BI - Varázslás És Orvoslás

}sedupng'9p€Ix p}en3e141
glzs9-I IpJo{eA
€q?sJ {Js
olzso{Jezsl€ZoJoS
9p! oruSroÍg
Bpxpopr
Yarázslás
és orvoslás
az azték, maya
és inka
birodalomban
916I'up^tsl rypauag o
IoqDlunu llau?ll!)ls?p9la^nw ?ilp ttqa §?uala|
-8aw uoqpsppDp! yDlopuo7 D'nulJ atau?tlg1 }-?l)
-ol11opuo8 tsottlo ztl í8tlltl'DtoZD.lpuDW D talz_§)a
TARTALoM
Mezo-amerikai magas kultúra és egy nagy

tévedés 5
Mitől magasrendű a kultúra? 22
A mezo-amerikai gyógyítás irodalmi
forrásai 3l
Azték orvoslás 48
A mochika legenda 73
Inka civilizáció és gyógyítás 89
Perui koponyalékelés |24
Hogy állunk ma? |34
pszilocibin és társai lu
MEZO-AMERIKAI
MAGAS KULTÚRA
F,S EGy NAGy rÉvEDES
Sehogy sem értettem - tudniillik középiskolás

koromban, földrajzórán Közép-Amerikát. A
-
térképen oly picinek látszik az északíés déli
óriás-földrészek közötti kesze-kusza földnyelv.
hogy alig akartam elhinni: ez is valami. Taná-
runk megmagyarázta, hogy a Tehuantepeci-
öböltől a Panama-csatornáig tart Közép-Ame-
rika, és földtanilag semmi köze két hatalmas
szomszédjához, mert azoknak hegységei vető-
déssel keletkeztek, az övéi viszont gyűrődéssel;
nem is olyan régóta függ össze egymással a há-
rom szárazföld: csak valamikor a harmadkor-
ban szűnt meg Közép-Amerika sziget lenni,
Hogy jobban megértsük, tenyerével a térképen
letakarta Közép-Amerikát, és akkor két hatal-
mas, független földrésznek látszott Eszak- és
Dél-Amerika, aztán két tenyerével ezeknek a
partvidékét fedte el, mire Közép-Amerika egy-
séges szigetví|ággá változott a közelében levő
Nagy- és Kis-Antillák szigetvi|ágával, vagyis
Kubával, Jamaicával, Haitivel stb. Ez így vala-
mivel érthetőbbnek tűnt, és tanárunk azt is
mondta, hogy bár a térképen kicsinek látszík
az összekötő híd a két nagy földrészközt, azért
9
-IoÁu€ue{u ulau uEI€lI9Á8e 19rqrtln1 e 1aze sa 'el
-9s o,{1o3{ou9seuotu-se,to l >19r4tln 1 Á8eu' 1eln.re1
€ Zo 1Io^ zgt19l9l1y ,S3ZOêuIe elrreruy-dgzo;4
p o]€ql9uzsuq lüeu upq€zssoq 9p ze :1uureÁ1
-e33e rrolseiolsl {91loz1??t uglze 1szsg39.r y
,ulellnupl
1lru€ 'seÁu3nJg sI luou J€tu - 1ousol€lll
-rnÁ8 Á3e {euzqll ']e39sle,tozs Á3a 1eu8szs8eru
Áfrua. 1eu1o1 'uroIEpeJJoJ Á3e rolr1 'uolnuel8aru
oJlul lJaul ,ruellal st 1c2l u9lu1 sg 't9lce1 e ruei
-1nuel8atu Á8oq '1or.re tu€lpuolua.I , , ,u€qoInp
-€q€zsleJ ddg Á3e,{ - snl9Jo]{álord'1utu;eÁ8 u9p
'1oSutl 'putllloq 'pIouE.IJ ezseJ s9tu '9II9uo azsgJ
Á3e :3tl[r,t]a8rzs e>l.tu1 e sg :IessguÁ8s 1eu119
uuq+Joq9q loq |leu1ol le8eslelozs loq s9 '1B{
-n3esol1auo {91Î^DI eloze '1e11o^ uaqaze{ {oI
-oÁueds u 31-IZ8I 1eÁleruu 'ecrg elso3 'en8
-l?Jt?cIN'JopEÎpS'sBJnpuoI{'uleuteleng :8aur
,eJlIs€lIJ p
1lpgz+q 8ezslo sl1 r9 1111]9291 s9
Io.Izs9Jplo,J 1t,(3a 11rlÁul9'11])oJ9l3q 1z!erp1_o.3
e Izse,\ tuas eqltuues 8ezslo 19\ e ze :IBuo^
soleldg1 l}?sc s] efeu;o1esc ptupued Á8rueÁ8n
'u€^ o{Ixol{ sI €11€I€ 'sl 3119I_o.J 1retu '1a 7zselg^
ulás llulluos 1oqo-rcedeluunqal e Á8oq '1tnreplx
,uopulw ]}opol9zsn{ezsso ueqqol 39u ueqrrazs
-Á3e 'le {unilg] errelrltlod e 11eÁleq dq>llg1 tz[ul
-zI^ se -,{8sq e Jo{Iu€ ap '8elra,ls3rzs Iu{IJeuIB
-d?zQ1 E 11ozs13l 1eu3esÁ3e e.rluuelpd Á3e Á31
,pl'ipl?ntr
{uRI91 1utur 'euro1
-ps3-€Iill?urd E u€A Izssetu ueÁ1o 1nleqlpg1 19l
-1oqo-tcadcluÉnqe]] e :llelaJalu e e1 1nllnscaq eu
ták a földrajzi iratárokat. Texastól amely csak
1835-ben függetlenítette magát Mexikótól, 1845
óta tartozik az USA-hoz Mexikón és a közép-
amerikai államokon túl messze lenyúlik Dél-
Arnerikába, Columbiába, Peruba. sőt Chilébe
az a terület, amelyen egymást követték az ősi
kultúrák, ennek északi lelét a régészekjobb hí-
já.n Mezo-Arue rika néven emlegetik.
Egy kivételes tájékozottságú svájci irő-utaző,
Hans Leuenberger iól áttekinthető összefogla-
1ast közöl az ősi kultúrák fejlődéstörténetéről.
Adaiai főként Mexikóra szorítkoznak, de ez |é-
,.ón a központ. könnyen kiegészíthetjük a peri-
fériás eseményekkel.
Mintegy hitszezer éve kezdődött a nomád tör-
zsek bevándoriása Ázsiából Eszak-Amerikába.
tor,ábbi íizezer ér, során egyre déiebbre jutnak,
elérik Mexikót is. Időszámításunk előtt ötezer
körül vadászó és gyírjtögető életmódot folytat-
nak, föiclműveiés még nincs, újabb kétezer év
múlva faluközösségek alakulnak kezdetieges
iöldművclésse]r. Az időszámításunk előtt l700-
tól 100-ig terjedő tizenhat éyszázadot pre-
klasszikus kulnirának (mások archaikus kor-
szaknak) nevezik : viszonylag fejlett technikával
kultúrnövényeket termesztenek főként kuko-
ricát -, a kézművesek művészi megmunkálású
edényeket és szobrocskákat készítenek, a táncje-
lenetek és zenészek ábrázolása rituális kultuszra
utal, a temetkezés is szertartásosan történik.
8
-In{ sII9nllJ 3 {I9IIu9Jel sezs}p se {IeÁu9[ulsáJ
-I€.{ ,.,sl 1s9l}Á39Á3 oI3^ Iel{e^nJ € uegl3qelláJ"
]ultu€I€^, 'lá)aÁ8eftrr9zs 3 s9 1€{_"Jll3oratq € o- nd
-el-de51 seJ}q 3 1IzeuuJvzs loq{ezsJo{ € l9qq3 -
u9ld€u € {9lJeIusI 'II€^ eJ]os9leÁ8g8eru rlezs
-g8ulpsc sodep asgzsÁlsqle >1relepdg sII_eJ{€zS
,{9]1o1zs€^lueq ÁEu,r
{?lleuel u€sos9lJalJezs
1€{I31loI€H,191IoZ9JqE uo{oJqozs lzs9^rttu
'{91p9ull ueleEesdeuun soJu9l Á3eu - ,qls ual
-sr39s.{uel9ruJe1'uelslose'ualslzBl - la)IaualsJ
,9tu€II9 ze ulolaleq sg
uoÁ8z,r uepultu áp '{€u
-8ozour uaqqapaqazs {opá{saJe{ e'4eElozsqer
3tppeu1-3ll93 >Iáse^}Iuz9>I s9 1o1zsered € 'up^
ueq9ze{ 39sded u snle.ledde IuIeIIg ze stííel
']eul9 u€q€tuJoJtupII9 ..sn)íIlpDloe1 elstlod
-ouor\i'' ,1srurertd 8ele8uer sg '1euslldg l€{osoJ
-9A,Il.u uosoJeloiTxe141 uo{€zs9'Etuleureleng
gIoJ I9p >1ellnuroÁu loqgzs9J Ilelo{{€zsg loqo
-Ig{Ixentr € {l{€ 'edgu l1ol1aw1o ze'e11o114elvt>1*
l1nÁ3e p339sso>1uls9 ze - 1gJr.u{n{ s 4Áleure
'dgu V ,ulglzg{ {esc 'ruo1zso lueu lgpz?u e
1
ya ueqgntle{uv-ozetr^ü 71ozs19l pde;szs gluos
-ugzoqq?gzsro8orog IJo1o zE uei€nql}oeJ luIJ
-ezs re8raquoneT,{Izeôu {Bu9Jl,uIn1 uDcDnqlr
-oa1 K?et ieu{BzsJo>I sn{tzss€pl lzse11ezs9:l:e7
3t-69g ,zs ,l 191-0§I 1l9lo luns9lrul9zsgpl zv
,esglld9
1osturerrd sa 4oruoldura1 1,rle.l9urÁ8€u € lzse^,
l?lepze{ ug39l lezsro{ V ,uB^ uaq?ze{ 8gsded e
s?}eze^ le>lrlrlodV ,ruolepalseJei € ppur3e14
tusz számára készültek. Birodalmuk nagysága
majdnem elérte Európa területét.
Tulajdonképpen keveset tudunk erről a kul-
túráról, amely a 9. században elsorvadt, szinte
hangtalanul eldnyészett. Annyit tudunk, ameny-
nyit a kiásott kövek árultak el vagy sejtetnek;
és még sok kiásatlan kő van, tehát a jövő hozhat
újabb ismereteket. Az orvostudomány szem-
pontjából be kell érnünk az idézett szerény
mondattal a ,,füvekkel való gyógyításról", és
még egy egészségügyi adatunk van: a koponya
deformálásának szokása. Újsztilött korban 1é-
cek közé szorították a koponyát, miáltal elö1

lelapult, hátrafelé csúcsosan kinyúlt.
Más kultúrák is fejlődtek a közelben, így erre
azidőszakraesik a maya kultúra palenquéi kor-
szaka, de az ő világuk nem hanyatlott még le
róluk később.
Teotihuacan városát is, kultúráját is a tolté-
kok és ,,barbár" chichimekek vették át, s nem
hagyták veszni : beolvasztották saját kultuszaik-
ba, de, bár iparművész készségük magas színvo-
nalú volt, Leuenberger szerint ők is, majd az
őket követő aztékok is ,,nagy elődeik kulturális
vívmányait csak úgy magukra aggatták, mint
valami díszruhát". De úgy látszlk, beletanultak
a díszruha viselésébe, hiszen ők vették át később
amaya kultúrát, ők alkották azínkák birodal-
mának törzsét is.
Egyelőre keresztül-kasul harcoltak egymás-
0l
-91}d? s9 lozsglseJl€J'1ezse,lnurrudl']€zs9Jqozs
's93e-re3o1 e '1o1eÁ3ais9Jl snlllp.Jl{8oretq e se
1eleÁ8eltu9zs e '19ser9l 1o8elpsc e 19Áeur e 19l
-Jetusl €19IIu'Iupnl lueN .I€^3uIoI€poJIqJl}In{
Io{Ixou lQ99t e 1tsaeqÁ8e usg>lnq se erolÁua3
'eggÁpuoq peua^q I1t9I3 {uns9llInp}zsgpl ze
,urolspoJlq níout e :elq1
114Áuezssrn e}epeJa
-F{ Itueilezs npusrsu8tur 1tseru Á3e 119p9IieJI{
ueqe3ele8uers9 1e3rzs193-Ll€ l 3cn^ e pieru'ugle1
-nJel S€JnpuoH s3 €I€luelBnc uBsou€ZnqJed
,]un^Bzs
lQ>l-Á8a zsa1
39ru 1orgrqup{ Iruollezs 4pusrse3eur € I9JJa
,..l19,r
9a9l1uodzo4 BJllIn{ I(uáII3Zs 11puerse3
-eru Á3a" 1e,l,tur 'tze.nsu >1augiugqly {€I9>IIxeu €
ueseueÁ8e le8requene1 1B>InsoJeA >1rÁ3E .1ellezs
-9^lu Á8uu'ruslldg 1elouoldruel-struulrd tsetrg
s9 1B{osoJBA latIIsI 1ea,9lereelunur 1elleql9Áu
-J9{ € 1escueÁ8n {euJ99J ueqzo) .13{eszJo1
qeql9Áu.to1 u 1gnavo?Iop sg 1ul1o>1pÁ3 uaq
-9êu ]euDIB'p,rqlscodollJlnH 9I9 ueJe^Jeqluo
ze :1a88esueisl |+ ap.'sl €Jqqgôl uIoI€Jn sn{
-I1€J{olzsIJ€ sg tde4 ,..IeJ p1]ou9^ eruntrgdrut n3
-ellel o1uoseq ]o)91zu zE 7elnIaporlq BlsIJ€lIIttu
-sn{Il€J{oet {o{91to1 €'l ueqo{Ixolî']lolllzsnd
sglgtlglul € 1unl9u Jo{nu€ sg .]91ztt Iuou Io
st 19 Elure 'Il€o{Ieca) '11opol1u;n Álerrl-dedo,.;
s9pue3e1 Á3e uegglrxey,q'eqg8gsÁuq1zsera1 edg.r
-ng u1loscde{aq 1o39zsJo;eÁ3eyr1 Áue8od e Á19.r
-I{ u9^1sJ ,I Jo>IIIu€ 'Jo{{€
{unlBu ItlIeqIRJg)
,l€{os9uo^ l39; e 1gttel;struuas8eur €JJos s9.IBs
szet valóban magasrendű művészetét, valamint
a pontos időszámítást, mindez készen volt a
8, században és nem sokat változotí az alaíí
a fél évezred alatt, amikor Palenquéból Csicsen
lcába he|yeződött át a szellemi és hatalmi köz-
pont.
A maya kultúra népszerű ismertetői alig talál-
nak eléggéelragadtatott szavakat műveltségük
dicsőítésére.,,Felemelkedtek az elvont gondol-
kozás csúcsáía" - olvassuk például, vagy:
,,Csak csodálhatjuk és dicsérhetjük ennek a
nagy ctvlIízációt alkotó népnek bámulatos böl-
csessógét és hihetetlen racionalizmusát." Továb-
bá: ,,A fennhéláző Európa még ujjain számolt,
amikor az ősi may ák matematikusai bevezették
a zérő fogalmát, és végtelenül nagy számokkal
operáltak. Hát nem csodálatos ez? . . ."
Valóban csodálatos, különösen, ha megfeled-
kezünkarról, hogy afennhéjáző Európának ek-
kor Homérosza, Eukleidésze, Arisztotelésze
volt, ha a zérőt nem ismerte is, továbbá hogy
milyen eredményekhez jutottak a mayák mate-
matikai tudásukkal? Naptárt készítettek,ami
szép teljesítmény,de ügyes csillagászok Mezo-
potámiában ezt már jóval korábban is megtet-
ték; kiszámították, hogy a világ teremtése idő-
számításunk előtt 5 041 738 évvel történt, továb-
bá ilyen bölcs megállapításaik voltak:
1l
Zl
-oal € qqgle ,,;1-9l1e33u e;ln8eru" 11o;419lza zy
,l€]po{IBJn >IO>I91Z€ Z€ lsotu u91
-elnJal 1euÁlaure '>I€uruolupoJtq eÁeur ruepleq e
{91I9I€l lteruoÁu l|p/||z79zs 1esc 1o1oÁuuds o1nru
-oÁueg e Á8oq '1laleza.t eue zepuun ;{9p€{"zs
9lnÁt9ul e.rÁ8e po1 1ozo31op }IoJ€szDí e s9 Ál9t
-zso opo{I€Jn ze '- plo.JgluJal 11 ze 1p"re1 qqe1
-on91 erÁ8e Ig]{osoJB^ e K?l - pel ie,r9s9Á8eqls
{eplo.J33lJoln{ lI9uzsBI{I>1 u Álaue 'potu tsgleur
-.re1 solelus e '>1e89suJqe se 1oÁugn.rgt gi;zsnd
'Il?S9p€Iu9l 1o{91Z€
S9 1o{9rlo1 € 'Ieso{ozs s9
ws9pez9| {eszJol 11oruoÁule zu '1erulepzn1 sn1
-I}zsBuIp 'Álgzst.l 9sl3g ,I9193€ru lllnqlgzs 'oI {9l
-IoquoJ 1o1oÁueds € tueu lú{uleporrq uÁutu y
,{eJg]€zssl^ qq9s9{ 39ur erre lzaqdqu
€ sculu
ezo{ nu(uos {pu9J4lln{ eíetll u 1reur 'eqlelgzgpr
trre}le] lJaze 7ozs d?u y ,ruel}zs9{ 1lopn1 il91
-deu soluod sÉgru 'sguoq€q ue^}lIIuIJd ertÁuue
Álsure '..deu" Á3a Á8oq :ruzo{19poso sr u9[9z
-o{uolle zE 1áIlq 1u33o1 , , ,{elueru aJgqol llscl{
Á3s 11ele Jazalq1>1eredgrne ozelequua; e ila
^q
]nl erglulse8eur ueÁp ezssopultu 1eu3esturellszs
e 'I9 1o1ol9 Ituollezs e^9 Jozol9>I - 1nlpuour *
>pÁleure '..dgu" Á3e Á8oq 'soluleposc u€qgle1
,
e-r89p,,r
,1osol1tÁ3 e
,., u 1auuol ugideu
!w!X sq 'scloq zu 'uglduu u0- X I1v, izsa1 Áug8szs
'ugldeu pq}ty rle iuelle}eq1g ze'ugldeu 11
I{p :puoloq so soJ€ABz '{Ilelvs ugldeu suuJ
r4e 'ze Á8oq '1grrot Jv! yze Ingpl9d 1eÁeru y"
tihuacani kultúra maradványait, azíán a leigá-
zott és magukba olvasztott toltékok kultúráját,
végül a mayák kultúráját, tehát a maguk harcias
módján ők is kulturált nép voltak" A leigázott
toltékok beolvasztása nem ment egészen simán:
titokban még mindig imádták szelíd istenüket,
Kecalkoatlt, és visszatérésérevártak; ennek a
reménységüknek utóbb nagy szerep jutott Cor-
tez hadjáratában.
Az aztékak a szokásos mexikói recept szerint
nagyszerű városokat és impozáns piramis-temp-
lomokat építettek;ezeken zajloít vérengző iste-
nük kultusza.
,,Istenségük. Huicilopocstli, a vérengző Nap-

isten, csak akkor világítja meg a földet, ha em-
berszíveket ehet, és vért ihat. Nem elégedett meg
azzal, hog1- papjai az oltárok előtt garmadával
téptékki az emberáldozatok szivét, hanem ked-
ves népétszakadatlanrrl harcra tüzelte, hogy
emberszíwel és embervérrel jóllakhassék. Való-
sággal az isteneiket táplálő emberáldozatokra
építettékaz aztékok e gész életrendjüket, amely-
nek alapvonása a kegyetlenség és a hősiesség
volt."
Megjegyzendő, vérengző istenüket és szoká-

saikat örökölhették a mayáktól is: a mayák
ugyanis jó étvággyal megették ellenségeiket, sőt
ha idejük volt rá, előzetesen fel is hizlalták őket,
l3
v1
Átglq BlunzaluotrÎ ,II 'ulgpo>11ern {o{91zp
zy ,Igl;.e
1s1193
Á8luuÁ8n 1o>191ze ze se '- ueq
-aÁleurezs {nuelsl Il€o{IBce) In9pl?d - tglelenof
-1e 9lp.18eul eI9JruI€I€^ {91I9IueJ uolrl1 ]aszJo]
sgtu s9 {o{91lo1 11otuoÁule ze í3ot7'soÁuoztq
tÁuue 'Áuuurloqo1 so3e191n 1els9l e ÁEoq '4ulzs
-9I3^ olloleJ Jgg ,l9uII€poJIg s€I3JBq >Ioliq7z? Ze
Ioleulzs pIo.J € IIJo}Ie sg '1eledgu 11ouroÁule ze
ell1peqezsle;'111}scodoltctn11 oz8ue,ra,r € I9J9snu
-94 e\yzsela1 'uelst ll"o{Iece) J9lBzssI^ u9I9 I9u
-o13{ S3II9{8ZS ueq-6 I § I luIJeZs {unS9lIuI9ZsgpI
Á8oq'e1lopuenofBeur ua39;-se39r Álerue'erlelsoI
Á3a zaÁlsq fil4s Á8eu ruoleugugt s9pue3a1 y
,IuoIBpoJIq e
11epslzsed Ja1 u9zeIn|uq
eZE| TeszJo7 u9lpul llazelelo{ aJs9lezuop€ se
€J9>Iuntrr'
yozgErc1 s g u9q9PeÁ3e 8esle,rozs seur
-J9q uatrr 'Ie^9s9tJel,JB^pn ZE Ia{9ZS gpo{I€Jn
)Is9Iu 19{ (uedo>1e11 sg glnlze1) uBqsoJB^ ils
-9tu }?] ugfged 91 s 'eJueIeA.rglu '11ndg e.rlod
-oloc soJ9^ y 1gpzo^ tuolppoJlq e8gsdzd u
-
s9 BIc9J{o}Z§te Ze eIá^ 'gpo{I€Jn l,"tull€l€q u€I
-19IJo{ € '€utnzoluo^ ,II ,IáJ
{l{"I ueqqa lIRd?
ugdezo1 91 Á3e :qqesgdruod3e1 e uellrlscoueJ
{Rlzg{ '1ellerue 1soJ9^ solezeldg4 ruoJ9l{ {ol
-?\ze ze eqgÁlaq losoJ9^ eÁeur 11oquroJel V
,IgtsgutÁ8a
{epoquop{ rueu tedgu s9 Iesz
-Jol B{IJaIuV-dgzq) ueglálul{el e :1unulopuo8
eJ?Io19^19 1oÁueuoÁ8eq B II3>I ules3911 ,1101"1
-1nl eq39s3o3 eÁeru sgro1gleq Á3e 13{I{3 '1u9lJ91
I3^9sJ91 Áu9q9u sg 1eÁuugltdal eIÎpI€A lu?]llu
ugyanolyan babonás volt, mint egész népe, és
amikor lovaik hátán, mennydörgő fegyvereikkel
a tenger felől megjelentek a szakállas spanyol
martalócok, nem kellett semmiféle jóslat ahhoz,
hogy a király is, népe is azt higgye Cortezről:
Kecalkoatl isten személyesen jött el a végső le-
számolásra.
Így történt, hogy a konkisztádor átmenetileg
isten lett.
Aki sem mint konkisztádort, sem mint istent
nem tiszteli, annak is el kell ismernie, hogy kitű-
nő katona volt Cortez, bátor harcos és okos
stratéga, maroknyi züllött csapatával világtörté-
nelmi hadműveletet hajtott végre. Ügyes diplo-
mata is volt, szükség esetén fondorlatos és ál-
nok. Ellenfelei és barátai egyaránt számithattak
kíméletlenségére,hajthatatlan elszántságára,
vakmerő csalafintaságára, Alkalmas volt arra,
hogy történelmet csináljon.
Nyomban átlátta, milyen hasznot húzhat iste-
ni szerepéből, ki is használta, ameddig lehetett.
A leigázott törzsek szemében felszabadító volt,
tehát segédcsapatokat szetvezeííbelőlük, Mon-
tezuma azonban, minden babonás ijedelme da-
cára, nagyobb hatalom ura volt, hogysem egy
csapásra leszámolhasson vele - tehát barátságot
es engedékenységet színlelve közeledett hozzá.
Montezuma a Napistennek kijáró tisztelettel,
pompás ajándékokkal fogadta.
15
9I
,{91zo{qpu9te
1eu1931ozs e 8rped 1elaÁugpe
zE '\e19 z3 IoJ {g1pJoq I€^9pBluJe8 ut9urole1
,sr ure1919l qqg3oÁ3e.r3a1
telezde1 opuoruosotu
B nellql elgdruod 1eu9l91o1ed €tunzeluoÎ"
,BS9Inuo^
-aq seÁlgdau uy,gllpaqezsloJ " uepultu u9J os ruel
-eu9u91 € 1ulru'11o.1 ueÁ1o lgqol selnuoâq V
,,,]o{9
€ll9posJ 8eurol ,lJl}s lgq)nue{ gl{ls usz1,l, u 'uo1
-glelzgI] € 'uo{9cln z€ '{eluatu {esJ aJJeuV
,l9l
-7eze^ vq91o1ud rÁl9rr1 4lí3a ze 1e1o1oÁueds e
u9ln §9lzo^pn ,ellaô)í Jq S3tueu qq9l uel3lzelu
,)nlo^ oquezs
00, lgtáêJe{ 93oÁ3u6 llol eurnz
-oluol4tr ueq9drc193 soÁue;e s9 ueq9qnJ sgdruod
,19
119Iá soJ9^ V {elleze^ {BpIqP.J gleqIáJOZSel
1nlfe-r 11e193 u 8sur 1gtlo}plezs 1o3e,z9t{ ueq{oz
-o1 uele/lgqezs,113I1ouJ s9urÁ3e 1ulteq1o8e,to1
uecloÁu Á8oq '11o,t selgzs uuÁ1o ze :1plp€I€q uos
,91e3
-9iI91 Á3a (ueltttscous;) g>1txal^ 1€ ]Inpul
,6l§ '{e1
1eu14 8rped ueqleuleq u9-8 Jequeôu 1
-J9 €qsoJ9^ Ilezo{ zoqsoJ9^9J E'eqeledelz1 1o1
-oÁueds e uelale Jeqluaôu ,6I§ l ,eugz9^pn lzel
-JoJ s? lloll9zsl{ J49J € 119IeILu 'lepl_o.J e e]rod
-os €J9lzsll8tpad alazÁ1gluezs 9)J3sI1 ')91zopJoq
1931ozsqe.r 191eêJe{ 93oÁ3er 19tla,role8grq
,{nIá^
11ozo>II9I€l u€qsorg,t 11slldg uezl,t 3qe3
'tIozEJEzs 8rle.; Á3e s9 'l]olals {$q9lo e.rp1o.3o.reI
rdeu Áu9qgu esccoe{oun 1tÁ3a eurnze]uol4tr"
mert az uralkodó kétszer nem használt egy tá-
nyért. Szórakoztatásáről táncosok, akrobaták
és bohócok gondoskodtak. A palotához csodá-
latosan gazdag és változatos növényzetű kert,
vadállatgyűjtemény, madárház csatlakozott.
Mindezt természetesen rengeteg személyzet gon-
dozta: őrök, hivatalnokok, takarítónők, sza-
kácsnők, kakaókészítőnők, tiszttartók, konyha-
és pincemesterek beláthatatlan sokasága. Az
ámuló spanyolok számba vették, hogy a kápráz-
tató fény óriási költséget emészthet fel. A lázon-
gó, elkeseredett birodalmon csak az íménívo-
nultak keresztül, és tudták, hogy Montezuma
mesepalotájáért kik és milyen árat fizetnek. Az
óriási templompiramistól lepillanthattak a vá-
rosra: lábuk alatt terült el az emberektől nyüzs-
gő piac, a szárazfőldhőz vezető töltések és az
egyenes, tiszta utcák tömege, az élelmiszerekkel
és mindenféle árukkal megrakott kenuk rajai.
De a szentélyben elborzadtak a rettenetes szag-
tő| és az emberáldozatok rémségeitőI. Az áldo-
zatot felhajszolták a lépcsőkön, öt pap leszori-
totla az áldozati kőre, a hatodik egy kőkéssel
felnyitotta mellét, kitépte szívétés az istenszo-
bor előtt elégette. A szertartás után a lépcsőn
letaszították a holttestet, a szolgák az áldozat
húsából a papoknak lakomát készítettek, a töb,
bit pedig a templomban őrzött ragadr,., i állatok
közt osztották szét."
L7
8I
: lzsnlln{ s9 l9J+lln{
1.9ve zE Eetu Ig1}
ueso8epÁ8.rgt uoÁ8eu p.Jpjcep es9pose{IáI uep
-urru 11ázJ9 1u9JI {o{eFue4u dgzs 3 19S ,€q9|9p
-desc 1o1ez9.1eÁ3eru sn{I]ustuoJ € {Ise rueu ap
'19J+]In{ Igllxotu e ueÁ8n ellrel erÁ8eu t>le 'utoz
-9pj Igrre8;equonoT tclg.ts u l€{€^Bzs B ]e>Ieza
..,st 1ns9ur 8eut
. upq9{1.I3urv-iszsa 'uuq9do;ng zsguglro1 sg sn8
-gloeqcJe los l]ozo{]€1iÁu Á3t - 1Io^ pu]I€poJlq
lo{g]ze ze uaÁlrure 'eq?d9{ sII9JnlIn] tuolep
-o.rrq o1nde1€ uolul€Jn tded stÁ8e.t 'snlrlerloe1
ueÁlc,(3e ]lozolJu]eloq Á8elunu 1ezopl9s9l e"
I9l0JSgIIJ
'esluetu lg8gsuelepaque leles 1ezze Á3oq'te39s
-nÁu;ozs p ulzol+llo tuolepoJl-Jop1?lzslluo{ B
1o1a3Á3e :I{ ia]lázse lale3gslusur eleJuoln{ upq
-uoz€ oJJe 'ug8esuo,3 dg1 e gsst1 uuÁ8n lloluoJ_
pzsn]In{ 1€zopl9Jeqw3 s3J9^ y,..9,t9l9.t4tln1
4puelse8eu dgu 191ze ze" 11n7ule19 esg4tÁug3
3el9r gpol1eJn z€ uoquáIle uáq?tuezs Jo>Igln zV
,lgsgloÁueruleszl) uelleleqrgu d9u €:sI l91op
-e,re 1eu939s3upzu,3 8ergr gpo>11uJn z€ )9119I s9
,lzsnlln{ spuoqeq g 8eu 13)9 elle)íopJ9 sI luau
-
qeÁ8e ueqelols^ s9 - {91191 1o39s3upze3 e 1esc
1o :rreqro1g}n zr; lulru 'llelle{ 1ad9>1 qqustlee.t
8eguzsole,l ueq>1o1oÁueds e Áu9,1,191 rczed y
,,Tenocstitlan azíékvárossal egy zsarnokura-
lom süllyedt el a romokban és az iszapban, anél-
ktil azonban, hogy negyedmilliónyi lakossága
elnyerte volna a szabadságot. Ahhoz a két év-
századig tartó vérfürdőhöz képest, amelyet az
azték birodalom despotái rendeztek részint há-
borúk. részint emberáldozatok formájában, a
történész szemében szinte eltörpülnek a spanyo-
lok véres tettei.
Miközben a külföld, sőt a művelt mexikóiak
egy része is díszhelyre állitjaazaztékokat a nagy
világkultúrák panteonjábal, az archeológusok
serényen tovább dolgoznak, és kevésbé dicső
következtetésekre jutnak. Talán,'!i.r", rn"rrr.
az az idő, amikor sok mexikói már nem lesz
büszke azték őseire. Egyre világosabbá válik az
a felismerés, hogy az aztékok nem egy kultúra
megteremtői voltak, hanem szétforgácsolói
azoknak a magasrendű kulturális javaknak,
amelyeket elődjeik alkottak meg az
$nahuac
völgyében, ott, ahol Mexikó mai fővárosa fek-
szik. A tudományos kutatások fényébenaz azté-
kok emberáldozatai az emberi méltóságot láb-
bal tipró terroruralom megnyilvánulásainak lát-
szanak. Az azték áliamban a gondolkodás sza-
badsága elképzelhetetlen volt. Ésha - mint állí-
tani szokták - a napistenségnek feláldozott vér-
áIdozat a legmagasztosabb, a legfenségesebb ak-
tusnak számított, miért áldoztak fel mindig csak
rabszoigákat meg hadifoglyokat, miért nem ke-
19
0Z
..,39IIl u ue9LrazsÁ8a
1e elpe8o3 >1euesgzefe;q Dil,upy snl18o1otuzo1
Á3e ]llffie 1eqq9Á3a s9ru {os 39tu - lzopurul
s9 ,{91I9I€1
Telzezll 19Áuodo1 B u"qI9JIu€{
,J?^
1ouroldure1 lpzop|e zy lpe.tle8eur e 1pede1
uuq89s8ulse.l, rÁulln €J{I€I€J'{€1Io^ {e{9zsJ9zs
-9ur so8gsole,t reÁleq |ezop1t- lo{91z" zE luuszs
,le{ezs?uez gloqop
es9J}ol 19l}p9q 1oÁueds V
-ueqsnwllJ zssor Á8ea. 9zs19l uestur€q € {9}le1
-unq pII9I€H ,auezsÁ8e 1zsgJ {3110^ 1ez9zs ueJ
-1uÁ3 ueqÁlelue 'utqcu9l e 1s9d91 € ellapse^9ue
,>1elleqleslt tuBa1
I{€iE^ €q '{911olulq I€II9I€H
89sseureu e l€so loq€J€p€qnJ usÁlr irua11o er93
-etu llepe{ZsgJelu lsoluoi 9J9 InI? uepJ9l I{€I€^
Bq '{9]larulq IBII9IBH iZE llo^ 391r.,r eposct;zn
,1alasglezdgl1e É
-rype sol€Ioscde1 1e3391t^J4lln{ 4?7ze zB {nsseq
-1lqseÁleq Á8oq 'zoqqe e49lq4elíBzq 1s9J}§[ )os
391e 1os9ltu 9 I1 1?ve IleqeJo) a {elp€>I€J B^J}s
1e339sueddg Á8e,l '1911etnur 1relal 1elnru9J € luou
-eq '1slpe>ld91 e,r8oÁlosoul Iuou uol9scd91 9tez
-a^ zoqJ9llo IlEzopIE ze ;1.I;1ie '1enoze 19q3s;es9z
-9u 11o,trq8eru ueltaÁ8e1 {911o1!+S
" Iess9lelulq
u9II^ ize 1Io^ os9lepezrferu 1eu9!eJe {áIeJuoIIe
zv ua1lazsí8a uelq iIoJ ]9lzopl9 l€>IBqqoI9^
-rl3e1 e ueddg pgrur 1nzo>I >Iosocreq se8gsuella
tlalle 1nÁ13o3V i{81lo^ reB4 8gssarueu e '3al9r
gsleJ € 1tle '1oueÁIo 9z9{ )o1"zopl9 z€ {31InJ
Ezzel lényegében kimondía azí, amiért az
egész fejezet anyagát összeszedtem: hogy a
..kozmologikus kultúra" magasrendűsége ro-
mantikus koholmány, óriási tévedés. De tá-
gabbra szabnám a kört: ez a megállapitás nem-
csak az aztékokra áll, hanem az egész mezo-
amerikai kultúrára, sőt a peruira is, az inkák
birodalmára is. Despotikus birodalmak voltak
ezek, arisztokratikus felső tízezeruel, amely mér-
hetetlenül gazdagvolt és fejlett ízlésű,de éppoly
primitíven babonás, mint a nép, sőt talán még
babonásabb, hiszen embertelen kultuszaikat ő
eszelte ki és tartotta fenn. Szociológiai megfo-
galmazásban : monarchikus osztálytársadalom,
szélsőséges kizsákmányolással. Politikai megfo-
galmazásban: imperialista hódító rendszer, a
meghódítottak tökéletes leigázásával, részben
kiirtásával. Kulturális megfogalmazásban; egy-
oldalúan fejlett civilizáciő, ayezető réteg számá-
ra monopolizált - fe.ilett esztétikai ízlésűmíi-
i,észet, primitív-vére ngző bálv ányimádási kul-
tusszal, stacioner állapotban.
Az utolsó mondat bővebb kifejtést érdemel:
ebből eljuthatunk annak a pontos megfogalma-
zásához, hogy mikor és mitől magasrendű egy
kultúra, mikor és mitől nem az.
21
ZZ
-qzel.]4dl SBluI€]B[{ u3ÁIIu le88gsllnzsg{IeJ lP{
-Itlqcel sa8ellopze)l e Á3oq'qqodal8eu I9uuV
,{BI)€zsJo]91
1re.re,tÁ3a3'sII9IuIuItu 11s9tzs9Áu
-olr€Il9'SJuIu {nlell9qgq, SouZS€H,{IJotusI
Iüou 1e{ozo{zsepg8ss I€{IuqJol'1e]3ru9J'1aled
-s3 '1e>lozolzse qqrruole8e1 e ieza>1 s9{unluJezs
-íu9>1 e turru 'qgÁ8e ue,r 8tle lnzo{zsoe{unl4l
,uapella3 IIIoIepo{seJ3{ €'}lozol€IJo{ eJJo{
zV ,ueq?s9lzselllJo}
19zs redr {Eu9JIJo{n{ €
'1eu919191deldele dgu e InJaIIII{ u9urro39l'se3
-ell3pz3] pgul IS9IaruJ3l 3 u€q9{IJeuV-oZeI^
,1lle^l}ur uo1o3 se8eru
1939
solu9zs 1oÁu9uropn1 se lelozso^rlru € loqe 9q
e :1u,t9zsÁ3a 89suoztqzo4 e
-q9ô1 :oIc€zIIIAIJ
'sgpo>1elzo{ u 'Á3n3aszs93e ze 'el411n{s9{Bl €
'ledt zv '1eI9 IlIIIepe>IsaJoi s9 t3gsu,pze? € 'pgtu
IselelüJel e 11el!.e; 1oqe '9zs leqel 11o {€sc IoJ
-9J4llnl se3u141 ,ruole8o3 xalduol BJ+lIn{ V
,{€u
-luqde1 1,opzí191zso sedezo1 uoÁ8eu {€sJ sI Jo{
-1e '1eln3esÁue19,te1 8eur >{trftgtl u9ldule 1teÁu
-9upeJo qqellelfe;8e1 €H ,1919u9 ]gJ4lIruI I€{IJ
-olu€-ozolu e a1 elluor snluzllsqluue1e8aul yez
-opl9Jeque ze uglzsnd'iuutq 1ze eulo^ s9pe^9J
V
ivulI-In) ,I9IIIÎ
DaNEdSVDVI^
sekre képesek. Az utak, hidak, talán az őntöző-
berendezések is, mindenesetre az erődítmények,
piramisok, templomok, paloták - évezredes ha-
_tyományok alapján - nagy szakértelemmel és
bámulatra méltó ízléssel készülnek. Ugyanilyen
imponáló a képzőművészetük is: falfestészet.
szobrok, domborrnűvek, épületek díszitőelemei,
kisplasztika. keránria. ötvösmunka, szövés - az
iparművészet több ága.
Lényegében ez - a magasrendű művészi pro-
dukció - a mezo-amerikai kultúra eg),eílen
olyan megnyilvánulása, amely más kultúrákkal
versenyképesséteszi. Nagy dolog, de ahhoz ke-
vés, hogy a kultúrájukat egészébenmagasrendű-
r,é avassa. Hasonló színvonalúirodalomról,
költészetrő1, filozófiáró1, metafizikáról, elmé-
lyült vallási kultuszról, színes mese- és mondavi-
lágró1, vagy akár csak kifejező tánckultúráról
nincs adatunk; tudományos ismereteik pedig
eppenséggel semeddig sem jutottak el, Mert az.
hogy számolni tudtak, szép teljesítmény, de nem
tudomány. Egyetlen tudományosnak tekinthető
működésük a csillagok ismerete, asztrológiai
szinten - vagyis valahol a tudomány és babona
határán. Az európai kultúrtörténetben az aszt-
rológia idézőjeles,,tudomány"-ként szerepel,
mert végül asztronómia lett belőle - a mezo-
amerikai asztrológiából azonban semmi sem
lett, csak egy napíár, amelynek pontossága im-
ponáló, éspedig azért imponál, mert voltakép-
23
vT
-8eru 39ru _rszsÁ8e Á3oq'teqe1 ueÁuuo1 :1eu9u91
-Jt}l1n) € IeJ eugl uuqlode119 zsg{ r9l1e{ € pultu
,1nfterusr ures
1eultÁ3e 191§peJa asn{9lpoz
s€-€I s9 sa-ZI 1? uolea. pe.re lgqs9JJoJs9 sozo{
ueu :1guuÁ3 € IpseJq9IoJ za'lza1ô1€ll9 lsilJ
-elue-ozeu] € s9 Iullll9lodozsru e ue,,r 89squoln1
Á191esc ueÁlr Á3og ,Igq-€§ Áíul,9q-27 Á8u,t 19q
-l9 €ul€qfi€ 'uo!II9 1oqdgl8elltsc 71 ueddg Á3oq
'grszs8gs4nzs Iüou 'Áugrq9ler lJoqrue sn{9lp
-oz e Á8oqlurlx ,Á191asc ueÁp ueu ut3ueq 'ue,l,
geru 'gdel8elJJ lJ9zE rueu 39squol1}{ V ,lsn{Blp
-oz e el1o11e d9l8elltsc IuoJ9quezll rueu€q '19{
-uázll rueu ueq9Éolorlzsz I€llJelu€-ozatu V
,tu-terust8atu
elpzelIe 1zt'11elure;e1
lJozspueJ Joquo ze pzs[8e ueqlrup peur 'esgd91
9sle 4Á3e {Bu9s9upgq8eu 1ezsgur.re1 e '391,1 y
,ugdnsc Áugutloqo1 soruollazs'scutu uuq89sglen
€ zsII{ lJeIII '9I3)iJ ,efdele gcgqg sn8
ôl€II9
-oloJlzse ze l|o^ 7pt{ E ze :uo11oq39 ze 193eul
DI uulo^ ol]elüsl tues l{ues ll{Igu sn{9lpoz p
8rppe 'uo391l^ € 1Io^ ueu 1ezsg3elpsc soÁueurop
-n1 3rure :€1o >IopoJze^g uueJ ]peJ"Iu Inuellelg^
ulou ' ,qls 9}u9z}^ '1e.rlt'eltq 'so1 sn{9lpoz
s ueqgtrreu e8eru e ,lu9tll19p1 sII€IuesZ ,lsn>I
-glpoz B '..1eô1€Il9" zE 19lto1,Ia8eru Á8oq '1zo1
1o3ullrsc e tupoze8tle t1l8es ze sI 1e{9 s9 'iosn
-epl9{ € lulru 'teledgl8ulltsc so19lus uo11oq39 ze
{epepeJlo.J sr 1ozs98elltsJ tellJetus-ozetu V
,€ulo^
9p9lotr9 19t93eu ueq
-9Jllln{ se8eu lasclorunÁ8 €Jl}In{ .tlltrurrd uad
tudjuk: honnan s milyen úton jutott el ugyanaz
az ősbölcsesség ide is, oda is.
Annál is inkább fölmenilhet ez a kérdés,mert
van a mezo-amerikai kultúrának egy feltűnő jel-
legzetessége - amiben az egyiptomival rokon -:
hogy stacioner. Fentebb kimondtam már ezt
a szőt; annyit jelent, hogy a kultúra többé-ke-
vésbéfejlett formában jelenik meg kutató sze-
münk előtt, és a föltűnését követő évszázadok
vagy évezredek során lényegében nem változik,
nem fejlődik. Ez a döntő különbség egyfelől a
mezopotámiai, egyiptomi és mezo-amerikai,
másfelől azeurőpaí kultúra közt: a görög kultú-
rát ismerjük abban az állapotban, amikor eme-
zeknél sokkal kezdetlegesebb volt, ismerjük
Thalész, Aszklépiosz, Homérosz korában, ami-
kor emezekkel sok tekintetben azonos szinten
volt; ismerjük Periklész korában, a helleniszti-
kus korszakban, majd átalakulva római, közép-
kori-keresztény, reneszánsz stb. kultúrává: is-
merjük fejlődésének egész hosszában, mert volt
fejlődése, míg emezeknek nem volt. Márpedig
nem lehet magasrendű kultúráról beszélni ott,
ahol évszázadokon vagy pláne évezredeken ke-
resztül megmerevedve él ősi állapotában a kul-
túra - bármilyen érdekes művészi eredményeket
produkált is.
A magasrendű kultúra következő kritériuma,
ami Mezo-Amerikában ugyancsak hiányzik az
általditosság, az egyetemesség. Azt kell ezen ér-
z5
9(,
-es9lIZSeJoJe gdal8etu eq9u lazs9u9lJglJglF)
,S€I'III€IJ€ .uelelreq
Inu€Il?l?quo^Bzssl^
-tüo sI Fuella88g 1gtlnsnruzllugluu?1 'l1on seu
-alledgu >1nigrqup; ,scutu uaÁ11 ,Iul9zsoq I9J9J
-qlp1 td9u 1qtze íEen eÁeul sa8gsle^áu lJez3
,
§ a uail a0 Jrllnr1 uedd9lu11ol'seuallereque
s9 -d9u'+I9cu9'uelaldglsgp9lla3,gz4qzzssrl
'pg;8orler enEo3 19u93oÁu91 ep'sqpelzglue3 Á8e.t
opÁu.tgzs s9 sI ,tldgJseEetu 1eqe1 'l1n{uouulgl
'llnrrrouuDl'lIgIIaZI)'salep;g 1eqel ?JBlInI sn{
-I1aJ]o1zsIJu zy,eJozsscuered'11o1eq3em1 í3et
11elaqledtc 1eleÁleure'>1elpereu {9quI919{ €
1esc >1audeu u 8tul 'st }9l9| 3 'st 1ezs9,rl,rugzde1
e 6sI s€Ioluuzs
3 'sI seJ! ze 1Io^ €uopr€Inlu98
-eur 8ele-r €leJ{olzslJp-rded >1q,rzs Á3e ueguolep
-oJIq {9123 Á8u,r eÁeur € uequezs 1azze'- u8q9u
-9d ps9l '1st 1e8lozsqur e E9ru - 19J!lIn{ sozo{
u e[1o1oprq s9 rI9 ezsgEa Eessole1 e usge8aÁu
-eI 8J3c€p 1e89squolnlpsu>1'>1e39squ9ln)íÁI91
-zso'1sEssquoln>1 r89seprcD,leqlns9len8eur st
uuqle1;o1eÁE e za ÁEoq '4euue ryllq 19l9pl9d
sIuBq9IpuI rueupq 'ueqEuzsro8oJoD {€srrueu so
'11nso3ol Jeqlue ueputru uoqÎe eJ9J+lIruI }puoJ
-se8eu u ep 'ueq9r4lln{ € 1§9p9z3el9r elle3ueÁ1
-Itrr€I€^ {€uzoqoJ19l 8lpuFu 1eE9squoln4 Elqezs
1eÁu9urlnro1 sg 1e39squo111 rugÁ8e iselezsatu
-le! ze 'lI9JnlIn{ u9uuo3Á3e l{uepunu zsel rues
Á31 ,seÁuenrg u9ulro3Á8o eJJeq{ue uapurur Á8oq
:11alualal Eelrlepera ozs sn{qo181 e 1true 'rue1
ket tesznek arra, hogy bevonják a népet a kultú-
ra haszonélvezőikőzé:
,,Rész kellett venniük a kozmikus küzdelem-

