A·

PALI
I

RA~O~
 A Páli Kánon Művei

Russel Webb: An analisis of the Pali Canon

Farkas László fordítása

A TAN KAPUJABUDDIDSTAFÓISKOLA

jegyzete, 1994

-kézirat gyanánt-
 Előszó

Jelen mú, a Páli Kánon könyveit kívánja telsorolni,

annak hagyományos telosztásában és sorrendjében. Az
egyes könyvekről, címük fe lsorolásán túl, egy-két
mondatos tanaimi leírást is közöl. Ezen felül, berurendes
indexet és bibliográfiát is talál hozzá az olvasó.

A mú célja az, hogy a buddhizmussal foglalkozóknak

segítséget nyújtson a hínajána buddhizmus szentirataiban
való eligazodáshoz.

A fordítás az eredeti mú első két fejezetét tartalmazza,

annak harmadik, utolsó fejezetét azonban, amely az angol
nyelvú fordításokról készült bibliográfia, elhagytam.

Farkas László
 " ,
.El. oszo

Jelen mú, a Páli Kánon könyveit kívánja felsorolni,

annak hagyományos felosztásában és sorrendjében. Az
egyes könyvekról, címük fel soro lásán túl, eb'Y- két
mondatos tartalmi leírást is közöl. Ezen felül, betűrendes
indexet és bibliográfiát is talál hozzá az olvasó.

A mú célja az, hogy a buddhizmussal foglalkozóknak

segítséget nyújtson a hínajána buddhizmus szentirataiban
való eligazodáshoz.

A fordítás az eredeti mú első két fejezetét tartalmazza,

annak harmadik, utolsó fejezetét azonban, amely az angol
nyelvű fordításokról készült bibliográfia, elhagytam.

Farkas László
L A PÁlI KÁNON MúyEI:

A) VINAJA PITAKA

B) SZUTIA PITAKA

I. Dfgha Nikája

Il Maddzshima Nikája

ill. Szamjutta Nikája

IV. Anguttara Nikája

V. Khuddaka Nikája

C) ABHIDHAMMA PITAKA

n. INDEX A KÁNONHOZ
 Ie A PÁLI KÁNON MűVEI
A páli kánon, másnéven a Tipitaka, avagy a "Tanítás Három Kosara", a következő részekre tagolható:

A. Vinaja Pitaka - A Fegyelmi Rendszabályok GyúJtemétlye

B. Szulta Pitaka - Buddha Tanításainak Gyűjteménye

C. Abhidhamma Pi/aka - Filozófiai Értekezések GyúJteménye

Ae VINAJA PITAKA

A Fegyelmi Rends=ahályok Gyi§teménye

A Tipitaka három nagy része közül az első a szerzetesek (bhikkhuk) és apácák (bhikkhuník) fegyelmi
szabályzatát tárgyalja.

A gyűjtemény három művet foglal magába, úgymint aSzulta Vihhanga-t, a Khandaka-kat. és a

Parivára-t. Az első a szerzetesekre és apácákra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A második mű egy
hosszabb és egy rövidebb írásból tevődik össze, IIÚg a hannadik utólagos hozzátétel, egyfajta, fuggelékként
a Vinaja összegzésére szolgál.

I. SZL'TTA VIBHAJ.'\I"GA

A szerzetesek 2'27 szabályát foglalja magába, nyolc osztályba sorolva azokat. (Tulajdonképpen a
Párimókkha szavankénti kommentárjául szolgál. Bár a Pátimókkha az egyik legősibb mú, mégsem önállóan
szerepel a kánonban, hanem a Szutta Vibhanga-n belül, annak részeként.) A nyolc osztály a következő :

l) Párádzsika - A jóvátehetetlen vétségekre vonatkozó négy szabály.

2) Szanghádiszészá - A rendi gyűlésen megvitatandó vétségekre vonatkozó tizenhárom szabály.

3) Anijatá - A kétséges ügyekre vonatkozó két szabály.

4) Nisszaggijá Pácsittijá - Elkobzással járó, megvallandó vétségekre vonatkozó hanninc szabály.

S) Pácsittijá - A megvallandó vétségekre vonatkozó kilencvenkét szabály.

6) Pátidészanijá - A meggyónandó vétségekre vonatkozó négy szabály.

7) Székhijá - Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt előírás.

8) Adhikaranaszamathá - Az ügyek elrendezésére vonatkozó hét szabály.

Ezután egy másik mú következik, amely az előbbiekhez hasoruó szabályokat tartalmaz, az apácákra
vonatkozóan.

II. KHANDAKA
Két részre, a Mahávaggára és a Csu/lavaggára oszlik:
(A) MARAVAOOA:

l) A Rtndbe vel()'f«l~~ Si$ályak · , '.' "

2) Az. Upósatha ünnePség és'a'PititnókJdu\;~~·

3) Szállás az esósid6szak (vasszá) idejéQ;" '

4) AvisszavOJlultságot lezáróeetrenténit{paváraná).

5) Ruházatra és fel~ési tárgyakra vonatkozó ~bályok.

6) Gyógyszer és élelmiszer.

7) Az. öltözettel kapcsolatos ügyek évenkénti elrendezése.

8) A beteg szerzetesekre, alvásra és ruhaanyagokkal kapcsolatos teendőkre vonatkozó szabályok.

9) A rendi gyúlések végrehajtása.

10) A Rendben történó szakadások esetén tartandó összejövetelek.

lB) CSULLAVAGGA:

1) A rendi gyűlés elé kerüló vétségek elrendezésének szabályai.

2) A szerzetes próbaidő alá helyezésének folyamata.

3) Teendők a szerzetes többszörös vétsége esetén.

4) A rend hivatalos ügyeinek elrendezésére vonatkozó szabályok.

5) Fürdésre, öltözetre, vonatkozó vegyes szabályok.

6) Lakhelyek, bútorok, szállások.

7) Szakadások a közösségben.

8) A szerzetesi fokozatok osztályai; a tanitók és növendékek kötelességei.

9) Kizárás a Pátimókkhából.

10) Az apácák felavatása és oktatása.

ll) A rádzsagahai első zsinat története.

12) A veszáhbeli második zsinat története.

m . PARIVÁRA

A Vinaja szabályainak összegzése és rendszerezése. Ern~ ' ka

vizsgáztatás céljára. 15:1 lajta tekizmus mind a tanitás, mind a
 B. SZU"A PITAKA
Buddha Tanításainak Gyűjteménye
A Szutta Pitaka, a Tipitaka második nagy gyűjteménye öt részt. illetőleg öt csoportot tartalmaz:

I. DÍGHA NlKÁJA - Hosszú beszédek gyűjteménye.

U. MADDZSHIMA NIKÁJA - Kö~epes hosszúságú beszédek gyűjteménye.

m. SZANYJUTTA NIKÁJA - Tárgy szerint csoportosított beszédek gyűjteménye.

IV. ANGtJTTARA NlKÁJA - Sorrendbe foglalt beszédek gyűjteménye.

V. KHUDDAKA NIK.ÁJA - Rövidebb darabok gyűjteménye.

l. DÍGHA NIKÁJA

A hosszú beszédek gyűjteménye három Vaggára, azaz fejezetre tagolódík:

l) SZÍLAKKHANDHA VAGGA

1) Brahmadzsála Szutta [1]: Brahma hálója, avagy a tökéletes háló, melyben a kor tanítóinak a
világról és az énről vallott hatvankét eretnek nézete kerül felsorolásra.

2) Számannyaphala Szutta [2]: A lemondó élet gyümölcsei. Buddha kifejú Adzsatászattu királynak
a rendhez csatlakozás és a világi életróllemondás előnyeit.

3) Ambattha Szutta [3]: A származásból fakadó gőg és annak hiábavalóság~ párbeszéd

Amabatthával a varnákról. Utalásokat tartalmaz Ókkáka kinlly legendájára, aki a hagyomány szerint a
Szákja nemzetség megalapítója.

4) Szónadanda Szutta [4]: Párbeszéd Szónadanda pappal az igaz pap jellemvonásairól.

5) Kútadanta Szutta [5]: Párbeszéd Kútadanta pappal az állatáldozatok helytelenségéről.

6) Maháli Szutta [6]: Párbeszéd Mahálival az isteni látásról és hallásról, és a teljes megvilágosodás
eléréséről.

7) DzsáJija Szutta [7]: Az élet-elv tennészetének egybevetése a testtel.

8) Kasszapaszíhanáda Szutta [8]: Párbeszéd Kassapával, a meztelen aszkétával az önsanyargatás

hiábavalóságáról.

9) Pótthapáda Szutta [9] : Párbeszéd Patthapádával a lélek természetéről. Buddha a megvilágosodás

szempontjából lényegtelen, és az annak elérését akadályozó kérdésfelvetésről beszél.

10) Szubba Szutta [10]: Ánanda tanítása a magaviseletről, összpontosításról és bölcsességről.

ll) Kévaddha Szutta [11] : Buddha megtíltja egy szerzetesnek, hogy csodát hajtson végre. Történet
a szerzetesről, aki felkereste az isteneket, hogy kérdéseire tőlük kapjon választ.
 12) Ubiccsa szatta [12}: Párb~ t.-óhleQJ8 pappal a tanítás erkölcstanáról.

13) T~iddzsa Sautta(13]: A Védá1c i$riteretének hiábaval6ságár61. ha azt arra használjuk, hogy
Brahma könyöl'ületességét vivjUkki általa. .

2) MAliÁ v AOOJ\

14) Mab,ápadúa Szvu. [14]: Gótama Buddhának és szót megel?zó, öt, ~u~~ n,út~kus
története. ElbesZéles Vipasszi BuddháróI. annak Tuszita mennyekből valo atászállasatol küldetesenek
kezdetéig.

IS) Mabán{dáD. Szutta [15]: A filggó keletkezés és a lélekre vonatkozó elméletek.

16) Maháparinibbána Szutt. [16]: Nagy elbeszélés a Tathágata Parinibbánába távozásáról.

