,HITIIITOY

ES HITVEDOK

,t\,ti

A vlLÁcröRTÉrurLEM NAGy ALAKJAl

A vlLÁcröRTÉrurLEM NAGy ALAKJAI
Péter Katalin a reformáció és a hitviták korának neves személyiségeiről
készítettportrékat. A hitújítók közül Luther Márton, Philipp Melanchtory
Kálvin János és Dávid Ferenc szerepel. Luther és Kálvin közismertsége folytán
magvarított néven. Dávid Ferenc Erdély szülötte volt. A katolikus hit
r,édelmezői közül Loyolai Szent Ignác, Avilai Szent Tetéz, Canisius Szent Péter
és Borromei Szent Károly életévelés tevékenységévelismerkedheti.ink meg
e könwből. Mind a protestáns, mind a katolikus személyiségek hús-vér
emberekként tiinnek elénk: megtudhatjuk, mi vezérelte óket a hitük
me gúj ítására és megvédelmezéséreirányuló törekvésükbery
és milyen emberek is voltak valójában, privát élettikben.

250 Ft (ÁFÁ-val)

KoSSUTH K NYVKIADo
 FIITUIITOK
ES HITVEDOK

IRTA: PETER KATALIN

KoSSUTH KÖNYVKIADÓ / 1993

T,ARTALoM

LuTHERMÁnroN z
PHILIPP MELANCHToN 17
rÁlvtN ]ÁNos zz
oÁvto FERENc 35

LoyoLAI SzENT tcNÁc ar

AVILAISZENTTEREz so
cANISIUSSZENTpÉrpn sl
BoRRoMEI szENT rÁRot-y sg
 (effiv)
€66['NI,IVIVX uíIEd o
1?1,0-9lzl NSsl
zg\g€60 €96 NBSI
€]Iu saZ9IA[ Á3e5 :glzsa{Jazsl€zoJoS
 BEVEZETo
Ez a könyv hitújítókról és hitvédőkről
szól. A fogalompáros első tagja min-
den magyarázat nélkül érthető: a 16,
századi Európa legnagyobb hatású
szellemi mozgalmának, a reformáció-
nak a kezdeményezőit jelöli. A máso-
dik fogalom nem ennyire egyértelmú.
Jelenthetne erőszakos ellenreformáto-
rokat is, és rendszerint a tűzze|-vassal
pusztítókat szokták a reformátorok
mellé állítani. Itt azonban nem ők sze-
repelnek, hanom olyan emberek, akik a
vallásosság eszközeit használták föl a
római katolikus egyháztőlkapott hiti.ik
megvédelmezésére.A reformátorok
tevékenységenyomán új felekezetek
támadtak; a másik csoport tagjait
szentté avatták rövidebb-hosszabb idő-
vel a haláluk után.
Annak, hogy itt reformátorok és
szentek kerültek egymás mellé, két oka
is van. Az egyik, hogy a dolgok lénye-
géből fakadó ellentétet nem üldözötiek
és üldözők viszonya, hanem azazonos
kérdésekről eltérően gondolkodók kü-
lönböző válaszaifejezik ki. A másik ok
kapcsolódik ehhez: a1,6. század euró-
pai vallásosságát máig ható érvénnyel
a különböző válaszok együtt alakítbt-
ták át. A reformáció voltákéooenazál-
tal lett teljes, hogy a rómaí Í<atolikus
egyházban megmaradottak gond olko-
dására, cselekedeteire, kegyességéreis
hatott.
 LUTFIER MARTON
1,483_1546

E gyéniségébenaz alegfeltűnóbb, hogy különböző vállalkozásokban résztulaj-

so-ha nern tekintette magát különJeges- donos lett. Keményen dolgozott, és kö-
nek, holott sok nyilvánvaló tény alap- nyörtelen fegyelmet tartott a családjá-
ján érzékelhette saját történelmi jelen- ban. Ehhez jó társa volt felesége, Mar-
iOsegOt. Ellenségei úgy bántak vele, garete, aki talán valami pénzt is vitt a
ahogyan elődeik annak idején HuszJá-
nossal, akíaz ember szellemi méltósá-
gának megtestesítőjeként f ogalom volt
már a 16. század fordulóján is. A mű-
velt világon mindenütt megtalálható
hívei pedig tőle vártak e|igazítást az
élet minden terüIetén; őt tekintették
vésső tekintélvnek mind cselekedete-
ik,"mind gonáolkodásuk meghatáro-
zásában.
Luther végül nem került mág|yára;
Husz sorsa nem teljesedett be rajta. Hí-
vei összehasonlíthatatlanul többen
voltak, mint azok, akik a nagy elődöt
követték, mégsem igényelt megkülön-
böztetést. Nem vette fel sem az egyhá-
zi, sem a világi nagyságok allúrjeit.
Nem alakított ki maga körül rajongók-
ból vagy valódi támogatókból álló ud-
vart, de nem volt a környezetétől elfor-
dult világmegváltó sem, pedig mind a
kétfélemágatartásnak lehetettek volna
példái abban a korban, amikor szokás
volt, hogy küIsőségekkel érjékel a vi-
lágtól igényelt megbecsülést.
Luthér természetesen viszonyult
mindenhez és mindekihez, Legvilágo-
sabban talán családi kapcsolatai mu-
tatják, mennyire szervesen épült bele
az életbe. szüleiről felnőttként sok ke-
serúséggel beszéIt, mégsem fordult ve-
lük szembe. Luther apja, Hans, pa-
raszti ősöktől származott, majd bá-
nyász, előbb egyszerű vájár, később LUTHER MÁRTON SZÜLÓHÁze ststpspNspl§
-zgq Á8eu qJEupJJ seJn-] '91sa1 sartq '4uuplJ pgluslzsgÁugq
}razsÁ8a ze 1per
u Htn9191 pulJpt{]p) ,>Ip][o^ st uo8gzs -euHay,q ,l9q9lal9 zp r>[ p]IosJde>1 uras
-roreÁHei41 lLo^91 B JpuI Joup upquozp llalnzs ap '1Áuozsr^ 9íB 3r9pleq uua;
,lJolsoloT e elÁ8eq
{9J9qE 11or3nty el]o]Jpl Ia^Ia)auIJa ÁB 4ozu s9 1anrar9Á
1a ÁHoq 'y9qt"lu zu na] 1;Áu_uu 8lppB -lsa] )esJrüau luozsl^ JaLI]nl .I91{ní9
Áug1 san9 Á89uuozsnq y 21re39suop[e1 -IIluIpJ ] pereru3aur uaq89iualljlan4w
-n1 l9u p Luau eq'ue;og BulJpt{lp) uol
Ia Tpupp>Iuzs uaÁuuo1 sr 3rpuiur>laiaq
-J9IAI Jaq}n-I eulo^ .1939s
]Ialzsq lruI a6 -Lua ]lapa)Iarua pJlpsJrtsJ l9I l3astulla1
-aIaJ B llalzsq ruaueq 'zara 1atulaJazs I+ -Ja ze;laul 'za auual }u]zsg[e^ qq9{ul
-sa] ruau'p]]o1!I19 ]z€ Jo>Is9]o139ssuz,9q I_puuv,tr1o1uror8aur ólúlosúü>1 peies5 e
V ,upq9zs aq Bulo^ ,u[de p]loíIp^ eq8rle ueq s9 Jaqlnl ]]aI 9ssa]az tazs u Á8oq '>1u9u
-uoze ]arulaJazs y 11apa891a3au -1eqlopuo3 ug;n >1aÁu9uz9l1a úal11
,]
']]a[ sJg]spzpq sarü
1aurraÁH )íos s9,I9qJaLI_]n.1 [nuo^ EqJ o]solo{ [8olq' elzg lBÁ8Bru
-laJazs 11a.,{1aqg )qíIpn íJql 1uttglo8tzs lalnzs ]u91]l9ulac,IgJuotI
zssoJ upslI9JoJlzsp]e>I ÁHoq'zoqqe 11on -lto ]In)auauula'ueqero1>1au.raÁ3 39ur
,a1:o1oÁ3 sr 39s
11nÁ3a uapulru srÁ8en ' lazsÁHa,p]]o]}Joq9qlal upquoze 193eu
-3al_a^9 9r9[ 1a1>1a19II nzssoJ so,{11s 1u9>1 10 ,1Io^ sou9IPlI9 sa salazs9ulJal uPqIJ
-q9ÁHE ,1uurppe8oJ Isa]azJazs p p]]oup] -ó{)e sala^au prozu za lulJazs 494ztul
-8atu ;utrazs 39snulzsglel uapulw a^ -+aI?ZY ,19lJ ullJEtr\tr aJSaJ9^ aua^ ilBIuI
-]u!{a] la>íal]sa] P - I.oJ9][o^ sauallalazs as9uasJla q;p ffi" lazsÁBE.lrgfta ua,{u
-9uJal s9]B]z9]Jp]3auuo zp ]J! lp) -Áug>{ 8lpad aza>l ala.re3re6 .puo8 so1
-os Jgq - s9 'sana uand8au rgu 114ulj lla]aqal ruas as9zanrazs8atu elzsnd sg;
Jaq]nl Ins9p€9u ,rüas Tol9Jpq e 1aÁ3n -Ju]z9ll e IoqP']9l{al IaJ llgu ueqp9lPsJ
ze 1911asaÁIaq tuau aC ,l9í9.1aJazs B Jaql Á?_nN ,uaquaqalslg l1on ryígn Áug8azs
-n.1_P IZsa^ llplru as9]Jsa^u9^Jo] {aul ulde rollure '1;alalnzs Jo{)íe 39ur uo;
-;aÁH 9n91 uuQll zu ÁBoq 'allalzsaí.la1 -JgIAtr Jaq]n"l ,]Inzs 1a>laturaÁ3 >1os ua8t
]ze sI snruse,rg 's9pn1 Á8uu son;rq uasaJ ,{3oq'uequozu soÁuózlg,eq8,issezg{
q e PohI '{o]€Inpul zp {e]Inppqezsla
őlp_ao aJ9J}t{ 9^n{sa ZV ,{allalnzs )ptü
-p8gl p^Jnp s9 soruo]]€ 1e 19r939sl]sa1
' 491IoZ9 lqu l pÍ9ldalazs9J
_19II9uELIJJBq
]urtu )o]_pJlÁu+D,)9l1aÁ3l1 1atutuazs
snHrg sl 8tputtu /ual1a ErüIppe8o; r39s
-saznzs lasa]azJazs e s9 39sua11glu lded
E ueqq9Jo{ ]J} lP{oS op'yaqln1 .trla1
-Ia>I ]s_9ur|]JaJ l[n^])pual sa ';1on u_€-€l
snlu9í ,9Z9l Ip^9JoB puIJEt{]p) aí9^n{
-sg,1939ssa]azs9ruJa] >1au939srugÁ3a
Jaqln,l lzgqn] ueqqoí 39ru ugp; pg1
-usl;gíes e s9 ]al9spzgq e '39ssez9q y
//,ula]]aI el; sanpa>1 e-rí4
s9'11ope3o1 aq9Á3a>1 Jo){E urgdy" :a1
pu! IaIIa]9]391a Á8uu tloposezgq8aÜ
Jaq]nl 8lpad JoiItuV ,uaq-Zzgl uatr
-la óassalaZlazs u Bs9J! uo]J9IAI Jaq]n-l
]I9^ 9JJo]ptuJoJJJ e 8aur 1ualaí lpss9l
-uglu 919,zs l1au sr89tu'aqpua; uolso8y
ze 19s9d9laq BIJ a]]a]luala1.{1aq uqíapt
,a]Jaruslla
{pt:up JaL{]n,l Balo zy ]9ÁI9]
-ul{al Iw€IIazs eíde Á8oq'puotu ]aqqg}
sr 19uradu9l s9za)ílulJ9 ualla^zoT V
tartásában segített. Egyszer már majd-
nem eljegyezle egy gazdag patrícius
fia, de a fiú apja megakadályozta a íri-
gyet. Azóta a lány azthajtogatta, hogy
csak Lutherhez hajlandó hozzámenni.
Nyilván magabiztos, vottző nő volt,
aki pontosan tudta, hogy mit akar, és
nem takargatta szépele §ve azérzelme-
it. A vőlegény pedig? Hogyan tudta
volna a hosszú, szerzetesi egyedüllét
után a házasság teljes szellemi és testi
kiszolgáltatottságát vállalni, ha nem
szereti Katharinát? Együtt építettek
maguknak - nem idillt, hanem normá-
1is,nyugodt családi életet.
Az aljas szőbeszéd megcáfolására
nem történt semmi, arra sem/ hogy a
reformátor a családról szóló tanait iáiát
f ami|iájáv al illusztrálja. Luther e|őáő-
leg rendje wittenbergi kolostorában élt
és dolgozott, házaséáekötésekor régi
pártfogója, az uralkodó íejedelem, neki
adta az időközben kiürült épületet. Es
az újdonsült feleség beköltözött. Alig-
ha alapíthattak volna családot az egy-
kori kolostorban, ha bármelyiküket is
zavarták volna a megtagadott szetze-
tesi esküjükkel játszadozó rossz nyel-
vek. Luther nem lépett az isteni tekin-
télyt a földön megtestesítő családfő
szerepébe. A gyermekneveléstől kezd-
ve a mindennapi élelem beszerzésénát
mindent ráhagyott a feleségére.Katha-
rina pedig, vagy ahogyan a férje nevez-
te, Káthe, megfelelt a várakozásnak.
Sok gyereket szült; hatról fudjuk, hogy
a csecsemőkort tulélték.Az asszonv át-
építtettea kolostort, vezette a sőífaz-
dét és ápolta a zöldségeskertet, fogadta
a kosztosdiákokat és a vendégeket, vé-
gül magához vette a férje csáladjaban
elárvult gyermekeket is.
Luther eleinte csodálkozott. koráb-
ban előfordult, hogy egy évig sem ve-
tették be az ágyát, most még fürdőszo-
bát is építtetetta felesége. Régen gya-
korlatilag nem volt kiadása, most már
át sem tudta tekinteni a háztartás sok-
féle anyagi gondját. Szokatlan érze|-
mekre riadt fel. Arra, hogy,,az ágyban,
amikor felébred, két copfot pillant
meg, amelyeket azelőtt nem látott".
Arra, miszerint korábban soha nem
hitte vólna,,,hogy egy apaszivea gyer-
-Az-
mekei iránt ennyire ellágyulhat" .
tán meg,szokott mindent, Régi dolgo-
zőszobájában/ egy toronyban dol§o-
zott jóformán mindig. Azonban ritkán
volt egyedül- A felesége is, a gyerekek
is be-bejártak, különösen a kédvence,
legidősebb fia, Hánschen.,,Miközben
ülök és itok, ő énekelget nekem; ha tul-
ságosan hangos kezd lenni, kicsit rá-
förmedek; akkor sem hagvia abba, de
halkabban, vaiamivel félöfi Í<ebben'csi-
náIja" - számolt be a dologról egyik ba-
rát|ának Lu ther. Esténként n agy asztalr-
náÍ étkezett az egész család á'koszto-
sokkal és a vendégekkel együtt. Ilyen-
kor az apa beszélgetett, véleményt
nyilvánított erről, arról. Kár, hogy a be-
sáélgetésektartalmát csak a rEáztve-
vők feljegy zéseib.ől ismerjük; Luther
nem látta őket. Igy az ő'nevével és
Aszlali beszélgetésekcímmel, sok vál-
tozatban megjelent munka inkább a
íeljegy zők érdeklőd éséttükrözi, mint
Luther Márton valóságos vélemé-
nyét.
Az viszont bizonyos, hogy azasztal-
nál a férj és feleség §yakran?s zőltegy-
másra, mérgesen vagy szeretettel tré-
fá|kozva, Egyesek s2erint Katharina
Junóként uralkodott a íér,én,mások
úw |átták, Luther a zsarnok. Yalőszi-
nűleg hol így volt, hol úgy, mint min-
den jó kapcsolatban élő házaspárná|,
ahol a férj állandóan megfeszített szel-
lemi munkátvégez, a feleség pedig,az
élet tárgyi dolgaival foglalkozik. A
külvilág véleményévelúagy Luther
társadalmi státusával mindenesetre
nem törődtek. Éseszük ágában sem
volt elfelejteni vagy megszépítenia
múltat. Luther három fiával mint csa-
ládapa tett látogatást szülővárosában.
Huszonegy évi házasság után, egykori
közös szerzetesi múltiukra utalva,
mégis így írtaalá csipkelődő hangú le-
veleit a feleségének:,,szentségtek en-
gedelmes szolgája" . A hat hét alatti ha-
todik levél elküldése után néhány nap-
 0T
]]olpr{I9^ ueÁ8oq :ual]alaq]J9 lazss9 vsyusnuy xy.tnagf,osf,qs
IpLu ILup 'ze za, ,,7o39zslo1au9N zs9Ba
)9u9!aq 11ele dcu Á39uuazr1 8rle" 1as
-I.z91 u d8oq'8aur e;1o1;de119 lzp uaqJaq
-u]aJap B8etu Jalllnl ,sI uq)gptuo.{u 11
-az7qs9 rasldtl e 11o1níla ueÁ8oqelen s9
/>í9l]o]lpJoJ aJ]atu9u píeur
'tupazs >I9]
-pza{ uequezsÁu9pl9d,,{8eu 1euuozy
,eqgptuoÁu IuB]]o Á3a
1o1err:.9\ e
1 1
e1 e1 n íla'aí9l1a1zsr; s9 e fi gruq uol,r g;41 ra
-q]n]'s9pn+39[ 9t9^IT 9I9 uaq8raqulnlq
e '1rnaq;5 qdolsrrq3 1rar"u '19q3o1op
p l]al tuau u€quozp eltn soÁuguopnJ,
,191de43atu sI uoqqol 8rpad ueqlod
-pu 9za)]a^o1 e'1aulodsnd Á3a s9 {au
-{asJ9 Á3a 1o;uod 96 p 3]pln>íIa aJ]asa
-uapulrü JaqlnT u9-1g Jaqg]{o ,ll9I
,]IoA sI aÁlaq l1alalzslJual
-st ualaÁ8a rup]lo ze uoldura1 l8-raqua1
-]Tltn p s9 'tuza8o.zs er4nde>luroldtua1
ozouel zall)arrrala ÁBa ze ]a{aslz9}B]
-lA B llo^ s9{ozs 3alÁu91 ap 'tlelen uaz
-za8azs e,r g;Áuaua>[ l odelrrded 8elsen
11o1rgÁ3 Jo{>I€ 'r,,{u3a1o>1 Á3a Á8oq 'ru
,
-iazd9>11a ue.,(8n z9l{au 3a13 ,e"rgínde>1 Z a]qs9z otr|9^ aI9PIos l pPui
uroldua; t8raqual;r,vr e ;a8anozs e tz -9:1 uguroÁu as9d9l1e; e 1elp9loscde>1
-aiozsl>1 3alÁu91 Jaqlnl'eQrc1 epua3a1 ruau los9tu s9 1ougpJluutlour B ')9p
e Á8oqe 'eq 'uullelozs pulo^ ]lal uros -tsz u Á3u n' I.9 4ezg ulÁB a I l ala)í 9 pg>t
zu.39u In39A,l|)as9ta3l9zsaq ;3a1 -;ru 1an939s9.J^!qp)íJglJlgd rÁlodgurlue;
-1al snllrtlezs'paÁuuol ruaupq';s9za1 -suo) e lelpe3e1 ]rps9]rue] p {ptnrc a^
-au9 9]aq]Ja uozaqau tuau J9q - uaila es 1allr 'ruulJí48atu p]ug^J>í 1uzu,qÁBa o119
-9]Jsnl9 1:9zu9d lEugsJoqunq € ]JJ J9tu 11ele e39s9lBtIuuaJ edgd sn>lr1o1p) I€ru
snuIsBJH'aurlapafa; 39pn soÁugluopnl -9J p uo]J9IAI JaqlnT ,ueqg8epn 39sÁu9tr
IJo{>{e ze'qallt ]ululpup] e 8rpad rtuy -zsaJa1 qe8nÁu B srÁ8Bn '{a]I9 )íalla1
,{a}zoJo>í uuoleÁ8 IJo)plE ze
{osgpn1,IIn^pIpuaJ -ur'l?ze IoqE "- Ieuolelnpwtzgpg Á8u,t
Jo]pJI 9^ILIIaJ EJ9]I^ 'ua.,(11 1ass9lsaÁlaq - 9.r rylp8pal ilo JoT{p
Ituluas ]Io^ urau uuqgsgreíla Jaq]n.1 ap'>l91]}^ sI qg9^o1 uulze qq9s9) ,ueq
tj;X?§:i 1íJi* -pJo{ Jaq]n,1 39tu gIJ9ruJoJaJ p Ia 1lo]
soÁuguro p n] Ás.q,1 I;f -ní 8rlalalnJa] gpgzltt{ zaqra3ual-qpg
-ul!J uJq;|ulldp;|Ll 4]tL|[)Ja ruaprt3a4 ú sazD! p uauul a^lalp '8tglelnuon llala{ >ío1
-rll3 InuI]E1 ]]ozeule8oJ lo]€JI 11nloÁu -pd.rp) e 'Bl9p1l9J9]ptl llala{ )pu9s9]
-oq-'satulapaí,ra; uoÁ8eN,I9J9s9]!snJ9 -pr{ Jo]9ruJo;ar Á3au e l.zlaí 1rau ';s9;l1
gpn 1r9zu9d luuesJoqurtq u s9 I9J9uI -rüa lauapJ? 11?zu ueqgz[urla19 Jaqln.]
-Ie]BLI edgd e '[oJ]puesJoqu;rq e 19Áu 'Áuatuasa sabaÁua1 uaqlau9]Jo]s9p
-9LuaI9^ c;rla1 enle13o; eqluod 96 - ]Io^ -91j,l;,* l1gzsrclők8Bui' B rl' :ll'yx
pJguu] rualaÁ8a saJlq lrup1e^ sl ulau s9 sl) 1]oppDl ua,(1aq >[os J9LII alrazs-ed
;rsgl;dele t39r uau't8,1aquallt,u p uaq -gJnll zv' a qqesoluo;8a1 ala19 8aru
-lI9I lTP - JaLI]n-l ,]alp9pzaT uopgul ^nlu
1ualaí urzq9sspJg 'qq9s9{
,1pqSau Ia^^9 l9x
uallalaqlJ9 uJ7.uJvzs Jaqtua retu e 1aÁu uaquaqalslg'u9-8I JgnJqaJ
-aluasa o1elzo11gn8aul píeu'gzglBatu ,9r9[ uou9l^ Jaq]n] ,laqq9]
]PqZo)I9I
;a89sÁu9lzsara>1 rle8nÁu zsgBa zy -E1 ulau rydsezgul e Á3oq !1n-rapr>1 1ed
;WW*a
ffigwua, eKryw4,e,
,WW
A WITTENBERGI EGYETEM
EGy 1,7. szÁzeolRAJzoN
egy terjedelmes teológiai irat, valamint
annak nem is a szerző által készített
fordítása, besztszelle rr é a 16. század le-
gelején? Még Luther szerint is túlságo-
san nehéz oivasmány volt. ,,Nem ez a
iő eszkőza nép oktatására" - írta talán
kicsit ingerülten. Aztán hozzáIette:
egyes pontokat,,egész másként és pon-
tosabban fogalmaztam vagy elhagy-
tam volna, ha előre látom ezt a terjesz-
tést".
A gyors terjed és ma gy ar ázatához ta-
lán újra kell gondolni a 16. század e|ejé-
nek múveltségiállapotait. Bizonyos,
hogy nagyobb hangsúllyal kell számba
venni a kortársak érdeklődésétaz egy-
ház ügyei iránt, Túl kell lépni azon a
szemléleten, ami szerint a reformáció
az embereknek az egyházzal szemben
és a vallás dolgaiban kialakult közö-
nyén kívánt változtatni. Az első tézisek
sórsa éppen ellenkező beállítottságrói
11
k'{/4.&'& &B
eÁ ő.2 & ,e&
M&,
,|4t
W
tanúskodik. Nyilván sokan figyelték
feszült érdeklődéssel az egyháziak te-
vékenységét.
Luther jelentős hatásának legfonto-
sabb okát azonban nem kell keresni,
abban lehetett, hogy saját, belső gyöt-
relmek árán elért felismeréseit tette
közkinccsé, amikor Isten megbocsátó
kegyelméről, az ember túlvilági remé-
nyeiről írt. Rejtélyes, hogy az irat ho-
gyan jutott eI oly sokakhoz, de kótség-
telenül sok embelnek adott lelki meg-
könnyebbülést. Óriási nyűgtől szabá-
dította meg azokat, akik el tudták fo-
g,adni, hogy nem az egyházi előírások
teljesítésétől,a pápa közvetítésétől
vagy bizonyos cselekedetek gyakorlá-
sátóI függ az üdvösségük. Luther nrin-
d i g han gsú|y ozta: az e gyház taní tásai.-
val szemben a Bibliára hivatkozik. o
latinul vagy saját német fordításában
idézte azt, ami a legnagyobb hatású -,
bár későbbi - magyar bibliafordítónál,
Károlyi Gáspárnál így hangzik: ,,Az
igazi ember pedig hitből é1." Ez Pál
apostolnak A rómabelieklrcz írt letlelében
 ZI
Jo)IruP :zaqqa ]InJal SI lazo{ upqgl -qoIIaJ 1usr uadd9 ze zalqau zsal rüau
-e^ qqr)s9>I pdduugq Áugq9u sg ,eI9IptI 3a19l1aqlgtua-r'pazsal8aur uBsorBtu
-eÁ139w p )auJaq]n1 1eug3eru - 8aur -Er{ ]za BH" ,JJaqln-I ,,I9]9Ál9pa^uazs
{Ipgl]9tusl EsJos {a{au]aJa rrold9z 1.svllÍl+:' Ia aqlJ9t Á8oq'l9í9,r9[t9la puar
-9)í € €t{ - EuIo^ ]]aza)la^g{ rrrrrn.r, uolso8y zB €,l]o]Ispln u9]n as9pln{l9zs
>Iaslz9]'u pddeugLl uIoJ9H,1lóp938e
la>í]aznJ sDl 9zpLuIBl;etr 198anozs elln{ ueÁlouo>1 upquozp edgd y,{p]lpqsp^
9]!s9z9>II{ e 11nÁ8a 1nla^ ',,19nÁuo>1 -Io l€>Ios;íglrople 1gluoseq zar{Irup lIuI
uapunü udgd e" al]alan er9,{139ur 19u -suÁ1o ,ueqgsgr; JaqlnT {9ss9l l9s9pa{
-tuoldua1 ]]azanau[a I9JlzsaJa) ]uazs -uazJaq uaIa] >I9]ualaí satrazrazs ualal>I9]
e ';o1-6 1a33ar 'u9-0I JaqwaJap ,0Z9l -ualaí Á8a Á8oq /pJJe >[pllolíeq 39tu >1-os
'ugídeu 1euglrgía1 9pTJ9]pt{ p upso]uocl -96i ,1Ál9zsan E a]JauIsIJaJ_ga,l ,y'udgd
,1aÁ1l;a; urau upquozB uou9l4tr Jaq]n-] ,s|
9po>IIPJn Jo){e zY 1pÁu9n lqq9^ol
Z]IBsg]III9 BíuonBzssrn 3alÁu91,,pp^au {eulp]plopuo3 -raq]n1 a11o1a8aw'ueq
-a!" euyleulon ,aq9í9l
1u9lro1 rur uoíen -re8lop 89ssonpn ze ]9tulp]pq ]|Iozsqp
-gzs lnzu aq ]Jgl pe^aual uaq9Ál9urazs edgd e pluo^ aq39s191 Á8oq 'uequoze
,auuaq 39u ueqtruod
raqln1 Á8oq'lgrre ellnq redgd llozeul |ezzy ]Io^ u]au
-1e3o; Ipup^pzs d9zs e llpopza{ /,,Iaj 96 e ala;91dule ze za {€ugIJgruJoJaJ V
íua>l.ras '>1unrn - auIuIoC a8rnsxg" ,1a
rlaq"raÁu IBlI9 ]Iq ]lala^ aq9ulaÁ8a4
,pJ9s9uo^ ua]sl zp 1a39ssonpn l8pllnlll B sr,{8en
-PZSSI^ {a]az9u {au]aJa Zp >[auJaqln,l ']a]al9 )oJo zp Jaqrua ze ÁBoq'llualaí
]]oqpzs ;odeu up^]Bt{ uaql8g ,anr}l lzu lwllazs eluzeluÁ8utu Jaq]n.1 s9'II9
l9ssal ]Ips9J! Jaq]n,l Á8oq 'allapuar
-Ia s9 1a)ns9lapJrq e11o11;13aur '19zs
-9r Á3eu )oupl IJar{]nI e e;1o11u9n1l,{u SaIaZuEzs JNIhI ulIHJn,l
)au{au]aJa 9a]
,X uaq9Jaqlualdazs
6791 :8aur l]asa In>II9u lpulsz uuq
-uoze as9]uop zgrqÁBa solule^Iq y .><-><.ct.\^/
'i\,,
,]Ias9JauIsIIa; eípe8
-o;1a '1eursz sawalar{8a zu '1alnlsa1 91
I{uapulu e Á8oq'l1apa>1,,(u9u
-I9 ]]ala,
-aJ upqqv ,//{au9lal91; 1unzgqÁ8a
luazs" 193eu lla^9le ap'- elzodp1p pJ
-IP^PZS EIIqlg B ]Ips9]!rrel IaAIlu _ gpuel
-[eq tuau llultuas luuo^Bzsst^ :e]]a]ua[
-afry ;ozslos Jaq]n1 Á8oq 'salazs9ulJal
Á31 ,rualr98aur ugzeBt lp)oup] [+rn1vl
-pfu >1osn39loa1 T€sJ 1ratu '9 1urru'4os
-n891oa1 ps9l9[,sr la^}q osla uasalazs
-9ulJal >Ipllo^ 1osn1llo}p{ I€uI9J
lruelluetr ]]apza{ BIJ,lq zgrqÁBa zp lunu
'1uglsalazrazs rts9uulpuar 4.ro3rzs uo1
-JgIAI Jaqlnl 1pupq nn.,{8a aIaA luozs
-I^ zs9J {Isgul y ,auuaq {€ilgl 1Ál9zs
-a^Zr,l gzot{ ls9lryZsnd,uaqruazs IaJJa
-qtn,] ufiuodsg11g zp {pu>IgII9 uglppto :,
'il ,'
Bgsudgd e'lau9zs9r >1rÁ3a zgqÁ8a snlr1 r:,
i. ,],
-o}B{ IpuIgJ p ]ppJptII za8t89nwlzy
,PlJ!
-,,zoq9s9lloIa Zr}+ e trzo.4
-zsa )íun[glp] urau 'uop933e ",trozoq
-pLI]uozsln eg ",ruelío;1a 1o3ug1 1ueq
Wormsban, a német birodalmi gyűlés- írásait nyomtassa vagy terjes sze, azok-
ről nagy tolongás közepette távozott. ról prédikáljon.
A császar spanyol lovasai hangosan kia- A rendelkezés értelmében hamaro-
báltak utána: ,,A tűzre vele!" Megfor- san megkezdődött Luther híveinek ke-
dult ez a gondolat valószínűleg a csá- gyetlen üldözése. Maga a reformátor
szár, Y. Károly fejében is. Minden- azonban nem került veszedelembe.
esetre idős korában, miután visszavo- Hazatérésekor az utat végigprédikálta,
nult az uralkodástól, állítólag kijelen- rokonlátogatás céljából nagy kitérőt
tette: ,,Helytelenül tettem, hogy akkor tett, majd a szász vá|asztőíejedelem
nem ölettem meg Luthert." emberei elbujtatták Wartburg várában.
Az ,,akkor" 1520 tavaszán volt, és Ott Junker Georg, vagyis György fiatal-
olyan eseményeket jelentett, amelye- úr néven éIt tiz hónapig - az éIet-
ket Luther Márton nyugodtan tekint- ralzírókszerint titokban. De a katonák-
hetett volna világi élete csúcspon§á- nak nagyon ostobáknak kellett lenni-
nak. Nem tette egyébként.Szúkszavű- ük, ha nem kerestek magyarázatot ar-
an számolt be róla levelében a barátai- ra, hogy miért jön közéjük egy tonzú-
nak. Másoktól tudjuk, hogy bár V. Ká- rás barát, aki idővel hosszú hajat nö-
rolv vádlottként idézte Luthert a biro- yeszt, majd éjjel-nappal a papírjai kö-
daími gyűlés elé, Wormsban sokan zőttmotoz.
egyházíejedelemnek járó tisztelettel Luther Márton életéta politika men-
fogadták. Az utca népe összecsődült tette meg, Személy szerint Bölcs Fri-
mindenütt, ahol a megjelenésére szá- gyes szász választő, aki eredetileg, ha
mítani lehetett, magas rangú személyi- nem is fogadta el az új tanításokat, de
ségek, a hesseni őrgróf vagy Frigyes rokonszenvezett velük, majd büszke
bráunschweigi herceg és mások, aszáI- Iett arra, hogy az általa alapított egye-
lásán látogatták meg. A magyar követ- tem egyik tanára az egészmúvelt világ
ség egyik tagja, Werbőczi istván, va- érdeklődésénekközéppontjába került.
csorán látta vendégül Luthert. Előszeretettel emlegette Luthert, ma-
,,Itt állok. Másként nem tefretek. Is- gas tudományos rangjára utalva, ,,az
ten engem úgy segéljen. Amen" -
mondta a hagyomány szerint Luther
Márton a birodalmi gyúléselőtt. A va-
lóságban az első napon/ talán barátai
tanáisára.
tanácsára, a/ talán
talan ténvles
tényleg jdottan"
elfosódottan.
tenyle8 elfo8oclottan,
halkan és
nagyon nalKein habozva beszélt,
es naDoZVa DeSZelt/ a
második alkalommal viszont meré-
szen, mint tanár a diákokat, úgy oktat-
ta ki a világ hatalmasságait a lelkiisme-
reti szabadságró1 és a pápai önkényről.
Beszédételmondta előbb németül,
majd - mivel a sok külföldi, sőt mgga a
császár sem értette - latinul is. oriási
szellemi és fizikai teljesítményvolt.
Ezután egy szúkebb körú tárgyalást
is tartottak, ahol főpapok kísérelték
meg rávenni Luthert tanai visszavoná-
sára. Amikor pedig nekik sem sikerült,
a császár ünnepélyes oklevélben biro-
dalmi átok alá vetette Luther MártonU
megtiltotta, hogy bárki szállást adjon LUTHER cÍvEnnrcsÉrJr,
neki vagy bármilyen módon segítse, AMELYET BÖLCS FRIGYESTŐL reporr