ben, s a maguk javára eldönteni. Belevitték tehát
életük, testi-lelki erejük teljességét,és olyan ap-
parátusát teremtették meg, hogy romjai előtt
is bámulattal állunk. De a cél, az eszme súlyát
valójában nem kicsiny vagy nagy arányok, ha-
nem a jelentősége szerint mérték.A húsvét-szi-
getiek >koncepciójuk< lényegét,magvát egy
borsószemnyi fecsketojásban látták; a tiahua-
nacóiak talán abban a lángocskában, amit a
nap sugara lobbantott fel az aranytükörben, s
noha nem ismerték Kepler törvényeit, Newton
gr av itáciőját, fe li smerté k az éIetfo rmál ó te remt ő
erőt, amit a fecske költötte parányi csíra és a
nap gyújtotta, mécslángnyi tőz rejteget. Ez a
felismerés a nép tulajdona yolt itt is, ott is (ki-
emelés tőlem), ez ihlette meg alkotó erejét, és
ennek jelentőségéhez szabta munkálkodását. "
Nagyon jellegzetes, bizonyos fokig szokvá-

nyos szöveg, értelemszerűen következik utána
az emberáldozatok,,humanista" magy arázata.
Milyen költői megfogalmazása a kizsákmányo-
lásnak és halálra hajszolásnak: ,,kozmikus küz-
delem". De ne hagyjuk magunkat félrevezetni,
ez a nép semmiféle kozmikus küzdelemben nem
vett részt. és semmiféle más felismerés nem volt
2,7
8(,
-Iopuo8 SoÁustuopnl P uequozs I€^9I39tu € .as
-azeulelJ9 selozsgluJ3l lezs9luJ§l u ueq(uezs I€^
-9uoq€q E'Zs? uezor B uoqluezs l?ssgpo{Iopuo8
snilleuEop e Á8oq 'aÁusrulalano1 qqgle^d€Ie
-3a1 1rÁ3e 1€u9JFIn1 npuerseEeur € tuv .e1zeru
-ellel u9u.ro3Á3a rylepozg8lel sg tr.lngzgírcl e
Áletue 'st :4eyl dall8plt^ s?uoqaq € weu€q .11BI{II
etulopgûo {Bul"so)íolJlq tuol€l€q e ugpsnd
rus51 ;e8gspeqezs s€po{1opuo8 e - Á8lueÁ8n
uugluolupoJlq B{uI ze [?el e(eu e s - uuq
-uIuII9 1.97ze zE.,uelleteqlezd9)Ia" sI 1J9IIu oCI
,npus;se3
-€ru loqel rueu 'e89speqezs s€po{Iopuo8 e uel}e}
-eqlezdglle uegÁlerue '€ J 4lIn{ ueí1o ze : ufiuod
gzállaô{ {€u91€IoJ9J eJ4lln{ 9Lpue;seEeru e
lepuotrr e za ,.,llo^ uelteleqlezdgl1e u8gspeqezs
s9po11opuo3 B u€qruBII9 4?7zu 7y* : €Jl€puotu
nez7pI 89.rureu Á3a 19sen1o ze íJle:c.ve41|Ini1
,scul{J+lIn{ Sou9I€1I9
'11on uopluln} s9z9{ ')í"l1o{I€ 19 1IIuB se'uaqeÁ1
-gIIIezs zsgp9uIIpIJV s9 zsoq{Jepst,ty'ueqro>1o
3oro3 e luI9I31 1eqe1 8eru 1elnlgr;sc 9 ze s9
'l1on uolme51 se ;elde;tr €sEIuoIp 91I9w eJlel
-alzst1 Á3s-Á3e 1eulrÁlerue'1eurlepzn1 sn{[uzo>I
1tsgur Á3e {unJáIusI Á3oq '1orre Eeur 1unzze1
-paleJ eu eC ,SaueIIeBJFIn{ tuelopzn)I Sn)FIuZo{
u Á8oq 'a1 1nzzaíozs Jo{{€ '..urslepzn1 sn{ruI
-zo1" za eH ,191sal e {9fiuJI_o.J s9 'l9^}zs u >Ildgt
-t1 Á8un 'I9q9l9t{ 3 {€uellsuq 1eltzs -to1>1u '1srur
-u.rtd e I1rd9 u]eu uq Á8oq 'zu ppeÁ8e 'euopleln1
kodás hódít tért, vagy legalábbis elindul térhó-
dító útjára - miként például a görögöknél tör-
tént. Teljesen mindegy, melyikük ismerte előbb
a zérőt, de az már nem mindegy, hogy Thalész
a vizből, Anaximenész alevegőből, Anaximand-
rosz az ősanyagból próbálta magyarázni a ter-
mészetet, Hérakleitosz az egymással szembesze-
gülő természeti erőkből, vagyis nem kötötte
óket gúzsba a babona és a mágia, rendelkeztek
a gondolkodás szabadságával; az sem mindegy,
hogy mindnyájuknak ismerjük anevét, az életük
történetét, és tudjuk róluk. hogy szabadon vitat-
ták nézeteiket, amihez mindenki hozzászőlba-
tott, cáfolhatta és fejleszthetíe tanaikat, mert
a kultúra közügy volt, a közösség tulajdona.
Ezért volt a görög kultúra magasrendű már kez-
detleges stádiumában is: a jőzan ész küzdelme
r olt a varázslat ellen.
Mezo-Amerlkát ezzel szemben a babona él-

iette, annak is legembertelenebb formája: a ha-
iallal kötött szövetség. Természetesen mindig a
mások halálára köttetett ez a szövetség, mert
nesebeszéd, hogy,,a vallásos emberevő a maga
:estét is az értékskála ugyanazon fokára helyez-
;e. és vonakodás nélkül fe|á|dozta, ha úgy hitte,
togy az istenek akarata és a közösség érdeke
nregkívánja". Nagyon elfogultnak kell lenni ah-
ioz, hogy ezt elhiggyük, és pláne magasabb
.zellemi értékettulajdonítsunk az emberevés-
:rek. mint nem egy művelődéstörténész teszi:
29
0€
Ipzssnlln{ J9qJeq E 1e7lo1Inezs Á8oq 'erqlp>1
B 11op9pzo{ 1ezze uaddq 19u1o3oro3 e 8rppe
,tfluodscnsc eJ+iln) €
lp€J€Iu s9 1Io^ za uaqe1
-treury-d9zo) 8}ru Á8oqles3 ,tgt8ro sIIgJ{€zs
l€I€{IJetue ze 7uíIn 'sauall§uJqtlln1 Áloddg '9"r
loI9I€1 urau 1a8gsluetu eIeJIIuIuoS ,..1I9^ 9ssn{I}
-zset8ro ueq{ounlJ9lzsllu lzsozsnuotp e" Áleuu
,ryr_qrcJ sII9DI€zs €
1ze {eusnuzq€qluu€{
euetusl sr 19u>1o3oro3 e ellezs 11ozie;le Á3g "
,?s9I?JIaJ
NzopIv Z€ S? Igqs?{notu
ueêlo 39ru u esgdglt1 ..t.tzs opo8rerr 3 €zsnlp)
qq9.J8el 1suÁlsruu 'l9J4lln{ e ye 41lplzsll leu
-npuerse8eru Á8oq'g,r9leqpe8ue8eur tzsel uteu
pultu ze ']9s9lo{opul qeÁ8e sg rer891oqcrzsd '1e1
-ezgrc, K?etll sn{I1F{ aI9Ju9I11{ sezopIeleqlne ze
st >1nfreust €I{ s9 'lelezgu sol€Alp e 7ze utol
-zso IuoN , , ,3I3| 8gsnpuarqqgsláJ aluzs-elulzs
,€sezopluJoqure se,(1gpanuezs 1etnrad s9 {o{91zs
,19Áuru €
Insezs9J uoqulelapg^ 9}€q3eu ueÁII
..,I9u{os91IIB,t1'>1gulore( ruIeIIeZs 9zo4e|
euuaq ? qnsJeq 3Jgqeseê{ lolsel B Áleru '4rp
-olsnuel lgJs?lo{?lJ9'1orleleluazs ueÁ1o qq9lur
l9s 'Iues io8gsuellelgJnlln{ 8eru '1o39sp"^ I}BII9
luelel ueu sgêJeqtue sn{IlIn>I E'e^zetl 19q3ozs
-Iuezs I1eu?u9is9p9láAnru 'ueqsgzueleEe1
(i) ,ugt
-ulzs aseêJeque 1sdgu IlezsgIILIol teru e '1e4E
-ellel snlrlln1 8rpurru lulJozs aÁuswalel oz?ueq
-sqÁ8e 1azs939r € , , ,{elelol uo{lapzo{ V'.
A MEZO-AMERIKAI GYÓGYÍTÁS
IRODALMI FORRÁSAI
Ha az előző fejezet látsző|ag távol esik témánk-

tó1. az orvosi gondolkodás történetétől, mentsé-
gűl szolgáljon, hogy az orvosi gondolkodás
alapvetően része a kultúrának, és talán egyetlen
terület sem annyira alkalmas az ősi, a klasszikus
es a népi gyógymódok megbízhatatlan értékelé-
sére, mint éppen Mexikó. Két csapda is fenye-
get, mindkettőbe könnyű beleesni, Egyik a túl-
értékelés,másik az alábecsülés csapdája; előbbit
az egész maya-azték kultúra szokásos istenitése
teszi érthetővé,míg az utóbbit a későbbi népi
kuruzslás alacsony színvonala, Az e|őző felezet
rrra szolgált,hogy előkészítse a talajt: ne vár-
tunk csodát, de túlságosan kevéssel se érjük be,
hiszen az évszázados-évezredes kultúra, amely
technikátlanságában technikai bravúrokra volt
képes, aligha lehetett meg egészségügyi civilizá-
ció nélkül.
Valóban, ha orvosi tudomány nem is, de gyó-
gyító kultusz nagyon is volt Mexikóban. Pontos
telmérésben nemigen reménykedhetünk, hiszen
a toltékok elpusztították a teotihuacani kultú-
ráí, az aztékok elpusztították a tolték és maya
kultúrát, a spanyolok elpusztították a maya, az-
3l
zt
uoÁII) lnlgu {untI9IBr le^Áuo{ 8ela8ueg ,1e1
-teElop >l911o1!uer3eut s9 {?1I9z9{'1gueurstEau
Igq{ole! seÁEa 9,ta1 uuq>lgrn8g e s9 19q19;nEg e
,1ulnÁuguropnl sg
I9qlezg leryuElop É9r 19g;a1
ueq>lrelÁuo1 1allaÁlaue'{ulpuzs€q sI la{llag
Á8e,r 1elelel pozolgleq?aru - ep oEetq
"pu€T
usqqsglualsl qq9s9{ BlJ} - {eJeque ze ;41gza"
,19J4lIn{
IIaqs9J} eÁeur zse8a zB állelJsllutuas8au u9.{139tu
s€tulul€t{ Á3a '!o!elz?{ gleqJ?Ie uapuru 1101
-l9Á8azsso ueqgwle8znqpl u3l€1{o 'llrugq os91
-}J?1 eJllq Áugpsers>1 {"uIBso{pI l3l!p31 llol}p9q
-8eu u ertle'19req lpueJcuaJáJ ?pu€T ep o8etq
:lu9lJ91 3o1op o1zsezJog u9ln s9llp9q 1oÁueds
€ IopplôJ Á8oqlus3,1I3s9J}9,Ie lÁ3nE9szs93a
'1telert IsoAJo {€uo^ sI {DIeu'1eulenuoldlÁEe
ze I94e Á8oq 'uallelaqel luou ueqgp1l9ÁEs sg
'lsul l€{os s? ueseÎz§ ep 'uopgtu l1nloÁuoq
:turJ 1elpni 4g(ean e 8tpe6 ,8eru ryi191el3Ap3^
10 Bq9J4lInT )l?lze ZB lze 'el9laq lp€J?tuuueJ
ttuy ,sfapresg 1ezsgtuJe1 € s? uelau9lrgi e allsÁu
1o ueso89s141 '{unu€puour no{ s1 argrleÁ8e 19r
-ra !eu1o.t ssgreust8eu 1eugE9sÁue>1?êl I§o^Jo
€J4l[n{ zÁeru separzeâ ze qqeseule8zEe1
'IoJ lJ9l 1aEasselop"rg
ú3n39szs98a {os sI 1azs93e-r e sg lst 1oÁueds u
őgul'1gtloz98re1 e 1uapulu {os 11e^ sI 19 91
-}lzsnd 1rÁEepuru 'soluod ule§ ozs ..s9lpzsndla"
ze 'st3914 algq peJptu Itu - l9JtuF) ?iul 'l?1
betűkkel írva), és mivel semmi olyan nem volt
bennük, ami ne lett volna babona yagy a démon
hazugsága, mind elégettük: ez meglepő módon
elkeserítette őket, és szenvedést okozott nekik."
Az érvelésátlátszőan hamis, hiszen de Landa

