobbodása és gyarapodásának
természetes következménye, hogy szellemi fejlődésének megfelelő iskolák és újabb kulturális
intézmények állandóan s követelőzően állanak elő minden esztendőben. Ezeknek és a tömeges
szakiskoláknak hiánya vagy fenn nem állhatása, továbbá bizonyos kiváltságok élvezete hozza magával
azt az immár egészségtelen állapotot, hogy rendesen a középiskolák, főleg a gimnáziumok szaporodása,
tanulóinak megtöbbszörözödése van évi renden. Ez a nagy szükség és kényszer hozta létre a III. kerületi
állami főgimnáziumot is. E tekintetben Budapest, mondhatnók bármely világváros előtt vezérszerepet
játszik. A vallás- és közoktatási minisztérium az utóbbi években kivált a főváros perifériáira, külső
kerületeire fektette a fősúlyt. És ez elhelyezési politikának forrása az egészségesebb, a gyári kémények
füstjétől és az épületek kőtengerétől mentes környezet, mely az ifjúság fejlődésének is hathatósabb
eszköze. Így keletkezett a VI. VII. III. és X. kerületi állami főgimnázium elhelyezése. A III. kerület a
Zsigmond- és Lajosutcának nevezett hosszú országúitól jobbra és balra a császárfürdői szorosútnál
kezdődik, egyre szélesedve hosszan húzódik a Duna- part mellett ki egészen a Filátorigátig s magába
szívja föl a Szentendréig északra nyúló vidék lakosainak kulturális igényeit. Dacára annak, hogy ez a
kerület hajdan (1005 óta) tulajdonképen Budának magva, hogy innen fejlődött ki maga a főváros is, és
kulturális tekintetben (Mátyás egyeteme) igen alkalmas telepnek bizonyult, ma a rohamos fejlődés
kulturális súlya átesett a fővárosnak többi kerületére s a III. kerület, mely régebben gazdagságával is
fölülmúlta azokat, most a főváros mostoha gyermeke”” A III. kerületi gimnázium létrehozását támogatta
Wlassics Gyula miniszter és Wészi József a kerület országgyűlési képviselője is.
Wészi József
Az iskola létrehozását a gyakorlatban támogatta többek között Boncz Ödön miniszteri tanácsos, Dr. Erődi-
Harrach Béla királyi főigazgató, Dr. Bencze Benő elöljáró, Wagner Alajos V. kerületi állami
főgimnáziumi igazgató, Dr. Bárczy István tanácsos, aki 1901-1906 között Budapest Székesfőváros
közgyűlésének Közoktatási Ügyosztály vezetője volt, és a nevéhez fűződik a főváros iskolarendszerének
újjászervezése; valamint az óvodai és elemi iskolai napközi otthon bevezetése. 1906-1918 között
Budapest negyedik főpolgármestere volt. Benedek Sándor közigazgatási bíró, Sagmüller József óbudai
plébános, Dr. Ott Adám újlaki plébános, Dr. Adler Éliás (Illés) főrabbi, Stern József ügyvéd, Dr.
Mittelmann Bernát orvos, Goldberger Samu gyártulajdonos, Zboray Gyula gyógyszerész, Liebold Ferenc
főmérnök és sokan mások.
28
Néhai Halász Gyula polgári iskolai igazgató, aki az első osztálynak és egy irodának helyet biztosított a
Timár-utcza 12. sz. iskolájának a földszintjén. Az óbudai Árpád Gimnázium két évig az V. kerületi állami
főgimnázium (az Iskolát1869-ben alapította Veres Pálné, benicei, micsinyei és pribóci Beniczky Hermin
Karolina) fiókja volt, dr. Wagner Alajos igazgató vezetése alatt.
Erődi-Harrach Béla Bárczy István
1902/1903. tanév. Ez próbaév volt, 34 jelentkezett tanulóval. Dr. Wagner Alajos igazgató, dr. Morvay
Győző latin – német, Kecskóczi Ödön természetrajz, Marót Gyula testnevelés, polgári iskolai tanárok,
Császár Ernő és Beck Károly óradíjas tanárok lettek kinevezve. Sagmüller József, Dr. Adler Éliás (Illés),
zsidó, Martin Gyula evangélikus és Kontra Aladár, óbudai református hitoktatók vezetése mellett
megindult a tanítás. Kontra Aladár „tekintélyes ember volt, nem csak gyülekezetét vezette, betöltött más
egyházi hivatalt is és a Nemzetgyűlésnek is tagja volt.” Ez volt a törzskar.
1903/1904. tanév. A tanulók száma elérte a 126-ot. Az intézethez dr. Császár Ernő és Beck Károly
kiválásával, Sajó Sándor jászberényi és Dr. Palágyi Menyhért ceglédi rendes, Lehr András óradíjas,
Walter Vilmos és Szemkő Aladár polgári iskolai tanárokat nevezte ki a tanügyi kormány.
1904/1905. tanév. A tanulók száma 103. Kinevezett tanárok: Csernay József ének, Fallenbüchl Tivadar
francia, Schuster K. Alfréd, rozsnyói, német, latin, magyar, földrajz, Mátrai Vilmos szolnoki, rajz,
számtan, geometria, dr. Balázs István szegedi, természetrajz és földrajz, Váradi Béla magyar, latin,
szépírás, helyettes és Lehr András latin-magyar óradíjas tanár. Később Lehr András tanárt a budapesti VI.
kerületi állami főgimnáziumhoz áthelyezték, helyébe dr. Szidarovszky János magyar–latin szakos tanárt
nevezték ki.
29
30
A tanári kar részletes adatai az 1904/1905 tanévben.
1904 október 4-én berzeviczei és kakaslomniczi Dr. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi királyi
miniszter döntése után a törvényhatóság az intézetet az V. kerületi állami főgimnáziumtól elválasztotta és
önállósította.
Berzeviczy Albert
31
Ezzel kezdődik tulajdonképen a gimnáziumnak a története. Miután az intézet önállósítása folytán a vallás
és közoktatási minisztérium Dr. Wagner Alajos V. ker. állami főgimnáziumi igazgatóját az intézet
vezetésétől fölmentette, helyébe Dr. Morvay Győző tanárt, aki eddig a vezetésben segítségére volt
rendelve, kezdetben ideiglenes igazgatóvá, majd 1905. február 28-án Morvay Győzőt középiskolai
igazgatónak az uralkodó I. Ferenc József kinevezte, aki tiszti esküjét 1905. március 12-én letette. A képzés
1905. február 15-én, az Altsock Gyula által bérbe adott lakóházban kezdődött (Budapest, III., Zsigmond-
u. 114.) és 1940-ig ez volt az óbudai Árpád Gimnázium épülete. Altstock-féle épület teljesen új három
emeletes ház volt, amelyben 1 iroda, 12 tanterem, 1 rajzterem, 1 tornaterem, 5 szertár, 3 tanári, 1 orvosi,
1 szülői szoba, 1 igazgatói, 2 szolga lakás, 2 lépcsőház, több óriás pince, 1 udvar, 1 kert és 1 játéktér állt
a gimnázium rendelkezésére.
Dr. Balázs Endrét iskolaorvosi minőségben tiszteletdíj nélkül alkalmazzák.
A tanári kar. dr. Morvay Győző igazgató, latin nyelvet tanította, tanít 18 év óta. Helyettes tanárként 1886–
87-ben az Újverbászi (Bácskában) Pártfogósági Nyilvános Algimnáziumban kezdett el tanítani. Dr.
Balázs István rendes tanár, földrajz és természetrajz tanára, tanít 9 év óta. Lehr András óradíjas tanár, latin
és magyar szakos, tanított 1904. szeptember 15-ig. Kecskóczi Ödön, bejáró tanár, természetrajz szakos,
tanít 3 év óta. Marót Gyula, bejáró tornatanár. A játékdélutánok vezetője. Tanít 3 év óta. Mátrai Vilmos,
rendes tanár, rajzoló geometria, számtan szabadkézi rajz tanára, tanít 5 év óta. Dr. Palágyi Menyhért,
rendes számtan tanár, tanít 19 év óta. Sajó Sándor rendes tanár, a tanári értekezletek jegyzője. Tanította a
magyar és latin nyelvet és a szépírást. Tanít 14 év óta. Schuszter K. Alfréd, rendes tanár, tanította a latin,
a magyar, a német nyelveket, a tornát és a földrajzot. Tanít 10 év óta. Dr. Szidarovszky János, óradíjas
tanár, magyar és latin szakos, tanít 1 év óta. Dr. Váradi Béla tanította a magyar és latin nyelvet, a szépírást
és a történelmet. Tanít 2 év óta.
Heti óraszám 16-22 óra.
A vallástan tanárai. Izraelita vallástan Dr. Adler Éliás (Illés) okleveles főrabbi és hitoktató, tanít 3 év óta.
Református hittan Kontra Aladár református segédlelkész. Görögkeleti hittan Nedelkovics Vazul,
szentszéki esperes. Római katolikus hittan Radics Gyula székesfővárosi segédlelkész, főgimnáziumi
hitoktató. Evangélikus vallás Reif Pál evangélikus lelkész. Józan Miklós unitárius hittan.
A rendkívüli tárgyak oktatói. Csernay József bejáró énektanító. Fallenbüchl Tivadar bejáró tanár, tanította
a francia nyelvet.
Fölszerelés. 1905.
32
Az iskola látogatottsága. 1905.
A tanulók életkora az év végén. 1905.
A tanulók illetősége, amit a szülők és gyámok lakhelye határozott meg. 1905.
33
A tanulók tandíjfizetése. 1905. Az évi tandíj 72 korona.
A szülők polgári állása. 1905.
A tanulók vallása, anyanyelve és nyelvismerete. Létszám 191 fő. 59 % katolikus, 26 % izraelita, 9 %

református vallású. 1905.
34
A tanulók egészségi állapota, mulasztása. Rendkívüli tárgyat tanultak. 1905.
A tanulók előmenetele. 1905.
35
Az osztályozás eredményei és a tanulók fegyelmi állapota. 1905.
36
Tankönyvek az 1904/1905 tanévre. I-IV. osztályok.
37
Kitűnő tanulók: Balázs János, Federith Hermann, I.a., I.b., ifj. Thaller István, Turányi Dénes, Zloch
Károly I.b., Mervay Sándor II.b., Günther Tivadar III.,
Osztály fényképek. Tulajdonos: Könyvtár Árpád.
1905. Osztályfénykép. Trupp Ferenc (Óbuda, Föld u 33.) fiának a hagyatéka. 2-ik sorban első
Morvay Győző igazgató.
38
Osztály névsor és érdemjegyek. 1905. II.b. Id. Trup Ferenc osztálytársai
A Budapesti III. Kerületi Magyar királyi Állami Főgimnázium második évi értesítője az 1905-1906.
tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Budapest. 1906. Bichler Ignác
könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1906. Ára 1 korona.
Személyi változások: „A Minisztérium Szidarovszky János dr. óradíjas tanárt a lugosi állami
főgimnáziumhoz helyezvén át és Palágyi Menyhért dr. rendes tanárt egy évre szabadságolván, a két
osztállyal megnagyobbodott intézethez Latkóczy Mihály budapesti VII. kerületi (külső) főgimnáziumi és
Vass Árpád halasi főgimnázumi rendes tanárokat rendes minőségben áthelyezte; Kéky Lajos (magyar,
latin, földrajz, szépírás, a tanári könyvtár őre) okleveles tanárt, Makoldy Viktor (számtan) tanárjelöltet
helyettes, Goldziher Károly (számtan) okleveles tanárt óradíjas, Kmetykó János (testnevelés) érsekújvári
katholikus főgimnáziumi okleveles tornatanítót rendes tornatanítói minőségben alkalmazta. Az intézettől
három évi buzgó és lelkiismeretes munkásság után megváltak Kecskóczi Ödön, polgári iskola igazgató,
és Marót Gyula, polgári iskolai tanár, bejáró tanárok.” Az iskolánál tanított tovább Várdai Béla dr.,
(magyar, latin, német, szépírás) és Vass Árpád (magyar, latin, földrajz és szépírás).
39
Vass Árpád
„Kmetykó János, Mátrai Vilmos, Schuster Alfréd, Vass Árpád és Várdai Béla dr. tanárok véglegesítése”.
A tanári kar. dr. Morvay Győző igazgató, a természetrajzot és a magyar nyelvet tanította, tanít 19 év óta.
Dr. Balázs István rendes tanár, a szépírás, a földrajz és természetrajz tanára, tanít 10 év óta. Dr. Goldziher
Károly, óradíjas számtan tanár, tanít 1 év óta. Dr. Kéki Lajos helyettes földrajz és magyar nyelv szakos
tanár, tanít 1 év óta. Kmetykó János rendes tornatanító, tanít 3 év óta. Latkóczy Mihály rendes tanár,
tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 23 év óta. Makoldy Viktor helyettes számtan és mennyiségtan
szakos tanár, tanít 1 év óta. Mátrai Vilmos, rendes tanár, rajzoló geometria tanára, tanít 6 év óta. Dr.
Munkácsi Kálmán helyettes tanár, tanította a földrajzot és a történelmet, tanít 2 év óta. Dr. Palágyi
Menyhért rendes tanár szabadságon. Sajó Sándor rendes tanár, a tanári értekezletek jegyzője. Tanította a
magyar és latin nyelvet, tanít 15 év óta. Schuszter Alfréd, rendes tanár, tanította a latin és a német
nyelveket. Tanít 11 év óta. Dr. Váradi Béla rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet és a szépírást.
Tanít 3 év óta. Vass Árpád rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet, földrajzot és szépírást, tanít 9
év óta.
A vallástan tanárai. Izraelita vallástan Dr. Edelstein Bertalan okleveles rabbi és hitoktató. Unitárius hittan
Józan Miklós. Görögkeleti hittan Melles Emil, görög katolikus esperes. Római katolikus hittan
Fludorovics Zsigmond, főgimnáziumi tanár, hitoktató, tanít 16 év óta. református vallás Kontra Aladár
református segédlelkész és Reif Pál evangélikus lelkész.
A rendkívüli tárgyak előadói: Fallenbüchl Tivadar francia, Csernay József ének, Fludorovics Zsigmond
gyorsíró. Kmetykó János vívás. Iskolaorvos Dr. Balázs Endre.
Szolgák: Szentesi Mihály pedellus szolgál 22 éve, Dubanics László ideiglenes iskolaszolga szolgál 1 éve,
Perczel gyula fűtő szolgál 1 éve.
Az 1906. év elején megvettük néhai Széchy Károly dr. egyetemi tanárnak különösen magyar irodalom-
történeti és történeti könyvekben s folyóiratokban gazdag könyvtárát, melyet az elhunyt tudós özvegye
igen jutányos áron bocsátott rendelkezésünkre, azzal az óhajtással, hogy nagynevű halottja könyvei ne
kallódjanak el antikváriusok lim-lomjai közt, hanem együtt maradva szolgálják továbbra is eddigi
céljukat. Kikötés szerint minden egyes Széchy-könyvtárbeli könyvet a megboldogult tudóst ábrázoló
lapocskával láttunk el.
40
Széchy Károly Széchy Károly
A tornaverseny eredményei. 1906.
41
A tanulókra vonatkozó statisztikai adatok. 1. rész. Létszám 256 fő. 58 % katolikus, 25 % izraelita, 8 %
református vallású. 1906.
A tanulókra vonatkozó statisztikai adatok. 2. rész. 1906.
42
A tanulók előmenetele. 3. rész. 1906.
A tanulók előmenetele. 4. rész. 1906.
43
Fölszerelés. 1906.
Ex-libris. A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi állami főgimnázium tanári könyvtárából.
Kitűnő tanulók: Berta Lajos, Deutsch Pál, Farkas Pál, Minder Gyula, I.a., Kovács Lajos, Répássy György
I.b., Benedek Sándor, Zloch Károly II.b., Richter Rezső III.a.,
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium harmadik évi értesítője az 1906-1907.
könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1907. Ára 1 korona.
Elhunyt Latkóczy Mihály (1857-1906). „Novemberben indult meg az intézeti gyűjtés Latkóczy Mihály
síremlékére, amelynek eredményéről alább beszámolunk. A síremlék bizottságba a tanári testület Dr.
Hegedűs István egyetemi tanárt, Dr. Hornyánszky Gyula főgimnáziumi rendes és egyetemi magántanárt,
az intézet részéről dr. Morvay Győző igazgató, Sajó Sándor, Szabó István, Vass Árpád, Várdai Béla,
Mátrai Vilmos és Goldziher Károly rendes tanárokat választotta, akik a síremlék létesítése körül
fáradoznak. A síremlék elkészítését és a vele járó fáradságot Mátrai Vilmos tanár vállalta el, kinek
munkássága folytán reméljük, hogy az 1907. év őszén a síremléket már fölállíthatjuk.” A gyűjtés
eredménye 817 korona.
44
Hornyánszky Gyula Hegedűs István
Személyi változások. „A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Palágyi Menyhért dr. rendes tanárt
kezdetben szabadságolván, később szolgálattételre a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József
Tudományegyetemhez rendelte ki, helyébe Goldziher Károly dr. tanárt előbb helyettes, majd rendes
tanárnak nevezte ki. Kéky Lajos dr. helyettes tanárt a losonci állami főgimnáziumhoz nevezte ki, helyébe
a losonci állami főgimnázium rendes tanárát, dr. Vértessy Dezsőt helyezte át az intézethez. Ezzel a
kinevezéssel néhai Latkóczy Mihály rendes tanár helyét töltötte be. Az intézet növekedésével szükségessé
vált egyik tanszéket Szabó István Nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnáziumi rendes tanárral, a
másikat Szalkay Alfonz helyettes tanárral töltötte be. Az intézetnél már egy év óta szolgáló ákosi Makoldy
Viktor és Goldziher Károly dr. helyettes tanárokat rendes tanárokká nevezte ki.”
Makoldy Viktor (Brassó, 1883. május 27-Budapest, 1935. augusztus 12) „A középiskolát a brassói Római
Katholikus Főgimnáziumban, az egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Megszerezve
tanári oklevelét, 1905-ben a budapesti III. kerületi állami főgimnáziumban kezdte tanári pályáját. Itt lett
rendes tanár 1907-ben. A világháború alatt (1914. augusztus 30-tól 1918. november 1-ig) tényleges
katonai szolgálatot teljesített, s megszerezte a kis ezüst és bronz vitézségi érmet s a koronás vas
érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján s a Károly csapatkeresztet. 1919-ben a Mátyás király
reálgimnáziumhoz helyeztetett át, s itt működött tovább. Élte utolsó hónapjában munkássága elismeréséül
igazgatói címet kapott.” Horváth L. László. megemlékezése alapján. „Makoldy Viktor cikkeket írt az
Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönybe és napilapokba, előadást tartott az Országos
Középiskolai Tanáregyesület modern nyelvi szakosztályában. „Francia nyelvi tanulmányút a Svájcba“
címmel.”
A tanári kar dr. Morvay Győző igazgató, a görög pótló magyart és a latint tanította, tanít 22 év óta. dr.
Balázs István rendes tanár, természetrajz és földrajz, tanít 11 év óta. Dr. Goldziher Károly rendes számtan
és mennyiségtan tanár, tanít 2 év óta. Kerékgyártó Árpád rendes tanár. Szolgált Erzsébetvárosban. Dr.
Kéki Lajos tanította Vértessy Dezső dr. tantárgyait 1906 október 15-ig. Kmetykó János rendes tornatanító,
vezette a vívást és a játékórákat, tanít 4 év óta. Makoldy Viktor rendes számtan és mennyiségtan szakos
tanár, tanít 2 év óta. Mátrai Vilmos, rendes tanár, rajzoló geometria tanára, tanít 7 év óta. Dr. Palágyi
Menyhért, rendes tanár szabadságon. Sajó Sándor rendes tanár, a tanári értekezletek jegyzője. Tanította a
magyar és latin nyelvet és a történelmet, tanít 16 év óta. Schuszter Alfréd, rendes tanár, tanította a latin és
a német nyelveket és a szépírást, tanít 12 év óta. Szabó István rendes tanár, tanította a magyar és latin
nyelvet, tanít 13 év óta. Szalkay Alfonz helyettes tanár, tanította, a magyar és latin nyelvet, a földrajzot
és a szépírást, az éneket és a történelmet, tanít 2 év óta. Dr. Váradi Béla rendes tanár, tanította a magyar,
a német és a latin nyelvet, tanít 4 év óta. Vass Árpád rendes tanár, tanította a magyar, a görög és latin
nyelvet, tanít 10 év óta. Dr. Vértessy Dezső rendes tanár, tanította a latin és magyarnyelvet, földrajzot és
szépírást, tanít 4 év óta.
45
A vallástan tanárai. Izraelita vallástan Dr. Edelstein Bertalan okleveles budai rabbi és hitoktató és Kiss
Arnold főrabbi. Unitárius hittan Józan Miklós. Görög katolikus hittan Bogoevics György Ghenadiu, görög
katolikus esperes, hitoktató és Nedelkovics Vazul görög keleti esperes. Görög katolikus hittan Melles
Emil görög katolikus esperes. Római katolikus hittan Bussay Tivadar. Református vallás Kontra Aladár
református segédlelkész. Evangélikus hittan Reif Pál evangélikus lelkész.
Balázs Endre dr. iskolaorvos helyébe Párdányi Emil dr. iskolaorvos nevezték ki.
A rendkívüli tárgyak tanítói Fridl Frigyes zenész, tanította az éneket. Mátrai Vilmos rendes tanár, a
szabadkézi rajzot tanította. Az énektanítást kezdetben Csernay József énektanító helyett Vigh Károly
okleveles énekmester, majd Szalkay Alfonz intézeti helyettes tanár vezette. A francia nyelv és gyorsírás
tanítása jelentkezők hiányában az idén szünetelt.
Szolgák: Szentesi Mihály pedellus szolgál 23 éve.
A tanulók egészségügyi állapota. 1907.
A felszerelések állapota. 1907.
46
Az osztályozás eredménye
A tanulók magaviselete. 1907.
47
48
49
Tankönyvek évfolyamonként. 1907.
50
Kitűnő tanulók: Mérey Ernő, Repsinszky Ferenc, Ruff Lajos I.a., Bonert Ferenc I.b., Minder Gyula, Móra
János, II.a., Kovács Lajos, Repássy György II.b., Federit Hermann, ifj. Thaller István, Turányi Dénes,
Zloch Károly III., Richter Rezső IV.a., Mervay Sándor IV.b.,
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium negyedik évi értesítője az 1907-1908.
tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III.,
Lajos utca 94. 1908. Ára 1 korona 50 fillér.
Személyi változások. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Balázs István dr. rendes tanárt a
budapesti X. kerületi tisztviselőtelepi magyar királyi állami főgimnáziumhoz helyezte át, helyét
Kerékgyártó Árpád erzsébetvárosi főgimnáziumi rendes tanárral töltötte be. Az intézet fejlődésével
szükségessé vált egyik tanszéket Ágner Lajos dr. jászberényi főgimnáziumi rendes tanár, (magyar, latin
és földrajz) a másikat Munkácsi Kálmán dr. (földrajz, történelem) helyettes tanárral töltötte be. Latkóczy
Mihály elhunyt tanárának az intézet és az ifjúság a farkasréti temetőben síremléket állított, melynek
tervezetét Mátrai Vilmos rajztanár készítette, a sírkövön lévő ércdombormellkép Mátrai Lajos szobrász,
maga a sírkő Král János sírkőműhelyéből került ki. A sírkő átadás 1907 szeptember 30-án volt.
A tanári kar dr. Morvay Győző igazgató, a történetet és a görög pótló magyart tanította, tanít 20 év óta.
Dr. Ágner Lajos, magyar, latin, földrajz. Tanít 5 éve. Dr. Goldziher Károly rendes számtan, földrajz és
természetrajz tanár, tanít 3 év óta. Kerékgyártó Árpád rendes tanár, természetrajz, tanít 3 éve. Kmetykó
János rendes tornatanító, vezette a vívást és a játékórákat, tanít 5 év óta. Makoldy Viktor rendes számtan
és mennyiségtan szakos tanár, tanít 3 év óta. Mátrai Vilmos rendes tanár, rajzoló geometria tanára, tanít
8 év óta. Sajó Sándor rendes tanár, a tanári értekezletek jegyzője. Tanította a magyar és latin nyelvet és a
történelmet, tanít 17 év óta. Dr. Munkácsi Kálmán helyettes tanár, földrajz és történelem, tanít 2 év óta.
Sajó Sándor, magyar és latin nyelv, tanít 17 év óta. Schuszter Alfréd, rendes tanár, tanította a latin és a
német nyelveket és a szépírást, tanít 13 év óta. Szabó István rendes tanár, tanította a magyar és latin
nyelvet, tanít 14 év óta. Szalkay Alfonz helyettes tanár, tanította, a magyar és latin nyelvet, a földrajzot
és a szépírást, az éneket és a történelmet, tanít 3 év óta. Vass Árpád rendes tanár, tanította a magyar, a
görög és latin nyelvet, tanít 11 év óta. Dr. Váradi Béla rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet és
a történelmet, tanít 5 év óta. Dr. Vértessy Dezső rendes tanár, tanította a latin és magyarnyelvet, földrajzot
és szépírást, tanít 6 év óta.
A vallástan tanárai. Izrealita vallástan Dr. Edelstein Bertalan okleveles budai rabbi és hitoktató és Kiss
Arnold főrabbi. Unitárius hittan Józan Miklós. Görögkeleti hittan Bogoevics György Ghenadiu, görög
katolikus esperes, hitoktató és Nedelkovics Vazul görög keleti esperes. Római katolikus hittan Thym
Adolf római katolikus hitoktató. Református vallás Kontra Aladár református segédlelkész és Reif Pál
evangélikus lelkész.
A rendkívüli tárgyak előadói: Fridl Frigyes zenész, zenetanító. Kmetykó János vívás. Mátrai Vilmos
rendes tanár, tanította a rendkívüli szabadkézi rajzot. Sinkó Pál műegyetemi asszisztens, tanította a
kézimunkát. Szalkay Alfonz helyettes tanár az éneket tanította.
Szolgák: Szentesi Mihály pedellus szolgál 24 éve.
Iskolaorvos Párdányi Emil. „Párdányi (1904-ig Pinsker) Emil. Párdányi Emil iskolaorvos jelentéseiből
részletek: Egészségügyi állapot. „Az általános orvosi vizsgálat 1907. szeptember havában történt az
intézet orvosi szobájában, hová a tanulók osztályonként tízes csoportokban bocsáttattak be. A vizsgálat
kiterjedt az érzékszervekre, csontrendszerre, szívre, a légzőszervekre és idegrendszerre. összesen 349
tanuló került vizsgálat alá, akik közül 54-nél találtatott a szemen törési rendellenesség és pedig:
51
A szemvizsgálat eredményei. 1908.
A hallószerv bántalmazottsága 11 esetben találtatott, közülük 5 esetben mindkét fülre vonatkozott a baj.
Kik kezelés alatt nem állottak, a kezelés szükségességére figyelmeztettek. Egy esetben az úgynevezett
harmadik mandula okozott nagyothallást. Igen sok tanulónak rossz a fogazata. A száj gondos ápolására
felhívattak. Beszédhibában egy tanuló szenved, dadog. A gerincoszlop elferdülése egy tanulónál
találtatott; az is kezelés alatt áll. Két tanulót az alsó, egyet a felső végtag merevsége miatt kellett torna
alól felmenteni. Szervi szívbaj 3 esetben volt a felmentés oka, egy esetben pedig ideges szívdobogás. A
gyengébb idegzetű és vérszegény tanulókra a tanári kar figyelme felhívatott. Lágyéksérvben 4 tanuló
szenved. Haláleset ez évben egy volt. Fertőző betegségben 7 tanuló szenvedett, és pedig 6 vörhenyben, 1
kanyaróban, de valamennyien meggyógyultak. A családban előforduló fertőző betegség miatt ugyancsak
7 tanuló volt rövidebb- hosszabb időre az iskolából kitiltva. Baleset kettő fordult elő évközben. Játék
közben az udvaron törte el mindkettő a lábát. A rendes orvosi látogatás minden hét szerdáján volt.
Szeptemberben, tekintettel az akkor Bécsben elterjedt himlőjárványra, a csak egyszer beoltott tanulók újra
olttattak. A miniszteri rendeletre összeállított alkohol-statisztika szerint az intézet növendékei között csak
78 absztinens (22’5%) van. A többiek, bár többnyire csak vásár- és ünnepnapon, isznak szeszes italt. Az
iskolaorvos időnkint az igazgató társaságában vagy anélkül, bejárta az iskola épületét és ellenőrizte annak
tisztaságát, a fűtést, világítást, szellőztetést stb. A tisztaság ellen nem volt kifogás. A szellőztetést és fűtést
illetőleg szükség esetén a kellő intézkedések megtörténtek…. Végül nem hagyható felemlítés nélkül az
iskola tőszomszédságában levő cementgyár, mely finom porával, főleg északi szél esetén, az iskola
levegőjét károsan befolyásolja.”
52
Atlétikai verseny eredményei. 1908.
53
Az osztályozás eredményeinek az összefoglalása. 1908.
A fölszerelés kimutatása. 1908.
54
Kitűnő tanulók: Dorner Zoltán, Dullien Károly, Hübner Tibor, Simonyi-Semadam S. I.a., Reitspiess János
II.a., Bónert Ferenc, Princz Ottó II.., Deutsch Pál, Gyárfás Sándor, Minder Gyula, Móra János III.a.,
Kovács Lajos, Répássy György III.b., Pausz Béla, id. Thaller István, ifj. Thaller István, Zloch Károly IV.,
Richter Rezső V.,
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium ötödik évi értesítője az 1908-1909.
könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1909. Ára 1 korona 50 fillér.
55
Sajó Sándor. Magyar zászló.
Személyi változások. A Vallás és közoktatási Királyi Minisztérium kinevezte az Iskolához Dr. Máté Lajos
magyar, latin, görög, szépírás dr. Pinkert Ede földrajz, kémia, természetrajz, dr. Riesz Frigyes lőcsei
számtan, mértan rendes tanárokat. Dr. Goldziher Károly rendes tanárt az Országos Tanítóképző Intézethez
helyezték át, helyére Harsányi Lajos helyettes tanár került. Gyakorló tanároknak dr. Bohdaneczky Imre,
Erdész Ernő, Grájfel Béla és Nagy János okleveles tanárokat alkalmazta Sajó Sándor és Vass Árpád
rendes tanárok vezetése mellett. A rendkívüli tárgyak tanítása: a gyors és gépírásnál Bálint Antalt, a
zenénél Eskenázy Liccot, a francia nyelvnél Pastinszky Jánost fogadta el a Tankerületi Főigazgatóság.
Máté Lajos
56
A tantestület. dr. Morvay Győző, királyi igazgató, német nyelv, 21 éve tanít. Rendes tanárok: dr. Ágner
Lajos, magyar-latin szakos, az ifjúsági könyvtár őre, tanít 6 éve. Kerékgyártó Árpád, földrajz és
természetrajz, tanít 4 éve. Kmetykó János tornatanító, tanít 6 éve. Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan
és természettan, tanít 4 éve. dr. Máté Lajos magyar, görög és latin, tanít 13 éve. Mátrai Vilmos rajz, tanít
9 éve. Dr. Pinkert Ede földrajz és természetrajz, tanít 4 éve. Dr. Riesz Frigyes tanította a számtant és a
rajzoló mértant, tanít 5 éve. Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 18 éve.
Schuster Alfréd tanította a német nyelvet, tanít 15 éve. Szabó István tanította a magyar és latin nyelvet,
tanít 15 éve. Szalkay Alfonz tanította a magyar és latin nyelvet, a történelmet és a görögpótló irodalmat,
továbbá az éneket, tanít 4 éve. Vass Árpád tanította a magyar és latin nyelvet, továbbá a görög nyelvet,
tanít 12 éve. Dr. Váradi Béla tanította a magyar és latin nyelvet, továbbá a görögpótló irodalmat, tanít 6
éve. Dr. Vértessy Dezső, tanította a latin és görög nyelvet, tanít 7 éve. Az átlagos heti óraszám 16-18 óra
volt.
Helyettes tanárok. Harsányi Lajos, tanította a mennyiségtant, tanít 2 éve. Dr. Munkácsi Mihály tanította
a szépírást és a történelmet, tanít 3 éve. Heti órák száma 17-18.
Gyakorló tanárok. Dr. Bohdaneczky Imre, beosztva a földrajzi és történelmi szakhoz. Erdész Ernő
okleveles tanár, beosztva Vass Árpád mellé, tanította a latin nyelvet. Grajfel Béla, okleveles tanár,
beosztva Sajó Sándor rendes tanár mellé, tanította a latin nyelvet. Nagy János okleveles tanár, beosztva
Sajó Sándor rendes tanár mellé, tanította a latin nyelvet.
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. Unitárius hittan Józan Miklós. Izraeli
vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Kontra Aladár református lelkész. Római
katholikus hittan Thym Adolf római katholikus hittanár. Evangélikus hittan Valentinyi Aladár
evangélikus lelkész. Görög katolikus hittan Zékány Gyula görög katolikus hitoktató. Heti óraszámok 2-6
óra.
Egészségtanár és iskolaorvos. Dr. Párdányi Emil.
Rendkívüli tanárok. Badics Béla hadnagy, fegyvergyakorlat és céllövés. Bálint Antal okleveles gyorsíró,
gyorsírást tanította. Eskenázy Licco, zenész, hegedűt tanította. Fenyvesi Péter őrmester, beosztva Badics
Béla hadnagyhoz. Pastinszky János nyugdíjas francia nyelv oktató. Pogány Géza honvédszázados,
fölügyelője a katonai kiképzésnek. Sinkó Pál a kézimunkát tanította.
Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga.
Szolgák. Begai András napidíjas iskolaszolga. Seemüller János, fűtő.
Pedellus Szentesi Mihály, felesküdt rendes szolga.
Szolgák: Begai András, napidíjas iskolaszolga.
Szémüller János fütő.
57
A felszerelések az óbudai Árpád Gimnáziumban. 1908/1909 tanév.
Kitűnő tanulók: Dorner Zoltán, Dullien Károly II.a., Reitspiesz János, III.a., Deutsch Pál, Kovács Lajos,
Minder Gyula, Móra János, IV., Pausz Béla, Zloch Károly V., Richter Rezső VI.
58
A tanulókra vonatkozó statisztikai adatok. 1908/1909 tanév.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium hatodik évi értesítője az 1909-1910.
Lenz Ferenc énektanár az igazgató kívánságára megalkotta a III. Kerületi Magyar Királyi Állami
Főgimnázium ifjúságának indulóját. „Legyen ez az induló a III. kerületi állami főgimnáziumnak egyik
külső ismertetője és kísérője, amikora tanuló itt működik, vagy az életbe kilép.”
59
60
Személyi változások. Apponyi Albert vallás és közoktatási miniszter az újonnan rendszeresített állásokra
Barthos Indár dévai állami főreáliskolai, Jaeger Imre budapesti VII. kerületi (külső) állami főgimnáziumi
rendes, Tompa Béla dr. makói állami főgimnáziumi helyettes tanárt, Szalkay Alfonz rendes tanárt a
szolnoki állami főgimnáziumhoz helyezi át, helyébe Olgyai Bertalan besztercebányai királyi katolikus
főgimnáziumi rendes tanárt, Makoldy Viktor rendes tanárt a budapesti V. kerületi állami főreáliskolához
saját kérésére nevezte ki, helyébe Obláth Rikárd ungvári katolikus főgimnáziumi rendes tanárt helyezte
61
át, majd utóbb a két utolsó tanár kölcsönös kérésére Makoldy Viktor rendes tanárt vissza, Obláth Rikárd
rendes tanárt az V. kerületi állami főreáliskolához, Munkácsi Kálmán dr. helyettes tanárt a dévai állami
főreáliskolához nevezte ki. Gyakorló tanárokul Danielisz Sándor okleveles tanárjelöltet Máté Lajos dr.
rendes vezető tanár mellé és Kunze Géza okleveles tornatanítót Kmetykó János rendes tornatanító mellé
osztotta be. Benedek Árpád és Klaniczay Sándor tanárjelöltek másfelé kapván állást, alkalmaztatásukra
igényt nem tartottak. A görög katolikus hitoktatásra Voksai János lelkészt, a görög keleti hitoktatásra
Nedelkovics Vazul esperest, az evangélikus hitoktatást 1910. március 1-ig Valentinyi Aladár lelkész
vezette, helyébe Mohr Henrik lelkészt, az I—VI. osztályos református tanulók hitoktatására Tari Imre dr.
lelkészt fogadta el Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter.
Apponyi Albert
A rendkívüli tárgyak tanítására nézve az igazgatónak az angol nyelv, Olgyai Bertalan dr.-nak a francia
nyelv, Máté Lajos dr.-nak a gyorsírás, Lenz Ferenc okleveles énektanárnak az ének, Altenburger János
okleveles zenetanárnak a zene tanítását engedélyezte a tankerületi főigazgató.
Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter a katonai gyakorlatok kiképzéséhez Balázs Béla hadnagyot
(1909. december) utána Vaszkó László hadnagyot rendelte ki. Újabb segédoktatók voltak Fekete Béla és
Szeglethy Antal őrmesterek.
A tantestület.
Királyi igazgató. dr. Morvay Győző, királyi igazgató, angol nyelv, 22 éve tanít.
Rendes tanárok: dr. Ágner Lajos, magyar-latin szakos, tanít 7 éve. Barthos Indár történelem, tanít 7 éve.
Jaeger Imre, számtan és geometria, természettan, tanít 4 éve. Kerékgyártó Árpád, földrajz és
természetrajz, tanít 5 éve. Kmetykó János tornatanító, tanít 7 éve. Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan
és természettan, tanít 5 éve. dr. Máté Lajos magyar, görög és latin, tanít 14 éve. Mátrai Vilmos rajz, tanít
10 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, tanít 14 éve. Dr. Pinkert Ede földrajz és természetrajz,
tanít 5 éve. Dr. Riesz Frigyes tanította a számtant és a rajzoló mértant, tanít 6 éve. Sajó Sándor tanította a
magyar és latin nyelvet, tanít 19 éve. Schuster Alfréd tanította a német és latin nyelvet, tanít 16 éve. Szabó
István tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 16 éve. Vass Árpád, tanította a magyar, latin, görög
nyelveket és a történelmet, tanít 13 éve. Dr. Váradi Béla magyar és latin szakos tanár, tanít 6 éve. Dr.
Vértessy Dezső, tanította a latin és görög nyelvet, tanít 8 éve.
Az átlagos heti óraszám 16-21 óra volt.
Helyettes tanárok. Dr. Tompa Béla, magyar, német és szabadkézi rajz. Tanít 2 éve.
Gyakorló tanárok. Danielisz Sándor okleveles tanár, beosztva a magyar és német szakból dr. Máté Lajos
vezető tanár mellé. Kuncze Géza okleveles tornatanító, 1909. december 1-től beosztva Kmetykó János
vezető tanár mellé.
vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Kontra Aladár és Dr. Tari Imre református
62
lelkészek. Római katholikus hittan Thym Adolf római katholikus hittanár. Evangélikus hittan Vallentinyi
Aladár és Mohr Henrik evangélikus lelkészek. Görög katolikus hittan Voksai János görög katolikus
hitoktató és Nedelkovics Vazul főesperes. Heti óraszámok 2-6 óra.
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, okleveles zenetanár, Lencz Ferenc, okleveles énektanító, Sinkó
Pál, kézimunka vezető.
Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (25 év)
Szolgák. Begai András napidíjas iskolaszolga (2 év). Szémüller János, napidíjas iskolaszolga, fűtő (3 év).
A felszerelés kimutatása 1909/1910-es tanév.
63
64
A tanulók statisztikái 1909/1910 tanév. A létszám 398 fő.
Kitűnő tanulók: Miereisz János, I.b., Dorner Zoltán, Dullien Károly, Hübner Tibor III., Grossmann Jenő
V., Pausz Béla, Zloch Károly VI., Günther Tivadar, VIII.
A Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami Főgimnázium hetedik évi értesítője az 1910-1911
Személyi változások. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter a külföldi tanulmányút céljából
szabadságot nyert Pinkert Ede dr. rendes tanárnak egy évi helyettesítésére Láng Gyula helyettes tanárt,
Jaeger Imre rendes tanárt a budapesti VII. kerületi (Istvánúti) magyar királyi állami főgimnáziumhoz
helyezte át, helyébe Telbisz György aradi állami főreáliskolai rendes tanárt, és az intézettől a budapesti
V. kerületi magyar királyi állami főreáliskolához, saját kérésére áthelyezett Kmetykó János tornatanító
helyébe Neumer Józsefet (†1914) az aradi főreáliskola tornatanítóját nevezte ki. Gyakorló tanárokul Máté
Lajos dr. vezető tanár mellé Baciu János dr. (latin), Olgyai Bertalan dr. mellé Nagy Sándor (latin), Sajó
Sándor mellé Wieser István (magyar) és Kökény Ferenc (latin), Schuster Alfréd mellé Holzträger Frigyes
(német) tanárjelölteket osztotta be.
Vaszary Kolos hercegprímás Thym Adolf hittanárt a II. érseki főgimnázium hittanárul nevezte ki, helyébe
Láng Ernőt, a nagyszombati katolikus internatus spirituálisát rendelte az intézethez.
Hazai Samu honvédelmi miniszter Pogány Géza százados úr felügyelete alatt Barna Kornél főhadnagyot
rendelte ki az intézethez.
A tantestület.
Igazgató. dr. Morvay Győző, királyi igazgató, bölcsészet, 23 éve tanít.
Rendes tanárok: dr. Ágner Lajos, magyar-latin szakos, tanít 8 éve. Barthos Indár történelem, tanít 8 éve.
Jaeger Imre, számtan és geometria, természettan, tanít 5 éve. Kerékgyártó Árpád, földrajz és
természetrajz, tanít 6 éve. Makoldy Viktor mennyiségtan és természettan, tanít 6 éve. Dr. Máté Lajos
magyar latin nyelveket tanít 15 éve. Mátrai Vilmos rajz, tanít 11 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin,
65
görög, tanít 15 éve. Dr. Pinkert Ede külföldi tanulmány úton van, egy évi szabadságot vett ki, tanít 6éve.
Dr. Riesz Frigyes tanította a számtant és a rajzoló mértant, tanít 7 éve. Sajó Sándor tanította a történelmet,
a magyar és latin nyelvet, tanít 20 éve. Schuster Alfréd tanította a német és latin nyelvet, tanít 17 éve.
Szabó István tanította a szépírást, a magyar és latin nyelvet, tanít 17 éve. Dr. Tompa Béla, német nyelv és
német irodalomtörténet, tanít 3 éve. Vass Árpád, tanította a magyar, latin, görög nyelveket, tanít 14 éve.
Dr. Váradi Béla magyar és latin szakos tanár, tanít 7 éve. Dr. Vértessy Dezső, tanította a latin és görög
nyelvet, tanít 9 éve.
Tornatanítók. Kmetykó János tornatanító, tanított 1911 január 31-ig. Tanít 8 éve. Neumer József (†1914)
tornatanító, 1911 február 1-től. Tanít 5 éve.
Heti óráik száma 22.
Helyettes tanár. Láng Gyula, természetrajz és földrajz, tanít 1 éve.
Gyakorló tanárok. Dr. Baciu János, okleveles tanár, beosztva a latin nyelvből Dr. Máté Lajos, a német
nyelvből Schuster Alfréd vezető tanárok mellé. Dr. Holztrager Frigyes beosztva a német nyelvből
Schuster Alfréd vezető tanár mellé. Kökény Ferenc tanárjelölt, beosztva latin nyelvből Sajó Sándor vezető
tanár mellé. Nagy Sándor okleveles tanár, beosztva latin nyelvből Dr. Olgyai Bertalan vezető tanár mellé.
Wieser István beosztva magyar és latin nyelvből Sajó Sándor vezető tanár mellé.
vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Kontra Aladár és Dr. Tari Imre református
lelkészek. Római katolikus hittan Láng Ernő római katolikus hittanár. Evangélikus hittan Mohr Henrik
evangélikus lelkész. Görögkatolikus hittan Boksai János görög katolikus hitoktató és Nedelkovics Vazul
főesperes. Heti óraszámok 2-6 óra.
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, okleveles zenetanár, Lencz Ferenc, okleveles énektanító, Sinkó
Pál, kézimunka vezető.
Katonai kiképzők. Pogány Géza százados (3 év) Barna Kornél főhadnagy.
Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (26 év)
Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. (1 év). Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. (4
év).
A Budapesti III. kerületi Királyi Főgimnázium Testgyakorló Köre. 1902. Rajzát Mátrai Vilmos tanár
készítette.
Az Iskola Testgyakorló köre kiváló eredményeket ért el, a június 3-4-iki versenyen az intézeti úszóstaféta
megnyerte a középiskolai úszóbajnokságot.
Kitüntetés Kmetykó János tornatanítót érte, kinek szakszerű tornatanítását a francia tanügyi kormány az
„Officier d’Academie“ érdemjellel tüntette ki.
66
A felvett tanulók száma 415 fő.
Kitűnő tanulók: Stern Aurél I.a., Miereisz János, Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Zellner
Ferenc II.b., Dorner Zoltán, Dullien Károly, Simonyi-Semadam Sándor IV., Horváth László, Pausz Béla,
Zloch Károly VII., Kriszháber Ákos, Richter Rezső VIII.
Jelesen érettségiztek: Frey Ottó, Gremsperger Tibor, Gál Pál, Richter Rezső.
67
68
Tanulókra vonatkozó statisztikai adatok. 1910/1911 tanév.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium nyolcadik évi értesítője az 1911-1912
Meghalt Pinkert Ede (1883-1911. július 27.)

„Adományok. A tanári és ifjúsági könyvtár gyarapításához újból nagyobbszerű adománnyal járult Berczik
Árpád, az MTA rendes tagja, aki nagy számú tudományos és szépirodalmi munkát adományozott az
intézetnek.”
Berzcik Árpád Berczik Árpád
Személyi változások. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter a külföldi tanulmányút céljából egy
évi szabadságot nyert Várdai Béla dr. rendes tanár helyettesítésére Simon Sándor Miklós kaposvári rendes
tanárt, Szabó István rendes tanárt a budapesti VII. kerületi Damjanich-utcai magyar királyi állami
főgimnáziumhoz helyezte át, helyébe Alszeghy Zsolt dr. helyettes tanárt, Riesz Frigyes dr. a kolozsvári
egyetemen a matematikai rendkívüli tanárságot nyerte el, helyébe Frank Ferenc budapesti II. kerületi
egyetemi főgimnáziumi helyettes tanárt, az 1911. október 1-től 1912. február 1-ig betegség miatt
szabadságolt Vértessy Dezső dr. helyébe Osztrogonacz Ferenc helyettes tanárt rendelte az intézethez.
69
Utóbbi 1912. február 1-től a tanév végéig rendeltetett az intézethez, mely időben irodai munkásságot
végzett.
A tantestület.
Igazgató. dr. Morvay Győző, királyi igazgató, bölcsészet, 24 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik
az Intézetnél.
Rendes tanárok: dr. Ágner Lajos, magyar-latin szakos, tanít 9 éve. (1907). Barthos Indár történelem, tanít
9 éve. (1909). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, geometria, tanít 1 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád,
földrajz és természetrajz, tanít 7 éve. (1906). Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan és természettan,
tanít 7 éve. (1905) Dr. Máté Lajos magyar latin nyelveket tanít 16 éve. (1908) Mátrai Vilmos rajz, tanít
12 éve. (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, tanít 16 éve. (1909). Sajó Sándor tanította a
magyar és latin nyelvet, tanít 21 éve. (1903). Simon S. Miklós, történelem, magyar, latin, görög, tanít 8
éve (1911). Telbisz György, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 30 éve. (1911). Dr. Tompa
Béla, német nyelv és német irodalomtörténet, magyar irodalom története, tanít 4 éve. (1909). Vass Árpád,
tanította a magyar, latin, görög nyelveket, tanít 15 éve. Dr. Váradi Béla magyar és latin szakos tanár.
Külföldi tanulmányok miatt szabadságon. (1904) Dr. Vértessy Dezső, tanította a latin és görög nyelvet,
tanít 10 éve. (1906)
Tornatanítók. Neumer József (†1914) tornatanító, 1911 február 1-től. Tanít 6 éve. (1911)
Heti órái száma 22.
Helyettes tanárok. Dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin, szépírás, tanít 2 éve. (1911). Láng Gyula,
természetrajz, földrajz, számtan, állattani gyakorlat, tanít 2 éve. (1910). Osztrogonacz Ferenc, görög, tanít
1 éve. (1911).
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 3 éve. (1909). Lenz Ferenc, ének, tanít 4 éve. (1908).
Sinkó Pál kézimunka, tanít 5 éve. (1907)
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. (1906). Unitárius hittan Józan Miklós
hitoktató (1904). Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Kontra Aladár
(1902) és Dr. Tari Imre református lelkészek (1909). Római katolikus hittan Láng Ernő római katolikus
hittanár. (1910) Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész. (1909) Görögkatolikus hittan
Vargha Gyula görögkatolikus hitoktató (1911) és Nedelkovics Vazul főesperes. (1904) Heti óraszámok
2-6 óra.
Egészségtanár és iskolaorvos. Dr. Párdányi Emil. (1906)
Katonai kiképzők. Pogány Géza százados (1908) Milesz István főhadnagy (1910).
Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (27 év) (1905)
Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. (2 év). (1910) Szémiller János, napidíjas
iskolaszolga. (5 év). (1908).
Itt ábrázolt jutalomérem, melyet kiváló iskolai munkásságért adunk, ferenczi Ferenczy Benjámin (Béni)
szobrász műve.
70
Jutalomérem
Az iskola tanulói tanulmányi kiránduláson. 1911. június.
Teniszeznek az iskola tanulói. 1911-ben.
Lentz Ferenc énektanár intézeti zenekart szervezett.
71
Az intézeti zenekar 1911 - 1913-ban. Énektanár Huber Árpád.
Az intézeti zenekar heti egy ízben tartott gyakorló játékot. Működött benne az első hegedűs: Komor
Vilmos, Sziklai Pál VIII., Harsányi Dániel VII., Nebenführer László V., Szabó Béla, Szemere Pál IV.; 6
második hegedűs: Lengyel József VII., Szeniczei Mihály VI., Marcel György IV., Weisz Vilmos, Sziklai
Ferenc III., Bettelheim Jenő I.; Cselló: Stern Pál VI.; Fuvola vagy piccolo: Kepes Ferenc II.; Klarinét:
Foerk Károly VI.; Ütő hangszerek (kis dob, nagy dob, függő tányér, triangulum stb.): Mátrai Antal V.,
Riegl Gyula IV., Mátrai Béla III.
72
A tanulókra vonatkozó statisztikai adatok. 1911/1912-es tanév.
73
Kitűnő tanulók: Máté Lajos I.a., Faller László, Scheibler Ármin, Sipos László I.b., Kemény Ernő, Kóródi
Gyula, Mérei László, Sipos Imre, Stern Aurél II.a., Kis István II.b., Weisz Vilmos III.a., Miereisz János,
Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Zellner Ferenc III.b., Dobi József, IV., Dullien Károly,
Dorner Zoltán, Dullien Károly, Simonyi-Semadam Sándor, V., Haeffner Jenő, VI., Grossmann Jenő,
Gyárfás Sándor, Móra János, Zboray Sándor VII., Horváth László, Pausz Béla, Stern István, Zloch Károly
VIII.
Jelesen érettségiztek: Horváth László, Stern István, Pausz Béla, Zloch Károly.
A Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami Főgimnázium kilencedik évi értesítője az 1912-1913
Személyi változások. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter Várdai Béla dr. rendes tanárt a
budapesti X. kerületi tisztviselőtelepi főgimnáziumhoz, Láng Gyula helyettes tanárt két párhuzamos
osztály megszűnése miatt az intézetből a miskolci királyi katolikus főgimnáziumhoz, Osztrogonac Ferenc
helyettes tanárt pedig a privigyei állami gimnáziumhoz helyezte át.
74
Csernoch János hercegprímás Láng Ernő római katolikus hittanár helyébe ebben az évben Tichy Gyula
dr. hittanárt nevezte ki. A budapesti görögkatolikus Főtiszti Esperesség Varga Gyula hitoktató helyébe
Ulicsák Béla hitoktatót bízta meg a görögkatolikus hittan tanításával. Az óbudai református egyház a
református hittan tanítására minden osztályban Tari Imre dr. református lelkészt rendelte ki, mely
intézkedésével Kontra Aladár református lelkész hosszú és hasznos munkásság után az intézettől megvált.
A VKM. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) gyakorló tanárokul alkalmazta Barthos Indár vezető
tanár mellé Koller Gusztáv és Máté Lajos dr. mellé Damián István szakvizsgázott tanárjelölteket.
A tantestület. Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, bölcsészet, 25 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta
működik az Intézetnél.
Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 3 éve (1911) dr. Ágner Lajos, magyar-
latin, görög és szépírás tanít 10 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 10 éve. (1909)
Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, geometria, tanít 2 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és
természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 8 éve. (1906) Makoldy Viktor számtan,
mennyiségtan és természettan, tanít 8 éve. (1905) Dr. Máté Lajos magyar latin nyelveket tanít 17 éve.
(1908) Mátrai Vilmos rajz, tanít 13 éve. (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, tanít 17 éve.
(1909). Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 22 éve. (1903). Schuszter K. Alfréd, német
és latin nyelvek, tanít 19 éve. (1903) Simon S. Miklós, földrajz, magyar, latin, görög, tanít 9 éve (1911).
Telbisz György, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 31 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német
nyelv és szépírás, tanít 5 éve. (1909). Vass Árpád, tanította a latin nyelv és szépírás, tanít 16 éve. Dr.
Vértessy Dezső, tanította a görög nyelvet, tanít 11 éve. (1906)
Tornatanító. Neumer József (†1914) tornatanító, 1911 február 1-től. Tanít 7éve. (1911)
Heti órái száma 18.
Helyettes tanárok. Dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin, szépírás, tanít 2 éve. (1911). Láng Gyula,
természetrajz, földrajz, számtan, állattani gyakorlat, tanít 2 éve. (1910). Osztrogonacz Ferenc, görög, tanít
1 éve. (1911).
Gyakorló tanárok. Barthos Indár vezető tanár mellé volt rendelve Koller Gusztáv történelem és földrajz
szakos. Máté Lajos dr. mellé Damián István szakvizsgázott magyar nyelv szakos tanárjelölt volt beosztva.
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 4 éve. (1909). Lenz Ferenc, ének, tanít 5 éve. (1908).
hitoktató (1904). Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Dr. Tari Imre
református lelkész (1909). Római katolikus hittan dr. Tichy Gyula római katolikus hittanár. (1912)
Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész. (1909) Görögkatolikus hittan Ulicsák Gyula
görögkatolikus hitoktató (1912) és Nedelkovics Vazul főesperes. (1904) Heti óraszámok 2-6 óra.
Katonai kiképzők. Pogány Géza százados (1908) Milesz István főhadnagy (1910).
75
Párdányi Emil iskolaorvos
Az intézetben mükődő tanerők 1902-1912.
76
Kirándulás Fiuméba. 1912 június.
Svájci tanulmányutak. 1912 nyara.
Fizikai kisérletek. Vezető tanár: Telbisz György. 1912.
77
Felszerelés 1913 január 7.
,
Kitűnő tanulók: Halász Gábor I.b., Faller László, Máté Lajos II., Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai
Ferenc, Weiss Vilmos IV., Dobi József, V., Mandl Ferenc, V., Dorner Zoltá, Hübner Tibor, Simonyi
Semadam Sándor VI., Haeffner Jenő, Mandl István VII., Kecskés Pál, Móra János, Répássy György,
Zboray Sándor VIII.
Jelesen érettségiztek: Beliczay István, Groszmann József, Kecskés Pál, Móra János, Morvay Szilárd,
Répássy György, Zboray Sándor.
Osztályfénykép. VII. osztály. 1913. Középen Morvay Győző igazgató.
78
Tanulók érdemjegyei. VII. osztály. 1912/1913 tanév.
79
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizedik évi értesítője az 1913-1914
tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III.,
Lajos utca 94. 1914. Ára 1 korona 50 fillér.
A tanári testületben a változások.

