K e r e s z t e s háborúk — 435 — Keresztes háborúk

Keresztes gyökér (növ.), 1. Keresztfü. rét ontani. Azonban több mint e g y é v t e l t el, m i g
K e r e s z t e s h á b o r ú k (1. a mellékeli liét térké- a keresztes h a d egybegyűlt. Soraiban a lovagokon
pei). Ε névvel jelöljük azokat a harcias mozgalma- és s z a b a d o k o n f e l ü l s o k e z e r o l y a n h a r c o s is akadt,
k a t , m e l y e k a X I . sz. v é g é t ő l k e z d v e a X I I I . sz. vé- akit a szükség, a jobbágyi nyomorúságtól való
géig az európai keresztény népek keblében támad- szabadulás v á g y a , romantikus hajlam, anyagi ér-
t a k ós m e l y e k n e k a szentföld visszafoglalása ós a d e k v. b a b o n a ösztönzött a távozásra. Az indulás
p o g á n y s á g hatalmának gyengítése voltak főcéljai. 1096 aug. 15-ro volt kitűzve, de egyes rajongók
Világtörténeti szempontból méltatva a K. jelentő- Remete (Amiensi) Péter és «pénznélküli» Walter,
ségét, azt mondhatjuk, h o g y ezek a háborúk a Gottschalk p a p és mások vezénylete alatt n e m
Kelet és N y u g a t között ősrégi idők óta lappangó várták be a derékhad megindulását, hanem előre
ellentétnek egy újabb kitörését képviselik. Ezek- siettek és a r a j n a - m e g a d u n a m e n t i városokban a
kel a háborúkkal a keresztény Nyugat m i n t e g y zsidókon töltötték ki f a n a t i z m u s u k a t . Ezek közül
m e g a d t a a pogány Keletnek a választ azokra a azonban egyik sem látta a szentföldet ; nagyobb-
támadásokra, melyeket a népvándorlás barbárjai részt K á l m á n királyunk verte ő k e t széjjel, m á s o k
és az arabok intéztek volt a nyugateurópai népek Bolgárországban, Görögországban és Kis-Ázsiá-
ellen. ban lakoltak rablásuk ós fosztogatásukért.

M a g a a szentföld és különösen a szent sír a

hitetlenek kezéből való kiszabadításának eszméje
I. k e r e s z t e s h a d j á r a t .
(1096—99.)
a középkor vallásos buzgóságában és l o v a g i a s hő-
siességében gyökeredzett. Ez a vallásos buzgóság A tulajdonkópeni derékhad a kitűzött napon in-
különösen az 1000. év t á j á n hatotta at a sziveket dult m e g a p á p a i legátus, P u y A d h e m a r morális
és többi között zarándoklásokban nyilatkozott. Ily főhatósága alatt, aki körül különösen a francia,
búcsú járásokkal N a g y Konstantin napjai óta ta- burgundi és n o r m a n n nemesség virága csoporto-
lálkozunk és mióta a császár anyja, Szent Ilona, sult, m i n t : V e r m a n d o i s i Hugó, Blois István, nor-
Jeruzsálembe zarándokolt és N a g y Károly Rómá- mandiai Róbert, toulousei R a j m u n d , chartresi
b a n az apostolok sírjánál imádkozott, ezrivel ke- István, tarenti Boemund és hős Ha: Tankred;
resték fel a hivők ennek a két városnak szent ezekhez csatlakozott csapatjával Bouillon Gott-
helyeit. Mig a bagdadi khalifák hatalma tartott, fried lotaringiai herceg, az egyetlen német főúr,
a zarándokok bántalom nélkül látogathatták m e g aki (két testvérével) a vállalatban részt vett s kit
a szentföldet, de mióta Palesztina a Patimidák tisztán vallási indok vezérelt. N e m ugyanazon
é s (1076) a fanatikus szeldsuk törökök kezébe úton h a l a d t valamennyi, n é m e l y e k tengeren, m á -
került, a zarándokok sokféle sanyargatásnak vol- sok D a l m á c i a felől siettek Konstantinápoly felé ;
t a k kitéve. A szeldsukok hódításai egyébiránt a a derékhad z ö m e azonban a D u n a mentén, Ma-
keletrómai császárokat is veszedelembe sodorták gyarországon és a balkáni félsziget derekán át
annyira, hogy Komnenos Elek császár a pápához vonult a Boszporus partjára, meglehetős rendben
é s a latin keresztény világhoz fordult segélyért. Kó- és n a g y o b b baleset hijával. Konstantinápolyban
relme, nemkülönben a zarándokok keservei n a g y a jövevények n a g y számán m e g h ö k k e n t császár
izgatottságot szültek Európában. Általánossá lett (Elek) a r r a az esküre kötelezte a vezéreket, h o g y
a z a nézet, hogy a keresztény világ kötelessége a Ázsiában teendő hódításaikat hűbérül fogják tőle
szentföldet a hitetlenek kezéből kiragadni. Eféle venni. 1097 máj. a keresztesek tovább indultak
tervvel ugyan m á r II. S y l v e s t e r és VII. Gergely és (jun.) N i c e á t vették ostrom alá, Kilidcs Arsz-