aligha olvashatta el a maya kéziratokat; bár
később észbe kapott, és kezdte följegyezni a ma-
ya írásjeleket, az őst írás megfejtése még négy
évszázadig váratott magára: Jurij Knorozov
szovjet kutató 1952-ben jött rá a nyitjára. De
a könyvek mág|yáját mindössze három kézírat
kerülte el (legalábbis eddig csak ez a három
került elő, Drezdában őrzik az egyiket, Madrid-
ban a másikat, Párizsban a harmadikat), s ezek
bármily fontos adatokat tarta|maznak az ország
történetéből, a gyógyítás kultuszáról nem adnak
felvilágosítást.
A képírás nemcsak kéziratokban szerepelt,
hanem épületek falán is és domborműveken,
amelyeket nem lehetett máglyára vetni, de ezek
az emlékek is, miként a festmények vagy falba
vésett jelenetek és kerámiák, csupán távoli uta-
lásokat íartalmaznak az orvosi működésre: va-
rázsló betűjele, varázs-maszk, múmia, vérvétel,
és persze a véres áldozaí több változata; a prés,
amellyel kopo nyáj ukat csúcso ssá torzitották, az
orrsövény rituális átfúrása stb.
A mayák azonban nem pusztultak el mind
egy szálig a spanyol hódításkor. Akik életben
JJ
vE
,)unl€qln[9zzoq
IoS
-s?lJle^zo{ 1.q7za zeIJIrlIB'lezze nunulg IIe{ eg
,ueqglof u pleul ugle1
,{€1I9I"1 uau 1aÁlt 8ppe tu9 i st
urloÁuozsll IsoA
-Jo ZP sBl?ln {nuueq ouleqeT ,u"q9s€JglleJ 1I4u1
solunlolll u Easl€as se{9u9 st8gtu '1enesgpe.rs,t
-elqzzoq latuole Áu9lzsere1 K?u l, 1qve 1u9lueÁ1
-eq'seza>191tllo€zssl^ szpua8a1 rueuaq'esgruo1
,tulgpfeu
J3^ nueltuozs e tueu reru 1n3sloz5
ÁEe,r ruells3Eeur >1eu3o3 v97nzá uagzseJ '{e1
-1elle;8au J9III ueqzs?J 1aleÁleuru '1elos9r1 ze
le{eze {Izeêu 1eu9,tÁuols9l rueleg Á3en 1au
-xepgl-ulel€g tu€IIsJ uslgugllq,tÁ8 - Á3a-Á3e 91e
ll$a] 11o 1oq '11I loq u9Jos Topezezsê ze'naze
)t31lo^ {3^BuIs9J} 93uedde1 11erur 1n8e,tozs
Áu93o6 ,Ieryl!}leq uI13I 1lnu31lo l9l{91lp9t{ €
trráu€q \o^?Jqqg uÁutu 11ozopl1 I€1I9 {91}J91 e s9
sá{zoqeu '1ploÁuoq 3 Iuau ep 'ueÎeÁu eÁeru -
l91J} sl eI {pIB '19(ean ueÁ1o 1ulpele sg '11ad
-a;szs 39ur aJlaseuápulu u9ln s9l}pgq € Inuello^
-zo1 ilpru gsJlp 31adsrezs st eur ergÁuozlgueq
-1n8gpnepuotr\tr,1z9] 1sÁu9iupro1 soEgsnrour
-oÁu 391a 'uÁeu otllnu 191-Á3a ueqg>Ilxe6 I9 sI
eu 39ur - igÁu9â{osc {os-{os {"u{Ius9{ozs
'19nleÁu tso slzugr8eu ugÁlgru 1eugfepreso uelec
-n^ {nzsoJ seru '1elle;eqa3 Á8u,r IBl{gIpuI sgul
,ry UoltopEZeZS^3 uBqJos
ilapeJoê) {nZs9J ,Í3a
tleuuuÁ8 :41a\? ugve'st 19,1,1aÁu {9l}p9q B Bllnu
-el8otu {t39sqq91 '1elrq ÁugpseJe{ 3 - ueqglp^
Á8en 8alulzs - {?11e^}9 u€sol€zo{oJ '{ulp€Jetu
Az aztékok nem voltak sem olyan kulturál-
tak, mint a mayák, sem olyan civilizáltak, mint
az inkák, de amit az olmek, tolték, teotihuacani
és maya műveltségből magukra szedtek, kiemel-
te őket a nomád katonanépek egyszerű sorából;
és ahol pompa meg csillogás van, ott tehetséges
kézmúveseknekis kell lenni; ahol babonákban
gazdag vallási kultusz van, ott varázslásnak és
gyógyításnak is kell lenni. Sajnos a kutatókat
alig érdekli más, mint a műemlék, a vallási rítus
megfejtése és a társada|mi rétegeződés a bozzá
tartoző népszokásokkal. George Vaillant köz-
kedvelt kézikönyve minden fontosat elmond az
aztékokról, de sem a szövegében, sem a 25 o1-
dalt kitevő gazdag bibliográfiájában még csak
utalás sincs orvosi működésre, gyógyító yarázs-
latra, egészségügyre - mindössze a képanyagá-
ban szerepel egy ábra Doctor aláírással: előre-
hajló nő hátára háromlevelű növényt tesz egy
törökülésben ülő alak. Nem sok, és ez az ábra
sem az ősi időből maradt ránk, hanem egy spa-
nyol barát könyvéből a16. századból. Ésmégis
döntő segítség:ennek a spanyol szerzetesnek
sokkal többet köszönhetünk ennél az aprő ábrá-
nál.
Mint annyiszor, most is a Ciba-gyár orvostör-
téneti sorozata húzott ki a pácból. A Clba Zeit-
schrift 1937. februárí száma az azték gyógyítás-
ról szól. Szerzője Hans Dietschy, a bázelí nép-
rajzi múzeum munkatársa. Néprajzos lévén,a
35
9E
-?{ '{pledgJno z€ lullu '>1eugluedesJes € {Bu
-elluopiep1 sI ls9lzrl 91IÁ39ÁE qqoÁ8eu '{Fsr9I
Á3n '1etglrxau u Á8oq 'zÁ8aíBeru sopJpuotr^1
'e,r1o1eqÁ3e
pss9leldo>1 s? Ie^gpJnJ glzsezm'19zsst else-le8
-Eer uglase 39s8eleq sezg| :4lezgJ'eÁug,rouÁEgÁ8
cua^pa{ {Blo{xotlr y ,are>loÁ8 {9t|e3-xelru5
aIgJugI+{ :.tgloÁEescrgzs preÁ8eur'tlludecetu
In>I9tze 'o11tlodosng E '- !e\I 1Io^ seleJolusl sI
{unl9u rgq - Áu9nouÁ39ÁE tpn gsser;q 1rÁEg
,elpnl sI IuIe{91J9
. 'ug,,re1 so,t.lo
ap '19EzÁue a119l[}Á3 l9q9s?Iz9{ {os9lu 'uaulzs
-Áleq e 1.ruf ureu sepJ€uotr^ü e8ep,q .19rreÁu9ôu
-ÁE9Á3 €{IJaIuV-oz3IÎ 9lotu9zsoq soÁuguropn1
gsle ZE llo^Ze lulpet1 sI u?qs9l}pJoJ uIlBI u€soJ
-€IueI{ sn{Iueloq seâu srusryJ snIoJ€J .l9J939I
-tlÁuglou EgzsroloÁuuds-|g .eu8udsE BônN
-
:
ialzeêu ÁE; .tol1e {9 r1ule 'elueury-dgzo;
.stÁ8e,r .- ..ulpul" l1ozopeJloJ Egrrueu 3 upq9llt^
-e5 Eeur 1ualef ,rÁuo1 sI{ I9q9llo1 so,rro 1oÁuuds
sapJDuory s9IocIN (Luaq-vt Á8e,r) ueq-9991
- ,aJs9za{IapueJ 39u 1eu119
(llelup€ e113^
{osgJJoJ seu uaÁpu s? u?uuot{
'1nzzeuEetu 'tu9ulelrerusl 1ze uuqu oze 1lo;p
-Itrî ,ezsso llepázs lo8uÁuu sa{91J9
nuelleleqlnsJ
-áqIg.J sl Á3; ep - (1ess9l;ÁEgÁ8 B lps3^913zsso 1e{
-a39s9sln1 Iso^Jo ze srÁEul) EgsÁuozrq ilululJ€l
e >1tzíugu7 In39u Álaue iersglapellano1 paÁu
(lsepol{eptq
-Áuo1 sosglozs € lnl 11lÁI3q {os v
-eEt 1elnru ruau lugJl sp;ÁE9Á3 rueddgluoplep1
sőbb azonban Európában is nagyon megnőtt
a szárcsagyökér ázsiója: az ugyancsak Dél-
Amerikában őshonos guajakkal együtt a vérbaj
legdivatosabb orvossága lett. Monardes még
megérhette diadalútjának elejét; a 17. század-
ban már olyan mennyiségben szállították Mexi-
kóból a Sarsaparillát, hogy a Fugger-bankház
érdemesnek tartotta monopolizálni a behozata-
|áí. 17 9 5 -ben Zittmann dr ezdai katona- és udva-
ri orvos főzetet készített, amelynek egyik legfon-
tosabb alkatrésze a Sarsaparilla; hasmenést és
erős izzadást okoz. Egészen a salvarsan fölfede-
zéséiga Decoctum Zittmanni közkedvelt gyógy-
szer volt világszerte, különösen a vérbaj győgyt-
tásában. Hatásáról megoszlottak a vélemények:
az orvosok többsége csak jobb híján rendelte,
és tulajdonképpen kuruzsiószernek tartotta, de
még századunk elején is jelent meg mértékadó
vélemény arról, hogy a szifiliszes és nem szifili-
szes eredetű torpid fekélyeket, üszkösödési haj-
lamot igenis kedvezően befolyásolja; mások
kétségbevonták ezt, minthogy a szaponinok a
bélből egyá|ta|án nem szívódnak fel.
Mindenesetre tömegesen exportálták Hondu-
rasból a Sarsaparillát, és nemcsak vérbaj ellen,
hanem reuma, bőrbajok, húgyútimegbetegedé-
sek ellen is szívesen rendelték. Szarszaszapo-
nint, szmilaszaponint, fitoszterineket, zsirt,
gyantát, cukrot és nyomokban illóolajat tartal-
maz: a szarszaszaponin lebomlási termékéből
37
8€
-eulq ueq89zsJo€Áu? z€ tueuúq'ueqgltxe7tr st
rueu ieqstds9f e srÁ8zn 'aqlleFru€-9{Je^ € {al
-laJezseleg p889sole.t - {o{91z3 ze 7uIIn'>1e11ol
{Bseuoqeq ertÁuuu qq9le3e1 {I{11 - uequállo {oI
-oÁueds V ,uultls9lúq 8tped
9{J9^ 8'l1o,t..sgre
I41" llelnul€ ll9uzseq ualle ,){eso^ 3 :loJ9s9luq
{el1s1nlup z2 uegze^pe{ llozo{lullÁu urett t>le
'elrsÁu lglselueu l9{Ixau 91g ue qígzs lo1oÁued5
Á3e 1o1epe zE va ,ua[a s9zJ9^ Á8e.t glese,r 1n
-9pl9d'1slellelnrue 9z9p?atlt eltelp'911ÁE9Á3 e
n}Fue sopJtuol^ In^pI ue>leÁug,touÁ8oÁ8 y
,IOZS
tueu uPq
4loze loJgsgtuq gtlÁ8oÁ8 'sa1aleutst uíltlu3 1os
'elueÁ8 tr8ezs uslleuello{ '!}z} !}Jese) :u3q-€§8I
€IgJ 1tzslgpua8eru 39tu [oqcg ep 'ueq
->1ea.Áuo>1:azsÁEoÁ3 uJepou € IuI9I€1 1eqel rues
8eur ;9ur ya,elueí8-eceq€wucul B :tJozs€posc
1I9^ 9^gl€quopuruI ueqgdgrng 1uttu '1tlue Á3q
sepJeuo]^ 1aÁlerue 'rezs tgltxeul rlrsgu Á3g
,
1euellseÁuga.rg l9rd9lalre8ur uglgr spjpvzzl
z€ s9 sguolusuq u '1uul€t{ u€gl9JoqoJ '}s9p9^
-}zsloJ € {l1Éesgle >1outuodezs € lleilerup '1s9l€q
gze^pe] e ezzumí?zul za II9|E1 s? ')íIleqze{}3le{
1slrÁ8e,t gluos€q zoquosllJoo 19qutue8ode5 e
3J9s9lsq BJguIgq € u9Jos €Jq{ seJezspusr e Á3ot1
'zeIe191I3J zrulassI e.tlopuo3 eug ,eJezsuol
-I3 {os9p€IFÁ8 qq9193uolnlEe1 u }uilu'€19 I€s9}
-31n) Sou€f a/7as, uesouoln1'9rrazsÁ3t7Á3 11esar
-e1 uoÁ8eu 1I9^ uoqopl I9991n3eI € - llopnlzo{
uosluoc ,Iu€llII9gIe
lultu - V leqel luosluoJ
len a legdivatosabb gyógyszerek közé emelke-
dett. Monardes csodálkozását fejezte ki emiatt,
mert a maga részéről a jáspisnak semmiféle vér-
zéscsillapító hatását nem észlelte.
Nicolás Monardes (1508-1588) sevillai orvos-
ról említsük még meg, hogy korának egyik leg-
nevesebb gyógynövénygyűjtője volt, az első
drog-múzeum létrehozója, akit különösen érde-
keltek az egzotikumok. Nemcsak a szarszaparit-
lát és tacamahaca-gyantát írta le, hanem a peru-
balzsamot és tolubalzsamot is, továbbá a saba-
dillát, amit Mexikóban tetűk ellen alkalmaztak,
s eleinte Európában is parazitaellenes hatásáért
terjedt el, később azonban felismerték vérnyo-
máscsökkentő és szívritmusszabályozó hatását:
fontos szerephez jutott a Veratrin előállításá-
ban. A paprika és a dohány ugyancsak szerepel
Monardes gyógynövényei közt, és l569-ben
könyvet írt a vérbaj ,,escelentisimas" gyógysze-
reiről.
E korai korszakban egy másik spanyol orvos,
Francisco Hernrindez (l517-1587) is írt egy bő-
séges beszámolót a mexikói állat- és növényvi-
lágról, amelynek anyagát a helyszinen gyűjtöt-
te; ennek rövidített váIíozatát orvosi használat-
ra kiadta a nevezetes római Accademia dei Lin-
cei l628-ban Rerum medicarum Novae Hispa-
niae thesaurus címmel. Nem kevesebb, mint 400
gyógynövény leírását tartalmazza, raj zukkal és
farmakológiai hatásuk elemzésével együtt. Saj-
39
0n
(.,I€11úIJo{"Á3 u 11rus1 €qsupuoullualle aJ
-lÁuqqgl 1esc'11on glutnureplgd s9zoqÁu9nro1 r1
-eu;uÁ8 1oÁueds e' u9p719 íEg,s t 1Áugruopnlso^t
-Jo Iuou?q '{€lleqFu€l l9{I1á se 19€gloe1 '1sgrt
s9 le,rlaÁu uIlBI s9 1oÁueds {usclueu 8rpad 1e§r
u9lpul gla{glo ze '1elelarerusl lg{IxeuIg ze 1?1
-1eqzerazs8eu >1o1oÁuuds u 111
,runr8g1lo) zru3
€1uBS B :7ez?lul tleurreÁ8 Tp9IB^ ÁEe 11opolBru
I91láê gsla s9le13o3 3 JeIu 1l3I3 esnleuorled Áler
-I1IE ze uBq9JIoIál€IJ'uaq?zs9Jsor9a. tleEnÁu
-{3zs9 g{Ixetr\tr In^}{uezo ap 'leltesgpertq Eau
{91J} Ia{uutázs 1loltÁu {olestn1zsll s9 {guole>l !}J
-ezsÁ8g ,sr raÁ8eísgpeleEeur ol9zluolo{ seÁloq e
19teq191efelu u€guoz€ llefielu letunluarun{op
ueursl uese89s9q s9po{so{ezsgro 1oÁuuds y"
;1eruleÁEg e etn;qle; Áqcs
-lelcl suBH 1soru erÁlaure'asanlelo1 e ze 1eusql
-9zluolo{ v uequoza uerustzo{ ?qsgê{ '{n!pnl
g339p ya 't9s9p9l|a3 eJBlIn{ I?{IJ3lu?-ozotu
u eu91 sulluzs8au 1oÁueds e ÁEog
"q{9Jep ,tlo,r
lpeÜella uoÁE
-Eu ele11vuzseq 1eÁuslgu K?9tí3 e ÁEoq '1ntleq
-l;delgEeu uopTq 1ze 'ualalÁuo{ e ueleza oI
st 1nllaqrgu rueu 19{9u9 selsolJo IB{IJ3Iue-oz
-etll € eH ,u€q-€§9I lglotu9zsoq oposeq yteíle
ultnszgl oqoJ aqeulc,g 1gqeÁug,rouÁ8gÁE rnrsd
V ,l1on razsÁ8oÁ8 souzsuq ueÁEnlesc Áusnou
1os a Á8oq '1unuutqle IIa{ eJgzslqnscoq 'sou
A gyarmatosító kultúra e dicséreténeksemmi
jelentősége nem volna, ha a Santa Cruz-i kollé-
giumban nem működik 1529-íőI Bernardino de
Sahagún franciskánus szerzetes - az a barát,
akire Vaillant könyve kapcsán már utaltam. Sa-
hagún Salamancában tanult, tíz évve| a hóűtás
után költözött Mexikóba - a maya törzsek ellen
még javában dúltak a harcok, az inka biroda-
lom még érintetlenül állt -, ott élt kilencvenéves
korában bekövetkezett haláláig. Mindig csak a
konki sztádorok hősiessé gér ől v agy kegyetlensé-
gérő1, a kereskedő szipolyozásáról, papok álnok-
ságáról hallunk érdemes ennek a derék Ber-
nardino atyának a nevét is megjegyezni: ilyen
is volt. Megtanulta az azték nyelvet. a kollégium
tanáta lett, egész életétaz ómexikói kultúrérté-
kek megmentésének és a bennszülöttek támoga-
tásának, védelmezésének szentelte. Működését
nem is néztékjó szemmel, és amikor elkészítette
a mexikói kultúra enciklopédiáját (1569), nem-
hogy siettek volna kiadni: úgy elsüllyesztették,
hogy csak harmadfél évszázad múlva jelent meg
spanyolul (l829), amikor Humboldt felébresz-
tette az érdeklődést a mexikói kultúra iránt.
1 880-ban megjelent franciául : H ist oire G énérale
des Choses de la Nouvelle Espagne, de az eredeti
azték szöveg még mindig múzeumban van; né-
met fordításban részletek jelentek meg belőle
1927-ben.
Az orvosi adatokat Sahagún nyolc Tlatelol-
41
tv
-BqZ}qEerIr8eI e Xaprt-ll4raqJDg ugêu qq3u3lu
-sI,lBJIZg)-SnuBIp€8 u€q9J9uÁu9i
91€t{i9Ie1
u9{I1€A ? lnz9{ )exepgl {91Z" IoÁu€ds V
,u^l9lBl ze Jo1
]Io^ tues I9.J 39ur Áueuropn1 e
-nue 'ro1>1e plsIJoI{IoJ :1Io^ ngJeJ sgpnl 1lelleule
izottrelezeqglnzs e 1utu 'zoqglgzeq novsa|9^
1}ozqq ertÁuue qq9le3e1 s9 'lIo]3JeIusI elzeJezs
Igqz91. osle 39ru 9 :{eqqgllalÁueurar8e1 € eJlesá
-uopulw IBl€p€ .reled u48eqes áp oulpJ€uJeg
,1uu39szu3t zE IJE^ eJguzsaí] v9lel ze '1s9tuÁ3e
ellgzuadruo1 8elrurgu {epJo et!€Jlg1 u Á31 ,uaq
-uezs {B1II9 lá)píeJequep€^ J9qJ€q Á8oq'}eln8
-pru ]911oq]uevl lvzzv €q '>Ie11o1}1zsnd s9 >1elle8
-o1zsoJ IalleJoulstl{le1 qqulpo8nÁu - uoftruepq
e39s1l9rnlln1 ?gzslo 11o11pgq3eru e Á3oq '{n{ep
-J9 1[o^ rueu {€u)gl;solerureÁ8 1oÁueds e uedd9
luozsl^ IgIeJs9u] :lgJ}q SolBlgposc {?u91I9{ uas
-áÎzs {3u-..{9tpu1 sgsetu" e sg '1elle,rezs E 1vu
-ugq ue!})ílalÁEeu 1o1oÁueds e Á8oq 'tuus.t 11e>1
eqrueleÁ8g 191s3Á3e l9u9s9lol9u9 1sulaze i 1epe
..dgzs uesnuu(?" u ios iletu '1o1epe zE 1euzauJ
-J9zs lgqlosgrro.; ueÁlrur Á8oq'se3aÁuq u?zy
] l9s9p1o3eru g19uodurt s9 1I9J
l _ntln{ {Bu9s€j€Iloz}^ soJ9^9J 1q7zvzE, €ftIeI }zg{
€s9zoplnul9 qgÁ8a 1os usqÁlauru 'ela,te1 ul zoq
-JBzs€sJ Álor9y ,A {ouzotJoJ 1eu93eru In9pl9d
'st toloru9zseq {oJop9lz§Dluo{ u los 'lu8eÁue
so{91J9 Áqcslerq su€H 19qe1 {911€ll93lozs loxop
-9{ {gtrn 1oÁueds sg 1e,tÁuo1 1oÁueds p,1.eza
,ettoll1}Á8
lolsolJo >19pe 3alg 9p9)t+{u ueq93
tóbb; erről az amerikai Ralph H. Major orvos-
történetében találunk érdekes adatokat. Major
majdnem az egyetIen az összefoglaló orvostörté-
netek írói közt, aki néhány lapot szentel a mezo-
amerikai gyógyításnak, és jó forrásból dolgo-
zik: William H. Prescott könyvéből, aki a múlt
század legtekintélyesebb Mexikó-kutatója volt.
Es a Barberini-kódexből.
A Barberini-kódex egy kereszténnyé lett azték
ofvos, Martinus de la Cruz műve, Joannes Badi-
anus fordította latinra. A kézirat l552-ben kó-
szült a Santa Cruz-i orvoskollégiumban, ahol
Sahagún is működött. Ajánlása Mendozának
szól, Mexikó első alkirályának, de ez a gesztus
sem segítette korai megjelenéshez. 7679-ben a
Barberini-könyvtár tulajdonába jutott, amely
később beolvadt a vatikáni könyvtárba; itt buk-
kant rá szinte egyszerre Charles Upson Clark
és Lynn Thorndike 7929-ben; fakszimiie kiadá-
sa l940-ben jelent meg. E közel négyszáz eszten-
dős lappangás következtében anyagát nemhogy
Prescott, de még Hans Dietschy sem ismerhette
(akinek közleménye 1937-ben jelent meg), pedig
orvosi szempontból ez a leggazdagabb adattár.
Különösen értékesséíeszíaz időpont, amely-
ben keletkezett: 1552. Az aztékok ugyanis nem
tudtak írni, még a mayák bonyolult jelrendsze-
rét sem vették át, hanem enrrél is kezdetlegesebb
képirást használ tak : voltaképpen le r ajzolták azt
az eseményt, amelyet meg akartak örökíteni.
43
,n
'ueq3leq {olullg Zv, - lgozaq 3 s9 1I9u
^J?ZS
-IcI?l (nrlJuq IfeII9 'EwuoAI{ {eAJezs s9lu sq ÁEu
'ede 'Jen € !}1epáJ3 l}elly ,II9 1oqlerezsÁEoÁ8
ozeulJezs I9qpI9.J s9 Igq{aô{ 'glepers lÁue,r
-9u '}lap3Jo IrcIIg DJryau DtJalDlu V ,BÎ9J1ZSnII
Ie^glqg 98I '(tlo,t §Jozspglu sol9íes -roldazor1
tedg;ne z" s9IoJosIeJ uaquc po stldnc ap É,ze
uotu 'II3^ urs9Á1o;aq 1oÁueds st89tu ure) uog9l €
elzele3eq'ue[a3 e 3^pze{'etpí?lg1 t9s9l;Á39Á3
8es8alsq 161 ueqlezela3 luoJuquezl1 8a.tozs y
,gl€qpuotu luáu
I9JIexápo{ Iqqgs?{ € ruIP
'191s9Á1o3aq 1oÁueds € selueru lelIzq1 B lulJazs
rofep,q sr39u '191s9t;ÁE9Á3 491zl- z2, {ouelleleq
-lZs€I9Îe )eze lloloq 'u€ql"JIZ9{ B oZS {ISo tueu
lgJ{o1BIsz9J€A sa IoJ>I9uoq€q € - 11etu teÁp88e
Áugpsere1 gupJoJ u í?el '9 ze íBe,t - In9pl9d
§9 'l€{osg{ozs 1oÁuuds se8gslnzs e e11o1J19les
Je'llepollalzserel8eur ueqzo{'ze31,1gqtulro1
-uKB e tuou€q 'a}ta^ Ir)qz9{pos9ul {ueu 1I31áJeIu
-st 'e11o1nzs tuol€poJlq 4qve Ingle sglezs8eru
1oÁueds u 39ru t>lu 'ug; so,1.ro uuÁ1o s9 '1ax
-3p9>I lg{Ixetug Iqq9sg{ E IESJJ9{B 'Io){nleq
tnl€I ep '1l1zse)í uenleÁu 1?ve tgl;pt lr-Jlzq1. y
,ls9lo^rtláq uIl€I s ellnuel8eru
191zese89sleqe1
Áu9q9u ueq9utnÉ911o1 znJJ elue5 Á8oq 'zotqtqe
t1o,r 391a za sq 'e19 selpzs8aur 1oÁueds e [3 1I3l
,ru4 1s,tÁuo1
91l9Jáque Á3e uequoze aJ-Zs;|
leqel IIIou loJJozspuoJlel e 1ezza iseutlellu er9s91
-oz9lg9 {otunlgqullzs lJeIusI 19| Ialtg 39ssozo1 e
s3 {os9u9lJ91 r,1razsÁ8s {esc op'sgrgfle so{epJg
gyomrában, epehólyagjában vagy másutt talál-
ható konglomerátum, amely akkoriban világ-
szerte - Európában is - közkedvelt gyógyszer
A növényi gyógyszerek nagy részétugyan
l,olt.
nem sikerült identifikálni, de hatásosságuk elis-
merő tiszteletet váltott ki a spanyolokból. (Ez
persze nem a kézirat szövege, hanem Major
megjegyzése.) A kövek közül a vérkőnek, a jás-
pisnak volt legnagyobb sikere, de haszná}tak
gyöngyöt, aranyat, gipszet, sőt alumíniumot, sa-
létromot és ámbrát is. voltak narkotikumaik
es fájdalomcsillapitóik. köztük a datura. peyote.
nikotin, Hashajtóik kőzt a jalapa és a cascara
a legismertebb. (Az utóbbit száz éve csodaszer-
ként reklámozta egy kaliforniai orvos, de már
kiment a divatból; az előbbit Monardes írta
le először Európában l530-ban, a következő
századbanterjedt el, s mint drasztikus hashajtót
néha még ma is használják.)
Epilepszia ellen kopálgyantás füstölést alkal-
maztak, vagy tömjént égettek, ami meghűlés el-
ien is óv. Kellemetlen szagű anyagokkal is füs-
töltek különféle betegségek ellen.
A fö§egyzett betegségek közül fölismerhetők
tvagy sejthetők): furunkulus, alopecia, scabies,
glaucoma, ptosis, coryza, fogfájás, angina, scro-
rula, mellnyomás, szívfájás, férgek, vérhas, vize-
iési zavar, ízűleti gyulladás, podagra, epilepszia
;s tetvesség. A furcsa sorrend magyarázata a
ejtől lábig irányuló felsorolás igyekezete.
45
9v
-In) 3 48u€JueÁEs eÁugruopnlsolJo {eJoqule 9I9
u9[1utzs {"zsJoig{ e ÁEoq'InJeppI errezsÁ8e 19q
-nue' 1o39p,rruo19 ueÁlturel"^ I Je{ {l!9J9{' Izl}J
€qJo{osc le{áze'peleuua; Áugurllsalla1 9del8eu
Áu9q9u !1erype EzzgJle u9pzs e zsguglJolsol
-Jo ze Jo{ruIy ,dvzs l|u :ulouapuotu [e{ p€ sI
,ezsso
tsoru 'rozstÁuu€ 1ull^tr 19l1e13oJ }9sgpa]el
-?^ sou9l€1l9 Zs9uguglso^Jo z€ uleu?q 'Illeô{
lI31Bp3 xepg{-IulJeqreg e ugdnsc ueu.rgur 1eÁ1
-e1,IIE 'ltr-trezsgrgz ro[e141 luelz9pl }uIJeZs oZS
,,1qva39t le^9{snl
Á8un 1elluosc'Iáss9{u9lplzsqo le{Ie1?l!}htr,{91
-lol}lzsll I€113uoAI{ ilug,tou sus8urrlzspe ÁEu,r
,{91
Iellelazla, '1ettgs '1azz7tt l3{eqes so4zstd V
19zlJáln31 loleqás llozolJoJ e i4gllle,lezsso I€I
19zs|eq lgqes JJo s9 1e!e zu inqjallz3oJ zoqloq
-?J€pluosc l?ioluosJ gzssoq lJglIe Ze !zeqsgle1
-91eÁuodo1'zoqsglguedsJl € {ol1eug,1gtzaÁleq
aqulsrun8 Á8e.l -zsdr8 s9'l€{oluos J e 1gltopze8t
-eg ,lglulgl€ue zE 11911nuel3eul 3q9p9ru soÁu
-oztq {oso^Jo s9 1oded l?ve ze u9Jos {ol€zop
l9Jaque ze íBot1'111e1 lsguroÁuaq e ye elglgt
-el{uaulgu I?IIug}eu? tpa!e111 {e^Jozs oslaq s9
9sIR{ B ep '{unpnl leseê{ IgJIoleJeusI I€IuIgl
:eue ÁEe.{ IgJ9sgleiloâu loso^Jo nglze zy ,uo3
-9Il^ € loqJgq Jo}ple 1uml '}lelieJ ertÁuueutÁ8n
Ea191aqelle; sI {nlezs?qas uleueq'919uodur 11ozr,
1niglsllrezsÁ8gÁE 1escueu 1€u{o{91ze zy"
túrvilágéval. Mire való is volt akkor az egész
küszködés Hippokratésztől Vesaliusig?
Nézzük meg az azték győgyitást az etnográfus
aspektusából, Hans Dietschy sem kevésbéelfo-
gult az aztékokkal, mint Major, de legalább
mélyebben belemerült az adatok feitárásába.
4i
8n
u€^ BÍ9Jln ugln{ S9 l?ÁIolu€ ueq{Is9tu 'eJ
le{{IJnJ9 uoÁIl uoq)IÁ8e ;1tu
-s9pzla {€ul9u}{
ze'{ll}Áu ergcln Á3e
-uE^ ,,eÎ9zIletceds" 119lln
-Á3e ryÁ8epunu 'usqro1 {BulI9 1o1ourescdolzso
:le{9 elJg uelglcetd u sgledal8aur oze{]o^9{ V
,uol9ur,r8e1
91931ozs 11eÁlaq ecln
ze 1gltollllgzs uo{o{€ugs3 19zl^9Î Egssole1 e
:{ill§q}}zs}p I")pl€^31s8leq s9 Ia{{olJelso39-rr.t
llglol€d >1o3epze3e Á8oq '11o.t
seEqsoq ÁIo sgl
-9ua4^ V ,llalle{
ru€l}lzsll 1ze eq'eq 19tloscde1
rolueÁ1o |4gtlguzsaíf {€ulí9l€1J€1 18{Is9lu 8
31w 'uqsorg^ lgzllsep9 91 I{Ézso zB el7o7uo
uB9pu€IIB
"
slrÁ8a 1eulsÁlaue'1311elrzs9{ 19uJo1
-€sJg) llapoJ 19l l9ql93 a ,lgJezI^9AI 39ssole1 u
llella{ rupolsopuo8 'lmd? eJz}^ sgs € soJ9A B
ÁEoqluryq ,sos u3quelle tlgp e 'gzu,sep9 elgcuep
-etrr DIBzsg ze K?ol7'ze u8gsescrn; 91 s9l13{ e s
'a.rlodoloc '1solu,t e >1911al;dg
aredazo1 s {eug>I
-rÁEo 9r s9ttá) ,sr ulgrugr8rq s9 e89sepst1 so.tg,,t
€ uou€q '€ql€Inlu9q {qliel|á 1eÁu9paÁuere 93
-ofilsc s9 1oÁug"r8ere; sázs}p '{Bqnr rezed sg 1a1
-apdg saÁu93 3 {€sJlueu eC ,u91}9I39s3epze3
s9
udruod € lglsgzo{I9poso € t1191e ulgzs-eruezs '?q
-9{IxeIAI-uuI1I1ScoueI lFuo^3q Ze7JoJ Jo{[uV
SY,ISoûo )_SJZV
a gyógynövényárusoknilk. Mexikóban ma is a
piacon árulják az indián ,rők a gyógyszereket.
nemcsak növényeket, halrem állati és ásványi
orvosságokat is; állítólag kétszáz ilyen népi
gyógyszer van még mint. g piaci forgalomban;
ezt a hagyományt, úgl., látszik, a Kolumbusz
előtti időszakból őriztek meg. De akkoriban
még masszírozónők is működtek a piacon. ke-
nőasszonyok, akik gyógybalzsamokkal végez-
ték gyógyító működésüket. Kosarakban álltak
a tinktúrák, kenőcsök, gyanták, bíbortetű kisaj-
, tolt nedve (Coccus cacti, ma festéket készítenek
belőle, és kozmetikumnak használják), oposz-
szum farka, különféle gyökerek és szárított nö-
rények: hánytatók, hashajtók, vértisztítók, iz-
zasztők. A gumifa anyagát - amely később Yu-
catan legfontosabb export-terméke lett - nem-
csak szakrális célra használták, hanem cyócy-
szerül is. (Mire?) A gyógyszerek utcájában ala-
posan képzett patikusok is működtek, akik
szakszerűen ismerték a gyógyanyagok hatását,
és ha ez nem egészen bizonyos is, mindenesetre
ismerték a gyógyszerek szakszerű eikészítési
módját (főzet, por, tinktúra, kenőcs stb.) - és
az eladás módját. Rajtuk kívül voltak vándor
gyógyárusok is: az egyik törzs, a tamime-csicsi-
meka törzs híres volt gyógynövény-szakértelmé-
rő1. Házrő| házra jártak, hátukon egy zsáknyi
gyógynövénnye1; feltehetőleg a diagnózist is
maguk állították fel, készletüknek megfelelően.
49
0§
Á8oq'ruel;de1198aut €lBp€IaJ ulzsouEetp-urntrgp
-uel€1 y ,1e.t9rn3g s9tu '>Ilpgpze{ ..I1€Iu9Ieuo1"
lt,t -tol1e 'Á31 Á8eur 8tdeu 697 z3 s9 'ilpg)pze{
snuJnl lq 1ellrpeÁ8euuezll € 'lsnuJnl Á3e 1o1
-I" uIoJ9quezr1 19q9ldeu zsqq deugq e :19sg33n3
-ezsso 1a8qs8elaq sg 1odeu B {911q gttploÁuoq
ue3t - 1ueso{gpu9zs - Á8oqltsc ilaleze191ute 9[
l?el, ppz9l991 Á3e uednsc '1slelerarust qqes
-e8eru euu9^pl rueu 'eu1o,r llel 9pu"II9 8tputur
ze €q uezslH ,uellescueJezs 4Áleru 'soscuetezs
deu 1rÁlaru 'Iupnl uusoluod sg '(t9!deu §9€
^?
ze 19lpu ]1nÁ3s 1udduulgperuur 9 1eÁleue) tod
-eugq sodeuzs4q 8I € 1lelle{ IuJeLusI:8esrelseur
,1au8elsg e eleq ur
1rezsÁ8e uezsg8a llo^ uIoN
'8eru )í911o1]de19 1oqrglduu u ueqgltxepr1 ÁE4
'I9q9s9II9 >1o8ellsc 3 11ns9lu ueÁ8oqy ,oleJelusl
unIJ9pueIB{ € rueueq '1eda.rezsrezen e euozslgf
elode119 8eleq e Iuau uegqe s9 '}Io^ l€puleJ Iou
ue}pueJg)sle es91}II9IeJ stzgu8ttp e p9pl9d Á31
,ueqs9l;Á39Á3 e
1u1lozs19! ledelazs Á8eu 391a
u€q9I€1I9 {9u € : 1n{I?u 89squoln1 9I€^ aJtuau
8rpedsg 'naulazatllezs € >I€1Io^ reEe1 uguro;
-Á3e >1ezsgpzs s9 >Iezsgqes'i9lzsou8erprgtdeu
'{o{oul9l'191sz9re,r'1arequeÁ39Í3 :gptqzgt
-ZSII r]Ieu ze 'uoso.\.Io TqlZE lualJe IIe{ lltu uesol
-uod uequoze Á3og ,tIoA sI >Inleze^Jezs{ezs 9p
-?^>I3pJ9 39ur 1os 'st >1r9lstlttceds uauzq '1e11ol
)tlpsolJo 1;ezsÁ8e {escrueu lulJezs u43eqt5
Sa ,{o{
óI€SSo^Jo
-97ze zu €^19I {€1Io^ 1e 19l 19qo1 1e;;ezsÁ39Á9
a beteg születésének napjajó vagy gonclsz isten-
ség jegyébe tartozik-e, továbbá melyik gyógyító
istennek kell áldozatot bemutatni a gyógyulás
érdekében; ba a számitás eredménye nagyon
szerencsétlen konstelláció. akkor nincs mit ten-
ni: az orvos sorsára hagyja a beteget.
Mint ebből láthatő - ez neln Hans Dietschy
véleménye, hanem az enyém , nagyon bonyo-
lult és mégis nagyon primitív eljárásról van szó,
Szép példája annak, hogy egy kultusz bonyo-
iultsága nem okvetlenül jelent magasrendű kul-
túrát, jelenthet - mint ebben az esetben is -
magasan fejlett primitív-babonás kultuszt. Es
egyben intelem arra: legyünk óvatosak a ,,fejlett
orvostudomány" kifejezés használatával ; köny-
nyen megeshetik, hogy a fejlett gyógyító appa-
rátus dacára tudományról egyáltalán nincs szó.
Nemcsak kalendárium-jövendőmondók mű-
ködtek, hanem ,,viznézők" is, akik szétrágott
kukoricaszemeket dobtak vízbe, és abból, hogy
a szemek fennmaradnak a yíz színén,avagy le-
süllyednek az edény fenekére, gyógyulást vagy
halált jövendöltek. Másik változat a ,,kukorica-
dobó": húsz szem kukoricát dobnak egy kendő-
re, ha a kendő közepe üres marad, halált jelent,
ha egy kukoricaszem a másikra esik, szodomita-
ság okozta a betegséget, ha viszont két csoport-
ba oszlanak a szemek, kedvező a betegség prog-
nózisa. Valószínűleg sok más változata is van
a kukoricaszemek megoszlásának, a módszer
51
Z9
-9JJ"^ {eqas P {auou? 'u3qs9leze{qás B lBsol?J
-_e| 'lelesuetcgd e 1tpza{ so ]eulepueJ lo{eJezs
-Á39Á3'{euze{IepuoJ la{{eleJerust uelÁu9.1,s9
sg tuelÁug,rou ttJg{ sel9zs ,€qlJodosc e {Buzol
-J31 )glslltlceds s9 1szs9lnzs '1ezsgqes '{ouso^
-lo'>1oso.a;o'tgle,tgur ..s9l;Á39Á3 sIIpuoIcBJ11a^
ueq{unlulou9 ltu €" , ulpuotu Áqcslerq sue11
4ulul {D{e 'nel[ l€{oSoAJo ..IpgI€^" FIIV
"
'eq {I1I91
>1oÁuozsse Jozs{os }?doJezs ;eqrueÁ39Á3 y
,u€^
ueqlol9 39ur 1euueÁ? e eg - {ileze{ I€ulruos3
-tpered s9 l€^gs deusgru ve'l9q9l u 19lrgzs8eu
'1gl1pozsazssg 19)Jo1'{pzse88nJleJ gls;a1 1a!|e3
:es9lezo>I 1alerueÁ8 e g1zse[1 ,leqel sI souzseq
uglese qes Á8e,t sgpelpÁ8 sII9{oI z3 - elgleq Dl
,lrzs 1eÁuue8 s9 il9^ ugtza'lzs9J s9|9J B lloszJop
-aq sa ryoldol8eu pzza'Egl1araloÁ8uorn ueq
-lese qqol ,I{ píBlg4 Á8e,r 1e3rg3 ozo{oJg{
^}zs
IoqzseJlsol 8eleq u :lJo{uslzo{ 19ute[u9ur9s szro1
,l1lturrd uepulru ílaule'vn lg>IIl{€Jd e 7zeuuí?n
ueqe8eÁu91 DlB 'Il}Irue 1requaÁ8oÁ3 ..o,ttzst1" e
1u9l9slo Áqcsletq pol1aÁlgurezs 9t;Á39Á3 V
,19r941zsou3etp e 8eur
{unpnl 1{uuE
,1eq3eut
uaglese 9zo{u3ll3 '1nÁ3oÁ33aur 3eleq e '3oq t
ilu!}llo eq'uzz1gtgzs pleru 'olEeutsz ÁEe 1o1 1o3
-oq : es9po{9Lur ..epsou3€Ip-ozouosJ" e g,rl;t1
uesouop{ 1en98elat sotueql9zs,19l1;39p,l3eru
ue9pue8ele {9pl9d e 1eza 19191J9 sn47sou8ep
sához és a csontok helyreigazitásához, a kösz:
vény kezeléséhez(milyen kár, hogy ennek titkát
nem hagyták az utókorra !), valamint a masz-
százs mindkét faltájához, a kenéshez és gyúrás-
hoz. Valóságos kórházaik vannak, a harcmezőn
pedig seborvosok működnek.
Ezidáig nagyon fejlettnek és modernnek mu-
tatkozik, a folytatás annál kiábrándítóbb:
,,Az orvos a kezelést egy tüsszentőpor (zozo-

yatic, Liliiflore) beadásával kezdi, amelyből túl-
, ságosan nagy adag orrvérzéstokoz; ez egyéb-
ként erős fejfájáson is segít. Ha biztos diagnó-
zist nem sikerült felállítani, Eupatorium (quau-
xoxouiqui) bódító magvát itatja vízben a páci-
enssel: narkotikus és nyilván hipnotikus álla-
potban is a beteg felfedi bajának jellegét. Vagy
az orvos önmagát juttatja transzba Ipomoea si-
daeifolia magjával és szuggesztíven, majd felál-
lítja a diagnózist."
Az lpomoea-család a Mexikóból exportált ér-

