Digit tech minimum kérdések

001. Mi a hexadecimális számjegy (0, 1 … F) kettes számrendszerű megfelelője?

0 → 0000 4 → 0100 8 → 1000 C → 1100 1 → 0001 5 → 0101 9→
1001 D → 1101
2 → 0010 6 → 0110 A → 1010 E → 1110
3 → 0011 7 → 0111 B → 1011 F → 1111

002. Mi a hexadecimális számjegy (0, 1 … F) decimális megfelelője?

0 → 0 4 → 4 8 → 8 C → 12 1 → 1 5 → 5 9 → 9 D → 13
2 → 2 6 → 6 A → 10 E → 14 3 → 3 7 → 7 B → 11 F → 15

003. Mi a decimális szám (0, 1, … 15) hexadecimális megfelelője?

0 → 0 4 → 4 8 → 8 12 → C 1 → 1 5 → 5 9 → 9 13 → D
2 → 2 6 → 6 10 → A 14 → E

3 → 3 7 → 7 11 → B 15 → F

004. Mi a decimális szám (0, 1, … 15) kettes számrendszerű megfelelője?

0 → 0000 4 → 0100 8 → 1000 12 → 1100
1 → 0001 5 → 0101 9 → 1001 13 → 1101 2 → 0010 6 → 0110 10 → 1010
14 → 1110 3 → 0011 7 → 0111 11 → 1011 15 → 1111

005. Mi a kettes számrendszerű érték (0000, 0001 … 1111) hexadecimális megfelelője?

0000 → 0 0100 → 4 1000 → 8 1100 → C
0001 → 1 0101 → 5 1001 → 9 1101 → D
0010 → 2 0110 → 6 1010 → A 1110 → E
0011 → 3 0111 → 7 1011 → B 1111 → F
006. Mi a kettes számrendszerű érték (0000, 0001 … 1111) decimális megfelelője?
0000 → 0 0100 → 4 1000 → 8 1100 → 12
0001 → 1 0101 → 5 1001 → 9 1101 → 13
0010 → 2 0110 → 6 1010 → 10 1110 → 14
0011 → 3 0111 → 7 1011 → 11 1111 → 15
007. Hány kódszóból áll a megadott kódrendszer?
Bináris kód, Gray kód - 2n kódszóból
Johnson kód – 2*n kódszóból n
minden esetben a bitek száma

008. Hány kódszóból áll az állandó szóhosszúságú (3, 4, 5, 6, 7, 8) bites bináris kód?
3 bites → 23=8 db
4 bites → 24=16 db
5 bites → 25=32 db
6 bites → 26=64 db
7 bites → 27=128 db
8 bites → 28=256 db
009. Hány kódszóból áll a (3, 4, 5 … 10) bites Johnson kód?
3 bites → 2*3=6 db
4 bites → 2*4=8 db
5 bites → 2*5=10 db
10 bites → 2*10=20 db

010. Hány kódszóból áll az egy darab 0 vagy 1 bitet tartalmazó (pl. 1-az-5-ből-(0) ) kód?
5db-ból áll

011. Hány kódszóból áll a (3, 4 … 8) bites Gray kód.

3 bites → 23=8 db
4 bites → 24=16 db
8 bites → 28=256 db

012. (1, 2 … 8) byte hány bit?

1 byte = 1*8 bit = 8 bit
2 byte = 2*8 bit = 16 bit
8 byte = 8*8 bit = 64 bit

013. (4, 8, 12 … 64) bit hány byte?