13
 vL
,IP^ryoq9qlzsered
e pq]PIosJdDI Plzoq ulau Pqos uequoze
1l9ul3op 9|9zs 1gJ?dalazs í} zgq.f,8a zV
//,IuIasIAIa qqg^ol eípn1 sr tuau s9 sad
-91 wau Jagrua sa39suozo>1 e 8ttu '1a1
-assaqaI 1asa.,{u91o; s9 1a9z;rÁu9J
')t9l9][n,(3 |asJul) s9 ^8oq
pA]JpJoJ ruau
,Áuozstn B saÁuanla sI {o]IosJqrury"
-eq 1u9,rr 1nrr,,n 1rn'89drnlai'Ó1 l'n.rr.rnn
,,>luu)9lpn1feIe" ze )BsJruau Á8oq'1r1
-Illupnl lZV ,]lope9la sI {pu>Ip'In oJa^
-aI ]a>IgIa)Ia! u wlzu 1ture '1o1elopuo8
e 1ze allalíaJI) llo J9hI ,lJ! uaq9s9za{al
-J9 ]]az9]uI zaq89ssar,uau ]au9u p Jgtu
19r3asglsla; I3plln e Jaqln,l ueqgíglen
,1rgu8op
9l9zsI9I
-adarazs íq, zglqÁ&a zp I{ EuIo^ p1 zo81op
]]Blrua sa !esgllue] 9l9zs 1or39ssala1o>1
Ilu9Jl39sqq9sla1 e 8au EuIo^ elzevllu8
-oJ ]]plrua Á8oq 'e1losg,{1o;aq sl 19!9!3
-9loal Jaq]n,l 39u sglelpglzg,r8aur rltre
-ILu lJoq9qlzsered ]aw9u,{3eu e Á8oq
')II9^ Á3p uasaua,{8a 191uln4 sa,{8g
,]]9z9T,,1o1zsered so>1
-IIÁB" p s9 Jaq]n,l 11alualaí 1o1eloslde1
aÁl9tuazs '1.tolgturolal gsla ze uelos
s9ta)lal E sI p]pplu9] u9^Jnp uaÁlrurgq
s9 1rÁuuau Jeq 'LI91zu Á31 ,;elulopuo8
8gsdud sauralaÁ8a zu alf,t 8lgsgpe8etr
p J9rü
{au9s9[alzsa"ra>l8aru 1alauraÁ8,9]]Jaw
Juozsl^ upqlJoq9qlzsurcd V
-sI lI9^ lu9{a^]q Jaq]n-l 3a1l1apara'sgtu
-EJ Jazuntr^l 'alaza^ >1o1zsered V ,allal
-I9J ]9sros {PuIPs9]}up] ]9ÍPS 1raur Á8un
'1apuar ILuIBpPsJ9] oII9uuaJ P ]Jaul
'9;1selnla uaÁlr 11on 1r9ze uoíen Á3oq
'ruel;de1193aul z9qaN ,,,I[a>I luJrlzs 'Iu
-elío; 'turan'lu]|.t" la>{I>lp lv! uaua rupnq
glqu s? so4pfi? 1o1zsalud y ,IoJ>IoIa>IIaJ
p ]a>Ias9]ualaír1 sa19
In^llpual 11a1 1e3
-39s11o3o;ezssIA s9^a>í uoÁ8Bu s9'alla1
-;ur9r8aur p9^ p lJaq]n] ]s9Ia{IaJ ]1aZ
-a^au
{Eu4roqgr{lzsered 1aw9u r(8eu
p uaq-rzg['qq9s9)
I{ {9]]o]ueqqoJ //p^
-poJo]gqlaJ" uo>Io]plopuo8 e ua{aza
>1o1zsered rSgzsrolatu9u-{9p e z(3oq
'ppp_p^ u |Ezze 1a1 >1ald91 I€sJ9]Jo{
19[es uuqrosr)sla s '{9h}II9lzp ue)os
,{au]{uap
-uIuI {Iza)]a^9>{ sr B3oí s9 a89ssala1o>1
s9laprrqa8r ze 19q9lodelp rded Huap
-ulru :elpuotull ueso8g1rn 8lpad ueq
-9llglrp9rd ]]opp!{ Jozs{os Á3a'qqgls
-9l Ia^^9 tuoJgH_,upq-Ozgl uaq9s9za{
t 1
-au9 ]]az9]u t zat pE assatuau fi talzsal a4 az
-Luau 1auau y JaLI]n.1 Eu} - //]€^B gdded
1elunr,(uuppulru 8aslzsara4 e ",39s
-qugln) )ínl]9Z9)í SJuIu s9']o{[p ]apuaJ
tzg,qÁBa Á3a Áu9:zsala{ uapulJ^"
,ur89sded
9lI]a^zo{ 1a39ssonpn ze
89slnzs uasJulu Á3,1 s9'ded l1uaputtu
- a]l9la 1unÁ8en 1a9paÁ3a uar,{uuaur
-plp^ Jo>í)e '1a >1nfiaqraÁu lp^gsnl{p
1rq saÁlgtuazs e 19ulaÁ3a>1 919sloq8aur
ualsl pt{ :enzeurp8o; uesrrg8lnrr uoÁ8
-pN,)Iza{la^g{ 19qsglnze8r3au 9pn
IplI9 lIq e'19qla191du1u ze uadd9le1lon
,,{1atu 'luzanau ]aqal {pugup] 8gsded
satuala,,{8a ZB lIuIP'ala]9] € zP ]In{PPI>I
JpuIpLI uoÁ8Bu uqlzry,a]]a]J9 l9s9IJo]Ia
39sedgd p {psJ u9]apza>I ]apzai p u9lJ
-9ruJoJaJ Á3en uosellín8atu p Jaq]n-l
,luelrí43atu
- Ip^9s9pIo lau
-tas1.1o3 3gssos9l1en ru9Á3a zp - e]Ju1u
ryzgqÁBa zp ruaupq 'uas;uara1 19t3
-9loapl 1euulo1e8zou uaÁltwr9q Á3oq
'11ozo31op ]J9zp ruaN ,eqgÁugrr o1r1
-rlod e {a]uaru u]au upquozee49pv9zs
I]apala 9 zy ,8atll a][9l! up]InloÁuoq
spJ!]au9]Jo] B lIBs9}Iue] Jar{ln] l]€FI
4n39s1lopguoJazsso gIn{€IrzI{ Ip^9>l
-pllod y ,a89slnzs ]Io^ 1eulrud E >Ipu
-up IoL{'>1auua IoLi BJ)os9]!uel l]a]apJIt{
eIB1I9 zp aAlaIIt 'a;9.,{1auazs ,uaq9s91
-n>lauau8atu JaLI]n] ;adarazs )p]]ozs
-19í las9,r9l1a]az9u >1eureícledg 1 zgq,íBa
Sn{IIo]P{ rctugJ P - u€qJososloln 1IIau -
s9 >1a89sllnzsal IInIaq uoulppoJlg laul
-9N e 'esglgztlunlJ >Iptulelpq redgrna
ze 'a19;ualla 8gslgzsgsJ p s9 8gsudgd
E :p^zpur[p8o;3au u€luo^Ia 19Áu9u
-paJa )íaulalapalalasJ Álgruazs 1o5
,ar39n
{9]]o]ípq {9ss9r)9ssa1 Á8un'191
J olZs€IPLI-{Wryy la>ías9palz9lul ruaq
-ulazs lpJJolgulJolar u Á3oq '1zvu1zo4o
s9tu l9u)osgtu í1lotreq za uaq9}asa
,]IauIazJ9 luaila eí;gzsgsc etrleq
,) zV
-]p]]ní ars9zaíalr1 pngsgle8otu9l )pu
-9Jo1{op Á8orq'zu upquozp llo^ soluoJ
aru(uua qqgle8a1,lua1-//uloJol{op u9
 Talán Luther életéneklegsúlyosabb
ugye
ügye hosv
noqy az egyházszervező
volt, hogy
rve volt/ esvházszervező
egynazszervezo
sokáis
belekénvszerítették. Sokáig
sz.ereoébe belekényszerítették.
szerepébe
azt az álláspontot képviselte, miszerint
nincs szüks é g í$ e gyházi szab á|y ozás -
ra. Hiába kértek tőle útmutatást a hí-
vei, akik nem tudták, hogyan vezessék
a kegyességi élet szertartásait a római
katolikus szokások elhagyása után. Mi
legyen a mise helyett? Hogyan keresz-
teljenek? Megeskessék-e a házasulan-
dókat? Egyáltalán, hogyan lehet eldön-
teni, hogy melyek a Bibliára épülő,
evangéliumi tanítások? Egyre nógat-
ták a nagy reformátort, hogy fejtse ki a
véleményét.
A gyül-ekezetek,, u táno zzák e gy mást
szabadort", válaszolta Luther,,,va1y
gyakorolják a saját szokásaikat, csak a
lélek egységét őrizzék meg a hitben és
az igében, akármekkora lesz is a test-
ben és a világ dolgaiban a különböző-
ség és a változatosság" , A tanítások pe-
dig? A gyüIekezet ítéljemeg, hogy az
általa a prédikálás szolgálatába állított
személy,,helyes" magy arázatokat ad-e.
Luther hívei elkeseredtek, mert mind-
ez rendkívül rokonszenves teológia
volt, de a gyakorlatban nehéz volt a hí-
veket ilyen ,,szabad" elvek alapjánírá-
nyítani.
a teológia oldaláról Phi-
ton, világi hatóságként
Bölcs Frigyes utódja a vá-
emségben. Az utóbbi
megelégelte az uralma alatt állók val-
lásbeli bizonytalanságait, kihirdette a
reformációt, és felszólította Luthert az
űj egyházi normák meghatáro zásár a.
Előbbi pedig, a tudós
tudós Melanchton, aki
már régen Wittenberben tanított és
Luther Márton első számú segítőjének
számított, tudomásul vette, h9gy az új
szabáIyozásra szükség van. Irt tehát
egy kézikönyvszerű traktátust, és rá-
beszélte Luthert, hogy írjon hozzá e|ő-
szót. Innen kezdve felgyorsultak az
események: Luthert a választőíejede-
lem kiküldte egyházlátogatásra, ő pe-
dig döbbenten tapasztalta a római ka-
tolikus szokásoktól elfordult gyüleke-
15
zetek állapotát. ,,Mindenütt a legnyo-
morúságosabb az egyházak arculata"
- írta egyik barátjának. ,,A parasztok-
nak semmit nem tanítanak, semmit
nem tudnak, semmit nem prédikálnak,
semmit nem cselekednek, ha csak azt
nem, hogy visszaélnek a szabadsággal,
és nem tesznek vallást a hiti.ikrőly nem
élnek a sákramentumokkal, mintha a
vallás minden alól felszabadította vol-
na őket."
cselekedni kellett, és Luther azonnal
munkához látott. Megf ogalm azott egy
Kis katekizmusí és egy részletesebb
N agy k a t ck izm u st. Mind kettőben leírta,
hogy az egyházlátogatáson szerzett ré-
mes élményei késztették a,,keres ztény
tanítás" könnyen elsajátítható össze-
foglalására. A káték a lutheri tanítások
kérdés-feleletformájában való elóadá-
sával kezdődnek, majd a szertartások
nagyon részletes leírását adják, egé-
szen odáig, hogy hogyan kell reggel
,,az ágyból vidáman fe]serkenve"
imádkozni.
Luther sokat írt belső vívódásairól,
de arról nem számolt be, hogy ezt a
szabályozást milyen lélekkel tette meg.
Elképzelhető azonban, mit érezhetett"
amikor a belső szabadság és az egyete-
mes papság eszméjének hirdetése után
a hivatalos papok feldatait kellett meg-
határoznia. A prédikálás egyetemes jo-
ga és kötelessége helyett a gyülekezet
tagjainak a prédikáció hallgatását kel-
lett előírnia.
A káték szerepéről az egyháztörté-
nészek sokat vitatkoztak, Egyesek sze-
rint Luther ezeket az ősszeíoglalásokat
szántaa Biblia helyett az egyszerú nép-
nek. Fel is jegyezték ilyen értelmúkije-
lentését,a reformátor cselekedetei
azonban ellentmondanak ennek a vé-
leménynek, Rég megvoltak már a ká-
ték, amikor Luther még dolgozott a
bibliafordításon.
A fordítást Wartburg várában kezd-
te, és az Űjszöue\5fu foiditasat i.tt is fe-
jezte be. A munka neheze, az Oszöz,t,t-
ság a sok feladattal teljes időkre ma-
radt. Körülbelül az ],520-as évek köze-
 9L
,I_PIIqIB P lusp^Io
Ia alpza)í
Jo)íIuI ,,d?r" u ,,{8oq 'InJapl>I eq 'tualr9
-8au >1n{3oJ Jo>I{p 9IJ9tuJoJaJ
,lu9ugl Jo)íIru 193aÁu91
V Ia]9^]9 zeza ÁBolq'4ní
-pn] tuau 1ratu'tu119 8aur upquoze
,l9 allan nla,,(udgu11a1
]]I u 8rpad lIE]€Inp
-JoJ 9 ze '11nuu; Ig])alaqtua 1lazsÁBa
zB Jaq]nl ,19^ru] ]]opupl rozsqqol8a1
s9 qqoÁ8eu3a1 8rgur ruo1epoJl Jaruau
e 8atu €]]o1IE.,{81 ,uarrrazsp9zsaqgl9 ]J!
Iu>í)o]PInpJoJ l1a^]_9 lgq)osq)alPlp P
'ugnlaÁu ]auI9uIaJ t4 utrgllaluu1 zs9zs
p :p^zpl,üIe8o; ua11o{uual 9qs9^ax
,ugJos s9llpJoJt2llqlq B a]Iawa erlelse8
-prll nulPporr 19rrlaÁu d9u u Jaqln,l
-a^ 1unl9zsaq In]aw9u Á8oq '{ír]JI
-alzs? sa'1a4utur 1aua;ra8ar.u Jo>pIV ,Iu
-po>lsJglulo] IIa) lulJezsu s '1aul9zsaq
uadd9lrur 'rula,{8r1 11a1 1elní9zs 9 zu
'IpIaJa ruzapr9l8au IIa1 uooetd B ]Jaq
-ulazo{ u 'ugcln zp la{a>IaJaÁ8 e 'ueq
-9uolll]o ze ryÁvepglPsJ B ruauPr{ ",Inl
-eu9u 1uníl9zsaq ueÁ8oq'rula3zapl9>1
,1en
IIal l9qlpaq nlaÁu uqpl p ura5"
-PZs 9Jo]IaJ uuq9z.vI P{unul P Eq9lepnl
e >{a]InJa{ u€uuoq'u;rla1 8rpad uaqsaz
-a>IalJ9
|}UJIJ lgJsl)lo9úullo| D I?Qal Y
,,,tra19 s9 Áua;
'z9r1 ednso ozs p Jo{uar{p'1uals1 IuJ9sJ
-lp l9q39s9lp^ s9 Igq)aI9I ugze8r 11a1
Á31 '1au9ulaJazs lulazsaq pultu sl 1o3
-p] p s9 '19 uapuru sa ]sa] zsgBa zu lo4
-1eueÁ8n ;gls'uen )nqgl s9 1nza1'1au
-I9 )p^pzs e s9 /)nI9laq
91a 8aszad {"IqI
e,,{8alurw Á3oqÁ8;r ",ueÁuol9dloJ'9[a
{auJgl 1911n3etu )p^pzs y" :1,{u9w19
Bllolí|Áu spllpJoJ e aI p]JJ Á31 'sr alzan
-19 uoÁ8eu aC ,ala^ ru1931ozs plug^})
1ad9u lauJ9u e 'allalutla1 1au939ssala1
-o>I Jaq]n,] 19Tunrü 11az39n u9IIqIB V
-teagseqolso zu aíapt .r'J,'"";l!',É;l L:á
-lpJoIeIIqIq e Á8oq'a;uazn8atu 1uuÁl_er
-r11o3ue {TJuaH ,IIIA 1tpeleJ sT I{ lu9{
-ugpl Jaqlnl,alulaluazs 1otuoldura1
'atuzaruazs ]1anaT ]p>[9lo{fl ilallatug
,losJ9upl 1J9^ aI9,1 rluaputtu 'Ál9r
-I{ u9p e 'slguu1 rsaírada ze 'atalsaut
-Á8Bu puar3uno1]au9N y ,1l -s91gu?t
-Ia zaqJaqlnT I9,J9]alnJa4 zs9Ba39sÁu91
-zsaJa)í I]BBnÁu p s9 uaq{a ÁBn qqoz
-oquolnl8a1 e 1aÁl9uazs saÁ8a zu sg
)ía]aza{alnÁ8 e 1ellnpro; anpza1 19;9d
 PFIILPP MELANCHTOI\
1,497-1560

A reformáció nagy diplomatája volt. házpolitikában neki |utott szerep mu-

Kivételesen jó érzékkéltudta közel tatia. vol taképpen nem fu diuk, hösvan
vinni az elvont tanításokat a minden- alákult ki ez áhelyzet, de'- Á;utű u,
napok emberéhez. Ez a képessége leg- első reformátor eieinte esvedül küz-
inÉaUU egyetemi előadásain mu"tatk8- dött - körülbelül azt12O-i{évek köze-
zott meg, a diákok tolongtak azért, pétől gyakorlatilag MeIanchton került
hogy hallgathassák. Melanchton sok előtérbe, amikor Luther tanításainak a
tárgyat tanított, de legnépszerűbbek a külvilággal kellett ütközniük, Akár
bibliai könyvekről adott elemzései vol- más reform átori irány zatok léptek fel,
tak. Az egyetemi tanrendet tekinfue a akár a pápa oldalán maradott feológu-
legképtelenebb időpontokban is, ebéd sokkal vagy világi hatalmasságokT<al
után vagy ünnepnapokon tódultak a volt, esetleg csak fenyegetett ellentét,
ha1l gatóTi ezekrd uz'előudásokr a. Szá- Melanchton állt ki. Már á szászválasz-
zával ültek és figyeltek, pedig nemcsak tófejedelemség megúiított egyházszer-
más tanároknál, de Melanchton egyéb vezetének kialakítálában isőönt ő sze-
óráin is inkább gyér volt akkortfit a
iátogatottság. Melanchton nagyon' ér-
dekesen beszélt a szent szövégekről,
úgy, minth a azoka világi irodalóm ter-
mékei volnának. A szeizők s maguk a
történetek az áhítat masaslatáiól a
hallgatók értelmének színVonalára ke-
rültek, ha Melanchton foglalkozott ve-
lük, Az első olvasásra átláthatatlanul
bonyolultnak túnő elemeket sokszor
sajátéletéből vett események elmondá-
sával tette érthetővé. Nagyon jellemző,
hogy diákjai leveleikbenliereóztnevén,
,,Philippus"-ként emlegették, és izga-
tottan számoltak be távollévő baráta-ik-
nak jóformán minden cselekedetéről,
Melanchton tevékenységejelentősen
hozzáiárult ahhoz. hosv a kezdetben
kevés6éhíres wiltenbe"rgl egyel,emből
a protestáns tudományosság központ-
ja lett.
Melanchton különleees kéoesséséta
lelkiek és a mind"n"nupof ,r"Ír",
összekapcsolására közvétve az e1y- MELANCHTON

17
 8l
-nÁu 'so8gsuolzlq {osgpnl e uadd91
-uopíeln1 reuelíeq s9 ra39ssad9) ,psoJ
-JEr{luoJJ 9IJ9ruJoJeJ e 11a1 1oq9Ál9zsazs
91zsad9l1a rualau9,1Jol E uo]t{JupIaIAtr
,1eu9s9le13oJazsso
91andele {Ies9lJuel IIaqllq )osnlII
-98uena zB {I]ul>ía] ]s!!ptt]t[] tulso3y
zu lza 'ugln asglalnzs u 1apparzarr9
,IupgzalJazs
I9J tuaupíetu 'sI uIAI
1aza{aIaJ snlr193uuna l19uIT I9q9
-IJguIJoJaJ IJaq]nI e 3o; arlalal9] ]]oz
-urule8o;8au uuq3rnqs3ny ze Á8oq
'1911alfasulau{os9ul ruas'9 uras 39u
Jo)l{V ,]lol}SPlnla ]s9palazo{ uap
-uILu sI JyzsgsJ e e8etu s9 1aurlapaía;
-9]zsPI9^ 9II9 uaquIazs Ip^gIJ9uIJoJaJ p
Jo>IIuIp';1aparasalla Inual]alaqJ9u s9
!93aÁu91losgl!ue] í9 ze a;pazs eqluod
,{nIuuaA9J
8Z IpII9J e IaZZa uo]LIJuBIaIAtr
arlaÁu9upa8ua 1e19119 ugpp1o udgd
p E ilaI 9 upsoluzoJos ug}zv ,ilon adar
InJa{Is Á8oq'>1elz;q upqqp {osug]sa]
-ord y,1allaqpa>lÁu9ular 39ur'>[B]Iníu
-9JI aJJa uPqgIP^ Ias9^)laJol € {au){I{B
'4ozu' 1uozsln {psJ9lJo{ V,llataqlnJa{
-Is sI ulau - >{1url1 Á31r anz9uezssl^ I9q
-9tu P - J9Lu.to)>lV ,lInJa{Is ulau'Luau
J9)p /pi9pugzs L1ol9s,A l1on alulzs§l
rc4u 'uglze zll ,)9s];119arÁlaq ,,1o3
-gszeBt Áu9lzsara1 llBa" zu Á8oq lelos
-guupl sal9lualla pngs98o;1a! 9 ze ,;u
-1a8al.r9tu s9 rualr93aur'rulu3lpq8aur
e[8o; 1ellelnpulgí s9 lalla]alazs" 'u11,1
ueqgn;q3au e ue,(8oqy,IgJ9s9lotu9zs
1aJ {a]9]uaila IIaqs9IIE^ e lug^IT rupÁ8
-J91 uas9lrtÁ8 rurppoJlq l1o^}r{azssg
eq3.rnqs8ny zu 'allala^ 9Ip {ol9 IuI
-IppoJIq lIPuPl s9 uaqln] uEqq9Jo{ Ie{
-)os rüau tle 'rgzsgsa p Jo>ItuIE /]u9]J9]
1
upq-0€9 l z1, elze|JJ|u3o; 8ar.u o_1eJI l [_€^
9]]JauISI ua^9u st)!!utt]t}! ulso8y qqgs
-94 e d8oq '11on zu u9le1 alapá{a1asJ
qqesoluo;8a1 e uaq989s9uru uaÁ11
,tl9Z9>I s9tu l{uapulru 59
)os
-g]!uel IJaq]nI B Á8Bn Jar{]n-I91;la^zo>I
Yuoíl VNIuVi{rVx íDasg,lícsI uaHJ.n,l
godt, szemlélődő életérekészítették lődése előtt bármilven akadálv lesven.
fel. Kicsi gyermekkorától kezdve szo- Miután nagyapja és apja is Íne§Áalt,
ros kapcsolatban állt a tudomány vilá- nagyanyja Pforzheimbe, a badeni őr-
gával: anyai nagyapjának fivére a kor grófok székhelyéreköltözött három
egyik legnagyobb humanistája, Reuch- unokájával együtt, mert ott híresen ió
lin volt, aki gyakran látogatta a csa]á- középiskola múködött. A törődést a2-
dot, és a kis Philippre korán felfigyelt. tán meghálálták mind a hárman: egyi-
Neki köszönheti Melanchton a nevét kük községi bíró lett Brettenben, rriáia
is. Eredetileg ugyanis egy Schwarzerd több történeti munkát is írt, a másik
nevú, igen nagyra becsült fegyvermű- idővel prépostként működött soever-
ves fia volt. Reuchlin azonban hamar bery s nhinpp a nyelvészek prilya;an in-
felismerte, hogy a gyerek nem a kéz- dult el. Már a kor legsokoldálúbb fu do-
műves pá|yára született, hanem fudós sai közé tartozott, amikor még mindig
lesz; a halhatatlansághoz megfelelő ne. gramm_aticrlsnak ngvezte mágát. Há
vet adott tehát neki. Philipp Schwar- rajta áll, valószínűleg egész érletében
zerdből Philippus Melanchtbn lett. Ez ,, §őrö golvasás" -sal fo"glaTtozik.
volt egyébkénta híres tudós talán leg- Egyetemi évein szinte átrepült. Ti-
nagyobb tévedése.Mert azt hitte, hogy
a Schwarzerd fekete földet jelen t, és azt
fordította görögre szó szerint, holott a
német név második tagja csak egy, a
személyneveknél gyakrán alkalmá2ott
tégi képző. A kisfiú tizenhárom éves
korában, már a heidelbergi egyetem
hallgatójaként nevezte magát élőször
Philippus Melanchtonnak.
A szellemiek terén igen korán érett
g"yermek volt. Igaz, családja is nagy
gondoskodással vette körül. Szülőhé-
lyén, Brettenben nem engedték a nyil-
vános kisiskolába, mert a tanítót nem
tartották megfelelőnek. Helyette az
egész famíliát irányító apai nagyapja
egy Jacobus Hungarusnak nevezétt,
Magyarors zágr ől származó tanárt fo-
gadott unokái mellé. Hungarus vagy
Ungar szigorú rendet tartott és sokát
követelt. Verte is a gyerkekeket, Me-
lanchton azonban hálás emlékezeté-
ben tartotta meg. ,,Igen jó ember volt,
mint fiát szeretett, én pedig őt űgy,
mint apámat" -irtaróla már íelnőtt kó-
rában.
A családfő nagyapa szeretett a vilá-
gos fejű fiúval kérkedni. Ha vándor-
diákok érkeztek Brettenbe, vitatkozás-
ra állította ki velük szemben. Rend-
szerint Philipp győzőtt, vagy talán
csak a helybeliek tekintették őt győz-
tesnek. Mindenesetre mindent megka-
pott a tanuláshoz, nehogy szellemifej- v. KÁRolYcsÁszÁn