tékes gyógynövények kőzé tartoztk. Már Mo-
nardes említette; ma is használják mint erős
hashajtót, jalapa-gyanta és jalapa-gyökér néven
ismert; bódító hatásáról a gyógyszerkönyvek
nem tesznek említést. Az Eupatorium esetében
sem, amelynek magyar neve kenderpakóca, vi-
zelethajtó és hashajtó, de láz ellen, bőrkiütésre
és sebekre is használják; keserűanyagot, illóola-
53
v9
llozn.q 1a{a3J9J" I{e '3deJ3ZS €lsII€IJ3dS8oJ B So3
-9iI^ eqs?â),11op3 ts9luoeq'€llol}lzsll 1o{3log
E '31101}Á39Á3 1sgueusuq 8 l{1? 'elsqurcedslgq
e 77az3al19{unru qqquÁ8qÁ3 I?uuE ,}9 {erzrtJ
1a.to1 Á3e,t lgclgd uo>1nÁ1 t '1esu.r43t9 1eu9Áu
-eAosJJo'1eu9 fgdurnlr_t3' 1eu91 !e 1 o>19ze 43uer
su8eru e epe89a. elstletceds-so^JoqeS,l"1I93
1ozs 1n9Áleq sos9{ozs le19^J9^ e sI ozssoû}q €
t9s '1ulln '{Bq9I '1oJ€1 '19I{ 'se1l1eru ')opuoq
'edurtcln3 ',tleÁu e lulJozs e39sr.ru4 19Jq9 zy
,1oge8eru oI
llol9scoq l:err 8essedau 9ê^lZS3J
zsq?a ze ueladauun seÁ8a sg 'l1o,r uepua;tdeu
{escuuÁ8n tlgle I€J91Io {oualsl zsouo8 s9 9p9^
e'(uoln8uruuo 8epLulzsgle,l) 19pe39,r eluodeu
1oded :IoJsn{I1ln{ € 9qqt 1euue 'scuts >Iunlepu
uel}eÁ8e IoJgs9zBtlIlB{[€ tso^Jo ,Iol9^Je^ E l[o^
uoleÁ8 F^}{pu3J €qoN ,u9^ zse,l 1o.trelluod
qq9z9qu9ln{3e1 lsel B lessaluúIprzsgo t)B ,ozs
-leulJe zz 19 ueÁlaq 9sla lzo{ {9lsl1€I3eds V
,{unlozs§q 39ul ,(sr 8gselrruopozs
19rrg
11elJlrue qqo}u_o,J e 1eln erra) {ouseJa{ }a{i9^ eI9J
-Itu€I€^ p9lgzo1o-tg1 39s3eleq e Á8oq 'ellnrgle
sI \ze za ep rgltlt 1eugleq ..ellrugla" Á8oq
'aJJE 9,r 1elrrg ueglelnpoq-ull€{zseru 1s8eleq e
Á8oq 'teqal8aru : sI 1,ru}zsgle^ tru€ '{9uewsl sI
1ull€izsalü E 1o1?tzv ze í3ol4'e.rre zolgc Áqcs
-}eIcI ,u"A €s9l3q 91}p9q lJeZssIsBLI S9 ,IP^9JIp
-uI SIq€uu€J e utzl ueq8gsuo{oJ eIaJIu"I€.{ Iun
-Iqtuupc urnuolednE sol€IBuzseq u€qo{Ixe6 €
Á8oq'1eqs1,zEuIIE1rel lo8eÁueresc't9lueÁ8'lei
ki a fogakból", míg a szemspecialista a szemfá-
jást kezelte, és .,csomóképződményeket vágott
ki a szemből". A magzatelhajtás specialistái
igen eredményesen működtek. Nagy szerep ju-
tott a fürdősöknek, mivel ,,majdnem minden
betegséget" gőzfürdővel. izzasztással kezeltek,
a vízbe olykor gyógyfüveket dobtak.
Az azték szülészetet - különösen az előkelő
szülőnők esetében Dietschy bámulatosnak
mondja, és külön fejezetet szentel a témának.
A terhesség ötödik hónapjában kikérik a bába
tanácsát és segítségét.A fürdők és orvosok is-
tennőjének védelme alatt a terhes asszony iz-
zaszLő fürdőt vesz. mialatt a bába masszitozza.
különösen ha úgy taláIja, hogy a magzat nem
megfelelő helyzetet foglal el, ilyenkor esetleg ku-
koricalevelekkel meg is korbácsolja az asszony
testét. Bőségesen kell táplálkoznia, keveset dol-
goznia, nehéz terhet nem szabad emelnie, sem
futni, és kerülni kell az ijedséget. E jőzaníaná-
csokhoz babonás előírások is társulnak: a ter-
hes anya kerülje a napot és a tüzet, mert elcsúfit-
ja a gyermek arcát, ne nézzen vörös színt, mert
ettől a magzat oldalfekvésbe jut, és hasonlók.
A terhesnek minden kívánságát teljesíteni kell,
csak nemi életet nen szabad élnie a harmadik
hónaptól kezdve, mert az absztinencia erősiti
a gyermeket.
Pár nappal a szülés előtt egy vagy több bába
odaköltözika szilőházba. Megmossák a szülő-
55
9s
,tgkelle
l€q lloluq 3 IuIoqBJ 19|relu Ie I9qI93
snlr8gu {H" 'I91{9Isz9Je^ u 1glpg,t8atu Á8oq
'e.nlerezsle; Iess9{u9lplzsqo IJ?spI uqgq rÁuusru
-elen '1a {Ilerue} lu9{socJuq '1eq8eru sI €ÁuE
ze EH ,lelsal B IpezsDI s9 ellogerepleJ úeql{gul
e 1qÁueq le^gs9{u9lplzsqo oAJo>IDI t9Álgpe8ua
{gl+zs e 'tglg1l-q 1ez?etu e ull;de1g8sru Jo>IIIuB
pleur 'zaqleualsl ozoqugltt{ )Fo{pgtut 'u9a.
-13qá1 trreuleqqgJ ,EZZoIZsseIIJ ueqz}^ 'I9uZSBq
trres ze e11 ,eltr-ptq erselase;d ueqzg{Iur '1919Iqr-
II93u9p 1pqqgl1pzz?1 sg 'e§1191s3 pleru '19ia3
p.íue ze e\eBozgl pq9q € ;o11e '19uzs3l{ Iües
za zg'. 1allaz g 13ewe ílgsz { rz á{l e^ o { { o JBJIunzs
-zsodo 8epe qqel4 Jozsglo'ptlele selnzs B €H
,seE9s191
roqel Bq
-Etle 'ozs uq^?I |9Jz9I19Ie19Io 'Iue - l9sJos 11oI
-nzsln ze ellopuelo lBeru Á8oq'so lruntrepuale>1
e st uol 196 ,ullgÁlgdeq pleur '111letu 9p z!^
'1al4eru.reÁ8 e tlle11o1sglEeru sg 'aq4,n e lq3e1
-aq 'láll9lnzsln ze essour8eu u3qzo{ 1o39sp9urr
no3o11ns zeq?uelsl 1ezrngÁ1o; e '$ugdelqeru e
essgle u€q9{Jes z9lf e '1toutszloplg{ € uEgzlls
u9lnze Bq9q V ,l|e toÁ13o3 qe '1essoc;eq Á3e
{IluDIel 1eun8ue.rueÁEe "rolueÁlr 19íue9I!zs B
uarlr 'DI Jol u€qs9lI9DI IcJeI{ eqgq E u€g9l€uBl
-1rd sgpzs y ,uezspueJleq zsg3e ze tlese;dt1 4o-t
-u;urnzssodo selle1 Á3e :qq€sos9let{8e1 e ulre;
]IgszJgpl?zs runzssodo ze 7zo4 1sÁlauru 'de4
1elerezsÁ3oÁ8 erqsgl;sgre 1os9|u,3 e s9 '{I1o1Il1
aq9pJg gyzsezu Jo{es9zo)íluolal 1os9l_e3 e '19u
Ennyit tudunk meg a bámulatos szülészetről,
Az orvos persze sok mindent szeretne még
tudni, mielőtt emfatikus dicséretre fakad; az et-
nográfus leírásából csak annyi derül ki, hogy
a gazdag azték szülőnőre gondosan vtgyázíak,
és hogy biztak az oposszum farkában; bennün-
ket az is érdekelne, hogy az orvosok vagy bábák
milyen gyakorlatot szereztek a szülés levezetésé-
ben, és hogyan fo|yt az aktus a kevésbéelőkelő
aztékoknál. Ezt már sohasem fogjuk megtudni,
de a múlt században az azíékokszerényebb le-
származotíainak szokásos szülési módját gon-
dosan leírta és le is rajzolta Engelmann. A szülő-
nő térdelő helyzetben van, és egy rúdra függesz-
tett kötélbe kapaszkodik. Két bába segédkezik:
a tapaszta|tabb partera szembetérdel vele, elöl-
ről segíti a hasprést, dörgöli a szeméremrészt,
védi a gátat, míg a fiatalabb tenedora a szi|őasz-
szony háta mögé guggolva kezével és térdével
a megfelelő ritmusban támogatja a fájásokat.
Ha nehezen halad a szülés, akkor a tenedora
fölkel, hátulról két karjával megemeli a szülő-
nőt, és rázza, mint a zsákot, közbe-közbe le
is ejti, úgyhogy a gyúrás, rázás és rázkódás min-
den oldalról segíti a méhet munkájában. Né-
mely mexikói családnál - teszi hozzá Ploss
azaszokás, hogy a szülőnő kissé hajlított térd-
del és derékkal terpeszállásban áll, két 1ógó kö-
télbe kapaszkodva.
Ezek sem mély bölcsességek, nem is tudomá-
57
8§
-uI iletIISI I9l lultu '{Buo^ {esalel9{o] Álodda
"
{o{91Z€ Z3 ..ueqlozs9^!}u ,\I1Zse33nZs" e luIJeZS
DI€ '{IZoil€Îq €Jllols o11o Sn8oIoU}3-soAJo
Icla^s € e^Z9u eJle8gssod9{Zsg^lq {OISZ9J€^ V
,SI
se{3pJe uBqoI?A
,lHepJ9 Ze
lSnJ9J3ou13 Ze
ueIIJ ]Zs9JS9uI'S)ulu uequoll3 Áugruopnlso,tro
'uDó, Ze iletu ES9JÁ8o :Solazs3luJ3l sI ueSeJ3ZS
-1?{ rtu" 'I{ IZse] Za leSZJol l€u9Áu9rulnu4 Áqcs
-loIC ,1eqq91 I9uuP lgJ9uoq?qS9 I9JS9ISZ9J?A
,Iues
loJpouI
-Á39Á3 sotulelJg uelleÁ8o ep - IgJ{9lsll€Iceds
'19;1ezselnzs'19;1ezsgqes'i9.rlosoa.ro'|9Jlez
,1ed9{tuol9
-9qJ9) {unll€q :8eur 1nlleÁ8ld {uns
-1I9{ ou loJ{n.,(u€ uopn] lso^Jo IJáZB 'lPJl,uF{
seÁIoul€Ie^ sI {olpezs €J{n8€ru uoq19l9l1lezJozs
uelelJlq B lsotu €H ..i3q9{Jo1 u 1epÁu ]euEeJo
113peuol19)Jola zE s9 1au8eleq glnÁ3oÁ8 ruau
uesroÁ8 V'( :ozsso e[e13o3 ÁEt uarouro1 Áqcs
-lel(I t9tl9Jour Ú8n8eszsg8e 1au,{1erue 'dgu roq
-o1 Á3a '4e11o,t {osocJ€q p9uIou rÁ8eq pe,r, 39ur
ueqq9Jo>I IpTIos ruou :I1oIII rc1o1qva zu 8tp
-ed nue :ruuel ]91}p9q 1alunzs8aul Á8oq'19tte
,llouÁuozlq
1ullereue8ap {ellel rueu {opgln zV
tues eJlase IuIuIes se 'nutzsoJen Iuau ep 'gleqlez
-dg{Ie g{l€pgln ..1l9Jeue3op" e usÁlnue 1utru
'1lo^ qqállelle3 1e1los ul9;nlln1 rÁ3n39szsg3e
,teÁugru
{o{91z€ ze Kíog'ezs-tod gteqlezdqryE
-poJe s€I]BIJoluÁ8 sg uezol 1eusglepsede1 rdgu
e sÉgtu'1os9-r9l1e Is9lnzs 11ozodele8eru ui;soÁu
diai szélhámosok (Gaukler), Az öbölparti huax-
tekek különösen kedvelték az illúzió-varázslást.
Zsákjukból eleven alakokat ráztak kí, száraz
íalajra halastavat bűvöltek, égővé varázsoltak
egy házat, úgyhogy a nézők látták a felcsapó
lángokat, önmagukat feldarabolták, kígyókat
betanítottak tolvajfogásra, megjövendölték a zi-
vatart vagy az aszályí, á|lattá tudtak változni,
vagy a föld alatt nagy területet beutazni, és per-
sze a feketemágiához is értettek: voltak köztük
,,emberbaglyok" és,,szivfalók", akik megbetegi
tetíékazembereket. Alacsonyabb rendű varázs-
lók elrabolják a gyermekágyban elhunyt és is-
tennővé váló asszony bal alkarját, csapatostól
összegyűlve megszállnak egy házat, megder-
mesztik vagy álomba ejtik a lakókat, kirabolják
a házat, esetleg megerőszakolják a nőket. Stoll
és Dietschy ezt ,,hipnotikus praxisnak" nevezik;
Európában inkább boszorkánymese volna a
neve.
Az orvosok, bábák és varázslók legfőbb pat-
rónája Tlazolteotl, a föld, hold és kukorica is-
tennője. A gyógyszereknek és gyógyfüveknek is
ő az istene, de a szemét istene is, egyben az iste-
nek anyja, akinek szobra minden fürdőben ott
á11. Időnként ünnepi táncot járnak előtte, a
gyógyemberek szakrális ruhába öltöznek, és ni-
kotintablettákkal vizionáló állapotba ringatják
magukat. A fő ünnepség ennél sokkal kedélyte-
lenebben zajllk, Egy rabszolganőt istennőnek
59
09
-o13p" Z€ lnSSeJá{ '- I€ueilIIEH IuoII€^ - Yalau,l
-Sl Luau rclzsl?T ..,{epa{l0pueJ le)]eleJalusl
IuelJg{ soÁtrglul{á1 {oso^Jo n?ve ze.- Áqcslarq
sue11 elr1 {Fsl9I Á34 ueqolen.. .IgJus9pnl
'1g.rtalereurst )loso^Jo zB Ia {eulnJ9 rues llturuas
{os9zo)p€tul€J se )íolezopl9 ')í9Iu9uIoJoJ V
,{€tDI9JPpoln3
1szapue;8eru 1e339ssoÁuea,le1 Á8eu ueqopl zp
uaqqaueÁ8n ueqgdorng ze luluJ'lnzo1 scuiu
Á34dda zoq9Jglln{ u 'uednsc resuru qq9z}Áu93
.,rl}turr.rd
{BuI€zsnlF>I J9qJ€g s9 s9uoq€q 1ed9u
Ilázs9luJol e Á8oq'I€ssgzoJg]€q8eru qgeÁua;ezs
e IEZZe eluJ9 IIe{ eq {ouzsouglJo}so^Jo Z€ .sI
{I1I3{ 191€zsl9l €J4lIn{ € u3q{9]Bln)í-J9pIIoJ €
1e39sdeuu1 seJ9^ s9 sgdurodups E neza eH
efÁle 1alazse^nu uapulru
'oÁ311 se11o1 € 'I1€o{IBcá; u3eur :ouelsl qqgJ
-3s1 erEgru s9 lázs9^nlu Iso^Jo ze sg.ltuelef8eur
st 3es8eleq 11ellseÁlaurezs8au u eqgu lsr 1o1
-sZEIe^ s9 {9q9q '{oso^Jo 11929119 €qPJ€{s€tu €
)pulnuoÎal 8tpulur llelIeur {gzopJoq-sol1eqd se
>IosocJeq € ue{oze s 'ea.1o1eqÁ8e lell€zoplgJeq
-Iue seJa^ 'ue,r 1nlutuouleJoc oluoseq {oS .s9]
-JElLJezs e 1llrcz uoqpueso setle; .19lej e uíBea.ei
uequoÁu 8ryad ded 1rs9u Á3e .1ÁuozsseÁueu
€ Bl{ozs Áus8elol B 1ultu 'vsel el919tq u ded
ÁEe 11o '>1tlezen zoqsturertd 4tí3a ze ueqgloJ9s
-11 seÁledauun {9q9q sá {9)uso^Jo ze pleu'91a
{quel}zsg{ aroz8sÁueur €q]uruI'a11o1n;o>1 1eu
-IoJu91 puelefueq 19 uod€u cloÁu .1eulelzo11o
kirt. }lernández kétszáznál több betegséget ne-
vez meg, Sahagirn rövidített szövege kereken
százaí, és azték szövegében még sok megfejtet-
Jen betegségnév szerepel. A gyógvszereket Saha-
gún indikációs besorolásban közli, amiből az
aztékok,,szisztematikus kórtanára" lehet követ-
keztetni.
Ez már valami; értékétazonban erősen csök-
kenti, hogy a,,betegség-megnevezés" voltakép-
pen a testrészek felsorolásából ál1 : fej, szem,
fül, orr, fog betegségei, nyak, torok, mell, oldal,
hát fájása, gyomor, altest, hólyag zavarai, bőr-
bajok, sebek, törések és ficamok - ez a betegsé-
gek rövid listája. Dietschy szerint bizonyos,
hogy anatómiai ismereteik is kimagaslók voltak
(hervorragend), erre egyrészt Sahagúnnak egy
eddig lefordítatlan szövegéből következtet,
amelynek csak a címétismeri, és ismerjük: ,4
íérfiés nő külső és belső íesírészei,másrészt ab-
ból, hogy emberáldozat alkalmával oly szaksze-
rűen tudták obszidiánkésükkel kivágni a mell-
kasból a szívet, és a templomudvarokon az ösz,-
szegyűjtött koponyákból egész építményeketle-
het találni. Nekünk itt, Európában -- Vesalius
korában ! - más fogalmaink voltak a ,,kimagas-
ió" anatómiai ismeretekről, és nem merném a
szakrális gyilkosságokat - amelyeket nem is or-
losok, hanem papok végeztek , valamint a há-
borús öldöklést a bonctani tudás kielégító alap-
iának tekinterri.
6l
Z9
, ,19)so
.., z€ eJg[plo.Js€8uru .recio1 91rxe6 ellgsc
-oq 9 l9q9|9sJo{9) ,>pelres uopultu I91pI€('IIe
ue]slose coI9IJ sBIIIpl€q s9 Á8eu € 1}9I9.J H€
'1euzelnJgzs Iglue}slgse gnbo1911'19]uslsrÁ8eq
u - 1uulep[e3 s9IIIneJ ')osulnueq 'Áue,rzso1
1e8es8eleg 9ze{lele{ Ig}8eplq 8elgtsqelle; y
.Zelqesez
-uallel ern8g snltlttu Á8e,r 8gsuelsr 11oz9rq9 >1rÁ1
-au9u {euzoqelqzzoLy taÁ8e[ 39s3aleq e sr39u
ileuellz8or yleleÁugl< rsglopua.,ol s? rrunlJ9p
-uole{ ÁEe,t 'ualred94 8epzeí 'il9s}{ I€{{ouil1l
-9qullzs sg 1elleÁ8el snlgr13orerq BzssIA {€up€
ls>leÁueruese tleu9lJgl ÁEu,r rur391o1nu e4rÁuqqo1
ieurlep4 IsoAJo scuts 1eultÁ8e po1 l1aal,uol1
sosplldv1 Io{Ixelug ze í3ot1 'soÁuoztq ;gqury
,uo{os9loz9Jqg sosg.t;d91 €
{euzo{luelef ug]zsri
1eÁleruu 'tusgrle1 € {eul9lugldrutzs e {€u{ozt
{9teqIgIeÉeru 19uu43eqe5 u€qluIoscd3{ IB^
-9r3o1otlsu-unq V,{3uIl19l9.J}azsgulJel )9]]o]ul{
-ol ue8lrrteu lo{oselnseqos ,uJgs9ôJ glsz9m,^
V
zsouo8 Á3e 19rr; tueu u€Á8n eq '>1euselezsgru
-Jel( {911ou4 qq9{ul 1ele8es8eleq qqese8gsuoz
-9{ ,er1oleq soÁug,r,.rg[ uolleruolle{ uoÁ8eu
V
se soÁlns p, ze I|9 uesouoln) ,l?sglalu11q ]ou
-1}9 lunu lalzeulJgzs lgllouelsl ze le>le8gs8eleq
soÁuoztq Álautu '11opoloscde1 u€]{oJo{ suep
-uoJzsu€Jl s9 sll9uolc€Jrt ueÁleur u€guoz€ zotl
-uelJg{ Áualgtuelel s9 sll9uolcsJ uasalle1 y"
Áqcslarq u[4 va loJuu1loJ9) V
Az esőisten tiszteletére tartott fő ünnepségen
alaposan leitták magukat az öreg emberek az
agavéból készült pulque-vaI, ezze| a ,,szakrális
és orvosi itallal". A pulque-istent Pátecatlnak
hívták, ami annyit jelent: aki az orvosok orszá-
gából jön. Abban az időben csak az öregeknek
engedélyezték - és nekik is csak ünnepi alkal-
makkor - az agavé-bor élvezetét,a fiatalokat
könyörtelenül kivégezték, ha részegségen kap-
ták rajta. Kissé drasztikus elvonókúra, de min-
denesetre a közegószségügyet szolgálja.
Epilepszia, bénulások és hirtelen fellépő be-
tegségek okozói veszedelmes démonok voltak:
lurcsa mód azok az ,,isteni asszonyok", akik
gyermekágyban haltak meg, a kalendárium
négy baljós napján ilyen gonosz démonná ala-
kuitak át: két lábuk egymás felé görbül, szemük
tblyik, szájukból vér patakzik, rávigyorognak
áldozatukra - rendszerint gyermekre -, aki ettől
összeesik, görcsökben vonaglik, grimaszokat
r,ág, szeme kifordul, karja megbénul, lába meg-
görbül, kezeivel csapkod, szája tajtékzik. A le-
irás elég egyértelmúen ráillik az epilepsziára;
bár a többi betegségről is ilyen pontos képet
hagytak volna hátra.
Különféle,,csillagistenek" is rendelkeznek az-
zalavarázsos kópességgel, hogy a szexuális böjt
megszegését vagy más vétket nemi betegséggel
büntessék. Elég csúnya bajokat okozhatnak:
bujakórt, bőrkiütéseket, hímvessző gennyedé-
63
,9
-edgu 1IgJnlIn{ 'u€q89II^ zsqía zu BlJozslgzs s9
,9IO9ZI[IÎ3 ,Bq9l)el^
P a}la^l9 IoqB Ie {91locJnq
{eSZJol I3JBq l]9lllzsuueq u€uuo '1Io^ ugdezo{
p1l{V Ioq"I€^ a{zseJ Iso 1euÁleruu 'lgprrq u
ttralllrrre ddglup1g4 ,lDzopl? gllill D pultu s9'II31
Álgruezs 91 slue(?n zoqs9zguoJ E :assololal lzsel
lél)gzgual ! I+peÁae K?ett 1gzglnj e 1npaÁ8e
uggsglzselra1 39s3sleq 3 Jo{Iru€ '1o39snue1 zsa1
1or39ssadg19l91} sII9Jotu Áuosctle usEt eioleprrq
tuodsgle 19{ € purru s? ')puqlJ?4tunwwul e ze
aÁug,uol solelgulus,{91re^-{9lp€ uesouos3lo{
taleEgs8aieg e 'ze?t I§191 19{ 3 pulru ^{Eoq '91ea,
-ug,rpÁp ,ueq391t,t \I?Z|IIN} e lazs euozs le8eru
-91 >Io89s8ereq rsndgr1 t'1sepess8re;Igq'19uloqJ
-er1 '1erde1 '}!eqr9,1 'l9IIuIq 'lgtl91etlt 8essole1
-s9 llgzglJoJ 1alleEgs8eleq selouelleJ € : €ûpJoJ
-8aru Á8err :le{3llolnzsuueg - u3llellzsa11o; 3u1
-ter8o1ounrurut stÁEel ..nJaÊlzsll"'Áug8ezs u
{9l1o1JI 1e11o|eq 9z9l§J s9ul s9Io^r)pIIq '1azsst1
-grzs 4eredg lne zuB u Á8oq 'rule8alure1o.3 J€ luoo
Á8u,r o;d 191{ozs 1u9>1upuu8udord rer891oapr
qq9ryl ueqglallg ap 'uuÁEn s3{3pJ9 8epleu9t
-Jolso^Jo sgpJ?{ u ze í3ot1 'tuzaÁ8aíBeru seluep
-rg ,}ulurudglne ze {€I€{IJeIüs ze KEe,l13{€I€>I
-lJelu€ ze Eúa e-{9lzglJeJ 1etedorns ze 1e339s
-3elsg peusl €F4 zsnqunlo) e Á8oq'Ie 1I9p
"19
rues 8tdeu rcul illozglzsll Iueu '11o,r 11o SI u€q
-q9Jo{ íEutl 'eq9[lgoilede; >1eE9s8elaq € e-llnJ
-3i uegl€zs.to1 1oÁutds p lus3 (zsrprzs) r91
q e Á3og ,1e{gluoszq s? úI9{epI9Á391 'lgs
ket és újabb bennszülött törzseket egyfbrmán
tbrtőzve. A,,felelősség" kérdésétilyenkor felvet-
ni gyerekes naivság, tudománytalan. Ugyanez
a helyzet minden fertőző bajjal: mindegyik vala-
hol kezdődött. és a kommunikáció révénelter-
iedt, így a szifilisz is.
A mexikói spanyol kódexek a szifilisz önálló
csillagistenéről a mi szóhasználatunk szerint:
démonjáról - is tudnak, aki a monda szerint
tűzbe ugrott, hogy nappá váljon; zsugorodott
}ezekkel, folyós szemmel és fekélyekkel ábrá-
zo|ják, sőt a képírás azt az edényt is bemutatja.
amelyben elégette magát. Különös módon a me-
rikóiak a szövőnőket mind nemibetegnek tar-
tották, a holdistennő jóvoltából, aki a szövés
tudományával együtt ajándékozta nekik a be-
tegséget. Lehetséges, hogy a szövőnők egyben
kéjnők is voltak, és ezért többségükben, nemibe-
tegek?
Az alvi|ág napistenét kezén-lábán kerek feké-
lyekkel áb r ázolták, a,, megnyúzottnak" nevezett
tavaszisten a pustulák, gennyes sebek, rühösség,
szembajok okozőja, más démonok vérhast, has-
menést, köhögést, száraz mellbetegséget, náthát
okoznak. De nemcsak démonok felelősek a be-
tegségekért, hanem gonosz varázslók is, akik
hangyák, békák, varangyok és egerek útján ter-
jesztik a különféle nyavalyákat. Es egyszerű ba-
bonás vigyázatlanság is bajba sodorhatja az em-
bert, például aranyeret kaphat attól, ha túl mé-
65
99
sII9uoIceJ Á8oq '3aul eyo(lgpe>le tuau uequoze
za ,Áqcslot6 sue11 elpuotu t1o,1 139s11o1
-o{ Is9II€^
uosgJa t9qel 1ns93o31e339s3eleg"
,]I"y'
9uu€Ii"lequÁ8gÁ8 peur'193eleq
elÁ3equsqresJ solJo ze sq'Igqz9lq e 14 rype8ue
ureu }e{oIIIJeÁ3 11o119zs3eu l9luoul9p e ;o1uaÁlt
'1odeu sol1eq 1euue1 ,..1ei9zo1l9 lue]sl" '}Ios
-r,{
ded Á3e ueselezgle 1eÁleure 'elg3eul plg 19J
-9q wzop]tr- 11oz4Áu3eru Á3e ue8esdeuun Zs€^Bl
e 8eleq € ueqlese s€Iu l9lusl ,gzzoq l€ulnpJoJ
1u339sp9rur 93roÁuo1 s9'{euzapuer 1e8gsdeuun
ugtn 1ns9lnÁ3oÁ3 Á8oq '1l9le Áu9Îuq 3 {ouzso1
teurlupu8o3 ueqleso setr1 ,erqnÁ8oÁ3 11e1 IoJ {gu
-1eurreÁ8 l]otelt8eru lrcqge zE'. zt,t alele3" e 11e
u€q{osJo{ loqu '{tzsr't eq9uroldrue1 uelsloupl
E 1e{á{3luJoÁ3 8sleq V ,ozo{oJo1 e 1rÁlaur
'lupnl u€so}zlq ]eqel ureu ilaIII ugnltÁu '1o1ez
-opl9 aq {eul€ l ntu i19le d?luelst qqo1 a;rezsÁ8a
,le89sue}sl
1o8elpgpsc V 91o1u(tq e rulepse8
.uel{IIe{ wnvzoplq :s9l1Á39Á3 sn{I1F{ 3 {Izo)
4e^9{ 1u9{u9 1oq9Églotlee suopuoozsu€Jl V
,eleloscde1 39s3elaq se sgzoulq €
u€qu€1{oJo] 4q7ze ze }ulsl.tgÁ8e lulJezs >Ios
-n8o1oule ze ugldele dg>1 g1uostq 1o5 ,uqglgzs
uelsII9IBq e ueseueÁ8e'leplgzs u 4Á1o3 uo8elsea.
19qgleq39.t s9 'olelezl^ e 1scctrds 'e,tlaÁu e 391
-I{ {eusou!}q e 1so391r,t uezsg8e uteu asglle38eur
'IozgJqg ..19êlel{9zs" Á3s dg1 >pÁ8a zy 1pzl^gJ
í3ett'191€III 39ru, r9qe3 Á3a rz3s191aq ueÁ1
q
jellegű orvostudományuk is legyen, amelynek
tapasztalatai tömegéből itt csak jelentéktelenül
csekély mutatványt adhatunk, noha az azték
gyógyszerismeret a sok betegség mindegyikére
nagv csomó droggal rendelkezik, amelyeknek
tekintélyes részétmamég növénytanilag is, plá-
ne farmakológiailag nem sikerült földeríteni.
Dr. Hernández állitő|ag eredetileg mintegy l200
gyógynövényt közölt művében. Említésremél-
tók a tiatelolcói orvosok receptjeiben, amelye-
let Sahagún ismertet, a gyakori diétaelőírások."
Így ami a varázslásnál sokkal jobban érdekel-

ne bennünket, abból csak ízelítőtkapunk, és
az olvasó lelkesedésérevagy szkepszisére van
bízva, mit tartson a maradékról. Ir{egjegyzendő,
a gyógynövények nagy száma igen keveset árul
el a gyógyításról különösen, ha azt sem tud-
.1uk, milyen növényről van szó, mire és hogyan
használták -, inkább csak azt mutatja, hogy
a környék flórája milyen gazdag, mert általában
minden nép minden növényt gyógyszerként
használ, ami körülötte megterem. A magyar né-
pi gyógynövények egy modern kézikönyve -
amelyet egy gyógyszerész adott ki 1931-ben
'regiszíerében közel 2000 növényt sorol fel (igaz,
némelyiket több néven is); német orvosok ha-
sonló szakkönyvében körülbelül 350 kipróbált
és eredményesnek ítéltgyógynövény szerepel.
Ezek nem ismeretlen vagy találomra felsorolt
67
89
{911I n{I9u s9l}S9IuoJ€ lu9]q3Á3á )to{g]Ze 9Ie{
-9IE ,eleq 1qlzgJ lplueÁ8-rrun8 u '1elnrezsÁ8oÁ8
Jue^po{ s9 '19>1rrdud 'losJoq '19II}u€^ 'st 19e>1
-e{ l}ozoJezsrtJ 3 >I9lp€ uells eoldorueeg (,1tu
-gzqq8eÁlgq'leugle8zugg se'u€qtezsgíBg(?
-l€II9 33I9J'solelguzseq tug1g1leqseq sn{DzseJp
totoJ)l e ryn195| ,uelle s9dolJ9^ {9lI9uZSPq
lzaueÁ8n '!9e1 1evoJ I9q93Jq{ oJBJp uoloJJ
ugless Áuus8 seJg^ s? 1edo1 sol9Áu se39s9q 'sg8
-9q9{ sglJel ,lgpJl]J gtzsezn rc {91le^ eqÁu98t
,1osclorunÁ8 s9
1o€{"1 8epq e {g]z9llotu '{€1
-}ou€l 1919Ip €JIJoln1 llolptd s9 sr,tq 1lns '1€11I
}gelluoJn uelle sg8oqo1 se8gsuozoy,19f9,tle3
Iessg{uglplzsqo Áua>lse1 1glnpueul lpellnÁ3 y
,t9lgÁt;gqerygíu fu.zs e t19l{l9u
4g7zollzssaul s3
p {91leze{ I€^9s9I9I€qut
1qnelÁuuqop llollJod
'19S9IZo{
Áqcslerq ]nss9l iuel true '1vzze aq {lF9 eCI
,Ils91
-€I{ oza^pe) u€qole^ Á8oq'aq unÁuozlq 19rÁu9q
-9uÁ3s 8qu - pue1o1gve ze 4eyo?1oploJ u€q
/qesodele
le{{os 1elsÁleure - 19q9Áug,touÁ39Á3
z9L seJrlq scutl;ezsÁ8gÁ3
reput Isg zV ,nÁuo1 rs
-oAJo sI ulou z3 8tped - ulula 1Áu9ôuÁ39Á3 qqo1
|7vzgzs saruD^Ja) 'ueq-v|o[tnj uo7 e'uaqgÁu
-93er serlq '1ellnzse1 {exepg{ 1?ve ze Jo{IIuB
'u.qgpl ze uegqaueÁEn :191a3s96 (,1usosgteq
e;tÁuuetu ueÁ8n>lusc Á8oq 's9pr91 sgy,q) ,1essgtls
-Bln ll€I9uzs€q s9 l€^glJ9ltput gtlela;8ew'{eJezs
11op9!u 8tlrso.t-to tuou€q'1elauÁuelou
a kakaót, kukoricaszemekkel együtt felfőzve.
Kipróbált béltisztítónak számított az eperfa
pörkölt gyümölcse. Kedvelték a növényi beön-
tést. Hasmenós ellen görvélyfű és zsálya főzetét
itták, ha ez nem használt, bíbortetű kipréselt
nedvét adták szájon át vagy beöntésben, diétá-
val. Hólyagpanaszokra batátagyökér vagy
oposszumfarok porát ajánlották.
Vérbaj elleni profilaktikumként kolibrit ettek,
de ez sterilitáshoz vezetett. Szifiliszes fekélyek
ellen mirhafű (libatopfű) magvát vagy oleander-
gy,ökér teáját fogyasztották, forró fürdő után,
szifiliszes bénulás gyógyszereaz érvágás volt.
Fogukat nagyon gondozták, étkezésután
megtisztították, és rágógumit rágtak, de csak
:itokban, csupán az örömlányok a nyilvánosság
;lőtt. Fejfájásnál az orvos hashajtót, fejmosást
;s érvágást rendelt. Szemcseppet készítettek
.rgavéborból, mexikói tüskés mák olajából és
egy mimózafajta rügyeiből. Friss sebeket porí-
:ott obszidiánnal óvtak a gennyedéstől. A sebek
gyógyszere volt a hamuban pörkölt fiatal
"itűnő
rgavélevelek nedve. Az orr- és ajaksebeket haj-
.zállal varrták össze. Ertettek az orrplasztlká-
:1oz is, a csúnyán hegesedett ajkat felvágták,
iiégettékés újravarrták. Koponyatörésnél
inom csonteszközzel helyreigazították a cson-
:okat és agavénedwel kezelték; trepanációról
Sahagún nem tesz említést. Az eltört csontot
relyrehúzták, dáliagyökér és fügekaktusz porát
69
0L
JgqeJ '9{ ploz 'r,tl€Ie J9p€tu ÁEen 1eq ile111o3
sorrd 91 ozs19|l9 91uálJas 1s9p9zdglte1 : e191
-eq ue^ s9,rs1 EelÁuozsl^ I9u{o191ze ze'l1alrulle
zu nlzs1gl ledarezs soluoJ uaÁpu ueqgpzs9í?
-9ÁE 1edgu llazsgtuJel e ÁEoq '1sed91 zoqqv
,aJuo1
-zsp Iluau e 1eq uegl1d€Illsc <l9ll9^ ÁE4 luozs
-I^ IgJs4qJ9n8ul y ,1rre,re{ eqglelá
4efit ze ueq
-{o1ll :olo^ {eulgezssll uerrleÁ8 {gIsz9J€A zsou
-o3 '.tezatl, zovIgIaq s9 'zo>1o 1sgÁ1o;eurreds ue1
-teteqt;11g8eu etrepe Á8eu ueur 'oI91 191^9le{
-oI"l€U € ap '{911ou"1 {BuIun{9IZIpo{B 19S9q
e 1eu9lle39Á3;l Á3a ,1911al}s9Je e;szrol Á8e,r
e.tloE4 8eleq e 1azsg8e ze '9l >1elslp^ 19puo)
-ntdeÁ8 s9 '{glue{eq 1e3Esl9r Á3e 39tu Jo{1€ 'B1
-tulr19 ueselle1 8puu'1elus1 eJJgqse^J€zs ueq8a1
-9J qq91 a^Jáê{ 1en9tueÁ8lgdo{ JgqeJ s9 I€11IeJ
-zs€ losJouálrun8 nouí?g,I ,uglesá sggtq8sul
uesouoF) '1epeurlelle e;feq gsleg sq 9sI11{
ulle3uapurru lsgle8oroq sglueÁg,{3u9uzs3g sI
zoqs9111zst13oJ lllup'lo>1gpeltszuxe e3r9s'11es
-ád 19q9lelszted e 19tle,tpa1 uoÁ8uu'erurolulrg
uopulru 11ozo{o 1u119 Á3u3 sg 8epq B }ultu s?
,{4leze)
1ezssed4 ll1zse{ 19g9!r9qe3s9|o1 s9 lgq
-u9lplzsqo 11o1pod '1zo1 1eqeÁ8e '1Áu9nzso;
,efnp }9FIu9I
-rzs s9lueÁ8 eruld psgl1sgJo oqgle^luosc € s9
,tale89,t
uo} e euedel8eu sonro zu 's9lnÁ3oÁ3
P 11es?{ BH ,{ellapuáJ lgpJnJ se '1ullelt poq
pfeu '1pllglg{eg s9 {9zeu}S '9J {?tla]
ponttal, vesepanaszok ellen; szív alakú, sötét
jáspis, piros ponttal, a vérzések ellen stb. A
spanyolok ki is próbálták ezt a ,,vérkövet":
Monardes szerint hatástalan, Sahagún ellenben
a|t íalálía,hogy egy 1576-os typhoid járvány-
nál, amely halálos orrvérzéssel párosult, elég
volt kézbe fogni a vérkövet, megszűnt a vérzés,
Eddig a példatár. Kitetszik belőle, hogy sok
mindent csináltak részben okosan, részben ok-
talanul. Ismételten megjegyzem, hogy az aíryag
nem az azték fénykorból. hanem f él év sz,ázaddal
késóbbről. a gyarmati időből származik, amikor
a spanyol befolyás már erősen érvényesült; fel-
tehető, hogy itt-ott új ismeretek és szokások
színezik a régit. De őszintén kimondva: orvosi-
egészségügyi gyakorlat szempontjábő1 az átla-
gos spanyolok sem voltak sokkal fejlettebbek
az aztékoknál, ós nem valószínű, hogy az odake-
rült katonáktól, hivatalnokoktól és misszioná-
riusoktól az őslakók sok orvosi bölcsességet ta-
nulhattak volna.
Részletesen és nagyon pontosan közöltem
Hans Dietschy adatait, hogy az olvasó tetszése
szerint alakíthassa ki véleményét.Maga Diet-
schy erre a végkövetkeztetésre juí': az aztékok-
nál - mint minden más népnélis egymással
párhuzamosan fejlődött a racionális és irracio-
rrális, a logikus és mágikus orvoslás. Ezzel egyet
is értek, csupán annyit fűznék hozzá: az álta|a
tisszegyűjtött anyag aztbizonyitja, hogy a racio-
71
ZL
,euInJáIuIeJ aÁu93t s9t;Á39ÁE I1€zo{o
s0 {e]eJotusl lu€uo] Sa tuPllele 's9llJ3p[eplo
,sozeJezspueJ e Á8oq
's9leln1 'FIJgspI I${I9uB
,elle8outgl selaÁ8g8eru uezgf rolÁ1o
l9uoq€q
e uaÁleure 'uo1o3 e íJoze lpsler8eru '8tqfiutzs
3essoÁueuJopnl p l3 uolnl ureu s9tlÁ39Á3 srleu
A MOCHIKA LEGENDA
Az inka kultúra utolsó fázisa volt egy évezrede-

