A kladvény 2011. év 01. h6 10. naptél tankénywvé nyilvanitési engedélyt kapott a KHF/135-2/20111 szami hatérozattal [Akényy megfelel az Oktatisl Minisztrium kerettantervének (17/2004, (V.20)] 65 a NemzetiTankényvkiad6 kerettantervének [17/2004 (V. 20) ‘A konyy megfelel 2 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. szmu mellékletében szereplo kompetenciafejleszt6 oktatasi programcsomag kerettantervének. A tankbnyy ésszhangban all a NAT 2007-tel Birla Teiermayer Attila fizikatanar Konzultans: ddr. Maak Pal Andor fzikus A szbvegértés feladatokat készitette: Vincze Ferenc Felelis szerkeszt6: Medayes Sandommé Grafikal szerkes2t6: Slezak Hlona Fedélterv és tipografia: Bansti Janos ~ Rockwell Design Kft. Boritofoté: © Cenorman, Still / Dreamstime.com Az illusztriciohat késztette: MegyeriJozsel, Weep Bt. Fotdk saszér Daniel, Hidvégi Tamés, S& Phovoir-Liberty képtigynokség, MTIFot6: Rosta Tibor, Vadsz Séndor, NTK archivum ‘© Dreamstime.com: Tatik22, Monkeybusines, Dgm007, Alterfalter, Tebnad, Devonyus, Deepfrogl7, Romica, Hugofelix, Andreus, ‘Thomland, Silverstore, Dimitrisukrov, Reichi, Yuri_arcurs, Loskutnikov, Ctwine A tankénywé nyilvénitds eljarasban kirendelt szakértok: Dr. Fitori Péter, Kertal Helga, Zarubay Attila ‘© Urban Janos, Nemzeti Tankonyvkiad Zrt, 2009. ISBN 978-963 -19-6556-8 NemzetiTankonyvkiadé Zr a Sanoma company + www.ntk hu Vevoszolgélatinfoantk.hu «Telefon: 06 80 200 788 ‘Akiadasért felel: Kiss Jinos Tamas vezérigazgat6 + Raktéri szém: 0088 - Miszakiigazgat6: Babicsné Vasvari Elka ‘Miiszaki szerkeszt6:Szalay Iidikd «Terjedelem: 18,54 (A/S) iv -Tomeg: 410 gramm 1.kiads, 2011 -Nyomdai eldkészités: Austral Bt Készilt a Gyomai Kner Nyomda Zrt-ben, a nyomda alapitésénak 128. esztendejében Felelos vezet6: Fazekas Péter vezérigazgato Tel. 66/887-400 «http://www qyomaikner.hu + E-mail: knernyomda@gyomaikner huTartalomjegyzék 1. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Ismétlés 5 EEE nyuave tattesek 6 EB. nto1g3 tottések - etektromos éram 10 EB Acamtrok, srammeres 4 [GE Feszuttség, feszattségméres 18 EE ohm tarvenye 22 EG Acellensilss, a tesziltség és a1 dramerésség kiszamitasa 26 [EE tuzal ettenstiasa, az ellensilas homérsékletfuggése (Kiegészit6 anyag) 30 Osszefoglalas 34 Didkszemmel 40 Toe EB tte [ED tttenattésok pathuzamos kapcsolésa 46 Gsszetett hdlézatok (Kiegészit6 anyag) 50 illdsok soros kapcsoldsa 42 Az dram hatasai 54 FE) Az elektromos munkavégrés 58 FE) Aramforrssok (Kiegészit6 anyag) 62 Gsszefoglalas 66 Didkszemmel 72 Paes 39 EEE mégnesség 4 FE} az dram mégneses hatésa 738 FES indukciés jelenségek 82 FEZ vattakors teszultség és éram 86 EE transzformstorok 90 FE Fora6 gépek (Kiegészit6 anyag) 94 Osszefoglalés 98 Didkszemmel 104 EB} a teny terjedése 106 EEE siktaxrak 110 E23 combtatck 114 EE} A teny torese 118 EE} erizmat, lencsék 122 EE) optikai esakoxsk és a latas 126 j26 Szinek és légkori fénytan 130 Osszefoglalis 134 Didkszemmel 138 Ev végi ésszefoglalis 140 Fogalomtér - targymutaté 142{4-3 WW kedves Nyolcadikos Diak! @ Tovabb folytatjuk barangolésunkat a fizika fejezetei kéz6tt. Tavaly a mechanika és a hotan leckéivel is- merkedtél meg, Idén az elektromossagtan, az elekt- romagnesesség és a fénytan rejtelmeibe nyersz be- pillantast. © Elektromos eszkézdket nap mint nap haszndlsz, de a természet jelenségei kozott is szmos az elektro- mosséggal, magnesességgel dsszeftiggé, vagy fény- tani tiinemény. Bizonyara sok olyan kérdés fogalma- z6dott meg benned ezekkel kapcsolatban, amelyek- re ebben a kényvben valaszt kapsz. @ Ha nyitottsdggal és dllandéan kérdéseket foltéve jarsz kelsza vilagban, akkor életed gazdagabb, érde kesebb lehet. © Megtapasztalhatod, hogy a feltehet6 kérdéseidnek soha nem érsz a végére, hiszen minden valasz Gjabb kérdést szil, Es taldn meglepédve veszed észre azt is, hogy a fzika nem nytigés, minél hamarabb letud- ni valo kételesség lesz, hanem a téged korilvev6 na- ayon érdekes vilégra nyild ablak, Be ne ee ca age) lvashatsz. Erdemes elolvasnod, Piensa nay ‘A magyar-angol miniszétér az idegen nyelvi tajekozottsagot seaiti Nem torekedtiink teljességre, csupan néhany fontosabb kulesszét adtunk meg. # A tankényv leckéinek els6 oldala megtanuland mereteket tartalmaz. A kévetkez6 harom oldalon feladatokat taldlsz. Ezek nagy része nem kész, ko- rébban megtanult tananyag ismeretét kéri szamon, hanem kéz6s gondolkodésta serkentve Uj ismere- tek elsajétitésdhoz vezet. Azt is mondhatjuk, hogy ez tankonyy jelenlegi allapotaban egy félkész péi dany, amely a te értékes kézremtikédéseddel készil el egészen. ‘© Atankényvcsalad szerz6i gy gondoljék, hogy a Ké- 26s felfedezés 6rémtelibb tanulast tesz lehetdvé, mint a tananyag leadasanak és szdmonkérésének monoténidja. ‘© Azt azonban nem titkolhatjuk, hogy a tanulés eréfe- szitést, elszéntsAgot és kitartast igényl6 tevékenység, @ Minden lecke végén az adott leckéhez kapcsoléd6 szévegértési feladat, magyar-angol szészedet és in- ternetes linktar is talalhato, Oromteli és sikeres munkat kivan aSzer26 oT ream arr Srnec ea cat seam Eee Linkgydjtemény Azinternetes oldalak cimgydjteménye a tananyag- gal kapcsolatos érdekességek elérési utvonalat tar- talmazza, Nem utaltunk minden lecke végén az élta- linos gydjtéoldalakra, és természetesen nem tantet- ‘tink fel minden lehetéséget sem, de ‘a Nemzeti Tankényvkiadé www.ntk.hu/Panorama aloldalan mindig megtalélhatéak lesznek az aktudlis és. természetismeret tantérayakhoz F kapcsolédé tovabbbi weboldalak cimei.| Megfigyelés, kisérlet, mérés @ A természet megismerésének egyik modia a jelenségek. megfigyelése. A kisérletekben mi magunk teremtiink colyan kortlményeket, amelyekben a vizsgiit jelenség j6! megfigyelhets. A kisérletekb6I szerzett tapasztalatainkbol a jelenség jel legére vonatko26 osszefiiggéseket allapitunk meg. A KF sérletek soran a jelenségrél méréssel nyertink adatokat. mennyisegek mértékegységek © A kisérletekb6l és mérésekbé!_matematikai alakban megfogalmazott dsszefiiggéseket, fizikai térvényeket dllapitunk meg. A mérés eredmenye egy mérészém és egy mértékegység. Wi testek mozgasa © Egyenletes mozgés: a test egyenlé idék alatt egyenl6 Utakat tesz meg, Sebességének nagységa allandé. © Egyenletesen valtoz6 mozgés: a sebesség mésodper- cenként ugyanannyival véltozik; dllandé a gyorsulés A szabadesés ilyen mozgés, gyorsulisa: g = 9,81 m/s WH a dinamika alapjai © Newton térvényei wm L Atestek sebességvaltozésat mindig mas test okozza. ws Il Az 1 kg témegd test gyorsulisa 1 N erd hatdséra 1 mm/s, (Témoren: F= m0). w Il Ha az A test erdt eft ki B testre, akkor a B testis rot fejt ki A-ra. A két er6 egyenlé nagységu,ellentétes iré- nyi, 65 egy egyenesbe esnek. (Téméren: F,.x=-Fyou) © Nehézségi eré: a Fold altal az m témega testre kife)- tett er6. A Fold kézéppontja felé mutat, nagységa pedig az az er6, amellyel a test hiizza a felfuggesztést, ‘vagy nyomja az alétémasztast. © Stirlédasi és kézeg-ellenallési erdk: a cstiszdsistirléds- si e16, tapadési eré, gérdillés ellendllas, kézegellendilés. ‘© Munka: az er és az end irényaba es6 elmozdulés szor- zata. Fajtdi: emelési, gyorsitsi,feszitési munka ‘© Energia: a testek munkavégzd képessége. A mechani kai energia fajtai: helyzeti, mozgési, rugalmas energia ‘A mechanikai energia megmaradésdnak tétele: ha a stir- l6dasi és a kézeg-ellensllasi er6 elhanyagolhatéan kicsi, akkor a test dsszes energidja a mozgas folyaman allandé. ‘© Forgatényomaték: az etd és az erdkar szorzata, az er6 forgaté hatasanak mertéke, WE A nyoma ‘© Pascal trvénye: a nyugvo folyadékra hato Kills6 nyo- més a folyadék belsejében minden irényban gyengitet- lenil tovaterjed © Hidrosztatil nyomds. ‘© Légnyomés: a levegé stlyébol szérmazé nyomds. Nagy: séga a tengerszint magassagSban 100 kPa, felfelé egy- re csokken, ‘© Felhajtéeré: a folyadékba vagy gézba merilé testre haté er6, a test dltal kiszoritott folyadék vagy gaz silyé- val egyenlé. WH htotan © Szilard testek és folyadékok hétégulésa: filgg 2 hé- mérséklet-valtozést6l, a kezdeti térfogatt6l és az anyagi min6ségt6 ‘© Gézok hétagulésa: figg a kezdeti térfogattél, a hémér- séklet-valtozast6l, de nem fiigg az anyagi mindségtél. ‘© Atermikus kélesénhatas sorén bekévetkezé hémér- séklet-valtozés: {Ugg a kélesbnhatasban résztvev6 tes- tek tmegetdl, a homérséklet-kilinbségtél és a testek anyagatdl (fajhdjétol). ‘© Az energiamegmaradés tételének éltalénositésa: energia nem keletkezik a semmibél és nem tik el nyomtalanul, esak egyik energiaformabol talakul egy mésik energiaformaba, ‘¢ Olvadaskor felvett vagy fagyds sordn leadott energia, az olvadashének és a test tmegének szorzata ‘© Forrdskor felvett és a lecsapdéskor leadott energia a forrdshé és a timeg szorzata nyomas: a folyadek stilyabél szarmazéNTL OWL ana hi ac1 44 Elektromos