SEBZETT SZÍVEK RÓZSAKERESZTJE

„A FÉNYEK FÉNYÉBEN LEGYÜNK HÁT BARÁTOK!” - ROSA MYSTICA

A „kis jégkorszak” már évszázadok óta tombolt Európában, amikor kitört a Francia Forradalom. A spirituális
háttértörténelemben Gabriel Arkangyalt Michael uralma váltotta fel. Új Erőt, új Fényt hozva az Emberiségnek.

Hosszú-hosszú évezredek rejtett, beavatotti tudása kezdett közkinccsé válni. „A spirituális tudományokat
Gabriel idején titokban tartották. Ez a tudás Michael alatt a szabadba áradt.” (1.GA266 1907.10.23.) A
nagymesterek és tanítványaik közül sokan kiléptek a világ elé, köztük a híres „aranycsináló-alkimista” Saint
Germain gróf is, másnevén: 'Rákóczi' mester, hiszen épp ősmagyar nemesként inkarnálódott. A gróf sokáig
volt oly hírességek magántanára, mint a megtört szívű, trónfosztott királynőé: Mária Antoinetté. Az 1790-es
években gyakran elsétált a párizsi ispotályok és börtönök mentén, kezében könyveivel: a 'Legszentebb
Trinosophia'-val, miniatűr igazgyöngy-Bibliájával, a 'Rosa Mystica'-val, benne oly gondolatokkal: „A FÉNYEK
FÉNYÉBEN LEGYÜNK HÁT BARÁTOK!”

Rudolf Steiner nagymester előadásaiból megismerhetjük Saint Germain gróf néhány korábbi inkarnációját is:
mint Káin, Tubal-Kain, a Salamon-templomot építő Hiram Abiff, Lázár-Szent János, Eleázar-vértanú, majd
Christian Rosenkreutz. A hermetikus áramlat, a rózsakeresztes Rend alapítójaként a Krisztusi világmissziót
szolgáló Fehér Páholy 12 Avatarjainak egyike, akik közül heten mindig köztünk járnak, tiszta tudattal
emlékezve előző életeikre. Kicsiny Hazánk egyik legvilághírűbb könyvében: a „Vörös Oroszlán”-ban is
olvashatunk a grófról. „Létezik egy Fehér Páholy tizenkettő taggal, akik közül hétnek van különleges befolyása,
heten alapítottak vallási közösségeket. Ilyen volt Buddha, Hermész, Pythagoras, és így tovább.” (2. GA93
1905.10.21.)

A nagymesterek közül „Ketten aktívak Keleten, ketten Nyugaton, ketten középen, egy mozog.” - tanította
Rudolf Steiner - „A tizenkét Boddhiszattwából álló Páholyt úgy kell tekinteni, mint azon Páholy, amely az egész
Föld fejlődését irányítja. … Ők a nagy Tanítók, a nagy inspirálói mindannak, amit az emberiségnek el kell érnie
… a Tizenkettő között van egy Tizenharmadik … aki köré csoportosulnak, aki a Középpontjuk … akiből
kiáramlik az, amit a Tizenkettőnek képviselnie kell … a TIZENHARMADIK, akit az ókori Rishik Vishva
Karmannak szólítottak, akit Zarathustra Ahura Mazdao-nak nevezett, akit ma Krisztusnak hívunk. Ő a
Boddhiszattwák Nagy Páholyának a vezetője és útmutatója.” (3. GA114 1909.09.21.)

Az 1850 körülig tartó 'kis-jégkorszak' 1303-ban kezdődött (4. wikipédia) A reneszánsz idején léptek be az
Asura-Szellemek is Emberiség 'Én”-fejlődésébe. „Az Asurák a leghatalmasabb Egoizmus Szellemei, akik a
Szaturnusz evolúciójában hátramaradtak. Sűríteni akarják az anyagot, minél jobban összetömöríteni, hogy ne
lehessen spiritualizálni.” (5. GA266 1907.01.29.) Hogy milyen tud lenni az Asurák rejtett nagyhatalma,
természetalatti ereje, az emberi Énben? A Grál-misztériumokba is beavatott William Shakespeare 66.
szonettje költői szépséggel bemutatja ezt nekünk - Szabó Lőrinc fordításában:
 „Fáradt vagyok, ringass el, Ó Halál,
Az Érdem itt koldusnak született
És hitvény Semmiségre pompa vár
És Árulás súlyt minden Szent Hitet
És Becsületet rút gyanú aláz
És szűz Erényt a Gaz tiporni kész
És Tökéletest korcs utód gyaláz
És Érc-erőt ront béna vezetés
És Észre láncot doktor Balga vet
És Hatalom előtt néma a Szó
És Egyszerű kap Együgyű nevet
És Rossz-kapitány rabja lett a Jó.
Fáradt vagyok; jobb volna sírba mennem:
Meghalnék, csak ne hagynám el Szerelmem!”

