You are on page 1of 25

6.

előadás
Költségtani ismeretek
D R . H A B I L . B E C S K Y- N A G Y PAT R Í C I A

EGYETEMI DOCENS

DE-GTK SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET


A költségváltozási tényező (reagálási fok)
• A termelés mennyiségének (a kapacitás kihasználásának) változása és az egyes
költségcsoportok közötti összefüggést fejezi ki
• Mutatószám, amely megmutatja, hogy a termelés volumenének egy %-os
változása hány %-os változást eredményez a költségekben
• Költségcsoportok költségváltozási tényezőinek (kvt.) súlyozott átlaga az összes
költség kvt.-je
• A költségek hány %-a (redukált) proporcionális és hány %-a (redukált) fix költség

költségváltozás % − ban
termelés volumenváltozása % − ban
Állandó költségek
• A termelési volumen változásának egy-egy szakaszában ezek a költségek
függetlenek a termelés volumenétől
• Egy szint után a termelés csak az állandó költségek ugrásszerű növelésével
valósítható meg
• Pl. tárgyi eszközök értékcsökkenési leírás, rezsi, stb.
• Kapacitásbővítés  Lépcsőzetesen változó költségek vagy viszonylag állandó
költségek
• Költségváltozási tényezője nulla, mert termelés változását nem követi
• Termékegységre vetítve degresszívek  eredménynövelés
• Költségremanencia (visszamaradás): állandó költség, melynek nincs
termékfedezete
Állandó költségek
A) Állandó költség B) Lépcsőzetesen változó állandó költség

Költség Költség

Értékesített mennyiség Értékesített mennyiség


Változó költségek
• A termelés volumenének változásával valamilyen arányban
megváltoznak
– Teljesen arányosan (proporcionális): az egységköltség állandó,
költségváltozási tényező: 1
– Arány alatt (degresszíven): költségváltozási tényező 0-1 között
– Arány felett (progresszíven): költségváltozási tényező: >1,
túlórák, pótlékok  önköltségnövelő
– Regresszíven (volumen nő, költség csökken, önköltség
degresszíven csökken): -1 < költségváltozási tényező < 0
A költségek összegének alakulásának szemléltetése
Termelés Állandó költség Proporcionális Progresszív Degresszív Regresszív
volumene összege költség összege költség összege költség összege költség összege
10 300 200 200 200 200
20 300 400 440 360 190
30 300 600 750 450 180
40 300 800 1120 520 160
50 300 1000 1500 600 150

Mennyi az egységköltség?

Megoldás: következő dián


Egységköltség (önköltség) alakulásának szemléltetése
Termelés Állandó költség Proporcionális Progresszív Degresszív Regresszív
volumene összege költség összege költség összege költség összege költség összege
10 30 20 20 20 20
20 15 20 22 18 9,5
30 10 20 25 15 6
40 7,5 20 28 13 4
50 6 20 30 12 3
Állandó: 300/10 = 30 Ft/db, 300/50 = 6 Ft/db (költség ugyanannyi, 1 db-ra jutó ktg csökken)
Proporcionális: 200/10 = 20 Ft/db, 1000/50= 20 Ft/db (vol. nő, 1 db-ra jutó ktg nem változik)
Progresszív: 200/10 = 20 Ft/db, 1500/50 = 30 Ft/db (vol. nő, 1 db-ra jutó ktg nő)
Degresszív: 200/10 = 20 Ft/db, 600/50 = 12 Ft/db (vol. nő, 1 db-ra jutó ktg kisebb mértékben csökken)
Regresszív: 200/10 = 20 Ft/db, 150/50 = 3 Ft/db (vol. nő, 1 db-ra jutó ktg nagyobb mértékben csökken)
Költségváltozási tényező- Példa
Adatok eFt-ban 20X1 20X2 Változás %-ban
Üzemi költség 7000 7700 (7700-7000)/7000 = +10%
Termelési érték 70000 87500 (87500-70000)/70000 = +25%

Üzemi költségek költségváltozási tényezője:


üzemi költség változása %-ban / termelési érték változása %-ban, azaz:
10% / 25% = 0,4  1%-os termelésnövekedés 0,4%-os költségnövekedéssel jár

 további költségcsoportok vizsgálata  átlagolás  költségtervezés,


költségelemzés, proporcionális és fix költségekre bontás
Költségváltozási tényezők súlyozása- Példa