ken át egymásra rétegeződő kultúra-sorozat-
nak; még csak nem is a legfejlettebb fázis: ar-
cheológusok egyre inkább megerősítik azt a fő!-
tevést, hogy a perui alliplano (fennsik, a ten-
ger színe fölött 3500-4000 méter magasságban)
korábban sokkal fejlettebb kultúrbirodalmakat
hordott,a hátán. Nem úgy kell ezt érteni, hogy
az inka-korszak egy fejlett kultúra hanyatlását
jelenti; sokkal szomorúbb dologról van szó:
ugyanazon a helyen teljesen megsemmisültek
magas kultúrák, amelyekhez az inkáknak sem-
mi közük nern volt, létezésükről sem tudtak,
s ők a maguk civilizációját nem ezeknek folyta-
tásaként teremtették meg, hanem önállóan hoz-
ták létre. Hogy miért szomorú ez? Mert ismét
szegényebbé válunk egy illúzióval, nem hihe-
tünk az idő hosszában mintegy automatikusan
előre haladó fejlődésben, ós ami nagyobb baj,
tudomásul kell vennünk, hogy szépen í'ejlődő
kultúrák majdnem teljesen - vagy talán teljesen
- eltűnhetnek a föld szinérő7.
Maga az inka civilizáció eléggéáltalánosan
ismert ahhoz, hogy sok szót nem kell veszteget-
/j
vL
lolu9zs 4uBlIueZS lulul tu3u?r{ 'p3 ls9l€I8oJezsso
Il3u9lJ91 {esctueN,Io gl"T{puour IoJ9t939IIo{
uopulln tueu IluB 'seluetu l91s9zopu9Jq9 'zsq?
-9-1 so3epÁ3J91 uesoIIIeIIeI s9 '11ozolefe1 ue8t
uoggilgzs s9 u€q9zssoq 'sodelu uoÁ8eu 1oreg
,{uglaza^ 8 zsol
sn891oaqcre plag Klluy4,g uelelnJel e ueza
,€DIO{?ZSJo) Z€
I119Ie {9)uI
'aJ3lou9lJ919 p ouo 1dt l 1o ze za II9 u"qq€llozoloJ
39tu S ,IoJ {€tJ91 tÁugt |4 1os uoÁ8eu - 1osn3
-gloaqcJ? Ze W?)9J - {91"1nl € u3q^9 06 tlstle
e!7zE ze u3J91 € uaza'e|;ozterEeur st llocseJd
,Iueu
]tesguorrdele 9IJ9ZIIWo e4lu] Ze J9g
-9II.V.ÎJ e '119 errualeu?lJgl € {usc uequoze za
"J9Ic
,IIlguIsI lluepullu 'u€I
19
-1eJ€)B-B^J€{€'á^q z9zs IaZoÁ,Ioq€I€^ els€Îo
JgvI:es?Z8 Ze Ze Igr97P-puo{u uepulul 'BSS€Îo
,elgze
t9.tÁuo1 l]oJsoJd Jeqlue ze eH IeJ l€u91
ursu 1e4eÁu9tuesa llou?ugt se3sÁu91 '1tzst91 Á3?
,ueqs9p€Dl
ilel}^gq S9 11e}}pI^9J sowgzs Bloze
'Jozsglo 8eur 1uslel u€q-988 I Álsue'ea.Áuo>1 /loa
-sa,ld ,H tu€1IIL^N s9JJoJ sozo{ y ,ugldele sgrro3
sozo1'19l1eÁ3;91 u9ruro3Á8e uaqg8eÁugl {azs9u
-91J9}s9p9le^9u € 'ilop9loscdeleq - eJg1zse.^. s9
eJ9ueIIe e1ele1.e oquoleu9ilgfgp,r e 1eÁlleue
'l9Zse]rEZS osloln uesouoln{ s9 l9leu9lJol ulol
-epoJlq E;41ul.ze'IuI91} Iüopn1 8aur
erúuueruy
,]rya{zsoilIeq 39sÁue49,ra1
91;ÁEgÁE e
eqÁleure '1s9lIJ9{ 3 lla1 1unu19l 'turerust 1n[
-;ele 8eur l9leuoûlzs IsoAJo eq'st89ur i9r 1unu
be a helyszínről, ahol harminc éven át, 1929
óta rendszeresen folytatott ásatásokat.
Már a múlt század közepén feltűnt a kutatók-
nak, hogy Peru elhagyatott területein olyan épü-
letekre, sőt romvárosokra bukkannak, amelyek
egy vagy több - az inkákat megelőző kultúra
maradványai, és az inkákénál magasabb kultúr-
lokot árulnak el. Különösen a Titicaca-tó köze-
lében talált, befejezetlenségébenis imponáló
Tiahuanaco nagy temploma keltette fel figyel-
müket. Oszlopok, monolit kapu, fantasztikus
bálványok. tökéletes reliefek, az építkezésmér-
tani pt-rntosságu, a Nap-kapu központi isten-
alakja és szimbolikus frize, az építkezéshezhasz-
nált sok tonnás kőtómbök, amelyeket nagy tá-
r olságból kellett odaszállítani, a kitűnő réz- és
bronzszerszámok - mindez nemcsak ámulatot

keltett, hanem azt a gondolatot is, hogy ,,ilyen
kirlturális központot építenitudó népet csak
nagyszámú t-egyelmezett és kérlelhetetlen papi
hierarchia irányíthatott. Uralkodó osztálya ma-
tematikai, csillagászati és műszaki tudással ren-
delkezett: azilyen múvek tervezéséhezés kivite-
lezéséhezelengedhetetlen ismeretekkel. Voltak
nagy tehetségű művészei és ügyes kézművesei,
akik formát találtak a megfogant gondolatnak."
Ahogyan Trójában egymás alatt régibb és
még régibb városokat találtak, úgy tártak fel
a'régészek Peruban egymást megelőző kultúrá-
kat, amelyek mind készen jelentek itt meg, fej-
,75
9L
uouPq 's9l€quosclo{ Iuau Za 'aquJ€zs sI {Iuru
3gsoluoseq 1lo-1ll u3q)nlezs?^lJlu Á8e.n ueqlns
-azanqdq 'ueqlnfpgur IsgIeIIIJel 3q : I91s9tuÁ3á
eÎnuoln{Iá usselle1 sr89ur 'ueqglezo1 s9tuÁ8e s9
uoqgpl ÁEs rozslos 'lruád {91{"1>1sd9ur4tp1 tg
uo{epe.lze^9 119Ie l_B{uI ze i8oq'8aur 1unpn1
1tÁuue {Bsc eI91 '?z9;4- 119l9Iz9weJ E 1lzotJr-!
tueu IoJaD isr89ul Á8en ,9.t9leqáI {Izs31 tuas 1s9I
-7,Iz9NeJ e Eqan' 19 q39sÁual9ae1 Is oAJ o iuzsJ o,]
I€Jo{ 3 Ie {€uInJ9 Iuos lllulues ueselezs9luJol
{eZI{ s9 {oJqozs ')olllouotu ')osoJ9^tuoJ V
..,Iulo)íJnqeq 1auzeleÁ8t 1engs98esce3 43ueq
-Á8eu Áugulopnll9 z€ 191se1 Jgô]zso )e}3J3tü
-sI l}ouÁuozlqeq € uBq9IBlIV ,{euzolol9ueJ 18{
-os 141 s9 'uusolztq {eupn] ]3sá^3{ ueq9IBA"
:sr 1nglg1lour 1elezale3 9zo{1a^9{ s?
9z9p zp, IoJ {guJI uoseÎzs ltwe 'aÁuaua|?^ e ze
{€qoJeg lgl4eze iqqo1 Eeur sep9l1ezde1 sopu9J
-q9 s9 sopuul€] 'ue^gq ue.t sgle31o13l 's?êllo.J
'pzercK?ey1 ,1erueÁ1o3
a zá EzssIA )tllr,íu - aJA9
qqgl sl leuJezáz|lu9p1 í?ett - áJê Jaza Áu9q'sl
,1pe3
IzÉlpal Álguoq sr9leÁ8e Á8oqe 1ut141 Álgtu
-bq .r"qrrgr'>1ezzgmí1eul I3s9p€Iü91 laszJol
s9w uoqz$J '{9JoJlzs"13{ IlezsgulJel uaqzsgJ
le{nsqu}lal '9^91aqel ell3l u€ l}r{ qq9,Zo^pe{ u€p
- 1
leq e elns g z3 9 ll 6, {elu!! 1aI uglze' >1e11ozBe l ts,
3tn9 rcza ÁEen zgzs Áugqgu 'u?uuoq '€|pnl pí
laln8asllsar_rru 1ullnEuu )9lzoq uBq9IuJoJ llel
közös eredet következménye, Megismerjük - a
fennmaradt romokon kívűl - Nazca különös
formájú cserépedényeit, Chavin mitikus figurá-
i,al faragott monolitlánd zsáját és macskaistenük
dekoratív ábrázolását a Raymondi-oszlopon,
chimu ötvösművészeinek remekeit. az Ancón-
ban feltárt sírokat és múmiákat, chincha kerá-
miáit és Ica szövetmintás agyagfiguráit, Moche
romváros valóban bámulatos szoborkerámiáit,
ir chinchák lélelmetes hadi erejét, amelyet még
az inkák sem tudtak teljesen megtörni, míg a
többi, ha megérte az inkák hatalmát, áldozatául
is esett. Megtudjuk, hogy ez a perui kultúra
semmiféle kapcsolatot nem tartott a vele egy-
rdőben |étező közép-amerikai kultúrákkal, még
ha van is néhány közös vonásuk, például a ma-
dártoll művészi felhasználása, a koponya defor-
málása, hasr:nló fegyverek és harci diszek, az
esőisten tisztelete és egyebek; kultúráik jellemző
ronásai lényegükben különböznek egymástól:
az an d i am e r i k a i népek házíáIlattá sze 1í d ítették
-
a lámát és a vadkacsát, gumósnövényeket ter-

meltek (p1, burgonyát), bronzötvözetet készítet-
tek és T alakú bronzbaltát használtak, kétnyílá-
sú edényeket csináltak, fokbeosztásos nyeles
mérlegük volt, habarcs nélkül építkeztek, falai-
kon lőrést hagytak stb. Mindez teljesen hiányzlk
l közép-amerikai kultűrákból, amelyre viszont
lellemző a pulyka tenyésztése,a gumi haszná|a-
:a, a támlásszék, a boltív, az égetett mésszel
8L
,úugw1nu€l Á3e pJ st
1grglgr4rlnl IsoAJo nJed
l{" 'sI ueqgÁlgurezs [qaslalq su€H 1JaIIIsI JgIu
E lzsgu?lJgtJglln{ slp€Iz9lueJ e 1ni191efau
,r8e1 - ,uelelÁuoztq a}}eleJ 'l1d9 erdele so1zlq €
lnu€ ep 'soptq dele ze 4esc :8elgzaluelle 'ze1
-o19u9.J 1tue 'ueleldzl" Lues€qos,I9z9l lo8eÁuu
se{epJ9 8rpunu 'e1 st uon to{es9lelza{le^9{
l1o4tul3 Jozs{os Bq s? '1e{3{9lluo ISoAJo IJo{9
ze \l!,K8 uesaÁlgpe,ruezs tle 'usqg Klqwezs plnu
-loq1 uaílnf In9pl9d 1nl191efeu ueÁuuo;q
rlt ,.vt
iIIuBI€^ e za
-Iru9le q3'psgu9uolso^Jo qq€slp€Iz9lu€J {uns
-soJe) ,ersgluale[q € eJJe ell;so8otla3 IuI€ 'Iu
-ue1 llo{ 1uscsr89u {eulru€I€^ eC ,€zssll )u(tJ91
qqgs9l ergÁugruopnlsoAJo {aull)"'I_?u{9lul
ze pleus {esc - lgsglueleit1 so}uoJ Á1o erlunur
-gzs e lza 3aru elp1o1 ruos le^gzs uellaÁ3e '9zo1
1gIglzgt:ueJ 3 >IIzolJ€l rueu 'uropuoru '1orag
,uaq?S?p
-91ta{ íuptuopnlso^Jo ze s9 geqsgzoureszleq 'uaq
-s911zsglrezs8ueq'uegs9Io^l}tuplo.J'usqs9,,tozs
,uaq89sse.tgrurug3'ueqlszsg^rlulsollo'ueq9llu
-gJe{ € 1e>I9 )glI+uIInI3J luoZSI^ I9I3I {opuv
Zv, 'Ueqq7ezs9Î}Iu S9S9^ B s9 u€qPIIuq3el-{IBZ
-oÜ'ueqsgzur}qllol'ueqlezs9lsoJ'ueqlezsgrqozs
,ueqtezsgt;dg'ueqglerarust sgl;ul9zs9pI'B{Il€ t u
-sleur 's9r1 ze 1e>letnlad € l9lI4uII§IeJ {aze €q
,gls
Sg ,{?ueulsl (ueu {oz€u€ lzopullü - 1s[ rs
-9uo^DI E s9 olqz B ueq{nJozspueJlu9zs 'e[9ruro3
se8ellepzer1 sgl, zE 'lgldeu 3 'luelueo 1l$zs9{
Egyikük sem orvos; ennek van előnye is, hátrá-
nya is,
Fentebb futólag említettem .,Moche romvá-
ros valóban bámulatos szoborkerámiáit". Mo-
c,he romváros téglából épült piramisát és a hoz-
zá tartoző mochika kultúrát csak a műlt század
közepén tárták fel. Egy a sok perui birodalom
közül. Amit tudunk tőla, a kiásott kerámiákból
tudjuk, semmiféle más adatunk nincs, ez az
anyag azonban szokatlanul gazdag. Hogy mi-
kor virágzott a mochika kultúra, arra nézve a
tudósok véleménye eltérő, mint ahogy a többi
perui kultúra időpontját is évezredes eltérések-
kelhatározzák meg; Thorwald és Dietschy kor-
meghatározása közt például kerek ezer esztendő
tátong : az előbbi idő számítá sunk előtt, az uíőb-
bi időszámításunk szerint 500-ra teszi a mochika
kultúra virágzását. Korunk neves etnológusa,
Claude Lévi-Strauss óvakodik ugyan attól, hogy
évszámot mondjon, de sejteti, hogy az amerikai
kultúrák kezdete sokkal korábbra nyúlik vissza,
mint eddig gondolták.
Mindenképp régen volt.
, A mochika szoborkerámia két okból ,,bámu-
]atos": egyrészt művészeti, másrészt történeti
okból. A feltárt óriási anyagban szobrok, figu-
rák, portrék, kancsók, vázák, tartályok, sőt
9pületecskék is vannak, bőséges dekoratív és
figurális díszítéssel,szakrális, harci, vadász- és
mindennapi jelenetek életteljes ábrázolásával.
79
08
-nul9q pug ,IoZgJq9 lolod"Il? DIIaI s9lII ueZS9Ee
{ip?ulJ€q B 'lÁugluese sgur uezs98a e;n8g uTqc
-oLlJ Ilpos9ru u Elut 'esgltgrust ze >1eu8gsualelsgz
-.|.JI{ Á8e.t >1eusaze|e311 u 1euueuuÁ8n osJue]
-€{slhtr {IpaJzo '1tperu;eq '1ryosgtu e Á8oqlesc
,3gsquop{I€uo.,\u}zs Á8uu scuru po1 u.rn8g
e4rqcou í3a sg gscu€{-p]sll^ í3E ,pngn 9z
-o|eJlI lln^plpueJ Jozslos 8rpedsg '1oz9.rq9 lolod
-u119 ÁEe,r 1Áugurese rpeÁ8s ueÁlnuele.t efqu;ep
uepultu eIIugJá{ €)lqcow e 31ru '1euleulsc TB>I
-9Jn8gsnd}} srrÁuqqo1 {3zg ,IolleJgscuare8 tdgu
so3e119 z€}ú{osn{nu€Je) e{Iqcotu € llopoquol
-nl8eur uaglendele tule 'nuel€n u€quoza u€A
,{tsol€FuI9q s1 pqtuoú.uaz s
lzs?^|Ju,l ueqgle^ 1eÁleure 'EJaufezs qeJep sal
-rrcn 1Áueqau B uu3J )nsu€l t9urle8o3 ..s9loll€
psg,r}ru í3uu" e ep 'ergtur9re{ €>Ilqcoru uep
-ultu {unleqpuou 1s9^z!q 1elozlel oluos"q zeq
-{5ze s 13{eza - '9rezsÁu9ur19 'gzerqJ
Îl€Jolop ,91eJaqueJálseu gu!}l
-q 'se8epoln] 'so{epJa
-tl ,lqqql e 8lru '1eze l€s9lo]I€{Iuesz zs9Jqozs
-rn1,-nr.; ,dezs uegpe8a8ew 'uegluegqgp
-E9tu'11pue.rse8eru uszsg8e 19q9 l1uodtuszs )91J9
Izsg^RIu Álerue 'sgulc;e uuÁ1o IIJoJ9q-l9{ u€^
uuqEuÁue sglc9Jpsnlp ]1o19I Iu€I€1I9 zV ,Jelselu
;r89sleqa1 qq93ueÁ3 1Io^ se qqese8gsleqe1 {{tlzg{
t1o,r Á8oq 'o1e.tugrrlrÁu '.19 uopuzgzsâ {oS u9l€l
,{9}1állzs9l
{eJoquáJelsatu 11op193etu I3)pI9zJ9
Izsá^,nlu qqeseê{-qq91 19lru9Je{ 8ala3usr e 1zg
latos a mochika kerámiakultúra, még akkor is,
amikor a művószi megoldás nem rendkívüli.
Es a történeti szerepétől, vagyis attól, hogy
az egész mochika életet ábrázo|ja.
Ebből bennünket az orvosi rész érdekel,
Ha a betegségek ábrázolását ide számítjuk,
akkor bőségesnek mondhatjuk a mochika or-
vostörténeti anyagot. Fel kell azonban jó előre
hívnom a figyelmet arra, hogy aki Thorwald
vagy Dietschy lelkendezése alapján a mochika
oryoslás ábrázoIását várja, nagyot csalódik.
,,Az orvosi tartalmú kerámia-ábrázolásoknak

- mondja Dietschy - egy része az orvosi gyakor-
latról, más része pedig a betegségekről ad felvi-
lágosítást. Így itt egy orvost látunk a beteg mel-
lett kivizsgálás vagy ráimádkozás közben, ott
két személy a szülésnélsegédkezik."
Ebbő| az odavetett két példából azt kellene

gondolnunk, hosszú felsorolás követi, de szó
sincs róla: összesen ez akét orvosi tárgyú kerá-
mia került elő eddig, és egy T alakú bronz vágó-
eszköz, amit állítólag sebészi célra is használtak.
Ha jól megnézzük ezeket a tárgyakat, a követ-
kező derül ki:
Edény fedelén kiterítve fekszik egy torz embe-
4 figura, feltehetőleg a beteg, talán halott. Mel-
lette törökülésben, imádkozó kéztartással jól
táplált férfi figurája: lehet orvos, aki gyógyító
8l
Z8
-9Jei ISo^Jo 8)Iqcolu 3 u?uuoq Jo{{€ 19q eC
,Ie eÁ3
-Á8tq 'elrele tle grcguedarluÁuodol Á8oq'lq|
-puou lzu ígtli1 ,IeppJ9q e elBgr eq[e3 >1rs9ru z
'1o1ezople, ze eBo3e1 1lí3a ze :sI 19s9zelüI€{
1u eflelnrueq ilglpurru ern8g 119uro33ew pue1
-lgpr uoÁ8uu tuoJ9q u9l4Áluu3o3 1euue :]3ul9u
-zseq luglÁug,,rlel tso,1ro sI €Iu u3q9lu11 lsÁleuru
'pJeq-zuoJq E 'tluru e 39ur u€A eAlaIII ,sculu
{unlep€ IsoAJo qqg} 'ZS9{ UequoZE IeZZg
,sI u€g9tul€poJIq
Isg eqoo1^[ t}oÎp potus9lnzs u ze '1tzs191 i3a
,lselnzs u elry3oug7 Dropauar E
Inl9q 'ola|nd e
IoIe :u€qgllxolN eI il} lop9tu Isglnzs uaÁpueÁ8n
uagpazqzs 1l4lu uueurle8ug Á8oq '19sun1o ze
"
uoto}zo>Iepug,eltlzseld 9ze!a311 uoÁ8u5i,lsgrd
-seq 3 l1}3es le^9ze{ l9>I '}9Áue ze e[re1 e,rla1o
-79 9u 1ts9ur Á3e IgJInl9I{ 'el9leq 1elereÁE e q
Ezzllí1 JE|JJ 2q9q, e 1z9{ uq9l 1}a1l3zs 'eÁueolnzs
e,ln uedgzo>1 |za ezslp gsleJ 3 1eugscuu>1 Á3g
,leuelel
9pz9lq9 1s9lnzs € - qqellnJe)íIs le)plos
Igqluoduozs lzsglrllu s9 - qqelJetusl I€>pIoS
IoZ
_9.1q9 elrl
lgqs9po{!}tu Iso^Jo so8"Iguilg - zB
-ÁuE ,19seq u 1euÁugnos e ru39,t1o.3 Inzs9{ 1sotu
J?ô{ € Á8oq pgpled 'st 1s9ur IIuJ€q luzalolg]
leqel I_o.J ezsred s9 - I9l9g {Iznscnq u€nJoluozs
tle 'ei9ded 8elaq e loqol '€Joplopleq e e[pr:
19s9pl9 gsloln tle 'ded 1eqe1 '1ouroul 1e193t
miák legendája? Nos, a betegségeket ábrázo|ő
szobrocskákból, amelyek valóban kitűnőek. Is-
mételten hangsúlyozni kell, hogy a mochika ke-
ramikusok egyéniségettudtak adni figuráiknak,
1elki és testi állapotot hallatlan realizmussal tud-
tak kifejezni. Hogy miért választották oly gya-
kori témájukul az esztéllkai szempontból egyál-
talán nem megnyerő betegségeket, torzulásokat,
kiütéseket, roncsolódásokat, ez titok, de tény,
hogy számos betegség ábrázo|ása maradt ránk
- alkalmat adva az orvosoknak több ezer éves
diagnózis felállítására, sőt arra is, hogy a diag-
nózison hajba kapjanak.
Kedvelt témájuk például az orí nélküli vagy
összeroncsolt orrú ember. Az egyik ilyen szob-
rocskán az l897-es berlini nemzetközi lepra-
kongresszus vitázott, éléna nagy tekintélyű Ru-
dolf Virchowval, hogy vajon lepra, tuberkuló-
zis, szifilisz vagy rák okozta-e, esetleg büntetés-
ből vágták le az orrát. Később úgy döntöttek,
hogy sem ez, sem az,hanem leishmaniosis okoz-
ta az orr és ajak gyakori lriányát, annak Uta
néven ismert formája, amelyet a Leishrnania pe-
ruana nevű protozoon manap§ág is sűrűn idéz
elő Peruban. Ám az ilyen vitát sohasem lehet
véglegesen eldönteni; szerencsére a mochikák
annyi levágott orrú és ajkú szobrocskát hagytak
hátra, hogyjut belőlük |eprára, rákra, szifiliszre,
hóhér bárdjára is. Egy másik, eléggéprimitív
agyagfigrrrán azt vitatták, a kiütéseket himlő
83
v8
-gJllulues In^PI uopJgq-ZuoJq € '{BlI9IBÉotu lrul
-Ioq33Á3€ IÁuu€ loqe 'uaqplgJ l]olelruIl9 uusop
-uo8 e ueqqe uI9 'IIa1 sI ul€zsJozs zoqsuplndure
z€ ep 'ruIglndrue 1ulpn1 Á8oq 'teqa1 ,uoluosc
€ {II9^ Iul_q sI lo1€JJ€^ Izseqá§ t Egtu {ezs9u
-9lJ9lJglln{ Se)IeI s9 '913q19I elluosc B {€uq9l
lg1punu rezsÁ8stueu 1"uq9l Á8e.t >1auzgl e usÁ1
-euIB 'uul B{s3oJqozs ueÁ1o 1o5 ,19rs9191ndut
zs?qos e !1ols9r9l1a 9y(39,t3 l1ozelol?llal -
uallaÁ8e ugdnsc '{€upo{InJ9 tuou IgJJá {I9Itu
-gJe) iru€ l ;ÁEgÁ8 e-{91pn1 ÁEoq 'sgp.t91 s9141
,lalpeûezs ueq8gs8elaq soÁl4s >Ios
{9{Iqco{,u €
Á8oq 'ellelr,r rues l{uás :Á3apurur uequoza za
,Jg)-,üopeseg e Á8tl ut1g?elllol>1u ze
soplq rueu Estu '11oz9lultu letuezs tpe1l1tp Á8e,t
1u119 selle1glo zs9^1}ru € €II s9 '>1e,r Á8oq 'solztq
rueu 39ur 'lgutezs e el7rc1 e,rÁunqeq I{3I€^ €H
,1stzou8etp ?
{eu!}ul3}J9Á3e ueÁp efi9le1 ueglásá
uopufiu aneu' vzzo íu9ullnue1 uaseulleÁ8g lerlglJ
-9JEsnIF Zg J3que ZE eI4'IelI9uoZspuII/{ ,uaq91
-ess qzle8uop s9 Jo1-.!\opeseg 'eqg8auorle 'etu
-?po3JB 9qq9ôl 'uág9lese sBlnuoqtuozllllezs s9
89ss9drsc'8gslescue1'39sl,rwazs193'89slel'1ule
-1qÁu'sglnugqEeptcre sgrrg;r.red,1d'tuu1l1ple3
qÁuuo4 ueqlese 1os 1stzguEu1p € s9 '1zselle lu
-BpuoqJ9{ zsgEs Á3e Igq{9IttI9Je{ B{Iqcou B Iu
-p1}II9 1eqel
azsso uapaÁuug{ lulJozs Áqcslerg
,ueqqdgl.tg1 ounn.lad
n3n1.1al e 1s39s3sieq rÁleq selaz8ellal Á3e 1e1
19l€1 sl el'l'a u97zv ep 'a-ulluqzo1o leqrg.t Á8e,r
le szerszámra nem bukkantak. Ezzel vágták el
a lábakat is? Akkor ez inkább büntetésnek tű-
nik, mint gyógyító beavatkozásnak.
A mochika keramikusok fantáztájánál csak
az orvos-régészek fantáziája nagyobb. Olyan
bá to rs á g gal diagno szttzálj ák az a gya gfi gurákat,
mintha teljes kórtörténetüknek birtokában len-
nének. Egy feltűnően rút és idomtalan babáról
példáui egy nőgyógyászati klinika professzora
.,megállapította" - (bocsánat ezért az idézője-
lért: nem gúnyjel, csupán annak jelzése, hogy
nem föltétele zésrő|, sejtésről, gyanításról, talán-
ró1, bizonytalan elképzelésről van szó, hanem
tudományosnak feltüntetett megállapításról) -
tehát megállapította, hogy prae-eklampsziás ál-
lapotban levő asszonyról van szó, akin császár-
rnetszést hajtottak végre. Tudnivaló ehhez, hogy
a16. századelőtt egyetlen élő asszonyon végzett
császármetszés sem ismeretes, és általánossá a
császármetszés csak a |9. században vált eh-
hez mérten csakugyan rendkívüli teljesítmény
volna, ha a mochikák már kétezer éwel koráb-
ban ismerték volna a szülés lefolyását veszélyez-
tető eklampsziát, sőt ennek előjelző tüneteit is.
és császármetszéssel mentették volna meg az
anya és magzata éIetét.Igaz volna? Az agyag-
baba megtekintése nem hat nagy meggyőző erő-
vel. Igen közepes tehetségű gerencsér alkotása,
művészi és esztétikai szempontból sem válik a
mochika kultúra dicsőségére, de ettől még lehet-
85
98
K8a'enzolgleq8eur uesoluod sr 19runrpgls e 39ur
'lgeoqrrouo8 E 1g1lgzIlzsouEetp uern8g r;|gzs
-zsellulq tsgtrg Á3g ,uaÁlt st stzguEutp lqq91 V
,..IáJJe{Is'uo>1oÁuozsse
9I? 'I9qI93 s9td9ra1 1spa8en lsgzslouJ9zs9sJ
e Á8oq '{911o1
719Ieze Io^^9 Jazele{ 1pIIqJoIu
-1de1193eul 1osgpn1" :ryz8ueq íEl,'lyt4 e 1nízeq
-89suozolÁEuu B oJltu s9 '1reÁle191 eiÁ8eqle zsgu
-glJglso^Jo ze IBuI ep 'lgstzguE"Ip €Jso1zlq 31
-puou sI lueu rozsse;ord zsgtíígÁEgu3 u9I4 sa
,lupry pqq uau
uaddg {Bsc - sI s?zslátuJ9zs9sc
v9le7vo1 {eqqgl'Eaur 1eqe1 uápurru {os .lleleq
€ ]?|d9lpl 1l91e es9z8e,rq Á8oq '1911€ 8aru Bu9
aÁEa1 souoln{ ÁI9JI{ 3 {esc lsBIu€J snJotr^l ; ueq
-te?ezuo qqell9Jnlln{8a1 udgrng Do^}p sI u€g
-pezezs ,91 e 39u snp9lolü e za - yan?Isz u e1
-pezsDl J9q9I{ B {eul{p 'll-zopl9 Á3s Á8en .ruolel
-J€l € llázsolle elpze 1gqÁlaure 'í197m7 ÁEa ÁEoq
'loqs1 st z€ eC ,u3so{919[qq9{u| '1eppuo8 ÁEeu
uau '1eueEeluu llozglultu loJele{{glseJ Á3B^
l91a7Il9peu Á8el 19pel9s eJ1€I9uzs€q lz9q Jgsc
-uere3 e :w uJguepuolu lze '1azÁlat7dele ze a1
-ezÁleq 9)^{§J BH ,eleunl ezsduelle-eerd z 'ale[
Bul9pg Ze eulo^ ze - I8)I)I91}s€q selulzsz}^ 'sgpoJ
-opnpl{ ÁEa-Á8a eruezs 'el1o1uosc tefre4 'ueqs91
1ezsadre1 IBq9T,€ulo^ BJos-gqlulqsJásc s?lJes
Á8e,t eÁln>1 €qlurru
'ropnp uscrn3 Á39u - EqeÁu
e uezsg8e IeJ - ll€plo u9s"]IIeI/{ .ue,r sgpeÁ1
-9(u sIIBAo u€sBq ,s9zsle(uJgzsgs3
{€I8 ZJo| Y au
másikon a szifiliszt, harmadikon az e|efantiázist
es így tovább.
Összefoglalva: a mochika kerámiákból aá
tudjuk meg, hogy a mochika nép nagyon súlyos
betegségekben szenvedett. Orvosi, kuruzsló
vagy varázsló múködésükről semmit.
Végezetüi még egy idézet Dietschytől. Hagyo-
mányosan megállapítja, hogy a mochika kultú-
ra,,bámulatos magasságot" (erstaunliche Höhe)
ért el, tizenöt sorral lejjebb ezt irja:
,,A Chanchan-Moche birodalom a korai in-

ka-időszakban még mindig fölényben volt a
fennsík törzseive| szemben, és hatalomban is
túltett rajtuk. A kései Chimu-korszakból ren-
delkezünk bizonyos adatokkal az orvosokról
(Oquetlupuc), akiket Calancha ágostonrendi
atya szerint a gyógynövények ügyes haszná7ata
miatt nagyra becsültek és jól megfizettek, de
ha egy páciensük meghalt, halálra korbácsolták
őket. Majd az orvost a páciens holttestéhez kö-
tözték, de míg ezt előirásosan elföldelték, az
orvos testét kint hagyták a puszta földön a raga-
dozó madarak zsákmányául."
Nehéz megérteni, hogy ha valaki ezt abarbár

eljárást elhiszi - márpedig Dietschy elhiszi -.
miért tartja ugyanennek a népnek a kultúráját
bámulatosan magasnak? Még nehezebb megér-
teni, hogyan hiheti el valaki - és hogyan terjeszt-
81
88
'J9qJ€q IJIeu all\,uua ep
'sa8ellepze1 :9d?us9 19991 e 1utur '11eleqe1 ueÁ1o
ei9r4tp1 IsoAJo l>1e11ol, Iesn{ItueJe{ se8gsleqe1
ap 'se8uu u€sol€Inru9q 1IoA tueu uJ+lln{ e{Iqc
-otu V ,uol4dgzo1 e
1unfpe;eu 'tuezslt{ lzv
tle8
-gsJelserrr IsoAJo ze elle1lgtt 1lolleru 1e1911e3 ueÁlr
rjlu 'sI uagtue ualleÁEe BuIo^ {€1I9I31 IoH ,u€q
-939lI^ 19pue3o1 €{Iqcoru e K?ett ']1elaFzs ueq
-9 KBe rclgd €I{cu€IBJ ÁEe,r Áleue'1eEgsueleldg1
o1unug,rlúu e yze - ueq8e,rozs soÁugruopn1 ljeq
INKA CIYILIZ^CIÓ ES GYÓGYÍTÁS
A mochika kultúrát is - mint annyi mást