A 18. században Saint Germain gróf rengeteg feladatot felvállalt, mert Michael korszakának a kezdete a
'Sárkány' tüzével is áthatotta az egész emberiséget: „1789 novemberében Michael legyőzte az Akadályok
Szellemét, Mammont az asztrális síkon. A csatát immáron fizikai síkon kell megvívni.” (6. GA266 1907.10.18.)

Vajon 1793 Húsvétja a trónfosztott királynő: Maria Antoinette számára a saját, lelki golgotai keresztre-
feszítését, annak mély misztérium-átélését is jelentette? Minden megmentési kísérlete meghiúsult. Özvegy
lett. Szigorúan őrizték, mélyszegénységbe tiporva. Európa-szerte elterjedt egy neki tulajdonított gúnyolódás:
„Nincsen a népnek kenyere? Egyenek kalácsot!” - Hogy ezt Ő mondta-e, vagy sem? Addigra a lelkére száradt.
Császári édesanyja is, Saint Germain gróf is számtalanszor figyelmeztette, hogy könnyed életvezetése a népe
elleni mulasztás súlyosbodó vétke, különösen a „kis-jégkorszak” éhínségei, járványai, hosszú-kegyetlen telei,
hatalmas tavaszi árvizei, és nyári jégesői mentén. Mária Antoinette viszont úgy érezte, Ő megtette a
kötelességét: megszülte a trónörökösöket, ezért a mindennapok királynői élvezete igenis jár Neki! A
börtönben, élete utolsó időszakában vajon megbánta? Tudjuk, hogy egy éjszaka alatt megőszült. Érdekes,
hogy ezt a jelenséget azóta hívja a modern tudomány 'Mária Antoinette szindrómának”.

„Semmi nem lesz attól erősebb, ha még rá is taposunk.” - vallotta Goethe, csupán néhány évtizeddel később -
„A tehetség csendben alakul ki, a jellem a világ viharaiban. … Ami szívből jön, csak arra dobbannak meg más
szívek.” ...elgondolkodtató, ugye?

A rózsakeresztes Saint Germain nagymester ott volt, amikor a királynőre lesújtott a guillotine. Inkognitóban,
krisztusi szeretettel kísérte és tanította a bűnbánat mélypontjaira eljutott királynőt, aki rabságának,
szenvedéseinek mentén elkezdte a szívébe fogadni a Húsvét ünnepének, a Golgotai Misztériumnak valódi
megváltó erejét, az egész Földet és minden ember vérkeringését átható Éteri Krisztus áramlatait. Amivel-
akivel bárki kapcsolódhat. Csendes világszeretet-lehetőség, minden emberi szív éteri vérkeringésében.

Mária Antoinette sorsa végtelenül emberi. Hasonló, teljes tehetetlenséget előbb-utóbb mindannyian
átélhetünk. Bár más-más élettörténeteken, mélypontokon át – zuhanhatunk-zuhanhatuk egy-egy belső, lelki-
szellemi „fekete-lyuk” felé: az egész lényünket keresztre-feszítő tehetetlenséghez. Kívül is, belül is. Olykor ok
nélkül. Ahol, a mélypontokon sokan felkiáltanak, átérezvén: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”
Ezen a ponton válik végtelenül fontossá az Szabad Akarat iránya. Döntése. Felfelé? Lefelé? Matériába?