Adatok eFt-ban Költségek összege Költségváltozási tényező


Arányosan változó költség 2 800 000 1
Degresszíven változó költség 700 000 0,8
Degresszíven változó költség 1 400 000 0,5
Degresszíven változó költség 700 000 0,2
Fix költség 1 400 000 0
Összesen 7 000 000
Költségváltozási tényezők súlyozása- Példa
Költségváltozási tényező átlaga a költségek összegével súlyozva:
Költségek összege * költségváltozási tényező:
2 800 000 * 1 = 2 800 000
700 000 * 0,8 = 560 000
1 400 000 * 0,5 = 700 000
700 000 * 0,2 = 140 000
1 400 000 * 0 = 0
Összesen: 4 200 000
Súlyozott összesen / összes költség: 4 200 000 / 7 000 000 = 0,6
Költségváltozási tényezők súlyozása- Példa
Költségváltozási tényező átlaga a költségek megoszlásával súlyozva:
(költségek összege / összes költség) * költségváltozási tényező:
40% * 1 = 0,4
10% * 0,8 = 0,08 Költségek redukálása:
20% * 0,5 = 0,1 A költségek 60%-a minősíthető
10% * 0,2 = 0,02 proporcionális költségnek,
20% * 0 = 0 40%-a pedig fix költségnek:
Összesen: 0,6
Redukált proporcionális költség: 4 200eFt
Redukált fix költség: 2 800eFt
Redukált proporcionális és fix költség (példa folyt.)
Költségek Költségváltozási Redukált Redukált fix
Adatok eFt-ban
összege tényező proporcionális költség költség
Arányosan változó költség 2 800 000 1 2 800 000 0
Degresszíven változó költség 700 000 0,8 560 000* 140 000**
Degresszíven változó költség 1 400 000 0,5 700 000 700 000
Degresszíven változó költség 700 000 0,2 140 000 560 000
Fix költség 1 400 000 0 1 400 000
Összesen 7 000 000 4 200 000 2 800 000

Redukált proporcionális költség = költségek összege * költségváltozási tényező


Redukált fix költség = költségek összege – redukált proporcionális ktg

* 700 000 * 0,8 = 560 000


** 700 000 – 560 000 = 140 000
Fedezeti pont (példa folyt.)
• Minimális termelés:
– A fedezeti ponthoz tartozó termelés,
– A termelés kritikus pontja
– sem nyeresége, se vesztesége nincs
Árbevétel (S) 90 000
Proporcionális költség (VC) 45 000
Fix költség (FC) 27 000
A vállalkozás eredménye (P) 18 000
Fedezeti összeg (S-VC) 45 000
Fedezeti pont (példa folyt.)

FC 27 000 P 18 000
= = 0,6 Vagy = = 0,4
S − VC 45 000 S − VC 45 000

90 000 ∗ 0,6 = 54 000 90 000 − 90 000 ∗ 0,4 = 54 000

FC P
Árbevétel * ( ) Árbevétel − (Árbevétel * ( ))
S−VC S−VC
Átlagos hozam, határhozam- Példa
20X1:
1. termék:
6 300 000 Ft fix költséget jelentő kapacitáson
1 260 db-ot termeltek és értékesítettek
Eladási ár: 37 500 Ft/db
Nyereség: 7 500 Ft/db
2. termék:
12 320 000 Ft fix költséget jelentő kapacitáson
1 120 db-ot termeltek és értékesítettek
Eladási ár: 51 000 Ft/db
Nyereség: 6 000 Ft/db
20X2-ben a vállalkozás fokozni kívánja a termelését és a felmérések szerint vagy az 1-es vagy a
2-es termék értékesítését tudja 140 db-bal növelni. Melyiket válassza?
Átlagos hozam alapján- Példa
1. termék
ára 37 500Ft/db
nyeresége 7 500Ft/db 7 500 / 37 500 = 20%
2. termék
ára 51 000 Ft/db
nyeresége 6 000 Ft/db 6 000 / 51 000 = 11,7%

Ez alapján az 1. termék tűnik kedvezőbbnek, hiszen a


termékenkénti nyeresége magasabb.
A termelés (értékesítés) eredménye mennyivel változtatja
termék átlagos eredményét?
1. termék:
– A 20X1-es termelésnél:

