2020.06.08.

Csapadékképződéssel járó reakciók mennyiségi viszonyainak

tanulmányozása (Mf: 16. gyakorlat)
A Job-féle módszerrel tudjuk meghatározni vízben rosszul oldódó csapadékok
sztöchiometriáját. Fontos, hogy jól meghatározott összetételű, két komponensű, kis
oldékonyságú, jól ülepedő és tömörödő csapadék keletkezzen. A kísérlet elvégzéséhez előre
elkészített, azonos koncentrációjú kiindulási oldatokat használunk (0,5 mol/dm3 1A-1B, 2A-
2B oldatok). Az oldatokat úgy kell elegyíteni, hogy a kapott csapadékos oldat térfogata az
összes kémcsőben ugyanannyi legyen. Az összetétel meghatározásának alapja az, hogy a
csapadék magassága arányos annak mennyiségével, és abban az esetben a legnagyobb a
mennyisége, melyben a komponensek aránya megfelel a sztöchiometriának.
A gyakorlat kivitelezése során az 1A vagy 2A oldatokból a kémcsövekbe:
0,50; 1,00; 1,50; 2,00; 2,50; 3,00; 3,50; 4,00; 4,50 cm3 oldatot kell bemérni
míg a 1B vagy 2B oldattokból annyit, hogy a teljes térfogat 5,00 cm3 cm legyen, azaz
4,50; 4,00; 3,50; 3,00; 2,50; 2,00; 1,50; 1,00; 0,50 cm3 oldatot kell bemérni.
A mérés során nyert adatokat célszerű a gyakorlat leírásában szereplő táblázatban rögzíteni,
amelynek első sorát mintaként kitöltöttük.
a kémcső térfogata (cm3) koncentrációk (mol/dm3) csapadék
kémcső
1. komponens 2. komponens 1. komponens 2. komponens magassága
sorszáma
…….1A…... …….1B…… …….1A…… …….1B…… (cm3)
1. 0,5 4,5 0,05 0,45 1,7
2. 1,0 4,0 … … ….
…

Az egyes mintákhoz bemért A és B komponenst tartalmazó oldatok térfogatából és

koncentrációjából a minta koncentrációját kell kiszámítani az A és B komponensre nézve,
figyelembe véve, hogy a végtérfogat 5,00 cm3 lesz. Ez alapján az 1A komponens
koncentrációja a következő módon számolható (egyszerű hígítási képlettel: c1⋅V1 = c2⋅V2): pl.
5·10–4 dm3 ∙ 0,5 mol/dm3 = 5·10–3 dm3 ∙ c(1A), azaz c(1A) = 0,05 mol/dm3. Hasonlóan a 1/B
komponens koncentrációja is számolható: 4,5·10–3 dm3 ∙ 0,5 mol/dm3 = 5·10–3 dm3 ∙ c(1B),
azaz c(1B)= 0,45 mol/dm3.
A kiértékelést egy példán keresztül mutatjuk be:
Az ábrázolás során a két komponens koncentrációjának függvényében kell ábrázolni a kapott
csapadék magasságot, hiszen az oldatokban a komponensek viszonyaitól függ a keletkező

1
2020.06.08.

csapadék mennyisége. Az ábrázolásra ugyanazok a megfontolások, szabályok, vonatkoznak

mint, amelyek az “A reakciósebesség függése a kiindulási anyagok koncentrációjától”
gyakorlati segédanyag leírásában szerepeltek. Az ábra elkészítésénél nehézséget jelenthet,
hogy a két komponens koncentrációjának változását egyidejűen kell az ábrán szerepeltetni.
Ezt úgy tudjuk könnyedén megoldani, hogy az x és y tengelyeken kívül egy harmadik,
segédtengelyt is rajzolunk, amelyen a beosztás értékei jobbról balra nőnek. Ezt mutatja be az
1. ábra. Az x tengelyen az A komponens, a segédtengelyen pedig a B komponens
koncentrációit követjük. A 2. ábrán a már felvett pontokat tartalmazó koordináta-rendszer
látható. A koncentráció függvényében mind az A mind a B komponens esetében lineárisan
változik a csapadék magassága. A pontokra két, a pontokhoz legjobban illeszkedő egyenest
kell rajzolni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy abban a két pontban, ahol az A
komponens koncentrációja 0 mol/dm3, illetve 0,5 mol/dm3 (vagyis a B komponens
koncentrációja 0 mol/dm3), biztos, hogy nincs csapadék, tehát a csapadék magassága 0. Így
ennek a két pontnak rajta kell lennie az egyenesen.

1. ábra: Az ábrakészítés során használt koordináta-rendszer

2
2020.06.08.

2. ábra: A kapott csapadék magasság értékek a komponensek koncentrációinak függvényében

ábrázolva

3. ábra: A kapott pontokra illesztett egyenesek

3
2020.06.08.

Az egyenesek illesztése után egy metszéspontot kapunk (3. ábra). Levetítjük ezt a pontot az x
tengelyre, és leolvassuk az ehhez a ponthoz tartozó koncentrációt az A komponensre és a
segédtengelyen a B komponensre nézve. Jelen esetben az A komponens metszéspontjának
helye 0,26 mol/dm3 és a B komponensé pedig 0,23 mol/dm3. Ezen koncentrációk aránya adja
meg a csapadékban a komponensek arányát, azaz ha a csapadékot AxBy összetétellel jelöljük,
akkor x:y = c(A):c(B) = 0,26:0,23 = 1,13:1 ∼ 1:1
Ez azt jelenti, hogy A1B1 (AB) sztöchiometriájú a vizsgált csapadék.
A diszkusszióban szerepeljen, hogy a gyakorlat során milyen céllal végeztük a méréseket,
milyen módszerrel történt a meghatározás, illetve, hogy milyen következtetés vonható le a
grafikus ábrázolás alapján (összetétel megadása pl.: AB2). A gyakorlatvezető által megadott
információk alapján továbbá meg kell adni a képződő csapadék képletét.