4 byte = 4/8 = 0,5 bit
8 byte = 8/8 = 1 bit
12 byte = 12/8 = 1,5 bit
60 byte = 60/8 = 7,5 bit

014. A hexadecimális érték (pl. F23Ch) bináris megfelelője hány bit?

4*n, ahol n a hexa érték karaktereinek száma

015. Egy (4, 8, 12, 16, 20) bites bináris érték hány hexadecimális jegyre alakítható át?
4 bites → 4/4 = 1 jegy
8 bites → 8/4 = 2 jegy
12 bites → 12/4 = 3 jegy
16 bites → 16/4 = 4 jegy
20 bites → 20/4 = 5 jegy

016. A kettes számrendszerű szám (pl. 101100111b), milyen értékű lesz inkrementálás
után? Inkrementálás során a számhoz hozzáadunk 1b-et. Pl: 101100111b + 1b = 101101000b

017. A hexadecimális szám (pl. A23Fh), milyen értékű lesz inkrementálás után?
Inkrementálás során a számhoz hozzáadunk 1h-et.
Pl: A23Fh + 1h = A240h

018. A kettes számrendszerű szám (pl. 101100000b), milyen értékű lesz dekrementálás
után? Dekrementálás során a számból elvonunk 1b-et. Pl: 101100000b - 1b = 101011111b

019. A hexadecimális szám (pl. 2AD10h), milyen értékű lesz dekrementálás után?
Dekrementálás során a számból elvonunk 1h-et.
Pl: 2AD10h - 1h = 2AD0Fh
020. Kettő melyik hatványa az 1 Ki? 2-
nek 10. hatványa

021. Kettő melyik hatványa az 1 Mi? 2-

nek 20. hatványa

022. Melyik a nagyobb, az 1 k vagy az 1 Ki?

k ? Ki 103 ? 210
1000 < 1024
Ki a nagyobb.

023. Hány Ki egy Mi?

220 / 210 =1048576 / 1024 = 1024
1 Mi = 1024 Ki

024. A memóriarekeszek címe 0000000000 … 1111111111, mi a kezdő- és a

zárócím hexadecimálisan?
Kezdő cím: 000
Záró cím: 3FF

025. A memóriarekeszek címe 00000000000 … 11111111111, mi a kezdő- és a

zárócím hexadecimálisan?
Kezdő cím: 000
Záró cím: 7FF

026. A memóriarekeszek címe 000000000000 … 111111111111, mi a kezdő- és a

zárócím hexadecimálisan?
Kezdő cím: 000
Záró cím: FFF

027. A memóriarekeszek címe 0000000000 … 1111111111, mekkora a kapacitása

(rekeszszáma) Ki-ban?
10/10 = 1Ki

028. A memóriarekeszek címe 00000000000 … 11111111111, mekkora a kapacitása

(rekeszszáma) Ki-ban? 11/10 = 1,1Ki

029. A memóriarekeszek címe 00000000000 … 111111111111, mekkora a kapacitása

(rekeszszáma) Ki-ban? 12/10 = 1,2Ki

030. Mit jelent (1, 2, 3 stb.) hiba felfedezési lehetősége?

Megadja hány bit hibás átvitele esetén képes a rendszer érzékelni a hibát.

031. Mit jelent (1, 2, 3 stb.) hiba javítási lehetősége?

Megadja hány bit hibás átvitele esetén képes a rendszer javítani a hibát.

032. Mi a Hamming-távolság (H)?

Hamming-távolság alatt a két azonos hosszúságú bináris jelsorozat eltérő bitjeinek számát értjük.
033. Mi a minimális Hamming-távolság (d)?
Adott kódsorozatban minden kódszónak megállapítjuk a Hamming-távolságát minden másik
kódszóval. A minimális Hamming-távolság a legkisebb érték lesz.

034. A d ismeretében hogyan adható meg a felfedezhető hibák száma?

Felfedezhető hibák száma: d-1

035. A d ismeretében hogyan adható meg a javítható hibák száma?

Javítható hibák száma: d/2 lefelé egészre kerekítve

036. Ha a felfedezhető hibák száma (1, 2, 3 stb.), mekkora a d?

Felfedezhető hibák száma= d-1 → d = f. h. sz. +1
1 felfedezhető hiba → d = 1+1 = 2
2 felfedezhető hiba → d = 2+1 = 3
3 felfedezhető hiba → d = 3+1 = 4

037. Ha a javítható hibák száma (1, 2, 3 stb.), mekkora a d?

Javítható hibák száma= d/2 lefelé egészre kerekítve
1 javítható hiba → d/2 = 1 → d= 2 vagy 3
2 javítható hiba → d/2 = 2 → d= 4 vagy 5
3 javítható hiba → d/2 = 2 → d= 6 vagy 7

