ARVISURA.
AVAGY A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE.
1.
Az ARVISÚRÁK összegyűjtésével egy sajátos "mesemondó"; Paál Zoltán páratlanregevilágát szeretnénk a magyar
néprajzkutatás számára megőrizni.Miközben ezt a "regevilágot" tanulmányozod az az érzésed támad, hogy a másik történelem
a mese, és ez az igazság. Másfél évezred hosszú idő, de a népek emlékeznek, éshiába minden manipuláció, feltárul az ősi igazság.
Olyan sok egyezést mutat ez az ittolvasható szöveg más népek emlékezetével, hogy bár hihetetlennek tűnik az ezerötszázéves
világméretű hazugságkampány után, de mindenképpen el kell ezen gondolkoznunk.EZ AZ IGAZÍRÁS. Az eredeti kéziratok
megtalálhatók: 466/75 Heves megyeiMúzeumok Igazgatósága Egervár Múzeum; 25-2/76/B Balassagyarmat, PalócMúzeum-
1001.sz. alatt a néprajzi adattárban; 62-18-1/75 keszthelyi Balaton Múzeum,valamint a Kőrösi Csoma Társaságnál.
"

 
A NÉPEK TÖRTÉNETÉNEK ELSŐ SZÁLAI HAGYOMÁNYOKBÓLFONÓDNAK"-Írta Horváth
MihályMAGYAROK TÖRTÉNETE c. könyvének bevezetőjében -1858-ban. És így folytatta: "Ezekben a
lett dolgok és költött mesék gyakran annyira egymásba olvadnak, hogy egyiket a másiktól megkülönböztetni
nemmindenkor lehet. Valamint egyes embereknek, úgy egész népeknek is van fiatalságukbanköltői korszakuk, melyben az élénk
képzelődés ábrándos képzeteivel a közönségesebbeseményeket is oly színbe öltözteti, oly mellékes körülményekkel ruházza fel,
hogy -miután azok több nemzedéken keresztül apáról fiúra szálltak - végre egészen mesésalakban jutnak el a késő unokákra. De
bizonyos az is, hogy ily korban a tettre vágyófiatal erő nem ritkán oly cselekvésekre is ragad, oly dolgokat hajt végre, melyeket a
későivadék már magukban is túlzottaknak tart. A hagyományokat tehát, habár meséseknek látszanának is, nem lehet, nem
szabad mindenkor elvetnünk: különben a legtöbb néperedetéről egészen hallgatnia kellene a történetírásnak. De miért is vetnők
meg ehagyományokat, kivált ott, hol azokat minden kifogáson felül álló hiteles kútfőkkel nempótolhatjuk? Ha nem mind
történeti igazság is, mit azokból merítünk: tagadni nemlehet, hogy sok esetben lappang azok alatt valamely lett dolog:
ahol pedig a költöttmesének világos bélyegét viselik, nem merítjük-e még ott is belőlük azon hasznot, hogylegalább a fiatal nép
fogalmait, gondolkodása módját, erkölcseit, szokásait, s a népi életköltői korszakát tüntetik előnkbe?" Ezek a gondolatok vezették
e könyv szerkesztőit is,mikor elhatározták, hogy azARVISURÁK  összegyűjtésével megmentik a magyarnéprajzkutatás
számára egy páratlan mesemondó regevilágát.ELŐTÖRTÉNETSokezer évvel ezelőtt egy hatalmas sziget létezett valahol a
Csendes óceánban, - mesélik az ősi regék. Ataisznak, Ata-Isisnek nevezték boldog lakói. Mediterrán éghajlata alattbőven termett
a föld, s az ott élő - magas kultúrájú - népek ismerték az írás tudományátis. Idővel behajózták a tengereket, s a Föld különböző
helyein kolóniákat létesítettek.. AMezopotámiában megtelepedettek, akik magukat Úr népének nevezték, a velük rokonnépek
némelyike pedig szumírnak, Anina istenasszony tiszteletére Anina-óm városátalapították. Az Egyiptom földjére kerültek - a
Hikszosz-óm nevű központjukkal -továbbfejlesztették az őshaza kultúráját. Isteni származású uralkodóikat kúp
alakúépítmények alá temették. Harmadik telepüket Dél-Ázsiában alapították Párszi-ómfővárossal. Egy kalandozó csoportjuk -
In-dijó-óm központtal - Peruban állapodott meg.Az agaba népek a mai Kína partjaira hajóztak Ataiszból és ott
építették fel Agaba-ómot.Az így szét-települtek azonban Ataisszal és egymással is fenntartották kapcsolataikat.
Amezopotámiai Úr népe elhatározta, hogy Anina-óm mellett áldozati templomot épít. Azőshazából 24 hajón
kaptak segítséget: nemes építőanyagot, kézműveseket és hunlovasokat. A lovasok segítettek a fuvarozásban és ők rendezték a
felavatási szertartáslovas versenyét is. A hasonló nyelvet beszélő rokon hun törzsek, (úzok, kabarok, avarok,széki - és kazahunok,
stb.) jó lovasok és ügyes kézművesek is voltak.Ez időben -7000 évvel ezelőtt, vagy még régebben- következett be a nagy
kataklizma.Megrendült a Föld, felháborodott a tenger, vulkánok tüze pirosra festette az estiégboltot. Később hajósok hozták a
hírt Úr népének: elsüllyedt Ataisz legnagyobb része,
 
