Munkanélküliség

Válaszokat várok!

 Van-e kényszerű munkanélküliség? Mekkora?

 Szükségszerű-e a munkanélküliség?
 Miért dolgozik az ember?
A megélhetésért? Belső létszükséglet-e a munka?
 Legyen-e szerepe az államnak a munka biztosításában?
 Mi határozza meg a munkanélküliség természetes
rátáját?
 Mitől függ az aggregált munkakereslet és -kínálat?
 Hogyan függ össze a munkapiac a többi piaccal?
 Hogyan függ a munkapiaci folyamatoktól
a kibocsátás, az aggregált kereslet, az árszínvonal?
 Miről lesz ma szó?

• A munkanélküliség definíciója és mérése

• A hosszú távú munkanélküliség (természetes munkanélküliség)

magyarázatai:
• Az álláskeresés modellje
• A reálbérek merevségének (rugalmatlanságának) modellje
 A munkanélküliség

Miért kell foglalkozni a munkanélküliséggel?

• Hatékonyságveszteség

• Pszichológiai nyomás; a tágan értelmezett emberi jólét része

az, hogy az embereknek van munkája.
 Munkanélküliség: a KSH definíciói
 Foglalkoztatott aki a kérdezést hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási
héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy
rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve
a szülési szabadságot is) nem dolgozott.
 2021. január 1-jétől a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban
inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak
minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak
utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybe
vételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Vagyis a munkájuktól
gyermekgondozási ellátás igénybe vétele miatt tartósan távol lévők.
 Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan
munkája, amelytől csak átmenetileg, vagy – gyermekgondozási ellátás igénybe
vétele esetén – tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán
aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna
megfelelő állást. Az a foglalkoztatottnak nem minősülő személy, aki már talált
munkát, amelyben 90 napon belül dolgozni kezd, csak abban az esetben számít
munkanélkülinek, ha – adott esetben – két héten belül munkába tudna állni.
 Munkanélküliség: a KSH definíciói
• Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a
foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
• Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók sem a
foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek
között a nem dolgozó tanulók, nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az
idénymunkások (az idényen kívül (három hónapot meghaladó távollét esetén),
ha nem kerestek munkát.
• Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne
dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást,
de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja.

KKA
 A 15-64 évesek gazdasági aktivitása, 2021
(ezer fő)

gazdaságilag nem aktívak; 1

478,8

munkanélküliek; 192,6

foglalkoztatottak; 4 535,4

Forrás:KSH
 Aktivitási ráta, munkanélküliségi
ráta, foglalkozathatási ráta
80 12

70
10

60

8
50

40 6

30
4

20

2
10

0 0
1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021
régi akt. arány aktivitási arány régi fogl. ráta
foglalkoztatási ráta régi munk. ráta munkanélküliségi ráta

Forrás:KSH
 Munkanélküliség: a KSH definíciói
• Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és
munkanélküliek) népességen belüli aránya.

• Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag

aktívakhoz viszonyított aránya.

• Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességhez

viszonyított aránya.
Hosszú távú munkanélküliség
munkanélküliségi
ráta
a munkanélküliség
természetes rátája

Munkanélküliség természetes rátája: az az

átlagos szint, amely körül a mn. évről évre
ingadozik.
Ciklikus munkanélküliség: aktuális
idő munkanélküliség – természetes
munkanélküliség
Munkanélküliség = természetes
munkanélküliség + ciklikus munkanélküliség

KKA
A munkapiac meghatározása
A makrogazdasági munkakínálat felső határa: a népesség
„fiatalok” + munkaképes korú népesség + nyugdíjasok
teljes népesség

fiatalok munkaképes korúak MK nyugdíjasok

aktívak L + inaktívak

foglalkoztatott E + munkanélküli U

Foglalkoztatott (E): aki 1 héten legalább 1 órányi munkát végez, gazdaságilag

ezzel jövedelmet szerez. aktívak
Munkanélküli (U): nincs munkája és munkát keres, az adott héten
nem dolgozott.
Inaktív: nincs munkája, az adott héten nem dolgozott és nem is
keres munkát.
Passzív munkanélküli: szeretne dolgozni, de nem keres munkát,
mert reménytelennek látja helyzetét. (reményvesztett
KKA munkanélküli)
Definíciók:
Munkanélküliségi ráta: u = U/L*100
Az aktívak hány %-a munkanélküli?
Aktivitási ráta = L/MK*100
A munkaképes korúak hány %-a aktív?
Foglakoztatási ráta = E/MK*100
A munkaképes korúak hány %-a foglalkoztatott?

