=’ Py ‘op ET Subai Géza NEMZETI TANKONYVKIADO.A kiadvény 2010, év 12. 02. naptél tankénywvé nyilvénitasi engedélyt kapott a KHF/8034—-19/2010 szdmi hatarozattal. ‘A kOnyy megfelel az Oktatési Minisztérium kerettantervének (17/2004. (V. 20) A kényy megfelel a 17/2004. (V.20.) OM rendelet 3. szémd mellékletében szerepl6 kompetenciafejleszt6 oktatasi programesomag kerettantervének. Atankonyy ésszhangban all a NAT 2007-tel. Biralta: Dr. Kissné Dr. Kuithy nik Konzultans: Fazakas Andrea A szévegértés feladatokat készitette: Vincze Ferenc Felelés szerkeszt6: Vincze Ferenc Grafikai szerkeszté: Slezak llona Fedélterv és tipogréfia: Banati Janos - Rockwell Design Kft. Boritefote: ‘©Reana, Inganielsen / Dreamstime.com Az illusztraciokat készitette: Készeghy Gsilla, Matyas Ildik6, Megyeri Katalin Fotok Péterffy Istvan, Slezak llona, NTK archivum, CORBIS/Reddot képiigyndkség, MTI Fotd, Phovoir-Liberty Képugynokség, SAFA képUgyndkség ‘©MTI Foté: Michael Sohn (Cseh Laszi6), MICHAEL A. MARIANT (Michael Jackson) © Dreamstime comgajc, Photowitch, Digitalstudio, Websubstantia, Starfotograph Franc Pfluegl, Yuri_arcurs, Janpietrus, Picsfve, Tapirtoday, Artkolo, Alexraths, Lisa, Picsfve, Genlady, Dannyphotos, Joggiebotma, Katseyephoto, Csakisti, Raycan, Crystalcraig, lofoto,Zts, Aliencat, Maszas, Dundanim, Cfarmer, Mattesimage, Seamless, Peterfactor, Marcstock, Ejwhite, Rnl, Kondor83, Photoeuphoria, Mosista, Nyul, Dannyphotos, Soupstock, Bpperry, Sumnersgrand, Franckito, Stu99, Sswartz,Jordifa, Jonnysek, ‘Monkeybusines, Photomyeye, Caramaria,Eraxion, Socrates, Salahudin, Ben'85, Tkosachev, Alexmit, Thefinaimind, Aprescinder, Jeannehatch, Niderlander, Jpsdk, Matka_warlatka, Dannyphoto80, Jason Boulanger, Kutt Niinepuu A tankonyvvé nyilvénitésieljardsban kitendelt szakértdk: \Vamosiné dr. Hegyi Andrea, Penksza Kérolyné, Zarubay Attila © Subai Géza, Nemzeti TankOnyvkiad6 Zrt, 2010 ISBN 978-963-19-5558-3, Nemzeti Tankényvkiadé Zrt. 2 Sanoma company + www.ntkhu « Vevészolgalat: info@ntk hu - Telefon: 06 80 200 788 Akiadasért flel: Kiss Janos Tamds vezérigazgat6 - Raktéri szdrn: 00885 - Maszaki igazgat6: Babicsné Vasvari Etelka (Maszaki szerkeszt6: Szalay lidiko -Terjedelem: 22,66 (A/5) v + Tomeg: 490 gramm 1, kiadas, 2011 « Nyomdai elokeszitas: Austral Bt. Készilt a Gyomai Kner Nyomda Zrt-ben, ‘a nyomda alapitasénak 128. esztendejében Felel6s vezetd: Fazekas Péter vezérigazgat6 ‘Tel: 66/887-400 - httpz/werw-gyomaiknerhu + E-mail: knemyomda@ayomaiknezhuTartalomjegyzék A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER UAL Cyd EEE A scitex 6 FE} idegi maksdés, reflex 90 EB A tr, ami etvataszt 10 EE} idegrendszer, meméria 94 EE Abr, ami kapesolatot is tart 14 Bil alatas 98 EEE A csontszéver, a csontfajtsk 18 FE) nallas és egyenstly-érzékelés 102 EB. 4 porcszivet, csontkapcsolatok 22 EE inlelés, szaglis, tapintis 106 [GG szatagok és inak 26 EZ A vesetativ idegrendszer 120 EB wiziteter 30 EE} az agyatapi mirigy 114 EB winomsejtek 34 EE) Akoponyan kivil EB « izomrendszer 38 Pa pee arrae oe iigg6 Osszefoglalés a2 © sane Osszefoglalas 126 Didkszemmel 46 Diakszemmel 130 PUA g 7 73 IV. SZAPORODAS, EGYEDFEJLODES A tapanyagok 48 a ne EB) 4 himivarszervek 132 Az emésztés 52 Eel Ateans a EB A nai ivarszervek 136 jelszivis Aszaporodés 140 FE tegutak, téazés, hangképzés 60 iS Bo sver = EEE A mehen bela étet 144 v ai EE saiiletés, kisgyermekkor 148 Akeringés 68 EES A viroicend FE) rogamzésgatlés, nemi betegségek 152 Anyirokrendszer 72 BE a ‘ EEE A serdalokor testi valtozdsai 156 Az immunrendszer 76 EE tivtans so EG A serdatokor lelki valtozasai 160 valasztas —— EB A tetnottkor 164 zefoglalas " Osszefoglalas 168 Diskszemmel 88 Diakszemmel 172 Fogalomtér 174Bevezeté Wl kedves diakok! Amikor egy emberi élet fogan, aki Iétrején, jelen sincs még a pillanatban, csak kézvetleniil uténa. Sziiletéstinkkor még alig-alig tudunk valamit a min- ket kérillvevé vilagrdl, és csak az elkdvetkez6 héna- pok sordn lesziink képesek egydltalén kulonbséget tenni sajét magunk és édesanyank kéz6tt. Majd to- vabbi évekbe telik, hogy a korabban a mindensé- get jelenté otthonunkon és a csalédunkon tall vild- Got is elkezdiik felfedezni @ Most tizenévesként eljétt az ideje, hogy a jé! meg- ismert énmagad bels6 tulajdonsdgaival, életed mozgat6 folyamataival is tisztdba keri. Szintén itt az ideje, hogy a masik nemrdl is felnétt médon légy képes gondolkodni. Sajnos mar-mar lehetetlen eb- ben a folyamatban egymagadnak helytallni, 6ridsi mértékben dramlik mindannyiunk felé a fél- vagy tévinformacié, ami miatt fiatalok ezrei buknak el a feladaton, életre szol6 terhet véve a vallukra. @ Az élet nem statikus, egy helyben all6. Folytonos valtozasok sora vezet eldre, senki sincs lehorgo- nyozva. Most serdiiléként valészintileg az egyik legnagyobb viharba kerilsz, ami talén ijesztének tinhet. A szél, igaz, elsillyeszthet hajékat, de aki ért hozzé, a7 a javara tudja forditani, fgy gyorsab- ban kozeledik a célja felé. e Ez a kényy, remélem, abban is segit, hogy a saj todon tal més korosztélyt is megismer, itt fleg a szilleidre gondolok. Megértsd, hogy az ember nem csak az, ami, hanem az is, amivé id6vel vik. Bar mindezek a folyamatok életiink végéig tanulés- ra észténdznek, ez az év egy sziikséges és fontos lépés a fejlddésedbern. Ezért arra biztatlak, ne pusztén szilleid elvardsénak probalj eleget tenni, ne csak a tanar szigora vagy mosolya késztessen tanuldsra, hanem sajat magad miatt foglalkozz a biolégidval. Dantés van a kezed- ben: akarsz-e felkészilni, vagy nem. A tananyag te magad vagy. @ Kivanom, hogy kitarté munkad eredményeit miha- marabb felismerhesd! A Szerz6 Wi kedves Pedagéqgusol ‘© Készinjaik, hogy ezt az uj és egyben ujszerti tan- kOnyvcsaladot valasztottak. A Panorama sorozat \étrehozasdndl az vezérelt minket, hogy megfelel- Jen a felgyorsult vilagunk dltal tamasztott egyre Ssszetettebb ismereteknek, és motivalja a didkokat az 6nillé ismeretszerzésre. Milyen Uijitdsokat tartal- maznak ezek a tankényvek? ‘© Legszembettindbb talén az, hogy a leckék mindjart egy témor ismeretk6zI6 oldallal kezdédnek. Ezek a bevezetd vazlatok megkénnyitik a didkok szimé- ra.az otthoni tanulast, a lényegkiemelés technikaja- nak elsajatitasat, Ondknek pedig a szamonkérést, Ahogy a feladatok megoldasaval a didkok maguk vonnak le Kévetkeztetéseket, ugy lehet vissza- visszatémi ezekre az oldalakra, és elolvasni azt a definiciét, trvényt stb, mely hozzdjuk kapcsolédik. © Ezzel el is érkeztiink a mésodik jdonséghoz: a ren- geteg tevékenykedteté feladathoz Bizonyitott tény, hogy az a tudés, amit tapasztalas