Vállalati felmérés a fenntartható

finanszírozásról Magyaroszágon
Zöld kötvény kibocsátási potenciál felmérése
és az EU Fenntartható Pénzügyi Taxonómia
használhatóságának vizsgálata
2021. május
Tartalom
Összefoglaló 3

A fenntartható finanszírozás
helyzetképe és potenciálja
Magyarországon 6

Fenntartható finanszírozás 8

EU Taxonómia 11

A felmérés eredményei 17

Kelet-Közép-európai jó gyakorlatok
és trendek 30

Melléklet 34

Hivatkozásjegyzék 37

2
Összefoglaló
Ideális helyzetben a vállalkozások
számára a fenntartható finanszírozás által
megvalósított projektek előnyt jelentenek,
mivel könnyen hozzájuthatnak pénzügyi
forrásokhoz a fenntartható növekedés
érdekében. A hazai vállalatok azonban
egy-két kivételt leszámítva még nem éltek
az ehhez kapcsolódó lehetőségekkel. Ezért
fontos azon cégek támogatása, amelyek
a jelenlegi felkészültségük révén úttörő
szerepet tudnak betölteni ezen a piacon
az elkövetkezendő 1-2 évben, követendő
példát teremtve a többi vállalat számára
Magyarországon.
Az EU fenntartható pénzügyi eszközeinek és
kezdeményezéseinek célja, hogy megkönnyítsék a
fenntartható beruházások megvalósítását, beleértve
a magasabb kockázatúakat is. Ebben a kontextusban az
EU taxonómia fontos szerepet fog betölteni a zöld projektekre
vonatkozó feltételek egységesítésében és a valóban környezeti
szempontból fenntartható kezdeményezések azonosításában,
ezáltal csökkentve a pénzügyi piacon fennálló informáltsági
aszimmetria problémáját.
A “zöld” kötvények egyik hátránya a normál kötvényekhez
képest, hogy addicionális költségekkel jár kibocsátásuk
(belső folyamat kialakítás, jelentésszolgálat, valamint
külső minősítés költségei). A felmérésünk is azt tükrözi,
hogy a hazai vállalatok körében összességében még nagy a
bizonytalanság a zöld kötvényekhez és más nem pénzügyi
kimutatáshoz fűződő jelentéstétel kapcsán, ami visszatartja őket
e forrásszerzési opció vizsgálatától.
Továbbá egy fontos megállapításnak bizonyult, hogy a
külföldi vállalatok hazai leányvállalatai már csak azért
sem vizsgálják a zöld kötvény kibocsátás lehetőségét,
mert az anyavállalat szabályzata jelenleg nem ad teret a
helybeli projektfinanszírozásra.
Viszont összességében azt tapasztaltuk, hogy a magyarországi
vállalatok egy része nyitott a zöld kötvény kibocsátás
lehetőségének vizsgálatára, annak ellenére, hogy jelenleg nem
rendelkeznek megfelelő szintű ismeretekkel ezen a téren. Továbbá
látunk potenciált több szereplő megjelenésére is a piacon, mivel a
megkérdezett cégek több mint 40%-a tervez fenntarthatósággal
kapcsolatos beruházást az elkövetkezendő 3 évben.
Ezért az elkövetkezendő 1-2 évre vetítve javasoljuk azon hazai
tulajdonú cégek azonosítását, amelyek egy úttörő szerepet
tudnának betölteni a magyarországi zöld kötvény piac
beindításában.
Úttörő szerepük lehetne azon hazai tulajdonú
vállalatoknak, amelyek már széleskörű adatgyűjtést
végeznek ESG témákban és tervezik a piaci források
bevonását a környezeti szempontból fenntartható
projektek finanszírozására.
Az MNB támogathatná a kiválasztott cégek kibocsátási folyamatait
és hozzájárulhatna a kialakult jó gyakorlat ismertetéséhez a
további potenciális cégek körében.
A középtávú cél (<3 év) lehetne, hogy a fenntarthatósági
beruházást tervező vállalatok a zöld kötvény kibocsátást egy reális
opcióként mérlegeljék a piaci források bevonásához kapcsolódó
terveikben.
Összességében azt tapasztaltuk, hogy a
magyarországi vállalatok egy része nyitott
a zöld kötvény kibocsátás lehetőségének
vizsgálatára és látunk potenciált több cég
megjelenésére is a piacon.
3
Hogyan készüljünk fel a zöld kötvény kibocsátásra?
1 2
LEHETŐSÉGEK FELTÁRÁSA
A zöld kötvények kibocsátására vonatkozó döntés
meghozatalát megelőzően a piaci potenciál és a vállalat
igényeinek megfelelő felmérését kell elvégezni. Többek
között javasoljuk a hiányelemzés elvégzését azon
területek meghatározása céljából, amelyeken a zöld
kötvény kibocsátás előnyt jelenthet a vállalat számára
és javíthatja a jelenlegi gazdasági teljesítményét,
illetve bővítheti a jelenlegi termékportfólióját. E fázis
tartalmazhatja a potenciális befektetők azonosítását is.
KIBOCSÁTÁS ELŐTTI FÁZIS
Miután vállalata úgy döntött, hogy a zöld kötvények
kibocsátása megvalósítható, a megfelelő projekt
kiválasztása kulcsfontosságú szerepet játszik a kibocsátás
eredményességének biztosításában. A komplex
döntéshozatal támogatására javasolt a projektek lehetséges
környezeti és gazdasági hatásának modellezése az erre a
célra kifejlesztett eszközök által.
3
KIBOCSÁTÁS
A kibocsátási fázisban alaposan meg kell fontolni, hogy
milyen támogatásra lehet szüksége a vállalatnak, például a
befektetők igényének kielégítése, illetve a jogi és adózásra
vonatkozó kérdések tisztázása, vagy a hitelesítés terén.
4
A fenntartható finanszírozás
hozzájárulhat a vállalatok
zöldítéséhez nemzetközi
viszonylatban. Magyarország még
gyerekcipőben jár.

5
A fenntartható finanszírozás helyzetképe és
potenciálja Magyarországon
A fenntarthatóság témája ma már mindenütt jelen van.
Az olyan kezdeményezések, mint a “Fridays for Future”
nagy média- és társadalmi figyelmet kapnak, és az egyre
észrevehetőbb éghajlatváltozás és rendkívüli időjárási
események fokozzák a politikusokra nehezedő nyomást.
Kezdetben elsősorban az erőforrás- és kibocsátásigényes
iparágakat érintették különösen a fenntarthatósággal
kapcsolatos politikai intézkedések, például a szigorúbb
kibocsátási határértékek, a széndioxid-kvótákkal történő
kereskedelem bevezetése vagy a szénből termelt energia
bejelentett kivezetése révén. Azonban a közelmúltban
a pénzügyi szektor is egyre inkább a fenntarthatósági
intézkedések középpontjába került.
Az elmúlt években az Európai Unió átfogó intézkedéseket tett
az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság és a fenntartható
fejlődés előmozdítása érdekében és immár törekszik a
fenntartható növekedést támogató pénzügyi rendszer
létrehozására a szabályozási keretek átfogó átalakítása révén.
Leegyszerűsítve ezen intézkedéseknek célja, hogy a környezeti
fenntarthatóságot szolgáló beruházások, környezetileg
fenntartható gazdasági aktivitások konzisztensen kedvezőbb
finanszírozási környezettel szembesüljenek, mint a „nem zöld”,
és különösen a „barna” beruházások és tevékenységek.1
Célunk a hazai vállalati zöld
kötvénykibocsátási potenciál
felmérése, valamint az EU
Fenntartható Pénzügyi Taxonómia
A felmérés célja használhatóságának vizsgálata volt.
A hazai vállalati zöld kötvénykibocsátási potenciál becslése
érdekében célunk nemzetközi sztenderdeknek megfelelő zöld
kötvény kibocsátására képes és hajlandó vállalatok azonosítása, A zöld kötvény kibocsátás mellett szóló érvek
illetve az esetleges akadályok, korlátok bemutatása és az
ösztönző javaslatok kidolgozása volt. Emellett vizsgáltuk a A zöld kötvény egy olyan pénzügyi eszköz, mellyel meglévő
különböző ágazatok hazai szereplőinek képességét az EU és/vagy új zöld projektek finanszírozhatók.
Fenntartható Pénzügyi Taxonómia használatára.
Miért zöld?
Ennek háttere, hogy a Magyar Nemzeti Bank
szeretné támogatni a zöld kötvénypiac beindulását
Potenciálisan alacsonyabb kamatláb
Magyarországon, valamint ösztönözni a zöld vállalati
hitelezést. A megkülönböztetés alapját az EU Taxonómia, “a
környezetileg fenntartható gazdasági tevékenységek katalógusa” Növekvő kereslet intézményi befektetők részéről
képezné, amely egy hiteles keretrendszert biztosíthat a jövőben
a zöld beruházások/projektek azonosítására.
Szélesebb befektetői körökhöz való hozzáférés
Fontos fejlemény, hogy 2020. június 18-án az Európai Parlament
elfogadta a Taxonómia rendeletet ((EU) 2020/852) és ezzel
Kibocsátás költsége minimális plusz költséggel és
jogszabályba foglalta az alapelvárásokat arra vonatkozóan, hogy
milyen befektetések lesznek fenntarthatónak tekintendők a erőfeszítéssel jár
jövőben. A következő két évben tervezi a Bizottság lefektetni a
különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozó határértékéket Márkaerősítő marketing érték
és részletszabályokat.
6
Módszertan
Vizsgálatunk a feladatkitűzésben megfogalmazott két cél
szerint, két külön fázisra bontható.
Az első, az EU Taxonómia alkalmazhatóságának
értékeléséhez kapcsolódó szekunder kutatás, mely
során áttekintettük az EU Taxonómiát és egyéb releváns,
fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó, szakpolitikai
anyagot, valamint a közép-kelet-európai országok jó
gyakorlatait a fenntarthatósági finanszírozás terén. Emellett
áttekintettük az MNB releváns tanulmányait is.
A második fázisban az adatgyűjtés és interjúkhoz kapcsolódó
feladatokat végeztük el. A vállalati zöld kötvénykibocsátási
potenciál értékelésére összeállítottuk a vállalatok listáját
és interjúkat készítettünk elő. A cégek kiválasztása és
megkeresése során törekedtünk arra, hogy egy minél
átfogóbb képet kapjunk Magyarország meghatározó gazdasági
szektorairól.
A felmérést a kvantitatív és kvalitatív aspektusok megfelelő
vizsgálata érdekében kérdőíveken és interjúkon keresztül
végeztük a résztvevő vállalatokkal. A 7 kérdéses mélyinterjú a
Deloitte Global “CFO and Sustainability: Shaping their roles in
an evolving environment”2 felmérés tanulságai alapján került
összeállításra. Kérdéseink a zöld beruházási hajlandóságra és
a Taxonómiában várható indikátorok riportálási képességére
irányultak. A mélyinterjún alkalmazott, illetve az online
kérdőívek megtalálhatók az I. számú mellékletben.
A felmérést két lépcsőben végeztük:
1. Pilot felmérés:
7 kérdésből álló mélyinterjú lefolytatása 3 kiválasztott céggel,
melyek számára releváns a fenntartható finanszírozás kérdése
és megfelelő ismerettel rendelkeznek a témában. A válaszok
gyűjtése mellett kértük az interjúalanyok javaslatait a kérdőív
és az interjú kérdéseinek fejlesztésére. A visszajelzések alapján
a kérdőív módosítását nem vélték szükségesnek.
2. Felmérés:
A “Pilot” interjúkat követően szélesebb körben végeztük el a
felmérést, mélyinterjúk és egy 18 kérdésből álló online kérdőív
segítségével.
A mélyinterjúk esetében a felmérés eredményeit szentiment
elemzéssel, míg a kérdőív keretében adott válaszokat alapvető
statisztikai eszközök alkalmazásával értékeltük. A kutatási
időszak (2020. július – december) alatt 10 mélyinterjú készült,
valamit 41 kérdőív került kitöltésre.
Mélyinterjúk - szentiment elemzés
A szentiment elemzés célja egyrészt a vállalatok belső
motivációjának felmérése volt a fenntarthatósági
megoldások alkalmazása, mint például a fenntartható
finanszírozás iránt.
Továbbá azonosítottuk azon külső tényezőket, amelyek
késztethetik a cégeket a fenntarthatóbbá válásra és például
a fenntartható finanszírozással kapcsolatos megoldások
igénybevételére, illetve amelyek hátráltathatják őket ebben.
A tendenciák megállapítása érdekében azonosítottuk az
értékelő tartalmakat az interjúk szövegében, meghatároztuk
ezeknek az értékeknek a pozitív vagy negatív voltát, valamint
megállapítottuk az értékelés tárgyát, tehát azt, hogy az
értékelés mire irányul.
Online kérdőív – statisztikai elemzés
Az online kérdőív segítségével egy általános felmérést
végeztünk a hazai vállalatok körében. Célunk volt kideríteni,
hogy a fenntarthatóságnak milyen fontosságot tulajdonítanak
a cégek az üzleti stratégiájuk kialakításában, illetve, hogy
megismerjük az EU taxonómiával, zöld kötvénnyel kapcsolatos
ismereteiket és a kapcsolódó jelentéstételi feladatokra
vonatkozó felkészültségüket.
A cégek kiválasztása és megkeresése
során törekedtünk arra, hogy minél
átfogóbb képet kapjunk Magyarország
meghatározó gazdasági szektorairól.
10 mélyinterjú
41 kitöltött kérdőív
Kutatási időszak: 2020. július – 2020. december
Célunk volt megismerni a cégek EU taxonómiával,
illetve zöld kötvénnyel kapcsolatos ismereteiket.
7
Fenntartható finanszírozás
A fenntartható befektetések jelentősen felgyorsíthatják
az átállást egy fenntarthatóbb gazdasági modellre.
A fenntartható finanszírozás fő szakaszai
Kétségtelen, hogy a pénzügyi szektornak vezető szerepe lehet
az alacsony széndioxid-kibocsátású és a körforgásos gazdaságra
való áttérésben. A fenntartható finanszírozás egy új modell,
amely alapján a befektetők és a hitelintézetek felülvizsgálhatják
a hitelezési, finanszírozási programjaikat az ágazatok és
projektek finanszírozási jogosultságára vonatkozóan. Ha a
pénzügyi szektor a fenntartható vállalatok és beruházások
finanszírozása mellet dönt, jelentősen felgyorsíthatja az átállást
egy fenntarthatóbb gazdasági modell irányába. Az alábbiakban
ismertetjük a fenntarthatósági finanszírozás három fő
szakaszát.3
1. Társadalmilag felelős befektetések előnyben
részesítése
A fenntartható finanszírozás első lépése az, hogy a pénzügyi
intézmények kerüljék a fenntarthatatlan modell alapján működő,
kimagaslóan negatív környezeti hatású vállalatokba történő
befektetést vagy azok finanszírozását. Ebben a szakaszban
elsősorban bizonyos országokban, vállalatoknál vagy
ágazatokban történő befektetések átvilágításán és esetleges
kizárásán van a fókusz. A környezetvédelem területén a nagyon
negatív hatások klasszikus példái a hulladéklerakás és a
bálnavadászat. A közelmúltban néhány hitelintézet a széndioxid-
kibocsátás miatt a szenet és fosszilis tüzelőanyagok szélesebb
körét is felvette a kizárási listára.
2. ESG faktorok integrálása, illetve a külső költségek
internalizálása
A fenntartható finanszírozás következő lépcsőfoka a külső
költségek internalizálása a döntéshozatali folyamatokba.
Közép- és hosszú távon ezek az externáliák beárazódhatnak
(pl. széndioxid-adó) és/vagy negatívan befolyásolhatják az
intézmény hírnevét. Az externáliák kellő időben történő
beépítése ezzel csökkentheti annak kockázatát, hogy a
pénzügyi befektetések életképtelenné váljanak. A cél a hatások
mérséklése az ESG (environment, social, governance) tényezők
integrálásával, ami mellesleg lehetőséget biztosít a problémák
korai felismerésére.
3. A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás
hatásbefektetéssel
A fenntartható finanszírozás legérettebb szintjén a beruházások
elsődleges célja a konkrét, társadalmi vagy környezeti előnyök
elérése a pénzügyi megtérülés mellett. Ez azt jelenti, hogy
ahelyett, hogy csupán kockázati szempontból elkerülnék a nem
fenntartható vállalatokat és projekteket, a pénzügyi intézmények
kizárólag fenntartható vállalatokba és projektekbe fektetnek
be. Ebben a megközelítésben a pénzügy a fenntartható
fejlődés előmozdításának eszköze, például a zöld épületek, a
szél- és naperőművek, az elektromos autógyártók és a földek
helyreállítását célzó projektek finanszírozásával.
Kétségtelen, hogy a pénzügyi
szektornak vezető szerepe lehet az
alacsony széndioxid-kibocsátású
és a körforgásos gazdaságra való
áttérésben.
A közelmúltban néhány hitelintézet a széndioxid-
kibocsátás miatt a szenet és fosszilis tüzelőanyagok
szélesebb körét is felvette a kizárási listára.
8
Az EU Fenntartható Finanszírozás Akcióterve A Fenntartható Finanszírozás Akcióterv fő pillérei:

