Kutatás Temesvárról és annak értékeiről

Jelentés

Varga Szilvia, doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója,

Erdei Gergő, egyetemi hallgató

Temesvár, 2022
Tartalom
1. Kutatási koncepció .......................................................................................................... 3

2. Kutatási módszer bemutatása .......................................................................................... 4

Térképrajzolás .................................................................................................................... 4

Kérdőív ............................................................................................................................... 4

3. Az adatfelvétel jellemzői és alapadatok .......................................................................... 6

4. Nemzeti hovatartozás ...................................................................................................... 7

5. Mentális térkép elemzése .............................................................................................. 10

A román tannyelvű osztályokban tanulók mentális térképe ............................................. 13

A magyar tannyelvű osztályokban tanulók mentális térképe ........................................... 14

A német tannyelvű osztályokban tanulók mentális térképe ............................................. 16

A szerb tannyelvű osztályokban tanulók mentális térképe .............................................. 18

Szimbolikus helyek megnevezése .................................................................................... 19

A temesvári lakhellyel rendelkezők és nem rendelkezők mentális térképe ..................... 21

6. Találkozóhelyek – a mentális térkép második eleme .................................................... 23

A román tannyelvű osztályokban tanulók találkozási helyei ........................................... 25

A magyar tannyelvű osztályokban tanulók találkozási helyei ......................................... 27

A német tannyelvű osztályokban tanulók találkozási helyei............................................ 28

A szerb tannyelvű osztályokban tanulók találkozási helyei ............................................. 30

7. Temesvárhoz való viszony ............................................................................................ 31

Milyen Temesváron élni? ................................................................................................. 31

Milyenek a temesvári emberek? ....................................................................................... 37

Mire leginkább büszke Temesvárral kapcsolatban?......................................................... 40

8. A diákok jövőbeli tervei ................................................................................................ 45

9. Összegzés ...................................................................................................................... 46

2
 1. Kutatási koncepció

Temesvár gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, amely nem csak a változatos épített
örökségben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy ez különböző nemzeti közösségekhez
kötődik és elmeséli azok történetét. A Kincsvadászat TM.ro.hu.srb.ge program célja, hogy
megismertesse a diákokkal ezt a gazdag kulturális teret.

A projekt első lépése egy olyan kutatás, amely feltérképezi a fiatalok a városról, annak épített
örökségéről és értékeiről alkotott percepcióját. Ennek érdekében a mentális térképészet
kutatásának módszerét hívtuk segítségül.

Az, hogy hogyan értelmezzük a körülöttünk levő teret, milyen értékeket rendelünk különböző
földrajzi markerekhez, fontos eleme annak, hogy otthonosan érezzük magunkat egy városban.
Általában saját környezetünk barátságosabbnak, más városrészek idegenebbnek tűnnek.
Ugyanakkor, a körülöttünk levő tér értelmezése választ adhat arra is, hogy mennyire ismerjük
azt, illetve milyen elemek mentén rendszerezzük. Egy térről alkotott mentális térképünk tehát
egy olyan reprezentáció, amely segítségével összegyűjtjük, rendezzük, tároljuk, felidézzük,
valamint manipuláljuk a körülöttünk lévő térre vonatkozó információt.1

A mentális térképek, vagyis a világ, ahogyan látni véljük, meghatározza mindennapos

viselkedésünket, attól kezdve, hogy tudjuk, hogy mit hol szerezzünk be, egészen addig, hogy
segít elhelyezni életünk alapvető helyszíneit. Egy város területén belül mindig tisztában
vagyunk egyes területek közötti státusbeli különbségekkel és képesek vagyunk útvonalakat
tervezni, hogy eljussunk egyik pontból a másikba.

Hasonlóan a történelmi város-részek, a város ikonikus épületei is értelmezhetők mentális

térkép-elemekként, hiszen ezek a régi korok megörökítői, értékeket, történelmi emlékezetet és
kulturális identitás-elemeket, valamint a közösségről, annak identitásáról alkotott kereteket
rejtenek magukba.

A fentieket figyelembe véve a kutatás kérdései a következők:

1. Melyek a város ikonikus és karakteres helyszínei a fiatalok szerint? Hogyan választják
ki ezeket és van-e különbség ezek kiválasztásában nemzetiség szerint?

1
Downs, Roger M. – Stea, David (2006): Térképek az elmében – Gondolatok a kognitív térképezésről. In: Letenyei
László (Szerk.): Településkutatás II. TeTT könyvek, Budapest, 593–613.

3
 2. Melyek azok a helyszínek, amelyek a fiatalok otthonosság-érzetét megteremtik a
városban? Hogyan viszonyulnak ezek az előbb feltérképezett ikonikus helyszínekhez?
3. Hogyan néz ki a temesvári fiatalok városról alkotott önképe? Milyen sztereotípiákat
rendelnek hozzá a temesvári identitáshoz?

2. Kutatási módszer bemutatása

A fenti kérdések megválaszolása érdekében két módszert alkalmazunk. Egyrészt, a mentális

térképészetben ismert térképrajzolási módszer egy egyszerűsített és standardizált változatát,
másrészt pedig egy önkitöltős kérdőívet.

Térképrajzolás
A térképrajzolás a mentális térképészet első adatgyűjtő technikája. Kevin Lynch, a módszer
kitalálója, interjúalanyaival egy üres papírlapra rajzoltatta le a városokat.2 A módszer hátránya,
hogy a rajzoló szabadsága túl nagy, hiszen a térképen lehet egy település, egy térség vagy
mindössze csak egy településrész. A rajzok sokszor elnagyoltak lesznek, hiszen nem mindenki
rajzol szépen vagy részletesen. Éppen ezért az eredmények nehezen lesznek
összehasonlíthatók, nagy eltérés lehet a különböző rajzok között. Áthidaló megoldásként a
rajzolást interjú egészíti ki, azonban jelen kutatás keretei között erre nincs lehetőség. Továbbá,
mivel nagyszámú térkép kerül megrajzolásra, a technika standardizációjára tettünk kísérletet.
Ez abból áll, hogy a kutatásban résztvevő diákok nem egy fehér lapot kaptak, hanem a város
egy olyan vaktérképét, ahol referenciának megjelenik a Bega vonala. Emellett, a diákok nem
szabadrajzot kellett készítsenek, hanem megkértük őket, hogy a lapra rajzoljanak fel pár, általuk
ikonikusnak vélt helyszínt vagy épületet.

Kérdőív
A kérdőív szerepe kettős. Egyrészt, kiegészítésként szolgál a térképeknek, hiszen rákérdez a
választott helyszínek hátterére, másrészt pedig információkat gyűjt a diákok Temesvár-képéről.
Az utóbbi témakör olyan kérdéseket foglal magába, mint:

o Melyik az a hely, épület vagy tér Temesváron, ahol a legszívesebben találkozol a

barátaiddal?

2
Lynch, Kevin (1960): The Image of the City. Cambridge: M.I.T. Press.

4
 o Fogalmazd meg egy mondatban, hogy milyen Temesváron élni!
o Szerinted milyenek a temesvári emberek?
o Mi az, amire leginkább büszke vagy Temesvárral kapcsolatban?
o Véleményed szerint mennyire jó Temesváron élni?

Végül pedig a diákok jövőbeli terveire is rákérdeztünk:

o Hol tervezel élni, miután elvégzed az iskolát?

A kérdőív többi részét a diákok társadalmi és demográfiai hátteréről szóló kérdések teszik ki.
A bejött válaszokon a kutatás második fázisában tartalom- és diskurzuselemzést végzünk.
Ennek lényege, hogy a válaszokat intuitíven meghatározott kategóriákba soroljuk, majd
megvizsgáljuk, hogy vannak-e attítüdinális különbségek a háttérváltozók szerint.

5
 3. Az adatfelvétel jellemzői és alapadatok

Kutatásunk során összesen 256 temesvári 9–12. osztályos diák töltötte ki a kérdőívet és rajzolt
térképet. Az adatfelvétel időpontja: 2022. május – június. Mivel vizsgálódásunk egyik célja
megfigyelni, nemzetiség függvényében milyen különbségek jelentkeznek az ikonikus
helyszínek megjelölésében, illetve Temesvárról alkotott képükben, román, magyar, német és
szerb osztályban tanuló diákok is részt vettek a felmérésben: a kitöltők 36 százaléka tanul
román, 28 százaléka magyar, 25 százaléka német, 11 százaléka pedig szerb tannyelvű
osztályban. Előzetes feltételezésünk szerint fontos befolyásoló tényező lehet a település/
lakhely is (Temesváron él vagy sem), valamint az osztálytípus (reál, humán, technikus,
hivatásos profilú osztály). Mivel mindössze két válaszadó tanul hivatásos profilú osztályban, a
kutatás során ezt a kategóriát nem vizsgáltuk mélyebben.

1.Táblázat Alapadatok

Esetszám Százalék
Nem Fiú 116 45
Lány 130 51
NV 10 4
Osztálytípus Reál 147 57
Humán 85 33
Technikum 17 7
Hivatás profilú 2 1
NV 5 2
Település Temesváron 167 65
Nem Temesváron 80 31
NV 9 4
Tannyelv Román 92 36
Magyar 72 28
Német 63 25
Szerb 29 11

6
 4. Nemzeti hovatartozás

Első lépésben azt vettük górcső alá, hogy a diákok milyen nemzetiségűnek vallják magukat,
majd második lépésben arra is rákérdeztünk, hogy van-e emellett más etnikum is, amelyhez
tartozónak érzik magukat. Előfordult, hogy a kitöltők már első lépésben is több nemzetiségűnek
vallották magukat. Összességében 66 százalék jelölte be a románt mint elsődleges
nemzetiséget, 25 százalék a magyar, 7 százalék a szerbet, további 2-2 százalék pedig a németet
és az ukránt. Az egyéb nemzetiség esetében a következőket említették meg: székely, angol,
svájci, amerikai, spanyol. Amennyiben az 1. ábra adatait összevetjük az 1. táblázat tannyelv
soraiban szereplő arányokkal, az körvonalazódik, hogy jelentősen többen vallják magukat
románnak (66 százalék), mint ahányan román tannyelvű osztályban tanulnak (36 százalék),
valamint jelentősen kevesebben vallják magukat szerbnek (7 százalék), és főleg németnek (2
százalék), mint ahányan szerb (11 százalék) és német (25 százalék) tannyelvű osztályban végzik
tanulmányaikat. Mivel mindössze 2 százalék, azaz 5 diák vallotta magát németnek, a
következőkben nem nemzetiség, hanem a tannyelv függvényében vizsgáljuk meg, hogy
van-e véleménybeli különbség a diákok között.

