Professional Documents
Culture Documents
DRÁMA
KÖZÉPSZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
2018. május 24. 14:00
Pótlapok száma
Tisztázati
Piszkozati
Fontos tudnivalók
1. AZ ELSŐ MONDATOK
A magyar drámairodalom három korai művéből idézzük az első mondatokat. Nevezze
meg a művek szerzőjét, címét és az idézett szereplőt, majd az idézet melletti négyzetbe írt
számokkal állítsa sorba keletkezésük ideje alapján nemzeti klasszikusainkat! (Teljes
megoldásonként 1 pont, a helyes sorrend 1 pont, összesen 4 pont.)
4 pont
c) „E határon
Most én kővé változom,
Rút varacskos régi kővé,
Hogy, mit önkényt elbeszélnek,
S fúrt agyakon végezének,
Majd, ha mind kihallgatom,
Meg lehessen rontanom.” ……………….
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
6 pont
a) ………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
b) ………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
c) ………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
6 pont
Iszméné
Mercutio
Dorine
Nyina
Mari
Őrnagy
6 pont
a) hipokritész ……………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………
c) teátristák ……………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………
5 pont
„A képzelődés bőszültté teszi” – mondja Horatio Hamletről, amikor az ifjú herceg, kitépve
magát az őt visszatartani igyekvő Marcellus és Horatio szorításából, úgy dönt, hogy követi apja
hirtelen felbukkanó Szellemét Helsingőr hideg és sötét bástyáján. Horatio komolyan aggódik
barátja elmeállapota miatt: az olyan jelenésekről, mint a Szellem, az a hiedelem járta, hogy
képesek valódi őrületet előidéző fantáziaképeket ültetni akár a legártatlanabb emberek fejébe,
vagy más veszedelembe sodorni őket. Néhány sorral előbb Horatio ezt így fogalmazza meg:
[…] Az őrület fontos szerepet játszik akkor is, amikor Hamlet a színészek megérkezésekor
elhatározza, hogy velük a Gonzago megöletését (II; 2; 532) – más néven Egérfogót (III; 2; 231)
– fogja előadatni. Ez utóbbi, alternatív, már az előadás hevében improvizált címet Hamlet
egyenesen apja igen valószínű gyilkosának, Claudiusnak címezi, mintha arról lenne szó:
minden nézőnek, aki valamiért igazán érintve lehet egy darabban, más és más lesz a darab címe,
fő „mondanivalója”, főszereplője, az épp annak a nézőnek szánt „üzenete”. Hamlet
gondolatvilágában az őrület azonban nem annyira a költői műalkotásban játszik szerepet, mint
inkább az előadásban, a színészi játékban. Kétségtelen, hogy Hamlet beleírt a Gonzago
megöletésébe: mikor az Első Színészt figyelmezteti, hogy már másnap este műsorra kerül a
darab, egyúttal megkérdezi: „Szükség esetére, ugye, meg tudnál tanulni egy tíz-húsz sorból [az
angolban: some dozen or sixteen lines: ’nagyjából egy tucat, vagy tizenhat’ sorból] álló
mondókát, amit én csinálnék, s beszúrnék, nemde?” (II; 2; 534–536). S bár az „öreg barát”
(532) biztosítja a herceget, hogy sem a Gonzago megöletésének színpadra vitele, sem a néhány
sor megtanulása nem jelent nehézséget, sem azt nem tudjuk meg, végül is „szükség volt-e” a
sorokra, tehát Hamlet megírta-e őket, sem azt, vajon végül elhangzanak-e a tényleges
előadásban, amíg Claudius „föláll” (III, 2; 259), véget vetve ezzel a darabnak. Vagy olvassuk
„rongyosra” a Gonzago megöletését, és igyekezzünk kitalálni, melyek lehetnek Hamlet sorai?
Talán a Színész Királyné első fogadkozása (bár azt sem tudjuk, vajon egybefüggők-e Hamlet
betoldott sorai, vagy csak itt-ott szúrt be néhányat): „Másod[ik] férjemmel átkozott legyek; //
Máshoz csak az mén, ki megölt egyet” (III, 2; 179–80). Vagy a második, hosszabb eskü,
amelynek vége: „Szenvedjek itt s ott öröklétü kínt: // Ha, egyszer özvegy, nő leszek megint!”