Az Európai Bizottság 2018. március 8-i közleményében

közzétette a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló
cselekvési tervét, melynek 3 fő célja van: a fenntartható
növekedésbe való befektetés előmozdítása; a klímaváltozásból,
környezet degradációjából és kapcsolódó társadalmi
Rendszer Szabványok és A fenntartható A fenntarthatóság A fenntarthatóság
problémákból eredő pénzügyi kockázatok kezelése, illetve az
kialakítása a címkék létrehozása projektekbe integrálása fokozott
átláthatóság és a hosszú távú gondolkodás ösztönzése.
fenntartható a zöld pénzügyi történő beruházások a pénzügyi integrálása a
A cselekvési terv által megjelölt legfontosabb és legsürgősebb tevékenységek termékekre ösztönzése tanácsadás során minősítésekbe és
intézkedés a fenntartható tevékenységek egységes minősítésére a piackutatásba
osztályozási rendszerének (= Taxonómiának) (Taxonómia)
létrehozása.4

Az eszközkezelők A fenntarthatóság Fenntarthatósági A fenntartható A

és az intézményi beépítése a referenciaértékek vállalatirányítás fenntarthatósággal
befektetők prudenciális kidolgozása előmozdítása kapcsolatos
feladatainak követelményekbe és a rövid távú közzétételek és a
tisztázása tőkepiaci érdekek számviteli szabályok
visszaszorítása megalkotásának
támogatása

9
Az alábbi ábra bemutatja, hogy az akcióterv elemzése alapján számos A szükséges és a jelenlegi befektetések közötti eltérés áthidalása

1,85 billió EUR

területen további beruházásokra van szükség az európai uniós érdekében az EU a helyreállítási terve keretében történelmi
fenntarthatósági célok eléréséhez. mértékű gazdasági beruházásokat kíván végrehajtani 1,85 billió Az EU az
eurós, 2021-2027 közötti költségvetése révén, amelynek költségvetése*

Éves beruházási igény a fenntartható fejlődéshez

mintegy egyharmadát éghajlatvédelmi kiadásokra szánja majd.
30%-át éghajlatvédelmi kiadásokra
szánja majd.
(Mrd EUR) Az EU fenntartható finanszírozás
akcióterve alapján jelentős * Európai helyreállítási terv, az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja
beruházásra van szükség a lefektetett
célok eléréséhez.
100

80

90

130

80

48

Szállítás Víz és Energia

hulladék

Jelenlegi Szükséges
10
EU Taxonómia
Az EU Taxonómia egy hiteles
keretrendszert biztosít a fenntartható
beruházások azonosítására, amelyet
előreláthatólag – többek között –
alkalmazni kell majd az EU hosszú
távú költségvetési és gazdaságélénkítő
csomagjában kivitelezendő beruházások
elbírálása során.⁵
A Párizsi Megállapodás, illetve az uniós szintű politikai
kötelezettségvállalások fényében valószínű, hogy egyre több
tagállam fog pénzügyi piaci szereplőkre és kibocsátókra
vonatkozó egyéb követelményeket meghatározni, hogy
elősegítse a környezeti és fenntarthatósági szempontból
előnyös pénzügyi termékek és vállalati kötvények térnyerését.⁶
A Taxonómia létrehozásával az EU egy egységes keretrendszer
bevezetését kívánja megvalósítani környezeti szempontból
fenntartható beruházások azonosítására. A meghatározó
kritériumokat az Európai Parlament és a Tanács fenntartható
befektetések előmozdítását célzó 2020/852 Rendelete állapítja
meg.
A cél egyrészt, hogy az EU Taxonómia az elkövetkezendő
évtizedben hatékony eszközként szolgálja az ún. “European
Green Deal” megvalósítását, valamint az állami és
magánberuházások összehangolását. Másrészt, hogy az
egységes értelmezésnek köszönhetően minél kevesebb tényező
akadályozza a fenntartható befektetések határokon átnyúló
tőkepiacaira történő belépést.
Az EU Taxonómiáját már számos állami és magánszereplő,
köztük az Európai Beruházási Bank, is sikeresen alkalmazta már.⁷
Az MNB is megkezdte a zöld vállalati hitelezés ösztönzését
pozitívan megkülönböztető tőkeszabályozás révén, amely alapját
az EU Taxonómia képzi majd.⁸
A Taxonómia létrehozásával az
EU egy egységes keretrendszer
bevezetését kívánja megvalósítani
környezeti szempontból fenntartható
beruházások azonosítására.
11
Az EU taxonómia 6 főpillére Taxonómia szerinti ideális beruházás Taxonómia által lefedett scope 1* emissziók az Unió
teljes területén
A fenntarthatósági beruházások a Taxonómia alapján 6
szempont szerint kerülnek értékelése: Jelentős hozzájárulás Zöld beruházás
az egyik pillérhez

1 Éghajlatváltozás mérséklése
Szignifikáns károkozás Alapvető biztosítékok 93,5%
93.5%
2 Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elkerülése garantálása*

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható
3
használata és védelme
A környezetszennyezés megelőzése és
4
csökkentése
 biológiai sokféleség és az ökoszisztémák
A csökkentése). Ezen belül két fajta tevékenységet azonosít a
5 Különböző gazdasági szektorok a taxonómiában
védelme és helyreállítása
A körforgásos gazdaságra való átállás: A lineáris
gazdasági modellről a körforgásos gazdasági
6 modellre, azaz zárt anyagciklusú ellátási láncokra
való áttérés, az erőforrás hatékonyság, hulladék
megelőzés és hulladékok újrahasznosítása révén.
Az EU taxonómia jelentés („EU taxonomy report of the
Technical Expert Group on Sustainable Finance” ) a kapcsolódó
szabályozás alapját képezi és az idővel jogszabályban
rögzítendő előírásokat mutatja be.
*EU Taxonómia rendelet javaslat 13. cikke
Két fajta fenntartható beruházást azonosít a jelentés:
* Scope 1 emissziók: gazdasági szereplők közvetlen kibocsátása
„Greening of” - azaz valamilyen gazdasági tevékenység (például kazán működtetése fűtési vagy ipari céllal)
fenntarthatóbbá tétele (pl.: cementgyártás ÜHG intenzitásának
jelentés: Az eleve zöld tevékenységek (pl.: megújuló energia), illetve
olyan tevékenységek, melyek hozzájárulnak a „net zero” kibocsátás
Mezőgazdaság, Villamos energia, gáz,
2050-ig való eléréséhez.
erdészet, halászat gőz és légkondícionálás
„Greening by” - azaz valamilyen gazdasági tevékenység,
amely más gazdasági tevékenységek fenntarthatóságát segíti Épületek, építkezés Gyártás
elő (pl.: magas hatékonyságú bojlerek gyártása).
Víz, szennyvíz, hulladék Információs és
A Taxonómiában megtalálhatók a különböző gazdasági és kapcsolódó kommunikációs
szektorokra vonatkozó műszaki előírások (technical screening rekultivációs feladatok technológiák (ICT)
criteria), melyek közül befektetők és vállalatok szempontjából
egyaránt a legfontosabb információ a tevékenységre vonatkozó Szállítás és tárolás
határérték (threshold). E határérték alapján kerül megítélésre,
hogy egy adott tevékenység fenntarthatónak minősül-e
vagy sem. A Taxonómia gyakorlatba történő átültetése a
cementgyártás egyszerűsített példáján kerül bemutatásra.
12
Taxonómia a gyakorlatban: Cementgyártás – egyszerűsített példa