Személyi változások.
Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter Schuster K. Alfréd rendes tanárt a budapesti V.
kerületi állami főreáliskolához helyezte át, utóda Pap Illés dr. szolnoki állami főgimnáziumi rendes tanár
itteni állásáról lemondott, Vértessy Dezső dr. rendes tanárt a budapesti tanárképző-intézethez helyezte át,
helyébe Endrei Gerzson dr. losonci állami főgimnáziumi rendes tanárt rendelte az intézethez. Neumer
József tornatanító egészsége helyreállítására 1914. február 1-től a tanév végéig szabadságot kapván,
óráinak ellátására Kiss Ernő oki. tornatanító, Vass Árpád rendes tanár 1914. márc. 3-án egészsége
helyreállítására 4 havi szabadságot kapott, óráinak ellátására Kertész Ármin dr., okleveles tanárt rendelték
ki. A tankerületi királyi főigigazgatóság vezetője Lenz Ferenc énektanító helyébe Huber Árpád okleveles
énektanítót fogadta el. A V. K. M. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) gyakorló tanárokul
alkalmazta Barthos Indár és Kerékgyártó Árpád vezető tanárok mellé történelem, földrajz és
természetrajzra Marks Lipót és Rausch Géza dr., Sajó Sándor rendes tanár mellé latin nyelvre Busák Béla
szakvizsgázott tanárjelölteket.
Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, bölcsészet, 26 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az
Intézetnél.
Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 4 éve (1911) dr. Ágner Lajos, magyar
és latin, tanít 11 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 11 éve. (1909) Dr. Endrei Gerzson
magyar, latin és görög, tanít 15 éve (1913). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 3
éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 8 éve.
(1906) Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan és természettan, tanít 9 éve. (1905) Dr. Máté Lajos magyar
és latin nyelveket, történelmet, gyorsírás, tanít 18 éve. (1908) Mátrai Vilmos rajz, rajzoló geometria, tanít
14 éve. (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 18 éve. (1909). Sajó
Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 23 éve. (1903). Simon S. Miklós, természetrajz, magyar,
latin, tanít 10 éve (1911). Telbisz György, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 32 éve. (1911).
Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 6 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv
és történelem, tanít 16 éve.
Tornatanító. Neumer József (†1914) tornatanító, 1911 február 1-től. Tanít 8 éve. (1911) Heti órái száma
20. Kiss Ernő, okleveles tornatanító, helyettesítette Neumer Józsefet szabadságideje alatt 1914. február 1-
június 2
Gyakorló tanárok. Busák Béla, szakvizsgás tanárjelölt, 1914. január 1-től 1915 február 1-ig. Marks Lipót,
szakvizsgás tanárjelölt, Rausch Géza dr. szakvizsgás tanárjelölt.
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 5 éve. (1909). Hubert Árpád, cserkészvezető tanár,
okleveles énektanító, ének, tanít 1 éve. (1913)
hitoktató (1904). Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Dr. Tari Imre
görögkatolikus hitoktató (1912) és Nedelkovics Vazul főesperes. (1904) Heti óraszámok 2-6 óra.
80
Az Intézetben alkalmazott tanerők 1902-1914 között.
Az Intézetben alkalmazott tanerők 1902-1914 között.
Az épület. Az 1913. tanévben az érdeklődő szülők megbízásából Stern József dr. királyi közjegyző úr
vezetése mellett küldöttség járt a Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternél, hogy új épületet
állítson az intézetnek. A miniszter úr kijelentette, hogy az 1915. évi költségvetésbe valószínűleg már
belehelyezhetők az építkezési költségek. Budapest székesfőváros méltányolva a kerület szükségleteit 3
évi hatállyal 2500 öl területet adományozott az intézeti építkezés céljaira. A telek a Határ-, Viador-, Szőlő-
utca és Bécsi-út közti különálló terület. Az épület terveit Ullmann Gyula és Kármán Géza Aladár építészek
irodája a minisztériumnak jóváhagyás végett máris benyújtotta.
Ullmann Gyula Kármán Géza, Aladár
81
A tanszerek az 1913-as zárszámadás szerint.
Tanóra 1913-ban.
82
Korcsolyáznak az Intézet tanulói 1913-ban.
83
84
A sikeres érettségit tett tanulók pályaválasztása 1913-ban.
Kirándulás a Bükk hegységben. 1914.
85
Kitűnő tanulók: Sárközy Géza, Széchy Károly, I.a., Jautz Mátyás, Orbán György, I.b., Frank Lajos, Réthy
Gyula, Szentesy Alfonz, II.a., Halász Gábor, Káposztásy Géza, II.a., Faller László, Máté Lajos, Scheibler
Ármin, Sipos László, Weiss Dezső III., Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos V.,
Sujánszky-Haikó Géza VI., Dorner Zoltán, Dullien Károly, Hübner Tibor, Sereghy Mihály, Simonyi
Semadam Sándor VII., Kamocsay Jenő, Mandl Itván, Schiffer Ernő, Uxa Antal VIII.
Jelesen érettségiztek 1914-ben: Cifka József, Deutsch János, Foerk Károly, Kamocsay Jenő, Mandl
István, Ruff Lajos, Schiffer Ernő, Stern Pál, Uxa Antal.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenegyedik évi értesítője az 1914-1915
tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. May János könyvnyomdája, Budapest, II.,
Főherceg Albrecht út 3. 1915. Ára 1 korona 50 fillér.
Hadi szolgálatra a következő tanárokat hívták be: Barthos Indár, Frank Ferenc, Makoldy Viktor és Máté
Lajos dr. rendes tanárok, Neumer József tornatanító, Huber Árpád énektanító. A matematika és fizika
tanítására a V. K. M. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) Palágyi Menyhért dr. számfölötti
középiskolai rendes tanárt és egyetemi magántanárt rendelte az intézethez, megérkezéséig egyelőre
Schmiedt Alajos budapesti V. kerületi magyar királyi állami főgimnázium, majd Besskó Jenő II. kerületi
királyi egyházi katolikus főgimnázium rendes tanárát rendelte rövid időre az intézethez. Párdányi Emil
dr. iskolaorvos és egészségtanár amerikai tanulmányúton volt és haza nem térhetett, helyette Raisz Aladár
dr., rendőrorvos a helyettesítését elvállalta. A torna, szépírás és zene tanítása szünetelt, az énektanítást,
nehogy az egyházi énekben fönnakadás álljon be Kerékgyártó Árpád rendes tanár vezette.
Intézetnél.
magyar, latin és görög, tanít 16 éve (1913). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 4
(1906) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 19 éve. (1909). Dr. Palágyi
Menyhért rendes tanár, matematika, tanít 10 éve, (1914) Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet,
tanít 24 éve. (1903). Simon S. Miklós, természetrajz, magyar, latin, tanít 11 éve (1911). Telbisz György
rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 33 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv
görögpótló magyar irodalom, tanít 7 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 17 éve.
Gyakorló tanárok. Busák Béla, szakvizsgás tanárjelölt, 1914. január 1-től 1915 február 1-ig. Marks Lipót,
szakvizsgás tanárjelölt, Rausch Géza dr. szakvizsgás tanárjelölt.
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 6éve. (1909). Hubert Árpád, cserkészvezető tanár,
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre
görögkatolikus hitoktató (1912) és Nedelkovics Vazul főesperes. (1904) Heti óraszámok 4 6 óra.
Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár (1914)
86
Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. Hadi szolgálatot teljesített, megsebesült. (6 év).
(1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. Hadi szolgálatot teljesített, fogoly Szibériában (8 év).
(1908).
87
A tanárok órarendje. 1914/1915 tanév.
Kiss Ernő 1914-ben helyettes tornatanító volt, Vereckénél megsebesült és meghalt. Láng Gyula, az intézet
volt helyettes tanára a téli kárpáti harcokban meghalt. Nagy Sándor az intézet volt gyakorló tanára a
galíciai harcokban elhunyt,
88
Az Intézettől eltávozott tanerők 1902-1914 között.
A tanszerek az 1913/1914-es költségvetési év zárszámadása szerint.
Tanárok és tanulók az I. Világháborúban. (1914. július 28. – 1918. november 11.) A behívások 1914
augusztus hónapban kezdődtek. Itt van helye, hogy megemlékezzünk azokról a volt tanítványokról, akik
hadiszolgálatot teljesítenek. Az igazgató már augusztusban az összes fővárosi lapokban fölszólította
ezeket és kérte, hogy jelentsék be akár személyesen, akár levél utján, hol szolgálnak, milyen ezrednél,
milyen rangfokozatban, mely csatákban vettek részt, érte-e őket kitüntetés? A fölszólításnak annyiban
volt eredménye, hogy sokan feleltek is rá, de többnek munkásságáról ezideig nincsen értesítése. Sokan
eleget tettek abbeli fölszólításának is, hogy ez évvégi értesítő (1914/15) részére elküldötték arcképüket,
melyeket 40., 43., 46., 56., 63. oldalokon közlésre kerültek.
89
Hadi szolgálatra behívott tanulók 1914-ben. (40. old.) Dobay József; Déri Jenő; Demjén László; Dobi
Ivor jh., honvédhuszár (9) Polifka Károly bh., hadapród (7.). Schiffler Ernő o. h. 23. gyalogezred (8.)
90
Hadi szolgálatra behívott tanárok. 1914-ben.
91
Hadi szolgálatra behívott tanulók. 1914-ben. Iskolai értesítő (43. old.) Albert József jh., cs.és k.
tüzérszakaszvezető (10.) Hajba Pál (9.). Morvay Szilárd (8.) magyar honvéd 2. sz. vártüzér zászlóalj.
Móra János bh., honvéd (12.). Maczák András (15.). Miereisz János (2.) Princz Ottó (3). Schäffer István
jh. (5), Schäffer Ödön (13.). Schubert János honvéd (1.). Szemző Ferenc megsebesült; (16.). Thaller
György (14).
Hadi szolgálatra behívott tanulók. 1914-ben. Iskolai értesítő (46. old.) Federit Ármin hadnagy, II. oszt.
vitézségi érmet kapott. Küzdött Szerbiában (2.); Foerk Ernő cs. k. hegyitüzér, megsebesült Valjevónál
(11.) Georgi József fővárosi tanító, 1 honv. gye. póttartalékos f hősi halált halt Chyrow mellett 24 éves
korában (5.) Hauser József (12.). Kocsner Jakab o. h. (6.). Kronstein Alajos honvéd (9.). Neumann Lajos
92
banktisztviselő, ékszerész (3). Rosenthal Győző 38 számú gyalogezred (3.). Szentesy Sándor hivatalnok,
23. ezred utászszakaszvezető, megsebesült Sabácnál, majd részt vett a galíciai háborúban (8.). Tábory
Zoltán (1.). Zimmermann Antal 1. sz. tiroli vadászezred hadapródja (10.)
Hadi szolgálatra behívott tanulók. 1914-ben. Iskolai értesítő (56. old.) Edvi-Illés Gyula bh. 2. sz.
vártüzérzászlóalj; Elek Dániel posta és táv hiv., főhadnagy (3.) Feldmann Oszkár; Fehér Sándor ifj. kadett,
52. gyalogezred. (2.) Finály Rezső o. h., részt vett az orosz-lengyel harcokban Krasznik, Lublin és
Ivangorodnál (6.) Hu1itius János, Horváth László, Hilbert László, Harsányi Dániel 3. sz. bosnyák
gyalogezred (5.); Hefty Frigyes aviatikus (pilóta) (1.) Pecsenka Lajos hivatásos őrmester, megsebesült
Sabácnál; (10). Pausz Béla jh., 24. vadász ezred, őrmester (7.). Turányi Dénes o. h., (11.). Vajda Lajos o.
h. (4.). Weszely Antal tüzér (8.).
Hadi szolgálatra behívott tanulók. 1914-ben. Iskolai értesítő (63. old.) Kis Jenő 10. honvéd gyalogezred
hadapródja, f hősi halált halt 2015. május 2-án. A Bicsna község magaslatán van elhantolva (1.). Kis
Károly 29 honvéd gyalogezred szakaszvezetője (2.). Kis Aladár honvéd, az ezüst érdemkereszt
tulajdonosa, melyet életmentésért kapott. (3.) A három Kis testvér önként jelentkezett.
93
94
Hadi szolgálatra jelentkezők adatai. 1914.
95
Osztályfénykép VII. osztály 1914/1915
96
Az osztályvizsgát tett tanulók megoszlása honosság és szüleik (gyámjaik, illetőleg más gondviselőjük)
állandó lakhelye szerint.
97
Az Iskola vagyona az 1914/1915 tanév végén.
Az Iskola bevételei az 1914/1915 tanévben
98
Az Iskola kiadásai az 1914/1915 tanévben
99
Az osztályvizsgák eredményei osztályonkénti bontásban. 1915-ben.
Az osztályvizsgát tett tanulók megoszlása szüleik (gyámjuk, illetőleg más törvényes gondviselőjük)
foglalkozása (társadalmi állása) szerint. 1915-ben.
100
Kitűnő tanulók: Händler Miklós I., Orbán György II., Frank Lajos, Kátai Zoltán, Szentesy Alfonz III.,
Faller László, Máté László, Máté Lajos, Sipos László, Weisz Dezső IV., Sipos Imre V., Kovács Jenő,
Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos VI., Dorner Zoltán, Dullien Károly, Hübner Tibor, Sereghy Mihály,
Simonyi -Semadam Sándor VIII.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenkettedik évi értesítője az 1915-1916
Főherceg Albrecht út 3. 1916. Ára 2 korona.
Dr. Palágyi Menyhértet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) csak a matematika tanítására
kötelezte, a fizikai tanítást helyette Petricsko Miklós okleveles óradíjas tanár végezte, Dr. Tichy Gyulát a
Hercegprímás az esztergomi hercegprímási udvarhoz levéltárnoknak elhívta, így óráit Kákonyi László
Zoltán dr. látta el, akit megbetegedése miatt december és január hónapokban Para Endre, június hónapban
Pongrácz Józsefrómai katolikus hitoktató helyettesített.
Intézetnél.
és latin, tanít 10 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 10 éve. (1909) Frank Ferenc
számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 2 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz,
növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 8 éve. (1906) Makoldy Viktor rendes tanár tanít 8 éve (1905). Dr.
Máté Lajos rendes tanár tanít 17 éve (1908). Mátrai Vilmos rajz szakos rendes tanár tanít 13 éve (1904)
Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 17 éve. (1909). Sajó Sándor tanította a
magyar és latin nyelvet, tanít 22 éve. (1903). Schuster K. Alfréd, latin és német nyelv, tanít 19 éve. (1903)
Simon S. Miklós magyar és latin nyelv, földrajz, tanít 9 éve (1911). Telbisz György rendes tanár, számtan,
geometria, természetrajz, kémia, tanít 31 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar
irodalom, tanít 5 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 15 éve (1905). Dr. Vértessy
Dezső görög, tanít 11 éve (1906). Neumer József tornatanító, tanít 6 éve (1911)
Hitoktatók. Baptista vallás Csopják Attila tanít 2 éve (1914) Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai
rabbi. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész (1909). Római katolikus hittan dr.
Tichy Gyula római katolikus hittanár. (1912). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész.
(1909) Görögkatolikus hittan Ulicsák Gyula görögkatolikus hitoktató. (1912) és Nedelkovics Velimir
főesperes. (1904) Unitárius hitoktató Józan Miklós.
Heti óraszámok 1 - 12 óra.
Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár, 2 éve iskolaaorvos. (1914)
Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. Hadi szolgálatot teljesített Bukovinában,
megsebesült. 7 éve iskolaszolga. (1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. Hadi szolgálatot
teljesített, fogoly Szibériában. 8 éve iskolaszolga. (1908).
101
102
Tantárgyak oktatói. 1915/1916-os tanévben.
103
A tanszerek az 1914/1915. költségvetési évi zárszámadás szerint.
104
A tanulók számának alakulása 1915/1916-os tanévben.
105
A tanulók számának alakulása az 1915/1915-os tanévben.
106
A tanulók létszámának alakulása a szülők foglalkozása szerint. 1915/1916 tanév.
Az iskola vagyona az 1915/1916 tanév végén.
107
Az iskola bevételei az 1915/1916 iskolai évben.
108
Az iskola kiadásai az 1915/1916 iskolai évben.
Ott Ádám dr. pápai prelátus és budaujlaki plébános többször vizsgákon elnökölt.
Dr. Ott Ádám
Sajó Sándor és dr. Olgyai Bertalan tanárokat nélkülözhetetlenségük miatt a katonai szolgálat alól
felmentették. Barthos Indár hadnagy megint a mármarosi hadtápnál teljesít szolgálatot és most a
legfelsőbb kitüntetésben (Signum Laudis) részesült. Barthos Indár hadnagy megint a mármarosi hadtápnál
teljesített szolgálatot és a máramarosi orosz betörések idején kitüntette magát, ezért a Signum Laudis
109
kitüntetésben részesült. Frank Ferenc főhadnagy Signum Laudis meteorológiai szolgálat parancsnokaként
előszőr a doberdói, később a nisi repülő állomáson teljesített szolgálatot. Huber Árpád főhadnagy jelenleg
Zomborban az utász osztagoknál, mint kiképzőtiszt szolgál. Dr. Máté Lajos főhadnagy most is Somorján,
mint fogolytábor parancsnok intézi a kirendeltség ügyeit. Neumer József tűzmester Doberdónál harcol.
Kitűnő tanulók: Horváth Levente I., Dobi Tamás, Händler Miklós II., Orbán György, Sárközy Géza, III.,
Somogyi Mihály, Szentessy Alfonz IV., Brandl Ernő, Faller László, Sipos László, Weisz Dezső V.,
Kovács Jenő, Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos VII., Dobi József, Sereghy
Emil VIII.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium címere.
Főherceg Albrecht út 3. 1917. Ára 2 korona.
Meghalt Kákonyi László Zoltán dr. (1888. április 13. — 1916. december 12.) katolikus hittantanár.
A tanári testületben változások: Petricsko Miklós okleveles óradíjas tanár helyett a Vallás- és
Közoktatásügyi Minisztérium VKM. Sós Sándort, budapesti VI. kerületi állami óradíjas tanárát bízta meg
a matematika és fizika tanításával. A román betöréskor erdélyi menekült tanárokat: Ember István
nagyszebeni állami rendes tanárt a történelem, Albrich János fogarasi rendes tornatanárt, ideiglenesen a
torna tanításával bízta meg. E tanárok távozásával a történelem tanítására Lukinich Imre dr.-t a budapesti
VIII. kerületi állami rendes tanárt és egyetemi magántanárt ideiglenesen a történelem tanítására helyezte
az intézethez. Kákonyi László Zoltán dr. 1916. december hónapban elhunyt, helyébe Csernoch János
hercegprímás Ackermann Kálmán hittantanárt rendelte ki.
Csernoch János
110
Intézetnél.
magyar, latin és görög, tanít 18 éve (1913). Ember István rendes tanár (1916) Frank Ferenc számtan és
mennyiségtan, természettan, tanít 6 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani-
és állattani gyakorlat, tanít 12 éve. (1906) Dr. Lukinich Imre rendes tanár, tanít 14 éve. (1916). Makoldy
Viktor rendes tanár tanít 12 éve (1905), 1916/17 tanévben nem tanított. Dr. Máté Lajos rendes tanár tanít
21 éve (1908). 1916/17 tanévben nem tanított. Mátrai Vilmos rajz szakos rendes tanár tanít 17 éve (1904)
Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 21 éve. (1909). Dr. Palágyi Menyhért
rendes tanár, matematika, tanít 31 éve, (1914) Petricsko Miklós természet szakos óraadó tanár tanít 1 éve
(1915) Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 26 éve. (1903). Simon S. Miklós,
természetrajz, magyar, latin, tanít 12 éve (1911). Sós Sándor matematika szakos óraadó tanár, tanít 3 éve.
(1916) Telbisz György rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 35 éve. (1911). Dr.
Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 9 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és
történelem, tanít 19 éve (1905). Neumer József tornatanító, tanít 10 éve (1911), 1916/17 tanévben nem
tanított. Albrich János tornatanító. (1916)
rabbi, tanít 12 éve. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész, tanít 8 éve (1909).
Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 1 éve. (1916). Evangélikus
hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 9 éve. (1909) Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla
görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít 13 éve. (1904) Heti
óraszámok 1 - 12 óra.
Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár, 2 éve iskola orvos. (1914)
Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga, kapus. (33 év) (1905)
megsebesült. 8 éve iskolaszolga. (1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. Hadi szolgálatot
teljesített, fogoly Szibériában. 9 éve iskolaszolga. (1908).
111
112
Tantárgyak oktatói az 1916/1917-os tanévben
113
Tanszerek az 1915/1916-os zárszámadás szerint.
Hadi szolgálatok. Felmentést kaptak dr. Alszeghy Zsolt, dr. Mátrai Miklós és Simon S. Miklós rendes
tanárok, az iskola nem nélkülözhette őket. Hadba vonult Bartos Indár főhadnagy, aki segédszolgálatot
teljesített. Frank Ferenc főhadnagy meteorológiai megfigyeléseket végzett, mint parancsnok Lembergben.
Hubert Árpád főhadnagy Zomborban szolgált, mint az utászokhoz beosztott kiképző tiszt. Makoldy Viktor
zászlós Prágában a tiszti tanfolyamot végezte. Dr. Máté Lajos főhadnagy Somorján a fogolytábor
parancsnokaként dolgozik. Neumer Józsefet a honvédséghez helyezték át.
114
Adományok az 1916/1917-es tanévben.
115
116
A tanulók megoszlása az 1916/1917-es tanévben.
117
118
Az iskola bevételei és kiadásai koronában. Az 1916/1917-es iskolai év végén.
A cserkészet megszünt.
Kitűnő tanulók: Endrei Ferenc I.b., Székely Andor III., Orbán György, Sárközy Géza IV., Káposztássy
Géza, Réthy Gyula, Somogyi Mihály, Szentesy Alfonz V., Faller László, Scheibler Herman, Sipos László
VI., Tóth Géza VII., Kovács Jenő, Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos VIII.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizennegyedik évi értesítője az 1917-1918
Főherceg Albrecht út 3. 1918. ára 2 korona.
Változások. Sós Sándor okleveles óradíjas tanárt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium VKM. a
budapesti X. kerületi tisztviselőtelepi állami főgimnáziumhoz helyettes tanárnak, Sajó Sándor rendes
tanárt a budapesti X. kerületi kőbányai állami iskolához és Simon Sándor rendes tanárt a besztercebányai
királyi katolikus főgimnáziumhoz igazgatónak. Lukinich Imre dr. rendes tanárt a pozsonyi egyetemhez
rendes tanárnak nevezte ki.
Intézetnél.
119
és latin, tanít 16 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 15 éve. (1909) Csallóközi Jenő
magyar szakos igazgató tanár, tanít 15 éve (1917) Dr. Endrei Gerzson magyar, latin és görög, tanít 19 éve
(1913). Ember István rendes tanár (1916) Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 7
(1906) Dr. Lukinich Imre rendes tanár, tanít 15 éve. (1916) 1917-ben már nem tanított. Makoldy Viktor
rendes tanár tanít 13 éve (1905), 1917/18 tanévben nem tanított. Dr. Máté Lajos rendes tanár tanít 22 éve
(1908). 1917/18 tanévben nem tanított. Mátrai Vilmos rajz szakos rendes tanár tanít 18 éve (1904) Dr.
Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 22 éve. (1909). Dr. Palágyi Menyhért rendes
tanár, matematika, tanít 32 éve, (1914) Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 27 éve. (1903).
Simon S. Miklós, természetrajz, magyar, latin, tanít 18 éve (1911). Telbisz György rendes tanár, számtan,
geometria, természetrajz, kémia, tanít 36 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar
irodalom, tanít 10 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 20 éve (1905). Neumer József
tornatanító, tanít 11 éve (1911), 1917/18 tanévben nem tanított.
rabbi, tanít 13 éve. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész, tanít 9 éve (1909).
Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 2 éve. (1916). Evangélikus
hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 10 éve. (1909) Józan Miklós unitárius tanít 1 éve (1917)
Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir
főesperes, tanít 14 éve. (1904) Nagy Pál hitoktató, előjáró, tanít 1 éve. Heti óraszámok 2- 13 óra.
Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár, 3 éve iskolaorvos. (1914)
Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga, kapus. (34 év) (1905)
megsebesült. 8 éve iskolaszolga. (1910) Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga. (10 év) (1908)
Hadi szolgálatok. Katonai kiképzés nem volt. Hadba vonult Bartos Indár főhadnagy, aki segédszolgálatot
teljesített, de 1917 húsvétkor felmentést kapott, megint taníthatott. Frank Ferenc százados meteorológiai
megfigyeléseket végzett, mint parancsnok teljesített szolgálatot. Hubert Árpád főhadnagy Szerbiában és
Albániában szolgált, mint az utászokhoz beosztott kiképzőtiszt. Makoldy Viktor zászlós Prágában, majd
az országban szolgált. Dr. Máté Lajos százados a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. Neumer
Józsefet hadnagy az országban teljesített szolgálatot. A tanárok 45000 korona hadi kölcsönt jegyeztek.
(Ezt 1918 után nem kapták vissza, a pénz elveszett.)
120
A tanárok órarendje. 1917/1918 tanév.
121
A tanulók összetétele a szülők foglalkozása szerint, az 1917/1918-as tanévben.
A tanulók tanulmányi eredményei az 1917/1918-as tanévben.
122
123
Az iskola vagyona, bevételei és kiadásai. 1917/1918
Jeles eredményt értek el: Rótt György I.a., Dezsényi Béla I.b., Terbe Lajos II., Csallóközy Jenő, Székely
Andor IV., Csobádi Lajos, Orbán György, Róhny Béla, Sárközy Géza V., Réthi Gyula VI., Faller László,
Scheibler Hermann, Sipos László, Weisz Dezső VII., Sipos Imre, Tóth Géza VIII.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenötödik és tizenhatodik évi értesítője
az 1918-1920 tanévről. 1920. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Nyomtatott Bichler
könyvnyomdájában. Budapest, IIII. Lajos utca 94. Ára 10 korona.
Az infláció mértékét mutatja, hogy az évkönyv 1907-ben 1 koronába, 1908-1916 között 1.5 koronába,
1917-1919 között 2 koronába, 1920-ban 15 koronába, 1921-ben 50, 1924-ben 25000, 1925-ben 50000
koronába került.
A magyar hiperinfláció az I. világháború után: „ Az 1914-ben megindult folyamat lényegében 10 évig
tartott s az 1924-ben végrehajtott stabilizációval ért véget. 1919 júniusában Magyarországon 13,5-szer
annyi pénz volt forgalomban, mint 1913-ban. Ugyanezen időszak alatt az árszínvonal 14,5-szeresére
növekedett. 1919 júliusát követően a magyar pénzügyi kormányzatnak le kellett bélyegezni az osztrák–
magyar korona állományának azt a részét amely az új magyar területen – a trianoni békeszerződés
értelmében – a magyar lakosság birtokában volt. A forgalomban levő bankjegyek kiegészültek a
124
Tanácsköztársaság pénzügyi kormányzata által kibocsátott bankjegyekkel is. 1919 júliusa és 1924
decembere között az árszint 1183-szorosára, a forgalomban levő bankjegymennyiség 668-szorosára nőtt.
1919 után a hiperinflációt a magyar állami költségvetés jelentős deficitje gyorsította. [] Az I. világháború
utáni hiperinflációnak a Népszövetség közbejöttével és külföldi segítséggel megalapozott stabilizáció és
az új valuta, a pengő bevezetése vetett véget.”
Az iskola eddigi tanárai 1902-1919
Morvay Győző 1919 május 16-ig volt az iskola igazgatója, ekkor felmentették. A Tanácsköztársaságot
1919 július 7-én leverték és ezt követően az Árpád Gimnázium igazgatójának, megint Morvay Győzőt
nevezték ki igazgatónak. A testületből Barthos Indár, Kerékgyártó Árpád és dr. Alszeghy Zsolt távoztak.
Az iskolához helyezték át a következő tanárokat: Karádi Győző igazgató, Endrőczi László, Hartmann
János, Horváth Lajos, Kimnach Ödön, Móra János, Dr. Nagy Dénes, Karpinecz Hermiás, Nagy Károly,
Páznán József, Siposs Mihály, Dr. Szemere Samu, Vajthó László, Zachár Emil és Zayzon Sándor.
Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, latin, magyar, német, történelem, bölcsészet, 32 éve tanít, (1902)
Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.
Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 10 éve (1911), áthelyezték a gyakorló
főgimnáziumhoz. dr. Ágner Lajos, magyar és latin, tanít 17 éve. (1907) Dr. Balogh György, történelem,
földrajz. Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 16 éve. (1909), áthelyezték igazgatónak a VI. kerületi
főreáliskolához. Csallóközi Jenő magyar és latin szakos igazgató tanár, tanít 16 éve (1917). Csömöri
István rajz és mértan szakos tanár. (1919) Dr. Endrei Gerzson magyar, latin és görög, tanít 20 éve (1913),
áthelyezték a VI. kerületi főgimnáziumhoz. Endrőczi László, latin és görög. (1920) Florek Ferenc,
természetrajz és földrajz. (1919) Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 8 éve. (1911)
Hartmann János, magyar és német. Horváth L. László, magyar és latin. (1920) Karádi Győző, magyar és
német, tanári szolgálatra beosztott igazgató. Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és
állattani gyakorlat, tanít 14 éve. (1906) áthelyezték, a X. kerületi tisztviselőtelepi főgimnázium igazgatója.
Kimnach Ödön, magyar, német és földrajz. (1920) Mókold Viktor rendes tanár tanít 14 éve (1905),
1917/18 tanévben nem tanított, 1919-ben áthelyezték az I. kerületi állami főgimnáziumba. Dr. Máté Lajos
rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 23 éve (1908). 1917/18 tanévben nem tanított. Mátrai Vilmos
rajz szakos rendes tanár tanít 19 éve (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz,
tanít 23 éve. (1909). Pais Dezső, 1920. augusztus 31-ig szabadságon volt. Pálla Jenő rajz és geometria.
125
(1919) Pázmán József latin és görög. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin. (1918). Dr. Szemere Samu,
magyar, latin, német és filozófia. (1919) tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 27 éve. (1903) Telbisz
György rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 37 éve. (1911) szabadságon volt.
Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 11 éve. (1909), áthelyezték az I. kerületi
állami főgimnáziumhoz. Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 21 éve (1905). Zachár Emil, magyar
és latin. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Karpinecz Heremiás tornatanító. (1919)
Neumer József katonai szolgálatban volt.
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 10 éve. (1909). Csömöri István szabadkézi rajz. (1919)
Hubert Árpád, cserkészvezető tanár, okleveles énektanító, ének, tanít 5 éve. (1914) Karpinecz Heremiás
vívás. Dr. Máté Lajos gyorsírás. (1919)
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 14 éve. (1906). Református vallástan Dr.
Tari Imre református lelkész, tanít 9 éve (1909). Siposs Mihály református hittantanár. (1919) Római
katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 3 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr
Henrik evangélikus lelkész, tanít 11 éve. (1909) Józan Miklós unitárius tanít 2 éve (1917) Görögkatolikus
hittan Ulicsák Béla görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít
15 éve. (1904).
Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár, 4 éve iskolaorvos. (1914)
Pedellus Gombos Sándor. (1919)
megsebesült. 8 éve iskolaszolga. (1910) Szémiller József, napidíjas iskolaszolga. (11 év) (1908),
hadifogságban, helyettesíti neje. Szabó József volt hadifogoly, fűtő.
Jelesen érettségiztek 1919-ben: Faller László, Máté Lajos, Sipos László, Weisz Dezső. 1920-ban:
Káposztássy Géza, Neumer József, Raisz László, Réthy Gyula.
A tanulók száma 1919/1920. — A rendes tanulók száma az iskolai év elején 459 volt, az iskolai év végén
393.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium értesítője az 1920-1921 tanévről.
Közzéteszi Morvay Győző igazgató. 1921. Pallas Részvénytársaság nyomdája. Ára 15 korona.
A Vall. és Közoktatási Minisztérium 11514/921. V. sz. a. megengedte, hogy az intézet címében az

«Árpád» nevet vehesse föl, a honfoglaló fejedelem után, akit történeti valószínűség szerint ebben a
kerületben temettek el.
A tanári testületben beállt változások sem zavarták a tanitás menetét, amennyiben az évenkint szokásos
áthelyezéseket e tanévben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium még a nagy szünidőben teljesítette.
Az intézethez áthelyezte Barkász Lajos VI. kerületi állami főgimnáziumi rajztanárt, Fáj Árpád rendes
tanárt, Patz Jenő rendes tanárt a tankerületi főigazgatóság irodájából, Bundschuh Ottó tornatanítót a II.
kerületi főgimnáziumból. A református egyházközség Sulacsik Zoltán hitoktatót rendelte az intézethez.
Az intézetből más intézethez helyezte át: Csömöri István rendes tanárt a VI. kerületi állami gimnáziumba,
Horváth L. Lászlót a kispesti állami gimnáziumba, Magyar Kálmánt az I. kerületi állami gimnáziumba,
Endröczi Lászlót és Zachár Emilt a VI. kerületi állami gimnáziumba, Bundschuh Ottót és Karpinecz
Hermiás tornatanítót a II. kerületi egyetemi katholikus főgimnáziumhoz. Hosszabb szabadságot élvezett
Neumer József tornatanító, kit egy hónapig Csinády István tornatanító, Pálla Jenő rendes tanár, kit
tanártársai helyettesitettek. Régebbi szabadságon van Telbisz György rendes tanár és Vasadi Balogh
György dr. nemzetgyűlési képviselő.
126
127
128
Neumer József, torna és vívás, tanít 14 éve, (1913), 1922 május 1-ig tanított. Csinády István ideiglenesen
helyettesített 1919 június elejétől.
Az átlagos heti óraszám 18 óra volt.
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 10 éve. (1909) Huber Árpád énektanár.
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 20 éve. (1906). Református vallás,
Sulatsik Zoltán református hitoktató, tanít 1éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római
katolikus hittanár, tanít 5 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 11 éve.
(1909) Józan Miklós unitárius hitoktató, tanít 17 éve (1903) Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla
görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít 17 éve. (1904).
Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 25 éve. (1919).
Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 14 év. (1919)
Szolgák. Szabó Mihály, volt hadifogoly, fütő, szolgálata 2 év. Szémiller József, napidíjas iskolaszolga,
szolgálata 17 év. (1908), hadifogságban, helyettesíti neje.
129
Az intézet volt tanárai 1902-1919.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium értesitője az 1921-1922 tanévről.
Közzéteszi Morvay Győző igazgató. Dr. Madai és Lengyel, Kinizsi u. 3. Ára 50 korona.
A vallás- és közoktatási minisztérium az igazgató és tanári testület régi óhajának eleget téve, 11.514/921.
V. sz. rendelettel megengedte, hogy az intézet címében a honalapító «Árpád» nevet vehesse föl. E név
megválasztásában irányadóúl szolgált, hogy Árpád fejedelem a magyar föld meghódítója és megalapítója,
az ország alap- vagy vérszerződésének, mely a szabad magyar alkotmány talpköve, megteremtője.
Az intézel nyugdíjas tanárai: Nagy Dénes. dr., Neumer József, Telbisz György. Az intézet meghalt tanárai:
Csallóközi Jenő (1921.) Endrőczi László (1920.), Kákonyi Zoltán dr. (1917.), Kecskóczi Ödön (1910.),
Latkóczy Mihály dr. (1905.), Pinkert Ede dr. (1908.), Szalkay Alfonz (1914), Schuszter Károly (1919.).
Vértes Dezső dr. (1914).
Az intézel hősi halott tanárai: Kiss Ernő (1914), Láng Gyula (1915), Lehr András (1916.), Nagy Sándor
dr. (1915.).
Az intézet ifjúsága között világhírnevet szerzett Luchsingeni vitéz Hefty Frigyes tábori pilóta.
Elhunyt Csallóközi Jenő (Nagyszombat, 1869. április 29.-Budapest, 1921. november 15.) Középiskolai
tanulmányait 1889-ben Nagyszombaton végezte, majd 1896-ban a Pázmány Tudományegyetemen
magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1897-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM)
a miskolci királyi katholikus gimnáziumhoz nevezte ki, 1898-ban rendes tanárrá lett. A király még ebben
az évben a besztercebányai királyi katholikus gimnázium igazgatójává nevezte ki, itt dolgozott 1917-ig,
130
amikor a VKM saját kérésére az Árpád Gimnáziumba helyezte át tanári szolgálatra az 1921-es tanév
elejéig, amikor megbetegedett és november 15-én elhunyt. Hat gyermeke gyászolta.
Csallóközi Jenő.
Morvay Győző igazgató az intézet hősi halottai emléktáblájának emelését már a háború befejezésekor
tervezte, azonban a közbejött forradalmak és az emelkedő drágaság miatt évről-évre elodázódott, míg az
idei évben sikerült az összeget előteremteni. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM)
engedélyével sikerült 27546 koronát összegyűjteni, mely összegből a 2.20X1.10 nagyságú fehérmárvány
emléktáblát elkészítetti, az ára 21990 korona volt. Az emléktábla tervezetet Barkász Lajos rendes rajztanár
készítette. A latin verset Ackermann Kálmán dr. intézeti római katholikus hittanár költötte. Az emléktábla
Král Gyula kőfaragómester műhelyéből került ki. A leleplező ünnepélyt az iskola 1922. május 6-án
délután fél 6 órakor tartotta.
Árpád Gimnázium hősi halottak. Král Gyula készítette. . Kiss Ernő, Lehr András, Benyovits Árpád, Erőss
Gusztáv, Fehér Sándor, Foerk Károly, Georgi József, Gleich Rudolf, Gyenes Sándor, Háry László, Kallós
József, Kiss Jenő, Kratzer József, Láng Gyula, Nagy Sándor, tanárok, Mervay Sándor, Pausz Béla,
131
Schelling László, Simonyi-Semadam Sándor, Stiffel Vilmos, Szluha László, Sztracska József, Wacsek
Gusztáv, Weszely Antal, Zádor Zoltán, Zboray Gyula, tanulók.
A tanári testületben beállott változások nem zavarták a tanítás menetét, amennyiben az évenkénti szokásos
áthelyezéseket e tanévben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) még a nagy szünidőben
teljesítette. Az intézethez áthelyezte Handlosz Gyula újpesti áll. főgimnáziumi latin és görög nyelvszakos
rendes tanárt, Marót Károly dr. kolozsvári egyetemi magántanárt és újpesti állami főgimnáziumi rendes
tanárt ideiglenes minőségben a szabadságon levő Vass Árpád rendes tanár helyettesítésére és Szabó Zoltán
okleveles tornatanítót. Az intézettől más intézethez helyezte át: Hartmann János rendes tanárt a VI.
kerületi állami Körösi Csorna Sándor főreáliskolához, Kimnach Ödön rendes tanárt az I. kerületi állami
Mátyás Király főgimnáziumhoz, Patz Jenő rendes tanárt a X. kerületi állami Széchenyi István
főgimnáziumhoz, Pázmán József rendes tanárt a budapesti tanárvizsgáló bizottság irodájába. Mátrai
Vilmos és Pálla Jenő rendes tanárokat a magyar királyi pénzügyminisztériumba szolgálattételre. Hosszabb
szabadságot élvezett Vass Árpád rendes tanár és Vasadi Balogh György országgyűlési képviselő.
Ideiglenes nyugdíjba vonult Nagy Dénes dr. rendes tanár és Neumer József rendes tornatanító. Véglegesen
nyugdíjba vonult negyven évi szolgálat után Telbisz György rendes tanár.
Morvay Győző igazgató, szaktárgyai magyar, latin, német nyelv, irodalom, történelem, bölcselet és torna.
34 éve tanít, igazgató 20 éve. (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.
Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, miniszteri osztálytanácsos, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 19
éve. (1907) Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 13 éve. (1919) Dr. Vasadi Balogh
György, tartalékos főhadnagy, nemzetgyűlési képviselő, történelem, földrajz, tanít 14 éve (1916). Fáj
Árpád, számtan és fizika, tanít 4 éve (1917). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít
11 éve. (1911). Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 28 éve. (1920). Karádi Győző
magyar és német nyelv és irodalom, tanít 29 éve, (1918). Dr. Marót Károly, egyetemi magántanár, latin
és görög nyelv és irodalom, tanít 14 éve. (1920). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos,
tanít 26 éve (1908). 1917/18 tanévben nem tanított. Mátrai Vilmos, a magyar királyi
pénzügyminisztériumba szolgálattételre beosztva, rajz szakos rendes tanár tanít 21 éve (1904). Dr. Nagy
Dénes, jogász és filozófus, ideiglenesen nyugdíjban, tanít 14 éve. (1918). Nagy Károly, természetrajz és
földrajz, tanít 14 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 26 éve.
(1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 12 éve. (1917). Pálla Jenő, a magyar királyi
pénzügyminisztériumba szolgálattételre beosztva, rajz és geometria tanít 17 éve. (1919). Pázmán József
latin és görög, tanít 19 éve. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 10 éve, tanít 16 éve. (1918). Dr.
Szemere Samu, magyar, latin, német és filozófia, tanít 16 éve. (1919). Telbisz György rendes tanár,
számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 39 éve. (1911), nyugdíjban. Vass Árpád görög nyelv és
történelem, tanít 25 éve (1905), szabadságon. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 7
éve. (1918)
Neumer József, torna és vívás, ideiglenes nyugdíjban, tanít 15 éve, (1913). Szabó Zoltán torna és vívás,
tanított 1921 október 12 óta.
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 10 éve. (1909)
Sulatsik Zoltán református hitoktató, tanít 2 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római
(1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít éve (1920) Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla görögkatolikus
hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít 18 éve. (1904).
132
Szolgák. Szémiller József, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 18 év. (1908), hadifogságban, helyettesíti
neje.
Osztályfénykép. 1921. VIII. osztály. Második sor 3.-ik Morvay Győző
133
Tanulók érdemjegyei. VIII. osztály. 1921/1922 tanév.
Tabló. 1921. 1 sor 5-ik egyetlen leány Csallóközy Mária. Tanárok 2-ik sor, Dr. Ágner Lajos és Dr.
uzoni Zayzon Sándor. 3-ik sor Sulacsik Zoltán, Hartmann János, Dr. Morvay Győző igazgató, Dr.
Máthé Lajos, Ackermann Kálmán. 4-ik sor Edelstein Bertalan, Dr. Vass Árpád, Franecz Ferenc
osztályfőnök, Barkász Lajos.
Kitűnő tanulók: Edelstein Miksa, Rödler Frigyes, Szemere Tamás I.a., Berkes György, Fülöp István,
Olasz Pál, Szögi Ferenc II., Vidor Pál III., Königes Helmut IV., Jüttner János, Lehr Ferenc, Pelc Antal V.,
Csobádi Ferenc, Karádi László VI., Maurer Jenő, Vitt Ferenc VII., Karádi István, Lefkovitsch Henrik
VIII.
Jelesen érettségiztek: Karádi István, Léderer Ferenc, Lefkovitsch Henrik, Nyúl Gyula, Riemer István,
Schernhardt János, Székely Andor.
Jeles eredményt értek el: Berg Pál, Borbély Imre, Derhán Gyula, Grünzweig Pál, Herczeg Gyula, Tánczos
István I., Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes, Szemére Tamás, Tánczos György. II., Berkes György, Fülöp
István, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc III., Fülöp György, Gajdacsik János, Vidor Pál IV., Kardos Tibor,
134
Königes Helmut, Lederer Ernő. V. Dezsényi Béla, Fehér Imre, Halász Ferenc, Jüttner János, Lehr Ferenc,
Pele Antal, Wicsenberger Antal VI., Csobádi Ferenc, Karádi László VII., Bánrévi György. Beer János,
Maurer Jenő, Vit Ferenc VIII.
Jelesen érettségizett: Ránrévi György, Beer János, Konczvald József, Maurer Jenő, Vit Ferenc.
Budapesti Hírlap, 1922-02-12 / 35. szám. Kontra Aladár a III. kerületi Árpád-gimnáziumban tarthatatlan
állapotok miatt interpellálta meg a kultuszminisztert. „Az iskolatermek szültek, alacsonyak, gázzal
világítanak csaknem az egész évben és ez a világítás rontja a tanulók szemét. Uj iskola építését sürgeti.
Vass József kultuszminiszter azt felelte, hogy a következő évben enyhíteni fogja a bajokat és a jövő évi
költségvetésien fedezetet fog keresni az uj gimnázium fölépítésére. A választ tudomásul vették.” Még 18
évet kellett várni, mire 1940-ben elkészült az iskola új, modern épülete, ugyanis közbejött az 1929-1939-
es Nagy gazdasági világválság.
Vass József
Kontra Aladár a Csillaghegyi református templom alapítója volt, 1902-től 1912-ig református hittant
oktatott az Árpád Gimnáziumban. Kontra Aladár óbudai lelkipásztor és Szántay Endre építész-
egyházgondok (a templom tervezője) 1926-ban tették le a csillaghegyi templom alapkövét. 1931-re
elkészült az alagsor és 1933-ra ideiglenes fémálványon elhelyezett harangot is felszentelték. Kontra
Aladár nem csak gyülekezetét vezette, betöltött más egyházi hivatalt is és a Nemzetgyűlésnek (Keresztény
Nemzeti Egyesülés pártja) is tagja volt.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium értesitője az 1922-1923 tanévről.
Közzéteszi Morvay Győző igazgató. 1923. Bethlen nyomda.
A tanári testületben változások az év elején történtek, ennélfogva a tanítás menetét nem akadályozták.
Florek Ferencet a Körösi Csorna Sándor főreáliskolához, Marót Károlyt a Fáy András főgimnáziumhoz
helyezték át. Sulatsik Zoltán ref. hitoktató helyébe Kolumbán Gábor okleveles református hitoktató jött.
Szabadságon volt Karádi Győző középiskolai igazgató és Vasadi Balogh György nemzetgyűlési
képviselő. Az évek során elhanyagolt énektanítást ez évben Antal János dr., a budapesti szálézi ház
igazgatója kiváló eredménnyel és lelkesedéssel tanította. A tanításban a Vallás- és Közoktatásügyi
Minisztérium (VKM) intézkedése folytán megszűnt a gyorsírás rendes tanítása.
Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 20 éve. (1907) Barkász Lajos
tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 14 éve. (1919) Dr. Vasadi Balogh György, tartalékos főhadnagy,
nemzetgyűlési képviselő, történelem, földrajz, tanít 15 éve (1916). Fáj Árpád, számtan és fizika, tanít 14
éve (1917). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 23 éve. (1911). Handlosz Gyula,
latin és görög nyelv és irodalom, tanít 20 éve. (1920). Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom,
135
tanít 30 éve, (1918). Dr. Marót Károly, egyetemi magántanár, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 14
éve. (1920). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 27 éve (1908). Nagy Károly,
természetrajz és földrajz, tanít 15 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz,
tanít 27 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 13 éve. (1917). Pázmán József
latin és görög, tanít 20 éve. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 11 éve, (1918). Dr. Szemere
Samu, magyar, latin, német és filozófia, tanít 16 éve. (1919). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít
26 éve (1905), szabadságon. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 8 éve. (1918)
Szabó Zoltán torna és vívás, tanít 2 éve. (1920)
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 11 éve. (1909) Antal János igazgató, tanította az éneket
1 éve.
kolumbán György, református hitoktató, tanít 2 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római
(1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 1 éve (1920) Görögkatolikus hittan Mihálovits Sándor dr.
görögkatolikus hitoktató és Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).
neje.
Jeles tanulók: Berg Pál, Borbély Imre, Derhán Gyula, Grünzweig Pál, Herczeg Gyula, Tánczos István. I.,
Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes, Szemere Tamás, Tánczos György.II., Berkes György, Fülöp István,
Kékessy Ervin, Szögi Ferenc III., Fülöp György, Gajdacsik János, Vidor Pál IV., Kardos Tibor, Königes
Helmut, Lederer Ernő V. Dezsényi Béla, Fehér Imre, Halász Ferenc, Jüttner János, Lehr Ferenc, Pele
Antal, Wicsenberger Antal VI., Csobádi Ferenc, Karádi László VII., Bánrévi György, Beer János, Maurer
Jenő. Vit Ferenc VIII.
Jelesen érettségiztek: Bánrévi György, Beer János, Konczvald József, Maurer Jenő, Vit Ferenc.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium huszadik értesítője az 1923-1924
tanévről. Közzéteszi Morvay Győző igazgató. 1924. Bethlen nyomda. Ára 25000 korona.
tanít 31 éve, (1918). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 28 éve (1908). Nagy
Károly, természetrajz és földrajz, tanít 16 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás,
földrajz, tanít 28 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 14 éve. (1917) 1924
január hónapig tanított az iskolában, beosztották a budapesti királyi magyar Pázmán Péter
tudományegyetemhez. Pázmán József latin és görög, tanít 21 éve. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin,
tanít 12 éve, (1918). Schuster Róbert, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv tanít 6 éve. (1922) Vass
136
Árpád görög nyelv és történelem, tanít 27 éve (1905). Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz,
tanít 9 éve. (1918) Heti óraszám 16-18 óra.
Szabó Zoltán torna és vívás, tanít 3 éve. (1920)
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 12 éve. (1909) Witkowiczy Károly tanította az éneket
1 éve.
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 23 éve. (1906) és Klein Sámuel
rabbijelölt. Református vallás, Berkes József György, református hitoktató. Római katolikus hittan
Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 8 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik
evangélikus lelkész, tanít 13 éve. (1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 2éve (1920) Görögkatolikus
hittan Mihálovits Sándor dr. görögkatolikus hitoktató és Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).
neje. Krevnyik Tamás.
137
Az iskolában használt tankönyvek 1924-ben.
Jeles tanulók: Onderka Gyula I., Berg Pál, Grünzweig Pál, Köles István, Tánczos István II., Bátorffy
Vilmos, Rödler Frigyes, Szabó Károly III., Berkes György, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc IV., Königes
Helmut VI., Dezsényi Béla, Fehér Imre, Jüttner János, Pelcz Antal VII., Karádi László, Terbe Lajos, Tóth
László VIII.
Jelesen érettségiztek: Bachrach Alfréd, Csobádi Ferenc, Karádi László, Kispál Lajos, Neumann István,
Terbe Lajos, Tivadar István, Tóth László.
138
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium huszonegyedik értesítője az
1924-1925 tanévről. Közzéteszi Morvay Győző igazgató. 1925. Bethlen nyomda. Felelős vezető Urbányi
István. Ára 50000 korona
Vitéz Guotfalvy (Dorner) Zoltán (†1980. július 16.). Sub auspiciis Gubernatoris Született 1897. június 7.
Nyolc évig az intézet jeles tanulója. Érettségi vizsgálatot tett 1915-ben. Ugyanekkor hadi szolgálatra
vonult be. 22 havi harctéri szolgálat után öt vitézségi érmet szerzett. 1922. övben kitűnő minősítésű
gépészmérnöki oklevelet kapott. Három évig a Műegyetemen tanársegédként dolgozott. 1925. februárban
a kereskedelmi minisztérium állományában királyi iparfel ügyelővé nevezték ki. A jogi tanulmányokat is
elvégezte. 1924. júniusban a Vitézi Rend tagja lett. 1925. március 17-én Sub auspiciis Gubernatoris
(kitüntetéses doktor, feltétele a középiskolában és az egyetemen is, hogy minden jegy jeles legyen)
államtudományi doktorrá avatták.
Az intézet elismerést nyert az egri és komáromi torna versenyeken. Megnyerte (1912. és 1920.) az
úszóbajnokság zászlódíját és Prométheusz bronz vándordíját. A londoni kiállításon elismerő-oklevelet és
az 1923. évi lövészversenyen Horthy Miklós-bronzplakettet nyert.
Iskolánk az 1924—25. tanévben.
Az új középiskolai törvény életbelépése az intézetnek új jellegeit adott. Búcsút mondunk a főgimnáziumi
címnek, amely alatt huszonhárom évig iparkodtunk a klasszikus hagyományok ébrentartásával és
elmélyítésével a tudományos pályára menő ifjúságot buzgón előkészíteni. A görög nyelv megszűnésével
egy kulturvilág esett ki a jövendő nemzedék leikéből, amelyet azonban pótolni fog e világ reális
megismerése és tanulmánya. A reálgimnáziummá átformált intézet új jellegét a III. kerület lakossága
örömmel fogadta. A germán elemekből álló polgárság, a szülők és a bennszülöttek lelki szükségletét
tekintetbe véve, a V. K. M. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) az igazgató előterjesztésére az angol
nyelvet vezette be az V. osztálytól kezdve.
A háború után beállott forradalmi korszakok pedig erkölcsileg is megingatták azt a nevelő és oktató ideált,
amely minden tanárban megszilárdult. Nagy körültekintéssel, beható és szigorúan elmélyítő módszerrel
és tapintattal iparkodtunk ez ideálhoz mind a nemzeti gondolat kidomborításával, mind a vallásos érzület
buzgó ápolásával újból fölemelkedni. Ehhez egy évtized munkássága és lelkesedése szükséges. A testület
résen állott, hogy ezeket az .eszméket el ne ejtse és a hazafias, a vallásos és polgári erényeket a tanuló
ifjúság lelkében megrögzítse.
A tanári testületben a következő változás állott be: A V. K. M. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium)
Szabó Zoltán testnevelő helyettes tanárt a budapesti II. kerületi állami Toldy Ferenc főreáliskolához,
helyébe Karpinecz Heremiás testnevelő rendes tanárt ugyanonnan az intézethez helyezte át. Az egy
párhuzamos osztály tanításához szükséges mennyiségtan! tanszékre Schultz Ernő rendes tanárt a
budapesti II. kerületi Mátyás király reálgimnáziumiból, a latin, magyar és görög nyelvi tanszékre Incze
Lajos rendes tanárt a budapesti VI. kerületi Mária Terézia leánygimnáziumból, helyettesítések és irodai
munka elvégzésére Rácz Jenő rendes tanárt a budapesti VI. kerületi állami Kölcsey Ferenc
reálgimnáziumtól rendelte ki.
139
tudományegyetemhez. Pázmán József latin és görög, tanít 22 éve. (1919). Rácz Jenő, természetrajz és
vegytan, latin és magyar, szépírás, tanít 18 éve (1924). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 13 éve,
(1918). Schultz Ernő, számtan és természettan, tanít 29 éve (1924). Schuster Róbert, magyar nyelv és
irodalom, latin nyelv tanít 7 éve. (1922) Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 28 éve (1905). Dr.
Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 10 éve. (1918) Heti óraszám 16-18 óra.
Karpinecz Heremiás torna és vívás, tanít 18 éve. (1924)
Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 13 éve. (1909) Witkowiczy Károly tanította az éneket
2 éve.
evangélikus lelkész, tanít 14 éve. (1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 4 éve (1920) Görögkatolikus
hittan Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).
Napibéres szolga. Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 11 év. Napszámos szolga
Krevnyik Tamás.
Kitűnő tanulók: Waigand Lajos I.a., Berg Pál, Páll Zoltán III., Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes, Szabó
Károly, Tánczos György IV., Ács Imre, Berkes György, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc V., Fülöp György,
VI., Dezsényi Béla, Jüttner János, Pele Antal VIII.
Jelesen érettségiztek: Dezsényi Béla, Fehér Imre, Halász Ferenc, Jüttner János, Lehr Ferne, Pelc Antal.
A Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium értesítője az 1925-1926 tanévről.
Közzéteszi Morvay Győző nyugdíjas igazgató. 1926. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III.,
Zsigmond utca 114. Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. Budapest. Felelős vezető
Gang Károly.
Morvay Győző. Festette Barkász Lajos.
140
tudományegyetemhez. Pázmán József latin és görög, tanít 23 éve. (1919). Rácz Jenő, természetrajz és
vegytan, latin és magyar, szépírás, tanít 19 éve (1924). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 14 éve,
(1918). Schultz Ernő, számtan és természettan, tanít 30 éve (1924). Schuster Róbert, magyar nyelv és
irodalom, latin nyelv tanít 8 éve. (1922) Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 29 éve (1905). Dr.
Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 11 éve. (1918) Heti óraszám 16-18 óra.
A tanári testület nyugalmazott tagjai: Mátrai Vilmos, rajz, tanított 21 évet, ebben az iskolában 15 évet.
Dr. Nagy Dénes latin-görög szakos, tanított 15 évet, ebben az iskolában 3 évet. Vitéz Nádujfalvy József
testnevelő rendes tanár, tanított 15 évet, ebben az iskolában 9 évet. Pálla Jenő, rajz tanár, tanított 17 évet,
ebben az iskolában 4 évet. Telbisz György, természettan, kémia és rajz, tanított 39 évet, ebben az
iskolában 12 évet.
Rendkívüli tanárok. Witkowiczy Károly tanította az éneket 3 éve.
evangélikus lelkész, tanít 15 éve. (1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 4 éve (1920) Görögkatolikus
hittan Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).
Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 12 év. (Szémiller József
férje meghalt az orosz fogságban) Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 1 év.
141
Tantárgyfelosztás az 1925/1926-os tanévben.
142
Szertárak és könyvtárak. Az 1925. június 30-i összállomány.
143
1926. Kimutatás a tanulók előmeneteléről tárgyanként.
Kitűnő tanulók: Vadász Pál III., Tánczos István IV., Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes V., Berkes György,
VI., Fülöp György, VII.
Jelesen érettségiztek: Königes Helmut és Wisinger Zoltán.
Tabló 1925. VIII.

144
Osztály névsor és érdemjegyek. 1925. VIII.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium értesítője az 1926-1927
tanévről. Közzéteszi Rácz Jenő igazgatóhelyettes. 1927. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III.,
Zsigmond utca 114. Európa irodalmi és nyomdai Részvénytársaság, Budapest (igazgató: dr. Schmidek
Tibor).
Az Óbudai Árpád gimnázium idén ünnepelte fennállásának 25-i évfordulóját. Huszonöt esztendő alatt
8133 beírt tanulója volt az intézetnek és az 1910. júniusában megtartott első érettségi vizsgálat óta a folyó
tanév végéig 604 tanulója tett érettségi vizsgálatot.
Változások a tanári testületben. Pintér Jenő dr. tankerületi főigazgató úr az 1926/27. tanévre Rácz Jenő
rendes tanárt nevezte ki igazgatóhelyettesnek.
.
Pintér Jenő Pintér Jenő
Amidőn a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1927. évi február 16-án kelt 12.348/1927. V. ü. o. sz.
rendeletével Vasadi Balogh György dr. igazgatót a tényleges szolgálat alól felmentette, ugyanezen
145
rendeletével Rácz Jenő igazgatóhelyettest bízta meg az intézet ügyeinek vezetésével. Az intézeti vagyon
és ügykezelés átadása 1927. február hó 19-én eszközöltetett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter- úr
1926. évi július hó 6-án kelt 58.588/1926. V. ü. o. számú rendeletével Benkő József II. kerületi Mátyás
király reálgimnáziumi rendes tanárt áthelyezte intézetünkhöz. Változás állott be a református hitoktató
személyében is, amennyiben Berkes József református lelkész, okleveles hitoktató, aki három éven
keresztül nagy buzgalommal tanította vallástanra a református vallású növendékeket, más beosztást
nyervén, intézetünktől megvált, helyette a III. kerületi református lelkészi hivatal szeptember 16-án kelt
átiratával Szőke Imre okleveles hitoktatót osztotta be. Pintér Jenő dr. tankerületi királyi főigazgató úr Lini
János latin-történelem- szakos gyakorló-tanárjelöltet Máté Lajos dr. és Zayzon Sándor dr. rendes tanárok
mellé osztotta be. A rajztanítás methodikájának elsajátítására a képzőművészeti főiskola igazgatósága
Deák János és Mosdóssy Imre rajztanár-jelölteket 4—4 heti időszakra Barkász Lajos rajztanár mellé
küldötte ki. Az ágostai hitvallású evangélikus vallású tanulók vallástani oktatását eddig Mohr Henrik
ágostai hitvallású lelkész-hitoktató egyedül végezte, a budapesti III. kerületi ágostai hitvallású
evangélikus lelkészi hivatal az idei tanévben Váczi János okleveles hitoktatót küldötte ki Mohr Henrik
mellé.
Az intézet volt igazgatói és tanárai.
Tanintézetünk első igazgatójának, dr. Morvay Győző tankerületi királyi főigazgatónak nyugalomba
vonulása után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium minisztere Klebelsberg Kuno Vasadi Balogh
György dr. nemzetgyűlési képviselőt, iskolánk szolgálattétel alól felmentett tanárát, bízta meg az intézet
ügyeinek vezetésével. A tanári testület osztatlan örömmel fogadta az új igazgató megbízatását, mert
személyében az intézetnek országos nevű tagja tért vissza régi iskolájához.
146
Klebelsberg Kuno
Vasadi Balogh György dr., akit a Kormányzó úr őfőméltósága 1926. évi dec. hó 6-án kelt elhatározásával
(91,936/1926. sz. miniszteri rendelet); az Árpád reálgimnázium igazgatójává nevezett ki, a politikai élet
eseményei következtében megvált intézetünk vezetésétől. Az általános képviselőválasztások során régi
kerülete újból megválasztotta képviselőjévé, a fennálló törvények rendelkezései szerint a vallás- és
közoktatásügyi minisztérium képviselőségének tartamára a szolgálat alól fölmentette.
Hatóságok: A budapesti III. Kerületi Magyar Királyi állami Árpád reálgimnázium fenntartója a magyar
állam. Iskolánk a vallás- és közoktatásügyi miniszteri Klebelsberg Kunó gróf ő excellenciája rendelkezése
alatt áll. Politikai államtitkár: Petri Pál dr. nemzetgyűlési képviselő. Helyettes államtitkár: Schwöder
Ervin dr. A középiskolai ügyosztály főnöke: Vajdinger Gyula dr. min. tanácsos. A budapesti tankerület
főigazgatója: Pintér Jenő dr. tankerületi királyi főigazgató, a Magyar Tudományos, a Szent István-
Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság tagja, stb.
A tanári testület: Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.
Rendes tanárok: Igazgató Rácz Jenő igazgató helyettes, volt népfelkelő főhadnagy. A Károly-
csapatkereszt tulajdonosa. Szaktárgyai természettan és vegytan. Tanít 20 éve. (1922)
Károly-csapatkereszt
tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 17 éve. (1919) Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és
német nyelv és irodalom. Tanít 8 éve. (1924) Fáj Árpád, számtan és fizika szakos, tanít 18 éve (1917).
Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 27 éve. (1911). Handlosz Gyula, latin és görög
nyelv és irodalom, tanít 33 éve. (1920). Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, tanít 34 éve,
(1918). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 30 éve (1908). Nagy Károly,
természetrajz és földrajz, tanít 18 éve (1918). dr. Máté Lajos, szaktárgyai magyar és latin nyelv és
irodalom, tanít 31 éve. (1907) Nagy Károly, természetrajz és földrajz, tanít 19 éve (1918). Dr. Olgyai
Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 3 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és
irodalom, tanít 16 éve. (1917) . Pázmán József latin és görög, tanít 24 éve. (1919). Dr. Rédei Kornél,
magyar-latin, tanít 15 éve, (1907). Schultz Ernő, számtan és természettan, tanít 31 éve (1924). Schuster
Róbert, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv tanít 9 éve. (1922) Vass Árpád görög nyelv és történelem,
147
tanít 30 éve (1905). Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 12 éve. (1918) Heti óraszám
13-18 óra.
rabbijelölt. Református vallás, Szőke Imre református hitoktató. (1925) Római katolikus hittan
Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 9 éve. (1916). Evangélikus hittan Váczi János
evangélikus hitoktató, (19) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 5 éve (1920) Görögkatolikus hittan
Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).
Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 13 év. Napszámos szolga
Drinóczi József, szolgálata 2 év.
148
Tantárgyfelosztás 1926/1927 tanév.
Szertárak és könyvtárak. Az 1927. június 30-i összállomány.
149
A tanulók előmenete tantárgyanként. 1926/1927 tanév.
Kitűnő tanulók: Gelléxt Pál, Löwentritt László, I.a., Semadám Károly, Zsoldos István I.b., Berg Artur,
Deák Ferenc II.b., Waigand Lajos III., Berg Károly IV., Berg Pál, Tánczos István V., Bátorffy Vilmos,
Olgyay Aladár, Rödler Frigyes VI., Berkes György, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc VII., Fülöp György,
VIII.
Jelesen érettségiztek: Bakos László, Fülöp György és Gombos Sándor.
tanévről. Közzéteszi Gajda Béla igazgató. 1928. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond
utca 114. Európa irodalmi és nyomdai Részvénytársaság, Budapest (igazgató: dr. Schmidek Tibor).
1927 szeptember 12-én Gajda Béla új igazgató vette át az iskola vezetését aki korábban a békéscsabai
magyar királyi állami Lorántffy Zsuzsánna leánygimnázium igazgatója volt. (56.600./1927. V. sz. Vallás-
és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM). rendelet) A kinevezési iratot Horthy Miklós a Magyar Királyság
kormányzója, Klebelsberg Kunó VKM miniszter javaslatára 1927. július 21-én írta alá.
A tanári testületben egyébként a következő változások történtek: 1. Schuszter Róbert rendes tanár március
hóban, saját kérelmére a VIII. kerületi állami Zrínyi Miklós reálgimnáziumhoz helyeztette át, helyébe
ugyanezen intézettől, ugyancsak saját kérelmére Tőrös Béla dr. rendes tanár rendeltetett. 2. Karpinecz
Hermiás testnevelési rendes tanár az intézettől és Bede István testnevelési rendes tanár a VII. kerületi
állami Szent István reálgimnáziumtól saját kérelmükre kölcsönösen áthelyeztettek. Igen buzgó,
lelkiismeretes tanárok s megértő, jó kartársak távoztak személyükben az intézettől, kikre mindenkor
szívesen és szeretettel emlékezünk. A hitoktatók sorában mindössze az a változás történt, hogy a budai
150
izraelita hitközség Edelstein Bertalan dr. főrabbi, eddigi oktató óráinak ellátására Benoschofszky Imre dr.
okleveles rabbit küldte ki, Edelstein dr. csak a VIII. osztályban tanított. Igazgató-helyettesül a tankerületi
főigazgató úr ez évre is Rácz Jenő rendes tanárt nevezte ki. Vass Árpád rendes tanárt az év folyamán
Horthy Miklós a Magyar Királyság kormányzója, a VI. fizetési osztályba nevezte ki. Itt említjük meg,
hogy Gajda Béla igazgató a 66.237/1927. V. sz. VKM. rendelettel megbízást nyert volt intézete, a
békéscsabai áll. Lorántffy Zsuzsa leánylíceum új épülete berendezési munkálatainak intézésére, — a
24.355/1928. V. sz. VKM. rendelettel pedig ugyanezen intézetnél az 1927/28. isk. év végén tartandó
érettségi vizsgálatokon az elnöki teendők ellátására.
Igazgató: Gajda Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 22-éve, itt 1 év óta.
Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 25, ebben az intézetben 21
éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 19, itt 8 éve. Benkő József, rendes tanár,
szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 9, itt 2 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos.
Szolgál 18 éve, itt 7 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 28, itt 17 éve.
Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 34, itt 7 éve. Karádi Győző magyar és német
nyelv és irodalom, szolgál 35, itt 9 éve. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, szolgál 32,
itt 20 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 20, itt 9 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin
nyelv és irodalom, angol nyelv. Szolgál 32 éve, itt 19 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom,
a Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 18, itt 10 éve. Pázmán József latin és görög.
Szolgál 25, itt 9 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 16, itt 10 éve. 1928 március 8-tól
betegszabadságon van. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 32, itt 4 éve. Schuster Róbert,
magyar nyelv és irodalom, latin nyelv. szolgál 10, itt 5 éve. 1928 március 5-én saját kérésére áthelyezték
a Zrinyi Miklós reálgimnáziumhoz. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 15 éve, itt
március 5-től. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 31, itt 23 éve. Dr. Zayzon Sándor, magyar,
történelem és földrajz. Szolgál 9, itt 7 éve.
Bede István torna és vívás, szolgál 15, itt 1 éve.
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre, rabbi, hittantanár. Szolgál 2, itt 1 éve. Dr. Edelstein
Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 27, itt 23 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár.
Református vallás, Szőke Imre református hitoktató. Itt tanít 2 éve. Római katolikus hittan Ackermann
Kálmán római katolikus hittanár, tanít 9 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik, evangélikus lelkész
és hitoktató és Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 2 éve. Jancsi László unitárius
hitoktató. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 20 éve.
Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 32, itt 8 éve.
Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 21, itt 9 éve.
151
152
Szertárak és könyvtárak. Az állami vagyon 1928 június 30-án.
153
Kimutatás a tanulók előmeneteléről tárgyanként. 1927/1928-as tanév.
Kitűnő tanulók: Kövesdi László református, I.a., Semadám Ernő magántanuló, római katolikus I.b.,
Löventritt László református II.a., Zsoldos István római katolikus II.b., Deák Ferenc református III.,
Fabritzky György izraelita, Fekete László izraelita, Fülöp László református, Waigand Lajos római
katolikus IV., Berg Károly római katolikus, Vadász Pál izraelita V., Berg Pál római katolikus, Tánczos
István izraelita VI., vitéz Bátorffy Vilmos római katolikus, Olgyai Aladár római katolikus, Rödler Frigyes
evangélikus VII., Ács Imre izraelita, Benedek István izrealita, Berkes György izraelita, Gajda Béla római
katolikus, Hrivnyák János római katolikus, Kékessy Ervin római katolikus, Olasz Pál izraelita, Pollák
László izraelita, Szögi Ferenc római katolikus VIII.
Jelesen érettségiztek: Ács Imre, Berkes György, Fülöp István, Gajda Béla Lóránt, Hrivnyák János,
Kékessy Ervin, Olasz Pál, Szögi Ferenc.
utca 114. Európa irodalmi és nyomdai Részvénytársaság, Budapest (igazgató: dr. Schmidek Tibor).
154
Az iskola eddigi tanárai. Hősi halott tanárok. 1928/29 tanév.
Az iskola meghalt tanárai. Tudományos munkásságot végzett tanárok. Nevezetesebb tanítványok.

1928/1929 tanév.
Változások a tantestületben. Pázmán József rendes tanár, aki az utóbbi években különben is csak névleg
tartozott már a testülethez, mert az Országos Tanárvizsgáló Bizottsághoz volt szolgálattételre beosztva, a
155
VII. kerületi Madách Imre gimnáziumhoz helyeztetett át. A hitoktatók közül eltávozott Szőke Imre
református lelkész-hitoktató. Helyébe Kolumbán Gábort rendelte hitoktatóul az egyházi hatóság.
Witkoviczky Károly dr. óraadó énektanár december hóban másirányú elfoglaltsága miatt lemondott e
megbízásról. Helyére Bentsik György dr. került.
A tanári testület. Igazgató: Gajda Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 23, itt 2 év óta.
éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 20, itt 9 éve. Vitéz Benkő József, rendes
tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 10, itt 3 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika
szakos. Szolgál 19, itt 8 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 29, itt 18 éve.
Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 35, itt 8 éve. Karádi Győző magyar és német
nyelv és irodalom, szolgál 36, itt 10 éve. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, szolgál 33,
itt 21 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 21, itt 10 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin
nyelv és irodalom, angol nyelv. Szolgál 33 éve, itt 20 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom,
a Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 19, itt 11 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes,
természettan és vegytan szakos, szolgál 22 éve, itt 5 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 17, itt
11 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 33, itt 5 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv
és irodalom. Szolgál 16, itt 2 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 32, itt 24 éve. Dr. Zayzon
Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 10, itt 7 éve.
Rendkívüli tanárok. Dr. Bentsik György tanította az éneket, tanít itt 1 éve.
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 3, itt 2 éve. Dr.
Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 28, itt 24 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár.
Református vallás, Szőke Imre református hitoktató. Itt tanít 2 éve. Kolumbán Gábor református lelkész,
hitoktató, tanít itt 1 éve.Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 13, itt
13 éve. Evangélikus hittan Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 18 éve. Váczi János
evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 3 éve. Jancsi László unitárius hitoktató. Görögkatolikus hittan
Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 21 éve.
156
Tantárgyfelosztás 1928/1929 – es tanév.
157
Szertárak és könyvtárak. Állami vagyon. Az 1929. június 30-i összállomány.
Szertárak és könyvtárak. Ifjúsági vagyon. Az 1929. június 30-i összállomány.
Kitűnő tanulók: Németh József római katolikus, I.a., Kafka László római katolikus, Kövesdy László
református II., Lőventritt László református III.a., Semadám Ernő római katolikus, Zsoldos István
római katolikus III.b., Fülöp László református, Waigand Lajos római katolikus V., Vadász Pál izraelita
VI., Tánczos István izraelita VII., Bátorffy V. római katolikus, Olgyay Viktor római katolikus, Rődler
Frigyes evangélikus, Tánczos György izraelita VIII.
Jelesen érettségiztek: vitéz Bátorffy Vilmos, Olgyai Aladár, Olgyai Győző és Rödler Frigyes.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 28-ik értesítője az 1929-1930
utca 114. „Élet“ Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, I., Horthy Miklós-út 15.—Igazgató: Laiszky Jenő.
Karádi Győző 1892 szeptember 1-én kezdte meg tanári pályáját Jászberényben és itt tanított 26 éven
keresztül. Karádi Győző írásaival az irodalomnak élt, szépirodalmi és ismeretterjesztő felolvasásaival és
158
közszereplésével értékes társadalmi működést fejtett ki. A fényes eredményű tanári munka jutalmaként
került Karádi huszonhat évi jászberényi működés után igazgatói minőségben Budapestre. Előbb a IX.,
majd a X. kerületi tisztviselőtelepi állami főgimnáziumban működött és végül 1920. március 1-én az
Árpád-reálgimnáziumba nyert beosztást. Tíz esztendőn keresztül volt az iskola tanára.
Karádi Győző.
Változások a tanári testületben. Danczer Béla címzetes igazgató a VIII. kerületi Trefort-utcai Tanárképző
Gyakorló gimnáziumtól és Novák Kálmán tanári beosztott középiskolai igazgató a hatvani magyar királyi
állami reáliskolától az intézethez helyeztettek át. A hitoktatók közül eltávozott Kolumbán Gábor
református lelkész-hitoktató. Helyébe Kincses Endre dr. hitoktató-lelkészt rendelte az egyházi hatóság.
Poszvék Lajos dr. iskolaorvos az egészségtan tanításáról lemondván, helyébe Rieger Imre dr. orvos és
képesített iskolaorvos kapott a VKM-től megbízást az egészségtan tanítására. Az iskolaorvosi teendőket
továbbra is Poszvék Lajos dr. látta el. Igazgató-helyettesül a tankerületi, királyi főigazgató ez évben is
Rácz Jenő rendes tanárt nevezte ki. Olgyai Bertalan dr. tanárt ez évre is az angol nyelv szakfelügyelőjévé
nevezték ki. Pais Dezső rendes tanár, aki a Pázmány Péter Tudomány Egyetemhez van beosztva, a MTA
levelező tagjává választotta. Karádi Győző nyugdíjazását kérte, aki nagy értéke volt az iskolának ugyanis
5 nyelven beszélt és írt.
tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 11, itt 4 éve. Danczer Béla, latin és görög
nyelv és irodalom, szolgál 22, itt 1 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 20, itt 10 éve. Frank
Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 30, itt 19 éve. Handlosz Gyula, latin és görög
nyelv és irodalom, szolgál 36, itt 9 éve. Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, szolgál 37, itt
11 éve. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, szolgál 34, itt 22 éve. Nagy Károly,
természetrajz és földrajz, szolgál 22, itt 11 éve. Novák Kálmán matematika és ábrázoló geometria, tanít
22, itt 1 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin nyelv és irodalom, angol nyelv. Szolgál 34 éve, itt 21 éve.
Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom. A MTA levelező tagja. A Pázmány Péter
tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 20, itt 12 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és
vegytan szakos, szolgál 23 éve, itt 6 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 18, itt 12 éve. Schultz
Ernő, számtan és természettan, szolgál 34, itt 6 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom.
Szolgál 17, itt 3 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 33, itt 25 éve. Dr. Zayzon Sándor,
magyar, történelem és földrajz. Szolgál 11, itt 8 éve.
159
Gyakorló tanárjelöltek: 1. Ackermann János tanár jelölt. Szaktárgyai latin nyelv és történelem. 2. Willer
József tanár jelölt. Szaktárgyai: angol és német nyelv.
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre, rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál l4, itt 3 éve. Dr.
Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 29, itt 25 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár,
tanít 14 éve. Református vallás, dr. Kincses Endre, református lelkész, hitoktató. Itt tanít 1 éve. Kolumbán
Gábor református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római
katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus hittan Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató,
itt tanít 19 éve. Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 4 éve. Jancsi László unitárius
hitoktató, itt tanít 8 éve. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 22 éve. Dr. Ruttkay
Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató. Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 2 éve.
160
161
Kitűnő tanulók: Dénes Ervin izraelita I.b., Németh József római katolikus II.a., Bodnár Ferenc református,
II.b., Kafka László római katolikus, Kövesdy László református, Kucsera Kálmán római katolikus III.,
Lövenritt László református IV.a., Semadám Ernő római katolikus, Semadám Károly római katolikus,
Zsoldos István római katolikus IV.b., Berg Artur római katolkus V., Fabritzky György izraelita, Fekete
László iztaelita, Fülöp László református, Waigand Lajos római katolikus VI., Berg Károly római
katolikus, Dölle László izraelita, Vadász Pál izraelita, Nemessányi Olga magántanuló, római katolikus
VII., Berg Pál római katolikus, Tánczos István izraelita VIII.
Jelesen érettségiztek: Berg Pál, Dölle Károly, Erlemann Figyes, Páll Zoltán, Tánczos István és Toffler
László.
A tanulók száma. A nyilvános tanulók száma 1929 október 1-én 526 volt. Ezek osztályonkint
következőképpen oszlottak meg: I.a) 54, I.b) 56, II.a) 36, II.b) 43, III. 52, IV.a) 38, IV.b) 43, V. 62, VI.
51, VII. 46, VIII. 45.
Tanulók előmenetele tantárgyanként. 1929/1930 tanév.
162
Máté Lajos címzetes igazgató nyugdíjba vonult. „1872 március 20-án született Losoncon, ahol
gimnáziumi tanulmányait jelesen végezte. A budapesti egyetemen irodalmi, esztétikai és
művészettörténeti tanulmányokat folytat, modern nyelveket tanul. A magyar és latin irodalomból kitűnő
minősítésű oklevelet szerezvén 1896-ban, mindjárt megkezdi tanári pályáját, mint a hajdúnánási
református gimnázium rendes tanára. A következő évben állami szolgálatba lép az erzsébetvárosi állami
főgimnázium rendes tanáraként. Az itt töltött 11 év alatt tanítói munkája mellett élénk részt vesz a város
közéletében, kultúrmunkájában. Helyi lapokat szerkeszt, színházi kritikus, a református egyház presbitere,
a Tulipánszövetség titkára, a Torna- és Vívóegyesület művezetője. Az 1908/9. tanév elején helyezik át
akkor még fiatal, fejlődésben levő iskolánkhoz. Kiváló tanári működésének elismerését bizonyítja, hogy
már 1903-ban, majd 1907-ben tagja volt a tanári fegyelmi vizsgáló bizottságnak, 1913-ban a
székelyudvarhelyi s 1914-ben a karcagi ref. főgimnázium érettségi vizsgálatain kormánybiztos. 1924
november havában a Kormányzó őfőméltósága középiskolai igazgatói címmel tüntette ki. Tanári
elfoglaltsága mellett buzgón áldozott az irodalomnak is. Irt verseket, pedagógiai, irodalmi és nyelvészeti
értekezéseket az óbudai Egyházi Élet c. folyóiratba és a különböző szaklapokba. Kiadta Vörösmarty
válogatott kisebb költeményeit bevezetéssel és jegyzetekkel. Petőfi című 3 felvonásos történelmi
színművét a Fővárosi Színház 1911-ben ismételten előadta. A háború előtt 3 évig vezette a
munkásgimnáziumot Budapest III. kerületében. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületnek
alapítása óta titkára, majd főtitkára, az Iskolaszanatórium Egyesületnek igazgatósági tagja, a Hadtörténeti
Múzeum külső munkatársa. Máté Lajos dr. ezek mellett egyik kiválósága a magyar gyorsírásnak. Már
bölcselethallgató korában megszerzi a gyorsírótanári oklevelet, jegyzője, majd választmányi tagja a
Gyorsíró Egyesületnek, ismételten díjat és elismerő oklevelet nyer a versenyeken. Szerkesztette a
Gyorsírási Lapokat s tevékeny részt vett az 1913. évi nemzetközi gyorsírókongresszus előkészítésében.”
1908 és 1931 között az Árpád Gimnázium magyar-latin szakos tanára volt. A Budapesti
Tudományegyetemen irodalmi, esztétikai és művészettörténeti tanulmányokat folytatott, modern
nyelveket tanult, 1896-ban magyar és latin tanári oklevelet szerzett. Tanári pályafutását a hajdúnánási
református gimnáziumban kezdte, majd az erzsébetvárosi állami főgimnáziumban folytatta. Oktatói
munkája mellett élénken részt vett a város közéletében. Helyi lapokat szerkesztett, színházi kritikus volt,
a református egyház presbitere, a Tulipánszövetség titkára.
Máté Lajos
Árpád diákok a Magas-Tátrában. „1930 május 22-én este intézetünknek 28 tanulója gyűlt össze a keleti
pályaudvaron a miskolci személyvonatnál, hogy Gajda Béla igazgató, Rácz Jenő, Rédei Kornél dr. és
Törös Béla dr. tanárok vezetésével a pünkösdi ünnepekre a Magas-Tátrába ránduljon. A kiránduló
163
csapathoz csatlakozott Rácz Jenőné, Rédei Kornélné és Körmendy József dr. magyar királyi
postatakarékpénztári titkár is.” A Felvidéki kirándulás során a diákok eljutottak az Osztervai-csúcsra is.”
Az Oszterva-csúcson.
Az 1984 magas csúcsról a szerpentinen két óráig tartott a séta a Poprádi-tóhoz.
Az Osztreva-csúcs
164
Átkelés egy hómezőn a Lengyel Öt-tó felé.
A tanári testület. Iskolánk tanári testületében ez iskolai évben a következő változások történtek:
Csaknem négy évtizedes kiváló tanügyi működés után saját kérelmére nyugalomba vonult Karádi Győző
tanári szolgálatra beosztott igazgató. Kimagasló érdemeit múltévi Értesítőnkben méltattuk. Tanszékére a
nagyméltóságú minisztérium óraadó tanári minőségben Willer József angol-német szakos gyakorló
tanárjelöltet alkalmazta, aki Angliában nyert tanári diplomájához december hóban a hazai oklevelet is
megszerezte. —Ágner Lajos dr. igazgató április hó közepétől a tanév végéig beteg- szabadságra volt
kénytelen menni. Óráinak ellátásával ez időre Ackermann János okleveles tanárt bízta meg a VKM. A 3-
ik testnevelési órák ellátására a VKM. november 1-től Weisz József okleveles testnevelő tanárt alkalmazta
óraadói minőségben. Weisz január 20-án katonai szolgálatra vonult be s ekkor helyére Juhász József
okleveles testnevelő tanár került szintén óraadó tanárként. A hitoktatók közül — őszinte sajnálatunkra —
eltávozott Kincses Endre dr. hitoktató, kit a paksi református egyház választott meg lelkészéül. Helyét
december 15-től január 20-ig Makay Miklós, január 20-tól a tanév végéig Módis László töltötte be. Az
egészségtan tanításáról Rieger Imre dr. orvos lemondván, e tiszttel Szántó Jenő dr. egyetemi tanársegéd,
szakorvost bízta meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. Az intézethez gyakorló tanárjelöltekül
beosztattak: Ackermann János, latint-történelem szakos (az I. félévre), Willer József angol-német szakos
(az I. félévre), Réthy Dezső angol-német szakos és Pfisterer Miklós magyar-francia-angol szakos az egész
évre és Polgár Andor latin-angol szakos á II. félévre. Vezető tanáraik voltak: Máté Lajos dr., Olgyai
Bertalan, dr., Zayzon Sándor dr., Rédei Kornél dr. és vitéz Benkő József.
tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 12, itt 5 éve. Danczer Béla rendes tanár,
latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 23, itt 2 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 21, itt
11 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 31, itt 20 éve. Handlosz Gyula, latin
és görög nyelv és irodalom, szolgál 37, itt 10 éve. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos,
szolgál 35, itt 23 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 23, itt 12 éve. Novák Kálmán
matematika és ábrázoló geometria, tanít 23, itt 2 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin nyelv és irodalom,
angol nyelv. Szolgál 35 éve, itt 23 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom. A MTA levelező
tagja. A Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 21, itt 13 éve. Rácz Jenő
165
igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 24 éve, itt 7 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-
latin, szolgál 19, itt 13 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 35, itt 7 éve. Dr. Tőrös Béla,
magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 18, itt 4 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál
34, itt 26 éve. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 12, itt 9 éve.
Juhász József, torna és játék, szolgál 1, itt fél éve.
tanít 15 éve. Református vallás, dr. Kincses Endre, református lelkész, hitoktató. Tanította a református
hittant, 1930 december 15-ig. Itt tanít 2 éve. Módis László református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve.
Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus
hittan Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 20 éve. Váczi János evangélikus lelkész és
hitoktató. Itt tanít 5 éve. Jancsi László unitárius hitoktató, itt tanít 9 éve. Görögkatolikus hittan
Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 23 éve. Dr. Ruttkay Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató.
Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 3 éve.
Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 24, itt 12 év.
166
Tantárgyfelosztás. 1930/1931-es tanév.
Kitűnő tanulók: Neumann György izraelita, Petricskó Miklós görög keleti katolikus I.a., Prybil Károly
római katolikus, Tarlós István római katolikus, (Később fia Tarlós István Budapest főpolgármestere,
született 1948-ban. 1966-ban az Árpád Gimnáziumban érettségizett) Zubcsek Oszkár római katolikus I.b.,
Silye Miklós református II.a., Dénes Ervin izraelita II.b., Németh József római katoliku, III.a, Éber Imre
római katolikus, Gonda János római katolikus III.b., Kafka László római katolikus, Kövesdy László
református, Kucsera Kálmán római katolikus, IV., Löventritt László református, Semadam Károly római
katolikus, Vogl István izraelita, Zsoldos István római katolikus V., Bielek István evangélikus VI.,
167
Fabritzky György izraelita, Fülöp László református VII., Berg Károly római katolikus, Dölle László
izraelita, Vadász Pál izraelita. Magántanuló Nemessányi Olga római katolikus. VIII.
Jelesen érettségiztek: Berg Károly, Dölle László, Kucsera Tibor, Tarics Sándor, Vadász Pál, Vas György
rendes és Nemessányi Olga magántanuló.

