Pannonia Terra 50th Numismatic Auction

Pannonia Terra Numizmatika
Befektetési Kft.
50.
H-1074 Budapest, Dohány u. 1/A • Tel./Fax: (+36 1) 267 0707 Aukció
e-mail: info@pannoniaterra.hu 2020. 09. 12.
AUKCIÓS VÉTELI MEGBÍZÁS

BIDDING LIST ~ AUFTRAGLISTE
Név (Name):
Cím (Address):
Tel./Fax: e-mail:
Megbízom Önöket, hogy a következõ tételszámokat a katalógusban feltüntetett feltételek szerint,

a megadott vételi ajánlatig számomra megvásárolni szíveskedjenek.
Please, bid on my behalf at the auction sale for the following lots up to the prices stated below according
to the sale conditions printed in the catalogue.
Ich ersuche Sie, die folgenden Lose zu den im Katalog aufgeführten Bedingungen
und bis zu den nachstehend verzeichneten Preisen zu ersteigern.
Szükség esetén kérem ajánlatomat túllépni:

If necessary to obtain the lots you may increase may bids by: 10% ........%
Sie werden ermächtigt, die angegebenen Gebote im Bedarfsfall zu überschreiten um:
Összajánlatom árverési jutalék nélkül:

Total limit without buiers comission:
Mein Gesamtlimit ohne Aufgeld:
Katalógusszám Leírás Limit Katalógusszám Leírás Limit
Number Description Number Description
Nummer Bemerkung HUF EUR Nummer Bemerkung HUF EUR
NE FELEJTSE EL A TÉTELSZÁMOKAT Aláírás (Signature):

ISMÉTELTEN ELLENÕRIZNI!
PLEASE, CHECK THE NUMBERS AGAIN!
VERGESSEN SIE NICHT, DIE AUFTRÄGE NOCHMALS
ZU KONTROLLIEREN! Dátum (Date):
Katalógusszám Leírás Limit Katalógusszám Leírás Limit
Number Description Number Description
Nummer Bemerkung HUF EUR Nummer Bemerkung HUF EUR
NE FELEJTSE EL A TÉTELSZÁMOKAT Aláírás (Signature):

ISMÉTELTEN ELLENÕRIZNI!
PLEASE, CHECK THE NUMBERS AGAIN!
VERGESSEN SIE NICHT, DIE AUFTRÄGE NOCHMALS
ZU KONTROLLIEREN! Dátum (Date):
50.
Numizmatikai Aukció
2020. szeptember 12.
szombat, 1200–1300-ig
The Ritz-Carlton
Budapest
Elizabeth különtermében
H-1051 Budapest, Erzsébet tér 9–10.
Tel.: (+36 1) 429 5500
Fax.: (+36 1) 429 5555, 429 5765
B e f e k t et é s i K f t.
H-1074 Budapest, Károly krt. 3/A
Telefon/Fax: (+36 1) 267 0707
e-mail: info@pannoniaterra.hu
www.pannoniaterra.hu
3
Idõrend ~ Time table
Szeptember 12. 1200–1300 No: 5001–5050 Árpád-ház, Vegyesház, Erdély,

Szombat Habsburg pénzek és történelmi érmek
papírpénzek, kitüntetés
12nd September 1200–1300 No: 5001–5050 Hungarian medieval, Transylvanian,

Saturday Habsburg and Historical medals
Banknotes, Decoration
A katalógusban szereplõ kikiáltási árak euroban vannak megadva!

Fizetés természetesen forintban is történhet a Kft. által meghatározott valutaárfolyamon.
The prices printed in the catalogue are minimum prices (Euro) and bids below cannot be accepted.
Die angegebenen Ausrufpreise sind Mindestpreise in Euro.
Szótár ~ Dictionary
anyaghiba flange defect Schrötlingsfehler
barna brown braune
ellenjegy contramark Kontramarke
elõlap obverse Avers
fekete black schwartze
fülnyom mounted Henkelspur
gyengén weakly leicht
hajlott bent gewelt
hátlap reverse Rückseite
karc scratch Kratzer
kis small kleine
korrózió, korrodált corrosion Korrozion, korrodiert
lapkahiba flange defect Schrötlingsfehler
nélkül without ohne
öntvény cast Guss
peremhiba edge nick Randfehler
porózus corrosion Korrozion
repedt flan crack Schrötlingsriss
sötét dark dunkel
utánveret restrike Nachprägung
variáció variety Variante
veréskettõzõdés double strike Doppelschlag
verde mintstate Münzstätte
verdejegy mintmark Münzzeichen
zöld green grüne
Tartás, fokozat Grades of preservation Erhaltungsangaben
„A pénzek virága” (tökéletes FDC! Prachtexemplar!

veret, és a legjobb állapot)
Verdefényes Uncirculated! Stempelglanz
Kíváló Extremely fine (EF) Vorzüglich
Nagyon szép Very fine (VF) Sehr schön
Szép Fine Schön
Megközelítõleg About Fast
Jobb mint... Good Gutes
4
Árverési feltételek Az aznap árverésre kerülõ tételek megtekint-
hetõek az aukció helyszínén 10 órától, de a
nagy érdeklõdésre való tekintettel szívesked-
1. A Befektetési Kft. az aukciót jenek az elõzetes megtekintést Dohány utcai
az árvereztetõk megbízásából szervezi, ren- üzletünkben elõnyben részesíteni.
dezi és vezeti. Az aukción mindenki részt ve-
het, a Kft. azonban fenntartja azt a jogát, hogy 4. A katalógusban feltüntetett árak kikiáltási árak,
egyes személyeket a helyszínrõl indoklás nél- amely alatt tételek nem kerülnek eladásra. A
kül az árverésbõl kizárjon. Az árverés helyén licit innen indul és 10%-onként emelkedik.
kizárólag a Kft-nek van joga üzleti-, illetve A Kft. a tételt a legmagasabb árajánlatot tevõ
reklámtevékenységre. E szabály megszegõit vevõnek adja el. Az esetleg észre nem vett li-
a Kft. a jelen- és jövõbeni aukciókról szintén citnél az árverésvezetõnek joga van a szóban
kizárhatja. forgó tételt újra árverezni. Az írásbeli ajánlat
Licitálni kizárólag az árverés elõtt váltott tár- elõnyt élvez a helyszíni licittel szemben. Két
csákkal lehetséges. A tárcsákat a Kft. adja ki azonos írásbeli ajánlat esetén az elõbb beérke-
személyazonosság igazolása mellett, mel�- zett élvez elõnyt.
lyel a vevõ kötelezettséget vállal, hogy a szá-
mára leütött tételek ellenértékét kifizeti, illet- vételár leütési árból és 20% árverési juta-
A
5.
ve az így megvásárolt darabokat átveszi, és lékból áll. Eredményes licitkor a vevõ köte-
a helyszínrõl elszállítja. Ellenkezõ esetben a les a teljes vételárat azonnal készpénzben
Kft. 10% pótdíjat számít fel. A vevõ felelõs to- kifizetni.
vábbá azért, hogy a nevére szóló tárcsát más Írásbeli vagy telefonos árajánlat esetén az
ne használhassa, és köteles azt távozásakor ajánlattevõ köteles 20%-ot elõlegként megfi-
visszaadni. zetni. Eredményesség esetén postai utánvét-
tel, az elõleg levonása mellett a Kft. a meg-
2. A Kft. garantálja minden darab valódisá- vásárolt tételeket a vevõhöz eljuttatja, aki ki-
gát! A tételek megtekintett állapotban kerül- zárólag a számla kiegyenlítése után élvezi a
nek kikiáltásra a Kft. szakértõjének felméré- tulajdonjogokat. Elõzetes egyeztetés esetén
se alapján, ezért állapotra vonatkozó kifogá- személyes átvétel is lehetséges, azonban az
sokat utólag elfogadni nem tudunk. A vevõ ajánlattevõ köteles 14 napon belül minden
8 napon belül reklamációval élhet abban az körülmények között a teljes vételár kiegyen-
esetben, ha a darabon elõre fel nem tüntetett, lítésére. Késedelmes fizetés esetén a Kft. 10%
kifejezetten durva hiba található (fülnyom, ja- pótdíjat számít fel. Felhívjuk kedves vevőink
vítás, befoltozott lyuk). figyelmét, hogy amennyiben a számla kifize-
tése banki átutalással történik, bankköltsé-
3. A Kft. minden érdeklõdõnek lehetõséget ad get számolunk fel!
a tételek elõzetes megtekintésére, melynek
helyszíne a Kft. üzlethelyisége: 6. A Kft-nek joga van bármelyik aukciós tétel
visszavonására. Az árverés végén minden el
1074 Budapest, Dohány u. 1/A nem kelt tétel visszahívható.
2020. 09. 7–11-ig: 1000–1600 között
7. Vitás esetekben döntõ Bíróság helye mindkét
Kérjük, saját kényelmük érdekében fél számára Budapest.
az idõpontot elõre egyeztetni szíveskedjenek.
Telefonszámunk: (06 1) 267 0707
Eredményes árverezést kívánunk!
Muonas Kft.
A borítón:
I. Lipót (1657–1705) 5 dukát 1675 Pozsony
(aukciós sorszáma: 5035)
Felelõs kiadó: Lengyel András Grafika és tipográfia: Rehák Szonja Anna Fotó: Gedai Csaba
Minden jog fenntartva!
5
Conditions of sale
Participation in the auction requires the following
conditions:
1. The auction takes place on behalf of and for 6. The buyer is obliged to take the items and pay
the account of the owners, and it is organised for them after the adjudication. Every buyer is
and conducted by the Kft. liable for all his purchases he made.
2. All items can be viewed and examined during 7. An additional charge of 20% is added to the
the time of the exhibition. Descriptions of the adjudication price. Purchase price consists
items are given in good faith. The items will be of the adjudication price and the additional
auctioned with the indication of their errors charge.
and grading. Justified complaints (discover-
ing a serious error e.g. a trace of mounting, 8. Buyers are requested to pay immediately after
a hole plugged, a solder mark, which are not the auction in cash. The exclusive right of the
indicated in the catalogue) can only be con- lot is due to the buyer with the payment set-
sidered within eight days from the receipt tled. In agreement with the buyer the Ltd.
of the items. All buyers in the room buy the is entitled to accept a 20% of payment as a
lots “as viewed”. The auctioneer is entitled to down-money if the rest of the payment is
group, separate or omit lots. made within 14 days after the auction. In this
case the sole right of the item(s) is due to the
3. The authenticity of every coin and medal is buyer only after making the full payment. In
guaranteed by the Ltd. case of written bids or those made over the
phone, payments should be made within 14
4. All prices are in Euro. The prices printed in days after the receipt of the invoice either in
the catalogue are starting prices at the same our office in cash or by remittance.
time, and bids below these minimum prices The Ltd. is entitled to levy an additional
cannot be accepted. The bidding increment is charge of 10% in interest for default in pay-
about 10% as a rule. The adjudication ensues ment. To the attention of our foreign buyers.
after the highest bid has been called three
times. In disputable cases, e.g. if the identity 9. To the professional dealers all the customary
of the bidder is not definite, or a higher bid is rights and advantages are ensured by the Ltd.
ignored, the auctioneer decides whether a lot
is to be put again or not. 10. All the catalogue numbers with the excep-
tion of those which are marked as “védett”
5. Numbered discs: before the auction num- (under protection) can be taken out of the
bered discs will be distributed. Personal data country with the invoice given by the Ltd.,
of the buyers are temporarily stored in the which serves as an export licence at the same
computer together with these numbers. It is time. The coins acquired can be despatched
required for the immediate receipt of invoice at the risk and cost of the buyer.
service and for avoiding misunderstandings.
During the auction numbered discs serve for 11. We are ready to given information on the
bidding. Every buyer is liable for his pur- items in advance too. Withdrawal of any
chases. He cannot claim to act for a third kind should be made in written form. Only
person. We remind the buyers to return the the Hungarian text is legal force. The court
discs personally after the auction whether of competency for any legal proceedings is
the bidder was successful or not. Budapest.
Participating in the auction is possible by

mail bidding, or through telephone during Pannonia Terra Numizmatika
the time of the auction. Mail bidding is ex- Muonas Kft.
ecuted by the Ltd. Bidders unknown to the
Ltd. are requested to produce deposit or au-
thorised bank cheques.
6
Élő licitálási lehetőség – az Ön otthonából a saját számítógépén keresztül!
A legkényelmesebb részvételt kínálja Önnek a Pannonia Terra Numizmatika árverésén az otthoná-

ból vagy az irodájából – élőben az interneten.
Hallhatja az árverésvezetőt, láthatja az aktuális tételeket. A teremben ülőkkel egy időben licitálhat.
Gyors, egyszerű, kényelmes. Csak egy számítógép és internetkapcsolat kell hozzá, meg egy előze-
tes regisztráció.
• Licitáljon élőben ugyanúgy, mintha ott lenne személyesen az árverés helyszínén.

• Hallgassa élőben az árverésvezető hangját.
• Lássa élőben az árak változását lépésről-lépésre, tételről-tételre.
A felhasználás előnyei:
• Bármikor be tud tekinteni, illetve kiszállni az aukciós eseményekből.
• Naprakész információkat nyerhet a leütési árakról.
• Az aktuális árakat feltüntetjük euróban és más pénznemekben is.
• Mindig megtekintheti az Ön által sikeresen elnyert tételek listáját.
• Ön informálni tudja az árverésvezetőt (egy tétellel korábban), mely tételekre szeretne licitálni.
• Használjon ki minden előnyt a helyszínen résztvevőkkel szemben, és élvezze az internet nyújtotta
függetlenséget, hogy végül elnyerhesse az Ön által kiválasztott tételeket.
• Látogasson weboldalunkra: www.pannoniaterra.hu – és kattintson az élő licit lehetőség linkre.

• Regisztráljon felhasználónév és jelszó kiválasztásával.
• A z aukció napján Ön élőben részt vehet és élvezheti az árverést! Ezzel a regisztrációval
a Pannonia Terra Numizmatika jövőbeni árverésein is részt vehet.
Pannonia Terra
Numizmatika
7
8
Tisztelt Gyűjtőtársak!
Szeretnénk köszönetet mondani Önöknek, hogy lehetővé tették cégünknek, a

Pannonia Terra Numizmatikának, 50 árverés megtartását. Köszönjük a támogatást
és a szakértelmünkbe vetett töretlen bizalmat, melyet 23 éve élvezhetünk az Önök
részéről. 1997-es megalakulásunktól egészen máig ugyanaz a csapatunk szolgálja
ki Önöket. Minden évben tavasszal és ősszel megrendezett
árveréseinkkel elértük, hogy mi legyünk Magyarországon a
legrégebbi, folyamatosan árverező numizmatikai aukciósház.
Büszkén jelenthetjük ki, hogy mi tényleg patinásak vagyunk.
Cégünk az idő során a magyar numizmatikai élet meghatározó
szereplője lett, megtiszteltetés tapasztalni, hogy gyűjtők és
kereskedők az általunk elért árakat használják referenciaként.
A 2020-as év mindenki számára eltér az eddigiektől. A kialakult

járványhelyzet miatt, az eredetileg május 9-ére tervezett 50. aukciót a vásárlóink
egészsége érdekében és a Magyar Kormány rendelkezései miatt, szeptember 12-ére
halasztottuk. Így az idei évben ősszel, egy napon, két árverést fogunk tartani. Hatalmas
örömmel tölt el minket a szinte végtelen számú megkeresés az Önök részéről, mind
személyesen, telefonon és e-mailben az aukciókkal kapcsolatban, hiszen így tudjuk,
hogy a gyűjtői társadalom nagy izgalommal és türelmetlenül várja az 50. árverést.
Az 50. aukció számunkra egy mérföldkő, így 50 olyan tétel kerül árverésre,
amely az utóbbi években párját ritkítja a numizmatikai piacon. Néhány, mondhatni
soha nem látott Árpád-házi pénzzel kezdünk, azután több vegyesházi ritkasággal
folytatjuk, majd Erdélyi- és Habsburg pénzek többszörös aranyainak egész
sorozatát vonultatjuk fel. Kalapács alá kerülnek a legritkább papírpénzek és a sort
Glatz Oszkár Corvin koszorújával zárjuk, hogy a kitüntetésgyűjtőknek is örömöt
okozzunk. A jubileumi aukciót követően megtartjuk az 51. árverésünket is, ahol a
tőlünk megszokott gazdag választékot kínáljuk minden gyűjtési terület részére, de
az átlagostól lényegesen jobb állapotban.
A numizmatikai árverések után tartogatunk Önök számára egy meglepetést

is, Hidegkúti Nándor, az Aranycsapat legendás csatárának relikviáit az örökösök
cégünknél bocsátják árverésre. Ez az aukció „Az Öreg Kincsei”, tartalmaz sok
sporttörténeti ritkaságot, érmeket, személyes tárgyakat és relikviákat, eredeti
fényképeket, dedikált dokumentumokat, korabeli újságcikkeket, melyeket a futballista
hosszú pályafutása alatt kapott, gyűjtött és megőrzött.
Reméljük, hogy a jövőben legalább újabb 50 árverésen keresztül tudjuk szolgálni

a gyűjtői társadalmat.
Rehák Szonja Anna Lengyel András Zubonyai Gábor
9
5001.
II. Géza (1141–1162)
II. Gézát az Árpád-ház legerősebb és legtehetségesebb

királyai közé szokták sorolni. II. (Vak) Béla és Ilona királyné
legidősebb gyermekeként, 1130-ban látta meg a napvilágot
Tolnán. Mindössze 32 évet élt, de ezalatt rengeteg hadjáratot
vezetett mind a négy égtáj irányába. 1141. február 16-án 11 éves
korában került hatalomra, nagykorúságáig édesanyja és annak
testvére, Belos nádor és szlavón bán irányították az országot.
1146-ban nagykorúsítatták. Kiterjedt külpolitikájával, sikeres
hadjárataival és jelentős egyházi tevékenységével erősítette
Magyarország befolyását Európában. 1147-ben előbb III. Konrád
német király, majd VII. Lajos francia király keresztes hadai
vonultak át Magyarországon a Szentföld felé. Első hadjáratait Képes krónika miniatúrája II. Gézáról.
Halicsi szövetségben vívta, majd váltakozó szerencsével, de
egyenrangú félként háborúzott a Bizánci és a német-római császárság ellen. Élete végén a hadjáratok
helyett trónkövetelő testvéreivel kellett megküzdenie. 1162. május 31-én hunyt el, a székesfehérvári
Nagyboldogasszony Bazilikában helyezték örök nyugalomra.
Az árverésünkön szereplő érmet a korábbi szakirodalom

„Bizonytalan” veretként tartotta számon. Az Ezüstkönyvhöz
végzett széleskörű kutatás eredményeként súly, motívum,
illetve veretazonosság révén sikerült azonosítani, hogy a II. Géza
uralkodása idején készült érmesorozathoz tartozik. Az Opitz
Numizmatika 2. katalógusa mindössze hét példányt ismer belőle.
Az árverésünkön szereplő denár „FDC!” állapotban van, ami
azt jelenti, hogy a verdefényes állapot mellett egyben tökéletes
veret is.
Képes krónika miniatúrája II. Géza

és VII. Lajos francia királyról.
50 » 01. denár RRR! FDC! 1.500

Előlapon: Körirat nélkül
Három függőleges vonal, alatta és felette két pont között félhold.
Hátlapon: Körirat nélkül
Vonalkör közepén kereszt, alatta és felette kör, kétoldalt pont.
Meghatározás: Ezüstkönyv I.: 12/28 · Corpus I.: 170 · Huszár: 190
Éremhatározó: 90 · Opitz: 2027.1.1.0.1
(Ag) 0,21 g
Ebben az állapotban ritka!
10
5002.
II. László (1162–1163)
II. László ellenkirály II. (Vak) Béla és Ilona királyné

második gyermekeként született 1131-ben. Bátyja – II. Géza
király – hercegi ellátásban részesítette testvérükkel, a
későbbi IV. Istvánnal együtt, ennek ellenére a hercegek
fellázadtak ellene. A felkelés bukása után mindketten
I. Mánuel császárhoz, a Bizánci Birodalomba menekültek.
Itt felajánlottak részére egy házasságot I. Mánuel egyik
rokonával, de ő nem fogadta el. II. Géza halála után I. Mánuel
segítségével a két testvér elzavarta III. Istvánt, Géza fiát a
trónról, ezután a magyar főurak megválasztották az idősebb Képes krónika miniatúrája
testvért, Lászlót királynak. III. István Pozsonyba menekült, a trónon ülő II. Lászlóról.
a későbbi IV. István hercegségi területet kapott. Lukács
esztergomi érsek nem volt hajlandó megkoronázni az ellenkirályt, sőt, ki is átkozta őt. A koronázást
végül Mikó kalocsai érsek végezte el 1162. júliusában, ezzel a formai hibával azonban II. László nem volt
vitathatatlanul az ország uralkodója. 1163. január 14-én hunyt el, alig fél évvel a koronázása után.
A székesfehérvári Nagyboldogasszony Bazilikában helyezték
örök nyugalomra. Utódja rövid ideig testvére, IV. István lett,
azután a törvényes király, III. István visszatért a trónra.
Az árverésünkön szereplő érmét a szakirodalom Dr. Réthy László

1899-ben megjelent Corpus-ának első kötetéből ismeri. Sajnos
Réthy nem hagyott hátra feljegyzést, hogy hol akadt az érmére.
A későbbi művekben mindenki a Corpus-ban megjelent rajzra
hivatkozott. Fellelhető másik példány azóta sem került elő.
Az árverésünkön szereplő érme valószínűleg megegyezik a Réthy
által közölttel. Hosszú utat járhatott be, mire hozzánk került egy
régi, francia nyelvű gyűjtői cédulával. Az árverésünkön szereplő
denár egészen kiváló állapotban van és az egyetlen, eddig csak
III. István koronázása rajzról ismert példány!
a Képes Krónikában
50 » 02. denár Unikum! good EF 5.000

