Rugalmass�g

Az anyagokat h�rom csoportba szoktuk osztani halmaz�llapotuk szerint. Vannak

testek, melyek alakja �s t�rfogata ar�nylag nehezen v�ltoztathat� meg, ezek a
szil�rd anyagok. A szil�rd anyagok t�rfogata gyakorlatilag �lland�.
A foly�kony anyagok t�rfogata szint�n �lland�, alakjuk viszont k�nnyen v�ltozik,
att�l f�gg�en, hogy milyen ed�nybe tessz�k �ket. A folyad�kok t�rfogata �lland�, de
alakja nem.
A l�gnem� anyagoknak sem az alakja, sem a t�rfogata nem �lland�.
A szil�rd anyagok egy r�sz�n�l az alakv�ltoztat� er� megsz�nte ut�n a test r�vid
id� alatt visszanyeri eredeti alakj�t, ilyenkor rugalmas alakv�ltoztat�sr�l
besz�l�nk, minden egy�b esetben az alakv�ltoztat�s rugalmatlan.
A rugalmas alakv�ltoztat�sokkal foglalkozott Robert Hook angol fizikus, akinek a
vizsg�latai arra vezettek, hogy az alakv�ltoz�s egyenesen ar�nyos az alakv�ltoztat�
er�vel, ha a deform�ci� el�g kicsi, az �gynevezett ar�nyoss�gi hat�r alatt marad.
Ezt a t�rv�nyt az�ta is Hook t�rv�ny�nek h�vjuk. Az alakv�ltoz�s t�bbf�le is lehet:
ny�jt�s, �sszenyom�s, hajl�t�s, ny�r�s, csavar�s.
Fontos ar�nyoss�gok: a megny�l�s egyenesen ar�nyos a fesz�t�er�vel, a megny�l�s
egyenesen ar�nyos a kezdeti hossz�s�ggal, a megny�l�s ford�tottan ar�nyos a huzal
keresztmetszet�vel. Ebb�l k�vetkezik, hogy ?l=1/E*{(F*l)/A}, ahol E az anyagra
jellemz� �lland�, neve Young modulus. E m�rt�kegys�ge N/n�gyzetm�ter. A Young
modulus azt adja meg, hogy egy egys�gnyi hossz�s�g� �s keresztmetszet� anyag
egys�gnyi megny�jt�s�hoz mekkora er�t kell alkalmazni. Az er�nek pedig azt a
legkisebb �rt�k�t, melyn�l a huzal elszakad, az adott anyag szak�t�si
szil�rds�g�nak nevezz�k.
Ha k�t rug� k�zvet�t�s�vel r�gz�t�nk egy k�nnyen mozg� kiskocsit, �s kimozd�tjuk
egyens�lyi helyzet�b�l, a kocsi egy darabig ide-oda rezeg. A rezg�mozg�s sor�n a
rugalmas er�knek a kocsin v�gzett munk�ja alakul �t mozg�si energi�v�, �s viszont.