Gráfelmélet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gráfelmélet a matematika, ezen belül a kombinatorika egyik
fontos ága. Kialakításához jelentős mértékben hozzájárultak a
magyar kombinatorikai iskola tagjai: Kőnig Dénes, Egerváry
Jenő, Erdős Pál, Gallai Tibor, Rényi Alfréd, Lovász László,
Pósa Lajos.

A gráfelmélet – a lineáris algebra és a differenciálegyenletek

elmélete mellett – a matematika széles körben alkalmazott ágai
közé tartozik. Fontos alkalmazásai vannak a
számítástudományban és az elektrotechnikában, de esetenként
Gráf
egyéb, váratlanabb helyeken is felmerülhet az alkalmazása
(mint pl. a pszichiátria[1]).

Tartalomjegyzék
Alapfogalmak
Összefüggőség
Euler-kör, Hamilton-kör
Fák
Többszörösen összefüggő gráfok
Párosítások, gráfok faktorai
Kromatikus szám
Út
Páros gráf
Síkbarajzolhatóság
További osztályok
Ramsey-elmélet
A tétel
Részterületek
Véletlen gráfok
Főbb problémák
Színezés
Keresési probléma
Gráfok bejárhatósága
Összefüggőség
Klikkprobléma
 Folyamok és vágások
Párosítási probléma
További problémák
Hivatkozások
Források
Jegyzetek
Fordítás

Alapfogalmak
A gráfelmélet alapfogalma a gráf, olyan struktúra, ami csúcsokból
vagy szögpontokból és élekből áll, minden él két (esetleg
egybeeső) csúcs között fut. Irányított gráfok esetén ezek a
csúcspárok rendezettek. Többnyire azonban gráfon irányítatlan
gráfot értenek; ha a gráf irányított, azt külön jelzik. Két csúcs
szomszédos, hogyha van köztük él, azaz elemei ugyanannak az
élnek. Egy él összeköt két pontot, ha a pontok elemei az élnek.
Irányított gráf
Legtöbbször egyszerű gráfokkal foglalkozunk, azaz olyanokkal,
amelyekben nincs hurokél (egy csúcsot önmagával összekötő él) és
nincsenek párhuzamos élek sem, tehát azonos csúcsok között haladó különböző élek.

Egy G gráf részgráfja olyan gráf, ami G bizonyos csúcsaiból és azok között bizonyos éleiből áll. Ha G
egyes csúcsai között haladó összes élt vesszük, akkor feszített részgráfról beszélünk.

Egy csúcspont fokszáma a rá illeszkedő élek száma. Ha ez nulla, tehát az adott csúcsra nem illeszkedik él,
akkor a csúcs izolált. Véges gráfok esetén a fokszámokat összeadva páros számot kapunk, hiszen ekkor
minden élt kétszer számoltunk. Ezért a páratlan fokú pontok száma mindig páros. Ha a fokszám minden
csúcsra azonos, a gráf reguláris. Ha ez a közös fokszám k, akkor a gráf k-adfokú reguláris vagy k-
reguláris.

Az út élek egymáshoz csatlakozó sorozata, amely egy csúcsot legfeljebb egyszer tartalmaz. A kör élek
egymáshoz csatlakozó sorozata, ami záródik, tehát az utolsó és az első élnek van közös végpontja, és nincs
ismétlődő csúcs. Ha csak élek ismétlődését zárjuk ki, akkor ciklusról beszélünk.

A gráfok csúcsai, élei kaphatnak különböző racionális számokat is, különböző jelentésekkel: kapacitás,
súly, illetve költség.

A Petri-hálók gráfok, kétféle csúccsal.

A gráfokhoz hasonló konstrukciók a hipergráfok, melyekben az élek mérete nincs korlátozva.

Összefüggőség
Egy gráfot összefüggőnek nevezünk, ha bármely két különböző
csúcsa között halad út. Egy tetszőleges gráf esetén vezessük be a
következő relációt a csúcsok között: az a, b csúcsokra , ha
vagy pedig halad út a és b között. Könnyen láthatóan
ekvivalenciareláció. Ennek az ekvivalenciarelációnak az osztályai a
gráf komponensei vagy összefüggő komponensei.

