19.

fejezet
A jogügylet és a szerződés dogmatörténetébőI

I. Bevezetés .....,,,,,,.,,'455
lI. A jogügylet fogalomtorténetéból '....'..'.'. .'.''.''.'.,,,458.
|I|. A szerződés dogmatorténetébőI .'.'......'. ,,,,,.,.,..''.'461
IV A kauza mint a szerződés létrejóttéhez szükséges esszenciális kellék
a írancia típusú jogokban ....''.'.''.'.',.47o
V Az angoljog szerződésfogalma: a consideration-tan ...........'..'.'. '..'.'.,,,,,,.,.'..'..'.''473

I. Bevezetés

A német jogi kultúrához tartoző jogrendszerekben a magánjog legalapvetőbb fo-

galmai közé tartozik jogügylet (újkori |atin negotium, actus iuridicus; ném. Rechts-
a
geschrift, ho||. rechtshandeling, fr' actejuridique, o|. negozio giuridico, sp. actojurídico,
port' negócio jurídico) fogalma, amelyet azonban nem csupán a pandektarendszeríi
(általános résszel rendelkező) polgári törvénykönyvek ismemek expressis verbis (mint
például a német BGB, portugál vagy éppen abrazi| Código civil),hanemegyes nem pan-
a
dektarendszení polgári törvénykönyvek is ismernek (mint például afrancia Code civil je-
lenleg hatályos szövege i$. A jogügylet fogalma a ,,szeméIy,, és a ,,dolog'' mellett a ma-
gánj og általános részéheztartozó három központi kategória egyike, ám az e|őbb említett
két fogalomhoz képest erősen elvont' magas szinten absztrahá|tfogalom, s ekként,,művi
fogalom''-nak nevezhető' 1

Mivel művi, magas szinttí jogfudományi absztrakció által mesterségesen megkonstruált

fogalomról van sző, megjegyezzÍik, hogy jogügyleteke vonatkozó részletes általános
a

részi szabá|yozás meglehetősen ,,tulkomp1iká|ja,, a polgári jog szabályrendszerét.

, így ScHpnvaIeR, M. J.: Das Rechtsgescháft. In ScnvoEcKEL, M. votv _ RÜcxpRT, J.- ZtvIuenMANN' R. (Hrsg.):
Historis ch-kritischer Kommentar zum BGB. I. Tubingen, 2003.
 .ozsuJ.I]
9II9uo }u|uj anölpunÍ alJP zP ledaJozs s! ulou upq9Í91e+nul^6J9+ seulapoÍJa+ u9}ulzs
(z00z .suEd .IIlrú)
}loJp np a4o+s|H :.V
.oo']VIsVJ _ .Hd .^G1)
!}au9|o+'6oÍu96pur n^IoÁu E!)ue4:
^Áuo)|zol
seuJlepaíJol .9pgx9il9ul P Ineplod .9puouj+e)os .le^9JoYs9pJal anb|punÍ a+'B ze YpuzoYpl6oJ uapnoJ
ua6| uPdns) (s t toZ .s!;ed .suo!+e6Tqo ^6oqsa1 .l^D .yf,NnIAI-]3JJoJs _ ..l .s?N^V * .Hd .aEnV.TVUv :€600z
+loJo :.Hd
'slred 'ateraueE uolpnpor+ul'l! p lrpro:a 'NV aohtr -'Hd '3rHnv'rvntr :e9661 'slrpd 'suor+e6Tqo sa1 'I!N) +lore
:^ .alJ.ano3"] - .Hd .u3-ry{ls _ .J .9uu3J Inepl9d ps9D le^Áuo.Y!z9x a^+ell .-ue+ pl)uE4 qqeÍr.l ze +u-ololatYauu3
'2026 t 's!.lBd 'eler?u?6 uot+)npo4ul 'l p +tgtQ :'V '-rrrsM Ingplgd
's661 'ouuol'aln/f,
auo|zas |aLí'l+s|+eAl]d auTdDslo'pé eb olsa6lo uI .(ollopoul |ep auolzelo)Jl)) o]IpIJnIo olzo6aN :.u .of,)Vs .o^
E
.z00z .tsodepng .U?|dep 60r
\oÁu?uo^6a4
IeuoJ e ese,In>]epa \alézspual l6oÍu96eu] uapoLu v .as?p"q{a] 6or.u?5eÍ'u ledgJna zv :9 VzlNVH .o^ IgquloppoJl
-yezs lezBr.f v 'orsooz 'EJoqloplaH 'a+qfrq)so6s+tpa4eNtd uaranoN rap ednzpurug:.H .u3sso-rHts Ingplgd .gA
z

IUUJI%rI9uzsuq uoqulelou? zeIJeqwIlqÁ?nwryp11gla-anblpun[alJD Ze InoIepoIDIBZS IBo|

ug81od etcueJJE ryIIelerys7teq'Áugruopq8ol1eruguy,.ueqÁugruopq8of1eru9u u In9pl?d
.s39s91ue1eiÁ8uu
1uttu ueÁ1o scuts 1azo>1uuqÁu9ruopq8o|ug3uu €IcuB;; reiu u 1eu9ur1eB
-o3 te1Á8n8o[no^ uoqtuolopg r8oi1erugue ep
,,ue9zo{luuo^ arsanbtpl'm[ SapD ZE ls9lupl
-e$9 pe nÁuo>1ue1 r8oi rr931od slcue.U |pez7zs.XX qq91 8rped ueq9ruoÁu 'BZsSn 1euug
B^p?Iá^^?uoJ anbtpunfa1cnzep\tnqcsaas1q)aÜlé]crÉue
,,(sanbryunfSapD Sap apquvg
ayovry) Igryur4 sotI,BIe}I9 1ep1Á3n3o|u uoqg^'lu {Ze{oue uese1e|ZseJ I1IuI€1SITI^Io eIcUerJ
se^eu 3 ugpluI ,esgwq, ue1 t1e1Á3n3oi nozo81opq ueqÁugulopq8o| 1surgu B 9treq]€]nuDl
rtur ueqloze ueqe^r;u \|aI!J lIM) 1lolp ap a4zruaur?l? ?IDIJ 1ue1eÍEeru ueq-668l
ueso8gp,,t.
ToINVTd .ueqÁugruopru8oietcue4 € ueqlJo{{e $pzauc:rz1q- peÁu urss efuug3a1e41o1Á3n
-3o|pozo81opq 1e889sse]elzseJ so1919rde ueqÁugruopu8o|1eu9u e Áíot4,uoze |:uzo1|gp
- c leqol uleu, 1zse l s oug I3lI9 1evew1'r.p| ÍJleU ue qpEzeZS XIx e rs'rÍuo1lz9>1 3 o i ug8
o S
.

-1od etcue4 u usqs988n1ezsso lazze se

,oueqÁueruopq8o|utcue{ € ]]opo{I€m (as2&axa,1
ap a1oc) BIo{SI sruIl1e8exe .u4 o1e1erd.re1ut Wqrc4e ozoqÁuga;oi e ,opo4zseíeJ uBSoJ
-ozs zeq3e,l,ozsÁu9,uo1e .e1snt1tzod e 3re39n pEZeZs.xIX € Io^IIN .(}sgzo8lopq soláIzseJ
geÁu 1914s,l9 sB-0€8 I ze sl ueqÁugruopq8oi 1erugu e eru1e3o3 e1s41epued t1grrdsut
>Iesx
,auaq oqou)
1u119 1ozsg8oi1ezsgrurs1 e 1su1e1Á3n3o| e so1e1guzsuq 1Io^ sI Iugu u€q{€Zsopl
ze uaqqe ueq,t1o'(u Éo|etcuurJ e Ze ueUI ,(st ueqtntc o8tpo3 1oÁueds so-688 I Z2 TII]J.IE|
-ett,ueqapan illpoJ Zselo so-s98 1 ze 1ryppd Á31 .ueq1s.tÍuo1Áu9'uo1 rr931od l1grrdsur
Ieqg r^n apoJ epz(1eqe zawÁ?n) sgzeis3l1anb;p1rnI e1m g19í1ozs 1n9s91o1eÍBeru urc
.ue4 1e1Á3n3o[e .pepero
1edarazs ruau 8eur ueqg8elozs Se-'08 I F^!J apoJ BIouB4 V
.u€gzo{l€uo^ e"r4e1s1Á3n3oi e usqzsgr Sou9I?]Ig ze fn,{u 1sgzoÍ1eqezs solqep
-ei:s1 .r11d |Izalqped91 uqÁ1913q u€q-€00z e Á?n,n tg8npod ped91eqÁ191equeq-Lg6I
ze .1eul9u p;edq eqÍ191eq ueq-006l ze 1n9p1qd Á3I .{tpglp.,t ZeI1eZseI sou9lctl9 3o[u93
-ulu € uBSITgmpIn4s tug3e1e4 r3o[se1e191 1uur..1e1Á3n3of .e uezstq .e|etcue,ts1er r3o|se1e1
-9}uun uoq9teso {exopg{ t8oirrg81od ozo{IopueJ IoZSSoJ sou9l31l9 Z€ u€gJososlo IgJqqeI
-ezo1 i1e339s91uelárr30rseletgl J}q ueq{oJezspuer8oI seÁ8e ugdnsc eur1e8o; 1s1Á3n3o|y

]ossJsNTrUOrVn9OO STO?ZAaZS V Sg r31^9n9or V

a német jogtudomány a Rechtsgeschdftet, a jogügyleteket joghatások kiváltására irá-
n1uló akaratnyilatkozatokként meghatározva, és a jogügyleteken belül különbséget téve
egyoldalú (actes unilatéraux; például a végrendelet) és kétoldalújogügyletek (actes
bilatéraux; aszerződések) között,ó részben viszont tágabb értelemben, áItalában,jogi ak.
tusként'', és nem mindig anémet Rechtsgeschrift technikus értelmébenhaszná|ja aZ ,,actg
juridique'' kifejezést. Maga az acte juridique kifejezés egyébként csak 2004-ben került
be a francia ptk. szövegébe (az ekkor beiktatott 1108-1' cikkely szövegével).
Az olaszjogtudományban a XIX. széaad végétőlmutatható ki az addig domináns
francia hatás mellett a német jogtudomány hatása, amely a jogügyleti tant illetően is meg-
mutatkozik az olasz polgári jogban. A xX. században számos, a jogügyletekkel foglal.
kozó alapvető munka született olaszországban, melyek a német magánjogi dogmatika erő-
teljes hatását mutatják.7 Az o|asz jogi nyelvben a jogügylet pandektista fogalmának
megjelölésére a negozio giuridico, illetve ritkábban az atto negoziale kifejezés szolgál.8
migaz acte juridique oIasz ekvivalense: az atto giuridico tágabb jelentésű fogalom' amely
magábanfoglalja a megengedett és a meg nem engedett emberi magatartásokat, valamint
a megengedett emberi magatartásokon belül a nem joghatáskivá|tására irányuló jogszení,
megengedett emberi magatartásokat: a reálaktusokat (atti giuridici non negoziali) is.9
Az ango|szátsz jogi nyelvben sem ismeretlen jogügylet technikus értelemben vett
a

fogalma, amit a juridical act, az act in law, az act in the law, a juristic act, a legal act,
valamint alegal transaction szavakkal adnak vissza.l0
Az |959. évi magyar Ptk..ban nincs kifejwe a jogügyleÍitan,,. A törvénykönyv szö-
,

vegében magaa'jogügylet'' szó összesen egy alkalommal [16. $ (2) bek. ó/ pont] fordul
elő, és ott sem technikus, a pandektista jogügyleti tanáIta|meghatározott értelemben. E te-
kintetben vá|tozás továbbra sem várható, mert bár a jogügylet sző az új Ptk. (2013. évi
V. törvény) szövegében több helyen is előfordul,ll általános részhiányában értelemsze-
rllen az új kódex sem tartalmazza a jogigy|eti tant, illetve kimondottan a jogügyletekre
vonatkozó részletes szabá|yozást.'2 A jogügylet fogalmának a magyar polgári jogban így
inkább elméleti, illetve didaktikai, semmint tóteles jogi jelentőséget lehet tulajdonítani.

6 Így például TennÉ_Stuun_LEQUETTE: i. m.