utjan ért meg a diak, sokkal mélyebb, szervesebb és mara- dandébb, mint a passziv médon befogadott isme- ret. Ez az djitas egyik ényege: csékkenteni a ,ki nyilatkoztatasok” szamat, és fokozni a tanéri iran tdssal megszerzett miveltség szerepét. ‘© Aharmadik valtozés az eddigiekhez képest a kom- petenciafejlesztés. Ma mar elvards, hogy a tan- kényvek ne csak az adott szaktaray ismereteit adjak, hanem kitekintsenek az élet mas terileteire is, azaz komplexen fejlesszék a diakokat. Tankdnyvtink tehat tartalmaz szivegértési feladatot az anyanyelvi, an- gol szétart az idegen nyelvi, és internetes linkgytij- teményt az informatikai kompetencia fejlesztésére. ‘© Végul kiemelnénk a formai djitast. Lathatjak, hogy modern, fiatalos, az internet és a média vilagahoz szokott diskok széméra talin kicsit vonzobb kiils6- be burkoltuk a tartalmat. Tettik ezt azért, hogy mar az els6 talélkozés alkalméval felkeltsik kivancsis4- gukat a tantargy irant. A spirdlkétésti megjelenés pedig cselekvésre dsztonzi a diakokat. ‘© Reméljiik, hogy a szemléletvaltés sorozatunkon keresztill a tanulékat is megérinti, és az Ondk érté kézremakédésével meg fogjak kedvelni a termé- szettudomanyi targyakat. Sikeres munkét kivan a Kiad6 és a Felel6s szerkeszt6ELSE Mel) © A leckék elején talélhaté bevezet6 vazlatot dra elején érdemes atolvasni, de alaposabban akkor ja- vasolt tanulmanyozni, amikor egy-egy kapcsol6d6 feladatot megoldanak a dikok. Ez az oldal tartal- mazza a témér, vazlatpontokba szedett ismerete- ket, definicidkat. AA leckékben tébb gondolkodtat, illetve gyakorla- tifeladatis van, amelyek megoldasahoz s2ukség le- het a Biolégiai atlaszra,illetve az interneten fellel- heté adatokra. Az orai munkét mindenképpen é- munkval, hogy a digkok minél tel- jesebb képet kapjanak az elsajati tandé tananyaars A tankonyvhoz kapcsoléd6 Fela- datgydijtemény az ismeretek meg- szilérditésat teszi lehetdvé, ottho- ni vagy gyakorléérai munkara egy- arént alkalmas. Tematikaja kovet a tankényy felépitését, valtozat feladat | megszilardit, kiilén differencial és tehetséget fejleszt Ezenfelill tartalmaz néhény ,nag szabasii” projektfeladatot, mely k6z6s kutakodasra, tandran ki li, de tantérgyhoz kétheté magasabb szintéi tevé- kenyséare észténzik a didkokat. © A Panorama sorozathoz kapcsolodik, de Gnalléan is megillja a helyét a Panorama Természettudoma- nyi enciklopédia, mely a négy természettudomanyi tantérgy legfontosabb szakkifejezéseinek magyaré- zatat tartalmazza. Nemcsak a nyolcadik osztdlyban, hanem a kilencedik és tizedik évfolyamokon is alkal- mas lehet a tantérgyi miiveltség fejlesztésére. ‘Aleckék végén talslhato szdvegértési feladatok az anyanyelvi Kompetencist fejlesztik, Annégy nagy fejezetet Kovetd 6sszefoglaldsok utén a Diakszemmel cimt részek az egyes leckékben mar érintett, bonyo- lultabb kérdéseket magyardzzak jra. ‘A magyar-angol minisz6tat az idegen nyelvi tdjekozottsdgot segiti. Nem torekedtiink teljességre, csupn néhany fontosabb kulcssz6t adtunk meg. eT Az internetes oldalak cimgydjteménye a tananyag- gal kapcsolatos érdekességek elérési titvonalat tartalmazza, Nem utaltunk minden lecke végén az altalanos aydjtéoldalakra, és természetesen nem. ‘ntettdnk fel minden lehetdséget sem, de a Nemzeti Tankonyvkiadé wwwa.ntk.hu/Panoréma alokdalan mindig megtalalhatéak lesznek az aktualis ésa természetismereti tantargyakhoz kapcsolédé tovabbi weboldalak cimei,I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER 1. A sejtek Az embereknek hosszi évezredeken keresztiil esziikbe sem jutott, hogy minden élélény sok milid, tObbé-kevésbé nAlld, 66 épitékockabdl, sejtekbé! ail. Szabad szemmel ugyanis ezek nem lathatdak, mikroszkép sziikséges hozzdjuk. A sejt a szervezet legkisebb 616 mikédési egysége. Legfontosabb tulajdonsagaikban ugyan megegyeznek, de a szer- vezetben ellatott feladattdl fiiggden kiilénbségek is megfigyelhetdk. A sejtek osztédassal szaporodnak. WW méret és alak @ A sejteknek egy irényban dltaléban 0,01-0,03 mm korili a méretiik, de vannak cm-es nagysdgiiak is. A legkisebb sejtek a baktériumok # Anovények és a gombak sejtjel sejtfallal rendelkez- nek, ezért azoknak nem valtozik az alakjuk; az dllati sejtek kézt vannak valtoz6 alakiak is. @ Lehetnek laposak, gémbszertiek, csillag alakiak, vagy csak egy irényban megnyiitak. Az alak dssze- fligg a sejtfeladataval és elhelyezkedesével. Ha sejt felépitése Kivi! sejthértya boritja, ami elvalasztja a sejt anyagait a kornyezet anyagaitél. © A sejthartya mozgathato kindvése a esillé vagy az ostor. Csapkodésa a kérnyezé folyadékot hajtja egy iranyba, esetleg az Gnall6 sejtet mozgatja a fo- lyadékban. © Ezen beliil taldlhaté a kocsonyas sejtplazma, nagy része viz, benne oldva taldlhatok az élethez szksé- ges molekulak. # A plazmaban sejtszervecskék usznak, amelyek az egyes életfolyamatok ellatdsdertfeleldsek. = Sejtmag - A legfontosabb sejtszervecske. Altalé- ban egy van belélea sejt kozepén. Benne taldlhaté a DNS-molekula, ami a sejt életére vonatkoz6é &sszes informaci6t tarolja. = Mitokondrium — Akar tobb ezeris lehet beléltik, ezekben termelédik a mikédéshez szikséges energia a felvett tapanyagokbdl. = Zéld szintest — Névényi sejtekben fordul eld. A mitokondriumokhoz hasonléan sejtenként tobb is lehet bel6lik, feladatuk a tapanyag eldallitisa a feny eneraisjaval. A szintestek roppant meny- nyiségét6l valik z6ld szindivé példaul a novények levele. u Munkamegosztés a sejtek kézott © Az élet kialakulsakor minden élélény egyetlen sejtbél allt, ami egymaga volt kénytelen ellatni minden feladatot. « A fejlettebb élélények tébb sejtbél dlinak. [gy az ‘egyes sejtek bizonyos munkara specializaléd- hatnak, ezzel hatékonyabban latjak el az adott feladatot ~ az egész szervezetet tekintve mégis minden munka el lesz végezve. Hasonlé a jelen- ség ahhoz, amit az emberek korében is meg lehet figyelni: a cipészmester elejétdl a végéig egymaga készit el egy cipét, a gyari munkas csak egy-egy részfolyamatot lat el. Osszességében a gyar tb cipét termel egy munkasra lebontva. Az azonos mikédésti sejteknek hasonld az alakja ésa felépitése. Kézésen alkotjak a szévetet. © Tébbféle sz6vettipus hozza létre a szerveket. Min- den szerv egy meghatarozott mikédés elvégzésé- re létrojétt egység. Alakja, felépitése jellegzetes. © Egy-egy életjelenség elvéazésére a szervek szerv- rendszereket hoznak létre. @ Assejtek legmagasabb szervezédési szintje az egész szervezet. Emberifallat sejtI. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER Feliratozd a sejt részeit! = wae Bi Allitsd sorrendbe a legmagasabb szervez6dési szinttdl a legalacsonyabb felé az ember test részeit! | al Elitenncnrcancnennent egy osztélykirandulson a vacsora elkészitését, hogy minél gyor- sabban jussatok ételhez? oO Parositsd az aldbbi szerveket a felsorolt harom szervrendszerhez! négyfejdi combizom, tid6, gyomor, vastagbél, Iégcs6,felkarcsont, nyelécs6 Emésztészervrendszer: Légr6szervrendszer: Mozgasszervrendszer: Bi Milyen alakai sejtek kozé sorolnad az alabbiakat? 21. A sejtek a Egyes sejtek ésszeolvadassal hosszii rostokat alkotnak, mint példé- ul az dbrn lathat6 hardntcsikolt izomrost. Mibél léthatod egyértelmd- en, hogy nem atlagos sejtrdl van sz8? 7. | Az els6 mikroszképot tobb mint 400 éve, valamikor az 1600-as évek elején Hollandiaban készitették. Mit gondolsz, miért indult ebben a korban nagy fejlédésnek a bioldgia és a csillagaszat i a ‘Az emberi szem felbontéképessége maximum 0,1 mm. Vagyis az ennél kézelebb 1évé két pontot mar egynek latjuk. Legalébb hany- szoros nagyitésti mikroszkép kell ahhoz, hogy ket sejtet elkiilinitstink egymastél? Szdmitasaidat itt végezd! Ezzel még mindig csak 1-1 pontnak latndnk a sejteket. Robert Hook, aki elsoként irta le a sejtek Iétezését, ennél 27-szer nagyobb nagyité- sii mikroszképot haszndit 1655-ben. Mekkora volt ennek az eszkoznek a nagyitésa? 9. | Egyre ayakoribb eljérés, hogy egy élélényb6l DNS-mintét vesznek, 6s az alapjan vizsgéljk a tulajdonsdgait. Miért lehetséges ez? Lehetséges-e izomszévetbél DNS-mintat venni? Miért? Miért szoktak vérmintabél meghatérozni?I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER m. betegségek j6 részét egysejtii éléskéddk, elsésorban baktériu- mok okozzak. Sokdig misztikus jelenségnek, atoknak, isteni biintetés- nek tartotték ezeket az emberek. A gyégykezelések is dltalaban ennek megfeleléen zajlottak, de a véletlen tapasztalatok rengeteg helyes megfigyelésre vezettek. Mit gondolsz, miért nem volt a betegségekre biolégiai magyarézat? 11 Az Grkutatok minden égitesten, ahol féldén kivili életet sejtenek, a folyékony viz megletét kutatjak, ez ugyanis elengedhetetlen az élethez. Ha nincs viz, nem érdemes az égitesttel komolyabban foglalkozni. Ho- gyan magyarazzak ezt a sejtek felépitésérdl tanultak? Gydjtsetek olyan foldrajzi teriileteket, ahol minden élélénynek nehéz megmaradni. Mi ezekben a kéz6s? GER Urszondaa Marson ‘«Gyil6lém ezt az egész komédidt, amelyet orvosi praxisnak neveznek... Hiszen én rettenetes méd szeretném meggyoayitani ca diftérids gyermekeket. De amikor a sit anyak kényérégnek, mégis tartanom kell bennilk a lelket még akkor is, amikor jl tudom, hogy a gyermek el fog pusztuini. Hogyan gyégyltsam meg a diftéridt, ha nem tudom, hogy mi okozza, és ha hazémnak egbélesebb doktora sem tudja”* Robert Koch, miel6t felfedezte voina a bacilusokat (hitp://mek nif hu) ‘Az albbi szavak kézill melyikfelel meg leginksbb a praxis s26 értelmének? Karikizd be a megoldés betdjelét, majd rovi- den indokold valasztasod! 4) gyakorlat b) jartassig, ¢) gyakorlati tevékenység ) makédés @)allandé tgyfelek kore Nézz uténa, mia diftéria magyar megfelel6) Em Tu a sejt—cell Intépel/mikrosckopsretworlchu Komolyabb hobo: sejtmag — nucleus mikroszk6pozashoz nytt segitséget, dtleteket sejthartya ~ plasma membrane http://www.udel.edu/biology/Wags/histopage/ szbvet - tissue modelspage/modelspage.htm szervezet - organism szerv - organ Sejtekrél, szdvetekrAl lathatsz fotokat,_ modelleket, animacidkat (angol nyelva).1. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER Pa WME Lede 4d © Minden él6 szervezetnek alapveté sziikséglete, hogy a kornyezetétdl el tudjon hatérolédni. Ha a test anyagai ellenérizetleniil keverednének a kémyez6 anyagokkal, az pillanatokon belil végzetes volna. ‘Az él6lények kilénb6z6 megoldasokat alkalmaznak a minél tokéletesebb elvélasztas érdekében. Az em- ber esetében igen fejlett, hérom rétegbél és tabb- fajta szivetbél allé szerv alakult ki, a bér. Kilénbd- 26 testrészeken més-mas a b6r vastagsiga, az egyes szévetek aranya, szetkezete. Legfontosabb sz6vetei a hamszévet, a laza rostos kétdszdvet é.a zsirszivet. Wa hamszivet © A testfelilleteket minden esetben valamilyen ham- féleség boritja. Még a tudét, a beleket, s6t a vérerek belsejét is ham béleli, @ Sejtalak szerint megkillénbéztetiink lap-, ka hengerhamot. © A hamsejtek alkothatnak egy réteget, vagy tébb sorban is elhelyezkedhetnek. © A szérazféldi gerincesek, igy az ember hdmsejtjei is szaruanyagot termeinek. Ez egy ellenll6 fehér- je, ami a sejtek belsejében halmozédik fel, ndvelve a szervezet védelmét «@ Als6 rétegei képesek osztédésra, a keletkez6 sejtek felfelé tolédnak, elszarusodnak, elpusztulnak, majd id6vel lehullanak. A laza rostos kétészévet © Akiilonféle alakt sejtek koz6tt nagy mennyi- ségii sejt kézotti al- fomény taldlhaté, ami a szbvet tulajdonsagait elsédlegesen megha- térozza © A sejtek olyan fehér- jéket valasztanak ki, amik egyméshoz kapcsolédva halézatot képez- nek, rugalmas, de erds rendszert alkotnak. © A szervezetben szinte mindeniitt eléfordul, legna- gyobb mennyiségben a bérben talaljuk. WE A ssitszévet © A zsirszovet feladata a zsit- és olajszerti anyagok raktérozésa. @ A szévet sejtjeinek nagy részét egy nagy zsircsepp tlt ki, minden mds alkot6rész a sejt szélére szorul. Wa bor rétegei Felham - A bor legkils6 rétege. Vastagsiga dltalé- ban nem tébb, mint fél milliméter, de a talpon akar 23 mm is lehet. Egyetlen szévet alkotja, a tabb- rétegii, elszarusodé laphamszivet. Véd a kéros kémiai anyagoktél, a kiszéradst6l, a fertézésekt6l, festékanyagokat termelve pedig a napsugarak ron- csolé hatasatal (barnulas) is. @ Itha - A bor kézéps6 rétege, f6 szévetfélesége a laza rostos kétészivet, ez adja a szakitdssal szem- ben valé ellenallasat. Itt erednek a sz6rszalak, amik nagyobb tomegben (pl. haj) a kihdléstol és a séri- lésektél is 6vnak. A faggyumirigyek valadékukkal a ham és a sz6rszélak hajlékonysdgét, illetve viz- hatlansgat segitik eld, Eben a rétegben taldlunk még verejtékmirigyeket és érzéksej- ‘teket, valamint ereket is. © Béralja - A legalsé réteg, a laza rostos kétdszévet melletta borttaplalé erek és zsirszévet alkotja, A asirszévet feladata a hészigetelés, a mecha- nikai védelem, azonban a szervezet szaméara tartalék tapanyagot is jelent. A b6r szerkezeteI. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER ‘Az alébbi abran az egyes hémsejttipusok egy-egy oldalat létod berajzolva. Egészitsd ki tigy, hogy a vé- gén 2 db laphémot, 3 db kébhimot és 2 db hengerhémot léssunk! Nem szémit, hogy milyen irényban Allnak. Rajzold bele a sejtmagot is! Lae A B c D E F G Melyik betdjelhez milyen sejttipust rajzoltal? A B C Kébham D E F G {rd az egyes szdvetfajtdk mellé, hogy mitél védenek, és a bor melyik rétegében taléljuk dket!2. A bér, ami elvdlaszt el Egészitsd kia hiényos mondatokat! A szor a felszinébol kil6go képzddmeény, ami 16 szerepet lat el. Tovea ban talalhatd, itt képzédik maga a sz6rsz4l, ami folyamatosan novekszik. Es voveters esos alapjan az adott fogalmat késd dssze az Abra megfelel6 részévell Sz6rszal Szértiisz6 ~ Hamsejtekkel bélelt cs6, amiben a sz6rszal a felszin alatt megtalalhato, Szérhagyma: a sz6rtiiszdk aljén taldlhat6 kidblosédés, itt keletkezik a sz6r anyaga. Faggytimirigy ~ Minden szértiisz6héz csatlakozik egy faggytimirigy, ami a valadékaval a kifelé mozg6 szérszé- lat zsiros anyaggal vonja be. Sz6rmerevitd izom: a széthagyméhoz csatlakoz6 izom Ssszehtizédva a b6r felszinéhez lapulo sz6rszélat ké pes elemelni. Az igy bennreked6 vastagabb levegéré- teg jobban ved a hideg ellen (libabor), Ember esetében nincs nagy jelentésége. Vérerek ~ Amelyek a sz6r névekedéséhez sziikséges anyagokkal latjak el a sz6rhagymat, Hi Vazlatosan rajzold le a fiizetedbe két abraval, hogy miként makédhet a szr merevité izmat a. napsugarzas, féleg az UV sugarzds roncsolja a sejtek anyagait. A legnagyobb kart a sejtmagban okozza Mit gondolsz, miért pont ott a legkartékonyabb? Napoziskor a hamsejtek festékanyagokat vesznek fel a ham osztéd6 rétegében taldlhaté festéksejtektdl. Ezek ledrnyékoljak a mélyebben fekvd sejteket. Fogalmazd meg, miért fontos napozaskor a fokozatossdg, illetve, hogy miért valtozik vissza idével a bor szine, ha nem éri napfény! Az emberi rasszok megkilonbéztetése alapvetéen a felhém pigmentaltséga alapjan torténik, bar fontos a szérzet tulajdonsaga és sok egyéb alkati tényez6 is. A sotétebb borben intenzivebb a festéksejtek mukédése akkoris, amikor nem éri napfény. Mit tudsz megillapitani azokrél a teriletekrél, ahol sétét az dslakosok bére?I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER fa Akkérém a felhimhoz és a s26rszalakhoz hasonloan erdsen elszar sodott sejtekbdl dl. Egész életiink folyaman névekszik, havonta étlago- san 3 mm-nyit, Mennyit nétt egy 80 éves ember kérme élete folyaman? 3 Szdmitésaidat a fiizetben végezd, ide csak az eredményt rd! A koromlemez a médosult irharétegen, a kérémagyon fekszik. Az uj) végénél elvalik attal. Szerepe tobbek kdzott az ujjak végének védelme. {rd a szamok mellé a megfelel6 elnevezéseket! ome eptise 1 2 3 4 5 2. béraljéban talélhat6 zsirszdvet mennyisége nagyon eltéré az egyes testrészek esetében. Ehezéskor egy j6 1észe felhaszndthaté tépanyag, de a mechanikai sérUléseknek leginkabb kitett testrészeken ekkor sem fogy- hat el a zsi. Figyeld meg magad, és ir hérom olyan testrészt, ahol mindig kevés a béralja zsirszOvete! Melyik lehet az a hérom testrész, ahol nem haszndlhatja el a szervezet a zsirt még silyos éhezés esetén sem? .VéneKi Piroska hossztikds arcérél leoldotta a piidert a vertték, 6 keskeny dln felpiroslottak a pattandsok. O sem volt éppen «stinya Kany, de nem is volt valami szép, Margitnak legaldbbis nem tetszett. Az érsparancsnok fidval tdncolt, a Marschalks fival, aki maskulinben a kaszindba jart. ...) Margit a féradtsdgt6l és a déli hdségt6| eltorddve ért haza. Hajnal éta talpon volt féjta dereka a folytonos hajlongdstél. Laba szdrdt és kezét véresre karcolta a gurdiny,* s most csipte-marta az izzadtsdg a karcoldsok helyén.(..) Vetett az apr6léknak, maj eldkereste a fiird6konyha kulcsdt,s odabent derékig lemosakodott. Uténa. ‘megmesta a ldbdt,s elheseredve nézte bana borén a friss karcoldésokat.~ Istenem,Istenem ~ mondta hangosan ~ de kény- yen is lehet éini valakiknek! - Véneki Piroskdra gondolt.(...) - Lehet gy szép valaki, ha kikimélik ~ séhajtott hangosan, és gondolatban tette hazed: ~ mégse szép, pedig agyon keni-feni magat. Olyan szagos, hogy megérezni este, ha reggel arta jért azutcdn” (Fekete Gyula: A falu szépe) Sorold fel a sz6veg azon szavait & kifejezéseit, melyek a test valamilyen bels6 vAltozésaira, folyamataira utalnak! * Gurdiny:hérés sz, sebvds gyomndvény. Em ua bor skin kerém - nail Hasznos informacidkat talalsz a keresobe beirt haj, sz6r— hair egészségmegorzés, kozmetika, kamaszkor, higiéné fagaytimirigy — oll gland gw 65 bérdpolas kulesszavakra,1. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER 3. A bor, ami kapcsolatot is tart @ Egyik él6lény sem fggetlenitheti magét teljes mér- tékben a kérnyezetétil. Jéllehet a bémek nagyon fontos feladata az elhatérolas, ugyanennyite szUk- séges, hogy a kOrnyezettel is kapcsolatban marad- jon a szervezet. lay a szerepe rendkivil szertedga- 26, Részt vesz az érzékelésben, a hészabalyozésban, de akar informéciét is kézélhet masok felé, mivel az emberen kivillrl ez latszik. Nem véletlen, hogy a ,szépségapolas" fogalma alatt tulajdonképpen a bér és fiiggelékei dpolasat értjik. Bar fejlett rendszer az emberi bér, mégsem mindig tokéletes. Ebben a fejezetben megismerkediink hibaival, betegségelvel i Wi itzeketés © Abér az ember legnagyobb érzékszerve. © Az érzéksejtek az irharétegben vannak. Killén sejt- tipus fogja fel 2 hideget, a meleget, a tapintést és a féjdalmat jelent6 ingereket. a Hészabdlyozas @ Az ember bels6 testh6mérséklete nemigen térhet el a 37 °C-tdl. Alatta kihilésré|, felette héemelke- désrdl, sulyosabb esetben lazrdl beszéliink. © Akémyezet hémérséklete és az ember hétermelé- se is valtoz6. A bér feladata szabalyozni, hogy mi lyen mértékben ad6djon at a kornyezet felé a test- © Egyik lehetdség a hé megtartdsara, ha a sz6rszélak felemelkednek, és t6bb levegét tartanak maguk kozbtt. Ezt a midkédést az el6z6 fejezetben mar megismertak ‘© Masik lehetdség, hogy a szervezet elzarja az irha- réteg vérereit, ezzel a hdszigetelé zsirréteg alatt kering a vér, megakadélyozva annak kihiilését, @ Meleg idében a bér nehezen adja le a hét, és nem biztos, hogy elég a fenti két folyamat megfordita- sa. Ekkor lépnek mikédésbe a verejtékmirigyek, ~amelyek folyadékot éntenek a bor felszinére. Ennek 2 parolgsa jelentés hofelvetelle jar, ezéltal hati a testfelszir # Azember természetesen az dltézékével is nagyban befolyasolhatja a bér héleadasat. Haber dllapota « Eletink soran rengeteg olyan hatds éri a bériinket, ‘ami nyomot hagy, fay elarulhatja a multunkat. A test pillanatnyi dllapotardl is informaciét szolgél- tat. llyen lehet példaul a vérrel valé telitettség (el- pirulés), a sz6r borzoltsdga stb. Az dllatvilagban is fontos szerepe van a bémek a kommunikacidban. Az ember ezt felismerve tu- datosan alakithatja a bér jellegét (pl. szolérium, frizura, razs, tetovalas. ..). ‘A