Euler-kör, Hamilton-kör
A Hamilton-kör egy, a gráf minden csúcsán pontosan egyszer
áthaladó kör.[2] Létezésére vannak elégséges feltételek (Dirac- Gráf elvágó ponttal és híddal
feltétel, Pósa-feltétel, Ore-feltétel, Chvátal-feltétel), de, mivel a
„Van-e adott gráfban Hamilton-kör?” feladat NP-teljes, pontos feltétel megtalálása nem remélhető.

Az Euler-kör pedig egy, a gráf minden élén pontosan egyszer áthaladó kör(tehát a csúcsokon többször
áthaladhatunk). Euler-feltétele irányítatlan gráfra: Akkor és csak akkor megoldható, ha a gráf minden pontja
páros fokszámú. Euler-feltétele irányított gráfra kiterjesztve: Akkor és csak akkor megoldható, ha minden
pont kimenő fokszáma megegyezik a bemenő fokszámmal. Euler-feltétele vegyes gráfra kiterjesztve: Akkor
és csak akkor megoldható, ha minden pontra igaz: irányítatlan élszám–|kimenő fokszám–bemenő fokszám|
nemnegatív és páros.

Fák
Fáknak nevezzük az összefüggő, körnélküli gráfokat. Minden összefüggő gráfnak van részgráfja, ami fa,
ezek a feszítő fák. Egy n csúcsú G gráf esetén az alábbi három tulajdonságnál bármely kettőből következik
a harmadik:

1. G összefüggő,
2. G körmentes (a körmentes gráfot erdő-nek hívják, az összefüggő erdőt fának),
3. G-nek n-1 éle van.

Az algoritmusok elméletében fontos feladat a minimális feszítő fa megtalálása, ekkor minden élhez egy
pozitív valós szám (az él súlya) van hozzárendelve és olyan feszítő fát keresünk, amiben az élek össz-súlya
a lehető legkisebb.

A Cayley-tétel szerint adott n csúcson pontosan fa van.

Ha egy gráf összes összefüggőségi komponense fa, akkor az erdő. Ekvivalensen, a körmentes gráfok
erdők.

Irányított gráfok esetén a fák szerepét irányított körmentes gráfok, illetve fenyők veszik át.

Többszörösen összefüggő gráfok

Egy G gráf k-szorosan összefüggő (vagy k-összefüggő), ha legalább k+1 csúcsa van és k-nál kevesebb
csúcsát elhagyva még mindig összefüggő marad. Egy gráf k-szorosan élösszefüggő, ha k-nál kevesebb élét
elhagyva még összefüggő marad.
Menger tétele szerint egy véges gráf pontosan akkor k-összefüggő. ha legalább k+1 csúcsa van és bármely
két csúcs között megy k pontdiszjunkt út. Hasonlóan, egy véges gráf pontosan akkor k-szorosan
élösszefüggő, ha bármely két csúcsa között halad k éldiszjunkt út.

Egy gráf pontosan akkor kétszeresen élösszefüggő, ha összefüggő és minden éle benne van egy körben.

Egy véges G gráf akkor és csak akkor kétszeresen élösszefüggő, ha van gráfoknak olyan
sorozata, hogy az egypontú, élmentes gráf, , és minden úgy keletkezik -ből, hogy
egy utat adunk hozzá, aminek csak (esetleg egybeeső) végpontjai vannak -ben. Az út állhat egyetlen

élből is (fülfelbontás). Egy n csúcsú teljes gráf -szörösen

összefüggő. Ezt úgy láthatjuk be, hogy kivonjuk a teljes gráf élszámát abból az állapotból, amikor már
éppen eggyel több élt vettünk ki a gráfból, mint amennyi kellene ahhoz, hogy összefüggő maradjon, tehát
amikor egy él hozzáadásával feszítőfát kapnánk. N csúcsú gráfra élű a feszítőfa, így -t kell
kivonnunk a teljes gráf élszámából.