lakosainak csak elenyésző töredéke tudta megmenteni puszta életét. Úr népe-azőshazával elpusztult-Uruk város emlékére-
fővárosának nevét Anina-ómról Urukravál-toztatta. Az ott rekedt lovas hunok-mivel hazájukba nem mehettek vissza,
élelmük pedig már fogytán volt-lehúzódtak a termékeny síkságra, később-legelőik fogytával-északnak indultak. A széki-hun
(később székely) törzsből származó Magyafejedelem fiaival és 576 lovas legényével 60 holdévig (60 holdhónap) vándorolt, míg
olyanvidékre nem érkezett, amely elsüllyedt ataiszi lakóhelyükre emlékeztette őket. Itt Magyafejedelem egy bőséges legelőn két
várost alapított: Paripa és Dabósa városát. A két városközött felállították az egyistenhívő Úr népe kegyhelyét. A fejedelmi ifjakkal
együtt 480fiatal kötött itt házasságot Uruk városának leányaival. Az időnként fellépő szárazságok és betegségek elől a hunok
többsége áttelepedett egy másik sík-ságra, túl a Kaukázuson.Ott várost alapítottak, és Magya fejedelem legkisebb fiáról
Magyarkának nevezték.Másik fia, Kurd egy ideig Dabósa és Paripa városában maradt. Később azonban, mivelegy hegyi
törzsből nősült, feleségének családjához a hegyek közé költözött.Magya legnagyobb fia, Hunor a lovasok többségével kelet felé
ment tovább. Az Ataiszpusztulását követő 250. holdévben (kb. 19 év múlva) egy nagy lovas pusztán
felépítették Hunnor városát. Hunnor város Mongólia déli részén a Hun-nor, a Hun-tó mellettfeküdt. Később ez a terület
sivataggá változott. Múlt az idő, évszázadok teltek el. Ezalatta hunok folytatták vándorlásukat. A gazdagabbak Dabósa-
Magyarka-Hunnorvonalának térségében telepedtek le, szegényebbjeik keletre vonultak a rokonagaba-népek felé, ahol jó
legelő területek ígérkeztek. A Hangun (Sárga) folyó mellett élőkét őshonos népcsoport: a jürcsik és az ajnók háborúba kerültek
egymással. A hunok a jürcsik mellé álltak és az őshaza pusztulása után 12000 holdévvel (kb. 930 naptári
év)legyőzték az ajnókat. Hálából Jümmön jürcsi vezér a hunok ifjúságának adta Ordosztérségét. A hunok emberségesen bántak
a fogságukba került ajnókkal. Nem vetették őketbéklyós rabságba, hanem 3 hónap múlva, amikor hun nőkkel házasságot
kötöttek,felszabadították őket. Az ajnó törzsek-látva a véreik iránt tanúsítottbánásmódot-szövetségre léptek a hunokkal. Később
a jürcsiktől is követelték a béklyósrabságba hurcoltak szabadon bocsátását. Amikor Jüm-mön vezér ezt megtagadta, azajnók a
hunok segítségével elűzték a jürcsiket Hangun térségéből. Ebből a szövetségbőltartós barátság lett és 130 holdév (kb. 10 esztendő)
elteltével 24000 ifjú hun harcos -Hun-nor birodalmi központ jóváhagyásával - összeházasodott az ajnókkal. A huntörzsek egy
része a Hanguntól északra telepedett meg. Az úzok a folyókanyartól nemmessze állították fel székhelyüket, Ordoszt. A
tengeröböl síkságán élő, Ataiszbólszármazó rokonokkal felvették a kapcsolatot, s cserekereskedelmet folytattak velük. Azitt
töltött 1000 esztendő alatt az agabák is megsokasodtak, csak nem eléggé. Az észak feléterjeszkedő kinajokkal ugyanis gyakorivá
váltak a háborúzásaik, de változó szerencsével.Végül a kinajok elfoglalták az agabák által lakott tengerpartot. Az agabák egy
részeekkor behódolt, többségük azonban a hunokhoz menekült. Vezetőjük egy Agaba nevűbölcs sámán volt, akinek leányát az
úz törzs vezére, Uzon vette feleségül. A kinajok előlmenekülő hunok magukkal vitték legértékesebb áruikat, élelmük azonban
hamarelfogyott, s a tél közepére helyzetük aggasztóvá vált: éhínség fenyegetett. Az egyetlenszámbavehető élelmet a medve
jelentette volna, csakhogy ennek a vadászatát a hitük tiltotta. Ők is, mint a többi halász-vadász nép, hittek a medve égi
eredetében. A medvék így igen elszaporodtak és az emberre is veszélyessé váltak. Az agabák azonban nemvoltak medve-
tisztelők. Egy alkalommal leterítettek és megettek egy medvét. A hunok csodálkozva látták, hogy nem sújtotta őket semmiféle égi
büntetés. Ez az eset új ötletet adott Agabának. Amikor Ordoszba téli vásárra összejöttek a hun törzsek sámánjai, Agaba
felvilágosította őket: Istenük azzal büntette meg a kegyetlenkedő medvéket, hogymedvetoron kell befejezniük életüket.
Megindult hát a vadászat, s ehhez Agaba népeújfajta fegyvereket szolgáltatott. Az első medvetor holdtöltétől
holdtöltéig tartott. Ezalatt - Agaba javaslatára - megalakult az Öregek Tanácsa, a 25. napon pedig 24 törzsrészvételével
létrehozták a hun törzsszövetséget. Egyeztették mitológiájukat ésmegszervezték a törzsszövetség jövendő életét. Agaba
javaslatára újra kezdték azidőszámításukat. A holdevések szerinti számolás a gyakori ködök miatt is meglehetősennehézkes,
amellett eltéveszthető is volt. Ekkor már az Ataisz pusztulása utáni 12968.holdévet írták (ez kb.1000 évnyi idő) (Kr.e.
4040). Az új időszámítás szerint egy esztendőaz egyik medvetortól a másikig, tehát egyik téltől a másikig tart. Az első
törzsszövetségifősámán Agaba lett. Ő az, aki az írást is megreformálta, s az általa alkotott rovásírástáltalánosan használt-tá tette a
sámánok körében. Az ő javaslatára kezdték el írnitörténelmünket is. A fősámánok mindenkori kötelessége lett, hogy a hun
törzsszövetségéletének főbb eseményeit a valóságnak megfelelően megörö-kítsék. Ezérttörténetírásuknak az Arvisura-Igazszólás
nevet adták. A szöveget aranylemezekrerótták, hogy az idő foga el ne pusztítsa őket. Ennyiben lehet röviden összefoglalni
azelőtörténetet. Innen kezdve szóljanak eredetiben az ősi írások regéi. Nyelvük az azévezredek alatt alig változott úz nyelv, melyet
ma magyar nyelvnek nevezünk.HOGYAN LETT ÚZDBÓL ÓZD? (Az 1. Arvisurából )Agaba, a bölcs fősámán azzal kezdte
működését, hogy megszüntette a manysi, az úz és alapp törzs medvetiszteletét; a kunok, a jász és az avar törzs szarvastiszteletét, a
kabarok,a mongolok és a baskírok vaddisznótiszteletét. Egyedül a vendéglátó ajnó törzs nemtudta elviselni a medvetisztelet
megszűnését, ezért a Nagyvíz partja mentén észak feléelhagyták őshazájukat. Távozásukat azzal is indokolták, hogy a 10.
medvetor évébennem esett le a hó, nem tudták a medvék lelkét frissen esett hóval tisztára mosni, s ígynem nyerhettek
bűnbocsánatot a medveölésért. Az első medvetoron elhatározták, hogyegyeztetik mondavilágukat. Ezért minden nap más-más
törzs mondta el, hogy mibenhisz, majd a 25. napon Agaba beszélt az égiekben való hitéről. Úgy döntöttek,
hogyaratásig mindenki meg is írja törzsének vallási elgondolásait. Az egység biztosításáraAgaba a régi képírás jeleiből új
írásjeleket állapított meg. Ezeket emlékeztetőülmindenki ordoszi kőbe rótta magának. A bőséges aratás után rendezett
ünnepségen,amelyen minden vezér, sámán, bát és táltos részt vett, Agaba elmondta, hogy hite szerinthogyan keletkezett az Égi
Birodalom:"Ata-Isis a napisten hét eget teremtett. A 7. égben nőtt egy magas fa. Ennek a magasfának a tetejéről
indult útnak a Nap, a Hold, és valamennyi csillag. A fa gyümölcsébőlAta-Isis egyet ledobott a hatodik égbe és ebből
ott kinőtt egy másik fa. Az felnőtt ahetedik égig. Ezen Ata-Isis leküldte legnagyobb fiát, Sis-Tóremet, hogy
népesítse be ahatodik eget. Sis-Tórem is ledobott a fa terméséből egy gyümölcsöt az ötödik égbe, ésamikor kinőtt a hatodik égig
érő fa, ő is leküldte azon legnagyobb fiát az ötödik égbe,hogy népesítse be. Sis-Tórem fia, Numi-Tórem hasonlóképpen
cselekedett: ledobott egygyümölcsöt. A negyedik eget Numi-Tórem fiai és leányai népesítették be. Ilyensorrendben
létrejött aztán a jó szellemek és jó lelkek harmadik, meg a rossz lelkek második Égi birodalma. Legalul kapott helyet a Nagy
Terembura, amelyben mindenlélek elfért. Onnan a csillagok ütötte lyukakon minden elköltözött lélek figyelhette éssegíthette földi
hozzátartozóinak az életét." Utána minden törzs szószólója számot adottaz Égiekben való hitéről. Úzon, az úzok sámánja, mint
Joli-Tóremnek, a Földanyának legjobb pásztora, így adta elő Földünk keletkezését: "A végtelen kékségben sétált Sis-Tórem.
Egyik felhőről a másikra lépkedett, de amikor megbotlott egybárányfelhőben, dühösen felkiáltott: Hogy a tűz égessen
meg! Ijedtében nagyot ugrott akis bárányfelhő és sisteregve csapódott hozzá apró társaihoz. Tűz pattant ki a
felhőcskeszívéből, majd ez a tüz üstté változott. Az üst magába szedett minden felhőt. Atízezrediknél, a
Tyumenfelhőnél láng csapott ki belőle, s az csillagok képében az égboltraszóródott. Sis-Tórem ekkor elküldte legnagyobb fiát,
Numi-Tóremet, hogy fogja el azt atüzes üstöt, mert mind elégeti a bárányfelhőket. Numi-Tórem el is fogta az üstöt, és apjaelé
vitte. Kettesben elkészítették a Napot és feltették a legnemesebb pályára. Sis-Tóremaz üstből újabb tűzgolyókat kezdett
szétdobálni a Nagy Mindenségbe, míg csak bele nemfáradt. A végén a tűzgolyók belegabalyodtak a felhők vizébe, ezért Sis-
Tórem atűzgolyók gondozását az égiekre bízta. Mindenki vállalta is, csak Ruda-Tórem, avas-forraló égi kovács vonakodott
tűzgolyót őrizni. Így aztán őt Sis-Tórem a tüzes üstgondozásával bízta meg. Egy reggel Ruda-Tóremet alva találta az üst mellett.
Mérgébenaz üst széléről lekapott egy marék tűzhabot és beledobta a reggeli ködbe. Ebből lett aHold. Utána felköltötte a Ruda-
Tórem mellett alvó Kemmit, az égiek szolgálólányát ésmegparancsolta neki, hogy viseljen gondot a Holdra. Numi-Tórem
felesége, Joli-Tóremvolt, az úzok védelmező nagyasszonya. Az ő tűzgolyóját Numi-Tórem a legsűrűbb felhők közé gurította. Hét
fia kereste, ezeröles láncon. Végül a szárnyas Ajak-Tórem találtameg, de úgy, hogy teljesen víz borította. Ekkor Kaltes asszony,
Sis-Tórem leánya a vízbőlbúvár-kacsával követ, iszapot, majd földet hozatott fel. A vöröshasú Cethalnak megparancsolták, hogy
ezt a hordalékot tartsa a hátán, hogy az Élet-anya ott virágzóéletet teremthessen. Így keletkezett a virágzó Föld. Kaltes asszony
álmot varázsolt avöröshasú Cethal szemére és azóta az mélyen alszik. Ha felébred, tüzet fúj az orrából, hamegmozdul, megremeg
a Föld, s földrészek csúsznak le a hátáról az ősvízbe. Így pusztultel annak idején mindent-termő hazánk, Ataisz is.
Most pedig hálát kell mondanunk Joli-Tóremnek, a Föld-anyának a bőséges köles-aratásért. Hálát kell adnunk
aTóremfiaknak is, hogy felépíthettük új székvárosunkat, az Ordosz utáni Úzd vezériszékhelyet és Vasvár földvárát, ifjúságunk
büszkeségét. Sajnos, kabar és mordvinszomszédaink vezéri székhelyünket Ózdnak nevezik."Ekkor készült-Agaba
mesterembereinek, meg a hun törzsszövetség kőfaragóinak ésácsainak közreműködésével - az Aranyasszony - kegyhely is. Most
átadták azt isrendeltetésének. Körülötte minden hun törzs felépítette a maga Tóremjének akegyhelyét. Így 25 kegyhely dicsőítette
az Égi birodalom Tóremjeit. AzAranyasszony-kegyhely 24 öl hosszú és 13 öl széles, 24 karélyos szentély volt, Agaba régirovásai
alapján készítették az Ataiszban, meg Uruk városában állott kegyhely mintájára.Ebben az épületben tartották meg az első
törzsszövetségi összejövetelt, melyen Agabafelolvasta elődeinek rovásait, hozzátéve a magáét is. Utána minden törzs vezetője -
rovásainak alapján - felolvasta hitvallását és törzse történetét. Megfogadták, hogy csak az igazat fogják rovásba foglalni. Hogy
erre mindenki emlékezzen: a feljegyzéseknek Arvisura, azaz Igazszólás nevet adták. A sorokat felülről lefelé rótták, a rovást
baloldalonkezdték. Agaba feleségét, a gyógyítással foglalkozó rima-lányok vezetőjét, Rima asszonytteljes hatalommal rendelkező
Rima-széccsé tették meg. Aranyasszony-kegyhelyének agondozását a lányokra bízták. A 24 törzs kegyhelyét ifjú harcosok
védelmezték. Asámángyűlésen elrendelték, hogy 5 évenként 2-2 ifjú harcost vezényelnek Agaba fősámánés Rima asszony
oktatása alá, hogy elsajátítsák a rovások mesterségét, az emberek és azállatok gyógyítását, az ataiszi tudományokat
és megtanuljanak lovagolni, és vitézülharcolni. Aztán minden 5. év végén eldöntik: ki méltó arra, hogy versengésekben
szerzettgyőzelme alapján az ifjúság vezére, vagy választás útján az egész 24 hun törzs vezére, vagy fősámánja legyen.
Mesterségek tanulására Uzon megszervezte a tárkányok nevelését is. Ez 4 medvetoros évig tartott.A napok számát minden
negyedik évben eggyel megtoldották és az Aba-nap előtti napottárkányok napjává nyilvánították.
100 évenként 8 évig tartott a tárkánynevelés és annak a végén tartották a tárkány-napot. Nagyszala nappá
nyilvánították azt a napot, amelyena törzs-szövetségre nézve döntő jelentőségű határozatokat kell hozni. A medvetoros
évelső napját Aba-nappá tették. Az újszülött gyermek születése napjáról kapta a nevét. P1.Az Aba-napon született gyermek neve
Tónus-Aba lett. (Ilyen neve volt kereszténységünk kezdetén Aba-Sámuelnek.) A törzsek minden napnak két nevet adtak: egy
férfi és egynői nevet. A négyévenkénti pótnapra Nimród-tárkány-féle nevet adták. Azösszejövetelek végén mindig
megvonták a törzsek legeltetési határát. Ordosztörzsszövetségi területén a mindenkori fősámán uralkodott. Ordosz lett a
birodalomközpontja, és mivel úz székhely volt, az úzok nyelve birodalmi közös nyelv lett. Ennek általános megismerését
elősegítette, hogy a sámánok ifjúságának többsége közéjük házasodott. A főként kézműves úzok részt vettek kalandozásokon is,
bár azok hasznábóla sámántizedek révén amúgy is részesültek. Úzd-a szomszéd törzsek nyelvén Ózd-az úzok vezéri szállása lett.
(BATOUR-UZAPANI)Batour halotti torán Uzapani számot adott az előző fősámán minden helyescselekedetéről és a 22
medvetoros év alatt végzett munkájáról. Batour nagy tudásra tettszert Úr városában végzett látogatásai alatt és sokat tanult
Kanszu kinaj tartománybanis az Agaba-féle bölcsektől. Mindezt így foglalta rovásba: Ataisz égi fejedelme Armogur,a
Kosztroma városa feletti hegyen kegyhelyet épített a Napistennek, a bölcs Rátennek.Ugyanis Ráten, az egyedüli égi
istenség nagyon megharagudott, hogy Ataiszminden-tudást kereső népe megfeledkezett az égiek tiszteletéről. Még a
Holdanyakérésére sem szüntette meg gyakori lángolását. Hajós fejedelmek jelentették, hogy 90telehold után a jégmezők alól
kizöldült szárazföldek kezdenek előtűnni. Föld-anyagolyóján újabb földrészeket varázsolt elő a Vöröshasú Cethal. Armogur
ekkor elrendelte,hogy 10 fia közül a 7 idősebb maradjon vele Kosztromában, de Suva és Buda, valamintKuszkó az Amu földrész
alaposabb megismerése után folytassa a felmelegedőföldterületek megismerését. Bölcs Ráten Bálvány-hegyi szentélyében szerzett
útmutatásalapján Buda fejedelem a 30. telehold után elérte a jégmezőkön inneni termékenysíkságot és egy teleholdnyi idő alatt az
elmenekült népek szál-láshelyén megalapította Úrvárosát. Hajókon mindenféle állatból hoztak Öthegyről valókat; ezek a dús
legelőkönhamarosan elszaporodtak. Buda fejedelem ekkor a visszaküldött hajó parancsnokával,Eridővel azt üzente Armogur
öreg fejedelemnek, hogy a Kosztroma felettiBálvány-hegyről küldjön kifaragott építőköveket, hogy ha Rátennek nem is, de
legalábbAnahyta istenasszonynak Ráten köveiből emelhessen kegyhelyet, mert ezen a vidékennincs kő, csak termékeny
termőföldek bújnak ki a jégmezők alól.Bálvány hegyének másik oldalán az agabák kőfaragó és állatbőrkészítő törzsei
telepedtek meg; a Tigris folyam másik oldalán Góg hun fejedelem népe telepedett le; aKosztromával szemközti síkság dombos
oldalán pedig Dorozsma városa épült. Gógfejedelem családjának a tagjai Anina istenasszony hívői voltak, de azért mindenben
készvolt nővére férjének, Armogurnak a megsegítésére. Ezért legidősebb fiának, Magyának meghagyta, hogy a közös Anahyta-
Anina kegyhely felavatására hozza el Magóg huntörzsbeli lovas seregét az ünnepség fényének emelése végett. Buda fejedelem 30
holdtöltéig építette Anahyta istenasszony kegyhelyét az ataiszi Bálvány-hegy faragottköveiből. A felesége,
Suhan, az édesapja, Sute névnapi ünnepén meghalt; kétlányuknak-Arannak és Enéknek-a nevelését Eridő hajósvezér
leánya, Mari vállalta el. A208. holdévben érkezett meg Magya ifjúsági fejedelem Magóg leányának, Ildunak 576lovasle-
gényével és Góg furmányosaival. Két holdtöltéig végezték Anahyta-Aninaistenasszony kegyhelyének építkezésén az
utolsó simításokat. A felavatási ünnepségetarra az időre tűzték ki, amikor a jéghegyek aljáról majd megérkeznek a nagyvizek.
Budahálaadással fordult az égiek felé. Fején egy kosárban vitte a kegyhely zárókövét azAnahyta szobrocskával, amikor
egyszerre csak megrendült a föld, felháborodott atenger, messzi vulkánok tüze pirosra festette az esti égboltot és Ráten
napistenből óriásitűznyelvek csaptak ki. Élám kőfaragói félelmükben elfutottak. Közben megeredt az eső:a Nagyvíz elborította a
termőföldeket; a szennyes hullámok tajtékozva verték azAnahyta-Anina közös kegyhely lépcsőzetét. Buda fennhangon kérte az
égiek segítségét. 3napi fohászkodás után lassankint el is állott az eső. Eridő visszatérő hajójával eljutott Úrvárosáig. Itt, ekkor
járult hozzá, hogy Mari nevű leányát fele-ségül vegye az özvegyBuda nagyfejedelem. A Nagyvíz lassan lehúzódott az
istenasszonyok kegyhelyétől. ANagyvízből újra előtűnt Anina-óm kereskedőváros nevét az elsüllyedt Uruk város utánennek a
nevére változtatták. Az istenasszonyok kegyhelye alatti város pedig felvette azÚr város nevét.A családjával Úr városában lakó
Magya fejedelem a lovai részére a közelben nem találtelég bő legelőt. Ezért 596 lovaslegényével és 3 fiával tovább ment az ataiszi
őshaza Tigrisfolyójára hasonlító folyó partján. Ott megalapította Dabósa és Paripa városát. 60holdtölte után a letelepedés
ünnepségén összejöttek az Élám törzsbeli őslakókkal. Kurdifjúsági kisfejedelem ekkor vette feleségül Aratu hegyi vezér leányát.
Ezen az ünnepenKurddal és a fejedelemfiakkal együtt 480 hun törzsbeli lovas kötött házasságot Uruk városának leányaival.
Mivel Ráten napisten lángolásai folyton nőttek, a hun lovasok többsége a szárazság és a betegségek elől a Naphegyen
túl levő síkságra vándorolt. Ottújabb várost alapítottak és Magya fejedelem legkisebb fiáról Magyarkának nevezték el.Hunor
kelet felé egy nagy lólegelő végén megalapította Hunnor városát, Kurd pedigcsaládjával együtt visszaköltözött Dabósa és Paripa
vidékére. Ha újabb szárazság jött,Kurd a népével beköltözött a hegyi törzsek szállásaira. Hunor lovasainak vándorlásaAtaisz
elsüllyedésétől számítva 250 holdtöltéig tartott. Közben a gazdagabb hun lovasok sorban hun szövetségi gyarmatokat
alapítottak. Hunnor városába már csak igen kevéslóval érkeztek. A gyalog hun ifjúság igazi városlakó lett, de kalandozásokra is
indult, déliirányban. A meglovasodott gazdagabb hun törzsek letelepedtek; a szegényebbgyalog-ifjak a rokon agabák törzseivel,
meg a jürcsikkel és az ajnókkal ismerkedtek. AzAgaba-féle bölcsektől szereztek tudomást arról, hogy Ataisz után még Amu
nevűgyarmatuk is elsüllyedt. Suva ellenben a gazdag déli szigetvilágban fennmaradthajósaival együtt. Párszi-óm, Hikszosz-óm és
Kuszkó Indijó-óm gyarmatáról is érkeztek már vissza, de Ataisz minden gazdagságával és műveltségével együtt elpusztult.Az
agabák az őshaza szerinti Hangun folyó (a mai Huanghó) torkolatának közelébenmegalapították Agaba-óm városát, itt
a hasonló nyelvet beszélő hun ifjúsággal jólmegértették egymást és kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek velük. Bátrabb
agaba-féle hajósok egy alkalommal a befagyott Nagyvízen keresztül kutyás-szánon ellátogattak Indijó-óm gyarmataira is. De az
ilyen kalandozás során igen sokan elpusztultak. Agaba-óm fejedelmei mindenütt Ataisz nyomait keresték. Közben ősiismereteik
alapján a Napisten templomában a kőfalra faragták Ataisz körvonalait ésmegörökítették Amu gyarmatbirodalom elsüllyedését
is. A Földanya felmelegedése utána hunok Dorozsma és a Tigris folyó síkságáról felkapaszkodtak a jégmezők fennsíkjára,ahová
csak a fénylő Gara-zúgókon át lehetett feljutni. A Kékleny sziklái 500 öl magasak voltak. Az itt legelésző lovak közül hozta le
Magya, a széki-hun származású fejedelem aGóg és Magóg fejedelmektől kapott lovakat, meg velük együtt a lovak
ifjú lovasait is.Ezekkel az edzett lovakkal jelentek meg Uruk-óm vidékén, s úgy hódították meg aHunnor városáig terjedő
füves pusztaságok vidékét. Magóg furmányosai Élámbólhordták a Nagyvíz miatt megrongálódott Uruk-óm és Úr város
építéséhez a szükségesköveket. A földrengések alatt hol Élámban, hol Úr városában tartózkodtak. A 60.Hold-évvel azonban
Magya küldetése véget ért. Ezért létszám-megállapítást tartott, dekiderült, hogy a Suhan-ünnep alkalmával a Góg-származású
Suhan fejedelem-asszonytemetésén Anahyta szertartás szerint Góg furmányosaiból is kivégeztek háromdíszkocsi-hordozót, az
akkori nyelven szék-hordót. Mivel ezekre nem lehetett ráfogni,hogy a Tigris árja sodorta el őket, hiszen palotabeli testőrök
voltak, Magya furmányosaielhagyták Úr városát. Magya fejedelem parancsára a 240 furmányos lovas közü1 237-ena
Nagyhegyen túli Magyarkára mentek. Ott Szavárd lovasparancsnok vezetése alattkőből várost építettek Magya fejedelemnek, s
a legkisebbik fejedelmi ifjú itt kezdte el aGóg és Magóg tanításán alapuló sámánképzést.Ezen a sámánképzésen mélyen elítélték
az Armogur-féle véres temetési szertartást,amilyennek során Suhan temetésén is kivégezték a három Magóg
székhordószolgalegényt. Csak a siratóének szokását tartották helyesnek. Megszüntették az Armogur-féle képjeleket is és csak a
24 hun törzs képjeleit tartották meg egyszerűsített formában. A sámánképzésen az elsüllyedt óhazát így ismertették: hogy Ataisz
aboldogság földje volt, ahol soha sem volt tél. A Nagyvíz mellett a Hangun folyó jobbpartján élt Úr népe és az
agabák kézműves törzse; a folyó bal partján, a Hun síkságon éltGóg és Magóg népe. Amikor a Ráten szokatlan felmelegedése
elkezdődött, a nagy hőségelől jószágállományukat a Gara-zúgó fennsíkjára terelték és csak a felhasználás végettszükséges
állatállományt hozták vissza a Hun-síkságra és Dorozsmába. Úr népének Uruk nevű fővárosából széles lépcsősor vezetett fel a
800 öles Ráten-hegyen épültNapisten-kegyhelyre. A hegy és a Hangun folyó között épült Kosztroma, Úr népe és azagabák
kikötővárosa. Vele szemben a fehér és fekete, azaz Góg és Magóg hun törzsek közös fővárosa, Dorozsma. Góg és Magóg két
részre osztotta a termékeny Hunsíkságot-Anina istenasszony 200 öl magasságú kegyhelyével az enyhébb éghajlatú Hunfennsíkot
12-l2, azaz összesen 24 részre osztották fel. A részek között minden vitamegelőzésére gyepüket is hagytak. Kosztroma minden
szükségletét a Hangun jobboldalán lévő Öthegy vidékéről fedezték; Dorozsma kikötőt és a hun székvárost a Hunsíkság termékei
és a Hun fennsík, vagyis a Felvidék állatállománya látta el. Az 5évenként megrendezett ifjúsági vetélkedőket minden alkalommal
az Il-Du városrészbentartották. A győztes akár legény, akár leány, maga választhatta meg élettársát és"ifjúsági fejedelem"
címmel az ifjúság vezére lett. Amikor az ifjúsági fejedelem rangotGóg nyerte el, Magóg leányát, Il-dut vette feleségül. A
házasságukból született Magyavitéz 260 holdéves korában nyerte el az ifjúsági fejedelem rangját. Kosztroma
újfejedelmének, Budának a kérésére Magya 576 lovassal és 240 kézművessel indult el aBuda fejedelem városában épült kegyhely
felavatási ünnepére. Úr városának létszámát
 
