A közgazdaságtan alapkérdései és módszere

Csiki Máté
Videókban: Dr. Bodnár Gábor és
Dr. Sávai Marianna

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

 A kurzusról
táblázat) 16:00-17:30
febr. 15. Jelenl ti ra Bevezet s/gazdas g teljes tm ny
kedd
febr. 22. otthoni, vide s tananyag s Bevezet s/gazdas g teljes tm ny
kedd olvas leck k feldolgoz sa
m rc. 1. Jelenl ti ra Egym srautalts g/kereslet-k n lat
kedd
m rc. 8. otthoni, vide s tananyag s Egym srautalts g/kereslet-k n lat
kedd olvas leck k feldolgoz sa
m rc. 15. - -
kedd
m rc. 22. Jelenl ti ra rugalmass g/v llalat
kedd
m rc. 29. otthoni, vide s tananyag s rugalmass g/v llalat
kedd olvas leck k feldolgoz sa
pr. 5. Jelenl ti ra versenypiac/monop lium
kedd
pr. 12. otthoni, vide s tananyag s versenypiac/monop lium
kedd olvas leck k feldolgoz sa
pr. 19. Jelenl ti ra piaci
kedd egyens lytalans g/munkan lk.
pr. 26. otthoni, vide s tananyag s piaci egyens lytalans g/munkan lk.
kedd olvas leck k feldolgoz sa
m j. 3. jelenl ti ra p nz s infl ci / p nz gyi
kedd alapismeretek
m j. 10. el vizsga
1. A kurzusról kedd
02
 A kurzusról
Online videók: a személyes óra keddjén feltöltve

videók megnézése igen

Vizsga:
CooSpace teszt, I-H, feleletválasztó, számolós feladatok
nem lesznek

1. A kurzusról 02
 A kurzusról

A kurzus célja:
és képessé tenni a hétköznapi közgazdaságtani problémák
önálló kezelésére.

Kell ez nekünk?
Közgazdaságtani folyamatok: számos pontos befolyásol
Infláció
hitelköltségek, betéti kamatok
növekedés
Piacszerkezet

1. A kurzusról 02
 Tervezett tematika:
Alkalom Témakör
1. Bevezetés
2. Egymásrautaltság
3. Kereslet és kínálat
4. Rugalmasság
Mikroökonómia
5. Vállalat
6. Versenypiac
7. Monopólium
8. Piaci elégtelenségek
9. Gazdasági teljesítmény
10. Munkanélküliség
11. Pénz és infláció
Makroökonómia
12. Pénzügyi alapismeretek
 -jegyzet)
https://www.coosp.etr.u-
szeged.hu/SCORM/1814c840f7bc4cc38935c3ec6cfb0829/Play?item_id=742771

ETR CooSpace-

Tananyag (ajánlott):
Mankiw, N. G. (2011): A közgazdaságtan alapjai. Osiris, Budapest.

Heyne, P. Boettke, P. Prychitko, D. (2004): A közgazdasági gondolkodás

alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
 elhelyezni a közgazdaságtant, mint
társadalomtudományt, és eszköztárat adni a további témák
megértéséhez.

1. A kurzusról
2. A közgazdaságtan alapkérdései
3. A közgazdaságtan módszere

03
 miként használják a értékes termékek
, és hogyan osztják el ezeket a népesség csoportjai
között (Samuelson Nordhaus

Paul A. Samuelson
2. A közgazdaságtan alapkérdései 04
 nem áll rendelkezésre annyi, amennyire
szükségünk lenne.
Lehet s gek Elektromos Hagyom nyos H (0,15)
A 0 15
B 1 14
(2,12)
C 2 12
D 3 9
E 4 5
F 5 0

Klasszikus termelési
(5,0)
föld, vállalkozói képesség.
E

2. A közgazdaságtan alapkérdései 05
 Átváltások:
kell mondanom.
Lehet s gek Elektromos Hagyom nyos H (0,15)
A 0 15
B 1 14
(2,12)
C 2 12
D 3 9
E 4 5
F 5 0

Klasszikus termelési
(5,0)
föld, vállalkozói képesség.
E

2. A közgazdaságtan alapkérdései 06
 Alternatívaköltség:
mondanom érte.
Lehet s gek Elektromos Hagyom nyos H (0,15)
A 0 15
B 1 14
(2,12)
C 2 12
D 3 9
E 4 5
F 5 0

Klasszikus termelési
(5,0)
föld, vállalkozói képesség.
E

2. A közgazdaságtan alapkérdései 07
 Javak elosztása
(Pareto-)hatékonyság: a társadalom egyetlen tagjának
helyzete sem javítható valaki más helyzetének rosszabbra
fordulása nélkül.
H
Lehet s gek Elektromos Hagyom nyos
A 0 15
B 1 14
C 2 12
D 3 9
E 4 5
F 5 0

U 2 9

2. A közgazdaságtan alapkérdései 08
 Racionális ember: a közgazdaságtan emberképe szerint a

Optimalizáció:

Hogyan?

2. A közgazdaságtan alapkérdései 09
 Módszer: költség-haszon elemzés.

Marginális döntések:
többletáldozatok (költség) szembeállítása.

Érdemes-e egy újabb órát

meghallgatnom közgazdaságtanból?

Költség > Bevétel

a feláldozott alternatíva a többlettudás értéke
=
értéke
<
2. A közgazdaságtan alapkérdései 10
 A közgazdaságtan társadalomtudomány

Valaki valamikor komolyan gondolta (kérdés, módszer,

visszacsatolás).

A gazdaságszervezés alapkérdései:
Mit termeljünk?
Hogyan termeljünk?
Kinek termeljünk?

A modern közgazdaságtan két nagy területe a mikroökonómia

és a makroökonómia.
2. A közgazdaságtan alapkérdései 11
 Mikroökonómia: az egyes gazdasági egységek viselkedésével
foglalkozik, vagyis egyedi piacokkal, vállalatokkal és
fogyasztókkal.

Alapkérdések:

egy fogyasztó?

egy vállalat?
Hogyan tudjuk a társadalom rendelkezésére álló javakat a
leghatékonyabban elosztani?

2. A közgazdaságtan alapkérdései 12
 Makroökonómia

Alapkérdések:
Mi határozza meg egy ország össztermelésének nagyságát
és növekedési ütemét?
Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottság
nagyságát?

vagyis mi okozza az infláció jelenségét?

külkereskedelmi
mérlegének, azaz export és az import egyenlegének
alakulását?

2. A közgazdaságtan alapkérdései 13
 Mikroökonómia Makroökonómia

Egyedi piacok vizsgálata Gazdaság egésze (GDP)

Egyes termékek árváltozásának

Általános árszínvonal változás
hatása (pl. azok
(infláció)
keresletére/termelésére)

folyamatok (foglalkoztatottság,
munkanélküliség)

Egyedi fogyasztói magatartás Aggregált (összesített) kereslet

2. A közgazdaságtan alapkérdései 13
 Kérdés: milyen eszközzel jussunk el a kérdéseinkre adott

Modell: a valóság megjelenítése -» modellek

alkotása

Egy-egy gazdasági változót számos más változó befolyásol

pl. Infláció
?

3. A közgazdaságtan módszere 14
 Kérdés: milyen eszközzel jussunk el a kérdéseinkre adott

Modell: a valóság megjelenítése -» modellek

alkotása

Egy-egy gazdasági változót számos más változó befolyásol

pl. Infláció
Irányadó kamat, jövedelem változása, fogyasztási

olajár, energiaár, általános konjunktúra (növekedés),

devizaárfolyam, költségvetési politika, beruházási aktivitás,
külkereskedelmi egyenleg

3. A közgazdaságtan módszere 14
 Kérdés: hogyan modellezhetjük az oksági kapcsolatokat?

Két változó együttmozgása nem feltétlen jelent oksági

kapcsolatot

A hobbi lótartás és a várható élettartam együttmozog

3. A közgazdaságtan módszere 15
 Kérdés: hogyan modellezhetjük az oksági kapcsolatokat?

Függvény:
változó függ a másodiktól.

ami függ. Független változó:

Hozzárendelési szabály: ahogyan függ.

3. A közgazdaságtan módszere 15
 Hogyan függ a fagylalt iránti

3. A közgazdaságtan módszere 16
 Fagylalt
fogyasztás

3. A közgazdaságtan módszere 17
 Kérdés: hogyan tudjuk elkülöníteni egyetlen változó hatását?

Ceteris paribus:
azaz a változókat egy kivételével rögzítjük.

parciális függvény

3. A közgazdaságtan módszere 18
 Kérdés: hogyan jellemezhetjük a változók közötti kapcsolatot?

meredekség tengelymetszet
(+) vagy ( )? Van-e értelme?
Nagysága?