17) Mahászudass:a:ana Szutta [17]: A dicsőséges Szudasszana nagy-királynak, Buddha egy előző
megtestesülésének története, melyet Buddha halálos ágyán mesél el.

18) I)zsanavaszabba Szutta [18]: Buddha elmeséli Dzsanavaszabha démon történetét Nádika
lakóinak.

19) Mahágóvinda Szutta (19]: A mennyei zenész, Panycsasikha elmeséli Mahágóvinda történetét
Buddhának, aki kijelenti, hogy ó maga volt Mahágóvinda.

20) Mahászamaja Szutta (20): Az istenek Tiszta Földjéről és szellemi fejlódésükről.

21) Szakkapanyba Szutta [21]: Szakka, az istenek ura meglátogatja Buddhát, akitől megtanulja,
hogy minden aminek kezdete van, alá van vetve a megszúnésnek is.

22) Mahászatipattbána Szutta [22]: Beszéd az Éberség Alapjairól, a testről, az érzékelésről, a

gondolatokról és az elme állapotáról. Magyarázatok a Négy Nemes Igazsághoz.

23) Pájászi Szutta [23]: Kumárakassapa megtériti Pájászit az eretnek gondolattól, miszerint nincs
elkövetkezendő élet, és a tetteknek nincs visszahatásuk.

3)PÁTIKA VAGGA

24) ~á~ Szutta [24]: Történet a tanítványról, aki más tanítókat követ mivel a Buddha nem tes
csodákat es a dolgok eredet-tanát hirdeti. ' z

25) Udumbarikaszíhanáda Szutta [25]". Buddha beszéde az aszke'ZlS·ro51 N'Igro'dha aszkétáh'oz.

26) Csakkavattiszmanáda Szutta [26]: Történet a minden' királ · · l,

ml' , 'l ' ak h l " " , , ... seg yaro az erkölcsök
megro asaro es ann e yreálltwarol, Mettena, az Eljövendó Buddha érkezéséről.

27) Aggannya Szutta [27] : Beszéd a varnákról. A dolgok eredet' k' , ,

'eredetéig. ene Ismertetese, a negy varna

28) Szampaszádaníja Szutta [28]: Buddha és Szári utt" , '

Buddha tanítását, és kijelenti a Buddhában való hitét. p a párbeszede, melyben Szanputta fejti ki a

29) Pászádika Szutta [29]: Az örömteli párbeszéd Buddha b éd .., ,

tanítóról. . esz e a tokeletes es a tökéletlen
 · 30)Lakldtaua Sntta[3()]: A Kiváló Emberbanninckét ismertetőjegye.

31) Szigálóváda Sntta [31]: S~ beszéde a családos ember, az emberek hat rendje fejé
tanúsítandó kötelességeiről.

32) Átánátija szuUa [32]: A négy nagy király, és a gonosz elleni védő varázslatuk.

33) Szangíti Szatta [33]: Száriputta -tiz csoportra osztva- lefekteti a tanítás alapjait.

34) Daszuttara Szutta [34] : Száriputta tizes csoportokban ismerteti a tant.

II. MADDZSHIMA NIKÁJA

A gyűjtemény tizenöt Vaggá-ban nagyjából téma szerinti elosztásban, százötvenkét közepes hosszúságú
SzultiJt toglal magába:

l) MlJLAPARlJÁJA VAGGA

l) Múlaparijája Szutta [35]: A tudatáliapotok eredete.

2) Szabbászava Szutta [36]: A fekélyek eltávolítása.

3) Dhammadájáda Szutta [37] : Buzdító beszéd a szerzetesekhez aDhamma fontoságáróL és saját

fizikai igényeik lényegtelenségéról.

4) Bhajabbérava Szutta [38]: Az erdőtől való rettegés és félelem legyőzése. Buddha beszéde a
Megvilágosodásáról.

5) Anangana Szutta [39]: Száriputta és Moggallána párbeszéde a romlottságtól való

megszabadulásról.

6) Ákankhéüa Szutta [40]: A dolgok, melyekre vágyódhat egy szerzetes.

7) Vattbúpama Szutta [41] : Példabeszéd a bepiszkított ruháról és a szennyes eIméről.

8) Szallékha Szutta [42]: Az énség és a hamis nézetek megkülönböztetése; a tisztátalanságok

eltörlése.

9) Szammáditthi Szutta (43]: Száriputta beszéde a helyes nézetekről.

10) Szatipa~bána Szutta [44]: Azonos a Dígha Nikája 22. Szuttájával, de a Négy Nemes Igazság
magyarázatru nélkül.

2) SZÍl;JANÁDA VAGGA

11) CsuUaszíhanáda Szutta [45]: A kihívás Szuttája. Rövidebb változat az önsanyargató

gyakorlatok döreségéről.

12) Mahászíhanáda Szutta [46]: Az előző Szutta hosszabb változata.

 13) Mah44~kk.~kkhan4ba SIQ'~ [47}: Hoszabb változat. Blbeszélés ,az érzéki örömökben rejlő
szenVedé$rcSl. '
14) Cs6dlíkkha'kkbaodha'S wtta[481: Az. e16zó Szutta rÓvidebb változata:

15) Anumána$Zutta [49]: .MóggaUánabeszéde az önelemzés értékéről.

,>' . ~; . '- . .

16) Cs~bó:kb$_tta [50]: Az öt mentális kötelék.

:~:. : .'l-:\'~::'- ';

17) VanapaUla. Szutta [511 Az. erdei élet előnyei és hátrányai.

18) Ma"pindika Szutta [52]: Buddha röviden kifejti tanításait, Kacsána pedig tovább gondolja
azokat.

19) Dvédhávitakka Szutta [53]: Példabeszéd az érzékiség vonzerejéről. A Megvilágosodásról szóló

beszéd, mint a 4. Szuttában.

20) Vitakkasanthána Szutta [54]: Meditácíós gyakorlatok a nem kívánatos gondolatok

megsziintetésére.

3)TATIYA VAGGA

21) Kakacsúpama Szutta [55]: Hasonlat a fiírészről. Az érzések és az elme uralma a legélesebb
kihívások közepette.

22) Alagaddúpama Szutta [56]: Hasonlat a vizisiklóról. A Dhammáról alkotott téves eképzelések
ahhoz hasonlatosak, mint mikor valaki farkánál ragadja meg a kígyót.

23) Vammika Szutta [57]: Hasonlat az emberi testről, mint felbolydult hangyabolyról.

24) RathavinÍta Szutta [58]: Punna a szent élet céljáról oktatja Száriputtát.

25) Nivápa Szutta [59]: Példabeszéd Máráról, mint az őzeknek csapdát állitó vadászról és
magvetőről.

26) Arijaparijészana Szutta [60]: A Nagy Keresés. Buddha elbeszélése a világi élettel való
szakításról., a keresésről és a Megvilágosodás eléréséről .

2?) , Cs~~battbipadópama Szutta [61]: Az elerantnyom Szutta. Hosszabb változat. A szerzetesek

kikepzeseről .

28) Mabábattbipadópama Szutta [62]: Az elerantnyom Szutta. Rövidebb változat A N ' N

Igazságról. . egy emes

29) Mahászárópama Szutta [63]: A vagyonszerzés, dicsőség és hírnév v '1' A ha '

. b éd D ' adattának esze yel. gyomany
' ,szennt a esz ev a Rendből való távozásakor hangzott el.

30) CsuUaszárópama Szutta [64]: Az előző Szutta további kifeitése

~ .
A Dhamma l'enyegene
' kelerese.
"

4) MAHÁJAMAKA VAGGA

31) CsúUagószinga Szutta [65]: Buddha és három szerzetes párh 'd

egyu" tte'I'esro51 besze'lnek, meIynek e1ereset
' . , a Buddhának köszönhetik. esze e ' akik a hannónikus
 32) MahA~ Slutta [66}: Hat szerzetet párbeszéde a szerzetesről. akinek jelenléte gyönyörúvé
vvUsoija U erd6t.
33) ~ Satta (67]: Egy gulyás és egy szerzetes tizenegy jó és rossz tulajdonsága.

34) CsuDagópálaka Szutta [68]: Hasonlat a folyón átkelő ostoba és bölcs pásztorról.

3S) CsuDaszaccsaka Szutta [69]: Buddha és a vitázó Szaccsaka párbeszéde az öt összetevő

természetéről és
egyéb témákról.

36) Mahászaccsaka Szutta [70]: A Buddha aszketikus életének és Megvilágoso~ története, a

helyes ~t8cióról szóló utmutatásokkal.

37) CsuDatanhászank.bja Szutta [71]: Sz.akka a sóvárgástól való megszabadulásról kérdezi

Buddhát, majd elismétli annak válaszát MoggalJáruinak.

38) Mahátaobászaokhja Szutta [72]: Egy szerzetes helytelen nézetének cáfolata, aki úgy tartja.
hogy a tudat az. ami vándorol.

39) Mabá-asszapura Szutta [73]: Beszéd Asszapurában az aszketa kötelessegeiről. Hosszabb

valtozat.

40) csuUa-asszapura Szutta [74]: Az előző Szutta rövidebb változata.

5) CSULLAJAMAKA VAGGA

41) Száléjjaka Szutta [75]: Beszéd a szálabéli papokhoz arról, hogy miért jutnak: egyesek a
mennybe, míg mások a pokolba.

42) Véraoydzsaka Szutta [76]: Az elzőzó beszéd ismétlése a véranyadzsabéli családos emberekhez.

43) Mabávédalla Szutta [77]: Száriputra lélektani tartalmú beszéde Mahákótthitához.

44) CsuUavédalla Szutta [78]: Ohammadinná apáca lélektani tartalmú beszéde egy Vrrákha neYÚ
világi hívőhöz.

45) CsuUadbammaszamádáoa Szutta [79]: A jó és rossz tettek következményei. Rövidebb

változat.

