-7

74. fejezet
A modern magánjog rendszerének kialakulása

|. Bevezetés ..'...'.......355
II. Az instit ciÓrendszer fejlődéstorténete .'......'...'...359
1. Az instit ciÓrendszer kialakulása a rÓmaijogban ...'................359
2. Az instihjciÓrendszer fejlődése a kozépkorban és az Újkorban .......'..'.....'.......364
3. Exkurzus: az osztrák ABGB rendszere ...'.........366
4. Az institÚciÓrendszer teherbírÓ képessége '......367
II|. Apandektarendszerkialakulása.''... :.....................'.''.....'...............368
|V A kotelmijog á|ta|ános részénekkialakulása és fejlódése '......'....37o

|. Bevezetés

A,,modern magánjog rendszere'' címet a téma globális megjelrilése gyanántvá|asztottuk'

ez a cím azonban magasabb szempontbÓl nem egészen helyes. A modem magánjognak
ugyanis (természetesen) nem |étezik egyetlen, általánosan (nemzetkozileg) elfogadott
rendszere, de tulzottan absztrakt maga a,,modern magánjog'' megjeltilés is. Az egysze-
níségkedvéért akként pontosíthatjuk e fejezet tÍrgyáÍ',hogy
(l) alapvetóen a polgári torvényk nyvek (kÓdexek) rendszerére (rendszereire) gondolunk;
(2) másodlagosan a polgári jog tudományos rendszerére, amely egy-egy adott országban
nem esik feltétlentil telj esen egybe aZ - ew adott idószakban hatályos - ttirvénykon1vi rend-
szerrel.
Mielótt a részletekbe belemennénk, szÓlnunk kell roviden a magánjog, a polgári jog
és a kereskedelmi jog fogalmának viszonyárÓl. A magánjog és a polgári jog rÓmai ere-
detií fogalmak, a kereskedelmi jog fogalma pedig a krizépkorban alakult ki. A két rÓmai
eredettí fogalom kcjzÍil ósibb a polgári jog, amely a rÓmai ius civile kifejezésre vezethetó
vissza.
A szÓ szerint polgári jognak fordíthatÓ rÓmai ius civile elsósorban
a rÓmai polgárok jo-
gát jelentette,
szembeállítva más népek jogával, illetve a népek kozos jogávaI (ius gentium).
A császárkorban kialakult a ius civile,,magánjog'' jelentése is.
A magánjog fogalma a rÓmai ius privatumravezetheto vissza, amelyet a Kr. e. I.
századbankezdtek szembeállítanl ius publicum valamivelkorábban kialakult fosalmával.
 .}eYP}}oJI ueq9f}uod .[ .I
}azaÍol.ze.qqo}uoJ P uaqqaso}olzsal ps9l t

-Áug.u91 u931od.. sI {exepg{ eJsluoru r1e8nÍu uJepou B uozslq .e.rs9pe3o;1e 1lpe{ lu9{
-.,e.tÍuo>1Áue,u9l poiug8utu B9zssorct|?ey11* lileLI,eZZotíIeqeZS uoguotu oq{o]áIzse"r (1o3oi
-tldud4gyq zu se loSoir8usesrgl e uesouolrul K?)lgzsqt s91ue1ef eugleru gleqlelleleg8eur
ryu3o|riu1epe{seJo{ u 1u9{xep9{ e1stuour Á1eure .('u A I^? .[ I0Z) .>Ild|'Ln Á8oq .gpq1os
-98oJpI rrres ZV .e]elpuzsel4 s91o1eBeru 3o| rr931od 3 ]pBJtIu su9ultuop ÁBoq .91eq1eseÁ1
-oq sI loruruelsÁ8g e;gÉg1oululJel .1e11ru9qe
}le8nÁu u ep reÁ19pz1u re41t1od {eu9s9J9}
-uzssl^ sgzefs;r1 8o[ug8eur 2 ÍJeq1upzequeg}e^ol lsezolla^JazspueJ Se-06/686I ZY
.(sr)
1essg1ue1e|..3o|ug8uru.. lJoZo{IápuoJ
wqro{Jezsesc r?rugJ e rgur sg 'nlspere rqqeSgr sr 19u8o[ug8eru e Seur Wldeg {o4uoJ p ueq
-uoze Á1etle.sg1o1eÍBeur 3o[r-rg81od E eilouJoZSDI
-e ,ft 'hzlu n sgze|e;q orc"ld a[ol1zsuop
-szn"tB zsoto-1el,Lozs B
Inuollo^zg{ - lsgze^ou1s Bofu,u8eu u u9!ep1 snuzrlercozs v
'lo3ol
nulopo{SoJe) e 49tpÁ3lg1tusu >1aÁ1erue .(..s1tpe1z5 Á8eu..) nÁuo1rz91 sá}e]o{}Bq 1101
-Zso{JeZS eqt1.-9 Ze uequolruIueu .(..s1tpe1z5 st1..) e'rÁuo1uu1 selelg{]9{
9I9ZS 19r3oI
-ug?ew :r-K?eu e 1uuÁ1org; sJIoV.IZS In9pl?d Á3t .uo1eport8oi r1sqero{ g luIIIJeIe^
!e1se,l.u|-nÁuo1Áu9ruo1 r8o[u98eyn se-8z6I zE álzol11ro]s93o11o3 e 1zg.1o3o[ 1tulape{soJ
-e{ u {gllollllgeqluazs 1u88o[ug8utu B lugT{e 'soleleuzsuq 11o'r luglefgruruourzs Soir.re8
.epe1ue1e|19r.lg3e1e1
1od pen uequrolou9 1le8nÍu e rueueq qquse8eru g1e13o3 ueqg8eu 1o3
-o| ruqeps1seJa{ 3 s9 1o?o| r"r931od e rueu uesoÁugruoÁ8uq 8o|ug8uul e uuqgr8o1ourrure1

Éo|.reÁ8uur y .I1n{BIB uagJ9lle uoqzs9J asg1ua1e[ r1urup8o; pua;

u uo39zsroruÁ3u141
.1o3o[u-u3uul u r19$or11u uaso11nÁ8e
3o[ 1u1epe>1soJa{ B s9
3oÍ t"tg81od B JuIJoZsIu .sg3o31e3
e zE qn1eIeI1se .e;8o|ut8eu ruIlepe{seJo{ ? 1In>IlZseI
esqluapl (qcarsppuDH 'lDmaurwo) 1ro.tp) Bol tutlepe{sorol v, uaqpezazs'XIX B uuq>1o8
-gzsro 4'r1sÁu }eIII9u e sq ueq?ezsJo lcueJc .e11e1ue1ei rcno,|1gqezs st1etceds ozo{]euo^
oDlgpo{soJá{ e 8e1r1epere Á1eruu tuB8o[;ru1apor1sero{ B uasougl11>l B^l}Ilgoquezs 51tzo1
luuor e.u931od uepunu ,(1eure '{guoug 1o8o[ug8uur souglullg zE nale 8oi rrg31o4 .1s91
-us1sl,,3o[ rrgSlodoo urepou ? {?llo^loJ (q1s ryca"tpllZ 'rycay saqn1.taZ.mq 'pa1c 4o"tp)
t91e1e3?eru 1In>IBIeI{ ueq1sn1eÁu llozrueu 3lguue e^]eIII ,ar^D Sm e uuqro>1[4 zy
.esglue1ei rrglgzs gsle
(ntq p1c) sueIB^IDIa 1o3ue ze l9s9lus1ei..3 o| letngÍ, apan
Sm e IZlo 8tdeu teru E So .Soze.l,au|e
Slr^D st",tru sndlo31epessre1oÁ8íeul veqpezryZs .IAX B
Ieln erIA
'es91ue1ef
..8of rerug.r" af^n sm podel /ps8ueq nozo{oJ uuqJo{d?zg{ V
e

,'tluelei 1o3o tug?eut e Jern runru^r"rd snt e

ueqÁ1sure .sS9]}II93quIeZS JJo^ ueqruelou9 Iuepou run1oarld snt sa runu1qnd Sru e eqJ1l
.\p?1ozs er9s91o1sEeru >1oÁ19qezs3o
uruo{ ?J9s9l3t{ {euluue1 snuetd1n
-9I0 I ttl1tzodzstp e
ueqqeqeÁ8 e"rÁ8s 8rped qq9s9{ .e11e1ue1e| le{es9lo{Dl l1e13o3 uoq{os9pgzJezs t8oiug8
-elu e ueqJosgslo ueq1epze4run1oa't"ld snl gZé1IepUeJ
IeTI?I?uo^Jo1uu1e1Íuozrq 3r91os y
 könyv'' néven ismertek. Megjegyezhetjiik még, hogy afent je|zetthazaiterminológiai tra-
díció kimondottan ellenjavallja egy monista kódex,,magánjogi törvénykönyv''-ként való
elnevezését.2
Ha a kisebb jelentőségű különbségektől eltekintünk, akkor a jelenkori polgári tör-
vénykönyvek a következő főbb modellek valamelyik ét repr ezentá|ják:
(1) instÍtúciórendszerű polgári törvénykönyvek: legfeltrínőbb ismérvük az, hogy nem
tarta|maznak általános részt (ilyen például afrancia, az osztrák és a magyar kódex);
(2) pandektarendszerű polgári törvénykönyvek: általános résszel kezdődnek (ilyen
például a német BGB);
(3) a fenti két kategóriához képest egy másik összefiiggésrendszerbe tarÍozik, de az
egyszeriíségkedvéérte felsorolásban utalunk a monÍsta polgári törvénykönyvekre (code
unique), amelyek magukban foglalják a kereskedelmi jog részletes (ha nem is teljes) nor-
maanyagát is (ilyen például az I942-es o|asz, azúj holland ptk., és azi$ magyar Ptk. is).
A monista törvénykönyvek egy része tartalmaz áIta|ános részt is, e megoldás köve.
tése esetén a monista kódexek bizonyos fokig hasonlóak lehetnek a pandektarendszeni
kódexekhez.
Az ango|jog eredendően nem ismeri a közjog és a magánjog megkülönböztetését,
míndazoná|tal a kontinentális európaijogrendszerek rendszertani kategóriáihoz hasonló,
v agy azo|<kal legalábbis ö s szevethető rendszerezésnek láthatók j elei.

Az angol jog rendszerét sokáig

a snikebb értelemben veIt common /aw (eredendően
awestminsteri királyi bíróságok ítéleteibentestet öltött szokásjog), a statute law (írott jog)
és az equity (a kancelláriai bíráskodásban kifejlesztett ,,méltányos jog'') trichotómiájában
|átták.3
Amodem angoljogtudományban ehhez képest a magánjognak többé-kevésbémegfe-
leltethető területeknek nincs általánosan elfogadott rendszerezése. Ha nem is középkori ere-
detíi' de ma már hagyományosnak nevezhető a szerződési j ognak (law of contracts), a,ma-
gánjogi vétkes cselelonények''jogának (law oftorts), anagyjábő| a dologijoggal rokonítható
,'vagyonjog''-nak (law of property) és a trust-jognak (law of trusts) a megkülönböztetése,a