3. A közgazdaságtan módszere 19
 Milyen gyorsan változik egy
választott részvény árfolyama?

3. A közgazdaságtan módszere 20
 OTP Bank részvény napi záró árfolyamai

3. A közgazdaságtan módszere 20
 Gazdasági (GDP) növekedés Magyarországon

3. A közgazdaságtan módszere 20
 Infláció alakulása Magyarországon
% %
10 10

9 9

8 8

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

0 0

-1 -1

-2 -2
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Fogyasztóiár-index
20
 Infláció alakulása Magyarországon
% %
10 10

9 9

8 8

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

0 Energiaárak, szabályzott árak, 0

alkohol, dohány és áfa, jövedéki
-1 -1

-2 -2
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Fogyasztóiár-index
20
 Államadósság alakulása Magyarországon

3. A közgazdaságtan módszere 20
 Munkanélküliség alakulása Magyarországon

3. A közgazdaságtan módszere 20
3. A közgazdaságtan módszere 20
 countries with the largest gross
domestic product (GDP) in 2020 (mrd
USD)

3. A közgazdaságtan módszere 20
 Leading export countries worldwide in
2020

3. A közgazdaságtan módszere 20
 Átlagos meredekség A
és B1 pont között:

Differenciahányados

3. A közgazdaságtan módszere 21
 Átlagos meredekség A
és B2 pont között:

3. A közgazdaságtan módszere 22
 Átlagos meredekség A
és B3 pont között:

3. A közgazdaságtan módszere 23
 Meredekség A pontban:

Differenciálhányados

3. A közgazdaságtan módszere 24
Köszönöm a figyelmet!

email: csiki.mate@eco.u-szeged.hu
gazdasági folyamatokban
Csiki Máté
Videókban: Dr. Bodnár
Gábor és Dr. Sávai
Marianna
Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem
2. A piac

02
 Érdemes-e mindenhez érteni, vagy
hasznosabb a szakosodás?

1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 03

 Az alaphelyzet

Kérdés: érdemes-

Kérdés: érdemes-e kereskedni, ha mindketten értenek

rosszul?
1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 04
 A termelési Az termelési

1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 05

 ha valaki képes egy terméket másoknál

1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 06

 ha valaki másoknál kisebb alternatív

David Ricardo
1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 07
 David Ricardo

Ricardo 1800-as évek eleje: Anglia (ruházat) Portugália (bor)

kiáll a gabonaimportot korlátozó intézkedések ellen

Az kereskedelem (pl. Országok közötti) a komparatív

épül
A közgazdászok a gazdaságpolitikai kérdésekben gyakran
nem, de a szabadkereskedelemben mindig is egyetértettek

1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 07

1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 08
1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 09
1. Specializáció, munkamegosztás és kereskedelem 10
 Hogyan szervezzük meg a társadalmi
munkamegosztást?

2. A piac 11
 Az intézmények

Intézmények: játékszabályok.

tisztázása és betartása, e.g. a tulajdonjogok

biztosítása. Douglas C. North

Tranzakciós költség: a termelés közvetlen

költségein túl a csere létrejöttének egyéb
költségei is.

A tulajdonjogok biztosítása, vagy a bizalom

megléte csökkenti a tranzakciós költségeket. Ronald H. Coase

2. A piac 12
 A tulajdonjogok

Tulajdonjogok:

javakhoz való hozzájutást szabályozzák (Pejovich 1992, 17.

A használat joga (usus).

A hasznok elsajátításának joga (usus fructus).
A vagyontárgy megváltoztatásának joga (abusus).

joga.

2. A piac 13
 Koordinációs mechanizmusok

Koordinációs mechanizmusok: a társadalmi

tevékenységcsere végrehajtását irányító
alapelvek, szabályok összessége.

Egyoldalú függés: etikai, agresszív,

bürokratikus koordináció.
Kölcsönös függés: piaci koordináció.

Egy piacgazdaságban a tranzakciók létrejötte Kornai János

kölcsönös érdek.

2. A piac 14
 Koordinációs mechanizmusok
Etikai koordináció: erkölcsön, hagyományokon
alapul (pl. Segélyezés)

Agresszív koordináció: alá-fölé rendeltségi

Bürokratikus koordináció: szabályozás, állami

szerepvállalás

Piaci koordináció: meghatározza a gazdaság Kornai János

Egy piacgazdaságban a tranzakciók létrejötte

kölcsönös érdek.
2. A piac 14
 Koordinációs mechanizmusok

2. A piac 15
 A piac
A piac: egy termék vagy szolgáltatás vásárlói (kereslet) és
eladói (kínálat), valamint a közöttük kialakuló tranzakciók
összessége.

Tervgazdaság (Szovjetunió és a KKEU): központi terv írta

fogyasszon
elmélet: a kormány képes úgy megtervezni a gazdasági
tevékenységet, hogy az a társadalom egészénének jólétét
szolgálja

Piacgazdaság
háztartások millióin keresztül, decentralizáltan történik

Egy piacgazdaságban nincs egyetlen olyan egyén vagy

2. A piac fogyasztásért, elosztásért és árképzésért. 16

 A piacgazdaság
Piacgazdaság
Vállalatok döntik el: kiket alkalmaznak, mit termelnek
Háztartások döntik el: hol dolgozzanak, mire költsék a
jövedelmüket
Az árak és az önérdek (saját jólétük) irányítja a döntéseket

Miért? Láthatatlan kéz fogalma (Smith)

A vállalatok és a háztartások a döntéseik során hatnak egymásra,

társadalmi jólét felé)

Ár mint láthatatlan kéz szerepe: bármely piacon az ár

dönti el mekkora a kereslet és a kínálat egy adott termékért
A piaci ár tükrözi, hogy mi mennyit ér a társadalomnak
Az ár úgy alkalmazkodik, hogy a társadalom egészének jólétét
maximalizálja
2. A piac 16
2. A piac 17
 A láthatatlan kéz

törekszik, s azzal sincs tisztában, hogy egyébként

mennyire szolgálja azt. Mindössze saját
biztonságára, saját nyereségére van tekintettel.
Abban egy láthatatlan kéz vezérli, hogy egy, a

megvalósuláshoz segítsen. Saját érdekét követve

Adam Smith
gyakran hatékonyabban szolgálja a társadalom
érdekét, mintha ténylegesen azt akarná

2. A piac 18
 Témához kapcsolódó aktualitás
Közgazdaságtan egyik alapelve: egy ország életszínvonala
attól függ, hogy milyen eredményesen termel árukat és
szolgáltatásokat

Nagy eltérések az életszínvonalban (medián jövedelem, 2012)

USA: 15.000 USD
Japán: 10.000 USD
Magyaro.: 4.500 USD Forrás:
Ruanda: 230 USD https://news.gallup.com/poll/166211/wor
ldwide-median-household-income-
(Bermuda: 118.000 USD) 000.aspx

Miért? Az országok termelékenységének különbségei miatt

Termelékenység: egységnyi munka felhasználásával mennyi

Termelékenység növekedése határozza meg az átlagos jövedelem

növekedését
Tehát: a jövedelem növekedését (felzárkózását) nem a
szakszervezetek munkája vagy a minimálbértörvények
2. A piac 16
határozzák meg
Köszönöm a figyelmet!

email: csiki.mate@eco.u-szeged.hu
 Kereslet, kínálat és piaci egyensúly

Csiki Máté
Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

ennek a modellnek a segítségével.

1. Kereslet
2. Kínálat
3. Piaci egyensúly

02
A mikroökonómiai körforgás

03
 A kereslet és a kínálat

Kereslet kínálat: leggyakrabban használt szavak

Kereslet

Ezek határozzák meg: mennyit termeljenek és milyen áron

adják el

Ha tudni akarjuk egy esemény vagy intézkedés hogyan

érinti a gazdaságot

és a kínálatra

2. Kínálat 03
sajtos-tejfölös lángos?

04
 A kereslet
(Demand, D)
Keresleti görbe

kereslet törvénye miatt

Kereslet törvénye

1. Kereslet 05
 A piaci kereslet az egyéni keresletek összessége

Kata kerslete Miklós kerslete Piaci kereslet

1. Kereslet 06
 A kereslet

Keresleti függvény:

Parciális keresleti függvény:

függvényében ceteris paribus.

1. Kereslet 07
 A keresleti függvény elmozdulásai

A tegelyeken változók megváltozása esetén a

függvény mozdul el.
1. Kereslet 08
 A kínálat
(Supply, S)
Kínálati görbe

törvénye miatt

Kínálat törvénye

2. Kínálat 09
 Mars tér kínálata Bartók tér kínálata Piaci kínálat

2. Kínálat 10
 A kínálat

Kínálati függvény:

Parciális kínálati függvény:

függvényében ceteris paribus.