tehát 580 lovas és 240 kézműves ember növelte. De az ezer körüli lóállomány részérelegelő-terület kellett, de a három hun
törzsbeli ifjúnak az eltűnése is jó alkalmatszolgáltatott arra, hogy a folyton erősbödő ellentéteknek elvándorlással vessenek
véget.Úr népének és az agabáknak Ataiszbeli létszáma azért is volt mindig kisebb, mert afejedelmi személyek temetésén
szolgahadukat lemészárolták, hogy a holtat az Égibirodalomban is szolgálják. Ez szöges ellentétben állott Góg és Magóg
törzsének vallásiszertartásával, mert ők csak állatáldozat formájában mutattak be véráldozatot. Agyászolók addig nem is
mentek el, amíg a feláldozott állatok húsát meg nem ették ésmaradványait el nem égették. A hun törzsek állománya tehát folyton
nőtt és márbenépesítették a 600 öl magasban kezdődő Hun felvidéket is. A Gara-zúgó vizénépületfát szállítottak le a Hun
síkságra. A fát a Hun tó partjain dolgozták fel. Ittkészültek előbb a 12 lapátos, 1 vitorlás, majd később a 24 lapátos 2
vitorlás hajók is.Ezekkel járták a Nagyvíz akkor ismert részeit. A jégkéreg alól előbukkant Amu-óm,Indijó-óm, Párszi-óm, Hik-
szosz-óm, Suoma-óm és Uruk-óm. Igaz, hogy Amu-ómmajdnem teljesen eltűnt, de a többiek megmaradtak.
Buda fejedelem példamutatóanmaga kezdett neki, hogy Uruk városát régi fényében felépítse. Így kezdődött
Uruk városának tündöklése, de a 24 hun törzs a kegyetlen véráldozat miatt mégis elhagyta.Buda fejedelemmel azonban
vérszerződést kötöttek egymás bármikori megsegítésére.Buda fejedelem ugyanúgy, mint Ataiszban volt az Öthegyen,
kegyhelyeket akart építeni.Az Anahyta kegyhelyet a nagy katasztrófa idején készítették el. Magya ezután alovasokkal észak felé
vonult Dabósa és Paripa irányában. Budának a vérszerződésértelmében 60 holdév után a visszamaradt 237 kézműves hunt is
utánuk kellett indítaniaDabósába. Mire eljött a 120. holdév, a főként mordvinokból, csuvaszokból, lettekből,úzokból és
kabarokból álló kézműves csoport már megcsaládosodott és lélekszám szerint620-an vonultak be Dabósába. Közülük sokan,
főként a gazdagabbak, Dabósábanmaradtak; a szegény többség állataival, a nyájőrző, házőrző és gyermekőrző kutyákkalegyütt
Magyarka felépítése végett átgyalogolt a Nagyhegyen.Lovaikért cserébe főként bárányokat kaptak. Ezeket könnyen
áthajtották a hegyiutakon. Ekkor még csak háromféle kutyát ismertek: komondort, pulit és kuvaszt. Agyerekek nagyon
szerették őket. Házastársi kapcsolataik révén a kézműves csoporttalmuromák, esklók és maramik is érkeztek. Ezek
elbátorkodtak egészen a jéghegyekig, dea hóesés előtt nyájaikkal együtt mindig visszatértek Magyarka környékére. Magyarkána
130. holdévben abban állapodtak meg, hogy Uruk város és Paripa között Kurd utódaiés vitézei tartják kezükben a legelőket;
Hunor népes tábora a Magyarka és Hunnorvárosa közötti részen marad; Magyarka és Magya fejedelem visszamaradt lovasai
éskézművesei pedig egészen a jéghegyekig keresik az új legelőterületeket, megfigyelve aváltozékony időjárás szerinti terjeszkedési
lehetőségeket. Minden településnek Ataiszbólhozott nevet adtak. Ezeket fekvésük szerint is jól ismerték, mert Magya
fejedelemmagával hozott ékes rovásukkal minden feljegyzést. Azok egyebek között azt tanították:"Az élet harcaihoz nemcsak a
testet kell táplálni, hanem a lelket is folyton erősítenikell!" Úr népe kézügyességben, rovások megörökítésében, zenében és
istendicsőítőénekekben jeleskedett. A velük rokon hunok a gyermekek és lovak nevelését, gondozásáttartották az istenek előtt
kedves cselekedetnek. A fekete és a fehér Hun síkság lassankintkicsinek bizonyult és meleg időben a nép már elfoglalta az ataiszi
Felvidéket is. Ezt arészt 24 részre osztották 10-10 napi lovaglási területtel, közöttük 10 tyumen lóhossznyiszabad területet hagyva.
Ataiszból való elindulásukkor 2 tyumen szálláshelyet tartottak nyilván a sámánok. Ezeket most már háromfelé használták a
szálláshelyek elnevezésére.
 