Előlapon: „N EET VV I ”
S
Szembenéző királyportré.
Hátlapon: Keresztből, félholdakból és vonalakból álló körirat
Belső vonalkörben vízszintes vonal alatt és felett ékek.
Meghatározás: Ezüstkönyv I.: 13/1 · Corpus I.: 94 · Huszár: 57
Éremhatározó: 76 · Opitz: 15.1
(Ag) 0,29 g
11
5003.
IV. Béla (1235–1270)
IV. Béla, „második honalapítónk” II. András és Meráni Gertrúd

második, és egyben első fiúgyermekeként látta meg a napvilágot
1206. november 29-én. Hercegként először Szlavóniát majd Erdélyt
kormányozta. Apja halála után 1235. október 14-én koronázták királlyá
Székesfehérváron, elődeitől eltérően az általa felújított Szent Péter és
Pál templomban. Uralkodásának kezdetén megpróbálta visszaszerezni
a II. András által eladományozott birtokok egy részét. Ezzel kivívta
a nemesek ellenállását, pedig a közelgő tatárjárás miatt szükség lett
volna az összefogásra. 1241 tavaszán a tatárok három irányból törtek
az országra, a király végül április 11-én a muhi csatában vereséget
szenvedett a túlerőben lévő tatárok ellen. A királyt és a sebesült
Kálmán herceget sikerült kimenekíteni a csatából, de ezzel nem ért Részlet a Thuróczi-krónikából.
véget a megpróbáltatásuk. Kálmán herceg (Béla öccse) belehalt a
csatában szerzett sebeibe. A király, családjával együtt Horvátországig volt kénytelen menekülni a tatárok
elől. Az új hódítók nem az eddig megszokottan viselkedtek, a védtelenül maradt országban elkezdték
szisztematikusan legyilkolni a lakosságot. Becslések alapján a lakosság fele elpusztult, de bizonyos
részeken, például Erdélyben ez elérhette akár a hetven százalékot is. 1242 tavaszán a tatár sereg elhagyta
az országot, csak üszkös romokat hagytak maguk után. IV. Béla változtatott politikáján. Az összefogást
szorgalmazta, hatalmas várépítési programba kezdett, próbálta az országot minden módon megerősíteni.
Sikeresen beavatkozott az osztrák örökösödési viszályba és egy időre elfoglalta Stájerországot.
Élete utolsó évtizedét fiával, V. Istvánnal való háborúskodással töltötte.
1270. május 3-án hunyt el, az esztergomi ferencesek templomában
temették el.
Az árverésünkön szereplő bracteata a korábbi szakirodalomban

„Bizonytalan bracteata”-ként szerepelt. A jelenleg ismert XIII. századi
leletanyagban nagy számban fordulnak elő bracteaták. A numizmatikai
kutatók csaknem egybehangzó véleménye szerint ez a tömeges elrejtés
nem kapcsolódhat más eseményhez csak a tatárjáráshoz, így az
Ezüstkönyvben IV. Béla vereteihez soroltuk ezeket a bracteatákat. Az
„elefántos” bracteatát a horvát régészeti társulat által kiadott „Vjesnik”
IV. kötetének (1900) 151. oldalán publikálták először, innen vette át
Zimmermann Lajos a Corpus pótkötetébe 1907-ben. A típus csupán
néhány példányban volt ismert, de a 90-es évek végén előkerült úgy
20 darab belőle, csegely formátumban azonban csak az Ezüstkönyvben
IV. Béla ábrázolása lett publikálva a jelen példány. Ez az egyetlen ismert példány!
a Thuróczi-krónikában. Az árverésünkön szereplő csegely kiváló állapotban van.
50 » 03. bracteata csegely Unikum! EF 2.500

Előlapon: Körirat nélkül
Balra néző elefánt, hátán toronnyal. Egyoldalas veret.
Meghatározás: Ezüstkönyv I.: 18/26 · Corpus I.:- · Huszár:- · Éremhatározó:- · Opitz:-
(Br) 0,60 g Zöld patinával.
Publikálva az Ezüstkönyv I. kötetében.
12
5004.
Károly Róbert (1301–1342)
Az Árpád-ház utolsó arany ágacskája, III. András 1301-ben elhunyt, így az

Árpád-házi királyok kicsit több mint 300 éves uralma véget ért. A megüresedett
trónra több jelentkező is akadt, közülük talán Károly Róbert volt az egyik
legesélytelenebb. Károly Róbert leányágon V. István dédunokája volt. Árpád-
házi Mária – Károly Róbert nagymamája – már IV. László halálakor bejelentette
trónigényét. Később lemondott róla fia, Martell Károly javára, de akkor még az
Anjou-párt komoly támogatása híján esélytelen volt. Károly Róbert édesapja,
Martell Károly fiatalon elhunyt, így az ifjú Károlynak megnyílt az út a nápolyi-
és a magyar trón felé egyaránt, de saját nagyapja kizárta a nápolyi trónra való
kerülésből, ezért a trónt később édesapja testvére, Róbert foglalta el. A nagyapa,
Sánta Károly két hajót, kevés embert és még kevesebb pénzt adott a magyar trón Károly Róbert ábrázolása
megszerzésére küldött ifjúnak. Lehetséges, hogy ő úgy gondolta, megszabadul a a Képes krónikában
kellemetlen örököstől azzal, ha egy viszálytól feldúlt országba küldi. Az Anjouk
soha nem ismerték el III. Andrást, az utolsó Árpád-házi királyt. Károly Róbert még III. András életében,
1300. augusztusában partra szállt a dalmáciai Cattaróban. Öt hónappal később a király váratlanul
elhunyt, így megnyílt az út az ifjú trónkövetelő előtt. Károly Róbertet már 1301-ben – igaz érvénytelenül
–, de királlyá koronázták Esztergomban, hatalmát azonban csak részben tudta megtartani. Az országban
komoly támogatói pártja nem volt, ezért a délvidékre vonulva, a jól védhető Temesváron rendezte be
első udvarát. A többi trónkövetelővel folytatott harcok lezárása után 1309-ben ismét érvénytelenül, majd
1310-ben végre érvényesen megkoronázták I. Károlyként. Ekkor már vitathatatlanul ő volt király, viszont
ezután a késő Árpád-korban megerősödött tartományurakkal kellett szembenézzen a végső hatalomért
folytatott küzdelemben. 1312-ben a rozgonyi csatában sikerült legyőznie az Amadé-fiakat, akiket Csák
Máté, leghatalmasabb ellenfele is támogatott. Hosszú küzdelem után az 1320-as évek elejére legyőzte
vagy maga mellé állította korábbi ellenfeleit. Uralkodásának utolsó két évtizedében megpróbálta rendbe
tenni Magyarország gazdaságát. Állandó értékű pénzt veretett, illetve beindította az aranyforintok
és garasok verését. Mikor 1342. július 16-án elhunyt, fiára I. (Nagy) Lajosra egy stabil, jól szervezett és
gazdag országot hagyott. Károly Róbertet a székesfehérvári Nagyboldogasszony Bazilikában temették el.
Az árverésünkön szereplő garas a legelső típusú, mely egyben a legelső Magyarországon vert ilyen
címletű pénz. Károly Róbert 1329-ben kezdte meg a garasok veretését Budán, az uralkodó megpróbálta
kiszorítani az országban elterjedt és közkedvelt cseh garasokat. Ez a típus a cseh garasok finomságával
megegyező, de attól nehezebb súlyban készült. Hosszútávon ez tarthatatlan volt, ezért a későbbi típusokat
kisebb súlyban verték. Ez az első típusú garas csak néhány példányban maradt fenn. A Budán készült
veretből három közgyűjteményi- és az árverésen szereplő példányon kívül két, másik magángyűjteményi
példányt ismerünk. Az árverésünkön szereplő garas kiváló állapotban van.
50 » 04. garas Buda RRR! EF 4.000

Előlapon: „dKARVLVS n D I n GRA IA n ” / „Károly Isten kegyelméből.”
yöngykörben trónuson ülő király baljában országalmát tart, jobbjában liliomban végződő
G
jogar.
Hátlapon: „dGROSI n R GIS n VnGARI ” / „Magyar király garasa.”
Gyöngykörben hasított címerpajzs 1. mezejében Anjou-liliomok, 2. mezőben sávok.
Meghatározás: Ezüstkönyv II.: 24/1/1 · Corpus II.: 3 · Huszár: 442 · Éremhatározó: 351/a
(Ag) 4,15 g
13
5005.
Mária (1382–1395)
Mária – első királynőnk – zaklatott és rövid

uralkodását híven tükrözi a pénzverése is. Az ország
nagy része nem fogadta el egy asszony uralmát,
még úgy sem, hogy I. Lajos jogilag fiúsíttatta lányát.
Megjelent Durazzoi Károly trónkövetelő az Anjou-
ház nápolyi ágából, aki Lajos mellett nevelkedett a
visegrádi udvarban – így végül Mária kénytelen volt
lemondani –, de Károlyt alig több mint egyhónapi
uralkodása után meggyilkolták. A királynőt később
elrabolta és fogságba ejtette Horváti János, aki a
meggyilkolt Károly híve volt. A helyzetet Mária
férjének Zsigmondnak a megkoronázása oldotta
meg – ő már elfogadható volt mindenki számára
–, így Mária a valódi királynő, egy furcsa szerepbe
kényszerült. A királynő 1395. május 17-én várandósan
lovasbalesetet szenvedett és gyermekével együtt
Mária ábrázolása a Thuróczi-krónikában
elhunyt. Nagyváradon temették el. Mária tragikus
halálával véget ért az a közel egy évszázad, melyet
a magyar Anjou-kornak nevezünk.
Mária utolsó típusú aranyforintjai a körmöcbányai és kassai verdékből

ismertek. A kassai verdében készült aranyforintokat liliom jeggyel jelölték.
Ebben az időszakban Jakab és Krisztián nevű kamaraispánokat ismerünk
a ránk maradt oklevelek tanúsága szerint, mindketten 1387-ben működtek
Kassán. Az előforduló egy és két liliomos veretek közül az egy liliomos
sokkal ritkább. Az Aranykönyvhöz végzett kutatáskor négy közgyűjteményi
és két magángyűjteményi példányt sikerült fellelni. Az árverésünkön szereplő
aranyforint a hetedik ismert példány és verdefényes közeli állapotban van.
Mária pecsétje
50 » 05. aranyforint Kassa RRR! about Uncirculated! 4.000

Előlapon: „ mARI D I G R VnGARI ” / „Mária Isten kegyelméből Magyarország királynője.”
d . . . .

Hasított címerpajzs 1. mezejében sávok, 2. mezőben Anjou-liliomok. A pajzsot hat karéj veszi
körül. A címer nagyobb és eltérő rajzolatú és több Anjou-liliommal.
Hátlapon: „S . LADISL – AVS . R ” / „Szent László király.”
zent László köpenye nyitott, látható az alatta lévő ruházat, ruháján gombok. Kitartott jobb
S
kezében rövid nyelű bárdot, baljában országalmát tart, feje körül glória.
Meghatározás: Aranykönyv: 16/3 · Corpus II.: 111 · Huszár: 564 · Éremhatározó: 440/c · Pohl: C2-3
(Au) 3,55 g
14
5006.
Zsigmond (1387–1437)
Luxemburgi Zsigmond magyar király Prágában született 1368.

február 14-én. Édesapja IV. Károly német-római császár, édesanyja
Pomerániai Erzsébet volt. 1385-ben feleségül vette Mária királynőt,
aki nem sokkal később a Horvátiak fogságába került. A szétzilált
országban próbált rendet teremteni, szövetséget kötött a bárói
ligával, így ki tudta szabadítani Mária királynőt a fogságból és 1387-
ben magyar királlyá koronázták. Egész uralkodása alatt küzdött a
bárói ligákkal és a pénztelenséggel. Nagyra törő tervei voltak, ki
szerette volna űzni a törököket Európából. Megszervezte az utolsó
összeurópai keresztes hadjáratot, mely 1396-ban Nikápolynál döntő
vereséget szenvedett. A török elleni védekezésül kiépítette a magyar Zsigmondot és címereit ábrázoló lap
végvárrendszert. Az első volt, aki magyar Thuróczi János krónikájában
királyként viselte a német-római császári
címet. Császárként az 1414-es konstanzi zsinaton megszüntette a Nyugati
egyházszakadást és elkezdte a Huszitizmus üldözését. A budai palotát
tette meg központjának, amelyet teljesen átépítetett és az itt fogadott
követek és királyok messze földre elvitték csodálatos palotájának hírét.
A magyar királyok közül a második leghosszabban uralkodott, viselte még
a német és cseh királyi címet is. 1437. december 9-én hunyt el Znojmoban.
Kívánságára első felesége, Mária királynő mellé temették a nagyváradi
Nagyboldogasszony Bazilikában.
Az árverésünkön szereplő aranyforint egyetlen példányban ismert,

az Aranykönyv angol nyelvű kiadásában publikáltuk 2013-ban. A verdejegy
két hársfalevél: ez a Jolsvai család címereleme. Jolsvai János 1423-ban volt
körmöci kamaraispán, így az érme elég pontosan datálható. A hársfalevél
jegy szerepel még ezüst vereteken is, részben önállóan, részben más
jegyekkel kiegészítve, de a Jolsvai jegyével készült ezüst veretek is
Zsigmond magyar király címere
nagyon ritkák. Ez az egyetlen példányban fellelhető aranyforint, egyben
Conrad Grünenberg "Ritters und
Bürgers zu Constanz Wappenbuch" az egyetlen ismert aranyveret Jolsvai jegyével. Az árverésünkön szereplő
című címerkönyvéből (1483) aranyforint egészen kiváló állapotban van.
50 » 06. aranyforint - Körmöcbánya Unikum! good EF 3.000

Előlapon: „dSIGISmVnDI . D . G . R . VnGARI . ” / „Zsigmond Isten kegyelméből Magyarország királya.”
Gyöngykörben negyedelt címerpajzs 1. és 4. mezejében sávok, 2. és 3. mezőben cseh oroszlán.
Hátlapon: „ . S . LADISL – AVS . R X” / „Szent László király.”
Szent László köpenye nyitott, látható az alatta lévő ruházat. Kitartott jobb kezében rövid nyelű
bárdot, baljában országalmát tart, feje körül glória.
Meghatározás: Aranykönyv: 18/53 (angol nyelvű kiadás) · Corpus II.:- · Huszár:- · Éremhatározó:- · Pohl:-
(Au) 3,57 g
Publikálva az Aranykönyv angol nyelvű kiadásában.
15
5007.
I. Ulászló (1440–1444)
I. Ulászló lengyel és magyar király 1424. október 31-én született Krakkóban.
Édesapja II. Ulászló lengyel király, édesanyja Holszanski Zsófia volt. 1434. július
25-én III. Ulászló néven lengyel királlyá koronázták. Albert magyar király halála
után a főurak egy része Ulászlót javasolta a magyar trónra. Albert felesége Erzsébet
várandós volt, amikor a férje elhunyt. 1440 újév napján a budai országgyűlés
Ulászlót választotta magyar királlyá. 1440. február 22-én megszületett Albert
utószülött fia, a későbbi V. László. A Visegrádról titokban elvitt Szent Koronával, a
I. Ulászló pecsétje
három hónapos Lászlót 1440. május 15-én Erzsébet királlyá koronáztatta. Az Ulászló-
párti nemesek érvénytelennek nyilvánították V. László koronázását, és egy alkalmi
koronával 1440. július 17-én I. Ulászlót szintén királlyá koronázták. Az országnak két koronás királya volt.
Erzsébetnek sikerült megnyernie támogatónak Jan Giskra cseh zsoldosvezért, aki 1440-ben már Észak-
Magyarország tekintélyes részét uralma alatt tartotta. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt,
a felek 1442. december 14-én Győrben békét kötöttek. A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként
Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi
Jánost. 1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú
hadjáratnak nevez. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét, ennek
ellenére II. Murád szultánnal 1444. június 12-én békét kötöttek. A Magyarország számára igen előnyös
béke ellenére az Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény had 1444. szeptember 22-én ismét támadást
indított a törökök ellen. II. Murád azonban a vártnál gyorsabban reagált, a keresztény Genovai hajóhad
segítségével sikerült az ázsiai hadseregét átszállítania Európába, ezzel a törökök közel ötszörös túlerőbe
kerültek. Várna mellett Hunyadi terve alapján ütközetbe bocsátkoztak, a csatában Hunyadi János és
Szilágyi Mihály tönkreverte a törökök bal-, illetve jobb szárnyát, de a neheze még csak most következett:
a janicsároknak még szinte érintetlen volt a hadállása. A magyar király – talán dicsőségvágyból – ezután
megtámadta a janicsárokat. Ulászló mindössze ötszáz fős lengyel–magyar lovas hadtesttel rontott neki
a janicsárok cölöpsáncának, amelyet áttört, de belül a janicsárok azonnal körbe fogták a király csapatát.
Ulászlót megriadt lova ledobta, majd egy janicsár (Kodzsa Hizir) levágta a király fejét. II. Murád 1444.
november 10-én a várnai ütközetben döntő vereséget mért a támadókra. Miután Hunyadi a szárnyakat
alaposan megtépázta, a törököknek nem volt erejük a felmorzsoló üldözésre, így a totális vereséget
elkerülte. A csatában életét vesztette Ulászló lengyel és magyar király, akinek a teste sosem került elő,
jelképes sírja a Waweli székesegyházban van.
Az árverésünkön szereplő aranyforintot I. Ulászló magyar és lengyel király készítette a nagybányai
pénzverdében 1442 és 1444 között. A pénzkibocsátásért felelős kamaraispán kilétéről nem maradt fenn
írásos emlék. A nemzetközi és hazai árveréseken mindössze 2 példány fordult elő az utóbbi 40 évben, az
árverésünkön szereplő érme a harmadik. I. Ulászló veretei a vegyesházi pénzverés legritkább érmei közé
tartoznak, de a tragikusan fiatalon elhunyt király ritka pénzei között is, ez a verdejegy a legritkábbak közé
tartozik. Az ismeretlen pénzkibocsátó verdejegyében egy címerelem, koronából kinövő állatfej (talán
gólya) látható. Az árverésen szereplő aranyforint közel verdefényes állapotban van.
50 » 07. aranyforint - Nagybánya RRR! about Uncirculated! 5.000

Előlapon: „ WLADISLAVS D G R VnGARI ” / „Ulászló Isten kegyelméből Magyarország királya.”
d . . . .
yöngykörben negyedelt címerpajzs 1. mezejében sávok, 2. mezőben lengyel sas, 3. mezőben
G
litván lovas, 4. mezőben kettős kereszt.
Szent László köpenye nyitott, látható az alatta lévő ruházat. Kitartott jobb kezében rövid nyelű
bárdot, baljában országalmát tart, feje körül glória.
Meghatározás: Aranykönyv: 22/4 · Corpus II.: 140 · Huszár: 597 · Éremhatározó: 466/h · Pohl: F1-9
(Au) 3,59 g Ritka verdejegy! Ebben az állapotban ritka!
16
5008.
II. Ulászló (1490–1516)
II. Ulászló a lengyel Jagelló királyi dinasztiából származott, édesapja

IV. Kázmér lengyel király, édesanyja Habsburg Erzsébet magyar
hercegnő, Zsigmond király unokája volt. Ulászló 1471-től viselte a cseh
királyi címet. I. Mátyás halála után a főnemesek egy része választotta meg
magyar királlyá. Az özvegy királynéval, Beatrix-szal színlelt házasságot
kötött, hogy az ő pártjának a támogatóit is elnyerje. Koronázására 1490.
szeptember 18-án került sor Székesfehérváron. 1491-ben megalázó
békét kötött Habsburg Miksa német királlyal, aki szintén pályázott
a magyar trónra. Lemondott Mátyás ausztriai hódításáról és 100.000
aranyforint kártérítés fizetésére vállalt kötelezettséget, illetve
vállalta, hogy ha fiú örökös nélkül halna meg, akkor a Habsburgokra
száll mindkét trónja. II. Ulászló alatt véglegesen meggyengült a
királyi hatalom, Mátyás állandó seregét szélnek eresztette. A király
jövedelmei Mátyás bevételeinek 30-40%-át tették ki csupán. 1514-ben II. Ulászló
kitört a Dózsa-féle parasztfelkelés, az ország lassan sodródott Mohács
felé. II. Ulászló – miután korábbi házasságait a pápa érvénytelenítette – 1502-ben elvette XII. Lajos francia
király rokonát, Candalei Annát. 1503-ban megszületett Anna hercegnő – a későbbi I. Ferdinánd felesége
–, majd 1506-ban II. Lajos trónörökös. Felesége gyermekágyi lázban meghalt, őt haláláig gyászolta.
A király 1516. március 13-án hunyt el Budán, Székesfehérváron temették el.
I. (Nagy) Lajos uralkodása óta a magyar aranypénzek hátlapján Szent László

lovagkirály ábrázolása szerepelt. Az ábrázoláshoz tartozó körirat mindig
„S . LADISLAVS REX” („Szent László király”) vagy ennek a köriratnak
bővített, illetve rövidített változata volt. Az árverésünkön szereplő érmen a
magyar aranypénzverésben egyedülállóan feltüntetésre került, hogy a Szent
Magyarország királya. „S LADISLAVS – REX VNGA ” („Szent László
Magyarország királya”). Az érmét Thurzó János körmöcbányai kamaraispán
verette valószínűleg próbaveret jelleggel, valamikor 1497 és 1507 között.
Az érme stílusa leginkább az 1503-as első évszámos aranyforintra hasonlít,
annyiban azonban mindenképpen eltér, hogy a Szentet glória nélkül
A legendás fekete sereg bevesz egy erősséget. ábrázolja. Az árverésünkön szereplő aranyforint „FDC!” állapotban van,
(XV. századi kódex iniciáléja) ami azt jelenti, hogy a verdefényes állapot mellett egyben tökéletes veret is.
50 » 08. aranyforint - Körmöcbánya Unikum! FDC! 3.000