038. Ha a d értéke (1, 2, 3 stb.), hány hiba fedezhető fel? Felfedezhető

hibák száma: d-1
d=1 → 1-1 = 0
d=2 → 2-1 = 1
d=3 → 3-1 = 2

039. Ha a d értéke (1, 2, 3 stb.), hány hiba javítható?

Javítható hibák száma: d/2 lefelé egészre kerekítve
d=1→ 1/2 = 0 d=2 → 2/2 = 1 d=3 → 3/2 = 1

040. Lehet-e a d-nél nagyobb H érték a kódrendszerben?

Igen

041. Lehet-e a d-nél kisebb H érték a kódrendszerben?

Nem, mert d a legkisebb értéket jelenti

042. A kódrendszer állandó szóhosszúságú, a szóhosszúságnál lehet-e kisebb a d?

Igen

043. A kódrendszer állandó szóhosszúságú, a szóhosszúsággal megegyezhet-e a d?

Igen

044. A kódrendszer állandó szóhosszúságú, a szóhosszúságnál lehet-e nagyobb a d?

Nem
045. Egy kódrendszer szavai (3, 4 … stb.) bitesek, mekkora lehet H legnagyobb és legkisebb
értéke?
Legnagyobb értéke: bitek száma
Legkisebb értéke: mindig 1(nincs értelme kódrendszernek változások nélkül)
046. Egy kódrendszer szavai (3, 4 … stb.) bitesek, mekkora lehet d legnagyobb és legkisebb
értéke?
Legnagyobb értéke: bitek száma
Legkisebb értéke: mindig 1(nincs értelme kódrendszernek változások nélkül)

047. Egy kódrendszer (2, 3 … stb.) hibát tud javítani. Ennek ismeretében legalább
hány bitesek a kódszavai?
jav=2 d=2*2=4-nél nagyobb egész:5, vagy ha a d=6 6/2=3 ennél kisebb egész a 2

048. Egy kódrendszer (2, 3 … stb.) hibát tud felismerni. Ennek ismeretében legalább
hány bitesek a kódszavai?
felismer=2 d=2+1=3  Tehát minimum 3 bitre van szüksége

049. Ha a d értéke (2, 3 … stb.), a kódrendszer hány hibát tud jelezni és hányat tud javítani?
Javítható hibák száma: d/2 lefelé egészre kerekítve
Felfedezhető hibák száma: d-1
050. Melyek a Boole-algebra alapműveletei?
ÉS; VAGY; NEM

051. Milyen kapu valósítja meg az ÉS műveletet, a VAGY műveletet és a negációt?

ÉS=NAND; VAGY=NOR; negáció=INVERTER

052. Mi a negált és mi a ponált érték?

A ponált érték egy változó természetes értéke, a negált érték pedig a változó értékének ellentéte.

053. A (2, 3, 4, 5) változós logikai függvény igazságtáblája hány soros?

2 változós → 22 = 4 soros
3 változós → 23 = 8 soros
4 változós → 24 = 16 soros
5 változós → 25 = 32 soros

054. Hány változós a logikai függvény, ha az igazságtáblázata (2, 4, 8, 16, 32) soros?
2 soros → log2(2) = 1
4 soros → log2(4) = 2
8 soros → log2(8) = 3
16 soros → log2(16) = 4
32 soros → log2(32) = 5

