Mo 2021

ISSN 1416-2768
Magyarország
9 771416 276006
2021
2021
Magyarország
INTERNETES
MELLÉKLETTEL
Magyarország, 2021
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
Magyarország,
2021
© Központi Statisztikai Hivatal, 2022
ISSN: 1416-2768
Nyilvántartási szám: Y/18434
FELELŐS KIADÓ:
Dr. Vukovich Gabriella elnök
Internet: http://www.ksh.hu
Borítófotó: Adobe Stock
Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt. – Eurotronik Zrt. – 2022.018
*
INTERNETES MELLÉKLET
Elérhető: www.ksh.hu/polc
Ehhez szükséges az egyszeri ingyenes regisztráció, illetve az alábbi kötetazonosító aktiválása, aminek
eredményeként a melléklet felkerül az Ön felhasználói polcára, ahonnan bármikor elérheti azt.
<<Kötetazonosíto>>
TARTALOM
TARTALOM
Elnöki köszöntő..................................................................................................................................9
Összefoglaló............................................................................................................................................ 10
1. Makrogazdasági környezet.................................................................... 13
VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK......................................................................................................... 16
A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE..................................................................................... 22
KÜLKERESKEDELEM........................................................................................................................................ 36
KORMÁNYZATI SZEKTOR............................................................................................................................ 50
CÉGVILÁG................................................................................................................................................................. 52
TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA............................................................................................................. 61
ÁRFOLYAMATOK................................................................................................................................................. 69
2. Munkaerőpiaci helyzetkép...................................................................... 81
3. Ágazati körkép........................................................................................................................ 97
IPAR............................................................................................................................................................................100
ÉPÍTŐIPAR.............................................................................................................................................................108
KISKERESKEDELEM.......................................................................................................................................111
INFOKOMMUNIKÁCIÓ...............................................................................................................................116
SZÁLLÍTÁS, KÖZLEKEDÉS........................................................................................................................119
LAKÁSÉPÍTÉS, HITELEZÉS, INGATLANPIAC.............................................................................124
TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS...................................................................................................................131
MEZŐGAZDASÁG...........................................................................................................................................141
MAGYARORSZÁG, 2021 5
TARTALOM
4. Digitális világ.............................................................................................................................149
INTERNETHÁLÓZAT.....................................................................................................................................151
DIGITÁLIS GAZDASÁG...............................................................................................................................152
DIGITÁLIS TÁRSADALOM..........................................................................................................................157
5. Demográfiai helyzetkép................................................................................163
6. Életkörülmények..............................................................................................................179
A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME..............................................................................................................183
KERESETEK............................................................................................................................................................196
A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA........................................................................................................203
SZOCIÁLIS ELLÁTÁS.......................................................................................................................................211
EGÉSZSÉGÜGY...................................................................................................................................................216
SZEMÉLYSÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK................................................222
KÖZNEVELÉS, SZAKKÉPZÉS, FELSŐOKTATÁS..........................................................................225
KULTURÁLIS FOGYASZTÁS, SZABADIDŐ..................................................................................236
SZUBJEKTÍV JÓLLÉT......................................................................................................................................241
7. Környezet és energiagazdálkodás......................................247
KÖRNYEZET.........................................................................................................................................................249
ENERGIAGAZDÁLKODÁS........................................................................................................................256
Ábrák jegyzéke...............................................................................................................................263
Táblák jegyzéke.............................................................................................................................271
6 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

TARTALOM
Jelmagyarázat
– = A jelenség nem fordul elő.
.. = Az adat nem ismeretes.
x = A mutató nem értelmezhető.
+ = Előzetes adat.
üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük.
Megjegyzés
A kiadványban szereplő adatok elsődleges forrása a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetközi

adatok pedig elsősorban az Eurostat adatbázisából és kiadványaiból származnak. Minden egyéb
forrást a felmerülés helyén jelöltünk.
Az Európai Unióra közölt adatok a 27 tagú integrációra vonatkoznak.
A módszertani információk a KSH honlapján (www.ksh.hu) találhatók.
A kézirat lezárásának időpontja: 2022. április 25.
Az ábrák számanyaga, a kiadvány pdf-állománya, valamint a Magyar statisztikai zsebkönyv, 2021
című kiadványunk az online mellékletről (www.ksh.hu/polc) érhető el, amelyhez először aktiválni
kell a kiadványunk 4. oldalán található egyedi kódot.
Köszöntöm az Olvasót!
Kiadványsorozatunk immár 28. éve mutatja be részletgazdag
tartalommal hazánk statisztikai adatokkal és elemzésekkel
alátámasztott gazdasági és társadalmi helyzetét, valamint
a környezet főbb jellemzőit. Mostani kötetünk elemzései
elsősorban a 2021. év folyamataira összpontosítanak,
azonban esetenként hosszabb távra is visszatekintenek.
A Covid19-világjárvány 2020. évi berobbanása sokkszerűen

hatott a világ és ezen belül hazánk társadalmi-gazdasági
folyamataira és az emberek mindennapjaira. 2021 már a
kilábalás jegyében telt, az átoltottság növekedésével enyhült
az egészségügyre nehezedő nyomás, újraindult a gazdaság,
visszatért a jelenléti oktatás, a korlátozások fokozatos feloldá-
sával életünk minősége megközelíthette a korábban megszo-
kottat.
Dr. Vukovich Gabriella
elnök
A pandémia időszakának folyamatai és a kilábalás erőfeszí-
tései egyaránt tükröződnek a statisztikai adatokban. Szakmai
szempontból egy rendkívül intenzív és innovatív időszaknak
lehetünk tanúi, újszerű megközelítések, új adatgyűjtési mó-
dok és új adatfeldolgozási technikák szolgálják a végbement
események és a helyreállítás folyamatának nyomon követését.
Vélhetően velünk marad a pandémia időszakának több gya-

korlata, így például a távmunka nagyobb arányú igénybevéte-
le, illetve a digitalizáció révén új szintre lépett lehetőségek a
munka, az oktatás, vagy a személyes kapcsolattartás területén.
A járvány előtti helyzethez képest azonban mind a társadal-

mi, mind a gazdasági vetületekben számos új kihívással kell
szembenéznünk, mint amilyen a kiadvány készítésekor a gaz-
daságot már nyomás alatt tartó orosz-ukrán konfliktus.
Jelen kiadványunk amellett, hogy a főbb mutatók tekinteté-

ben vizsgálja a pandémia előtti szintre való visszatérés meg-
valósulását, kiegészítő információkkal árnyalja az ezek alapján
tett megállapításokat. A hazai helyzet feltérképezése mellett
kitekintünk a nemzetközi környezetre, vizsgáljuk kapcsola-
tainkat az Európai Unió gazdaságával és helyünket az uniós
tagországok között.
Bízom benne, hogy Magyarország, 2021 című összefoglaló

kötetünket – más kiadványainkhoz hasonlóan – haszonnal
és érdeklődéssel forgatják olvasóink.
ÖSSZEFOGLALÓ
Összefoglaló
2021-ben a járvány újabb hullámaival össze- A kiskereskedelmet a 2021 első hónapjai-
függő korlátozások gazdasági hatása már jó- ban érvényben lévő korlátozások még vissza-
val kisebb volt, mint a pandémia kitörésekor. fogták, ezt követően az üzletek forgalma sta-
A járvány továbbra is mindennapjaink része, bilan növekedett. Emellett 2021 folyamán is
de az egyre szélesebb körű átoltottság lehe- a vásárlók – a személyes kontaktust elkerü-
tővé tette 2021 nyarára a korlátozások eny- lendő – a boltok helyett továbbra jellemzően
hítését. A gazdaság több területén is újból a is az online térben történő vásárlást preferál-
járvány előtti folyamatok érvényesültek, így ták, ennek eredményeként a csomagküldő és
a GDP volumene az év során összességé- internetes kiskereskedelem rekordmagas be-
ben 7,1%-kal nagyobb volt, mint 2020-ban, vételt ért el. A digitális megoldások fontos-
és a járványt megelőző, 2019. évi szintet is sága még hangsúlyosabbá vált az élet számos
felülmúlta, 2,3%-kal. Ezzel a legjelentősebb területén, ezzel összefüggésben az infokom-
teljesítménynövekedést elérő uniós tagorszá- munikáció ágazatban tovább nőtt a hozzá-
gok közé tartoztunk. adott érték volumene.
Azáltal, hogy a magyar gazdaság 2020- A globális folyamatokat az ellátási lán-
ban az uniós átlagnál kisebb mértékben cok megszakadása és a szállítási nehézségek
csökkent, 2021-ben pedig azt meghaladó jellemezték, ami a magyar termékexporton
ütemben bővült, a járvány alatt is folytató- is nyomot hagyott. Az egyenleg 2021-ben
dott hazánk konvergenciája, az unió cent- számottevően romlott, az év során kiala-
rumtérségeivel szembeni fejlettségbeli le- kult 1,9 milliárd eurós aktívum 2008 óta a
maradásunk tovább csökkent. 2021-ben az legkedvezőtlenebb. A változás alapvetően a
egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson jelentősen romló cserearánynak tulajdonít-
számolt értéke Magyarországon 76%-a volt ható, de kismértékben a volumenváltozás
az uniós átlagnak, szemben a járvány előtti – az exportnál valamelyest gyorsabban bő-
73%-kal. vülő import – is hozzájárult a mérleg rom-
A gazdaság újraindulását ugyanakkor szá- lásához. A cserearány kedvezőtlen változása
mos, globális szinten jelentkező kedvezőt- az energiaár-robbanással áll összefüggés-
len tendencia nehezítette. A gazdasági nö- ben.
vekedés hajtómotorjának az ipari termelés A makrogazdasági folyamatok jövőbeni
bizonyult, annak ellenére, hogy a termelé- alakulását, így a gazdasági újraindulás sebes-
si láncok logisztikai nehézségekből fakadó ségét rövid távon meghatározza a fejleszté-
akadozása, valamint a chiphiány számos sek alakulása. A beruházási teljesítmény
ágazat kibocsátását visszafogta, elsősorban a 2021. évi növekedését elsősorban a vállalko-
járműiparét. A járvány legnagyobb veszte- zások növekvő beruházási aktivitása ered-
sének tekinthető turizmus az egy évvel ko- ményezte, de a háztartások lakásfelújításai
rábbi, rendkívül alacsony bázishoz képest je- és -építései is hozzájárultak. A fejlesztések
lentősen emelkedett, viszont kis súlya miatt szintje meghaladta a pandémia előttit is.
csak kismértékben segítette a gazdaság di- A járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai
namizálódását. A gazdasági területek közül a munkaerőpiacot kevésbé érintették, mint
egyedül a mezőgazdaság hátráltatta a bruttó a reálgazdaságot, viszont 2020-ban így is
hazai termék volumenbővülését. megtörték az évek óta javuló tendenciát.

ÖSSZEFOGLALÓ
A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatott- si költségek az árutermelő ágazatok kibocsá-

sági ráta a járvány előtti rekordmagas szintet tási árainak jelentős emelkedését okozták,
is meghaladta. A munkanélküliség is csök- ami a fogyasztói piacon is éreztette hatá-
kent, de 2021-ben még magasabb volt a pan- sát. Összességében nagyrészt külső ténye-
démia előtti szinttől. Ugyanakkor a munka- zők magyarázzák, hogy 2021-ben az előző
erőpiac élénkülésének hatására a potenciális évi 3,3%-os emelkedés után 5,1%-ra nőtt az
munkaerő-tartalék nagysága kisebb lett, ezen infláció. Az ingatlanpiacon a használt és az
belül fokozatosan csökkent az alulfoglalkoz- új lakások ára összességében tovább emelke-
tatottak és a munkanélküliek száma, legin- dett, miközben 2021 decemberében a lakbé-
kább pedig az inaktív tartalék köre szűkült. rek is magasabbak voltak az előző év azonos
Időközben ismét fokozódó munkaerőhiányt időszakihoz képest.
tapasztalunk a gazdaság legtöbb területén. A gazdaság újraindulásával összefüggés-
Emellett az elmúlt két év tapasztalatai alap- ben 2021-ben emelkedett nemzetgazdasá-
ján a távmunka vagy home office számos te- gunk energiafelhasználása, és a járvány előtti
rületen hatékonynak bizonyult, a korábbinál szintet is meghaladta. A fenntartható ener-
szélesebb körű elterjedése tartósnak mutat- giagazdálkodás szempontjából fontos meg-
kozik, és vélhetően a jövő munkaerőpiacán újuló energia az elégetett hulladékkal együtt
is gyakorlatban marad. az energiatermelésünk 32%-át adta.
A kedvező munkaerőpiaci folyamatok- A népességszámot formáló tényezők kö-
kal párhuzamosan folytatódott az emelke- zül 2021-ben a születésszám kismértékben
dő bérkiáramlás a gazdaságban, a háztartá- emelkedett, a szülőképes korú nők számá-
sok tovább növelték fogyasztásukat. Ezt a nak csökkenése mellett a gyermekvállalási
lakosság hitelfelvételi hajlandósága szintén kedv meghaladja a 26 évvel ezelőtti szintet.
támogatta. A fogyasztás bővülésével párhu- Ennek ellenére a népesség fogyása gyorsult,
zamosan a háztartások megtakarítási rátája miután az elhunytak száma a járvány mi-
2021-ben tovább nőtt, és sokéves rekord- att a II. világháború óta a legmagasabb volt.
szintet ért el. A pandémia harmadik és negyedik hullá-
A fokozódó bérkiáramlás következtében ma jelentős népegészségügyi próbatétel elé
bővülő kiskereskedelmi forgalom és a nem- állította az országot Az év első hónapjaiban
zetközi infláció begyűrűzése a külkereske- a hétköznapi életünket korlátozó intézkedé-
delmi árakon keresztül hozzájárultak a fo- sek mellett is tovább emelkedett a házasodá-
gyasztói árak növekedéséhez. A növekvő si kedv, 1986 óta a legtöbb frigyet kötötték
nyers- és alapanyagárak, termelői és szállítá- 2021-ben.
ÖSSZEFOGLALÓ
Összefoglaló adatok
Megnevezés 2015 2019 2020 2021

Makrogazdasági környezet
Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe, 2015=100,0 100,0 117,4 112,1 120,1+
Egy főre jutó GDP, az EU27_2020 átlaga=100,0a) 70,1 72,8 74,3 76,0+
Beruházás volumenindexe, 2015=100,0b) 100,0 147,6 145,2 151,3
Külkereskedelmi termékforgalom egyenlege, milliárd euró 8,6 4,3 5,6 1,9+
A kormányzati szektor egyenlege a GDP százalékában –2,0 –2,1 –7,8+ –6,8+
A kkv-szektor részesedése a vállalkozások hozzáadott
43,2 47,2 46,7 ..
értékéből, %
K+F-ráfordítások a GDP százalékában 1,34 1,48 1,61 ..
Fogyasztóiár-index, 2015=100,0 100,0 109,3 112,9 118,6
Munkaerőpiaci helyzetkép
Foglalkoztatottak aránya, %c) 65,9 72,2 71,9 73,1
Munkanélküliségi ráta, %c) 6,7 3,3 4,2 4,1
Üres álláshelyek aránya, % 1,5 2,5 2,0 2,3
Ágazati körkép
Ipari termelés volumenindexe, 2015=100,0 100,0 115,4 108,4 119,0
Építőipari termelés volumenindexe, 2015=100,0 100,0 153,9 138,9 156,9
Kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenindexe,
100,0 125,7 125,4 129,7+
2015=100,0
Áruszállítási teljesítmény indexe, 2015=100,0d) 100,0 105,7 94,8 98,1+
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák
25,9 31,5 13,7 16,2
száma, millióe)
Mezőgazdasági kibocsátás volumenindexe, 2015=100,0f) 100,0 107,6 105,0 102,7
Digitális világ
Helyhez kötött internet-előfizetések száma, 2015=100,0 100,0 119,1 122,6 126,1
E-kereskedelem részesedése a vállalkozások árbevételéből, %g) 19 24 23 21
Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya, % 76 86 88 91
Demográfiai helyzetkép
Élveszületések száma, ezer fő 91,7 89,2 92,3 93,0+
Halálozások száma, ezer fő 131,7 129,6 141,0 155,0+
Teljes termékenységi arányszám 1,44 1,49 1,56 1,59+
Életkörülmények
A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásának változása
100,0 124,5 123,9 ..
reálértéken, 2015=100,0
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete,
247,9 367,8 403,6 438,8
ezer forint/hó/fő
Születéskor várható átlagos élettartam, év 75,44 76,16 75,52 ..
Felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók száma, ezer fő 295,3 285,1 287,5 293,6
Környezet és energiagazdálkodás
Keletkezett települési hulladék, ezer tonna 3 712 3 780 3 546 ..
A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhaszná-
14,5 12,6 13,9 ..
lásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban, %
a)
Vásárlóerő-paritáson számolva. – b) A 2021-re vonatkozó adat a negyedéves, a korábbi évekre vonatkozóak az éves adatgyűjtés alapján
számítottak. – c) A 15–64 éves népességen belül. – d) Árutonna-kilométer alapján. – e) A Covid19-járvány miatti hiányos adatszolgáltatás
következtében az adatok összehasonlíthatósága korlátozott. – f) Alapáron. – g) A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében a
pénzügyi szervezetek nélkül.

Makrogazdasági
1
környezet
1 MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET– ÖSSZEFOGLALÓ
VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK
 2021-ben az újabb járványhullámokat kísérő korlátozások, az ezek hatását tom-
pító, illetve a gazdaság élénkítését célzó intézkedések, valamint a jelentősen
emelkedő energiaárak álltak a világgazdasági folyamatok középpontjában.
A globális gazdaság teljesítménye 6,1%-kal nagyobb volt, mint egy évvel koráb-
ban, és a járvány előtti, 2019-es szintet is meghaladta. A gazdasági centrumtér-
ségek közül az Európai Uniót vetette vissza leginkább a pandémia, így a Kínával
és az Egyesült Államokkal szembeni gazdasági súlya tovább csökkent.
A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE

 Magyarország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, ahol a járványt meg-
előzően dinamikus nőtt a gazdaság teljesítménye, a 2020. évi visszaesést pedig
viszonylag gyors kilábalás követte. 2021-ben a GDP volumene 7,1%-kal bővült
az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest, így a járvány előtti csúcspont-
ját is felülmúlta. A növekedéshez a nemzetgazdaság legtöbb területe hozzájá-
rult, a korlátozások által leginkább sújtott ágazatok (elsősorban a turizmus) tel-
jesítménye azonban még jócskán elmaradt a pandémia előttitől. A felhasználási
oldalon a gazdasági növekedés újraindulásával párhuzamosan a háztartások
fogyasztása és a beruházások is emelkedtek, a beruházási aktivitás növekedésé-
ben a vállalkozások játszották a főszerepet.
KÜLKERESKEDELEM
 2021-ben a külkereskedelmi termékforgalom volumene exportban 7,8, import-
ban 8,3%-kal bővült a 2020. évihez képest. A forgalom – az értékadathoz hason-
lóan – korábban nem tapasztalt szintet ért el. Az év során 1,9 milliárd eurós ak-
tívum keletkezett, ami az egyenleg 3,7 milliárd eurós romlását jelenti 2020-hoz
viszonyítva. Ez túlnyomórészt az energiaár-robbanásnak tulajdonítható. A szol-
gáltatásexport euróban számított értéke 11, az -importé 8,2%-kal bővült 2020-
hoz képest, az aktívum 0,9 milliárd euróval, 5,7 milliárd euróra nőtt. A változá-
sok ellenére szolgáltatás-külkereskedelmünk és annak többlete is lényegesen
kevesebb volt 2021-ben, mint a járványt megelőző, 2019. esztendőben.
KORMÁNYZATI SZEKTOR
 A kormányzati szektor hiánya 2021-ben 3743 milliárd forint volt, a GDP 6,8%-
ának felelt meg. A deficit a 2020. évihez képest 18 milliárd forinttal, GDP-ará-
nyosan számítva 1,0 százalékponttal csökkent. 2021 végén a kormányzati szek-
tor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – a GDP 76,8%-át tette ki,
ami az egy évvel korábbinál 2,8 százalékponttal alacsonyabb.

MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET
1
CÉGVILÁG
 2021-ben az önálló vállalkozók mellett már a társas vállalkozások is hozzájárul-
tak a regisztrált vállalkozások számának 2,6%-os emelkedéséhez. Egy év alatt
20%-ról 16%-ra csökkent a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók
aránya. 2020-ban a vállalkozások túlélési esélye kissé romlott, és kevesebb lett
a gyorsan növekvő cég, mint egy évvel korábban. A kkv-k a vállalkozások hoz-
záadott értékének 47%-át állították elő. Részesedésük 0,5 százalékponttal csök-
kent 2019-hez viszonyítva. Termelékenységük az egy foglalkoztatottra jutó hoz-
záadott érték alapján javult. A külföldi leányvállalatok a hozzáadott értékből
47%-kal részesedtek.
TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA
 Magyarországon 2020-ban az előző évinél tizedével többet, 771 milliárd forin-
tot fordítottak kutatás-fejlesztésre. A növekedéshez leginkább a külföldi forrá-
sok járultak hozzá. A K+F-ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 1,61%-ot ért
el, amivel az uniós középmezőnyhöz tartozunk. A kutató-fejlesztő helyek és a
kutatás-fejlesztésben részt vevők száma mérsékelten emelkedett.
ÁRFOLYAMATOK
Ft
 A Covid19-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldásával együtt járó gaz-

dasági konjunktúra következtében növekvő nyers- és alapanyagárak, illetve ter-
melői és szállítási költségek az árutermelő ágazatok kibocsátási árainak jelentős
emelkedését okozták. 2021-ben a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 19,
az ipariak 14%-kal magasabbak voltak az egy évvel azelőttinél. Az árak korábbi-
nál jóval nagyobb mértékű emelkedésében geopolitikai és környezeti hatások
is szerepet játszottak. A folyamatok begyűrűztek a fogyasztói piacra is, az inflá-
ció az előző évi 3,3%-ról 5,1%-ra gyorsult.
1 MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET
VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK
A világgazdaság az újabb járványhullámok
ellenére is élénkült
2021-ben a világgazdaság teljesítménye ját is meghaladta. (2020-ban 3,1%-kal csök-
6,1%-kal nagyobb volt, mint 2020-ban, kent a globális GDP volumene, amivel tíz
ezzel a járvány előtti, 2019. évi csúcspont- éven át tartó emelkedés tört meg.)1)
1.1. ábra A világgazdaság teljesítményének változása (az előző évhez képest)
6
6,1
5,4
4
4,3
3,6 3,4 3,5 3,4 3,7 3,6
2 3,3
2,9
–2 –3,1
–4
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Forrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF).
2021-ben a globális folyamatokat első- sújtott ágazatok teljesítménye továbbra is

sorban a világjárvány gazdasági következ- jóval elmaradt a járvány előtti szinttől,
ményei, valamint az energiaárak jelentős noha a 2020. évi sokk után ezek a gazda-
emelkedése és a – jórészt emiatt – gyor- sági területek is valamelyest élénkültek. A
suló infláció határozta meg. Az év során nemzetközi idegenforgalom 4,0%-kal na-
– térségenként eltérő időben és intenzitás- gyobb volumenű volt, mint 2020-ban, de
sal – jelentkező járványhullámokat ezúttal így is csupán 28%-a volt a két évvel koráb-
is korlátozó intézkedések kísérték, miköz- binak.2) A légi közlekedés utasforgalma a
ben a gazdaság élénkítését célzó programok 2020. évi, alacsony bázist 22%-kal meg-
is folytatódtak, és hatásuk egyre jelentő- haladta, miközben a járvány előtti, 2019.
sebbé vált. A korlátozások által leginkább évinek alig 42%-át tette ki.3) Ugyanakkor

1)
Forrás: az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO).

2)
Forrás: Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA).

3)

1
a feldolgozóipari termelés volumene vi- államadósság megugrásához vezetett, és
szonylag gyorsan, már 2020 végén vis�- a 2021. évi költségvetéseket is jellemző-
szatért a járvány előtti szintre, és 2021-ben en magas hiánnyal tervezték. A Nemzet-
is emelkedés jellemezte,4) annak ellenére, közi Valutaalap globális adósság-adatbá-
hogy a nyersanyagok és az energia jelen- zisa szerint 2020-ban a hitelállomány 28
tős drágulása, valamint az ezekkel össze- százalékponttal, a globális GDP 256%-
függésben megugró szállítási költségek új ára emelkedett. A növekmény fele a kor-
kihívások elé állították az ágazatot. Fenn- mányzati, fele a lakossági és vállalati
akadásokat 2021 folyamán leginkább a szférában realizálódott. A hitelfelvételek-
globális chiphiány okozott, ami elsősorban nek kedvező laza monetáris politika – a
a járműgyártást akadályozta, de a beszál- megváltozott inflációs környezetre rea-
lítói hálózatokon keresztül más iparágakra gálva – 2021-ben szigorodott. A globá-
is hatással volt. Az integrált áramkörök hi- lisan meghatározó jegybankok közül a
ánya főként az Európai Unió és Japán au- Federal Reserve és az Európai Központi
tógyártását sújtotta.5) Bank eszközvásárlási programjaikat az év
A járvány elleni védekezés, valamint a vége felé jelentősen visszafogták, régiónk
gazdasági károk csökkentését, illetve a jegybankjai (köztük a Magyar Nemzeti
gazdaság élénkítését célzó intézkedések Bank) pedig az év során többször is emel-
jelentős terhet róttak az állami költség- ték az alapkamat mértékét. Ugyanakkor
vetésekre. A megfelelő pénzügyi moz- ez a folyamat a jövőbeni beruházási akti-
gástér megteremtése a legtöbb országban vitást visszafoghatja, mivel a külső forrá-
hitelfelvétellel járt, ami már 2020-ban az sok bevonásának költségei emelkednek.
Kína gazdasági teljesítménye tovább nőtt,

az Egyesült Államoké már meghaladta a járvány előttit,
az Európai Unióé még elmaradt attól
2021-ben a világgazdaság mindegyik az eurózónát), valamint Latin-Amerikát
régiójában nagyobb volt a gazdaság tel- leszámítva már a járványt megelőző,
jesítménye, mint egy évvel korábban 2019. évi szintet is meghaladta a GDP
és az Európai Uniót (illetve ezen belül volumene.
4)
Forrás: az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO).
5)
Forrás: Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA).
1.1. tábla A gazdasági teljesítmény változása, 2021 (a GDP volumenváltozása)
2019-hez 2020-hoz
Ország, országcsoport
képest képest
Fejlett országok 0,5 5,2

Ebből: Egyesült Államok 2,1 5,7
eurózóna –1,4 5,3
Európai Unió (EU27_2020) a)
–0,9 5,3
Fejlődő és feltörekvő országok 4,6 6,8
Ebből: Távol-Kelet 6,4 7,3
ezen belül: Kína 10,5 8,1
Közel-Kelet és Közép-Ázsia 2,6 5,7
Európa 4,7 6,7
Latin-Amerika –0,6 6,8
Szubszaharai Afrika 2,8 4,5
Világgazdaság összesen 2,9 6,1
Forrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió, és az eurózóna esetében az Eurostat.
a)
Az IMF besorolása szerint az Európai Unió tagállamai közül az eurózóna országai, továbbá Svédország, Dánia és Csehország a fejlett
országok közé, míg Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Bulgária és Románia a fejlődő országok közé tartozik.
A globális gazdaság három legnagyobb rábbit. A 2021. évi bővüléshez lényegében

szereplője közül Kínában 1, az Egyesült a gazdaság mindegyik területe hozzájárult.
Államokban 3, az Európai Unióban 5 ne- Az Egyesült Államok gazdasági tel-
gyedéven keresztül csökkent a járvány ki- jesítménye a 2020. évi 3,4%-os csökke-
törését követően a gazdaság teljesítménye. nést követően 2021-ben 5,7%-kal emel-
A pandémia kiindulópontjának számító Kí- kedett, ezzel a járvány előtti szintet is
nában a 2020 I. negyedévében hozott radi- meghaladta (2,1%-kal). A háztartások fo-
kális lezárások megakadályozták az újabb, gyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmo-
súlyos és szigorú korlátozásokat igény- zás is számottevően nőtt. Részben ezek
lő járványhullámok kibontakozását, így az importigénye miatt a behozatal volume-
ázsiai ország gazdaságát a versenytársai- ne is jelentősen, az exportét meghaladó
nál jóval kisebb veszteségek érték. A kínai mértékben bővült, így a külkereskedelem
GDP volumene 2020-ban 2,2, 2021-ben egyenlege visszafogta az amerikai gazda-
8,1%-kal haladta meg az egy évvel ko- ság teljesítményét.

1
1.2. ábra A GDP volumenváltozása (az előző évhez képest)
%
12
10
8
6
4
2
0
–2
–4
–6
–8
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Kína Egyesült Államok Európai Unió (EU27_2020)
Forrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF), Eurostat.
A szűkebb gazdasági környezetünket je- az unió világgazdasági súlya a járvány

lentő Európai Unióban nemcsak tovább alatt tovább csökkent. 2000-ben a glo-
tartott a pandémia okozta visszaesés, ha- bális GDP 20–20%-át az Egyesült Álla-
nem összességében nagyobb mértékű is mok és az Európai Unió (EU27_2020),
volt, mint Kínában vagy az Egyesült Ál- 7%-át Kína állította elő. 2021-re az ame-
lamokban. Az unió gazdasági teljesít- rikai és az európai centrum súlya 16, illet-
ménye 2020-ban 5,9%-kal csökkent, ve 15%-ra csökkent, az ázsiai országé pe-
amit 2021-ben 5,3%-os növekedés köve- dig több mint két és félszeresére nőtt, és
tett, de a teljesítmény a két évvel koráb- 19%-ot tett ki.
bi szintjétől még (0,9%-kal) elmaradt. Így
1.3. ábra A globális GDP megoszlása országok, országcsoportok szerint

%
100
17,8 15,0 13,4
80
34,3 38,4 37,4
60
40 20,2 16,2 14,9
16,7 15,7
20 20,3
13,6 18,6
0 7,2
2000 2010 2020
Az USA-n és a fejlettként besorolt EU-tagállamokon kívüli fejlett országok
Kínán és a fejlődőként besorolt EU-tagállamokon kívüli fejlődő országok
EU27_2020
USA
Kína
A járvány okozta visszaesés és a kilábalás is eltérő volt

az uniós tagállamokban
A 2020. évi általános visszaesést követő- külgazdasági kapcsolataiban is kulcsszere-

en 2021-ben az Európai Unió mindegyik pet játszó Németország GDP-jét 2021-ben
tagállamában nőtt a gazdaság teljesít- többek között az autóipar globális chiphi-
ménye, többségükben már a két évvel ko- ánya is visszafogta. Részben ez az ellátá-
rábbit is meghaladta. A legnagyobb uni- si probléma okozta azt is, hogy a visegrádi
ós nemzetgazdaságokban azonban a GDP országok közül a járműgyártásra leginkább
volumene még nem érte el a járvány előtti támaszkodó Szlovákia és Csehország gaz-
szintet. Franciaországban, Olaszországban dasági teljesítménye sem érte még el a jár-
és Spanyolországban különösen nagy vis�- vány előtti szintet, miközben az elmúlt
szaesést okozott a pandémia 2020-ban, az években hasonló dinamikával fejlődő Len-
akkor kevésbé csökkenő német gazdaság- gyelországé és Magyarországé már azt
ban pedig a kilábalás lassabb. A hazánk meghaladó volt 2021-ben.
1.4. ábra A GDP volumenváltozása az uniós tagállamokban, 2021 (az előző évhez képest)
Írország 13,5
Horvátország 10,4
Málta 9,4
Észtország 8,3
Görögország 8,3
Szlovénia 8,1
Magyarország 7,1
Franciaország 7,0
Luxemburg 6,9
Olaszország 6,6
Belgium 6,3
Románia 5,9
Lengyelország 5,7
Ciprus 5,5
EU27_2020 5,3
Spanyolország 5,1
Hollandia 5,0
Litvánia 5,0
Portugália 4,9
Svédország 4,8
Dánia 4,7
Lettország 4,7
Ausztria 4,5
Bulgária 4,2
Finnország 3,5
Csehország 3,3
Szlovákia 3,0
Németország 2,9
0 2 4 6 8 10 12 14 16
%

1
Az uniós tagállamok korábbi, a járványt en is kisebb növekedést mutattak, még el-
megelőző növekedési pályáját is figyelem- maradt a GDP volumene a 2019. évi szint-
be véve az látszik, hogy azok a tagállamok től. Spanyolországot vetette vissza leginkább
(idetartozik Magyarország is), amelyekben a a járvány, ahol 6,2%-kal volt kisebb a gazda-
GDP növekedési üteme a legdinamikusabb ság teljesítménye 2021-ben, mint két évvel
volt 2016–2019 között, 2021-ben már elérték korábban. Emellett Portugáliában, Olasz-
a járvány előtti gazdasági teljesítményüket. országban, Ausztriában és Csehországban
Ezzel szemben azoknak a tagállamoknak a is viszonylag számottevően (4,0–2,6%-kal)
többségében, amelyek a járványt megelőző- csökkent a GDP volumene két év alatt.
1.5. ábra A GDP volumene az uniós tagországokban* (2015=100,0%)
2021-ben, %
135
130 MT
CY
EE RO
125
LT
PL
HU
120 SI
LU
HR
115 LV
DK
BG
CZ
SE NL
SK
110
FI
BE
PT
FR AT
105
DE
EL ES
IT
100
100 105 110 115 120 125 130 135
2019-ben, %
*Az ábrán nem szerepel Írország, ahol az elmúlt évek kiemelkedő GDP-bővülése elsősorban az oda bejelentett multinacionális nagyvállalatok
többnyire más országokban végzett tevékenységéből adódott.
Az ábrán az átló feletti tagállamokban a GDP 2021. évi volumene már meghaladta a járvány előtti, 2019. évi szintet, az átló alattiakban még
elmaradt attól.
AT – Ausztria, BE – Belgium, BG – Bulgária, CY – Ciprus, CZ – Csehország, DE – Németország, DK – Dánia, EE – Észtország, ES – Spanyolország,
FI – Finnország, FR – Franciaország, EL – Görögország, HR – Horvátország, HU – Magyarország, IT – Olaszország, LT – Litvánia, LU – Luxemburg,
LV – Lettország, MT – Málta, NL – Hollandia, PL – Lengyelország, PT – Portugália, RO – Románia, SE – Svédország, SI – Szlovénia, SK – Szlovákia.
A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE

A járvány előtti szintet is meghaladta
a gazdaság teljesítménye
A magyar gazdaság a költségvetési egyen- fogyasztás, ami kedvezően hatott a belső
súlytalanságok, a 2008–2009-es globá- keresletre támaszkodó szolgáltató ágazatok
lis válság és a 2012. évi európai recesszió teljesítményére. A beruházások volumene
miatti hullámzó teljesítményt követően a járvány kitörését megelőző három évben
2013-ban emelkedő pályára állt. 2013 és rendre két számjegyű mértékben nőtt, ez
2019 között évente átlagosan 3,7, összes- a lakáspiaci konjunktúrával együtt az épí-
ségében 29%-kal bővült a GDP volume- tőiparnak adott nagyobb lendületet. Az
ne, ami több mint kétszerese volt az uniós ipar is folyamatosan bővült, részben a be-
átlagnak, és a 27 tagállam közül az ötö- ruházások révén létrejött új termelőkapa-
dik legnagyobb növekedési ütemnek szá- citásoknak köszönhetően. A kedvező fo-
mított. A konjunktúra több lábon állt: a lyamatokat a Covid19-járvány 2020-ban
háztartások javuló pénzügyi helyzetével megtörte, a magyar gazdaság teljesítménye
párhuzamosan dinamikusan emelkedett a akkor 4,5%-kal csökkent.
1.6. ábra A GDP volumenváltozása (az előző évhez képest)

%
8 7,1
6 5,4
4,2 4,3 4,6
3,7
4
1,9 1,8 2,2
2 1,1
–2 –1,3
–4
–6 –4,5
–8
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Magyarország EU27_2020 Visegrádi országok Magyarország nélkül
A járvány miatti visszaesés több szem- ebből adódóan a 2020. évi gazdasági folya-
pontból különbözött egy klasszikus gaz- matok sem folytatásai, sem következmé-
dasági válságtól. Nem piaci zavar okozta, nyei nem voltak a korábbi években történ-

1
teknek, a visszaesés hirtelen, sokkszerűen ütemben bővült, a járvány alatt is folytató-
következett be. A gazdaság szinte minde- dott hazánk konvergenciája, az unió cent-
gyik területe letért korábbi pályájáról, egyes rumtérségeivel szembeni fejlettségbeli le-
ágazatokat hosszabb-rövidebb időre lénye- maradásunk tovább csökkent. 2021-ben az
gében hibernáltak az egészség védelmében egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson
hozott rendkívüli intézkedések. 2021-ben számított értéke Magyarországon 76%-a
a járvány újabb hullámai során a korlátozá- volt az uniós átlagnak, szemben a járvány
sok gazdasági hatása már jóval kisebb volt, előtti 73%-kal. A visegrádi országok kö-
mint a pandémia kitörésekor, és a gazdaság zül Lengyelországgal – amely a járványt
több területén újból a járvány előtti folya- megelőző években hazánkhoz hasonló di-
matok érvényesültek. A GDP volumene az namikával fejlődött – lényegében azonos
I. negyedévben még csökkent, a II. negyed- fejlettségi szinten álltunk, Csehországgal
évtől viszont jelentősen emelkedett az egy szembeni lemaradásunk az uniós csatlako-
évvel korábbihoz képest, így az év során zás óta a legkisebb, Szlovákiával szembeni
összességében 7,1%-kal nagyobb volt, mint előnyünk pedig a legnagyobb volt 2021-
2020-ban. Ezzel a magyar gazdaság 2021. ben. (Északi szomszédunkban az egy la-
évi teljesítménye a járványt megelőző, kosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson szá-
2019. évi szintjét is felülmúlta, 2,3%-kal. molt értéke 2006 és 2017 között nagyobb
Azáltal, hogy a magyar gazdaság 2020- volt, mint Magyarországon, a különbség
ban az uniós átlagnál kisebb mértékben 2013-ban kezdett csökkenni, 2018 óta pe-
csökkent, 2021-ben pedig azt meghaladó dig évről évre nőtt az előnyünk.)
1.7. ábra A visegrádi országok gazdasági fejlettsége az uniós csatlakozás óta

(az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolt értéke alapján, EU27_2020=100,0%)
%
95
90
85
80
75
70
65
60
55
50
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia
Egyedül a mezőgazdaság teljesítménye csökkent

2021-ben a nemzetgazdaság főbb területei vány 2020-ban. A visszaesést alapvetően
közül egyedül a mezőgazdaság teljesítmé- az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdeté-
nye maradt el az előző évitől. Az agrárium sét követő üzemleállások okozták, majd a
bruttó hozzáadott értéke 2019 óta csökken, fokozatos újranyitással a termelés is nőtt,
2021-ben 3,0%-kal volt kevesebb, mint egy az év végén már a járvány előtti szintet is
évvel korábban. Ebben a kedvezőtlen időjá- meghaladta. 2021-ben az ipar a gazda-
rás okozta veszteségek és az inputtermékek sági növekedés egyik motorjának számí-
beszerzése körüli nehézségek egyaránt sze- tott, teljesítménye 9,8%-kal volt nagyobb
repet játszottak. Ezek elsősorban a növény- az előző évinél, és 2,2%-kal felülmúlta a
termesztés eredményeit csökkentették, az két évvel korábbit is. Az ipar legtöbb te-
állattenyésztés teljesítménye felülmúlta az rületén nőtt a bruttó hozzáadott érték vo-
egy évvel korábbit. lumene, ugyanakkor a legnagyobb súlyú
A legjelentősebb árutermelő terület, az járműgyártásé tovább csökkent, jórészt a
ipar bruttó hozzáadott értékének hat éven globális chiphiány okozta alkatrészellátási
át tartó emelkedését szakította meg a jár- problémák miatt.
1.8. ábra Az árutermelő ágak teljesítményváltozása

(a bruttó hozzáadott érték volumenváltozása 2015-höz képest)
%
50
40
30
20
10
0
–10
–20
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Mezőgazdaság Ipar Építőipar
Az építőipar teljesítménye a járványt a nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott

megelőző három évben rendre két szám- értéke. A növekedést nagyobbrészt az épü-
jegyű mértékben emelkedett, majd 2020- leteken, kisebb részben az egyéb építmé-
ban 8,4%-kal visszaesett, amiben a járvány nyeken (például utakon, vasutakon) végzett
miatt elhalasztott építkezések mellett az is munkák volumenének bővülése okozta. Az
szerepet játszott, hogy több nagy állami be- épületépítésen belül a hangsúly ezúttal az
ruházás lezárult ekkorra. 2021-ben vissza- ipari, a kereskedelmi, az oktatási, a kulturá-
tért az építőipar lendülete, és a korábbi di- lis és a sportlétesítményeken volt, miközben
namikához hasonlóan, 16%-kal emelkedett a lakásépítések száma visszaesett.

1
A szolgáltató ágak többségének teljesítménye nagyobb
volt, mint a járvány előtti évben
A szolgáltatások közül a szálláshely-szol- 11%-kal nőtt az egészségügy teljesítménye,

gáltatás, vendéglátás és az információ, amiben a korábbiaknál súlyosabb, az ellá-
kommunikáció teljesítménye nőtt a legna- tórendszert jelentősen megterhelő járvány-
gyobb mértékben, egyaránt 14%-kal. A ki- hullámok mellett a folyamatos és nagy-
emelkedő bővülés azonban nagyon eltérő volumenű oltási feladatok végrehajtása is
bázison történt, mivel a két nemzetgazda- szerepet játszott.
sági ágra teljesen máshogy hatott a járvány. A másik két közösségi szolgáltatásban,
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátást az oktatásban és a közigazgatásban is je-
a korlátozások hosszú ideig és közvetle- lentős változásokat hozott a pandémia,
nül sújtották, így 2020-ban a gazdaságnak amik azonban nem jelennek meg a brut-
ez a területe esett vissza a leginkább, brut- tó hozzáadott értékben, ugyanis a digitá-
tó hozzáadott értéke 44%-kal zuhant az lis oktatás, illetve az online munkavégzés
egy évvel korábbihoz képest. A szállás- és és ügyintézés e tekintetben egyenértékű a
a vendéglátóhelyek működése 2021-ben személyesen, közvetlenül nyújtott szolgál-
sem volt zavartalan, azt több, a járvány di- tatással. Így ezeknek a gazdasági ágaknak
namikáját követő szabályozás korlátozta. a teljesítménye – a járvány előtti évekhez
A 2021. évi teljesítmény így továbbra is hasonlóan – ezúttal is csak kismértékben
jócskán (36%-kal) elmaradt a pandémia változott: az oktatásé 1,9, a közigazgatásé
előtti, 2019-es szinttől. Ezzel szemben az 1,1%-kal nőtt 2021-ben.
információ és kommunikáció több évtize- A szállítás, raktározás bruttó hozzá-
des emelkedését nem törte meg a járvány, adott értéke 9,4%-kal emelkedett az elő-
sőt a megváltozott gazdasági, társadalmi ző évihez mérten, de a két évvel korábbitól
körülmények az infokommunikációs tech- még 1,9%-kal elmaradt. 2021-ben a sze-
nológiák iránti igény növekedésével jártak. mély- és az áruszállítás egyaránt élénkült,
A járvány elleni küzdelem a nemzetgaz- a járvány előtti szintjét azonban egyik sem
dasági ágak közül az egészségügy, szociá- érte el. A pandémiával összefüggő hatá-
lis ellátásra rótta a legnagyobb feladatokat. sok főként a nemzetközi viszonylatban
Bruttó hozzáadott értéke mégis jelentősen, csökkentették a szállítási teljesítményeket,
20%-kal csökkent a járvány első évében. a belföldi forgalmat leginkább a lakosság
Ennek hátterében az állt, hogy a veszély- mobilitását mérséklő körülmények (többek
helyzetben, illetve a járványügyi készültség között az otthoni munkavégzés gyakorib-
idején a kórházi ágykapacitások egy jelen- bá válása és a digitális oktatásra való átál-
tős részét fel kellett szabadítani, a halaszt- lás) befolyásolták.
ható egészségügyi ellátások, beavatkozá- A kereskedelem bruttó hozzáadott ér-
sok pedig (a járvány dinamikáját követve) tékének volumene 6,8%-kal volt nagyobb,
többször is szüneteltek. Így az egészségügy mint 2020-ban. Ezzel folytatódott a 2011
bruttó hozzáadott értékét meghatározó tel- óta tartó emelkedés, amit a járvány csak
jesítménymutatók (például esetszám, ápo- időlegesen, 2020 II. negyedévében tört
lási napok száma) csökkentek. 2021-ben meg. (A járvány begyűrűzését követően a
nem létfontosságú termékeket árusító üzle- megfelelően változik: 2020-ban a koráb-

tek többségét zárva kellett tartani.) A – fő- bi évek jelentős emelkedése lefékeződött,
ként belső kereslettől függő – kereskedelem amit 2021-ben újból dinamikus bővülés
2021. évi jó teljesítményéhez hozzájárult követett.
az is, hogy a pandémia munkaerőpiaci ha- A művészet, szabadidő, egyéb szolgál-
tása mérsékelt maradt, a foglalkoztatás a tatás6) teljesítménye nem érte még el a jár-
2019. évi csúcsot közelítette, a reálkeresetek vány előtti szintjét. Az ágazatcsoport brut-
emelkedése pedig folytatódott. tó hozzáadott értéke 6,3%-kal nagyobb volt
Az előző évi 4,5%-os visszaesést kö- ugyan, mint a 2020. évi, alacsony bázis, de
vetően 2021-ben 6,8%-kal nőtt az üzleti a szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgál-
szolgáltatások teljesítménye. Az ágazat- tatásokat a járvány megfékezésére hozott
csoport egyes területeit (például az uta- intézkedések, illetve a lakosság óvatosabb
zásszervezést és a gépjárműkölcsönzést) részvételi hajlandósága 2021-ben is korlá-
2021-ben is érintették a járványügyi in- tozta, a múzeumokat, kiállításokat, sport-
tézkedések, a szakértői (többek között rendezvényeket az év egy részében nem,
jogi, számviteli, mérnöki, tanácsadói) te- vagy csak korlátozottan lehetett látogat-
vékenységek iránti igény pedig alapvető- ni, egyes rendezvények (például nagy zenei
en az általános gazdasági környezetnek fesztiválok) pedig ismét elmaradtak.
1.9. ábra A szolgáltató ágak, ágazatcsoportok teljesítményváltozása, 2021

(a bruttó hozzáadott érték volumenváltozása)
Szálláshely-szolgáltatás,
vendéglátás
Információ, kommunikáció
Egészségügy, szociális ellátás
Szállítás, raktározás
Kereskedelem
Üzleti szolgáltatások
Művészet, szabadidő, egyéb
szolgáltatások
Pénzügyi szolgáltatás
Ingatlanügyletek
Oktatás
Közigazgatás
–40 –30 –20 –10 0 10 20 30 %
2019-hez képest 2020-hoz képest

6)
Az egyéb szolgáltatásba tartozik többek között az érdekképviseletek tevékenysége, a szépségápolással kapcsolatos szolgáltatások, a számító-
gépek, illetve személyes és háztartási cikkek javítása.

1
A pénzügyi szolgáltatás azon gazdasá- szerepe volt a támogatott lakáshiteleknek
gi ágak közé tartozik, amelyek teljesítmé- és a babaváró hitelnek, valamint a hitel-
nye 2020-ban is emelkedett. A (2015 óta moratórium törlesztéseket visszafogó ha-
tartó) tendencia 2021-ben 5,0%-os növe- tásának. (Ez utóbbi nélkül is jelentősen,
kedéssel folytatódott, a hitelezési folya- az MNB becslése szerint mintegy 10%-
matok ezúttal is intenzívek voltak. A nem kal bővült volna a lakossági hitelállomány
pénzügyi vállalatok banki hitelállomá- 2021-ben.)8)
nya 11, ezen belül a kkv-szektoré 17%-kal Az ingatlanügyletek bruttó hozzáadott
nőtt. Az év második felében az NHP értéke 2,5%-kal magasabb lett a 2020. évi-
Hajrá7) keretének kimerülésével egyre in- nél (amikor kismértékben szintén bővült a
kább a piaci alapú hitelkihelyezésekre ke- nemzetgazdasági ág teljesítménye). A nö-
rült a hangsúly, amelyek volumene a IV. vekedéshez ezúttal az üzleti ingatlanokkal
negyedévben már a járvány előtti szintet is (irodákkal, üzlethelyiségekkel, raktárakkal)
megközelítette. A lakossági hitelállomány kapcsolatos tevékenységek és az élénk la-
15%-kal bővült, amiben ezúttal is jelentős káspiaci forgalom egyaránt hozzájárult.
1.10. ábra A GDP volumenváltozásához való hozzájárulás mértéke a termelési és a felhasználási

oldalon, 2021
Százalékpont
8
1,0 7,1 2,6
7
1,5
6
5 0,6 0,4
0,6 2,6
4 0,8
3 0,8
2 1,9
1,4
1
0
–0,1 Termelési oldal GDPa), % Felhasználási oldal
–1
Mezőgazdaság
Ipar
Építőipar
Kereskedelem, szálláshely-
szolgáltatás, vendéglátás
Közösségi szolgáltatásokb)
Többi szolgáltató ág
Termékadók és
-támogatások egyenlege
tényleges fogyasztása
Közösségi fogyasztás
Bruttó felhalmozás
Külkereskedelem
egyenlege
Háztartások
a)
Volumenváltozás az előző évhez képest.
b)
Egészségügy, szociális ellátás, oktatás, közigazgatás.
7)
A Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjának célja az volt, hogy csökkentse a járvány okozta gazdasági nehézségeket azáltal, hogy
alacsony, fix kamatozású hitellehetőséget kínált a kkv-k számára.
8)
A vállalati és lakossági hitelezési folyamatokra vonatkozó adatok forrása a Magyar Nemzeti Bank hitelezési folyamatokról szóló, 2022.
márciusi jelentése.
A fogyasztás is számottevően élénkült

A GDP felhasználási oldalán a fogyasztást tatásokra és nem tartós termékek vásárlásá-
a járvány kitörése keresleti és kínálati oldal- ra fordított kiadások volumene 7,3, illetve
ról is visszafogta: a megváltozott gazdasági 1,4%-kal volt nagyobb a 2020. évinél, míg a
és bizonytalanabbá vált munkaerőpiaci kör- kisebb súlyú tartós és féltartós termékek ese-
nyezetben a háztartások óvatosabb fogyasz- tén 7,9, illetve 6,6%-os növekedés történt.
tási döntéseket hoztak, miközben a kereske- A háztartásokénál jóval kisebb értékű
delmet és a szolgáltatások széles körét érintő közösségi fogyasztás 2013 óta tartó bő-
korlátozások eleve szűkítették a vásárlási le- vülését nem törte meg a járvány 2020. évi
hetőségeket. Így a háztartások tényleges fo- kitörése, 2021-ben 3,9%-kal volt maga-
gyasztásának 2014-ben kezdődött emelke- sabb az egy évvel korábbinál. Így a végső
dése 2020-ban megtört, 1,9%-kal maradt fogyasztás összességében 4,3%-kal haladta
el az egy évvel korábbitól. Ezt 2021-ben meg a 2020. évit.
4,4%-os növekedés követte, vagyis a háztar- A bruttó állóeszköz-felhalmozás volu-
tások fogyasztásának volumene már a jár- mene 5,9%-kal emelkedett az előző évi
vány előtti szintjét is felülmúlta. Az élén- csökkenés után, de a járvány előtti szintjé-
külést a reálbérek emelkedése és a lakosság től még (1,5%-kal) elmaradt.
hitelfelvételi hajlandósága egyaránt támo- 2021-ben a külkereskedelmi forgalom
gatta. A fogyasztás bővülésével párhuzamo- mindkét irányba (a kivitel és a behoza-
san a háztartások megtakarítási rátája 2021- tal is) élénkült. A termékexport és -import
ben tovább nőtt, és sokéves rekordszintet volumene a járványt megelőző, 2019-es
(18,0%-ot) ért el. A háztartások Magyaror- szintet is meghaladta, a (turizmust is ma-
szág területén realizálódó (hazai) fogyasztá- gában foglaló) szolgáltatás-külkereskede-
si kiadásai 4,9%-kal emelkedtek, amiben a lemé azonban még messze elmaradt attól.
nem rezidensek (például turisták) előző évi- Összességében a külkereskedelemben 420
nél élénkebb vásárlásai is szerepet játszottak. milliárd forintos többlet keletkezett, ami –
A hazai fogyasztási szerkezetben nagy sú- folyó áron számolva – 2008 óta a legalacso-
lyú (összességében 85%-ot kitevő) szolgál- nyabb aktívum.9)
A beruházások a vállalkozások növekvő fejlesztési

aktivitásának köszönhetően bővültek
A GDP növekedéséhez 2021-ben 1,6 kal) elmaradt. A bruttó állóeszköz-fel-

százalékponttal hozzájáruló bruttó ál- halmozás a GDP 27%-át érte el, ami uni-
lóeszköz-felhalmozás volumene 5,9%-kal ós összehasonlításban Észtország értéke
emelkedett az előző évi csökkenés után, után a második legmagasabb. (Az unió
de a járvány előtti szintjétől még (1,5%- átlaga 22% volt.)
9)
A nemzeti számlák európai rendszere (ESA2010) módszertana szerint számított adatok alapján, amelyek eltérnek a Külkereskedelem alfe-
jezetben szereplő adatokból.

1
A bruttó állóeszköz-felhalmozás alaku- zások volumene 2021-ben, a gazdaság újra-
lását alapvetően meghatározó – 2021-ben indulásával a 2020-as csökkenés után 4,2%-
több mint 83%-át adó – nemzetgazdasá- kal bővült, ezzel rekordszintet ért el. Az
gi beruházások10) ugyancsak elősegítették a emelkedő forrásköltségek11) még nem érez-
gazdasági teljesítménybővülést. A beruhá- tették hatásukat a fejlesztések alakulásában.
1.11. ábra A nemzetgazdasági beruházás volumenváltozásához való hozzájárulás

gazdálkodási forma szerint
% és százalékpont
30
25
20
15
10
5
0
–5
–10
–15
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+
Legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások, százalékpont

Költségvetés, százalékpont
Egyéb, százalékpont
Nemzetgazdasági beruházás volumenváltozása, % (az előző évhez képest)
A beruházási teljesítmény 2021. évi hozzájárult az is, hogy a Magyar Nemzeti

növekedését elsősorban a vállalkozások Bank – a Növekedési Hitelprogram 2020
8,0%-kal növekvő beruházási aktivitá- áprilisában indult NHP Hajrá szakasza
sa okozta, de a háztartások fejlesztései is keretében – 3000 milliárd forint fejleszté-
hozzájárultak. A legalább 50 főt foglal- si forrást biztosított a vállalkozásoknak.12)
koztató vállalkozások a teljesítményérték Meghatározó szerepet játszottak a beru-
55%-át adták, az előző évinél 1,9 százalék- házásokban a külföldi érdekeltségű cégek,
ponttal többet. A gazdaság szereplői a vi- amelyek meglévő befektetéseik tovább-
lágjárvány miatt sok esetben elhalasztott, fejlesztésén túl – elsősorban anyavállalati
vagy átütemezett beruházásaikat a korláto- forrásból és kormányzati támogatásból –
zások enyhítésével aktiválták. A beruházá- számos zöldmezős beruházást is végrehaj-
si teljesítmény bővüléséhez nagymértékben tottak 2021-ben.
10)
A nemzetgazdasági beruházásokra vonatkozó 2021. évi adatok a negyedéves információk alapján számított, előzetes értékek.
11)
Forrás: Magyar Nemzeti Bank.
12)
ÚJRA EMELKEDNEK A KAMATOK

A járvány előtti évek gazdasági konjunktúrája alacsony kamatszint mellett valósult meg.
A Magyar Nemzeti Bank több éven keresztül tartó kamatvágásaival a jegybanki alapka-
mat 2016. május végére 0,90%-ra csökkent. Ennek hatására a vállalati hitelkamatok re-
kordalacsony szintre süllyedtek, ami a vállalati fejlesztések részére olcsóvá tette a külső
források bevonását. Emellett a lakossági hitelek kamatai is csökkentek, ami a lakáshite-
lezés terén is tetten érhető volt. Mindezek elősegítették a gazdasági növekedést.
A több mint négy évig változatlan alapkamat 2020 nyarán, két kamatvágással tovább
csökkent, 0,60%-ra. Azonban 2021 folyamán fordulat következett be a Magyar Nemzeti
Bank kamatpolitikájában, az infláció fokozódásával szigorítás vette kezdetét. 2021 júni-
usától a központi bank fokozatosan emelt az irányadó kamatlábon, amelynek mértéke
az év végére elérte a 2,40%-ot. Ezzel párhuzamosan az infláció nagysága meghaladta a
jegybank középtávú inflációs célját is.
1.12. ábra A jegybanki alapkamat alakulása
%
8
7
6
5
4
3
2
1
0
2012.01.01
2013.01.01
2014.01.01
2015.01.01
2016.01.01
2017.01.01
2018.01.01
2019.01.01
2020.01.01
2021.01.01
Az alapkamat emelkedésével nemcsak a lakossági lakáshitelek kamatai indultak emel-

kedésnek, kedvezőtlenül hatva a jövőbeni ingatlanpiaci folyamatokra, hanem a cégek
számára a külső forrásbevonás költségei is elkezdtek növekedni. A vállalati új hitelkihe-
lyezések átlagos kamatlábai az 1 millió eurónál kisebb hiteleknél a 2021. I. negyedévi
2,93%-ról a IV. negyedévre 4,57%-ra, az 1 millió eurónál magasabb hitelösszegek eseté-
ben pedig 2,09%-ról 4,30%-ra emelkedtek.13)
Változó kamatozású vagy maximum egy éves kamatfixálással rendelkező hitelek körében. Forrás: Hitelezési folyamatok, 2022. március.
13)
Magyar Nemzeti Bank.

1
A költségvetési beruházások 1,2 száza- beruházások volumene a 2020-as stagnálás
lékponttal visszafogták a beruházási tel- után 2021-ben 3,7%-kal bővült, kedvező-
jesítményt, alakulásukat az uniós források en hatva az építőipari termelésre. A nagy-
felhasználásának lehetőségei és a pandémia részt importból származó gép- és berende-
elleni védekezés nyomán megnövekedett zésberuházások volumene 2020-ban még
költségvetési kiadások is jelentősen befolyá- 3,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól,
solták. Összességében 7,6%-kal csökkent a 2021-ben már 5,3%-kal meghaladta azt.
volumenük. Az emelkedő külföldi beszerzések kismér-
Az anyagi-műszaki összetételt tekint- tékben hozzájárultak a termék-külkereske-
ve a beruházások hattizedét kitevő építési delmi egyenleg romlásához.
A legtöbb nemzetgazdasági ágban nőtt

a fejlesztések volumene
A beruházási aktivitás szempontjából a há- valamint a harmadik legjelentősebb
rom legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág súlyú élelmiszer-, ital-, dohánytermék-
együttesen – a korábbi évekhez hasonlóan gyártás esetében is nőtt a fejlesztések
– a fejlesztések hattizedét valósította meg. volumene.
Eszközigényességük miatt ezek az ágak a • A szállítás, raktározás nemzetgazdasá-
GDP-ből való részesedésüknél nagyobb gi ágban is 14%-kal bővült a beruházá-
szerepet játszottak a fejlesztésekben: sok volumene, az állami infrastruktúra-
• A legnagyobb beruházónak számí- fejlesztéseknek és a személyszállítással
tó, a nemzetgazdasági fejlesztések foglalkozó közlekedési vállalatok beru-
26%-át adó feldolgozóipar beruhá- házásainak köszönhetően.
zásainak volumene 9,5%-kal emelke- • A második legnagyobb beruházó, a
dett az előző évi, alacsony bázishoz nemzetgazdaság fejlesztéseinek ötö-
képest. A feldolgozóiparon belül az dét megvalósító ingatlanügyletek beru-
alágak túlnyomó többségében bővültek házási teljesítménye viszont 6,1%-kal
a fejlesztések. A legnagyobb súlyú vil- csökkent, amit elsősorban a lakásépíté-
lamosberendezés-gyártásban az akku- sek visszaesése okozott. A bérbeadást
mulátorgyártó kapacitások kiépítésével szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl.
összefüggő projektek révén, a második raktárak, irodák) volumene ugyanakkor
legjelentősebb súlyú járműgyártásban, növekedett.
1.13. ábra A nemzetgazdasági beruházás volumenváltozásához való hozzájárulás a legjelentősebb

nemzetgazdasági ágak szerint
% és százalékpont
25
20
15
10
–5
–10
–15
–20
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+
Közigazgatás, százalékpont Ingatlanügyletek, százalékpont

Szállítás, raktározás, százalékpont Kereskedelem, százalékpont
Feldolgozóipar, százalékpont Többi nemzetgazdasági ág, százalékpont
Nemzetgazdasági beruházások volumenváltozása,
+
Negyedéves adatgyűjtés alapján, előzetes adat. % (az előző évhez képest)
Az államháztartás egyes területei elté- egy évvel korábbi, kiugró fejlesztései miat-
rően hatottak a nemzetgazdasági beru- ti magas bázistól az egészségügyi szolgál-
házások alakulására. A központi közigaz- tatások beruházásai 21%-kal elmaradtak,
gatási szervek és a helyi önkormányzatok miközben az oktatás területén 6,5%-kal
csökkenő fejlesztései – az év végi pótlóla- növekedtek a beruházások.
gos költségvetésitartalék-képzés mellett A kisebb súlyú területek közül a keres-
– egyaránt hozzájárultak a közigazgatá- kedelem fejlesztési forrásai 18%-kal nö-
si beruházások 21%-os visszaeséséhez. A vekedtek, elsősorban az élelmiszer jellegű
művészet és szabadidő területén – elsősor- bolti vegyes kiskereskedelmi üzleteknek
ban a sporttal és a kultúrával kapcsolatos köszönhetően. A mezőgazdaság beruhá-
állami fejlesztések éves szinten nagyobb zásai 1,7%-kal meghaladták az egy évvel
ráfordításai miatt – negyedével nőttek a korábbit, amiben az erdőgazdálkodással
beruházások. A járványügyi helyzetből foglalkozó vállalkozások fejlesztései is sze-
következően a fekvőbeteg-ellátási terület repet játszottak.

1
1.2. tábla A 10 legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ág beruházási teljesítménye,* 2021
(%)
A beruházási Volumenváltozás
Nemzetgazdasági ág,
teljesítményérték az előző évhez
anyagi, műszaki összetétel 2015-höz képest
megoszlása képest
Feldolgozóipar 25,7 9,5 70,2
Ingatlanügyletek 19,8 –6,1 128,9
Szállítás és raktározás 14,2 13,7 19,5
Kereskedelem 5,8 18,0 80,5
Közigazgatás 4,6 –21,0 7,8
Mezőgazdaság 4,3 1,7 40,2
Művészet és szabadidő 4,1 25,0 232,5
Energiaipar 3,1 –8,3 52,5
Adminisztratív szolgáltatás 2,7 27,7 88,5
Építőipar 2,5 19,5 157,5
Nemzetgazdaság összesen 100,0 4,2 51,3
Ezen belül:
építési beruházások 59,9 3,7 49,6
gép, berendezés, jármű 39,3 5,3 52,5
* Az évközi (negyedévenkénti) adatgyűjtésből származó adatok alapján.
A fejlesztési források jelentős hányadát továbbra is

az ország középső részén használták fel
2015–2020 átlagában a beruházások14) lag feletti volt a mutató értéke Győr-Mo-
27%-a a fővárosban valósult meg, Pest son-Sopron, Heves és Vas megyében is.
megye 11, Győr-Moson-Sopron megye A rangsor végén a korábbi éveknek meg-
6,4%-kal részesedett. A fejlesztések egy felelően Zala, Baranya és Nógrád megye
lakosra jutó éves átlagos értéke Komá- állt, az országos átlag 56, 58, illetve 59%-
rom-Esztergom megyében és a fővárosban ával. Komárom-Esztergom megye fajlagos
volt a legmagasabb, több mint 1,6-, illet- beruházási értéke 2,9-szerese volt a Zala
ve 1,5-szerese az országos átlagnak, de át- megyeinek.
14)
Éves adatgyűjtés alapján, a beruházás helye szerinti összesítésben. 2015–2020 adatai alapján vizsgáltuk a főbb jellemzőket, a nagyobb értékű,
komplexebb beruházások ugyanis több évet is érinthetnek, ezért több év együttes vizsgálata reálisabb képet ad a területi különbségek alakulásá-
ról. A beruházások megvalósulás helye szerinti adatai 2021-re vonatkozóan a kézirat lezárásakor még nem álltak rendelkezésre.
1.14. ábra A beruházások* egy lakosra jutó értéke az országos százalékában, 2015–2020 átlaga
%
56– 60
61– 80
81–100
101–120
121–162
*Éves adatgyűjtés alapján, a beruházás helye szerinti összesítésben.
Mérséklődő szellemi tulajdoni arány a beruházásokban

1.15. ábra A szellemi tulajdont képező ter- A szellemi tulajdont képező termékek (pl.
mékek beruházási értékének aránya a bruttó számítástechnikai szoftverek, adatbázi-
állóeszköz-felhalmozáson belül néhány uniós sok, kutatások) a digitalizáció térhódítá-
tagországban és az EU-ban sával egyre jelentősebb szerepet töltenek
% be napjaink fejlett nemzetgazdaságaiban,
befolyásolva azok nemzetközi verseny-
25
képességét is. Az utóbbi évtized emelke-
dő trendje 2017 és 2018 után 2021-ben is
20 megtorpant uniós szinten. A szellemi tu-
lajdont képező termékek beszerzésére for-
15 dított kiadások a bruttó állóeszköz-fel-
halmozás 20%-át érték el 2021-ben, ami
10 2,4 százalékpontos csökkenést jelent az
előző évhez képest. Az unió tagálla-
5 mai közül a multinacionális nagyválla-
latok szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos
0 ügyletei miatt rendszerint kiugró érté-
ket produkáló Írországot (51%) követve
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Svédországban volt a legnagyobb (28%) a
Csehország Németország szellemi tulajdont képező eszközök beru-
Lengyelország Magyarország házásainak aránya 2021-ben.
Románia Szlovákia
Térségünkben ez az arány jellemzően
EU27_2020 Ausztria
alacsonyabb. Hazánkban 2010 és 2015
között (2014 kivételével) növekvő, azt

1
követően csökkenő tendenciát mutatott. szolgáltatásban volt a legnagyobb 2020-ban,
2021-ben 8,8% volt a szellemi tulajdont meghaladva a 72%-ot, és 7,5 százalékponttal
képező eszközök aránya a bruttó állóesz- felülmúlva a 2015. évit. A második legmaga-
köz-felhalmozáson belül, ami 1,3 száza- sabb arány (54%) a tudományos és műsza-
lékponttal csökkent, és folyó áron is el- ki tevékenységet végzők körében alakult ki,
maradt az előző évitől. ahol 7,6 százalékpontos növekedést regiszt-
A szellemi tulajdont képező termékek je- ráltunk ugyanezen időszak alatt. A szellemi
lentősége eltér az egyes nemzetgazdasági tulajdont képező termékeknek az ingatla-
ágakban. Beruházási értékük aránya a bruttó nügyletek bruttó állóeszköz-felhalmozásá-
állóeszköz-felhalmozáson belül a pénzügyi ban volt a legkisebb szerepe.

1.16. ábra A szellemi tulajdont képező termékek beruházási értékének aránya a bruttó
állóeszköz-felhalmozáson belül nemzetgazdasági áganként
Tudományos és műszaki tevékenység
Feldolgozóipar
Kereskedelem
Adminisztratív szolgáltatás
Oktatás
Egészségügyi szolgáltatás
Építőipar
Energiaipar
Közigazgatás
Egyéb szolgáltatás
Szállítás és raktározás
Művészet és szabadidő
Víz- és hulladékgazdálkodás
Vendéglátás
Mezőgazdaság
Bányászat
Ingatlanügyletek
0 10 20 30 40 50 60 70 80
%
2015 2020
KÜLKERESKEDELEM
Jelentősen romlott a termék-külkereskedelmi egyenleg
2021-ben – az előzetes adatok szerint – a kevesebb a 2020. évinél. Ezt megelőző-
termékexport volumene 7,8, a termékim- en 2008-ban volt utoljára kedvezőtlenebb
porté 8,3%-kal nőtt 2020-hoz képest. az egyensúlyi helyzet, akkor még passzí-
A növekedés a járvánnyal összefüggő ala- vum alakult ki (0,3 milliárd euró). A ked-
csony bázishoz képest következett be, mivel vezőtlen változás alapvetően a jelentősen
2020-ban valamelyest – nem egészen 1%- romló cserearánynak tulajdonítható, és
kal – mérséklődött a forgalom. 2015-höz kismértékben a volumenváltozás – az ex-
képest az export volumene 29, az importé portnál valamelyest gyorsabban bővülő
39%-kal volt nagyobb 2021-ben, ami a for- import – is hozzájárult a mérleg romlásá-
galom mindkét irányában korábban nem ta- hoz. A cserearány kedvezőtlen változása
pasztalt szintet jelent. az energiaár-robbanással áll összefüggés-
Az egyenleg 2021-ben számottevő- ben. Az energiaárak 2021. évi növekedése
en romlott, az év során 1,9 milliárd eurós önmagában 3,5 milliárd eurót jelentett15) az
aktívum keletkezett, 3,7 milliárd euróval egyenleg 3,7 milliárd eurós romlásából.
1.17. ábra A külkereskedelmi termékforgalom többlete és a forgalom volumenváltozása

Milliárd euró, illetve %
12
–5
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
A külkereskedelmi többlet értéke, milliárd euró A kivitel A behozatal

volumenváltozása
a megelőző évhez képest, %
15)
Statisztikai értelemben, az energiahordozók keresletére teljes árrugalmatlanságot feltételezve.

1
2021-ben a kivitel euróban számított lom is rekordot döntött 2021-ben, sőt a
értéke 14, a behozatalé 18%-kal nőtt az 2015-höz és a 2019-hez viszonyított nö-
előző évihez képest. A volumenfolya- vekedési ütem is felülmúlta a volumenben
matokhoz hasonlóan a folyó áras forga- tapasztaltakat.
1.3. tábla A külkereskedelmi termékforgalom összefoglaló adatai, 2021
Az export Az import Az egyenleg
változása változása
Megnevezés változása
2020-hoz 2020-hoz
értéke értéke értéke 2020-hoz
képest, képest,
képest
% %
Milliárd forint 42 781 16,2 42 100 20,8 681 –1 302
Millió euró 119 309 13,6 117 413 18,2 1 897 –3 722
Millió dollár 141 257 17,7 138 917 22,5 2 340 –4 197
A gépek és szállítóeszközök a termékforgalom felét adják
A külkereskedelmünk legfontosabb árufő- Az árucsoport kivitelében a legfontosabb

csoportját jelentő gépek és szállítóeszkö- termékeket az elektromos akkumulátorok
zök mintegy felét teszik ki a forgalomnak.16) és azok alkatrészei jelentették, amelyek ex-
Részesedésük az exportban hagyományosan portja 2018 és 2021 között 0,7 milliárdról
nagyobb, mint az importban, 2021-ben ará- 3,8 milliárd euróra nőtt. Ebben jelentős
nyuk a kivitelben 55, a behozatalban 46% szerepet játszott a zöldmezős beruházás-
volt. 2021-ben a gépek és szállítóeszkö- sal létrejött kapacitások termelésbeállása.
zök változatlan áron számított forgalma Importban az elektronikus integrált áram-
exportban 10, importban 12%-kal bővült körök a legnagyobb forgalmúak, beszerzé-
az előző évihez képest, mindkét irányban sükre 2021-ben 3,0 milliárd eurót fordítot-
meghaladva a járvány előtti szintet. tunk.
A villamos gép, készülék és műszer A közúti járművek 2021-ben is az ex-
árucsoport az összforgalmat tekintve port legnagyobb, az importnak pedig a
2021-ben is a legjelentősebb forgalmú második legnagyobb forgalmú árucso-
csoport volt, exportban pedig a második portja volt. Kivitelük értéke 18 milliárd
legnagyobb. 2021 során a kivitel euróér- eurót tett ki, 7,9%-kal többet, mint 2020-
téke 18%-kal, 18 milliárd euróra, a beho- ban. A termékkör 2021. évi exportjának
zatalé 16%-kal, 17 milliárd euróra nőtt. közel négytizede Németországba került,
16)
A forgalmi irány megjelölése nélkül közölt adatok, információk az összforgalomra vonatkoznak, ami a kivitel és a behozatal összegét jelenti.
az odairányuló forgalom az átlagosnál ki- járművek kereskedelme mindkét forgalmi

sebb mértékben (5,7%-kal) bővült. (2021. irányban elmaradt a 2019. évi, rekordma-
augusztus–decemberben a kiemelt jár- gas szinttől.
műipari cégek kiviteli értéke csökkent A híradástechnikai, hangrögzítő és
az alapanyag-ellátási problémák miatt.) -lejátszó készülékek euróban számított
A közúti járművek behozatala 10 milli- exportja 8,4, importja 15%-kal bővült
árd euró értékű volt 2021-ben, 11%-kal 2021-ben. Forgalmukat 2020-ban a jár-
több a 2020. évinél. A legfontosabb ke- vány nem vetette vissza, 2021-es kivite-
reskedelmi partnerünk a forgalom ezen lük a 2015. évit mintegy kétharmadával,
irányában is Németország, részesedé- behozataluk több mint felével meghalad-
se 40%-ra emelkedett, miután az onnan ta. 2021-ben az import legnagyobb része
érkező forgalom jelentősen bővült (18%-kal). Kínából érkezett, míg a legfontosabb ex-
A 2021. évi növekedés ellenére a közúti portpartner Németország volt.
1.4. tábla A külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufőcsoportok szerint, 2021

(%)
A kivitel A behozatal
volumen- érték- volumen- érték-
Árufőcsoport változása változásaa) változása változásaa)
meg- meg-
oszlásaa) oszlásaa)
2020-hoz képest 2020-hoz képest
Élelmiszerek, italok,
0,3 8,0 7,1 4,0 7,9 5,2
dohány
Nyersanyagok 7,6 36,2 2,6 8,3 36,6 2,3
Energiahordozók –13,3 66,2 3,2 –4,1 92,5 9,1
Feldolgozott
7,1 15,9 31,8 6,4 13,7 37,2
termékek
Gépek és szállító-
10,2 10,2 55,2 12,3 13,6 46,3
eszközök
Összesen 7,8 13,6 100,0 8,3 18,2 100,0

a)
Euróadatokból számítva.
2021-ben külkereskedelmünk valamivel termékekből bonyolítottuk le a legna-

több mint harmadát a feldolgozott ter- gyobb forgalmat, annak ellenére, hogy a
mékek jelentették. Az árufőcsoport vo- kivitel euróértéke 2,2, a behozatalé 8,6%-
lumene 6–7%-kal nőtt 2020-hoz képest, kal csökkent a járvánnyal összefüggésben
és forgalmi szintje a megelőző évhez ha- kiugróan magas 2020. évi értékhez képest.
sonlóan 2021-ben is rekordot döntött. 2021-ben a legfontosabb partnerünk a ki-
Az idetartozó árucsoportok közül 2021- vitelben Románia, a behozatalban Német-
ben is a gyógyszer és gyógyszerészeti ország volt.