A Tigris folyó jobb oldalán épült Kosztromában Úr népének és az agabáknak akereskedői és iparosai éltek, a Tigris folyó másik
oldalán, Dorozsmában Góg és Magógkézművesei és kereskedői építették ki városukat. Az ifjúsági versenyek a Hun tó partjánés
a Hun síksági Pusztaszeren zajlottak le. Az Ildu városrészben szálláshelye volt mindentörzsnek. A 700 öl magas Kékleny
hegygerinc a Gara-zúgóval kettéosztotta a Hunbirodalmat a nagy Hun síkságra és a Hun felvidékre. Itt kiváló legelőterületek
voltak,amelyek csak lankásan emelkedtek a jéghe-gyekig. A felmelegedés növekedtével az erdők is mind nagyobbak lettek.
A kivágott farönköket a Hangony folyón úsztatták le, majd aGara-zúgó alján, a Hun csatornán keresztül juttatták el a
Hun tóba a kézművesekhez.Az ott készült 12 és 24 lapátos hajókat csúsztatón engedték le a Hangun, illetve a Tigrisfolyóba. Góg
12 törzse a Hangony jobb oldalán 120 napi lovaglással bejárható területethasznált. Ez fokozatos emelkedői és hűvösebb éghajlata
miatt jórészt lóedző területnek számított. Magógnak ugyancsak közel akkora területű mezőségén viszont az éghajlatállandó volt
és már köles termeléssel is foglalkoztak rajta. Erdőirtásokkal Góg fehér-huntörzsei is nagyobb területeket nyertek. Ezeken
nagyon megszaporodtak a birkanyájak. Abirkát úsztatva Dorozsmába vitték, bőréből a kézművesek ruhaféléket készítettek. A
237hun kézműves létszáma nősülés és családosodás folytán 620-ra emelkedett. Budafejedelem ezért megengedte, hogy
juhnyájakat kapjanak ajándékba. Szavárd kézművesfejedelem aztán a Magyarka fölötti hegységben és az alatta levő síkságon e
nyájak váltólegeltetésével a juhállományt igen megnövelte. Az ataiszi Bálványhegyen Ilgaraaranyasszony Örök-tűz szentélyében
holdévekben számolták az időt, a Hun felvidék kabar nyílhegykészítői azonban a tűz megszerzésének idejéhez igazodva évről
évre adiadalmas Aranyasszony ünnepétől számolták az időt. De ezt még Armogur felesége,Ilgara asszony sem fogadta el, bár
nagyon megkönnyítette volna az idő számítását,hiszen a holdévek már a tyumen-számokra rúgtak. Szavárd törzsének fejedelme
ígymondta el a Magyarkára érkező Batour fősámánnak a kézművesek időszámítását:A Gara-zúgón túl levő Kuszkó
Birodalmában Artupi asszonynak Kecső kabarnyílkovácstól négy fia származott: Ragyolc, Miskolc, Rohonc és Tiszolc. A törzs a
jó eszűRohoncot küldte a Bálványhegyre sámánságot tanulni. (Köles-sarlózásra onnanmindenkit hazaküldtek.) Ragyolc,
Miskolc és Tiszolc a Hangony forrás tavában fürdött,amikor egy játékos kis mackó a folyóra hajló fáról beleesett a sebes folyású
vízbe. A fiúk nyomban a fuldokló medvebocs után úsztak és kimentették a vízből. Kemi-asszony, amedvék anyja haragjában az
erdőt villámmal sújtotta. Lett is rögtön bundaszárítóhőség. Ragyolc és Tiszolc ijedtében elszaladt, de Miskolc a kis boccsal
odament a tűzhöz.Mind a ketten azonnal meg is száradtak. Amikor Ragyolc és Tiszolc látta, hogyMiskolcnak semmi baja, ők is
odamerészkedtek a tűzhöz. Egy lángoló tuskóra szárazgallyat raktak, s annak a tüzénél tovább melegedtek. Amikor mind
megszáradtak, Kemiasszony az erdő tüzét felszippantotta és záporral elverte. A három testvér a bocsot apásztorkunyhóba
rejtette. Hajnalonkínt odajött Kemi asszony, a szájából tüzet vett előés úgy melegített ételt a bocsnak. Ezt 5
napon át megismételte. De az ötödik naponelaludt a kunyhóban. A pajkos Miskolc tüzet lopott ki a szájából és
a tüzet egytejescsuporba rejtette. Ekkor ért haza Rohonc. Ő a lopott tüzet Ruda-Tóremajándékának tekintette. Amikor Kemi
asszony elment a kunyhóból, a nyílkovácsok későéjjelig tanakodtak. Végül Kecső azt javasolta, hogy a három tűzszerző ifjú az
égiek ajándékával menjen fel a Bálványhegyre, hogya csillagokat és időket rovó sámánok  ottezt a nevezetes eseményt
megörökítsék.A tüzet száraz fával táplálták, majd5 csuporbaszétosztották . Három csuporral Ragyolc, Miskolc és Tiszolc futva
indult a Bálványhegyi

 
szentély felé, a negyedik csupor tüzet Rohonc egy ladikon vitte a Hangony folyón,azötödik csupor tüzet Artupi asszony
a leányaival gondoztatta éjjel-nappal. Rohonchatalmas evezőcsapásokkal siklott a Hangony vizén, de amikor még a Gara-
zúgó előttkiszállt a ladikból, a folyóba beleesett és a tüzes csupor odaveszett. Ragyolc a tizedik,Tiszolc a huszadik napon ejtette
bele a csuprot a vízbe. A 24. napon Miskolcnak sikerülta Gara-zúgó alatti Hun síkságra jutnia. Ekkor Artupi öccse, Garaúz
hegyi vadász avállára vette holtfáradt öccsét és diadallal vitte fel az Isisek lépcsőin a 800 öles hegytetején épült szentélybe.
Garaúz a tüzes csuprot tartó Miskolcot óvatosan letette Ataisznagy gömbje elé. Ezen a gömbön a bölcsek feltüntették,
hogy a Sis-Tórem által a felhők közé gurított Földgolyón hol vannak telepeik Ataisz lakóinak. Ata-Isis leányai örömmel jelöltek
meg minden helyet, ahol szárazföld bukkant ki a jéghegyek alól. Amikor Garaúz(grúz) az 5600 lépcső aljára ért, az
ifjúság egetrázó éljenzésben tört ki, és Isisnek leányailegszebb ruhájukat vették magukra és ujjongva terjesztették a boldog hírt:
Miskolc vitéztűzet hozott ajándékba az égiek haragos villámaiból!Tüzet, ami melegít! Tüzet, ami megolvasztja még a
Kékleny-hegy szikláit is! Agaba, abölcsek legvénebbje állt a lépcső legmagasabb fokán. A két legszebb csillagrovó
leányaranytálcán őeléje tette le Miskolc pásztorlegény élet-tüzet tartalmazó csuprát. Agabaolajüstbe öntötte a csupor tüzét, s az
égig érő lánggal árasztotta a meleget. Agabaelrendelte, hogy a csillagrovó leányok legnagyobb gondja az legyen, hogy az égiek
tüzesoha ki ne aludjon. Meghagyta még, hogy az égiek tüzet adó jóságát mindenaranyasszony-ünnep után
megünnepeljék. Kecső és Artupi gyermekei ezután abban akegyben részesültek, hogy Garaúz vezetésével megtekinthették az
idők múlásának rovásait. (Ez a Mindenható leírása!) Már 11 tyumen (110000) és 110 alkalommal teltmeg a Holdanya egészen
kerekre, amikor Magya ifjúsági hun fejedelem is elindult, hogyBuda fejedelem város és kegyhelyalapító ünnepén a
lovasversenyeken ő is részt vegyen.Szavárd viszont akkor szállt hajóra, amikor kabar és úz nyílkovácsai már 8470alkalommal
ülték meg a tűz megszerzésének ünnepét. Ekkor süllyedt el Ataisz. Attólkezdve 12968 alkalommal lett telehold és 998 esetben
tartották meg a kézművesek a Tűzünnepét, mire Ordoszban megalakult a 24 hun törzs szövetsége. Temérdek vita folytarról,
hogy melyik csoport tévedett és melyiknek van igaza. Végül a legbölcsebb, Agabameggyőzte a sámánokat, hogy az első medvetor
emlékére és a tévedések kiküszöbölésevégett kezdjék újra az időszámítást. A medvetorok, vagy makkolás utáni
disznótorok számát minden törzs tudja ellenőrizni. Ezt a Magyarka fölötti Szavárd-törzs is helyeselte.Szavárd kézműves törzse
Batour látogatásakor ünnepelte az Ataisz pusztulása utáni1018. disznó-toros evést. A kézművesek tehát az égiek tüzét már 9488
disznótoros éveünnepelték. Ez az Agaba-féle 20. medveév.Kézműves-rovás szerint már 15480 éve használjuk a tüzet. Az
időszámítás amegállapodással valóban megbízhatóbbá vált, hiszen a téli medvetorokhoz már lehetettigazodni. Aranyasszony
ünnepe után a kézművesek minden negyedik évben nagy játékokat rendeztek: lovaglást, nyilazást, szőrlabda-játékot.
De a legkedveltebb volt aminden évben megrendezett tűzfutás. Minden 5. évben a sámánok versenyeztek. Az őversenyüket
20 évenként rendezték az ügyességi viadalokkal együtt. Ennek a győzteselett az Ifjúsági fejedelem. Az ataiszi versengést a
Tűzfutás emlékére rendezték. Ekkor agyőzteseket a Bálványhegy lépcsőinek alján illatos bogyók nedvével kenték be.
Akegyhelyre e nélkül senki sem léphetett be. Ilyen különleges illatú bogyó csak aBálványhegyen termett. Ha valakinek ezzel
bekenték a teste látható részeit, azok a tűző