allapot Bizonyos testek dérzsélés hatésdra elektromos Allapotba keriilnek, feltéItédnek. A feltdltédétt testek kisebb térgyakat, papirdarabokat magukhoz vonzanak. Az elektromos éllapotot téltések okozzak. Testek szoros érintkezésekor téltések kerillhetnek at egyik ‘testrdl a mésikra. Kétféle elektromos toltés van: pozitiv és negativ. Az azonos eldjel ellentétes eldjeli taltések ki fel. A tdltések kézti von26,illetve taszitéeré nagységa csokken,ha a toltések tavolsagat noveljuk. Kisméreti tdltetlen — azaz semleges elektromos al- lapotd testeket pozitiv vagy negativ téltésekkel testek egyarant vonzanak. vonzéeré lép Az elektromos dllapotnak anyagszerkezeti okai vannak A testek elektromos allapotat a testet alkoté ato- mok alkotérészei okozzak: Pozitiv elektromos dllapotd testekben a pozitiv téltésdi protonok vannak tébbségben. A negativ elektromos dllapotii testekben a negativ téltésii Testek szoros érintkezésekor elektronok kerilhet- nek at egyik testrél a masikra, Az elektrontibblet- tel rendelkez6 testek negativ, az elektronhidnyos testek pozitiv toltéstiek. Az anyagokat elektromos vezetés szempontjab6l vezetékre és szigeteldkre osztjuk. A vezetékben 2 téltések kénnyebben elmozdulhatnak, mint a szi- getelékben, Az elektromos mez6 ‘Az elektromos tulajdonsig mértéke az elekt- romos téltés. Jele: Q. Mértékegysége: coulomb (kulomb), melynek jele: C. 6,25 trilié elektron talté- sének dsszege 1 coulomb (6,25 trllid = 6,25 - 10" = 6 250 000 000 000 000 000), A toltések Koriil kialakulé teret elektromos mezé- nek nevezziik. Az elektromos kélcsénhatast az elektromos mezé kézvetiti. Az elektromos megosztas Ha elektromos taltétt testtel kézelitiink egy fém- testhez, akkor a fémben a szabadon mozgé elekt- ronok elmozdulnak. tlyenkor toltésatvitel nélkiil Allitunk elé elektromos allapotot. “= Thalész (Kr. e.624-547) gordg tud6s emit, hogy 4 gyapjtival megdérzsélt borostyan kisebb tar- ‘gyakat magahoz vonz. A borostyanké gbrég ‘eve nheKtpov = elektron. William Gilbert (ejtsd: viljem dzsilbert) (1544- 1603) angol tudés, De magnete (A magnesrél) Gimil mtivében a megdirzsélt testek kézti erdt gis electrics’-nak (elektromos eré) neverte {Az elektront Joseph John Thomson (¢jtsd: jozef zson tomzon) (1856-1940) fedezte fel 1897-ben. a | Bilin chien sai lvores sk mia heeI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK 1. gyapjival dérzséit borostyankénél észielte az elektromos dllapot létrejottét Sorolj fel néhény olyan hétkéznapi jelenséget, amely a dérzsélési elektromossaggal kapcsolatos! 2. | Gydjtsiink kisérleti tapasztalatokat! Mianyag rudat vizszintes helyzetében kézépen alatémasztunk egy fig géleges helyzetd tuheggyel. lly médon a rad kénnyen, kis eré hatéséra is el tud fordulni. Sz6rmével megdérzsélt mianyag rudat helyeziink a tihegyre, és eay ugyanigy megdérzsélt mianyag riddal kézelitiink hozza. Azt tapasz- taljuk, hogy az alétémasztott rid a mdsikkal ellentétes irdnyban elfor- dul, tehat a két rid egymast. Ha 2 megdorzsélt mianyag ridhoz bérrel megdérzs6lt Uvegrudat kézelitiink, vonzderét tapasztalunk. Két megdérzsdlt iivegrid kozétt rot tapasztalunk. a A doresdléstdl a testek elektromos allapotba keriiinek, mas sz6- val feltdltédnek. Az elektromos allapotot taltések okozzak. Az elektromosan taltatt testek k6z6tti kdlcsénhatés vonz4sban vagy taszitasban nyilvanul meg, Ebbél arra kévetkeztethetiink, hogy kétfajta elektromos téltés létezik. A bérrel megdérzsélt iivegrid téltését pozitiv téltésnek, a mianyag riidét negativ téltésnek nevezték el Az egyneméd téltések taszitjék egymést, a kiilénnemiek eleisrernoeshisarninaect i aRoteoe vonzzak egymast. a Egészitsd ki a szbveg hidnyz6 részeit! Osszedbrasélés nélkiil a sz6rme és a milanyag rid nem vonzzék egymést, allapotban. Ha a feltéltétt mdanyag ridhoz a szérmének azzal a részével kaze! incsenek \k, amellyel megdérzséltuk, vonzast tapasztalunk, tehat a két test t6ltésii. Okunk van arra gondolni, hogy a két test egy- mast t6ltdtte fel. Az a test is tartalmaz téltéseket, amely nincs elektromos allapotban. Az ilyen test az egyen- 16 mennyiségit negativ és pozitiv tltés miatt elektromosan semleges. Az elektromos dllapotban Iévé tes- tek kézti kélcsénhatds mértéke a két test tavolitasakor fokozatosan : a testek kézelitésekor pedig EM a egymést6l kiilénb8z6 tévolség- ra lévé pozitiy, ill. negativ eldjeld téltéseket ® @ eo @® jelképeznek. Masold le nagyitva a négy abrét a fzetedbe! Jelold megfelel irinyu és hosz- szUsdgu nyilakkal a két tltés kézétt fellépd vonzberét (+ + illetve taszitéerdt (~~). aS 9 ©1. Nyugv6 téltések A tdltések kériil kialakulé teret elektromos mezének nevezziik. A téltétt testek kozvetlen érintkezés nélkiil fejtenek ki erét egymasra. A téltések nem kézvetleniil hatnak egymésra, hanem a kéztik Iévé térben van valami, ami az erdhatést kézvetiti: az elektromos mezé (elektromos erdtér). Az elektromos mez6rdl képet lathatsz a hetedikes konyv 9. oldalan. Hi Feltéltétt méanyag riddal, majd Uvegriddal is kézelitstink véko- nyan csordogalé vizsugarhoz! Tapasztalat: a mianyag és az Gvegnid is vonzdst gyakorolva eltériti a vizsugarat. Itt is megfigyelhet6, hogy az elektromos vonzoer6 fiigg a tavolsagtdl Kézenfekv6, de érdekes kérdés - nézz uténa: miért vonzza mindkét elé- Jell elektromossag a semleges vizsugarat? Flekt rltétt mia id GB ae Minden test részecskékbél all: atomokbél, vagy tébb atombdl allé (Ajelenség magyarazatat nyomon molekulakbol épil fel. kevetheted a https/wosulinet hu : na na ‘emia/labor/polars/potaritas swf Az atomok is dsszetettek: a toltésti atommagbél és Japon) az atommag kériil mozgé téltésti elektronokbsl dlinak. ‘Az atommag pozitiv téltés protonokbé! és semleges neutronokb6l Ail. Egy-eay atomban a protonok és elektronok szama egyenl6, ezért az atom elektromosan A legkiils6 elektronok kevés- bé erdsen vannak kétve a maghoz, mint a bels6k. Nem minden atom stagaszkodik” egyforman a kils6 elektronjaihoz, Példéul a mianyag riidnak erdsebb a vonz6désa az elektronjaihoz, mint a sz6rme rostjai- nak. Ezért ha szérmével megdérzsdljtik a mdanyag rudat, a sz4mos elektront elenged, dtad a m@anyag riidnak. Milyen téltésd lesz a sz6rme, és milyen toltést nyer a mdanyag rid? A dorzsoléssel az egyik testen keletkezett elektrontébblet okozza orc A Lae Do a test toltését, illetve 2 masikon létrejove Azatom zerkezete okozza a pozitiv I a Pérositsd a tagmondatok ‘A fémekben az elektronok egy része nincs az atommaghoz kétve, szabadon elmozdulhatnak; szigeteléknek nevezzikk. az ilyen tulajdonsagu anyagokat vezetdknek nevezzik. Neriehben exabadon BH Azokat az anyagokat, melyekben a tdltések nem mozdulnak el, elmozdulé elektionokI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Az elektromos allapot kimutatasara szolgalé eszkéz az elekt- gomb roszkép. MUkédése: ha a toltetlen elektroszkp gombjéhez feltél- t6tt rudat érintiink, a nidrdl t6ltések vandorolnak at az elektroszk6p- ra. llyenkor a féméllvany és a szintén fémb6! késziilt mutat6 azonos toltésd lesz, A fentiek alapjan és az dbra segitségével folytasd a magyarézatot! forgastengely femallvany ORS emea ec ccc ME ICI eM a chose Oe Rem cy CCC OO ee ees as ere ee cece eee eC Cee utes An rae een oe ae keer Taree Franklin (etsd:frenklin) egyetlen tltésfajtat tételezett fet; e2t identifikdlta (azonositotta) a Dufay (ejtsd: date) ital dvegelek- tromossdgnak nevezett téitésfajtdval. A testek elektromos dllapota attél figa, hogy ebbél az elektromos téltésb6l a testen a rnormdlisndl t6bb van-e, akkor azt mondjuk, hogy a test ivegelektromassdggal, vagy Euler (ejtsd: ajler) szerint pozitiv elektro ‘mossdiggal van tltve; ha viszont hidny dil el, akkor gyantaelektromosstiggal, vagy az Uj elnevezés szerint negatiy elektromos- ssdggal van ellatva. A negativ elektromos toltés tehat a toltés hidnyat jelenti, mds sz6val az elektromos toltéstol megfosztott ‘anyagot. (Fords: Simonyi Karoly: fizika kultdrtorténete) Miben kulénbézik Franklin és a mai fizika felfogdsa az elektromos tltésekrél? elektromos téltés - electric charge elektromos allapot - electrical state ‘elektromos mez6/tér - electric field elektromos vezetd (anyag) ~ electric conductor szigetelé — isolator lam = lightning Azelektromos megosztas jelensége: hetp://www.wfu.edu/physics/demolabs/demos/ avimov/bychptrichptr7_electricity.htm Az..Elektromos hoki" segitségével a tltések kéz6tti erohatasokat tanulmanyozhatod: httpi//phet. colorado.edu/index.php Tesztfeladatok és megoldasaik: http://www.sulinet. hu/tlabor/fizika/teszt/f40.htmI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Aram, dramerdsség Az elektromos éram az elmozdulni képes elekt- romosan téltdtt részecskék rendezett, egyira- nyti mozgasa. Fémekben a vezetési elektronok képesek elmozdulni. Az ram erdssége egy adott