Ha a Mennyei Világok felé fordulunk, őszinte fohásszal és méltó bűnbánattal – különleges Égi Kegyelemmel
kezdhetünk találkozni. Csodákkal. Megbékéléssel. Az egész Földünket átlélegző, Éteri Krisztus-áramlattal: a
világszeretet csillagcsendjével. „Hogyan tudja az Emberiség megtalálni Krisztust?” - Rudolf Steiner
nagymester erről nyitott ki egy briliáns előadást 1918.12.22-én a hóillatú Bázelben, pár héttel az
1.Világháború vége után. Az apostoli Magyar Királyság épp felszabadult a Habsburgok uralma alól, de a súlyos
veszteségek mellett a spanyolnátha már tavasz óta tombolt, mortalitása a Föld teljes lakosságának 3-5%-t
érintette. Több áldozattal, mint az egész 1VH. Hazánkban 1918 Húsvétján olyan járvány, áruhiány és éhezés
volt, hogy „A hímes tojások osztogatását hivatalos plakátokon tiltották meg.” (7. Pesti Napló, 1918.04.02.)

Tojások. Mélypontok. Egyéné, családoké, közösségeké, népeké. Háborúk. Maria Antoinette vajon megfizetett
a népe ellen elkövetett aktív-passzív vétkekért? A börtönnel, a kínokkal, a lefejezésével? Nem tudjuk. Nem
tisztünk az ítélkezés. Hasonló luxus-sodródásba, majd hasonló élet-mélypontra mindannyian
belezuhanhatunk. Anno, 1793-ban Mária Antoinette földi sorsa már megbélyegeztetett. De tudjuk: a lelke és
a szelleme teljesen megváltozott. A halhatatlan lénye Krisztus felé fordult. Amikor a francia forradalom
vezetői utasították Madam Tussaud-ot, hogy a lefejezett királynő halotti maszkját is elkészítse – ami a londoni
panoptikumban, a web-képkeresőkben a mai napig látható – az arcvonásain is, és búcsúleveleiben is
átragyogott a megtalált, földöntúli, belső béke, a krisztusi-szeretet – és megbocsáttatás – a nagyvilág felé
éppúgy, mint egykori önnönmagának.

Madam Tussaud panoptikumai, a 21. századi pandémiák, a török-szír földrengés, az ukrán háború, a Húsvét
és a 'Pünkösdi rózsa' mélyebb értelmezései – mind-mind meghívnak minket a Halállal való, természetes
kérdésekbe. Sokunkat új spirituális fejlődésbe – talán minél egyszerűbb, de hatékonyabb meditációs
módszerekbe is, amelyekkel új érzelmi állóképességet építhetünk, amelyeket Rudolf Steiner nagymester is oly
jószívvel ajánlott nekünk, pl.:
„Képzeljünk el egy csendes tengert, majd ugyanazt a tengert tornyosuló hullámokkal, úgy, hogy közben egy
süllyedő hajón vagyunk a vadul áradó vízben és a halál elkerülhetetlen. Aki ilyen pillanatban nem érzi a
halélfélelmet, csak a korlátlan elemet csodálatos szépségét és a teremtés nagyszerűségét, az tudja, mi a lelki
béke. Ha hagyjuk, hogy ilyen képek, gondolatok minél gyakrabban éljenek bennünk teljes gazdagságukban és
nagyszerűségükben, akkor érezni fogjuk, hogy az elemektől és a tombolásuktól való félelem és rémület
eltűnik, és új erőt meríthetünk minden akadályból, amit az élet az utunkba állít.” (8. GA266 1909-08.03.)

Ha bárkit megkérdezünk, mit talál a legszebbnek, a legmegnyugtatóbbnak a Földön, leggyakrabban a

természetet, tengert-vizeket és a virágokat említik. Többek puszta formáknál. Például a kora-
kereszténységben a pünkösdi rózsa a Szent Szellem tüzének-lángjának szimbólumává vált. A nép körében
pedig a tiszta szeretet jelképévé. A spirituális tudományokban pedig a beavatás, az egyéni fejlődés szelíd-
meditációs képeivé:
„A vörös rózsa a kereszten a halálból felfakadó új élet szimbóluma. A vörös rózsák a legmélyebb értelemben
Krisztus szent vérének a szimbólumai. A Gonosz Erőknek vissza kell vonulniuk mindenki elől, aki a fekete
fakeresztet a hét virágzó, vörös rózsával a lelke elé helyezi. Ezért fontos, hogy mindez életre keljen bennünk,
a meditáció után is. Ez egy olyan szimbólum, amiből végtelen erőt meríthetünk.” (9. GA266 1909-08.03.)