1. Ábra Milyen nemzetiségűnek tartja magát (%)

66

25

7
2 2 3 1

Román Magyar Szerb Német Ukrán Egyéb NV

Amennyiben az oktatás nyelve szerint vizsgáljuk meg, hogy a diákok elsődlegesen milyen
nemzetiségűnek vallják magukat, a román tannyelvű osztályokban egyértelműen a román
dominál (91 százalék), azonban megjelennek más etnikumok is, de egyik sem haladja meg az
5 százalékot. A magyar tannyelvű osztályokban a magyar nemzetiség dominál (81 százalék),

7
de jelentős azok aránya is, akik románnak vallják magukat (18 százalék). Meglepő kép tárul
elénk azon diákok esetében, akik német nyelven végzik tanulmányaikat, ugyanis a magukat
román nemzetiségűnek vallók aránya (95 százalék) meghaladja azokét is, akik román tannyelvű
osztályokba járnak. Továbbá megfigyelhető, hogy mindössze 2 százalék jelölte meg a németet
elsődleges nemzetiségnek, ami 2 diákot jelent. Végül a szerb osztályokban tanulók esetében a
legkevésbé színes ez a kép: 55 százalék szerbnek, 45 százalék pedig románnak vallja magát.

2. Ábra Milyen nemzetiségűnek tartja magát – tannyelv szerint (%)

Román Magyar Német Szerb Ukrán Egyéb NV

95
91
81

55
45

18

5 4 1
2 1 3 3 1 3 2 2 2 2

Román tny. Magyar tny. Német tny. Szerb tny.

A 3. ábra alapján elmondható, hogy a megkérdezett diákok több, mint fele (54 százalék)
egyszerre több etnikumhoz tartozónak érzi magát. Érdekes módon a német tannyelvű
osztályban tanulók (akik 95 százaléka elsődlegesen románnak vallotta magát) esetében a
legalacsonyabb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy több etnikumhoz is tartoznak (35
százalék), tehát vagy első lépésben jelöltek meg több nemzetiséget (Milyen nemzetiségűnek
tartod magad?), vagy második lépésben választottak ki más etnikumokat is (Van még más olyan
etnikum, amihez tartozónak érzed magad?). Ez az arány a szerb tannyelvű osztályokba járók
esetében a legmagasabb (83 százalék). A román és magyar osztályokban pedig a diákok
valamivel több, mint feléről mondható ez el.

8
 3. Ábra Több etnikumhoz tartozónak érzik magukat – tannyelv szerint (%)

83

57 54
54

35

Összes Román tny. Magyar tny. Német tny. Szerb tny.

9
 5. Mentális térkép elemzése

Mint azt fentebb ismertettük, a térképrajzolás során a diákok Temesvár egy olyan vaktérképét
kapták meg, amelyen referenciának megjelent a Bega vonala. Ezen a vaktérképen jelölték meg
az általuk ikonikusnak vélt helyszíneket és épületeket. Ezt követően a válaszadók indoklására
is kíváncsiak voltunk, azonban gyakran elmaradt annak megválaszolása, miért épp a megjelölt
helyszíneket választották ki.

A felrajzolt helyek és épületek három kategóriába sorolhatók: emblematikus helyszínek és

épületek, szabadidős helyek, illetve szűk környezet. Az utóbbiba tartozik például az adott
iskola, ahol a válaszadó tanul vagy az otthona. Értelemszerűen a térképeken több tér és épület
is szerepel, így előfordul, hogy egy diák mindhárom kategóriából tüntetett fel helyszínt.
Összességében elmondható, hogy a diákok 71 százaléka jelölt meg emblematikus helyet vagy
épületet, 52 százalékuk szabadidős helyszínt, valamint 13 százalékuk tüntette fel szűk
környezetét.

4. Ábra A mentális térképen megjelenő helyszínek típusai (%)

71

52

13

Emblematikus Szabadidős Szűk környezet

A következőkben tannyelv, osztálytípus és lakhely szerint vizsgáljuk meg az említett

kategóriákba sorolható helyszínek előfordulását.

Tannyelv függvényében elmondható, hogy a szerb osztályban tanulók közül kivétel nélkül
mindenki említett meg emblematikus helyeket és épületeket, ez az arány pedig a román
osztályban tanulók esetében a legalacsonyabb (55 százalék, magyar tannyelv: 78 százalék,

10
német tannyelv: 73 százalék). Szintén a szerb tannyelvű osztályokban tanulók rajzoltak fel
legmagasabb arányban szabadidős helyszíneket (72 százalék, román tny.: 47 százalék, magyar
tny.: 53 százalék, német tny.: 49 százalék), azonban az ő esetükben valamivel alacsonyabb azok
aránya, akik szűk környezetüket tüntették fel (7 százalék, román tny.: 11 százalék, magyar tny.:
17 százalék, német tny.: 14 százalék).

Lakhely függvényében azok aránya különbözik jelentősen, akik emblematikus helyeket (is)
megjelöltek: érdekes módon a temesvári lakhellyel nem rendelkezők közül közel 20 százalékkal
többen rajzoltak fel ilyen típusú helyszínt (85 százalék), mint a Temesváron élők (66 százalék).
Az utóbbiak esetében valamelyest magasabb azok aránya, akik szabadidős helyeket (54
százalék, nem Temesváron élők: 49 százalék) vagy a szűk környezetüket is megjelölték (14
százalék, nem Temesváron élők: 11 százalék), azonban ezek a különbségek nem jelentősek.

5. Ábra A mentális térképen megjelenő helyszínek – tannyelv, osztálytípus és lakhely

szerint (%)

Emblematikus Szabadidős Szűk környezet

100

85
78
71 73 72
66

55 54
52 53
47 49 49

17 14 14
13 11 11
7

Összes Román tny. Magyar tny. Német tny. Szerb tny. Temesváron Nem
Temesváron
Tannyelv Lakhely

A továbbiakban azt vesszük górcső alá, hogy milyen konkrét helyszíneket jelöltek meg a diákok
a vaktérképen. A rajzokon összesen 51 különböző hely és épület jelenik meg3, azonban ezek

3
Katedrális, Operaház, Iulius Mall/Town, Dóm/Losonczy tér/Pt. Unirii, Központ, Rózsa park, Opera tér/Pt.
Victoriei, Jenő herceg tér/Pt. Libertatii, Gyerek park, Botanikus park, Bega part, Bástya/Bastion, Muzeul
Satului/Falumúzeum, Hunyadi kastély, Mária tér, Északi Pályaudvar/Gara de Nord, Bartók Béla Elméleti Líceum,
Shopping City, Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Muzeul de arte/Szépművészeti múzeum, Dóm templom,
McDonald's, Dan Păltinișanu Stadion, Scârț, a Chill Place, Lahovári tér/ Pt. Bălcescu, 700-as piac, Universitatea
de Vest Timisoara, Ambasada, Józsefváros/Józsefvárosi piac, Állatkert, Isho komplexum, Scudier park, Colegiul
Național Bănățean, Német Állami Színház, Continental Hotel, Catedrala Ortodoxă Sârbă, Belvárosi zsinagóga,
Megyei kórház, Memorialul Revolutiei, Filharmónia, Lloyd-palota, Regina Maria/ Népliget, Dózsa Park/Parcul

11
között ritkák azok, amelyeket több diák is rögzített. A legtöbbször említett helyszín
kimagaslóan az ortodox katedrális volt, amelyet az összes megkérdezett közel fele (45
százaléka) rajzolt fel, ezt követte az Operaház és Opera tér együttese, amelyek legalább egyikét
a diákok 36 százaléka tüntetett fel. Megfigyelhető, hogy a többség az épületre (az Operaházra,
31 százalék) fektette a hangsúlyt, nem a térre (10 százalék). Harmadik leggyakoribb pont a
fontos szabadidős helyet jelentő Iulius Mall/Town (22 százalék), illetve szintén több, mint 10
százalék tüntette fel a Dóm/Losonczy teret (18 százalék), általánosan a központot (18 százalék),
a Rózsa parkot (14 százalék) és a Jenő herceg teret (10 százalék).

6. Ábra A mentális térképen leggyakrabban megjelenő helyszínek (%)

Katedrális 45

Opera/ Opera tér 36

Opera 31

Opera tér 10

Iulius Mall/Town 22

Dóm/Losonczy tér 18

Központ 18

Rózsa park 14

Jenő herceg tér 10 Összes

Amint az már 5. ábrán felvázolt adatok alapján is körvonalazódik, feltételezhetően tannyelv

függvényében különbözik az, amilyen helyszíneket a diákok fontosnak tartanak, illetve ahogy
Temesvárt „látják”. Fontos tehát azt is megvizsgálni, melyek a leggyakrabban előforduló
helyszínek az oktatás nyelve szerint, valamint mivel indokolják ezek kiválasztását. Az érvek
osztálytípus szerinti felvázolás során azonban nehézségekbe ütköztünk, ugyanis voltak olyan
kategóriák, amelyek esetében az indoklás gyakran elmaradt.

Doja, Temesvári Műszaki Egyetem, Parcul Tiroliane, Vízerőmű, Brück Palota, Traian tér, Diák komplexum,
Traian Vuia Nemzetközi Repülőtér, Olimpia Csarnok/Sala Olimpia

12
A román tannyelvű osztályokban tanulók mentális térképe

A diákok körében, az oktatás nyelvétől függetlenül, konszenzus van abban, hogy az ortodox
katedrális, valamint az Operaház/ Opera tér Temesvár legjellegzetesebb épületei és tere. A
román tannyelvű osztályok tanulói között a következő válaszok voltak a legnépszerűbbek:
katedrális (a válaszadók 40 százaléka rajzolta fel a térképre), Operaház és/vagy Opera tér (28
százalék, 26 százalék említette az Operaházat, 5 százalék pedig a teret), Iulius Mall/Town (23
százalék), Dóm/Losonczy tér (amely Piața Unirii megnevezéssel szerepel a román válaszadók
esetében, 18 százalék), általánosan a központ egy nagyobb területként megjelölve (9 százalék),
Rózsa park, Bega part, Jenő herceg tér (román válaszadók esetében Piața Libertății), Botanikus
park (7 százalék).

7. Ábra A román tannyelvű osztályokban a mentális térképen leggyakrabban

megjelenő helyszínek (%)

Katedrális 40
Opera/ Opera tér 28
Opera 26
Opera tér 5
Iulius Mall/Town 23
Dóm/Losonczy tér 18
Központ 9
Rózsa park 7
Bega part 7
Jenő herceg tér 7
Botanikus park 7 Román tny.

Nemcsak a feltüntetett helyszínek terén dominált a katedrális és az Operaház, hanem a román

diákok indoklásokat is szinte kizárólag csak ezek esetében fogalmaztak meg. Ugyanakkor
elmondható, hogy a két épület és az Opera tér gyakran együttesen jelenik meg:

Az Opera, mert ez egy impozáns központi épület, amelyet virágos rész vesz körül.
Az Opera tér fölé magasodó Metropolitan Cathedral.