168
Érdemjegyek tantárgyakként. 1931.
169
Tandíjak 1931-ben.
170
Tanári kar. 1930. Első sor: Barkász Lajos, Bede István, Rácz Jenő, Danczer Béla, ?, Gáldy Béla
igazgató, Novák Kálmán, Gazdag Lajos, Polgár György, Frank Ferenc. Második sor: dr. Willer
József, dr. Nagy Ferenc, dr. Zayzon, Bíró Lajos Pál, Fáj Árpád, Benkő József, Nagy Áron, dr. Tőrös
Béla, dr. Rédey Kornél, dr. Ágner Lajos, Konda László.
Az intézet tanári testületének régi neves tagjai közül a lefolyt iskolai évben ismét eltávozott egy kitűnő
kartársunk: teljes szolgálati idejét betöltve, saját kérésére nyugalomba vonult Olgyai Bertalan dr. cimzetes
igazgató, az angol nyelv szakfelügyelője. 1867-ben Iglón Szepes megyében született. Elemi iskoláit Iglón,
a katolikus elemi iskolában járta, melynek tanítási nyelve teljesen német volt. A gimnáziumot Lőcsén
végezte, ahová a család 1878-ban költözött. A tanítás a gimnázium első és második osztályában még
németül folyt, a harmadik osztálytól kezdve már magyar nyelven. 1886-1890 között a budapesti
egyetemen folytatta tanulmányait. Különösen Gyulai Pál volt bámult mestere s amióta két egyetemi
előadását: Kölcseyről és a Magyar népköltészetről 1888/98-ban kiadta, szívesen látott vendég volt a költő
Sándor-utcai házánál is. Egyetemi éveinek befejezése után Gyulai Pál ajánlatára nevelő lett Károlyi Tibor
gróf, főrendiházi elnök házában, ahol öt évet töltött. Nevelősködése alatt nyaranta sokat utazott. Bejárta
Erdélyt, Németországot, Svédországot, Norvégiát s az idegen nyelvekben is tovább képezte magát. 1896.
őszén Olgyai Bertalan a besztercebányai királyi katolikus főgimnázium tanára lett, s itt 13 évig működött.
1909. őszén a budapesti III. kerületi Árpád-reálgimnáziumhoz került, ahol tanári pályájának javarészét,
— 22 esztendőt töltött. Nyarait legtöbbször Angliában töltötte s a szigetországnak különösen műemlékeit
171
tanulmányozta. Mikor az Árpád-reálgimnázium 1924-ben angol nyelvet tanító intézet lett, készséggel
vállalkozott az angol nyelv tanítására.
Gyulai Pál Károlyi Tibor
Nevezetesebb tanítványaink: Alföldi András egyetetemi tanár, archeológus, Grill Lola szavalóművésznő,
Kehrling Béla tenisz világbajnok, Halász Gyula író, Luchsingeni vitéz Hefty Frigyes, világhírű tábori
pilóta, Minder Gyula dr. urológus, egyetemi tanár, vitéz Posgay Károly dr. tényleges százados, vitéz
Máriaházy András, Foerk Ernő építész, a „Hollán” építészeti pályadíj nyertese.
Tanári testület.
Iskolánk tanári testületében ez iskolai évben a következő változások történtek: Három és fél évtizedes
kiváló tanügyi működés után 1932. január 1-én saját kérelmére nyugalomba vonult Olgyai Bertalan dr.
címzetes igazgató, miután előzőén a félév nagy részét betegszabadságon töltötte. Tanszékét a
minisztérium nem töltötte be, óráinak ellátásával Biró Lajos Pál dr. tanárjelöltet bízta meg. — Gajda Béla
igazgató február hó közepétől május végéig betegszabadságra volt kénytelen menni. Óráit ez idő alatt
ugyancsak Biró Lajos Pál dr. látta el. A 3-ik testnevelési órák ellátására a VKM. január 20-tól Takács
Andor okleveles testnevelő tanárt alkalmazta óraadói minőségben. Vass Árpád rendes tanár az egész
tanévet betegszabadságon töltötte, Handlos Gyula rendes tanár pedig február 1-étől szabadságra ment,
nyugdíjazásának saját kérésére történő elintézéséig. Vass Árpád helyére Konda László győri állami Révai
Miklós-reáliskolai tanárt, Handlos Gyula tanszékére pedig Polgár György Ödön dr. csongrádi állami Szent
Imre reálgimnáziumi tanárt helyezte át az intézethez a VKM. Konda László október 6-án, Polgár Gy.
Ödön dr. január 15-én foglalta el állását. Máté Lajos dr. címzetes igazgató nyugdíjazásával a múlt tanév
végén megürült tanszéket Szepessy István újpesti állami Könyves Kálmán-reálgimnáziumi tanárnak az
intézethez való áthelyezésével töltötte be a VKM. A hitoktatók közül Módis László ref. hitoktató távozott
el az intézettől március hó végén; helyébe Papp Ferenc hitoktatót küldte ki az egyházi főhatóság. Az
egészségtan-tanítást a VKM. egyik takarékossági rendelkezése értelmében az intézet egy tanárának kellett
ellátnia s így azt ezidén Rácz Jenő rendes tanár, igazgatóhelyettes végezte. Gyakorló tanárjelöltekül az
intézethez ez idén a következőket osztották be: az I. félévre: Mockovcsák István (latin—angol szakos
angolra), Polgár Andor (latin—angol szakos mindkét tárgyra), — a II. félévre: Nádas János (magyar—
angol szakos, mindkét tárgyra), az egész évre: Biró Lajos Pál dr. (magyar—angol szakos mindkét tárgyra).
Goldberger György (német—angol szakos angolra) és Molnár Benjámin (magyar— angol szakos mindkét
tárgyra). Vezetőtanáraik voltak: Gajda Béla igazgató, Szepessy István és Tőrös Béla dr. rendes tanárok a
magyarból, Rédei Kornél dr. rendes tanár a latinból és Willer József óraadó tanár az angolból. Az angol-
szakos jelöltek gyakorlati kiképzésében Olgyai Bertalan dr. címzetes igazgató, szakfelügyelő nyugalomba
vonulása után is közreműködik az oktatásban. Őszinte örömmel jegyezzük fel e helyt, hogy Serédi
Jusztinián dr. hercegprímás úr Őeminenciája Ackermann Kálmán dr. intézeti hittanárt érseki tanácsossá
nevezte ki. Ackermann Kálmán dr. Ajtai Kálmán dr. írói álnéven publikált.
172
Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 32, itt 21 éve. Handlosz Gyula, latin és görög
nyelv és irodalom, szolgál 38, itt 11 éve. Konda László magyar és német nyelv, szolgál 25, itt 1 éve. Nagy
Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 24, itt 13 éve. Novák Kálmán matematika és ábrázoló geometria,
tanít 24, itt 3 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom. A MTA levelező tagja. A Pázmány Péter
tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 22, itt 14 éve. Polgár György Ödön, magyar, latin és gyorsírás.
Szolgál 27 éve, itt 1 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 22 éve, itt
8 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 20, itt 14 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan,
szolgál 36, itt 8 éve. Szepessy István, magyar, latin nyelv és irodalom. Szolgál 27, itt 1 éve. Dr. Tőrös
Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 20, itt 5 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem.
Szolgál 35, itt 27 éve. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 13, itt 10 éve.
Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre, rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 6, itt 5 éve. Dr.
Papp Ferenc, református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán
római katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus hittan Módis László, evangélikus lelkész és
hitoktató, itt tanít 2 éve. Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 21 éve Váczi János
evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 5 éve. Jancsi László unitárius hitoktató, itt tanít 10 éve.
Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 24 éve. Dr. Ruttkay Miklós görög katolikus
lelkész-hitoktató. Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 4 éve.
Iskolaorvos dr. Poszvék Lajos.
173
174
Tantárgyfelosztás 1931/1932-es tanév.

175
Érdemjegyek tantárgyanként. 1932.
Kitűnő tanulók: Gáldy Kálmán római katolikus, Klug Ferenc, római katolikus, Martin Alajos római
katolikus, Pálmai József római katolikus, Weiss András izraelita I.a., Raab Leó görög keleti katolikus,
Schemits József római katolikus, Weisz László izraelita I.b., Neumann György izraelita, Somló György
izraelita II.a., Kornfein Imre izraelita, Lőrincz László római katolikus, Prybil Károly római katolikus,
Stein Tibor izraelita, Stern Oszkár izraelita, Tarlós István római katolikus, Zubcsek Oszkár római
katolikus II.b., Kaferböck Alfréd római katolikus, Kemény István izraelita, III.a., Dénes Ervin izraelita,
III.b., Német József római katolikus, Szakáll Pál római katolikus IV., Kafka László római katolikus,
Kövesdy László református, Kucsera Kálmán római katolikus, V., Benedek Rezső római katolikus,
Löventritt László református, Vogl István izraelita, Zsoldos István római katolikus VI., Fabritzky György
izraelita, Fekete László izraelita, Fülöp László református, Jüling Gyula római katolikus, Vadász András
izraelita, Waigand Lajos római katolikus, Zahorán Tibor evangélikus VIII.
Kitüntetéssel érettségiztek: Fabritzky György, Fekete László, Fülöp László, Waigand Lajos és Zahorán
Tibor.
A tanulók száma 1931 október 1-én 605 volt.
176
Handlos Gyula tanári pályája (1894-1932). Gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán a piarista

gimnáziumban végezte 1881—1887 között. Egyetemi tanulmányai befejezése után latin-görög szakos
diplomát szerzett és 1894-től Selmecbányán a piarista gimnáziumban kezdett tanítani. 1897
augusztusában Erdélybe, Szepes megyébe került, az erzsébetvárosi állami főgimnáziumban rendes tanárrá
nevezték ki. 1920-ban Budapesten az újpesti állami főgimnáziumhoz, majd 1921-ben a budapesti Árpád
főgimnáziumhoz nyer beosztást. 38 évi tanári munka után nyugdíjba vonult.
Handlos Gyula
tanévről. Címlap.
Vass Árpád. Apja, a kunsági magyar, a szabadságharc után vándorbotot vesz kezébe, szerencsét próbálni
megy, Bécsbe jut és pusztán önerejéből pozíciót teremt magának. Vass Árpád 1868-ban Bécsben született.
Középiskoláit már itthon végzi a kiskunhalasi református gimnáziumban, tanításból tartva fenn magát,
mert otthonról nem kaphat támogatást. Ideális lelke a papi pályára viszi, de ezt is megszakítják az anyagi
gondok, közben elmegy segédjegyzőnek, hogy újból visszatérve Pesten 1895-ben elvégezze a theológiai
akadémiát. Nem lévén más elhelyezkedési lehetősége, Szalkszentmártonban lesz néptanító 1897-ig és ezt
az oklevelet is megszerzi. Sorsa jobbra fordul, a halasi gimnáziumhoz, az egykori Alma materhez kerül
helyettes tanárnak s így szerzi meg tanulva és tanítva tanári oklevelét. 1903-ban a klasszika-filológia
szakból. Három év múlva már Pesten tanár az intézetünknél és itt is maradt nyugalomba vonulásáig.
177
Vass Árpád
A tanári testület. Handlos Gyula és Vass Árpád nyugdíjba vonult. A 3-ik testnevelési órák ellátására
alkalmazott Takács Andor okleveles testnevelő tanár 1933. február hó 15-én megbízatásáról lemondott,
helyébe a VKM. 1933. március hó 24-én Bátky Zsigmond testnevelési tanárjelöltet alkalmazta óraadói
minőségben. Vass Árpád rendes tanár az év utolsó negyedét betegszabadságon töltötte. A hitoktatók közül
Papp Ferenc református és Mikler Sámuel evangélikus hitoktató távozott el az intézettől; helyükbe Tóth
Ernő református és Hegedűs Lajos evangélikus hitoktatót küldte ki az egyházi főhatóság. Az
egészségtantanítást a nagym. VKM. egyik takarékossági rendelkezése értelmében az intézet egy tanárának
kellett ellátnia s így azt ezidén Zayzon Sándor dr. tanár végezte. Gyakorló tanárjelöltekül az intézethez ez
idén a következők osztattak be: 1) mindkét félévre: Honti János dr. (német—angol szakos) és Lutter Tibor
(magyar—angol szakos), 2) az első félévre: Nádas János (magyar—angol szakos) és 3) a második félévre:
Barber Imre (német— angol szakos). Vezetőtanáraik voltak: Tőrös Béla dr. rendes tanár a magyarból és
Willer József óraadó tanár németből és angolból. Az angol-szakos jelöltek gyakorlati kiképzésében Olgyai
Bertalan dr. címzetes igazgató, volt szakfelügyelő nyugalomba vonulása után is szívesen segített.
Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 33, itt 2 éve. Konda László magyar és német nyelv,
szolgál 26, itt 2 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 25, itt 14 éve. Novák Kálmán
matematika és ábrázoló geometria, tanít 25, itt 4 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom. A
MTA levelező tagja. A Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 22, itt 14 éve. Polgár Gy.
Ödön, magyar, latin és gyorsírás. Szolgál 28 éve, itt 2 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és
vegytan szakos, szolgál 26 éve, itt 9 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 21, itt 15 éve. Schultz
Ernő, számtan és természettan, szolgál 37, itt 9 éve. Szepessy István, magyar, latin nyelv és irodalom.
Szolgál 28, itt 2 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 21, itt 6 éve. Vass Árpád
görög nyelv és történelem. Szolgál 36, itt 28 éve. Március óta betegszabadságon. Dr. Zayzon Sándor,
magyar, történelem és földrajz. Szolgál 14, itt 11 éve.
178
Papp Ferenc, református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Tóth Ernő református lelkész, hitoktató, tanít itt
1 éve Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus
hittan Hegedűs Lajos, evangélikus hitoktató, itt tanít 1 éve. Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató,
itt tanít 22 éve Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 5 éve. Jancsi László unitárius
hitoktató, itt tanít 11 éve. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 25 éve. Dr.
Ruttkay Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató. Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 5 éve.
Iskolaorvos dr. Poszvék Lajos.
Az év folyamán beírt 68 magántanulóval együtt 673 volt az intézet növendékeinek száma, vagyis jóformán
nem változott a tavalyi létszám. Bár a törvényesen előírt létszám egy osztályban ezidén 42 volt, ezt
egyetlen osztályunkban sem tudtuk betartani. Mind a tizenegy osztályunkban e fölé emelkedett a tanulók
létszáma. Legnépesebb osztályaink voltak a IV., III. b) és VI. (73, 65, 62 rendes tanulóval).
Párhuzamosított I. osztályunkban 91 tanuló volt, hely hiányában mintegy 60 kerületbeli jelentkezőt kellett
elutasítanunk.
179
180
Tantárgyfelosztás. 1932/1933 tanév.

Mint intézetünkben már évek óta, úgy az idén is, az úszóink és vízipólózóink végezték a
legeredményesebb munkát. Pólózóink egész évben nagyszerű formában voltak és így sikerült is
megnyerniük a téli vízipóló kupát és a bajnokságot is, amely együtt kimagasló teljesítmény. A kupában
5:1-re, a bajnokságban pedig 3:1-re verték meg a rivális Eötvös reál csapatát. A csapat tagjai: Kalapos
Lajos, Krajnyák Andor, Tolnay József, Kánási Gyula, Nagyiványi László és Zoltán, továbbá Dienes
Gyula.
181
Érdemjegyek tantárgyanként. 1933.
Kitűnő tanulók: Frey Lajos katolikus, Mészáros István római katolikus, Singer Endre izraelita, I.a.,
Eichinger R. György római katolikus, Gouth Kálmán evangélikus, Hanser Jenő római katolikus, Patachich
János római katolikus, Semsei László római katolikus, Szecsődy Gyula evangélikus, Zichermann György
izraelita I.b., Fürst Ervin izraelita, Gáldy Kálmán római katolikus, Klug Ferenc római katolikus, Martin
Lajos római katolikus, Pálmay József római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Weiss András
izraelita II.a., Kovács Kálmán római katolikus II.b., Neumann György izraelita, Somló György izraelita
III.a., Stern Oszkár izraelita III.b., Kővári László római katolikus IV., Németh József római katolikus,
Szakáll Pál református V., Kafka László római katolikus, Kövedy László református, Kucsera Kálmán
római katolikus, VI., Lőventritt László református, Semadam László római katolikus, Vogl István
izraelita, Zsoltos István római katolikus, VII., Bielek István evangélikus VIII.
A tanulók száma 1932 október 1-én 598 volt.
182
Tabló. 1933. VIII. osztály. Tanárok 3-ik sor 5-ik Bede István, dr. Edelstein Bertalan, Barkász Lajos,
Willer József, Dr. Aczkermann Kálmán, Mour Henrik, 4-ik sor Frank Ferenc osztályfőnök, dr.
Rédey Kornél, 5-ik sor Novák Kálmán, Gajda Béla igazgató, dr. Tőrös Béla. Hável fotószalon.
Budapeat, Zsigmond u. 36.
183
184
tanévről. Közzéteszi Gáldy (Gajda) Béla igazgató. 1934. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III.,
Zsigmond utca 114. Sárkány nyomda. R.T. Budapest, VI., Horn Ede utca 9. Igazgatók: Dr. Wessely Antal
és Wesely Józef.
Gajda Béla a névmagyarosítói mozgalom keretében 1934-ben nevét Gáldyra változtatta.
Schultz Ernő matematikus tanár nyugdíjba vonult. Tanári pályájája Sopronból indult el s működött
Nagykanizsán és Trencsénben a piaristák gimnáziumában, aztán Cegléden, Makón és Budapesten a II.
kerületi Mátyás reálgimnáziumban, — egy évtized óta pedig az Árpád Gimnáziumban.
185
Schultz Ernő
186
Az iskola eddigi igazgatói, tanárai, hősi halott és meghalt tanárai, nevezetesebb tanítványai. 1933/1934-
e tanév.
A múlt évi állapothoz képest a tanári testületben a következő változások történtek: Saját kívánságára az
intézethez osztatott be tanári szolgálatra Vasadi Balogh György dr. igazgató, ki mint országgyűlési
képviselő, rendelkezési állományban volt. Bíró Lajos Pál dr. folytatólagosan teljes óraszámmal óraadó-
helyettes tanárul alkalmaztatott. Bátky Zsigmond óraadó testnevelő tanár a IX. kerületi Fáy András
reálgimnáziumhoz helyeztetett át, helyébe Somogyvári (Schlachta) Ferenc alkalmaztatott a harmadik
testnevelési órák ellátására óraadónak. Poszvék Lajos dr. iskolaorvos, nyugdíjas egészségügyi főfelügyelő
korára való tekintettel iskolaorvosi állásától megválván, helyére Polcsán Mihály dr. képesített iskolaorvos
és egészségtantanár, ideg- és belgyógyász szakorvos nyert megbízást az iskola orvosi és egészségtan-
tanári teendők ellátására. Poszvék Lajos dr. több, mint egy évtizedet töltött intézetünknél s ötven esztendőt
meghaladó időn át állott az egészségügy szolgálatában. Hivatását mindenkor lelkiismeretes buzgalommal,
az ifjúság meleg szeretetével, soha nem fogyatkozó türelemmel látta el. Éveken át — amíg egészsége
engedte — minden idejét az iskolában töltötte s rendelkezésére állt a tanulóknak. Hálás emlékezésünk
kíséri őt nyugalmába. — Schultz Ernő rendes tanár köteles szolgálati idejét kitöltötte és 1934. július 1-től
saját kérésére nyugalomba helyeztetett. Példás kötelességtudású, mindenkor lelkiismeretes, precíz
munkájú tanárt s jó kartársat veszít benne az intézet. Munkásságáról külön is megemlékezünk. Gyakorló
tanárjelöltként ezidén csak rajztanárjelöltek voltak beosztva intézetünkbe Barkász Lajos tanár mellé. Az
állástalan diplomások elhelyezésére irányuló akció során az MVM német társalgási órák vezetésére
alkalmazta az intézethez Lakó György, majd Szentiványi Béla s végül Honti János dr. okleveles tanárokat,
187
kik azonban más alkalmazást nyervén, e beosztásukról lemondtak. Edelstein Bertalan dr. budai főrabbi,
az intézetnek másfél évtizeden át izraelita hitoktatója, június hó 3-án váratlanul elhunyt.
A tanári testület. Igazgató: Gáldy (Gajda) Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 28, itt 7 év
óta.
Rendes tanárok: Ajtai (Ackermann János) dr. érseki tanácsos, római katolikus hittanár, okleveles
középiskolai tanár. Szaktárgyai, teológia, latin nyelv és történelem. Tanít 17, itt 17 éve. Dr. Ágner Lajos,
magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 31, ebben az intézetben 27 éve. Barkász Lajos tartalékos
főhadnagy, rajz szakos, szolgál 25, itt 14 éve. Vitéz Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és
német nyelv és irodalom. Szolgál 14, itt 7 éve. Danczer Béla, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 26,
itt 5 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 24, itt 14 éve. Frank Ferenc számtan és
mennyiségtan, természettan, szolgál 34, itt 3 éve. Konda László magyar és német nyelv, szolgál 27, itt 3
éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 26, itt 15 éve. Novák Kálmán matematika és ábrázoló
geometria, tanít 26, itt 5 éve. Polgár György Ödön, magyar, latin és gyorsírás. Szolgál 29 éve, itt 3 éve.
Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 27 éve, itt 10 éve. Dr. Rédei Kornél,
magyar-latin, szolgál 22, itt 16 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 38, itt 10 éve. Szepessy
István, magyar, latin nyelv és irodalom. Szolgál 29, itt 3 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és
irodalom. Szolgál 22, itt 7 éve. Vasadi Balogh György történelem-földrajz. Willer József angol és német
nyelv. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 15, itt 12 éve.
Bede István, torna és vívás, szolgál 21, itt 7 éve.
tanít 17 éve. Református vallás, Tóth Ernő Endre, református lelkész, hitoktató. Itt tanít 2 éve. Módis
László református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római
katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus hittan Hegedűs Lajos, evangélikus hitoktató, itt tanít
2 éve. Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 23 éve Váczi János evangélikus lelkész és
hitoktató. Itt tanít 5 éve. Jancsi László unitárius hitoktató, itt tanít 12 éve. Görögkatolikus hittan
Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 26 éve. Dr. Ruttkay Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató.
Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 6 éve.
Iskolaorvos dr. Polcsán Mihály. Itt tanít 1 éve.
188
Tantárgyfelosztás. 1933/1934 tanév.
189
A tanulók létszáma, a) Rendes tanulók. Az iskolai év folyamán beiratkozott az intézetbe 621 rendes
tanuló, (16-tal több, mint tavaly) kimaradt 40, pótló vizsgálatot tehet 2, bizonyítványt nyert 579 tanuló.
Ez a létszám az előző évekkel szemben is újabb emelkedést mutat, úgy, hogy az elhelyezkedés eddigi
nehézségei még jobban fokozódtak. Eddigi párhuzamos I., II. és III osztályainkhoz párhuzamosítanunk
kellett a IV. osztályt is, ami csak a hittanterem feláldozásával vált lehetővé. Az év folyamán beírt 56
magántanulóval együtt ezek szerint 677 volt az intézet növendékeinek száma.
A 158. sz. Árpád-cserkészcsapat 1933—34. tanévi munkája. Létszám: Parancsnok: Zayzon Sándor dr.
Tisztek: Kopf Károly, Hanzély Jenő, Hanser László, Körber Zoltán, Waigand László, Berg Pál, Erlemann
Rődler Frigyes. Cserkészek és apródok száma: 10 őrs, 4 törzs, összesen 145. Évközben távozott 22 fő.
Kitűnő tanulók: Laudon Ferenc római katolikus, Lesskó J. Endre római katolikus, Nagy Levente római
katolikus, Székelyhídy Árpád református I.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római
katolikus, Weisz Imre izraelita I.b., Pochmann István római katolikus, Singer Ede izraelita II.a., Eichinger
Róbert római katolikus, Guoth Kálmán evangélikus, Hanser Jenő római katolikus, Juhász Sándor
református, Patachich János római katolikus, Szecsődy Gyula evangélikus, Tomasik József római
katolikus, Zichermann György izraelita II.b., Fürst Ervin izraelita, Keledi Ferenc római katolikus, Vécsei
Nagy Gyula református, Pálmai József római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Szilágyi Tibor
izraelita, Weiss András izraelita III.a., Kovács Kálmán római katolikus, Soós Andor izraelita III.b.,
Cservenka Gusztáv római katolikus, Somló György izraelita, Stern Oszkár izraelita IV.a., Käferböck
Richárd római katolikus, Kornfein Imre izraelita, Neumann György izraelita, Tarlós István római
katolikus IV.b., Kemény István izraelita, V., Németh József római katolikus, Szakáll Pál evangélikus VI.,
Kafka László római katolikus, Korompai Kálmán római katolikus, Kövesdy László református, Steiner
Zoltán izraelita VII., Benedek Rezső római katolikus, Leveleki László református, Rausnitz Endre
izraelita, Simonyi Károly (később fizikus) római katolikus, Vogl István izraelita, Zsoldos István izraelita
VIII.
Tabló. VIII. osztály. 1934.
190
191
Zsigmond utca 114. „Élet“ Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, I., Horthy Miklós-út 15.—Igazgató:
Laiszky Jenő.
Változások a tanári testületben. A nyugalomba vonult Schultz Ernő rendes tanár helyére a VKM. Dr.
Budaméry Béla rendes tanárt helyezte át az intézethez az újpesti állami Könyves Kálmán
reálgimnáziumból. Gyakorló tanárjelölöltként Barber Imre és Berg Pál angol-német szakos tanárjelöltek
voltak beosztva Dr. Willer József és Konda László rendes tanár mellé. Az izraelita hitoktatóknál az
elhunyt dr. Edelstein Bertalan és az eltávozott dr. Benoschofski Imre helyébe dr. Vidor Pál került.
óta.
192
193
A tanári testület az 1934/1935-ös tanévben.
194
A hitoktatók az 1934/35-ös tanévben
Iskolaorvos és egészségtanár dr. Polcsán Mihály. Itt tanít 2 éve.

Intézeti altiszt Gombos Sándor, szolgálata 28, itt 16 év.
Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, szolgálata 21, itt 21 év. Napszámos szolga Drinóczi József,
szolgálata 10, itt 10 év.
Kitűnő tanulók: Feldmann László izraelita, Linder Elek római katolikus, Nagy Tibor református, Toldi
László római katolikus, Zylberfanig Béla izraelita I.a., Tarján Béla római katolikus I.b., Budaméry Béla
református, Lesskó J. Endre római katolikus, Nagy Levente római katolikus, Szerényi Dénes római
katolikus, II.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus, Szeiler Jenő római
katolikus II.b., Pusztai István római katolikus, Singer Endre izraelita III.a., Juhász Sándor református,
Zichermann György izraelita III.b., Fürst Ervin izraelita, Keledi Ferenc római katolikus, Pálmai József
római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Szilágyi Tibor izraelita, Weiss András izraelita IV.a., Soós
Andor izraelita IV.b., Kaferböck Richárd római katolikus, Lörincz László római katolikus, Pintér Károly
római katolikus, Somló György izraelita, Siklós Oszkár izraelita, Tarlós István római katolikus V.,
Kemény István izraelita, Kővári László római katolikus VI., Németh József római katolikus, Szakáll Pál
evangélikus VII., Justh Géza római katolikus, Kafka László római katolikus, Korompai Kálmán római
katolikus, Kövesdy László református, Steiner Zoltán izraelita VIII.
Kitűnően érettségizett Kafka László, Kövesdy László.
195
Tabló. VIII. osztály. 1935. Vitéz Benkő József osztályfőnök, Frank Ferenc tanár.
196
197
A kötelező intézeti sapka, tornaöltözék és tornacipő.
Zsigmond utca 114. Held János könyvnyomdája, Budapest, II., Mecset-utca 8.
198
Bartha József. Árpád.
Meghalt Dr. Erődi-Harrach Béla. (Szászrégen, 1846. április 16. – Budapest, 1936. május 5.) nyelvész,
földrajzi író. 1892-től 1919-ben való nyugdíjazásáig a budapesti tankerület főigazgatója volt.
Tanári testület. A múlt évi állapothoz képest a következő változások történtek: Frank Ferenc rendes tanár
1935. szeptember 18.-án meghalt. Helyére a VKM. Baitz Károly szombathelyi állami leányliceumi tanárt
helyezte át, aki állását november 7.-én foglalta el. Konda László rendes tanár a szolgálat érdekében a
budapesti VII. kerületi állami Szent István reálgimnáziumhoz helyeztetett át, — helyére ugyanattól az
iskolától Szerető Géza rendes tanár helyeztetett az intézethez. A hitoktatók sorában a következő
változások történtek: Hegedűs Lajos evangélikus hitoktató helyére Rimár Jenő hitoktató-segédlelkészt
rendelte egyházi főhatósága az intézethez, — a lelkésszé választott Tóth Ernő református hitoktató
helyébe Széles Sándor református hitoktató-lelkész került. A német társalgási órák vezetésére a nagym.
VKM. ezidén is Juhász Pál okleveles középiskolai tanárt alkalmazta. Gyakorló tanárjelöltekül voltak
beosztva Barkász Lajos rendes tanár mellé Edvi Illés György, Leon Henrik és Szelczer Béla rajz
tanárjelöltek. Rácz Jenő rendes tanár, igazgató-helyettes a VI. fizetési osztályba, — Biró Lajos Pál dr.
óraadó helyettes tanárt pedig helyettes tanárrá nevezték ki.
óta.
199
200
201
A tanári testület az 1935/1936-os tanévben.
Iskolaorvos dr. Polcsán Mihály, belgyógyász, idegorvos és pszichiáter, egészségtanár. Itt tanít 3 éve.
Drinóczi Józsefné, szolgálata 11, itt 11 év.
A 158. sz. Árpád cserkészcsapat 1935—36. tanévi munkája: Létszám: Dr. Zúzón Sándor parancsnok,
tisztek: Hanzély Jenő, Kopf Károly, Hanser László, Körber Zoltán, Endrődi Frigyes, Berg Pál, Szabó
Dezső, segédtisztek: Berg Károly, Bielek István, Berg Artur, Gloetzer Gábor, Andor Mihály, Berkes Illés,
Mihálkó Gyula; öregcserkészek, cserkészek, apródok száma: 150.
Kitűnő tanulók: Bene Tibor római katolikus, Kőszegi László evangélikus, Krausz Imre izraelita, Sinka
Imre római katolikus I.a., Lantos Zoltán izraelita, Oderszky Pál római katolikus I.b., Lindner Elek római
katolikus, Nagy Tibor református, Toldi László római katolikus, Zylberfanig Béla izraelita II.a., Tarján
Béla római katolikus II.b., Budaméry Béla református, Csobádi Péter izraelita, Lesskó Endre római
katolikus, Székelyhidy Árpád református III.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római
katolikus III.b., Pusztai István római katolikus, Singer Edre izraelita IV.a., Fáj Attila római katolikus,
Zichermann György izraelita IV.b., Keledi Ferenc római katolikus, Kovács Kálmán római katolikus,
Szabó Dezső római katolikus, Száva Nándor római katolikus, Szilágyi Tibor izraelita, Szoika Károly
202
református V., Kaferböck Richárd római katolikus, Lőrincz László római katolikus, Pintér Károly római
katolikus, Siklós Oszkár izraelita, VI., Kemény István izraelita, Kővári László római katolikus, VII.,
Németh József római katolikus, Szakál Pál református VIII.
Kitűnően érettségizett Szakál Pál.
Tabló. VIII. osztály. 1936. Alsó sor 6-ik Ágner Lajos osztályfőnök, 7-ik Gáldy Béla igazgató.
203
204
A tanulók tanulmányi eredményei. 1935/36 tanév.
205
Statisztikai kimutatások. 1935/1936 tanév.
206
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (III.-VIII. osztályaiban
reálgimnázium) 35-ik értesítője az 1936-1937 tanévről. Közzéteszi Gáldy (Gajda) Béla igazgató. 1937.
Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Kiadja Held János Könyvnyomda. II.
kerület Mecset utca 8.
Polgár György Ödön dr. (Győr, 1883. július 9-Budapest, 1937. január 13) elhunyt. A magyar gyorsírás
elismert tanára volt. Középiskoláit a győri bencés gimnáziumban, az egyetemet a budapesti Királyi
Magyar Tudományegyetemen végezte. Tanári pályájának állomásai voltak: a nagykárolyi kegyesrendi
főgimnáziumban egy év, az aradi állami reáliskolában, majd ugyanott a királyi katolikus főgimnáziumban
8 év, a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban 5 év, a győri állami leánygimnáziumban 2 év, a
csongrádi áll. Szent Imre reálgimnáziumban 11 év, és 1932, január óta iskolánkban működött. Művei:
Szigeti József színművei, William Shakespeare élete és művei. Latin szótár a Schidloff-nyelvkönyvek
közt. Az élet útjai, A szivárvány, A nagy színész (színművek). Öt évig szerkesztette a Csongrádi Újságot.
Irodalmi népszerű előadásokat tartott s gyorsírást tanított az Óbudai Népművelési telepen. Igazgatója volt
a III. kerületi Katolikus Körnek.
207
Polgár György Ödön
Danczer Béla (Budapest, 1874. augusztus 24.-Budapest, Óbudai Temető 1938. október 29.) korára való
tekintettel nyugdíjba vonult. Középiskoláit a budapesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, az egyetemet
ugyancsak Budapesten. Tanári oklevelet 1907-ben szerzett s előbb a VII. kerületi Barcsay-utcai, majd a
VII. kerületi István-úti gimnáziumban volt helyettes, majd rendes tanár. 1914/15-ben külföldi
tanulmányúton volt. Hazajövetele után Csernoch János hercegprímás a VIII. kér. Sophianum katolikus
leánygimnázium igazgatójává nevezte ki. Három évig töltötte be e tisztet, aztán önként lemondott róla s
a Tanárképző Intézet Trefort-utcai gyakorló gimnáziumában vállalt tanári állást s 1929-ig itt teljesített
szolgálatot, mint a gyakorló tanárjelöltek vezető tanára. Iskolánkhoz 1929. szeptember 1-vel került s azóta
nyugdíjazásáig itt működött. Egyik alapítója és állandó munkatársa volt a Juventus c. latin nyelvű ifjúsági
lapnak, ahová Sienkievicz világhírű regényét, a Quo vadist latinra fordította. Sokat dolgozott a Zászlónk
c. ifjjúsági lapba is. A klasszikus tudományok terén kifejtett munkásságát külföldön is elismerték, — a
francia közokt. és szépművészeti miniszter 1910-ben az Officier d’Académie française érdemkeresztet
adományozta neki.
Danczer Béla
208
Nevezetes tanárok és diákok. 1936/1937 tanév.
Tanári testület. A múlt évi állapothoz képest a következő változások történtek:

Kiváltak a testületből: Polgár Gy. Ödön dr. rendes tanár 1937. január 13-án hirtelen elhunyt. Igen pontos,
lelkiismeretes munkát teljesítő tanárt vesztett benne iskolánk. Különösen a gyorsírás tanítását végezte
igen nagy buzgalommal és országosan elismert sikerrel. Tanítványai számos versenyen kitüntették
magukat. Danczer Béla címzetes igazgató, rendes tanár korára való tekintettel, egészségi okokból a nagy
szünidő folyamán nyugalomba helyezését kérte, ebben a tanévben már nem is tanított. 1937. március l.-
ével saját kérelmére nyugalomba vonult. E két kiváló tanárunk helyébe és az idén párhuzamosított V.
osztályunk óráinak ellátására szükséges két új tanszékre az intézethez a következő új tanárok kerültek: a
VKM Módy Mihály dr. egyetemi magán tanár, győri-, és Nagyághy László dr. szombathelyi állami
leánygimnáziumi tanárokat helyezte át iskolánkhoz, majd Jancsó József rendes tanárt nevezte ki
intézetünkhöz. A tankerületi királyi Főigazgatóság Bolgár Ferenc helyettes tanárt a II. kerületi királyi
katolikus egyetemi gimnáziumtól, Gazdag Lajos rendes és Nagy Ferenc dr. óraadó-helyettes tanárokat
pedig a II. kerületi állami Mátyás király gimnáziumtól osztotta be iskolánkhoz. Ugyancsak a tanker, kir,
főigazgatóság — mint nálunk létszámfelettieket — Módy Mihály dr. r. tanárt az V. kér. áll. Bólyai-gim-
náziumhoz és Nagyághy László dr. rendes tanárt a X. kerületi állami Szent László gimnáziumhoz helyezte
át, Baitz Károly rendes tanárt pedig a II. kerületi állami Mátyás király gimnáziumhoz osztotta be a folyó
tanévre, azonban Baitz Károlyt 1937. augusztus 1-i hatállyal iskolánkhoz visszahelyezte. A Vallás és
Közoktatásügyi Minisztérium, ugyancsak 1937. augusztus 1-i hatállyal, dr. Bogyai Attila, az újpesti
Könyves Kálmán gimnázium rendes tanárát intézetünkhöz helyezte át. A hitoktatók sorában mindössze
az a változás történt, hogy az érseki helynökség a felszaporodott római katolikus hittanórák részben való
209
ellátására Szőnyi Alfréd hitoktatót iskolánkhoz osztotta be és a baptista növendékek oktatásával Somogyi
Imre dr. lelkész bízatott meg. Rendkívüli tárgyak tanítására, illetve tanfolyamok vezetésére az ezekre
jelentkező tanulók csekély száma miatt ezidén senki sem nyert beosztást intézetünkhöz. Gyakorló
tanárjelöltekül voltak beosztva Barkász Lajos rendes tanár mellé Élesdy István, Polgár Károly és
Pomogáts Béla rajztanárjelöltek. Itt említjük meg, hogy Biró Lajos Pál dr-t. 1936. július l.-ével rendes
tanárrá nevezték ki.
óta.
210
211
A tanári testület az 1936/1937 tanévben.
Intézeti altiszt, Gombos Sándor, szolgálata 30, itt 18 év.
Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 23, itt 23 év. Napszámos
szolga Drinóczi Józsefné, szolgálata 12, itt 12 év.
Kitűnő tanulók: Gray Tamás izraelita I.a., Dömötör László református I.b., Bene Tibor római katolikus,
Heller Ferenc római katolikus, Köszegi László evangélikus II.a., Lantos Zoltán izraelita II.b., Feldmann
László izraelita, Lindner Elek római katolikus, Nagy Tibor református, Toldi László római katolikus,
Zylberfenig Béla izraelita III.a., Budaméry Béla református, Csobádi Péter izraelita, Székelyhidy Árpád
református IV.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus IV.b., Fodor József
római katolikus, Pusztai István római katolikus, Singer Endre izraelita V.a., Semsei László római
katolikus V.b., Fürst Ervin izraelita, Jávor András izraelita, Keledi Ferenc római katolikus, Kovács
Kálmán római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Száva Nándor római katolikus VI., Lévay Gyula
római katolikus, Lőrincz László, római katolikus, Pintér Károly római katolikus, Tarlós István római
katolikus VII., Dénes Ervin izraelita, Kemény István izraelita, Kővári László római katolikus, Szabó Géza
római katolikus, Nógrády György római katolikus VIII.
212
Kitűntetően érettségizett Kemény István, Kővári László.
Tabló. VIII. osztály. 1937. Ülő sor 6-ik Novák Kálmán osztályfőnök.
213
214
215
Az iskola benépesülésének a táblázata. 1920-1937. A teljes létszám 407 főről 696 főre emelkedett a
vizsgált időszakban. A legnagyobb létszám 1936/1937-as tanévben volt 696 fő.
216
A tanulók összetétele 1936/1937 tanév.

Szertárak és könyvtárak. Ifjúsági vagyon. Az 1937. június 30-i összállomány
217
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (IV.-VIII. osztályaiban
reálgimnázium) 36-ik értesítője az 1937-1938 tanévről. Közzéteszi Gáldy (Gajda) Béla igazgató. 1938.
Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Held János Budapest, II., Mecset-u. 8.
Ágner Lajos dr. saját kérésére nyugdíjba vonult. Harmincöt éves tanári működéséből 31 esztendőt
iskolánkban töltött. Igen nagyértékű tudományos tevékenysége. A távolkeleti nyelvek, a kínai és japán
filológia terén kifejtett munkássága érdemeit a külföld is elismerte és méltányolta. E tárgykörből legutóbb
megjelent munkája: Száz kínai vers fordítása tudományos és művészi körökben nagy sikert aratott, E
rendkívüli elmélyedést és kitartó munkát igénylő különleges tudománykörben évtizedek óta a cikkek és
tanulmányok hosszú sorozatát bocsátotta közre. Dr. Ágner Lajos 1878. február 16-án született a
nógrádmegyei Szécsény községben. Középiskoláit a losonci állami főgimnáziumban végezte. 1897-ben a
budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be. Itt szerzett 1901-ben doktori diplomát a
magyar irodalomból és nyelvészetből, majd 1904-ben tanári oklevelet a magyar és latin filológiából.
1902/03-ban állami ösztöndíjjal a berlini Fridrich Wilhelm-egyetemen és Keleti Akadémián két félévet
töltött főként a kínai és japán nyelv tanulmányozásával. Itt szorgalmasan dolgozik a Keleti Szeminárium
könyvtárában s az Orientalisches Museum für Völkerkunde c. keleti intézetben. Amellett berlini
középiskolákat látogat módszertani tanulmányok végett. Majd Londonba megy s ott a British Museum
keleti osztályán bővíti szakismereteit. Ekkor veti meg értékes orientalista könyvtárának alapját. E
könyvtárhoz hasonló értékű nálunk nincs magános ember birtokában. 1903. szeptemberében a jászberényi
állami főgimnáziumhoz nevezik ki helyettes, majd egy év múlva rendes tanárnak. Itt 4 évet tölt, iskolai
munkájának buzgó végzésén kívül élénk társadalmi és kulturális működést fejtve ki. Megalapítja a
hamarosan népszerűvé vált Jászkürt c. újságot. 1907. augusztus havában áthelyezik Budapestre, a kévéssel
azelőtt létesült III. kér. állami főgimnáziumhoz. Tanári pályájának többi részét itt, iskolánknál töltötte.
1918 őszén a IV. Országos Tanári kongresszus kívánságára a vallás és közoktatási minisztériumba
rendelik be s ott igazgatóvá nevezik ki. Majd miniszteri osztálytanácsosi rangot kap s mint ilyen is a
középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézi. Az összeomlás és a menekülések folytán akkor igen
bonyolult és zűrzavaros helyzetben nagy buzgalommal, szociális megértéssel és kartársi érzülettel végzi
ezt a felelősséges és súlyos munkát. 1919. tavaszán visszakerül iskolánkhoz, mint tanári szolgálatra
beosztott igazgató s azóta eben a minőségben működik mostanáig. Irodalmi működésének gazdag anyaga
a következő folyóiratokban és lapokban jelent meg: Keleti Szemle, Budapesti Szemle, Magyar Nyelv,
Magyar Nyelvőr, Nyelvészeti Füzetek, Etnográfia, Magyar Pedagógia, Magyar Filozófiai Szemle,
Kultúra, Országos Középiskolai Tanáregyes, Közlöny, Hazánk, Független Magyarország, Alkotmány,
Protestáns Szemle, Nemzeti Újság, Budapesti Hírlap, Új Magyarság, Magyarság, Magyar Hírlap és több
vidéki újság. Munkássága főként a kínai és japán filológia területén mozgott. Ágner Lajos dr. egyike volt
még azoknak, akik Pintér Jenő dr., a nagy irodalomtörténész vezetésével megalapították a Magyar
Irodalomtörténeti Társaságot. A társaság lapjának 1925-ig munkatársa volt, s ma is választmányi tagja.
Ágner Lajos
218
Ágner Lajos 100 kínai vers.
Tanári testület. A múlt évi állapothoz képest a következő változások történtek: A VI. osztály
párhuzamosításával kapcsolatban visszahelyezte a VKM. a II. kerületi állami Mátyás király gimnáziumtól
iskolánkhoz Baitz Károly rendes tanárt s áthelyezte az újpesti állami Könyves Kálmán gimnáziumtól
Bogyay Attila dr. rendes tanárt. Mint kisegítő-óraadó tanárok beosztást nyertek: Barna Béla és Bódy
Endre okleveles tanárok. Szőnyi Alfréd római katolikus hitoktató más beosztást kapott, helyébe P. Pataky
József, majd ő is más beosztásba távozott, P. Horváth József kalazantinus atyát rendelte az egyházi
felsőbbség. Rimár Jenő evangélikus hitoktató lelkészt fölöttes hatósága más munkakörbe osztotta be,
helyébe Szovicsek Gusztáv segéd lelkész rendelték ki. A tanév folyamán Horthy Miklós Kormányzó
Barkász Lajos és Nagy Károly tanárokat a VI. fizetési osztályba nevezte ki. — Nagy Ferenc dr. óraadó-
helyettes tanár pedig helyettes tanárrá, Somogyvári Ferenc kisegítő óraadó tanár óraadó-helyettes tanárrá
nevezte ki. Polcsán Mihály dr. iskola orvos és egészségtanár ebben az évben más elfoglaltsága miatt csak
az iskolaorvosi teendőket látta el, az egészségtant a tanári testület tagjai tanították. Poszvék Lajos dr., az
iskolának hosszú éveken át volt buzgó iskolaorvosa 1937. augusztus 29-én elhunyt. Gyakorló
tanárjelöltekül voltak beosztva Barkász Lajos rendes tanár, tanulmányi felügyelő mellé Gudel Tibor,
Sallay Árpád, Szalatnay József és Marsovszky Endre rajztanár jelöltek.
Iskolánk épülete. Új épületünk ügye örvendetes biztossággal halad a megvalósulás felé. A VKM. 1937.
június hónapban országos tervpályázatot írt ki az épület megtervezésére 1937. augusztus 15.-iki lejárattal.
Ez a határidőt szeptember 11-ig meghosszabbították. Beérkezett 77 tervezőtől 80 terv. A bizottság hetekig
tartó lelkiismeretes és alapos mérlegelés után 1937. december 3-án tartott ülésén egyhangúan a következő
határozatot hozta: I. Egyenként 1000 pengős első díjat nyertek: 1. Halászy Jenő és Dobi Géza, 2. Hidasi
Lajos és Pap Imre, 3. Schall József, 4. Wanner János. II. Hóman Bálint dr. vallás és közoktatási miniszter
kivitelre Hidasi Lajos és Papp Imre építészek egyik első díjjal jutalmazott közös tervét fogadta el és a
megbízást az Iparügyi királyi minisztérium hozzájárulásával nekik adta. A nevezett építészek e
megbízásnak megfelelően elkészítették az emelendő épület részletes terveit s e részlettervek alapján a
Minisztérium az építési munkálatok vállalatba adására az előírt versenytárgyalást július hóban kiírja. A
versenytárgyalásra beérkező ajánlatok felülbírálásának megejtése után remélhető, hogy az építkezés ez év
nyarán, július vagy augusztus hónapban megkezdődik s az épület 1938. telére tető alá kerülve, 1939.
nyarán rendeltetésének átadható lesz.
A tanári testület:
219
220
A tanári testület az 1937/1938-as tanévben.
221
Hitoktatók az 1937/38-as tanévben.
Az Árpád gimnázium Öregdiákjainak Szövetsége. A fővárosban először a mi iskolánkban alakult meg a

volt iskolatársak szövetsége. A háború és az összeomlás miatt működése egyideig szünetelt, 1927-ben
újjáalakult. Ezidőszerinti elnöke Petheő Béla dr. ügyvéd. Évi tagsági díj 2 Pengő. Jelentkezési lapot
készséggel küld a pénztáros: ifj. Morvay Alajos, Budapest, III. Szentlélek-tér 13. Egyre fejlődő
iskolánkban fontos szerep vár e nemescélú egyesületre, ezért úgy érezzük, minden volt tanítványunknak
erkölcsi kötelessége az egyesületbe belépni. A szövetség munkásságát a jövő évben társadalmi téren is ki
akarjuk építeni s a volt növendékekből egy Árpád zene- és énekkart is szervezünk. Itt említjük meg, hogy
az iskola 1913-ban érettségi vizsgálatot tett növendékei június 2-án szép ünnepség keretében jöttek össze
huszonötéves találkozóra. Utána megkoszorúzták az intézeti hősi emléktáblát s aztán a fehér asztalnál
elevenítették fel a régi kedves emlékeket. A találkozón megjelentek Antal Géza dr. rendőrtanácsos, Dér
Gyula székesfővárosi hittanár, Győző József rt. cégvezető, Hirt Géza dr. bakteriológus, Kecskés Pál dr.
222
egyetemi nyilvános rendes tanár, a Pázmány Egyetem hittudományi dékánja, Lengyel József dr. magyar
királyi közigazgatási bírósági elnöki titkár, Lorberer Lajos székesfővárosi gazdasági főtiszt,
Marsovszkyné Ackermann Adrienne fényképész, Minder Gyula egyetemi magán tanár, főorvos, Répássv
György dr. bírósági titkár, Szatmári Tibor zongoraművész, Tömörkény Károly dr. ügyvéd, Török Elek
cégvezető, vitéz Várady László dr. országgyűlési képviselő, Vargha Gyula dr. székesfővárosi számszéki
fogalmazó és Zbóray Sándor dr. ügyvéd. A volt tanárok közül megjelentek: dr. Morvay Győző nyugdíjas
főigazgató, Barthos Indán nyugdíjas főigazgató, Goldziher Károly dr. egyetemi tanár, Kerékgyártó Árpád
dr. tanügyi főtanácsos, Kéki Lajos dr. egyetemi magán tanár, főiskolai tanár, Kmetykó János tanügyi
főtanácsos főiskolai tanár, Máté Lajos dr. nyugdíjas igazgató, Mátrai Vilmos nyugdíjas tanár, Munkácsy
Kálmán dr. tanár, Olgyai Bertalan dr. nyugdíjas igazgató és Párdány Emil dr. iskolaorvos, továbbá Gáldy
Béla igazgató és Petheő Béla dr. ügyvéd, az iskola öregdiákjai szövetségének elnöke.
Tabló. VIII. osztály. 1938. Ülő sorban 3-ik dr. Zayzon Sándor, dr. Nagy Ferenc, dr. Bíró Lajos Pál,
tanárok, Gáldy Béla igazgató, dr. Budaméry Béla, Szerető Géza tanárok.
Tanulók érdemjegyei. VIII. osztály. 1937/1938 tanév. (Ld.: a tablót is.)
223
224
Kitűnő tanulók: Biró András izraelita, Földes István római katolikus, Szabó Lajos református I.a., Nagy
Bertalan római katolikus I.b., Fenyves Róbert izraelita, Gray Tamás izraelita, Szarka László római
katolikus Dömötör László református, Herczeg Tibor római katolikus, Tóth Mátyás római katolikus II.a.,
II.b., Bene Tibor római katolikus, Heller Ferenc római katolikus, Kőszegi László evangélikus, Krausz
Imre izraelita III.a., Csanády T. Gábor, református, Lantos Zoltán izraelita III.b., Nagy Tibor református,
Toldi László római katolikus, Zylberfenig Béla izraelita IV.a., Budaméry Béla református, Várkonyi
Miklós római katolikus V.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus V.b., Fodor
József római katolikus, Kurilla Béla római katolikus, Pusztai István római katolikus, Singer Ede izraelita
VI.a., Semsei László római katolikus, Zichermann György izraelita VI.b., Jávor András izraelita, Keledi
Ferenc római katolikus, Kovács Kálmán római katolikus, Száva Nándor római katolikus VII. Lévai Gyula
római katolikus, Lőrincz László római katolikus, Pintér Károly római katolikus, Sárközy Sándor
református, Siklós Oszkár izraelita, Somló György izraelita VIII.
Kitűntetően érettségizett Lőrincz László, Pintér Károly.
225
226
227
228
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (V.-VIII. osztályaiban
reálgimnázium) 37-ik értesítője az 1938-1939 tanévről. Közzéteszi Gáldy Béla igazgató. 1939. Kiadta az
iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Held János Budapest, II., Mecset-u. 8.
A székesfőváros közönsége 1936. június 24.-én 314.811/1936. III. számú közgyűlési határozatával a III.
kerület Nagyszombat-utca—Zápor-utca—Viador-utca és Szőlő-utcáktól határolt telektömbből kb. 1804
négyszögöl (6400 m2) kiterjedésű s mintegy 200.000 Pengő értékű telket adományozott új épületünk
céljaira. A telek nagysága megfelelő, mert a beépített részen és az előkerten kívül játszóudvar és atlétikai
pálya céljaira mintegy 2500 négyzetméter, csaknem szabályos négyszögű terület marad szabadon és
emellett az igazgatói lakás is kaphatott 300 négyzetméter területű kertet. A nagyjából L alaprajzú épület
főhomlokzata a Nagyszombat- utcára néz. A főhomlokzat háromemeletes épület tömbjéhez a keleti
oldalon két földszintes tornaterem-épület csatlakozik, nyugati oldaláról pedig a Zápor-utcai fronton a 88
m. hosszú, nagyrészt tantermeket magában foglaló kétemeletes épületrész van. A Zápor-utcai frontra
merőleges a Viador-utcában épült s az igazgatói lakást, szolga lakást és a lakások fölött elhelyezett északi
világítású nagy rajztermet magába foglaló egyemeletes magas épületszárny. Az előcsarnokból nyílik a
nagy tornaterem, egyszersmind díszteremként is szolgál. Területe 242 m2, burkolata aszfaltba rakott
parketta. Az I. emeleten, az épület Nagyszombat-utcai frontján nyertek elhelyezést a tantestület helyiségei,
elkülönítve az iskola forgalmának zajától, közvetlen kapcsolattal a főlépcsőházzal. A középfolyosós
rendszer utcai oldalán van az igazgató fogadószobája, az igazgató helyettes irodája, a tanári tanácskozó,
229
a szülői értekező előszobája és a szülői értekező, udvari oldalán pedig a tantestületi W. C. csoport
mosdóval, történelmi-földrajzi szertár és az iskolaorvos rendelője. A tanulók ruhatárai az egyes
osztályoknak a folyosó felőli falán, a vasbeton pillérek közé beépített és rácsos ajtókkal lezárható
ruhaszekrényekben vannak osztályonként elkülönítve. Az egész épületnek központi melegvíz fűtése van,
lakásokban és a tornateremi mellékhelyiségekben melegvíz szolgáltatással és oly megoldással, hogy az
épület fűtése szakaszonként kikapcsolható legyen. Az iskolaépület homlokzata minden felesleges dísztől
mentes, sima kőburkolatú homlokzat és egyetlen dísze a Nagyszombat- és Zápor-utcai legömbölyített
sarkon elhelyezett három mezős mintegy 10 méter magas dombormű. A dombormű a magyar
mitológiából és őstörténetből vett három jelenetet ábrázol, ami Rumi Rajki István (1881-1941)
szobrászművész értékes alkotása. Az épület nemes egyszerűsége, tömegeinek harmonikus elosztása,
ablaksorainak nyugodt tagolása biztosítja monumentalitását.
Az Óbudai Árpád Gimnázium új épülete.
Rumi Rajki István
Tanári testület. A tanári testületben ezidén sok változás volt. Eltávoztak a testületből: Ágner Lajos dr.
tanügyi szolgálatra beosztott igazgató, ki a múlt tanév végén nyugalomba vonult. Zayzon Sándor dr.
rendes tanárt a VKM. 110.267/1938. IX. sz. rendeletével a minisztériumba osztotta be központi
szolgálattételre, azonban heti 3 óra tanítást tovább is vállalt iskolánkban. Willer József dr. rendes tanárt a
230
35.873/1938. V. 1. sz. rendelettel a VII. kerületi állami Madách gimnáziumhoz helyezték át, hol az angol-
szakos gyakorló tanárjelöltek kiképzésére nyert beosztást. Barna Béla óraadó-helyettes tanár a jelenlegi
tanévre a 37.914/938. V. 1. sz. rendelettel szabadságot kapott és a British Council ösztöndíjával Angliába
ment tanulmányútra. Pólcsán Mihály dr. iskolaorvos és egészségtantanár 1938. október 15.-én más
beosztásba távozott. Rácz Jenő rendes tanárt március hó folyamán az V. kerületi állami Bolyai
gimnáziumba helyeztették át. (3948/ 1938-39. tankerületi főigazgatói szerződés). E távozásokkal igen
érzékeny veszteségek érték iskolánkat. Zayzon Sándor dr. tanárnak a minisztériumba való berendelése
kitüntető elismerése az ő példásan kötelességtudó, csöndes és mélyreható nevelői munkájának. Mint
hivatott tanár és született nevelő az iskolai 158. sz. Árpád cserkészcsapat több mint 15 éven át való
vezetésében különlegesen is érvényesítette ezirányú jeles képességeit. Bár a vele szemben megnyilvánult
felsőbb bizalomnak mi is szívből örvendünk, távozását mélyen sajnáljuk. De még nem búcsúzunk végleg
tőle, mert örömmel tölt el bennünket, hogy mégsem szakította meg egészen a velünk való kapcsolatot. —
Willer József dr. rendes tanár személyében kiváló szakismeretekkel bíró, tökéletes nyelvtudású tanár
távozott intézetünkből, hogy aránylag fiatalon vezetője legyen az angol-szakos fiatal tanárnemzedéknek.
Az eltávozottak helyére jöttek: Agner Lajos dr. helyett id. Nagy Ferenc a szentgotthárdi állami
gimnáziumtól (34.126/1938. V. 1. számú VKM rendelet), Zayzon Sándor dr. óráinak részben való
ellátására Karádi (Kopf) Frigyes Károly megbízott óraadó tanárt küldték ki a 37.428/1938. V. 1. sz.
rendelettel, Willer József dr. helyére Nádas János óraadó-helyettes tanárt osztotta be hozzánk a VKM. sz.
rendelete a VII. kerületi állami Madách gimnáziumból. Barna Béla helyére (egyszersmind egy új
párhuzamos osztály óráinak ellátására) Abaffy Károlyt helyezték át a 35.873/1938. V. 1. sz. rendelettel
ugyancsak a Madách gimnáziumból Polcsán Mihály dr. helyébe az iskolaorvosi és egészségtantanári
teendők ellátására, — mint szervezett állásra, — Illyés Antal dr.-t osztották be, aki iskolánkon kívül még
az V. kerületi Markó-utcai két gimnáziumban is ellátja ugyanezen teendőket, de a hét három napján
állandóan iskolánkban tartózkodott az ifjúság egészségügyének gondozása végett. (110.607/1938. IX.
VKM. rendelet). A testnevelési órák nagymérvű szaporodásával kapcsolatban iskolánkba nyert beosztást
heti 8—8 óra ellátására Hepp Ferenc dr. testnevelési főisk. tanársegéd (95.691/1938. VII. 2.VKM.
rendelettel) és Gyimesy János testnevelési főiskolai IV. éves hallgató. (3496/1938-39. főigazgató
rendelettel). Február hó 6-án Gyimesy Jánost a pestszentlőrinci állami felsőkereskedelmi iskolához
osztották be, óráit a többi testnevelési tanárok és Karádi F. Károly megbízott óraadó tanár vették át. Rácz
Jenő tanár helyébe pótlást az intézet nem kapott, óráit a testület többi tagjai közt osztottuk szét. Az eddig
tőle betöltött igazgató-helyettesi tisztséggel a tankerületi királyi főigazgató Jancsó József rendes tanárt
bízta meg. Jancsó tanár óraszámát emiatt csökkenteni kellett; ezeket az órákat is a tanári testület többi
tagjai vették át. Itt említjük meg, hogy a fizikai gyakorlatok rendkívüli tárgy vezetésére november 10-től
a 39.057/1938. V. sz. r.-tel Somosi Ferenc okleveles tanár kapott megbízást. Január 6.-án azonban a
munkácsi gimnáziumhoz kapott alkalmazást, a fizikai gyakorlatok vezetését újból Baitz Károly és
Budaméry Béla dr. rendes tanárok vették át. Gyakorló tanárjelöltül be volt osztva Barkász Lajos rendes
tanár, tanulmányi felügyelő mellé: Maksay Sándor rajztanár jelölt. Változás történt az intézet számviteli
teendőinek ellátásában is. Hofbauer Géza számviteli tanácsos, aki e teendőket 12 éven át kiváló
szakértelemmel, példás buzgalommal és az iskola mindennemű érdekeinek szerető gondozásával látta el,
a számvevőség középiskolai osztályának főnöke lett s így helyébe Keszthelyi Ferenc számellenőrt küldték
ki.
231
Az intézet eddigi igazgatói, tanárai, hősi halott és elhunyt tanárai. 1938/39-es tanévben.
232
233
234
Iskolaorvos dr. Illyés Antal Mihály, iskolaorvos és egészségtanár.
158. sz. Árpád cserkészcsapat 1938-39. Létszám: Zayzon Sándor dr. parancsnok, Karádi Károly
parancsnokhelyettes. Tisztek: Hanzély Jenő, Körber Zoltán, Berkes Illés, Márkus László. Segédtisztek:
Beke István, Gál Albert, Lindner Károly. Cserkészek s apródok száma: 10 őrs és 4 törzs. Öregcserkészek:
32, összesen 130 fő.
235
236
Kitűnő tanulók: Liptai Mihály, római katolikus I.a., Földesi István római katolikus, Szabó Lajos
református II.a., Szlatkovszky László, római katolikus III.a., Dömötör László, református, Herczeg Tibor
római katolikus III.b., Bene Tibor római katolikus, Kőszegi László evangélikus IV.a., Toldi László római
katolikus V.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György, római katolikus VI.b., Jávor András
izraelita, Kovács Kálmán római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Száva Nándor római katolikus
VIII.
Kitüntetéssel érettségizett: Kovács Kálmán, Száva Nándor.
237
Tabló. VIII. osztály. 1938/1939 tanév. Ülősor alul Pataki, Macsek, Radó, Weiss, Lipkay, Novák,
Wágner.
238
239
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (VI.-VIII. osztályaiban
iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Felelős kiadó: Gáldy Béla. Készült a
könyvnyomtatás 500. esztendejében, Held János könyvnyomdájában. Budapest II. kerület Mecset utca 8.
Pintér Jenő 1939 szeptemberében teljes szolgálati idejének kitöltése után nyugdíjba vonult és helyére
Horthy Miklós kormányzó vitéz Fraknóy Józsefet nevezte ki.
Eltávoztak a testületből: vitéz Benkő József és Tőrös Béla rendes tanárok, kiket saját kérésükre a X.
kerületi állami Szent László gimnáziumhoz, illetve az V. kerületi állami Bolyai gimnáziumhoz helyezett
át a tankerületi királyi főigazgató. (5005/1938—39. sz. főigazgatói rendelet) Távozásuk 13 évi itteni
működés után igen érzékeny vesztesége iskolánknak. Megvált iskolánktól Hepp Ferenc dr. testnevelési
helyettes tanár, testnevelési főiskolai tanársegéd, kit a VKM. eredeti működési helyére, a Testnevelési
Főiskolára rendelt vissza. Az iskola testnevelésének lelkes és kiváló tudású munkását vesztettük el benne.
Illyés Antal dr. iskolaorvos egy évi munkásság után szintén máshová nyert beosztást. A hitoktatók közül
Széles Sándor református lelkész-hitoktató távozott új beosztásba. Közvetlen egyéniségű, igen
lelkiismeretes, erős magyar érzésű kartársat vesztett benne testületünk. Csaknem az egész tanévben távol
volt az iskolától Bíró Lajos Pál dr. rendes tanár, aki a British Council ösztöndíjával egy évi tanulmányutat
240
tett Angliában s főként a sheffieldi egyetemen folytatott tanulmányokat (51.876/1939. V. 1. sz. r.) 1939.
október végétől kezdve. Az eltávozottak helyére valamint a VIII. osztály párhuzamosításával szükséges
új tanszékekre a következők jöttek: vitéz Árvay Ede középiskolai igazgató, az újpesti állami Könyves
Kálmán gimnáziumtól. (46.343/1939. V. 1. sz. VKM. rendelet), Buday Gyula testnevelő rendes tanár, az
V. kerületi állami Bolyai gimnáziumtól, (5005/1938—39. főig. r.), Kunszeri Gyula dr. rendes tanár, az X.
kerületi állami Szent László gimnáziumtól, (ugyan az a rendelet), Masznyik Zoltán rendes tanár, a
kisvárdai állami Bessenyei György gimnáziumtól, (46.350/1939. V. 1. sz. VKM. rendelet), Pfisterer
Miklós dr. rendes tanár, a VII. kerületi állami Madách gimnáziumtól, (46.362/1939. V. 1. sz. VKM.
rendelet). Június 1.-én helyezték iskolánkhoz vitéz Kohányi Zoltán dr.-t tanügyi főtanácsost, tankerületi
szolgálatra beosztott gimnáziumi igazgatót a kaposvári állami Somssich Pál gimnáziumtól. Szolgálatot
azonban nem teljesített, mert egy havi betegszabadság után nyugalomba helyezését kérte. Illyés Antal dr.
helyére Szétsi Sándor dr. nyert az intézethez iskolaorvosi minőségben megbízást, (226/1938.—39.
főigazgatói rendelet), míg Széles Sándor helyére Sipos Imre dr.-t küldte ki református hitoktatóul egyházi
főhatósága. Gyakorló tanárjelölteknek beosztották az intézethez Barkász Lajos rendes tanár, tanulmányi
felügyelő mellé Sajó Péter és Zartler György rajztanár jelölteket. Buday Gyula testnevelő rendes tanár
mellé beosztották Szabó Dániel és Mócsai István testnevelő tanárjelölteket. Az iskola altiszti és
szolgaszemélyzete teljesen kicserélődött. Gombos Sándor I. o. altiszt a 47.923/1939. V. 1. sz. rendelettel
szakaltisztté neveztetett ki és a 16.332/1939. eln. sz. rendelettel december 31-től kezdve saját kérelmére
nyugalomba helyeztetett. Gombos Sándor 12 évet a kassai állami főreáliskolánál, 21 évet iskolánknál
szolgált. Hivatali kötelességeit mindenkor lelkiismeretesen és pontosan teljesítette. Hűséges és becsületes
őrzője és gondozója volt a rábízott vagyontárgyaknak, polgári és családi kötelességeinek ellátásában
buzgó és áldozatra kész. Megérdemli, hogy becsületes és önzetlen szolgálatának érdemeit iskolánk
évkönyvében is megörökítsük. Özv. Szémiller Józsefné kisegítő iskolaszolga november 1.-én a VI.
kerületi állami Kemény Zsigmond gimnáziumhoz helyeztetett át. Drinóczy Józsefné állandó
napszámbéres fütő és takarító további megbízása 1939. november végével tárgytalanná vált, mert az új
iskolai épület központi fűtőberendezésének kezelését szakképzett gépész látta el. Az eltávozott három
altiszt és iskolaszolga helyére a következők helyeztettek át: Kéri Sándor kisegítő szolga az újpesti állami
Könyves Kálmán gimnáziumtól, Kókai József II. o. altiszt a szegedi állami Klauzál Gábor gimnáziumtól,
—- állásukat december 1-én foglalták el, — Horváth Kálmán napszámbéres iskolaszolga a VI. kerületi
állami Kemény Zsigmond gimnáziumtól. — Ezenkívül újonnan alkalmaztattak az intézethez: Pajor
István, vizsgázott gépkezelő és kertész, akit II. oszt. altisztté neveztek ki, továbbá Farkas István
napszámbéres iskolaszolga, akik állásukat november elején foglalták el. Az iskolai segédszemélyzet
szaporítását új iskolai épületünk sokkal nagyobb terjedelme és központi fűtőberendezése tette
szükségessé.
241
242
243
244
Szertárak és könyvtárak. Állami vagyon. Az 1939. december 31-i összállomány.
Szertárak és könyvtárak. Ifjúsági vagyon. Az 1939. december 31-i összállomány.
Fodor József természetrajból és Kolinszky József latin nyelvből második helyen végeztek az OKTV-én.
Kitűnő tanulók: Papp László református, Szebenyi László római katolikus I.a., Pethő Árpád református
I.b., Liptai Miklós római katolikus II.a., Földes István római katolikus, Kiss László római katolikus III.a.,
Dömötör László református IV:b., Bene Tibor római katolikus V.a., Csanády Tibor református V.b., Nagy
Tibor református, Toldi László római katolikus VI.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György
római katolikus, Várkonyi József római katolikus VII.b., Fodor József római katolikus, Pusztai István
római katolikus, Singer Endre izraelita VIII.a., Semsei László római katolikus, Szepesváry Iván római
katolikus, Toronyi József római katolikus, Zichermann György izraelita VIII.b.,
Kitüntetéssel érettségizett Fodor József, Pusztai István, VIII.a., Semsei László, Szepesváry Iván, Toronyi
József és Zichermann György VIII.b
245
Az Árpád Gimnázium a Tanulmányi Versenyen részt vett 75 középiskola között a negyedik helyen
végzett.
Tabló. VIII.a. osztály. 1939/1940 tanév. Ülő sor 6-ik dr. Zayzon Sándor, 7-ik dr. Rédei Kornél
osztályfőnök.
246
Tanulók érdemjegyei. VIII.a. osztály. 1939/1940 tanév.
247
Tabló. VIII.b. osztály. 1939/1940 tanév. Ülő sor 6-ik Jancsó József osztályfőnök, 7-ik Rédei Kornél, 8-
ik Semsei László, 9-ik , Szepesváry Iván.
1940. VIII.b. Tabló. 3-ik sor középen Gáldy Béla igazgató, Jancsó József osztályfőnök.
248
Tanulók érdemjegyei. VIII.b. osztály. 1939/1940 tanév.
249
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (VII.-VIII. osztályaiban
iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Felelős kiadó: Gáldy Béla. Készült a Held
János könyvnyomdájában, Budapesten.
Nagy Ferenc: Árpád induló.
Neves tanárok és diákok. 1940/41 tanév.