You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

 
Napisten mérges tekintetére sem hólyagosodtak fel. Amikor valaki belépett a díszeskegyhelyre, Agaba az illatos üstbe mártotta
ujjait s ezzel a ritka nedvvel bekente aRaten-Tórem tiszteletére érkezett vendég homlokát. Ezután a vendég, saruját
levévebeléphetett a kegyhelyre. Az edényt jósüstnek használták. Az ősi Bálványhegyet amindenkori nagyfejedelem testőrsége
őrizte. Éberen vigyáztak rá, hogy abból akülönleges cserjéből senki se vihessen sehova egyet se. Tiltották az Isis-lakók, az
Égiek parancsára. Amikor Armogur fia feleségül vette Suhan kegyhelyőrző lányt, akkor Suhanédesapja, Suté volt a bölcsek
legvénebbje. Suhan azt kérte apjától, hogy nászajándékulkapott üstjében vihessen magával a szent bogyót termő cserjékből. Suté
25 cserjéthelyezett nyalábba kötve a nedves földdel bélelt üst aljába, leányára bízva titkosgondozásukat. Buda csak akkor értesült
erről, amikor Suhan az új telephelyeken márelültette a cserjéket. Amint a Kosztroma feletti Bálványhegyen minden győztes
kapottegy-egy díszcserje-ágat, ugyanúgy az Uruk városában meghonosodott cserjékről is adtak emlék-gallyat a lovasversenyek
győzteseinek. Suhan nagyobbik leánya még AtaiszbanMagya győztes ifjúsági fejedelem felesége lett; Arant a hikszosz telepi Ten
vitéz vettefeleségül. Hunor és Magyar azt gondolta, hogy Ataisz azért süllyedt el, mert Suhankilopta az ataiszi Bálványhegyi
illatos cserjéket. Ezért ők nem fogadták el az ilyenajándékot. Kurd ifjú felesége: Enéh és Aratu leánya azonban a cserjét továbbra
istermesztette. Aran utódai már nem voltak ilyen babonásak, és Ten birodalmában nagyterületen szaporítva elterjesztették ezt a
különleges nedvet adó bogyós gyümölcsöt.Hunor és Magyor azonban irtózott még a látásától is, és a győztes vitézeknek
díszeskovácsolású kardot ajándékoztak.Szavárd kézműves népe, akik a Kurd földje és Magyarka között telepedtek le, ezt
abogyót meleg nyáridőben az üstben főtt étel kozmásodásának megakadályozásárahasználta. Ezt a szokást Szavárd még Ataisz
Bálvány-hegyén leste el Suhan asszonytól.Az ellenben nagyon aggasztotta Szavárdot, hogy Suté bölcs nemcsak Suhannak,
hanem amásik két leányának is adott útravalót ezekből a cserjékből, akik Kuszkóhoz, illetveSuvához mentek feleségül. Amikor
megalakult a 24 hun törzs szövetsége, Agaba fősámánminden összejövetelen hangoztatta ezt az ataiszi "bűnbeesést" és ezért
javasolta, hogy azifjúsági versenyek győzteseinek díszes kardot adjanak. Ez sokkal férfiasabb volt ésamellett célszerűen szolgálta
a 24 hun törzs szövetségi érdekeit is. Amikor Kuszkóelindult keletnek, Buda nyugat felé, Suva pedig délre,
megesküdtek, hogy egymás útjaitminden esetben keresni fogják. Elsőnek Suva indult el; egy holdtöltével rá Amur, adéliek
kézműves hajóláncával. Utána Buda, és több hajó-látóvonal távolságban Szavárda kézműveseivel. Ezt "hajóláncnak" nevezték.
Végül nádcsónakok kíséretében Kuszkóindult napkeletnek.

You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

 
De mire a következő holdtöltén az ős Agaba elindult Kuszkó után a kézművesekkel, jötta szörnyű földrengés, tűzokádat és
mennyek szakadása. Ebben a szörnyűségben aKuszkó-féle nádhajók mind odavesztek és Agaba két kézműves vitorlás hajója is
csak 
 You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

 
nagy nehezen tudott megmenekülni az özönvízből. Agaba népe megesküdött: örökkékeresni fogják Buda, Suva és Kuszkó
népének maradékait. Ez a vágy benne élt mindenutódukban. Határtalan volt hát a bölcs Agaba öröme, amikor az Ordosz
felettiBálvány-hegyi vásáron felismerte az elpusztult hun törzsekből megmenekült ataiszinépek marad-várnyait. Főként arra
törekedett, hogy az emberáldozatnak még azemlékezetét is kitörölje a szövetségbe tömörült új népből. Azt viszont törvénybe
iktatta,hogy minden emberöltőben legalább egy alkalommal elmenjenek kalandozni, vagybékés, vagy háborús céllal, mert csak
az újonnan látottak, és tapasztaltak alapján lehettovábbfejlődni. Hisz a tűz birtokába is Miskolc kíváncsisága alapján
jutottak és azt azazóta eltelt sokezer év alatt a bölcsek mennyi mindenre hasznosították! A tűzmegjelenéséig nyershús-
táplálkozással egy-egy ember legfeljebb csak 400 alkalommalpillanthatta meg a teleholdat; Ruda-Tórem üstjeiben azonban
minden rosszat kifőztek ahúsból, s így az emberek 5-600 holdévig is gyönyörködhettek a telehold szépségében. Sőtaz ataiszi
Öthegyen szedett bogyók és gyógyító füvek főzetének formájában mindenkiihatott az Élet vizéből is, és ezzel meghosszabbíthatta
az égiektől kapott életét. Öregbölcsek rájöttek arra is, hogy ha az állatok zsírja helyett a Bálvány-hegy bogyóibólsajtolt
folyadékkal készítik ételeiket, nem esnek olyan könnyen betegségek áldozataivá.Ezért nem engedték, hogy ezeket a cserjéket
másutt is szaporítsák. Élám népe aztánazzal vádolta Ataisz bölcseit, hogy önző cselekedeteik miatt kellett Ataisznak elpusztulnia.
De az agabák elődei látták, amikor az égi hatalmasságok a Kéklenyhegységet a Gara-zúgóval együtt "az Égbe repítették". Ők
azonban megmaradtak. Ezpedig azt jelenti, hogy az égiek az igazakat nem engedték elveszni. Batour ezek alapján ahuszadik
medvetoros évben azt mondta Szavárd törzsének, hogy az általa most vezetett,meg a később következő kalandozási
hullámoknak is egyik célja az Ataiszból megmaradtigazak keresése. A kézműves tárkányok szerint az égiek a gonoszokat
megbüntetik negyedíziglen, de az igazakat megjutalmazzák ezeríziglen. Az igazaknak az agyuk ismegtisztul, és az égiek
gondolatait terjesztik az egész földön. "Az ataiszi Öthegyen is, azonnan hozott gyógyfüveken is rajta van az égiek tekintete. Tűz
segítségével kiölik arosszat mind állataink húsából, mind a növényekből. Ezért kalandozásaink alatt mi csak a magunkkal hozott
gyógyfüvek vizét ihatjuk és csak a tűz segítségével elporlasztotthúsok erejét vehetjük magunkhoz táplálékul, vagy a hús porával
és ízesítőkkel megáldottétkeket ehetünk. Látom, Sza-várd törzse is felállította az Öthegyet, hogy az égbe röpítettGaraúz törzs
népét, vagy annak megmaradt kézműveseit örökké éltessék az égiek. Úgylátom, az Ataiszból elhozott gyógynövények magva itt
nagyon elterjedt; hosszú életű leszhát Szavárd törzsének minden kézműves leszármazottja. Addig, amíg az ataisziBálvány-
hegyen termett szőlőt csak bogyó alakjában fogyasztották, a szőlő csak egészségére vált mindenkinek, de amikor bozasörként
mézzel édesített részegítő italformájában kezdték fogyasztani a szőlő levét, megrövidült még a bölcsek élete is. Ezt aszőlővesszőt
megtévedt bölcsek lopták a Bálványról; az után sokan kezdték szaporítani, abűnösök lerészegültek, ezért végül az égiek
elpusztították Ataiszt. Egy bölcs rájött mégaz ataiszi bor sűrítésére is. Ezért az égiek tiltott tűzhasználat miatt halállal
sújtották."Batour innen Szavárd törzsének lovasaival, akik állandó kapcsolatot tartottak Gandipatiszukkal, Sirgula városába
lovagolt. Gandi patiszuk örömmel fogadta Batourt és azÚr szentélyében Ataisz bölcsességei felett elmélkedtek. Egy véleményen
voltak afelől,hogy az ataiszi holdszámítás helytelen és Batour, vendéglátója iránti figyelembőlelfogadta az Ataiszban forradalmat
előidéző újítást: azt, hogy az Agaba-féle Samasnatörzs a sok zavart okozó Hold-evés-számításról áttért a kabarok tűzszerzési
eredetűidőszámítására. A Bálvány-hegyi sámánfejedelmek e miatt a Samasna törzset "égiáldozattal" ki akarták végezni; de a
halálra ítéltek a kivégzés előtti éjjel megszöktek és a