1
2021-ben az élelmiszerek, italok, do- össze 3,1%-kal volt magasabb a 2015. évi-
hánytermékek változatlan áron számított nél, ami a legkisebb mértékű emelkedés
forgalma az exportban alig változott (0,3%- az árufőcsoportok közül. Szintén behoza-
kal nőtt), az importban pedig 4,0%-kal lett talban az árufőcsoport forintban számított
nagyobb, és a 2015-höz viszonyított növe- árszínvonala 2,1-szeresére nőtt 2021-ben,
kedés is a behozatalban volt a számottevőbb ezzel árszintjük 79%-kal volt magasabb
(25, illetve 12%). Hat év alatt az agrárjel- a 2015. évinél. Ennek következtében az
legű külkereskedelmünk mintegy harma- energiahordozók 2021. évi beszerzésére –
dával drágult, ami 14–15 százalékponttal euróban számítva – 59%-kal nagyobb ös�-
meghaladta a teljes forgalom áremelkedését. szeget (11 milliárd eurót) fordítottunk a
Ezt elsősorban az okozta, hogy számos nö- hat évvel korábbinál. Az idetartozó leg-
vénytermesztési termék globális piacán je- jelentősebb forgalmú csoport 2021-ben is
lentős árnövekedés következett be. a kőolaj és kőolajtermék volt, aminek 4,3
Az idetartozó árucsoportok közül a milliárd eurós behozatala 54%-kal bővült
legnagyobb értékű exportot 2021-ben a 2020. évihez képest. A behozott villa-
is a gabona és gabonakészítmények- mos energia MWh-ban regisztrált men�-
ből, míg importot a zöldségfélékből és nyisége 0,5%-kal bővült, az importérték
gyümölcsökből bonyolítottuk le. Előb- ennél lényegesen nagyobb mértékben, 1,1
bi csoport kivitele 2,6%-kal, 2,0 milli- milliárd euróról 3,1 milliárd euróra emel-
árd euróra nőtt 2021-ben. A gabonaex- kedett. A természetes és mesterséges gáz
port 45%-át a kukoricakivitel jelentette, importja – jelentős árnövekedés mellett – a
aminek értéke 2,8%-kal kisebb lett 2020- 2,1-szeresére nőtt, amely révén forgalmuk
hoz képest. E mérséklődés a 19%-kal, 3,4 3,0 milliárd eurót tett ki. 2021-ben vala-
millió tonnára csökkenő exportmennyiség mennyi árucsoport közül a villamos ener-
hatására következett be, amiben szerepet gia egyenlege romlott a legnagyobb mér-
játszott a rossz termés is. A búza euróban tékben (1,3 milliárd euróval), amit a kőolaj
számított kivitele 2,9%-kal nőtt, ezzel to- és kőolajtermékek, valamint a természetes
vábbra is a gabonaexport közel háromti- és mesterséges gáz egyenlegromlása köve-
zedét tette ki. Ebből a kenyérgabonából tett (1,3 milliárd, illetve 1,1 milliárd euró).
2,6 millió tonnát szállítottunk külpia- A külkereskedelmünkből 2,5%-os arány-
cokra, a 2020. évinél 15%-kal kevesebbet. ban részesedő és ezzel a legkisebb súlyú
Gabonaexportunk legfontosabb célpiaca árufőcsoportnak, a nyersanyagoknak a
2021 során is Olaszország volt. Az agrár- változatlan áron számított kereskedelme
jellegű importunkon belül a zöldségfélék mindkét forgalmi irányban 8,0%-kal nőtt,
és gyümölcsök behozatala rendre bővült de a 2019. évi szinttől valamelyest elma-
az utóbbi években (2021-ben 4,1%-kal), radtak. 2015-höz képest a nyersanyagok
euróban számított importjuk 60%-kal ha- mintegy másfélszeresükre drágultak,
ladta meg a 2015. évit. ami lényegesen több, mint a teljes forga-
2021-ben az energiahordozók volumene lom 19%-os árnövekedése, és az árufő-
a behozatalban 4,1, a kivitelben 13%-kal csoportok közül csak az energiahordozók
csökkent az előző évihez képest. Az árufő- árszintje nőtt nagyobb mértékben.
csoport 2021. évi importvolumene mind-
Termék-külkereskedelmünk mérlege az uniós országokkal

romlott 2020-hoz képest
Hazánk termék-külkereskedelmének nagy- amelyek szerint exportban az uniós orszá-

jából háromnegyede realizálódott 2021- gokra számított 34%-os növekedés 2,5 szá-
ben az Európai Unió tagországaival zalékponttal gyorsabb volt a teljes forga-
(EU27_2020), ami igen magasnak számít loménál, az import 37%-os bővülése ezzel
uniós összehasonlításban. A termékexport szemben 6,2 százalékponttal elmaradt az
volumene 7,0, az importé 11%-kal bővült átlagostól. 2021-ben az Európai Unióval
2020-hoz képest. 2020-ban mindkét irány- (EU27_2020) lebonyolított kereskedelem
ban csökkenés következett be, de 2021-ben aktívuma számottevően, 3,8 milliárd eu-
a két évvel korábbi szintet 5–6%-kal felül- róval csökkent az egy évvel korábbihoz
múlta a forgalom. 2015-höz viszonyítva képest, és 7,2 milliárd eurós többlet ala-
csak folyó áras adatok állnak rendelkezésre, kult ki.
1.18. ábra Az egyenleg alakulása a főbb országcsoportok szerint
Milliárd euró
10
7,2
6,6
4,6
5 3,4
2,0 2,3 2,2
–5
–5,3 –5,0
–10
–12,9
–15
Európai Unió EU-n kívüli EU-n kívüli Ázsiai Amerikai
(EU27_2020) országok európai országok országok országok
2015 2021
Az Európai Unión kívüli országok- tartozó országokkal folytatott kereskede-

kal folytatott kereskedelmünkben a vál- lem egyenlege a 2020. évivel azonos nagy-
tozatlan áron számított export 10, az ságrendű, 5,3 milliárd eurós hiányt mutat.
import 2,9%-kal bővült 2021-ben. A Az ázsiai országokkal folytatott kereske-
járványt megelőző, 2019. évi szintet a for- delem egyenlege az elmúlt öt évben rend-
galom 12–13%-kal haladta meg. 2015-höz re romlott, 2021-ben 445 millió, 2016-hoz
viszonyítva az export euróértéke 24, az im- viszonyítva pedig 8,3 milliárd euróval. Az
porté 62%-kal bővült. Az országcsoportba egyenleg 2015-höz képest is alapvetően a

1
behozatal jelentős, 8,9 milliárd eurót ki- szonyítva 1,2 milliárd eurót tett ki. 2021-
tevő növekménye miatt romlott, aminél a ben valamennyi főbb országcsoporttal
kivitel növekedése (1,0 milliárd euró) lé- nagyobb értékű forgalom valósult meg,
nyegesen kevesebb volt. Az egyenleg az mint a járvány kitörését megelőző évben,
EU-n kívüli európai országokkal ezzel a növekedés az EU-n kívüli európai orszá-
szemben kedvezően változott, a javulás gokból érkező import esetében 1,3, az oda-
2020-hoz képest 122 millió, 2015-höz vi- irányuló exportban 14%-os volt.
1.5. tábla A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportok szerint, 2021

(%)
A kivitel A behozatal
volumen- érték- volumen- érték-

Országcsoport
változása változásaa) meg- változása változásaa) meg-
oszlásaa) oszlásaa)
2020-hoz képest 2020-hoz képest
Európai Unió
7,0 12,7 76,6 10,6 20,1 71,7
(EU27_2020)
EU-n kívüli országok 10,3 16,8 23,4 2,9 13,5 28,3
Ebből:
ázsiai országok .. 11,8 5,2 .. 6,1 16,3
EU-n kívüli európai
.. 18,1 12,8 .. 26,2 9,1
országok
amerikai országok .. 16,3 4,4 .. 24,2 2,6
Összesen 7,8 13,6 100,0 8,3 18,2 100,0
a)
Euróadatokból számítva.
Nemcsak hazánk, hanem az Európai tosabb árufőcsoportot jelentik. Az árufő-

Unió (EU27_2020) tagállamainak unión csoport kivitele 9,3%-kal nőtt 2020-hoz
kívüli országokkal folytatott külkereske- képest, 4,8 százalékponttal kisebb mérték-
delmi aktivitása is emelkedett 2021-ben: ben, mint a gépimport. Az energiahordo-
az export összesített értéke (2180 milli- zók kereskedelmében ugyanakkor a 2020.
árd euró) 13, az importé (2112 milliárd évinél 120 milliárd euróval nagyobb hiány
euró) 23%-kal haladta meg a 2020. évit. keletkezett, miután az import értéke 221
Az egyenleg 148 milliárd euróval romlott, milliárdról 381 milliárd euróra nőtt.
a többlet 68 milliárd eurót tett ki. Az EU legfontosabb kereskedelmi part-
Az export 38, az import 32%-át a gé- nere az exportban az Egyesült Államok,
pek és szállítóeszközök tették ki, ezáltal az importban és az összforgalomban Kína
a forgalom mindkét irányában a legfon- volt. Utóbbi ország részesedése az összfor-
galomból 16, az Egyesült Államoké 15%- A 27 tagállam egymás közötti termék-

ot tett ki 2021-ben. Fontos partner még az forgalma 3428 milliárd euró értékű volt
Egyesült Királyság (10%-os részesedéssel), 2021-ben, 20%-kal több az egy évvel ko-
a Brexittel összefüggésben azonban csupán rábbinál.
1,9%-kal bővült az uniós export a szigetor-
szágba, az import pedig 13%-kal visszaesett.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk továbbra is

Németország
A legfontosabb külkereskedelmi part- 2. legnagyobb összegű aktívumunk kelet-

nerünk 2021-ben is Németország volt, kezett a világ országai közül (3,0 milliárd
amellyel a forgalmunk negyedét bonyo- euró). A 10 legfontosabb partnerünket
lítottuk le. A Németországgal folytatott tartalmazó rangsorban csupán Kína nem
külkereskedelem euróértéke kivitelben 9,1, uniós ország, és az összforgalmat tekintve
behozatalban 15%-kal nőtt, a növekedés az a 7. helyen állt. A távol-keleti országgal le-
összforgaloménál mindkét irányban kisebb bonyolított termékkereskedelmünk egyen-
volt. A német forgalom egyenlege 4,0 mil- lege 6,2 milliárd eurós deficitet mutat, ami
liárd eurós többletet mutat 2021-re, ami az 76 millió euróval ugyan több a 2020-asnál,
egyenleg 896 millió eurós romlását jelenti a mérlegromlás ezen mértéke azonban lé-
az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Part- nyegesen kevesebb, mint 2018–2020 átla-
nereink közül a legnagyobb többlet 2021- gában (1,3 milliárd euró). Partnerorszá-
ben is a német relációban keletkezett. gaink közül a passzívum összege Kínát
2021-ben Ausztria visszacsúszott a harma- illetően volt a legnagyobb, amit a Koreai
dik helyre, a második legfontosabb partne- Köztársaság követett (3,0 milliárd euró).
rünkké Szlovákia vált. A szlovák relációjú A világ országai közül a legjelentősebben
forgalmunk egyenlege a világ országai kö- az Egyesült Királysággal javult az egyen-
zül a legnagyobb mértékben, 1,8 milliárd legünk (841 millió euró), ebben az export
euróval romlott 2021-ben, legnagyobb- növekedése és az import visszaesése egya-
részt az elektromosáram-behozatalunk ránt szerepet játszott.
megugrása miatt. A többi visegrádi ország 2015-höz képest nem történt változás
közül Lengyelország az 5., Csehország a tíz legfontosabb kereskedelmi partne-
pedig a 6. helyen található az összesített rünket illetően. Egy helyezésnél jobban
rangsorban. Németország azonban torony- csak Franciaországnak és Kínának vál-
magasan a legfontosabb partnerünk, a vele tozott a helyzete, előbbi ország a 4.-ről
lebonyolított árucsere 1,7-szerese a három a 10. helyre csúszott vissza, míg utóbbi a
visegrádi országgal együttesen folytatott 10.-ről a 7.-re lépett előre. A legfontosabb
forgalomnak. Térségünkből még Románia EU-n kívüli partnerünk Kína, amelyet e
található meg a 10 legfontosabb kereske- csoportban az Egyesült Államok (11.),
delmi partnerünk között, vele 2021-ben a Oroszország (12.) és az Egyesült Király-

1
ság (15.) követ. Külkereskedelmi forgal- vitelünk 89%-a földrészünk valamelyik
munk döntő része továbbra is Európán országába került, a behozatalunknak pe-
belül valósult meg, mivel a 2021. évi ki- dig 81%-a a kontinensről érkezett.
1.6. tábla Magyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2021*

(euróadatokból számolva)
Export Import
érték- érték-
érték, változás érték, változás
rang- rang-
ország milliárd 2020-hoz ország milliárd 2020-hoz
sor sor
euró képest, euró képest,
% %
1. (1.) Németország 31,9 9,1 1. (1.) Németország 27,9 14,6
2. (2.) Szlovákia 7,0 26,9 2. (2.) Kína 8,3 4,4
3. (3.) Olaszország 6,3 15,3 3. (3.) Ausztria 7,2 24,4
4. (4.) Románia 6,1 9,4 4. (7.) Szlovákia 6,9 49,2
5. (5.) Ausztria 5,4 18,5 5. (4.) Lengyelország 6,7 16,4
6. (6.) Franciaország 5,1 18,3 6. (6.) Hollandia 5,8 20,5
7. (8.) Lengyelország 5,0 13,1 7. (5.) Csehország 5,8 14,9
8. (7.) Csehország 4,9 16,5 8. (8.) Olaszország 5,2 27,9
9. (9.) Hollandia 4,0 7,8 9. (9.) Franciaország 3,7 –0,3
10. (10.) Egyesült Királyság 3,7 15,0 10. (13.) Oroszország 3,6 58,0
Összesen 119,3 13,6 Összesen 117,4 18,2
* A zárójelben feltüntetett szám az adott ország 2020. évi rangsorbeli helyezését jelenti.
A termékbehozatalt illetően nemcsak tunk ugyanis 3,2 milliárd euróval keve-

olyan adataink vannak, amelyek az árut sebbet tett ki, mint az onnan ideérkezett.
feladó ország szerint kerültek összeállítás- A feladó és a származási ország szerinti
ra, hanem olyanok is, amelyek az impor- adatok összehasonlításából leginkább az
tot a termékek származása, gyártásának látszik, hogy a távol-keleti országokban
legfontosabb országa szerint számszerű- készült áruk egy része európai országok
sítik. Legfontosabb partnerünk e tekin- közvetítése révén érkezik meg hazánkba.
tetben is Németország, ám forgalma lé- Kínára és a Koreai Köztársaságra például
nyegesen, 3,3 milliárd euróval kevesebb, fordított helyzet adódik a némethez vagy
mint a Németországból ideszállított ter- a hollandhoz képest: esetükben az ott
mékeké. Hollandia 2021-ben Németor- gyártott áruk értéke a magasabb, a 2021.
szághoz hasonló fontosságú közvetítő évi különbség Kína esetében 6,4 milli-
ország volt, a származás szerinti impor- árd, a Koreai Köztársaság vonatkozásában
1,3 milliárd eurót tett ki. Figyelmet érde- visegrádi országokban készített termékek
mel továbbá, hogy térségünkben is fontos behozatala pedig 1,3–1,6 milliárd euróval
közvetítő partnereink vannak, miután az kevesebb volt az egyes országokból ideér-
osztrák eredetű importunk 2,1 milliárd, a kezetteknél.
1.7. tábla Magyarország legfontosabb partnerországai a termékek származása szerinti

behozatalban, 2021* (euróadatokból számolva)
Érték, Részesedés Értékváltozás

Rangsor Ország
milliárd euró a forgalomból, % 2020-hoz képest, %
1. (1.) Németország 24,7 21,0 14,8
2. (2.) Kína 14,7 12,5 9,3
3. (8.) Koreai Köztársaság 5,3 4,5 75,6
4. (3.) Lengyelország 5,1 4,3 26,1
5. (5.) Ausztria 5,1 4,3 18,9
6. (7.) Csehország 4,8 4,1 –0,9
7. (6.) Olaszország 4,5 3,9 25,3
8. (10.) Franciaország 4,4 3,8 22,4
9. (9.) Szlovákia 4,1 3,5 60,7
10. (11.) Egyesült Államok 3,2 2,7 1,8
Összesen 117,4 100,0 18,2
* A zárójelben feltüntetett szám az adott ország 2020. évi rangsorbeli helyezését jelenti.
A cserearány az elmúlt 30 év során a legnagyobb

mértékben romlott
2021 sorrendben az ötödik olyan év volt, ben következett be. A forint 2021-ben át-
amikor a külkereskedelmi termékforga- lagosan 1,5%-kal gyengült a kiemelt devi-
lom forintban mért árszínvonala nőtt, zákkal18) szemben, ezen belül az euróhoz
amelynek mértéke a forgalom mindkét képest 2,1%-os leértékelődés, a dollárhoz
irányában 2000 óta a legszámottevőbb viszonyítva 1,5%-os felértékelődés kö-
volt. A megelőző két évvel ellentétben az vetkezett be. 2019–2020-ban a forintár-
exportárak növekedése (7,8%) elmaradt az színvonal növekedését a forint gyengülése
importétól (12%), így a cserearány17) rom- okozta, miközben a külkereskedelmünk
lott (3,3%). A 2021. évinél nagyobb cse- devizaárszintje19) csökkent, összhangban
rearányromlás (10%) utoljára 1991-ben, a kedvezőtlenül változó világgazdasági
a dollárelszámolásra történő átállás évé- helyzettel. Ebben 2021-ben változás kö-
17)
A cserearányt a kiviteli- és a behozataliár-index hányadosaként számítjuk ki.
18)
Az egyes devizákkal szembeni árfolyamadatok forrása a Magyar Nemzeti Bank.
19)
A devizaárindexet a forintárindex és az árfolyamindex hányadosaként számítjuk ki.

1
vetkezett be, mivel a forintban mért ár- árszint határozott emelkedésének volt
szint növekedése alapvetően a deviza- tulajdonítható.
1.8. tábla A külkereskedelmi árszintalakulás fontosabb mutatói

(%)
Forintárindex Devizaárindex
Árfolyam- Cserearány-
Év
index mutató
kivitel behozatal kivitel behozatal
Előző év=100,0
2016 99,0 97,5 100,5 98,5 97,0 101,5
2017 101,5 101,9 99,0 102,5 102,9 99,6
2018 102,9 103,9 102,4 100,5 101,5 99,0
2019 101,7 101,1 102,9 98,8 98,3 100,6
2020 104,7 102,6 107,6 97,3 95,4 102,0
2021 107,8 111,5 101,5 106,2 109,9 96,7
2015=100,0
2021 118,7 119,4 114,5 103,7 104,3 99,4
2015-höz viszonyítva a termék-külke- kedett. Az energiahordozók árrobba-

reskedelmünk közel ötödével drágult, nása jelentősen hozzájárult a cserearány
túlnyomórészt a forint értékvesztésé- romlásához és ezen keresztül az egyenle-
nek hatására. Forgalmunk devizaárszintje günk kedvezőtlenebbé válásához. 2015-
hat év alatt mindössze 4% körüli mérték- höz képest az alacsonyabb feldolgozott-
ben emelkedett, a cserearány pedig kissé sági fokú árufőcsoportok (élelmiszerek,
(0,6%-kal) romlott. italok, dohány; nyersanyagok; energia-
2021-ben valamennyi árufőcsoport hordozók) lényegesen erőteljesebben drá-
külkereskedelme drágult, a legnagyobb gultak (33–91%-kal), mint a magasabb
mértékben az energiahordozóké, ame- feldolgozottságúak (gépek és szállítóesz-
lyek forintárszínvonala az importban közök, valamint feldolgozott termékek:
2,1, az exportban 2,0-szeresére emel- 11–20%-kal).
A szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege javult

A termékkereskedelemnél jellemzően aktí- nőtt 2020-hoz képest, a 2019. évitől azon-
vabb személyes kontaktust igénylő szolgál- ban 19, illetve 14%-kal elmaradt. 2021-ben
tatás-külkereskedelmet a járvány 2020-ban a szolgáltatásexport értéke 22,2 milliárd,
súlyosan érintette, és a rákövetkező évben az -importé 16,5 milliárd euró volt, aminél
is csak részlegesen állt helyre a forgalom. kevesebbet 2020-at megelőzően utoljára
2021-ben a szolgáltatásexport euróban 2015-ben, illetve 2017-ben regisztráltunk.
számított értéke 11, az importé 8,2%-kal 2021 folyamán a szolgáltatás-külkeres-
kedelmi forgalmunk egyenlege 900 mil- let értéke utoljára 2014-ben volt kevesebb
lió euróval javult, a többlet 5,7 milliárd a 2021. évinél. A szolgáltatás-külkereske-
eurót tett ki. A javulás ellenére az aktí- delem aránya a termékforgalmat is magá-
vum a korábbi rekordot jelentő 2018. évitől ban foglaló, összes külkereskedelmen belül
és a járványt megelőző 2019. évitől is szá- 14% volt 2021-ben, ugyanakkor a külke-
mottevően elmaradt (2,8, illetve 2,3 milli- reskedelmi többlet háromnegyede ezen ja-
árd euróval). 2020-at megelőzően a több- vak forgalmában realizálódott.
1.19. ábra A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom többlete és a forgalom értékváltozása

(euróban)
Milliárd euró %
10 20
5 10
0 0
–5 –10
–10 –20
–15 –30
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
A külkereskedelmi többlet értéke, milliárd euró Az export Az import

értékváltozása a megelőző évhez képest, %
A szolgáltatás-külkereskedelmünkön sen elmaradnak a járványt megelőző, 2019.

belül a legnagyobb többlet és a legjelen- éviektől. A legtöbb szolgáltatáscsoporthoz
tősebb egyenlegjavulás egyaránt a turiz- hasonlóan a turizmus és a szállítás forgal-
musban keletkezett (2,2 milliárd, illetve ma is kevesebb volt 2021-ben, mint két
444 millió euró). Ezt mindkét tekintetben évvel korábban (a két forgalmi irány átla-
a szállítási szolgáltatások követték, amelyek gában 48, illetve 15%-kal), kismértékű nö-
aktívuma 1,9 milliárd, mérlegjavulása pedig vekedést kizárólag a számítástechnikai és
320 millió eurót tett ki. A kedvezőbbé váló információs szolgáltatások esetében tapasz-
egyenlegek ellenére az aktívumok lényege- taltunk (+2,2%).

1
1.9. tábla A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom alakulása szolgáltatáscsoportonként,* 2021
(%, euróadatokból számítva)
Az export Az import
Szolgáltatáscsoport értékváltozása értékváltozása

megoszlása 2020-hoz megoszlása 2020-hoz
képest képest
Bérmunka-szolgáltatási díj 7,1 0,7 1,5 22,7

Javítási és karbantartási
2,4 –4,4 2,8 10,3
szolgáltatások
Turizmus 15,7 23,1 7,5 20,3
Szállítási szolgáltatások 25,6 19,4 22,9 18,9
Ezen belül:
közúti szállítás 11,1 7,7 8,0 10,0

légi szállítás 7,7 57,3 6,4 30,1
Üzleti szolgáltatások 48,7 5,5 64,4 3,9
Ezen belül:
számítástechnikai és
10,6 –1,0 10,7 0,3
információs szolgáltatások
szellemi tulajdon használa-
táért kapott/fizetett díjak 5,4 13,8 7,9 6,1
egyéb üzleti szolgáltatások 26,1 3,9 35,6 2,7
Kormányzati szolgáltatások 0,6 21,4 0,9 –26,4
Összesen 100,0 10,7 100,0 8,2
* A kereskedelem értéke exportban 22,2 milliárd euró, importban 16,5 milliárd euró volt 2021-ben.
A főbb országcsoportokat tekintve az kevesebbet a 2019-esnél. Az EU-n kívü-

uniós és az EU-n kívüli országokkal is li relációba tartozó országcsoportokat is
javult 2021-ben az egyenleg (468, illet- figyelembe véve az egyes viszonylatokkal
ve 432 millió euróval). Ezekben a reláci- lebonyolított összforgalom értéke 2021-
ókban az aktívumunk 2,4 milliárd, vala- ben 8,5 és 13% közötti mértékben nőtt,
mint 3,3 milliárd eurót tett ki, lényegesen ugyanakkor a járványt megelőző, 2019.
– 1,3 milliárd és 1,0 milliárd euróval – évitől 16–19%-kal elmaradt.
1.10. tábla A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom alakulása országcsoportok szerint, 2021

( euróadatokból számítva)
Az export Az import
érték- érték-
Országcsoport értéke, értéke,
meg- változása meg- változása
milliárd milliárd
oszlása, % 2020-hoz oszlása, % 2020-hoz
euró euró
képest, % képest, %
Európai Unió
14,1 63,7 10,1 11,7 71,1 7,6
(EU27_2020)
EU-n kívüli országok 8,0 36,3 11,8 4,7 28,9 9,6
Ebből:
amerikai országok 2,4 11,0 21,4 1,4 8,4 –0,1
EU-n kívüli európai
4,0 18,0 9,1 2,2 13,3 7,3
országok
ázsiai országok 1,4 6,2 3,2 1,1 6,6 29,6
Összesen 22,2 100,0 10,7 16,5 100,0 8,2
A legfontosabb kereskedelmi partne- tekintve az Egyesült Államok (2. helye-

rünk a szolgáltatás-külkereskedelem- zett), az Egyesült Királyság (4.) és Svájc
ben is Németország, bár részesedése ala- (5.) szerepel. A 2000-es években csatla-
csonyabb, mint a termék-külkereskedelem kozott tagországok közül a legnagyobb
esetében. A legfontosabb partnereink forgalmat Romániával (7.), a visegrádi or-
többsége uniós ország, az unión kívüliek szágok közül pedig Szlovákiával (8.) bo-
közül az első tízben és az összforgalmat nyolítottuk le.
1.11. tábla Magyarország legfontosabb partnerországai a szolgáltatás-külkereskedelmi

forgalomban, 2021(euróadatokból számolva, turizmussal együtt)*
(%)
Export Import
része- érték- része- érték-
rang- sedés a változás rang- sedés a változás
ország ország
sor forga- 2020-hoz sor forga- 2020-hoz
lomból képest lomból képest
1. (1.) Németország 19,5 10,1 1. (1.) Németország 21,8 –0,4
2. (2.) Egyesült Államok 10,0 20,7 2. (2.) Egyesült Államok 7,7 0,0
3. (3.) Ausztria 8,1 4,4 3. (3.) Ausztria 7,1 –0,9
4. (4.) Egyesült Királyság 7,8 5,2 4. (4.) Egyesült Királyság 6,1 –3,4
5. (5.) Svájc 5,3 5,9 5. (7.) Szlovákia 4,3 17,6
Összesen 100,0 10,7 Összesen 100,0 8,2
* A zárójelben feltüntetett számok az adott ország 2020. évi rangsorbeli helyezéseit jelentik. A kereskedelem értéke az exportban
22,2 milliárd euró, az importban 16,5 milliárd euró volt 2021-ben.

1
A legfontosabb partnereinket magába fog- ke elmaradt (a bevételeké 3,2, a kiadáso-
laló Európai Unió szolgáltatásexport- ké 13%-kal), a többlet számottevően, 90
ja (1008 milliárd euró) 2021-ben 14%- milliárd euróval felülmúlta a két évvel ko-
kal nőtt, -importja (846 milliárd euró) rábbit. 2015-höz viszonyítva az EU szol-
viszont 0,6%-kal mérséklődött 2020- gáltatás-külkereskedelme összességében
hoz viszonyítva. A járványt megelőző, 18%-kal nőtt, valamivel kisebb mértékben,
2019. évitől mindkét forgalmi irány érté- mint a termékforgalom (22%-kal).
Hat év alatt harmadával bővült az összesített

külkereskedelmi forgalmunk euróban számított értéke
2015-höz képest az összesített külkeres- rábban. A reálgazdasági tranzakciókban

kedelmi forgalmunk 33%-kal emelkedett, összességében 7,6 milliárd eurós többlet
amelyen belül a termékforgalom növekedé- keletkezett 2021 során, szemben a 2015.
si üteme felülmúlta a szolgáltatásokét (37, évi 14,7 milliárddal. A 2021. évi többlet
illetve 11%). Az import növekedési üteme háromnegyede a szolgáltatások külkereske-
a javak mindkét csoportjában meghaladta delmében keletkezett, annak ellenére, hogy
az exportét; az egyenlegek 2021-ben ked- az összforgalomból mindössze 14%-kal ré-
vezőtlenebbek voltak, mint hat évvel ko- szesedtek.
1.20. ábra A külkereskedelmi forgalom értéke
Milliárd euró
125
100
75
50
25
0
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Termékexport Termékimport
Szolgáltatásexport Szolgáltatásimport
KORMÁNYZATI SZEKTOR
A járványkezelés és a gazdaság újraindí- függesztette a maastrichti kritériumok ér-
tása következtében a fiskális politika la- vényesítését, köztük a hiányra vonatkozó,
zult, így a kormányzati szektor hiánya 3,0%-os korlátot. 2020–2021-ben a deficit
2021-ben 3743 milliárd forint, a GDP összességében több volt, mint 2012–2019-
6,8%-a volt. A deficit a 2020. évihez ké- ben együttesen. A korábbi évekhez hason-
pest 18 milliárd forinttal, GDP-ará- lóan a legnagyobb hiány a IV. negyedév-
nyosan 1,0 százalékponttal csökkent. ben mutatkozott, ami a GDP 11,9%-át
A Covid19-járvánnyal összefüggésben az tette ki, és ekkor keletkezett az értékben
Európai Bizottság 2020 márciusában fel- számított éves hiány 46%-a.
1.21. ábra A kormányzati szektor egyenlege

% Milliárd forint
0 0
–2,0 –1,8 –2,5 –2,1 –2,1 –7,8 –6,8
–701 –651 –916 –992

–3 –966 –1 500
–6 –3 000
–3 761 –3 743
–9 –4 500
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
A GDP százalékában, % Érték, milliárd forint
2021-ben a kormányzati szektor 22,7 nőttek, meghaladva a teljes bevétel 34%-os

ezer milliárd forintos bevétele 8,5%- növekedési ütemét. Ebben az online pénz-
kal több volt, mint egy évvel korábban. tárgépek használatának kiterjesztése, illet-
(2020-ban 0,5%-os volt a növekedés.) A ve a fogyasztás és az árszínvonal növeke-
legfontosabb bevételi forrást jelentő, a be- dése egyaránt szerepet játszott. 2021-ben
vételek több mint négytizedét adó terme- a jövedelemadó-bevételek 4,5%-kal alacso-
lési adók értéke 11%-kal bővült az egy év- nyabbak voltak az egy évvel korábbinál, ami-
vel korábbihoz viszonyítva. Az idetartozó ben fontos tényező volt a gyermekes csalá-
legfontosabb adónemből, az általános for- dok számára megvalósult szja-visszatérítés.
galmi adóból származó bevételek az előző A bevételek negyedét biztosító társadalom-
évihez képest 16, 2015-höz képest 65%-kal biztosítási hozzájárulások 7,4%-kal bővültek.

1
2020-szal ellentétben a kormányzati mérséklődtek, azok után, hogy 2020-ban
szektor kiadása (26,5 ezer milliárd forint) 52%-kal nőttek (ebbe a csoportba tartoztak
2021-ben a bevételeknél kisebb mértékben, a járvány kezeléséhez kapcsolódó kiadások
7,1%-kal emelkedett az előző évi, magas is). A centralizációs ráta és az újraelosz-
bázishoz viszonyítva. (2020-ban 13%-kal tás mértéke (a GDP 41,1, illetve 47,8%-a)
nőttek a kiadások.) A pénzbeni társadalmi egyaránt csökkent, miután a GDP folyó
juttatások összege 11%-kal bővült, lényege- áras értéke a pénzmozgásoknál lényegesen
sen nagyobb ütemben, mint az ezt megelő- jelentősebben, 14%-kal bővült.
ző öt év bármelyikében. A kiadások mint- A kormányzati szektor adóssága – az
egy ötödét a munkavállalói jövedelmek MNB adatai alapján – 42,4 ezer milli-
tették ki, az erre fordított összeg 2021-ben árd forint volt 2021 végén, ami a GDP
8,3%-kal emelkedett, összefüggésben az 76,8%-át jelentette. Az adósság egy év
egyes előmeneteli rendszerekben előreüte- alatt 10%-kal (4,0 ezer milliárd forinttal)
mezett béremelésekkel. A kiadások szintén nőtt, GDP-arányosan 2,8 százalékpont-
bő ötödét jelentő egyéb kiadások 1,1%-kal tal csökkent.
1.22. ábra A kormányzati szektor adóssága

% Ezer milliárd forint
90 45
42,4
38,4
60 30
31,1
30,0
28,3
26,5 27,1
30 15
75,7 74,8 72,1 69,1 65,5 79,6 76,8
0 0
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
A GDP százalékában, % Érték, ezer milliárd forint
CÉGVILÁG
A Covid19-járvány nem törte meg a mint egy évvel korábban, miközben a te-
vállalkozások számának 2017 óta tar- vékenységük szüneteltetésére kényszerü-
tó növekedését, amit főként az önálló lők száma is csökkent. A vállalkozások
vállalkozók számának gyarapodása ered- teljesítménye a 2020-as visszaesés után
ményezett. Több önálló, illetve társas 2021-ben nőtt, a foglalkoztatottak száma
vállalkozást alapítottak, és mindkettő- mérséklődött, így a cégek hatékonysága
ből kevesebbet szüntettek meg 2021-ben, összességében javult.
Több évi csökkenés után 2021-ben már nőtt a társas

vállalkozások száma
A regisztrált vállalkozások száma 2016 nak gyarapodása idézte elő, a társas vál-
óta folyamatosan emelkedett, a Covid19- lalkozások száma egyre lassuló ütemben
járvány által sújtott 2020‒2021-ben is: az csökkent, majd 2021-ben 34 ezerrel meg-
előző évhez képest 0,9, illetve 2,6%-kal. haladta az egy évvel korábbit.
Ezt főként az önálló vállalkozók számá-
1.12. tábla A regisztrált vállalkozások száma és változása, 2021. december 31.
Változás
Szervezetek
Gazdálkodási forma száma,
2015-höz 2019-hez 2020-hoz
ezer darab
képest, % képest, % képest, %
Társas vállalkozás 527,5 –6,0 2,4 2,5

Ebből:
korlátolt felelősségű társaság 398,0 0,0 5,9 4,5
részvénytársaság 8,2 29,3 10,9 5,8
betéti társaság 107,6 –23,2 –8,4 –3,9
Önálló vállalkozó 1 329,4 17,6 3,9 2,6
Ebből:
egyéni vállalkozó 586,4 46,4 10,3 5,4
Vállalkozás összesen 1 856,9 9,8 3,5 2,6

1
A regisztrációban szereplő 1,9 millió vál- rő 2020 után ‒ ismét emelkedett: 2021-ben
lalkozás 7,5%-át, 139 ezer szervezetet 2021- 11%-kal (13,7 ezerrel) több új vállalkozást
ben jegyezték be új vállalkozásként. Számuk jegyeztek be, mint egy évvel korábban,
és arányuk ‒ a korábbi folyamatos növeke- ezen belül az önálló vállalkozók száma 9,3,
dést nagyrészt a járvány hatására megtö- a társas vállalkozásoké 16%-kal nőtt.
1.23. ábra Az év folyamán újonnan alakult vállalkozások aránya az összesből, december 31.
%
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Társas vállalkozás Önálló vállalkozás Vállalkozások összesen
Az új alapítások növekedésével párhu- ezer ‒ csaknem minden ötödik ‒ egyéni

zamosan 2021-ben az egy évvel koráb- vállalkozó szüneteltette tevékenységét, ad-
binál 11%-kal, mintegy 12 ezerrel ke- dig egy évvel később 93 ezer, ami 16%-os
vesebb vállalkozást szüntettek meg. A arány. A leginkább a szálláshely-szolgál-
csökkenéshez az önálló vállalkozók és a tatás, vendéglátás, a művészet, szabadidő,
társas vállalkozások is hasonló mértékben az oktatás és az egyéb szolgáltatás terüle-
járultak hozzá. tén éreztette hatását a korlátozások enyhí-
2021-ben a járvány megfékezése érdeké- tése. Ugyanakkor néhány nemzetgazdasági
ben korábban bevezetett korlátozások fel- ágban (pl. szállítás, raktározás és egészség-
oldásával sok egyéni vállalkozó újraindí- ügyi szolgáltatás) nőtt a tevékenységüket
totta tevékenységét. Míg 2020 végén 103 szüneteltető egyéni vállalkozók száma.
1.24. ábra A regisztrált egyéni vállalkozókból a tevékenységüket szüneteltetők aránya gazdasági

áganként, december 31.
Művészet, szabadidő
Adminisztratív szolgáltatások
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
Oktatás
Tudományos és műszaki tevékenység
Egyéb szolgáltatás
Ipar
Kereskedelem
Ingatlanügyletek
Építőipar
Egészségügy, szociális ellátás
Mezőgazdaság
0 5 10 15 20 25 30
%
2015‒2019 átlaga
2020
2021
Kissé romlott 2020-ban a vállalkozások túlélési esélye,

és kevesebb lett a gyorsan növekvő cég
A Magyarországon működő vállalkozá- Főként az önálló vállalkozók köre bővült.
sok 20) száma a kedvező gazdasági környe- A gazdasági területeket tekintve a vállal-
zettel összhangban az elmúlt időszakban kozásszám az építőipar, az egyéb szolgálta-
évről évre folyamatosan emelkedett, 2020 tás és a szállítás, raktározás területén gya-
végén a járványhelyzet ellenére az 5 évvel rapodott a leginkább.
korábbinál 27, az előző évinél 1,1%-kal 2020-ban a működő vállalkozások 12%-
több, összesen 874 ezer tevékenykedett. a, 102 ezer volt tekinthető valódi új vál-
20)
Az adott évben volt árbevétele vagy foglalkoztatottja. A megfigyelés az SBS (Structural Business Statistics) módszertana szerint a köz-
igazgatás nemzetgazdasági ág kivételével a társas vállalkozásokra, az önálló vállalkozókra, a nonprofit gazdasági társaságokra, valamint
az átmeneti és megszűnt gazdálkodási formákra terjed ki.

1
lalkozásnak. Számuk 30 ezerrel, arányuk désük első évfordulóját megérők aránya a
3,6 százalékponttal csökkent 2019-hez vi- 2015. évi 79%-ról 2019-re 86%-ra emel-
szonyítva. Az utóbbi években a gazdasági kedett (életpályájuk későbbi szakaszában
konjunktúra hatására javult a valódi új vál- is jellemzően erősödtek a túlélési esélyek),
lalkozások túlélőképessége, amin a járvány majd 2020-ra 83%-ra mérséklődött.
2020-ban kismértékben rontott. A műkö-
1.25. ábra A valódi új vállalkozások túlélési aránya

%
100
90
80
70
60
50
40
30
2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
2014-ről túlélők 2015-ről túlélők 2016-ról túlélők

2017-ről túlélők 2018-ról túlélők 2019-ről túlélők
A 2015-ben alapított és 5 évet túlélt ön- látásban tevékenykedők is csak 39, illetve
álló vállalkozók aránya 2020-ban 53% 42%-a érte meg alapításának ötödik évfor-
volt, a társas vállalkozások körében ugyan- dulóját. Területi összehasonlításban a leg-
ez az arány 48%-ot tett ki. Fő tevékenysé- inkább túlélők a Vas (61%) és a Somogy
gük szerint az egészségügyi vállalkozások (58%) megyei társas, a legsebezhetőbbek
bizonyultak a legéletképesebbnek, ötéves (50% alatt) pedig jellemzően az észak-ma-
túlélési rátájuk meghaladta a kétharmadot. gyarországi önálló vállalkozók voltak.
Rajtuk kívül a tudományos és műszaki te- A magyarországi vállalkozások ötéves túl-
vékenység, az építőipar, valamint az infor- élése nemzetközi összehasonlításban romlott:
máció és kommunikáció területén volt ma- 2018-ban az üzleti szektorban a hazai 47%-os
gas (55%-ot meghaladó) a még működők ráta még 1,7 százalékponttal meghaladta az
aránya. A pénzügyi vállalkozások bizo- uniós (EU27_2020) átlagot, 2019-re viszont a
nyultak a legsérülékenyebbeknek (17%-os 44%-os ráta 0,9 százalékponttal elmaradt at-
túlélési aránnyal), de az ingatlanügyletek- tól. A visegrádi országok közül csak Lengyel-
ben és a szálláshely-szolgáltatás, vendég- országot sikerült felülmúlni, Csehországban
6,0, Szlovákiában 2,8 százalékponttal jobbak tékben bővült. Számuk egy év alatt 993-mal
voltak a túlélési esélyek. kisebb lett. A legtöbb gyorsan növekvő vál-
A legalább 10 főt foglalkoztató hazai lalkozás (96%) társas formában működött,
működő vállalkozások közül 3,4 ezer (az csaknem kétharmaduk ipari, kereskedelmi,
összes 0,4%-a) minősült 2020-ban gyorsan építőipari, vagy adminisztratív tevékenysé-
növekvőnek, azaz olyannak, ahol a foglal- get végzett. A gyorsan növekvők aránya az
koztatottak száma az utolsó három évben egy évvel korábbihoz képest minden nem-
évente átlagosan 10%-ot meghaladó mér- zetgazdasági ágban csökkent, vagy stagnált.
1.26. ábra A gyorsan növekvő vállalkozások nemzetgazdasági áganként, 2020
Arány, %
1,4
1,22
1,2
1,0
0,80
0,8
0,51 0,54 0,54
0,6
0,42
0,42
0,4
0,19
0,2 0,12
0,0
0 20 40 60 80 100
Adminisztratív
Ipar
Kereskedelem
Építőipar
tevékenység
vendéglátás
Többi gazdasági ág
Szálláshely- szolgáltatás,
Tudományos és műszaki
szolgáltatás
megoszlásuk, %
A gyorsan növő vállalkozások több mint Magyarország az üzleti szektorban a

fele Budapesten, illetve Pest megyében mű- gyorsan növekvő vállalkozások 12%-os
ködött, és arányuk (0,53%) is a főváros- részesedése alapján 2019-ben az EU-tag-
ban volt a legmagasabb. A megyék közül országok rangsorának középmezőnyében
Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében kép- helyezkedett el. Ez az arány a visegrádi
viseltek még magasabb hányadot, de a 2019. országok közül nálunk volt a legmaga-
évihez viszonyítva mindenütt csökkent a ráta. sabb.

1
2020-ban megtorpant a kkv-k térnyerése*
Az országban közel 843 ezer kis- és közepes és feldolgozóipari cégek számának 5,1 és
vállalkozás21) működött 2020-ban, a pénz- 4,7%-os csökkenése is. Ugyancsak főképp e
ügyi szférán kívüli cégek 99%-a ebbe a ka- két nemzetgazdasági ág hatására működött
tegóriába tartozott. Számuk évről évre fo- kevesebb középvállalkozás.
lyamatosan nőtt, az utóbbi 5 évben összesen A kis- és középvállalkozások gazdasá-
26%-kal. 2020-ban az egy évvel korábbihoz gi súlya a hozzáadott érték szempontjából
képest 1,3%-kal több működött. A mikro- 2015-ről 2019-re emelkedett az összes vál-
vállalkozások száma emelkedett (1,7%-kal), lalkozás teljesítményében, 2020-ban azon-
a kisvállalkozásoké 6,1, a középvállalkozá- ban 0,5 százalékponttal mérséklődött az
soké 9,3%-kal elmaradt a 2019. évitől. Előb- előző évhez képest, amit a nagyvállalatok
bihez főként az építőipari, valamint a szál- kkv-kört meghaladó teljesítménynövekedé-
lítás, raktározást végzők 7,4, illetve 8,6%-os se okozott. A kkv-szektoron belül a kis- és
bővülése járult hozzá. A kisvállalkozások középvállalkozások teljesítménye csökkent, a
számát nagyban alakította a kereskedelmi mikrovállalkozásoké javult.
1.27. ábra A kkv-k részesedése a vállalkozások teljesítményéből

%
80
70
60 13,3 11,8 11,0
50
18,0 17,2 16,6
40 14,0 13,6
14,1
30
15,0 14,2 14,7 16,4
14,1 17,5
20 35,8 37,4 38,2
12,0 10,5 10,9 10,6 9,5
10 14,9 18,3 19,0 9,5
6,8 5,5 5,1 4,8 4,3 4,8
0 1,8 1,5 1,4
2015 2019 2020 2015 2019 2020 2015 2019 2020 2015 2019 2020
Foglalkoztatottak Hozzáadott érték Új beruházások Exportárbevétel
Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások
2019-hez képest a csökkenés az export- tok egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott

árbevétel és a foglalkoztatás tekintetében értéke közötti különbség alig változott: a
volt a legnagyobb (0,6, illetve 0,5 száza- kkv-k termelékenysége az utóbbiakénak
lékpont), ugyanakkor a beruházásoknál is mindössze 46%-át érte el.
valamivel kisebb lett ennek a vállalkozási A mikro-, kis- és közepes vállalkozá-
körnek a súlya. A kkv-k és a nagyvállala- sok 2020-ban az egy évvel korábbinál
*A kkv-k 2020-ra vonatkozó adatai előzetesek.

21)
A kkv-k meghatározása a kis- és középvállalkozásokról, a fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény által meghatározott
szempontok figyelembevételével történt.
3,7%-kal kevesebb, 2,1 millió főt foglal- A kkv-k a vállalkozások hozzáadott

koztattak, 68%-ukat a szolgáltató szektor- értékének 47%-át állították elő 2020-
ban, 15%-uk az iparban, 12%-uk az épí- ban, részesedésük az előző évihez ké-
tőiparban, 4,8%-uk a mezőgazdaságban pest 0,5 százalékponttal csökkent, amit
dolgozott. A kkv-szektor érzékenyebben a nagyvállalatok nagyobb teljesítmény-
reagált a járvány okozta kedvezőtlen gaz- bővülése mellett az iparban tevékenyke-
dasági környezetre a munkaerő-gazdálko- dő kkv-k okoztak. A mikrovállalkozások
dás terén, a nagyvállalatokénál nagyobb a gazdaság több területén növelték szere-
mértékben csökkentette a dolgozói létszá- püket a hozzáadott érték előállításában.
mot. A kkv-k a vállalkozói körben foglal- A kisvállalkozások a mezőgazdaságban
koztatottak 66%-ának biztosítottak mun- és az építőiparban erősítettek, miköz-
kalehetőséget, a legmagasabb arányt az ben a középvállalkozások esetében min-
építőiparban és a mezőgazdaságban kép- den gazdasági ágban arányvesztés történt.
viselték. 2020-ban a kkv-k foglalkoztatá- A kkv-szektor mindhárom kategóriájában
son belüli együttes részesedése a gazda- emelkedett az egy vállalkozásra jutó hoz-
ság valamennyi fő ágazatában csökkent. záadott érték.
A mikrovállalkozásoké minden területen A kkv-k termelékenysége szintén nőtt,
emelkedett, a kis- és középvállalkozásoké a mikrovállalkozások és a középvállalko-
csaknem mindenhol mérséklődött. zások körében a vállalati szektor átlagát
meghaladó mértékben. Az egyes ágaza-
1.28. ábra A kkv-k fő tevékenység szerinti tokban eltérően alakult a termelékenység.
részesedése a foglalkoztatottak számából, 2020 A jelentősebb ágazatok közül az építőipar-
ban volt a legnagyobb a kkv-k elmaradása
% a nagyvállalatoktól, ott az egy foglalkozta-
100 tottra jutó hozzáadott érték harmadát érte
8,8 el az utóbbiakénak, annak ellenére, hogy ez
80 16,6
Átlag: 65,8% 26,1 az arány 2,7 százalékponttal javult egy év
60
9,0 alatt. A szállítás, raktározás a kkv-k köré-
24,9
15,9 ben bizonyult hatékonyabbnak, náluk ez a
40 mutató negyedével felülmúlta a nagyokét,
16,1
57,3
az egy évvel korábbi hátrányos pozícióból
20 44,9
14,1
45,5 előnybe kerülve.
A kkv-k területi elhelyezkedése nem-
11,5
0 csak a vállalkozásszám alapján, hanem a
Mező- Ipar Építő- Szolgál-
gazdaság ipar tatások
hozzáadott érték alapján is változatlanul
erősen koncentrált: 2020-ban több mint
Mikrovállalkozások négytizedük fővárosi vagy Pest megyei
Kisvállalkozások székhellyel működött, és bruttó hozzá-
Középvállalkozások adott értékük 48%-át is ők állították elő.

1
1.29 ábra A kkv-k fő tevékenység szerinti átlagos árbevétele meghaladta a 19 millió
részesedése a bruttó hozzáadott értékből, 2020 forintot (összehasonlításképpen, egy átla-
gos mikrovállalkozás szintén 19 millió fo-
% 16,1
100
rintnyi árbevételt realizált), ez az ötletelő,
magvető fázisban lévők esetében 4,7 millió
80
a növekedési és kései fázisban lévőknél pe-
16,0
dig már 40 millió forintot tett ki.
22,7
60
Átlag: 46,7% 28,1 14,2 1.30 ábra A kkv-k fő tevékenység szerinti
40 26,7 részesedése a beruházásokból, 2020
16,0
%
20 11,5 35,3
30,0 100
26,1
7,7
0 4,2
Mező- 80
Ipar Építő- Szolgál-
gazdaság ipar tatások
Mikrovállalkozások 60 33,3
Kisvállalkozások 26,1
40 Átlag: 32,1%
Középvállalkozások
31,7 12,9
20 20,2
23,7
2020-ban a vállalkozások beruházásai- 10,7
13,1 5,3
2,6 7,3
nak 32%-át valósították meg a kis- és kö- 0 2,1
Mező- Ipar Építő- Szolgál-
zepes vállalkozások, az egy évvel koráb- gazdaság ipar tatások
bihoz képest az iparban és az építőiparban Mikrovállalkozások
nőtt a részesedésük a fejlesztéseken belül. Kisvállalkozások
Ez az iparban a középvállalkozásoknak, az
-
Középvállalkozások
építőiparban pedig mindhárom méretkate-
góriába tartozó vállalkozásoknak köszön- 1.31 ábra A startupalapítók számának
hető. A kkv-k részesedése a szolgáltatások megoszlása korcsoport és nem szerint, 2020
és a mezőgazdaság beruházásait tekintve Korcsoport Férfi Nő
2020-ban csökkent.
A kis- és közepes vállalkozások speci- 65–
ális szegmense a jellemzően alacsony tő-
kével, magas tudásbázissal, új, innovatív 55–64
ötletekre létrehozott startupvállalkozá-

45–54
sok. A 2020-ban Magyarországon mű-
ködő startupcégek alapítóinak 73%-a 45 35–44
évesnél fiatalabb volt, és hattizedet megha-
ladó arányuk felsőfokú végzettséggel ren- 25–34
delkezett. A vállalkozások túlnyomó részét
legfeljebb 3 fővel alapították, ennél na- 0–24
gyobb létszámmal csak a startupok 8,2%-a 30 25 20 15 10 5 0

0 5 10 15 20 25 30
jött létre. A startupvállalkozások 2020. évi % %
A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági súlya

2020-ban enyhén emelkedett
Az üzleti szektor vállalkozásai22) közül 13,9 ből való részesedésük szintén alacsonyabb
ezer szervezet külföldi irányítású leányvál- a korábbiaknál, de 2019-hez képest enyhén
lalatként működött 2020-ban. Számuk 2010 emelkedett: 2020-ban a hozzáadott érték
óta szinte folyamatosan csökkent, tíz év alatt 46, a beruházások 43%-a tőlük származott,
24%-kal lett kevesebb, arányuk pedig 3,3%- miközben a foglalkoztatottak 25%-ának biz-
ról 2,1%-ra mérséklődött. A teljesítmény- tosítottak munkalehetőséget.
1.32. ábra A külföldi irányítású vállalkozások részesedése az összes vállalkozás

főbb gazdasági mutatóiból
%
60
50
40
30
20
10
0
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020+
Hozzáadott érték Foglalkoztatottak száma Beruházások
Uniós összehasonlításban Magyarorszá- leginkább a feldolgozóiparban bekövetke-

gon kiemelkedő a külföldi cégek szerep- zett 0,8 és a kereskedelemben mért 1,1 szá-
vállalása. A 2018. évi nemzetközi adatok zalékpontos bővülés járult hozzá. Előbbi-
szerint a hozzáadott értékből való részese- ben a 67%-os külföldi jelenlét továbbra is
dés csak Írországban volt magasabb, mint a legmagasabb a gazdasági ágakon belül.
nálunk. A részesedés a megfigyelt gazdasági ágak
A magyar gazdaságban a külföldi leány- többségében nagyobb lett, a meghatározó
vállalatok hozzáadott értékből való része- területek közül csak az információ, kom-
sedésének 2020. évi enyhe növekedéséhez munikáció területén csökkent.
22)
A megfigyelés nem terjed ki a mezőgazdaságra, a pénzügyi szolgáltatásokra, a közigazgatásra, az oktatásra, az egészségügyre, a művé-
szet, szórakoztatásra, valamint a számítógép, személyi, háztartási cikkek javítása kivételével az egyéb szolgáltatásokra.

1
1.33. ábra A külföldi irányítású leányvállalatok részesedése az adott gazdasági ág* vállalkozásainak
hozzáadott értékéből
80
70
60
50
40
30
20
10
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020+
Feldolgozóipar Kereskedelem, gépjárműjavítás
Információ, kommunikáció Tudományos és műszaki tevékenység
*A külföldi irányítású leányvállalatok hozzáadott értékében legnagyobb súlyt képviselő gazdasági ágakban.
A Magyarországon működő külföldi irá- (9,9%) származott. Irányító ország szerint

nyítású leányvállatok hozzáadott értékének nézve a német cégek dominanciája tovább
több mint háromnegyede mindössze há- emelkedve meghaladta a 30%-ot, mellet-
rom gazdasági ágból, a feldolgozóiparból tük az egyesült államokbeli (15%) és az
(51%), a kereskedelemből (16%), valamint osztrák (8,2%) vállalatok képviseltek jelen-
az információ és kommunikáció területéről tős részarányt.
TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA
Az emberről, a társadalomról, a környe- A járvány miatt megváltozott gazdasági
zetről és a technológiáról gyűjtött tudomá- körülmények, a nemzetközi klímapolitikai
nyos ismeretanyag bővítése fontos eszköze célkitűzések, illetve az egyre inkább elő-
az életminőség javításának, a versenyké- térbe kerülő energetikai problémák mind
pesség és a gazdasági teljesítmény hos�- azt jelzik, hogy a kutatás-fejlesztési és in-
szú távú fenntarthatóságának, valamint novációs tevékenységre a korábbiaknál is
a technológiai színvonal emelkedésének. fontosabb feladatok várnak.
A kutatással foglalkozók közel fele vállalkozási

kutatóhelyeken tevékenykedik
A kutató-fejlesztő helyek száma és a ku- idejű dolgozókra átszámított állományi

tatással foglalkozók létszáma – háromévi létszám közel 51 ezer fő volt, az egy év-
csökkenést követően – 2017 óta növekszik, vel korábbinál 4,1%-kal több, a 2005. évi-
bár a bővülés lassuló tendenciát mutat. Több nek pedig a 2,2-szerese. Ez utóbbi jelen-
mint 3600 kutató-fejlesztő hely működött tős növekedést alapvetően a vállalkozási
Magyarországon 2020-ban, 87 ezer kutatás- kutató-fejlesztő helyek létszám-emelke-
sal foglalkozó személy23) (ezen belül 62 ezer dése okozta: a szektor számított K+F-lét-
kutató) részvételével. A létszám legnagyobb száma 15 év alatt 4,4-szeresére nőtt. A
hányadát (73 ezer főt) az állományban fog- teljes munkaidejű dolgozókra átszámított
lalkoztatottak (belső létszám) adták. állományi létszám 2020-ban nemzetgaz-
2020-ban – a kutató-fejlesztő munkára dasági szinten az összes foglalkoztatott
fordított idő arányában – a teljes munka- 1,1%-át tette ki.
2020-ban is emelkedtek a K+F-ráfordítások

A kutatás-fejlesztési ráfordítások folyó lenére 2020-ra e célok nem teljesültek.
áron számított összege – a 2016-os átme- 2020-ban az előző évihez képest a tagál-
neti csökkenést leszámítva – hosszú ideje lamok döntő többségében, így hazánkban
növekvő trendet mutat. Ennek éves üteme is nőtt a K+F-ráfordítások GDP-hez vi-
2017–2018-ban 20% feletti volt, 2019-ben szonyított aránya. Az uniós tagországok-
(7,3%) jelentősen lassult, 2020-ban pedig ban átlagosan a GDP 2,32%-át fordítot-
10% körül alakult. A 2020-ban felhasznált ták kutatás-fejlesztésre. Magyarország az
több mint 771 milliárd forintnyi összeg 1,61%-os arányával a tagországok rang-
a GDP 1,61%-át érte el, utóbbi a duplája sorában a 13. helyet foglalta el, szemben
volt a 20 évvel korábbinak. a tizenöt évvel korábbi 15. hellyel. A leg-
Az Európa 2020 stratégia egyik fontos magasabb (2,94–3,53%-os) arányokat to-
célkitűzése volt, hogy 2020-ra az Euró- vábbra is a skandináv tagországok, vala-
pai Unióban a K+F-ráfordítások elérjék mint Belgium, Ausztria és Németország
a GDP 3%-át. Magyarország ugyanak- érték el. A visegrádi országok közül csak
kor a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és In- Csehország (1,99%-kal a 10. helyen) előzte
novációs Stratégiában ennél alacsonyabb, meg hazánkat, ugyanakkor Lengyelország
1,8%-os GDP-arányos célt tűzött ki. Az (1,39%) négy, Szlovákia (0,91%) pedig ki-
arány csaknem folyamatos emelkedése el- lenc hellyel hátrébb szerepelt a rangsorban.
23)
Módszertani változás miatt a K+F-tevékenységet végzők teljes létszáma az átlagos állományi létszámot és az állományba nem tartozók
összes létszámát is magában foglalja. Az adatok időbeli összehasonlíthatósága érdekében elemzésünk a továbbiakban az állományban
foglalkoztatottak számát vizsgálja.

1
1.34. ábra K+F-ráfordítások a bruttó hazai termék (GDP) százalékában
%
3,5
3,0 Európai Unió célértéke: 3,0
2,5
2,0
Hazai célérték: 1,8
1,5
1,0
0,5
0,0
2020+
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
Magyarország EU27_2020 Visegrádi országok
Forrás: Eurostat.
Rövid távon a járvány kitörése nem be- erőteljesen konzerválódtak. A felhasznált

folyásolta negatívan a nemzetgazdasá- erőforrások hosszú távú növekedése elsősor-
gi szintű K+F-ráfordítások alakulását. A ban az innovatív gazdasági tevékenységek
kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató széles körét és a kiemelt súlyú felsőoktatást
magyarországi vállalkozások24) döntő há- felvonultató fővároshoz köthető. Budapest
nyadára se a K+F-létszám, se a K+F-ráfor- dominanciája az erre fordított pénzösszegek
dítások tekintetében nem volt negatív ha- tekintetében a leghangsúlyosabb: 2020-ban
tással a pandémia, ugyanakkor a létszám a területre bontható K+F-ráfordítások közel
esetében a vállalkozások 15, a ráfordítá- hattizedét itt használták fel. A fennmaradó
sok vonatkozásában pedig 25%-át érintette rész is alapvetően az ország azon megyéiben
kedvezőtlenül a járvány. A vállalkozási ku- koncentrálódik, ahol jelentősebb ipari bázis-
tatóhelyek 7,5%-a folytatott a járványhoz sal rendelkező vállalkozási kutatóhelyek, il-
kapcsolódó K+F-tevékenységet 2020-ban, letve nagyobb egyetemek vannak. 2020-ban
az erre a célra elköltött K+F-ráfordítások a ráfordítások GDP-arányában kifejezett ér-
(120 milliárd forint) a szektor felhasználá- téke a jelentősebb ipari bázissal rendelkező
sainak 20%-át tették ki, és döntő részben a Veszprém megyében, valamint a fővárosban
gyógyszergyártás területén valósultak meg. volt a legmagasabb, rajtuk kívül még két,
Az egyre aktívabb K+F-tevékenység mö- jelentős egyetemi bázissal bíró megyében
gött jelentős területi különbségek húzód- (Csongrád-Csanádban és Hajdú-Biharban)
nak meg, amik az elmúlt évtizedek során haladta meg az országos átlagot.
24)
Az OSAP 1074 nyilvántartási számú Jelentés a vállalkozások kutatási, fejlesztési adatairól című kérdőíven választ kellett adniuk a vállal-
kozásoknak, hogy a Covid19-járvány volt-e hatással (ha igen, pozitívan vagy negatívan) a K+F-tevékenységükre, illetve folytattak-e kifeje-
zetten a járványhoz kapcsolódó tevékenységet, és ha igen, akkor az a K+F ráfordításaik mekkora hányadát tette ki.
Elsősorban a külföldi forrásoknak köszönhetően nőttek

a K+F-ráfordítások
A kutatás-fejlesztés ráfordításainak bővülé- Továbbra is a vállalkozási finanszíro-

sét a szélesedő pénzügyi források is lehetővé zás a domináns a hazai kutatás-fejlesz-
tették. Kiemelkedően, az egy évvel koráb- tésben, a források fele innen származott
bihoz képest közel 40%-kal nőttek a kül- 2020-ban. Az államháztartás (beleértve a
földi forrásból (zömében rezidens vállalko- felsőoktatást is) biztosította a K+F-ráfordí-
zások külföldi anyavállalataitól) származó tások további egyharmadát, a külföldi for-
pénzösszegek, így rekordmagas értéket rások súlya az előbbiekben részletezett szá-
(128 milliárd forintot) értek el 2020-ban. A mottevő emelkedés következtében 17%-ra
legnagyobb súlyt képviselő vállalkozási és nőtt, a nonprofit szervezetektől származó-
államháztartási források bővülése (4,3, illet- ké ugyanakkor elenyésző (0,4%) volt.
ve 7,3%) ugyanakkor elmaradt az átlagostól.
1.35. ábra A kutatás-fejlesztési ráfordítások pénzügyi források szerint*

Milliárd forint
900
800
700
600
500
400
300
200
100
0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Vállalkozási Állami költségvetési Külföldi Egyéb hazai
* Az állami költségvetési források tartalmazzák a felsőoktatásból érkező összegeket is.

Az egyéb hazai források 2006-tól csak a nonprofit szervezetektől származó pénzeszközöket tartalmazzák.
A K+F-ráfordítások forrása és felhaszná- si szektor felhasználásai 2020-ban elérték

lási helye között jelentős az átfedés, emiatt az összes K+F-ráfordítás 76%-át, szem-
a vállalkozásoktól származó források nö- ben a felsőoktatási és az államháztartási
vekedésével párhuzamosan a versenyszféra kutató-fejlesztő helyek 13, illetve 10%-os
kutató-fejlesztő helyein elköltött összegek részarányával.
is számottevően emelkedtek. A vállalkozá-

1
1.36. ábra A K+F-ráfordítások forrásai és felhasználása,* 2020
Államháztartási szektor
Felsőoktatási szektor
Vállalkozások
Felhasználásoldal
Forrásoldal
Vállalkozási szektor
Állami költségvetés
Felsőoktatás
Nonprofit szervezetek
Külföldi források
* A K+F-ráfordítások nem tartalmazzák a kutatóhelyre nem bontható (a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára,
illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett) összegeket.
A kutatás-fejlesztésben realizálódó pénz- Nemzetgazdasági szinten az összes

eszközök áramlásában tehát forrás- és fel- K+F-költség 55%-át kísérleti fejlesztés-
használásoldalon egyaránt a vállalkozások re, fennmaradó részét nagyjából fele-fele
dominálnak. A versenyszféra ráfordításai arányban alap- és alkalmazott kutatásra for-
– a többnyire hullámzó államháztartási és dították 2020-ban. Míg a vállalkozásoknál
felsőoktatási szektoréval szemben – hos�- alapvetően a közvetlenül mérhető haszon el-
szabb időszakot tekintve is folyamatos és érésére irányuló kísérleti fejlesztések (71%),
dinamikus növekedést mutattak. 2020- addig a felsőoktatás és az államháztartás ku-
ban – az államháztartási felhasználások tató-fejlesztő helyein az alap- és alkalmazott
átlagostól némileg elmaradó (9,0%-os) kutatások (együttesen több mint 90%) do-
emelkedése és a felsőoktatásiak stagnálása mináltak. A megelőző három év dinamikus
(0,3%) mellett – a vállalkozásoké 12%-kal növekedését követően 2020-ban 1,0%-kal
bővült az egy évvel korábbihoz képest. mérséklődtek a kísérleti fejlesztésre, fordított
A megvalósult ráfordítások nagyobbik összegek, ugyanakkor az alapkutatásoknál az
hányadát (82%-át) költségek, kisebb részét előző évi, magas bázishoz képest is 11%-os
(18%-át) beruházások tették ki, utóbbiak a volt a bővülés, az alkalmazott kutatások ese-
nemzetgazdasági beruházások 0,9%-át ad- tében pedig az utóbbi évek hullámzása elle-
ták 2020-ban. nére egy növekvő trend rajzolódik ki.
Jóval átlag feletti ütemben nőttek a jármű- és

a gyógyszergyártás K+F ráfordításai
A vállalkozási szektor egyértelműen a A K+F-ráfordítások felhasználásának di-
nemzetgazdasági szintű kutatás-fejlesz- namizálásában is e két ágazat szerepe volt
tés fő hajtóereje, e kutatóhelyek tevé- a legjelentősebb 2020-ban: a 2019-es mér-
kenység szerinti összetétele – főként az séklődést követően a gyógyszergyártásban
erre fordított pénzösszegek tekintetében 50, a járműiparban 61%-kal nőttek a rá-
– meglehetősen koncentrált. A K+F-rá- fordítások az előző évihez képest, amiben
fordítások legnagyobb hányada (2020-ban az előbbi területen a járvány miatt szük-
55%-a) a feldolgozóiparban, azon belül is ségessé váló kutatások, az utóbbi eseté-
elsősorban a gyógyszer- és a járműgyár- ben pedig az autógyártásban felértékelődő
tás területén (2020-ban a feldolgozóipari technológiai fejlesztések is szerepet játsz-
ráfordítások több mint kétharmada) össz- hattak. Az utóbbi években az információ-
pontosul. Míg a versenyszféra egészében technológiai szolgáltatások területén
egy vállalkozási kutató-fejlesztő hely át- működő vállalkozási kutatóhelyek esetében
lagosan 264 millió forintot költött K+F- is igen dinamikus bővülés zajlott, ami
re 2020-ban, addig e két feldolgozóipari szintén jelentősen hozzájárult a K+F-tevé-
ágazatban az átlagos 18-szorosát, illetve kenységre fordított pénzösszegek országos
7-szeresét. szintű emelkedéséhez.
1.37. ábra A kutatás-fejlesztést végző vállalkozások főbb mutatóinak megoszlása

a vállalkozás fő tevékenysége szerint, 2020
K+F-ráfordítás 19,7 17,8 16,2 11,1 6,8 4,0 24,4
K+F számított
12,7 7,8 17,2 16,9 6,5 4,8 34,2
állományi létszám
Kutatóhelyek 1,0 17,7 15,2 9,5 8,5 45,4

száma 2,8
0 20 40 60 80 100%
Járműgyártás Gyógyszergyártás
Tudományos kutatás, fejlesztés Információtechnológiai és egyéb információs szolgáltatás
Kereskedelem Jogi, számviteli, üzletviteli, építészmérnöki tevékenység
Többi ágazat
A vállalkozási szektorban a kutatás-fej- dő kutató-fejlesztő helyek számának csak a

lesztésre fordított pénzeszközök legna- töredékét teszik ki. Figyelemre méltó a leg-
gyobb része a nagyvállalatoknál jelenik meg, nagyobb, 500 fő és afeletti létszámú vállala-
amelyek ugyanakkor a szektorban műkö- tok dominanciája: 2020-ban a szektor kuta-

1
tóhelyeinek mindössze 5,7%-át adták, annak kozásra jutó K+F-ráfordítási összeg te-
ráfordításaiból ugyanakkor 52%-kal része- kintetében a 250 főnél kevesebb létszámot
sedtek a 15 évvel korábbi 10, illetve 66%- foglalkoztató mikro-, kis- és közepes cégek
kal szemben (ezzel párhuzamosan egy nagy- (114 millió forint), valamint a 250 fő és afe-
vállalat folyó áron számítva átlagosan több letti létszámú nagyvállalatok (1,8 milliárd
mint háromszor akkora összeget fordított forint) között 2020-ban több mint 15-szö-
kutatás-fejlesztésre, mint 2005-ben). rös volt a különbség. A fentiekből is látszik,
Tulajdonforma szerint 2020-ban a vállal- hogy alapvetően a nagy létszámú, többsé-
kozási kutató-fejlesztő helyek bő tizedét je- gében külföldi tulajdonú vállalatok kuta-
lentő, többségében külföldi tulajdonú vál- tás-fejlesztési aktivitása a legnagyobb, és
lalkozások költötték kutatás-fejlesztésre a ezáltal a szerepük is a legkiemelkedőbb e te-
ráfordítások több mint felét. Az egy vállal- vékenység ösztönzésében.
1.38. ábra A kutatás-fejlesztést végző vállalkozások főbb mutatóinak a megoszlása

tulajdonforma és létszámkategória szerint, 2020, %
Többségében
belföldi Többségében
Egyéb magán- külföldi 10 fő
tulajdonban tulajdonban tulajdonban 250 fő alatti és
lévő lévő lévő és a felett 50–249 fő 10–49 fő ismeretlen
6,8 13,4 9,1 19,1

79,8 Kutatóhelyek 36,3 35,5
száma
(2231 darab=100,0%)
4,4 K+F számított 25,8 21,0 7,2

51,8 43,8 állományi 46,0
létszám
(33 ezer fő=100,0%)
4,2 20,1 14,3 4,9

42,0 53,8 K+F-ráfordítás 60,7
(590 milliárd
forint=100,0%)
Tulajdonforma Létszámkategória
Tovább bővült a szabadalmak száma
A kutatás-fejlesztés eredményeként létre- technológiák piacán, elősegítve ezzel a fej-

jött találmányok (termékre vagy eljárás- lesztésre fordított befektetések megtérü-
ra vonatkozó új műszaki megoldások) jogi lését. Magyarországon 2020 végén több
oltalmát a szabadalom biztosítja, ami a mint 34 ezer szabadalom volt érvényben,
versenytársakkal szemben előnyösebb po- az egy évvel korábbinál 6,9%-kal több.
zícióba hozza tulajdonosát a termékek és a A növekedést változatlanul a szabadal-
mak döntő hányadát adó, hazánkban ha- tenzívebb érdeklődése a magyar gazdaság
tályosított európai szabadalmak számának iránt fokozta az igényt az európai szaba-
7,1%-os emelkedése idézte elő. Ez utóbbi dalmak magyarországi hatályosítására is,
körbe tartozók száma 2010 óta meghalad- ami nagyjából a 2000-es évek második fe-
ja a nemzeti úton megadottakét, dinami- lében indult meg, és nagy szerepet játszot-
kus növekedésük 2020-ban lassult először tak benne a Magyarországra telepített
10% alá. A külföldi befektetők egyre in- növekvő gyártási és K+F-kapacitások.25)
AZ UNIÓS ÁTLAGNÁL LASSABBAN NŐTT AZ INNOVÁCIÓS

TELJESÍTMÉNYÜNK26)
Hazánk az Európai Bizottság által évente felállított európai innovációs rangsorban 2021-
ben is a 22. helyen állt. A rangsor alapját képező összevont innovációs index (SII) Magyar-
ország (68%) esetében nem érte el az uniós átlag 70%-át, ezzel a ranglista 21–27. helyén
lévő államok által alkotott „feltörekvő innovátorok” csoportjába tartozunk. Az Európai
Unió innovációs teljesítménye 2014 és 2021 között átlagosan 13 százalékponttal javult, a
visegrádi országok közül hazánké és Szlovákiáé ettől elmaradó mértékben (egyaránt 5,9),
Csehországé 11, Lengyelországé viszont az uniós átlagot meghaladóan, 15 százalékponttal.
1.39. ábra A visegrádi országok innovációs teljesítménye az innováció egyes dimenzióiban,*

2021 (EU27_2020=100)
Emberi erőforrások
120
Környezeti fenntarthatóság 100 Vonzó kutatási rendszerek
80
Értékesítési hatások 60 Digitalizáció
40
20
Foglalkoztatási hatások 0 Finanszírozás és támogatás
Szellemi tulajdon Vállalati beruházások
Kapcsolatok Információtechnológia
Innovátorok
EU27_2020 átlaga Csehország (17.) Lengyelország (24.)

Magyarország (22.) Szlovákia (23.)
* Zárójelben az országok innovációs rangsorban elfoglalt helyezése szerepel.
A fenti rangsor alapját képező 12 innovációs dimenzió tekintetében Magyarország erős-

ségei az értékesítési hatások, a digitalizáció és a kapcsolatok terén mutatkoznak meg.
25)
Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
26)
Forrás: European Innovation Scoreboard, 2021 – Main report.

1
Az egyes dimenziókhoz tartozó 36 indikátor közül uniós átlag felett alakult hazánkban
a vállalkozások K+F-tevékenységéhez nyújtott állami támogatások GDP-hez viszonyított
mértéke, a közepes és a high-tech termékek exporton belüli hányada, valamint a külföldi
doktori hallgatók aránya.
V4-es versenytársaink alapvetően más innovációs szegmensekben hozták a legjobb

teljesítményt: Csehország az információtechnológia használatában (ezen belül is az
IKT-képzéseket nyújtó vállalkozások), Lengyelország a szellemi tulajdon (tervezési
alkalmazások), Szlovákia pedig a környezeti fenntarthatóság (környezettel kapcsolatos
technológiák) területén kapta a legmagasabb pontszámokat.
ÁRFOLYAMATOK
A fogyasztói árak emelkedése 9 éve nem volt ennyire
nagy mértékű
A növekvő nyers- és alapanyagárak, ter- infláció begyűrűzése a külkereskedelmi

melői és szállítási költségek az áruterme- árakon keresztül ugyancsak hozzájárultak
lő ágazatok kibocsátási árainak jelentős a fogyasztói árak növekedéséhez. Összes-
emelkedését okozták, ami a fogyasztói ségében nagyrészt külső tényezők ma-
piacon is éreztette hatását. A fokozódó gyarázzák, 27) hogy 2021-ben az előző évi
bérkiáramlás következtében bővülő kis- 3,3%-os emelkedés után 5,1%-ra nőtt az
kereskedelmi forgalom és a nemzetközi infláció.
1.40. ábra Az árak változása (az előző év azonos hónapjához képest)

%
40
30
20
10
–10
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
2019 2020 2021
Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak
Ipari belföldi értékesítési árak Külkereskedelmi behozatali árak
27)
Forrás: Inflációs jelentés, 2021. december. Magyar Nemzeti Bank.
Legutóbb 2012-ben volt a 2021. évinél anyagok és a szeszes italok, dohányáruk

nagyobb hazánkban a fogyasztói árak éves nem tartoznak a maginfláció körébe
növekedési üteme. Az élelmiszerek árdi- (utóbbiak 2021. áprilistól), csupán a fo-
namikája az előző évi jelentősebb emel- gyasztóiár-index alakulását befolyásolták.
kedést követően lassult, a szolgáltatásoké 2021-ben a nyugdíjasok körében az árnö-
nem változott, a többi kiadási főcsoporté vekedés az átlagosnál alacsonyabb (4,6%)
különböző mértékben gyorsult 2020-hoz volt, mivel a fogyasztásukban betöltött
képest. A tartósabb inflációs folyamatokat kisebb súlya miatt a szeszes italok, dohá-
érzékeltető maginfláció 2021-ben (3,9%) nyáruk drágulását, illetve az egyéb cikkek,
0,3 százalékponttal felülmúlta a 2020. üzemanyagok áremelkedését kevésbé érzé-
évit. A maginfláció fogyasztóiár-indexnél kelték. A többi háztartástípusban az árvál-
alacsonyabb mértékét elsősorban az okoz- tozás mértéke nem, vagy csak minimálisan
ta, hogy a jelentősen dráguló járműüzem- tért el az általános árszínvonalétól.
1.41. ábra A fogyasztói árak változása kiadási főcsoportonként, 2021 (az előző évhez képest)
%
12 10,9
9,6
10
6
4,5 Átlag: 5,1
4,1
4 2,9
2
0,5 0,2
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Háztartási
energia
üzemanyagok
Tartós fogyasztási
cikkek
Élelmiszerek
Szolgáltatások
Ruházkodási
cikkek
dohányáruk
Szeszes italok,
Egyéb cikkek,
részarány a fogyasztóiár-indexben, %
Az iparcikkek révén az infláció gyorsu- zetközi összehasonlításban magasnak szá-

lásában számottevő szerepe volt az ipari mított, a többi visegrádi országban az uniós
termelői árak 14%-os emelkedésének is, átlagnál (9,8%) kisebb áremelkedés történt.
amihez hozzájárult az alapanyagok drágu- Hazánkban az ipari belföldi értékesíté-
lása mellett a bérek növekedése és a forint si árak 17, az exportárak 12%-kal nőttek,
euróval szembeni árfolyamának gyengülése utóbbiban kisebb az energiatermelő ágaza-
is. A magyarországi drágulás mértéke nem- tok súlya.

1
Tízéves csúcson az uniós infláció is
1.42. ábra A harmonizált fogyasztói árak Nemcsak hazánkban gyorsult dinamiku-
változása az uniós tagállamokban, 2021 san az infláció, hanem az uniós országok
(az előző évhez képest) többségében is. Az Eurostat által közölt
harmonizált fogyasztóiár-index (HICP)
szerint utoljára 2011-ben volt olyan magas
%
0,6–0,9 az infláció az Európai Unióban (2,9%),
1,0–2,4 mint 2021-ben. Máltán enyhén mérséklő-
2,5–3,0
3,1–3,5 dött (0,1 százalékponttal), Csehországban
3,6–5,2 nem változott, a többi tagországban nőtt
az árszínvonal-változás mértéke 2020-hoz
képest. A legkisebb inflációt 2021-ben
Görögországban mérték (0,6%), a legna-
gyobbat hazánkban és Lengyelországban
(egyformán 5,2%-ot). A visegrádi orszá-
gok közül Szlovákiában (2,8%) az uniós
átlagtól elmaradó, Csehországban (3,3%)
azt meghaladó mértékben nőttek az árak.
UNIÓS KITEKINTÉSBEN ALACSONY MARADT A HAZAI ÁRSZÍNVONAL
Az áruk és a szolgáltatások árszínvonala az egyes országok között a vásárlóerő-paritás

révén hasonlítható össze. A relatív árszínvonal a vásárlóegységhez mért vásárlóerő-pari-
tásnak és az adott ország nemzeti valutájának euróval szembeni éves átlagos jegybanki
árfolyamának a hányadosa. Az európai összehasonlítás program keretében végzett vizs-
gálatok szerint 2020-ban a háztartások fogyasztási kiadásainak egészére jellemző rela-
tív árszínvonal nagysága az Európai Unióban (EU27_2020) a szélsőértékkel rendelkező
országok között az előző évinél kisebb, 2,5-szeres eltérést mutatott. A legmagasabb
árszínvonalú tagállamoknak Írország és Luxemburg mellett a skandináv országok, a
legalacsonyabbaknak hazánkon kívül Bulgária, Lengyelország és Románia bizonyultak.
A magyarországi árszínvonal a tényleges egyéni fogyasztás tekintetében 2015 és 2019

között az uniós átlag 61,4%-áról 67,4%-ra nőtt, 2020-ban 66,3%-ra mérséklődött. A mu-
tató nagyságának ingadozása ellenére 2011 óta hazánk az unió negyedik legalacsonyabb
árszínvonalú tagállama. A visegrádi országok közül Lengyelország árszínvonala az uniós
átlag 59,8, Csehországé 76,9, Szlovákiáé 89,9%-át érte el. Magyarországon 2020-ban
az összes kiadási főcsoport uniós átlaghoz viszonyított árszínvonala csökkent 2019-hez
képest, közülük leginkább az oktatásé, a ruházat és lábbelié, illetve a távközlésé.
1.43. ábra A relatív árszínvonal kiadási főcsoportonként Magyarországon az uniós átlaghoz

képest, 2020 (EU27_2020=100,0)
Távközlés 92,4
Élelmiszerek és alkoholmentes italok 84,9
Ruházat és lábbeli 79,4
Közlekedés és szállítás 75,7
Szeszes italok, dohányáruk 74,1

Lakberendezés, lakásfelszerelés, 74,1
rendszeres lakáskarbantartás
Szabadidő és kultúra 63,8
Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 60,7
Egyéb termékek és szolgáltatások 56,9

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, 54,0
gáz és egyéb tüzelőanyagok
Oktatás 49,3
Egészségügy 45,1
0 20 40 60 80 100%
Az energiahordozók jelentősen drágultak a fokozódó

kereslet hatására
A fogyasztásban kitüntetett szerepű jár- nak emelkedését tavasszal visszafogta, hogy
műüzemanyagok 23%-os drágulása az a növekvő olajárak miatt április 1-jétől lite-
5,1%-os inflációhoz 1,4 százalékponttal já- renként 5 forinttal csökkent a benzin és 10
rult hozzá. Ennek az az oka, hogy az Eu- forinttal a gázolaj jövedéki adója. A drágulás
rópában irányadó Brent típusú nyersolaj megfékezését szolgálta az a kormányintéz-
2021. évi hordónkénti átlagára (70,86 ame- kedés is, amely november 15-től 480 forin-
rikai dollár) 69%-kal nagyobb volt az egy ton rögzítette a benzin és a gázolaj literen-
évvel korábbinál, amikor a Covid19-járvány kénti legmagasabb kiskereskedelmi átlagárát.
miatti keresletcsökkenés hatására zuhant a Az eredetileg 3 hónapra meghirdetett árpla-
kőolaj ára. Az üzemanyagok fogyasztói árá- font 2022. július 1-jéig meghosszabbították.