Számukra ez a két épület értéket jelent, fontos történelmi szempontból, az Operaház pedig a
kultúra helyszíneként mutatkozik meg:

13
 Opera: valami régit, értékeset képvisel.

A Temesvári Operaház, mert városunk fontos kulturális intézménye.

A legjellegzetesebb épület a város központjában található székesegyház, mert nagy

érzelmi és lelki töltettel rendelkezik.

Ugyanakkor a székesegyházat nemcsak Temesvár jelképének tekintik, hanem európai

kontextusban is egyedinek tartják:

Az ortodox székesegyház: a város vallási és történelmi jelképe, Románia és Közép-

Kelet-Európa egyik legnagyobb székesegyháza.

Ortodox székesegyház- fontos szerepet játszik a Bánság területén.

Végül páran röviden megindokolják a Iulius Mall fontosságát is, amely egyértelműen a
szórakozás, szabadidő és kikapcsolódás hely:

Iulius Mall, mert ez egy jó hely az időhúzásra.

Iulius, mert szeretek vásárolni.

A magyar tannyelvű osztályokban tanulók mentális térképe

A magyar tannyelvű osztályok tanulói esetében a lista első felében ugyanazok a helyszínek
jelennek meg, mint román osztályokban tanuló társaiknál: katedrális (38 százalék), Operaház/
Opera tér (32 százalék), központ (24 százalék). Érdekes módon azonban ők magasabb arányban
jelölték meg a teljes Opera teret is, nem kizárólag az opera épületére összpontosítottak. A
magyar tannyelvű osztályok diákjai fontos szerepet tulajdonítanak továbbá a parkoknak (a
Rózsa parkot 18 százalék, a Gyerek parkot 13 százalék tüntette fel), valamint a Dóm/Losonczy
térnek (15 százalék) és a Jenő herceg térnek (14 százalék). Összevetve az adatokat a többi
tannyelvű osztályban szereplő arányokkal, megfigyelhető, hogy a Iulius Mall/Town a magyar
diákok körében kevésbé gyakori (14 százalék), mint a román (23 százalék), német (32 százalék)
és szerb (21 százalék) osztályokban. Végül elmondható, hogy ebben az esetben megjelennek a
magyar közösség szimbolikus helyszínei is: a Mária tér (13 százalék), a Bartók Béla Elméleti
Líceum (13 százalék), valamint a Csiky Gergely Állami Magyar Színház (8 százalék).

14
 8. Ábra A magyar tannyelvű osztályokban a mentális térképen leggyakrabban
megjelenő helyszínek (%)

Katedrális 38
Opera/ Opera tér 32
Opera 24
Opera tér 17
Központ 24
Rózsa park 18
Dóm/Losonczy tér 15
Iulius Mall/Town 14
Jenő herceg tér 14
Gyerek park 13
Mária tér 13
Bartók Béla Elméleti Líceum 13
Csiky Gergely Állami Magyar Színház 8 Magyar tny.

Az ortodox székesegyház tehát a magyar diákok szerint is Temesvár egy jellegzetes épülete, ők
azonban főleg a méreteire figyelnek fel, a román tannyelvű osztályban tanulókkal szemben,
akik vallási és történelmi szempontból is fontosnak tartják. Továbbá a válaszokból az is
körvonalazódik, hogy a magyar diákok egy román jelképnek tekintik a székesegyházat.

Katedrális: jellegzetes épülete Temesvárnak, jelképe a város Román nemzetiségű

embereinek.

Katedrális: Szinte minden magas épületből lehet látni.

Katedrális, ez az egyik legnagyobb és legszebb.

Történelmi szempontból szerintük a Mária tér, az Opera tér, Jenő herceg tér (Szabadság tér)
tekinthető fontosnak, valamint a Hunyadi kastély:

Szerintem a Mária-tér, Opera-tér, Szabadság-tér és Dóm-tér egyaránt

jellegzetesek, mert történelmi helyek, központi helyek és mindig sokat látogatják.

Máriatér: történelmi szempontból.

1.)Központban a Hunyadi kastély - történelme miatt 2.) A Mária téren a Mária

szobor - történelme miatt.

15
Válaszaikban értékként jelenik meg kulturális sokszínűség, városukra több kultúra
találkozásaként tekintenek. Mások azzal érvelnek egyes helyszínek feltüntetése mellett, hogy
fontosnak tartják a magyar kultúra szempontjából.

Szerintem Temesvár egyik legjellegzetesebb épületei a központi részen találhatóak,

mint például az Opera téri Operaház, vagy a Dóm-téren lévő Brück palota,
különböző kultúrák egyházépítményei, stb. Szerintem ezek az épületek és helyek
adják a város igazi szépségét a sok színes építménnyel a különleges mintákkal,
szobrokkal.

Temesvári Magyar Színház - a magyar kultúra fenntartása miatt.

Végül megfigyelhető, hogy a magyar tannyelvű osztályok diákjai nagy hangsúlyt fektetnek a
zöldövezetekre, parkokra, amelyekre büszkék is. A Iulius Mall esetében sem kizárólag a
vásárlást és egyéb szórakoztató tevékenységeket tartanak fontosnak, hanem kiemelik a parkot
is.

Iulius Mall Timisoara Ez a hely szép, mert ennek a mall-nak van egy gyönyörű
kertje is, rózsákkal, amelyek nagyszerű illatúak és szép fákkal.

A bega parti utak, mert van a vízfolyó és tele van növényekkel, kávézókkal,
padokkal, ki van világítva és egyszerűen kellemes ott tenni főleg este. A Scudier,
Botanikus és a Rózsa park is jellegzetes hely Temesváron, amik minden turista
figyelmét felkeltik.

Botanikus park, Rózsapark, Gyerekpark - Temesvár híres a parkokról, arról, hogy

zöld-övezet van a városban.

A német tannyelvű osztályokban tanulók mentális térképe

A német tannyelvű osztályokban szinte ugyanaz a sorrend köszön vissza a térképen megjelölt
helyszínek gyakoriságában, mint a román tannyelvű osztályokban: katedrális (49 százalék),
Operaház/Opera tér (49 százalék), Iulius Mall/Town (32 százalék), központ (32 százalék),
Dóm/Losonczy tér (Piața Unirii megnevezéssel 16 százalék), Rózsa park (10 százalék). Az ő
esetükben valamivel nagyobb hangsúly került az Operaházra és a Iulius Mall/Townra.

16
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a Falumúzeumot is megemlítette a német osztályba járó
diákok 10 százaléka.

9. Ábra A német tannyelvű osztályokban a mentális térképen leggyakrabban

megjelenő helyszínek (%)

Katedrális 49

Opera/ Opera tér 49

Opera 44

Opera tér 8

Iulius Mall/Town 32

Központ 32

Dóm/Losonczy tér 16

Rózsa park 10

Falumúzeum 10 Német tny.

Az ortodox székesegyházat és az Operaházat kulturális szempontból tartják fontosnak a német

osztályba járó diákok, valamint igazi turistalátványosságnak tekintik:

Véleményem szerint jellegzetes épületek a székesegyház és az Opera, amelyek a

központban találhatók. Minden turista, aki Temesvárra érkezik, legalább egyszer
eljön valamelyikhez.

Katedrális, Opera, Centrum, Rózsapark. Véleményem szerint ezek azért jellemzőek,

mert a város kultúráját, szépségét mutatják be.

A helyszínek megjelölése esetében érvként jelenik meg a történelmi múltra való visszatekintés,
azonban felfigyelnek arra is, hogyan helyezkednek el egymás mellett a régi és modern épületek,
amelyek szerintük színessé teszik a város képét.

Számos történelmi, vallási vagy építészeti remekmű található, de meg kell említeni
a kapitalista Oasis Iulius Mall bevásárlóközpontot is.

A város központja sok régi épülettel, melyek impozáns építészettel rendelkeznek.

17
 Temesváron többféle épület található, a központban vannak régi épületek és minden
bizonnyal modern épületek is, mint például a Iulius Mall. Vannak benne régi
lakrészek is, amelyeket felújítanak, mert nem a “román korszakból” vannak.

Továbbá kiemelik a szórakozás és társadalmi szempontból fontos helyszíneket:

A legfontosabb szempontok szerintem a piacok, a társadalmi szempont miatt.

Mall - Szeretek bevásárlóközpontba járni, mert tudok ruhát venni, enni, és mert a
barátaimmal mehetek.

Végül pedig elmondható, hogy bár nem olyan gyakran, mint a magyar diákok esetében, de itt
is megjelennek a zöldövezetek és parkok melletti érvek:

Azt is mondhatnám, hogy a parkok Temesvár jellegzetességei. A várost a >>virágok

városának<< is nevezik.

A szerb tannyelvű osztályokban tanulók mentális térképe

A 10. ábra alapján elmondható, hogy a szerb tannyelvű osztályokban tanuló diákok minden más
kategóriánál magasabb arányban tüntették fel a katedrálist (72 százalék), az Operaház/Opera
tér pedig esetükben is a második leggyakrabban említett épület/tér (41 százalék). Térképeiken
helyet kaptak a korábban is említett helyszínek, a Rózsa park (34 százalék), a Dóm/ Losonczy
tér (szintén Piața Uniriiként 31 százalék), a Iulius Mall/Town (21 százalék), a Jenő herceg tér
(Piața Libertății 17 százalék), a Gyerek park (14 százalék), valamint a német tannyelvű
osztályokban is említett Falumúzeum (10 százalék), azonban új helyek is megjelennek: a
bástya, a Scârț, a Chill Place és az Északi Pályaudvar (10 százalék).

18
 10. Ábra A szerb tannyelvű osztályokban a mentális térképen leggyakrabban
megjelenő helyszínek (%)

Katedrális 72
Opera/ Opera tér 41
Opera 34
Opera tér 14
Rózsa park 34
Dóm/Losonczy tér 31
Iulius Mall/Town 21
Bástya 21
Jenő herceg tér 17
Scârț, a Chill Place 14
Gyerek park 14
Falumúzeum 10
Északi Pályaudvar 10 Szerb tny.

A szerb tannyelvű osztályokban tanuló diákok esetében a helyszínek kiválasztásának indoklása

többnyire elmarad. Kizárólag az katedrális megjelölését részletezik röviden:

mert Temesvár legmagasabb pontja.

mert országszerte ismert.

nagyon nagy és jól karbantartott.