elnyelte az lnka civilizáció.
Hatalmas voltaz inka birodalom, területben,
lélekszámban, harci erejében és civilizáló telje-
sítményébenegyaránt hatalmas. Területe Co-
lumbiától Ecuadoron és Perun át Chile közepé-
ig húzódott, több ezer kilométer hosszúságban,
a tengerparton és az Andok vad hegyein, válto-
zó szélességben. Lélekszámát a fénykorban 12
millióra becsülik, a főváros - Cuzco - lakossá-
gát négyszázezerre.
Ekkora területnek az összefogását és egységes
irányítását csak erős hadsereg és fejlett cívllizá-
ció teszi lehetővé - különösen akkor, ha a lakos-
ság nagy része |eigázott törzsekből áll.Az inka
birodalom államnyelve a kecsua volt, ezt min-
denkinek meg kellett tanrrlni, a lakosság azon-
ban eredetileg több száz más nyelven vagy dia-
lektusban beszélt. Egy l6. századbeli krónikás
szerint Peruban hétszáznál több nyelv volt, eze-
ket a nyelvészet utóbb 77 nyelvcsaládra osztot-
ta. Ebből körülbelü| sejthető. mennyire hetero-
gén az az emberanyag, amelyből a homogén
birodalom összeállt.
89
06
-8eur u>lunu B uol uolloleqlelJ?{ s9 sll9luasz
,1u,r9[91unu
{nze{ 19{ e ueq9ulelJg SoJoZS
gzs 3 'In{I?u e8gslrEes {olBII9 so 1edg3 'la)í{gz
-o{zsa se8allepza1 1zapultu !tuzn iledt 'Iulolu
-reit4 1el9Áu9q 'tuleura l€{osoJu^ seÁ191utle1 sg
1ele1o1ed tsrug '1oqlaô{ spruleleq tualld9 1eln
rÁuralgurolr1 Jeze {os 'tuue1 eÁuua{gluJel I€s
-s9zgí39l1'Iass9zoluo'I?ss9l}sozs€J?l l1eIIo)í le1
-9pt,lÁ8eq uello{?luJoJ,IuJ9Ie 1Áugupe;s eu1o,t
{elpnl ruou llellaur ioÁuozsr,,r, tsgle[IIJJl zssoJ B se
1el!eq39 uollr)ze^pe)í € 1u9{s9lu '11ellzsa38eur sg
,{álsa lueu ezsso 31uu '1e1
}Io^ z9qáu p{unu V
-zo81op sr 1o33e zu Eatll s9 '{9lleDíozs eJp{untu
u€q{nJo>I oEed1l J€ru teie{atu:eÁ8 e l3rs9p1
-e^ I91s91_€Illel1el ruzoElop 1euquepunu 8t-tls
€ Iguo{guloscesc uBIüJoJ9f ,I9u{9{uI
Ze luIUJ
'tuzeuazs8aru_uesodele ueÁ1o tglunu p }I1}JJ\ls
Iuas uBqIIIeI1g ualleÁEe uqos ,€luntu s9lu uop
-utut se sezalt;dg z€ "sJletuJol e u8lop dgu V
,1l9p9{1}tu
1eE39ssoÁl9qEzs ue|lal
-Bq]B]zo1I9^ sa nro8zs In^}{puoJ pzada? e za
,Etezadq8 zsg8e snlgredde
-ueII9 z€ s9 1o)r)lesl^lzsl1 ? '1o39sded B 9qg9ô1
'l9tllttuÁ8e ze euq|e rolÁ1o vlngzst?I 1euÁlarue
,sr
1a8erespeq B - ]lltuopulw 1uFI - Iuauuq
'€Iu€]J31I3 llene{ filgpso opo{l€Jn ze s9 lg3
-€tuuo {€sJlueu 1eudgu ozo81op e eq ,d9u gzo3
-Iop € {Is9tu 'etcg-t>1o1zstre gleze^ o1nsolrodosc
1ruo1 eÁlguezs B{uI ze >1tí3a :llesoiul uJol€póJ
-tq e tu1o34 s9{ozs elÁ191zso t91 ueq98aÁue1
szervezése. Ayllu-nak nevezett,,vérségi kapcso-
latokon alapuló társadalmi sejtek" alkották a
birodalmat, minden aylluból kipréseltéka maxi-
mális munkateljesítményt. Írni nem tudtak, de
sajátságos csomózási rendszerük, a quipu alkal-
mas volt arra, hogy mindent pontosan számba
ve gyenek, az e|v égzett munkát és beszol gáltatást
e||enőrizzék, a raktárakban levő készleteket
rögzítsék. Magántulajdona senkinek sem volt.
Sem a föld, amelyet műveltek, sem a ház, amely-
ben laktak, nem volt az ővék; az á|Iam érdeké-
ben bármikor áttelepíthettek egész törzseket az
ország más területóre, és erre gyakran sor is
került, mert az újonnan leigázottakat azonnal
átköltöztették olyan vidékre, ahol már ,,meg-
szelídült" népek laktak, hogy ne tudjanak to-
vább_i ellenállást kifejteni és könnyebben olvad-
janak be a nagy egységbe. Kijelölt körzetét kü-
lön engedóly nélkül senki sem hagyhatta el, a
nagyszerű utakon csak azok közlekedhettek,
akiknek hivatalos dolguk volt. Így is sokan köz-
lekedtek: katonák, hírvivők, tisztviselők, ellen-
őrök, áruszállítók és áttelepülő munkások á1-
landóan áramlottak az országban. Törvényeik
szokatlanul szigorúak voltak, minden vétséget
megtoroltak, rendszerint halálbüntetéssel ; a be-
börtönzést nem ismerték, mindent radikálisan
oldottak meg.
Iskolája a népnek nem volt. Szükségleteikről
az á|lam gondoskodott: központi raktárakból
91
e6
.aJIa>I
{9lpze>l8eu €AlnsouodosJ ?q{nIIÁB loqs
-9pI^ qo^91 ?gzslo ze
4glJgzsl?zs sg 1911o1teqla
'(>1u1lon ueqlel9 39u eq)
]1€I3 esgleze^ {Ie{ou
-9J Iqq9Jo{ 19tÁ3uq3sur le{oso{€I ..}lollpzq€zs
-IoJ" B '{91tol}u9ÎlÁu 1uu9uop[eln1 e>lur ze 1a1
-elelnJe] tle13o31e zy ,7e19 allelÉes slaalazoÁ?
artÁuqqo1 sr89ru 4n39gleze^;crzs s9 1nÁue1o.3 rleq
-uI9ZS ,{€lu€ZSIe ?qsg^§{ Iues lIeIeJuaIIe Z€ §p
'{prlo^ 1ellazeulleÁ8eJ sá {€J]9q '1eseÁEn .1as
9Je {9uol3{ Y ,uozauJel€Sc 3 p?J?Iu €AlIJoIu
-oÁu euueleldglcreq srqq9le8e1 Á8e,r ue1loq
1e;
4tí3a ze ueqÁleure '11on esn11731 8rpuru {nJJ€I{
Á31'1ggaursr rues ueqglgurro3 qqsss8eltepzel8e1
perrÁ8e3o1 € '€Ioq 'preq 'Áuu8ozng .1IoA
{nJo^
-Á8ayzg1 1es3,rupqEeu Á8t.uuzg1,lí : s9psel9^
s9tu sculu Á8oq '191pnJ ,l1on I9Iúq IIEuuoz€
os9lelunq 39se,r9Á3 € lJolu '1e1locreq ueÁu
-9wa1 ue8r {9uole>I e se '4ulpp {4Joq9q ues
-ouo/1o3 11€I" es9ll9uuoJ soô JezgI?J IuoI"poJ
-Ig ,{nJos gLÁuuo1
V 1IoA IIIos {Bu{guole>l V
,
\euezze\unluv?{ SI ueq
-zo1 leuetu 1elle;eÁ3 11919{ BJ{nII9^ - ÁEoq
'{9l1e1 9^91eqel {€ln 9| V ,Iul€ll98lozs llella{ oq
le8estÁuueur ilIgIo sI lgq{aleôzs e .1eu>ln8eru
1tsclueu '1e1l9zs ÁEel 1eluo; ueopuell9 <llo^
ueu usddg 4nlelunru s9tu €q'{9u V .1n8sslnzs
1Io^ sI ursu erggÁ8s - 1taÁu9pe 'tglaz9l1nJ gle E1|
Jo1}II9 e8eru 39ssoz9{ Ip9IBsc uepultrÎ .sI 13{nz
-9q s s9 leplo.J gpuelenr;ur8eru u uaddgluopfup1
'|p,loíJlgzs JeFs e'1eleuo3 u' 1o8urugrle,r e nglde>1
a kényszermunkát, a kecsua nyelv elsajátítását,
az á|Iamva||ásban előírt istenek és totemek tisz-
teletét. ünnepek megtartását, áldozatok bemu-
tatását, mindenekfeleít az inka imádatát. Egy-
két nemzedék múltán már katonák és tisztvise-
lők kerültek ki a meghódoltak közül, a beolva-
dás teljessé vált - legalábbis látszólag.
Azépitkezéseknélés a bányákban folyó mun-
káról csak annyit tudunk, amennyi az ered-
ményből következtethető. Puszta kézze| őriási
erődítményeket emeltek, amelyeknek romjai ma
is állnak. A nyolc méter széles utakat az Andok
hegyein-völgyeinjóformán nyílegyenesen vezet-
ték, nem ismertek akadályt. A folyókat hidak-
kal szelték át, a hegyoldalakba lépcsósre építet-
tékazutaí; minthogy járművet nem használtak,
csak gyalogos közlekedésre kellett fölkészülni-
ük. Napi járóföldnyi távolságban pihenőháza-
kat építettek,ahol a hideg éjszakát fedél alatt
lehetett eltölteni, ezenkívül a hidak és utak mel-
|eít az ellenőrök házikői álltak, akik meggyő-
ződtek arról, hogy mindenki azí a jelvényt vise-
li, amely a lakóhelyének megfelel, és megbízása
vagy engedélye van azutazásra; a hírvivőknek,
akik a rájuk bízott quipuval rohanva tették meg
a kiszabott utat, megfelelő sűrűségben álltak
avá|tőházalk, alrol stafétabotként átadták a qui-
put a következő futárnak. Rendkívül gyorsan
tudták a futárszolgálatot teljesíteni (állítólag Li-
mából Cuzcóba három nap alatt jutottak el),
93
v6
gpBttIId€N,Jq u"Il9IJol 1J9Ze'€S9inu€ÎIÁuEáu
IpIo.J louualsl z3 {ouue 'etg de51 € }urru 'e)ul
zu se de51 e uelsl qq9.J8oT ,1Io^ llqualslgqo]
sn{IlzsnuluB s9 Sn{Ilzsltllolol {nS9IIBûI€IIV
,leÁuert
ze 191p9luu lu9{uelsl ryle'1939soqoul {oJop9l
-ZSI{uo{ € {glI9IueZS I8SSBInIIIP uelleu9 il9z0
'ueq{n(Ilezs B 3{9lJ9 11o,r 4eu8eÁuPgl}zslp 59 -91
-1d9 1unu 1esc 1zuÁuuJ€ z€'{9uerust ueu pugd
e, Á3oqlut61 ,I911o1IJoq 1allazaualÁupJ€ sI
lglezeÁuueu s9 19|9lp"d 19s '1I3l"J € {euluaJel
ÁEa-Á8o Á8oq '1e339s9q utÁ1o 11o ep'191l9uzseq
aJes9l}zsrp 191o1ud se 1oruoldrual € {BsJ lu(uurc
Zv 1u9\9J s9 191sltzo zy ,uqt93n3 € >Iel
{3ô{
-l91u9 tazeJ Á8el 191snze 1u9l3eÁuegrzsu?el 19u
-{elapd9 sgdruod uesele1?Î) ,ezsso 311o1J€l al
-oza>IJezs se eÁl4s 19[3s 3 1alalndg zu'zoqsgwi8a
l9113EsaIII 1u88ussoluod Á8uu 1alelo{ 3 '{€1
-Ieuzs€q rueu 1osJJ€quq zeqgsgtldq 1-az9q y
,19q39s1o,t9t tÁu;et
-9uIoII-\ z97s qq91 'elg1elzse u{ul zB 1osclournÁ3
sst.t3 1n9pl9d '{allll
st 1o8eruosc €I{9u )íoJ9lnJ V
,ruslle.;3eur
{Bsc )91pn1 {aJoglua{Bzs os€Îoal
-ndrnb uoln>1 Á8oq 'ellel ?^91eqa1 st 19s9lzo1 1e3
-eôzs sol€zol1gl ueÁ1o '1€ntotuos3 tlnloÁuoq e3
-ptu € 'uáquoga ndrnb e '11931ozs aJesglzo{ {áJ}q
se8eÁue1 1gqluoduezs Ieuole>I ep - ruezsÁ8e
{usJ:Jezspou € za ,]á)iele! {etpe 1atls13 Á8u,l
Iezzll IgIIos9IuoII9 l1olJII9IeJ ueq1o39s1o,t9r 91
-ele38au :sr le1931ozs-r;q qqusroÁE )nl9u 1Io^ ep
és egyéb szertartásaikban egyértelműen uralko-
dott a mágikus elem: áldozatbemutatás, szellem-
űzés, vatázslat, szellemidézés, jövőbe Iátás. Az
istenek jóindulatának megnyerése céljából ren-
geteg kultikus ünnepet tartottak, ezek részben
arra is szolgáltak, hogy az agyonhajszolt nép
némi pihenőhöz és szórakozáshoz jusson, de
ilyenkor is a papság gondos felügyelete alatt.
Az ünnepségeken rendszeresen mutattak be em-
beráldozatot is, habár nem oly tömegesen, mint
az aztékoknál és mayáknál szokásos volt. A
kannibalizmust nem ismerték. Harry Gerol sze-
rint a vezető arisztokráciának külön vallása
volt, kifinomult és mpnoteista hit, amit gondo-
san titkoltak a nép elől, mert a primitívebb val-
lás dogmatikájával sokkal jobban kézben tart-
hatták a dolgozókat. Azt is áIlitja, hogy az em-
berá|dozat ,,|átszat szerint" önkéntes volt, de
láthatólag ezt maga sem tartja hihetőnek, és
megjegyzi, hogy ,,sok legyőzőtt harcos vére is
öntözte az áldozati követ".
Azinkaművészetet és tudományt Gerol rend-
kívül magasra értékeli,közölt adatai azonban
ezt az itélretet csak nagyon mérsékelten igazol-
ják.
Irodalomról bajos beszélni olyan népnél,
amely nem ismeri az irást, mindazonáltal a nép-
költészetnek, epikának, sőt a drámának is lehet-
nek szájról s7ájratovábbadott termékei. A spa-
nyol-inka krónikák valóban tudnak udvari éne-
95
-oll€uo^ eJJe lltll€ 's9lualol u qqesel3lzs9d..
:
IoJ
-3D €F} va II97n 3S9IZo{ 8I€ÁV ep €Iuod .Ie^
-IasáIe,(8g8olu souzsPq lunlzollPI€l uBql€IoSJ
-de1 1e,t9r,,r;log '(1n.repr1 loqe^Bzsola ul zalqe^
-Áuo1 e8en €I ep oseIIcIeD za 1urue) al91e,r
-p31 PJ9rIn{ eiul Ze S? 9u?{eZS-€ {IJeIuV-Ieű
st e8eul Á1o1oz5 ,1rassgruÁ8e
1eulef1o3 erpug
.|ol1ozg 'efgtlp.ro3 ;eÁ3eru s9 pac uescde1 1eu
-ue lIuI€ 'pgzsaqlgd e zu so89slnue1 uoÁ3e51
,"l[nzse{ IgqSBq € €suq qop u Se '}9SEq u 3uo^
Ie^gze)í 19l€s € e{ul zV ,{eu9ulg eqlurru ')í3]
-1o,r 1oueÁ1o {eze se ']1ol eÁutlnr eêu
{oqop
ueÁlt ze s9 '1]o1€1l9ulsc ]oqop I9q9J9q )í.usoJ"
:]e{olnJ9 ze e1ul zB ellelunq ueÁ8oq 'tlezseqle
uluÁy ep €tuoi1. €IuBnD llezepl Jozs{os € 's9{
-Iu9DI 1tÁ3a zy ,)oqop '{gu{l{ '19l43u3 '193
-Josc :1ta.lezs8ueg ,{e}I9uaz s9 {€1locu91 'le1
-I3{3u9 uelledeuun '{91Ia^F{ 1quez v ,]I!}Jetu
aqs?poleJ '{9ipn1 urau ruzeÁ8elle3 uequoze 1a,,rnu
'sI u€qq9Jo{ llelellol 1nlgur9rp ueÁlrueÁ8n ap
'lleza{lele{ ugln Á8e.t ttgle s9119zs3eru 1oÁueds u
{8oq 'tueluopla ueÁ8n llr_lJo{Is ureu 1o-rÁlsure
,sI ,o1a
IgJ9uI9Jp Á3e 1ourgzseq 1EIIze1 Á3g
]Bupe ueqqgl e,rle8lele3 1eusgurÁ8s 1elaÁlerue
'I9DlesJo^soJgd s9
1911o1epdeu r,rtul€lJ€l ltu
-IeJozs Bqquôl ]€upnl igle 191pu e,tle.tezs Á8e,t
aÎo{eu9 lo)eze 'u€q€IuJoJ sasJ3^ IeJ 1eyo3
-Iop 19tu91 Is9II€^ Á8e,r rer391o1llu {DIB 'IoJ{áso{
zólag Alonso de Mesa konkisztádor küldött
Toledo alkirályának: >Az inkák az ellenséges
sinchi-cuna kapitányokat és kurakákat, vagy
akikről csak feltételezték,hogy fellázadhatnak,
megölették. Fejüket és karjukat, valamint a
csontokat eltávolitva és elhamvasztva, testüket
egészben hagyták, hastrkból pedig dobot csinál-
tak. s ezt maguk verték.< Nem tudni, hogy az
ilyen rendkívüli kegyetlenségek .valóban létez-
tek-e, vagy ez is a spanyolok által saját ke-
gyetlenségeik igazolására -- teriesztett annyi ki-
találás egyike,"
' Mire Szokoly meg|egyzi:
,.Egyáltalán rrem hihetetlen kegyetlenkedés,

lra az inkákjóíormán az európai népek őskori
műveltségi fokának megfelelő kultúráját és va-
lóban drákói törvényeit vesszük figyelernbe.
Dél-amerikai, és az ottani közvélemény rokon-
szenvét megnyerni akaró egyéb szerzők általá-
nosAn rossz szokása. hogy szépíteniigyekeznek
az inka kor történetét. Ezért feledkeznek meg
szívesen az inkák vérengző, hódításokra törek-
iő, más népek mellett saját népüket is kíméletle-
niil leigázó önkényuralmi rendszerének kegyet-
len módszereiről."
Nagyon figyelemreméltó meg|egyzés.

Festészetben és szobrászatban az inka művé-
86
-9u UBdnS3 'BposJ u?sclpuoÁ8€ Z€ Ze 'eJleseuep
-ultu ..algpJnJ €lul" zv isl8gtu u9IB} Á3BA ..,€r
-tlll9 uoiuqJ olqed 1ze Á8oqe 3aw l1vuallsasat
rc&?slnl o s,a
p&av?lgs n 'rc?pslt"loluoz§ o >1a{1
-atun '>1ap|'1t8utltltí&a sa n.lazsl,8a ugdnsc {3]Io^
ures8eru ep 'reÁlgtse1 roldazo1 B }ulru 'nesugz
-odurt ueÁ1o {p1lo^ ruau >191o1ed e 1eze a^z?u
arlnfasln;4,19q939ssoluzollE^ - o1eqlelle3 utelg1
s9ul 39p,l,€ {aul3zsa,l11tu9t;d9 ze llaÎe lB{
-os eÁu9rq p {euietuelegTdq ze {oulaze se '1€s
-ol€I9uzseq {31Io^ ureu >1oÁu9>1red'1odolzsg"
:st tleBaluaru JoJeD ,olzso!,l qqqlut ad91 1otu
-oJ lpl?J€luuueJ V ,{oqq9.raÁu3eru tues leÎru(ües
ap'ueÁ8n 1ugleuodtut >1eÁueurllporá §suIIElpI{
s9 19lo1ed ozg,íug1 y ,1vz9q lulw '{BI9 qg€l
-uI,I!]{19u s9z3pueJoq'39ssoÁ191e1'39ssouoqllo
,{ls9ur 3
1ultu'ueÁ1o 1tÁ3e'1eleindg (uelellelqe)
19195 s9 l9,tts '91e3lozs le3esnrezslgc epsnd Á8oq
'IJeulstle sI IoJeD I9J)Bz9q9{B1 y ,1euettgÁu
lose^á)í uoÁ8eu 1aÁuaulldg zE 6eze uequozv
lgqluoduezs Izsoll}Iu i11o>1oput rol1e '1zo1
-l€uol er9sup1o3eur I€{IuqJol {9lo1ed s9 {ouJol
-drua1 tle]rdglo.J latuluoleu9iuzs Á8eu 1oqlano>1
,1eÁugutl;poJá SnlZSnqoJ € Ze Ze EH,IoJeD
1oI?1}
elpuoul -- ..llo,\ alezs9l1dg - 1]9p9z9Jln]pzssl^
uasefle1 €s9lll€ruasz'e39sÁ3eu (urolepo"rrq elur
zu srÁ8en) nÁnsutiuunqu1 uaqlaÁlauru '1aule3
-9sÁua19,te1 E 1eu1oze a>ltÁ8E" ,ll3s91o{I€ lzsg^
-1ul 1ed9u 11oz93rc1{11I€1I9 zv8all IlIIazo{ tues
1nl9nu9.re1 '1es9luelel IIuIues }lo1o{I€ ruau ]ezs
hány durva kő, amelyekre fölülről két lyukon
át viz csorog,
A templomok belsejét ellenben gazdag orna-
mentika díszítette. A íalakat arany és ezüst Ie-
rnezekkel borították, és ugyancsak aranyból
meg ezüstből emberi és állati alakokat is formál-
tak. Ötvösművészettik fe_jlett volt. de hogy való-
jában mennyire, azí nem lehet megitélni, mint-
hogy egyetlen jelentős múalkotásuk sem maradt
fenn. Ebben főként a spanyolok a ludasok, akik
ósakaz arany nyers értékétméltányolták, beol-
vasztva szállították haza az összerabolt kincse-
ket; amit a későbbi ásatás feltárt, és egy limai
kereskedő 1975-ben Budapesten is kiállított, az
kultiirtörténetileg érdekes, de művészileg eléggé
kezdetleges, és arra vall, hogy a perui arany_
művesség az inkák idején irrkább visszafelé fej-
lődótt, mint előre, Aranyuk sok volt, de semrni
sem bizonyítja, hogy az arany-orgia művészi iz-
léssel is párosult.
Tudományuknak inkább csak külsőségeiról
tudunk, tartalmáról keveset:
,,Az Inca Roca által megszabott hagyomá-

nyoknak megfelelően: nem kell ttz alantas népet
tanítani, nem kell hogy o|,at tudjon, ami csak
a nag), személy,iségeket illeti.
Ennek az elvnek megfelelően a tudás az ural-
kodó osztály kiváltsága maradt, és csak a legfel-
sőbb rétegek fiai iuthattak be az iskolába.
00I
-JooJEq'{atl91|9q'1elleleueyli,la{e{9puáôu 8
{911e1 3J9q9rd Árrgue1 }ugluoduu ,l9 u3{oÊ
,le)n{I31-1o{nlser
]9l
-1azpe,1e4n3essaÁ3n IJJEtl {9}1a}zsalie; uegpue1
,at
1y ulle13o3 esgl}zselloJ lqlzg {o]?pueôu 3
lgzsa-r qqoÁ8eu 9pr Is€Fu€l e u?ze uaddE
,srta8gslzst1 I{ous3uBJ
,-ed s9lela3 8e.raspeq €{uI z€ sg srasg11o1ag >1bs
-9119 lsgpEzeílzo1 st8eu {nluFzsg) iielle1 IeJ
ugruro;Á3a {€ul€g Á191zso gpo{l€Jn z€ s9 'iullns
-o"rgd 1e33qsÁuo)9^31 luuolt>I 8tpunr {os9II9 1I€1
-€^tqzo>I u I9u{€{uI Z2 uaw,{eunsezs9J SI ueq
-sgzdglq leuol€{ qqeÁugula18ol € {e{9pueôu
q|1 ze'uesotueznqlgd plleÁErglu€l í}el?tula z3
e^pzo{ 1o191euelpd osle 1oÁu9rulnu4 € acl
,19leu9tJo1 (uol?poJlg P
{91lnu
-el8eur se '1elzsrazs la{eloJelusl tzlerp1o.; 'tlezs
-e8ellr sc' le{Iletuolalu' 1e4leE9 gez Áugtlls o4 oz
.99u9IR{ e {elpo)JaulsÉeru'1911oroltÁE 1z>1o1
-ppuleJ sglv3zeBlzg{ p uaqgpualzsa 1rpaÁ8au y
,lgÁugtuopnl 3{I1zsl1€1s € s?
1gJozspueJ 91a}z3{9l
-rua ndtnb e '1uluuo3 ]}ozgluosc e 4911nuu]3au
ueq^g {IpeIuJ€q V ,1e>I9 {911B1{o ?JI€S91JBI
-Jezs 39 BJI?lunIJ?lZsItu S9IIB^ ueq^9 ilposglu
,{€lzo{I€l8oJ "
V le^9sg1}19[esle sodule .tlaÁu nu
-IS-PunJ solB}€Îq {algpueôu ueq^g gslg
,]Io^ " "
Á39u ueqglell9 9pl Is9lnu€] V
â
.,zoqgtopd IÁI9JI{ s Iozoi 'l19p9{lut u€qo)zn)
u1o1sr ueÁp qq9le191a3sl V ,sl 1eÁu9urz9lut
Éatte! I€ttugpe)e Ieuol€) se rcIo{sI9.J {B1IoA
tak. éspedig rrem mindig jelképes, hanem sok-
szor valódi fegyverekkel. Időszakonként edzett-
ségük bizonyitására versenyeket rendeztek, Aki
a testgyakorlatokban megállta a helyét, azí ke-
mény erkölcsi próbának vetették alá. Garcilaso
elmondja, hogy sokszor megkírrozták, az időjá-
rás viszontagságainak tették ki őket, vagy veszé-
lyes küldetést kaptak.
Nem volt irgalom a hlbázők, a gyengék és
a kudarcot vallók számára. Az inka főnökök
között nem lehet helye a gyáváknak és tehetetle-
neknek. A négyéves tanulás után a növendékek-
rrek nyilvános befejező vizsgát kellett tenniök.
A vizsga újholdtól holdtöltéig tartott, és nem-
csak nehéz, de veszólyes is volt. A sikeres vizsga
letétele után az ifiak megkapták a huarát, az
ovet. Ez jelezte, hogy most már az űú .íérfi
cím illeti meg őket,
A királyi hercegek együtt tanultak a főnemes-
ség fiaival, akiknek a Nap Fiaihoz hasonló, elő-
kelő vér csörgedezett ereikben.
A trónörököst még a vallás misztériumaira,
az ideológiai jelképek jelentésére, az ínkák tit-
kos történetére, valamint a kormányzás nehéz
ieladataira is megtanították. Mire elődjének
légnapja bekövetkezeít, már gondosan felké-
<zült a trónra lépésre."
Nagyon tanulságos szöveg. Sok minden kide-

rü1 belőle, amihez nem kell kommentár, de érde-
l0l
a0I
zp ollelllezol tues 8eru 1nr9tduu 'uo{elale^}tu
Jule nrazsÁ8a o1ndele ueJozspueJtuezs sez1 v
,nl
{olperJel Iueu {I3leJeLusI IE{tl€tueleur 's9q
-Iq {ns9l|tu9zs rlezsg8elltsc t,(uuaurelu^'1€]Io^
1ase3ellepze{ lleleJ§tusl tluzsg8ultsc Á8oq'Ig1
-IoJeD 1nlpn18eur ll€quozu llns9r\tr,l9z|ery191
Suzsro zu s9 (]1o,1 Á8rgluul 1]ou3]uu3J ieuso1
, -9J9ü9J1 € ..{nleuglJolso)tlll" Á8oq'gzulelelue
-nJoluozs ueÁlltu) ]elnlqou9lJgl I9 s? Ipc/Ip^ 19l
-:ausr Á8oq '1tÁuue ugdnsc 'Ie InJg tues llrutuos
puálu€l e za
1gq>lnÁu9lllopru tuaddgle1lon
,IuIaZ
d9{Ie 1s9tü sI soluq l1ellau s9z€Io{sl ueÁlr aq
,91l?ur aJlelo]zsll
1utru '91e3uoz
-Joql9q qq9ry} sI zp 'Iunpnt 19reurellat 191ut
r:dllenqe}y Á8en.rersun11 lIIuB se 'iello^ iolu|l7
iue,ltrq 3tÁ3e 1o1Á3o 'e.rgle Áugru.rolqgq Iuôzs
lts(ü - e llollll9 of]ezld 13{I{e '{9r{ul ze TOZY
ta ettotltules 1e33sslleluJel9J Á8tu 1sglelnru
-dg{ s? 1sgluÁudle1 IJ€^pn 1oÁuuds u ,.11ozg.3
-sztn uuÁunsc 391e 1gquulsclo)Jo lulJozs 1ul€lu
-1e3o3 rur u ep '{€u9{ul 193eu elloll€^ ugizsnq
,]rzpruJr;zs azsa; Á3e {o]ppp 1I9z9{ B Ir)lIiE
,e3an e1 ep
os€llcJ€c ,uosclo{Je u9le1l9Á3e s9
.,uelal?13q9Jd rsc1o1re" 1-91-lor ze 1311áu9 1ltu
,lupnl €ulo^ of ,Io^9S9ZáÎ?
{euleluoJo p|? zB
iuos 'IelutueleÁug1 ures l1nsored rueu 1ntazÁleq
l]azeleloÎ),luusoluu3^}>I IluBI€^ eflelnru rues
t9te19 Álgpso 9po{IBJn z€ saleleu sn{Il€Dlol
-zslJu s9 ..rep9ds" u. za íBol1 'tuzaÁ8eíBaw saru
aztékokét, a napoknak nevük sem volt. az el-
múlt éveket sehogl,an sem tartották számon.
a lrónapokat egyik újholdtól a másikig számi-
tották; ,.a tudományok más ágában is csupán
ilyen gyér empirikus ismeretekkel rendelkeztek"
- kivéve a botanikát: sok növényt jól ismertek,
gyógyító vagy káros hatásukkal együtt. és igen
modern növénytani osztályozást használtak:
kettős néwel nevezték meg a növényeket. akár-
csak Linné, egyik a növény faját, másik a nemét
jelöli, (Ha ez ígaz, csakugyan nreglepő.)
Orvostudományukról alább részletesen be-
számolok; előbb még egy általános megjegyzést
az inka civilizációról, Gerol nem á11 egyedül
azzaI a véleményével.hogy az inka civi7izáciő
minden izében a nép jólétét szolgalja. Azt hi-
szem, ha az ínkák népót meg lehetne kérdezni,
aligha osztaná ezt a vélernényt,Jólétről beszélni
ebben a kényszermunka-társadalomban, olyan
táték a szavakkal, anrelyet az utókor lelkiisme-
ret-furdalása érthetővé tesz. de jogossá nem. Az
.,gész inka országegy óriási koncentrációs tábor
r olt, amelyben még a keretlegényeknek is keser-
\esen ment a soruk.

Hogy ez valóban így van, a történelem bizo-
:yítja.
A kultúrtörténészek egyértelműen rejtélynek
nondják azt, hogyan tudta Pizarro néhány ló-
al és kovapuskás martalócaival egy csapásra
:lfoglalni Dél-Amerika legerősebb hadsereggel
103
t0I
,]a{IeleJOIuSl IsoAJo
{ns
-iE[ lsotu sa 'ruzo)íI9ules uoÁ8uu salu3pJ9 lüau
:-.l1o.3 Álauu 'IoJolcBZlItÎJ P)ut ze 1tÁuuE
:uniur .tg.t
e8eslorutsz {9lJsolBIuJ€Á8 e 11eÁleq
irslouresz u1lur ze ÁEoq '19ttaq}|as uau :{€lp9l
t-!sJ §I tuou upq)íns9zo{€J9^ € ueqqa ,191u 39s
-lálozs sopezpzsô qqgl € l€ulnp"g€zsla3 Á8oq
:l9ll?ueJ 1a,1,939slfes 1o1oÁueds e ddg uraueq
-lslla
1o1oÁu3ds € ruau ap 'ryr8o3 1re,tÁ3e3 1eu
-Joza {eszJo1 11oz9Brc1 p Joles?ueleffiau orrez
-:6 ,lgfera 9s39,r epoÁlodtzst1 Álaure '1rezspue,t
l1ut zse8s ze et1o19Á3 Á8oqu 1urur 'ellogÁ8 s9
:1il1 11a8alls,r luou€q '19 plp9lul uau adgu i(le1
-i9l€qu}{ 9u€1 8l{od€u wouuq 'uenrazsÁ8e Á3n
4psJlucu 3p) T)í B1loul 1sour dd9 l9uoloJ tÁuuaru
-ll3^ s3 ]JJe^lsa} zpzs {os ltspgla z3 JuIIu 'llo^
:lr}9}>llp nze)ísoJ9^ uuÁ1o uedd9 edllenqely ,19q
-log91 sgl39Jluaouol B Iulnptqezs 1epule 8eru
tuolepoJlq 9Il9 l9qszJ91 l1ouroÁula zgzs
.ad9u ,u?z€ rueu€q '- €ulo^
\os u uolu 19tluq1o19d
::aÁuuo>1 uuÁ8n 1zg - }€ÁueJ? z3 {9ldolle I€col
-I]uprrr 9 ze !]elu,lJezu laeu 8tpeds9 'luol€poJlq
llul }Io^ rueu J9lu 'Elpe1q oJIIII eC ,>1euÁl9rt1
ioÁueds B - )eu9)ul íryzeelpe1g u9lz€'lo89zsJo
Z1] €}lo]ZSoJI{ s? '1engs9z39nr1 B{uI Z8 ls9{ol
_._)lu9P e elpe8aru )"SJ o 'eI €lloqluoJ oJJ€ZId
!"tl3u 1€rulppoJiq e{ul zV ,Álgilal nutuas 'eposc
iluutas uegqJ sJulu írpa4 ,1gtuullg ozo{IopueJ
,.Gyógyító tudományuk nagyrészt a növé-
nyek ismeretén alapult. Az amalía orvo§ok tö-
kéletesen ismerték mindegyik növény gyógyító
hatását. Evszázados tudomány volt ez. nemze-
dékről nemzedékre sz(últ^ egészen napjainkig,
Az andokbeli tudósok utódai még ma is bejár-
ják Közép_ és Dél-Amerika tájait és környékeit,
szárított vagy porrá tört füveket, magokat, kér-
geket és gyökereket tartalmazó gyógyszercso-
magjaikkal, Saját diagnosztizálásuk szerint va-
. lamilyen yu"vo-í ajánlanak - főzet, kenőcs vagy
hamu alakjában -, ez sok mindennek egyetlen
győgyirja."
Át|unk itt meg egy pillanatra. Gerol nem