1
1.44. ábra Az üzemanyag termékpályán az árak és a forint dollárral szembeni
árfolyamának változása (az előző év azonos hónapjához képest)
%
300
250
200
150
100
50
0
–50
–100
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
2019 2020 2021
Brent típusú nyersolaj átlagára

Forint/amerikai dollár átlagos devizaárfolyama
Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi értékesítési ára
Járműüzemanyagok fogyasztói ára
Nemcsak a kőolaj, hanem a többi energia- A fenti tényezők közvetlenül a tovább-

hordozó is drágult. Október elején soha nem felhasználásra termelő ipari ágazatok bel-
tapasztalt magasságba emelkedett a gáz ára földi értékesítési áraiban okoztak jelentős
Európában, története során először haladta (16%-os), a hazai inflációs folyamatokra
meg a megawattonkénti 100 eurót a holland is hatást gyakorló drágulást. Ezen belül a
gáztőzsdén a földgáz jegyzése.28) Mindezek nagy energiaigényű, illetve a szénhidro-
következtében az energiaipar hazai értéke- géneket alapanyagként használó koksz-
sítési árai átlagosan 25%-kal emelkedtek, gyártás, kőolaj-feldolgozás, illetve a ve-
ami a hatósági árszabályozásnak köszönhe- gyi anyag, termék gyártása területén
tően az elektromos energia, a vezetékes gáz nőttek hazai értékesítési irányban legin-
és a távfűtés fogyasztói árában nem érződött. kább az árak (44, illetve 35%-kal), ami-
(A tűzifát 3,8%-kal drágábban értékesítették ben az előző évi, alacsony bázis is szerepet
a lakosság részére.) játszott.
A termelői árak hajtották felfelé az élelmiszerárakat

A fogyasztási kiadások között a legnagyobb 4,1%-kal emelkedtek tovább, az árváltozás
súlyt képviselő élelmiszerek árai az előző azonban az alapanyagárak változásának
évi magas szintről mérsékeltebb ütemben, függvényében termékenként jelentősen
28)
Forrás: investing.com: Dutch TTF Natural Gas Futures Historical Data, Letöltés dátuma: 2022. április 1.
különbözött. Ez összefüggésbe hozható a gulása okozta, ami mögött a készletek

mezőgazdasági termelői árak alakulásával, csökkenése miatti élénk nemzetközi ke-
amelyek a 2020. évi 7,4%-os emelkedést kö- reslet húzódott meg. A kukorica ára 46,
vetően 2021-ben 19%-kal nőttek, a növényi a napraforgóé 45, a repcéé 39, a búzáé
és kertészeti termékek 28%-os drágulásának 33, az árpáé 29%-kal nőtt 2020-hoz ké-
következményeként. Az élő állatok és álla- pest, és éves felvásárlási átlagáruk rekord-
ti termékek ára ugyanis jóval kisebb mérték- magasságot ért el. Ez a fogyasztói árak-
ben (4,1%-kal) emelkedett. ba is gyors ütemben begyűrűzött, emiatt
A növényi termékek árainak növekedé- a főbb élelmiszerek közül az étolajért 26,
sét elsősorban a gabonafélék és az ola- a margarinért 11, a kenyérért 6,7%-kal
jos magvú növények nagymértékű drá- kellett többet fizetni.
1.45. ábra Az árak változása a kenyér termékpályán (az előző év azonos hónapjához képest)
%
60
50
40
30
20
10
0
–10
–20
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
2019 2020 2021
A búza mezőgazdasági termelői ára
Kenyér, friss pékáru gyártása belföldi ipari értékesítési ára
Kenyér fogyasztói ára
A zöldségfélék termelői árai az előző • A vágómarha és a vágócsirke egyaránt

évivel közel azonos mértékben (4,7%-kal) 13%-kal drágult. A vágócsirke felvá-
drágultak, a burgonya termelői ára a 2020. sárlási ára 2021. januártól, a vágómar-
évi 12%-os csökkenést követően 9,0%- háé augusztustól szinte folyamatosan
kal emelkedett. A gyümölcsök közül az nőtt, és a növekvő takarmányárak kö-
alma termelői ára 14, a körtéé 10%-kal ki- vetkeztében decemberben korábban
sebb, az őszibaracké 37%-kal nagyobb lett nem tapasztalt magasságba emelke-
‒ utóbbi felvásárlási ára korábban egyszer dett. Ezzel összefüggésben a baromfi-
sem volt ilyen magas ‒, a terméseredmé- húst 5,2, a marhahúst 3,7%-kal drá-
nyek változásának a következményeként. gábban tudta megvásárolni a lakosság.
Ezzel párhuzamosan a friss zöldség fo- • A vágósertés ára a nemzetközi árak
gyasztói ára 5,2, a friss hazai és déligyü- változását követve 12%-kal csök-
mölcsé 3,3, a burgonyáé 3,2%-kal emelke- kent. A felvásárlási ár a 2020. már-
dett az egy évvel korábbihoz képest. ciusi csúcsot (kilogrammonkénti
2021 folyamán az élő állatok ára átla- 542 forint) követően jelentős áring-
gosan 1,3%-kal nőtt, ezen belül: adozások mellett 2021 novemberéig

1
mérséklődött az Európában kiala- • 2021-ben az állati termékek közül
kult értékesítési problémák miatt, a tehéntej termelői átlagára 6,7, az
amit a sertéshús iránti csökkenő kí- étkezési tyúktojásé 10%-kal na-
nai kereslet okozott. Ez a fogyasztói gyobb volt az egy évvel korábbinál.
árakban kevésbé jelent meg, mivel a Az év során a tej fogyasztói ára át-
sertéshús éves átlagban 4,3%-kal lagosan 1,9, a tojásé 6,0%-kal emel-
olcsóbb lett a kiskereskedelemben. kedett.
1.46. ábra Az árak változása a sertéshús termékpályán (az előző év azonos hónapjához képest)
%
60
50
40
30
20
10
0
–10
–20
–30
–40
–50
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
2019 2020 2021
Vágósertés mezőgazdasági termelői ára

Húsfeldolgozás és -tartósítás belföldi ipari értékesítési ára
Sertéshús fogyasztói ára
A mezőgazdasági inputok drágulásának mértéke

az új évezredben nem volt ilyen magas
A mezőgazdasági termelői árakat nem- hoz felhasznált földgáz árának ugrásszerű
csak az egyes termékek iránti kereslet-kí- emelkedése miatt. A növekvő alapanyagá-
nálat egyensúlytalansága mozgatta erősen, rak következtében a takarmányok 27%-kal
hanem költségoldalról is nyomás alakult drágultak. Ezen belül az egyszerű takar-
ki. 2021-ben a mezőgazdasági ráfordítá- mányok 37, a keveréktakarmányok 19%-kal
si árak 17%-kal emelkedtek, ami a folyó többe kerültek az egy évvel korábbinál.
termelőfelhasználás 19 és a mezőgazdasági A növényvédő szerek ára 7,1, az állatgyó-
beruházások árszínvonalának 8,0%-os nö- gyászati készítményeké 5,4%-kal nőtt.
vekedéséből adódott. A folyó termelőfel- A termelőiár- és a ráfordításiár-index há-
használás valamennyi összetevője drágult, a nyadosaként számított agrárolló az elő-
legnagyobb mértékben (58%-kal) a műtrá- ző évi 106,2%-os értéke után 2021-ben
gyák ára nőtt, elsősorban az előállításuk- 101,9% volt. Mivel a termelői és a ráfor-
dítási árak növekedése közötti különbség nyokból eredő jövedelmi helyzete nem volt
csökkent, a gazdálkodóknak az árviszo- olyan kedvező, mint az előző évben.
A kisebb súlyú fogyasztási főcsoportok árváltozása

eltérően alakult
A fogyasztásban 4‒10%-os arányú fő- ány alakult ki, ezáltal egyes nyersanyagok,
csoportok közül a szeszes italok, dohá- mint például a fa, illetve több érc, köztük
nyáruk nagyarányú (11%-os) fogyasz- az elektronikai ipar alapját képező szilíci-
tóiár-növekedése mögött legfőképp a um világpiaci ára rövid időn belül nagy-
dohánytermékek jövedéki adójának ja- mértékben drágult. A készterméket for-
nuár 1-jei és április 1-jei, uniós előírások galmazók még a kiélezett piaci verseny
miatti emelése húzódott meg. mellett is kénytelenek voltak a növekvő
A tartós fogyasztási cikkek infláció- költségeket a fogyasztói árakban érvénye-
ja (4,5%) 1999 óta nem volt ennyire ma- síteni. A termékkörben például a nagyobb
gas. Ez jelentős részben a globális ter- fogyasztási részesedésű új személygépko-
melési láncokban történt fennakadások csikat az egy évvel korábbinál 9,2, a szo-
következménye, ugyanis a járvány miatti babútorokat 8,8%-kal drágábban kínálták.
korlátozások feloldása miatt hirtelen fel- (A fafeldolgozás belföldi értékesítési árai
futó keresletet a visszafogott kínálat nem átlagosan 22%-kal emelkedtek). A ruház-
tudta kielégíteni. Számos, fogyasztási cik- kodási cikkek fogyasztói ára 2021-ben
ket gyártó ipari szektorban alapanyaghi- alig (0,2%-kal) változott.
Az élőmunka-igényes lakossági szolgáltatások drágultak

jelentősebben
A szolgáltatások fogyasztói árát legfő- (3,7%) az átlagosnál (2,9%) nagyobb mér-

képp a növekvő bérek, illetve a teljesítés tékben drágultak. A kommunális szolgál-
során felhasznált anyagok és termékek tatások (víz, csatorna, szemétszállítás) ára
áremelkedése alakította. Egyes élőmun- és a munkahelyre, iskolába történő utazás
ka-igényes szolgáltatások, például a la- tarifái nem módosultak, a helyi tömeg-
kásjavítás, -karbantartás (12%), járműja- közlekedési díjak minimálisan (0,2%-kal)
vítás, -karbantartás (8,0%), egészségügyi mérséklődtek. A telefon-, internethaszná-
szolgáltatás (5,5%), oktatási szolgáltatás latért 1,1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

%
50
40
1
30
Tovább
20 gyorsult az építőipari árak emelkedése
10
Az
0 építőipari termelői árak emelkedése hasonló mértékű, 9,0%-os emelkedése ha-
2017-től gyorsult fel, 2018–2019-ben már a tározta meg, ez a megelőző négy év kere-
–10
10%-ot is megközelítette. 2020-ban 7,4%-ra setdinamikájától elmaradt. Ugyanakkor az
–20
mérséklődött a drágulás, majd 2021-ben az anyagköltségek is növekedtek. Az építőanya-
–30
utóbbi tizennégy év legmagasabb mérté- gok nagy részét előállító építőalapanyag-ipar
–40
két (11%) érte el, amiben
2015 2016 a költségek
2017 emel- 2018
belföldi értékesítési
2019 árai
2020 8.9%-kal2021
nőttek,
kedése játszotta továbbra is a főszerepet. ahogy az építőipar olyan jelentős beszállító-
A bérköltséget az építőiparban dolgozók át- inak is, mint a faipar és a kohászat, fémfel-
lagkeresetének a nemzetgazdasági átlaghoz dolgozásé (11, illetve 18%-kal).
1.47. ábra Az építőipari árak ágazatonkénti változása 2010-hez képest

%
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Építőipar összesen Épületek építése

Egyéb építmény építése Speciális szaképítés
Az építőipari ágazatok közül 2014 és A drágulás a megfigyelt építményal-

2019 között a termelői árak minden évben csoportok közül az ipari épületek, rak-
az épületek építésében nőttek a legnagyobb táraknál (15%) valamint a nagy- és kis-
mértékben, a következő évben viszont a kereskedelmi épületeknél (13%) volt a
speciális szaképítés területén. 2021-ben az legerőteljesebb 2021-ben az egy évvel ko-
épületek építése és a speciális szaképítés rábbihoz képest. Az egy-, illetve a két és
egyaránt 13%-kal drágult, az egyéb épít- annál több lakásos épületek építése egya-
mények építése 8,4%-kal emelkedett. ránt 12%-kal került többe.
Tovább lassult a szolgáltatások áremelkedése

1.48. ábra A szolgáltatási kibocsátási árak tárpostai (6,7%) tevékenység és a vendég-
változása (az előző évhez képest) látás (6,1%). Előbbiek esetében alapvetően
%
a postai levél- és csomagfeladási díjszabások
3,5
ismételt emelése, utóbbinál az alapanyag- és
3,0 2,9 szállítási költségek növekedésén kívül a ven-
2,3
déglátóhelyek járvány miatti bevételkiesésé-
2,5
2,1
1,8
nek kompenzálása állt a drágulás hátterében.
2,0
A szolgáltatások között jelentős súlyt képvi-
1,5
selő szárazföldi és csővezetékes szállítás dí-
1,0 0,8
0,5 jai (2,2%) is valamivel jobban emelkedtek az
0,5
átlagosnál, ezzel párhuzamosan a közúti áru-
0,0
2016 2017 2018 2019 2020 2021 szállítás számára egyik legnagyobb költségté-
telt jelentő gázolaj literenkénti éves fogyasz-
tói átlagára számottevően, 20%-kal nőtt egy
A szolgáltatási kibocsátási árak 29 alaku- év alatt. Továbbra is – piaci, technikai, illetve
lása hazánkban az utóbbi hat évben – az uniós szintű jogszabályi változások következ-
árutermelő ágazatokénál jóval visszafogot- tében – a távközlési díjak (–7,0%) csökken-
tabb – emelkedő tendenciát követett, a tek a legerőteljesebben, ezen kívül a kiadói
növekedés üteme ugyanakkor 2020–2021- tevékenység (–3,8%) lett még érezhetően ol-
ben lassult. A megfigyelt szolgáltatási te- csóbb. Több szolgáltatási területnél jelentős
vékenységek 2021-ben az egy évvel koráb- hatást gyakorolt az árakra a megemelt mini-
binál átlagosan 1,8%-kal kerültek többe, málbér, a forint árfolyamváltozása, valamint
legutóbb 2017-ben volt ennél kisebb mér- az üzemanyagárak alakulása.
tékű áremelkedés. 2021-ben a szolgáltatások átlagos árvál-
Az egyes szolgáltatási területek árdinami- tozását az ingatlanügyletek, a vendéglá-
kájában ugyanakkor jelentős különbségek fi- tás és a szárazföldi és csővezetékes szállí-
gyelhetők meg. A szolgáltatások többsége tás drágulása, valamint a távközlési díjak
2021-ben is drágult, leginkább a postai, fu- csökkenése befolyásolta leginkább.
29)
Az EBS (European Business Statistics, 2152/2019) rendelet 2021. évi hatályba lépése óta az abban előírt, megfigyelt szolgáltatási terü-
letek kibocsátásiár-indexeit 2016-ig visszamenőleg publikáljuk. Az adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

1
1.49. ábra A szolgáltatási kibocsátási árak változása néhány szolgáltatási területen
(2015-höz képest)
%
50
40
30
20
10
0
–10
–20
–30
–40
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Megfigyelt szolgáltatások összesen Szárazföldi és csővezetékes szállítás

Vendéglátás Távközlés
Ingatlanügyletek
2 Munkaerőpiaci
helyzetkép
2 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP – ÖSSZEFOGLALÓ
Munkaerőpiac
 A Covid19-járvány gazdasági következményei kedvezőtlenül befolyásolták a ko-
rábbi évek folyamatosan javuló munkaerőpiaci trendjét. 2020-ban a nyomás alá
került munkaerőpiacon a vállalati szféra különböző foglalkoztatási megoldások
alkalmazásával igyekszik a munkaerőt megtartani, ezzel együtt csökkent a fog-
lalkoztatottság, nőtt a munkanélküliség. A gazdaságvédelmi intézkedések és a
gazdasági újraindítás hatására, a járvány nagyobb hullámainak lecsengését, il-
letve a korlátozások fokozatos enyhítését, feloldását követően ismét élénkült a
munkaerőpiaci kereslet.
 2021-ben a 15–64 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 535 ezer főre nőtt, fog-
lalkoztatási arányuk rekordmagas szintet, 73,1%-ot ért el. Az élénkülés elsősor-
ban a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, a közfoglalkoztatottak és a
külföldön dolgozók átlagos száma tovább csökkent.
 A 15–64 éves munkanélküliek létszáma 193 ezer főre, a munkanélküliségi ráta

4,1%-ra mérséklődött, azonban mindkettő magasabb volt, mint a járványt meg-
előzően.
 A járvány idején számos alternatív foglalkoztatási forma szolgálta a munkaerő

megtartását. Ezek közül a több területen hatékonynak bizonyuló távmunkának a
korábbinál nagyobb arányú igénybevétele tartósnak mutatkozik, és vélhetően a
jövő munkaerőpiacán is gyakorlatban marad.
 A munkaerőpiac élénkülésének hatására a potenciális munkaerő-tartalék

a 15–74 évesek körében 2021-ben átlagosan 24 ezer fővel, 356 ezer főre csök-
kent, az üres álláshelyek száma 14 ezerrel, 74 ezerre nőtt. A munkaerőigény két-
harmada a vállalkozások területén jelentkezett, háromtizede a költségvetésben,
3,0 ezer álláshely pedig a nonprofit szférában.

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP
2
A hazai munkaerőpiac a pandémiát közvet- száma, és a gazdaság hibernálásakor nehéz
lenül megelőzően, 2019-ben volt a legkedve- helyzetbe került területeken a vállalati szféra
zőbb helyzetben a munkaerő-felmérés 30 éves különböző megoldások alkalmazásával igye-
története során, a korábbiakhoz képest akkor kezett a munkaerőt megtartani. A munkaerő
rekordmagas volt a foglalkoztatottság, és tör- megtartását számos kormányzati program
ténelmi mélypontra süllyedt a munkanélkü- (például állami bértámogatás igénybevétele)
liség. Bár az ország munkaerőpiacát kevésbé segítette, ugyanakkor hozzájárult az utóbbi
érintették a járvány kedvezőtlen gazdasági évtizedben megerősödött gazdaság és mun-
hatásai, mint a reálgazdaságot, a változások kaerőpiac is. A járványt megelőzően kiala-
megtörték az évek óta tartó javuló tendenciát. kult munkaerőhiány miatt a cégeknek ér-
A járvány előtt utoljára a 2008–2009-es dekükben állt, hogy a képzett munkaerőt
gazdasági válság okozott számottevő vissza- még áldozatok árán – akár ideiglenes haté-
esést a munkaerőpiacon, az akkori válság ter- konyságromlás ellenére is – lehetőség szerint
mészete azonban alapvetően különbözött a megtartsák, miután a munkaerő megtartása
mostanitól: 2008-ban nem egészségügyi, ha- hosszabb távon több előnnyel járt.
nem gazdasági folyamatok feleltek a krízisért, A gazdaság újraindítását követően
ami a járvány előttihez képest egy számotte- 2021-ben 17 ezer fővel nőtt a 15–64 éves
vően gyengébb állapotában érte a munkaerő- foglalkoztatottak száma, és bár átlagos lét-
piacot. Ezúttal a recesszióból való kilábalás számuk a 2019-es értéket még nem érte el,
is más természetű, mivel az újraindulást kö- 5,5%-kal magasabb volt, mint 2015-ben.
vetően tovább működhettek a járvány előtti A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2021-
gazdasági-társadalmi mechanizmusok. ben már a járvány előtti rekordmagas szin-
A munkaerőpiac leginkább a járvány első tet is meghaladta, 73,1%-ra nőtt, ami 1,1
hulláma idején, 2020 tavaszán került nyomás százalékponttal magasabb volt az egy évvel
alá, amikor átmenetileg megemelkedett a re- korábbinál, és 0,9 százalékponttal a járvány
ferenciahéten nem dolgozó foglalkoztatottak előtti, 2019-es értéknél.
2.1. ábra A 15–64 éves foglalkoztatottak számának alakulása

Ezer fő
4 800
4 600
4 400
4 200
4 000
3 800
3 600
3 864
3 843
3 868
3 924
3 997
4 192
4 300
4 440
4 500
4 548
4 568
4 519
4 535
3 400
0
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP
Év végére rekordot döntött a foglalkoztatottság

A járvány harmadik hulláma és az újabb kezdve a gazdaság fokozatos újraindulása
szigorú járványügyi intézkedések követ- és a nyári hónapokra jellemző élénkülés ha-
keztében 2021 I. negyedévében romlott a tására a munkaerőpiaci mutatók egyre ked-
munkaerőpiaci helyzet: a 15–64 éves foglal- vezőbben alakultak. A mind szélesebb körű
koztatottak átlagos száma 4 millió 476 ezer, átoltottság eredményeképpen az ősszel in-
a munkanélkülieké 210 ezer fő volt, előb- duló újabb hullám sem törte meg a munka-
bi 51 ezer fővel kevesebb, utóbbi 39 ezer erőpiac lendületét: az év utolsó negyedévé-
fővel több volt, mint egy évvel korábban. re a foglalkoztatottság rekordot döntött,
Májustól fokozatosan feloldották a járvány- 4 millió 580 ezer fő, a 15–64 évesek
ügyi korlátozásokat, így a II. negyedévtől 74,1%-ának volt munkája.
2.2. ábra A 15–64 évesek foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása

% %
80 8
70 7
60 6
50 5
40 4
30 3
20 2
10 1
72,0 72,1 72,4 72,4 71,9 71,0 72,4 72,5 71,8 72,8 73,6 74,1
0 0
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.
2019 2020 2021

negyedév
Foglalkoztatási arány, % (bal tengely) Munkanélküliségi ráta, % (jobb tengely)
Erősödött a foglalkoztatás a hazai elsődleges

munkaerőpiacon
A foglalkoztatottak számának a járvány munkavállalása – elsősorban a szomszédos

első éve alatti csökkenése részben a hazai országokba történő ingázás – a korlátozá-
elsődleges munkaerőpiacon következett be, sok következtében esett vissza. 2021-ben a
de ennél jelentősebb volt a közfoglalkozta- bővülés motorja a hazai elsődleges munka-
tottak és a magyarországi háztartások kül- erőpiac volt, az itt foglalkoztatottak száma
földön dolgozó tagjai körében. Utóbbiak 43 ezer fővel 4 millió 369 ezer főre emelke-

2
2.3. ábra A foglalkoztatottak számának változása a munkaerőpiac egyes szegmenseiben
(a 15–64 éves népességen belül)
Ezer fő
50 43,5
40
30
20
10
0
–10 –5,7
–20 –14,4 –16,6
–18,9
–30 –21,0
–40
Belföldi elsődleges Közfoglalkoztatott Külföldön dolgozó
munkaerőpiacon foglalkoztatott
2019–2020 2020–2021
dett az egy évvel korábbihoz képest. Éves míg a külföldi munkavállalás a járványügyi
átlagban a közfoglalkoztatásban részt ve- intézkedések lazítása ellenére további 21%-
vők száma 6,2%-kal, 87 ezer főre csökkent, kal, 80 ezer főre esett vissza.
A foglalkoztatottak létszáma több szegmensben jelentősen

bővült
A járvány előtti szinthez képest a foglalkoz- meghaladta az egy évvel korábbit, de még
tatottság javulása részben annak köszönhe- nem érte el a 2019-es értéket.
tő, hogy az 55–64 évesek foglalkoztatási A nők és a férfiak foglalkoztatási aránya
szintjének több mint egy évtizedes bő- 2010 és 2019 között folyamatosan bővült,
vülését a járvány sem törte meg. Ennek majd a 2020-ban bekövetkezett közel azo-
hátterében elsősorban a nyugdíjkorhatár nos mértékű csökkenést követően 2021-ben
emelése, illetve a járulékfizetési szabályok mindkét nem esetében megdőlt a pandé-
foglalkoztatásösztönző változása áll. A 15–24 mia előtti csúcs: előbbieké 68,2, utóbbiaké
és a 25–54 éveseket szintén alapvetően a 77,9%-ra nőtt. A nők foglalkoztatási szint-
foglalkoztatási arány növekedése jellemezte je továbbra is alacsonyabb, illetve a két nem
a járványt megelőző években. A 15–24 éves foglalkoztatási rátája közötti különbség sem
fiatalok foglalkoztatottságának javulása már változott érdemben, aminek hátterében a
2019-ben megtorpant, és 2020 után 2021-ben hagyományos női szerepvállalás – családi
is tovább gyengült. A foglalkoztatottak leg- kötöttségek, gyermek- és idősgondozás –
népesebb csoportját a legjobb munkaválla- mellett a 40 év jogosultsági idővel rendel-
lási korú, 25–54 évesek alkották, 87,0%-os kező nők kedvezményes nyugdíjba vonulási
foglalkoztatási arányuk 0,7 százalékponttal lehetősége áll.
2.1. tábla A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya, 2021
Foglalkoztatási arány
változása
Megnevezés 2015-höz 2019-hez 2020-hoz
%
képest képest képest
százalékpont
Nemek
Nő 68,2 +6,7 +1,1 +1,4
Férfi 77,9 +7,7 +0,6 +0,9
Korcsoport
15–24 éves 27,5 +1,4 –1,6 –0,5
25–54 éves 87,0 +3,4 –0,6 +0,7
55–64 éves 62,8 +17,5 +6,1 +3,2
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség
Legfeljebb alapfokú 39,2 +4,8 –0,7 +0,8
Középfokú 77,1 +6,6 +0,4 +0,8
Felsőfokú 89,9 +3,7 +0,5 +0,3
Összesen 73,1 +7,2 +0,9 +1,1
A foglalkoztatottak iskolai végzettsége a 2020-as csökkenés után 2021-ben már

döntően befolyásolja a munkavállalási lehe- meghaladta a járvány előtti értéket, a fel-
tőségeket, és napjainkban még inkább igaz, sőfokú végzettségűeké pedig a járvány
hogy a munkaerőpiac egyre magasabb kö- éveiben is nőtt.
vetelményeket támasztó igényeinek meg- A járvánnyal összefüggő gazdasági hatá-
felelően képzett munkavállalók nagyobb sok eltérően érintették az egyes ágazatokat.
eséllyel tudnak elhelyezkedni. 2021-ben 2021-ben a nemzetgazdaság főbb területei
a 15–64 éves foglalkoztatottak 10%-a leg- közül az agráriumban és az iparban keve-
feljebb alapfokú, 58%-a középfokú, 31%-a sebben, az építőiparban és a szolgáltatá-
felsőfokú végzettséggel rendelkezett, az el- sok területén többen dolgoztak, mint egy
múlt években az előbbi két csoport aránya évvel korábban.
mérséklődött, a felsőfokúaké emelkedett. Az energiaipar kivételével az ipar nem-
A járvány leginkább a legfeljebb alapfokú zetgazdasági ágait létszámveszteség jelle-
végzettségűek munkaerőpiaci helyzetét be- mezte. A legnagyobb, 969 ezer főt szám-
folyásolta kedvezőtlenül: foglalkoztatott- láló feldolgozóiparon belül 2021-ben a
ságuk javult 2021-ben, de még nem érte el legjelentősebb létszámveszteség az alkat-
a 2019-es szintet. A középfokú végzett- részhiány – például az akadozó chipellátás –
ségűek foglalkoztatási rátája ugyanakkor miatt nehézségekkel küzdő járműgyártást

2
és az elektronikai ipart érte, ezzel szem- mind a jellemzően közszolgáltatást ellátó,
ben a kis súlyú gyógyszergyártás területén mind a piaci ágakban többen dolgoztak,
a járvány alatt folyamatosan nőtt a foglal- mint egy évvel korábban. A piaci szolgál-
koztatottak száma. Az építőipar 2013-ban tatásokon belül a legnagyobb létszámnö-
kezdődött létszámbővülése a járvány éve- vekedés a tudományos és műszaki tevé-
iben is töretlenül folytatódott. A 15–64 kenység gazdasági ágban történt, míg a
éves foglalkoztatottak 64%-a a szolgáltató kereskedelmi foglalkoztatottak létszáma
szektorban dolgozott, ezen belül 2021-ben csökkent a leginkább.
2.4. ábra A 15–64 éves foglalkoztatottak száma és változása 2021-ben 2020-hoz képest,
nemzetgazdasági szektorok szerint
Piaci szolgáltatások Közszolgáltatás Ipar
1 millió
642 ezer fő 1 millió 1 millió
+16,1
270 ezer fő 64 ezer fő –12,7
+19,7
Építőipar Mezőgazdaság
368 +11,9 193 –14,3
ezer fő ezer fő
A távmunka népszerűsége tovább nőtt

A járvány hatására megváltozott munka- megjelenésekor ugrásszerűen megnőtt,
erőpiaci helyzetben olyan, korábban kevés- majd követte a pandémia hullámait és a
sé elterjedt atipikus foglalkoztatási formák korlátozások mértékét. Az elmúlt két év
kerültek előtérbe, mint a távmunka, a home tapasztalatai alapján ez a foglalkoztatá-
office, illetve a részmunkaidős foglalkozta- si forma számos területen hatékonynak
tás. Ez elősegítette a gazdaság zavartalan- bizonyult, a korábbinál nagyobb arányú
abb működését, emellett az otthoni mun- igénybevétele tartósnak mutatkozik, és
kavégzés a társas érintkezések számának vélhetően a jövő munkaerőpiacán is gya-
csökkentésével a járvány visszaszorításának korlatban marad.
is hatásos eszköze volt. A távmunka vagy home office keretében
Azoknak a száma, akik munkájukat in- foglalkoztatott 15–64 évesek aránya 2020
ternetkapcsolaton alapuló távmunka vagy II. negyedévében volt a legnagyobb, 15%,
home office keretében végezték, a járvány az év egészére nézve pedig 8,3%-ot tett ki.
2021-ben a járvány harmadik hulláma ide- egy évvel korábbihoz hasonló mértékű ki-
jén, tavasszal dolgoztak ebben a formában a ugrást. Ugyanakkor 2021-ben összességé-
legtöbben, de az enyhébb, illetve más jellegű ben az egy évvel korábbinál többen, a 15–64
korlátozások már nem eredményeztek az évesek 9,0%-a dolgozott így.
2.5. ábra A távmunkában vagy home office keretében dolgozók arányának alakulása, 3 havi átlag
adatok (a 15–64 éves foglalkoztatottakon belül)
%
16
14
12
10
8
6
4
2
13,4
15,2
12,3
10,2
12,4
12,9
12,5
10,2
2,0
1,8
1,9
1,7
1,9
1,9
1,8
1,8
1,8
2,0
2,3
2,4
4,1
8,5
8,5
6,0
6,0
6,9
8,0
9,3
8,4
7,0
6,3
6,0
6,7
7,1
0
01–03
02–04
03–05
04–06
05–07
06–08
07–09
08–10
09–11
10–12
11–01
12–02
01–03
02–04
03–05
04–06
05–07
06–08
07–09
08–10
09–11
10–12
11–01
12–02
01–03
02–04
03–05
04–06
05–07
06–08
07–09
08–10
09–11
10–12
2019 2020 2021
Jellemzően a szolgáltató szektorban van az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon.

lehetőség az ilyen formában történő mun- A főváros kiugró értékében meghatározó
kavégzésre, ezen belül az információ, kom- szerepet játszik, hogy a szolgáltató szektor
munikáció, a tudományos és műszaki súlya Budapest gazdasági életében jóval ma-
tevékenység és a pénzügyi szolgáltatás te- gasabb, mint az országos átlag.
rületén dolgoztak a legnagyobb arányban Demográfiai jellemzők szerint vizsgálva
távmunka vagy home office keretében. továbbra is felülreprezentáltak a 25–44 év
Az oktatásban, ami 2021 nagyobb részében közöttiek, a felsőfokú végzettségűek, va-
már jelenléti formában zajlott, csökkent az lamint a városban élők.
arányuk az előző évihez képest. A magyar munkaerőpiacon a részmun-
2021-ben tovább nőttek a területi kü- kaidőben történő foglalkoztatás kevésbé
lönbségek is az előző évihez képest: a már honosodott meg, mint az unió átlagában,
2020-ban is erősen felülreprezentált Buda- és e foglalkoztatási forma elterjedtségében
pest fölénye még szembetűnőbb. A táv- a járvány is csak átmeneti változást hozott
munka vagy home office keretében dolgo- 2020-ban. 2021-ben az uniós átlag 17,7%
zók közel hattizede élt a fővárosban, és az itt volt, szemben a 4,6%-os magyar átlaggal.
élő foglalkoztatottak csaknem háromtizede Ezzel hazánk a 27 uniós ország rangsorá-
dolgozott ebben a formában. Ezzel szemben ban Bulgáriát, Szlovákiát és Romániát kö-
az ország többi területén lényegesen kisebb vetően a negyedik legalacsonyabb értékkel
volt az így dolgozók aránya, a legalacsonyabb bíró tagállam volt.

2
A magyar foglalkoztatottság szintje jelentősen meghaladta
az uniós átlagot
2021 folyamán a foglalkoztatottság ala- 20–64 éves népesség tekintetében – jóvá-

kulását az Európai Unió tagállamaiban is, hagyott 75%-os célértéket a 27 tagország-
Magyarországhoz hasonlóan, pozitívan be- ból hazánk mellett 17 másik is elérte 2021
folyásolta a járvány nagyobb hullámainak végére. 2021 IV. negyedévében az Európai
lecsengését követően, a gazdaság újraindu- Unió egészére számított 74,1%-os foglal-
lásával együtt megélénkülő munkaerőpiaci koztatási ráta 1,6 százalékponttal magasabb
kereslet. 2021 folyamán valamennyi tagál- volt a 2020. IV. negyedévinél, és 0,8 száza-
lamban nőtt a foglalkoztatottság, és a IV. lékponttal a két évvel korábbinál. Magyar-
negyedévre a tagállamok többségében a ország foglalkoztatottsági szintje 5,8 szá-
járvány előtti, két évvel korábbi szintet is zalékponttal meghaladta az uniós átlagot,
meghaladta. A 2010-ben az Európai Unió amivel hazánk a tagországok rangsorának
tízéves programjában (Európa 2020) – a első harmadába tartozott.
2.6. ábra A foglalkoztatási arány az Európai Unióban, 2021. IV. negyedév

(a 20–64 éves népességen belül)
Hollandia 82,4
Svédország 81,2
Csehország 81,0
Észtország 80,9
Németország 80,7
Málta 80,4
Dánia 80,3
Magyarország 79,9
Litvánia 78,0
Írország 78,0
Finnország 77,6
Ciprus 77,6
Szlovénia 77,2
Portugália 76,8
Ausztria 76,8
Lengyelország 76,2
Szlovákia 76,1
Lettország 75,7
Luxemburg 74,3
Franciaország 73,7
Bulgária 73,6
Belgium 71,6
Spanyolország 69,1
Horvátország 69,0
Románia 67,3 Európa 2020
Görögország 64,6 célértéke: 75%
Olaszország 64,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%
2021-ben enyhült a járvány hatására megugró

munkanélküliség
2012 és 2019 között a munkanélküliség 2.7. ábra A nyilvántartott álláskeresők és

folyamatosan és szignifikánsan csökkent, a a munkanélküliek számának alakulása
15–64 évesek körében a munkanélküliségi
ráta 10,7%-ról 3,3%-ra, a munkaerő-fel- Ezer fő
mérés történetének legalacsonyabb értékére 700
mérséklődött. A járvány megtörte ezt a ked- 600
vező tendenciát, 2020-ban jelentősen, 24%- 500
kal nőtt a munkanélküliek száma. 2021-ben
400
a gazdaság újraindítását követően, a fog-
300
lalkoztatás növekedésével párhuzamosan
csökkent a munkanélküliség, a 15–64 éves 200
munkanélküliek átlagos létszáma 193 ezer 100
főre mérséklődött, meghaladta a járványt 0
megelőző év, 2019 értékét, ugyanakkor a
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2015. évinél 37%-kal alacsonyabb volt.
A nyilvántartott álláskeresők száma1) a Nyilvántartott álláskeresők számaa)
járvány első hullámát követően, az aktív 15–64 éves munkanélküliek számab)
munkakeresés megindulásával párhuzamo-
a) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai.
san jelentősen megugrott, 2021-ben viszont b) A munkaerő-felmérés szerint.
már veszített intenzitásából, és éves átlagban
270 ezer főre csökkent.
2021-ben a munkanélküliségi ráta a 15–64 küliségi ráta, minden ötödik munkanélküli
éves népesség körében 4,1%-ra enyhült, ami közülük kerül ki. 2021-ben a fiatalok mun-
magasabb a járvány előtti értéknél, ugyanakkor kanélküliségi rátája a járvány első évéhez ké-
2,6 százalékponttal kedvezőbb a 2015. évinél. pest tovább nőtt. A legjobb munkavállalási
A férfiak és a nők munkanélküliségi korúnak számító, 25–54 éves és az idősebb,
szintje – a 2010–2012 közötti 10–12%-os 55–64 éves korosztály munkanélküliségi rá-
csúcsot követően – 2019-ig töretlenül csök- tája mérséklődött, ugyanakkor mindkét ér-
kent, majd a járvány hatására mindkét nem ték magasabb volt a járvány előttinél.
munkanélküliségi rátája számottevően nőtt. Az iskolai végzettség fő kategóriái közül
2021-ben a férfiak rátája 3,9%-ra mérsék- a járvány által legkedvezőtlenebbül érintett,
lődött, ugyanakkor a nők esetében az I. legfeljebb alapfokú végzettségűek mun-
negyedév kiugró értéke (4,9%) következté- kanélkülisége tovább romlott 2021-ben.
ben – az év egészére nézve – az egy évvel A középfokú végzettségűeké enyhén mér-
korábbinál enyhén magasabb, 4,3% volt. séklődött az előző évhez képest, a felsőfokú
A korcsoportok közül évek óta a 15–24 végzettséggel rendelkezőké változatlan ma-
évesek körében a legmagasabb a munkanél- radt.
1)
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ).

2
2.2. tábla A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája, 2021
Munkanélküliségi ráta
változása
Megnevezés 2015-höz 2019-hez 2020-hoz
%
képest képest képest
százalékpont
Nemek
Nő 4,3 –2,4 +1,0 +0,0
Férfi 3,9 –2,7 +0,5 –0,2
Korcsoport
15–24 éves 13,5 –3,6 +2,3 +1,0
25–54 éves 3,5 –2,3 +0,7 –0,2
55–64 éves 2,9 –2,8 +0,7 –0,1
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség
Legfeljebb alapfokú 11,1 –6,2 +1,4 +0,2
Középfokú 4,0 –2,3 +1,0 –0,1
Felsőfokú 1,7 –0,6 +0,3 –0,0
Összesen 4,1 –2,6 +0,7 –0,1
2021-ben a korábbi évek csökkenő ten- sen megnőtt, így a tartósan munkanélkü-
denciájával ellentétben mind a tartósan, liek aránya és az álláskereséssel töltött
legalább egy éve munkanélküliek aránya, átlagos idő is csökkent. Ehhez képest
mind az álláskereséssel töltött idő hos�- 2021-ben valamelyest visszarendeződött
sza nőtt, amiben szintén a járvány ha- a munkaerőpiac, így mindkét mutató
tása tükröződik, ugyanakkor mindkét értéke magasabb lett: a tartósan munka-
mutató értéke kisebb volt a 2019. évinél. nélküliek aránya a 15–64 éves népessé-
2020-ban a pandémia munkaerőpiacra gen belül 5,3 százalékponttal, 31,4%-ra,
gyakorolt negatív hatásai következtében a munkanélküliség átlagos időtartama
az új munkanélküliek aránya ideiglene- 0,5 hónappal, 8,5 hónapra nőtt.
A magyar munkanélküliség továbbra is az egyik

legalacsonyabb az unióban
2021 folyamán a foglalkoztatottság javu- csökkent a munkanélküliség. 2021 IV.

lásával párhuzamosan az Európai Unió negyedévében Csehországban, Lengyel-
(EU27_2020) valamennyi tagországában országban, Máltán, Németországban,
2.8. ábra A munkanélküliségi ráta az uniós Hollandiában és Magyarországon volt a

országokban, 2021. IV. negyedév legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta,
(a 15–64 éves népességen belül) 2,3–3,7% közötti, a legmagasabb pedig
Görögországban és Spanyolországban,
egyaránt 13,4%, míg az uniós átlagérték
%
– a 15–64 éves korcsoportban – 6,5%-ra
2,3– 3,2
3,3– 5,1 csökkent. 2021-ben a fiatalok munkanél-
5,2– 6,6 külisége leginkább a görög, a spanyol és
6,7– 9,2
9,3–13,4
az olasz munkaerőpiac számára jelentett
komoly kihívást, a IV. negyedévben 31,8,
30,7 és 28,0%-os rátaértékekkel. Ezzel
szemben Németországban a 15–24 éves
fiatalok munkanélküliségi rátája 5,2% volt.
A magyar fiatalok körében az uniós átlag-
nál (14,4%) némileg alacsonyabb, 12,5%
volt a mutató értéke, amivel hazánk a tag-
országok között a középmezőnybe tarto-
zott.
A megyék többségének foglalkoztatottsága magasabb,

mint a járvány előtt
2021-ben a fővárosban és a megyék döntő haladta a 2019-es értéket. A munkanélkü-

többségében nőtt a foglalkoztatottság (csök- liségi ráta 2021-ben Baranya megyében
kenés Nógrád megyében történt), miközben csökkent a leginkább (1,7 százalékpont-
a munkanélküliségi ráta a fővárosban és tíz tal) az előző évihez képest, rajta kívül Vas,
megyében csökkent, a többiben nőtt. A fő- Fejér és Tolna megye kivételével mindenütt
városban és Komárom-Esztergom megyé- magasabb volt, mint két évvel korábban.
ben volt legmagasabb a foglalkoztatási arány A két fő mutató szélsőértékeit tekintve a
(78,0, illetve 78,1%), ezzel szemben Somogy területi különbségek nőttek a 2020. évihez
megyében a legalacsonyabb (65,1%). A mun- képest, a foglalkoztatásnál mérsékeltebben,
kanélküliségi ráta Győr-Moson-Sopron a munkanélküliség esetén jelentősebben.
megyében volt a legkisebb (1,5%), és Utóbbi esetén a rátaértékek relatív szórása
Nógrád megyében a legnagyobb (10,8%). is nőtt, azzal összefüggésben, hogy a ked-
A foglalkoztatási ráta Komárom- vezőbb munkaerőpiaci helyzetben lévő
Esztergom megyében nőtt a legnagyobb megyékben a munkanélküliség a gazda-
mértékben (5,2 százalékponttal) 2020-hoz ság újraindításával párhuzamosan csök-
képest, és Zala, Baranya, Jász-Nagykun- kent, míg a nehezebb helyzetben lévő,
Szolnok megye, valamint Észak-Magyar- magas munkanélküliségű megyékben
ország megyéi kivételével mindenütt meg- tovább nőtt.

2
2.9. ábra A foglalkoztatási arány megyénként, 2.10. ábra A munkanélküliségi ráta megyén-
2021 (a 15–64 éves népességen belül) ként, 2021 (a 15–64 éves népességen belül)
% %
65,1–67,4 1,5– 2,2
67,5–69,6 2,3– 3,0
69,7–71,1 3,1– 4,5
71,2–75,7 4,6– 6,4
75,8–78,1 6,5–10,8
Az év végére csillapodtak a munkaerőpiaci mozgások
A munkaerőpiacot jellemző főbb mutatók kerültek be a foglalkoztatásba, mint ahányan

értékeinek változásait alátámasztják a gazda- kikerültek onnan. Az első hullámot jellemző
sági aktivitási csoportok közötti áramlások. intenzív munkaerőpiaci mozgások 2020 vé-
A járvány nagyobb hullámai idején – 2020 gére kiegyenlítettebbé váltak, majd a 2021 I.
I–II. és 2021 I. negyedévében – a foglalkoz- negyedévében felerősödő, de a korábbi csúcs-
tatottak közül összességében lényegesen töb- nál valamivel enyhébb áramlások az év végére
ben váltak munkanélkülivé vagy inaktívvá, ismét lecsillapodtak, megtartva a foglalkozta-
mint fordítva, ezt követően viszont többen tottak közé történő beáramlás fölényét.
2.11. ábra Azon személyek aránya a népességen belül, akik gazdasági aktivitása az előző negyedévhez
képest megváltozott (az aktivitásváltás formája szerint, a mindkét negyedévben megfigyelt személyek
adatai alapján)
%
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5 3,1 2,9
2,1 2,4 2,4
1,0 2,0 1,7 1,7 1,9 1,8
0,5 1,2 1,5 1,3
1,6 1,6 1,4 1,4 1,6 1,4 1,3 1,4 1,7
0,0
2019. I–II.
2019. II–III.
2019. III–IV.
2019. IV–2020. I.
2020. I–II.
2020. II–III.
2020. III–IV.
2020. IV–2021. I.
2021. I–II.
2021. II–III.
2021. III–IV.
negyedév
Foglalkoztatottból munkanélkülivé / inaktívvá vált Munkanélküliből / inaktívból foglalkoztatottá vált
A tendenciák a munkaerőhiány ismételt kialakulását

valószínűsítik
A Covid19-járványt megelőzően a poten- számítani. 2021-ben ugyanakkor a mun-

ciális munkaerő-tartalék2) nagysága, vagyis kaerőpiac élénkülésének hatására a po-
a pótlólagos munkaerő-kínálatot jelentők tenciális munkaerő-tartalék nagysága
köre folyamatosan és jelentősen mérsék- csökkent, a 15–74 évesek körében át-
lődött. 2020-ban a pandémia gazdasági lagosan 356 ezer főt tett ki. Az év so-
hatásainak munkaerőpiacot érintő egyik rán az állomány folyamatosan fogyott, a
következményeként nőtt a munkanélkü- IV. negyedévben 302 ezer főt tett ki, ezen
liek, az alulfoglalkoztatott részmunkaidő- belül fokozatosan csökkent az alulfoglal-
sök és a dolgozni akaró inaktívak száma, koztatottak és a munkanélküliek száma,
vagyis jelentősen bővült azok köre, akik- de leginkább az inaktív tartalék köre szű-
nek a foglalkoztatásba integrálására lehet kült.
2.12. ábra A potenciális munkaerő-tartalék negyedévenkénti alakulása
Ezer fő
700
600
500
400
300
200
100
0
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021a)
negyedév
Inaktív, szeretne dolgozni, de nem keresett munkát

Inaktív, keres munkát, de nem tud munkába állni 2 héten belül
Munkanélküli
Alulfoglalkoztatott
a) 2021-től az Eurostat módszertana szerint történik a munkaerő-tartalék meghatározása, így az eredmények a korábbi időszakéival
korlátozottan hasonlíthatók össze.
A járvány első évére jellemző, bizonyta- 2021-ben a gazdaság újraindítását követően

lanabb gazdasági környezet hatására 2020- viszont ismét élénkült a pótlólagos munka-
ban csökkent az üres álláshelyek száma. erő-kereslet, az előző évinél átlagosan 23%-
2)
Potenciális munkaerő-tartaléknak tekintendők az International Labour Organization (ILO) szerinti munkanélküliek mellett mindazon in-
aktív személyek, akiknél – az ILO-munkanélküliségre vonatkozó hármas definíciójából – vagy az aktív munkakeresés, vagy a két héten belüli
rendelkezésre állás kritériuma nem teljesül. További tartaléknak számítanak az alulfoglalkoztatottak, vagyis azok, akik teljes munkaidős állás
hiányában kényszerülnek részmunkaidőben dolgozni. Mivel 2021 előtt a gyermekgondozási távollét miatt tartósan távol lévők esetében nem áll
rendelkezésre információ a részmunkaidőre vonatkozóan, ők nem alulfoglalkoztatottként a foglalkoztatottak közé sorolódnak. Emiatt 2021-től
korlátozott az eredmények összehasonlíthatósága a korábbi időszakokéival.

2
kal több, 74,5 ezer üres vagy a közeljövőben területét, miközben legkevésbé a mezőgaz-
megüresedő álláshelyet tartottak nyilván.3) daság (1,0%), valamint a kereskedelem és az
A munkaerőigény kétharmada a vállalko- ingatlanügyletek (1,1–1,1%) nemzetgazda-
zások területén jelentkezett, közel három- sági ág küzdött létszámgondokkal. Az ad-
tizede a költségvetésben, 3,0 ezer álláshely minisztratív szolgáltatások esetében a mun-
pedig a nonprofit szférában. Az élénkülés kaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezetek
elsősorban az év második felét jellemezte, és létszámigénye kiemelkedően nőtt, össze-
döntő része a versenyszférához volt köthető. függésben a feldolgozóipari cégek számára
Az utolsó két negyedévben az üres álláshe- kiközvetített munkaerői létszámmal.
lyek száma már meghaladta a járvány előtti, Az a tendencia, hogy a potenciális munka-
2019. III. és IV. negyedévi szintet. erőtartalék nagysága csökkent, és 2021 végé-
Nemzetgazdasági szinten az üres állás- re megközelítette a 2019-es mélypontot, az
helyek aránya 2,3%-ot tett ki 2021-ben, üres álláshelyek száma pedig meghaladta a
szemben az egy évvel korábbi 2,0%-kal. két évvel korábbi, járvány előtti szintet, abba
Magas munkaerő-keresleti igény jellemezte az irányba mutat, hogy a hazai munkaerőpi-
az adminisztratív szolgáltatások (4,7%), az ac egyes szegmenseiben a járvány előttihez
egészségügy, szociális ellátás (3,7%), vala- hasonló, erős munkaerőhiány alakulhat ki,
mint az információ, kommunikáció (2,8%) jelentős területi differenciáltság mellett.
Tovább csökkent az inaktívak száma

2021-ben 1 millió 479 ezer fő, a 15–64 zása miatt – nem tudott aktívan munkát ke-
évesek 24%-a tartozott a gazdaságilag in- resni, és/vagy két héten belül munkába állni,
aktívak közé, akik sem foglalkoztatottként, így statisztikai értelemben nem a munkanél-
sem munkanélküliként nem jelennek meg küliek, hanem az inaktívak közé tartozott.
a munkaerőpiacon. Számuk mind az előző Éves összehasonlításban az inaktívak
évihez képest, mind a járványt megelőző két legnépesebb csoportja közül a tanulók
évihez képest csökkent (87 ezer, illetve 122 (624 ezer fő) száma nőtt, a nyugdíjasok,
ezer fővel). Az inaktívak közül 178 ezren járadékosoké (414 ezer fő) tovább csök-
szerettek volna munkát, 94 ezer fővel keve- kent. Utóbbiak létszámának visszaesése a
sebben az egy évvel korábbinál, miközben leginkább két tényezőre vezethető vissza:
azok száma, akik nem kívántak dolgozni, 7 az öregségi nyugdíjkorhatár 2013 és 2022
ezer fővel nőtt. A dolgozni akaró inaktívak közötti, 62 évről 65 évre történő fokozatos
számának 2020-as ideiglenes növekedése emelésére, illetve arra, hogy a nyugdíjasokat
annak volt a következménye, hogy a járvány érintő járulékfizetési változások ösztönöz-
hullámainak idején a munkájukat elvesztők ték az inaktív idősek foglalkoztatottak közé
egy része – a személyes kapcsolatok korláto- történő beáramlását.
3)
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek
adatai.
3 Ágazati körkép
3 ÁGAZATI KÖRKÉP – ÖSSZEFOGLALÓ
Ipar
 Az ipari termelés volumene 9,6%-kal nőtt 2021-ben az egy évvel korábbi, ala-
csony bázishoz képest, és a járvány előtti szintet is meghaladta. A növekedés-
hez az ipari területek többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú jármű-
gyártás kibocsátása tovább csökkent, a termelés alapvetően a globális chiphiány
miatt akadozott. A feldolgozóiparon belül ezúttal is a villamos berendezés gyár-
tása bővült a legnagyobb mértékben, a járműakkumulátorokat és villamos
motorokat gyártó vállalkozások megtelepedése révén.
Építőipar
 Az egy évvel korábbi visszaesés után 2021-ben újra nőtt az építőipar teljesít-
ménye, a termelés volumene az uniós átlagot meghaladó mértékben, 13%-kal
emelkedett az előző évhez viszonyítva. A bővülés nagyobbrészt az épületek épí-
tése 17%-os növekedésének volt köszönhető, de az egyéb építmények építése is
9,1%-kal növelte teljesítményét. Az év végi rendelésállomány volumene – mind-
két építményfőcsoportban a megállapodások számának csökkenése nyomán –
13%-kal visszaesett a 2020. decemberihez viszonyítva.
Kiskereskedelem
 A kiskereskedelmi forgalom volumene 2021-ben – az év első felét érintő járvá-
nyügyi korlátozások ellenére – 3,4%-kal meghaladta az előző évit. Ezen belül
az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,2,
a nem élelmiszer jellegű 4,4, az üzemanyagtöltő állomásoké 5,1%-kal nőtt az egy
évvel korábbihoz képest. A kiskereskedelmi üzletek száma 2013 óta folyamato-
san csökken, 2021. június végén 4200-zal kevesebb bolt várta a vásárlókat, mint
egy évvel korábban.
Infokommunikáció
 Az infokommunikáció teljesítménye 2021-ben kétszer akkora mértékben emel-
kedett, mint a teljes nemzetgazdaságé. A mobiletelefon-előfizetések piacának
bővülése folytatódott, aminek friss lendületet ad az eszközök közötti kommu-
nikációhoz használt M2M-kártyák terjedése. Az év végén az egy évvel korábbi-
nál kevesebb, 3 millió 750 ezer televízió-előfizetést tartottak nyilván, ezen belül
82%-ról 86%-ra nőtt a digitális csomagok aránya.

ÁGAZATI KÖRKÉP – ÖSSZEFOGLALÓ
3
Szállítás, közlekedés
 2021-ben csak kismértékben változtak a szállítási teljesítmények – az áru- és
a helyközi személyszállításé nőtt, a helyi személyszállításé mérséklődött –,
a járványt megelőző, 2019. évitől azonban jelentősen elmaradtak (7,2, 47 és
35%-kal). Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma
1,7%-kal mérséklődött 2021-ben, és 19%-kal volt kevesebb a 2019. évinél.
Lakásépítés, hitelezés, ingatlanpiac

 2021-ben az előző évhez viszonyítva jelentősen, 29%-kal visszaesett a haszná-
latba vett lakások száma, miközben az egy évvel korábbinál harmadával több,
29 941 lakás építését tervezték. A lakáspiaci forgalom 2021-ben az előző év ala-
csony bázisához képest 19%-kal bővült, és a járvány előtti, 2019. évi szintet is
meghaladta 3,7%-kal, ugyanakkor újra emelkedtek a lakásárak, valamint a lak-
bérek.
Turizmus, vendéglátás
 A 2020-ban a Covid19-járvány miatt jelentős veszteségeket szenvedő ágazat
2021 folyamán némileg magára talált, azonban a vendégforgalom még nem
tért vissza a járvány előtti évek szintjére. A külföldi állampolgárok magyaror-
szági, valamint a magyarok külföldi látogatásainak száma egyaránt emelkedett
2020-hoz képest, utóbbiak azonban továbbra is a belföldi utazásokat részesítet-
ték előnyben. A hazai kereskedelmi szálláshelyekre 8,8%-kal több vendég érke-
zett, a vendégéjszakák száma több mint egytizedével, az ezekhez kapcsolódó
bevételek egyharmadával nőttek. A vendéglátóhelyek eladási forgalmának vo-
lumene 16%-kal bővült 2021-hez képest.
Mezőgazdaság
 2021-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 2,1%-kal mérséklődött
2020-hoz mérten. Az 5,3 millió tonnás búzatermés 3,8%-kal több volt az egy
évvel korábbinál. Árpából rekordközeli mennyiséget, kukoricából – a nyári aszály
következtében – az előző évinél 25%-kal kevesebbet arattak. Az olajos magvú
növények közül a napraforgó termesztése nőtt. 2021. december 1-jén tyúkból
többet, szarvasmarhából, sertésből és juhból kevesebbet tartottak, mint az elő-
ző év azonos időpontjában.
3 ÁGAZATI KÖRKÉP
A járvány hatásai és a gazdasági újrain- 3.1. ábra Néhány gazdasági terület szerepe a
dulás eltérően érintették az egyes gazda- GDP 7,1%-os volumennövekedésében, 2021
sági területeket 2021 folyamán. A gaz-
dasági növekedés hajtóerejének az ipari Ipar 1,9
kibocsátás számított, de az építőipar mellett
a kereskedelem és – a korábbi évekhez ha- Építőipar 0,8
sonlóan – az infokommunikáció is számot- Kereskedelem 0,6

tevően hozzájárult a GDP növekedéséhez.
A járvány legnagyobb vesztesének tekint- Információ, 0,6
kommunikáció
hető turizmus az egy évvel korábbi, ala- Szállítás, 0,4
csony bázishoz képest jelentős mértékben raktározás
emelkedett, viszont kis súlya miatt csak Ingatlanügyletek 0,2
kismértékben segítette a gazdaság dinami- Szálláshely-
zálódását. Mindössze a mezőgazdaság fog- szolgáltatás, 0,1
vendéglátás
ta vissza a bruttó hazai termék volumen-
Mezőgazdaság –0,1
bővülését. Ágazati körképünkben a GDP
volumenváltozásához való hozzájárulás –0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0
alapján kialakult sorrendben mutatjuk be hozzájárulás mértéke,
a vizsgált gazdasági területeket. százalékpont
IPAR1)
A magyar gazdaság 2021. évi 7,1%-os bő- 467 ezer forintot kerestek, a nemzetgaz-
vüléséhez az ipar 1,9 százalékponttal járult dasági átlagnál 6,4%-kal többet. 2021-ben
hozzá, ezzel a GDP-növekedés hajtó- az iparban is érvényesültek a nemzetgaz-
motorjának számított. A feldolgozóipart, daság legtöbb területére jellemző folya-
az energiaipart és a bányászatot magába matok: a beruházások volumene az előző
foglaló ágcsoport a bruttó hozzáadott ér- évi visszaesést követően nőtt, a keresetek
ték 24%-át állította elő. Az ipari szerve- emelkedése folytatódott. A hazai ipar egy-
zetek súlya – 2018 óta csökkenő dolgo- re inkább beágyazódott a globális termelé-
zói létszám mellett – a foglalkoztatásban si láncokba, a termelés alakulását jelentő-
is hasonló (22%) volt, a nemzetgazdasági sen befolyásolja a nagy létszámú, döntően
beruházásoknak pedig ennél nagyobb ré- exportra termelő, külföldről irányított
szét, 29%-át adta. leányvállalatok teljesítménye és a külpiaci
Az iparban a teljes munkaidőben alkal- kereslet.
mazásban állók havonta átlagosan bruttó
1)
Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. Az alfejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű,
vagy területi) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
A járvány előtti csúcspontot is meghaladta az ipari
termelés
Magyarországon az ipari termelés volu- tos újraindulásával viszonylag hamar, már

mene 2013-tól 2019-ig évről évre emel- 2020 IV. negyedévében visszatért a kibo-
kedett. Ebben az időszakban az unión be- csátás a járvány előtti csúcsra. A növekedés
lül hazánkban bővült az egyik legnagyobb 2021-ben is folytatódott, az év során elő-
mértékben, összességében 35%-kal a ki- állított 42,6 ezer milliárd forint termelési
bocsátás. A világjárvány megtörte az ipar érték összehasonlító áron 9,6%-kal volt
lendületét, 2020-ban a termelés 6,0%-kal több az előző évi, alacsony bázisnál, és
csökkent. A visszaesés a járvány begyű- a járvány előtti, 2019. évi szintjét is felül-
rűzésekor volt a legnagyobb, akkor több múlta 3,0%-kal. Az ipari értékesítés na-
gyár, köztük a hazai ipar meghatározó gyobb részét (63%-át) adó export és a bel-
üzemei átmenetileg teljesen leálltak, így földi eladások is élénkültek, ezzel együtt
2020. április–májusban a termelés évtize- az exportorientáció kissé mérséklődött
des mélypontra zuhant. A gyártás fokoza- a korábbi évekhez képest.
3.2. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása

(2012-höz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva)
%
50
40
30
20
10
–10
2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Termelés Exportértékesítés Belföldi értékesítés
Az alapvetően kedvező 2021. évi folya- valamint a globális termelési és értékesítési

matokat beárnyékolták a meredeken emel- láncokban tapasztalt fennakadások, ame-
kedő energiaárak, és ezen keresztül a gyár- lyek a hazai ipart elsősorban a járműgyártás
tási költségek megugrása, a dráguló szállítás, chiphiánya révén érintették.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
Szinte mindegyik tagállamban élénkült a kibocsátás

A nemzetközi összehasonlításhoz rendel- kor 0,5%-kal csökkent a kibocsátás, jórészt
kezésre álló, naptárhatással kiigazított ada- az autógyártás visszaesése miatt. 2020-ban
tok szerint 2021-ben a hazai ipari termelés a pandémia ezt a folyamatot felerősítette,
egy évvel korábbihoz mért 10%-os volu- majd 2021-ben – a jellemzően alacsony bá-
mennövekedése meghaladta az uniós átla- zishoz képest – szinte mindegyik tagállam-
got (8,1%). Az unióban az ipari konjunktúra ban nőtt, és többségükben már a 2019-es
már a járvány előtt, 2019-ben véget ért, ak- szintet is meghaladta a termelés volumene.
3.3. ábra Az ipari termelés volumenváltozás az Európai Unió tagállamaiban, 2021*
Litvánia 17,3
20,1
Belgium 12,5
16,9
Írország 33,3
16,4
Lengyelország 12,5
14,9
Olaszország –0,7
12,2
Ausztria 4,8
11,2
Szlovákia 0,2
10,4
Görögország 7,9
10,2
Magyarország 2,3
10,1
Szlovénia 3,1
10,1
Bulgária 2,5
9,2
Dánia 1,9
8,3
EU27_2020 0,1
8,1
Spanyolország –3,0
7,5
Svédország 2,0
7,3
Luxemburg –4,3
7,2
Ciprus –1,1
6,7
Észtország 3,7
6,7
Románia –3,2
6,7
Csehország –1,1
6,6
Horvátország 3,0
6,6
Lettország 4,6
6,4
Franciaország –5,7
5,9
Hollandia 1,2
5,3
Finnország 0,9
4,2
Németország –6,5
4,1
Portugália –4,1
3,4
Málta –0,6
–0,4
–10 –5 0 5 10 15 20 25 30 35 %

* Naptárhatással kiigazított adatok.
Forrás: Eurostat.
A legnagyobb ipari potenciállal rendel- alacsony bázishoz képest az uniós átlag-

kező Németországban a 2019. és a 2020. tól jóval kisebb mértékben (4,1%-kal) nőtt
évi visszaeséssel tízéves mélypontra sül�- a kibocsátás. A német ipar teljesítményét
lyedt, majd 2021-ben ehhez a rendkívül jelentősen befolyásolta, hogy a járműgyár-

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
tás termelése 2018 óta folyamatosan csök- nagy nemzetgazdaságban, Franciaország-
kent. Ebben a motorszabványokra vonat- ban, Olaszországban és Spanyolország-
kozó szabályok szigorodása, a világjárvány ban sem érte még el a termelés a járvány
okozta üzemleállások és a globális chip- előtti volumenét. A visegrádi országok
hiány miatti ellátási problémák mellett közül a lengyel ipart vetette vissza legke-
az is szerepet játszott, hogy a német autó- vésbé a járvány, részben azért, mert ott vi-
gyárak az elmúlt években a hazai helyett szonylag alacsony a – pandémia kitörése
a külföldi termelést helyezték előtérbe. óta beszállítói nehézségekkel küzdő – jár-
Németországhoz hasonlóan a másik három műgyártás súlya.
A járműgyártás kivételével mindegyik nagyobb súlyú ipari

terület bővült
Magyarországon az ipari produktum meg- bővült: az energiaipar 12, a bányászat

határozó részét a feldolgozóipar adja. – az előző évi jelentős visszaesését köve-
Termelési értéke 2021-ben meghaladta tően – 17%-kal. A feldolgozóipari alágak
a 39 ezer milliárd forintot, ami összeha- többségében a kibocsátás nemcsak az egy
sonlító áron 9,1%-kal több a 2020. évinél. évvel korábbi, jellemzően alacsony bázist,
Az ipar másik két, a feldolgozóiparnál jó- hanem a járvány előtti szintjét is felül-
val kisebb súlyú nemzetgazdasági ága is múlta.
3.4. ábra Az ipari termelési érték megoszlása ágazatcsoportok szerint,* 2021

Elektronikai ipar
11,6%
Bányászat Járműgyártás Élelmiszeripar

0,4% 24,0% 11,4%
Feldolgozóipar Gumi-, műanyag- és

95,3% építőanyag-ipar
9,1%
Energiaipar Egyéb, fel nem
Fémfeldolgozás,
4,2% sorolt alágak
kohászat
27,3% 8,8%
Villamos berendezés
gyártása
7,8%
* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai szerint.
A legdinamikusabban – a megelőző két műakkumulátorok és a villamos motorok

évhez hasonlóan – ezúttal is a villamos be- gyártásával foglalkozó vállalkozások lete-
rendezés gyártása bővült. Az iparági fo- lepedése határozta meg. A közelmúlt be-
lyamatokat a nagy tárolókapacitású jár- ruházásai révén létrejött jelentős kapacitá-

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
sok üzembe állásával megugrott a termelés: a termelés, egyes hónapokban már a jár-
2021-ben a villamosberendezés-gyártás vány előtti csúcspontját is meghaladta, de
kibocsátása 40%-kal volt nagyobb, mint 2021-ben a globális chiphiány okozta al-
2020-ban, 2019 és 2021 között pedig ös�- katrészellátási fennakadások újfent időleges
szességében 92%-kal nőtt. leállásokra, illetve egyműszakos munkarend
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari ter- bevezetésére kényszerítették a gyártókat,
melés 24%-át adó járműgyártásban okoz- így 2021-ben 1,9%-kal tovább csökkent
ta a járvány az egyik legnagyobb visszaesést: a járműipar kibocsátása. Ezen belül a köz-
a 2019-ben dinamikusan (10%-kal) bővülő úti gépjármű gyártása 1,3, a közúti jármű
iparág kibocsátása 2020-ban 11%-kal csök- alkatrészeinek gyártása 4,2%-kal maradt el
kent a pandémia kitörését kísérő üzemleál- az egy évvel korábbitól.
lások miatt. Az év második felére helyreállt
GLOBÁLIS CHIPHIÁNY – OKOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK

Az autógyártás nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is messze elmaradt még
a járványt megelőző teljesítményétől. 2021-ben összesen mintegy 63 millió személygép-
kocsit gyártottak a világon, közel 2 millióval többet, mint 2020-ban, de a járvány előtti,
2019. évinél így is bő 10 millióval kevesebb autó gördült le a gyártószalagokról.2) Míg
2020-ban alapvetően a pandémia kitörését övező üzemleállások, addig 2021-ben
a – modern autókban egyre nagyobb számban beépített – mikrochipek hiánya okozott
jelentős termeléskiesést. Az ellátási probléma részben a járvány miatt felborult piaci
viszonyokra, részben ettől független körülményekre vezethető vissza. A pandémia kitö-
résekor az integrált áramköröket gyártó üzemek is leálltak, az ezt követő újrainduláskor
azonban a korábbitól eltérő keresleti szerkezettel szembesültek. Részben a megválto-
zott életkörülmények miatt megnövekedtek az infokommunikációs eszközökhöz és a
szórakoztató elektronikai termékekhez kapcsolódó megrendelések. Ezek teljesítésével
párhuzamosan az – időközben szintén élénkülő – autógyártás igényeit egyre kevésbé
tudták kiszolgálni a chipgyártók. A keresleti nyomást tovább erősítette, hogy az Egyesült
Államok a „kereskedelmi háború” részeként embargót vezetett be Kína legnagyobb chip-
gyártójával szemben, amivel fokozódott más üzemek leterheltsége. A Kínán kívüli gyár-
tókapacitásokat azonban szűkítette, hogy Japán két jelentős üzemében is tűz pusztított,
Tajvanon pedig az aszály miatt veszélybe került a gyárak vízellátása. Mindezek mellett
a szállítási költségek emelkedése és egyéb rendkívüli események, például a Szuezi-
csatornát érintő időleges fennakadások is befolyásolták az ellátási láncok működését.
Az integrált áramkörök hiánya a nagy autóipari hatalmakat nem egyformán érintette.
Miközben Kínában és Indiában már hasonló számú autót gyártottak 2021-ben, mint
a világjárvány előtti évben, addig az Egyesült Államokban csak kismértékben élénkült
a termelés, és még jóval elmaradt a két évvel korábbi szinttől, az Európai Unióban,
Japánban és Dél-Koreában pedig tovább csökkent az autógyártás volumene. 2021-ben
2)

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
száz autóból 33-at Kínában, 16-ot az Európai Unió tagállamaiban, 10–10-et Japánban és
az Egyesült Államokban, 6-ot Indiában, 5-öt Dél-Koreában gyártottak.3)
3.5. ábra Gyártott személygépkocsik száma országok, országcsoportok szerint
Millió darab
80
70
16,1
60
3,6 12,2 12,7
3,6
50 3,2
7,5 3,2
2,8 3,6
40 8,3 6,1 6,3
7,0 6,6
30
14,1
10,8 10,0
20
10 20,7 19,4 20,7
0
2019 2020 2021
Kína EU27_2020 Japán

Egyesült Államok India Dél-Korea
Fel nem sorolt országok
A feldolgozóipari termelés 12%-át adó, alágazat közül az elektronikus fogyasztá-

exportorientált elektronikai ipar termelési si cikk gyártása 12%-kal bővült 2021-ben,
volumene 2021-ben 5,9%-kal nőtt az elő- ugyanakkor a chiphiánynak leginkább ki-
ző évihez képest. A növekedés magas bázi- tett, a járműgyártásba is beszállító elekt-
son valósult meg, mivel az elektronikai ipar ronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása
egyike volt azon kevés ipari területeknek, 1,9%-kal csökkent.
amelyek kibocsátása emelkedett 2020-ban. Az elektronikai iparral közel azonos súlyú,
(A tendencia 2014 óta tart.) A bővülés alap- de nagyobbrészt belföldön értékesítő élel-
vetően az I. félév eredménye, az év második miszeripar termelése 8,9%-kal meghaladta
felében (a decemberi növekedéstől eltekint- az egy évvel korábbit. A bázis ebben az alág-
ve) csökkent a kibocsátás, ami ez esetben is ban is magas volt, miután a 2014 óta emelke-
összefüggött a félvezetőhiány miatt akado- dő tendencia 2020-ban is folytatódott, igaz,
zó alapanyag-ellátással. A két legnagyobb a növekedés üteme jelentősen (0,6%-ra)
3)

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
lassult. 2021-ben az alágazatok többségében kereslet. A legnagyobb súlyú húsiparban

bővült a kibocsátás. Jelentősebb visszaesés a termelés volumene 13%-kal múlta felül
egyedül a csekély súlyú – és az előző évben az egy évvel korábbi, viszonylag alacsony
kiugró teljesítményt elérő – halfeldolgozás szintet. (2020-ban 6,5%-kal csökkent a hús-
és -tartósítás területén történt. Ezen kívül ipar teljesítménye, amiben a madárinfluen-
csak az olaj- és margaringyártás termelési za miatt kialakult alapanyaghiány jelentős
volumene maradt el (0,3%-kal) az egy év- szerepet játszott.) A második legnagyobb
vel korábbitól, amiben szintén szerepet ját- termelési értékkel bíró italgyártás kibocsá-
szott a bázishatás, mivel a járvány kitörését tása 11%-kal nőtt az előző évi – a vendég-
övező, 2020. február-márciusi felvásárlási látást érintő korlátozásokkal is összefüggő –
láz alatt rendkívül nagy volt az étolaj iránti 7,4%-os visszaesést követően.
3.6. ábra A termelés volumenváltozása a feldolgozóipari alágakban,* 2021

–1,9
Járműgyártás –12,8
5,9
Elektronikai ipar 7,0
8,9
Élelmiszeripar 9,5
Gumi-, műanyag- és 14,4
építőanyag-ipar 5,0
16,8
Kohászat, fémfeldolgozás 0,7
40,0
Villamos berendezés gyártása 58,9
13,8
Vegyi anyag, termék gyártása 10,3
Gép, gépi berendezés 8,3
gyártása 2,0
Kokszgyártás, kőolaj- 20,1
feldolgozás 0,8
Fa-, papír- és nyomdaipar 8,9
5,6
Egyéb feldolgozóipar 9,0
2,3
–0,4
Gyógyszergyártás 1,8
Textíl- és bőripar 5,8
–12,5
–20 –10 0 10 20 30 40 50 60 %
* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai szerint.