Szimbolikus helyek megnevezése

A fenti válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezettek Temesvárra egy multikulturális

városként tekintenek, egyesek pedig azt is megfogalmazzák, hogy léteznek olyan épületek és
terek, amelyeket az egyes etnikumok számára szimbolikus értékkel bírnak. Ilyen például a
románok esetében az ortodox székesegyház, a németeknek a Német Állami Színház, a
szerbeknek pedig a szerb katedrális. A magyar közösség esetében szimbolikus értéke van a
Mária térnek, a Bartók Béla Líceumnak, a Csiky Gergely Színháznak és a Dóm templomnak is.
Mivel az ortodox székesegyház egyértelműen minden kategóriában az első helyen szerepelt a
leggyakrabban az említett helyszínek között, a Német Állami Színházat két (német tannyelvű
osztályban tanuló), a szerb katedrálist pedig csak egy (szerb tannyelvű osztályban tanuló) diák

19
említette meg, a következőkben kizárólag azt vesszük górcső alá, hogy kik jelöltek meg magyar
vonatkozású helyeket.

A 11. ábra alapján elmondható, hogy összességében a megkérdezettek 10 százaléka jelölt meg
legalább egy, a magyarok közösség számára kiemelt fontossággal bíró helyet. Amennyiben
tannyelv szerint vizsgáljuk meg az arányokat, látható, hogy a magyar osztályokban tanuló
diákok rajzoltak fel legalább egyet az említett négy épület és tér közül legalább egyet (20
százalék), más osztályokban pedig alig jelennek meg a térképeken: minden kategóriában 3
százalék (összesen 6 diák).

Levonható a következtetés, hogy főleg a magyar osztályokban tanulók esetében jelennek meg
Temesváron olyan helyszínek, amelyeket a közösség fiatal tagjai is magukénak éreznek. Ezzel
szemben a német és szerb tannyelvű osztályokban tanulók nem fektettek akkora hangsúlyt a
németek és szerbek számára szimbolikus értékkel bíró helyekre, ami azzal magyarázható, hogy
például a német osztályokban tanuló diákok is elsősorban román nemzetiségűnek vallják
magukat. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a román közösség szimbolikus helyei dominálnak
az összes kategóriában.

11. Ábra Említett magyar szimbolikus helyet (%)

28

10

3 3 3

Összes Román tny. Magyar tny. Német tny. Szerb tny.

Temesváron több olyan tér van, amelyek magyar és román megnevezései is beépültek a
köztudatba. Ilyen A Lahovári tér (Piața Bălcescu), Dóm/Losonczy tér (Piața Unirii) vagy a Jenő
herceg tér (Piața Libertății). Az utóbbi románról magyar nyelvre fordított megfelelőjét, a
Szabadság tér kifejezést is gyakran használják.

20
 A 2. táblázat azt mutatja, hogy mindhárom esetben a román, német és szerb tannyelvű osztályok
tanulói a terek román megnevezését használták a térképrajzolás során, egy román osztályba járó
diák kivételével, aki egyébként magyar nemzetiségűnek vallotta megát. Összetettebb a kép,
amennyiben a magyar osztályban tanuló diákok válaszait vizsgáljuk meg. A Lahovári tér és a
Dóm/Losonczy tér esetében a magyar megnevezések dominálnak: az előbbi esetben a Piața
Bălcescu kifejezés egyszer sem jelenik meg, a Piața Unirii pedig mindössze két alkalommal. A
Jenő herceg tér esetében azonban fordított a tendencia, összesen egy diák használata a magyar
megnevezést. A további 9 válaszadó, aki megjelölte ezt a helyet a térképen azonban nem a Piața
Libertății kifejezéssel élt, hanem ennek magyarosított változatát jegyezte le (Szabadság tér).

2.Táblázat Különböző helyek megnevezése – tannyelv szerint

Jenő herceg tér/ Dóm/Losonczy tér/ Lahovári tér/

Pt. Libertății Pt. Unirii Pt. Bălcescu

Megnevezte Megnevezte Megnevezte Megnevezte Megnevezte Megnevezte

magyar román magyar román magyar román
nevén nevén nevén nevén nevén nevén
Esetszám 1 25 9 38 3
Összes
Százalék 0 10 4 15 1
Esetszám 6 17 1
Román tny. Százalék 7 18 1
Esetszám 1 9 9 2 2
Magyar tny. Százalék 1 13 13 3 3
Esetszám 5 10
Német tny. Százalék 8 16
Esetszám 5 9
Szerb tny. Százalék 17 31

A temesvári lakhellyel rendelkezők és nem rendelkezők mentális térképe

Végül megvizsgáltuk, hogy van-e különbség a vaktérképen megjelölt helyszínek között annak
függvényében, hogy a válaszadó Temesváron él vagy más településről érkezett. A 12. és 13.
ábra adatai azt mutatják, hogy lakhely szerint nincsenek jelentős különbségek, mindkét
kategória ugyanazokat a helyszíneket jelölte meg leggyakrabban (katedrális, Operaház/Opera
tér, Iulius Mall/Town, Dóm/Losonczy tér, központ, Rózsa park, Jenő herceg tér, Gyerek park).

21
A Iulius Mall esetében figyelhető meg különbség, azonban ez nem jelentős: míg a temesvári
lakhellyel rendelkezők 26 százaléka tüntette fel a bevásárlóközpontot, addig a temesvári
lakhellyel nem rendelkezőknél ez az arány csak 18 százalék volt.

12. Ábra A Temesváron élők mentális térképén leggyakrabban megjelenő helyszínek

(%)

Katedrális 46
Opera/ Opera tér 36
Opera 31
Opera tér 9
Iulius Mall/Town 26
Dóm/Losonczy tér 20
Központ 19
Rózsa park 15
Jenő herceg tér 11
Gyerek park 7 Temesváron

13. Ábra A nem Temesváron élők mentális térképén leggyakrabban megjelenő

helyszínek (%)

Katedrális 46
Opera/ Opera tér 36
Opera 31
Opera tér 13
Központ 18
Iulius Mall/Town 18
Dóm/Losonczy tér 14
Rózsa park 11
Jenő herceg tér 9
Gyerek park 8 Nem Temesváron

22
 6. Találkozóhelyek – a mentális térkép második eleme

Egy másik megközelítése, hogy melyek azok a helyszínek, amelyek a fiatalok otthonosság-
érzetét megteremtik a városnak, annak feltérképezése, hogy hol találkoznak általában
barátaikkal. Szükséges elmondani, hogy bár az esetek többségében a válaszadók törekedtek
arra, hogy egyetlen helyszínt jelöljenek meg, előfordult, hogy több találkozóhelyet is
kiválasztottak. A helyszíneket végül négy nagyobb kategóriába soroltuk: (1) fogyasztói terek,
ahol általában nem marad el a pénzköltés (például Iulius Mall, központ teraszai, konkrét
vendéglő megjelölése nélkül), (2) parkok, nyílt terek, ahol egyszerűen a szabadban
pihenhetnek, (3) vendéglők, kávézók (konkrét hely megnevezésével), (4) szűk környezet
(például otthon, iskola). A válaszok egy százalékát nem lehetett ezekbe a csoportokba sorolni.

Összességében elmondható, hogy a diákok főleg a fogyasztói tereken (49 százalék), valamint
parkokban és más szabadtereken (43 százalék) találkoznak barátaikkal. Ezeknél jelentősen
alacsonyabb arányban jelennek meg konkrét vendéglők és kávézók (7 százalék) vagy a szűk
környezet (5 százalék).

14. Ábra A barátokkal való találkozás helyszínének típusai (%)

49
43

7
5
1

Fogyasztói terek Parkok, terek Vendéglók, kávézók Szűk környezet Más

Ennél a kérdésnél is megvizsgáltuk, vannak-e különbségek annak függvényében, hogy a diákok

milyen tannyelvű osztályban tanulnak. A 15. ábra a következőkről árulkodik:

23
 - A román tannyelvű osztályok diákjai főleg parkokban és különböző tereken
találkoznak (57 százalék), ezt követik a fogyasztói terek (43 százalék), azonban konkrét
vendéglők, kávézók (4 százalék) vagy a szűk környezet (1 százalék) alig jelenik meg.
- A magyar tannyelvű osztályokban szintén a fogyasztói terek (50 százalék) és
szabadterek (40 százalék) jelennek meg dominánsan, azonban ebben az esetben az első
kategória szerepel magasabb arányban a válaszok között. Ugyanakkor megfigyelhető,
hogy az ő esetükben legmagasabb azok hányada, akik vendéglőket, kávézókat (13
százalék) és szűk környezetet (11 százalék) jelöltek meg válaszaikban.
- A német tannyelvű osztályokban messzemenően kimagaslanak a fogyasztói terek (65
százalék). Emellett csak eseti jelleggel jelennek meg a parkok (13 százalék), konkrét
vendéglők (6 százalék) és a szűk környezet (5 százalék).
- Ezzel szemben a szerb tannyelvű osztályokban a parkok és különböző terek
dominálnak (72 százalék), ezeket követik, jelentősen elmaradva az átlagtól, a fogyasztói
terek (28 százalék), vendéglőket és kávézókat pedig csak 3 százalék jelölt meg.

15. Ábra A barátokkal való találkozás helyszínének típusai – tannyelv szerint (%)

Fogyasztói terek Parkok, terek Vendéglók, kávézók Szűk környezet

72
65

57
49 50
43 43
40

28

13 11 13
7 6
5 4 5 3
1

Összes Román tny. Magyar tny. Német tny. Szerb tny.

Tannyelv

A válaszok között három találkozási helyszín dominál: a központ és teraszai, általános

megfogalmazásban (25 százalék), a Iulius Mall/Town (25 százalék), valamint a Dóm/Losonczy
tér (24 százalék). Az utóbbira gyakran Dóm térként vagy Unirii téréként utaltak. Összességében
a negyedik legtöbbször említett találkozási pont az Opera tér volt (6 százalék), valamint a Bega
partja (4 százalék), a Jenő herceg tér (4 százalék), a szűk környezet (4 százalék) és a Shopping
City (4 százalék), azonban ezek jelentősen elmaradnak az első három opciótól.

Ennél a kérdésnél is arra kértük a diákokat, hogy indokolják meg választásukat. A három
leggyakoribb érv (1) az elhelyezkedés volt, azaz könnyen megközelíthető mindenki számára,
(2) a lehetőségek, amelyeket az adott hely nyújt, valamint (3) a hely szépsége. Szükséges

24
kiemelni, hogy gyakran nem az ismétlődő helyek kiválasztását fejtik ki, ezek megjelölése
ugyanis teljesen egyértelműnek tűnik számukra (pl. központ).

16. Ábra A leggyakoribb találkozási helyszínek (%)

Központ 25

Iulius Town/Mall 25

Dóm tér/Unirii 24

Opera tér/Victoriei 6

Bega partja 4

Jenő herceg tér/Libertatii 4

Szűk környezet 4

Shopping City 4
Összes

A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy milyen konkrét helyszíneket jelöltek meg a diákok
találkozóhelyként, valamint hogyan fogalmazták meg fenti érveiket. A szerb osztályban tanuló
diákok kivételével a másik három kategóriában a központ területe, a Iulius Mall, valamint a
Losonczy tér magaslanak ki, azonban változó, hogy melyik szerepel az első helyen a sorban. A
szerb diákok esetében a Gyerek park is a gyakori válaszok közé tartozott.

