SZÖVETEK

1. Fogalma: Hasonló alakú, és felépítésű azonos működést végző sejtek csoportjai.

2. Megjelenése: állatvilágban először a szivacsok törzsében (álszövetesek), valójában a
csalánozók törzsében.
3. Megjelenése növényvilágban: mohák törzse

Állati szövetek csoportosítása

HÁM KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓ IZOM IDEG

HÁMSZÖVET

a) feladat
- felületeket borítja, elhatárol, kapcsolatot teremt, véd
b) jellemzői
- sejtjei szorosan záródnak, ezért nincs vagy alig van sejtközötti állománya
- nincsenek benne vérerek – tápanyagot az alatta lévő kötőszövetekből kap
c) felépítése
- sejtek egy vagy több rétegben helyezkednek el
- többrétegű, lehet elszarusodó vagy el nem szarusodó
d) a sejtek alakja szerint
- laphám, köbhám, hengerhám, csillós hengerhám

e) működés szerint
- fedőhám – beborítja a szerveket
- mirigyhám – sejtjei váladéktermelésre módosulnak (mirigyek): egysejtűek vagy
többsejtűek (ezek lenyúlnak a hám alatti kötőszövetekbe)
- felszívóhám – megemésztett táplálékból a tápanyagok felszívása a vérbe (vékonybél
belső felülete)
 - érzékhám – élőlényeket ért hatások (ingerek) felvételére képesek, pl. szőrsejtek a belső
fülben
- pigmenthám – benne festékanyag termelődik és halmozódik – fénytől való védelem,
pl. szemben

KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK

Jellemzőjük:

- sejtekből és nagyobb mennyiségű sejtközötti állományból épülnek fel

- sejtek alakja, működése változatos

I. KÖTŐSZÖVETEK
a) vérszövet
- sejtközötti állománya folyékony, ez a vérplazma
- anyagokat szállít a szervezetben
- védekezésben van szerepe (2. védelmi vonal) a kórokozókkal szemben
- sejtjei: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék

b) lazarostos kötőszövet
- szerveket rögzít, elválaszt a környezetétől, üregeket tölt ki
- sejtközötti állományában sok rost, vérér, idegvégződés

c) zsírszövet
- benne kevés a sejtközötti állomány
- sejtekben zsír raktározódik –kitölti az egész sejtet –így sejtmag a sejt hártyájához
szorul –pecsétgyűrű alak
- feladata a hőszigetelés, mechanikai védelem, zsírban raktározódó vitaminok tárolása
(ADEK), tartalék tápanyag
- bőraljában halmozódik fel

d) ínszövet
- sejteket összenyomják a tömött rostok, ettől sejtejei ún, szárnyas ínsejtek lesznek
- bizonyos elmozdulásokat rögzít, nagy a szakítószilárdsága, csontokat összekapcsol
- vérellátása gyér – sejtek anyagcseréje lassú (ínsérülés lassan gyógyul)

II. TÁMASZTÓSZÖVETEK
- sejtközötti állomány keményebb, szilárdabb, merevebb
- megtámaszt
- vázelemeket alakít ki
a) porcszövet
- gerincesek vázrendszerében
- sejtjei egyesével vagy csoportosan helyezkednek el
- sejteknek csak a felületén vannak vérerek a porchártyában
 b) csontszövet
- sejtközötti állomány szilárd
- benne szervetlen kálcium sók: kálcium foszfát Ca3(PO4)2 és kálcium karbonát CaCO3
ezektől szilárd, merev
- benne szerves anyagok-fehérjék, ezektől rugalmas
- sejtjei szilvamag (orsó) alakúak, soknyúlványúak – ezekkel kapcsolódnak össze,
vérerek körül koncentrikusan

IZOMSZÖVETEK

Jellemzőjük:

- sejtekből és sejtközötti állományból állnak

- sok benne a vérér és idegszál, képesek összehúzódni és elernyedni
- rugalmas fehérjeszálak vannak benne
- típusai: simaizom, harántcsíkolt izom, szívizom
A) Simaizomszövet
- építőeleme: orsó alakú sejtek
- a sejtmag a sejtek közepén helyezkedik el
- kis erőkifejtésre képes, lassú működésű, nem fáradékony, működése lassú, kitartó
- akarattól függetlenül irányítható a működése
- bőrizomtömlőben, tápcsatorna falában, az erek falában fordul elő
 B) Harántcsíkolt izomszövet
- építőeleme: izomrost, sok sejtmagja van,
- rost hossza= az izom hosszával
- a sejtmagok a sejthártyához szorulnak
- kettős fénytörésű – harántcsíkolat
- nagy erőkifejtésre képes, gyors működésű, fáradékony
- működése akarattal irányítható
- izeltlábúak izomzata, gerincesek vázizma, rekeszizom, nyelv, stb.

C) Szívizomszövet
- sejtjei elágazók, harántcsíkolattal rendelkeznek
- sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz – olyanok mint a rostok
- a sejtmag középen helyezkedik el a sejtben
- fehérjefonalak rendezettsége nagy fokú
- kettős fénytörésű – ferde harántcsíkolat
- nagy erőkifejtésre képes gyors működésű nem fáradékony működése akarattól
függetlenül működik
- szív izomzata

IDEGSZÖVET

Felépítése: kétféle sejttípusból áll – idegsejtből (neuron) és támasztósejtekből (gliasejt)

- az idegsejt (neuron): ingereket (környezeti hatások) felvevő, feldolgozó és ingerületet

továbbító egység
INGER: az élőlényt érő hatás, amely valamilyen választ vált ki.
INGERÜLET: az inger hatására létrejövő anyagcsere változás (válasz) a sejtben.
- támasztósejt (gliasejt): kitöltik az idegsejtek és a vérerek közötti teret, táplálják,
támasztják az idegsejtet, szigetelik az idegsejt idegrostját.
A következő két oldalon lévő táblázatok segítik a
tanulásodat.