Az alágak a 2021. évi termelési értékük szerinti csökkenő sorrendben szerepelnek.
A kohászat, fémfeldolgozás 2021. évi kesítési lehetőségei.) A 2021. évi növeke-

termelési volumene 17%-kal volt nagyobb, dés motorját a fémfeldolgozási termékek
mint egy évvel korábban, és csak kevéssel gyártása jelentette, aminek produktuma
(0,3%-kal) maradt el a 2018. évi csúcspont- 24%-kal bővült, elsősorban a belföldi keres-
jától. (Ezen a területen már a járvány előtt, let megugrásának köszönhetően.
2019-ben véget ért a konjunktúra, miután A szintén háttéripar jellegű, elsősorban
az ázsiai versenytársak térnyerésével jelen- a gépipari és az építőipari megrendelések-
tősen szűkültek az európai gyártók érté- től függő gumi-, műanyag- és építőanyag-

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
ipar is bővült, 2020-hoz képest 14%-kal. A vegyipar további ágazatai közül a ve-
Ezzel a kibocsátás meghaladta a járvány gyi anyag, termék gyártása 14, a koksz-
előtti szintjét. Az ágazatcsoporton belül gyártás, kőolaj-feldolgozás 20%-kal bő-
a gumiipar két év csökkenést követően új- vült. Előbbit a műanyagalapanyag-gyártás
ból dinamizálódott, a 12%-os volumen- teljesítménye határozta meg, utóbbiban
növekedést elsősorban a járműiparba be- az alacsony bázis játszott fő szerepet, mivel
szállító gumiabroncsgyártás teljesítménye a járvány megfékezését célzó korlátozá-
eredményezte. Az építőanyag-ipar élén- sok az üzemanyagok iránti kereslet jelentős
külése összefüggött az előző évben meg- visszaesésével jártak 2020-ban. A legkisebb
szakadt építőipari konjunktúra újabb hullá- súlyú vegyipari ágazat, a gyógyszergyártás
mával. A vegyiparhoz tartozó műanyag ter- 2021. évi kibocsátása ugyanakkor 0,4%-kal
mék gyártásán belül valamennyi szakágaza- elmaradt az egy évvel korábbitól, amit első-
tában számottevően emelkedett a termelés. sorban az export csökkenése okozott.
A megyék többségében már a járvány előtti szintet is

meghaladta a termelés volumene4)
2021-ben a megyék többségében (és a fő- 3.7. ábra Az ipari termelés értéke és volumen-
városban is) nagyobb volt az ipari termelés változása az előző évhez képest megyénként,
volumene az egy évvel korábbi, jellemző- 2021*
en alacsony bázisnál. Csak Vas és Bács-
Kiskun megyében csökkent a kibocsá- Változás, % 16,1%
tás, amiben mindkét esetben szerepet ját- 16,9% 11,3%
szott a járműgyártás visszaesése. A legna- 7,2% 2,9%

8,3%
9,6% 15,8%
gyobb mértékű (18–20%-os) növekedés –8,4% 19,5% 12,8%
Pest és Veszprém, a legkisebb (5,0% alatti) 18,4% 5,5%
Komárom-Esztergom, Zala és Somogy 4,5% –0,4%

14,6%
4,6% 5,5%
megyében történt. A legnagyobb ipari 11,6%
potenciállal rendelkező térségek közül Pest 10,7%

Ipari termelési érték,
megyében a villamosberendezés-gyártás, milliárd forint
Győr-Moson-Sopronban a járműgyártás, 417– 761
Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén 762–1 255
1 256–1 777
megyében a vegyipar és a villamosberen- 1 778–3 093
dezés-gyártás volt a növekedés motorja. 3 094–4 709
A járvány előtti, 2019. évi szintjét 12 me- * A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti
gyében haladta meg a termelés volumene. adatai alapján.
4)
Megyei szinten a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai, illetve ágazati bontásban a legalább 50 főt foglalkoztató
vállalkozások székhely szerinti adatai állnak rendelkezésre.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
2021-ben Pest megyében állították elő megyében volt a legmagasabb, az országos

a legnagyobb ipari termelési értéket, ezzel átlag (4,2 millió forint) több mint kétsze-
2014 óta először nem Győr-Moson-Sopron rese. Baranya, Somogy és Békés megyében
megye vezette a rangsort. Az egy lakos- ugyanakkor a hazai átlag felét sem érte el
ra jutó termelés viszont továbbra is Győr- a mutató értéke.
Moson-Sopron és Komárom-Esztergom
ÉPÍTŐIPAR
A gazdaság 2021. évi bővüléséhez az épí- (20%) meghaladóan, 36%-kal emelkedett.
tőipar is hozzájárult, ugyanis teljesítménye 2021-ben átlagosan 374 ezren (az összes
a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan, foglalkoztatott 8,1%-a) dolgoztak az épí-
16%-kal nőtt, és ezzel a bruttó hozzáadott tőiparban, az egy évvel korábbinál 3,4%-kal
értéken belüli részesedése 6,5%-ra emelke- többen (nemzetgazdasági szinten 0,7%-kal
dett. A javuló gazdasági környezet eredmé- nőtt a létszám). Az építőiparban teljes mun-
nyeként az építőipari beruházások volume- kaidőben alkalmazásban állók 350 ezer fo-
ne szintén nagyobb lett, mintegy 20%-kal, rintos havi bruttó átlagkeresete5) továbbra is
ennek ellenére nemzetgazdasági súlya ala- ötödével (89 ezer forinttal) kevesebb, mint
csony (2,5%) maradt. a nemzetgazdasági átlag, részben a fizikai
Az építőiparban foglalkoztatottak lét- foglalkoztatottak magasabb aránya követ-
száma 2010 óta a nemzetgazdasági átlagot kezményeként.
Az építőipari termelésnek főként az épületépítések adtak

újabb lendületet
Az építőipar három éven át tartó növeke- rások mellett a kialakult járványhelyzet

dése 2020-ban a járvány hatására megtört, miatt szüneteltetett vagy halasztott beru-
a termelés volumene 9,7%-kal visszaesett házások elindulása is. A termelési volumen
az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest. nagyobb mértékben nőtt, mint a foglal-
A járvány miatti korlátozások fokozatos fel- koztatottak száma, így folyó áron számít-
oldásával 2021-ben már 13%-kal (5,4 ezer va a termelékenység 23%-kal javult az előző
milliárd forintra) bővült a teljesítmény, évhez képest, de 13%-kal felülmúlta a 2019.
és kissé meghaladta a 2019. évi szintet is. évit is.
Ebben szerepet játszott az EU újabb költ- Az építőipari termelés 2021-es bővülé-
ségvetési ciklusához köthető fejlesztési for- séhez nagyobbrészt a termelésből 59%-kal
5)
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámkorláttól függetlenül a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából
jelentős nonprofit szervezeteknél.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
részesedő épületépítések 17%-os volumen- szintet is, elsősorban ipari, kereskedelmi,
növekedése járult hozzá. Az építményfő- oktatási, kulturális és sportlétesítmények
csoport 3,2 ezer milliárd forintos terme- építésének köszönhetően.
lési értéke jóval felülmúlta a járvány előtti
3.8. ábra Az építőipari termelés volumenváltozása építményfőcsoportonként (2010-hez képest)

%
100
75
50
25
–25
–50
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Épületek Egyéb építmények Építőipar összesen
Az egyéb építmények építése, amely 9,1%-kal fokozták kibocsátásukat 2020-hoz

az építőipari teljesítmény 41%-át adta, szin- viszonyítva, ami így is elmaradt a járvány
tén támogatta az építőipari konjunktú- előttitől. Az építményfőcsoport teljesítmé-
rát. A többek között út-, vasút-, illetve nye az állami megrendelésekkel összefüggő
közműépítésekkel foglalkozó vállalkozások ciklikus változásokat követte.
3.9. ábra Az építőipar év végi rendelésállományának volumenváltozása építményfőcsoportonként

(2010 december végéhez képest)
%
250
200
150
100
50
–50
–100
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Épületek Egyéb építmények Építőipar összesen

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
A gazdasági növekedés újraindulása, va- évvel korábbihoz képest. Az épületépítés

lamint az építőipari termelés bővülése mel- év végi szerződésállományának volumene
lett az építési vállalkozók 2021. végi 2,1 ezer 14%-kal elmaradt a 2020. december végitől,
milliárd forint értékű szerződésállománya és az egyéb építményeknél is hasonló volt
volumenében 13%-kal csökkent az egy a visszaesés.
Uniós szinten is újra nőtt a teljesítmény

Az Európai Unió építőipari termelésének közösségi szinten elérve az 5,7%-ot. Az unió
2014 és 2019 közötti folyamatos bővülése építőipari termeléséből a legnagyobb arány-
2020-ban hazánkéhoz hasonlóan megtört, ban részesedő országok közül Németország-
a naptárhatással kiigazított adatok alapján ban 1,6%-kal mérséklődött, Franciaország-
teljesítménye 5,0%-kal elmaradt az egy ban 11%-kal nőtt a kibocsátás. Előbbiben
évvel korábbitól. A termelés a tagországok az épületek építése csökkent, az egyéb épít-
jelentős részében csökkent. 2021-ben már mények építése bővült, utóbbiban az épület-
hét ország kivételével mindenhol megindult építések emelkedtek kicsivel nagyobb mér-
a növekedés (1,4 és 24% közötti mértékben), tékben, mint az egyéb építményeké.
3.10. ábra Az építőipari termelés volumenváltozása az EU-ban és a visegrádi országokban*

(2010-hez képest)
%
80
70
60
50
40
30
20
10
0
–10
–20
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
EU27 Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország
* Naptárhatással kiigazított adatok.
A magyar építőipar termelésének volume- átlagot meghaladóan emelkedett. A viseg-

ne ‒ a 2017 és 2019 közötti, a tagországok rádi országok közül Szlovákiában csökkent,
sorában is kiemelkedő bővülést követően ‒ Lengyelországban és Csehországban pedig
2020-ban az uniós átlagot meghaladó mér- a magyarországinál jóval kisebb volt a nö-
tékben visszaesett, majd 2021-ben az uniós vekedés 2021-ben. Építményfőcsoportok

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
szerint Magyarországon főként, Csehor- az épületépítések eredményezték a teljesít-
szágban és Lengyelországban kizárólag mény bővülését.
KISKERESKEDELEM
A járvány és az azzal kapcsolatos korlátozó A kiskereskedelemben 2021-ben közel
intézkedések megtörték a kiskereskedelem 355 ezer fő, a nemzetgazdaságban foglal-
hozzáadott értékének dinamikus volumen- koztatottak 7,7%-a dolgozott, létszámuk
növekedését: 2010 és 2019 között évente egy év alatt 4,2%-kal csökkent, míg nem-
még átlagosan 6,3%-ot tett ki, 2020-ban zetgazdasági szinten 0,7%-kal emelkedett.
viszont 4,1%-kal kevesebb volt a járvánnyal 2015-höz képest is csökkenés (8,2%) ta-
még nem sújtott 2019-es volumenhez ké- pasztalható, miközben a nemzetgazdasági
pest. 2021-ben az ágazat részesedése a brut- átlag (6,9%) nőtt. Az üres álláshelyek aránya
tó hozzáadott értékből (4,4%) valamivel 2017-tel bezárólag növekedést mutatott, azt
magasabb volt, mint 2015-ben, de egyaránt követően csökkent. 2021-re az összes állás-
elmaradt a 2019., illetve a 2020. évitől. hely alig több mint 1,1%-ka volt betöltetlen,
2021-ben a nemzetgazdaság összes be- míg a nemzetgazdaság egészét tekintve ez
ruházásaiból a negyedik legnagyobb súlyt az arány 2,3%-ot tett ki.
(5,8%) a kereskedelem, gépjárműjavítás A kiskereskedelmi ágazatban a teljes mun-
nemzetgazdasági ág jelentette. Ennek ré- kaidőben alkalmazásban állók6) havi bruttó
szeként a kiskereskedelemben a hazai beru- átlagkeresete 2021-ben 347 ezer forint volt,
házási teljesítmény 2,5%-a (317 milliárd fo- az egy évvel korábbit 7,0%-kal, a nem-
rint) realizálódott. A kedvezőtlen gazdasági zetgazdasági átlagkereset növekedésé-
környezet ellenére az ágazathoz kapcsolódó nél (8,7%) kisebb mértékben haladta meg.
beruházások volumene 34%-kal meghalad- Az átlagkereset összege 79%-a volt a nem-
ta az egy évvel korábbit, és kétszerese volt zetgazdasági átlagnak.
a 2015. évinek.
Az év eleji korlátozások feloldásának hatására nőtt a bolti

kiskereskedelmi forgalom7)
A kiskereskedelmi forgalom volumenének zott intézkedések sorozata (például beuta-

2013 óta tartó növekedését törte meg 2020- zási korlátozások, korlátozott nyitva tartás).
ban a Covid19-járvány megfékezésére ho- Ekkor a volumen alig változott (–0,2%)
6)
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szerve-
zeteknél.
7)
2015-től a kiskereskedelmi forgalmi adatok előállítása az új, online pénztárgépadatokat is felhasználó módszertan alapján történik, emiatt
az adatok a korábbi évekhez viszonyítva csak korlátozottan összehasonlíthatók.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
a 2019. évihez viszonyítva. Bár 2021 ele- reskedelmi üzlethálózat és a csomagkül-

je az előző évhez hasonló korlátozásokkal dő kiskereskedelem együttesen 14,1 ezer
indult, azok feloldását követően áprilistól milliárd forint értékű forgalmat realizált,
a gazdasági ágazat teljesítménye folyama- ami volumenben számítva 3,4%-kal meg-
tosan javult. 2021-ben az országos kiske- haladta az előző évit.
3.11. ábra A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozásához való hozzájárulás
Százalékpont és %
8
7
6 1,2
1,0
1,1
5
0,8
4
3,7
3 3,7 0,7
3,3
2,6
2 1,7
0,0
1 1,8
1,4 1,4 1,5
1,3 1,0
0
–1,5
–1
–2
2016 2017 2018 2019 2020 2021
Élelmiszer Nem élelmiszer Üzemanyag Kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása

az előző évhez képest, %
Az egy kiskereskedelmi egységre vetített jutott a különféle kiskereskedelmi üzle-

forgalom (országosan 286 ezer forint/nap) tekben, a mutató értéke Budapesten volt
szempontjából Pest megye emelkedik ki a legnagyobb (4300 forint), Nógrád me-
a 408 ezer forintot megközelítő napi átla- gyében a legkisebb (2600 forint). A fővá-
gos bolti forgalmával, ugyanakkor Békés ros mellett még Pest, Győr-Moson-Sopron,
megyében a mutató értéke ennek mindös�- Zala, Veszprém és Fejér megyében költöttek
sze 52%-a volt. 2021-ben egy lakosra na- az átlagosnál többet.
ponta átlagosan 3600 forintnyi költés
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának részaránya

tovább csökkent az üzemanyagok javára
A forgalom szerkezetét tekintve az élelmi- delem 38, az üzemanyagoké 16%-ot tett ki

szer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskeres- a teljes forgalomból 2021-ben. Az összfor-
kedelem 46, a nem élelmiszer-kiskereske- galmon belüli arányok az utóbbi néhány év-

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
ben a nem élelmiszer-kiskereskedelem felé miszer-kiskereskedelem mellett az üzem-
tolódtak, azonban a Covid19-járvány mi- anyag-forgalom is élénkült, utóbbi részará-
att 2020-ban újra az alapvető szükségletek nya az összforgalomból közelítette a járvány
kielégítése került előtérbe. 2021-ben pedig előttit.
az utazási korlátozások feloldásával az élel-
3.12. ábra A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozása (2015-höz képest)
%
50
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+
Élelmiszer Nem élelmiszer Üzemanyag Kiskereskedelem összesen
Bár a járvány terjedését megelőző korlá- az előző évi, alacsony bázishoz képest
tozások megszakításokkal 2021 áprilisáig összességében 4,4%-os volumennöveke-
érvényben voltak, a kiskereskedelmi forga- dést realizáltak. A különböző típusú üz-
lom volumene 3,4%-kal bővült 2021-ben. letek többségében (2–18%-kal) növekedett
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű ve- a forgalom, ez alól kivételt a bútor-, a mű-
gyes üzletek 2,2%-kal nagyobb forgalmat szakicikk-, valamint a könyv-, újság-, pa-
bonyolítottak le az egy évvel korábbinál. píráruüzletek jelentettek, amelyekben
Ezen belül a forgalom háromnegyedét kite- 14, illetve 5,7%-kal csökkent a forgalom.
vő vegyes termékkörű üzletek forgalma 2,8, A személyes kontaktust kerülendő a fo-
az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzle- gyasztók közül a szokottnál többen válasz-
teké (húsboltok, zöldség-gyümölcs üzle- tották a boltok helyett az online vásárlást,
tek, dohányboltok, pékségek stb.) 0,6%-kal ez éves szinten a csomagküldő és interne-
emelkedett. A fogyasztók a szakboltok he- tes kiskereskedelmi forgalom volumenének
lyett továbbra is inkább az egy helyen széles további 17%-os bővülését eredményezte.
kínálatot nyújtó, vegyes termékkörű üzlete- A forgalom teljes kiskereskedelmen belüli
ket választották. részesedése a 2020. évi 8,8%-ról 2021-ben
A korlátozások a nem élelmiszerter- 9,4%-ra emelkedett.
mékek forgalmazóit jobban érintették, ők

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
3.13. ábra A csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma havonta
Milliárd forint
150
125
100
75
50
25
0
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12
2018 2019 2020 2021
3.1. tábla A kiskereskedelmi üzletek forgalmának alakulása, 2021+

(%)
Volumenváltozás
Megosz-
Megnevezés az előző
lás 2019-hez 2015-höz
évhez
képest képest
képest
Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes 46,4 2,2 5,2 19,6
Ebből:
élelmiszer jellegű vegyes 34,8 2,8 6,7 23,4
élelmiszer, ital, dohányáru 11,6 0,6 0,2 8,0
Nem élelmiszertermék jellegű 37,8 4,4 4,4 47,2
Ebből:
iparcikk jellegű vegyes 4,3 5,1 9,9 72,6
textil, ruházati és lábbeli 4,7 17,7 –11,5 13,6
bútor, műszaki cikk 6,3 –13,6 –24,2 –8,2
könyv, újság, papíráru 0,5 –5,7 –29,3 –27,2
számítástechnika és egyéb iparcikk 5,1 1,7 –2,5 20,0
gyógyszer, gyógyászati termék 4,1 3,1 9,6 32,2
illatszer 2,4 5,6 4,5 38,6
használt cikk 0,3 11,5 –16,5 –6,1
csomagküldő és internetes 9,4 16,8 67,2 4,5-szeres
Üzemanyag 15,8 5,1 –4,9 21,9
Kiskereskedelem összesen 100,0 3,4 3,2 29,7

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
Az üzemanyagtöltő állomásokon a for- járműforgalommal. A korlátozások feloldá-
galom volumenének 2013-tól folyamatos sával 2021-ben ehhez az alacsony bázishoz
növekedését 2020-ban – 8 év után először – viszonyítva 5,1%-kal emelkedett, míg
visszaesés követte, összefüggésben a járvá- 2019-hez képest közel ugyanilyen mérték-
nyügyi intézkedések miatt mérséklődő gép- ben csökkent az értékesítés volumene.
Az unió tagállamainak mindegyikében élénkült

a kiskereskedelmi forgalom
Az alacsony bázishoz mért volumennö- miszereké 8,3, az üzemanyagoké 9,0%-kal

vekedés a többi uniós tagország kiskeres- nőtt.) A forgalom volumene a legnagyobb
kedelmi forgalmát is jellemezte. Ennek mértékben (19%-kal) Szlovéniában, a leg-
eredményeként a világjárvány terjedéséhez kevésbé Szlovákiában és Németországban
köthető korlátozó intézkedések feloldásá- (1,3, illetve 0,8%-kal) bővült. A visegrádi
val az Európai Unióban (EU27_2020) is országok esetében 2021-ben a kiskereske-
élénkült – a naptárhatástól megtisztított delmi forgalom volumene az erős belső pi-
adatok szerint – a kiskereskedelmi forga- accal rendelkező Lengyelországban az uni-
lom volumene, 2021-ben 5,4%-kal emel- ós átlag felett emelkedett, Csehországban,
kedett az előző évhez mérten. (Ezen belül Magyarországon és Szlovákiában az uniós
az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes átlag alatti volt a növekedés.
kiskereskedelem eladásai 0,9, a nem élel-
Csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma

2013-tól a kiskereskedelmi üzletek száma8) üzlettípusban jellemző volt. 2021. júni-
folyamatosan csökkent, összefüggésben us végén a kiskereskedelmi üzletek 32%-a
az internetes (külföldi és belföldi webáru- élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzlet volt,
házakban történő) vásárlások terjedésével, számuk egy év alatt 2,4%-kal kevesebb lett.
továbbá az üzletek üzemeltetési költsége- A nem élelmiszertermék jellegű üzletek
inek emelkedésével, ami leginkább a mun- az összes üzlet 66%-át tették ki, amelyekből
kaerőköltség és a bérleti díjak növekedé- a 2020. közepinél mintegy 3300-zal keve-
sére vezethető vissza. 2021. június végén sebb várta a vásárlókat. Az üzemanyagtöltő
114 ezer üzlet működött, számuk 3,5%-kal állomások az összes üzlet 1,8%-át jelentet-
(4158-cal) mérséklődött az egy évvel ko- ték, számuk (2053 benzinkút) egy év alatt
rábbihoz képest. A csökkenés mindegyik 3-mal csökkent.
8)
Az EU kiskereskedelmi fogalmának megfelelően üzemanyag-töltőállomásokkal együtt, de a gépjármű-, gépjárműalkatrész-, valamint a mo-
torkerékpár- és motorkerékpáralkatrész-szaküzletek nélkül. A kiskereskedelmi üzletek száma nem tartalmazza a 2013. július 1-jétől megalakult
nemzeti dohányboltokat.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
2021 közepén tízezer lakosra 117 bolt 3.14. ábra Kiskereskedelmi üzletek tízezer
jutott, 2015 végén még 136. A kiskereske- lakosra jutó száma megyénként, 2021. június 30.
delmi üzletekkel legjobban ellátott terület
Budapest és Tolna megye, a legkevésbé ellá-
tott pedig Fejér és Pest megye volt. Utóbbi-
ban ennek ellenére az egy lakosra jutó for-
galom országosan a 2. legnagyobb. Ennek
oka a fővárosba bevezető, de területileg Pest
megyéhez tartozó jelentős utak, autópályák Darab
mellé települt bevásárlóközpontok kiemel- 93– 94
95–107
kedő forgalma. 108–116
117–132
133–141
INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Az információtechnológiai eszközök és Az információ és kommunikáció terüle-
alkalmazások használata mindennapjaink tén dolgozók száma 2021-ben új csúcsot
szerves részét képezi, ez a járvány hullá- döntött, 168 ezer fő volt, 14%-kal több,
mai idején még intenzívebbé vált, a mun- mint egy évvel korábban. A teljes munka-
ka, az oktatás és a szélesebb értelemben időben alkalmazásban állók havonta átla-
vett kapcsolattartás terén pedig felérté- gosan bruttó 731 ezer forintot kerestek,9)
kelődött. 67%-kal többet a nemzetgazdasági átlagnál,
2021-ben a távközlési tevékenységeket is ezzel ez az egyik legjobban fizető gazdasá-
magába foglaló információ és kommuniká- gi ág. A bruttó átlagkereset a nemzetgaz-
ció területén a bruttó hozzáadott érték vo- dasági átlagnál (8,7%) némileg enyhébben,
lumene – folytatva a korábbi évek lendüle- 8,0%-kal nőtt az előző évhez képest, az át-
tes fejlődését – 14%-kal, a nemzetgazdaság lagkereset a távközlési szektorban alacso-
egészénél kétszer akkora ütemben emelke- nyabb volt (666 ezer forint), mint a gazda-
dett az előző évihez képest. Az infokom- sági ág egészében. Az üres álláshelyek ará-
munikáció területe 4,3%-kal részesedett nya alapján az információ és kommuniká-
a nemzetgazdaság egészére számított hoz- ció területén a munkaerő-kereslet még min-
záadott értékből, az ágazat értékének vala- dig lényegesen magasabb, mint a kínálat.
mivel több mint negyedét a távközlési tevé-
kenység adta.
9)
zeteknél.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
Az M2M-kártyákkal új lendületet vett a mobil-előfizetések
bővülése
A mobiletelefon-előfizetések piaca a Száz lakosra 137 mobil-előfizetés jutott,

2000-es évek végére telítődött, 2010 és négy és félszer annyi, mint vezetékes előfi-
2018 között 11,6–12,0 millió között in- zetés (31 darab). A lakosságszámot meg-
gadozott. Az emberi beavatkozás nél- haladó előfizetésszám főként a lakossági és
kül történő, eszközök közötti kommuni- az üzleti előfizetések párhuzamos használa-
káció elterjedésével és az ehhez használt tából következik.
M2M10)-kártyákkal új lendületet vett A havidíjas előfizetések száma folyamatosan
a mobil-előfizetések bővülése, számuk nő, 2021 végére négyből három ilyen volt. Tér-
2021 végén 13,3 millióra nőtt. Ebből 1,9 nyerését a mobiltelefon-szolgáltatók stratégi-
millió volt az M2M-kártyák száma, ame- ája is erősíti: a havidíjas előfizetések percdíjai
lyekből négytizedével több volt használat- sok esetben kedvezőbbek, valamint adatfor-
ban az egy évvel korábbinál. galmat is biztosítanak a felhasználók számára.
3.15. ábra A mobiltelefon-előfizetések száma az előfizetés típusa szerint*
Millió darab
14
12
3,3
3,7 3,5
10 3,9
5,0 4,7 4,2
6,5 5,8 5,5 5,4 5,3
8
6
9,2 10,0
4 8,8
7,5 7,9
6,5 6,8 7,1
5,5 5,9 6,1 6,2
2
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Havidíjas előfizetés Feltöltőkártyás
* 2019-től M2M-kártyákkal együtt.
A vezetékes telefonvonalak száma 2021- közel négyötödét fedte le, 2021-ben ez

ben 3 millió alá csökkent, az év végi adatok a technológia az összes vezetékes hívás
alapján utoljára 2013-ban volt ennyire kevés számának 63, idejének 70%-át jelentette.
belőlük. A VoIP-hangcsatornák11) korábbi A VoIP-alapú technológia népszerűségé-
intenzív terjedése 2018 után veszített lendü- hez hozzájárulnak a kábeltelevíziós társasá-
letéből, 2021 végén pedig ezeknek a száma gok által alkalmazott előfizetési konstrukci-
is elmaradt az előző évitől. A VoIP-hang- ók, amelyekben kombinálják a kábeltelevízió,
csatornák aránya a vezetékes fővonalak az internet és a vezetékes telefon előfizetését.
10)
M2M: machine to machine.
11)
Jellemzően kábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
Nőtt a mobilhálózaton folytatott beszélgetések ideje

Napjainkra a mobiltelefonálás hangsú- összes ideje szintén nőtt, az előző évihez
lyosabbá vált a vezetékesnél, utóbbi az ez- képest 8,1%-kal. A mobiltelefonokon foly-
redforduló óta fokozatosan veszít jelentő- tatott beszélgetések átlagos hossza 2010 óta
ségéből. 2021-ben a vezetékes hálózatból több mint 1 perccel, 3,4 percre emelkedett,
indított hívások száma 12%-kal tovább továbbra is sokkal rövidebb, mint a vezeté-
csökkent, ugyanakkor a hívások átlagos idő- kes telefonálás esetében.
tartama – az előző évek tendenciáját követ- Az előfizetők 1 millió 739 ezer SMS- és
ve – nőtt (értéke 2020-hoz hasonlóan meg- MMS-üzenetet küldtek, ez szinte meg-
haladta a 6 percet), amire a járvány idején egyezett a 2015. évivel, amely pedig a 2010
megváltozott kapcsolattartási szokások is óta eltelt időszak legalacsonyabb értéke.
hatottak. Az ilyen üzenetek száma 2016-tól 2018-ig
2010 és 2020 között a mobilhálózatból nőtt, de 2019 óta ismét csökken, párhuza-
indított hívások mennyisége egy eszten- mosan azzal, hogy az internetkapcsolatra
dő kivételével 7,9–8,1 millió között moz- épülő kommunikációs csatornák átveszik
gott, de 2021-ben a számuk jelentősen, a szerepüket.
8,5 millióra emelkedett. A beszélgetések
A televíziószolgáltatás 86%-a már digitális technológián

folyik
A digitális technológia fejlődésével a tele- zetések 28, a kedvezőbb csomagkonst-

víziószolgáltatás is átalakult. 2021 végén rukciók miatt a vezetékestelefon-, inter-
az egy évvel korábbinál kevesebb, 3 millió net- és televíziószolgáltatás együttes hasz-
750 ezer előfizetést tartottak nyilván, ennek nálatára (triple-play) a 41%-a vonatkozott
76%-a vezetékes jelátviteli hálózaton va- 2021-ben, míg a 4play előfizetések (tévé-,
lósult meg. Az összes előfizetés 14%-át vezetékeshang-, mobilhang- és internetszol-
az analóg, 86%-át a digitális csomagok tet- gáltatás együtt) 12%-ot tettek ki. Az előfi-
ték ki, utóbbi részaránya tovább nőtt az elő- zetők mindössze 20%-a döntött úgy, hogy
ző évi 82%-hoz képest. a televíziószolgáltatás mellé a vezetékeste-
Az igénybe vett csomagokat tekintve csak lefon- és az internetszolgáltatás közül csak
televíziószolgáltatásra (single-play) az előfi- az egyiket veszi igénybe (dual-play).

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
SZÁLLÍTÁS, KÖZLEKEDÉS
A turizmus és az ipar egy évvel korábbi- ban csak 0,6%-kal haladta meg (az összes
hoz viszonyított élénkülésével párhuzamo- beruházás 2,5%-kal). A bővülést elsősorban
san a szállítás, raktározás teljesítménye a közúttal és vasúttal kapcsolatos állami inf-
2020-hoz képest 9,5%-kal nőtt, azonban rastruktúrafejlesztések okozták.
a járványt megelőző, 2019. évi szinttől A szállítás, raktározás nemzetgazdasági
még 2,0%-kal elmaradt. Előzetes adatok ágban foglalkoztatottak száma 285 ezer,
szerint e nemzetgazdasági ág hozzáadott az összes foglalkoztatott 6,1%-a volt.
értéke (2,5 ezer milliárd forint) 2021-ben 2020-hoz viszonyítva a létszám 1,6%-kal
5,4%-kal részesedett Magyarország brut- nőtt, a rekordértéket jelentő 2019. évitől
tó hozzáadott értékéből. 2015–2020 átla- azonban 7,0%-kal elmaradt. Ezen a terü-
gában a teljesítmény hattizede a szállítási leten több mint 4 ezer üres álláshe-
ágazatokban, közel harmada a raktározás, lyet tartottak nyilván, az összes álláshely
szállítást kiegészítő tevékenységek révén 1,9%-át. A munkaerőhiány mérsékel-
realizálódott, míg a postai, futárpostai te- tebb, mint a járvány előtt, 2019-ben és
vékenység aránya 8,0%-os volt. 2018-ban. A szállítás, raktározás terüle-
A szállítás, raktározás területén működő tén a teljes munkaidőben foglalkoztatottak
szervezetek beruházási teljesítményértéke havi bruttó átlagkeresete12) 396 ezer forin-
(1,8 ezer milliárd forint) 2021-ben az ös�- tot tett ki 2021-ben, 9,8%-kal kevesebbet
szes nemzetgazdasági beruházás 14%-át az országos átlagnál. Az átlagkereset a ko-
tette ki. A nemzetgazdasági ág – a feldol- rábbi évekhez képest kevésbé dinamiku-
gozóipart és az ingatlanügyleteket követő- san, 4,2%-kal emelkedett 2021-ben az egy
en – a harmadik legjelentősebb beruházó évvel korábbihoz viszonyítva, 4,5 százalék-
volt, fejlesztéseinek volumene 14%-kal nőtt ponttal kisebb ütemben, mint a nemzet-
2020-hoz képest, a 2019. évi szintet azon- gazdaság egészében.
Az áruszállítás teljesítménye 7,2%-kal elmaradt a járványt

megelőző, 2019. évitől
A nemzetgazdaság árutonna-kilométer- szintet utoljára 2013-ban tapasztaltunk.

ben számított áruszállítási teljesítmé- A 2020-hoz mérten bekövetkezett növe-
nye 2021-ben 3,5%-kal nőtt az egy évvel kedés a szállított áruk tömegének 7,2%-os
korábbihoz képest. A növekedés elle- bővülésével magyarázható, az átlagos szál-
nére a teljesítmény 7,2%-kal kisebb volt lítási távolság azonban tovább rövidült. A
a járvány által még nem érintett 2019. évi- teljesítmény a belföldi forgalomban 12%-
nél, a 2010-es években ennél alacsonyabb kal nőtt, a nemzetköziben kissé (0,4%-kal)
12)
zeteknél.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
mérséklődött. Az árutonna-kilométerben tranzitforgalom nőtt leginkább (44%-kal)

számított teljesítmény nem egészen kéthar- a 6 év alatt. A csővezetékes szállítás tel-
mada valósult meg nemzetközi viszonylat- jesítménye 2021-ben 25%-kal visszaesett,
ban, ennél legutóbb az uniós csatlakozásunk így az elmúlt 19 év legalacsonyabb forgalma
évében, 2004-ben volt kisebb ez az arány. alakult ki. Ez annak tulajdonítható, hogy
A szállított áruk tömegét illetően a belföldi a régió gázszállítási útvonalai megváltoz-
forgalom a meghatározó, részesedése 69% tak, Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába
volt 2021-ben. már nem Magyarországon keresztül érke-
2021-ben az áruszállítási teljesítmény zik a földgáz. A belvízi áruszállítás eseté-
67%-a közúti, 20%-a vasúti, 9,3%-a csőve- ben 6,2%-os mérséklődés következett be
zetékes, 3,4%-a vízi szállítás révén valósult 2020-hoz képest, a teljesítmény a megelőző
meg. 2021-ben az áruszállítási módok kö- tíz év átlagától is elmaradt kissé. A Duna
zül egyedül a közúti szállítás teljesítmé- magyarországi szakaszán megvalósult tel-
nye bővült, a növekedés mértéke (13%) jesítmény mindössze 7,6%-át bonyolí-
megegyezett a 2020. évi csökkenéssel. tották le magyarországi bejegyzésű hajók,
2017–2019-ben is rendre mérséklődött a legnagyobb szállítóknak 2021-ben is a né-
a forgalom (összességében 7,6%-kal), így met felségjelzésű vízi járművek számítottak,
a 2021-es teljesítmény 4,7%-kal kevesebb megelőzve a románokat, a szlovákokat és
volt a 2015. évinél. A belföldi és a nemzet- az osztrákokat.
közi forgalmat ellentétes tendencia jellemzi:
míg az országhatáron belüli közúti szállítá- 3.16. ábra Az áruszállítási teljesítmény alakulása
sok teljesítménye rekordszintre emelkedett
2021-ben, addig a nemzetközieké alacso- 38,4
nyabb, mint a 2010-es évek bármelyiké- Közúti
36,5
ben. Utóbbi elsősorban az Európai Uniónak
a közúti áruszállítás egyes feltételeire vo-
10,0
natkozó szabályok módosítására vezethető Vasúti
vissza. 10,9
A vasúti szállítás teljesítménye 2021-ben

6,0%-kal csökkent, bár a viszonyítás alap- 5,3
Csővezetékes
jául szolgáló 2020-ban az ezredforduló óta 5,1
a legnagyobb teljesítmény alakult ki. A vo-
nattal történő áruszállítás folyamatait alap-
1,8
vetően a nemzetközi forgalom befolyásolja, Belvízi
mivel a teljesítmény 80–90%-a rendre eb- 1,9
ben a viszonylatban keletkezik. A 2021-es

0 10 20 30 40
nemzetközi teljesítmény 17%-kal több volt milliárd árutonna-kilométer
a 2015. évinél, ezen belül a – nemzetközi
forgalom legnagyobb, 44%-os részét adó – 2015 2021

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
A távolsági személyszállítás teljesítménye 47%-kal
kisebb volt, mint két éve
2021-ben a helyközi személyszállítás13) A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi

utaskilométerben számított teljesítménye Repülőtér 2021. évi utasforgalma 4,6 millió
2,1%-kal nőtt az egy évvel korábbi, több év- fő volt, ötödével több, mint egy évvel ko-
tized óta legalacsonyabb bázishoz képest. rábban és 71%-kal kevesebb, mint a rekord-
A 2021-es forgalom a két évvel korábbinál magas értékkel jellemezhető 2019-ben.
47%-kal volt kevesebb. 2021-ben a belföldi és A repülőtérre érkező és az onnan induló jára-
a nemzetközi teljesítmény is nőtt valamelyest, tok száma egy év alatt 15%-kal nőtt, az uta-
a 2019-es szinttől azonban 29, illetve 79%-kal sok egy járatra jutó száma 84 volt, lényegesen
elmaradt. Az eltérő mértékű visszaesések ha- kevesebb a járványt megelőző évek 130 fő
tására 2020–2021 átlagában a teljesítmény körüli értékeinél. A légikikötő a legnagyobb
jóval nagyobb aránya valósult meg belföldön utasforgalmat – csökkenő sorrendbe állítva –
(86%), mint 2017–2019 átlagában (66%). Németországgal, az Egyesült Királysággal,
Az összteljesítményből 2021-ben is az au- Olaszországgal és Spanyolországgal bonyo-
tóbuszos utazás részesedett a legnagyobb lította le. A Debreceni Repülőteret mind-
arányban (54%-kal), aminek a teljesítmé- össze 76 ezren vették igénybe 2021-ben,
nye az év során 3,5%-kal mérséklődött. az egy évvel korábbinál 38, a 2019. évinél
A csökkenés 2021-ben mindkét relációban pedig 87%-kal kevesebben. Ennél kisebb
folytatódott, határozottabb változás ezúttal forgalom utoljára 2012-ben volt.
is a nemzetközi viszonylatban történt, ami-
nek teljesítménye 2019-hez képest 93%-kal 3.17. ábra A helyközi személyszállítás
volt kevesebb. teljesítményének alakulása
A helyközi személyszállítási teljesítmény
harmadát képviselő vasút esetében a 2021. Belföldi, 11,7
autóbusz
évi forgalom 12%-kal meghaladta az elő- 8,9
ző évit, ez azonban rendkívül alacsony bá-

Belföldi, 7,2
zishoz képest következett be, és a forgalom vonat 5,2
a két évvel korábbitól háromtizedével elma-
radt. Nemzetközi viszonylatban egy év alatt Nemzetközi, 4,9
2,1-szeresére bővült a teljesítmény, de így is repülőgép 2,1
alig több mint felét jelenti a 2019. évinek.
A repülőgépes személyforgalom 2021-ben Nemzetközi, 1,4
autóbusz 0,1
4,4%-kal nőtt, ám 77%-kal elmaradt a két év-
vel azelőttitől. A teljesítmény 2016–2018-ban
éves átlagban 20%-kal bővült, majd 2019-ben Nemzetközi, 0,4
vonat 0,2
a növekedés 9,2%-ra mérséklődött. 2020-ban
78%-kal – a szállítási módok közül a legna- 0 2 4 6 8 10 12 14
gyobb mértékben – csökkent a forgalom. milliárd utaskilométer
2015 2021
13)
A Magyarországon bejegyzett szervezetek adatai alapján.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
A helyi közösségi közlekedést a 2019. évinél több mint

harmadával kevesebbszer vették igénybe
A helyi személyszállítást igénybe vevő helyi utazások esetében a szokásosnál va-

utasok száma 2,8%-kal mérséklődött lószínűleg többen választották alternatíva-
2021-ben, hasonló mértékben, mint a ként a gyaloglást, illetve a mikromobilitási
belföldi távolságié (3,1%). A települé- eszközök – pl. kerékpár, roller – haszná-
sen belüli utazások száma – alapvetően latát. A csökkenéshez továbbá hozzájárult
a 2020-as nagyarányú csökkenés hatásá- a távmunka vagy home office és a digitális
ra – 35%-kal elmaradt a 2019. évitől. A jár- oktatás előtérbe kerülése.
vány éveiben a csupán néhány kilométeres
A JÁRVÁNY ÓTA TÖBBEN KERÉKPÁROZNAK A FŐVÁROSBAN14)

A Budapesti Közlekedési Központ havi kerékpárforgalmi jelentései szerint 2020–2021
nyári időszakaiban mintegy ötödével nagyobb kerékpárforgalom valósult meg a műsze-
res számlálópontokon, mint a járványt megelőző, 2017–2019-es nyarakon. A felmérések
szerint az átlagos hétköznapi forgalom az év valamennyi időszakában nagyobb volt
a hétvéginél, ami azt jelzi, hogy a kerékpárokat inkább közlekedési célra használják, és
kevésbé a szabadidő eltöltésére. A budapesti közösségi kerékpárosrendszer, a Bubi 2014
óta áll a kerékpározni vágyók szolgálatában, 2021 során pedig megújult. A közelmúltban
158 gyűjtőállomásról összesen 1560 kerékpárt lehetett kölcsönözni, és volt olyan nap,
amikor a közbringázók száma elérte a 10 ezer főt. Felmérések szerint a kerékpározók
jelentős része gyakran más közlekedési módokkal kombinálva jut el úti céljáig, leggyak-
rabban a helyi közösségi közlekedést igénybe véve.
A közlekedési eszközök közül egyedül trolibuszon, 3,5%-a helyiérdekű vasúton

a villamosok forgalma nőtt (+0,7%), valósult meg. Az utasok 73%-a Budapes-
a többié csökkent, a legnagyobb mértékben ten közlekedett, ahol 2021-ben a vidéki-
a metró, földalattié (–9,1%). Az év során nél kisebb mértékben csökkent a forgalom
1 milliárd 383 millió utazás történt, ezek (0,5, illetve 8,6%-kal), 2019-hez képest
54%-a autóbuszon, 23%-a villamoson, ugyanakkor hasonló ütemű a visszaesés
15%-a metrón vagy földalattin, 4,8%-a (35, valamint 33%).
14)
Forrás: https://bkk.hu/utazasi-informaciok/kerekpar/forgalmi-adatok/

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
Tovább csökkent a Magyarországon első alkalommal
forgalomba helyezett személygépkocsik száma
2021 során 254 ezer személygépkocsit nagyjából ugyanannyi új és használt sze-

helyeztek Magyarországon első alkalom- mélygépkocsi került forgalomba, az újak ré-
mal forgalomba, az egy évvel korábbinál szesedése a 2000-es évek első évtizedében
1,7%-kal kevesebbet. A visszaesés mér- viszont lényegesen magasabb – mintegy
téke a rekordmagas értéket felmutató négyötödnyi – volt. Elektromos személy-
2019-hez képest 19%-os volt. 2021-ben gépkocsikból 8,3 ezer darabot helyeztek
az új személygépkocsik forgalomba he- első alkalommal forgalomba 2021-ben,
lyezése 5,1%-kal csökkent, és négyéves az egy évvel korábbinál 74%-kal többet.
mélypontra süllyedt. Ebben szerepet ját- Forgalomba helyezésük száma első ízben
szott, hogy a járműgyártók az akadozó 2015-ben haladta meg a 100-at, 2017-ben
alapanyag-ellátás miatt nehezebben tel- pedig az 1000-et. Az elektromos autók
jesítették a megrendeléseiket. A használt az intenzív terjedésük ellenére a teljes ha-
autók forgalomba helyezése ugyanakkor zai személygépkocsi-állomány mindössze
1,8%-kal nőtt. Az utóbbi néhány évben 0,5%-át teszik ki.
3.18. ábra A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik számának

alakulása
Ezer darab
350
300
250 152
35 154
200 19 150 127 129
22
21 137
150 118
93
100 205 67
185 174 155 50 163
13 29 142 132 125
15 122
50 81
101
63 57 60 72
46 48
0
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Új Használt
A gyártmányok közül a legtöbbet – csök- tebb márka 2021-ben is az Opel, a Suzuki

kenő sorrendbe állítva – Fordból, Volkswa- és a Volkswagen volt, sorrendjük 2005 óta
genből és Toyotából állítottak forgalomba, változatlan, és együttesen közel harmadát
márkánkénti darabszámuk 21–22 ezer kö- teszik ki az állománynak.
zötti volt. 2021-ben a személygépkocsi- A magyarországi személygépkocsi-
állomány 99 ezerrel bővült, az év végén állomány 2008 óta folyamatosan öreg-
4,0 millió darabot tett ki. A legelterjed- szik, 2021-ben átlagos kora 15,0 év volt,

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
0,3 évvel több, mint 2020 végén, ez egy- vült, mint az azt megelőző 10 évben (1,1,
ben az ezredforduló óta a legmagasabb ér- illetve 0,5 millió darab), ami ugyanakkor
ték. A személygépkocsi-állomány 2011 és az állomány 3,1 évvel történő öregedésével
2021 között lényegesen több autóval bő- járt együtt.
LAKÁSÉPÍTÉS, HITELEZÉS, INGATLANPIAC

Öt év növekedés után jelentősen csökkent a használatba
vett lakások száma
Az elmúlt 20 év lakásépítési mélypontját je- 3.19. ábra A használatba vett lakások száma
lentő 2013 után folyamatos emelkedés tör- 1960 58
tént, 2021-ben azonban az előző évhez vi- 1962 54
68
53
szonyítva jelentősen, 29%-kal visszaesett 1964 53
55
1966
a használatba vett lakások száma. Az új 1968
56
63
67
lakások száma (19 898) 2,7-szerese volt 1970
62
80
75
a 2013 évinek, ugyanakkor a 2004. évinek 1972
85
90
1974
– amikor az utóbbi 20 évet nézve a legtöbb 1976
88
94
100
lakás épült – a felét sem érte el. A csökke- 1978 88
93
88
nést előre jelezte, hogy 2020-ban ötödével 1980
77
89
1982
kevesebb engedélyt adtak ki, mint ahány la- 76
74
1984 70
kás elkészült. 1986
73
69
57
A 2013. évi mélypont óta eltelt idő- 1988 51
51
1990 44
szakban a lakásépítések tízezer lakosra 1992 26
33
jutó száma jelentős területi szórást mutat: 1994
21
21
25
kiemelkedő volt a fővárosban és a kör- 1996 28
28
1998 20
nyékén, Győr-Moson-Sopron megyében 2000
19
22
és a Balatonnál. A mutató értéke a fővá- 2002
28
32
36
ros mellett csak négy megyében (Győr- 2004 44
41
2006 34
Moson-Sopron, Pest, Somogy, Vas) volt 2008
36
36
magasabb az átlagnál. A lemaradó térsége- 2010 21
32
13
ket a lakásépítési konjunktúra nem érintet- 2012
7
11
2014 8
te. Az elmúlt nyolc évre számított fajlagos 2016
8
10
mutató a keleti és az északkeleti megyék- 2018
14
18
21
ben az országosnak mindössze hetede– 2020
2021 20
28
harmada volt, és 2021. évi adatok sem mu- 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110

tatnak változást. ezer darab

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
3.20. ábra Tízezer lakosra jutó lakásépítés
Győr-Moson-Sopron 38,1
48,5
Pest 31,5
27,3
Budapest 40,8
20,8
Somogy 21,0
19,5
Vas 16,0
18,6
Hajdú-Bihar 15,0
15,1
Csongrád-Csanád 15,9
14,2
Veszprém 15,2
13,9
Bács-Kiskun 14,1
11,6
Zala 15,4
11,5
Fejér 17,8
9,8
Komárom-Esztergom 6,7
7,8
Baranya 9,5
7,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 7,4
6,7
Heves 6,2
6,3
Jász-Nagykun-Szolnok 7,5
5,4
Tolna 5,5
5,1
Békés 4,8
4,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 5,6 15,6 20,4
3,5
Nógrád 2,6
2,4
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
darab
2021 2014 és 2020 közötti építések átlaga
A lakásépítések számának 2021. évi vis�- szágosan 64%-át – építették a vállalkozások,

szaesése egyedül a fővárost nem érintette, szemben az előző évi 52%-kal. Ezzel párhu-
ott a 2020. évinél 11%-kal több lakást vet- zamosan az értékesítési céllal épült lakások
tek használatba. A többi településkategóri- részaránya is 53%-ról 64%-ra nőtt. A vállal-
ában jelentősen csökkent az építések száma: kozások jellemzően többlakásos épületeket
a megyei jogú városokban 47, a többi város- építenek, így az új lakóépületben használat-
ban 33, a községekben 45%-kal. Budapes- ba vett többlakásos, többszintes, lakóparki
ten épült a lakások 35%-a, ott a vállalkozói lakások aránya is 45%-ról 54%-ra emelke-
lakásépítés aránya az eddigieknél is jobban dett, aminek következtében az átlagos alap-
nőtt, a fővárosban az új lakások 90%-át – or- terület 7,3 m2-rel, 90,7 m2-re csökkent.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
3.21. ábra A vállalkozások és a természetes személyek lakásépítése

Ezer darab
30
25
13
20
10 9 7
15
8
10 7
8
7 5 15
5 12 13
5 10 4 4 9
7
4 3 3 5
3 3
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Vállalkozás Természetes személy
Budapest kivételével mindenütt több építési engedélyt

adtak ki
Az otthonteremtési program hatására az egyszerű bejelentés lehetőségével.
a nagymértékben emelkedő lakásépítési 2021-ben negyedével több nem lakóépület
költségek ellenére 2021-ben az egy évvel (5021) építését tervezték.
korábbinál harmadával több, 29 941 lakás A lakásépítési hajlandóságot visszafog-
építését tervezték az építési engedélyek és hatja a lakásépítés jelentős drágulása: a la-
egyszerű bejelentések alapján. Az engedé- kásépítés költségei 2010 és 2020 között
lyek a használatba vétellel ellentétes tren- 89%-kal emelkedtek, a munkaerőköltség
det mutatnak, Budapest kivételével (–14%) több mint kétszeresére, az anyagköltség
mindenütt – a megyei jogú városokban 35, 74%-kal. 2019-ig a munkaerőköltség éves
a többi városban 58, a községekben pedig emelkedése rendre meghaladta az anyag-
55%-kal – több építési engedélyt adtak ki. költségét, 2020-tól azonban az anyagkölt-
Somogy és Zala megyében több mint dup- ségek emelkedtek jobban, előbb 11, majd
lájára nőtt a kiadott engedélyek száma. 2021-ben további 21%-kal.
Az építtetők az esetek 66%-ában éltek
A lakáspiaci forgalom meghaladta a járvány előtti szintet

A 2014 és 2018 között jelentősen bővü- a Covid19-járvány következményeként –
lő lakáspiaci forgalom 2019-ben megtor- 15%-kal elmaradt az előző évitől. 2021-ben
pant (–4,1%), 2020-ban pedig – vélhetően – azonos feldolgozottságú adatokat vizsgál-

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
va – a forgalom az előző év alacsony bázisá- A forgalom az elmúlt években a kisebb te-
hoz képest 19%-kal bővült, és a járvány előt- lepülések (városok, községek) felé tolódott,
ti, 2019. évi szintet is meghaladta 3,7%-kal. 2021-ben részesedésük 60% volt. A közsé-
Használt lakásokból 18, új építésűekből gi eladásoknak a csok 2015. évi bevezetése
32%-kal többet adtak el, mint 2020-ban. adott lendületet, majd a falusi csok 2019.
A szerződések között az új lakások aránya évi bevezetése a preferált települések eladá-
emelkedett, a 2020. évi 5,5% után 2021-ben sait emelte. A 2021. évi fellendülés a teljes
csak 6,1% vonatkozott rájuk. Az eddig is- községi forgalomban éreztette hatását, de
mertté vált újlakás-adásvételek száma meg- a nagyobb városokénál mérsékeltebb volt.
haladta a 8 ezret, közel negyedük megye- A falusi eladások 71%-a a falusi csok prog-
székhelyeken, 45%-uk a fővárosban jött ramban támogatott, nagyvárosi vonzáskör-
létre. Az eladott használt lakások száma mi- zeteken kívül eső településeken realizáló-
den településkategóriában nőtt 2021-ben. dott.
3.22. ábra Az eladott lakások száma
Ezer darab
180
9,1
160 6,1 11,2
4,9
140 3,4 9,0 8,2
120 3,3
100
4,8 3,9 2,6 2,3
80 154,6
141,4 147,7 145,8
60 130,7 125,0 126,0
110,5
40 85,5 83,9 83,3 86,4
20
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Használt Új
2021-ben több mint ötödével drágultak a lakások

2021. I. negyedévében – elsősorban az új (323 ezer forint) 15, Budapesten (679 ezer
otthonteremtési támogatások hatásaként – forint) 6,1%-kal, az újaké országosan (722
közel tizedével, majd a következő negyed- ezer forint) 17, a fővárosban (920 ezer fo-
években mérséklődő ütemben tovább emel- rint) 16%-kal lett magasabb az előző évinél.
kedtek az árak, a IV. negyedévben az új Az új lakások négyzetméterára a budai hegy-
lakások ára 22, a használtaké 21%-haladta vidéken és a belvárosban volt a legmagasabb
meg az előző év azonos időszaki, és 131, il- (1,4–2 millió). A balatoni agglomerációban
letve 114%-kal a 2015. évi szintet. A hasz- az új lakások ára 11, a használtaké 18%-kal
nált lakások éves országos négyzetméterára emelkedett az előző évhez képest.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
3.23. ábra A lakások tiszta árváltozása* (2015-höz képest)
%
140
120
100
80
60
40
20
0
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.
2016 2017 2018 2019 2020 2021
negyedév
Használt Új
* A tiszta árváltozás megmutatja, hogyan alakulnának az árak változatlan minőségű (épülettípus, település, ingatlan mérete) összetétel
mellett.
2021 folyamán végig emelkedtek a lakbérek

2021-ben az albérletek piacán – amit 2021 januárjától azonban töretlenül emel-
a nagyvárosi koncentráció jellemez – a ki- kedtek a lakbérek, és az év végére megkö-
adó lakások száma lényegében nem vál- zelítették (144%) a járvány előtti csúcsot.
tozott az előző évhez képest, de az ará- A fővárosi lakbérek 5,4, ezen belül a pes-
nyok tovább tolódtak a főváros (65%) felé. ti külső kerületeké 6,5%-kal elmaradtak
A 2020. januári csúcsot követően a – 2015. a 2020. januáritól. A legmagasabb lakbérek
évi bázison számított 146%-os – lakbérin- az ingatlan.com adatbázisa alapján Pest ré-
dex a Covid19-járvány miatt visszaeső ke- gióban (173 ezer forint), a legalacsonyab-
reslet következében az év folyamán inga- bak Észak-Magyarországon (98 ezer fo-
dozásokkal az év végéig csökkent (127%), rint) voltak.
Több hitel, elsősorban használtlakás-vásárlásra

2021 végén a lakáshitel-állomány 4,6 ezer repe lett az újonnan folyósított hiteleknek,
milliárd forint – a GDP 8,3%-a – volt, ugyanakkor növelték a törlesztési morató-
15%-kal magasabb a 2020 véginél, nomi- rium miatt tovább fennálló tartozások is.
nális összege pedig meghaladta a 2010. évi A nem teljesítő hitelek aránya enyhén
csúcsot. A bővülésben egyre nagyobb sze- (2,4%-ról 3,7%-ra) emelkedett.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
3.24. ábra A lakáscélú hitelállomány alakulása
Milliárd forint
5 000
3 817
4 500 3 054 3 099
2 537 2 584 3 352
4 000
3 034
2 514
3 500 2 410 2 490 2 733
1 579
3 000 2 246 2 221 2 375
1 053
2 500 611
2 000 340
1 500 223
1 000
112
500
494 1 213 1 535 1 631 1 620 1 530 1 338 1 336 1 230 1 123 996 909 834 751 692 640 591 598 652 768
0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
Államilag támogatott Állami támogatás nélküli
2021-ben 110 ezer lakáshitelt engedé- mináltak, a folyósítások 69%-át fordítot-

lyeztek, 1308 milliárd forint értékben, ták erre, számuk 19, összegük 35%-kal volt
számuk 22, összegük 43%-kal volt több több a 2020. évinél. Az új lakásokhoz kap-
a 2020 évinél. Felfutásukban a kibővült ott- csolódó hitelezés (építés, vásárlás) súlya
honteremtési támogatások és az októberben 21%-ról 17%-ra csökkent az előző évhez
indult Zöld Otthon Program is szerepet ját- képest. A korszerűsítési, bővítési hitelek
szottak. Átlagos összegük 1,7 millió forint- száma – a 3 millió forintig elérhető la-
tal, 11,9 millió forintra nőtt. A támogatott kásfelújítási támogatások, és a kapcsolódó
hitelek aránya 20%-ról 29%-ra emelkedett, előfinanszírozási hitelek hatására – ugyan-
számuk 75, összegük 65%-kal lett több, tér- akkor 76%-kal, értékük háromszorosá-
nyerésükhöz az új otthonteremtési program ra nőtt. Arányuk a hitelezésen belül több,
több eleme hozzájárult: mind duplájára emelkedett (10%).
• újra 5% lett az új lakások áfája, 2016 és 2021 között átlagosan minden
• a csokkal vásárlók további áfa-visszatérí- ötödik lakástranzakció során vettek igénybe
tési engedményekkel élhetnek, csokot, illetve falusi csokot, az új vásárlások
• egyszerűsödtek az építésügyi előírások, 34, a használtlakás-vásárlások 13%-ában.
• az energetikai szigorítások elhalasztása, 2021-ben a támogatások száma 3,6%-kal
• csökkenő közjegyzői költségek. nőtt, összege 12%-kal csökkent az előző évi-
A 2021-ben 1249 milliárd forint érték- hez képest, ami elsősorban a kivitelezői ka-
ben folyósított 121 ezer lakáshitel több pacitáshiánnyal és az építőanyag-drágulás-
volt az előző évinél: összegük 36, számuk sal függhet össze. Használt lakás vásárlására
17%-kal emelkedett. Továbbra is a hasz- a csokok 65%-át, új lakás építésére vagy vá-
náltlakás-vásárlásra fordított hitelek do- sárlására 24%-ukat fordították.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
3.25. ábra A családi otthonteremtési kedvezmény összege
2016 17 8,8 20,9 0,7
2017 25,2 20 24,2 0,6
2018 21 22,4 27,6 0,3
2019 24,5 25,2 30,6 3,1
2020 19,4 19,9 55,2 9,3
2021 14,4 18,4 51,2 7,3
0 20 40 60 80 100 120
milliárd forint
Új lakás építése Új lakás vásárlása Használt lakás vásárlása Lakásbővítés
JELENTŐS IGÉNY JELENTKEZETT A ZÖLDHITEL IRÁNT15)

A jegybank a 2021. júliusban közzétett zöldeszköztár-stratégiájában olyan pénzügyi rend-
szer kialakítását tervezi, amelyben érvényesülnek a környezeti fenntarthatósági szempon-
tok. Ezek beépítése a lakáshitelek piacára azért fontos, mert a hazai primerenergia-
felhasználás harmadát lefedő lakóingatlan-állomány energetikai hatékonysága alacsony.
A Növekedési Hitelprogram részeként 2021. októberben elindult NHP Zöld Otthon Prog-
ram (ZOP) rögzített kamatozású hitellel segíti az energiahatékony új lakások vásárlását
vagy építését. A jegybank a hitelintézeteknek 0%-os kamattal biztosít refinanszírozási for-
rást, amit azok maximum 2,5%-os kamattal hitelezhetnek tovább, kizárólag természetes
személyeknek, bizonyos energetikai standardok betartásával. A hitel legfeljebb 70 millió
forintig, maximum 25 éves futamidővel vehető fel. 2021 novembere és 2022 januárja
között 59 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket. Januárban az új lakás vá-
sárlására vagy építésére kibocsátott hitelvolumen nyolctizede kapcsolódott ehhez a prog-
ramhoz. 2022 februárjának végére a keretösszeg 40%-a (77 milliárd forint) már elfogyott.
Az ingatlanügyeletek nemzetgazdasági 91%-át a saját tulajdonú, bérelt ingatlanok

ág hozzáadott értéke 2020-ban 4212 mil- bérbeadása, üzemeltetése, 5,7%-át a saját
liárd forintot tett ki, folyó áron 4,9%-kal tulajdonú ingatlanok adásvétele, 3,7%-át
többet a 2019. évinél. Ennek közel nyolc- pedig az ingatlanügynöki tevékenység, in-
tizede a háztartások ügyleteiből származott. gatlankezelés jelentette.
15)
Forrás: https://www.mnb.hu/letoltes/hitelezesi-folyamatok-2022-marcius-hu.pdf

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS
Az egyik legnagyobb veszteséget elszen- rint) 12%-kal meghaladta a járvánnyal már
vedő turizmus és vendéglátás gazdasági ág érintett 2020. évit.
a járványügyi korlátozások feloldásával 2021-ben a szálláshely-szolgáltatás,
2021-ben újra próbált magára találni, azon- vendéglátás területén 169 ezer főt foglal-
ban teljesítménye még jelentősen elmaradt koztattak, a nemzetgazdaságban dolgozók
a járvány előtti évekhez képest. 2021 rész- 3,7%-át. A létszám 7,5 ezer fővel kevesebb
ben a külföldi és a belföldi piacok vissza- volt a 2020. évinél, illetve 23,5 ezer fővel
szerzéséről szólt. 2015–2019 átlagánál. (A kapcsolódó gaz-
2021-ben a szálláshely-szolgáltatás, ven- dasági területeket, illetve a multiplikátor-
déglátás gazdasági ág teljesítményértéke hatást is figyelembe véve 2019-ben a fog-
(594 milliárd forint) a bruttó hozzáadott lalkoztatottak 12%-a dolgozott közvetlenül
értékből 1,3%-kal részesedett, volumene vagy közvetetten a turizmusban.)
– a 2020-as, csaknem egyharmados vis�- A turizmus, vendéglátás területén a tel-
szaesést követően – 14%-kal emelkedett jes munkaidőben alkalmazásban állók16) havi
az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz ké- bruttó átlagkeresete 2021-ben 267 ezer
pest. A turizmus közvetlenül és közvetetten forint volt. Egy év alatt ugyan emelkedett
több gazdasági ág teljesítményére is kihat, (6,6%-kal), azonban a nemzetgazdasági át-
2019-ben a kapcsolódó ágazatokkal együtt lag alatti növekedés a 2019. évinél (11,7%)
– a multiplikátorhatást is figyelembe véve – lényegesen szerényebb, de a 2020-ban ta-
gazdasági részesedése még 11% feletti volt, pasztaltnál (4,7%) némileg nagyobb mértékű
ez 2020-ra 8,5%-ra esett vissza. volt. A gazdasági ágakat tekintve továbbra is
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás itt a legalacsonyabb az átlagkereset, a nem-
ágban megvalósult beruházások volume- zetgazdasági átlaghoz képest mért elmaradás
ne 2021-ben (folyó áron 152 milliárd fo- tovább nőtt, annak mindössze 61%-a volt.
Globális szinten csekély volt a turizmus növekedése 2021-ben,

továbbra is jelentős az elmaradás 2019-hez képest
2021-ben is a járvány további korlátozáso- évinek még a háromtizedét sem érte el. A
kat hozott: világviszonylatban a nemzetközi globális turizmus kétharmadát az Európa
utazásokon részt vevők száma (415 millió) turisztikai régió17) idegenforgalma jelen-
az egy évvel korábbihoz képest emelkedett tette, ami egy év alatt csaknem egyötödé-
(3,8%-kal), de a járványt megelőző 2019. vel bővült, azonban több mint hattizedével
16)
zeteknél.
17)
Európán kivűl Ázsiából még ide értendő: Azerbajdzsán, Ciprus, Grúzia, Izrael, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Tádzsikisztán,
Törökország, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
elmaradt a 2019. évitől. A kontinens orszá- külföldivendég-forgalom eredményeként.

gaiba összesen 280 millió külföldi turista A járvány terjedésének visszaszorításá-
érkezett, a járványt megelőző években meg- ra hozott utazási korlátozások hatására
szokott 600–800 millió látogató helyett. azonban a vendégéjszakákban mért ven-
Az európainál kisebb éves növekedést mu- dégforgalom 2020-ban a tagországok
tatott az amerikai és az afrikai kontinens, mindegyikében csökkent. A korlátozások
míg az ázsiai és óceániai, valamint a kö- feloldásával 2021-ben érzékelhető volt
zel-keleti térségben tovább csökkent a ven- a visszarendeződés – a rendelkezésre álló
dégforgalom.18) adatok alapján –, az országok többségében
2021-ben az előzetes adatok alapján nőtt (2,0 és 79% között) a szálláshelyeken
az Európai Unióban a szálláshelyek19) eltöltött vendégéjszakák száma. A viseg-
vendégéjszakáinak a száma (1,8 milli- rádi országok közül Csehországban,
árd) 27%-kal emelkedett az előző évhez Magyarországon és Lengyelországban
képest, de 37%-kal elmaradt a 2019. évi- az uniós átlag alatt (3,2–22,3%-kal) emel-
től. 2010 és 2019 között tartós volt a bő- kedett a számuk, ugyanakkor Szlovákiában
vülés, elsősorban a dinamikusan növekvő (16%-kal) csökkent az egy évvel korábbi-
– a tagországok határain kívülről érkező – hoz képest.
A járványügyi korlátozások feloldásával a külföldi

beutazások száma emelkedett
2021 elején a járvány terjedésének megaka- nak a többsége (67%) továbbra is átutazási,
dályozására elrendelt beutazási korlátozá- illetve vásárlási céllal történt. Az utak vala-
sok nem kedveztek a hazánkba irányuló mivel több mint egyötödét adó többnapos
külföldi utazásoknak.20) A rendelkezésre utazások száma (7,9 millió) 6,9, az utazá-
álló adatok alapján a külföldi állampolgárok sokon eltöltött idő 22%-kal nőtt. A járvány
az egy évvel korábbinál 16%-kal több, ös�- kitörését megelőzően 2015–2019 között egy
szesen 37 millió utazást tettek Magyaror- útra átlagosan 5,5 napot szántak a beutazók,
szágra. Együttesen 86 millió napot töltöttek ez 2021-re 7,2 napra emelkedett. A több-
az országban, ami az előző évhez képest napos utazások résztvevői az előző évekhez
21%-os növekedést jelent, ennek ellenére hasonlóan szabadidő eltöltése (40%), illetve
mind az utazások, mind az eltöltött napok rokon, barát meglátogatása (18%) céljából
száma elmaradt (40, illetve 38%-kal) a 2019. érkeztek a legnagyobb arányban.
évitől. Az egynapos utak száma (28,8 millió) Az utazások döntő többségét az Európai
19%-kal nőtt egy év alatt, ezeknek az utak- Unióból érkezők (82%) tették ki. A külföldi
18)
Forrás: UNWTO World Tourism Organization – World Tourism Barometer – Volume 20, January 2022.
19)
Szálláshelyek alatt a kereskedelmi és a nem üzleti célú szálláshelyeket értjük. Franciaország, Írország és Ciprus esetében az éves adat nem állt
rendelkezésre. Forrás: Eurostat – Statistics Explained – Tourism statistics – nights spent at tourist accomodation establishments, March 2022.
20)
2020-ban és 2021-ben a Covid19-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt
a szokásostól. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent, azok csak korlátozottan összehasonlít-
hatóak a korábbi időszakok adataival.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
utazók mintegy héttizede valamelyik szom- vesebbet. A külföldiek kiadásai együttesen
szédos ország lakója, azon belül is kiemel- a GDP 2,4%-át jelentették. Az egynapos
kedik az Ausztriából (16%), a Szlovákiából utakkal kapcsolatos költések (404 milliárd
(17%) és a Romániából (25%) érkezők ará- forint) 17, a többnapos utazásokhoz kap-
nya, az egynapos utak magas számából faka- csolódóak (942 milliárd forint) 32%-kal
dóan. A többnapos utak esetében a Német- növekedtek, de mindkét esetben jelentősen
országból érkezők vezetik a rangsort. (33, illetve 45%-kal) elmaradtak a két év-
2020-ban a külföldiek 1346 milliárd fo- vel korábbitól. Egy utazó napi szinten 15,7
rintot költöttek Magyarországon, folyó ezer forintot költött el, csaknem 800 forint-
áron az egy évvel korábbinál 28%-kal töb- tal többet, mint egy évvel korábban, de 1000
bet, 2019-hez képest azonban 42%-kal ke- forinttal kevesebbet, mint 2019-ben.
Áprilistól már turisztikai céllal is utazhattunk külföldre

A magyarok 2021-ben több mint 13 mil- radt a kétévvel korábbitól. A járvány terje-
lió alkalommal látogattak külföldre, az uta- dése megtörte a több napra utazók számá-
zások száma 4,2%-kal meghaladta az egy nak – a 2012-es markáns visszaesést követő
évvel korábbit, azonban a 2019. évinek alig – folyamatos bővülését, 2020-ban kevesebb
több mint felét tette ki. A külföldre utazó mint felére esett vissza. 2021-ben a növeke-
magyarok 33 millió napot töltöttek kül- dés (12%) ellenére a többnapos utak száma
földön, 13%-kal többet, mint 2020-ban, mindössze 46%-a volt a járvány előttinek.
a 2010., illetve a 2019. évinél pedig 54, illet- Az ilyen utakon részt vevők tartózkodási
ve 57%-kal kevesebbet.21) ideje együttesen, egy év alatt 18%-kal emel-
Az utazások kétharmada egynapos láto- kedett, de hattizedével kevesebb volt, mint
gatás volt, számuk egy év alatt (0,9%-kal) 2019-ben. A 2010 óta tendenciájában csök-
alig emelkedett, 2019-hez képest tovább- kenő átlagos tartózkodási idő 2021-ben 5,5
ra is nagy (43%-os) az elmaradás. Egy-egy nap volt, 2010-hez képest 2 nappal rövidült.
napra főként munkavégzési (keresőtevé- Az utazások mintegy 90%-a valamelyik
kenység), illetve vásárlási szándékkal utaz- szomszédos országba tett látogatás volt.
tak külföldre a magyarok. A vásárlási célú A leggyakoribb úti cél Ausztria és Szlová-
utakat 2020-ban háttérbe szorították a jár- kia volt.
vány miatt hozott utazási korlátozások, szá- Külföldi utazásokon 2021-ben a ma-
muk utóbbiak enyhítésével 2021-ben ismét gyar lakosság 512 milliárd forintot költött
nőtt, de még így is kevesebb mint négyti- el, folyó áron 27%-kal többet, mint egy év-
zedét érte el a 2019-esnek. Munkavégzés vel korábban. A járvány előtti évhez képest
céljából továbbra is megengedett volt a ha- az elmaradt utazásokkal párhuzamosan
tárátlépés, ennek ellenére a 2021-ben ilyen az elköltött összeg is lényegében megfele-
céllal tett utazások száma hattizedével elma- ződött. Az egynapos utazásokhoz kapcsoló-
21)
2020-ban és 2021-ben a Covid19-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt
a szokásostól. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent, azok csak korlátozottan összehasonlít-
hatóak a korábbi időszakok adataival.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
dó kiadások egy év alatt kevésbé (6,4%-kal) sebbet költöttek, mint 2010-ben. 2021 folya-
emelkedtek, mint a többnapos utazásokhoz mán a magyarok külföldi költéseinek 39%-a
kötődőek (36%-kal). A magyarok külföl- a szabadidő eltöltése, szórakozás, egészség-
di költései a 2013. évi mélypontot követően megőrzés, 17%-a üzleti, további 14–14%-a
folyamatosan nőttek, az utazások elmaradá- vásárlás céljából tett, illetve munkavégzési
sával azonban 2020-ban és 2021-ben keve- célú utakhoz kapcsolódott.
A magyarok továbbra is inkább belföldi úti célt választottak

A belföldi utazást és üdülést is érintő korlá- pihenés (46%) motiválta, addig a hosszab-
tozások 2021. tavaszi feloldásának hatására bakon döntően (72%) utóbbi volt a cél.
a többnapos belföldi utazások száma 2021 A magyarok többnapos belföldi útjaik
egészét tekintve 14%-kal emelkedett, de során 2021-ben összesen 354 milliárd fo-
elmaradt a járvány előttitől. A több mint rintot költöttek el, folyó áron 31%-kal töb-
10 millió többnapos belföldi utazás során bet, mint 2020-ban. Az utazók átlagos köl-
43 millió napot töltöttek el a magyarok, tése (egy utazó egy napjára 8200 forintnyi
9,0%-kal többet, mint 2020-ban. Az utazá- költés jutott) 20, illetve 23%-kal megha-
sok száma a rövidebb (1–3 éjszakás), vala- ladta a 2020., illetve a 2019. évit. A legfőbb
mint a 4 vagy annál több éjszakás utazások kiadási tételek közül a belföldi üdülés 3,6,
esetében egyaránt nőtt. Míg az időben rövi- az éttermi étkezés 6,4, az üzemanyag pe-
debb utakat a rokon, barát, ismerős megláto- dig 23%-kal került többe, mint egy évvel
gatása (44%) mellett az üdülés, szórakozás, korábban.
Tovább szűkült a szálláshelyek kínálata

2021. július végén 2662 kereskedelmi a közösségi szálláshelyek jelentettek kivé-
szálláshely várta a vendégeket, 229 egy- telt, ahol 2020-hoz képest növekedett a ka-
séggel kevesebb az egy évvel korábbinál, pacitás, de 2019-hez képest az elmaradás
csaknem egynegyedével kevesebb, mint esetükben is jelentős.
a járvány kitörése előtti évben. Ezzel egy 2021-ben a turisztikai régiók mindegyi-
időben a kiadható férőhelyek száma (267 kében kevesebb férőhely várta a vendége-
ezer) is 1,8, illetve 24%-kal csökkent ket, mint egy évvel korábban. A kiadható
2020-hoz és 2019-hez képest. A szállás- férőhelyek száma Észak-Magyarországon,
helytípusok szinte mindegyikénél vissza- a Tisza-tónál, illetve a Balatonon esett vis�-
esett a működő egységek, illetve a kiadha- sza a legnagyobb mértékben, 10% fölött,
tó férőhelyek száma. Az egységek esetében a többi régióban a csökkenés mértéke 0,3 és
a kempingek, a férőhelyek szempontjából 10% között szóródott.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
3.26. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása szálláshelytípusokként, július 31.
Ezer férőhely
400
350
120 118
88 90 89
300
250 26 27 26 25
26 62 61
55 55 54 52
200 50 19 18
30 35 35 32 33
32 31
150 31 30
100
146 150 151 149 149
127 125
50
0
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Szálloda Panzió Közösségi szálláshely Üdülőház Kemping
A korlátozások évközi feloldásának hatására növekedett

a vendégforgalom
A kereskedelmi szálláshelyek vendégfor- 2021-ben a vendégek héttizede érkezett
galma a globális válság kitörését követő- belföldről, számuk (4,1 millió) 2,3%-kal,
en először 2010-ben kezdett növekedni, ez az általuk eltöltött vendégéjszakáké (10,5
2020-ban a világjárvány kitörését követően millió) 5,9%-kal haladta meg az egy évvel
megtorpant, és a vendégforgalom a mély- korábbit.
pontra zuhant. 2021 hozott némi élénkülést, 2020-ban a szálláshelyeken 1,7 millió
de az elmaradás a járvány előtti évek forgal- külföldi vendég 4,7 millió éjszakát töltött
mához képest jelentős. 2021 folyamán a ke- el, 28, illetve 25%-kal többet a 2020. évi-
reskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait 5,9 nél, de mintegy héttizedével kevesebbet
millió vendég 15,2 millió vendégéjszaká- a két évvel korábbinál. A külföldiven-
ra vette igénybe, ami az egy évvel korábbi, dég-éjszakák jelentős részét az Európai
alacsony bázishoz képest 8,8, illetve 11%-os Unióból érkező vendégek (70%) tették
emelkedést jelentett, a 2019. évinek azon- ki, a forgalom további 8,0, illetve 3,7%-át
ban még a felét sem érte el. A vendégek és az Ázsiából és az amerikai kontinensről ér-
a vendégéjszakák száma 2010-hez képest kezők adták. Az Afrikából, illetve Ausztrália
is jelentősen, több mint egyötödével keve- és Óceániából érkezők együttesen sem érték
sebb volt. el az 1%-ot.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
3.27. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása
Millió vendégéjszaka
3,0
2,5
2,0
1,5
0,1
0,5
0,0
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
Külföldi, 2015–2019 átlaga Belföldi, 2015–2019 átlaga
Külföldi, 2021 Belföldi, 2021
2021-ben a turisztikai régiók többségé- vendég-forgalom szempontjából a régi-

ben növekedett a vendégéjszakában mért ók közül a Tisza-tavi volt a legnagyobb
forgalom, a legnagyobb mértékben a Buda- vesztes, ahol 2021-ben 13%-kal tovább
pest–Közép-Dunavidéken (28%-kal), ahol csökkent a vendégéjszakák száma egy év
2020-ban az elmaradó vendégforgalom alatt. Ezzel egyidőben Észak-Magyaror-
a legjelentősebb volt. Észak-Magyarorszá- szágon és Közép-Dunántúlon esett vissza
gon, a Tisza-tónál és Közép-Dunántúlon a vendégéjszakák száma, a többi régió ese-
továbbra sem sikerült növelni a vendégfor- tében 4,1–27% között emelkedett a for-
galmat, az alacsony bázishoz képest is csök- galom.
kenést regisztráltak, ami főként a belföldi- A külföldivendég-forgalom több
vendég-forgalom elmaradásából adódott. mint fele (54%) 2021-ben is a Budapest–
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött Közép-Dunavidékre összpontosult, e tér-
vendégéjszakák 26%-a Budapest–Közép- ségben csaknem háromtizedével nőtt
Dunavidéken, további 24%-a a Balaton az eltöltött vendégéjszakák száma. A kül-
köré koncentrálódott. földivendég-éjszakák további 13–13%-át
A belföldivendég-éjszakák legna- a Balaton, illetve a Nyugat-Dunántúl
gyobb részét, csaknem háromtizedét a turisztikai régióban töltötték el a vendé-
Balaton idegenforgalmi régió adta, ezzel gek. A belföldivendég-forgalomtól elté-
együtt a térség kereskedelmi szálláshelyei rően valamennyi turisztikai régió növelte
a 2019. évi forgalom kevesebb mint hét- az előző évi külföldivendég-forgalmát
tizedét realizálták 2021-ben. A belföldi- (4,3–36%-kal).