You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

 
legnagyobb bárkában kieveztek a Nagyvízre.Ezek a kos jegyében született ifjak hosszas evezés után egy ingovánnyal szegett
dombalján kötöttek ki. Azt a dombocskát, melynél Káldi vitéz kilépett a szárazföldre,elnevezték Káldi-földnek. A mocsarak
lecsapolása után megalapították Uruk városát,hogy ott ápolják az ataiszi hagyományokat. Ez a tűz megszerzése utáni 758. év
11.holdtöltéjén történt. Mindebben az is segítette őket, hogy úrnapi lepeljüket összevarrvaSzélasszony elé az Ég
fájára feszítették. A véráldozattól való megmenekülésüketmegtették új időszámításuk kezdetének. Batour látoga-tásakor Uruk-
óm népének patiszukjai már a tűz megszerzésére emlékeztető 1730. ünnepi evést számolták. Közösakarattal megállapították,
hogy a mindent elpusztító ataiszi Nagyvíz a 732. évben volt. AMagya ifjúsági fejedelem elvonulása utáni 10. évben,
vagyis 742-ben érkezett megIndijó-ómból a városalapító Samasna törzs Pistije és feleségül vette Buda özveggyé váltleányát,
Arant. Aran, miután férjét a feketék megölték, otthagyta Hikszosz-ómot. Mostboldogan ment feleségül a sokat
szenvedett Samasna-Pistihez, akit később Hikszosz-ómszokása szerinti módon királlyá is választottak. Samasna-Pisti annak
idején sírvamenekült el Ataiszból egy félig kész bárkán. Útközben a Samasna törzs ifjú sámánjaiközül sokan elpusztultak, míg az
új Indus folyó torkolatában, Indijó-ómban végrekiköthették bárkájukat. Az Agaba, Indijó és a Hunan törzsbeli hunok
elváltak Samasna-Pistitől és a hikszosz tutajosokkal, meg az indijó lovasokkal a Pamír szállás felévették útjukat, hogy újabb
farönk-tutajról gondoskodjanak. Ezek a tutajosok aztánhírül hozták, hogy az indijó törzsbeli ifjú sámánok az új Indus
forrásvidékén telepedtek meg, a Hunan törzsbeli hunok pedig kimentek a kellemesebb éghajlatú Pamír aljáig ésvalamennyien
indijó leányokat vettek feleségül.Az agaba törzsbeli ifjú sámánok tutajos rakományukkal visszaérkeztek Indijó-ómba. Ekkor
futott be Buda fejedelem egyik hajója is. Örömmel üdvözölték avárosukat alapító Samasna törzs Pistijét, aki
aztán elmondta, mégpedig a valóságnak megfelelően Ataisz pusztulását és csodával határos menekülésüket. Larsa
hajósvezérkérte Samasna-Pistit, hogy tartson velük, mert Buda fejedelem szeretne közvetlenülpontos részleteket hallani Ataisz
végnapjairól. Így hát a maradék agaba ifjakkalUruk-óm városába hajóztak. Larsa hajója 24 lapátos gyorsjáratú volt, ezért
hamarabbérkezett meg Uruk-ómba. Buda örömmel várta Samasna-Pisti bárkáját a kikötőben.Többé el sem engedte a sírva-
nevető ifjút, és hogy az Uruk-ómi szellemi feszültségetfeloldja, leányát az özvegy Arant örömmel adta feleségül Samasna-
Pistihez.Samasna-Pistit az ő (Buda) halála után az összes samasna-patiszuk jelenlétében azAtaiszból hozott olajfák illatos levével
királlyá kenték. Így lett Samasna-Pisti az Uruk-ómbirodalmának első királya. Ekkor állapították meg, hogy a 24 hun törzs
sámánjainak elnevezése még az ataiszi időkből származik. Az agabák patiszukjait ugyanis márAtaiszban is sámánoknak
hívták. Gandit gondolkodóba ejtette, hogy a hunok ölnek nevezett mértékegysége talán jobb, mint az ő rőf mértékük,
hiszen egy ölt 3 rőf adott ki,márpedig ennyi kell egy átvetett ruhára. Az ujjnyi mértéknél is jobb volt a
hunoknálhasználatos arasz, mivel 3 arasz megfelelt 60 ujjnak, vagy egy rőfnek. Viszont 9 araszadott 1 ölt és 10 arasznyi
vászonból akármilyen nagy embernek el lehetett készíteni egyátvetős ruhát. Terület-mérésre is megfelelőbb volt a hunok lépése,
mint rőfben mérni azutat. Batour mindent aranylemezeiről olvasott fel. Annak a jelei megint csak felkeltették 

You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

 
Gandi érdeklő-dését, mert a hun rovásokkal sokkal jobban ki lehetett fejezni agondolatokat. A hunok aranya súlyban megfelelt 1
ezüst talentumnak, 1 árfolyadék-mennyiség pedig a köblábnak. Gandi patiszuk 1 holdtöltéig
látta vendégülBatourt, majd 25 főnyi kísérettel útbaindította Indijó-ómba, hogy tudomást szerezzenek a
Samasna-Pistihez hűtlenné lett sámánifjakról. Indijó-ómban örömmel fogadták Batourt és a legközelebbi
tutajkaravánnal útnak indították a hunok alapította Léhvárosába. Hosszú idők múltán a hunok leszármazottai
összeütközésbe kerültek az indijósámánok utódaival. Ezért a Léh városától az Indus forrásvidékéig létesített
szállásaikatátengedték az indióknak; ők maguk pedig a parszi-szkítákkal keveredve a Tárem-tómellé vándoroltak. Ez Pamír
hegyének a pamír és parszi-szkíták által lakott részétőlkeletre volt. Batour feljegyzései szerint Léh vezér népe szigorú törvények
szerint élt.Beszédjüket eleinte csak úgy-ahogy értette, de három holdtöltényi idő alatt tökéletesenelsajátította.
Elmondták neki, hogy Léhből kiindulva titkos útjaik is vannak; meg hogyitt a Tárem-tó partján jól éreznék
magukat, de a tó vize állandóan csökken és ezért aföldműveléssel mindig lejjebb kell vonulniuk a termékeny iszapos tó mellé; így
régiültetvényeik helyét csak legelőnek tudják használni. Apáik, a hunan törzs vénei újszervezetet adtak a harcosoknak. 400
családban állapították meg a vadászó törzsbeliek lélekszámát; az első 100 csak a harmadik 100 családdal házasodhat, a második
anegyedik százzal. Ezt emberöltőnkint, azaz 20 évenként cserélgetni fogják. Panaszkodtak az időjárás kilengéseire. Tó melletti
ültetvényeik gyakran elpusztulnak és ilyenkor csak avadászat és a kismérvű állattenyésztés menti meg őket az éhenhalástól.
Legnagyobbbajuk, hogy az indijók is, meg a kétféle szkíták is ellenségesen viselkednek velük szemben. Isteneikben is csalódtak:
nem segítik őket. Azt eszelték ki, hogy az isteneket azemberek gondolkodása teremti, tehát az összes többi felsőbb lények is csak
emberek eszében születnek meg. De azért mindenkiben isteni szellem lakozik. Most rajtuk csak aTárem-tó, vagyis az istenek
tava segít, mert az látja el őket hallal. Csak az a családerősödik, gazdagodik, melynek a feje okosan tud gondolkozni. Ezért
minden családfőnek kegyhelyet emeltek, a Tárem-tó mellé 400 szentélyt. Megszervezték körülöttük a katonairendet is. Léh vezér
azzal búcsúzott el Batourtól, hogy kegyhelyeiken az ősök szellemében mindig meg fognak emlékezni erről a találkozásról és
mindig segítségérelesznek a Batour által ismertetett törzsszövetségnek.
2.
2. Arvisura Kerka rovósámán Kr.e. 4020-4002 20-38. medvetoros év.MELEGFORRÁSOK NYOMÁBANAz ordoszi
sámánképzést Úr városa is segítette azzal, hogy Batournak társául adták Gúla pateszit, egy ifjúsági kispapot. Gúla 12 évig
másolta 5 példányban az arról szólófeljegyzéseket, hogy milyen meleg-vízforrások tájáról kerültek a csónakon menekülők 

You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

 
Ataiszba. Ebből Ordoszba magával hozott egy példányt. Agaba és Batour fősámánok,továbbá Rima aranyasszony-szécs és Gúla
pateszi munkájával 192 sámán, 240 tárkányés 120 rimalány részesült magas fokú oktatásban. Egy részük még kalandozásra
isindult, hogy ellenőrizzék az ataiszi feljegyzéseket. Ataiszban ugyanis úgy döntöttek, hogynemcsak az emberevést kell
megszüntetni, ami az eljegesedés miatt amelegvíz-forrásoknál elkerülhetetlenné vált, hanem törvénybe iktatták azt is, hogy, lekell
írni, milyenek az életlehetőségek az eljegesedett vidékeken. A jégáradat elmúltávalugyanis ezekre a területekre már vissza lehetett
térni. Az említett 552 főből a hun törzsek szövetségének csak 240 személyre, volt szüksége, Hunor, Kurd és Marina
birodalmaiviszont készek voltak befogadni a kiképzett ifjak feleslegét. A 20. medvetoros évbenmegtartott ordoszi Nagyszalában a
résztvevők vállalták, hogy Uzapani ellá-togat akurd-szumér-földre, Viroláj északi Marinába, Kerka pedig Hunnia melegvíz-
forrásának birodalmába.Úgy döntöttek, hogy mindegyik ágazat kap 100-100 kiképzett ifjat, a gyengélkedők
ésöregek 12 főt kitevő csoportját pedig Ordoszban helyezik el. Minden csoportban leszegy-egy ifjúsági fősámán, Ordosz,
Hunnor, Magyarka és Dabósa központ-tal; lesztovábbá mindegyikben 4 harsány, azaz kispap; 4 regös, (tanítópap);
4 bacsa, (ellátópap);4 bód, (bőségpap); 4 boksa, (tudóspap); 4 arbag, (gyógyítópap); 4 kács, (vándorlópap);
4dalacs, (katonapap); 4 ulcsák, (nemzetségpap); 4 duru, (szövetségi pap); 4 jaku,(összekötő-pap); 4 magóc,
(varázslópap); 4 barus, (jövendőmondó pap); 4 nazir,(istenidéző pap); 4 bán, (őrségpap); 4 kende, (napisten-
pap); 4 tár-kány, (kovácspap); 4vajda, (kalandozópap); 4 gyula, (szerződési pap); 4 horka, (bírósági pap); 4 szécs,
(aranyasszony-pap); 4 igric, (éneklőpap); 4 abakán, (öregtanács-pap) és 4 pateszi, azazöregistenidő-pap. Kerka
tehát száz kiképzett sámánpappal, tárkány kézművessel indultel Ordoszból, hogy felkeresse az ataiszi vázlatokban leírt melegvíz-
forrásokat ésmegállapítsa, milyen ott az élet a jégár megszűnése után. Kerka csoportjából Úzonifjúsági fősámán a 39.
medvetoros évben 25 úz lovassal érkezett meg a Heő forrásokhoz.Tapolc vitéz itt benősült a “Tarkós népek” nagycsaládjába.
Ezek mondták, hogy a Sajófelső folyásánál is van egy Heő forrás. Azt Harkács kereste meg, Úzon irányításával. ASajó
nagy kanyarjánál egy hegyen füstöt láttak gomolyogni. Megközelítették. Szurdok vitéz elfogott egy rőzsegyűj-tögető
lányt. Nehezen értették meg egymást, de a leány azértegyre barátságosabbá vált. Szurdok egy ordoszi aranyékszert adott neki,
ezzel véglegmegnyerte foglya tetszését. A lány jelekkel tudtára adta, hogy elmegy, de várjon rá. Atáborból aztán egy varkocsos
öregemberrel tért vissza. Ez barátságosan meghívtaSzurdokot a tűzhelyükhöz. Szurdok el is ment, de társai azért távolabbról
fegyveresenszemmel tartották. Szurdok rövid idő múlva visszatért és elmondta, hogy a hegyitelepülés lakói 3 férfiból és 12 nőből
állanak, s beszélgetésre vendégül hívják a lovasokat.Mivel ezek is hajlott járású, vastagnyakú, erős hegyi emberek voltak, a
kalandozók, minta tapolcai törzshöz tartozókat, ezeket is tarkósoknak nevezték. A tarkósok örömmelfogadták a tiszta férfiakból
álló jövevényeket. Három holdtölte után már jól megértették egymást. Elmondták, hogy a férfinép az un. med-vesekkel vívott
harcban esett el.Szívesen fogadták hát az úz harcosokat. Többnyire jelekkel elmondták, hogy a völgybelső településein is nagy a
férfihiány. A kőtetőn tartott nyári ünnepségen is szívesenlátták a kalandozókat, s azok ott ezen az ünnepen mind házasságra is
léptek. Azellenséges törzset medveseknek nevezték; a hadifogoly medvesek pedig őket bolhádoknak csúfolták. Egyszer nagy
vadászatot tartottak a síksági erdőkben, karácsony-madarakkal.A zsákmány összeszedése közben harcba keveredtek a
medvesekkel, Sőreg vitéz aharcban elesett. Ez a hely, mivel kerecsen vezér-madár volt tanúja az esetnek, szent