orvos, tehát könnyedén elhiszi, hogy az amauta
orvosok ,,tökéletesen ismerték" a gyógynövé-
nyek hatását, mi azonban nem lehetünk ennyire
hiszékenyek. Bizonyítékvan-e? A múltra nézve
természetesen nincs, ami pedig a jelen curande-
róinak gyógymódját illeti, erről szemtanúk egy-
behangzó híradásai alapján elmondhatom: kö-
zönséges kuruzslók, vásári sarlatánok, akik
valóban gyógyítanak,,saját diagnosztizálásuk
szerint", füveikkel, kenőcseikkel, főzeteikkel, és
még az is lehet, hogy akad köztük rátermett
kuruzsló, aki alkalmilag eltalálja a bajt is,
gyógyszerét is, ám egészében tevékenységük
ugyanolyan távol esik az orvostudománytól,
mint minden kuruzslás. Nincs okunk azt hinni,
l05
90l
,€J9s9rlÁ39Á3 >1eqes 8tpad el9tuuÁ8 t4
tllllul u 'sBluI€)IB llo^ alsolaze{uozs 19peÁ1o3
}l[zse{ 1grqÁugnouuí1\ rllll,a!l)w V,{glzeurlu)ít€
EJ9s9tllzsll 1olerglrro ze Etpad lg;od 1anelÁugq
-op l]o]}J9zs s'{e]leuu3ll9ueJ le{oqos le^9^peu
,9Ie 1elos9tuo191 rod e
1a,lelÁugqop V 1r9z9pl
zaueÁ8n 8rpod ueq8gstÁuueur qqoÁ8eu'l1sdarezs
1ua1o1elÁu9q '"^}zsleJ 'rod lreÁu 19q9Beu (euu
-qnloo eruepeldr4) vJ mpry V ,uaqiálesa Iselnzs
qqezaqeu 'l9s9l€q gl9zllo{Jl?u utdorle ze 9q
-q9ô1 {3ileIusl 'st 1ele1o tlesg.td loqsnutclJpu^ B
,l9lde1 €
]pl|puzsu11 {9ll3z3)í 1eÁuugupere ol
391e 1eÁuu9ru}lzs9 1 ueÁu 1oqg-reloÁ3 lilnq)urul)
-LlIqJv ,lululq3 r; 'rgl;delpscz9l uerusl zR I1.1.91
-uo.t 19q93;91 p,J D)nL|Junq nunb V ,{9llguzseq
ualle >1oÁle1o3 DlezoJ p9u DJt)llltlu V ,l?^peu p,J
ianjjtlw e 8rped ur1ofuq IIüou € 'er9s9l1Á3oÁ3
{oqes {€lz€tüIB{l? lo{üÉszpq-pu9nleledt 1os
-oAJo ZV ,)eseleJelusl SI IelaIZSáJ {nS?IeZo)"
,i€I?Iu u Iuos '{ePe{IápueJ luáu {o[SZnJ
-n1 ruepleq € ulos leÎue 'se8gslnzs (lulelzsed
-e1 sutdgre1 s9 1eJalilsl teÉo1o>1erureJ 19qo1) S9I
-o8upe s9 sgllzs9>Ilo !}Jezs{pzs '(1elatrrst lu€ug{
'Iuplle1g'tett ugleuu tgqat) srz9u8plp !}Jazs>Iezs
zoq1v1a|yuzseq }Jezs{€zs 1au{ozá'rezsÁ8oÁ8
eu Álarrre 'ruuÁ1o 1zo>1 4aÁug.,rouÁ8oÁ8 sI 1unl
;9Iu] - 1ntlgl8aur qq€Is lurru €tI uelu'se8eÁue1
uoÁ8eu ze sa ,..{ns!zgu3erp 19lps" 1Io^ qquioz
-odele3eru :ngíaza Io^^9 Jaze Á3e,r zezs1o Á8oq
Ismertek ní:hány kábítószert, igy a belladon-
na-kivonatot és a kokalevél nedvét és porát,
ezt az operálandó betegeknél és az áldozatra
szántaknál is érzéstelenítésrehasználták.
A sebészi gyakorlat elég kezdetleges anató-
miai ismereteken alapult. Habár megkülönböz-
tettek néhány szervet, a szívet, a vesét, az agyye-
lőt, a ntája1 de ugyanezeknek a funkciójáról
világos fogalmaik egyáltalán nem voltak.
Megkülönbözíeíték a tüdő okozta |ázt és a
_váltőlázat. Ismerték sok betegség tüneteit. töb-
bek között a fertőző betegségekét is. Azonban
sem az ellenük való védekezésnek. sem a gyógy-
kezelésnek eszközeit nem ismerték. Az életfunk-
cióklól saját elképzeléseikvoltak, az emberi
szervezet központjának a szívet tekintették, az
életerőt pedig a vér képviselte,
Sajátos kezelést alkalmaztak a magasabb osz-
tályok gyermekeinél a koponya deformálására.
Ez az eljárás abból állott, hogy négyszögletes
deszkát kötöttek a csecsemő fejére, egyet a ko-
szorú-, másikat a nyílvarrat főIé. Ezzel a mód-
szerrel alakították át laposra és hosszitott ala-
kúra koponyájukat,
Kezeléseikbe n az inka orvosok együttesen al-
kalmazták a gyógynövényekből nyert orvossá-
gok fózeteit vagy porát, a masszirozást. a
gyógynövények zsírjából, gyantáiából és kivo-
natából készült kenőcsöket és a fájdalomcsilla-
pító gyógyszereket. A gyógyszerek alkalmazásá-
10,7
80I
oZolJaJ ozolro }o8Bs)P^ 3 '(Jq]-luosr) Jc/{-llod
e 'BJdeI e '(uutrued e3n;ra,t) leqrgq so{oscJlq
-tq u '(stsetueuJqsl3l) ,lt? oloscuoJ loJJu z€ uo^
a8esEeleq rroleÁ8 8ezs.to zu, ,íBoq 'ueldnle ..er91
-.iu9ru1o" {BItul2J3I € s? {elalel rer8o1oludoaled
c 3eru l[zo) ,{31pn] rueu u€quoz€ ruul;Á39Á3
,)ú]loSZnJn{ s9
{u1IoSZ9J?^ le{oso^Jo 59 11]1
-osoplll p.1'Lll zE )91Îq Á3t - 191neure ze Á8oq 'e1
-91eq gtuqt;de1198eru sl l{tltgu lualelJá{ezs qqes
-!]u9ll]l'(..1gileust tueu ]I§zoizse s9lsze>lÁ8oÁ8
u tues 'seze>lep9^ B ruas" srguelle 4erazsÁ39Á3
t]u|;!{ Á8oq 'ltÁuuu uuleJiuol 1orla89s8alag
-Ieq € 'puotu tuos ltrutuos IoJinlezselnzs 'I9J)n1
-ezsaqes) sl solzo{ g?zoul ueq1o39ssou9le1l9 s9
so3uzeq ertÁuueu.tgg ,l[o^ qqá^Jllurt-rd st 1auue
39tu s9l1Á39Á3 eÁeru € se {9lztl ze Á8oq'luelaf
lrÁuuu u9reÁ8eur tru€'I9uepJ+l1n>1 relrrarue-dqz
-9{ p 1II9 uol€uoûlzs qqese8eru €selsolJo BJ
-llln{ Ipu€ ze Áíoq'8au e11o11de119 ueidep 1eu
-Io1€p3 ze {eu)íoza ,1oqg,tÁuo1 1ore9 1elezele;
tltulc,( uot u opn l s o 1,1 o z y u]olloz o\ uaqgzs e8E
,,,)í9]l9llzs?r{ ]9ll?uoÎi (tder3 uualsturg)
ncsonqol,n ze 'Áu9,1,ou Dlgpl^ uoz8luy Á3e e"rgsgl
-u3){os3 1aug8gsÁualez;e se8ept 4asuarcgd y
,{eld9l oqsopo{],lu sI
{9)Je sn)íIl
-zstru 1}oÎI{ 1n3as1l3as e Á8oq 'uaq8elaq 3 )?11al
-Io{ 19lz1,1l[ zE yzp,
1osglJa7lszs ozoquoln1 t Á§;
,]ala8ososln1
llozeruIE{Ie 1elie 1ozscÁ8oÁ33epl
Á3eu t 9tle,,r aqÁua8r 1aulesalaza1 e s9 I9u
szemba_i, a valószínűleg tuberkulotikus eredetű
izületi gyulladás, a csontlágyulás. az orr, qak
es végtagok csonkolódása - ezt okozhattrr uta.
lepra vagy bűntető amputáció. Ezek közül egye-
dül a lepráról említi, hogy kezelni próbálták
egy gyökérrel,
Inka-ország lakosainak egészséges életmódját
hangoztatja, és alátámirsztja azzaI, hogy vegeta-
riánusok voltak, valyis lritst sohasem ettek.
Nem bizonyos azon6an. hogy a fehérje-szegény
étrend csakugyan egészséges. Ami biztosan nem
egészséges: a szeszes ital mértéktelenfogyasztá-
sa, erről pedig a legnagyobb szigorral sem tüd-
ták az elkeseredett népet leszoktatni, Ugyanígy
a, kokaJevél rágásáról sem, sőt ezt talán támo-
gatták is, hiszen ellensúlyozza a fáradtságot. lb-
kozztt tt munkaerő kihasználását - és ennél sem-
mi sem volt fontosabb az inkáknak. később
is a gyarmatositók szívesen vették, ha munkása-
ik mesterségesen növelték termelékenységüket.
Külön beszél Gerol a varázslókról, akiknek
csak mellékes funkciójuk a gyógyitás, 1ö lélada-
tuk a jövőbe látás. A papok és remeték közt sok-
fajtajós volt. jövendöltek az áldozati állat belső
részeiből, kukoricaszemekből, tűzbőL felhőből.
csillagokbó1, koka-levelekbő1, voltak köztük
látnokok. akik beszélfii tudtak a démonokkal.
mások kábitószerekkel elbóclitották magukat.
és látomásaikból jósoltak.
l09
0Il
-ugl upttr€ÁIoJ deu u Á3oqe 'p \qzzn Á3l tle|Bq
elezs[e ze K8oq'eq9Á1o3 B {31qop 1€Ioqgs€q
-€J 93? 8tped elezsfg ,l|eq uepurru 4ells8;ery1
su,la '>17zzalaf Á8oq '{91J4zs eqpl9J € 13{I9szp
-u9I s9 'I9gsoJ9^ € I§ {pllnpul 1919u;q pleyg
,l{
u9l ueqse8lentrtuoro deu 119ÁEezsso uo{gcln
ze 11EIEIuu'91a3 !9É99.3 Á39u 3 }lnpulJe B^z9J
ryreszpuq uBe1 Á39u p9luso e1.vL ze uglnz1
i |Bq sg 89sEeleq eJ9Juap
-uttu'1sleltl {elzgl{ 1oqnÁnsutluenqu1 zs93e
S?,I9q9soJ9^ oJZnJ lu9{eFlgpln{ uelsl IluI -
;llolgzs Á3J sg'1usru er
-r91 eledÁeceng u p[ttu '11opuour 1sg8.roÁug1 lt1
'ueqgfndu1 \eu9l9^ ueurenqÁusce5 lueleíBaru
eíBu} 1}szerazs{?I3J u€s1tp s? 119z9il9 ogzs}p
1tÁ3e 1eugtp€Iusc p{ul ze ualeE8er ozeileôx
, , ,1el9tndu1
1uuglepryz 1eznzsduu e 8eur uro1
-due1 e s9 elgrolud E1uI zE etlel lzouBÁ8n dedo.3
qqp.J8ol e 'ntu1 JuIIIA V ,3q e}IoszJop 1ar:9Áua1
uglulzs ry|el|e ez7,íI E - áJgsaznla escueJazsl€q
e - a|e3 pgl€sc uepull^ ,\egezzo^91le l9zo{o
1s39s3elsq B lgJ{nlsol se '1euellnpsrl8sru Á8oq
,1eln8eru
{9llgszJopag'1alporn58aru u9lnltu
'1a,ueÁue>1 v pzza
,!-n)uls p : {ellel}zsg1 leraÁu
-3] luez§ Ia^9J9^ {o1"II9 ll€zopl12 zu ara§]seole
dauun zy ,p}J IoJ 1ollnzs9{ Ia11|9q soduu qqo1
,lJo^ esqzl]Ie 39s6alaq 3 se €s9zBuII€lIo s9l€JB
zu uflac e 1audauun z€ {euue 1ulJozs lr.tllg"
:
lu]}ouB1
le8asd3uun Á8eu ueqglegualdezs uepull4i
^á
dzsákkal már megtették. Végül sok lámát á|doz-
tak Intinek, és húsukat - nagy mennyiségű chi-
cha (szeszes ital) kíséretében- szétosztották a
nép között. Az ünnep újhold végéigtartott. sok
népünnepéllyel egybekötve." (Acosta, Garcila-
so, Velasco.)
A babonás szertartáson kívül megtudtuk itt

a három krónikástól, hogy az inkák népe nem
rs volt mindig vegetariánus, és hogv a hatóság
mégsem küzdött elszántan az alkoholizmus el-
len, sőt; úgy látszik, szerették, ha a nép leissza
magát az ünnepeken. Garcilaso de la Vega sze-
rint nem is a chicha fogyasztását tiltották az
inkák, hanem a pörkölt kukoricából készített
koncentráltabb alkohol élvezését,ettől ugyanis
csítnyán és gyorsan berúgnak, A pörkölt kuko-
ricát sok egyébre is használják, többek közt or-
vosságot készítenekbelőle, valamint a rizsszerű
quinuából, de hogy milyen betegség ellen. Gar-
cilaso nem árulja el.
A szeptemberi betegségűző ünnepséget Garci-
laso részletesen elmeséli, érdemes egy adattal
kiegészíteniGerol közlését, A szent kenyeret
nem állatok vérével.hanem embervérrel készí-
tették (a kemencét nem ismerték, a kenyeret
forrósított lapos kövek közt lepénnyé formál-
ták), éspedig ötévesnél idősebb" de húszévesnél
fiatalabb gyermek vérével...A vért azonban nem
gyilkosság útján, hanem érvágással vették, éspe-
t1l
7,Il
oS€IIJJ€D Jo{I(lI€ 'u3q9pl Z€ ueqqauBÁ8í-l
,Zoqsr,tq
11o}n[ u9{lIJ >IBsc 'snu9lJela8o^
1IoA tuou u9I€1I9ÁEo 9qq9ôl '11on seuoqeq 1na
_plpueJ dqu e Á8oq 'I9q}9{]u9J{
lRJapl] ll1]ÁIoq
qqg} Z" ep 'I9z9{ lese^3{ osBIrrJ?D lolPp€,lS
-9zo{l€uo^ Iso^Jo ,eJl9J plloullu Áuzur.ro1 1oÁu
-uds e 1ze'}pereu ueq}elg sr8gru r>lu sq 'ls9urÁ8e
{9}Io{[ÁEeI J€ Jos - Ioq{I€s9IqBJ as '1gqlnEgssa
-Isgq ás llal IIIos {nuZSEq lulrues 3p'l91l9l I9qI9c
ueÁltglrele :)IoJop9lzsD{uo>I p 1seruÁEe erros
Ia l911o1}1zsnd 1uglttu 'u[rla1 ueÁ8oqP 'salellq
oJlesouápultu zy ,nnzsÁu9ull9 s? solallq ozsgJ
i3eu 1eurclepu ap '(ur9sgl1zeBnlÁlag 1eulosgp
-a^?l Ioluozs 1elezefe3 ÁEe st 11ocsa:4 !1n1o"r 11oz
-o1lepÁu Inuellgze^pol 1}o-11l paru ogr 1elpn8
-BJEq {pIB '1o1oÁueds e 1escruau) 191uo,r eqEes
-l91 i9s9}rll9 qq91 qqgln {gJ,leu9lJgJ ,SI l"1I!IlI
p, IlezIIIou
Igq{glouJ9zsaq rutzsÁlaq'l€{os9{ozs
ülaqqeôl 39ur Etapt í3a ze e}Jetusl sg 'uf4uti
1lo^ leu)ígpl seJe^ :allollol u€qrued t939sn§t ap
,llepa{{eêu
uáqlIq Áugpsere1 s9 '19l{el }lalelnzs
-J9ln s9l]pgq ,{álF{ouaurEeui
1oÁueds V 19q9s
-p1Jgzs9tu 91JIp9I3s3 edllenquly 4tle'1eulase,t
:.1l uozu e4Á3e - ouEecreq €{uI qq9la{91a E9u
ll,iue '(11o>19Jo Luas lltuwas p,r;1 ua89s9la191a
z" l9qe1 'l1gi1rzsoslá ueu srÁ3u,l) t1o,r 931eprq
,tl.(ueds
9Io{9Io elde eEen €I ap oSBII3J"D
,sI u?loso
_ 1gfluursc utÁEoq 'uJ1?119I st rue?e141
rl8gs8ateq l9lz?luIB{I8 1se89nr9 Ze lzif, Jgezsso
I_Dplgtuezs 19{ e lloleJ JJo ze 1oqe 'ueuuo 8tp
krónikái megjelentek (1605 és 1617 közt), ke-
szült egy másik krónika is, amely több orvosr
anyagot tartalmaz, de kéziratban hányódott
egészen l936-ig, amikor a koppenhágai királyi
könyvtárból előkerült és a párizsi egyetem etno-
lógiai intézete kiadta fakszimile formájában.
Szerzője ugyancsak félvér- és természetesen ke-
resztény -. ha nem is olyan előkelő ősök leszár-
mazot(la, mint Garcilaso, neve: Don Phelipe
Guaman Ponru de A.veild. Krónikája l613-ban
készült, nyelve elrontott spanyol és kecsua keve-
rék. Főleg a gyarmatosítás korai időszakának
történetével foglalkozik, de sok korábbi utalást
is tartalmaz, Orvosi anyagát a hiszékeny bázeli
gtnográfus, Hans Dietschy dolgozta fel
l938-ban; tudjuk már róla, hogy lelkesedését
nem kell kotnolyan venni, de adatai jól felhasz-
nálhatók. cikkének forrása nemcsak poma de
Ayalá krónikája, de ez benne az új; sok megál-
lapítása egyezik Geroléval, ezekre nem térek ki.
csak a többletről számolok be.
A betegséget ellenséges varázslat, megsértett
démon vagy elhanyagolt halott ártalmas hatásá-
nak tulajdonították, esetleg valamilyen tudato-
san vagy öntudatlanul elkövetett bűn büntetésé-
nek. Legfóbb védekezésük ezért az ima, a győ-
gyitő varázslat, az áIdozat bemutatása, a böjt
és a gyónás.Az uralkodó betegségét vagy éppen
halálát az egész nép katasztrófának tartotta.
egyetemlegesen imádkozott a gyógyulásáért. és
1l3
vII
so^9:u_IIlIJ€q.
,{91pze) u€qJo)í
]"r.l: 1-* y
{?l13lunq I€It9l€q u€p|Pq
1339s3ázs§J V,l€hzs€Á8oJ lo11ezáÎ9 uII91n'{9l
-IeJJoJ 8tdeu 1eq '1tlzselra 8tdeu cloÁu '{Idg{
eqz}^ l1oll9 'l9clJo{nl e 19l39rezsso 1oÁuozs
-zsB : Btu 1ultu t{g1lellzse1 Á3n sI Jo{{€ 19t{clqc
V ,lZ9{ Álgzso opo)il€Jn ze sg dgu e 39squo1
-Rl tIO,r tuáU Ueqqa '{"}1I láqq('] I9UUB '{elle
lasale) ,eÁuo8rnq sa €JIJoln>l 1}9.3 Á8u,,r 11o1
-1rrd 'snqeurg1 nopryzs e e19191de1 9J {alt9utaJ
,rüos
v lJos€clJo{n>l {ell€ql ureu '(sep1o3eur
osJlo :€JIJoln1 l1p,J € 19qe1 lp€Jl?tü) losJoq
tuas '1s4q (üos '1Ie]9 nÁuulrus S3 SoS 'S3pJ ,soJlSZ
,)oluul
i3l1eq3 IIIau {oI3}Bg V 1lolla{ 3eur 1tola
39ssoue.tltÁu le{nzt'r9soLu se'{gll?p§our8eu
'{9llosc9qJol3eur 1elereqrue so{zstd e :1u1
-1o);pro3 1opuo8 Á8eu st 1uqlq9Á3e tJ8esslzsll
y ,1epe39n
lsezgpJnJ Iselnlzsll luezs 'i3]1o1[o
t9qnrzs9Á3 '{o1l91|9q 'e;leÁlaq 1uazs 11o1e[r1 1a1
,1Io^
-Inuo^ upqglzsseooJd uglesa Áuun-r91 so{lrl
,1o"r93eur
ue4lo8zs s9ugÁ3 y 31to13êl 19qJo1
u1}q E |azzo :]19pJU st 3aur sail?^ u usqÁleue
'19}qop eqgÁ1o; Ilozo{ € 7ze s9 '1eldo>1 e;r_r3
3a1o1 Á3e uetlelpultu u97ze "- (9{ ttplq{ e;93
-o^ 1919{) le^9loq se3e,teqlgq Áueqsu 's9}ulnru
-eglBZopIB - ls9lelunq P BlqBZsDI ded e '19>119,1,
e11o11en3aur gugÁ8 u 's1za8q,r 8esded 11ezdglr4
erl}c a uoln{ }s9}3]u9Á3 y ,sos9>lozs ]Io^ u31
-e8gsdauun Á8uu 1esc 1u9lqaÁ3e nu"'oq {€11ú1
'11o.t ruau 3es1l8as s9lu pq
-n{ü lo1€zoplgJeqlllo
Meglepő és nehezen hihető adat, bár a házassági
törvények ismeretében nem elképzelhetetlen. A
házasság kötelező volt, rendszerint üzleti alapon
jött létre, de ha ez nem történt meg, a közösség
vezetője jelölte ki a házasfeleket. A házasságtö-
rést halállal büntették, hajadon megbecstelení-
tésétugyancsak. Az inkák mindent mániákus
szabályszerűséggel hajtottak végre; meglehet,
hogy előírták a harmincéves korban kötendő
házasságot. és akkor ennél korábban csak élet-
veszéllyel dacolva szövődhettek titkos viszo-
nyok.
lsmerték és felhaszrrálták a kokalevél élénkítő
hatását; éspedig ezt is előírásosan: naponta
meghatározott időpontban osztottak éhségés
szomjúság ellen, a munkaképesség fokozására
kokalevelet, amelyet e célból a meleg völgyek-
ben módszeresen termeltek és a központi raktá-
rakon keresztül juttattak el a lakossághoz. A
koka,,élvezetét" ellenben visszaélésnek tekintet-
ték és biintették.
Poma de Ayalá szerint a betegeket és nyomo-
rékokat elkülönítették az egészségesektől, külön
osztályt alkottak: itt voltak a süketek, a némák,
a vakok, az egyszerú betegek, a köszvényesek,
a bénák. a törpék, a púposok, a nyúlajkúak
stb. Képességük szerint dolgoztak - mert a
munkátlanságot itt sem tűrték el -, és összelrá-
zasodtak egymással: vak a vakkal, süket a sü-
kettel stb, A népünnepélyeken a nyomorékok
ll5
9II
-e^P{Jol Y ,IlopueôBoru
Sl }9S9ÁloJaI glPqJ9^
39s3eleg e 19q93esourru se lgqolezÁleq 39s9slaq
s9ur Á8e,t V ,19lzs9J feq u 8aru t1o1al uaq
^Jzs
-9^Jezs 91ela;3au 8slsq u loq9sgzoll9Îe {ezs9J
osleq E Á8e,l 1ogla,tJezs gzJe^ p s9 ']o18II9 ze
ulB9a, sr 1a3 8qul op '1á3?s331eq € 311olllo^9l sI Ie
l9an lezze:luu? 1zs3J]sa1 soÁuoztq 1ulrue 't1o8eu
pulputru le]l€Inpzotü 1lella.r Á3e se 'erelse1 3e1
-eq e zeÁleq 1oceluurtra3ue1 Á3e .ro1>1opsz9Ja^ v
,il2uluuzseq sl pl,u so ,lllue spltuol1 qqot
tsÁ1
-olue ,s9lnlzstl8eru :;'azíg,t 1ucceleurua8uál € eJ
-JazsÁ3e t1o,,r erd9-14 sg stzou8etp'srzgu3or4"
-1o11Á39Á3'sI {o1lopue^g| {l{€'rnr|.r,"jirl;;
'l9ll9lgrunuJ }9tII31e1 >Ie9I319Ie Zp, ll4T- '>|oz
-otuRSZIPq In^liueze ,{€sBtule)IP (ueu
{gllo^
uJ9)untu IE{IZU {I{P 't1 1ellnro>1 Inzol lB]uB{
-1oJ u 3e19,; 1etqqoln zB 'leJeqlue se^ru s9 {91
-l1Á8Áug,louÁ3oÁ3'1orol{opsz9le^'l oso^Joqas
{€1Io^ In^}{ uo)oso^Jo BlnPru? ola{gle ZV
,lzo{
{ozo{oJo{
e 1ederazs sI esBIqeJIa )tol9l ,1a39s3aleqtÁ3eq
V
e '19tzsdeltda zu 'ya8gs?eleq oI9JuoIn{ JezspueJ
-I9q S9 9Pl] '1o3apl 'Jgq € >1ezzomBns {ouolu
-3p B l3^9s9u1o^zo{ 1ezs e :uodele snlÉgruop
'{eulgzs € uasouoF1 '1eusgrglgpt z€ {e]touuop
-l'einl la8esoruelel Á8eu 1zo) I€{o 8es8eleq y
.Zoqus91
-€ll€Intu dgu e 11ozoyeyezzoqze - {e]lo^ 1zs9J sI
tés és madárjóslás mellett szokásos volt a szel-
lemidézés, aminek segítségévelfeltárták a múl-
tat, a rejtett jelent meg a jövőt, diagnózist áltí-
tak fel, és mágikus praktikákat űztek. Poma
de Ayalá gyakran említi ezt a beszélgetésta
démonokkal, amit bojtölés után a papok min-
den fajtája, sőt maga Capac Inka is gyako-
rolt. . . Hogy a huacákat szóra bírják, szertartá-
ws módon zsírt, lámavért, nyúlvért,sőt ember-
lért fújtak a bálványokra. Vagy ezeket azanya-
gokat kukoricával, chichával, kokalevelekkel,
tollakkal stb. együtt nagy tűz fölött egy új
agyagedényben pirították . (Tűzv arázslat. ) Más
papi divinátorok kokabódulatba ringatták ma-
gukat, ismét mások álmukban érintkeztek a
démonokkal (álomvarázslók). "
Poma de Ayalá ábrával is illusztrálla a va-

rázslat több módját: a démon ördögszarvakkal
_telenik megaz álomlátónak vagy a tűznézőnek,
\agy a gyógyember kiszívja a betegséget, háta
mögül kukucskál a démon. Nem egészen egyér-
telmű sem a leírás, sem az ábra, de az nyilvánva-
ióan kiderül, hogy a varázslás és ördögűzés
igész arzenálja használatos volt az inkák biro-
dalmában.
Joggal sorolja ezeket a praktikákat Dietschy
a samanizmus körébe, a kiszívás ősi módszeré-
rel együtt, amit Poma szerint szintén sűrűn gya-
koroltak: ezüstdarabkát, követ. fadarabot, fér-
117
8II
,ia,(ueaou(3oÁ3 sosgteq € u9ln gtaze,teq uaÁ11
l1o^ r-uulzs sp8eru ÁJr ..sglso,tro sII9ttoI3pJ" 3
rq loISZnJn{ se OISZ9J€^ uel3lueluol € ]l3llei
,ipuppnsc B IJ^J ,9zs
1usr 8tpurru 39ur '9z5
..,odePatu ruau ellutzs
e3eru selso^Jo sII9uolcuJ B 'lll€zs €J+g IoJ
-rde '19lpuoru lulru 's9pnl 3 Á3oqtur6 ,>IoIuuoI
: J{ )Bu>l oso^J o-sáAnJ \vlzsp,de! 1uu1o3u,l; e s g
.3u{ozseqos e Á8oq '1seze{lepueJ u pe ef1o"tos
lzol'teÁuanrgl {9{ul ze ítpad 91eÁy ap uruo6
:e}eJeuslÁu9,rou o3o.1lg Z€ l9l{oso^Jo ZP IIaleA
- l13aur uesnllro8ale1 Álaue'l9sg]tlolefq €)uI
,:lnJ€qcud Á8eu e qzol oseIIJ-]€c ,1o{9 e1l3q
--all {euloJ3{üsllozs?tllJo1 osla 39pl € lpuotul€u
; ]pn] B ueqglal
1rpoógru paz9zs 114ru e 8eur
,ioqÁ34 'llnÁu9Î€q 3l1e st ueq;41opezgzs 9)z3{
-.a\o{ u eloJ9s3lp ueIo1J9ZS 1ezsg,rqruÁ89Á8 u9
:Dl]I zE s9 ({g1lnsJeg urÁ8eu ua8l 191alaurst-Áue,t
-,uÁ3oÁ3 -1utnred-elul zE uafopl s9i}p9lt V"
ü)t3l1ouÁ39Á3 1e,tt14
;]aJaqtuepe^ qqe^}]Ilüud3ol B 1ulw '1119 uelutzs
,. a-eru ueÁloueÁ8n u l9;4rln1
49\uI ze ueqe3lop
;:[szpJ€A Á8oq '1e.,rrÁuue >1nlleqrgeq ls9^zlq ap
;alopourÁ8oÁ3 e pgleze >Ilpess{Iel Áqcslerq
,p,rte8eÁuu rtululsnlzsn3 ..tleqlodelca.rq "
, rolÁ1o ,Ioqzs9J
'sr 1sgloszropeq p {9lta^pa)
.-a1 8eleq t q {€lÎzs l9{9q soÁ8uere,t '1ale3
egész ármádiájának felsorolását várjuk. Ezt
kapjuk:
Nevezetes gyógynövényük a sokszor említett
koka. (Semmi több róla.) Ugyanilyen híresek
a balzsamaik, bár az úgynevezett perubalzsam
(Myrosylon pereyrae) nenr innen, hanem Kö-
zép-Amerikáből származik. de a Myrosylon pe-
ruiferum itt terem, olaját sebkezelésre használ-
ták, kérgétpedig feltehetően 1áz ellen; a benn-
szülöttek a Myrosylofit quina-quina-nak neve-
zík, ezt az elneyezést vitte át La Condamirre
1738-ban tévesen a lázcsillapjtó Cinchonára -
tehát a kinin és a kínakéreg elnevezések e félreér-
tés következtében terjedtek el kinkonrl helvett.
Dp bár a kínakérgetmár hosszabb ideje hasz-
nálják Peruban. a krónikások sohasem említik.
és semmi jele annak, hogy az inkák idejében
ismerték volna - egyébként is a lázkezelésről
nemigen történik említés; a kirrin csak
l638 óta ismeretes Dél-Amerikában, ekkor
ugyanis egy ecuadori tisztviselőt a bennszülöt-
tek Cinchonával eredményesen kezeltek, ő küld-
te át a kérget Limába egy orvosnak kivizsgálás-
ra. Az orvos sikeresen gyógyította vele az alkt-
rály feleségét,ezze7 indult a kinin karrierje.
Eddig tehát annyit tudtunk meg, hogy ismer-
ték a kokát, ellenben nem ismerték sem a peru-
balzsamot, sem a kinint (ezeket az adatokat Is-
sekutz farmakognó ziája is megerősíti ), továbbá
ll9
0ZI
-glnu€] u€lÁu9ôuÁ39Á3 8 1e{na.* r9T"r];;::
-3eu 11elle>1 tueu '1osolJo €{uI zp 1€lpru 1lÁuue
,l€{nsglr..L1 e
{€sJ u€qole^ pH ruau 'tluelef 1e1
-n8gstÁuueru B 1€s3 ze s9 - 1áqq9l I9uzs+q I{ 13u
-zso] Iuas trlÁ8e'1o8o.tp tÁualou Áugqgu 11az9p1
,rÁuuE
1oq9,rÁuo>1 IoJo|) € 1nldescezzoq e11
,:r:t;lz9J
lauáuzso{ Ioqeloâl 3uru,e1o31o3 e
llel[aru seleldo>1 rdeu lo-Á8eu u9}as3 s9tIalüs€q
spzul 'eJJgq u ue8eleur >1tue1 tg|a1 a313 e,{ecltd
EJ]JeJ nlulu eÁuutp p uol|o 8gs3ela>lzsrrr sce1
-uur isleqrq uJIJo{n{ tlollaJe ze elolieqlelazrn
{9{ul zV,>1uuolluqlelaz;.^ ueql?.zs9Á39Á3 tdgu
e st 1ellguzseq '1otdr uen ueqruaÁleszsrlad e
{unl€u :zp.ul|e7lal tlorde nsgleq sn1l1dezst]uu
8pl9l}Ilg lqqgln ze' 1uva:u\l;1le uoglazs9luázs 3
(91ze3'alílocorpÁg) 1Áue,tourzl,r, Á3e'ueqas91
-oz3{ {eqos s9 suÁ8t; 'zF,lgllg^ l?fuosc uelleJeulsl
1unIBu Á3E,sotel9uzseq 1u9rtÁ3a urus9l1Á39Á3
1a3le;lgq sg 1u919lleqsell'eJ9s913]lols {áues
-9pass8aq ]egos llnu)oJeÊz |s97v| 'uella ieô{
sa 1oleqr9q 'arselaze18o3 :1ul[e4sroq Á3e 1eu
-ellse{9ug u?}Ieplo{os ,{eSOleJo(uSI lueu {eza
\unl€u ilul8rru tcrnc eqdo.tte[ 1] s3 19rod zsn1
-{€{ nêu €uequer{Ju€nq erq.roqdna z€ {IJ9scIp
lJopsplutl s9 otfuqsr,lq 9I9^D ,lsezoJ9l
^}lJoqra
-s1l)í s? 1selí'uqseq 1suza39,,t tlesoJazspltal {9lul
9ior9le ze pqg\ac Es9ulzsll {nJezspueJl9fl
,Ia^9S?I3Z3{ SeJ
-azsííoif,>1a39s3ataq sp,zq| p, 1elzol1e13o3 ureu
,,Ugyanilyen eredményesek lehettek - folytat-
ja Dietschy - a méregkeverőik is, mert Poma
szerint drákói szigorral üldözték őket, Egyedül
Capac Inka tarthatott magánál erős mérget. Aki
méreggel ölt, gyermekeivel és unokáival együtt
kövezték meg - csak a csecsszopót hagyták élet-
beri , megfojtották vagy halálra korbácsolták,
és ugyanez várt azokra is, akik a gyógyszereket
bódításra használták. Súlyos esetben maga az
Inka ítélkezett,a méregkeverőt vagy hamis va-
rázspapot a földalatti börtön labirintusába do-
batta. ahol kígyók, pumák, jaguárok, medvék,
keselyűk és varangyok éltek. Ha csoda folytán
két nap múlva még életben volt, visszanyerte
régi meg6ecsülését."
Néhány különös gyógymódról is tud, például

a golyvásokat kiéheztetett kígyóval maratták
meg. Hogy ez miért jő, azon az etnográfus nem
töpreng, de nekünk szabad kételkednünk ab-
ban, hogy ez is a racionális orvoslás bizonyi-
téka.
Áilati és ásványi eredetű gyógvszereik is vol-
tak. Különböző állatok vérétvagy véres húsát
használták gyulladások, idegfájdalmak, hegyi-
betegség, szívpanaszok ellen. tengerimalac me-
leg belső részeit hasi panaszok és reuma ellen,
r,érzéscsillapítóul kedvelték a felfőzött láma-
szőrt és madártollat. tülfájásra a félig sütött 1á-
mavese levét stb. A t-ekélyeket, sebeket és hege-
121
ZZI
ie{lo^{aJol eJes9zo3Jgtll8eur elut z€ s9 I€>Ilop
-Ez9I'Ie)pIgInJ9 gle{glo'1a>l1ereze,l 11oz9Á3e1
e lr.\ue '1nselozs sqJoq9tl seurlezroq Á3g"
:19s9l}ZS
-9)í qop-JgqJeqlue ze'1e>lns9l9l1s tzsggss sslsz
-aâu {Isglu u 19q9Áugruelzo1 Áqoslsrq uez9pl
w911ozsJrrjz ergsgzruelleI l€u9{oJJ4lIn1 {9{uI zy
,oQ
{ololu9zs ueqlezefe; oze]lá^g{ e 19lre'sgle1
-aleÁuodo1 e 1919ru tnrad qqeselazea.eu8e1 y
,1ess9urÁ3e
\IpeJáê{ u3s9J3 €S9lSo^Jo {9nsJe{ s? {9lH3
-o* e uu,p1lg(8a !>1unrerust lg]{9{Iqcolu € J9uI
tltrr€ 'pJ9qzuolq e zE 'Iulnl v, gqesoluo38a1 1n1
-z9{ '{9z9{zse9J1,1zs sg -939,t 9;ezsÁ8e uoÁ8eu
lll}zs9{ IogzuoJq 59 Igqu9IpIZSqo {IeJezs!}tu IZs
-aqeg,1rzsdelz u9l€FpulgI u9dnsc es9zele191lo.J
Jp 'lo}Jelusl 1uel8e.r9ur 1rrue '1o8elzs€lu +tul€l
-:el-uttuulodocs e {9ll9uzsetl eJs9llpgq zsgqos
,Goq 'rzela1gll_o.J Áqoslalq ,u3qselezelqos € lulul
,lB1Io^
1usole.l9[ Á3n uedd9 ueqgsgl;zu8te;Álaq
loul€og s? {3s9Jo1 V ,lteza{luálal elaun1 39s
-3alaq u 1oqe's1 {911o19scoq I9Jl9|9i € IgJJB u9^
,lpafratle ues9Je s939,t-tg z€ ueq{nlezsgqes
V
,I9u9S9ZBuII€{I€
{JJezs I13II9 sg tÁug.tou € 1Io^ qqelloJ9 lulJezse
1nsgle;ezsÁ89Á8 tÁug,tsg - {91lezel louug{ seu9z
-JB tteÁlele3 s3€i€ru sIseIueIuqJIoI €'ze{ul€up1
,1orunlu
lorüntzgu3uru s9 }oruntl9{ ']optxosu^
-IuInIB '1ounIcIIIs Áleure '1allele 1o3eÁ3e sqgrc
.,-eds Á3a uelle s€qJ9^'{gllalesce IB1l9JInzszgJ le{
szemben alkalmaztak, a megnyúzás. A kopo-
nyát ivópohárnak haszná|ták, a csontokból íu-
volát készítettek,a fogakból nyakláncot csinál-
tak, és az egész lehúzott bőrt - a ruházattal
együtt - rávonták egy dobra, a has alkotta a
dob bevonatát, a karok a szólben verték a do-
bbt, afej ott lógott fölötte. Azegészdob-szobor
olyan benyomást tett, mintha élne."
I23
vZl
39ul isr sgp.rgseÁuodo1 9s
11n.raul1o.J In^}{ueze
-1n1 ezslad s9'eloput s9zo{l€^€eq e 11o,1, 1eruuÁ1
-oj srl9uer4eJ}ul s9lu ozo{o 1s9ruoÁuÁ8u '3oÁ1
-9tÁ3e'1eue8epÁ8u'8gs8sleqeruls Á8oq'{9}lál}p
-uad8eur ueÁugqgu'{911e3azseJ ureu ueqqor8o1
Lza '4tzolle1 rru eqgrrg8slu{ ..,gls" e Á8oq iel
-9l39{Ipgl qq9,J33i 19l+ul E }[o^ ,{/,9 sg ntzsdalda
,splp[al'ÁBoq '1gtlelgulst uedt1ooJolzs Ie^}q s9z
-o)tl€êeq 9t;Á39Á3 y ,1s 1ep9l uelJezs{€zs s9
uuso]Bpn1lgc uaddgluaputtu'1oso.tlo J9{€'{91
: Iuzo{
-Igulsc 1oded JB{€ Igl9s?Joluslla {€uu€
-J9zIe 9qqo1 llelaqel rueu Á8oq '91e l1rue1 el9p
Jgd ueleÉgsrg1 tÁuue 1eus9pÁ39Á3 sescueJezs
e s9 {€us9zo{t€A€aq lt4iu 11o1leqe.r8ga. uusop
-uo8 e :Áugtuopn1 € €lIoJ9J 1e889suolztq 911o>1
u9Jos {olole1 gpo.rodezs e 's9lnr9s s+Joq€q tueu
-pq 'llo^ s9I3{9I sI Iueu sglo{?I e Á8oq '1o1elop
-uo8 sn)íI€I 9l19leJ - sI rueuueg ueqt{uepu[u
tzv 6]e[e^]}ru snlr89u Á8ea,e 'e-11oa. súzo>llB^
-oq Iso^Jo 't9Áuodo>1 € Joqruesg ze ellele1 ueÁ3
-ot{ s9 g9tur uolu.a. :1e>lnsg8uerd9t {?tpzel8eu
- ual9 zv, IE^gcoJg In€d - 1osn8g1odorlLle zE
uoqopuolzso ozo{]e^g) E J9Lu 59 'SOJáiIInJd BIc
-u€.g e el1glr.l uoq-l98I t9Áuodo1 1Ia{9I gslo zV
SETII)ET V^Nodo) Inugd
több elképzelés, például hogy büntetés, kínzás,
megszégyenítés.amulettszerzés yagy az á|íalá-
nos betegséget okozó démon eltávolítása indo-
kolta a műtétet.
Történetesen ugyanabban az évben, amikor
Pruniöres a dé|-franciaországi lékelt koponyát
találta, 1867-ben, egy észak-amerikai amatőr ré-
gész, Ephraim George Squier (1821 1888) -
mellesleg diplomata és újságíró egy régi perui
sí rban turkálva olyan ko pon y át talált, amelynek
homlokcsontján négy éles, valószínűleg fűré-