OKUN törvénye (kapcsolat a munkanélküliségi ráta és a reál GDP között):

A reál GDP %-os változása = 3% - 2*a munkanélküliségi ráta % pontos
változása.
Pl. 4% = 3% - 2*U/L*100
1% = -2*U/L*100
-0,5% = U/L*100
→ A munkanélküliségi ráta 0,5% ponttal csökkent.
KKA
 A természetes munkanélküliség kétfajta
magyarázata
• Az álláskeresés motivációit hangsúlyozó elmélet: az
álláskeresést haszonmaximalizáló tevékenységként fogjuk fel,
amely se nem szabadidő, se nem munka.

• A reálbér ragadóssága (rugalmatlansága): a reálbér nem tud

alkalmazkodni a munkapiaci keresleti és kínálati viszonyokhoz,
ezért nem áll helyre az egyensúly.
 Álláskeresés és állásvesztés

Az álláskeresés időt igényel →ha egy adott időintervallumban

megmérjük a munkanélküliséget mindig lesznek olyanak, akiknek
épp nincs munkájuk, mert éppen munkát keresnek

→ állandó mozgás van az aktívak két halmaza, a foglalkoztatottak

és a munkanélküliek között, illetve e kettő és az inaktívak
között is;
→ a munkanélküliek száma ezeknek az áramlásoknak a
mértékétől függ.
A természetes munkanélküliség
magyarázatai – álláskeresés
f*U
állásszerzők

E U
foglalkoztatottak munkanélküliek
s*E
állásvesztők

Munkaerőállomány: L = E+U (felt.: L állandó)

Munkanélküliségi ráta: u = U/L
Állásszerzési ráta (f): a munkanélküliek hány %-a fog dolgozni?
Állásvesztési ráta (s): A foglalkoztatottak hány %-a lesz
munkanélküli?
KKA
A természetes munkanélküliség
magyarázatai – álláskeresés
Mindig lesz, aki éppen állást keres;
u-t az állásvesztés (s) és az állásszerzés (f) rátái
határozzák meg;
Ha u állandó ➔ f×U = s×E
f×U = s×(L-U) ➔ f×U/L = s×(1-U/L) ➔ u = s/(f+s)

Következmény: a munkanélküliség természetes

rátájának csökkentéséhez:
s csökkentése vagy f növelése kell
KKA
s-re, f-re ható tényezők
Munkanélküli segély: nagyobb segély nagyobb
munkanélküliség (s↑, f↓).
Munkapiac rugalmassága: ha rugalmas, akkor egyszerű a
felvétel és az elbocsátás (növelheti f-et, de s-et is).
Információs aszimmetria: a vállalat nem ismeri eléggé a
munkavállalót; esély, hogy nem válik be ➔ meggondolják a
felvételt, mert a felvétel és az elbocsátás is költséggel jár.
Az álláskeresés infrastruktúrája: milyen költséges állást
keresni, ill. információkat szerezni az álláslehetőségekről
(az információáramlás növelheti f-et).
Frikciós (súrlódásos) munkanélküliség: a munkahely
kereséséhez szükséges idő miatt kialakuló
munkanélküliség.
Okai: különböző preferenciák és képességek,
KKA
információhiány, szektoriális
változások, a földrajzi mobilitás hiánya, munkanélküliségi segély, …
 Várakozási munkanélküliség

Miért vannak tartósan állás nélkül azok, akik hajlandóak lennének

elfogadni egy adott állást, csak éppen nem kapnak állásajánlatot?

A munkapiac súrlódásmentes modellje:

W/P=MPL és a munkapiac egyensúlyban van →
akkor lehetséges munkanélküliség, ha az aktuális reálbér nagyobb,
mint az egyensúlyi reálbér.
A természetes munkanélküliség magyarázatai
– reálbér ragadóssága
w/p Várakozási (kényszerű)
munkanélküliség
Várakozási mn.: a bérrugalmatlanságból,
(w/p)1 a munkahelyek szűkösségéből eredő mn.

(w/p)*
MPL
E Ḹ L

Ha w/p > (w/p)*➔ kényszerű munkanélküliség

A reálbér tartósan magasabb lehet az
egyensúlyinál. KKA
A bérrugalmatlanság okai:
Minimálbér
Szakszervezetek: a munkapiacon a szakszervezet
„monopóliumként” működik; a bennfentesek (dolgozók)
érdekeit képviselik a kívülállók (munkanélküliek) kárára
Hatékony bérek: a vállalat az egyensúlyinál magasabban
tartja a bért ➔hatékonyabb dolgozók (jobb élelmezés),
csökken a munkaerő fluktuációja
De: itt is érvényesül az információs aszimmetria
Morális kockázat: a dolgozó dolgozhat v. lóghat. A
lógás költsége a fizetés, amit ha magas, nem kockáztat.
Kontraszelekció: csökken, mert a magas bér mellett a
„jók” nem mennek el. KKA
A munkanélküliség szerkezete

• Rövid távú – frikciós – nem lehet kiküszöbölni

• Hosszú távú – várakozási – ők okozzák az
összes munkanélküliség nagy részét –
intézkedések szükségesek
• Demográfiai eltérés (alacsony f és magas s)
– Fiatalok: magas s és frikciós

KKA
A munkanélküliség növekedése

1. a munkaerő-állomány összetételének
változása (Ratkó gyerekek, baby-boom)
2. nők megjelenése
3. ágazati szerkezetváltozások növekedése (s nő,
frikciós magas)
A munkanélküliség növekedése több, egymástól
független folyamat következménye.