055. Mi a Venn-diagram?
Halmazábra, amely megmutatja különböző halmazok közötti kapcsolatot.

056. Melyik művelet a legmagasabb rendű a Q függvénynél (Q = A (B + D) + AC + BC vagy Q

= (AD + C) (BC + D) )? A műveleti jelre mutató nyíllal jelölje meg!
Q = A (B + D) + AC + BC
^ = ^ = ^ (A zárójel miatt egyenrangú lett az és művelettel)
Q = (AD + C) (BC + D)
^ = ^ (A zárójeleken belül az és műveletek a legmagasabb rendűek)
057. Egy kétbemenetű (A és B) ÉS kapura a megadott jelet vagy jeleket vezetve ( pl. A = 0
vagy A = 1, B = 0 stb.) hogyan alakul a kimeneti érték?
A B Q=AB
0 0 0
0 1 0
1 0 0
1 1 1
058. Egy kétbemenetű (A és B) VAGY kapura a megadott jelet vagy jeleket vezetve ( pl. A = 0
vagy A = 1, B = 0 stb.) hogyan alakul a kimeneti érték?
A B Q=A+B
0 0 0
0 1 1
1 0 1
1 1 1
059. Egy kétbemenetű ÉS kapu kimeneti értéke (0 illetve 1), mi van a bemeneteken?
A B Q=AB
0 0 0
0 1 0
1 0 0
1 1 1
060. Egy kétbemenetű VAGY kapu kimeneti értéke (0 illetve 1), mi van a bemeneteken?
A B Q=A+B
0 0 0
0 1 1
1 0 1
1 1 1
061. Egy ANTIVALENCIA kapu kimeneti értéke (0 illetve 1), mi van a bemeneteken?
A B Q=A XOR B
0 0 0
0 1 1
1 0 1
1 1 0
062. Egy EKVIVALENCIA kapu kimeneti értéke (0 illetve 1), mi van a bemeneteken?
A B Q=A XAND B
0 0 1
0 1 0
1 0 0
1 1 1

063. Az A·(A+B) = A azonosság felhasználásával milyen egyszerűbb alakban írható fel a Q

függvény?
Q = A (A + B) (A + C) (A + D) (B + D) D = A (A + C) (A + D) (B + D) = A (A + D) (B + D) =
A(B+D)

064. Az A·(A+B) = A azonosság felhasználásával milyen egyszerűbb alakban írható fel a Q

függvény?
Q = C (A + B) (A + C) (A + D) A (B + C) = AC

065. Az A·(A+B) = A azonosság felhasználásával milyen egyszerűbb alakban írható fel a Q

függvény?
Q = (A + B + C) (B + D) A (B + C) B = AB(A+B+C)

066. A felírt függvényalak alapján mondja meg, hány változós a függvény és hány tagból áll a
teljes minterm alakja? Q= m i4(i=0,2,4,5,13)
4 változós (felső index)
5 tagból áll a teljes minterm alak (felsorolt számok száma)

067. A felírt függvényalak alapján mondja meg, hány változós a függvény és hány tagból áll a
teljes minterm alakja? Q= m i3(i=1,3,7)
3 változós
3 tagból áll a minterm alak

068. A felírt függvényalak alapján mondja meg, hány változós a függvény és hány tagból áll a
teljes minterm alakja? Q= m i4(i=0,6)
4 változós
2 tagból áll a teljes minterm alak

069. Hány (3, 4) változós minterm van, melyek ezek?

3 változós:
23=8 db
0,1,2,3,4,5,6,7

4 változós:
24=16 db
0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15
070. Hány (3, 4) változós maxterm van, melyek ezek?
3 változós:
23=8 db
0,1,2,3,4,5,6,7

4 változós:
24=16 db
0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15

071. A minterm alak kétszeres negálásával melyik alak jön létre?

A NAND alak jön létre. (De Morgan is szükséges hozzá)

072. A maxterm alak kétszeres negálásával melyik alak jön létre?

A NOR alak jön létre. (De Morgan is szükséges hozzá)

073. Hogyan írható fel a minterm alakból a NAND alak?

2x negáljuk és De Morgan azonosság segítségével kialakítjuk a NAND alakot.

074. Hogyan írható fel a maxterm alakból a NOR alak?

2x negáljuk és De Morgan azonosság segítségével kialakítjuk a NOR alakot.