A román tannyelvű osztályokban tanulók találkozási helyei

A román tannyelvű osztályokban a találkozási helyek következő sorrendje alakult ki: Losonczy
tér (38 százalék), Iulius Mall/Town (25 százalék), a központ területe (17 százalék), majd ezt
követte az Opera tér (7 százalék), valamint a Bega partja (5 százalék). A megfogalmazott
válaszok miatt soroltuk a központot a fogyasztói terek közé, ugyanis ebben az esetben főleg a
teraszok nyújtotta lehetőségekre hivatkoztak, viszont nem emeltek ki egyetlen konkrét helyet
sem:

A városközpont, mivel a teraszon pihenhetünk, és utána nagyjából bárhová

mehetünk.

25
 17. Ábra A román tannyelvű osztályokban leggyakrabban megjelölt találkozási
helyszínek (%)

Dóm tér/Unirii 38

Iulius Town/Mall 25

Központ 17

Opera tér/Victoriei 7

Bega partja 5
Román tny.

Egyik legfontosabb szempont számukra, hogy könnyen megközelíthető legyen a találkozási

pont:

A központban, mert közel van, és gyorsan el lehet jutni más helyekre.

A Shopping Cityben, mert közel van az iskolához.

Piața 700, itt keresztezi az összes villamos és közel van a központhoz.

Szintén felkelti az érdeklődésüket, ha több szórakozási lehetőség közül választhatnak:

A Iulius bevásárlóközpontban, mert számos lehetőség kínálkozik: sétálhat,

beleértve a szabadban, filmet nézhet, vásárolhat a barátaival és szórakozhat.

Végül a látványt, a környék szépségét sem tartják elhanyagolhatónak:

A Union Square-t szeretem a legjobban, mert van itt néhány történelmi emlék.

Szeretek barátokkal találkozni a Piata Unirii-n, mert sok terasz és gyönyörű épület
van.

26
A magyar tannyelvű osztályokban tanulók találkozási helyei

A magyar diákok válaszaiból jelentősen kimagaslik általános megfogalmazásban a központ (35

százalék). Ezt követi a Iulius Mall/Town (13 százalék), Dóm/Losonczy tér (13 százalék), Opera
tér (8 százalék), Bega partja (8 százalék), szűk környezet (8 százalék), valamint Shopping City
(7 százalék) és Rózsa park (7 százalék).

18. Ábra A magyar tannyelvű osztályokban leggyakrabban megjelölt találkozási

helyszínek (%)

Központ 35

Iulius Town/Mall 13

Dóm tér/Unirii 13

Opera tér/Victoriei 8

Bega partja 8

Szűk környezet 8

Shopping City 7

Rózsa park 7
Magyar tny.

A magyar diákok számára is fontos, hogy a találkozási hely mindenki számára könnyen
megközelíthető legyen. Ezért jelenik meg a Bartók Béla Elméleti Líceum is a válaszok között.
Érdekes módon az iskolát kizárólag a magyar diákok jelölték meg.

A legszívesebben a Bartók előtt találkozok a barátaimmal, mert viszonylag a város

középpontjában van és a legtöbb barátom (temesvári) ide jár iskolába.

Legszívesebben a Libertății téren találkoznék velük, mert ez mindenkihez közel van.

Szintén fontos szempont számukra is, hogy az adott hely egyszerre több lehetőséget nyújtson:

A központ, hiszen minden fontos épületekhez, helyhez könnyen el lehet jutni, illetve
sok szórakozási lehetőség van. Sokszor vannak események (pl. koncertek, vásárok,
stb.) ahol részt vehetünk.

27
 A központ, mert megyünk teraszokra, enni, levegőzni, sétálni, és a Shopping City,
mert megyünk nézni filmeket.

Ők a Dóm tér kiválasztását indokolják a hely szépségével:

A Dóm tér az, mivel ahogy már említettem elvarázsoltak az épületek egyediségei és
egy találkozás alkalmával ahol kiülünk valami étterembe, még jobban szemügyre
lehet ezeket a házakat, palotákat venni.

A Dóm téren találkozok legszívesebben a barátaimmal, mivel egy nagyon kellemes

hely és élvezzük az ott létet, a teraszokon ülni, enni és beszélgetni.

Végül megfigyelhető, hogy a zöldövezet, természet fontossága ennél a kérdésnél is megjelenik

a magyar diákok körében:

Botanikus park, mert megnyugtató a hely és elszakadhat az ember kicsit a

nagyvárostól.

A Pădurice parkba találkozok leginkább a barátaimmal, mert közel van hozzám és

tetszik a zöldövezet.

A német tannyelvű osztályokban tanulók találkozási helyei

A német tannyelvű osztályokba járók a Iulius Mallt/Townt jelölték meg (44 százalék), valamint
a központot (30 százalék), ezt követte a Dóm/Losonczy/Unirii tér (10 százalék) és a szűk
környezet (5 százalék). Az ők esetükben más válasz csak eseti jelleggel fordult elő.

28
 19. Ábra A német tannyelvű osztályokban leggyakrabban megjelölt találkozási
helyszínek (%)

Iulius Town/Mall 44

Központ 30

Dóm tér/Unirii 10

Szűk környezet 5
Német tny.

Számukra is fontos szempont a hely megközelíthetősége:

Szeretek a Iulius Mallban vagy a belvárosban találkozni a barátaimmal, mert

könnyen megközelíthető.

A központban találkozom a barátaimmal, mert mindenkihez közelebb van.

Szeretünk találkozni az Opera tér, mert onnan kell a legrövidebb utat gyalogolnunk
arra a helyre, ahova mennünk kell szórakozni.

A Iulius bevásárlóközpont mellett egyértelműen a szórakozási és a vásárlási lehetőségek

szólnak:

A Iulius Mall a kedvenc találkozási helyem a barátaimmal, mert gyakran megyünk

ruhákat vásárolni.

Legtöbbször a belvárosban vagy a Iulius bevásárlóközpontban találkozom a

barátaimmal, hogy elmenjek moziba.

Az épületek és terek szépsége, valamint a természet nyújtotta lehetőségek sem kerülik el

teljesen a német tannyelvű osztályokba járó diákok figyelmét, azonban ezek a válaszok csak
ritkán jelennek meg:

Szeretek a barátaimmal találkozni a parkban, mert beszélgethetünk, leülhetünk a

fűre.

29
 A kedvenc találkozási helyem a Piața Unirii, mert olyan szelesnek és gyönyörűnek
tűnik, és annyira megcsodálhatja a régi épületeket és építészetet.

A szerb tannyelvű osztályokban tanulók találkozási helyei

A szerb tannyelvű osztályok diákságának kedvenc találkozóhelye a Dóm/Losonczy/Unirii tér

(41 százalék), a többi kategória népszerű helyei közé (központ 14 százalék, Iulius Mall/Town
14 százalék) pedig bekerült a Gyerek park is (14 százalék). Továbbá megemlítették még a Jenő
herceg/Libertății teret (7 százalék), Botanikus parkot (7 százalék), valamint az Opera teret (7
százalék) is.

20. Ábra A szerb tannyelvű osztályokban leggyakrabban megjelölt találkozási

helyszínek (%)

Dóm tér/Unirii 41

Központ 14

Gyerek park 14

Iulius Town/Mall 14

Jenő herceg tér/Libertății 7

Botanikus park 7

Opera tér/Victoriei 7
Szerb tny.

Elmondható, hogy ennél a kérdésnél is a szerb tannyelvű osztályok diákjai indokolták meg
legkevésbé választásukat. A hely könnyű megközelíthetősége az ő esetükben is megjelent,
viszont nem volt olyan gyakori válasz, mint a másik három kategóriában. Válaszaikban egyrészt
a Dóm/Losonczy/Unirii tér nyújtotta lehetőségekre térnek ki:

Unirii tér – csendes, gyönyörű épületek, sok étterem.

Piata Unirii - sok terasz található, és a kilátás csodálatos.

Nagyon szeretem a Unirii teret az épületek architektúrája miatt.

30
másrészt a szabadtéri lehetőségekre:

Botanic Park - kerékpárutak vannak.

A Botanikus Park - sok növény van és csendes.

A Gyerek park az egyik kedvenc turistalátványosságom. Gyermekkorom felét ebben

a parkban töltöttem, és alig várom, hogy meghívhassam a barátaimat is.

7. Temesvárhoz való viszony

Milyen Temesváron élni?

Egy következő kérdéstömb a Temesvárhoz való viszonyt vizsgálta. Elsősorban arra voltunk
kíváncsiak, hogyan ítélik meg általánosan, milyen Temesváron élni. A beérkezett válaszokat
összesen 14 kategóriába soroltuk, azonban előfordult, hogy egyesek úgy gondolták Temesváron
élni egyszerre negatív a zsúfolt közlekedés miatt és szórakoztató, izgalmas. Legmagasabb
arányban a diákok általánosan fogalmaztak, 30 százalékuk válaszolta azt, hogy szép vagy jó
Temesváron élni, további 23 százalék pedig szórakoztatónak és izgalmasnak véli az itteni életet.
A további 12 beazonosított kategória a következő, az előfordulás gyakorisága szerint
sorrendben: egyszerű, csendes (13 százalék), rossz közlekedés, zsúfolt (8 százalék), zajos,
szennyezett (6 százalék), szép a helyek és épületek miatt (6 százalék), semleges (5 százalék),
unalmas, monoton (5 százalék), nehéz, fárasztó (5 százalék), pozitív az emberek miatt (4
százalék), nem biztonságos/ veszélyes (3 százalék), fejlett, tele jó lehetőségekkel (2 százalék),
nem drága/ olcsó (1 százalék), negatív az emberek miatt (1 százalék). Szükséges azonban
kiemelni, hogy ebben az esetben az 1 százalék mindössze 2 személyt jelent.