pápa is foglalkozott, de tervük különböző akadá- lán szeldsuki szultán fővárosát, ki a várost u g y a n
lyokba ütközvén, abban maradt. A XI. sz. vége felmenteni iparkodott, de visszaveretett. Julius
felé azonban kedvezőbben alakultak a viszonyok elsején a keresztények újabb diadalt arattak Dory-
és n a g y s z á m ú önkéntesen jelentkező harcosra le- laeonnál, m e l y az iconiumi (másként rumi) biro-
hetett számítani, a milyeneket a közszellem első dalmat nyitotta m e g számukra. N a g y éhség és
sorban a keresztény lovagokban teremtett. Lova- elemi csapások által megtizedelve érkeztek az-
gokból alakult m e g az a had, melyben harci kedv után a f o n t o s Antiochia alá, m e l y e t 9 havi ostrom
vallásos buzgósággal párosult és igy csupán arra után (1098 jun. 2.) r o h a m m a l elfoglaltak. N y o m -
volt m é g szükség, hogy egy m a g a s állású férfiú, ban reá azonban Kerboga moszuli szultán k e m é n y
m e g é r t v é n a korszellemet, kimondja a varázsigét, ostrom alá vette a kereszteseket, kik nagy Ínség-
melynek hallatára a keresztény világ fegyvert től g y ö t ö r v e , m á r - m á r m e g a d t á k m a g u k a t , midőn
f o g j o n . II. O r b á n , francia szüíetésü pápa ismerte a szt. l á n d s a megtalálása újra lelkesedéssel töl-
a különösen hazájában lábra kapott aszketikus és tötte el ő k e t é s K e r b o g a v i s s z a v o n u l n i volt kény-
lovagias szellem jelentőségót és bátorságot me- telen. Miután Boemund Antiochiában, Balduin
rítve a piacenzai zsinat lefolyásából, Clermontba pedig E d e s s z á b a n fejedelemséget alapított, a m é g
is hívott össze gyűlést, mely előtt elragadó sza- együtt m a r a d t keresztes had, körülbelül 20,000
v a k b a n festette a szentföld állapotát, szintúgy a ember, Jeruzsálem felé folytatta útját, a h o v á
zarándokok szenvedéseit ós a r r a hivta fel a meg- 1099 jun. 7. é r k e z t e k meg. A v á r o s több heti os-
jelenteket, hogy teljes bűnbocsánat ígérete mel- t r o m u t á n , a u g . 15. Bouillon G o t t f r i e d s vitézeinek
lett lépjenek olyan hadúr szolgálatába, kinek ve- kezébe esett, kik iszonyú vérontás után a felsza-
zetése alatt a győzelem biztos, a díj pedig az örök badított v á r o s b a nyomultak és a feltámadás tem-
boldogság. Az elragadott gyűlés ugy kiáltott fel : plomában könnyezve m e g g y ó n t á k bűneiket. A
«Isten u g y akarja!» és sok ezer azonnal feltűzte lovagok megalapították a jeruzsálemi királyságot,
a vörös posztóból készített keresztet ruhájára, melynek t r ó n j á r a Bouillon Gottfriedet emelték, ki
f o g a d a l m a jeléül, h o g y elmegy a szentföldre vé- a méltóságot ugyan elfogadta, de magát m e g -

Amely szók a I t betiphen nincsenek meg, a C-ben keresendők! 28*

Keresztes háborúk — 436 — K e r e s z t e s háborúk

koronáztatni n e m engedte és csak a szent sír őrző- lemi királynak, kinek hadát Hattin mellett (a
jének nevezte magát. E g y év multán bekövetkezett Tiberi tó partján) megverte ós okt. 2. m a g á t
halála után öcscse, Balduin k ö v e t t e őt a trónon Jeruzsálemet hatalmába kerítette. A pápa felszólí-
(1001—18), aki Akkot, Beritust és Szidont foglalta tására ekkor a h á r o m leghatalmasabb keresztény
el ós utódai: II. Balduin (1118—1131) ós F u l c o fejedelem : Rőtszakállu I. F r i g y e s c s á s z á r , II. Fü-
(1131—43) szintén tágították a királyság határait. löp Ágost f r a n c i a és Oroszlánszívű Rikárd angol
király tett f o g a d a l m a t , akik a z u t á n külön-külön
II. k e r e s z t e s h a d j á r a t . úton keletre indultak. Az angolok és a franciák
(1147—49.) hajón vitorláztak a szentföldre, m i g a nénietek
Mihelyt E u r ó p á b a a n n a k h í r e jött, h o g y Nurredin Magyarországon vonultak át, hol III. Béla őket
moszuli emir Edesszát h a t a l m á b a kerítette, n a g y vendégszeretően fogadta. A bizánci császár ellen-
izgatottság f o g t a el a n y u g a t i v i l á g o t és III. J e n ő ben, Augelos Izsák, gyanakvó s z e m m e l fogadta a
pápa n e m késett újból f e g y v e r r e szólítani a ke- kereszteseket ós csak Drinápoly bevótele után en-
resztényeket. Lelkes ós ábrándos követe, clair- gedte m e g nekik a Kis-Ázsiába való átkelést.