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
3.28. ábra A legjelentősebb küldő országok a vendégéjszakákban kifejezett vendégforgalom
alapján, 2021
%
80 66,9
60,1
55,7
60
40 30,7
21,5 23,3
20 7,2 5,4
15,6 9,4 7,0 3,7
5,9 5,8 4,5 4,2 4,0 3,9
0
–20
–50,4
–40 –53,1
–54,8 –57,1
–63,6 –65,5 –64,9
–60 –73,3 –73,4
–80
–100
Németország
Csehország
Románia
Ausztria
Lengyelország
Szlovákia
Ukrajna
Oroszország
Olaszország
Részesedés a teljes külföldi forgalomból Változás az előző évhez képest Változás 2019-hez képest
A vendégforgalom döntő hányadát továbbra is a szállodák

bonyolították le
A szálláshelyek között kiemelkedő szerep lom, viszont 2020-ban ez a szálláshelytípus
jutott a szállodáknak, ahol a 2021. évi ven- vesztette arányaiban a legkevesebb vendég-
dégéjszakák csaknem héttizede koncentrá- éjszakát.
lódott. Az év folyamán a szállodai vendé- Az alacsonyabb árfekvésű üdülőház-
gek és az általuk eltöltött éjszakák száma telepeken, kempingekben és közösségi szál-
9,5, illetve 11%-kal növekedett. A vendég- láshelyeken együttesen a vendégéjszakák
éjszakában mért külföldivendég-forgalom 20%-át töltötték a vendégek, közülük utób-
77%-a realizálódott a szállodákban. A pan- biak forgalma növekedett a legjelentőseb-
ziókban az összes vendégéjszaka 11%-át re- ben (51%-kal). A szálláshelytípusok közül
gisztrálták. A szálláshelytípusok közül egy egyedül az üdülőháztelepek forgalma esett
év leforgása alatt itt növekedett a legkevés- vissza az előző évhez képest.
bé a vendégéjszakában mért vendégforga-

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
3.29. ábra A kereskedelmi szálláshelyek átlagos férőhelyszáma és vendégéjszakáinak változása

az előző évhez képest szálláshelytípus szerint, 2021
%
60
51,4
50
40
30
20
11,3
10 6,2
3,6
0
–10 –5,1
Közösségi szálláshely Szálloda Kemping Panzió Üdülőháztelep
Átlagos férőhelyszám (éves átlag)
98 146 349 29 61
Csökkenő kapacitás mellett némileg javult a férőhely-

kihasználtság
A 2021 márciusáig élő utazási korlá- dákban sikerült tartani vagy megközelíte-
tozások feloldását követően, hasonlóan ni a 40% feletti férőhely-kihasználtságot.
2020-hoz, a nyári hónapokkal kezdő- A rendelkezésre álló hónapok adatai alap-
dően lendült fel a vendégforgalom, ez- ján a kapacitáskihasználtság a szállás-
zel együtt javult a kapacitáskihasználtság. helytípusok csaknem mindegyikében meg-
Június–augusztusban a férőhely-kihasz- haladta az egy évvel korábbit, de messze
náltság a szállodákban 40% fölé emelke- elmaradt a 2019. azonos időszakitól. Kivé-
dett, míg a hagyományosan nyári szállás- telt csak a panziók jelentettek, ahol sike-
helyeknek számító a kempingekben 20% rült a nyári hónapokban a járványt meg-
alatt maradt. Az augusztusi csúcs után előző évekhez képest is növelni a férőhely-
az év hátralévő részében egyedül a szállo- kihasználtságot.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
3.30. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtságának alakulása a nyári
hónapokban szálláshelytípusonként*
%
60
54,6
50
42,3
40 38,3
35,4
31,5 32,7
30 29,4
27,5 27,8
24,5
21,8
20 18,8
10
0
Szálloda Panzió Egyéb szálláshelytípus Szálláshelyek összesen
2015–2019 átlaga 2020 2021
* Az adatok június, július és augusztus átlagára vonatkoznak.
A vendégforgalom emelkedésével nőtt a bruttó árbevétel

A szálláshelyek bruttó árbevétele 2021- az egy évvel korábbinál 18, a 2019. évinél
ben folyó áron 33%-kal, 311 milliárd forint- 6,0%-kal több. Egy szoba egy működési
ra emelkedett, miközben a vendéglátás és napjára (REVPAR) 8,1 ezer forint bevétel
szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár-indexe jutott, az előző évinél 44%-kal több, de csu-
5,5%-kal nőtt. (SZÉP-kártyával a kereske- pán háromnegyede a két évvel korábbinak.
delmi szálláshelyeken összesen 31 milliárd Az idegenforgalmi régiók mindegyiké-
forint értékben fizettek a belföldi vendé- ben a szállásadók igyekeztek megragadni
gek. Az előző évinél 4,1%-kal nagyobb kifi- a megnövekedett vendégforgalom nyúj-
zetéseket az utazási korlátozások feloldá- totta előnyöket, előző évi veszteségeik
sa mellett a SZÉP-kártya alszámlái közötti mérséklésére a vendégforgalomra és a ka-
átjárhatóság is jelentősen ösztönözte.) A be- pacitásra vetített szállásdíjak emelésével.
vételek 58%-a a szállásdíjakból származott, A szobák átlagára a Budapest–Közép-
amelyek összege 46%-kal elmaradt a járvány Dunavidék, a Tisza-tavi, a Közép-, illet-
előttitől, de 39%-kal meghaladta az előző ve a Nyugat-Dunántúlon, valamint
évit. Az összes bevétel 25%-át adó vendég- a Balaton turisztikai régióban 414–6884
látásból származó összeg 21, a 17%-ot kép- forinttal meghaladta az országos átlagot
viselő egyéb bevételek 30%-kal emelkedtek. (22,3 ezer forint), míg a többi régióban
2021-ben az egy vendégéjszakára jutó annak 61–96%-át tette ki. Az egy vendég-
bruttó szállásdíj 11,2 ezer forint volt, éjszakára jutó szállásdíjak tekintetében

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
még jelentősebbek az idegenforgalmi ré- 34%-kal meghaladta az országos értéket,

giók közti különbségek: a mutató a fővá- Észak-Magyarországon viszont annak
rost is magába foglaló turisztikai régióban mindössze 72%-a volt.
3.31. ábra Egy vendégéjszakára, illetve egy szoba egy működési napjára (REVPAR) jutó bruttó
szállásdíj
Ezer forint
12
11,2
10,6 10,7
10 9,7 9,8
9,3 9,2 9,5
8,6
8,3 8,0 8,1
8
7,3
6,6
6 5,6
5,0
0
2010 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+
Egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj
Egy szoba egy működési napjára jutó bruttó szállásdíj (REVPAR)
A korlátozások feloldásával emelkedett a vendéglátás

bevétele
2021. június végén 49 ezer vendéglátóhely származott. A járvány miatti korlátozások

üzemelt hazánkban, 1773-mal kevesebb, a tavaszi hónapokban még erősen megha-
mint egy évvel korábban. Az előző évek tározták a forgalom alakulását, a vendéglátó
csökkenő tendenciája folytatódott, amit egységek 2020-hoz hasonlóan csak elvitel-
a járvány miatti üzletbezárások tovább gyor- re szolgálhatták ki a vásárlókat. A korláto-
sítottak. A vendéglátóhelyek közül mintegy zások feloldása után a bevételek volumene
43 ezer kereskedelmi, valamivel több mint július–szeptemberben már megközelítet-
6 ezer munkahelyi, rendezvényi és közét- te a járvány előtti időszakét. 2021 egészé-
keztetést végző egységként működött. ben az összforgalom volumene egy év alatt
2021-ben az előzetes adatok alapján a ven- 16%-kal nőtt, de a járvány előtti, 2019. évi
déglátóhelyek eladási forgalma összesen szinttől 21%-kal elmaradt. 2020-hoz képest
mintegy 1,3 ezer milliárd forint volt, közel mind a kereskedelmi, mind a munkahelyi
kilenctizede a kereskedelmi, a fennmara- vendéglátás esetében (15, illetve 20%-os)
dó rész pedig a munkahelyi vendéglátásból bővülés mutatkozott.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
3.32. ábra Vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozása
(2019 azonos időszakához képest)
%
20
–20
–40
–60
–80
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
2020 2021
MEZŐGAZDASÁG
A kedvezőtlen időjárás, az állatbetegségek a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték
okozta terméskiesés és állománycsökkenés, 3,3%-át állította elő. Mezőgazdasági fej-
valamint a Covid19-járványból történő ki- lesztésekre a nemzetgazdasági beruházások
lábalás velejárójaként dráguló, esetenként 4,3%-át, 542 milliárd forintot költöttek, re-
a korábbinál nehezebben beszerezhető in- álértéken 1,7%-kal többet az előző évinél.
puttermékek miatt az agrárium nem tud- A foglalkoztatottak23) 4,3%-a, 201,4 ezer
ta megismételni előző évi teljesítményét. fő dolgozott az agrárszektorban, 72%-uk
A nemzetgazdasági ágak közül egyedül férfi volt. A teljes létszám egy év alatt mint-
a mezőgazdaság hozzáadott értéke22) csök- egy 12 ezer fővel csökkent, 2015 óta egyik
kent (2,2%-kal) az egy évvel korábbihoz ké- évben sem dolgoztak ennél kevesebben
pest, 0,1 százalékponttal mérsékelve a GDP az ágazatban. A teljes munkaidőben alkal-
7,1%-os volumennövekedését. Az agrárium mazásban állók havi bruttó átlagkeresete24)
A nemzeti számlákra vonatkozó ESA2010 módszertana alapján.

22)
A munkaerő-felmérés adatai szerint.

23)
24)
zeteknél.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
2021-ben 7,8%-kal, 345 ezer forintra emel- ban az átlagkereset a gazdasági ágak között
kedett. A bérnövekedés kisebb volt a nem- az egyik legalacsonyabb volt, többek között
zetgazdasági átlagnál, így a mezőgazdasági a fizikai foglalkozásúak magasabb arányával
átlagfizetés továbbra is jelentősen (21%-kal) összefüggésben.
elmaradt az országos átlagtól. Az agrárium-
Az emelkedő árak hatására nőtt a mezőgazdasági

kibocsátási érték
2019 óta mérséklődik a mezőgazdasági ki- a mezőgazdasági árak átlagosan 17%-kal

bocsátás, elsősorban a szélsőséges időjárás emelkedtek. A volumen- és árváltozás ered-
okozta terméskiesés és az állategészség- ményeként a mezőgazdaság teljesítményér-
ügyi vészhelyzetek miatti kényszervágások téke (3378 milliárd forint) – szolgáltatások-
nyomán, amikhez 2020-tól hozzáadódott kal és kiegészítő tevékenységekkel együtt
a Covid19-járvány következtében kialakult – 15%-kal növekedett. A teljes kibocsátás-
kedvezőtlen gazdasági környezet. A mező- ból a növénytermesztés 61, az állattenyész-
gazdasági számlák rendszerének előzetes tés 32%-kal részesedett, a többi szolgálta-
adatai szerint 2021-ben az agrárium teljes tásokból és másodlagos tevékenységekből
kibocsátásának volumene – a 2020. évihez származott. A növénytermesztés aránya leg-
közel hasonló mértékben – 2,1%-kal kisebb utóbb 2016-ban volt 60% feletti.
volt az egy évvel korábbinál, miközben
3.33. ábra A mezőgazdasági kibocsátás volumenváltozása (2015-höz képest)
%
20
15
10
–5
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+
Növénytermesztés Állattenyésztés Teljes kibocsátás

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
A kedvezőtlen időjárás miatti terméskie- • Az ipari növények volumene 3,5%-kal
sés nyomán a növénytermesztés termelé- mérséklődött, a növénycsoport nagy ré-
si volumene 6,3%-kal kisebb, árszínvona- szét kitevő napraforgóé 3,7%-kal bővült, a
la viszont az élénk kereslet következtében kisebb részarányú repcéé – termesztésének
27%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbi- visszaszorulása miatt – 18%-kal csökkent.
nál. Az egyes növényfélék kibocsátása elté- • A kertészeti termékek termésmennyisége
rően alakult: 4,2, a takarmánynövényeké 8,4%-kal mér-
• A gabonafélék kibocsátása 11%-kal zsu- séklődött 2020-hoz képest.
gorodott, miután a legnagyobb terüle- • A gyümölcs termésmennyisége az előző
ten művelt kukorica terméseredménye évi, alacsony bázishoz képest 13%-kal na-
25%-kal visszaesett. Ugyanakkor a kalá- gyobb volt, az alma volumene 28, a kör-
szosok közül a búza termelése 4,1, az ár- téé 18%-kal nőtt, az őszibaracké a tavaszi
páé 14%-kal bővült, utóbbiból rekordkö- fagyok okozta terméskiesés következtében
zeli hozamot takarítottak be. 10%-kal csökkent.
3.34. ábra A mezőgazdasági kibocsátás volumen- és árváltozása az előző évihez képest

a mezőgazdasági számlák rendszere alapján, 2021+
–11,3
Gabonafélék 37,5
–3,5
Ipari növények 39,5
–8,4
Takarmánynövények 15,4
–4,2
Kertészeti termékek 4,2
–15,4
Burgonya 9,3
12,8
Gyümölcsfélék 1,6
4,8
Élő állatok 1,5
4,2
Állati termékek 9,2
–2,1
Mezőgazdasági kibocsátás összesen 17,0
–20 –15 –10 –5 0 5 10 15 20 25 30 35 40 %
Volumenváltozás Árváltozás
Egyes járványt okozó állatbetegsé- 2,0%-kal nagyobb, a juhoké és a kecskéké

gek (afrikai sertéspestis, madárinfluenza) együtt 5,0%-kal kisebb lett az előző évihez
szórványos előfordulása és a növekvő ta- képest. Az előállított állati termékek hétti-
karmányárak ellenére az állattenyésztés zedét kitevő tej termelése 6,0%-kal felül-
termelési volumene 4,6%-kal bővült, ezen múlta az egy évvel korábbit.
belül az élő állatoké és az állati termékeké A mezőgazdasági termékek előállításához
közel azonos mértékben. Az élő állatok ki- és a szolgáltatások nyújtásához szükséges
bocsátásának 48%-át adó baromfik tenyész- folyó termelőfelhasználás volumene nem
tése 8,0, a szarvasmarháé 5,0, a sertéseké változott, árindexe viszont 15%-kal emel-

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
kedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. jelzőszám, a termelési tényezők munkaerő

A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás egységre jutó reáljövedelme („A” mutató25))
különbözeteként előálló bruttó hozzáadott 2021-ben 9,4%-kal nőtt, 2016-tól minden
érték esetében 5,3%-kal csökkent a volu- évben meghaladta az egy évvel korábbit.
men. A termelési tényezők jövedelme 10, Az uniós tagországok közül Bulgáriában,
a vállalkozói jövedelem 17%-kal nagyobb Romániában, Írországban, Franciaország-
volt az előző évinél. ban és Portugáliában a magyarországinál
Az agrárium éves munkaerőegységben nagyobb növekedés történt. A visegrádi or-
(évi 1800 munkaóra) kifejezett munkaerő- szágok közül Szlovákiában és Csehország-
felhasználása 2015 óta csökken, 2021-ben ban is az uniós átlagot (1,5%) meghaladó
mintegy 326 ezer ember mezőgazdasági te- mértékű javulás, Lengyelországban vissza-
vékenységének felelt meg. A mezőgazdasági esés következett be.
jövedelmek változásának mérésére használt
3.35. ábra Az „A” mutató változása a jelentősebb mezőgazdasági termelő uniós tagállamokban
és a visegrádi országok körében, 2021+ (előző évhez képest)
Franciaország 16,3
Magyarország 9,4
Szlovákia 3,8
Csehország 1,9
Olaszország –1,6
Spanyolország –5,2
Németország –10,8 EU27_2020 átlaga: 1,5%
Lengyelország –18,9
–20 –15 –10 –5 0 5 10 15 20 %
A kukorica és az olajos magvú növények termelésében

az uniós élmezőnybe tartozunk
A hazai mezőgazdaság csökkenésével szem- rábbihoz képest. A kibocsátás 55%-át
ben – az előzetes adatok szerint – 2021-ben kitevő növénytermesztés teljesítménye 11,
az Európai Unió (EU27_2020) teljes me- a 37%-át adó állattenyésztésé 2,4%-kal bő-
zőgazdasági kibocsátása (alapáron 444 mil- vült. Hazánk 2021-ben az unió mezőgaz-
liárd euró) 7,1%-kal nőtt az egy évvel ko- dasági termelési értékének 2,1%-át állí-
25)
A mutató számítása: a termelési tényezők jövedelmének indexe és a bruttó hazai termék (GDP) implicit árindexének hányadosa osztva
az összes éves munkaerő-felhasználás indexével.

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
totta elő, részesedése 2015 óta lényegesen országunkból, az előbbi esetében az uniós
nem változott. A növényfélék közül kettő- rangsorban a 4. az utóbbinál az 5. helyen
nek a termelését tekintve számottevő ha- állunk. A főbb állatfajok közül a baromfik
zánk szerepe: a kukorica termelési értékének esetében volt a legnagyobb (5,0%) a része-
8,5, az olajos magvak és olajtartalmú gyü- sedésünk a közösségi kibocsátásból, amivel
mölcsök kibocsátásának 8,8%-a származott a tagállamok között a 6. helyet foglaltuk el.
A kukoricát leszámítva bő termés volt gabonából

A növénytermesztők számára a nyáron ren alakult ki tartós vízhiány, így az aszál�-
az egyik legnagyobb kihívást a csapadékhi- lyal érintett területek aránya 2015 után újból
ány jelentette. Az ország területén az aszály elérte a 70%-ot. Az aszályindex átlagértéke
enyhe, mérsékelt és közepes változata is ki- alapján (PAI26)=6,9) 2021 a jelentősebben
alakult. Összesen 65 ezer négyzetkilométe- aszályos évek közé sorolható.
3.36. ábra Az aszályindex (PAI) 2021-re számított értékeinek területi eloszlása

PAI (°C/100 mm)
Rendkívüli aszály
14
Erős aszály
12
Közepes aszály
10
Mérsékelt aszály
Enyhe aszály
6
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság.
A változatos, időnként szélsőséges idő- A gabonafélék közül búzából az előző évit

járás a főbb szántóföldi növények termé- meghaladó, árpából pedig közel három évti-
seredményére különbözőképpen hatott. zede nem tapasztalt mennyiséget takarítot-
26)
Pálfai-féle aszályossági index (PAI): az április–augusztusi időszak középhőmérsékletének és az október–augusztusi időszak súlyozott csapa-
dékösszegének a hányadosa.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
tak be. A nyári betakarítású gabonák termé- szantartó nyár végi szárazság vetette vis�-
sének 71%-át a búza, 23%-át az árpa adta. sza, utoljára 2012-ben arattak a 2021. évinél
A kalászosok termésátlagai a rozs kivételével kevesebbet belőle. A kukorica termésátlaga
nagyobbak voltak az egy évvel korábbinál. több mint 2 tonnával alulmúlta a megelőző
A legnagyobb területen termesztett kukori- 3 év 8 tonna feletti eredményét.
ca hozamát a júliusi viharok, majd a hos�-
3.2. tábla A főbb szántóföldi növények terméseredménye, 2021+
Betakarított terület Termésmennyiség Termésátlag
Növény változás változás változás

ezer az előző ezer az előző kilogramm/ az előző
hektár évhez tonna évhez hektár évhez
képest, % képest, % képest, %
Búza 890,6 –4,9 5 316,1 3,8 5 970 9,1
Árpa 265,9 1,7 1 699,0 14,5 6 390 12,5
Kukorica 1 043,1 6,3 6 301,4 –25,1 6 040 –29,6
Napraforgó 652,6 6,5 1 760,8 3,7 2 700 –2,5
Repce 256,4 –17,3 721,6 –17,7 2 810 –0,7
Cukorrépa 12,2 –5,7 645,4 –17,3 53 020 –12,3
Burgonya szántón 8,7 –15,6 198,3 –26,6 22 910 –2,9
A harmadik legnagyobb szántóföldi ki- magvú növény hektáronkénti termésátlaga

terjedésű napraforgó termése kevésbé nőtt 3 tonna alatt maradt az egy évvel korábbi-
az előző évihez képest, mint a betakarított hoz hasonlóan. A szántóföldi burgonya- és
területe. A repce hozama területével közel a cukorrépa-termesztés tovább veszített sze-
azonos mértékben csökkent. Mindkét olajos repéből.
Vágóállatból és állati termékből az előző évinél többet

vásároltak fel
2021. december 1-jén a főbb haszonállatok energiaárak jelentős emelkedése. A tyúkok

közül tyúkból többet, sertésből, szarvas- száma egy év alatt 11%-kal, 32,1 millióra
marhából és juhból kevesebbet tartottak emelkedett, a teljes létszám 28%-át adó to-
az egy évvel korábbinál. Utóbbiak alakulá- jóké viszont majdnem azonos volt a 2020.
sában szerepet játszhatott a takarmány- és decemberivel. 2021-ben vágótyúkból az egy

ÁGAZATI KÖRKÉP
3
évvel korábbinál 6,1%-kal nagyobb men�- további csökkenését vetíti előre. A 2021-ben
nyiséget (454 ezer tonnát), étkezési tyúkto- felvásárolt vágósertés mennyisége (vágóma-
jásból 8,2%-kal többet (264 millió darabot) lac és süldő nélkül 452 ezer tonna) 4,0%-kal
vásároltak fel. A sertésállomány egy év alatt felülmúlta az egy évvel korábbit, átlagos tö-
4,4, az állomány 5,8%-át jelentő anyakocák megük a 2020. évihez hasonlóan 117 kilo-
száma 4,1%-kal fogyott. Utóbbi az állomány gramm volt.
3.3. tábla Állatállomány, december 1.*

(ezer darab)
Állatfaj 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Tyúka) 32,0 31,8 30,7 30,9 28,9 32,1
Kacsa 4 033 4 695 4 894 4 498 2 970 4 241
Pulyka 2 868 2 905 2 842 2 663 2 742 2 636
Lúd 1 257 1 189 1 335 1 173 798 952
Sertés 2 907 2 870 2 872 2 634 2 850 2 726
Szarvasmarha 852 870 885 909 933 902
Juh 1 141 1 146 1 109 1 061 944 887
* 2020-tól csak a gazdaságküszöböt elérő gazdaságok adatai.

a)
Millió darab.
2021-ben megállt a szarvasmarha-állo- get. Az év során a termelőktől feldolgo-

mány 2010 decemberében indult bővülé- zásra és továbbértékesítésre átvett mintegy
se. A gazdálkodók a tél kezdetén 31 ezerrel 1,6 millió tonna tehéntej 4,6%-kal több
kevesebb szarvasmarhát gondoztak, mint volt, mint 2020-ban. A juhállomány
2020. december elején, a teljes állomány 2021-ben 900 ezer alá csökkent, a decem-
47%-át kitevő tehenek száma egy év alatt beri létszám 6,0, a juhok mintegy nyolc-
azonban 6,5 ezerrel gyarapodott. 2021-ben tizedét képviselő anyajuhoké 4,4%-kal
– vágóborjú nélkül számolva – 26 ezer ton- alulmúlta a 2020. évit. Vágójuhból az év fo-
na vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel lyamán mintegy 6,6 ezer tonnát vettek át,
korábbinál 8,6%-kal nagyobb mennyisé- az előző évinél 7,1%-kal többet.

3 ÁGAZATI KÖRKÉP
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2010 ÓTA KONCENTRÁLÓDOTT

Az Agrárcenzus adatai szerint 2020-ban a 241 ezer hazai agrárgazdaság négytizede szántó-
földi növénytermesztésre specializálódott, számuk 28%-kal nőtt 2010-hez képest. Ezek a gaz-
daságok használták a 4,9 millió hektár kiterjedésű mezőgazdasági terület több mint két-
harmadát. Az abrakfogyasztó állatok tartásával foglalkozók 10 éve még a gazdaságok
legnagyobb csoportját alkották, számuk 2020-ra azonban 72%-kal, 37 ezerre csökkent. Ezt
alapvetően a nagyon kicsi, pár állatot tartó gazdaságok eltűnése okozta. A háztáji gazdasá-
gok visszaszorulásával a mezőgazdasági termelés koncentrálódott, a gazdaságok mérete
bővült. A 7,2 milliárd euró standard termelési érték27) (STÉ) 45%-át a gazdaságok mintegy
1%-át képviselő legnagyobb méretűek (legalább 500 ezer euró STÉ-t előállítók) hozták létre.
A gazdaságirányítók egytizede még nem töltötte be a 40. életévét, közel négytizedük leg-
alább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezett. A férfi irányítók aránya a ve-
gyes állattartó gazdaságok esetében volt a legmagasabb (80%), a szakosodott kertészet
kategóriájában pedig a legalacsonyabb (67%). A női irányítók a baromfitartásra szakoso-
dott gazdaságokban fordultak elő a leggyakrabban (37%). Az éves munkaerőegységben
kifejezett munkaerő 34%-a a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokba
összpontosult, ennek ellenére az egy gazdaságra jutó értéke (0,85 ÉME/gazdaság) ebben
a típusban volt az egyik legalacsonyabb, elsősorban a magas fokú gépesítés miatt.
A gazdaságok 18%-a (42 ezer) vett részt 2016 és 2018 között vidékfejlesztési programokban.
Gazdaságtípusonként az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodottak 3,0, illetve a tömeg-
takarmány-fogyasztó állatok tartására specializálódottak 28%-os részvételi aránya jelen-
tette a szélső értékeket. Utóbbiak a legnagyobb számban vették igénybe a vidékfejlesztési
programon belül az állatjóléti kifizetéseket. A programban való részvétel aránya a 40 évesnél
fiatalabb és a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók körében volt magas.
3.37. ábra A gazdaságok számának és standard termelési értékének megoszlása a standard
termelési érték nagyságkategóriái szerint
2010
Gazdaságszám
2020
2010
Standard termelési érték
2020
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %
0–3 999 euró 4 000–24 999 euró
25 000–99 999 euró 100 000–499 999 euró
500 000 euró és több
27)
A bruttó mezőgazdasági termelés fő és melléktermékeinek pénzben kifejezett értéke.

4 Digitális
világ
4 DIGITÁLIS VILÁG – ÖSSZEFOGLALÓ

Internethálózat

A helyhez kötött internet-előfizetések száma 2,8, az ebből származó árbevétel
5,0%-kal nőtt. Az optikai hálózaton keresztül történő vezetékes előfizetések részará-
nya 36%-ra bővült, egyre inkább háttérbe szorul az xDSL-kapcsolat. A mobilhálózat
adatforgalma 40%-kal nőtt, egy internetelérést biztosító mobil-előfizetésre átlagosan
95 gigabyte adatforgalom jutott. A helyhez kötött internetre előfizetők közel fele már
100–500 Mbit/s garantált letöltési sebességű csomagra szerződött.
Digitális gazdaság
 2021-ben a hazai cégek árbevételének 21%-a keletkezett elektronikus értékesítésből,

ennek aránya a nagyvállalatok körében 30, a 10–249 foglalkoztatottal rendelkező
vállalkozásoknál 11%-ot tett ki. A járvány hatással volt a vállalkozások infokommu-
nikációseszköz-használatára, 2020-ban a cégek 16–17%-ánál nőtt az e-mail-, illetve
az infokommunikációs rendszerhez való távoli hozzáféréssel rendelkező alkalmazot-
tak aránya, 37%-ánál pedig az online értekezletek száma. A digitális gazdaság alapját
képező infokommunikációs szektorban 42 ezer vállalkozás működött 2020-ban,
2,7%-kal több, mint egy évvel korábban.
Digitális társadalom
 A Covid19-járvány a lakosság digitáliseszköz-használatára is jelentős hatást gyako-

rolt. A háztartások internetellátottsága töretlenül bővül, 2021-ben 91% volt, meg-
közelítette az uniós átlagot. A 16–74 évesek több mint nyolctizede napi rendsze-
rességgel internetezett. Az elektronikus ügyintézés és az e-kereskedelem is egyre
népszerűbbé vált. A 16–74 évesek 66%-a töltött le és nyújtott be űrlapot közhivatal-
nak, közintézménynek interneten keresztül, 2015-ben arányuk mindössze 24% volt.
2021. január–márciusban a 16–74 évesek 58%-a rendelt, illetve vásárolt az interneten
keresztül terméket vagy szolgáltatást, 2015-ben még csak 23%-a.

DIGITÁLIS VILÁG
4
INTERNETHÁLÓZAT
A járvány miatt a digitalizáció még in- években a növekedés fokozatosan veszí-
kább felértékelődött, a világháló haszná- tett dinamikájából. A minél szélesebb in-
lata a mindennapok szerves részévé vált. ternethálózat fontos alapja a digitalizáció
Az internet-előfizetések piaca ugyan- terjedésének, fejlődésének.
akkor egyre inkább telítődik, az elmúlt
Egyre inkább telítődik az internet-előfizetések piaca

Helyhez kötött internetkapcsolatra 2021 vé- Ezzel párhuzamosan visszaszorul az elavul-
gén közel 3,4 millió előfizetést regisztrál- tabbnak számító xDSL-technológia, ami
tak, 2,8%-kal többet az egy évvel korábbi- már csak a vezetékes előfizetések 16%-át
nál. Ezer lakosra országosan 349 előfizetés adja. Egyre elterjedtebb a mobilinternet is,
jutott, a mutató értéke a fővárosban volt ki- 2021 végén az aktív SIM-kártyák több mint
emelkedően a legmagasabb (478), Szabolcs- fele egyaránt biztosított hang- és mobilin-
Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb ternet-szolgáltatást.
(255). Lakosságarányosan a dunántúli me- A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben
gyékben jellemzően több volt az előfizetések is az előfizetésszám bővülésénél gyorsabban
száma, mint az ország alföldi részén. (5,0%-kal) nőtt a helyhez kötött internetre
A legfejlettebb technológia, az opti- történő előfizetésekből származó árbevétel
kai hálózat részaránya 32%-ról 36%-ra (157 milliárd forint). Ennek eredményeként
nőtt a vezetékes előfizetéseken belül, de az egy előfizetésre jutó átlagos árbevétel
a kábel-tv és a vezeték nélküli kapcsolaton 2,2%-kal emelkedett.
keresztüli előfizetések száma is emelkedett.
4.1. ábra A helyhez kötött internet-előfizeté- 4.2. ábra A helyhez kötött internet-előfizetések
sek ezer lakosra jutó száma megyénként, számának és nettó árbevételének változása
2021. december 31. (az előző évhez képest)
%
10
Darab 2
255
297–313 0
314–332 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
333–350
478 Előfizetések száma Nettó árbevétel

4 DIGITÁLIS VILÁG
40%-kal nőtt a mobilhálózat adatforgalma

Az okostelefonok és a mobilinternet gyors 4.3. ábra A mobiladat-forgalom alakulása
terjedésével, az egyre kedvezőbb előfizeté-
Ezer terabyte
si csomagokkal, valamint a mobilszolgálta-
900
tók hálózatfejlesztéseivel összefüggésben az 821
800
elmúlt években dinamikusan nőtt a mo-
700
bilhálózaton keresztül lebonyolított adat-
forgalom: 2021-ben elérte a 821 ezer tera- 600 586
byte-ot, 40%-kal múlta felül az egy évvel 500

korábbit. Egy internetelérést biztosító mo- 400 368
bil-előfizetésre átlagosan 95 gigabyte adat- 300
239
forgalom jutott. 200
139
2021-ben az adatforgalom 96%-a lega- 100 80
57
lább 4G/LTE-rendszeren keresztül zajlott. 0
Ugyanakkor már mindhárom kiemelt szol- 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
gáltatónál elérhetővé vált az 5G-rendszer a
kereskedelmi forgalomban, bár a lefedettség letöltésből, egynegyede feltöltésből szárma-
jellemzően egyelőre csak a nagyobb városok zott. A hálózatfejlesztéseknek köszönhető-
és a Balaton térségére terjed ki.1) en a felhasználók egyre magasabb minőségű
A mobiladat-forgalom közel kilencszere- internetet vehetnek igénybe. A helyhez kö-
se, 7,1 millió terabyte volt a helyhez kötött tött internetre előfizetők közel fele már
internet adatforgalma 2021-ben, az előző 100–500 Mbit/s garantált letöltési sebes-
évinél 22%-kal több. Ennek háromnegyede ségű csomagra szerződött.
DIGITÁLIS GAZDASÁG
Az infokommunikációs technológiák ered- vált. A Covid19-járvány következtében vég-
ményes alkalmazása a gazdaság valamennyi bement gazdasági változások egyértelmű-
területén hangsúlyos folyamat, napjaink- sítették a digitalizáció fontosságát, egyben
ra versenyelőnyt kínáló lehetőségből a pia- kiindulási alapjául szolgáltak az EU 2030-
con maradás szükséges eszközévé, a vállal- ra meghirdetett digitális átalakulásának, és
kozások versenyképességének alapfeltételévé az előttünk álló digitális évtizednek.2)
1)
Forrás: az 5G-szolgáltatást nyújtó három mobilszolgáltató lefedettségi térképei.
2)
A digitális évtizedhez vezető út: az Európai Bizottság által 2030-ra előirányzott, az EU gazdaságának és társadalmának digitális átalakítására
vonatkozó célkitűzések elérésének eszköze.
Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_4630

DIGITÁLIS VILÁG
4
A vállalkozások digitalizációjának fejlesztése kiemelten
fontos
Az internetkapcsolat és a virtuális jelen- zások nagyobb részénél (19%-ánál) volt

lét elengedhetetlen a vállalkozások min- nagyobb 1%-nál, viszont az összes árbe-
dennapi működéséhez, 2021-ben a hazai vételnek a hazaihoz képest kisebb része,
vállalkozások 94%-a használt interne- 20%-a származott belőle. A visegrádi or-
tet, 63%-a rendelkezett saját honlappal. szágok közül Csehországban az összes ár-
Mindkét hazai érték jelentősen elmarad bevétel hazánkénál nagyobb hányada,
az uniós átlagtól (98, illetve 78%), egyben 30%-a keletkezett elektronikus kereske-
a tagállamok rangsorában az egyik legki- delem révén, miközben Szlovákiában és
sebb. Az internetet használó hazai vállal- Lengyelországban 19, illetve 18%-a.
kozások 86%-a használ helyhez kötött
szélessávú internetet, 84%-a mobilinterne- 4.4. ábra Az e-kereskedelem részesedése
tet, ugyanez az arány az unióban 95, illet- a vállalkozások árbevételéből az EU tagálla-
ve 74%. maiban, 2021*
Bár a vállalkozások honlapjain elérhe-
tő információk és lehetőségek körét befo- %
lyásolják a cég által értékesített termékek 4– 6
vagy szolgáltatások jellemzői, 2021-ben 7–13
14–19
így is a honlappal rendelkező hazai vál- 20–26
lalkozások 87%-a nyújtott termékeivel és 27–38
szolgáltatásaival kapcsolatos információt a
weboldalán, és 30%-uk tette lehetővé, hogy
a honlapján meg is lehessen vásárolni azo-
kat. (Uniós szinten a céges weboldalak 80,
illetve 28%-a biztosította ezeket a lehető-
ségeket.)
A 2021-es felmérés szerint3) a hazai vál-
lalkozások 18%-ánál származott az árbevé-
tel legalább 1%-a elektronikus értékesítés-
ből, és a hazai cégek összes árbevételének * A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében
21%-a keletkezett elektronikus kereskede- a pénzügyi szervezetek nélkül.
lem révén. Mindkét mutató magasabb – 7,
illetve 2 százalékponttal –, mint 2015-ben. Az e-kereskedelem szerepe hangsú-
Uniós szinten valamivel kevésbé koncent- lyosabb a nagyvállalatok körében. Ese-
rált az e-kereskedelem, mint nálunk: az tükben az árbevétel 30%-a keletkezett
elektronikus értékesítés aránya a vállalko- elektronikus értékesítés révén, ezen belül
3)
Az adatok a 2021. évi felmérésből származnak, de 2020-ra vonatkoznak.

4 DIGITÁLIS VILÁG
döntően elektronikus adatcserén4) keresz- szolgáltatások használata vonatkozásában

tül zajlott a forgalom. A 10–249 foglal- jelentős a lemaradásunk. A 2021–2030-as
koztatottal rendelkező vállalkozásoknál az időszakra vonatkozó Nemzeti Digitalizá-
összes értékesítés 11%-a származott e-ke- ciós Stratégia6) célkitűzései szerint hazánk
reskedelemből, aminek valamivel nagyobb digitális fejlettsége az évtized közepére
részét (54%-át) tette ki az elektronikus meg kell haladja az uniós átlagot, ami a
adatcsere. Bár az interneten történő érté- terület kiemelt kezelését teszi szükséges-
kesítés összességében kisebb súlyt képvisel sé.
a vállalkozások forgalmán belül, a lakos- A járvány hatással volt a vállalkozá-
ság egyre szélesebb rétege vásárol rendsze- sok infokommunikációseszköz-hasz-
resen a világhálón, ami a kiskereskedelmi nálatára is. 2020-ban a hazai vállalko-
forgalom szerkezetében is tükröződik. zások 17%-ánál nőtt azon személyek
A digitális átalakulás 2030-ra kitűzött aránya, akik a cég e-mail-rendszeréhez,
uniós céljait nyomon követő DESI-mu- és 16%-ánál azoké, akik az infokommu-
tató5) négy fő dimenziója közül a digitá- nikációs rendszerhez rendelkeztek távo-
lis technológiák vállalati tevékenységek- li hozzáféréssel, mintegy kétharmaduk-
be történő integráltsága alapján hazánk nál a növekedés részben vagy egészben a
vállalkozásainak digitális felkészült- járvány következménye volt. A vállalko-
sége erősen elmarad az uniós átlag- zások 37%-ánál nőtt az online értekezle-
tól, a 2021-es jelentés szerint a tagorszá- tek száma, a növekedés túlnyomó többsé-
gok rangsorában az utolsó előtti helyen ge összefüggésbe hozható a járvány miatt
állt. A jelentés által vizsgált mutatók kö- kialakult helyzettel. Az unióban a vál-
zül leginkább az online kereskedő kis- és lalkozások nagyobb részénél nőttek az
középvállalkozások (kkv-k) és az e-ke- említett munkahelyi feltételek, és a tá-
reskedelemből származó forgalom ará- voli hozzáférés tekintetében történt nö-
nya tekintetében közelítettük meg az vekedést nagyobb arányban tulajdonítot-
uniós átlagot, ezzel szemben a digitális ták részben vagy egészben a járványnak.
eszközöket legalább alapszinten intenzí- A hazai vállalkozások 14%-a tett erőfe-
ven használó kkv-k aránya, a nagy adat- szítéseket az online értékesítés elkezdése
halmazok és a – DESI-mutató szem- vagy növelése érdekében, ami 2 százalék-
pontjából figyelembe vett – felhőalapú ponttal több, mint az uniós átlag.
4)
Elektronikus adatcsere (EDI): üzleti dokumentumok, például megrendelések és számlák számítógépes továbbítására szolgáló szabványcso-
mag. A továbbítás zárt számítógépes hálózaton vagy interneten keresztül valósul meg. Az elektronikus adatcsere célja a papírmunka csökkentése
és a válaszidő rövidítése.
5)
Az Európai Bizottság 2014 óta teszi közzé évente a tagállamok digitális gazdaságának és társadalmának fejlettségét mérő mutatóról (DESI)
szóló éves jelentéseket. A 2021-től használt mutatók négy fő terület köré csoportosulnak (digitális készségek, digitális infrastruktúrák, vállalko-
zások digitális transzformációja, illetve közszolgáltatások digitalizálása), ezeken alapul a digitális évtized célkitűzései felé történő előrehaladás
nyomon követése.
Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_4630, https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/desi-hungary
6)
Forrás: https://2015-2019.kormany.hu/download/f/58/d1000/NDS.pdf

DIGITÁLIS VILÁG
4
A MEZŐGAZDASÁG DIGITALIZÁCIÓS SZINTJE VISZONYLAG
ALACSONY
A 2020. évi agrárcenzus adatai szerint a hazai gazdaságokban a digitális és a precíziós

technológiák kevésbé elterjedtek. A banki ügyeket 34, az e-kormányzathoz kapcsoló-
dókat a gazdálkodók 21%-a intézte elektronikusan, és csupán 17%-uk használt iro-
dai, például dokumentumkezelő szoftvereket. Az ilyen eszközöket használók 31%-a
kapcsolódott be vidékfejlesztési programokba, ami jóval magasabb a 18%-os részvételi
aránynál. A leggyakrabban a 14–39 éves korcsoportba tartozók (56%), illetve a felsőfo-
kú mezőgazdasági képzettségűek (75%) vettek igénybe munkájuk során IT-eszközöket.
A mezőgazdasági termelést támogató precíziós eszközök bevezetése a digitális eszkö-

zöknél visszafogottabb, a gazdaságok 12%-a használta. A leggyakrabban előforduló
növényállapot-felmérést (például nitrogénellátottság, levélnövekedés vizsgálata) a
termesztők 5,6%-a alkalmazta. A szántóföldi növénytermesztésre szakosodtak körében
viszonylag elterjedt az automata/sorvezető kormányzás használata is. Általánosságban
jellemző, hogy a növénytermesztők gyakrabban alkalmaztak precíziós eszközöket, mint
az állattartással vagy mindkét alaptevékenységgel foglalkozók. A digitális és precíziós
eszközöket nem használó gazdálkodók 87%-a úgy nyilatkozott, hogy nincs szüksége
ezekre. A szükséges ismeretek hiánya (16%) és a digitális eszközök magas ára (6%) csak
ezután következett a mellőzés okai között.
4.5. ábra A leggyakrabban előforduló digitális és precíziós eszközök használatának aránya

az agrárgazdaságokban, 2020
Banki ügyintézés 34,0

Digitális eszközök
E-kormányzat 21,0
Általános irodai szoftverek 17,1
Nyilvántartáshoz kapcsolódó szoftver 8,8
Elektronikus kereskedelem 7,3
Növényállapot-felmérés 5,6
Precíziós eszközök
Sorvezető/automata kormányzás 4,0
Differenciált munkaműveletek 3,5
Általános környezeti szenzorok 2,7
Hozamtérképezés 2,4
0 5 10 15 20 25 30 35 40%

4 DIGITÁLIS VILÁG
Nőtt az IKT-szektor teljesítménye

Lemaradásunk ellenére az infokommuni- ság átlagos állományi létszámának 5,6%-
kációs szektor egyre hangsúlyosabb szere- a, 178 ezer fő vett részt7). Számuk egy év
pet tölt be a nemzetgazdaságban. Magában alatt a vállalkozások számánál kevésbé,
foglalja az elektronikai ipar jelentős részét, 1,6%-kal nőtt, így a szektorban működő
az információtechnológiai, híradástechnikai vállalkozások létszám alapján vett átlagos
eszközök nagykereskedelmét, a szoftverki- mérete tovább csökkent.
adást, a távközlést, az információtechnoló- 2020-ban az IKT-szektor részesedése a
giai szolgáltatást, valamint az adatfeldolgo- nemzetgazdaság vállalkozásai által előál-
zó, webhosting-, világportál-szolgáltatást. lított bruttó hozzáadott értékből az előző
2020-ban az IKT-szektorban 42 ezer évinél több, 9,9% volt. Az infokommuni-
vállalkozás működött, 2,4%-kal több mint kációs területen történt beruházások érté-
egy évvel korábban. Az előző évekhez ké- kének évek óta tartó növekedése 2019-ben
pest visszafogottabban nőtt a terület vállal- visszaesett, majd 2020-ban – az alacsony
kozásainak száma, amiben szerepet játszhat bázisnak köszönhetően – ismét emelkedett.
a járvány is. Az ilyen jellegű szervezetek Az IKT-szektor beruházásainak aránya az
tevékenységében a teljes nemzetgazda- összes vállalkozásén belül 4,4%-ot tett ki.
4.6. ábra Az IKT-szektor részesedése a vállalkozások egyes gazdasági mutatóiból
%
12
10 9,4 9,9 9,2 9,9
8,6
8 7,8
6 6,1 5,1 5,6
4,4
4
2
0
Termelési érték Nettó árbevétel Beruházások Bruttó hozzáadott Szervezet tevékeny-
érték ségében részt vevők
2015 2020
Az IKT-szektor vállalkozásainak 1,9%-a több mint kétharmadáért három terület,

működött külföldi irányítású leányvállalat- az információtechnológiai szolgáltatás, a
ként 2020-ban. A csekély arány ellenére ez vezeték nélküli távközlés és az elektroni-
a 826 cég realizálta a szektor hozzáadott kai alkatrész, áramköri kártya gyártása fe-
értékének 68, a beruházások 73%-át, és a lelt, míg a legnagyobb értékű beruházások
szektorban dolgozók 47%-át foglalkoz- az utóbbi két terület mellett az elektroni-
tatották. A külföldi irányítású leányvál- kus fogyasztási cikk gyártásánál történtek
lalatok által létrehozott hozzáadott érték 2020-ban.
7)
Szervezet tevékenységében részt vevők: az alkalmazásban állók, valamint a további munkaviszonyban állók (akik 2 vagy annál több mun-
káltatóval állnak munkaviszonyban, és a munkaszerződésük szerint havi munkaidejük a 60 órát meghaladja), az egyéni vállalkozások dolgozó
tulajdonosai, az egyéni és a társas vállalkozásoknál, szövetkezeteknél a nem fizetett segítő családtagok. Idetartozik a menedzsment azon tagja
is, akinek a munkajövedelme legalább 50%-ban a profitból származik.

DIGITÁLIS VILÁG
4
DIGITÁLIS TÁRSADALOM
A folyamatosan fejlődő információtechno- megmutatkozik. A Covid19-járvány jelen-
lógia a mindennapi szokásokra is hatással tős hatást gyakorolt a társadalom digitáli-
van, ami többek között az internethaszná- seszköz-használatára is.
lat gyakoriságában, módjában és céljában is
Tovább nőtt a háztartások internetellátottsága

Az internet-előfizetések növekvő számával ben 5, 2021-ben 1 százalékpontra csökkent
párhuzamosan a háztartások internetellá- a különbség. A visegrádi országok közül a
tottsága is folyamatosan nő: 2015-ben a háztartások internetellátottsága Csehor-
hazai háztartások 76, 2021-ben már 91%-a szágban és Szlovákiában hazánkénál alacso-
rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez kö- nyabb (89, illetve 90%), Lengyelországban
zelít az uniós (EU27_2020) átlaghoz, 2015- magasabb (92%) volt.
4.7. ábra Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból
Luxemburg
Hollandia
Írország
Finnország
Dánia
Spanyolország
Ausztria
Franciaország
Ciprus
Szlovénia
Svédország
Belgium
Németország
Észtország
Lengyelország
EU27_2020
Lettország
Magyarország
Málta
Szlovákia
Olaszország
Csehország
Románia
Litvánia
Portugália
Horvátország
Görögország
Bulgária
0 50 60 70 80 90 100 %
2015 2021

4 DIGITÁLIS VILÁG
2020-ban az alsó jövedelmi negyedhez Az internetkapcsolattal rendelkező ház-

tartozó háztartások 61%-a tudott a világ- tartásokon belül a helyhez kötött széles-
hálóra csatlakozni, miközben az unióban sávúinternet-kapcsolattal, illetve a széles-
79%-a. A magasabb jövedelmi kategóriák sávúmobilnet-kapcsolattal rendelkező ház-
felé haladva kedvezőbb a helyzet, a leg- tartások aránya 2021-ben 92, illetve 69%
felső jövedelmi negyed háztartásai közül volt. Utóbbi rendkívül gyorsan emelkedik,
Magyarországon (és az unióban is) már 2015-ben az internetkapcsolattal rendelke-
százból átlagosan 99 rendelkezett internet- ző háztartásoknak még csak 49%-a érte el
tel. 2015-höz képest mindegyik negyedben ilyen módon a világhálót. Ebben szerepet
jelentősen emelkedett az internetellátott- játszik az okostelefon terjedése és a meg-
ság. Ebben a háztartások javuló jövedelmi fizethető mobilinternet-előfizetések elér-
helyzete mellett a Digitális Jólét Program is hetősége.
szerepet játszhatott.
Számottevően emelkedett minden korcsoportban a napi

internetezők aránya az elmúlt években
Az internetellátottság javulása és az okoste- utóbbiak aránya 63% volt. Az internethasz-
lefonok használatának elterjedése miatt egyre nálat a fiatalok körében gyakoribb, mint a
többen érik el a világhálót. 2021-ben a 16–74 legidősebbek esetében. A korcsoportok sze-
éves népesség 90%-a már használta az inter- rinti arányok általában meghaladják az uniós
netet élete során, 82%-a napi rendszeresség- átlagokat, kivéve az idősebb korosztályokat,
gel böngészett a neten, miközben 2015-ben amelyeknél közel azonosak.
4.8. ábra Napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint

%
100 98 96 94
90
90 87
82 76
80
70 66 69
60
50 43 49
40
30
20
20
10
0
16–24 25–34 35–44 45–54 55–64 65–74
éves
2015 2021

VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET
4
Az internet a kultúrafogyasztás egyik fon- híreket olvasunk. A Covid19-járvány mi-
tos csatornájává vált, emellett egyre aktívab- att egyre többen használják az internetkap-
ban használjuk a világhálót kapcsolattartás- csolatot távmunkában vagy home office ke-
ra, tájékozódásra. Leginkább e-mailezünk, retében történő munkavégzéshez, valamint
a közösségi oldalakat böngésszük, illetve digitális oktatáshoz, tanuláshoz is.
4.9. ábra Internethasználat, 2021
Magyarországon Az Európai Unióban

a 16–74 évesek
81%-a e-mailezett 76%-a
77%-a közösségi oldalakat használt 57%-a
77%-a híreket olvasott 64%-a
75%-a telefon- vagy videóhívást bonyolított 65%-a
64%-a egészségügyi információkat keresett 55%-a
56%-a pénzügyeit intézte 58%-a
12%-a online-tanfolyamon vett részt 19%-a

... az interneten keresztül.
Egyre többen intézik ügyeiket elektronikusan, vásárolnak

online
A járvány miatt előtérbe került a kész- tött le, 66%-uk letöltött és be is nyújtott
pénzhasználatot és a személyes kontaktust űrlapot interneten keresztül. 2015-ben az
kerülő online vásárlás és ügyintézés. Az utóbbit, vagyis a teljes körű elektronikus
információtechnológia fejlődésével párhu- ügyintézést igénybe vevők aránya mind-
zamosan a közigazgatás is fokozatosan össze 24% volt. A teljes körű elektronikus
digitalizálódik, a lakosság jelentős része ügyintézés hazánkban uniós összehasonlí-
veszi igénybe az e-közigazgatás szolgál- tásban igen elterjedtnek számít, az igény-
tatásait. 2021-ben a 16–74 évesek 73%-a bevevők aránya 2021-ben a 7. legmagasabb
lépett kapcsolatba valamely közhivatallal volt a tagországok körében.
és közintézménnyel, 67%-uk űrlapot töl-

4 DIGITÁLIS VILÁG
4.10. ábra A teljes körű elektronikus ügyintézést keresztül, 2015-ben ez az arány 23% volt.
igénybe vevők aránya a 16–74 éves népesség- A csomagküldő és internetes kiskereskedel-
ből, 2021 mi forgalom is dinamikusan emelkedett, ha-
bár az még mindig csekély súlyt képvisel a
%
teljes kiskereskedelmi forgalomból. 2021.
9–27 január–március között az online vásárlók
28–40 54%-a vásárolt ruházati terméket, 23%-a
41–55 elektronikai cikket, háztartási készüléket,
56–71
72–80 17%-a számítógépet, tabletet, mobiltelefont.
4.11. ábra Az online vásárló 16–74 évesek

aránya adott év január–márciusában
2021 58%
2020 49%
2019 35%
2018 29%
2017 26%
2016 27%
2015 23%
Az e-kereskedelem is egyre népszerűbb.

Részben a Covid19-járvány miatt 2020-
ban a korábbi évekhez képest jelentősen,
66%-ra, 2021-ben 71%-ra nőtt az interneten
valaha vásárlók aránya. 2021. január–márci-
usban a lakosság 58%-a rendelt, illetve vá-
sárolt terméket vagy szolgáltatást interneten
Az internetezők közel háromnegyede ügyelt a személyes

adatokhoz való hozzáférés kezelésére
A kiberbűnözés terjedése miatt a felhasz- adataik hirdetési célokra történő felhaszná-

nálók érdeke, hogy a személyes adataik in- lását tagadták meg legtöbben (53%), míg
terneten történő megadásakor fokozottan Magyarországon az adatvédelmi nyilatkozat
figyeljenek ezek védelmére. 2021-ben az átolvasása a legjellemzőbb (47%). A legtöbb
Európai Unióban és hazánkban is az inter- tevékenység tekintetében a hazai arány az
nethasználók közel háromnegyede ügyelt uniós átlag alatt maradt.
erre. Az unióban az internetezők személyes

DIGITÁLIS VILÁG
4
4.12. ábra Az interneten a személyes adatokhoz való hozzáférés kezelése céljából végzett
tevékenységek, 2021*
Adatvédelmi nyilatkozat elolvasása személyes adatok megadása előtt
Földrajzi elhelyezkedéshez való hozzáférés korlátozása vagy megtagadása
Személyes adatok hirdetési célokra való felhasználásának megtagadása
Közösségi oldalakon vagy megosztott online tárhelyen profilhoz

vagy tartalomhoz való hozzáférés korlátozása
Annak ellenőrzése, hogy biztonságos volt-e az a weboldal,
amelyen az adatszolgáltató megadta személyes adatait
0 10 20 30 40 50 60%
Magyarország EU27_2020
* A megkérdezéshez képest 3 hónapon belüli internetezők arányában számítva.
A LAKOSSÁG NYOLCTIZEDE SZERINT A DIGITÁLIS ESZKÖZÖK,

AZ INTERNET FONTOS LESZ 2030-BAN
A digitális eszközök és az internet használata egyre elterjedtebbé vált, a munka, a tanulás,
a társadalmi élet, a különböző közintézményekkel, vállalatokkal történő interakciók mellett
egészségügyi, kulturális vagy egyéb szolgáltatás is igénybe vehető segítségükkel. Ezt a
trendet a járvány tovább gyorsította.
Az Európai Bizottság 2021. szeptember-októberi felmérése8) keretében megkérdezték az

uniós lakosságot, hogy milyen jövőképük van ezekkel az eszközökkel kapcsolatban. Az
Európai Unióban élők 45%-a szerint a digitális eszközök és az internet nagyon fontos, 36%-
a szerint elég fontos lesz 2030-ban. A Magyarországon élők esetében 32, illetve 48% e két
arányszám. Az unióban élők 41%-a, a magyarok 39%-a szerint használatuk több előnnyel
jár majd, mint hátránnyal.
Ugyanakkor sokan aggodalmukat fejezték ki ezen eszközök növekvő szerepével

kapcsolatban. Az unióban a megkérdezettek 56%-a aggódik a kibertámadások, kiber-
bűnözés, 53%-a a gyermekek biztonsága, jóléte, 46%-a a személyes adatok cégek és
közintézmények általi felhasználása miatt. Hazánkban a legtöbb válaszadó (52%) a
gyermekek biztonsága, jóléte kapcsán fejezte ki aggodalmát, ezt követte a kibertáma-
dásoktól, kiberbűnözéstől való félelem (48%).
8)
Forrás: Digital Rights and Principles. Special Eurobarometer 518. European Commission, 2021. december.

5 Demográfiai
helyzetkép
5 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP – ÖSSZEFOGLALÓ
Népességszám, korszerkezet
 2022. január 1-jén Magyarország népessége 9 millió 689 ezer fő volt. 2021-ben
a születések száma kismértékben, a halálozásoké annál jóval erőteljesebben nőtt,
így a természetes fogyás üteme gyorsult. A veszteséget az előző évinél nagyobb
nemzetközi bevándorlási többlet jelentősen mérsékelte, ezáltal az ország népessé-
ge ténylegesen 41,4 ezer fővel fogyott. A népesség korszerkezete tovább idősödött.
A népességszámot formáló tényezők

 2021-ben 93 ezer gyermek született, 0,7%-kal több, mint egy évvel korábban.
A születések száma utoljára 2016-ban volt ilyen magas. A születésszám-emel-
kedés a szülőképes korú nők 16,0 ezer fős csökkenésével párhuzamosan ment
végbe. A teljes termékenységi arányszám (1,59) 1994 óta a legkedvezőbb.
 2021-ben 155 ezer személy hunyt el. A halálozások száma 14 ezer fővel,
mintegy 10%-kal meghaladta az 2020. évit, és 20%-kal múlta felül a Covid19-
járvány előtti utolsó év, 2019 értékét. A többlet főleg a március–áprilisban
elhunytak magas számából adódott. A második világháború óta nem haltak
meg ilyen sokan Magyarországon egy év alatt.
 Az élveszületések és a halálozások egyenlegeként kialakult 62 ezer fős termé-

szetes fogyás 27%-kal, 13,3 ezer fővel meghaladta az addigi csúcsot jelentő
2020. évi értéket is.
 A nemzetközi be-, illetve elvándorlások 20,6 ezer fős népességnövekedést

eredményeztek, mintegy kétszeresét az alacsonynak tekinthető 2020. évinek,
de kevesebbet a megelőző három év adatánál. Az év folyamán 20,4 ezer
magyar állampolgár költözött külföldre, és 21,3 ezer Magyarországon született
magyar állampolgár tért haza.
Házasságkötések, válások
 A korábbi éveknél több, 72 ezer pár állt anyakönyvvezető elé. Ez 1986 óta a leg-
magasabb számú házasságkötés volt. A válások száma (18,3 ezer) 3,3 ezer-
rel több volt a 2020. évi, alacsony bázisnál. Ez annak is a következménye, hogy
2020-ról a válások egy része a járvány miatt 2021-re áthúzódott.
Belföldi vándorlás
 2021-ben 307 ezren változtattak állandó és 302 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami
a teljes belföldi vándorlásban 42,6 ezer fős, 7,5%-os emelkedést jelent az előző
évhez képest. Ebben az állandó lakóhelyüket megváltoztatók számának növe-
kedése volt a meghatározó.

DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP
5
Magyarország népessége 2021-ben 41,4 ezer fővel
csökkent
Magyarország népességszáma az ország je- korúaké (0–14 évesek) 7,3 ezer fővel,
lenlegi területére vonatkoztatva 1981-ben az aktív korúaké (15–64 éves) pedig 48,2
érte el történelmi maximumát (10 millió ezer fővel csökkent. Ennek következ-
713 ezer fő), azóta az ország lakóinak szá- tében 2022. január 1-jén a 65 éves vagy
ma folyamatosan csökken, 2022. január annál idősebbek aránya 20,5, a gyerme-
1-jén 9 millió 689 ezer fő volt, 41,4 ezer keké 14,6% volt. Száz gyermekkorúra
fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. 141 időskorú jutott, szemben az egy
Ez alapvetően a születések és a halálozások évvel korábbi 139-cel, tehát a népesség
egyenlegéből adódó 62,0 ezer fős természe- tovább idősödött.
tes népességfogyás következménye, amit
a nemzetközi be-, illetve elvándorlások 5.1. ábra A népesség száma nem és korcsoport
20,6 ezer főre becsülhető pozitív egyenlege szerint, 2022. január 1.+
mérsékelt.
Férfi Nő
2021-ben a születések és a halálozások éves
egyenlegeként az ország valamennyi me- 18 90 – 18 34 Nőtöbblet
gyéjében és a fővárosban is természe- 36 85 –89 36 58
tes népességfogyás alakult ki. Budapest 79 80 –84 79 88
népességét a természetes fogyáson kívül Férfitöbblet

137 75 –79 137 95
208 70 –74 208 101
a belföldi elvándorlás is csökkentette, így
284 65 –69 284 91
2021 végén az év elejéhez képest 16,6
265 60 –64 265 50
ezer fővel kevesebben, 1,7 milliónyian él- 274 55 –59 274 20
tek a fővárosban. Ugyanakkor Pest me- 349 50 –54 349 3
gye lakónak száma 15,3 ezer fővel bővült, 8 405 45 –49 405
főleg a 17,9 ezer fős belföldi bevándor- 9 376 40 –44 376
lási többlet következtében. Tényleges né- 15 303 35 –39 303
pességnövekedés Pesten kívül Győr- 22 303 30 –34 303
Moson-Sopron (1000 fő) és Vas megyét 19 293 25 –29 293
(100 fő) jellemezte, a bevándorlási több- 16 248 20 –24 248

13 240 15 –19 240
letből adódóan.
12 232 10 –14 232
2005 óta a 65 éves és annál időseb-
13 226 5 – 9 226
bek száma és aránya meghaladja a 0–14 13 228 0 – 4 228
éves gyermekkorúakét. 2021 folyamán a
500 400 300 200 100 0 0 100 200 300 400 500
65 éves és annál idősebbek lélekszáma
ezer fő ezer fő
14,1 ezerrel nőtt, miközben a gyermek-

5 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP
A természetes népességfogyás 62 ezer fővel csökkentette

hazánk népességét
Magyarországon az 1980-as évek elejétől pest a születések száma kisebb mértékben

minden évben kevesebben születtek, mint (0,7%) emelkedett, mint a halálozásoké
ahányan meghaltak. 2021-ben hazánkban (9,9%). Az így kialakult 62 ezer fős ter-
93,0 ezer élveszületés és 155,0 ezer halá- mészetes fogyás 27%-kal, 13,3 ezer fő-
lozás történt. Bár utoljára 2016-ban szü- vel meghaladta az addigi csúcsot jelentő
letett ennél több gyermek, 2020-hoz ké- 2020. évi értéket is.
5.2. ábra A természetes népmozgalmi folyamatok ezer lakosra jutó értéke

‰
20
18
16
14
12
10
2021+
1970
1973
1976
1979
1982
1985
1988
1991
1994
1997
2000
2003
2006
2009
2012
2015
2018
Természetes szaporodás Természetes fogyás

Élveszületés Halálozás
2021-ben a halálozások száma az ország 5.3. ábra Az ezer lakosra jutó természetes
valamennyi megyéjében nagyobb volt a szü- fogyás megyénként, 2021+
letésekénél, a természetes népességfogyás
Zala kivételével minden megyében gyorsult
az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezer
lakosra számítva Békés, Nógrád és Somogy
megyében az országos átlagnál (6,4 ezrelék)
jóval számottevőbb – 10–11 ezrelék körü-
li – volt a természetes népességcsökkenés,
‰
az idős népességszerkezettel összefüggő, át- (–10,9)–(–9,8)
lagosnál magasabb halálozási ráták követ- (–9,7)–(–8,6)
keztében. A legkisebb, 3,3 ezrelékes termé- (–8,5)–(–7,2)
(–7,1)–(–6,4)
szetes fogyás Pest megyét jellemezte. (–6,3)–(–3,3)

5
A szülőképes korú nők számának csökkenése mellett nőtt
a gyermekvállalási kedv
Magyarországon az 1970-es évtized köze- dett, hogy a szülőképes korú (15–49 éves)
pén évente 180–190 ezer gyermek született, nők létszáma az év folyamán összességében
az ezt követő évtizedekben a születésszám 16,0 ezer fővel csökkent.
fokozatosan csökkent. Az élveszületések Ezer szülőképes korú nőre 42,7 élveszü-
száma először 1998-ban esett 100 ezer alá. letés jutott, 0,7-del több a 2020. évinél. Míg
A 2011. év 88 ezer újszülöttel a mélypontot az 1980-as és az 1990-es években a 20–24
jelentette a hazai születési statisztika tör- éves nőkre jutó születésszám volt a legmaga-
ténetében, az ezt követő években számuk sabb, addig mára – az elmúlt 30 évben meg-
88–93 ezer között ingadozott. változott családi mintázatokkal összefüggés-
2021-ben hazánkban 93,0 ezer gyer- ben – a 30–34 évesek vették át a helyüket:
mek jött világra, 662-vel, 0,7%-kal több, 2021-ben ebben a korcsoportban jutott
mint 2020-ban. A születések száma utoljá- a legtöbb, 97 újszülött ezer nőre. 2020-hoz
ra 2016-ban volt ilyen magas. A gyermek- képest a 15–19 és a 20–24 éveseknél csök-
vállalási kedv emelkedését az is jelzi, hogy kent, a további korcsoportokban emelkedett
a születések száma annak ellenére emelke- az ezer nőre jutó élveszületések száma.
5.4. ábra Ezer nőre jutó élveszületés a nők főbb korcsoportja szerint
‰
160
140
120
100
80
60
40
20
0
1980 1990 2001 2010 2021+
20–24 éves 25–29 éves 30–34 éves 35–39 éves
A teljes termékenységi arányszám – értéket (a mutató értéke akkor 1,91 volt),

amely azt fejezi ki, hogy hány gyerme- és ez az évtizedek során tovább romlott.
ke születne egy nőnek élete folyamán 2011-ben süllyedt a mélypontra (1,23), majd
akkor, ha az adott év termékenységi viszo- lassan emelkedni kezdett, és 2016-tól négy
nyai nem változnának – már 1980-ban sem éven át 1,49-on stagnált. 2021-ben 26 éves
érte el a reprodukciós szintet jelentő, 2,1-es csúcsra, 1,59-re nőtt.

5.5. ábra A szülőképes korú nők száma és a teljes termékenységi arányszám
Nők, ezer fő TTA, egy nőre

2 600 1,87 2,00
2 500 1,80
1,56 1,59
1,49 1,49 1,49 1,49
2 400 1,41 1,44 1,60
1,32 1,34 1,34
2 300 1,25 1,23 1,40
2 200 1,20
2 100 1,00
2 000 0,80
1 900 0,60
1 800 0,40
1 700 0,20
2 541 2 557 2 380 2 370 2 330 2 319 2 304 2 289 2 272 2 253 2 234 2 216 2 196 2 177
1 600 0,00
1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+
15–49 éves nők létszáma az év közepén TTA (teljes termékenységi arányszám)
A II. világháború óta 2021-ben volt a legmagasabb

a halálozások száma
Az 1993. évi, 150 ezer főt meghaladó ha- a II. világháború óta a legmagasabb volt,
lálozás évtizedek óta a legmagasabb volt és a világháborús évektől eltekintve utoljá-
Magyarországon. A következő évtől lénye- ra 1932-ben hunytak el ennél valamelyest
gében folyamatos csökkenés vette kezdetét, többen.
aminek során 2011-ben az elhunytak szá- A 2021. évi halálozásszám 9,9%-kal, kö-
ma 130 ezer alá szorult, és 2014-ig e szint zel 14 ezerrel haladta meg a 2020. évit,
alatt maradt. A 2015. év megtörte a csökke- és 19%-kal, 24,8 ezer elhunyttal múlta fe-
nést: az influenzajárvány miatt ebben az év- lül a járvány előtti utolsó öt év átlagának
ben, majd 2017–2018-ban is 131–132 ezer értékét. Március–áprilisban és november–
ember hunyt el. 2019-ben ismét 130 ezernél decemberben volt a legerőteljesebb a több-
kevesebb haláleset történt. A Covid19-jár- lethalálozás, akkor mintegy másfélszer
vány által már érintett 2020-ban viszont annyian haltak meg, mint a Covid19-jár-
141 ezren haltak meg hazánkban, ami vány előtti utolsó öt év azonos hónapjaiban
az ezredforduló óta a legmagasabb. A jár- átlagosan.
vány elleni küzdelem ellenére 2021-ben to- 2020-hoz viszonyítva a férfiaknál mint-
vább emelkedett az elhunytak száma, 155 egy 8139 fős halálozási többlet mutat-
ezren haltak meg, közülük 76,8 ezer férfi, kozott, aminek kétharmada (67%-a) a 65
és 78,2 ezer nő volt. Az elhunytak száma éves és annál idősebbeket érintette, de

5
számottevően, 23%-ra nőtt a középkorú, a nőknél is az idősebb lakosokat érintet-
40–59 éves férfiak részesedése is. Az el- te leginkább, a női halálozási többlet közel
hunyt nők száma 5859 fővel emelkedett háromnegyedét 65 éves vagy annál időseb-
az előző évhez képest, a többlethalálozás bek alkották.
5.6. ábra Az elhunytak számának havi alakulása
Ezer fő
20
18
16
14
12
10
8
0
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
2015–2019 átlaga 2020 2021+
2021-ben hazánkban ezer lakosra a ko- részt kulcsszerepe van a születéskor várható
rábbi évekhez képest kiemelkedően sok, átlagos élettartam alakulásában. 2021-ben
16,0 halálozás jutott, ami rendkívül magas, 305 csecsemőt veszítettünk el egyéves kora
a II. világháború évein kívül 1931–1932-ben előtt, 14-gyel kevesebbet a 2020. évinél.
fordult elő ehhez hasonló mértékű utoljára Az egyéves kor alatt elhunyt csecsemők ezer
(16,6 és 17,9 ezrelék). A férfiak mortalitá- élveszülöttre jutó száma – emelkedő szüle-
sa 16,5, a nőké 15,5 ezrelék volt, 1,8 illetve tésszám mellett – 2021-ben az eddigi leg-
1,2 ezrelékponttal magasabb a 2020. évinél. alacsonyabb szintre, 3,3 ezrelékre mér-
A halálozási arányszám ezrelékpontban ki- séklődött. A 2021-ben elhunyt csecsemők
fejezett emelkedése mindkét nemnél főleg közül 180 fiú és 125 leány volt. A fiúcsecse-
a 65 éves és annál idősebbek körében vált mők halandósága 4,1 ezrelékről 3,8 ezrelék-
kifejezetté. re csökkent, a leányoké ennél alacsonyabb
A csecsemőhalandóság az összes halá- szinten, 2,8 ezreléknél stagnált. A fiú újszü-
lozáson belül nem képvisel jelentős hánya- löttek halandósága jelenleg és korábban is
dot, mégis kiemelkedő fontosságú mutató, magasabb volt, mint a leányoké, de a fiúk
hiszen egyrészt a várandósgondozás és az halandóságának nagyobb mértékű javulása
újszülöttellátás színvonalát kifejező, nem- miatt a nemek közötti különbség mérsék-
zetközileg számon tartott mérőszám, más- lődött.

5.7. ábra Ezer megfelelő korú férfira és nőre jutó halálozás korcsoportonként
Férfi Nő
éves
90 –
85 –89
80 –84
75 –79
70 –74
65 –69
60 –64
55 –59
50 –54
45 –49
40 –44
35 –39
0 –34
250 200 150 100 50 0 0 50 100 150 200 250

‰ ‰
2019 2020 2021+ 2019 2020 2021+
A magzati veszteséget a terhességmegsza- műtéttel. A terhességmegszakítások életkor

kítások, valamint a magzati halálozások ad- szerinti profilja összességében nem válto-
ják, együttes számuk hosszabb idő óta fo- zott: 2021-ben is a 20–24 éves nők körében
lyamatosan csökken. 2021-ben 36,6 ezer fős volt a leggyakoribb (ezer nő közül 21-nél)
magzati veszteség következett be, 6,6%-kal a beavatkozás. Száz élveszületésre 24 ter-
kisebb, mint egy évvel korábban. Ezer szü- hességmegszakítás jutott, 2-vel kevesebb az
lőképes korú nőre 16,8, száz élveszületésre egy évvel korábbinál, és harmada az elmúlt
39,4 magzati veszteség jutott, mindkettő évtizedek legmagasabb, 1997. évi értékének.
az elmúlt közel 70 évet tekintve a legala- 2021-ben 14,6 ezer magzati halálo-
csonyabb érték. A magzati veszteségek zás következett be, amibe a korai és a kö-
mérséklődésére mind a terhességmegszakí- zépidős magzati halálozások (spontán
tások, mind a magzati halálozások csökke- vetélések), valamint a halvaszületések tar-
nése hatott. toznak. Az ilyen jellegű veszteségek együt-
2021-ben 22 ezer terhességmegszakítás tes száma 4,6%-kal, 700 esettel kisebb volt
történt, a beavatkozások száma mintegy a 2020. évinél. A magzati halálozások az el-
1900-zal, 8,0%-kal csökkent 2020-hoz ké- múlt évtizedekben hullámzóan alakultak,
pest. Ezer szülőképes korú nőre 10,1 művi a 2021. évi adatok viszont egyértelmű csök-
vetélés jutott, szemben az előző évi 10,8 kenést jeleznek: a 14,6 ezer magzati halá-

5
lozás az ezen adatok számbavétele, azaz tartalékot jelentenek a születésszám emel-
1950 óta rendelkezésre álló adatai sze- kedéséhez, hiszen az esetek döntő többsé-
rint az eddigi legalacsonyabb esetszám. gében kívánt fogamzásokról van szó, ahol
2021-ben száz élveszületésre 15,7 mag- az anyák akaratuk ellenére veszítik el a mag-
zati halálozás jutott, szemben a 2020. évi zatukat.
16,6-del. A magzati halálozások potenciális
5.8. ábra Magzati veszteségek

Magzati veszteség, ezer eset Száz élveszületésre jutó eset
120 120
100 100
86,5
80 74,9 80
63,3 63,2
58,2 57,9
60 53,7 52,3 51,2 60
49,2 48,1 47,4
42,5 39,4
40 40
90,4 56,4 40,4 38,4 36,1 34,9 32,7 31,2 30,4 28,5 26,9 25,8 23,9 22,0
20 20
18,3 16,3 16,7 17,2 16,5 16,5 16,5 16,8 17,2 16,5 16,2 16,5 15,3 14,6
0 0
1990 2001 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+
Magzati halálozás Terhességmegszakítás Száz élveszületésre jutó magzati veszteség
35 éves rekordra emelkedett a házasságkötések száma

Az 1980-as évektől az együttélési formák pár kelt egybe. Ezután a házasságkötési kedv
jelentős változáson mentek keresztül, a há- lendületet vett, ami 2016-ban a megelőző
zasságkötésen alapuló párkapcsolatok he- húsz év legmagasabb számát eredményezte,
lyett egyre népszerűbbé váltak az élettársi akkor 51,8 ezer pár járult az anyakönyvve-
kapcsolatok. Míg 1980-ban a 15 éves és an- zető elé. Az ezt követő két évben az esetek
nál idősebb népesség 67%-a, addig 2022 ja- száma valamivel e szint alatt maradt, viszont
nuárjában 43%-a élt házasságban. Az élet- 2019-ben olyan kimagaslóan sok (65,3 ezer)
társi kapcsolatok a 2016. évi mikrocenzus házasságkötés történt, amire 1990 óta nem
időpontjában a párkapcsolatok 23%-át al- volt példa. Részben családpolitikai dönté-
kották. sek eredményeként a növekedés folytató-
Magyarországon az 1980-as évek elején dott: 2020-ban – már a Covid19-járvány
évi 75–80 ezer házasságot kötöttek, majd árnyékában – 67,1 ezer, 2021-ben pedig 72
a hosszú időn át tartó szinte folyamatos ezer pár kelt egybe. Ilyen nagy számú há-
csökkenés eredményeként a mélypontot je- zasságkötés 1986 óta nem történt hazánk-
lentő 2010-ben már mindössze 35,5 ezer ban. 2021-ben ezer nem házas férfira 33,2,

ezer nem házas nőre 27,7 házasodó jutott, csökkent azoké, ahol minkét fél újraházasu-
mindkettő meghaladta a 2020. évi arányt ló volt. 2021-ben az esetek 75%-ában mind-
(30,7, illetve 25,6 ezrelék). két fél először kötött házasságot, vagyis nőt-
Az elmúlt évek dinamikusan növekvő há- len, hajadon volt a házasságot megelőzően.
zasságkötésein belül jelentősen emelkedett 15,6%-nál az egyik fél, 9,4%-nál mindkét
azon házasságok aránya, ahol mindkét fél fél élt már korábban házasságban.
hivatalosan először kötött házasságot, és
5.9. ábra A házasságkötések száma

Ezer eset
110
100
90
80
70
60
50
40
30
0
2021+
1970
1973
1976
1979
1982
1985
1988
1991
1994
1997
2000
2003
2006
2009
2012
2015
2018
A házasságkötések számának emelkedé- nyi újszülöttet figyelembe véve – a gyerme-
se mellett nőtt a házasságból született gyer- kek 73%-ának a szülei házasok voltak, ezzel
mekek száma és aránya is. 2021-ben – nem a házasságból született gyermekek aránya
csak az elsőszülötteket, hanem valamen�- a 23 évvel ezelőtti szintre emelkedett.
5.10. ábra Az élveszületések száma az anya családi állapota szerint

Ezer fő
140
120
100
80
60
40
20
0
2021+
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Házas Nem házas

5
A járvány miatt megemelkedett özvegyülések ellenére
harmadik éve pozitív a házasságok mérlege
A házasságok mérlege az újonnan létrejövő tek, mint amennyi megszűnt, ám ez a po-

és a megszűnő házasságok számát veti egy- zitívum jóval az előző két évi érték (4,8 ezer
be. Ha több a megkötött új házasság, mint illetve 5,7 ezer) alá szorult, annak ellené-
amennyi megszűnik, akkor a mérleg pozitív, re, hogy a házasságra lépő párok száma
ellenkező esetben negatív. A házasságok vá- 2021-ben rendkívül magas volt. A csökke-
lással, illetve a házastárs halálával szűnhet- nésben mind a válások, mind a megözve-
nek meg. gyülések miatt megszűnt házasságok emel-
Egy évtizeddel ezelőtt még mintegy kedő száma szerepet játszott. 2021-ben száz
35–36 ezerrel több házasság szűnt meg, házasságkötésre 99 megszűnt házasság
mint amennyit kötöttek, majd ez a negatív jutott, szemben az előző évi 91,5-del.
egyenleg fokozatosan csökkent. A növekvő Az ezredforduló utáni első tíz évben évi
házasodási hajlandóság és a csökkenő válás- 24–25 ezer, majd folyamatos csökkenés
szám eredményeként a házasságok mérlege eredményeként 2014-ben, ötven év után
negyvenkét év után először 2019-ben vált először 20 ezernél kevesebb házasságot
pozitívvá, és 2020-ban is az maradt. Ebben bontottak fel. 2015 és 2019 között évente
a válások csökkenése mellett főleg a házas- 17–20 ezer, 2020-ban 15 ezer válást mond-
ságkötések növekedése játszott meghatá- tak ki. A 2020. évi alacsony esetszámot
rozó szerepet. 2021-ben az előző évhez vi- azonban befolyásolta az a körülmény, hogy
szonyított jelentős házasságkötési többlet a Covid19-járvány miatt a bíróságok több
ellensúlyozni tudta a válások és az özvegyü- hétig ítélkezési szünetre kényszerültek, il-
lések miatt megszűnt házasságok növekvő letve kevesebb személyes jelenlétet igénylő
számát, így 700-zal több házasságot kötöt- ítélkezési rend lépett érvénybe.
5.11. ábra Ezer fennálló házasságra jutó válás

‰
13
12
11
10
0
1990 2001 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+

2021-ben a bíróságok 18,3 ezer házas- számát is befolyásolta, ez közel sem oko-
ságot bontottak fel, 3,3 ezerrel többet zott olyan mértékű visszaesést, mint a 2020
a 2020. évi, alacsony bázisnál, viszont tavaszi ítélkezési szünet.
a Covid19-járvány előtti utolsó évhez, 2021-ben ezer fennálló házasságra 10,4,
2019-hez képest a növekedés jóval kisebb, ezer házasságkötésre 254 válás jutott, mind-
mintegy 700 eset volt. A 2021. évi emelke- két érték magasabb a 2020. évinél.
dés részben annak a következménye, hogy A jelentős halálozási többlet következ-
2020-ról a válások egy része a járványhely- tében 2021-ben az egy évvel korábbinál
zet miatt áthúzódott 2021-re. Ugyan a jár- 14%-kal több, 53,0 ezer házasság szűnt
ványügyi védekezés részeként elrendelt szi- meg a házastárs halála miatt, amire tizen-
gorított eljárási rend a 2021. évi eljárások nyolc éve nem volt példa.
5.12. ábra A házasságok mérlege

Ezer eset
100
80
60
40
20 66,4 48,1 35,5 35,8 36,2 37,0 38,8 46,1 51,8 50,6 50,8 65,3 67,1 72,0
0
–20 –64,9 –47,2 –47,2 –46,4 –45,9 –44,6 –44,1 –44,6 –43,9 –44,6 –43,8 –42,8 –46,4 –53,0
–40
–20,2 –19,6 –20,3 –19,6 –18,5 –17,0 –17,6 –15,0
–60 –23,9 –23,9 –23,3 –21,8 –18,3
–80 –24,9
–100
1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021+
Házasságkötés Özvegyülés Válás
2009. július 1-jétől a családi állapot új ka- több az előző évinél, és az eddigi legmaga-
tegóriával, a bejegyzett élettársi kapcsolat- sabb esetszám. Minden évben több férfi párt
tal bővült.1) Abban az évben 67 bejegyzett regisztráltak, mint nőit. 2021-ben 77 férfi
élettársi kapcsolatot létesítettek, 2010-ben, és 63 női élettársi kapcsolatot jegyeztek be
az első teljes évben pedig 80-at. A 2021-ben az anyakönyvvezetők.
létesített 140 bejegyzett kapcsolat 16-tal
1)
2009. július 1-jén lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló, 2009. évi XXIX. törvény, amely szabályozza az azonos nemű
személyek közötti kapcsolat létesítését, megszűnését.