2. Kínálat 11
 A kínálati függvény elmozdulásai

A tegelyeken változók megváltozása esetén a

függvény mozdul el.
2. Kínálat 12
 A piaci egyensúly
Kínálat

Alfred Marshall

Kereslet

3. Piaci egyensúly 13
 Az ármechanizmus
Kínálat
Kínálat

Kereslet Kereslet

3. Piaci egyensúly 14
 Az ármechanizmus

Túlkereslet (hiány): a pillanatnyi ár mellett a termék keresett

mennyisége meghaladja a kínáltat.

Túlkínálat (felesleg): a pillanatnyi ár mellett a termék kínált

mennyisége meghaladja a keresettet.

Ármechanizmus: egy termék ára úgy alkalmazkodik, hogy a

termék kínált mennyiségét és keresett mennyiségét
egyensúlyba hozza.

3. Piaci egyensúly 15
 A sajtos-tejfölös lángos ára és gazdát

3. Piaci egyensúly 16
 Hogyan változik a saláta ára az
Európai Unióban, ha Dél-
Spanyolországban a hideg tél miatt
rossz a termés?

3. Piaci egyensúly 17
 Kínálat

Következtetések:

2. Hiány

Kereslet

3. Piaci egyensúly 18
 Algebrai úton
Eredetileg: A változás után:

Egyensúlyban: Egyensúlyban:

Komparatív statika: két egyensúlyi állapot összehasonlítása.

3. Piaci egyensúly 19
 Milyen hatással van a alkohol
fogyasztására a szesztilalom és a

3. Piaci egyensúly 20
 Szesztilalom

Következtetések: Következtetések:

2. Hiány 2. Felesleg

3. Piaci egyensúly 21
Köszönöm a figyelmet!

email: csiki.mate@eco.u-szeged.hu
A kereslet és a kínálat rugalmassága

Csiki Máté

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

 bevezetni a (ár)rugalmásság eszközének
közgazdasági elemzésekre való felhasználásába.

1. A rugalmasság
2. A kereslet rugalmassága
3. A kínálat rugalmassága és alkalmazások

Az ár változásának hatására mekkora mértékben és

milyen irányban változik egy termék keresett vagy
kínálat mennyisége
02
 A keresleti függvény melyik
tulajdonsága az, amellyel a fogyasztók
árváltozásra való reakcióját
jellemezhetjük?

1. A rugalmasság 03
 Példa

kereslete -» magasabb benzinárak az USA-ban

Hogyan reagál a piac, a keresett mennyiség?

Hosszabb távon jobban reagál mint rövid távon

Pl. A benzinár 10%-os emelkedése 1 év alatt a

fogyasztást 2,5%-kal csökkenti, 5 év alatt kb. 6%-kal.

Rövid távon kevésbé, hosszabb távon már képesek reagálni a

fogyasztók (kevesebbet autóznak, takarékosabb autókra
váltanak)
04
 Vessük össze az alábbi termékek
keresletének megváltozását, ha az
-

1. A rugalmasság 05
 A rugalmasság (elaszticitás)
Kérdés: Az ár változásának hatására mekkora mértékben és
milyen irányban változik a keresett mennyiség?

Vagyis: hogyan viszonyul egymáshoz az ár százalékos

változása és a keresett mennyiség százalékos változása?

A kereslet árrugalmassága =

A keresett mennyiség %-os változása =

Az ár %-os változása =

1. A rugalmasság 06
 A rugalmasság (elaszticitás)
Keresleti fgv: Q=32-p

1. A rugalmasság 05
 A rugalmasság (elaszticitás)
Keresleti fgv: Q=32-p

Kiindulási helyzet: P=16 akkor Q=32-16=16

Ha az ár 20- 20 akkor Q=32-20=12

Árrugalmasság =

1. A rugalmasság 05
 A rugalmasság (elaszticitás)

Ha kereslet árrugalmasság =1 akkor

ha 1%-kal emelkedik a termék ára
akkor 1%-kal csökken a keresett mennyiség.

1. A rugalmasság 05
 A rugalmasság (elaszticitás)
Keresleti fgv: Q=32-p

Kiindulási helyzet: P=20 akkor Q=32-16=12

Ha az ár 20- 20,2 akkor Q=32-20=11,8

Árrugalmasság =

1. A rugalmasság 05
 A rugalmasság (elaszticitás)

Ha kereslet árrugalmasság =1 akkor

ha 1%-kal emelkedik a termék ára
akkor 1,6%-kal csökken a keresett mennyiség.

1. A rugalmasság 05
 Kérdés: mekkora a kereslet
árrugalmassága a keresleti
függvény egy
pontjában?

Megjegyzés: A rugalmasság
nem csak a keresleti függvény
jellemzésére alkalmas!

1. A rugalmasság 10
 A kereslet árrugalmassága

A kereslet árrugalmassága: Hány százalékkal és milyen

irányban változik a kereslet ( ), ha a kérdéses jószág ára ( )
egy százalékkal megváltozik?

2. A kereslet rugalmassága 11
 Tökéletesen rugalmatlan Rugalmatlan kereslet
kereslet

2. A kereslet rugalmassága 12
 Egységnyi rugalmasságú Rugalmas kereslet
kereslet

2. A kereslet rugalmassága 13
 Tökéletesen rugalmas Giffen-javak
kereslet

2. A kereslet rugalmassága 14
 A kereslet árrugalmassága

Közönséges javak: az ár emelkedésével csökken a keresletük.

Giffen-javak:

Kérdés:

-margarin
Létszükségleti versus luxuscikkek: pl. orvosi kezelés-vitorlás
- és hosszútávon
Stb.

2. A kereslet rugalmassága 15
 A kereslet jövedelemrugalmassága

A kereslet jövedelemrugalmassága: Hány százalékkal és

milyen irányban változik a kereslet ( ), ha a jövedelem ( )
egy százalékkal megváltozik?

2. A kereslet rugalmassága 16
 A kereslet jövedelemrugalmassága

Normál jószág: Luxus jószág:

Közszükségleti jószág: Inferior jószág (alsóbb

buszozás):

2. A kereslet rugalmassága 17
 Inferior jószágok

Inferior jószág

Normál jószág

2. A kereslet rugalmassága 18
 A kereslet kereszt-árrugalmassága

A kereslet kereszt-árrugalmassága: Hány százalékkal és

milyen irányban változik a kereslet ( ), ha egy másik termék
ára ( ) egy százalékkal megváltozik?

2. A kereslet rugalmassága 19
 A kereslet kereszt-árrugalmassága

Semleges termék:

2. A kereslet rugalmassága 20
 A kínálat árrugalmassága

A kínálat árrugalmassága: Hány százalékkal és milyen

irányban változik a kínálat ( ), ha a vizsgált termék ára ( )
egy százalékkal megváltozik?

3. A kínálat rugalmassága és alkalmazások 21

 A kínálat árrugalmassága

A kínálat árrugalmas, ha a kínálat mennyiség változik amikor az ár

változik

A kínálat árrugalmatlan, ha kínált mennyiség alig változik amikor az ár

változik
pl. tengerparti telkek korlátozott rendelkezésre állása

: a kínálat rövid távon rugalmatlan, hosszú

távon rugalmas
pl. Üzemméret változtatása

3. A kínálat rugalmassága és alkalmazások 21

 Miért nem tudta magasan tartani az
OPEC az olajárakat?
-exportáló országok nemzetközi szervezete: Egyesült Arab
Emírségek, Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Venezuela

Probléma: -es
-kal
elején a duplájára

-as évek végére a világpiaci ár visszaállt a kiinduló

szint közelébe.

3. A kínálat rugalmassága és alkalmazások 24

 Rövid távon Hosszú távon
kereslete árrugalmatlan kereslete árrugalmas

Hosszú távon a piac alkalmazkodott a megemelkedett árakhoz, így az eladók

árbevétele csökkent.
25
Köszönöm a figyelmet!

email: bodnar.gabor@eco.u-szeged.hu
A termelés és a termelési költségek

Csiki Máté

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

 felépíteni egy átlagos vállalat modelljét a
költségfüggvények segítségével.

1. A termelés
2. A költségek

02
 A mikroökonómiai körforgás

1. A termelés 03
 A vállalat

PROFIT = BEVÉTEL KÖLTSÉG

1. A termelés 04
 Karola kekszsütödéje

Probléma: Karola kekszsütödét nyit. A sütöde inputként a

kekszhez szükséges alapanyagokat, konyhai eszközöket és az
alkalmazottak munkaerejét használja. Karola 10 000 darab
kekszet süt, darabját 2 euróért adja el a fogyasztóknak.