Műszaki előírások* a taxonómiában Beruházás hozzájárulása a mitigációs pillérhez Taxonómia szerinti összkép
Cementgyártás – C.23.5.1 Cementgyártás ÜHG intenzitása – tCO2e/ tonna
Pillérek Előírások A kibocsátás csökkentés Alternatív üzemanyag
1
révén hozzájárul a felhasználását segítő
Határérték 0.9
0.95 10 beruházás
0.8 0.766 migrációs pillérhez
Mitigáció • Cementklinker kibocsátás intenzitására 0.7

vonatkozó határérték: 0.6

0.65 Alapvető biztosítékok
• 0,766 tonna CO2e/tonna cementklinker
0.5
Egyéb károkozás
Szignifikáns garantálása
0.4
elkerülése (EU Taxonómia rendelet
• EU ETS termék-referenciaértékkel 0.3 javaslat 13. cikke)
megegyezik 0.2
0.1
„Do no significant harm” szempontok 0
Beruházás előtt Beruházás után
• A tevékenység a szektorális, regionális
Adaptáció adaptációs intézkedésekkel összhangban ÜHG intenzitás Határérték
van

• Sérülékeny vízbázison üzemelő létesítmény • Ez egy képzeletbeli mitigációs beruházás, ahol a

Víz
rendelkezik vízgazdálkodási tervvel cementgyártó alternatív tüzelőanyagok bevonásával Fenntartható tevékenység, mely jogosult
csökkenti a cementgyártás ÜHG intenzitását (műszaki fenntarthatósági finanszírozásra
Körforgásos • A cementgyár képes alternatív tüzelőanyag
pontosság igénye nélkül).
gazdaság forrásokat befogadni

• A tevékenységre vonatkozó referencia • A cementgyártás esetében a taxonómia szerint egy ÜHG

dokumentumokban (BREF) előírt intenzitás csökkentést célzó beruházás akkor tekinthető
Szennyezés
határértékekkel egyező vagy annál jobban fenntarthatónak, amennyiben a beruházásnak köszönhetően
teljesítmény a cementgyártás ÜHG intenzitása a határérték alá csökken a
beruházás elvégeztével.
Öko- • Környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésre
szisztémák került Taxonómia-kritériumoknak megfelelő mitigációs beruházás

*egyszerűsített adatlap, a részletes változat a Taxonómia műszaki

mellékletében található
13
Egy vállalat üzleti tevékenységei, fenntartható projektjei
és a Taxonómia közötti összefüggés
Kibocsátó Vállalat
Az EU taxonómia a NACE kódokra épül, mely 21 különböző
10

nemzetgazdasági területet fed le. Fontos kihangsúlyozni,

hogy a Taxonómiában meghatározott gazdasági
tevékenységek nem vállalati, hanem tevékenységi
és projekt szinten értelmezendők. Tehát például
a megújuló energiaforrás alapú energiatermeléssel
Üzleti részleg Üzletág 1 Üzletág 2
kapcsolatos taxonómia előírás nem csak energiatermelő
vállalatokra vonatkozik, hanem minden olyan vállalatra, amely
fenntartható finanszírozással kívánja megvalósítani a megújuló
energiaforrás alapú energiaprojektjeit.

A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy Projekt szintű Szélerőmű projekt Vállalati flotta Új központi iroda
a vállalat tevékenysége milyen elemzés zöldítése létesítése

mértékben kapcsolódik a
Taxonómiában lefektetett
tevékenységekhez.
Gazdasági Megújuló energia- Nulla kibocsátású Új épületek építése
tevékenység termelés járművek
a taxonómiában NACE szektor D NACE szektor H NACE szektor F

14
A Taxonómia és a jelentéstételi kötelezettségek¹¹

Bármely vállalkozásnak, amely a 2013/34/EU irányelv (NFRD)12
alapján nem pénzügyi információkat köteles közzétenni, a
nem pénzügyi kimutatásában vagy összevont (konszolidált)
kimutatásában előreláthatólag 2022-től tájékoztatást kell
adnia arról, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon
és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból
fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez a
Tanács és Bizottság fenntartható befektetések előmozdítását
megcélzó 2020/852 Rendelete 3. és 9. cikke szerint. Ezen
kötelezettséghez kapcsolódóan készítette el a BÉT az „ESG
Reporting Guideline”-t, ami segíti a vállalatokat az ESG-
jelentéstétel fontosságának és az alapvető fogalmak, szereplők
és folyamatok megértésében, illetve egy stabil jelentéstételi
rendszer kialakításához szükséges ütemterv elkészítésében.13
2. az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
meghaladja az 500 főt.
A fent hivatkozott megfelelő közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodó fogalmat a számviteli törvény határozza meg15.
A jelentésnek tartalmaznia kell majd az információt arról,
hogy a vállalat tevékenysége milyen mértékben kapcsolódik a
taxonómiában lefektetett tevékenységekhez. A társaságoknak a
következőkről kell jelenteniük:
• A taxonómiához köthető tevékenységek részesedése a teljes
árbevétel arányában
• A taxonómiához köthető tőkekiadások és működési költségek

Az Európai Bizottság előreláthatólag 2021. június 1-ig fogadja el

Az irányelv végrehajtása tagállami szinten változó lehet,
azt a jogi aktust, amely meghatározza, hogy a pénzügyi és nem
Magyarországon az implementációjára a számviteli törvény
pénzügyi vállalatokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket
keretében került sor. A számviteli törvény, 2016. június 16-tól
miként kell a gyakorlatban alkalmazni16.
hatályos, 95/C. §-a szerint a következő két feltételnek
együttesen megfelelő közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodónak minősülő vállalkozásoknak kötelező nem
pénzügyi kimutatást készíteniük14:

1. az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a

mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül
bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
• a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
a 250 főt.
15
A taxonómia és a zöld kötvények
A zöld kötvények a hagyományos kötvényektől elsősorban
abban különböznek, hogy kizárólag olyan beruházások
finanszírozására szolgálnak, amelyeknek van valamilyen
közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi
előnye. Lényegében elősegítik a tőke környezetbarát
beruházásokba csatornázását, és ezzel a hosszú távú
faktorokat figyelembe vevő hatékony tőkeallokációt. Továbbá
várhatóan csökkentik a forráshoz jutás költségét, és felhívják
a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi
kockázatokra.17
Azaz a zöld kötvény egy olyan kötvény, amely fő célja a
kibocsátó vállalat zöld és fenntartható üzleti működésének
finanszírozása külső forrás bevonása révén. A rendszerszintű,
piacépítő hatás mellett jelzi a zöld pénzügyek és
fenntarthatóság melletti kibocsátói elköteleződést.
Végeredményben a fenntarthatósági szempontoknak
köszönhetően olyan körrel szélesedhet a befektetői bázis,
akik kifejezetten zöld kötvényeket kívánnak vagy tudnak csak
vásárolni.18
A piacot 2007-ben az Európai Beruházási Bank hívta életre
az úgynevezett „climate awareness” kötvényekkel, ami az
első „zöld címkével” (Green Label) rendelkező kötvény volt.
2014-ben az ICMA (International Capital Market Association)
lefektette a zöld kötvények elveit (Green Bond Principles),
amely hozzájárult a zöld címkével rendelkező kötvények
piacának jelentős növekedéséhez.19
Ugyanakkor sokáig mind a kibocsátók, mind a befektetők
számára kockázatot jelentett a standardok hiánya a
beruházások egységes „zöld” besorolására.20
E problémára nyújt megoldást az Taxonómia, ami egységes
szempontrendszert biztosíthat a környezetileg fenntartható
projektek értékelésére. A Taxonómiához kapcsolódó
keretrendszer kialakítása mellett folyamatban van az EU
zöld kötvény sztenderdjének (EU Green Bond Standard,
EU GBS) egyeztetése. Az EU GBS előreláthatólag a legjobb
piaci gyakorlaton alapuló, önkéntes alapon használható
sztenderd lesz, amely célja, hogy fokozza a zöld kötvénypiac
átláthatóságát és hitelességét, illetve biztosítsa hatékony
működését.
Kötvénytípusok a fenntarthatóság előmozdítására
A zöld kötvény olyan kötvény, amellyel
bevont forrást kizárólag fenntarthatósági és
környezetvédelmi szempontokat támogató
projektekre lehet fordítani.
A fenntarthatósági kötvény egy olyan
adósságinstrumentum, amely bevételéből
társadalmi és egyaránt zöld projekteket
finanszíroznak.
A társadalmi kötvényekből (social
bonds) származó forrás felhasználása olyan
projektekre irányul, amelyek célja a pozitív
társadalmi eredmények elérése, különösen,
de nem kizárólag, egy bizonyos célcsoport
számára.
Az átállási kötvény célja az alacsony szén-
dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés
finanszírozása.
16
A felmérés eredményei

A kutatás célja egyrészt a hazai vállalatok zöld kötvény Ezen kérdések megválaszolására 10 mélyinterjú készült, Az online kérdőív (n=41) eredményei:
kibocsátási potenciáljának felmérése volt. A következő amelyet 9 magyar vállalattal, valamint egy vállalatokat
kérdésekre kerestük a választ: összefogó üzleti tanács képviselőjével folytattunk. Az Ki a fenntarthatósági kérdésekért felelős legfelsőbb vezető a
interjúalanyok kiválasztása során törekedtünk arra, hogy cégen belül?
• Mely vállalatok lehetnek alkalmasak a nemzetközi az elemzésünk egyrészt megfelelő mértékben lefedje
24
sztenderdeknek megfelelő zöld kötvény kibocsátására Magyarország ÜHG21-kibocsátás szempontjából legfontosabb
tevékenységük, beruházási igényeik alapján („képesség”)? gazdasági szektorait: feldolgozóipar, cementgyártás, olaj- és
energiaipar, illetve közműellátás. Másrészt fontosnak tartottuk
• Mely vállalatoknak jelenthet a zöld kötvény mint alternatív azon vállalatok megkeresését, amelyek számára kiemelkedő 10
finanszírozási forma segítséget, illetve kinek érheti meg szerepet játszik a fenntarthatóság. Továbbá egy online 5
(„hajlandóság” ill. potenciális hasznok felmérése)? kérdőív segítségével is mértük az új típusú, fenntarthatósági 1 1
forrásbevonási lehetőségekkel (például zöld hitelek, zöld Vezér- Pénzügyi Fenntart- HSE Egyéb
Másrészt cél volt rávilágítani az EU Taxonómia
kötvények) kapcsolatos kritériumok vállalati jelentéstételre való igazgató igazgató hatósági vezető
használhatóságára a hazai vállalati szektor szemszögéből: vezető
felkészültséget, illetve a vállalatok fenntartható finanszírozással
kapcsolatos várakozásait, hajlandóságát. A felmérésen 41
Képesek-e a különböző ágazatokat képviselő vállalatok a A fenntarthatóságért felelős legfelsőbb vezető kinek számol
interjúalany vett részt.
szakértői taxonómiában lefektetett kvantitatív és kvalitatív be a fenntarthatósági kérdések kapcsán?
kritériumok mérésére, riportálására? Ez ugyanis feltétele
annak, hogy a pénzügyi szervezetek Taxonómia alapján 15 16
tudjanak befektetni, hitelezni.
10

