Gráfok színezései

Gráfok csúcsszínezése
Kérdés
Adott egy G gráf. Szeretnénk kiszínezni a csúcsait különböző
színekkel, hogy a szomszédos csúcsok különböző színűek
legyenek. Legalább hány színt kell felhasználni ehhez?
Gráfok csúcsszínezése
Kérdés
Adott egy G gráf. Szeretnénk kiszínezni a csúcsait különböző
színekkel, hogy a szomszédos csúcsok különböző színűek
legyenek. Legalább hány színt kell felhasználni ehhez?

k-színezés: olyan csúcsszínezés, ami k színt használ

kormatikus szám (χ(G)): a minimális k, amire létezik
k-színezés, jele
Gráfok csúcsszínezése
Kérdés
Adott egy G gráf. Szeretnénk kiszínezni a csúcsait különböző
színekkel, hogy a szomszédos csúcsok különböző színűek
legyenek. Legalább hány színt kell felhasználni ehhez?

k-színezés: olyan csúcsszínezés, ami k színt használ

kormatikus szám (χ(G)): a minimális k, amire létezik
k-színezés, jele
Néhány példa gráfok kromatikus számára:
χ(G) ≤ n - minden csúcs különböző színű, biztosan jó
színezést ad.
χ(G) = 1 ⇔ ha G-ben nincs él
χ(G) = 2 ⇔ ha G páros (és van benne él)
χ(G) ≥ 3 ⇔ ha G-ben van páratlan kör
χ(G) = n ⇔ ha G n csúcsú teljes gráf
Felső korlát χ-re

Állítás
Jelölje ∆(G), vagy röviden ∆ a gráf maximális fokszámát.
Ekkor χ(G) ≤ ∆(G) + 1.

Bizonyítás:
1 Feltehető, hogy a gráf összefüggő, hiszen az
összefüggőségi komponensek egymástól függetlenül
kiszínezhetők.
2 Konstruktív bizonyítás, megadunk egy ∆(G) + 1 színezést.
∆(G) + 1 színezés

1 Rendezzük a csúcsokat sorrendbe tetszőleges módon

2 Az elsővel kezdve egyesével színezzük ki mindegyik
csúcsot olyan színnel, amilyenre még egyetlen
szomszédját sem színeztük
Mivel egy cúcsnak legfeljebb ∆(G) szomszédja van, és
∆(G) + 1 színt használunk ⇒ lesz szabad szín

ábra: piros,kék,zöld,sárga a használt színek sorrendje

∆(G) + 1 színezés

1 Rendezzük a csúcsokat sorrendbe tetszőleges módon

2 Az elsővel kezdve egyesével színezzük ki mindegyik
csúcsot olyan színnel, amilyenre még egyetlen
szomszédját sem színeztük
Mivel egy cúcsnak legfeljebb ∆(G) szomszédja van, és
∆(G) + 1 színt használunk ⇒ lesz szabad szín

ábra: piros,kék,zöld,sárga a használt színek sorrendje

A felső korlát bizonyos gráfokra éles. Pl a Kn teljes gráf esetén

∆(Kn ) = n − 1 és χ(Kn ) = n és a C2k+1 páratlan kör esetén
∆(C2k+1 ) = 2 és χ(C2k+1 ) = 3.
Síkgráfok színezése

Síkgráfok esetén tudunk erősebb korlátot is mondani.

Állítás
Bármely síkgráf csúcsai kiszínezhetők 5 színnel.