fellileten az egységnyi id6 alatt atéramiott toltés nagysagétdl ftigg sramerdsséa = atéramolt toltés dramerésség = edo Az dramerdsség jele: | a taltés jele: Q; az iddé:t lgyi=2 Akkor nagyobb az 4ramerésség, haa veze- 16 keresztmetszetén ugyanannyi idé alatt tobb tél- és dramlik t, illetve ha ugyanannyi téltés keve- sebb id6 alatt éramiik at. Az dramerdsség mérték- egysége az amper; az amper jele: A. c 1 WAS ages Gyakran hasznaljuk még az amper ezredrészét, a milliampert; jele: mA. Aramforras, aramkor Aramforrasok: olyan eszkéz6k, melyek az elektro- mos éramot tartésan fenntartani képesek. llyenek az elemek, zsebtelepek, akkumulatorok. Egy aram- forrésnak két pélusa van: a pozitiv és a negativ. Ha egy dramforrds pélusait fémes vezetén keresz- til dsszekotjuk egy izz6val, akkor a zart éramkor- ben dram folyik (az izzé vildgit) ‘Az ram irénya az Sramforrasok po: t6l a negativ felé mutat. Néhany jellemz6 aramerdsség-érték iv pélusa- zsebszimolégép: 1-5 mA 1O0mA vezetékes telefon: izz6lampa: mikrohullamd sit vasalé: villanybojler: TOA autok éninditéja: 200-400 A villanymozdony: 2000 A aluminiumkohé: 60 000A villam: '5000 A300 000 AI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK EW ranesere mozgatunk Megdérasolt PVC-riddal vigyink eldjeld toltéseket egy elektroszképra. Ekkor az elektroszkép fémbél készilt részein elektron alakul ki, Egy fémrid segitségével késsUk dssze ezt az elektroszk6pot egy téltetlen elektroszk6ppal. Mit tapasztalsz? Milehet az oka? Az osszek6t6 fémriidon at a tltott elektroszkép téltéseinek egy része sérletiinkben tehat ktromos dramot hoztunk létre. a mésikra mozgattunk a fémrtidban: Az elektronok mozgatésat a kilonb6z6 mértékben toltdtt elektroszké- pok k6zotti elektromos mezé végezte. A két elektroszkop téltése ha- mar kiegyenlitédik, ezért az elektronok aramlasa ig tart. Két edényt dsszek6té csében is csak addig dramlik a viz, amig killénbé- 26 magassigdak a vizosziopok. A viz dramlasat a tartja fenn. A vizoszlopok magassagkilinbsége a viz dramlésa kézben csékken, majd hamarosan megsztinik. Az elektroszk6pok kézti toltéséramlas gyengiti, majd megszinteti az dramlast létrehoz6 elektromos mezot. Eaincononn elektromossaggal szétvalasztott téltések széma kic: Sok millié embert kellene folyamatosan PVC-rid feltdltésével foglal- koztatni, hogy annyi téltést nyerjiink, amennyi egyetlen zseblémpa iz- zéjat mékédteti. Olyan eszkézre lenne sziikségiink, amely képes elegendé mennyiségd elektront tartésan mozgatni a fémben. llyen szerkezetek az dramforrasok. Sorolj fel néhany dltalad ismert dramforrast! Ha a zsebtelep két kivezetését (p6lusét, vagy més néven sarkét) egy iz- 26n keresztil dsszekdtjUk, zArt 4ramkér keletkezik. Az izz6 folyama- tosan vilagit, jelezve azt, hogy az aramkétben folyik. A jelenség hasonlit arra, ahogy egy zart cs6vezetékben szivattyti haté- sara viz éramlik, Az aramforrasok két kivezetését megktilénbéztetjlk: pozitiv és pélusrél beszéliink. A péluson tar- t6s elektronhigny, a negativon tartés ail fenn, Az dramforras yelektronszivattydként” makédik a zart Elektrondram az eltéré toltest elektroszkopok kéz6tt nyomas Vizéram Nines ara BB seen BIBS a sromtorss ae sramkor selektronszivattyija”2. Mozgé6 téltések - elektromos dram el Azéramiranya—megallapodés zerint— az éramforrds pozitiv pélusa felél, afogyasztén atanegativpélus felé mutat. Ez a pozitiv téltések mozgésirénya (lenne). A fémekben azonban a pozitiv téltések mozognak. Az elektronok mozgasirinya pedig az elektrontébbletes pélust6l az felé mutat, vagyis a feldl a felé. [gy a fémekben az dram iranya és az elektronok mozgasanak irdnya éppen Az dram iranyanak meglepének ttiné megillapitsa akkor tortént, amikor még nem tudtak, hogy a fémekben a toltésti mozgasa jelenti az elektromos éramot. Gi .., dramerdsség, az dtaramlott Q taltés és az eltelt tid6 kézti dsszefiiggést héromféle alakban hasznaljuk, attél fliggGen, hogy mia keresett mennyiség. Téltsd ki a tablazat dres rovatait! Be Eltelt idé (¢) Ataramlott toltés (Q) Aramerésséq (I) Eltelt id6 (t) A 4) Mennyi az aram erdssége abban a vezetdben, amelyben 1 perc alatt 180 C toltés aramiik at? b) Egy vezetékes telefon /= 10 mA erdsségi arammal mUkédik. Mennyi téltés halad at rajta egy féloras beszélgetés alatt? ) Mennyi id6 alatt halad at a villanymozdony dramszed6jén egymillié coulomb téltés? (Dolgozz a fiizetedben!) ee eeu ce aera’ ‘Avezeteken Ts alatt, Peer Eee Ue ee annyi elektron dramlik at, oe Anecteah age #8 ahany vizesepp ezen oe Pe CU SoU oe at Reece SE Ma ree a ey Pes adie Ue a Ee ere Pere Ce nee eee A ome Recs Baer ee ad eeu aac eee pels a ememe neta) Poe ron athaladasét jelenti Ce eae aoe au Prat eae yee teu Oem CE accu Pree etre cae ae tink; T nap = 2460 erI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Mekkora sebességgel éramlanak az elektronok a vezetoben? Tébbszér hasonlitottuk mér az elektronaramot a vizvezetékben éram- 16 vizhez. A kerti csap megnyitasakor a viz nagyon gyorsan kibuggyan a locsolécs6 végén. A viz éramlési sebessége a csdben azonban ennél j6val kisebb: amig egy vizcsepp a vizmdvekt6l hozzénk érkezik, addig esetleg tdbb nap is eltelik. Uayat 0,2 Aerdsségiidram esetén - pl. azsebizzét a zsebteleppel dsszekOt6 hu- zalokban - kb.5 cm/6ra. Egy zsebtelep élettartama ekkora aramerdsséq- nél kb, 10 dra. (Az dram, és az izz6 fénye ennyi id6 alatt lassan cskken.) ae Ha egy dramkérben a telep és az izz6 tévolséga 25 cm-nél nagyobb, akkor a vezetékek dsszes hossza nagyobb, Ekkora utat egy qa Kiszamitjuk, hogy mennyi slatttesznek meg az elektronok elektronkb. _alatt tesz meg a vezetékben. egy teljes kort" A fentiek alapjan fogalmazz meg toméren egy meghdkkent6 allitést: 11cm" vorésrézben kb. 9- 10” db atom van, és atomonként 2 vezetésielektron. Egy elektron toltése: 1,6 10". Ezekb6l az ada- tokbdl kiszcimithaté az 1 mn keresztmetszetd rézdrStban 0,2 A dramerdsség esetén az elektronok sebessége. Az eredmény ‘meglep6: mindéssze kb. 5 cm/6ra, Aki el6s26r hallja e2t, megzavarodik. Nem nagyon érti, hogy lehet, hogy az izzénk a kapeso- 16 felkattintdsa pillanataban azonnat vildgit. Nagyon leegyszerdsitve a dolgokat, a kévetkez6 magyardzatot adhatjuk. Amig rnem kapcsolunk fesztttséget egy vezet6 végeire, aban a szabad elektronok ugyan sziintelen mazgdsban vannak, de nines egyirdnyd mozgdsuk. Mozadsukat leginkdbb a gdzmolekulak hémozgdsdhoz hasonlithatndnk. A feszultség rakapesoldséinak pillanatdban minden elektron megkidul egy meghatérozott irdnyban, de kézben végzi a hémozgdst is, A pardnyi l6duldssal természetesen mindegyik (magdval egydtt) Iddltja a hoz2d tartoz6 elektromos mez6t. Egy kiszemelt elekrron Iéduldsa és a hoz- 26 tartoz6 mez6 lduldsa azonnali hatdssal van a szomszéd elektronokra. Ez a hatds nagyon nagy sebességgel végighut a ve- zet6n, mikézben a zegzugos tton, de mégis egy irdnyba mozg6 elektronok sebessége nagyon kisi (Fords: Dr. Kardcsonyi Re2sé: Elektromagnesség L) Azelektronok sebessége a vezetdben: A szerz6 szerint e2 az érték meglepden Rajzold le a fazetedben eay elektron mozgasénak palyajat egy olyan vezetdben, amelyben nem folyik dram, é5 egy ‘olyanban, amelyben folyik! Angol nyelvi szimuléciék: http://phet.colorado. aram- current edu/simulations/sims.php?sim=Signal_Circuit ramerésség ~ current intesity lapon. Sramforras ~ source of current Német nyelvi szimulacidk: http://www.zum.de/ Jramkdr ~ circuit dwu/depotan/apek009.htm lapon wv Olvasd el a Wikipédia villém sz6cikkét! & ry ly: az elektronok sebessége a vezetékben meglepden kicsi 25cmI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Aramkérék alkotérészei Az aramkor f6 részei: az aramforras, a fogyaszté, a vezetékek és a kapcsol6 Aramkordket kapesolasi rajzoken abrazolunk. A kapcsolasi rajzokon egyszertisttett jeloléseket al- kalmazunk, egyezményes éramkéri jelekkel Egyszerd és elagaz6 dramkérék Egyszerti dramkérékben az dram az dramforras egyik pélusatol egyetlen ton juthat el az éramfor- ras masik pélusdig. Az dramkér egyetlen zart hur kot képez, nincs benne elagazés. Elégaz6 dramkérdkben az dram titjat k6vetve két vagy tobb zért hurkon keresztiil juthatunk el az dramforras egyik pélusdtol a mésikig. Az ilyen Sram- kor tartalmaz csomépontokat, ahol az dram titja el- gazik. Az elsé csomépont elétti szakaszt féagnak, az egyes fogyasztdkat tartalmaz6 égakat mellékag- nak nevezzik, Aramerésség-mérés Az dram erdsségét ampermérdvel mérjiik Aramerésség mérésekor az ampermérét tigy kell az aramkérbe iktatni, hogy a miszeren atfolyjon a mérendé dram. Ahol az dramerésséget mémni akar juk, az aramkért megszakitjuk, és az Ssszekdttetést az ampermérén keresztill helyredilitjuk Az amperméré miiszerek mikédése az dram mag- neses hatdsan alapul.I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK a Akényv hats6 boritéjanak bels6 oldaldn taldlod a legfontosabb ‘ramkéri szimbélumok rajzat. Masold lea fizetedbe a neviikkel egyiitt! “_ = = Bi Egyszerti aramkér aU ® © Aram csak zart aramkérben folyik. A kapcsol6 nyitasaval megszakitott = = —O- nyitott aramkérben nem folyik aram. = A vezetékek a valdsagban éltaléban girbegurbak. Aramkori rajzokon ~ oO ezt nem vesszik figyelembe; egyenes vezetékeket, deréksz6g6 eléga- ms © zsokat és kanyarokat rajzolunk. a Rajzold le egy zsebteleprél makddtetett izzé aramkori rajzat zart © kapcsoléval, és jard végig az dram ttjat a telep pozitiv pdlusatel a ne- ie gativ pélusig. { = \ ©) eee ees ) Egyszerti dramkor Az izz6t foglalatban 16. sarkaival Koti Ha az izz6 i ik, amely az A és B pontokat az dramforras issze, Az izzdban ezen a pirossal jeldlt titon folyik az dram. :q’, nem folyik ram. Hol szakad meg ilyenkor az éramk6r? AI Ih Az el6z6 éramkér kapcsolisirajza ‘mar megismert éramkiri szimbélumokkal A zsebizz6 izzdszala nagyon vékony; szabad szemmel nehéz észlelni, ha elszakadt. Az abran lathaté méd- szerrel konnyii eldonteni a kérdést. Aki gyetlen, azzal megtorténhet, hogy a telep mindkét sarkat az izz6 csa- varmenetes feliletshez érintve eldallitja a kévetke76 aramkért Zart, vagy nyitott az dramk6r? Tartalmazza az izz6t az dramkér zart része? Folyik az izz6n aram? Zsebizz6 viesgalata ot ‘igyetlendl Vildgit az izz6? Az ilyen helyzet neve révidzarlat. A fogyasztot nem tar- talmaz6 kétben erés dram folyik. Ez art a telepnek, haléza- ti aramkérdkben pedig tiizet okozhat, ezért kerilend6. Zsebizz6 viesgalata szabalyosan3. Aramkérok, drammérés @ @ EM vcvess végig az dram iitjét az alébbi éramkérben! Mi torténik, ha az egyik izz6t kicsavarjuk, vagy kiég? Talalhat6-e elégazas ebben az dramkérben? Sorosan kapcsoltizz6k ‘Azt mondjuk, hogy a két izzét sorosan kapesoltuk. Az egyik izzén at- folyé dram atfolyik a mésikon is, Jeloljak az izzok dramat /,-gyel és /-vel. A kéztiik lév6 dsszefliggés soros kapcsolas esetén:/, |. aS LEW coveas vesis a cetuomos sam oust ax samudvben, és aviz | Gt H Kévesd végig az elektromos dram utjat az dramkérben, és a viz ram utjat a,vizaramkérben’! Hany killinb6z6 titvonalon tudsz eljutni az 4ramforras egyik polusat6l a masikig? Mi torténik akkor, ha az egyik izz6t kicsavarjuk, vagy Kiég? ‘Az aramkorben talalhaté két csomépont, Melyek ezek? ‘Az aramkérben talalhaté f64g és ket mellékag. Melyek ezek? A ket izzot ebben a korben parhuzamosan kapcsoltuk. A foagban és a két mellékégban folyo dram erdssége kézbtt milyen ésszefiiggés lehet? (A vizvezetékes hasonlat segithet a kérdés megvalaszolasdban.) Ha a foag dramat J, a mellékagakét /, és /, jeldli, akkor ezek kapcsola- aipasveves BM | Mee Biadiom Az dbra egy aramerdsség-mérd miszerrel kiegészitett egyszerd dramkért mutat. Lathato, hogy a miszert az éramkér megszakitasdval kotjak a KOrbe (soros kapcsolds), 6s az izzén atfoly6 dram erdsségét mérjik vele. Készitsd el a 6.a dbra sze dramkér kapcsolasi rajzat, kiegészitve aramméré muszerekkel, melyekkel a két mellékag és a f6ag éramat mérjuk! @ @—® |} —2o t Megszakitjuk az dramkirt, és... ..beiktatjuk az ampermerdtI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Az dramméré miszerek egy részében egy mutaté mozog, és a mé- gétte lév6 skéla segitségével dllapitjuk meg a mért értéket. Az tin, kézépéllasii mszer mutatéja az ram irényétél flggéen tér ki jobbra vagy balra. A szélsé dlls: miszerek csak egy irdnyban tudnak kitérni; bekétéstkkor ezt figyelembe kell venni. (Egyik kivezetésukon + jel talalhate, ennek kell az aramforras pozitiv polusa felé esnie.) A digitalis miszerek a mért értéket szémjegyek kirdsaval mutatjak Gyakoriak az dramerdsség, fesziltség és ellensllas mérésére is alkalmas italis mszerek. Kapcsoléjukkal a méréshatar meliett az izemmédot is be kel litani: éramerdsség, fesziltség- vagy ellenélldsmérés. BBW commer maszerek Seer eel yc) EI Cauca) se alvdlasztott és a miiszeren Eee Moco ey OMe ac ree niet Ree ape acer ee ccc Peete ae ecm ere eee ca eens es ker rr Mulirete Conn Moca cocoate eRe red act Deo eee uae rece eae na Pu ese ace Iie eee ee eR Amérési hiba Valamely adat pontos értéke és mért értéke kézbtt eltérés. Az igy definialt mérési hiba az Gn. abszolt hiba. Altaldban fonto- sabb az tin. relatv hiba, az abszolat hiba és a pontos érték hényadosa. A mérési iba eredetét tekintve lehet szisztematikus vagy statisztikus. A szisztematikus mérésthiba a mérést médszer, il. a mérOmdszerjellemz6it6lfigg, azok tokéletlenségének Kvetkezménye, és a mérési eredményeket ditaldban a valédi értéktél egy irdnyba tolja el. A statisztikus mérésihiba véletlen ‘megfigyelés. il leolvasdsi tokéletlenségekt6l fgg. A staisztikus mérési hiba a mérések szdimanak nivelésével csokkenthet6. (Fords: Fiikal kislexikon) ‘Tomegmeérés alkalmaval 1 kg tmegi lisztet 90 dkg-nak mériink, Mennyi az abszolit hiba és a relativ hiba? Ha ez a hiba szisztematikus, akkor megismételt mérésekkel milyen értékek varhatk? Ha eza hiba statisztikus, akkor megismételt mérések dtlagoléséval milyen érték varhate? 4ramméré maszer ~ current meter Aramkorokephesdt scknulélhatod magyar nyel méréshatar ~ measuring limit vd valtozatban is: http://phet.colorado.edu/index. ssoros kapcsolas ~ cascade connection php parhuzamos kapcsolas — parallel connection/ Videok és szimulécidk angol nyelven: htty Sanibiaatio decapoa.altervista.org/fisica/index.php? révidzérlat ~ short-circuit wv Wikipédia villamos miszerek szécikkI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK 4. Fesztiltség, fesziiltségmérés i | Munkavégzés téltések mozgatasdval @ Zart aramkérben az dramforras tltéseket (elekt- ronokat) mozgat a fogyasztén és a vezetékeken keresztiil. Az elektronok azért mozognak, mert az 4ramforrés negativ pélusa taszitéerét, a pozitiv pélusa pedig vonzéerét fejt ki réjuk. Az elektronok erdhatas hhidnyaban lefékezddnének, mert a fo- gyaszté akadalyozza a mozgdsukat. Az éramforrés tehat munkét végez, mikézben téltéseket juttat, ta fogyasztén. Ha az dramforrds a fogyasztén keresztiil kétszer, haromszor stb. tb téltést mozgat, akkor kétszer, hdromszor stb. nagyobb munkat végez. Réviden: a W munka egyenesen aranyos a mozgatott Q téltéssel. Ha két mennyiség egyenesen ardnyos, akkor hényadosuk alana. 5 =alland6. Ez az 4- A szivizeom ésszehizédasakor keletkez6 fesziltséget mérik az EKG-vizsgalaton lando egy Uj fizikai mennyiség: a ket pont kozti fe- sziltség. Jele: U. Tehat U= o A feszilltség mér- tékegysége a volt, melynek jele V. Az dramkér két pontja kézti feszilts6g annyi volt, amennyi joule munkat végez az aramforrds, mikézben dsszesen 1 C téltést az éramkér egyik pontjabol a masikiva mozgat. Az dramkér mikédtetése szempontjabél a ,mun- kamegosztas’ a kévetkez6: az aramkért mékédte- t6 elem ,belsejében” kémiai folyamat ,szivattytizza” az elektronokat a pozitiv pélus fel6l a negativ pélus felé, Az dramkér kils6” részén pedig az dramforras elektromos mezot hoz létre a vezetdben, Az aram- forrds dltal létrehozott elektromos mez6 mozgatja az elektronokat a fogyasztén keresztill. A volt ezredrésze a milivolt,jele mV. A volt ezersze- rese a kilovolt,jele: kV. Néhény feszultségérték: ‘= Volta-elem fesziiltsége: 1,1V = Ridelem fesziltsége: 15 V = Zsebtelep feszilltsége: 4,5 V = Savas akkumulator 1 cellajanak fesaiiltsége: 2 V = Halézati fesziltség: 230 V (valtakoz6 fesziiltség) A fesziltséget voltmérével mérjikk. A voltmérdt a fogyasztéval pérhuzamosan, az ampermérét a fogyasztéval sorosan kétjiik. Ha egy dramforréssal pérhuzamosan kapcsolt fo- gyasztékat iizemeltetiink, akkor a fogyasztok mindegyikére az aramforras fesziiltsége jut. Ha a voltmérd két csatlakoz6jét az dramkir két pontjara csatlakoztatjuk, akkor ezen két pont kézti fesziiltséget mérhetjak meg. Ha dramforrésokat sorba kapcsolunk, akkoraz egyes 4ramforrasok fesziltsége dsszeadédik.I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK [il ireccmnm mss Geommeisy rane ute carom egy dramkér egyik pontjabél a masikba, Mekkora a két pont k6zotti fesziltség? a ee ee uv 204 4c @ 10V 505 O5v 04c Ws 0,0002 C A Fesztiltséget mériink A fesziltséget mindig az éramkér ket kivélasztott pontja kézétt értel- mezziik. A voltméronek az aramkorbe iktatasakor nem kell az aramkort megszakitani, Ha ramforrds feszlltségét akarjuk mérni, akkor az éram- forts két sarkéra csatlakoztatjuk a voltmérét, ha pedig egy fogyaszt6ét, akkor a fogyaszt6 két végére. Mutatos miiszereknél a voltmérd ,+” kive- zetését az dramforrds pozitiv pdlusa felé es6 pontra kell csatlakoztatni. Rajzolj le egy olyan aramkért, ahol egy voltmérével mérjuk egy I2z6 fe- sziltségét, és egy ampetmérovel az ramat! FI svronistecttatnt mts Tol PY rogyaszte feszilltsegének merése De cee OWN g cere Unc cc eco ea ere ee eee tered ROIS um