Igazgatótanács Vezérigazgató Egyéb

17
Eredmények összefoglalása
A hazai vállalatok alkalmassága zöld kötvény kibocsátásra
Egy vállalat (vagy más jogalany, mint például önkormányzat)
többféle forrást használhat a beruházások és mindennapi
működés finanszírozására, melyek közül a legismertebb a saját
tőke mellett a bankhitel, valamint a kötvény- és részvénypiacról
történő forrásbevonás. A vállalati kötvényen keresztül – amely
egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – a befektetők a
kibocsátó vállalatnak finanszírozást nyújtanak.22 A zöld kötvény
hasonló feltételek mentén bocsátható ki, mint bármely más
kötvény, ezért bármely kötvénykibocsátásra jogosult23
(beleértve magánvállalkozásokat, hitelintézeteket,
illetve önkormányzatokat24) élhet ezzel a lehetőséggel.
A zöld kötvények azonban olyan értékpapírok, melyek
esetében a kibocsátó vállalja, hogy a kötvényen keresztül
bevont forrásokat környezetvédelmet vagy környezeti
fenntarthatóságot szolgáló, azaz „zöld” beruházásokra,
projektekre fordítja.25
A zöld kötvény szegmens a külföldi, fejlett piacokon az elmúlt
években látványos növekedést produkált. A Climate Bonds
Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában
156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a
piaci és állami szereplők.26 Hazánkban – és általában Kelet-
Közép-Európában – azonban egy-két kivételtől eltekintve még
gyermekcipőben jár.27 A hazai vállalatok képviselőivel készített
interjúk során rávilágítottunk ennek okaira: rákérdeztünk zöld
kötvény kibocsátással kapcsolatos terveikre, illetve az ehhez
kapcsolódó akadályozó tényezőkre.28
Multinacionális vs. magyar tulajdonban lévő vállalatok Hogyan értékelné a jelenlegi, fenntarthatósággal
kapcsolatos adatgyűjtési tevékenységüket?
Összességében a fenti kérdésben figyelemre méltó különbség
tapasztalható a magyar tulajdonban lévő magán, illetve állami
vállalatok és a multinacionális cégek leányvállalatai között. ESG adatok széleskörű gyűjtése 8
Az utóbbi esetén a forrásbevonás, illetve az üzleti tervezés
pénzügyi kérdései legtöbb esetben anyavállalati hatáskörbe
tartoznak, ezért nincs, vagy csak kevés tapasztalatuk van
a hitelezési folyamatokkal általában. Annak ellenére, hogy Bizonyos ESG adatok gyűjtése 5
a csoportfinanszírozás bizonyult eddig a legkedvezőbb
finanszírozási formának a leányvállalatok körében, legtöbb
esetben nem tartják kizártnak, hogy egy költséghatékony A törvényi előírásokon felüli,
hitelezési konstrukció esetén a helyi finanszírozást válasszák. szükség szerint felmerülő 4
Ugyanakkor több interjúalany is arról számolt be, hogy a adatgyűjtés
vállalatirányítás és a kapcsolódó szabályzatok kevés teret
adnak ilyen lehetőségek igénybevételére, ami miatt alacsony
Csak a törvény által előírt
a motiváció az új jellegű forrásbevonással kapcsolatos 13
tevékenységi adatok gyűjtése
információgyűjtésre és az opciók feltérképezésére.
Ezzel ellentétben a hazai magán és állami tulajdonban
lévő vállalatok képviselői nyitottan álltak a zöld kötvények
kibocsátásához és egyikük sem zárta ki az ilyesfajta Nincsen adatgyűjtés 10
forrásbevonási-konstrukció kérdésének vizsgálatát a
közeljövőben.
2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld
kötvényt a piaci és állami szereplők. Ez a szegmens a külföldi, fejlett piacokon az
elmúlt években látványos növekedést produkált.
18
Szempontrendszerek és kapcsolódó adatgyűjtési feladatok Milyen mértékben tervezik bővíteni a fenntarthatósággal kapcsolatos adatgyűjtést a következő 1,5-2 évben?

Az alacsony szintű informáltság mellett korlátozó 13

11
tényezőnek számíthat az egységes mérőszámrendszer
6 7
hiányából adódó bizonytalanság, amelyről a hazai és 4
nemzetközi tulajdonú cégek egyaránt kihívásként számoltak
be. Több interjúalany is jelezte, hogy nincs konkrét
Nem tervezünk A jogszabályi A következő 1,5 - 2 évben a Kellően széleskörű a Nem tervezünk jelentős
szempontrendszer a beruházási döntéseik jóváhagyási
bővítést kötelezettségeken felül, gazdasággal, társadalommal jelenlegi adatgyűjtés, a bővítést, mert már most
folyamataiban, illetve nincsenek hozzátartozó KPI-ok minimális, piaci vagy és környezetvédelemmel kellően teljes körű az
következő lépés a KPI-ok,
kifejlesztve, ami alapján a fenntarthatóság terén biztosítható pénzintézeti igényeknek kapcsolatos tevékenységi célszámok bevezetése adatgyűjtés, illetve
lenne a folytonosság, illetve amihez kötni lehetne az esetleges megfelelő adatok gyűjtése adatok széleskörű gyűjtése KPI-okkal, célszámmokkal
finanszírozási konstrukciót. Sok esetben egy projekt értékelése bevezetésre kerül bevezetésre kerül is rendelkezünk
nem egy sztenderd pontozási rendszer alapján zajlik, hanem
minden egyes akvizíciónál egyedi véleményezésre kerül.
Feltételezhető, hogy az adatgyűjtési folyamatok hiánya, illetve az ebből adódó bizonytalanság okozza általában azt, hogy a cégek
A sztenderdizált szempontrendszerrel összefüggésben álló nem foglalkoztak eddig olyan finanszírozási lehetőségekkel, mint a zöld kötvény. Akkor is, ha alapvetően alkalmasak lennének
adatgyűjtés és riportálási kötelezettségnek való megfelelés a beruházások finanszírozásával összefüggő önálló döntések meghozatalára (a hajlandóság kérdését a következő fejezetben
szintén hátráltató tényezőnek bizonyult: azon cégek élik vizsgáljuk).
meg számottevő, plusz tehernek, amelyek még nem
vizsgálták közelebbről a létező sztenderdeket.
A következők közül melyekkel rendelkezik vállalata (több válasz is lehetséges)?
Az online kérdőív adatgyűjtéssel kapcsolatos eredményei 19
is azt tükrözik, hogy van hová fejlődniük a magyar
13 14 12
cégeknek: A válaszadók negyede jelezte, hogy semmilyen 11
8
fenntarthatósággal kapcsolatos adatgyűjtési tevékenységet
nem folytatnak. Ezen túl több mint a negyede nem tervezi
az adatgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységek bővítését az
elkövetkezendő 1,5-2 évben. Ugyanakkor ígéretes eredmény,
Fenntarthatósági Fenntarthatósági Fenntarthatósági Nemzetközi Egyedi Egyéb
hogy a válaszok alapján a cégek 40 százaléka már legalább egy
projektek akcióterv stratégia sztenderdnek fenntarthatósági/
széleskörűbb adatgyűjtési rendszerrel fog rendelkezni 2 éven megfelelő CSR jelentés
belül. Továbbá a felmérések alapján hét cég már most kellően fenntarthatósági
teljeskörű adatgyűjtéssel rendelkezik. jelentés
19
Jelenleg milyen formában jelent vállalata a fenntarthatóságról (több válasz is lehetséges)?

14 14

10
9 8
6 6
4
3

Nem pénzügyi Integrált Fenntarthatósá- GRI szten- CSR Környezet- EMAS szerinti Honlapon Nincs
jellegű jelentés jelentés gi jelentés (nem derdnek jelentés védelmi környezet- publikált publikált
(NFRD) sztenderdizált) megfelelő jelentés védelmi jelentés információk adat
jelentés
Ugyanakkor figyelemre méltó eredmény, hogy a fenntarthatósági jelentéssel, illetve SDG-vonatkozású
célkitűzésekkel rendelkező cégek pozitívabban álltak a zöld kötvény kibocsátásának kérdéséhez, mivel már
kialakításra került egy adatgyűjtési rendszer a fő ESG témák körében. Ezért feltételezhető, hogy kevésbé számít akadálynak
a zöld kötvény kibocsátással járó adatszolgáltatás, ami miatt ezek a vállalatok felkészültebbnek számíthatnak a hitelintézetek
hitelezési feltételeinek való megfelelésre.

Az adatszolgáltatásra vonatkozó eredmények részben választ adhatnak arra, hogy Magyarországon még miért jár
gyermekcipőben a zöld kötvény kibocsátás: A mélyinterjún résztvevő cégekből csupán két cég, valamint az online kérdőívet
kitöltő cégek ötöde rendelkezik nemzetközi sztenderdet követő fenntarthatósági jelentéssel (ebből 4 felel meg a GRI
sztenderdnek), azaz egy megfelelően kialakított adatszolgáltatási rendszerrel.

20
Hajlandóság és potenciális hasznok felmérése

A szentiment elemzés segítségével felmértük a megkérdezett

hazai vállalatok hozzáállását a fenntarthatósághoz általában, Hajlandóság Potenciál
illetve külön a fenntartható finanszírozás témaköréhez is.
Azonosítottuk az értékelő tartalmakat az interjúk szövegében,
meghatároztuk ezeknek az értékeknek pozitív vagy negatív
voltát egy -5-től 5-ig terjedő skálán, valamint megállapítottuk
Kockázatkezelés Stratégia Vállalatirányítás Versenyképesség
az értékelés tárgyát, tehát azt, hogy az értékelés mire
irányul.29
A tematikus lebontás a két fő elemzési kategóriára
összpontosít: Hajlandóság és potenciál. Ez a két fő kategória
képviseli azokat a belső („hajlandóság”) és külső („potenciál”) Szabályozási
Reputációs Pénzügyi
tényezőket, amelyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy Szabályzat Szolgáltatás
kockázat környezet környezet
a fenntarthatóságot, illetve a fenntartható finanszírozás
modelljét beépítsék üzleti stratégiájukba és működésükbe. Az
elemzés során további altémákat azonosítottunk a belső és
Jogi
külső faktorokat képviselő kategóriákon belül: Működés
megfelelés