Bizonyítás:
Feltehető, hogy a gráf egyszerű (többszörös él, hurok él
elhagyható)
Indirekten induljunk ki minimális G = (V, E) ellenpéldából,
ami nem színezhető ki 5 színnel.
Euler-formula és a gráf egyszerűsége miatt |V | ≥ 3 esetén
3|V | − 6 ≥ |E| (DiMat 1.) ⇒ ∃u ∈ V : d(u) ≤ 5.
G − u kiszínezhető 5 színnel (G minimalítása miatt). Ha
d(u) ≤ 4, akkor létezik szín, amit u szomszédaira nem
használtunk fel. u színezhető ezzel a színnel,
ellentmondás
G síkgráf ⇒ nem tartalmaz feszített K5 -t ⇒ ∃v, w, hogy
uv, uw ∈ E, de vw ∈
/ E.
Összehúzzuk u, v, w-t egyetlen ponttá, így kapjuk G0 -t. G0 -t
kiszínezzük 5 színnel.
Alkalmazzuk G0 színezését G-re. u, v, w egyszínű, ez a
színezés még nem jó.
u szomszédai színezésére csak legfeljebb 4 színt
használtunk fel, u színezhető az 5-dik színnel,
ellentmondás.
Definíció
Legyen G egy síkgráf. Ekkor G duálisa a G∗ gráf (multigráf),
amit úgy kapunk meg, hogy G∗ csúcsai a G tartományai, és két
csúcsot G∗ -ban összekötünk, ha G-ben egy él választja el a két
tartományt egymástól. Pontosabban minden G-beli élnek
megfeleltetünk egy G∗ -beli élt (ha két tartomány több élben is
szomszédos, akkor többszörösen is összekötjük őket, illetve ha
az él mindkét oldalán ugyanaz a tartomány van, akkor ott egy
hurokél lesz).

Megjegyzés
A dualitás függ a gráf síkbarajzolásától.
Examples
Egy síkgráf esetén a csúcsok helyett színezhetjük a gráf
tartományait is. A tartományok k-színezhetők, ha létezik olyan
színezés, ami k színt használ és az élszomszédos tartományok
különböző színűek.
Megjegyzés
Hány színnel színezhető ki egy térkép?

Állítás
G∗ csúcsainak egy k-színezése a G tartományának egy
k-színezését adja.

Állítás (Ötszíntétel)
Bármely síkbarajzolható gráf tartományai kiszínezhetők 5
színnel, hogy az élszomszédos tartományok színe különböző.

Bizonyítás: Alkalmazzuk a 2. állítást a gráf duálisára.

Négyszíntétel

Négyszíntétel(informálisan): Bármely térkép kiszínezhető 4

színnel.
Tétel (Négyszíntétel)
Bármely síkbarajzolható gráf tartományai kiszínezhetők 4
színnel, hogy az élszomszédos tartományok színe különböző.

Tétel
Bármely síkgráf csúcsai kiszínezhetők 4 színnel.

Megjegyzés
Az első matematikai bizonyítás, aminek egyes részét
számítógéppel bizonyították.
Élszínezés

A csúcsok helyett színezhetjük a gráf éleit is.

Egy színezés jó, ha azonos színű éleknek nincs közös
csúcsa.
A gráf éleit gyakorlatilag diszjunk teljes párosításokra
osztjuk fel.
A színezéshez szükséges színek minimális számát
élkromatikus számnak nevezzük, amit χ0 (G) jelöl.
Fontos megjegyezni, hogy egyszerű gráfokról van szó.
Triviális észrevétel, hogy χ0 (G) ≥ ∆(G) minden gráfra
teljesül, hiszen egy csúcsban csak csupa különböző színű
él lehet.
Tétel (Kőnig élszínezési tétele)
Egy ∆-reguláris G páros gráfra χ0 (G) = ∆.

Bizonyítás: Korábban láttuk, hogy ∆ színre szükség van.

Mutatunk egy algoritmust, ami megad egy ∆-színezést.
1 Kiindulunk a G ∆-reguláris gráfból, és az i = 1 értékből.
2 A következő lépést ismételjük, amíg tudjuk: Keresünk az
aktuális gráfban egy M teljes párosítást, M éleihez
hozzárendelünk egy eddig még nem használt színt, majd
töröljük az éleket a gráfból.
3 Kőnig-tétele alapján reguláris páros gráfban létezik teljes
párosítás. Élek törlése során minden csúcs fokszáma
1-gyel csökkent, tehát a kapott gráf reguláris.
4 Az élekhez hozzárendelt színek a gráf egy ∆-színezését
adja.
Tétel
Legyen G páros gráf. Ekkor χ0 (G) = ∆(G).