2 A fentiekhez lásd a hazai szakirodalomból Zlttltszxv J.: Magánjog _ polgári jog. In Zuruszxv J.: A XI táblátóI
a 12 ponton át a magánjog új törvénYkönwéig. VáIogatott tanulmányok. Budapest, 2O13; For'or A.: Római
jogi hagyományok az európai ku|túrában. ln Ünnepi tanulmányokHusztiVilmos 85. születésnapjára. Miskolc,
1 985.
3 Ez a történeti szemlé|etmódot tükrözó felosztás valamelyest egybevethetó azzal, hogY a római jogrtudósok
még lustinianus korában is ú9y vé|ték,hogry a rómaijognak, sót éppenséggel magának a római magánjognak
a három nagy terulete a ius civi]e' a ius gentium és a ius natura]e. A hason|óság, persze' igen távoli, meÉ
példáu| az ango| statute law teljes egészében írott jog' míg a ius cMle anyagába nemcsak a jus scripturn,
hanem a régi eredetű szokásjog is be|etartozott. Mindkét megközelítésre jellemzó azonban, hogy a jogrend-
szert nem dogmatikai (pé|dául közjogra és magánjogra), hanem forrástörténeti alapon osztjákfel.
a A trust foga|mára nézve lásd az alább, a 16. fejezet pontjában írottákat.
lII.
 .0002,prolxo' .Mel a rlsudul :(.po) ij .syult I
ll_l e^rrd
'lPxeilor!
uPq9nuod .Jll lezoÍa+ .8 I. P .qqele ze 6aLu psg..I .126 I. .+sedepng .lPÍluod9u]os' rs
?pgl{a! Jezspual E?p9zJazs v
:,] sVy3A l9qulolepoJlxezs lezEq e ps9.l .(+9léI .ugs)JgYuozseq .+aIJ9q
In9pl9d) !}aq}l9teq sl lefgl)lunJ sndj+
-sapozJazs I6oJ sllgtuaulluoY qqol lelleza +uau.,lrpq
V 'rupepzssn uagloleJoaui yousgpgzJazs e pteur .luziro6ou
salo}ol }o6|op P oaííeq V '(aareq) eJsPu] ezzeqnJ}e uaseqJaJzssIA Jele .uasaueÁ6u le>lP .|9q1o)
l+ozoJ9}pq6ou]
}9You!q 6olop ]olleq +ultll souopteln} P ]o)IuJe .eul|e6oJo}ÍlJ^6 Yos9ll9Áu9+ ue^Io al9Juo|n1
1uou4!eq v
^6a L
'6002"+saoepnE
'uot+peL arprfq)atq)stuJo) arp pun ua6unup)os4r4)a4e\rJd uauJapour rap ÍunDif,,t/y.+ua pun 6unqa+sfu!
:.9 VzylVHps9l .ueqpPz9zs .lIJAx P l9u-auo+${)PlE uJellIIM Jls pÍEul .lnJ9Y
oo9t I9uIIoMof uqor JeI.! ln9p|9ct
.s9^YoJgl Ín uasluPJol
9}aqlaÁ6B6alu es9le}nujaq 9u9pol uerdelP JazspuaJ9!)'l1l+sul ze Yeuoor lo6ue zV
.s86 .(.uu!|^I) .lned .suol+rpe]+
9
t +s le6al aÁl+PJeduJo] :.HJ .3Myvso - .^^ "}\l .Noouog _ .V .ntr lNooN3-rg
c

.('>114;eÁ8eu
|nze sq.l^9 .696I Ze In1p5d ueÁll) }lozo{ tgtcgreue8 qqu|n
1exepg{ lpozspuáJgtc
-Í,l14sul eNaIII.(gDgv IgJlZso Ze se Íl^D apo) g|equJ }s9Jgtlo IIeqJoZSpueJ o^e]]oul
Ze
-ezs sI 1t9Z9{ sgurÁ8e ze
1neppd) lox3pg{ i€Jo{ lu€8oJ uoqruallozs t8oftszsgur:e} e 4\z
-o{]P]nu 89squolq sgtuoleIInleq ue1e,l.Áuo>1Áu9N91 irg81od TuazspueJolcq]qsul ZV
'gzueiyaf sgploSotu e ze s e"rg8gsqqol lexsp
-9{ ]loze{lolelte|gze ze ep cnJpzspueJglJllltsul e39sqqo1 gtuoÁu[!]
{oxopg{ nezeltrole{
B9lo (9óB I) esg1orye8eur gDg lotugu V .vJeuJezs Jo{91n ze ]||é|le:ii:'f,^Zg{ ('€s]
)gpn]4sul
Isnu€Iu4SnI e 1eÁ1eue .eZSSI^ gloq]áZo^ áleAnt'IJ
ILI\O Sauounil7sa7 sgpnfoIruurgr Sn){IZS
-zs?l{ llg tnwvzezs'lI 'n r)
u 'snreg olsparo {uuu? :orrezspuaJglJllllsul gzorgluqSour
uoopu3poJo ]9S9pgIl'oJ {3uoJezspue-r 3oiue8eu tedg:ne sll9luáu4uo{ B o^J9}eZsSI^
.ícua3o
Jo un1 v sq sút1s'taupnd 1b ó/'Dl u ]]oZoI Teqqg1 Inuglgllo 1n1eq uo8o| rur1epe1sele1 1o3
-UEZV'IgJ-Atol ssaursnq e,t]e1ll '1ot-,r.tol al!rumraru'\gs-urc1
la)rau&ro) 4ozsgaolpauezu
{ouI9ZSaq SI €tII 0J0u3ll0 {euug 'eq-$'Dl uoWMoJ u lpE^Iooq uuuroÁu es9d911s3 plousu€i^l
p;o-I 'rreqpezgzs 'ilI^X
E uagugp ,uequoze qqgsg{ ,uoq)rata ALDI llnut gazadg4
,,lel
-s01 tlnuoln)lle" uuq;o>1dezo>1 u "ueqerlSuy 3u?lEr.u gteqleqeleJ8eru 1uu3of nqopolsere{ v
eq9J91 6uoq03!lqo lo utfl 3o| tw1a1o>1 u 1nÍ3e
(.qts s9po8epzes r1n1ieu de1e8o|'.19|1oros .Io19^S9p€ ,Ícua4o.)o,{l9q
L,llra*r\q.Áuozstle1unru
.ezs soue1e119)
I€){3IJ9]3uI lqq9^oi 8rped tg3o|)olol e sg tofioIIs ?pgzrezs u .1s 1rzeÁ1eq
uoq9Jo{ í1"tado'td lo otr7 u 1o3o|-tsn,4 e pgp19d ueqeÁ3ei orcg1depe tuepezspuoJ
V 9.}9s
.9l€lnuoq
1euteÁugruzg}ur 8oi1o3uu Ze }I[pzaT uegqo|zoqueilezspueJ 1ope3o31o ueq
-1o3o| srp1ueul]uol e 1eÁ1oLuu ,st tuse]Blnuog ueÁ1o
..1eu3o|u98eur.. 1o3ue Z€ {ouelustr

s'prul rnoqDl)
3olelunur e se (suorssatcns .fb ltofi Bol rsgl.|loro ze '(uo1 Bolpulesc e ,,ueq8olug8
e1ruo!)
-etu.. 1o3ue Z€ lelelrue] Do]}{BI€l{ eJS9]€I{ r3o| sr1g1ueul}uo] uoqzsoJ .qquÍ4 8e1Áuozsrn

vsvt n>ivty/tx x3 r\3u3zstrr{3H $0TNVDVL\I t\ibi 300tru v

 Az instit ciőrendszer fejlodést rténete

A pandektarendszer az instituciÓrendszemek a aXIX. szá-

német pandektisták áItaI
zadban átdolgozott vá|tozata,Apandektarendszert kovette már az 1865-os szászptk.Pan-
dektarendszení polgári torvényktinyve van korunkban Németországme||ett_ a német jog,
illetve jogtudomány hatása folytán - oroszországnak,9 Por|ugáliának, Japánnakés Dél-
Koreának'10
Az elsó monista rendszeríi kÓdexek szintén a XIX. századbankeletkeztek (legeló-
szor érdekes mÓdon egyes olasz hercegségekben). ll Monista polgári torvénykonyve van
Svájcnak (monista volt már az l850-es években keletkezett zllrichi kantonális ptk. is),
olaszországnak (|942 Óta), Hollandiának (1992 óta), akanadai Québec hrtománynak
(1994 ta) és Brazí|iának (2002 Óta). A monista kÓdexek abrazi| Cődigo civil kivéte|é.
vel á|talában nem tartalmaznak á|talános részt.
A fenti modellek mélyebb megértéséhezelengedhetetlen azok torténeti determinált-
ságának ismerete.

||. Az. institriciőrendszer fej |ódéstorténete'2

Az institrjciÓrends zer kialakulása a rÓmai jogban

Az instituciÓrendszer kontextusában az instititciÓ(k) nem intézményeket jelent(ettek).13

A latin institutio(nes) szÓ eredeti jelentése ,,tanítás(ok), rendszerbe foglalt tanok''. Késóbbi
jelentése szerint irodalmi míífaj,nevezetesen egy adott tudományrÓl- a retorika és a te-
olÓgia mellett elsósorban a jogtudományrÓl - szÓlÓ alapvettí ismereteket osszefoglalÓ tan-
konyv.

9 Már az 1964. évi szovjet-orosz ptk. is pandektarendszerii volt, amennyiben tartalmazott általános részt.
10 Hmnza:
i. m.
ll Lásd rész|etesebben az alább, a 23.fejezet l. 5. alpontjában írottakat.
12
Lásd részletesebben FÖloI A.: Az institutio-hagyomány a jogi o}<tatás torténetében. In Festg abe J. z\inszw.
Miskolc, 1998.
13
Az institution sző franciáu| és angolu| ma kétségtelenul nem klasszikus értelemben vett institÚrciőkat,
hanem intézménytjelent' A The oxford En7lish Dictionary szerint a régebbi ango| nyelvben institution(s) alatt
értettek még tankonyvet is, de a XV|. század Óta az institute(s) szÓ is hasznáIatos bizonyos _ elsősorban
jogtudományi - tankónyvek meqje|olésére, míg az institution(s) i|yen értelmŰr használata már jő ideje
e|avu|t' HasonlÓ fejlődés játszÓdott |e a francia nyelvben is, ahol azonban az institution (a X|Y. századig
institucion) sző sohasem jelentette a k|asszikus institriciÓkat' míg a kozépkori Franciaországban tévesen
nőnemrinek vélt latin jnstitutáből (amely bizonyos mértékig az institutiones szinonimája vo|t) képzett, és
ezért a franciában nónemri institute(s) sző (a XV. század őta plurale tantum) - más jelentései me|lett -
kifejezetten a rőmai jog, kiváltképpen pedig lustinianus instit ciőit jelóli (Grand Larousse de Ia langue
franqaise). E fejlődési tendenciák hátterében az ál|, hogy az institutiones kifejezést _ bizonyos klasszikus
 .2296} .ue6ul}}99 .a+q'Íq]sa6s+q'eU aLí]sIu]oU :.IAJ .H3sV),l
1t
.il9l]'lll}sul eil! ueqq9Jol .Ínual}a66$t
loAIuIeIPA PlPu EoBasa +9s
,lP(uIoM .lJellf,suassl,\slÍ'íJau uaqJsltl/oJ Jap alq)lq)sag :3 .z"]nHf,s
|9+sn|p9 snul+uoJolJ }ulJozs 196t 9l
.€s6
t .oZ ,.+qv .uloY
zs .suro+s^suouolln}!+sul sap ulazJn^n aq)s|q)a!J9 :3 .u3yf |M s}
'886l. .lsadepng 'eÍp9us?po>ilopuo6 \ozse6o! pugJ v ..'z
^V-Igd '!
.sI ueq^IeÁu
l96nlod e s9 loÁueds e pz{eq e gIuosPH .)llzo^au
Yaul)lpunl6.+n+l+s.6lp
-uIuI sl eJqq9^o} Inzselo +eloÁueulz9lul60Í e .s! uoqulole]J9 ..^u9uJz9}u| .}aza^lozs lurlepesJ9}.. soPl9uzseq
ozs auoÍznll+sl ze (906| .|\ .uol+eE!6?l ap lÍan'au .ollp+n}e+s iloJp oI +o uol+n+!lsul;.I :.t^I .no|UnVH) eJs9}eq
P!)ue4 taqallgt se'\?zzel'JJlp\p sr uaqgur!) YouroMuoxue+ xosnzJnYdpp 160[ uJapou p uraueq '160t lP(ugJ P
,YlU9
IBs)ulou +9zs a s9 +p)t9l]''+l+sul l+a^ uaquro|guo soÁueujoÁEpq e s! eul l+ele luoEnyfslze uaqN|aÁu zselo
qqe^!1p^razuo) ueqsgzoyleuo^ a zv'luolalsl ]^u9r!29]u!(6oD rguJ uor+np]sulze uequoze e(Il 'y9]lguzsPq lozs
millsu.slq]au e oJÁu9ulz9}ul6ot e 6juJ .aile}uelat ll9l)'l}|}sul 60Í (IeI.u9J) e 6eul ueuo4n}qsul ze ueqpez9zs
'xx V .es9p9lÍeJ le{queulazs
].lop9zs}9rel ueq{eÁu el)ue4' P s9 lo6ue ze Yeu)lP^ezs e ]loleq sl eJ^leÁu FuJ9u V
.e+nillsur ze Puo+IJozsll s! ueqlPurn+uoul6ozs soÁuozq
+Pl9uzspq^IaÁu uI+pI lJoxd9zoY p_ uP+n YaÁu9tuz9la