075. Hány (2, 3) változós logikai függvény van?

1 változós: NOT
2 vagy több változós: OR, AND
2 változós: XOR, XAND
076. Hány változós lehet a függvény, ha a függvénysorszáma 100?
27 > 100
128 > 100 → 7 változós lehet

077. Hány változós lehet a függvény, ha a függvénysorszáma 250?

28 > 250
256 > 250 → 8 változós lehet

078. Hány változós a függvény, ha a függvénysorszáma 1000?

210 > 1000
1024 > 1000 → 10 változós lehet

079. Hány változós a függvény, ha a függvénysorszáma 50 000?

216 > 50000
65536 > 50000 → 16 változós lehet

080. Ha egy (ÉS kapu, VAGY kapu, NAND kapu, NOR kapu, ANTIVALENCIA kapu,
EKVIVALENCIA kapu) bemeneteit összekötjük, milyen logikai működést valósít meg?
ÉS; VAGY; – Buffer
NAND; NOR – Inverter
ANTIVALENCIA – mindig 0
EKVIVALENCIA – mindig 1

081. Mekkora mintermtáblába írható be a Q függvény? Q = A + 𝐵̅ 𝐶

Háromváltozós minterm táblába, ami 2x4 es méretű.
 ̅
082. Mekkora mintermtáblába írható be a Q függvény? Q = A + C𝐷
Négyváltozós minterm táblába, ami 4x4 es méretű.
083. Mekkora mintermtáblába írható be a Q függvény? Q = A + 𝐴̅𝐶
Háromváltozós minterm táblába, ami 2x4 es méretű.
084. Mekkora mintermtáblába írható be a Q függvény? Q = 𝐴 + 𝐵̅
Kétváltozós minterm tábla, ami 2x2 es méretű.
085. Mekkora mintermtáblába írható be a Q függvény? Q = 𝐴̅𝐵 + 𝐶𝐷
̅
Négyváltozós minterm táblába, ami 4x4 es méretű.
086. Mekkora mintermtáblába írható be a Q függvény? Q = 𝐴 + 𝐴̅𝐶 + 𝐴̅𝐷
̅
Négyváltozós minterm táblába, ami 4x4 es méretű.
̅ + 𝐵̅ 𝐶 + 𝐵𝐶̅
087. Mekkora mintermtáblába írható be a Q függvény? Q = 𝐴𝐷
Négyváltozós minterm táblába, ami 4x4 es méretű.
̅𝐸
088. Mekkora mintermtáblába írható be a Q függvény? Q = 𝐴 + 𝐷
Négyváltozós minterm táblába, ami 4x4 es méretű.
089. (Három, négy) változós mintermtáblán hány elemű egy kétbetűs
tömb?
3 változó → 3 elemű
4 változó → 4 elemű
090. (Három, négy) változós mintermtáblán hány elemű egy egybetűs tömb?
3 változó → 4 elemű
4 változó → 5 elemű

091. (Három, négy) változós mintermtáblán hány elemű egy hárombetűs tömb? 3
változó → 1 elemű
4 változó → 2 elemű

092. (Három, négy) változós mintermtáblán hány bemenetnév szerepel egy (két, négy, nyolc)
elemű tömb nevében?
3változós:
2elemű → 2 bemenetnév
4 elemű → 1 bemenetnév
8 elemű → 0 bemenetnév (a fgv. értéke vagy 0 vagy 1) 4
4változós:
3 elemű → 3 bemenetnév
4 elemű → 2 bemenetnév
8 elemű → 1 bemenetnév

093. (Két, három, négy) változós mintermtáblán egy rekeszt hány változónévvel lehet
megjelölni?
2 változó → 2 változónév
3 változó → 3 változónév
4 változó → 4 változónév

094. (Három, négy) változós mintermtáblán milyen méretű tömbök képezhetők? 3

változó → 2,4,8
4 változó → 2,4,8,16
095. A Quine – Mc Cluskey egyszerűsítés során hány mintermsorszám szerepel az (I., II., III.,
IV.) oszlopban a tagoknál?
I. oszlop → 1 darab
II. oszlop → 2 darab
II. oszlop → 4 darab
IV. oszlop → 8 darab

096. A Quine – Mc Cluskey egyszerűsítés során hány összevonási szám szerepel az (I., II., III.,
IV.) oszlopban a tagoknál?
I. oszlop → nem szerepel
II. oszlop → 1
III. oszlop → 2
IV. oszlop → 3