Előlapon: „WLADISLAI – D G R V NGA ” / „Ulászló Isten kegyelméből Magyarország királya.”
első gyöngykörben nyitott koronás Madonna, jobbján a kisded Jézus, alatta holdsarló, kétol-
B
dalt díszpárnabojtok, legalul lengyel sas.
Hátlapon: „S LADISLAVS – R X V NGA ” / „Szent László Magyarország királya.”
Szent László nyitott köpenye alatt páncélt visel, jobb kezében hosszú nyelű bárdot, baljában
országalmát tart. Belső gyöngykör, Szent László glória nélkül.
Meghatározás: Aranykönyv: 73 · Corpus II.:- · Huszár:- · Éremhatározó:- · Pohl:-
(Au) 3,59 g
17
5009.
Az árverésünkön szereplő aranyforint a nagybányai verdében készült 1498-ban Kákonyi Albert
kamaraispán alatt. Az Aranykönyvhöz végzett széleskörű kutatásnak ezt az aranyforintot csupán
egy példányban sikerült fellelnie a debreceni Déri Múzeum gyűjteményében. Az Aranykönyvben ez
a verdejegy még „Unikumként” szerepel. Az érme az eddig ismert példányhoz képest egy előlapi
körirat- és köriratosztás változat: „WLADISLA – VS R VnRI . ” Az árverésünkön szereplő aranyforint
verdefényes állapotban van.
Az Egyszarvú sorozat
A II. Ulászló magyar király és

harmadik felesége, Candalei
Anna 1502-ben tartott eskü-
vőjével kapcsolatosan készült
7 kárpitot a New York mellet-
ti The Cloisters őrzi.
A VI. kárpit jobb felső negye-

dében látható a Visegrádi vár.
Candalei Annát Páduában
magyar küldöttség köszön-
tötte. A királyi esküvő meny-
asszonyát, Candalei Annát
a magyar király megbízá-
sa alapján Perényi Imre ná-
dor vezetésével magyar kül-
döttség várta a magyar hatá-
ron. A királynő kiséretében
volt Pierre Choque herold a
navarrai udvarból, aki le is
írta az utazást. A házasság-
kötés 1502. szeptember 29-
én történt Székesfehérváron.
A násznép ezt követően Budá-
ra, majd Visegrádra ment.
50 » 09. aranyforint - Nagybánya RRR! Uncirculated! 4.000

Előlapon: „WLADISLA – VS R VnRI ” / „Ulászló Magyarország királya.”
.
Belső gyöngykörben nyitott koronás Madonna, jobbján a kisded Jézus, lábánál lengyel sas, kétol-
dalt 2-2 gótikus oszlop.
S
zent László köpenye nyitott, látható az alatta lévő ruházat, ruháján gombok, derekán dupla
soros öv. Kitartott jobb kezében rövid nyelű bárdot, baljában országalmát tart, feje körül glória.
Belső gyöngykör.
Meghatározás: Aranykönyv: 77/5 · Corpus II.: 255L · Huszár: 761 · Éremhatározó: 600/c · Pohl: L10-4
(Au) 3,66 g
18 18
5010.
Az árverésünkön szereplő aranyforint a nagybányai verdében készült 1516-ban Tomori Antal
kamaraispán alatt. Ebből az aranyforintból ez az egyetlen ismert példány, de egyben az egyetlen ismert
aranyveret a nagybányai verdéből, amely II. Ulászló nevére készült halálának évében. Az uralkodó
1516. március 13-án hunyt el, ezért ebben az évben csak néhány hónapig készültek veretek a nevére.
Tomori Antalnak 1516-ból ismerjük egy másik aranyforintját ugyanezzel a verdejeggyel és szintén egy
példányban, de az már a trónörökös II. Lajos nevére készült. Az árverésünkön szereplő aranyforint
verdefényes állapotban van.
Az Egyszarvú sorozat
A kárpiton a király altere-

gója, a nádor Perényi Imre
ledöfi az Egyszarvút, ami
azt jelenti, hogy a Sárkány
lovagrendes Ulászló le-
győzte az Egyszarvú címe-
res Szapolyai családot, a
királyságért való küzde-
lemben.
Forrás: A New York-i Metropolitan

Museum Cloisters (Kerengők) rész-
lege, Fort Tryon Park: The Hunt of
the Unicorn.
50 » 10. aranyforint 1516 - Nagybánya Unikum! Uncirculated! 7.500

Előlapon: „ WLADISLAVS – R VNGARIE ” / „Ulászló Magyarország királya.”
Belső gyöngykörben glóriával övezett nyitott koronás Madonna, jobbján a kisded Jézus, alatta
holdsarló, kétoldalt díszpárnabojtok, legalul lengyel sas.
Hátlapon: „ S LADISLA – VS REX . 1516” / „Szent László király 1516.”
Szent László köpenye nyitott, látható az alatta lévő ruházat, ruháján gombok, derekán dupla-
soros öv. Kitartott jobb kezében rövid nyelű bárdot, baljában országalmát tart, feje körül gló-
ria. Belső gyöngykör.
Meghatározás: Aranykönyv: 100/4/1516 · Corpus II.:- · Huszár:- · Éremhatározó:- · Pohl:-
(Au) 3,53 g
Ez a példány illusztrációként szerepel az Aranykönyvben.
19 19
5011.
II. Lajos (1516–1526)
II. Lajos Budán született 1506. július 1-jén. Édesapja II. Ulászló
magyar király, édesanyja Candalei Anna. Már kétévesen, 1508.
június 4-én megkoronázták magyar királlyá, 1509. május 11-én
pedig cseh királlyá. II. Ulászló elhunyt 1516-ban, Lajos trónörökös
ekkor 10 éves volt, ezért nagykorúságáig a kormányzótanács
uralkodott helyette. 1521-ben feleségül vette Habsburg Mária
főhercegnőt (Lajos 16, Mária 17 éves volt ekkor), házasságuk
a középkorban ritkának számító igazi szerelemházasságnak
bizonyult. Uralkodása idején az Oszmán Birodalom szép
lassan felőrölte a magyar végvárrendszert. 1521-ben elfoglalták
Nándorfehérvárt (Belgrádot), és az így keletkezett résen, 1526-
ban teljes seregével betört I. Szulejmán, aki személyesen vezette
a hadjáratot. II. Lajos nem várta be Szapolyai János erdélyi vajda
beérkezését és a fél sereggel csatát vállalt Mohácsnál. A túlerőben
lévő törökök a csatát megnyerték, a király menekülés közben a
Csele patakba fulladt. A király holtestét Szapolyai megkerestette
II. Lajos portréja
és 1526. november 10-én a székesfehérvári Nagyboldogasszony
Bazilikában eltemették. Felesége Mária királyné később
Németalföld helytartója lett, nem ment újra férjhez és haláláig
ápolta II. Lajos emlékét.
Az első aranyforint, melyen a körmöcbányai pénzverde

a később általánossá vált K-B verdejegyet használta. Ez a jegy
eredetileg Beheim Bernát körmöcbányai kamaraispán jegye volt,
de az itteni pénzverésben meghonosodott és a Habsburg királyok
idejében általános lett ennek a jegynek a használata Körmöcbányán,
egészen a XVIII. század közepéig. A K-B verdejegyet újra
használták az 1848–1849-es szabadságharc vereteinél, majd az
1867-es kiegyezés utáni magyar nyelvű érméket szintén így
jelölték, egészen az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig. Az
árverésünkön szereplő aranyforint „FDC!” állapotban van, ami azt
jelenti, hogy a verdefényes állapot mellett egyben tökéletes veret is. II. Lajos és Mária portréja
50 » 11. aranyforint 1525 - Körmöcbánya RRR! FDC! 5.000

Előlapon: „ LVDOVICVS D – G R VNGARIE ” / „Lajos Isten kegyelméből Magyarország királya.”
Belső gyöngykörben nyitott koronás Madonna, jobbján a kisded Jézus, alatta holdsarló, kétol-
dalt díszpárnabojtok, legalul lengyel sas.
Hátlapon: „S LADISLAVS – REX 1525 ” / „Szent László király 1525.”
Szent László páncélt visel, jobb kezében hosszú nyelű bárd, baljában országalma. Belső gyöngy-
kör, körirat végén évszám.
Meghatározás: Aranykönyv: 121/3/1525 · Corpus II.: 294 · Huszár: 827 · Éremhatározó: 662/c · Pohl: M1-3
(Au) 3,55 g
Az első K-B verdejegyű évszám! Ex Phoibos gyűjtemény.
20
5012.
I. János (1526–1540)
I. János a Szepesi várban született 1487. február 2-án.

Édesapja Szapolyai István, édesanyja Hedvig tescheni hercegnő.
Szapolyai István alaposan kihasználta a II. Ulászló alatti
zavaros állapotokat és óriási vagyont gyűjtött, így halála
után János lett az ország legvagyonosabb nemese. 1510-től
erdélyi vajda, 1514-ben királyi parancsra leverte a Dózsa-féle
parasztfelkelést. A mohácsi csatában nem vett részt seregével,
amikor kiderült, hogy a király elesett a csatában, összehívta az
országgyűlést, melyen királlyá választották. Egy nappal később,
1526. november 11-én I. János néven megkoronázták. Egy
hónappal ezután Pozsonyban, a Habsburg párti nemesek
megválasztották I. Ferdinándot – II. Lajos nővérének férjét
– magyar királynak, így decemberben már két királya volt az
országnak. A királyok között kitört polgárháborúban 1528
végére János teljesen kiszorult az országból és Lengyelországba
A király hiteles portréja
menekült. 1529-ben török segítséggel visszatért. I. Szulejmán bécsi (Erhard Schön fametszete)
hadjárata során visszafoglalta I. János részére Magyarországot,
aki a mohácsi csatavesztés helyén hódolt a szultánnak. A Ferdinánddal vívott polgárháborúnak az
1538-as nagyváradi béke vetett véget. Ebben mindkét fél elismerte a másik királyságát és a status
quo alapján birtokolt területet. János vállalta, hogy halála után királysága a Habsburgokra száll.
I. János 1539-ben feleségül vette Jagelló Izabella lengyel királyi hercegnőt, akitől 1540. július 7-én
megszületett II. János nevű fia. Az öreg király amikor hírül vette, hogy fia született, örömében
lóra pattant és körbelovagolta a tábort, ekkor valószínűleg agyvérzést kapott, és néhány napra
rá meghalt. A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban temették el.
I. János egyetlen Körmöcbányán készült aranyforintja. 1527-ben Tornallyai Jakab királyi

kincstartó verette. Az I. Ferdinánddal kitört polgárháború során Körmöcbánya Ferdinánd kezére
került, a későbbi években I. János visszafoglalta a várost, de ebből az időszakból kizárólag ezüst
veretei ismertek. Az árverésünkön szereplő aranyforint „FDC!” állapotban van, ami azt jelenti,
hogy a verdefényes állapot mellett egyben tökéletes veret is.
50 » 12. aranyforint 1527 - Körmöcbánya RRR! FDC! 5.000

Előlapon: „ IOHANNES D – G R VNGARIE ” / „János Isten kegyelméből Magyarország királya.”
Belső gyöngykörben nyitott koronás Madonna, jobbján a kisded Jézus, alatta holdsarló, legalul
egyenes oldalú pajzsban a Szapolyai család címere.
Hátlapon: „S LADISLAVS – REX 1527 ” / „Szent László király 1527.”
zent László páncélt visel, jobb kezében hosszú nyelű bárd, baljában országalma. Belső gyöngy-
S
Meghatározás: Aranykönyv: 150/1/1527 · Corpus II.: 322 · Huszár: 867 · Éremhatározó: 688/a · Pohl: N1
(Au) 3,58 g
21
5013.
Az árverésünkön szereplő aranyforint 1530-ban Nagybányán készült Patavinus András
nagybányai kamaraispán készítette. Okleveles források szerint az olasz származású Patavinus
András 1529 és 1531 között Nagybányán kamaraispán volt. A verdejegyével ellátott aranyforint
eddig csak 1529-es évből volt ismert, még az Aranykönyvhöz végzett széleskörű kutatás sem tárt fel
más évszámot Patavinus jegyéből, csak később, a 44. Numizmatikai Aukciónkon 262-es sorszám
alatt lett publikálva ugyanez a példány. Jelenleg ez az egyetlen ismert példány az 1530-as évből
N-A verdejeggyel, Patavinus András jegyével! Az árverésünkön szereplő aranyforint egészen kiváló
állapotban van.
Szulejmán visszaadja a koronát János királynak Buda török kézre kerülése

(török miniatúra) (török miniatúra)
50 » 13. aranyforint 1530 - Nagybánya Unikum! good EF 4.000

Előlapon: „IOHANNES D – G R VNGARIE” / „János Isten kegyelméből Magyarország királya.”
Hátlapon: „S LADISLAVS – – REX 1530” / „Szent László király 1530.”
Szent László nyitott köpenye alatt páncélt visel, jobb kezében rövid nyelű bárd, baljában ország-
alma. Belső gyöngykör, körirat végén évszám.
Meghatározás: Aranykönyv:- · Corpus II.:- · Huszár:- · Éremhatározó:- · Pohl:-
(Au) 3,57 g
Az évszám publikálva: Pannonia Terra Numizmatika 44. Aukció, 262-es tétel.
22
5014.
Az árverésünkön szereplő aranyforint 1531-ben készült Kolozsváron,
Gritti Alajos királyi kincstartó verette. Gritti Alajos – eredeti nevén
Alvise Gritti – 1480-ban Konstantinápolyban született, Andrea Gritti
velencei dózse házasságon kívüli fia volt. Itáliai tanulmányai után
1508-ban visszatért az Oszmán Birodalomba, ahol komoly előmenetelt
futott be. I. Szulejmán szultán és Pargali Ibrahim nagyvezír kegyeltje
volt. Részt vett az 1529-es hadjáratban, Buda elfoglalása után
Szulejmán kinevezte I. János mellé, hogy kormányzóként felügyelje
a török érdekeket. Gritti a hatalmát vagyon és címek felhalmozására
használta, ez sok ellenséget szerzett neki. A nagy népszerűségnek
örvendő nagyváradi püspököt, Czibak Imrét megölette 1534-
ben. Ez olyan közfelháborodást eredményezett, hogy az erdélyi
rendek hadsereget gyűjtöttek
ellene. Medgyes várába szorult
vissza, a nagyrészt románokból
álló serege a túlerő hatására
elpártolt tőle, és Medgyes
Gritti Alajos várában 1534. szeptember 29-
én lefejezték.
Hátlapi éremképen Szent László lába között Gritti címerével.

Ezt a címert Buda 1530. évi ostroma után kapta I. Jánostól, amikor
megvédte a várost az ostromló császári sereg ellen. A címer felső
részében kereszt, az alsó részében levágott oroszlánfej látható,
ami a bátorság szimbóluma. Negyedik, de az eddigi legjobb
állapotban lévő ismert példány! Az árverésünkön szereplő
aranyforint egészen kiváló állapotban van.
Andrea Gritti velencei dózse
50 » 14. aranyforint 1531 - / Kolozsvár RRR! good EF 3.000

Előlapon: „IOHANNES D – G R VNGARIE” / „János Isten kegyelméből Magyarország királya.”
pajzsban a Szapolyai család címere.
Hátlapon: „S LADISLAVS – – REX 1531” / „Szent László király 1531.”
Szent László nyitott köpenye alatt páncélt visel, jobb kezében rövid nyelű bárd, baljában ország-
alma, lába között címer. Belső gyöngykör, körirat végén évszám.
Meghatározás: Aranykönyv: 152/2/1531 · Corpus II.: 321B · Huszár: 869 · Éremhatározó: 689 · Pohl: N7
(Au) 3,59 g
23
5015.
Az árverésünkön szereplő aranyforintot 1534-ben Nagybányán verette Rozsályi Kun Pál nagybányai
kamaraispán. Az Aranykönyvhöz végzett széleskörű kutatás eredményeként sikerült ezt a verdejegyet
felfedezni a bécsi Kusthischtoriches Múzeum gyűjteményében, ezt megelőzően publikálatlan volt. Nem
sokkal később került elő ez a példány, amely már szerepelt a 35. Numizmatikai Aukciónkon 289-es
sorszám alatt. Jelenleg ez a két ismert példány létezik, az árverésen szereplő aranyforint az egyetlen
ismert magángyűjteményi előfordulása Rozsályi Kun Pál jegyének. Ugyanez a példány illusztrációként
szerepel az Aranykönyvben. Az árverésünkön szereplő aranyforint egészen kiváló állapotban van.
Pénzváltó és felesége
50 » 15. aranyforint 1534 -

Nagybánya RRR! good EF 5.000
. .
Előlapon: „ IOANNES D – G R VNGARIE” / „János Isten kegyelméből Magyarország királya.”
Hátlapon: „S LADISLAVS – REX 1534” / „Szent László király 1534.”
zent László páncélt visel, jobb kezében hosszú nyelű bárd, baljában országalma. Belső gyöngy-
S
Meghatározás: Aranykönyv: 150/3/1534 · Corpus II.:- · Huszár:- · Éremhatározó:- · Pohl:-
(Au) 3,40 g
Publikálva az Aranykönyvben!
24
5016.
János Zsigmond és Izabella (1540–1559)
II. János vagy más néven János Zsigmond 1540. június 7-én született
Budán. Édesapja I. János magyar király, édesanyja Jagelló Izabella,
I. Zsigmond lengyel király lánya. Születése után két héttel
édesapja, I. János elhunyt, még a király által 1538-ban megkötött
nagyváradi egyezség szerint I. János halála után az országrésze
Habsburg I. Ferdinándra szállt volna. I. János bizalmasa Fráter
György megígérte a haldokló királynak, hogy megőrzi országát az
épp megszületett fia számára. A király halálának hírére Ferdinánd
azonnal támadásba lendült és hadseregével megtámadta Budát.
Fráter György az Oszmán Birodalomtól kért segítséget. Az 1540-
es ostromot sikeresen kiállta a Fráter György és Török Bálint által
vezetett védősereg, majd 1541-ben az ismét támadó Habsburg hadat Jagelló Izabella
is szétverték. 1541-ben megérkezett az Oszmán fősereg I. Szulejmán
vezetésével és szeptember 29-én – pontosan 15 évvel a Mohácsi csatavesztés évfordulóján – elfoglalta
Budát. Ezzel az ország három részre szakadt. Nyugat-Magyarországon a Habsburgok rendezkedtek
be, középen létrejött a budai vilajet, II. János pedig megkapta Erdélyt. A gyermek uralkodó helyett
gyámjai, édesanyja Izabella és Fráter György uralkodott. A két gyám között megromlott a viszony és
1551-ben Fráter György átjátszotta Erdélyt a Habsburgoknak. A királyné és gyermeke Lengyelországba
menekült. Fráter Györgyöt még 1551-ben alvinci kastélyában meggyilkoltatta I. Ferdinánd. A török
nyomás hatására a Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek 1556-ban visszahívták II. Jánost.
A visszatért király nevében Izabella uralkodott 1559. szeptember 15-én bekövetkezett haláláig. 1571-ben
II. János a speyeri szerződésben lemondott magyar királyi címéről, a szerződés ratifikálása után négy
nappal 1571. március 14-én elhunyt. Halálát egy darabig titokban tartották és végül 1571 május 23-án
a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban temették el. Sírját 1599-ben Mihály havasalföldi vajda
román katonái feldúlták és kirabolták.
Az árverésünkön szereplő aranyforint 1556-ban készült Nagybányán. Előlapi éremképül a korábban

még 1540-ben magyar királyként veretett aranyforintja szolgált. Az egyesített címerben szerepelnek a
Szapolyai-ház, a magyar királyi és az uralkodó édesanyja családjának a címerelemei. Izabella édesapja
I. Zsigmond lengyel király, édesanyja Sforza Bóna milánói hercegnő volt, így II. János címerében használta
a lengyel királyi sast és a Sforzák milánói kígyóját. A hátlapi éremkép megegyezik az I. Mátyás óta
forgalomban lévő aranyforintok éremképével, korábban a király édesapja, I. János is ezzel az éremképpel
verette aranyforintjait. II. János pénzverése egyenes folytatása volt az ő saját 1540-es kibocsátásának,
illetve a hagyományos magyar aranypénzverésnek. Az árverésünkön szereplő aranyforint „FDC!”
állapotban van, ami azt jelenti, hogy a verdefényes állapot mellett egyben tökéletes veret is. Ennek a
típusnak az árverési előfordulását nem sikerült fellelni.
50 » 16. aranyforint 1556 N-P / Nagybánya RRR! FDC! 3.000