Szepessy István nyugdíjba vonult. Életrajza. Boldván, Borsod megyében született 1882-ben. A rozsnyói
prémontrei katolikus főgimnázium elvégzése után 1900—1904-ig a budapesti Tudományegyetem
250
bölcsészeti karának hallgatója volt. 1904/1905-ben katonai szolgálatának tett eleget mint egyéves
önkéntes a miskolci 65. gyalogezredben. Tanári oklevelét 1906-ban szerezte meg. Tanári működésének
állomáshelyei: 1905/06-ban a lévai kegyesrendi főgimnáziumban helyettes tanár, 1906/07.-től 1918/19-
ig a körmöcbányai állami főreáliskola tanára. 1919-ben a csehek kiutasítják állomáshelyéről. Rövid ideig
a miskolci királyi katolikus főgimnáziumban tanít, majd 1927-ig az ózdi gimnáziumi tanfolyam igazgató-
tanára. Ekkor Újpestre kerül az állami Könyves Kálmán gimnáziumhoz, ahol 1931-ig működik. Azóta az
Árpád gimnázium tanára. Részt vett a világháborúban is, mégpedig 1914-től 1916-ig mint tartalékos
főhadnagy, azután mint tartalékos százados a kassai 27. hadosztály törzsszázadának parancsnoka
leszerelésig. Több hadi kitüntetése van.
Szepessy István
Eltávoztak a tanári testületből: Novák Kálmán, a VI. kerületi Kemény Zsigmond gimnáziumhoz
(47.348/1940 V. 1. sz. VKM. rendelet ) Bolgár Ferenc rendes tanár, a kassai állami gimnáziumhoz
(47.335/1940. V. 1. sz. VKM. rendelet) Rédey Kornél, rendes tanár, az I. kerületi állami Verbőczy István
gimnáziumhoz. (7.996/1939-főigazgatói utasítás) Ajtai Kálmán dr. római katolikus hittanár, aki az V.
kerületi állami Bolyai gimnáziumhoz (5.526/1940. érseki helynök utasítása), —- Abaffy Károly, aki a
VII. kerületi állami Madách gimnáziumhoz (8.945/1969-40. és 3.367/1940—41. főigazgatói utasítás) —
és Jancsó József, akit a kolozsvári állami leánygimnáziumhoz helyeztek át. (67.062/1941. V. 1.VKM.)
Jancsó József egyben megbízást nyert a nevezett intézet igazgató-helyettesi teendőinek ellátására. K.
Salamon Károly dr.-t március hó folyamán a VKM.-be rendelték központi szolgálattételre. Iskolánkhoz
nyertek beosztást: Losonczy Lajos, rendes tanár a VI. kerületi áll. Kemény Zsigmond gimnáziumtól
(4.709/1939—40. tankerületi főigazgatói rendelet), Traeger József rendes tanár a szengotthárdi állami
gimnáziumtól (47.334/1940. Y. 1. sz. r.), vitéz Szigetvári Károly rendes tanár az I. kerületi állami
Verbőczy gimnáziumtól (7.996/1939—40. tankerületi főigazgatói rendelet) és Senkár Lajos dr. katolikus
hittanár (5.526/1940. érseki helynöki rendelet), ki a nagyra. Beosztották még iskolánkhoz a tanév
folyamán: Komáromi Salamon Károly dr. helyettes tanárt, a szentesi állami Horváth Mihály gimnáziumtól
(50.101/ 1940. V. 1. sz. VKM. rendelet) és Horváth János segélydíjas tanárt az érsekújvári állami Pázmány
Péter gimnáziumtól (54.566/1940. V. 1. sz. VKM. rendelet), Hofbauer Róbert dr. helyettes tanárt a VII.
kerületi állami Madách gimnáziumtól (5.458/1940—41. főigazgatói utasítás). Salamon Károly dr. tanárt
március hó közepétől a VKM. V. 1. ügyosztályába rendelték be szolgálattételre. Az ének- és zeneórák
ellátására, a VKM. 49.319/1940. V. 1. sz. rendeletével Hajdú Mihály okleveles zenetanárt és zeneszerzőt
alkalmazta. Budaméry Béla dr. rendes tanárt két és félhavi, valamint Fáj Árpád tanárt három havi
betegszabadsága alatt Karádi László okleveles tanár helyettesítette. (52.103/1940. V. 1.VKM., illetve
6.771/1940—41. főigazgatói rendelet). Egészségtanár és iskolaorvos dr. Szétsi Sándor.
A tanárok:
251
252
253
Intézeti altisztek, szolgák.
Hetven tanuló s két csatlakozó szülő élén Gáldy Béla igazgató, Jancsó József igazgatóhelyettes, — a
kirándulás vezetője, — Nagy Ferenc dr., Karádi Károly tanárok és Somogyvári Ferenc testnevelő tanár
vettek részt a kiránduláson. 1940. október 24.-én délelőtt az Egyetem megnyitásával kapcsolatos
ünnepségeket s a Mátyás király szobor megkoszorúzásán vettek részt a kiránduló tanárok és diákok. A
254
második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar–
román területi vita ügyében. A döntés alapján Észak-Erdélyt Magyarországnak juttatta. Ezt követően
került sor az iskola kirándulására Erdélybe, ahol az útvonal Nagyvárad-Kolozsvár-Dés volt.
255
Szertárak és könyvtárak. Állami vagyon. Az 1941. évi összállomány.
Szertárak és könyvtárak. Ifjúsági vagyon. Az 1941 évi összállomány
Úszás. A KISOK úszóversenyein főleg a hatalmas számmal felvonuló „Árpád“ úszók keltettek feltűnést.
A budapesti kerületi bajnoki úszóversenyen pl. iskolánk egyedül több úszót indított, mint a többi iskolák
összesen. Legtehetségesebb úszónk: Szathmáry Elemér V. a) a 400 m. bajnokságban mind a múlt év
őszén, mind a tavaszi versenyen II. helyezést ért el. Iskolán kívül, az FTC színeiben pedig az összes
gyermekversenyt megnyerte. (Később olimpiai ezüstérmes, főiskolai világbajnok úszó.) Sorrendben
utána: Csuvik Oszkár VI. b) következik, aki a KISOK 1941. évi budapesti kerületi hátúszóbajnokságában:
III. helyezést ért el. (Később olimpiai ezüstérmes (1948) magyar vízilabdázó, úszó, edző.) A szakosztály
úszói 2 értékes vándordíjjal gyarapították serlegeinket. 1940. őszén a KISOK iskolák közötti
úszómérkőzését nagy fölénnyel megnyertük. Ebből a csapatból különösen kitűntek az alsó osztályos
úszók: Gulyás György, III. a), Matzák István, III. a), Járai Henrik, III. a), Máthé Lajos, III. a), Petheő
Árpád, II. b), Karádi György, I. a), Gaál György, II. a), Kenyeres János, II. b). Gáldy Béla igazgató úr
értékes serleget ajánlott fel a KISOK I. és II. korosztályos úszóversenyeire „Árpád vándordíj“ néven. E
versenyt a tehetséges és szorgalmas alsóosztályos úszócsapatunk 38 ponttal megnyerte, így az „Árpád
vándordíj“ már elsőízben hazakerült! E versenyben kitűntek: Gulyás György, Matzák István, Járai Henrik,
III. a), Rácz Béla, IV. a), Kenyeres János, II. a), Gaál György, II. a), Karádi György, I. a).
256
Kitűnő tanulók: Schmeykal Tivadar római katolikus I.a., Szebenyi László római katolikus, II.a., Petheő
Árpád református, Szőnyi Sándor római katolikus, II.b., Buday László római katolikus, Földes István
római katolikus, Kiss László, római katolikus, IV.a., Koller Róbert római katolikus, IV.b., Dömötör
László, református, Herczeg Tibor római katolikus, V.b., Bene Tibor római katolikus, Heller Ferenc római
katolikus, Kőszegi László evangélikus, VI.a., Csanády Tibor református, VI.b., Toldi László, római
katolikus, VII.a., Balás Gyula római katolikus, Budaméry Béla református, Kővári Ferenc római
katolikus, VIII.b. Ebbe az osztályba járt Del Medico Imre közepes volt a tanulmányi eredménye, később
jogász lett.
Kitüntetéssel érettségizett: l érett: Budaméry Béla, Kővári Ferenc, Sasvári György.
257
Tabló. VIII.a. osztály. 1940/1941 tanév. Ülő sorban 5-ik Gáldy Béla igazgató, 6-ik Dr. Biró Lajos
osztályfőnök.
258
Tanulók érdemjegyei. VIII.a. osztály. 1940/1941 tanév.
259
Tabló. VIII.b. osztály. 1940/1941 tanév. Ülő sorban 5-ik Kővári Ferenc kitűnő tanuló, 6-ik Gáldy Béla
igazgató, 7-ik Dr. Nagy Ferenc osztályfőnök, 8-ik Budaméry Béla kitűnő tanuló.
260
Tanulók érdemjegyei. VIII.b. osztály. 1940/1941 tanév
Statisztikák:
261
262
263
264
265
266
Tandíjak az 1940/1941-es tanévben.
267
Tabló. 1941. VIII.a. Tanárok 2-ik sor 3-ik Nagy Ferenc, Dr. Sipos István, Barkász Lajos,
Somogyvári Ferenc, Szerető Géza, 3-ik sor Baitz Károly, dr. Senkár Lajos, Gáldy Béla igazgató,
tanügyi főtanácsos, dr. Bíró Lajos Pál osztályfőnök, igazgató helyettes, Szepessy István, dr. Vasadi
Balogh György. Hável fotó.
268
Osztály névsor és érdemjegyek. 1941. VIII.a
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (VIII. osztályaiban reálgimnázium)
40-ik értesítője az 1941-1942 tanévről. Szerkesztette Dr. Biró Lajos Pál, az iskola helyettes igazgatója.
1942. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Fővárosi Nyomda Rt.
Felelős vezető: Duchon János.
Gáldy Béla igazgató (1927-1942) igazgató nyugdíjba vonult. Életrajza. Született 1884. szeptember 2-án
Szerencsen, Zemplén vármegyében. Középiskolai tanulmányait a kisújszállási református
főgimnáziumban végezte, ott tett 1902-ben jeles eredménnyel érettségi vizsgálatot. Az 1902/03.—
4905/06. tanévekben a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt
s szaktárgyain, a magyar nyelv és irodalmon s latin filológián kívül főként művészettörténeti és filozófiai
tanulmányokkal foglalkozott. Mint a Tanárképző Intézet ösztöndíjas tagja, 1907. május havában
kitüntetéssel szerzi meg tanári oklevelét. Az 1906/07. tanévben a besztercebányai királyi katolikus
főgimnáziumban gyakorló tanár, majd 1907. szeptemberében az akkor felállított karánsebesi (Krassó-
Szörény vármegye) állami főgimnáziumhoz kerül s 1911-ig mint helyettes, azután 1918-ig mint rendes
tanár ebben a túlnyomó többségben idegenajkú (román és német) tanulóktól látogatott gimnáziumban
működik. Az iskola igazgatójának másirányú megbízatása, majd 1914-ben hadba vonulása folytán éveken
át mint helyettes igazgató önállóan vezeti az intézetet, mely ekkor kap új épületet és berendezést. A
világháború alatt iskolai munkájának ellátása mellett Karánsebes városánál mint tb. tanácsnok
269
közigazgatási teendőket is végez s felügyelő ellenőre egy 540 ágyas kisegítő Vöröskereszt kórháznak. E
munkásságáért 1916-ban a Vöröskereszt II. o. hadiékítményes díszjelvényével, 1917-ben a III. o. polgári
hadiérdemkereszttel, 1918-ban pedig a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki IV. Károly király.
1918, augusztusában Zichy János gróf kultuszminiszter a nagyváradi állami leánygimnázium
szervezésével, majd vezetésével bízza meg. A csakhamar bekövetkező oláh megszállás szörnyű idején két
évig tudja életben tartani az intézetet (ez idő alatt a premontrei főgimnáziumban is tanít magyar és oláh
nyelvet), 1920. nyarán azonban a megszállók kiutasítják Nagyváradról, illetve „Nagyrománia területéről“
s erőszakkal átteszik a trianoni határon. A békéscsabai állami Lorántffy Zsuzsa leánygimnázium igazgatói
tisztére nyer beosztást s itt működik 1927. szeptemberéig. Ez idő alatt a várossal új épületet emeltet az
iskolának, mely elavult és célszerűtlen elhelyezése miatt már megszüntetésre volt kijelölve s így az intézet
életben maradt. E munkásságáért miniszteri elismerésben részesült s a város képviselőtestülete köszönetét
nyilvánította neki. 1922-ben az Urmánczy-féle irredenta párt programmjával képviselőjelöltnek lépett fel
a magyarkanizsai (szőregi) választókerületben. 1927. szeptemberében kerül az Árpád gimnázium élére.
Horthy Miklós kormányzó 1935-ban a tanügyi főtanácsosi címmel tünteti ki, majd 1938-ban tanügyi főta-
nácsos gimnáziumi igazgatóvá nevezi ki. Itteni működésének maradandó jele lesz, hogy itt is sikerült neki
az iskola korszerű elhelyezését s így jövőjét is az új, modern épület létesítésével biztosítani. Irodalmi
téren: 1907—- 1914-ig szerkesztője volt a Szörénység c. lapnak, főmunkatársa a Temesvári Hírlapnak,
1920-tól 1927-ig a Körösvidéknek, 1932—34. főszerkesztője az Új Magyar Vetés c. ifjúsági lapnak, majd
a Könyvszemlének. Ezeken kívül számos más lapban és folyóiratban igen sok különféle cikke jelent meg.
Több ifjúsági színdarabját adták elő. A cserkészmozgalomban is részt vett. Vizsgázott cserkésztiszt volt,
több éven át az Országos Intéző Bizottság tagja s az 1929. angliai Jamboreen egy csapat parancsnoka. A
tanárság rendi mozgalmaiban is egész pályája alatt tevékenykedett. Kb. 10 év óta alelnöke az Országos
Középiskolai- Tanáregyesületnek. (Dr. Biró Lajos Pál)
Vasadi Balogh György dr. nyugalomba vonult. Életrajzi adatai. Született 1882. december 10-én Gyúrón,
Fehér megyében, neves református papi családból. A gimnázium alsó osztályait a kunszentmiklósi, felső
osztályait a kisújszállási ref. főgimnáziumban végezte. Ez utóbbi intézetben tett 1900. júniusában érettségi
vizsgálatot. 1900.— 1904. években -a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészeti karának
hallgatója volt. 1906-ban bölcsészetdoktori diplomát, 1907-ben tanári oklevelet szerzett a történelem és
földrajz tárgyakból, miután előzőén (1904.—1905-ben) a császári és királyi 69. gyalogezredben
leszolgálta önkéntesi évét. 1906. szeptemberében a mezőtúri református főgimnáziumhoz választják meg.
helyettes tanárnak. Innen ugyanilyen minőségben 1908. január havában a ceglédi állami főgimnáziumhoz
nyert alkalmazást, ahol 1911. januárjában rendes tanárrá nevezik ki. 1912.—1919-ig a szegedi állami
főreáliskola rendes tanára. 1914. július havában innen vonul be mint tartalékos hadnagy katonai
szolgálatra s négy éven át a tűzvonalban teljesít szolgálatot a szerb és olasz harctéren. Hadi kitüntetései:
bronz és ezüst Signum laudis. III. osztályú katonai érdemkereszt. Sebesülési érem. Károly csapatkereszt.
Háborús élményeinek szépirodalmi feldolgozásai három kötetben jelennek meg. (Ahol az ágyú szól, Kék
vizek mellett, Fegyverben címmel.) A leszerelés után, 1919-ben kerül az Árpád gimnáziumhoz s itt
működött 1942-ig. Közben. 1920-tól 1933-ig mint a váli kerület nemzetgyűlési, illetve országgyűlési
képviselője, szabadságon volt. Képviselői minőségében a Ház jegyzője s a közoktatási bizottság előadója
is volt. 1926-ban az Árpád gimnázium igazgatói tisztségével bízatott meg. E tisztét ténylegesen egy évig
töltötte be, mert újból képviselővé választották és ideiglenesen nyugdíjazták. 1933-ban képviselői
megbízatása lejárt és saját kérelmére az Árpád gimnáziumhoz osztották be tanári szolgálatra s itt 1941-
ben Horthy Miklós kormányzó tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgatóvá nevezte ki. Irodalmi művei a
már említetteken kívül: Fejér vármegye közgazdasági helyzete. Magyar hegemónia, Való és kigondolt
történetek, különféle cikkek az Urániában és napilapokban. Egyideig szerkesztője volt a Vasárnap c.
270
hetilapnak. Kétszer nyert irodalmi pályadíjat. A szegedi Dugonics Társaság rendes tagja. A vértesaljai
református egyházmegye világi tanács bírája.
Jancsó József. (1890-1942) 1942. május 2-án elhunyt. Hivatalosan nem tartozott már iskolánk kötelékébe,
mert egy évvel ezelőtt a kolozsvári állami leánygimnáziumhoz helyezték át, de öt évi itteni tanári és
igazgatóhelyettesi működése (1936—1941.) olyan emléket hagyott maga után, hogy nevének és
érdemeinek iskolánk szerény krónikájában való megörökítése elmulaszthatatlan kötelességünk. Életrajzi
adatai. Nyújtódi és gelencei Jancsó József, született 1890. június 30-án Kézdivásárhelyen Háromszék
vármegyében. Középiskolai tanulmányait ugyanott, a római katolikus főgimnáziumban végezte. Az
érettségi vizsgálat után a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és
történettudományi karára iratkozott be s ott szerzett a történelem és földrajz szaktárgyakból középiskolai
tanári oklevelet. Mint egyetemi hallgató, 1912-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémiának az
egyetemi hallgatók részére kitűzött könyvjutalmát. 1913. szeptemberben a Sepsiszentgyörgyi Református
Székely Mikó kollégium választja meg tanárául. A világháború kitörésekor katonai szolgálatra vonul be
a 4. császári és királyi tiroli vadászezredhez s ennek kötelékében 1914. augusztus 1-től 1918. november
16-ig, 43 hónapon keresztül különböző harctereken mindig első arcvonalbeli szolgálatot teljesített.
Leszerelése után, 1918. november 16-án mint főhadnagy belép a Székely Hadosztályba s mint a 4. sz.
páncélvonat parancsnoka harcol bajtársaival szűkebb hazájáért, Erdélyért, az oláhok ellen. 1919.
húsvétjakor a nagyváradi hadapródiskola növendékeivel ellenáll a vörös hadsereg visszavonuló
osztagainak. Ezért a vörösök halálra keresik. Rövid bujdosás után társakat gyűjtve megalakítja a „Jancsó-
század“-ot s azt két hónapig a harctéren összegyűjtött saját pénzén tartja fenn, A Székely Hadosztály
megszűntével 1919. augusztus 5-én belép az akkor alakuló Nemzeti Hadseregbe s két évig itt szolgál
előbb mint századparancsnok, majd mint a III. kerületi karhatalmi parancsnokság segédtisztje. 1921.
november 1-től 1926. jún. 30-ig a Székesfővárosi Nemzeti Munka- védelmi Hivatalnál működött. Ekkor
a dr. Lázár Piroska féle magánleánygimnázium tanára lett. Közben tart. c. századossá nevezték ki. 1936.
szeptember havától iskolánkhoz neveztetett ki rendes tanárnak, majd ugyanitt lett igazgató-helyettes.
Ebben a minőségében 1941. március havában a kolozsvári állami leánygimnáziumhoz helyezték át. Már
súlyos betegen foglalta el állását rajongva szeretett szűkebb hazájában és szeptemberben
betegszabadságra kellett mennie. Visszajött Budapestre magát gyógyíttatni. A Gondviselés azonban
másként határozott. Hosszú hónapok gyötrelmes szenvedéseitől május 2-án megváltotta a halál. Nagy
részvét mellett május 5-én temettük el az óbudai temetőben.
Jancsó József
Oberle József (1885—1942) és Boldis Dezső (1882—1942). (A tankerületi királyi főigazgatóság hallottai)
A budapesti tankerületi királyi főigazgatói hivatalt s általa a magyar tanügyi közigazgatást igen súlyos
veszteség érte Oberle József és Boldis Dezső tanügyi főtanácsosoknak, a tanker királyi főigazgató
helyetteseinek hirtelen elhunytával.
271
Oberle József Boldis Dezső
Tanári testület. A tanári testületben sok változás történt ez évben is. a) Eltávoztak a testületből: Bódy
Endre helyettes tanár, ki a mátyásföldi Corvin Mátyás gimnáziumhoz (68.954/1941. V. 1.), — Karádi
László segélydíjas, ki a Bolyay-gimnáziumhoz (64.778/1941. V. 1.), — Nagy Ferenc dr. aki a gyakorló
tanárképző gimnáziumhoz (76.018/1941. V. 1.) nyert beosztást. Vasadi Balogh György dr. gimnáziumi
igazgató, tanügyi főtanácsos 1941. december végén nyugalomba vonult. Barna Béla, Karádi Károly egész
évben katonai szolgálatot teljesítettek, Horváth János és Somogyvári Ferenc pedig egy-egy félévet
katonáskodtak. Barna Béla katonai szolgálata mellett heti 13 órában tanári kötelezettségének is -— önként
— eleget tett. Mindezen változások súlyos veszteséget jelentettek az iskolának. Bódy Endre rajztanár
tanítványait szerető pedagógus, ki a tanítás mellett igen hasznos tevékenységet fejtett ki az intézet
adminisztratív munkájában is. Karádi László komoly felkészültségű fiatal tanár, kitűnő fegyelmező és
modern szellemű nevelő, rövid itteni működése alatt általános szeretetnek örvendett. Nagy Ferenc dr. a
fiatal tanárnemzedék egyik legreményteljesebb tagja. Eltávozását, amennyire fájlaltuk és sajnáltuk
érzelmi okokból, legalább oly mértékben ünnepeltük is, mert fiatal tanár számára a legnagyobb kitüntetést
kapta, amikor a budapesti gyakorló gimnáziumhoz helyezték át további szolgálattételre. Komoly,
céludatos, önérzetes nevelő, kötelességét mindig pontosan és mintaszerűen végző tanár. Tanítványai
szerették és becsülték, filológiai munkássága, szaktanári tekintélye intézetünk hírnevét növelte. Őszinte
jókívánságaink kísérték további pályájára. Az intézethez helyezték át, részben az eltávozottak pótlására:
Bödey József dr.-t (73.829/1941. V. 1.), aki az egész évet ösztöndíjjal a szófiai egyetemen töltötte, Jelitai
József dr. egyetemi magántanárt a Toldy Ferenc gimnáziumból (8645/1940-41. tankerületi királyi
főigazgatóság), Kássa Gábor rajztanárt a mátyásföldi gimnáziumtól (68.953/1941. V. 1.), — Major Andor
helyettes tanárt, a budapesti Bolyai gimnáziumtól (68.641/V. 1.), - Strada Ferenc helyettes tanárt a
pestszentlőrinci gimnáziumtól (68.990/1941. V. 1.). — Reményi Lajos rendes tanárt a munkácsi állami
gimnáziumtól (116.438/1942. V. 1.), —- Gaál Lajos, és az első félév végén ennek távozásával Vörös
József testnevelési tanárjelölteket. Tanári kinevezések a tanév folyamán: Bödey József dr.-t helyettes,
Hofbauer Róbert dr.-t helyettes, majd rendes, Horváth Jánost helyettes, Karádi Károlyt rendes, Nádas
Jánost helyettes, Strada Ferencet rendes tanárokká: Barkász Lajost és Losonczy Lajost címzetes
igazgatókká nevezték ki. Altiszti kinevezések: Czikora János és Farkas István napibéres szolgák
ideiglenes kisegítő szolgák lettek. Gyakorló tanárjelöltekül az intézethez nyertek beosztást: Barkász Lajos
rajztanár, c. igazgató, tanulmányi felügyelő mellé Boreczky László és Kássa Gábor rajztanár mellé
Dragon Zoltán rajztanárjelöltek.
A tantestület:
272
273
274
Szertárak és könyvtárak. Állami vagyon. Az 1942. évi összállomány.
Szertárak és könyvtárak. Ifjúsági vagyon. Az 1942 évi összállomány
Kitűnő tanulók: Schütz János római katolikus, I.a., Rácz György római katolikus I.b., Pap Aladár
református, Schmeykál Tivadar római katolikus II.a., Szebenyi László római katolikus, Verner Zoltán
275
római katolikus III.a., Bede István református, Pethő Árpád református, Szőnyi Sándor római katolikus
III.b., Hauptmann József IV.b., Földes István római katolikus, Kiss László római katolikus V.a., Koller
Róbert római katolikus V.b., Dömötör László református, Herczeg Tibor római katolikus VI.b., Bene
Tibor római katolikus, Csiky Mihály római katolikus, Kőszegi László evangélikus VII.a., Csanády Tibor
református, Guttman Pál izrealita, Lantos Zoltán római katolikus VII.b., Toldi László római katolikus
VIII.a.
Tablók:
Tabló. VIII.a. osztály. 1941/1942 tanév. Ülő sor 5-ik dr. Bíró Lajos Pál helyettes igazgató, 6-ik Gáldy
Béla igazgató, 7-ik Nagy Ferenc osztályfőnök.
276
Tanulók érdemjegyei. VIII.a osztály. 1941/1942 tanév.
Tabló. VIII.b. osztály. 1941/1942 tanév. Ülő sor 4-ik dr. Bíró Lajos Pál helyettes igazgató, 5-ik Gáldy
Béla igazgató, 6-ik Szerető Géza osztályfőnök.
277
Tanulók érdemjegyei. VIII.b osztály. 1941/1942 tanév.
Tanulmányi eredmények:
278
Tanulmányi eredmények. A tanulók fejlődési adatai az 1941/42-es tanévben.
279
Dunántúl, 1941-10-18 / 238. szám. Budapest, 1941. október 17. (MTI) Bogdan Filov bolgár
miniszterelnök és közoktatásügyi miniszter pénteken reggel ellátogatott az óbudai Árpád gimnáziumba,
amely a főváros egyik legmodernebb középiskolája. Majd Bárdossy László miniszterelnök és Hóman
Bálint kultuszminiszter társaságában megtekintette az aquincumi ásatásokat.
Tabló. 1942. VIII.a. Tanárok. 2-ik sor 3-ik Strada Ferenc, dr. Kunszery Gyula, Barkász Lajos, Tőrös
Béla, Buday Gyula, Dr. Pfisterer Miklós. 3-ik sor 4-ik Baitz Károly, dr. Senkár Lajos, dr. Sipos
István, dr. Takáts Pál, Gazdag Lajos. 4-ik sor 4-ik Abaffy Károly, dr. Vasady Balogh György, Nagy
Ferenc osztályfőnök, Szerető Géza. 5-ik sor dr. Bíró Lajos Pál igazgatóhelyettes, Gáldy Béla
igazgató. Hável fotó.
280
Osztály névsor és érdemjegyek. 1942. VIII.a
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium 41-ik értesítője az 1942-1943
tanévről. Szerkesztette, Kékesy János az iskola igazgatója. 1943. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest,
III., Nagyszombat-utca 19-21. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.
Dr. Kunszeri Gyula: megemlékezés vitéz nagybányai Horthy István (1904-1942) életéről és haláláról.
Gazdag Lajos tanár nyugalomba vonult. Életrajzi adatok. Gazdag Lajos 1881-ben született
Marosvásárhelyt. Középiskolai tanulmányait ugyanott, a római katolikus főgimnáziumban végezte. Utána
a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be és 1907. március 14.-én
középiskolai tanári oklevelet szerzett. Két évig Nagykanizsán és Máramarosszigeten tanított a piarista
rend gimnáziumaiban. 1908. október 1-től a szatmárnémeti királyi katolikus gimnáziumhoz került. Innen
vonult be 1914. nyarán hadiszolgálatra 1917. november 15-ig. Az összeomlás után, mikor a románok
megszállták Szatmárnémetit, Budapestre menekült és azóta itt szolgált: a X. kerületi tisztviselőtelepi
főgimnáziumban, a IX. kerületi Fáy András reálgimnáziumban, a II. kerületi Mátyás király
reálgimnáziumban és végül a III. kerületi Árpád gimnáziumban.
Változások a tanári karban. Hóman Bálint dr. vallás és közoktatási miniszter 1942 november 30-án dr.
Körmöczi László nagykörösi református gimnáziumi rendes tanárt az iskola helyettes tanárává nevezte ki
és szolgálattételre a stuttgarti egyetemre küldte ki magyar lektornak. 1942 december 31-én Nádas János
281
helyettes tanárt rendes tanárrá, 1942 április 21-én pedig Cser Gusztáv óraadó énektanárt helyettes tanárrá
nevezte ki. Áthelyezte Fáj Árpád rendes tanárt - saját kérelmére - a II. kerületi állami Toldy Ferenc
gimnáziumhoz, Trager József rendes tanárt – saját kérelmére – a beregszászi állami gimnáziumhoz.
Március közepén az iskolához beosztotta Wlassich F. Béla gyakorló tanárjelöltet óraadói minőségben. Az
egyházi hatóság a Kisújszálláson lelkésszé megválasztott Sipos István dr. református hitoktató helyébe
Szabó Géza dr. hitoktatót nevezte ki.
282
283
284
158. sz. „Árpád’“ cserkészcsapat. Létszám: Zayzon Sándor dr. tanügyi főtanácsos, a csapat törzstisztje s
tiszteletbeli parancsnoka, Karádi Károly parancsnok, Berg Pál dr. parancsnok helyettes. Tisztek: Hanzély
Jenő, Beke István, Márkus László, Lindner Károly, Béke Endre, Posevitz Tibor, Szánthó Gyula,
Stukovszky Jenő, Lindner Elek, Toronyi József, Pusztai Béla, Kőszeghy László, Balla Ferenc és Pintér
Béla. Cserkészek és apródok száma: 4 raj, 10 őrs és 2 törzs. Öregcserkészek: 62, összesen: 186 fő.
Kitűnő tanulók: Borvendég Béla római katolikus, Véber Ottó római katolikus I.a. Schütz Ernő I.b. Schütz
János római katolikus II.a. Rácz György római katolikus II.b. Schmeykál Tivadar római katolikus, Tóth
László római katolikus III.a. Szamek György izraelita IV.a. Bede István református, Petheő Árpád
református, Szőnyi Sándor római katolikus IV.b. A IV.b osztály tanulója volt Sinkovits Imre római
katolikus. Földes István római katolikus, Kiss László római katolikus VI.a. Koller Róbert római katolikus
VI.b. Csiky Mihály római katolikus, Kőszegi László evangélikus, Schőnpflug Ferenc római katolikus
VIII.a. Csanádi Tibor református VIII.b. Kitüntetéssel érettségizett: Bene Tibor, Schőnpflug Ferenc.
285
A tanulók száma és fontosabb adatai. 1943/1944 tanév. Teljes tanulói létszám 649 fő.
286
287
288
Tanulmányi eredmények és az iskolai felszerelések értéke. 1943/1944 tanév.
289
Budapesti Nap, 2003-03-06. 55. szám. Évforduló. III. Kerület. Öregdiákok az Árpádban. Az Árpád
Gimnázium öregdiák baráti körének találkozója.
Az 1942-ben végzettek 60 év múlva. 2003. március 4.
tanévről. Szerkesztette, Kékesy János az iskola igazgatója. Budapest. 1944. Kiadta az iskola igazgatósága.
Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.
Nagy Károly nyugdíjba vonult, aki 25 évig tanított az Árpád Gimnáziumban.
1939. október óta, 1945-ig tankerületi királyi főigazgató vitéz Fraknóy József (Máramarossziget, 1889-
†Budapest, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 1970. augusztus 2.), fizikus, emléklappal ellátott százados, az
első világháborúban az orosz és az olasz harctéren harcolt a császári és királyi 59. gyalogegység
kötelékében. Budapesti tankerületi főigazgató, a Katolikus Tanügyi Tanács tagja.
290
291
292
158. sz. „Árpád cserkészcsapat. Létszám: Zayzon Sándor dr. tanügyi főtanácsos, a csapat törzstisztje s
tiszteletbeli parancsnoka, Karádi Károly parancsnok. Tisztek: Hanzély Jenő, Beke István, Márkus László,
Lindner Károly, Beke Endre, Posevitz Tibor, Szánthó Gyula, Stukovszky Jenő, Lindner Elek, Toronyi
József, Pusztai Béla, Kőszeghy László, Balla Ferenc és Pintér Béla. Cserkészek és apródok száma: 4 raj,
10 őrs és 2 törzs. Öregcserkészek: 62. összesen: 156 fő.
Kitűnő tanulók: Bródy Sándor, izraelita, I.b., Borvendég Béla, római katolikus, Kesselbauer Emil, római
katolikus, II.a., Horváth Pál, római katolikus, II.b., Schütz János, római katolikus, III.a., Rácz György,
római katolikus, III.b., Mitinszky Rezső, római katolikus, Papp Aladár református, Schmeykál Tivadar,
római katolikus, Tóth László, római katolikus, IV.a., Serfőző István római katolikus, IV.b., Petheő Árpád,
református, V.b., Kiss László, római katolikus, VII.a., Dömötör László, református, Herceg Tibor, római
katolikus, VIII.
339
293
294
295
Statisztika. A tanulók száma és fontosabb adatai. 1944/1945-ös tanév.
296
Tanulmányi eredmények. Iskolai felszerelések értéke. 1944/1945 tanév.
297
Az iskola beiskolázott tanulóinak a létszáma 1920/1921 és 1943/1944 tanév között. A teljes létszám 407
főről 638 főre emelkedett a vizsgált időszakban. A legnagyobb létszám 1937/1938-as tanévben volt 717
fő.
1945-től az iskolarendszer átalakításával a 8 osztályos gimnázium fokozatosan 4 osztályos gimnáziummá

alakult. 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumot. Ugyan a
technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta
vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel
sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor,
majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is
elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-
ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád
társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a
Bécsi úton felépülhetett az új Kandó-épület. Az épületet 2005-ben visszakapta az iskola.
Az Arcanum adatbázisban az évkönyvek között (1902-1961) hiányoznak az 1944-1945, továbbá az 1949-

1956 közötti anyakönyvek.
Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21.
Az évkönyvet gyenge minőségben nyomtatták ki, ami nehezen olvasható. 1945 október 1. Mihályi Józef,
Facsar Sándor, Ábád József, Sziva József dr. és Bogyay Attila tanárokat áthelyezik. Thorday Levente
298
tanárt az iskolához kinevezik. 1945 november 12. Karádi Károly tanár hazatért a hadifogságból. 1945
december 2. Szöke Ferenc altisztet az iskolához helyezik. 1946. április 3. Tarcal Béla tanárt kinevezik.
Az iskolához került tanárok 1946-ban Salca János, Gombár Vince (az Újpesti Gimnáziumból) Jabloncay
Pál dr., Kóris Kálmán, Tarczal Béla. Távozott az iskolából Tölgyessy Ferenc dr.
Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21.
Eddigi tankerületi főigazgatónk: 1919-ig Erödi-Harrach Béla dr., 1919-től pedig Pintér Jenő dr. 1939-től
1945-ig vitéz Fraknóy József, közben, 1944-ben Kolozsvári Béla, 1945-től 1946-ig Szombatfalvy György
dr., 1946 június óta Szávai Nándor.
Iskolánk eddigi igazgatói: Morvay Győző dr. az intézet alapításától 1926-ig, — Vasadi Balogh György
dr. orszgyűlési képviselő az 1926/27. év első felében, — helyettesként Rácz Jenő rendes tanár az 1926/27.
tanév II. felében, s 1927 szeptemberétől 1942 június 30-ig Gáldy Béla. — 1942 július 1-től Kékesy János.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a szolgálat érdekében intézetünkhöz helyezte át Salca János
rendes tanárt a nyíregyházi katolikus gimnázimtól, Gróf Imre rendes tanárt a Teleki Pál Tudományos
Intézettől, Pajkossy Mária rendes tanárt a II. kerületi álltalános Toldy Ferenc gimnáziumtól, Kocsis József
rendes tanárt a kispesti állami Deák Ferenc gimnáziumtól és Krivátsy Szüts György rendes tanárt a
kultuszminisztériumtól. Viszont intézetünktől áthelyezte Jablonkay Pál dr. rendes tanárt a II. kerületi
katolikus egyetemi gimnáziumhoz, Abád József rendes tanárt pedig a VIII. kerületi állami Zrínyi Miklós
gimnáziumhoz. A tankerületi főigazgatóság az angol nyelvi órák ellátásával Szentgyörgyi László
gimnáziumi tanárt és Szentes Lajos tanárt bízta meg óraadói minőségben. Kássa Gábor rendes tanárt
pedig a rajzoktatás tanulmányi felügyeletével bízta meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Bihari
János dr. rendes tanárt soronkivül a VII. fizetési osztályba nevezte ki. Szolgálati idejének betöltése után
nyugalomba helyezte Buday Gyula rendes testnevelő tanárt. A létszámosökkentő bizottság szolgálati
idejük betöltése után a szolgálatból elbocsátotta Barkász Lajos címzetes igazgatót, Bede István rendes
testnevelő tanárt és Szigetváry Károly rendes tanárt ellátási igényük fenntartásával. Ugyanez a bizottság
Hofbauer Róbert dr. rendes tanárt a hozzátartozók ellátási igényével és Kókai József altisztet ellátási igény
fenntartásával bocsátotta el. Az egyházi hatóság Vajda János rendes katolikus hittanárt a II. kerületi állami
tanítókéipzöintézetbe helyezte át s helyébe Barabás Ferenc dr. hittanárt nevezte ki. A vallás- és
közoktatásügyi miniszter úr intézetünkhöz helyezte Tóth András altisztet az újpesti állami Könyves
Kálmán gimnáziumtól, Demeter Istvánt pedig havibéres altisztté nevezte ki.
299
300
A tanári testület 1946/1947 tanév.
Kitűnő tanulók: Szondy Tamás III.b., Antal László IV.a. Engler József, Marjai Tibor IV.b., ,Apor Péter
V.a., Kesselbauer Emil V.a., humán szak, Jahoda Lajos V.b., Borvendég János, Borvendég Béla, Horváth
Pál, Weber Ottó V.b., reál szak, Kováts László, Várkonyi Péter (később külügyminiszter) VI.a., Göttche
Frigyes, Mészáros Lajos VI.b., Schmeykal Tivadar VII.a., Serfőző Iván VII.b., Petheő Árpád, Várhelyi
Zoltán VIII.
Kitűnően érettségizett Petheő Árpád és Várhelyi Zoltán.
301
302
A tanulók statisztikái 1946/1947 tanév.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád - Gimnázium, Általános Iskola és a Dolgozók
Gimnáziuma évkönyve az 1948-1949 tanévről. Az iskola fennállásának 47. évében. Szerkesztette,
Udvarhelyi Ágoston a gimnázium igazgatója, Koris Kálmán, az általános iskola igazgatója, Salca János
vezető tanár. Budapest. 1949. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21.
Személyi ügyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter intézetünktől áthelyezte a VI. kerületi állami
Kemény Zsigmond gimnáziumhoz Bercelly István gimnáziumi tanárt 1948 október 24-én. Helyét
Gombos Sándor rendes tanár foglalta el, aki 1948. szeptember 25-én jött meg a hadifogságból és
intézetünknél október 27-én kezdte meg szolgálatát. Ugyancsak intézetünkhöz helyezte át a Miniszter ur
Dr. Tóth Pál László gimnáziumi igazgatót a II. kerületi Toldy Ferenc gimnáziumtól. Szolgálatát
intézetünknél november 2-án kezdte meg. Barabás Ferenc dr. rendes katolikus hitoktatót a Miniszter ur
rendes hittanárrá nevezte ki. Pfisterer Miklós dr. rendes tanár 1949 év januárjáig ösztöndíjjal Londonban
tartózkodott, megérkezése után folytatta működését. Facsar Sándor rendes tanárt 1949 március hótól a
Miniszter úr tanfolyam végzésére rendelte be, s erre az időre a tanítás alól felmentette.
303
304
„Kiváló tanulókör” díszoklevelet kapott az V.a. osztály Makarenko tanulóköre, vezetője: Viniczey Gábor,
a VI.a. osztály Vörösmarty tanulóköre, vezetője: Forgács Iván. „Jó tanulásért” érdemrendet kaptak a
következő tanulók: Viniczey Gábor V.a., Forgács Iván, Kemény Csaba VI.a., Karády Sándor VI.b., Irtó
István, Kovács János VII.a., Horváth Pál, Pál János, Weber Ottó VII.b., András László, Várkonyi Péter
VIII.a., Südi János VIII.b.
Kitűnő tanulók: Rudas Elemér, Tellér Gyula, Viniczei Gábor V.a., Antal László, Novák Dezső, Seiden
György, Vas Tamás VI.a., Nagy Gábor VI.b., Enger József VI.b. reál tagozat, Apor Péter VII.a.,
Borvendég Béla, Horváth Pál, Jahoda Lajos, Pál János, Petheő Zsolt, Süti Ernő, Weher Ottó VII.b., András
László, Borvendég János, Král Gyula, Szepesváry Tamás VIII.a., Göttche Frigyes, Kovács Tibor, Németh
József VIII.b. Szluha Vilmos később tanár a VIII.b. osztályba járt.
Érettségi eredmények: Kitünően megfelelt: Várkonyi Péter. Jelesen megfelelt: András László, Horváth
György, Kováts László, Meszes Tibor, Papp Szabolcs, Szepesváry Tamás.
305
Szertárak, könyvtárak. 1948/1949 tanév.
306
307
A tanulók statisztikái. 1948/1949 tanév.
308
A Budapesti III. Kerületi Állami Árpád Gimnázium évkönyve az 1957-1958. iskolai évről. 1958.
Összeállította Fülöp Zoltán igazgató.
Változások a tantestületben. Masznyik Zoltán történelem-latin szakos tanár 40 éves szolgálat után
nyugdijba vonult. Távozott az iskolától Radó János, akit a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya igazgatónak
nevezett ki a Szentendrei-úti új gimnáziumhoz. Más iskolákhoz osztották be Nádori László testnevelő és
Hardy Zsigmond német-francia-matematika szakos tanárokat. Helyettük 1957 szeptember 1-i hatállyal
Kenyeres János angol-német, Bolla József latin-magyar, Bolemányi Károly testnevelés és Berkes Emil
történelem-filozófia szakos tanárokat helyezte iskolánkhoz. Aujesz|y Lászlóné matematika-fizika szakos
tanárt szeptember 15-i hatállyal az Állami Gyakorló Gimnáziumhoz osztotta be. Helyébe Horvay Katalin,
Reimann István, Oláh Gyula és Kiss Ottó egyetemi tanársegédeket küldte ki az órák ellátására.
A tantestület. 1957/1958 tanév.
309
Érettségi vizsgálatra 111 tanuló jelentkezett. Sikeres érettségi vizsgát tett 110 tanuló.
Kitünően érettségizett 23 tanuló (20,7 %), jelesen érett 12 jelölt (10,8 %), jól érett 28 jelölt (25,2 %)
Budapesti III. Kerületi Állami Árpád Gimnázium évkönyve az 1958-1959. iskolai évről. Összeállította
Fülöp Zoltán igazgató.
Szabó Ferencet az országos KISZ központba helyezték át. Az iskolához helyezték Bánkiti Imre, Bognár
Endre, Perczel Sándor és Kemény csabáné tanárokat. Cseke Istvánná egyéves szabadsága pótlására az I.
félévben Erdős Ferenc, a II. félévben Szluha Vilmos tanárokat alkalmazták.
310
A tantestület. 1958/1959 tanév.
A tanulókra vonatkozó adatokat nem közölt az évkönyv.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Általános Gimnázium és Géplakatos Ipari
Szakiskola évkönyve az 1959-1960. iskolai évről. Felelős kiadó Fülöp Zoltán igazgató. Terv Nyomda,
Budapest, V., Balassi Bálint u. 21-23.
Nyugdíjazás. Orbók Aladár, francia-német szakos tanár, az idei iskolai évvel letöltötte kötelező
szolgálatát. A budapesti III. kerületi Tanács Oktatási Osztályának rendelkezése értelmében nyugalomba
vonulhat.
Iskolánk jellegének változása. A Művelődésügyi Minisztérium az 1959-1960. iskolai év elején iskolánk
egyik első osztályát szakiskolai osztállyá szervezte lakatosipari jelleggel. így az elmúlt évben az iskola
három tagozattal: humán, reál, és lakatosipari szakiskolai tagozattal működött. Az új szervezésű
lakatosipari osztály heti 10 árában végzett gyakorlati munkákat a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikum
tanműhelyében, ahol a szakirányítást a teohnikum oktató személyzete végezte. A gazdasági vonatkozású
kérdéseket továbbra is a III. kerületi tanács oldotta meg. Az iskola szakiskolává való fejlesztése
szükségszerűen veti fel a tanműhely szervezésének kérdését. Ennek halogatása a most már 'kötelezően
bevezetett politechnikai oktatás szempontjából is nehézségeket jelentene. Ezért a tanács lakásügyi
osztályától megfelelő helyiséget igényeltünk és kaptunk a Bécsi út 96. sz. házban. Ennek rendbehozása
és beszerelése folyamatban van.
Szluha Vilmos tanár megalakította a Természetjárók csoportját.
Érettségi eredmények: Az 1960 június 6. és 16-a között megtartott érettségi szóbeli vizsgálatra jelentkezett
97 rendes és két javító érettségi vizsgálatra utasított tanuló. Sikeres érettségi vizsgálatot tett 98 tanuló.
Egy tanuló javító érettségi vizsgálatra uta- síttatott. Kitűnően érett 16 tanuló, jelesen érett 11, jól érett 22,
közepesen érett 28, a ‘követelményeknek megfelelt 28.
A testületben az elmúlt iskolai évben nem volt változás. A lakatosipari szakközépiskolai osztály helyes
nevelése érdekében a kerületi tanács oktatási osztálya Szluha Vilmos orosz szakos középiskolai tanárt,
okleveles általános műszerész-vízvezeték és csőszerelő segédet erre az iskolai évre beosztotta.
311
A tanári testület az 1959-1960 iskolai évben.
Tudományos és társadalmi munka, az 1959-1960 iskolai évben.
312
Az első osztályosok tehetségkutató háziversenyén 113 tanuló vett részt. A csoporthelyezés a következő
volt: 1. I.b., 2. I.a., 3. I.d., 4. I.c. Egyénileg első Krekó Béla I.a., második Spengler Beáta I.b., Korbai Géza
I.a., Bánhidi Attila I.d. és Polónyi Ferenc I.d. Az Arany Dániel versenyen a következők jutottak a döntőbe:
Kéhli László I.a., Krekó Béla I.a., Sipos Béla I.a., Tichy Géza I.c. Az országos középiskolás döntőbe
jutottak: Dóra Gyula III.b., Kovács Imre III.b., Barna Sándor IV.a. Káposztássy Béla IV.a. és Györke Béla
IV.c. A középiskolás Matematikai Lapok országos versenyén legjobb helyezést iskolai viszonylatiban
Kovács Imre III.b., Dóra Gyula III.b. ás Móricz László III.a. értek el.
A biológiai szakkör 30 lelkes tanulóval végezte ebben az évben munkáját. Szakköri titkár Walkowszky
Béla IV.a., jegyző Rácz Rozália IV.b. o. tanuló volt.
A Budapesti Felszabadulási Váltófutásban 111 induló csoportból iskolánkat képviselő I.b. osztály
stafétában a negyedik helyen végzett. A Budapesti Középiskolás Atlétikai Bajnokságon ötpróbában első
helyein végzett Madarász Géza IV.a. osztályos tanulónk. A 400 m síkfutásban Zorkóczy Emőke I.b.
osztályos tanulónk második, a 4x100 méteres váltóban az iskola csapata szintén második helyen végzett.
A budapesti középiskolák között az Árpád a negyedik helyezést érte el.
Sakkozóink igen szép eredményt értek el. A budapesti bajnokság egyéni győztese Létai Gyula II.c. A
csapatbajnokságon pedig harmadik helyen végzett a csapat, az országos bajnokságon a 6. helyet szerezték
meg.
Egyik legeredményesebben sportoló szakosztályunk az asztali tenisz szakosztály volt. A budapesti
középiskolás egyéni bajnokságon Fekete József első, az országos egyéniben Fekete Szilárd IV.a. osztályos
tanuló harmadik lett. A budapesti csapatbajnokságon a párosban első helyen Fekete József és Fekete
Szilárd IV.a. osztályos tanulók, második helyen Madarász Géza IV.a. és Schachay Károly II.a. oszt.
tanulók végeztek. Leánytanulóink közül a budapesti bajnokságon Zimmermann Mária II.b. osztályos
tanuló második lett, a leány párosban Zimmermann Mária és Pálos Judit IV.b. a harmadik hely
megszerzésével igen jó helyezést értek el.
Kitűnő tanulók: Kéhli László, Krekó Béla I.a., Bujáki Györgyi, Kerezsi Ágnes, Kovács Éva, Ujváry
Györgyi I.b., Szőcs Lajos I.c., Marosvölgyi János, Szentgyörgyi László II.a., Jedlovszky Magdolna,
Kapocs Anna, Náray Judit, Som Katalin II.b., Ágai Béla, Hollendonner János, Kalácska János, Létai
Gyula II.c., Hrivnák Géza, Móricz Imre III.a., Dóra Gyula, Kovács Imre, Uglár László III.b., Fekete
Szilárd, Fülöp Attila, Kőháti Zsolt, Walkowsky Béla IV.a., Hatta Gizella, Kovács Katalin IV.b., Csermely
Zoltán, Fülöp Zoltán (Fülöp Zoltán igazgató fia), Győrke Béla, Szörényi Árpád IV.c.
313
Anyakönyv. 1959. május 12. IV.a osztály. 1959. szeptemberétől Kiss Jenő az I.a. osztály osztályfőnöke.
Forrás: Budapest Főváros Levéltára Referens Agócs Tibor. Fényképezte Sipos Béla 2014. szeptember.
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Általáns Gimnázium és Géplakatos Ipari
Szakiskola évkönyve az 1960-1961. iskolai évről, az iskola fennállásának 58. évében. Felelős kiadó Fülöp
Zoltán igazgató. Terv Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint u. 21-23.
Változások a tanári testületben: Az elmúlt iskolai évben nagyobb változás a testületben nem volt. A
Fővárosi Tanács VB. Oktatási Osztálya dr. Bolla József tanárt az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ságvári Endre gyakorló gimnáziumába osztotta be gyakorlóvezető tanárnak. Dr. Radics Jenőnét a III.
kerületi tanács oktatási osztályának vezetője a III. kerületi Martos Flóra leánygimnáziumba helyezte át.
A tanulók gyakorlati foglalkozásainak szakszerű ellátására a kerületi tanácsunk Derzsy Géza technikust
nevezte ki technikus tanári beosztással. A tanári testület létszáma 25 tanár. Kiemelt munkaterületen
dolgozott Berkes Emil filozófia-logika szakfelügyelő, Bátori Béla testnevelési gyakorlóvezető, Kalocsai
Rózsa kerületi KISZ középiskolai felelős.
314
MSZMP tagok voltak: Fülöp Zoltán, Berkes Emil, Kalocsai Rózsa, Károly Zoltán, titkár, Szluha Vilmos.
(Jellemző adat, hogy az 1956-os forradalom leverése után 4 évvel, a 25 fős tanári testületben csak 5 párttag
volt. Károly Zoltán eredetileg katonatiszt volt, középiskolai tanári oklevelet szerzett földrajz-történelem
szakból. Leszerelése után kezdett el tanítani. Gyengén felkészült, de jóindulatú ember volt. Nevezetes
mondásai közül kettőt idézek. 1. Szűzföld az a föld, ahová emberi kéz még nem tette a lábát. 2. Csöpögtek
a radiátorok, történelem órán megjöttek a szerelők, Károly Zoltán így szólt nekik, jöjjenek, mert
csöpögnek a gladiátorok. Károly Zoltánt Gibonnak hívtuk. S. B.)
315
A KISZ szervezete. A félév idején a taglétszám már az összes tanulók egyharmadát tette ki, s a fejlődés
ezzel nem állt meg. Az éveleji négy alapszerv helyett már ötöt kellett létrehozni, hogy a munka folyamata
biztosított legyen. Az új vezetőség megválasztásakor a négy alapszervi titkár munkájának összefogása
érdekében a tagság Fodor Judit II. b. osztályos tanulót csúcs- titkárrá választotta.
Szluha Vilmos: a politechnika oktatása. Az iskolánkban a politechnizáció terén kétféle rendszer
honosodott meg: az ún. 4 + 2-es géplakatosipari szakközépiskola, és az általános gimnázium 5 + 1-es
típusa.
A középiskolai Matematikai Lapok országos pontversenyén iskolai viszonylatban a legjobb pontszámot
Tiohy Géza II.c. osztályos tanuló érte el.
Igen eredményesen szerepelt asztalitenisz szakosztályunk is. A budapesti középiskolás bajnokságokon
férfi egyesben Rétai János IV.b. oszt. tanuló második, Gélléri József IV.a. oszt. tanuló negyedik lett. Férfi
párosban Rétai János IV.b. és Gálfy István III.c. oszt. tanulók első, Gelléri IV.a. és Kéhli László II.a. oszt.
tanulók második helyen végeztek. Női párosban Zimmermann Mária III.b. és Greiner Éva II.b. osztályos
tanulók második helyen végeztek.
A sportkör keretében működött a Természetbarát Szakosztály is. Szakosztályvezető tanár: Szluha Vilmos.
Ifjúsági titkár: Krekó Béla II.a. osztályú tanuló. Túraszervező: Palluch József IV.b., gazdasági felelős:
Tóth Attila II.c.. versenyfelelős: Karácsony György II.a. osztályú tanuló.
Az 1961. június hó 1-9. között tartott érettségi vizsgákra 79 rendes, 1 magántanuló jelentkezett, 1 tanuló
pedig javító vizsgát tett. Sikeres érettségi vizsgát tett összesen 71 tanuló. Kitünően érett 8, jelesen 10, jól
21, közepesen 19, a követelményeknek megfelelt 13, javító érettségi vizsgára utasítatott 10 tanuló.
316
A tanulók megoszlása származás és érdemjegyek szerint. 1960-1961 tanév.
Kitűnő tanulók: Maday Gyula I.a., Steffler Miklós I.b., Csiki Péter, Kéhli László, Krekó Béla II.a., Bart
Erika, Újvári Gyöngyike II.b., Szőcs Lajos, Tarr György II.c., Bánhidi Attila II.d., Matos Pál,
Szentgyörgyi László III.a., Jedlovszky Magdolna, Kapcsos Anna, Mohos Márta, Som Katalin, Takács
Ágnes III.b., Ágai Béla, Hollendonner János, Jancsecz Antal III.c., Schuller Sándor III.d., Dóra Gyula,
Kovács Imre, Uglár László IV.a.,
A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Általáns Gimnázium és Géplakatos Ipari
Szakiskola évkönyve az 1961-1962. iskolai évről, az iskola fennállásának 59. esztendejéről. Felelős kiadó
Fülöp Zoltán igazgató. Terv Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint u. 21-23.
Tóth Pál László dr. két tanulmánát közli. Mondatelmélet az iskolában és Bevezető megjegyzések az augio-
vizuális módszer bírálatához.
Változások a tanári testületben: Kecskeméti Sándornét a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya a Radnóti
Miklós Gyakorló Gimnáziumba osztotta be gyakorlóvezető tanárnak. Bánkuti Imre kartársunk a Nemzeti
Múzeum tudományos munkatársa lett. Peller József az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikai
tanszékén, mint tanársegéd működik. Tanári karunk új munkatársakkal is gazdagodott. Dominik Gyula
kartársunk nem is olyan régen diákként távozott, s most tanárként tért vissza iskolánkba. A III. kerületi
Tanács Oktatási Osztálya dr. Wojnarovich Eleknét és Ugaros Lászlónét helyezte hozzánk rajz, ábrázoló,
illettve a matematika órák ellátására, dr. Radics Jenőné kartársunk egy évi távoliét után ismét visszakerült
közénk a Martos Flóra Gimnáziumból, s a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya dr. Soós Júlia tanárnőt
helyezte hozzánk, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumból. Az utóbbi két kartársunk a magyar nyelv
és irodalom oktatásában találta meg munkaterületét. Az iskolai év folyamán összesen 27 tantestületi taggal
dolgoztunk. Minden nevelő teljes óraszámmal tanított, s ezúttal is, mint az elmúlt években, a matematika-
fizika szakot ellátó kartársak jelentős túlórában dolgoztak. Kiemelt területen dolgoztak az idén is: Berkes
317
Emil filozófia—logika szakfelügyelő és Bátori Béla testnevelési gyakorló vezető. Órakedvezményben
részesültek: Berkes Emil 12 óra, Bátori Béla 8 óra, dr. Tóth Pál László 6 óra (könyvtáros) és Dominik
Gyula 4 óra (iskolai KISZ tanácsadó tanár).
A testület az 1961-1962. iskolai évben
318
Az iskola KISZ munkája. A 420 főre növekedett KISZ-szervezet sokrétű munkáját Fodor Judit (III.b
osztályos tanuló) titkár lelkesen és jól irányította. Dicséretet érdemelnek aktív segítői, a csúcsvezetőség
tagjai, különösen Szabó Pál (II.b), Bujáky Györgyi (III.b), Zorkóczy Emőke (III.b) és Kerezsi Ágnes
(III.b.) osztályos tanulók. Dominik Gyula volt a KISZ tanácsadó tanár.
KISZ. Az iskolai csúcsvezetőségének névsora.
Szluha Emil a politechnika oktatásáról közölt egy beszámolót. Matematikai szakkör. Tanárvezető: Bognár
Endre, diákelnök: Kalácska János. Az országos Arany Dániel matematikai versenyen és az országos
középiskolai matematikai versenyen a tagok mérsékelt számban indultak. Országos döntőbe kerültek az
alábbiak: Komlóssy András II.b., Tichy Géza II.c., Takács Ágnes IV.b. osztályos tanulók. A középiskolai
Matematikai Lapok pontversenyén iskolai viszonylatban Tichy Géza III.c, osztályos tanuló érte el a
legjobb pontszámot. Sport kör. Vezetője Bolemányi Károly testnevelő tanár. A sport körben
eredményesek voltak: az atlétikai szakosztályt vezető Greiner Frigyes III.c. és Heinrich Magdolna, III.b.,
a kosárlabda szakosztályt vezető Hollendonner János IV.c., aa labdarúgó szakosztály élén álló Bálint
Tibor III.a. Az egyes szakosztályok munkáját az SK diákelnöke, Krekó Béla III.a. osztályos tanuló jól
fogta össze. A sportkör gazdasági ügyeit Kéhli László III. a. oszt. tan. igen lelkiismeretesen vezette.
Atlétika. A budai középiskolák és ipari tanuló intézetek közötti bajnokságon az összeredményt tekintve
fiútanulóink az első, leánytanulóink a második helyen végeztek. A diáksportoiók legnagyobb versenyén,
a budapesti egyéni és csapatbajnokságon a következő figyelemre méltó eredményeket értük el: A fiúk
egyéni bajnokságán a 100 m-es síkfutásban Karácsonyi György III.a. osztályos tanuló hatodik, 400 m-en
Krekó Béla III.a. első és Hegedűs Tibor III.a. második, 800 m-en Krekó Béla III.a. második, Janek Zoltán
IV.d. harmadik és Szabó Kálmán II.b. ötödik, távolugrásban Spánik Ágoston III. a. második,
magasugrásban Krekó Béla III.a. harmadik és Szabados Árpád IV.c. ötödik, ötpróbában Teichmann
Ferenc III.d. második és Szabados Árpád IV.c. osztályos tanuló harmadik lett. A csapatbajnokságok során
4x1000 m-es váltónk, valamint magasugró, távolugró és diszkoszvető csapatunk az első helyen végzett,
4x400 m-es váltónk a második, gerelyhajító csapatunk a negyedik, súlylökő csapatunk az ötödik helyet
szerezte meg. A leányok egyéni bajnokságán távolugrásban Nagy Mária III.b. osztályos tanuló negyedik,
gerelyhajításban Braun Mária III.b. harmadik lett. Asztalitenisz szakosztályunk ez évi szereplése
sikeresnek tekinthető, mert a III. és XIII. kerületi középiskolák és ipari tanuló intézetek összevont
csapatbajnokságát megnyerték. A B csapat ugyanebben a mezőnyben harmadik lett. A területi
bajnokságon Kéhli László III.a. osztályos tanuló nyert bajnokságot, mellette Ladó László II.b. osztályos
tanuló negyedik helyezést ért el. A III. kerületi iskolák és egyesületek közötti bajnokságon Greiner Frigyes
III.c. oszt. tan az elődöntőbe jutott. Leányversenyzőink közül Heinrich Magdolna és Greiner Éva III.b.
osztályos tanulók második, ill. a harmadik helyen végeztek az egyéniben, párosban másodikok lettek,
319
vegyespárosban pedig — idegen párral játszva — első-második helyen végeztek. Az intézeti bajnokságot
Kéhli László III.a. osztályos tanuló nyerte. A budapesti középiskolás egyéni sakk bajnokságon Létay
Gyula IV.c. oszt. tanulónk az ötödik helyen végzett, ezzel jogot nyert a júliusban rendezendő országos
bajnokságon való indulásra.
Az iskola legkiválóbb tanulója Krekó Béla III.a. osztályos tanuló, 435 ponttal.
Kitűnő eredménnyel érettségiztek: Halmosdi Gusztáv, Jancsecz Ferenc, Matos Pál, Szentgyörgyi László,
Hidas Katalin, Jedlovszky Magdolna, Kapcsos Anna, Mohos Márta, Nagy Beáta, Néray Judit, Som
Katalin, Takács Ágnes, Ágai Béla, Hollendonner János, Jancsecz Antal, Kalácska János, Szabó Jenő,
Bálint Sándor.
Kitűnő tanulók: Krekó István, Lótos Tibor, Végh Géza I.a., Jancsecz Sándor I.b., Madai Gyula, Zalán
Péter II.a., Komlósi András II.b., Csiki Péter, Kéhli László, Krekó Béla, Nyirjesy Gyula III.a., Bart Erika,
Bujáky Györgyi, Fodor Jutka, Spengler Beáta, Újvári Gyöngyi III.b., Greiner Frigyes, Szőcs Lajos III.c.,
Halmosdi Gusztáv, Matos Pál IV.a., Hidas Katalin, Jedlovszky Magda, Mohos Márta, Nagy Beáta, Néray
Judit, Som Katalin, Takáts Ágnes IV.b. Ágai Béla, Holendonner János, Jancsecz Antal, Kalácska János,
Molnár László, Szabó Jenő IV.c., Bálint Sándor IV.d.
1962-től már nem készültek évkönyvek.
1968-ban távoztak a Gimnáziumból Kecskeméti Sándorné, aki a Radnóti Gyakorló Gimnáziumba ment
és vezetőtanárnak nevezték ki, Peller József az ELTE matematika tanszékének munkatársaként folytatta
pályafutását, Bánkúti Imre a Nemzeti Múzeum munkatársa és dr. Dömötör Gábor a Bláthy Technikum
adjunktusa lett. Távoztak az iskolából később következő tanárok: Bátori Béla testnevelő; dr. Vanyek Béla
szakfelügyelő, angol-német-kémia szakos tanár, az országos hírű fotószakkör vezetője; dr. Perczel Sándor
kémia-biológia szakos vezetőtanár, tankönyvíró; Bánkúti Imre magyar-történelem szakos tanár, kutató,
szakíró, dr. Bolla József magyar-latin szakos tanár, önképzőköri elnök; Dobra Gyuláné szakkörvezető
orosz tanár; Kecskeméti Sándorné magyar-történelem szakos tanár, a történelem szakkör és a tánccsoport
vezetője; Károly Zoltán (Gibbonnak hívtuk, katonatiszt volt, leszerelt és így történelem-földrajz szakos
tanárunk volt. Egyik mondása „Szűzföld az a föld, ahová emberi kéz még nem tette be alábát. S. B.”)
történelem-földrajz, Kalocsai Rózsa magyar-történelem és Bognár Endre (1986-ban a Külkereskedelmi
Főiskolán előadást tartottam a Kondratyjev ciklusok témaköréből és ott találkoztam Bognár Endrével, ott
tanított matematikát. S. B.) matematika-fizika szakos tanárok. A távozások oka az volt, hogy bizonytalan
volt az, hogy megmarad-e az Árpád Gimnázium.
Népszava, 1995-03-14 / 62. szám. Aláírások Árpádért. MTI-információ. Az óbudai Árpád Gimnázium
aláírásgyűjtési akciójához egy hét alatt az iskola ezernél is több tanára és volt diákja csatlakozott -
mondták hétfőn az iskola titkárságán. Mint ismeretes, az Árpád tanárai és volt diákjai
kezdeményezésükkel azt szeretnék elérni, hogy a gimnázium épületéből költözzön ki a Kandó Kálmán
Műszaki Főiskola két - csaknem negyven éve ott működő - kara. Az iskolaszék tagjai egyébként a múlt
héten levélben fordultak Fodor Gábor művelődési miniszterhez, kérve a kulturális tárca vezetőjét: minden
lehetséges eszközzel segítse az iskolában kialakult áldatlan állapotok enyhítését.
Az iskola tanári kara az 1960-as évtizedben.
320
Berkes Emil Fülöp Zoltán Udvarhelyi Ágoston Gombár Vince Gombár Vincéné
Hera Gábor Kalocsai Rózsa Karádi Károly Mészáros Béláné Radics Jenőné
Theisler Frigyes Vészi János Perczel Sándor Derzsi Géza Szluha Emil
Népszabadság, 2005-08-18. 193. szám. Nagy Krisztina: Árpád Gimnázium: újra egyedül. „Nagyszabású
felújításba kezdett az óbudai Árpád Gimnázium. Az intézmény, amely eddig a Budapesti Műszaki
Főiskolával együtt lakott a Nagyszombat utcában, végre birtokba vehette a teljes épületet. A gimnázium
és az önkormányzat 1984-től folyamatosan tárgyalt a társbérlet megszüntetéséről, de megállapodás csak
1995-ben született. Ennek értelmében a Bécsi úton felépült a főiskola új épülete, ahova az intézmény
június végén elköltözött. Azóta már elkezdődtek az átalakítási munkálatok, melyek célja, hogy az
eddigieknél nyugodtabban, kényelmesebben folyhasson az oktatás. Gyimesi Róbert, az Árpád Gimnázium
igazgatója elmondta, a főiskolával közös épülethasználatnak jó és rossz oldalai is voltak. A
kellemetlenségeket leginkább az okozta, hogy a kevés hely a diákokat állandó vándorlásra kényszerítette
a termek, valamint a Szőlő és a Nagyszombat utcai épületek között. Ennek ellenére a két intézmény
vezetői között jó viszony alakult ki, a kényszerű együttélésnek megtalálták a kellemes oldalát is.
Mindenképpen előnyös volt, hogy az épület fenntartásának költségeit az intézmények megosztották,
ezenkívül bizonyos beruházások anyagi hátterét is közösen teremtették elő. Most, hogy ez a kényszerű
helyzet megszűnt, az iskola nagyszabású építkezési terv megvalósításába kezdett. Az egykori főiskolai
irodákat tantermekké bővítik, míg a túl nagy helyiségeket közfalakkal megfelelő méretűekre osztják. A
bontott órák számára - mint például a fakultációk, a nyelvi órák - kevés férőhelyes termeket alakítanak
ki.”
321
Az Árpád címer 2022-ben
Magyar Demokrata, 2018-01-24 / 4. szám. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: Az Óbudai Árpád
Gimnáziumban a 2016-os teljes nyílászárócsere után tornatermet alakítanak ki.
Magyar Hírlap, 2018-02-02 / 28. szám. „Új tornatermet alakítanak ki százötvenhétmillió forintos állami
támogatásból az óbudai Árpád Gimnáziumban - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági
miniszter az iskolában tartott sajtótájékoztatón. A II. és III. kerület országgyűlési képviselője közölte, a
kormány tavaly év végén döntött a tornaterem kialakításáról, amely „megfelel majd az óbudaiak
igényeinek”. Kijelentette, az ország építése arról is szól, hogy biztosítják a gyerekeknek a tanulás
lehetőségét, ennek érdekében pedig a közelmúltban 3,5 milliárd forintból felújították például az Óbudai
Egyetem Kandó kollégiumát. Tarlós István főpolgármester, a gimnázium egykori tanulója a tájékoztatón
elmondta: az iskolát az 1950-es években „kiforgatták a vagyonából és csak vendégként” működhetett a
házban, s az intézmény végül 2005-ben kapta vissza az épületet. (JZs)”
Óbudai Árpád Gimnázium. 2022. december 9. „Megrendülten tudatjuk, hogy 2022. december 8-án,
hosszú betegség után, életének 41. évében elhunyt dr. Besenyei Ádám tanár úr, iskolánk
matematikatanára. Besenyei Ádám 2005-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkalmazott
matematikus szakán, 2009-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. 2010 óta volt az ELTE Alkalmazott
Analízis és Számításmatematikai Tanszék adjunktusa, 2015 óta habilitált egyetemi docense. Magas
színvonalú oktatói munkájáért két ízben is megkapta az ELTE TTK Kar Kiváló Oktatója címet, 2021-ben
pedig Gács András-díjjal tüntették ki. A matematikatanári mesterszakot 2019-ben végezte el, ezt követően
lett az Óbudai Árpád Gimnázium óraadó matematikatanára. Derűs egyéniségével és mély szakmai
tudásával hamar kivívta kollégái és tanítványai megbecsülését, szeretetét.”
322
Besenyei Ádám
Udvarhelyi Híradó, 2018-03-23 / 57. szám. Kosztolányi Kata: „Emléktáblát kapott a Tamási Áron
Gimnázium egykori testnevelő tanára, a 2012-ben elhunyt Szőcs K. Péter. A Peti bácsiként ismert
pedagógus emléke előtt így tisztelegnek az óbudai Árpád Gimnázium, valamint a békásmegyeri Veres
Péter Gimnázium diákjai és tanárai, akikkel a hetvenes években került személyes kapcsolatba, amikor az
idelátogató csoportnak segített feljutni a Madarasi Hargitára. Az emléktáblát és díszkoszorút a Tamási
Áron Gimnázium tornatermének bejáratánál helyezték el, és a „Tanár úr, soha nem felejtünk! Köszönjük,
hogy 40 évvel ezelőtt útjára indítottad az azóta is töretlenül működő hargitai táborozás hagyományát"
feliratot vésték kőbe hálájuk jeléül. Az ötlet kivitelezését Óbuda önkormányzata támogatta, az avatásra a
3. kerületi polgármester is eljött. A Veres Péter Gimnázium volt a kezdeményező, az onnan nyugdíjba
ment, korábban az Árpád Gimnáziumban tanított Hajdú Gyula pedig az értelmi szerző, akinek a csoportját
annak idején kalauzolta Szőcs K. Péter, autóval szállítva fel a csomagokat és azokat a diáklányokat, akik
nehezebben bírták a gyaloglást. A hosszas utazás és az akkori körülmények dacára megszerették a vidéket,
egy-két év múlva visszatértek, és szép lassan hagyomány teremtődött. Azóta is minden évben jön egy
diákcsapat, sőt évente kétszer is, mert Szőcs K. Péter javaslatára Szekterszen szoktak nyaralni. Jelenleg
is egy huszonöt fős társaság túrasízik a Hargitán - mesélte a néhai tanár felesége, Szőcs Mária. „Peti bácsi
1966-tól tanított az iskolánkban, tornatanárként és osztályfőnökként harminc éven át generációk sorát
nevelte a sport szeretetére. 1996-ban ment nyugdíjba, de 2000-ig még helyettesítőként bedolgozott.
Siszakosként sokat járt a gyerekekkel a Hargitára, ahol táborokat szervezett számukra, ahogy a budapesti
iskolákkal is tette” - emlékezett meg róla Laczkó György, a gimnázium igazgatója. Szőcs K. Péter 1936-
ban született Budapesten, miután székelyudvarhelyi édesapja és Fiuméból származó, ún. trianoni
menekült édesanyja ott alapított családot. 1940-ben tértek haza. Tanulmányait Kolozsváron végezte,
ugyanott tanítói képesítést szerzett. Atlétikában elért kiváló eredményei révén került a tornatanári pályára,
elvégezve a bukaresti testnevelési egyetemet. 1965-ben városunkban állapodott meg, egy évig az akkori
pionírházban dolgozott, majd a Tamási Áron Gimnáziumban és kis kitérővel az Egészségügyi Líceumban
tanított.”
323
Szőcs K. Péter emléktáblája Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium épületében
Magyar Idők, 2018-06-23 / 144. szám. Idén hatodik alkalommal adták át a „Bonis Bona - A nemzet
tehetségeiért” díjakat 2018. június 8-án este az Új Nemzedék Központ által rendezett Országos
Tehetséggálán a Pesti Vigadó dísztermében. A „Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért” díj 2013 tavasza
óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógusok
elismerésére a Nemzeti Tehetség Program keretében.[] A három egyéni kategória közül a „Kiváló
tehetséggondozó” kategóriájában a húsz kitüntetett egyike Molnárné Vámos Katalin, az Óbudai Árpád
Gimnázium magyar nyelv és irodalom, valamint orosz és angol szakos, szakvizsgás vezetőtanára, mentor
szakirányú mesterpedagógusa, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a humán munkaközösség tagja.
A tanárnő 1986 óta büszke pedagógusa a kiváló gimnáziumnak, ahol számos neves tudós, művész,
sportoló és közéleti ember nevelkedett.”
Molnárné Vámos Katalin
Igazgatói
Források:
Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. Az Árpád Gimnázium igazgatói 1902–
2001. 526. old. Magyar Wikipédia
324
Morvay Győző (1873-ig Krenek Győző) (Pest, 1863. december 29. – Budapest, 1938. november 20.)
bölcseleti doktor, irodalomtörténész, latin – német szakos tanár, főgimnáziumi tanár, iskolaigazgató. A
Budapesti Tudományegyetemen 1887-ben bölcsészdoktori, 1888-ban és 1890-ben hat tantárgyból tanári
oklevelet szerzett: bölcseletből, történelemből, magyar, latin és német nyelvből, valamint tornából. 1886-
tól 1902-ig vidéki és budapesti főgimnáziumokban tanított. 1902 szeptemberében kinevezték a Budapesti
III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium (ma Óbudai Árpád Gimnázium) megbízott
igazgatójává, 1905 februárjától pedig a középiskola tényleges igazgatója lett 1926-os nyugdíjba
vonulásáig. 1918-ban tankerületi főigazgatói címet kapott. Az első években nemcsak irányította az iskolát,
de az órák több mint felét is ő tartotta. Az ő kezdeményezésére indult meg a gimnáziumban a svédtornázás,
a nagyobb bel- és külföldi tanulmányi kirándulások. Az országban elsőként vezette be az iskolaorvosi
intézmény mindennapi alkalmazását. Kezdeményezésére készült el először 1908-ban a képekkel
illusztrált év végi értesítő. Az ő igazgatósága alatt vette fel a gimnázium az Árpád nevet. 1926-os
nyugdíjba vonulásakor a közel negyedszázados Árpád Gimnáziumot mint a magyar közoktatás egyik
önálló, elismert intézményét adta át utódjának. Tizenkilenc önálló könyve jelent meg, közülük a
jelentősebbek: Magyarázó tanulmány Az ember tragédiájához (1897); Madách Imre életrajza (1898);
Galánthai g. Fekete János (1903); Byron Magyarországon (1913).
Morvay Győző
Vasadi Balogh György dr. (Gyúró, 1882. december 10-Budapest, 1960) Első fénykép Vasadi Balogh
György főhadnagy az I. világháborúban, a második fénykép az Árpád Gimnázium tanára 1941-ben. A
Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1906-ban bölcsészetdoktori diplomát, 1907-ben tanári
oklevelet szerzett a történelem és földrajz tárgyakból. Tanári oklevelének megszerzése után 1905-ben a
mezőtúri református főgimnázium földrajz-történelem szakos tanára lett. Másfél év után az államhoz
került s Ceglédre, Szegedre és végül a leszerelése után, 1919-ben kerül az Árpád gimnáziumhoz s itt
működött 1941-ig. Közben 1920-tól 1933-ig mint a váli kerület nemzetgyűlési, illetve országgyűlési
képviselője, 1920-1933 között szabadságon volt. 1916-1920 és 1933-1941 között történelmet és földrajzot
tanított az Árpád Gimnáziumban. 1941 decemberében nyugalomba vonult. Megbízott igazgató volt 1926.
április–1927. február között.
Dr. Vasadi Balogh György Dr. Vasadi Balogh György
Rácz Jenő megbízott igazgató 1927. február–1927. szeptember között. 1924-1938 között természettan és
vegytan szakos tanár az intézetben.
325
Gáldy Béla (1934-ig Gajda) (Szerencs, 1884. szeptember 2.-1945) magyar-latin szakos tanár, 1907-ben
szerezte meg a diplomát a Budapesti Tudományegyetemen, majd a karánsebesi állami főgimnáziumban
tanított 1907-1920 között, majd a békéscsabai állami Lorántffy Zsuzsa leánygimnázium igazgatójának
nevezték ki itt dolgozott 1927 szeptemberéig, amikor az Árpád Gimnázium élére került és 1942 június
30-ig volt az intézet vezetője. Budapest ostroma alatt hunyt el, a családja egy fateknőben temette el a Déli
pályaudvar mellett. Napokkal később alkalmi sírja helyén egy óriási bombatölcsér tátongott. Gáldy Béla
így ma is jeltelen sírban nyugszik. Életrajzát ld.: Igazgatói portré: Gáldy Béla – az építő. 100 év – 100 kép
az Árpád Gimnázium történetéből. Írta és szerkesztette: Lévay Zsolt.
Gáldy Béla
Kékesy János matematika és fizika szakos tanár, igazgató volt 1939-1942 között a lévai gimnáziumban,
majd 1942 július 1.–1946 között az Árpád Gimnáziumban.
Udvarhelyi Ágoston (1935-ig Uhlitz) (Budapest, 1904. szeptember 12.–Budapest, 1983. március 7.)
Gimnáziumi igazgató, tanulmányi felügyelő, cserkészvezető. – 1914–től a budapesti Fáy Gimnáziumban
tanult, 1922-ben érettségizett 1922–1925 között katona volt. 1926-ban a Pázmány Péter Tudomány
Egyegyetemen földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. A Fáy Gimnáziumban visszament és
ott tanított, a 18. sz. Lóczy Lajos cserkészcsapat parancsnoka, 1944-től igazgatóhelyettes volt. A III.
kerületi Árpád Gimnáziumban 1947–1950 között igazgató, 1951-ben igazgató helyettes és tanár, majd
1957-1966 között Fülöp Zoltán igazgató mellett megint igazgatóhelyettes és 1958-tól tanulószoba vezető.
1960-ban, 1961-ben igazgatóhelyettes, az iskola adminisztrativ vezetője. 1956 októberében a Gimnázium
Munkástanácsának a tagja.1966-ban nyugdíjba küldték. Nem volt párttag, így 1950 után már nem
nevezték ki igazgatónak.
326
Udvarhelyi Ágoston
Udvarhelyi Ágoston emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében.
Dr. Vörös István. Igazgató 1950–1952 között az Árpád Gimnáziumban, majd a Trefort utcai Gyakorló
Gimnázium igazgatója.
Éber Imre (Budapest, 1918.-május 20.-) Német-angol szakos tanár. Árpádos öregdiák, (1931. III.b.
osztály, Éber Imre kitűnő tanuló, 1936 VIII. osztály Éber Imre jeles tanuló). Az Árpád Gimnázium
igazgatója:1952–1956.
Fülöp Zoltán (Székelyudvarhely, 1908-1974) Történelem-földrajz szakos tanár és kiválóan zongorázott.