097. A Quine – Mc Cluskey egyszerűsítés során a prim implikáns (2, 4, 8, 16)

mintermsorszámból áll, hány összevonási szám szerepel benne?
2 minterm → 1 összevonási szám
4 minterm → 2 szám
8 minterm → 3 szám
16 minterm → 4 szám
098. A Quine – Mc Cluskey egyszerűsítés során a prim implikánsok hány mintersorszámot
tartalmazhatnak?
2 hatványa mintermsorszámot tartalmazhat (1,2,4,8,16 stb)

099. A Quine – Mc Cluskey egyszerűsítés során a (II., III., IV.) oszlop elemei
hányszorosan képződnek?
A II. oszlopbam még egyszer, de a III.-ban lehet kétszer és a IV.ben kétszer is.

100. (Három, négy) változós mintermtáblába rajzoljon két darab (két, négy, nyolc)
rekeszes tömböt, (legyen, ne legyen) hazárd!
¯\_(ツ)_/¯
101. Négyváltozós mintermtáblába rajzoljon három darab négyrekeszes tömböt, legyen,
ne legyen) hazárd!
¯\_(ツ)_/¯
102. Négyváltozós mintermtáblába rajzoljon két darab nyolcrekeszes tömböt, (legyen, ne
legyen) hazárd!
¯\_(ツ)_/¯
103. Milyen alkotórészekből áll a klasszikus kétszintes kapuhálózat?
NEM, ÉS, VAGY kapukból

104. Milyen alkotórészekből áll a NÉV kapuhálózat?

NEM, ÉS, VAGY kapukból

105. Milyen függvényalakot valósít meg a klasszikus kétszintes hálózat?

Minterm vagy maxterm alakot
106. Milyen függvényalakot valósít meg a kétszintes NAND hálózat?
NAND alakot valósítja meg

107. A minterm alakot milyen kapuhálózat valósítja meg?

Klasszikus kétszintes kapuhálózat

108. A maxterm alakot milyen kapuhálózat valósítja meg?

Klasszikus kétszintes kapuhálózat

109. Többszintes NAND hálózatnál a páratlan szinten belépő változó negálódik vagy sem?
Negálódik

110. Többszintes NAND hálózatnál a páros szinten belépő változó negálódik vagy sem?
Nem negálódik

111. Többszintes NAND hálózatnál a páratlan szinten belépő változó a kimeneti

függvényben ÉS vagy VAGY kapcsolattal jelenik meg?
VAGY kapcsolat

112. Többszintes NAND hálózatnál a páros szinten belépő változó a kimeneti

függvényben ÉS vagy VAGY kapcsolattal jelenik meg?
ÉS kapcsolat
113. Ha a logikai függvény legmagasabb rendű művelete ÉS, hányas szint lesz ez a
többszintes NAND hálózatban?
2. szint

114. Ha a logikai függvény legmagasabb rendű művelete VAGY, hányas szint lesz ez a
többszintes NAND hálózatban?
1. szint
115. Lehet-e hazárdos a teljes mintermalak?
Nem

116. A legegyszerűbb mintermalak lehet-e hazárdmentes?

Igen

117. A legegyszerűbb mintermalak lehet-e hazárdos?

Igen

118. A legegyszerűbb, de hazárdos mintermalakból hogyan jutunk a legegyszerűbb

hazárdmenteshez?
Felírjuk a minterm táblát, majd azokhoz a tömbökhöz, amik csak súrolják egymást felveszünk
ún. hazárd mentesítő tömböket. Majd kiolvassuk a függvényt.

119. Mik a szimmetrikus függvények?

Azokat a logkai függvényeket, amelyek független bemeneti változóik tetszőleges páronkénti
felcserélése esetén változatlanok maradnak szimmetrikus logikai függvényeknek nevezzük.

120. Mik a szimmetriaszámok? (nem kell innen a 126-ig)

121. Milyen szimmetriaszámai lehetnek egy (három, négy) változós függvénynek?122. Hogyan
írható le a kétbemenetű (ÉS; VAGY; NAND; NOR; EKVIVALENCIA; ANTIVALENCIA)
függvény szimmetrikus függvényként?
123. Milyen szimmetriaszámai lehetnek egy (két, három, négy) változós
szimmetrikus függvénynek?
124. Miért nem szimmetrikus függvény az IMPLIKÁCIÓ (pl. AB ) ?125. Miért
nem szimmetrikus függvény az INHIBÍCIÓ (pl. A B )?

