Fülöp Benjámin

Budapest

ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium

11.B

P.5473

A feladat megoldásához használjuk a függőleges hajításra vonatkozó képleteket. A feladatban adott

adatokat az alábbi módon lehet felhasználni:

v₀ = 50 m/s (kezdeti sebesség)

t = 3 s (idő, amikor a lövedék két részre szakad)
m₁ = 1 kg (az első darab tömege)
t₁ = 1 s (az első darabra ható idő)

a) A második darabra ható idő: t₂ = t - t₁ = 3 s - 1 s = 2 s

Az első darab visszaesési idejét az alábbi képlettel számíthatjuk ki:

tᵥ = 2v₀/g

ahol g a nehézségi gyorsulás. A Földön g ≈ 9,81 m/s².

tᵥ = 2 * 50 m/s / 9,81 m/s² ≈ 10,18 s

Az első darab földet éréséig még t - tᵥ = 3 s - 10,18 s ≈ -7,18 s van hátra, ami nyilvánvalóan nem
értelmezhető időintervallumként. Ez azt jelenti, hogy az első darab már földet ért, mielőtt az második
darabra ható idő eltelt volna. Tehát a második darab is 3 másodperc múlva ér földet.

b) Az első darab visszaesési helyét a következő képlettel számíthatjuk ki:

d = v₀tᵥ - (1/2)gtᵥ²

d = 50 m/s * 10,18 s - (1/2) * 9,81 m/s² * (10,18 s)² ≈ 260,2 m

Ez azt jelenti, hogy az első darab 260,2 méterre a fellövés helyétől ér földet.

A két darab távolságát az alábbi módon számíthatjuk ki. Az első darab által megtett távolság:

d₁ = v₀t₁ + (1/2)gt₁²

d₁ = 50 m/s * 1 s + (1/2) * 9,81 m/s² * (1 s)² ≈ 55 m

Az első darab földet éréséig az általa megtett távolság:

d₂ = v₀tᵥ - (1/2)gtᵥ² - d₁

d₂ = 50 m/s * 10,18 s - (1/2) * 9,81 m/s² * (10,18 s)² - 55 m ≈ 205,2 m

Tehát a két darab távolsága, amikor a második darab is már földet ér, körülbelül 260,2 m + 205,2 m =
465,4 m.