Az Árpád Gimnázium igazgatója: 1956–1971.
Fülöp Zoltán
Az Óbudai Temetőben megtaláltam Fülöp Zoltán (†1974) és felesége (†1972) sírját. (Budapest, Óbudai
temető, 20-0-1-226). A sír Krekó Béla sírja (Dr. Krekó Béla 1915-1994, felesége M. Kovács Katalin 1919-
2010, fiúk László 1951-2009) mellett van. (Budapest, Óbudai temető, 20-0-1-225)
327
Tiszavölgyi István Három gimnázium igazgatója volt, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumé, majd az
Árpád Gimnáziumé (1971-1986), végül az ő közreműködésével 1986-ban útjára indított Veres Péter
Gimnáziumé. 1966 szeptember 1-én mint igazgatóhelyettes kezdte meg a munkáját az óbudai Árpád
Gimnáziumban. Szerkesztője volt „Az Árpád Gimnázium története.” c. könyvnek. Tatabánya. 1977.
Tiszavölgyi István-díjban kitüntetést Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata alapította 2019-ben és ítéli
oda minden évben egy kerületi pedagógusnak.
Tiszavölgyi István
Száva Gézáné (Gitta) (1944-) Matematikus szakos tanár. Igazgató 1986–1996.
Száva Gézáné
Gyimesi Róbert. (Szombathely, 1957. március 25.-) Tanulmányai: 1963-1971. Petőfi Sándor Általános
Iskola, Szombathely, 1971-1975. Nagy Lajos Gimnázium, Szombathely. Matematika, fizika szakos
diplomájának megszerzése után 1981-től kezdett tanítani az Árpád Gimnáziumban. Igazgató 1996–2006
és 2009–2020. Pro Óbuda-díjas (2020).
328
Gyimesi Róbert a fiatal tanár Gyimesi Róbert
Karádi Magdolna. (1951-) Karádi károly leánya. 1969-ben az Árpád Gimnáziumban érettségizett. 1989-
1991 Árpád Gimnáziumban matematikát tanított. Igazgatóhelyettes 2004-2006, majd igazgató 2006–
2009. Kérdezd másként Karádi Magdolna igazgatónőt. Árpád Lapok. (2006. 10. sz.)
Karádi Magdolna
Kis Róbert. 1981 óta biológia, kémia szakos tanár az Árpád Gimnáziumban. Igazgatóhelyettes 2011-2020,
igazgató 2020–. Bárczy István-díjas. (2019), Óbuda-Békásmegyer polgármestere Pro Óbuda-díjjal
tüntette ki (2020) Kérdezd másként Kis Róbert tanár urat. Árpád Lapok. (2006. 9. sz.)
Kis Róbert
Neves tanárai
Neves tanárok. 1902-1944
1902 és 1944 között az iskola tanárai közül 87-en megszerezték a doktori fokozatot és ezzel az
Egyetemeken magántanári képesítést szereztek, tehát az Egyetemeken szakterületük szerint taníthattak.
Az Árpád Gimnázium 1945 előtt fiú gimnázium volt, a tanárok is férfiak voltak.
Doktori fokozatot szereztek:
Adler Éliás (Illés), Ágner Lajos, Ajtai Kálmán, Alszeghy Zsolt, Balázs Endre, Balázs István, Balogh
György, Beck Károly, Bentsik György, Benoschofszky Imre, Berg Pál, Biró Lajos Pál, Bogyai Attila,
Bödey József, Budaméry Béla, Császár Ernő, Csernay József, Csinády István, Edelstein Bertalan, Endrei
329
Gerzson, Esztergomy Ferenc, Fallenbüchl Tivadar, Goldziher Károly, Hofbauer Róbert, Holzträger
Frigyes, Honti János, Jelitai József, Kákonyi László Zoltán, Kiss Arnold, Kéki Lajos, Kertész Ármin,
Kincses Endre, Kiss Arnold, Kohányi Zoltán, Könözsi Lajos, Körmöczi Lajos, Kunszeri Gyula, Latkóczy
Mihály, Lukinich Imre, Marót Károly, Máté Lajos, Mátrai Vilmos, Mihálovits Sándor, Módy Mihály,
Morvay Győző, Munkácsi Kálmán, Nagy Dénes, Nagy Ferenc, Nagyághy László, Olgyai Bertalan, Pais
Dezső, Palágyi Menyhért, Párdányi Emil, Pfisterer Miklós, Pinkert Ede, Polgár György Ödön, Poszvék
Lajos, Rausch Géza, Rédei Kornél, Reményi Lajos, Riesz Frigyes, Rimár Jenő, Ruttkay Miklós, Sajó
Sándor, Salamon Károly, Schuster K. Alfréd, Senkár-Könözsi Lajos, Siposs István, Szabó Géza, Szemere
Samu, Szemkő Aladár, Szidarovszky János, Sziva József, Takács Pál, Tari Imre, Tichy Gyula, Tompa
Béla, Tölgyessy Ferenc, Tőrös Béla, Váradi Béla, Vértessy Dezső, Vidor Pál, Wagner Alajos, Willer
József, Witkoviczky Károly, Zachár Emil, Zayzon Sándor.
1902 és 1944 között az iskola tanárai közül a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak: Riesz Frigyes,
Kéky Lajos, Lukinich Imre, Marót Károly, Pais Dezső, Szemere Samu, Szidarovszky János, Alszeghy
Zsolt János, Keményfy János.
Azt, hogy ki volt neves tanár annak alapján döntöttem el, hogy publikációi, tudományos
tevékenysége alapján neve, szakmai életrajza, megjelent munkái megtalálhatóak-e az interneten
valamelyik lexikonban. (Pl. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1891-1914, Magyar
Wikipédia, Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1999, Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar
feltámadás lexikona, Budapest, 1930, Magyar Katolikus Lexikon 2013, A Pallas Nagy Lexikona,
1893-1900, stb.).
Természettudományos munkásság
Goldziher Károly (Budapest, 1881. február 26. – Budapest, 1955. november 6.) Magyar matematikus,
egyetemi tanár; a matematikai tudományok doktora (1952). 1905-1909 között matematikát tanított az
Árpád Gimnáziumban. Goldziher Ignác és Goldziher Károly családi síremléke Budapesten. Kozma utcai
izraelita temető: 2-1-8
Goldziher Károly szüleivel Goldziher Ignác és Goldziher Károly családi síremléke
Riesz Frigyes (Győr, 1880. január 22. – Budapest, 1956. február 28.) Magyar matematikus, egyetemi
tanár, a MTA tagja. A Szegedi Tudományegyetemen rektor volt 1925/26-ban. A matematikát és a mértant
tanította 1908-1912 között az Árpád Gimnáziumban.
330
Riesz Frigyes
Sümegh László (Budapest, 1945. február 10.-) Pedagógus, kémia–fizika szakos tanár, gimnáziumi
igazgató, író, az 1989-es rendszerváltást követő katolikus kerettanterv egyik fejlesztője. Érettségi után
megalapítja a SIGMA együttest. A zenekarnak néhány rádiós és televíziós szereplésen kívül egy
hanglemeze jelent meg (1963–1968) Qualiton SP 335 1966. Egyetemi éveinek első felében az Egyetemi
Színpad könnyűzenei vezetője. 1970-ben a diploma megszerzése után tanított az Óbudai Árpád
Gimnáziumban, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, (rendszerváltozás után Bolyai János Katonai
Műszaki Főiskola), valamint a Széchenyi István Távközlési Műszaki Főiskola fizika tanszékén. 1994-től
2007-ig igazgató a budai Szent Margit Gimnáziumban, illetőleg annak jogelődjében, a Kaffka Margit
Gimnáziumban.
Sümegh László
Bölcsészettudományi és egyházi munkásság
Adler Éliás (Illés) (Zenta, 1868 – 1924. február 19. Budapest, Terézváros, Kozma utcai temető, 4. parcella,
1. sor, 15. sírhely) Zsidó származású magyar hittudós, rabbi. 1896–1907 között Óbudán rabbi. Tizenegy
évig működött itt, mikor Pest hívta meg rabbijául a Rombach utcai templomba. Tudósként többek között
a kabbalával foglalkozott. Budapest egyik legnépszerűbb papja és szónoka volt. Az Árpád Gimnáziumban
1902-1913 között tanította az izraelita hittant. Az Árpád Gimnáziumban 1902-ben Dr. Adler Éliás főrabbi
vezetésével megindult az izraelita hittan oktatása. Adler Illés 1911-ben, 1912-ben, 1913-ban, izraelita
hittantanár. 1914-ben távozott az iskolából.
Adler Illés
Ágner Lajos (Szécsény, 1878. február 16. – Budapest, 1949. április 30.) Magyar irodalomtörténész,
orientalista, sinológus, pedagógiai író, középiskolai tanár. A Budapesti Tudományegyetemen 1901-ben
bölcsészdoktori diplomát szerzett magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és
331
latin filológiából. Ezt követően egy évig a berlini Humboldt Egyetemen állami ösztöndíjasként kínai és
japán nyelvet és irodalmat tanult. 1902-től négy éven keresztül a jászberényi főgimnázium tanára volt. 1907
augusztus hónapban Budapestre helyezték át, ahol az Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt egészen 1938-
ig, a nyugdíjba vonulásáig. A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári
Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelték, ahol a középiskolai
ügyosztály személyi ügyeit intézte. 1919 tavaszától tanári szolgálatra beosztott igazgatóként
tevékenykedett tovább az Árpád Gimnáziumban.
Ágner Lajos.
Benoschofsky Imre (Budapest, 1903. február 6. – Budapest, 1970. július 5.) Országos vezető főrabbi.
Vallásos műveltsége mellett hatalmas világi műveltséggel is rendelkezett, ahogy nagy elődjei is, akik a
neológ rabbi ideáljaként rendelkeztek ezzel a széles tudással. 1926-tól lágymányosi, 1928-tól budai rabbi,
majd 1928-tól több mint harminc éven át a Zsigmond utcai (mai Frankel Leó utca) zsinagóga rabbija volt.
1936-tól főrabbi, 1960-tól országos vezető főrabbi volt. A holokauszt idején munkaszolgálatra hurcolták.
1945-től haláláig az Országos Rabbiképző Intézet homiletikai és vallásfilozófiai professzoraként is
működött. Az Árpád Gimnáziumban 1926-1931 között tanította az izraelita hittant.
Benoschofsky Imre
Bíró Lajos Pál (Eger, 1906. június 28. – Budapest, Rákoskeresztúr, 1985. június 14.) Szótárszerkesztő,
színháztörténeti szakíró, lapszerkesztő. A magyar királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziuma
tanárjelöltje (1930–1931). A budapesti III. kerületi állami Árpád Reálgimnázium, illetve Gimnázium
tanárjelöltje (1931–1932), óraadó tanára (1932–1933), helyettes tanára (1933–1936), rendes tanára (1936.
július 1.–1942. június 30.) és igazgatóhelyettese (1940–1942) valamint megbízott igazgatója (1941.
július–1941. november); közben a British Council ösztöndíjasa Sheffieldben (1939–1940), a lévai magyar
királyi állami gimnázium rendes tanára és igazgatója (1942. július 1.–1943. szeptember 24.). A Vallás- és
Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Elnöki Ügyosztályához rendelt tankerületi főigazgató (1943.
szeptember 24.–1945). A budapesti VI. kerületi állami Mária Terézia Leánygimnázium igazgatója (1945–
1946) és a Budapesti környéki tankerület, illetve a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tankerület
főigazgatója (1946. június 1.–1948. április). A budapesti Zenei Gimnázium és a Testnevelési Főiskola
angoltanára (1949–1958), a budapesti Bolyai Gimnázium angoltanára (1958–1966). Az Árpád
Gimnáziumban 1931 és 1941 között az Árpád Gimnázium magyar-angol szakos tanára volt. 1931-ben,
1932-ben, 1933-ban (földrajzot is tanította) óraadó tanárok, gyakorló tanárjelölt: Biró Lajos Pál dr.
332
Tanította az angol és magyar nyelvet. 1934-ben a történelmet is tanította, az önképző kör elnöke. 1935-
ben óraadó helyettes tanárból helyettes tanárá nevezték ki. 1936 július 1-én rendes tanári kinevezést
kapott. 1936-ban megjelent a következő műve: Angolmagyar szótár (az Athenaeum kiadásában). 1937-
ben, 1938-ban magyar angol szakos rendes tanár, 1940-ben igazgatóhelyettes. 1941-ben július hó. 23.
Gáldy Béla igazgató balesete Tusnádfürdőn. Biró Lajos Pál rendes tanár, igazgató helyettes ideiglenesen
átveszi az intézet vezetését.
Bíró Lajos Pál
Császár Ernő (Budapest, 1881. január 17. – Budapest, Ferencváros, 1952. január 15.) Középiskolai tanár,
irodalomtörténész. 1902-1904 között az Árpád Gimnázium tanára. (1902/1903 tanévben Dr. Császár Ernő
tanárjelölt 100 korona havi díjjal óradíjas tanárnak alkalmaztatik.) Később 1911-1937 között a Trefort
Gimnáziumban magyar és latin nyelveket tanított, az alábbi fénykép 1926-ban készült, egy tanári
csoportképből kivágva.
Császár Ernő
Czifrik Balázs. (Győr, 1975.-) Tanár, költő. 1999 és 2003 között az Árpád Gimnázium magyartanára volt.
Eredetileg sportolónak készült, de irodalomtanár lett, és tizenkilenc éves korától már dolgozott. Magyar
szakos diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte, később elvégezte a drámatanári képzést
is. Alapító szerkesztője volt az 1996 és 2000 között megjelenő Sárkányfű című szépirodalmi és kulturális
folyóiratnak, amely egyetemi lapként indult, de rövid idő alatt az akkori fiatal költőgeneráció országosan
elismert fórumává vált. A tanári pályát tíz évre elhagyta, és újságíróként, szerkesztőként dolgozott a
médiában, illetve kommunikációs területen. 2011 óta Győrben él, a mosonmagyaróvári Ujhelyi Imre
Általános Iskolában és a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanít. Utóbbi munkahelyén
kreatív írásszakkört vezet. Munkája: Sulinet. Irodalom felvételi előkészítő.
Czifrik Balázs Czifrik Balázs
333
Edelstein Bertalan (Budapest, 1876. június 26. – Budapest, 1934. június 3.) Magyar–zsidó hittudós. Az
Országos Rabbiképző Intézet alsó tanfolyamán óraadó teológiai tanár, ahol Bibliát, Talmudot és
rendszeresen vallástant adott elő. Szerkesztette a Budai Izraelita Hitközség Értesítőjét és rendszeresen
feldolgozta a folyóesztendők történetét. Az Eszter Midrások (Budapest, 1900) című munkájával kivívta a
tudományos körök elismerését. A tudomány széles területét átfogó cikkei a Magyar-Zsidó Szemlében, a
Magyar Izraelben, az Egyenlőségben, az Országos Egyetértésben, a Múlt és Jövőben, a Budai Izraelita
Hitközség Értesítőjében, a Blau Emlékkönyvben, az Imit évkönyveiben, a Zsidó évkönyvben, az Izraelita
Családi Naptárban, az Irodalomtörténetben, a Frenkel-féle családi Bibliában, a Bloch Emlékkönyvben
jelentek meg. 1905-1934 között haláláig az izraelita hittant tanította az Árpád Gimnáziumban.
Edelstein Bertalan
Fallenbüchl Tivadar (Budapest, 1877. szeptember 24. - Budapest, 1949. október 18.) Matematika - fizika
és francia szakos nyelvtanár, iskolaigazgató. 1904 -1906 között a francia nyelvet, mint rendkívüli nyelvet
tanította az Árpád Gimnáziumban.
Fallenbüchl Tivadar és felesége Ambrus Gizella (1888-1982) valamint fiúk Fallenbüchl Zoltán (1924-
2006) a gödöllői házuk teraszán.
Frank Ferenc (Mosonszenmiklós, 1874. február 27. - Dör. 1935. szeptember 18.). Tanár, meteorológus.
meteorológus, szakíró. Középiskoláit a győri Szent Benedekrendi főgimnáziumban, az egyetem
bölcsészeti fakultását a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte. 1900 október 1.-től 1911
augusztus 31.-ig a magyar királyi Országos meteorológiai és földmágnességi intézetnél volt asszisztens.
1911 szeptember 1.-től két hónapon át a II. kerületi egyetemi katolikus főgimnáziumnál alkalmaztatott
helyettes tanárnak. 1911 november 9.-én került az Árpád Gimnáziumhoz és azóta megszakítás nélkül itt
működött. A világháborúban kezdettől végig részt vett. Mint tartalékos hadnagy vonult be, 1916.
januárjában a repülőkhöz osztatott be. A repülő és ballon-osztagoknál és a tüzérség részére felállította a
Doberdói, majd a Balkánon a nis-i és az olasz harcvonalon a bellunoi meteorológiai állomást. Hosszabb
ideig parancsnoka volt a lembergi és tridenti központi állomásoknak. Kitüntették a bronz és ezüst signum
laudisszal és a Károly csapatkereszttel, majd a háború végén mint százados szerelt le. Tevékeny részt vett
a Tanárok Nemzeti Szövetségének megalapításában. A meteorológia köréből vett tudományos
334
értekezései, cikkei az „Időjárás” és az „Atmosphaera” c. folyóiratokban jelentek meg. Az Árpád
Gimnáziumban a természettani szertár őre, tanított számtant 1911 óta, 1935-ig haláláig.
Frank Ferenc
Jelitai (Woyciechowsky) József (Budapest, 1889. december 5. – Budapest, 1944. október 2.)
Matematikatörténész, csillagászattörténész, gimnáziumi tanár, egyetemi magántanár. 1941-1942-ben
matematikát és fizikát az Árpád Gimnáziumban tanított.
Jelitai József
Kéky Lajos (néha Kéki Lajos névváltozatban) (Hajdúnánás, 1879. december 21. – Budapest, 1946.
október 29.) Irodalom- és színháztörténész, esztéta, a MTA levelező (1924), majd rendes (1941) tagja. A
pozitivista irodalomtörténeti kutatások kései nemzedékének jeles tagja volt, nevéhez fűződik egy sor 19.
századi magyar irodalmi életmű kritikai kiadásának előkészítése. 1905-1906 között az Árpád
Gimnáziumban tanított, tantárgyai: magyar, latin, földrajz, szépírás és a tanári könyvtár őre is volt.
Magyar-latin szakos tanári, illetve bölcsészdoktori oklevelét 1905-ben szerezte meg a Budapesti
Tudományegyetemen. Tanulmányai befejezése után az egyetem esztétikai intézetében
gyakornokoskodott, illetve iskolánk helyettes tanára lett. 1915-ben magántanári képesítést szerzett a
budapesti egyetemen a 19. századi magyar irodalomtörténetből, és 1930-tól haláláig címzetes nyilvános
rendkívüli tanárként oktatott az intézményben. Ezzel párhuzamosan 1917 és 1941 között az Országos
Magyar Királyi Színművészeti Akadémia tanáraként irodalom- és színháztörténetet adott elő.
Kéky Lajos.
335
Dr. Senkár-Könözsi Lajos (Nagyatád, Somogy vm., 1915. július 17.-Budapest, 1948. május 31.)
Hittantanár. 1939. június 18-án esztergomi pappá szentelték, teológiai dr. Az óbudai Árpád
Gimnáziumban 1940-1944 között hittantanár, a Széll A. Iparos és Kereskedelmi Tanoncotthon hittanára
is. 1944: a Műegyetemen a Horthy Kollégium és a Képzőművészeti Főiskola lelkésze. 1945-48: a VKM
titkára. - 1948: az ÁVO a Mindszenty-per előkészítéséül a prímás elleni vallomást akart kicsikarni tőle,
de megtagadta. A kínzások után menthetetlen állapotban az óbudai Szent Margit kórházba szállították,
orvosa Pintér Endre (volt tanítványa) szerint „túlkínozták”, s itt meghalt. Mindszenty prímás temette.
Emlékére volt tanítványai, élükön Sinkovits Imrével alapítványt hoztak létre az Árpád Gimnáziumban.
Dr. Senkár Lajos művei: Az Istenképiség teológiája. 1939. Bölcseleti vázlatok. Budapest, 1947. Senkár
Lajos fényképe az 1941. VIII.a osztály tablóján.
Senkár Könözsi Lájos
Könözsy Lajos emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében.
Kunszery Gyula dr. (néhol Kunszeri, szül. Kunczer) (Budapest, 1906. június 10. - Budapest, 1973. május
1.) Tanár, író, politikus. A magyar irodalom, esztétika és nyelvészet tárgyakból 1928-ban bölcsészdoktori
címet szerzett, 1929-ben pedig magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet kapott. Gyakorlatát a
Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában szerezte, majd Sopronban, az állami reáliskolában kapott
állást, ahol 1933-ban véglegesítették. Ennek ellenére saját kérésére 1934-ben Budapestre került a Kölcsey
Ferenc Reálgimnáziumba. 1937–1938-ban a kőbányai Szent László Gimnáziumban. 1939 és 1945 között
az Árpád Gimnázium tanára volt. Az Árpád Gimnáziumban 1939-ben nevezték ki magyar-német szakos
tanárnak, 1940-ben cikkei, novellái jelentek meg a Magyar Nemzetben, Jelenkorban, Életben, Magyar
Protestánsok Lapjában. 1941-ben a IV.a. osztály osztályfőnöke. 1942-ben az önképzőkör vezetője, 1943-
ban a VI.a. osztály osztályfőnöke. 1944-ben, a Magyarország német megszállását követően alakult
Sztójay-kormány alatt eltiltották az újságírástól, és visszakényszerítették a Szent László Gimnáziumba
tanítani. A nyilas uralom alatt üldözötteket is bújtatott, illetve még ebben az évben megnősült. 1945-ben,
a háború után újra a Magyar Nemzet munkatársa lett, egyúttal februártól kezdve újra Óbudán tanított.
Áprilisban berendelték a miniszterelnökségre, ahol a politikai államtitkárok sajtóreferense lett. 1946-ban
egész éven át a miniszterelnökség sajtóosztályán teljesített szolgálatot. Az 1949-es választás után
kibontakozó totális kommunista diktatúra államosította a lapokat, ami miatt hírlapkiadóként teljesen
ellehetetlenült. Ugyan iskolában kapott állást – előbb a Rozgonyi Piroska Leánygimnáziumban, majd a
336
Dobó Katalin Közgazdasági Gimnáziumban –, de katolikus világnézete miatt csak mint irodista; a
tanítástól ugyanis eltiltották. 1952 után Pesterzsébeten járta az iskolákat hasonló munkakörökben,
mígnem 1955-ben elbocsájtották.
Kunszery Gyula
Latkóci Latkóczy Mihály (Nyitra, 1857. március 24. – Budapest, 1906. augusztus 19.) Középiskolai tanár.
1884-től 1898-ig a Pallas nagy lexikonának klasszika-filológia szak szerkesztője volt. 1905-1906-ban
haláláig az Árpád Gimnázium a magyar és latin szakos tanára volt. Betegsége miatt csak fél évig tanított.
Latkóczy Mihály
Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.) Magyar történész, egyetemi tanár,
az MTA tagja. 1916-1918-ban történelmet tanított az Árpád Gimnáziumban. 1901-ben a kolozsvári
egyetemen bölcsészdoktori, 1902-ben történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően
gimnáziumi tanár erdélyi középiskolákban, majd 1909-től a kolozsvári egyetemen magántanára. 1912-től
Budapesten tanított. 1918-ban a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes
tanárává nevezték ki, ahol egyetemes történelmet tanított. 1923-1924-ben a Magyar Országos Levéltár
igazgatói tisztét töltötte be. 1924-től 1929-ig az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója volt.
Lukinich Imre
Marót Károly született Kronstein Károly (Arad, 1885. március 2. – Budapest, 1963. október 27.)
klasszika-filológus, egyetemi tanár, a MTA tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961).
Kutatási területe: A görög eposz kora és etnográfiai vonatkozásai. Vallástörténet. Felsőfokú tanulmányait
a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1907-ben görög-latin szakon tanári, 1908-ban
337
bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ezután vidéken, majd a fővárosban volt gimnáziumi tanár. A
középiskolai tanári tevékenység mellett 1917-től a kolozsvári egyetem, 1921-től a szegedi Ferenc József
Tudományegyetem magántanára, 1924-től 1942-ig címzetes tanára. Latin és görög nyelvet tanított 1921-
1922 között az Árpád Gimnáziumban. Díjai, kitüntetései: Munka Érdemrend (1955, 1962), Kossuth-díj
(1961)
Marót Károly Marót Károly
Olgyai Bertalan dr. (Matirko családi nevét 1892-ben változtatta Olgyaira.) (Igló, Szepes vármegye, 1867.
szeptember 12.-?) Matirko Bertalan, törvényszéki ülnök és Keveczky Mária fia. Fordító, irodalmár. 1909
és 1931 között az Árpád Gimnázium magyar-latin-angol szakos tanára volt. A Budapesti
Tudományegyetemen magyar irodalomtörténetet és klasszika-filológiát hallgatott. 1891 tavaszán
bölcsészdoktorrá avatták. Egyetemi évei alatt részt vett a Középkori Latinság Szótárának szerkesztésében.
Matirko családi nevét 1892-ben változtatta Olgyaira. 1895-ben magyar-latin szakos tanári oklevelet
szerzett. Ezután a besztercebányai gimnáziumban tanított, mellette a helyi Madách Társaság elnöke volt,
szerkesztette a társaság Havi Szemle című szépirodalmi, tudományos és művészeti folyóiratát, melyben
sorra jelentek meg esztétikai és művészettörténeti értekezései, műfordításai, szépirodalmi munkái.
Érdeklődése már ekkor az angol nyelv és irodalom felé irányult. Személyében harmonikusan egyesült a
tanár, a nyelvész, az irodalomtudós és a művész. A kerületben életre hívott irodalmi kör, a Göncöl
Társaság aktív tagja volt. A tanítás mellett különböző szakmai és tudományos szervezetekben
tevékenykedett a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének választmányi tagja, a III. kerületi iskolaszék
tagja, az Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja volt.
Olgyai Bertalan dr.
Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – Budapest, 1973. április 6.) Magyar nyelvész. Magyar és
latin nyelvet tanított 1919-1932 között az Árpád Gimnáziumban. 1924-től előadásokat tartott a budapesti
Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1933–1937 között az Eötvös Kollégium tanára, 1937-től 1959-ig
az egyetem magyar nyelvtudományi tanszékének vezető professzora, 1943-1949 között az MTA Nyelv-
és Irodalomtudományok Osztályának elnöke volt. 1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező,
1941-ben rendes tagjává választotta. Munkásságáért 1951-ben Kossuth-díjat kapott. Pais Dezső
professzorról készült karikatúra. Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerkesztette: Sipos
Lajos. Dunakanyar 2000, Budapest, 1996, 178.
338
Pais Dezsőről készült karikatúra Pais Dezső
Párdányi Emil. (1904-ig Pinsker) Emil (1875. július 3.-Budapest, Kerepesi úti temető, 1943. november
9.) Egészségtan c. könyve 1930-ban jelent meg. Iskolaorvos orvos és az egészségtan tanára 1906-1917
között az Árpád Gimnáziumban.
Schuster K. Alfréd (Paszmos, 1870. augusztus 21. – ?) Állami főreáliskolai tanár, nyelvész, tankönyvíró.
Tanította a latin és német nyelvet, továbbá a földrajzot és tornát is 1904-1913 között az Árpád
Gimnáziumban. Az algimnáziumot Szászrégenben, a felsőt Brassóban és Szebenben végezte 1888-ban.
Egyetemi éveit Jénában, Budapesten, Berlinben és Tübingenben töltötte. Hazakerülve 1892-ben gróf
Bethlen Árpád bonyhádi nagybirtokosnál vállalt házitanítói állást. Másfél év múlva Sopronba került az
ottani Lähne-féle nyilvános gimnáziumba. 1894-ben tanári oklevelet szerzett németből és latinból, majd
következő évben megválasztották a rozsnyói evangélikus főgimnázium német nyelvtanárának. Már
ekkortól foglalkozik a nyelvtanítás módszertanával, a gimnázium értesítőjében rendszeresen jelentek meg
a német nyelv tanításával kapcsolatos módszertani cikkei. Főbb munkái: Német nyelvtan. Középiskolák
és polgári iskolák számára (1903); Német nyelvtan, direkt módszer alapján a középfokú német oktatás
számára (1904); Az egységes német új helyesírás alapelvei (1904); Német tankönyv tanítóképző intézetek
számára (1906); Elemi latin nyelvtan induktív alapon
Sajó Sándor született Heringer (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 1.) Költő, tanár,
drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja. Tanította a magyar és latin nyelvet
valamint a szépírást 1903-1918 között az Árpád Gimnáziumban.
Sajó Sándor
339
Sajó Sándor emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében
Szemere Samu dr. születési nevén Stern Samu (Szénásgödör, 1881. december 13. - Budapest, 1978. május
4.) Filozófiai író, esztéta. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktorátust 1904-ben.
Tanította a magyar, a latin és német nyelveket és a filozófiát 1919-1923 között az Árpád Gimnáziumban.
1945-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1949-től tanácskozó tagja. A filozófiai tudományok
doktora 1957-től.
Szemere Samu.
Szidarovszky János dr. (Budapest, 1881. október 21. - Budapest, Kőbánya, 1947. december 30.) Magyar
nyelvész. Magyar–latin szakos óradíjas tanár volt 1903-1906 között az Árpád Gimnáziumban. Később
Temesvárott, Szolnokon, majd Lugoson tanár 1929-ig. A budapesti állami középiskolai tanárképző
intézetben beosztott gyakorló tanár, a latin és a görög nyelvtan előadója 1929-1944 között. A Pázmány
Péter Tudományegyetemen az indogermán összehasonlító nyelvészet előadó tanára, 1935-től a Magyar
Tudományos Akadémia tagja volt.
Várdai Béla dr. születési nevén Weismann Béla (Németszentmihály, 1879. július 1.-– Budapest, 1953.
február 23.) Gimnáziumi tanár, irodalomtörténész. író, esztéta, a Szent István Akadémia tagja. Magyar,
latin, német és szépírás tanár volt 1903-1912 között az Árpád Gimnáziumban, ezt követően
nyugdíjazásáig a X. kerületi Állami Széchenyi István Gimnázium tanára. 1918-tól a Szent István
Akadémia III. (Irodalomtörténet és nyelvészet, esztétika, művészettörténet és szépirodalom) osztályának
tagja, később titkára, 1936-tól 1943-ig elnöke, igazgatótanácsának tagja volt.
Váradi Béla.
340
Willer József dr. (Kecskemét, 1905. szeptember 17.-1944. Velence, december 16.) Szakfordító,
szótárszerkesztő. 1929 és 1938 között az Árpád Gimnázium angol-német szakos tanára volt. 1938-ban a
VII. kerületi állami Madách gimnáziumhoz helyezték át. Egyetemi tanulmányait 1924-ben kezdte meg a
budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, itt szerzett tanári és
bölcsészdoktori oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanárként angol nyelvet tanított. Iskolánkban angol
társalgási tanfolyamot vezetett. Emellett több angol nyelvkönyvet írt, szótárt szerkesztett árpádos
kollégájával, Bíró Lajos Pállal együtt. Az Aberdeeni Egyetem magisztere, szenátusának választó tagja, a
Magyar Külügyi Társaság rendes tagja, a Magyar Diákkülügyi Bizottság skóciai képviselője volt. Állandó
munkatársa volt az Új Magyar Vetésnek. Katonatisztként 1944. december 16-án halt meg Velencén. Fő
művei: Rendszeres angol nyelvtan; Angol-magyar és magyar-angol szótár;Angol-magyar kéziszótár
(1956); Magyar-angol kéziszótár (1956); Angol-magyar és magyar-angol iskolai és kéziszótár.
Zayzon Sándor uzoni (Kolozsvár, Kolozs vármegye, 1892-1965 után) Református gimnáziumi tanár,
tanügyi főtanácsos. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a cserkészmozgalom ügyének országos
irányítója és miniszteri biztos volt 1938-1944 között. 1945 márciusában a Szombathelyről a visszavonult
honvédsereggel Németországba került. 1948–1953 között a kommunizmus elől menekült, 17 országban
szétszórt, bujdosók gyermekeit összefogó Külföldi Magyar Cserkészszövetség első elnöke, s mint ilyen,
1953-ban a 32 országban jelenlevő (kb. 21.000 tagú) Magyar Szabadság Mozgalom elnökségi tanácsában
a Németországot képviselő tag. 1965-ben még élt, cserkész elnöknek választották meg és Nyugat-
Németországban bajorországi református lelkészként működött. 1918-1938 között magyar, történelem,
teológia, filozófia, közgazdaságtan és földrajz szakos tanár volt az Árpád Gimnáziumban. A 158. számú
Árpád cserkészcsapatot több mint 15 éven át vezette.
Képzőművészek
Barkász Lajos (Hódmezővásárhely, 1884. augusztus 25. – Budapest, 1960. március 9.) Magyar
festőművész, tanár. 1920-1946 között rajztanár volt az Árpád Gimnáziumban. 1945 december 12 és 23
között Barkász Lajos és Kása Gábor festményeiből képkiállítás nyilt meg az Árpád Gimnáziumban.
Barkász Lajos műtermében. 1924. Barkász Lajos. Budavári részlet a századfordulón.
Kássa Gábor (Sátoraljaújhely, 1893. november 22. – Budapest, 1961. május 27.) Festőművész. 1941-1948
között rajztanár volt az Árpád Gimnáziumban. Becht Rezső. Megemlékezés. Kássa Gábor. (1893-1961)
341
Kássa Gábor Kássa Gábor. Kássa Gábor. Kolosy tér. 1948 Kássa Gábor. Amfiteátrum.
Mátrai Vilmos Budapest, 1877. június 26. – Budapest, 1961. február 14.) Iparművész, festőművész,
rajztanár. 1903-1936 között rajztanár volt az Árpád Gimnáziumban.
Mátrai Miklós.
Irodalmi munkásság
Ackermann Kálmán (1933-tól Ajtai) (Komárom, 1889. június 11.-Székesfehérvár, 1968. október 26.)
Hittanár, katolikus pap, író. 1913-ban szentelték pappá. Ezután Drégelypalánkon volt káplán, majd
hitoktató Budapesten. 1916-ban rövid ideig a Bolyai Gimnáziumban volt hittanár, majd az Árpád
Gimnáziumba helyezték. 1916-1940 között teológia, latin és történelem szakos tanár volt az Árpád
Gimnáziumban.
Alszeghy Zsolt János (Nagyszombat, 1888. február 12. – Budapest, 1970. január 14.) Magyar
irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár. A régi magyar és egyházi drámai emlékek és a magyar
költészet neves kutatója. 1911-1919 között magyar, latin és német szakos tanár volt az Árpád
Gimnáziumban. 1909-ben a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészdoktori, majd egy évvel később
magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Ezután előbb Gyöngyösön, majd iskolánkban tanított. 1919-
től a Budapesti Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumában vezető tanárként dolgozott. 1928-tól a
Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított irodalomtörténetet. 1935-től 1949-ig a Budapesti
Tudományegyetem a magyar líra története című tárgyat oktatta. 1922-ben a Szent István Akadémia
tagjává választották, amelynek 1945-től annak 1952-es megszüntetéséig másodelnöke volt. 1947-ben a
Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Akadémiai tisztségein túl 1921 és 1936
között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára, illetve 1941 és 1949 között elnöke, valamint több
éven át az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke volt. 1957-ben az irodalomtudomány
kandidátusa lett
Alszeghy Zsolt.
342
Keményfy János (1933-ig Hartmann János) (Újsóvé, 1875. október 23. – Budapest, 1943. december 27.)
Irodalomtörténész, kritikus, a MTA levelező tagja (1938). A 19–20. század fordulójának legjelesebb
Petőfi-szakértői közé tartozott. Hartmann János 1919-1920 között magyar és német szakos tanár az Árpád
Gimnáziumban.
Palágyi Menyhért (születési és 1895-ig használt nevén Silberstein Menachem) (Paks, 1859. december 26.
- Darmstadt, 1924. július 14.) Zsidó származású magyar bölcseleti doktor, gimnáziumi tanár, filozófus,
fizikus, a Petőfi Társaság tagja. 1903-1906, majd 1914-1918 között matematikát tanított az Árpád
Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1881-ben tanári diplomát
szerzett mennyiség- és természettanból. Az egyetemi évek alatt két matematikai értekezést írt, az egyiket
(Vonalgeometria tanulmányok) 1880-ban az Akadémia adta ki. 1919-től Darmstadtban élt, a Keyserling
Schule der Weisheiten tanára volt.
Palágyi Menyhért.
Vajthó László (Nagymajtény, 1887. június 21. – Kecskemét, 1977. december 23.)
Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa (1952).
1919-1920-ban magyar irodalmat tanított az Árpád Gimnáziumban. A kolozsvári, grazi és jénai
egyetemen tanult, magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, majd Párizsban folytatta
tanulmányait. Különböző vidéki és budapesti középiskolákban tanított, a leghosszabb ideig a
Berzsenyi Dániel Gimnáziumban (1925–1950). Diákjaival kiadta a magyar irodalom több, addig
kiadatlanul rejtőző fontos művét (Tariménes utazása, Magyar Irodalmi Ritkaságok). Szerkesztette
A tanítás problémái című sorozatot. 1935-től egyetemi magántanár, majd nyilvános rendkívüli tanár
volt a Debreceni Tudományegyetemen.
Vajthó László.
Vértesy (Vértessy) Dezső (Pásztó, 1881. június 24. – Budapest, 1917. július 12.) Vértesy Gyula ügyvéd
(aki Viklida családi nevét 1861-ben változtatta Vértesire) és Patzek Izabella fia. Klasszika-filológus,
műfordító, tanár. Középiskoláit Debrecenben és a budapesti református főgimnáziumban elvégezve,
1898–1902 között a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt. 1902. bölcseletdoktori, 1903. tanári
oklevelet nyert. Elsősorban görögből fordított, tanulmányai szintén részben az ókori görög és római
irodalomról szólnak. Tanárkodott a makói és losonci főgimnáziumban. 1906-1913 között tanította a görög
nyelvet az Árpád Gimnáziumban.
Sportszakemberek
343
Kmetykó János (Szeged, 1880. október 3. – Budapest, 1945. január 4.) Torna-edző, testnevelő tanár, a
magyar tornaügy átszervezője, szakíró. Részt vett az 1912. évi nyári olimpiai játékokon Stockholmban,
ahol a magyar férfi torna csapat felkészítő edzője, vezetője volt, mely ezüstérmet nyert. 1905-1911 között
testnevelést tanított az Árpád Gimnáziumban.
Kmetykó János
Pinkert Ede. (Bégaszentgyörgy, 1883. április 16.-Budapest, 1911. július 27.) Iskoláit Temesvárott és
Nagybecskereken végezte, majd 1901 - ben Budapestre jött, hogy a tanári pályára lépjen. Budapesten a
VIII. kerületben a Ferenc József Tanítók Házában folytatta tanulmányait. 1906-ban a József
Műegyetemen II. tanársegéddé választották. A következő esztendőt komoly tudományos munkásság
foglalta el. 1907 januárjában megszerezte a doktori oklevelet a bulzai kőzetekről szóló értekezése alapján.
1909-1911-ig, haláláig a földrajz, kémia és természetrajz tanára volt az Árpád Gimnáziumnak.
Pinkert Ede
Zeneművészek
Hajdu Mihály (Orosháza, 1909. január 30. - Budapest, 1990. július 23. Óbudai Temető.) Erkel Ferenc-
díjas magyar zeneszerző, egyetemi tanár. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben az ének- és zeneórák
ellátására, a V. K. M. 49.319/1940. V. 1. sz. rendeletével Hajdú Mihály óraadó zenetanár és zeneszerző
nyert beosztást és az ifjúsági egyházi énekkart is oktatta és vezette. 1941-ben is óraadó tanár, továbbá a
székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanára a Magyar Zeneszerzők Szövetségének tagja, a Turul Bajtársi
Egyesület tiszteletbeli dominusa, a Belső Lipótvárosi Keresztény Társaskör választmányi tagja.
Hangversenyeken zongoraszámokkal szerepelt a fővárosban és az Alföld nagyobb városaiban. Vezényelte
a Székesfővárosi Zenekart is.
Neves tanárok. 1945-2022
1945 és 2022 között 79-en megszerezték a doktori fokozatot, köztük nők is. 1945 előtt csak férfiak
tanítottak az Árpád Gimnáziumban. 1945 után a helyzet megváltozott, 1945 végén már nő tanárok is
tanítottak, számuk fokozatosan nőtt, 1977-ben a nők aránya a tanári karban már 72%, 2022-ben pedig 74
% volt. 1952-től nem csak fiúk, hanem leányok is járhattak az iskolába. Vegyes koedukált osztályok 1963-
ban indulhattak, addig 1952-1963 között a fiúk és a leányok külön folyóson tanulhattak.
Doktori fokozatot szereztek:
344
Bányai József, Bánkuti Imre, Barabás Ferenc, Bátori Béla, Benke János, Benke Jánosné, Berczeli István,
Berend Mihály, Beresztóczy György, Berg Pál, Bernátné dr. Lajos Ildikó, Besenyei Ádám, Bihari János,
Bíró Lajos Pál, Bodhaneczky Imre, Bogyay Attila, Bolla József, Császár Mihály, Dánosné dr. Juhász
Gabriella, Demcsákné dr. Ódor Zsuzsanna, Dobosy Tibor, Dominik Gyula, Dömötör Gábor, Fejes Tóth
László, Fridli Sándor, Fridliné dr. Lajos Ildikó, Gajtkó István, Gyimessy János, Hajdu Mihály, Hepp
Ferenc, Illyés Antal, Kemény Csaba, Kériné Dr. Sós Júlia, Kézér Ildikó, Kincses Endre, Kiss Ernő, Koris
Kálmán, Könözsy Lajos, Kőváriné dr. Fülöp Katalin, Litván György, Majoros János, Maksay László,
Mezei István, Miketáné dr. Fenyvesi Györgyi, Nádori László, Nagy Sándor, Nánay Mihály, Pap Illés,
Peller József, Per Lajos, Perczel Sándor, Persányi Miklós, Polcsán Mihály, Poszvék Lajos, Rácz Elemér,
Radics Jenőné, Radó János, Raisz Aladár, Reményi Lajos, Rieger Imre, Rigó István, Schuszter Ferenc,
Seres Dániel, Steinbach Péter, Szabó Edit, Szabolcsi Miklós, Szántó Jenő, Száraz Péter, Száva Géza,
Szendi Emma, Szentgyörgyi László, Szétsi Sándor, Szombatfalvy György, Tolnai István, Tóth Gábor,
Tóth Pál László, Tüdős Éva, Vajda István, Vajthó László, Vankó Péter, Vanyek Béla, Vészi János, Vörös
István.
1945-2022 között az iskola tanárai közül a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak: Fejes Tóth László,
Szabolcsi Miklós.
2022-ben PhD fokozattal rendelkezett az iskola 9 tanára: dr. Besenyei Ádám, dr. Kézér Ildikó, Kőváriné
dr. Fülöp Katalin, dr. Nánay Mihály, dr. Seres Dániel, dr. Steinbach Péter, dr. Szendi Emma, dr. Tüdős
Éva és dr. Vajda István.
Természettudományos munkásság
Berend Mihály (eredetileg Breuer Mihály) (Budapest, 1941. január 11.-Budapest, 2018. január 7.) „Az
Árpád Gimnáziumban biológia- és földrajz szakos tanár 1988-tól 2003-ban történt nyugállományba
vonulásáig. Az Árpád Gimnáziumban – a természettudományi munkaközösség vezetőjeként – tevékeny
részt vállalt a biológia-természettudományi tagozat létrehozásában. Számos kártyáskönyv és bűnügyi
regény is fűződik a nevéhez. Tevékenységét rangos díjakkal ismerték el: így 2001-ben megkapta Óbuda-
Békásmegyer legmagasabb pedagógiai kitüntetését, a Karádi-díjat, 2007-ben pedig Rátz tanár úr
életműdíjban részesült.” Önéletrajza megtalálható az interneten: Dr. Berend Mihály szakmai önéletrajza
és publikációi. A Medve utcai Általános Iskolába járt, (ld.: az iskola neves diákjai, Berend (Breuer)
Mihály) majd 1955 és 1959 között a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium növendéke volt, itt érettségizett. 1959
és 1964 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán tanult biológia-földrajz
szakon. 1964 és 1970 között hat évig Győr-Sopron megyében tanított. 1970-től Budapesten 1978-ig
szerkesztőként, majd főszerkesztőként dolgozott. 1975-ben doktorált.
Berend Mihály
Mikusi Imre (1941.-Budapest, 2018. január 26.) 1973-tól 2011-ben történt nyugállományba vonulásáig
38 éven át volt az Árpád Gimnázium matematikatanára, a speciális matematika tagozat elindítója.
Kiemelkedő szakmai, pedagógiai tevékenységét 1996-ban a Bolyai János Matematikai Társulat Beke
345
Manó-díjjal ismerte el, Óbuda-Békásmegyer polgármestere 2001-ben Karádi Károly díjjal tüntette ki,
2002-ben pedig Graphisoft-díjas lett. Társszerzökkel írt könyve: Gyimesi Róbert, Mikusi Imre Mikusi
Imréné Tóth Ibolya: Előkészítő és felvételi feladatok matematikából a gimnáziumokba jelentkezők
részére 1977-1993. Árpád Gimnázium Alapítvány.
Mikusi Imre Mikusi Imre
Mikusi Imre emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében
Peller József (1933–2012 az Óbudai Temetőben nyugszik) 1956-ban szerzett matematika-fizika szakos
tanári diplomát az ELTE-n. 1956-tól az 1961-ig az Árpád Gimnáziumban matematika-fizika szakos
tanáraként dolgozott, a Matematika szakkört vezette. 1961-től az ELTE TTK Alkalmazott Analízis és
Számításmatematikai Tanszékének tanársegédjeként, végül egyetemi docensként folytatta pályafutását.
Kandidátusi értekezését 1989-ben védte meg „A számfogalom és a függvénytanítás fejlesztésére irányuló
matematikai-didaktikai vizsgálatok, kísérleti eredmények” címmel. 1995-tõl három évig a kaposvári
Csokonai Mihály Tanítóképző Fõiskola matematikai tanszékének a vezetője volt. Több tankönyvet írt.
Pl.: Peller József, Frigyesi Miklós, Vidéki Gusztáv: Az analízis elemeinek tanítása a középiskolában.
Budapest. Tankönyvkiadó Vállalat, 1967. Megyesi László, Peller József. Függvények elemi vizsgálata –
Vektortér. Tankönyvkiadó, 1982. Peller József: A matematikai ismeretszerzés gyökerei. ELTE Eötvös
Kiadó Kft. 2003. Forrás: Ambrus András: Peller József (1933—2012) A Matematika Tanítása. 2012,
szeptember.
Besnyőné Titter Beáta. 1980 óta az Árpád Gimnáziumban matematikatanár, a Matematikai