vauxi szt. Bernát (1. o.) inegkezdé körútját és Ázsiában is f o l y t o n o s harcok és a ragályok csök-
nemcsak VII. Lajos francia királyt vette rá a ke- kentették számukat, de azért Filomelonnál és
resztes had fogadalmára, h a n e m a Welfekkel v a l ó Ikonionnál m é g i s csak helyt álltak a pogányok-
viszály miatt a hadjárattól idegenkedő III. Kon- nak. 1190 jun. 10. azonban az a pótolhatatlan
rád császárt is m e g n y e r t e a tervnek. 1147 tava- veszteség sújtotta a németeket, h o g y m a g a hős
szán több m i n t egy millió keresztes gyülekezett vezérük Kalikadnosz folyó h u l l á m a i b a n halálát
a Felső-Duna v ö l g y é b e n , a h o n n a n eliil a németek, lelte. Fia Frigyes, sváb herceg, tovább vezette
utánuk a franciák, Magyarország határára vo- ugyan a sereget egészen Akkóig, hol a francia és
nultak. D e m á r o k k o r is n a g y b a j o k m u t a t k o z t a k angol királyok m á r várták, de itt ő is elhalt (1191
a kereszteseknél, kiknek fejedelmei m a g u k s e m jan. 20-án). A z egyesült keresztesek m á r most
tartottak össze. Növelte ezt az ellentétet, h o g y A k k ó t k e m é n y v í v á s u t á n e l f o g l a l t á k (jul. 12.), de
mint azelőtt Konrád császár, u g y most VII. L a j o s a továbbiakra nézve a civakodó f r a n c i a és angol
II. G é z a versenytársát, Borics trónkövetelőt fogta király nem tudott megállapodni. Holmi ürügy
védelmébe, miből m á r h a z á n k b a n is sok kelle- alatt előbb F ü l ö p Lajos vitorlázott haza, mig Ri-
metlenség támadt. Manuel konstantinápolyi csá- kárd hősiességével és kegyetlenségével m é g egy
szár pedig azért haragudott a keresztesekre, m e r t ideig rémületbe ejtette a pogányokat ; de a szent
II. R o g e r szicíliai király, VII. L a j o s szövetségese, város visszafoglalását m e g sem próbálhatta. El-
éppen akkor rabolta el tőle Moreát, midőn a végre 1192 szept. 1. Szaladin szultánnal 3 év és
franciák barátságát keresték. Igy történt azután, 3 hónapra szóló fegyverszünetet kötött, melynek
liogy M a n u e l m á r a z e l ü l j á r ó n é m e t e k e t is rosszul értelmében a keresztények a tengerpartot kapták
fogadta és csak nagynehezen engedte m e g nekik Joppetól Akkonig ós a szent helyeket szabadon
a Kis-Ázsiába való átkelést, ahol azokat ú j a b b meglátogathatták. Azután Rikárd is h a z a f e l é in-
csapás várta. Részben saját vigyázatlanságuk foly- dult. Ily v é g e t ért a «királyok hadjárata».
tán, részben pedig a hiányos élelmezés, a görö-
gök hamissága és a szeldsukok kardja által Kis- IV. k e r e s z t e s v a g y a latin h a d j á r a t .
Azsia belsejében annyira megtizedeltettek, h o g y (1202—1204.)
Konrád császár kénytelen volt Niceába vissza-
Tiz évvel később a hatalmas III. Ince pápa
térni, ahol azután a francia királyt bevárta.
