6.

A kukorica termesztése

Jelentősége

A kukorica a búza és a rizs mellett az emberiség legfontosabb növénye. A kukorica (Zea

mays  L.) Amerikából származik. A kukoricát egyes földrészeken (pl. India, Latin-Amerika,
Afrika) 90%-ban közvetlen emberi táplálékként hasznosítják. A kukorica azonban a legtöbb
országban az állatok takarmányozásában, elsősorban energiaszolgáltató. Humán táplálkozás:
Csemegekukorica, Pattogatott kukorica, Kukoricakása. Állatok takarmányozására:
Tömegtakarmány, Szilázs, Csalamádé. Ipari felhasználás: Keményítő, Kukoricaolaj,
Invertcukor, Furfurol Szár: Fűtés, Talajba dolgozva tápanyag. Magyarországon a kukoricát
közel 90%-ban takarmányozásra használják. Vetésterülete Magyarországon 1,2 millió hektár
körül van.

Biológiai érettség állapotában: Szemtermése alapvető abraktakarmány az egygyomrú

állatoknak, hízlaláskor pedig a kérődzőknek is. (húsmarha tartás)

A takarmány energia szolgáltatója – 80 % keményítő.

Viaszos érettség állapotában:

Szilázskészítésre kiválóan alkalmas (szár, levél). (Magas nedvesség tartalmú tartósított

tömegtakarmány.)

Lépései: betakarítás,
szecskázás,
behordás,
oltás (tejsav baktériumok),
lezárás (légmentesen, anaerob viszonyok)
Kérődzők tömegtakarmánya, mellyel egész télen biztosíthatjuk
a tehénállomány tömegtakarmány igényét. Szudánifűvel vegyesen is készítik.
CCM: szem-csutka keverék, - 30 % nedv. tartalom,
- speciális adapterrel,
- tartósítva,
konzervgyári csemegekukorica melléktermék:
- cső, kevés szem,
- csuhélevelek (ezért hívják egyszerűen „csuhénak),
 - magas nedvességtartalom,
- tartósított körülmények.
Emberi táplálék kenyérgabonaként és csemegekukoricaként
frissen (piacon) és konzerv formában.
Az újabb, mai fajták: sok keményítőt (80%) (szénhidrát-energia) és kevés fehérjét
tartalmaznak (9%).
Fehérjetartalmuk kedvezőtlen összetételű, ált. lizin, metionin, cisztein hiányos.
Takarmánykeverék készítésekor fehérje kiegészítést igényel, - szója, árpa, búza, tritikálé.
Éghajlati igényeik:
- hőigény:
Magas, kalászosokénál nagyobb, termeszthetőségének
északi határa vagyunk. (opt.: 8-27 C)
- csapadékigény:
Közepes (kb.500mm), hazánkban az aszály
inkább a rossz vízgazdálkodású homok és
szikes talajokon sújtja. A mélyebb
rétegek vízkészletét jól hasznosítja.
Talajigény: a kalászosoknál igényesebb, lehetőleg mélyebb rétegű, humuszban gazdagabb
talajokon termesszük. Jók a csernozjom (löszháti, réti) és a barna erdőtalajok. Nem
alkalmasak a gyenge homoktalajok és a szikes talajok. (kukorica-búza rendszer)
A kukorica viszonylag jól bírja a monokultúrás termesztést,
Bár terméscsökkenéssel és növekvő műtrágyaigénnyel
számolni kell. Amerikai kukoricabogár miatt ma már nem
ajánlott!!
Talajelőkészítés:
Lépései:
1. „Tarlóhántás”, a tarló feltörése:
Kukorica előtt ősszel szinte kivétel nélkül szántunk.
(Csapadékfelvétel könnyítése, gyomok irtása)
Monokultúrában érdemes változó mélységben.
2. „Tarlóápolás”, lazító megmunkálás:
A tél végén boronával elmunkáljuk a rögöket, vagyis ha szükséges
már itt elkezdjük kialakítani a talaj apró morzsás szerkezetét.
(Ha korán gyomosodik, lehetséges nem túl mélyen tárcsázni is.)
 3. Magágykészítés, nem sokkal a vetés előtt, általában kombinált
eszközökkel. Kukorica előtt elég két menetben kombinátorozni.
A kukorica FAO rendszere:
100-199
200-299
300-450- ig az ország bármely részén
termeszthető (beérik),
450-600- ig csak az Alföld déli részén képes beérni!

Vetésidő: április 15-30.

Tápanyagigény: A kukorica az ásványi elemek közül legtöbbet a nitrogénből igényel. Jelentős
a káliumigénye, mérsékelt a kukorica foszforigénye. Nem elhanyagolható a Ca- és a Mg-
igény sem. Mikroelemek közül a Zn-, valamint a Cu-hiányra érzékeny.

Növényvédelem: Gyomok. A gyom elleni védelem jelenti a kukorica növényápolási, védelmi

munkájában a legnagyobb feladatot. A komplex munka igényét elismerve és betartva a
kulcsszerep a vegyszeres gyomirtásnak jut. A kukorica gyomirtásában a hibridek
érzékenységéből, a gyomok toleranciájából, a termesztési célból, a termőhelyi adottságok
különbségeiből és a vegyszerforgalmazók érdekéből adódóan nagyszámú vegyszer, illetve
vegyszerkombináció alkalmazása lehetséges. Az utóbbi időben a preemergensen használható
gyökérherbicidek érvényesüléséhez nincs elegendő bemosó csapadék, másrészt egyre jobban
terjednek a melegigényes, nyár elején folyamatosan kelő és nyár végén magot hozó gyomok
(pl. disznóparéj, libatop, parlagfű, datura, szerbtövis stb.). A növényápolás részét képzi a
mechanikai gyomirtás. A kelést követő időszakban a talaj felső rétege cserepesedetté válhat,
ennek megszüntetésére és a csírázó gyomok irtására elvégezhető a kukorica fogasolása.
Később a kikelő gyomok ellen egyszer-kétszer sorközművelő kultivátorozás javasolható. Ezt
azonban a vegyszeres gyomirtással összehangolva végezzük, nehogy egyes gyomirtó
vegyszer hatását lerontsuk. A sorközműveléssel együtt érdemes elvégezni a sorköztrágyázást
is. A kultivátort mélyen ne járassuk, mert az a kukorica gyökérzetét megsértheti, ez által
annak fejlődését visszaveti. A hatása a talaj állapotára így is jó, ezért ajánlható a
vegyszerhasználat mellett a sorközművelő kultivátorozás. A munkát azonban úgy végezzük,
hogy az tőkivágással ne járjon vagy csak minimális, 5% alatti kivágást okozzon.
Kórokozók: Golyva és üszög, kukoricabogár
Betakarítás: Aratás: csemege kukorica tejesérésben, silókukorica viaszérésben, takarmány
kukorica teljes-, biológiai érésben.(fekete réteg)
Víztartalom: 18-32 %, szárítás 14%-alá, óvatosan, több menetben!