este ar cee ced ne ge ea Perera Oe pe eal ciaee Ny Trea cert ete Ree Nes Me eee a ema Nec Pee aa eer ag eee ree er eeu eee ae eee van, akkor érdemes erre a kisebb méréshatérra kapcsolva megismételni a mérést. Mekkora fesziiltséget jelez a voltméré, ha a méréshatara a) 25V ; 6) 30v ?4. Fesziiltség, fesztiltségmérés Mutatés miszereknél gyakran a mutaté alatt keskeny savban elhelyezett tikér segiti a leolvasés pontos- sdgat. Gondolkozz: milyen hibat kiiszb6\ kia tuk6r és hogyan? ns 45V = 15V Zsebtelep Asoroantancot tenet a Rajzolj egy éramkért, amelyben két izz6t parhuzamosan kap- csolunk egy dramforrassal. Egészitsd ki az ramkért két voltmérével, melyekkel az izz6k fesziiltségét vizsgaljuk (U, és U;). A voltmérdk dltal jelzett értékek egyenlok. Ha megmeérjiik a telep fe- szilltségét is (U,), egyentének taldljuk a két izzéra juté fesziiltséggel (U, =U, =U,). A tapasztalt ésszefiiggés érthetévé valik, ha észrevessziik, hogy par- huzamosan kapcsolt fogyaszték végei kézvetleniil érintkeznek az sarkaival. Az Osszekotést megteremt6 révid vezetékek elhanyagolhat6 akadalyt jelentenek az szimara. oH Rajzolj le egy dramkért, két sorosan kapesolt izzéval és zart kapcso- lovall Egészitsd ki az dramkért harom voltmérdvel, melyekkel az izz6k,illetve atelep fesziiltségét vizsgaljuk (U,, U, és U,)! Ha a méréseket elvégezzlik, akkor a kévetkez6t tapasztaljuk: az egyik fogyasztora juto feszilltség és a masikra juto fesziiltség dsszege a telep fesziiltségével egyenl6. Tehét:U, UU, Ha a ket izz6 egyforma, akkor a telep fesziiltségének fele-fele jut az eqyes fogyasztékra. 4 = Ha kilénbézéek az izzék, akkor a telep fesziltsége valamilyen arény- ban megoszlik a két fogyaszt6 kéz6tt. a Egy zsebtelepben harom ridelem van ellentétes pélusaikkal sorba kapcsolva, Az egyes ridelemek fesziiltsége 1,5 V, a zsebtelepé Konnyebben megérthetjak a sorba kapcsolt éramforrdsok hatasét a 8. Abra folyadékmodellje segitségével. A jobb oldali dugatty nyomast lé- tesit az A és B pontok kézdtt, a bal oldali pedig a G és H kézitt. A D hengerrész nyomasa tovaterjed az Ebe, és ehhez adédik a bal oldali dugattyira helyezett stly alta létesitett nyomds. A két sorba kapcsolt szivattyd dltal Iétesitett nyomés tehat dsszeadédik. Gyakran talélkozhatunk azzal, hogy zsebrédi6k, elemmel mikod6 vil- lanyborotvak, vérnyomasmérdk iizemeltetéséhez sziikséges fesziilt- séget tobb 1,5 V-os elem sorba kapcsolasdval biztositjuk. Az elemek késziilékbe helyezésekor figyelni kell a helyes polaritasra (pdlusok iranyara).ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK uk mégis ezt a kapcsolési médot? FEM as 2c exyersrezonsegaetemeetazonos pousiial kSUOk Bee * sze, akkor a2 elemeket pérhuzamosan kapcsoltuk, A kapott telep fe- sziltsége ugyanakkora, mint egyetlen elemé. Milyen esetben alkalmaz- [| m Hogyan lehet 1,5 V-os elemekbél 4,5 V fesziltségdi éramforrast ké- sziter Mekkora az A és B pontok koz0tti fesziltség, ha a 1,5 V-os elemeket A ~ figyelmetleniil - az alabbbi médon kapcsoltuk dssze? i Nézz utdna: a személyaut6k fogyaszt6i mekkora fesziiltséggel mii- kédnek? Azautéakkumulitora. db kap- B ee « 4,5 Vhelyett mekkorafeszUltséget csolt, voltos cellabol all. fay a feszultsége: 5 feapunie he igy Fepeschakenee az elemeket? 1793-ban Volta elvégzl azokat a kisérleteket, .. hogy ha két kulénbd26 fémet egyik végén dsszekStiink, majd egyiket a nyel- vinkhé érintjak, akkor a fémek mindségét6l fliggéen savanykds vagy higos it ératink, pontosan tigy, mint amikor nyelviin~ ket egy elektromos gép pozitiv vagy negativ sarkahoz érintik. Volta ebb6! régtén arra Kévetkeztetett, hogy a békacombnak Galvani kisérietében semmi mds szerepe nem volt, mint hogy jelezze az elektromos hatds jelenlétet, és a lényeg a két kul6nbé- 26 fém érintkezésében van. Kiis mutatta, hogy amennyiben Galvani ksérletében vigydzunk arra, hogy csak egyfajtafém szere- peljen, nem is kapunk rdngatézast. (Forrds: Simonyi Karoly: A fizika kultdrtorténete) Egészitsd ki Ugy a mondatokat, hogy azok tartalma igaz legyen! Ha nyelvunkhéz egy elektromos gép pozitiv vagy negativ sarkét érintjuk, akkor A Galvani kisérletében egyszertien jelezte az hatas jelenletér, Volta kimutatta, hogy elektromos hatasa nem a békacombnak, hanem Nem kapunk rangatézést, ha a kisérletben fem szerepel feszilltség - voltage feszilltségmérés - voltage measurement fexzoltséainerd voltmeter Analg maszer leolvasésa gyakorolhaté a vents http://www.sulinet.hu/fizika/analog/muszer.swf onlay) oldali szimulaci6 segitségével. sldamoltoreccumstor wv &I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Aram, arammérés, fesziiltség, fesziiltségmérés Az elektromos dram a vezetési elektronok rende zett mozgasa. Az dramerdsség mértékegysége az A (amper), Az dramot az aramkérbe sorosan kétott ampermé- rével mérjuk. Az elektronok mozgatésa az dramkérben munkat igényel. A munkét az aramforrés véqzi A feszilltség a t6ltések mozgatdsakor végzett mun- kaval kapcsolatos fogalom, A fesziiltség mértékegysége a volt, melynek jele V. Fesziiltséget mindig két pont kézétt értelme- ziink, Ha egy fogyaszténak az dramkérhéz csatla- ko26 kivezetéseit A-val és B-vel jeldljk, akkor a fo- gyaszt6ra juté fesziltséget sokszor U,,-vel jeldljik. Fogyaszté feszilltségét a fogyasztéval parhuzamo- san kapcsolt voltmérével mérjlik. Az dram oka a fesziiltség. Az aramkér A és B pontja kézétt csak akkor folyik dram, ha az dramforrds az A és B pont kézétt fe- sziltséget létesit. Az ellenallas mint fizikai mennyiség Az ellenallas a fesziiltség és az aramerdsség ha- nyadosa. Ohm (ejtsd: 6m) trvénye: egy vezetd két pontja kézti fesziiltség és a két pont kézétt folyé dram erdssége egyenesen arényos; hénya- dosuk a vezeté adott szakaszéra jel do, az ellenallas. Az ellenallas jele: R, mérték- egysége az ohm, melynek jele: 2. Azellenallas mint aramkéri elem Egy fogyaszté ellendillasa az dramvezeté képessé gét jellemz6 adat. Kis ellendllést foayasztdk jobban vezetnek, nagy ellendillastiak kevésbeé. Aramkérékben a fogyasztét ellendllasnak nevez- ziik, ha nem fontos, hogy pontosan milyen fajtaju (i226, motor, vasalé stb). Az ellenallas éramkéri rajz- ele: Belso ellenallasok Miszerek bels6 ellendllésa, Amikor az aram- vagy fesziiltségmérét az éramkérbe iktatjuk, megvaltoz- tatjuk az dramkrt, és ezzel az dram- és fesziltség- értékek is megvéltoznak. Akkor pontos egy mérés, ha nagy belsé ellenallasd voltmérét, illetve kis bel- s6 ellenallasi ampermérét hasznalunk. Aramforrés bels6 ellendllasa. Aramforrésoknak is -van bels6 ellenallasuk, amit pontos szAmitaskor fi ‘gyelembe kell venni. Galvanelemek bels6 ellendlla- 'sa hasznélat kdzben ndvekszik.I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK mm. feszilltség és az éramerdsség kapcsolaténak vizsgélatat egy val tortathat6 fesziltségd éramforrassal mukédtetett dramkérben végez- zk. Mérjuk a fogyaszt6 dramat és feszilltségét. Az dbra szerinti éram- kérben elvégzett mérések eredménye =o Cite - 10v nv ri aa na on 20mA 24 mA +o 1-412V A tablézat adatait vizsgélva régtén latszik, hogy nagyobb fesziiltség- B A fesziltség és az dramer6sség értékekhez dramerésség-adatok tartoznak. Az ered- kapesolatanak vizsgdata, Apithuzamosan kapesolt voltmérd é 6, hi éramforra azellenallésrakapcsolt mény nem meglepé, hiszen a az ramforrés munke: en Reise ‘ kapcsolt ampermér6 végzésére jellemz6, az pedig a munkavégzés ered- Sean suave dam erdsségét méri ményeként a fogyaszt6n étaramlott arényos. Pontosabb dsszefiiggés megtalélésat teszi lehetévé, ha képezzukaz U. hanyadost, Szamol, és toltsd ki a téblézatot az el626 adatsor alapjén! Vedd figyelembe, hogy 1 mA = 0,001 A! ee 7 esd ‘Tapasztalat: az ésszetartoz6 4 hanyadosok értéke Ismételjk meg a mérést és a szdmolast egy mésik fogyasztévall u 1 10mA —-20mA ras 50mA — 60mA vu 1 Tapasztalat: az hényados értéke Fein ene ee eee alland6, akkor azt mondjuk, hogy a mennyiségek kézétt arényossag van. A fogyasztéra kapcsolt U fesziiltség egyenesen aranyos a fogyasztén atfolyé | aram erésségével. Az ¥ hanyados - adott fogyaszté esetén — Allandé. Ez Ohm tdrvénye. Az U. allandé a fogyasztora jel- lemas érték. Neve; ellendllas. Jle: f(a latin rezisztencia s26bé)). igy Ohm torvénye jelekkel felirva: “= R Azellenéllés mértékegységét Ohm tiszteletére ohmnak nevezték el. Az ohm jele: 0. Az. (nagy émega) a gorég volt (V)_ amper (A) fesziltség hataséra 1 A aram folyik at. Haszndlatos még a milliohm (m0), a kiloohm (kO) és a megaohm (MQ). Abécé utolsé betije. 1 ohm (0) 1 Qazellenallsa annak a vezetdnek, amelyen a rékapcsolt 1V 1mO= 0, 1kQ= 9. 1MO= 2.5. Ohm térvénye SSS 3. | Abrazold az alabbi I-U diagramban az 1. és a 2. tablazatban szerep- 16 méréssorozat adatainak megfelel6 pontokat, és kasd dssze azokat! 