A rózsakeresztes nagymester: Saint Germain gróf a megváltozott, bebörtönzött Maria Antoinettet is elkezdte
bevezetni a spirituális kereszténység mélyebb misztériumaiba. Korábbi, királynői életvezetése bizony tele volt
szépséggel, kacagással, kedvességgel és bájjal. Ki mondott volna nemet ama luxusra, az Ő helyében? Ha mint
emberre nézünk rá, és elképzeljük, hogy könnyed promenádok, csillogó álarcosbálok mentén találkozunk vele
pl. a Tuliériák kerjében, a Kis-Trianonban... vajon mit tapasztaltunk volna? Egy gonosz lényt? Egy üde, bájos
királynőt? Jó eséllyel élveztük volna a társaságát, a kedvességét! Bizony-bizony, az IGAZSÁGNAK MINDIG
TÖBB RÉTEGE VAN. Ezért nézzünk rá három, további karmikus-spirituális mélységre is:

„Hogy mi a gonoszról vallott felfogás alapja, azt a teozófiai előadásaim során gyakran elmagyaráztam. Mi a
gonosz? Nem más, mint a NEM IDŐSZERŰ JÓ. Hogy egy példát mondjak, amit már többször említettem:
képzeljük el, hogy van egy kiváló zongorista és egy kiváló zongora-műszerész, akik a maguk módján
tökéletesek. Először a műszerésznek meg kell építenie a hangszert, aztán átadja azt a zongoristának. Ha egy jó
zenészről van szó, akkor azt a megfelelő módon használni fogja, és akkor ketten együtt alkotják a Jót. Ha
azonban a műszerész a hang- versenyteremben a zenész helyett odaállna, és elkezdene kalimpálni, akkor ez
nem lenne helyénvaló. A Jó így alakulna át Rosszá. Látjuk tehát, hogy a Rossz nem más, mint a nem megfelelő
helyen alkalmazott Jó.” (10. GA93 1904.11.11.)

A 'tékozló gyermek' Maria Antoinette vajon élhetett volna másképp? Talán igen, talán nem? Rudolf Steiner
nagymester sok előadásában kitér arra, hogy a lényünk középpontjában mindannyian, mindig vezetve
vagyunk, a lelkiismeret- és a lelkiismeret-furdalás puha-finom lélekhangjain át. „Az egyén legbelső magja a
Spirituális Világhoz tartozik ... az egyén legbelső középpontja az Isteni Énje.” (11. GA109 1909.03.07.)

„A lelkiismeret hangjában a Lélek életének csodálatos szabályozója van. A lelkiismeret hiánya, a lelkiismeret
figyelmeztető hangjának a meghallgatási képtelensége a Halál és Újjászületés közt olyan erőkhöz köthet ...
hogy a lélek a halál után különösen gonosz Szellemlények szolgáivá válhat.” (12. GA140 1913.01.26.)