46) Mahádhammaszamádáoa Szutta [80]: Az előző Szutta hosszabb változata.

47) Vimamszaka Szutta [81]: A tanitás vizsgálatának helyes módjai.

48) Kószambija Szutta [82]: Beszéd a kószambibéli szerzetesekhez a veszekedés ártalmas voltáról.

. ,49) Brah~~oimaotaoika Szutta [83] : Buddha megtériti Baka papot a maradandóság eszméjének
eretenekségetól.

50) Márataddzsaoija Szutta [84]: Móggallána intelme Márához.

6) DZSAHAPATI VAGGA

51) Kaodaraka Szutta [85]: Beszéd a személyiség négy fajtájáról; a felszabadulás felé vivő lépések.
 52) Atthakanápra Szutta (8ó1: Ánanda beszéd~u Nibbána eléréséhez vezet6 utakról.

53) Súkha Szutta [87]: Buddha új gy01ekez6heJyet nyit Kapilavatthunál. Ánanda beszéde a
tanítványok képzéséről.

54) Pótalija Szutta [88]: · Budha megntagyarázza Pótalijának a világról való lemondás igazi
jeientóségét.

55) Dzsívaka Szutta [89]: Buddha beszéde a húsevés etikájáról.

56) UpáIi Sz1Jtta [90]: A dzsaina Upáli megtérése.

57) Kukhuravatika Szutta [91]: Buddha és két aszkéta párbeszéde a KammÓTól.

58) Abhajarádzsakumára Szutta [92]: A dzsaina Nátaputta elküldi Abhaja herceget Buddhához,
hogy annál Dévadatta kárhoztatásáról kérdezősködjön.

59) Bahuvédaníja Szutta [93]: Az érzelmek különféle osztályozása, és az örömök fokozatai.

60) Apannaka SzuHa [94] : A Bizonyosság Tanítása a különféle eretnekségekkel szemben.

7) BHIKKHU VAGGA

61) Ambalatthiká-Rábulóváda Szutta (95]: Buddha a hamisságokról oktatja Ráhulát.

62) Mahárábulóváda Szutta [96]: Ráhula oktatásában részesül a kontemplációról, amiben a légzés
feletti éberség hangsúlyos szerepet kap.

63) Csullamálunkja Szutta [97] : Annak okáról, hogy Buddha miért nem felel bizonyos fajta
spekulatív kérdésekre.

64) Mahámálunkja Szutta [98]: Az öt kisebb béklyóról.

65) Bhaddáli Szutta [99]: Bhaddáli vallomása és Buddha tanácsa.

66) Latukikópama Szutta [100]: Felhívás a világ megtagadására.

67) Csátumá Szutta [101] : Intelem a féktelen csátumái szerzetesekhez.

68) Nalakapána Szutta [102]: Buddha kérdéseket intéz Anuruddhához a Dhamma b' , l .
illetően. lZonyos tete eit

69) Gulisszáni Szutta [103] : Szabályok azoknak, akik Gulisszaru"h h nJ ' ,

oz aso oan az erdőben einek.
70) Kítágiri Szutta [104]: A szerzetesek különféle rendjei által követendő magatartásforma.
8) PARlBBÁDZSAKA VAGGA

71) Téviddzsavaccshagótta Szutta [105]: Buddha láto ' ,

kijelentí magáróL hogy téviddzsa (a háromrétíi tudás birto~atást te~z az ~~a V~ccshagóttánál, és
emberfeletti rálátással bír a dolgokra, és ismeri a roml tt ' o~)(, ,ID1vel emlekszik eloző testetöltéseire,
o sago aszava) megszüntetésének módját.
72) Aggivaccshagótta Szutta [106]: A világra, vonatkozó nézetek kialakít ' ' ak '
asan veszelye.
 13)MaIl6'fUC1ha16ua szatta [107]: Vaccsbagótához intézett további magyarázatok a világi
taniMnyok és a szerzetesek életmódjáról.

74) D.h....kb. ~ua [l08]: Buddha megeáfulja Oighanakba aszkéta né1.eteit. Szariputra a.rahattá
válik. .

75) Mápadija SPIUa [109]: Buddha beszéde az érzékszervi világ megtagadásáról. és az érzéki
vágyakról való lemondásról.

76) szaadak.a Szatta [110]: Ánanda elutasítja Szandaka aszkéta hamis nézeteit.

77) M abé!71lkuludáji Szutta [111] : A Buddhának kijáró tisztelet öt oka.

78) Szamauaowadiká Szutta [112]: A tökéletes erény jellemzói.

79) Csúgasz.'m'udáji Szatta [113]: NátaputáróI. a dzsainák vezetójéról. Az igaz boldogság útja.

80) Vékhanassza Szutta [114]: A 79. Szutta egy részének ismétlése. kiegészítve az öt érzékről szóló
énekezéssel.

9) RÁDZSA VAGGA

81) Ghatíkára Szutta [115]: Buddha elmeséli Ánandának egy előző testetöltésének, Dzsótipá1ának
történetét.

82) Ratthapála Szutta [116]: Ratthapála története, akit a szülei hiába próbáltak lebeszélni a Rendbe
való belépesrőJ.

83) Makbádéva Szutta [117]: Buddha egy előző testetöltésének, Makhádéva királynak története.

84) Madbura Szutta [118]: Kaccsána beszéde Avantiputta királyhoz a varna igaz mibenlétéről. A
beszéd Buddha halálát követően hangzik el.

85) Bódbirádzsakumára Szutta [119]: Buddha a világi élettel való szakításról és a

Megvilágosodásról beszél, mint a 26. és 36. Szuttában.

86) Angulimála Szutta [120]: AngulimáIa rabló megtérése.

87) Pijadzsátika Szutta [121] : Buddha beszéde egy fiát gyászoló apához, és a beszéd feletti
eszmecsere Paszénadi király és felesége között.

88) Bábitiká Szutta [122] : Ánanda megválaszolja Paszénadi életmódra vonatkozó kérdését, aki egy
külországbeli ruhaanyaggaI ajándékozza meg ót.

89) Dbammacsétija Szutta [123]: Paszénadi látogatást tesz BuddhánáI, és a szent életvitelt
magasztalja.

90) Kannakattbala Szutta [124]: Buddha és Paszénadi párbeszéde a vamáról az istenekról és

Brahmáról.

10) BRÁHMANA VAGGA

 91) ___11 _ll~$};: A;'{(lv$fé 5mb« 32 ismertet6,JeBYe; Buddha mindennapos teendÓ/;
~pap..~ . '

'92) . .,_ _tl~l;, ~~;,.'fttti_a8uddbák 32 i.~6'Je8Yét ésmegtér (a Szutta Nipáta

3 :7t~ ~~·~~eutal). .
>" ' 93)" ,, ', .' ,.; ' -, {lill:.; A'sSildíJana, .p apa vamárót beszél8et Buddhával Ebben a Szuttában
Bu4_:;' !:~~;~~~::~~:'di " ~':~ :taWbatj\ÚC a vatnáról.
94)GIlQ.~" :;"ttan23J: Gbótamukha pap a lemondó élet e1ónyeiról kérdezi Udéna
~/er~ gyUtekezó csarnokot épített a Szanghának.
~ -'~.-

95) Csanki Szatta [1291: Párbeszéd a papok tanitásairól és az útról., ami Buddha szerint a végsó
igazsághoz vezet.

96).Ész1lkári Szutta [IlO]: Párbeszéd a varnáról és annak szerepéről.

97) DbánanydzsáDi Szutta [131]: Száriputta figyelmezteti Dhánanydzsáni papot. hogy a családi
kötelezetségek nem szolgálhatnak ürügyül vétkes tettekre. ..

98) Vászéttba SzuHa [132]: Verses párbeszéd az igaz pap természetéről ( a Szutta Nipáta 3:9
megismétli ezt).

99) Szubbba SzuHa [133]: Arról., hogy alapítsunk-e családot, vagy inkább hagyjunk fel a világi
élettel.

100) Szangárava SzuHa [134]: A pap szánnazású nó, aki elfogadta a Dhammát. Párbeszéd a szent
életvezetésról. A 26. és a 36. Szutta részbeni ismétlése.

ll) DÉVADAHA VAGGA:

101) »évadaba SZUHa [135]: Buddha beszéde a célnak még ezen életben történó eléréséról.

102) Pa~y~~ja S~tta [136]: öt elmélet a lélekről és arról, hogy a megszabadulás (Nibbana)
ezek egyikenek SInCS alavetve.

103) Ki . S [ _.'
követne::. zutta 137]: Szabályok azon szerzetesekre vonatkozóan, akik vitatkoznak és vétket

104) Számagáma Szutta [138]: Buddha Náta utta halál '

egyetértésről. p a utan tartott beszéde a civódásról és az

105) Szunakkbatta SZUHa [139]: Példabeszéd a sóvárgás nyíl ának kitépéséről.

106) Ánanydzsaszappája Szutta [140]: Medi '

.megszabadulás felett. tació a szenvtelenség, a tudás és az igazi

107) GanakamóggaJlána Szutta [141]: Ganakam

kiképzéséről. óggaliához intézett beszéd a tanítványok

108) Gópakamóggallána SzuHa [142]: Buddha halál ' '

hogy egyetlen vezetőjük a Dhamma lehet. a utan Ananda elmagyarázza Vasszakárának.
 109) MabápUOQama Szutta [143 r Buddha válasza egy szerzetesnek a khandhak-ról.
110) CsullapuQDama Szutta [144]: Beszéd ajó és a rossz emberről.

12) ANUPADA VAOOA

II l) Anupada Szutta [145): Buddha dicsőíti Száriputtát és annak lélekismeretét .

. 112) Csbabbiszódbana SzuHa [146]: A kérdések, amiket fej) kell tenni a szerzetesnek, ha kijelenti,
hogy elérte az arahatságot.

113) Szappurisza Szutta [147]: A szerzetes jó és rossz tulajdonságairól.