20 pi A grafikon mindkét esetben az athaladé wo. a Szémitsd ki mindkét esetben a fogyaszto ellendllasst: u 10 R= p= = . A két egyenes meredeksége ; uy | Kil6nbé26. A nagyobb meredekségii egyeneshez tartoz6 ellenzllés 7768 be ener gatinen 5 a Hatérozd meg a grafikon alapjan, hogy melyik fogyaszté ellenalla- sa nagyobb! a Egéscitsd kia tablézatot! (CT A 4 Vv 2A ct 24v 5a 8 OA 5000 kebeaheyesrecsies EM ry Ben ts SmA aka 230V 1k0 45V 02A Legyen az R, ellenallésti fogyasztén U, fesziiltség hataséra atfoly6 aramerdsséq /,, és ugyanilyen médon Osszetartoz6 értékek R,, U, és |,. ird be a megfelelé reldcidjeleket! “ ee a ‘ =U, U>U, U,>U, U= Ba U>U, =U, U,>U, iets ively Teh Lo rials Hd ¢ OS | li TA | Gh oe | eth | Se | enn Fogalmazd meg a fenti hat allitast szévegesen is az aldbbbi mintak alapjan: 1. Nagyobb fesziiltség hatéséra ugyanakkora ram nagyobb ellensllason folyik keresztiil. 2. Ugyanakkora fesziiltség hatdsira nagyobb dram folyik at a ellenallason 3 4 5. 6I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Kosd dssze az dsszetartoz6 értékeket! @ ® — Ce~oe @ a Ellenallasok a gyakorlatban | Tach tat Az ,ellenéllas" sz6t eddig mint fizikai mennyiséget haszndituk. Ellenal- lésnak nevezzik az elektrotechnikaban haszndlt adott ellendllast alkat- részt is, Az ellenallds értékét az alkatrészen feltiintetik. Aramkérékben a megfelelé dramerdsség pontos bedllitésdra szolgal a valtoztathaté ellenallas (mas néven toléellenéllas). ale a A toléellenéllés aramkéri rajzjelén szerepl6 nyil egy érintkez6 csuszkat A jelent, amelynek elmozgataséval vagy elforgatasaval valtozik a vezetd dramkérbe kapcsoléd6 részének a hossza. a Mikor folyik az dramkérben nagyobb dram: a cstiszka A, vagy B helyzetében? Toléellendlis az dramkérben Apoligrét A poligrdf, azaz hazugsdgviesgalé gép az emberi szervezet élettani funkcidinak véltozdsdt méri, mikdzben az illeté kérdések- re vélaszol. A vizsgéit élettani funkciok a kévetkezOk: légzésszdim, vérnyomds, pulzusszdm, b6rellendllés (vere|tékezés mérté- ke). A poligrafos vizsgalat sordn pulzus- és borellendilds-érzékel6t helyeanek el az ujjakon, légzésszdmmér6 kertil a mellkasra és vérnyomdsméré a karra, Kilénbéizé kérdéseket tesznek fel, 6s mindegyik kérdésnél rgzitik az 6sszes mérhet6 paramétert. ‘Megbizhatésdigdt tekintve ellentmondé eredmények dlinak rendelkezésre, egyes vizsgdlatok szerint érzékenysége 95 szdzalé- kos, mig mds tanulmdnyok mindossze 61 szczalékos eredményesséqr6l szdmolnak be. (Fords: National Geographic) Szerinted elfogadjsk bizonyitékként a birés4gok a poligréfos vizsgalat eredményét? Vajon hogyan valtozik hazugség esetén a vizsgélt személy légzésszéma? vvérnyomésa? pulzusa? bérellenailésa? ellensllas ~ resistor egyenes arany — direct proportion Angol nyelvd szimulécié Ohm torvényére: Toe srari ae Gronaivon http://phet.colorado.edu/simulations/sims. my Prope php?sim=Ohms_Law tyades = ratio, Sulinet Digitalis tudésbazis ~ Ember a természetben| alkatrész — part/component = Feika— Ohm térvenye toléellendllds— slide rheostatI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK A Va ELM PLL) és az dramerosség kiszdmitdsa BB ohm tarv ye @ A fogyasztéra kapcsolt U fesziltség egyenesen aré- nyos a fogyasztén dtfolyé J dram erdsségével. eAz Chanyados a fogyaszté ellenallasa, jele R, mértékegysége az © (ohm). © Az Obrnetorvény Y= R alakjéban mindkét oldalt megszorozzuk -vel, akkor az R dsszefiiggést kapjuk. Ennek mindkét oldalat R-rel osztva, és a két oldalt felcseréive: |= 4 formulat kapjuk. © A fogyaszté ellenallasa a fogyasztéra kapesolt fesziiltség és a fogyasztén atfolyé aramerdsség hanyadosa. A230 V-os elektromos melegitén miukédés kozben 23 A erdsségii dram folyik at. Mekkora az ellendl- lasa? U=230V 3 A R=? aol 7 230V 100 0 a melegité fatészsls- nak ellenallasa. © A fogyaszté két vege kézatti fesziiltséget gy szémitjuk ki, hogy a fogyasztén dtfolyé éram- erésséget megszorozzuk a fogyaszté ellenallé- sdval. Vagyis: U=/-R. @ Mekkora fesziiltséget kell kapcsolni egy 10 0-os el- lenallasra, hogy 0,1 A ram folyjon at rajta? U=I'R=0,1 A: 100 =1V fesziiltséget kell lapecoint a fogyasztora. © A fogyasztén atfolyé dram erdsségét gy szd- mitjuk ki, hogy a fogyaszt elosztjuk a fogyaszté ellen: juté fesziiltséget iséval. 4 Mekkora erdsségii dram folyika 2 kO- vagyis 0 ellenéllason, ha 24 fesziiltséget kapcsolunk ré? R=20000 U=24V 24 2000 ‘ram folyik at a fogyaszt6n. =0,012A= 120 mA erdsségit © Egy gézblés vasalé fiitdszalénak ellenallasa 30 0. Makédtethetjiik-e olyan (230 V-os) halézatrél, amelylegfeliebb 10 A éramerdsséaigterhelhets? = 7,7 Aa vasalé aramfel- 300 vétele, tehat 10 A-ig terhelhet6 hélozatrél mikéd- tethetiiik. A fizikaban mast jelent az ellendllsI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK ra ™ a ‘Az Ohm-torvény hérom alakja. UA fo u vu. me et ATA [Az alébbbi mérések kozill az els6 egy R, = 500 0 ellenallast, a masodik egy R, = 200 m0, a harma- dik egy R,= 120 kO fogyasztéra vonatkozik. Szémolds utén tdltsd ki a tablézatok hidnyz6 adatait! (Figyelj a 1m (mill) 6s k (kilo) el6tagok helyes kezelésére!) a UW) H(A) U (mv) 1A) uM) Ima) 250 01 240 05 10 5 08 03 2 a Egy viltoztathaté feszilltségii aramforrassal tapldlt éramkérben ugyanazzal a fogyasztéval végeztiik el a kovetkez6 6 mérést. Szamitsd ki az alabbi tablézat hidnyzé adatait, és ird be azokat a megfelel6 helyre! 6 24 uM) 2 HimA) 80 60 120 45 RQ) a Egy aramkérben haromszorosara néveljik a fogyasztéra kapcsolt fesziiltséget. Hogyan valtozik az dramerdsség? Es ha felére csbkkentjuk? Eqy fogyasztén a 12V fesziltség hatasdra dtfolyé aramot szeretnénk a mésfélszeresére ndvelni. Mekkora feszilltséget alkalmazzunk? Egy fogyasztén a 12V feszilltség hatdsara dtfolyé éramot 25%-kal csokkenteni kell, Hany voltra csokkent- ska fesziiltséget?6. Az ellendllds, a fesziiltség és az dramerésség kiszdmitdsa A ic aus szivargydjtéjérél tizemeltethet6, 12 voltos meriléforra- 16 megvasérlasarél kell dénteniink. Megmértik a forralé ellensllasét: 1 ohmot jelzett a mészer. Autonk szivargydjt6 dramkérében 10 ampe- res olvadébiztositék van. (10 A-nél nagyobb dram esetén megszakitja az dramkort) Javasolndd-e ezt a meril6forraldt a szivargytijtohoz csat- lakoztatni? Valaszolj az alabbi kérdésekre! a) Hogyan valtozik a fogyasztén atfolyé ram erdssége, ha a kiveze- tésein mért fesziiltség a felére csOkken? b) Hogyan valtozik a fogyasztén mérhet6 feszilltség, ha a rajta atfolyé dram a kétszeresére nd? ) Mit mondhatunk két fogyaszt6 ellendllasér6l, ha ugyanarra az ram- forrasra kotve dket, az egyiken feleakkora aram folyik at, mint a masi- kon? Azaut6 aramkéreit 12-05 [J aramforras tépllja, a Megmérjik egy auté helyzetjelzé limpajanak izz6jan atfolyé dram erdsségét és a lakésunk csillérjé- Stfolyé ram erdsségét. Mindkét mérést a maga helyén: az aut6 12 V-os aramkérében, illetve a nak izz6jan 230 V-0s halézati fesziiltség mellett végeztisk. A két aramerdssé hetséges ez? ték ugyanakkorénak adédott. Hogyan le- Az dbran lathat6 dramkérrészletben a két fogyaszt6 kézil az egyiken , = 20 mA, a masikon |, = 40 mA erdsségii dram folyik at. Melyik fogyaszténak nagyobb az ellenéllésa? Hanyszorosa az egyik a masiknak? Melyik mdiszer méri a f6ag, és melyik a mellékagak éramat?I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Az abran lathat6 aramkérben az dramforras feszilltsége 42 V. A mi- szerek dltal mért értékek kOziil kett6t ismeriink: U, = 14V, |, = 700 mA, Mekkora értékeket mér a masik kett6? Mekkora a két fogyaszté ellen- ailésa? vou, U,=42V u,=14V 700 mA A két fogyasztot kapcsoltuk, ezért_ az dramforrds [Aig yaerisk exsunsegee 4s dramerdsséget is mérjuk megoszlik a két fogyasztén: Milyen kapcsolat van U, 65 U,, U, =U, + U,, valamint tudjuk, hogy a két fogyaszton ugyanakkora Mletve f, és 1, KOz6tt? folyik at. Igy U, = vill = Ohm torvenye szerint: R= Georg Simon Ohm (georg szimon ém) (1787-1854) Edesapja lakatos volt, s day gondolta (mint a legtdbb apa), hogy fia majd az 6 mesterségét folytatja. De nem csak j6, okos ‘apa is vot: amikor lata fia tehetségének szdmos megnyilvénuldsdt,segitetteelindulni a ,mds titon’ Ohm egyrészt tokéletesen ‘meghéilta ext a témogatst, mert 16 évesen mar Eriangenben (szil6vdrosdban) egyetemi hallgaté volt. Mdsrészt az apai fog- Jalkozdshoz sem lett hitlen, ha nem is KSzvetlenil...Apja mellett télttt inaskoddsdnak rengeteg haszndt Idtta a késGbbiek- ‘ben: igazikiséretez6 fzikus lett. Es abban az id6ben a ksérleti eszkéz6k megszerzése nem eqyszerd bolt bevésdrids volt Szinte indent magdnak kellett elkésziter... A nevét 6126, nagyon egyszertinek tdn6 dsszefggésben (Ohm-térvény) évtizedes, na- ‘gyon sokfelé gaz6 kutatémunka eredményei sdrdsédnek Ossze. _(Forrds: Dr. Kardcsonyi Rezs6: Elektromegnesség I. nyomndin) Sorold fel Ohm életének azon stacidit, amelyekrél megemlékezik a széveg! Hogyan