-oq 8o|ug8€ru IBIuoJ Zs93o Zs 1Io^ s€rul€1lo .st pezspuer v

,{Iour€ ]zv ef1e7lnelo18otu SnIc
-nili op.us91e13o3ezss9 sg1uoloigslo 3o[u93eu IaIJI7IE {€sctuou e|?llalc snl 91;1919q,Muo1
8I snIcnIAI '(wt7olaua8 ilnil1suo) snwt"ld a1utc snt) 17sgzelazspuoJ 9I€^ u-€h4 SglzsoloJ
gIE^ eryesaaads sq urlosnuaB 4eu8uft:r-8of e 8eur epzen(7y-gyy) eloleecg snrcnyl '|
.oJ9s9zoJozspuoJ
9u9il91 1eÁuu93r pol9tuIo 3eÁue3oIu {ololJ9sPI Jgtu ]B1Io^ sI 119Io snluc

rr'lgldutu 1lolgurlo {Bugsglulnuroq 9IB^ uoqrazspuor

8ofu-uBuru 1utu9J zs1Ba ze Jozsgle 8eru u1191u1 snluc peu
.11oa.
Áaguu4l'Is9Ír9 Zg.Esgl
-o41u3eru JezspuoJ9lct]}qsul gzoJ9]eq8eur sr 8tdeu teur e 19sgpg1|s3 Áuguopnfoie eruep
.rg qqoÁ8eu8e1
n,.}eur1c Sauoun]usuJ rc IIesI^ 1u9{9sle 8a1r;upsg1en u€quolepoJl rÁugur
-opnfoie Á1erue .1eue'l.Áuo1ue1 snI€D .Ielozspuer pozo81opq 3s1ue19lule {ope{IopuoJ
uou ueguoze {o^r;ru usÁ1r q191e snleg € .19po31op1e; st ueq1e,tÁuo{ue} ]9S
.ueqp1unu
soJozspuoJ qq91 SI l}9lo snl€c J€ru ]osgpn]8o| rerugr e ryBeÁ,n 3o|u93eu l€tugJ V
uro1eport,lÁuo>1ue1
.

I919s9}€q
_ r3o| ureu uese}ezsouilel 3oro3 € {ese]ueuJ Iuos {glln1llsu1 rsnre8 e ro>p1euuÁ3n .>19|
-
-Ie^'ltu lu9l1.sr0,1ug4vuqca1 e^}o^o{ }IoJezspgur 89ssoÁu9uropn1 3oro3 e 1Áugruopnfole
Á8oq .erre
1e1n3eru 9J 49la9zs l€){os9}JeluueJ s9 €^po{€uo^ {?sc 4osruruSuo?
-s?"1r?7 gpo{lopuo8 yeSSesglguo ruollozs se[1e1 1gr3o[ e u;avr 'oorpuru,r./p ile]olnzs ruos

-39ul ueq9urg6 .ue1lererust llo^ ruos ltg1e 1osgpn13o| teurgr e ueÁ8n e|g1urur 8onB rn"lo1
-Dro sto zu ,lae,t r)ctl,wuut"t8 s,to zy slaT rJJJol ruollozs rBlrJgre uesolgfes ueueq 'ersgleq
3oro3 ezsst,l. gloqlezo^ ."ou s9zo^oulo **,",::'^,:-:-^:.'::::-.T::EI^\ €JJ€ luu{
il zoruollor rozspgru rs91B1{o g/.)..eJolerys9z
-ol9}eq3errr so1uod 1eÁugruzgtutBo|e s9 .gpo{Iopuo8 ueqrezspuer .9r91e 1e1urzs S9Ic{BJ
{zsq€ q]oJ qqese8eut B
uoqllJozs 1e339sÁue19a'e7 arnop nrczs[Be Sos",B1ozs ?rype ze -
.e1
u€qJo{ sn{IZSseI{ e 1eÁ1eure e|r; 1ug139sue1e| 911-euo 3e1rru1e3o3 sr 1939sÁue19'l.e1 a;a
-nu1sul1osgpq8o|e ureueq .1|e;1ru SauounillsulZ€ {ascluou uoIBpoJDI€Zs r3o|rerugry
 Az instit ciőrendszer fejlodéstorténete 361

mutatására. A koztársaságkorában más hasonlÓ rendszer nem is jott létre. Ajogtudományt

azotban még Mucius Sem tette technévé,arsszá, vagyis dialektikus, logikailag zárt
rendszerré.
Cicero kitrizte maga elé azt a cé|t, hogy elsóként rendszerczze az egész rÓmai ma-
gánjogot, nevezetesen hogy megkÍilonboztesse annak kisszám genusát, a genusokonbe-
ltil pedig azok egyes alkotÓrészeit (membra), mindezeket definiálja, és így a tokéletes-
ség szintjére' arsszá fejlessze a jogtudományt.l8 Úgy trínik. e feladat végrehajtását meg
is kísérelte.E tárgyímúve (De iure civili in artem redigendo) azonbat sajnos elveszett,
Ugyanis, mint erre fentebb már utaltunk, a rőmai jog-
és talán nem egészen véletlentil.
tudősok idegenkedtek attÓl' hogy a jogtudományt arsként' mriveljék, megakarták oriz
9
annak gyakorlatias, rín. nyitott rendszerét.
|

Ha el is maradt a jogtudomány zárt rendszerének kialakítása, a rendszerezó torek-

vések a principátus idején sem szakadtak meg. Tiberius idején rijabb jelentcís rendszeres
mri késziil a rÓmai magánjogrÓl' Massurius Sabinus három kiinyvboláIlő Ius civiléje, ame-
lyet a rÓmai jog elscí jelentós tankonyvének is tekinthetiink. A schola Sabiniana név-
adÓjaként is ismert jogtudÓs átvette, de sok tekintetben mÓdosította is a Mucius-rendszert.
A Sabinus-féle tankcinyv Óriási tekintélyre tett szert' szinte egyetjelentett a civiljoggal,
amennyiben a késtíbbi jogtudÓsok a civiljogi kommentárokatá|ta|ában Sabinus míivéhez
írták (libri ad Sabinum).
A rÓmai magánjog rendszeres bemutatásának a korai császárkorban ily mÓdon két
modellje is kialakult: a paradigmatikusnak taftott Mucius Sabinus-rendszeq valamint
a praetori edictum anyagának torténetileg kialakult rendszere, amely egyébként hatással
voIt az eltíbbi jogtudősok rendszerezésére is. Egyik rendszer sem felelt meg az arsszal
szemben támasztható kovetelményeknek, ugyanakkor bonyolultságuk miaÍÍ"az oktatás-
ban is - ktilonÖsen elemi szinten - nehezen voltak alkalmazhatíak.

Gaius azér1 írta meg Institutiőit, hogy a jogi (dont<íen a magánjogi) alapismereteket
akezdó jogtanu\ók számára minél egyszeríibben, plasztikusabban mutathassa be. Mivel
az egész rÓmai jogot bemutatÓ korábbi mííveknekmár arendszerét is tril bonyolultnak
ítélte,saját tankonyvének rendszerét a lehetó legegyszeriibben és legvilágosabban kívánta
felépíteni.Gaius ennek a didaktikai célnak a jegyében abbÓlindult ki, hogy minden jog,
amivel éltink, vagy a személyekhez (personae) vagy a dolgokhoz (res) vagy a keresetekhez
hctiones) tartozlk.2o

18
Cicero: De oratore. 1.42,19O.
le Scnulz: i. m.
20 omne autem ius quo utimur, Vel ad personas peÉjnet Vel ad res Vel ad actiones (lnst. 1 , 8). A jog''
''minden
kitéte| azt a benyomást kelti, hogy az institticiÓrendszer nemcsak a magánjog, hanem az egész rÓmaijog
bemutatásának rendszere is.Ezze| kapcsolatban tobb dolgot meg kelljegyezni: (1) A kozjog és a magánjog
 .uJ .l :B3yl\EtM uBglpl6olazssg psg-l
Ez
'2661. '+sadepng 'ueq6o{ teLugr e >1a^u?utz?tu!bol lwppa\satay :'V ro-roJ uoqqese}elzsoJ pse'l
zz
.+PxenoJ! uaq+azaíoJ.9} e .qq9p zp uaqqesa+aFsgJPsg1
v
'1lo^ oJozspuer yeu9sg+ep{o
tt+uFs lruola wnl;eNrd sn! e ugdns) uaueq
'Ipuu.mle^ud snr P IPug6Pu, u.tou p!u.r9+oqf,lJ+ souorlJe-saJ-apuosJad e lsodgx zoltsgpsolal seurJpq l+oue+
YPun6essoluoJ 9}o^dEIE |eile snuelu!}snl p zal{q3 .eJlPÁIeqezs éIAIJ sil P s9 u,.n4ua6 snl e .aleJn+eu snl P
:Y|Izso aJzs9J u,IoJBLt 6otu96elu e +u|Jezs ,L .! .lsul ps9l .!u+e}n(uaq E+ueAlY
lo6oÍue6euj
E xesJ
.sa69s+9x ^IeqsPJola.v
ujau uaqa}osa lg!ln}!+sul |snuPlunsn| e (€) llu}qnuJgq e+u.e^H +o6oíu96eu e
nuJ lqqg+n zo Á6ot{
Ies] uo9+a^dPIP ap .sl +o)losapla}{ I6oÍzox uP^6n lp^6Jgt o^l9^Ia uBq|9|milFq sn|e9 (a :YunpoYIeIEoJ
uaqlezatal .z e .qqatual lo^lla(ue .pu9lqoJd l+olezsso uo6| upq6oÍ !eu,9J e os9pl9l )Pu9sPloJ9}PqIa

rJ'quoze F^DI u9s91uoIer ,,crIg,, 9zs DuoSradY.Áu9uqe1esc IBIu9Jp € tuIu .s9W Iueu 3Ip
-ed sauoull ze c1eteqsIp e sal e.(,,aruosJad suollralp.. Á8e1urru)
1gIdoJoZS E auuoaadp,
ueqÁ1eruu ,eheq9l 1u9139sue1e[ Ipudu}zs 1o3o| B snl€c uogloloJ8eur 1eus93o3loJ I€tu9J

9I9IuIoZs vet17loz| 1o3o|€ luIJoZs osozotulolJg sotuollozs s9 IlopeJo 9l€ln>I €Icu€{

^a.].IIA
.{31Io^
Iuou IeÁuoluzola IEUI
,:r)e1e1q11asrysgIeL|€)IIluIuIu€J8
-9J su9^oleJ SIu?Á8n {eu9JozspuoJ SnI€D v Áíene]ggzoIlJ
3o;o3 e 9l€1q {oS .({eqade;ezs uuq8uÁue r3o| rÁ19urozs e I€usnIBD {oÁI9q€Zs ozo11eu
-o^ €J8gs€8lozsqeJe ep leÁ3'refo|]uuezs 1ureru1e3o3 I€ur u u€Á8n {981ozsqer u ,1ape1q1
trrou usq€Jo{ SnI€c {€{ul€3o3 e 1eze) I]e^Io sI lgq{o qq$ uoI€poJDIBZs IIJopou Euequoze
lQlc9ieJfuolu sDIIlZsIuoDI€IJe Ze yzg.I€1n eJ?S9l}soÁugrug 1oze Íflen1se e*1ofio| lt|ue1e ze
ítped sauot\co ze ,en1e(3le13o| e sa"l u ,el1oÁuew?or E apuosnd e t|íoq,pzglet|?e:ud e
rc }equru {áu9DIeJueZ9] eJsqzeueJ 9SIg Ez.eDlo1eseJe{ Se eqo81op .e.rr1eÁ1eruezs 1o3o|u93
-€tu l€tugJ e snI€D IoJ €llo1zso uode1e t,l,1e ueÁ1nu Á8oq .ilotelr'r uequoIBpoJDI€Zs
Y
'lqlpuer
gze{IopueJ l€ss9l€q .sn1r3o1
9ile1 8rdeu I€tu e uáq]e]uDle] {os sg >ptrysgpÁíryl1eÁu9ru
-zg1ut8oi seÁ8a ze eyo?1opH sl l{tleq u9teJe{ o!S!^!p DWrunS e e'l.Áuo4ue1 snreg .sqg4Á1
-orr]ul€^39sÁ3e IuBuozspuoJ se]eleluezs uoJ9q o 9l€qloJoseq eÁugulzq1u sezsso 3oiu93
-ulu ? ue^eJ 1euÁ1euu .sup1o8sru llepeJo Ze ZE 1esJUIeu euepJo JozspuoJ lsnte8 y
,,. íaul 1eue1pe1e | 1o8eÁueeurou sq9tceds gzo1
-}euo^ uDIos€zo1IEIIg^ B e4uDlo] ]e{nzsoJ sg1ua1e|1eÁ1eurc,wK1eqeZS {o}eseJe{ so{9lru
-p|e tryp5,d,W9$q1gp1sl 1oÁpqezs Éoir8eÁuu SoluoJ uoqzsgJ € uoqqo
Jg1s9ulÁ8e 1e 119n
ueu Sgru uuqSolrerug-r e Soisg:gf1e ze sgSol fieftlr- ze le^rrn ep'(1orun7cry"raryt,4osg?oy>1
51eiese;e1) e1 u[; yet|1gqezs 3o|sur9[1e ze ueg1ezrdele snI€D ueqgloJe{ 39sÁ3e r1ez
-e{Jezs Snqruolpo ap y ,,.pÁuu98r sr1guuqop tueu .IoII9 I^Ie rueu op .InugI111Io u€gl€q
y .q4ot1gqezs ozo{l€uo^
19I telnJe1 uIoJ9q er8oi rru1e1o] € p|€ur .er8o[ rsgp1o 19 Ze a7ln
-ze,elBo|uopfe1n1u lozsg1p.gle|qlg1-rzl es91|e3g 8o|uo'{8e'\ e ueq39s'{3e \oze1lázs Snqal
.1g1sgtllt|Ba
apy 1e e[1or91uq rueu l9IJ9}3Iu l?1 o ep ,etpÁBry11o8o|p91esc e sg tÁ1eurezs e
o^I9 l€T{ul€tu1e8o; reru ueq39sÁ3e qeZe{JeZS sluos"nd ap e JezspuáJolotut1sut tsnte8 y
 instit ciőrendszer fejlodéstorténete