Fulco népszerű francia barátot bizta m e g egy
Lajos királynak is b a j a k e v e r e d e t t Manuellel, de
ú j keresztes h a d j á r a t hirdetésével. Felhívására
elvégre is á t k e l t Kis-Ázsiába és a tengerparton
több ezer francia nemes tűzte fel a keresztet és
folytatta útját Niceáig, a h o n n a n azután Konrád-
Balduin, Flandria ura, m e g Bonifác, Montferrat
dal együtt a part mentén egészen Attaliáig lova-
ura vállalták el a vezetést. A keresztesek célja
golt. Itt a két fejedelem és kisérőik kimerülve
Egyiptom vala, melyet a pápa ós vele sokan a
hajókra szállottak és tengeren folytatták útjokat
szentföld kulcsának tekintettok, az átszállítást
Antiochiáig, m i g az Attaíiában hátrahagyott se-
pedig a velenceiek vállalták m a g u k r a . A kalmár-
reg legnagyobb része nyomorúságosan elpusztult.
lelkű velenceiekre nézve azonban életkérdés volt,
Csak kevesen értek tehát Jeruzsálembe, melynek
hogy a keresztesek Egyiptomot, m e l y n e k szultán-
királynője, a cselszövő Melinda (Fulco özvegye),
jával előnyös szerződést kötöttek volt, ne bántsák
bizalmatlansággal fogadta L a j o s t ós Konrádot és
és ebből az okból egészen más irányba terelték a
arra bírta őket, hogy D a m a s z k u s ostromához fog-
vállalatot. A kereszteseket, kik a m ú g y sem birták
janak, ő pedig kéz alatt a darnaszkusiemirrel fo-
a viteldijat lefizetni, előbb Zára alá vitték, melyet
gott ellenük kezet. Az ostrom a páncélos lovaghad
a m a g y a r királytól elragadtak. I n n e n Dandolo
vereségével végződött, mire a két elkeseredett
dogé Konstantinápoly alá küldte a keresztese-
fejedelem egymástól elbúcsúzva, külön-külön úton
ket, kik a fővárost bevették ós a letett császárt,
iparkodott hazafelé. A nagyszabású vállalatnak
Angelos Izsákot ú j r a trónjára ültették. De midőn
ily leverő v é g e sokakat kiábrándított a keresztes
Izsák Ígéreteit beváltani n e m tudta, a vérszemet
hadjáratokba helyezett vérmes reményekből.
kapott keresztesek a fővárost újból megrohanták
és ez a l k a l o m m a l tisztára kirabolták. Ezután az
III. k e r e s z t e s h a d j á r a t . u. n. latin császárságot (1. o . ) a l a p í t o t t á k és a ke-
(1189-92.) l e t r ó m a i c s á s z á r s á g t a r t o m á n y a i t is m a g u k között
felosztották. A latin császárság 57 é v fennállása
Ötven évvel később, 1187. Szaladin egyiptomi
után (1204—61) összeroskadt, de a Görögország
szultán háborút izent a bókeszegö Guido jeruzsá-

Amely szók a It betiphen nincsenek meg, a C-ben keresendők! 28*

Keresztes háborúk — 437 — Keresztes háborúk

földjén és a szigeteken alapított kisebb országok seit ; mindamellett mélyreható következményei

a török hódítás koráig m a r a d t a k m e g a franciák valának. N a g y b a n felemelték a p á p á k erkölcsi
és velenceiek kezében (1. Görögország). A IV. hatalmát, mint akik ezeket a nemzetközi, az egész
keresztes hadjárat vitézei eszerint a hadjárat keresztény népcsaládot m a g á v a l r a g a d ó mozgal-
tulajdonképeni célját m e g sem közelítették, ma- m a k a t megindították és f ö l é n y ü k k e l igazgatták.
g á t a szentföldet pedig n e m is látták. N a g y hasznára voltak a keresztes háborúk a fe-
jedelmeknek, kik a Keleten elhalt hűbéres nagyok
Kisebb hadjáratok. birtokait (gyakran az egyház tilalmának ellenére)
A IV. hadjárat világosan mutatta, mily n a g y lefoglalták. Még több hasznot húzott a keresztes
m é r v b e n szállott alá a vallásos lelkesedés és hogy hadjáratokból a kereskedelmi osztály, különösen
alakult át az egész m o z g a l o m nyerészkedő kal- a tengerparti országokban ; pénzkölcsönök fejé-
m á r o k kezében közönséges üzleti vállalattá. En- ben, a zarándokok átszállítása, g y a r m a t o k alapí-
n e k a tapasztalásnak oly n a g y hatása volt, hogy tása és a kapott kiváltságaik révén különösen az
nagyobbszabásu keresztes hadjáratra azontúl n e m olasz polgárok roppantul meggazdagodtak. Még a
is került többé ; n é h á n y kisebb hadjáratot azon- f ö l d m í v e l ő k o s z t á l y á r a is k i t e r j e d t a keresztes há-
ban mégis tudtak a pápák létrehozni. Ilyen vala ború hatása, amennyiben az urak az elszökött job-
a francia gyermekek részéről megindított hadjá- bágyok helyett szabadokra voltak kénytelen bizni
rat (1212)* melynek folyamában a szerencsétlen a mezei munkát, a lovagrendek tagjai pedig a
g y e r m e k e k csalárd árulók által Afrikába vitettek, mezőgazdaság terén tett tapasztalataikat utóbb
hol rabságban és n y o m o r b a n elvesztek. II. Emire e u r ó p a i b i r t o k a i k o n is é r t é k e s í t e t t é k . A harcászat
magyar király 1217. a pápák többszörös fölszólí- és különösen a várópítés átalakult s Európa csata-
tása folytán V. Lipót osztrák herceggel együtt terein is kezdtek könnyii lovasságot alkalmazni.