114) Szévitabbászévitabba Szutta [148]: Száriputta kifejti a szent életvitel helyes módját.

115) Bahudhátuka szutta [149]: Buddha és Ánanda egy párbeszédében előforduló elemek és
szabályok listája.

116) Iszigüi Szutta [150]: Buddha beszéde a paccsékabuddhákról.

117) Mabácsattáriszaka Szutta [151]: A Nemes Nyolcrétú Ösvény kifejtése.

118) Ánápánaszati Szutta [152]: A légzés feletti tudatosság.

119) Kájagatászati Szutta [153]: A test feletti meditáció.

120) Szankháruppatti Szutta [154]: Az őt tulajdonság kifejlődése képessé teszi a szerzetest, hogy
következő testetöltésének feltételeit meghatározza.

13, SZUNNYATA VAGGA

121) Csullaszuooyata Szutta [155]: Az üresség feletti meditáció.

122) Mabászuooyata Szutta [156]: Ánandának adott útmutatások az üresség feletti meditáció
gyakorlásához.

123) Accsbarijabbutadhamma Szutta [157]: Egy bódhiszattva csodálatos élete. A Dígha Nikája
14. Szuttájának részbeni ismétiése, ám ezúttal a Buddhára vonatkozóan.

124) Bakkuta Szutta [158]: Bakkula megtéríti barátját, Acselakasszapát.

125) Daotabbúmí Szutta [159]: Buddha az elef'antidomítás példáján keresztül mutatja be, hogy
miképpen okitsa egyik a másikat a Dhammáról. .

126) Bbúmidzsa Szutta (160]: Bhumídzsa megválaszolja Dzsajaszéna herceg kérdéseit.

127) Anuruddba Szutta [161]: Annurudha az elme felszabadításáról beszél Panycsakanga

családapának.

128) Upakkilésza Szutta [162J : Buddha megbékiti egymássa a kószambibéli szerzeteseket és

beszédet tart a helyes meditációról. '

129) Bálapaodita Szutta [163]: A halál után learatottjutalmakról és büntetésekről.

 130) Dftach\~ Slutta [164]: Azok sorsáról. akik sommibe veszik a halál bimökeit.

14) VlBHANGA VAOOA

131) Bbanddékaratta Szutta [165]: Né8Y versszakos költemény II törekvésról szóló magyarázattaI.

132) ÁnaadabhaddékanlttaSz'4* [166]; Ánanda magyarázata a 131. Szutta verséhez.

133) Mahákaccsánabhaddékaratta Sluka [167]: Mahákaccsána magyarázata a 131. Szutta

verséhez.
134) Lómaszakaogijabhaddékaratta Szutta [168]: Buddha kifejti a 131. Szutta versét
Lómaszakangijának.

135) CsuUakammavibhaoga Szutta [169]: Buddha magyarázata a különféle kamrnák különböző

következményeiről .

136) Mabákammavibhanga Szutta [110]: Buddha megcáfolja azokat. akik tagadják: a kamrna
múködését.

137) Szalájatanavibhaoga Szutta [171]: A hat érzék vizsgálata.

138) Uddészavibhaoga Szutta [172]: Mahákaccsana hoszadalmas fejtegetése a tudatosság egy

formájáról.

139) Aranavibbanga Szutta [173J: A két szélsőség közötti középút, és az egymással szembenálló
folyamatok. melyek összetúzéshez és egymás kioltásához vezetnek.

140) Dbátu~ibb~nga Szutta [174]: Pukkuszáti tönénete, aki a tanítást hallgatva felismeri a Mestert.
Az elemek VIZSgálata.

141) Szaccsavibbaoga Szutta [175]: A Négy Nemes Igazság, Száriputta magyarázataival.

142) Dakkhinavibbanga Szutta [176]: Ajándékok és ajándékozók.

15) SZALÁJATANA VAGGA

143) Ahátbapindikóváda Szutta [177]: Anáthapindika halál zül ' .

a Buddha előtti megjelenése. a, megs etese a TUSZ1ta mennyben, és

144) Csbannóváda Szutta [118]: A théra Cshanna tö ' " ,

oktatott, ám végül mégis öngyilkos lett. rtenete, akit bar betegsege alatt Száriputta

145) Punoóváda Szutta [179]: Buddha a szenvedések' .. . ..

es orömok eltűresere oktatja Punnát.
# • ,

146) Nandakóváda Szutta [180]: Nandaka az álland" , , "

500 szerzetest. osagrol kerdeZl ki Mahápadzsapatit és további

1~7) C:s~lIaráhulóváda Szutta [181]: Buddha elvonul ' ,

kerdeZl ot. A beszélgetést az odasereglő istenek is hall ~ákulaval az erdőbe, és az állandótlanságról
ga] .

148) Csbacshakka Szutta [182]'. A hat érze'k hat csoportja.

149) Mahászalájataoika Szutta [183]: Az érze'kek helyes ISmerete.

.
 150) N.praviDdéu. Szutta [184): Buddha útmUtatásai azokról az aszkétákról és papokról. akík
tiszteletet wemelnek.
151) Piodapatapáriszuddhi Szutta [185]: Száriputtának adott útJnutatilsok egy tanítvány
kiképzéséról.
152) Indrijabhávaná Szutta [186]: Buddha elutasítja Párászarija pap tanítását az érzékek
megfékezeséról, és kifejti sajat módszerét.

m. SZAMJUITA NIKÁJA
A Szutták "csoportosított" vagy "egymáshoz kapcsolódó" gyűjteménye, amely éppugy magába fo~aJja a
tanítás egy-egy adott tantételét, mint bízonyos személyek történeteit. A gyűjteményben szerepio 1889
Szuttát S Vaggára és azon belül 56 Szamjuttára osztották fel.

1) SZAOÁ1HA VAGGA

l) Dévata Szamjutta [187]: Az istenek kérdései.

2) Dévaputta Szamjutta (188]: Az istenek fiainak kérdései.

3) Kószala Sz~njutta (189]: Akószabéli Paszénadi király legendája.

4) Mára Szamjutta [190]: Mára ánnánykodásai Buddha és tanítványai ellen.

5) Bbikkhuní Szamjutta [191]: Mára sikertelen csábítása és szóváltása az apácákkal.

6) Brahmá Szamjutta [192]: Brahmá Szahampati arra kéri a Buddhát, hogy hírdesse a Dhammát a
világban.

7) Bráhmana Szamjutta [193]: Bháradvádzsa pap szellemi összecsapása a Buddhával, majd

megtérése.

8) Vangísza Szamjutta [194]: Vangisza, a szerzetesek legkíválóbb költője a sóvárgás végső

megszúntetéséról beszél.

9) Vana Szamjutta [195]: Erdei istenek a helyes útra vezérlik a fejletlen szerzetesek et.

10) Jakkba Szamjutta [196]: Démonok harca Buddhával és az apácákkal.

ll) Szakka Szamjutta [197] : Buddha felsorolja Szakkának, az istenek urának tulajdonságait.

2) NIDÁNA V AGGA

12) Nidána Szamjutta [198]: A fuggó keletkezés (patticcsa-szamuppáda) tanának magyarázata.

13) Abhiszamaja Szamjutta [199]: Buzdítás a Dhamma megértésére.

14) Dbátu Szamjutta [200]: A fizikai, a lelki és az elvont elemek leírása.

15) ADamatagga Szamjutta (20 l] : A szamszára kiszámíthatatlan kezdete.

 wic "'itl!t~(lOif~~'~ ....
". ' . . ".. ... , .
17) .........".i.:~J~.~l s.-.· ~·''''8é8
. ,., t--~"':;:' ·

18) Báb. s.Jijlltta (Z04}:1Ubula OkW6Sa.

" 19) t_~" ~.j.u.'~Sl:'Lakk~rkérd .. a'széuernokröl (péták,).

A..;._ .... _ ... ' ." [.~], Hasonlatok a Dtwmna egyes tantételeinek szemléltetésére.
20) u~SamJ..tIa~vu . . '" .

21) BbikkJiu' Szamjutta (2071: BUJidba,~ MógaIlána intetmei a szerzetesekhez.

3) KHANDHA VAOOA

22) KIlaadlla Szam.jutta [208}: A személyiséget alkotó fizikai és lelki összetevők.

23) Rádha Szamjutta [209]: Rádha kérdései.

24) DiUhi Szamjutta [210]: Az összetevókhöz való ragaszkodásból fakadó téves nézetek.

25) Ókkantika Szamjutta [211]: Az ösvényre lépés a bizalom (szaddhá) és a bölcsesseg (pannyá)
erejével.

26) Uppáda Szamjutta [212]: Az összetevók felbukkanása dukkhához vezet.

27) Kiléaa Szamjutta [213]: A hatrétú érzékelési alapból és az érzéki tudatosságból fakadó
tisztátalanságok.

28) Száriputta Szamjutta [214]: Száriputta megvá1aszolja Ánanda kérdését az érzékek

lecsendesitéséró1.

29) Nága Szamjutta [215]: A négyféle nága vagy kígyó felsorolása.

30) Szupanna Szamjutta [216]: A négyfélegaroda vagy varázserejű madár felsorolása.

31) Gaodbabbakája Szamj utta [217] : A gandhabbák vagy mennyei zenészek leírása.

32) Valábaka Szamjutta [218): A felhó-szeUemek leírása.

33) Vaccsbagótta Szamjutta [219]: Vaccshagótta metafizikai kérdései.

34) Szamádbi Szamjutta [220]: A dzshánák (meditatív elmélyedések) gyakor/ó inak négy tajtája.

4) SZALÁJATANA VAGGA

35) Szalájatana Szamjutta [221]: A hatrétú érzékelési alap, és a hozzá való helyes viszon)'ulás.

36) Védaoá Szamjutta [222]: Az érzés három fajtája, és a hozzájuk való helyes viszonyulás.

37) Mátugáma Szamjutta [223]: A nő sorsa tulajdonságai szerint.