ezt az érte|mezéstsemmi sem támasztja alá.Srnoux német kutatÓ Cicero korának rend-
szerezo szemléletébenkereste Gaius rendszerének szellemi e|ílzményeit' és azokat más
kutatÓktÓl eltéróen nem a fiozófiában,hanem a grammatikában vélte megtalálni. Srnoux
szerint mind personae*res felosztás, mind pedig a res corporales _ res incorporales
a

megkrilonbtiztetése a grammatikusok mríveiben megtalálhatÓ hasonlÓ distinkciők hatá-

sát tiiktizi'
AmalegelfogadottabbnézetetWtEecrrnnémetjogtudÓs á||ítotafel'Eszerint apersonae
és ares már Gaius elótt is létezett jogi fogalmak, tehátbizonyosan nem grammatikai ere-
dettíek. Elismeri viszont Wieacker a res Corporales - incorporales distinkciÓ grammati-
kai inspiráciÓját, és megállapítja' hogy aZ instit ciÓrendszerkialakítása szempondábÓl ép-
pen ennek a kategÓriapárnak volt dontó jelentósége.2a Ares corporales (testi dolgok'
amelyekkel Gaius gyakran a tulajdonjogra is utalt) és ares incorporales (testetlen dolgok:
a tulajdonjogon kívtili dologi, továbbá oroklési és kotelmi jogi jogosultságok) kategÓriája
tette ugyanis lehetóvé' hogy Gaius az egész vagyonjogot a res fófoga|ma a|ákoncentrál-
hassa, amire korábban senki sem volt képes. Ilyen értelemb en eZ a felosztás inspiráIta az
egész ius civile Gaius által kidolgozotti$ rendszerét.
A posztklasszikus kor jogiskoláiban Gaius tankonyvét értékeltéka legmagasabbra,
és egy idó után a gaiusi tankcinyv, illetve annak átdolgozásaí alighanem teljesen kiszorí-
tották a tobbi instituciÓs tankonyvet. Gaius mttveazY' századbanhivatalos elismerésben
is részesiilt, amennyiben a 425-ben létesítettállami jogiskolákban az e|sö évi tananyag
meghatározó részétGaius Ins titutioi képezték.
Iustinianus bezáratta a jogi magániskolákat, és csak a három állami jogiskola mrí-
kodését engedélyezte. Az elsó évfolyam kotelezó tananyagátimmár acsászár rendeletére
írott rij tank<in1v (egyben torvénykonyv), a iustinianusi Institutiőkképezték (a Digesta
elsó 4 konyvével; a felscíbb évesek a Digesta további részeit, és a Codex lustinianust.ta-
nulták).
A iustinianusi InstitutiÓk rendszere alapvetóen nem tér el a gaiusi modelltól, de bi-
Zonyos rendszertanimÓdosításokra sor kerÍilt. Így példáuI a kote|mek keltós (Gaius: con-
tractusok, delictumok), illetve hármas felosztása (a Gaiusnak tulaidonított R es cottidianae

24 Tegy;Jkhouá' hogy e szemléletes fe|osztás hosszrj évszázadokrakihatő és igen srilyos rendszertani hibát is
okozott, amennlben a VagYon tárgyait e rendszerben a tulajdonjog esetében maguk a dolgok (mint res
corpora/es), az egyéb jogoknál viszont a jogok (mint res incorporales) képezik, ráadásu| e kulonboző
rendszertani szintekhez tartozÓ fogalmakhoz képest bizonYos értelemben egy harmadik rendszeÉani szintet
jelent a Gaius által szintén res incorporalisnak tekÍntett orókség, amennyiben az nem do|og (1.
szint), de nem
is egry szinguláris jos (2. szint), hanem mint Vagyontomeg (3. szint) magába fog|alja az e|óző két szinthez
tartoző ,,do|gok'' és eme|lett mé9 a passzívák osszességétis. Gaius erre a problémára akként reflektál, hogy
az a tény, miszerint a hereditasban testi tárgyak is vannak, nem tartozik a do|og |ényegéhez, meÉ maga az
orokléshez va|ő jog (ius successionis) _ a haszonéIvezeti joghoz (ius utendi fruendi) és a kotelmi jogosultsághoz
(ius obligationis) hasonlÓan _testetlen (Gai. lnst. 2, 14).Lásd még a 16. fejezet II. pontjában írottakat.
 'z96 I )Mot^au le)punr arl!.uueu.rlloJ
preqJog pup uqeH r.l)rruraH Jo olgJ eqr :tunluot
u/ t aqt ul uor+e)lJrsself, Jleqt pue sll{6u lpau :.H .vHJSN33J 82
's96 t
'o| ,^uoqo.' !^U9u]opnf6or .IoJ?Jozspual Yaug^ÁuoYÁu.o^Jo1 uPolod oesesJe+zoYdoN Je^6Bn
V :.U\I 1z
'€66 t .6JnoquJ .aqqn[ .J saduePw uI ./!^e| I!^!] (uopouJ aq} ^H9y]IA
Jo sulEuo aql
pue snllouoo :a .NI3IS :686 t .pJo5txo .sPtoq).N fuJeg JoJ slPssa .Á]JadoJd ]o r^e1ue.uou aql ul sa^4'adsJod
fiaN :('po) ii 'svurg ul 'uorlrullsrp su!6uo or.lr :.eua!lp er u! sn!, pue ,urnluluroc, :'u .vEJsN33J
/v\el lr^r) e +o
ez
'z26l. ,lsadppnE .ueq?dotn3_dazoy sa _le6n^N |J o\d?zo.n e Sasrwplr? opnlf,/o
v:.^g srNgg sz

B lBssgtu .II^x
8|.ÍIÍqpBzqzs
-Á3e aqruezs enoryIlq sgpnfo[ lauou NHvH qJlJuloH so puBIIoq sÍllNNI^ snplouJY
JoZsgIe - er939ss9pe4 \euI7IDD laai uI sa wnuoslad u1 3o| IEuJoI v
I€SS9Zo{]?^Iq -
ugfdu1u r1n8e11e[ sg l4lozsqe lnlo8gslpso8ot r8o[ lulotg{ u s9 polop y
^pular
Lae,W,wle1p usu 8eu
lo]osozo^eulo luopolu e rgq .1o3o| riulelg{ u s9 r8o1op u 1o1sgurÁ8a B]IoJ9l€qIe ueq9ulJoJ
1tcr1dxe J?tu ue^eJ €sgl}Il9eqruezs ole^ 1en9u1u3o3 aJ uI SnI e Se ?sullsou?Ieqg
Teu
-gur1e8og wa.t pD snr lreuzsar4 ergsglolsBeru
lo8gslpso8ol sqgrcsds lesc Bgur ueqaunut
-wo) SnI tqqe8gr e Uqqpezezs.IAX e -rguefo| Érsquepltt .IgdV uu€qof .ll|dev
{eu9S9I
-oJ9lEqIo 3o| rru1e1o1 e s9 3o| r8o1op e epe1e.t8eru eleIoIIIJeZs ss39sÁ3e 8oi r?o1op y
nr'rc,luquzgle g1g.(uezssr.L Brlorolgzssol8 e 1u1yo.t leulerqe8og e
rgq oTrI
upoSlop sn.r.ruNoe lgsglrrl.Bequozs gu?lrol IoIIg l^to ruop8oy lg{ B sg lgrulu8
-oJ BualIB 0J u! BJn! € s9 Bns oJ uI sn!
Y TII9Io| st 1essozs|eJtT alDar sr,' qqouJopou €
ro1Á1o 1o3o| r8o1op u 19s .19[19uZS€q eJ9s9lo1eBsru 3o| r8olop zsa1e ze J€ru
{oJo19}
1eu10ro1gzsso13 y
-uoruuo{ e lsezeleJrl at ur sru g1e1n eqo80i r1eq3010p usSepr ze BerII
.8sur pozo1lu]ntu
uoqoJo4 zsql?ekn 919zs (snqa.l ap) 9l1oB1op e srÁ8e,l. .39sÁ3e r1ez
-o{Jozs gsd9zo1u u€qJososle ueq"ro1dgzo>1e es9pse1|e;qqg^opáZspueJglcrl4sul ZY

sz' (Mn)ltua qlnY) sr 4? ila N

IsnuuIuIJsnI € . ueqs9l}pJoJ ul]ul nCIIauu SnuDruuSnJ xapoJ e
^o
- 19pedg1 19Á3lg1s91€ p lo ze
sq n1sa31g e,79pn41su1Isnu€Iul}snl e ueure1eÁ3e sou€Zs ]9s .lFseÁue^J? SI u}gle
Snu€ruqsnl e ueqezseae-ueqgt(?eN .]98eÁuuuel ^Jolu?]
IE]Ie {oÁu9lulnuu1r3o|r391r,t u 19psd91
_ (..8esruezssg qe13o3 eqsex zu,,) tl\dt'tcs ouzr !rIUJ srqq91u3e1 Á1ett aunruruoc sru soÁ19]
-eq lulru - ]o,tÍuo4Áue'.r.ro} Isnu€IuIlSnI e 3e19ryzv1 Iul€qpuotu ue1erue1sÍ8e r.ro>1d9zo>1y

ueqJoytn ze so ueqlo>1d9zo) e es9po1fe4 -lezspue.rgr)r,tI+sut zV .Z

'(qown\41ap
lsonb '4osrycn.4uoc rconb '>1orun1u1ap \osnpo4un) zrrg sr Btdeurcute pan
apo)eJ3IJEu e ilple{euepuluI .ozsoJ Á3e 1ea'Íuo1Áu?^J91rr931od tso4|Tze .d9I
s9i
1eÍ1euu
-ZsoIeJ seÁ39u u ze eqq(1eq (1osg119Áug1 qqÁae ,4osry)D"l1uo):ueqlu
\orunpuap ntu}c

vsyrnyv]vH y3N3H3ZSON3H 9OrNy9Vr r

v9E
q

Az institticiőrendszer fejlodé storténete 36s

A modem civilisztikai irodalomban ismert az a szkeptikus észrevétel'miszerint a dologi