Bizonyítás:
Egészítsük ki a gráfot új csúcsok és élek hozzávételével a
G0 ∆ reguláris gráfra.
G0 ∆ reguláris ⇒ éleit kiszínezzük ∆ színnel.
Ha töröljük az új csúcsokat és éleket G0 -ből, akkor G-nek
egy k-színezését kapjuk.

Tétel (Vizing)
Legyen G egyszerű gráf. Ekkor χ0 (G) ≤ ∆(G) + 1.

Egyenlőség teljesül páratlan körök és páratlan csúcsú teljes

gráfok esetén.
Ramsey-tételkör
Feladat 1: Adott egy 5 csúcsú teljes gráf. Kiszínezhetők-e az
élei két színnel, hogy ne keletkezzen egyszínű háromszög?
Ramsey-tételkör
Feladat 1: Adott egy 5 csúcsú teljes gráf. Kiszínezhetők-e az
élei két színnel, hogy ne keletkezzen egyszínű háromszög?
Megoldás:

Feladat 2: Adott egy 6 pontú teljes gráf. Kiszínezhetők-e az élei

két színnel, hogy ne keletkezzen egyszínű háromszög?
Ramsey-tételkör
Feladat 1: Adott egy 5 csúcsú teljes gráf. Kiszínezhetők-e az
élei két színnel, hogy ne keletkezzen egyszínű háromszög?
Megoldás:

Feladat 2: Adott egy 6 pontú teljes gráf. Kiszínezhetők-e az élei

két színnel, hogy ne keletkezzen egyszínű háromszög?
Egy csúcsból (v1 ) 5 él lép ki. Ezek közül legalább 3 egyszínű,
mondjuk piros. Legyenek az élek v1 -től különböző végpontjai
rendre v2 , v3 , v4 .
1 Ha v2 , v3 és v4 között megy piros él, akkor az él két
végpontja v1 -gyel kiegészítve egy piros háromszöget alkot.
2 Ha v2 , v3 és v4 között nem megy piros él, akkor v2 , v3 , v4
kék háromszög.
Adott k és ` pozitív egész számokhoz legyen R(k, `) a
legkisebb szám, hogy ∀n ≥ R(k, `) esetén az n pontú teljes gráf
éleit két színnel színezve van a gráfban egyszínű Kk vagy K` .
R(3, 3) = 6
R(k, 2) = R(2, k) = k
R(k, `) = R(`, k) ha ez az érték létezik

Tétel (Ramsey)
Tetszőleges k, ` pozitív egész számokra létezik R(k, `).

Belátjuk Erdős-Szekeres tételt, amiből a Ramsey-tétel is

következni fog.
Tétel (Erdős-Szekeres)

R(k, `) ≤ R(k, ` − 1) + R(k − 1, `)

Bizonyítás:
k és `-re vonatkozó teljes indukciót használunk. Tegyük fel,
hogy minden 0 < t ≤ k és 0 < s < `, vagy 0 < t < k és
0 < s ≤ ` esetén létezik R(s, t). Legyen
n ≥ R(k − 1, `) + R(k, ` − 1).
Tegyük fel indirekten, hogy Kn élei kiszínezhetők két színnel
(pirossal, kékkel) úgy, hogy a gráfban nincs se kék Kk sem
piros K` . Legyen v tetszőleges csúcs. A v-ből kiindukó piros
élek v-től különböző csúcsai P -t, a kék élek másik csúcsai
pedig Q-t alkotják.
 |P | < R(k, ` − 1), különben |P |-ben létezik kék Kk vagy
piros K`−1 . Kék Kk az indirekt feltevés miatt nincsen, így
csak piros K`−1 lehet, de ekkor P v-vel kiegészítve
tartalmaz piros K` -t, ami ellentmondás.
|Q| < R(k − 1, `), különben |Q|-ban létezik kék Kk−1 vagy
piros K` . Piros K` nincs a gráfban, így csak kék Kk−1
lehetne, de ekkor Q v-vel kiegészítve tartalmaz kék Kk -t,
ami ellentmondás.
Így viszont n = |P | + |Q| + 1 < R(k, ` − 1) + R(k − 1, `) ≤ n,
ami ellentmondás.
R(k, `) pontos értékét csak kis k-ra és `-re tudjuk
meghatározni. De az előző tétel alapján könnyen tudunk
becslést adni.
Tétel
 
k+`−2
R(k, `) ≤
k−1

Bizonyítás:
Az állítást teljes indukcióval bizonyítjuk. Láttuk, hogy
R(k, 2) = k és R = (2, `) = `, ezekre teljesül az állítás. Tegyük
fel, hogy az állítás minden olyan s, t párra teljesül, ahol s < k és
t ≤ ` vagy s ≤ k és t < `. Ekkor az Erdős-Szekeres tétel
alapján