38) Dzsambukbádaka Szamjutta [224]: A vándor Dzsarnbukhádaka kérdései Száriputtához.

 39) Sdm.• ndaka Szamjutta [225]: A vándor Számandaka kérdései Száriputt8boz.

40) MógpdíOM Szamjutta [226]: MógaUána elmagyarázza a dzshánákat a szerzeteseknek.

41) Csitta Szamjntta [227]: Az érzékek és az érzékelés tárgyai valójában nem gonoszak. csak az
érzékelés folyamán keletkező belytelen vágyak azok.

42) GámaDi Szamjutta [228]: A "haragos" és a "kedves" meghatározásai.

43) ASZlDkhata Szamjutt. [229]: A feltételekhez nem kötött Nibbána.

44) Avjákata Szamjutta [230]: Paszénwfi király elméleti kérdései Khémához, Anuruddhához.
Száriputtához és Mógallanáboz.

5) MAHÁ VAGGA

45) Magga Szamjurta [231]: A Nemes Nyolcrétú ösvény.

46) Bóddzsbanga Szamjurta [232]: A megvilágosodás hét tényezője: éberség, kutatás, tetterő,
boldogság, lecsendesülés, összpontosítás, egykedvesúség.

47) Szatipattbána Szamjurta [233]: Az éberség négy alapja.

48) Indrija Szamjurta [234]: Az öt képesség: magabiztosság, tetterő, éberség, összpontosítás,

bölcsesség.

49) Szammappadbána Szamjutta [235J: A négy helyes erőfeszítés.

50) Bala Szamjutta [236]: Az öt erő: lásd az öt képességet a 48. Szuttában.

51) Iddbipáda Szamjurta [237]: A négy fizikai erő: akarat, tetterő, gondolkodás, kutatás.

52) Anuruddba Szamjutta [238]: Anuruddha éberség által elért emberfeletti erői.

53) Dzsbána Szamjutta [239]: A négy Dzshána.

54) Ánápána Szamjutta [240]: A lélegzet feletti éberség.

55) Szótá patti Szamjutta [241]: A folyóba-Iépók leírása.

56) Szaccsa Szamjutta [242]: A Négy Nemes Igazság.

IV. ANGUTT ARA NIKÁJA

. A;-.Anguttara ~ikája feloszt~ pu~ szám~erúség~ alapul. A II csoport (Nipáta), melyekből

os~et~ódik, emelkedo sorrendben targyalJa az egyes teteleket. Igy az első csoportban az egy tagból állók, a
~di~an a k~óből,. és így tovább egészen a tizenegyedikig, amelybe a II tagból állók tételek lettek
osszegyuJtve. MindegyIk Nipáta-t Vaggák-ra osztották. Az egyes vaggálc 10 vagy annál több Szuttát
tartalmaznak, a teljes gyűjtemény összesen 2308 Szuttából áll.
 . . . . .. és zétszórt képzett és képzetlen. mtívelt és
l) Ékaka Nipáta [243]: Az elme lehet: öszpont~Si~~ n:,.
Móggallána. Mahákasszapa, A nézetek:
múvele~on, Az erófesntés. szor~om~,B~~, zanpu
helyes es téves, Az ö~ntositás, hely~
, ... ... ., és a rossz eredetének okai) még ezen életben
2) Duka Nip4tá[244]: A ~ét fiJta ~ (a ~ Remények és vágyak, szerzés és hosszúéletúség,
meghozza gyüII1ölcsét ~uJra.testetöltes . .vez 'ész tú A szerzetesek kétféle gyülekezete: azoké,
A kétféle ajándék: anyagt Jellegu vagy ~~ temt . ~k nem • azoké, akik harmóniaba élnek és
akik felismerték a Négy Nemes Igazsagot es azok e,
azoké akik nem.
. ", a t a beszéd és az elme vétségei. Három dicséretes
3) . Tib Ni.,áta [24:]: A háro~~ókr~ való gondoskodás, Erőfeszítések: a még fel nem
~~:~~s: ~:~:ed~ek ellenőrzésére, a még fel nem támadt , kedvező ,álla~otok
'les:· .
k:if1
ke:~es,
ére, és ~feltámadt
gonosz állapotok megszüntetésére, Eretnek nez~e~: rruszennt a
esa fájdalmas és a se-nem-kenemes.se-nem-fájdalmas tapasztalatok, elozo cselekedetek
eredményeként támadnak. az hogy ezek a tapasztalatok gondviselésszeruek, és az, hogy nem oksag
révén keletkeznek.

4) Csatukka Nipáta [246]: A fegyelmezetlen személyek h~j~ vann~ a f~gy~le~ek,

összpontositásnak, belátásnak és felszabadulásnak. . A tudatlan :~segeket, kovet .. e~. ~CSOlt1 a
méltatlant, gyalázza a tiszteletreméitót, örül nwcor mncs helye az or~~ek, es .. nem orül ~or ok~
lenne rá. A négyféle ember: nem bölcs és nem jámbor; nem bölcs, de Jambor ; boles, de nem !am~or ,
bölcs és jámbor. A szerzetesnek meg ken elégednie a rendelkezésére álló ~lt~zettel,. ~a~naval,
szállással és gyógyszerrel. A boldogság négy fajtája: megfelelő környezetben elni, e!D' kivál~ emb:rrel
kapcsolatban lenni, az önmegvalósítást gyakorolni és a múltban felhalmo~ott erenyek:t, elvezm., A
négy "mennyei szállás": szeretetteljes együttérzés, részvét, közös öröm es egykedvuseg. A ~egy
tulajdonság, melyek megóvják a szerzetest a botlástól: a szíla-k megtartása, az érzékek kapumak
ellenőrzése, mértékletesség az evésben és a szüntelen éberség. Az összpontosítás négy útja: hogy
boldoggá tegyük életünket, hogy tudásra és belátásra tegyünk szert, hogy éberségre és higgadtságra
jussunk, és hogy a tisztátalanságokat legyőzzük. A négy személy, akik a gyűlöletet, a nyereségvágyat
és a képmutatást táplálják magukban, és inkább a Dhammától távol álló embereket tisztelik. A négy
hibás nézet: ha valaki állandÓságot képzel állandótlanság, fájdalmat az öröm, ént az éntelenség, és
tisztaságat a tisztátalanság helyébe. Az aszkéták és a Brahminok négy vétsége: szeszesitalok
fogyasztása, az érzéki örömöknek hódolás, pénz elfogadása, erkölcstelen módon biztosított
megélhetés. Az erényt teremtő boldogság négy mezeje: helyes bit a Buddhában, mint tökéletesen
megvilágosodottban, a Dbarnmában, mint kellően hirdetettben, a Szanghában, mint jól
megalapozottban és a tanitványokban, mint a tisztátalanságoktól mentesekben. Az együttélés négy
módja: a hitványa hitvánnyal, a hitvány a jóval, a jó a hitvánnyal, és a jó a jóval. Az ételadomány az
adományozottnak hosszú életet, szépséget, boldogságat és fizikai erőt biztosít. A világi jólét négy
feltétele: állhatatos erőfeszítés, a javak védelme, jó barátság és kiegyensúlyozott életmód. A szellemi
jólét négy feltétele: magabiztosság, erkölcs, jótékonyság és bölcsesség. A kígyószellemek négy
családja, melyekre ki kell tetjesztenünk a szeretetteljes együttérzésünket. A négy helyes erőfeszítés. A
né~ el~o~d~lhatatlan: A BU?dha szférái; a dzshánák; kamma és következmény; a világ eredetéről
~olo ~ódese~. A ~egy zar:mdo~at:, B?ddh~ szülőhelyére, Megvilágosodásának, Első Beszédének
~ halál~ s~nhelyer~. A negy f~jta áldásos es nem áldásos beszéd: igazmondás és hazugság, nem-
~o es ~o, ~ed~es es nyers: megfontolt és léha. A négy lényegi tulajdonság: moralitás,
~sszeszed~g, bölc~ es szabad~g. A négy képesség: magabiztosság, tetterő, éberség,
osszeszedettseg. A negy elem. A negy személy, akik méltóak az eml 'km I . B ddh a
'kab ddhák, arah t t,. , világkir' e ure. a u a,
p~cc~ u ~ a o~, es, a, , ályok. A szerzetes ne vonuljon el az erdőbe, ha érzéki
vagy81 vannak, roSSZIndulat emesZti, mgy, vagy nincs józan 'eSZénél.

5) Pa.oycsaka Nipáta [247]: A tanítvány öt nemes tul l1li donsag' ...: I dás "kt l '
, " ...., a. uszte eta , merte e enseg, az
avatatlan cselekvestől valo tartozkodas, tetterő és bölcsesség Az "t II . ak. ál ' . . ,
' al " . o sze erru ad y: erzeki vagy,
rosszakarat, tunyasag, nyugt ansag es aggodalom, kétkedések A medl'ta' " ··t +';'p " al '
. Cto o ..... gya: tisztat ansag,
 éntelenség, halál: étel iránti elleflszenv, a világ örömtelensése. . Az öt gonosz tulajdonság: a
szenvedélyek rabjának lenni. gydlölködni. káprázatban tenni. kételkedni. rosszindulattal bírni. Az öt jó
tett: a test, a beszéd és elme szeretetteljes cselekedetei, az erények megtartása, a helyes nézetek
megőrzése.

6) Cshakka Nipáta (248]: A szerzetes hatrétli kötelességéről: tartózkodás a · nyugtalanságot keltő

cselekvéstól, vitáktól, alvástól és társa.ságtól. a szerényseg, valamint a bölcsek társaságának keresése.

7) Szattaka Nipáta [249]: A gazdagság hét fajtája: tiszteletadás, helyes magatartás, mértékletesség,
az avatatlan tettektól való tartózkodás, tanulás, lemondás, bölcsesség. A ragaszkodás hét fujtája:
előnyök keresése, gyúlölködés, hamis biztonságérzet, kétség, góg, világi lét, tudatlanság.