Ábra 1: A mélyinterjúk során azonosított témák hierarchiája

21
Hajlandóság
Az előző fejezetben megállapítottuk, hogy – holott a legtöbb
vállalat elméletben alkalmas lehet zöld kötvény kibocsátásra
- számos korlátozó tényezővel nézhet szembe, mint például
az adatgyűjtési folyamatok hiánya a sztenderdeknek
való megfelelés érdekében. E fejezet célja megvizsgálni a
mélyinterjúk során adott válaszok30 alapján (kiegészítve a kérdőív
eredményeivel), hogy mi késztethet egy céget arra vagy mi
rettentheti el attól, hogy kialakítson egy ilyen belső működési
rendszert, illetve hogy egyáltalán beépítse a fenntarthatóságot
a cég vállalatirányítási és döntéshozatali folyamataiba
(„hajlandóság”).
3.5
2.1
1.7
1.2
Jogi nem- Reputációs Stratégia Működés
megfelelés kockázat
kockázata
Ábra 2: Szentiment értékek átlaga a “hajlandóság” kategóriában azonosított
témakörökben. A válaszok egy -5 és 5 közötti ordinális skála mentén kerültek
kiértékelésre. A súlyozott átlagokból például kiderül, hogy a jogi nem-megfelelés
kockázatának elkerülése (szentiment érték: 3.5) kimagasló szerepet játszik a
fenntarthatósági intézkedésekre vonatkozó döntésekben.
A belső tényezőkre vonatkozóan a következő hajlandóságra utaló
kategóriákon belüli jelzőket azonosítottuk a tartalomelemzést
követően: kockázatkezelés (jogi megfelelés, reputációs kockázat),
stratégia és vállalatirányítás (szabályzat, működés).
Kockázatkezelés „A fenntarthatóság branding és
A “kockázatkezelés” alatt olyan tényezőket értünk, mint például
reputáció szempontjából fontos, nem
a reputáció, vagy a jogi nem megfelelés kockázata. Az utóbbi sérülhet a ‘közjót szolgáló’ vállalati
vonatkozásában azt vizsgáltuk, hogy egy vállalatnak mennyire
imázs.”
fontos a környezetvédelemmel, illetve fenntarthatósággal való
foglalkozás, hogy csökkentse a nem megfelelés és az esetleges Gyógyszergyártó cég
bírságolás kockázatát. A jogi megfelelés és a nem megfelelés
kockázatának elkerülése a megkérdezett cégek zöménél az egyik
legfontosabb szempontnak számít a fenntarthatóság, illetve a
környezetvédelemmel kapcsolatos projektek vagy tevékenységek
során. „Fontos szempont a greenwashing hatás
elkerülése.”
A nem megfelelés, illetve a fenntarthatósági trendekről való
lemaradás reputációs szempontból is kockázatos lehet. A Olajvállalat
visszajelzések mutatják, hogy manapság már nem engedheti
meg magának egy nagyobb befolyással rendelkező vállalat, hogy
ne foglalkozzon a fenntarthatóság témakörével. Az imázsvesztést
0.4
a cégek nem kockáztathatják, ezért legalább rendelkeznek „Jogi megfelelés, kötelezettség esetén
társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó nyilatkozattal, vagy
nincs vita.”
Belső demonstrálják különböző projektek révén, hogy érdemben
szabályzat túlteljesítik a szabályozói elvárásokat. A mélyinterjúk során FMCG cég
csupán egy cég jelezte, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódó
PR-tevékenység számára reputációs kockázatot jelenthet. A
negatív percepció elkerülése érdekében például ezért nem
tervez egyelőre zöld kötvény kibocsátással.
22
Stratégia és hosszú távú tervezés
A „stratégia” témakörben olyan jelzőket azonosítottunk a
mélyinterjúk során, amelyek bizonyosságot nyújtanak a
fenntarthatóság üzleti tervezésbe történő beépítésének
hajlandóságáról a vállalatok körében. Összességében
mondható, hogy a cégek tisztában vannak azzal, hogy a
nagy makro trendek, mint a klímaváltozás és a nyersanyagok
rendelkezésre állása, hosszú távon befolyásolják az üzlet
folytonosságát. A hosszabb távú tervezés szempontjából a
fenntarthatóság mindegyik cégnél fontos, illetve valamennyire
fontos tényezőnek bizonyult a pénzügyi lehetőségektől,
korlátozásoktól is függően. A fenntarthatóság üzleti
stratégiába történő integrálásának fontossága az online
kérdőív keretében adott válaszokban is tükröződik:
Milyen mértékben játszik szerepet a fenntarthatóság
üzleti stratégiájuk kialakításában?
23
11
7 keresztül.”
1
Kiemelkedő Nagy Közepes Kis mértékű
Viszont a mélyinterjúk során sok esetben hangsúlyozásra
került, hogy az elsődleges szempont a gazdasági
megtérülés.
Ezért az összes megkérdezett cég rendelkezik olyan „Határozottan kijelentjük, hogy ESG-
célkitűzéssel, amely legalább az erőforrás-hatékonyság cégként szeretnénk magunkat definiálni,
növelését, illetve a széndioxidkibocsátás-csökkentést
célozza meg. A motiváció egyik fő oka, hogy az ENSZ által képviselt elvek mentén.”
a hatékonyságnövelés legalább középtávon Energiaipari vállalat
költségmegtakarítással, illetve a jogi megfelelés
biztosításával jár. Több esetben a fenntarthatóság a
jelentősebb hosszú távú beruházások keretében nyer teret;
az alap szelekció részét képezi. A projektek besorolása, „A magyar cégekre általában is
mérlegelése viszont a legtöbb esetben kevésbé sztenderdizált
szempontrendszer mentén történik: csupán három cég
jellemző, hogy ebben [átláthatóságban,
esetében állapítottuk meg, hogy ESG-ratingnek való riportálásban] gyengébbek.”
megfelelésre törekedve mérlegelik a döntéseiket. Az egyik
Gyógyszergyártó cég
intejúalanyunk szerint ez kevésbé az „environmental” és
„social” faktorok, hanem a „governance” kritériumoknak való
megfelelésen múlhat. Megjegyezte, hogy „a magyar cégekre
általában is jellemző, hogy ebben gyengébbek.”
„A cégek szemszögéből mindig az a
fontos, hogy mi a gazdaságos, ami a
profitot elősegíti, akár a reputáción
Üzleti Tanács képviselője
23
Vállalatirányítás & szervezeti felépítés Potenciál

Az előbbi fejezetekben összefoglaltak alapján már kifejezésre A belső tényezők, illetve egy vállalat hajlandóságának
“Tőzsdei cégként a gazdasági
jutott, hogy a vállalatirányítás, illetve szervezeti felépítés vizsgálata mellett a második fontos pillér a fenntarthatóság,
szignifikáns szerepet játszik a döntéshozatali mozgástér illetve a fenntartható finanszírozás potenciális hasznainak szempontok figyelmen kívül hagyása
meghatározásában. Nemzetközi cégeknél a csoportszintű felmérése, azaz a külső tényezők hatása az ezzel kapcsolatos nem lenne elképzelhető.”
szabályzatokat kell követni, ami miatt szűkebb lehet a üzleti döntésekre. Ennek kapcsán négy alkategória került
azonosításra a tartalomelemzést követően, amelyekre adott Energiaipari vállalat
mozgástér a hazai leányvállalatok számára fenntarthatósági
célkitűzésekben, illetve projektfinanszírozás szempontjából. válaszok alább bemutatásra kerülnek.
A beruházásokat csoport szinten indítják el, ami miatt helyi
szinten nem valószínű a kötvénykibocsátás. 1.53
“A fenntarthatóság csak akkor jelent
Viszont előnyei is lehetnek az anyavállalat szabályzatainak
való megfelelési kötelezettségnek: nemzetközi cégeknél a
versenyelőnyt, ha érvényesülnek az
fenntarthatóság kérdése általában már a vállalati kultúra 0.17 erkölcsi érvek.”
-0.33 -2.27
szerves részét képezi, komoly célkitűzések megvalósítására Közműszolgáltató
késztetve a leányvállalatot. Viszont ebben az esetben is érdemi Versenyképesség Szolgáltatás
szerepet játszhat, hogy “autentikus”-e a fenntarthatóságra Pénzügyi
törekvés, azaz tényleg a belső, őszinte motiváció terméke-e, környezet
vagy csak csupán a költségcsökkentés vezényeli az
érdekeket. Ettől függhet például a vállalati jelentéstételre való
“Az emberek tudatosan fogyasztanak és
felkészültség, illetve a vállalatok fenntartható finanszírozással olyan cégek termékeit veszik, amelyek
kapcsolatos hajlandósága is.
rendelkeznek fenntarthatósági célokkal,
Szabályozási
Az anyavállalat előírásainak való megfelelés mellett a cégforma környezet akkor is, ha ez még Magyarországon
is befolyásolja a beruházási és hitelezési döntéseket: Például
egy részvénytársaság esetén meg kell felelni a részvényesek
nem olyan meghatározó trend, mint
hozamelvárásaiknak, ami egy további mérlegelési szempont a Ábra 3: Szentiment értékek átlaga a “potenciál” kategóriában. A válaszok egy -5 máshol.”
stratégiai célkitűzések lehatárolása során. és 5 közötti ordinális skála mentén kerültek kiértékelésre. Az interjúalanyok
többsége szerint például a jelenlegi szabályozási környezet negatív hatással van a FMCG cég
fenntarthatósági befektetések mérlegelésére (szentiment érték: -2.3).

24
Versenyképesség Összességében az tapasztalható, hogy az interjúalanyok
többsége a fenntarthatósági beruházásokat többnyire
A fenntarthatóságra törekvés versenyképességi szempontból az magasabb költséggel és alacsonyabb, vagy lassabb
enyhén pozitív szentimentérték ellenére valamelyest megosztó megtérüléssel társította. Ugyanakkor a többletfizetésre
tényezőnek bizonyult a megkérdezett vállalatok körében. Ennek való hajlandóság alacsonynak bizonyul a profitorientált
fő oka a piaci és a külső érdekelt felek hosszú távú igényeiknek cégek körében, mivel idehaza a piaci árazásban még kevésbé
kielégítése és a külső hatásokkal szembeni ellenálló képesség lehet érvényesíteni a fenntarthatósági beruházások árát.
megteremtése, valamint a rövid távú profitorientált érdekek Továbbá az volt az uralkodó álláspont, hogy tisztán gazdasági
kielégítésének dilemmája. A hosszú távú versenyképesség és oldalról az EU globális viszonylatban versenyhátrányba kerül
ezzel a fenntarthatóság alapjainak megteremtése eleinte a környezetvédelmi intézkedései, például a kibocsátás-
többletköltséggel jár, ami a megkérdezett magyarországi kereskedelmi rendszere miatt.
vállalatok körében szinte összeegyeztethetetlennek
bizonyult a belső és külső stakeholderek rövid távú gazdasági Milyen fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatoknak
érdekeivel. Ez alól főként azon fenntarthatósági vagy van leginkább kitéve a vállalata (több válasz is
környezetvédelmi beruházások képeznek kivételt, amelyek a lehetséges)?
jogi megfelelési, illetve reputációs kockázatok csökkentéséhez
és végeredményben a rövid és középtávú költségelkerüléshez Megfelelési 11 Az interjúalanyok többsége a
járulnak hozzá. Ugyanakkor az online kérdőív eredményei is
tükrözik a fenntarthatóság fontosságát a versenyképesség Erőforrásokkal fenntarthatósági beruházásokat
17
fenntartása érdekében: kapcsolatos
többnyire magasabb költséggel
A pozitív reputációt eredményező fenntarthatósági
Versenyképességbeli 20 és alacsonyabb, vagy lassabb
intézkedések egyes cégek számára elengedhetetlennek Ellátási lánccal
11
megtérüléssel társította.
bizonyultak a hosszú távú együttműködés kialakítása kapcsolatos
céljából ügyfelekkel, illetve üzleti partnerekkel a beszállítói Energiaellátással
15
lánc biztonságának fenntartása érdekében. Továbbá előnyt kapcsolatos
hozhatnak a fogyasztói szokások változása, illetve a Klíma-adaptációval 7
munkaerőtoborzás szempontjából is: több cég is visszajelezte, kapcsolatos
hogy egyre fontosabb a fiatal tehetségek bevonzása
Egyik sem 4
céljából, hogy a cég rendelkezzen hiteles fenntarthatósági
célkitűzésekkel, akkor is, ha ez még Magyarországon nem számít
Egyéb 2
döntő versenyképességi kérdésnek.
25
Pénzügyi környezet
A legtöbb megkérdezett cég szerint a fenntarthatósági és
környezetvédelmi projektek tőkeintenzívnek számítanak. Például
az infrastruktúrafejlesztést érintő beruházásokba, illetve megújuló
erőforrásokba, szorosabb értelemben a naperőművekbe történő
befektetés még mindig csak támogatással valósulhat meg. A
tőkeintenzivitáshoz képest a várható megtérülés viszont
nem mindig megfelelő. Banki finanszírozás esetén is nehézséget
jelent az ilyen beruházások tőkeintenzitása; a magyarországi
hitelintézetek még 3-4 évvel ezelőtt kevéssé nyújtottak
hosszú távú finanszírozási lehetőséget. Ez mindenképpen
kihívásnak számít, főleg az energetikai beruházások terén.
A tőkeintenzivitás csökkentése érdekében a Magyarországon
tevékenykedő vállalatokra eddig inkább az volt a jellemző, hogy
feltérképezik a lehetőségeiket a különböző állami ösztönzők,
mint például az energiahatékonysági adókedvezmény, illetve
a fenntarthatóságot megcélzó támogatási források terén.
Ugyanakkor a hazai tőkepiacon a zöld kötvénynek még
nem volt nagy jelentősége, illetve kereslete. Eddig inkább
nemzetközi piacon látták a cégek az érvényesülését, viszont 50
millió, illetve akár 100 millió EUR alatt nemzetközi piacokon nem
lehet megjelenni.
A rendelkezésre álló információk alapján a megkérdezett
vállalatoknak az a benyomásuk, hogy a zöld kötvénykibocsátás
jelenleg nem térül meg; eddig nem biztosítottak pénzügyi
szempontból kedvezőbb pénzforrásbevonást, azonban
számos addicionális feltételnek kell megfelelni. Másrészt
a pénzügyi intézményekre gyakorolt közvetlen és közvetett
nyomás a fenntartható finanszírozás előmozdítása érdekében
már érzékelhető azon vállalatok körében, amelyek számára releváns A megkérdezett vállalatoknak az a
a külső források bevonása beruházások finanszírozása céljából.
benyomásuk, hogy a zöld kötvény
Egy cég jelezte, hogy az üzleti tervezés során azzal számolnak,
hogy a hitelintézetek hosszú távon előnyben fogják részesíteni eddig nem kedvezőbb pénzügyi
a fenntarthatóságot támogató beruházásokat. Ugyanakkor szempontból, viszont sok feltételnek
a hitelminősítés során a bankoknál egyelőre a vállalat
pénzügyi helyzete az elsődleges az elbírálás során, a kell megfelelni.
fenntarthatóság is megjelenik a szempontok között, de nem ez a
legfontosabb.
Szabályozási környezet
A megkérdezett cégek jelentős része hangsúlyozta, hogy a jelenlegi
jogi környezet bizonytalansága negatívan befolyásolja a
fenntarthatóságban rejlő üzleti potenciált. Mivel legtöbbször
egy hosszú távon megtérülő befektetés finanszírozásához szükséges
a külső forrás bevonása, egy olyan jogi környezetre lenne szükségük,
ami előrevetíti a következő 10-15 évet és támogatja a hosszú távú
tervezést. A kiszámítható szabályozás hiánya összezavarja és
visszatartja a cégeket attól, hogy bármibe is befektessenek.
Az alapvető üzleti modelltől eltérő szolgáltatások bevezetése
Végül, de nem utolsó sorban vizsgáltuk, hogy a fenntarthatósághoz
kapcsolódó, viszont az alapvető üzleti modelltől valamilyen
mértékben eltérő szolgáltatások bevezetésében mekkora potenciált
látnak a mélyinterjún résztvevő cégek. Az energetikai szektorban a “Egy stabilabb szabályozási
növekvő időjárásfüggő termelés optimalizációja céljából létrehozott
szabályozási központokban, illetve az okos mérésre vonatkozó
környezetre van szükség.”
szolgáltatásokban látják az üzleti lehetőségeket. Továbbá említésre Energiaipari vállalat
került a közösségi, elektromos közlekedési modellek kialakítása,
illetve a bioüzemanyag fejlesztése és a műanyag újrahasznosítása.
26
A mélyinterjúk & kérdőív eredményeinek összefoglalása:

