Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

(olvasónapló)

Szerző: Móra Ferenc

A mű címe: Kincskereső kisködmön

Műfaj: ifjúsági regény

A mű keletkezése:

Az író a regény megírásakor (1918) nem elsősorban tényleges

élményeit írta meg, hanem gyermekkora érzéseit örökítette
meg.

Rövid tartalom:

"A szeretet az élet!" Ezt megtanulni nem kis feladat, főleg

Gergő számára. A kisfiú és szülei nagy szegénységben élnek
egy malomházban. A szülők odaadással, bölcsességel és nagy-
nagy szeretettel nevelik gyermeküket. De hát milyen egy
gyermeki lélek? Szerintem, ezt mind tudjuk a legjobban.
Gergő mindig álmodozik, terveket sző, és szeretne olyan
gazdag lenni, mint a vele egykorú és egy társaságban lévő
gyerekek. Mindent odadna azért, hogy szép ruhákban
járhasson, főként egy csizmáért, amelyet a bíró fia húz a
lábára nap mint nap. És láss csodát, Gergő megkapja vágyai
tárgyát, a csizmát. Aztán szép lassan rá kell jönnie, hogy ez
sem teszi boldoggá, hiszen a csizmában nem lehet sem járni,
sem pedig kapálni. Pedig a fiú számára a boldogság keresés
mellett fontos a munka szeretete is, hiszen az erőt és
önbizalmat ad az embernek. Mégis valahogy Gergőn
elhatalmasodik a gazdagság iránti vágy, amiből nem akar
engedni. Erre a helyzetre pedig nincs más megoldás csak és
kizárólag a mesék világa.

Azt gondolja, hogy: "Ki ma szegény, holnap gazdag lehet!"

Talán így van, talán nem. Mindenesetre az édesapa
megpróbál kedvében járni a fiának és egy ködmönt ajándékoz
neki, amelyben egy tündér lakozik. A kiskabátot a szülők féltő
gonddal és szeretettel készítették, hátha majd ez valamelyest
enyhít a fiú gazdaság iránti vágyán. Gergő türelmetlenül várja
már, hogy elkészüljön a nagy mű, és persze mindjárt egy
álmot is kapcsol hozzá. Azt képzeli, hogy a ködmön őt kincses
nagyúrrá fogja tenni. Épp hogy elkészül a ruhadarab, amikor a
fiú édesapja elhalálozik, de a szívében lakozó tündér tovább él
a ködmönben és végigkíséri Gergő további életét, amely
eléggé nehézkesnek ígérkezik.

Szép lassan rájön, hogy a vagyonos emberektől sok jót nem

várhat, mert azoknak a szíve üres és nincs benne semmi
emberi érzés. Felismeri, hogy vannak jó és rossz emberek, és
a ködmön is csak akkor simul jól az emberhez, ha jót
cselekszik, emberségesen viselkedik. Így aztán, ha bűnt követ
el, a kabát szorítani kezd, és már egyáltalán nem kényelmes
viselet. Az élet nagy igazsága kezd Gergő számára is
egyértelművé válni, miszerint a tündér nem is az ő
ködmönében lakozik, hanem az emberek szívében.
Segítségével valódi kincsre lel, megtalálja önmagát és a saját
lelkéhez vezető utat.

SZÉPEN SZÓLÓ MUZSIKA

Gergő egy utcai árusnak friss vizet adott, s az cserébe egy

körtemuzsikát adott neki, ami csak akkor szólal meg, ha jó
gyerek fújja. Egész végig fújta Gergő, még a beteg húgának
sem akarta odaadni. Később már odaadta volna, de Marika
meghalt. Onnantól kezdve nem szólalt meg a körtemuzsika.

A CINEGÉK KIRÁLYA

A gyermeki bú hamar elszáll, s Gergő néhány nap múlva

kedves időtöltésének hódolt, cinegét fogott. Messzi Gyurka
szerint ez nem a cinegekirály volt. Onnantól Gergő csak a
legszebb cinegét akarta megfogni, ami sikerült is. Ám oly
szomorúan énekelt, hogy a fiú elengedte. Másnap őt is ágyba
kényszerítette a torokgyík. A fiú lázálmában a cinegekirály a
halál fekete hollójával harcolt.

AZ ŐSÖK KINCSE

Ferkó betegsége hamar elmúlt, s étvágya jobb volt, mint

valaha. A szegénység ellenére galambhússal kényeztették
volna, ha Küsmödi be nem lépett volna és meg nem ette
volna. Furcsa szavakkal állítólag kiűzte Gergőből a torokgyíkot,
majd az apját akarta az ősök kincsének keresésére rávenni, de
ez sikertelen volt.