Kérdés: mennyi a sütöde összes bevétele?

1. A termelés 05
 Karola kekszsütödéje

Probléma:
vállalkozásba fogott, programozóként óránként 100 eurót
keresett.

Kérdés: mennyi a sütöde összes költsége?

Alternatív költségek:
mondani érte.

1. A termelés 06
 Karola kekszsütödéje

Explicit költség:
kell kifizetnie a vállalatnak.

Implicit költségek:
kell péntz kifizetnie a vállalatnak.
Elszámolható implicit költségek: nem kapcsolódik hozzá
pénzáramlás, de megjelenik a számviteli információs
rendszerben (pl. értékcsökkenés).
El nem számolható implicit költségek: nem kapcsolódik
hozzá pénzáramlás, és nem jelenik meg a számviteli
információs rendszerben.

1. A termelés 07
 Termelési függvény: megmutatja a felhasznált termelési

közötti kapcsolatot.

1. A termelés 09
 A termelési függvény

1. A termelés 10
 Határtermék: azt mutatja meg, hogy egy újabb termelési

kibocsátását.

1. A termelés 11
 FC VC TC

Fix költség:

Változó költség:

Teljes költség: a fix és a változó költség összege.

2. A költségek 12
 A teljesköltség függvény

2. A költségek 13
 Konrád kávézója
AFC AVC AC

2. A költségek 14
 A kávézó teljesköltség függvénye

2. A költségek 15
 Átlagos költségek

Átlagos változó költség:

egységére jutó változó költség.

Átlagos fix költség:

egységére jutó fix költség.

2. A költségek 16
 Átlagos költségek
Átlagköltség:
jutó összes költség.

Megjegyzés:

2. A költségek 17
 Átlagos költség függvények

2. A költségek 18
 Konrád kávézója
MC

2. A költségek 19
 A határköltség
Határköltség: azt mutatja meg, hogy egy újabb termék

Megjegyzés:

2. A költségek 20
 Tipikus költséggörbék
Konrád kávézója
MC
U alakú AC.
MC AC-t és AVC-t a
minimumában metszi.

Hatékony üzemméret Egy tipikus vállalat modellje

2. A költségek 21
 Költségek rövid és hosszú távon

Rövid táv:

változtatható.

Hosszú táv:
mennyisége változtatható.

Hosszú távon minden költség változtatható költség, azaz a fix

költség nagysága nulla.

2. A költségek 23
 Mérethozadék

Kérdés: hogyan tudja a Volkswagen rövid és hosszú távon

növelni a termelését?

a kibocsátás növelésével csökken a

hosszú távú átlagköltség (méretgazdaságosság)

Állandó mérethozadék: a kibocsátás növelésével nem

változik hosszú távú átlagköltség.

hosszú távú átlagköltség.

2. A költségek 24
 Kisvállalat Közepes vállalat Nagyvállalat

Állandó mérethozadék
mérethozadék mérethozadék

pl. Szakosodás pl. Koordinációs problémák

2. A költségek 25
Köszönöm a figyelmet!

email: csiki.mate@eco.u-szeged.hu
 Profitmaximalizálás
és vállalatok

Dr. Bodnár Gábor

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Közgazdaságtan (Szeged, 2019 Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

profitmaximalizálási feladatát, és ezen keresztül megmutatni a

02
 Piacszerkezet: a piaci verseny mértékét meghatározó

1. 03
 A tökéletes verseny feltételei

Sok eladó és
méretéhez képes kicsik.
Az eladók termékei homogének.

árelfogadóak.

A ki- és belépés a piacra a vállalatok számára

költségmentes.

tökéletesen informáltak.
1. 04
1. 05
 Egy vállalat teljes bevétele

Ha a vállalat árelfogadó,
akkor

vagyis

1. 06
1. 07
 Határbevétel:
megmutatja, hogy
hogyan változik a vállalat
teljes bevétele, ha
egységnyivel változik a
kibocsátása.

Tv. esetén

1. 08
 A profitmaximalizálás

Marginális döntések: (bevétel) és

többletáldozatok (költség) szembeállítása.

Érdemes-e növelni a termelést?

>
=
<
1. 09
 A profitmaximalizálás

A profitmaximalizálás feltétele: az utolsó

kibocsátásegység által okozott bevétel- és költségnövekmény
egyezzen meg.

1. 10
1. 11
 Megjegyzés: a határprofit

Határprofit: megmutatja, hogy

hogyan változik a vállalat
profitja, ha egységnyivel
változik a kibocsátása.

1. 12
 Feladat

A termék piacon kialakult ára

Határozza meg a profitmaximalizáló termelési szintet és

1. 13
 Feladat

Profitmaximumban .

Tökéletes verseny esetén .

Azaz .

Innen (a negatív gyök nincs hasznunkra).

Végül .

1. 14
 , mert és .

2. A 15
 Fedezeti és üzemszüneti helyzet

2. A 16
 Fedezeti és üzemszüneti helyzet

Fedezeti helyzet:
profitmaximumban éppen 0 profitot ér el.

Üzemszüneti helyzet:

veszteséget szenved.

a
határköltség függvény üzemszüneti pont feletti része.

2. A 17
 Megjegyzés: profitmaximalizálás

A profitmaximalizálás feltétele (rövid

távon): a piacon kialakult ár érje el legalább az üzemszüneti
árat.

A profitmaximalizálás feltétele (hosszú

távon): a piacon kialakult ár érje el legalább a fedezeti árat.

2. A 18
 Ki dönti el, hogy mekkora az az ár,

elfogadnak?

2. A 19
 A piac!

2. A 20
2. A 21
 Fennmarad-e ezen a piacon a p ár
hosszú távon?

2. A 22
 A kínálat változása hosszú távon

A ki és belépés
költségmentes.
Az információ
költségmentes.

2. A 23
 A kínálat változása hosszú távon

2. A 24
 A vállalatok tökéletesen
piacon hosszú távon 0 gazdasági
profitot érnek el!

2. A 25
 Megjegyzés: profitmaximalizálás
Ha egy függvény meredeksége 0,

maximum, vagy minimum?

A profitmaximalizálás
feltétele: határköltség változási
sebessége haladja meg a határbevétel
változási sebességét.

2. A 26
 Megjegyzés: profitmaximalizálás
Biztos, hogy a legnagyobb
Jó volna ezt
megtalálni!

A profitmaximalizálás feltétele: azt a lokális

maximumot keressük, amely egyúttal globális maximum is.
2. A 27
Köszönöm a figyelmet!
email: bodnar.gabor@eco.u-szeged.hu
A monopólium és a jólét elosztása

Dr. Bodnár Gábor

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Közgazdaságtan (Szeged, 2019 Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

 feltárni a monopólium profitmaximalizálási

piacszerkezet hatását a jólét elosztására.

1. A monopólium profitmaximalizálása
2. A jólét elosztása

02
 Piacszerkezet: a piaci verseny mértékét meghatározó

1. A monopólium profitmaximalizálása 03
 A monopólium feltételei

Monopólium: olyan vállalat, amely a piacon egyedüliként

nincsenek közeli
helyettesei.

Piacra lépési korlátok, ezért a vállalat a piac méretéhez

képest nagy.

A monopólium ármeghatározó.

piac lehatárolásától.

1. A monopólium profitmaximalizálása 04
 A piacra lépési korlátok forrása

a termeléshez szükséges

Állami szabályozás: az állam kizárólagos jogot biztosít egy

A termelési folyamat: létezik olyan vállalat, amely az összes

terméket (természetes monopólium).

1. A monopólium profitmaximalizálása 05
 A természetes monopólium

Megjegyzés: természetes
monopólium akkor alakul
ki, ha a profitmaximalizáló
kibocsátási szinten Oligopol AC

érvényesül, azaz a Monopol AC

hatékony üzemméret
egyetlen vállalatot
feltételez.

1. A monopólium profitmaximalizálása 06
 Egy monopólium

Átlagbevétel: a kibocsátás egységére jutó összes bevétel.

Mivel , ezért .
1. A monopólium profitmaximalizálása 07
 A monopólium bevétele
Egy vállalat teljes bevétele

Ha a vállalat
ármeghatározó, akkor

vagyis

1. A monopólium profitmaximalizálása 08
 Egy monopólium

1. A monopólium profitmaximalizálása 09
 A monopólium határbevétele

A határbevétel viszont
alacsonyabb a termék
áránál.

1. A monopólium profitmaximalizálása 10
 Lineáris keresleti függvény
esetén a határbevétel ugyanolyan

keresleti függvény inverz alakja:

1. A monopólium profitmaximalizálása 11
 A monopólium profitmaximuma

Viszont !