7 Pé|dául scrnr'o.ln' V.: Negozj giurid,ici. Roma, 1933; Berrr, E.,. Teoria generale del negozio giuridjco. Torino, 19603.
8 Vö. péIdául FEnnl, G. B.: Negozio giuridico. ln Digesto 4" ed, Discipline pÍivatistiche, sezione civile. Torino' 1995.
e Crsnruo, P: Atto giuridico. ln Digesto 4" ed. Discipline privatistiche, sezione civile. Torino, 2O03.
ío Vö. sacco: i. m., az amerikai jogösszehasonlító irodalomból pedig Mennvl,mN, J. H.: The civil law tradition.
Stanford, 19852.
11
2:23 S (2) bek. b)
6:329. 5.
12
Lásd VÉKÁs L. (szerk.): Szakértói Javaslat az j Polgári Tórvénykőnyv tervezetéhez. Budapest' 2008;
VÉxÁs L. _ GÁnpos P (szerk.): A Polgári TőrvénykÖnw mawarázatokkal. Budapest, 201 3.
 '(0t81 'uilJaE
'lll 'slqfau uaqfsruJoJ ua6a+noq sop ula+s^s :NoA 'J .J .^NgrAVS) S! (o4pdrf,upuJa ze .olclope zp ,1gsseryu e
In9pl9d l|zoile+ 9IE lqqg+n ze) +s9p9zJazs !6oÍpplps) .un ze s9 +s9p9zJazs 160[ lt.ulo+gl B .+sapozJazs
|6ot !6olop e eieósJe+ l+eIE euJIPEoJ sapgzJazs e Áu6!^es .ilausl .'z66t .lJo^ 1v\aN _ EJoqlop|eH
- ullJag .;Jeq'sa6s+q3au sBo .It .slq)au ^6oq
uaq)ilJadJnq sop [aJ Jau|ou,ra61M :.M .ey{n-rJ .o.A .pJ6oÍp9Jps) e
sa PJ6oí Folop e .EJI9|J9}EuI uo6oí
!n^!Y lullatoY e ..+9sPu69lpl.. Yeu9ulle6o+ s9pozJazs e lu+aze^ezsst^
laqel eJÁu6r^es ^6I ueqJososla .+eq|nÁu9J! aJes9ilsa+al llulolg) lPsf, {lleu l9qe} s9pgzJazs V Et
^uozs!^6oí

.€|9u}Jptop
Sou9I31I91s1Á3n3oie IeDpI€uI9J € I{ }F{ep eqs9^e{ 39ul s9
,sqzetay>p1ezs .glue1oi
9II9u9 e^9^ u€q9l€l1e 1s1e1Á3n3o|u utq1osguoJ 3 SeloJoIuSI rueu
.q
1e1zo31op uleu {osgpru8oi teugr e ]Uiequo(E y,eu93e1e>1ru1u3o3 pIB4ZSq€ g]eqlolleloJ
-8sul 1eugur1e3o3 ruepour 1e1Á3n8o|y.sr sr9s9lo1eBouJ
{es9p9zJezs selFolzsst,r € uesouol
-nI Tes9pgzJazs e lozs 1osgpq8o| IeuIoIe uequoze W||puzse11.pe1ue1e|p39sÁue19.te1
e
Iulope{seJe1 8tped u€qq€]uo^Io .1eÁ3n
4e1zr-r elrÁuqqgl s9 u€qJososla sI u?q{os9J
-ro; r3o| e sg ,(7 .podg .9^)
sn4eJoH IeJ lu€ T {nq uBq{os9JJoJ urpportdgzs IBIuoJ B uoq
-ZI gslo 1u9>1es9pe3e1 (..uro1u8nÍu seure11e4..) urulo ze nquot wn4o&au
V ]91I9Ie|1917n1nd
-ItsEs?t?llodlcuowe In9pl9dJreplÁ8n8o|8ofiu.rc l39le1ezzes'vl|9llzseqlu9{sncluqcel
snuruuel uequoze 69ze[e;rl snry113a1 SnpD ze.1uelsf1sgqelesc u€qJososle ueqresguo3 3o|
I€IuoJ € gzs SnLcD ZY ,|gb|osry)O se |oDlown4o&au {eu9zseq Isurulol€)il€ solu€Zs {osgpn]
.€zsslr'
-3o[ reur.or V 1eqg'(u uq8o[ ;uulgr e rc:rlpze{ {eu9]eu9uolruole8o3 1e1Á3n3ot y

IgQgleueilo+uopooJ lol^6n6o[ v .lt

.tuzo11e13o3
uoqqe^gq ueq{unpou il€ ruáu ilnÍIeq a Inquoze IeT{oJo{s9pJ9{ g 'IgJ
-tgsg88ruezsso t8o[zo>1 :zo>Ilezulrrr s9 r3o|rsgltBze4vo>1ruou€q .r8o|u98eur
ruou 3lu9l B
o^Iezsoq sI {uou - ,,st ueq8olpel€sc u e|eu9aa1e>1ru1e3o3 s?pgz(ezs e,teLpIqlu889sqns
-o3o|191 Á3;ueÁ3n ep .(n1e s9Ic{e4ZSq€ .u4) zorys919zs19
Bo|uop|elnlt gpue8o1e ueqe8
-?Iuuo - ug|dep l?ue] u931od lelueu u e1913eru 1euÁIerue ,l9!1!p\4 E
- utq8oi
^N0IAVS .ruop8o; gzoua|zoq8of pu1e1or1
In9pl9d ryhry )Íeus9p9zJozs r3o|Éo1op u€{os u ugd
-nsJ luosluuJo[sgp}zrazs e Á8oq .urru .ueqs988nrezsso
4un1e1n uBq|9q9p Iesc $I sg Éo|
Iu{olo{ u€qJosgsle l?^Iqq9ln 5TImZo{I?I8oJ 1e4pu9go1uro1u3o3 slpgzRezs e s9 p1Á3n3ote
u?q)plqq9lB zy .8eu }]e]oInZS 1ug>1eÁugupeJo 9Ic{€4ZSq€ Íl]ulzs seaeru 8e1Áuozsn st
euleaoJ sepozJézs y .1a1epuor39^ B s9 s9pozJozs B qqBsoluoJ8a1e pzo>11eÁugurzglur
-3o|11oros oq9J9{ rur1e3o31e1Á3n3o|r3o|u93uru y.911e1Á3n3oizse1 p:ra1e gpÁugllen|nsgz
-oqo49l e Áaett1se ryigu:oJ e 1e1eÁIerue
losgge1u8eru g-rezs8ofsglue1et1gqg|1uodruozs
tef19c .te4spr9 4oÁue1e3o[ e elg,a, u€qq?Sougle\gBe1e y
1e1s1Í3n3o| Éo|ue8eul

]98TJaN7JUOJVru9OO STogzu.ezs v sg r31^9n9or v B9V

 A j ogugylet fog alomtÖrté netébol 459

A szakirodalomban vitatott' hogy a jogiigylet fogalma elsó ízben melyik jogtudÓs-

nál jelent meg. Egyes kutatÓk szerintla az elsóség Johannes ArrHustus német jogtudÓst
illeti, aki már a XVII. század elején kidolgozta a negotium foga|mát.l5 Miként Stein ki-
fejti, Connanus vélekedése a|apjÍn- miszerint az institriciÓrendszerben az akciőkatnem
perbeli cselekményekként kell felfogni' hanem akciÓn az emberi cselekményeket áItalrá-
ban kell érteni - Althusius rigy vélte, hogy a negotium kategÓriája minden megálla-
podást magában foglal, amely az ember társadalmi életétérinti, és amely vagy va-
lami hasznosat vagy szÍikségeset hoz|étre,vagy megakadáiyoz olyasmit, ami ezekkel
ellentétben áll.
Althusius anegotium szÓ fonásbeli jelentéseire támaszkodva a szerzódéseke helyezte
a hangs lyt. Ehhez képest egy tágabb, a szerzijdésen kívíilia|akzatokat is magában fog-
lalÓ jogtigyleti koncepciÓ kidolgozására csak késóbb keriilt sor. A szélesebben' elvon-
tabban koncipiált jogiigylet fogalma kidolgozÓjának a természetjogi iskolához tartozó,
Wolff-tanítvány Daniel NptrBI'sI-,A.or tekinthetó, aki a XVIII. szánadkozepén fejtette ki
aZ actusiuridicus fogalmát.lÓ Nettelbladt definíciÓja szerint a jogiigylet feloleli em-
''az
berek megengedett cselekményeit, amelyek jogokra és ktitelességekre vonatkoz-
nak' akár jogokat és kiitelességeket hoznak létre, akár nem''. Ebben a definíciÓban már
megjelenik amagaÁrtás megengedettsége, mint a jogtigylet fogalmi kritériuma.
Ebben az idöben egy másik német jogtudÓs, Christian Ferdinand HanppnrcHr tti.
bingeni professzorl7 arra mutatott rá' hogy az a sokféle iigylet, amelyekkel az emberek
a bírősági eljárásban, de azon kíviil is szoktak élni egymás kozott, olyan magatar.
tásokat (modi) jelent, amelyekkel egy kilátásbahe|yezett célt (finis) érhetnek el. Eb-
benaz - inkább kortilírásnak tekinthetó - meghatározásbanmár megjelenik a jogtigyleti
nyilaÍkozatot tevó fél által elérni kívánt cél, amelyet utÓbb a pandektista jogiigyleti tan
a jogiigylettel elérni kívánt joghatásban (rechtliche Wirkung)jelol meg.

AxIX. sziuadi német pandektisták a természetjogi iskola tanaitÓl inspiráltatvanagy

jelentóséget tulajdonítottak a jogÍigylet fogalmának, de aztrészben más gondolati alapokra
építettékfel. Friedrich Carl von SavrcNy a jogiigyletet a jogi tények álta|a megalkotott
magasabb kategoriájába sorolta. Savigny szerint jogi tény (juristische Tatsache) minden
olyan esemény, amely egy alanyi jogot, illetve jogviszon5t' (Rechtsverhtiltnis) hoz létre, mÓ-
dosít vagy sziintet meg.18 A jogi tényeken beltil Savigny megkiilónboztette a szabad cse-
lekvéseket (freie Handlungen) és az egyéb jogitényeket (idómrilás' természeti események).

'o Steln, P,: A rőmai jog Eurőpa t rténetében.Budapest, 2oo5.

15
At.luuslus,J.: DicaeologicaelibritrestotumetunÍyersumius,quoutimur,methodjcecomplectentes. 1617.1,6.
16
Nerrereraol D.: Systema elementare iurisprudentiae positivae Germanorum communis. 7749.
Í7 Hnnppnpcxr, C. F,: De eo, quod iustum
est, circa conversionem actuum negotiorumque iamiam peractorum.
1747.
18
Slvtew: i. m.
llorp np la suopB8Tlqo sop llorp np auroJgr op falord-luB^y.gzlq) rulgurroJor8eru lrozs
-9J seÁae u^!c apoc elcue{ B ueqpozl]^9 lI4IuIe zE :eq11uJe 19pl?d
4]ole{ qqeir,r 8qlt
.
8etrr 1e1unzs e4elll .11s
opgtu, zo K1eqezs, a4g1 zoq 1o1oÁuozst't,
-8o[Á1erue ,Beulezzom1eqye,1etglc.tirzseJtueru ueÁ1o ]BJz>Iu ze (octpynto1co) p1e1ÍBt:€,o|e
Á1eue.st ueqgÁ1e11lc .0'I o3p9J prad se-7g61ze 1nseÁugn:?eullt1opr-zg
u^lJ
.es9tu1ps8su Á8u't eru1sp9n
,esgzetln4e .ese1}sopotu ,esezotqe4911o39s1pso3oi .os911se191
1oÁuozsn8oi u[19c ue11on
-zo11eu1eÁ1eruu .1osnp1e lle:rz1e pepe8ue8eru ueÁ1o 1e1e1Á3n3oie luIJeZs sÁ1e11rc .776
a,.{uo1Áugruot V .ueq9sqxo1uo4/snnpun[sauotcn1al) 1oÁuozsrn8o|e 8rped8gul ,stygsgzol
-91eq3eru (octpunfo1co) rcp|?ttBot e eipe8eur s9 .1i4'{u 1sgzotÍ1gqezs Se]eIZs9J Ilxozo61eu
-on e.qep1Á8nBo|e -|Zser sou9l€llg ZEIII|aur;| ureu xepg{ e Á8oq .o;9ue1e )puu€
u^!c -
o8;pgf, uuuaB.rs so-ó98l l1ousopgul leruurole>Il€ sotu9zs B :e4}Ilue iup1gd >1rs9ru Á3g
.1e1Á3n3o|
Áu9IiDIeIeSc 3
Á34 .uossepo11gn8sru Á8en uesse1unzs8ou .uos1;de1z 1Áuozsn8o[ ueq8ueqzsso 1e>qeÁu
-9^J9l 3 Á8oq .1nÍu9r| eIJe lemTe ze 19uÁu9urye1esc Á3e ueqtÁuuerue Ííoq,yozeul1e?
-oJ'ffi4 e^Zoqlll1.Ps9tpe1Áu8r'r.e5 -€ $ .88
'rÁuor1Áug,r"rp1;.rg81od Zsgzs sB-€98I ZV.{eu
-reÁu s9 1egeÁu lIo19^IoJ sr eq1elÁuo1Áu9uo1ro1Á1o IgIcIuUep e1srp1epued 1e1Á3n3oty

.eiloupuo
lue{oluelo rur1e3o3 so1uo; 1e1Á3n3o I e
sr lsgpo{zsolp ozol reloro>l puerEof e Srped zNrug 'r1 elyerue lgrun1ueruoru {ougsgulJzs
-3eur sg 1euaseze>1p1e>1>1oÁuozsn8o|B ureueq .1o3o|e rueu u-eruoÁu ÁrÉr're5 gunsNua(

.es91;d9eq
9I?^ €qglo}ugop €
sg (e11ep9 l9s9ur.rzs8eu s? t9s9zo1|9^ .1?S9Zo{]eIa{
1o3o[ rÁue1e ueÁ1srut) esgzo81op
-q 1eu9uqu3o3 s91eq3oi- 11ozo'(1grs8uuq sl I€}I9 S1ptIJV 1n.?pl?d 1u91q9Á3e - ZE ouapo
ploqcspul1& u€qJosgslfl .s91ue1e[r.11ure4e (gu11-u Á1gurazsug8eu) gpÁuer!
BJgs9lI-B^pI
sg1uq8o[p1Á3r;3ote luuezs elgrc;ugsp sn)Zssq) .orÁ1,e191e11e1zse1[e3 CIaHJsoNI^& pruq
-ureg ugtuoÁu {€uluue] €tqcnd sg Áu8r'ru5 rys9zon1egíeu >1eu.9uqe3o3 te1Á8n8oty

u'.usryu.e'rgÁupl lolBJDIB ze ye Í3oq!z2 sq,Weln1a Á1gurezs o't.>lolesc e :ze;pliitlaJ

1e1Á3n3oiu Á3or{
.PI
ollotuo 1eÁ1r,rs8ueq Á8eu qe .Z€ lIoAVJHJn4 ep .pÍugJl eJ9S9J9Ie I9c
Éo|u1epn1Á1?Wezs g,t>lolosc € uoqq}ose 1e1e1Á3n3o|e ÁBoq .epoÁps8ueq sr Áu8lne5
(.,Igp.'eug 1os.ggu1u8eur lJoquo pezs8ot g1nÍugJl €J9s9ue^DI Seleq
-3o[ureu uequoze.9q9^|4utÁ3n 1s91eq?oie ue1eÁ1eure .1o1qosn;r1q-uer e 1e>1ep1'{3n3o[e
8eru r1e1zgquop1 8gsqnÍtryl esgrcqío| e ze ueddg) .Iaplos9lJulu8uru gequre qgÁ8e
zu aq{uezs B||o|l||9 1e>1e1o1Á3n3o[ 1upu |o{elopo{olasc g1nÁugrl oJ9s9lolunzs8eur
tflel, elgsgzoqall9l >1oÁuozsp8o[ u pua11o'rzg{ € Inleq ue{olepe{elesc IJeqIue ZV

l9EraJsNTruorvt 9OO SgAgZAezS v s7 r3-r^en9or v o9v

q

A szerzodés dogmatofténetébol

de la prescription címÍÍtervezet2o szintén pandektista alapokon ragadja meg a jog-

tigylet fogalmát, a jogtigyletet joghatás kiváItására irányulÓ akaratnyilatkozatként meg-
batározva (1l01. cikkely l. bek.).
A 2003-ban hatáIyba lépett brazil CtÓdigo civil 81. cikkelye is megadja a jogtigylet
(ato jurídico) meghatározását, mégpedig a jogiigylet joghatás kiváltására valÓ irányult
ságát kiemelve' A brazil ptk. szerint jogiigylet minden olyan megengedett aktus, amely
jogok megszerzésére, védelmére,átruházására. mÓdosításáravagy megsztintetésére irá-
nyul.
Az e kÓdexekben kovetett megoldás azonbanezido szeintmég nem te{edt el; a,jog-
tigylet'' fogalmát kifejezetten hasznáIo polgári jogi kÓdexek koziilpéldául a terjedelmes
általános résszel rendelkeztí, hatályos német vagy éppen a portugál ptk. sem adja meg
a jogtigylet definíciÓját.