19
 0Z
EÍgzs]^naag^ 9l)ynNocgu V ss
uaHJfi'sa^9lul sJ,lofl
I,t9NIMzHJIuln
.{!a 'u{plunw qqoÁ8eu glsla 8aur 1ua1
-a! upq-glgT ,sI lp^9sglel{o uBlleplou
-gzs u 191z;q3aul píulut !1ozgle.{BBtu
lsnlluaJal s9 1sn;p3ra6'1e>loro1>1ne
sn{Izssupl íuawalaÁ8a zE l]oppg)Ia Jgul
Jo>I{€ uolt{Juplal^,etg8szlt.' rralsr8
-pul E >1esl >191pa8ua ueqgírgnuBíttgt
,]]aila{ pIuJgA 8rapr spl Á8a 89u sr po
ap'aqua8ulqn1 luatu] 9 1l?za /{9]louel
{pu[plEIJ ueso89s141 upquozp loJozs
-zsa;o-rd y ,1rpa8ua eq '198sztn rralsr8
-etu E PuIo^ allalal IPrruoZP Eu_Eln ,l9]
-pzo{oJ soÁugLuopq gs|a zu a7zalazs
-Haur rgu qq9s9{ Ia^^9 19) sa'uaq8raq
-IapIaH aq ilozo{lpJl uasa^9 l9{uaz
J.Sy,1,1V^JJH lviso5y ZV xyssv^,lo,líc
,A
ü91a Nas4,Irl^D II^I,lvoouIB v
^,louyx
 zZ
Nll^Nsltls3c J.,Inzsg) NVílNo^.l ,?au >191n;q >Ipu9Jgup] 3olo3 ulalaÁ8a
NíB-'99I Jazl[){í,lo^D VISINI^.I!., t8raquallt^rvr e ergsglugíe ul1qJnau Jo{
^DE -rure'11ozo{I_€1er upq-8lgl IaJJar{ln-I
-Izs Jo>Ias9za>IJ9 aq3JaqualllM'uasarr9 t I9IBI 3aur ueqre'lop *JÉYi'Ji3ffiTfi
{9uI I9J9tuIB]Jpl s9]P]{o -lp sgpn1 pl$uprunq e a;zrro3aur ugJos
^tsau^ozsnq
ze Lően ,/,Iuzlrg8au ala19 zs93a ap 'sglrgle8pru IJo]gruJoJaJ
1g;Áuguropnl V
lar{al ulau 1n1l9u duguropn1 1939selzsr1 ,,Jol pJgs9]etrzo11gn8atu 391rn u auriaq
{oup] lualsl zB" :3au elzutup8o; Á81 lIn{pIpI) ,19íu9 elsrupulnq 8eu ulpe8
11ozolmlazsso upqqpsorozs8a1 e Á3n -B] ruau uaq!9{ ,,(3oq 'luua1 rolguro;
.sI
;9_>1 e uaq939s.,(ua>l9na1 uolqJuplary -al_]]op!] ÁH4 uolqluelal^J,l]ozo]t9^
aH9slÁl9uazs glaza 39sso,{u9u 9339ssa39suella^11;Áu eÁuozstn elstu
-9pnl _l^atu9u e s9^>1rÁ3aeí>lelu qqoÁ8eu -eunq q_qoÁbeuHal p s9 Jaqlnl Jo{Itüp
-3a1>1il3a 9IJ9tuJoJaJ p 119lalal9 sa,{u98
]{9lsgtuÁ8a Ia {plpp{ezs ulas Jo>I>Ip
-azs In^p1puar uaqlaÁu9ulasa gsll}x ö9l^tr,{9lpBJPru uPqlPIosJdDI qqaual
,luapunu
llaz9lul t1loy trueqo{'es 1anzo>13a1 u 3p191eq snruspJg uazs98g
-nlnrüpJ ryÁ8a uo]tlJuelal^i,llplupplaJ ,,ip9z2aq sug8ala s9 p]zsq uaÁlr61 ;gl.ra
s9za^Jazsp9[psJ p I9líJ9J sgpn1 '11ozo>1 -9pzd94 pposJltrAJ" :pI9J pl4 uaq-g1gT
-Elgzs p luua^]P B]prq ulau 9uuo]qJuPl '1allalutla1 {pu9sgpnl qqoÁ8eu8a1 ro4
-aIAI, Ipss9ulÁ8a 11azanuazsuo>1or úor{É B ll)p 'snwselg ,Ip]9Jpq p {a]lal >1o39s
-Bu sI rüau lu9Tq9Á8a 9u 1a1 y .a89s -9I9^l{ u9h4 s9zalana1 Á8e,r uaóaÁl9ul
-aIaJ JaLIln,] 1uttu'91enarla19 uu,{1o 11on -azs ,alla][a>IIaJ qqgla J9lu uo]t{JuBIaIAtr
tuau pulJaq]p) € za Á8oq'soÁuoz|qzu l9s9p9qapr9 391rn soÁuguopn; y
TpsJ,upquole8nÁu s9 uaql9I9ílrg8iod
')all9 sI Á8r,r 8al;ru;zs9lp1 ,ergípgl-esc -,zs l9J's'uala€aur rrrurn nn.rÖlJ;H
J9up] nualaÁ8a >1rr{laulJ9q 1urur '1ní lz öIPao uEq-8IgI,s9pPl)-snlluaJal
-9J ilaz9u Á8;r quapurw ugnpÁu'düd
lPluazslal lIoA ruau u€qq9Jo{ uolt{JuEl
-a61 d8oqlu[^t,ls9pgl{apJ9 sgugln{ adEx luoxoÍcl soNyÍ Nl^1yx
1n]e_loscde{ p ]lalzsaJq9 tuau u9le1
'uóé
-ll|Áu ]aTas9las9]J9 qazs9rura1 ua,,{1r
>1au>laua8apr,{8oq'zoqqu saulrgŰ
-azs ueso8Bslr]l llo^ lgdsuzgye B8Bur
u9lpl,rrual ]peJpul ]ppp s9^a{ uoÁ8eu
;;tan9
19rg39ssez9q e Á8oq 'esJtng 9s
-Io]n al]ollol uaq?Jo{ l9{oun uo]qJupl
-a61 í;lon st )ín{auJaÁ8 qqgl ,11nÁ3a
]_a1I9 3l9l9pq Áuozssu zu '3v7g9l s9
'8atu >I9lpn{sa upq-Ozg1,eÁug1 Jalsatu
-r931_od IJo)pIE zu 'dduls EuIJaqlE)
'st a39sala1 p llal Áug1 r8raqua]llM
+lozpln urlosgleaorq o^o?ff ?|jJi
-€rü llo 3r989n ala19 8rpad uofqruelá61
,lJ_puel
IE]pg p899pd9>1 9í 1nrr;lpuar
e elpeőo;aq wa_laÁ8e ze'.elgt llozo>I]pl
-rÁu ue11o1elpp8pJla Jaqlnl .l]a]Ia{ ]s9J
-aL_usIIa ÁöPu sg ls9ulqlal IS9IJ9 19JySy1]0
>1a
-a l q um íiuy up uuy Ey, r, ffi zv uequoze
ap9zsaq g,1uozso{ag,aíasln>1 cldgÁu
s9 e8gsplel; allalzsad9l1a 1rg8911o;
 vZ
-Io>I ,(8oLI 'ellelntut1 sl uoluod qqo1
]au9lJolauizsa zy ,3aul 1a1l9zsaq lá{ -s I uaq{as9. a3 19zsaq ."f,-3§]}"=!iJ,i3§
-alal9]]Iq 8a_pasa';alalana1 9l9zs {BuI Jaq]n,l Ia^Ia^u9uI[a]a^o) sa Ia^I9tIIZSa
-pspruIElBLI391rn u 1oq '1alla8zoros ;>1u1 sg]I[r.l]lq ,)íB]Io^ las9lazd9l1a pJ9I
-InpugJll toH ,{tll19zo>1 o1 11n>lep e8
V
r
-gsl 9Jpq 1araulrcd ;r8ue"ruaÁ8a 3af wa1
-Iazs e sI al9ualp 39squolnlro>1 Á8uu ú gZEs so sg Nl^,lyx
pletu'leusgurÁHa {allaI {Jsanuazsuo{ 9IaHZaCgc,lEc NEsJgZí)a.lQ^9 V
-oJ eJs9]9I ,)sla uo]i{JuPIaJ^ s9 Jaq]n-l ,uoJyrlcgud
sNyJsaloud
f§§,rY§§t§§} *:
&srÁ§*&üt*t§§{*ffi
csönösen hatottak egymásra, Melan-
chton azonban mindiá isen nasv tisz-
telettel viseltetett Lu tHer"irán t. Xkkor,
amikor az első reformátort a wart-
burgra menekítették,íev sóhaitott
) fel
bolÖogan:,,Drágaapariíiel!"
Nehéz lenne megáIlapítani, hogy a
hitúiítás és a tudoYmánvossás öÖlze-
kapósolásánál ki kire hátott. i,íert az
oktatás, az tíjúságneveléseLuther mű-
veiben is központi helyen állt, úgy,
ahogyan a tárdadalom s"orsán gond"oi-
kodó kortársak többségénél. Á rene-
szénsz optimizmusával remélték so-
kan, hogy a fiatalok újszerű nevelésé-
vel a világ minden problémája meg-
oldható. íIa aziskolákról szőlták, v aív
a gyerekek osztályokba sorolásáról Üe-
széltek, nem egyszerűen a tanügyre,
hanem voltaképpen a társadalom at-
alakítására gondoltak. Nagyon iellem-
ző ilyen szempontb ó1 az, áÁit Melan-
chton Perényi Péterhez írt az iskoláknak
a jövő építésébenjátszott szerepéről:
,,Bizonyos vagyok abban, hogy Isten a
pogány török vissz aszorítás{t- követő-
en a teljesítményés a tudás iskolái mel-
lett az egyházakat is újjáépítimajd Ma-
gya_ror_sz9,gon, de már most gondos-
kodni kell arról, hogy ezigy legyen, ne-
ho_gy hiány ozzanak hozzá a ma gok... "
Jellemző Melanchtonra mindén, ami
ezze|a levéllel kapcsolatos. Egyik ked-
venc tanítványát, Gyalui Torda Zsig-
mondot aiánlótta behne Perénvi PétEr
figyelmébe. Gyalui Tordát, akiÍ koráb-
ban a teológia mellett a világi fudo-
mányba is bevezetett, tábesz€|te arra,
hogy Euripidész egyik művét fordítsa
le. Magisteri értekezést is íratott vele
arró_l, hogy ,,mennyire hasznosak a
nyelvismeretek a teológiai kérdések
fejtegetésénél""
Melanchton a távoli Magvarorszás-
ra és az onnan iött hallsat"óira éooá'n
úgy figyelt, ahogyan Í legkozridtle-
nebb német eseményekre, vagy akár a
családtagjaira, akiket nem v-eszített
szem elől, lgybár Németország tanító-
mesterének nevezték, munkássása
egészEurópára hatott. Mindenütt vől-
25
tak tanítványai, akikkel többnyire
e3ész éietében tartotta a kapcsolátoi,
Ok pedig nagy tanítóiuk példáiát kö-
vetve láttak hozzáaz iskolák átszerve-
zéséhez v a1y a tananyag megváltozta-
tásához.
Az új oktatás lényegétcsak részben
jelenteíte a régi unlru§ elvetése. Aho-
gyan Melanchton péliiául mondta az,
hogy Arisztotelészt,,a középkor mocs-
kából" kiszabadítsák. Inkább a fiatalok
gondolkodását kellett megváltoztatni,
Ne tekintélyeket citáljanak, hanem ma-
guk menjenek visszá a forrásokhoz.
Igyekezzenek ,,szabadon és a teljesít-
Té.y örömében" mindent meg,is-mer-
ni, mert csak a,,frissen merész s,ondol-
kodás" v ezet igaziered mények"hez.
_ Ilyen elképzeléseket igyekezett Me-
lanchton saját diákiaináI megvalósíta-
ni. Ezt hirdette múveiben és.-az es.ész
tudós világot bejáró leveleiben. E"zért
tisztelték sokan még azok közül is, akik
reformátori eszméivel messzemenően
nem értettek egyet. Ésamiatt, hogy a
tudományos megismerés ú tját feltáta
előttük, becsülték Európa-szerte azok,
akik a reformáció gonitolataival azo-
nosultak. A mas,várorszás,i helvzet
ilyen szempontbói is jellefiző, Í rc.
század során, vagvis nasviából esvko-
rúan, Melanchtofrnak tiiió"c ira!á ie-
lent itt meg; kettő két kiadásban is.
Egyetlen más reformátor sem szerepelt
ennyiszer., A legelső új egyházszeive-
zetek rendtartásaiban svakran ísv fo-
galmaztak: ,,Luther dÖlitor Os PTiilip-
pus Melanchton szerint" kell a Szair
írást értelrnezni.
Melanchton azonban az 154O-es
évek fordulóján, amikor ezek a rend-
tartás_ok
.megszülettek, már egyedül
v.olt. Luther halála nagyon m{grázta.
Ő mondta az egyik temetési beszédet.
Az ótestamentumi prófétákhoz és a ke-
resztény egyházatyákhoz hasonlította
benne Luthert. Továbbá mesiósolta.
hogy elleníelei ezentúl sokkal frásvoUÚ
erővel .íogják támadni, mint éIőze-
!qi".,. Igy i, lett. Végtelen viták dü-
höngtek a reformáció álaptételei körül.
 9z
Igl)nqnp E s9I9l
-9 í p u o3 os n3
1 19 oal "ir:,riiii ar rrá JG
:119zs tl3,11uod
il|gzs Á3y zV,Ig1pq-E
ZV,I9lPlq-u
1JaLu"
lJaul" :719zs ]uocl
1uod )I^őa
1rÁ3a zV,Ig1p:q-u
qal8allar tuau ^ó, ]J9IuI Á8oq 'elr;lal 8lp
prBlnoac Á3g
-ad erglnpgc ,yauassaulnsaÁ3a
Á3r //,{auassaqlnsaÁ3a
ueqsnl/srr; snz9f jluzg,qÁBa iá ÁBoy
'zy" ,u[lelzol1e18o; Á3n uallaÁ8a
4esl'19; ulau 19]9tplopuo8 s9lr.lula zp
'4au9[an p]puoru 1zp ]]9Ia pIgIpH ,)9l
-1asrn8aur ;ugreÁ8a 3elrelrzr; s9 8a1
-IuIIazJ9 {9ll^ E >raza luoffiN:lrf""
-alau lpugl1azs'1os 8lpad pn;l 1nl[e.r
'sr 1aza>lala; suglsa1old snlJ9llun s9 snl
-guIJoJaJ DI lIn>IpIE ,,(3; 11allatu sn11193
-ue^a ZV ,InIaJ 1alpaxaJa{ ulau Ioqas
ap 'ranlq >I€}Io^ ilnuapunü alrazs-ed
-gJng rgg ,11asrnd9{ uo]qJuEIaJAI lltue
'1o1uzÁugl ze )ze )9]za^au {au9^zaJ
-9] al9{9q slÁ8pn '>1eusnltu9Jl ,sI ]lop
-o1Áugturg lu9{u9pl lulJazs >IesJ9lJo{
V,l]a]rla^ZoT Inu€IlElPtIpEJ9c,IuEl
-Jp]uual 1a39s,,{3a ze gaza4aÁ8r s1 upn
pl9lpq píuur'uaq9lal9 Jaqlnl 39ur uolq
-JupIaIAI ,lpplpzs aJlaruala 1esc 'azs
-Zso llolruo luau u9lZB gIJ9tuJoJaJ V elez,Íu.ell qqgl s9l}Í$Iq P J9ru €JJolTV
,l9sglruoazssg s9llíHlr{ € >I91I9uIaJ
llu
-IuI Taza up{os II}z9) 19119 uglup1o ed
-9d e Á8oq')911.1e 1alpasa8.r9ula Á36
,rupe8o;1a
{9]pq tuau lps9l}ue1 roigtíl
-JoJaJ gsla zu luozsln {9 ',,Ip{TplJ[gts"
p uaÁu9ua1 Jaqln,1
]tnpJoJaqruazs
,{9]I^ Sa^19pa^uazs a]loInJoz
I{ {e]In{
-p1u FIaq uosnulzl]uplsa1o.1d e píeru 'sr
9IJ9IIIJoJaJ p uasalazsgurra1 elíer l1ol€1
-zo1l9 Joz$los e;9 e:o1 39s
-Áu9lzsarals9 ze as9zawlalJ9,{u9urla1
^,l]ozol[9^
-aSJ sn{IIoqruIZS V ,)a^H u uaq9]aJa{
s9]JP]Jazs 1a,rar{ua4 s9 uoq zoq>ln8eur
{a]]a^ Á84'u11o1zseÁ8o;1a pnreÁu_en
-]!upl e l9JosJB^ 9sloln ze gl uuÁ8oqy
,]lalalza)9lwa PJ9s9pEtII9lIaJ s9 EJ
-gl9leqlzsaJa>I sn]zslJ) 's9zop19 zv lgu
->Iosn1IIo]p>I rcul9J e 'uroslunr4 zy
,sI
ToJolgru:o;ar rcígns sgur p[eru
'q8uttvt7]].ollupl IgJ9JosJeAJrl zB - ua9J
-91Ia lglJaq]n.|- ]Itrrc 'ZeUeqWOzu 11nr(u
-oZIq )PuqqPSo]uoJ,Ial9]ualla >IP]Io^
uar)]aIII 1ra39s9sln4 1elroleÁ8sgllen
y ,uaq)9pua]zsa sB-OZgl ze 'u9íapr
{urrup llgp9pza{ 1anrl8urrur7 89ur'ruep
-uou au]ar{al lZE u9I€I ,I{ llozo{€luoq
 KALVINIANOS
1509-1564

,,Eleve elrendelésnek nevezzük Isten nyét keményen elvetette,,,disznók

orok élh-ffii6ffit áTról, hogy mi le- csú f röfögésé" -nek nevezte.
gyen minden egyes ember sdrsa. Mert Kálvin mindig hasonlóan szenvedé-
nem egyforma lehetőségekkel teremt lyes erővelírt. A francia nyelv mestere
mindenkit, hanem egyéseknek örök volt. Ezért lehet, hogy őt,-aki egyetlen
sor s,zépirodalmi jellegű szövegét nem
életet, másoknak örök-Í<árhozatot ren-
del Isten kezdettől fosva. Ísv tehát íogalmazott, nagy kortársa és áfrancia
aszerint, hogy ki melyik"célro Őnd"lt"-
irodalom büszkesége, Rabelais mellett
tett, mondjuk, hogy az életre,' vagy tárgyalja az irodalomtörténet, Kálvint
UJ a
halálra vari rendelíe." a klasszikus francia múveltsésmeste-
Röviden ez kálvin tanításainak a remtői közé sorolják, de éIete Íő ..,,Í,r.,
lényege. Ebben a meggyőződésben az InsliIutio religionis Christinnne, vagy-
hirdethette azt,hogy aiémberi élet íőis a Keresztént1 uallós rendszere, ame'iv-
célja megismerni az Istent. Vagyis - nek anyanyelvi változatát a francía
más tanokkal szemben - nem á tör- pí9?a remekeként tar§ák számon, küi-
vény megtartása, vagy a hit megszer- földön jelent meg. A r-efprmátor hazá-
zése, hanem az isteni akarat iúttatiajától távol, emigrációban került az
az embert az üdvösségre. A katvini egyetemes egyháztörténet Iegnagyobb
koncepciót sokféle mazvarázattal il- alakjai közé. A svájci Geníbénválósí-
lették inár u kortársak, ,íála u későbbi
!"j!e nqg&a tanításaiból következő egp
teológusok és világi gondolkodók is, nazszervezest gyakorlatot. Az ottani
A kapitalizmus apoteózisát éppen gyülekezet pélőájáL követték - több-
úgy kiolvasták belőle, mint az eÚ6erikevesebb változtatással - a kálvinistá-
szabadság kegyetlen korlátozásának nak, később reformátusnak is nevezett
igényét. felekezet tagjai mindenütt.
A tanítást elf Kálvin voltaképpen a reformátorok
rú laikus
második nemzedéf<éheztartozott. Kis-
iskolás volt még, amikor Luther - aki-
fudaU vel egyébkéntsóha nem találkozott- a
reformációt eIindította. Igen lénveses
magatartásbeli különbse§ is ,roít fo-
zöttük. Az első reformáior mesleoő-
dött saját tanításai óriási hatasaf,, *al-
vin nagy kü]detéstudattal lett egyház-
szervező, A bibliai Dávid királylióz ha-
sonlította magát: ,,Ahogyan Ót a nyái
mellől az orsiág le5mapiasabb méliOl
eleve elrendelés vagy predesztináció ságára állította azUr, ú§y vezetett elő
tanát szabadosan érlelÁezők vélemé- engem is a szegénységből, a homalybőL,

27
 8Z
lello^ las9lualaÍ{aA9 Iua]]I zV,)íP]lol
-!upl ]o3oíz9q,Á3a {psJ upqszrrg.1 3;u
'l1eBe 9z9qu9ln{ Áuguropry8oí e 91a e]
-pp JozssaJord l1oÁu119 ,ulalaÁ8a sarlq
e'11on sup9lJo s9uJoIIg 9za>I]a^gl V
,l9{o
9puapara a39s3alaq
)íos Bl]olluopfuln1 >1eq9191d9l zssoJ
Iue]lo zB uasauaÁ8a urn19; ,Jo}9tu
-JoJaJ e ueÁ8oqe !ournr3911o1e 1za 3e1
-9ln €lplzs Á31 uadd9'l9lp tlon )íTs9lü
Á3a'sntusBrg Á8oq'uequoze sa>IapJg
,]lo
{B1lol]ue1 19í uoÁ8eu 8alÁu91 Á8oq
-Á34'39sgI9^I{ ltuallazs qq9s9) ]]aI
,sI
19q9le3l1eq lup]]o {os 1eutunr391
-1o>1 n8reluol4tr,^au 9í lnn;>1pual B ]IoA
e[91nue1 3rapl Á3a upqszlJ9d uI^Ig)
,IuP]JuP] B1^!qacwaD
- ugln usgl;delú8aű uralá,(3a lup-l
-1ozu - ]-JaIpJo)'uaq-699l /qq9)s9{ Ie^
-9{,alzanau {au-//Jaqula IIn{I9u 89ssad
-9>t9l9ll uapulrü'eÁ3rnqaqay" luozs
-I^ ]9J9uB] )IsgtII Á3a ;rau '11o1u;zo3
-ueq ]o8gssplJp^pn saJn was lgJ[o^9l
sg,//r)laqu9zs9{ 1auuo ulos9pElpr{r)
l'a sa ruaJa>Ils tqqgs9>i'uaputtu" :1r1
.,{3; ua;l9ulal I9Jt)p 'zu 11od, JaIpJoJ uIJ
-nq]-€ntr,l|pa1 9IP ps9l€q J9uE1 ITn^PI
-pual Á3a 1oqe'luaü eqszrrg4 pJ9s9le]
-Á1o1 4oÁugullnue] 41oyd9zo>1 e ueqgJ
_o) sa^9 ÁBgtruaZlj ,aq ]1o]nJ 19Ál9dla19
seule8zow Inupllp{ozs ]]ozo>I >IoJ
-ol9uIJoJaJ u uI^Ig) ,aruual8atu 1]aIIaT
le]n r,lzssoq uoÁ3eu upquozp 8ppv
-sau uaq-1€9 l ] aza>IalnÁS ;'ib"jÍ'7ái
uaqJuaD ro19>1rp9rd ]]aI ln)I9u as9z39n
-1a er391oa1 y
,1Áugruopn13oíu plloJo{
-eÁ3 uau eq os'zu31,]19 l]9z9>I {oÁuozs
-tn l8BÁuB du9,1azs uasalzsp uaq9lal9
, I
zsg3g,9J llo1uozso{ ruau 39s3epze3
e ep'ueq-g€g1 qzaazs8aur sr tlJol{op
e'1o1ezo1o; soÁuguropn1 qqese8eu8a1
e nuI^I9),aqlI9^
ulau uBguoZB al3IlP uIAnpJ pJeJ9D
,I9Js9l!s
-opgureÁlgd e 1u9lraqua 11al3au r9u
p]JJ -
,,]ptule.,{u9ulnue1 uusselÁ1o; uas
-a89snq'anpalsaurlapa8ua 1euur9de
Á3oq'$alla{ ulgupg{Ig)Ja Eqou'tulnu
-pl ula]pza1 1o3o[ s9'19;>1oÁu9wlnup]
l"uqgzoíl! p ]lo]!l9zsla Á8oq'e1o zp ]Io^
zg,al]I^ pJpsplelzoJpn8au >1au9Áu9u
-al9n 39sÁu9rüal E za'19íloro>1eÁ8 4r4e
'1e4oze rzsa1 938epze8 Áugrssopn18oí
e Á8oq'8au a11911 Á34 uglnrur'qqgs9>I
ap /lu9zs u"r9r391oal u ugde a^pza{]gl
-tuoJo?plawJa{g]TíetF@auÍg oq
'l1on g1enuPnlrTü-í5§r J9Lu Jo{{p
]]oloq'elde1 8l-Eegt uazs98a 1alazu9d
,la^aul9 alprradsg,p saIJEtI) € uI^I9x
V
qq9s9{ Ell9uzs€q uauul'11ozullllgzs
,zoy
I9J9í9F9q9ld alpnadsg 1lÁ8a zy
-s9lnupl p l)au 7lazJazs 1uleulBpB4pí
;elugzd'
1zgqdP5lueqgrol1auraÁ8lúW
uryÁlgd lded 3a1l1apara BídB ze 1ueaf
,l]al
-aza zaq9s9zo1lo{l9zs r9dsB zglq e Blp
^
-ad qq9ln /lla]Ia{
lsgzo>1ugrloq8atuzgT
qq9la eíp9uqa19 1au939salal auloluv -
aJ9uIoJo Á8eu 19119 uaqrüazs IEJJol9uI
-JoJaJ e - Jo>IIuIB t9lsgtuÁ3a Ia {elpp)
-pzs Luas Jo>plp 8q^1 ,"I uacuuaD llo^ Bs
-J9]p{unu sa89srLq JuozsIA asJJo }}Aau
auolrrv 'al;a8apua uo.{8eu ruau qqgs
-9>I
llagtzs'l9ro>11arurar(9,ueqlelosl
-de1 rqqalazo{ llo^ Ia^9J9^IJ 4t,{Ba ze
{psJ uI^I9)'uequoze >IIzslgI Á36-Zoq
-z9@t:duze
u_qn€I_pIBt{etÁ@
]l9u upqpglesr Á3eu Jo]9uIJoJaJ lqqgs
-9{ V ,]a{9 {9]lovuJ9z!' 9Zo{ lPs9llllq
-plou soJ9^ e s9 'uequoÁop uua; >Ipuol
-re1 19pe3o; lalnzs.,(8eu ru.ÁuB ul^Ig)
,]19í
lgqp9lesl qqoí 1anrtuup,r 'sa.,(8
-a{ s911on d9zs uoÁ8Bu.,(8oq'efure1 1ze
Áu_etuoÁ8eq p IgJDIE 'ouerg a1 auuea{
'u[Áuy,llo{pl l9ulslgqÁ8eu solele1 Á3a
u9[apt psgpolz9]Je; rszrrgd,)sla ul^1e)
íst 1asanpwz9{ )tl}}19z9{ {p1lo^ ap
'1a1 pa>lzs9n?, yg4lol 9"Io: _r!jg9g!tpl
*p?zswozs V-T. ráT9. IrTio^-tüéü-ü utueJ
,a]Iaza{
V 1a>laÁ8n tBgsepzu8 p Jo{as9l
-alnzs ueaf 'ueq1 osgpzyq8alJJ 9z9,q
-uglnl papalÁua19^al InJo{ ueleldg>1
IuB]lo ze'urlne3 pJpJ9D'eídy,u9-61
snII}í,609l l]a]allzs upqpglpsJ 9II9 Iaz
-o{ zotlzgt{Á8a solelentq e 'uequoÁop
'za^au 1eusoug{ uI^Ig) nlaÁuzo1 reÁB
-pul B l11e'urnne3 Á8en urnle3 ueaf
,//uIpJ P}
-Z9lqnr l9Iuie^Iq 9]I9luaJ]alalzsll {au9{
-guJ!t{ 'nuugí.v?lozs urnr198ue^a ze s9