8) Attbaka Nipáta (250]: Az éberség, az adakozás, atbldrengés 8 oka.

9) Navaka Nipáta [251]: A 9 féle elmélkedés tárgya: tisztáltalanság, halál étel iránti ellenszenv, világ
iránti közöny, állandótlanság, az álIandótlanságból fakadó szenvedés, éntelenség, lemondás,
egykedvűség. A kilencféle ember: aki a Nibbánafelé vivő utat jáIja, s közben a világi emberekkel
együtt élvezi a "gyümölcsöket", és így tovább.

10) Daszaka Nipáta [252]: A 10 fajta elmélkedés tárgya: állandótlanság, éntelenség, halál, étel iránti
ellenszenv, világ iránti közöny, a csont, a bomló test négy állapot, úgy mint a féregrágta, a rothadástól
fekete, a rohadástól széteső, püffedt. A megtiszrulás 10 fajtája: helyes tudás altaj, a helyes
felszabadulás révén, a Nemes Nyolcrétú Ösvény lépcsői által.

ll) Ékadaszaka Nipáta [253]: A boldogságnak, a Nibbána útjának, a világi ember és a szerzetes
'rossz és jó tulajdonságainak II fajtája.

V. KHUDDAKA NIKÁJA

A gyújtemény a Szutta Pitaka rövidebb műveit tartalmazza. Buddhaghósza a Rövidebb Beszédek

Gyűjteményének nevezi. A nikája láthatóan fokozatosan, az ősibb nikáják lezárása után alakult ki, s csak
később került a kánonba. Tizenöt fo egységre osztható:

1. Khuddakapátha [254]: "Rövidebb szakaszokból álló irat." Tartalma:

l) SUU'anattaja [255]: A buddhisták háromszor-ismételt "Menedék Formulája" .

2) Dasz;asz;ikkluipada [256]: A számanérák-ra, növendékekre vonatkozó tíz előírás.

3) Dvattimsztíkára [257]: A test harminckét összetevójének listája.

4) Kamárapanyha [258]: A tanulók tíz kérdéses katekizmusa.

5) Mangala Szatta [259]: Vers a "legnagyobb áldások"-ról (mangala).

6) Ratan" SZMtta [260]: Vers a Három Drágaságról: Buddha, Dhamma, Szangha.

7) Tirokadda SZMtta [261]: Vers a meghalt hozzátartozók szellemének felajánlott áldozatokról.

8) Nidhikanda SZMtta [262]: Vers az igaz kincsek felhalmozásáróL

9) Méttá SZMtta [263]: Vers a szeretetteljes együttérzésról.

 " . bb b ddhista fejb61 tudja. 426 verset
2, Dba... mapacla [264): "A Dhamma Utja~ A mil nagy részét a legtö u .. .
tartalmaz 26 V4ggdTa·telosztva.
. .. .én e 8 VaUO'ára felosztva. Fóként
3. Udána [265}: 80 Udána, avagy a Buddhamondásainak gyujtem . ~. .. 00'
versek. melyeket a kijelentéskörOlményeinek ismertetésével.esészítettek ki.
1) BódJU. VaggC·1266]:Buddha Megv:ilágosOdáSát követő es~mények ~eírása. T,artabnazza a Báhijával
folytatott hires pArbeszé<!et;mely ajelenvaióban ~alósitapdó létezest hangsúlyozza.

2) iWIICSIIÜ'lftii; ·p:agga [2671: A Vaggát a Nága .(kigyó) .királyról nevezték el, aki kiterjesztett
csuldyávanulott árnyékot Buddhának.

3) Naná '~agga [268]: Buddha meggyőn féltestvérét, Nandát a világi élet lúábava1óságáról. Majd
intelmek a Szanghához.

4)Méglaija Vagga [269]: Méghija, Buddha intelmeit figyelm~ kívül hagyva egy mangófa, ~~ vonul,
hogy meditációs gyakorlatait végezze, ám elméjét hamarosan egészségtelen gondolatok szállják me~.
Visszatérve a Buddhához megtudja, hogy egy fejletlen embemek még öt dologban kell gyakorolru~
magát: jó barátság, erkölcs, hasznos párbeszédek, elhatározás és belátás, Tartalmazza Szundan
tönéneteit és Száriputtáét, akit megtámad egy Szellem (ja/ckha).

5) SzólUZthéra Vagga [270]: Tartalmazza Paszénadi király látogatását a Buddhánál,

Szuppabuddhával, a leprással történő párbeszédet, a Szászana nyolc jellemvonásának leírását, és
Szóna szerzetesi életének első éveit.

6) DZSIlCcsandha Vagga [271]: Tartalmazza Buddha utalását eltávozására, a Paszénadival való

párbeszédet, és az igazság részleges felismerését bemutató történetet a királyról, aki születésüktól
fogva vak embereket kért fel, hogy tapintás útján érzékelve írják le, hogyan néz ki egy eleiant.

7) Csulla Vagga [272): Jelentéktelenebb eseményeket tartalmaz.. többnyire egy-egy szerzetes

életéből.

8) PátaJigánuJ Vagga [273]: A híres Nibbána meghatározást tartalmazza, miszerint az nemszületett,

~em kialakuló, nem teremtett, nem összetett, továbbá Buddha utolsó étkezését, majdintelmét
Anandához Csunda miatt. Pátaligámánál tett látogatását,ahol kifejti a tiszta életvezetés öt előnyét, a
romlott életvitel öt hátrányával szemben.

4. Itivuttaka [274): 112 rövid, versekkel kísért Szutta gyűjteménye, 4 Nipátára felosztva. A gyűjtemény a
verseket a bevezető fonnuláról kapta nevét: iti vuccsati, "megmondatott". A mű Buddha etikai tanításait
tartalmazza.

l) É~ Nip~a [275]: ~o~ ~a~ábó.1 áll. ~ elvetendő vágy, rosszakarat, káprázat, harag,
r~.ssztnd~at, ,g~g, tudatJan~, sovarg~" hit~as, hazugság, fösvénység, valamint az éberség, a
boles tar~ának keresese, egyetértes, lelki béke, boldogság, szorgalom, nagylelkű' és
szeretetteljes együttérzés, mint dicsérendő dolgok. seg

:) ~UJUZ ,,!ip~ [~76): K~ vaggából,~' ~agyarázatok a következő témákhoz: az érzékek kapuinak

. orzese, mértektartás az evesben, hozzaerto cselekedetek, egészseg'es szokások es' h I ' \, d I

, l nult' , , ' N'bb' e yes nezete..., eru

es e vo sas, szegyen es retteges, a 1 ana két fajtáia,
:J
és a tetterős, aszketiku S e'Ietvezetes' erenyel.
, .

3) Túca Nipáta [277): öt Vaggából áll. A háromrétű dolgok felsorolása ' b- ö .k

érzések, szomjak, fekélyek. A szerzetesi élet eszrnényiségét hirdeti. . un s gyö erek, elemek,
 4) Csatakila· Nip6ttf {Z7S]: Ané8Yfétt1 · dolgok felsorolása: a~es ~kségl~~ a Nemes
Igazságok és 19y tovább. Az irat hangsúlyozza, hogy ·a szerzetesnek tlszta elmevel kell blrrua.

5. Sntta Nipáta [219]: A ,iSzutták Gyüjteménye" . öt Vaggában összesen 70 Szuttát tartalmaz. A Szutták
8-[ól 50 versszaknyi terjedelmúek. ver&ben vagy prózában írt bevezetésseleilátva.

(i) U1'flga Vagga [280]

l) Uraga Sf.1Itta [281]: A szerzetes, aki az összes emberi szenvedéllye! felhagyott, düh, gyúlölet, sóvárgás,
és mentes a káprázattól és félelemtől, a régi b6rét levedlett kígyóhoz hasonlatos.

2) Dluutija Sf.1Itta [282]: Egy világi ember önelégült "biztonságérzetétnek" szembeállítása Buddha valódi
biztonságérzetével.

3) Khaggaviszána &utla [283]: A szerzetesi vándorélet dicsőítése. A "jó barát" (kaljánamitta) kivételével,
(akinek társasága üdvös), kerülni kell az egyéb családi és szociális kötöttségeket, a szamszárikus
ragaszkodások legyőzése érdekeben.

4) Kaszjbháradvádzsa Szutta [284]: A szociális hasznosság vagy világi munka szembeállítása Buddha nem
kevésbé fontos erőfeszítéseivel a Nibbána eléréséért.

5) Csunda SZlItta [285]: Buddha felsorolja a szerzetesek, a szamanák négy fajtáját : Buddha, arhat,
lelkiismeretes szerzetes, káprázatban élő szerzetes.

6) Paníblurva SrJltta (286]: A személyiség bukásának erkölcsi és szellemi okai.

7) Vaszala vagy Aggika Bháradvádzsa Sf.1Itta [287]: A kasztrendszerre! szemben Buddha kifejti, hogy
tettei. nem pedig származása által válik valaki kaszton kívülivé vagy brahminná.

8) Méttá SZlItta [288]: A mindenség iránt tanúsított szeretetteljes együttérzés gyakorlatának összetevői .

9) HémavaJa Sr;utta [289]: Két szellemIénynek, jakkha-nak kétségei támadnak Buddha képességeit illetően,
ám ó eloszlatja azokat. Buddha a haláltól való megszabadulás útjáról tanít.

10) Álavaka SrJltta [290]: Buddha megválaszolja Álavaka jakkhának a boldogságra, a megértésre és a
Nibbána felé vivő útra vonatkozó kérdéseit.

ll) VuJzsaja SrJltta [291]: A test elemzése, felsorolva annak tisztátalan összetevőit. Említésre kerül a
szerzetes, aki a Nibbánát a test igaz természetének felismerése által érte el.

12) Muru Szutta [292]: A muni, vagy bölcs eszményi életviteléről, aki magányban, szenvedélyektől
ment esen él.