Munkaközösség vezetője. Megkapta az Ericsson „matematika és fizika népszerűsítéséért” 2016. évi díját
matematikából és Graphisoft díjas, az Amfiteátrum Kupa matematikaverseny (1995-től) főszervezője. A
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapban 1996 óta rendszeresen jelentek meg a tanulmányai.
346
Amfiteátrum Kupa
Besnyőné Titter Beáta
Fejes Tóth László (Szeged, 1915. március 12. - Budapest, 2005. március 17.) Magyar matematikus,
geométer, az MTA tagja (1962), Kossuth-díjas matematikus. Az Árpád Gimnáziumban 1946-ban, 1948-
ban Dr. Fejes Tóth László, rendes tanár, egyetemi magántanár, matematikát és fizikát tanított. 1945-től
1948-ig az Óbudai Árpád Gimnázium tanára, ugyanakkor előadásokat tartott a Pázmány Péter
Tudományegyetem Geometria Tanszékén. 1946-ban lett az egyetem magántanára. 1949-től 1964-ig
vezette a Veszprémi Vegyipari Egyetem Matematika Tanszékét. Tiszteletére 2016-ban Raffay Béla
kézítette el melszobrát, amit az egyetem aulájába helyeztek el. 1965-ben tudományos főmunkatárs lett az
MTA Matematikai Kutatóintézetében (ma: Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet). 1970-ben az intézet
igazgatójává nevezték ki. Ezt a megbízatását 1982-ig töltötte be. 1970. február 4-én lett az MTA rendes
tagja.
Fejes Tóth László
Számadó László (Selyeb, 1961. december 24.-) Matematikatanár, tankönyvíró, az Árpád Gimnázium
tanára. Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett speciális matematika tagozaton, majd
Szegeden a József Attila Tudományegyetem matematika-földrajz-számítástechnika szakán kapott
diplomát. 1986-tól 2002-ig a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban, 2002-től az Óbudai Árpád
Gimnáziumban tanít matematikát. Feladatsorai, cikkei, feladatjavaslatai megjelennek a Középiskolai
347
Matematikai Lapok (a KöMaL), A Matematika Tanítása, az Abacus, a Polygon folyóiratokban. Számos
matematikai szakkönyv szerzője. Ericsson díjas az elsők között (1999), Beke Manó – emlékdíjas (2003),
Apáczai Csere János-díjas (2018)
Számadó László
Dr. Vankó Péter a BME Villamosmérnöki Karán kapta mérnöki diplomáját 1984-ben, majd 1991-ben az
Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikatanári diplomát. 1991-től 2007-ig fizikát, matematikát
és számítástechnikát tanított az Óbudai Árpád Gimnáziumban, majd a BME Fizika Tanszék oktatójaként
(később docenseként) dolgozott. 2021-ben Rátz tanár úr életműdíjban részesült. 1995 óta a Nemzetközi
Fizikai Diákolimpiára (IPhO) utazó magyar középiskolás csapat felkészítő tanára, majd 1996-tól egyik
csapatvezetője.
Rátz Tanár Úr Életműdíj 2021 - Dr. Vankó Péter. YouTube videó. PhD 2007. Fizikai tudományok.
Debreceni Egyetem. 92 tanulmánya jelent meg. (2023. 03. 08)
dr. Vankó Péter.
Dr. Vanyek Béla. (1923-2002) 1941/1942-ben az ELTE BTK angol-német szakos (I. évolyam) hallgatója.
1945/1946-ban már doktori fokozatot szerzett. 1948-ban okleveles középiskolai tanár, az Állami Könyves
Kálmán Gimnáziumban, Újpesten kezdi 1948-ban a tanári pályafutását, magyar, német, angol szakon.
Kémiai tudományos kutató, szakkönyvíró. Az Árpád Gimnáziumban Boga Bálint visszaemlékezése
szerint 1952 körül kezd tanítani, 1957-ben, 1958-ban, 1959-ben, 1960-ban, 1961-ben angol-német (1960-
tól)-kémia szakos rendes tanár, a politechnikai oktatás keretében a Fotószakkör vezetője. 1961-ben a TIT
tagja, az angol és német nyelv előadója. A Nagybudapesti Pártbizottság megbízásából az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Természettudományi Karának tananyagmódosítási munkájában vett részt. A
Pedagógiai Tudományos Intézet munkatársaként a kémiai tananyag korszerűsítésével kapcsolatban
kísérleti munkát végezett. 1969-től a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és
Gimnáziumban, mint fővárosi vezető-szakfelügyelő irányította a kémia továbbképzést. Kandidátusi
értekezését „A kémiai tanulókísérletek korszerűsítése” címen 1978-ban védte meg. 1993-ban már
nyugdíjas.
348
Vanyek Béla emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében.
Karádi Károly (1910-1973). A biológia-növénytan tanára, 1945 előtt cserkészvezető. Az Árpád

Gimnáziumban 1938-ban, 1940-ben földrajz, természetrajz szakos tanár, cserkésztiszt, parancsnok
helyettes, 1941/1942-ben egész évben katonai szolgálatot teljesített, 1943-ban újra tanított, 1948-ban a
botanikus kertet is gondozta, 1957-ben, 1958-ban a Biológiai szakkört is vezette, 1959-ben, 1960-ban,
1961-ben kirándulási felelős is.
Karádi Károly (1910-1973) emléktábla az Árpád Gimnázium előterében. Az iskola lépcsőházában

emléktábla idézi az egykori tanár, korábban az iskola diákja alakját. Az emléktábla felirata: Karádi Károly
(1910 – 1975) az iskola egykori diákja, cserkész parancsnoka és haláláig kíváló tanára emlékére A jobb,
felső sarokban egy idézet olvasható (Atisthenes nyomán): "Az igaz útravalót a hajótörött is kimentheti
magával." Az emléktáblát állíttatta az Árpád Gimnázium és Óbuda Önkormányzata. Alkotója, az
ugyancsak az iskolában végzett és tanító Márkus Károly, szobrászművész.
Karádi Károly (1910-1973) az óbudai Árpád Gimnázium egykori tanulójának, egyben pályakezdésétől
haláláig kiváló tanárának emléktáblája egykori lakhelyén. Budapest, III. ker. Föld utca 57.
349
Sportszakemberek
Iglói Mihály (eredeti nevén: Ignácz Mihály) (Budapest, 1908. szeptember 5. – Budapest, 1998. január 4.)
Közismertebb nevén „Náci bácsi”, atléta, közép- és hosszútávfutó-edző. Iglói 1938 és 1944 között 11
csapat- és váltóbajnokságot nyert, 1939-ben pedig egyetlen egyéni országos bajnoki címét 800 méteren.
Pályafutása során radikálisan átalakította a közép- és hosszútávfutás módszertanát, melynek segítségével
futói 49 világcsúcsot és 35 Európa-csúcsot értek el. Edzői pályafutását Magyarországon kezdte, majd
1956-tól 1970-ig az USA-ban, Kaliforniában dolgozott. 1970-ben Görögországba költözött, majd 1993-
ban tért vissza Magyarországra. Ignácz Mihály az Árpád Gimnáziumban 1943-tól testnevelést tanított,
átvette a Sortkör szertárát, az V. kerületi Berzsenyi gimnáziumban tanított korábban. 1948-ban is az Árpád
Gimnáziumban tanított. Nem készült edzőnek, de 1950-ben örömmel vállalta el a Budapest Honvéd
felkérését, hogy vegye át a közép- és hosszútávfutók felkészítését. Ezzel párhuzamosan az óbudai Árpád
Gimnáziumban továbbra is testnevelő tanárként dolgozott.
Tanítványai közé tartozott a magyar közép- és hosszútávfutás mesterhármasa: Iharos Sándor, Rózsavölgyi
István és Tábori László, valamint az 1964-es olimpiai bajnok Bob Schul és a legendás amerikai csúcstartó,
Jim Beatty. Futói 49 magyar csúcsot futottak, és összesen 45 amerikai és 157 görög bajnoki címet nyertek
el.
Tallár Tamás, a gimnázium testnevelő tanárának visszaemlékezése szerint 2020-ban, aki 1986 óta tanított
az Árpád Gimnáziumban: „az iskola története során nyolc, későbbi olimpiai bajok tanult nálunk, Tarics
Sándor, Gyarmati Dezső, Markovits Kálmán, Konrád János és Konrád Ferenc vízilabdázók, Török Ferenc
öttusázó, Fábián László kajakos és a legfiatalabb Szabó Bence kardvívó, aki egyébként egy évvel alattam
járt gimnáziumba. Tarics Sándor még 99 évesen is ellátogatott hozzánk. A tanítványaimnak mindig
mondom az aulában, úgy csinálják a feladatukat, hogy nyolc olimpiai bajnok figyeli őket!” [] „Van egy
Iglói Mihály-díjunk is, melyet 1980-ban alapított egy volt osztálya, és amelyet a ballagók közül kapnak
meg azok, akik kimagasló eredményeket értek el a sportban az itt töltött idő alatt.”
Iglói Mihály
Iglói Mihály emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében.
Zeneművészek, zenetanárok
350
Cser Gusztáv Cser Gusztáv (Budapest 1920. május 22. - Budapest 1986. január 31.) Karnagy zeneszerző,
SZOT-díjas (1979). Az Árpád Gimnáziumban volt tanár 1942-1950-ig. 1951-ben a tanító- és
óvónőképzők országos szakfelügyelőjévé nevezték ki. 1952-1953-ban a Magyar Néphadsereg
Művészegyüttesének karnagya, 1953-tól haláláig az általa alapított ÉDOSZ Liszt Ferenc Szimfonikus
Zenekar vezető karnagya volt. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1942 április 21-én Cser
Gusztáv óraadó énektanárt az Árpád Gimnáziumban helyettes tanárrá nevezte ki, aki a zene és énekszertár
őre is volt. A Budapesti Egyetemi Énekkarok karnagya, az Országos Magyar Cecilia Egyesület és az
Országos Magyar Kántorszövetség tagja. Több hangversenyen vezényelte az Egyetemi Énekkarokat.
1943 február 5-én rendes tanárá nevezték ki és a karének vezetője volt. 1946-ban rendes tanár az V.-VIII.
osztályoban, tovbbá a Kodály Zoltán zenei közösség vezetője. 1948-ban ének zene tanár az általános
iskolában és a gimnáziumban.
Cser Gusztáv
Radics Éva dr. (1952-) Zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 1966 és 1970
között az Árpád Gimnázium diákja, 1975 és 1982 között az Árpád Gimnázium tanára volt. Tanulmányait
a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában zeneszerzés szakon (1970-1971), a budapesti Liszt
Ferenc Zeneművészeti Főiskolán pedig középiskolai énektanár- és karvezető szakon (1971-1976) végezte,
ahol kitűnő eredménnyel szerzett diplomát. 1973-1980 között iskolánkban volt énektanár és karvezető.
Kamarakórusával a Magyar Rádió Éneklő Ifjúság versenyén hat éven át nyert aranyérmet 1973 és 1978
között. Az Árpád Gimnáziumban töltött éveket követően tanársegéd volt Szombathelyen, a Tanárképző
Főiskolán (1980-1984), ahol zeneelméletet és karvezetést tanított, továbbá a főiskola vegyeskarát vezette.
1983-2012 között a Grazi Zeneművészeti Egyetemen karvezetést, szolfézst, zeneelméletet, módszertant
tanított és az egyetemi vegyeskar karnagya volt. Az egyetem Egyházzenei Tanszékének doktori képzése
végeztével a zenetudományok doktora lett, PhD fokozatot szerzett. Disszertációját Takács Jenő (1902-
2005) zeneszerzőről írta.
Radics Éva
Bölcsészettudományi szaktekintélyek
Bánkuti Imre (Battonya, 1927. október 8.-Budapest, 2009. február 22) A Szegedi Tudományegyetem
bölcsészkarán magyar-történelem szakot végzett, majd 1950-1957 között tanársegédként dolgozott a
351
SZTE Történeti Intézetében. 1957-ben eltávolították az egyetemről a forradalomban való részvétele miatt.
1958 és 1961 között az Árpád Gimnázium történelem szakos tanára volt. 1961-ben a Nemzeti Múzeumba
muzeológusnak nevezték ki, ahol megtalálta végleges helyét. 1983-1988 között a Budapesti Történeti
Múzeum főigazgatóhelyettese volt. A történelem tudományok kandidátusa. 1988-tól nyugdíjas.
Munkásságát 1988-ban Móra Ferenc díjjal, 1998-ban pedig Széchenyi Ferenc Emlékéremmel
jutalmazták.
Bánkuti Imre. Névpont.hu Kozák Péter. Pályakép. 2013.
Bánkuti Imre
Berkes Emil. Filozófus, kutató szakíró. Az Árpád Gimnáziumban 1957-ben mint történelem, filozófus
szakos tanárt nevezték ki, kultúrfelelös is volt. 1958-ban tanfelügyelő, 1959-ben szakfelügyelő, 1960-ban
szakfelügyelő, a III. kerületi egyeztető bizottság tagja. 1961-ben „A társadalmi tudat szerepe az
oktatómunkában” c. nevelési munkáját írja. A III. kerületi Egyeztető Bizottság tagja.
Berkes Emil
Eörsi István (eredeti nevén Schleiffer Ede) (Budapest, 1931. június 16. - Budapest, 2005. október 13.)
Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista, 1953-ban az ELTE-n magyartanári
diplomát szerez. Az egyetemi évei alatt (majd később is) Lukács György tanítványa. Az 1953-1954-es
tanévben az Árpád Gimnázium magyartanára. 1953-ban az Árpád gimnáziumban tanít. 1954-től újságíró
a Szabad Ifjúság munkatársa.Lukács György tanítványa, majd fordítója. 1956 decemberében nyolc év
börtönre ítélték, de 1960. augusztus 20-án amnesztiát kapott. 1967-ig főképp fordításokból élt, ám ebben
az évben az Élet és Irodalomnál szerződést kapott.
Eörsi István
Gombár Vince (Zalaszentlászló, Zala vm., 1906. október 16. - Budapest, 1966. február 12.) Latin-ógörög
szakos tanár, az Ókortudományi Társaság tagja. Gombár Vince édesapja iskolaigazgató volt
352
Zalaszentlászlón, s ő maga is itt kezdte tanulmányait, amit a keszthelyi Premontrei Gimnáziumot követően
a Csornai Premontrei Rend Papnevelő Teológiai Főiskolán folytatott, majd a Budapesti Pázmány Péter
Tudományegyetemen latin-görög nyelvből diplomázott. Tanári pályafutása 1936-ban Balassagyarmaton
indult, majd 1947-től haláláig az Árpád gimnázium tanára volt. Tanári működése mellett a tudományos
életben is szerepet vállalt, tagja volt a Klasszika Filológiai Társaságnak, a Juventus latin nyelvű folyóirat
szerkesztőségének, amelyben számos publikációja jelent meg. Mint szótárbíráló és lektor állandó
munkatársa a Szótárbizottságnak. Az Árpád Gimnázium tantestülete és volt neves növendékei 1976-ban
Gombár Vince nevével fémjelzett Emlékalapítványt létesítettek, amely azóta is ösztöndíjjal jutalmazza a
humán tárgyakban kiváló tanulókat. Az Árpád Gimnáziumban 2003-ban emeltek emléktáblát a kiváló
pedagógus tiszteletére. (Forrás: Horváth József, a zalaegerszegi MMIK főtanácsosa)
Gombár Vince Gombár Vince
Gombár Vince és dr. Reményi Lajos emléktáblái az Árpád Gimnázium előterében. 2003.
Gombár Vince emléktábla Zalaszántón. 2006.
Mezei István (Bia, 1946. május 20. - Budapest, 2017. november 4.) Magyar matematikus,
matematikatanár. 1969-ben szerzett matematika-fizika szakos diplomát az ELTE Természettudományi
Karán. Ezt követően az egyetemen maradt és az Analízis II. Tanszéken gyakornokként kezdett dolgozni,
majd egyetemi tanársegéd lett. Nyugdíjazásáig egyetemi adjunktusi beosztásban dolgozott, és a tanítást
353
haláláig folytatta. Kezdetekben a variációszámítás és az optimális folyamatok elmélete témaköreiben
végzett tudományos munkát. Egyetemi doktori értekezését 1980-ban Végtelen idejű diszkrét optimális
folyamatok vizsgálata címmel írta. Az egyetemi munkája mellett az óbudai Árpád Gimnáziumban is
tanított 1987-től majd három évtizedig. 2017-ben Rátz Tanár Úr-életműdíjban részesült, de november 4-
én bekövetkezett halála miatt a díjat már nem vehette át személyesen. A november 29-én, a Magyar
Tudományos Akadémián megtartott ünnepségen fia, Mezei Bálint vette át a kitüntetést.
Dr. Mezei István emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében.
Sós Júlia, Kéryné (Budapest, 1923. október 30. – Budapest 1968. június 23.) Pedagógus, szociológus, író.
Sós Aladár építész leánya. A budapesti tudományegyetemen tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
Egyetemi hallgatóként 1943-ban kapcsolatba került a Györffy-kollégistákkal. 1944-től részt vett az
antifasiszta illegális mozgalomban. 1945 után a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ)
Apáczai Csere János iskolai kollégiumának tanára. 1949–51-ben az Oleg Kosejov Szovjet-ösztöndíjas
Iskolában, 1951-től több fővárosi gimnáziumban tanított. 1963-ban az Árpád Gimnáziumban a
művészettörténet tanára. A tanítás mellett munkatársa volt 1966. szeptembertől az MTA Szociológiai
Kutatócsoportjának. Filozófiai, irodalomtörténeti, pedagógiai, szociológiai írásai 1946-tól folyóiratokban
jelentek meg (Valóság, Pedagógiai Szemle, Új Írás, Köznevelés, Család és Iskola). – Fő művei Arany
János (Budapest, 1949); Szüleim világa. Egy szárnyaszegett nemzedék (Új Írás, 1965. 7. sz.); Diákévek,
diáksorsok (Budapest, 1968); Tanárok élete és munkája (posztumusz; Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969).
– Irod. Szesztay András: „Láthatatlan kollégium” és „Iskola”. K. S. J. emlékének (Kultúra és Közönség,
1976. I. sz.).
Madai Györgyi: Képzelt interjú. Kériné Sós Júliával. Taní-tani Online. 2013. október 27. „A 90 éve
született Kériné Sós Júlia élete és munkája szimbóluma a pedagógiai progresszió folytonosságának.
Édesapja a Galilei Kör egyik alapítója volt, ő a népi kollégiumok mozgalmának aktivistája a háború
után, az Országos Neveléstudományi Intézet „magyaros módszertanosa”, majd a Petőfi Kör lelkes
résztvevője. 56 után volt bátorsága Göncz Árpádnak és társainak ételt, bátorító híreket vinni a börtönbe,
jeles fővárosi iskolák legendás irodalomtanára, a hatvanas évek elején az első nevelésszociológiai
kutatások fűződnek nevéhez – tanárok, diákok életmódjáról. Jelkép az is, hogy emlékezetét az Agóra
„záró konferenciáján” idézhettük fel. Kériné Dr. Sós Júlia nagybetűs EMBER és ízig-vérig pedagógus
volt. Hatalmas tudása, lelkesedése, személyisége magával ragadta tanítványait, követendő példa és
biztos pont volt az életükben.” „A minőség sajátos garanciája számos esetben az, hogy a
konszolidációval egyidőben még parkolópályán levő kiváló tudósok és gyakorlati szakemberek, adott
esetben szakmájuktól elütő intézményekben, elvégeznek meghatározó, néha új korszakot nyitó
kutatásokat és alapműveket publikálnak (pl. Kériné Sós Júlia)” ”A ’45 utáni ifjúsági, értelmiségi
közéletben felnövekvő Kériné Sós Júlia (1923-1968) az ’56-osok mentőangyala volt. Rajongott tanár
354
- elsősorban az Árpád Gimnáziumban. Ő lesz az első kritikai oktatásszociológus. A tanárok életéről
szóló munkája máig mintaadó és informatív.”
Sós Júlia
Kériné, Dr. Sós Júlia (1923-1968) emléktáblája és fényképe az Árpád Gimnázium előterében.
Kiss Jenő (1913-2001) Irodalom, latin szakos tanár.
Kiss Jenő
Kiss Jenő emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében. Kiss Jenő (1913-2001) „Ne bántsd a magyart”
Tanítványait tudásából, tehetségéből és hitéből fakadó tekintélye formálta. (1963.IV.a és 1971.IV.c
osztályok)
355
Kiss Jenő emléktábla avatása. 2008. Vuray György és Krekó Béla, aki megemlékezett osztályfőnökünkről
Kiss Jenőről. (1963. VIII.a osztály). Az emléktábla avatásán részt vett Karádi Magdolna igazgatónő is.
Magyar Nemzet, 2008-05-31 / 147. szám. Végh Alpár Sándor. Köznapló. 2008. május 23-án pénteken
„az óbudai Árpád Gimnázium aulájában lepleztük le Kiss Jenő, a legendás magyartanár emléktábláját. Az
avatók egyike én voltam.”
Litván György (Budapest, 1929. február 19. - Budapest, 2006. november 8.) Magyar történész, a
történelemtudományok doktora. 1954-ben csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. 1956.
március 23-án Budapest XIII. kerületének aktívaülésén elsőként követelte nyilvánosan a jelenlévő Rákosi
Mátyás eltávolítását a hatalomból. Aktívan részt vett a Petőfi Kör munkájában, majd a forradalom alatt a
Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi Nemzeti Bizottságnak a tagja volt. A
forradalom leverését követően részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom
létrehozásában és annak tevékenységében, ezért 1959-ben az úgynevezett Mérei-perben a Legfelsőbb
Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével hat év börtönbüntetésre ítélte a fellebbezés
lehetősége nélkül. 1962-ben szabadult. 1963–1971 között az Árpád Gimnázium könyvtárosa illetve tanára
volt, majd az MTA Történettudományi Intézetben történészként dolgozott.
Litván György. Vasárnapi Hírek, 2002-10-20 / 42. szám.
Litván György Emléktáblája hajdani lakóháza bejáratánál. Budapest, XIII. ker. Pozsonyi út 40.
356
Nánay Mihály. (Budapest, 1986-) Tanulmányok: 2004–2010: Eötvös Loránd Tudományegyetem,
földrajzszakos tanár, valamint történelemszakos bölcsész és tanár (MA) 2010–2016: Eötvös Loránd
Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, a történelemtudományok területén PhD
fokozatot szerzett. "Habsburg-Lotharingiai József Ágost katonai és politikai szerepvállalása 1914-1924"
(a PhD fokozatot megkapta 2017-ben) Eddigi munkahelyek és beosztások: 2009– Óbudai Árpád
Gimnázium – középiskolai tanár, 2009–2016: Szent II. János Pál Iskolaközpont – középiskolai tanár,
2016– Oktatási Hivatal – szakértő, 2017–2020 – Eszterházy Károly Egyetem Oktatás 2030
Tanulástudományi Kutatócsoport – szakértő, Szakmai, vagy közéleti megbízatások: 2016– a
Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, 2019– A trianoni békediktátum története hét kötetben
(szintézis) – szerkesztőbizottsági tag. Az Érettségi Tételkészítő Bizottság tagja, majd 2019 óta elnöke. 37
publikációja jelent meg. MTMT adatbázis. 2017-ben Az MTA köztestületének tagja. Áder János,
Magyarország Köztársasági Elnöke a “GULAG-GUPVI Emlékév” során végzett aktív tevékenysége
elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta neki. Az MTA Pedagógus Kutatói
Pályadíjat 2017-ben kapta meg. 2021 óta a a Rubicon Intézetet munkatársa. Jelenleg egy történelem
tankönyvsorozat társszerzője.
Nánay Mihály
Persányi Miklós (Budapest, 1950. november 10. -) Környezetvédelmi miniszter (2003-2007), állatkerti
főigazgató (2007-2020), biológus. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Szent István Egyetem címzetes
tanára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK-BTK biológia-népművelés szakán végzett, 1970–
1975 között. Később, 1979–1981 között posztgraduális továbbképzésen vett részt a Gödöllői
Agrártudományi Egyetem környezetvédelmi szakmérnöki szakán. 1990–199-ben az USA-beli Cornell
Egyetem Hubert H. Humprey-ösztöndíjasa volt. Első munkahelye 1974–1976 között az óbudai Árpád
Gimnázium volt, ahol biológiát tanított.
Persányi Miklós
Radics Jenőné sz. Kovács Éva. (Budapest, 1927. április 21. - Tarcsafürdő, 2015. december 10.) Magyar-
német szakos gimnáziumi tanár, író, irodalomtörténész. Dunapentelén végezte az elemi iskolát, majd
Budapesten az Angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnáziumában érettségizett 1945-ben. 1950-ben
a Pázmány Péter (később Eötvös Loránd) Tudományegyetem Bölcsészkarán magyar-német szakos tanári
357
diplomát szerzett. 1950-1954 között különböző ipari tanuló iskolákban tanított. 1954-től az óbudai Árpád
Gimnázium tanára nyugdíjazásáig 1982-ig. 1984-ben költözött Ausztriába, ahol előadásokat tartott a
magyar történelem nevezetes napjairól (1848, 1956), írókról, költőkről, híres emberekről a helyi magyar
közösségnek Grazban, Bécsben, Alsóőrben és Felsőlövőn. Díjai, kitüntetései: A Kulturális Minisztérium
anyanyelvi pályázatán háromszor nyert díjat. Óbuda polgármestere, Tarlós István 1997-ben Karádi-díjjal
tüntette ki. 2007-ben Lakiteleki Emléklapot kapott közéleti bátorságáért, áldozatos munkájáért. 2011-ben
a Magyar Köztársaság elnökétől, Schmitt Páltól a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést
kapta. Férje Dr. Radics Jenő (1923-1972) tüdőgyógyász, röntgen szakfőorvos.
Radics Jenőné
Serfőző Anikó (Nova, 1955. január 26. -) Magyar énekesnő, pedagógus az Illés zenekar énekese. 1989-
ben némettanári oklevelet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd az Óbudai Árpád
Gimnáziumban helyezkedett el, ahonnan 2015-ben vonult nyugdíjba.
Serfőző Anikó Illés együttessel
Szabolcsi Miklós (Budapest, 1921. március 3. - Budapest, 2000. szeptember 2.) Állami díjas magyar
irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. tagja. Fő kutatási területe József Attila életműve, a magyar és
az európai avantgárd. 1981 és 1988 között az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója volt. 1948-ban
iskolánkat hivatalosan látogatták vagy felvételi vizsgálatokon elnököltek: dr. Szabolcsi Miklós
tanulmányi felügyelő. 1950-1955 között az Árpád Gimnáziumban magyar irodalmat tanított. 1960-ban
védte meg kandidátusi, 1963-ban akadémiai doktori értekezését. 1965-ben a Magyar Tudományos
Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagjává választották. 1970 és 1973 között az akadémia Nyelv- és
Irodalomtudományi Osztályának elnökhelyettese, majd 1985-ig elnöke volt. 1956-tól a Magyar
Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében dolgozott tudományos főmunkatársi, később
osztályvezetői beosztásban, 1967-ben az intézet ügyvezető igazgatójává nevezték ki, tisztét 1980-ig
töltötte be. Közben 1959 és 1961 között az Élet és Irodalom felelős szerkesztője volt. 1981-ben átvette az
Országos Pedagógiai Intézet vezetését, amelyet 1988-ig irányított.
358
Szabolcsi Miklós.
Szentkuthy Miklós (Pfisterer) (eredetileg Pfisterer Miklós) (Budapest, 1908. június 2. - Budapest, 1988.
július 18.) Magyar író, esszéíró, műfordító, a magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike. 2013-
tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. 1932 és 1938 között a budapesti Madách Gimnázium
tanára. Diákjai közt elterjedt tanárneve a Pfistererből levezetett „Fityó” volt. 1939-ben a VII. kerületi
állami Madách gimnáziumtól az Árpád Gimnáziumba helyezték át. (46.362/1939. V. 1. sz. vkm. r.) ahol
az agol és francia nyelveket tanította 1948-ig. 1941-ben március 15-én az ünnepi beszédet tartotta. 1941-
ben az intézet jegyzője volt. 1942-ben a magyar nyelvet is 1943-ban, 1946-ban angol, francia és német
nyelveket tanította az Árpád gimnáziumban. 1948-ban 1949. januárjáig ösztöndíjjal Londonban
tartózkodott, megérkezése után folytatta működését. 1949-től 1958-ig a Márvány utcai Kossuth
Közgazdasági Technikumban tanított.
Szentkuthy Miklós
Szentkuthy Miklós emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében.
Tóth Pál László dr. Nyelvész. 1948 és 1964 között az Árpád Gimnázium magyar-latin szakos tanára volt.
1925-ben kezdte a tanári pályát. Az Árpád Gimnáziumba mint tanári szolgálatra beosztott igazgató
érkezett, s maradt meg tudós tanárnak egészen 1964-es nyugdíjba vonulásáig. Irodalomtanárként is nagy
hatással volt tanítványaira, de az igazi terepe a nyelvtan volt. Olyan nagyszerű nyelvészek tanaival
ismertette meg diákjait, mint például Ferdinand Saussure vagy Gombocz Zoltán.
G. Vészi János. (1927. május 30.-2003. március 14.) Újságíró, író, művelődéskutató, tanár. Újságíró volt
a Magyar Nemzetnél, az Igazságnál, főszerkesztője volt a Népművelésnek. Az Igazság c. lapnak 1956
október 25.-én a szellemi irányítója Komoly Péter volt, utána Obersovszky Gyula felelős szerkesztő
359
következett, majd Gáli József író és G. Vészi János. Vészi a Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának
munkatársa 1956 október 24-én, vagy 25-én kapcsolódott be a munkába. Az 1956-os forradalom után
kizárták a Magyar Újságírók Országos Szövetségéből. A szervezet 1989-ben rehabilitálta. 1982-ben a
kivégzett Nagy Imre miniszterelnök leányának, Nagy Erzsébetnek (1927-2008) a második férje. 1989-
ben Nagy Erzsébet és férje Vészi János létre hozták a Nagy Imre Alapítványt. 1989 után a Nagy Imre
emlékház igazgatója volt. 1962-től először csak technika órákat, majd történelmet tanított az Árpád
Gimnáziumban.
Új Pedagógiai Szemle. 2003-06-01 / 6. szám. Csoma Gyula. In Memoriam. Búcsú Vészi Jánostól.
Elhunyt Vészi János. Népszabadság. 2003-03-17 / 63. szám.
G. Vészi János.
Politikusok
Tirts Tamás Attila (Budapest, 1961. január 2. -) Magyar középiskolai tanár, politikus, 1990 és 2006 között
országgyűlési képviselő (Fidesz), 2008-tól 2010-ig az Országos Rádió és Televízió Testület tagja, 2021
óta a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja. 1988-ban az Árpád Gimnáziumban tanított.
360
Tirts Tamás
Ismert diákjai
Építészek
Borvendég Béla. (Szeged, 1931. október 6. - 2014. február 1.) Kossuth-díjas magyar építészmérnök.
1942–1950 között a budapesti Árpád Gimnáziumban tanult, a rendelkezésre álló évkönyvek alapján 1942-
ben az I.a, 1943-ban tanévben a II.a osztály tanulója volt és tanulmányi eredménye kitűnő. 1945-ben
tanévben tanulmányi eredménye jeles. 1946-ban V.b osztály, reális tagozat kitűnő, 1948-ban VII.b reális
tagozat, kitűnő. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán (1950–
1955) végezte. Fényképe: Borvendég Béla építész a tervezőasztalnál. (Fényképész Somogyi Károlyné)
Borvendég Béla
Olgyay testvérek: Olgyay Viktor (Budapest, 1910. szeptember 1. – Princeton, New Jersey, USA, 1966).
Olgyay Aladár (Budapest, 1910. szeptember 1. – Princeton, New Jersey, USA, 1964) Az Olgyay testvérek,
Olgyay Aladár és Olgyay Viktor ikrek voltak és építészek. Olgyay Viktor festőművész fiai. Életük és
tevékenységük nem választható széjjel, mindent együtt végeztek, és minden díjat is együtt kaptak meg.
Mindketten ugyanabba az iskolába a Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami „Árpád”
Reálgimnáziumba jártak (1924-1929), 1929-ben érettségiztek, mindketten a VIII. osztályban kitűnő
eredményt értek el, csak Olgyay Viktornak volt egy jó (2) jegye latinból. Mindketten jelesen érettségiztek.
Az iskola évkönyvei alapján tanulmányaikat a IV.-ik osztályban az 1924-ben kezdték meg, tanulmányi
eredményük jeles. Vallásuk katolikus. Építészirodájuk az „Olgyay & Olgyay” Amerikában is sikeres lett.
361
Olgyay testvérek Aladár és Viktor Olgyay Viktor Olgyay Aladár
Peschka Alfréd. (Budapest, 1930 - Budapest, 2010. május 27) Az Árpád Gimnáziumban 1946-ban a VII.a
osztály tanulója, jó rendű. Testvére Vilmos is a VII.a osztályban tanult. 1954-ben, a budapesti
Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd 1972-ben ugyanott városépítés – városgazdasági
szakmérnök lett. 1976-ban szerezte meg műszaki doktori címét. 1978-1989 között az ÉVM főmérnöke,
később miniszteri tanácsosa, több nyugat-dunántúli megye területi felelőse, főmérnöke volt.
Peschka Alfréd Peschka Alfréd
Pintér Béla. (Budapest, 1925. február 23. – Budapest, 1992. június 23.) Kétszeres Ybl Miklós-díjas
építész, a budapesti Hilton tervezője. Középiskolai tanulmányait az Óbudai Árpád Gimnáziumban
végezte 1935-1943 között. Rajztehetségével már a Gimnáziumban kitűnt. (1935-ben I.b., 1942-ben VIII.b.
jó eredménnyel érettségizett. 1939-ben a rajzolásban tanúsított kiválóságáért Pintér Béla V.b. tanuló
kapott jutalmat.) 1951-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen kapott diplomát. A diplomaszerzést követően
a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI), az Iparterv, majd a Középülettervező Iroda
(KÖZTI) tervezőjeként dolgozott. Fő műve az 1969–1976 között tervezett Hilton szálló. Felesége Botló
Márta (1927-2020) is építészmérnök volt. Az örökösök, Pintér Ilona Eszter és dr. Pintér András Pál
nagyvonalú felajánlásaként a MÉM MDK Múzeumi Osztályának gyűjteménye gondozza tovább a kiváló
építészházaspár, Pintér Béla (1925-1992) és Botló Márta (1927-2020) építészeti hagyatékát.
Pintér Béla
362
Írók
Alexander Brody (eredetileg Bródy Sándor) (Budapest, 1933. január 28. - Budapest, 2022. február 12.)
Amerikai-magyar üzletember, író, reklámszakember. Bródy Sándor magyar író unokája. Az Árpád
Gimnáziumban tanult. 1947-ben negyedikes volt, amikor édesapja hivatalos útlevéllel Svájcba küldte a
fiát néhány hónapra. Innen 15 évesen egyedül továbbutazott Amerikába, ahol egy év múlva már édesapja
és húga, Zsófi is csatlakozott hozzá. Édesanyja 1953-ban érkezett meg Párizsból. Alexander Brody itt
érettségizett le, majd a Princetoni Egyetemre iratkozott be. 1984–1987 között a Reklám Világszövetség
elnöke volt. Ez alatt az időszak alatt csatlakozott a Világszövetséghez Kína és a Szovjetunió, valamint
Magyarország. Ezt követően befejezte céges pályafutását és 1993-ig az Ogilvy and Mather World Wide
elnökeként dolgozott. 1989-ben visszatért Budapestre. Bródy Sándor az Árpád Gimnáziumban 1943-ban
I.b. (kitűnő), 1946-ban IV.b. (jórendű) osztály tanulója volt.
Bródy Sándor
Előd László. (Budapest, 1942. február 9. –). Magyar költő, újságíró, tanár. Tanulmányait az Árpád
Gimnáziumban végezte és 1960-ban érettségizett dr. Dömötör Gábor osztályában. (A rendelkezésre álló
évkönyvek alapján 1959-ben tanévben IV.c osztály, jeles átlag) Önálló kötete: Üvegfal (Magvető
Könyvkiadó); több antológia társszerzője. Versei számos napi- és hetilapban, valamint irodalmi
folyóiratban jelentek meg.
Előd László
Gelléri Andor Endre. (Budapest, 1906. március 30. - Wels, Ausztria, 1945. május 6–20. között) Magyar
író, novellista. 1917 és 1920 között az Árpád Gimnázium diákja volt. (1918-ban-ben III., 1920-ban a IV.
osztályban. 1921-ben kimaradt a gimnáziumból, majd 1923–1926 között elvégezte a műszaki
technikumot, fém- és vasipari szakmából végbizonyítványt szerzett. 1941-től többször behívták
munkaszolgálatra (Monor, Nagykáta, Aszód, Gyertyánliget, Jászberény), zsidó származása miatt
folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. Két munkaszolgálat közötti szabadsága alatt írta
posztumusz megjelent önéletrajzát, melynek az Egy önérzet története címet adta, és amely csak 1957-ben
jelenhetett meg. 1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni
koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megérte, ám legyengült szervezete nem bírta a
363
további megpróbáltatásokat, és 1945. május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai
kórházban.
Gelléri Andor Ede
Kardos István. (Galánta (ma: Szlovákia) (1942. május 12. - Budapest, 2002. szeptember 24.) Balázs Béla-
díjas (1981) magyar író, forgatókönyvíró, producer, dramaturg, tanár. 1956 és 1960 között az Árpád
Gimnázium diákja volt. (Az évkönyvek alapján 1959-ben IV.a. osztály. Irodalmi pályamunkáját
dicséretben és könyvjutalommal jutalmazták.) Ő volt az egyetlen író Magyarországon, aki csak filmet,
forgatókönyvet írt.
Kardos István
Kéri Piroska (Budapest, 1952. február 9. - 2020. május 29.) Magyar szerkesztő, kiadó, irodalom- és
művelődésszervező, a Szépírók Társasága alelnöke. Nevelőanyja Kériné Sós Júlia (az Árpád
Gimnáziumban 1963-ban irodalmat és művészet történetet tanított) pedagógus, szociológus, édesapja Kéri
József volt, akit az 1956-os forradalom után börtönbüntetésre ítéltek. 1966 és 1970 között az Árpád
Gimnázium diákja volt. A Debreceni Tanítóképző Főiskolán 1980-ban szerzett diplomát népművelés-
könyvtár szakon. Ezután Budapesten az Építésgazdasági és Szervezési Intézetben volt munkavédelmi
előadó 1975-ig. . 2000-től a Magyar Könyvklubnál dolgozott. Lakásában 1988–2002 között irodalmi
szalont tartott fenn. A Seneca Kiadó egyik alapítója és 1994-től 1999-ig ügyvezető igazgatója volt, ahol
kezdetben klasszikus, majd egyre inkább kortárs fiatal írók műveit jelentette meg. 2003-ban jelent meg az
Árpád Gimnázium egykori legendás magyartanáráról írt könyve, melynek címe: Sugárkoszorú. Sós Júlia
és köre.
Kéri Piroska
364
Kiss Károly (Makó, 1930. augusztus 22. - Budapest, 1998. december 8.) Magyar költő, műfordító,
publicista. 1940 és 1943 között az Árpád Gimnázium diákja volt. 1940-ben I.a., 1941-ben II.a., 1942-ben
III.a., 1943-ban III.a (osztályt ismételt) osztályok tanulója volt. 1947-ben másfél, 1959-ben pedig három
és fél év börtönre ítélték államellenes szervezkedés vádjával. 1987 és 1988 között a Budapest című lap
főszerkesztője, 1989 és 1992 között a Híd főszerkesztője volt.
Kiss Károly
Kőháti Zsolt (Budapest, 1942-). Filmtörténész, kritikus, a Magyar Nemzeti Filmarchívum nyugdíjas
munkatársa. Az óbudai Árpád Gimnáziumban tanult 1956-1959 között. 1957-ben „A március 15-i
ünnepélyünket 14-én 12 órakor tartottuk. Ünnepi beszédet mondott Peller József tanár, szavaltak
Sinkovics László, Kőmives Sándor IV. osztályosok, Kőháti Zsolt II.a oszt. tanuló.” 1959-ben IV.a.
osztályban kitűnő tanuló. „Az irodalmi pályamunkák közül a bizottság első helyen Kőháti Zsolt IV. a.
osztályos tanuló „Későn” c. novelláját jelölte jutalmazásra 150 forint jutalommal.”
Lázár István, Stefan Lázár (Budapest, 1936. - Köln, 2016. október 3.) Újságíró, író. 1946 és 1954 között
az Árpád Gimnázium diákja volt. 1956-ban elhagyta Magyarországot, először egy ausztriai táborba került,
később Németországban lelt otthonra. Zürichben germanisztikából szerzett diplomát, egyetemi
tanulmányait jobb híján virtuóz bárzongoristaként finanszírozta. Az egykori tehetséges középtávfutó, aki
Iglói István, azaz Náci bácsi tanítványa volt az Árpád Gimnáziumban, a kölni testnevelési főiskolán
folytatta tanulmányait. Már a főiskola mellett újságíróként dolgozott, később ez lett a hivatása. A
legnagyobb német tévéállomás, a Westdeutscher Rundfunk (WDR) szerkesztő-riportere lett, állandó
munkatársa volt a Deutschlandfunk, valamint a Deutsche Welle közszolgálati rádió német és magyar
nyelvű adásának. A WDR sportosztályánál több olimpiáról tudósította a vívás, az öttusa, a szánkó és a
bob versenyeit. A rendszerváltás után a Népsport (később Nemzeti Sport) németországi tudósítójaként
dolgozott, de több magyar lapnak is írt, nem csak sporttémájú cikkeket.
Lázár István
Merényi (Lengyel) Péter (eredeti neve: Merényi Péter) (Budapest, 1939. szeptember 4. –) József Attila-
díjas (1983) és Kossuth-díjas (2010) magyar író, műfordító. dramaturg, műfordító. 1954 és 1957 között
az Árpád Gimnázium diákja volt. 1957-ben írta első novelláját – Citroën DS 19 címmel (a Rondó kötetben
Szépirodalmi Kiadó, 1982. olvasható). 2018. május 23-án tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi
Irodalmi és Művészeti Akadémián.
365
Lengyel Péter Lengyel Péter
Módos Péter (Budapest, 1943. február 15.-) Magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő. Az Árpád
Gimnáziumban tanult 1957-1961 között. 1957-ben verset szavalt, a november 7-i ünnepélyen, I.b.
osztályos volt. 1960-ban az önképző kör elnökének választották meg. Magyar szakkör. Tanárvezető: Dr.
Tóth Pál László. Kiemelkedő munkát végeztek: Módos Péter IV.b. 1961-1966 között az ELTE
Bölcsészettudományi Kar magyar-filozófia szakos hallgatója volt. 1964-ben jelent meg első novellája.
1969-1971 között újságíró volt. 1971-1979 között a Honvéd Művészegyüttes dramaturgja volt. 1979-től
10 éven át az Új Írás kritikai rovatvezetőjeként dolgozott. 1990 óta az Európai Utas főszerkesztője. 1993-
tól a Közép-európai Kulturális Folyóiratok Egyesületének titkára. 2000 óta a Közép-európai Kulturális
Intézet igazgatója.
Módos Péter
Pete György. (Budapest, 1944. február 20. - Celldömölk, 2021. március 26. magyar szerkesztő,
irodalomkritikus, könyvkiadó. 1958-1962 között az Árpád Gimnáziumban tanult. 1959-ben a II.d.
osztályba járt. 1960-ban jó, önképzőköri munkájáért nyilvános igazgatói dicséretben részesült: Pete
György III.d. Első fénykép: Pete György, az Életünk c. folyóirat főszerkesztője.
Pete György Pete György
Polner Zoltán (Szeged, 1933. január 24. - 2017. november 21.) Író, költő, újságíró, néprajzkutató. 1943
és 1944 között az Árpád Gimnázium tanulója volt. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett
magyar szakos diplomát 1955-ben. Ezután 8 évig tanított különböző falusi iskolákban (Pitvaros,
Csanádpalota, Ferencszállás, Kiszombor). Közben 1957-1958 között a Szegedi Nemzeti Színház
segédrendezője volt. 1965-től nyugdíjba vonulásáig a Csongrád Megyei Hírlap újságírója, főmunkatársa,
majd a Reggeli Délvilág kulturális rovatának szerkesztője.
366
Polner Zoltán
Sárospataky István. (Kolozsvár, 1941. augusztus 8.-) Magyar drámaíró, pszichiáter, fogorvos. 1955 és
1959 között az Árpád Gimnázum diákja volt.
Sárospataky István
Tellér Gyula. (Budapest, 1934. július 20. -) Széchenyi-díjas magyar szociológus, műfordító, országgyűlési
képviselő. 1946-ban az Árpád Gimnáziumban a bélyegkör tagja volt, Teller Gyula III.a osztályos tanuló,
tanulmányi átlaga jeles, 1948-ban az V.a osztály tanulója tanulmányi átlaga jeles. 1946 és 1952 között az
Árpád Gimnázium diákja.
Tellér Gyula
Varannai Aurél (született Stern Aurél) (Budapest, 1900. szeptember 13. - Budapest, 1989. december 16.)
Aranytollas (1988) újságíró, író, műfordító, irodalomtörténész. 1985-ben Magyar Népköztársaság
Csillagrendje kitüntetést kapta meg. Tanulmányait Stern Aurél 1910-ben kezdte meg az Árpád
Gimnáziumban, kitűnő tanulmányi eredményt ért el. 1916-ban, a VII. osztály tanulója volt. 1918-ban már
mint Varannai Aurél érettségizett az Árpád Gimnáziumban, még ebben az évben besorozták és behívták
katonának.
367
Varannai Aurél
Végh Alpár Sándor (Túrkeve, 1943. szeptember 29.-) Tárcaíró, publicista. díjai: Táncsics Mihály-díj
(1993), Prima díj (2016) magyar sajtó kategóriában. Végh Sándor 1959-ben a III.b.,1960-ban a IV.a.
osztály tanulója. 1961-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban.
Végh Alpár Sándor
Képzőművészek
Burger Barna. (Budapest, 1965. február 24. – 2017. február 21.) Magyar fotóművész, író. Budapest
díszpolgára /posztumusz/ (2018) 1983-ban az Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd a Práter utcai
fényképésziskolát végezte el. A rendszerváltás idején kezdett dolgozni fotográfusként. 1993 óta
fényképezett a Fidesznek, illetve a kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnök személyi fotósa volt.
Burger Barna
Márkus Károly. (Budapest, 1934. szeptember 24.-) Szobrász. Az Árpád Gimnázium tanult. 1946-ban
VI.b., és 1949-ben VIII.b. osztályban. Osztályfőnöke Karádi Károly. Érettségizett 1950-ben. 1989-től
közreműködött egy képző- és iparművészeti szakközépiskola megalapításában. 1994-ben a középfokú
restaurátorképzés szervezője. Elkészítette volt tanára Karádi Károly (1910-1973) emléktábláját az Árpád
Gimnázium előterében.
Mészáros Mihály (Rákospalota, 1930. január 21.- Budapest, 2008. július 31.) Munkácsy-, Dante- és bécsi
Ludwig-díjas szobrász. Az Árpád Gimnázium tanulója 1943. IV.a osztály, 1946-ban VI.a osztály, 1948-
ban VIII.a osztály. Érettségi eredménye közepesen megfelelt, 1948-ban. A Szépmíves Társaság, valamint
a Rudnay Társaság tagja.Szakmai életrajza: Sz. Kürti Katalin Mészáros Mihály.
368
Mészáros Mihály
Sárközy Pál (Budapest, 1928. május 5.-). Magyar származású francia katona, vállalkozó és festő, a Francia
Idegenlégió önkéntese, reklámügynök. Nicolas Sarkozynek a Francia Köztársaság 23-ik elnökének
édesapja. 1946-ban az Árpád Gimnázium VIII. osztályos magántanulója. 1944 - ben , amikor a Vörös
Hadsereg megérkezett és elfoglalta Magyarországot, és ennek következtében azonnal elkobozták a család
összes vagyonát és vagyonát, Sárközy Pál Nyugat-Európába emigrált.
Sárközy Pál
Segesdi György. (Budapest, 1931. július 17. – Budapest, 2021. február 16.) Kétszeres Munkácsy Mihály-
díjas magyar szobrász, érdemes és kiváló művész. Az Árpád Gimnáziumban, 1941-ben az I.b, 1942-ben
a II. b, 1943-ban a III.b, 1946-ban a VI.b osztály tanulója volt. 1948-ban érettségizett. Segesdi György
1976-tól a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, 1987 és 1997 között a Magyar
Képzőművészeti Főiskola Szobrász Tanszékének docense, három évig tanszékvezetője volt. Első
fénykép: Budapest, 1961. november 3. Segesdi György Munkácsy-díjas szobrászművész műtermében,
Ülő lány című szobrával. Második kép idős korában.
Segesdi György Segesdi György
Szabados Árpád. (Szeged, 1944. március 18.] - Budapest, 2017. június 13.]) Munkácsy Mihály-díjas
magyar festő- és grafikusművész, egyetemi tanár, rektor, érdemes művész, a Magyar Művészeti
Akadémia rendes tagja. Az Árpád Gimnáziumban 1959-ben II.c., 1960-ban III.c, 1961-ben a IV.c osztály
tanulója volt. A magyar szakkör 1961-ben két ízben tárlatlátogatást szervezett a Nemzeti Galéria XX.
századi anyagának megtekintésére. A tárlatot Szabados Árpád IV/c. osztályos tanuló vezette komoly
hozzáértéssel. 1961-ben magasugrásban Szabados Árpád IV.c. ötödik, ötpróbában Szabados Árpád IV.c.
osztályos tanuló harmadik lett. Szakmai életrajza. Lóska Lajos: Szabados Árpád, festő, garfikus.
369
Szabados Árpád Szabados Árpád.
Szervátiusz István (Kolozsvár, 1960. július 21.-) szobrász. 1977-től Magyarországon él. 1978-ban az
Árpád Gimnáziumban érettségizett.
Szervátiusz István
Vígh Tamás. (Csillaghegy, 1926. február 28. - Budapest, 2010. szeptember 18.) Kossuth-díjas magyar
szobrász- és éremművész. Az Árpád Gimnáziumban 1936-ban I.b., 1937-ben II.b., 1938-ban III.b., 1939-
ben IV.b., 1940-ben V.b, 1941-ben VI.b., 1942-ben VII.b osztály tanulója. Torna: A KISOK ezévi I.
korosztályos csapatversenyében 1941-ben a III. korosztályt is az Árpád gimnázium csapata nyerte meg,
tag volt a csapatban Vígh Tamás. 1942-ben már nem volt az Árpád Gimnázium tanulója. 1975-től 1986-
ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1986-1990-ben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek
Szövetségének elnöke. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Vigh Tamás
Politikusok
Garamvölgyi Károly. (Budapest, 1926. december 1.-Budapest, 2015. augusztus 15.) Oktatási miniszter-
helyettes. Az Árpád Gimnáziumban 1937-ben I.b., 1938-ban II.b., 1939-ben III.b., 1940-ben IV.b., 1941-
ben V.b., 1942-ben VI.b., 1943-ban VII.b osztály tanulója. 1968-tól a pénzügyminiszter első helyettese
volt. 1973-ban beosztásából felmentették és kinevezték a művelődési és oktatási miniszter helyettesévé.
1980-ban lett a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, 1987. december 31-én nyugdíjba vonult.
370
Garamvölgyi Károly
Manninger Jenő. (Budapest, 1955. július 30. -) Magyar építőmérnök, politikus; 2002 és 2022 között a
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, . 1998. és 2002. között közlekedési és
vízügyi minisztériumi politikai államtitkár. 2022-től Keszthely város polgármestere.
Manninger Jenő
Siklós Csaba (Budapest, 1941. augusztus 29. -) magyar közlekedésmérnök, politikus, miniszter. Antall
József miniszterelnök 1990-ben nevezte ki a rendszerváltás utáni első közlekedési és hírközlési
miniszterré, 1993-ban állásáról lemondott. 1959-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban.
Siklós Csaba
Tarlós István. (Budapest, 1948. május 26. –) magyar mélyépítő mérnök, politikus; 1990 és 2006 között
Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere, 2010 és 2019 között Budapest
főpolgármestere. Gimnáziumi tanulmányait apja nyomdokait követve a híres óbudai Árpád
Gimnáziumban végezte, de itt végzett fia is, aki jelenleg az iskola egyik tanára.
371
Tarlós István
Várkonyi Péter. (Budapest, 1931. április 3. - Budapest, 2008. október 14.). Kommunista politikus, volt
külügyminiszter (1983-1989). Az Árpád Gimnáziumban tanult 1941-ben I.a., 1943-ban III.a., 1946-ban
VI.a., 1948-ban kitűnő eredménnyel érettségizett. Jeles tanuló volt. A tanulmányi versenyekkel
kapcsolatosan meghirdetett tanulmányi pályázatokra 1948-ban hárman, köztük Várkonyi Péter VIII.a.
osztályos. tanuló küldte be „Az Ady-vita társadalmi alapjai” c. magyar irodalmi tárgyú dolgozatát. 1946-
ban a sakkör titkára, VI. osztályos.
Várkonyi Péter
Pálffy (Oesterreicher) György. (Temesvár, 1909. szeptember 16. - Budapest, 1949. szeptember 24.)
Altábornagy, honvédelmi miniszter-helyettes, a Rajk-per során koncepciós perbe fogták és halálra ítélték.
Az Árpád Gimnáziumban 1920-ban Österreicher György II.a., 1923-ban V. 1924-ben VI. 1925-ben VII.
osztályos tanuló. 1926-ban a Sujánszky—Halkó Géza önképzőköri jutalomdíjat Österreicher György
VIII. osztályos tanuló érdemelte.
Pálffy György
Sportolók
Csicsáky Péter (Budapest, 2003. auguztus 1.-) Huszonháromszoros korosztályos magyar uszóbajnok, és
2019-ben az Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon a 4x100 méteres gyorsváltóban a 4. helyet szerezte meg. Az
Árpád gimnáziumban 2020-ban 10.a osztály tanulója.
372
Csikácsy Péter
Csongvai Áron (Budapest, 2000. október 31. -) Válogatott labdarúgó. Az Újpest csapatával Magyar Kupa
győztes. A MOL Fehérvár játékosa.
Csongvai Áron
Csuvik Oszkár Oscar Charles (Budapest, 1925. március 28. - Sydney, 2008. október 23.) Olimpiai
ezüstérmes (1948) magyar vízilabdázó, úszó, edző. Az Árpád Gimnáziumban 1935-ben I.b., 1936-ban
II.b., 1937-ben III.b., 1938-ban IV.b., 1939-ben V.b., 1940-ben VI.b., 1941-ben VII.b., 1942-ben VIII.b.
osztályban tanult. 1943-ban jó eredménnyel érettségizett. Házi úszóversenyünket 1943-ban április 3-án
tartottuk meg a következő eredménnyel: 100 méteres mellúszásban intézeti bajnok Csuvik Oszkár VIII.
b. 1.36.5 perc. Az „ÁRPÁD“ Sportkör. A III. kerületi „Árpád" Sportkör a KISOK budapesti kerületének
budai csoportjába tartozik, 1924. okt. 23-án alakult. Igazolási száma: 5. A. Tiszteletbeli elnöke: Kékesy
János igazgató. Tanárelnök: Somogyvári Ferenc testnevelési tanár. 1940-1941-ben főtitkár: Csuvik
Oszkár VI. b. Szakosztályvezetők, vízilabda 1943-ban Csuvik Oszkár VIII. b. Csuvik Oszkár az Árpád
Gimnázium sportolójaként 1940-től a Magyar Atlétikai Clubban kezdte, 1945-től a Budapesti Vasas, majd
1946-tól az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) úszója és vízilabdázója volt. Mindkét sportágban
szerepelt a magyar válogatottban és ért el eredményeket. 1949-től Oscar Charles néven Angliában élt és
a London Kingsbury Club vízilabdacsapatával angol bajnok lett. 1951-től Ausztráliában a Sydney
University New South Wales vízilabdázója volt. Csapatával háromszor nyert ausztrál bajnoki címet. Az
ausztrál vízilabda-válogatott tagjaként részt vett az 1952. évi nyári olimpiai játékokon.
Csuvik Oszkár
Fábián László (Budapest, 1936. július 10. - Budapest, 2018. augusztus 10.) Olimpiai bajnok magyar
kajakozó, edző. Az Árpád Gimnáziumban 1946-ban V.a., 1948-ban VII.a. osztályban tanult, 15 évesen
kezdett kajakozni a Budapesti Dózsában. Olimpiai győzelmét mindössze húszévesen szerezte Urányi
Jánossal 10000 méteren, mely egyben a magyar kajak-kenu sport első olimpiai aranya is volt.
373
Fábián László
Gondos Tibor (Szentendre, 1928. október 10. - Budapest, 2021. március 6.) labdarúgó, csatár, edző.
Sinkovits Imre így emlékezett Gondos Tiborra: „Annak idején az óbudai Árpád Gimnázium
diákcsapatában játszottam, ahol osztálytársam volt Gondos Tibi, a Csepel futballistája. Ő volt az osztály
lelke futball tekintetében. Néhányszor megfektetett engem is az Árpád fejedelem úti Duna-parti fekete
salakos pályán. Melyik gyerek nem futballozott abban az időben grundokon? Persze, nem igazi labdával,
mert ha valakinek bőrlabdája volt, akkor minden tizenegyest ő rúgott.”
Gyarmati Dezső (Miskolc, 1927. október 23. - Budapest, 2013. augusztus 18.) a Nemzet Sportolója
címmel kitüntetett magyar vízilabdázó, szakedző, országgyűlési képviselő. Ökölvívóként,
kézilabdázóként, majd úszóként kezdi pályafutását. 1940-ben a középiskolai pólóbajnokságban az óbudai
Árpád Gimnázium játékosa. 1941-től a Gamma, 1945-től a Csepeli MTK, 1947-től az UTE (a Budapesti
Dózsa) pólósa. 1946-tól ösztöndíjasként másfél évet tölt Londonban, közben az első osztályú
Kingsburyben játszik. Rendőr főhadnagy. 1948-ban, 1950-ben, 1951- ben, 1952-ben és 1955-ben
országos bajnok, 1951-ben és 1952-ben Magyar Népköztársasági Kupa-győztes, 1948-tól válogatott. Az
1947-es párizsi főiskolai világbajnokságon győztes, az 1948-as londoni olimpián ezüstérmes csapat tagja.
1951-ben Berlinben főiskolai világbajnok, 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok, 1954-ben Torinóban
Európabajnok, 1956-ban Melbourne-ben olimpiai bajnok.
Gyarmati Dezső
Hefty Frigyes (Pozsony, 1894. december 13.-– Detroit, 1965. január 10.) az Osztrák–Magyar Légjáró
Csapatok egyik 5 igazolt légi győzelmet arató ászpilótája volt. Ő volt az első olyan pilóta, akinek lelőtték
a gépét és az ejtőernyő mentette meg az életét. Az intézet ifjúsága között világhírnevet szerzett
Luchsingeni vitéz Hefty Frigyes tábori pilóta. Az Árpád Gimnáziumban 1909-ben IV.a., 1910-ben
IV.osztályban tanult. 1914-ben önként jelentkező pilóta. 1922-ben az intézet ifjúsága között világhírnevet
szerzett Lachsingeni Vitéz Hefty Frigyes tábori pilóta. Az első világháborúban összesen 383 bevetést
repült. A második világháborúban visszatért a fegyveres erőkhöz, 1942. március 1-én a légierő zászlósává,
július 1-n hadnaggyá léptették elő. 1950-ben a magyarországi kommunista hatalomátvétel után az
Egyesült Államokba emigrált. Detroitban élt egészen 1965. január 10-i haláláig.
374
Hefty Frigyes
Kánásy Gyula (Cegléd, 1913. október 21. - Los Angeles, 1984. augusztus 16.) Magyar vízilabdázó, úszó,
jogász. Az Árpád Gimnáziumban 1930-ban a VI. osztály tanulója, a sportkör szertárosa volt. 1931-ben a
sportkör ezévi teljesítménye teljesen kielégítő. Kánásy Gyula, iskolánk legjobb úszója, részt vesz 1932-
ben a Los Angeles-i olimpián is. 1931 és 1944 között a Magyar Atlétikai Club úszója és vízilabdázója
volt. Vízilabdában 1938-ban az Európa-bajnok magyar válogatott tagja volt. 1937-től 1940-ig hétszeres
magyar válogatott vízilabdázó. 1946-ban Kaliforniában telepedett le.
Kehrling Béla (Szepesszombat, 1891. január 25. - Budapest, 1937. április 26.) Teniszező, világbajnok
asztaliteniszező, jéglabdázó, válogatott labdarúgó. Az Árpád Gimnáziuban 1905-ben IV. osztály tanulója,
1909-ben érettségizett. 1931-ben az iskola nevezetesebb tanítványai között tenisz világbajnok. 1925-ben
és 1926-ban a wimbledoni tenisztornán férfi párosban harmadik lett. 1912 és 1933 között 34 magyar
bajnoki címet szerzett.
Kehrling Béla.
Konrád Ferenc (Budapest, 1945. április 17. - Budapest, 2015. április 21.]) Olimpiai bajnok vízilabdázó,
edző, orvos. A sportsajtóban Konrád III. Ferenc néven ismert. Az Árpád Gimnáziumban tanult 1959-1963
között. 1959-ben I.a. osztály. 1961-ben III.a. osztály. 1963-ban a IV.a. osztályban érettségizett,
osztályfőnöke Kiss Jenő. 1963 és 1976 között 178 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Három
olimpián vett részt, 1976-ban, Montréalban tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert csapatnak. Az aktív
sportolástól 1982-ben vonult vissza. Fogorvos volt.
Konrád Ferenc Konrád Ferenc
375
Konrád János (Budapest, 1941. augusztus 27. - Solymár, 2014. november 26.) Olimpiai bajnok magyar
vízilabdázó, edző, sportvezető, állatorvos. A sportsajtóban Konrád II. János néven ismert.
Konrád János
Létay Gyula (Kaposvár, 1944. február 20.-) Sakkmester, FIDE-mester. Az Árpád Gimnáziumban 1960-
ban III.c., 1961-ben IV.c. osztály tanulója. lett. 1961-ben a budapesti középiskolás egyéni sakk
bajnokságon Létay Gyula IV. c. osztályos tanulónk az ötödik helyen végzett.
Létay Gyula
Markovits Kálmán (Budapest, 1931. augusztus 26. - Budapest, 2009. december 5.) Kétszeres olimpiai
bajnok vízilabdázó, edző. Az Árpád Gimnáziumban 1949-ben (VIII.a) érettségizett. 1948 szeptember 23-
án a Diákszövetség által rendezett futóversenyen 800 m-en első Markovits Kálmán VIII/a osztályos tanuló
21.24.2 mp.
Markovits Kálmán Markovits Kálmán
Fábiánné Rozsnyói Katalin (Budapest, 1942. november 20. –) Prima Primissima díjas olimpiai ezüstérmes
kajakozó, mesteredző. Tizennégyszeres magyar bajnok. Az első magyar edző, aki NOB edzői életműdíjat
kapott. Az óbudai Árpád Gimnázium tanulója, testnevelő tanára Iglói (Ignácz) Mihály.
376
Rozsnyói Katalin
Sasics Szvetiszláv (Sátoraljaújhely, 1948. január 19. -) Olimpiai bronzérmes világbajnok magyar
öttusázó. A kegyesrendiek Mikszáth Kálmán Téri Gimnáziumában (ma Piarista Gimnázium) folytatja
tanulmányait, majd 1967- ben az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizik.
Sasics Szvetiszláv
Somóczi Lóránt dr. (Budapest, 1914. június 11. - Budapest, 1982. április 21. Öngyilkos lett.) 1924-1932
közötti években az óbudai Árpád Gimnázium tanulója volt. „A gimnázium tanulóit a lelkes Bede István
tanár úr vitte rendszeresen a Császár uszodába, ahol igencsak megkedveltette a diákokkal az uszodai
életet, az úszást, és a vízilabdázást. Az óbudai Krausz Lóránt is az osztálytársaival együtt szerette meg
ennek a régi budai uszodának a simogatóan selymes vízét, amelyhez haláláig hűséges is maradt. Az Árpád
Gimnázium többször nyert középiskolai vízilabda bajnokságot, innen a legügyesebb, legszorgalmasabb
játékosok különbözõ egyesületekhez kerültek. A kis Krausz Lóránt – ekkor már Somóczi Lóránt néven –
a Magyar Atlétikai Club (MAC) újonc-, majd ifjúsági csapatába igazolt. Somóczi Lóránt 1932-ben
érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogász hallgatójaként folytatta egyetemi
tanulmányait. Egyetemistaként minden szabadidejét a Császár uszodai edzéseken töltötte és 1934-ben már
MAC felnőtt csapatának tartalék játékosa lett, miközben az utánpótlás válogatott állandó játékosa is volt.
1935 meghozta számára a biztos helyet az MAC első csapatában és július végén bekerült a magyar felnőtt
vízilabda válogatottba is. [] Mivel jogász volt, hadbíró ezredes, és mert visszautasította a híres Rajk-
perben való részvételét, ezért 1950-ben a recski kényszermunkatáborba internálták. Recsken az
embertelen körülmények között súlyos balesetet szenvedett. 1953-ban szabadult, törött és rosszul
összeforrott combcsonttal, egész életében bicegett ezután. Súlyos balesete után mint edző és mint
játékvezető hódolt tovább kedvenc sportjának, a vízilabdázásnak és töltötte minden szabadidejét a Császár
uszodában. 1966-tól haláláig a MAFC vízilabda szakosztályának vezetője és edzője.” Az Árpád
Gimnáziumban Krausz Lóránt 1924-ben I.a., 1925-ben II., 1926-ban III., 1927-ben IV., 1928-ban V.,
1929-ben VI., 1930-ban VII., 1931-ben VIII. osztály tanulója. 1932-ben érettségit tett.
Alábbi fényképen gimnazistaként az Árpád Gimnázium vizilabda csapatában, balról a hatodik.
377
Krausz Lóránt Somóczi Lóránt
Szabó Bence (Budapest, 1962. június 13. -) Kétszeres olimpiai bajnok magyar kardvívó, edző,
sportvezető. 1980-ban érettségizik az Árpád Gimnáziumban.
Szabó Bence
Szathmáry Elemér (Budapest, 1926. február 16. - Sydney, 1971. december 17.) Olimpiai ezüstérmes,
főiskolai világbajnok úszó. Pályafutását az Árpád Gimnáziumban kezdi. Az Árpád Gimnáziumban 1940-
ben V.a., 1941-ben VI.a., 1942-ben VI.a osztályba járt és évet ismételt. 1943 április 3-án házi
uszóversenyen IV. korosztály versenye: 100 m. gyorsúszásban intézeti bajnok Szathmáry Elemér VI. a.
1.068 p.
Szathmáry Elemér
Tarics Sándor (Budapest, 1913. szeptember 23. - Belvedere, Kalifornia, 2016. május 21.) Olimpiai bajnok
magyar vízilabdázó, építőmérnök. 2011. augusztus másodikától haláláig ő volt a legidősebb élő olimpiai
bajnok a világon. A Budapesti Műszaki Egyetemen építőmérnöki diplomát szerzett, majd 1949-ben
kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Nevéhez fűződik az első földrengésbiztos rugós
acélszerkezetű épület tervezése. Az Árpád Gimnáziumban 1924-ben II. 1925-ben III. 1927-ben V. 1928-
ban VI. 1929-ben VII. 1930-ban VIII. osztályban tanult. 1931-ben jeles eredménnyel érettségizett. 1925-
ben házi uszóversenyen az 50 méteres mellúszásban a III—IV. osztály részére: 2. Tarics Sándor III.
osztályos tanuló.
378
Tarics Sándor
Török Ferenc (Csillaghegy, 1935. augusztus 3. -) Kétszeres olimpiai bajnok magyar öttusázó, edző,
sportvezető, ügyvéd, politikus. Az óbudai Árpád Gimnáziumban Iglói Mihály irányításával kezd
atletizálni. Az Árpád Gimnáziumban 1948-ban aVI.a. osztály tanulója. 1950-ben érettségizett. 80 évesen
2015-ben így emkékezett meg iskolájáról: „Az Árpád Gimnáziumba jártam, és megszöktem egy október
6-ai ünnepségről. Az udvaron keresztül leléptem, átmásztam a kerítésen, de Iglói Mihály testnevelő tanár
utánam jött. Rám fütyült, de nem álltam meg, így elkezdtünk futni a Tímár utcai HÉV-megálló felé. Én
táskával loholtam, de nem ért utol, mint később kiderült, szándékosan. Kíváncsi volt, meddig bírom a
futást. Nem tudhattam, hogy ő akkoriban még szenior mezeifutó-versenyeken indult. Konok fiú voltam,
Aquincumig futottam, ott aztán kimerültem, leültem egy római sír szélére, és megadtam magam. []
Visszavitt az iskolába, és ott válaszút elé állított: vagy az igazgatóhoz megyünk, vagy aláírom a belépési
nyilatkozatot a Honvédba.”
Török Ferenc Török Ferenc
Török Ottó (Csillaghegy, 1937. november 1. –) Olimpiai bronzérmes magyar öttusázó. A Budapest
Honvéd versenyzője volt. Török Ferenc öccse. 1956-ban tesz érettségit az Árpád Gimnáziumban. 1963-
ban diplomázik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Magyar Olimpiai
Bizottság jogi tanácsadója, majd 1993-tól 2001-ig igazgatója.
Török Ottó 1964 Török Ottó
Színház- és filmművészeti, fényképész szakemberek
379
Marsovszky Elemérné, Ackermann Adrienne (Ada) (Zsombolya, Torontál vármegye, 1895. október 10.-
1991) Fényképész. Az Árpád Gimnáziumban 1937-ben az iskola 1913-ban érettségi vizsgálatot tett
növendékei június 2-án szép ünnepség keretében jöttek össze huszonötéves találkozóra. Köztük volt
Marsovszkyné Ackermann Adrienne fényképész is, aki intézeti iskolatársak szövetségének a tagja volt.
1912-ben magántanuló és 1913-ban az évben jó eredménnyel leérettségizett.
Marsovszkyné Ackermann Adrienne
Bélai István (Budapest, 1931. május 8. - 2004. november 4. ) Magyar hangmérnök, filmrendező,
forgatókönyvíró. 1942 és 1950 között az Árpád Gimnázium tanulója volt. Felsőfokú diplomáját a
Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte 1957-ben. 1950 és 1954 között az Egyesült
Izzó betanított munkása volt. 1954 és 1956 között a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál dolgozott
hangtechnikusként. Ezután egy évig a Pannónia Filmstúdió filmipari szakmunkása, 1957-től 1980-ig
hangmérnöke, 1980-tól 1987-ig pedig filmrendezője volt. Concertissimo című filmjét Oscar-díjra jelölték.
Bélai István
Erdélyi Dániel (Budapest, 1973. augusztus 21. -) Camera Hungária-díjas magyar rendező,
forgatókönyvíró.
Erdélyi Dániel
Fischer Gábor (1966-) Filmrendező.
Fischer Gábor
380
Horváth Eszter (Budapest, 1938. június 15. - Budapest, 2019. szeptember 30.) Liszt Ferenc-díjas magyar
opera-énekesnő (szoprán).
Horváth Eszter
Götz Béla (Budapest, 1940. május 7. ) Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező, egyetemi tanár. 2013-ban
megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. Az Árpád Gimnáziumban tanult 1954-1958
között, 1958-ban érettségizett.
Götz Béla
Korompai Márton (Budapest, 1932-Budapest, 2009. június 26.) Rendező. Az Árpád Gimnáziumban 1942-
ben I.a. jeles 1943-ban II.a. jeles, 1946-ban V.b jeles, 1948-ban VII.b. osztály tanulója volt.
Lengyel Anna (Budapest, 1969. július 4. 2021. április 15.) Magyar dramaturg, műfordító. 1987-ben az
Árpád Gimnáziumban érettségizett.
Lengyel Anna
Marton Endre (Budapest, 1917. március 17. - Budapest, 1979. október 12.) Kétszeres Kossuth-díjas és
Jászai Mari-díjas magyar rendező, főiskolai tanár, színigazgató. Marton Endre az Árpád Gimnáziumban
1927-ben I.b., 1928-ban II., 1929-ben II.a., évet ismételt, 1930-ban III.a., 1931-ben IV., 1932-ben V.,
1933-ban VI., 1934-ben VII., 1935-ben a VIII. osztály tanulója volt. 1936 május hónapban közepes
eredménnyel érettségizett. 1936. november 9-én önképzőkörünk a Zárda utcai kultúrházban műsoros estét
rendezett. Az est műsorát három számból álló revü alkotta: „Tegnap-ma-holnap” címmel. Rendezte
Marton Endre VIII. osztályos tanuló.
381
Marton Endre
Szőnyi G. Sándor (Rákospalota, 1928. december 29. - Csobánka, 2012. március 9.) Balázs Béla-díjas
dramaturg, rendező. Szőnyi Sándor az Árpád Gimnáziumban 1939-ben az I.b., 1940-ben II.b. (kitűnő
tanuló), 1941-ben III.b. (kitűnő tanuló), 1942-ben IV.b. (kitűnő tanuló), 1943-ban V.b. 1945-ben VII.
(jeles tanuló), 1946-ban VIII. osztályban magántanuló. (jó rendű). Sinkovits Imre osztálytársa volt.
Szőnyi G. Sándor
Wiedermann Károly (Budapest, 1930. június 13. - Budapest, 1997. február 1.) Balázs Béla-díjas magyar
filmrendező. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben az I.a., 1941-ben a II.b., 1942-ben a III.a., 1946-ban a
VII.a osztályban járt, 1948-ban érettségizett.
Wiedermann Károly (jobbra) Bárány Frigyes (balra) Készítette: Keleti Éva 1964-ben.
Színművészek
Fülöp Attila (Szombathely, 1942. július 2. - Budapest, 2020. május 9.) Magyar operaénekes (tenor),
hangmérnök. Az Árpád Gimnáziumban 1959-ben a IV.a., osztályban tanult, kitűnő tanuló volt.
Tanulmányait 1955-ben kezdte el, 1960-ban érettségizett.
382
Fülöp Attila
Götz Anna (Budapest, 1963. április 25. -) Magyar színésznő.
Götz Anna
Grill Lola (Budapest, 1896. május 7.-?) Szavalóművész. Árpád Gimnáziumban 1912-ben VIII. osztály
kimaradtak között Grill Lola. 1921-ben intézeti alapítványainkat öregbítette Grill Lola 1180 koronás
jutalom díj-alapítványa. 1922-ben a Grill Lola pályadíjat először adtuk ki. 1925-ben az iskola
Grill Lola 1927-ben
Juhász György (Ózd, 1961. április 29. –) Magyar színész.
Juhász György
Ifj. Kőmíves Sándor (Budapest, 1940. december 23. – Budapest, 2006. március 3.) Jászai Mari-díjas
(1989) magyar színész, rendező. Árpád Gimnáziumban 1957-ben november 6-án tartottuk meg az
Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulójának ünnepét. Az ének- és zenekar megnyítója után
Kőmíves Sándor IV.b. osztályos tanuló szavalta el Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal c. versét.
1958. március 15-i ünnepélyünket 14-én tartottuk. Szavaltak …Kőmíves Sándor IV. osztályos tanuló.
383
Kőmíves Sándor. Ifj.
Mádi Szabó Gábor (Nyíregyháza, 1922. augusztus 30. - Budapest, 2003. március 6.) Kossuth- és Jászai
Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. Az Árpád Gimnáziumban Szabó Gábor 1938-ban a
VII.a. osztály, 1939-ben a VIII.a osztály tanulója. 1938-ban A British Council (London) adományából,
mint az angol nyelvben legkiválóbb tanulók…Szabó Gábor VII. és Gordon Ralph VIII. o. tanulók kaptak
értékes könyvjutalmat. 1940-ben érettségizett.
Mádi Szabó Gábor
Mészáros Károly (Budapest, 1961. június 9. -) Színész, rendező, fotós, szinkronszínész.
Mészáros Károly
Mihály Marianna (Budapest, 1960. november 25. –) Magyar színésznő.
Mihály Marianna
Oravecz Edit (Balassagyarmat, 1961. március 19. -) Magyar színésznő.
384
Oravecz Edit
Reviczky Gábor (Tatabánya, 1949. március 28. -) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és
Jászai Mari-díjas magyar színművész.
Reviczky Gábor
Sinkovits Imre Budapest, 1928. szeptember 21. - Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel
kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Az
Árpád Gimnáziumban 1939-ben I.b., 1940-ben II.b., 1941-ben III.b., 1942-ben IV.b., 1943-ban V.b. 1946-
ban VIII. osztály tanulója. 1947-ben érettségizett. Az Árpád Gimnáziumban Sinkovits Imre vers- és
prózamondó versenyt rendeznek 1999-óta.
Sinkovits Imre
Sinkovits Imre emléktáblája az Árpád Gimnázium előterében.
385
Sinkó László (eredeti neve Sinkovics László) (Budapest, 1940. március 18. - Budapest, 2015. július 31.)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező,
szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Sinkovits Imre
Kossuth-díjas színművész öccse. Az Árpád Gimnáziumban tanult. 1957-ben Szavalóink közül Sinkovics
László és Kőmíves Sándor kapott szép elismerő oklevelet és jutalmat az Arany János szavalóversenyen.
1958-ban a március 15-i ünnepélyünket 14-én tartottuk. Ünnepi beszédet mondott Peller József tanár,
szavaltak Sinkovics László és Kőmíves Sándor IV. osztályosok.
Sinkó László
Vecsei Miklós (Budapest, 1992. május 22.-) Junior Prima-díjas magyar színész, író. Átdolgozásokat,
szövegkönyveket ír és megjelent két verseskötete is; beceneve: Hasi, ami nevében gyakran „H.” formában
is megjelenik. 2004 és 2010 között az Árpád Gimnázium diákja volt. 13 éves korában Kozma Imre atya
hittanóráinak hatására kezdett írni. 18 éves volt, amikor kiadták első kötetét, de egyetemi évei után az
akkori verseit már túl szószátyárnak gondolja. A színházhoz a Pesti Színházban látott Eszenyi Enikő
rendezte Ünnep című előadás vitte közel, melyben Kamarás Iván monológja fogta meg, akivel később
versei kapcsán személyesen is találkozott. Az érettségi évében az ÁSZ Drámaiskola Árpád
Gimnáziumban működő Ász Színjátszócsoportjának növendéke volt.
Vecsei Miklós
Tudósok
Ábel András. (Sóskút, 1931. február 19.-2016. március 20.) Mérnök, egyetemi tanár. 1941 és 1948 között
az Árpád Gimnázium diákja. Repülőmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemenen szerezte.
1956-ban menekülnie kellett Magyarországról. Kezdetben Angliában élt, ahol mérnökként dolgozott,
közben elszántan képezte magát. Később ösztöndíjasként Kanadába került a McMaster Egyetemre, ahol
két és fél évet töltött, és megszerezte a doktori fokozatot alkalmazott tudományból. Később Ausztráliában
telepedett le, a Sydney-i Egyetem professzora volt. Hat szakmai és tudományos testület tagja, a Max
Planck Institute ösztöndíjasa, a Japán Tudományfejlesztő Szövetség munkatársa volt.
volt.
386
Ábel András
Adriányi Gábor (Nagykanizsa, 1935. március 31. -) Római katolikus pap, egyháztörténész, a Magyar
Tudományos Akadémia külső tagja, a Szent Mária Magdolnáról nevezett felsőörsi prépost. 1952 és 1954
között az Árpád Gimnázium diákja volt. Az Árpád Gimnáziumban 1954-ben kitüntetéssel érettségizett.
Adriányi Gábor bibliográfiája. Az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen szerzett teológiai doktorátust
1963-ban. Egyetemi tanári pályafutását 1971-ben, a Bonni Egyetem Egyháztörténeti Karán kezdte meg
mint magántanár, 1976-ban ugyanott tanszékvezető tanár és az Egyháztörténeti Intézet igazgatója lett.
Adriányi Gábor
Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. - Princeton, New Jersey, 1981. február 12.)
Régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen
a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is. 1947-ben
Angliába emigrált, majd egy év múlva Svájcban telepedett le, ahol a Berni Egyetem ókori történeti
katedrájára került, majd 1952-től 1956-ig Bázelben volt egyetemi tanár. Ezek után a Princetoni Egyetem
meghívására az USA-ba ment, ahol 1965-ig, nyugalomba vonulásáig egyetemi tanárként működött, és
ókortörténeti kutatásokkal foglalkozott. 1907 és 1912 között az Árpád Gimnázium diákja volt. Az Árpád
Gimnáziumban 1907-ben IV., 1908-ban V., 1910-ben VII., 1911-ben VIII. osztály tanulója. 1912-ben jó
eredménnyel érettségizett. 1910-ben volt egy éremkiállítás, melyet Alföldi András VII. osztályos tanuló
rendezett, munkásságában szakszerű utasításokkal látta el Barthos Indár dr. tanár.
387
Alföldi András
Apor Péter dr. (1936-) Belgyógyász, sportorvos, kutató orvos, író. 1946 és 1954 között az Árpád
Gimnázium tanulója volt, jeles eredménnyel érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Pécsett kezdte, majd a
Budapesti Orvosi Egyetemen fejezte be 1960-ban summa cum laude eredménnyel. Diplomájának átvétele
után a Testnevelési Főiskola Orvosi Tanszékére került 1962-ben, ezt követően kórházakban töltött
gyakorlati évei alatt belgyógyász és sportorvosi szakvizsgát tett. A kandidatúra megszerzése után, 1969-
től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézetnek osztályvezetője, tudományos vezetője volt 1986-ig. 1992-
ben megkapta a címzetes egyetemi tanár címet. A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet osztályvezető
főorvosaként dolgozott 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig. Ösztöndíjjal kutatott, oktatott, tanított
Stockholmban (Karolinska Intézet, 1972- 1973) és Los Angelesben (University of California, 1982-1983).
Rendszeres előadóként szerepelt külföldi és hazai kongresszusokon.
Apor Péter
Beér János (Teschen, Szilézia, 1905. február 17. - Budapest, Józsefváros, 1966. február 22.) Jogtudós,
egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1952), doktora (1961). Beer János az Árpád
Gimnáziumban 1915-ben I., 1916-ban II., 1917-ben III. (jó tanuló) 1919-ben V., oztály tanulója, 1923-
ban jelesen érettségizett. 1930-ban a „Volt Iskolatársak Szövetségének” tagja volt, a szövetséget 1927-
ben szervezte újra Makoldy Viktor tanár.
Az alábbi képen Budapest, 1956. október 11. Beér János jogtudós, egyetemi tanár ismerteti a bizottság
munkáját a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) jogi társadalompolitikai bizottságának
alakuló ülésén. Az asztalnál Vajda Imre közgazdász, akadémikus (félig), Tildy Zoltán volt köztársasági
elnök, Tánczos Gábor, a Petőfi Kör titkára (takarásban) és Szigethy Attila parasztpárti politikus, a HNF
Győr-Sopron megyei alelnöke. MTI Fotó: Bojár Sándor
388
Beér János
Boga Bálint dr. (Budapest, 1938-) Elgyógyász, geriáter. 1952 és 1956 között az Árpád Gimnázium diákja
volt. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1962-ben szerzett általános orvosdoktori diplomát. Hosszú
szakmai életútja során belgyógyász, geriáter és onkológus szakorvosi végzettséget is szerzett. Évtizedeken
keresztül vezette az újpesti kórház belgyógyászati illetve geriátriai osztályát.geriátriai feladatokat ellátó
osztály vezetője (1980-1992), ezt követően ismét az újpesti kórházban lettem akut belgyógyászati osztály
vezetője (1992-2003), geriátriai feladatokat ellátó osztály vezetője (1980-1992), ezt követően ismét az
újpesti kórházban lettem akut belgyógyászati osztály vezetője (1992-2003), A geriátrián kívül évtizedek
óta a szociális gerontológiával is foglalkozik, ezen belül kiemelten a geroedukációval.1990- 92-ben az
Európa Tanács ezzel foglalkozó szakbizottságának volt a tagja. 2005 és 2010 között a Magyar
Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke volt. Jelenleg a hospice-ellátás területén dolgozik, három
főiskolán oktat gerontológiai tárgyat, szeniorakadémiák állandó előadója. Több tudományos illetve
laikusok számára írt könyve jelent meg az idősellátás területén. Tevékenységét több díjjal is – többek
között a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje valamint Batthyány-Strattmann Díjjal is-
kitüntették. 1952-1956 között az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója. EPA cikk metaadat kereső 30
tanulmányának adatait közli. (2023-02-18)
Boga Bálint
Bognár Géza (Budapest, 1909. december 3. - Budapest, 1987. február 7.) Kétszeres Kossuth-díjas
villamosmérnök, a MTA rendes tagja. Csaknem három évtizeden keresztül, 1950-től 1977-ig volt a
Távközlési Kutatóintézetben folyó tudományos-mérnöki munka meghatározó alakja. Az Árpád
Gimnáziumban 1919-ben I.a., 1920-ban II.a., 1921-ben III., 1922-ben IV., 1923-ban V., 1924-ben VI.,
1925-ben VII., 1926-ban VIII. osztály tanulója. 1926-ban az országos tanulmányi versenyre fizikából az
iskola Bognár Géza tanulót küldte. 1927-ben Bognár Géza jó eredménnyel érettségizett.
389
Bognár Géza
G. Tóth László (Budapest, 1954. május 26. –) Magyar hidrobiológus, limnológus, ökológus, a MTA
(MTA) doktora, egyetemi tanár.
G. Tóth László
Del Medico Imre (Budapest, 1923. november 25. - 2019. november 25.) Magyar jogász, közíró,
sajtólevelező. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben VIII.b. osztály tanulója. 1941-ben mennyiségtanból
sikeres javító vizsgálatot tett.
Del Medico Imre
Hirt Géza (Paks, 1895. július 27. - Budapest, 1957. június 20.) Állatorvos, egyetemi magántanár, kórtani,
kórszövettani kutató. Tevékenyen részt vett az állatorvos-továbbképzésben és az állategészségügyi
felvilágosításban. Működése alatt a vidéki állategészségügyi intézetek hálózata kiszélesedett, s a kutatás,
ellátás színvonala emelkedett. Az Árpád Gimnáziumban 1905-ben az I.a., 1906-ban a II.a., 1907-ben a
III.a., 1908-ban a IV., 1909-ben az V., 1910-ben a VI., 1911-ben a VII., 1912-ben a VIII. osztály tanulója.
1913-ban érettségizett.
Hirt Géza
Karády István (Jászberény, 1904. augusztus 20. - Szeged, 1974. szeptember 21.) Orvos, patofiziológus,
egyetemi tanár Kutatási területe: Főleg a Selye János által felfedezett stressz fogalomkörével kapcsolatos
kórélettani kérdésekkel foglalkozott. Vizsgálta a szervezet alkalmazkodásának mechanizmusát, a sokkal
szembeni ellenállását. Allergiai és anafilaxiai kutatásokat végzett. Ő fedezte fel a rezisztint. Az Árpád
Gimnáziumban 1920-ban VII. osztály jeles tanulója, 1921-ben a VIII. osztály kitűnő tanulója. 1922-ben
jelesen érettségizett. 1938-ban nevezetesebb tanítványaink Karádi István dr. Rockefeller-alapítvány
nyertes orvos.
390
Karádi István
Kardos Tibor (Budapest, 1908. augusztus 2. - Budapest, 1973. december 20.) Kossuth-díjas
irodalomtörténész, filológus, italianista, műfordító, az irodalomtudomány doktora, a MTA rendes tagja,
egyetemi tanár. Az Árpád Gimnáziumban 1918-1919-ben a II.a., (magántanuló), 1922-ben V.
(magántanuló, jeles tanuló), 1923-ban VI., 1924-ben VII. osztályos tanuló, 1926-ban érettségizett. 1935-
ben nevezetesebb tanítványaink Kardos Tibor dr. pécsi egyetemi tanár.
Kardos Tibor
Kecskés Pál (Budapest, 1895. május 18. - Budapest, 1976. június 30.) Római katolikus pap, filozófiai és
teológiai doktor, egyetemi tanár, a 20. század első felének jelentős magyar filozófiatörténésze.
Legismertebb műve a mintegy 700 oldalas A bölcselet története főbb vonásaiban. Az Árpád
Gimnáziumban 1909-ben az V., 1910-ben a VI., 1911-ben a VII., 1912-ben a VIII. osztály tanulója. 1913-
ban jelesen érettségizett. 1932-ben nevezetesebb tanítványaink Kecskés Pál. dr. teológiai egyetemi tanár.
Krekó Béla (Kunszentmárton, 1945. május 5. - Budapest, 2013. június 26.) Közgazdász, makro- és
pénzügyi modellező, informatikai szakértő. Az Árpád Gimnáziumban 1959-1963 között tanult. 1959-ben
I.a. osztály. 1961-ben III.a. osztály kitűnő. Kitűnő tanuló volt mind a négy osztályban, érettségi eredménye
is kitűnő volt. Az MKKE Terv-matematika szakát 1963-1968 között végezte el, itt is végig kitűnő tanuló
volt. Az óbudai Árpád Gimnáziumban az Udvarhelyi Ágoston Kalokagathya díját kapta 2008-ban az
1960/61-1961/62-ben végzett tanulmányi és sport eredményeiért.
Krekó Béla
Minder Gyula (Budapest, 1895. január 17.-Zürich, 1982.) Urológus, a Semmelweis Egyetem Urológiai
Klinikáján egyetemi tanár, 1936-1942 között az Urológia Klinika igazgatója. 1944-ben elhagyta
Magyarországot. Az Árpád Gimnáziumban 1905-ben az I.a., 1906-ban a II.a., 1907-ben a III.a., 1908-ban
391
a IV., 1909-ben az V., 1910-ben a VI., 1911-ben a VII., 1912-ben a VIII. osztály tanulója. 1931-ben
nevezetesebb tanítványaink Minder Gyula, urológus, egyetemi tanár.
Minder Gyula
Nagy Lajos (Nagyvárad, 1897. március 15. - Budapest, 1946. december 10.) Régész, művészettörténész,
muzeológus, a MTA levelező tagja. Budapest és környéke – főként Aquincum, Contra-Aquincum, Ulcisia
Castra – római császárkori és ókeresztény emlékeinek régészeti feltárása és dokumentálása,
művészettörténeti szempontú leírása, valamint a limeskutatás terén végzett kimagasló jelentőségű
tudományos munkát. Az Árpád Gimnáziumban 1913-ban a VIII. osztály tanulója. 1938-ban nevezetesebb
tanítványaink Nagy Lajos dr. egyetemi tanár, múzeumi igazgató,
Nagy Lajos Nagy Lajos
Mödlinger Gusztáv (Budapest, 1899. április 19. - Budapest, 1984. október 28.) Magyar biológus, egyetemi
tanár. A biológiai tudományok kandidátusa (1952). Az Árpád Gimnáziumban 1909-ben az I.a., 1910-ben
a II.a., 1911-ben a III.a., 1913-ban V.a, 1914-ben VI., 1917-ben jó eredménnyel érettségizett. 1932-ben
nevezetesebb tanítványaink, Mödlinger Gusztáv dr. egyetemi magántanár.
Mödlinger Gusztáv
Peschka Vilmos dr. (Budapest, 1929. december 17. – Budapest, 2006. július 25.) Magyar jogtudós,
egyetemi tanár, az MTA rendes tagja; a második világháború utáni hazai jogbölcselet kiemelkedő
művelője. 1940 és 1948 között az Árpád Gimnázium diákja volt. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben I.a.,
392
1941-ben II.a., (kitűnő tanuló az I.-II. osztályban), 1943-ban IV.a., 1946-ban VII.a. osztályos tanuló (jó
rendű tanuló a IV. és VII. osztályban) Életművéért 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.
Peschka Vilmos Peschka Vilmos
Pintér Endre (Budapest, 1927. július 23. - Budapest, 2020. június 7.) Magyar orvos, sebészprofesszor, az
Óbudai Orvos Klub alapítója, Budapest III. kerületének díszpolgára. Az Árpád Gimnáziumban 1937-ben
I.b., 1938-ban II.b., 1939-ben III.b., 1940-ben IV.b., 1941-ben V.b, 1942-ben VI.b., 1943-ban VII.b.
osztály tanulója. 1945-ben érettségizett.
Pintér Endre
Posgay Károly id. (1892. ápris 28.-1989. január 17.) Tényleges százados, geológus. Az Árpád
Gimnáziumban 1925-ben nevezetesebb tanítványaink: Vitéz Posgay Károly dr. tényleges százados.
Posgay Károly id.
Poór Gyula. (Budapest, 1952. szeptember 8. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, reumatológus,