A fentiekból is láthatÓ, hogy a rÓmai eredetunegotium és az actus szavakaz írjkortÓl kez-

dódóen a fejlódés kiiliinbiizó tÍtjait determinálták. Míg aius commune fortásaiban ane-
gotium és az actus szóval egyaránt illették ajogÍigylet ebben az idószakban megsziiletó
modern fogalmát, addig a francia jogi nyelvben a jogiigylet megjelolésére az
actus iuridicu^s francia ekvivalense, az acte juridiquete1edt el és szolgál mind a mai na-
pig, Az 1984-es perui ptk. szintén az acto jurídico kifejezésthasznáIja a jogiigylet fo-
galmának megjelcilésére. Ezzel a természetjogias felfogással ellentétben viszont a pan-
dektisták a negotium szÓt karolták fel' és ez az oka annak' hogy a német jogi nyelv
a Rechtsgeschcift sz,őva| illeti a jogiigyletet. A német pandektisáika hatásakéfi az olasz jogi
nyelvben is elstisorban a negozio giuridico, valamint a német jogi gondolkodás eróteljes
hatását tijkrijzó portugál és brazil jogi nyelvben szintén elscísorban a negőcio jurídico
kifejezés használatos a jogtigylet fogalmának megjelolésére.

|I|. A szerzodés dogmatorténetéból

A szerzódés - szemben a jogtigylet erósen elvont fogalmával- nem valamiféle mÍivi, mes-
terséges fogalom' hanem a megfeleló tényleges életbeli viszonyok,,k{izepesen'' absztrakt
szinttíLrrek nevezhetó jogi frikozódése. A szerzódés lényegét ma - a pandektista jogiigyleti
tan keretében kidolgozott fogalommeghatározászl nyomán - áItalában két vagy tobb

20 Ez egy 2o06.ban kozzétett francia kotelmi jogi tervezet (Íószerkeszti5jéró| Avant-projet cata|ának is
nevezilri), amely a code civi| számos kötelmijogi szabályának mődosítását célozta. A tervezetból a ftancia
torvényhozÓ eddig csak az elévrilésre vonatkoző szabályokat fogadta el és léptette hatályba 2008.ban.
21 Lásd például Wttvoscneto, B. _ Klpn Tr.r.: Lehrbuch des Pandektenrechts. II' Leipzig, í 9069.
 'l9f+ulzs s9!)yer+zsqe l)lo+ spopui lpugsgzo^l
-9+zso !60Í lerugJ 9l9 qq9^o} sI uaqYeJazspueJ6or
uJopolu YotlrlaloY e Io uo u.Iau Jo}íIeuE^6n .loIJ9sPl
ls9zaJazspual olPq sI oJgs9pg|Ío+Áu9l!opn+6oÍe (Ilaupq .sgzo{glzso sg}uolo|l9q+uoduozs ^Iau1p
!}su9ilg+e!!gzo|U
uPdns) ulos}u9Jol leÁuuozlq uepulul sPzoÁp}zso lzs9la+opslJe zV .(88 .€ .!e9) YlleJnzs |gqunl)IJap
Igqsnpe.4uo) uJolelo) uoputu'l +ulozs|uJ ,zol.]9[9lslNp euruns !sn!P6 lrol.us! Io|lotule}o) p uecÍCl9){lwep^
^Fe^
a.xlp9tos]de) ^6e^
s9tzsolal el'al.zs9le+o}zsuv na+elJaulsl uapnoJ }les) nr ze Á6oq .iloz9}zs!} uleu ot(leu
le(u V
.zsolzsn\e zP g+9tuella ...so6PBeJp)€.. :es9+uelaÍ^9ux9|Iew 'z
zsolzsil[aq 6.969 zV Ez
'866t '+sadPpng
'\aJazspuat6o!)4l+ue ze sa se.+lluoseqazssoaor :gvzl lvH :296l" ,ouplrl^I .of,4up o)aJ6 onaro
:.v .touv)srg psg.l zz

.sn8g1orrded .(q'9I ,I ,6 .c!N .t!tg) p1tt

s9 BJSIu€IuoJ seneu € Á8oq .Beru 1nzzeÍ?arq I
usu pnÁIsq e Zs?Ie]orslry erederezs {9uIJoJ .{IZo)peIe{ .39ssozo4 usÁ1nu
V 3.es19ruq
-3IB^ l1ozo{ {eIoJ € ÁBoq,e]Ág1uuqqe 193eÁu?|s?pgz[ezsv.o]Ze(uole uode1e IDIIlo tueu
-eg,vsgío| uleup|e1geuo1qord sepozláZs e ueqwqa Esoqyzuo4lN € ZS9IelopsIJV
'elw^Ilwwvt
.91un
J9 ileu?S € Juozsl^ ]9IcTu€ZS u uelle u]BJB)I? o ze ueqezse8s se|1e1 Áueur4elescur.rq u
e^zqu lor9lc-plo llou9s V 'or9s9pa^uezslo grc{uezs E etrerB>Ie, olo^o{le ze q pefte1 eq8qe
;oryeuuÁ8n lpe|re1ry FueI]9]IeJ eleJrlTe o}e^o{Io Zu eJ9s9}e^94e 1eÁ1eule .(.qts s9rens1
-8ergru .sgro13essezgq .sgdol) 1eÁuguqe1esc So19pu€Zs punu srue,(8n 1eÁuguqa1esculq
]IoJoSIeJ I€lI9 Zsolelo]Zsuv ZY.4ze11ue1eiuBqgIuJoJ 1;c;1du4 r1usc sr qqoiTe33e1 ueq8en
-ozs € ueqqo luequoza e1u1opuo8 oryuauuo) pozoÁ14s8ueq o^pze{
Iglsnlped I€lI9 {osgpn1
-3o| reurgr u .soza,{3o3erulgJurlu ze oeJum1ueuJolu I}BJe>Ie zE
la$ueÁ8n zse1e1ozsuv
eJguolle {uruBJB{e >1a Í1aue, 1
n tzs
-ru1o n1ow3n17ou71zs) 1e>l)IeÁugrn1elosJu}q 'Z.{euu9!gt
€ ueqtuozs .3343
1gp1unluJB)lB esgzaÁu9uap
-ze4 r1eÁuguqolosJ ueza Á8oq .t1eruet1Zs9IelopsIJV.telJ9q .l9le1 .uosclo>1uozseq .aes
-SoZe) .uosclo{ .I019^s9p€ :st 1tesndp {es9pgZJeZS e stÁ8en ,,,(otzsru1aq n1oru?o1punzs)
4nru8o11ounzs so?ellen4e ze etlonslal ueq?pa usoqlDwoyrN e zs?leplzsrrv
'r{
lope1zsolfsg ueu
8qul19u1e3o3 plpJlzsg€ uelolo{ u srueÁ8n >1o3oro3 rro19 ze,1\o1eytuesoJe ze :r"q..,,Beul
gloqlolloleJ 4eugut1e3o3 optl811qo |el0lole pqgtÍaeuueqluelou9 ueÍp .e|1e13o3 ueryBeul
sI l?{os9uBlB8eul sr19rg1r1ep e Á1eure .ruo1u3o3 ns91ue1et qqe391ueÍ1o
I?uZsoIe]ozsIJV s9
I9uu913ld oru8n11ounzs e s? uorupqumzs e ÁE1.]1nlzspl tlo^ tuos]u.sJo]|Ijr,lquoze er8glourru
-re1 3oro3g zy
'lla^ezs aqdotBunzs e ueddg tlíert owaqtunzs e '?4?qrunzs e 'o8olowoq e
,uorcpqanzs e ,owao11tlunzs e In.p|qd 1e11on >1eueÁ11 .1ess1o1eBeru r.r3s11et qqBsou
-91e119 soÁuozlq
{€11n{€IEI{ J9tu uugzo11euo^ oqes9pozJezs e ueqn1oÁu 3oro39 zy
.{9l19I
ueqsezaÍBeBau1em1e Ze - ueqJososle
usu stqq91e3e1 Á8urr - 8rputur uleu ilglo puzezs.xIX 3 l93eÁue1 s?pgz[azs € ep 5l9pq1€l
-nupl ueq94qp1 13o! uopullu s? u€q{€ZsJo1 rpu91.lofo| ueputur ueq{9u9tu Se u€q€tu
-;o; ueÁ1rure1e.l. teuroÁu sg3o31e3 e slqq91e3e1 .sg3o31s3 e zg.4n|p1uuqgsgpodu1g8aru
e'l'1ep .uoq9s91ue1a$41rre4z g1nÁuuJ! BJ9sglI.B^p1 s.uleq8of .gz8ueqoqÁ8o ÁIeuszs

l9El7J3N7JHOrv^DOCr S3ogzaezs v s7 Jel^9n9or v

 A szerzodé s dogmatofténetébol 463

Hans Julius Worpr által kidolgozott célrendelkezésielmélet szerint a gor<ig jogokban

azadóst felelósség megállapítására nem azigéretvagy egy meghatározott tigyleti forma
szo|gá|t; e nézet szerint a szerz(jdés koteleztí ereje azon alapult, hogy a másik fél bizo-
nyos célt szem elótt tartva olyan vagyoni áLdozatothozott,amely az adÓs nem teljesítése
esetén meghirisulna.
Az Ókori gorog jog kutatÓi rámutattak arra, hogy a dolgok átadására és visszaadá-
sára vonatkozó szerzodéseket (például bérleti szerzódés) a gorog gondolkodás egységes
konstrukciÓként szemlélte. Ennél a ,,reátlszerzódési'o megkozelítésnélis hiányzik az
akaratmegegyezés jelentóségének felismerése. Ezzel kapcso|atban jegyezztik meg, hogy
az ókori gorog jogokban nyoma sincs a rÓmai jog konszenzuálszerzódési konstrukciÓjá-
nak,tehát annak, hogy pusztán az egybehangzó akaratnyilvánítás peresíthetó kotelmet ho-
zott volna |étre aszerzodó partrrerek kozott; a gorogjog csupán ado|ogátadással valÓ szer-
zódési kotelezettség alapitást ismeri (PnnvcsHnIu' WoLFF, Jaxln).
A szerzódés r mai jogi fogalmának lényege régÓta vitatott a szakirodalomban. A rÓ-
maiaknál a szerzódések lényegét (ha bizonyos ósi profán tigyletekt<íl, például a manci-
patiÓto| eltekinttink) - eredetileg az eskiitétel formalitása (sponsio), a vallási forma.
lizmus és az eskiiszegót srijtÓ vallási szankcití képezte, késóbb pedig a profán formák
a|ka|mazása (mancip atio, fi depromis s io, fi deius si o).
A Kr.e. III. századtól kezdve alakultak ki a konszenzlÍiszerz(jdések (emptio
venditio, locatio conductio, societas, mandatum),2s amelyek formalitások nélkiil is kote-
|ezo erovel rendelkeztek, de csak négy tényállás korében' Areá|szerzödések (mutuum,
commodatum, depositum, pignus) tÜlajdonképpen mindenkor |éteztek, ezek szerzodési jel-
|egétazonban csak a klasszikus korban ismerték fel a rÓmaiak, amikor a szerzódések lé-
nyegét a jogtudomány már az akaratmegegyezésben (conventio) látta. Ekkor ugyanis,
éppen az akaratmegegyezés mentén már világosan el tudták határolni egymástÓl pél-
dául a k<ilcsont és a jogalap nélkíiligazdagodás nem deliktuális eredetií tényállásait, ame-
lyeket a korábbi felfogás mint formális causaval nem rendelkezo vagyonmozgásokat bi-
Zonyos egységben látott, és amelyeket a jogrend egységesen az absztrakt természetÍi
c o ndi c ti őv a| szankcionált.