A cégek tisztában vannak azzal, hogy a makrotrendek,
mint a klímaváltozás és a nyersanyagok rendelkezésre
állása, hosszú távon befolyásolják az üzlet
folytonosságát.
A fenntartható beruházásokat a gazdasági megtérülés
vezényeli, ezért a hatékonyságnöveléssel kapcsolatos
projektek dominálnak (amelyek költségmegtakarítással
járnak).
A szervezeti felépítés döntő szerepet játszhat a
fenntarthatósági beruházások terén: A nemzetközi
vállalatoknál csoportfinanszírozás valósul meg, ami
miatt eddig nem jelent meg lehetőségként a külső forrás Vállalatirányítás
bevonása.
A zöld kötvénykibocsátás eddig nem játszott szerepet
a magyar vállalatok körében. Az ezzel kapcsolatos Kockázat-
Stratégia
tájékozottsági szint alacsony. kezelés

Az interjúalanyok nagy része a fenntarthatósági A legtöbb vállalat (92.6%) nem tervez zöld
beruházásokat többnyire magasabb költséggel és kötvénykibocsátást az elkövetkezendő 3 évben. Zöld
alacsonyabb/lassabb megtérüléssel társította. finanszírozás

A versenyképesség megőrzése a fenntarthatósági

intézkedések révén jelenleg egy megosztó kérdés: Szabályozási Verseny-
Egyrészt nehéz összeegyeztetni a rövid távú gazdasági “2,57” környezet képesség
érdekeket a hosszú távú gondolkodással. Másrészt Az átlagos válasz arra a kérdésre, hogy
fontos a fenntarthatósággal foglalkozni fiatal tehetségek
bevonzása és pozitív reputáció megtartása/felépítése a vállalat képviselője hogyan értékeli a Pénzügyi
céljából. zöld kötvény kibocsátással kapcsolatos környezet

A jelenlegi jogi környezet (érzékelt) bizonytalansága ismereteit 1-5 skálán (5 a legjobb).

negatívan befolyásolja a fenntarthatóságban rejlő üzleti
potenciált és ezzel a beruházásokat is.
Ábra 4: A fenntartható finanszírozás melletti döntést befolyásoló tényezők

A vállalati projektek kevés esetben kerülnek egy

standardizált szempontrendszer mentén értékelésre.

27
Hogyan értékelné a vállalat zöld kötvény kibocsátásra való Terveznek-e fenntarthatósággal kapcsolatos beruházást Tervezik-e a piaci forrás bevonását a következő 3 évben
hajlandóságát az elkövetkezendő 3 évre vonatkozóan? végezni, ha igen, milyen területen (több válasz is (több válasz is lehetséges)?
lehetséges)

Biztosan fogunk Energiahatékonyság 24 Igen, banki hitelt 13

1
kibocsátást végezni

Gyártási folyamatok Igen,

9 2
részvénykibocsátást
Nem kizárt 8
Igen,
Megújuló energia 22
kötvénykibocsátást 6
(nem zöld)
Csekély esély van rá 11 Fenntarthatósági
szoftver 5 Igen,
zöldkötvény 3
Járműpark zöldítése kibocsátást
18
Kizárt 8
Nem, 17
Egyik sem 6 nem tervezünk

Nem értékelhető 14 Nem értékelhető 11

Egyéb 3

Az online felmérés eredményei tükrözik, hogy a legtöbb cég

tervez fenntarthatósággal kapcsolatos beruházást. Ugyanakkor
több mint a vállalatok fele (58%) nem tervezi a külső pénzbeli
források bevonását a beruházás finanszírozására, illetve ez az
opció nem értékelhető az ő szemszögükből (nincs lehetőség a
külső források bevonására).

28
Az EU taxonómia használhatósága a hazai vállalatok “2,69”
szemszögéből
Az átlagos válasz arra a kérdésre,
A Taxonómiával kapcsolatos ismereteket az online kérdőív hogy a vállalat képviselője hogyan
keretében mértük fel. Az eredményekből kiderül, hogy a
cégek közel fele (46%-a) legfeljebb csak a hírekben, vagy
értékeli a vállalat felkészültségét
sajtótájékoztatóban olvasott róla. Ugyanakkor biztató eredmény, az EU taxonómia kapcsán várható
hogy a cégek 53%-a ismeri a Taxonómiához kapcsolódó jelentéstételi feladatokra egy 1-5 skálán
jogszabályt. Hat cég jelezte, hogy ennél mélyebb ismeretekkel
rendelkezik: ismeri a jogszabályt és háttérdokumentációt, (5 a legjobb)
beleértve a műszaki mellékletet is.

Hogyan értékelné Ön és vállalata EU taxonómiával kapcsolatos ismereteit?

14

9
8

5
4
2

Ismerjük a jogszabályt, Ismerjük a Ismerjük a Ismerjük a Csak hírekben, Most találkozunk

a háttérdokumentációt jogszabályt és jogszabályt és a jogszabályt, és sajtótájékoztatóban először a témával
és vállalatunk háttérdokumentációt, dokumentumokról olvastuk az ezzel olvastunk róla
szempontjából beleértve a műszaki készült vezetői kapcsolatos
releváns, a taxonómia mellékletet összefoglalót sajtótájékoztatókat
műszaki mellékletében
szereplő határértékeket

29
Kelet-közép-európai bevált gyakorlatok
és trendek
A régióban Lengyelország élen jár a zöld • Országos szinten a kezdeményezések között szerepel a Miért legyünk zöldebbek?

kötvények kibocsátásában, mind állami, Tiszta levegő program („Czyste Powietrze program”)

mind vállalati szinten. 2. Növekvő befektetői érdeklődés

• A nagybefektetők jelentős része (pl. hitelintézetek), mind

Zöld kötvény kibocsátás Lengyelországban
a nemzetközi, mind a lengyel, már jelezte, hogy kivezeti
vagy megszünteti a „barna” (környezetileg problémás) Vonzó árképzés a További forrás az adósság
Lengyelország úttörő szerepet játszott a közép-kelet-európai
beruházások támogatását. Több lengyel hitelintézet és fenntarthatósági céloktól finanszírozására
régió zöld kötvény piacának kialakulásában. Az elmúlt öt év
biztosító már meg is kezdte, illetve komolyan tervezi a függően
eredményei demonstrálják, hogy a zöld kötvény kibocsátás
szénipart támogató portfólió leépítését és a hitelezés
hozzájárult a fenntarthatósági és környezetvédelmi projektek
átstruktúrálását
finanszírozási költségeinek csökkentéséhez és ösztönözte a helyi
befektetői hálózat kialakulását. Összességében megállapítható,
• Szigorúbb környezetvédelmi előírások betartásának
hogy a pozitívan változó jogszabályi környezet, az állami
szükségessége annak érdekében, hogy finanszírozásban
ösztönzők és a változó befektetői preferenciák együttesen
részesülhessen az Európai Unió általános
egy megfelelő környezetet biztosítanak a zöld kötvénypiac Jobb hitelminősítés Kimutatható a külső
költségvetéséből
potenciális növekedéséhez Lengyelországban. társasági hitelminősítésben
• Igény a kifinomult pénzügyi eszközökre és a portfólió
A piac növekedését előmozdító tényezők
diverzifikációjára

1. Szabályozási környezet és kormányzati ösztönzők

• EU-szinten: Körforgásos gazdaságra vonatkozó jogalkotási

csomag, műanyag stratégia, a téli csomag a versenyképes
Marketing előnyök Új részvénytőke-befektetők
fenntarthatóság megteremtésére, a „Green New Deal”