e il919{ lo89Sl9JBq ilo ,]uaul
Pq9Je^pn IJpJau ]l8JPIAtr IPJJp^pN aJ9pI
Á3a uaq-7g9l uI^I9) ,Áuguasa sgllualaí
ueso39s191 ruau upquoze uaq93aÁu91
,s
n1l1uetuor Á3a azan' 1 1
iii.Jo};"i§u.
-.{ua>l9na1 IJo]gruJoJaJ 8au elzorgleq
]lI ulau B8Bur 9'{Izs19I Á3n,1o>1ezsgpr
zu pa 3e197n alza^au {au9rapl s9]az 9uI
-vzse s9 8gsllnuonuzssl^ e sl39y1 ,119l1a
IPSJ9} p alglaq Ia llopuotu la{a]alzs9J
uI^Ig) í1lop9IaIJ9 I9IJJ oq nl q su1 ze' ryul
Á8Bu B Jo))V ,In^}{_uosoJ9l p azsso
>1a1loí ueq1o1l1'>1alla3l9zsaq 19rloHlop
,l§Jg)í^uI^I9> pI
!>íta-l lln{pl! Jgl.Pl
uaq-algqlnoHuy Á8oq'sl ze ÁH9ueÁHn
,l1on
1aun1 J9ü-p9z6aq b191-do3 y
,svzol|9^ sII9)rp€J P l9qa1 lu9]Jo]]]9)Ia
gffi sr.,{8en !1ele Ia^9 lruala.{8a ro1
-IIuBIEA,,,{nla^ ulelzo>1p18oJ uaqqas
-a]alnlal lp{los ugln {aza luloÁugur
-[nup] 48allaí sgul B eqqu uasaíla] wpl
-Á8eq wau Jgq s '",uaqlaÁ8n uaÁlr 11on
Áu9ura>1 ueso39s141 1sad94 zot{tüoJ
-o>1 e Álaue']atua^)zs alla1l.razs,{u91 ar
-89ssaurlapa8ua s9 ulzgBlalua] sI lass9J
-913aur uaIa]JItI Á3a '1gqrgsrou Ál9ul
ua,(1luelen ]ultu uprruo tua8ua luzrlt{
-EzssIA ]Io^ z9qau ua8l Á8oq 'zoq>lgu
-oquq elérdgd é ngzu s91o>1 s9ra .,{1o
uaqlapza)í tgquJg""' :u9tuJoJuaÁIl,u!
19lr-,,s9,r9l3aur ualalrtq" uI^I9) e3e6
jl3íjJ"
1
u s gur-' a Á3 ",n,, o,, Ifir.".!T|
" ,]]o1
,,8aru 11alalIaIz!" 9lulJazs azQB a6l
-'e8l1eq 19r391oatr uar-ualaÁ8a zu 8rcpl
Á3a urnp;4 ar9s9zaÁu9ulapza1 {aüDI€
'snuelant16 9l!pJoJpIIqIq's9pnl Á8Bu B
Á31 ,sr >Ios9]pq ]]azalal9]Ia; sgtu 1aulad
-aíazsueq>lozíurlal9 zV,1alaua>I 9slo1n
zB €]]o]lsBlnpzssl^ Jo{pl9lpq']puretu
uoql]o 3r39n qe'8rpad u[hvqqqasgpl
-8aj,49ssaulal aqpl.o.J l1aluazs8au,{8oq
'turgla E]pnl 8rle pglesr e !1eq8aur
uaq-Iggl Jolltup íle339s9leq :zgyÁBa
zp llnJa{ aq19lualla srueÁ8n BídB urn
-l9) ,{Izsal eqz9q T9II}ZS B ]aTalapza{
p )íI{P'1euuun ,Iul9lpp qqazaqau J9ru
Ig]snuZIJIIo]pT lptugJ P ]9sp{BpJoJIa
'1 s 9z o 119 n p s taQ $]essnű-ur z p u e; sa1 o r
e azs§§ffiPPü6j-a^pza) 191 1uodglpt ze
0€
s9ln{auau p'u9-I raqtua,tou ,0€9I uop
-9w 9l'qlp| g urWJvZ" nn'IÍJ}frilÜ
Iulplzo]I9^ 11on ualalÁu9>1 ue9pue119 8r"
-T?9l pípl\I,lln{auaru aq-aurqlno8uy
ul^I_p) 'aqlasug do3 ,11nra1 eqlueÁ8
sI ul^lg)' aígzlazs ]lazalal9][a; 8anozs
p ]ulrü ']Io^ 1lopruzg4 e8gslgJpq uI^
-I9) s9 do3 3rpad la^Ihtr,lppuI9] s9lnp
-|z|al IsgIJo ,1unÁ8en ralau.ra,,{8 uals1
Á8oq'>1nzs'sltl s9 {ní]J98aur ;utrazsrur
'zu a8a Áu91 uugzoI!! Áu9lzsara1 p :ruIpl
-8o;azsso 1aqa1 Á3; ]9s9za>Iau9 +zs_soH
,11ozo>11elrÁu uaqulallazs
1unr193ena
p
IgJs9za]9I lJaqrua ze'19lg[19l sglnupl
s9'1a1 11ad9I ualla as9zallapuaJPJ}ZuaJ
I989IIo{ uaqqg,pluppuoul lap9zsaq
l]r)Ia l€Jgup1 uralaÁ8a zp llalla{ - lton
-a p TqaJE J 1tzu! J lyag 9Áb a -TPl9 !u}?9]9JP
giilíU43-193Pss] P lTo^
!]Qz_o_{ {a{aurB '
uauIasa
-üJifr lp: 1i3ru61 ru.rie,re51-"effil9r
-1@,s9ln{auaulp
]] 9pgpzaT ueq-€€gl uaq9]al9
"]#i*"
{a]In{auau 9zloqsl uaqqo] I9,Ia {_aj9z
-gplnsu9lsalord e qq9s9{ ueuuo .,{3or1
'Áu91 arlasauapulru zV,lgIJ9>Ilp9Jd
,ltuallazs tunr198ue^a Jozsr)la llop
-uoul uaq-sa3rnog ]ulJazs ÁuguoÁ8
-pq V ,9Ia llopp ]9{IJo]aJ s9 'rule8lpg
]Je>IB lJozssa;ord sar;q Á3a 1oqe 'st ar
-uralaÁ8a t-sa8rnoq p lualu]9'upq-€ggl
'aJgp} Á3g ,l]gtg>t 1e>1o39str9req soJozs
'11ozuln l€{os uI^I9> I9q-sue9lJo
,\lZu,|JJIYZS
algl sI ezíe4a19 gsla uI^I9x ,leu_eípgln
uI^I9) 8au >1911o;zse|g^ 19 1arlua8 e
píBur'ttal efigreq s9 aí9l1;8as qqgppppo
,Iaz
-8a1 >1rÁ8a uI^I9) qq9s9>I azQB ao
-azQg ap aJopo9qJ sa^9 JuaII)í Jo{)p
zu' 1i,ryí4glpso] zso) >1rÁ3a rozssalord
B ]]apa{Jau]st3au s9 !1o1eq;leq IgDIos
-9]IuPl IJaq|nI p /lg]JPurIoM Jolt{JIaI^
'I9] JozssaJord >1rÁ3a zu ÁBorq'1_o_qg[1 uod
d -ulazs Talqq9s9{ e qqpsoluoJ 8qu u_BI
-pl ao ,sr uaq9s9p9l[a; rurallazs utll9x
ek terén rendkívül tevékeny felséges
asszonnyal, és találkozott a világ elő-
kelőivel. Igy ő lett az egyetlen reformá-
tor, aki igazi ví|ágfiként tudott érint-
kezni a legnagyobb földi hatalmassá-
gokkal is. Könnyedén írta például VI.
I]duárd angol királynak: -Nagy dolog
királynak lenni, nagy különösen az
olyan országban, mint Felségedé, de én
abban a meggyőződésben vagyok,
hogy Felséged még ennél is nagyobb
kegyelemnek tarLla.azt, hogy keresz-
tén}. Felségedet az Ur megbecsülhetet-
len kiváltságban részesítette... hálával
tartozik, kötelessége serényen azon
munkálkodni, hogy oLt az Urnak szol-
gáljanak...". Vugy megdorgálta XII. La-
jos francia.király leányát, a ferrarai her-
cegnőt: ,,On hibázott, megsértette az
Istent" - írta neki. Olyan hangot ütött
meg az előkelőségekhez közvetlenül
írt levelekben, amilyent mások csak
prédikációkban vagy értekezésekben
használtak.
Kálvin rendszerint közvetlen vol|
közvetlenül támadt ellenfeleire is. A
neraci tartózkodás után,.1535-ben kö-
vetkezett egy ilyen eset. Akkor még
senki nem sejthette, a dolognak milyen
rémesen komoly kimenetele lesz. Az
viszont kiderült, hogy Kálvin akkor
már reformátornak tekintette magát.
Vjtá& hívta ki Miclael Servetust, az
Táhó[ - a Szenthárom-
".tit.nnarus
ság létezéSétfágadók - legismertebb
teoretikusát. Servetus azonbá_nnem ie-
Ient mE$-a megbaszéTi-idOben és Ée-
lyen. T(álvin dühöngött. Azt hangoz-
tatta, kffejezetten a vita kedvéért,ment
élete kockáztatásáva| a protestánsok
ellen felheccelt párizsba. A szembenál-
lás a két teológus levelezésével folyta-
tódott. 1553-ban következett a rettene-
tes befejezés. katolikusbí-
róság halálos í mene-
kül t.'Ott X-''-atvin ellenf eléinek iámoga-
tásárá számiMa, még a templombi is
elment. A hűséges barát, de Böze sze-
rint maga (álvin iqnerte fel, mások azt
állítiák, a h ívekje},entették nek§erve-
tu 9
j_e!enl,é y áro s i ha tós á gn ak
vin titkára, de la Fontaine tett feljelen-
tést, és végig ő képviselte az eretnekség
vádját Servetus ellen. A titkár szerepé-
ről Kálvin í gy ír t:,,,..az éttbuzdításom-
ra tette".
1553. augusztus ]"3-án elfogták és ok-
tóber 27 -én kivégezték Servetust. Köz-
ben szörnyű körülmények között tar-
tották a szerencsétlen, beteg embert,
aki a sok tárgyaláson alig tudott megje-
lenni. Végül, még az ítéletkimondása
előtt, véleményt kértek a berni, abáze-
li, a zürichi és a schafíhauseni lelké-
szektől, Miután ők is eretneknek nyil-
vánították a vádlottat, megszületeÍt a
döntés: a város mezejére viszik, és ott
könyveiveI együtt elevenen elégetik,
Kálvin pallos általi halálra kívánta
változtatni azité|etet, ez azonban nem
sikerült. Servetust megégették.Már a
kortársak közül is nagyon sokan felhá-
borodtak, így Kálvin védekező írást fo-
galmazására kényszerült. A tiszta ta-
nok megőrzésének kötelességére hi-
vatkozott. Ezt nem is vonta kétségbe
senki. A módszer azonban mind a kor-
társak, mind az utókor szemében meg-
engedhetetlen volt. Kálvin védelmezői
mentségként a kor kegyetlenségére
hivatkoznak. Európa-szerte akkortájt
valóban sok helyütt lángoltak a mág-
lyák a protestánsok alatt. Kálvin az
ellenség fegyverét használta, de lelki-
ismereti ügyben az llyen durva erő-
szak alkalmazása semmivel sem ma-
gy arázhatő. Az evangélium üzenetét
hirdető reformátornál különösen
nem aZ.
A történetírás azonban nem ítélő-
szék. A tényeket !árgyilagosan kell tu-
domásul vennie. |gy azt is, hogy a tör-
ténelem szereplőinek cselekedeteit
gyakran nem tudja megérteni.
A servetus-üsv ideién kálvin már
i gen széfes-kBrb?fris Úrt személ y isé g
volt. 1536-ban megjelent az Inslittttio
éIöbb latinul, majd franciául, és szület-
tek vátozatai is. A reformátor szerint a
mű kettős célt szolgált. Elsősorban a hí-
veknek szólt. Kálvin ,,a tanulás mód-
Kál- ját" kívánta ,,az egyigyúnek, vagyis a
31
 Z€
,]E) s9'1etuteÁugtulnlr€] rulelÁ1o; ruoJe>Ip
- a§la)ílal 191azJa,{19zsan e - IaZzE
-erup] ] o zp Iua]]J9l Bzssr,rcJ-pr9s,r>l8au uopeqpzs s9 up]Inuonpzssll uraueq'tu
'a>lodsnd
a..,
zvuÁ8a
l
r39,r
i
u 'snlalope5 -IEII_e^ 1a39s11o1o1 ILuwas )oJp)p tuau
,]az^Iaq P uaqzo) uaqJuaD Á8oq 'e11o11eq3aur lo1tuu" :e]JIa[ uIA
]]ozo,119^
,]]9291 -p; ue,{8ol{V ,l]opotuuÁ1o; sr z.o.:qz9:4-
{níal]a{ H 1In>I
-up 39sl9rpq alulzsr) sa 'puuolqlue1 -Zsa qqasgJa u_PlZV ,]J99s9pPJeru Jo}9ru
-aW ]1apa{rar.usl8atu'uuq;rn;luurg -JoJaJ e 11o3roÁuo) 1ul^l9) a]InsJaq
'ualrÁ3a zv ,s| e.rsgleÁ8rg1 rel391oa1 B,rÁ3eu ua8r l>1e '1areg ,]1on uuplÁuozlq
qqgl ]ut^t9)3au 191n;q 19q3-rnoqsur15 93391a lluapunu 39ru 1uozsrl a^]uDlal
,lIp{lpqrd uaq9]aza{alnÁ3 {osu9] 1alaÁu9urzal]ano{ E ' ,,IuIg Jp{p lulJazs
-sa1o,rd 11n4auaul upo ze s9'uuqgíg1o1sr unr198ue,ta ze" ÁBolq'ÁBry unlgzs 1un
saJlq uIJn]S sauueqof 11o]!ul?l ]]o ,]uatu -Ie^ezs nÁuongz,{Baí e !1o1uop ueqsní
eq8rnoqsur15 píeur 'aqlaspg qq9la -9tu )BSJ SJ9uP] V ,uaCUuaD ]]opo{IPJn
uI^I9)'aqlaluqlnpaN IaJI?c,ltareg Iu^ezJnz uadda ugre.,(u 9€9I ,]B{ní
59 ]uI^T€ ,lI9)IasI^o9{
\I 'ltolastndax pual
nuar lz9t{^tsa
tzBuÁ8a -1rodos'5
]uI^I9)'1r9l1asrnd91
sa ]uI^I9) 1"..19r, 1rq9lruoJ
"rr1
19trr",r"ű/{p]zo{]gJeqazsso
s9
59 ü9II^ íryzepqsor7rt€efio]F]Dl
r391rn v,Zelgqso P]]O]F]DI - a^ -9r{ )Ias9Jarusr Á8oq
-I9 IeuLuoIB]Pq Ig)ZaAJazszgq.,(8a 11o1ul ,{34 8rpad u9uroÁu s9zo>Il9lel so-9€9T
:]n!I)au
1 n{ r4au u€ l.;req-s
q-sapllJV
1
d 13 l Jv ZB r"sJglJu] soJ9^
zu - BsJ9upl soJg^ zV ,IpuuI^Ip)
Tpllo^ uaq89slararu
ryalj,11aza>I1a^g{ lI?InpJoJ 9l1zsad9>1 -st ua39,r JpuI ]aJI^ aJJaId 'aí9l113as s9 6
-Ia píe111'q
-ta Á3a p[eT^-I sp]zsopJosJpl.Jn
TnJox s9
'§ IaJg{ ,>IauJa]sau
IaJBc aulnpllrng'leuro19'>1
ZE >Ie].lq\: -Ip9Jd e )Igzs s9 'al.raursrlal I)€1e^ upq
lza u -9pe3o1 r;ua8 pazurlJ zaq?Opaw € Jo{
-Ip^]Iq aT9rscD[qpTliüá8 s9'1l9,z
uapulru s9,]IoZ
IJuats uapunu -ttue '1;o1.1u1 91a1 8rnoqspJ]S llpzsaJa)í
-9) lS9IIe^]rq u939n xaunne-'fi67Br.u uaFuaD'uol;t 9l1nra),]I${auatu uadd9
-ibiloi{]E Iry kaóq 1einaueq sI Jo)pIV ,Ipuul^Igx ]u9lJgl sr Áu9urasa
B]TiTöFö-ffil ] BI [u e uasouol n),1 93cr"u soluoJ ua3r sgtu upq-g€gl 4escueÁ8n
IulaA9Ie elu9^!) I)uapultu ulau InZo>I
>1org3lod e ap 'ueÁ8n clpe8o;1a srgu uau 14uas aqos 89u pt).fruo1 qqotpuű'!'!
-p] V ,]Inzs ]a>Ia]9]ualla Jo.zsg|a 11aÁlaq '1a744o1o7soda
p4q lu9]11
uole8nÁu uequozp pz Álgqezs í4 zy fi8au za 4a,zfruo4luazs zv"
-de>1 sr |azza esulz"",r"''Jl'rJ;X','J:. ;; E1]ol}pJoJ Á3J 1raqly J9uIoI^ ,r.r"rj"'
uI^I9) ,19]9II{ gzlazs Ip9IP^ € T9lpn} ,,,walad ullnu apJas olqtl alaladad ung
'1egqe11o1e^Paq p sr.,(3Bn'tluaputtu aq sallat1l alod
,9Ia sJ9up] e
1911alzsafua] >íos9tu la^9s9l -wa] uslttlJ pod sust1o1sody nlaal4"
-aza^ Jalsau IaJEd s9'>19pa8alua 1u9>í :11ozulu7u3o1 t{8y
-sapqtv,1opzÁlgqezs gzoJv]eq8au ,|oJol]n]t]sul ze e[uoqo
I_€d sp)Jpg IJnqJ
19[puar ír, lntq zu ul1ollll9azsso l]pIE ]íü., p' roiill p_b-l d' r" Kaóű,{3a e jl 9 íaq
deugq,(.r9.{pN,11apa>lÁua19^al lolos 1o391rn sn]gtuJoJal IJo>pIp zs93a zu ap
uI^I9> ]uoZsIA uaqJ9I9q V ,//PIJuPJJ '8aur ;ualaí qq9s9>I pn9í 1usr 1nreÁ3e7,q
e zu" ;eJelsII p IaJ u11,1 ,{B,1 '8aul a;zaÁ3 ,{9ll01!pJoJa1 ar9nlaÁu qqgl8al edgrng
-a[ was ]9^au e 39u 9IasI^]zsI] IsoJg^ '11o1ere 1Ja>IIs Á8uu ua8r E>{unru V
,adarazs ,Í3eu
9Ie}nH 1939s9puer9Í y ,lpe"t
1IoA luau alulala upsolple^IH -IaJ9uIsJag upsol'zplp,(8 s9 uepluiíiÜ
-plu uI^[9) ,lloteq as9tra3a.,{ual {ol9 -zssoJ {glpsJ uallT.tL{ s9 zsouo8 a ]a>II>Ip
zy ,,,1sglu8orupt s9 1a39s1;3as p ruop '>1oze >1euellp^ ]allq uaÁlrw 'lolaJaq
-u8el8atu s9 ruozop9z4q uaq89s>Inzs -wr.a zu esselzol9íg; ,,{3oq" 'ueqgíguro;
Á8eu Álr eq'uourle8nÁu 11o1;q9 uIBIp]I9 ,,alslan.Áug{ sl{" 3alrlapara lanrltu
zp s9 uoulluÁueulnuel zsal p>Il9 ua]sl Á8Bu B 3aru allalualaí 1r9zy ,llozo)]p^
Á8oq 'ugnpuotu 'trpeleJ pJ>1olg '^Á8atu -lr{ aJs9zopln Zp ]]ns9]Atr ,uPq9zsgla ZE
Luau aJlLutuas 1ass98roÁuol r{8oq'e;191 q4 Á3y - aIaA lupp aq9la //)Euup[]ppn]
n:legerősítette közöttük a reformáció
hívéit,akik _v,isszahívták Kálvint. Ó ret-
tételekéttámasztott, majd 1541. szep-
t9mb.e1 13-án, egy keddi napon, mih-
den feltúnés néIkül visszatéit Geníbe.
A következő vasárnap felment a Szent
Péter templom szószékére, ahol min-
dig is prédikált. Ott íolytatta azigema-
Fy ar ázatot, ahol kiu tasításakor kény te-
len volt abbahagyni.
A küIső nyugalom ekkor, 1541 őszén
köszöntött Kálvinra. Nem sokkal ko-
rábban, az előző évben nősült meg,
iigyhogy feleségével,Idelette de BurÓ-
rel és az asszonv e|őző házassásából
"rülete_t!_@szu
Genfbe. Itt a Szent Péter templomhoz
közeli házbankapott tágas lakást, A ta-
nács korábban eIlenséges magatartása
most megváIlozott: nap.v sondosko-
dással vetiok őt körül. MEá íúsanszor-
mézett köpenyt is kapoÜ az uraktól.
Több bará§a ki;ltözoLt utána a városba,
akik a segítői lettek. Kirándulgattak a
környékre, egymás lakásában téttek lá-
togatást.
Idelette, a feleség, jól beleilleszkedett
Kálvin társaságába. Ugy tűnik, szeret-
[ék egymást, mert Kálvin több aiárrlko-
zókőzül választotta ki a felesé§ét, aki
egy szektás prédikátor özvegye volt.
Minthogy a réíormátor szinte Íitózott a
hitben vele nem egyezőktől, nyilván
azért tette túl magái Idelette kórábbi
felfogásán, mert vonzódott az asz-
szonyhoz, Békébcn*esnyugalomban
éltek együtt. Csak az volÍ abaj, hogy
mindketten sokat betegesked tek. Ká[-
vint gyötrő íejfájások kínozták; hogy
ennek elejét vegye, $yakran nem eveTÍ.
Kellemetlen tünetektől kísértvesebaj-
ban szenvedett, nehezen mozgott, neín
tudott aludni. Az asszony bétegségé-
nek természetét nem ismeriük, dé K;l-
vin gyakran számolt be p,vensélkedé-
sérőrá barátainak. két híívaízületett
gyeiT9L után egy kisfiuk néhány na-
pig élt 1,542nyarán.
A nyugalmas, de szomorú házasság
még hét esztendőn át tartott. 1549-bei
Idelette meghalt. Kálvint a veszteség
J.]
megrázta.,,Egész erőmmei
I^9_1y""
kell küzdenem, hogv óz a csarrás ne
törjön egészen össie1' , számolt'be fái-
dalmáról az egyikjó barátnak. Az ,,Ié-
ten adta, Isten elvette" közhely, amit
pedig a kortársai gyakran alkaláaztak,
I(álvin írásaiban ném ielent mes.
Kálvin érzelmeirőÍ - a hitBeli el-
szántúgon kívül - nagyon kevés adat
maradt. ,,Félénkés szé-mérmes", ,,bá-
tortalan, könyvekbe temetkező" em-
bernek tartotta masát. Még élete vésén
is így nyilatkozott,'amikoi p ed,ig, aZ úi
felekezet eszmei aIapjait mar Ierákta eó
az egyházszervezéé 'műve is készen
állt. Az elméIeti munkát könnyedén
végezte. Szjnte állandóan dol§ozott;
munkáit ós levelezését59 hatalmas fó-
lió kötetben adták ki.
Az egyházszerv ezés viszont nehezé-
re esett. ,,Mindig szenvedtem fosyaté-
kosságaim miatt" - vallotta belirlem
tudott az enrberekhez könnyedén kö-
zeledni. Ingerlékeny volt, a barát, de
Béze szerint heves é-s a kelleténéltürel-
metlenebb. Mégis nagy hatással volt a
környezetére.-GenÍ6en az i550-es
évektől _kezdve nagyjából az törlént,
amit KáIvin akart, s ő a városnak igen
szigorú rendet szabott. MeghatározTa a
hatóság kötelességeit:,,...legyenek a
vallás védeI mezői,hem olyari értelem-
Ful, !,ogy a hitre kényszeiítika vona-
]<od9kaJ, hanem hogy-ki ne űzzék terü-
Ietükről Krisztust, ákinek a keevelmé-
ből uralkodnak". Ha azonban "kbt"l"r-
ségeiket nem teIjesítik, vagy egyenesen
hatalmaskodnak, a nép vÍÍasáiott kép-
viselői jogosultak a..u, hogy ellenáIli'a-
nak, kálvin társadalmi tanitásában az
eIlenállás.joga nagy hangsúlyt kapott.
A gyülekezeten belÜl a',,vének",
yagy gQrög nevük szerint presbiterek
képviseltéka hívek akaratát. Kálvin
idejében Geníben a tanács rendelte ki
őket, és kálvin szerint azvolt a felada-
tuk, hogy ,,ha valamiféle dorgálásra
való, súlyos vétket észlelnek, kőzöliék
a lelkipásztorral, aki aztán, bárki'le-
gyen i9 a búnös, megintse és testvéri
szavakkal buzdítsa á megjavulásra".
 v€
-a] pqJ!: ualalpi XSoq 11o^*Xf9ffi
-}{ gqón ,lla^lLl aJ>IoJo 1a ulÁ8eq uaq
-puasJ Á8eu'ueqluln3ueq soluzglv,ag
B1]oIIu^ - //{olouzopJoq l]allal 1euo8
-,9s9lreÁ3 rlos" ,"I el,r; - ,,4oÁ3en.,(ugw
-]uaJa] ]1nrouoÁ51 " :193e,lt a]]atul{a]
1eug3lozs_qe@
,IuB]JP]Eatu
ls9zl9 ZE 7Za u9H9^ a]aIE
upq{os9]JPlpual s9 uPq{oS9IIP§Iq e]
-sIuI^IP{ Iqqgs9{ V ,la{a^!Ll B )9Í]E]zo)
-u9Jloq8au s9 alualsl {Puzoq 1uaÁ3
-9zs {I{p ',,]elouelle]I9tu' e 19qz9qÁBa
ze 1gQuylgzr>1 Á8oq 'paí.rat 8ppo gtr
-Ip]pt{ )azs9>IIaI B lulJazslru 'st 1zu Lő1
,p]J!a[ ueso8g1rn
]zapulru uuqla>1 {ua8
,I9,19laza{alnÁ3 >19,1,;q e
V 198eu efizse1
-g^Ia s9 8aur qan ]sn]zslJ) snz9{ ze
'tzsal urau DIu lJaru'rulu8lpq ila>I la1o
,119l1a 391r,r e 1uzgq,ÁBa ze 8atu >1n!'s
-a]sal )oJolzsgdqla1 u lulJazs uI^I9x
-uaJ'lgsg]Iu ul r zeonro*r"rll"í;]JiB
n
-IIpq l9qpí9zs >1ázs9l1a1 e uequroldura;
e {a^Jri y ,l}.uz9leÁ8Bul en;e8ren
-esa ",1oÁu{el p lunu" ]aqal tuau ,,lsgJl
ze" t{Bolq 'elrla1 uuso391r6 ,sI uaqtuazs
Ianlas9pa^9l,,{elí|qI{ 1oqlun1o 1gíes
v" 39vl llo^9 l9]]apza) ]9S ,l|adarazs
tuau pr{os upqlps9lIupl ul^I9) aígurzsa
IJaqlnI 8gsded sauralaÁ8a zu slÁBe,t
'eBoí >1eu91 ezg rc í8u:ulpllqlq )a^FI V
-aaular9tala zp >lpupuzr^ n rr".rl|#SX
-93a - upq9tpll9 l9ula]aza^JazszgyÁBa
BI^9uIpuD{S Ingpl9d írfu - uaqlaza{
-alnÁ3 sn]9uIJoJaJ {os upquozu p]B[Jo{
-uÁB s9zapl9{T{ V ,IuJatusIIaJ u9íala3a1
sgpgza^Jazs E ]Ia^!LI lFI í4 zB na]aqal
Á3t,,,tn{tqu a]aJatusl {pu9un]uarüpp
-uá; esg1l9n8aru 1groslenr4 uaÁ8a,r au
l>1uas Á8oq 'a;39,1,e 'IqrqllLl e8eu e 1r1
-uapul tu 9puazapJ9lr>l'esgle3o1913au
\ez7u, p 8au >Ipíuqlrgl aluan9 Á8oq
'>1n;zorgleqla'39sÁu9lzsaJa{ B lul'{9í
-pnl ruas uall9ulal 9)t)t9u s9 9)>IPIJJ9J
,{8oq'erlÁuueÁ8n'ueq>lnro41aurraÁ8
{ello]Ilrpl urau lp)B>Ios u9íapl uJe^uz
-luzB9sudgd e Á3oqlul141" :;alazÁlaq u
alzoJ{ru ueso8gpn s9za>Ilapual llozuul
,IaJ
1e3o1 lpllg JolguJJoJaI V llgu lu9{
-e\q zgrqÁBa sn>IlTolp{ rculgJ e Dluap
-uIuI lJatu lepula; z9qau uoÁ3eu 39ru
uPq9Jo{ uI^I9> 'uaq9pl gslPZY ,]Io^ as
-9]a^9>l >IouE] l]alapJILI 1u119 zgyÁBa ze
s9 ] aI9 saua] sL"
"'u:;,:51§iLT"$iHJ,.
{alpg>lDtII lpsn]9J]zsl8etu >1a89sÁlaq
saÁ8a ze 8rglos uoÁ8Bu truozstn uo8
-gzslo rc ÁBu141'1alarallq99Jd l]olzspl9^
uaq
uaq-999l J9uI alaza)íaln^ö
Á8 ryÁ3a szlr7á
{I^öa sz!I9á
,{g]de{
,{9]dP{ uag
lulJazspual uaq
Pss9]ZspI9^ - ]ulJazspual
Ipssglzsulgl
-)alaza{alnÁ8 snlguroJal p sa qqgs9T
- luoZsIA l€{n[PlP^lH ,]ppJEuI p]ppp
-1a; sa8aÁu9l {aJa]Iqsard B st 8tputtu
uq]zu Bs9]Jp]uual ualaÁ3a;zgrqíBa zy
 DAVID FEREI{C
1520?-1579

A reformációt hosszú, krisztus földi gos: 1,567 -ben jelen t me g a Röz, i d m a gv a-

királyságáh oz v ezető folyamatnak lát-
ta. A nagy művet Isten akaratából Lu-
ther Márton csak elkezdte, írta Dávid
Ferenc legnagyobb hatású munkájá-
ban, a Röztid magqarázatban. Az Ur
,,nem a derék fondamentumot, hanem
csak a hitnek gyümölcsét akará őáltala
megtisztítani", vagyis a munka folyta-
tása, asátan birodalmának lerombólá-
sa az utána következőkre maradt. Egy
másik helyen szép hasonlattal má-
gyarázta meg Isten eljárásának okát:
,,Ha szemeink előtt a nagy sötétség
rázat. A teljes cím szerint Krisztus táhí-
tása,,az ő mennyei szent Atyjáról és ő
magáról és a szónt Lélekről"/. Márpe-
dig a ,,fondamenLum", vagyis az alap
krisztus és tanításainak tis2ta meeid-
merése. Ez v ezet ki a,, zűr zav arből'".
A reformáció kiteljesítése céljából
megírt munkában Dávid Ferenc aztíej-
tette ki, hogy Krisztus az Atya fia, akit