latta haszndt élete késébbi szakaszban az apja mellett megtanult lakatosmesterségnek? vasalé ~ electric iron Aramkérak épitését, fesziiltség- és arammérése- elektromos fogyaszté ket szimulélhatsz (angol és magyar) http://phet. (Gramkér) utilization circuit colorado.edu/index.php celektromos fogyasztéberendezés ~ installation Egyszerdi numerikus feladatok azonnalikiértékelése {689 -main-line (német nyeivé): http:/Avww.zum.de/dwu/ mellékag - shunt arm. depothp/hp-phys/hppek1.htm és szivargydjt6 — cigar lighter http//www.zum.de/dwu/depothp/hp-phys/ fatdsz4l— heater hppekt2.htmI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK A vezeték ellenallasa Az eddig vizsgalt aramkOrokben az dramforrast és a fogyaszt6t dsszekét6 huzalokat ellendilas nélkiili vezetdknek tekintettUk. A gyakorlatban alkalma- zott vezetékek ellenallésa a fogyaszt6k ellendllésé- hoz képest igen kicsi, tehat nem kdvetiink el nagy hibst, ha nullanak tekintjak. Az dramkérdkben alkalmazott adott nagysagui el- lenallésokat megfelelé anyagu és méretd fémhu- zalokbdl alakitjék ki. A fémhuzal ellendlldsa fligg a huzal méreteitél: hosszat6l és keresztmetszetét6l, valamint a huzal anyagatél. BMiaayomanyos izz6\4mpaban volframszal vlagit, 2000 °Cnal magasabb hémérsékleten Ha a huzaldaraboknak csak a hosszat valtoztatva végziink méréseket, a kévetkez6t tapasztaljuk: a kétszer, haromszor hosszabb huzal ellendlldsa két- szer, héromszor nagyobb, tehét 2 huzal ellendilé- sa egyenesen ardnyos a huzal hosszaval. Ha a huzaldaraboknak csak a keresztmetszetét val- toztatva végzlink méréseket, a kévetkezdt tapasz- taljuk: a kétszer, hdromszor nagyobb keresztmet- szetti huzal ellendillasa kétszer, héromszor kisebb, tehdt a huzal ellendlldsa forditottan arényos a huzal keresztmetszetével. Azonos hossziisigii és keresztmetszeti, de kiln: b6z6 anyagii huzaldarabok ellensllasat kilénbs- 26 értéktinek mérjik: a huzalok ellendllasa fiigg ‘ahuzal anyagatol. Nehdny vazet6 anyag 1 m hosszi, 1 mm? kereszt- Metszeti darabjanak ellenallasa: Réz:0,0170 Ezist:0,016 0 Aluminium: 0,027 0 cel: 0,14 0-0,55 0 nikkel: 0,85 0 Néhany szigetelanyag 1 mm () vastag, Imm? ke- Teszimetszetd darabjanak ellenallasa: Porcelan: 10 0000 Bakelit: 1000 0 Szar ir: 3000 2 Gumi: 10.000 0 A j6 szigeteldk ellenallasa sokmilliészor akkora, mint a vezetdké. AZ ellendllds hémérsékletfiiggése Ha egy aramkérben spirdlisan felcsavart ellendllés- huzalt (példdul egy Uvegburdjaté! megfosztott ha- Tozati i226 spiraljat) borszeszégGvel melegitink, azt Bpasztaljuk, hogy a huzalban folyé dram erdssé- We cs6kken. A vezetékek ellenallasa a hémérsék- Tetktsl is fiigg: a hdmérséklet ndvelésével nd, ellenallas fokonként mindéssze néhany tized lékkal 6, ezért csak jelent6s homérséklet- Ikedés esetén vessziik figyelembe. Izzdszdlak ndllésa| mUkGdés kézben jelentésen megné, az hohatasa miatt. |I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK a Egy kisérletben ugyanarra a fesziltségforrésra kapcsoljuk ugya azon krom-nikkel fémhuzal egyszeres (N), kétszeres (2), és haromszoros I hosszisigu darabjait. Mérjik a huzalra juté fesziltséget és a huzalon dtfolyé aramot. A hu- zal ellendllasa a fesziltség és aramerésség hanyadosa. A mérés ered- ményeinek egy részét tartalmazza a kévetkezé tablazat. Szamitsd kia hidnyz6 adatokat és ird a megfelel6 helyre! ‘Abuzal hossza (0) 70m Vezetékek ellen- Allésa a hosszukon és keresztmetszetiikin kivil fgg az is. Az ellendllasnak a vezeté anyagatél valé fliggését a fajlagos ellendlldssal fejezziik ki. Jele: 0. “mn & megegyezik az 1 m hosszd, 1 mm? keresztmetszetd huzal llendllaséval. Mértékegysége: 2 A réz fajlagos ellendllasa: 0,017 0 ae Egy /hosszsigi, A keresztmetszeti, 2 fajlagos ellendllésti huzal ellendllasa (gy: Mennyi az ellenallasa egy 100 m hoss2t, 0,5 mm keresztmetszetdi rézhuzalnak? 1=100m A=05 mm? ooi7a- mm ™m. a=g: L=00179- BM. 100M. 549 cA m 05mm A végeredményt latva indokold meg azt, hogy miért hanyagolhatjuk el aramkéri szdmitésokban az dsszek6t6 vezetékek ellendilasé a ‘Szémitsd ki az 50 m hossz, 2 mm? keresztmetszetdi aluminiumhuzal ellendilasat! (Haszndld a 30. oldal tablézatanak adatait!) Hasonlitsuk dssze két azonos méretd, példaul /= 100 m hossz, A= 1 mm? keresztmetszetti aluminium- és rézhuzal tmeggt és ellenallasat! Az aluminium sirdsége: 2,7 ka/dm’, a rézé: 8,9 kg/dm’. Tomegek kiszamitésa: szlikségink lesz a huzalok térfogatara: a keresztmetszet és a hosszisag szorzata. (Célszertia térfogatot dm’-ben kiszamitani) V=A = 0,0001 dm?- 1000 dm =0,1 dm’, Tomeg = stirtiség térfogat;m=9° V. Az aluminiumhuzal temege: m= A rézhuzal témege: m=I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK A rézhuzal tmege tehat kb. _-szorosa az aluminiuménak. Az ellenlds kiszémitésa: R= 9 (Wigyézat, itt Qa fallagos ellendllis érteke; a lecke elején lévé tdblézatban talalhaté). Azalumi im ellendilasa: R= A rézellenallsa: R = Az aluminium ellendllasa teat kb, _-szorosa a rézének. Tartéoszlopokon vezetett elektromos tavvezeték anyaganak kivalasztasakor melyik a kedvez6bb a) avezeték tomege alapjan? b)avezetek ellensllasa alapjén? Még milyen szempontokat kell fgyelembe venni? mm? a Dolgoz a fizetedben: mekkora fesztiltségre kell kapcsolni egy 100 m hosszi, 0,550- lenallést, 0,2 mm?keresztmetszetii acélhuzalt, hogy 1 A erésségii dram folyjon at rajta? ‘ajlagos el- ‘Szupravezetés Egyes fémeknek és vegyilleteknek az a tulajdonsdguk, hogy alacsony hémérsékleten elektromos ellendildsuk nullévd valk A jelenség akkor kovetkezik be, ha a hémérséklet a kritikus értek ald csokken; ez az érték tipikusan kevesebb, mint -260 °C. Nagy himérsékletd szupravezetést -250 "C-ot meghalad6 himérsékleten ~ figyeltek meg réz-oxid-kerdmidban. Hasonié jelen- ségeket tapasztaltak egyéb kerdmidik esetében is, némelyiktik ~180 °C-ndl nagyobb hémérsékleten is szupravezet6 volt. A szup- ravezet6k képesek dramot fenntartani fesziltség jelenléte nélkil Kisérletek igazoljdk, hogy scupravezetd tekercsekben fenn- tarthats az dram évekig, mérhet6 csbkkenés nélkll Szintén Kisérleti bizonyltékok szerint ez a hatds legaldbb 100 000 évig fenndil, de elméleti bizonyitds szerint tovdbb fenndilna, mint az univeraum életkora. Keressik kia megfelelé hémeérsékleteket! Fémek szupravezetése: Nagy hémérsékletd seupravezetés: Némely kerdmia szupravezetése: huzal keresztmetszete ~ cross-section of wire huzal hossza - length of wire Mindentudas Egyeteme: Solyom Jen6: Az alacsony hémérsékletek titkai. A szupravezetésrdl tudhatsz fojlagos ellendilés— specific resistance meg érdekes dolgokat: http://mindentudas, ayvezetek = transmission line hu/eloadasok-cikkek/item/63-az-alacsony- elhanyagol (egy fizikai mennyiséget) ~ hémérsékletek-titkai.html neglect wv & reyI. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Olty4 (Nt FEDS a Az elektroszkép mutatéja akkor is kitér, ha a megdérzsélt mianyag ru- dat nem érintjuk az elektroszk6phoz, hanem csak kozelitjuk hozzd. Toltésat- Vitel nélkul hoztunk létre elektromos dllapotot. Az abra alapjan magyarézzuk meg a jelenséget; egészitsd ki a mondatokat: A feltaltétt mianyag rid kériil mez6 ala- kul ki A téltés@ mianyag riidon lévé t6lté- sek cert fejtenek ki az elektroszkép fémtestében szabadon elmozdul6 tohtést -Azelekt- roszkép gémbje igy elektronhidnyos, tehat toltésti, a mu- taté pedig toltésti lesz, ezért elektromos dllapotot jelez. Mi torténik a rad eltavolitésa utan? {rd be a kévetkez6 anyagok és eszkézdk szamat a tablézat megfelelé helyére! 1. porcelan, 2. gumi, 3. csavarhuzo szara, 4, csavarhizo mdanyag nyele, 5. korom, 6. karikagydrd, 7. fémnbdl készilt kSt6tG, 8. auto karosszéridja, 9, széraz leveg6, 10. desztillélt viz, 11. dsvanyviz EB sok gyors elvagéséra csip6fogét hasznélnak. Léteznek szigetel6nyélle ellétott fogdk. Mikor van fontos szerepe a szigetel6nyélnek? a Nézz utana annak, hogy a jarmiivek elektromos aramkéreinek kialakitasakor hogyan hasznéljak fel azt, hogy a karosszéria fémbél készilt!I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Fizikatandrok megfigyelték, hogy a testek elektromos dllapotat bemutaté (elektrosztatikai) kisérletek sike- ressége vagy sikertelensége erdsen fllgg a légk6ri K6rillményektol. Gondolkozz rajta: milyen idéjaras kedvez ezeknek a kisérleteknek és miért? Miert kell a fuirdészobahoz tartoz6 kapcsolét a firdészoban kivill elhelyezni? A fali csatiakoz6ban (konnektorban) két p6lusén kivil még egy fémes dsszekétést megva- l6sit6 érintkez6t taldlunk. Ez a foldelés, Baleset-megel6ési szempontbdl nagy jelentasége van. Nézz uténa annak, hogyan valdsitja meg a foldelés ezt a feladatot! a Egészitsd ki, majd parositsd a mondatokat gy, hogy igaz dilitésokat kapjall Egy test t6ltése azt jelenti, hogy a testek tavolitasakor Akilénnemd téltések a vezetési elektronok okozzak. A test. atestben elektron van. Ket téltés k6zétti kélesnhatas mindkét fajta téltést egyenlé mértékben tartalmazza, Afémek egymédst. a Elemekkel, akkumulatorokkal taplait éramkérokben egyendram folyik. Egyendramd dramkorokben az elektronok rendezett mozgasa egyenletes mozgas. Milyen mozgast végeznek a valtakoz6 éramui éramkérékben az elektronok? .. Jdramerdsség, dtéramlott Q toltés és az eltelt tidé kézti Ssszefiiggés megfelel6 alakjat haszndlva szamitsd ki a hianyz6 mennyiséget, és toltsd ki a tablazat res rovatait! 