és a k telmi jog elkiilonítése nem nyugszik szilárd alapokon, mert a dologi jog megsér-
tése esetén a jogosult és a jogsértó kcizott a kotelmi jogviszonyokhoz hasonlÓan relatív
szerkezetiijogviszonyjrin létre. E kérdéssel e helyiitt részletesebben nem tudunk foglal.
kozni, de egy érdekes paradoxonra felhívjuk a figyelmet. A rÓmai jogban a rei vindica-
tio szabá|yai (a passzív legitimáciÓ szabá|yaí, a kártérítésiigény sokáig fennállÓ hiánya,
a kereset actio arbitraria je||ege stb.) folytán a fulajdonjog megsértése folytán keletke-
zett jogviszony ttibb vonatkozásban is jelentŐsen eltért a k<itelmi jogviszonyoktÓl, ennek
eilenére a rőmai jogtudÓsok elméleti vonatkozásban nem h ztak éles határvonalat a do-
logi és a k telmi jog ktjzott. Ehhez képest a modern jogban a két teriilet határai kétség-
telentil sok tekintetben fellazultak, ennek ellenére az e|határo|ás a rÓmai joghoz képest
mind a torvénykonyvek szintjén, mind az elméletben sokkal élesebben jelentkezik.2g

Lassabban haladt e|ore az oroklésijog ,,|evá|asztása'' a dologijogrÓl. Gaius ótaazinsti-

tuciÓrendszerbenaz oroklési jog a tulajdonjog szabá|ya1hozkapcsolÓdÓan kertilt tárgya-
lásra' hiszen az oroklésben a rÓmaiak ésszeni mÓdon elsósorban il|qdonszerzéSt láttak.
Az oroklési jogviszonyok mortis causa jeIlege olyannyira nem okozott a rÓmai juristák
számára fejtorést, hogy a Gaius elótti tankrin1vek éppenazorriklési jogga|kezdtékaro-
mai jog bemutatását' Az oroklési jog onállÓsulásának Douar (XVn. sz{,r;ad) és PorHmn
(XVn. munkáiban már mutatkoznak je|ei, a bajor Land-
század) franciajogtudÓsok
rechtben (1756) az iiriiklési jog pedig már iinállrí szerkezetÍ egység. Mégis a francia
Code civil, és fóként az osztrák ABGB e tekintetben nem (sem) mutat radikális szakítást
az antLk rÓmai rendszertannal. A Code civihen az oroklési jog a dologi és a kotelmi jog
kozé ékelódik, éS ,,a tulajdonszerzés mÓdjai'' kozott szerepel. Az osztrákmegoldás még
konzervatívabb, amennyiben a dologi jog keretei kozotthagyjaaz riroklési jogot' Így a ba-
jor tartományi jogi e|ozmény ellenére a XIX. századi német pandektistáknak tulajdonít-
hato az oroklési jog rendszertani onállÓsítása, amely azonban ekként már nem az insti-
triciÓrendszer, hanem a pandektarendszer keretében torténik meg. Ez a fejlemény
befolyásolta nemcsak a német BGB, hanem más, utÓbb keletkezett polgári torvény-
ktinyvek (svájci, |942-es olasz, mindkét magyar ptk.) megoldásait is' amelyekben az orok-
lési jog szintén onállÓ szerkezeti egységkéntjelentkezik.
Az anyagi jog és az eljárásjog elhatárolásának kezdeményez je aXYI. század-
ban DoNrt,Lus volt. Donellus a iustinianusi Institutiőknak a keresetekloI sz | részét
azon az alapon birálta, hogy Iustinianus osszevonta a kereseteket a kotelmekkel. Donel-
lus kovetkeztetése az volt, hogy a rÓmai jog két teriiletet foglal magába' egyfelól annak
ismeretét, ami valakit a t<irvény szerint megillet' másfelól a jog érvényesítésétszo|gá|

29 Lásd még az a|ább, d 16. fejezet pontjában írottakat.

I.
,o|oz.Lv..Fadepng","n,"j:.!11.::]::_::.:]]]:o-1Xaulae|60Í!eru98:.V|oloJuoqqesa+elzs9Jps9..|
l€
s00z '+sodepng .uoqPlau9+/9+ edoJnz 60Í lew9J y :a .N|3J-s psPl zaqla!+ueJ
V oE

rs9zrezsuoptelnl lultu {osnptl} (L,Z) glgzs lgrsgzolgpugie zu sq (9,7) 1grs911oprqye

Ze lJeql9lnlusuJ ZE :EloÍ'c9ZIIPuoIcBJ B ep19d tqq9lo1 Í?g.ezzew1eryllIeÍIgwzs 39qou
-puo8 e s9 39surgÍ3 u 8rped l1c111s1dnop 'p e,yeÍ1gqezs sou9l€1l9 3o| il1gurozs e
4cryS
-4dnog 'I zE lt1equezs9r e Á8oq .erre 1eurure1eÁ8g .esg1d91e3 .I
{ou9zs9J ]1do ze le^g$zs
-puel4?aryusu1ze\tze,íaeaeru sr Á31 ueq>1e1euo,l. Á8eN .(€ .D esgzo1l1gqezs
1oÁuozsr,l€o|
p19Z9{ {o{otuJeÁ8 sg 191nzs e ue4.ro1se|1e1 po^g{ (Z .| lo8oir39ssez9l4evopglnsru1r8ol
ueq-'1td6ze1sede>lzeqqe'(p1'1)snlnlqglozslgrSolr8assvzgqa{lpgle{ggzo{{osnpl
-I19I9Zs (U
,i
lgl7udopl zE sa (6,1) 1glsoryatod ourcd u Í]eq4ounruSq Isnueullsnl €
Á3oq .eue 1unleln uelyozs'p1ed rysc .loI[I lq9lc)oJJo{ uozo{Zso uode1e re43o13oie ury

.8eru
1e1e3 IIIáu JBIu >1eu9|9ry3o1 3o[ uepour € sg1zsooq
ISnuBIuIlSnI e 1oqe .Ie
lg1 uo1o1uod e UoToze 1usc (1ess9z1!] l{u9u e^rolll) Be1r1u1ro1uÁ3
.peno1]9JoZSpueJ >1eure1aze|eJ .le]nul
I9lÁIeure 4?!]n]!$q ISnueIuIlSnI 3 loJqqelozo{ ]S9l
-eq t?o| rerugr ueqru1epgÁ8e esgpg1o8el gsleq .esg11d91e3 ZS?J gsle ZV .gle l9{ JoZS {Iull
-puer Éo[terugJ l]o]}Sopgtu (uodele re1r3o1 .stleuorcel ueddg1e11o'r enle11) 8ulr8ollezsgru
-re1 Á3e ro>11e .1g;ezspuer .11d6 .ueqqeÁ1gu
ze íeul4n[193szr,t u?liulzs 1e1ezeial e eg
.IoJ
]o{esgzo{IepuoJ sozo{ gzo11euol er8oluoÁ3en s9 rÍ1gurezs u eqxopg{ e peÁ1eq
{9110^
u8o|1e1essra{ € op 1elpo{áJo} oJ9lol?^l€ {euoJozspueJglc4]I]Sut 3o|teurgr 3 u€llopuou
-PI I91o{Is .>11dgze,4nzzoleuuesoÁueruoÁ3eq .gDgV)9J}Zso ZV
1rueÁ3eur Á8oqu Á8e'r

IroJozspueJ ggEV \eJ+zSO ze :snzJn>Ix='E

.1e|1e1nru
]?S9lo^o{ €lullu 3
.1odq
{gIc9{UIpo{ Iqqgs9{ y 1e{oxapg{ 9II9u9 3o|-s9r9|1sg1elu{tq 3 s9 rrg81od € I9IoJ
-s9ru .8oiÉeÁue 91e1unq e sg r.rg81od u u€q9Jos poe1gdeu y Tos lrue{ ue^
1e'rduo1Áugru9]
-il {glc9{Ulpo1Ipezpzs .XIX € erys9lorywI4|á 8otsgrgf1e ze sg 3o| t?eftlr- zy
^}ilugop
ryusgrg|1e rr931od u 8rped 1-zI gslo1n ze ,4eu3o| líeÍueze 1an
-Áug{ 9I gs1s 'r.ellaluezs
>1euÁ1erue1yetq|lg]uauruIo{ 93ru e4a1o1 37 .ss1e1zser snilouoo e|dep ze
1Io^ os9}epoquo1n18eu ?ofted e s9 8oir8eÁue ZY
.1oleseJe{
e 1eqederezs ueÁ1eq 9sloln
ze ueqÁ1eue .u11ose.te|]gs?l}SeZS?J ueqÁug1e .1es91|e3ry
3oi
{eueJezspuoJ ]gl3g]IlsuJ ze s9
fie(ue ze 4tzgla?aut {osnlrqrl r8ofsgrefla ze ueqolsaBrq e t?orq'Etrgrlquodep ze uezT
']IeZo{ZSe S?usáÁue^J98o|u usg1engl .8eru
}Ze {€sc sg 1áIII lu lI{ luIJeZs rct|pqezs3o|e
Á8oq .rqeÁ8rp ileT|Ze JoZSgIo Juuezs rcK1gqezs u1l3o1e Áíoq,elmuol€lnul9u .l9JoZSpuoJ
olsa8tg v Elll.,JIqsnileuoc .er8oftsd r.rg8lod e IgIeJS9tu .(ergrezspusr
1o3o| rÁue1u ze lww)
ur8o|r8uÁue 1o8o|ug8eru € €llo]Zso tu9{gsle le|I?ze snllouoc .l9leJelusl
{ozo{Zse r8o|-red
V

instit ciőrendszer fejlodéstoÉénete

tényállások egymást ktivetik, holott az elóbbi tulajdonszerzési mő{ azutóbbi pedig csu-
pán k telmi jogcím a tulajdonszerzéshez. Ehhez képest okszenien jártake| az optk. szer-
kesztcíi akkor, amikor az ajándékozás szabályait a k telmi jogi szabályok kozéhe|yez.
ték át (II, 2, 18). Az már sajátosan osztrák, és mindenesetre a rÓmai jogtÓl jelentrísebben
eltéró rendszertani megoldás'32 hogy az elbirtoklás szabályait nem a tulajdonszerzésnél,
hanem a kÓdex III', a személyi és a vagyonjog kozos szabá|yatr l szőlő részében, az elé-
viilés mellett helyezték el (III. 4). Am ezt a
gemeines Rechtre visszavezethet<í _ meg-
oldást is végeredményben a iustinianusi jog inspirálta, amely apraescriptio fogalmának
továbbfejlesztése révénaz elévíiléstés az elbirtoklást szoros cisszefi'iggésbe hozta egy-
mással.

4, Az. institrjciÓrendszer teherbírÓ képessége

A gaiusi instituciÓrendszer a magánjognak nemcsak a rÓmaiaknál, hanem azota is aleg-

ttjkéletesebbnek, de mindenesetre a legsikeresebbnek bizonyult rendszerezését adta.Lát-
nunk kell azonban, hogy a minden korábbi rendszerezésnél egyszertíbb és világosabb ins-
tituciÓrendszert Gaius a kezdó jogtanuIókszámára, didaktikai célokbÓl dolgoÍa ki, és nem
szánta tudományos rendszernek. Ez az oka annak is' hogy institutiőkatírt, és nem vállal-
kozoIt az ars iuridica felvázoIására, noha a gaiusi Institutiőkrendszerébe foglalt jogtudo-
mány az ars kritériumainak már tobbé-kevésbémegfe1e1t.33 Rendszere az ókorjRÓmában
meg is maradt csupán oktatási rendszemek: sem a torvényhozás, sem a jogtudomány nem
kovette.
Az institucíÓrendszer a ktizépkorban sem volt t<jbb, mint az elemi szintrí jogi okta-
származo, de iustinianusiként ismert institu-
tás rendszere, az űjkotban mégis a GaiustÓl
ciÓrendszer váIt amagánjogtudomány és a polgári torvénykonyvek rendszerévé. Egyszeni'
eredendóen csupán didaktikai cél rendszer létéreolyan feladatokat kell betoltenie, ame-
lyekre eredetileg nem volt tervezve.