Párosítások, gráfok faktorai

Hall-tétel, Tutte-tétel, Edmonds–Gallai-felbontás

Kromatikus szám
A gráfok csúcsai és élei színezhetők, azaz osztályokba oszthatók. Az egyes csoportokat jelölhetik a színek,
vagy számok.

Egy gráf jó színezése a szögpontjainak bármilyen olyan színezése, amiben összekötött csúcsok különböző
színeket kapnak. Egy G gráf kromatikus száma a G jó színezéseihez szükséges színek minimális száma,
jelben: .

Ha a G gráf véges, akkor, a szögpontok száma szerinti indukcióval, könnyen igazolható, hogy
, ahol a maximális fokszám. Brooks tétele szerint ez -ra
javítható, hacsak G valamelyik komponense nem a teljes gráf, vagy ( esetén) páratlan
kör.

Egy gráf kromatikus száma lehet nagy, anélkül, hogy nagy klikkek lennének benne: Tutte 1947-ben
publikálta azt a tételt, hogy minden n-re van n-kromatikus, háromszögnélküli gráf. Erre egy másik
konstrukciót Mycielski adott. Erdős 1959-ben igazolta, hogy, ha s és k természetes számok, akkor van k-
kromatikus gráf, amiben nincs s-nél rövidebb kör. Bizonyítása valószínűségi jellegű, nem konstruktív volt,
ez volt a véletlen gráfok elméletének az egyik első nagy eredménye. Az első konstruktív példát Lovász
adta. Később számos további konstruktív és nemkonstruktív példát adott Jaroslav Nešetřil és Vojtěch Rödl.

Út
Élek olyan egymáshoz csatlakozó sorozata, melyben sem él, sem pont nem fordulhat elő egynél többször.
példa

Páros gráf
Egy gráf páros, ha nincs benne páratlan hosszúságú kör.
Ekvivalensen, a gráf csúcsai két halmazba oszthatók úgy, hogy az
összes él a két halmaz között fut; ami pontosan azt jelenti, hogy
kromatikus száma nem nagyobb, mint kettő.

Jegyezzük meg, hogy mivel a fák körmentesek, azért a fák is páros

gráfok. Páros gráf

Síkbarajzolhatóság
gráf duálisa, Kuratowski tétele, felületre rajzolhatóság

További osztályok
Merev körű gráfok
Perfekt gráfok
Mágikus gráfok

Ramsey-elmélet
A Ramsey-tétel gráfokra vonatkozó speciális esete a következő:

A tétel
Ha és természetes számok, akkor van olyan (legkisebb) természetes szám, hogy a
következő igaz: ha egy gráfnak csúcsa van, akkor van benne teljes k-as vagy független l-es.
Továbbá

Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha egy csúcsú teljes gráf éleit kékkel és zölddel színezzük, akkor
vagy van kék színben teljes k-as, vagy van zöld színben teljes l-es.

A fenti Ramsey-tétel általánosításaként sejtette Erdős és Hajnal a következő állítást: ha G és H véges

gráfok, akkor van olyan véges gráf amire igaz, hogy ha az éleit pirossal és kékkel színezzük akkor vagy
van feszített G aminek minden éle piros, vagy van feszített H aminek minden éle kék. Ezt a nehéz tételt
egymástól függetlenül Deuber, Erdős–Hajnal–Pósa illetve Nešetřil–Rödl igazolták.

Részterületek
Algoritmikus gráfelmélet: A gráfokon működő algoritmusokkal foglalkozik. Például Dijsktra-
algoritmus.
Kémiai gráfelmélet: Az egyik legkorábbi alkalmazás, ami molekulákat vizsgál gráfelméleti
szempontból.
Extremális gráfelmélet: Egy adott osztályba tartozó gráfok közül melyek minimalizálnak vagy
maximalizálnak egy bizonyos gráfparamétert? Egy fontos eredménye a Turán-tétel.
Geometriai, illetve topologikus gráfelmélet: Gráfokat ágyaznak bele geometriai és
topologikus alakzatokba. Például meghatározza a síkba rajzolhatóság feltételeit.
Hálózatkutatás: Tapasztalati úton vizsgál különböző gráfokat, melyek különböző
alkalmazási területekről származnak, mint szociológia, közgazdaság, biológia és
epidemiológia. Például a betegségek terjedése és a szociális kapcsolatok. Sok hálózat kicsi
világ tulajdonságú, azaz bármely két pontja között rövid az út a pontok számához képest.
Spektrális, más néven algebrai gráfelmélet: A gráfok szomszédsági és Laplace-mátrixának
sajátértékei, sajátvektorai és karakterisztikus polinomjai és a gráftulajdonságok kapcsolatát
kutatja. A nem irányított gráfok sajátértékei valósak, mivel szomszédsági mátrixuk
szimmetrikus. A gráfok szomszédsági mátrixánek sajátértékei alkotják a gráf spektrumát, ami
független a gráf csúcsainak sorrendjétől a mátrixban.