You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

 OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

 
hellyé vált és a kegyhelynek Sőreg lett a neve. Bár a csata Sőreg halála miatteldöntetlenül végződött, 3 medves ifjú eleste
után az ellenfél belátta, hogy a jobbfegyverekkel harcoló úzoktól előbb-utóbb nagy veszteségeket fognak
szenvedni.Egyezségre léptek tehát, hogy az északról folyó Rima vonalát soha sem fogják átlépni,tehát soha sem fognak belépni az
Agaba feleségéről elnevezett Rima-asszony síkságra.Így aztán a bolhádok most már nagyobb biztonságban érezhették magukat
a jövőre. Alegszebb leányt, a kékszemű Levártot a csoport arbag-sámánja, Harkács vette feleségül.Egy medvetoros év múlva egy
kisfiuk született, Csíz: ő örökölte a bolhád nagyapamelegvizes tanyáját. Amikor Sőreg vitézt eltemették, a medvesek ura egy
Nadabul nevűnőt ajánlott fel Úzonnak hadizsákmányul, belső cselédnek. Ilona aranyasszony azonban(Úzon felesége) ehhez nem
járult hozzá, s Nadabult Gede szécs vette feleségül. GedeIlonának volt az írópapja, a jelentések rovója. Gede szécs az
aranyasszony-ünnepetmindig a melegvíz-forrásnál rendezte meg. Ilona asszony ilyenkor ellenőriztette akalandozók létszámát,
hogy Ordosznak jelentést tehessenek róla. Az ünnepség idejetáján kislányuk, Aj-nácska született. Mivel Úzonnak kedve támadt
egy kis időre ittmegtelepedni, a kőtetőn egy talpas-házat készíttetett. Azt nyáron nyílt-napos területregörgették,
télére pedig el lehetett rejteni egy sziklafal mélyedésében. Ez az alkotmányháromháznyi hosszú volt; itt nagy újdonságnak
számított. Ilona asszonynak nyárilakásul a Sajó melletti szent forrásnál egy boldoganyás házat építettek. A ház padlásánőrség
tartózkodott. Ezt a háztípust az úzoktól átvették a medvesek, a bolhádok és atarkóshegyiek is. Így már ezek is kimerészkedtek a
barlangok, lakógödrök régi világából.Testalkatra a bolhádok is, a medvesek is a Tapolca-tájiakhoz hasonlítottak. Az
egészhegyvidéket ilyen Tarkós-féle népek lakták. A vadászterületek miatt szüntelen harcbanálltak egymással. Nagy szárazság
idején, csatavesztéskor az ellenséget is megették. Mireaz úzok felkeresték a hegyvidék alján lévő melegvíz-forrásokat is,
létszámuk 50 főreemelkedett. Úzon úgy osztotta meg a kalandozókat, hogy 10 harcost, akik Szurdok vitézzel együtt
megházasodtak, a Szurdok hegyén hagyott, 2-2 vitéz őrt állt a Szurdok- ésaz Ordosz-hegyen, 22 harcos a Kőtető vidékére, 13
pedig az Ilona-forrás-vidékikegyhelyre került; Biring bacsa-sámán pedig a talpas- és boldoganyás-házak építéséreoktatta a
tarkósokat. A gerendákat nagy esőzések idején az erdőkből úsztatták le. Azúsztató folyócskának is Hangony, azaz Sárga folyó
nevet adták, mert a színe a bőségesen,előforduló vörös agyagról ennek is olyan sárga volt, mint a másik Hangonynak. Atorkolata
táján összeállított talpasházak csoportját is Ordosznak nevez-ték el. Kőtető,Ordosz és Szurdok őrségei állandó füst- és
fényjelekkel adták tudtára egymásnak, ha afolyó-menti részekre ellenség érkezett. Ez mindig megzavarta a gazdálkodást
is.Márpedig az ataisziak szerint az emberevésnek is csak úgy lehet végképp véget vetni, haa földet állandóan jól megművelik, a
termés-fölöslegéből háziállatokat tartanak ésbalszerencsés vadászat esetén így pótolják a húshiányt.

You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

 
Kerka rovósámán 38-43. medvetoros évHárom medvetoros év után már csak akkor kellett vadászatra menni, ha a
háziállatok nem látták el friss hússal a kis közösséget. Vajács vajda összeköttetést tartott a többi 350kalandozóval, hiszen ezt az 5
évet arra adták, hogy a 240 hátrahagyott ifjúval építsék kia 24 hun törzs szövetségének melegvízi szállásait, hogy ha kell, legyen
hova áttelepülni. Avajdasámán a medvetoron bejelentette, hogy a következő medveevést a nyugatimelegvizes csoportnál kell
megtartani. Nyíres magóc sámán már felállította az áldozatihelyen a beszélő követ és a következő medvetor előkészítéséül
tárkányaival már Írottkövet is készíttetett. Pokaly bődsámán Sajóordosz síkságán annyi bőségmagot termelt,hogy az
elkalandozókat bőven el tudja látni élelemmel. Zenta bács-sámán is bejelentette,hogy a déli heővizek táján olyan termékeny
síkságokat talált, hogy azok l0 évre valóélelmet tudnak biztosítani a déliek csoportjának, sőt az aranyröges vidékre is annyiélelmet
szállítottak, hogy az ötödik kalandozó évben még a hegyek közt sem kellélelemről gondoskodni. Parajd ulcsák-sámán, aki a széki-
hunok fővárosából indult el,otthonosan érezte magát a részére kijelölt hegyvidéken. Mind a száz vitéze részéreboldoganyás
házakat építtetett, díszes kapuval. Onnan jártak ki felderíteni a melegvizesheőforrásokat. Zengő harsány-kispap az Ordoszi
birodalomban fennálló szokás szerintgazdájának, a nemzetségi sámánnak a nevéről Parajdnak nevezte el kiindulótelepülésüket.
Mivel egy szerencsétlen medvevadászaton 2 halottjuk is lett, Parajdkegyhellyé vált. Három széki-hun vitéz azt kérte,
engedélyezzék ottani letelepedésüket.Mivel három szécsnek kiképzett leány vállalta velük a házasságot, széki-hun
kifejezésselrimolánként ők is ott maradtak az új Parajdon. Mire az ötödik évben Parajdon tartották a medvetort, mindhárman
3-3 gyermekkel örvendeztették meg Kerkát, aki erre azalkalomra Magyarkáról Parajdra érkezett.Mintha csak az égiek
megérezték volna, hogy Kerkának el kell jönnie azünnepségekre, mert Úzon ifjúsági vezér vadászat közben meghalt. Felesége,
azős-istenanya nevét viselő Ilona aranyasszony, kislányával, Uzonykával együtt ott maradtParajdon. A hegyvidéket, ahol Ilona
sokáig uralkodott, elnevezték “Ilona országának”. Anép nyelvén is sokáig fennmaradt Ilona országa. Gúla pateszi, az öregisten
idők szumírföldről küldött sámánja Ilona aranyasszony kívánságára ott maradt azaranyrögös vidéken, hogy az elhalt Úzon
helyett Tisa jaku-sámán segítségével fenntartsaa szellemi együvétartozás tudatát. Zenta bács-sámán az ötödik medvetoros év
elején

You're Reading a Preview

Upload your documents to download.

OR

Become a Scribd member for full access. Your first 30 days are free.

Continue for Free

You're reading a previewUnlock full access (pages 31-180) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 201-233) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 277-299) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 319-337) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 354-417) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 427-431) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 441-442) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 463-471) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 485-497) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 501-517) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free
You're reading a previewUnlock full access (pages 521-527) by uploading documents or with a 30 day free trial
Continue for Free

Reward Your Curiosity

Everything you want to read.

Anytime. Anywhere. Any device.
Read free for 30 days
No Commitment. Cancel anytime.
 Share this document
Share or Embed Document
Sharing Options

Share on Facebook, opens a new window

Share on Twitter, opens a new window
Share on LinkedIn, opens a new window
Share with Email, opens mail client
Copy Link

You might also like

 NG_Skythak

Document748 pages
NG_Skythak
Szilvia Csepregi
100% (2)
 Szíriusziak Az Arvisurában
 Document19 pages
Szíriusziak Az Arvisurában
Ferenc Kozmosz
No ratings yet
 László Gyula Árpád népe.pdf

Document175 pages
László Gyula Árpád népe.pdf
SimonELiza
100% (1)
 Az emberi élet Vácon és vidékén

Document204 pages
Az emberi élet Vácon és vidékén
Földváry Gergely
No ratings yet
 László Gyula - Árpád népe
 Document175 pages
László Gyula - Árpád népe
Brigitta Demus
100% (1)
 Arvi Surak

Document167 pages
Arvi Surak
kiss6909
100% (2)
 Zajti Ferenc Magyar Evezredek

Document486 pages
Zajti Ferenc Magyar Evezredek
Ildiko Turschl
67% (3)
 John R Hinnels - Perzsa Mitológia
 Document144 pages
John R Hinnels - Perzsa Mitológia
Kovács Abigél
No ratings yet
 BARÁTH TIBOR - A MAGYAR NÉPEK ŐSTÖRTÉNETE 2. kötet

Document165 pages
BARÁTH TIBOR - A MAGYAR NÉPEK ŐSTÖRTÉNETE 2. kötet
turulnemzetseg
No ratings yet
 Zajti Ferenc A hun magyar őstörténelem

Document81 pages
Zajti Ferenc A hun magyar őstörténelem
Marika Benczik
No ratings yet
 Sekeli Andorás - Magyar és indián közös eredet
 Document16 pages
Sekeli Andorás - Magyar és indián közös eredet
Pusztaszeri Sztella
No ratings yet
 Arvisurabeli MAG-nép urai, Tatai Universitas tábor 2005. évi előadás anyaga

Document69 pages
Arvisurabeli MAG-nép urai, Tatai Universitas tábor 2005. évi előadás anyaga
Istvan Fustos
No ratings yet
 Cserép József dr. - A magyarok eredete. A turáni népek őshazája és ókori története. Bp. 1925.