5
A belföldi vándorlások tovább növelték a községek
lakóinak létszámát
Országos szinten nem okoz népességválto- rel többen választottak új állandó lakóhelyet,
zást, az országon belüli térségek népesség- miközben az ideiglenes vándorlások száma
számát viszont befolyásolja a belföldi ván- magas szinten stagnált.
dormozgalom alakulása is. 2021-ben 307 A belföldi vándormozgalmat 2021-ben
ezren változtattak állandó és 302 ezren is alapvetően az intenzív szuburbanizációs
ideiglenes lakóhelyet, ami a teljes belföl- folyamatok határozták meg. A Covid19-jár-
di vándorlásban 42 ezer fős, 7,5%-os emel- vány előtti mobilitási mintázatok gyorsan
kedést jelent az előző évhez képest. Ebben visszaépültek, viszont ezzel párhuzamosan
az állandó vándorlások számának emelke- részben folytatódtak a pandémiás idősza-
dése volt a meghatározó, mivel a 2020-ban kot jellemző jelenségek is.
tapasztalt visszaeséssel ellentétben 42 ezer-
5.13. ábra Megyék közötti belföldi vándorlási különbözet, 2021+*

Csongrád-Csaná
Sza
Jász olnok ár-

bol Bereg
-Nag
S z
cs-S
Békés
yku
zatm
d
n-
Ha
jd
ú-
st
Bi
Pe
Nó
ha
Bo gr
r
rso ád
Ze d-A
mp ba
lén új-
Tolna
Baranya
Fejér
Komá
rom-E
Ves szterg
zpr om
st Gy ém
pe őr
-M
da Za os
Bu
Va
la on
s
-So
So eves kun
H s-Kis
pr
Bác
mo
on
gy
* A diagramon a megyék közötti vándorlási kapcsolatokat jelenítettük meg az egyes megyék közötti oda-, illetve elvándorlások
különbözetei alapján. A pozitív vándorlási egyenlegű megyékhez azt a három megyét rendeltük, ahonnan a legnagyobb vándorlási
nyereségük származott, míg a negatív vándorlási egyenlegű megyék mindegyikéhez három olyan megyét kapcsoltunk, amelyekkel
a népességcsere-folyamataik a leginkább veszteségesek voltak. A diagramon a nyíl iránya jelzi, hogy hová vándorolnak többen, míg
a nyíl színe azt jelzi, hogy honnan vándorolnak el. A nyilak méretei a migrációs egyenlegek nagyságát tükrözik. A pozitív vándorlási
egyenlegű megyéket piros színnel jelöltük.

A tendenciák egymásmellettisége Budapes- delkező megyék közé tartozott Pest, Győr-

ten rajzolódott ki a legjobban: tovább nőtt, és Moson-Sopron és Fejér megye. Ezer lakosra
már a 90 ezer főt is megközelítette a fővárost számítva Pest megye tűnt ki, 13,6 ezrelékes
elhagyók száma, de az odavándorlás is emel- vándorlási nyereséggel, a sorrendben követ-
kedett, és elérte a 2017-es szintet. A főváros- kező Győr-Moson-Sopron (5,6 ezrelék) és
ból kiköltözők száma 2016 óta haladja meg Fejér megyében (4,2 ezrelék) mutató értéke
a beköltözőkét, míg azonban a vándorlási ennél jóval kisebb volt.
veszteség 2019-ig néhány ezer fő volt, addig Pest megye vándorlási nyereségét elsőd-
2020-ban a korábbi évekhez képest a belföl- legesen a Budapestről odavándorlók adták,
di vándorlás negatív egyenlege többszörösére 16,6 ezer fővel többen költöztek a főváros-
(16,4 ezer fő) emelkedett, majd a koronaví- ból Pest megyébe, mint fordítva, ami közel
rus-járvány második évében, 2021-ben eny- ezer fős növekményt jelentett 2020-hoz
hén, 12,0 ezer főre mérséklődött. 2020-ban viszonyítva.
a Budapestről ideiglenesen elvándorlók száma Veszprém és Somogy megye vándorlá-
volt rendhagyó módon magas, 2021-ben vi- si többlete 2020-ban döntően a főváros-
szont az állandó lakóhelyüket elhagyók száma sal összevetve megmutatkozó pozitív ván-
emelkedett jelentősebben, több mint 10 ezer dorlási különbözetből eredt, de 2021-ben
fős kivándorlási többletet eredményezve. számottevően kevesebben költöztek ebbe
A vidéki városokat 2021-ben is elván- a két megyébe Budapestről. Veszprém me-
dorlás jellemezte, ezeken a településeken gye vándorlási nyereségének egy részét to-
együttesen 8,4 ezer fős vándorlási veszte- vábbra is a fővárosból odavándorlók adták
ség mutatkozott. Ezen belül az állandó ván- (300 fős többlet), de Somogy megye ese-
dorlások egyenlege 6,9 ezer, az ideiglenes tében Budapest helyett Pest megye volt
vándorlásoké 1,5 ezer fővel csökkentette inkább meghatározó (150 fős többlet).
a városlakók számát. Ilyen mértékű állandó
vándorlási veszteségre a 2000-es évek eleje 5.14. ábra Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási
óta nem volt példa. különbözet megyénként, 2021+
2017 óta folyamatosan emelkedik a köz-
ségekbe állandó jelleggel beköltözők száma,
ez a tendencia 2021-ben is tovább erősö-
dött: mintegy 80,6 ezren költöztek állandó
jelleggel a fővárosból vagy más városokból
az élhetőbb környezetet nyújtó községekbe,
ugyanakkor 63,7 ezren költöztek el onnan,
összességében 16,9 ezer fős többletet okoz-
‰
va. Az ideiglenes vándorlások egyenlege
(–7,0)–(–2,5)
az egy évvel korábbihoz viszonyítva némi- (–2,4)– 0,0
leg csökkent, de így is 3,5 ezer fővel növel- 0,1 – 2,5
te a községek népességszámát, ami továbbra 2,6 – 5,6
is elsődlegesen a járványhelyzetből fakadó 13,6
korlátozásoknak tudható be.
A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben Fejér megye pozitív migrációs egyenlegét
is a legnagyobb vándorlási nyereséggel ren- a Budapesttel és Pest megyével lezajlott né-

5
pességcsere-folyamatok okozták, de mind- A legnagyobb népességveszteséget a fő-
két vándorlási áramlat intenzitása csökkent város és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
2020-hoz képest. 850 fővel többen költöz- szenvedte el, vándorlási veszteségük egy-
tek Fejér megyébe a fővárosból, mint fordít- aránt 7,0 ezrelék volt, ezt Borsod-Abaúj-
va, a Pest megyével való kapcsolatból pedig Zemplén megye követte, 6,6 ezrelékkel.
550 fős többlet származott. Mindkét megyéből leginkább Budapestre
Győr-Moson-Sopron megye vándorlási és Pest megyébe irányultak az elvándor-
nyereségének legnagyobb része a Borsod- lások, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és vonatkozásában Hajdú-Bihar megye is
Veszprém megyével való összevetésből meghatározó volt.
származott (együtt 1000 fő).
A Covid19-járvány második évében kismértékben nőtt

a kivándorlók száma
2021-ben a nemzetközi vándorlás pozitív Somogy és Vas megyében is 2% feletti,

egyenlege 20,6 ezer fővel mérsékelte ha- Békés megyében a legkisebb (0,5%). Az itt
zánk természetes fogyásból adódó népes- élő külföldiek között több volt a férfi (57%),
ségszám-csökkenését. A nemzetközi ván- mint a nő (43%), a korösszetételük pedig
dorlásból származó bevándorlási többlet fiatalabb, mint a honos népességé. Mindkét
ezer lakosra vetített értéke elsősorban a hanem esetében a 20–39 éves korosztály lét-
tár menti megyékben csökkentette a népes- száma a meghatározó, akik összességében
ségfogyást. a külföldiek 48%-át tették ki.
2022. január 1-jén a jogszerűen és huza-
mosan Magyarországon tartózkodó kül- 5.15. ábra Ezer lakosra jutó külföldi
földi állampolgárok száma 202,6 ezer fő állampolgárok száma megyénként,
volt, az ország népességének 2,1%-a. Az itt 2022. január 1.+
élő külföldiek többsége, 65%-a Európából,
ezen belül is a környező országokból, fő-
képp Ukrajnából (15%), Németország-
ból (9,7%), Romániából (8,2%), valamint
Szlovákiából (7,9%) érkezett. További
27%-uk Ázsiából, elsősorban Kínából vagy
Vietnámból, 4,0%-uk Afrikából, 3,7%-uk
pedig az amerikai kontinensről származott.
A Magyarországon tartózkodó külföldi- ‰
5,3– 7,8
ek 44%-a Budapesten, 36%-a vidéki váro- 7,9–13,4
sokban, 20%-a községekben élt. Népességen 13,5–20,3
belüli arányuk Budapesten kiugró (5,2%), 20,4–33,5
51,7
de Győr-Moson-Sopron, Zala, Baranya,

A magyar állampolgárok kivándorlásá- a tényleges mozgások számát, feltételez-

nak pontos mérése több tényező miatt is hetjük, hogy a hazatérés bejelentésében in-
nehézségekbe ütközik, de az adminisztratív kább érdekeltek a vándorlók. 2018-ig több
nyilvántartásokból rendelkezésre álló ada- magyar állampolgár vándorolt ki, mint
tok alapján látható, hogy a Covid19-járvány ahány hazaköltözött, majd a trend megfor-
második évében kismértékben nőtt a kiván- dult, és a visszavándorlók száma 2019-ben
dorlók száma. 2021-ben 20,4 ezer magyar elérte eddigi maximumát, 23 ezer főt.
állampolgár távozott külföldre, ezer fő- 2021-ben 21,3 ezer korábban kivándo-
vel több az egy évvel korábbinál. A kiván- rolt, Magyarországon született magyar
dorló magyarok 36%-a Ausztriát, 30%-a állampolgár vándorolt vissza, ami közel
Németországot, 6,7%-a az Egyesült Király- 2 ezer fős csökkenés a 2020-ban megfi-
ságot választotta új otthonának. Miközben gyelthez képest, de továbbra is meghalad-
az Ausztriába kivándorlók hányada enyhén, ja a kivándorlók számát. A visszavándorló
az Egyesült Királyságba vándorlóké – ös�- magyarok 30%-a Németországból, 26%-a
szefüggésben a szigetország EU-ból való Ausztriából, további 20%-a az Egyesült
kilépésével – jelentősen csökkent 2020-hoz Királyságból tért haza. A 2020-as adatokhoz
viszonyítva, addig a Németországot válasz- viszonyítva a Németországból visszatérők
tók részaránya számottevően nőtt. Külföld- aránya nagymértékben emelkedett a cso-
re leginkább a fiatal korosztályokból vándo- portjukon belül, miközben az Ausztriából
rolnak: a kivándorló magyarok 40%-a 30 év visszavándorlók aránya jelentősen csökkent,
alatti, 66%-a még nem érte el a 40 éves élet- az Egyesült Királyságból hazatérőké pedig
kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek stagnált. A hazatérők 54%-a 40 évesnél fia-
az itthoni lakónépesség kormegoszlásától talabb, 23%-a 30 év alatti, 59%-uk férfi, jel-
(31 és 44%). A kivándorlók 56%-a férfi, túl- lemzően (49%) hajadonok vagy nőtlenek,
nyomó részük nőtlen, hajadon (63%) volt. de a kivándorló magyarokhoz viszonyítva
Noha a ki- és a visszavándorló magya- körükben magasabb volt a házasok aránya
rokra vonatkozó statisztika is alulbecsüli (38, illetve 26%).

6 Életkörülmények
6 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK – ÖSSZEFOGLALÓ
A háztartások jövedelme
 2020-ban továbbra is nőtt a háztartások jövedelme, a növekedés azonban az elő-
ző évek dinamikájától elmaradt. Az egy főre jutó havi bruttó jövedelem 182,5
ezer forint volt, nominálisan 8,8%-kal emelkedett 2019-hez képest. A nettó jö-
vedelem 147,1 ezer forint volt, az előző évhez mérten 9,2%-kal nőtt. A nettó re-
áljövedelmek növekedése 6,2%-os volt. A Covid19-járvány, valamint a korlátozó
intézkedések következtében enyhén nőtt a szegénység vagy társadalmi kire-
kesztődés kockázatának kitettek aránya, 2020-ban a népesség 18,2%-át érintette.
Keresetek
 2021-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete1)
438 800 forint, az adó- és járulékkedvezmények, illetve -mentességek figyelem-
bevételével becsülhető nettó átlagkereset 300 500 forint volt, előbbi 8,7, utóbbi
8,4%-kal haladta meg az előző évit. A keresetek reálértéke – a kedvezmények
nélküli nettó bérből számolva – 3,4%-kal magasabb volt a 2020. évinél. 2021-
ben mindegyik nemzetgazdasági ágban emelkedtek nominálisan a nettó átlag-
keresetek, 4,2–19,2% közötti mértékben. A keresetek a fővárosban és az összes
megyében nőttek, a területi különbségek 2021-ben némiképp csökkentek az
egy évvel korábbihoz képest.
A háztartások fogyasztása
 A háztartások egy főre jutó havi átlagos fogyasztása 2020-ban reálértéken 24%-
kal haladta meg a 2015. évit, 2019-hez képest azonban 0,6%-kal csökkent. Az
összes kiadásuk legnagyobb részét, több mint negyedét élelmiszerekre és al-
koholmentes italokra fordították. Az alapvető szükségletek (étkezés, lakhatás,
közlekedés) mellett a háztatások kiadásaik 45%-át költötték nem alapvető szük-
ségletekre. 2015 óta folyamatosan nőtt a nem alapvető szükségletek aránya, a
Covid19-járvány azonban jelentősen átalakította a fogyasztás szerkezetét.
Szociális ellátás
 Évek óta csökken azoknak a 3 évesnél fiatalabb gyermekeknek a száma, akik-
nek a lakóhelyén nem hozzáférhető a bölcsődei ellátás valamilyen formá-
ja. 2020-ban az állam gondoskodására szoruló gyermekeknek már csak
tizede élt általános gyermekotthonokban. A gyermekvédelmi ellátó-
rendszerrel kapcsolatba került gyermekek száma 2020-ban mérséklő-
dött. Az önellátásra képtelen, tartós betegségben szenvedő vagy súlyos
fogyatékosággal élő gyermeküket ápoló szülők 2019 óta a gyermekek otthon-
gondozási díját kapják, aminek összege jogszabályi alapon évről évre emelke-
1)
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős non-
profit szervezetek körében.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK – ÖSSZEFOGLALÓ
6
dik. A szociális szférában dolgozók keresetének a nemzetgazdasági átlaghoz
való aránya évek óta alig változik, 73% körüli.
Egészségügy
 2020-ban 0,64 évvel csökkent a születéskor várható átlagos élettartam (75,5
év) hazánkban. Mivel ebben az évben a járvány elsősorban a felnőtt lakossá-
got érintette, a felnőtteket ellátó háziorvosokra folyamatosan nagy nyomás
nehezedett, míg az infektológiák és intenzív osztályok leterheltsége a járvány-
hullámok idején vált kiugróvá (2020 végén, 2021 tavaszán és végén). 2021
elején jelentősen emelkedtek az orvosi fizetések, és a járvány elleni védekezés
az egészségügyi kiadásokat is növelte.
Személysérüléses közúti közlekedési balesetek

 2021-ben az előző évinél 17%-kal nagyobb gépjárműforgalom mellett 3,3%-
kal több, összesen 14 233 személysérüléses közlekedési baleset történt az
utakon, de ez a növekedés ellenére is 14%-kal elmaradt a járvány előtti, 2019.
évitől. A halálos balesetek száma 10, a könnyű sérüléseseké 5,5%-kal több, a
súlyos sérüléseseké 2,4%-kal kevesebb volt, mint 2020-ban. A balesetek 94%-
a a járművezetők hibájából következett be. Az autópályákon, autóutakon az
előző évinél 31%-kal több, összesen 648 baleset történt.
Köznevelés, szakképzés, felsőoktatás

 Magyarországon a 2021/2022-es tanévben az iskolarendszerű oktatásban – a
köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás nappali és nem nappali oktatásá-
ban együtt – az egy évvel korábbinál 1,7%-kal többen vettek részt. 2021-ben
318 ezer gyermek járt óvodába, 724 ezer tanuló általános iskolai, 511 ezer tanu-
ló középfokú oktatásban részesült. 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos
gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesítette tankötelezettségét. A
felsőoktatásban 294 ezer fő tanult, 71%-uk nappali képzés keretében. Néhány
oktatási intézmény átmenetileg digitálisan folytatta az oktatást a Covid19-jár-
vány következtében.
Kulturális fogyasztás, szabadidő

 A Covid19-járvány miatti korlátozások 2021-ben is erősen érintették a kulturális
intézmények forgalmát. 2014 óta évről évre nőtt az egy múzeumi kiállításra jutó
látogatások száma, ez a tendencia 2020-ban megszakadt, 2021-ben azonban is-
mét növekedés következett. 2021-ben 15 260 könyvet adtak ki, 10%-kal többet,
mint 2020-ban. Kultúrára, szórakozásra havi szinten 7406 forintot költöttünk
2020-ban, az erre fordított kiadások aránya csökkent az előző évhez képest.

6 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK – ÖSSZEFOGLALÓ
Szubjektív jóllét
 A 16 éves és annál idősebbek élettel való elégedettsége egy 0-tól 10-ig
terjedő skálán 2020-ban,2) a lezárások kezdetén 6,8 pont volt, magasabb, mint
2015-ben, a Covid19-járvány következtében azonban 2021-re 6,5 pontra
csökkent. A világjárvány negatív hatásai a szubjektív jóllét minden területét
befolyásolták, nemzetközi összehasonlításban azonban hazánkban alacsony
volt a csökkenés mértéke.
2)
Az adatok forrásául szolgáló háztartási és életkörülmények felvétel 2020 elején készült, így az adatok a Covid19-járvány
előtti állapotokat tükrözik.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME
A lakosság jövedelmi helyzetét számos té- Covid19-járvány és a korlátozó intézkedések
nyező befolyásolja a makrogazdasági kör- következtében 4,7%-kal csökkent. Ennek el-
nyezettől kezdve a nemzetgazdaság tel- lenére a háztartások jövedelme 2020-ban is
jesítőképességén és az árszínvonalon át a emelkedett, ennek mértéke viszont elmaradt
foglalkoztatottságig. 2020-ban és 2021-ben az előző években tapasztalhatótól. A nettó
pedig új tényezőként megjelent a világjár- reálkeresetek 2016 óta minden évben 7 és
vány, ami a reálgazdaság legtöbb szegmensé- 10% között nőttek, 2020-ban a növekedés
ben éreztette a hatását. ennél enyhén alacsonyabb volt, de így is el-
2012 óta minden évben növekedett a hazai érte a 6,2%-ot.
gazdaság teljesítménye, azonban 2020-ban a
2020-ban is javult a háztartások jövedelmi helyzete
A háztartások jövedelme 2015 és 2020 kö- előző évinél 8,8, a 2015. évinél 52%-kal
zött számottevően nőtt. Ehhez a gazdasági magasabb. Az egy főre jutó havi nettó jöve-
növekedés és a kedvező munkaerőpiaci fo- delem 147,1 ezer forintot tett ki, 9,2%-kal
lyamatok, többek között a munkanélküli- több volt, mint 2019-ben, 2015-höz képest
ségi ráta csökkenése és a foglalkoztatás bő- pedig 53%-kal emelkedett. A nettó reáljö-
vülése is jelentősen hozzájárult. 2020-ban vedelem 2020-ban az egy évvel korábbit
a háztartások egy főre jutó havi bruttó jö- 6,2, a 2015. évit 36%-kal haladta meg.
vedelme 182,5 ezer forint volt, az azt meg-
6.1. ábra A háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme és a nettó reáljövedelem változása
2015-höz képest
Ezer forint %
160 160
140 140
120 147,1 120
100 134,6 100
119,3
80 108,3 80
95,9 99,9
60 60
40 40
20 20
0 0
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Egy főre jutó havi nettó jövedelem, ezer forint Nettó reáljövedelem változása 2015-höz képest, %
A háztartások jövedelemszerkezetében folyamatos emelkedése, valamint a munka-

2015-től többek között a foglalkoztatás bő- nélküliség csökkenése miatt a munkajöve-
vülése, az alkalmazásban állók keresetének delmek aránya évről évre nagyobb. 2020-ban

6 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
már a háztartások jövedelmének 75%-a mun- neveléssel összefüggő ellátások alkották, egy
kából származott. A társadalmi jövedelmek főre vetített havi átlagos összegük 2020-ban
részaránya 2015 és 2020 között folyamato- 6038 forint volt. A munkanélküli-ellátás a
san csökkent, az egyéb jövedelmeké minden társadalmi jövedelmek 1,9, az egyéb szociá-
évben 2% körül alakult. lis ellátások 2,5%-át tették ki. 2020-ban egy
lakosra havonta 3598 forint egyéb jövede-
6.2. ábra Az egy főre jutó havi bruttó jövedel- lem jutott, 8,9%-kal több, mint 2019-ben.
mek megoszlása a jövedelmek típusa szerint 2020-ban a bruttó jövedelmek 2019-
hez képest valamennyi jövedelmi ötöd-
%
100 ben 8–9%-kal emelkedtek, a legnagyobb
90 mértékben a legfelső jövedelmi ötödben
80
70
(9,1%-kal). Az utóbbiba tartozók 5,5-szer
60 több bruttó jövedelemmel rendelkeztek,
50 mint a legalsóhoz tartozók, ugyanakkor a
40
30 nettó jövedelem esetében a különbség ki-
20 sebb, az előző évhez képest érdemben nem
10 változott, 2020-ban is 4,7-szeres volt.
0
2015 2016 2017 2018 2019 2020 A legalsó és a legfelső ötöd jövedelmének
Munkajövedelem Társadalmi jövedelem
színvonalát és szerkezetét összehasonlítva
Egyéb jövedelem jelentősek az eltérések. A munkajövedel-
mek aránya a legfelső, a társadalmi jöve-
delmeké a legalsó jövedelmi ötödben volt
2020-ban az egy főre jutó havi bruttó mun- a legmagasabb.
kajövedelem 136,2 ezer forint volt, 9,3%-kal
meghaladta az egy évvel korábbit. A mun- 6.3. ábra A háztartások jövedelmének szerkeze-
kából származó jövedelem legnagyobb ré- te jövedelmi ötödök szerint, 2020
sze (89%-a) továbbra is munkaviszonyból Jövedelmi ötöd
származott, a vállalkozásból származó jöve-
delmek aránya 11% volt. A munkaviszony- 1 40,9 22,4 1,3
ból származó jövedelem fejenként havi 120,9
ezer forint volt, a 2019. évinél 9,6%-kal ma- 2 95,1 27,5 1,9
gasabb. A vállalkozói jövedelmek az előző
évek hullámzását követően 2017 után újra 3 113,0 50,2 2,1
emelkedni kezdtek, és 2020-ban egy főre
havonta átlagosan 15,1 ezer forint jutott, a 4 145,3 52,7 3,0
2019. évinél 7,5%-kal több.
A társadalmi jövedelmek legnagyobb 5 286,2 60,5 9,7
részét (81%-át) 2020-ban is a nyugdíjak,
öregségi ellátások tették ki, amelyek fe- 0 50 100 150 200 250 300 350 400
jenkénti összege – a teljes népességre ve- ezer forint/fő/hó
títve – havonta átlagosan 34,7 ezer forint Munkajövedelem Társadalmi jövedelem
volt. A társadalmi jövedelmek másik nagy Egyéb jövedelem
csoportját (14%-át) a családdal és gyermek-

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A gyermekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme
2015 óta minden évben növekedett
Az egyes háztartástípusok jövedelmei kö- családi adókedvezmények bevezetésének

zött jelentős különbségek vannak. A korábbi hatására – évről évre emelkedett. 2020-ban
évekhez hasonlóan 2020-ban is az egyszemé- a gyermekesek egy főre jutó havi átlagos net-
lyes háztartások egy főre jutó havi nettó jöve- tó jövedelme 118,3 ezer forint volt, az előző
delme volt a legnagyobb, több mint 183 ezer évinél 5,4%-kal magasabb. A gyermekes ház-
forint, 24%-kal meghaladta az összes háztar- tartások közül leginkább a három vagy annál
tás átlagát. A gyermektelen háztartások egy több gyermeket nevelő (–32%), valamint az
főre jutó nettó jövedelme 19%-kal magasabb egyszülős háztartások (–24%) egy főre jutó
volt az országos átlagnál, 2019-hez képest nettó jövedelme maradt el az országos átlag-
13%-kal emelkedett. Bár a gyermekes ház- tól. A gyermek nélküli nyugdíjas háztartások
tartások egy főre jutó havi nettó jövedelme egy főre jutó havi nettó átlagos jövedelme
továbbra is elmaradt (–20%) az összes ház- 157,3 ezer forintot tett ki, 6,9%-kal többet,
tartás átlagától, 2015 óta – többek között a mint az országos átlag.
6.4. ábra A háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme egyes háztartástípusok szerint
Gyermekes háztartások összesen 74,7

118,3
Ebből:
Egy szülő gyermek(ek)kel 61,1
111,2
Két felnőtt egy gyermekkel 90,8
137,3
Két felnőtt két gyermekkel 78,2
123,1
Két felnőtt három vagy annál több 61,3
gyermekkel 100,6
Gyermek nélküli háztartások összesen 115,9

175,2
Ebből:
Egyszemélyes fér 133,2
194,0
Egyszemélyes nő 119,8
174,7
Összes háztartás 95,9

147,1
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220
ezer forint
2015 2020

Továbbra is a fővárosban élők nettó jövedelme

a legmagasabb
A jövedelem mérete és a települések lélekszá- A háztartások jövedelmi helyzete regio-

ma egyenesen arányos: minél nagyobb lélek- nális szinten is különbözik. Az egy főre jutó,
számú településen találhatóak a háztartások, országos átlagot is meghaladó legmagasabb
annál magasabb jövedelemmel rendelkeznek. havi nettó jövedelemmel 2020-ban is a Bu-
Az egy főre jutó havi nettó jövedelem 2020- dapesten élő háztartások rendelkeztek, ez
ban is a fővárosban volt a legmagasabb (187,6 1,5-szerese a legalacsonyabb egy főre jutó
ezer forint), a községekben a legalacsonyabb jövedelemmel jellemezhető észak-magyar-
(129,7 ezer forint). A háztartások jövedelmi országinak. A Nyugat-Dunántúlon (156,7
színvonalát az egyes településtípusokon élők ezer forint) 6,6%-kal, a Közép-Dunántúlon
társadalmi, demográfiai jellemzői, a település (151,6 ezer forint) 3,1%-kal, Pest régióban
infrastruktúrája és megközelíthetősége, vala- (149,7 ezer forint) 1,8%-kal volt magasabb
mint az eltérő munkaerőpiaci lehetőségei is az országos átlagnál az egy főre jutó havi net-
jelentősen befolyásolhatják. tó jövedelem.
6.5. ábra Az egy főre jutó havi bruttó jövedelem megoszlása bevételi forrás szerint régiónként,
2020
Nyugat-Dunántúl 78,9 20,4 0,7
Pest 78,2 20,6 1,2
Észak-Alföld 75,2 24,0 0,8
Budapest 75,1 21,2 3,8
Közép-Dunántúl 74,9 24,0 1,1
Dél-Alföld 73,5 25,3 1,2
Dél-Dunántúl 69,2 28,4 2,4
Észak-Magyarország 68,3 28,4 3,3
Összesen 74,6 23,4 2,0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
%
Munkajövedelem Társadalmi jövedelem Egyéb jövedelem

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
Az átlagos életszínvonal fenntartásához fejenként havi
149 ezer forintra lenne szükségünk
A jövedelemelvárással kapcsolatos adatok a je a háztartásban nevelt gyermekek száma

háztartások szubjektív megítélésén alapul- szerint is jelentősen eltér, a gyermektelenek
nak. A különböző megélhetési szintekhez 181,4 ezer, a gyermekesek 114,9 ezer, azon
szükségesnek tartott összeg szoros kapcso- belül a három vagy annál több gyermeket
latban van a háztartások tényleges jövedelmi nevelő családok 88,0 ezer forintot társítottak
helyzetével. Minél nagyobb jövedelemmel fejenként az átlagos megélhetési szinthez.
rendelkezik egy háztartás, annál nagyobb A megélhetéshez szükségesnek tartott
jövedelmet társít az egyes megélhetési összegek régiónként is jelentősen eltérnek.
szintekhez. Az átlagos színvonalú megélhe- Az átlagos megélhetés szubjektív megíté-
téshez a háztartások 2020-ban az egy évvel lése szerint a budapestieknek van szüksé-
korábbinál 9,2%-kal magasabb összeget, fe- gük a legtöbb pénzre (176,0 ezer forint),
jenként havonta 148,7 ezer forintot tartot- a legkevesebbre (127,2 ezer forint) pedig a
tak elegendőnek. A jövedelemelvárás szint- Dél-Dunántúlon élőknek.
6.6. ábra Az átlagos megélhetési szinthez szükségesnek tartott egy főre jutó jövedelemösszegek
régiók szerint, 2020
Budapest 176,0
Közép-Dunántúl 156,6
Pest 155,6
Dél-Alföld 146,5
Nyugat-Dunántúl 143,7
Észak-Magyarország 140,7
Észak-Alföld 128,4
Dél-Dunántúl 127,2
Összesen 148,7
0 50 100 150 200

ezer forint
Minden ötödik ember öregségi nyugdíjas
A 65 éves és annál idősebbek száma és népes- pott nyugdíjat vagy egyéb ellátást. Számuk és
ségen belüli aránya folyamatosan nőtt, a 2021. népességen belüli arányuk évről évre csökkent.
eleji közel 2 milliós számuk 34 ezerrel volt 2021 elején 2 millió 515 ezren részesül-
több az előző évinél, és a népesség 20,3%-át je- tek nyugdíjban és egyéb ellátásban, 81%-uk
lentette. Ugyanakkor az előző évinél 1,8%-kal volt öregségi nyugdíjas, 11%-uk megváltozott
kevesebben, a lakosság több mint negyede ka- munkaképességű, 4,3%-uk kapott hozzátar-

tozói és 1,5%-uk életkoron alapuló ellátást. 2020-ban 126 ezer új ellátást, ezen belül
A 65 éves és annál idősebbek 92%-a öregsé- 72 ezer öregségi nyugdíjat állapítottak meg
gi nyugdíjas. Az ellátottakon belüli arányuk a nyugdíjbiztosítási szervek, 26, illetve 38%-
Budapesten a legmagasabb, az északnyugati kal kevesebbet az előző évinél. Ennek az az
országrészben is átlag feletti, Szabolcs-Szat- oka, hogy a lépcsőzetes korhatáremelés mi-
már-Bereg megyében viszont a legalacso- att 2020 első felében senki nem érte el pont
nyabb (72%). Ezzel ellentétes sorrendű a a nyugdíjkorhatárt (64,5 év). A nőknél átla-
megváltozott munkaképességűeké. gosan 38,4, (a „nők 40”-et igénybe vevőknél
Az 586 ezer 65 évnél fiatalabb ellátott leg- 41,3) a férfiaknál 40,3 év szolgálati időt vet-
nagyobb része (35%) rokkantsági ellátást ka- tek figyelembe. 20 ezer teljesen új, megválto-
pott, több mint negyedük a „nők 40” program zott munkaképességűeknek járó ellátást álla-
keretében vált öregségi nyugdíjassá, 70 ezren pítottak meg: 16 ezren rokkantsági, 4 ezren
hozzátartozói, 37 ezren életkoron alapuló, rehabilitációs ellátásra váltak jogosulttá.
19 ezren rehabilitációs ellátást kaptak.
6.1. tábla A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma az ellátás típusa szerint, 2021. január
Változás
Az ellátás
2020
Férfi Nő Összes átlagos
A fő ellátás típusa januárjához
összege,
képest, %
forint/hó/fő
ellátott száma, ezer fő
Öregségi nyugdíjak 738,2 1 290,6 2 028,8 –1,2 150 571
ebből:
korbetöltött öregségi nyugdíj 738,2 1 136,2 1 874,4 –1,7 149 953
nőknek 40 év jogosultsági idő
alapján járó nyugdíj – 154,4 154,4 4,8 158 073
Életkoron alapuló (korhatár
alatti) ellátások 33,9 3,0 36,9 –2,0 225 886
Megváltozott munkaképességű-
eknek járó (rokkantsági és
rehabilitációs) ellátások 124,5 157,4 281,8 –4,1 82 191
ebből:
korhatár alattiaknak járó rok-
kantsági ellátások 94,8 107,2 202,0 –8,3 81 338
Özvegyi és szülői nyugdíj 4,0 51,0 55,0 –8,7 78 224
Árvaellátás 27,0 27,2 54,2 –4,1 43 257
Járadékok, pótlékok, egyéb
járandóságok 30,8 27,5 58,3 –3,0 32 205
ebből:
baleseti járadék 4,7 0,7 5,4 –6,7 27 281
rokkantsági járadék 18,6 14,6 33,2 -0,3 40 440
Ellátások összesen 958,4 1 556,6 2 515,0 –1,8 137 375
ebből: nyugellátások összesen 769,2 1 368,8 2 138,0 –1,5 145 989

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A nyugdíjakat 4,0%-kal emelték 2020-ban
2020-ban 4074 milliárd forintot, a GDP keresetének a hányadosa – Magyarországon
8,6%-át költötte az állam nyugdíjakra és 55% volt 2019-ben, 2 százalékponttal volt
egyéb ellátásokra. Az összeg 4,8%-kal, a az uniós átlag alatt. Az öregségi nyugdíjak
GDP-hez viszonyított arány 0,4 száza- átlagösszegét nemcsak a nyugdíjemelés és a
lékponttal lett magasabb az előző évinél. méltányossági emelések befolyásolják, ha-
A nyugdíjakat 4,0%-kal emelték 2020-ban, nem érvényesül a cserélődés (az új és a meg-
ez a 2,8%-os nyugdíjemelésből és a novem- szűnő ellátások színvonalának különbsége)
beri 1,2%-os kiegészítő nyugdíjemelésből és az összetétel-változás (az eltérő színvona-
tevődött össze. A nyugdíjas infláció 2020- lú ellátásfajták közötti létszám elmozdulás)
ban 3,8% volt, a nyugdíjak reálértéke így hatása is.
0,2%-kal emelkedett. Az aktív kori nettó 2020-ban a relatív jövedelmi szegénysé-
keresetet leginkább az életkoron alapuló el- gi arány a nyugdíjas háztartások körében
látások tudták pótolni, annak 83%-át tették az átlagnál (12,7%) magasabb, 14,4% volt,
ki. az előző évhez képest 3,3 százalékponttal
A magyar nyugdíjak vásárlóereje uniós emelkedett. A súlyos deprivációban élők
összehasonlításban a középmezőny végé- – akiknek életkörülményeit az erőforrások
hez tartozott az uniós tagországok között. hiánya erősen korlátozza – aránya a nyug-
A keresetpótló képesség mérésére használt díjas háztartások között enyhén csökkent
aggregált helyettesítési ráta – ami a 65–74 – 2019 és 2020 között 0,2 százalékpont-
éves korcsoport medián bruttó nyugdíjának tal 6,3%-ra –, és alatta maradt az átlagnak
és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó (8,3%).

Az új öregségi nyugdíjas férfiak átlagos ellátása

32 ezer forinttal magasabb a nőkénél
A 2020-ban nyugdíjba vonultak induló ellá- Komárom-Esztergom megyében lakók
tása 182 ezer forint volt, 14%-kal magasabb nyugdíja volt magasabb.
az egy évvel korábbinál. A friss nyugdíjas nők
átlagos öregségi nyugdíja 32 ezer forinttal 6.8. ábra Az öregségi nyugdíj egy főre jutó
alacsonyabb volt, mint a férfiaké. átlagos összege megyénként, 2021. január
Az öregségi nyugdíjasok több mint fele
100 ezer és 179 ezer forint közötti ellátás-
ban részesült 2021-ben, több mint negyedük
pedig 180 ezer forintnál nagyobb összegben.
Az öregségi nyugdíjat kapók ellátási kategó-
riáiban a 260 ezer forint feletti kivételével a
női ellátottak vannak többségben. A 60 ezer
forintnál kisebb ellátásban részesülők ará-
nya mindössze 3,1% volt. A budapesti öreg- Forint/fő
ségi nyugdíjasok átlagos nyugdíja (180 ezer 134 031–135 000
135 001–145 000
forint) az országos átlagot 29, a Bács-Kis-
145 001–155 000
kun megyei legalacsonyabb értéket 46 ezer 155 001–160 000
forinttal haladta meg. Az országos átlag- 160 001–179 836
nál a fővárosi mellett csak a Fejér, a Pest és a
6.7. ábra Saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők a teljes ellátás összege szerint,
2021. január
Forint
0–39 999
40 000–59 999
60 000–79 999
80 000–99 999
100 000–119 999
120 000–139 999
140 000–159 999
160 000–179 999
180 000–199 999
200 000–219 999
220 000–239 999
240 000–259 999
260 000–279 999
280 000–299 999
7
300 000 vagy annál több
0 50 100 150 200 250 300 350 400
ezer fő
Öregségi nyugdíjasok
Életkoron alapuló ellátásban részesülők
Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A gyermekneveléssel kapcsolatos állami kiadások 55%-a
alanyi juttatás
A legtöbb ellátottat érintő, gyereknevelés- havi összege 31,5 ezer, az egy igénybevevő-
sel kapcsolatos támogatás, az alanyi jogon re jutó gyed átlagos havi összege pedig 172
járó családi pótlék 1 millió 73 ezer család- ezer forint volt. Az állam által az ellátásokra
ban, összesen több mint 1,7 millió gyermek kifizetett teljes összegnek 55%-át teszik ki
után járt, gyermekgondozást segítő ellátást az alanyi jogon járó ellátások, és 45%-a jut
(gyest) 151 ezer, gyermekgondozási díjat azokhoz a kisgyerekes családokhoz, akik-
(gyedet) pedig 110 ezer szülő kapott ha- nek a gyermekvállalást megelőzően volt
vonta átlagosan 2020 folyamán. Az utóbbit munkaviszonyuk, azaz a felhasznált összeg
ezer szülőképes korú nőből átlagosan 50-en közel felét a kedvezményezettek szűk köre,
vették igénybe. A családi pótlék egy családra mintegy 140 ezer ellátott kapja. 2015 óta az
jutó átlagos havi összege 23,7 ezer forint (az ő ellátásaik reálértéke jelentősen emelkedett,
egy családra jutó 1,63-os gyermekszám mel- miközben az alanyi jogon kapott juttatásoké
lett), miközben az egy ellátottra jutó gyese csökkent.
6.2. tábla A családtámogatásokban részesülők száma és az ellátásokra kifizetett összeg ellátási forma
szerint
Ellátásban részesülők Ellátások kiadásai folyó áron,
havi átlagos száma, ezer fő milliárd forint
változás változás
Ellátás 2015- 2015-
2015 2019 2020 höz 2015 2019 2020 höz
képest, képest,
% %
Biztosításhoz kötött
Csecsemőgondozási díja) 25,9 28,1 29,9 15,5 45,6 65,3 76,7 68,2
Gyermekgondozási díj 86,0 104,4 110,1 28,1 114,4 197,1 227,6 98,9
Biztosításhoz nem kötött
Anyasági támogatás 7,4 7,5 8,5 16,1 5,8 6,0 6,8 16,3
Gyermekgondozást
segítő ellátásb) 163,4 156,0 150,7 –7,8 62,5 58,3 57,0 –8,8
Gyermeknevelési
támogatás 34,6 32,7 32,4 –6,2 11,9 11,1 11,0 –7,2
Családi pótlék
(gyermekek száma) 1796,7 1750,2 1 746,4 –2,8 317,9 305,5 304,9 –4,1
Ebből: magasabb
összegű családi
pótlék (gyermekek
száma) 118,6 123,6 123,1 3,8 31,6 31,7 31,3 –0,8
a)
2015 előtt terhességi-gyermekágyi segély.
b)
2016 előtt gyermekgondozási segély.

6.9. ábra A gyermekneveléssel kapcsolatos A gyermekvállaláshoz kötött támogatá-

támogatások reálértéke 2010-hez képest sokat tartalmazó, 2019 közepén bevezetett
% babaváró kölcsön csak biztosított, rende-
70 zett anyagi körülmények között élők szá-
60
50 mára elérhető. Az MNB adatai szerint a
40 bevezetésétől (2019. július) 2021 decembe-
30
20 réig eltelt időszakban a családok együttesen
10 1569 milliárd forintot vettek belőle igénybe.
0
–10
–20
–30
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Gyermekgondozási díj
Gyermekgondozást segítő ellátás
Családi pótlék
A BABAVÁRÓHITEL-ADÓSOK MAGASABB JÖVEDELEMMEL ÉS TÖBB

MEGTAKARÍTÁSSAL RENDELKEZNEK3)
Az MNB felmérése alapján a 2020 márciusáig a babaváró hitelt igénybe vevők az

átlagnál magasabb iskolai végzettségűek, nagyobb jövedelemmel és megtakarítással
rendelkeznek. Ez reményt adhat arra, hogy a magasabb végzettségűek, illetve
jövedelműek körében növekedhet a gyermekvállalás. A hitelek felvétele mögött
egyértelműen a lakáscélok dominálnak, háromnegyedük úgy nyilatkozott, hogy
lakásvásárlásra, -felújításra vagy az otthon berendezésére fordította a felvett hitel
egészét, vagy annak egy részét. A harmadik leggyakoribb cél a hitelkiváltás volt. Az
ingatlannal kapcsolatos kiadásokon kívül gyakori cél volt még a babaváró hitel kapcsán
a gépjárművásárlás és a befektetés. Az adósok közel fele több célra használta fel a
felvett összeget. A folyósítás időpontjában a hitelfelvevők 30%-ának még nem volt
gyermeke, náluk a lakásvásárlás volt a fő cél. A három vagy annál több gyermeket
nevelők (arányuk 9,0%) elsősorban a lakásfelújítást és -berendezést jelölték meg
fő célnak. A megkérdezettek 40%-a élt a járvány kapcsán 2020 végéig bevezetett
törlesztésfelfüggesztés lehetőségével.
3)
Forrás: MNB Hitelezési folyamatok, 2020. szeptember, Magyar Nemzeti Bank.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.10. ábra A babaváró hitel negyedéves tranzakciói

Milliárd forint
300
250
200
150 271
100 192 168 152

139 142 142
127 128
50 107
0
2019. III. 2019. IV. 2020. I. 2020. II. 2020. III. 2020. IV. 2021. I. 2021. II. 2021. III. 2021. IV.
negyedév
2015 óta csökken a szegénység vagy társadalmi

kirekesztődés kockázatának kitettek aránya hazánkban4)
A szegénység meghatározására 2010 óta 2020-ban hazánkban 1 millió 752 ezer

egy egységes szempontok alapján kidol- főt érintett a szegénység vagy társadalmi
gozott indikátorrendszert alkalmaznak az kirekesztődés kockázata. A teljes lakosságot
Európai Unió valamennyi tagállamában. nézve a relatív jövedelmi szegénységi arány
Az AROPE-mutató,5) a szegénység vagy a 13, a súlyos anyagi depriváció aránya 8,3,
társadalmi kirekesztődés kockázatának ki- a nagyon alacsony munkaintenzitásé 3,7%
tettek aránya több részindikátort tartalmaz. volt. A szegénység annál mélyebb, minél
Ezek révén a relatív jövedelmi szegénység- több dimenziót érint. Az egyszerre egy di-
ben, az anyagi deprivációban, valamint a menzióban érintettek aránya 70% volt, a két
munkaszegénységben élők számáról, né- dimenzióban érintetteké 25%, a mindhá-
pességen belüli érintettségéről is képet al- rom dimenzióban érintettek aránya 1,0%.
kothatunk. Azokat soroljuk a szegénység A három dimenzióban érintettek száma
vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának 93 ezer fő volt, ami 2015-höz képest 21 ezer
kitettek közé, akik a relatív jövedelmi sze- fős csökkenés.
génység, a súlyos anyagi depriváció, illetve
a nagyon alacsony munkaintenzitás közül
legalább egyben érintettek.
4)
A nemzetközi adatok forrása az Eurostat.
5)
At Risk Of Poverty or social Exclusion (AROPE) – szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.

6.11. ábra A szegénység és társadalmi kirekesz- Hazánkban 2020-ban az egyszemélyes

tődés fő indikátorainak alakulása háztartásokra vonatkozó szegénységi kü-
szöbhöz tartozó jövedelmi szint az előző
% évinél 10%-kal magasabb, havi 116,2 ezer
30 forint volt. Ugyanez az összeg a két felnőtt-
25 ből és két gyermekből álló háztartások ese-
20 tében havonta átlagosan 243,9 ezer forintot
15
jelentett, ugyancsak 10%-kal többet, mint
2019-ben.
10
A jövedelmi szegények aránya hazánk-
5
ban 2015 és 2020 között 15%-ról 13%-ra
0 csökkent, ezen belül a gyermekes és a gyer-
2015 2016 2017 2018 2019 2020
mektelen háztartásokat eltérő tendencia
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés
kockázatának kitettek aránya
jellemezte. A jövedelmi szegények aránya
Relatív jövedelmi szegénységi arány a gyermekes háztartások körében 2010 és
Súlyos anyagi deprivációban élők aránya 2013 között 19%-ról 21%-ra nőtt, ezt köve-
Nagyon alacsony munkaintenzitású tően – részben a családi adókedvezmények
háztartásban élők aránya
hatására – folyamatosan csökkent, 2020-ban
11%-ot tett ki. Ugyanez az arány a gyermek-
Hazánk mellett az uniós tagországok telen háztartások esetében 2020-ban 14%
többségében is mérséklődött a 2014-es és a volt, 3 százalékponttal magasabb az öt évvel
2019-es referenciaévek között a szegénység korábbinál. A gyermekes háztartások jöve-
és társadalmi kirekesztődés kockázatának delmi szegénységi aránya így már nemcsak
kitett népesség aránya. Ezen időszak alatt az országos átlagnál (13%), hanem a gyer-
a legnagyobb mértékű csökkenés Magyar- mektelen háztartásokénál is alacsonyabb
országon következett be (–10 százalék- volt. 2015-höz képest a legnagyobb mértékű
pont), a másik szélsőérték Németországé, javulás a három vagy annál több gyermeket
ahol nőtt a kitett népesség aránya (+4 szá- nevelő háztartások körében következett be.
zalékpont). Bár továbbra is az egyszülős háztartások
A relatív jövedelmi szegénység mutató szegénységi aránya az egyik legmagasabb
viszonyítási pontja a szegénységi küszöb, (28%), hányaduk 2015-höz képest 9,3 szá-
amelyet a mediánjövedelem6) alapján ha- zalékponttal csökkent. Az egyszemélyes
tározhatunk meg. Az Európai Unióban háztartásokban a férfiakat 2020-ban (26%)
elfogadott módszertan szerint a szegény- is nagyobb mértékben érintette a jövedel-
ségi küszöb az adott országra vonatkozó mi szegénység, mint a nőket (22%). Míg a
mediánjövedelem 60%-ának megfelelő jö- relatív szegénységben élők aránya minden
vedelem, az ennél alacsonyabb jövedelem- gyermekes háztartástípusban csökkent, ad-
mel rendelkezők számítanak szegénynek. dig a 65 éves és annál idősebbek körében
A mutató az egyén szegénységét a társada- kedvezőtlen folyamatok zajlottak: 2015 és
lom többi tagjához viszonyítva határozza 2020 között a jövedelmi szegénységi arány
meg. esetükben 6,8%-ról 16%-ra emelkedett.
6)
Ez azt a jövedelemszintet jelenti, amelytől ugyanannyi személynek alacsonyabb a jövedelme, mint ahánynak magasabb.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.12. ábra A jövedelmi szegénység arányának alakulása háztartástípusok szerint
Gyermektelen háztartások összesen 11,3

14,3
20,9
Egyszemélyes férfi
26,1
Egyszemélyes nő 15,0
21,8
Kétszemélyes, mindkettő 13,3
65 évesnél fiatalabb 10,9
17,6
Gyermekes háztartások összesen 10,9
37,5
Egy szülő gyermek(ek)kel 28,2
13,1
Két felnőtt egy gyermekkel 11,0
13,7
Két felnőtt két gyermekkel 6,7
Két felnőtt, három vagy 25,2
annál több gyermekkel 12,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40
%
2015 2020
A súlyos anyagi depriváció azt mutatja (18–59 éves) tagjai a lehetséges munkaidő
meg, hogy a népesség hány százaléka nél- mekkora részét töltik munkavégzéssel. E
külöz egyes meghatározott javakat, illetve megközelítésmód értelmében a munkasze-
nem rendelkezik a vizsgált szolgáltatások- génység azokat a személyeket veszélyezteti,
hoz való hozzáféréssel legalább négy eset- akiknél az előbb említett munkával töltött
ben. A szegénység mutatói közül legin- idő aránya nem éri el a 20%-ot. 2020-ban a
kább a súlyos anyagi deprivációban élők teljes népesség 3,7%-a tartozott a nagyon
aránya csökkent: a járványt megelőzően, alacsony munkaintenzitásúak közé. Ez az
2020-ban a lakosság 8,3%-a tartozott ebbe arány 2019-hez képest minimálisan nőtt. A
a csoportba, az előző évinél 0,3 százalék- munkaszegénységben élők aránya a 60 év
ponttal nagyobb, a 2015. évinél viszont 7,9 alatti népesség arányában 2020-ban 5,0%-ot
százalékponttal kisebb arányban. 2015-höz tett ki, az egy évvel korábbihoz képest nem
képest arányuk tehát lényegében megfele- változott, a 2015. évinél azonban 3,2 száza-
ződött. lékponttal alacsonyabb volt. Utóbbi össze-
A munkaszegénység azt mutatja meg, függésbe hozható a kedvező munkaerőpiaci
hogy a háztartások munkaképes korú tendenciákkal.

KERESETEK
A medián kereset a bruttó átlagkeresetnél nagyobb
mértékben nőtt
2021-ben a bérnövekedés – nemzetgaz- évihez viszonyítva. A bérkiáramlás üteme
dasági szintű – dinamikáját a leginkább 1,0 százalékponttal alatta maradt a 2020.
az alábbi összetevők befolyásolták: évinek, amit a létszámösszetétel változása,
• egyes ágazati bérintézkedések: bizo- a nem rendszeres, illetve a rendszeres ke-
nyos kormányzati döntések (pl. egyes reseti elemek egy évvel korábbinál lassabb
előmeneteli rendszerekben előre üteme- ütemű növekedése egyaránt magyaráz.7)
zett béremelések, a vállalkozások bér- Az adó- és járulékkedvezmények, il-
megállapodásai és béremelései, letve -mentességek figyelembevételével
• a járvánnyal összefüggő hatások: bér- becsülhető nettó átlagkereset összege
támogatási programok, vagy az ellátási 300 500 forint volt, 8,4%-kal több, mint
láncok problémájából adódó leállások, 2020-ban. A bruttó átlagkeresetekhez vi-
rövidített munkahét alkalmazása, szonyított (0,3 százalékponttal) lassabb
• egyéb jogszabályi és piaci hatások: a növekedés hátterében elsősorban az áll,
minimálbér és garantált bérminimum hogy 2021-ben már nem lehetett igény-
emelése, a közfoglalkoztatottak kerese- be venni a 2020 során a Covid19-járvány
tének és a kapcsolódó bérösszegek nö- gazdasági hatásának enyhítése érdekében
velése. megállapított, egyes tevékenységi körök-
2021-ben a teljes munkaidőben alkal- höz tartozó járulékkedvezményt.
mazásban állók havi bruttó átlagkerese- 2021-ben a teljes munkaidőben al-
te a legalább 5 főt foglalkoztató vállalko- kalmazásban állók bruttó keresetének
zásoknál, a költségvetési intézményeknél mediánértéke, vagyis az a bér, amelynél
és a foglalkoztatás szempontjából jelen- az alkalmazásban állók fele kevesebbet,
tős nonprofit szervezeteknél 438 800 fo- fele pedig többet keres, 350 000 forintot
rint volt, a kedvezmények nélküli nettó tett ki, a bruttó átlagkereset nyolctizedét
átlagkereset pedig 291 800 forintot tett (2015-ben 74%-át). A medián kereset a
ki. A bruttó és a nettó átlagkereset azo- bruttó átlagkeresetnél némileg nagyobb
nos mértékben, 8,7%-kal nőtt az előző mértékben, 9,2%-kal nőtt egy év alatt.
7)
2020-ban ezzel ellentétes folyamatok játszódtak le: a létszámváltozás és a jutalmak 14,5%-os növekedése a teljes bruttó átlagkereset emelke-
dését erősítette.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.13. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban akiknek havi bruttó átlagkeresete megha-
állók megoszlása keresetkategóriák szerint, %* ladta a 450 ezer forintot, ezen belül 3%-ról
5%-ra emelkedett a legtöbbet, 1 millió
2021
forintnál többet keresők aránya.
5 2021-ben a jövedelmi egyenlőtlenségek
9
nem csökkentek, a keresetek differenciált-
6 3 27
12
sága számottevő mértékű. A bérhierarchia
39 csúcsán lévők bruttó átlagfizetése mintegy
18
2019 9,6-szerese volt a legalján elhelyezkedőké-
nek. A béremelések ágazati jellemzői miatt
40
az elmúlt évben a magasabb keresettel bírók
fizetése erőteljesebben gyarapodott, mint az
41
alsóbb tizedekbe tartozóké, így a különbség
250 000 forint vagy annál kevesebb nőtt.
250 001– 450 000 forint Az elmúlt években folyamatosan emel-
450 001– 650 000 forint
650 001–1 000 000 forint kedett a minimálbér és a garantált bérmi-
1 000 001 forint vagy felette nimum összege, 2021 elején 4–4%-kal, ami
* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű érintette a verseny- és a közszféra kereseté-
költségvetés, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős
nonprofit szervezetek adatai. nek alakulását. 2021 elejétől a minimálbér
bruttó összege 167 400, a legalább középfokú
A teljes munkaidőben alkalmazásban iskolai végzettséget, illetve középfokú szak-
állók közül a legtöbben átlagosan brut- képzettséget igénylő munkakörben foglal-
tó 250 ezer és 450 ezer forint közötti ös�- koztatottak garantált bérminimuma 219 000
szeget kerestek havonta. Arányuk némileg forintra nőtt. 2010 óta a minimálbér bruttó
nőtt 2019-hez képest, ugyanakkor (39%-ról összege 2,3-szeresére, a garantált bérmini-
27%-ra) visszaesett a legalacsonyabb, 250 mumé 2,5-szeresére emelkedett. (2021-ben
ezer forint alatti bruttó átlagkeresettel ren- a minimálbér a bruttó átlagkereset 38%-át
delkezőké. 2019 és 2021 között jelentősen tette ki, a két kereset egymáshoz viszonyított
(21%-ról 32%-ra) gyarapodott azok aránya, aránya némileg csökkent az elmúlt években.)
6.14. ábra A minimálbér és a garantált bérminimum összege (adott év elejétől)

Ezer forint
250
211 219
195
200 181
161 161 167
149
150 129 128 138
114 118 122
108 105 111
94 93 98 102
100 90
74 78
50
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Minimálbér Garantált bérminimum

A keresetek reálértéke 2021-ben is nőtt

A keresetek vásárlóereje 2013 óta folyama- Az elmúlt évi visszafogottabb növekedésben
tosan emelkedik, az elmúlt kilenc évben a bérkiáramlás mérsékelt lassulása mellett a
összességében 69%-kal. Az elmúlt évek- – Covid19-járvány miatt bevezetett korláto-
ben a reálbérnövekedés üteme lassult: míg zások feloldásával együtt járó gazdasági kon-
2020-ban a reálkereset 6,2, addig 2021-ben junktúra egyik következményeként – gyor-
3,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. suló infláció játszott döntő szerepet.
6.15. ábra A havi nettó átlagkereset alakulása és reálértékének változása 2010-hez képest*
Ezer forint %
350 70
300 60
250 50
200 40
150 245 268 292 30
175 198 219
100 156 162 20
133 141 144 151 ,
50 10
0 0
–50 –10
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Havi nettó átlagkereset, ezer forint Reálkereset-változás 2010-hez képest, %
* Kedvezmények figyelembevétele nélkül számítva.
A vállalkozások bérnövekedési üteme elmaradt a korábbi

évek szintjétől
2021-ben a verseny- és a költségveté- növekedésére. 2020-ban a vállalkozások-
si szféra bérnövekedése elmaradt az elő- nál – a járvány gazdasági hatásai okán – a
ző évitől. Míg az előbbi területen ennek jutalomkifizetések visszafogottabbak vol-
hátterében a rendszeres keresetnövekedés tak, ugyanakkor a költségvetésen belül az
mértékének csökkenése áll – amit nem tu- egészségügyben, illetve az ehhez kapcsoló-
dott ellensúlyozni a nem rendszeres bé- dó munkakörökben egyszeri, 500 ezer fo-
rek nagyobb mértékű kiáramlása –, ad- rintos rendkívüli juttatás kifizetésre került
dig az utóbbi szektorban a bérnövekedést sor, ami magas bázisértéket eredményezett.
a rendszeres kifizetések gyorsították, a ju- Ezenkívül 2020-ban a versenyszférában a
talomkifizetések viszont visszafogták. rendszeres keresetek növekedése – a soka-
A tendenciákat az előző évről áthúzódó ha- ság összetételében történt változások mi-
tások ugyancsak befolyásolták, a bázisidő- att – gyorsult, ám ez a hatás 2021-ben már
szaki folyamatok is hatással voltak a bérek nem érvényesült.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A versenyszférában a keresetek 2021. emelésre került sor. A bölcsődei foglalkoz-
évi növekedését elsősorban – a minimá- tatottak bölcsődei pótlékát kiterjesztették
lis bértételek alakulása mellett – a mun- és megemelték, illetve jutalomfizetés tör-
káltatók bérfizetési képessége, a vállal- tént az állami intézményekben alkalmazott
kozások bérmegállapodásai/béremelései, szociális dolgozók körében is.
illetve a létszámösszetétel változása be- A nonprofit szektorban jelentős,
folyásolta. A legalább 5 főt foglalkozta- 15,4%-os keresetnövekedés történt,
tó vállalkozásoknál nominálisan 7,8%-os amihez hozzájárult, hogy 2021. augusz-
bruttó bérnövekedés következett be, üte- tus elejétől számos oktatási intézmény9)
me elmaradt a korábbi négy év 10–12%-os fenntartója megváltozott, emiatt a költ-
emelkedésétől. ségvetésből ide kerültek át. Abban az
2021-ben a költségvetési szférában a esetben, ha eltekintenénk a fenntartóvál-
bruttó átlagkereset 9,5%-kal magasabb tástól, a közszférában 11,0, a nonprofit
volt az előző évinél, a növekedésre leg- szektorban 8,0%-os növekedést mértünk
inkább az egyes előmeneteli rendszerek- volna.
ben előre ütemezett béremelések voltak Nemzetgazdasági szinten a közfoglal-
hatással. Ebbe a körbe tartozik, hogy el- koztatás hatását kiszűrve a havi bruttó
kezdődött az orvosi bérrendezés, amivel átlagkereset 449 600, ennek nettó összege
párhuzamosan bevezették az egészségügyi 299 000 forintot ért el, mindkettő 8,5%-
szolgálati jogviszonyt. Ennek hatására – a kal meghaladta a 2020. évit.
költségvetésen belül – az egészségügy, szo- 2021-ben 5,2%-kal kevesebben, 84 ez-
ciális ellátásban 20%-kal nőtt a bruttó át- ren tartoztak a közfoglalkoztatottak
lagkereset, ezen belül a humánegészségügyi közé. Bruttó átlagkeresetük 83 900 forin-
ellátás területén 26%-kal. (A fogorvosi já- tot tett ki, a nettó 55 800 forintot. (Átlag-
róbeteg-ellátásban dolgozók bruttó átlag- bérükre elsősorban a belső összetételükben
bére 71, a szakorvosi járóbeteg-ellátásban bekövetkező változások hatnak.) Mind a
dolgozóké 34, míg az általános járóbe- bruttó, mint a nettó közfoglalkoztatot-
teg-ellátásban dolgozók keresete 36%-kal ti átlagkereset 2,6%-kal nőtt az előző évi-
emelkedett.8)) A bírák és ügyészek 12%-os hez képest. A közfoglalkoztatás keretében
illetményemelésben részesültek, továbbá munkát vállalók 2021-ben a minimálbér
2021 őszén a felsőoktatásban 15%-os bér- nettó értékének felét kapták kézhez.
8)
Az adatok költségvetésen belül értendők.
9)
Az egyetemi átsorolások mintegy 42 ezer teljes munkaidőben alkalmazásban állót érintettek.

6.3 tábla A havi nettó átlagkeresetek alakulása, 2021*

Összesen Közfoglalkoztatás nélkül
változás az változás az
Megnevezés
forint előző évhez forint előző évhez
képest, % képest, %
Versenyszféra 299 800 7,8 300 100 7,8
Költségvetés 272 600 9,5 297 900 9,5
Nonprofit szervezetek 278 700 15,4 289 200 14,5
Nemzetgazdaság összesen 291 800 8,7 299 000 8,5
Ebből: közfoglalkoztatottak 55 800 2,6 X X
*
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények figyelembevétele nélkül számított havi nettó átlagkeresete, a legalább 5
főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szerveze-
teknél.
A keresettömeg növekedési üteme jelentősen meghaladta az

átlagkeresetét
A teljes munkaidőben alkalmazottak szá- a járvány okozta válság hatásainak kiküszö-
mára számfejtett átlagos havi bruttó kere- bölésére hozott kényszerű munkaerőpiaci
settömeg összege 2021-ben 1,243 ezer mil- lépések (alacsonyabb munkavállalói létszám,
liárd forint volt, 14,0%-kal magasabb az egy fizetés nélküli távollétek növekedése, a mun-
évvel korábbinál. A keresettömeg gyorsabb kavállalók egy részét érintő munkaidő- és/
ütemben bővült, mint az átlagkereset, ami- vagy keresetcsökkentések) 2021-ben már
nek hátterében elsősorban a járvány utáni nem fogták vissza a teljes munkaidőseknek
visszarendeződés húzódik meg. A korábban kifizetett keresettömeg kiáramlását.
Az összes nemzetgazdasági ágat bérnövekedés jellemezte

A fizikai foglalkozásúak bruttó keresetének rint) 7,4%-kal emelkedett az előző évihez
növekedési üteme a 2020 előtti években viszonyítva.
rendszeresen magasabb volt a szellemi fog- Az alkalmazásban állók demográfiai jel-
lalkozásúakénál, viszont 2020-ban minimá- lemzőit tekintve kor és nem szerint is je-
lisan már elmaradt attól, amiben jelentős lentősek voltak a különbségek a keresetek
szerepet játszott a járvány munkaerőpiacra között. 2021-ben a férfiak bruttó átlagkere-
gyakorolt hatása. 2021-ben a különbség nőtt, sete (479 200 forint) 19%-kal haladta meg a
és míg a szellemi foglalkozásúak bruttó át- nőkét. Az elmúlt években nem történt érde-
lagkeresete (561 800 forint) 9,6%-kal, ad- mi közeledés vagy távolodás a nemek közöt-
dig a fizikai foglalkozásúaké (315 400 fo- ti bérek tekintetében. Az eltérés hátterében

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
foglalkoztatási vagy demográfiai jellemzők kor alapján megkülönböztetve a 60 évesnél
differenciái (pl. foglalkoztatás jellege, ledol- idősebbek bruttó átlagkeresete emelkedett
gozott munkaidő, életkor, legmagasabb be- a leginkább, 12,0%-kal (összefüggésben az
fejezett iskolai végzettség, munkatapasztalat orvosi béremeléssel), a többi korcsoportban
hossza szerinti eltérés) húzódnak meg. Élet- a növekedés mértéke 8,1–9,1% közötti volt.
6.16. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete és annak változása
az előző évhez képest néhány kiemelt csoportban, 2021*
479,2 Férfi 8,9

401,7 Nő 8,6
Átlagkereset: 438,8 ezer forint Változás: 8,7%
255,9 20 év alattiak 8,1

375,1 20–29 évesek 8,1
467,8 30–39 évesek 8,2
471,1 40–49 évesek 8,5
433,4 50–59 évesek 9,1
456,7 60 év felettiek 12,0
561,8 Szellemi foglalkozású 9,6

315,4 Fizikai foglalkozású 7,4
600 500 400 300 200 100 0 0 2 4 6 8 10 12 14

ezer forint %
* Legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit
szervezetek.
2021-ben, akárcsak a korábbi években, a nyabb, nem érte el az 5%-ot. Ezzel szemben
legmagasabb bruttó átlagkeresettel – a nem- a legkiemelkedőbb, 19,2%-os béremelkedés
zetgazdasági ágak közül – a pénzügyi szolgál- az egészségügy, szociális ellátás területét jel-
tatás, illetve az információ és kommunikáció lemezte, összefüggésben az orvosi béreme-
területén munkát vállalók rendelkeztek, bérük lésekkel. Emellett a művészet, szabadidő
az országos átlagot 73, illetve 67%-kal haladta nemzetgazdasági ágban – az egy évvel koráb-
meg. Ugyanakkor a legalacsonyabb bruttó át- bi, alacsony bázisadatok mellett – 13,8%-kal
lagkereset – a bejelentett kereseti átlag szerint nőttek a keresetek, a bizonyos sportesemé-
– a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás terü- nyekhez kötődő sportolói béremelések, ju-
letét jellemezte, ahol a munkavállalók a nem- talmak, valamint a költségvetésben dolgozó
zetgazdasági átlag alig hattizedét keresték. előadóművészek béremelése révén. Az ok-
2021-ben mindegyik nemzetgazdasági tatás 10%-ot meghaladó bruttó növekedését
ágban nőttek nominálisan a keresetek. A elsősorban az egy évvel korábbi intézkedések
növekedés dinamikája a szállítás, raktározás áthúzódó hatása, valamint a felsőoktatásban
és az energiaipar területén volt a legalacso- dolgozók 15%-os béremelése befolyásolta.

6.17. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete és annak változása
az előző évhez képest nemzetgazdasági áganként, 2021*
758,7 Pénzügyi szolgáltatás 7,0
730,6 Információ, kommunikáció 8,0
681,7 Energiaipar 4,6
619,4 Tudományos és műszaki tevékenység 9,3
459,0 Feldolgozóipar 8,2
493,3 Közigazgatás 5,5
475,7 Bányászat 11,4
448,8 Művészet, szabadidő 13,8
408,1 Kereskedelem 7,8
400,0 Oktatás 10,2
395,9 Szállítás, raktározás 4,2
394,6 Víz- és hulladékgazdálkodás 8,2
382,9 Ingatlanügyletek 12,9
355,5 Adminisztratív szolgáltatások 7,7
353,2 Egészségügy, szociális ellátás 19,2
349,6 Építőipar 9,0
Átlagkereset: 345,0 Mezőgazdaság 7,8 Változás: 8,7%
438,8 ezer forint 328,7 Egyéb szolgáltatás 5,1
267,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6,6
800 700 600 500 400 300 200 100 0 0 5 10 15 20 25

ezer forint %
* Legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit
szervezetek.
Budapesten lehet a legtöbbet keresni, de Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében volt a leggyorsabb a bérnövekedés üteme
A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is 6.18. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban

a Budapesten teljes munkaidőben alkalma- állók havi nettó átlagkeresete megyénként,*
zásban állók nettó átlagkeresete volt a leg- 2021
magasabb (359 700 forint). A fővárosban
dolgozók átlagfizetése 78%-kal meghalad-
ta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
dolgozókét, akik a legalacsonyabb bérrel
(201 700 forint) rendelkeztek. (2020-ban
ez a különbség elérte a 81%-ot.) 2020 után
Ezer forint/fő/hó
2021-ben is mérséklődtek a területi kü- 201,7–219,8
lönbségek, aminek alakulására az eltérő 219,9–248,3
foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban 248,4–277,6
277,7–308,5
állók ágazatok és foglalkozások szerinti 359,7
összetétele, továbbá a közfoglalkoztatás el- * A munkáltató székhelyének elhelyezkedése, valamint
térő súlya, valamint azok változásai vannak kedvezmények nélkül számítva a legalább 5 főt foglalkoztató
vállalkozások, a költségvetés teljes körűen, illetve a foglalkoztatás
hatással. szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A béremelkedés közel 11%-os – nemzet- Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar megyé-
gazdasági átlagot meghaladó – szintet ért ben, miközben a fővárosban és Jász-Nagy-
el Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Mo- kun-Szolnok megyében 7,6, illetve 7,8%
son-Sopron megyében, és 10% felett alakult volt 2021-ben.
HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA10)
A háztartások fogyasztása több évi emelkedést követően
2020-ban reálértéken mérséklődött
A háztartások fogyasztása folyamatosan 0,5%-kal alacsonyabb, mint 2019-ben. A
bővül, ami a gazdasági teljesítménybő- megelőző évek növekedései következté-
vüléssel, a foglalkoztatás növekedésével, ben a 2020-ban mért kiadások összege fo-
és ezek eredményeként megvalósuló ke- lyó áron 40, reálértéken 24%-kal haladta
resetnövekedéssel magyarázható. A Co- meg a 2015. évit. A legnagyobb csökkenés
vid19-járvány miatt azonban a folyamat – elsősorban a zárások hatásaként – a ven-
megtorpant. A háztartások egy főre jutó déglátás, valamint a kultúra és szórakozás
havi átlagos fogyasztási kiadása 2020- területén történt, ugyanakkor a lakberen-
ban 114,1 ezer forint volt, folyó áron dezésre és hírközlésre fordított kiadások
2,8%-kal magasabb, a fogyasztóiár-inde- jelentősen emelkedtek a járvány előtti
xet figyelembe véve reálértéken viszont szinthez képest.
6.19. ábra A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása és annak változása 2015-höz képest
Ezer forint %
120 30
100 25
80 20
111,0 114,1
60 92,2 15
101,9
85,2
40 81,6 10
20 5
0 0
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Egy főre jutó havi átlagos kiadás, folyó áron, ezer forint
Változás reálértéken 2015-höz képest, %
10)
Az egy főre jutó kiadások összegét a teljes népességszámmal osztva közöljük.

A kiadások egyre nagyobb részét fordítjuk nem alapvető

szükségletekre
A háztartások kiadásainak legnagyobb 2015-höz képest 13, az előző évhez képest

részét (29,8 ezer forint) – a korábbi évek- 1,8%-kal fordítottak többet lakásfenntar-
hez hasonlóan – 2020-ban is az élelmi- tásra és háztartási energiára, összefüggés-
szerek és alkoholmentes italok tették ki, ben azzal, hogy a kijárási korlátozások és
arányuk 2010 és 2020 között ingadozások az otthoni munkavégzés miatt jelentősen
mellett enyhén nőtt, 2020-ban a lakosság több időt töltöttek otthon az emberek.
kiadásainak több mint egynegyedét fordí- Ennek következtében energiafogyasztásuk
totta ilyen termékekre. is megnőtt, továbbra is a lakásfenntartási
2014-től kezdődően már nem lakásfenn- kiadások több mint felét, havonta átlago-
tartásra, hanem élelmiszerre és alkohol- san 4442 forintot vezetékes gázra, 4113
mentes italra költött a lakosság a legtöb- forintot pedig elektromos energiára köl-
bet. A háztartások 2020-ban reálértéken töttek fejenként.
6.4. tábla A háztartások egy főre jutó havi átlagos kiadása, 2020
Fogyasztási Változás reálértéken, %

Fogyasztási főcsoport kiadás, 2015-höz az előző évhez
forint képest képest
Élelmiszerek és alkoholmentes italok 29 791 23,7 2,6
Lakásszolgáltatás, víz, villamos
energia, gáz és egyéb tüzelőanya-
gok 21 215 12,8 1,8
Közlekedés és szállítás 12 288 29,2 –5,2
Hírközlés 8 435 55,0 7,7
Szabadidő és kultúra 7 406 28,3 –10,6
Egészségügy 6 184 27,6 5,7
Lakberendezés, lakásfelszerelés,
rendszeres lakáskarbantartás 5 305 53,7 8,1
Vendéglátás és szálláshely-
szolgáltatás 4 367 17,4 –22,3
Ruházat és lábbeli 4 320 24,2 –7,3
Szeszes italok, dohányáruk 4 287 19,8 2,8
Oktatás 980 18,0 –6,6
Egyéb termékek és szolgáltatások 9 486 29,7 2,6
Mindösszesen 114 065 23,9 –0,5

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
Az összkiadás 11%-át kitevő közleke- célú kiadásokra (pl. kultúrára, szórako-
dési kiadások reálértéken az előző évinél zásra, hírközlésre). 2020-ban ez a ten-
5,2%-kal alacsonyabbak voltak, ugyancsak dencia megállt, 2019-hez képest közel 1
a kijárási korlátozásokkal összefüggésben. százalékponttal csökkent a nem alapvető
A közlekedési költségek 54%-át (havonta kiadások aránya. Kultúrára, szórakozás-
átlagosan 6684 forintot) 2020-ban üzem- ra (reálértéken –10%) és vendéglátásra
anyag-vásárlásra fordították, ami elmarad (–22%) fordított költségek csökkentek a
a járvány előtti értékektől. legnagyobb mértékben, a háztartási ener-
Az alapvető szükségletekre (élelmisze- giára fordítottak viszont nőttek. A ruhá-
rekre, lakásfenntartásra, közlekedésre) zati kiskereskedelem is visszaesett, részben
fordított összegek kifizetése után 2015- emiatt is ruházatra és lábbelire reálértéken
től évről évre egyre több maradt egyéb 7,3%-kal kevesebbet költöttünk.
6.20. ábra A háztartások egy főre jutó alapvető és nem alapvető havi kiadásai
2015 46,6 35,0
2016 48,3 36,9
2017 52,0 40,2
2018 56,8 45,1
2019 60,8 50,2
2020 63,3 50,8
0 20 40 60 80 100 120
ezer forint
Alapvető Nem alapvető
A legfelső jövedelmi ötödben élők több mint 3 és félszer

többet költöttek, mint a legalsóba tartozók
A jövedelem szintjével párhuzamosan nem szerre, a lakásfenntartásra, fordított össze-
csupán a fogyasztási kiadások emelkednek, gek (a közlekedés kivételt képez, ugyanis a
hanem változnak azok belső arányai is. A magasabb jövedelmi szinteken többet köl-
két szélső réteg fogyasztása közötti különb- tenek utazásra), aminek köszönhetően az
ség továbbra is jelentős, 3,7-szeres volt. Mi- egyéb szükségletek fedezésére (pl. kultúra,
nél magasabb jövedelemmel rendelkezik egy hírközlés) magasabb színvonalon van lehe-
háztartás, annál kisebb részt képviselnek tőség. A jövedelmek alapján az alsó 20%-ba
kiadásaiból az alapvető, a létfenntartáshoz tartozók – a korábbi évekhez hasonlóan – az
szorosan kapcsolódó kiadások, az élelmi- összes kiadásuk nagyobb hányadát költöt-

ték élelmiszerre és alkoholmentes italokra, legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartá-

valamint lakásfenntartásra (33, illetve 22%), sok körében volt magasabb, összes kiadásuk
mint a legfelső jövedelmi ötödben élők, akik 12%-át fordították e célra, 4,6 százalékpont-
kiadásaik 22, illetve 17%-át fordították erre. tal többet, mint a legalsó jövedelmi ötödben
A közlekedésre fordított kiadások aránya a élők.
6.21. ábra A háztartások egy főre jutó havi kiadásai a különböző jövedelmi kategóriákban,
2020
1. ötöd 17,3 11,9 4,1 19,6
2. ötöd 22,9 15,9 7,5 33,9
3. ötöd 29,5 20,8 11,0 45,7
4. ötöd 35,0 24,8 14,0 59,6
5. ötöd 43,8 32,4 24,3 95,4
Összes háztartás 29,8 21,2 12,3 50,8
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200

ezer forint
Élelmiszerek és alkoholmentes italok Lakásfenntartás, háztartási energia
Közlekedés Egyéb
A gyermekes háztartások fogyasztási kiadásai valamennyi

csoportban emelkedtek
A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadá- főre számítva havonta 91,7 ezer forint volt,
sainak nagyságát és szerkezetét a jövedelem alacsonyabb, mint az összes háztartás átla-
mellett a háztartás összetétele is meghatároz- gos (havonta 114,1 ezer forintos) kiadása.
za, vagyis az, hogy hányan élnek a háztartás- A fogyasztásuk reálértéken 5,2%-kal csök-
ban, illetve nevelnek-e gyermeket. 2020-ban kent. A gyermek nélküli háztartások az ok-
a gyermekes háztartások az összes háztartás tatás kivételével minden fogyasztási főcso-
30%-át tették ki. A háztartástípusok közül – portban egy főre jutóan többet költöttek,
az előző évekhez hasonlóan – 2020-ban is az mint a gyermekesek. A gyermeket nevelő
egyszemélyes háztartások egy főre jutó havi háztartások reálfogyasztásának növekedése
fogyasztási kiadása volt a legmagasabb, 2015 és 2020 között a többi háztartáshoz
167,5 ezer forint, a reálfogyasztás esetükben képest átlagos volt, az előző évhez képest
3,0%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A azonban erőteljesebben csökkent (–3,7%) az
fogyasztás a két felnőttből és két gyermek- átlagnál. Fogyasztási kiadásaik 2015-ben és
ből álló háztartások esetében 2020-ban egy 2020-ban is megközelítőleg háromnegye-

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
dét tették ki az átlagnak. A két felnőttből ban 40%-kal. Ezzel szemben a gyermeküket
és három vagy annál több gyermekből álló egyedül nevelő szülők leszakadásának mérté-
háztartások egy főre jutó fogyasztása maradt ke a fogyasztási kiadásokban ugyanezen idő-
el leginkább az átlagtól, 2015-ben 41, 2020- szakban felére csökkent.
6.22. ábra A fogyasztási kiadások összes háztartás átlagától való eltérése

az egyes háztartástípusokban
22,7
Gyermek nélküli háztartások összesen
23,2
Gyermekes háztartások összesen –23,8

–23,4
Ebből: –7,1
–8,7
Két felnőtt egy gyermekkel
–19,3
–19,6
Két felnőtt két gyermekkel
–21,6
Egy felnőtt egy vagy annál több –10,1
gyermekkel
–34,5
Egyéb gyermekes –38,8
Két felnőtt három vagy annál több –40,5

gyermekkel –39,8
–50 –40 –30 –20 –10 0 10 20 30%
2015 2020
A gyermeket nevelő háztartások fo- sebbet, oktatásra (60%) többet költöttek

gyasztási kiadásai 2020-ban folyó áron és egy főre jutóan, mint az átlag. Előbbiekre
reálértéken is csökkentek. A reálfogyasz- egy főre vetítve havonta az országos átlag
tás a lakberendezés (7,7%) és a hírközlés 73, illetve 72%-át, utóbbira az országos át-
(3,4%) terén emelkedett a legnagyobb mér- lag 1,6-szorosát fordították.
tékben, a legnagyobb csökkenés a vendéglá- A gyermektelen háztartások 2020-ban
tás és szálláshely-szolgáltatás (–23%) terén egy főre vetítve havonta átlagosan 140,5
volt. Összességében a gyermekes háztartá- ezer forintot költöttek, reálértéken 2,5%-
sok egy főre vetítve havi 87,3 ezer forintot kal többet, mint az azt megelőző évben. Az
fordítottak fogyasztásra, ami reálértéken összes költésük így is 23%-kal meghaladta
3,6%-kal kisebb a 2019. évinél. Kiadásaik az országos átlagot. Reálfogyasztásuk a leg-
nagysága – az elmúlt évekhez hasonlóan – nagyobb mértékben (12%-kal) a hírközlés
elmaradt az összes háztartás átlagától, amit területén nőtt. A legnagyobb csökkenés az
az is befolyásolt, hogy a gyermekes háztar- oktatás (–33%) és a vendéglátás (–22%) te-
tások átlagos taglétszáma magasabb (3,8 rületén következett be. Élelmiszerre ezek a
fő), mint az összes háztartás átlaga (2,3 háztartások havonta 27, lakásuk fenntartá-
fő). Egészségügyre (–47%), élelmiszerre sára 28, egészségügyre 46%-kal költöttek
(–27%) és lakásfenntartásra (–28%) keve- többet fejenként 2020-ban, mint az átlag.