1c 1s 2 t 4a 2¢ t= 2A 0,255Osszefoglalds {rd be a téblézatba a hianyz6 adatokat! Szémolj a fiizetedben! Ugyelj a b) tablazat mértékegységeinek helyes atvaltasdral b) TT 100 5 50mA 50C 1,2 50 180C 6min 2 600 100 mA 24h Allapitsd meg a grafikon alapjén, hogy 2.) mennyi taltés halad at a vezet6n 1 perc, illet- ve 10 perc alatt? Mennyi az éram erdssége? EX A gépjérmiivek motorjénak beinditésa elektromos indité- r motorral torténik. Hogyan hozzuk mikédésbe, és milyen dramforrds mikédteti az inditomotort? A diagram egy inditémotor dramfelvételének idébeli alakula- 2° sat mutatja. Mennyi ideig éninditéztunk? Mekkora a motor aramfelvétele? Mennyi elektromos taltés haladt at az inditomotoron? Honnan jottek a toltések? Dolgozz a fiizetedben! ° 1s as + Az el6z6 feladat utols6 kérdésére remélhetdleg azt vilaszoltad, hogy az akkumulétorbdl jéttek a taltések, ‘Az akkumulétor egyik fontos adata a kapacités. Ennek mértékegysége az amperdra (Ah). Milyen ~ mér tanult ~fizikai mennyiség az amperéra mértékegységdi kapacités? wut akkumulatora 45 Ah kapacitasG, az inditémotor pedig 200 A aramot vesz fel, akkor hany percig itézni az akkumulator feltdltése nélkul? (Ha jel szamoltél, akkor kb. negyedérds adatot kaptii.J6, ha tudod, hogy ennyi ideig tarté folyamatos énindi- t6zas leégetné az inditémotort, és tonkretenné az akkumulatort is)I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK Téltsd ki a tablazat tires rovatait! P nersanow | wsnniisie | wirtominnon | nensvnrnie Munka_ w Joule J I ohm coulomb Elektromos fesziiltség Csekély mennyiségd meleg viz hémérsékletét szeretnénk megmérni. Miért lesz pontatlan a mérés, ha nagy tomegd) hémérét haszndlunk? Milyen hémérét alkalmazzunk ahhoz, hogy a mérés minél pontosabb legyen? Az aramerdsség- és fesziltsegmérések miért valtoztatjakmeg a vizsgalt éramkorfeszilltség- és aramviszonyait? Akkor pontos egy fesziltségmérés, ha a fesziltségméré maszer ellenallasa Akkor pontos egy éramerdsség-mérés, ha az dramméré miiszer ellenallasa LA Valasza ki a grafikonok kézil azokat, amelyekkel helyesen jellemezhetdk az egyenaramu dramkBrék! Vélasztasodat réviden indokoldl! I u 1 1 0 t ol tof Uo ou 1, Hatérozd meg az adatok alapjén az ellendllésokat! U 2Vv 10V RV V0 2k Thv 20V 230V 1 024 02A 01 005A 4A SA 23mA 500 mAOsszefoglalds Az R ellenéllésra kapcsolt U feszilltség és az ellenslléson atfoly6 / erdsségii dram kézti Ssszefiiggés meg- felel6 alakjét haszndlva szémitsd ki a hidnyz6 mennyiséget, és toltsd kia téblézat dres rovatait! u 230V 1000 A 45V 100 mA 500 45mA Egészitsd ki a mondatokat! Mérések szerint a kétszer, héromszor huzalnak kétszer, héromszor nagyobb az ellenallésa Toméren: egy huzal ellenallisa aranyos a huzal hosszaval Fogalmazz meg két hasonlé szerkezetii dlltast egy huzal keresztmetszetének és ellenéllasanak kapcsolatardl! Mérések szerint a ketszer, haromszor Ha egy aluminiumhuzal hossza 1 m,a keresztmetszete pedig mm, akkor O-mm?, lt jelent szemleletesen az, hogy az aluminium fajlagos ellenéllésa 0,027 a Egy volfrémszalas izzolémpa ellenéllasa milyen mértékben valtozik bekapcsolés utan? (L. 7. lecke 3. pont.) 23, Rajzold le aramkori jelekkel az alabbi dramkért! (“fk 2. (aah ) Mit mér a miszer? Mekkora a miszer dltal jelzett érték, ha a zsebtelep fesziltsége 4,5 V, és az izz6k ellenslla- sa pedig 25.07I. ELEKTROMOS ALAPJELENSEGEK EAE Hatarozd meg az amperméré altal mutatott értéket, ha a miszer méréshatara Rajzold be az abraba a mutaté allasat, ha y lag y a) 0,1 Aes méréshatarnal az aramerdsség értéke 65 mA, 6) 300 mA méréshatarnal az dramerdsség értéke 0,1 A! LEH az sramkér mindkét kapcsoldja Un. alterativ kapcsol6. A kapcso- lok egy hosszi folyosé két végén, az i226 a folyos6 Kézepén talélhaté. > —o~ A kapcsoldk abra szerint llapotéban vilagit-e az i226? Mi torténik, ha az egyik, majd a mésik kapcsolét atkapcsoljuk? Magyarazd el az éramkor mukédését! Alternativ kapesolas Mekk Elek olyan dramkér épitését vllalta, amely két kapcsol6 barmelyikének zéréséval bekapcsol egy izz6t, Osszeallitotta ezt a kapcsolast. Készitsd ela fizetedben az aramkor kapcsolasi rajzat! Mi torténik eben az dramkérben, ha mindkét kapcsolé nyitva van, ha csak az A van zarva, csak a Bvan zérva, wa mindkét kapcsol6 zérva van? Milyen dllapotot dllit el6 mindkét kapcsol6 zérésa? Készitsd ela flzetedben a helyes kapcsolsi rajzot is! J61 makédik Mekk Elek sramkére? Egy vonat mozdonybél és harom kocsibd! dll; minden kocsiban dolgozik egy-egy kalauz. Két fontos szabily létezik: ~ Avonatot akkor indithatjdk el, ha a mozdony miszerfalan egy izz6 vilagitésa jeli, hogy befejezddott az uta- sok felszallésa, ~ Avonatot meg kell dlitani, ha a mozdonyban elhelyezett vészcsengé megszélal. Az izz6t és a csengdt a kalauzok makédtetik a kocsikban elhelyezett egy-egy inditasjel26, il. vészjelz6 kapcso- 16 segitségével. Rajzold le a fiizetedbe az izz6 és a csengé dramkérét (két aramkér 3-3 kapcsoléval)!Tisztelt Szerkesztéség! Didkszemmel @ Dani: ...az elektromos kélesénhatast. Egyik rid vonzza a mésikat, anélkil, hogy dsszeérnének? Szdmomra edlig csak a magnes volt ilyen! ~ Réadasul még leveg6 sem kell hozzil A téltések ~ vagyis a toltott térgyak — akkor is vonzzék vagy taszit- Jak egymast, ha mas anyag, pl. viz vagy tégla van kéztiik, de légiires tér is lehet. A lényeg az, hogy megbont- suk a két test elektromos egyenstilyat, ,elektromosan toltétté" tegyik Gket. A testeken alapesetben altalé- ban ugyanannyi negativ és pozitiv toltés van, tehat nem tltottek, ,semlegesek’, Miutén a negativ elektro- nok sokkal mozgékonyabbak mint a pozitiv atommagok, konnyebben eltavolithatok az atommag kérzeté- bél erdsebb vonzé elektromos, magneses vagy mechanikus erdkkel. Ha ezek az elektronok egy masik test- re keriilnek, akkor nem tudnak visszamenni az eredeti helyeikre, hogy helyreallitsak a téltésegyenstilyt, mert a masik test fala és az ott ré haté erdk nem engedik. Aza test, amelyikre az elektronok keriltek, negativ tél 165d lesz, amelyiken az elektronok otthagytak az Ures helyeiket, pozitiv toltést, mert az atommagok pozitiv téltése ott marad. © Heni: ...hogy hogyan hat az elektromos eré a tévolbdl. Mi az elektromos mez6i = Az elektromos mezé elképzelheté tigy is, mint olyan csépok sokasaga, amelyek a pozitiv téltésekbél, pro- tonokbél indulnak, és végiikén elektronok , iilnek’, negativ toltésben végzddnek. Ezek az elektromos erévo- nnalak. Ha az elektront semmi mas részecske nem htizna, akkor egyre kézelebb szeretne kerillni a protonhoz, és minél kézelebb vannak egymashoz, a ,csap" egyre vastagabb, egyre jobban hiizza dket dssze. Ha sok pro- ‘ton (atommag) huiz egyszerre egy elektront, akkor az azzal tart, amelyik erdsebben hiizza, feltéve, ha mas ha- ts meg nem gatolja (pl. fal van az elektron és a legerésebb ,cs4pui" atommag kézétt ~ pla test ~ (mtianyag rad) — széle]. Ezek a lathatatlan csdpok sosem szakadnak el, csak elvékonyodnak, ahogy messzebb keriil egy- mastél a két t6ltétt részecske. A kézottiik hat6 er6 a két téltés kéz6tti tévolséggal négyzetesen csikken. Két iv vagy negativ-negativ) téltés elektromos mezeje nem akar dsszekeveredni, a csap- jaik kélcs6nésen probaljak egymast kikerilni: taszitjak eaymast. Az egész vilagegyetem minden elektronja és protonja, elektronja és elektronja, valamint protonja és protonja kézétt hat valamekkora elektromos erd. A téltések mozgésit, illetve egyensilyat a ra haté végtelen szamui erd ereddje hatarozza meg, © Miki: Nekem nagyon furcsa, hogy ha az aram egy vezetdben leginkabb elektronok mozgasabél all, akkor miért folyik az dram a pozitiv pélustol a negativ felé? Hiszen az elektronokat a pozitiv pdlus vonzza, és pont ellenkez6 irényban mozognak! = Nagyon érdekes, de az 4ram szokésosan megadott iranya nem mindig a fizikai valésagot Kéveti, hanem megillapodas eredménye. Még akkor talaltak ki az emberek, hogy folyjon a pozitiv pélustdl a negativ felé pozitiv éram, amikor még nem volt vilégos, hogy pozitiv vagy negativ tdltések mozognak. igy tigy tunik, mintha a pozitiv éramot pozitiv tltések mozgasa hozna létre. A gyakorlatban ez nagyon jél mikédik: lta- léban nem kell tudnunk, hogy milyen téltéshordoz6 mozog, a feladatok megoldaséval csak arra kell figyelni, hogy mi a megallapodés szerinti pozitiv éramirany.