32
Az elév lés és e|birtoklás egymás mellé helyezése onmagában véve nem sajátosan osztrák megoldás, mert
a posztklasszikus rőmai jog praescriptiőinak nyomán ezt lá$uk a code civil lll. konyvében is. Az viszont
osztrák sajátosság, hogy ez a két jogintézmény a személyi jog és vagyonjog kozos szabályainak keretében
nyeÉ e|helyezést.
33 Bár a lI. század e|ső felében m kodott Celsus a jogÉudományt arsként definiálja (Ce|s. apud Ulp. D. 1, 1, 1 pr.),
Ulpianus pedig Vera phi/osophiának nevezi (D. 1 1' 1 1), nem ismeretes o|yan forrás, amely a jogrtudományt
' '
az artes liberales (fi|ozÓfia' grammatika, retorika, geometria stb.) kozé sorolná, lásd Vlsr<v K.: Geist|ge Abeit
und die
''aÉes libera]es,, in den Quellen des r<jmischen Rechts. Budapest, 1977.
 'urr :^v-tgd :'uJ'r :^H9yIA:'r.u'! :zuvMHf,s sE
'926 I'pa6azs'er?^ugLuopn+
6oÍu?6eu] Je^6euJ e es?+eí( sa e>1!+zs!+\apued v :.3 l.(rl .I :^H9\f.IIA psPl |9quoppoJp|ezs pze\v . Lz6|
.zv '.+qv ^Vl9d
.L/.loa
zs.suals^sueD|epued uouJopou sap 6unqe+s}u3 Jnz:8.v .zUVMHf,s l+gleYauepultu ps9..I b€

st.e[o^o{ ]9JezspuoJ€plopued oSIáH 38?Sqqo} {e^'{uo{u€l g]€}nruaq ]o3o|€})Iep

.uaq-Á08l pI allalloJ JozssoJoJd
-u€d lotu9u B uo9tá^9{ ]Za ÉJaqleplott sslsH pIouJY
Sroag rozsgle uBqgruroJ glaqluqal rlause8epg.r Fazspuarul>lepuud DolplBIBI{ ugur
.)9}le1zse1|e1 .{1}I9]
-oÁu r1ouu1 18o$azsgulral v s1 qq9^o1uesg1ue1elpe ezsred 59 {?ile^
-19 8tpsd ]9JoZSpuoJu€1 t4 8o|eryepuede,19sg11uu} uepuilu u1o4sr r3o|1ezs9ur
u€11opuotlrry
-Jál € Ie {9}1ous€ln tues]u9Jo{ 1glsu1epuud lou9u gl1\ezs IB^gIo{sI Éo|1ezs9ure1y

o,.1s>1esgde1 gsle Ze 8eu e11a1e1o1sr l3o|1ezsouueJ leru9u e st ueq-eÁugJl ]€u9s91}S9II9

-uo 8oipu1esc V.€s9l}{uI€DI gslá {eu9ZS?J Sou9l€ll9 8oiug8eu € {nruepJg o ZV TIBllo{IB
(rovra'runsNI uosouop>1) rlozsg8o$azsgrurel lourgu lpazgzs 'III^X B Jozsola 1razs
-puer 11 'l1eÁug?r uozspueJ |4 s91e11o lleI?1uIoZS |nzy.ayadq1e8enozs azpapuvd nas
n1sa?tg Isnu€IuI}SnI e ry|de1e 1uuue Á8oq .er.lu 1epe1uqa1,4e1zenau s (qca,luap1apun4)
luu8ofeqepued 1o3of ,,reurgr-1eru9u" gl?qqg^ol elzi11lgquecuoq e;8of rutugr glgqqg^ol
,esqlel
nozetl;;le1|e 1eqg 1o39sgr}q 1oru9u e peÁ1eq e8enozs o1sa?tq Isnu€IuIlSnI e Á1erue
-1o lttrrollozs se4e1ro1eÁ3 .u.teporu 3eÁuueuuou t1u13o3 ueqptsa?tg B 1l11-le{ eqJglglo I9l
-pvzezs.IIAX € 1u9{pJ ep ..I^X e ryusugtde1u taÁu98r 1e1ro1eÁ3 e us1eurepÁ8e 1eru9u e
uoqgloJo] {Bugsg}€11o n1sa8tgy ,aDpapuDd nas n1sa8tq eu;c qqesa|1s1nÁuo1Áug,.lo1 e
Á8oq.eue loilo]uDlá1 osssze'teu1e
4lsgun1sa8tcr lsnuutuqsnte (ao1capun1)..{9plepued..V

eselnyelpry Jozspuarepiopued v'lll

.93o[ ttu1e1o4 s9 r8o1op ope>1zeÁ1eq1e
uuqros Á3e elo^ 3 lulru .1tzs8nÁu vosluolslt
-tp wrudnald.uode1e zE Uozeuv,{8n ueu e39sg119uo 3o| rsgqoro zu s9 3o|p91esc e
^Ié
]ngpl9d ;g9| p119q1q rop3o1 g{ozsoquozs €S91PI€IeDI JezspuoJ (-eqepued s9) -9lc4ll1
-sul trtopotu € stÁ8ua. .esg1eqrell9l ,p^gpíze €^Ioc€p ueprgpzs sr89ru
9lc]rulsuo{ Isg ZV
.e,t3odor-el3escoJ JgIuIuI ,ezzopnq1gÍ14s Áueu41dg1e3
tIgIcuoJeJIp uesoJozsqqol so ]p€z
-mp g^íueJolu serul€l€q Á3e ueq1ure|deu JozSpuoJgIJqIIlsUI gzeuJezs .9IoJ
l9lsnl€c V JoZs
llJopolu gpsole'r8eu ueq-.1td (|qr ze purur.I^9'696I zepuran) Jr-Íaewe
-pueJ9lc1,"t1l1sul

s9 Zs€Io |n ze ,w|el's e 1n9p1ed .ueq1exepg1 qqe|4 ze e..lzed91 ]e}euelutr9 Á8e1utru .t1e,.l

-9{ ll]epou Isnu€Iullsnl-Isnte8 e 39ul gqsg,te1-9qqgl xopg{ )gJtzso ze se EIcIIelJ e IIeZs
.sI .tupo1}ur sed91
-IH }u9{Jozspuer soÁuguopq s9 r'tÍuo1Áug^rol J-BluluI 1u19u 1osg1e1
-zo1l9^ qgesg1ue1e| 8e1Áuozsr,t sI u91n 000Z loz9) JezspuoJ 119ru1suo13eur EI9S91e14o
^9
.p39sg1ue1e|e
1gpuef o[ opze1e p\9 snI€D € Á8oq 1euÁugt € {BIru€ ruInsceqln1 zoqoN

vsvrnyv-tMy y3N3H3zsoN3u 9orNv9vt Nuaoow v B9E

v
A p andekt are n d sze r ki aI akul á s a

A pandektist ák az á|talános résszel nem a ki'ilonris részt állították szembe, hanem

a bi-
Zonyos értelemben már Gaiusnál is korvonalazÓdő dologi jogot, kotelmi jogot
és tirok-
lési jogot, valamint viszonylag rij elemként a kora rijkorban tinállÓsulni
kezdó családio-
got.
A Code civil és az ABGB kciveti azt a Gaiusra visszamenó hagyományt ame|y az
,
oroklési jogot mint dontóen az universalis successio jogát a tulajdonszerzéssel
mint
a legfontosabb singularis successiőva| á|lítja szembe (Gai. Inst.2,97),
ezértaz ortjklési
jogot a (szríkebb értelemben vett) dologi jog és a kotelmi jog
kozé ékelve tárgya|ja. Ez-
zel szemben a pandektisták a családjog és az ortiklési jog kozotti <isszefiiggést,
másfeló1
az inter vivos és a mortis causa jogviszonyok szabáIyozásának elkiilonítését
ítéltékfon-
tosabbnak, ezért a pandektarendszerben a dologi jogot és a ktjtelmi jogot k<ivetóen
he-
|yeztékel a családjogot, és aztkovetóen, az utolsÓ helyen az őroklésijogot. Ehhez
képest
a német BGB-ben csupán annyivá|tozás t<jrtént' hogy a kotelmi jogi
rész - á|talánosabb
jellegénélfogva36 - a dologi jog elé kertilt.
Az
áIta|ános rész (allgemeiner Teil) rendszertani létjogosultsága a tudományos
iro-
dalomban vitaÍott.31 WIEacrnn a BGB rendszerének azt is fe|rója, hogy a német
kÓdex-
nek valÓjában nem is egy, hanem két általános része van, az egész
torvénykonyv, vala-
mínt a kotelmi jog általános részének kialakítása fo1ytán.38 Ezzel szemben az á|taIános
rész hasznossága mellett érvelt már Ernst Reepr' a neves német romanista és civilista,
akinek híres megáll apítása szerint az áItalános rész egy tulajdonképpen
esztétikai okok-
bÓl sziikségestetó azépítményen.39Az jabbnyugati szakirodalomban is
sokan tolerán-
sak az á|talános részt illetóen.ao

36
Lásd ezze| kapcsolatban rész|etesebben az a|ább, a IV. pontban írottakat.
37
Az álta|ános rész létjogosultságárő| kia|akult viták idónként po|itikailag színezettek
vo|tak. A német
nemzetiszocia|ista ideo|őgusok hevesen bíÉItáka BGB rőmaijogi (s ezá|tal
,,kozmopo|ita'' stb.) jetlege mellett
annak áItalános részétis, nem te|jesen alaptalanul hivatkozva az álta|ános rész
trilságosan elvont, és
gyakor|atilag sztikségrtelen vo|tára. Az á|talános rész előadásai
emiatt a német egyetemeken már 1935.ben
megsziintek. Tekinté|yes jogrtudÓsok (Karl Larenz, va|amint a már idős, de mé9
aktíV Philipp HeckJ azonban
védetmtikbe vették az álta|ános részt. Lásd Gnno, T.: Der al|gemeine Tei|:
Physik' und Metaphysik. Zivilistik
in Zeiten der Dekodifikation. In BALDUS, CH. _ Dn.rcznx, W. (Hrsg.): Der Allgemeine
Tei/ des pnvatrechts.
Effahrungen und Perspektiven zwischen Deutschland, Polen und den lusitanischen
Rechten. Frankfurt am
Main' 2013. Az á|talános rész szrikségessége a szovjet jogttudományban is sokáig
vitatott volt, de végr.il az
annak fenntartását java||ő nézet kerekedett feltit, |ásd VrlÁeav: i. m.; WoLoDK|EWIcz,
W.: continuitá de| diritto
romano ne| diritto civile dei paesi socialisti. rndex, í6. 1988
38
Wrracxen, F.i Privatrechtsgeschjchte der Neuzeit. Gottingen, I 9672.
39 FLqBeI-,E.:StreifzugeimSchweizerischenZGB.RheinischeZeitschriftftlrZivíI-undProzelrecht,4.
1912,idézi
Sct'ttvttol J. P: zivilrechtskodifikation in Brasilien: Strul<turtragen und Regelungsprobleme in historjsch-
vergleichender Perspektjve. Tr,ibingen, 2009.
a0 Lásd például ScHtvtor i. m.
 .600z.Le,xapul .Iuolze6ltqqo ollap opulp 1ns Áu6tnes lp aulJ}+op eutud a-I :.n .sn|uVNaAV.9A ge