elment u g y a n a szentföldre, de onnét a Tábor A szellemi haszon sem megvetendő. A természet-
h e g y é n épiilt fellegvár hasztalan ostroma után rajzi, nép- ós földrajzi ismeretek köre rendkivül
c s a k h a m a r visszatért zilált o r s z á g á b a . 1 2 1 8 — 21. tágult és a földrajzi kutatás lendületnek indult ;
Briennei János, címzetes jeruzsálemi király a Keleten elsajátított nyelvismeretek a nemzeti
próbált Egyiptomban szerencsét, de K a m e l szul- irodalmak keletkezését mozdították elő, a m i vi-
tán megnyitván a Nilus zsilipjeit, hadát végin- szont a latin nyelv m a j d n e m kizárólagos ural-
ségre juttatta. 1228- -29. II. Frigyes császár (1. o . ) mának, a gépies románizálás veszedelmének ha-
vezérelt hadat a s z e n t f ö l d r e (V. h a d j á r a t ) é s ám- tárt szabott. A történetírás új a n y a g o t nyert és
bátor a papság és johanniták m e g a templomos képviselői az eddiginél m a g a s a b b szempontot
vitézek a pápától kiátkozott fejedelem ellen min- kerestek az eseményekben. A címer- és éremtan is
denképen áskálódtak, Frigyes, a német lovagrend módosult, szintúgy az építészet (lapos tetők alkal-
nagymesterének, Salza H e r m a n n önzetlen segé- mazása). A költészet a keleti, különösen arab ós
lyével mégis előnyös fegyverszünetet kötött Ka- indiai mondavilágot fogadta be és m a g a is ú j m ű -
m e l szultánnal, m e l y n e k értelmében ő Jeruzsá- fajokat produkált. Ami m a g á t a vallási fejlődést
lemnek, a szent helyeknek ós azok környékének illeti, ez a k e r e s z t e s hadjárat céljával és lényegé-
birtokába jutott. Midőn 1239. n é h á n y zarándok a vel ellenkezően, végeredményeiben n e m kedvezett
szerződést megszegte, a szultán újra elfoglalta az egyháznak. Azok a frankok, kik a Keleten a
Jeruzsálemet, de m á r 1240-ben visszaadta azt m o h a m m e d á n u s o k k a l összeolvadtak, különösen a
Cornwallis Rikárd grófnak. N é g y évvel később vegyes házasságokból származott u. n. pullanok
azonban (1244) a szent város újból és pedig vég- tökéletesen nélkülözték őseiknek vallásos buzgó-
legesen a pogányok kezébe került. Ε hírre I X . v. ságát és hol pogány, hol másféle titokszerii szo-
Szent Lajos (1. o . ) f r a n c i a király hadat gyűjtött, kásokat s a j á t í t o t t a k el, a m i l y e n e k k e l utóbb m é g
melyet Egyiptomba vezényelt, hol sok szenvedés a templomosrend lovagjainál is találkozunk. Az
után fogságba esett és csak 6 év m ú l v a és n a g y európai kereszténység keblében pedig a keresztes
váltságdíj árán bírt abból kiszabadulni. 1270. m é g hadjárat végleges eredménytelensége kételyt tá-
egyszer indult keresztes hadjáratra, m é g pedig masztott a mozgalom megindítója, az egyház te-
Tunisz ellen, m e l y e t öcscse, A n j o u Károly szere- kintélye iránt, mely szkepszis a z u t á n újabb eret-
tett volna m a g á n a k megtartani, de ott Lajos pes- nekségek keletkezésére vezetett. V é g ü l említendő,
tisben elhalt (VI. ós VII. hadjárat). 1291. Bibars hogy a keresztes háborúk a nyugati népek szoká-
szultán Akkont, a keresztények utolsó várát kerí- sait, erkölcseit, napirendjét, foglalkozását, öltö-
tette birtokába és azóta n e m akadt többé fejede- zetét stb. is t ö b b p o n t b a n megváltoztatták.