R(k, `) ≤ R(k − 1, `) + R(k, ` − 1) ≤

     
k+`−3 k+`−3 k+`−2
≤ + =
k−2 k−1 k−1
Tétel (Erdős)
k ≤ 3 esetén R(k, k) ≥ 2k/2 .

Bizonyítás (vázlat)
Tekintsük a 2k/2 csúcsú teljes gráfot, és minden élt színezzünk
ki egymástól függetlenül 1/2-1/2 valószínűsággel kékre vagy
pirosra. Be lehet látni, hogy egyszínű Kk keletkezésének
valószínűsége kisebb, mint 1. Így a gráfnak létezik olyan
színezése, amelyben nincs egyszínű Kk .
Megjegyzés
Ez a bizonyítás volt a valószínűségi módszer első alkalmazása
a gráfelméletben, amit azóta is nagy hatékonysággal
használnak.
Néhány ennél erősebb becslés:
c k+`−2


Rödl: R(k, `) ≤ (log(k+`))d k−1
megfelelő c, d > 0
kostansokkal
√1 2k−2


Thomason: R(k, k) ≤ 2 k−1
1 2k−2


Conlon: R(k, k) ≤ kc log k log l log k k−1
, megfelelő c < 0
konstanssal.
k/` 1 2 3 4 5 6 7
1 1
2 1 2
3 1 3 6
4 1 4 9 18
5 1 5 14 25 43-48
6 1 6 18 36-41 58-87 102-165
7 1 7 23 49-61 80-143 115-298 205-540
McKay, Radziszowski és Exoo számítógép segítségével
konstruáltak 656 különböző gráfot 42 csúccsal egyszínű K5
nélkül. Ezek közül azonban egyik sem terjeszthető ki 43
csúcsra, hogy továbbra se legyen egyszínű K5 .

Sejtés: R(5, 5) = 43.

"Képzeljük el, hogy az embernél sokkal hatalmasabb idegen faj

landol a Földön, és az R(5,5) értékét követelik, vagy
elpusztítják a bolygót. Ebben az esetben hadra kéne fognunk
minden számítógépet és matematikust, hogy megtaláljuk az
értéket. De tegyük fel, hogy ehelyett az R(6, 6) értékére
kíváncsiak; ebben az esetben minden erőnkkel meg kéne
próbálnunk legyőzni őket." – Erdős Pál
Tétel
Adott k1 , k2 , ..., km pozitív egészek esetén létezik egy legkisebb
olyan R(k1 , k2 , ..., km ), hogy ∀n ≥ r(k1 , k2 , ..., km ) esetén m
színnel kiszínezve Kn -et lesz a gráfban vagy első színű Kk1 ,
vagy második színű Kk2 ,..., vagy m színű Kkm .

Tétel
R(3, 3, 3) = 17.

Csak az R(3, 3, 3) ≤ 17 részt bizonyítjuk. Indirekten tegyük fel,

hogy a gráf kiszínezhető 3 színnel, hogy ne legyen egyszínű
háromszög. Vegyünk egy tetszőleges csúcsot, u-t. u-nak 16
szomszédja van, így a skatulya elv szerint létezik 6 egyszínű
kilépő él, legyen ez a szín piros. Ezen hat csúcs között nem
mehet piros él, mert ha vw egy ilyen él, akkor uvw piros
háromszög. Tehát a 6 csúcs két színnel van kiszínezve,
azonban mivel R(3, 3) = 6, így biztosan van egyszínű
háromszög, ami ellentmondás.