A contractus fogalma igen lassri és fokozatos fejlódés eredményeként alakult ki. A pro-
kuliánus iskola (például Labeo) szerint csak a szinal|agmatikus szerztídések (ultro citro-
que obligatio) nevezhetók contractusolmak,26 a szabiniánusok szerint azonbancontrac-
tusokmindazok a k<jtelemkeletkeztetó magatartások' amelyek nem delictumok (e régebbi
nézettut'rozódik més Gaius Kr' u. 160 koríil keletkezett Institutiőlban is).

25 Vö. Gai. D' 44,7 , 2: ,,Consensu fiunt obligationes in emptjonibus, venditionibus, locationjbus, conductionibus,
societatibus. mandatis. "
26 doktrínájával
Ulp. D. 50, 1 6,
1 9. E felfogás bizonyos fokig osszevethetó az angol szerződésijog consjderation

(lásd ez utőbbira nélte az alább' az V. pontban írottakat).

 .E|,oz.pe6ez5 .l .Áueuopry5o{ sa snLl]zLueu]nH:.3
ryInu]Jo] ls?p7zJazs snruosslJg EIvxVp
--
'(E't 'tt 'z'o'cqn) ,,."uo1iu"nuo,
es ur lpoqpq uou apnb 'uauo!+e6llqo lupllnu ,I'unl]eJ]uor asso utnllnu :snlpod ]pllp Jalup6ala 1n..... ,"

-I]uulsuo] sn1qdoeq1 ,e|ozlezs 1gpr[Ilsq Isnuulupsnl V

>1rÁ3e .ru?}uoqel
sl 1reÁugrrpu't
-?ru gllguueJ Sgru leuuu ze e1qelu'p1e1t?gt gllguueJ Sgur uesqgruroJ ptgzg{ {oanlcode
sq 1osu)04uo) e 1eps4eÁ3l uuqgJo{ snuelullsnJ J9uI {osgpnfof 1cu94q y

zeqqe'1uusug,r,sler 3e'3of {9llotuplel L?urroJ r'egs.Brl

-9.{ B {?11919.{ ;':::::::;",;;:f?
-o|ro1 IsnuzlulJsnl t sq,1gue1snzuezsuo{ ueI]9uIJoJ e 19q1e1ro1eÁ? e e11o1llozsDl o]utzs
l9ul{]ry tDIglJg qqo' eu 'sglueysi Sel gsepzefl e esgleySog rqturDlo ler?)le Isgpgzrozs B
.8gsqoqsg4 Ze
lugezsl:ul,ezzoÍ1ns?ueq q?{ef .]Iruozs?Zssl^ uesoJe ueqJo{
SDIIZss?pI
-1zsod u ,|psnnc sqIAD e e[191 ueqs91ue1e[r41ere1e ozeÍ?a .po1;ugnpÁuq
]nuepgulJoJ P
Í1evm ,euu1sDIIZss"PI s9pgzJezs sIIBnZueZsuo4 e Á8oq ,ele gl1e1rulue^g w{e1 {BscuuÁ8n
.uu1on po11eÁuaqe|esezwJl1rz1|e
ouolndt7s e pgp19d 1grruoJ 3 uBq}BIJo{e ÁB sgpgzuezs e
ÁBog,ve e11e1ue1eiruss1u9Jo{ esoJelusl1e {es9p9ZJeZsIenzaozslo1e Á8oq .fu91ueqqe|r,r
{oilelo^ I?sgtelruI e^g svxvl Srped euy'eq ilepo{zsellr ulou oqerezspuor >losndpsgpgz
-JeZsE yaanoyeze {?sc ls9Jolusqe Éo|uI9]s9pgZJoZs 8eru e1pe3e1ures 3o|ruurgr sn:1
'{3e
-IZssuI{ ? J?Iu luIJeZs (Á319Á9 IosgICJ Ingpl9d) 1e1os uese8s1Áugt .8epqtpe1Á8oq .sgp
-J,e) sgl tr 'efyeure eryBur-t sn!ru"4uo) e (o4uattuoc 'wnlcod) 1sgze,(Se8eru vysndgpeTzsoilr
tueu ?Zo{ IoleJe{ 1osndl1sepgzrezs e Á8oq .8rppe 1o po1n[rues snu?ruIlsnJ 39ur uusqgru
-roJ 0r9u0ll0 {grcuepue} g 'le {?llgrg} ueqJo{rgzsgsc gsgl B ,11on
usyplupg Bgu
rysiuc s9
uegJo)snlrzsseplelurrezslelele Klgqezssr1guorcerrrlqqglnzg'lgpopdp,seeileleuuel
-e1Áugug sI ?qIqeIIIJoJ qqesq8e1 e roryeueÁ8n,4alp9|9zI|eel rcíeseulso; g.lo8rzs 1e1
-oIeJ-s?pJ9{ Ieqgzs e etqoze 11o'r gpue8ele zeqg8gsssÍugttq ounpd4s B ll9lo snlped
sezeÁ8e8ou e yoz hrytq I?ulIoÁI
.

-euu guuele{ugn-rq 4g1uopdus e {oz?puru uoqgullepg ruqgynpsod el.eJ-snrpod s

'1e119n
3;u.(t[Áueg1nzs {es9pgzJezsalena1eZeluuazs Á1eule) e^Ie runnpn4uo) Jaloa sDrunp^E
11opo{s?tulgputp (gssq9nzuozsuo{ }I9^ rueu uosclo{ e 1npeÁBe 1nzo1 1osndps?pgz
-rezs ..n'(14s|e;.. g1uoseq e Á8oq .e;re 1spe1ut1e1 .1osndpsgpgznezs qqeso1uo;8el e
{?1Io^
4eza pqe|ÁBeu,ze?t) ueqFse '(39u ezssoputur sueÁ8n u94r s9p91|e3 lqqglo ZV
.ue
wezryZs
'11 s? 'm 'o 'rX e peluelef esglozeloq r1sllg snu?qJn roleurd e qggtn pferu ,snuu8ered
ro1
-eelde {eIDIes9p9ZJéZs|eÍLZuoZsuo{ e }IIuB 1utlu .BJSruuzHutuJoJ gpo>11em 8rppe u9Jo1os9l
-91;3eul {es9pgzJozs e T?u 1sgdesc qgoÁ8eu sI I9uuB Bgu esg1yn1snlpod
L,.1?pua^uo)
ZeUTe]Jel ureu ÁIeuru ,Snpqr|uo) ueÁ1o uepunu SIIuuos vqze se.sezgÁ8e8eur e e8e,(u
-?I1osry)D4uoc e Í3og.1e119 rl1s JoZSgIe sruuÁ8n DI glpuolu g .(n:gl 00I .n .IN J9Iu
b91e snteg 1eng|1stll1'lcolpau DaJnry zeíaaneqg1e1e'rzeÁ1eq e.qode1u |r,r 59prg>1e v1e,ze
tlo^ snlpád 9II9 11929{ elo{sl 19{ ? issd91zoq1grcgterd;e1u1 391I$ e4eIII
.>Ir.rzs
Bl a

-r9Ersr3NTJHOJVyU9Oo SgOgz}leZS V Sg J3-r^9n9or

v v9v
{
A szerzódés dogmatorténetébol

nápolyi jogtanár azInstitutiőkhozirottgorog nyelvrí parafréaisábankifejtette, hogy,,a szer-

zódés két vagy tobb személy ktilcsonos megállapodása és megegyezése,, Qlaraphr. inst,
3, |3,2), Theophilus itt ugyanolyan formában definiálja a contractus| mint korábban
a klasszikus rÓmai jogtudÓs' Ulpianus definiálta apactumot(Ulp. D. 2, |4,I,2). Apactum-

ra vonatkozo ulpianusi meghatétrozásnak a contractus definiálása céljábÓl t<irténó alkal-

mazása ana|átsz1kutalni, hogy contractus és pactum ktiziitt Theophilus gyakorlatilag
már nem tesz kÍiliinbséget; mindkettó lényegi elemének a szerzödo felek megegyezését
tekinti.
A szintén aYI. században élt konstantinápolyi jogtanár, Stephanos ís iinnepélyesen
Ieszogezi egy Paulus-fragmentumhoz (D. |7, |,5,2) fiízritt gorog nyelvíímagyarázatban
(scholionban), hogy szerzíidések sztilóanyja az akarzf).Innen ered a latinul ma is
',a
sokszor idézettvoluntas est mater contractuum regula. Sok további jele van még annak,
hogy a bizáncijogászok a contractus lényegétmár a YI. százzdban a felek egybe-
hangz akaratában |átták.29
Migabizánci fejlódés mÍtr aztljkoinézeteket eló|egezte meg' a kora kiizépkori nyu-
gat-eur pai praxis sok tekintetben visszasiillyedt a szerzodésekról vallott archaikus rÓ-
mai jogi felfogás szindére' A germán szokásjog, illetve a korabeli partikulárís jogok nem
ismerték ugyanis a konszetuuáIszerzödés konstrukciÓját,30 ennek megfelelóen minden for-
mátIanmegállapodástÓl szabadon vissza lehetett lépni az n. ius poenitendi alapján. Meg.
nótIezértafoglalÓ (arrha) adásánakgyakorlatijelentósége,31amelynekeseténkovetelni
lehetett a szerzodés teljesítését.
A bolognaÍ glosszátorok aXII, században fenntartották a rÓmai jog szerzódési ti-
puskényszerét, noha aXII. századi világi jogtudomány egy jfajta fogalmi osztá|yozást
alkotott meg, melynek értelmében a pactum mint magasabb fogalmi kategÓria a|átarto-
z1k a szerzödés (contractuy' és a puszta megállapodá s (pactum nudum) ; utÓbbi ellentét-
párját a pactum vestitum képezi.3z A pactum vestitum fogalmi kategoriája azonban nem

Bolognában szi'iletett meg' hanem egy skÓt kanonista mtív ében: az Ulpianus de edendo c.,
1168 és ll85 kozott keletkezett mríben bukkant fel elsó izben.IJgyanebben az idtíben
a Montpellier-ben tanítÓ neves olasz glosszátor, PlecpNrrxu s Summa Codicis címíi, l 1 65
koriil keletkezett mtlvében (2, 3) is kiilonbséget tesz pacta nuda és a pacta vestita

29 DlÓsot
Gv.: Contract in Roman law from the Twefue Tab]es to the Glossators. Budapest' 1 981 .
30 Koelen,
G.: Deutsche Rechtsgeschichte. Mrinchen, 1 9965; Bnaurrreoen, W.: Neuere europáische Privatrechts-
geschichte. Wien, 2o0310, 9; LÉw_Cnsrnr.po: i. m.
31 Koglen: i.
m. A hazai szakirodalomből lásd Folor A.: Arrha.típusok régen és ma. ln Jaxag É.(szerk.): Rőmai
jog és a magánjog fejlódése Eurőpában. Szeged' 201 1 .
32 Később (tobbek
kózott a nagy g|osszátor' Azo hatására) ez a nézet terjedt eI, ismeÉ volt azonban olyan fe|-
fogás is, amely pacta VestÍkínakcsak a iustinianusijog peresíthető pactumait tekintette, szembeállítva azo-
kat egyfelől a nudum pactumokka|, másfelől a contractusokka| (így Vé|ekedett például lason de Mayno).
 .É966 'pJo}XÜ
l
.uolJ.lppJ+ uPrlnr] éu+ suo4PpunoJ uPt,|jcH '5uol+e6llqo Jo l.^El Oi''Il :'H .NNvl^lu3nl'^j|z .066 .ul|JaÉ
Jo luluJele^ |
,pe]+u@ .r.NoJHVg a'qlpue speJ}uo3 "d .z-1oHvx'l3[.{ .o.A
4a MeI !e.raué6 P spJe/v\oJ :(.po) uJ "'l/\el uouE-l :.F.{ F9pl9d
"alo? .s39d .ugJÓs ésPl?qr{F^o+ '€

5a ueq6at IeUJoJ e FuaÁu?wza^$aY9llauj |o+9^sPpe zP sPííPíé ?!e^ p$9p?zJózs Y :'V s:}V^o}l z33yÚá :a|?LÖz
.eJnf .upqJoldézoj e es9TYElBH
loui]Ala epuE^Jés luns i2]-)€ d V :H s|NoÉ ln9pl9d ps9l Í9qwÜiepojlYezs !ezei'{ \l F'

.]3J93l .1s9fi0.+11
!péZs{?T€ 1{o^ liléu Á30t{ u }Ze ruZoq[3J 13q3I {IJ3[I uoqltr3zs 1gt}trosupCIdÜli€
.1upg,n. .1uxJozs
-8eru uoÁ1r zu ie39sg3zé}íi}c{ uopolu ueÁ1ruugq tlleleÁ €q Á1amu uxe5ee6y op
olue{íueuop.[o s8-8rgE Zs lgqlsu?}Jg$oi 1oÁueds u {J€qsgzo{}€lIoÁ 3 )Í{!n}€E{g}n 3ű
'{sliq}g{ ., gq) o J zssor" ie>1e,{
i? Jeuru'iu4osppode 11e
I