A monopólium
profitmaximalizáló ár-
mennyiség kombinációt
választ.

1. A monopólium profitmaximalizálása 12
 Feladat

A termék piacán a keresletet a függvény

írja le.

Határozza meg a monopólium számára

profitmaximalizáló ár-mennyiség kombinációt!

1. A monopólium profitmaximalizálása 13
 Feladat

Profitmaximumban .

Monopólium és lineáris keresleti függvény esetén

.

Azaz ha a keresleti függvény , akkor

.

Tehát .

Innen , ezt a keresleti függvénybe (!)

visszahelyettesítve .
1. A monopólium profitmaximalizálása 14
 A kereslet és a piacszerkezet kapcsolata

Versenypiac Monopólium

1. A monopólium profitmaximalizálása 15
 A profitmaximalizálás

, azaz .

A bevétel megváltozása: , másképpen .

Ha , akkor , vagyis az árat kiemelve .

.
Szokásos negatív árrugalmasság esetén .

Üzenet: minél árrugalmasabb egy termék kereslete, annál közelebb van a

termelés határköltsége a termék piaci árához (és annál közelebb van a

1. A monopólium profitmaximalizálása 16
 Hatékony kibocsátási szint

Többletáldozat
a társadalom számára
(többletköltség az eladóknak)

Többletérték
a társadalom számára

2. A jólét elosztása 17
 A monopólium jóléti hatása

2. A jólét elosztása 18
 Jóléti mutatók

Fogyasztói többlet (CS): az az érték, amelyhez a fogyasztók azon felül

hozzájutnak, amiért fizetniük kell. A rezervációs ár és a piaci ár közötti
különbség.

a vállalat teljes bevételének és változó

költségeinek különbsége. Ha , akkor
elvárt minimális ár és a piaci ár különbsége.

Társadalmi többlet (SS):

Holtteher-veszteség (DWL): jóléti veszteség, amely abból ered, hogy a

2. A jólét elosztása 19
 A versenypiac vagy a monopólium a
jobb?

2. A jólét elosztása 20
 A versenypiac és a monopólium

és
2. A jólét elosztása 21
 Következtetések

(1) A monopólium kevesebbet termel, magasabb áron.

(2) A fogyasztói többlet monopólium esetén alacsonyabb.

(4) A monopólium esetén van holtteher-veszteség, vagyis az

össztársadalmi jólét alacsonyabb.

monopólium esetén magasabb.

2. A jólét elosztása 22
 Attól függ kire vonatkozik a kérdés.

A fogyasztóknak a versenypiac, a
kedvez.

A társadalom egésze piaci verseny

esetén jár jobban.

2. A jólét elosztása 23
 Esettanulmány: a gyógyszerpiac

Monopolista járadék ( )

2. A jólét elosztása 24
Köszönöm a figyelmet!
email: bodnar.gabor@eco.u-szeged.hu
 Piaci elégtelenségek

Dr. Bodnár Gábor

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Közgazdaságtan (Szeged, 2019 Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

 megmutatni a piaci elégtelenségek
hétköznapiságát, és támpontokat adni a kezelésükkel
kapcsolatban.

1. Piaci elégtelenségek
2. Korlátozott verseny
3. Externáliák
4. Közjavak
5. Fogyasztói tévedések

02
 Piaci elégtelenségek

Piaci elégtelenségek (market failures): valamilyen oknál

számára kívánatos allokációját.

Piaci tökéletlenségek: olyan piaci elégtelenségek, amelyek a

tökéletes verseny valamely feltételének sérülése miatt jönnek
létre.

Piaci alkalmatlanságok: olyan piaci elégtelenségek,

amelyek esetén a piac által megvalósított allokáció valmilyen
értékszempont szerint nem kívánatos.

1. Piaci elégtelenségek, Mozsár (2004, 5-7. o.) 03

 Piaci elégtelenségek

Piaci tökéletlenségek:
1. Korlátozott verseny
korlátozott
2. Externáliák és közjavak a tulajdonjogok tisztázatlanok
3. Fogyasztói tévedések a fogyasztók tökéletlenül
informáltak

Piaci alkalmatlanságok:
1. Szegénység
preferenciák

1. Piaci elégtelenségek, Mozsár (2004, 5-7. o.) 04

 Piaci alkalmatlanságok

Alapja a társadalom számára kívánatos allokáció

értelmezése (Pareto-hatékonyság vagy más).

Szegénység: a -
nélkülözése.

bulvársajtó, személyautó, kávé,

dohány, alkohol, kábítószer, prostitúció, stb.

1. Piaci elégtelenségek 05
 A piaci elégtelenségek kezelése

Piaci tökéletlenségek: a tökéletes verseny feltételeinek

helyreállítása.

Piaci alkalmatlanságok: valódi allokációs döntést kell hozni

a piacot felülbírálva, ennek pedig költsége lesz.

1. Piaci elégtelenségek 06
 Korlátozott verseny

2. Korlátozott verseny 07
 A korlátozott verseny kezelése
A verseny korlátainak újratermelésére (monopol járadékért) és
azok felszámolására tett kísérletek (jólétnövekmény elsajátítása)

Piaci megoldás:
piacon, stb.

Az állam is (szellemi tulajdonvédelem) és

akadályozója

Nem-piaci megoldás: mesterséges monopóliumok felszámolása,

költségek csökkentése, társadalmi bizalom növelése, stb.

2. Korlátozott verseny 08
 Externáliák

egy gazdasági

hasznokat szerez, melyeknek nincs piaci ellentételezése.

Probléma: -haszon elemzéssel. Egy

jelenik meg egy másiknál.

3. Externáliák 09
 Negatív externália

Társadalmi határköltség (MSC): pótlólagos költség a társadalom számára.

Magán-határköltség (MPC): pótlólagos költség az egyén számára.
Magán-határhaszon (MPB, MU): pótlólagos hozadék az egyén számára.

3. Externáliák 10
 Pozitív externália

Társadalmi határköltség (MSC): pótlólagos költség a társadalom számára.

Magán-határköltség (MPC): pótlólagos költség az egyén számára.
Társadalmi határhaszon (MSB): pótlólagos hozadék a társadalom számára.
Magán-határhaszon (MPB): pótlólagos hozadék az egyén számára.
3. Externáliák 11
 Coase tétele

Nettó magán-határhaszon (MNPB): pótlólagos nettó bevétel a vállalat számára.

Extern határköltség (MEC): pótlólagos költség a társadalom számára.
3. Externáliák 12
 Coase tétele

Coase tétele: ha a
tisztázottak és a magánalkuk megkötése nem jár tranzakciós
költségekkel
független a tulajdonosi jogosítványok eredeti eloszlásától.

3. Externáliák 13
 Az externáliák kezelése (internalizálás)

Piaci megoldás: Coase-

kvóták, stb.

Nem-piaci megoldás: tiltás és egendélyezés,

adók és
támogatásók (Pigou-adók), stb.

3. Externáliák 14
 Közjavak

Rivalizálás a fogyasztásért: egy termékegység elfogyasztása

csökkenti a többi fogyasztó rendelkezésére álló készletet.

Kizárhatóság: hatékonyan megoldható, hogy a terméket a

4. Közjavak 15
 A javak típusai

Magánjavak: rivalizálás és kizárhatóság van.

pl. fagylalt, ruha

Közjavak: sem rivalizálás, sem kizárhatóság nincs.

pl. toronyóra, honvédelem

rivalizálás van, de kizárhatóság nincs.

pl. , halak a tengerekben

Díjköteles javak: rivalizálás nincs, de kizárhatóság van.

pl. autópálya, kábeltévé

4. Közjavak 16
 Közjavak

Fogyasztásában nincs rivalizálás: egy újabb fogyasztó

határköltséggel kapcsolható be a fogyasztásba.

4. Közjavak 17
 Potyautas magatartás
Potyautas: olyan személy, aki élvezi egy jószág

Probléma:
1. Ha megtermelték, bárki képes fogyasztani, azaz pozitív
extern hatása van.
2. Mindenki szeretné élvezni, de senki sem szeretne fizetni
érte (potyautas magatartás).
3. Ha nincs, aki viselje a költségeket, senki nem lesz hajlandó

4. Azaz a közjószág sokak számára értékes (fogyasztó),

4. Közjavak 18
 Fogolydilemma

4. Közjavak 19
4. Közjavak 20
 Érdemes-e fizetni a
tömegközlekedésért?

4. Közjavak 21
 Fogolydilemma és potyautazás

4. Közjavak 22
 A közjavak kezelése

Piaci megoldás:
fejlesztése, stb.

Nem-piaci megoldás: adóztatás és támogatás, stb.