KKA
A munkaerő-állományba ki- és belépők

• Eddig: állandó munkaerő-állomány

• De: ki- és belépők

KKA
A 2000-2002 közötti minimálbér-emelés
hatása

Forrás: Lindner (2015)

 Aktivitási és foglalkoztatási ráta
korcsoportonként (2021)
100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74

aktivitási arány foglalkoztatási ráta

Forrás: KSH
 Munkanélküliségi ráta korcsoportok
szerint (2021)
35

30 29,3

25

20

15
11,6

10

5,0
5 4,1 3,7
3,0 2,8 3,0 3,1 2,6 3,1 2,8

0
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74

munkanélküliségi ráta

Forrás: KSH
 Munkanélküliségi ráta legmagasabb iskolai
végzettség szerint
(2010 és 2021)
50

45 43,1

40

35

30

25 23,7

20 17,6

15
12,1
10,7
9,6
10 8,3
5,0 4,9
5 4,1 3,5
3,1
1,8 1,7
0
<8 ált. isk. 8 ált. isk. közép. éretts. nélk. közép. éretts. közép. éretts. főiskola vagy alapk. egyetem, mester,
szakmával szakma nélk. szakmával PhD

2010 2021

Forrás: KSH
 „Képzettségi prémium”, 2018
Less than primary, Upper secondary
primary and lower and post-secondary
Tertiary education
secondary non-tertiary
(levels 5-8)
education (levels 0- education (levels 3
2) and 4)
Bulgaria 87 100 195
Cyprus 92 100 185
Hungary 78 100 176
Germany 69 100 172
Lithuania 90 100 168
Poland 85 100 167
Slovakia 67 100 167
Czechia 78 100 167
Slovenia 85 100 159
Latvia 93 100 159
Netherlands 80 100 156
Switzerland 84 100 155
Ireland 92 100 150
Spain 85 100 147
Estonia 90 100 138
United Kingdom 95 100 133
Norway 87 100 125 Forrás: Eurostat
A munkanélküliek száma (ezer fő) az álláskeresés időtartama
szerint (hónap)

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0
<1 1-3 4-6 7-11 12 13-18 19-23 24 25>=

2010 2021

Forrás: KSH
 0
2
4
6
8
10
12
14
16
Czechia

2,8
Poland
Malta
Germany

3,4 3,5 3,6

Hungary
Netherlands

4,1 4,2
Norway

4,4
Slovenia

4,8
Denmark
Switzerland
Bulgaria
Luxembourg
5,1 5,1 5,3 5,3

Forrás: EUROSTAT
Romania
5,6

Iceland
Estonia
Ireland
Austria
6,0 6,2 6,2 6,2

Belgium
6,3

Portugal
Slovakia
6,6 6,8

Lithuania
7,1

Cyprus
Croatia
Latvia
Finland
7,5 7,6 7,6 7,7

France
7,9

Sweden
8,8

Italy
9,5

Serbia
11,1

Greece
Spain
14,7 14,8
Munkanélküliségi ráták (15-74), 2021
 0
10
20
30
40
50
60
80
90

70
Greece
Italy

57,2 58,2
Romania
Serbia
Spain
Croatia 61,9 62,2 62,7 63,4

Belgium
65,3

France
Bulgaria
67,2 68,1

Luxembourg
Slovakia

Forrás:EUROSTAT
Ireland
Latvia
Portugal
Poland
Cyprus
69,4 69,4 69,8 69,9 70,1 70,3 70,8

Slovenia
71,4

Lithuania
Austria
Finland
Hungary
72,4 72,4 72,7 73,1

Estonia
Czechia
Malta
Aktivitás (15-64), 2021

Sweden
Denmark
74,0 74,4 75,0 75,4 75,5

Germany
Norway
75,8 76,3

Switzerland
Iceland
Netherlands
79,3 79,8 80,1
 2
4
6
8

0
10
12
14
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995

Forrás: ILO
1996
1997
1998
1999
2000
2001

France
2002
2003
2004

USA
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
USA és Franciaország

2016
2017
2018
2019
2020
Hosszú távú munkanélküliség:

2021
 0
2
4
6
8
10
12
14
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995

Forrás: ILO
1996
1997
1998
1999
2000

Italy
2001
2002
2003
2004
2005

Germany
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
Németország és Olaszország

2020
Hosszú távú munkanélküliség:

2021
 FELADAT:

•Tanulni folyamatosan kell!

•Tanulni önállóan kell!
•A tanulás alapja a könyv!
KKA