bér betegségei igen zavaréak lehetnek, sok eset- ben mégsem jarnak stilyos kévetkezménnyel. Keze- lésiaket szakember feliigyelete mellett minél hama-I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER mi. itharéteg érzéksejtjei nem egyenletes stirdségben helyezked- nek el. Minél finomabb érzékelésre képes egy testrész, annél nagyobb az azt borité bérben az érzéksejtek szima. Padtarsad segitségével figyeliétek ezt meg az aldbbi bérfelszineken, és osztalyozzatok 5-8s skalan! (1 = alig van érzéksejt; 5 = rengeteg érzék- sejt van) Ss Osztalyzat BA a v6:05tsearmazs jelzéseket hamar megszokja az ember, emiatt a legtobbrél tudomést sem vesziink. Gondolatban figyeimesen kovesd végig a talpadtél a fejtet6dig a bérddet, és sorolj fel minél tabb ingert, ami én! (Legalabb otét) a Avverejték nem tiszta viz, kilénféle bomlastermékek, és els6sorban sok talalhaték bene, Ez alapjan fogalmazd meg, miért nem elényds nyaron csak diitditallal pétolni a folyadékveszteséget! a Egy Irakban szolgélatot teljesit6 magyar olajmérndk a kovetkez6 tapasztalatidl szimolt be. Amikor déli forrésdgban autézott, nagyon melege lett. Az itthoni szokasanak megfelel6en lehiizta az ablakot, és kilogatta a kezét, hogy hiitse a szél. De azonnal vissza kellett réntania, mert a levegé nemhogy hiitétte volna, hanem szinte megégette. Magyardzd meg a jelenséget! A verejtékmirigy 5, eee a Az ember kézfeje, kiiléndsen az ujjai, az él6viléghan egyedillalléan alkalmasak targyak megfogéséra. Eb- ben kiemelkedéen fontos szerepiik van a bérléceknek, a tenyér és ujjbegy mintazatanak. Gatolja a targyak ki- csiszAsét. Ez a mintazat a magzati élet sordn alakul ki, és egész életiink alatt megmarad, réadésul egyedi. Emi- att alkalmas az egyén azonositéséra. Legfontosabb jellemzdje az elagazdsok szima.Filctoll segitségével készits Ufjlenyomatokat a flizetedbe! Szémold 6ssze, hany elagazés talélhat6 a jobb, illetve a bal kezed ujjbegyein!Ai ban! 3. A bor, ami kapcsolatot is tart z ember bére, tenyere alapjan sok tulajdonsagara kévetkeztetni lehet. A jévét tudomanyosan kiflirkészni azonban eszerint nem lehet. GyGitsetek ssze a bérrdl fejenként legalabb harom olyan tulajdonsa- got, ami alapjan kévetkeztetni lehet valamire a személlyel kapcsolat- fa A tetovalas régota alkalmazott médszer a bér mesterséges elval- toztatasdra, Ujabban sajnos kulturdlis jelentését6l egyre inkabb meg- fosztva, megfontolas nélkil alkalmazzak az emberek A.képek alapjan fogalmazd meg: 4) Miért vezethet betegségek terjedéséhez a tetovalas? ) Miért nem kopik le, mint a természetes barnulas? FEW earstac'a mondatok elejshez a megfelel6 befejezések betijelét! Erds fizikai igénybevétel vagy hdhatas ese- tén a hamréteg A személcs virusok altal okozott Annéstény szunyogok alig egy perc alatt Ahamrétegben alagutat régva a sejtek anyagaval Ha az ember b6rét hirtelen sok napfény ér, Azitharéteg vérereib6l taplalkozik Akkorém és a bor sokféle betegségét (i alig lathat6 rovar, a hajas fejoérén | alkalmanként A faggyumirigyek eltemédése a bor mélyebb rétegelis sérilnek, ami fjdal- massé valik, a bér,leég’ petéit, amiket serkéknek hivunk, a hajszalakra vega a kullancs. celvélhat az irhatel, kbzéijiik folyadék gyilik, kialakul a vizhélyag. képesek az ember bérét atszuirva a vérerek- él jollakri. szintelen bérkinévés. téplalkozik a rahatka. gyulladashoz vezethet a felgyilemlé valadék imiatt, ekkor alakul ki a pattanas. okozzék a gombak. oi Az el6z6 feladat betijelei kézill keresd ki azokat, amelyek parosithatdk az alabbi képekhez! Killon szinnel jeldld az dllatok éltal okozott betegségeket! Ezek ugyanis tovabbi fertézéseket terjeszthetnek. Sk. =.I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER Az ember gyakran esik tulzdsokba, Szembetiiné példékat taldlunk erre a szép- ségdpolés terén is. Mindenkinek megvan a maga természetes szépsége, amit polni kell, nem pedig Gjrateremteni. Az elviltozdsokat ezzel egyatt céiszerG gyégyitani, vagy még inkabb megelézni, indokolt esetben pedig elfogadni, hogy Iéteznek. Ha valaki nem képes felfedezni a magaban rejlé értékeket, a2 lelki gondokra utal, a til zott ,Apolas” pedig hosszi tavon testi betegségeket is okozhat! Vilégszerte ismert példa Michael Jackson esete. Rajzolj grafikont, hogy véleményed szerint mennyi naponta ezzel foglalkozni! jdt ajanlatos az embereknek Te mennyit szénsz ré étlagosan? Orsi zy yp 10 20 30 40 50 Eletkor Az emberek bore szabad szemmel nézve élettelennek létszik, ha azonban Kizelebbrol szemiigyre vessztik, azt tapasztaljuk, hogy @ rajta él6 szervezetek szcima nagyidbol megegyezik a Féld lakdinak szdimaval. A bor Rérdja és faundja (névény- és Jatviléga) diland6. A kdros szervezetekre kell a legnagyobb figyelmet forditani, szerencsére azonban a bér dlland6 laksinak tdlnyomé tebbsége drtalmatlan. A bér a test tdjékai szerint véltozik. A kulonféle baktérium- és élesztégomba-tarsuldsok mind- cegyike sajdtos Kbmyezethez alkalmazkodik. A kar nagy kiterjedést, szdraz felUlete a fejb6r strd haffrtjel és az or olajos felsel- ne mds és més sajdtos fajoknak ad menedéket.” (Az ember test. Medicina KOnyvkiadé Rt. ~ Léng Kiadé, Budapest, 1992) Sorold fel azokat a jelzbket, amelyek a bért, majd amelyek a borén lév6 szervezeteketjellemzik! Bor: Szervezetek: A borrdl és a rajta lévé szervezetekrol sz6l6 szovegrészletet egyetien, az irodalomorékrol ismert kolt6i eszk6z szervezi. Hogyan nevezzik ezt? ‘Miért alkalmazza ezt a szer26? ca ‘www.pirula.net itt megtaldlod a leggyakoribb bér- ras — touch betegségekrél a sziikséges tudnivaldkat. Kattints az rdlyag ~ vesicle Orvosi témak linkre, majd valaszd a borbetegségek szemoles — wart cimszot. pattands ~ spot ‘www.hazipatika.com Nyitéoldalén a bal oldalon f keresd a Kiemelt témak filet, a leqdrdtil6 ‘wad ~to sweat Zz meniben megtaléiod: A pattanasrél cimet.1. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER 4. A csontszovet, a csontfajtak ‘e A legtébb allat rendelkezik valamiféle vazrendszer- rel. Azizeltlabuak kuls6 vazzal rendelkeznek,a gerin- ceseknek, gy az embernek is bels6 vazuk van, amit a porc- és a csontszévet alkot. Négy fo feladata van a csontrendszernek: = Aszervezet szilard vazat alkotja. = A mozgasok jelent6s részét a csontok egymés- hoz képest valé helyzetvaltozdsa okozza. = Védoburkot alkot az egyes sérulékeny szervek kori. 1 Avérképzés a csontok belsejében zajlik, ben taldlunk esontsejteket, ezek aktivan épitik és bontjék a csont anyaaat, eldseaftve a szervezet alkalmazkodasat a megterhelésekhez. e Jelentés a sejt kézétti llomany. = Ennek szervetlen részét f6leg kalcium és foszfor alkotja. A csont szilérdsagat szolgalja. = Aszerves fehérjék pedig a rugalmassagot bizto- sitjak. ‘ © Kiviirél idegekben és erekben gazdag csonthartya boritja @ A belseje gyakran kevésbé tmor, lehet akér telje- sen iireges is. WH A csontok faj Az ember legnagyobb csontja a combcsont, legki- sebbek a hallécsontocskak. @ Négy f6 alakra oszthatok: = Cséves ~ belill Greges csontok, egy irényban megnyiilt az alakjuk. = Lapos ~ a tér egyik irényaban jelentésen révi- debbek, mint a masik kettében. = Kébas — naayjébél mindhérom irényban azonos kiterjedéstiek. = Labirintusos - bonyolult, de szabalyszerti felépi- téstiek. 