4. Közjavak 23
 Fogyasztói tévedések

5. Fogyasztói tévedések 24
 Tragacspiac

Aszimmetrikus informáltság:

Használtautó piac, egészségbiztosítási piac.

Kontraszelekció: az informálódás magas költségei miatt az

Magyarázat: extern
a használt autók átlagos

5. Fogyasztói tévedések 25
 A fogyasztói tévedések kezelése

Piaci megoldás: magántanusítók, magánnyomozók,

Nem-piaci megoldás: fogyasztó- és munkavédelmi

szabályok és felügyelet, kutatóintézetek fenntartása, állami
bizonyítványok kiadása, stb.

Az állami beavatkozás alapja ismét a tranzakciós költségek

5. Fogyasztói tévedések 26
Köszönöm a figyelmet!
email: bodnar.gabor@eco.u-szeged.hu
A makrogazdaság teljesítménye

Csiki Máté

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

 körüljárni a gazdasági teljesítmény mérésére
leggyakrabban használ mutatót, a GDP-t.

1. A bruttó hazai termék (GDP)

2. Kiegészítések

02
 Mikroökonómia Makroökonómia

Egyedi piacok vizsgálata Gazdaság egésze (GDP)

Egyes termékek árváltozásának

Általános árszínvonal változás
hatása (pl. azok
(infláció)
keresletére/termelésére)

folyamatok (foglalkoztatottság,
munkanélküliség)

Egyedi fogyasztói magatartás Aggregált (összesített) kereslet

2. A közgazdaságtan alapkérdései 13
 Makroökonómia:

Alapkérdések:
Mi határozza meg egy ország össztermelésének nagyságát és
növekedési ütemét?
Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottság
nagyságát?
Mi okozza az infláció jelenségét?
Külkereskedelmi mérleg, vagyis azaz export és az import
alakulása?

1. A bruttó hazai termék (GDP) 03

 Makroökonómiai körforgás
Adózás és Adózás és
transzferek Állam kormányzati
vásárlás

Termelés
Hitel

Megtakarítás Beruházás
Pü-i Vállalatok
Lakosság
intézmények

Fogyasztás

Hitel

Export
Import
Külföld

03
 A gazdasági teljesítmény

Potenciális kibocsátás:
kibocsátási szint.
Üzleti ciklusok: a teljesítmény potenciális kibocsátás körüli rövid távú
ingadozása.
1. A bruttó hazai termék (GDP) 04
 Kibocsátási rés
Potenciális kibocsátás (GDP): hosszú távú átlagos kibocsátás
szintje, teljes kapacitáskihasználtság, trend

Tényleges kibocsátás (GDP): a hosszú távú trend körül

ingadozik a kibocsátás tényleges szintje, ezen rövid távú
ingadozások okai pl. válságok

Kibocsátási rés = tényleges kibocsátás potenciális

kibocsátás

ha kibocsátási rés negatív: a gazdaság alulteljesít

1. A bruttó hazai termék (GDP) 20

 Példa: Magyarország

1. A bruttó hazai termék (GDP) 05

 Példa: Magyarország

1. A bruttó hazai termék (GDP) 06

 Példa: USA

Potenciális kibocsátás (GDP): hosszú távú átlagos kibocsátás

legmagasabb szintje, teljes kapacitáskihasználtság, trend

Tényleges kibocsátás (GDP): a hosszú távú trend körül

ingadozik a kibocsátás tényleges szintje, ezen rövid távú
ingadozások okai pl. válságok

Kibocsátási rés = tényleges kibocsátás potenciális

kibocsátás

ha kibocsátási rés negatív: a gazdaság alulteljesít

1. A bruttó hazai termék (GDP) 20

 Nevezetes válságok
Covid

Potenciális kibocsátás (GDP): hosszú távú átlagos kibocsátás

Latin-
legmagasabb szintje, teljes kapacitáskihasználtság, trend
Dot-com

Tényleges kibocsátás (GDP): a hosszú távú trend körül

Olajválság
ingadozik a kibocsátás tényleges szintje, ezen rövid távú
ingadozások okai pl. válságok
Olajválság
Kibocsátási rés = tényleges kibocsátás potenciális
kibocsátás 2008-as
pénzügyi
ha kibocsátási rés negatív: a gazdaság alulteljesít

1. A bruttó hazai termék (GDP) 20

 A bruttó hazai termék (GDP)

GDP:
felhsználásra szánt áruk és szolgáltatások összességének piaci
értéke.

vs használt autó
- könyv

1. A bruttó hazai termék (GDP) 20

 Kiadási megközelítés

Fogyasztás (C): a háztartások árukra és szolgáltatásokra költött kiadásai,

kivéve az új lakóingatlan vásárlását.

Beruházás (I):
ideértve az új lakóingatlan vásárlását.

Kormányzati kiadások (G): az önkormányzatok és a központi

kormányzat árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásai.

Nettó export (NX): a külföldre eladott belföldi termékek (export) és a

belföldön vásárolt külföldi termékek (import) egyenlege.

1. A bruttó hazai termék (GDP) 17

 Kiadási megközelítés

Fogyasztás (C): a háztartások árukra és szolgáltatásokra költött kiadásai,

USA (2017)
kivéve az új lakóingatlan vásárlását.
Magyaro. (2017)
Y 19 485,4 Mrd USD 38 355,1 Mrd HUF
Beruházás (I):
C 68,4%
ideértve az új lakóingatlan vásárlását. 59,7%
I 17,3%kiadások (G): az önkormányzatok
Kormányzati 22,7% és a központi
kormányzat árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásai.
G 17,3% 10,0%
Nettó export (NX): a külföldre eladott belföldi termékek (export) és a
NXbelföldön
-3,0% 7,6%egyenlege.
vásárolt külföldi termékek (import)

1. A bruttó hazai termék (GDP) 17

 A nemzeti jövedelem mutatói

Nemzeti Számlák Rendszere (SNA): az ENSZ által kiadott

statisztikai standardok halmaza, amelyek a gazdasági

2. Kiegészítések 21
 Kérdés: mit jelent az eddig áttekintett mutatók nevében

Amortizáció (értékcsökkenés):

Megoldás: nettó teljesítménymutatók.

2. Kiegészítések 22
 Nominál és reál GDP

Probléma:

Nominális GDP: a megtermelt áruk és szolgáltatások folyó

áron számított értéke.

Reál GDP: a megtermelt áruk és szolgáltatások rögzített áron

számított értéke.

2. Kiegészítések 24
 Nominál és reál GDP

Pt Qt nom GDP re l GDP

2018 2 100 2 x 100 = 200 2 x 100 = 200
2019 4 100 4 x 100 = 400 2 x 100 = 200
2020 6 100 6 x 100 = 600 2 x 100 = 200

Pt Qt nom. GDP re l GDP

2018 2 100 200 200
2019 2,2 105 231 210
2020 2,4 115 276 230

2. Kiegészítések 25
 Gross domestic product per capita
based on purchasing-power-parity in current prices, 2017

Forrás: konema 26
Mi lehet a sorrend a GDP-t tekintve az alábbi országok
között?

India
Kína
USA
Németország
Japán

Forrás: konema 26
Mi lehet a sorrend a GDP-t tekintve az alábbi országok
között?

India
Kína
USA
Németország
Japán

Forrás: konema 26
Mi lehet a sorrend a GDP-t tekintve az alábbi országok
között?

India
Kína
USA
Németország
Japán
GDP per inhabitant, NUTS2, 2016
PPS, EU28 = 100

Forrás: eurostat 27
 Gazdasági (GDP) növekedés Magyarországon

Éves átlagos növekedés kb. 2,5%

Probléma: támogató nemzetközi gazdasági környezet, alacsony kamatlábak, 27
eu-
 viszonyítva (2019)

1. A bruttó hazai termék (GDP) 19

 Jól méri-

2. Kiegészítések 29
 GDP és jólét

Jólét: társadalmi összhasznosság reáljövedelemmel közelítve.

A GDP nem méri pontosan a jólétet.

Rejtett gazdaság
Környezeti károk

2. Kiegészítések 30
 GDP és jóllét

Jóllét: a jólétnél tágabb fogalom, amely egyszerre jelenti az

A GDP nem méri pontosan a jóllétet.

Jövedelemelosztás

A GDP a társadalom rendelkezésére álló

eszközök mérésére szolgál, azok tényleges Amartya K. Sen
használatáról és a társadalom céljairól
kevesebbet tud mondani.
2. Kiegészítések 31
Köszönöm a figyelmet!
email: csiki.mate@eco.u-szeged.hu
Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Dr. Bodnár Gábor

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Közgazdaságtan (Szeged, 2019 Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

modellezésébe.

-piaci statisztika

02
 -piaci statisztika

1992- -felmérés (MEF) ILO standardok alapján.