31
 21. Ábra Milyen Temesváron élni (%)

Általános - szép, jó 30
Szórakoztató, izgalmas 23
Egyszerű, csendes 13
Rossz közlekedés, zsúfolt 8
Zajos, szennyezett 6
Szép helyek és épületek 6
Semleges 5
Unalmas, monoton 5
Nehéz, fárasztó 5
Pozitív emberek 4
Nem biztonságos 3
Fejlett, jó lehetőségek 2
Nem drága 1
Negatív emberek 1

Az említett 14 kategóriába tartozó válaszokat továbbá az alapján is csoportosítottuk, hogy

pozitív, negatív, esetleg semleges töltetű jelzőket foglal magába. A pozitív kategóriába
sorolhatók a következők: általánosan szép és jó, szórakoztató és izgalmas, egyszerű és csendes,
szép a helyek és épületek miatt, pozitív az emberek miatt, fejlett és jó lehetőségeket biztosít,
nem drága. A negatívba pedig: rossz a közlekedés és zsúfolt, zajos és szennyezett, unalmas és
monoton, nehéz és fárasztó, nem biztonságos, negatív az emberek miatt. Ebben az esetben is
előfordult, hogy egy személy egyszerre használt pozitív és negatív jelzőket is:

Szép, mert szeretjük a szép épületeket, de sok az autó és szennyezett a levegő. (német
tny. oszt. diák)

Temesváron élni egyben jó is, mert fejlődik a város és mindig új dolgokat fedezek
fel, egyben rossz is a forgalmas utcák és sok javítás miatt. (magyar tny. oszt. diák)

A semleges kategóriába olyan válaszokat soroltunk, mint:

Nem nagyon tudom leírni, mert máshol nincs sok tapasztalatom. (német tny. oszt.
diák)

Elég jó, de élnék szívesebben máshol. (magyar tny. oszt. diák)

32
Összességében a pozitív válaszok domináltak, a válaszadók közel háromnegyede (74 százalék)
pozitívan vélekedett a temesvári életről, 26 százalék illette a várost negatív jelzőkkel, további
5 százalék pedig semleges maradt ebben a kérdésben. Tannyelv szerint vizsgálva a diákok
Temesvárról alkotott képét, elmondható, hogy a német tannyelvű osztályok tanulóinak van
leginkább pozitív képe a városról és az itteni életről (86 százalék vélekedett pozitívan, és csak
14 százalék negatívan, 2 százalék semlegesen), míg a magyar tannyelvű osztályba járó diákok
bizonyultak a legkritikusabbaknak (63 százalék vélekedett pozitívan, 42 százalék negatívak, 7
százalék semlegesen). A román és szerb tannyelvű osztályok tanulóinak háromnegyede
fogalmazott meg pozitív véleményt (74, illetve 76 százalék). A szerb tanulók esetében viszont
magasabb volt a negatív vélemények aránya (31 százalék), mint a román osztályokban (20
százalék) és alacsonyabb a semlegeseké (3 százalék, román osztályok: 8 százalék).

22. Ábra Milyen Temesváron élni – tannyelv szerint (%)

Pozitív Negatív Semleges

86

74 74 76

63

42

31
26
20
14
5 8 7
2 3

Összes Román tny. Magyar tny. Német tny. Szerb tny.

Tannyelv szerint vizsgálva a leggyakrabban előforduló kategóriákat, elmondható, hogy a román

(45 százalék) és szerb (38 százalék) tannyelvű osztályokban fogalmaztak meg legmagasabb
arányban általános, pozitív véleményeket:

Temesváron élni csodálatos, mivel egy csodálatos város. (román tny. oszt. diák)

Az élet egészen jó Temesváron. (román tny. oszt. diák)

Annak ellenére, hogy a magyar osztályok tanulói kevésbé elégedettek a temesvári élettel, mint
társaik, ők tartják leginkább izgalmasnak és szórakoztatónak a várost (31 százalékuk
fogalmazott meg ebbe a kategóriába sorolható választ):

33
 Olyan, mint egy kaland. (magyar tny. oszt. diák)

Nekem tetszik, sok a park, van mit csinálni, például bulizóhelyek, ebédlők,
színházak, bevásárlóközpontok. (magyar tny. oszt. diák)

Temesváron élni nagyon érdekes, mivel sosem tudhatod, hogy mit hoz minden nap,
miket láthatsz a városban. (magyar tny. oszt. diák)

Temesvár egyszerűségét és csendes, otthonias jellegét főleg a német (19 százalék) és szerb (17
százalék) osztályok diákjai emelték ki. Szerintük:

Temesvár egy csendes hely minden tevékenységhez. (német tny. oszt. diák)

Temesváron nyugodt élet folyik. (német tny. oszt. diák)

Könnyű és nyugodt, sok látogatható hely van. (szerb tny. oszt. diák)

A rossz közlekedést (18 százalék) és a zajt, valamint a város szennyezettségét (13 százalék) a
magyar diákok hangsúlyozták legmagasabb arányban. Őket követték mindkét esetben a szerb
diákok (10 százalék):

Elég zsúfolt életmód, nagy forgalommal és átlagosan zajos s aktív környezettel.

(magyar tny. oszt. diák)

Elmegy, azon kívül, hogy mocskos a város s a tömegközlekedés nem a legjobb, elég
jó. (magyar tny. oszt. diák)

Nagyon zsúfolt és zajos. (szerb tny. oszt. diák)

Végül, bár nem tartozott a leggyakoribb válaszok közé, a szép helyek és épületek is megjelentek
a német és magyar diákok feleleteiben:

Temesváron élni sokszor olyan, mint egy könyv szereplője lenni: mindig történik
valami és maga a táj is szép, ha a megfelelő szögekből figyeljük. (magyar tny. oszt.
diák)

Temesváron olyan élni, mintha a régi időkben élnénk, mivel az épületek régiek és
ilyen érzetet kapsz ezektől. (magyar tny. oszt. diák)

A legtöbb hely régi, de gyönyörű az építészet. (német tny. oszt. diák)

34
 23. Ábra Milyen Temesváron élni – tannyelv szerint (%)

Román tny. Magyar tny. Német tny. Szerb tny.

45

38

31

18 19
17

13
11 10 10
8

Szép helyek és Zajos, szennyezett Rossz közlekedés, Egyszerű, csendes Szórakoztató, Általános - szép, jó
épületek zsúfolt izgalmas

Egy következő kérdésnél arra kértük a diákokat, hogy egy 5-ös skálán értékeljék, mennyire jó
Temesváron élni: 1 – nagyon rossz, 2 – inkább rossz, 3 – átlagos, 4 – inkább jó, 5 – nagyon jó.
Már az előző nyílt kérdésnél körvonalazódott, hogy összességében a diákok elégedettek a
temesvári élettel, a 22. ábrán látható, hogy a válaszadók 74 százaléka fogalmazott pozitívan,
további 5 százalék pedig semlegesen. Hasonló tendencia mutatkozik a 24. ábrán felvázolt
válaszoknál is: 18 százalék gondolja nagyon jónak, 52 százalék pedig inkább jónak Temesváron
élni. További 23 százalék jelölte be az átlagos válaszopciót, és csak 2, illetve 1 százalék véli
inkább vagy nagyon rossznak az itteni életet. 5 százalék nem válaszolt a kérdésre.

35
 24. Ábra Véleményük szerint mennyire jó Temesváron élni (%)

5 12
Nagyon rossz
18 23
Inkább rossz

Átlagos

Inkább jó

Nagyon jó

NV

52

Összesen tehát a diákok 70 százaléka gondolja úgy, hogy nagyon vagy inkább jó Temesváron
élni. Amennyiben háttérváltozók szerint vizsgáljuk meg azok arányát, akik így vélekednek,
látható, hogy minden esetben létezik olyan csoport, ahol ez az arány kiemelkedik, vagy elmarad
az átlagtól. Tannyelv szerint, az előző kérdéshez hasonlóan (lásd 22. ábra), a német diákok (84
százalék) a leginkább elégedettek a temesvári élettel, legkevésbé pedig a magyar diákok (56
százalék, román diákok 73 százalék, szerb diákok 62 százalék). Osztálytípus függvényében a
humán osztályban tanulók az átlagnál kevésbé elégedettek (reál 80 százalék, technikum 76
százalék), lakhely függvényében pedig azoknál valamivel alacsonyabb ez az arány, akik nem
rendelkeznek temesvári lakhellyel (65 százalék, temesvári lakhellyel rendelkezők 74 százalék).

36
 25. Ábra Véleménye szerint mennyire jó Temesváron élni – tannyelv, osztálytípus és
lakhely szerint (%)

84
80 76
70 73 74
62 65
56 56

Román Magyar Német Szerb Reál Humán Technikum Temesváron Nem

Temesváron
Összes Tannyelv Oszt. típus Lakhely

Milyenek a temesvári emberek?

Eseti jelleggel már a fenti kérdéseknél is megjelent, hogy Temesvár a lakosainak köszönhetően
lehet vonzó város, vagy épp ellenkezőleg, miattuk tartják kellemetlennek az itteni életet. Egy
nyílt kérdéssel arra is rákérdeztünk, milyennek látják a temesvári embereket, a szabadon
megfogalmazott válaszokat pedig három nagyobb kategóriába soroltuk: pozitív, vegyes,
negatív vélemények. Végül a vegyes kategóriába tartozó válaszok esetében elkülönítettük
azokat, amelyekben a diákok megnevezik azt a csoportot, akik miatt nem fogalmazhattak meg
teljesen pozitív véleményt.

Összességében a válaszadók valamivel több, mint fele vélekedett pozitívan a temesvári

emberekről, 14 százalék negatívan, a maradék 35 százaléknak pedig vegyes érzései vannak.
Ebből 4 százalék nevezett meg konkrét csoportot, akikről negatívan vélekedik.

Tannyelv szerint a már fentebb felvázolt kép tárul elénk: a magyar tannyelvű osztályok diákjai
vélekedtek legalacsonyabb arányban egyértelműen pozitívan a temesvári lakosokról (37
százalék), azonban az ő esetükben a vegyes, semleges válaszok dominálnak (49 százalék), és
csak 13 százalékuk fogalmazott meg negatív véleményt. Pozitív vélemények a német (64
százalék) és szerb (66 százalék) osztályokban tanulóknál jelentek meg az átlagnál magasabb
arányban, de amennyiben figyelembe vesszük a negatív töltetű válaszokat is, továbbra is a
37
német osztályok diákjai a legkevésbé kritikusak (7 százalék, szerb 17 százalék). A román
tannyelvű osztályok diákjai ennél a kérdésnél is a középmezőnyben helyezkednek el: a
megkérdezettek fele vélekedett pozitívan, 32 százalék fogalmazott meg vegyes véleményt, 17
százalék pedig negatívan ítélte meg a temesvári embereket.

Lakhely szerint vizsgálva a válaszokat láthatjuk, hogy a Temesváron élőknek pozitívabb képük
van a város lakosairól (pozitív 55 százalék, vegyes 33 százalék, negatív 12 százalék), mint a
temesvári lakhellyel nem rendelkezőknek (pozitív 45 százalék, vegyes 36 százalék, negatív 18
százalék).

