BIOKÉMIA – SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE

__________________________________________________________________________________________

1.

A glikolízis reakciói

 Glikolízis reakciói

 A glikolízis valamennyi reakciója a citoszolban

zajlik le, a glikolízis enzimjei multienzim
komplexek.
 A glikolízisben hat-, illetve három C-atomos
foszfátvegyületek vesznek részt, amelyekben a
foszfát vagy észter-, vagy savanhidridkötéssel
kapcsolódik az intermedierhez.
 A foszforiláció a glikolízis első lépésében
megtörténik, s mivel a keletkező és minden további
intermedier negatív töltésű, számukra a
plazmamembrán nem permeábilis. Ez biztosítja,
hogy a sejtet nem tudják elhagyni.
 A hat C-atomos hexózok (valamennyien D-
izomerek) részvételével folyó reakciók jelentik a
glikolízis első szakaszát, a három C-atomos
glikolízis intermedierek reakciói a második
szakaszát.
 A glikolízist reverzibilis és irreverzibilis reakciók
alkotják.

 A glukóz foszforilációját gl-6-P-tá a hexokináz és

a glukokináz végzi. Hexokináz minden sejtben
van, az összes hexózra specifikus, a végtermék (gl-
6-P) allosztérikusan gátolja, KM értéke 0,1 mM
(mindig telített). Glukokináz csak a
hepatocytákban van, csak glukózra specifikus,
nincs végtermékgátlás, KM értéke 5 mM, tehát a
vércukorszint emelkedést követni képes.
 A gl-6-P reverzibilis reakcióban alakul át fr-6-P-tá,
amit a foszfoglukóz-izomeráz katalizál.
 A fr-6-P irreverzibilisen alakul fr-1,6-biszP-tá,
amit a foszforuktokináz I katalizál, és ATP
használódik el. Ez a glikolízis elkötelező lépése.
 A fr-1,6-biszP kettéhasad, és glic.ald.-3-P (aldóz)
valamint dihidrociaceton-P (ketóz) keletkezik. A
reakciót az aldoláz katalizálja, a végtermékek
átalakulhatnak egymásba.
 BIOKÉMIA – SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE
__________________________________________________________________________________________

 A glicerinaldehid-3-P oxidálódik és foszforilálódik, mehy reverzibilis reakciót a

glicerinaldehid-3-P-dehidrogenáz katalizál, miközben NAD+ redukálódik. A
kettős reakció után kialakul az 1,3-biszfoszfo-glicerát, amely egy savanhidrid (1) és
egy észterkötésben (3) tartalmaz foszfátot.
 Az 1,3-biszfoszfoglicerátból 3-foszfoglicerát alakul ki, a foszfoglicerát-kináz
hatására, miközben egy ADP foszforilálódik ATP-vé (szubsztrátszintű
foszforiláció; reverzibilis).
 A 3-foszfoglicerát 2-foszfogliceráttá alakul a foszfoglicerát-mutáz által katalizált
reakcióban.
 A 2-foszfoglicerátból az enoláz alakít ki PEP-ot.
 A PEP-ból a piruvát-kináz által katalizált reakcióban piruvát keletkezik, miközben
ismét egy ADP foszforilálódik ATP-vé (szubsztrátszintű foszforiláció;
irreverzibilis).
 A piruvát aerob körülmények között acetil-CoA-vá alakul (citrátciklus), anaerob
körülmények esetén laktáttá redukálódik a laktát-dehidrogenáz által katalizálva,
ami közben NADH oxidálódik NAD+-dá. Ha anaerob körülményekállnak fenn, és
nincs lehetőség arra hogy ami a glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz reakciója
során redukálódott NADH visszaoxidálódjék NAD+-dá, akkor ezt a laktát-
dehidrogenáznak kell végeznie, mert ha nem, akkor leáll a glikolízis NAD+
hiányában. Így viszont laktát halmozódik fel.
 BIOKÉMIA – SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE
__________________________________________________________________________________________

 A glikolízis irreverzibilis reakciói

 A fruktóz-6-foszfát foszforilációja fruktóz-1,6-biszfoszfáttá a foszforuktokináz I

által katalizált, irreverzibilis reakció a glikolízis első elkötelező lépése:

fruktóz-6-foszfát + ATP  fruktóz-1,6-biszfoszfát + ADP

 A foszfofruktokináz I aktivitását több allosztérikus aktivátor és inhibitor

szabályozza. A leghatékonyabb aktivátor a fruktóz-2,6- biszfoszfát. Allosztérikus
aktivátor még az AMP (éhségszignál); inhibitor az ATP (szubsztrát!), a citrát és a
zsírsavak. Ez a glikolízis legfontosabb szabályozási pontja.

 A következő irreverzibilis reakció a glikolízis második szakaszában történik.

 A 2-foszfoglicerátból a 2-foszfoglicerát-anhidratáz, ismertebb, triviális nevén az
enoláz enzim hatására foszfoenolpiruvát jön létre.
 A víz kilépésével egy makroerg enol-foszfát észter képződik. A 2-foszfoglicerát
esetében a foszfátcsoport hidrolízisekor a ΔG 0’ érték –17,6 kJ/mol, ugyanez az
érték a foszfoenolpiruvát esetében –61,9 kJ/mol (közel kétszerese az ATP
hidrolízisekor felszabaduló energiának).
 A foszfoenolpiruvát ezt a magas csoportátviteli potenciálú kötésben lévő foszfátot
képes az ADP-re átvinni a piruvát-kináz enzim segítségével:

foszfoenolpiruvát + ADP  piruvát + ATP

 Ez a mozzanat az, ami irreverzibilis; egyébként pedig szubsztrátszintű foszforiláció.

A piruvát-kináznak az ATP allosztérikus inhibitora.