A különbségek részben demográfiai, élet- szerkezetének további sajátossága, hogy az

kori tényezőkkel, részben az eltérő fogyasz- átlagnál kiadásaik nagyobb részét fordítják
tási és háztartásvezetési szokásokkal és le- egészségügyre, lakásfenntartásra, valamint
hetőségekkel magyarázhatók. élelmiszerekre és lakberendezésre. 2020-
A nyugdíjas háztartások összes háztartá- ban egészségügyre az átlagosnál közel 2-szer
son belüli aránya 2020-ban 28% volt. Egy többet (12,1 ezer forintot) adtak ki fejen-
főre jutó személyes célú kiadásuk 127,5 ezer ként havi szinten. Reálértéken az oktatásra
forintot tett ki havonta, az egy évvel koráb- (–61%) és a vendéglátásra (–44%) fordított
binál reálértéken 5,1%-kal többet. Az ilyen kiadásaik csökkentek leginkább, a legna-
háztartástípusban élők fogyasztási kiadásai gyobb növekedés a lakberendezés (18%) és a
évről évre meghaladják az átlagost, 2020- lakásfenntartás (10%) területén volt.
ban 12%-kal. A nyugdíjasok fogyasztási
6.23. ábra Az egy főre jutó havi kiadások nagysága az egyes háztartástípusokban, 2020
Egyszemélyes háztartások
Gyermektelen háztartások
Nyugdíjas háztartások
Gyermekes háztartások
Összesen
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180

ezer forint
Élelmiszerek és alkoholmentes italok Hírközlés

Lakásfenntartás, háztartási energia Egészségügy
Közlekedés Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás
Egyéb
A Dél-Dunántúlon és Pest régióban élő háztartások kiadásai

nőttek a legdinamikusabban
A háztartások fogyasztási kiadása – az előző Az egy főre jutó havi szintű kiadás nagysá-
évekhez hasonlóan – településtípusonként ga 2020-ban is a fővárosban volt a legma-
is jelentősen különbözik, ami az eltérő gaz- gasabb (148,5 ezer forint), a községekben
dasági fejlettséggel, munkaerőpiaci és jöve- a legalacsonyabb (101,0 ezer forint). Bár a
delmi helyzettel is összefüggésbe hozható. közöttük lévő különbség csökkent 2015 és

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
2020 között, a budapestiek fogyasztása még 6.24. ábra Az egy főre jutó havi átlagos fogyasz-
így is közel 1,5-szerese volt a községekben tás nagysága régiónként, 2020
élőkének.
Budapest 148,5
A régiók szerint nézve a fogyasztást, az
egy főre jutó havi szintű kiadások 2020-
Pest 115,4
ban is Budapesten voltak a legmagasabbak
– 30%-kal az átlag felett –, az országos átla- Nyugat-Dunántúl 111,3
got itt, továbbá Pest, valamint Közép-Du- Dél-Dunántúl 109,7

nántúl régióban haladták meg. Az egy főre Dél-Alföld 106,2
jutó fogyasztás reálértéken az előző évhez Észak-Magyarország 96,4 Országos
átlag:
képest leginkább a Dél-Dunántúlon (1,3%) Észak-Alföld 95,0 114,1
és Pest régióban (1,2%) nőtt, a legnagyobb
0 20 40 60 80 100 120 140 160
visszaesés Észak-Magyarországon (–2,9%)
ezer forint
és Budapesten (–2,3%) volt.
Több gyümölcsöt, kevesebb cukrot fogyasztottunk

A főbb élelmiszercsoportokon belül a ce- baromfihús fejenkénti havi átlagos mennyi-
reáliák fogyasztásának mennyisége 2020- sége tovább nőtt.
ban egy főre jutóan havonta átlagosan 8,1 A zöldség és a burgonya egy főre jutó
kilogramm volt, az előző évekhez képest elfogyasztott mennyisége az áremelkedés
némileg emelkedett, ezen belül kenyérből a ellenére 15%-kal meghaladta az előző évit,
korábbiaknál kevesebbet, 2,9 kilogrammot a gyümölcsé viszont 13%-kal elmaradt at-
fogyasztottunk. A háztartások 2020-ban tól. A háztartások almából átlagosan 0,8,
egy főre vetítve átlagosan 5,7 kilogramm körtéből 0,1, banánból 0,7 kilogrammot
húst fogyasztottak, az áremelkedés ellenére fogyasztottak, előbbiekből jóval kevesebbet,
a sertéshús fogyasztása változatlan maradt, a utóbbiból többet, mint 2019-ben.
6.25. ábra Az egy főre jutó havi átlagos élelmiszer-fogyasztás mennyisége

Kilogramm
8 7,3
6,9
6,3
6
4,5
3,9 3,9
4
3,0 3,1 2,9
2,1
2
1,9 1,9 1,6 1,9 1,4 1,6 1,6
1,1 1,2
0,9 1,0
0
Gyümölcs Zöldség és Kenyér Péksütemény Baromfihús Sertéshús Cukor
burgonya
2015 2019 2020

Száz háztartásra 203 mobiltelefon jut

A háztartások tartós javakkal való felsze- tások helyzete is javult az elmúlt években,
reltsége folyamatosan javul, számos cikk körükben is nőtt a korszerű tartós fogyasz-
esetében (mint például a televízió és a tási cikkek elterjedtsége.
mosógép) megközelíti vagy meghaladja a A járvány kirobbanása után az IT-esz-
teljes ellátottságot. A háztartások döntő közök léte felértékelődött, amiben az ott-
része már rendelkezik a mindennapi élet- honi munkavégzés elterjedése, a digitális
vitelben használatos műszaki termékekkel, oktatás bevezetése, valamint az is szerepet
ugyanakkor az újabb és minőségben is jobb játszhatott, hogy a járvány idején biztonsá-
fogyasztási cikkek elterjedtsége továbbra is gosabb, ha a virtuális térben keressük egy-
összefügg a háztartások anyagi, jövedelmi más társaságát. Míg az utóbbi években az
helyzetével. A felsőbb jövedelmi kategó- asztali számítógépek elterjedtsége kisebb,
riákba tartozók a korszerűbb fogyasztási addig a hordozható számítógépeké (lap-
cikkeket könnyebben meg tudják vásárol- topok, illetve notebookok) nagyobb lett.
ni, körükben például a mosogatógéppel, a 2015-ben száz háztartásra 48 asztali, 44
plazma-, LCD-, LED- és lézertelevízióval, hordozható számítógép jutott, 2020-ban
a digitális kamerával és fényképezőgéppel, pedig 39, illetve 76. A magyar társadalom
illetve a laptoppal való ellátottság lényege- is egyre inkább átáll a nagyobb mobilitást
sen nagyobb, mint a többiben. Ugyanakkor biztosító laptopok használatára az asztali
a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztar- számítógépek helyett.
6.26. ábra Néhány IT-eszköz száz háztartásra jutó éves átlagos száma jövedelmi ötödök szerint,
2020
228,3
Mobiltelefon 185,8
53,8
Hordozható számítógép (laptop, notebook) 102,9
Asztali számítógép (PC) 33,0

45,4
16,0
Kézi számítógép (tablet, PDA) 25,4
0 50 100 150 200 250

darab
1. ötöd 5. ötöd

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
SZOCIÁLIS ELLÁTÁS
Újra emelkedett a bölcsődékbe beíratott gyermekek száma

A 2017. évi szervezeti átalakulástól 2021-ig településeken is elérhetővé teszik, ahol nincs
a bölcsődei férőhelyek száma (2021-ben hagyományos bölcsőde. Ezért évek óta ki-
52 822) összességében 14, a beíratott gyer- sebb azoknak a 3 évesnél fiatalabb gyerme-
mekek száma (47 117) 6,9%-kal emelke- keknek a száma, akiknek a lakóhelyén nem
dett. A bővülés töretlen volt, egyedül – fel- hozzáférhető az ellátás egyik formája sem.
tételezhetően a járvány hatására – 2020-ban 2021-ben 2320 ilyen település volt az or-
csökkent enyhén (–1,0%) a beíratott gyer- szágban, ezeken 56 ezer megfelelő korú
mekek száma. 2021-ben a beíratott gyer- gyermek élt. Ők korosztályuk ötödét jelen-
mek túlnyomó többségét (82%) a 875 tették, ami 5,5 százalékpontos csökkenés
hagyományos bölcsőde valamelyikében 2017-hez képest. Az igények és a lehető-
gondozták, főleg a nagyobb településeken. ségek ugyanakkor nem mindig találkoznak,
A 994 családi bölcsőde és 280 minibölcső- hiszen a közel 6 ezer betöltetlen férőhely
de jelentőségét nem a kapacitásaik nagysága mellett közel 3 ezer gyermek felvételét el
adja, hanem az, hogy a szolgáltatást olyan kellett utasítani 2021-ben.
6.27. ábra A napközbeni ellátáshoz a lakóhelyen hozzá nem férő 3 éven aluli gyermekek száma és
aránya
Ezer fő %
80 30
26 25
70 22 21 25
20
60 20
50 72 15
70
40 63 59 56 10
30 5
0 0
2017 2018 2019 2020 2021
Érintett gyermekek száma, ezer fő Érintett gyermekek aránya, %

A gyermekvédelmi ellátásban gondozott gyermekek héttizede

nevelkedik családi környezetben
2020-ban 22 619 gyermeket és fiatal fel- családban nevelkedéshez. A 2004-et kö-
nőttet gondoztak gyermekotthonokban, vető években újabb átrendeződés történt,
nevelőszülőknél és külső férőhelyeken. A a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek
gyermekotthoni ellátásokon belül 2000 és aránya 52%-ról 70%-ra emelkedett 2020-
2004 között jelentős átrendeződés történt, ra. Ezek a változások az 1997. évi gyer-
a lakásotthoni ellátások kerültek előtérbe, mekvédelmi törvény szellemét tükrözték,
az általános lakásotthonokban elhelyezett elősegítve minél több gyermek családi kör-
gyermekek száma 50%-kal növekedett eb- nyezetben, illetve családban nevelkedését.
ben az időszakban. A lakásotthonokban a 2020-ban az állam gondoskodására szoruló
nevelők szűkebb köre gondoz a gyerme- gyermekeknek már csak tizede élt általános
kotthonokban megszokottnál kevesebb gyermekotthonokban.
gyermeket, így ez a forma közelebb áll a
6.28. ábra A gyermekotthonokban és nevelőszülőknél ellátott gyermekek és fiatal felnőttek, fő,

2020
33
2 336
2 030
15 824 6 762
2 396
Nevelőszülő Külső férőhely Általános gyermekotthon Általános lakásotthon Egyéb
Csökkent a család- és gyermekvédelmi szolgálatok és

központok forgalma
A nevelőotthonokban vagy nevelőszülők- halmozottan hátrányos helyzet megállapí-

nél való elhelyezés a hatósági intézkedések tásán, a védelembe vételen és annak ered-
végső állomása, amihez a hátrányos vagy ménytelenségén keresztül vezet az út.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A szociális támogatások közül a rendsze- vezmény néven maradt meg a természet-
res gyermekvédelmi kedvezményre jogo- beni része, ami csak az évente kétszer adott
sultak száma a legnagyobb. A jogosultság 5800 forintos juttatás lett. Ezt 2012 és
alapvetően jövedelmi, vagyoni határokhoz 2019 között Erzsébet-utalvány formájában,
kötött, egy évre állapítja meg a települési majd pénzben kapták a rászorulók, később
önkormányzat a beérkezett kérelmek alap- az összeg 6000–6500 forintra emelkedett.
ján. A 2006-ig rendszeres gyermekvédel- 2020-ban 242 ezren kapták a rendszeres
mi támogatásnak nevezett ellátás pénzbeli gyermekvédelmi kedvezményt, 46%-kal ke-
eleme beépült az alanyi jogon járó családi vesebben, mint a változások (2006) idején.
pótlékba, rendszeres gyemekvédelmi ked-
6.5. tábla A gyermekvédelmi ellátórendszerrel kapcsolatba került gyermekek száma

(ezer fő)
Megnevezés 2016 2017 2018 2019 2020
Védelembe vett 25,4 28,3 29,0 28,8 27,1
Hátrányos helyzetű 100,8 106,2 102,9 95,5 92,1
Halmozottan hátrányos helyzetű 128,1 119,1 107,1 100,0 93,9
Rendszeres gyermekvédelmi ked-
vezményben részesülő 392,6 340,6 298,2 263,2 242,0
A nyári szünetben ingyenes
étkezést kapó 148,1 144,6 135,3 120,2 109,3
A rendszeres gyermekvédelmi ked- 2000 óta ingadozásokkal, de jelentősen

vezményre való jogosultság a hátrányos emelkedett (2,3-szorosára) a védelembe
helyzet megállapításának egyik feltétele. vett kiskorúak száma, 2020-ban több mint
2020-ban több mint 92 ezer hátrányos 27 ezer gyermek ügyében jártak el, ez 5,9%-
helyzetű és közel 94 ezer halmozottan kal kevesebb, mint az előző évben. Ezt a fo-
hátrányos helyzetű gyermek élt az ország- lyamatot 2016 óta a család- és gyermekjóléti
ban. Előbbiek száma a kategória bevezeté- központok koordinálják jórészt a szolgálatok
se (2013) és 2017 között közel négyszere- jelzései alapján. A gyermekjóléti szolgálta-
sére ugrott, azóta 13%-kal mérséklődött. tás e két fő intézmény típusában 2020-ban
Utóbbiaké a 2014. évi 151 ezres csúcs óta csökkent az igénybevevők száma, amiben a
62%-kal csökkent, vélhetően azért, mert a járvány miatti zárásoknak is szerepük lehe-
hátrányos helyzet egyik feltétele, a szülők tett. A család- és gyermekjóléti szolgálatok
alacsony foglalkoztatottsága a javuló mun- szolgáltatásait 6,7, a központokét – három
kaerőpiaci lehetőségek miatt ritkábban év erőteljes bővülés után – 5,2%-kal keve-
teljesül. sebben vették igénybe 2020-ban.

24%-kal nőtt a gyermekek otthongondozási díjának havi

átlagos összege
Új ellátást vezettek be 2019. január 1-jén volt. A gyermek életkorától függetlenül

az önellátásra képtelen, tartós betegségben kapható, gyermekek otthongondozási díjá-
szenvedő vagy súlyos fogyatékossággal élő nak nevezett ellátást 2019-ben 20 651-en,
gyermeküket ápoló szülők számára. A jo- 2020-ban 20 033-an vették igénybe. Havi
gosultságot zömében azok – a korábban átlagos összege 95 ezer forintról 118 ezer
ápolási díjat kapó – szülők kapták, akik- forintra nőtt. Ez 2022. január 1-jéig jog-
nek a gyermeke fokozott ápolást igényel. szabályi alapon évente emelkedett, ekkor-
Az új ellátás egy főre jutó havi átlagos ös�- tól a minimálbér érvényes összegét kapják
szege 2020-ban az ápolási díj 2,2-szerese a szülők.
Rekordmagas a szociális étkeztetést igénybe vevők száma

2020-ban közel 201 ezren vettek igénybe 6.29. ábra A házi segítségnyújtást és szociális
szociális étkeztetést, közöttük a 65 éves és étkeztetést igénybe vevők tízezer 60 éven
a felettiek aránya 79% (159 ezer fő) volt. felülire jutó száma
Az igénylők száma az előző évinél közel 15
2005
ezer fővel több volt. Kevéssé (2,5%) vál- 2006
tozott a házi segítségnyújtás ellátottainak 2007
2008
száma (93 ezer). Mindkét szolgáltatás 2009
elterjedtebb a Dunától keletre eső terüle- 2010
teken, és az igénybevevők 65 éves és annál 2011
2012
idősebb népességen belüli aránya mind- 2013
két szolgáltatás esetében Szabolcs-Szat- 2014
2015
már-Bereg megyében a legmagasabb, 30, 2016
illetve 19%. A házi segítségnyújtásért tíz 2017
ellátottból 6, az étkezésért 9 fizet téríté- 2018
2019
si díjat. A 12,4 ezer házigondozó 94%-a 2020
szakképzett, egy-egy gondozó 7-8 igény- 0 200 400 600 800
bevevőt lát el. fő
Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A szociális szférában dolgozók bruttó átlagkeresete
a nemzetgazdasági átlag 70%-a
2021-ben havonta átlagosan bruttó zetgazdasági átlagot, ahhoz való aránya

317 ezer forintot kerestek a szociális (69–72%) alig változott. A 2020. évi 14%-
szférában dolgozók. Ez a nemzetgazda- os után 2021-ben 7,1%-kal nőttek a bruttó
sági átlag 70, az egészségügyben dolgozók keresetek a szociális szférában. Egy szoci-
keresetének 57%-át jelentette. A terület álpolitikus átlagos havi bruttó keresete 431
keresetemelkedése az utóbb 5 évben csak ezer, egy szociális munkásé 372 ezer forint
2017-ben és 2020-ban haladta meg a nem- volt 2021-ben.
6.30. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete*
Ezer forint %
500 125
400 120
300 115
200 110
100 105
0 100
2017 2018 2019 2020 2021
Nemzetgazdaság, bruttó átlagkereset, ezer forint Szociális ellátás ágazat, bruttó átlagkereset, ezer forint
Nemzetgazdaság, előző év=100% Szociális ellátás ágazat, előző év=100%
* Közfoglalkoztatottak nélkül.

EGÉSZSÉGÜGY
Csökkent a születéskor várható átlagos élettartam

2020-ban 0,64 évvel csökkent a születés- pedig 1989-ben volt. Mindkét alkalom az
kor várható átlagos élettartam (75,5 év) átlagosnál erősebben jelentkező influen-
hazánkban. A férfiak élettartama 72,2, zajárványokhoz köthető, míg a jelenlegi a
a nőké 78,7 év volt, előbbieké 0,65 évvel, Covid19-járvánnyal összefüggő többlet-
utóbbiaké 0,59 évvel rövidebb, mint 2019- halálozás következménye. Néhány ország
ben. Ennél nagyobb mértékű csökkenés kivételével Európa-szerte hasonló tenden-
legutóbb a nőknél 1962-ben, a férfiaknál ciák zajlottak.
6.31. ábra A születéskor várható átlagos élettartam változása 2019 és 2020 között
Finnország
Dánia
Lettországa)
Ciprusa)
Németország
Málta
Észtország
Görögország
Ausztria
Hollandia
Franciaország
Svédország
Magyarország
Horvátország
Portugália
Szlovákia
Luxemburg
Szlovénia
Csehország
Olaszország
Belgium
Románia
Lengyelország
Litvánia
Bulgária
Spanyolország
2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0,5 év
a)
Nem történt változás.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
Az egyes életkorokban még várható élet- Veszprém megyékben az egy évet is meg-
tartam-csökkenés a 60 év alattiaknál átlag haladta a várható élettartam csökkenése.
feletti volt, a legnagyobb mértékű (0,7 év) 2020-ban 8981-en haltak bele a Covid19
a 20 és 30 éves korosztályokban. A csök- okozta fertőzésbe, százezer lakosra számít-
kenés területi eloszlása is egyenetlen volt: va 92-en. Ennél magasabb halálozási ráta
a férfiaknál a nyugat-dunántúli megyék- a 60 évesnél idősebb korosztályokban volt,
ben, a nőknél Győr-Moson-Sopron, Sza- az életkor növekedésével erőteljesen emel-
bolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és kedett.
Az alapellátás 2020-ban a járvány kezelésére fordította erőit

A koronavírus okozta megbetegedésekkel nyítások és kórházba utalások számának
2020-ban először jellemzően a 6538 pra- jelentős csökkenésének biztonsági meg-
xisban dolgozó háziorvoshoz fordultak fontolások mellett olyan oka is volt, hogy
a betegek. Az utóbbi öt évben 58 praxis a gyógyító kapacitásaikat a járvány kezelése
szűnt meg. 2020-ban közel tizedüket he- kötötte le.
lyettesítésben látták el a kollégák, és ezek
93%-ában egyáltalán nem volt állandó or- 6.32. ábra A háziorvosok forgalmának
vos. A helyettesítésben ellátott praxisok változása 2019 és 2020 között
száma az utóbbi 5 évben több mint más-
félszeresére, az előző évhez képest ötödével Rendelőben ellátott
emelkedett. esetek
Az alapellátásban dolgozó háziorvosok
Rendelőn kívüli
és házi gyermekorvosok száma a praxi- ellátások
sokénál jelentősebben csökkent, az előző
Fekvőbeteg
évhez képest 2,0, az öt évvel korábbihoz gyógyintézetbe
képest 4,9%-kal. A Covid19-járvány kö- utalások
vetkeztében az orvos-beteg közötti kap- Szakrendelésre
csolattartásban egyre nagyobb szerepet utalások
kapott a telemedicinális ellátás: 2020-ban –40 –30 –20 –10 0 %
megközelítette az összes háziorvosi beteg-
forgalom 5%-át, majd 2021-ben ezeknek az
eseteknek a száma megháromszorozódott, Az otthoni szakápolás ellátott eseteinek
és az orvos-beteg közötti kapcsolattartás- és vizitjeinek száma az előző évek emelke-
ban 13%-os arányt ért el.12) 2020 folyamán dése után 2020-ban 10,2, illetve 11,2%-kal
a nagyobb terhelés a felnőtteket ellátó csökkent. A hospice ellátásban ápolt bete-
orvosokra nehezedett, naponta átlagosan gek száma évről évre nő, és ezt a járvány sem
megközelítőleg 50 esetet láttak el. A ren- változtatta meg 2020-ban, további 1,9%-os
delőn kívüli ellátások, a szakrendelésre irá- emelkedés történt.
12)
NEAK.

Több mint negyedével kevesebben jelentek meg

a járóbeteg-szakellátásban
A járóbeteg-ellátásban nem csak a beuta- kevesebben keresték fel a fizioterápiás, a

ló köteles rendelések forgalma csökkent. fogászati, a rehabilitációs és reumatológiai
Összességében 26%-kal kevesebb lett a rendeléseket, a laboratóriumok vizsgálatai-
megjelenések és a beavatkozások száma is, nak száma 22%-kal csökkent. Ugyanakkor
ugyanakkor a teljesített szakorvosi mun- alig volt kevesebb a beteg a pszichológiai,
kaórák száma – a munkaerő-átcsoportosí- pszichiátriai, drog- és addiktológiai rende-
tások ellenére – alig változott. Az átlagnál léseken.13)
6.33. ábra Száz lakosra jutó megjelenési eset és beavatkozás a járóbeteg-ellátásban
4 500
4 077
4 000
3 500
3 015
3 000
2 500
2 000
1 500
1 000
715
531
500
0
Megjelenési eset Beavatkozás
2019 2020
13)
Forrás: EMMI.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
Nagy terhelés az infektológiákon és az intenzív osztályokon
A kórházak működése 2020-ban több ladta a 100%-ot, 2021 március–áprilisában
mutatót vizsgálva is jelentősen változott pedig az intenzív osztályoké is közelítette,
a járvánnyal még nem érintett 2019-hez illetve meghaladta.
képest. 1,8 millió beteget bocsátottak el,14) A legalacsonyabb kapacitással 2020 ápri-
22%-kal kevesebbet az előző évinél. Ne- lisában és májusában dolgoztak a kórházak,
gyedével kevesebb, 13 millió ápolási napot ekkor volt a legalacsonyabb az ápolási napok
regisztráltak, és az egynapos ellátási esetek száma. Az egyes osztályok leterheltsége
száma (245 ezer) is 29%-kal visszaesett. nagy különbségeket mutatott. Az onko-
Az ápolás átlagos tartama az aktív ellá- lógiáké alig maradt alatta a járványmentes
tásban alig változott, a krónikus ellátás- időszakénak, az infektológiáké és az intenzív
ban azonban 10 nappal (30%-kal) emel- terápiás osztályoké, amelyeken a súlyos álla-
kedett. Az ágykihasználási százalék ös�- potú Covid-betegeket ápolták, ugyanakkor
szességében az aktív (–19%) és a krónikus kiugró volt – a járvány hullámait lekövetve –
(–28%) osztályokon is jelentősen csökkent, 2020 végén és 2021 első felében, majd 2021
ám nagy eltérések voltak az egyes osztályok végén újra emelkedni kezdett. A kórházi ha-
között. Az infektológiák ágykihasználása lálozási százalék 4,9% volt, közel harmadával
2020 végén, 2021 elején és végén megha- magasabb, mint a megelőző három évben.
6.34. ábra Az intenzív osztályok és infektológiák ágykihasználása
%
200
150
100
50
0
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
2020 2021
Infektológia Intenzív
Forrás: NEAK.
14)
Eltávozott, más osztályra áthelyezett és meghalt beteg.

6.35. ábra Kórházi osztályok ápolási napjai
Ezer nap
120
100
80
60
40
20
0
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
2019 2020 2021
Infektológia Intenzív ellátás Onkológia
Forrás: NEAK.
Negyedével több táppénzes a járvány hullámainak csúcsán
2020-ban naponta átlagosan az előző évi- 6.36. ábra A táppénzesek napi átlagos száma
nél 8,2%-kal többen voltak táppénzen, a havonta
táppénzes napok száma (29 millió) pedig Ezer fő
9,4%-kal volt magasabb. A táppénzkiadá- 120
sok közelítették a 154 milliárdot, ami a 110
2019. évinél 21%-kal több volt. 100
A táppénzes napok szezonális ingado- 90
zására az év végi (október–decemberi) 80
csúcsok jellemzőek. A járványt megelőző 70
öt év átlagához képest 2020-ban negyed- 60
ével többen voltak táppénzen a tavaszi és 0

Január
Február
Március
Április
Május
Június
Augusztus
Október
November
December
Július
Szeptember
az év végi Covid-hullám idején. A meg-

betegedések 2021. tavaszi csúcsa ennél is
nagyobb eltérést okozott az ötéves átlag-
tól. 2015–2019 átlaga 2020 2021

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
Jelentős keresetnövekedés az egészségügyben
2016 óta – 2019 kivételével – két szám- sabb keresettel rendelkező ágazat – pénz-
jegyű az egészségügyben dolgozók bruttó ügyi és biztosítási, valamint az információ,
átlagkeresetének évi emelkedése, a 2021. kommunikáció – havi bruttó átlagkerese-
évi 25%-os növekedés nyomán 552 ezer tének a 72–75%-át tette ki az egészségügy-
forint lett. Míg 2016-ban az ágazatban ben dolgozók bére 2021-ben. Az orvosi
dolgozók a nemzetgazdasági átlag 93%-át keresetek emelkedése jóval nagyobb volt,
keresték, addig a 2021-ben történt jelen- mint a szakdolgozóké, 2021-ben egy sza-
tős béremelkedés eredményeként már kápoló fizetése 37%-a volt egy szakorvosé-
26%-kal meghaladta azt. A két legmaga- nak.
6.6. tábla Egészségügyi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete, 2021
Változás az előző évhez

Foglalkozás Bruttó átlagkereset
képest, %
Általános orvos 973 879 129,6
Szakorvos 1 713 683 97,1
Ápoló (felsőfokú végzettség) 641 751 46,2
Mentőtiszt 700 539 36,2
Emelkedtek az egészségügyi kiadások

2019-ben vásárlóerőn számolva az egy pedig a legmagasabbak közé tartozik az
főre jutó egészségre fordított kiadások unióban.
(1551 euró) az uniós átlag közel felét 2020-ban a GDP 7,3%-át, 3500,2 milli-
tették ki. Ez az ötödik legalacsonyabb árd forintot fordított az ország egészségügyi
szint volt az uniós országok között. Míg kiadásokra, ez arányában (1 százalékpont)
az unióban átlagosan a GDP tizedét for- és folyó áras összegében (17%) is emelke-
dítják egészségügyre, addig Magyarorszá- dés az előző évhez képest. A kormányza-
gon 6,4%-át, aminél kisebb arányt csak ti alrendszer kiadásai 22, a háztartásoké
Romániában és Luxemburgban mértek. 7,0%-kal nőttek, így a kormányzati arány
A romániai egy főre jutó egészségügyi köl- 69%-ról 71%-ra emelkedett, ugyanakkor a
tés a magyarországi alatt van, a luxemburgi háztartásoké 28%-ról 26%-ra csökkent.

SZEMÉLYSÉRÜLÉSES KÖZÚTI
KÖZLEKEDÉSI BALESETEK
3,3%-kal nőtt a közúti közlekedési balesetek száma

A járványhelyzet a személysérüléses közúti jelentősen visszaesett a vírus megjelenése-
közlekedési balesetek alakulására is hatás- kor, 2020-ban 17%-kal kevesebb volt, mint
sal volt. A 2020. március–június és 2020. 2019-ben. 2021-ben összesen 14 233 sze-
november–2021. május közötti korlátozó mélysérüléses közúti közlekedési baleset
intézkedések miatt a közútigépjármű-for- történt, ami az elmúlt 32 évet figyelem-
galom visszaesett, 2021 tavaszától azonban be véve a második legalacsonyabb érték
már minden hónapban nagyobb volt, mint a 2020-as után. Az előző évinél 3,3%-kal
az előző év azonos hónapjában, sőt, június– több, 2019-hez képest 14%-kal kevesebb
október között már a járvány előtti, 2019. baleset történt az utakon. A halálos balese-
évit is meghaladta. 2021-ben összességé- tek száma (467) 10, a könnyű sérüléseseké
ben a gépjárműforgalom 17%-kal nagyobb (9761) 5,5%-kal több, a súlyos sérülése-
volt, mint 2020-ban. seké (4005) 2,4%-kal kevesebb volt, mint
A járműforgalom intenzitásának csökke- 2020-ban.
nésével párhuzamosan a balesetek száma is
6.37. ábra A gépjárműforgalom havi alakulása
Millió darab
30
25
20
15
10
0
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
2019 2020 2021
Belföldi gépjárművek Külföldi gépjárművek

Forrás: NÚSZ Zrt.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.38. ábra A személysérüléses közúti közlekedési balesetek számának változása kimenetel szerint
(2015-höz képest)
%
10
5
0
–5
–10
–15
–20
–25
–30
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses
A balesetek túlnyomó része, 94%-a a elsőbbség meg nem adása (25%) miatt. A
járművezetők hibájából következett be, gyalogosok figyelmetlensége a balesetek
jellemzően a sebesség nem megfelelő meg- 3,9%-át okozta.
választása (az összes baleset 31%-a) és az
6.39. ábra Járművezetők hibájából bekövetkezett balesetek számának havi alakulása
Eset
1 800
1 600
1 400
1 200
1 000
800
600
400
200
0
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
2015–2019. évek átlaga 2020 2021

1 588
1 850
6 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 2 293
2 069
1 867
1 781
418,014 2 006
A balesetek számának növekedésével halt személyek száma (544 fő) 18, a könnyen
419,827 1 951
párhuzamosan 2021-ben a balesetekben sérülteké (14 003) 7,2%-kal több, a súlyos sé-
2 778
megsérült vagy elhunyt személyek száma rülteké (4596) 1,3%-kal kevesebb volt az egy 3 349
5,3%-kal, 19 143 főre emelkedett. A meg- évvel korábbinál.
6.40. ábra Balesetekben elhunytak száma nemek és korcsoportok szerint
1 686 Férfi Nő
65–X
1 413
1 656 61–64
1 522
51–60
1 586
1 369 41–50
1 424 31–40
1 301
21–30
844
855 10–20
– 9
100 80 60 40 20 0 életkor, 0 20 40 60 80 100

fő éves fő
2020 2021
2021-ben az autópályákon és az autóu- pályákon történt halálos balesetek száma az

takon az előző évinél 31%-kal több, össze- előző évhez képest.
sen 648 baleset történt, a legtöbb a jelentős A balesetek száma a fővárosban és 13
tranzitforgalmat bonyolító M1-esen (117) megyében nőtt, 6 megyében csökkent
és az M3-ason (112). Kilométer-arányo- 2020-hoz viszonyítva. A legnagyobb mér-
san a legtöbb baleset a fővárost körülvevő tékű emelkedés Bács-Kiskun és Komá-
M0-as autóúton és az M4-es autópályán rom-Esztergom megyében (16, illetve 10%)
következett be, ezeken az utakon egy kilo- következett be, kiugró csökkenés (7,7%)
méterre több mint egy baleset jutott. Míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyét jellemezte.
balesetek 4,6%-a autópályákon, autóutakon 2021-ben Budapesten és Heves megyében
történt, addig a halálos kimenetelű balese- volt a legtöbb (36–36), Pest megyében a
tek esetén ez az arány 7,7% volt. Az ös�- legkevesebb (22) a tízezer bejegyzett gép-
szes (467) halálos baleset közül 33 autópá- járműre vetített személysérüléses közleke-
lyán és 3 autóúton következett be, összesen dési baleset.
10%-kal csökkent az autóutakon és az autó-

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
KÖZNEVELÉS, SZAKKÉPZÉS,
FELSŐOKTATÁS
Az oktatás szerepe meghatározó a tudás és gi vizsgák is a megszokottól eltérő módon
a kultúra átadásában, az iskolai végzettség zajlottak. A diákok és a tanárok egészsége
szintje pedig befolyásolja a munkaerőpiaci védelmében a tantárgyak többségénél csak
helyzetünket és ezáltal az életkörülménye- írásbeli vizsgákat tartottak. A 2020/2021-es
inket, hatással van a gazdaság hosszú távú tanév őszi félévében – a járvány második
fenntartható fejlődésére, valamint a társa- hullámának időszakában – a felsőoktatási
dalmi integrációra is. intézmények már szeptembertől, a közép-
A hazai oktatási rendszer működését az fokú oktatási intézmények pedig novem-
utóbbi két évben nagymértékben érintette bertől ismét digitális munkarendre álltak át.
a Covid19-járvány. A köznevelési, a szak- A köznevelési, a szakképző és a felsőoktatási
képző és a felsőoktatási intézményekben intézmények a digitális munkarendről 2021
a járvány terjedésének lassítása érdekében tavaszán visszaálltak a jelenléti oktatásra.
2020 márciusában tantermen kívüli oktatást Az ezt követő járványhullámokban csak he-
vezettek be. Május–júniusban az érettsé- lyi szintű és időleges bezárásokra került sor.
30 ezer fővel többen tanultak iskolarendszerű oktatásban

A 2021/2022-es tanévben az iskolarend- ebbe vélhetően az is beleszámít, hogy töb-
szerű oktatásban – a köznevelésben, a ben mentek külföldre tanulni.
szakképzésben és a felsőoktatásban együtt, Az általános iskolát nappali rendszerű
a fejlesztő nevelés-oktatást is figyelem- oktatás keretében sikeresen befejezők szá-
be véve – 1 millió 849 ezren, az egy évvel ma 2021-ben 99 ezer volt, – összhangban
korábbinál 1,7%-kal (30 ezer fővel) töb- a 2013/2014. tanévet kezdők létszámnö-
ben, de a 2010. évinél 13%-kal (274 ezer vekedésével – a 2020. évit 7,0%-kal felül-
fővel) kevesebben vettek részt. A legin- múlta, ugyanakkor a 2010. évitől 7,2%-kal
kább érintett korcsoport, a 3–22 évesek elmaradt. Az előző évivel azonos számú, 68
létszáma az utóbbi időben évről évre csök- ezer diák tett sikeres érettségi vizsgát, ki-
kent, 2022. január 1-jén a számuk (1 mil- lenctizedük nappali oktatásban.
lió 926 ezer) 10%-kal volt kevesebb, mint A Gazdaságvédelmi Akcióterv része-
2011-ben. ként azok, akik 2021. augusztus 31-éig
Az iskolások számának visszaesése a kö- sikeres záróvizsgát tettek, mentesültek
zépfokú oktatást érintette leginkább, amit a az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt
felsőoktatás korábbi expanziójának lecsen- nyelvvizsga kötelezettség alól, ennek kö-
gése is követett: 2010 óta a középfokon ta- szönhetően az utóbbi két évben (de első-
nulók létszáma 23, a felsőoktatási intézmé- sorban 2020-ban) az előző éveknél többen
nyek hallgatói létszáma 19%-kal csökkent, szereztek diplomát hazánkban.

Tovább csökkent az óvodás gyermekek száma

Az óvoda a köznevelés részét képezi, je- 387 ezer) az ezredfordulótól meghaladta
lentősége nem merül ki a gyermekek fel- az óvodás gyermekek számát, bár a gyer-
ügyeletében, ugyanis alapvető fontosságú a mekek elhelyezése – a területi egyenlőt-
hátrányos helyzetű családok gyermekeinek lenségek következtében – nem mindenhol
szocializációja szempontjából, továbbá a volt megoldható a férőhelyszám túllépé-
bölcsődei ellátáshoz hasonlóan segíti a nők se nélkül. 2021-ben az óvodás gyermekek
munkaerőpiacra történő visszatérését, így száma (318 ezer) az egy évvel korábbinál
közvetve a gyermekvállalást is. 2015 szep- 1,3, a 2010. évinél 5,8%-kal kevesebb volt.
temberétől kezdődően hazánkban ötéves 2021-ben száz férőhelyre átlagosan 82 óvo-
helyett hároméves kortól kötelező óvodába dás gyermek jutott.
járni. A 2021/2022-es nevelési évben – az előző
Az óvodai feladatellátási helyek száma a évihez hasonlóan – az óvodákban 31 ezer
2013/2014-es nevelési évtől emelkedett, pedagógus dolgozott, 1,3%-kal több, mint
majd a 2020/2021-es nevelési évben csök- 2010-ben. Emiatt és az alacsonyabb gyer-
kent. A 2021/2022-es nevelési évben ismét meklétszám miatt 10,4 főre csökkent az egy
nőtt az intézmények száma, így összesen pedagógusra jutó gyermeklétszám (2010-
4589 feladatellátási helyen fogadták a gyer- ben még 11,1 volt). Az óvodai csoportok át-
mekeket, 14-gyel többen, mint egy évvel lagos létszáma 21,3 fő volt, 2,0-vel kevesebb
korábban. A férőhelyek száma (2021-ben a 2010. évinél.
6.41. ábra Az óvodás gyermekek és az óvodai férőhelyek számának alakulása

Ezer fő
400
380
360
340
320
300
0
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
2004/2005
2005/2006
2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
2017/2018
2018/2019
2019/2020
2020/2021
2020/2021
Óvodás gyermek Férőhelyek száma
A kora gyermekkori oktatásban való ban, Írországban, Belgiumban, valamint

részvétel tekintetében Magyarország 2019. Dániában. A mutató értéke Horvátország-
évi 96%-os aránya felülmúlta az uniós ban és Romániában (egyaránt 82%), illet-
(EU27_2020) átlagot (95%). Ez az arány ve Szlovákiában és Bulgáriában (egyaránt
98%-os vagy afeletti volt Franciaország- 83%) volt a legalacsonyabb.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
Az általános iskolai tanulók száma is kevesebb lett
Az általános iskolákban tanulók számát kolai oktatásban részesülő tanulók aránya
alapvetően az érintett gyermekkorosztály 56%-ot ért el.
létszáma határozza meg. A 2021/2022-es A pedagógusok száma az ezredfordulótól
tanévben az általános iskolai nappali 2012-ig lényegében folyamatosan, 90 ezer-
rendszerű oktatásban részt vevők száma ről 72 ezerre esett vissza, azóta változóan
(720 ezer fő) az előző évihez képest 0,8%- alakult. 2021-ben – az egy évvel korábbi-
kal, a 2010/2011-eshez mérten 4,8%-kal nál 0,9%-kal kevesebben, de a 2010. évi-
csökkent. A beiratkozott tanulókat 3625 nél 1,2%-kal többen – 74 ezren dolgoztak
iskolai feladatellátási helyen fogadták. pedagógusként. A 2010-es években a ta-
A 2021/2022-es tanévben az első évfo- nulók száma gyorsabban csökkent, mint a
lyamos tanulók 102 ezer fős létszáma az pedagógusoké, így az egy pedagógusra jutó
egy évvel korábbinál 1,4%-kal alacso- diákok száma a 2010. évi 10,3-ről 2021-re
nyabb volt. A napközis és egész napos is- 9,7-re mérséklődött.
A szakképzést folytató intézmények súlya növekedett

a középfokú oktatásban
A hosszabb képzési idő azt eredményezte, 6.42. ábra A középfokú nappali oktatásban
hogy az ezredforduló utáni első évtizedben részt vevő tanulók megoszlása a feladatellátási
a középfokú oktatásban tanulók száma az hely típusa szerint
érintett gyermeklétszám csökkenése elle-
nére is kismértékben emelkedett. 2021-ben 2021/2022
megtört a középfokú nappali oktatásban 14,9
1,7
részt vevő tanulók számának a 2010-es 1,7
13,4
évtized eleje óta tartó csökkenő tenden-
ciája. A 2021/2022-es tanévben a diákok
47,2 45,0
száma 6,5%-kal, 432 ezer főre bővült,15) de 2020/2021
így is 25%-kal kevesebb volt a 2010. évinél.
37,6
Az előző tanévhez képest mindegyik isko-
38,4
latípusban emelkedett a létszám: a legtöbb
tanulót jelentő gimnazisták száma (194 ezer
tanuló) 1,4%-kal, a technikumi, szakgimná-
Gimnázium
ziumi tanulóké (166 ezer tanuló) 8,7%-kal,
Technikum, szakgimnázium
a szakképző iskolai diákoké közel 19%-kal,
a szakiskolai, készségfejlesztő iskolai tanu- Szakképző iskola
lóké 3,2%-kal. Szakiskola és készségfejlesztő iskola
15)
A tanulólétszám bővülése részben annak köszönhető, hogy a 2020/2021-es tanév végén az előző évinél 7,0%-kal több volt az általános iskolai
tanulmányaikat sikeresen befejezők száma.

Az egy osztályra jutó tanulók száma a pedagógusra jutó tanulók számát tekintve
nappali oktatásban a gimnáziumokban három iskolatípus között kis különbsé-
volt a legnagyobb, 28,7. A technikumok, gek voltak: a szakképző iskolákban 11,8, a
szakgimnáziumok esetében 22,8, a szak- gimnáziumokban 10,4, a technikumokban,
képző iskolákban 15,5, a szakiskolákban szakgimnáziumokban 9,9 tanuló jutott egy
és készségfejlesztő iskolákban pedig 8,3 ta- pedagógusra, míg a szakiskolákban és kész-
nuló jutott átlagosan egy osztályra. Az egy ségfejlesztő iskolákban átlagosan 4,6 fő.
6.43. ábra A középfokú intézmények megnevezéseinek változása
2016/2017-es tanév előtt 2016/2017–2019/2020-as tanévek 2020/2021-es tanévtől

Szakiskola és készségfejlesztő Szakiskolai és készségfejlesztő
Speciális szakiskola
iskola iskola
Szakiskola Szakközépiskola Szakképző iskola

K K
Ö Ö
K Z Z
Ö É É
Z Szakközépiskola P Technikum, P
Szakgimnázium I I
É szakgimnázium
P S S
I K K
S O O
K L L
O Gimnázium A A
Gimnázium Gimnázium
L
A
Idősödik a pedagógustársadalom
Az általános iskolákban és a középfokú in- idősebb korosztály aránya a szakképző

tézményekben a 2020/2021-es tanévben iskolai feladatellátási helyeken, valamint
összesen 115 ezer pedagógus dolgozott, a szakiskolai és készségfejlesztő iskolai pe-
mintegy 47%-uk a 49 év feletti korosz- dagógusok esetén volt a legmagasabb (52,
tályba tartozott, valamivel többen, mint illetve 50%), és a gimnáziumokban a leg-
egy évvel korábban. Az 50 éves vagy annál alacsonyabb (45%).

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.44. ábra Az általános iskolák és a középfokú iskolák pedagógusai nemek és korcsoportok szerint,
2020/2021-es tanév
Általános iskola Középfokú oktatás
Férfi 65– Nő Férfi 65– Nő

60–64 60–64
55–59 55–59
50–54 50–54
45–49 45–49
40–44 40–44
35–39 35–39
30–34 30–34
25–29 25–29
–24 –24
14 12 10 8 6 4 2 0 0 2 4 6 8 10 12 14 6 4 2 0 0 2 4 6
ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő
Nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma

A felsőoktatásban az 1990-es évek elején Közülük – az előző tanévhez hasonlóan –
kezdődő expanzió 2004-ben lelassult, majd 65% államilag finanszírozott oktatásban
az évtized második felétől csökkent a hall- részesült, arányuk az utóbbi években jel-
gatói létszám (a nem nappali képzésben már lemzően csökkent, 2010 óta 8,0 százalék-
2005-től, a nappali képzésben 2009-től). ponttal.
A 2010-es évek második felében lassult a A felsőoktatásban, nappali képzés ke-
csökkenés üteme, a 2019/2020-as tanévtől retében a 2021/2022-es tanévben felső-
kezdve pedig újra nőtt a hallgatók száma. fokú alapképzésre 49 ezer fő jelentkezett,
Az utóbbi mintegy másfél évtizedben 77%-uk nyert felvételt. A felvettek aránya
emelkedett a nappali képzésre járók rész- – a jelentkezők számának 4,2%-os emel-
aránya. 2021-ben a 294 ezer felsőoktatási kedése mellett – 1,3 százalékponttal nőtt a
hallgató 71%-a nappali képzés keretében 2020/2021-es tanévhez képest. Mester- (és
tanult, ez 4,0 százalékponttal több, mint osztatlan) képzésre 23 ezren jelentkeztek
2010-ben. (3,5%-kal többen az egy évvel korábbinál),
A felsőfokú alap-, mester- és osztatlan miközben a felvettek aránya – 1,4 százalék-
képzésben 254 ezer hallgató tanult 2021- ponttal – 67%-ra mérséklődött. Összesen
ben, az előző évinél 1,9%-kal többen, a 53 ezer főt vettek fel nappali felsőfokú
2010. évinél 20%-kal kevesebben. 2021- alap-, mester és osztatlan képzésekre, az
ben a hallgatók 75%-a nappali képzés összes jelentkezőn belüli arányuk 74%-ot
keretében folytatta tanulmányait, ami 6,3 tett ki, lényegében ugyanannyit, mint egy
százalékponttal meghaladta a 2010. évit. évvel korábban.

A legtöbb külföldi hallgató Németországból és Kínából

érkezik
2010 és 2019 között valamennyi évben nőtt tandíjakban és a megélhetés során elköltött
a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztat- összegekben, közvetetten a társadalompo-
lan képzésre járó hallgatók között a külföl- litikai hasznokban realizálódhat. A keleti
diek száma és aránya. A kedvező tendenciát és a déli nyitás jegyében megnőtt az ázsi-
2020-ban megtörte a járvány, így 2019-hez ai és az afrikai küldőországok jelentősége.
képest a létszám 2,2%-kal mérséklődött, A nagyobb (2021-ben 500 fő feletti) hall-
majd 2021-ben a 7,3%-os bővülés révén gatói létszámú afrikai országok közül
a hazánkban tanuló külföldiek száma és Egyiptom, az ázsiaiaknál India, Jordánia,
aránya egyaránt új rekordot ért el. Ös�- Pakisztán és Szíria mutatta a legdinami-
szességében 2010 és 2021 között a külföl- kusabb bővülést. Esetükben 2015 és 2021
di hallgatók létszáma 15 ezerről 35 ezerre, között a nappali felsőfokú alap-, mester-
aránya 6,9%-ról 18,3%-ra bővült. A 2021. és osztatlan képzésben részt vevő hallgatók
évi adatok szerint – az előző négy tanévhez száma 4,3–9,6-szeresére emelkedett.
hasonlóan – a legtöbben Németországból
és Kínából érkeztek (3393-an, illetve 2444- 6.45. ábra A külföldi hallgatók számának és
en). Viszonylag sokan – országonként 1000 arányának alakulása a nappali képzésben*
fő feletti létszámban – jöttek Iránból, Ro- Ezer fő %
mániából, Szerbiából, Szlovákiából és Pa- 40 20
kisztánból is. Az uniós tagállamokból ér-
30 15
kezett a külföldi tanulók 27%-a (összesen
9547 hallgató). 20 10
Magyarországon az uniós finanszírozá-
sú Erasmus+ program mellett – részben 10 5
gazdaságpolitikai célok szolgálatában – a 0 0
2013-ban indított Stipendium Hunga-
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
2017/2018
2018/2019
2019/2020
2020/2021
2021/2022
ricum program támogatja a felsőoktatás

nemzetközivé válását. A külföldi hallga-
tók jelenléte az egyetem, az annak szék- Hallgatók száma, ezer fő
helyéül szolgáló város, valamint tágabb Külföldi hallgatók aránya, %
értelemben a célország számára gazdasági * A felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben részt vevők
száma. A 2016/2017-es tanévig az egyetemi, főiskolai hallgatók-
hasznot jelenthet. Ez közvetlen módon a kal együtt.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.7. tábla Főbb küldő országok a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben tanuló külföldi
állampolgárságú hallgatók száma alapján (nappali képzés)
2015/2016-os tanév 2020/2021-es tanév

Küldő ország
fő rangszám fő rangszám
Németország 3040 1. 3 393 1.
Kína 1113 4. 2 444 2.
Irán 1094 5. 1 733 3.
Románia 1029 8. 1 613 4.
Szerbia 1251 3. 1 523 5.
Szlovákia 1492 2. 1 159 6.
Pakisztán 106 38. 1 017 7.
Törökország 837 9. 902 8.
Jordánia 210 25. 901 9.
Nigéria 1064 6. 877 10.
A gazdasági és a műszaki képzések a legnépszerűbbek
A felsőfokú alap-, mester- és osztatlan kép- 2010-től 2018-ig a doktoranduszok szá-

zésben részt vevő hallgatók képzési terület ma hullámzóan alakult (7,2 ezer és 7,7 ezer
szerinti megoszlása alapján továbbra is a között mozgott). A következő három tan-
gazdasági és a műszaki képzések a legked- évben – összefüggésben a képzési idő 3 év-
veltebbek. 2021-ben a gazdaság és irányítás ről 4 évre való emelésével – egyre csökkenő
képzési területen 46 ezren, műszaki szako- ütemben (24, 7,8, majd 3,7%-kal) emelke-
kon 35 ezren tanultak. Népszerűségben el- dett. A 2021/2022-es tanévben a közel 11
maradt tőlük az egészségügy, szociális gon- ezer doktori (PhD, DLA) hallgató kilencti-
doskodás, a tanárképzés, oktatástudomány, zede nappali képzésen vett részt.
valamint a társadalomtudomány, ezeken a A felsőoktatási (korábban felsőfokú)
képzési területeken 32 ezer, 27 ezer, illetve szakképzésben részt vevők száma 2011-ig
25 ezer hallgató tanult. 2010 és 2021 között nőtt, 2012 és 2014 között viszont jelentősen
az informatikai és a tanárképzési szakok csökkent (a tanulók száma a felére esett
hallgatószáma jelentősen, a mezőgazdaságé, vissza). Számuk – különösen a nappali kép-
valamint az egészségügy, szociális gondos- zésben részt vevőké – azóta változóan ala-
kodásé kismértékben bővült. A többi tudo- kult. 2021-ben 12 ezer fő járt felsőoktatási
mányterület hallgatói létszáma csökkent, szakképzésre, több mint hattizedük nappali
ezen belül a szolgáltatások és a természet- képzés keretében. A nappali képzésre járók
tudományok a legjelentősebben. Utóbbi létszáma 6,9%-kal csökkent, az összes ide-
szakjain 2021-ben alig feleannyi hallgató járó hallgatóé 1,0%-kal emelkedett az előző
tanult, mint egy évtizeddel korábban. évihez képest.

6.8. tábla A felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben részt vevő hallgatók képzési területek
szerint
2010/2011-os tanév 2021/2022-es tanév

Képzési terület
arány, % rangszám arány, % rangszám
Gazdaság és irányítás 23,5 1. 18,0 1.
Műszaki tudományok 16,8 2. 13,6 2.
Egészségügy, szociális gondoskodás 9,7 3. 12,6 3.
Tanárképzés, oktatástudomány 6,7 7. 10,6 4.
Társadalomtudományok 9,6 4. 10,0 5.
Informatika 3,0 10. 8,7 6.
Humán tudományok 7,6 6. 5,3 7.
Jog 4,9 8. 5,2 8.
Szolgáltatás 9,3 5. 5,0 9.
Mezőgazdaság 2,5 11. 3,3 10.
Művészetek 2,2 12. 2,8 11.
Természettudományok 4,0 9. 2,6 12.
Nem besorolható 0,2 2,3
Összesen 100,0 100,0
A felsőoktatási hallgatók háromtizede nem nappali

képzésben tanult
Míg a felnőttoktatás szerepe a köznevelés- a legmagasabb a felnőttoktatásban részt
ben az elmúlt évtizedekben – már az 1980- vevők hányada (24%).
as évektől – csökkent, addig a felsőokta- A felsőoktatásban a nem nappali kép-
tásban a nem nappali képzések szerepe az zésre járó hallgatók aránya a 2003/2004-es
elmúlt évtized közepéig nőtt. Az alapfokú tanévre 47%-ra emelkedett, utána vissza-
oktatásban a felnőttoktatás marginális esett az 1990-es évek elején mért szintre
részarányú, a 2021/2022-es tanévben a (30% alá). A 2021/2022-es tanévben ará-
724 ezerből mindössze 3,8 ezer fő (ez előző nyuk 29% volt, ami 86 ezer felsőoktatási
évihez képest 8,2%-kal több) tanult ebben hallgatót jelentett. A felsőoktatáson belül
a formában. Ezzel szemben középfokon a nem nappali képzésben részt vevők há-
a nem nappali rendszerű oktatásban részt nyada a szakmai specializálódásra, elmé-
vevők aránya 1990-től 2015-ig 11–15% lyülésre szolgáló szakirányú továbbképzé-
között ingadozott, a következő négy év- sek terén volt a legmagasabb, ott (a képzési
ben 17–18%-ra emelkedett, majd 2020-tól kínálatnak megfelelően) a 17 ezer hallgató
ismét 15–16%-ra csökkent. A középfokú mindössze 1,6%-a tanult nappali munka-
intézmények közül a szakképző iskolákban rendben.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.46. ábra A felsőoktatásban tanulók létszáma
Ezer fő
500
400
300
200
100
0
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
2004/2005
2005/2006
2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
2017/2018
2018/2019
2019/2020
2020/2021
2021/2022
Nappali képzésben Nem nappali képzésben
A korai iskolaelhagyók aránya az Észak-Magyarország

régióban a legmagasabb
Az oktatásból, képzésből való lemorzsolódást többségéhez hasonlóan – magasabb volt,

mutatja az ún. korai iskolaelhagyók aránya, mint a nők esetében (11,3%).
vagyis a 18–24 évesek közül azoké, akik leg- A hazai régiók szintjén az utóbbi két év-
feljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, tizedben ellentétes tendenciák mutatkoz-
és a továbbiakban (a kikérdezést megelőző tak. Közép-Magyarország – a legkedvezőbb
négy hét folyamán) nem vettek részt semmi- helyzetű térség – mutatója számottevően
féle (se iskolarendszerű, se iskolarendszeren javult, 10% feletti értékről 2020-ra 7,3%-
kívüli) oktatásban, képzésben, így jelentős ra csökkent, ezáltal az unió legkedvezőbb
hátránnyal tudnak megjelenni a munkaerő- helyzetű régiói közé sorolható. Nyugat- és
piacon. A lisszaboni stratégia folytatásaként Közép-Dunántúl, valamint a Dél-Alföld
2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégiai régió értéke jellemzően stagnál, illetve kis-
program egyik célkitűzése a korai iskolaelha- mértékben javuló folyamatokat mutat, ami-
gyók arányának uniós szinten 10%-ra történő vel az átlagos helyzetű uniós térségek közé
csökkentése. (Hazánk is ezt a célt határozta tartoznak. A hazai és az uniós átlagnál lénye-
meg.) Ez az arány Magyarországon 2020- gesen kedvezőtlenebb a korai iskolaelhagyók
ban 12,1% volt, a 9,9%-os uniós átlagnál aránya Észak-Magyarországon (20,8), Dél-
magasabb, az unió tagállamai között pedig a Dunántúlon (17,5), valamint az Észak-
hatodik legnagyobb. A mutató értéke 2010- Alföld régióban (15,2%). Esetükben az ez-
hez képest 1,3 százalékponttal emelkedett, redfordulón mért magas bázis után stagnálás
miközben az uniós átlag 3,9 százalékponttal (Észak-Alföld), vagy a korai iskolaelhagyók
csökkent. A leszakadók aránya hazánkban arányának további emelkedése (Dél-Dunán-
a férfiaknál (12,9%) – az uniós tagországok túl, Észak-Magyarország) következett be.

A diplomások aránya megközelítette a 2020-ra kitűzött célt

Az Európa 2020 stratégiai program célul valamint a közösség 41%-os mutatója is
tűzte ki a versenyképesség növelését és a felülmúlta az elvárt szintet. Hazánkban ez
tudásalapú gazdaság és társadalom létreho- az arány 33%-ot tett ki – 2010 óta 7,1 szá-
zását, így egyik célkitűzése a 30–34 éves né- zalékponttal emelkedett –, az uniós átlagtól
pességre vonatkozóan a felsőfokú végzett- 2010-ben 6,5, 2020-ban 7,8 százalékpont-
séggel rendelkezők arányának növelése. Az tal maradt el. A visegrádi országok közül
egyes tagállamok által vállalt cél különböző Lengyelországban és Szlovákiában nagyobb
(26 és 66% közötti), Magyarország 34%-ot (47, illetve 40%), Csehországban pedig lé-
tűzött ki célul, az Európai Unió 40%-ot. nyegében ugyanakkora (35%) volt a diplo-
2020-ban 17 tagállam érte el a célértéket, mások aránya, mint hazánkban.
6.47. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 éves népesség körében, 2020
Luxemburg 62
Ciprus 60
Litvánia 60
Írország 58
Hollandia 54
Svédország 52
Dánia 50
Finnország 50
Lettország 49
Franciaország 49
Belgium 48
Lengyelország 47
Szlovénia 47
Spanyolország 45
Észtország 44
Görögország 44
Ausztria 42
EU27_2020 41
Málta 40
Szlovákia 40
Portugália 40
Németország 36
Csehország 35
Horvátország 35
Bulgária 33
Magyarország 33
Olaszország 28
Románia 26
0 10 20 30 40 50 60 70 %
2020. évi arány Célérték 2020-ra

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
A népesség iskolai végzettsége tekintetében kettősség
figyelhető meg
A 25–64 éves népesség iskolai végzettsé- Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva

gét tekintve Magyarországot uniós össze- azonban Magyarországon a legmagasabb
hasonlításban kettősség jellemzi. Kedvező, (14%) az alacsony végzettségűek aránya, és
hogy a legfeljebb alapfokú végzettségűek a legalacsonyabb a középfokú végzettségű-
aránya 2020-ban 6,6 százalékponttal az eké (58%). A felsőfokú végzettséggel ren-
uniós átlag alatt volt, kedvezőtlen, hogy delkezők részesedése nálunk 27,2%, Len-
a felsőfokú végzettséggel rendelkezők gyelországban ennél 5,7 százalékponttal
aránya 5,6 százalékponttal elmaradt attól. nagyobb, Csehországban és Szlovákiában a
A többi visegrádi országhoz (Csehország, magyarországinál valamelyest kisebb volt.
6.48. ábra A 25–64 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint az uniós
tagországokban, 2020
Írország
Finnország
Luxemburg
Ciprus
Svédország
Litvánia
Hollandia
Belgium
Észtország
Dánia
Spanyolország
Franciaország
Lettország
Szlovénia
Ausztria
Lengyelország
EU27_2020
Görögország
Németország
Málta
Bulgária
Portugália
Magyarország
Szlovákia
Horvátország
Csehország
Olaszország
Románia
0 20 40 60 80 100 %
Legfeljebb alapfokú Középfokú Felsőfokú

Csökkentek a költségvetés oktatási kiadásai

A költségvetés oktatási kiadásai 2020-ban legalacsonyabb. A visegrádi országok közül
1,8 ezer milliárd forintot tettek ki, ez az Lengyelországot és Csehországot az uniós
összeg folyó áron 1,6%-kal elmaradt az elő- átlagnál kissé magasabb, Magyarországot és
ző évitől. A GDP-hez viszonyított 3,8%- Szlovákiát kissé alacsonyabb érték jellemezte.
os aránya az ezredforduló utáni időszak A háztartások oktatásra fordított fogyasz-
legalacsonyabb értéke volt. A kiadások tási kiadása 2020-ban 408 milliárd forint
felét alap- és középfokú, ötödét felsőfokú volt, ami – a megelőző hat év 0,9%-os ará-
oktatásra, 17%-át óvodai nevelésre szánták. nyától kissé elmaradva – a GDP 0,8%-át
Az egyéb oktatásra, illetve az oktatással ös�- jelentette.16) A gyermekes háztartások egy
szefüggő egyéb kiadásokra elkülönített ös�- főre jutó oktatási kiadásai 2010-ben 9 ezer,
szegek súlya 2,6 és 9,7% volt. 2020-ban mintegy 19 ezer forintot tettek
2020-ban a költségvetés oktatási kiadásai- ki.17) (Ezzel párhuzamosan az oktatási szol-
nak GDP-hez viszonyított aránya az Euró- gáltatások 2010 és 2021 között évente átlago-
pai Unión belül Svédországban, Belgium- san 2,3%-kal drágultak.) Az oktatásra költött
ban és Észtországban volt a legmagasabb, összeg egy főre jutó teljes fogyasztáshoz mért
Írországban, Romániában és Bulgáriában a részesedése 2014 óta változatlanul 0,9% volt.
KULTURÁLIS FOGYASZTÁS, SZABADIDŐ

2020 folyamán megváltoztak a kulturális, változott körülményekhez alkalmazkodva
szórakozási lehetőségeink. A személyes több kulturális program, koncert, előadás az
jelenlétet igénylő programok a járvány ki- online térben vált elérhetővé. A zárva tartás
törését követően erősen visszaszorultak, 2021 májusáig folytatódott, a múzeumokat,
a rendezvényszervezési tilalmak hatására színházakat, mozikat ekkor nyitották meg
bezártak a kulturális intézmények. A meg- újra a közönség számára.
A múzeumlátogatások száma nőtt 2020-hoz képest

2021-ben 669 muzeális intézmény várta a ben 22%-kal kevesebb kiállítást rendeztek
látogatókat, 7-tel kevesebb, mint az előző 2019-hez képest. 2021-ben a múzeumi lá-
évben. A járvány miatti korlátozások erő- togatások száma 26%-kal több volt, mint az
sen érintették a múzeumok forgalmát, előző évben, de még így is 52%-kal elma-
amelyek összességében 2020-ban 21, 2021- radt a járvány nélküli 2019. évitől.
16)
A nemzeti számlák előzetes adatai alapján.
17)
A háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel alapján.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.49. ábra Múzeumlátogatások száma 2015-től évről évre növekedett az egy ki-
állításra jutó látogatások száma, de ez 2020-
Millió látogatás ban megtört, akkor az egy évvel korábbihoz
14
képest a látogatószám erőteljesebben (62%-
12 11,0 11,6
10,4 10,8 kal) visszaesett, mint a kiállítások száma
10 9,6
(–21%). 2021-ben azonban ismét nőtt a
8 mutató értéke, egy kiállításra átlagosan kö-
5,6
6
4,4
zel 1800, míg az előző évben 1400 látoga-
4 tó jutott. A 2021. évi 5,6 millió látogatás
2 háromtizedét fővárosi intézményekben re-
0 gisztrálták.
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
A korlátozó intézkedések hatására 2020-ban jelentősen

csökkent a színház- és mozilátogatások száma
A járványt megelőzően, 2009 és 2019 kö- vissza 2020-ban, ebből Budapesten 2,2
zött a színházak száma jelentősen nőtt, milliót regisztráltak.
alapvetően az előadó-művészeti törvény A Covid19-járvány a kulturális rendez-
nyomán megváltozott működési, nyilván- vényekre is hatással volt. A közművelődé-
tartási és finanszírozási rendszernek kö- si intézményként számba vett szervezetek
szönhetően, ami emelkedő előadásszámmal köre 2020-ban az előző évhez képest 2,2%-
párosult. 2020-ban a bezárások következté- kal, 5841-re csökkent, az ezekben tartott
ben a színházi előadások száma 49%-kal rendezvények, előadások közül a közösségi
(19 ezerre), a látogatásoké 45%-kal (4,4 rendezvények (26 ezer) és a művészeti ese-
millióra) csökkent az előző évhez képest. mények (25 ezer) száma volt a legmagasabb,
A mozik forgalma még jelentősebben előbbi 57, utóbbi 56%-kal csökkent a 2019.
csökkent, ugyanis 2020-ban az ország- évihez viszonyítva. A legnagyobb mérték-
ban található 406 moziteremben összesen ben (62%-kal) ugyanakkor a szórakoztató
261 ezer mozielőadást tartottak, 48%-kal rendezvények száma esett vissza, 2020-ban
kevesebbet, mint 2019-ben. A moziláto- csupán 13 ezer ilyen jellegű rendezvényt
gatások száma 71%-kal, 4,3 millióra esett tartottak.
Növekedett a darabszám és a példányszám a könyvpiacon

A kiadott könyvek (címek) száma 2015 és mint 2020-ban. Ezek 30%-a szépirodalmi,
2017 között csökkent, 2018 óta viszont 26%-a szakirodalmi jellegű volt. Az előbbi
évről évre emelkedett. 2021-ben 15 260 kategóriába tartozó 4653 könyv héttizede
címet jelentettek meg, 10%-kal többet, regény, illetve elbeszélés volt. 2021 során

a kiadott szépirodalmi művek fele magyar, azóta is csökkenő tendencia a jellemző. 2021-
ötöde amerikai szerző tollából származott. ben azonban a több kiadott könyv az előző
A könyvek példányszáma már az 1990-es évinél magasabb, összességében 33,3 milli-
évektől kezdődően erőteljesen visszaesett, ós példányszámban jelent meg. Ezek 37%-a
majd kisebb-nagyobb ingadozások mellett tankönyv, 24%-a szépirodalmi jellegű volt.
6.50. ábra A kiadott könyvek száma és példányszáma jelleg szerint
Könyvek száma Könyvek példányszáma
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
16 14 12 10 8 2 4 2 0 0 5 10 15 20 25 30 35
ezer darab millió darab
Szépirodalmi Szakirodalmi Ismeretterjesztő

Ifjúsági Tankönyv Tudományos
Egyéb
Az 1990-es évek elején – főként a munka- csökkent. A járványhelyzet miatti zárva tar-
helyi könyvtárak megszűnésével – a könyv- tás következtében a kölcsönzött könyvtári
tárak száma mintegy harmadával csökkent. egységek száma is jóval (44%-kal) kevesebb
A folyamat az ezredfordulóra megállt, ezt volt, mint 2019-ben. A járvány mellett
követően a számuk stagnált. Napjainkban azonban ebben szerepet játszhatott az is,
szinte minden településen található telepü- hogy a kölcsönzési aktivitás az ezredfor-
lési könyvtári szolgáltatóhely. Az ezekhez duló óta lényegesen csökkent, amiben az
tartozó könyvállomány mennyisége a koráb- e-könyvek növekvő népszerűsége, valamint
bi éveket jellemző visszaesés után 2020-ban a megváltozott könyvtárhasználati szokások
újra nőtt, az olvasók száma viszont tovább is szerepet játszhatnak.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
6.9. tábla A könyvtárak főbb mutatószámai, 2020
Köl-
Könyv- Beirat-
Könyvtár csönzött
állomány, kozott
Típus száma, könyvtári
ezer olvasó,
darab egység,
egység ezer fő
ezer darab
Nemzeti és országos szakkönyvtárak 12 16 573 41 225
Települési könyvtárak 3 335 43 768 1 037 11 010
Egyéb szak- és munkahelyi könyvtárak 443 37 835 398 911
Iskolai könyvtárak .. 58 218 .. 7 233
Csökkent a kultúrára, szórakozásra fordított kiadások

aránya 2020 folyamán
A háztartás-statisztika fogyasztásra vonat- gyermekes háztartásokban többet (7,2%)
kozó adatai szerint kultúrára, szórakozás- költöttek kultúrára, szórakozásra, mint a
ra havi szinten 7406 forintot költöttünk gyermek nélküli háztartásokban (6,1%).
2020-ban, folyó áron 38%-kal többet, mint
2015-ben, de 8,9%-kal kevesebbet, mint 6.51. ábra A kultúrára, szórakozásra fordított
2019-ben. A 2015 és 2020 közötti emelkedő kiadások aránya az egy főre jutó fogyasztás-
kiadásokat árnyalja, hogy a kultúra, szórako- ban jövedelmi ötödök szerint, 2020
zás árai a vizsgált időszak minden évében %
emelkedtek, 2019-hez képest 1,9, 2015-höz 10
viszonyítva 7,6%-kal. A járvány előtti évek- 9 8,7
ben a háztartások a kiadásaik egyre nagyobb 8
7 6,1
hányadát fordították kultúrára, szórako- 6 5,6
zásra, 2020-ban ez megszakadt, a 6,5%-os 5
3,8
4,5
4
arányszám a 2015. évinél (6,6%) is alacso- 3
nyabb volt, amiben a járvány miatti korláto- 2
zott lehetőségek is szerepet játszhattak. 1
0
A jövedelemszint jelentősen befolyásolja 1. 2. 3. 4. 5.
a kiadások mértékét, a két szélső jövedelmi jövedelmi ötöd
ötödbe tartozók kultúrára és szórakozásra
fordított kiadásainak összege közötti kü-
lönbség nyolcszoros. A háztartások típusa A költségvetés kulturális kiadásai 2020-
szerint is jelentősek az eltérések, 2020-ban ban 670,2 milliárd forintot tettek ki, a GDP
a havi egy főre jutó, kultúrára, szórakozásra 1,4%-át. Ezeknek a kiadásoknak az összege
fordított összeg a gyermek nélküli háztar- folyó áron 18%-kal meghaladta az egy évvel
tásokban átlagosan 8531, a gyermekes ház- korábbit, GDP-hez viszonyított arányuk az
tartásokban 6249 forint volt. Arányaiban a előző évinél (1,2%) valamivel több volt.

Nőtt 2020-ban a kulturális foglalkoztatottak létszáma

Az Európai Unió kidolgozott egy mód- E módszertan szerint 2020-ban Magyar-
szertant, amely a kulturális foglalkoztatás országon 175 ezren tartoztak a kulturális
mérésére szolgál a gazdasági ágazat (TE- foglalkoztatottak közé, 6,5%-kal többen,
ÁOR) és a foglalkozás jellegének (FEOR) mint az előző évben. Az unióban viszont
figyelembevételével. Azokat a foglalkozta- összességében 2,6%-kal csökkent a lét-
tottakat sorolják ide, akik az alábbi három számuk, 7 millió 168 ezer főre. Mind ha-
kritérium valamelyikébe tartoznak: zánkban, mind az unióban az ilyen foglal-
• kulturális foglalkozásúak és a kulturális koztatottak 54%-a volt férfi. A kulturális
szektorban dolgoznak (pl. napilapnál foglalkoztatottak aránya az összes foglal-
dolgozó újságíró), koztatottból Magyarországon 3,9%-ot tett
• kulturális foglalkozásúak, de nem a kul- ki, meghaladta az uniós átlagot (3,6%). Ez
turális szektorban dolgoznak (pl. a jár- az arány jellemzően az északi uniós tagor-
műiparban dolgozó tervező), szágokban és a Benelux-állomokban volt a
• nem kulturális foglalkozásúak, de a kul- legmagasabb, 4,0% feletti.
turális szektorban dolgoznak (pl. köny-
velő egy könyvkiadónál).
6.52. ábra Kulturális foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból az Európai Unió

tagállamaiban, 2020
Észtország 5,2
Szlovénia 5,1
Finnország 5,1
Málta 4,8
Svédország 4,8
Hollandia 4,7
Belgium 4,5
Dánia 4,4
Luxemburg 4,2
Litvánia 4,0
Csehország 3,9
Horvátország 3,9
Magyarország 3,9
Németország 3,8
Ausztria 3,8
Lettország 3,7
EU27_2020 3,6
Franciaország 3,6
Portugália 3,6
Spanyolország 3,5
Olaszország 3,5
Lengyelország 3,3
Írország 3,2
Görögország 3,2
Ciprus 3,2
Bulgária 2,9
Szlovákia 2,8
Románia 1,4
0 1 2 3 4 5 6%

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
SZUBJEKTÍV JÓLLÉT
A társadalom életkörülményeinek felmé- tási kiadások –, mellettük azonban az em-
réséhez fontosak az ún. kemény mutatók bereknek az életről alkotott véleményét is
– mint pl. a jövedelmi helyzet, a fogyasz- érdemes megvizsgálni.
A Covid19-járvány következtében a fiatalok elégedettsége

csökkent a legnagyobb mértékben
A 16 éves és annál idősebb lakosság álta- bevezetett lezárásoknak jelentős szerepük

lános élettel való elégedettsége18) 2021-ben volt. Az előző évekhez hasonlóan a férfiak
6,5 pont volt, ami 0,3 pontos visszaesést (6,6) valamelyest elégedettebbek voltak az
jelent az előző évhez képest. Ebben a jár- életükkel, mint a nők (6,5).
ványnak, illetve a visszaszorítása érdekében
6.53. ábra Az élettel való elégedettség korcsoportok szerint
Átlagérték
10
7,8
7,1 7,4 7,0 7,1 6,9 6,8 6,6
8 6,4 6,3 6,3 6,2
6,0 5,9
6
0
16–24 25–34 35–44 45–54 55–64 65–74 75 vagy
annál idősebb
2020 2021 éves
* 0-tól 10-ig terjedő skálán.
2020-hoz19) képest a legnagyobb vis�- éttermek és szórakozóhelyek zárva tartása,

szaesés a fiatalabb korcsoportok esetében valamint a közösségi élet általános hiánya
figyelhető meg. A korlátozások és a lezárá- a fiatalok elégedettségére nyomta rá legin-
sok őket érintették a leginkább, az iskolák, kább a bélyegét. Mindezek ellenére tovább-
18)
Az ezzel kapcsolatos kérdés így hangzott: „Összességében mennyire elégedett Ön az életével mostanában egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol
a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 10 pedig azt, hogy teljes mértékben?”
19)
Az adatok forrásául szolgáló háztartási és életkörülmények felvétel 2020 elején készült, így az adatok a Covid19-járvány előtti állapotokat
tükrözik.

ra is ők a leginkább elégedettek az életük- hajadonok elégedettsége csökkent, a leg-

kel, az életkor előrehaladtával folyamatosan kisebb mértékben pedig az elváltaké és az
csökken az elégedettség. özvegyeké.
A családi állapot alapján jelentős kü- Az iskolai végzettség befolyással van az
lönbségek figyelhetők meg az élettel való élettel való elégedettségre, a végzettséggel
elégedettségben. Az életükkel a házastár- párhuzamosan az elégedettség is növek-
sukkal együtt élő házasok (6,8) elégedettek szik. A legelégedettebbek a felsőfokú vég-
a leginkább – náluk alig kevésbé a nőtle- zettséggel rendelkezők (7,2), a legkevésbé
nek, hajadonok (6,7) –, a legkevésbé pedig elégedettek a legfeljebb 8 általánossal ren-
a házastársukkal együtt nem élők (5,9) és delkezők. A járvány és a korlátozások ha-
az özvegyek (5,9). A járvány és a lezárások tása a közép- és felsőfokú végzettségűeknél
hatása itt is megfigyelhető, azonban nem azonos mértékű (–0,2) csökkenést okozott
érintett minden csoportot egyenlő mér- az elégedettség tekintetében. A legfeljebb
tékben. A legnagyobb mértékben a házas- alapfokú végzettségűeknél nagyobb vissza-
társukkal együtt nem élők és a nőtlenek/ esés következett be (–0,4).
6.54. ábra Az élettel való elégedettség átlagértékei családi állapot alapján
6,3
Elvált
6,2
5,9
Özvegy
5,9
Házas, házastársával nem él együtt 6,5

5,9
7,0
Házas, házastársával együtt él
6,8
Nőtlen, hajadon 7,1

6,7
0 2 4 6 8 10
átlagérték
2020 2021
A Budapesten élők a legelégedettebbek a háztartásuk

anyagi helyzetével
Az általános elégedettség mellett érdemes anyagi helyzetével az általános elégedett-

megvizsgálni a háztartás jövedelmi helyze- ség 5,6 pont, ami enyhe csökkenést jelent
tével való elégedettséget20) is. A háztartás 2020-hoz képest, és részben a Covid19-jár-
20)
Az élettel való elégedettséghez hasonlóan a háztartás anyagi helyzetének megítélését is egy 0-tól 10-ig terjedő skálán vizsgáltuk (0 = egyál-
talán nem elégedett, 10 = kifejezetten elégedett).