(217–8)? Esetleg áruló jel lehet, hogy Hamlet az első eskü elhangzása után „félre” megjegyzi:
„Üröm, üröm”, a második után pedig azt mondja, most már hangosan, nyilvánvaló
provokációként: „Ha most ezt megszegné!” (219). Mintha a szövegek hatását akarná erősíteni,
7. Keressen a szöveg első, hosszabb Hamlet-idézetéből két hatást, amelyek miatt Horatio
veszélyesnek tartja a Szellemmel való találkozást! (helyes válaszonként 1, összesen 2 pont)
1…………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………..…………
2…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………..
2 pont
1………………………………………………………………………………………….
2………………………………………………………………………………………….
2 pont
Egérfogó
4 pont
3 pont
„PROLOG HAMLET
„Magunk imé s tragédiánk (félre).
Fölségtek elé borulánk: Üröm, üröm.
Kérjük, figyeljen tűrve ránk.”
SZÍNÉSZ KIRÁLYNÉ
HAMLET A második nász inditó oka
Prologus ez, vagy gyűrűbe vésett jelige? Szennyes haszonvágy, szerelem soha;
Másodszor öltem meg holt férjemet,
OPHELIA Ha második férj csókol engemet.
Rövid biz az, fönség.
SZÍNÉSZ KIRÁLY
HAMLET Most, elhiszem, úgy érzesz, mint beszélsz;
Mint a nő szerelme. De fogadásunk gyakran füstbe vész.
Jön a színpadi Király és Királyné. Föltételünk emlékezésnek rabja:
Vérmes szülött, de már számlálva napja;
SZÍNÉSZ KIRÁLY Míg éretlen gyümölcs, fáján tapad;
Már Phoebus ím harminczadszor kerűl Ha megpuhúl, rázatlan leszakad.
De kell, szükség felednünk e rovást,
Neptún sós árja s a földgömb körűl;
S harmincz-tizenkét hold kölcsön világa Az ily magunkra felrótt tartozást:
Tizenkét harmincszor tűnt a világra; Mert a mit így fogad a szenvedély,
A szenvedélylyel oda lesz a czél.
Hogy viszonos szent frigy kapcsol velem:
Erős bú, vagy öröm, feltétele
Kezünket Hymen, szívünk’ szerelem.
Foganatát magával rontja le:
Mert hol öröm s bú van legfőbb fokon,
SZÍNÉSZ KIRÁLY Az sír, ez örvend minden kis okon.
Még egyszer annyi holdat és napot Nem örök e világ; az sem csoda,
Érjünk, mielőtt szerelmünk elapad. Ha sorsunkkal a szeretet oda:
De jaj! felséged már is oly beteg Mert hogy melyik vezérli, vitapont:
– Ép volta eltűnt, kedve csüggeteg – Szerelem-é e sorsot, vagy viszont?
Hogy félve-féltem. De bár féltsem én, Nagy férfi buktán, lásd, kegyencze fut;
Uram, ne hagyjon téged a remény; Szegény kapós lesz, a mint polczra jut:
Arányt tart nőben féltés, szerelem: Így, a szeretet sorsunk’ követi;
Vagy semmi, vagy mindkettő szertelen. Ki nem szorúl barátra, lesz neki;
No már, szerelmem jól tudod minő: S ki ál barátot szükségben kisért,
Félelmem azzal egy-arányba’ nő. Ellent csinálni biztos útra tért. –
Nagy szeretet fél, apró kételyen: De, visszatérve honnan indulék:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem. Sors, akarat oly ellensarki vég,
Hogy terveink legtöbbször füstbe mennek;
SZÍNÉSZ KIRÁLY Miénk a szándok, nem sükere ennek.
Itt hagylak, édes, nem soká pedig: Te sem mégy máshoz, most úgy gondolod;
Szerves erőm már lanyhán működik; De elhal eszméd, ha férjed halott.
Te élj, szeretve és tisztelve, még
E szép világban; s tán egy oly derék SZÍNÉSZ KIRÁLYNÉ
Férj oldalán – Ne adjon tápot a föld, fényt az ég!
Élvét, nyugalmát éj s nap vonja még!
SZÍNÉSZ KIRÁLYNÉ Kétségre váljon remény, bízalom!
Ne a többit! ne, oh; Börtön magánya légyen vígaszom!
Ily szerelem szivemnek áruló! Dúljon gyönyör-sápasztó baleset,
Másod férjemmel átkozott legyek; Ha mire vágytam, minden kedveset!
Máshoz csak az mén, ki megölt egyet.