.8eu p w1azv, á^9^I{ .1}9Z9)i

{313J t1sel91{uqn"lo1 ozs }1x u€^
E lm1ep 17rysgzvw1váo3fiou"r
.o;t8oN ulotlp-ry lqqgro>18e1 >1eueÁ1en1rJ .y[ q'ww ÍÍAl}apa1 v ugl€} _
i { So}áZO^au uezgpl
.(laze[o3 .yg ...:llto1 p
s9pode1193eur e siue,,(8n iuos s3}n01..) ..tuege1 {l3{ cq
SoJLl€ua^{JoJ
.pio;p1 (ststvanaag ap satungo3)
1sgpode1193elu LIepuILu.. Á8oq uaqg'tduo48oí solgzg,{eu
po.t; 19.i93o|sgIoZS Sisle,tn€og u€q-g8Zl xloI{Vl^lnvag ep sddr1lq6 "sl ue11e1o3rzs1o eq 39'-u
.peÁu .[{{X p
1se;erusilo pioJ soÁuoziq uuqppz€Zs JBI-LI gAÍ3 Upun^nas yuns axsrd e r"reqsgfi
-8gezsso ÍeZZa s?.sntuzt1€nzuozsuo)i u Á8oq .1lu1,q Á3q .rtrei1l io1u1:o>1uÁ3 l3ofsgxclzs etr
-u€{ € I{ilV.{ailalup{a} {augtraq3gsa.lad 1sgpCIda6198oe{Í {íop{'!Lu ÁBoq n4utlue Xm$pmq}g{
.ileurst qss?.{o}J
1guuroÁu soÁuoz1q sI ugq{0s9"H"xo38oI aBg6p uo:qdgzortr saÁBa Á8ot{
"e]-]'oi}d€I€
lvtsvsv.utsl 10LunI{03 u€Áá v

u€]lopuotul{ ,czsgfrclNuou
Zg 193qs}i3zelé}o{ Iutlgsgilexoq {c-!sppoda11gfieru € SISN-ci.l-SoF-{
-9{ ZS€IO S3^ou Jo{ V"]lQZQ{ lslg8r soÁ1qdáuutl s? prezsÁfis Zs31 tLI3u 1o39squ*1n>1 éi?Jltu
.tuas ue}SI pst.ll .ue8l u€quoz€ ,}ase"Iá)tr
ltil]ozs {ou0{r9)í u {IjoInZs uleil {9qSgpCIde11g8au
q:szsÁ8o zE 1I7IJ:ZI (..4eÁue,tro1.. e) fioI iaulgJ c JEq Á8oq .exe }}o}€lnulgg .{Il€ilg1 i{3{ 3q
Iv1aze ÁBoq
.1ussg1uqflo|
u iuzze {áuzo {epués yawry:;tltl v Á8oq ,uroÁirysfiueq s9pn1 ei3
-up4 S]sNE3VAo.tTE8 SnlJ|'iEJNl^ qs9p11i sn>1rpecio11rlug ZV .}3^{é ]]3}I1Li{t Z? {?i]OpJÍt{
,3o[uouu>1saloiqj
1assgpgzgÁ88eui Á8eu SÍ )íosqpn} ilg u€qpezgzs "T'{{X € oo s {us3{,u3N

Í.''}?]3{o^ö u3{l3,AZq{ }i€ {,Í€ sÉZ€ iÉö {.,{'j

'
-o;8eru Dpuu^ras Wns o1cnd ul1r u Zo s8 "vq4}r$B
v, que1ot- )dql7 v éq }Tnjo{ $e{€ ni}e ((}{lns
upu€^Jos upnu enbuncrunluenb u1su4,. P l€Zo.I9}Et{ E v,a"((LI.vz|Ja 11s>1 8oiu 1uryosgpodu119
-8eur s .tue1te1 11e>1 8sm }9{9q E.. srÁ8u't ,,,,tl,ttrL1l'1?po$nc
atrsad ,"m1an""las
xn.tr., :('sl1xld. ap
.g' ecigd Á1e3"ls5 "yn e 1qsq11zBÜJ so[ei
) >'rn|tgtul I}uqry$g "l'./17 }}opgl{ u€q.ügz I 1e119
.tr
I
-q] 9SI3 Z3 {3uAI3 Z€ >1éuu-c .!{IE}JB} [iax oq {st) 3m4osgpodegp8aul (ueg39lxx"to3) € I,Ioq?L{i
-1apg 4suÁ1eruu .esgzo81opDl {3uq^{0 Ep{xuÁ"{as 3alns v3'oed € ouJOpJ? 4ozspBo{'uiourpg y
,gmxBqgoa1
r5.BZSS|A 9loq}ezóÁ axrga*a1oÁB 16o[uoug4 ö'{+o{{.u emrngdgom4xd &p{IMÁ"E;}s j'{Íí.És
.gisqtrlr4s}
u1cud u Á8oq 4utlplatdr: SÍuntuwlo3 ueqq8eÁuq1 Jgui €{iJ uequoi€pÜJi{€Zs V
.1e3
>1n[1oqzepoJ [ilas ]gruoÁu e fiem ueqÁuguopq8of t391r,t l1aqe:o4 u
av,qmaze {3u9^I3 r}pu?,A"ras 1uns atrnd y"]igzq{ wnÍ,u1 n1ond g1a,qlur4oi xuugigl.liíLnoulzs

i
.I
Ü ffi -i!-Í.:.j !\l -*l iY Ü"}'wí,\{ pe fi 53 Ü ÜZH :g Zs; \r S 3 :'tiTtrrn ;tor'ttl G a {t
i
 A szerzodés dogmatcjrténet ébol 467

E jogfonások fenyében a pacta sunt servanda elv kozépkori elózményeinek a szak-

irodalomban á|talában elismertnél nagyobb j elentóséget tulaj doníthatunk.
A világi jogtudomány csak évszázadokkal kés<íbb jutott e| arra a szintre, amelyre a ká-
nonjog (és a kozépkori kereskedelmi jog is) már a XIII. századbaneljutott. Ugyanakkor
apacta sunt servanda elvének alapjául azűjkorivilági jogtudományban elsósorban már
nemaZ evangéliumi tanítások, hanem azÍ4korívilági természetjogi jogelvek szolgálnak.
GRorrus |625-ben megjelent D e iure belli ac pacis címíí,korántsem ,,csupán'' a mo-
dern nemzetkozi jog alapjait megvetó mííveII. konyvének ,,Az ígéretekról '' szÓlÓ l l. fe-
jezetében mindenekelótt a Peter Stein szavaiva|- atantárgyi programtervezés szintjén
-
tullépó, valÓban Írj rendszert alkotÓ nagy francia humanista jogtudÓs' CoxNeNus néze-
tével helyezkedik szembe. Connanus ugyanis - nohamagais hangsrilyozta' miszerint,'két-
ségtelen{il gya|ázatos do|og az ígéreteketnem megtartani,, - írgy vélte' hogy ,,mind
a természetjog, mind a ius gentium a|apjáncsak azok amegegyezések eredményeznek kti-
telmet, amelyek szinal1agmatikusak''.35 Gnorrus szerint azonbaneztavé|eménytnem le-
het elfogadni. Grotius Ieszogezi, hogy ,,semmi sem felel meg annyira az emberitisztes-
ségnek, minthogy hogy az egymás kozott létrejott megegyezéseket meg kell tartani'',
valamint aztís,hogy ,,azígéret a természetjog szerint kÓte|rez,,.36
Dover Les loix civiles dans leur ordre naturel cimtl míivébenolvashatÓ meghatá.
rozása szerint ,,a megá||apodások olyan kotelezeÍtségvá|Ia|ások, amelyeket két vagy
tobb fél kcilcs<jntjs megegyezésehoz|étte, melyek torvényt hoznak létre k<jzottÍik annak
telj esítésére,amit megígémek''.
Néhány évtizeddel késóbb PornBR a Traité des obligations cimtl míívébenazt fejti
ki, hogy aszerzíldéskétfél megállapodása anavonatkozÓan, hogy kolcsoncisen vagy egyi-
kiik megígéri,és egyben ana kotelezi magát a másik féI irányéhan' hogy valamit adjon,
valamit tegyen, vagy ne tegyen.37 PormBR leszogezi, hogy mivel a pactum-contractus-
disztinkciÓ nem a természedogon alapul, a szerzodéstnem rigy kell meghatározni, ami-
jog érte|mezöi teszik. Az akaratl autonÓmia PorHtpn-nél is megjelenik'
ként. azt a rÓmai
aki azthangsiiyozza, hogy a szerzódés létrejottéhezcsak a felek pusztamegá||apodására
van sztikség (solus consensus obligat); a szerzodés azért bír kotelezó eróvel, ,,mert
a szerzíidö felek ezt akafták, és ezt ígértékmeg''.
A (kontinentális) eurrÓpai tiirvényhozás elósziir a XVIII. szíuad derekán jutott
el oda, hogy kimondja a pacta sunt servanda elvét. Az áttorés némileg meglepó mÓ-
don nem a francia és nem is valamely más nagyhatalom torvényhozásának érdeme,

35 Gnottus, H.: A'háboru és béke jogárőI.z,11,1,1-2 laz idézeteket BnÓsz RÓbert (Budapest, 1960)
fordításában kozolttik]. Connanus nézetéhez vo. STEIN: i. m.
36
Vo. Lrees, D.: Rcjmisches Recht. Gottingen,20046.
37
Vo. ehhez BARI J.: Pacte et contrat dans la pratique fransaise (XVIe*XVIIe siécle). ln Bnnroru, J. (ed.): Towards
a general law of contract. BerlÍn' 1990.
 zs66l 'uleW tup uryxuPJJ '+tapunqJl4er'61. It4 +Iiral+e^rJd aqf)ssozue4seo:.V,asung u,
.5 .E .1ezeÍa3l .1, ,zsol .v .sil!4)
sn)ue^eg snaueru.-IXeW xopo) 8E

..EmÍIIezs
1aIeJ gp9zozs e Áuguo1 s9pgzJezs 1o1o>1Eeur uesa,(u
-9^Jo1 uepu[u..st 1uuezs eÁ1ep1rc .9v9I l!^lJ o8tpgc l-e[qc so-s98I zV...{euzo{IopuoJ
1ea,9reÁu9,t.ro1 il9z9{ {oIoJ 7p7zJezs 3 >Ierulolo{ gplnzs lgq{os?pgzJazs e.. 1uuezs eÁ1e1
-{}c .
I 60 I soÁ19teq
g eul rvc o&pq3 so-688 ZV ...l19z9{
1o,{ueds I {e1e3 e 4q 1el.oreÁugl
-Jol sopozJezs B.. st 1uuozs sÁ1s41rc .ZLt| at!^lJ aclpoc zsep sa-Zb6l zy ...1911o>11e3eur
IzE{Iry.Erywzs {ozepultu {Blurq 1elgreÁug,ugl {esgpgzJozs 11o1o4Esur ueseÍug,t'to1 u..
:}Io^ ss9upJoJrory1 .'8I
1eugÍ1ery[c apo) u eÁ1e4>1tc
I l!^!c
.tzu app aclpo)
zseIo
(sg-sqst) É9ry.gpq1emurq s usq'rÍuo1Áu9.t-ro.1 uu31odqgrtdswp191ttuc apoJuljJeyu
.Iqqgsg{sotrr,pzs?sg1eq1eu9Í1e>14rc.}gII
]dercue{eÁ8oq.spu3ew4nzze,|3e|:y;1^
.PI
{91zoóIop
uaqlepoau9 lqqgs9{ 31esc 19|9q41op sntuzllenpl lrrpuIzu s9 BIIu9uolnE zy.r.r[ereÁu9zl.
-nleryvryzs {aIaJ 9p9zJ0zs e sepgzJezs go1o18eur 1ozo IoloJo)I puor ilu9.l.to1 u ÁEoq
I ]9r
.re .1grÁue.,rro1 e ugdnsc ,194em>1e sII9npI^Ipu e,.r1e11r .1or8gspagezs
gzs uoscuru stugÁEn
ueq8e'l.ozs e !1o1uodgppurr4 1e11931ozs eq8r1u .1euzo4e,ltq ery1q1;Íuoztq1uuglgrcdec
-uo{ Bltuguolnu IIeIBry zB lulvlueqeÍE erÍ1eue ,e1e1guzseqgzs .vt.u p!)
1eugÍ1e4r1rc
apoc E Á8oq .sr vIJE IJequozv 9I te!ÍwJ acuog
u,...>19|19rep1op 1ug1e|grcgue]u s-?po{
-1opuo8 t8o[etcuer; e wJ"pÁB* ,,,Eaw e|191e1ueq3o| rsgpgzrezs E
Dsqpgzo|eJp1 qqg1zsq
-3e|. ÁIeuu .lgnuguo1nu qerc>1e, ze ÁBoq,elm 1v1nurylrozsseJord rueqomr' gcung suoJIV

'(..'se11eg
luo sol mb xnec p Iol op no1 lueuuel segruroJ luotu
.o1u391suollue^uoc se1..) 49por11u3eur Tt,>||lÍB.Blau|"azs{ozB Jlq
1o,r9reÁuE,r'ro1 s9p
-lzlezs po19r13aru ueseÁugl.ro1e Á8oq .e|puoruq ueseÁ19douun eÁ1e41lc .vt\ 1]ozol{
-18^rq ]e)Ios y'uhelmu TgsgwLlseilelg,Je {?ureu?} rvwoo eurpS0Jsgpgzrozs F^rr
xopg{
opoJ BIcuB4 se-'08I zy .1s9d91 e ys a11e1aaan u?soJe(ueq sr ozoqÁug,l'tol elcug{I
V
'{eu?s9lezoq
-uo1n18eru ruopeJe rSoi reur.or wnlcnd e sa snp\uuoc e evtofiu JBru sculs .,,sgzetl&e
111
-8sur souosc1o; gpÍu,err ergs91}ue8epqs Á3u algsgz:rlzs?eur 8,os1pso8oI tÍBa,, sgpoznzse
rraq9sgzorgwq8eul ($ 'I 'rulc 'g,zsgt.1)
lqcerpuul
seugoure8pyzsorod se_V6Ll zv
,,.zuuuÁ8n sa
Á3o rgur lulJozs xepg{ ;8ot 1r931od rofeq ulgqol s?pgzJezs B s? s.upodu11g8otu Y .Zeq
-s9pozJozs Á3s 1unu lrpgloscde1 sg1eq8oi sg on ze zelnÁEnzoqwn\cnduepunu 8gsdeu
-eru8rppu.(1euzs11epuél|EN,SuD)'Goqq91u3s1 ÁEet,1etteulso;soÁuozlq..il9z9{{aqggl
.s9pode1193eru
1eÁ1sure uuÁIo uepu(u gpueu9 pe1u rqq-o1n) e^Jzso >IqÍilB^el1osnpD"4uoJ
s? ElTou,mpqd 1wnzs 3o[ rerugr e (sauo\uaauoa/ ,velozsa1
1os9pode1193eur e 8;ru Á8oq
u?qgsnl}$ seÁu9rqruo4 uBstl)IIBIlcJu eaeul e xepg1 roieq y .(u,rvltrrlflq|
99|91o11e3eur
(lqca"lpuoT rofeq e srÁ8un) s![^!J snJlJB^Bfl snauulllullxgtrAT xopoJ so-9st l Ze vlgoaq