lem, aki a pápák felszólítását követve, a szent-
földre indított volna keresztes hadjáratot. Euró-
Irodalom. A régibb müvek közül még Michaudnak Histoire
des croisades című müve, utolsó kiadás 1874, 4 köt. és
pában azonban m é g számos alkalommal találko- Wilkennek, Geschichte der Kreuzzüge c. munkája, Lipcse
z u n k u. n. k e r e s z t e s hadjáratokkal, igy különösen 1807—32, 7. köt. sem ütik többé meg a mértéket és utóbbi mii
h a z á n k történetében, a törökök elleni harcok ide-
különben sem öleli fel az egész kort. Az újabb munkák kö-
zül Kugler Bernát müve közelíti meg a legjobban a tudo-
j é n ; ilyeneknek t e k i n t e n d ő k a déli Franciaország- mány színvonalát. Címe : Geschichte der Kreuzzüge, Berlin,
ban az eretnek waldensek és albigensek ellen Grote 1880, 2. kiad. 1891, Oncken-féle vállalat. Kugler mü-
indított irtó háborúk, úgyszintén a Spanyolország
vén alapszik Seignobos elbeszélése is, a Lavisse és Ram-
band által szerkesztett Histoire générale du IV-e siècle a
földjén a pogány m ó r o k ellen folyt küzdelmek. nos jours c. munkában, 1893. V. ö. De Wittné, A ker. hadak
Utóbb a husziták és m á s eretnekek ellen is hir- tört., franciából ford., Budapest 1884. Rendelkezünk azonban
speciál-irodalommal minden egyes hadjáratról. Említendő:
dettek úgynevezett keresztes háborúkat.
Röhricht, Beiträge zur Geschichte der Kreuzzüge, 2 kötet,
1874—78, aki H. Endre hadjáratáról is szól ; u. az, Die Pil-
A keresztes hadjáratok n e m juttatták tehát gerreisen nach dem heiligen Lande, 1889 és Deutsche Pilger-
tartós sikerre a keresztény N y u g a t n a k törekvé- reisen nach dem heiligen Lande, 1880; Sybel H., Geschichte
Amely szók a I i betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők !
K e r e s z t e s hölgy 438 — Keresztes viráguak

des I. Kreuzzugs, 2. kiad. 1881. Sybel volt az első, aki az l é k i e g y h á z m e g y e 1 7 9 0 . t a n á c s b i r ó v á s a m a b i z o t t -

Amiensi Péterről keringő híreket meséknek kimutatta és
Bouillon Gottfried jelentőségét is a kellő színvonalra le- s á g t a g j á u l v á l a s z t á , m e l y a r e f . l e l k é s z e k r é g i
szállította. Delbrück, Zur Geschichte d. I. Kreuzzugs, Sybels k i v á l t s á g a i n a k ú j r a k i e s z k ö z l é s e v é g e t t a z e z é v i
Historische Zeitschrift 1882, 47. kötet; Kugler, Albert von b u d a i o r s z á g g y ű l é s r e k ü l d e t e t t . M i n t é n e k - k ö l t ő ,
Aachen, 1885. V. ö. a Bouillon Gottfriedre vonatkozó iroda-
lommal ; Hagenmayer, Peter der Eremite ; Wölfl, Die Bauern- p r é d i k á c i ó - s z e r z ő é s n a p l ó i r ó e g y i r á n t m a r a d a n d ó
kreuzzüge des Jahres 1096 (1891) ; az arabok-, szeldsuki é r d e m e k e t s z e r z e t t . A m a g y a r o r s z á g i r e f . é n e k e s -
törökökről és a keletrómai császárságról, továbbá a Jeru- k ö n y v ö s s z e s e n 3 7 é n e k é t f o g l a l j a m a g á b a n ,
zsálemről és a jeruzsálemi királyságról idézett munkák;
Dodu G., Histoire des institutions monarchiques dans le a z o n k í v ü l g y á s z v e r s e k e t i r t . E g y h á z i b e s z é d e i
royaume de Jérusalem 1099—1291, Páris 1895 ; Kühn, Ge- k ö z ü l a z o k a j e l e n t é k e n y e b b e k , m e l y e k e t S z i l á g y i
schichte des lateinischen Patriarchats in Jerusalem, I., S á m u e l p ü s p ö k t e m e t é s é n , t o v á b b á V á r a d o n 1 2 3
1886 ; Mas de Latrie, Les patriarches latins de Jérusalem,
Páris 1893. — II. keresztes hadjárat. Kugler, Studien zur é v i s z ü n e t u t á n s a z 1 7 8 4 - i k é v i J ó z s e f n a p j á n
Geschichte des II. Kreuzzugs, 1866 ; Vacandard, Saint Ber- t a r t o t t . L e g n e v e z e t e s e b b m u n k á j a a z o n b a n n a p -
nard et la II. croisade, Revue des questions histor. 1885, 20. l ó j a , m e l y e t Krónika Magyarország polgári és
köt. és 1890. 47. köt., ki VII. Lajost szerepelteti mint a had-
járat értelmi szerzőjét; Hiiffer, Über die Anfänge des II. egyházi közéletéből a 18. század végén c í m a l a t t
Kreuzzugs, Histor. Jahrb. 1887 ; Röhricht, Beitr. 11. köt. ; H o f f e r E n d r e 1 8 6 8 . b o c s á t o t t k ö z r e . M e g í r t a m é g
Neumann, Bernhard von Clairvaux und die Anfänge des II. N a g y v á r a d 1 6 6 0 . é v i o s t r o m á t i s , m e l y e t a B i h a r -
Kreuzzugs, Mitthg. aus der histor. Litt. 1883 ; u. a ζ, Grie-
chische Geschichtsschreiber und Geschichtsquellen, 1888 ; m e g y e i r é g é s z e t i é s t ö r t é n e l m i e g y l e t 1 8 8 5 — 8 8 .