3o| rru1e1o1 e {exepg{ e Á8oq ozu ueso1azaneu,(ueqíu1tw(3 wppox 1aÁ3ue1 !^? 'v96I
ze) wq.41d 1sÁ3us1 e sq ueq?r^lc nlpo) zse1o (se.7y61) ze
,uaqu'tc o?tpo31oÁueds e
>11zQ>t1{}l{ qq.>Iq 39ru Á1eure
.etcuepue1 e ZE Tlzo>Iw1nur8eru sI ueq-gcg e ryW
'lllo^9{ lezs
-qrgzs lgr8of uqopo{sere{ Etzser lg{ gllugllqle tugT{e ze K3ot1'wquoze e39sso19fus
.e[u1ntu
19[grrug1oqcrp Zs9J souop{ e 59 Sou9Iu}Ig ze Áuglllo1po[ 1u1e1or1 1c[9ns y
.tenÁuo4z91 o^]áIII .te.l,(uo1uu1 (.q}s snctosy1 .uassg .zNau
-v1) 191sr1r,rrc }euIgu g1oza^e 8eur 1eiue1e| Ie)p{oIuIJ ueÁp .1eq9n pp9Fg3e1e1]]o^oq uos
-eiye14eu1e3oJ B {ozo Srped uequroyeporrSolleurgu lugln poqgqSgyn )ryosgur e '1eur1c
-'r'Áuo1 seureure811y,, ze el1a11lo..1to1 .loutetue811y
.1qcerplnqcs.. e ;1iat49^
..lqcoJplnqcs
9ssosplozs JgIII ugqtuolepoJl{ezs r3oIrre81od }eru9u gzo{g1uogDl ueqguroÁu tlgtlV
'rte^gl lsgpyo8eru $ope8og1e 1e119 '1td zsazs e sl gDg p
uogtrolll 19s9zeÁ1eq1e rueuozspueJ 39sseze4 u sg sgzeÁu9urpe8ue ZV
.Il{Igu esgZeIIIIE1
-l? {osezaleule uaze (sr erqqg.to1) ep 'gliopuSoglo tlg^ sglzsoleJ zsgr souolrul - zsgr sou
-9leq9 ze Sl I+39^ 1ug>1sÁugupeJe {9lI^ V .ilezspuoJ sgur Á1eruu1el Á8e,t ,a-ryzzeu1e41e
}s91ZSoIeJ sgile{ ? uoglelp io8oirru1e1o1e Á8oq
.11on po1e1n
u9Jos es91o{Ie8eu gggy
'lederezs lu?Zwz1e1-r- rzsgr souolrul Sgssszeq e 31an'vs
-?J Sou9l3u9 sgzeÁugrupe?ue ze ue91e1e33eru ryu9huodsg1lg l8?sqqgl >1glsrqepued e ueq
-.4d zsgzs y.ei1e1nru 1,eprgloqJlp e uer.rur1ep9Á8s enÍuo.1r3oiru1e1o.1 .rydzsgzs I^9 .g98I
ZV ]epe}nur eqÁuglt {Eugs9}ZSoIeJ sgpe1 3o[ lurlá}g{ ? sI {gIJpIUIpo{ lotu9u V
eqSoirSoyop u lo8
-o| (r8o1op lIo1gIJoI :1essgzefe;q qqeseÁ1eq 1gqluodruezs re1qeu8op) qeq8o1op ue8epr
1unu 1o3o|3o19z e aye(1et{ezssl^ Á8oq .usqsg881gezsso 1ezze,goÍBeqle .{1d lr-Á?euu t9
.1s9p1o3eur gluowq p.ovselg^UpJ
ze pÍ1a,ae.1s9p1o3eur IuBueZSpueJ e pe ueddq stÁ8e'\
-os esgtlsopgru so-t002 l!q) apo) e - uopgtu gday8eru dd91tut9u - tuIIuEIpA'yeqg ('4d
reÁ8eu 1n9 .696I ze K?1) 1e,nÍuo1Áug.tro1 ug81od BlsIIBIcoZS se,íBe Ze 1ezza enze3e191e
-8eu .pozo11e1?og sr p33oBo19z E ]1olloru 39sseze>1B 11929{ 1eÁ1eue .1te4911so1ztq 1eru
.st
1ol9{ g ueseloze^ou 1zs9r {Ipe{rueq Á3e po1;1e1uq e'r1eÁ8rp 1o3o|rur1e1o1e slcNuY
.e1sq1epued .1auspr91sgzÁ3eEe6
1elueu ]IoJo I3Á31s91eq Á8eu uuq9ro1e8eur e Á8oq
.i]9Z9{ ,eqe(?ryl ueqzsgJ Souol
{ou31 sou9lel|g ZE uequozu 19}Slplapued seÁ8s
-u u 39sqqo1 e 1e8gsssza] V .1]929]
1oÁuozst'l. IuJIelg{ seÁía ze uequoze ue1os
.1911eÁ3

-J9l ueq9leJe{ Zs9J sougle1l9 ze eriluqqo1 1s9ze,(ugulps?ue zy .se39sÁ3e uese|1e1 11on

ueu rrrolepoJr eisrp1epued e uoglolll 19ro11eÁu9ruzqlulBo| 9zo1m1 oqzs,oJ sou9le1lg ZV

-dq*,qcaluauopn,11qgzesq,19s9zo3,oo,n', jJffi ffi ixilrj##i.xÍ#:';ffi1

-uoJ ellouel ueqgloluDloi 8of nu1e1o1 e uequoze ueddglp,g8el '1zsor souul?l1g m ruzo?1op

vsylnvvrvrv v3N7u3zsoN3u 9orNy9vl^l ZLE

{r
A kotelmi jog áItalános részének kialakulása és fejlodése

általános része gyanánt elószor egy valÓban általános kotelmi jogi titulust, majd egy ál-
talános szerzódési jogi titulust tartalmaznak, azon felismerés alapján' hogy a kotelmi jog
általános részéÍaz általánosítás kiilonbozó szintjeit reprezentá\o szabá|yok alkotják.
A kotelmi jog általános része az rij holland polgári tiirvénykiinyvben (Burgerlijk
Wetboek) ezen a néven <jnállÓ ktinyvet kapott, ameIy Algemeen gedeelte van het Verbin-
tenissenrechl (: A kotelmí jog általános része) címmel a holland ptk. 6' konyvét képezi.
E k<inyvtin beltil az általános kotelmi jogi titulusokat egy általános szerzódési jogi titu-
lus kriveti.
A kotelmi jog általános részének Szerepe nem ítélhetó meg annak figyelembevétele
nélkiil, hog5, az adott kÓdexek rendelkeznek-e általános résszel. Az rin. pandektarendszeni
kÓdexek esetében - a fent említett torvénykonyvek koziil ilyen a szász, a német, a len-
gyel és a holland ptk. - a kotelmi jog általános részétrészbentehermentesítl az egészko-
dex általános része, amely tarta|mazza például a jogiigyletek érvényességéreés hatá-
lyosságára vonatkozÓ szabályokat. Ezzelkapcsolatban állapítják meg tekintélyes német
szetzok,a1 hogy a kotelmi jog általános része cisszekotó kapcsot képez a BGB általános
része és a dologi jog kozott. Ahazai szakirodalomban eÍTe nagy éleslátással már a szá-
zadfordulÓn rámutatott GRosscrrvtn Béni, megállapifua,hogy a kcitelmi jog általános ré-
SZe egy kozbtilsó szintet képez az egész magánjog általános része, másfelól a magánjog
kiilonos részét"képezó matériák koz<itt, és ezze| fiigg ossze az a sorrendi megoldás,
amely szerint a BGB-ben az á|talános részt nem a dologi jog, hanem a kotelmi jog, an-
nak is elósztir az á|ta|ános része koveti.as
Az általános részt nem tarta|mazó, n. instituciÓrendszeríí polgári torvénykonyvek-
ben az I|yen á|talános részi kérdésektobbségét - az alape|vek, például a jÓhiszemÍíség és
tisztesség elve kivételével, amelyeket az instituciÓrendszení kÓdexekben á|taIában a ro-
vid bevezetó rendelkezések mondanak ki, a kritelmi jog általános részében kell szabá-
Iyozni' Ez ahe|yzet a magyar kÓdexteruezetek tobbségében (a XX. szánadi tervezetek
mindegyikében), valamint az |959. évi és az rij Ptk.-ban is.
A magyar jogtudományban lényegében már FnnNr Ignác híres míivében(A koz-
igazság t rvénye Maglarhonban. Buda, 1 845) jelentkezik a kotelmi jog általános része mint
rendszertani egység, bármégnem ezen a néven (KnrnvnN Imre elsó kiadásban l814-ben
megjelent magánjogi instituciÓiban még a kotelmi jog archaikus rendszerií és tartalmri le-
írását láthatjuk, értelemszerí'ien bármifele általános részkia|akitására valÓ torekvés nélkiil).
GnosscHrvno Béni nagy figyelmet fordított a kotelmi jog általános és kiilonos részre
osztásának kérdésére.Megállapítása szerint az á|talános rész ,,nem valami mesterséges
készítmény'',,,hanem onkénytelen mttve az ósbeszédnek''. Ugyanakkor GnosscHtvlto azt

a7 Essen, J.
- Scnvlol E.: Schuldrecht I: Allgemeiner Teil. l. Heidelberg, l ggTr
a8 GnosscHM|D B.: Fejezetek kotetmj jogunk korébol. Budapest, 19332, I|.
 .sZ6 .po6ezs .ua4ul]az]qer E]p
t uav\al uép
u uJedun u! 6unqa6z+asag pun +Jel.psuassmslq)ou Jap ul su,o+sÁsuolYapued sap 6uweq)sqt/ :.3 6'
^V19d

,ozoÍEíetnueu ulgtcdecuo{ .p|eJpl .fuguroÁ8eq

]ouezseJ Sou9I€lI9 8oirurle1o>l e Á8oq ep
tru1eportlÁuolu€} ]erueu 3 ueqSg]ZSoIoJ gle^ eJZseI sgugl1t>l s9 Sou9I€}Ig Ze IIe^
-o>1 st a',{uo1uel ]oIIIou eI,eJ-JoII^IHJS-dEssg zy'Tlzo>1e1aoJ
IIIou (1elgpugpo1]áu9s9p9l
-|e3 s91eugsgIn>IBI€H
?qs9^e{ íqu| png39s1pso3o|191 {€uu€ s9 ,t1aza41u9{€Iu9lx€ 19IJ
-93e1e4 e s9 nÁuo>1ue1leru9u qqgÉoly.;rru1e1r9Á3e ureu uuqÁugruopnfo[
'r'(uo>1rz91
lBuI B os9l?lJ8aru u 1euepg8e1q lu€ilozspueJ lullu {euazsgJ sou.Blull9 3o[pu1e1o.r1y
e sgzo K1g qezs
{ellrua{ ueozoleSeru 1e10 sndpsap ozrezs se tl? e ze uoqozseJ
'

t8o| ruqslo1 .{}d .6s6| Ze .1a149ug1eu

I^? 1eÁ1erue € IDPIoZ€puIu loZS9J souu1u119 3o|
IIuI019{ e e$Isoüoze.e|puorut1 uesruyro8e1e1 (sr err1e1ezgu rÁugruopu8ol1e|nozs seÁ8s
€^luqpo{ZsBlug1ep ,uewoÁu
SJIoVTZS uedd91uop|e1nl) lesgpozo3e1gptt oJZs9J SouoIDI
s9 sou9l€]I€ 3o|rru1elo1u ÁIerue .rues ..t.Íuo1uulr3o|rrg81od s193-rsuq2.g-^HcyTl^ u
In9p
-pdryuge1|lzeye eilo^o{ rueu Á8oq .,?qq9^o1ilo{ .1u1oÁ1uquzs
Sou€Ie1I9 gzo>1reu
Iul9T
-o't sr8essg1sleJ SII9Q[Iaq e eveule]]el JaUJ ezsoJ sou€Ie]|9
leze^Jel r8oi rru1e1o1 s1e3
-ÁHJVdV I^? .Z88| ZE uoZSIq .t]spere uese|Ie1 Iueu s9p1o8eru e zg
uo^ Iel|euoZEpuIIJI
.e|1o1opur
1sryesg88gezsso souosJlg{ plgzQ{ 1eÍueruze1ur8o|
11ozoÁ1eqezs e 1s9p1o3eur .|'ezaTJezsevoesaIoTopul lJelzsruIlu 1u1seneiÁugnrg] I^o .ós6I
zy'>1ot1gqezs ozo{l?uo^ e.r1osnd}1sgpoZJáZs seÍ?e ze .zoÁ1
{ouze{le^o{ ue|nzá 1esc se
-gqezs !Áuqulzg1utBo| 9zedq1 lIeZSeJ gze|eJeq Zs9J souoln) e uesoÁuuruoÁ8eq .191
19qe1
,sepo?epze?lm{I?u
de1u8o|e sg 39sso1e1áJ SII9nDIlIáp eugln>1oÁ1eqezs Sou€Iu1I€
9Zo{
-]uuo^ e'DIos9poZJeZs e Á1euru .Wq-.)td .6s6I
Ze p$e7pp119 grcdecuo{ € ZE
l^9 6n,es9z
-o(1gqezs 1osndpsepgzrezs seÁ8e Z€ l]eqlo^o{ otuzat|leqlo
\za sa ueqxepg] 3 IIe{ ue91á^
-o11s9tuÁ3e yeÍlgqezs Sou,?I€]I9 .39ss91e1e3
e s? s?pgzJezs e e,(ugruzg}ut g]e.tde1e
{ozo se
19>13o| ruqe1o{ € ueru .ue1e1Á1eq es9l'soleJ ole^ o,o'se'sguglB{ s9 sou9l€u9 3o| rur1e1o1 e
lurrezsru 'layazeu E ve rZ etletfoJ sgplt14 ueros osgUzso{ole .{}d ILq .656I zy
.o-9pueu€]uue3 ^HDy.rr^.s9pJ9{
e|grrug1oqcrp 3o| rru1e1o1 e '{8oq e ze ayada4ryt|1lg1€ll^ }9 u9pl
nzssoq ueqÁugruopnfo| 1e|'l,ozs u Á8oq .l1on Áu9rqruo{ SoluoJ uog1eIII
t?Jo:1req{ol€I9J
-}q V .{9u?
{o1€I9J'q Á1oulo1 u€q{uZSJo{ €lsrunulruo{ e 19tgrug1oqcrp 3o| ru1e1o1 y
lrTZSo eJZSgJ souol
-ruI 59 sou9l€l19 3o|rur1e1o)Í e ]uIJeZSIu ,e1qagzeaozs u?q€uIJoJ sn4;o3e1e1rgu Á1oJg;
SJIoV.IZS ll9z9{ 4roqgq391r'r lQ{ e Á8oq .s1e| 1eu9sglnf e:ruoprn ?Irugloqclp V
'eualle{ 3e14e1gru1e
1o,qe,wzoÁ1gqezs ilo luepu[u uopolu €]SIJnd ueqxepo1 Á3e se89s1nzs sI luou ep .se8espqe1
uq8lrc Á8oq .SI €il€ .1euzep11e3e19r
9qq9^o1]€1nIIJBJ g1gwezeldel ]eleluzs Isg]Isou9lsl
-I9 gZgqugI(DI
Inleq ueZS9J Sou9IBlI9 ze Áaoq.e |191 uuso8gll^ (IIWHJSSoXD .Iu?]Zso IIoI
oJZS9J souoIDI s9 sou9l€ll9 1o3o| ru1e1o1 e Á?oq ...s€J}]uozs ulou.. .tze8ozse1
1uuezsrru st
 kotelmi jog ákalános részének kialakulása és fejlodése 375

mert ktilonbozo jel'|eg1:,szabáIyozási komplexumok olyan tarka egyvelege' amely nem á11

tissze logikus rendszerré.