-I9g7I3N9IHoIVt^I9oo
s3oozáezs V s3 le1^9n9or V 89V
 A szerzodé s dogmatorténetébol

A,,természetjogi kodifikációk,, kovetkezó darab1a: az l8l1.es osztrákAllgemeines

Biirgerliches Gesetzbuch 861 . $-a szerint a szerzödés ,'mindkét fél egybehan gzó aka-
rata ritján'' j<in létre.
Ilyen elózmények után a XIX. század folyamán mindeniitt uralkodrívá vált a kon-
szenzualizmus' amely szerint a szerzödések általában pusztán a felek megegyezésével
jonnek Iétre, a szerzödés létrejottéhez más tényre, így ktiloncisen formaságok eszk zlé-
sére általában nincs sztikség.
A konszenzualizmus gyozelme ellenére a rrímai jog reáiszerz dési konstrukciríját
egyes jogrendszerek ma is ismerik. Mind az I 804-es francia, mind pedig az 18 1 I -es oszt-
rák ptk. ttibb szerzódés esetében is megkívánja a szerzodés létrejottéheza megállapodá-
A francia jog - amely ebben a tekintetben is Porumn tanait
son feltil a dolog átadását is.
kozyetíti, aki konszenzuál- és reá|szerzödések koz<jtt disáingvált - akonszenzuáIszerzö-
dések mellett ma is ismeri a reá|szerzodéseket, bár a disztinkciÓ a francia kÓdex szove-
gében kifejezett formában nem jelentkezik. Ahaszonkcilcsőn-szerzódés például a dolog-
nak a kolcsrinvevó részéretorténó átadásávaljon létre (Code civil,l875. cikkely).De
e r'onatkozásban említhetó a francia jogbana|etét(Code civil, |9I5. cikkely), valamint
a kolcscinszerzódés (Code civil, l892. cikkely) is. A haszonkcilcson az osztrák jog sze-
rint is reálszerzodés: az ABGB 971 . $-a kifejezetten rogziti, hogy a haszonkőlcson csak
a dolog átadásávaljon létre, és a dolog haszonkolcsonbe adásiínak puszta ígérete' ha a dol-
got nem ad1ák át, bár peresíthetö, de ez még nem haszonkolcson-szerzódés. Az ABGB ha-
sonlő rendelkezést tartalmaza|etéti szerzódésre (957. $)' valamint a kolcsonszerzódésre
vonatkozÓan (983. $) is.

További példákat említve; az 1855-<is chl|e-i Codigo civil is ísmeri a konszenzuálszer-

zódések mellett areá|szerz déseket is, amelyek létrej ttéhez a dolog átadására is szÍik-
ség van (1443. cikkely). A chile-i ptk. szerint például a haszonk<ilcson (comodato) csak
a dolog átadásáva|,,perfektuálÓd1k" (21,74. cikkely). Az l869-es, sok tekintetben a mai
napig a francia Code civilhatását tiiktjzó argentin Cődigo civil1140' cikkelye kifejezetten
konszenzuál- és reáIszerzódések kozcitt disztingvál: e kődex |142. c1kke|ye szertnt reáI-
szerziídés például a kcilcson, a haszonk lcson' valamint a|etétiszerzíjdésis, amelyek lét-
rejtittéhez a dolog átadására is sztikség van.

Mindenesetre tény, hogy a modem szerzódési jogok á|ta|ában a konszenzuál-szerzódési

konstrukci t érvényesítik.Noha az elrópai magánjogok szerzódésfogalmának elvi
alapja dontóen az akaratmegegyezés, e kategÓria létjogosultsága a XX. száaad Óta egyre
inkább kétségessé,vitathatÓvá vá|1k. Aszerzödés ugyanis a modem világban gyakran csak
egyfa1tafiktív akaratmegegyezésen nyugszik. Elegend<í, ha a modern jogokra nézve e te.
kintetben csupán az á|ta|ános szerzódési feltételekkel kotott szerzódésekre utalunk' ahol
a szetzödési feltételek meghatározásában az egyik fel eleve nem is tud kozremríkodni.
 .|l8ooz .aruazs !+él?U4a6or .zoqeu.Ip6oJ uolleJaplsuo' e se Psne) E Yoppe Áu9I]9N :.I |sg.Iyls ps9.I o'

-q 3e139n o..1so3opuro1eÁ3e4o. e 8eru e1pe eur1e3o3 u1sr11epued (3un,rup1,tasua11pfu wzo>1

-p11(u1elc1e Ze 4EUDSuD) € ueq9lou9ilo1 3o[ 1aru9u Y .I9q9!9lc}uqep sqpgz;ezs € lulple
.IIIAy B s? .IIAy
,,e|etJlzsa.o s9 €snuluue} ezne1a lJequoze |?ulgzlezs laln?UperyZs Y
..óa!uza{Iop

-uoJ [Io{ 1uddup8o[ sa8gssepq1r1uusg1u119'l39s$ozololo.{ uopupu* Á8oq .spe8ozsel ueq

-9^ílu 439sgue1et g1e'l.de1e st 1gqg|1uodulezs ufu>y1eu,l8op 3o| ruqelo{ IIJepou e Uew1el
19 s9 esgzeBe rtozsíerlu yu) apo) e'gan1c suovo7ryqo sap ?IDIJ xaIHJod 'qgngryu4e?o1
gtre.tde1e ryÁ8e 8olnplzode asrulc e -ug|dep I3ue1uiIIHJod s9 lv7[oo }igle{euopuruI -
ueq8gzsroetcu€Jc .aq plgl lgtJ{unJ po1;uopfupl pÍou 1u119 8o[uou9{ B sl uru 39ru
uto1u8o;-usnuJ B uoq{oJozspuer8of 4snd;1 Blcuu4 e s9 ueg89zsJo€IcuuJc Á8oq.91eq
-}9I lgf .]fl1e49 SI Igle^r.rtu aunuulo) sm e TéIJIa|e se3eÁu91 ue!-DSnD) r8oiuoug1y
.(z.touw.tag)
lgnel e^9luele ozeloto{ s?pgzrezs tÁuueu
-epn rytuu;pBoJ DSuuJ u 1ozs93o|uou91 ueqs988nJezsso I€^gs9lpI€IBI{ {ou9^Io DpuD^JaS
gns o1ctldy.(uaoary) I9plo13zo{131l'(u ..ue119;ezss9.. Á8en ..ue1e1Á1oruo{.. € {g}eqloJgl
-€qle {ol€Zo{t€1rÁu gze1s1o1 3t1r3o|e w|fule 1euÁ1euru .umu?]IDI l3o| e ze ueq8oiuou
.Bzssn glewez
-9:4E - sqgue1etu..
1us1sf ..1sgzor91eq3eru19c Á1olu€
lode1e8ot DsnDc- Y
-e^ oDIaJa{gÁ8 fo[uoupl sl uel DSuD) e u€gluos€q Zo\?^|e DpuD^JaS uns n1cndy

o'.öelu 9tequ9 luou 9lc)Irulsuo>I Is9pgz

-lozs 4sndp elcue{ 3 IlpII?u e]eJelüsl 1euÁ1euru ,(asnnc) Bzne1u s|gle1ezsso soluoJ {Bu.BuI

1e3og sgpgzrezs 3 ueq{oJezspuer8o| 4snd;1 €Icu€.{ e lJewlel4g s9 ueq8of elcu€.I} V

.ueq8o[ rs9pgznzs
1o3ue ze elulolo rru1e3o3 patluoJ e Á1eure
.lflQ18sul (uo4o'laptsuoc) sgp11g?1ozsuelle ze ,Í?ett'.(1el9s9p1o3eu
1o3oi u931od r,tsnd
-Il BlJuB.t; e uequezs) lotun^llotu gzuolzso oJs9lo{sgpgztazs B lulur lgznu{ B {ou?tu
-e1o prp8o;1e1Á8pBo[1u1ul s9pgzJazs 8llup1ol ureu 5ed9>1Zeqqe s9
.r1qeule
1939sqn,(u
-glesgptqBotpzo4le11Áu1eJe>l€ ze sq ryBur-qpsso {€u9l€Zo1le1{u1ere1t {eIeJ € ugdnsc
€^InpuPI lgqglluguolnuleJurlu lluerl e ui9u141op g11peÁu9zu9 - sr ueq>1un8o|rczeqterys
-91€q {euuo 59 - uuq9Jl11n1 r3o[ loul9u e uguoÁu €{I1ZsIDIepued e 1eusgpgz:szs Y

uegyoool lsnd]] erfuP4. e YglloY sllglf,uezsse

sobgsynzs zot{gngle-t+gt s?pgzrazs e lutul ezneY V nl

'g]eqzerulou9 sr 1u9{s9r913zssl^ 9lÉ^ zorT

-rgrc{n4suo{ 1oro1rqqsSgr e zepurq 'Ilpgle{gugleJ ueq}otuDlot {os ueq{uruo4 edsrezs
sruuZIT€IIIJoJ € uesolueznqJ9d 1e'r9s919n 9^9|z+||| unry)D4uo) DqDu SDruryo^ Y
^|e

l9Er7r3N7rHOrVW9Oo S9oOzHezS v S9 Je'r^9neor V

 A kauza mint a szerzodés létrejottéhez sz kséges esszenciáIis kellék... 47 1

szorítva akalzát a szerzödés fogalmi elemei koziil. Sót, mint az j | ismert, a német jog-
ban a trrlajdonjog átszá|Iása is fiiggetlen akauzáto|,hiszen az átadás mint dologi jogi szer-
zödés már őnmagában véve átviszi a tulajdont, SevIcNy tanainak hatására.A ftí teriilet,
ahoI a causa problémája a német jogban még ma is szerepet játsz1k, a jogalap nélktili gaz-
dagodásra vonatkozÓ szabáIy ozás'
Annál inkább inspirálta DoNtAT kauzadoktrínája a Code civil mega|kotÓit a szerzo.
désfogalomra vonatkozÓ cikkely megszcivegezése és sqátkauzakoncepciÓjuk kialakitása
során. Az 1804-es francia Code civil 1131. és 1133. cikkelyei egyértelmÍien Dovar és
PorHmn tanainak hatását ttikozik.
A Code civil I|08. cikkelye a megállapodás négy érvényességikellékétemlíti, ne-
vezetesen a szerzíjdíjfelek kiitelezettségvállalásra irányulrí megegyezését, a fél,
szerzódésktitési képességét,egy meghatározotttárgy , valamint egy megengedett
kauzát (cause licite).a| Akauzáva| osszefiiggésben a Code civil I|31. cikkelye ki-
mondja, hogy a kauza nélktili kotelemnek nem lehet semmilyenjoghatása. Afranciajogi
szakirodalom akauzáva| szemben két alapvetó krivetelmén1t támaszt., az egytka fentebb
már említett tisztességesség, a másik pedig a hasznosság.
A francia kÓdex megoldás ához igenhasonlÓ az 1 889-es spanyol C digo civil konst-
rukciÓja is; a spanyol kodex126|' cikkelye a szerzódések érvényességéhez
szíikségesesz-
szenciális kellékek kozott a felek megállapodását, ahatározotttárgyat és a causát em\iti.a2
HasonlÓ megoldást kovet az l942-es olasz Codice civile l325. cikkelye is, amely
a szerzíídésfogalmi kellékei kozott a felek mege gyezését,a causát, a kotelem tárgy! va-
',
lamint az esetlegesen elóírt formát említi. A szerzódésktitési képesség ugyanakkor azo|asz
kÓdex szerint már csak érvényességikelléke és nem fogalmi eleme a szerzódésnek.