1A csomgkban is merlecesek 2 terhelésre a gerendakI. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER A csontok szerkezete olyan, hogy csak a teherbirés szempontjébol legsziikségesebb részeken épiti fel a csontszévetet. Mit gondolsz, miért nem témérek a csontok? Mire kévetkeztetsz ez alapjan a csont sGriségével kapcsolatban a tobi sz6vetéhez képest? 2. | Késd 6ssze a combcsont metszetét abrazolé kép meafelelé részét az alabbi fogalmakkal! csonthartya _témér csontallomany _szivacsos csontallomény csontureg Ea. sarga csontvelé a csbves csontok tiregében helyezkedik el, elssorban zsirsz6vetbl all. Mi lehet a sze- repe? A voris csontvel6 az egyes csontok szivacsos llomadnyat tdlti ki, és a vérképzésben van szerepe. Rajzold a mé- sodik feladat ébrdjat a fiizetedbe, és szinezd sérgara, illetve pirosra a megfelelé helyeken a csontot! Oo A gerincoszlop az egész test tengelye. Az ember fiiggdleges irany- ban allé gerince teljesen egyedillillé az él6viléghan. A koponya rugal- mas aldtamasztasa érdekében kettés 5 kanyarulat alakul ki. A gerincoszlopot ot részre oszthatjuk. 7 csigolyabél All a nyaki szakasz, 12-bal a hati, 5-bal az agyéki. A keresztcsont 5, a farkcsont pedig - egyént6l fliggden - 4-6 csigolya dsszendvése soran alakult ki, Jeldld az bran a szakaszok hatarait, ird mellé a neviket! Melyik csigolyakhoz kapcsolédnak vajon a bordék? Tapintsd ki magadon! Ennek a szakasznak minden csigolyajshoz kapcsolédik két borda, Ezalapjén valaszol: hany par borda van egy emberben? Jeléld a megfelel6 csigolyaknél a bordékat!4. A csontsz6vet, a csontfajtak {rd be a megfelelé helyre a csontok nevét! als6 allkapocs, csigolyak, kulescsont, lapocka, felkarcsont, singcsont, ors6csont, kézujpercek, kézt6csontok, kézkézépcsontok, borddk, szegycsont, medence, combcsont, szérkapocscsont, sipcsont, labuljpercek, labko- zépcsontok, labtécsontok ga A szertar csontvazénak segitségével keresd meg a csives, lapos és kébés csontokat! Szévegkiemelével kihtzva, vagy szines tollal bekeretezve a feliratokat jeléld a fentebbi abrédba irt neveken! Koz6sen ellendrizzétek! Melyiket nem lehetett egyértelmien besorolni? wa. koponya szerkezete roppant bonyolult, hiszen sokféle feladatnak kell eleget tennie. A kénnyebb eligazodas érdekében két f6 részre oszthatjuk: agy- koponyara, ami néhédny lapos csontbél all, és az agynak védett helyet bizto- sit, és arckoponyéra, ami a téplalkozast és a légzést szolgalja, valamint sokféle érzékszery helye talalhato it. Huzd be a kett6 kézti hatérvonalat az dbrén!I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER Az élélények alakjat alapvetéen a vazrendszer hatérozza meg, akkor is, ha ez bels6 vaz. Sok tulajdonsé- gukra lehet kovetkeztetni igy. A Kovetkez6 dbrasoron karikézd be az agykoponyakat, és figyeld meg, hogyan valtozik méretk az egyes él6lények esetében az arckoponyshoz képest! Mire kovetkeztetsz ebbél a viselkedé- slkkel kapcsolatban? pee ores Rendezd névekvé sorba a fejletlentél a legfejlettebb felé a felsorolt gerinceseket! < < < < 2 .A fiatal csontok, amelyek még névekedésben vannak, rugalmasak, elhajothatnak, meghasadhatnak, berepedhetnek, mint a fatal fadg — innen az iyenfajta sérlés .zoldgally-t6rés" elnevezése... Nyt vagy kombindit csonttorések esetén seb keletkezik; a torés f6l6tti br folytonossdga megszakad, a csont szabaddd vélk, 6 a fertdzésre igen érzékeny csontvel6hdz a kérokoz6k Kézvetlenil bejuthatnak, Ha a b6r a csonttorés kOrnyezetében érintetien, akkor beszéllink zat trésr6l” (Azelsdsegély kézikonyve, 1996) Sorold fel a sz6veg emiitette haromféle tipust csonttdrést, majd jellemezd dket egy-egy mondatban a sajat szavaiddall Azegyik tipust torést a szerz6 egy természetbél vett hasonlattal mutatja be. Keress ilyen hasonlatokat a masik kettdre is! Em Tu a csont = bone csontvaz ~ skeleton www.csontmester.hu csontvelé ~ bone marrow ‘Az Anatomia ful kategorii érdekesek szamunkra. _ a a1. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER 5. A porcszovet, csontkapcsolatok @ A test csontjai egymashoz kapcsolédva alkotjak a vazrendszert. Az dsszekéttetést gyakran 2 porc- szévet és a kétdszivet biztositja. A csontok egy- mashoz mereven, és mozgathat modon is csatla- kozhatnak. Nem ritka a teljes dsszendvés sem. Az Ljszilldtt 350 darab csontjét ez a folyamat csbkken- ti feln6ttkorra 206 darabra. Hl A porcsz6vet © A torzsfejlédés soran ez a szévet alakult ki eldbb, vannak olyan halak, amelyeknek nincs is csont-, csak porcszbvete. A magzati élet soran az emberben is elébb a pore- szévet jelenik mea, ezek kés6bb elcsontosodnak. A folyamat mindaddig zajlik, amig az ember névek- szik. © Aporc sok sejt kézatti alloményt tartalmaz, a sej- tek gémbszertiek, gyakran kettesével dllnak. © A csonttal ellentétben nem hal6zzak be vérerek, a sejtek anyagcseréje lassi, elegendé nekik annyi tapanyag, ami diffdzidval (kiegyenlitédéssel) jut © A bérben és a csonthartyanal megismert idegek, érzéksejtek a porcszivetbél hiényoznak, a porc ér- zéketlen. © Két fajtaja van, a kilonbséget a sejt kéz6tti allo- many eltéré ésszetétele okozza. = Rugalmas porc — a fil és az orr hajlekony részeit képezi. = Uvegpore — a csontok dsszekéttetéseinél és a légutaknal talaljuk. a Csontkapcsolatok # A folytonos dsszekottetés tobbféle médon is meg- valésulhat: = A koponya csontjai_ varratokkal_illeszkednek egymsba, mint a kirakds jaték elemei. = Tébb csont teljes dsszendvése eredményezi példaul a medencecsontot, ‘gy az mar egyetlen csonta felnéttekben. = A szegycsonthoz a bordak megszakités nélkill, de pore kézbeiktatasaval kapcsolédnak. ‘© Megszakitott kapcsolatok segitségével valik elmoz- dithatéva két csont egyméshoz képest. Ezt fzillet- nek nevezziik. ‘A koponya csontjal a kirakéshoz hasonléan csatlakoznak egymashozI. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER FB aceises fejezetben megtanultuk, hogy a csontot a csontsejtek ép Egészséges Csontrithulésos tik és bontjak is. Egészitsd ki a mondatokat ez alapjén, illetve a mostani fejezet segitségévell Gyermekkorban, névekedés alatt az sejtek munksja van tilstlyban, méga szvet rovasérais : szévet képz6dik. Feinéttkorban egyenstly alakul ki, emiatt az egyes csontok témege - Id6skorban az sejtek gyenge makédése miatt az egyensily eltolédik, konnyen alakul- hat ki csontritkulas. Az idés embereknek emiatt ajanlott 6vatosan mo- ogni, mert a csontjaik teherbirésa ;hirtelen moz- dulattél vagy eleséskor vvaza segitségével keress példakat, 6s jel6ld a mellékelt abran! Sziiléskor a magzatnak a nd medencéjén kell keresztiilhaladnia. Mit gondolsz ez alapjén, miért nines a medencének minden csontja stabi- lan ésszendve? A feladathoz tartoz6 abra ket rajza koziil melyik abrazol vajon férfi-, és melyik néi meclencét? [rd ala, a valaszodat itt indokold! Bes Mérjétek le a szertir csontvazdn a medencebemenet két merdleges atméréjét! Ez alapjin kb. mekkora lehet egy ujszilétt maximélis fejkdrfogata? Egyik dtmérd: Masik dtméré: Atlaguk: Amedencebemenet kérfogata: . Alehetséges maximalis fejatméré sziiletéskor: A koponyacsontok csak masfél-két éves korban fizédnek egymésba teljesen. A koponya csonttalan részét kutacsnak nevezzUk. Magyarazd meg, hogyan lehetséges, hogy a fejl6d6 magzat koponyajanak a szamitott érteknél nagyobbak a meretei szilletés elott? Mire vonatkozik, ha valakire azt mondjék: ,Még nem nétt be a feje lagya”? Az Ujszilottek agyat meg lehet vizsgalni ultrahangos készilékkel, a felndttekét nem, Miért?5. A porcsz6vet, csontkapcsolatok a. szegycsonthoz és a hatcsigolyakhoz kapcsolédé bordak erés vé- déburkot alkotnak a mellkas kori, akar egy hordé. Vegyél néhény nagy levegét, kézben figyeld a bordakat és a szegycsontot! ‘Miért van vajon ,csak" porcos dsszekéttetés a bordak és a szegycsont, illetve izuletes kapcsolat a bordak és a csigolyak kéz6tt? Rajzold le vazlatosan, mit tapasztaltal a légvételek alatt! B.. feladat dbraja alapjan magyarazd meg, vajon mit jelentenek: Valédi borda: Darabszém: par Alborda: Darabszém: par Lengéborda: Darabszém: par {rd melléjuk azt is, melyikbél hany pérat tall FW ns emer egyedtejlédéséhez hozzAtartozik a csontkapcsolatok, Ssszendvések kialakulasa is. Sajnos nem mindig tdrténik tokéletesen. Egyik ismert elvaltozds a .farkastorok’, Nézz uténa és fogalmazd meg, hogyan alakul ki ez a betegségt a. eddig megismert folytonos csontkapcsolatok kézt! hol talélkoz- t4l porcszovettel? Ha tudjuk, hogy az orrban, a fulkagyléban és a gégefedében van csak rugalmas porc, akkor a felsorolt helyeken milyen porcot talalunk? a Melyik kép milyen szBvetet abrézol? Jeléld az alabbi elnevezéseket a képeken: csontsejt (1), porcsejt (2), sejt k6zétti allomany (3)!I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER a A csontszévet aktiv épiilése és bomlasa nemcsak a novekedés és a terhelés irdnyénak megfelel6 szerkezetétépités miatt fontos, hanem az esetleges sérilések gyégyulésakor is alapvetd. Ha nincs helyes irdnyban fixélva a t6rdtt csont, rosszul forr Ossze, és Ordkre tigy marad. A gyégyl- tashoz nagy segitség a rontgenfelvétel. A szoveg és az eddigi tuclasod alapjan parositsd az abrakat a torésfajtékhoz! Repedés A Zéldgally-torés B Egyszerti zart torésC Szilankos torés D Nyilt torés E 10, A csontrendszer fejlédésekor fontos a megfelel6 taplalkozas. A D-vitamin-hidny okozta ,angolkér” esetén a csontok elhajlanak, és ay maradnak. A csontszévetnek melyik része hidnyos az lyen embereknél? A hiivelykuij a legkalnlegesebb ujjunk, ennek készbnhet6 az ember hihetetlen kéztigyessége. A lehetdséget erre a hiivelyk- uj igen nagy fokit mozgdsi szabadsdga adja: a hozzd tartoz6 kézkézépcsont valamivel lejjebb helyezkedik el a kézen, mint a tébbi uj esetében, ezenfell egy sajétos izlettel is rendelkezik, amely a csukléhoz kapcsolia, lehet6vé téve, hogy szabadon szembeforduljon a tenyérrel, Ebb6! adédik az a kiilnleges képességtink, hogy hiivelykuijunkkal meg tudjuk érinteni az Osszes 16bbi junk hegyét, fogni tudunk. E néikil keziink olyan lene, mint egy mancs vagy egy dgyetlen par csipesz, 6s az emberi kéz ‘sszehangolt mozgdsa és oridsi fogéereje rendkivil korldtozott lene” (Azemberi test. Medicina Kényvkiadd Rt. ~Ldng Kiad6, Budapest, 1992) Sorold fel, melyek azok a csontszerkezetijellemz6k, amelyek kilonlegessé teszik a hiivelykujat! Sorold fel, milyen tulajdonsagokkal rendelkezik e2 az uljunk! Sorold fel, milyen mozdulatokat készénhetink a fentebbi tulajdonségoknak! za EY pore ~ cartilage eee areca BST AG = i ttp://drimmun.com Keresd a bal oldalon |. | ‘Azemberitestlinket. Utana kedvedre {ilet - joint valogathatsz a temak kézil. angolkér — rickets A gs6. Szalagok és inak e Ha az ember szervezetét egy sdtorhoz hasonlitjuk, akkor a bére felel meg a vaszonnak, a csontok és a porcok a rudazatnak, most pedig megismerke- diink a kételekkel, amelyek feszesen tartjak mind- ext. e Feladatuk tehat, hogy igen erdsen ellendlljanak a hiizéerdkkel szemben (nagy szakit6szilérdsig), de ‘egyben hajlékonyak is legyenek, hogy az embertag- jai elmozdulhassanak. Témétt rostos kotoszévet- bél épiilnek fel. Erre a szévetfajtara jellemzd, hogy a sejtek sorokban helyezkednek el, a kéztiik lévé teret igen erds fehérjerostok t6ltik ki, Ezek a ros- tok okozzak az inak és szalagok ellendllé képessé- gét. Alig van folyadéka sejt kéz6tt élloményban. lassti az anyagcsere, diffizi6 szallitja a tspanyago- kat. Emiatt az inaknak, szalagoknak igen hosszadal- mas a gyégyulasa. ‘Az izmok nagy része az egyik végén inakkal csatla- kozik a mozgatni kivant csonthoz Acsontokat egymashoz tobbé-kevésbé mozgatha- t6 médon szalagok rogzitik. © Egyes hasi szerveket szintén szalagok tartanak a helyikén, A szervek ellenallo burkat képezi (bar ez gyakrab- ban laza rostos kétészévetbsl all). °I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER ma Allapitsd meg, milyen szdvetcsoportrél van s26 az alabbi szaksz6- vegben! Huzd ald a szémodra ismeretlen szavakat! K6z6sen fejtsétek meg, melyik mit jelenthet, majd a fizetedbe ird le a hétkéznapi nyelvre forditott véltozatot! Ismeretlen szavak magyarézata: 1A szbveteknek ezt a csaladjat az a kézs vonds jellemzi, hogy a sejtek nagy mennyiségi intercellularis anyagot (...makromolekularis komple- xeket é5 kiilonb6z6 rostokat, ésszefoglalo néwvel extracellularis matri- xot) szecernélnak, amelybe beledgyazédnak. A hamszévettel ellentét- ben tehat a sejtek széttolodnak egymastol, és a sejtek kézotti teret az emlitett extracelluléris matrix tdlti ki, ...Ennek az intercelluléris dllo- manynak a felépitése, tulajdonségai szabjak meg, hogy a szévet milyen mechanikai jellegzetességeket mutat” (Rohlich Pal: Szévettan. Egyetemi