30
A piac növekedését hátráltató tényezők
A pozitív irány ellenére léteznek bizonyos hátrányok és
akadályok, amelyek leküzdése elengedhetetlen annak
érdekében, hogy a zöld kötvény piac maradéktalanul ki tudjon
bontakozni. Egyrészt a lengyel gazdaság még mindig jelentős
mértékben támaszkodik a széniparra, ami azt jelentheti, hogy
a lengyelországi zöld kötvény-fejlesztések bizonyos politikai
és társadalmi érdekcsoportok tiltakozásával és nyomásával is
szembesülhetnek. Másrészt a fenntarthatóság iránti tudatosság,
mind a nagyközönség, mind a vállalatok szintjén még
kívánnivalót hagy maga után.
Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az elmúlt évek
jógyakorlatai mind állami, mind vállalati szinten.
Kormányzati zöld kötvények
2016-ban a lengyel kormány a történelem során elsőként
bocsátott ki állami zöld kötvényt 750 millió euró névértékben.
E kötvény futamideje 5 év és a hozama 0,634% volt, ami
vonzónak bizonyult Németország és Ausztria (27%), a Benelux
államok (17%), valamint az Egyesült Királyság és Írország (16%)
befektetői számára. A bevont forrás révén adókedvezményeket
és támogatásokat hoztak létre a fenntartható közlekedés
előmozdítására, illetve a zöld energiatermelők, többek
között a “prosumerek” számára. A támogatások a villamos
energiatermelés esetén a jövedéki adó eltörlése által valósultak
meg, ami Lengyelországban abban az időben 20 PLN/MWh (kb.
4,5 EUR) volt. ³¹
2018-ban Lengyelország kibocsátotta második zöld kötvényét,
amelynek névértéke 1 milliárd euró volt, kimagasló befektetői
érdeklődés, 3,25 milliárd eurós jegyzés mellett. ³²
Önkormányzati zöld kötvények
A nagyvárosok természetes módon kínálkoznak a zöld és
fenntartható finanszírozás bevezetésére. Közülük sokan
már hajtottak végre kötvénykibocsátásokat, ismerik a zöld
kötvények modelljét, és évek óta figyelemmel kísérik őket.
A nagy metropoliszok úttörő szerepet tölthetnek be a zöld
kötvénykibocsátás terén és példaképként szolgálhatnak a
kisebb agglomerációk és más típusú helyi önkormányzatok
számára. Ennek megkönnyítése érdekében kimondottan
célszerű a zöld kötvényekre vonatkozó új kibocsátási normák és
az EU taxonómiájának előmozdítása a helyi önkormányzatok, a
befektetők és a bankok körében.
Több helyi önkormányzat, köztük Varsó és Krakkó is kibocsátott
zöld kötvényeket az elmúlt években. Jelenleg 20 városi
önkormányzat rendelkezik aktív zöld kötvény kibocsátással,
becslések szerint 3,3 milliárd PLN (kb. 738,585 millió EUR)
értékben.
Az mBank és a Santander Bank Polska
350 millió PLN (79 millió EUR) értékű
megállapodást írt alá a lengyel vezető
befektető és a fotovoltaikus rendszerek
fejlesztője, az R.POWER, által kifejlesztett
naperőmű projektek finanszírozására.
Támogatásban részesült 128, összesen
121 MWp kapacitású, naperőmű építésre
irányuló projekt, amelyek tenderen nyerték
el a támogatást.
Ez az eddigi legnagyobb méretű naperőmű
finanszírozási projekt Lengyelországban,
amelyben mind a két bank 50%-os
részesedéssel rendelkezik. Valamennyi
nyertes projekt egy 15 évre szóló
villamosenergia-megállapodást kötött,
amely egy stabil átvételi árat garantál a
termelők számára.
2019 végén a beépített napenergia-
kapacitás Lengyelországban elérte az
1,3 GW-ot, és 2020 április végén már
meghaladta az 1,8 GW-ot. A nemzeti
energia- és klímaterv 2040-re a PV-
berendezések kapacitásának körülbelül 16
GW-ra történő növelését irányozza elő.
31
Vállalati zöld kötvények
Lengyelországban 2017-ben került először zöld kötvény
kibocsátásra sor egy kereskedelmi bank, a Zachodni WBK, által.
A 10 éves futamidővel jegyzett konstrukcióba az International
Finance Corporation (IFC) 137 millió eurót fektetett be. A WBK
zöld kötvény kibocsátása egy jó példa annak bemutatására,
hogy mekkora potenciál rejlik a lengyel zöld kötvénypiacában és
precedenst teremtett arra, hogy további bankok is kövessék a
példáját, ezzel lehetőséget kínálva a lengyel vállalatok számára,
hogy egyre több környezettudatos befektetőt vonzzanak.
Fenntarthatósági finanszírozás a banki ágazatban
Hosszú futamidejű állami zöld kötvények bevezetése
A PKO Bank Polski külföldi bankok konzorciumával közösen
szervezte meg Lengyelország története során először a hosszú
futamidejű (10 és 30 év) zöld államkötvények kibocsátását 2019-
ben 2 milliárd EUR értékben. A tízéves zöld kötvény 1,5 milliárd
euróval jegyzett kibocsátása 1,057 százalékos, a 30 éves zöld
kötvény 500 millió eurós kibocsátása 2,071 százalékos hozamot
eredményez. ³³ A külföldi befektetők érdeklődése kimagasló volt,
ami az összesen 5 milliárd EUR értékű keresletben tükröződött.
Energiahatékonysági feltételekhez kötött
jelzálogkölcsönök
A PKO Banks Polski és a PKO Bank Hipoteczny első lengyel
bankokként csatlakoztak az energiahatékonysági feltételekhez
kötött jelzálogkölcsönök (Energy Efficiency Mortgages - EEM)
kísérleti projekthez. ³⁴
A bankok az EEM-programban való részvételükkel lehetővé
tették, hogy a környezetbarát lakossági beruházások zöld
“fedezett kötvények” – azaz zöld jelzáloglevelek – kibocsátása
révén további pénzbeli forráshoz férjenek hozzá.
A zöld fedezett kötvények (Green Covered Bonds) olyan
kötvények, amelyek bevételeit kizárólag a zöldnek minősített
új és/vagy meglévő projektek teljes vagy részleges
finanszírozására vagy refinanszírozására lehet fordítani,
és amely mögött biztosítékként elsősorban a fenti célokra
nyújtott hitelek illetve egyéb pénzügyi eszközök állnak. Az
ilyen kötvényeknek meg kell felelniük a globálisan legtöbbek
által használt, a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (ICMA) által
a zöld kötvény irányelveiként (Green Bond Principles - GBP)
meghatározott kritériumoknak. A szabályok az átláthatóságra,
a nyilvánosságra hozatalra és a jelentéstételre vonatkozó
iránymutatásokat tartalmazzák, amelyek elősegítik a zöld
kötvény piac koherenciáját.
A PKO Bank Hipoteczny által kibocsátott fedezett kötvényekre
vonatkozó feltételek betartását a Climate Bonds Initiative
ügynökség tanúsítja, ezzel biztosítva, hogy megfelelnek a
legmagasabb követelményeknek a környezetre gyakorolt
pozitív hatás szempontjából.
Az mBank folyamatosan növeli
részesedését a megújuló energiával
kapcsolatos projektek finanszírozásában.
Már 2018-ban úgy döntött, hogy 500
millió PLN-t szán erre a célra. 2019 nyarán
megduplázta, azaz 1 milliárd PLN-re
növelte a rendelkezésre álló forrást. Idén
márciusban pedig ismét megemelte a
finanszírozási limitet - rekordértékű 2
milliárd PLN-re.
A naperőmű finanszírozás a második
jelentős kezdeményezés, amelyet a
Santander Bank Polska hajtott végre a
lengyel energiarendszer átalakításának
támogatása érdekében, miután tavaly
aláírták az első ESG-hez kapcsolódó
hitelszerződést Lengyelországban.
Lengyelország, mint EU-tag, köteles
növelni a megújuló energia részarányát az
energiamixben, és bár a napenergia piaca
még mindig viszonylag kicsi, részesedése
fokozatosan növekszik.
32
Zöld kötvény kibocsátás a balti államokban
A skandináv és a balti zöld kötvénypiac folyamatos növekedést
tapasztalt a létrehozását követően; a teljes kibocsátás 2017-ben
70%-kal nőtt 2016-hoz képest, illetve 2013 óta a 11-szeresére
nőtt. Az állami szektor - helyi önkormányzatok, önkormányzati
tulajdonú vállalatok, állami tulajdonú vállalkozások és az
önkormányzati finanszírozási ügynökségek - 9,4 milliárd euró
mértékű jegyzéssel a régió zöld kötvénypiacának jelentős részét
teszik ki. ³⁵ A Baltikumban Észtország kivételével, ahol a vállalati
kötvények dominálnak, az állami kötvénykibocsátás jellemzi a
piacot.
Megújuló energiát finanszírozó zöld kötvények Litvániában
2017 és 2018 között a litván állami tulajdonú Lietuvos Energija,
a balti államok egyik legjelentősebb áramelosztó csoportja,
300 millió euró értékű zöld kötvényt bocsátott ki a megújuló
energiába történő beruházások és a hálózatfejlesztési
projektek finanszírozása céljából. A 115 befektetőt vonzó
kötvénykibocsátás a BNP Paribas, JPMorgan és a SEB közös
vezetésével valósult meg. ³⁶
A forrás egy részét a csoport egy kombinált hő- és
villamosenergia-termelő erőmű építésére fordította, amely
várhatóan 87,6 MW villamos energiát és 227 MW hőt fog
termelni. A kötvénykibocsátásból származó forrásokat továbbá
beruházásokra szánta a szélenergia-ágazatban, illetve a kapcsolt
energiatermelés és a biomassza projektjeire, valamint az
áramelosztó hálózat hatékonyságának javítására.
A tranzakcióban többek között francia, német, brit, olasz és A Lietuvos Energija 300 millió euró értékű
litván befektetők vettek részt. A luxemburgi és Nasdaq Vilnius zöld kövényt bocsátott ki a megújuló
tőzsdéken jegyzett értékpapírok 10 éves futamidő mellett 1.875- energiába történő beruházások és a
2 százalékos hozammal rendelkeznek. hálózatfejlesztési projektek finanszírozása
céljából
Megújuló energiát finanszírozó zöld kötvények Lettországban
A legjelentősebb lett energetikai csoport, a Latvenergo összesen
135 millió EUR értékben bocsátott ki zöld kötvényt 2013 és 2015 A Latvenergo összesen 135 millió EUR
között 1,9-2,88 százalékos hozammal, 7 éves futamidő mellett. A értékben bocsátott ki zöld kötvényt 2013
társaság a bevételt megújuló energiával kapcsolatos projektekre és 2015 között
fordította, ideértve a víz-, a bioüzemanyagokat és a szélenergiát,
illetve az energiahatékonyságot növelő intézkedéseket az átviteli
és elosztó, valamint az intelligens hálózatok terén. Továbbá
természetvédelemmel és biodiverzitással kapcsolatos kutatási
és fejlesztési projekteket finanszírozott a bevétel 10 százaléka
erejéig.
Összességében a kötvénykibocsátás piaca a Baltikumban még
viszonylag korlátozottnak számít, mivel eddig a három balti
országban összesen csupán 27 milliárd EUR értékben jegyeztek
különféle típusú értékpapírt, amelyek 80 százaléka alapvetően
államkötvény. Ezért is különösen figyelemre méltó, hogy mind a
három országban már bocsátottak ki zöld kötvényt. Litvániában
a vállalati zöld kötvény piacot gyakorlatilag egy társaság - a
Lietuvos Energija - uralja. ³⁷
33
I. melléklet

A mélyinterjú kérdései (n= 10)

1. Hogyan veszik figyelembe üzleti terveik kialakítása során a fenntarthatósági kérdéseket, mind jogi megfelelés, mind pedig versenyképesség szempontjából?

Mely tényezők késztetik vállalatukat arra, hogy foglalkozzanak a fenntarthatóság kérdésével és mennyire törekednek ilyen ügyekben a folytonosságra, illetve mennyire tudják megőrizni
2.
azt?

3. Milyen potenciális hasznokat látnak a fenntarthatósági szempontok figyelembevételében, és ezeket költség-haszon szempontból hogyan értékelik?

4. Mik azok a tényezők, amelyek leginkább akadályozzák a vállalatot abban, hogy fenntarthatósági célú befektetéseket végezzen?

Tekintve, hogy várhatóan a közeljövőben egyre több fenntarthatósági szempontot fognak értékelni a pénzintézetek a hitelezési folyamataik során, mik az ezzel kapcsolatos várakozásaik
5.
üzleti tervezés szempontjából?

6. Terveznek-e zöld kötvény kibocsátást? Ha igen, milyen előnyöket remélnek tőle, ami más finanszírozási eszköz esetében nem elvárható? Ha nem, mik a legfőbb akadályozó tényezők?

Félretéve a fenntarthatóság mögött álló fontos erkölcsi érveket, tisztán versenyképesség szempontjából hogyan értékeli az EU által diktált szakpolitikai irányt? Olyan fejlődést ösztönöz,
7. ami hosszú távon versenyelőnyhöz vezet, vagy inkább hátrányhoz, mely elengedhetetlenné teszi, hogy az EU megfelelő intézkedésekkel óvja az európai vállalatok versenyképességét
(pl.:szén-dioxid import adó)?

34
Az online kérdőív kérdései (n= 41)

1. Milyen mértékben játszik szerepet a fenntarthatóság üzleti stratégiájuk kialakításában?

2. Ki Önöknél a fenntarthatósági kérdésekért felelős legfelsőbb vezető?

3. A fenntarthatóságért felelős legfelsőbb vezető (ez lehet CEO, CFO, stb) kinek számol be a fenntarthatósági kérdések kapcsán?