26. Ábra Milyenek a temesvári emberek – tannyelv és lakhely szerint (%)

Összes 52 31 4 14

Román 50 30 2 17

Magyar 37 40 9 13
Tannyelv

Német 64 28 2 7
Szerb 66 17 17

Temesváron 55 30 3 12
Lakhely

Nem
Temesváron
45 31 5 18

pozitív vegyes vegyes, kategóriát megnevezve negatív

Annak ellenére, hogy tannyelv és lakhely szerint is tapasztalhatók különbségek a temesvári

lakosok megítélésében, ezek a különbségek kizárólag mennyiségiek, nem minőségiek. Tehát,
mint az a 26. ábrán is látható, egyes kategóriák kritikusabbak, alacsonyabb arányban
fogalmaztak meg pozitív véleményt, azonban az érvek között nincsenek jelentős különbségek.

A pozitív válaszok esetében gyakran hivatkoznak arra, hogy a temesvári emberek barátságosak,
kedvesek, segítőkészek, nyitottak, tisztelettudók és udvariasok. Ugyanakkor elmondható, hogy
az esetek többségében az itt élők jellemzése kimerül pár szóban.

A többség jószívű és segítőkész. (román tny. oszt. diák)

38
 A temesvári emberek nagyon elfoglaltak. Úgy gondolom, hogy nagyon segítőkészek,
útmutatásban a városukon belül, valamint szívesen mesélnek a város történelméről
is. (magyar tny. oszt. diák)

Szerintem a temesvári emberek olyanok, mint minden más ember, csak megértőbbek
és támogatnak a jóban. (magyar tny. oszt. diák)

Az emberek nagyon civilizáltak. (német tny. oszt. diák)

Csak nagyon barátságos és nyitott emberekkel találkoztam. (német tny. oszt. diák)

Annak ellenére, hogy nem Temesváron születtem, az emberek elég empatikusak,

elérik, hogy otthon érezd magad. (szerb tny. oszt. diák)

A negatív jelzők közül a stresszes fordult elő leggyakrabban, továbbá megjelent az ideges,
arrogáns, valamint a fentebb felsoroltak antonímái: barátságtalan, primitív, önző. Mindössze
egy olyan válasz érkezett, amelyben a diák részletesebben kifejtette véleményét, de ebben is a
már említett jelzők jelentek meg:

Úgy gondolom, nagyon sok temesvári ember beképzelt, arrogáns, nagyképű,

türelmetlen, nem tartják szem előtt a többi embert. A szegényebbeket, falusiakat,
magyarokat kicsit lenézik. (magyar tny. oszt. diák)

Végül a vegyes kategóriába sorolható válaszokban a diákok egyaránt fogalmaztak meg

egyesekről pozitívumot, másokról negatívumot:

Vegyesek, ezt főleg a villamoson lehet észrevenni. Egyesek normálisak, mások

minden nap bal lábbal kelnek fel. (magyar tny. oszt. diák)

A temesváriak jók, de megvannak a saját érdekeik, és legtöbbször nem segítenek.

(német tny. oszt. diák)

Befogadók és vidámak, de vannak arrogáns és beképzelt emberek is. (szerb tny.

oszt. diák)

Főleg a magyar diákok körében fordult elő, hogy konkrétan megnevezték azt a csoportot, akik
miatt nem írhattak kizárólag pozitív jelzőket, azonban a román és német tannyelvű
osztályokban tanuló diákoknál is megjelennek ilyen válaszok. Érdekes módon főleg
korosztályokat emelnek ki ebben az esetben:

39
 Egyesek rendesek, de az idősök a villamosokról és autóbuszokról rosszak. (román
tny. oszt. diák)

A 10-18 éves gyerekek buták és parasztok, a 20-35 éves emberek kedvesek,

segítőkészek. (magyar tny. oszt. diák)

Az idősebbek eléggé sértődékenyek, viszont amúgy mindenki rendes. (magyar tny.

oszt. diák)

Mire leginkább büszke Temesvárral kapcsolatban?

Egy következőkben arra kerestük a választ, hogy a temesvári diákok mire leginkább büszkék
városukkal kapcsolatban. A barátokkal való találkozás helyszínével, a temesvári élettel és
temesvári emberekkel kapcsolatos kérdésekhez hasonlóan, ez is nyílt kérdésként szerepelt,
tehát a diákok saját szavaikkal fogalmazták meg, mi tölti el őket büszkeséggel. A válaszok
alapján a 27. ábrán felvázolt kategóriákat alakítottuk ki. Legmagasabb arányban a diákok
épületeket és konkrét helyeket említettek meg (17 százalék), illetve szintén népszerű válasz volt
a kultúra, történelem, hagyományok (16 százalék). A középmezőnyben helyezkednek el ilyen
szempontból a parkok és zöld övezetek (11 százlék), a szórakozási lehetőségek és szabadidős
tevékenységek (11 százlék), valamint a fejlődés és modernizálódás (11 százlék). Végül a
megkérdezettek 5 százaléka állította azt, hogy a temesvári emberekre a leginkább büszke, 4
százalék a magyarsággal kapcsolatos dolgokra, illetve 2-2 százalék a tisztaságra és a turizmusra.
A válaszok 2 százaléka (6 válaszadó) kizárólag kritikát tartalmazott:

Semmi különleges. Az utcák koszosak, sok épület van, ami nincs befejezve (utcák
is). (német tny. oszt. diák)

Végül a diákok 9 százaléka fogalmazott meg általánosságokat, amelyek nem sorolhatók

egyetlen csoportba sem a fentiek közül:

Temesvár egy szép város. (román tny. oszt. diák)

Büszke vagyok azért, mert nagy település. (magyar tny. oszt. diák)

Büszke vagyok, mert Temesvár olyan szép. (német tny. oszt. diák)

40
 27. Ábra Mire leginkább büszkék Temesvárral kapcsolatban (%)

Épületek, konkrét helyek 17

Kultúra, történelem, hagyományok 16
Parkok, zöld övezet 11
Szórakozás, szabadidő 11
Fejlődés, modernizálódás 11
Emberek 5
Magyarság, magyar iskola 4
Kritika 2
Tisztaság 2
Turizmus 2
Egyéb, általánosságok 9

Amennyiben tannyelv szerint vesszük górcső alá az öt leggyakrabban megjelenő

válaszkategóriát (épületek, konkrét helyek; kultúra, történelem hagyományok; parkok, zöld
övezet; szórakozás, szabadidő; fejlődés, modernizálódás), megfigyelhető, hogy egyes
csoportok kiemelkednek, mások pedig elmaradnak az átlagtól (lásd 28. ábra).

Az épületekre és különböző helyekre a német tannyelvű osztályban tanuló diákok a leginkább

büszkék (35 százalék említette ezeket), viszont a szerb diákok közül mindössze egy
megkérdezett (ami 3 százalékot tesz ki ezesetben) válaszát sorolhattuk ebbe a kategóriába. A
román tannyelvű osztályok tanulóinak 12 százaléka, a magyar tanulók 14 százaléka az
épületekre a legbüszkébb. A válaszok megfogalmazásában, illetve a kiválasztott épületekben
nincs jelentős különbség a diákok között annak függvényében, hogy milyen nyelven végzik
tanulmányaikat. Leggyakrabban az architektúra miatt büszkék ezekre az épületekre, illetve
azért, mert régi múltra tekintenek vissza.

Arra vagyok leginkább büszke, hogy megmaradtak a régi épületek mert valamilyen
képpen egy maradék ami meg maradt a régi időkből. (román tny. oszt. diák)

Továbbá elmondható, hogy főleg a Dóm/Losonczy tér (Unirii) épületeire büszkék, valamint ha
egy diák nem általánosságban fogalmazott, hanem konkrét épületet szeretett volna kiemelni, ez
az ortodox székesegyház, illetve az Opera épülete voltak.

Büszke vagyok arra, hogy Temesváron élhetek, az a tény, hogy a legnagyobb

templom (Catedrala), amely hosszú éveken át 1936-ban épült, gyönyörű
környezettel, fákkal és Bega-parttal. (magyar tny. oszt. diák)
41
 A központban lévő épületek nagyon szépek, különösen az Unirii téren lévők,
amelyek különleges építészettel rendelkeznek. (német tny. oszt. diák)

Végül az épületek gondozását, felújítását sem tartották mellékesnek:

Arra a tényre [vagyok a leginkább büszke], hogy a központban lévő épületeket

elkezdték felújítani. (román tny. oszt. diák)

A kultúrára, történelemre, hagyományokra a magyar osztályokban tanuló diákok fektettek

hangsúlyt valamelyest magasabb arányban ennél a kérdésnél (21 százalék, román tny. 15
százalék, német tny. 14 százalék, szerb tny. 10 százalék). Ebben az esetben gyakran
előfordultak általános megfogalmazások, azonban eseti jelleggel megjelentek konkrétan
megnevezett történelmi események is:

Losonczy István török elleni védelmére. (magyar tny. oszt. diák)

Temesvár már a történelem során is egy meghatározó hely volt, s ezért én a

történelmi múltjára vagyok a legbüszkébb, valamint a mostani sokszínűségére.
(magyar tny. oszt. diák)

Érdekes módon a magyar diákok nem utaltak a forradalomra, de ez megjelenik a román és

német tannyelvű osztályok diákjainak válaszaiban:

Itt kezdődött a forradalom. (román tny. oszt. diák)

Mások Temesvár kulturális életére és a város nyújtotta lehetőségekre büszkék. A román

tannyelvű osztályok diákjai főleg arra tértek ki, hogy Temesvár 2023-ban Európa Kulturális
Fővárosa lesz 2023-ban. Szükséges hozzátenni, hogy egy német tannyelvű osztályos diák
kivételével, ez a válasz kizárólag a román tannyelvű osztályokban fordult elő.

Büszke vagyok Temesvár kulturális részére. Naponta rendeznek előadásokat,

koncerteket, művészeti kiállításokat stb. városszerte. (német tny. oszt. diák)

Temesvár 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, és ezzel én büszkélkedem.

(román tny. oszt. diák)

A román tannyelvű osztályok diákjai válaszolták legalacsonyabb arányban azt, hogy a

parkokra és zöldövezetekre büszkék (5 százalék, magyar tny. 14 százalék, német tny. 16
százalék, szerb tny. 14 százalék). A diákok indoklása között nincs jelentős különbség: a

42
parkokat a pihenéssel asszociálják, valamint büszkék arra, ahogyan Temesváron gondozzák
ezeket a zöldövezeteket.