HAMLET HAMLET
Ha most ezt megszegné! Bezzeg jajgatna ám belé, míg el tudná venni az
ostorom csapóját.
SZÍNÉSZ KIRÁLY
Nagy eskü ez. De lelkem oly alélt: OPHELIA
Menj, hadd csalom meg ezt a hosszú délt Mindegyre jobb – s rosszabb.
Álommal, édes. (Elalszik.)
HAMLET
SZÍNÉSZ KIRÁLYNÉ Arra esküsznek férjeikkel is. – Kezdj belé már,
Ringasson az álom; gyilkos; ne vágj oly veszett pofákat, hanem kezdd el.
Ármány soha kettőnk közé ne szálljon. (El.) Hadd ám:
„A károgó holló boszút üvölt” –
HAMLET
Asszonyom, hogy tetszik a darab? LUCIANUS
Szándok sötét, kéz kész, biztos szerem,
KIRÁLYNÉ Idő szolgál, s egy lélek sincs jelen.
A hölgy mintha nagyon is fogadkoznék. Te, szörny-itallá főtt éjféli gyom,
Melyet Hekate hármas átka nyom,
HAMLET Varázs erőd’, ádáz tulajdonod’
Oh, de szavát tartja ám! Ez ép élten most kell bitorlanod.
(Mérgét az alvó fülébe önti.)
KIRÁLY
HAMLET
Hallottad a meséjét? Nincs benne valami bántó?
Kertjében mérgezi meg, a birtokáért. Neve, mondom,
Gonzago: igaz, meglett történet, meg is van írva
HAMLET választékos olasz nyelven. Mindjárt meglátják,
Nincs, nincs; hiszen csak tréfálnak, tréfából hogyan nyeri el a gyilkos Gonzago nője szerelmét.
mérgeződnek; semmi bántó a világon.
OPHELIA
KIRÁLY A király föláll.
Hogy is hivják a darabot?
HAMLET
HAMLET Mit! megijedt, vak tűztől?
„Az egérfogó.” Hogy miért úgy? Képletesen. A darab
egy Viennában történt gyilkosságot ábrázol: Gonzago
neve a fejedelemnek; nője Baptista. Mindjárt KIRÁLYNÉ
meglátják. Gonosz egy darab, az igaz; de hát aztán? Hogy van felséges férjem?
Felséged lelkiösmerete tiszta, a miénk is; minket hát
nem érdekel: kinek nem inge, ne vegye magára. POLONIUS
Lucianus jő. Félbe kell hagyni a darabot.
Ez valami Lucianus, a király öcscse.
KIRÁLY
OPHELIA Világot ide! Menjünk.
Fenséged nagyon jó chorus.
MIND
HAMLET Világot! világot!
Igen jó tolmács tudnék lenni ön és szerelme közt, (Mind el, Hamleten és Horation kívül.)”
csak már látnám a szökdelő bábokat.
4 pont
12. Ebben a jelenetben kétféle kommunikáció zajlik egy időben: a színdarabbeli és a nézők
közötti beszélgetés.
Nevezze meg a beszélgetésben részt vevő szereplőket! A beszélgetés témáját és a dialógus
hangnemét előre megadtuk. (minden helyes válasz 1 pont, összesen 3 pont)
3 pont
1………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………...
2………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………..
2 pont
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
3 pont
15. Az idézett jelenet a dráma kulcsjelenete, hiszen itt mindkét főszereplő számára kiderül
valami nagyon fontos a mű cselekménye szempontjából. (minden helyes válasz 1 pont,
összesen 2 pont)
2 pont
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
5 pont
pontszám
Feladatok
maximális elért
I. Egyszerű, rövid választ igénylők
1. Az első mondatok 4
2. Ki mondja? 3
3. Nemzeti klasszikusunk színpadon 6
4. „A világot jelentő deszkák…” 6
5. Drámai viszonyok 6
6. Színházi fogalmak 5
Összesen 30
II. Jelenetértelmezés
7. Szellem 2
8. Szinonimák 2
9.Cím 4
10. Beleírt sorok 3
11. Dramaturgia 4
12. A nézők beszélgetése 3
13. Előre 2
14. Cipő 3
15. Ki mit tud meg? 2
16. Rendezzünk! 5
Összesen 30
Az írásbeli vizsgarész pontszáma 60
__________________________________________________________________________
pontszáma egész
számra kerekítve
programba
elért
beírt
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok
Néhány soros jelenetelemzést,
-értelmezést igénylő kérdések
dátum dátum