tankényv, SOTE) a Rajzold le, mit jelent, ha sok sejt k6z6tti allomany van egy szbvet- ben, és mit jelent, ha kevés! A sejt k6zétti éllomanyt halvanyan szinezd ki, egy sejt ekkora legyen: ei Egyes szervek régzitésekor fontos szempont, hogy a szalag a lehe- 16 legkisebb mértékben nyiljon. Az alabbi péidak esetében magyarézd meg, miért fontos ez! Ha nytilékony volna a... felkar hajlitdizmat az alkarhoz régzit6 «16rd fziletét rogzit6 szalag, +. Szemgolydt borité inhartya, Proeerns Perrone a. inak nytilésa 02%. Mekkora in nyujthate fel centimeterrel hosszabbra? Mitérténik, ha még ennél is nagyobb terhelésnek tessziik ki? Ha terheletlen allapotban 1 m hosszti egy in, milyen hosszti maximalis terheléskor? Az ember inai ennél aitalaban jéval révidebbek, vagyis a nysilésuk elhanyagolhate.6. Szalagok és inak a Az inak szakit6szilérdsdga 100 kg/cm, Mekkora terhet képes elvi selni egy 2x 5 mm keresztmetszetd in? Legalébb milyen mérettinek kell lennie egy innak, ha 70 kg-ot kell el- birnia? Allitsd sorrendbe, melyik in képes a legnagyobb, és melyik a legkisebb erének ellendlini? (Déit bettivel jelbltuk a hosszusagot,) a) Vom x cm x 235m; 6) 1,5¢mx1cmx 12cm; 0,5 cm? x 12cm; d) Vem x 1 em x Sem; 2 2 a Fogalmazd meg, melyik méretét6l fig, és mit6l nem fiigg az inak és szalagok teherbirasal a A témott rostos kotdszévet sejtjei felndtt emberben nem aktivak, hiszen nincs szakség Gjabb fehérjerostok eldallitiséra. Milyen helyzet- ben valnak aktivva? Miért? 1. smert iz smert EB vssvszabe 2 brékon, melyik 1652 mutatja a sejteket, és melyik az inak ellenallé képességét biztositd fehérjerostkotegeket! BM ic eis ta tre alapjén rajzold le térhatastian egy Onallo insejt kérvonalait. Tantesd fel a sejtmagot is! oi A hosszabb inak igynevezett inhiivelyben futnak. Ezt folyadék tlti ki, ami csokkenti a sGrlédst. Ez a megerdltetéstdl begyulladhat, els6- sorban azokon a helyeken, ahol az inakat szalagok szoritjak a csonthoz, AAziittlathat6 abrdkon jeldlj csontokat, inakat és szalagokat!I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER FED csutona van egy kicsi in (@ musculus palmaris longus inja), ami nines a tobbihez hasoniéan leszoritva szalagokkal, Kupszertien 6sz- szeszoritott ujjak mellett vizsgélhatod, mi térténne, ha nem volnénak a végtagok hajlataiban szalagok. Mit tapasztaltal? Ez az in minden negyecik embernél hidnyzik, ami egyébként semmi- lyen hibét nem okoz a kéz mikédésében. Neked van? Az osztélyban hany embemek van? Hénynak nincs? Megfelel-e ez a szam a vart ¥é-nek? Milehet az oka, ha nem? i .. egyik kezedet tartsd lazén magad el6tt, a mésik kezeddel 6va- tosan, de hatdrozottan nyomd be a csuklénal fut6 inakat. Figyeld meg, anélkil mozdulnak meg az uijaid, hogy az arra szolgalé izmot megfe- szitenéd! Hol vannak azok az izmok, amelyek normal esetien az ujjakat mozgatjak? Inszakadds esetén: Ha végigsimitiuk o séritterdletet, .lukasnak; tresnek érezzik. Az inszakaddst azonnal régzitsik, 6s mu- tassuk meg orvosnak. A hités, borogatés, féjdalomesillapitds (gygyszerrel) itis hatdsos tlinet efdrds. A végs6 megoldas tel- jes szakadds esetén az operdci6. Az operdci6 sordin a szalag megvarrdsa vagy kicserélése, pétldsa tOrténik. Szalagpétds sordn az eredet szalagot eltdvolitiak és bio vagy mAszalagot tiltetnek a helyére, amit a csontokon régzitenek varrattal, csavarral, Abiztonsag érdekében ilyenkor szikség szerint gipszrbgzitést is alkalmazhatnak” (httpy/wwewedzesonline.hu/cikk/823) Sorold fel azokat a lehetdségeket, melyeket aksr te is megtehetsz inszakadas esetén! Magyarazd a kévetkez6 szavakat! operacié ~ szalagpétlas ~ varrat ~ gipszrégzités ~ za Linkoydjtemény in-tendon www.sulinet.hu/tart/fcikk/kied/0/30878/1 olvashatsz az insériilésekrél fehérjerost - protein fiber inszalag ligament7. Az iziletek Az el6z6 fejezetek alapjan mar tudjuk, hogy a cson- tok egyik feladata lehetdvé tenni a mozgast. Ez két csont elmozdulasdval valésulhat mea, az elmozdu- last pedig a csontkapcsolatok k6ziil csakis a meg- szakitott, vagyis az iziiletes tipus teszi lehetdvé. WB az iziilet részei «@ haiileti szalagok ~ a két csontot régzitik megfelelé iranyban és mértékben. © Akét csont végét borité tivegporc ~ ellendll6, ima felszint biztosit. © Porcok kézott iaiileti nedy — csékkenti az elmozdu- laskor fellépé suirlodast. fziileti tok — termeli az iziileti nedvet, és nem en- gedi elszivarogni azt. ‘Az jailleteknek pontosan kell mikédnitk, ugyan- akkor er6s fizikai hatasok is érik, amiknek szintén ellen kell dliniuk. Ezt csak egy igen preciz rendszer tudja teljesiteni. Sajnos, ha egyszer hibak jelentkez- nek benne, nehéz a gyégyitésuk. Réadésul csupan egy-egy iziilet pihentetése is igen megnehezitheti a beteg mindennapi életét. A csontkapcsolatok egy szokatlan fajtdja figyelhetd meg a gerincoszlopban. Csupan eayetlen, kiilén- leges szerkezetd, képlékeny porckorong talélhato két csigolya kézétt. Suirlodas nincs, az elmozduldst 2 porckorong deformalédasa biztositja. Kiemelkedéen fontos tehat az izilleti problémak megelézé:I. A BOR ES A MOZGASSZERVRENDSZER a Melyik kép milyen csontkapesolatot abrézol? Feliratozd a jelélt részleteket! 2. tagjai nem tudnak barmilyen irényban elmozdulni, igaz, edzéssel nagymértékben alakithatdk a hatarok. Emiatt is fontos spor- tolés eldtt bemelegiteni. Itt most a hérom legfontosabb iziiletfajtaval ismerkediink meg: hengerizilet, gémbizilet, nyeregizilet. Téltsd ki ez alapjan a tablézatot! = <4 Emery uy ca | rs | FEM a vacrencszemek a megismerteken tul fontos szerepe van a moz- gs, foleg a jars sordn keletkez6 itések tompitasaban. Ehhez kilénféle rugalmas megoldésokkal rendelkezik. A labfej csontjai boltivet alkot- nak, eza legals6 szint. [rjal tovabbi jellegzetességeket, melyek ezt a célt is szolgaljak! A lddtalp akkor alakul ki, amikor a labfej csontjai helyteleniil allnak egy- mashoz képest, és a talp kézepe is felfekszik a talajon. Miért érdemes kezelni ezt az elvaltozast? a Az izillet két csontja erds behatasra olyan iranyban is elmozdulhat, amit normélis esetben a szalagok nem engednének. Ha a hats meg- sziinik, 65 a csontok az eredeti helytikre ugranak vissza, réndulésr6l be- szélnk. Ha nem, akkor ficam t6rtént. Ez esetben dltalaban a szalagok is, sériilnek. Melyik Abra a ficam, melyik a randulas? Nyilakkal rajzold be a sériilést okoz6 erdk irdnyét! Vastagitsd meg azokat, amelyek nagyobbak lehettek! El6fordul ficam fejl6dési rendellenesség eredményeként is, KOzuluk leg agyakoribb a csipéficam. Az abra alapjan valaszolj: mi lehet az az elval- tozas, ami ilyen problémat okoz? & ew bh ad Melyik az egészséges lsbnyom? XC |