a1
A Code civil1 1 08. cikkelyéhez és annak keletkezéstorténetéhez (kulönós tekintettel PoTHlen hatásárd |ásd
leg jabban ScHMtoljru, B.: Du consentement de la partie qui s'oblige et de la cause licite dans I'obligation dans
I'art. 1 108 du Code civil franqais. ln Festschrift B . Huwiler. Bern, 2007.
a2 Akauza, illetve
a spanyol cődigo civil 126í. cikkelye az egyik, az Eurőpai Bírőság e|é kenilt pé|daéÉék(i
tigyben lMarleasing S.Á. v. Comercial lntemacional de Alimentaciőn, c-106/89 (199o), EcR l.4135] is fontos
kérdéssévált. A kozósségi jogi szakiroda|omban sokszor hivatkozott jogesetben a bírÓság kimondta a ko'
zosségi jogga| konform éÉelmezésnemzeti jogalkalmazot terhe|ő kotelezettségét. A Marleasing nev(i rész.
vénytársaság arra tórténó hivatkozássa| támadta meg a Comercial Internacional de A|imentaciőn nevrj
spanyol társaság alapítÓ okiratát, hogy az - mint szín|ek szerzódés _ semmis, és a spanyol ptk. 1 26 1 . cikkelye
értelmében jogalappal (causa) nem rendelkezik. Az a|peresi pozíciőban lévő spanyol társaság a Marleasing
keresetéVe| szemben arra hivatkozott, hogy a spanyoljogba még át nem ri|tetett 68/í 51-es irányetv (az rin.
első társasági irányelv) a színlelést nem sorolta fel a semmisségi okok kozótt. A direktíva szabá|yozása
nagyon szigoru; kifejezetten tigy rendelkezik, hogry csak a 1 1. cikkben taxatív je|leggel felsorolt esetekben
|ehet kimondani az a|apítő okiratok semmisségét, ezek kózott pedig nem szerepel a színlelés. Annak
el|enére, hogy a még át nem u|tetett irányelv nem vált a belsó jog részévé,a spanyol bíro az adott esetben
kote|es volt figyelmen kívr.il hagyni a spanyol Cődilo cMI fentebb hivatkozott, a belső jog szempontjáből
alapvető jelentőség cikke|yét. Vo. Bennccgto, G.: Az Eurőpai Ki|z sség magá4joga. Budapest' 2Oo3.
 'ovllooz'enope6 'a[^p o++lJ!p rp ruozn+l+st :'y 'rHf)nsvul ,7
'zoooz'spe6 'uEU.roJ gnltd +{or1:'p taruaonvg oJYel}ual e Fsg'l ee

uenq zoqSoiuopfelq g^e^ E 'zerqzuad gpqp ze ,líog'ze (eftqc) efuzne4 sgpgzrezs qelg^
.pÍugrl er19c
-sgpe ZE:o^]ilue ryppd t?'DÍuo) 4.lszs8o| s9 (1}9t9{ pqe,J?Il ueu 1ngp19d)
Á1oruo1SepgZJeZs e Á8oq ,4ue1e|yze WqJoS9sIo Ezna1e uuq8oItsgpgzlezselnÍJelJv

*'{Ip9z9r{l!1 u [g1cr1uny
.st
ltlllupusJgl-;8gsupzuB 1a1Á3n ||opa zB ueqgznurl s luuezs Á1eure 1ezeuueÍ1o IouIsI
.oougssg'||slpgzrozs Á8oq .1o1e; Á3e
gl.II9Ie|lgsgJJoJ ulelalo{ e 8rped ueq{elese seru
zouolzso BJJu lruu .11o1o[ 1orun'r;|o , e |zv.ror1Á1ooo esnzJ Y .es91o1eÍ8sur ue1lu1uod Á3s
olelo {?uuo1e3o3 e ozs e e?etlu lgs .rq'grugep Z7Iqeu ue.qeÁ8 +pzna1Y.es?Zou]Iep? $?J
-{os uos9loqe18eur uro1u3o3 B oq 9luqpnl1eu39sue1wzo31opl1so8e1Áuozst,l''e {euug
.QuaINvg) po1n|ures Íuguropq8olred-ome ze?rysgzo?1opPl{Bu9u8] sa8qsÁ8s DSuD)e
1e
Á8oq .ele >pw1nryJ e t9uqe3o3 l-zne1 E íaul e1zol
uBqIuoIepoJDIeZs e uoq1oluDle1
eo 'uegtelll tgtr4pwr s9 tgsgluslef lpgle^ urole8
-gteq rrreu g1o11e3o[urcue{ ? {?sc ruou
-olelozze s^lplnpw lglr^ sorugzs'u119pgep ruau gloqpSofugcuur; u lgurpSog asnur y

1gryK?ryt Tosgpgzrozs e
,(;1olaua8 ua so1D4uoc
lullrcIe^ ]p,r39ssed9>1 (s91o1)s9p9zrezse,19sqzaÍ3e3eu e ugdnsc
so1ag :4et1e>p1lc .TÍs .t'II)
Igryzre1Ú il9z9{ 1oÁ19qezs sou9l3u9 gzo{leuo^ sr9ugler
.l9I S9pgzJozs ?
{za{IepuoJ tugs e8o,tozs soÁ191uq 3e1uelo|.{ld upua8ru Se-698 I zV
.lu9llo sI e
.8eru e|u.u'r;1 I?tu
lgqsgloJosleJ lgqqe ry\qezrrv1u tgsgpe1eq 1eÁu9tulo1e^o{
-ro3 u sg p8gs1pps8ue8eru e
.PÁ3r91se39spqe1 8ep8o|s9 Eelp4qIJE.p89ssedg1g'qe1esc e
p1'Gn8o[e .st q1d rnrad Ge-ffiot) soÁ191eq e p9p19d 39tu p.no>1
zeq939ssaÁu9,r;9 Á1erue

lsgplo8etu gluoseH 'lguIroJ il'gle usse8ellese ze sq ,SeKEryt gTeporyraL@evt K?et'yozorgl

-eq8eur'seEgspqel 'pepe8ue8eur" e 'pSgssedg4golelosc eqesc'ygzne4e 1e3 efloros ureu
.761 .11d gzurqsa-7gg7,\zy
J,PIu l1ozo I Io)Ig1e4 r39sseÁu9ru9 le1Á3n3o|e eÁ1e>p1rc
'lusgullu {ousl(uluos's0191u0il0

IoppueJzo{ e K?el.e[14 3o|e ryftzne41euÁ1etu \sgpgzrczs ve(1o ze Á1e4>1rc

,Uil zY
.oluuol
{ou1leze|e;r1 1e1 rueIJ 1awznu1e ÍBot1,t11zBgl$eqÁugruo1 e zaueÍ8n.(Á1ep11c
.0I'I) oqsgpgzlezse uetd91sq '{8oq
.u|19unue1op BJIB
194'(3epurur >1e1e3 u Á1eruu
.1o ze

zv, asnDc e :?euezzory1eq ueddg>192e{p^o{ p 1gur1e8og s9 'tlutlel leugluole sllglcuozsso

.e|491e
s?pgzJozs e ilollotu ?s9il31eq euuo; se,{1gdeuun ÁEe'r se3e1uo11p1 e In?Iol91IoJ s91
-o lsgpgzJozs e puerSolu uq'lururelea, 'E/iBryl sgpgzJezs e s9 e39ssed9 l Isglo lsgpgzJozs
.esgzeÁ8eEeur 3 yasnnc e .>pd tceqgnb .ry.zÍw1 s9pgzJozs 3 uo(usl
{eIoJ Y lug{olu
-ole nul?ilBl sll9lcuezsso sqpgzlezs e Á1erue .zr9 .41d .E?1ruu
1ceqgnb se-7661 Bs9l9qq9^
-ol guoruozssoru grclpu4 rSof ruurgr e st ueqg,futSglouluuol sg ueq',alg4ueu8op e qq91
-ur3e1 pzo>1 >1oxop91 qqa|+ze 1reÁugruoÁ8tq 1eugu1e8o3s9pgzrezs Iq) apo) ?Icue{ V

l9sTJaN9JHOrVn9Oo STo9ZAAZS V S9 r31^9n9or V

 Az angol jog szerzodésfogalma: a consideration-tan 473

jutni. Ha akauza nem trínik ki magábÓl a szerzodésból (például az,hogy milyen okbÓl,
illetve célbÓl ke|| az adÓsnak egy osszeget megfizetnie)' akkor ez (ti. a szerzodés abszt-
raktjellege) onmagában még nem okoz érvénytelenséget,de ha ilyen célt egyáltalán nem
is lehet kimutatni, akkor a szerzodés érvénytelen.
A francia kauzadoktrínát mind Franciaországon beliil' mind másutt számos blrá|atérte,
és éri napjainkban is. Pr-alrolradikálisan kritikus nézete (,,anticausalisme'') szerint aCause
teóriája torténeti tévedésen alapul' és a cause va|ójában folosleges fogalom' amelyet
DoNaAT alkotott meg a rÓmai jogi tradíciÓ figyelmen kívtil hagyásával. A német jogászok
pedig a pandektista doktrína ta|aján utasítják el a francia kauzadoktrínát, és rámutatnak
arra, hogy akalzafrancia fogalma egyszeriíen a szerzódés tarta|mára utal. Példaként
említik, hogy egy szerzodés érvényességéheznyi|vánvalÓan elengedhetet|en,hogy azt
a felek komolyan vegyék (Zruvlnueltl).

v. Az angol jog szerződésfogalma: a consjderation-tan

Az angoljog a kontinentálisjogrendszerekhez képest meróben e|téro szerzodési konst-

rukciÓt dolgozott ki. A szerzódés morális a|apját az angol jogfelfogás a szerz dési igé'
retet tevó fél irányában az ígéretbetartása iránt támaszthat megalapozott elvá-
rásban |á ja.as A consideration-tan ,,az ango|jogfejl<ídés leghírhedtebb építókove'',a6
mások szerint viszont ,,évsziuadok óta az angol szerzódési jog osszetartÓ kapocsa''.a7
Az angol jog a kontinentális jogoknál korábban eljutott a formátlan megegyezés kti-
telezó erejének elismeréséig,persze egész más riton és más elvi alapokon. Aconsidera-
tionkérdéskoréta XVI. száaadi common law-banvizsgá|o InsprsoN rámltat arra, hogy
az 1500-as évek elejének esetjoga igencsak konfiizus, és a ,,consideration,, szó mégna-
gyon sokféle értelemben használatos.as Az l560-as évektól kezdve azonbanmár jogese-
tek egész sorában vizsgáIták a considerationt, amely a XVII. század elejére már egyér-
telmíien a szerzodésból fakadÓ igények peres ton valÓ érvényesítésének sziikséges,
egyszersmind elégséges feltételévéváit (Sladeb Case, |602)'a9 Ez |ényegéttekintve

a5
Goopxant nézetétidézi PnnnY D. H.: The sanctity of contracts in English London, í 959.
46
VÉKÁs L.: A szerzódési rendszer fejlódési csomőpontjai, Budapest, 1977. 'aW. vo. Z|MMERMANN: The law of

obffgations..., aki megáIlapítja, hogy a consjderation tan az ango| szerződésijog egyik kozponti és legiellem.
zőbb, továbbá egyben leginkább prob|ematikus sajátossága. A consideratjon tanra nézve lásd még például
Arvnx, P S.i An introduc'tion to the law of contract. Oxford, 1994s; Wern, J. A. ln Jolowrcz, J. A. (ed.): Droit
angtais. Paris, 19922; MerrrvrrÁno A.: A jőerk lcsbe . tkozó szerzódések. Budapest, 2o04.
47
lBBErsoN, D. J.: A historical introduction to the law of obligations. Oxford, 1 999.
48
laeersoru, D. J.: Consideration and the theory of contract in sixteenth century common law. In BARroN, J.
(ed.): Towards a general law of contract. Berlin, 1 990.
'21686l 'uopuo'l 'r'{/.el qsrouS ol uo+)npottq:'S 'Hd 's3wvf ngppd 'g "'suo!le6!lqo lo r el aqJ :NNvr\ruar [/{tZ ,s
..,
Jazspua] ls?pgzJézs v :i\/)9A es
'ur'!: uuvd zs
'Eb6l
'Fadepng '+al?u4e6o{ p6uv :'g uoH Ineplad psel ueq+elos)d$l lal+alolurezsoo! Io6ue sllgnzssof,ord v
Hr--v
.gzulalloí s| eJ9Íp9uls9poYlopuo6 Yozsp6oí Io6uB ze ueueq .(z966 t .uoqf,unn .+q)a]dazoJdlwz aq)s|trJoJ sBo
:'y '-TvfvH -'1 tr '83svy InPplgd uegpl6oJazssq ueq+plos)del lozza pspD losopn+6oflpurgr e ugdn$ tllau (..uol
-uao seq)l4q)aJuauo!}Ye..) s9pollopuo6 sp!6oÍ}esaJa) e Á6oq .Inzzo69zsal ueqlelos]del Ie^9uIp6oJ ilJl\^ V
ls
'auleÁu96l l$los9}PmY
!qq9^ol Ps9loze6! louua l9q .Yauua6epl uosoÍIat }l!zs+9l utos lols9poYlopuo6 !60í Io6uE zE +9qo} e!.EF96o+E)l
!}al9ullo s?pgzJazs ozo}9lurau V .lu|E+n Ylzsl9l oJJo (..p!o^ uraueq ...p!o^.. ua'uazsÁ6o ulgu) e+pl9u
-zseÍ]o}s slqqPp6al .]+oÍ (uos aJl9I ulouPq .ualalÁua^Jo u9psnd
^Ip+o}..
ulou s9p9zJazs lln{Iou uo4eJoplsuoJ P
.zoq9s9puotulY
YPuue no+nÍ lazol slupÁEn 3NoJsyfv..lg .eÍ9u96a+P| l+ozo6loppl uequloppoJ|6oÍ sll9}uaull ^6oq
.uoY P Yaus9pgzJozs p .}lEuuE
9za+9lulau 9}PLIZEuIPIIP sI ueq6oÍ Io6uP ze IaIaí YnÍ}eI P^zoÁu9u.IFuPl
.Looz .uJgg :,alm^nH .€t
Upq's+sal ul .slq]aH ual{)slurgJ sgp ..6uBMzuad^I..
^6oq
+!o^'lul 3NoJsy)v1a
uro^ :'HI 'yu 'N30ol |lzgil'6egll ,uopuo-I .ll .puepuS lo s^4et aql uo salJe!;uauuloJ :Hts 'M ,3NoJsyfv..tg
os

Á3a 1uuszse ie1pe rysgl,al gleq1uDlol ]€usDIIZsseI1 Á3e ryugulaíoJ uo1zraprcuo) e

.OqwDqJ "lanbaqcxglo Lmoc E ueq9s9luop nozoqueqÁ8n (srst) DSIW .^ a!r,m)v
gleql}Jezs ueu sgpode19
Áug>1

-8eur e llr'wÁw|L|uorynnprcuoJ e^loIII .sepozrozs scuru's.DI uoqzuapwun T1íqelllnrczs