(ii) Csúlla Vagga [293]

l) Ratana SrJltta [294] : Himnusz a Három Drágasághoz: Buddha, Dhamma, Szangha.

2) Ámagandha SrJltta [295]: Kasszapa Buddha elutasítja a brahmanikus szemléletet, miszerint a húsevés
tisztátalanná tesz, kifejti, hogy csak a bűnös elmének és az abból fakadó cselekedeteknek van ilyen hatása.

3) Hiri Szutta [296]: Értekezés az igaz barátság tennészetéről.

4) M~ . . , . [297]: Az. igazé1etVezetes 38 á1dáfspshatásának fel$O:rplása; kezdve az alapvető
erkölcsi ~lrtótegészen a Nt'bbána «éréséig.
ha kiti .. ho a
S) ~.. StMtta [Z9si: S~csllóma jakMta. támad6visolk~~ vállf:SZotva .Budd .. . ejtI. gy
szenvedély, gyúlölet, kétség. el"edete a testben. vágyban es az énseg feltételezésében keresendo.

6) DiumtmaCS#riJlI SZMttli. [299}: A szerzetestl$Zta és igaz életet kell hogy éljen, kerülve a civakodó
természetűek és a váSYlik által megbéldyózottak társaságát.

7) .Brá~ SDlt14 [300]: BuddbaeJmondjanéhány idős és ~azdag br~nnak, hogy e1~eik

mily magas ·erénnyel bfrtak, és aztán miképpen indultak hanyat~~ak.. ~ko~ kapzslsag t~t bennük a
királyi vagyon után, A vagyonho;r; jutás reményében rábírták a királyt az állatáldozatokra. es elvesztettek a
Dhanuna ismeretét.

8) Nává S:utta [301]: A tanító jellemet nagyra tartva a tanult és értelmes emberek elé kell járulnunk. hogy
eúltai a Dbammában alapos ismeretekre tehessünk szert.

9) Kimszíla svúta [302]: A lelkiismeretes világi tanítvány életében a Dhamma mindenek felett áll.

10) Uttltána svúta [303]: Támadó beszéd a tétlenség és a lustaság ellen. Ha a szenvedés nyila bennünk van.,
addig nem nyughatunk, amíg az összes vágyat meg nem sruntettük.

ll) Rtíhu/a &utta [304]: Buddha a;r;t tanácsolja fiának, a növendék Ráhulának, hogy adózzon tisztelettel a
bölcseknek, keresse azok társaságát, és éljen a remeték életmódja szerint.

12) Vangísza Szutta [305]: Buddha biztosítja Vangíszát, hogy néhai mestere, Nigródhkappa elérte a
Nibbánát.

13) Sz.amnuíparibbáJ.zsaníja Szlltta [306]: A lelkiismeretes szerzetesnövendék útja: nem-ragaszkodás, a

szenvedélyek megszúntetése, a szamszára természetenek megértése.

14) Dhammika Szlltta [307]: Buddha elmondja Dhammikának a szerzetes és a világi hívő kötelességeit. Az
utóbbinak be kell tartania az Öt Előírást. és meg kell tarrtanía az Upószatha napokat.

(iii) Mahá Vagga [308]

l) Pabbat/dzsá Szutta [309]: Bimbiszára. Magadha királya anyagi javakkal kísérti meg a Buddhát, és
származása felől érdeklődik. Buddha elmondja. hogy akószabéli Szakják leszármazottja. és hogy
keresztüllát az érzéki örömök káprázattermészetén.

2) Padhána Szutta [310]: Mára. Buddha megvílágosodását közvetlenül megelőző kísértéseinek szemléletes
leírása.

3) Szubhászita Szutta [311]: A szerzetes beszéde nyájas modorú, kedves, helyénvaló és igaz kell, hogy
legyen.

4) S~~k~1uíradv~a Szutt~ [312]: Buddh~ elmagyarázza Szundarika papnak. hogy oúképpen válhat
valaki meJtova arra a megtlszteltetesre, hogy adomanyt kapjon.

5), M.á~ha Szutta [~13]: B~ddha elmagyarázza Mághának. a vílági hívőnek, hogy oúképpen válhat valaki
meItova arra a megtlszteltetesre, hogy adományt kapjon, és hogy milyen áldások fakadnak a felajánlásokból.
6) StAb/újti · SaltO · [314]: Subhija. a vándor aszkéta híába keres választ kérdéseire kora hat híres
tanítójánál. Ekkor meglátogatja a Buddhát. s miután t61e kielégít6 feleleteket kap, tanítvanyaul szegódík.

7) Szila St.lltta [315] : Széla pap és Buddha párbeszéde, majd Széla és 300 követőjenek megtérese.

8} SzaJla SZJUta [316]: Az élet rövid és minden a halálnak alávetett. a bölcsnek azonban. aki ismeri az elet
tennészetét, nincsenek félelmei.

9) Vászéttha Szutta [317]: Két fiatalember. Bháradvád.zsa és V ászéttha arról vitáznak. hogy mitól lesz valaki
igazi pap: az első azt állítja, hogy származása lévén, a második szerint cselekedetei által. Buddha az utóbbi
nézeteit erősíti meg.

10) KókáJija sr.utta [318]: Kókálija csalárdul kijelenti. hogy Száriputtát és Móggallánát bűnös vágyak
vezérlik Ám a végzet utoléri őt, és a poklok egyikében ölt testet újra Buddha felsorolja a különböző
poklokat. és leiJja rágalmazásért és becsületsértését járó büntetéseket.

ll) Ná/aka SZJltta [319]: A bölcs Aszita jövendölése az eljövendő Gótama Buddháról. Nővérének fia
Nálaka a legmagasabbrendii bölcsességre tesz szert a Buddha tanítását hallgatva.

12) DvajatánupassZflIUÍ Szutta [320]: A szenvedés oka a vagyon, a tudatlanság, az öt léthalmaz.. a vágy. a
ragaszkodás, az erőfeSZÍtés. az étel, és igy tovább.

(iv) Atthaka Vagga [321]

1) Káma Szutta [322]: A nem kivánatos következmények elkerülése érdekében az érzéki vágyaktól
tartózkodrú kell.

2) GlllwtthaJca Szutta [323]: Az előző Szuttában említetteken kívül a fizikai létezéshez sem szabad
ragaszkodni, ha meg akarunk szabadulni aszamszárától.

3) DuttlwtthaJca SZJltta [324] : Az, aki saját erényeit dicséri és kötődik dogmatikus nézetei hez (amely
különbséget tesz ember és ember, felekezet és felekezet között), behatárolt életet éL A bölcs viszont nem
helyezi magát előtérbe, és szabad a filozófiai nézetektől.

4) Sr;uddhatthaka SZJltta [325] : A filozófiai rendszerek ismerete nem tisztít meg, hajlamosít a vélemény-
változtatásra, és sohasem tesz képessé a benső béke megszerzésére. Ezért a bölcset nem vezetik félre a
szenvedélyek, és nem ragaszkodik semmihez sem, amí szamszárikus.

5) ParamatthaJca SZJltta [326]: Kerülni kell a filozófiai vitákat, mint ahogy az igazí pap kerüli is őket, és
eléri 'a Nibbánát.

6) DZ$ará Szutta [327]: Az önzésből fakad a kapzsiság, majd a megbánás. Az eszményi otthontalan
szerzetes mindig szabad marad, és nem keresi a mások általi megtisztulást.

7) TissZfl Méttéjja Szutta [328]: Buddha felsorolja az érzékí kapcsolatokból fakadó nemkívánatos
következményeket.

8) Paszúra Szutta (329]: Ostobaság, ha a vitában szembenálló felek egymást sértegetik és gúnyolják., s
mikor az egyiket vereség éri, elégedetlenné válik. Az ilyen vitából megtisztulás nem fakad .

9) Mágandija Szutta [330]: Buddha nyomatékosan kifejti Mágandijának, aki a filozófia általi
megtisztulásban hisz, hogy tisztaságot csak a benső béke eredményezhet.
10Yhnibhédil;S$ltta [331}: Az. ipz:bölcs magaviselete és jeUemz6i: a sóyárgástol. bara~ól. vagytol:
szenvedélytől. . k~tödest6t
való . mentesség•. ·Il mindenkori nyugalom es megondoltsag, a lelki
kiegyensúlyozottság.

ll) Kalahavivtúla SzuttaP32]: Az. étvel~sek és viták érzelrnikötódésekból fakadnak.

12) Csullavijú.ha SlJltID (3331: A különböző filozófiai iskolák leírása. amelyek egymásnak eUentmondva
nem ismerik fel az Igazság egyetlen voltát.

13) Mahdvi./JíhaslAitfl[334]: Atilozófusok csak magukat dicsŐítik, másokat bírálnak. Az. igazi pap viszont
távol tartJa magát t_ilyen kétes értékU inteUektuális tudástól, így nyugodt és békességes.

14) TlWatalui:"Yriltta [335]: .A szerzetesnek el kell metszenie a gonosznak és a sóvárgásnak a gyökerét, meg
kell ismemie a Dbammát. Legyen nyugodt és elmélkedő, tartózkodjon a beszédtől és a nemtöródömségől. s
pontosan kövesse előírt kötelességeit.

15) AtúUlanda Szutta [336]: A bölcs igazságos, távol áll tőle az álnokság, mértékletes, mentes a
kapzsiságtól és rágalrnazástól, tettrekész, nem vágyik rangra és hírnévre.

16) Száriputta &utta [337]: Buddha, Száriputta kérésére ismételten kifejti a szerzetesek életmódját
meghatározó előírásokat.