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
vánnyal is összefügg. A férfiak (5,7) vala- elégedettebbek a felsőfokú végzettséggel
melyest elégedettebbek az anyagi helyze- rendelkezők (6,6), a legkevésbé a legfeljebb
tükkel, mint a nők (5,6). Az iskolázottság alapfokú végzettségűek (4,5). Az életkor
esetén hasonló tendencia figyelhető meg, esetén azonban már különbségeket is meg-
mint az általános elégedettségnél: a vég- figyelhetünk, mivel itt középkorúak a le-
zettséggel párhuzamosan a jövedelmi gelégedettebbek a jövedelmi helyzetükkel
helyzettel való elégedettség is nő. A leg- (25–44: 5,9).
6.55. ábra A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség korcsoportok szerint
Átlagérték
10
8
6,2 6,1 5,9 5,9 5,9
5,7 5,8 5,6 5,5 5,4 5,5 5,5 5,4 5,4
6
0
16–24 25–34 35–44 45–54 55–64 65–74 75 vagy
annál idősebb
éves
2020 2021
A járvány és a korlátozások az első jö- legkevésbé a községek lakói (5,2) elégedet-

vedelmi ötödbe tartozókat viselte meg tek a háztartásuk jövedelmi helyzetével.
leginkább. A korcsoportok szerinti jöve-
delemmel való elégedettség hasonlóan ala- 6.56. ábra A háztartás anyagi helyzetével való
kul az általános elégedettséghez: a fiatalok elégedettség régiók szerint, 2021
esetében csökkent a legnagyobb mérték-
ben. Régiós szinten nincsenek számottevő
különbségek az anyagi helyzettel való elé-
gedettség tekintetében. A leginkább a fő-
városban, a legkevésbé az Észak-Magyar-
országon élők elégedettek a háztartásuk
anyagi helyzetével.
A településszintek között azonban már
nagyobb különbségeket figyelhetünk meg.
Átlagérték
Minél kisebb egy település, a lakói annál
5,03–5,41
kevésbé elégedettek a jövedelmi helyzetük- 5,42–5,71
kel. A leginkább a fővárosban élők (6,1), a 5,72–6,08

A COVID19-JÁRVÁNY VILÁGSZERTE CSÖKKENTETTE

A SZUBJEKTÍV JÓLLÉTET
A pandémia és az azzal kapcsolatos korlátozó intézkedéseknek a gazdaságra és az egészség-
ügyre gyakorolt hatásai viszonylag jól ismertek, azonban a járvány a szubjektív jóllét területén
is jelentős negatív változást okozott. A szubjektív jóllétet az anyagi körülmények, a családi,
a baráti és a munkahelyi kapcsolatok, valamint a kulturális és vallási események jelentősen
befolyásolják, ezeken a területeken pedig a járvány nagy változásokat hozott. A családi élettel
való elégedettség nagyobb mértékben csökkent, mint a munkával való elégedettség. A
családi élettel való elégedettség mérséklődése az egyedülállók esetében is jelentkezett, ami
nagy valószínűséggel a munkahelyi kapcsolatok megszűnésének tulajdonítható egy német
kutatás21) szerint. Az elégedetlenség növekedésének mértéke ugyanakkorra volt a munkáju-
kat ideiglenesen és végérvényesen elveszítők között.22) Azok körében, akik pozitívumokról
(szabadabb munkaidőbeosztás, közlekedésre fordított idő csökkenése) is beszámoltak, mér-
sékeltebb volt a visszaesés. A kormányok járványügyi intézkedéseinek megítélése is jelentős
hatást gyakorolt: a szubjektív jóllét csökkenése mérsékeltebb volt azok körében, akik egyetér-
tettek a kormányuk intézkedéseivel, mint azok körében, akik negatívan ítélték meg azokat.
A járvány következtében az Európai Unió összes tagállamában a szubjektív elégedettség
(EU-átlag: 5,7 pont) csökkent (uniós szinten 1,6 ponttal). A legnagyobb csökkenés Írország-
ban (–2,5 pont), a legkisebb pedig Bulgáriában (–0,4 pont) volt. Magyarország szubjektív
elégedettsége a legkedvezőbbek közé tartozik, az egyik legalacsonyabb volt a csökkenése.23)
6.57. ábra Az élettel való elégedettség csökkenése a járvány következtében

az Európai Unió tagországaiban
Átlagérték
(–2,5)–(–2,1)
(–2,1)–(–1,7)
(–1,6)–(–1,3)
(–1,2)–(–0,9)
(–0,8)–(–0,4)
Átlagérték
(–2,5)–(–2,1)
(–2,1)–(–1,7)
(–1,6)–(–1,3)
(–1,2)–(–0,9)
(–0,8)–(–0,4)
21)
Möhring K. – Naumann E. – Reifenscheid M. – Wenz A. – Rettig T. – Krieger U. – Friedel S. – Finkel M. – Cornesse C. - G.
Blom A. (2021) The COVID-19 pandemic and subjective well-being: longitudinal evidence on satisfaction with work and
family, European Societies, 23. évf., 1. szám, 601–617. o.
22)
Long, T.Q. Individual Subjective Well-Being during the COVID-19 Pandemic. Sustainability, 2021. 13. évf., (14), 7816
23)
Eurofound, Eurostat.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6
Az emberekben való bizalom nem csökkent a járvány ideje
alatt sem
Az emberekbe vetett általános bizalom24) a A korcsoportok kapcsán megfigyelhető,

Covid19-járvány és a lezárások ideje alatt sem hogy a bizalmi szint az életkor előrehaladtával
csökken, az átlag az előző évhez hasonlóan 5,1 fokozatosan csökken, 35 év fölött pedig
pont volt. A nemek között nem volt különbség, stagnál. A lezárások a legtöbb korcsoport
az iskolai végzettség területén pedig az előző bizalmi szintjét érintetlenül hagyták, vagy
évek tendenciái érvényesültek: a végzettségi csak minimális csökkenést eredményeztek.
szintek növekedésével párhuzamosan az A legnagyobb visszaesés a 16–24 évesek
emberekbe vetett bizalom is növekszik. A körében figyelhető meg. Esetükben az online
jövedelmi ötödök esetében is hasonló a helyzet, oktatás és az ebből fakadó elzártság, illetve
az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban a kortársaikkal való személyes kapcsolatok
kisebb, a magasabb jövedelmi kategóriákban megszűnése lehet a visszaesés legfőbb oka.
nagyobb az emberekbe vetett bizalom.
6.58. ábra Az emberekbe vetett bizalom korcsoportok szerint

Átlagérték
10
6 5,6
5,2 5,2 5,2 5,0 5,0 5,1 5,0 5,1 5,0 5,0 5,1 5,0 5,0
0
16–24 25–34 35–44 45–54 55–64 65–74 75 vagy
annál idősebb
éves
2020 2021
A megkérdezetteknek a következő kérdésre kellett válaszolniuk egy 0-tól 10-ig terjedő skálán: „Elmondható-e Ön szerint, hogy a legtöbb
24)
emberben meg lehet bízni?”

A nyugati országrészekben élők érzik leginkább biztonság-

ban magukat a közterületeken
2015 és 2021 között 74%-ról 85%-ra nőtt a legalacsonyabb. A településtípussal

azoknak az aránya, akik nagyon vagy eléggé szemben régiós szinten jelentős területi
biztonságban érezték magukat sötétedés különbségek vannak: a nyugat- és dél-
után a közterületeken. A községekben élők dunántúliak biztonságérzete (95-91%) jóval
(86%) biztonságérzete volt a legmagasabb, nagyobb az észak-magyarországiakénál
a kisebb városokban (83%) élőké pedig (67%).
6.59. ábra A közterületen magukat biztonságban érzők aránya régiók szerint
Észak-Magyarország 65,1
67,3
Pest 71,5
80,5
Közép-Magyarország 73,7 Országos
83,2 átlag: 84,8
Budapest 75,2
84,9
Dél-Alföld 77,6
86,1
Észak-Alföld 72,8
87,1
Dél-Dunántúl 75,9
87,6
90,5
Nyugat-Dunántúl 81,8
95,0
0 20 40 60 80 100 %
2015 2021

7 Környezet és
energiagazdálkodás
7 KÖRNYEZET ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS – ÖSSZEFOGLALÓ

Környezet
 Az üvegházhatású gázok 2019-ben kibocsátott mennyisége az előző évekéhez
hasonlóan alakult. 2010-hez képest az energiaellátás szennyezése csökkent,
a mezőgazdaságé és a feldolgozóiparé nőtt.
 A biogazdálkodásba bevont területek nagysága 300 ezer hektár fölötti, a ter-

melők száma több mint 5100 volt 2020-ban, hasonló az előző évihez. Az ökoló-
giai gazdálkodásban tartott főbb haszonállatok állománya csökkent.
 Az újonnan telepített erdők nagysága nem jelentős, de évek óta valamelyest

növekszik. 2020-ban a kitermelt fa mennyisége elmaradt a korábbi évekre jel-
lemző értéktől.
 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya folyama-

tosan emelkedik. A közüzemi ivóvízellátásba a lakások 95%-a van bekapcsol-
va. 2020-ban kevesebb csőtörés következett be a hazai közüzemi ivóvízveze-
ték-rendszerben, mint a korábbi három évben.
 Az elkülönítetten gyűjtött hulladék aránya a korábbi évekre jellemző bővülés

után 2020-ban csökkent, az összes mennyiség 29%-át tette ki. A hulladékkeze-
lésben változatlanul a lerakás a leggyakoribb módszer.
Energiagazdálkodás
 A hazai gazdaság szereplői 2021-ben az előző évinél 3,5%-kal több energiát
használtak el.
 2021-ben 2,5%-kal nőtt a villamosenergia-termelésünk, aminek 45%-át a paksi

atomerőmű működése, 26%-át földgáz elégetése, további 19%-át a megújuló
energiaforrások hasznosítása biztosította.
 2020-ban egységnyi – folyó áron számított – GDP termeléséhez az uniós átlag-

nál 81%-kal több energiát kellett felhasználni. Ezt megelőzően, 2010 és 2019
között a mutató értéke 71 és 84% között ingadozott.
 Az alapenergiahordozókból előállított energia megoszlása alapján a fosszilis

források súlya a 2016. évi 34%-ról 2021-re 29%-ra csökkent.
 Magyarország energiaimport-függősége 2020-ban – az előző évi emelkedés

után – csökkent. Uniós összehasonlításban hazánk továbbra is a közepesen
energiaimport-függő országok közé tartozik.

KÖRNYEZET ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS
7
KÖRNYEZET
Az energiaellátás tisztul, de a feldolgozóipar egyre több
üvegházhatású gázt termel
A környezetvédelem és a klímaváltozás el- származott, amelyek együttes kibocsátása
leni küzdelem egyik legfontosabb terüle- 4,0%-kal csökkent 2010-hez képest, miköz-
te a légszennyezés visszaszorítása. A legben a szennyezés közel háromtizedéért fele-
frissebb adatok 2019. éviek, tehát ezeken lős háztartásoké 6,4%-kal. Utóbbiak főleg a
még nem mutatkoznak meg a járványügyi hűtéssel, a fűtéssel és a gépkocsihasználattal
intézkedések gazdaságra és társadalomra terhelik a környezetet. A gazdasági területek
gyakorolt hatásai. által kibocsátott üvegházhatású gázok leg-
Az uniós mód szertanra épülő levegőki- főbb forrása az energiaellátás, ezek szen�-
bocsátási számlák alapján Magyarorszá- nyezése 31%-kal esett vissza 2010 óta, első-
gon az üvegházhatású gázok teljes kibocsá- sorban a fosszilis tüzelőanyagok csökkenő,
tása az 1990-es évek közepe óta – kisebb illetve a megújuló és a nukleáris energia nö-
ingadozásokkal – nagyságrendileg hason- vekvő részesedésével összefüggésben. A fel-
ló szinten mozgott. 2019-ben emberi tevé- dolgozóipar – a termelés jelentős volumen-
kenységből szén-dioxid (CO2)-egyenérték- növekedése mellett – és a mezőgazdaság
ben kifejezve 80 millió tonna üvegházhatású kibocsátása ugyanakkor 2013-tól szinte fo-
gáz került a levegőbe. Ennek kicsit több lyamatosan emelkedik, 2010-hez viszonyítva
mint héttizede a nemzetgazdasági ágakból 29, illetve 28%-kal nőtt.
7.1. ábra A nemzetgazdasági ágak és a háztartások által kibocsátott üvegházhatású gáz mennyisége
Háztartások 24,2
22,7
Energiaellátás 21,8
15,1
Feldolgozóipar 10,2
13,2
Mezőgazdaság 7,7
9,8
Szállítás és raktározás 7,7
6,9
Egyéb ágak 4,4
4,1
Víz- és hulladékgazdálkodás 4,3
3,9
Kereskedelem, 2,0
gépjárműjavítás 2,4
Építőipar 0,8
1,2
Bányászat 0,8
0,7
0 5 10 15 20 25
millió tonna szén-dioxid (CO2)-egyenérték
2010 2019

7 KÖRNYEZET ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS
2019-ben a kibocsátott üvegházhatású Az ózonelőanyagok hozzájárulnak a talaj

gázok egy főre jutó mennyisége az uniós közeli ózon kialakulásához, és komoly egész-
tagországokban átlagosan 8,4 tonna volt. ségügyi problémákat (pl. légzési nehézsége-
Magyarország a tagállamok között a he- ket) okozhatnak, továbbá károsítják az öko-
tedik legalacsonyabb értékkel (6,7 tonna/ szisztémát és a terményeket. 1990 óta szinte
fő) rendelkezett. Az üvegházhatású gázok folyamatos csökkenés tapasztalható a hazai
közül a legnagyobb mennyiséget, 81%-ot kibocsátásukban, a 2019. évi mennyiség 334
hazánkban a szén-dioxid1) adta, aminek ezer tonna volt NMVOC2)-egyenértékben, a
legjelentősebb kibocsátója az energiaellá- 2010-es értéknél 20%-kal kevesebb. A talaj
tás, a feldolgozóipar, valamint a szállítás, közeli ózon feldúsulásáért az illékony szer-
raktározás ág volt. ves vegyületek, a metán (CH4), a szén-mo-
A talajt, erdőt, vízkészletet károsító, sa- noxid (CO) és a nitrogén-oxidok a felelősek.
vasodást okozó gázok levegőbe került Az illékony szerves vegyületek forrása túl-
mennyisége 1990 és 2005 között jelen- nyomórészt a vegetáció, illetve a feldolgo-
tősen, utána kisebb mértékben csökkent. zóipar és a mezőgazdaság, míg a metáné a
2019-ben a magyar nemzetgazdaság és hulladékkezelés és a szarvasmarha-állomány.
a háztartások savasodást okozó együttes A szén-monoxid elsősorban a háztartási tü-
gázkibocsátása kén-dioxid (SO2)-egyen- zelésből, szállításból kerül a levegőbe.
értékben 267 ezer tonna volt. A bizo- A légszennyező anyagok közül az embe-
nyos időjárási körülmények esetén ki- ri egészségre az egyik legnagyobb veszélyt
alakuló szmogot a nitrogén-oxidok a szálló por jelenti, légzési problémákat,
(NOX) és a kén-oxidok (SOX) kibocsá- szív- és tüdőbetegségeket okoz. A 10 és
tása okozza. Előbbi mennyisége csökke- 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szi-
nő tendenciát mutat 1990 óta, utóbbié lárdanyagok (PM10 és PM2,5) kibocsátása
2005-ig esett vissza számottevően, azó- 2010-től 2015-ig hullámzóan alakult, 2016
ta mérsékelten csökken, illetve stagnál. óta viszont folyamatosan csökken. 2019-
A kén-dioxid-szennyezés mérséklődése ben az értékük 62, illetve 39 ezer tonna
leginkább abból fakad, hogy az energia- volt. A legnagyobb kibocsátók – túlnyomó
ellátás technológiájában változás követ- részben a fűtés/hűtés által – a háztartások,
kezett be (pl. kéntelenítő berendezések amelyek a nagyobb méretű (PM10) szálló
széles körű használata), és a széntüzelés is por emissziójának 54, a kisebb méretűeké-
visszaszorult. A természetes vizeink foko- nek (PM2,5) 81%-át adták. A nemzetgaz-
zott algásodásáért felelős ammónia kibo- dasági ágak közül a 10 mikrométernél ki-
csátása 2010 óta emelkedik, ez elsősorban sebb szilárdanyag legnagyobb kibocsátója a
a növekvő szarvasmarha-állománynak és a mezőgazdaság (2019-ben 10 ezer tonna) és
műtrágyahasználatnak a következménye. az építőipar (9 ezer tonna) volt.
1)
A biomasszából származó szén-dioxiddal együtt értendő.
2)
Non methane volatile organic compound (nem metán illékony szerves vegyületek).

7
NÉMILEG JAVULT A LEVEGŐ MINŐSÉGE BUDAPESTEN
A nagyvárosok levegőjének minőségét sok tényező, így az időjárás is befolyásolja.

A járvány hatására csökkenő közúti forgalom – amely a nitrogén-oxidok kibocsátásának
egyik legfőbb forrása – kedvezően hatott a levegő minőségére: az Európai Környezetvé-
delmi Ügynökség adatai szerint legnagyobb városunkban, Budapesten a nitrogén-dioxid
átlagos havi koncentrációja 2020 márciusától 2021 végéig szinte mindegyik hónapban
alacsonyabb volt, mint 2018 vagy 2019 azonos hónapjában. A mutató értéke 2018-ban
és 2019-ben 22,7–40,7 mikrogramm/m3, 2020. márciustól 2021. decemberig 20,3–36,8
mikrogramm/m3 között ingadozott.
7.2. ábra A nitrogén-dioxid átlagos havi koncentrációja Budapesten
Mikrogramm/m3
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
hónap
2018 2019 2020 2021
Több mint 5100 termelő folytatott ökológiai gazdálkodást
Az ökológiai gazdálkodás uniós jogszabá- felében kétszer, 2016-ban és 2019-ben nőtt

lyok által meghatározott termelési mód- jelentősen e mezőgazdasági tevékenység
szer, célja a környezettudatos, fenntart- vonzereje, 2020-ban az előző évihez ha-
ható növénytermesztés és állattenyésztés sonló volt a termelők száma és az érintett
elősegítése. A hazai biogazdálkodást kü- terület kiterjedése: több mint 5100 terme-
lön forrásrendszer segíti a Vidékfejleszté- lő 301 ezer hektáron foglalkozott ökoló-
si Programban. A 2010-es évtized második giai gazdálkodással.

7.3. ábra Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága

Ezer hektár
350
300
250 118 108

200 38
150 95
95
30 23 24 19 14 36
100 185 193
171
50 98 102 106 112 111 94 104
91
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
Ökológiai (átállt) terület* Átállási alatti terület

* Ökológiai területnek az nevezhető, ami már átesett néhány éves átállási perióduson.
Hazánk mezőgazdasági területének sek száma kisebb volt, mint az előző tíz év-
6,0%-án folytattak biogazdálkodást 2020- ben bármikor. Az ökológiai állattenyésztés
ban, ez elmarad az uniós átlagtól (9,0%). súlya változatlanul alacsony, a teljes állomá-
A biogazdálkodásba bevont terület aránya nyon belül a szarvasmarháké a legmagasabb
a legfrissebb adatok alapján Ausztriában, érték (2,8%).
Észtországban és Svédországban volt a leg-
magasabb (20% fölötti), a legalacsonyabb 7.1. tábla Ökológiai gazdálkodás keretein belül
pedig Bulgáriában és Írországban (3% alat- tartott állatállomány
ti), valamint a legkisebb kiterjedésű tagál- (ezer darab)
lamban, Máltán (0,6%). Állat 2010 2019 2020
Bioterméket olyan földön állíthatnak elő,
amely már átesett a 2–3 éves átállási pe- Szarvasmarhafélék 32,4 27,0 26,1
rióduson. Az átállási területek nagysága Sertés 5,4 5,5 3,5
2020-ban körülbelül a felét tette ki a már
átállt, ökológiai területnek. A biogazdálko- Juh 9,5 11,8 8,5
dásba bevont terület hattizede rét, legelő, a Kecske 1,7 0,8 0,6
szántóföldi növények (főleg gabonafélék és
Baromfi 111,5 131,4 95,3
zöldtakarmányok) 33, az ültetvények (sző-
lő, gyümölcs, egyéb évelők) mintegy 5%-ot
foglalnak el. A zöldségterületek több mint Biotermékek előállításával több mint 450
felén csemegekukoricát vagy zöldborsót vállalkozás foglalkozott, ezen belül 200-nál
termesztenek, a gyümölcsültetvények hatti- is több zöldségek és gyümölcsök feldolgo-
zedén almát vagy diót. zását, tartósítását végezte. Számottevő volt
Ökológiai gazdálkodásban mindegyik még az organikus eredetű italok és borok
főbb haszonállatból kevesebbet tartottak készítése, ami összesen közel 70 vállalkozás
2020-ban, mint egy évvel korábban, a serté- tevékenységét jelentette.

7
Az erdőtelepítés intenzitása nő, de továbbra sem jelentős
Magyarországon 2000–2007 között telepí- 7.4. ábra A faállománnyal borított erdőterület
tettek erdőket, fásítottak a legintenzívebben, megoszlása fafajcsoportok szerint, 2020
akkor évente átlagosan 14 ezer hektáron
3,9 %
történt ilyen művelet.3) Utána alábbhagyott
a folyamat, bár az utóbbi években ismét 11,8% 24,4%
nőtt valamelyest az újonnan telepített erdők
nagysága, a 2019/2020-as tenyészeti év kö- 5,2%
zel 2500 hektáros eredménye a legma-
gasabb volt a 2012/2013-as érték óta. Az 5,8%
előző időszakhoz hasonlóan Szabolcs-Szat-
már-Bereg megyében telepítették a legtöbb 6,0%
erdőt, illetve végeztek legnagyobb területen
20,8%
fásítást. Emellett 20 ezer hektáron történt 10,6%
erdőfelújítás az országban, 2010 és 2020
között 253 ezer hektárnyi erdőterület újult 11,5%
meg. 2020 végén hazánk területének kicsit Akác Tölgy
több mint ötödét foglalta el erdőgazdálko- Cser Nyár
dási célú terület, az erdőterület 1 millió 942 Bükk Erdeifenyő
ezer hektár volt, 19 ezer hektárral nagyobb, Gyertyán Egyéb lombos
mint 2010-ben. Egyéb tűlevelű
Az ország erdeinek faállománya a sa-
játos klimatikus, domborzati, talajtani és Az erdők egészségi állapotának árthatnak
vízrajzi adottságok következtében rendkí- a külső természeti tényezők (aszály, fagy, jég,
vül változatos. 2020-ban a faállománnyal szél), az élővilág, valamint az emberi beavat-
borított erdőterület kilenctizedét lomble- kozások közvetett károsító hatásai (például a
velű, egytizedét tűlevelű fafajok alkották. téli etetéssel, nem őshonos fajok betelepíté-
A lomblevelűek területe jellemzően nö- sével mesterségesen magasan tartott vadlét-
vekszik, a tűlevelűeké visszaszorul: 2010 szám). 2016 óta az erdők legfeljebb harmada
és 2020 között előbbieké 2,5%-kal (42 tünetmentes a levélvesztés alapján, 2020-ban
ezer hektárral) több, utóbbiaké 15%-kal 27%-uk kapott ilyen minősítést.4) A gyengén
(31 ezer hektárral) kevesebb lett. 2020- vagy közepesen károsodott erdők együttes
ban a nem őshonos akác uralta az erdő- aránya (65%) magasabb volt, mint 2010-től
terület közel negyedét. Az őshonos fajok kezdve bármelyik évben. A fák 5,3%-a erősen
közül a tölgy, a cser, a bükk és a gyertyán károsodottnak, elhaltnak 2,2%-a számított.
együttesen az összes erdőterület 44%-át Az erdőgazdálkodási célú területek több-
tette ki. (Az általuk elfoglalt terület csak- sége (57%-a) gazdasági rendeltetésű, de ten-
nem felét tölgyes borította.) A tűlevelűek denciájában lassan csökken az arányuk, míg a
közül az erdeifenyő a legelterjedtebb. védelmi rendeltetésűeké emelkedik. 2020-ban
3)
Forrás: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály.
4)
Forrás: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály, Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE).

6,6 millió m3 fát termeltek ki Magyarorszá- si arány 51% volt, vagyis az évi folyónövedék
gon, ez a mennyiség a járványhullámok idején jelentősen felülmúlta a kivágott fa mennyisé-
leálló munkálatok miatt elmaradt az előző tíz gét. A kitermelt faanyag meghatározó részét
évre jellemző 7,3 és 8,1 millió m3 közötti ér- az akác adta, majd fenyő, a nemesnyár és a
téktől. (Részben ez is hozzájárult a faipari ter- tölgy következett, egyenként a 900 ezer m3-t
mékek jelentős drágulásához.) A fakitermelé- vagy azt meghaladó mennyiséggel.
A vaddisznók állománya csökken, a szarvasoké nő

A nagyvadak közül 2021 tavaszára a dám- dászati évben gím- és dámszarvasból, mezei
szarvas állománya 33%-kal nőtt 2010-hez nyúlból többet lőttek ki, mint a megelőző
képest, a gímszarvasé 27, az őzé 2,1%-kal. öt év átlaga, őzből, vaddisznóból és fácánból
Ezzel szemben 40%-kal kevesebb élt az or- kevesebbet.
szágban vaddisznóból, amelynek populáció-
ját az afrikai sertéspestis is gyéríti 2018 óta.
Míg a korábbi években jellemzően 2–3 ezer 7.2. tábla Vadgazdálkodás
példány hullott el betegség, gépjárművel üt- (ezer darab)
közés vagy egyéb ok miatt, addig 2020-ban Kilőtt vadak
Vadállomány
már több mint 6500. Héttizedük az e vírus száma
által erőteljesebben sújtott északi, észak- Állat 2020/
keleti megyékben, Borsod-Abaúj-Zemp- 2010 2020 2021 2021-es
lénben, Hevesben és Nógrádban múlt ki. vadászati év
Emellett jelentős számú diagnosztikai célú Gímszarvas 93 119 118 66
kilövésre is szükség volt. Dámszarvas 30 41 40 17
Az apróvadak életfeltételei romlottak. A Őz 367 376 374 109
mezei nyulak és a fácánok becsült száma
Vaddisznó 107 83 65 32
10, illetve 19%-kal elmaradt a 2010. évi-
Mezei nyúl 539 423 484 76
től. A hazai vadállomány vadászható fajait
a vadgazdálkodás mennyiségileg és minő- Fácán 762 590 614 392
ségileg is szabályozza. A 2020/2021-es va- Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár.
2020-ban kettővel nőtt az országos jelentőségű

természetvédelmi területek száma
4179 barlang, 733 növény- és 1178 állatfaj több mint felén (480 ezer hektáron) a legsok-
számított védettnek 2020-ban. Országos je- oldalúbb természetvédelmi területi kategóri-
lentőségű védett terület (849 ezer hektár) ába sorolt 10 nemzeti park helyezkedett el,
volt az ország területének közel tizede, ennek területük 19%-a fokozottan védett.

7
Az országban további 337 ezer hektá- letté, a Bakony területén pedig 10 földtani
ron 39 tájvédelmi körzet és 32 ezer hektá- szelvényt természeti emlékké nyilvánítottak
ron 174 természetvédelmi terület található, 2020 folyamán.5) Hazánkban az EU madár-
utóbbiak száma 2-vel nőtt. Az Őrségben védelmi és élőhelyvédelmi irányelvei szerint
fekvő jáki kardvirágos erdőt és a Dunaka- kijelölt Natura 2000 területek nagysága 1
nyarban található táti és süttői Duna-szi- millió 995 ezer hektár, 39%-uk már meglé-
geteket országos jelentőségű védett terü- vő védett területet érint.
A korábbi évekhez képest kevesebb csőtörés

történt 2020-ban
2007 óta az ország minden településén el- csonyabb volt, mint az előző három eszten-
érhető a közüzemi ivóvízellátás, az ellátott dőben, de még így is meghaladta a 2010.
lakások aránya 2019-ben elérte a 95%-ot. A évit (19%). A csőtörések száma függ a fa-
háztartások vízfogyasztása az ezredforduló gyos időszakok hosszától és erősségétől, to-
után csökkenésnek indult, a legalacsonyabb vábbá balesetek (pl. építési-bontási művele-
értéket (326 millió m3) 2014-ben érte el, az- tek rongálásai) is befolyásolják, ugyanakkor
óta kissé emelkedett, 2020-ban 363 millió főleg az elöregedő vezetékek miatt fordul
m3 volt. elő egyre többször. 2020-ban 34 ezer esetet
A közüzemileg termelt vízmennyiséghez jelentettek, ami csökkenést jelent az előző
képest az elszivárgó víz aránya a 2010-es három év 40 ezer fölötti értékéhez képest.
években nőtt. 2020-ban a 21%-os hálóza- Tíz kilométer ivóvízvezetékre így 5 csőtö-
ti és szolgáltatási veszteség valamelyest ala- rés jutott.
7.5. ábra A tíz kilométer ivóvízvezetékre jutó csőtörések számának alakulása
Darab
7
6
5
4
3
2
1
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
5)
Forrás: Agrárminisztérium, Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkárság.

A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózat zellátásba és csatornahálózatba bekötött

egyre több helyen érhető el, 2020 során lakások arányának különbsége) tovább zá-
7-tel bővült a szolgáltatással ellátott tele- ródott, 2010-ben 23, 2020-ban már csak
pülések száma. Az év végére a települések 12 százalékpont volt.
kétharmadáról, a lakásállomány több mint A közüzemi csatornákon összegyűjtött
nyolctizedéből lehetett közcsatornán elve- szennyvíz 2,1%-át vezették el tisztítatla-
zetni a szennyvizet. 2010-hez képest 376 te- nul a befogadókba 2020-ban, ennek több
lepüléssel, 582 ezer lakással bővült a hálózat. mint kilenctizede a fővárosból származott.
A közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel A tisztítótelepeken a kezelt szennyvíznek
nem rendelkező települések nagyrészt Ba- szinte teljes egészét évek óta legalább bio-
ranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, lógiai (II. fokozatú) tisztításban részesítik,
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Veszprém 2020-ban a kezelt mennyiség 92%-a a nit-
és Zala megye kisebb lélekszámú községei. rogén és a foszfor eltávolítását szolgáló III.
A másodlagos közműolló (a közműves ví- tisztítási fokozaton is átesett.
Csökkent az egy főre jutó települési hulladék mennyisége

A települési hulladék mennyisége 2010- szinten mozog a legkevésbé környezetbarát
től 2019-ig évi 3,7–4,0 millió tonna között módszer aránya, a korábbi évekhez hasonló-
ingadozott. 2020-ban ennél kevesebb, 3,5 an 2020-ban is a mennyiség felét ártalmat-
millió tonna szemetet gyűjtöttek össze, vél- lanították így. Az anyagában hasznosított
hetően a járványügyi korlátozások hatásá- hulladék aránya 2010 és 2019 között 20%-
ra, ami több hónapon keresztül mérsékelte ról 33%-ra, az energetikailag hasznosítotté
a lakosság és a szervezetek fogyasztási, vá- 10%-ról 17%-ra nőtt, ami a fenntarthatóság
sárlási lehetőségeit. Az elkülönítetten gyűj- szempontjából kedvező irányú folyamat.
tött hulladék (1 millió 14 ezer tonna) ös�- 2020-ban számos uniós országban csökkent
szes mennyiségen belüli aránya a 2010. évi az egy főre jutó települési hulladék mennyisé-
19%-ról 2020-ra 29%-ra emelkedett, de ez ge az előző évihez képest, hazánk ezek közé
az érték elmaradt az előző két esztendőétől. tartozott. Magyarország 364 kilogramm/fős
A települési hulladék kezelését 2010-től értéke a legalacsonyabbnak számított Romá-
2017-ig kedvező tendencia jellemezte, a nia és Lengyelország után. A lakosságra vetí-
lerakott mennyiség részaránya folyamato- tett hulladék mennyisége Dániában volt a leg-
san csökkent. Azóta nagyjából változatlan nagyobb (845 kilogramm/fő).
ENERGIAGAZDÁLKODÁS
Az ország energiafelhasználása 2010 után nált, majd három éven át változó mértékben
hullámzóan alakult: a 2011 és 2013 közöt- emelkedett, de 2018 és 2020 között ismét
ti visszaesés után 2014-ben lényegében stag- mérséklődött. 2020-ban a Covid19-járvány

7
miatt kialakult helyzet (például a kisebb jár- szükséges energia mennyisége – nőtt (4,4%-
műforgalom és a tavaszi üzemleállások) mi- kal) az előző évihez képest, mivel energiafel-
att energiafelhasználásunk áprilistól augusz- használásunk csökkenése elmaradt a GDP
tusig öt egymást követő hónapban csökkent visszaesésétől. 2020-ban egységnyi – folyó
az előző év azonos hónapjához képest. A leg- áron számított – GDP termeléséhez az uni-
nagyobb mértékű (11%-os) visszaesés ápri- ós átlagnál 81%-kal több – bruttó, belföldi
lisban volt, amikor sok üzemben – köztük a fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát
magyar ipar meghatározó gyáraiban – átme- kellett felhasználni. Ezt megelőzően, 2010
netileg teljesen leállították a termelést. és 2019 között a mutató értéke 71 és 84%
2021-ben a járványhelyzet már kevésbé között ingadozott. Mindössze öt országban
fogta vissza a gazdasági teljesítményt, mind- (Bulgária, Málta, Észtország, Csehország,
össze három hónap (január, szeptember, no- Lengyelország) volt a hazánkénál kedvezőt-
vember) energiafogyasztása maradt el az egy lenebb a mutató értéke, ezeken kívül az ös�-
évvel korábbitól. A 2020-as lezárások okozta szes többi, 2004-ben vagy azután csatlako-
gazdasági mélypont után egy évvel, április- zott tagállam is elmaradt energiahatékonyság
ban bővült leginkább (18%-kal) az energia- terén a közösségi átlagtól. A nemzetközi ös�-
felhasználásunk. A hazai gazdaság szereplői szevetéseknél azonban tekintettel kell lenni
2021-ben a 2019. évinél 2,9, az előző évinél arra, hogy az energiaintenzitás csak korláto-
3,5%-kal több, összesen 1133 petajoule (PJ) zottan alkalmas az energiafelhasználás haté-
energiát használtak fel.6) konyságának mérésére, hiszen nagymérték-
A gazdasági teljesítmény változását figye- ben befolyásolják a földrajzi adottságok, a
lembe véve 2020-ban az ország relatív ener- gazdaság szerkezete, fejlettsége és a felhasz-
giaigénye – az egységnyi GDP előállításához nált energiaforrások összetétele is.
7.6. ábra Magyarország teljes energiafelhasználásának változása az előző évhez képest

%
6
5
4 4,6
4,1
3 3,7 3,5
2 2,7
1
0
–0,2 –1,2 –0,5
–1 –0,6
–2,2
–2
–3,3
–3
–4
–5,0
–5
–6
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
6)
Primer belföldi felhasználás (a végső felhasználás energiamennyisége az átalakítási és a hálózati veszteséggel, valamint az energiaszektor saját
fogyasztásával együtt).

Több villamos áramot termeltünk

A hazai termelésből származó energia kWh-ra emelkedett, és a hazai áramterme-
mennyisége 2017 óta folyamatosan csök- lés közel ötödét biztosította. A zöldáram-
ken. 2021-ben az alapenergia-hordozókból termelés elsődleges forrása a napenergia
a megelőző évinél 0,5%-kal kevesebb, 441 hasznosítása, valamint biomassza elége-
PJ energiát állítottunk elő. Energiaterme- tése volt. A napelemekkel előállított áram
lésünk négytizedét nukleáris energia biz- mennyisége nőtt a legdinamikusabban, a
tosította, az atomerőműben létrehozott 2010. évi 850 ezer kWh-ról 2021-re 3,8
villamos és hőenergia mennyisége energiaér- milliárd kWh-ra.
tékben kifejezve az előző évi, 1,5%-os csök- A hazai áramtermelés nem tudja kielé-
kenés után további 0,5%-kal mérséklődött. gíteni a tendenciájában növekvő belföldi
A termelés mintegy háromtizedét adó szükségletet, ezért a behozatal aránya egyre
fosszilis energiahordozók közül a földgáz inkább növekszik a villamosenergia-mér-
kitermelése – hőegyenértékben kifejezve – legben. 2021-ben a nettó import (13 milli-
11, a széné 17 %-kal csökkent, a kőolajé árd kWh) 2,5-szerese volt a 2010. évinek.
8,7%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva.
A megújuló energiaforrásokból és hulladé- 7.7. ábra Alap-energiahordozókból előállított
kokból 5,9%-kal több energia keletkezett, energia megoszlása
részesedésük a termelésben 32%-ra emel-
kedett. 7,3
Magyarország villamosenergia-termelése
10,4 2021
2011 és 2014 között csökkent, majd há- 13,0
romévi növekedés után 2018-ban ismét 8,5 37,2 39,7
mérséklődött. 2019-től újra emelkedett a
hazánkban előállított áram mennyisége. 11,0 2016
12,7
A 2021-ben előállított 36 milliárd kWh vil-
lamos energia 2,5%-kal több volt a megelő-
ző évinél, a 2010-es értéktől azonban 4,2%- 28,6
kal elmaradt. Áramtermelésünk 45%-át a
31,6
paksi atomerőmű fedezte, további 26%-át
földgázból, 8,6%-át szénből állítottuk elő.
A földgáz szerepe egyre nagyobb, a széné Nukleáris
egyre kisebb a villamosenergia-előállítás- Megújulók és hulladék

ban. Hazánk megújuló alapú villamosener- Földgáz
gia-termelése 2013 óta folyamatosan bő- Szén
vül, 2021-ben rekordszintre, 6,9 milliárd Kőolaj és kőolajtermékek

7
7.8. ábra A villamosenergia-termelés adatai, 2021, millió kWh
Szén és
széntermékek
Földgáz 3817
Kőolajtermékek Biomassza
9447 1779
52
Egyéb
Szél
363
651
Biogáz
279
Megújuló
energiaforrások Víz
6870 208
Kommunális
hulladék,
megújuló
Nukleáris Geotermikus 149
15 990 Nap 11
3793
Energiaimport-függőségünk csökkent
Nukleáris Földgáz
A 2019. évi kiugróan

Szén ésmagas értékek után
széntermékek 7)
gott, a legalacsonyabb
Kőolajtermékek arányt a 2011 és
a következő két évben
Egyéb jelentősen visszaesett 2013 közöttiNapidőszakban (mindhárom év-
az energiahordozók PJ-ban kifejezett kül-
Biomassza ben 50%), aSzéllegmagasabbat (70%) 2019-
kereskedelmi forgalma.
Biogáz
2021-ben hazánk ben érte el.Víz Az energiaimport-függőség
energiaimportja (819 PJ) 13, az export (207 évenkénti ingadozása többek között a tá-
Kommunális hulladék megújuló Geotermikus
PJ) 36%-kal esett vissza. Az import közel rolókapacitások változásával és a készle-
kilenctizedét kitevő fosszilis energiahor- tezés ütemezésével is összefüggésben áll.
dozók közül a földgáz, valamint a szén és A felhalmozás és a felhasználás időzítését
széntermékek behozatala 31, illetve 7,2%- az energiahordozók világpiaci ára, a be-
kal kevesebb lett, miközben a kőolaj és szerzési lehetőségek és az időjárási körül-
kőolajtermékeké kismértékben, 1,7%-kal mények alakulása is befolyásolja. 2020-ban
bővült. Az energiaexport visszaesését első- hazánk energiafüggősége az uniós átlag-
sorban a földgáz kivitelének 79%-os csök- gal közel azonos (57%), Szlovákiáé attól
kenése eredményezte. kismértékben, Csehországé és Lengyelor-
Magyarország energiaimport-függősége8) szágé számottevően kedvezőbb volt.
a 2010-es években 50 és 70% között moz-
7)
A behozatal 2019. évi emelkedésekor az importtöbblet egy része készletezésre ment. Akkor a földgáz készletbővülése (109 PJ) az éves
átlagos szükségletünk háromtizedének felelt meg, és a következő két évben felhasználtuk.
8)
Az energiaimport-függőség százalékban kifejezett mutatója azt ismerteti, hogy egy ország milyen mértékben szorul importenergiára
a hazai energiaigények teljesítése érdekében. A jelzőszámot a nettó import (összes import és összes export különbsége) és a készletváltozással
korrigált bruttó belföldi primerenergia-felhasználás hányadosaként határozzuk meg.

7.9. ábra Az uniós tagországok energiaimport-függősége, 2020

Észtország 11
Románia 28
Svédország 34
Bulgária 38
Csehország 39
Finnország 42
Lengyelország 43 EU27_2020 átlaga: 57
Franciaország 44
Dánia 45
Lettország 45
Szlovénia 46
Horvátország 54
Szlovákia 56
Magyarország 57
Ausztria 58
Németország 64
Portugália 65
Spanyolország 68
Hollandia 68
Írország 71
Olaszország 73
Litvánia 75
Belgium 78
Görögország 81
Luxemburg 92
Ciprus 93
Málta 98
0 20 40 60 80 100%
A háztartások energiaigénye nőtt, a közlekedésé és az iparé

csökkent
2020-ban az erőművek saját energiafel- függvényében változik. A háztartások ener-
használása, valamint az átalakítási és a há- giafelhasználása a 2010-es évtized első felé-
lózati veszteség figyelembevételével 832 ben folyamatosan csökkent, 2015-től három
PJ energia állt a gazdaság és a háztartások éven át évente mérséklődő ütemben nőtt,
rendelkezésére. A Magyar Energetikai és majd 2018-ban és 2019-ben ismét csökkent.
Közműszabályozási Hivatal adatai szerint 2020-ban a lakosság 249 PJ energiát fo-
Magyarországon a végső (közvetlen) ener- gyasztott el, a 2019. évinél 5,1%-kal többet.
gia legnagyobb felhasználója a lakosság. A motorizáció fejlődése és a szállítási tel-
2020-ban a teljes hazai energiafelhaszná- jesítmény fokozódása következtében a köz-
láson belül a háztartások 34%-os része- lekedés a második legnagyobb energiafo-
sedése9) (2,3 százalékponttal) magasabb gyasztóvá vált. A szektor energiaigénye
volt az előző évinél. A lakosság évenkénti 2020-ban (186 PJ) 12%-kal esett vissza az
energiafogyasztása elsősorban a téli időjárás egy évvel korábbihoz képest, ezáltal a ren-
9)
Az energiahordozók nem energetikai célú felhasználása nélkül számított arány.

7
delkezésre álló energia 25%-át használta fel nálása 2,6%-kal bővült). Ezen kívül jelentős
(szemben az előző évi 28%-kal). A közle- még az élelmiszer- és az építőanyag-ipar,
kedésben igénybe vett energia döntő hánya- valamint a gépgyártás energiaszükséglete is,
da (96%-a) a közúti áru- és személyszállítás ezek az ágazatok rendre 16, 12, illetve 11%-
szükségletét fedezte, aminek az energiafo- kal részesedtek a szektor fogyasztásából.
gyasztása 2020-ban az egy évvel korábbi- Az építőanyag-gyártás energiafelhasználá-
nál 12%-kal kevesebb volt. A jóval kisebb sa csökkent, a másik két ipari alágé bővült.
arányt, alig 3,0%-ot képviselő vasút energia- A járműgyártás, a papír- és nyomdaipar, az
fogyasztása 4,0%-kal csökkent. Az energi- építőipar, illetve a fajlagosan nagy energia-
aipart nem, de az építőipart magában fog- igényű vas- és acélgyártás külön-külön az
laló ipar szintén az energia 25%-át (186 PJ) ipari végső felhasználásra rendelkezésre álló
használta fel. 2020-ban az ipar és a közleke- energia 5–7%-át fogyasztotta el. 2020-ban a
dés energiafelhasználáson belüli aránya lé- kereskedelem és a közszolgáltatások együtt
nyegében megegyezett, míg 2015–2019 kö- 11, a mezőgazdaság 4,0%-kal részesedett
zött utóbbi aránya 1,1–3,3 százalékponttal az energiafogyasztásból, előbbi felhaszná-
magasabb volt. 2020-ban az ipar teljes ener- lása 2,6%-kal mérséklődött, utóbbié 4,5%-
giafelhasználása 0,6 százalékkal mérsék- kal emelkedett 2019-hez viszonyítva. Az
lődött az egy évvel korábbihoz képest. Az energiahordozók nem energetikai (például
ipari energiafogyasztásunk 26%-a a vegyipar a földgáz műtrágyagyártási nyersanyagként
és gyógyszergyártás együttes tevékenységé- való) felhasználása az előző évinél 6,0%-kal
hez kötődött (miközben az ágazat felhasz- többet, 97 PJ-t tett ki.
Nőtt a megújuló energiaforrások felhasználási aránya

Az Európai Unió Európa 2020 stratégiá- emelkedve az unió egészére előirányzott
ja éghajlatváltozás és fenntartható energi- célértéket is felülmúlta a megújulók hasz-
agazdálkodás célkitűzésének keretében a nosítási aránya.
megújuló energiaforrások energiafelhasz- Hazánk először 13, majd a Megújulóe-
náláson belüli arányát közösségi szinten nergia-hasznosítási Cselekvési Tervben
2020-ra legalább 20%-ra kellett emelni. ennél magasabb, 14,65%-os arányt vállalt.
A környezetbarát energiahordozók nö- Magyarországon a megújuló források-
vekvő felhasználása révén csökken a fos�- ból származó energia fogyasztáson belüli
szilis energiahordozóktól való függés, vala- aránya 2013-ban 16,2%-ra nőtt, ezt kö-
mint az üvegházhatású gázok kibocsátása. vetően 2018-ban 12,5%-ra mérséklődött.
A tagállamonként vállalt célérték 10 (Mál- A zöldenergia időszakos visszaszorulásá-
ta) és 49% (Svédország) között szóródott. ban szerepet játszott a kőolaj és kőolajter-
Az uniós stratégiában megfogalmazott mékek iránti igény növekedése. 2020-ban
elvárást 2020-ra 23 tagállam teljesítette hazánkban a megújuló energia energia-
(mindössze Belgium, Franciaország, Hol- felhasználáson belüli 13,9%-os részese-
landia, valamint Szlovénia maradt el a vál- dése az uniós átlagnál 8,2 százalékponttal
lalásától), a 2019. évi 19,9%-ról 22,1%-ra alacsonyabb volt.

A tagállamok közül Svédországban a leg- fogyasztás 12%-át megújuló energia bizto-

magasabb a megújuló energia részesedése, sította. Előbbi aránya kismértékben, utób-
ahol a teljes felhasználás 60%-a származott bié viszont jelentősen elmaradt az uniós át-
ilyen forrásból. Svédországot Finnország és lagtól (23, illetve 37%).
Lettország követte 44, illetve 42%-os arán�- Mindegyik uniós országban egységes
nyal. A visegrádi országcsoport többi tagja a célkitűzés volt, hogy 2020-ig a közlekedé-
magyarországinál nagyobb (Lengyelország si szektor energiafogyasztásán belül a meg-
16, Csehország és Szlovákia egyaránt 17%- újuló energia részaránya elérje a 10%-ot.
os) arányban fedezte energiaszükségletét Ezt 12 tagállamban, valamint a közösség
újratermelődő forrásokból. Megújuló ener- egészére számolva is sikerült teljesíteni.
giaforrásaink döntő többsége biológiai, azon 2020-ban – 2019-hez hasonlóan – Svédor-
belül is alapvetően növényi eredetű, amiből szág, Finnország és Hollandia állt a közös-
elsősorban hő- és villamos energiát, másod- ségi rangsor élén. Magyarország 11,6%-os
sorban bioüzemanyagokat állítunk elő. Ha- aránya – a 2013-tól emelkedő tendencia
zánkban 2020-ban a fűtés és a hűtés során eredményeként – felülmúlta a 10,2%-os
felhasznált energia 18, a villamosenergia- uniós átlagot.
7.10. ábra A megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiafelhasználásból

az uniós tagországokban, 2020
Svédország
Finnország
Lettország
Ausztria
Portugália
Dánia
Horvátország
Észtország
Litvánia
Szlovénia
Románia
Bulgária
EU27_2020
Görögország
Spanyolország
Olaszország
Németország
Franciaország
Szlovákia
Csehország
Ciprus
Írország
Lengyelország
Hollandia
Magyarország
Belgium
Luxemburg
Málta
0 10 20 30 40 50 60 70%
2020. évi arány Célérték 2020-ra

ÁBRÁK JEGYZÉKE
ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. Makrogazdasági környezet
VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK................................................................................................................ 16
1.1. ábra A világgazdaság teljesítményének változása.................................................................................... 16
1.2. ábra A GDP volumenváltozása......................................................................................................................... 19
1.3. ábra A globális GDP megoszlása országok, országcsoportok szerint................................................ 19
1.4. ábra A GDP volumenváltozása az uniós tagállamokban, 2021............................................................ 20
1.5. ábra A GDP volumene az uniós tagországokban...................................................................................... 21
A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE............................................................................................... 22

1.6. ábra A GDP volumenváltozása......................................................................................................................... 22
1.7. ábra A visegrádi országok gazdasági fejlettsége az uniós csatlakozás óta...................................... 23
1.8. ábra Az árutermelő ágak teljesítményváltozása........................................................................................ 24
1.9. ábra A szolgáltató ágak, ágazatcsoportok teljesítményváltozása, 2021........................................... 26
1.10. ábra A GDP volumenváltozásához való hozzájárulás mértéke a termelési és
a felhasználási oldalon, 2021................................................................................................................................ 27
gazdálkodási forma szerint................................................................................................................................... 29
1.12. ábra A jegybanki alapkamat alakulása....................................................................................................... 30
a legjelentősebb nemzetgazdasági ágak szerint.......................................................................................... 32
1.14. ábra A beruházások egy lakosra jutó értéke az országos százalékában,
2015–2020 átlaga..................................................................................................................................................... 34
1.15. ábra A szellemi tulajdont képező termékek beruházási értékének aránya a bruttó
állóeszköz-felhalmozáson belül néhány uniós tagországban és az EU-ban....................................... 34
1.16. ábra A szellemi tulajdont képező termékek beruházási értékének aránya
a bruttó állóeszköz-felhalmozáson belül nemzetgazdasági áganként..................................................... 35
KÜLKERESKEDELEM.................................................................................................................................................. 36
1.17. ábra A külkereskedelmi termékforgalom többlete és a forgalom volumenváltozása.............. 36
1.18. ábra Az egyenleg alakulása a főbb országcsoportok szerint............................................................. 40
1.19. ábra A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom többlete és a forgalom értékváltozása.......... 46
1.20. ábra A külkereskedelmi forgalom értéke .................................................................................................. 49
KORMÁNYZATI SZEKTOR...................................................................................................................................... 50
1.21. ábra A kormányzati szektor egyenlege...................................................................................................... 50
1.22. ábra A kormányzati szektor adóssága......................................................................................................... 51

ÁBRÁK JEGYZÉKE
CÉGVILÁG........................................................................................................................................................................... 52
1.23. ábra Az év folyamán újonnan alakult vállalkozások aránya az összesből, december 31.......... 53
1.24. ábra A regisztrált egyéni vállalkozókból a tevékenységüket szüneteltetők aránya
gazdasági áganként, december 31.................................................................................................................... 54
1.25. ábra A valódi új vállalkozások túlélési aránya.......................................................................................... 55
1.26. ábra A gyorsan növekvő vállalkozások nemzetgazdasági áganként, 2020 .................................. 56
1.27. ábra A kkv-k részesedése a vállalkozások teljesítményéből............................................................... 57
1.28. ábra A kkv-k fő tevékenység szerinti részesedése a foglalkoztatottak számából, 2020........... 58
1.29 ábra A kkv-k fő tevékenység szerinti részesedése a bruttó hozzáadott értékből, 2020 ........... 59
1.30 ábra A kkv-k fő tevékenység szerinti részesedése a beruházásokból, 2020 ................................. 59
1.31 ábra A startupalapítók számának megoszlása korcsoport és nem szerint, 2020 ........................ 59
1.32. ábra A külföldi irányítású vállalkozások részesedése az összes vállalkozás
főbb gazdasági mutatóiból .................................................................................................................................. 60
1.33. ábra A külföldi irányítású leányvállalatok részesedése az adott gazdasági ág
vállalkozásainak hozzáadott értékéből............................................................................................................. 61
TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA........................................................................................................................ 61
1.34. ábra K+F-ráfordítások a bruttó hazai termék (GDP) százalékában................................................... 63
1.35. ábra A kutatás-fejlesztési ráfordítások pénzügyi források szerint..................................................... 64
1.36. ábra A K+F-ráfordítások forrásai és felhasználása, 2020....................................................................... 65
1.37. ábra A kutatás-fejlesztést végző vállalkozások főbb mutatóinak megoszlása
a vállalkozás fő tevékenysége szerint, 2020 ................................................................................................... 66
1.38. ábra A kutatás-fejlesztést végző vállalkozások főbb mutatóinak a megoszlása
tulajdonforma és létszámkategória szerint, 2020......................................................................................... 67
1.39. ábra A visegrádi országok innovációs teljesítménye az innováció egyes dimenzióiban,
2021............................................................................................................................................................................... 68
ÁRFOLYAMATOK........................................................................................................................................................... 69
1.40. ábra Az árak változása...................................................................................................................................... 69
1.41. ábra A fogyasztói árak változása kiadási főcsoportonként, 2021..................................................... 70
1.42. ábra A harmonizált fogyasztói árak változása az uniós tagállamokban, 2021............................ 71
1.43. ábra A relatív árszínvonal kiadási főcsoportonként Magyarországon az uniós
átlaghoz képest, 2020............................................................................................................................................. 72
1.44. ábra Az üzemanyag termékpályán az árak és a forint dollárral szembeni
árfolyamának változása.......................................................................................................................................... 73
1.45. ábra Az árak változása a kenyér termékpályán....................................................................................... 74
1.46. ábra Az árak változása a sertéshús termékpályán................................................................................. 75
1.47. ábra Az építőipari árak ágazatonkénti változása 2010-hez képest................................................. 77
1.48. ábra A szolgáltatási kibocsátási árak változása....................................................................................... 78
1.49. ábra A szolgáltatási kibocsátási árak változása néhány szolgáltatási területen......................... 79

ÁBRÁK JEGYZÉKE
2. Munkaerőpiaci helyzetkép
2.1. ábra A 15–64 éves foglalkoztatottak számának alakulása..................................................................... 83
2.2. ábra A 15–64 évesek foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása............................. 84
2.3. ábra A foglalkoztatottak számának változása a munkaerőpiac egyes szegmenseiben.............. 85
2.4. ábra A 15–64 éves foglalkoztatottak száma és változása 2021-ben 2020-hoz képest,
nemzetgazdasági szektorok szerint................................................................................................................... 87
2.5. ábra A távmunkában vagy home office keretében dolgozók arányának alakulása,
3 havi átlag adatok .................................................................................................................................................. 88
2.6. ábra A foglalkoztatási arány az Európai Unióban, 2021. IV. negyedév.............................................. 89
2.7. ábra A nyilvántartott álláskeresők és a munkanélküliek számának alakulása................................ 90
2.8. ábra A munkanélküliségi ráta az uniós országokban, 2021. IV. negyedév....................................... 92
2.9. ábra A foglalkoztatási arány megyénként, 2021........................................................................................ 93
2.10. ábra A munkanélküliségi ráta megyénként, 2021.................................................................................. 93
2.11. ábra Azon személyek aránya a népességen belül, akik gazdasági aktivitása
az előző negyedévhez képest megváltozott.................................................................................................. 93
2.12. ábra A potenciális munkaerő-tartalék negyedévenkénti alakulása................................................. 94
3. Ágazati körkép
3.1. ábra Néhány gazdasági terület szerepe a GDP 7,1%-os volumennövekedésében, 2021 ...........100
IPAR.......................................................................................................................................................................................100
3.2. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása......................................................................101
3.3. ábra Az ipari termelés volumenváltozás az Európai Unió tagállamaiban, 2021 .........................102
3.4. ábra Az ipari termelési érték megoszlása ágazatcsoportok szerint, 2021 .....................................103
3.5. ábra Gyártott személygépkocsik száma országok, országcsoportok szerint................................105
3.6. ábra A termelés volumenváltozása a feldolgozóipari alágakban, 2021 .........................................106
3.7. ábra Az ipari termelés értéke és volumenváltozása az előző évhez képest
megyénként, 2021 .................................................................................................................................................107
ÉPÍTŐIPAR.......................................................................................................................................................................108
3.8. ábra Az építőipari termelés volumenváltozása építményfőcsoportonként..................................109
3.9. ábra Az építőipar év végi rendelésállományának volumenváltozása
építményfőcsoportonként......................................................................................................................................109
3.10. ábra Az építőipari termelés volumenváltozása az EU-ban és a visegrádi országokban.........110
KISKERESKEDELEM.................................................................................................................................................111
3.11. ábra A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozásához való hozzájárulás.........112
3.12. ábra A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozása...................................................113
3.13. ábra A csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma havonta......................................114
3.14. ábra Kiskereskedelmi üzletek tízezer lakosra jutó száma megyénként, 2021. június 30. ........116

ÁBRÁK JEGYZÉKE
INFOKOMMUNIKÁCIÓ.........................................................................................................................................116
3.15. ábra A mobiltelefon-előfizetések száma az előfizetés típusa szerint.............................................117
SZÁLLÍTÁS, KÖZLEKEDÉS..................................................................................................................................119
3.16. ábra Az áruszállítási teljesítmény alakulása.............................................................................................120
3.17. ábra A helyközi személyszállítás teljesítményének alakulása...........................................................121
3.18. ábra A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik
számának alakulása................................................................................................................................................123
LAKÁSÉPÍTÉS, HITELEZÉS, INGATLANPIAC.......................................................................................124

3.19. ábra A használatba vett lakások száma....................................................................................................124
3.20. ábra Tízezer lakosra jutó lakásépítés..........................................................................................................125
3.21. ábra A vállalkozások és a természetes személyek lakásépítése.......................................................126
3.22. ábra Az eladott lakások száma.....................................................................................................................127
3.23. ábra A lakások tiszta árváltozása.................................................................................................................128
3.24. ábra A lakáscélú hitelállomány alakulása................................................................................................129
3.25. ábra A családi otthonteremtési kedvezmény összege..............................................................................130
TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS..............................................................................................................................131
3.26. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása szálláshelytípusokként,
július 31. .............................................................................................................................................................................135
3.27. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása.........................................................136
3.28. ábra A legjelentősebb küldő országok a vendégéjszakákban kifejezett vendégforgalom
alapján, 2021 ....................................................................................................................................................................137
3.29. ábra A kereskedelmi szálláshelyek átlagos férőhelyszáma és vendégéjszakáinak változása
az előző évhez képest szálláshelytípus szerint, 2021 ......................................................................................138
3.30. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtságának alakulása a nyári
hónapokban szálláshelytípusonként..............................................................................................................139
3.31. ábra Egy vendégéjszakára, illetve egy szoba egy működési napjára (REVPAR) jutó
bruttó szállásdíj.......................................................................................................................................................140
3.32. ábra Vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozása......................................................141
MEZŐGAZDASÁG.....................................................................................................................................................141
3.33. ábra A mezőgazdasági kibocsátás volumenváltozása........................................................................142
3.34. ábra A mezőgazdasági kibocsátás volumen- és árváltozása az előző évihez képest
a mezőgazdasági számlák rendszere alapján, 2021 ..................................................................................143
3.35. ábra Az „A” mutató változása a jelentősebb mezőgazdasági termelő uniós
tagállamokban és a visegrádi országok körében, 2021 ...........................................................................144
3.36. ábra Az aszályindex (PAI) 2021-re számított értékeinek területi eloszlása..................................145
3.37. ábra A gazdaságok számának és standard termelési értékének megoszlása a standard
termelési érték nagyságkategóriái szerint............................................................................................................148

ÁBRÁK JEGYZÉKE
4. Digitális világ
INTERNETHÁLÓZAT.................................................................................................................................................151
4.1. ábra A helyhez kötött internet-előfizetések ezer lakosra jutó száma megyénként,
2021. december 31.................................................................................................................................................151
4.2. ábra A helyhez kötött internet-előfizetések számának és
nettó árbevételének változása...........................................................................................................................151
4.3. ábra A mobiladat-forgalom alakulása.........................................................................................................152
DIGITÁLIS GAZDASÁG............................................................................................................................................152
4.4. ábra Az e-kereskedelem részesedése a vállalkozások árbevételéből
az EU tagállamaiban, 2021..................................................................................................................................153
4.5. ábra A leggyakrabban előforduló digitális és precíziós eszközök használatának aránya
az agrárgazdaságokban, 2020...........................................................................................................................155
4.6. ábra Az IKT-szektor részesedése a vállalkozások egyes gazdasági mutatóiból............................156
DIGITÁLIS TÁRSADALOM.....................................................................................................................................157
4.7. ábra Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból...............157
4.8. ábra Napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint.........................................158
4.9. ábra Internethasználat, 2021..........................................................................................................................159
4.10. ábra A teljes körű elektronikus ügyintézést igénybe vevők aránya
a 16–74 éves népességből, 2021.......................................................................................................................160
4.11. ábra Az online vásárló 16–74 évesek aránya adott év január–márciusában..............................160
4.12. ábra Az interneten a személyes adatokhoz való hozzáférés kezelése céljából végzett
tevékenységek, 2021.............................................................................................................................................161
5. Demográfiai helyzetkép
5.1. ábra A népesség száma nem és korcsoport szerint, 2022. január 1. ................................................165
5.2. ábra A természetes népmozgalmi folyamatok ezer lakosra jutó értéke.........................................166
5.3. ábra Az ezer lakosra jutó természetes fogyás megyénként, 2021 ....................................................166
5.4. ábra Ezer nőre jutó élveszületés a nők főbb korcsoportja szerint.....................................................167
5.5. ábra A szülőképes korú nők száma és a teljes termékenységi arányszám.....................................168
5.6. ábra Az elhunytak számának havi alakulása.............................................................................................169
5.7. ábra Ezer megfelelő korú férfira és nőre jutó halálozás korcsoportonként...................................170
5.8. ábra Magzati veszteségek................................................................................................................................171
5.9. ábra A házasságkötések száma......................................................................................................................172
5.10. ábra Az élveszületések száma az anya családi állapota szerint........................................................172
5.11. ábra Ezer fennálló házasságra jutó válás..................................................................................................173

ÁBRÁK JEGYZÉKE
5.12. ábra A házasságok mérlege..........................................................................................................................174

5.13. ábra Megyék közötti belföldi vándorlási különbözet, 2021 .............................................................175
5.14. ábra Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet megyénként, 2021 .................................176
5.15. ábra Ezer lakosra jutó külföldi állampolgárok száma megyénként, 2022. január 1. ................177
6. Életkörülmények
A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME........................................................................................................................179
6.1. ábra A háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme és
a nettó reáljövedelem változása 2015-höz képest.....................................................................................183
6.2. ábra Az egy főre jutó havi bruttó jövedelmek megoszlása a jövedelmek típusa szerint..........184
6.3. ábra A háztartások jövedelmének szerkezete jövedelmi ötödök szerint, 2020...........................184
6.4. ábra A háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme egyes háztartástípusok szerint..........185
6.5. ábra Az egy főre jutó havi bruttó jövedelem megoszlása bevételi forrás szerint
régiónként, 2020.....................................................................................................................................................186
6.6. ábra Az átlagos megélhetési szinthez szükségesnek tartott egy főre jutó
jövedelemösszegek régiók szerint, 2020.......................................................................................................187
6.7. ábra Saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők
a teljes ellátás összege szerint, 2021. január.................................................................................................190
6.8. ábra Az öregségi nyugdíj egy főre jutó átlagos összege megyénként, 2021. január.................190
6.9. ábra A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások reálértéke 2010-hez képest...................192
6.10. ábra A babaváró hitel negyedéves tranzakciói......................................................................................193
6.11. ábra A szegénység és társadalmi kirekesztődés fő indikátorainak alakulása.............................194
6.12. ábra A jövedelmi szegénység arányának alakulása háztartástípusok szerint............................195
KERESETEK......................................................................................................................................................................196
6.13. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók megoszlása keresetkategóriák szerint......197
6.14. ábra A minimálbér és a garantált bérminimum összege...................................................................197
6.15. ábra A havi nettó átlagkereset alakulása és reálértékének változása 2010-hez képest..........198
6.16. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete és
annak változása az előző évhez képest néhány kiemelt csoportban, 2021......................................201
6.17. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete és
annak változása az előző évhez képest nemzetgazdasági áganként, 2021......................................202
6.18. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete
megyénként, 2021..................................................................................................................................................202
A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA..................................................................................................................203
6.19. ábra A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása és annak változása
2015-höz képest......................................................................................................................................................203
6.20. ábra A háztartások egy főre jutó alapvető és nem alapvető havi kiadásai .................................205

ÁBRÁK JEGYZÉKE
6.21. ábra A háztartások egy főre jutó havi kiadásai a különböző

jövedelmi kategóriákban, 2020.........................................................................................................................206
6.22. ábra A fogyasztási kiadások összes háztartás átlagától való eltérése
az egyes háztartástípusokban...........................................................................................................................207
6.23. ábra Az egy főre jutó havi kiadások nagysága az egyes háztartástípusokban, 2020..............208
6.24. ábra Az egy főre jutó havi átlagos fogyasztás nagysága régiónként, 2020.................................209
6.25. ábra Az egy főre jutó havi átlagos élelmiszer-fogyasztás mennyisége.........................................209
6.26. ábra Néhány IT-eszköz száz háztartásra jutó éves átlagos száma
jövedelmi ötödök szerint, 2020.........................................................................................................................210
SZOCIÁLIS ELLÁTÁS..................................................................................................................................................211
6.27. ábra A napközbeni ellátáshoz a lakóhelyen hozzá nem férő 3 éven aluli
gyermekek száma és aránya...............................................................................................................................211
6.28. ábra A gyermekotthonokban és nevelőszülőknél ellátott gyermekek és
fiatal felnőttek, 2020..............................................................................................................................................212
6.29. ábra A házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést igénybe vevők tízezer 60 éven
felülire jutó száma..................................................................................................................................................214
6.30. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete........................................215
EGÉSZSÉGÜGY.............................................................................................................................................................216
6.31. ábra A születéskor várható átlagos élettartam változása 2019 és 2020 között.........................216
6.32. ábra A háziorvosok forgalmának változása 2019 és 2020 között ...................................................217
6.33. ábra Száz lakosra jutó megjelenési eset és beavatkozás a járóbeteg-ellátásban......................218
6.34. ábra Az intenzív osztályok és infektológiák ágykihasználása...........................................................219
6.35. ábra Kórházi osztályok ápolási napjai.......................................................................................................220
6.36. ábra A táppénzesek napi átlagos száma havonta................................................................................220
SZEMÉLYSÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK..........................................................222

6.37. ábra A gépjárműforgalom havi alakulása................................................................................................222
6.38. ábra A személysérüléses közúti közlekedési balesetek számának változása
kimenetel szerint....................................................................................................................................................223
6.39. ábra Járművezetők hibájából bekövetkezett balesetek számának havi alakulása...................223
6.40. ábra Balesetekben elhunytak száma nemek és korcsoportok szerint...........................................224
KÖZNEVELÉS, SZAKKÉPZÉS, FELSŐOKTATÁS.....................................................................................225

6.41. ábra Az óvodás gyermekek és az óvodai férőhelyek számának alakulása...................................226
6.42. ábra A középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók megoszlása
a feladatellátási hely típusa szerint..................................................................................................................227
6.43. ábra A középfokú intézmények megnevezéseinek változása..........................................................228
6.44. ábra Az általános iskolák és a középfokú iskolák pedagógusai nemek és
korcsoportok szerint, 2020/2021-es tanév....................................................................................................229

ÁBRÁK JEGYZÉKE
6.45. ábra A külföldi hallgatók számának és arányának alakulása a nappali képzésben..................230

6.46. ábra A felsőoktatásban tanulók létszáma................................................................................................233
6.47. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 éves
népesség körében, 2020......................................................................................................................................234
6.48. ábra A 25–64 éves népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint
az uniós tagországokban, 2020.........................................................................................................................235
KULTURÁLIS FOGYASZTÁS, SZABADIDŐ................................................................................................236

6.49. ábra Múzeumlátogatások száma................................................................................................................237
6.50. ábra A kiadott könyvek száma és példányszáma jelleg szerint.......................................................238
6.51. ábra A kultúrára, szórakozásra fordított kiadások aránya az egy főre jutó
fogyasztásban jövedelmi ötödök szerint, 2020...........................................................................................239
6.52. ábra Kulturális foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból
az Európai Unió tagállamaiban, 2020..............................................................................................................240
SZUBJEKTÍV JÓLLÉT.................................................................................................................................................241
6.53. ábra Az élettel való elégedettség korcsoportok szerint.....................................................................241
6.54. ábra Az élettel való elégedettség átlagértékei családi állapot alapján.........................................242
6.55. ábra A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség korcsoportok szerint...........................243
6.56. ábra A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség régiók szerint, 2021.............................243
6.57. ábra Az élettel való elégedettség csökkenése a járvány következtében
az Európai Unió tagországaiban.......................................................................................................................244
6.58. ábra Az emberekbe vetett bizalom korcsoportok szerint.................................................................245
6.59. ábra A közterületen magukat biztonságban érzők aránya régiók szerint...................................246
7. Környezet és energiagazdálkodás
KÖRNYEZET....................................................................................................................................................................249
7.1. ábra A nemzetgazdasági ágak és a háztartások által kibocsátott
üvegházhatású gáz mennyisége..............................................................................................................................249
7.2. ábra A nitrogén-dioxid átlagos havi koncentrációja Budapesten...........................................................251
7.3. ábra Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága.................................................................252
7.4. ábra A faállománnyal borított erdőterület megoszlása fafajcsoportok szerint, 2020.....................253
7.5. ábra A tíz kilométer ivóvízvezetékre jutó csőtörések számának alakulása.........................................255
ENERGIAGAZDÁLKODÁS.....................................................................................................................................256
7.6. ábra Magyarország teljes energiafelhasználásának változása az előző évhez képest....................257
7.7. ábra Alap-energiahordozókból előállított energia megoszlása...............................................................258
7.8. ábra A villamosenergia-termelés adatai, 2021................................................................................................259
7.9. ábra Az uniós tagországok energiaimport-függősége, 2020....................................................................260
7.10. ábra A megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiafelhasználásból
az uniós tagországokban, 2020.................................................................................................................................262

TÁBLÁK JEGYZÉKE
TÁBLÁK JEGYZÉKE
1. Makrogazdasági környezet
VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK................................................................................................................ 16
1.1. tábla A gazdasági teljesítmény változása, 2021......................................................................................... 18
A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE............................................................................................... 22

1.2. tábla A 10 legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ág beruházási teljesítménye, 2021.......... 33
KÜLKERESKEDELEM.................................................................................................................................................. 36
1.3. tábla A külkereskedelmi termékforgalom összefoglaló adatai, 2021................................................ 37
1.4. tábla A külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufőcsoportok szerint, 2021...................... 38
1.5. tábla A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportok szerint, 2021................... 41
1.6. tábla Magyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2021....... 43
1.7. tábla Magyarország legfontosabb partnerországai a termékek származása szerinti
behozatalban, 2021................................................................................................................................................. 44
1.8. tábla A külkereskedelmi árszintalakulás fontosabb mutatói ............................................................... 45
1.9. tábla A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom alakulása
szolgáltatáscsoportonként, 2021........................................................................................................................ 47
1.10. tábla A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom alakulása országcsoportok szerint, 2021...... 48
1.11. tábla Magyarország legfontosabb partnerországai a szolgáltatás-külkereskedelmi
forgalomban, 2021................................................................................................................................................... 48
CÉGVILÁG........................................................................................................................................................................... 52
1.12. tábla A regisztrált vállalkozások száma és változása, 2021. december 31..................................... 52
2. Munkaerőpiaci helyzetkép
2.1. tábla A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya, 2021......................................................................................... 86
2.2. tábla A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája, 2021..................................................................................... 91
3. Ágazati körkép
KISKERESKEDELEM........................................................................................................................................................111
3.1. tábla A kiskereskedelmi üzletek forgalmának alakulása, 2021 ...........................................................114
MEZŐGAZDASÁG.................................................................................................................................................... 141
3.2. tábla A főbb szántóföldi növények terméseredménye, 2021 ..............................................................146
3.3. tábla Állatállomány, december 1. ......................................................................................................................147

TÁBLÁK JEGYZÉKE
6. Életkörülmények
A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME..............................................................................................................................183
6.1. tábla A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma az ellátás típusa szerint,
2021. január......................................................................................................................................................................188
6.2. tábla A családtámogatásokban részesülők száma és az ellátásokra kifizetett összeg
ellátási forma szerint.....................................................................................................................................................191
KERESETEK..............................................................................................................................................................................196
6.3 tábla A havi nettó átlagkeresetek alakulása, 2021......................................................................................200
A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA.......................................................................................................................203
6.4. tábla A háztartások egy főre jutó havi átlagos kiadása, 2020.................................................................. 204
SZOCIÁLIS ELLÁTÁS.........................................................................................................................................................211
6.5. tábla A gyermekvédelmi ellátórendszerrel kapcsolatba került gyermekek száma....................213
EGÉSZSÉGÜGY.....................................................................................................................................................................216
6.6. tábla Egészségügyi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete, 2021..........................................................221
KÖZNEVELÉS, SZAKKÉPZÉS, FELSŐOKTATÁS........................................................................................225

6.7. tábla Főbb küldő országok a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben tanuló
külföldi állampolgárságú hallgatók száma alapján (nappali képzés)...................................................231
6.8. tábla A felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben részt vevő hallgatók
képzési területek szerint.............................................................................................................................................232
KULTURÁLIS FOGYASZTÁS, SZABADIDŐ....................................................................................................236

6.9. tábla A könyvtárak főbb mutatószámai, 2020.............................................................................................239
7. Környezet és energiagazdálkodás
KÖRNYEZET....................................................................................................................................................................249
7.1. tábla Ökológiai gazdálkodás keretein belül tartott állatállomány....................................................252
7.2. tábla Vadgazdálkodás .......................................................................................................................................254

Mo 2021

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Mo 2021

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ISSN 1416-2768

Nyilvántartási szám: Y/18434

Dr. Vukovich Gabriella elnök

Borítófotó: Adobe Stock

Nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt. – Eurotronik Zrt. – 2022.018

6 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

A kiadványban szereplő adatok elsődleges forrása a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetközi

A Covid19-világjárvány 2020. évi berobbanása sokkszerűen

Vélhetően velünk marad a pandémia időszakának több gya-

A járvány előtti helyzethez képest azonban mind a társadal-

Jelen kiadványunk amellett, hogy a főbb mutatók tekinteté-

Bízom benne, hogy Magyarország, 2021 című összefoglaló

10 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatott- si költségek az árutermelő ágazatok kibocsá-

Megnevezés 2015 2019 2020 2021

12 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE

14 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

 A Covid19-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldásával együtt járó gaz-

1.1. ábra A világgazdaság teljesítményének változása (az előző évhez képest)

2021-ben a globális folyamatokat első- sújtott ágazatok teljesítménye továbbra is

Forrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Forrás: az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO).

Forrás: Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA).

16 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

Kína gazdasági teljesítménye tovább nőtt,

1.1. tábla A gazdasági teljesítmény változása, 2021 (a GDP volumenváltozása)

Fejlett országok 0,5 5,2

A globális gazdaság három legnagyobb rábbit. A 2021. évi bővüléshez lényegében

18 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

A szűkebb gazdasági környezetünket je- az unió világgazdasági súlya a járvány

1.3. ábra A globális GDP megoszlása országok, országcsoportok szerint

40 20,2 16,2 14,9

Forrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF).

A járvány okozta visszaesés és a kilábalás is eltérő volt

A 2020. évi általános visszaesést követő- külgazdasági kapcsolataiban is kulcsszere-

20 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

1.5. ábra A GDP volumene az uniós tagországokban* (2015=100,0%)

A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE

1.6. ábra A GDP volumenváltozása (az előző évhez képest)

Magyarország EU27_2020 Visegrádi országok Magyarország nélkül

22 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

1.7. ábra A visegrádi országok gazdasági fejlettsége az uniós csatlakozás óta

Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia

Egyedül a mezőgazdaság teljesítménye csökkent

1.8. ábra Az árutermelő ágak teljesítményváltozása

Az építőipar teljesítménye a járványt a nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott

24 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

A szolgáltatások közül a szálláshely-szol- 11%-kal nőtt az egészségügy teljesítménye,

nem létfontosságú termékeket árusító üzle- megfelelően változik: 2020-ban a koráb-

1.9. ábra A szolgáltató ágak, ágazatcsoportok teljesítményváltozása, 2021

Egészségügy, szociális ellátás

2019-hez képest 2020-hoz képest

26 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

1.10. ábra A GDP volumenváltozásához való hozzájárulás mértéke a termelési és a felhasználási

A fogyasztás is számottevően élénkült

A beruházások a vállalkozások növekvő fejlesztési

A GDP növekedéséhez 2021-ben 1,6 kal) elmaradt. A bruttó állóeszköz-fel-

28 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2022

1.11. ábra A nemzetgazdasági beruházás volumenváltozásához való hozzájárulás

Legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások, százalékpont

A beruházási teljesítmény 2021. évi hozzájárult az is, hogy a Magyar Nemzeti

ÚJRA EMELKEDNEK A KAMATOK

 A Covid19-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldásával együtt járó gaz-