126. Mit jelent az, hogy az ütemdiagram utolsó üteme megegyezik az 1 számúval?
Azt, hogy mikor a folyamat az utolsó előtti ütem után vissza tér az első ütemhez.

127. Mi jelent ütemhatárt az ütemdiagramon?

Kimeneti állapotváltozás

128. Kombinációs vagy sorrendi működést lehet ütemdiagramon ábrázolni?

Sorrendi működést

129. Mi a különbség a kombinációs és a sorrendi működésű logikai hálózat

ütemdiagramjai között?
A kombinációs logikai hálózatnál az egy bemeneti értékhez egy kimeneti érték tartozik míg
a sorrendi hálózatnál egy azonos bemeneti értékhez több azonos kimeneti érték tartozik.

130. Hogyan állapítható meg az ütemdiagramon egy kimenetről, hogy kombinációs vagy
sorrendi jellegű?
Kombinációs, ha a kimenetéhez csak egy bemenet tartozik és sorrendi, ha kimenetéhez
több azonos bemenet tartozik.

131. Az ütemdiagramos feladat megoldásakor mire szolgál a segédváltozó?

Arra, hogy két azonos állapotot megtudjunk különböztetni.

132. Az ütemdiagramos feladat megoldásakor a segédváltozó kezdődhet-e (első ütemben,

utolsó ütemben, megkülönböztetendő ütemben, 0 kimenetű ütemben, 1 kimenetű
ütemben)?
első, utolsó, megkülönböztető ütemekben nem;
0 és 1 kimenetű ütemben igen

133. Mit jelent az ütemdiagramos feladatnál a megkülönböztetendő ütem?

Azt, hogy a két ütem megegyezik és egy segédváltozóra van szükség a
megkülönböztetésére.

134. Ha MT tárolóval megoldottuk az ütemdiagramos feladatot, hogyan térhetünk át SR

tárolós kapcsolásra?
Ha az 1-1 bemenetet megszüntetjük.

135. A sorrendi hálózatoknál mi az átmeneti állapot?

Azt, hogy az állapotot nem tartja fent tartósan, a következő órajel periódusban állapotot
vált.

136. Szinkron vagy aszinkron hálózatnál szerepel átmeneti állapot?

Szinkron
137. Sorrendi hálózatoknál mi a stabil állapot?
Azt jelenti, hogy az állapotát tartósan fenntartja, csak bemenet változásra vált állapotot.

138. Szinkron vagy aszinkron hálózatoknál szerepel a stabil állapot?

Aszinkron és szinkronban is van.

139. Az aszinkron sorrendi hálózat állapottábláján hogyan fedezhető fel a (stabil,

átmeneti) állapot?
N sorában lévő N állapot a stabil (a bekarikázott a stabil a többi átmeneti).

140. Mi a különbség a sorrendi hálózatban y és Y között?

A kis „y” a régi változó, ami utoljára volt visszacsatolva a rendszerbe a kimenetről;
A nagy „Y” az új változó, ami a létrejött a rendszerből és vissza lesz csatolva a rendszerbe
a következős lépésben.

141. Mi az oszcilláció az aszinkron sorrendi hálózatnál?

(„oszcilláció időben ismétlődő változás valamely stabil állapot(ok) körül”)
Mikor kettő stabil állapot folyamatosan egymásba vált át.
(pld: menj B-be aztán menj A-ba és ez végtelen.)

142. Az aszinkron hálózat állapottábláján hogyan fedezhető fel az oszcilláció?

Úgy, hogy kettő lényeges állapotváltozás megegyezik csak az egyik a másiknak a
fordítottja.
(álltalában táblába 2 átmeneti áll. egymásra mutat.)