Előlapon: „+ YSABE + D G + REG VNGA + 1 . 5 . 5 . 6” / „Izabella Isten kegyelméből Magyarország királynője.”
Belső gyöngykörben Erdély koronás címerével, kétoldalt N-P verdejegy.
Hátlapon: „IOHAN + SIGISM + R : VNG + S . F . V + ” / „János Zsigmond Magyarország királya, így akarja a sors.”
Belső gyöngykörben nyitott koronás Madonna, jobbján a kisded Jézus, alatta holdsarló, kétoldalt
díszpárna, legalul kalapácsok.
Meghatározás: Resch:- · Huszár: 6 · Éremhatározó III. kötet: 9
(Au) 3,56 g
25
5017.
Bocskai István (1604–1606)
Bocskai István 1557. január 1-jén született Kolozsváron. Édesapja Bocskai
György, édesanyja Sulyok Krisztina volt. Bocskai György I. Ferdinánd híve
volt, aki kinevezte a Magyar Kancellária titkárává, így a család Bécsbe
költözött. István gyermekkorát Bécsben és Prágában töltötte. 1576-ban
hazatért Erdélybe, ebben az évben megválasztották Báthori Istvánt lengyel
királlyá, az Erdélyi fejedelemséget továbbiakban Báthori Kristóf, Bocskai
sógora vajdaként kormányozta. Báthori Kristóf 1581-ben meghalt, utódjává
9 éves fiát, Báthori Zsigmondot választották meg vajdának. Ebben az évben
Bocskai feleségül vette Hagymássy Katát, ezzel a házassággal hatalmas birtokot
nyert, a következő öt évben ennek a rendbetételével volt elfoglalva. 1586-ban meghalt Bocskai István
Báthori István, Báthori Zsigmondot 1588-ban nagykorúvá nyilvánították, ezután
kezdhette meg uralkodását. Bocskai hatására az ifjú fejedelem elkezdett a Habsburgok felé közeledni.
1592-ben a fejedelem kinevezte nagyváradi kapitánynak, ezzel Erdély katonailag legfontosabb személye
lett. 1595-ben a fejedelem nevében szövetséget kötött Rudolf császárral a törökök ellen, és ugyanebben az
évben az erdélyi- és havasalföldi sereggel Gyurgyevónál szétverte az Erdély ellen küldött török hadat. A
Habsburgok azonban magára hagyták a konfliktusba keveredett Erdélyt, Báthori Zsigmond lemondott,
és az ország csatatérré változott. Bocskait 1602-ben két évre internálták Prágába. A Habsburgokból
kiábrándult Bocskai visszahúzódott a birtokaira. Ellensége, a kassai főkapitány elfogta Bethlen Gáborral
folytatott levelezését, ezután hadat küldtek az elfogatására. 1604. október 14-én éjjel, az ellene
küldött sereget a pártjára állt hajdúk segítségével szétverte. Tokajnál legyőzte a kassai főkapitányt és
1604. november 11-én bevonult Kassára. Egy nappal később, kiáltványban szólította fel a nemeseket
a szabadságharcra. Hamarosan egész Erdély és Kelet-Magyarország a kezére került. 1605. április 17-
én Magyarország és Erdély fejedelmévé választották. A török Portától koronát kapott, mellyel meg is
koronázták. Sikerei után 1606. június 23-án megkötötte a bécsi békét Rudolf császárral, biztosította a
magyar rendi jogokat, a szabad fejedelemválasztást és Erdély önálló státuszát, illetve a vallásszabadságot.
1606. december 29-én Kassán hunyt el, és 1607. február 22-én temették el a gyulafehérvári Szent Mihály
székesegyházban. Bocskai koronája fennmaradt, jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museum őrzi.
Az árverésünkön szereplő Bocskai István által 1605-ben veretett tízszeres aranyforint, saját korában
a legnagyobb címlet volt. Ezt a típust csak 1605-ben, megválasztásának évében verték. A tízszeres
aranyforintok ebben az időben nem forgalmi pénzként, hanem inkább ajándékpénzként, protokolláris
célt szolgáltak. Az árverésünkön szereplő tízszeres aranyforint közel kiváló állapotban van.
50 » 17.
10 aranyforint 1605 verdejegy nélkül RRR! about EF 30.000
Előlapon: „q STE : BOCHKAY . D : G : HVNGA : TRAN : Q3 : PRIN : ET . SICV : COMES”
„Bocskai István Isten kegyelméből Magyarország és Erdély fejedelme és a székelyek ispánja.”
Belső gyöngykörben a fejedelem jobbra néző portréja.
Hátlapon: „q DVLCE . EST . PRO . PATRIA . MORI . 1 : 6 : 0 : 5 . ”
„A Hazáért meghalni édes.”
Belső gyöngykörben felhőből kinyúló kardot tartó kéz, a kard körül szalag, rajta felirat.
„PRO DEO ET PATRIE” / „Istenért és a Hazáért.”
Meghatározás: Resch: 3 · Huszár: 171 · Éremhatározó III. kötet: 103
(Au) 34,67 g
26
5018.
Bethlen Gábor (1613–1629)
Bethlen Gábor Marosillyén született 1580-ban, édesapja Bethlen Farkas,
édesanyja Lázár Druzsina volt. A család II. János hívására jött Erdélybe,
aki a családfőt országos főkapitánnyá nevezte ki. Bethlen Farkas részt vett
a kerelöszentpáli csatában Báthori István oldalán, ezért kapta jutalmul a
Marosillyei birtokot, ahol a későbbi fejedelem is született. Bethlen Farkas
halála után Báthori Zsigmond elvette az árváktól a családi birtokot.
Tizenhárom éves korában Gyulafehérvárra ment, hogy a fejedelemtől
visszakérje elvett javait. Báthori, Bocskai ajánlására befogadta őt az apródok
közé. Több hadjáratban is részt vett, elkísérte Báthorit Prágába Rudolf
császárhoz, végül 1599-ben visszakapta elvett javait. Báthori lemondását
követő időkben a török hódoltsági területen évekig bujkált, jó kapcsolatokra
tett szert a török oldalon. Bocskait leveleiben felkelésre ösztönözte, és
Bethlen Gábor
amikor megindult a szabadságharc, a törököknél segítette az új fejedelem
elismerését. 1605-ben feleségül vette Károlyi Zsuzsannát, akitől két gyermeke
született, de mindketten még gyermekkorukban meghaltak. Bocskai halála után Báthori Gábor bizalmasa
és fejedelmi székbe segítője lett. Báthori Gábort 1608-ban Bethlen segítségével fejedelemmé választották.
Az elkövetkező években Bethlen csalódott az új uralkodóban, de egészen 1512-ig hűségesen szolgálta.
Ekkor Báthori szakítva az addigi törökbarát politikával, a Habsburgokkal kívánt szövetségre lépni, ezért
Bethlen ismét a hódoltságba távozott. Emigrációjában kieszközölte a szultánnál, hogy Báthori helyett őt
támogassa. Hatalmas sereggel tért vissza Erdélybe és 1613. október 23-án az országgyűlés lemondatta
Báthorit és helyette Bethlent választották fejedelemmé. A harmincéves háborúban a cseh rendekkel
szövetkezve megindította felvidéki hadjáratát, és egészen Bécs elővárosáig jutott. A besztercebányai
országgyűlés 1620. augusztus 25-én magyar királlyá választotta. Az 1621. december 31-én aláírt
nikolsburgi békében lemondott királyi címéről, viszont hét Felső-tiszai vármegyét és hercegi címet
kapott. 1526-ban feleségül vette Brandenburgi Katalint. Élete végén a lengyel trónt próbálta megszerezni.
1629. november 15-én hunyt el, a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban temették el. Bethlen
Gábor uralkodása volt Erdély aranykora.
Az árverésünkön szereplő tízszeres aranyforint 1616-ban készült Kolozsváron. Előlapján a fejedelem
balra néző mellvértes portréja látható, fején magyar kalpag forgóval. Hátlapján szalagon Claudius
idézet: „Az Isten az én tanácsadóm”. Körirata idézet a zsoltárok könyvének 27. fejezete 1.: „Az Úr az én
világosságom és üdvösségem, kitől féljek”. Az árverésünkön szereplő példány egészen kiváló állapotú.
50 » 18.
10 aranyforint 1616 verdejegy nélkül RRR! good EF 30.000
Előlapon: „GAB : BETLEN : D : G : P : TRAN : REG : HVN : DO : ET SI : CO : ”
„Bethlen Gábor Isten kegyelméből Erdély fejedelme, magyarországi részek ura, székelyek ispánja.”
Belső gyöngykörben a fejedelem balra néző portréja, fején magyar kalpag forgóval.
Hátlapon: „DNS : ILLVM : MEA ET SALVS MEA QVEM TIME BO 1 . 6 . 1 . 6 . ”
„Az Úr az én világosságom és üdvösségem, kitől féljek. 1616 ”
Belső gyöngykörben felhőből kinyúló, páncélos kardot tartó kéz, a kardon korona, felette szalag,
rajta felirat.
„CONSILIO FIRMATA DEI” / „Az Isten az én tanácsadóm.”
(Au) 34,78 g · Ebben az állapotban ritka!
27
5019.
Az árverésünkön szereplő kétszeres

aranyforint 1628-ban készült Nagybányán.
Az érme nincs jelölve a verdejeggyel,
de magán viseli a nagybányai verde
stílusjegyeit. Előlapján a fejedelem jobbra
néző mellvértes mellképe látható. Körirata:
Gábor Isten kegyelméből a Szent Római
birodalom és Erdély fejedelme. Az érme
utal a 1621. december 31-én megkötött
nikolsburgi békére, melyben Bethlen Gábor
német-római birodalmi hercegi címet
kapott. Hátlapján a gyermek Jézust jobbján
tartó Madonna, alatta Magyarország
címere, körülötte dicsfény. Körirata:
„Magyarországi részek ura, székelyek
ispánja, Oppeln Ratibor hercege”. 1628-as
évszám. Az érme az Adams gyűjteményből
származik. Az árverésünkön szereplő
aranyforint és egészen kiváló állapotú.
Bethlen Gábor
Nagybánya
50 » 19.
2 aranyforint 1628 verdejegy nélkül RR! good EF 12.000
Előlapon: „q GAB . D . G . SA . RO . I . – . ET . TRAN . PRIN”
„Gábor Isten kegyelméből a Szent Római Birodalom és Erdély fejedelme.”
Megszakított gyöngykörben a fejedelem jobbra néző mellvértes mellképe.
Hátlapon: „ PAR R HVN DO SI – CO OP R DVX 1628 ”
„Magyarországi részek ura, székelyek ispánja, Oppeln Ratibor hercege. 1628”
Megszakított gyöngykörben nyitott koronás Madonna, jobbján a kisded Jézus, fejük körül glória,
körülöttük dicsfény, alattuk Magyarország címere.
(Au) 6,92 g
Ex Adams gyűjtemény No 2680.
28
5020.
I. Rákóczi György (1630–1648)
I. Rákóczi György Szerencsen született 1593. június 8-án. Édesapja Rákóczi

Zsigmond Erdélyi fejedelem, édesanyja Gerendi Anna volt. Már tizenkét
évesen szolgált Bocskai István udvarában, itt ismerkedett meg Báthori
Gábor és Bethlen Gábor későbbi fejedelmekkel. Bocskai halála után
édesapját Erdély fejedelmévé választották, de hamarosan lemondott
Báthori Gábor javára. 1616-ban feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, aki
hozományként Sárospatak várát hozta, ez lett később a legfontosabb
Rákóczi birtok. 1619-ben elsőként csatlakozott Bethlen felvidéki
hadjáratához, Felső-Magyarország kapitánya lett. 1625-ben Bethlen
I. Rákóczi György megbízta, hogy Brandenburgi Katalin kezét kérje meg számára. Bethlen
halála után 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlés Erdély fejedelmévé
választotta. Első intézkedéseiben visszavett sok elajándékozott birtokot, ezzel
próbálta megtörni a nagybirtokosokat és növelni a
fejedelmi hatalmat. 1644-ben a 30 éves háborúban
svéd szövetségben megtámadta III. Ferdinánd
császárt, 1645-ben a Linzi békében jelentős kelet-
magyarországi területeket kapott és megerősítették a
protestánsok vallásszabadságát. Uralma alatt Erdély
békés fejlődésnek indult. 1648. október 11-én hunyt
el, a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban
temették el.
Az árverésünkön szereplő ½ tallért I. Rákóczi György

verette 1647-ben Nagybányán. I. Rákóczi György
ezüstveretei az erdélyi pénzverés legnagyobb
ritkaságai közé tartoznak. Ez a az egyetlen ½ tallér
típus, amit ismerünk a fejedelemtől. Egészen kiváló I. Rákóczi György és
tartású, szép gyűjteményi patinával. a tokaji „Auditorium" visszaadása
. .
50 » 20.
1/2 tallér 1647 N-B
. . Nagybánya RRR! good EF 12.000
Előlapon: „ . GEORG : RAKO – D : G . P . TRA . ”
„Rákóczi György Isten kegyelméből Erdély fejedelme.”
Megszakított gyöngykörben a fejedelem jobbra néző páncélos derékképe, fején süveg forgóval,
jobbjában jogar, baljában kard.
Hátlapon: „ . PAR . REG . HVNGA . DOM . ET . SIC . CO . 1647 . ”
„Magyarországi részek ura és a székelyek ispánja 1647” . .
Belső gyöngykörben Erdély koronás címere, kétoldalt N-B
. . verdejegy.
(Ag) 13,95 g · Attraktív patina!
29
5021.
Apafi Mihály (1661–1690)
Apafi Mihály Ebesfalván született 1632. november 3-án. Édesapja

Apafi György, édesanyja Petki Borbála volt. Gyermekkorát szülei
nagysajói udvarházában töltötte. 1650-ben lépett II. Rákóczi György
szolgálatába, részt vett a fejedelem hadjárataiban. A balul sikerült
1657-es lengyelországi háborúban a fősereggel együtt fogságba került,
családjának csak három év multán sikerült kiváltania. 1660-ban
visszatért Erdélybe, de a zavaros viszonyok miatt inkább visszavonult
a birtokára. II. Rákóczi György elesett a török elleni csatában, a helyette
megválasztott új uralkodót, Barcsay Ákost azonban lemondatta
Kemény János, de őt a törökök nem fogadták el fejedelemnek. A Porta
hatalmas sereggel támadt Erdélyre, a fővezér Ali pasa 1661. szeptember
14-én Apafit tette meg Erdély fejedelmének. 1662. január 23-án török Apafi Mihály
segítséggel csatát nyert Nagyszőlősnél, ellenfele Kemény János holtan
maradt a csatatéren. A háborús viszonyok után Erdély lassú fejlődésnek indult, a fejedelem elősegítette
az ipar és tudomány felvirágzását. 1683-ban a szultán serege megindult Bécs ellen. Apafi kénytelen
volt csatlakozni, de Bécs ostrománál összetűzésbe került a nagyvezérrel, ezek után visszatért Győr
ostromához. Bécs felmentése után 1684 tavaszán létrejött a Szent Liga, amely a törökök Európából
való kiűzését tűzte ki célul. Megkezdődött a visszafoglalási háború. 1686-ban felszabadult Buda, a
császári seregek sorban vették vissza a régi magyar városokat a töröktől. A török támogatás nélkül
maradt Erdély egyre nehezebb helyzetbe került, Apafi 1686. június 28-án aláírta a Haller-féle diplomát,
amelyben a császár javára lemondott Erdély önálló külpolitikájáról, de a belpolitikai ügyekben
megőrizte függetlenségét, a császári csapatok 1687-ben bevonultak Erdélybe. Az erdélyi rendek 1688.
május 9-én elfogadták a fogarasi nyilatkozatot, melyben kinyilatkoztatták a Portától való elszakadást
és I. Lipót császár védnöksége alá helyezték magukat. Apafi idegileg összeomlott és 1690. április 15-
én Fogarason meghalt. Almakeréken temették el, majd 1942-ben áthozták hamvait a kolozsvári Farkas
utcai református templomba.
Az árverésünkön szereplő tízszeres aranyforintot Apafi Mihály Erdélyi fejedelem verette 1670-ben
Fogarason. Az árverésen szereplő tétel PCGS cég által hitelesített dobozban van AU55 minősítést
kapott, az érme eredetiségét a PCGS cég garantálja. Az érme verdefényes állapotban van, felülete tükrös.
50 » 21.
10 aranyforint 1670 A-F Fogaras RRR! Uncirculated! 50.000
. . . . .
Előlapon: „MICHAEL APAFI D G PRIN TRAN”
„Apafi Mihály Isten kegyelméből Erdély fejedelme.”
első gyöngykörben a fejedelem jobbra néző mellvértes derékképe, fején süveg forgóval, jobb-
B
jában jogar, baljában kard.
Hátlapon: „ . PAR . REG . HVN . DOM . ET . SIC . CO . 1670 . ”
„Magyarországi részek ura és a székelyek ispánja 1670”
Belső gyöngykörben Erdély koronás kartusos címere, középen az Apafi címerrel. A címer alatt
kétoldalt A-F verdejegy.
Meghatározás: Resch: 79 · Huszár: 644 · Éremhatározó III. kötet: 420/b
(Au) PSGS AU 55
30
5022.
Az árverésünkön szereplő aranyforintot
1677-ben Apafi Mihály Erdélyi fejedelem
verette. Ez a verdejegy nélküli érme valószínűleg
a fogarasi verdében készült. Elő- és hátlapi
éremképével megegyező aranyforintokat 1678-
tól vertek „AF” jelöléssel Fogarason. Előlapon
a fejedelem mellvértes derékképe látható,
jobbjában jogar, baljában kard. Körirata: „Apafi
Mihály Isten kegyelméből Erdély fejedelme”.
Hátlapján koronás Erdélyi címer középen az
Apafi címerrel. Körirata: „Magyarországi részek
ura és a székelyek ispánja”. A verdejegy nélküli
1677-es évszámú aranyforint nagyon ritka,
árverési előfordulását nem sikerült fellelni!
Az árverésünkön szereplő aranyforint

„FDC!” állapotban van, ami azt jelenti, hogy a
verdefényes állapot mellett egyben tökéletes
veret is.
Apafi Mihály
A nagyszőllősi csata (1662)
50 » 22.
aranyforint 1677 verdejegy nélkül RRR! FDC! 7.500
Előlapon: „MIC . APAFI – D . G . P . T . ”
„Apafi Mihály Isten kegyelméből Erdély fejedelme.”
Megszakított gyöngykörben a fejedelem jobbra néző mellvértes derékképe, fején süveg forgóval,
jobbjában jogar, baljában kard.
Hátlapon: „PAR : REG : HVNG : DO : ET . S : C : 1677”
„Magyarországi részek ura és a székelyek ispánja 1677.”
Belső gyöngykörben Erdély koronás címere, középen az Apafi címerrel.
Meghatározás: Resch: 220 · H: 695 · Éremhatározó III. kötet: 452/a
(Au) 3,46 g
31
5023.
I. Lipót (1691–1705)
I. Lipót császár, magyar és cseh király, erdélyi fejedelem
1640. június 9-én született Bécsben. Édesapja III. Ferdinánd
német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja
Habsburg Mária Anna volt. 1655. június 27-én magyar
királlyá koronázták, majd III. Ferdinánd halála után 1658.
augusztus 1-jén német-római császárrá választották.
Beavatkozott az erdélyi polgárháborúba, támogatta Kemény
János fejedelmet, kisebb gyalogsági egységet küldött a
megsegítésére, de a hatalmas török sereggel szemben
ez elégtelennek bizonyult. 1661-ben a törökökkel kötött
szerződésben vállalta, hogy a továbbiakban nem támogatja
Keményt, ennek ellenére Montecuccoli császári hadvezér
elindult Erdélybe 15 ezer zsoldos élén és csak Apafi
megválasztásának hírére fordultak vissza. A visszafoglalási
háború alatt 1687-ben hadvezére Lotharingiai Károly
bevonult Erdélybe, ekkor Apafi fejedelem aláírta a balázsfalvi
szerződést, melyben vállalta a csapatok ellátását és 700 ezer
forint kifizetését. Az erdélyi rendi gyűlés 1688-ban elfogadta
a fogarasi nyilatkozatot, melyben Erdély elszakadt a Portától I. Lipót
és elfogadta I. Lipót uralmát. Apafi két évre rá meghalt,
Thököly 1690-es visszatérésekor sem tudott számottevő eredményt elérni ellene. 1690. október 16-án
kiadta a Diploma Leopoldinumot, melyben az Erdélyi rendekkel való egyeztetés során rendezte a
fejedelemség jogi státuszát. Ezzel Erdély a császári koronának alávetett tartományává vált, melyet a
jövőben Bécsből irányítottak. 1691-ben felvette az erdélyi fejedelmi címet és folytatta az önálló erdélyi
pénzverést.
Az árverésünkön szereplő érmet I. Lipót császár verette 1701-ben, valószínűleg a nagyszebeni

pénzverdében. Az érmen szereplő F-T verdejegyet nem sikerült még feloldani, de I. Lipót ezüst
veretein ugyanez a verdejegy szerepel, Nagyszeben város címerével együtt. Az érme a lehető legjobb
FDC állapotban van, ennek szó szerinti fordítása „pénzek virága” – tökéletes veret és a legszebb
állapot együttvéve.
50 » 23. dukát 1701 F-T RR! FDC! 6.000