A SARKANTYÚS CSIZMA

Gergő elhitte az ősök kincséről szóló mesét. Sőt Küsmödi

bogarat ültetett a fülébe s csizmát akart venni magának. Noha
itt-ott segédkezett a fiú, a kis pénzből szülei ábécéskönyvet
akartak venni neki. Végül megkapta szüleitől s erősen
dicsekedett vele mindenkinek, de csizmában nehéz egy
mezítlábas gyereknek a mindennapjait élni. - Látod, így jár a
csirke, mikor fecskét akar játszani. Ne kívánkozz te sarkantyús
csizmára, mezítláb is megnőhetsz akkorára, mint a bíró fia.-
mondta az apja.

HOGYAN TANULTAM MEG OLVASNI?

A tél beszorította Gergőt a sutba, s ott talált ki furcsa

játékokat. Az apa elhatározta, hogy ideje lenne iskolába járatni
a fiút. Az anya féltette-óvta mindentől a fiút. Nem engedte ki
a nagy télbe sem, ezért otthon tanította írni. Az s betűhöz
különös emlékek fűzik Gergőt és az írót egyaránt.

A GYÉMÁNTCSERÉP

Később megkapja az Ezeregyéjszaka meséit, amely hatására

Gergő Aladdin szerepébe éli bele magát, s egyből fel is megy a
padlásra csodalámpát keresni. Csak egy üvegdarabot talál,
ami képes volt megváltoztatni az őt körülvevő környezetet.
Gergő úgy gondolja, hogy a tükörben Tündérországot látja,
pedig csak a törött üveg töri meg a fényt. Ez lesz a
legféltettebb kincse, de nem sokáig. Mikor egyik séta
alkalmával egy templom ablakán bekukucskál, s meglátja Isten
képét, a szomorú arcot látva neki ajándékozza a kis
üvegdarabot. A templomban alszik el, s csodás álmot lát: Isten
vidáman osztja szét a kegypénzt a szegények között, s még egy
angyal is segít neki.

MIBEN LAKIK A MAGYAR TÜNDÉR?

Gergő hazafelé tart. Nem is gondolja, hogy szülei és mindenki

őt keresi. otthon jóllakatták, ő elmesélte törtnetét, de
mindenki csak álomnak hitte azt. Amikor megkérdezik tőle,
hogy mi szeretne lenni majd az életben, Gergő egyből rávágja:
kincskereső. Gergő kifejti, hogy Aladdinnak ott volt a
lámpában a szellem, de neki sem lámpája, sem segítő
szelleme nincsen, ezért édesapja megígéri neki, hogy varr egy
kisködmönt számára, s szellem helyett tündér fog lakozni
benne, aki segíti Gergő útját. A ködmön csak akkor
varázserejű, ha a gazdája viseli, ezért télen-nyáron hordania
kell, s csak az igazat mondhatja benne.
AZ UTOLSÓ ÖLTÉS

Készül is a ködmön, de édesapja hamarosan meghal. Gergő

úgy gondolja, hogy a tündér, akit eddig nem látott, apja
halálakor költözött bele a ködmönbe. Édesanyjától a tündérek
felől érdeklődik, hogy mikor látni őket, mert idáig még egy
sem jelent meg neki. Édesanyja azt mondja Gergőnek, hogy
ha segített már a koldusokon, akkor bizony látott már tündért
is. Gergőnek sem kell több, elmegy hát és segít szegényebb
barátain.

MEGY A KÖDMÖN VILÁGGÁ

Bordács keresztapa később elviszi őt saját földjére, mondván

felneveli a gyermeket, s megtanítja az életre. Gergő azonban
dühös lesz amiatt, hogy étlen-szomjan kell dolgoznia a
földeken, ráadásul a ködmönét is el akarják adni. Gergő úgy
dönt tehát, hogy hazaszökik édesanyjához.

CSONTOS SZIGFRID

Az anya örül, ugyanakkor tudja , hogy nagy a szegénység is.

Gergő hajlandó inkább elmegy inasnak valahova, csakhogy a
ködmön az övé maradhasson. Be is áll Csorbóka úrhoz a
könyvesboltba, s míg az úr a városban intézi ügyeit, Gergő
talál magának egy érdekes könyvet, amit olvasgathat. Közben
jönnek, és a könyvet szeretnék megvenni, de Gergő inkább
lekenyerezi az embereket Csorbóka úr mézeskalácsaival,
csakhogy békésen végig tudja olvasni a könyvet. Csorbóka úr
rájön Gergő tettére, ezért elzavarja őt.

MALVINKA
Gergő megismerkedik Malvinkával, akiről azt hiszi, hogy a
ködmönben lakozó tündér, pedig nem más, mint varrónő.

MEGURASODOM

Malvin megtanítja Gergőnek, hogyan is kell udvariasan ennie,

innia, hogyan viselkedjen elegánsan, úrhoz illő módon.
Malvinka szinte pótanyukája lesz Gergőnek.