6 300 000 𝐹𝑡
= 5 000𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 260 𝑑𝑏

– A 20X2-es termelésnél:

6 300 000 𝐹𝑡
= 4 500𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 400 𝑑𝑏
Tehát a költség csökkentése, vagyis az eredmény növelése (5 000 – 4 500 =)
500Ft/db lesz, az eredmény átlagosan (7 500 + 500 =) 8 000Ft/db lesz.
A termelés (értékesítés) eredménye mennyivel változtatja
termék átlagos eredményét?
2. termék:
– A 20X1-es termelésnél:

12 320 000𝐹𝑡
= 11 000𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 120 𝑑𝑏

– A 20X2-es termelésnél:

12 320 000𝐹𝑡
= 9 778𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 260𝑑𝑏

Tehát a költség csökkentése, vagyis az eredmény növelése (11 000 – 9778 =)


1 222Ft/db lesz, az eredmény átlagosan (6 000 + 1 222=) 7 222Ft/db lesz.
Határhozam alapján- Példa
1. termék
20X1-es nyeresége 7 500Ft/db
Elmaradó fix költség 20X1-es szinten 5 000Ft/db
(a rétegtermelésnél már nem kell vele kalkulálni, mert már a
20X1-es szinten fedezve lett egységenként 5000Ft/db, így a
teljes fix költség le lett fedve)
Növekmény eredménye (p-v) (Határhozam) 12 500 Ft/db

2. termék
20X1-es nyeresége 6 000 Ft/db
Elmaradó fix költség 20X1-es szinten 11 000 Ft/db
Növekmény eredménye (p-v) (Határhozam) 17 000Ft/db
Eredmények értelmezése- Példa
• Az átlaghozam alapján az 1. termék értékesítésének
növeléséről döntene a vezető.
• A határhozam alapján a 2. termék a kedvezőbb.
• A helyes döntést a határhozam alapján hozhatjuk meg.
Rétegtermelés, rétegköltség
• Rétegtermelés: a termelés pótlólagos növekménye, amely
pótlólagos hozamot termel
• Rétegköltség: a rétegtermelés pótlólagos költsége
• Differenciálköltség: a rétegtermelés egységköltsége
Megnevezés Me. 1. termék 2. termék
20X1 20X2 Eltérés 20X1 20X2 Eltérés
Mennyiség db 1260 1400 140 1120 1260 140
Árbevétel Ft 47 250 000 52 500 000 5 250 000 57 120 000 64 260 000 7 140 000
Proporcionális költség Ft 31 500 000 35 000 000 3 500 000 38 080 000 42 840 000 4 760 000
Fedezeti összeg Ft 15 750 000 17 500 000 1 750 000 19 040 000 21 420 000 2 380 000
Fix költség Ft 6 300 000 6 300 000 12 320 000 12 320 000
Eredmény Ft 9 450 000 11 200 000 1 750 000 6 720 000 9 100 000 2 380 000
Eredményhányad % 20,0% 21,3% 33,3% 11,8% 14,2% 33,3%
Eredmény összegének
változása Ft 1 750 000 2 380 000
1 db nyeresége Ft 7 500 8 000 12 500 6 000 7 222 17 000
Átlagköltség – határköltség, ha a fix költség 0

Termelt mennyiség
Sorszám (tonna) Összes termelési költség Átlagköltség Határköltség
1 0 0 0 0
2 1 300 300 300
3 2 630 315 330
4 3 900 300 270
5 4 1200 300 300
6 5 1350 270 150
7 6 1440 240 90
8 7 1365 195 -75
Összefüggések az átlagköltség és a határköltség között

• Az átlagköltség akkor nő, ha a határköltség nagyobb az


átlagköltségnél.
• Az átlagköltség változatlan, ha az átlagköltség és a
határköltség megegyezik.
• Az átlagköltség csökken, ha a határköltség kisebb az
átlagköltségnél.
Átlagköltség – határköltség, ha a fix költség 300

Termelt mennyiség
Sorszám (tonna) Összes termelési költség Átlagköltség Határköltség
1 0 300 0 0
2 1 600 600 300
3 2 930 465 330
4 3 1200 400 270
5 4 1500 375 300
6 5 1650 330 150
7 6 1740 290 90
8 7 1665 238 -75

You might also like