RÖVID
után a7,evangélium teljes fénye egy-
szerre fölgyúlt volna, a tömérdek úi-
lágosság talán látásunktól fosztott GYARAzÁT MlKEPPEN
MA.
volna meg." l6^z lsTEN.
ÁNTlcHRlsTv§,^2 rrlo ^z
tit_vrro íVDoMlNT tloM^ttort
Dávid Ferenc a Röztid magyarázatbart totrlEr l6r tl lrvl rz3lri,l<inccrhr|rtr.
hiturn minkcr, mikcpJltn .pl1.1lc nrr8.z
a Luther után következőkkőzött Me- óm(rrnitrticnt Attlrrol, tri,nrr6r-
lanchtont, Zwing|it, Kálvint, a,,helvé-
":,,erpg:ri;ffi
rol,cr j lcnr Lcltkról l.izonlor

ciabeliek"-et említette, valamint utalt a

reformáció és a csehek, azazHusz taní-
tásainak kapcsolatára. Az áttörést, az
''(mTh'*'
,,Antikrisztus minden bálványinak" ^"_ ? J.,l L. r,r.
Icnti-/
,

ofu rY
eő k 4e ftgc d n ty t*
ierombolását és a tanításbeli ,,zűrza-
;,

rd mcgn;ngl,!ak*
var" feloldását a,,mostani idóben" ,J- §rcnt-Ábrah|mi,lli* a
várta. Dávid Ferenc a korabeli hiedel-
ExPREJ5rM ALBAE IvLí^B
meknek megfelelően ].570-re tette Ba- pcr Typogrrphrm Rc3ium Rrphrclcm 7a
bilon leomlását, vagyis a sátáni uralom
végét.A számmisztikával azonban sa- 0
Hoflltrlt<tum, Anno
ú. ó.'' i;i,lii""
Chriíli /\'
(;i '
ját múvéremutatott, mint areformáció 3*:Y*-* l!,^.,^ a.§tr*§
7p,, ^i§i.: ;;l; "t "E ; il :
i:+?
c .
beteljesítőjére. 151 7-he z, a kezdeti idő-
tt t:'p" x.* áh
^,

ponthoz ötvenet kell hozzáadni, állí- {,b ""

totta, és ez ,,teszen 1567 esztendőt, ki-

ben mostan vagyunk. Mindezeknek
penig az végébenhét szám vagyon/
mely mindenkor szent volt." Nyiltan
nerri mondta ki, de azősszeíüggéó vilá- DÁVID FERENC VITAIRATÁNAK CíMLAPJA

35
 9€
/uual
]JauI lII9 ruau ug^IlÁu 'esvzoLv1
a,rÁlaq ual]aJausl sJ9]sBzgt{ e '1o 1;o1
-e;zo8ueq ueqqerleÁ88a1 y,IuIo>Iop
-ur ]o{9pu9zs Is9l9^ e a39sala; e ,(8Bn
JuaJac pl^9cl sa.,{191uqa1 In^!{puaJ
J9_tü Jo>I{p zE qpn1 lpuo>Io uaÁlltu
Á3oq'uallalaqlazd9l1a a]uIzS,8atu ]la]
-aqu9]J91 sI ulau 1arr9razs9Í')9]puoLuDI
}s9I9^ p EAzo{JpAIq aJIuIp'3o1op uu,{1o
ueqgípglesJ >Iazs9)Ia-l,la{alal9lIaJ
u 491zoÁl9qezs u€nJo8rzs uo,,(8eu ap
!gsgluoqla1 Bgssuzg,4 B ur;,{8n >í9lpa8
-ua8atu )alaza>IaIaJ lInlpIpI)í I9q9IJ9uI
-JoJaJ E 1JaIAJ ,Ia ]I9^ urau sgu rlues uo8
-gzsrcrcÁ8p6 l[rz9)í laJaqua vgqÁ8a
puz9zs ,9I V ,9l1zsad9l1a Áu91 e zg
-p lgdsezgq e u€q-9l91 111nÁaa,19;li;
Á39u ala6 ,19lp) 19rug ,(3un qJIutl^I
gzeu]Jvzs I9q p9lpsJsnrllrled zs7zs |J9
-szolo) e !939sala; ilpos9tu JuaJaJ pI^^
-9o Ia al]an uaqna zp upqqv ,l1eq8aur
ug1c- ZLgl1raut ';talauraÁ8 e allaqla^
-au 3r9los ruau s9']1on r(uozssu 1aÁ3ua1
')nípnl ruau ]9^au p TauDIE '>1níÁuy
,)a]]aqlaInzs uaq)a^a Se-099l ZP a§aI
-Il'InJg>l 099 t {a)íaul.raÁ8 e sr,{8en,zaq
-ír9J l.r"* ]]9Ia 8l9[ Iu){os uau 8lpad
uÁu9a1 >1rÁ3a lrez(ugullnue1 rr.uala, 3a
8aul alpza{ upq-93gl )lsgtu p 'aJtual
-aÁ3a 1,rg[urau 39r,u ueq-g191 srueÁ3n
el1 >1rÁ3E ,8au 11alaLltnsgu u9s9>{
/)Iza[al9]Ia1 ueÁ8oqe';1alalnzs
93391a
,laqqgl
inJ91 0Z9I ueq9le^ EH le>r){os
Tunpn] ulas 1gr9ípgpso 19íus pI^9C
39u 1uozsrn B[duB r""r"}Urffi;$l"g
,]Io{ol
]IeLI ]l9la 799[ Jo>IItuElp^ o
-rrq lro[eu Á8eu'u9nlaprg e 8ál;rqzso1
-en'8rpad In^pI uosoJ g n e' 1ezgysad191
-uqal upgsoJp^g zeuequozu u9dazo1
pezgzs e 'rolasalalnzs pIJ JuaJac sglar{
-al ]Io^ artÁuuaur IalJaH'4nípn1 ua51
,llozo]JP] aqq9J J9tüJ] IJ9^sZoIo) p 1u9>l
-]l9uIaJ st aJ9AIJ ]9) JuaJaJ prn9q ueÁ8
-ot{p ]ultu ']Io^ J9luI1 lulJazs 39s;ru;zs91
-EA uapultu uequozp uíde '1911a3alura
1u9l-e8ren IaIaJuaIIa sJ9]Jo),^9lq9l
-aza^ u ]]aI za }uozsln 1nre,{8eyrq ,1pln
aJ9^au]zsara1 r:íde 3u1 ryposgul B s9
'1nur;e1 ]IoA sIpI^pC snJslJupJc srÁ8Ba
íe;l9uzsuq trvluzollv 11o1;soreÁ3eru
.]I9)t
{au9^au uIlP[ uop9tu^ tJEI,Ie{oZS
-Ilqno ruau pqos uequozP ua^9u P uaza
'491n;q 4au[auaH 8alrlapara 1opt^96l
,I)
lInlplP ]lPP a]al9
JuaJac pl^9cl 19q9í,(3üu 8ásuaiapaía;
tÁl9pra zV ,]lasa aJopl tl]9[a erp93er1
rsJgqoru e 39ul 1nualatr39s19{ ap '{ní
-Jalust wau ]I9Lun]ep soluod s9]alnzs
V
,[uqgfiuodzo1 r39sepzeB s9 ruallazs
1tÁHa Bgzslo zu '4alla uoJpnszoJox
,lla]alnzs upqpPlpsJsa^ntuz9>I ZsVZs
tÁl9p;a ,,p9tu9í ,]]ozolJp] sI zal{]az
-a)alal Sn]9rüJoJaJ }}aza^au {PusnIJ9}
-uauIPJ>IpZs Jol)c ZP sa snu9Jaq]nI ]Io^
pleu !1npul I9Jsn[üzIJIIolE>I lptu9J V
,BlJopos pazsslpo IruaIIaZs Bzssor{ zot{
-)osP]rtTBl snIJ9]IuIJ]Iluu Ze ]opT^9cl
z.g,qÁBa zE sn]zslJ) lulJazs ;93'#:;
,,{u9lzsa.ra1 uapulul 1raur'uaqtrralalr9
,>1eugí9l1dep
l8pun 1rÁ3a zgqÁ8a sn
-!J9]Jun ZP {I]ullal l9 sl Ptü uaquala]Ja
I39IIA,a]]aIIaLu lpureu8ar-u uuquozp
+aZa]aIaJ ]]aza^au - {PuSnIJ9iIun qqr)S
-a>1 Á8en - TpusnIJ9]IuIJ]I]up ze'uóé97
-;ue1 1p18oJazsso uaq-l9gl ze 11ad911;r1
qq9s9>I IElTos ulau JuaJag plngq e3
-u61 ,eQol1p )al9lluazs p s9 llc e'eÁly
ze 'Á19lltazs 93uer 91uaÁ3a t'uoJ9tl
]ua]sI ÁBa ze JulJazsIur '1trol1en ]aza{al
-aJ uapulul upqgluJoJ uaÁltuepn 1tue
'1essg3o;1a1 Áu9lzsara>1 r39r e
,{9]Za^auluzzu
1II9 uaqluazs _uPqgIpA )pu
-9pe3e1 1a191 89suloJgllluazs €')Eusn
-IJ9]IuIJ]I]u€ l9S9]!uB] JuaJaJ pI^9G
,s1
>1o>191 9[uIzs sn>IIJI]Bzs
)nI9{ >IalInZs9>I ap '>I91pP})í 1ra,rÁuo1
-gz^tsaÍ )9]I^ V ,alJ9s!{ s9pgl>IapJ9
ls9lJglI€lI^ soug^pÁu 1urzgqÁBa ze s9
'uocurd E ElJplrü {a]pa{aJa^ 1oÁuozssu
'Wcln ze 19$eyo8ueq st >1a>laturaÁ8
39ur ;urrazs eltnszaí 91u3o191 1Ál9p
-rg ,{3E ,pIgJ >Ip]zoi]pll^ ]]nuapulul
{aJaqlua ze Á8oq'19llu 19zs sgzÁBaí
-IaJ >IoS ,B]lElzo{FI3o1 ua4u919 ua3r
upquozp lp)ípsJp]Jo>I e 'sgllue1 e za l|
-o^9] I9lIelplopuo8 tdeuuaputtu Jaqula
zu '9uy14
{pu]uonla In^!)pual J9uI pIAtr
,ua]sl ap']la]
9za]91 en8o; I91)o-ro r.uau
9^9sazs9J 1au989sualst e8Btu u eÁly ze
Dávid Ferenc hollétérőltermészetesen
mindenki tudott, az elvált feleség pe-
dig újból férlhez ment, és a Hertelcia-
ládtól nem messze lakott.
Ha a váláson kívül semmit nem tud-
nánk Dávid Ferencről, akkor is egyér-
telmű volna, hogy minden konvenció-
tól mentes ember volt. Az viszont bi-
zonytalan hogy születési adottságok,
vagy szokatlan hatások tették-e ilyen-
né. Jellemének íormálódó időszakaról
ugyanis igen kevés adat maradt, Első
iskoláit valószínűle g szilőv árosában
végezte, ahol több jó nevú tanintézet is
volt. Azt feltételezik, hogy ezután a
gyulafehérvári káptalan iskolájába,
vagy esetleg a brassói városi iskolába
járt. A gyulafehérvári káptalannal va-
lamilyen formában bizonyosan kap-
csolatba került; talán már fiatalon egy-
háziszolgálatba lépett. Dávid Ferenc a
reformáció tanításaival akár szü]rővá-
rosában, akár Gyulafehérváro tt megis-
merkedhetett. Kolozsváron még a
nagy hatású, de a római egyházban
megmaradt pap, Wolphgrd Adorján is
rokonszenvezett velük . O 1544 e|őtt tíz
éven át tevékenykedett ott, tisztségé- is működött, melynek akarva-akarat-
ben Helhai Gaspar követte, aki Witterrberg- lanul még Izabeila királyné vetette
ből tért haza. Heltai később Dávid só_
gora lett, úgyhogy talán közvetlenül is
pén népszerűségecsúcsán volt. Ugy
iátszik azonban, az első reformátorók
nem keltettek Dávidban különös cso-
dálatot, mert munkáiban sokszor szólt
ugyan róluk, de személyes ismeretsé-
güketnem említette.
Miután 1551-ben hazatért, több he-
lyen is volt iskolamester, illetve prédi-
kátor, így Besztercén és Szebenben.
Kolozsvárra már 1552-ben hívták, de
csak négy évvel később foglalta el ott
az elsőpapi állást. Akkor már műkö-
dött Heltai és Hoffgreff György közös
nyomdája, ami később Heltai úezetése
alaLt az ország legfontosabb könyvki-
adó műhelyévé vál| 1556-ra húsznál
több művef adott ki. Esv időben mint-
ha csak Dávid FerencTÍázikiaclója lett
volna; Dávid másutt csupán egy mun-
káját jelentette meg. Heltai Gáspár -
esetenként rövidebb vap,v hosszabb
habozás után - Dáviddal íártott feleke-
zetről felekezetre. Lutheránusként in-
dultak, de az ].560-as évek végéreaz
unitárizmu,s egyik szellemi központját
alakították ki.
Itt, Kolozsváron unitárius kollégium
meg a alap jait. Az or szággy űlés szól í-
totta íel arra, hogy létesítsen magasabb
",_

hathatott rá. De éppen így feltételezhe- szintű isko]ákat különböző városok-

tő a reformáció irányába mutató hatás ban, így Kolozsváron is, A domonko-
a gyulafehérvári káptalanban, ahon- sok elhagyott kolostorába tették át a
nan több hazaireformátor került ki. városi iskolát, és ott kezdett akadémiai
A római katolicizmustól a protes- szinten múködni. 1569 végén,vagy
tantizmushoz tett fordulat időpontját 1570 elején aztán János ZsigÁond - ai-
Dávid FerencnéI nem ismerjük. 1545 zal a céllal, hogy a tanintézetet egye-
októberében mindenesetre beiratko- temmé alakítsa - meghívta ide a-kor
zott a wittenbergi egyetemre. Akkor egyik legjelentősebb matematikusát, a
már kétségsem férhetett ahhoz, hogy filozófus Ramust. O azonban ,,a tiszta
a lutheri irányzathoz csatlakozott, vallás iránti szeretetből". ahosvan de
Aztán egy időre, 1546 végén,va1y a Böze tudósitott az esetiől, jott.
következő esztendő elején, átment az Vagyis még a távoli Franciaországba "EÍ" is
Odera melletti Frankfurtba, majd eljutott a híre Ramushoz ,ho1y Kolozs-
1548 januárjában visszatért Witten- várra, a más protestáns felekezetek ál-
bergbe, Tehát minden valószínűség tal eretneknek tekintett unitáriusok kö-
szerint hallotta Luther 1545. novem- zéhivják. Akkor már egész Európából
ber ]"7-én tartott utolsó előadását, és gyűltók Erdélybe a szábadgondolko-
bizonyosan haIlgatta Melanchtont, dók és a radikális reformátor-ok. A feie-
aki akkortájt, az 1540-es évek köze- delemség és a szomszédos Lengyelór-

37
 8€
J.,1,1y g,I,1EI^I CI^yoI)v
'ctvol,nlcrsz soNyí
l]alaInZS l'uau']I€Á3J9] ueq-B9gl s9In,{3
-Bgzslo ze 19r>ln.,(3n Jgq Á8oq 'Áu91
p zp qa]Ial9zr9 19í 1o1uln8ueq oza
-uo)oJ uaq,,(19plg IDPIoSnIJ9]Iun ^wazs ZY
,ue^ ueq]Eloscdu>1 tlazo1 pppuoru8rs7
soug{ 1eng8etu purur 'prr9ds99 sa1
-aB spullp]pr{ E pultu Á8oq'elpn1 Huap
-uttu ap^'uEqIpsoJ9A gzoquoln1 Ál9p
-rg ueÁHn 11apalÁua19^a] ]u9{J9up]
Jauruos sauueqo{,uaqÁl9prg ]tnpJoJ
-8au uaÁlaq {os 1ess9,1r>lezs8au qq9]
wlzu'uaq-lvgí so^Jo l]al l9uJa]9d sJI^
_oJlad oJpJuPJS oJsaJrrEJJ ,]lal BsoAJo
s9 BsosJ9uel puor,u3ls7 soug{ ug]n 19I
,11on ueq.re,rpn rÁp;
lo^91 I^9 zl+ p[e61
-r1 1aÁ3ua1 u Balgzgp u9lnlul 'l19í zoq
-9u,{19rr1 pllaqpzI uaq-r7gT 39tu'sonro
IEIIg]I ze'elelpuulg ol8ror3'qqalraur
-sr3a1 y,1alpalÁua{9^a] u€qIBJeApn
1a89s9la19la lulJazspuar rgtlasrnd91
,IB>I{os9]!up] snIJ
9I9 ]]I 1uzLagl zV
-9lIuIJ]Ilue zp {a]za^uazsuo{oJ uP)los
Inzg) IgIa{gIa íIpprg rgu rople.(3oq
'1azÁlaq p llo^ zp aJ]asauapulul l9usgl
-ulzoll9^ P l9uua ,tuas I9}JTar)ZgíaZulas
-aÁlgurazs IuIuIas )unpq urau aq ,1n[
-Jatusl ulau uaJuIZs ]91o lplnpJoJ V
-llqnd Jla^rttu snIJ9JIuIJJIr#Í:il#]
Jo>IIuIe'lau9lodsnd 1osnl9uIJoJaJ
p - uo]Bulsz lpaÁua ze 'ueqgstlt rdqv9gL
,119zs
- 8au upquozp >[9]]o]zspl9n 3rly
IgJ9JosJl?Alrr ze'19lÁBn o;zso8atu
uasa^at{ Á1o 1elosuglsalord p sI zfl
,l9lpzo>{]ppÁu sar{l9dauun
r.tuailazs snl
-9ruJoJaJ ]]a] uos9zo)sJ9ue} rper9n r{8a
//>IEu19lJue1 uasaÁlaq ueq>luzgqÁ3a rÁ1
-9pJaze 'Tqq91 e s9 )aulazs9l1a1zgqÁ8a
IJgAszoIo{ p" DI eJpp s9 3au e1zutulu8
-oJ 9'
uaq-699l ,lIIT,e 9IIau {osnlJ9luaul
-ulluzs € -
Inupllergn 8al4u!zsg|u^
-o;3aur {os9IIp^lRI sa aJazal l9lT^ 'aí
-91asr,td91 soJJBr{ snruzlu9Jat{lnl p tppJ
-eur 3r,r9l9{ 39I^ ,1annduo>11JI I9J9JosJ
-EAJ9 zE s? weqg1;rn rer391oa1 1a; gad91
ualla uo]Jg]^tr elugs lqasJu9tul9) '{ní
-91asrnd9>1 t8gzstorcÁ8eru qqasglua1
-aí gsla s9 )osnIJg]uarueJ>Ipzs e uodep
uaÁp qq9s9) Ia^^9 191 ue.,(8oqu',íB4
uadd9 allasrnd91 ]a>Ia]az9u IJaq]nI
P Jo{)P pl^9cl ,P]I^ {n]lozo)í ]Io^ l]al
-a; ada;azs grgfuaqzo1I119z91 eÁly zu
s9 JaquIa Ze Tuusn'7zslJ) ,ualla la]az9u
snIJg]IuIJ]11ue sn391oal s9 sonJo IeII9]I
oJBJue]S oJsaJuPJc 9I9 uaq^I9pJg Zu
]laz9]ul lsgp€ul9] sa^aq Á8oq '11on ze
as9palÁu91 qqpso]uoJ 9s[a s9 !1a1 a>lod
-snd 1osnugJaqlnl reÁ8Bu 1Ál9p;e zu
uaq^9 Iu_"] n as9J9 ]ezeg- y,u_eHgselzsl1
)os9l!up] ]1asrnda1 uadd9 EIa]I9 zB ]]9p
-9)J9 uasalaza{]a^9{ s9 ue4ro3tzs uaq
-1azÁlaq uapulul ap '_Ia 1o1gfileqluoq
tuau'uoÁ8B^ Iolua|sI 8lpad pH,Iouoq
-1a'1azolaÁ8n s9 s;guel e za uoÁ8en 1911
-{aJaqua EH ,la{9 {ol9sJu9q au""'luIJ
-azs ILu€'1a8anozs rcIIqIq p lzp ueÁ8n a1
-z9pl ueq]eloscde1 Ip^9ll^s9IIpn >1lÁ3a
zV ,pulon llal saullaJlr1 uoÁ8eu 1urr
-azs Ál9urazs pq]ulu uIaN,{pu{os9lpl
-Zol|v^ IIaqs9II€^ E ilaI aJ9Za^ Iruailazs
patu 'zoqgs9In{pIBDI 1eln8ueq a lInJ
-gígzzolq uasa8aÁu91 JuaJac pl^9o
,)alZ9pIB
Ioqs9lII llnuapuruI
]a)I)B'>1eu4oze >1911o1í9Áu 19urle3
-nr{u BrluBJaIo] p la]alnJa] saÁ8a 39zs
 nyeges/ hogy fényes diadalt aratott. És
fölénye tartósnak látszott. "I571-ben az
új erdélyi uralkodó, a római katolikus
Báthory István ajánlásával Dávid lett
az anti trinitáriusok püspöke.
Más alighanem me§maradt volna
ezena ponton. Miután az új tanításokat
összefoglalta, széles körb-en elfogad-
tatta, és a rájuk alapoző felekezetélső
elöliáróia lett, Dávid Ferencnek nem
volt már más, amit elérhetett volna, Ek-
kor azonban kiderült, hogy bármi is
volt előzőle g a látszat, nem-személyes
ambíció vagy érvényesülésivágy hirit-
ja. Mert 1567-ben még úgy érezte, a Rö-
i,id ősszeío8lnldssal es"maT akkori mun-
káival kiteljesítette a reformációt, az-
után továbbgondolkozott.
krisztus mibenléténtöorensve úi
eredményre jutott. Röyideri: elv8tette á
Fiú imádandó voltát. Es itt átIáthatatla-
nul bonyolult, illebve sötét tények kö-
-Ferenc
vetkeznek. Bonyolult Dávid
élete végénkialákított teológiáia, Dá-
viddal kapcsolatba kerüIt, sőt e§y idc-
sÁrHony IsrvÁN ig nála is lakott a szombaior.roÉ'r,"rr"-
zett teológia legfőbb képviselője, a sok-
helyütt üldözött Matthias Vehe Gliri-
elmarasztaló döntés. Eppen ellenkező- us. Nem lehet bizoyosan tudni, átvette-
leg. Ezt mondták ki:,,dridőn helyökön e tőle Dávid Ferenó a szombatós tanítá-
az prédikátorok az evangéliumót pré- sok lényegét,miszerint Krisztus ke-
dikálják, hirdessék, kiki az ő értelme reszthalála hiábavaló volt. A sötét ol-
szerént, és az község ha venni akarja, dal pedig az,hogy az antitrinitárizmus
jó, ha nem penig, senki kénszerítésóel képviselói elfordűltak tőle. Állítólag az
ne kénszerítseaz ű lelke azon mes nem újabb tanítások miatt politikai üÜö-
nyugodván... mert az hit lstenneÉaján- zéstő| tartottak a lens,vel királlvá lett
déka, ez hallásból lészőn, mely hallás Bá thory lstván u ralko"dása alatt. tehet,
Istennek igéje által vagyon". hogy valóban úgy volt; az udvari kö-
A következő évben pedis IánosZsis- rökhöz közel álló Blandrata mestud-
mond is lá tványo, *tidon".Áa tlakozoit hatott valamit. De ugyan mire ké"szül-
hozzájuk. NugÍ, hirvitát rendezett Vá- hetett akár maga az uialkodó , akár aíi-
radon, ahová a vonakodva megjelenő vére, Báthory Kristóf, akit vajdának ha-
református prédikátorokat a Úáradi gyott Erdélyben? Katolikus létükre
kapitány rendelte ki. A fiatal uralkodó 1581-ig mégazt is tűrték, hogy az1566
korábbi szellemi mentorát, Melius Ju- óta érvényesországqvúlési-Vészésa
hász pétert személvesen is mesalázva ka tol ikus'egyházia(Íi ki til tsa E"rdély-
áIIt Dávid Ferenc Íreilé.A doÉg mö- bői.
göt! minden valószínúségszerint nem- Blandrata mindenesetre előbb fi-
csak hitbe]i rneggyőződés, de politikai gyelmeztette Dávidot, hogy újításai
meggondolás is lehetett. Dáviil Ferenc törvényellenesek. Aztán a-lengyelor-
szempon§ából azonban az volt a lé- szági liittestvérekhez fordult Űenré-