Erős tanítások. Keressünk új egyensúlyt. Hiszen az Élet élményei minden érző szív ősszükséglete. Még a sötét-
lelkűvé vált kortársainknak is, akik bár közvetetten, de épp ezeket a finom-pozitív életerőket szívják ki a
környezetükből, áldozataikból. Akár „verbális agresszivitással”, akár „csenddel veréssel” - vagy épp „hedonista
bacchanáliákkal' – vagy épp „érzelmi-rabszolga-tartással” - vagy „üres és hideg celeb-pillanatok
csillogtatásával” - vagy épp „szépfiúk-széphölgyek tudatmámorító érzékterrorizmusával” - midőn például
Maria Antoinette királynői életszínvonala is messze-messze a környezete fölé emelkedett. Tartósan. Miközben
Franciahon népe éhezett – amit fordított esetben soha-soha nem kívánt volna önmagának. A Természet
Törvényei azonban nem bocsátják meg a tudatlanságot, a tehetetlenséget, a mulasztás vétkét – és mindez
egy ponton túl – bizony cseppet sem veszélytelen inkarnációs-karmikus evolúcióvá válhat:
„A könnyedség szeretete megbéklyózza a Lelkeket, és a halál-újjászületés közt kénytelenek lesznek Ahrimant
szolgálni. Az Akadályok Szellemét. … Miért ítélték őket Ahriman alatt szolgálni? Ha egy tisztánlátó
megvizsgálja, hogyan éltek ezek az emberek a születés és a halál között, megvizsgálja az ilyen lelkek fő
jellemzőit, akkor felfedezi, hogy mindannyiuk szenvedésének egyetlen közös oka van: a könnyű élet szeretete.
A könnyedség és kényelem szeretete a kortárs emberiség legelterjedtebb jellemzői közé tartozik. Ha azt
kérdezzük, mi az oka annak, hogy a legtöbb ember nem csinál valamit, a válasz mindig az, hogy a könnyedség
szeretete! … A könnyedség és a kényelem szeretete széles körben elterjedt jellemző és ...mindazok, akik
alávetik magukat a földi könnyedség szeretetének, szolgái-ügynökei lesznek Ahrimánnak, mindannak, hogy
lelassítsák, akadályozzák, megfékezzék mindazt, ami az Érzékfeletti Világokból érkezik a világba.” (13. GA140
1913.01.24.)

Mindemellett beszélnünk kell egy másik, rejtett, spirituális háttér-Világáramlatról is:

„Az emberiség erősen hajlamos arra, hogy áthassák a Gonosz erői, nagy tud lenni a Gonosz szeretete. Aki
nem veszi figyelembe a Gonosz szeretetének a folyamatos növekedését, a spirituális tudományok elleni
küzdelemben, az nem tud kifejleszteni magában egy olyan erőt-érzést, ami képes felismerni a felszínre
emelkedő Ellenerőket. Sok éve beszélek erről. … Tiszta szemmel kell ránézned a Világra és látnod kell a
Gonosz iránti szeretetet és … tudatosnak kell lenni abban, hogy ez a harc mindenre képes és különösen azt
akarja elvenni tőlünk, amit keresünk … az Igazság Forrásait. … ha erre nem figyelünk, tulajdonképpen alvó
lelkek maradunk.” (14. GA204 1921.04.17.)

Erős tanítások. Újra és újra. Hogy mindebből picit fellélegezzünk, és jó egyensúllyal integráljuk egyéni
fejlődésünkbe, kérlek, helyezzük újra a lelkünk elé a fekete keresztet a hét vörös rózsával. Felemelő,
védelmező – a Fehér Páholy által megáldott, erős meditációs kép. Talán picit befeszülsz és nem könnyű
ezekben a színekben elképzelned? Megoldjuk. Rudolf Steiner a GA266/267 'ezoterikus órák'-ban más
színekkel is tanította: vizualizáld a lelked elé, mint „hófehér fénykeresztet, hét zöld rózsával” - „csillag-
rózsával”.

Miért lehet ez a két egyszerű meditációs kép-gyakorlat oly fontos nekünk? Mert „a meditáció nem jelent
mást, mint átadni önmagunkat örök értékű gondolatoknak és képeknek, hogy tudatosan felemelkedjünk oda,
ami tér és idő felett van. Ilyen gondolatokat tartalmaznak a nagy vallási írások: a Védanták, a Bhagavad Gíta,
János evangéliuma a tizenharmadik fejezettől a végéig, és Thomas Kemphis 'Krisztus-utánzata'. Aki
türelemmel és kitartással átengedi magát, hogy ilyen írásokban éljen, aki mindennap újra és újra elmélyül
benne, esetleg hetekig dolgozik egyetlen mondaton, végiggondolja, átérzi azt – az korlátlan értékekre,
haszonra tesz szert... ennek az a hatása, hogy ÚJ ÉLETTEL TÖLT FEL bennünket. … az aurát teljesen új fény és
szeretet árasztja át. Ez a fény tündöklővé válik az emberi aurában, ahogy ragyog és csillog … ha az ember a
meditációk mellett tudatosan, a leggondosabb módon gyakorol bizonyos erényeket is: a lélek-szellem
bizonyos értékeit, akkor tudnak kifejlődni az aurájában a lelkének-szellemének új képességei és új
érzékszervei. Ezekkel bizony rendelkeznünk kell, ha be akarunk lépni a Spirituális Világokba... hogy belülről
kifelé éretté válhassunk, kitartással.” (15. GA245 nincs dátuma)
A Fehér Páholy nagymesterei folyamatosan támogatnak minket, esendő embereket – tanításaikkal és
tetteikkel. A 12 áramlatot, krisztusi tanításaikat Saint Germain gróf integrálta először egységgé, a 12.
században, egy megvakult gyermeki inkarnációjában. A GA 93/99/100-ban sokat olvashatunk erről. „A
rózsakeresztes patak a bölcsesség legrégebbi áramlata a földön. Káin a városok, az ember által létrehozott
világ építésze lett. Hirámként Salamon templom-építőjeként inkarnálódott... Lázár a templomépítő Hirámnak
az inkarnációja volt. Ugyanaz az egyén, aki Káinban és Hirámban élt – Krisztus első beavatottja lett: Szent
János és élete után nagyon gyorsan reinkarnálódott. … 1250-ben Christian Rosenkreuz néven ismerte meg a
történelem.” - írja Bernard Lievegoed, Steiner nagymestert idézve. „Christian Rosenkreutz akkor is aktív,
amikor inkarnációban van, és amikor nem inkarnálódik … az étertestéből kiáramló hatalmas erők a lelkünkbe
és a szellemünkbe is hathatnak.” (16. GA130 1911.09.27.)