Munkaképes korú népesség (15-74): a lakónépesség 15-74 év közötti

része (ILO).

Munkaképes korú népesség (15-64): a lakónépesség 15-64 év közötti

része (nyugdíjkorhatár).

1. A -piaci statisztika 03
 -piaci statisztika

Gazdaságilag aktív népesség (aktívak): azok, akik megjelennek a

.

Gazdaságilag inaktív népesség (inaktívak): azok, akik a vonatkozási

héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító
munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna
munkába állni.

1. A -piaci statisztika 04
 -piaci statisztika

Foglalkoztatottak: az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet

biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel,
ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol.

Munkanélküliek: az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan

hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott

2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.

1. A -piaci statisztika 05
 -piaci statisztika

1. A -piaci statisztika 06
 -piaci statisztika

Aktivitási ráta (százalék): megmutatja, hogy hogyan viszonyul a

gazdaságilag aktívak száma a munkaképes korú népességhez.

Munkanélküliségi ráta (százalék): megmutatja, hogy hogyan viszonyul

a munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népességhez.

1. A -piaci statisztika 07
 Feladat

Magyarország népessége 2014. január 1-

74 év) kívüli 2 264

munkanélküliségi rátát!

Munkavállalási korú népesség:

Aktívak:
Munkanélküliségi ráta: , azaz 8.3%.

1. A -piaci statisztika 08
 A foglalkoztatottság alakulása

1. A -piaci statisztika 09
 A munkanélküliségi ráta alakulása

1. A -piaci statisztika 10
 A munkanélküliségi természetes rátája

1. A -piaci statisztika 11
 A munkanélküliségi természetes rátája

1. A -piaci statisztika 12
 A munkanélküliségi természetes rátája

A munkanélküliség természetes rátája: a gazdaságban

munkanélküliségi ráta.

Ciklikus munkanélküliség: a munkanélküliség rövid távú

ingadozásai a természetes ráta körül.

1. A -piaci statisztika 13
 Az aktivitási ráta alakulása

1. A -piaci statisztika 14
 Az aktivitási ráta alakulása

1. A -piaci statisztika 15
 Munkeresleti függvény (LD): azt mutatja meg, hogy
w) mellett a vállalatok mennyi

Munkakínálati függvény (LS): azt mutatja meg, hogy

w) mellett a háztartások mennyi

Lmax): az aktívak száma.

2. A 16
 Keresési
Foglalkoztatottság munkanélküliség

2. A 17
 Várakozási
munkanélküliség
Foglalkoztatottság Keresési
munkanélküliség

2. A 18
 A munkanélküliség fajtái

Keresési (súrlódási, frikciós, önkéntes) munkanélküliség:

munkanélküliség:
fennálló bérszínvonal mellett a munka összkínálata
meghaladja az összkeresletét.

Plusz ciklikus munkanélküliség és természetes ráta.

2. A 19
 Munkanélküli segély

Munkanélküli segély: állami támogatás, amely részleges

anyagi védelmet nyújt a munkahely elvesztése esetén.

Anyagi védelem, új munkahely jobb illeszkedése és a

jövedelem bizonytalanságának csökkenése versus keresési
munkanélküliség.

2. A 20
 Bérrugalmatlanság

Kérdés: miért nem alkalmazkodik a reálbér annak érdekében,

hogy a kereslet és kínálat egyensúlyba kerüljön?

Azaz miért rugalmatlan a reálbér?

(1) Minimálbér
(2) Szakszervezetek és kollektív alku
(3) Hatékony bérek

2. A 21
 Minimálbér

Minimálbér:

A dolgozó szegények támogatása versus a várakozási

munkanélküliség növelése.

2. A 22
 Szakszervezetek és kollektív alku

Szakszervezet: a munkavállalók érdekvédelmi tömörülése,

folytatott tárgyalásokon a munkavállalók érdekeit védi.

Kollektív alku: a szakszervezetek és vállalatok

érdekegyeztetési folyamata.

versus várakozási munkanélküliség.

Externáliák a bennfentesek és a kívülállók között.

2. A 23
 Hatékony bérek

Hatékony bérek: a vállalatok az egyensúlyinál magasabb

bért fizetnek a munkavállalóknak, hogy növeljék a
termelékenységüket.

Kérdés: mi a kapcsolat a bér és a munkatermelékenység

között?

(1) Egészségesebbek a munkavállalók.

(2) Alacsonyabb a kilépés kockázata.

(4) Csökken a morális kockázat (aszimmetrikus informáltság).

2. A 24
Köszönöm a figyelmet!
email: bodnar.gabor@eco.u-szeged.hu
 Pénzügyi alapismeretek

Dr. Bodnár Gábor

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Közgazdaságtan (Szeged, 2019 Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

 bevezetni a pénzügyi és beruházás-
gazdaságossági számítások alapjaiba.

1. Pénzügyi alapismeretek
2. Befektetések és beruházások

02
 Ma vagy holnap kapnál szívesebben
100 eurót?

Miért?

1. Pénzügyi alapismeretek 03
 egy mai forint értékesebb a

(1) Infláció:
(2) Hozam: a jelenbeli pénz képes hozamot termelni.
(3) Likviditás: a jelenbeli pénz alacsonyabb tranzakciós
költséggel felhasználható.
a jelenbeli fogyasztást többre

1. Pénzügyi alapismeretek 04
 azt mutatja meg, hogy adott kamatláb mellett egy

: future value).
: jelenbeli pénzösszeg (present value).
: kamatráta (rate). A kamatlábat százalékban, a kamatrátát
tizedes tört alakban fejezzük ki.
: number).

1. Pénzügyi alapismeretek 05
 Például (1)

Kérdés: mennyi ér három év múlva a ma birtokolt 100 euró,

ha a kamatláb 10%?

-kamat
számítás.

1. Pénzügyi alapismeretek 07
 Jelenérték számítás

Jelenérték: azt mutatja meg, hogy a jelenben érvényes

kamatláb mellett mekkora pénzösszegre van ma szükség

: jelenérték (present value).

diszkontráta (discount rate), kamatráta.
: discount factor)

1. Pénzügyi alapismeretek 06
 Például (2)

Kérdés: mennyit ér ma egy három év múlva esedékes 100

euró, ha a kamatláb 10%?

A jelenérték számítást másképpen diszkontálásnak, vagy

leszámítolásnak nevezik.

1. Pénzügyi alapismeretek 08
 Feladat

A kifizetések jelenértékeinek összehasonlításával döntse el,

-os kamatláb
mellett: a jelenbeli 100 ezer Ft-
évben minden év végén esedékes 35 ezer Ft-ot?

-t választjuk, mert .

1. Pénzügyi alapismeretek 09
 Speciális pénzáramlások (1)

Pénzáramlás (cash-flow): a befektetéshez kapcsolódó

bevételek, illetve kiadások sorozata.

Vannak olyan pénzáramlások, amelyekkel kapcsolatban

gyakran felmerül a jelenérték számítási feladat.

(1) Konstans örökjáradék: olyan pénzáramlás, amely

végtelen számú egyforma tagból ( ) áll.

1. Pénzügyi alapismeretek 10
 Speciális pénzáramlások (2)

(2) Konstans véges járadék (annuitás): olyan pénzáramlás,

amely véges ( ) számú egyforma tagból ( ) áll.

szokták közölni.

1. Pénzügyi alapismeretek 11
 Mi értelme az örökjáradéknak, ha
úgysem élünk örökké?

1. Pénzügyi alapismeretek 12
 Annuitás és örökjáradék

100 euró és 10%

kamatláb esetén.

1. Pénzügyi alapismeretek 13
 Inkább biztos vagy inkább
bizonytalan 100 eurót kapnál
szívesebben?

2. Befektetések és beruházások 14
 A kockázat

Bizonytalanság: egy cselekedet több hozzá tartozó kimenetellel

rendelkezik, de nem ismerjük ezek körét, sem pedig a

Kockázat: egy cselekedet több hozzá tartozó kimenetellel

rendelkezik, és ismerjük ezek körét, valamint a bekövetkezések

-számítás segítségével tudjuk bevonni a

költség-haszon elemzésbe. Másképpen a költség-haszon elemzés

2. Befektetések és beruházások 15
 Példa (1)
1. játék: 100 euró bankkal indulsz, majd feldobok két érmét.
nyereségként -át
-kal csökken a bankod.

Kérdés: érdemes-e ilyet játszani?

A várható érték ( ) pozitív

tehát érdemes játszani ezt a
játékot.

2. Befektetések és beruházások (Brealey Myers 2005, 172 173. o.) 16

 Példa (2)
2. játék: 100 euró bankkal indulsz, majd feldobok két érmét.
nyereségként 35%-át
25%-kal csökken a bankod.