143. Az állapottábla melyik adata határozza meg, hogy a belőle rajzolt állapotgráfon hány
kör szerepel?
állapottábla sorai

144. Az állapotgráf melyik adata határozza meg, hogy a belőle rajzolt állapottábla hány
soros?
A körök száma.
145. Aszinkron hálózat állapotgráfján hogyan fedezhető fel a stabil állapot?
Úgy, hogy teljes állapotváltozás lépései ezt adják vissza.
(A stabil állapot be van karikázva.)
146. Aszinkron sorrendi hálózat kimenetváltozási feltételében hány bemenet válthat
értéket?
2 (4, ha a negált részt is beleértjül)
147. Ha az aszinkron hálózat állapotgráfján egy körből önmagára mutató nyíl szerepel, ez
mit jelent?
Azt, hogy abban az állapotváltozásban önmagába érkezik vissza ezért nem változik a
kimenet.
148. Ha az aszinkron hálózat állapotgráfján egy körből másikra mutató nyíl szerepel, ez mit
jelent?
Azt, hogy abban az állapotváltozásban egy másik állapotra mutat ezért változik a kimenet.
149. Aszinkron sorrendi feladatban egy kimenetváltozási feltételből hány lényeges
állapotváltozás írható fel?
Z-01 akkor 1;
ZZ negált akkor 2;
ha ZZ negált és X1X1 negált akkor 4;
ha ZZ negált és X1X1 negált X2X2 negált, akkor 8;
Egy kimenetváltozási feltételből összesen 8 maximum lényeges állapotváltozás írható fel.
150. Egy aszinkron sorrendi feladatban a kimenetváltozási feltételből (egy, két, négy)
lényeges állapotváltozás írható fel, mit jelent ez?
1 lényeges állapotváltozás: Ha nincs negáció.
2 lényeges állapotváltozás: 1 negáció esetén.
4 lényeges állapotváltozás: 2 negáció esetén.
151. Mik a teljes állapotsor felírásának szabályai?
Csupa nullával kell kezdeni és végezni;
Mindig csak 1biten térhetnek el;
Átmeneti állapotban nem változhat meg a kimenet értéke;
Összes lényeges állapotváltozást fel kell használnunk;
152. Milyen bejegyzések kerülhetnek a lépcsős tábla rekeszeibe?
X ( Ha nem lehet összevonni az elemeket.)
 ( Ha lehet összevonni az elemeket.)
Tábla 1 vagy több eleme ( Ha a megjelölteket lehet összevonni, akkor azokat is ahova
bekerültek.)
153. Mit jelent a pipa a lépcsős tábla egy rekeszében?
Azt, hogy az állapottábla adott két sora megegyezik és összevonhatóak.
154. Mit jelent, ha a lépcsős tábla egy rekeszében X van?
Azt, hogy az állapottábla adott két sora nem megegyezik és nem összevonhatóak.
155. Mit jelent, ha a lépcsős tábla egy rekeszében állapotbetű-páros van?
Azt, hogy a két sor csak feltétellel egyezik meg;
Ha a megjelölt sorok összevonhatóak, akkor az is ahol szerepeltek.
156. Mi a közvetlen átmenetek gráfja?
Megvizsgáljuk, hogy az összevont állapottábla egy sorába mely állapotokba lehet eljutni
157. Mikor kódolható a közvetlen átmenetek gráfja?
Hogyha csak 1 biten térnek el.
158. Mi az aszinkron állapottábla kódolásának szabálya?
Állapotgráfnál minden betűhöz egy Grey kódszámot adunk és az egyszerűsített állapottábla
összes betűjét kicseréjük a hozzá tartozó Grey kódra, úgy, hogy a kimenet nem változik.
159. Mi a direkt módszerű sorrendi tervezés?
Amikor az új állapotot visszavezetjük a régi állapotba (Y  y).
160. Mi a tárolós sorrendi tervezés?
RS vagy RS negált tárolókkal valósítjuk meg az aszinkron hálózatot.
161. Mi a visszacsatoló elem aszinkron sorrendi hálózatnál?
Vezeték + „Y”
162. Mit tartalmaz az aszinkron sorrendi hálózat kimenetváltozási feltétele?
Visszavezetést