IuI9u
es93o31e1 (wvl uouulo) V.(NNVI^{uawnI7) 19[du1u8ot sopuoJ r1eu989sg1aqry.razsÁu94rg
1or93; ;sgpgzrozs Á3e u$u11931ozs e191ua1a[ uoquJeplsuoc u ueq8o| 1oílle ze,.{8oq lni
.1eqpuotu sl1zy
,,'1qíqs9teqel 1eug1e19neqÁuqít 4sdwnsso lo (uotlco Kíel') 1t"tu e e|p1
-3o3 uuqg8eur s?pgzJezs uepuilu srueÁ8n .4euseurÁ8e >1sul93; 1s91e11931ozs uosouosclol
{oIoJ B Á?oq,p?1ozs Ze ryI1rlt pg|de1e 1eu9[ereg1o>1 s?p7zrezsY Z9.|E|e zE eJse|ezs EvEl
\lsdwnssoto m,zeul1eí
'llrwewryt|uglle8gsgpq1uezsÁug41s?pgzlozseueq8ot1o3ue
-oJ ÁutIvd uuÁ8oqu !u11qpn1e uaqgfe; (uopu.rop;suoc) s,u1u11931ozsuoilo sgpz ZB 1sg1;se[
otzzode1e u.rru
1e1 u Á8oq 19[era 9zololo{ {os9pgzJezs u 3o[;sgpgz.razs 1o3uu zy
. .1rtue1ul
69...ue|elÁu9',t.lg uese [1e1 3ep3o f uessezg Á8e'r
ueÁ3o1 F.t{I9u (s91uqg81ozsue1e gpuu1|rr'(u I1I7ZIF I,eJ {Isgul e zeze) elgrcgzueduro4
,,,zegose1
I,oJ {Is9uI € I,oJ {I'ffio ze Kaoq.In,(ugl elm Á1avrc.sgpode11g8eru ueÁIo Á3e Á8oq
-943su s?pgzlszs e se8es1nzs ueq{9u9ul lltlozsq€ ue.(1o.. uollzJapsuoc e ,|íoq,eile eI
ilolu]ruu 1uÁ1ps8ueq Á8eu st gNoJs)JYTg J9I^tr
.IoJ
g1eq3o1 1u9{elelelloJ os9ze19l luoueq
.o8essoÁueru? .glaqtupl
s1pgzlezs € luou
- IaPI€u1e8o; r3o[sq€luoul]uo{ - srÁ8e,l.
e^I9
-ol {BugrunlrgllDl e11g[e1191 upsnd sgpgzrezs u uuq8of loBua ze uollaraplsuor y
.tlnJe1 Jos u€qq-?Jo]
|e,ro[ 1sedg4 zoq1o8o| sslo}9t sllgiuouliuo{ 9ue1
-uue; (8t9s9dileqlÁ1gleqryca"lpuo7 n|e,qe)8\-gsLI uálurzs r3o[ss1e191 slqq91e3s1lglcTup
-zstp wnlcnd-snlcD.tluo) e sg '11gp91feg uolodele rSof ruur-or ueqJosgsle zu ueqSol
1oB
-ue ze alÁ1eule .eps1ue1e[19s9J3IuSITe 1eug8esg1eql}sered 91e'r utqg8euuo sgpodt1g8eru
epsnd gzE|JIv1l;eI 1sg1e11931ozsne|Ie ze o^1eilI .t9s91uoqel rezsÁus1sndq :'sqpgzrezs 2

l9ErsreNTrHOJVrAr9OO SgogZAeZS v Sg J31^9n9Or V

 Az angol jog szerzodésfogalma; a consideration-tan

ellenszolgáltatás jogi értelemben tarta|mazhtt egyfelót jogosultságot, érdekeltséget,

nyereséget, illetve elónyt az egyik fél oldalán' vagy valamÍtól valő tart zkodást, vesz-
teséget, hátrányt, felelósséget, teljesítést vagy ktitelezettségvállalást a másik fél ré-
széról.
Az ingyenes szerzodési ígéretektehát ki voltak és ma is ki vannak rekesztve a kont.
raktuális debt tartományábÓl.s5 Ez jelentós eltérésa kontinentális jogrendszerekhez ké-
pest. Van azonban egy további jelentós kiilonbség is: míg a kontinentális jogokban vissz-
felt nó értékktilonbség
terhes szerzódéseknél a szolgá|tatás és az ellenszolgáltatás kozotti
érvénytelenségi ok' az ango|jogban az ellenszolgáltatásnak nem feltétele az értékará.
nyosság, nem sziikségeso hogy a consideration megfeleló mértékÍílegyen. A conside-
ration ugyanakkor valődi kell, hogy legyen, nem lehet színleges'56

Irodalom

AtnaNnsn, B.: Gli atti negoziali nel diritto privato romano. Palermo, 1982.
ÁrvanBz Suennz, IJ,: El negocio jurídico en derecho romano. Madrid' 1954.
ArIyAH, P. S.: An introduction to the law of contract. Oxford, 1994s.
BÁnvAxN, J.: Pacta sunt servanda. Considérations sur l'histoire du contrat consensuel.
Revue internationale de droit comparé, |3l|,196|,
BaRr, J.: Pacte et contrat dans la pratique frangaise (XVI.-XV[" siécle). In BanroN, J.
(ed.): Towards a general law of contract. Berlin, 1990.
BETTI, E.: Teoria generale delnegozio giuridico. Torino, 19603.
BISCAnoI, A.: Diritto greco antico. Milano, 1982.
BóNIs P.: A pacta sunt servanda elvének kialakítása a kozépkorban. Jura,20|212'
BneuNpnpR, W . : N eu ere euro p rii s ch e P riv atre cht s g e s chi cht e. Wien, 2003 0. I

BÜRcr, A.: Dasfranzosische Privatrecht im ]9. Jahrhundert. Frankfurt am Main, 19952.

BÜRcn, A.: Rtjmis c hes Priv atrechl. Darmstadt, 1999'
CIsIANo, P.: Atto giuridico. In Digesto 4' ed. Discipline privatistiche, sezione civile.
Torino,2003.
CoINc, H.: Europriisches Privatrecht. LMinchen, I985.
Drósot Gy.: Contract in Roman lawfrom the Twelve Tables to the Glossalors. Budapest,
1981.

55
VÉxÁs: A szerzőaési rendszer...
56
A consjderation továbbá kritériuma, hogy kifejezetten az ígérvényestől származzék, valamint nem lehet
m |tbeli. osszefog|alÓ je|Ieggel lásd például Javps: i. m.
 ,uay1' .tqc
saqcnndo,lnE :.g .ruatNvg
.
ó007
,aluauouo8\qo :'g'g'vrncn6
sE98I'3lzdre-I'uaqapuDd
,9761,peíezg .o'toíupwopny &o[up&ou
'nÍEnw 0 DS?pq S? ulpzspyapuod y :gÁVTgd
(,I0(,'sx? d'uotos a s?l?qq?^ot sa unqSo I mwo"t o
'

putatuawzaÍEa4v11aru pl?^S?pD zD SDlpp oID^ Io$apozlazs Y :Y sJy^o) ZJa)9d

'6961 .uopuo-I ut srcol1uocto Írt1cuos aqJ :H 'q .'ruuv4
'zs86l^,jqs113ug 'ProJuels'uo4!po4 |LDl lL^n aqJ:H '1'r.ww,ruuap1
ng .V cnryH^Nal4tr
4a s ? p g zra z s o z ot ln a q s c 7 gtpa g ! V :
' y6 97,1sefu p
.

.zS00Z oueq11-reune7y1-u1os1.?unlqn{u!g .aqqctqcsa7slq)aÜ

aqg :.s.uaoa141
.||cay SaqJsruloÜ
gvo\e.ue8ulllgD :.q .saaI1
.

(,007,'slmd'lr^rr trcrp np ar!o$!H:.y,ocrvrsv3 _ .n4-'1 ,xna1

.€00z.ulg) .JJqN.ill-,X
uI .eltu
{uq)vsal
-ouo]n€]€^IJd rep us8u1puruD ueqcsllsluouol uep nZ.ep|Je,^]es tlms ulc€d :.4 .nvoruv1
.086I .ulel^tr
tue uru{u€Jc .s1loqcsa8s1paÜ sap uoffn^uox alo:HJ.adnvuy
's966 I'ueqcunry' a tq ) rqc s aB s 1q c ay qc srua O g,uarag;1
.
a :

'
z9 66I'ueqct415' ryca.1gfa zo.td1mt7 aqc srwgr so A :'y'rxcv11 -'t{'uastr)
'a686I'uopuol 'uo1 qn\8ug o! uou)npo4ul :'S 'Hd 'sawv1
'E197'peBezg'J .tupuopn4Botsa snrunuDunH
ryTnw"tolrcapozrazs sruuossrrg i.qav)vf
'666I .pJoJxo ,suouo?uqolo A^q aq| o! uo\)npo4ullz)uo$Iq
Y:Í,q.Noslflga1
'066I 'urTrog '\co.4uocto un1 ptaua7 D sprDMoJ:(.po) .f ,Noruvg uI ..r\el
uoulluoc Ámluoc q}uoo]xs uI lc€4uocJo Á.loeql oql pu€ uolpJoplsuoc :.I .(J .Nos'tflaa1
'976 1'1sedupng.n1Vru1a&o I HryAuoH
loBuV :.9
'0661 'urlreg 'pD"ttuorJo MOl
pnua8 D SprDlwoJ:(.pe) .r .NotttYg uI .1!\€I
uouec eqlpuB Sl3BJiuoJ :.11
.a .ztoHwta11
uo [do p l1oÍuowot8oq B o f nru7'l n
7gg7,6edepng
. .

DS?plDlDr4ryanzspuar fio{up8ow urapow V .asapqtalBotuoBoru rudgna zv :Dvzwry

'966
1'lsedupng'yarazspua"tSo 4uuo zo sa sDilluosoqazssoBo1 :.C vzwvH
[

'9961 'lsedepng ,{g rpsg

.1J1_1p"tp&o{a4?q
-Io -.u Zs9JB - Á9 tpsereg :eilol}pJog s? |uoq?q 7:.11.sruroug
20001''st te 4' ur nw o"t au t d 1r otg :' 1'ra nac n v9
'

.z86I .sIJ€d ,a4tnb4un,1ap Suoqryqsu7

:'1 tallncnvg
'
1197'peBazg' uoqpdqnE as?pgl
-[al8otun8oru o sv &oftowoy :(.1rezs) .q a\DVf uI .€tu s9 ue39r 1osndp-equy :.V IoTQc
'L007,'uretJ
taru|LnH ,g 1luqcs1sag q .s]qceu ueqcs[uo.J
sep ..3uelrzuedÁ1.. uron : HJ
.I^tr .Naogg

'vZ66I .TJoI'il\eN
.{oqcsa8s4qcaÜ SnQ .JJ ,SrycaÜ
- öJeqleploH
- uIIJeg uaqn1'nZnq sap IaJ ,outarua&1v:.41 .al,runtg
'9661 'oulroJ
'afn) auoqas 'aqJusrtDtud autldtcnq 'pa olsaBtg u1 .ocryunr8 ozo8eSl :.g .g ,ruuag
,y

l9E9JeNTrHorvweoo sTcrgzaazs v s7 r3'r^eneor v

 477

RoLLI, R.: Causa in astratto e causa in concreto. Padova, 2008.

SACCo, R.:Negozio giuridico (circolazione del modello).InDigesto 4o ed. Discipline pri-
vatistiche, sezione civile. Torino, 1995.
SANToRo, R.: Il contratto nel pensiero di Labeone.Palermo,1983.
SavIcNv, F. C. voN: System des heutigen r mischen Rechts.III. Berlin, 1840.
ScttLossER, H.: Grundz ge der Neueren Privatrechtsgeschichte. Heidelberg, 200510.
Scrmnvemn, M. J.: Das Rechtsgescháft. In ScrruoBcKEL, M. voN - RÜcrBnr, J' -
ZIrtruBRuaxN, R. (Hrsg.): Historisch-kritischer Kommentar zum BGB. I. Tiibingen,
2003.
ScHnlmtrN, B.: Du consentement de la partie qui s'oblige et de la cause licite dans I'ob-
ligation dans I'art. 1108 du Code civil frangais. InFestschrift B. HuwilerBem,2007.
ScIAtoJe, Y.: Negozi giuridici. Roma, 1933.
SxrósI I.: Adalékok a jogtigylet, valamint a szerzódés foga|mához és torténetéhez.
Állam- és Jogtudomőny, 49l I' 2008.
SrrrósI I.: Néhány adalék a causa és a consideration fogalmához. Jogelméleti Szemle,
2008tr.
STnIN' P.: A rÓmai jog Eurőpa tőrténetében. Budapest, 2005.
TnRRÉ, F. - SnratoR, PH. - LBQuBTTE, Y.: Droit civil. Les obligations. Pais,19966.
TnAeuccHI, A: Istituzioni di diritto civile. Padova.200Ia0.
VÉxÁs L.: A szerzódési rendszerfejlódési csomőpontjai. Budapest, 1977.
VÉxÁs L. (szerk.): Szakértói Javaslat az j Polgari Tdrvényk nyv tervezetéhez. Badapest,
2008.
VÉxÁs L. * GÁnoos P. (szerk.): A Polgari T rvényk nyv magtarázatokkal. Budapest,
2013.
WuR, J. A. In Jolowtcz, J. A. (ed.): Droit anglais. Pais,19922.
WpsBNsBRc, G. - WoseNox,G: Neuere deutsche Privatrechtsgeschichte im Rahmen der
europciis chen Rechtsentwicklung. Wien, I 9854.
WrNoscHBn, B. - Knr, Tu.: Lehrbuch des Pandektenrechts.II.Leipzig,lg06e.
ZnuluBnrralxrN,R: The law of obligations. Romanfoundations of the civilian tradition.
Oxford, 19963.