belgyógyász, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja. Kutatási területe a csontritkulás és más mozgásszervi
csontbetegségek, az ízületi gyulladások és a környezet-egészségügy. Munkássága jelentős a köszvényes
vesekárosodás korai diagnosztikája (megállapítása) területén. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
tudományos tanácsadója. 2000-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI)
főigazgatója.
393
Poór Gyula
Pusztai Árpád (Budapest, 1930. szeptember 8. - Aberdeen, 2021. december 17.) Biokémikus és
táplálkozási szakember. 1956-ban elhagyta az országot és Nagy-Britanniában telepedett le. 36 évet töltött
a skóciai Aberdeenben, a Rowett Kutatóintézetben. A növényi lektinek világszakértője, 270 tanulmányt
és három könyvet írt a témában. A Stuttgarti Béke-díjat, a feleségével együtt nyerte el, a Mahatma Gandhi
díjat a tisztességes tudományért, valamint a német tudósok szövetségének ún. Whistleblower-díját is
megkapta. Az Edinburgh-i Királyi Akadémia választott tagja. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben I.b.,
1941-ben II.b., 1942-ben III.b., 1943-ban IV.b., 1946-ban VII. osztály tanulója.
Pusztai Árpád
Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. - Budapest, 2001. október 9.) Mérnök, fizikus,
kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség
részévé nyilvánították. Az évkönyvek szerint 1933-ban VIII. osztály (kitűnő tanuló) 1934-ben itt említjük
meg, hogy az intézet tavaly érettségizett növendéke, Simonyi Károly a királyi József műegyetemen a
tanév elején tartott tanulmányi versenyen a természettanból III. helyezést nyert.
Valóság, 2017 / 6. szám. Századok. Varga János: 100 évvel ezelőtt született Simonyi Károly, a polihisztor
tudóstanár.
A Simonyi család Simonyi Károly
Sipos Béla (Sopron, 1945. április 7. -) Magyar közgazdász, statisztikus, konjunktúrakutató, 1989-2015
egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, az MTA doktora (ökonometria
1988), a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese (1997-2007). Az Árpád Gimnáziumban 1959-1963
394
között tanult. 1959-ben I.a. osztály. 1961-ben III.a. osztály, az I.-III. osztályokban jó rendű, a IV.
osztályban jeles, 1963-ban kitűnő eredménnyel érettségizett.
Sipos Béla
Szabó Miklós (Budapest, 1935. május 6. - Budapest, 2000. szeptember 22.) Történész, politikus,
országgyűlési képviselő. 1954-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban. Majd az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karon, magyar nyelv és irodalom illetve történelem szakon
kezdte tanulmányait. Mint egyetemista vett részt a Petőfi Kör vitáiban, majd az 1956-os forradalom
leverése után az ELTE BTK MEFESZ-szervezetének egyik alapítója. A Szabad Kezdeményezések
Hálózatának alapítója, szóvivője. Hamarosan belátta, hogy a Hálózat politikai szervezetnek alkalmatlan,
és a helyzet gyors változásával az idő is túlhaladt rajta. Az 1988. november 13-i kongresszuson a párttá
alakulást képviselte, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) alapító tagja, az 1990. évi választásokig
a párt országos ügyvivője.
Szabó Miklós
Szakál Pál (Versec, Szerbia, 1918. augusztus 5.-Budapest, 1997. január 18) Kossuth-díjas vegyészmérnök
(1956). Az Árpád Gimnáziumban 1928-ban I.a., 1929-ben magántanuló, II.a., 1930-ban III.a., 1935-ben
VIII. osztály (kitűnő) tanulója volt. 1936-ban kitüntetéssel érettségizett. Az országos tanulmányi
versenyen 1935-ben rajzból első helyezést ért el.
Szakál Pál
Tichy Géza (Budapest, 1945. július 6.-Budapest, 2021. február 2.) Fizikus, 1994-2015 egyetemi tanár az
Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A MTA (MTA) doktora (fizikai tudományok, 1994). Tichy Géza
395
(1945-2021) Fizikai szemle. 2021. 2. sz. Az Árpád Gimnáziumban 1959-ben (jeles) I.c., 1960-ban (jeles)
II.c. 1961-ben (jeles) III.c. 1963-ban érettségizett kitűnő eredménnyel.
Tichy Géza
Vajda Pál Rezső (apja neve Weiss László) (Budapest, 1907. december 10.-– Budapest, 1982. június 8.)
Magyar technikatörténeti szakíró, szerkesztő, író, művelődéstörténész, bibliográfus. Középiskolai
tanulmányait az Óbudai Árpád Gimnáziumban végezte, majd négy szemesztert a berlini Technische
Hochschulében töltött. 1934-ben a párizsi Sorbonne Egyetemen filozófiai doktorátust szerzett. Mialatt
Párizsban élt, sajtótudósító irodát nyitott (Service International de Presse), amely nemcsak a francia sajtót
látta el szöveg- és képanyaggal, hanem több Franciaországon kívüli lapot is. Vajda Pál az Árpád
Gimnáziumban 1918-1919-ben III. osztály tanulója, 1925-ben érettségizett.
Batári Gyula Vajda Pál Műszaki Élet, 1983-01-06 / 1. szám.
Vargyas Lajos dr. (Budapest, Óbuda, 1914. február 1. – Budapest, 2007. október 31.) Széchenyi-díjas
népzenekutató, folklorista. 1924 és 1932 között az Árpád Gimnáziumban diákja volt. A Pázmány Péter
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-néprajz szakon végzett 1937-ben, ezt követően
elvégezte a Zenetudományi Intézet (Zeneakadémia) egyházzenei tanszakát is. Nevét Waigandról
396
magyarosította. Első jelentős munkája tanára, Kodály Zoltán hatására született: Áj falu zenei élete (1941).
E a műve egyben az első magyar zenei falumonográfia is. 1952-ben az irodalomtudományok kandidátusa,
1963-ban pedig doktora lett. Az 1940-es években az Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. 1952-ben
megvédte kandidátusi értekezését, és kinevezték a Néprajzi Múzeum népzenei osztályának vezetőjévé.
Emellett 1952-1954 között az ELTE Néprajzi Tanszékén is oktatott egyetemi docensként. 1961-ben lett
az Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának főmunkatársa, 1970-ben igazgatója.
1973-tól 1981-es nyugdíjazásáig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének
tudományos tanácsadója volt. A zenei tudományok doktora (1963).
Vargyas Lajos
Vertse Albert (1906-1979) A Madártani Intézet igazgatója 1949-1974 között. Az Árpád Gimnáziumban
1923-ban VI., 1924-ben VII., 1926-ban VIII. osztályos tanulója. Az országos tanulmányi versenyre
földrajzból 1926-ban Vertse Albertet külde az iskola. 1927-ben érettségizett.
Vertse Albert
Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek
Kalmár György (Budapest, 1926. november 28. - 2002. augusztus 17.) Magyar újságíró, a
közgazdaságtudományok kandidátusa.az MTV műsorvezető-riportere, Rózsa Ferenc-díjas. Az 1970-es
években a KGB hírszerzője Afrikában. 1939 és 1945 között az Árpád Gimnázium diákja volt.
Az Árpád Gimnáziumban 1939-ben IV.b., 1940-ben V.b., 1941-ben V.b., 1942-ben VI.b., 1943-ban VII.b
osztály tanulója. 1945-ben érettségizett.
Kalmár György
397
Kiskalmár Éva (Bukarest, 1953. július 13. -) Magyar televízióbemondó, műsorvezető, szerkesztő-
riporter, újságíró, tanár. Az Egyesült Királyságban él. 1971-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban.
Kiskalmár Éva
Meixner Mihály (Budapest, 1928. november 13. - 2016. január 5.) Zenei szerkesztő, fél évszázadon át a
Magyar Rádió komolyzenei műsorainak meghatározó alakja.
Meixner Mihály
Papp Endre (Budapest, 1946. november 24. -) Magyar újságíró, az egykori Ablak című tévéműsor és a
Karc FM rádió szerkesztő-műsorvezetője. Az Árpád Gimnáziumban 1961-ben az I.a. osztály tanulója.
Papp Endre
Peterdi Pál (született: Pohlencz Pál) (Budapest, 1925. február 17. - Budapest, 2000. november 20.) Magyar
sportoló, edző, sportújságíró, humorista, író. 1935 és 1943 között az Árpád Gimnázium diákja volt.
Pohlencz Pál az Árpád Gimnáziumban 1935-ben I.b., 1936-ban II.b., 1937-ben III.b., 1940-ben VI.b.,
1941-ben VII.b., 1942-ben VIII.b. osztály tanulója. Jeles rendű tanuló volt a 8 éves tanulmányai során.
1942-ben az iskolai bajnokságon 100 m. hátúszásban intézeti bajnok Pohlencz Pál VIII. b. 1.30 p.
Pohlencz Pál 1943-ban kitünő eredménnyel érettségizett.
398
Petredi Pál
Szádvári Gabriella szül. Lükő Gabriella (1953. augusztus 20. – 2005. november 1.) 1976 és 1981 között
a Magyar Televízió népszerű bemondónője volt. 1968-1972 között az Az óbudai Árpád Gimnáziumban
szépkiejtési és szavalóversenyeket nyert.
Szádvári Gabriella
Szarvas László (1966. december 15. -) Televíziós műsorvezető, a TV2 műsorvezetője (1998-2007), majd
2001-től Szarvas László – Café Reklám Kft., ügyvezető/Café Communications Kft., nemzetközi
igazgató.
Szarvas László
ifj. Vészi János (Budapest, 1953. október 26. - Budapest, 2015. június 11.) Balázs Béla-díjas filmrendező,
televíziós műsorvezető, producer, színész. 1964-ben édesanyjával Olaszországba költözött, ahol egyházi
iskolában, kollégiumban nevelkedett. Orgonálni és zongorázni is tanult. Magyarországra visszatérve az
Óbudai Árpád Gimnázium növendéke volt, ahol 1972-ben érettségizett.
Vészi János
399
Zeneművészek
Bontovics Kati (Budapest, 1953. január 30. -) Magyar dzsesszénekesnő.
Bontovics Kati
Csoóri Sándor (ifjabb Csoóri Sándor, Budapest, 1956. február 19.-) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar
dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója, a Muzsikás együttes és a Magyar
Dudazenekar alapító tagja, Csoóri Sándor fia. Honlapja.
Csoóri Sándor ifj.
Földes Andor Andor Foldes (Budapest, 1913. december 21. - Herrliberg, Zürich mellett, 1992. február 9.)
Magyar származású amerikai zongoraművész. 1934-től Európában lépett fel (Ausztria, Németország,
Olaszország, Svájc, Lengyelország, Belgium, Hollandia, Spanyolország.) 1939-ben Párizs, Amszterdam
és London következtek. A Skandináv országokban koncertezett, amikor kitört a háború. Mivel volt már
koncertmeghívása, látogató vízummal utazott az Egyesült Államokba 1939 novemberében, ahonnan zsidó
származása miatt már nem jött haza az egész világháború alatt. Az Árpád Gimnáziumban 1924-ben II.,
1925-ben III., 1926-ban IV. 1927-ben (magántanuló) V., 1928-ban VI., 1930-ban VII., 1931-ben VIII.
osztály tanulója volt. 1932-ben Földes Andor jó eredménnyel érettségit tett. 1932 március 15-én a III.
kerületi Katolikus Kultúrházban megtartott ünnepségen Földes Andor VIII. osztályos tanuló
zongoraszámokat adott elő. 1941-ben nevezetesebb tanítványaink Földes Andor zongoraművész.
Földes Andor
400
Fülöp Attila (Szombathely, 1942. július 2. - Budapest, 2020. május 9.) Magyar operaénekes (tenor),
hangmérnök. Fülöp Zsuzsanna opera-énekesnő édesapja. Az Árpád Gimnáziumban 1959-ben a IV.a.
osztályban tanult, 1960-ban érettségizett, tanulmányi eredménye kitűnő.
Fülöp Attila
Fülöp Zsuzsanna (Budapest, 1969.-) Magyar opera-énekesnő (szoprán).
Fülöp Zsuzsanna
Horváth Ágota Bajtay (Budapest, 1949. december 3. -) Magyar opera-énekesnő (szoprán).
Bajtay Horváth Ágota, jobb szélen
Horváth Eszter (Budapest, 1938. június 15. - Budapest, 2019. szeptember 30.) Liszt Ferenc-díjas magyar
opera-énekesnő (szoprán).
L. Kecskés András (Budapest, 1942. március 12. -) Lant- és gitárművész, multi-instrumentalista (szoprán
lant, reneszánsz lant, teorba, koboz, vihuela, szetár, dombra, doromb, furulya, rubebe, zongora),
zeneszerző, zenetörténeti kutató, népdalgyűjtő, a régizene (musica antiqua – a nagy klasszikus
zeneszerzők korát megelőző időszakok, a középkor, a reneszánsz és a barokk hangszeres zenéje)
kutatásának, hangversenyeken történő bemutatásának egyik magyarországi kezdeményezője, a Kecskés
Együttes művészeti vezetője. Az Árpád Gimnáziumban 1958-ban az iskolai ünnepségeken Kecskés
András /gitár/ lépett fel sikerrel. 1958-ban jó munkájukért, lelkes közreműködésükért könyvjutalmat
401
kaptak Molnár Géza és Kecskés András III/a. osztályos tanulók. 1959-ben a IV.a. osztály tanulója, 1960-
ban érettségizett.
L. Kecskés András
Kertesi Ingrid (Budapest, 1957. január 1.- ) Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes
és kiváló művész.
Kertesi Ingrid
Komor Vilmos (született Kohn) (Budapest, 1895. május 12. - Budapest, 1971. szeptember 28.) Liszt- és
Kossuth-díjas karmester. Az Árpád Gimnáziumban 1904-ben Kohn Vilmos I.b., 1905-ben II.b., 1906-
ban III.b., 1907-ben a IV. osztály tanulója.
Komor Vilmos
Körmendi Vilmos (született Keilwert) (Budapest, 1931. április 3. – Budapest, 2016. október 5.)
EMeRTon-díjas magyar zeneszerző, karmester, zenei rendező. Az Árpád Gimnáziumban Keilwert
Vilmos 1941-ben I.b., 1942-ben II.b. osztály tanulója. 1941-ben az iskola vivó szakosztályának a tagja.
Körmendi Vilmos
402
Rajk (Kerek) Judit (született Kerek Judit) (Budapest, 1966 -) Magyar énekművész (alt), habilitált egyetemi
docens, a Zeneakadémia tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja.
Rajk Judit
Szatmári Tibor (született Izsák Tibor) (Budapest, 1894. szeptember 23. - Budapest, 1942. november 12.)
magyar zongoraművész. Az Árpád Gimnáziumban Szatmári Tibor 1910-ben a VI. osztály magántanulója,
1911-ben a VII. osztály magántanulója, 1912-ben a VIII. osztály magántanulója. 1913-ban érettségit tett.
Stark Tibor (Mór, 1933. március 15. - 2007. július 26.) Zeneszerző, hangszerelő, dzsesszzenész,
trombitaművész, zenetanár, karmester. Szerzőként, előadóként és tanárként a magyar dzsesszélet
meghatározó alakja volt évtizedeken át. Az Árpád Gimnáziumban 1943-ban az I.a., 1946-ban a IV.a,
1948-ban a VI.b. osztály tanulója.
Stark Tibor
Szerényi Béla (Budapest, 1972. január 10.-) Tekerőlant-művész. Erdélyi Zsuzsanna-díjas népzenész,
hangszerkészítő, Az MMA levelező tagja (2019–) Népművészeti Tagozat. 2012–: Óbudai Népzenei
Iskola, Budapest. Zenetanár - tekerő 2013-tól, 2015–16. tanévben megbízott, 2016 szeptemberétől
kinevezett igazgató. 2018-tól mentortanár, 2019-től mesterpedagógus. 1985–1990: Óbudai Árpád
Gimnázium népzene-néptánc szakon tanult.
Szerényi Béla
Vészi János (Budapest, 1953. október 26. - Budapest, 2015. június 11.) Balázs Béla-díjas filmrendező,
televíziós műsorvezető, producer, színész. 1964-ben édesanyjával Olaszországba költözött, ahol egyházi
403
iskolában, kollégiumban nevelkedett. Gyerekkorában, kezdetben pap akart lenni, majd zeneszerző.
Orgonálni és zongorázni is tanult. Magyarországra visszatérve az Óbudai Árpád Gimnázium növendéke
volt, ahol 1972-ben érettségizett.
Vészi János
Az Árpád Gimnázium alapítványai és a díjazottak
A volt tanárokról és tanulókról elnevezett díjak.

Dr. Lengyel Imre-díj
Dr. Csizmás Lajos-díj
Fülöp Zoltán díj
Udvarhelyi Ágoston Kalokagathya díja
Kalokagathya-szobor
Krajcsovits Márton díj
Karádi Károly díj
A Karádi-díj plakettje
Gombár Vince-díj
Bajza-Könözsy díj
404
A Bajza-Könözsy díj plakettje
Dr. Farkas György-díj
Osztályfényképek, tablók
A III.a. osztály évzáró képe, 1955. A második sorban balról az ötödik Boga Bálint, az ülő sorban balról a
harmadik Gottlieb Miklós Forrás: Boga Bálint családi gyűjteménye
405
Az 1954-55-ös osztálynévsor. Forrás: Boga Bálint családi gyűjteménye.
1956. évzáró ünnepély, IV.a osztály, felső sor balról első Gottlieb Miklós, alatta jobbról a második Boga
Bálint Fotó: Boga Bálint családi gyűjteménye
406
Árpád Gimnázium. Tabló 1960. I. A. osztály. Középen Kiss Jenő osztályfőnök, balra tőle Konrád Ferenc,
vízilabdázó, jobbra Krubl László, harmadik sor Bálint László, Kéhli László, Spánik Ágoston, Krekó Béla,
Csiki Péter László, Fürdős Tamás, ? Sipos Béla, ?
Árpád Gimnázium. Érettségi tabló. 1963. IV. a.
407
53 év múlva 2016-ban. Ülnek: Krubl László, Csiki Péter László (†) Nyírjesy Gyula, Oszfolk Ferenc.
Állnak balról jobbra, Király Albert, Panák László, Spánik Ágoston, Hegedüs Tibor, Kéhli László, Bálint
Tibor, Czira István, Sipos Béla, Stomfay Szabolcs, Korbai Géza, Giegler Zoltán, Varró József.
Az Óbudai Árpád Gimnázium volt diákjainak a visszaemlékezéseiből (elbeszélt történelem)
Deák Ágnes: beszélgetés Péter László (1929-2008) történésszel. London, 1992. április 30. AETAS. 1992.
4. sz. Kérem, tanár úr, mondja el, milyen szellemi áramlatok, tanáregyéniségek határozták meg
pályafutását. Az Árpád Gimnáziumba jártam, ott erős hatást gyakorolt rám a cserkészeten kívül
hittantanárom, Könözsi Lajos, akivel érettségi után is rendszeresen találkoztam. Rendkívüli jelenség volt
mint tanár és elsősorban mint tanácsadó és vitapartner.
Barta András. Emlékezés az alma materre. A jó iskola az állandóság és a változás egysége. Beszélgetés
Sinkovits Imrével. Magyar Nemzet, 1980-08-20. 195. szám. „Nyolc évig jártam a III. kerületi Állami
Árpád Gimnáziumba, ami túlzás nélkül meghatározó jelentőségű volt életemben. Valóban ez az alma
mater látott el, táplált mindazzal az emberséged, műveltséggel, amely későbbi pályámon segített,
irányított. — A harmincas években, a negyvenes évek elején ezt az iskolát sokan „kültelkinek” tartották.
— A „Rákócziánum” vagy a Toldy a budai gimnáziumok között valóban „előkelőbbnek" számított, de
mi, a diákjai büszkék voltunk az „Árpád”- ra. Különösen attól kezdve, hogy átköltöztünk a Nagyszombat
utcai új épületbe. Akkor másodikos voltam. Addig egy Zsigmond téri épületbe jártunk, amelyet azonban
életveszélyesnek nyilvánítottak. Csak zárójelben jegyzem meg: még ma is valamilyen „tanintézet”
működik abban a házban. — Mire voltak büszkék az „Árpád” diákjai? — Akkor ezt nem tudtam volna
megfogalmazni. Talán csak azzal, hogy szerettük tanárainkat, az órák hangulatát, diáktársainkat, akikkel
millió és egy szál kötött össze. Ma már egyértelműbben tudok tanárainkat, az órák hangulatát,
408
diáktársainkat, akikkel millió és egy szál kötött össze. Ma már egyértelműbben tudok erről beszélni; még
akkor is, ha az, amit mondok, meglehet kissé kopottas közhelynek hangzik. De való: ez a polgári
demokratikus szellemű, haladó iskola egy életre szóló humánummal „ajándékozta meg” azokat, akik erre
fogékonyak voltak. — Kik voltak azok a tanárok, akikről már az imént is szeretettel szólt — Többnyire
olyanok, akiket valamiféle büntetésből „vágtak ki a kültelki iskolába”. Szentkuthy Miklós, a kiváló író és
műfordító, aki angolt tanított. A tankönyvet kihajította az ablakon és behozta Shakespeare összes műveit,
azokból tanított. A Hamlet és a Macbeth egyes részleteit ma is fújom angolul, ezt neki köszönhetem. A
szülői fogadóórákat „rendhagyó módon” Virág bácsi Arany Bárányhoz címzett vendéglőjében tartotta.
Kunszery Gyula, akinek Csirke volt a beceneve, és németet tanított, kitűnő pedagógusként a világ
legtürelmesebb emberének bizonyult. [] Dr. Könözsi Lajos hittantanárom akkoriban végzett Rómában,
tizenkét élő és négy holt nyelvet tudott. [] Beresztóczy György magyar tanárnak nagy része volt abban,
hogy színész lettem. A háború utáni években úgy adta elő a XIX. és XX. századi irodalmat, hogy ma is
ebből élek. [] Természetrajz tanárom, Karádi Károly született óbudai, egy hajógyári munkás fia, az
„Árpád”-ba járt, aztán ott tanított és szervezett cserkészcsapatot.[] Azon a napon, amikor a németek
lerohanták Magyarországot, 1944. március 19-én, éppen Szönyi G. Sándor osztálytársamnál (ma a tévé
rendezője) matekórára készültünk. A Hunor utcából a Zápor utcába csak a németek által lezárt Vörösvári
úton keresztül mehettem haza. De visszarohantam barátomhoz, és a szokásos láncon keresztül riadóz-
tattuk az osztályt. Másnap az első óra német volt (már nem Kunszery tanította); Petőfi, Kossuth, Széchényi
képeivel és piros-fehér-zölddel tapétáztuk ki az osztályt.[] A feljelentés után egy óra múlva megjelent az
igazgató, Gáldy Béla, immár egyedül, a padok mellett feszes vigyázban álltunk, és vártuk a vihart. De a
„diri” egészen halkan csak ennyit mondott: „Fiaim, az Isten áldjon meg benneteket, köszönöm.”
Magyar Múzeumok, 2000. 4. szám. MŰHELY. Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós hagyatéka. „Kunszery
Gyula Szentkuthy Miklós tanártársa és barátja volt az óbudai Árpád Gimnáziumban. Az író mindig
nagyon becsülte Kunszery nyílt, őszinte természetéért és politikai bátorságáért. Barátja a legvadabb nyilas
időkben is úgy vette fel a gimnáziumban a telefont, hogy „Halló! Itt Árpád Vezér és Kancellár
Gimnázium!” Amikor a tanári karnak fel kellett esküdnie Szálasira, Kunszery úgy tette le az esküt, hogy
hozzátette: „elveim fenntartása mellett!”
Sztankai Ádám. Origo. 2022. 04. 18. A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a
színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött. Sinkovits Imre emlékezik az Árpád Gimnáziumra.
„Tanárai között sok a „száműzött", akiket polgári, demokratikus világlátásuk miatt helyezett a
kultuszminisztérium az akkor még peremkerületinek számító, a főváros margóján működő iskolába.”…”
Hittantanáruk, a Rómában végzett, tizenkét élő és négy holt nyelvet beszélő dr. Könözsi Lajos az Árpád
Gimnáziumban valósítja meg – korát megelőzve, egy veszett eszméktől fertőzött időszakban – az
ökumenizmust”…” Természetrajztanáruk, Karádi Károly született óbudai, egy hajógyári munkás fia.
Korábban maga is az Árpádba járt. Tanárként visszatérve szervezi meg a Sinkovits Imre számára szinte
második családot jelentő cserkészcsapatot. A színész utóbb így beszélt erről:”…„Sejtelmem sincs, miért
szidták ezt a mozgalmat harminc évig: az Árpádban egészséges, tiszta lelkű, bajtársias, gerinces
embereket nevelt, erkölcsi tartást adott. Mintha csak tudták volna a cserkészek: a gyermekkor
meghatározza a felnőttkor tartalmát, értékét. Szinte észre sem vettük, ahogy játékosan előkészítettek az
életre. Éltük boldog gyermekkorunkat, ugyanakkor foglalkozásainkon, kirándulásainkon, vízi túráinkon
mintegy figyelmeztető bójaként ott úszott mellettünk a kérdés: hogyan valósítható meg mindez az életben?
„
409
Sipos Béla (VIII.a érettségizett 60 éve 1963-ban) visszaemlékezése.
Az óbudai Árpád Gimnáziumról és Kiss Jenőről, id. Krekó Béláról már egy korábbi könyvemben meg
szerettem volna emlékezni. Ez a könyv, „Vállalati árelőrejelzések” KJK. 1985-ben jelent meg. A
megemlékezést az előszóban fogalmaztam meg, de Cotel Kornél a KJK irodalmi vezetője kitöröltette,
erről Fébó László főszerkesztő levélben tájékoztatott. Veszélyesek voltak gondolataim, így például, hogy
az oktatás színvonala magasabb volt 1918-1944 között, mint 1945 után a szocializmusban. A Heller
Farkasról írt könyvemben a megemlékezésem közlését megengedték, de nem az előszóban, hanem az
utószóban. A könyvemmel elkészültem 1985-ben, de csak 1990-ben jelent meg. A Heller Farkasról írt
könyvemben (Heller Farkas. Akadémiai Kiadó, 1990) így emlékeztem meg az óbudai Árpád
Gimnáziumról. A Heller Farkasról írt könyvem pdf formátumban is letölthető.
„Szubjektív vallomással zárom Heller Farkasról írt tudósportrémat. A két világháború között hazánkban
több, nemzetközileg elismert és iskolateremtő tudós működött, akiknek hatása generációkon keresztül
érezhető. Nézeteimet kezdetben Horváth János, az irodalomtudós, a későbbiekben pedig Heller Farkas, a
közgazdászprofesszor tanításai alakították. 25 éve érettségiztem az Óbudai Árpád Gimnáziumban.
Ugyanazt mondhatom, mint amit neves színművészünk, Sinkovits Imre mondott: „Az Óbudai Árpád
gimnázium kiváló iskola volt, nemcsak tanintézet, de egyben nevelőotthon, a szó legjobb értelmében,
tanárainkat mintha bölcs megfontolással válogatta volna ki a jó szerencse: mesterei voltak hivatásuknak,
életre, munkára, hazaszeretetre … neveltek.” Horváth János egyik kiváló tanítványa, osztályfőnököm,
Kiss Jenő tanár úr szerettette meg velem az irodalmat. „Egyetemi szintű” előadásaim elsősorban a nemzeti
függetlenségért és a haladásért folytatott több évszázados küzdelmet mutatta be a költészet területén
Zrínyitől Ady Endréig, József Attiláig, Radnóti Miklósig. Hatására irodalom és történelem szakos
tanárnak készültem. Neves közgazdasági és matematikai szakírónk, Krekó Béla professzor (fia, ifj. Krekó
Béla osztálytársam volt és ő is közgazdász lett) indíttatására azonban a közgazdász pályát választottam.
Krekó Béla elmondta, hogy mint elméleti matematika-fizika szakos hallgató, a Pázmány Péter
Tudományegyetemen 1945–46-ban felvette Heller Farkas két féléves közgazdaságtani tanfolyamát a
Magyar Királyi József Nádor Műegyetemen. Heller Farkas a vizsga során felhívta Krekó Béla figyelmét
arra, hogy a matematikai módszerek felhasználása egyre nagyobb jelentőséget nyer a közgazdaságtanban.
Ez a beszélgetés azután meghatározó volt számára, és – mint ismeretes – Krekó Béla matematikai
módszerek – elsősorban a lineáris és nemlineáris programozás – közgazdasági alkalmazásának
nemzetközileg is elismert hazai úttörője lett.”
Megjegyzem, hogy 1989 után derült ki, hogy a történelem szakra, mint X-est nem vettek volna fel, bárkit
nem engedtek a történelmi forrásokhoz kutatni.
Kiss Jenő óráinak a fő gondolata ez volt: Ne bántsd a magyart. Nem titkolta, hogy mi a véleménye a
„létező” szocializmusról. A személyi kultusz irodalmáról azt mondta, hogy méltó helyére, a
szemétkosárba került. A Tanácsköztársaság irodalmáról nem beszélt, a magyarországi irodalom nála
Radnóti Miklósnál befejeződött. Ady Endre Rohanunk a forradalomba c. versének magyarázatakor azt
mondta, merne ma valaki hasonlókat mondani a magyar miniszterelnökre, ahogy Ady tette. „Minden a
Sorsé, szeressétek, Őt is, a vad, geszti bolondot, A gyujtogató, csóvás embert, Úrnak, magyarnak egyként
rongyot.” Madách Imre „Az ember tragédiája” és Shakespeare III. Richard király drámáit igen alaposan
és részletesen tárgyalta. Kihangsúlyozta a pszichológiai tényezőket, vagyis a drámákban szereplő
emberek irigységét, hiúságát, gonoszságát, hatalomvágyát stb.
A KISZ szervezésekor azt mondta, az egész osztály lépjen be a KISZ-be, mert Ő nem vállalja azt a
felelőséget, hogy valakit azért nem vesznek fel az egyetemre, mert nem volt KISZ tag. Csak 1963-ban,
amikor érettségiztünk, akkor változtatták meg a felvételi rendszert, a maximális pontszám akkor 20 pont
volt, aki ezt elérte az általában felvették.
410
Magyar Krónika, 2018-06-01/6. szám. Hollós László: Poór Gyula szerelmes földrajza Poór Gyula
professzor az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója. Nevéhez fűződik a
Nemzeti Osteoporosis Program elindítása. Szerelmes földrajzának színtere: Óbuda. „Fantasztikus
tanáraim voltak. Kiss Jenő, akinek a gimnázium előcsarnokában van az emléktáblája, latint tanított, és a
szentenciák által üzent, hogyan is maradhatunk emberek abban a politikailag sokakat megpróbáló, nehéz
időszakban. Hasonló élményeim vannak Karádi Károly tanár úrról. Valószínűleg az ő biológiaórái is sokat
nyomtak a latban, hogy feléledjen természettudományos érdeklődésem. Biztosan nagy szerepe volt abban,
hogy orvos lettem. A gimnáziumba lépve láthatjuk Sinkovits Imre emléktábláját és az őt angolra tanító
Szentkúti Miklósét is. Az aulában külön falon emlékeznek az iskola olimpikonjairól: Gyarmati Dezső, a
Konrád fivérek, Fábián László és Szabó Bence is e gimnáziumban végzett. Jelentős tudományos, irodalmi
és sportolói műhely volt ez, fantasztikus kohó. És ahogy most körülnézek itt, úgy vélem, most is jó irányba
mennek a dolgok.”
Sipos Béla (1959-1963 VIII.a) Gombár Vince latintanárunk több mondására emlékszem 60 év távlatából
is. Gombár Vince kérdése, a buta diák hogyan fordítja ezt a mondatot, „Hannibal ante portas!” a válasz
Hannibal azelőtt portás volt. Ha valamelyik diák nem készült fel a tananyagból ezt mondta neki: „legyen
moszat, menjen be a vízbe, egyék meg a halak”.
Tanulságos történet az, hogy hogyan vettek fel az Óbudai Árpád Gimnáziumba, ez az időszak az 1950-es
évek voltak. A Medve utcai iskolában 1959-ben fejeztem be tanulmányaimat. Szöllősi Margit
osztályfőnököm (VIII b.) 1959 májusában behívatta szüleimet és közölte, Zsebők István igazgatóval
egyeztetve, hogy „osztályellenség” vagyis X-es vagyok, tehát gimnáziumba nem mehetek, csak ipari
tanuló iskolába és így munkás leszek. A vádpontok: 1. Klerikális reakció tagja vagyok. Bibliai órákra
jártam vasárnaponként és konfirmáltam 1958-ban. (Az ÁBTL-ben kutattam és 2018-ban derült ki, hogy
Haypál Béla [Wikipédia cikkét 2023-ban megcsináltam] lelkészem mellett besugó müködött, és az is
kiderült, hogy 1989-ig mindegyik püspök III/III-as ügynök volt.) 2. Szüleim nem engedték, hogy
kisdobos, majd úttörő legyek. 3. Származásom volt a következő vádpont, apámat 1949-ben nyomozás
után az ügyészségről eltávolították, nyugdíjazták és így segédmunkás lett. A gimnáziumoknak, ha
felvettek egy tanulót értesíteniük kellett az általános iskolát. Szüleim letörten vették tudomásul a közlést,
engem felháborított az, hogy 1945 április 7-én születtem, hogyan lehetek osztályellenség, amikor
beleszülettem az általam ismert rendszerbe. Apám Fülöp Zoltánt, az óbudai Árpád Gimnázium akkori
igazgatóját kereste meg, aki úgy vett fel a Gimnáziumba, hogy ezt nem jelentette a Medve utcai iskolának.
Fülöp Zoltán és édesapám Székelyudvarhelyről ismerték egymást, mindketten a Református Gimnáziunba
jártak. Fülöp Zoltán felvételem után, ezt nem jelentette be a főhatóságnak, így ezt a Medve utcai iskolában
nem tudták meg. Volt egy Kovács Tibor nevű osztálytársam, édesapja asztalos volt és Ő se engedte meg,
hogy fia kisdobos, majd uttörő legyen. Kovács Tibor Esztergomban a Katolikus Gimnáziumban tanult
tovább, Őt lejelentették és az első év után főhatósági utasításra eltávolították a gimnáziumból. Meg
kívánom jegyezni, hogy nagy szerencsém volt, hogy így lehettem az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója,
ez további pályafutásomat meghatározta.
Gyimesi László: Beszélgetés Boga Bálinttal gimnáziumi emlékeiről (1.rész) Dr. Boga Bálint orvos,
oktató, helytörténész, költő, író, 1952-1956 között az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója.
gy. L. Minek tulajdonítja, hogy a Rákosi-korszakban ilyen szellemben taníthattak az Árpád
Gimnáziumban?
411
„Valóban igaz, hogy minden tanárunktól kaptunk valami olyan maradandó tárgybeli, de ami még
fontosabb: olyan erkölcsi, humán értékű ismeretet meg viselkedésmintát, ami – most már mondhatom –
életünk végéig elkísér bennünket. Többségük az 1930-as években végezte iskoláit, az akkori kulturális
eszmék pozitívumait hordozta magatartásában. A most sokat emlegetett Klebelsberg Kunó által képviselt
és engedett, a nemzeti és nyugati polgári gondolatvilág valamilyen ötvöződése jellemezte ezt (persze a
végletes negatív eszmék is akkor szöktek szárba). Visszagondolva erre, elképesztő, szinte hihetetlen, hogy
ebből kaptunk sokat a tanórákon a Rákosi-diktatúra éveiben.”
Gy. L. Kik voltak a legmeghatározóbb tanárai? „Négy meghatározó személyiséget kell kiemelni saját
személyes vonatkozásomban, ami nem jelenti, hogy a többi nem adott jelentős, ma is érvényességgel bíró
tanítást. Ez a négy: Gombár Vince latintanár, Tóth Pál László magyartanár, Szalmai János fizikatanár és
Karádi Károly biológiatanár. Nem tudom, szabad-e kategorizálnom, de a következő sorba osztanám
Udvarhelyi Ágoston földrajztanárt, Vanyek Béla kémiatanárt, Kertész Dezső orosztanárt, Hardy
Zsigmond matematikatanárt, Masznyik Zoltán történelemtanárt és Iglói Mihály tornatanárt. A többiek,
akiket esetleg egy harmadik sorba sorolnék, kevéssé maradtak meg emlékeimben, talán csak azért, mert
rövidebb ideig tanítottak.”
Gy. L. Hogyan emlékszik vissza a beszélgetés elején többször megemlített osztályfőnökére? „Gombár
osztályfőnökünkről – mint említettem – részletes írást szerkesztettem, itt rövidítve mutatom be. Kedves
arcú, de szigorú tanár volt. Felfelé kiszélesedő kopasz koponyáját csak oldalt szegélyezte kevés haj, és
ami jellegzetes volt: néhány erős hajszál feje tetején átívelte a fénylő tar területet. Valamikor paptanonc
volt, de későbbi feleségéért otthagyta a papneveldét. Jó hangja volt, állítólag korábban hivatalos helyen is
szerepelt. Szünetekben gyakran, előretolt kezében aktatáskát tartva énekelt, így tört utat a zsúfolt folyosón.
A latin nyelv, irodalom és kultúra ismerete számára az igazi értelmiségi lét feltétele volt. Ógörögöt is
tanított, ekkor már csak különórán, sajnos én nem csatlakoztam, amit máig bánok. A latin nyelvvel
egyetemi szinten is foglalkozott, például Ritoók Zsigmonddal közösen.”
„Jöjjön Karádi Károly, a biológiatanár. Ő is a nagy fajsúlyú pedagógusok közé tartozott. Kedvesen,
barátságosan volt nagyon szigorú, sokat követelt. Ha valaki jelentkezett, hogy betegség miatt nem tudott
készülni, az volt a válasza: „Ha valaki beteg, otthon fekszik, van szabadideje, aki fekszik, az olvas, aki
olvas, az mit olvas? Biológiát olvas.” Tehát nem volt pardon. Azokkal, akik orvosegyetemre készültek,
különösen szigorú volt.”
„Vanyek Béla kémiatanár. Őneki is az angol nyelv volt a fő profilja, de hasonlóan Hardyhoz, ő is választott
másik tárgyat. Abszolút magabiztos volt ezen a területen. Felelés mellett átfogó dolgozatokat íratott,
amelyek írása közben kopószemmel járta a padsorokat, figyelte, nehogy puskázzon valaki, és jaj volt
annak, akit elcsípett.”
„Udvarhelyi Ágoston földrajztanár, igazgató-helyettes a vagány fiúkat kedvelte…. A földrajz lényegét jól
tanította, ő is vázlatot diktált, amelynek tudása elég volt a jó jegyhez. Kirándulásokat is szervezett a
földrajzi tájak megismerésére…. Temetésén részt vettem, az egyik búcsúbeszédet Sinkovics Imre színész
mondta, mivel ő is az Árpád Gimnázium tanulója volt. Az ő szájából hangzott el tanárunkra és a
kommunista rendszerre utalva: Téged sosem szennyeztek be semmiféle kitüntetéssel.”
Új Ifjúsági Szemle, 2010. 3. szám. Domszky András. Dr. Nagy László-A világcserkészet ujjászervezője.
(1921-2009) Nagy László újságíró, történész, 17 éven át a Cserkészmozgalom Világszervezete főtitkára
volt. 1921. szeptember 2-án született Budapesten, a Bácskából, Trianon után áttelepült polgár- családban.
1931 és 1939 között iskolája, a Fáy András Gimnázium országos hírű, 18. számú Lóczy Lajos
cserkészcsapatának volt a tagja. Segédtiszti, majd cserkésztiszti képesítést szerzett. Udvarhelyi Ágoston
akkor még a Fáy András Gimnáziumban tanított. Nagy László visszaemlékezése: „Miért vállaltam el ezt
412
a kihívást, amelyre semmi sem predesztinált? Rövidnadrágos koromban lelkes cserkész voltam, és
tapasztalatból ismertem a mozgalom pozitív hatását. Két gimnáziumi tanárom, Kúnfalvy Rezső és
Udvarhelyi Ágoston nagy szerepet játszottak abban, ne váljék belőlem sem pesti link, sem aranyifjú.
Bíztak bennem. Annak ellenére, hogy csak közepes tanuló voltam, cserkésztisztet és önképzőköri elnököt
csináltak belőlem. Udvarhelyi Guszti bá’ osztályfőnököm volt az iskola 18. számú, Lóczy Lajosról
elnevezett cserkészcsapatának parancsnoka is. Mint kamaszkorom mentorának, mintaképének rengeteget
köszönhettem neki. Ösztönös, gyakorlati nevelőzseni volt. Nem én voltam az egyetlen, akit Guszti bá ’
gatyába rázott.”
Udvarhelyi Ágoston 1944-ben még a IX. kerületi Fáy András Gimnáziumban tanított: „Az
igazgatóhelyettesi munkakört Udvarhelyi Ágoston rendes tanár látta el a tőle megszokott
lelkiismeretességgel és fáradhatatlan buzgalommal.” Tandíjkezelő, cserkészparancsnok, a földrajzi
szertár őre volt. 1947-ben már az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatója.
Sipos Béla (1959-1963 VIII.a) visszaemlékezése Udvarhelyi Ágostonra. Udvarhelyi Ágoston a hátán
cipelte az óbudai Árpád Gimnáziumot. Reggel fél 8 órakor már a portásfülke előtt állt és ellenőrizte, hogy
a tanulók a kék árpád sapkát, címer jelvénnyel díszítve a fejükön hordják-e. Minket nem tanított, de
sokszor dolgozott a napköziben. Aki igénybe vette a menzán az étkezést, annak napközi foglalkozásra
kellett járnia, ami hivatalosan 16 óráig tartott. Guszti Bácsi, Udvarhelyi Ágoston megengette azt, hogy
aki a következő napi tananyaggal elkészült, az hazamehet. Ennek feltétele egy kikérdezés volt, meglepett
az, hogy minden tantárgyból ismerte a gimnáziumi tananyagot, így ki tudta kérdezni a matematikát,
fizikát, kémiát stb. Én maximum 1 órán belül mindig elkészültem és a sikeres feleltetés után
hazamehettem. Udvarhelyi Ágoston, mint a napközi foglalkozás vezetője nagyon sok tanuló nevét
ismerte, akiket nem, azokat Móricnak vagy Mórickának szólította, így lett „Móric” tanár úr. Az egyetemi
éveim (1963-1967) alatt is sokszor találkoztam Udvarhelyi Ágostonnal és beszélgettünk a villamoson.
Látó, 2000 / 4. szám. Írni annyi mint hazatalálni. Gulyás Miklóssal Tófalvi Zoltán beszélget. Gulyás
Miklós (Óbuda, 1938. január 31.-) író, műfordító. - Svéd nyelvre fordította Füst Milán, Illyés Gyula, Háy
Gyula műveit. 1956-os októberi forradalom tüntetéseiben részt vett, majd december közepén
Svédországba disszidált, Stockholmban könyvtáros lett. „Az egyetemi felvételi? Különösebben nem
tűntem ki az iskolában, de magyarból jó voltam. A híres óbudai Árpád Gimnáziumba jártam. Az iskola
az Amphiteátrum mellett, a Nagyszombat utcában van. A magyartanárunk Tóth Pál László volt, aki
kitalált egy magyar nyelvtant, mértani ábrákkal. Ő „viszonytan”-nak, mi „iszonytan”-nak neveztük.
Nemcsak nyelvtani, hanem irodalmat is tanultunk. Különösen sokat mesélt Mikszáth Kálmánról és
Madách Az ember tragédiájáról. Az érettségin - magyar szóbelin - Petőfiről, Puskinról és Heinéről kellett
beszélnem. Nagyon élveztem, hogy kimondhattam néhány ártatlanságot, amit korábban nem volt szabad.
A történethez az is hozzátartozik, hogy Eörsi István vitt el először Füst Milán esztétikai előadásaira.
Fanatikus hódolattal csüngtem a Mesteren. Minden szombaton meghallgattam az előadását. Később svéd
nyelvre fordítottam a Feleségem története egy fejezetét, esztétikájának és a Hábi Szadinak egy-egy
részletét. [] Az Árpád Gimnáziumban a Rákosi-rendszer elutasítása kötelező volt. Aki hitt benne, az
csendben hallgatott.. Emlékszem, hogy Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálakor kivezényelték az egész
osztályt. Végig hülyéskedtünk. Akkor már valóban utáltam ezt a torzalakot.” Könyve Óbudai utcák c.
könyvét a Noran Kiadó adta ki 2007-ben.
Látó, 2008 / 10. szám. GULYÁS MIKLÓS: Érettségieim és más emlékek (Emlékirat)
413
„Kezdem a pedellusunkkal, Szentessy bácsival. A lépcsőház alján állította fel kis asztalát, amelyen a
mákos és sós kalácsok sorakoztak, nála vásároltuk a tankönyveket is. Csak a pedellus volt bácsi. Morvay
Győző nem volt bácsi. Az igazgató urat hívták így. Mert a lakása az iskolában volt, mindannyian
hallhattuk hisztérikus felesége szüntelen süvítését... A tudást nem érdeklő társaink Morvayt - nem
igaztalanul, de egyoldalúan - zárkózottnak és barátságtalannak tartották. De aki óráit figyelemmel kísérte,
az vén fejjel is emlékezhetett okos gondolataira. Felejthetetlen előadásait kizárólag az érettségiző
évfolyamnak tartotta. Iskolánk első és az elmúlt száz év legjobb igazgatója volt. Nagyszerű, modern
pedagógus volt. Latin olvasókönyvét a Liber Sextit Magyarország legtöbb gimnáziumában használták.
Amikor leérettségiztünk, szívesen utánoztuk Morvait: „A filozófia a tudományok tudománya, a
tudományok koronája.” Morvay Győző szüntelenül nógatott bennünket a sportolásra is, a Schmidt
kastélynál futballoztunk, és versenyt futottunk. [] A Morvay-érát uralkodóink (hogy csak a
leghíresebbeket említsem), Ferenc József, Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla és Horthy Miklós
fémjelezték. (Gimnáziumunknak autonómiája volt, működésébe az urak beleszóltak, de mintha a tanári
kar főleg hallássérültekből állt volna.) 1902-ben, a kezdet kezdetén, 34-en voltak az iskolában, 33 óbudai,
egy vidéki. Két magyar nevű: Küzdő Géza és Széchy Dezső. Talán Tarján János is magyar név (bár
nagyon örményesen hangzik). Akkor hárman. Nagybirtokos, nagykereskedő, munkás, értelmiségi, görög
katolikus, unitárius és református szülő egy se volt. Hét német anyanyelvű, 24 katolikus, 7 zsidó, 2
evangélikus és 1 görögkeleti járt az iskolába történetünk kezdetén. Nyolc évvel később szóbeli érettségire
30 tanuló bocsátatott. [] Tanáraim közül megemlítem Kéky Lajost, a Petőfi Könyvtár szerkesztőjét és
Vardai Bélát, Mikszáth első életrajzának íróját. A matematikát persze Riesz Frigyes tanította. Kerékgyártó
Árpád, a legszelídebb lelkületű Mária-kongregációs, akinek a gomblyukában a fehér kereszt valóban az
emberszeretet jelképe volt, Ágner Lajos tanárunk - a kínai és japán irodalom talán első jelentős fordítója
- a Tanácsköztársaság idején a Kultuszminisztérium osztályfőnöke lett és emiatt a fehér terror idején
nyugdíjazták, de aztán visszavették. A legszívesebben Alszeghy Zsoltra emlékezem. Nyolc évet - elejétől
végig - volt az osztályfőnökünk. Húszévesen mint segédtanár került a gimnáziumba. Sovány, nyurga,
pattanásos arcú, amikor a keze alá kerültünk. Az ő gomblyukában is ott fehér lett a Mária-kongregáció
nekem nem szimpatikus - sőt ellenszenves - fehér keresztje. (A harcos Barkóczy Sándor, a klerikális
kultúrállamtitkár szervezte, sőt kényszerítette a pedagógusokat ebbe a szigorú katolikus szervezetbe. [] A
toleráns Óbuda szelleme itatta át az Alma Matert. A gimnáziumban eltöltött nyolc év alatt senki sem
hallott Alszeghy és Kerékgyártó ajkáról antiszemita kijelentéseket, nem tettek különbséget tanítványaik
között felekezetük szerint, valósággal dédelgették a szorgalmas és tehetséges zsidó diákokat.[]
Hittantanáraink népszerűek voltak. A katolikus Tichyt a zsidók nagyon szerették, és az újlaki rabbi
Edelstein óráira a keresztények is besettenkedtek, mert nevezetes volt szellemes adomázásáról. A
népszerű müncheni vicclappnak, a Simplicissinusnak állandó levelezője volt, és a legenda szerint az
órákon összegyűjtött adomákat oda küldte. Nyolcvan év után is állítom, hogy Alszeghy nélkül semmi se
lettem volna.[] A nálunk érettségizett Gelléri Andor Endre a pesti lapokban mesélt Óbuda szegénységéről,
a Templom utcai Krúdy Gyula, a Kéhli fontos törzsvendége órákat kártyázott ott (mikor írt a kiscelli
kastély titokzatos uráról?), a könyvtáros Halász Gábor este fáradtan érkezett haza a Selmeci utcába.”
Nemzeti Sport, 2014-07-05 / 181. szám. Malonyai Péter Sinkó László színésszel beszélgetett. Sinkó
László Iglói Mihályról, Náczi bácsiról a következőket mondta: „Ő volt a testnevelőm az Árpád
Gimnáziumban. Edzője Iharosnak, Táborinak, Rózsavölgyinek, világcsúcstartóknak, kimagasló
klasszisoknak - volt hitele, ez nem lehet kérdés. Időnként szólt, hogy délután menjünk ki a Tüzér utcába,
rekordkísérlet lesz, a kísérletből pedig valóság lett. Hol a gimnázium körül, hol az Amfiteátrumban
futtatott bennünket, de labdát is adott, amit természetesen értékeltünk. M. P. Náczi bácsi ötvenhat, a
414
melbourne-i olimpia után Amerikában folytatta, így nem taníthatta az érettségiig. S. L. De nyomot
hagyott, eléggé különlegeset. Szokása volt, hogy minden óra végén megtanított nekünk egy népdalt. Nem
tudtuk, miért, de fújtuk vele kedvencét, a „Vásárhelyi híres promenádon...” kezdetűt. Később, az egyik
érettségi találkozónkon rájöttünk, azért énekeltetett meg bennünket, hogy mindig emlékezzünk rá, ha
halljuk a dalokat. Nekem egyébként is eszembe jutna, hiszen főszerepe van abban, hogy megfertőzött a
sport.”
Keresztmetszet egy osztályról. Budapesti Árpád Gimnázium. 1962-1966, I-IV.A. 2020. május.
Megalakult egy öttagú szerkesztőbizottság Dr.Kasza Pál, Dr.Kiss István, Nagy Sándor, Puskás István és
Tarlós István tagokkal.” Amiről írunk, az a 60 év előtti Árpád. Közben a korszellem jelentősen
megváltozott. Akkoriban néhány tanár még pofozott, farmernadrágot nem lehetett hordani, és rövidre
nyíratták hajunkat.
(A pofozást meg tudom erősíteni, magam is részesültem ebben 1959-1963 között, de más osztálytársaim
is. 1962-ben a WC-ben dohányoztunk úgy öten-hatan. Egyikünk figyelt és riasztott bennünket, jön Kiss
Jenő osztályfőnökünk. Mindenki elmenekült csak Én maradtam, a csikket a WC kagylóba dobtam. Bejött
Kiss Jenő észrevette a füstöt és helyben rendes pofonokat adott, magas erős ember volt. Az eset után
elkezdtem gondolkodni és abbahagytam a dohányzást. 1963-ban az érettségi bankenten Kiss Jenő
megkínált cigarettával, maga is dohányos volt és mondtam Neki, tanár úr köszönöm, már nem
dohányzom. Hálás voltam, hogy meggyőzött és abba hagytam a dohányzást, a büdös munkás cigarettát
szívtam. 1997-től a PTE általános rektorhelyettese voltam 2003-ig, rendszeresen Budapestre kellett
járnom sofőrrel, Én autót nem vezettem, és hazafelé minden évben egyszer-kétszer meglátogattam,
haláláig Zamárdiban. Korábban Budapesten élt a Ganz Villamossági Művek közelében, ott is sokszor
felkerestem és jót beszélgettünk. Más kategória volt Bolemányi Károly testnevelő tanárunk. A
Szovjetunióban 5 évig volt hadifogságban, ezt hallottuk, ami az idegrendszerét nagyon megviselte. Ha
valaki tornaórán nem volt fegyelmezett, ezt mondta: „nem vagyok ideges, nem vagyok ideges kisfiam”
és egy hatalmas pofont adott. Egyik osztálytársam akkora pofont kapott tőle, hogy röpült 1-2 métert. Én
azzal húztam ki a gyufát, hogy 1963-ban a gimnázium sakk szakosztályának a vezetője voltam és a csapat
tagjait nem tudtam összeszedni nem mentük el 2-3 versenyre. Ezt megtudta és ezért néhány pofont
kaptam. Gombár Vince latintanárunk is használta fegyelmezésre a pofont, alacsony erős ember volt, fiatal
korában birkozott. A folyosón jobb kezét egyenesen tartotta, ökölbe szorított kézzel ment és jaj volt annak
aki, nem figyelt és meglökte a kezét. S. B.)
Ma már viszont az a tanár is hord hosszú hajat, és visel farmernadrágot, pofozás pedig nincs.”[]
„Bevezetés. Mi voltunk a gimnázium történetében az utolsó humán tagozatú, latinos osztály. Olyasféle,
mint amit Karinthy is megörökített a „Tanár úr kérem” és egyéb műveiben. A tanári kar kiforrottabb,
idősebb része is ebben a szellemben tette dolgát kellő iróniával és öniróniával. Úgy látszik, hogy az első
világháború előtti, polgári hagyományok szelleme több évtizeden és világégésen át a mi akkori napjainkig
is áthúzódott az Árpádban. Ebben, azaz a szabad polgári légkör fenntartásában nagy érdemek
tulajdoníthatók a tanintézet akkori vezetőinek.
(Fülöp Zoltán igazgató (1956-1971) és Udvarhelyi Ágoston igazgatóhelyettes (1956-1966) neveit
emelném ki. Az 1956-os forradalomban való részvételükért megbüntettek közül G. Vészi János (először
politechnika tanár) és Litván György (először könyvtáros) történelmet taníthattak az Árpád
Gimnáziumban. S. B.)
Az Árpád akkoriban nem azért volt elit gimnázium, mert diákjai elit hátterűek voltak, hanem inkább a
szellemisége, tanári színvonala miatt. Ezt az Árpádból kikerült diákok többségének további életútja is
igazolja.[] Gombár tanár úr mondásai: „Maga pofázik míg én beszélek marhaságokat.” Az értelmezés
szempontjából fontos a vesszők ki- vagy ki nem tétele. „Mondja kolléga úr, maga nem elemebeteg?”
415
(Gombár Vince magyarázta nekünk „Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego
non contradico.” A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. A
vesző elhelyezésétől függött a javaslat értelme, vagyis a királynőt meg lehet ölni, vagy nem, jobb lesz
félni. S. B.)
Az Árpád Gimnázium azon neves tanárai és ismert diákjai akik 1945-1989 között az
Állambiztonság álatal megfigyeltek és eljárás alatt voltak. Az ÁBTL iratok.
2015 óta kutatok az ÁBTL-ben. Kutatási témám „A magyar értelmiség helyzete Magyarországon 1945-
1989 között” (S. B.) Az Árpád Gimnázium volt neves tanáraira és ismert diákjaira vonatkozó kutatást
2023 január és február hónapban végeztem el.
Az Árpád Gimnázium ismert volt arról, hogy 1948-1989 között a kommunista hatalom által üldözött
tanárok egy részének menedékhelye volt. A következőkben 13 volt tanár és 3 volt diák ÁBTL iratairól
adok egy összefoglalót. A valós szám nyilvánvalóan több, mint 14.
Udvarhelyi Ágostonra vonatkozóan találtam iratokat, mint cserkészvezető került az állambiztonság