39
 0v
'llPq8atrlua-gl Jaqula^
-ou ,6L9I loqe /T9lIoJJnq pqJg^ IE^9p
P ,il)tB|JuZZ9)l}Ia
]aJuaJaJ pl^9(l lgl>Ios
-ellí9. sgpzsa at9JJo Á8oq lalunq8aul
ergtgplgd {os9ru'lutJazs paulapl9
1apa391 a89slay;l" :{g]puotull Jo)íItuE
';1apanuazs 1sgdesc soÁl4s upquoze
e39speqezs s9po{Iopuo8 y,1lazaullap
-9^ s9Iaj ]1olIII9 ]a)ala]91 ]tropu8o_; ulau
,ezeHt
Ia upqqpJo{ upqgle^ pT^gC 11on
4au89sqqol B uaq9ulalr9 Áu9nro1.al]aI y ';aluarag pI^9cl >I9l]o]Ju9^ItÁu >1aulau
-IauI }Igzs zs9{Ial re,{u_eqÁ8eu u 'rlupn
Á3a >1es3 ,ualla lalal9l1lozo{]pllÁu uaq
-9]9llo^9] pI^9Cl ded snrrgllun rqqo] p
]ulurplp^'ele.lpuelg s9'>1911azanH In8
-9A ,llallalu lalaz9u B llo]Jp]I1 ap 'tlnr
-ouor{u'l1orr 11asalg ,lp]lolp9^ e elle3
-o.u9] Jaqula Á39u deusg141 ,rulelÁ1o1
1sgleÁ3r91 p ]Jo^ ual]alaqal J9tu uaqI9CI
,]E{ozsBIg^ e e131s
)pusJ9>ín,1 Jauzn
-ur;'1au9ía,t írul9zsaq uuso8ueq 1lop
-n] uIaN,]]aza{ap9^ pl^9o'allasrnd91
plpJpup[B l_pípg^ sgl;í;r zV ,I{au l]ope
laT9zs J9lsIJx ufio\lgg Á8oqd8;r'ru119
]]opnl uIaN,]]opoÁu9nosa1 uesptuleu
-gzs'11on 3alaq JuaJaJ pl^g6l ,elu.,(1o;
llalla{ aI )pu9]I^]rq salaz89n p ll9la
Álaue 's9lyl(B8gzsJo ze zp azsso lll}
]loJ9^J9qaJelnÁ9'u9í-1 snru4[, a6t
,>Ia]lal
[e>í ls9poJoq9qlaJ
souglp1I9 1aÁu9tuasa 1uauaq89n 1an
-91alÁugzan p]pJpuelg e lJaru']]aIIa{ {n
-ruza{ap91 ,1ndarazs ]Io^ ruau uaq9J
-ad 1odsnd u Á8oq'1911elzo8_upll ]u{os
-]aJa J9q'8nlgln ,8aur 11azalJ9 ruas Jo)
->1e 39u 1u9lq9Á3a uzse|g^ 1alaÁ3ua1
V ,{gzssplpl{ EJsnlurlí 1s9l;rÁ3 J]azan
-;a1 urslltrdg uaq9Á3n {osg]lí;r zu Á8orq
'{nluJgla ]InJa)ls ,1a39s1;8as sI 19]I
-gla{9la,{IqprE 11ode4 s9'ellu8oug; 19l
as9l4Á3 {azs9>IIaI V,u9pJoI ueqgf.rgnr
-qal6lgl]]oupl ]o]€ulsz Á3a 39u ar9u
-aIIa €s9zo)ellq uopunu )í99]pJpuPIg
upquozp pl^go 1ungpze8tz9tl p llozo{
-]elI^ p^)íPI Lreq9z9Ll JuaJaJ pI^9Cl l>íp
']tulzzos o]snpc elnlq8au In8qA ,lat
-az?ulodsnd p a-{a)au]aJa tuau'l.r9Áu
 LOYOLAI SZEI{T IGI{AC
1,491,-1556
1534. augusztus ],5-én hetedmagával
tett fogadalmat arra, hogy tökéletes en-
gedelmességben az egyház ügyének
szenteli magát. Amikor meghalt, kö-
rülbelül ezer társa élt a világ minden
részén,Dél-Amerikától Kínáig. A ta-
gok akkor már régen aJézus Társaság
nevet viselték, amivel arra utaltak,
hogy vezetőjüknek magát Krisztust te-
kintik. VoIt aztán egy másik elnevezé-
sük is; alighanem 1,544 óta gúnyolták
őket,,jezsuitá"-nak. Rómában olyan
embereket szoktak már az e|őző szá-
zad őta így nevezni, akik feleslegesen
íűzik a beszédjükbe Jézus nevét. Loyo-
la társai eleinte tiltakoztak, aztán ma-
guk is használni kezdték ezt a megha-
tározást. A világ tulajdonképpen ma is
így emlegeti őket, jóllehet maga lgnác
atya soha nem vette magára vagy tár-
saira a jezsuita nevet.
sok minden alakult azonban más-
ként a jezsuiták körül, mint alrogyan a
Tarsaság alapítója eltervezte. O például
a legszigorúbban ellenezte az erősza-
kot, társai mégis eszközei lettek az
újonnan felfedezett földrészek erősza-
kos meghódításának. Később pedig az
erőszakos ellenreformációnak a jezsui-
ták lettek a vezéralakjai. Magyarorszá-
gon is jezsuita páterek jártak acsászá-
ri katonasággal protestáns templo-
mokat foglalni. A katolikus egyház-
nak nagyon sokat kellett azért dol-
goznia, hogy azt a széles körben el-
Ienszenvet kel tő időszakot elfelejtes-
se. A 18. század vége felé még a rend
feloszlatása is célszerúneklátszott, és
a Jézus Társaság csak a következő
4,]"
század elején támadt fel újra hivatalo-
San.
Sok protestáns kortárs, de későbbi
történészek is azt gondolták, hogy aJé-
zus Társaságot a római katolikus egy-
ház kiíejezetten a reformáció elleni
harcra alapította. Az időbeli egybeesés
mindenesetre feltűnő. A valóság té-
nyei szerint azonban a Társaság létre-
jötténél a hivatalos egyháznak nem
volt szerepe, amikor pedig megerősö-
dött, a protestantizmus elleni fellépést
igen fontosnak tekintette ugyan, de az
egész, az európaiak előtt akkor éppen
kitáguló világban múködött.
A világmisszió és a protestantiz-
mus elleni fellépésösszefüggését jól
érzékeltetiLoyola rendelete 1553-ból.
Ezt irja: ,,..,űBy ítéljük,hogy Társasá-
gunknak, gyenge erejéhez mérten,
különösképpen is segítségérekell si-
etnie Németországnak, Angliának és
az északi országoknak, amelyeket
megfertőzött az eretnekség". Ajánl-
jon fel tehát minden papi illetőségú
testvér havi egy szentmisét, a többiek
pedig imádkozzanak a nevezett terü-
letek ,,lelki szükségleteiért".Ez aIőI
egyetlen rendtartomány, ,,még a leg-
távolabbi indiai se legyen felment-
ve", Yagyis, mivel a jezsuiták igen
nagy fegyelemben éltek és az utasí-
tást nyilván teljesítették, Indiában is
miséztek, imádkoztak az Európát
,,íertőző" reíormáció ellen. Az érin-
tettek többsége valószínúleg nem is
hallott arról a távoli földrészről.
A Társaságnak a hivatalos egyháztól
messze álló kezdetei pedig világosan
 Zb
,]J99s
]]aI ruau In8pr, aJ9sIuI {os 17 -9u Jo)IuIV ,aI {9llal uo-alJJpulJuol^tr
-gpe8oyla zp IaJ {p11o1ugíe 19srur nzar{8 e 'uaq9paÁ8au >193rp^psJ s9 1oÁu
-9u Á8oq'8atu apa1 w7nzu ugdns3 ,191 -9IuI9J9'>loiglp p sI ]lo'ueqsztrg.1 39ul
-ezÁlgqezs 39sesrg1 e rupe3o1 e]JB>lB 1uulape3o1 r89ssaulapa8ua osla zp Ips
l.uas Ia qqgla- €JgsJgupl soJoqrq 1lÁ3a -J9] s9 e1o.,(o1 ,(8oq '19qqp {aulnJapl)
zp -]u9{q9,{8a p.1
,III ,IulaJ9qll pz
-9LIJ9I[aJuI^ Á3a >1elpn1 uaq{glgzs lIn^
-I{ uosoJ9n p {psJ '>19ílu9íela1 1eugd9d NVssZIuyd I9Ia^Qx 9s9a s9
e ]p)Iu]el931ozs ,,{8oq '1a;uatu pq9Lu f,YN9I INEZSlv,lo^o,]
 w
zV,B1l9L,l9UuIp. zDzg soBgs8oploq
,lpetug] ps
9]Je] lsnz9f 1auraÁ8 V"
-9tuo19I 1eu93rgl uoq 1aíí9>1rÁ3g ,11a1
uíglrpurla zse{Bzs]al9 í9 39sl9n y
,In pq pJlpI{opugrez ttualgsznraí
ugln esglnÁ39Á3la1 Á8oq'elzo,rg]pt{tg
,]9]aI9
Iqq9Jol ata^ )9]]B]Igln8au 1o1e1
-opuo8 ]p€tupl uguoÁu 1oÁugusen1o
,Ellol}souzspt{
D.rczsíg, zu 1lo s9 JoTTV
upqs9zopuo8rlla1 E qqgs9>I l9]EIBl
-zsudul e lzi1, ,)a17lualla 9IIguuaJ l]oz
-o{ aurallazs ua]sl zp s9 u9}9S e" 8au.I
auaulsl Jo{{p Á8oq {a €lpuou Á34 3e1
-9ln ,1iopoJoulozsla sa'azsa ze 1,r9[uo1
-o31op l39II^ sgur Á8en uaulaJazs so)
-ll1 lot{ /]Io^ }^pa)9í s9 '11ozo>11opuo8
ua{aluazs e 1oq íllnra1 eqtode11g8apl
gztu9IInLI u9sJJnJ lgl{aza oblul uoq
,I{au
{€lpl? 1alanÁuo1 9l9zs I9J9laI9
)aluazs p s9 sn]zslJ;'Áu98ar8p^ol I9u
-Z9 llo^ ruau Ia^ItrAI ,llnJa{ 9IB Bs9lpt{
1oÁugursenlo qqeír] - FuplleJg^ - Jo>I
-rtue 'rula;a]la ]9tulPun PuIo^ Plu9^J{
uop9Lu 11o>1ozs8au e s9 ';trozoppq9T
,a]Jrt]
IBTI9u gzs la{as9pa^uazs uala}
-Jaqrua zy ,193evl" allalzaÁlaq aqlaza{
-razs 91í4Áu3au ]9q9I u 'lla]a^g)í ]a19l
-rttu aJ9]alnurgr efpglesc sa'la89sualtra1
/qqgs
-9{9l |lsal p lulasl^la Plpnl tuau
-9) p]loIIE^ ',,l1ang1 1o391rn p sI qq9^
-o1 Á8oq 'a]I9{gl1a J9LII Ia^II^" ,llap
-a)Iasl^ uagIII zoq3eno1 8rpurtu 39tu
uPquoZP sgLI V ,azsso lp]JJoJ InZssoJ
,39s9len pÁurozs p
{oluosJ y ]]aza)]a^
-o) uglnzg ,)9llod9 ueset8eno1 3rpad
>ígrJupJJ salzgÁB e '11nsaqas3atu ues
-oÁl4s o3lg1 uoq ';1asala Áugr.ul;p9ra
zy,uazza1ap9^ uaqlaz ÁplqualalÁu9ur
-a,r .,{3oq'1g>1ousluered euoldue cI 9za1-
-ap9^ uaquazs lP>I)9lJueJJ P a][9zsaq
-9-1 e,rl[eq 191Á39n89s9slrp :Áu98ar Á3a
1utur'zs93a zu n9pgpzal Á3n,puopos
uq39s19.t HIaI s9 rlsa1 sa89s.,{íq- lq8lgl
uoq a]alo^;rq 1aÁu9uzsa r8eno1 y
,]zsq
llal uaq98aras Ápr
-rlle 1oÁueds TpJJp^Eu e p[er"u'1zaputur
a}laqal uaq9lazaÁuJo{ 9]JB]sJup19J IÁI
-gJl{ e 'euolor >pÁ8a qqglg ,u9zarüJJut{
p lunu 'e1lgBlozs Á3r,r uadd9 u9Jos
Tos
-vzo1ergzs IJEApn ze lzolqgÁlgJD{ llo^
r€tqq n8ue.r sB8Bu ua3r,,(3a
'lH']u9JI
llgld9] ]a{as9zJ9 IJa]9 s9 'tualarazs 11
-sal e ua8apl pJ9tugzs lIoA uIaN 'l]9P9T
-z91I9 upso]p^Ip'e;lodg uesopuo8 1ratu
-Jo>í '19ÍEq d9z5 ,1lapalaJa^ 19í 'lnJg{
{9u € 11o8zotu uasaÁ8n'1sgle3.1o;pre1
p al]aJazs ';1or{39n a,r89s9srrp 'eÁle
l9u31 lqq9s9{ e 'o3rg1 uo6i uoFl€IJ
Á8oq'q l{1.r'rap lr)qlas9za>I9lulapzssll
)osr)Jaulsl zu s9 19qlas9zÁ8aílal v
,rup9zo>19í9l s9>íozs
ugtdep ulunru a arlás5úapüiű 19ilaÁu
-9] II!}Jg{ ]!azs V, ZaI9ZuoD sln.l'EsPLu
-pz!q, >1r,{3a - uaqÁlgulazs {IppuIJELI
tugzs saÁ8a - ]a{9 a]la]Jzs9>I u_e[dele
Ias9l9zsaqla eÁle lgu31 ,{asala]Iq ]uIJ
-azs 89s9tqzsolpl uapuru 1as9zÁ3afua1
V ,aíal p alal llo^ Ia^Iasr)t{ p {pu>lozp
uoleleIJ 11alaÁu93ar8eno1 E aJ]alazs
uasa,,{19panuazs Á8oq'erre ;1e;n sI JoZs
-qqgl - uoru9zs ieuP]Jp] ;u9>1ez[erla1
-9uo llulp - uaqÁu9u alí9Á8s9zÁ8a[la1
Á3g ,119zsaq sr uloÁol B8Bu 1u9>1q9Á3a
19rr1,rglda l:rzsg!>1aÁu93ar3eno1 e'lar
-allazslzsaq IJo)pIB zp lultu'l1on ueÁlg
,a]I9
]9lal9 ser391rn uoÁ8eu s9 salsg,r{
upsosgpuoulzg{ alrazs-edgrng 193
1ppIq 1or{ueds e 3r9,ro1 saA9f,uIIüJPH
u ze3tÁ3 oq,1 n>1
.v 1
9# s?iJ)9;B3§,'i'j:
-9Ia tuozsl l uí9Ál9d vgytl8a,u9snl}}s
uloÁo1 lIo^ 9laqla) 9zI? 19[ qqgs9>I a]aJ
-elusl ]aI9 tlzspJpd e s9 89srrnlaÁu19>1y
,esseqlu18oJIa
19urleppneí rzgqÁ8a 1rÁ1
-atuplp^ pgIEsJ e Á8oq ')íglppgl sI ]9I
-Dzuo] p Jo)íIIIIB'Jol{p'8au >1911o1rye1
qq9s9{ 4esc 1nloÁueds 'tulgzsaq llap
-Za{ In{zsPq l9qal 8alrlaparg ,eq89se4
-íBp n T9] pp zoqÁuozssu7zse lud {zs€q
Á3a s9 '{9}Ialzsara>1 1eu93rgl 'ualaFzs
ueq9,(191se1 e1o,,(o1,{Pu9PIPg Á uuocr1
ap zuaes puIJptrAI puuoq s9leu9loÁo1
zauo ap Zaup^ u9JlIaB uoo ]Io^
^
alauraÁ8 qqasrl8a1'1rpeurrequazr1
1lozuulrgzs 1911a39s9la{9la Tzseq sI
uo39 reÁue s9 rede 3alrlapa,la'1911a3a1
-tua {o]pJI soIplEAIq p J9tu ro>11e ueÁ8
-oqe 'elor(o1 ap snl]pu81'91ydep zy
,19s9l;dele8au 89s
-EsJ9I snzg| e elÁ8eqgn9í pnglpq
1 l
-apza) auilp37 g ua] rW lut wűay u u9',r1
-lZ Jaqulaldazs ,67E1 Igd ,IIt '39s4nzs
élménytőlannyira megrendült,,,hogy
úgy látszott neki, mintha az összes ké-
pék, melyek mélyen be voltak nyo-
módva lelkébe, egyszerre eltúrurének
onílan". Ezze| az élménnyel kapcsolat-
ban beszélt először a ,,lelke mélyén
végbemenő vá|tozás" -ről. Aztán egy
Manresa nevú - és éppen az ő ottani
tartőzkodása miatt híressévált - falu-
ban szerzett sok misztikus és reális ta-
pasztalat mondatta vele azt, hogy ,,úi
élet"-etkezdett; ,,űgy látta, mintha más
emberré lett volna és más értelmet ka-
pott volna az előbbi helyett".
Az úi élei és az új értelem, vagyis
gondolkozás - nagyon világiasan szól-
va - együtt járt Don Ifligo eredetileg ro-
busztus egészségénekmegroppanásá-
val. A lába még nem gyógyult meg tel-
iesen, amikor a zarándokútra elindult.
Folyton megdagadt, kímélnikellett
volna, de a zarándokot hajtotta a szent
türelmetlenség. Nem kíméltemagát
egyébkéntsem. Mértéktelenül böjtölt,
nem törődött a tisztasággal. Keveset
aludt. Szaporodtak a betegségei. Sok-
szor került kórházba. Kegyes asszo-
nyok ápolták és virrasztottak felette.
Gvakor] rosszulléteiben hasfáiásra, fei-
fájásra panaszkodott. Utólag azt á||á-
pították meg, hogy epebaja volt. Ez
álighanem öröklött lehetett, mert a lel-
ki Úáltozás után Loyola a zsíros ételek-
től következetesen tartózkodott. Min-
dent összevetve: enyhén nyomorék,
testi bajoktól gyötört ember élte a lé-
lekben megújult életet. Mintha a test
erőtlensége a lelket erősítette volna
meg.
Aváltozás gyökeres volt. Don Inigo
mind fizikailag, mind szellemileg új
környezetbe került. Először is szakított
a családjával. Amikor a zarándokútra
elindult, azt mondta nekik, a navarrai
alkirály szolgálatába tér vissza. Egyik
báqíiát, aki el akarta kísérni,ügyesen
lerázta. Aztán soha többet nem emle-
gette a famíliáját. Ó, aki korábban
büszke volt előkelőségére, koldusként
járt a világban. Kéregetett, az utcán
aludt, és ha volt is szobája, másokkal
45
kellett megosztania. Még a hőn óhaj-
tott jeruzsálemi utazás is majdnem el-
maradt. Nem volt pénze, úgyhogy -
miután velencében a san Marco oszlo-
pai alatt töltötte az gszakát -, a dőzse
utalt ki neki ingyenes helyet a Negrona
nevű városi hajón. Don Ifrigo megvái-
toztatta a külsejét is. Gazdag tuházatát
egy koldusnak adta, és durván szőtt,
szúrős szövetből készíttetett bokáig
érő köntöst, zarándokbotot, kulacsot,
bocskort vásárolt. Gondozatlanul
hagyta a haját és a körmeit, A gyerekek
kicsúfolták, nevettek rajta, Csak akkor
kezdett kicsit törődni magával, amikor
látta, hogy külseje elriasztja azokat,
akiknek lelkileg segíthetne.
Mert valami nagyon lényeges volta-
képpen nem változott Don ifrigo körül.
Kereste a társaságot, és azemberek szí-
vesen kerültek vele kapcsolatb4, Na-
gyon vonzó egyéniséglehetett. O ma-
8a nem tulajdonított ennek jelentősé-
get, elbeszélésébenvagy feljegyzései-
ben soha nem szólt róla egyenesen. A
részletekből azonban mindig kiderül,
hogy élete minden szakaszában bará-
tok, segítők, férfiak és nők vették körül.
A lovagi évek alatt játszott, verekedett,
szórakozott velük, új életébenkölcsönö-
sen törődtek egymással.
Miután családját elhagyta, Montser-
ratban szívesen fogadta az ottani ben-
cés közösség, A gyóntatóval különö-
sen bizalmas viszonyba került. Manre-
sában a domonkos rendiek kolostora
adott neki szá||ást, és majdnem egy tel-
jes éven át tűrték sokszor tulzó és feltű-
nő áhitatosságával együtt. Loyola ma-
ga is érezte, hogy szokatlanul viselke-
dik. Gyóntatójátó|, barátaitól várta sa-
játbuzgősága kordában tartását. Az út
elején úgy érezte, világi lovaghoz ha-
sonlít. Ilyen minőségében helyezte
fegyvereit Mária oltárára, és állt előtte
egész él'szaka őrséget. Aztán - ez is az
új élethez tartozott - Krisztus katonájá-
nak tekintette magát.
A jeruzsálemi tartózkodás megint új
fordulatot hozott, Ott a szent helyeket
őrző ferences rendház főnöke megri-
 9v
-a^Jazs 39susrg1 snz9{ u 11ad91 alJ9]pzs
-zsl^ I9qlualgsznlaf :ruzeup8o; au]aq
-a1 sr Á8;ruaq9]aJausl {alqq9s9{ V
rua1 13as eq'eru' e1,{,őiili"#ilii:"T;
-Inup] 8rapr Á3e d8oq ']]olní asgpgz
-oÁ88aul p pJJp In39A ,aluual IIa1]]tü
Á8oq 'pa8uardo1 uozu ue9puu119 'uoí
-ppJptu uaqulal9sznraf 8rapr qqpzssotl
.,{8oq 'elere{p ua]sl zu ze :ulau Á8oq 'a1
-JausIIaJ u9]nIIAtr" 3rpad eloÁo1 ,aJs9J
-9]Pzvlq P P]]olrl9zslal
llailau aLIJal s9l
-lsgzg)l),IguopugJpz g8znqly1 e 1pe
asg,laJNazs,lgg IVsuyJ s9 JyN9I
zésénekútjára. De ezt is éppen olyan ségük az eretnekekére emlékeztetett;
szertelenül tette, mint addig mindent. sértette a hivatalos egyház előírásait
Harminchárom éves korában beült a vagy szokásait. Az inkvizíció végül fel-
gyermekek mellé az iskolapadba latint mentette őket, azza| a feltétellel, hogy
tanulni. Tiz évig, meglett férfikéntjárt gyanút keltő csuhájuktól megválnak és
különböző egyetemekre Alcalában, a lelkigondozást abbahagyják. Ezután
Salamancában, végül Párizsban. Es következet t p árizs, a menekülés az ink-
mindenütt összeütközésbe került az vizíciő elől. Lovola ott is folvtatta a ta-
egyházivagy a világi hatóságokkal. Az nulmányait, lólkigondozói'tevékeny-
elején, még Barcelonában, ahol latint ségétpedig széles körre terjesztette ki.
tanult, egyenesen megverték, mert Párizsban szilárdult meg igazán a Jé-
megakadályozta, hogy egy női kolos- zus Társaság magva. Nagyon ieegy-
torba az udvarlásra érkező fiatal- szerűsítve az ügyet azért, mert Ignác
emberek bemenjenek. Aztán rátámadt atya nem szeretett egyedül lenni. Azt,
- kétszer is - Alcalában és Salamancá- hogy mások vonzódnak hozzá, nem
ban az egyház szigorú és rettegett in- tartotta számon, de a társak utáni
tézménye,az inkvizició. Vizsgálati vágyről többször is beszélt. A manresai
fogságba vetették, mert már Barcelo- tartózkodásról szóló visszaemlékezést
nában megkezdte a,,lelkek segítését", igy zfuta le: ,,Már ebben az időben na-
és eretnekségben gyanúsnak találta- gyon erősen vágyódott, hogy lelki dol-
tott, gokról társaloghasson, és néhány
De a legnagyobb figyelmet a Lelki olyan személyt találjon, akik erre képe-
gyakorlatok című munkája és az ehhez sek volnának." Mivel a fogalom hét-
kapcsolódó tevékenységekeltette. A köznapi értelme szerint nagyon sok
könyvet még Manresában, saját ta- emberrel,,társalgott" Manresában,
pasztalatai alapján kezdte írni. Négy nyilván valamilyen különleges kap-
hétre beosztott áhitatosságokhoz ad csoiat lebegett a szeme előtt. Valami,
útmutatást oly módon" hogy egyveze- arnit az egyszerű ismeretségtől vagy a
tő irányífa a lelkigyakorlatosnak a lel- barátságtól nem kapott meg. Talán va-
kiismeret-viszgá7atra, az elmélkedés- lami olyan, mint a lovagi társulások ke-
re, a szemlélődésre, az imára és egyéb resztényiesítettváltozata, az egyhőz-
lelki műveletekre irányuló tevékeny- szolgálatába szegődött lovagság.
ségét.Sokak szerint ez volt - és ma is ez Ilyesmi lett aJézus Társaság, ami vé-
- minden idők legnagyobb hatású ka- gül is harmadik kísérletre szervező-
tolikus könyve. Loyola kortársai pedig dött meg. Az első csoportok nyom nél-
bizonyosan nem maradtak közönyö- kül eloszlottak. Igen kiváló emberek-
sek vble szemben. A beavatottaknak ből jött létre a végső mag. Francisco de
lelki élménytajándékozott, a kívülál- Xavier, Pierre Favre, Simon Rodrigues,
lók borzongva vagy egyenesen megve- Diego Laynez, Alfonzo Salmerón és
téssel hallottak róla és a lelkigyakor]a- Nicolás Bobadilla esküdött meg Ignati-
tokról. Az inkvizíció - alapos vizsgálat us de Loyolával együtt arra,-hógy -
után -, mint a katolikus egyház tanítá- Lay nez szav ai szerint -,, teljesen szakí-
sával nem ellenkező eszménvek hor- tanak a világgal, és a szegénység és a
dozőját,jőváhagyta.
J
kereszt ú§ára lépnek". Az első közülük
Az egyházi hatóságokkal való ellen- xavéri szent Ferencként vonult be az
tét másik oka abból adódott, hogy egyháztörténetbe. Laynez a római ka-
Loyola társakat gyűjtött maga köré, tolikus egyház megújítására összehí-
akikkel - papi felszentelés nélkül - pré vott tridenti zsinaton szerepelt igen
dikált a társadalom elesettjei között. nagy tehetséggel, és Ignác atya utódja
Utcákon, tereken gyűltek köréjük lebt a Tarsaság vezetéseben. Pierre Favre,
zsebmetszők és u tcalányok. Tevékeny- a fáradhatatlan, vezette a jezsuiták

47
 87
,8r89n pza
1nsaÁu9ru9lal9lLuazs
//,uaq9)apJ9 eíl9c 3gsesrg1 B t91l Tpusou
-zspq ]a{pp 'aÁ3a1 1e4>íozp TpsJ lzp lJarü
'aq9]alnlsal 19íes u 1a; ua.,(3an ]I{ 39s
-EsJ9J p ÁBoy'gzs uB^ I9JJu eq'art>luap
-uIuI upquoze r>1 paí.ral uIaN ,pa!"ra11>1
aJJaqrüa elíe; uapuru ",Bgsg8znq llol
-sodB s9 ]alalazs y" :efielÁ1o;Á3; píeu
'1e>1o39suop[pInl sn{I]zsltu ]Ia]a^o>í
-8aul 1911o3u1 u ezzol91eq3a61,I9l39s
-9Ip^ IpI9J E Ia pp{Ezs ulau uglelpÁ8a
aJ9uaIIa {auapulru olln|llsuoJ
.,,Yop
-9uI ,)J9lIa lg]s9{ozs u uaqgulzs 3ug1
sazn1 Á8en uaq,,(u9; ,lJrts ]9 rua]]alaJ
-zsg Á3en uIolgt Á3oq'trup; Á34 allad
-azg) sglellnqduuo1,(8en lpt!LI9" :]9]9I
-uala[ >IaI9puazs u atrzalg rgur 'anpglu;r1
uoluod B uazauBÁ8n'3al9z9lg,uEq9I
-dBu B efie lgu31 19rra eír;- //zotls9lo]
-uo;8atu p l9{Ial rua>Iau eípe Á8oq'zoq
zoHxoíVTuo)V^9 Ix,la,l vrnszaí v
9IJYuJzsnlT
-vhv ze s9 zoq|lg e pleul 'zoqlurrÁu
-ozsspltrN tu€]InpJoJ 1engur1",>1auaÁ3
-a1 1aÁu93azs reÍ3e1 39sesrg1 u d8oq
1uttu'sI ls9za{Iapual souglpll9 l9upuaJ
-salazJazs uapunu'ueÁ1o ze 8gyn,Ia)la
-t89 ze ]]ozoisJpuel3aur 1Ia]9] uapultu
lulJazs u[o fi a u qp-I, azsso.e11o1;119 altrad
-azg) s9p9^J^ 9slaq {os uloÁo1,1]aza1
-Iapual loJuapulru
lgJuapuruI tsI8rs9zalana1 u r,roluÁ3
sa89s>lnzs l19z9>I
l1ozo>I sgt
sgurÁ8a zp I9]IaIa]91
-IaJ {au9Ja]9nla; >1o3e1 e oqnlqsuoJ Inu
-rrú1 du9iu1o11e siÁ8el' pzÁlgqezá y
,]Itütuas auuaq
]Itüwas {p]]P]zo]I9
{p]]P]zo]I9^
,ugluzÁlgquzs
,uBtBzÁrcqezs
ruau e]ozv
elgzy ,u9luz^|9quzs
]uozsl \ elgzY
tuau ]uozsl^ 3y
3ps
d9s
-EsJ9I snz9[^e 11ozo31op uaq9]aI9 zs9Ba
,]Io^ pspzoJ9]pq8aur
911dele zV 4ao1
-IaI € upquozp qqpso]uo;3al y ,{pllnsz
-aí e 1alpalÁual9na; ueqÁuguoupl Ip
-ual uloJ9quazl] Jolplgpq eloÁo1,1au
-9s9pg{rluJ )aJ9^lsel e 11 11o1aí 1elor
-91eq rz[erp1o; 4ro8rzs uoÁ3e51 ,1o39s
-psJ9I p allalzollgl 9IIau aÁlaqgle1 ed
-9d u 'arÁlaq so]uoJ 8elrer891erls píer,u
'eqsorgnln1 >1rÁ3a zu qqgIal9qz9yl91
-[aJuI^ y ,19ulaÁ8lJ p Ia alInJa>I ulau Iru
-ruas '11opglJgl Iauuaputuu e.(1e l9u31
,719ngng[9l9íI9Ia
so}ppn] In^plpual 39sesr91 snzgle'al,
-zgllaw uasa]al91ol 1refiuoduazs 19íus
'uglzy,]Jl]^ BJl€uulpd suurplle 9lalaJ
-8aur ergur gzs uBuuit p ulaupr{'1euuoze
]9sTtu gsla Ze Ia plpuolu ruau luIJaZS
s9{ozs ap /{9lla]ua zs g ddud 8qlu Balgz
-91g, a[ozau azs >Iau9] a za qqal laz
^Jazs u'etllu
-aulaÁ3a;3a1 1rÁ3a ula[au9]Jol
-qol a]uzs ueq8gssolel4Li.g ze'98;rrla;
]glJuanuo{ uapulul 'ualalrazs e Á8oq
'>lnípnl tua51
,elp3szrn a8aras >I9]p}n{
ual]a]}I s9 9^}r{ l9lau9]Jol c9u3l luazs
rgq '1unpnl ruau IgJItup 'trlalla1 atu
-u9]J9l {auIruPIB^ uequozP uaqzox
-rcle1931ozs 19ílugíelal'aou9r9lrnlr|5{
IpIoJ sn]zslJ) ]ulJazs )n]Iq '>1eugd
-9d e Á8oq 'pq9wgu 1a 1e11o1ní alladaz
-o11a,.(u9ul9 Sn)I]ZsIrU s9 u9J9 39sz9rq
-au {os'1allaqaur ruau ]]EIuI {oÁuozsrn
sr]Joqgq € u9]nlru 'píe141 ,Iulo{opu9J
-€z {p]JDIp agual9sznraf s >19 lozsgla
,]Jal9CI
]uazs snlslup) Iqq9s9{ e ?Z.o.4
 A földöntúli célok eléréséheza leg- Saját életétmegkeserítették a betegsé-
közönségesebb földi feltételeket te- gek? Ignác abya a testvéreknek előírja:
remti meg. Ignác afya még ilyesmit is ne sanyargassák magukat mértéktele-
előírt: a fogadalom előtt á||6knak ,,az nül, de ha betegek, tartsák be az orvosi
étkezésnélmindig legyen gondjuk a előírásokat. o valamikor szertelen
mértékletességre,szerénységreés kül- volt? Legyenek a Társaság tagjai na-
ső-belső illemre". gyon fegyelmezettek.
Ignác atya rengeteget dolgozott a Ignác atyának talán közelgő halála
szabáIy zaton, és rendkívül sajátságos eseményei mutatták meg, hggy ő maga
múvet alkotott vele. Mert a conslitutio is mennyire megváltozott. Erezte avég
formáját tekintve rendi előírás. De csakközeledtét. korábban ha halálosnak
felületesen nézve szorítkozik arra a gondolta a betegséget, hangosan kiál-
tartalma is. Figyelmesebb olvasás mei- tozott, embereket gyűjtött maga köré.
lett kiderül, hógy a szabá|yzat Loyola Most szólt a titkárának, hogy menjen el
önvizsgálata, Mert az egész bonyolult a pápához az utolsó áldásért. Amikor
és terjedelmes munkát saját tapasz- azonban az még korainak ítéltea dol-
talataiból építettefel; misztikus élmé- got, nem erőszakoskodott. Másnap
nyeinek hatása éppen úgy érezhető raj- már hiába rohantak, Az alapitó gyá-
ta, mint a jő vagy rossz reális esemé- szolók nélkül, csendben halt meg. XV.
nyek alapján kidolgozott tanulságok. Gergely 1622-ben avatta szent té.