Kereshetők részgráfok, különböző tulajdonságok, vagy különböző paraméterek határozhatók meg, mint
pontszám, élszám, minimális fokszám, a legrövidebb kör hossza, csúcsösszefüggőségi szám,
élösszefüggőségi szám, ívösszefüggőségi szám, kromatikus szám, csúcsfedési szám, függetlenségi szám,
vagy klikkszám. Két gráf lehet izomorf vagy automorf; ezeket bizonyos szempontból azonosnak tekintik.

A különböző tulajdonságok kapcsolatban állnak egymással. Például a csúcsösszefüggőségi szám nem lehet
nagyobb, mint az élösszefüggőségi szám; ez pedig szintén nem nagyobb, mint a gráf minimális foka.
Síkgráfokban a kromatikus szám nem nagyobb, mint négy; lásd négyszíntétel.
A felsorolt gráftulajdonságok egy része relatív gyorsan meghatározható, a csúcsok számának másodfokú
függvényével növekvő időben. Más tulajdonságokra nem ismert hasonlóan gyors algoritmus, évtizedekbe
kerülne kisebb gráfoknál is. Itt jön képbe a heurisztika, amivel értelmes közelítő megoldások nyerhetők.

Véletlen gráfok

Tétel: Ha egy egyszerű véges gráf minden pontjának foka legalább 2 akkor van kör a gráfban.

Bizonyítás: Tetszőleges pontból elindulva mivel nem futhatunk zsákutcába és véges a gráf, nem tudunk
mindig újabb és újabb pontokhoz, tehát egyszer vissza fogunk jutni olyan pontba ahol már jártunk. Ekkor
megtettünk egy kört.

Általánosítás: Ha egy egyszerű véges gráf minden pontjának foka legalább k, akkor van legalább k+1
pontot tartalmazó kör.

Tétel: Ha egy 2n pontú gráf minden pontjának foka legalább n, akkor a gráf összefüggő.

Tétel: Ha egy összefüggő gráf egyik olyan élét elhagyjuk, amely valamely körnek éle, akkor a gráf
továbbra is összefüggő marad.

Főbb problémák

Színezés

Ismert probléma, hogy egy térkép hány színnel színezhető ki.

Feltétel, hogy a képen a szomszédos tartományok különböző
színűek legyenek. Hallgatólagos feltétel az exklávék hiánya, mivel
akkor megmutatható, hogy a szükséges színek száma nem
korlátozható. Megjegyzendő még, hogy nem tekintünk két
tartományt szomszédosnak, ha egyetlen pontban érintkeznek, mivel
akkor szintén nem lehet korlátozni a szükséges színek számát. A
tartományok szomszédsági relációja így síkgráfként ábrázolható. A
négyszíntétel kimondja, hogy ehhez négy szín elegendő. Általában Gráfok színezése
NP-teljes probléma eldönteni, hogy egy gráf kevesebb színnel
színezhető-e. Feltéve, hogy igaz az P≠ NP sejtés, nem is lehetséges hatékony algoritmus ennek eldöntésére.

Keresési probléma

Az algoritmikus gráfelmélet egy fontos problémája két hely közötti legrövidebb út megtalálása. A probléma
modellezhető gráffal. A helyeket ponttal jelöljük, és éllel kötjük össze, ha van a két hely között
összeköttetés. Az élekhez hozzákapcsoljuk az utak hosszát. Ezután a feladat hatékonyan megoldható
például a Dijkstra-algoritmussal.