Kérdés: melyik játék a kockázatosabb?

2. Befektetések és beruházások (Brealey Myers 2005, 172 173. o.) 17

 Példa (2)

A két játék várható értéke megegyezik, azaz egyforma a hozama.

és
és

A második játék kockázata magasabb, mert a varianciája ( ) és a

szórása ( ) is nagyobb.
2. Befektetések és beruházások (Brealey Myers 2005, 172 173. o.) 18
 Kockázat és diverzifikáció
Diverzifikáció: a kockázatcsökkentés azon módja, amely
során egy nagyobb kockázatot több kis, egymástól
független kockázattal helyettesítünk.

Portfólió: az általunk birtokolt értékpapírok halmaza.

Egyedi kockázat:

Piaci kockázat:
.

2. Befektetések és beruházások 19
 Kockázat és diverzifikáció
Portfólió diverzifikációval az

a piaci kockázat nem.

2. Befektetések és beruházások 20
 Befektetési alternatívák

Befektetés: valamilyen (pénzügyi) eszköz vásárlása

haszonszerzés céljából.

Beruházás: olyan befektetés, amely során a pénzt valamilyen

reáleszköz megvásárlására fordítják.

Kötvény:

Részvény: .

2. Befektetések és beruházások 21
 A nettó jelenérték

Nettó jelenérték: befektetés értékelési technika, amelynek során

a befektetési alternatívához kapcsolódó összes pénzáramlás
jelenérték összegét határozzuk meg.

: nettó jelenérték (net present value).

: nettó pénzáramlás (cash-flow).
: a befektetés induló költsége.
a befektetés hasznos élettartama alatti
pénzáramlások jelenérték összege.
2. Befektetések és beruházások 22
 NPV döntési szabályok

(1) Az a befektetést érdemes megvalósítani, ahol .

(2) Több alternatíva közül a legnagyobb NPV-vel

érdemes választani.

A nettó jelenérték a költség-haszon elemzés egy gyakorlatban is

hátrányával.

2. Befektetések és beruházások 23
 Feladat
Egy kormányzati projekt 100 000 dollárba kerül és öt éven
keresztül (minden év végén) 30 000 dolláros hozamot ígér.
Az ötödik év végén a projekt felszámolása (rekultiváció stb.)
20 000 dollárt igényel. Érdemes-e megvalósítani a projektet,
ha a diszkontkamatláb 10%?

, vagyis érdemes.

2. Befektetések és beruházások 24
Köszönöm a figyelmet!
email: bodnar.gabor@eco.u-szeged.hu
A pénzügyi rendszer és az infláció

Dr. Bodnár Gábor

Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Közgazdaságtan (Szeged, 2019 Dr. Elekes Zoltán anyaga alapján

 bevezetni a pénz, a pénzügyi rendszer és az
infláció közgazdasági elméletébe.

1. A pénzügyi rendszer
2. Az infláció

02
 megállapodtak a munkamegosztás és kereskedelem
hasznosságában.

Probléma: az árucsere (barter) tranzakciós költségekkel jár.

1. A pénzügyi rendszer 03
 Mit várnánk el egy cserét

1. A pénzügyi rendszer 04
 A pénz

Pénz: olyan eszköz, amely betölti a pénzfunkciókat.

Elszámolási eszköz:
meghatározását.
Csereeszköz:
Fizetési eszköz: alkalmas a vagyon egyoldalú átruházására,
adósság törlesztésére.
Vagyontartási eszköz:

1. A pénzügyi rendszer 05
 Pénztörténet

Árupénz:
szerepét.

Pl. szarvasmarha, bor, olívaolaj, dohány, só, kagyló, bálnafog,

Pénz a fogolytáborokban a második világháború idején.

1. A pénzügyi rendszer 06
 Pénztörténet

Az árupénz kívánatos tulajdonságai: pl. értékálló, osztható,

hamisítható.

Arany standard: olyan árupénzrendszer, ahol az arany tölti

be a pénz szerepét.

1. A pénzügyi rendszer 07
 Pénztörténet

A Yap fei. A kövek

vonatkozó hivatalos bizonylatot is.

1. A pénzügyi rendszer 08
 Pénztörténet

önmagában értéktelen eszköz,

amelynek értékét az állam biztosítja.

(1) Az állam csökkenti a tranzakciós költségeket (aranyérme).

(2) Az állam aranybizonylatokat állít ki.
(3) Ha senki nem akarja aranyra váltani a bizonylatot, akkor
nem baj, hogy nem lehet.

A modern pénz hitelpénz, amelynek arany helyett a gazdaság

teljesítménye a fedezete.

1. A pénzügyi rendszer 09
 Kereskedelmi banki pénzteremtés

Tartalék: azok a bankbetétek, amelyeket a bank nem helyez

ki hitelként.

Tartalékráta: a betétek tartalékként tartott hányada.

Résztartalékolású bankrendszer: olyan bankrendszer, ahol

a bankok a betéteknek csak egy részét tartják tartalékként.

1. A pénzügyi rendszer 10
 Kereskedelmi banki pénzteremtés
Pénzmultiplikátor (1/t): az a
pénzmennyiség, amelyet a
bankrendszer egységnyi
tartalékból teremt.

1. A pénzügyi rendszer 11
 Feladat

A gazdaságban 1000

. Mekkora ebben a gazdaságban a nominális

pénzkínálat?

1. A pénzügyi rendszer 12
 Kereskedelmi bankok: a megtakarítók és a megtakarítások
felhasználói közötti pénzügyi közvetítést végrehajtó
intézmények.

Központi bank:

Monetáris politika: a pénzmennyiség szabályozása.

1. A pénzügyi rendszer 13
 A monetáris politika eszközei

Tartalékkövetelmények:
minimális tartalékráta.

Diszkontráta: a bankoknak nyújtott jegybanki kölcsön

kamatlába.

a jegybank értékpapírok vásárlásával,

vagy eladásával szabályozza a pénzmennyiséget.

1. A pénzügyi rendszer 14
 A jegybanki alapkamat alakulása

1. A pénzügyi rendszer 15
1. A pénzügyi rendszer 16
 Árszínvonal és infláció

Infláció ( ): a pénz vásárlóerejének csökkenése, másképpen

az árszínvonal emelkedése.

Kérdés: miért változik a pénz értéke hosszú távon?

2. Az infláció 17
 Pénzpiac és infláció

Pénzkínálati függvény hosszú távon (MS): a jegybank által

meghatározott pénzmennyiség a gazdaságban.

Pénzkeresleti függvény hosszú távon (MD): a gazdasági

szektorok által tartani kívánt pénzmennyiség az árszínvonal
függvényében.

Egyensúly árszínvonal hosszú távon: a pénzkereslet és

pénzkínálat egyensúlya az árszínvonal ingadozásán keresztül.

2. Az infláció 18
 Pénzpiac és infláció

2. Az infláció 19
 Monetáris expanzió

2. Az infláció 20
 A pénz mennyiségi elmélete

Mennyiségi pénzelmélet: a rendelkezésre álló pénz

mennyisége határozza meg az árszintet, és a pénzmennyiség
növekedési üteme határozza meg az inflációt.

Klasszikus dichotómia: a pénzegységben mért (nominális)

változók és a fizikai egységben mért (reál) változók
elkülönülése.

Pénzsemlegesség: a pénzkínálat változása hosszú távon nem

hat a reálváltozókra.

2. Az infláció 21
 A pénz mennyiségi egyenlete

M: pénzmennyiség
V: a pénz forgási sebessége, a pénz tulajdonosváltásának
üteme
P: árszínvonal
Y: jövedelem

V és Y állandósága esetén M növekedése P növekedését

(inflációt) okozza.

2. Az infláció 22
 Az infláció társadalmi költségei

(2) Étlapköltségek
(3) Árak relatív változékonysága

(5) Infláció keltette adótorzítások

(6) Hitelezés nehézségei

Hiperinfláció:
mértékben emelkedik.

Ilyenkor a pénz nem tölti be a pénzfunkciókat!

2. Az infláció 23
 Az árszínvonal mérése

Fogyasztói árindex (CPI): egy reprezentatív háztartás

fogyasztói kosarának árváltozása. A KSH méri.

A fogyasztói árindex csak fogyasztási cikkekre vonatkozik.

megváltozását nem méri.

GDP-deflátor: a nominál és reál GDP hányadosa.

2. Az infláció 24
 Az fogyasztói árindex alakulása

2. Az infláció 25
 Az fogyasztói árindex alakulása

2. Az infláció 26
 Az fogyasztói árindex alakulása

2. Az infláció 27
 Az fogyasztói árindex alakulása

2. Az infláció 28