49
 09
gí ugze?l la)pla)íaulJaÁ8 e 11on rua5
,1]alaql9 uauralad pplpsJ p lIsJI>I /Igq
-)to s9tu u9le1 '11eltu >1a39s3alaq € uglul
,1pq3aur upq9JoT sa^9 ruoJptlJultuJer{
'uopler1 s9 /llg)ulal ]lal a{auJaÁ8 lualr1
111nzs 1a3ala3ua5 ,]]alar{al a]al9 z9qau
uo.,(8Bu ueqglt:^ >leuzlJ]uag puuocl
,ersgzo1ergzs p aJJa a39slnzs
]Io^ ]lplru lasapa^uazs s9palsa3a1
-aq 9puplJ9 a]ulzs e Á8oq 'u1l! lze |9 a^
-1a8aluau ueqgz[e4al9uo'eÁue zglaL
J9Lu Jo>I{p'uÁug1,1losp^Io 1alaÁu93
-a.r3uno1 up9puetI9 íeuon 11a1 ;r39s11o1
-}Ilgaq qqesel8g1rn pqlultu'epeunqY
ap zIJ1Eag puuo6 'eíuu zy ,rula8l9zs
-aq 1o,rlaÁu9ul9I{IaI eq:o1so1o1 e 1,1eI
-aq 1nepl9d zoqgÁug1 11a1 9nelgdV,1o1
-eloslde1 IuaIIazs p )ínla^ p]]olJp]uuaJ
SI ]u91]]9ulal s9 'trala,\Áuo1 1o.,(ueds
lIoJ9spA {I{au uallazaía;r;,1,1g.r>lrer{u
-gtusello ]lopo)sopuo8 píuur'lelns
-9Z9Io{SI €]]o]}solzlq uol{]]o,]]oZo>IIBI
-3o; 1elos 1an9s9p9lía, Ilua[Iazs laTaru
-raÁ3 ,sI ]]osp^Io 1a8ela3uar ugnlrÁu s9
'rl9tír}Á3 1e.lglnÁuo1 sa,{19;urla1 epad
-aJ ap zaqJu€S ozuolv uoq 'eídu z9rc7
,]Io^ opoPIapJa uB]]ozo)o,
1u9JI )alw
-allazs p uglpl Á8un'11a,rru ua8r eípg1
-usc Á8oq'uellulozs ]Io^ze {psJ u9IBú
,uPq>Iop9I€SJ Isaluau
}]aIn>IIaI so}El
-}tlg l]gpg{Ig{rlzs urau 39zs.ro1o,(ued5
iJo{Tp ze ap'11a]alnzs pqp9lpsJ Isaluau
,zsal a]aI9 sa8aluo1
n]alnlIaI so]pl]LlV
-n1 ,(8oq '1euue JIo^ ruau alaí tuluas
8rglos ap !1apa>l1aua erse8eu ua31
-aJ ]uazs Á3e51 >íIza^au',rur=#iJ3;J
IEtl^V ]ultu 'Á3| reí3e1 4ezgqÁBa
SFru {aulnsJaq l9S ')ía]InsJaq ]a39s
ZB9I-919I
Zf,álIJ JI{EIZS IVTIAY
-rÁl9uazs sn)IIo]El s9^a) ,19 elpe8o1
gngígl;ue1 srÁ3en'gnerotrlop zg,qÁBa
zu edgd l_ud,IA 8rpad uaq-0/6l'e;;ene
ed9d ,(1a8raD ,AX uaq-ZZgL
9l]uazs
,9z9) reílule qqoÁ8uu8a1 ezgqÁ8a
l|}}ra1 Á31,11ozsulgn pngsgl;Í43aur sn1
-IIo]E{ reíu9r 8gssosgllen ru9Á3a ze IlI
-ag uaza s9 89ssalazJazs p €J9sgpeul9l
gIJ9tuJoJaJ V ,l]apa{alasJ lulJazsa u€s
-o1uod uaq9la19 s9'1gspzolgleqla Á8eu
I1J9>I /99l a1 ,{3; elr; aígulaí.lad1eug-r
-olsolo>I Jészg [ 4uaz3 IplIA€ pual plIlatu
-JpT € 'uÁue z9ra1]]aza^au 19snz9[
//,sI lp^Ig>lpI |Lugzs Á191asc ro1
-solol a lp)íozp tuolel,ru;8au Á3;ue,{34
s9 ]p)osJ9ue1 runr193uu Aa ze ruala^ol
uoporu qqasala[9)o1Ba1 e Á8oq'1rllrru
-pni'TlIa1 ual9l tue'la39sr(I9{asJe ]zp
ruazsal8atu í? ot1' anulzoJ9ler-lla :9í ugz
-u8r uar(8a1 s9^a{ e zo qqgle8a1 'efig,req
9í e s9na1 Á1o s9 a8asualla zp >[puJíl
zp >íos Á1o ;gu eq .,(8oq '- ze st ;sor.ű
s9 - Luopuo8 uapaÁ8a z€ ]IoA zE IaA
-rtu s l9ularazs lnüp']zu luu]lsgpn8aur
ueq9le1931ozs ln ze sad91 >1oÁ3en
Luau - 9u Áug4rq uaÁltgzzot1- 9u ]ultü
Á8oq 'tue1191aq 8rpad 1anr141 ,upqoJ
aqa]zsan 11o Álaue /sI u9>ía[9l Á3a ua1
-1aÁHa ]auIJlaI9 Iupe€po JazsJaza )au
-Jo^ zs9) Á8oq 'ualzarg Á3n ,1sgdesr
Á8pu p 1za 8atu assa]unzs'rlá5 ua13or
-gÁup{ - eq8o1op E aqqa uJos9lgzsalaq
au}aqal sI uIa{au )ípsJ Pt{]ullII - s9'llgla
au}Zs Jn ZP luPurs lP{os sa ula]pa^
-uazs ]e)os l1PILuE ,]JZa{aIaJ ual]9SJuaJ
-azs u za pa[-ra1 artÁuuaur Á8oq s '1os
-nu_"Jat{]nl E auuaq {puzo{o 1sg1l1zsnd
salaua]Jal Állur Á8oq '19rre s '19r;u[eq
8gzsroerlueJí Lup]]ol1eq lÍ91 gPI Zg''
kaocsolatban. Teréz anva már idősen Majd - nagyon világias szemmelnéz-
sof<at boncolgatta saját iíjúkoricseleke-ve - a pap Terézbe szeretett bele. Ba-
detei hátterét, sok hatásnak jelentősé- rátnőjét mindenesetre elhagyta. Von-
get tulajdonított, de anyja halálárói zalmuk kölcsönös lehetett, mert Te-
ilyen összefüggésben nem írt, Tizenhá- réz anya igy zárja le az elbeszéIést:
rom éves volt, amikor anyját elvesztet- ,,Lett volna alkalma igen súlyos bű-
te. A sok szenvedést azonban nem néz- nökre, ha nem gondoltunk volna Is-
te közönyösen. Valószínúleg az otthon ten jelenlétére,"
tapasztaltak miatt - hiszen más házas- Az utolsó földi fellobanásról viszont
pár életétnem láthatta közelről - tekin- az önéletrajz már nem ír, mert annak
tette a házasságot nyűgnek, a nők szá- Iezárása után, Teréz anya ötvenkét
mára egyenesen rabszolgaságnak ne- éves korában történt. Világi szemmel
vezte. nézve nagyon tipikus az eset; pályája
Szó sincs azonban arról, mintha Te- csúcsán álló, öregedő nő és nagyon fia-
réz emiatt magát a női létet is megve- tal, magasra törő férfi találkozott. Hét-
tettevolna - éppen ellenkezőle$; é|vez- köznapi embereknél szellemi csodálat-
nie kellett, mert minden jel szerint ma- ból és testi vonzalomból álló, bonyo-
gabiztos és vonzó nő lehetett egész éle- lult kapcsolat szokott ilyenkor kiala-
iében. Egyik világi ismerősével példá- kulni; nem feltétlenül vezet szerelmi
ul olyan kapcsolatban állt, hogy így viszonyhoz. Ebben az esetben pedig
tréíáIkozhatott vele levélben:,,Adjon az ilyesmi egyenesen kizárt voit.
Isten önnek életet addig, amíg én meg Nemcsak Teróz anya miatt, hanem
nem halok, mert akkor azután, nehogy azért is, mert a íiatal, rajongó fiút já-
egyedül kelljen odaát lennem ön nél- nos testvérnek hívták. később ke-
kül, arra fogom kérni a mi Urunkat, resztes Szent Jánosként vonult be az
hog,y hamarosan vegye magához önt egyháztörténetbe, Mi történhetett te-
lS. hát közöttük? Teréz anya mindenben
Később szentté avatott személyről támogatta a fiatal szerzetest, szere-
szó|va természetesen nehéz ilyesmit tetteljesen gont{oskodott róla, ő p"-
akárcsak megemlíteni, és a szentté ava- dig felacita azt az eltökélt szándékát,
tást közlő pápai bullának bizonyosan hogy kartauzi barátnak menjen. Mug-
igaza volt: ,,A többi erények között, maradt a karmelita rendben, Avilá-
melyekkel mint Istentől ekesített meny- ban, ahol a csodálatos asszony köze-
u"rLony csodála tosan tündökölt, legiír- lében lehetett. Együtt dolgoztak szi-
kább kintűnt sértetlen tisztasága," Te- gorú rendtartású kolostorok szerve-
réz ténylegnem esett bűnbe. Lényéhez zésén.
azonban női mivolta hozzátartozott. Akkor, 1567 után már mindenki tud-
Kriszfus jegyesének tekintette magát. ta, hogy a kicsit könnyelmű és felületes
Földi vonzalmait vagy az iránta tá- Donna Terezából a rend kivételesen
madt vonzalmakat úgy élte meg, mint odaadó tagja lett. Annak idején, tizen-
olyan valaki, akit biztos érzelmi kap- nyolc éves korában, a Megtestesülés
csolat köt máshoz. kolostorba lépett be és hosszú ideig ott
Apácaként, e|őszöt nem sokkal a élte a nem túlságosan szigorű zárda
szerzetesi fogadalom letétele után, sú- derús életét,Előzőleg, még otthon, volt
lyos betegen találkozott valakivel. Az egy állítólag nagyon világias korszaka,
illetőnek pap létéreszeretője volt. Te- Később sokat írt erről, mentegetőzve,
réz ezen nem botránkozott meg, ha- pedig aligha történt annál több, mint
nem - ahogyan önéletrajzában írja - hogy jókedvű fiatalok társaságában
aggodalomba esett. Igyekezett új isme- túllépettaz apja által íelállított rendkí-
rősét a halálos bűnt jelentő viszonyból vül szigorú magatartási normákon. Ez
kiragadni. Sokat beszéltek a dologról. azért lehetett feltűnő, mert Teréznek

51

';1alazan 8lppo zg 1lozsu|gn 1ezz{el
-1al9u_9 9pB lotu9zs sr 19rraÁu9u1nJ
-9>I l39Il^ 'saurlapaíra1 6 ,1ala,(u9u
-I9 sll{IlzsluJ p aJ eí4 Áfib,q 'laln>laur
-;aÁH^ 1>11a1 {911ol!Igzsla; p[eul'1un9le1
-u9ÁH lqqgl p >Ip]zo)]p]I^ ]esJ qqgla .Ia
]pup]!put 1gutne1 uaÁlttu '>1911allas ulau
B_a19;aql9uar 49Ále zV ,)puzprü Jgzs|91
-Hp.prg zE tuau€L{'I9lua]!l uau 8al;asa
1aÁu9tu19 sn)I]zsltu e ÁHoq'uesolelen
-Iq Jozs9la IaJ pulo^ a]lala^ eí9lulugÁ8
191 e,,(uu z9JéIruau Er{'ruelrue, 3 a11o3
-otü aulaqal lol€Inpulzssou ,ualla ZaJ
-aJ luazs sI p9^ )lsgtu Á3a 11nraulag
-peaerla sougnlrÁu rl9r zaJ9\'Ö;|P;
" I)íuapultu ulau
-Ie^IH ,9l1r93au llo^
Inzg{ IEsJg]puaJ lJarü '1lgze 1utzs
-9l '1za plug^!) 19lq39sÁu9.razs Jutzs
-9u,leso)ll] 1les9zo>Il9lpl >1auaÁ3a1
'zoyln ze 11o3roÁuo>1 8lpad
4os9tu {9]19I uurle.{3 uequozu
9sln) uoJo l{IaI uadd9 Á8en uolepí9;
psa] -}
lpptu91
!-l§d.l P eLu9] uguoÁu 4aÁu9tu 9slaq
ueLuo^u {a^u9lul9
,1,9^rzs
e elr4zs8aur I€ppJDI939
,(áa',rolrwe"pu 9 {psJ alz)alg
-9uJat sE ,u8etu eÁuu zalaf
'sgr.u ellpf ulou lzE ,,,lJo^ 19qo>1e3e;p
sa>í9u9 In^!{pual s9 Á3eu ua8r ,(39u
'e1pe_uzsstn 19usl Jo)TItu s" ';alZsa-t
-a1 Á!a l9q9za4 e zsanl1 'alzan ÁBn
rczsÁ8a,I)au ]]opp sl lp{osJgup] IIEI
-ro>1eÁ3 t>le'1snlzstr) pl19I uer>ler{3 z9i
-aJ ]uazs u9Jos raÁu9u19 sn{I]zsIWuI
a]la] ]9h + 91eqrgí uazatlau'ze8t'lrÁ3a
s9Inzo^pn zv 1allar.ulaí3a4
-Il?slul p lal)azJ lulJazs es93o;1a; zuq
-,{3a snlr1olp) V ,sI ]p)os9]etpeBerlJ
s9 la>ías9ualal 'lP>Ios9tuol9I lqq9)s9l P
ueÁ8oqe 'Á34 uadda ,8aru a;191u9>1áw
-1a,(3a1 souglp1 s9111sa.,{3a gfen 1aúuo1
-s1 ze ÁHoq 'sa3adu91 p zp upquozu |9q,
-9huodurazs pÁuB zgJa I,1o1ode1193apr
9In{BIE e1939r 'g1azan qzzoqE >I9upn1
Iuzaulala uesoÁuoztq >1osonr6,11o3
-otu s9lnpua;8au € )ausaJaT ]9>ío)o
slI9uorJpJ )os9r\I,{IZa^au >Iau9^u9Lu9
s9ra;8au € lza l9^}q snlllo1p) V
Ásoq,errÁ""ő':ÖX'3"".i';§
9qq9l
z9
-]rsgJa '19 uralr9>1 rz^ppluJ aolar{uuo1
sa^Jasa) s9 /a]lgla tuellnJoqa.l .lpps
-pq89tu ,píBu lüan;zs e Á8oq']1on Á8eu
Á1o'Hatu uB1,IpI9tI InzssoJ Á1o 1raqas,l
zE la)aza u9 Á8oq 'tualzara 11oloJp lItup
'ulo1eplg; V ,Jn zp {unu9 Jlapa^uazs
1ru 'a;zaía;I)í úanq ua8t 1lau 'ugsg11l
e ua1loí uqlle^uz uazsa3a 'tuallalurazs
qq9^o] lu1ru€ .{8oq !1on 91zsaí.ra8 1o1
-rz]lll9 ueÁ16" :aI p]JJ Á3; qqos9l lpl{os
uIaN ,1]a]alzsa.r3atu aÁu91 zs93a s9
'lladpl ala Áu9urlsa] 9pz9Jq9 ]9s9pa^
-uazsu!{ sn]zsíJx Á3a ,l1oz
1nueltreJg1
-o;_en8aur a]a[9 ze rolitue
J;na 1lpau
-a^^őau E J9ur allg]Ig]aq e^up Z9Jatr
,dglna ,11 r391rnÁ8eu
e 'Ál9rr1 B B8er.u s9 ou3a.lraq IIoqE
1 í
] paLIJ ltl-uasa_J}q _e^ ]uItU l aza{] u J9 II?{
-1etbgltn ueÁ1o ÁHen 1e>1>1odud9; 13uur
sB8Btu '1alladarazs sI l_o]lp9tl3-aru 391
z9ra.1, ,si -lnín 1;azapaJIaJ upuuoír,3q* Jo>[{e zp
]gs_l?]pt{ ]]9zlg) ]llTg^1n^H ulpuo{oJ ualia^zg{
V ,l1od9 Á3en r1 llo]!>IpIE ]Jazspual
V -1r:loslde1 ]paíra;l>1 ua8r Á8oq 'laqal
pr(8uu Áb1 ,1atqqol p alan )p]zo{lp]nlu uasa^
uasa]azs ez1' 491 nylquasanlzs 3r pad ]z9JaI,]] op
>IpsJ -9)T.Itu 1u9leIuodzo1 1rÁ3a ]ala ILuIep
-€sJ9] e 'ueoluoseq zaqlqqgl u 'uplgz
V ,lp)os9]p8o;91 1allaqa] ]ul{ 8rpad
)aJ9^9u e '1elleqrgíaq 1a39pual p 9A
-oqe /sI eqozsole8o]9l llo^ aC ,lles9u€+
-Jazs {pu9sglroleÁ3 s9z9{ 89ssad3a4 e
uasa]azs9rüJal {e]49la upqJolsolo{ V
s9 29 Ja L'aq ]1ad9l 9]]aT
jÍ;
Inzg) r"H,
]9>Iuazl] l]a]aInzs 1gqBgssezgll 19{
sn>i p :sI .11a1
I9u{99zu9IV uo6 za ;1asa Á31
sa]azJazs_sl pí39l qqg] J9)p 1eupglesJ
salaurraÁts>los ÁHa elq'ze ]IoA salazsaul
-Jal s9 l.role,(3,elde43ar.u 1gsgle8ou91
sa89slaqa1 uapultu {gpo>lleJn ze veq
-HgzsroloÁued5 tíala puz7zs ,91 e 39s
-s€]azJazs V ,IusaJa{ ugle1l9Á3a a-IIa{
,{8oq 's9pr91 Jgq '{níJausi tuau 1uózé
-I^ 1o)9_qqa,(19uuy ,11ad9laq rgur aÍglu
-19Jeq Á3a a11o1a ppo ]Jaur'el1o;zselgn
]Jaz€ sl|Jo]soloi sglnsalsal8ali\i V
,Ia)pt9u]9Jeq
e 11ozsl9ílrpsgcgde'l1a1
-a]l}d9 ]oTulalaruar'>1uu4lrgtu luuaul
lJE_>íe uazs
azo>í )oJglu e tru9l1araÁ3sl1
,>1e11o^
-933 l€)9]9í solp]lLlg Balgzgp
hogy Teréz anya ügye az inkvizíció elé
került.
Itt nagyon pontos kutatásokra lenne
szükség. Az inkvizícióval kapcsolat-
ban ugyanis mindenki ködösített. Te-
réz feljelentését senki nem vállalta
nyíltan, és sen|i sem mert barkit is gya-
núsítani vele. igy aztán nem tudjuk, ki
juttatta a később szentté avatott apácát
és múvétazegyház kegyetlen bírósága
elé. Maga Teréz anya rövid idő után ki-
szabadult, a mú viszont az inkvizíto-
rok kezében maradt. Nem égették
azonban el. Így lehet, hogy bái több
másolat is fgrgott belőle kézírásban,
amikor Az Ur irgalnmssagának kőnyz,e
címmel 1588-ban kiad ták, az inkv izíció
székheiyén,az Escoriálban lévő szer-
zői pélcíányt használták fel. A kézirat
ma is ott található.
Az önéletrajz a győntatók felszólítá-
sára készült. Teréz anva 1,562-ben fe-
jezte be. Utóbb kiderüÍt, hogy a világ-
irodalom gyöngyszemei között becsü-
lik. Teréz viszont valószínűleg ennek a
fogalmazása során érzeLL rá a szellemi
alkcjtás gyönyörére. Határozott, élet-
örömet sugárző, nagy betúivel rendkí-
vül sokat írt ezután. Levelezett is, nők-
től szokatlanul terjedelmesen és gyak-
ran, de igazána lelki életről beszámoló,
abban eligazítő múvei váltak mara-
dandóvá. ].566-ban született A tökéle-
tesség újta, 1,577-ben a BeIső z,árknstély,
de írtTerézanya egy könyvet az AInpí-
tásokrőlis, saját legnagyobb látható mú-
vérő|, a szigorú rendtartású kolostorok
szewezéséről.
Az első kolostort Teréz anya isteni
parancsra/ Avilában hozta létre, s
Szent Józseftől, saját védőszentjéről
nevezte el. Nagy körültekintéssel kel-
lett eljárnia, mert előre látható volt,
hogy a rend vezetői nem veszik jó né-
ven az,,újitást" . Ez a régi, III. Honórius
álta| 121,6-ban jóváhagyott szigorú,
szegénységetés elvonultságot követe-
|ő szabály zat felelevenítésétjelen te t te.
Ezért nevezték a megújított rendet sa-
rutlannak, szemben a lazább szabá|y-
zatú, sarus karmelita szervezettel.
53
A kolostor épületének kiszemeli kis
házacskát Teréz sógora hozatta rendbe
az egyik fivérétőlDél-Amerikából ka-
pott pénzen. Minde,nki azt hitte, hogy a
családnak készítik.Igy amikor 1562au-
gusztusában néhány apáca beköltö-
zött, valóban vihar támadt, A rend
elöljárói és a város vezetőiegyaránt há-
borogtak. Az utóbbiak előbb békéltek
meg. A karmeliták főnöke csak akkor
nyugodott bele az ügybe, amikor sze-
mélyes találkozásuk során az űj zárda
perjelnője, Teréz anya meggyőzte őt"
],567-ben adott engedélyt a mű folyta-
Lására, s újabb, hasonló kolostorok ala-
pítására. 1575-ben T erézt visszarendel-
ték a Megtestesülés kolostorba, ahol -
szigorú felfogása miatt - nagy ellen-
szenv fogadta. Végül IL Fülöp kérésére
a pápa vágta át a gordiuszi csomót a
sarutlan és a sarus karmelita rend szét-
választásával.
Közben, minden nehézség ellenére,
Teréza nők, János - aki egyszer fogságot
is szenvedett - a fériak között tevékeny-
kedett. Rengeteg viszontagságot, ellen-
ségeskedést, emberi ostobaságot küz-
döttek le. Teréz anyának nagy megpró-
bá]tatást jelentett a sok utazás is. De
ment bctegen, faradtan, barhogyan és
barmikor, ha szükség volt a munkájara,
Derűs kedélyétsemmi nem törte meg.
Kofához vagy kereskedóhöz hasonlítot-
ta magát a sok ügyködQs miatt. Egyszer
ezt'lrta:,, Adjon még azU r Isten sok lehe-
tőséget arra, hogy szenvedjünk érte bol-
hátk,hazajáró lelkek és utazások kényel-
metlenségei miatt."
Teréz anya tizenhét női és tizenöt
férfikolostor alapítása után lralt meg,
hatvanhét éves korában. Akkor is ép-
penútonvolt.
A kolostorok szervezésévelAvilai
Szent Teréz sokat tett az egyhéaáért.Iga-
zán jelentőset azonban életévelés irodal-
mi műveivel alkotott. Elete példa volt
mindazoknak, akik hitiik szeiint azűd-
vösség elérésénekmisztikus útiát jaItak.
Műveiben pedig - a]ázatosan, saját bű-
neivel tanílva - mutatta meg, hogyan le-
het arra a misztikus útra jutni,

as9]az,a^ ,ruZo>Ilopuo8
ilallarll 9 ZY"
u9S9lB]Zollg^8alu alal? Ze ]]apza)í PJPS
-91eq gla^au ru€]lo ZP uusoÁuozlq snls
-IuuJ ap /{asalazJazs IgqIPSo]ZSo{ lou
-oup{ e {allal up,,{u9q'1nípn1 ua11
{pu9IJ Ja]9cJ ]]a^ I9u{ouou', i"r?'$j
-apr reÁugulnue] Iulol - l]a]aqal Jaq
-tua sa^I9lu1{9] In^!)pual ]Eqa] - >íau
-,ralsarurg81od 8aur )r:]]olzsel9^ Jazs
-JuaII>I ugln sgurÁ8a uaqua8arntuÁg
;tle 'sítue) qo{E[ 'eídy ,uas uaq
-uala]J9 l8ytln 1o189ssalazrazs e Á3en
plzgrqÁ8a zP azssaul IIIP tuaN ,Iol
-eq rg3ns,{u9! Ioq?^!z5 snz9[ ag9^!zs
Á8oq 'alzalc^ Á3n - uaqzo>I 8gspgurl
so+e]!q9 - Jo>IItuE lzoqJ911.ogJ e lazo{
/][apJ91 uaqua3arntr-u,,(5'uBqgsoJgA
-gl+zs 39u razsÁ8g ,Ipsgtuo]9I >Ie]Io^
upq9Jo))íauraÁ8 rer,u í; 1aza>1 E |o qaz
-9) Ja]9d a§ullal ;o89ssosgllen y
,eq8gsesr_el snz
;9{ e aq 11ad9l lu9TllppJloÁu 'ug-g sní9u
,tviL:Zow[g]!dpF pual P l1p ua31
,]IoA qlnszaí sl ;a194 snIsIuI?J1azo1
uc,{8oqe
'1911alzsaíral )p]rnszaí e 1u9log ,>1etr
-InTPIp 1alalnsa.,(3a ozoJoqol 1ugru,,(8a
Inz9{ {aqqa]]asala3a1 e s9 {aqqgla{gla
-3a1 e 1elre{3p] pJ_es9IJo>[eÁD ,ll"I aruala
yr.razsd9u ua8l s 'soluo.; uoÁ8Bu >1rÁ3a
39ssaÁ3a1 sn)Ilzslru olozselp^ pJ
-gIJ9tuJoJaJ E s9pgtul aAIzS Juazs snz9[
e .,{8Bn /lalalzsll a^IzS Juazs snz9f y
iliZ aq9 9] [9 tüaJl
^!Zs
snz9[ [1nlauaur uaqs9lJ9sJl uapulLu"
:snIsIuE) a]]a]u Á8; sr 19n;q ;;r.razsÁ3a
ze sE ,j|a^9^!zs snz9f ;a>lalanlzs xa]
-9sl;óaí3g i1ol9zzowln'>1o19íl9pos3
iar? )9]9}!z9^pn {a]as]ul{a1" :pJ
^!zs
U EIJIIcI JI{EI
v9
-1o1}pznq Á3; 1res.rglsalazJazs,Ia ]lap
-za>J IP^9tuI ]19pln) Zaqélzs ]uaZS P
]olppetal í9 uapurr.u 3rpad uaqzo>1deu
'a19l1 11an ]lsJrlq alsa ';e3eu etr1o1u9íe
Ilau ]u9>Iuala33ar Á3oq'>1nípn] Igqqg
,Eu}aq
]I9LuI l]gpllu zaq^lzs luazs
p aqlrup 'aíalslan.{u9{ sI{ Á3a;lon ,u1
-1e;,{1o; uaq9la19 zsg8a Ja]9d snIsIupJ
upquozp 1a39ssaÁ8a{ sn)íIJzslru p upq
-91ulí9 s9 ]a]ala]zsll a^lzs-snzgí y ,sI
t?ul snu9JaLllnl 1u9)t9; 'suglsa1o,rd a3
-9sqq9] Á8uu ue9uloíul;r1 V
,]IlJa)Is uaqzs9J >Ipso sI )a]aul9u
In39^ ps9]Jp]
-8au d3Bn as9]JJ9lEzssl^ >IBuIpsn)íII
-o1e1 8gzsrolaul9N /]ppplal IpI9J V
//'Igqpos9JJoJ al e uB,,(8r
19zrn 89ssonpn zE 'r-uBÁ8t [gqs9JJoJ a
Á8oq'uralau pelÁ3eq8atu 1ua1;91a 1a;
pelJ9l ]apa^!zs sa8asluazs u9nl9zsr{8;r
't-uoltzolp1-1 "," iö[ c;;; Á3; e8pr.u 9 upq
-9Jo)í sgpl "'allgla 8atu 1ualaí a^lzs-snz
-aí o]ptl]9l 11nÁlaqlos ualad9lrg11o s9
ualad9l1uazs y ,eldul8aur st ]s9z4]IT
-I9J lTIaI u 11oueÁ3n qq9s9{ pdduu 19;1
,eluIEIl9^
Ita) IaJ ]oleppJal e Á8oq 'ueq
-qE ual9d 8au a;lallsgra Áu9r-u19 snlr1
-zsILu - ulde1 ]9s9lapIn{l) € Jo)Iruplp^
J9JIuog lor{p - uuqzgqÁ8asa>I9zs Jal9d
]uazs l€tugJ e 'u9-z raqualdazs ,6}9T
,alulaza^uzssl^ PqsnuIZIJIIolP{ e
I9q
-snrüzllupJsalord p ]a{9 {uusnlsnrpJ
pulo^ ]]afia{ Á34 ';a>lalarü9u p ailalJJ9l
9Áuu9lzsara1 19q39sÁug3od u'[eqpez
al a JaZs -9z9^,B p 'u9Íapl {puuP JPJIuog ]uaZS
ueÁHoqy ,sI psJp]Jo{ {os J9tu ]loz
-o11opuo8 upgluospti I9JJa]9cI ]uazs sn
-ISIu€J acl ,]u9]Jol ]l9la Es9lB^B 9]]uazs
s9-9Z6L SnIsIuPJ Zg,19 a}Za^au {uu€Iol
-sodB >1lposplu 39zslo1au9N 9a1 ,IIIX
L69T-TZ9T
ZS SfiISII{V]
 _-/,a7
a;rc /?rr:4 (r}rljrq 7ra/-r_:r"r*-, et
2zo>>tl,*bt er"d
roft,*i D€a mz*, cia Uiine *< r*b*r4zl<..*1c*,
Jl*il ar o,*tr4bt cí=c+*tls*zla/os, ct *li
'er*zráor!:*;
?.C l oS to 1n-' n h ;fca: chh s r X S Y r- t 7 "icrutl u.arl u Jl,)., 4
i e € l

a*t rcrqqrá. pt7r,/ual f11o177n/77t, ptíi4l>a * olt,cir-ii,,,,t__

eb !?c..rr) uj r,i:., 7, á 4'.L; q?*r, 1 j z3ú., c *<z o zu,, rary14,-'
i*;lrliűr* ab íÉan czlt, i u\+-t fu }ar-, tci r<z) t n .|t 1.r;,
t

.1,r as J á s |., nctai,

p cS V . lí i n á' -.e §,uti h. n o*i l L4 rr nva, t
hl pl 3 ra *7 e p* =
.
Z i./".b o he, .-rn'p n 1'prrrrzF r.:y' rj
áa, leiÚig**<í,l,br4 in ás)at .rtr";a .;ró"Or.;]ú cl-,ctúh =,
?ulla??4e' c-t+jrcPz, . Rcrrr.< in h,,rr.|.;'Jl,iehis irá,
§..üízll*ll)t _f át. *e 7,--}* ívt -r}Íis. .. n>"i l í a9 .,n.
>z-a*-;l*e h,rVi ?alr;s k O Xrl rl 7rrrr-; ir.-r7.,siti ',,l ,lh i-
,acn ..!;s,

CANISIUS FOGADALOMLEVELE burgi érsek, és mint teológus tanács-

önmagamnak elkezd tem nem tetszeni,
hogy neked, IJram, annál jobban tes-
sem" - írta erről már idős korában. Az-
tán kapcsolatba került egy dezlotio nto-
derna közősséggel, vagyis olyan embe-
rek társaságával, akik egészcsaládjuk-
kal együtt bensőséges kegyességet
gyakorló, rcndházszerű együttesek-
ben éltek. Végül [-oyolai Ignác egyik
társa segítségévelelvégezte az ignáci
lelkigyakorlatot.
Ilyen előzmények után a mai ember
azt gondoloná, hogy Canisius Péter
személyébenáhítatoskodó, a világtól
elfordult, misztikus élmények köZött
vergődő szerzetest avattak szentté. A
valóságban a későbbi szent rendkívül
tevékeny életet élt és nagyon jól ismer-
te a világot. Első közéleti fellépésérea
hívek biztatták: V. KárolynáJreIérte azt,
hogy a császár a reforinációhoz tért
kölni érseket és birodalmi választófeje-
delmet elmozdítsa. Ez után viszont
rendszerin t az egyházi hatalmat képvi-
selte, mert a császárral folytatott tár-
gyalások során felfigyelt rá az augs-
adőjátelvitte magával a tridenti zsinat-
ra. Ott Péter nagy céltudatosságával és
mély egyházi műveltségével óriási fel-
túnéstkeltett. A zsinat utolsó szaka-
szában, 1,562-tő1 már pápai teológus-
ként tevékenykedett.
Eközben rendjének egyik legaktí-
vabb tagja volt. O szervezte meg Köln-
ben az első németországi jezsúita kö-
zösséget. A város vezetőivel sokat har-
colt emiatt, és a saját pénzétköltötte rá.
Olyan volt, mint égy gondosházigaz-
da. ,,Itt nagy a clrágaság, nem tudom,
beszerezhetem-e mindazt, ami megél-
hetésünkhöz szükséges" - írtaegysZer.
De sokat törődött a szellemiekkel is,
Amikor a Társaságba belépett, már a
bölcsészettudomány magisztere volt,
1549-ben pedig a bolognai egyetemen
megszerezte a teológ,iai doktorátust.
Ezután jelölte ki őt lgnác atyaanémet-
országímunkára.
Canisius hosszabb ideig múködött
Ingolstadtban, Bécsben, Prágában,
Augsburgban és Münchenben, ile gya-
korTatita§Uejárta az egész német 6iro-
dalmat is. Volt teológiai professzor és
prédikátor különböző nágy templo-