Gráfok bejárhatósága

Algoritmikusan nehéz feladat (NP-teljes) megtalálni a legrövidebb körutat (lásd az utazó ügynök
probléma), melynek az összes helyet érintenie kell. Mivel a lehetséges utak száma a helyek számának
faktoriálisával arányos, az összeset kipróbáló naiv algoritmus csak kis méretű feladatokra alkalmas. A
közelítő algoritmusok jó körutat találnak, ami azonban nem mindig optimális. Például a Christofides-
heurisztika olyan körutat talál, melynek hossza legfeljebb az optimális 1,5-szerese.

Egy Euler-kör megtalálása egyszerű, a Hierholzer-eljárás lineáris időben talál egyet, vagy kimutatja, hogy
nincs. Ezzel szemben egy Hamilton-kör megtalálása NP-nehéz. A postásprobléma egy olyan legrövidebb
ciklust keres, ami minden élt legalább egyszer bejár.

Összefüggőség

Az összefüggőségi probléma arra keresi a választ, hogy a gráf hányszorosan összefüggő, azaz bármely két
pontja között hány út megy. Alkalmazási területe ellátási hálózatok vizsgálata a kieséssel fenyegetett
útvonalakra.

Klikkprobléma

A klikkprobléma klikkfedést keres, azaz a gráfot (maximális)

klikkekkel próbálja lefedni. Egy klikk olyan részgráf, ami teljes
gráf.

Folyamok és vágások

Ellátási hálózatok maximális kapacitását célozza. A feladat Gráf klikkekkel

hatékonyan megoldható például Ford-Fulkerson-algoritmussal.

Párosítási probléma

A párosítási probléma páros gráfban minél nagyobb független élhalmazt keres.

Egy élhalmaz független, ha éleinek nincs közös pontja. Hozzárendelési
problémák oldhatók meg vele. Hatékony megoldási módszerek visszavezetik
folyamfeladatra.

További problémák

További ismert problémák: Párosítás

Stabil halmaz keresése

Gráf megjelenítése
Gráfnyelvek és gráftranszformációk

Hivatkozások
Hajnal Péter: Gráfelmélet, Polygon, Szeged, 1997

Források
Martin Aigner: Graphentheorie: eine Entwicklung aus dem 4-Farben-Problem. 1984 (269
Seiten).
 Daniel Bonchev, D. H. Rouvray: Chemical Graph Theory: Introduction and Fundamentals.
Abacus, New York NY 1990/1991, ISBN 0-85626-454-7.
J. Sedlacek: Einführung in die Graphentheorie. B. G. Teubner, Leipzig 1968, 1972.
M. Nitzsche: Graphen für Einsteiger (Rund um das Haus vom Nikolaus). Vieweg,
Wiesbaden 2004, ISBN 3-528-03215-4.
R. Diestel: Graphentheorie. 3. Auflage. Springer, Heidelberg 2005, ISBN 3-540-67656-2
(online-download (http://diestel-graph-theory.com/german/index.html)).
Peter Gritzmann, René Brandenberg: Das Geheimnis des kürzesten Weges. Ein
mathematisches Abenteuer. 2. Auflage. Springer, Berlin/Heidelberg 2003, ISBN 3-540-
00045-3.
Peter Tittmann: Graphentheorie. Eine anwendungsorientierte Einführung. 3. Auflage.
Hanser, München 2019, ISBN 978-3-446-46052-2.

Jegyzetek
2. Lovász László: Kombinatorikai
1. Researchers Could Help Predict People
problémák és feladatok. 21-27. old.
At Risk Of Schizophrenia Using New
Typotex Kiadó, 2008. ISBN 978-963-
Scanning Methods (https://www.iflscienc 9664-93-7
e.com/health-and-medicine/researchers-
could-help-predict-people-risk-schizophr
enia-using-new-scanning)

Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Graphentheorie című német Wikipédia-szócikk
fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés
csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk
forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gráfelmélet&oldid=25111962”

A lap utolsó módosítása: 2022. július 19., 16:42

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.