célkeresztjébe.
3.1.2. M-37479 Sipos Péter. 1958-1965. BM II/5-a. alosztálya, később a BM III/III-2-a. alosztálya
foglalkoztatta a "Sipos Péter" fedőnevű az ügynököt, aki budapesti papokról, egyházi kapcsolatairól, a
Mária Légióról, a cserkész mozgalomról jelentett.
"Sipos Péter" igazi neve Szecsődi József, aki 23 éves kora, 1957 óta állt állambiztonsági szolgálatban. A
szegedi papi szeminárium hallgatójaként eleinte elsősorban az ott tanulókról és oktatókról, illetve regnumi
atyákról jelentett. 1964-ben kirúgták, ezután belügyi segítséggel az Új Ember című katolikus hetilap
kiadóhivatalába került, pénzügyi vonalra. Ld. még: ÁBTL 3.1.2. M-37479/3 „Sipos Péter”, ÁBTL 3.1.2.
M-37479/4 „Sipos Péter”. Szecsődi József (1934-) a IX. kerületi Fáy András Gimnázium tanulója, 1944-
ben I., 1945-ben a II., 1946-ban a III. osztály tanulója. Osztályfőnöke Kiss László. Udvarhelyi Ágoston
1926-1946 között a Fáy András Gimnáziumban tanított, cserkészvezető is volt. (1935 előtt Uhlitz
Ágoston)
43. Udvarhelyi Ágoston.
II/5-a alosztály. Adta „Sipos” vette Orosz István rendőrnyomozó százados. 1958. március 13. Tárgy:
Cserkész mozgalomról. Jelentés Budapest, 1958. március 14. Aláírta Sipos Péter.
„A magyar cserkészettel 3 éves cserkészmunkám alatt ismerkedtem meg. Céljai és törvényei a
felszabadulás után köztudomásúak voltak, hisz legálisan működött. [] Én csak csapaton belül ismertem
személyesen cserkész vezetőket. Parancsnokom Udvarhelyi Ágoston, igen vallásos ember volt.
Tudomásom szerint mint parancsnok, szemben állt az akkor alakuló Diákszövetségi szervezettel. Amikor
a fúzió lett volna az úttörőkkel, a Fáy gimnáziumból az Árpádba helyezték és utána Kántálva Rezső
gimnáziumi tanár lett a parancsnok”
416
Udvarhelyi Ágostonról jelentés. Aláírás „Sipos Péter” (ügynök álneve), igazi neve Szecsődi József.
ÁBTL iratok. Dosszié típusa. 3.1.5. Dosszié jelzete. O-11530. Volt cserkészmozgalom. A dosszié a
Magyar Cserkész Szövetség történetét és vezető személyeit dolgozza fel, különös tekintettel az 1945 utáni
időszakra, illetve az 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartásukra. BM II/5-f alosztály. Megnyitva.
1958 április 21. Lezárva 1961. november 1.
Az Árpád Gimnázium volt tanárai közül Karádi Károlyra (158. sz. Árpád cserkészcsapat parancsnoka volt
az Árpád Gimnáziumban), Dr. Szabolcsi Miklósra (1945 után a 311. Vörösmarty cserkészcsapat
parancsnoka volt) és Udvarhelyi Ágostonra (cserkészcsapat parancsnok volt) vonatkozó jelentések
találhatóak. A nyomozást 1961 október 12-én zárták le. A 858 oldalas jelentésben leelenőrizték mindazon
cserkészvezetők adatait, akik 1947-ben még cserkészvezetők voltak.
417
O-11530. dosszié lezárása. 1961.
ÁBTL. 3.1.9. V-35994. Vizsgálati dosszié Abaházi János ügyében. Abaházi János 1940-től a VKF/2-es
osztályán teljesített szolgálatot. 1946-ban emiatt 6 hó börtönre ítélték. 1951-ben ügyét ismét elővették és
háborús és népellenes bűntett miatt 4 év börtönre ítélték. A dosszié az 1951-es nyomozás anyagit
tartalmazza. A dossziéban Karádi Károly gimnáziumi tanár neve is szerepel, akit tanúként akartak
kihallgatni.
418
Javasolom Karádi Károly volt Vkf. 2-ös tartalékos főhadnagy gimnáziumi tanár, valószínű Budapesti
lakos megkeresését és kihalgatását. Kemény Béla áv. főhadnagy. A dossziból nem derült ki, hogy Karádi
Károlyt megtalálták-e, de beazonosították, hogy a III. kerületben tanít.
Szabolcsi Miklósra vonatkozó jelentések. O-11530. Dosszié 788. old.
O-11530. Szabolcsi Miklósra vonatkozó részletes életrajzi jelentés.
Szabolcsi Miklós neve más, összesen 58 ABTL jelentésekben is szerepel, aminek az volt az oka, hogy
nyugati országokba utazhatott, pl: 3.2.4. K-1930. Otroba Fritz, 1966-1967 (Franciaország, ), 3.2.4. K-
2609. Madák 1969-1976 (Ausztria, Nyugatnémetország), 3.1.2. M-18667/5. „Meszlényi Károly” (ügynök
álneve) 1959-1962 (Magyarország), stb.
Litván Györgyre vonatkozóan az ÁBTL-ben 100 (!) irat található. Pl.:

3.1.9 145288/13/1 Litván György, ekkor még középiskolai történelemtanár, az MDP XIII. kerületi
pártaktíváján a nyilvánosság előtt vonta felelősségre Rákosi Mátyást a koncepciós perekben, főként a
Rajk-perben játszott szerepéért. A bátor fellépés a pártellenzék erősödéséről és az MDP vezetésének,
személy szerint Rákosinak a növekvő elbizonytalanodásáról árulkodott.
419
Litván György rabosítási fényképe
3.1.9. V-142622 Litván György és társai. Litván Györgyöt és társait 1957. május 6-án párt- és
kormányellenes röpcédulák terjesztése miatt őrizetbe vették. (anyja neve Friedländer Cecília)
3.1.5. O-18110/12 Litván György. A "Notre Dame" fn. ügyben nyomozás indult Litván György, az MTA
Történettudományi Intézet munkatársa ellen. A dosszié feltárja véleményét és társasági kapcsolatait.
3.1.9. V-145288 Mérei Ferenc és társai. Jelentések, intézkedési tervek, összefoglaló jelentések, vádirat
Mérei Ferenc és társai ügyében. Mérei Ferenc kihallgatási jegyzőkönyvei. (Gál Éva, Litván Györgynére
vonatkozó jelentést is tartalmaz)
2.5.7. IV. s. - 151. kötet. Kistarcsai közbiztonsági őrizetesek nyilvántartó könyve - II. kötet.
3.1.5. O-10986 "Hungaricus" 1956. decemberében "Hungaricus" aláírással egy 150 oldalas tanulmány
készült a "Magyar nemzeti demokratikus forradalom néhány tanulsága" címmel. A tanulmányt stenciles
és gépírásos úton készítették és terjesztették olyan értelmiségi körökben, akik Nagy Imre hívei voltak. A
Hungaricus írói és terjesztői rendszeresen összejártak, az anyagot külföldre is eljuttatták. A csoportot 1958
májusában vonta ellenőrzés alá a BM II/5 Osztály. Ennek a csoportnak volt tagja Litván György is.
3.1.9. V-145288/9 Mérei Ferenc és társai. "Hungaricus" résztvevői elleni nyomozás.
Részlet Litván György feleségének kihalgatási jegyzőkönyvéből, a személyi adatok megadása.
420
Litván György és Csatári Dániel szembesítési jegyzőkönyve, az első oldal.
421
Kosáry Domokos vallomása Litván Györggyel kapcsolatban, aki Fekete Sándornak szeretett volna állást
szerezni, a történelemtudományok területén.
422
Részlet Tardos Márton (sz. Budapest, 1928. december 22.) vallomásából, Litván Györgyre vonatkozóan.
423
Könözsi Lajos neve a következő 2 ÁBTL iratban szerepel.
3.1.5. O-11802/2 Fekete Hollók. BM II/5-f alosztály. A dosszié elsősorban a "Keresztény Front"
tevékenységéről, a ciszterci illegális rendről, a ciszterci illegális ifjúsági mozgalom felszámolásáról szól.
3.1.5. O-11802/26 Fekete Hollók. A BM II/5-f alosztálya a "Fekete Hollók" fn. operatív feldolgozó
munkát folytatott egy klerikális államellenes szervezkedés ügyében, melynek ideológiai alapját a
résztvevők a pápai szociális enciklikákból és körlevelekből merítették. A szervezkedés kiterjedt a volt
ciszterci és jezsuita rendek, a KIOE-KLOSZ, a "Regnum Marianum" és más ifjúsági szervezetek, a
piarista- és bencésrend egyes tagjai valamint egyes római katolikus papok által irányított illegális
szervezetekre és csoportokra, melyek az ország különböző területein - elsősorban Budapesten –
működtek.
Pálffy Györgyre vonatkozó ÁBTl iratok. Pállfy György (Pálffi György, Österreicher György, Österreicher
György) Anyja neve: Stáb Paula. Született 1909-09-16 Foglalkozás: honvéd altábornagy, honvédelmi
miniszter-helyettes, határőr főparancsnok. 100 dossziéban szerepel a neve.
2.1. I/14 (V-142674) Pálffy György [Rajk László és társai] Pálffy György ügyében készült felülvizsgálati
anyag. A nevezett a Honvédelmi Minisztérium (HM) Katonapolitikai Osztály (KATPOL) vezetője, a
Határőrség (HÖR) főparancsnoka és az MKP Katonai Bizottságának titkára volt. 1948-ban altábornaggyá
és a hadsereg főfelügyelőjévé nevezték ki és a Központi Vezetőség tagja lett. 1949-ben az ÁVH őrizetbe
vette, a Rajk László által létrehozott szervezkedésben való vezető tevékenységért és folytatólagosan
elkövetett, a demokratikus államrend elleni és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló
szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint hűtlenség bűntette miatt halálra
ítélték és kivégezték. A dosszéi további részében Pállfy György özvegyen maradt feleségének, pataki
Sármány Katalin életéről olvashatunk. Készítő szerv: BM VI. (Vizsgálati Főosztály) 1954-1974.
2.1.I/1-a (V-142673/1) Rajk László és társai ügyének felülvizsgálata. 1955-1956.
2.1 I/1 (V-142673) Rajk László és társai. Rajk László - egykori belügyminiszter, majd külügyminiszter -
és társai ügyének felülvizsgálata. A felülvizsgálat megállapította, hogy a Rajk ellen emelt vádpontok
(népellenes bűntett, hűtlenség bűntette, demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés
bűntette) valótlanok, s perújrafelvételre tesznek javaslatot. A Legfelső Bíróság 1955-ben Rajk Lászlót a
vádpontok alól felmentette.
2.1. I/101-a (V-142726/1) Vándori Györgyi. Vándor Györgyit az ÁVO 1949-ben vette őrizetbe a Justus
Pállal folytatott "trockista szervezkedés" gyanúja alapján. 1950. jún. 9-én szervezkedésért 10 évi
fegyházra ítélték. 1955. aug.-ban a szervezkedés vádja alól bizonyíték hiányában felmentették, azonban
izgatásért 2 és fél évre ítélték, amit letöltöttnek tekintettek. 1949-1956.
Szentkuthy Miklós (Pfisterer Miklós dr.) (sz. 1908-06-02) író, esszéista, műfordító neve, mint megfigyelt
az ÁBTL-ben 11 dosziéban szerepel. Pl.:
3.1.2. M-22133 Dávid Mátyás. A BM II/3-d. alosztály, illetve a BM II/5-e. alosztálya foglalkoztatta a
"Dávid Mátyás" fedőnevű ügynököt, aki a budapesti újságírók közötti ellenséges személyek
megfigyelésére utasították. Ez idővel kibővült az írók és a művészek megfigyelésével is. Kezdetben az
újságírók és írók 1956-os szerepléséről, majd a forradalom utáni magatartásukról és nézeteikről jelentett.
(1957-1964) Dávid Mátyás igazi neve Antal Gábor hírlapíró, aki a politikai rendőrségnek 1957
februárjától 1964 májusáig jelentett. Ld. Szőnyei Tamás. Titkos írás. állambiztonsági szolgálat és irodalmi
élet, 1956-1990. Bp. Noran. 2012. 1955-ben kiállított kartonja szerint – amelyre háromkötetnyi
424
munkadossziéjával együtt Szőnyei Tamás rátalált –, Antal Gábort (Budapest, 1922. október 5.-Budapest,
1995. július) 1946-ban, terhelő adatok alapján szervezte be Zoltán Imre államvédelmi főhadnagy. (Hogy
milyen bűn rejtőzhetett a „terhelő adatok” kifejezés mögött, a Titkos írás szerzője nem tudta kideríteni.)
Egy évvel az után, hogy a huszonéves fiatalember a világháború befejeztével újraindított Magyar
Nemzetnek 1945. április 30-ától a munkatársa lett.
3.1.2. M-22133/1 Dávid Mátyás. (1960-1964) Előző dosszié folytatása.
3.1.5. O-10986 "Hungaricus" Magyarország. Ebben az ügyben Litván György is érintett volt.
3.1.5. O-11803/1 Ellenállók. A dossziét 1958. máj. 20-án nyitották a népi írók megfigyelésének céljából.
Ezt a tábort helyzetüknél, befolyásuknál és súlyuknál fogva különösen veszélyesnek tartották.
3.1.5. O-11803/20 Ellenállók. Dr. Gál István, a budapesti Brit Követség főkönyvtárosának, Kelet-Európa
szakértőjének és baráti körének telefonlehallgatásai.
3.1.9. V-47033/1 Dr. Tóth Miklós és társai, köztük Szentkuthy Miklós. Dr. Tóth Miklós 1945-től az angol
és az amerikai hírszerző szerveknek titkos adatokat szolgáltatott ki, ezzel elkövette a hűtlenség bűntettét.
Eörsi Istvánra vonatkozóan az ÁBTL-ben 100 (!) irat található. Több, mint 50 ügynök jelentett Róla. Pl.:
1.11.11. 49929 Eörsi István. Anyja neve: Eörsi Terézia. Születési név: Schleiffer István. Született: 1931-
06-16. Foglalkozása: író, költő, műfordító, dramaturg. 1985.
1.11.11. 94867 Eörsi István. 1981-1988.
3.1.2. M-41884 Sziklai Barna. A hálózati személy (ügynök, 1968 novemberétől informátor, 1973
februárjától titkos megbízott) irodalomtörténész volt. 1952-től a Szegedi Tudományegyetemen tanított,
majd 1958-tól a MTA (MTA) Irodalomtudományi Intézetében, 1963-tól pedig a Petőfi Irodalmi
Múzeumban dolgozott. 1957 májusától működött együtt Sziklai Barna fedőnéven az állambiztonsági
szervekkel. 1957-1964. Jámbor Imre százados volt "Sziklai Barna" (neve: Szekeres László) tartótisztje.
3.1.2. M-41884/1 Sziklai Barna. 1965-1971
3.1.2. M-41884/2 Sziklai Barna. 1971-1979
3.1.2. M-18667/3 Meszlényi Károly. A BM II/5-d alosztálya, majd 1957 októberétől a BM II/5-e
alosztálya foglalkoztatta az ügynököt. Meszlényi fn. ügynök írókról, újságírókról, költőkről, színészekről,
a hazai és emigráns sajtóról , sportolókról, pártokról és azok tagjairól jelentett.
Kunszery Gyula. Adatai: Kunszery Gyula. Anyja neve: Lueff Aranka Született: 1906-06-10.
Foglalkozása: újságíró, országgyűlési képviselő, költő, tanár, újságró. 34 dossziéban szerepel a neve. Pl.:
3.1.2. M-18667. Meszlényi Károly. Ügynök.
3.1.2. M-22133 Dávid Mátyás. Ügynök.
3.1.2. M-27702/1 Maróti. A BM II/2-i alosztály, majd a BM III/II/5-c alosztály foglalkoztatta az
ügynököt. Maróti Lajos fn. ügynök feladata volt volt börtöntársairól, valamint az általa ismert katolikus
egyházi személyekről és jezsuitákról jelenteni. 1961-1967.
3.1.2. M-27843/1 Varga Sándor. Sándor fn. ügynök újságírók, írók - főként a népi írók - 1956 utáni
szerepvállalásáról, többek között a Nagy Imre-perrel kapcsolatos állásfoglalásukról adott jelentéseket.
3.1.5. O-10973 dr. Balogh István. I/2-a Balogh István római katolikus pap, politikus, miniszterelnökségi
államtitkár, országgyűlési képviselő személyére nyitott dokumentumokat tartalmazó személyi dosszié.
Tirts Tamásra vonatkozóan az ÁBTL-ben 11 irat található. Személyi adatai: anyja neve Kovács Gabriella,
született 1961-01-02 foglalkozása tanár (történelem). Pl.:
425
1.12.2. 391/II-50/I/3/1989.01.22. FIDESZ demonstráció a Csehszlovák Nagykövetség előtt. FIDESZ
demonstráció a Csehszlovák Nagykövetség előtt (1989. január 22.). Vezénylési lap + jelentés az 1989.
január 22-i megmozdulásról (BRFK III/III. Osztály). A 10 résztvevő közül az egyik Tirts Tamás.
1.12.2. 391/II-50/IV/4/1989.04.27. FIDESZ ülősztrájk a Belügyminisztérium előtt. FIDESZ ülősztrájk
1989. április 27-én a Belügyminisztérium épülete előtt. Jelentés a demonstráció operatív biztosításáról
(BRFK III/III. Osztály), Intézkedési terv (BRFK III/III-D. Alosztály) A 10 résztvevő közül az egyik Tirts
Tamás.
1.12.2. 391/II-50/VI/1/1989.06.07. FIDESZ, Radikális Párt - Kínai Nagykövetség. A FIDESZ és a
Transznacionális Radikális Párt demonstrációja 1989. június 7-én a Kínai Nagykövetség előtt. Jelentés a
rendezvény operatív biztosításáról (BRFK III/III. Osztály), Forgatókönyv a tüntetés operatív biztosítására
(BRFK III/III-D. Alosztály). ) A 27 résztvevő közül az egyik Tirts Tamás.
4.1. A-3372 A Fiatal Demokraták Szövetsége dokumentumai 1988 [FIDESZ]. A 93 résztvevő közül az
egyik Tirts Tamás.
Somóczi Lórántra vonatkozóan az ÁBTL-ben 26 irat található. Személyes adatai: Somóczi Loránd, dr.
Anyja neve Andreisz Irma, születésének a dátuma: 1914-06-11. foglalkozása: hadbíró százados Pl.:
4.1. A-491. Recsk. A recski internálótábor 1952-es "beérkezési" mutatófüzete 1137 névvel. 906-ik
Somóczi Loránd.
2.5.6. 04224/1951. Somóczy Lórántné dr., A tárgyban nevezett személy 1951-ben a 04224/1951.
iktatószámmal ellátott véghatározatot kapta, amellyel budapesti ingatlanjából kiutasították.
Kényszerlakhelyül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaföldvár települést jelölték ki számára.
4.1.A-501 1950-es kistarcsai iktatókönyv. Kistarcsára internálták 1950-ben Somóczi Loránd hadbíró
századost.
3.1.2. M-30218 „Norbert” fedőnevű ügynököt a BM II/5-b, majd a BM III/III-3-b alosztályok
foglalkoztatták 1958 és 1969 között. Volt politikai elítélttársairól, azok ismeretségi köréről, aktuális
helyzetükről, kijelentéseikről adott jelentéseket. A dossziéban az 1958 és 1960 között készült jelentések
találhatók. Jelentett Somóczi Lorándról is.
3.1.5. O-9698/4 Rehabilitációs Bizottság jegyzőkönyvei. 1963-ban a Belügyminisztérium Titkárságán
készült jegyzőkönyvek és határozatok, melyek a volt kitelepítettek és internáltak rehabilitációjukat kérő
ügyeikben készültek. Rehabilitálták Somóczi Lorándot is.
G. Vészi Jánosra (Anyja neve: Kengyel Sára Illa . Született: 1927-05-30. Foglalkozás: újságíró, író,
művelődéskutató) vonatkozóan az ÁBTL-ben 42 irat található. Vészi János az Igazság c. lapnak egyik
irányítója volt 1956. október 24-től. Pl.:
3.1.9. V-150393/7 Vádirat az írók ellen. Jelentés az Írószövetség 1956. okt. 23. - nov. 4-ike közötti
tevékenységéről.
3.1.9. V-150387/6. Magyar írók ellenforradalmi szerepe.
3.1.9. V-150352 Az 1956. évi magyarországi ellenforradalom az állambiztonsági munka tükrében I. kötet.
3.1.9. V-150384/3. Egyetemi felkelők – Sajtó.
1957. február 4. „Tárgy: G. Vészi János” „Vette: Ladányi Mihály rny. szds.” „G. Vészi János, aki jelenleg
a Nemzeti Múzeumban dolgozik, Antal és Zsadányi társaságában beszélt arról, hogy a forradalom alatt
gyakorta járt náluk Kéri János is, aki papír ügyben igen előzékeny volt irántuk. Elmondta, hogy prominens
kommunisták is jelentkeztek a lapnál, („Igazság”), hogy önkritikát gyakorolva ott akarnak dolgozni.
Zsadányi név szerint említette Keszi Imrét és Ungvári Tamást. Keszi cikkét már el is fogadták Komolyék,
426
amikor ő hívta fel rá a figyelmet, mert túlzottan erős volt és Keszi személye egyelőre nem kívánatos.” []
(Intézkedés: „Átadni az illetékes vonaltartónak további intézkedésre.” Ladányi Mihály rny. szds.)
Bánkuti Imre vonatkozó jelentések, aki a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének tanársegéde
(1950–1957) volt, közben az MTA–TMB-n Ember Győző aspiránsa (1953–1956), a forradalom idején
tett különböző kijelentéseiért elbocsátották (1957). A következő ügynökök jelentettek Róla:
3.1.2. M-18293. „Dugonics (Erdősi)”. A BM Csongrád MRFK V. Osztálya foglalkoztatta az "Erdősi" (
később"Dugonics") fedőnevű ügynököt, aki a szegedi irodalmi életről, az úgynevezett szegedi írócsoport
tagjairól), az egyetemről és a város kulturális életének fontosabb személyiségeiről jelentett. 1956-1959.
„Dugonics”, „Erdősi” valós neve a VI.-os kartonja alapján: Ertsey Péter (Pápa, 1921. október 21.-Szeged,
1971. 1971. október 3.) költő, szerkesztő.
3.1.2. M-41884. „Sziklai Barna”. A hálózati személy (ügynök, 1968 novemberétől informátor, 1973
februárjától titkos megbízott) irodalomtörténész volt. 1952-től a Szegedi Tudományegyetemen tanított,
majd 1958-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetében, 1963-tól pedig
a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott. 1957 májusától működött együtt Sziklai Barna fedőnéven az
állambiztonsági szervekkel.[] Feladata a szegedi bölcsészkar oktatói és a budapesti irodalomkutatók
jellemzése és politikai magatartásuk megfigyelése volt. Adott jelentést az 1956 előtti egyetemi vitákról,
valamint az 1956 utáni fegyelmi eljárások által kiváltott hangulatról is. 1957-1964.
„Sziklai Barna” valódi neve a VI.-os kartonja alapján Szekeres László (Szajol, 1927.február 1.-2014.)
irodalomtörténész. ld.: Pál Zoltán. Sziklai Barna” jelentései az MTA Irodalomtörténeti Intézetéről (1958–
1964) I. rész. Az ügynök: Szekeres László („Sziklai Barna”) Betekintő. 2022. 1. sz. A tanulmány II. része.
Betekintő. 2022. 2. sz.
Iglói Mihályra vonatkozó jelentések. Iglói Mihály, Ignácz Mihály Született 1908-09-05. Foglalkozás
atléta, edző.
3.2.4. K-588. [Ábrahám Dezső] Ábrahám Dezső sportvezető 1957-ben hagyta el az országot.
Megalakítója és főtitkára volt a Menekült Magyar Sportolók Világszövetségének. 1962-ben tért haza,
ekkor az állambiztonsági szervek részletesen beszámoltatták. A dossziéban az ekkor keletkezett iratok,
jelentések, feljegyzések, Ábrahám noteszának másolata, hazai, valamint emigráns sajtóanyag található.
1961-1964.
3.2.3. Mt-728/6. "Klemente" ("Walter") BM II/3-d. "Klemente", illetve "Walter" fedőnevű ügynök
Jugoszláviából származó, Rómában élő újságíró volt, több olasz lap vatikáni tudósítója. 1958-tól
foglalkoztatta a római rezidentúra. Magasrangú vatikáni és olasz politikai kapcsolatokkal rendelkezett.
Az e kötetben lévő, 1960. szeptembere és decembere között írt jelentéseinek nagy része olasz, illetve
nemzetközi diplomáciai kapcsolatokkal foglalkozik. Az ügynök több jelentésben ír az 1960-as római
olimpián részt vevő szocialista országok sportolóinak viselkedéséről, az ellenük folytatott propagandáról.
3.2.5. O-8-049 Magyar Írók Szövetsége Külföldön ügye. Az 1956-ban Nyugatra menekült írók által 1957.
március 15-én megalakított emigráns írószervezet, a Magyar Írók Szövetsége Külföldön anyaga.
Objektumdosszié. BM II/3-5. alosztály.
3.2.5. O-8-480 KARNEVÁL Amerikai kontinensre vonatkozó speciális szolgálati anyagok. BM III/I-2.
Jelentések a Mexikóban rendezett olimpiával kapcsolatos ügyekről. 1986-1989
3.1.9. V-2000/6 Magyar Közösség. 1947-1968
Fejes Tóth Lászlóra vonatkozó jelentések. Egyetemi tanár.
427
3.1.2. M-16836 Kobold. A hálózati személy (ügynök) 1950-től dolgozott a Veszprémi Vegyipari
Egyetemen. 1957-ben őrizetbe vették és másik munkakörbe helyezték, valószínűleg az egyetem egyik
kutatóintézetében (NEVIKI vagy MÁFKI). Ekkor kezdődött kapcsolata az állambiztonsági szervekkel. A
Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának V. Alosztálya foglalkoztatta
Kobold fedőnévvel. Jelentései elsősorban kollégáinak jellemére, politikai véleményére, 1956-os
szerepére, nyugati kapcsolataira, valamint a nemzetközi tudományos rendezvények és azok résztvevőire
vonatkoznak. Veszprémi Vegyipari Egyetem Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (MÁFKI)
Nehézvegyipari Kutatóintézet (NEVIKI) Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó
Osztály V. Alosztály. 1957-1962
3.1.2. M-31881 Kelemen Anna. A BM III/II-3-c. alosztálya, a BM III/II-6-b, illetve a BM III/II-3-a
alosztálya foglalkoztatta a "Kelemen Anna" fedőnevű ügynököt, aki az adott időszakban a Kulturális
Kapcsolatok Intézetének (KKI) munkatársaként dolgozott. Munkája során számos osztrák és nyugatnémet
szervezettel és személlyel került kapcsolatba. Jelentett többek között a bécsi Munkáskamara
delegációjáról, az MTA és az NSZK Tudományos Akadémiája közötti látogatásokról. Az MTA
Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának szervezetéről és munkatársairól is részletesen beszámolt. 1958-
1970. O-14067. "Kelemen Anna" neve Kerényi Mária. (Született Budapesten, 1929. VIII. 28. anyja neve
Malagurszki Mária)
Kelemen Anna VI-os dossziéja
Kiss Károlyra vonatkozó ÁBTL iratok. Kiss Károly Zsigmond anyja neve Szántó Erzsébet, született 1930-
08-22. Foglalkozás: költő, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, vegyészgyakornok. Neve 57
dossziéban szerepel. Pl.:
3.1.2. M-13417/1 Nagy Lajos. Az ügynököt a BM ORK II/3-a, majd a BM II/5-e alosztály foglalkoztatta
1956 és 1960 között. A vizsgálati fogságban levő, vagy elítélt személyekről, családtagjaikról, azok
kapcsolatrendszeréről adott jelentéseket. Nagy Lajos ügynök neve Bácskai Tamás közgazdász, egyetemi
tanár.
3.1.9. Vizsgálati napló - III/1. Osztály - I. sorozat III. kötet.
3.1.2. M-18667/2 Meszlényi Károly. A BM II/3-d (az 1957. májusi szervezeti változások után II/5-d
jelzésű) alosztálya által foglalkoztatott "Meszlényi" fedőnevű ügynök írókról, újságírókról, költőkről,
színészekről, a hazai és emigráns sajtóról készített jelentéseket. Meszlényi" igazi neve Fahidy József
(1922–1982) újságíró.
428
3.1.2. M-18821 Juhász Lajos. A BM II/3-d, valamint a BM II/5-d alosztálya, illetve a BM II. Főosztálya
foglalkoztatta a "Juhász Lajos" fedőnevű informátort, aki széleskörű ismerettséggel rendelkezett a
korabeli kulturális (legfőképpen irodalmi és képzőművészeti) élet jeles képviselői körében. A dosszié az
1956 november és 1957 június közötti jelentéseit tartalmazza. További jelentéseit az M-18821/1-8. sz.
dossziék tartalmazzák. Kristó Nagy István kritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító:
"Juhász Lajos"
Az óbudai Árpád Gimnázium Fotrepan forrásanyagából válogatás
Osztálykép. 1923. 1. osztály. Frankel Leó út (Zsigmond utca) 114., Magyar Királyi Állami Árpád
Reálgimnázium (ma Budapest III., Nagyszombat utca 19., Árpád Gimnázium), csoportkép egy
másodikos osztályról. Fortepan, adományozó Markus Marianna.
429
harmadikos osztályról. Fortepan, adományozó Markus Marianna.
1925. 1. osztály. Frankel Leó út (Zsigmond utca) 114., Magyar Királyi Állami Árpád
Reálgimnázium (ma Budapest III., Nagyszombat utca 19., Árpád Gimnázium), csoportkép egy elsős
osztályról. Fortepan, adományozó Markus Marianna. 2-ik sor középen Gáldy Béla igazgató.
430
Osztály névsor és érdemjegyek. 1925. I.
hetedikes osztályról. Fortepan. Adományozó Somló Cecília.
431
Osztály névsor és érdemjegyek. 1930. VII.
432
Osztálykép. 1934. 4.a. osztály. Frankel Leó út (Zsigmond utca) 114., Magyar Királyi Állami Árpád
negyedikes osztályról. Fortepan. Adományozó Somló Cecília. Első sor 7-ik Gáldy Béla igazgató.
433
Osztály névsor és érdemjegyek. 1934. IV.a.
ötödikes osztályról. Forteplan. Adományozó Markus Marianna. Osztályfőnök, 2-ik sor középen
Novák Kálmán osztályfőnök, Gáldy Béla igazgató..
434
435
Osztály névsor és érdemjegyek. 1934. V.
Tanári kar 1937. Frankel Leó út (Zsigmond utca) 114., Magyar Királyi Állami Árpád
Reálgimnázium (ma Budapest III., Nagyszombat utca 19., Árpád Gimnázium), csoportkép a tanári
karról. Fortepan. Adományozó Markus Marianna.
436
Árpád Gimnázium és a katonavárosi amfiteátrum. 1939. Adományozó: Fortepan.
Nagyszombat utca 19., az Árpád Gimnázium, a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikum és a Kandó
Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola közös udvara. Bláthy Ottó mellszobra (Pátzay Pál, 1960.)
felavatási ünnepség. 1960. Fortepan. Adományozó Burszán Sándor.
437
Nagyszombat utca, öregdiák ballagás az Árpád Gimnázium, a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari
Technikum és a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola közös épülete előtt. 1960.
Fortepan. Adományozó Burszán Sándor.
Nagyszombat utca, öregdiák ballagás az Árpád Gimnázium, a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari
Technikum és a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola közös épülete előtt. 1960.
Fortepan. Adományozó Burszán Sándor.
438
Nagyszombat utca 19., Árpád Gimnázium, utcakép, gimnázium, tréfálkozás, koporsó, öltöny, diák,
Budapest, Hidasi Lajos-terv, Papp Imre-terv. 1960. Forteman. Adományozó: A. R.
Nagyszombat utca, könyvárusító bódé az Árpád Gimnázium előtt. 1963. A kép forrását kérjük így
adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10. Szerző:
BRFK Hivatala Bűnügyi Technikai Osztály.
Videók
https://www.youtube.com/watch?v=5-kXz_NRWx0
439
Új tornatermet kap az Óbudai Árpád Gimnázium. Hegyvidék TV. 2021.
https://www.youtube.com/watch?v=miffi9V5EwM
Óbudai Árpád Gimnázium Kórusa Éneklő Ifjúság 2017
https://www.youtube.com/watch?v=p4_DL45bh8w
Óbudai Árpád Gimnázium - Ballagási tűzijáték (2019.05.03.)
Tíz év könyve – képek az Árpád Gimnázium életéből. (2002-2012)
Kiadja az Árpád Gimnázium Alapítvány, Budapest. Felelős kiadó: Gyimesi Róbert igazgató.
Szerkesztette Rónyai Tünde. 2012. Forrás: Tíz év könyve.
Az iskola dolgozói 2002 és 2012 között
TANÁROK
Bene Zsuzsanna biológia - földrajz 2011 -

dr. Berend Mihály biológia - földrajz 1988 -
2003
Bertha Irma magyar – orosz, az iskolatörténet 1973 -
feldolgozásának felelőse
Besnyőné Titter Beáta matematika - fizika, matematika 1986 -
munkaközösség-vezető
Bödör Lajos kémia 2011 -

Buncsák Piroska magyar - orosz, könyvtári 1982 -
asszisztens, gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős
Czifrik Balázs magyar 1999 -
2003
Czinki József matematika - fizika - informatika 2001 -
2008
Csehi Veronika angol 1994 -
2008
Csernus Magdolna testnevelés 2000 -
Csík Zoltán matematika 1999 -
2008
Csizmazia András informatika 2005 -
2007
Csorbáné Tóth Irén német - orosz, a német 1994 -
nemzetiségi oktatás felelőse
440
Enyedi Anikó francia - orosz 1996 -
2006
Faragó Vera történelem 2002 -
2003
Fazekas Ibolya magyar - történelem 2011 -
Fekete Andrea testnevelés 1995 -
Feketéné Kovács Anikó magyar - orosz 1988 -
dr. Fridliné dr. Lajos Ildikó biológia - kémia 1982 -
2009
Gärtner István fizika 2000 -
Gedeon Veronika matematika - informatika 2009 -
Gergely Jánosné angol - könyvtár 1992 -
Gergely Nóra rajz 1997 -
2008
Gyanó Éva matematika 2001 -
Gyimesi Róbert (igazgató, 2006 és matematika - fizika 1981 -
2009 között igazgatóhelyettes)
Hidvégi Réka (Varga Balázsné) biológia - kémia 2001 -

2002 és
2007-2008
Homonnay Gergely angol - német 2003 -
2004
Kálmán Zoltán informatika 2008 -
2009
Kámán Veronika informatikus könyvtáros 2010 -
Karádi Magdolna (2004 és 2006 matematika - fizika 2004 -
között igazgatóhelyettes, 2006 és 2009
2009 között igazgató)
Kárpáti Attila angol - spanyol 2007 -
Kézér Ildikó matematika - fizika 2008 -
Kis Róbert (2011-től biológia - kémia 2001 -
igazgatóhelyettes)
Kismarci Nóra német 1998 -
2003
dr. Kiss Katalin biológia - kémia 2009 -
2010
Kocsis Ágnes angol - spanyol 1992 -
Koncz Levente matematika - fizika, 1997 -
továbbtanulási felelős
Kónya Marietta angol - német 2002 -
2004
dr. Kovácsné dr. Csányi Csilla biológia - kémia 2010 -
441
Kovács Judit biológia - földrajz 1993 -
2008
Kovácsné Keszléri Erzsébet biológia - kémia, 1989 -
természettudományi
Kőrösmezei Sarolta német - angol 1995 -
Kőváriné dr. Fülöp Katalin magyar - történelem - néprajz, 2005 -
humán munkaközösség-vezető
Kővölgyi Szilvia testnevelés 2000 -

2002
Kuthy Erika spanyol 2000 -
2003
Kürtösi Balázs fizika - kémia - informatika 2007 -
Láng Krisztina német 2004 -
2008
Lienhardt Krisztina angol - orosz 1998 -
Litván Péter angol - német 2000 -
2004
Lőrincz Andrea magyar - történelem 2003 -
Magyar Margit német 2008 -
Makainé Kováts Judit matematika 1991 -
2005
Marosvölgyi Jánosné testnevelés 1969 -
Meszlényiné Róka Ágnes matematika - fizika, osztályfőnöki 1988 -
dr. Mezei István matematika - fizika 1997 -

Mikusi Imre matematika - fizika 1973 -
2011
Mikusi Imréné (igazgatóhelyettes) matematika - fizika 1969 -
2006
Molnár Hajnalka informatika 2007 -
2009
Molnárné Vámos Katalin magyar - orosz - angol 1986 -
Nagy Attila matematika - fizika - informatika, 1997 -
fizika-informatika
Nagy Györgyné német - orosz 1988 -
Nánay Mihály földrajz - történelem 2009 -
Németh Anna matematika - angol 2011 -
Ódor Gabriella spanyol 2003 -
2008
Orosz Erzsébet ének, kórusvezető 1998 -
442
Pápai Éva matematika - kémia - angol 1998 -
Rónyai Tünde magyar - könyvtár, IMIP- 1986 -
csoportvezető, könyvtárvezető
Sarlósné Bánhegyi Lídia (2009-től történelem - földrajz 1990 -
igazgatóhelyettes)
Sas Éva angol - francia 2005 -
2008
Serfőző Anikó német 1991 -
Simon Péter magyar - filozófia 2004 -
Simóné Agócs Judit angol 2006 -
2007
Spengler András testnevelés 2002 -
Svarczné Micheller Erzsébet rajz 2008 -
Számadó László matematika - földrajz - 2002 -
informatika
dr. Száva Gézáné (címzetes matematika - fizika 1972 -
igazgató, igazgatóhelyettes) 2005
Szebenyi Katalin angol - francia 2011 -
dr. Széllné Hajdú Indira angol - magyar 2007 -
dr. Szendi Emma történelem - francia 1990 -
Sziliné Dienes Irén biológia - földrajz 1993 -
Sztojcsevné Fekete Mária matematika - informatika - kémia 1988 -
Sztolár Miklós informatika 2006 -
2007
Tajtiné Váradi Emőke fizika - kémia 1999 -
Tallár Tamás testnevelés, testnevelés 1986 -
Tamásné Hantos Gabriella angol - magyar, nyelvi 2004 -
Tarlós Péter biológia - környezettan 2005 -
Tóth Judit kémia - biológia 1996 -
2009
Vajda István matematika - fizika - informatika 1985 -
dr. Vankó Péter fizika 1996 -
2007
Varga Judit magyar 1998 -
2005
Varga Júlia magyar - történelem 2000 -
Veszprémi Lilla történelem - filozófia - orosz - 1987 -
angol 2006
TOVÁBBI ALKALMAZOTTAK
443
Berkes Sándorné iskolatitkár 1998 - 2002
Csiba Zsolt iskolapszichológus 2001 -
Durányik Tünde technikai dolgozó 1998 - 2005
Fehér István gondnok 2008 -
Forján Lajosné technikai dolgozó 2000 - 2005

Gergely Gizella gazdasági igazgatóhelyettes 2001 - 2006
Jüling Erika iskolatitkár 2008 -
Kapdebo Ágnes iskolatitkár 2005 - 2010
Kovács Bernadett laboráns, diákügyintéző 2005 - 2009
Kupán Kornél gondnok 2005 - 2008
Lőcseiné Fink Judit gazdasági igazgatóhelyettes 2006 - 2009
Mihalovics László laboráns 2001 - 2005
Pap István karbantartó 2004 -
Pokorny Ottóné technikai dolgozó 1984 - 2007
Sebestyénné Balás Erzsébet gazdasági igazgatóhelyettes 2009 - 2011
Simon Andrásné diákügyintéző 1990 - 1999 és
2002 -
Skripek Istvánné technikai dolgozó 1984 -
Székely Ida pénzügyi és számviteli 2010 -
előadó
Szentgróti Pálné laboráns 2008 -
Tóthné Kundra Jolán gazdasági ügyintéző 1999 -
Winkler-Nemesné Agárdy iskolapszichológus 2008 -
Fruzsina
Német nyelv. Csorbáné Tóth Irén: A német nemzetiségi oktatás. „A nemzetiségi csoportok oktatását
2005-ben vettük át a Krúdy Gyula Általános Iskolától. Ez a feladat nagy erőfeszítéseket követelt
mind a hozzánk érkező gyerekektől, mind az őket tanító kollegáktól, hisz a három átkerült osztály
közül egy 12.-es egy 11.-es osztály is volt, ami azt jelentette, hogy az intézményváltás nehézségei
mellett kellett felkészülniük a továbbtanulásra. Ebben természetesen minden kollegánk segített
nekik, és végül viszonylag jó érettségi és felvételi eredmények születtek.”
Matematika. Besnyőné Titter Beáta: „Harminc éves a speciális matematika tagozat az Árpád
Gimnáziumban. Hosszú előkészület, tervezés után 1982 szeptemberében indult el az Árpád
Gimnáziumban az első speciális matematika tagozatos osztály Tiszavölgyi István igazgató úr és
Mikusi Imre tanár úr kitartó munkájának eredményeként. Ezt az osztályt – mint ahogy még további
444
tizennégyet – Mikusi Imre tanár úr a munkaközösség akkori és jelenlegi tagjaival együtt tanította.
Az elmúlt harminc év alatt húsz kolléga tanított, ill. tanít és kb. 1200 diák tanult, ill. tanul az Árpád
Gimnázium osztályaiban. Sok szép OKTV, Arany Dániel és egyéb versenyen (ami nem csak
matematikaverseny volt) elért rangos helyezés, dicséret öregbítette a gimnázium hírnevét. Ám ennél
még fontosabb az a sok-sok örömteli visszajelzés, amelyet egykori diákjainktól kaptunk
felsőoktatási tanulmányaikban, majd a munkájukban elért sikereikről. Ez – szerintük – nagy
mértékben volt köszönhető annak, hogy „specmat”-osok voltak.”
A speciális matematika tagozaton végzett ill. jelenleg tanuló osztályok tanárai és osztályfőnökei
Kezdés Befejezés
Tanárok Osztályfőnök
éve
1982. 1986. Mikusi Imre
Divéki Tivadar Stefkó Gizella
Gubics József Fridliné Lajos Ildikó
Vajda István
1984. 1988. Rácz Mihályné
Gubics József Krausz Tamásné
Vajda István Frank Éva
Besnyőné Titter Beáta
1985. 1989. Rácz Mihályné

Meszlényiné Róka Ágnes
Besnyőné Titter Beáta Szűcs Zsuzsanna
Mezei István

Gyimesi Róbert Gyimesi Róbert
Vajda István Vajda István
1988. 1992. Vajda István
Bőcs Judit Buncsák Piroska
Csizmazia Tamás
1989. 1993. Besnyőné Titter Beáta
Újlaki Rozália Molnárné Vámos Katalin
Mezei István

Gyimesi Róbert Mikusi Imre
Csizmazia Tamás Sziliné Dienes Irén
Vajda István Vankó Péter
Vajda István Besnyőné Titter Beáta
Mezei István
445
1994. 1998. Meszlényiné Róka Ágnes
Gyimesi Róbert Meszlényiné Róka Ágnes
Mezei István
Gyimesi Róbert Sarlósné Bánhegyi Lídia
Mezei István
Csizmazia Tamás Csizmazia Tamás
Mezei István Besnyőné Titter Beáta

Mezei István Sziliné Dienes Irén
Vajda István Szendi Emma
1998. 2004. Meszlényiné Róka Ágnes
Koncz Levente Koncz Levente
1999. 2005. Mikusi Imre Varga Judit
Csík Zoltán Tajtiné Váradi Emőke
Sztojcsevné Fekete Mária Varga Júlia
Vajda István
Számadó László Sziliné Dienes Irén
Sztojcsevné Fekete Mária Sztojcsevné Fekete Mária
2004. 2010. Meszlényiné Róka Ágnes Tóth Judit
Koncz Levente Lienhardt Krisztina
2006. 2012. Sztojcsevné Fekete Mária
Csík Zoltán Kovácsné Keszléri Erzsébet
Koncz Levente
2007. Besnyőné Titter Beáta
Vajda István Besnyőné Titter Beáta
2008. Meszlényiné Róka Ágnes
Számadó László Meszlényiné Róka Ágnes
2009. Besnyőné Titter Beáta
Sztojcsevné Fekete Mária Kürtösi Balázs
2010. Meszlényiné Róka Ágnes
Koncz Levente Nagy Attila
2011. Kézér Ildikó
Számadó László Kézér Ildikó
Természettudományok. Kis Róbert: A hat évfolyamos természettudományi tagozat. „Szerencsére a

természettudományok iránti érdeklődés viszonylag magas iskolánkban. A 11–12. évfolyamon
évente huszonöt-harminc tanulónk választja fakultációs tantárgyként a biológiát, ugyanennyien a
446
fizikát, mintegy tizenöt fő pedig a kémiát. Szép számmal tanulnak tovább diákjaink pl. orvosi,
állatorvosi, gyógyszerész szakokon. Az érdeklődő tanulóink egy része azonban nem elégszik meg
a fakultáció adta többletórákkal: belőlük lesznek a természettudományi tagozatosok, vagy ahogy
mindenki hívja őket, a „tt-sek”. A természettudományi tagozat a kezdetek, vagyis, az 1990-es évek
eleje óta lankadatlan népszerűségnek örvend. Évről évre fél osztálynyi diák (kb. tizenöt fő) kezdi
meg a tanulmányait ezen a tagozaton. Számukra különösen fontos a természettudományok
csodáinak megismerésében a személyes tapasztalatszerzés. A környezeti nevelés lényeges kelléke
a terepmunka.”
Kovácsné Keszléri Erzsébet: A megújult Karádi-verseny. „Az Árpád Gimnázium

természettudományi tagozatának megszületésével párhuzamosan hirdettük meg először az iskolánk
legendás tanáráról, Karádi Károlyról elnevezett természettudományi vetélkedőt. Ebben az időben a
vetélkedő az általános iskolák 8. osztályába járó, a természettudományok – elsősorban a biológia és
a kémia – iránt érdeklődő diákoknak szólt, és kétfordulós, egyéni verseny volt. Akik az írásbeli
fordulóban a legeredményesebbek voltak, szóban is számot adhattak tájékozottságukról. A verseny
győzteseinek, amennyiben az Árpádban szerették volna megkezdeni középiskolai tanulmányaikat,
és persze a későbbi felvételi vizsgán is jól teljesítettek, egyenes útjuk volt a négy évfolyamos
természettudományi tagozatra.”
Informatika. Sztojcsevné Fekete Mária: A számítástechnikától az informatikáig – és tovább. „A

számítástechnika, mai nevén informatika, sokat változott. Ma már mindenki használja, s így minden
diák tanulja is az iskolákban. Az oktatásban éppen széleskörű és általános alkalmazása miatt a
szövegszerkesztés, a táblázatkészítés, a prezentációkészítés, a weblapszerkesztés és az
internethasználat kapott nagyobb szerepet. A középszintű érettségi követelményrendszere is
összhangban van ezzel. A jeles szinten érettségizők ECDL bizonyítványt is kaphatnak tudásuk
bizonyítékaként (külön tanfolyam és vizsga nélkül.”
Mozgóképkultúra és médiaismeret. Svarczné Micheller Erzsébet: Egy új tantárgy -

mozgóképkultúra és médiaismeret. „A 11. és a 12. évfolyamokon a művek feldolgozása során
fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél
pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározóak a kreatív gyakorlatok, az
önálló tevékenységi formák, amelyekben nagy szerepet kap a projektmunka. Minden félévben sor
kerül egy választható téma feldolgozására komplex módon, projekt formájában, önállóan vagy
csoportban.”
Ének. Orosz Erzsébet: Az Árpád Gimnázium kórusa. „Az Árpád Gimnázium kórusa 1998 őszén
alakult; kezdetben tizenkét fővel működő leánykar volt, egy évvel későbbtől pedig vegyes karrá
szerveződött. A kórus azóta is ebben a formában működik. Jelenleg három tagozata van: előkészítő
szereppel a 7-8. osztályos kórus, a derékhad a 9-12. osztályosok kórusa és kamarakórusként a
visszajáró öregdiákok, az ún. „egyetemisták” kórusa, amelyben ma már diplomás, dolgozó emberek
is vannak.”
Könyvtár. Rónyai Tünde: A megújult iskolai könyvtár. „Könyvtár volt, van, és reméljük, lesz is.
Mégis az iskolai könyvtár „jelenkori” története igazából az új könyvtárterem átadásával, 2006.
december 21-ével kezdődik. Bár a régi könyvtárban is igyekeztünk minél több rendezvényt,
könyvtárra épülő programot szervezni, erre igazán csak az új terem birtokbavételével nyílt
lehetőség. Az ünnepélyes megnyitót több, mint három hónapos építkezés, belső építészeti tervezés
447
előzte meg. A munkát Rónyai Tünde vezetésével az akkor könyvtárostanárok, Bertha Irma és
Buncsák Piroska végezték. Az új terem kialakításakor arra törekedtünk, hogy igazi közösségi,
kulturális teret, egyfajta tudásközpontot hozzunk létre. Célunk az volt, hogy a könyvtár tere legyen
alkalmas kisebb előadások, eszközigényes tanórák, tájékoztatók, értekezletek megtartására, de
egyéni tanulásra, internethasználatra és csoportmunkára is. Ezt tükrözte a logó is, amelyet az akkor
12. B osztályos Barakony Zsófia készített. A terem elkészültét a könyvek költöztetése követte, ezt
egy hét alatt sikerült befejeznünk a diákok és a takarítók segítségével. Jó érzés volt látni, hogy
zsúfoltság nélkül minden a „helyére került”; hamarosan pedig egyre több technikai eszköz állt
rendelkezésünkre: laptop, olvasói számítógépek, projektor, hangerősítő, fénymásoló, nyomtató,
szkenner.”
Az iskola tanári kara
Az iskola tanári kara 2022/23-ban. Forrás: Óbudai Árpád gimnázium. A tantestület.
448
449
450
451
452
453
454
455
456
457
458
459
460
461
462
463

Sipos Béla - Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 Éve, 1902-2022

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Sipos Béla - Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 Éve, 1902-2022

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022)

Morvay Győző. Gally Béla Udvarhelyi Ágoston Fülöp Zoltán

Kéky Lajos Pais Dezső Sajó Sándor Szemere Samu

Lukinich Imre Alszeghy Zsolt Riesz Frigyes Marót Károly

Fejes Tóth László

Árpád Gimnázium pozíciója Budapest térképén Árpád Gimnázium a térképen

Sipos Béla Wikipédia szerkesztő oldala

Wlassics Gyula Wagner Alajos Erődi-Harach Béla Boncz Ödön

Zsigmond utcai épület. Képeslap. 1908.

Az Est, 1936-04-18 / 89. szám. — Az Est tudósítójától —„ A képviselőház pénzügyi bizottsága ma

Bud János Tasnády Nagy András

A Munkaadó, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1937-07-15 / 29. szám.

Magyar Közgazdaság, 1937-12-09 / 50. szám. „Döntött a minisztérium az óbudai Árpád-gimnázium

Hidasi Lajos és Papp Imre terve

Wanner János terve.

Vállalkozók Lapja, 1938-09-15 / 37. szám. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium nyilvános

Honi Ipar, 1938-09-22 / 17. szám. Kerítésmunka. Az Árpád-gimnázium kerítés lakatosmunkáit a

Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1940-06-01 / 10. szám. Átköltözött új épületébe az

Az Árpád Gimnázium főhomlokzata az 1940-es Tér és Formában Tervező építészmérnökök Hidasi

Üvegbeton: Pázsy József. Lépcsőház és előcsarnok ruhatárral. Strohmayer testvérek

Zuhanyozó Parafapadlózat: Császár Imre. Tornaterem

Árpád Gimnázium folyosó. 1940.

Az iskola látképe az amfiteátrum felől

Felavatták 2018. november 30-án.

Árpád vezér szobra

A születéskor várható élettartam, halálozások az iskolában

Trajter László Sujánszky-Halkó Géza Biegelbauer Béla Hank Albert

Mayer Jenő Tóth Elemér

Az iskola története és tanárai 1902-1944

Erődi-Harrach Béla Bárczy István

A tanulók életkora az év végén. 1905.

A tanulók illetősége, amit a szülők és gyámok lakhelye határozott meg. 1905.

A szülők polgári állása. 1905.

A tanulók vallása, anyanyelve és nyelvismerete. Létszám 191 fő. 59 % katolikus, 26 % izraelita, 9 %

A tanulók előmenetele. 1905.

A tornaverseny eredményei. 1906.

A tanulókra vonatkozó statisztikai adatok. 2. rész. 1906.

A tanulók előmenetele. 4. rész. 1906.

A tanulók egészségügyi állapota. 1907.

A felszerelések állapota. 1907.

A tanulók magaviselete. 1907.

A fölszerelés kimutatása. 1908.

A felszerelés kimutatása 1909/1910-es tanév.

A felvett tanulók száma 415 fő.

Meghalt Pinkert Ede (1883-1911. július 27.)

Berzcik Árpád Berczik Árpád

Az iskola tanulói tanulmányi kiránduláson. 1911. június.

Teniszeznek az iskola tanulói. 1911-ben.

Lentz Ferenc énektanár intézeti zenekart szervezett.

Az intézetben mükődő tanerők 1902-1912.

Svájci tanulmányutak. 1912 nyara.

Fizikai kisérletek. Vezető tanár: Telbisz György. 1912.

Osztályfénykép. VII. osztály. 1913. Középen Morvay Győző igazgató.

A tanári testületben a változások.

Az Intézetben alkalmazott tanerők 1902-1914 között.

Ullmann Gyula Kármán Géza, Aladár

Kirándulás a Bükk hegységben. 1914.

A tanszerek az 1913/1914-es költségvetési év zárszámadása szerint.

Az Iskola bevételei az 1914/1915 tanévben

Az iskola vagyona az 1915/1916 tanév végén.

Dr. Ott Ádám

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium címere.