Ugyanakkor, mint láttuk' az rij holland ptk. alkotÓi hasznosnak ítéltékezt a rend-
szertanikategoriát, amely torvénykon1vi szinten talán éppen azt\ho||andptk.-ban ka-
pott elsó ízben ilyen címet viseló onállÓ konyvet. A fentiekben utaltunk arra, hogy a kci-
telmi jog általános részéremint rendszertani egységre a régebbi jogtudományi
irodalomban SavtcNy kiemelten nagy srilyt helyezett' GRoSSCHMro Béni pedig szinte ter-
mészettó| fogva adottnak tekintette a kotelmi jog általános részét.
Az EssBn-Scgvnr-féle tankonyv rámltat arra, hogy a kotelmi jog általános részé-
nek anyagát a BGB megalkotÓi nem purista mÓdon á||itották tissze, így a kÓdex álta|á.
nos részében is találhatÓak kotelmi jogi szabályok (így a |22., 160., |.79. $). Emellett
a BGB-ból sem hiányoznak Gnosscunan Béni megállapítása szerint az e|szori vagy
,,ktilkalandozÓ'' kotelmek (obligationes extravagantes). A fentiek aIapjánis világos, hogy
a kotelmi jog általános részénekmáig nem alakult ki nemzetkozl|eg irányadÓnak te.
kinthetó modellje. A kÓdexek kiilonbozó megoldásokat a|ka|maznak, amelyek már csak
azért sem egyezhetnek meg egymással, mert a pandektarendszeni t<irvénykonyvekkel el-
lentétben az instituciÓrendszení
kÓdexek nem tartalmaznaká|ÍaIános részt, így ez utÓbbi
kÓdexekben az áItalános rész egyes szabá|yozásimatériáit" a kotelmi jog általános részé-
ben kell elhelyezni.
A kotelmi jog általános része mint rendszertani egység a civilisztikai szakirodalom-
ban gyakran csak kb. olyan szinten tételezódik, mint ahogy Gaius (és nyomában Iustini-
arus) Institutiőiban a de rebus szerkezeti egységen beliil a kotelmi jog elktilontilt. A ko-
telmi jog általános része, pontosabban a szerzödésijog általános szabá|yai - e matéria
rendszertani megalapozotÍságának minden gyengesége ellenére - napj ainkban mintegy
oná||ó egzisztenciára tesmek szert' amennyiben az európai magánjog egységesítésére lrá-
nyl|ó, az EurÓpai UniÓ támogatását é|vezó tudományos projektumok kiváltképpen az
eurÓp ai szerzó dé s i j o g általáno s szab áIy ainak kido l gozásán f ár ado znak.s 0

50 Lásd kulónósen Princjples, Definitions and Mode/ Rules of Europe an Private Law. Draft Common Frame of
Reference (DCFR). Munich' 2008' amely a korábbi projektumokat (például a nevezetes Lando'bizottság
elaborátumait) sok tekintetben tárgytalanná tette. ltt utalunk arra, hogÍy Giovanni Lucchetti bolognai és AIdo
Petrucci pisai professzor igen tanulságos, kommentárokkal ellátott szoveggy jteményben mutatja be
a DCFR egyes cikkelyeinek dogmatorténeti gyokereit a rőmaijog forrásaitÓl kezdve a kozépkori forrásokon
át az rijkori forrás- és jogirodalmi anyagig, lásd Luccxerl, G. _ Pernucct, A. (cur.): Fondamenti di dirttto
contrattuale europeo. Dalle radici romane al'Draft Common Frame of Reference'. I-ll. Bologna, 2010.
 .Hd-.I ,\^_s.I
z00z 'srr?d 'l!^!c ryorp np a4o$!H:'v 'o(-rvJsvS -
.tI0z .}Sed€pna.vuDl Sou?lzu? &o[uo?oulu :'J
Áovgy.I
.r000Z .scg4-1sedepna .azs?'l Sou?IDil? pry?pd)
@o{ &o{up?ow .loÍ8nw u :.J
^(YBy.I
.

z L9 6 I,
ue?u!|g D a ry ) ru c s a 3 s 1q c ay a q) S rul oÜ 141
.

vy :
. .uas
.9gg7 .1ssdepng.rufdtl1tl
uau?Ll7y 8o{up8oul nÍ8tlw u :.V HJY^doH
'906I .I1 ,uopn1sfiv1 ap ramaÜ.eJl€1n]e]s lloJp eI1o uollnll}su.T :'I^tr .norunv11
'6997'lsedepng'uortrpDrJ aqnpq)a"ry)sruo"t
ary pun uaBunup,toslq)aurr^ud uaurapout .tap ?uryt1ctu1ug pun Sunqa\sgug:.D vzr rvH
'z[[6 I 'lsedepn8 'II-I 'pq?r?t tru1a1oy tla\aza[ag :'g orr rHJSSodD
4un3o[
'996I'('uull^tr)
.In€d .Suorylpo4 .NoCuoD
}S p3a1 al'4n"lndruo3 :a3.a,^^.)Yso -
.€I0z
-.V.6 .ruocruarg
IuB ury{uPJc .uatq)av uaLps\u
,uluntr ^11.W

-Dilsry uap pun uapd 'puDlq)sruae uaq)stwz uauttlads.ta1 pun uaBun"tqnt"tE .s1qca"t
-rc^lrd sap IaJ autawaBpy,ta6r :('3s41) '16 ')vzJfvq - 'HJ 'snorvg q 'uorl6lglp
-o{eo Jep Ua1IoZ uI {4SIIuIZ .4sÁqde1e6 pun .11sÁq4 :IIaJ eulotuá81u req :.1 .ouvtg
,0|0(,.Lv,,1sadnpng .^run ,ru-.pd zul DpY.uuq-.{ldo
Z€ {oruele r3o[rurugg :'VIoTQc
'9167 'lsedePng'at?l
-apvsllofdnusqla1nzs .99 tl?qlhI uI .Záq9s9pJ9l
.1
zsanqy 4oÍu?Mpuut fiauu7 {3u
-9s9IruI€I€DI 39sÁ3e Iu€IozspueJ lul{u ozsgJ Sou"gleil9 3o| rul1e1o1 n."^]u]:T^--Y-]:.'o'
"
8661'clo{s{Al
.Qzsu47 .7
aqn84sag uI .ueqg}eu9ugl s9l€1>1o r3o[e ÁugruoÁ8eq-or1n14sul ZY:.V loTod
.1661 .1sedepng.uoq8oI tIJuloJ l1aÍuvtuzvtu1&o{
0 ry1apal1sa'lax :Y Io.loc
'986
I'olo{sr11'nq {dnusqtaflzs'S B soutlrl
.u€qgJ$In>I
4zsn11l1oíuorupuDt @auu1yui tedorns ze 1oÁu9uroÁ8eq r3o|reurg6 :.V taTQc
'686I 'proJxo'srypqclN
rü.ng 'lol sÍnssg .tl'tado't{lo ALDT uyuroÜ aqt u1 salpcads"lad A^aN :(.pe) a .sxutg u1
.uollJuqslp,{A€I .\.uJSNaag
InIc u3o sut8uo eqJ :.BuoII? áJ uI snl' pu€ (IIInIuIIuoc :.u
.Z86I ,lLawaÜ
lDlpl'lnf aTI'uueu|Iec pJBqJoD pu€ uq?H qcIJ
-uIoHJo eIgJ oqJ :Á;n1uec qrlI oW ur uoIJecUIss€Ic JIoI{} pue s1q8r.r I€eu :.u .Vutsruaag
'
17661'SnqlepleH 7' IraJ raunuaSllV :
1 ryca.tplnps : g tornrucg -'f 'uassg
.ZL6I
.1sedupng .unqodo.mg-d?,px
sv lo?n{1g 1"lol1dvzgl1 n &vstw1a1.q qpn1&o{ v :.Ác slNgg
'0002 'proJxo 'II-I 'uo1 a1nd4.td qslpuE:(.pe) a ,s>rurg
'6002
.Lt,xapuJ.tuotze?qqqo ellep o}lIJIp
1ns Áu8r'r'e5 Ip eul4lop eurud e1 :.6 .sruuvnany

ujoleporl

9LE
 LuccHErtt, G. - PErnucct, A.: Fondamenti di diritto contrattuale europeo. Dalle radici
romane al 'Draft Common Frame of Reference'. I-II. Bologna,2010.
MoLNÁn I.: A Gaius-féle Institutio rendszer. In Degré Alajos Emlékk nyv. Budapest, l995'
Pólav E.: Abschaffung des Pandektensystems in der Rechtswissenschaft und Gesetzge-
bung in Ungarn in den letzten drei Jahrzehnten. (Kon erenciae|oadás' sokszorosított
kézirat') Szeged, 197 5.
Póley E.: A pandektisztika és hatása a magyar maganjog tudományára, Szeged, |976.
Pómy E,.: A rőmai jogászok gondolkodasmődja' Budapest, l988.
RasEL, E.: Streifztige im Schweizerischen ZGB. Rheinische Zeitschriftfi)r Zivil- und Pro-
ze/3recht, 4. 1912.
ScHirarnl J. P.: Zivilrechtskodifikation in Brasilien: Strukturfragen und Regelungsprob-
leme in historisch-vergleichender Perspektive. Tiibingen, 2009.
ScHUtz, F.: Geschichte der r mischen Rechtswissenschaft. Weimar, 1961.
ScHmRz, A. B.: Zur Entstehung des modernen Pandektensystems. Zeitschrift der
Savigny-Stiftung fiir Rechts ges chichte, Rom. Abt., 42. 1921.
SteIN, P.: Donellus and the origins of the modern civil law. In Mélanges F. Wubbe.
Fribourg, 1993.
SrEm, P.: A rőmai jog Eurőpa t rténetében.Budapest, 2005.
VÉrÁs L.: A szerzódési rendszerfejlódési csomőpontjai, Budapest, 1977.
Vtmcgy M.: A Magyar Népkoztársaság polgári ttirvénykőnyvének rendszerérö|. Jogtu.
dományi K zlony, 10. l955.
vtsrv K.: Geistige Arbeit und die ,,artes liberales" in den euellen des rrjmischen
Rechts. Btdapest, 197 7 .

WrcACreR, F.: Griechische Wurzeln des Institutionensystems. Zeitschrift der Savigny-

Stiftungfiir Rechtsgeschichte, Rom. Abt., i0. 1953.
WnRCrtR, F.'. P riv atrec hts ges chicht e der N euzeit. G ottingen, 19 672 .
Woloorrcwlcz,W,: Continuitá deldiritto romano nel diritto civile dei paesi socialisti.
Index. 16.1988.
Zrmszry J.: Magánjog - polgári jog. In Zlnszrv I.: A XII tablatől a 12 ponton at a ma.
ganj o g rÍj t rv é ny k nyv éig. Va l o g a t o t t t anulm any o k. Budape st, 2 0 l 3
.