Büszke vagyok Temesvárra amiért sok zöld övezet van, és az embernek így
lehetősége van közelebb kerülni a természethez a mindennapok rohanása közben.
(magyar tny. oszt. diák)

Temesvár a virágok városa. (román tny. oszt. diák)

A város szép és gondozott parkjaival büszkélkedem. (szerb tny. oszt. diák)

A szórakozásra alkalmas és szabadidős tevékenységekkel főleg a német tannyelvű osztályok

tanulói büszkélkednek (24 százalék, román tny. 4 százalék, magyar tny. 10 százalék, szerb tny.
7 százalék). Ebben a válaszkategóriában egyértelműen a Iulius Mallra és Iulius Townra való
utalás dominál:

A Iulius Town a harmadik legnagyobb mall Romániában. (magyar tny. oszt. diák)

A Iulius Town projektre [vagyok a legbüszkébb]. (német tny. oszt. diák)

Továbbá megvizsgáltuk, hogy mely kategóriák válaszaiban jelent meg a fejlődés és

modernizáció. A 28. ábra alapján elmondható, hogy a szerb tannyelvű osztályok diákjai
állították legmagasabb arányban, hogy erre a legbüszkébbek Temesvárral kapcsolatban (24
százalék, román tny. 7 százalék, magyar tny. 13 százalék, német tny. 10 százalék). A válaszok
alapján az körvonalazódik, a diákok úgy gondolják, Temesvár összességében jó irányba halad,
és bíznak a jövőbeli fejlesztések sikerességében is.

Temesvárral kapcsolatosan arra vagyok a legbüszkébb, hogy van összeköttetésünk

az A1-es autópályával. (szerb tny. oszt. diák)

Mert ez egy lassan fejlődő város, és meg vagyok győződve arról, hogy egy napon
Temesvár csúcsváros lesz. (német tny. oszt. diák)

Arra vagyok büszke, hogy Temesváron volt az első kivilágított utca Európában.
(magyar tny. oszt. diák)

Nagyváros és fejlett. (román tny. oszt. diák)

43
 28. Ábra Mire leginkább büszkék Temesvárral kapcsolatban – tannyelv szerint (%)

17
12
Épületek,
14
konkrét helyek
35
3

16
15
Kultúra, történelem,
21
hagyományok
14
10
Összes
11 románul
5
Parkok,
14 magyarul
zöld övezet
16
németül
14
szerbül

11
4
Szórakozás,
10
szabadidő
24
7

11
7
Fejlődés,
13
modernizálódás
10
24

Végül szükséges megemlíteni két válaszkategóriát, amelyek nem jelennek meg a 28. ábrán,
ugyanis kizárólag egy-egy diákcsoportnál bizonyultak népszerű válaszoknak.

A magyar tannyelvű osztályok diákjainak 14 százaléka a temesvári magyarságra a leginkább

büszke. A válaszokban megjelenik egyrészt a magyar közösségre és az összetartásra való utalás,
egy másik kategória pedig az iskoláját, a Bartók Béla Elméleti Líceumot emelte ki.

Büszke vagyok arra, hogy Temesvárnak a magyar közössége ilyen nagy, ennyire
ragaszkodik származásához az emberek nagyrésze. (magyar tny. oszt. diák)

Büszke vagyok, hogy szép épületei és magyar iskolája van. (magyar tny. oszt. diák)

A szerb diákok a fejlődést követően (24 százalék) a tisztaságra (17 százalék) a leginkább
büszkék. Érdekes módon ezt a választ még egy magyar diák fogalmazta meg, azonban más

44
tannyelvű osztályban egyáltalán nem jelent meg. A szerb diákok ebben az esetben is röviden és
lényegretörően fogalmaztak:

Tisztaság van. (szerb tny. oszt. diák)

Büszke vagyok, mert gondozott és tiszta város. (szerb tny. oszt. diák)

8. A diákok jövőbeli tervei

A kérdőívet a diákok jövőjére vonatkozó kérdéssel zártuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az
iskola befejezése után hol képzelik a jövőjüket, hol terveznek élni. A 29. ábra alapján
elmondható, hogy a bizonytalanok vannak jelen legnagyobb arányban, ugyanis a válaszadók 37
százaléka a kérdőív kitöltésének pillanatában még nem hozott döntést. Ezekben az esetekben
még kérdéses, hogy a következő években milyen irányba billen el a mérleg nyelve, és ez
jelentősen növelheti az esetszámot egyes kategóriákban. A lekérdezés pillanatában a román
tannyelvű osztályok diákjainak 36 százalék, a magyarok 43 százalék, a németek 29 százaléka,
valamint a szerbek 41 százaléka volt bizonytalan. Továbbá az összes megkérdezett közel
egyharmada (30 százalék) külföldön szeretne élni, közel negyede (23 százalék) Temesváron
képzeli el a jövőjét, 11 százalék pedig Románia más városában.

A magyar diákok esetében a legalacsonyabb azok aránya, akik Temesváron szeretnének

maradni (11 százalék), ez az arány a német és szerb tannyelvű osztályok tanulóinál
kiemelkedő: 32, illetve 37 százalék. A román diákok 20 százaléka maradna szülővárosában. A
külföldi jövő terve a román, magyar és német tannyelvű osztályokban egyaránt népszerű (30-
34 százalék), a szerb diákok viszont inkább mellőznék ezt az opció, és csak 11 százalék tervez
ilyen lépést tenni. Továbbá megfigyelhető, hogy nincs jelentősen kiemelkedő csoport, akik
Románia más városában szeretnének élni, a német tannyelvű diákok esetében az átlagnál
valamelyest alacsonyabb ez az arány (6 százalék, más tny. 11-13 százalék).

45
 29. Ábra Hol tervezel élni, miután elvégzed az iskolát, tannyelv szerint (%)

Még nem döntöttem el Külföldön Temesváron Romániában, más városban

43
41
37 36 37
34
32 32
30 30 29

23
20

13
11 11 11 11 11
6

Összes Román tny. Magyar tny. Német tny. Szerb tny.

9. Összegzés

Nemzeti hovatartozás:

+ A megkérdezettek közül jelentősen többen vallják magukat románnak, mint ahányan

román tannyelvű osztályban tanulnak. A német tannyelvű osztályok tanulói vallották
magukat legmagasabb arányban román etnikumúnak (95 százalék).
+ A diákok több, mint fele több etnikumhoz tartozónak érzi magát.

Mentális térkép elemzése:

+ A diákok 71 százaléka jelölt meg emblematikus helyet vagy épületet, 52 százalékuk

szabadidős helyszínt, valamint 13 százalékuk tüntette fel szűk környezetét. A szerb
osztályban tanulók közül kivétel nélkül mindenki említett meg emblematikus helyeket
és épületeket. Továbbá a temesvári lakhellyel nem rendelkezők közül közel 20
százalékkal többen rajzoltak fel emblematikus helyszínt, mint a Temesváron élők.
+ Tannyelvtől függetlenül a legtöbbször említett helyszín kimagaslóan az ortodox
katedrális volt, ezt követte az Operaház és Opera tér együttese. Megfigyelhető azonban,
hogy míg a román tannyelvű osztályokban tanuló diákok a székesegyházat vallási és
történelmi szempontból tartják fontosnak, addig a magyar diákok főleg a méreteire

46
 figyelnek fel. Történelmi szempontból a magyar diákok a Mária teret, az Opera teret,
Jenő herceg teret (Szabadság tér) tekintik fontosnak, valamint a Hunyadi kastélyt.
+ A magyar diákok szerint szimbolikus értéke van a Mária térnek, a Bartók Béla
Líceumnak, a Csiky Gergely Színháznak és a Dóm templomnak is. A Német Állami
Színházat azonban mindössze két (német tannyelvű osztályban tanuló) diák említette
meg, a szerb katedrálist pedig egy (szerb tannyelvű osztályban tanuló) diák.
+ Temesváron több olyan tér van, amelyek magyar és román megnevezései is beépültek
a köztudatba. Míg a Dóm tér (Piața Unirii), valamint a Lahovári tér (Piața Bălcescu)
esetében a magyar diákok dominánsan a magyar megnevezést használják, addig a Jenő
herceg tér helyett inkább a Piața Libertății kifejezéssel élnek.

Találkozóhelyek – a mentális térkép második eleme:

+ A találkozóhelyek négy nagyobb kategóriába sorolhatók: (1) fogyasztói terek, ahol

általában nem marad el a pénzköltés, (2) parkok, nyílt terek, ahol egyszerűen a
szabadban pihenhetnek, (3) vendéglők, kávézók, (4) szűk környezet. Összességében
elmondható, hogy a diákok főleg a fogyasztói tereken, valamint parkokban és más
szabadtereken találkoznak barátaikkal. A válaszok között három találkozási helyszín
dominál: a központ és teraszai, általános megfogalmazásban, a Iulius Mall/Town,
valamint a Dóm/Losonczy tér.
+ A három leggyakoribb érv a helyszín kiválasztására: (1) az elhelyezkedés, azaz könnyen
megközelíthető mindenki számára, (2) a lehetőségek, amelyeket az adott hely nyújt,
valamint (3) a hely szépsége.
+ Tannyelv szerint elmondható, hogy főleg a német és szerb osztályokban van jelen egy
kiemelkedő kategória: míg az előbbi esetben messzemenően a fogyasztói terek
kategóriája a domináns, addig a szerb osztályokban a parkok és különböző terek.

Temesvárhoz való viszony:

+ A válaszadók közel háromnegyede pozitívan vélekedett a temesvári életről, 26 százalék

illette a várost negatív jelzőkkel, további 5 százalék pedig semleges maradt ebben a
kérdésben. A német tannyelvű osztályok tanulóinak van leginkább pozitív képe a
városról és az itteni életről, míg a magyar tannyelvű osztályba járó diákok bizonyultak
a legkritikusabbaknak.
+ A diákok valamivel több, mint fele vélekedett pozitívan a temesvári emberekről, 14
százalék negatívan, a maradék 35 százaléknak pedig vegyes érzései vannak. A német és

47
 szerb osztályokban az átlagnál magasabb arányban jelennek meg pozitív vélemények,
lakhely szerint pedig a temesvári lakhellyel rendelkezők kevésbé kritikusak, mint azok,
akik nem Temesváron laknak.
+ Temesvárral kapcsolatban leginkább az épületekre és konkrét helyekre büszkék, ezt
követi a kultúra, történelem, hagyományok. A német tannyelvű osztályok diákjai
választották legmagasabb arányban az épületeket és különböző helyeket. A kultúrára,
történelemre, hagyományokra a magyar osztályokban tanuló diákok fektettek hangsúlyt
valamelyest magasabb arányban, mint társaik, valamint esetükben megjelenik a magyar
közösségre és összetartásra való utalás is. A román tannyelvű osztályok diákjai főleg
arra tértek ki, hogy Temesvár 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz 2023-ban. A
szerb osztályokban a város fejlettségére és a tisztaságra a legbüszkébbek.

A diákok jövőbeli tervei:

+ Az összes megkérdezett 30 százaléka külföldön szeretne élni az iskola elvégzése után,

közel negyede Temesváron képzeli el a jövőjét, 11 százalék pedig Románia más
városában. 37 százalék még bizonytalan ebben a kérdésben. A magyar diákok esetében
a legalacsonyabb azok aránya, akik Temesváron szeretnének maradni, ez az arány a
német és szerb tannyelvű osztályok tanulóinál a legmagasabb.

48