Látjuk, Saint Germain gróf nem csupán a néhai Maria Antoinette lelkét-szellemét vezette krisztusi útra.
Hatása, rózsakeresztes erőmondata megjelenik az antropozófus Alapkő-meditációban is:
* EX DEO NASCIMUR * IN CHRISTO MORIMUR * PER SPIRITUM SANTUM REVIVISCIMUS *

„Az Antropozófiának ma az a küldetése, hogy a vallások szintézise legyen.” (17. GA130 1911.09.21.)

Bizony, az egykori, testvérgyilkos Káin egyéni, inkarnációs fejlődése mentén a hermetikus-rózsakeresztes

áramlatok nagymestereként – egyik alappillére lett az Antropozófiának. Krisztusi tanításaival mindannyiunk
segítője, lehet, akik a mélypontokból való felszabadulás és megváltás belső ösvényeit keresik. Akár tettesként,
akár áldozatként, akár szemtanúként 'keresztre-feszítve'. Akár mint „harcos Michael”, akár mint „gyógyító
Raphael”. Hiszen, KonFuCe nagymester szavaival: „Nem az a dicsőség, hogy soha nem bukunk el, hanem ha
mindahányszor felkelünk!”

A Nap-Michael küldetése, hogy igazsággal és erővel oldjon meg létfeladatokat: „MICHAEL-SOPHIA IN NOMINE
CHRISTI”. A hermetikus Raphael-Merkúr viszont a szelíd, együttérző gyógyítást képviseli: „RAPHAEL-SOPHIA
IN NOMINE CHRISTI.” Kívül-belül. Hiszen minden emberi szív találkozik olyan megtörtséggel, ahol a 'keresztre-
feszítettség' teljes tehetetlensége átjárhatja, ahol új erőre és gyógyításra lehet szüksége, ahol a lelkében élő
örökkévalóság érzésének a felébresztésén át, is, szabad akarattal kapcsolódhat a krisztusi-világszeretet belső
csillagfényeihez, midőn azt Steiner nagymester 'vala-mondván': ”ÉREZD A SZÍVED KOZMIKUS PULZUSÁT!”
(18. GA270 1924.04.11.)

Pünkösdi tisztelettel,
Keresztes Katinka

*******

(1) GA266 1907.10.23. (2) GA93 1905.10.21. (3) GA114 1909.09.21. (4) wikipédia (5) GA266 1907.01.29. (6) GA266 1907.10.18. (7) Pesti Napló, 1918.04.02.
(8) GA266 1909-08.03. (9) GA266 1909-08.03. (10) GA93 1904.11.11. (11) GA109 1909.03.07. (12) GA140 1913.01.26. (13) GA140 1913.01.24. (14) GA204
1921.04.17. (15) GA245 (nincsen dátum) (16) GA130 1911.09.27. (17) GA130 1911.09.21. (18) GA270 1924.04.11.