Document47 pages
Cserép József dr. - A magyarok eredete. A turáni népek őshazája és ókori története. Bp. 1925.
GezanderHun
67% (3)
 Bognár László: Erdély özönvíz előtti kultúrája

Document55 pages
Bognár László: Erdély özönvíz előtti kultúrája
László Bognár
No ratings yet
 Boór Ferenc dr. - Népvándorlás avagy más 2015.07.21

Document115 pages
Boór Ferenc dr. - Népvándorlás avagy más 2015.07.21
SzkitaHunMagyar
No ratings yet
 6.tétel

Document3 pages
6.tétel
Havas Erika
100% (1)
 15521_A_magyarok_tortenete
 Document104 pages
15521_A_magyarok_tortenete
burin
No ratings yet
 bendefy_laszlo_kunmagyaria.pdf

Document128 pages
bendefy_laszlo_kunmagyaria.pdf
feketega
No ratings yet
 Grandpierre Atilla - A Szkiták Székely eredete

Document13 pages
Grandpierre Atilla - A Szkiták Székely eredete
SumerMagyar
50% (2)
 Vándorlás a pusztán

Document18 pages
Vándorlás a pusztán
Réka Köves
No ratings yet
 Honfoglalás Előtt És Után

Document33 pages
Honfoglalás Előtt És Után
Fülöp Jenő
No ratings yet
 HIS TÖR Arvisura (leirás)

Document127 pages
HIS TÖR Arvisura (leirás)
subiduu
50% (2)
 A Magyar Nép Őstörténete.

Document130 pages
A Magyar Nép Őstörténete.
Imre Zsolt
50% (2)
 Magyar Őstörténet És Ősvallás
 Document41 pages
Magyar Őstörténet És Ősvallás
nbda31
No ratings yet
 Magyar történelmi szöveggyűjtemény

Document144 pages
Magyar történelmi szöveggyűjtemény
Jozsef Mokula
No ratings yet
 Borovszky - A Dakok 1883

Document70 pages
Borovszky - A Dakok 1883
SzkitaHunMagyar
No ratings yet
 Badinyi rovással.pdf

Document308 pages
Badinyi rovással.pdf
Jenő Földesi
0% (1)
 AJK

Document19 pages
AJK
István Nagyváti
No ratings yet
 Hubert G. Wells - A Tsavói Emberevők És Egyéb Oroszlántörténetek

Document303 pages
Hubert G. Wells - A Tsavói Emberevők És Egyéb Oroszlántörténetek
Horváth-Takács Ferenc András
No ratings yet
 Arvisura Atilla Buda

Document9 pages
 Arvisura Atilla Buda
aczela
No ratings yet
 38 - DÉL YNEV

Document18 pages
38 - DÉL YNEV
JánosBékési
No ratings yet
 Emlékezés Magyar Adorjánra

Document71 pages
Emlékezés Magyar Adorjánra
László Bognár
No ratings yet
 Csobánczi Elemér - Ősturánok 1975.

Document280 pages
Csobánczi Elemér - Ősturánok 1975.
SumerMagyar
No ratings yet
 Barath Tibor A Magyar Nepek Ostortenete 2. Kotet
 Document181 pages
Barath Tibor A Magyar Nepek Ostortenete 2. Kotet
Laszlo Sipos
No ratings yet
 Jankovics Marcell - A ló a magyar mitikus hagyományban

Document9 pages
Jankovics Marcell - A ló a magyar mitikus hagyományban
Pusztaszeri Sztella
No ratings yet
 A-Gyűrűk-Ura---A-Gyűrű-Szövetsége

Document207 pages
A-Gyűrűk-Ura---A-Gyűrű-Szövetsége
Susie Fox
No ratings yet
 Ipolyi Arnold Magyar Mythológia

Document572 pages
Ipolyi Arnold Magyar Mythológia
András Balogh
No ratings yet
 Badiny Jos Ferenc Igaz Tortenelmunk a Honfoglalasig 2 Resz

Document53 pages
Badiny Jos Ferenc Igaz Tortenelmunk a Honfoglalasig 2 Resz
Baumont Srl
No ratings yet
 Hazánk története

Ebook315 pages
Hazánk története
Benedek Elek
No ratings yet
 A magyar nép múltja és jelene 1.

Ebook653 pages
A magyar nép múltja és jelene 1.
Benedek Elek
No ratings yet
 A fáraó átka

Ebook222 pages
 A fáraó átka
Ráth-Végh István
No ratings yet
 Az őrs

Ebook384 pages
Az őrs
Leleszy Béla
No ratings yet
 A varázsvessző

Ebook577 pages
A varázsvessző
Ráth-Végh István
No ratings yet
 A feketeláb indiánok között

Ebook356 pages
A feketeláb indiánok között
J. T. Schultz
No ratings yet
 Kannibálok könyve

Ebook148 pages
Kannibálok könyve
Pivárcsi István
No ratings yet
 A Nílus Egyiptomban

Ebook393 pages
A Nílus Egyiptomban
Emil Ludwig
No ratings yet
 55 meghökkentő eset a magyar történelemből

Ebook484 pages
55 meghökkentő eset a magyar történelemből
Bánó Attila
Rating: 2 out of 5 stars
2/5 (2)
 A magyar nép múltja és jelene: A szolgaságtól a szabadságig

Ebook1,223 pages
 A magyar nép múltja és jelene: A szolgaságtól a szabadságig
Benedek Elek
No ratings yet
 Ázsiai titkok, ázsiai emberek

Ebook326 pages
Ázsiai titkok, ázsiai emberek
Ferdinand Ossendowski
No ratings yet
 A gyémántfolyam

Ebook256 pages
A gyémántfolyam
Edgar Wallace
Rating: 4 out of 5 stars
4/5 (1)
 A nevető ember

Ebook845 pages
A nevető ember
Victor Hugo
No ratings yet
 Sárga istenek, sárga emberek

Ebook536 pages
Sárga istenek, sárga emberek
Ligeti Lajos
No ratings yet
 Különféle veszteségek jegyzéke

Ebook286 pages
Különféle veszteségek jegyzéke
Judith Schalansky
No ratings yet
 Késő este

Ebook259 pages
Késő este
Szergej Szergejev-Censzkij
No ratings yet
 Kutyák és macskák kultúrtörténeti kislexikona

Ebook138 pages
 Kutyák és macskák kultúrtörténeti kislexikona
Dunai Péter
No ratings yet
 Kuruzslók, boszorkányok

Ebook102 pages
Kuruzslók, boszorkányok
Györffy István
Rating: 5 out of 5 stars
5/5 (1)
 Afgán földön

Ebook278 pages
Afgán földön
Ligeti Lajos
No ratings yet
 Az ismeretlen Abesszínia

Ebook377 pages
Az ismeretlen Abesszínia
Nesbitt
No ratings yet
 A hódító

Ebook230 pages
A hódító
Jakob Wassermann
Rating: 5 out of 5 stars
5/5 (1)
 Afika szívében

Ebook176 pages
Afika szívében
Schweinfurth
No ratings yet
 Joó Viola: A nősovinizmus és a csőcselék-féle kiközösítés vagyis a mobbing

Document30 pages
Joó Viola: A nősovinizmus és a csőcselék-féle kiközösítés vagyis a mobbing
Joo_Violetta
No ratings yet
 Gerle Eva Feminista harcos es a mobbingolas liberalis osztonzese

Document3 pages
 Gerle Eva Feminista harcos es a mobbingolas liberalis osztonzese
Joo_Violetta
No ratings yet
 Miért infantilis a feminizmus

Document3 pages
Miért infantilis a feminizmus
Joo_Violetta
No ratings yet
 Salek Zoltán intenzív megvilágosodása és elsötétülése

Document12 pages
Salek Zoltán intenzív megvilágosodása és elsötétülése
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kedves Kokosi Nagy Attila

Document4 pages
Kedves Kokosi Nagy Attila
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd: Zseniális árnyék-én
 Document14 pages
Kozma Szilárd: Zseniális árnyék-én
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd: Mágikus Napló

Document80 pages
Kozma Szilárd: Mágikus Napló
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd - Egyenes beszéd

Document49 pages
Kozma Szilárd - Egyenes beszéd
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd: Hogyan és miért válhatott Nagy Attila Puli gonosztevőmből jótevőmmé?

Document3 pages
Kozma Szilárd: Hogyan és miért válhatott Nagy Attila Puli gonosztevőmből jótevőmmé?
Joo_Violetta
100% (1)
 Kozma Szilárd: Nagy Attila Puli horoszkópja

Document6 pages
Kozma Szilárd: Nagy Attila Puli horoszkópja
Joo_Violetta
100% (1)
 Kozma Szilárd - Nagy Attila Puli családjog ellenes gyermektelen anarchistának üzenve

Document4 pages
Kozma Szilárd - Nagy Attila Puli családjog ellenes gyermektelen anarchistának üzenve
Joo_Violetta
100% (1)
 Kozma Szilárd - Éhségsztrájk cikk tárgyi tévedéseinek javítása
 Document7 pages
Kozma Szilárd - Éhségsztrájk cikk tárgyi tévedéseinek javítása
Joo_Violetta
No ratings yet
 Joó Violetta: A nő mágiája és felelőssége

Document7 pages
Joó Violetta: A nő mágiája és felelőssége
Joo_Violetta
No ratings yet
 Joó Violetta: A nő mágiája és felelőssége

Document6 pages
Joó Violetta: A nő mágiája és felelőssége
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd: A 10 Egyetemes törvény

Document116 pages
Kozma Szilárd: A 10 Egyetemes törvény
Joo_Violetta
100% (2)
 Kozma Szilárd: Bevezető az Egyetemes Törvényekhez

Document20 pages
Kozma Szilárd: Bevezető az Egyetemes Törvényekhez
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd: A fájdalom metafizikai, hiba jelző funkciója

Document12 pages
Kozma Szilárd: A fájdalom metafizikai, hiba jelző funkciója
Joo_Violetta
100% (1)
 Kozma Szilárd: A gazdasági világválság értelmezése és a horoszkóprendelések
 Document3 pages
Kozma Szilárd: A gazdasági világválság értelmezése és a horoszkóprendelések
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd: Az asztrológia mint szellemtudomány

Document7 pages
Kozma Szilárd: Az asztrológia mint szellemtudomány
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd: A 4 Elem Szerinti Karma

Document123 pages
Kozma Szilárd: A 4 Elem Szerinti Karma
Joo_Violetta
100% (1)
 Ősteremtés - Kozma Szilárd író, asztrológus
 Document23 pages
Ősteremtés - Kozma Szilárd író, asztrológus
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd - Asztrológia és apaság

Document63 pages
Kozma Szilárd - Asztrológia és apaság
Joo_Violetta
100% (1)
 Kozma Szilárd - Az Ikrek karma és az Árnyék-én

Document26 pages
Kozma Szilárd - Az Ikrek karma és az Árnyék-én
Joo_Violetta
100% (1)
 Kozma Szilárd: Nagy Attila Puli SRI ügynök

Document4 pages
Kozma Szilárd: Nagy Attila Puli SRI ügynök
Joo_Violetta
No ratings yet
 Kozma Szilárd: Nagy Attila Puli egzisztenciális kérdései

Document2 pages
Kozma Szilárd: Nagy Attila Puli egzisztenciális kérdései
Joo_Violetta
No ratings yet
Related titles
Click to expand Related Titles


