Előlapon: „LEOPOLD . D . G . R . I – S . A . G . H . BO . REX : ”
„Lipót Isten kegyelméből mindig felséges római császár, német, magyar és cseh király.”
A császár jobbra néző álló díszruhás páncélos alakja, jobbjában jogar, baljában országalma.
Hátlapon: „ARCHID . AV . D . B . MA . MOR . CO . TYR : 17 – 01 . ”
„Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol grófja 1701.”
Koronás kétfejű sas, mellén Erdély címerével.
A sas lába alatt kétoldalt F-T verdejegy.
(Au) 3,49 g
32
5024.
Miksa (1564–1576)
Miksa császár 1527. július 31-én született Bécsben. Édesapja I. Ferdinánd
magyar király, édesanyja Jagelló Anna magyar és cseh királyi hercegnő,
II. Lajos magyar király nővére volt. 1544-ben apja elküldte a spanyol
udvarba V. Károly császárhoz, hogy ő folytassa a politikai nevelését, illetve
aggódott, mert fia a protestantizmus felé sodródott. 1548-ban feleségül
vette Máriát, V. Károly császár leányát, akivel unokatestvérek voltak.
1552-ben feleségével visszatért Bécsbe, kíséretében elefántokat is hozott
magával, melyek nagy feltűnést keltettek. 1563. szeptember 8-án magyar
királlyá koronázták Pozsonyban, előző évben már megkoronázták
német-római császárnak és cseh királynak. I. Ferdinánd 1564. július 26-án
bekövetkezett halála után foglalta el a trónt. 1565 februárjában hadjáratot
indított a török ellen. A kezdeti sikerek után az öreg I. Szulejmán hatalmas I. Miksa
százezres sereggel jelent meg Magyarországon és nekikezdett Szigetvár
ostromának. Miksa Győr mellett várakozott a szintén jelentős seregével. Szigetvár hős védői Zrínyi
Miklós vezetésével inkább a halált választották, mint a török fogságot, a vár 1566. szeptember 7-én
elesett. I. Szulejmán az ostrom alatt elhunyt, ezután a török sereg távozott Magyarországról. A megkötött
drinápolyi béke inkább az oszmánok érdekeit szolgálta, elismerte a török magyarországi hódítását és évi
30 ezer arany adó fizetésére vállalt kötelezettséget. 1566–1567 között Erdély ellen viselt hadat, sikerült
területeket elfoglalnia II. Jánostól. Miksa szerette volna megszerezni a lengyel trónt, de helyette 1576-ban
Báthori Istvánt választották meg a lengyelek. 1571-ben hatalmas győzelmet aratott a török flotta felett
Lepantónál, a sereg vezére V. Károly törvénytelen fia, ausztriai Don Juan volt. Érdekesség, hogy ebben
a csatában vesztette el Cervantes a bal kezét, de szerencsére a jobbal meg tudta írni a Don Quijote-t.
Miksa 1576. októberében hunyt el Regensburgban, a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el.
Az árverésünkön szereplő tallért Miksa császár és magyar király nevére verték 1579-ben a kassai
pénzverdében. A Habsburg korszakban a kassai pénzverdében Miksa kezdte meg az aranyforintok,
tallérok, féltallérok és garasok veretését 1574-ben. Az itt készült veretek a korszak legritkább pénzei közé
tartoznak, az érmeken használt H-S verdejegy a Hungaria Superior (Felső-Magyarország) rövidítése.
Tallér veretet három évből ismerünk: 1574, 1575 és 1578-ból. Az árverésünkön szereplő 1579-es évszám
eddig ismeretlen volt! Az évszám érdekessége, hogy Miksa akkor már több mint két éve halott volt.
Ugyanebben az évben utóda, Rudolf is veretett tallért a kassai pénzverdében, ezen az érmén azonban
Miksa portréját használták, ugyanúgy, ahogy az árverésünkön lévő talléron, csak ezt még Miksa nevére
verték. Az érme szép tartású, a kassai pénzverdében készült tallérokra jellemző anyaghibával.
50 » 24.
tallér 1579 H-S Kassa Publikálatlan unikum! about EF 8.000
Előlapon: „ MAXIMILI . II . D . G . EL . RO . IM . S . AV . GER . HVN . BOE . REX”
a
„Miksa Isten kegyelméből mindig felséges választott római császár, német, magyar és cseh király.”
Belső gyöngykörben a császár jobbra néző páncélos derékképe, jobbjában jogar, baljában kard.
Hátlapon: „ . ARCHI . DVX . AVS . DVX . BVRG . MARC . MORA . 1579 . ”
„Ausztria uralkodó főhercege, Burgundia hercege, Morvaország őrgrófja 1579.”
Belső gyöngykörben kétfejű sas, mellén koronás címerrel. A sas lába mellett kétoldalt H-S
verdejegy.
Meghatározás: Corpus III.:- · Huszár:- · Éremhatározó:-
(Ag) 28,52 g · Anyaghiba!
33
5025.
II. Mátyás (1608–1619)
II. Mátyás 1557. február 24-én született
Bécsben. Édesapja Miksa császár és
magyar király, édesanyja Habsburg Mária
spanyol infánsnő. Bátyja Rudolf császár
egyházi pályára szánta, de az ifjú Mátyás
mindenáron hatalomra akart kerülni.
Megragadott minden alkalmat, hogy
valahogyan tényleges hatalomhoz jusson.
Bátyja Ernő főherceg 1595-ös halála után
lett trónörökös, megszerezte Alsó- és
Felső-ausztriai hercegségeket. A 15 éves
háborúban ő volt a magyarországi hadak
főparancsnoka. Három alkalommal (1598-
ban, 1602-ben és 1603-ban) megpróbálta
felszabadítani Budát, de nem járt sikerrel,
II. Mátyás pozsonyi koronázása 1608. 1596-ban feladta Eger várát. Az 1600-as
évek elején kiderült, hogy Rudolf császár
komoly elmebajban szenved, és nem képes a birodalom irányítására. 1608-ban II. Mátyás erőszakkal
lemondatta a magyar királyi címéről, koronázásához a Szent Koronát Prága mellett adta át Rudolf
küldöttsége Mátyásnak. 1608. november 19-én koronázták magyar királlyá Pozsonyban, előtte elfogadta
a rendek összes követelését. Tokajban 1611-ben örök békét kötött Báthori Gábor erdélyi fejedelemmel,
1614-ben azonban már Bethlen Gábor ellen pénzt kért az osztrák rendektől, 1616-ban Drugeth György
erdélyi trónkövetelőt támogatta Bethlen ellenében. Hamarosan Bethlen csapatai bosszúból végigdúlták
Felső-Magyarországot. 1611-ben megnősült, elvette unokahúgát Tiroli Anna főhercegnőt, gyermekük
nem született. Rudolf császár halála után 1612. június 13-án Frankfurtban német-római császárrá
koronázták. 1617-ben kénytelen volt unokaöccsét, a későbbi II. Ferdinándot kinevezni utódjának, akit
1618. július 1-jén magyar királlyá koronáztak Pozsonyban. Élete utolsó éveit mellőzöttségben élte az
udvarban. 1619. március 20-án hunyt el, a bécsi kapucinusok császári kriptájában temették el.
Az árverésünkön szereplő koronázási érem II. Mátyás 1608. november 19-én történt pozsonyi
koronázására készült, 6 aranyforint súlyban. A koronázásra készült érmeken tűnik fel először a Szent
Korona numizmatikailag hiteles ábrázolása. II. Mátyás az 1551 óta Habsburg kézen lévő Szent Koronát
hazahozatta Magyarországra, ezért koronázási érmein kiemelt szerep jutott a Szent Koronának.
Az árverésünkön szereplő koronázási érem kiváló állapotú.
50 » 25.
Koronázási emlékérem 1608 6 aranyforint súlyban RR! EF 5.000
. . . . . . .
Előlapon: „ MATTHIAS II D G – REX HVNGARIÆ ET C” . .
„II. Mátyás Isten kegyelméből Magyarország királya stb.”
király jobbra néző Szent Koronás mellvértes portréja, nyakán körgallérral és az Aranygyapjas
A
Renddel. M-S monogram.
Hátlapon: „D – C – S – R – S – G – L – C – B – HVNGARIÆ”
„Magyarország és Szent Korona országainak rövidítései.”
(Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország, Bulgária)
Belső vonalkörben Magyarország címere, körülötte a Szent Korona országainak címereivel.
Meghatározás: Huszár-Procopius: 89 · Horsky: 1413 · Coronatio Hungarica In Nummis: 38/d
(Au) 20,82 g
34
5026.
Az árverésünkön szereplő koronázási érem II. Mátyás 1608. november 19-én történt pozsonyi
koronázására készült 2 aranyforint súlyban. Az érmen a Szent Korona hiteles ábrázolása látszik.
Az érme hátlapján virágos mezőn Abudantia a szerencsét és sikert szimbolizáló római istennő, kezében
lévő attribútumok: a pálmaág a békét, a bőségszarú a bőséget, a lábánál lévő koszorú pedig a dicsőséget
jelképezi. Körirata idézet a Zsoltárok könyvéből 122. 6.: „Bőség azoknak, akik téged szeretnek”.
Az érem korábban a Kroisos gyűjtemény árverésén 2960-as sorszám alatt, és illusztrációként a Coronatio
Hungarica In Nummis kötetben 26-os szám alatt szerepelt. Az árverésünkön szereplő koronázási érem
az egyetlen ismert példány 2 aranyforint súlyban és közel verdefényes állapotban van.
II. Mátyás pozsonyi koronázása 1608.
50 » 26.
Koronázási emlékérem 1608 Unikum! about Uncirculated! 15.000
2 aranyforint súlyban
Előlapon: „ : MATTHIAS . II. . REX . HUNGARIÆ . CORONATVS . MDCVIII . ”
„II. Mátyás magyar királlyá koronázására 1608.”
király jobbra néző Szent Koronás mellvértes portréja, nyakán körgallérral és Aranygyapjas
A
Renddel.
Hátlapon: „ABVNDANTIA . DILIGENTIBVS : TE : ”
„Bőség azoknak, akik Téged szeretnek.”
Virágos mezőn Abundantia római Istennő, jobbjában pálmaág, baljában bőségszaru. Jobb
lába mellett koszorú fekszik.
Meghatározás: Coronatio Hungarica In Nummis: 26 (Ugyanez a példány!)
(Au) 6,84 g · Kis karc!
Az egyetlen ismert példány két aranyforint súlyban!
35
5027.
II. Mátyás verette Körmöcbányán 1609-
ben. Mátyás 1608. november 19-én történt
koronázása után a következő évben 1609-
ben kezdte meg pénzverését. Az uralkodó
érméin hangsúlyosan szerepel a Szent Korona
ábrázolása, ezek az első forgalmi pénzek,
melyeken a Szent Koronát realisztikusan
ábrázolják. II. Mátyás német-római császárrá
választását követően a vereteken az uralkodót
korona helyett babérkoszorúval ábrázolták.
Az 1609-ben készült aranyforint az első
forgalmi aranypénz a Magyar Királyság
történetében, amelyen az uralkodó fején a
Szent Koronát viseli. Az előlapi éremképen
a király díszruhás jobbra néző alakja, fején
a Szent Koronával, baljában országalma,
jobbjában jogar. Körirata: „II. Mátyás Isten
kegyelméből Magyarország királya”, kétoldalt
K-B verdejegy. Hátlapján a gyermek Jézust
baljában tartó Madonna, körülöttük dicsfény.
Körirata: „Kijelölt cseh király, Ausztria
főhercege 1609”. Az árverésünkön szereplő
aranyforint „FDC!” állapotban van, ami azt
jelenti, hogy a verdefényes állapot mellett
egyben tökéletes veret is. II. Mátyás
50 » 27.
aranyforint 1609 K-B Körmöcbánya RRR! FDC! 2.000
. . . . . .
Előlapon: „ MATTHIAS II D – G REX HVN . . ”
„II. Mátyás Isten kegyelméből Magyarország királya.”
A király díszruhás jobbra néző alakja, fején a Szent Koronával, baljában országalma, jobbjában
jogar. Kétoldalt verdejegy.
Hátlapon: „ . DES . IN . REG . BO . – . AR . AVS . . 1609 . ”
„Kijelölt cseh király, Ausztria főhercege 1609.”
Belső gyöngykörben nyitott koronás Madonna, balján a kisded Jézus, fejük körül glória, alattuk
holdsarló, körülöttük dicsfény.
Meghatározás: Corpus III.: 181 · Huszár: 1081 · Éremhatározó: 825
(Au) 3,42 g
Első évszámú aranyforint II. Mátyástól!
36
5028.
Az árverésünkön szereplő tallért II. Mátyás
verette 1611-ben Körmöcbányán. Az érme elő-
és hátlapján a Szent Korona hiteles ábrázolása
látható. Az érme II. Mátyás cseh királlyá történt
koronázása után készült, ez az első típusú tallér,
amelyen a magyar királyi cím mellett cseh
királyként is szerepel. II. Mátyás 1608-ban egy
határozott lépéssel lemondatta Rudolf császárt
először a magyar, később a cseh királyi trónról.
Mátyást 1611. május 23-án Prágában cseh
királlyá koronázták, ezután cserélte fel az addig
használt „Kijelölt Cseh Király” titulust a cseh
királyira. Előlapján II. Mátyás jobbra néző Szent
Koronás mellvértes portréja, nyakán körgallérral
és Aranygyapjas Renddel, felette dicsfényben a
gyermek Jézust karján tartó Madonna. Körirata:
„II. Mátyás Isten kegyelméből Magyarország
és Csehország királya.” Hátlapján egyesített
címerben Magyarország, Csehország, Dalmácia,
Morvaország címerei, szívpajzsban osztrák-
burgundi címer. A címerek felett a Szent Korona,
körülötte az Aranygyapjas Rend rendi lánca.
Körirata: „Ausztria főhercege, Burgundia
hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol grófja”.
Az érme egészen kivételes állapotban van,
valószínűleg a legszebb ismert példány.
Az árverésünkön szereplő aranyforint „FDC!”
állapotban van, ami azt jelenti, hogy a verdefényes
állapot mellett egyben tökéletes veret is. II. Mátyás
50 » 28.
tallér 1611 K-B Körmöcbánya RR! FDC! 2.000
Előlapon: „MATTHIAS II D G HVNGARI ET BOHEMI . REX”
. . . . . .
„II. Mátyás Isten kegyelméből Magyarország és Csehország királya.”
király jobbra néző Szent Koronás mellvértes portréja, nyakán körgallérral és Aranygyapjas
A
Renddel, felette dicsfényben a gyermek Jézust karján tartó Madonna.
Hátlapon: „ . ARCHID . AVS . DVX . BVR . MAR . MO . CO . TYR . 1611 . ”
„Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol grófja.”
Egyesített címerben Magyarország, Csehország, Dalmácia, Morvaország címerei, szívpajzsban
Osztrák-burgundi címer. A címerek felett a Szent Korona, körülötte az Aranygyapjas Rend lánca.
(Ag) 28,36 g
37
5029.
II. Ferdinánd (1619–1637)
II. Ferdinánd 1578. július 9-én született Grazban. Édesapja II. Károly
stájer herceg, édesanyja Mária Anna bajor hercegnő volt. 1590-ben
meghalt édesapja, így megörökölte a belső ausztriai tartományokat,
de csak 18 évesen, 1596-ban vette át a kormányzást. Buzgó katolikus
és az ellenreformáció híve volt, új tartományaiban azonnal erőszakos
ellenreformációt hirdetett. 1600-ban feleségül vette unokatestvérét
Mária Anna Bajor hercegnőt. Rudolf és II. Mátyás is gyermektelenül
halt meg, ezért II. Ferdinánd lett a kijelölt örökös, még II. Mátyás
életében megkoronázták magyar és cseh királynak. Német-római
császárnak csak Mátyás halála után választották meg, koronázása 1619.
szeptember 9-én volt Frankfurtban. 1618-ban kitört a 30 éves háború.
Ez a háború, amely II. Ferdinánd egész uralkodása alatt, sőt még utána
is tartott, nagyban köszönhető II. Ferdinánd abszolutizmusának és II. Ferdinánd
erőszakos ellenreformációjának. A császár által támogatott rekatolizáció
legnagyobb alakja Pázmány Péter esztergomi érsek volt, 1623-ban Bécsben megalapította a róla
elnevezett Pazmaneumot, majd 1635-ben a nagyszombati egyetemet. II. Ferdinánd 1636-ban fiát, a
későbbi III. Ferdinándot német-római császárrá választatta. 1637. február 15-én hunyt el Bécsben, sírja
a grazi Habsburg Mauzóleumban található.
Az árverésünkön szereplő kétszeres aranyforintot 1632-ben verette II. Ferdinánd a körmöcbányai
verdében. Miksa és Rudolf császárok uralkodása óta léteztek többszörös aranyforint veretek a Habsburg
pénzverésben, de ezek szinte mindig unikális ritkaságok. Ezek a korai veretek még nem töltöttek be forgalmi
pénz funkciót, próbaveretként vagy ajándékpénzként készültek. II. Mátyás korától léteznek forgalmi
veretek többszörös aranyforint súlyban. Körmöcbányán 1614-ben készült ötszörös, illetve kétszeres súlyú
aranyforint, majd ezt követte 1616-ban egy kétszeres aranyforint. Mátyás alatt más forgalmi többszörös
aranyveret nem készült. Bethlen Gábor Felső-magyarországi hadjárata következtében a császári csapatok
elvesztették Körmöcbányát, így az 1620-as év második felétől 1622 elejéig ott nem készültek Habsburg
veretek. A verde 1622-ben megkötött nikolsburgi béke után jutott vissza ismét Habsburg kézbe. Onnantól
kezdve II. Ferdinánd uralkodása végéig szinte minden évben adott ki forgalmi kétszeres aranyforintot
Körmöcbányán. Ez a példány korábban szerepelt a Nikolas M. Salgó gyűjtemény árverésén (1994.
április 12.) 329-es sorszám alatt, és a Pannonia Terra 3. Numizmatikai Aukcióján (1998. március 21–22.)
550-es sorszám alatt. A kétszeres aranyforint majdnem verdefényes állapotú.
50 » 29. 2 aranyforint 1632 K-B Körmöcbánya RR! about Uncirculated! 15.000

Előlapon: „FERDINAN . II . D . G . – R – . I . S . A . G . H . B . REX . ”
„II. Ferdinánd Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország és Csehország
királya.”
Belső gyöngykörben a király jobbra néző páncélos díszruhás alakja, fején korona, baljában ország-
alma, jobbjában jogar. Kétoldalt K-B verdejegy.
Hátlapon: „ . ARCHID . AVS . DVX . BVR . MAR . MO . CO . TYR . 1632 . ”
„Ausztria főhercege, Burgundia grófja, Morvaország őrgrófja, Tirol grófja 1632.”
Belső gyöngykörben zárt koronás Madonna, balján a kisded Jézus, fejük körül glória, alattuk hold-
sarló, körülöttük dicsfény, legalul Magyarország koronás címere.
Meghatározás: Corpus III.: 262 · Huszár: 1163 · Éremhatározó: 888/b
(Au) 6,95 g
38
5030.
Az árverésünkön szereplő kétszeres aranyforintot II. Ferdinánd verette 1635-ben a körmöcbányai
verdében. II. Ferdinánd uralkodásának vége felé 1635-ben vert kétszeres aranyforint, az utóbbi 20 évben
a jelen példányon kívül mindösszesen egyszer fordult elő, a Macho & Chlapovic 20. árverésén
28.000 Euró leütési áron. Ez a példány korábban már szerepelt a Solidus cég 8. árverésén (2016. április 23.)
449-es sorszám alatt. Az árverésen szereplő kétszeres aranyforint egészen kiváló állapotban van.
II. Ferdinánd koronázása 1618. július 1-jén.
50 » 30. 2 aranyforint 1635 K-B Körmöcbánya RRR! good EF 12.000

Előlapon: „ . FERDINAN . II . D : G . – . R . – . I . S . A . G . H . B . REX . ”
„II. Ferdinánd Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország és Csehország
királya.”
Hátlapon: „ . ARC . AV . DV . BV . MA . – . MO . CO . TY . 1635 . ”
Meghatározás: Corpus III.: 262 · Huszár: 1163 · Éremhatározó: 888/b
(Au) 6,93 g
39
5031.
III. Ferdinánd (1637–1657)
III. Ferdinánd 1608. július 13-án született Grazban. Édesapja

II. Ferdinánd császár és magyar király, édesanyja Bajorországi
Mária Anna volt. III. Ferdinándot még édesapja életében 1625.
december 8-án magyar királlyá koronázta Pázmány Péter a
soproni ferencesek templomában, 1627. november 27-én cseh
királyként is megkoronázták. Az ifjú trónörökös édesapjához
hasonlóan az ellenreformáció híve volt, de annak nem az erőszakos
módját képviselte. II. Ferdinánd kinevezte 1634-ben a hadsereg
főparancsnokának, sorozatos győzelmeket aratott, elfoglalta
Donauwörth-öt és Regensburgot, Nördlingennél legyőzte a
svédeket és kiszorította őket dél Németországból. II. Ferdinánd
1637-ben elhunyt, a 30 éves háború tovább folytatódott, viszont a
törökökkel 1640-ben 22 évre meghosszabbította a békét. I. Rákóczi
György erdélyi fejedelem a protestáns vallásszabadság védelmében III. Ferdinánd
bekapcsolódott a háborúba és 1644-ben támadást intézett a Felvidék
ellen, elfoglalta Kassát, végül a felek 1645-ben békét kötöttek Linzben.
Ez a béke garantálta a királyi Magyarország vallásszabadságát. A 30 éves háborút lezáró vesztfáliai
békekötésre 1648-ban került sor, ezután Ferdinánd az alaposan megtépázott birodalom irányítását
és gazdaságát igyekezett rendbe hozni. 1654. júliusában himlőben elhunyt IV. Ferdinánd trónörökös,
akit korábban már megkoronáztak magyar és cseh királynak, német-római császárnak. A választás
trónörökösként Lipót főhercegre (a későbbi I. Lipótra) esett, aki akkor még papi tanulmányokat
folytatott. Lipótot még apja életében 1655-ben magyar királlyá, 1656-ban cseh királlyá választották.
III. Ferdinánd 1657. április 2-án hunyt el Bécsben, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában
temették el.
Az árverésünkön szereplő kétszeres aranyforintot III. Ferdinánd 1646-ban verette Körmöcbányán.

