GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK

(A keretben lévő fogalmak és ábrák kerüljenek be a füzetbe, a többi csak magyarázat,

azt nem kell leírni a gyerekeknek.)

Mit jelent a geometria?

Geo = Föld Metria = mérés  Geometria = földmérés

A geometriában találkozunk alapfogalmakkal. Mi az az alapfogalom? Olyan

fogalom, amit ismertnek fogadunk el. Az ilyen fogalmakra csak szemléletes
magyarázatot körülírást adhatunk.

Pont: A geometria egyik alapfogalma, nem definiáljuk. Két egymást metsző

vonallal vagy kicsi pöttyel jelöljük és az ábécé nagybetűivel nevezzük el.

A pontnak nincs kiterjedése, sem hossza, sem

szélessége, sem vastagsága. Ezt nagyon nehéz
elképzelni, ezért, ha pontra gondolsz, gondolj
a gombostű hegyénél sok-sok milliószor kisebb
valamire, és a képzeletedben az legyen a pont.

Ha sok-sok pontot „szorosan”, nagyon sűrűn egymás mellé rajzolunk, akkor

kapunk egy vonalat.

Vonal: Alapfogalom, nem definiáljuk. Egy kiterjedése van, a hossza.

A vonal lehet: - görbe:

- törött:

- egyenes:

Egyenes: Alapfogalom, nem definiáljuk. Végtelen hosszúságú, az ábécé

kisbetűivel nevezzük el.

e
Az egyeneseknek csak egy véges darabját tudjuk lerajzolni. Az egyenes
végtelen hosszát rajzban úgy jelöljük, hogy a megrajzolt egyenesdarab egyik
végén sem jelölünk pontot, így érzékeltetjük, hogy a megrajzolt egyenes
mindkét irányban a végtelenbe folytatódik.

Félegyenes: Az egyenest egy pontja két félegyenesre osztja. Ez a pont a

félegyenes végpontja. A félegyenes végtelen hosszúságú, az ábécé kisbetűivel
nevezzük el.

P kezdőpontú e félegyenes és f
f
félegyenes. A félegyenes végtelen
hosszúságú, de csak egy irányban tart a
végtelenbe.
e

Szakasz: Egy egyenesnek, két pontja által közbezárt része. A szakasz

véges hosszúságú. Végpontjaival (nagybetűk) vagy az ábécé kisbetűivel
nevezzük el.

h szakasz vagy CD szakasz

Egy adott egyenest bármely két pontja két félegyenesre és egy

szakaszra bontja. A két pont a szakasz két végpontja.
Sík: Alapfogalom, nem definiáljuk. A síkon két kiterjedés mérhető: a hosszúság
és a szélesség.

A síkot egy végtelen nagy üveglapnak képzelünk el. Képzeletünkben az egész

teret ilyen üveglapok töltik ki, azt minden irányban behálózva. Amikor rajzolunk
egy vonalat, akkor az mindig valamelyik képzeletbeli üveglapon jelenik meg.

Tér: Alapfogalom, nem definiáljuk. A térben három kiterjedés mérhető: a

hosszúság a szélesség és a magasság (vastagság).

Amikor a geometriában térről beszélünk, a minket körülvevő, minket is

tartalmazó világra gondolunk.