4. Hogyan értékelné Ön és vállalata EU taxonómiával kapcsolatos ismereteit (5 a legjobb)?

5. Mennyire tartja felkészültnek vállalatát az EU taxonómia kapcsán várható jelentéstételi feladatokra (5 a legjobb)?

6. Van-e vállalatának fenntarthatósági stratégiája vagy azzal egyenértékű stratégiai dokumentuma?

7. A következők közül melyekkel rendelkezik vállalata (több felelet is választható) ?

8. Jelenleg milyen formában jelent vállalata a fenntarthatóságról (több felelet is választható)?

9. Hogyan értékelné a jelenlegi, fenntarthatósággal kapcsolatos adatgyűjtési tevékenységüket?

10. Milyen mértékben tervezik bővíteni a fenntarthatósággal kapcsolatos adatgyűjtést a következő 1,5 - 2 évben?

11. A taxononómia pillérei szempontjából milyen beruházást/beruházásokat tervez vállalatuk?

12. Terveznek fenntarthatósággal kapcsolatos beruházást végezni, ha igen, milyen területen (több felelet is választható)?

14. Milyen fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatoknak van leginkább kitéve vállalata (több felelet is választható)?

15. Hogyan értékelné a zöld kötvény kibocsátással kapcsolatos ismereteit 1-5 skálán (5 a legjobb)?

16. Tervezik-e piaci forrás bevonását a következő 3 évben?

17. Hogyan értékelné a vállalat zöld kötvény kibocsátásra való hajlandóságát?

35
Szakértőink
Alastair Teare
Vezető partner
Kockázatkezelési tanácsadás
Deloitte Central Europe
ateare@deloittece.com
dr. Al-Sallami Linda
Ügyvéd
Deloitte Legal
lalsallami@deloittece.com
Irena Pichola
Partner
Kockázatkezelési tanácsadás
Deloitte Central Europe
ipichola@deloittece.com
Lukács Ákos
Üzletágvezető
Fenntarthatóság és
klímaváltozás
Deloitte Magyarország
aklukacs@deloittece.com
dr. Kövesdy Attila dr. Göndöcz Péter S. Nagy Krisztina
Vezető partner Partner Partner
Deloitte Legal Deloitte Legal Kockázatkezelési tanácsadás
akovesdy@deloittece.com pgondocz@deloittece.com Deloitte Magyarország
ksnagy@deloittece.com
Borek Flóra
Szenior tanácsadó
Fenntarthatóság és
klímaváltozás
Deloitte Magyarország
fborek@deloittece.com
36
Hivatkozásjegyzék
1 
https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-zold-penzugyek-civil-konzultacio-osszefoglalo-
tanulmany.pdf
2 
https://www2.deloitte.com/global/en/pages/risk/articles/CFOs-and-sustainability.
htm
3
Schoenmaker, D. & Schramade, W. (2019). Principles of Sustainable Finance
4 
2020/852 Rendelet a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret
létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
5 
https://www.euractiv.com/wp-content/uploads/sites/2/2020/10/Applying-EU-
Taxonomy-lessons-from-the-front-line-FINAL.pdf
6 
2020/852 Rendelet a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret
létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáró
7
https://climatestrategy.es/en/informe_15.php
8 
https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/
zold-vallalati-es-onkormanyzati-finanszirozasra-vonatkozo-tokekovetelmeny-
kedvezmenyt-vezet-be-az-mnb
9 
https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/business_economy_euro/banking_and_
finance/documents/200309-sustainable-finance-teg-final-report-taxonomy_en.pdf
10
A NACE a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolási szabványa az EU-ban
(“Nomenclature générale des activités économiques dans les Communautés
Européennes”)
11 
https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/business_economy_euro/banking_and_
finance/documents/200309-sustainable-finance-teg-final-report-taxonomy_en.pdf
12
19a. vagy 29a. cikke
13
https://bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/bet-esg-/esg-guide
14
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, 95/C. §
15
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, 3. § (15) bekezdése szerint közérdeklődésre
számot tartó gazdálkodó a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói
tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV.
törvény 2. § 19. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő gazdálkodó:
a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági térség szempontot fognak értékelni a hitelintézetek a hitelezési folyamataik során, mik az
valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, ezzel kapcsolatos várakozásaik üzleti tervezés szempontjából? Terveznek-e zöld
b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály kötvény kibocsátást? Ha igen, milyen előnyöket remélnek tőle, ami más finanszírozási
közérdeklődésre számot tartónak minősít. eszköz esetében nem elvárható? Ha nem, mik a legfőbb akadályozó tényezők?
16
https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/banking-and-finance/ 29
http://www.nytud.hu/alknyelvdok17/proceedings/Dravucz_Szabo.pdf
sustainable-finance/eu-taxonomy-sustainable-activities_en
30
Az alábbi megállapításokat a következő két kérdésre adott válaszok alapján
17 
https://www.penzugyiszemle.hu/documents/mihalovits-tapaszti-2018-3- foglaltuk össze: Hogyan veszik figyelembe üzleti terveik kialakítása során a
mpdf_20181012135930_4.pdf fenntarthatósági kérdéseket, mind jogi megfelelés, mind pedig versenyképesség
szempontjából? Milyen potenciális hasznokat látnak a fenntarthatósági szempontok
18
https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/
figyelembevételében, és ezeket költség-haszon szempontból hogyan értékelik?
megtortent-az-elso-hazai-zold-vallalatikotveny-kibocsatas-az-nkp-kereteben
31
https://www.gov.pl/documents/1079560/1080340/Green_Bond_
19
https://www.penzugyiszemle.hu/documents/mihalovits-tapaszti-2018-3-
Report_on_the_Use_of_Proceeds_2_emisja.pdf/d951e61d-6689-038c-
mpdf_20181012135930_4.pdf
a1db-06aa0ca3e110#:~:text=In%20December%202016%2C%20the%20
20
https://www.penzugyiszemle.hu/documents/mihalovits-tapaszti-2018-3- Republic,hence%2C%20fighting%20the%20climate%20change.
mpdf_20181012135930_4.pdf 32
https://www.gov.pl/documents/1079560/1080340/Green_Bond_
21
Üvegházhatású gáz Report_on_the_Use_of_Proceeds_2_emisja.pdf/d951e61d-6689-038c-
a1db-06aa0ca3e110#:~:text=In%20December%202016%2C%20the%20
22
https://www.mnb.hu/letoltes/nkp-kibocsatasi-utmutato.pdf
Republic,hence%2C%20fighting%20the%20climate%20change.
23
A kötvény-kibocsátásra jogosult személyek körét a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. 33
https://www.globallegalchronicle.com/polish-ministry-of-finances-e2-billion-green-
törvény 12/B.§ (8) bekezdése tartalmazza.
bonds-offering/
24
Jelen dokumentum napján hatályos jogszabályok értelmében az önkormányzatok 34
https://www.mnb.hu/letoltes/11-agnieszka-zdziennicka-pko-bank-hipoteczny-
kötvénykibocsátása a Kormány előzetes jóváhagyásához kötött.
budapest.pdf
25
https://www.mnb.hu/letoltes/a-magyarorszagi-zold-kotvenypiac-beinditasanak- 35
https://greenfinanceplatform.org/research/nordic-and-baltic-public-sector-green-
lehetosegei.pdf
bonds
26 
https://www.spglobal.com/marketintelligence/en/news-insights/latest-news- 36
https://renewablesnow.com/news/lithuanias-lietuvos-energija-sells-eur-300m-
headlines/new-sovereign-and-corporate-issuers-cement-europe-s-green-bond-
green-bond-618963/
leadership-60587041 (extrapolált); https://www.climatebonds.net/2021/01/record-
2695bn-green-issuance-2020-late-surge-sees-pandemic-year-pip-2019-total-3bn 37
https://www.climatebonds.net/files/files/Nordic_Muni_Final-01%281%29.pdf
27 
https://www.mnb.hu/letoltes/nkp-kibocsatasi-utmutato.pdf
28
Az alábbi megállapításokat a következő két kérdésre adott válaszok alapján foglaltuk
össze: Tekintve, hogy várhatóan a közeljövőben egyre több fenntarthatósági
37
A Deloitte név egy vagy több Deloitte Touche Tohmatsu Limited („DTTL”) társaságra, a tagvállalatok globális hálózatára és azok kapcsolt vállalkozásaira utal (együttesen: a „Deloitte
szervezet”). A DTTL (vagy „Deloitte Global”) és valamennyi tag- és kapcsolt vállalata önálló, egymástól elkülönülő jogi személy, melyek harmadik felek irányába egymás nevében nem
vállalnak kötelezettségeket. A DTTL, valamint annak tag- és kapcsolt vállalatai kizárólag saját tetteikért és mulasztásaikért felelnek. A DTTL ügyfelek számára nem nyújt szolgáltatásokat.
További információ a deloitte.hu/magunkról webhelyen olvasható.
Magyarországon a szolgáltatásokat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.), a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. (Deloitte Zrt.) és a Deloitte CRS Kft. nyújtja
(melyek közös neve “Deloitte Magyarország”). Mindhárom társaság a Deloitte Central Europe Holdings Limited tagvállalata. A Deloitte Magyarország négy szakmai területen - könyvvizsgálat,
tanácsadás, adó- és jogi, valamint kockázati tanácsadási területeken - tölt be kiemelkedő szerepet az országban, és kínál szolgáltatásokat több mint 750 hazai és külföldi szakértője
segítségével. (Ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat.)
A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ a Deloitte Magyarország társaságaitól származik és célja, hogy bizonyos témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon,
de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében. A jelen dokumentumban megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási illetve
egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ezek az információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját. Ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket
befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntésnek megfelelő magatartás tanúsítása előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét.
Jelen anyagok és a bennük foglalt információk tájékoztató jellegűek és esetlegesen hibákat is tartalmaznak, amelyekért a Deloitte Magyarország sem kifejezetten, sem hallgatólagosan
nem vállal felelősséget, és amelyek nem minősülnek a Deloitte Magyarország állásfoglalásának. Az előzőek érintése nélkül a Deloitte Magyarország nem garantálja az anyagoknak és / vagy
a bennük foglalt információknak a hibamentességét, továbbá a teljesítés vagy a minőség valamennyi egyedi kritériumának való megfelelőséget sem. A Deloitte Magyarország cégei nem
felelnek a szolgáltatásaik piacképességére, vagy adott célra való alkalmassága, jogtisztasága, versenyképessége, biztonsága és pontossága vonatkozásában.
Ügyfelünk a jelen anyagot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk
használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. A Deloitte Magyarország cégei nem vonhatók felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk
felhasználásával kapcsolatosan felmerülő közvetlen, közvetett, járulékos, következményes, büntető jellegű vagy bármilyen egyéb kárért, valamint egyéb veszteségért sem, legyen az
szerződéses, jogszabály szerinti vagy magánjogi (például gondatlanságból fakadó).
A fent írtaktól eltérően amennyiben az információk és az anyagok kifejezetten az Ügyfél és a Deloitte Magyarország között létrejött szerződés végleges teljesítéseként kerülnek átadásra, a
Deloitte Magyarország felelősséget vállal azért, hogy a szolgáltatásnyújtás és - amennyiben van - az elkészült termék szerződésszerű. A Deloitte Magyarország rögzíti, hogy az anyagok és
az információk kizárólag a szerződésben meghatározott személyek / szervezetek számára készülnek és célokra alkalmasak. A Deloitte Magyarország minden felelősséget kizár az Ügyfél
által rendelkezésre bocsátott dokumentumokból, anyagokból, információkból és adatokból fakadó vagy azokkal összefüggő károk vonatkozásában. Minden itt nem szabályozott kérdésre a
vonatkozó szerződés irányadó.
Ha a fenti rendelkezések bármelyike bármilyen okból nem érvényesíthető, a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad és alkalmazandó.

© 2021 Deloitte Magyarország.