III. Ferdinánd édesapjához II. Ferdinándhoz hasonlóan majdnem minden évben veretett kétszeres
aranyforintot Körmöcbányán. Az 1646-os évszám különösen ritka előfordulású, az utóbbi 20 évben
árverésen nem szerepelt. A kétszeres aranyforint egészen kiváló tartású.
50 » 31. 2 aranyforint 1646 K-B Körmöcbánya RRR! good EF 7.500

Előlapon: „FERDINAN : III . D . G . R . I . S . A . G . H . B . REX . ”
„III. Ferdinánd Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország és Csehország
királya.”
Hátlapon: „ ARC . AV . DV . BV . MA . – . MO . CO . TYR . 1646 ”
(Au) 6,95 g
Ritka évszám!
40
5032.
Az árverésünkön szereplő kétszeres aranyforintot III. Ferdinánd verette 1648-ban Körmöcbányán.
Az érme a 30 éves háborút lezáró vesztfáliai béke évében készült. Az 1648-as évben vert kétszeres
aranyforintból az utóbbi 20 évben mindösszesen három példány fordult elő. Az érme az NGC
numizmatikai minősítő cég hitelesített tokjában van, MS60 minősítést kapott, ami verdefényes
állapotnak felel meg. Az érme eredetiségét a minősítő cég is garantálja.
III. Ferdinánd soproni koronázása 1625. december 8-án.
50 » 32. 2 aranyforint 1648 K-B Körmöcbánya RRR! Uncirculated! 7.500

Előlapon: „FERDINA . III . D . G . – R – . I . S . A . G . H . B . REX . ”
királya.”
Hátlapon: „ ARC . AV . DV . BV . MA . – . MO . CO . TYR . 1648 ”
(Au) 6,94 g · NGC MS60
41
5033.
Az árverésünkön szereplő aranyforintot 1641-ben
III. Ferdinánd verette a nagybányai pénzverdében.
A nagybányai verde Erdély és a királyi Magyarország
határán feküdt, nagyrészt a hadiszerencsének volt
köszönhető, hogy az erdélyi fejedelemnek vagy a
magyar királynak készültek itt a pénzei. Báthori István
lengyel királynak is készítettek itt aranyforintokat és
tallérokat. III. Ferdinánd részére 1638 és 1645 között
vertek pénzeket a nagybányai verdében, az itt készült
érmék a korszak legritkább veretei közé tartoznak,
nagy részükből csak egy-egy példány került elő.
Az árverésünkön szereplő típusból három évszám van
publikálva, mindegyik csupán egy példányban, az 1639,
1640-es év az 1935-ben előkerült kassai-leletből ismert,
az 1641-es évszámból a Magyar Nemzeti Múzeum őriz
egy lyukas példányt.
Az árverésünkön szereplő 1641-es évszámú arany-

forint a második ismert, de az egyetlen ép példány.
Előlapon a király szembenéző páncélos díszruhás alakja
fején korona, baljában országalma, jobbjában jogar, III. Ferdinánd
kétoldalt N-B verdejegy. Körirata: „III. Ferdinánd Isten
kegyelméből mindig felséges római császár, Magyarország és Csehország királya”. Hátlapján a
gyermek Jézust karján tartó Madonna, körülöttük dicsfény. Körirata: „Ausztria főhercege, Burgundia
grófja, Tirol grófja 1641”. Érdekesség, hogy az összes Nagybányán készült aranyvereten a hátlapról
hiányzik a Morvaország őrgrófja titulus felsorolása. Az árverésünkön szereplő aranyforint
előlapi köriratából hiányzik a német királyi cím felsorolása is, ezért mindenképpen egy
publikálatlan köriratváltozatnak kell tekintenünk. Az érme az NGC numizmatikai minősítő cég
hitelesített tokjában van, MS63* minősítést kapott, ami nagyon magas FDC besorolást jelent.
Az érme eredetiségét a minősítő cég is garantálja.
50 » 33. aranyforint 1641 N-B Nagybánya RRR! FDC! 4.000

: . : : : : : :
Előlapon: „FER III D G R I S A – – A HV BO REX”
q : :
„III. Ferdinánd Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Magyarország és Csehország királya.”
első gyöngykörben a király szembe néző páncélos díszruhás alakja, fején korona, baljában ország-
B
alma, jobbjában jogar. Kétoldalt N-B verdejegy.
Hátlapon: „AR : AV : DVX . BVR : – COM . TYR : 1641”
„Ausztria főhercege, Burgundia grófja, Tirol grófja 1641.”
Belső vonalkörben nyitott koronás Madonna, balján a kisded Jézus, fejük körül glória, alattuk hold-
(Au) 3,42 g
NGC MS63*
42
5034.
Az árverésünkön szereplő háromszoros tallért III. Ferdinánd verette 1644-ben Körmöcbányán.
A királyi Magyarország pénzverésében már I. Ferdinánd korától ismerünk többszörös ezüst
vereteket, ezek a korai veretek általában unikális ritkaságok. II. Ferdinánd uralkodásától kezdenek
gyakrabban előfordulni a többszörös tallér veretek, valószínűleg ezek sem forgalmi pénzként,
hanem próbaveretként vagy ajándékpénzként készültek. III. Ferdinánd 1641-től veretett többszörös
tallérokat, ezeknek a vereteknek a legnagyobb ismert súlya az ötszörös talléré. Az árverésünkön
szereplő háromszoros tallér kiváló állapotú.
Erdély térképe 1645-ben a linzi békeszerződésekor
50 » 34. 3 tallér 1644 K-B Körmöcbánya RRR! EF 15.000

. . . . . .
Előlapon: „ FERDINAND III D : G RO I S AVG GER : HV : BOH REX” .
királya.”
első gyöngykörben a király jobbra néző mellképe, fején babérkoszorú, vállán csipkegallér, nyakában
B
az Aranygyapjas Rend rendi láncával.
Hátlapon: „ARCHIDVX . AVS . DVX . BVR . MAR . MOR . CO . TY . 1644”
Belső vonalkörben nyitott koronás kétfejű sas, mellén a magyar és cseh egyesített címer, szívpajzs-
ban burgundi hercegi címer, körülötte az Aranygyapjas Rend rendi lánca.
(Ag) 85,08 g
43
5035.
I. Lipót (1657–1705)
I. Lipót 1640. június 9-én született Bécsben.

Édesapja III. Ferdinánd császár és magyar király,
édesanyja spanyolországi Mária Anna volt. Bátyja
IV. Ferdinánd 1654-ben bekövetkezett halála után
lett a trónörökös, korábban egyházi pályára szánták.
Édesapja életében 1655. június 27-én Pozsonyban
magyar és 1656. szeptember 14-én Prágában cseh
királlyá koronázták. III. Ferdinánd halála után 1658.
július 18-án megválasztották és augusztus 1-jén
Frankfurtban megkoronázták német-római császárrá.
Első intézkedéseiben Magyarországon fellépett a
rendiség ellen, az abszolutizmust kezdte kiépíteni,
erőltette az ellenreformációt. Előbb Wesselényi Ferenc
majd annak halála után Nádasdy Ferenc szervezkedett
a hatalma ellen, Nádasdy Ferencet, Zrínyi Pétert és
Frangepán Ferencet felségárulásért kivégezték 1671-
ben. A magyar főrendek halála után elhárult minden
akadály az abszolutizmus elől. I. Lipót a nádori
tisztséget eltörölte, helyette Ampringen János Gáspárt I. Lipót
kinevezte teljhatalmú kormányzónak, megkezdték a
protestáns lelkészek üldözését, sokukat gályarabságra
ítélték. Az abszolutizmussal és ellenreformációval szembenálló bujdosók – akiket kurucoknak hívtak
– előbb Wesselényi Pált, majd Thökölyt választották vezérül. A kurucok vezére 1680–1682 között
sikeres háborút folytatott I. Lipót ellen, elfoglalta Kassát és Füleket, létrehozta a Felső-magyarországi
fejedelemséget, ezzel Magyarországot rövid ideig négyfelé osztotta. Eközben I. Lipót 1681-ben
összehívta a soproni országgyűlést, újra nádort választottak, amire 1667-óta nem volt lehetőség.
Az uralkodó engedményeket tett a rendeknek vallási ügyekben is. Kara Musztafa az új török fővezér
1683-ban megindította hadait Bécs elfoglalására. Az óriási sereg körbezárta a várost, a Habsburgok
végveszélybe kerültek, ezért Lipót először Linzbe majd Passauba menekült. A várost hősiesen
védték, majd megérkezett a lengyel és német felmentő sereg, segítségükkel végül sikerült legyőzni
a hatalmas török sereget. A győzelmet újabb győzelmek követték, a hadszíntér átkerült a történelmi
Magyarország területére, még abban az évben felszabadult Párkány és Esztergom. A következő évben
megalakult a Szent Liga, mely a török kiűzését tűzte ki célul, ebben az évben Lipót amnesztiát hirdetett
a törökpárti magyaroknak, a kurucok is tömegével tódultak a zászlói alá. Lotharingiai Károly csapatai
1685-ben visszafoglalták Érsekújvárt, 1886-ban felszabadították Budát, 1687-ben Bádeni Lajos őrgróf
a II. Mohácsi csatában legyőzte a törököket, majd a következő évben visszafoglalta Nándorfehérvárt,
közben Lotharingiai Károly megszállta Erdélyt. XIV. Lajos megelégelte a Habsburgok sikereit és
felrúgta a 20 éves fegyverszünetet, megtámadta a birodalom nyugati tartományait, ezzel kétfrontos
háborúra kényszerítette a Habsburg sereget. A új nagyvezír Köprülü Musztafa visszafoglalta
Nándorfehérvárt és még néhány kisebb erősséget, egy évvel később Szalánkeménnél a legvéresebb
ütközetben legyőzték a támadó törököket, maga a nagyvezír is holtan maradt a csatatéren. Savoyai
Jenő 1697-ben leszámolt Thököly híveivel, majd a zentai csatában végső vereséget mért a törökökre
A Bánát egy része és Temesvár kivételével az egész Magyar Királyságot visszafoglalták. A Habsburg
udvar meghódított területként kezelte az országot, aki tudta igazolni jogosultságát az visszakapta
birtokát, de az értékének 10%-át meg kellett fizetni „fegyverváltság” címén, de ha nem tudta megváltani
a birtokot, akkor azt szétosztották az udvar hitelezői és szállítói között. 1701-ben megkezdődött a
spanyol örökösödési háború, melyben Lipót megpróbálta kisebbik fiát III. Károlyt a spanyol trónra
ültetni. Magyarországon 1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc. Savoyai Jenő és Marlborough
herceg Höchstadtnál 1704-ben döntő vereséget mért a franciákra. A többfrontos háború javában dúlt,
mikor I. Lipót 1705. május 5-én elhunyt. A harmadik leghosszabb ideig uralkodó magyar király volt, a
bécsi Kapucinusok templomának kriptájában temették el.
44
5035.
Az árverésünkön szereplő ötszörös dukátot 1675-ben I. Lipót verette a pozsonyi pénzverdében.
A pozsonyi pénzverdét Luxemburgi Zsigmond alapította 1430-ban, quartingokat készítettek itt a király
uralkodásának végéig. Rövid szünet után a trónkövetelő V. László nevére vertek ezüstpénzeket Erzsébet
királyné megbízásából, majd Hunyadi János kormányzó is használta a verdét. Több mint 70 évvel
később II. Lajos „moneta nova” denárjait készítették Pozsonyban, majd Mohács után I. Ferdinánd is
veretett itt denárt. Egy évszázados szünet után 1623 és 1624-ben II. Ferdinánd készítetett itt garasokat
és denárokat. Újabb 50 évi szünet után I. Lipót indította be a pozsonyi pénzverést. Ahogyan korábban
is, ezüst váltópénzt kezdtek verni. 1674-ben XV krajcárost, 1675-ben XV, VI és 3 krajcárost, 1676-ban
XV és VI krajcárost. 1675-ben azonban készült háromféle aranypénz is, amire korábban nem volt példa,
az árverésünkön szereplő ötszörös dukát, egy dukát és 1/3 dukát. Ezek az érmek voltak a Pozsonyban
készült első aranypénzek! Mindhárom veret óriási ritkaság, szinte felelhetetlen a numizmatikai piacon.
Ez a típus az utóbbi 25 évben nem volt árverezve! A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében két
példányt őriznek, abból az egyik lyukas. Az árverésünkön szereplő érme egészen kiváló állapotban van,
ez az ötszörös dukát a Pozsonyban készült legelső aranypénz-sorozat legnagyobb címlete.
I. Lipót pozsonyi koronázása 1655.
50 » 35. 5 dukát 1675 Pozsony RRR! good EF 100.000

Előlapon: „jLEOPOLDVS u D – u G u R u I u S u A u G u H u B u REX”
„Lipót Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország és Csehország királya.”
első vonalkörben a király jobbra néző mellképe, fején babérkoszorú, vállán köpennyel és oroszlános
B
vállvérttel, nyakában Aranygyapjas Rend.
Hátlapon: „ u PATRONA u – u HVNGARIÆ 1675”
„Magyarország védasszonya 1675.”
Belső gyöngykörben nyitott koronás Madonna, balján a kisded Jézus, fejük körül glória, alattuk
holdsarló, körülöttük dicsfény. Lent három pajzsban Pozsony város címere, Magyarország koronás
címere és Georgius Cetto pénzverő mester monogramja.
Meghatározás: Huszár: 1299 · Éremhatározó: 980
(Au) 17,40 g
45
5036.
Buda ostroma 1686.
Az árverésünkön szereplő érem Buda, 1686. szeptember 2-án történt visszafoglalására készült. A török
hadsereg még 1683-ban sikertelenül próbálta Bécset elfoglalni; az ostromlott császárvárost birodalmi
és lengyel seregek mentették fel. A pápa törökellenes szövetséget hozott létre, melyet Szent Ligának
neveztek. 1683. október 9-én I. Lipót, valamint Sobieski János lengyel király hadai párkány mellett véres
küzdelem után nagy győzelmet arattak a török felett. A párkányi erődítmény elfoglalása után október 28-
án bevették Esztergom várát is. 1686-ban három hónapos ostrom után sikerült visszafoglalni Budát, a várat
védő pasa megpróbált kitartani, ameddig a felmentő csapatok megérkeznek. Lotaringiai Károly a budai
vár északnyugati bástyáját ostromolta. A feladatot Michael Mieth tüzérparancsnokra bízta, aki gyutaccsal
ellátott, a célhoz érve felrobbanó golyókkal lövette a falakat. A kapuk előtt szövevényes sáncrendszert
ásatott. II. Miksa Emanuel csapatai délen helyezkedtek el, és tervük szerint a nagyrondellán rést ütnek
az ágyúikkal és ha megtisztult a terep, rohamot indítanak és elfoglalják a stratégiailag fontos pontokat.
Július 1-jén megszólaltak az ostromló ágyúk, ezzel megkezdődött a tényleges ostrom. A felmentő sereg
megérkezett augusztus 12-én és Szári Szulejmán pasa nagyvezír meglepetésszerű támadásokat indított.
A török seregben túlnyomó részt fiatal, tapasztalatlan harcosok voltak. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy
a nagyvezír nagyon óvatos volt, és nem indított döntő támadást, mert nem akart olyan megsemmisítő
vereséget szenvedni, mint Kara Musztafa Bécs alatt. Szeptember 2-án Lotharingia Károly tervét követve a
szövetségesek színlelt támadást hajtottak végre a felmentő sereg ellen, ezzel elaltatva a védők éberségét,
akik közül sokan elmentek pihenni, majd az ostromlók megfordulva egy nagy rohammal betörtek a
várba. A várvédők csak későn eszméltek, de kitartóan védekeztek. A bécsi kapu felől beözönlő támadók
ellen egy csapat török jelent meg, élükön a pasával. Abdurrahmán a harcban hősiesen küzdött, de
a mai Hess András téren elesett. Bátorsága még a keresztény vezérekben is tisztelet keltett. Sírhelye a
budai vár egyik sétányán tekinthető meg. A szövetségesek Lotaringiai Károly okos és kitartó taktikájának
köszönhették a győzelmet, egy eszes elterelő akcióval szó szerint elaltatta a védelmet. A várban a győztes
fővezér engedélyezte a szabad fosztogatást három napig, olyannyira, hogy a zsoldosok nem törődtek az
egyre jobban elharapódzó tűzzel, és Buda összes háza leégett. A várost és a várat teljesen szétlőtték,
a házak leégtek, nagy volt az anyagi kár. Egy olasz Marsigli nevű hadmérnöknek sikerült megmentenie a
várban található Corvinák megmaradt darabjait. Csaknem egy évszázad kellett ahhoz, hogy Buda ismét
székvárosává legyen az országnak. I. Lipót százezer dukátot adott a vár újjáépítésére, Széchényi György
Esztergomi érsek több mint félmillió forintot hagyott a budai várfalak helyreállítására, a jezsuita és a
kapucinus rendház felépítésére, a pesti invalidusházra és a polgári kórházra. Buda visszafoglalásának
hírét nagy ünnepségekkel fogadta Európa, a piactereken a „Buda eliberata” harsogást lehetett hallani.
Rómába szeptember 9-én érkezett meg Turi gróf a jó hírrel. A pápa elrendelte, hogy másnap délben a
delet jelző ágyúlövés után, minden római templom harangja egy órán keresztül szóljon. Tűzijátékkal
ünnepeltek este, és imádkoztak az ostromban elesettek lelki üdvéért. Egy Matteo Simonelli nevű zenész
Missa Buda expurgata címmel hálaadó éneket komponált Buda visszafoglalásáról.
46
5036.
Az árverésünkön szereplő érem Buda 1686. szeptember 2-án történt visszafoglalásának emlékére
készült. A magyarországi felszabadító hadjárat eseményeinek emlékére rendszeresen adtak ki érmeket,
az érmek nagyrészt ezüstből készültek, de ismerünk bronz és ón változatokat is, ugyanakkor kis számban
aranyból is vertek, de ezek előfordulása nagyon ritka. Az érmek propagandisztikus jelleggel készültek,
győztes csaták és várostromok emlékére általában magán éremkészítő műhelyekben. A legtöbb érmet
bécsi és körmöcbányai vésnökök készítették, de a nagy érdeklődés miatt, több nyugat-európai verdében
is vertek érmeket az eseményekre. A legtöbb érem vitathatatlanul Buda visszafoglalására készült,
körülbelül 150 típus. A verőtövek nagy részét korábbi nyomtatványok vagy a helyszínen tartózkodó
grafikusok nyomtatott rajzai alapján készítették, ezek a rajzok nem mindig voltak valósághűek.
Az ábrázolások nagy része Budát észak
felől mutatja, sokszor a szemben lévő
Pest is feltűnik. Előlapon Buda látképe
északról, mögötte a Gellért-hegy, a
pesti oldalról híd vezet át. Alul CV
szignó. Körirata: „Egy bölcs nyeri meg
az erősek vagy hatalmasak városát”.
Hátlapon fonott díszes szegélyben:
„Szeptember 2-án igazságos I. Lipót
fegyverrel meghódította Budát, amit
II. Szulejmán 145 éve csellel elvett”.
Körirata: „A jó és hűséges Isten legyen
örökké dicsőítve a budai győzelemért”.
A feliratban tévesen II. Szulejmán
az akkor uralkodó szultán szerepel
I. Szulejmán helyett, aki 1541-ben
elfoglalta Budát. Carl Vinck és Johann
Kittel műve. Az árverésünkön szereplő
visszafoglalási érem kiváló állapotú. A budai vár 1684-ben.
50 » 36. érem 1686 RRR! EF 7.500

Előlapon: „Einweiser gewinnet die stadt der starcken.s.p.r.w2122.”
„Egy bölcs nyeri meg az erősek vagy hatalmasak városát.”
Buda északi látképe mögött a Gellért-hegy, a pesti oldalról híd vezet át. Alul CV szignó.
Hátlapon: „DergVteVnDGetreVegottseIfVrDensIgbeIofeneWIgLIGhgepreIset”
„A jó és hűséges Isten legyen örökké dicsőítve a budai győzelemért.”
„durch / gerechte wafen / erobert / LEOPOLD der I / den 2 september / OFEN / welches /
SOLIMANN der II / für CXLV iahren / durch betrug / genommen. / .i.k.”
Fonott díszes szegélyben felirat 11 sorban.
„Szeptember 2-án igazságos I. Lipót fegyverrel meghódította Budát, amit II. Szulejmán 145 éve csellel elvett.”
Meghatározás: Héri: 235/a · Gohl: 23 · Montenovo: 995 · HTÉ: 470
(Au) 13,76 g
47
5037.
Az árverésünkön szereplő tallért 1663-ban verette I. Lipót a Körmöcbányai Pénzverdében.
Körmöcbányán 1661 előtt úgynevezett kalapácsolt pénzeket készítettek. Az 1600-as években kezdődik
meg a gépi pénzverés fejlődése, ennek egyik fajtája a hengeres sajtolás. Ebben a technikában két, egymás
felett elhelyezkedő, nagyon pontosan szinkronban mozgó acélhenger felületébe készítették a veret
negatív mintáját. A hengerek közötti rés kisebb volt, mint a fémszalag vastagsága amit közéjük fűztek,
így az éremképet belesajtolták a szalag anyagába. A már „veretekkel” ellátott szalagot darabolták
érmévé, ezt a technikát Körmöcbányán 1661-ben alkalmazták először. A németül Banderolentaler-nak
nevezett típusokat 1662 és 1663-ban készítették, Lipót tallérjai közül egyedülállóan a körirat mindkét
oldalon szalagon, németül Band-on található. A tallér a lehető legjobb Fleure De Coin (FDC) állapotban
van, ez szó szerinti fordításban „pénzek virága” tökéletes veret és a legszebb állapot együttvéve.
I. Lipót pozsonyi koronázása
50 » 37. tallér 1663 K-B Körmöcbánya RR! FDC! 4.000

Előlapon: „LEOPOLDVS D : G . RO . I . S . AVG . GER HV . BOH . REX”
„Lipót Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország és Csehország királya.”
A király jobbra néző mellvértes mellképe, fején babérkoszorú, vállán köpeny, nyakán gallér és az
Aranygyapjas Rend rendi lánca.
Hátlapon: „ARCHIDVX . AVS . DVX . BVR . MAR . MOR . CO . TY . 1663 . ”
Koronás kétfejű sas, mellén a magyar és cseh egyesített címer, szívpajzsban Burgundi hercegi címer,
körülötte az Aranygyapjas Rend rendi lánca.
(Ag) 28,67 g
48
5038.
I. József (1705–1711)
I. József 1678. július 26-án született Bécsben. Édesapja I. Lipót császár
és király, édesanyja Pfalz-Neuburgi Eleonóra volt. 1687. december 9-én
Pozsonyban magyar királlyá koronázták, 1690-ben elnyerte a római királyi
címet. 1699-ben feleségül vette Braunschweigi Vilma Amália hercegnőt,
házasságából két lánya született. A spanyol örökösödési háborúban
Landau ostromát vezette, I. Lipót halála után 1705. május 5-én lépett
trónra. Még apja életében gyakran helyettesítette az uralkodót a bécsi
minisztertanácsban. Hatalomra kerülése után átfogó reformokba kezdett
a polgári- és katonai közigazgatás terén, stabilizálta az államháztartást,
megszüntette a franciák befolyását a német-római birodalomban. Észak-
Itáliában 1706-ban hadvezére Savoyai Jenő, sorra foglalta el a városokat
a franciáktól, 1707. március 13-án XIV. Lajos kénytelen volt lemondani
itáliai igényeiről. Ugyanebben az évben a pápa elismerte Károly I. József
főherceget (a későbbi III. Károlyt) a nápolyi trónon, 1708-ban Savoyai Jenő
győzedelmeskedett Németalföldön is, a Habsburgok megkapták a volt Spanyol-németalföldi részeket.
Magyarországon Rákóczival a megbékélés politikáját kívánta folytatni, akár amnesztiát is adott volna,
mert a felkelés komolyan akadályozta a nyugati háborút, legalább húszezer katonát kötött le, nem tudták
beszedni az adót sem ezekről a területekről, ezért I. József lehetőségének határáig elment a megegyezés
érdekében. A felkelőknek azonban alapvető problémái voltak a Habsburg uralommal, amit lehetetlen
volt összeegyeztetni a császár uralmával. A Rákóczi-szabadságharc katonai vereségét még megélte, de a
békekötéskor már halott volt. I. József 1711. április 17-én Bécsben hunyt el himlőben, a bécsi Kapucinusok
templomában temették el.
Az árverésünkön szereplő dukátot I. József császár és magyar király verette 1710-ben Körmöcbányán.
A Rákóczi-szabadságharc miatt kialakult hadi helyzetben I. József csak uralkodásának harmadik évében,
1708-ban tudja megkezdeni a pénzverést Körmöcbányán. Dukátokat az I. Lipótól megszokott éremképpel
1708-ban és 1709-ben veretett, 1709-ben próbaveret jelleggel elkészült egy barokkosabb kivitelű dukát,
amit 1710-től kezdenek nagyobb mennyiségben verni. Ugyanilyen stílusú dukátot vernek még 1711-
ben, az uralkodó halálának évében. Az I. Józsefet követő III. Károly is ebben a stílusban vereti tovább
dukátjait. Ezeken a vereteken jelenik meg először a „Magyar Királyság Védasszonya” hátlapi körirat.
I. József pénzei az uralkodó hirtelen halála miatt különösen ritkák, de a csak három évig működött
körmöcbányai verdéből kikerült érmék I. József veretein belül is a legnagyobb ritkaságoknak számítanak.
Az árverésünkön szereplő dukát egészen kiváló állapotban van.
50 » 38. dukát 1710 K-B Körmöcbánya RR! good EF 4.000

Előlapon: „IOSEPH : D : G : R : I : S – A : G : H : B : REX . ”
„József Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország és Csehország királya.”
király jobbra néző páncélos barokk stílusú díszruhás alakja, fején korona, baljában országalma,
A
jobbjában jogar. Kétoldalt K-B verdejegy.
Hátlapon: „PATRONA . REGNI . – HVNGARIÆ . 1710 . ”
„Magyar Királyság védasszonya 1710.”
Barokk stílusban zárt koronás Madonna, balján a kisded Jézus, fejük körül glória, alattuk holdsarló,
körülöttük dicsfény, legalul Magyarország koronás címere.
(Au) 3,44 g
49
5039.
Rákóczi-szabadságharc (1703–1711)
II. Rákóczi Ferenc Borsiban született 1676. március 27-én.