(v) Párájana Vagga [338]

A gyűjtemény, Buddha és 16 pap párbeszédét (puccshá) tartalmazza: Adzsita, Tissza-Mettejja, Punnaka,

M~ttasu; Dhót~ y~~,::a, N~da, H~maka, Tódéjja. Kappa, Dzsatukanni, Bhadrávudha, Udaja, Poszá1a,
Mogharadzsa es PingtJa. Ok mmdannytan a vágy, a kapzsiság, a kötődés, a filozófiai nézetek, az érzéki
örömök" a nemt?r~~msé,g megs~t~ésé~" és a visszavonultság, a ruggetlenség, a nyugalom, az éberség, a
Dhammában valo szilardsag eszmenyet vallják, hogy a Nibbána ezáltal elérhető legyen.

6) Vi~n~attlul [339}: A "Mennyei Lakhelyek történetei". 85 versben, 7 Vaggában az erényről és a

mennyei vilagokban valo születésről szól.

7) ,Pétavlll!~ [340]: 51 ~~rsben, ~ Vaggája, fejezete a vétkes cselekedetekből fakadó vándor-szellemként

(péta) valo uJramegtestesülesről szol.

~~áthá [341]: A "Rangidős szerzetesek (thérák) versei". 107 verset, 1279 versszakot, gáthát

9) Thérigáthá [342]: A "Rangidős apácák (thérík) versei". 73 verset, 52?

- versz ak o, 'toot tartalmaz.
t ga

l O) ~átaka [343]: A Dzsátakák vagy születés-történetek _. ,

Buddha előző testetöltéseiből. A Nidánakathá vagy a Les:J~ern.~n~e 547 tö:ténetet sorol fel Gótama
szolgál, és először Buddha élettörténetét részl~ezi a szár thib ~ tO,rtenete a mu bevezető kommentáIjául
Buddha előző testetöltéseit meséli el a korábbi Buddhák id:jéb~.1 Dzsetavana kolostor megalapításáig, majd

ll) NuJdésza [344]: Tartalmazza a (l) Mahániddé ' .

kommentáIját és a (2) Csúllaniddészát a Szutta N' ~t'D ~ ,~zutta Nlpáta Althaka Vagga részének
"áh
SzuttáJ oz fiízö-Ott kommentáIját. Magát a lpataNidd'raraJana Va~a 'hez es
' Khaggaviszána
oa '
, resze
Szaddhammapaddzsótiká című művében. eszat, Upaszena látta el kommentárral
12) Plllisztuteb~a [345]: R"es leírása a VmajaPitakában és a Digha. Szamjutta és Anguttara
Nikájában emlitésre kerülte1méletektlek .és gyakorlatokriak. Hátam fejezetre oszlik: Máhá Vagga.
Juganaddha Vagga és Pannyá Vagga, melyek;nek mindegyilt, l ().. to témát (katha) ölel fel:

l. Malt.6 Varga {346]: Az. állanoótlanságnak ~ az összetett dolgok szenvedés--természetének

ismeretéről.A Négy Nemes 18azság.· A Füsgó Keletkezés. A létezés négy síkja. A hanús nézetek. Az
öt képesség. A Nibbána három arculata. Kamma-vipóka. A Nibbána négy útja.

2. J"gmuuJt/Jul Vqgga [347]: A Megvilágosodás hét tényezője. Az éberség négy alapja. A négy
helyes erőfeszítés. A négy erő (akarat. tetterő, gondolkodás, vizsgálódás). A !'iemes Nyolcrétú
Ösvény. A szerzetesi élet (patticsarlja) négy gyümölcse és a Nibbána. A 68 rejtett képesség.

3. Pan",6 Vagga [348]: A nyolc életvitel (csarijá). Testhelyzetek Gárás. ülés. állás. fekvés),
érzékszenrek. éberség. összpomositás (dzshánák), a Négy Nemes Igazság. A !'iibbána Négy Ösvénye.
A szerzetesi élet négy gyümölcse. A világ jólétének előmozdításáról.

13) Apadána [349]: Verses legendák 550 szerzetes és 40 apáca előző testetöltéseiról.

14) BuddhavamsZll [350]: liA Buddhák Története", melyben Buddha elmondja lelki fejlódéset, aminek során
Buddhává vált, valamint az ót megelőző 24 Buddha történetét.

15) Csarijápitaka [351]: A Dzsátaka 35 története versbe szedve, a Tíz TökeJetességból (páramirá) -
nagylelkúség, erkölcs, lemondás, bölcsesség, erő, türelem, igazságosság, eltökéltség, szeretetteljes
együttérzés és egykedvúség - hétnek illusztrálására.
 C~lIIPlllfMMAP1TAJU
A Filoz6fiai Érleke:ések Gy,gteménye
A páli kánon hannádik fOrés.ze az Abhicihamma l'itaka Hét múvettartahnaz. amelyek a t~ítás ~ezetten
filozófiai szempomból rn~bgalmazott. rend~~ó .leirásauI szolgálnak. A gytíjtemeny elsosorban a
jelensegvilágban való létezéspszich<.>lógiai jelleniZését adja.

A dhammáknali. ·a\iilgy·a létezés demeinek teISoroláSa.'- A múmidikávaJ, .mátrixsza1 vagyis a kategóriák

jegpékével k~óqik, m~y a jelenségek összességét 22 tIiádban(tika) három féleképpen meghatározva.. és
100 diászbll (~j'két félekeppen meghl!iároZ;;"ldja meg. A(Itátt~tartalmaz egy Szuttanta mátrixszot is,
42 diász jegyzékét .a szuttak gyújteményeiból. &en:&lül keretinúként szolgál. a teljes Abhidhammához,
bevezetve a különféle látásmódókat, amelyek alapján a jelenségek besorolhatók. A Dhammaszanga,,; négy
réSZbÓI áll: (1) "A Tudat állapotai", mely a létező össz~ tudatállapotot jellemzi, azok összetevőinek
mélyreható meghatározásaival. (2) "Anyag": a különféle anyagi jelenségeket sorolja fel és kategorizálja. (3)
"Összegzés": az Abbidbamma és a Szuttanta mátm:ok terminusaihoz nyújt magyacizó összefoglalást. ( 4 )
"Foglalat": a Szuttához nem, de az Abbidhamma matrixhoz nyújt még tömörebb magyarázatokat.

II. VIBHANGA

"Megkülönböztetés vagy Meghatározás". A fentiek folytatólagos kifejtése. A Vibhanga 18 fejezete a

köv~ezó témákat öleli fel: összetevők, érzékelési alap, elemek, igazságok, képességek, ruggő keletkezés,
~ ~ ~~jai, v~ er~feszítések a véghezvitel eszközei, a megvilágosodás tényezőI, a nyolcrétú
osveny, dzshánák, korlatJansagok (vagy Brahma-vihárák), kiképzési szabályok, az elemző ismeretek fajtái
szenyezettségek és a "tanítás szíve", a buddhista világmindenség tömör áttekintése. '

III. DHÁTUKATHÁ

"Az el~ek ~gyal~". . A
elrendezese szennt targyalJa.
bár kat ,..
o~ . egonat, avagy sem,
egymastol fiiggetlenek.
~Ú, a jelenségeket, az összetevők, érzékelési alapok és elemek hármas
Kiserletet tesz annak eldöntésére hogy tartalmazzák-e a J'elens' k l:: •
, h " ' ege e lentI
es a Igen, nulyen mértékben, és hogy kapcsolódnak-e ezek egyrn' h
as oz, avagy

IV. PUGGALAP ANNYATr

A küiönféle személyiségek formális meghatározását igyekszik d . . ,

nélküli személyiségek fajtáival foglalkozik, a második a Párb:e:d~~~~:etetb~ áll: ~ első ~ pár
csoportba rendezhetókkel, és így tovább. o e, a arrnadik a harrnas

v. KATHÁVATTHU

A korai "Hínajána"
'felekezetek
, . közötti ellentétes nézetek lerr'asa' e's a Theravada
' , latásm
, 'd éd lm ~
M aggaliputta TlSszának, a m. Zsmat vezetőjének tulajdonítják A ' , o v e e. A muvet
Patnában, a Ke e. III. sz. közepén. . zsmatot Aszoka király hívta egybe

VI.JAMAKA

A mú célja a félreértések eloszlatása, és a fogalmak: pont h ' ,

··
Konyve ." k . os asználatának: gb'
-ne nevezik, mivel két irányból teszi fel a kérdé ket h ,me atarozása. A "Párok
egyes témákat. Például az első kérdéspár így szól'. "Az u"dvos
~ Je o~ az eUentetes
·'1 ensegeknek .. d '" nézetek által feitse ki az
U vos-e mmd a gyökerük is? Es
J
az Q<lvös SYókerekból 'mmdil üdvö. jelensé8ek · tímadnak?~ A mú . 10 fejezetet Wtalmaz: gyökerek,
összetevdk, észlolési alapok. elemek. .ip"ágok. fOrn)lciók,.tejtett hajlamok. t\ldat. jelensétJés képességek.

VlJ.; PA'I"IHÁNA··
A "Kapcsolatok Könyve" . A jelenségek okságát és kölosönös összeftlgséseit tárgyalja. Sajátos célja a
különbö.zó jelenségek. közötti oksági kapcsolatok feltórképeztse. egy 24tagos ok-okozati kapcsolatrendszer
(pacc.vaja) kiépítésén keresztiU. A mú az Abhidhamma matrix valamennyi jelenségére kiterjeszti ezt az ok-
okozati kapcsolatviszonyt. Négy fiS része a következő: a .pozitív módszer szerinti eredeztetés, a negativ
módszer szerinti eredeztetés. a pozitív-negatív módszer szerinti eredeztetés és a negatív-pozitiv módszer
szerimi eredeztetés. Ezek mindegyikének hat fejezete van: a triádcik, a díászok, az egyesített diászok és
triádok, az egyesített triádok és diászok, az egyesitett triádok és triádok, és az egyesített diászok és diászok
eredetéről . A Páli Kánon a VI. zsinaton összeáJUtott, bunnai változatának kiadásaban a Palthána öt kötetben
összesen 2500 oldalt számlál. Hatalmas mérete, valamint filozófiai jelentósége miatt a Mahápakarana.
vagyis a "Nagy Értekezés" <..imet is viseli.