végül a III. Konrádról és VII. Lajosról szóló monográfiák.— é v k ö n y v é b e n D o m b i L a j o s i s m e r t e t e t t . Z. J .
III. keresztes hadjárat. Röhricht, Beiträge, H. köt. ; Fischer, K e r e s z t e s p ó k ( E p e i r a d i a d e m a t a Cl.), a v a l ó d i
Geschichte des Kreuzzugs Kaiser Friedrich I., 1870 és
Riezler, Der Kreuzzug Kaiser Friedrich I., Forschungen p ó k o k r e n d j é n e k k e r e s z t h á l ó s o k a l r e n d j é b e t a r -
zur deutschen Geschichte, X. köt., 1870. A Frigyesről szóló t o z ó p ó k f a j a k é t t ü d ő s ö k c s o p o r t j á b ó l ; p o t r o h j a
monográfiák. Archer, The cruisade of Richard I., 1890 ; s z é l e s , r ö v i d t o j á s f o r m a ; l á b a i m e g l e h e t ő s v a s -
Gruhn, Der Kreuzzug Richard Löwenherz's, 1892 ; Kindt,
Gründe der Gefangenschaft Richards, 1892 ; Kneller, Des k o s a k , a z e l s ő p á r a t ö b b i n é l h o s s z a b b ; l á b a i é s
Richard Löwenherz's Gefangenschaft. 1893. — IV. keresztes- f e j t o r a v i l á g o s r o z s d a v ö r ö s , d e a z u t ó b b i b a r n á n
hadjárat. Streit, Venedig und die Wendung des IV. Kreuz- s z e g e t t ; p o t r o h j a f e h é r e s s z ü r k e , o l d a l t f e k e t é n
zugs, 1877 ; Riant, Le changement de direction de la IV-e
croisade, Páris 1878; Klimke, Quellen des IV. Kreuzzugs, m á r v á n y o z o t t , m i n d e n ü t t f e h é r p o n t o s , h á t a k ö -
1878 ; Cerone, II papa ed i Veneziani nella quarta crociata, z e p é n n a g y s á r g á s f e h é r f o l t o k d í s z l e n e k s e z e k
1888; Pears, The fall of Constantinopel, 1886; Tcssier, La e l ő l k e r e s z t e t f o r m á l n a k , a m e l y t ő l n e v é t i s n y e r t e .
IV. Croisade, 1885. A keletrómai birodalom és Görögország E g y i k e h a z á n k l e g n a g y o b b p ó k l ' a j a i n a k ; k e r t e k -
történetéről szóló munkák. Du Gange, Les famille^ d'outre
mer, kiadta Rey E. 1869; németül Christomanostol, Abend- b e n , b o k r o k k ö z ö t t t a n y á z i k , k ü l ö n ö s e n p e d i g v i -
ländische Geschlechter im Morgenland, 1889. — A Iciscbb z e k k ö z e l é b e n ; f ü g g é l y e s , k e r e s z t h á l ó t s z ő s a z
hadjáratok. Röhricht, Studien zur Geschichte des V. Kreuz- e b b e n f e n n a k a d t z s á k m á n y t e g y m a r á s s a l m e g -
zugs, 1891 ; u. az, Der Kinderkreuzzug, Sybel, Hist. Zeitschr.
36. köt. és Beiträge II. köt. ; Hoogeweg, Der Kreuzzug von ö l i , m a j d a z t á n k i s z í v j a n e d v e i t . Ö s z s z e l a n ő s -
Damiette, Mitthg. d. Instit. für. österT. Gesch. Forschg. t é n y p e t é i t s z i l á r d z a c s k ó b a n v é d e t t h e l y r e r a k j a ,
VIII. és IX. köt. : Röhricht, Der Kreuzzug Friedrich's IL, a h o l e z e k k i f e j l e n e k , m a g a p e d i g e l p u s z t u l . I g e n
Beiträge II. — II. Endre magyar király hadjáratáról lásd
Röhricht értekezését a Beiträge II. kötetében, 7. fej. és Wil- hasznos állat, s z á m t a l a n rovart elpusztít. i>. J .
czek Ede gróf értekezését, Π. András keresztes hadjárata a K e r e s z t e s - P ü s p ö k i , nagyközség Borsod vár-
Századokban, 1894 és Kozis László értekezését a Kat. Szem-
lében 1883. V. ö. Pauler Gyula, A magyar nemzet történetét megye egri j.-ban, (1891) 1 1 0 6 m a g y a r lak.