Édesapja I. Rákóczi Ferenc Erdélyi fejedelem, édesanyja Zrínyi Ilona
volt. Édesapja a fia születése után nem sokkal elhunyt. Édesanyja
1682-ben férjhez ment a 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez, a
kuruc felkelő hadak vezéréhez. Zrínyi Ilona támogatta férjét a
felkelésben. 1683-ban Bécs felmentése után az erőviszonyok kezdtek
megváltozni, a Thökölyt támogató törökök szép lassan elvesztették
magyarországi és erdélyi uralmukat. I. Lipót hadai elfoglalták a
felvidéket, Zrínyi Ilona Munkácsra szorult vissza, ahol hiába várta
Thököly felmentő hadait. Thökölyt még 1685-ben Ahmed váradi II. Rákóczi Ferenc
pasa elfogatta, igaz hamarosan elengedték, de hatalma ezzel megtört.
Zrínyi Ilona majdnem három évig tartotta Munkács várát, azonban 1688. január 17-én kénytelen volt
feladni a várat. A megállapodás részeként a védők amnesztiát kaptak és a gyerekei megtarthatták a
Rákóczi vagyont. Rákóczit édesanyjával és nővérével együtt Bécsbe vitték. Ferenc egy Jezsuita iskolába
került a csehországi Neuhausba. Thököly utolsó 1690-es zernyesti nyertes csatájában fogságba ejtette
Heissler császári generálist, akit kicserélt Zrínyi Ilonára és együtt az Oszmán Birodalomba távoztak.
II. Rákóczi Ferencet 1692-ben nagykorúsították, majd 1693-ban Lipót tanácsára egy évet Itáliában
töltött. 1694-ben a francia fronton lévő rajnai sereghez utazott, itt ismerte meg feleségét, Hessen-
Wanfriedi Sarolta Amáliát, akit 1694. szeptember 25-én a kölni dómban feleségül vett. Az esküvő után
a pár Magyarországra költözött. 1700-ban szövetségkötésről tárgyalt XIV. Lajos francia királlyal, de
levelezését elfogták, Rákóczit a bécsújhelyi börtönbe zárták. Felesége november 7-én megszöktette a
börtönparancsnok segítségével, ezt követően Rákóczi Lengyelországba menekült. 1703. július 15-én a
kuruc felkelők hívásának engedve visszatért Magyarországra. Kezdeti sikerei után 1704-re már csak
a Dráván túli és Erdélyi részek voltak császári kézen. Július 6-án Erdélyi fejedelemmé választották,
1704-ben a franciák vereséget szenvedtek höchstadt-i csatában, ez Rákóczit is nehéz helyzetbe hozta.
1705. május 15-én meghalt I. Lipót, a háború váltakozó sikerrel, de folytatódott, utódja, I. József békére
törekvő uralkodónak bizonyult. Rákóczi 1705. szeptember 12-én országgyűlést hívott össze Szécsénybe,
az országgyűlés vezérlő fejedelemmé választotta, de mellérendelt egy 24 főből álló főtanácsot. 1706 után
Rákóczi seregei fokozatosan visszaszorultak. Az 1707-ben összehívott ónodi országgyűlés kimondta
a Habsburgok trónfosztását. Rákóczi nem kívánt király lenni, több európai uralkodónak felkínálta a
magyar koronát. 1708-ra a felkelés már csak Munkács és Szatmár környékére korlátozódott, egyre többen
álltak át a császári seregbe. 1710-ben Rákóczi francia, svéd és lengyel zsoldosokat toborzott, január 22-én
Romhány mellett csatát vállalt egy kisebb császári sereg ellen, a csata első része a győzelmével végződött,
de a katonák fosztogatni kezdtek és a visszatérő osztrákok végül győzelmet arattak. Az időközben
elharapózott pestisjárvány következtében a kuruc hadak elkezdtek feloszlani, Rákóczi békeajánlattal
kereste meg I. Józsefet, a császár Pálffy Jánosra bízta a békekötést, de az ő szavában Rákóczi nem bízott.
A fejedelem 1711. február 21-én elhagyta Magyarországot, Károlyi Sándorra bízta a főparancsnokságot
és a békekötést. I. József 1711. április 11-én elhunyt, azonban a békét ennek ellenére megkötötték április
29-én Szatmáron. Másnap a majtényi
mezőn a még fegyverben lévő 12 ezer
kuruc átadta a zászlókat és letette a
hűségesküt III. Károlyra, ezzel a Rákóczi-
szabadságharc véget ért. A Fejedelem,
miután elhagyta Magyarországot,
két évig Lengyelországban élt, majd
Angliába és Franciaországba utazott.
1715-ben XIV. Lajos halála után, az
Oszmán Birodalomba a Konstantinápoly
melletti Rodostóba emigrált. 1735. április
8-án hunyt el, testét Konstantinápolyban
a Szent Benedek templomba, édesanyja
mellé temették. 1906-ban hamvait
hazahozták és a kassai Szent Erzsébet
dómban újratemették.
Nagymajtényi fegyverletétel
50
5039.
II. Rákóczi Ferenc verette 1705-ben
Körmöcbányán. Az 1703–1711 között zajló
szabadságharc mindvégig financiális problé-
mákkal küzdött, nem állt rendelkezésre a
pénzveréshez szükséges nemesfém mennyiség,
ezért Magyarországon szinte példa nélkül
állóan rézpénzt vertek. Készültek pénzek
nemesfémből is, de ezek lényegesen kisebb
mennyiségben. A korban általános fizetési
eszköznek számító tallérok verésére nem került
sor, csupán féltallért vagy más néven forintot
készítettek. Ezeknek a gyűjtői előfordulása
nem mondható ritkának, sokkal ritkábbak a
szabadságharc elején még szintén ezüstből
készült polturák. Arany pénzt három verdében
készítettek: Körmöcbányán 1704, 1705 és 1707-
ben, Nagybányán szintén ezekben az években
és Kolozsváron 1705-ben és 1707-ben.
A Rákóczi-szabadságharc összes aranyverete

nagyon ritka, mivel a fejedelem részére csak
korlátozottan állt rendelkezésre pénzverésre
alkalmas arany, illetve a hadi helyzet is nagyban
befolyásolta azt, hogy mikor és hol tudott
pénzeket veretni. Előlapon barokk díszítésű
II. Rákóczi Ferenc
koronás magyar címer. Körirata: „Magyar
királyság új aranypénze”. Hátlapon a gyermek
Jézust karján tartó Madonna, alatta holdsarló, kétoldalt K-B verdejegy. Körirata: „Magyarország
védasszonya 1705”. Az aranyforint a lehető legjobb Fleure De Coin (FDC) állapotban van, ez szó szerinti
fordításban „pénzek virága”, tökéletes veret és a legszebb állapot együttvéve.
50 » 39. aranyforint 1705 K-B Körmöcbánya RR! Uncirculated! 8.000

Előlapon: „ : MON : NOV : – AVR . R . HVNG . ”
„Magyar Királyság új aranypénze.”
Barokk díszítésű koronás Magyar címer.
Hátlapon: „ PATRONA – HVNG 1705 ”
w w w w
„Magyarország védasszonya 1705.”

Nyitott koronás Madonna, jobbján a kisded Jézus, fejük körül glória, alattuk holdsarló.
Kétoldalt K-B verdejegy.
(Au) 3,44 g
51
5040.
Az árverésünkön szereplő X polturást II. Rákóczi Ferenc verette 1707-ben verdemegjelölés nélkül
Körmöcbányán. A Rákóczi szabadságharc alatt a nemesfémek hiánya miatt a magyar pénzverés
történetében szinte egyedülálló módon rézpénzt veretett. Ebben a korban csupán bányapénzek
készültek rézből, ezeket csak a bányák környékén fogadták el, a császári veretek mindig nemesfémből
készültek, akár csak az Erdélyi fejedelemségben forgalomban lévő pénzek. A rézpénzt az ország
lakossága idegenkedve fogadta, de a fejedelem 1704.
április 22-én rendeletben mindenkit kötelezett annak
elfogadására. A legkisebb címlet a rézpoltura volt,
ebből 10 darab ért egy kongót, ahogyan a tíz polturást
nevezték, készült még húsz polturás is, eredetileg nyolc
kongó ért egy ezüst tallért. Az ónodi országgyűlés
1707-ben a rézpénzeket leértékelte, ekkor kerültek a
pénzekre ellenjegyek. Az ellenjegyeken a gyermek
Jézust tartó Madonna képe látható. Az ellenjeggyel
ellátott tíz polturások a továbbiakban csak 4 polturát
értek. Az 1707-ben vert tíz polturás volt az utolsó
Rákóczi által kiadott ilyen címlet, a hadi helyzet miatt a
későbbi években már nem készültek pénzek. Az 1707-es
évszámú tíz polturás Rákóczi egyik legritkább verete,
gyűjtői körökben fogalomnak számít. A két ellenjeggyel
ellátott, az ónodi országgyűlés által „leértékelt”
példány, eddig még nem került elő belőle. Előlapon
koronás magyar címer, kétoldalt 1707. Hátlapon
„PRO LIBERTATE” „A SZABADSÁGÉRT” felirat két
sorban, alatta kartusban X (római 10-es) értékjelzés.
Az érme elő- és hátlapján Madonnás ellenjegy.
Az árverésünkön szereplő tíz polturás 1707-es
évszámmal és két ellenjeggyel publikálatlan unikum!
Kuruc lovas Az érme egészen kiváló állapotban van.
50 » 40. X poltura 1707 verdejegy nélkül Publikálatlan Unikum! good EF 3.000

(Körmöcbánya)
Előlapon: „17 – 07”
Koronás magyar címer. Verési évszám kétoldalt.
Hátlapon: „PRO LIBERTATE”
„A szabadságért.”
Felirat két sorban, alatta kartusban X.
Meghatározás: Huszár:- · Éremhatározó:-
(Cu) 6,31 g
Két ellenjeggyel.
52
5041.
II. Lipót (1790–1792)
II. Lipót 1747. május 5-én született Bécsben. Édesapja Lotaringiai
Ferenc császár, édesanyja Mária Terézia magyar királynő volt. Apja 1765-
ben bekövetkezett halála után megkapta a Toszkán nagyhercegi címet, a
hercegségben a felvilágosult abszolutizmus szellemében reformok egész
sorát vezette be. Az elmaradott államot az élet szinte minden területére
kiterjedő, megfontolt reformpolitikájával, az európai felvilágosodás minta
országává alakította át. Bátyja II. József 1790-ben elhunyt, őt II. Lipót
néven követte a trónon. 1790. szeptember 30-án német-római császárrá,
november 15-én Pozsonyban magyar királlyá, a következő évben
szeptember 6-án cseh királlyá koronázták. Trónra lépésekor Németalföldön
és a törökök ellen háború dúlt, Magyarország az elszakadás szélén állt.
A tehetséges uralkodó mindenhol elsimította az ellentéteket és
hozzáértéssel kezelte a problémákat. Magyarországon helyreállította a II. Lipót
rendi alkotmányt, ezzel véget vetett a magyar nemesek lázongásának.
Németalföldön leszerelte a lázadást és békét kötött a törökökkel Szisztovónál. A nemesség a francia
forradalom kitörése után megrettent és elkezdett az uralkodó felé közeledni. Lipót, II. Frigyes Vilmos
porosz királlyal közösen kiadta a pillnitzi nyilatkozatot, melyben nyíltan szembe fordultak a
forradalmi Franciaországgal. II. Lipót nem élte meg a tényleges hadműveleteket, mivel 1792. március
1-jén hasnyálmirigy-gyulladásban elhunyt. A bécsi Kapucinusok kriptájában temették el.
Az árverésünkön szereplő tallért II. Lipót verette 1790-ben Bécsben. Az úgynevezett Madonnás tallért
még II. Lipót édesanyja, Mária Terézia kezdte veretni 1767-ben, szakítva a Habsburgok magyarországi
pénzeinek hagyományos ábrázolásaival. A tallérveretek már kétszáz éve uniformizálva készültek, az
előlapon az uralkodó képmása, a hátlapon a birodalmi sas volt látható. Mária Terézia volt az első, aki az
uralkodó ábrázolását felcserélte a koronás magyar címerére, a hátlapon lévő birodalmi sast a Madonnára,
Magyarország védőszentjére. A Madonnás tallérokat Mária Terézia haláláig, majd örököse II. József is
néhány év kivételével, uralkodásának végéig készíttette őket. Ezt a hagyományt vette át II. Lipót rövid
uralkodása alatt, utódja és fia Ferenc is veretett, de csak a trónra lépésének évében 1792-ben, későbbiekben
ilyen típusú tallér már nem készült. Ez az érem korábban szerepelt Fritz Rudolf Künker 263. aukcióján
1550-es tételszámon (2015 06. 23-án). A tallér a lehető legjobb Fleure De Coin (FDC) állapotban van ez
szó szerinti fordításban „pénzek virága” tökéletes veret és a legszebb állapot együttvéve. Gyönyörű
gyűjteményi patinával rendelkezik.
50 » 41. tallér 1790 A Bécs RRR! FDC! 15.000

Előlapon: „LEOP . II . D . G . HV . BO . GA . LOD . – . REX . A . A . D . B . ET . L . M . D . HETR . ”
„II. Lipót Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Galizia, Lodoméria királya, Ausztria főhercege,
Burgundia, Lotaringia hercege, Etruria nagyhercege.”
oronás magyar címer, kétoldalt a koronát tartó angyalok, címer körül a Szent István Rend rendi
K
lánca, alul babér- és pálmaág.
Hátlapon: „S . MARIA MATER DEI – PATRONA HVNG . 1790 . X”
„Szűz Mária Isten anyja, Magyarország védasszonya 1790.”
Szent koronás Madonna, balján a kisded Jézus, fejük körül glória, alattuk holdsarló, körülöttük dics-
fény.
(Ag) 28,03 g · Ebben az állapotban ritka!
53
5042.
Ferenc József (1848–1916)
Ferenc József 1830. augusztus 18-án született Bécsben. Édesapja Ferenc Károly főherceg, édesanyja
Wittelsbach Zsófia Friderika főhercegnő volt. Szülei nagy gondot fordítottak neveltetésére, édesapja
visszahúzódó természet volt, ezért édesanyja vette át a család irányítását, haláláig nagy befolyással
volt fiára. Az 1848-ban kirobbant forradalmi hullám nehéz helyzetbe hozta a Habsburg-házat, a
trónon ülő V. Ferdinánd nem volt képes uralni a helyzetet, ezért lemondatták és az ifjú Ferenc József
lett az új császár, 1848. december 2-án Olmützben megkoronázták.
A királyváltást a Magyar országgyűlés elutasította, továbbra is V. Ferdinándot tekintették legális

uralkodónak. Ferenc József nem volt hajlandó felesküdni a magyar alkotmányra és az áprilisi törvényekre.
Az új kormányzat azonnal támadást indított Magyarország ellen, és 1849. február 27-én Kápolnánál
Dembinski vereséget szenvedett Windisch-Gratz hercegtől. Ezen felbuzdulva kiadták az Olmützi
alkotmányt, melyben a magyar királyságot beolvasztották a birodalomba, Erdélyt és Horvátországot
külön kezelték. Válaszul a debreceni országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását 1849.
április 14-én. A dicsőséges tavaszi hadjárat után Ferenc József kénytelen volt segítséget kérni I. Miklós
orosz cártól. A kért orosz intervenció 1849. júniusában megérkezett, az osztrák és orosz erők együttesen
legyőzték a magyar szabadságharcot, Görgey tábornok 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a
fegyvert. A Szabadságharc leverése után Haynau véres megtorlást rendezett, kivégezték a 13 aradi
vértanút, Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, sokan évekre börtönbe kerültek. 1849. október 26-án
nemzetközi nyomásra leállították a kivégzéseket, de addigra az uralkodó tekintélye óriási csorbát
szenvedett. A társadalom később ugyan megbékélt az uralkodóval és elfogadta személyét, ám nem
felejtette el sem a véres rendteremtést, sem az „aradi tizenhármat”.
Az ifjú uralkodó 1850 és 1859 között nyílt abszolutizmussal uralkodott, 1852-től saját magának
megtartotta a miniszterelnöki hivatalt. 1853. április 24-én feleségül vette unokatestvérét, Wittelsbach
Erzsébet hercegnőt, házasságukból négy gyermek született. Az abszolutista berendezkedés hamarosan
államcsőd közeli állapotba hozta a birodalmat, Magyarország és Itália megszállása hatalmas összegeket
emésztett fel. A birodalom vesztes háborút vívott a szárd-francia csapatokkal, a Solferinói csatavesztés után
át kellett adnia Lombardiát, 1861-ben egyesült Olaszország. A birodalom szempontjából egyre fontosabb
lett kiegyezni Magyarországgal. 1866-ban kitört a porosz-olasz-osztrák háború, délen ugyan sikereket
értek el, de a csehországi Königgratznál döntő
vereséget szenvedtek a poroszoktól. A megkötött
prágai békeszerződésben a birodalom elvesztette
Velencét és kiszorult a német egyesülésből. A
sorozatosan vesztes birodalom 1867-ben megkötötte
Magyarországgal a kiegyezést, létrejött az Osztrák-
Magyar Monarchia, elismerték a 48-as törvényeket és
gróf Andrássy Gyula magyar kormányt alakíthatott.
Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét 1867. június
8-án Budán megkoronázták. A kiegyezést követően
hatalmas, addig soha nem látott fejlődés kezdődött
Magyarországon, a „boldog békeidők”, ahogyan
később hívták ezt a korszakot. Rudolf trónörökös
1889. január 30-án öngyilkos lett szeretőjével a
mayerlingi kastélyban. Erzsébet királynét 1898.
szeptember 10-én egy anarchista meggyilkolta
Genfben, 1914. június 27-én Szarajevóban pedig
meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst, ezzel
kitört az első világháború. Ferenc József a háború
közepén 1916. november 21-én hunyt el, a bécsi
Kapucinusok kriptájában temették el Erzsébet
királyné és Rudolf főherceg közé.
Ferenc József budai koronázása 1867.
54
5042.
Az árverésünkön szereplő 4 Forintost Ferenc József császár és magyar király verette 1892-ben a
Körmöcbányai pénzverdében. Az érme a Latin Monetáris Unió rendelkezései alapján készült. A Latin
Monetáris Unió egy XIX. századi francia kezdeményezés volt, melyben megpróbálták egységesíteni az
európai államok pénzrendszerét, ez az ötlet tekinthető akár az Euró elődjének is. Az éremunió alapjául
szolgáló frankrendszert 1803-ban vezették be Franciaországban, melyet hivatalos megegyezés nélkül
vett át a függetlenné váló Belgium (1832), a pénzrendszerét egységesítő Svájc (1850. május 7.) és Líra
néven az egyesült Olaszország (1868). Az egyezményhez 1868-ban Görögország is csatlakozott, és
bár további államok formálisan nem lettek tagjai a monetáris uniónak, számos ország átvette (részben
vagy egészben) a szabványt, így többek között Spanyolország, Finnország, a legtöbb balkáni állam és
más kisebb európai országok, Dél- és Közép-Amerika egyes államai, továbbá az éremunió tagjainak
gyarmatai. Ausztria is részt vett az Unió létrehozását megelőző tárgyalásokon, majd kötelezte magát
az éremunió szerinti pénzek 1870-es bevezetésére. A szabvány szerinti aranyforintok a magyarországi
pénzverdékben Körmöcbányán és Gyulafehérváron is készültek, magyar körirattal és éremképpel,
8 és 4 Forintos címletben. 4 Forint
10 Frankkal volt egyenértékű, ezt
fel is tüntették az érmeken. Az
uniós pénzverésnek 1892-ben vége
szakadt, ekkortól lépett életbe
a koronarendszer. A Latin Unió
tagjaként utoljára vert 4 Forintos
érméből mindösszesen 20 példány
készült! Előlapon az uralkodó
jobbra néző babérkoszorús portréja,
alatta K.B. verdejegy. Körirata:
„Ferenc József Isten kegyelméből
Ausztria császára és Magyarország,
Horvátország, Szlavónia, Dalmácia
apostoli királya”. Hátlapon koronás
magyar címer, Fiume címerével,
kétoldalt 10 Fr./4 Frt. Körirata:
„Magyar Királyság 1892”. Az érme
kiváló állapotban van, csupán 20
példányban készült ritkaság. Az ezredéves kiállítás madártávlati képe (1896)
50 » 42. 4 Forint 1892 K.B. Körmöcbánya RRR! EF 12.000

Előlapon: „FERENCZ JÓZSEF I . K . A . CS . ÉS M . H . S . D . O . AP . KIR . ”
„Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára és Magyarország, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia
apostoli királya.”
Az uralkodó jobbra néző babérkoszorús portréja, alatta K.B. verdejegy.
Hátlapon: „ MAGYAR KIRÁLYSÁG 1892”
n n
Koronás magyar címer, középen Fiume címerével. Kétoldalt 10 Fr. – 4 Frt.