GÁ-BOR-KA, GÁ-BOR-KA...

Eljön az iskolakezdés ideje, amitől Gergő fél egy kicsit.

Gáborka mellé ültetik, akinek édesapja varga, ezért gyönyörű
csizmája van. Malvin készíttet édesapjával egy csizmát Gergő
számára, ami egyfolytában Gáborka nevét csikorgatja: „Gá-
bor-ka!”. Egy nap azonban Gáborka hiányzik az iskolából –
meghalt. A varga készít még egy utolsó csizmát fiának,
mondván a mennyben is jól kell kinéznie. A csizmát valójában
Báró cigány öt mezítlábasának készítette.

PULI

Gergő társait szemléli. Némelyik teljesen más , mint ő.

Nagyon megszégyenül, amikor Cintula kutyának hívja, mert a
pad alatt bujkál.

NÉHA A BŐ KÖDMÖN IS SZORÍT

Gergő barátja halála után nem megy már játszani a többi
gyerekekkel, de kis idő elteltével újra barátai felé fordul. Úgy
érzi, hogy egy láthatatlan szem figyeli őt, mert a ködmön
szorítani kezdi, amikor tétlenül hagyja, hogy édesanyja
cipekedjen. Miután pedig szégyenkezve édesanyja segítségére
siet barátaival, a ködmön azon nyomban kienged.

AZ EZÜSTKÖRÖM

Gergő továbbra is nagy képzelőerővel bír. Malvinka gyűszűjét

ezüstkörömnek nézi. Nem tetszik neki a város, csupa furcsa
ember van ott.

A BŰBÁJOS ELŐKERÜL

Az iskola a piacra nézett. A sok portéka a fiúkat kicsalogatta.

Gergő ismét bajba került, mert Cintulára hallgatott. Végül ő
nem figurázta ki Küsmödit.

A KIS BICE-BOCA

Egy nap új osztálytársuk érkezik, aki két mankóval közlekedik.

Egyik gyerek sem szeretné, hogy az új fiú mellett kelljen ülnie,
ezért kénytelen a kemencekuckóban meghúzni magát a
tanítás alatt. A kis bice-bócáról kiderül, hogy Küsmödi
Kelemen unokája. A többiek látják, hogy a kisfiú nem is hozott
elemózsiát magával, ezért kisegítik őt egy kis étellel, s együtt
kísérik haza. Kezdik befogadni bice-bócát, akit a tanító Gergő
mellé ültet, így hamarosan jó barátokká válnak.
PÉTER APÓ

Egy nap nem Küsmödi ment a kis bice-bócáért. Péter apó volt
az, aki szintén a bányában dolgozott régen. Ő nem volt olyan
félelmetes. Gergő szívesen beszélgetett volna vele. Ő levitte a
fiúkat a bányába is.
AZ ÉGBELÁTÓ

Közeledik a Karácsony, s a tanító versenyt hirdet a tanulók

között: a legjobban teljesítő tanuló kap tőle egy égbelátót.
Gergő és a kis bice-bóca között folyik a verseny, ami egy
matematika dolgozaton múlik.Bice-bóca hibátlanul oldja meg
az összes feladatot, de a dolgozatfüzeteket Gergő viszi el a
tanítónak, így út közben lehetősége van átírni bice-bóca
füzetében az eredményeket, hogy az égbelátót
megszerezhesse. Délután már viszi is a tanító bácsi az
égbelátót Gergőnek, s felállítja az udvarban. Ám Gergőt a
kisködmön úgy szorítja, hogy már nem bírja elviselni. Nem
véletlenül, hiszen nemcsak a tanítót csapta be, hanem bice-
bóca barátját is.

ELVISZ A MARKOLÁB

Lelkiismeret-furdalása van, ezért úgy dönt, hogy saját maga

viszi el az égbelátót bice-bóca barátjának, s bocsánatot is kér
majd tőle. Ám eltéved a sötétben, s egy bányagödörbe zuhan.
Magához tér, majd a bányajáratokon át jut el Petihez, vagyis
bice-bócához. Peti elmeséli, hogy mindig olyan ködmönről
álmodozott, mint amilyen Gergőnek is van. Gergő nemcsak a
messzire látót hagyja ott, hanem leveti ködmönét is, s ráhajtja
az égbelátóra. Ekkor hirtelen felrobban a bánya.

A KÖVEK MEGSZÓLALNAK

Az utolsó részben minden jóra fordul. Már tavaszodik, amikor

Gergő magához tér a kórházban. Pálistók Peti és ő
megmenekültek a bányarobbanástól, de Küsmödi sajnos
odaveszett. A bányacéh ünnepélyesen saját gyermekévé
fogadja a két fiút, és vállalja a neveltetésüket, taníttatásuk költségeit.