55
 99
I)B 'pIJ {au89sso^pn '1ru9Á3 19(!{V" uíIgd INaZs snIsINV)
:]a{a]apa{alasJ p l1alanol8aur upqq+J
-o3rzs3a1 e ;;aÁlaqg ,39ssonp1 11elp
1lq Á3un sglnze8l8atü sJulu l9usnlslu
-PJ ,u99^pa>I Jaqln,l
l]o]p]ZolIe^ ruau
uasa]azs9rura1 ua8a,,{u91 y,,,>19[rar,u
-st8au 1e>lugÁueluazs zuzs s9 1elu9Á1
-psapa taÁuuaur s9'1gípuotu11 uasa39s
-salzsí1 ]9^au plJ9Ii! s9 snz9f Á8oq'la{9
)9s]]u€l )9)ípp B ÁBBn lgtnzs p '{au
-apze{ lulgzs >1a>lau,ra.,(3 u 1,{1aqr;41"
:J} IgJS9lPuos9I[p^ ruoq]]o ze 1oqe '11o
Za |!u!Zsgl-e^ uasouoln) ,Iozspl9^ )au
-Jaq]n,1 uodd9le1loA snlsIup) rt3oq'9tr
-aqla)9zJ9 uo1o;uod saÁ8E ,I9Jsgtu s9
19rsgu9Á3 e'19-r>la39sluazs p'IgJ{gurq
e '1nuuaq H al]alíal 11eupl qqesoluoJ
-Ba1 zg,q(8a sn{IIolDI V,1eururolplJ€l
souoze 19q9íÁ3eu ap'uaqtualapaíra1 9lz
-gqugln{ /]lalrzs91 sI lo]uzo]I9^ tuoJ]9q
aJ9s9J9{ pu9ulpJac ,I ,e]ZeuIE>lIP sn
-IsIupJ l9lzs?lsn{Ilo]€{'l1on aÁu9ua1
-aT Jaq]n.1 'uequluro; ]aIaIaJ-s9pJ9{ es
-9p€gla {os9lJupl tzgqÁ8a ze'9l9)3Vw
1ualaf lnuuel uarulJ LJsnuzqaln! sl1 4os
-tt1tloll1x p uuq-899l 8alrlapara ILuB 'sI
]9^rILu rls9lpll qqoÁ8eu8a1 ueqgsgzo8
1opl9 s9l{]N rp8alal 59 IauIuIlJ illSJltI )osug]sa]o ld u lgzsgsl s9 Álero1 pu_eu
-fiug4 p!,tgl glú(L lgtlwo]uawupunt 4au39s -IpJac ,l Jo)rrup 'prsedBslazsso sadl9u
-uah1zsala4 zy 1nreÁ8eru I{ {9]pp uaq^9 -azs Jos ][nJa4u9zs9 L99I )psJ uPquozp
zp ueqqpueÁ36 ,11npro;8aur rgul uaq ll9z9) snlslupJ s9 rgllasrnd9>I 9IJ9uI
-7991'.rolasalaluazs1al €Io{st eltnsza[ -JoJaJ V ,aualla 1alzetule8oJ sI lp{ol€Jl
rlequrozsÁ8eu p - ergsgn;q8atu {asJ9 -p]I^ s9 19]I9qop8ar,u razs.,{3aruau
ruro8;alzsa sgl>tlntr q9lo - 8apzgp 9ryí '1911a8aÁual Jozs{os >1osuglsalord y
-IgIa 8gzs,loreÁ8ey,q .traJ
í1r zp
IoLIp'st llozol i]o]PLIJ9Í
-,re1 zaq39sÁ3a tlazaruazs p zal+Ig ,lIo^ Ial]azapal IBuo]PT >IesJ zot{gpo{IEJn
a)9u9J Áugr,uo;,1ulpual plInszeí 1aul9u 9po)ZglJP] 11o Ze 'uqutszpur11 p Lreq
-gslal
p eÁlu ra19.1 119z9>l
69gLs? 9gg1 -939 I rI,1alaualaí snzon] InuI nl l9s9ua[
,]pelezs3au >IpsJJazs -aí8atu snlslup) {9u9s!>{ JozsToS ,{os
-Á3a - F{I9u Áuarupara 91eq3o; 1az -uglsatrord p l)au {alIlJg 9qs9na189tu
-z94- elrzr e Á8oq'st 11erure 1sgulÁ8a >191 uasalazs9tuJal ,ua^9u 9[ 1911an uau
-lo)ío uasou9sJI9) ,lIo^ souosJlg{ uPq lulJazspuar 1oded rlaqÁlaq u vg,Igq
-uoze sgpo>1zgleÁ8 p /aJzaAau >1eu4fgzs -)í9zs9lelu9,{3 e 1q l]olplllt9 uau 3191
-.{3eu uo]qJuulal4tr 'ze?l,ulesJgl p ]lo] -uzs[g 9s91 1o11a38a; .rolture '4uzsgpt
-pq ua9l)9sr9r.u 3e191JlIV ,9^r^9zs lunu ueÁ1o 11on ,1rr8n8aur eurgzs >19rg[eq
IaJ llad9l Jozsqqol st sdtslue3 ap '{9d -ruoldtua1 p la^9s9uala8atu .(8oq '8aur
-snd r3.rnqurnpu p 9)osn{Ilolp>l u'11on 1911o1;dellp
p^zo{I9posJ ]]nuapultr^tr
uo]LIJupIal\i B{ougzs9J 1osuglsa;o,rd y ,1ala1o1;rÁ3 s9
,uas9l;rÁ8 IrulppoJIq e'ueqsturog
]anuazsuo{oJ {al]a]Ia)
1laz 1u9reÁ8a lp]pllougzs,uaq9lazaÁu.ro>1
-apual ]9]l^]It{ ]l9Z9{ >Iosn{Ilo]p{ p s9 rgzsgsJ p s9 {aulapaía; Á8en upqlotu
IGNÁCDIPLOMÁJA,
MELYET A PÁRIZSI EGYETEMEN
Állírorrex KI1534, vÁRcrus r+EN
rosszul gyónik, kárhozatnak fia" - áll a
kátéban.
Péter a katolicizmus leghajlíthatatla-
nabb irányzatához tartozott. A tridenti
zsinaton ís azzal tűnt ki, hogy szenve-
délyesen eilenzett minden dogmabeli
új szemléletet. De kérlelhetetlen volt a
papsággal szemben is; a római katoli-
kus egyház hanyatlását nekik tulajdo-
nította. Egyik prédikációjában így be-
szé|t: ,,apapság maga sem hisz a szent-
misében, ezt elárulja a viselkedése:
odafutnak az o|tárhoz, mintha kutyák
volnának, semmi áhitatot nem lehet
látni rajtuk. Az oltártól a kocsmába
mennek, mindent szokásszerűen vé-
geznek; nincs tisztcség a házukban,
mértékletességasztal uknál, önmegtar-
tóztatás lakásukon, nincs fogla|kozá-
suk a könyvekkel, semmi jámborság
szívükben." canisius hatásának is tu-
E1
lajdonítható, hogy a tridenti zsinat leg-
fontosabb határozatai a papság szellé-
mi és műveltségi színvonala emeléséről
szóltak.
Elete utolsó éveit 1580-tól a svájci
Fribourgban töltötte. Eredetileg azért
rendelték oda, hogy iskolát hozzon lét-
re, aztánott maradt. Már a kortársak is
gyanakodtak a kisvárosi mellőzés mi-
att a renden belüli ellentétekre, A hiva-
talos verzió azonban az,hogy amikor
visszahívták volna, a nép nem engedte
el. Mindenesetre nagyón termékeny
hét esztendőt élt meg még Svájcban.
Attól kezdve azonban betegeskedett.
Canisius 1549 és 1580 között húsz je-
zsuita iskolát szervezett; utolsó évei-
ben nagy műveket fogalmazott. A hit-
vitáző könyvek mellett megírta önélet-
r ajzszerű Le l k i n npl óját és a Lelki u égr e n -
dcletet. A mellőztetés miati nem láZadt"
Hidegen hagyta éppen úgy, mint a vi-
lági elismerés. I. Ferdinánc1 az-1550-es
évek elején, amikor Péter Bécsben tevé-
kenykedctt, háromszor is felajánlotta
neki, hogy püspökké nevezi ki, de
 89
,o -oJoqlq e edgd € upq-899l Jo>Inup 'lu9]
lunu /u9l
-ZsI] uEÁIo ZaL{IaÁu9uZSa pual P l]op -ro1 zaueÁ36,11odu>1 lspllselnezssl^
-o>Izsp8pJ eí3e1 s9na1 1eu89sesrg1
snz9[ V ,I9Ia s9]a]Ia]zsll8au B I{ lJ9]
uaqs9tra8l9zsaq saÁlguazs eÁle Ja] NVsyl^{9u
-94 1rulaura €lJp>Ip eqgunt391Io) {os J,,lfl Zsg),l9uJyN5I INaZs
^Ngl^{,IsficÍV1o
B oRRoME I SZEI\TT Ie\RoLy
1538-1584

A római katolikus esvházon belüli fel a tonzúrát. Ugyanabban az évben

megújulás képviselőjeVolt. Egyes kor- kapta me9 az aronai, Gratianusról és
társai szerint sok minden másként ala- Felinusról nevezett bencés kolostor
kult volna a hituiítás körül. ha az esv- kom.mendáns apátságát, vagyis ő hűz-
házat Borromei szent káiolvhoz fiá- ta a;ovedelmeket, az apát teendőit vi-
sonló főpapok iranyítják, Hirszonkét szont papi személv látta el. Ezt a gva-
éves korában nevezték ki bíborosnak, korlatö t áz egyhái elvilágiasodásíriak
és huszonhat esztendővel a halála tüneteként tartiák szárion Euróoa-
utáru 161 O-ben avatták szentté. szerte; sok kortárs szemében a háta-
A szentté avatási per eevik tanúia lommal való visszaélésvolt. carlo ese-
szerint születésekor ósi féfrúesséstdl- te - a szentté avatási per vallomásai
tö tte be a szobát. Ez 1558. o n|tóbur"2- án,
a Lago Maggiore gyönyörű partján,
Arona várában történhetett. ott vólt a
gazdagés előkelő itáliai gróf Borromeo
család egyik otthona, -bar 0k rend-
szerint Milánóban éltek. Carlo Borro-
meo, a későbbi Szent Károly, Gilbert
gróf és Margherita de Médióis negve-
dik gyermelieként született. A piá t ÍÓte-
nes embernek, a szegények jótéúő|ének
ismerték, anyja a történelemben 3okat
szereplő és szélsőségesen meeítéltMe-
dici-cialád nem túljelentős Ügia volt;
korán meg is halt. Az apa azt-á més
kétszer házasodott, carlö hét teswéré1
vel együtt nőtt fel. Nővérével,Camillá-
val_és fivérével, Frigyessel, a későbbi
hadvezérrel, különöéón ió gvermekko-
ri kapcsolata volt. Ragyffi, minden
gondtól mentes életet éIt-ek. Itália egész
arisztokráciája rokonuk volt; miide-
nütt találtak összeköttetéseket. A kan-
csolatok legmagasabb fokán Carlo
egyik 1lyai nagybátyja állt, Gian An-
gelo, akit 1560. januái 6-án IV. Piusz
néven pápáv á koronáztak,
A kis carlót korán esvházi oálvára
állították. Tizenkét éveí'korábán úette BoRRoMEI xÁnoty cypnvpKxoRt xÉpr

59
 09
)gJ,lEIZSau§)DEI^l uo)^Da]oHV
'NVByíyN,lodyx-9.laJ,ZsEuí)I
]^to,ICil^IgI soNyÍ INaZs V
\/}Iflozs ZguaJ. INEzs IV,IIAV
-9qlqp9zsaq ]]gpzn{al u9^IIÁu qqgs9>l
,uaÁltuelen srÁ8Bn ',,]9s9l!al1" e 49l
-I9IP] {auz9qau IPSJ9I,Ia^!]uas ]]ozo{
-l9JBq uau'11o1e3l1eq 1o3ot 1oqe 'uaur
-alaÁáa tetngd V ,llo]p]nw 1a39ssad
-9>I s9^a1 ersgl;Áu_err ze - |9|a a1gza^.
-aul{ IsoJoqyq - Balgzglg,rual;salla1 I9l
ugze8l pnl lle1e aqJal {olppela; soÁlrts
u rle !1on Jaqua ueÁ1o
/{Izslgl
,llozouPl ^bn
9zo{ >Ig^a^lzsgJ
J.oDysvsuy.L snzgÍ v IZE^,lgoaDNiI,lyd,tII
qqaÁual9nal8a1 e soJoqlq oaruoJJog
p ,]o]pulsz nuaplJ]
9)I
IelBIJ uolEulsz V
-a]aunzs aíapt ;rzssoq p uaq-z9gl azssg
p]^!!I
1u9laÁu9urpara 1as9la3l9zs
Igqí1r
-aq a[a^ xBIgtlIP Pd9d p
llo]e]Á[oJ
^botl
'EJzsnt4 ,AI ]Io^ Ipss9]pq Ábeu ueÁ1o
s9'ueqruelp redgd e 11nÁuozrq 1au9z
-aAJazs 9[ 1nn;lpual ]uozslA ulalapata1
-zgqÁBa |ry zv ,9]aqla{9u9 lu9>Ialaun]
sgposer8g1r ze 1uso ;utHau lpzoJos
-S9ZaAauDí €^|a
Zg ,a]}al 9^9TasJ9 gu9III^tr
luIuI€IBA 'rlau 11ope sI lIBlE^It{ ru_€T
-I]P^ ]os'lpusoJoqlq I)í a]Za^au ln{I9u
/s9laluazslaJ
>1oÁugulnue1 ret391oa1 los
tded 'ueq-gggl zsnld ,n1 ,11op9l_elÁloy
Iessgpuotu]ualla 9luos€t{ p!9Átia
,l9zs €llo]zso ll9291 1aÁu9Xazs
€ 1aulapa^oí glnalq 1eÁueJp Jazal9{ I^9
zu 9) uarü '11nlep uasalal9^IT - ltllJazs
SZENT TERÉZ OLTÁRSZOBRA AVILÁBAN lett, holott tudhatt4 hogy azőtarsadal-
mi állása mellett a karriernek az egye-
temi végzettség nem feltétele.
ja lehetett. Kegyes áhítatossága pedig A bíborosi méltóságba Borromeo
bosszantotta a többi hallgatót. Allító- minden korábbi visszavonultsása elle-
lag alig kezdtek könnyebb beszélgetés- nére könnyen beletanult. Nem"csak a
be, amikor Carlo azonnal távozott, hivatalos ügyeket intézte rendkívül
hogy zsolozsmáját vagy olvasóját lelkiismeretesen, de élvezte a társadal-
imádkozzaviszont, Alighanem lelkiis- mi lehetőségeket is. Vatikáni lakásá-
meretes diák volt. Huszonegy éves ko- ban igazi, nagy rene.szánsz udvart
rában megszerezte a doctor utriusque szervezett maga köré. OrüIt a pénznek,
juris fokozatot, azaz mind az egyházi, nem bánta a hízelgést.Vadás2ott,lab-
mind a világi jogfudomány doktora dajátékkal szőrakozott, jól budott sak-
kozni. Játszott csellón és műkincseket
gyűj tött. Befolyásos egyházfeledelem-
A KoLosToR TEMrLoM BEIÁnere ként sok társasági machinációval in-

63
tézte nagy családj a házassági tát ry alá-
sait.
A világi szőrakozások mellett tisztá-
ban volt azonban az á|lásáhozillő sze|-
lemi kötelezettségekkel is. Filozófiát,
teológiát kezdett tanulni, de talán még
fontosabb v olt az, hogy accademiát, tu-
dományos társaságot szervezett.
Rendszeresen tartott összejöveteleiket
vatikáni éjszakáknak nevezték/ ame-
Iyeken értekezéseketolvastak fel, majd
vitatkoztak. Sok kiválóságjárt oda, bí-
borosok, így Buoncompagni is, aki ké-
sőbb XIII. Gergely néven pápa lett. Bor-
romeo palotájában, az előcsarnokba ki-
tett nagy könyvbe beiratkozva lehetett
az ősszejővetelekre jelentkezni. Sok-
szor hosszú volt a bejutáshoz a várako-
zási idő, és mindenki megtiszteltetés-
nek tekintette, ha a kör tagjaként szer-
pelhetett.
1,562-ben aztán tragédia rázta meg
Borromeo bíboros nyugodt életét.Fi-
vére, Frigyes, aki hozzáérzelmileg kü-
lönösen közel állt, elesett, ,,Ezacsapás
olyan szörny ű,hogy semmilyen embe- NERI SZENT FULÖP
ri okoskodás nem tud megvigasztaln|"
- irta az eseményről. Hamarosan kide-
rült azonban, hogy az érzelmieken túl vedéseit hordozva kívánta elérni a tul-
is érinti őt az ügy. Mert Frigyes a famí- világi életet.
lia minden földi tekintélyének megtes- Mindig is nagy_ld+ozó.volt, dg ez
tesítője volt, és halála után azt kívánták után sziíte méliéktelennéváli, Úgy
a bíborostól, hogy térjen haza, vegye tűnik, a legszívesebben
leqszívesebben mindenét ÓI-
óI-
fel a család íő szerepét Borromeo azón- osztotta volna. Esvszer santa Maria
Egyszer a Santa
ban még csak nem is habozot| vissza- Maggiore templómban 100 lánynak
téréshelyett felvette a papi szentséget. adott kelengyét, továbbá fejenként 50
1562. augusztus ].5-én mondta az első scudót. Es sokáig őriztek egy er-
misét. szényt, amiből a legenda szerint na-
A Frigyes halála felett érzett meg- ponta 40 000 scudót osztott ki a szegé-
rázkódtatás nagy lépésselvitte előre nyek között. Eletét aszketikussá vál-
Borromeo bíborost ,,a kegyelem út- toztatta. sokszor kereste fel a san Gi-
ján" - ahogy ő maga írta. A legendári- rolamo kolostorban múködő oratóri-
umok fordulatai szerint a megtérés um-kört, aminek a későbbi Néri Szent
élményétadta neki. Ettől kezdve Fülöp volt a lelki atyja és jórészt lai-
mind jobban érzékelhető a cselekede- kusok köréből kerültek ki a hívei. Es-
teiben az,hogy Krisztus földi szen- ténkéntegyütt zsolozsmázott Fülöp-
pel; előtte térdelve íejezte ki mélysé-
ges tiszteletét, Egyszer az elragadta-
AZ ANTWERPENI JEZSUITA TEMPLOM tás pillanatában olyan fény ült ki Bor-
CSODATÉVŐ SZENT IGNÁC romeo arcára, hogy lelki atyja elcso-
olrÁnxpppvpr dálkozott. Az eseményt később már-

65

l
-Ie 9Z o.quopx, ruIaJa] pqÁu9 JI seIz9y
^
-Á3a ;alnlalg ze naza71aÁ8r uopgtu pa1
-a^Zo>I qq9ln ,llnpJoJ Ia^9Zo{Zsa uIaI
- a Á3a1z9,qÁ3 a zu lo.zsola 9IaJ nn^,
u.L",
-alJazs l9lo{sllutzs 9zoquoln1'1os
39tu 1;allar-ua uguruÁloJ alala ,aq]Ja)
e I>I 1Bupírgíuasa-razspuaí 1oded
-s11 e Á3oq'sI pJJp']1opuo8 aJuapuluI
a^pza] 1913eÁueue1 y,1o1ezÁ|qqezs
€ a[ a]la]{al oauIoJJoB ap 'IT )a]InJa)
,l[o^ e[91u8
Inzg{ >191rnszaIu ioJ9ue] V
-geq KB9wz7zs uaq-vlg1 íarruaq )Ipg)t
-LluI wnlJ9ululazs rded sl ptr^tr ,uJI9J p aJ
trtr
-ra al a1l;d 9 )ez7y í?uu uglzu'>1euded
-sr1 d89uoululJer{ 11o11dep ]orunlJgu
-nuazs s7qozs Á89uuazl] qq9la ,g]9s9z
-da1 >1oded [q ze alzauazs ueso8ellÁ8
-,r91 uar(lrueÁ3n,1a>l1a>laruraÁ8
-u_eq ueÁ8oq ÁBoq '19rre s9 {EuBsspAIo
1rtu >1oded e Á8oq'19r,re polelzo19{vt
,1
a39s1 uazs u91|o ze r>1 essulp8 ozs Jozs 1
-Áupq a]uan9'uoíqezs 1s9pl3za^ uaÁlru
3)3su3 9Ny1 Ihl,Á,louv) I3I^IouuoB
99
lJ9{gurq uaÁpru'uoí191rp9rd 1glrrur
'Ioq'I) 'lo>1tLu 'a][9z9) ,)p]Io^ >1eso8e1
-tÁ3ry1 In^I{pual lesJ9u€l soJoqlq V
,]a>Ig
I{
{9lpe laulrrj}J aaruBslll|ll unpuúll slulul
t)ludwltJtls aat]st,lt)tlJtI? p anbstuorcsal
-uoJ wnpuuuol)uoJ pü wnnlsDd sauol]Jnl
-1su1'al1,1zsa{Jazs aqÁ8a uglze'u9ln1
-ugln) qq9IE ,IgJs9]PlZopI9 Zu s9I9JS9]
-elu9Á3 u /I9Js9l9)rp9rd e )au)azs9i
-IaI p sI 1alanÁuolrz9{ ]}o]!Il9azsso aC
,>I91,1aq19zsaq8aur
1elreípuo8 1oqe';;az
-anJazs 1alas9l;rÁ8 {BIDI9IJo>IeÁ3 rgu
,llnpJo,9IaJ >Ig^IL{ p s9
lp]€^n{ rded y
8gsded u u9trzly ,Ia au]a^oT ]p>í9qlq pLI
'>19ssalzaulaÁ811 s9 19[1aÁ39 Á8otl'pz
-zu 11ozyqBar.u 1d 19r-uazs 1a1 la1 pza1 ug3
_€uluo,Zot{9Tunu ilol9l lal]allpual
e >1eueI Is9lJ9 aJ]asauapulul a{aSJ9 gu9IlI^I
-a^ Iue]III9 1o1uodualla >Ip]JE)€ rour?
-9sÁ3eu 1au9Áu9ul;saíla1 1uozs lqqgs
-9{ p ]ulJazslw 'uQzs€Lu9] ls9zala]9]
-|a! e )ze Á8oq 'l9lgs ue.,(1o d94 llalsa1
ueqtezíerla[a oauoJJoB V,) eup]lJuos
-pLI zot{s9lnuo^Ial l8uesre; 3rpad 1a;
-auauJo{ u'zoysgzop1g 1eulnlgí 1ou
]la]saJl>í u€g}JJopun s9 IeIJJ9J 3azs95
,>Iau19,lalal9 ItuF ppsJ9]'>1uu191,r gí'lou
-198tranau ]lEIe aslru )aJaqua ze Á8oq
/e]]9I ua]uaqqgC 'I{
]InpJoJ ezrpoÁu
-ozsl lgqluoldua1 1os ,]l9lpl 1u>loÁu
-ozsl^ saul9J uEqgugIIIAI 8BI9]rIIy
-91en3ar-u {oruJoJal l]uaplJ] ű'Ji:;3;
-8au Á8oq" '4uugdgdu ey1' ,,euevtu8 "
-€uI rrrplu9zsla" ,ll9.z9.>I T9^}r{ p ]]aila>l
arupalÁua>í9^al 1oqe'epo l19z9ll9{
uaq9ula]J9 e+ezoJgleq- so]uoJ ryÁ8a
,lI9
JBuIsZ I}uapIJl P lsol^tr ]Io^9] i9l
-9Álaql9zs - e{ded91 4os ro>1 u ueÁ8oqe
- Bal9z9lg,}1on aÁu9uza{la^o{ sIIgtIo
-IJEJ lal9 í9,ze as9zo.1l9{ €qgu_€ITIAtr ilaul
']piosn]zsaB e 1alaza B]lolIJgqla o
')9]Iadauun pngduod ser8elrn'luaúű
pq9u9III^tr'ar9Álaq>l9zs l>1asJ9 uaq
-999l oauloJJofl Jo>IItlIV,IgJ]€InpJoJ
,,(3eu e 1sguropnl }}a^ tuau 8rapr rrzssotl
u€quozp alazaÁuro4 soJoqrq V
,u9lpJ >1eu_etgl1ac
J9§sJl dptng 8ar-u altra111oro elqg1,,{ugn
lásos jellegű, de világi célokkal is kap-
csolatban álló társulásokat hozott létfe.
Így több helyen is Oltáriszentség Tár-
sulást, anrinek a tagjai világi szórako-
zás helyett kegyességi alkalmakat ren-
deztek bizonyos ünnepeken. De voltak
mások gyámolításáva1 foglalk ozó tár-
sulások is; Borromeo azőzvegyeket és
árvákat, vaw a szegényeket áitalában
segítő szervezeteket hozott létre.
Egyik-másik menhelyekben, ottho-
nokban tevékenykedett. Rossz életú
nőknek és tisztes özvegyeknek a bíbo-
ros egyaránt alapított menedékeket, A
leghíresebb iIyen jellegű alapítása a Ri-
covero della Stella lett. Ez eiedetileg a
koldusok menhelye volt, maid leánv-
árv aházzáalakítoIták. A cél ké ttőssége
mindezeknél nyilvánva|ő: az élet ná-
pos oldalán járóknak a társulások illet-
ve a menhelyek eifoglaltságot, a társa-
dalom peremén élőknek a-bűnbe ha|-
szoló nincstelenség elleni védelmet je-
lentették.
A bíboros tevékenvséseazonban
nem taláIko zoLt áttaláÁos fielyesléssel. SZENT KÁROLY HALOTTI MASZKJA
A 16. századi gyakorlatban sokan in-
kább a törvény szigorával, semmint
megelőzéssel és gondo zássa| kezelték hogy egy Farina nevú diakónus fel-
a bűnőzést Borromeo egyházlátogatá- ajánlotta, jő pénzértmegöli a bíborost.
sai nemegyszer keltettek heves e]len- A vérdíjértegyházikegytárgvat lop tak
szenvet. Csak úgy tudott az ellenséges és adtak el,"áe a béi§yilk"cÍ,s elő|zör
érzéseken úrrá lenni, hogy maga ii a megszököt t a pénzzel, majd visszatért.
szegények életmódját vette fel. Utazá- 1569. október 26-án sütötte el temolo-
sain egyszerú ruhában járt, kunyhók- mi szertartás alatt a piszto]vt. A sólvO
ban szalmán aludt. Isvekezett azől<hoz azonban nem okozoit sebeÍ; a bíEoós
hasonlóvá válni, akiT{nek a gyámolítá- lábaihoz hullott. A jelenlévő hívők ün-
sát a hívőknél szorgalm azta.
-
nepel[ék a megszabadulást. A humiliá-
A legnehezebb dolga a humiliátusok tusok viszont nem nvupodtak esészen
rendjének megreforÁálása során adó- addig, míg a papaiS7t-ben fe"l nem
dott. Ez a társulás világi embereket, sőt oszlatta társulásu kat.
házasokat is egyesítet[, Eredetileg val- Borromeót akkor már szinte szent-
lásos céllal jött létre, de a bíboro§ mű- ként tisztelték a milánóiak. Az előző
ködése idején már nagyarányú üzleti évben, 1570-ben, szőrnyű éhínségsúj-
tevékenységet folytatott. Nagy birto- totta a várost. O a saját készleteit szét-
kai és viszonylag kevés tagja volU 1569- osztotta, majd szervezte az újabb, na-
ben százhetven testvér kilencvennégy gyon nehezen elérhető beszeizéseket.
kolostor jövedelmeit élvezte. BorÓ- A következő nagy megpróbáltatás ide-
meo szerint elherdálták a pénzt. Fellé- jén, az 1576-ban kitört pestis|árvány
pett világias életmódjuk és üzletelésük alatt, abíboros az illctékedek kö2t ecvó-
ellen. Az ellentét odáig fokozódott, dül maradt otthon. Mindenki, aki őóak

67
 ze 11oÁ3o;1a ua4razsÁ8a 1urr
-azs >Iosonro zy ,11a1;8as ulau rruulas
aq ,193eur assallaza>I Á8oq '1a allap
-ual uaq9na;q udgd Ála8rag ,IIIX uaq
-zo) ,ala^ pz89n 39s3alaq
] 91re1 8rduu
-9r{leH,,,19p 1euÁ89 l}gIaTuI'erueprog
ila>{ I{ IEZ9I uIoJPtI qqgle3al4uuue '193
-pru Ia elr;;9zseryplg8lozs {aI9I € I{V"
:;iozol1ulrÁu Á3p u9íapl as9pa>1193
-ua,i8 ld8a,1 ala39s.,{ual9na1 9p8lozs
1a39szs93a 9íB Ia e11o8e,(ueq upso]pp
-nl aJuIZs €l9lplnpJoJ I{IaI P a^laflI ,Pq
-os llopgJol ruau png8eur 19[es 1us3
//,laTalaqula Z€ I}Ia>I aJlal9Ia^
-919pala[ elzsnd Á8oq'ue,(1o ruaupíeur
luozsl^ o ,sJulu eselelzsu8l^ s9ul
>1eusorgn'y" :a1 u4lt, 4ll€}tuazs l1ltu9J
4Á8a zy,1sg8uor ozs yÁulo.zs e azz+|a
8lpad l9}>[asa89szs93a ze 'uas1l8as ua>1
-a8alaq e Á8oq '1l9ze Ia ]lo]zsppul luau
lIuIuaS,1]ozor{ la)as9pa)z9lut 4ro8rzs
ualla as9patla1 Áwgnlgí u !1az9srru uo1
-vJln zu'l1gulsc }gJe>Ipl 19lqraÁuo33o;
eíglopd oaruoJJog,ll11{auatula'allaqa1
 FELELŐS KIADÓ KOCSIS ANDRÁS SÁNDOR,
A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ IGAZGATÓJA
KÉSZÜLT A GYOMAI KNER NYOMDÁBAN
FELELÓS VEZETŐ PAPP LAJOS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ
SZERKESZTETT E NAGY MÉZESRITA
A BoRíTó rs a rpocnÁRa xuN cÁson vuNxÁ;a
TERJEDELME z
1alslív