(Au) 3,22 g
55
5043.
Az árverésünkön szereplő 10 Koronást Ferenc
József császár és magyar király verette 1915-ben a
Körmöcbányai verdében. 1891-ben Wekerle Sándor
pénzügyminiszter terjesztette elő az aranyvaluta
bevezetésének javaslatát. Ennek két fő vonása az
ezüstalapról aranyalapra való áttérés és az állam
fedezetlen pénzkibocsátásának megszüntetése.
Ehhez azonban nagy mennyiségű aranyra volt
szükség, a Monarchia érckészlete viszont főként
ezüstből állt, így kényszerűségből az aranypénzek
10, 20 és 100 Koronások mellett korlátozott mértékben
az ezüst értékpénzek is megmaradtak. Az ezüst
értékpénz volta csak részben valósult meg: bár
korlátlan mennyiségben kötelező volt elfogadni,
névleges értékét nem fedezte belső értéke és nem
állt fenn a szabad veretés joga sem. A koronaértéket
Ausztriában az 1892. évi augusztus 2-i törvény,
Magyarországon az 1892. évi XVII. törvény vezette
be. Ez a törvény hivatalossá tette az aranyvalutát,
egy Korona értékét fél Forintban szabta meg, a Forint
kivonását azonban nem kötötte határidőhöz, hanem
továbbra is megtartotta törvényes fizetőeszköznek.
Az I. Világháború kitörésével a nemesfém pénzek
eltűntek a forgalomból, a lakosság papírpénzeket
használt fizetéskor, az arany- és ezüstpénzeket
megtartották és családi kincsként őrizték. Nehéz
időkben az aranypénzekért mindig be lehetett Ferenc József
szerezni hiányzó élelmiszereket vagy bármi mást.
1915-ben adtak ki utoljára „forgalmi” aranypénzt az Osztrák-Magyar Monarchiában. Eredetileg
54.000 darab 10 Koronást vertek Körmöcbányán ebben az évben, de előfordulási ritkasága azt
mutatja, hogy az elkészült érmeket tényleges forgalomba nem hozták, valószínű, hogy majdnem a
teljes mennyiség beolvasztásra került. Az árverésünkön szereplő 10 Koronás kiváló állapotban van,
hozzá tartozik eredetiséget tanúsító vizsgálati eredmény.
50 » 43. 10 Korona 1915 K.B Körmöcbánya RRR! EF 15.000

Előlapon: „FERENCZ JÓZSEF I . K . A . CS . ÉS M . H . S . D . O . AP . KIR . 1915”
„Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára és Magyarország, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia
apostoli királya.”
A király jobbra néző díszruhás alakja, fején a Szent korona, baljában országalma, jobbjában jogar.
Hátlapon: „ MAGYAR KIRÁLYSÁG 10 KORONA”
Koronás magyar címer, középen Fiume címerével, kétoldalt angyalok. Címer alatt K.B verdejegy.
(Au) 3,38 g
Ritka évszám!
56
5044.
Magyar Népköztársaság (1918–1919)
Magyarország területén az Osztrák-Magyar Banknak 1919. december 31-ig kizárólagos
joga volt a bankjegykibocsátásra, melynek értelmében a bank nem csak jogosult, de köteles is
Magyarországot bankjegyekkel ellátni. A gyakorlatban azonban 1918 év folyamán a Bécsben legyártott
bankjegymennyiségnek Magyarország csupán alig 30%-át kapta meg, így októberre már jelentős
készpénzhiány alakult ki. Mivel a pénzügyi kormányzat nem tudott megegyezni az önálló magyar
jegybank megalapításának kérdésében, Beck Lajos, az OMB budapesti főintézetének kormánybiztosa
a többség akarata ellenére mégis úgy döntött, hogy bankjegyet adat ki, kizárólag a magyarországi
készpénzforgalom számára. A tervezéssel Falus Elek (1884–1950) grafikus iparművészt, neves
illusztrátort, a Kecskeméti Művésztelep és a Szinyei Társaság alapító tagját bízták meg, a nyomdai
munkák az Athenaeum Nyomdában készültek, ofszetnyomással. A megrendelt 450.000 darab
munkálatai november 15. éjjelén készültek el, másnap reggel forgalomba is hozták, azonban a bécsi
főintézet tudomást szerzett az akcióról. Beck ellen pénzhamisítási eljárást helyeztek kilátásba, így a
bankjegyeket alig egy óra forgalom után visszavonták. A legyártott mennyiséget – 20 darab „MUSTER”
perforált példány (sorozatszám: A0006 01031-01050) kivételével – megsemmisítették. Forgalomba
hozataláról a Pénzügyi Közlöny nem tesz említést. Az így készült 200 Koronás az egyik legritkább
magyar bankjegy! A fellelhető 6–7 példány közül az árverésünkön szereplő az egyik legjobb állapotú.
Kiemelkedő ritkaságú darab!
50 » 44. 200 Korona Budapest, 1918. november 3. RRR! EF 12.000

Meghatározás: Pick: 17 · Richter: 444 · Ad.: K32M · Leányfalusi-Nagy: 51
A 0006 01040 sorozatszámmal. Beck Lajos Moess Károly és Fényes Iván aláírásaival.
„MUSTER” perforációval.
57
5045.
Magyar Királyság (1920–1945)
A Trianoni békediktátum megszüntette az Osztrák-Magyar Bank bankjegykiadási monopóliumát és
előírta az utódállamok, így Magyarország számára is új nemzeti valuták alapítását, a magyar pénzügyi
kormányzat megtette az előkészületet. Tekintettel a megcsonkított ország gazdasági és külpolitikai
helyzetére, úgy döntöttek, hogy csakis semleges országbeli nyomda jöhet számításba. Választásuk
az Orell Füssli Zürich nevű svájci cégre esett, megállapodtak a nagyobb címletű magyar államjegyek
gyártásában és egy új budapesti nyomda felszerelésében. Így alakult meg a Magyar Pénzjegynyomda
Rt., mely később beleolvadt az 1924-ben alapított Magyar Nemzeti Bankba, miután a nyomda teljes
részvénymennyiségét megszerezte a svájci cégtől.
Az árverésünkön szereplő 500.000 Korona címletű államjegy az Orell Füssli Zürich nyomdában
készült 1923. július 1-jén. Az államjegy az Orell Füssli cég által készített egyik utolsó Korona címletű
államjegyek próbanyomatai közé tartozik. A próbanyomat sorozat és sorszám nélkül készült, a végleges
kiadástól eltérő kék-szürke színben. Az államjegy átlós „SPECIMEN” perforálással lett ellátva. Néhány
helyen felragasztás nyoma látszik, egyébként hajtatlan állapotban van. Az egyetlen ismert példány!
50 » 45. 500.000 Korona Unikum! about Uncirculated! 8.000

Budapest, 1923. július 1.
Orell-Füssli, Zürich
Meghatározás: Pick:- · Ad.:- · Leányfalusi-Nagy:-
Próbanyomat sorozat- és sorszám nélkül, eltérő színben.
„SPECIMEN” perforációval.
Ragasztónyom!
58
5046.
Az árverésünkön szereplő 500.000 Korona címletű államjegy

az Orell-Füssli Zürich nyomdában készült 1923. július 1-jén.
Az államjegy az Orell-Füssli cég által készített egyik utolsó Korona
címletű államjegyek próbanyomatai közé tartozik. A próbanyomat
sorozat- és sorszám nélkül készült, a végleges kiadástól eltérő barna-
világosbarna színben. Az államjegy három lyukkal érvénytelenítve
lett, bal felső sarokban víznyomattal „3986” szám. Néhány helyen
felragasztás nyoma látszik, egyébként hajtatlan állapotban.
Orell-Füssli nyomda
(fametszet)
50 » 46. 500.000 Korona RRR! about Uncirculated! 8.000

Orell-Füssli, Zürich
Próbanyomat sorozat- és sorszám nélkül, eltérő színben.
Három lyukkal érvénytelenítve.
Ragasztónyom!
59
5047.
Az árverésünkön szereplő 1.000.000 Korona címletű
államjegy a Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapesti
nyomdájában készült 1923. szeptember 4-én. Az Orell-
Füssli cégtől a Magyar Pénzjegynyomda Rt. átvette a
magyar koronainfláció két záró címletének az 500 ezer és
az 1 millió Koronásnak a nyomtatását. Ez a példány az
1 millió Koronás tervezői munkapéldánya. Az értékjelzés
iniciáléja tussal és kézzel van kihúzva, a női portré helye
üres, erre a helyre a megvalósulttól eltérő női képmás
van beragasztva. Érdekesség, hogy a beragasztott portré
később a Pengő infláció korában 1945-ben és 1946-ban A Pénzjegynyomda épülete
lett felhasználva a tízezres címleteken. A próbanyomat
fázisnyomata sorozat- és sorszám nélkül készült, a végleges kiadástól eltérő lila-világosbarna színben.
Érdekesség, hogy az 500.000 Koronás államjegyek végleges kiadásának ezek a színei. Ez a tervezői példány
valószínűleg a Magyar Pénzjegynyomda Rt. első nyomata, ami azt jelenti, hogy egyben a független
magyar állam területén készült első államjegye! Persze ma már nem ismerjük a nyomási sorrendet,
de mindenképpen a már Magyarországon készült legelső nyomatok közül való. Az egyetlen ismert
tervezői példány a Magyarországon nyomott 1.000.000 Koronás államjegyből, hajtatlan állapotban van.
50 » 47. 1.000.000 Korona Unikum! Uncirculated! 8.000

Budapest, 1923. szeptember 4.
Magyar Pénzjegynyomda Rt.
Próbanyomat fázisnyomata sorozat- és sorszám nélkül, eltérő színben.
60
5048.
Az árverésünkön szereplő 1.000.000 Korona címletű államjegy
a Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapesti nyomdájában készült
1923. szeptember 4-én. A Trianoni békediktátum előírta Magyar-
országnak az önálló valuta létrehozását. Az Osztrák-Magyar Monarchia
utolsó pénzneme a Korona mintájára, az önálló magyar állam folytatta
a Magyar-Korona kiadását, ennek a valutának az utolsó legmagasabb
címlete 1.000.000 Korona volt. Készültek ugyan tervek 5 és 10 millió
Koronás bankjegyekről, de ezek nem valósultak meg. A forgalomban
lévő Korona bankjegyeket 1927-től átváltották az új valutára, a
Pengőre. 1 millió Korona 80 Pengőt ért, ami óriási összeg volt abban
az időben (egy átlagember havi jövedelmét tette ki), ezért az ilyen
magas címletű államjegyeket mindenki visszaváltotta, csak nagy ritkán
maradtak meg és manapság a papírpénzgyűjtők legnagyobb ritkaságai
közé tartoznak. Az árverésünkön szereplő példány egészen kiváló
állapotban van, az ismert példányok közül az egyik legjobb állapotú. Benczúr Gyula: Angyalok
50 » 48. 1.000.000 Korona RRR! good EF 10.000

Budapest, 1923. szeptember 4.
Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest
Meghatározás: Pick: 80/a · Ad.: K48 · Leányfalusi-Nagy: 67/b
61
5049.
Az árverésünkön szereplő 500.000 Korona 40 Pengő felülbélyegzésű államjegy nyomdamegjelölés
nélkül készült, 1923. július 1-jén. Az önálló magyar állam folytatta a Magyar-Korona kiadását, bár a
Korona már a háború alatt inflálódott. A vesztes háború és a Trianoni békediktátum után szinte lehetetlen
volt megfékezni a magyar valuta inflációját. Mivel a papírpénz-rendszer aranyfedezet nélkül alapvetően
bizalmi kérdés, és a Korona ebben az értelemben 1914 és 1924 között ezt a bizalmat elveszítette, egy új
pénznem bevezetése segíthetett a bizalom visszaszerzésében, ezért a pénzügyi kormányzat elhatározta
az új valuta, a Pengő bevezetését. A Pengő bevezetése előtt 1926. augusztus 25-től a forgalomban lévő
Koronákat felülbélyegezték, az így felülbélyegzett Koronák technikailag Pengőnek számítottak és
párhuzamosan forgalomban voltak a felülbélyegzés nélküli államjegyekkel. Az átváltáskor rögzítették az
árfolyamot. 1 Pengő 12.500 Koronát ért, az átváltási Pengő érték került a felülbélyegzett államjegyekre,
megkönnyítve ezzel a lakosság részére az átszámítást. A Pengő bankjegyek 1926. decemberében kerültek
forgalomba, ezután fokozatosan kivonták a Korona címletű államjegyeket. A beváltásnál nem volt
különbség a felülbélyegzett vagy a felülbélyegzés nélküli államjegyeknél, mindkettőt átváltották Pengőre.
Az árverésünkön szereplő 500.000 Korona 40 Pengő államjegy volt a második legnagyobb címlet, nagy
értéket képviselt saját korában. Ritkaságát növeli, hogy a felülbélyegzés csak néhány hónapig történt.
A hajtatlan állapota egészen elképesztő, valószínűleg a legjobb állapotú ismert példány!
50 » 49. 500.000 Korona / 40 Pengő RRR! Uncirculated! 20.000

Meghatározás: Pick: 87/b · Ad.: K47/2b · Leányfalusi-Nagy: 66/a
40 Pengő felülbélyegzéssel.
Nyomdahely megjelölése nélkül.
62
5050.
Az árverésünkön szereplő Corvin-koszorút 1930-ban adományozták
Glatz Oszkár festőművész részére. A Corvin-koszorút 1930. október 11-én
alapította vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója,
a kitüntetés alapítását Gróf Klebersberg Kunó vallás és közoktatási
miniszter javasolta. Azok kaphatták meg, akik a magyar tudományos,
irodalmi vagy művészet terén, valamint a magyar művelődés
fellendítésében szereztek kimagasló érdemeket. Eredetileg a Corvin-
koszorú „élő” viselőinek száma egyszerre nem lehetett több hatvannál.
A kitüntetettek nevét belevésték a jelvények hátlapjába, a jelvényeket
haláluk után vissza kellett szolgáltatni. 1940-ben Észak-Erdély
felszabadítása és Mátyás király születésének 500. évfordulója alkalmából
80-ra emelték az adható kitüntetések számát. Az első adományozásról
a kormányzó döntött a miniszter által javasolt személyekből, a lánc- és
jelvénytulajdonosok később zárt egyesületet képeztek és ők döntöttek a
további adományozásokról. A kitüntetést 1945-ben megszüntették, addig
a koszorúból 114 adományozás történt. Glatz Oszkár elsők között 1930-
Glatz Oszkár önarckép ban kapta meg ezt, az akkor legmagasabb kulturális elismerést. Glatz
Oszkár 1872. október 13-án született Pesten, először Budapesten, majd
Münchenben és Párizsban tanult. 1896-ban Hollósy Simon köréhez csatlakozott, részt vett a nagybányai
művésztelep megszervezésében és kialakításában. 1897-ben óriási sikere volt Pesten a nagybányaiak
kiállításán. 1898 után már nem ment Nagybányára, a Nógrád-megyei Bujákon, az Alföldön, majd a
Balatonnál alkotott. Naturalista nagybányai posztimpresszionista stílusban alkotott, erőssége az alak, a
mozgás ábrázolása, a „plein air” festés, a táj és az ember bensőséges egységének ábrázolása, a népviseletek
megörökítése volt. 1958. február 23-án este fél 10-kor hunyt el Budapesten, sírja a budapesti Farkasréti
temetőben található.
A jelvény leírása: 70 mm átmérőjű ezüst koszorú, melynek belsejében zománcozott, ívelt szélű pajzsban
kék hátterű Corvin címer (faágon ülő, csőrében gyűrűt tartó holló). A hátlapon vastag függőleges kitűző
és az adományozott bevésett neve látható. Eredeti fekete színű lakkdobozban, közepén arannyal
nyomott „C”. A jelvény és az eredeti doboz is hibátlan állapotban van.
50 » 50. Corvin-koszorú RRR! T1 3.000

Meghatározás: Nagy Magyar Kitüntetéskönyv: 421
(Ag) Glatz Oszkár festőművész részére. Eredeti dobozban.
63
A Középkori Magyar Pénzverés sorozat
eddig megjelent kötetei:
ARANYKÖNYV
A Magyar Nemzeti Múzeummal közös kiadványunk feldolgozza
a teljes középkori magyar aranypénzverést 1325–1540 között.
EZÜSTKÖNYV I.
Kiadványunk feldolgozza a középkori magyar ezüstpénzverést 997–1307 között.
EZÜSTKÖNYV II.
Kiadványunk feldolgozza a Anjou-kori ezüstpénzverést 1301–1395 között.
A könyvek tartalmazzák:
– a széleskörű hazai és külföldi kutatómunka eredményét;
– illusztrációként több mint 500 (Ezüstkönyv I., II.) illetve 800 (Aranykönyv) érme fotóját;
– az aukciós- és közgyűjteményi előfordulásokat;
– a pénzkibocsátásra jogosult személyek legújabb kutatások szerinti listáját;
– és az útmutató piaci árakat.
A kiadványok megvásárolhatóak a Pannonia Terra Numizmatika üzletében

(H-1074 Budapest, Dohány u. 1/A szám alatti éremboltban)
és a Magyar Numizmatikai Társulatnál.

Pannonia Terra 50th Numismatic Auction

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Pannonia Terra 50th Numismatic Auction

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pannonia Terra Numizmatika

AUKCIÓS VÉTELI MEGBÍZÁS

Megbízom Önöket, hogy a következõ tételszámokat a katalógusban feltüntetett feltételek szerint,

Szükség esetén kérem ajánlatomat túllépni:

Összajánlatom árverési jutalék nélkül:

NE FELEJTSE EL A TÉTELSZÁMOKAT Aláírás (Signature):

NE FELEJTSE EL A TÉTELSZÁMOKAT Aláírás (Signature):

Szeptember 12. 1200–1300 No: 5001–5050 Árpád-ház, Vegyesház, Erdély,

12nd September 1200–1300 No: 5001–5050 Hungarian medieval, Transylvanian,

A katalógusban szereplõ kikiáltási árak euroban vannak megadva!

Tartás, fokozat Grades of preservation Erhaltungsangaben

„A pénzek virága” (tökéletes FDC! Prachtexemplar!

Minden jog fenntartva!

Participating in the auction is possible by

A legkényelmesebb részvételt kínálja Önnek a Pannonia Terra Numizmatika árverésén az otthoná-

• Licitáljon élőben ugyanúgy, mintha ott lenne személyesen az árverés helyszínén.

• Látogasson weboldalunkra: www.pannoniaterra.hu – és kattintson az élő licit lehetőség linkre.

Szeretnénk köszönetet mondani Önöknek, hogy lehetővé tették cégünknek, a

A 2020-as év mindenki számára eltér az eddigiektől. A kialakult

A numizmatikai árverések után tartogatunk Önök számára egy meglepetést

Reméljük, hogy a jövőben legalább újabb 50 árverésen keresztül tudjuk szolgálni

Rehák Szonja Anna Lengyel András Zubonyai Gábor

II. Gézát az Árpád-ház legerősebb és legtehetségesebb

Az árverésünkön szereplő érmet a korábbi szakirodalom

Képes krónika miniatúrája II. Géza

50 » 01. denár RRR! FDC! 1.500

II. László ellenkirály II. (Vak) Béla és Ilona királyné

Az árverésünkön szereplő érmét a szakirodalom Dr. Réthy László

50 » 02. denár Unikum! good EF 5.000

IV. Béla, „második honalapítónk” II. András és Meráni Gertrúd

Az árverésünkön szereplő bracteata a korábbi szakirodalomban

50 » 03. bracteata csegely Unikum! EF 2.500

Az Árpád-ház utolsó arany ágacskája, III. András 1301-ben elhunyt, így az

50 » 04. garas Buda RRR! EF 4.000

Mária – első királynőnk – zaklatott és rövid

Mária utolsó típusú aranyforintjai a körmöcbányai és kassai verdékből

50 » 05. aranyforint Kassa RRR! about Uncirculated! 4.000

Luxemburgi Zsigmond magyar király Prágában született 1368.

Az árverésünkön szereplő aranyforint egyetlen példányban ismert,

50 » 06. aranyforint - Körmöcbánya Unikum! good EF 3.000

50 » 07. aranyforint - Nagybánya RRR! about Uncirculated! 5.000

II. Ulászló a lengyel Jagelló királyi dinasztiából származott, édesapja

I. (Nagy) Lajos uralkodása óta a magyar aranypénzek hátlapján Szent László

50 » 08. aranyforint - Körmöcbánya Unikum! FDC! 3.000

A II. Ulászló magyar király és

A VI. kárpit jobb felső negye-

50 » 09. aranyforint - Nagybánya RRR! Uncirculated! 4.000

A kárpiton a király altere-

Forrás: A New York-i Metropolitan

50 » 10. aranyforint 1516 - Nagybánya Unikum! Uncirculated! 7.500

Az első aranyforint, melyen a körmöcbányai pénzverde

50 » 11. aranyforint 1525 - Körmöcbánya RRR! FDC! 5.000

I. János a Szepesi várban született 1487. február 2-án.

I. János egyetlen Körmöcbányán készült aranyforintja. 1527-ben Tornallyai Jakab királyi

50 » 12. aranyforint 1527 - Körmöcbánya RRR! FDC! 5.000

Szulejmán visszaadja a koronát János királynak Buda török kézre kerülése

50 » 13. aranyforint 1530 - Nagybánya Unikum! good EF 4.000

Hátlapi éremképen Szent László lába között Gritti címerével.

Andrea Gritti velencei dózse

50 » 14. aranyforint 1531 - / Kolozsvár RRR! good EF 3.000

50 » 15. aranyforint 1534 -

Az árverésünkön szereplő aranyforint 1556-ban készült Nagybányán. Előlapi éremképül a korábban

50 » 16. aranyforint 1556 N-P / Nagybánya RRR! FDC! 3.000

Participating in the auction is possible by