II. köt. 74. és Lőrincz G., A keresztes hadjáratok jelentősége, K e r e s z t e s s y József (bánfalvi és hoinokszent-
különösen Magyarországra nézve, 1894. V. még ö. Berger
E., Saint Louis et Innocent IV., Paris 1893 ; Ranke, Welt- iványi), vívómester, a m a g y a r vívóiskola m e g -
geschichte, Vili. köt. és a Vorträge 12. fejezetét ; Döllinger, alapítója, szül. Budapesten 1819 aug. 7., megh.
Die Anfänge der orientalischen Frage, Akademische Vor- u . o. 1 8 9 5 ápr. 16. Mint 13 éves g y e r m e k kez-
träge, I. köt. 8. sz. ; Schlée, Die Päpste und die Kreuzzüge,
1893 ; Heeren, Versuch einer Entwicklung der Folgen der dette a vívást tanulni Fridrich Ignáctól, kinél
Kreuzzüge für Europa, 1808 ; Prutz, Kulturgeschichte der azutan mint első segéd működött. Vívómesteri
Kreuzzüge, 1883 ; Henne am Rhvn, Die Kreuzzüge und die oklevelét a főváros akkori vívómesterei : Frid-
Kultur ihrer Zeit, díszmunka 1883 ; Heyd W., Geschichte des
Levantehandels im Mittelalter, 2. köt. ; Heermann, Die Ge- rich, Chappon, Biasini, Clair, Fosse ós Bertolini
fechtsführung abendländischer Heere im Orient, 1888 ; ki- 1842. állították ki. A szabadságharcot végigküz-
egészíti Köhler művét : Entwicklung des Kriegswesens und dötte s m i n t h a d n a g y tette le K l a p k a hadtesténél
der Kriegsführung in der Ritterszeit, 3. köt. 1886 ; Delpech,
La tactique au ΧΙΠ-e siècle, 2 köt. 1886 ; Boeheim, Waffen- a fegyvert. A komáromi várfogságból kegyelem
kunde, 1891 ; Gautier, La chevalerie, 2. kiad. 1891. V. ö. útján 1850. került ki. N a g y nehezen engedélyt
Lovagság és Lovagrendek; Schlumberger, Sceaux et bulles kapván vívóterem nyitására, megkezdő a vívást
de l'Orient latin, 1879 ; u. az, Les principautés franques du
Levant, 1887 és Numismatique de l'Orient latin, 1877. A saját termében és saját modorában tanítani. Vívó-
kútfők kiadása körül különösen Bouquet, Michaud (l. o.), a tanári 50 éves jubileumát tanítványai és tisztelői
francia akadémia (Recueil des historiens des croisades) és 1892 febr. 4. ü l t é k meg. U g y a n e k k o r megjelent
Riant gróf, a Société de l'Orient Latin, Röhricht, Paris P.,
Kugler és Goergens (1. o.) szereztek érdemeket. M. L. emlékkönyve : Vívómesteri pályája ötvenedik év-
fordulójának ünnepélyére. Szerkesztették barátai
K e r e s z t e s hölgy, a Csillagkereszt-renddel (1. és hálás tanítványai (Budapest 1892). P—T.
ο.) k i t ü n t e t e t t hölgy. Keresztes tallér, az Albertus-tallér, a korona-
Keresztesi József, ref. lelkész, szül. Veszprém- tallér, a velencei tallérnagyságu ezüstpénz (Scndo
ben 1748 nov. 29., m e g h . Szalacson 1812 m á j u s della croce), m e l y e k egyik lapját stilizált kereszt
15-én, Tanult Miskolcon, 1769-től Debrecenben, foglalja el.
végül külföldön, hol a franekeri e g y e t e m n e k 1775 Keresztes vipera, 1. Kurta kigyó.
máj. 9., a z u t r e c h t i n e k pedig az 1780—81. tanév- Keresztes viráguak(növ., Kruciflórák v. Cruci-
ben lett hallgatója. Hazatérte után kevés ideig a florte, mákképüek, Rhoeadinœ), a kétszikűek külön
vértesi, 1783-tól az ú j o n alakult nagyváradi, 1787- szirmúinak rendje. 2—4-estagu virágszerkezet 4,
töl a szalacsi e g y h á z b a n lelkészkedett. Az érinel- négy főbb v. sok him s 2, s z a m t a l a n termőlevél

Amely szók a I i betttben nincsenek meg, a C-ben keresendők!