szelt vágással készített, szabályos négyszögletű
sebnyílás látható. Pontosabban Squier pár évvel
korábban megtalálta a koponyát, amely
18§7-ben már Broca kezében volt, és a kiváló
antropológus úgy nyilatkozott, hogy a megope-
rált indió mintegy 15 nappal túléltea műtétet.
Ez volt az első perui trepanációs lelet. Jelen-
tőségét egyfelől az adja, hogy műtéti technikája
egészen más, mint amit világszerte gyakoroltak,
másfelől pedig az, hogy az azóta eltelt száz év
alatt Peruban a trepanált koponyák egész gar-
madáját talá]'ták, több mint ezer darabot, míg
avilágminden más táján összesen 450 ősi kopo-
nyalékelést tartanak számon (P. Hein, 1959).
Peru a trepanációvadászok eldorádója. Amel-
lett, míg az összes többi eddig íárgyalt lelet az
emberiség kőkorszakáből származlk addig Pe-
ruban,,a koponyalékelésesleletek óriási tömege
nem a műlt századi kőkori kultúrában élt tör-
l25
9(,I
lPÁuodo{llglnzsuuoq 00I luFu 'qqeseê)í lueu
zluntrÎ
,llo^ B]ouJoq9lzs9qes 8e;aspeq InJed €
,V'W ,ueq-t68l eq
}Iotu9zs eeD3trÎ sq zlunlü
lgJíeIeI tselguede;1 tnred sa8arugl 9sle zV
,1elluuede;1 ueseÁuaurpere ue;leÁ8
se, uaddgle193qqo1'Jozs{os eJles3uepuitrÎ
,s9I§)9I e es9r9[Ia
sn{t8eur Á8ul elpourÁ8gÁ8 1ielaqel {eu{aszJol
oI9Ju9I1,.t1 llozg3rc1I€lI9 )9{uI zB lueuaq '{eu
-1ad9u n8eslleza,t;ezs gqest8eur e rueu ueddg
i8oq'>11zs19l {au}u}zsoply,ullozglqg 1s9Ie)9I
-eÁuodo1 € osgl}zs}p 1euÁlsruu'oscueletru9re>1
ueÁ1o uueJ lp€Jelu uequ3lle Igq9J4lIn{ B{Iqcou
oz9le3eu l9{9{ul zy ,1all9ueder1 Á8oq 'erru
1Bp3 selellq sJulu uoq9leug}JglJllln{ To)l?lZE
sa 19Áeru '{9>Iq zy ,gzs
reqe1 19rlad9u Á8e.l.
1ordeu ..n3sslleze,trezs s9 4l9rglln{ qq€s€EBuI"
,uo^ tueu
]IÁláIu 'uulpezqvsIl SI Z€ llalláluv uaq
-opl Isnqunlo1eerd 3 seJtluolouel.ro1 uezstq'1e3
-3o[ 'sr 1tnred e lzeâu >1eus9l9ueder1 (r119l1eure1
-3u9}J9l) Sn{IJolSIqe€rd ueueq'tsnqurnlo1se.rd
sI luou 1J9ze gzlazs )oS ,peJEII] uuqÁlguoq ze
,eleq )íIzolJel Jeze í8ety zezs Áueq uegrzole
ap '1elese1lgzse;lrud snqurn1o;
-3eur lza Á8oq ê
a'eru r1o1el lgulnl"p oJezel )ezsJo{ 3 1esc :sezoJ
-9teq8eruuelelÁuoztq8gta..gpltsnqurn1o1ee;d"
e &3ot1 'gzzot| 1nÁ3e1 eJleseuepulru zaqqT
,..9Ie
llnJel
IgqIBFls 1eurad9u 48gslleze,rrezs s9 nlg.rgqp1
, qqzse8zw {gpl Isnqunlo{eerd e rueueq'Igl{asz
gyűjtött össze, ezeken elég sok háborús sérülés
trepanáció nélkül gyógyult nyomát taláIta, to-
vábbá 19 koponyán összesen 24ftepanáctós nyi
lást. A 24 műtétből 14 eredményes volt, vagyis
az operáltak rövidebb-hosszabb ideig túlélték
a beavatkozást, amint ez a sarjszövetből megál-
lapíthátó. Az esetel+ egy részóbcn azt is tatni
iehet, hogy súlyos koponyasérülés előzte meg
a lékelést,tehátjogosan tételezhető fel a gyógyi
tás szándéka.
Már itt jegyezzik meg, hogy a perui fegyve-
' rek ismeretében buzogány, bola, lándzsa
stb. -, továbbá harciasságuk és harcmodoruk
(kézitusa) ismeretében nincs okunk csodálkozni
azon, hogy sok volt a koponyasérülés, és azon
sem, ho5, a sérülteket megpróbálták valahogy
életben tartani; ennek ésszerű módja volt az,
hogy kipiszkálják az összeroncsolt csontokat és
kitágítják a nyílást. Minthogy rondelle-t egyet-
len perui lékelésnélsem találtak, az amulettszer-
zés föltevése elesik - bár ez még nem zárja ki
a mágikus vagy egyéb (p1. büntető) célzatű mű-
tétet. Vitatkoznak is efelett; mi azonban nem
újítjukfel a vitát, beérjük azzal, hogy mind a
két magyarázat elfogadható. és a kettő együtt
valőszinű, hiszen a perui gyógyítás minden terü-
letén összefonódva találtuk a racionális cyócyí-
tást a varázslattal,
.Erdekes, hogy az óperui trepanációk orvosi
indikációi közt felmerül a szifilitikus gumma
12,7
8(,I
l9Áil9qluosJ 1pe[nÁE B '{9h}39rll 1e{9I 11o[3J
-1?I u€s9lrrne 4 e '>1gtlozslsJel ]o{olgzs qas noz+z
P :BII13IIIZO{ IZS?qes OI9JB {€Sc S9zo{le^€eq
I.\nuI € uaqlgso 1os 1escueÁ8n 1zsa.rseur '1utzs
-IeJluosc gluos€q zoqs9lnÁ8gÁE er191 zoq s9p
-olozslsc stppotulsod uaglase 1os 1zsgrÁ3e Á8oq
,tle,r
Á3g luouPq 'elpeEe1 1s9Zo{1E^B3q ll9lrtttl B
uteN (,9§6I) ..,IeJ {€uzoq ersglgueder1 lp9l3^
e 1e>laÁleut '1elelase sazsso zB eluo,t eq39s191
i8oq 'e;re sourelluq Jaqlue zy" ivsel tsgluelelt1
,J
uesou
9del8eiu B 7za sq 'uzzoílqs3uuq u€,,nels
-9Ir.t>I
l939ssoluoJ {elqq9ln zy,(sgpellnÁ8luosc)
slllálso ,y lnopue8epluosJ s9ul s? etutun8 sezs
-lBlzs, € i (sgpelpÁ3uÁpgqluosc) stltlsot-tsd ;,rlap
-aJe s€Iu Á8e.n sgrunerl ,Z:In{I9uB Á8e,t 1elleleu
-nl sos9pellnÁ8 se soseruoÁuÁ8e '>Ies9lnJgs eI9J
-uglr_r{ ,I :3I l91J} lI9Ic9lIpuI ISoAJo gzailaô{
ongueder1 e ugldep {elelal rc691o1edoep6
,Iu€puoIII eul3qal
leu
-1191uople us!}ulaggÁ8e 1s9pJ9>I e Á8oq 'zogge.
19z9Á33eru 93391a ruau E9tu {elalel mÉ91o1ed
-oeled e pll9uoz€pw6 ,l9EgsEáleq rs9 srlgrceds
lopuv ZE luI|Il lzs{glzs ? IJeIusIIe so^Jo 11oI
-nzsuueq rnrad Á89 dd9 í9oq 'odsl?sru i1,|eqle*
B I91{Is9uI e eqlgpugle elde1 1nlÁleul ÁEoq
,eltl 3
Io 1I9p Iues BuI 39ru 1zo1 1o1oÁueds e s9
\ospl€Isg I€{IJetu€ ze l1tz,et.;o'lgzs I9qp9IBsc u9
-rput tn.red oIIeJ uelu'ze 9}I9lu erulsleÁ8g ilgzy
ir1 úu9upu€l IgJzsIIgIzs tnredo zR u8q-806I
.tle 'ueqteÁu9ruáIzo{ oIIeJ ,f 1zo1 1eqqot 'st
vagy beteg csontrészt lekaparják, de tényleges
trepanációs nyílást nem készítenek.
Mások ellenben a ,,szabályos" trepanálás
több perui módszerét írják le. Egyik a már emlí-
tett fűrészelés,amelynek első esetét Squier talál-
ta l865-ben. Néhány hasonló lelet bizonyítja,
hogy többször is próbálkoztak ezzel a megol-
dással, bár sem kivitele nem volt egyszerű, sem
eredménye nem kecsegtető. Furcsa, hogy a pe-
rui szerszámok és sebészi eszközök közt fűrészre
sohasem bukkantak; fölmerülhet az a gondolat,
hogy az éles metszéseket talán nem is fűrésszel
ejtették, hanem vésővel (tumival) és kalapács-
csa1.
, Gyakoribb eljárás volt a kikaparás vagy ki-
dörzsölés, kireszelés. Ehhez obszidiánpengét
használtak, a nyílást kaparással egyre bővitették
és szabályos kör alakúvá formálták. A bronz-
bárd (tumi) és súlyos bronzvéső, valamint köny-
nyebb csontvéső és szilexpenge segélyévelív ala-
kú metszéseket ejtettek a csonton és a felszaba-
duló lemezt kifeszítették.Végül olykor apró lyu-
kakat fúrtak kör alakban a sérülésrnentén. és
mikor a kör zárult, a közepét kifeszítették. A
dörzsfúrót azonban nem ismerték, a lyukakat
rézszögek beütésével készítették.Ritka módszer
volt, az előbbi kettő gyakori.
Az eredmény kedvező volt, Tello például 400
. lékelt koponyából 250-né1 állapított meg rövi-
debb-hosszabb túlélést.és van ennél kedvezőbb
|29
0€I
1i_PJ Sodei 1Io^ tüeu lnr9ulJlpelu uellellal uelu
\nze Á?el, 'zoqsgzo{lel€oq solezsore ueÁlt 1e1
-porueÁ1o; tuáu s? 'selsol.to zE 7Io^ qqallelle; tto
7Jeluu 'a-7J?ze ; ruepuoru8aur {n|pnt tuas 1ze 8aur
ep 'uue3 lp€J€Irr iáIaI s9lJ9u3der1 s9.te1 ueÁpu
e^l}Áuozsll zoqmred 3 ueqeilJeluy->1ezsg Á8oq
'gurtlled ,I9JJeuIa lultu ?IgJ {unpnl 1eqq3sa^3{
89u ueddglello^ so !qqslla1lo3 Iueu olelruel soIJ
-g>llpul ules 'elunu€lualunJlsul ues 'efe>ltuqce1
.
tues'Ir)ls?Io{9pÁuodo>1 DlezsJo{g)1 € {Izoquol
-n1 ueqe3estÁuueru {€ s 3 sgpuedo-r1 tnrad y
,1eÁuugrupere gl'19tc9ueder1
119u
-IS3 I€,\BS€ZuuII€{IB ose^ZuoJq s9 llunl uoq-Z96|
Á8oq '1eurezspotu mradg ze e^}q so)íIol
uu^lo BgBJc ocslcueJc 'zsgqesÁ8e reur1 Á3g
, , ,l9|al
e Eew 19|113 er|4 8aur url4 Á3oq
'elre>1 eEeu suetcgd e u7ze'8apleueur1g {esc 3p
'ueÁ8n uo^ sos9leq 7?lguoe ÁBot4'ppzg,JeÁ8uru
uelu{uozlq uoÁEeu B tze l1{?llezsa aJ9sezetulel
-J9 {a1alel 9tus1loq8au g ,91€qI9Iu1 sr s9l1Áu
solceuedeJ1 l9tl-19 19s 'tuoJ9q-191 u9Áuodo1
Á3e ueqlese >1os Á8oq (1uIuIB{I€ p8 eJs?ôllo.J
. sopuBIB{ 1os uoÁ8eu sa ue|lezgJaÁ8eruEeyq
,lal?l!}ut B
TI?I41 8eleq u eq
1;tugzs z€ sI BIu l9nlezs9qos B
"1eus9pÁ39Á3
ilppur8su suzpelres € I?uI{€ stÁEen '1o191+lu
E ellqpl tlt '1eds;ezs 1u9{1FÁE9ÁE rluepurru
u?q{9{Ilzsllsls e uoq{eza : eZSJed ,sI e{Ipsll"ls
,.Stewart szerint a Mexikótól Alaszkáig ter-
jedő hatalmas területen ó0 év alatt mindössze 17
trepanált koponyát találtak. (1958.) Ezek után
nyilvánvaló, hogy a praekolumbusi trepanáció
központja Amerikában Peru volt, de mint Gui-
ard megjegyezte, az itt tanulmányozott esetek
je|entékeny részéta primitív népek trepa.ndciójá-
nak fejezetéhez ke|I csatolni. (l930.)
Ugyancsak meglepő az a körülmény. hogy
az őríási amerikai, éspedig főleg dél-amerikai
trepanációs irodalom dacára a trepanációt mint
élő népszokásl alig említi meg egy-két szerző,
s az operációs eljárásnak részletesebb leírása
ezeknél is csaknem teljesen hiátlyzlk.
,Bandelier csaknem az egyetlen, aki ilyen irá-
nyú közlést tett. (1904.) Bolíviai kutatásaival
kapcsolatban megjegyezte, hogy ott 1200 gyűj-
tött koponya közül 65, azaz 6')i vo|t trepanált,
éspedig nem négyzetes nyílással, mint Peruban.
Sikerült megtudnia, hogy a múlt század 70-es
éveiben Cuzcóban még élt egy férfi, akirr kopcl-
nya-fractura miatt koponyalékelést hajtottak
végre, A nyílást tök héjából vágott lemezzel fed-
ték be. Tapasztalata szerint a bennszülöttek
rendkivül tartózkodók voltak. de meszticektől
sikerült részletesebb információkat kapnia.
, Eszerint Bolíviában és a perui hegyek között
javasorvosok abban az időben még végeztek tre-
panálásokat, főleg koponya-fracturák esetében.
Erzéstelenitésül a sebet kokalevéllel fedték be.
13l
T,t I
Iuzo8lop ep .1Ind9I9.J u€ÁEn 8aleq y .119I9.J
lel
-nJ31 Ilgl+tu u 11nÁ39Á3eq Joq 3 u€quoz€ qqr)sg)t
,gzsst,t epaÁlsq
tuáu 1oqeJupluosc ltolno^9ll3
zy ,l1guedel1 u9ln €Jnl3B{ u9 79 ze 19[r Á3e
nqrua 9ulí39l(3 e ;o1ture 'u1191 e?ean l19le
^3
r9d qe 'nozo1|9Ial 1ea.ouglod9 ueÁ1o ueqleq
-€lpnH lllaileru Bc€cllIJ u ueqesnlgu 0§6I l{€
,(,osot) efg1oulgzsaq á{ooJg .V .141 po{Iul^&
ltzo{l€uo^ áJloInJál B oJJe 1escuuÁ36 (vzeú
,ls9lrsopnl soÁugrq uoÁ8eu
ep 'o1uoseq loJ{ou
-etput tlltnuín rc 119pltl{ Álsueuso6 uuqqel3
.11"11aú n1
-Bl9uzs€q ]eulezo{zse r39.r 'nrezsÁEe 1eles u 1per
-eur8aru o '- Jellapu€fl €1J} - 8aru ulzolgpuele
Iol1elzs9>1o1gredo dgzs s9rln{€J IsoAJo l-z€d
Pl E InaSeJeuSIIe {eulatuopJg Jo{Iruv ."1I9u
-uda"r1 ue.{8ut 1elaÁuaEezs e 'pgzued 1e1o3epze3
P S? '{9u}q {€uBtuoled ']lo{el ueg9lezo{ ZBd
e1 rouedar1 ueÁp qqaser}q8al 17 .1e1l9uuder1 sr
ueqglase (;) 1s39s3eiaqÁ3u s9ur s9 s9t_e3le3 Á8oq
,]s9zolelglloJ e 1ze e.|1zsl-IJJ9lgIE'1e1losglrÁu
solc€u€der1 rsct1 ua8r 191e3s9ru 'n{Igu euroÁu
,qqesq8e1 €Jnlce{ 1o1a3Á3e 1e>lgÁuodo1 rl9ued
-oJ1 1IBI3I Á8oq 'Áugl e zE ep 'wzllazs 13)o]€p€
splzlq 1lopnl tueu e;re 'e->1e1l9ueder1 l9q{o{o
seru Á3og ,{31Io^ 4trroleÁ8 ue8r 11eru (.qls
{gÁIb8-uloq 'eÁlltrud 'g{unq) 1ere.a.Á3e3 oa.o1
ueq1€I€uzs€q € )í9Jn1Ju{-eÁuodo1 e i191za39,t
a.,r93uedu9rprzsqo ueqge8el lgrcgredo zV .elio1
-ua{losc ueq>1g1rgruÁ3€u lsozJelllo1eple3 u rue
már soha többé nem tudott. Az ápolőnővér sze-
rint egyes gyógyító emberek specializálódtak pl.
érvágásra és trepanálásra. A rendőrség nem járt
el ellenük, mert ők is hittek a gyógyító ember
tudományában.
E híradás ellenére is úgy látszik, hogy a trepa-
n{lás szokása ma már Dél-Amerikában is ki-
haltnak tekinthető."
133
,EI
-ulu {eszJol D{8ZsJo{r){ 9^+q3au uaq]gpJesg
|zEJq l-'ltpeÁ8eu € llo^Josel {€ul€lloz€IuJ9zsel
9§3Tp {pIuI ze'ltpevsleq e lI9ZSeq l9sJos +JoIu
-ozs ]outlpu1 lloruoÁula IEup {eJllzse{u B 'lls
-9tu 3 {Izo{Igulzs uo1g1odesce;nun8 tuglecnÁ e
'>yíBa ze 8uole.r yglgÁeu so ze :1o8glt,n ue8
-epl zE ll}Iel IaÎeuIezJ? e8eíil e 1tÁ8epurur paru
,nlg, 'I9J9)íIJaIuV-ozaIA1 J}
1sa3 1edg1 e193tÁuuu
sryg;8oula Á8e.t ozeln 'zsauapo1 uaÁ3e1 oz
-;ezs Áueqy ,uu,t Á31 st8gur '1aqa1 ze?t al,lozsíEa
tuodsgle selglueila a;tÁuue l91 Á8oq'esJJng
llo^ - 1€ uelg rezeÁ8gu-tuoJ
-9q stqq9le8el 3p - 19 ue^g Jezezsr,lq ueÁlrure
'ueqeuro3 JBqJeqIeJ;llgJnlln{IgJ ueÁloueÁ8n
ruaupleur 'sr eul u€,r8eu ;8rped {Is9uI ,zsalg^
V
1;ÁEe zv ze - {euuolepzn{ oÁ1o3 r.r9rg1 € llese
Flpzopl9 'EasÁugpsere1 e 'glcgzqntc e 'seloÁu
-gru{9szl{ ú 's9usoluru.reÁ8 e 'epstluo>1 v, e,\BJ
-1e3'11nlzsndla less?pr)lzs?uauo'l111sturures3eur
'lulile 'lullaT ,zefu gya1€ punu se 'rupe 1eqel
vselq^ sel9luelle 19{ eJs9pJ?{ ;tulepgÁ8e ze eJle
'soN L1lozo1I9^ 8tle uaqg8sÁug1 ep 'lrcrn ulle8ol
, -I9^ e^9 Jozezs4q u91 Áleuu '391ra, rgg"ruql9J-il9l
-nlF{I9J g3o11tsc
'gz?uaqt zsg?a ze ze 1lel ?ÎI^tr
óVIÎ )NOTTY
radványait keresi az ötödik, Bolívia, Argentína,
Guatemala katolikusnak á|cázotí pogányait ta-
lálja meg a hatodik, hetedik, nyolcadik. . . Ez
mind ugyanaz: a féIig sikerült mezo-amerikai
kultúrának csöndes sorvadása, mett ez a kultú-
ra soha nem volt alkalmas arra, hogy igazi le-
gyen, de gyökerei erősebbek annál, hogysem
mindenestül be tudna olvadni egy tőle idegen
kultúrába, az eurőpaiba, amely - valljuk meg
nem is törekedett soha arra, hogy szívvel-lé-
lekkel magához kapcsolja Mezo-Amerikát, csak
formálisan öltöztette fel, és szipolyozta, ameny-
nyire lehetett.
Semmi értelmétnem látom annak, hogy bűn-
ba}<ot keressünk erre a folyamatra. A konkisz-
tádorok, misszionáriusok és gyarmatosítók
megtették a magukét negatív és pozitív for-
mában egyaránt - raboltak is, adtak is -, de ha
semmit sem tesznek, vagy mindent jobban csi-
nálnak, yagy a világon sincsenek, Mezo-Ameri-
ka akkor sem tudott volna a lábára állni - mert
nem volt lába.
A mezo-amerikai önemésztődésnek csak je-
lentéktelen - bár jellemző - fejezete a bennünket
érdeklő gyógyítási kultusz. Nem az orvosi egye-
temekről meg a kórházakről van szó; ezekbizo-
ayára nem jobbak és nem rosszabbak a vllág
többi egyeteménél és kőrházánál; nem tartoz-
nak ennek a fejezetnek a tematlkájába. Arra
a cur ander o-kultuszra gondolok, amelynek pél-
dáit'bőségesen ismertettem egy korábbi fejezet-
9E1
ieq e peru 'uaÁ3a1 llru sI soulu Á8e,t 'tuue1 1lur
pnt tuau 19u39s3aleq ÁEe soruo uJopotu 3 Jo{
-l\ue lullu 'ze ueí1o llscl) ,{tzo^91 uellepe8?Ie
st suetcgd 3 s9 'lounu€Jouoq e 19ldel8sru ar
-iosouapultu 19 'tuau u9le1 '1euzseq u9I€] 'Esn{
-rrj u 4zepuoJ8eu il9g^pe{ 3 {eul{u 'ueq93
-psu€Ilppnl suatcgd € >I€s3'1euzstq ueg8opro gp
-uezr_ll{ € Iuáu J9Iu Á8oq 'st {IIz9{ uúsn{Iulc Jo{
-ito ,lulJozs esglezdgl1e e8uru e T{-I1 '1939pJ9
zE 1lzn €JruoI9I€l elulzs )oze 31ur 'sgllellazs
l1nsoÁ191srr1l{ }9 ua{a{?pezruou s9 llq sozo{ eI
-oJIIuBI"^ ulqezs8aru u€soJozs 1rezsnlgdzsnloq
1euloze :e,rllÁuozsl^ zoq{ozsnlln{ Iso ze 'Igq
-e3gsuellaze,tJ3zs se 1oqa8gsuella^Jezs {eu{eJozs
-pglu € {eu{eze IuzeJ9I{ taEgsquop>1 ttuplel'sr
-3qlt 11eirequro8sz9Je^ 1s9zo)p9IuIBJ lg{Ixeur €
lJl9I[ueJls Áue,rruur 1au9louso19len se;ty'sou
-ang '}9IJ9I€Lu e elloso.l.to lallalozl^€qJ€Iu I{3
,lgJapueJnc I€I^}Ioq y Ll9u9wlgiaq ruoldrue1
sn{IIo16I E 1E1o|szElBA IBIBIualBn3 e Á8en
;39s3elaq u glsq ualusule Á8oq '19{ÁInd B Izsel
JJ?|aJ suetcgd € u9ln grclelurqlrctued e tle 'eq
,-ezsa os€Îo ze urolellnllsn8eru-Eecreq se^pa{ 8
Eq'39Ia,I919s9po]u9lu9s {ellolnzsuueg Iu9áJ9
-sepuesc Á8e,t relrr3e 't?uáqtzs 3 - uaqglelul{el
E{Ipotau s9 1Iq 'Ieuoû}zs - )tzoguoln1 8tle 39s
-,i+I§{9,re1 9ilÁ3oÁ3 peíugnpeJetll BJqlIn{
9zl9
..s€3€ul" I€{IJelu€-ozeu € :gzs ue.t 19rre uaddg
.Iozslq'1allnre1 eqlozo[al gle13o3ezsso lsntuzlu
-ürues € {9pl9d B 1aze Á8oq 'usllelgl tueu :ueq
magától gyógyul, mégis ut aliquid fecisse videa-
tur receptet ír, vagy hogy tevékenysége még
meggyőzőbb legyen: injekciót is ad. Nem puszta
szcmfényveszíésez, a mesterség szükségszerű
velejárója, mint a sámánnál a kiszívás vagy a
megköpködés. Ami azonban már hiányzik az
ilteni gyógyításból: a sámánok eksztázisa és a
környezetre is átragadó eksztatikus hatás. Nem
közügy a kuruzslás, nem nyilvános attrakció,
hanem az orvos és beteg magánügye, mint a
modern rendelőben.
Mayák, aztékok, egyéb indiók sorra magukra
öltötték a civllizáctő meg a kereszténység ruhá-
ját, ezzel amolyan felemás lénnyéváltak. Duhaj
§nnepségeiken beöltöznek tolldíszeikbe és ősi
szövésű ruháikba, de ez már csak maskara; a
keresztény ünnepeket is úgy ülik meg, mintha
pogány szertartásaik túlélésevolna. Imádnak
ünnepelni, akárcsak az inkák korszakában, tö-
mérdek nemzeti ünnepükön kívül minden vala-
mirevaló szent nevenapja is jó alkalom arra,
hogy táncoljanak és igyanak rogyásig; az első
egy-két órában még mértéktartó és buzgó ke-
resztónyek, de ahogy azital elhatalmasodik raj-
tuk, fokozatosan előbúvik belőlük a pogány.
Claude Lévi-Strauss bebarangolta a Mato
Grosso rengetegét, hogy megtalálja azokat az
ősi törzseket, amelyeket még egyáltalán nem
.vagy csak alig érintett a civl|izáciő. Nem is
olyan régen Fawcett ezredes még halálát lelte
l37
8€I
'loqnJozso{Bull€Zs Á3á'IgqÁIotu9SZ >IáJe{ Á33
áS9IoJoZSIoJ € )euDI€'11o{€I oISZBJB^-oIsZrun>I
Áfle ueqgqÁun{ sop9zsluozs 1eurruaÁue zy*
:se8ellepze{ F^}{pual 1nzsnlln1 9t;Á3
-9Á9 ,..1elezÁlsq e 8eru ás}uetu '>1erzz7qeJ{ou9J
e se 'eqlgÁuJe ze ueq9ôl {e{9peuáIu 3 {ou
-ezs{oJe1 Á8oq '1evolgleq Á3n 'eulon {ellnpul
er14 91e39l t4ÁE Á8e,t e J7ezs9pe Á8oq' 11eÁleqe'.
,{eulnJol eqlazÁlaq ^
llnJozs e11 ,el9r8.rsue 9lJE1
-yuoJl9l {ol]olnzsuueq e 1pedele st 1t Á8qr 'ueq
-9{I{V lulJozs Jezllá,{\qcs uuÁ8oqy ,I91{R39s
-uellrtJozsgpl z€ :Inlseuopultu - 1914ta3J9ru 3 .Igt
-sepI9{oIuJeÁE gue1losr aliía ze.I91le39s3o1aq
p '1911szs9Áuellsq u '1e 1uuÁ3o3 I911n3€ru Á3+
,)91101
{BSJ gquluI ep '>19[11zsnd 1s9tuÁ3s eq9N
-IuB] ruas BJs€s€AIo-sBJ} '{9llezseJe1 ues 8stu
,l
9ltotlpuqezs tues IaJ'gl;soleuueÁ8 e1g3rurures
€qos eI ey93t vlau te19l 3rpa6 ,1euÁ3o3 '1eqn1
-zsnd '1uupe,tros Á8oq '1gurro;ÁEa u3qq3 áp'sI
BIu I9 uoleuolulzs I{€zsJo{g{ {n8?sqqo1 'ueso3
-93 oyug 19]9IIuo 9Io9zIII^]J qquse3eur uep|eq
.Á3e 1nlrÁleruqu !1s9ru {os s9 1ulerelltqureÁu
,1€{ápunu'1e1o.ro;oq'1eloa,rnpe1'191scesz
-l91 u€I€lluezs sI 1I9I€J
,uozvJEzs elzsn8aru'uo1
-n,rlaÁu € llo1J9 ÁEul '11oa, elescuerezs ep - 1z9{
{otlg[tzsuuaq >leueÁ8 e 'uaqle8unszp saul
'-lal|as p ll_BlJo}oq ezrpo38e sI ssneJls-t^9l :19}
-telilu {el1olnzsuueq € le llnlzsnd reqrua -rsqa3
Á3e ulau sI e7oze se .uosl?zo{I3llea, usÁlr Á3a
egy gyöngyös hálóval bevont kobakcsörgőből
és a bicho >állatok< (vagyis rossz szellemek) fo-
gására használatos strucctollból á||t; ezek a
rossz szellemek okozzák a betegségeket, ame-
lyek gyógyítással űzhetők el, hála a varázsIő
szolgálatában ál1.ő bicho ellentétes hatalmának,
védő- és ráadásul ragaszkodó szellemének, aki
rnegtiltja védencének,hogy nekern adja ezeket
a.becses szerszámokat, amelyekhez - tolmácsol-
tat',a a varázslóval - már hozzászokotí."
A nehézkes mondjuk ki őszintén: kissé za-

varos mondat nemcsak a bennszülöttek primi-
tiv orvoslására vet fényt, hanem az etnográfus
korlátozott érdeklődéséreis. Lévi-Strauss azért
ment élete kockáztatásával a brazil vadonba,
hogy ezeket a törzseket megismerje, szokásaikat
és kultuszaikat fölmérje, amíg még lehet; el-
kámpicsorodottan mászkál köztük, és ki nem
fogy a panaszból, hogy pusztulnak, vesznek
menthetetlenül de a doktoruktól csak a ,,be-
cses szerszámokat" akarja megkaparintani, mű-
ködésére nem kíváncsi. ott é1 a szomszédos
kunyhóban, és nem nézi meg, hogyan gyógyít
a, kuruzsló, pedig ebből talán jobban megfejt-
hetné pusztulásuk okát, mint strukturalista el-
- mélkedéseiből. Egyszer kankós szemfertőzést
kapott az egész társaságuk, feketék-fehérek egy-
. formán, a feketék valami fakéregből készítettek
rá gyógyító főzeteí, a fehéreket orvos kezelte
139
0r1
,9Zs9Á3
R o1o{3J ,9s?Saeq39s191
lzg L9| aJII/ü B
soJld '?IIIeleJézs v e?e JeqeJ 'u?ÁIeq € PI 9u €J
l1ulzsluoJpl{ eÎ+IIJ }eq Á3e '|eszzgJEd 8eur psele
,l3 psetuol 8qeÁu uodeu tlelugd
'1919qsoÁ3ue-r
-€^ Jgô>I Á39n :19teq191e1 >1eldece; ueÁlt ueq
-Álarue '{9[nJ9 lQirÁuo; ugrrdr3 luezs >IosnJB
-Jopu9^ € s9 'II9 19q1o3!sp9rul ueqzs9J 'Igql€ru
-1BII1
uoqzs?J Áletue 'ue,,r. sI s?IsoAJo 9Lrszsdgu 1n,,r.
-l{ uos9lso^Jo ..s9pn1" e Á8oq '1nlpnfeur uaq
-ueIIE ,9!
oJIIü s? lI9 lgqltu '{n!pnl rues IgJJezs
-Á39Á3 sesJeq 1tÁ3e :1o39s4zssog Á3e51 u {n.|1oq
-znJ9zzoH ,Iu€szI€B taÁuua14 'zln 1o3uy'uln;td
-Io1sIJB 'EuopJoD snlgtced5 '91Jsg)JE tlele;1 'e.l
-41{uIJ sesJeg :qqesoz8uelle3 39ur oleu {IoJezs
-Á39Á3 9;ezsd95i , , ,zsalelo1zsrry Á8e,t uol,\\oN
:1eup€ 131eêu ueÁp 1eulra>lerureÁ8 Á8oq '3ue1
-1n1 u;tÁuue 8aslle,rgur B Ioq€ 'uBgBIuozEIuV
"' ,uu^
In9pt?d 3c 11unllozs st eu 1or8essos9l€q €
Á8oq - sJulu {nJozsÁ39Á3 qqesasglz} Ieuug
-€Iu uo^ lzsllulzs gzglJaJuesgJe r,n"ó'oX.:';J;
-Á39Á3 9Á3nÁ3e zE ze uqza'leu1g 1gulzsured
ll9Firtsord {3s3 €Jgqqo t ueq-odutt"ltl7 e eq ,1aztn
eqqes §9 '{IZ9>I1a^ eJuel3lzatll
lu9lug Il€ 't9u
" ,9}€ql}Á39Á3
uazaqou ges ueÁp
€, tt.rt luI9IBI
zy" ,8eru llodusc el.re3 su8roq elel se8;eu 1os
Á3E ,l9q939II^ {ou€I]uI9zIIIÎJ Iso z€
oluÁuelu
tueu ,ze3t ,lotu9zsaq sr8gur 19.rp9urÁ39Á3 ÁE3
,e-lellnÁ3oÁ3t1
'8eu ln|pnt rueseqos 's9lz9{ e rg 1e39.t 11r -
Lévi-Strauss elfelejtette megkérdeznt, de hozzá-
vetőleg kiderül abbőlaz imádságból, amit a va-
rangy elásásakor kell elmondani:
Egy lQbnyira földellek el ott lent

Lábam alá, ahogy csak tudlak
Minden veszéll;től meg kell mentened
Csak akkor szabadítlak ki, ha befejeztem
küldetésem
Védelmezőm Szent Amaro oltalma alatt óll majd
A tenger hullámai szabadítanak fel
A.föld porában lelem majd nyugalmam
V é dő ang y al aim min dig e lkís érnek
Ésa Sátánnak nem lesz ereie megragadni engem
Amikor pontosan eljön a dél
Ez az imádság meghallgatósra talál
Te, Szent Amaro és a kegyetlen állatok legfőbb
urai
v édelme zőmmé válik Mariterra
Ámen.
Amiből sejthető, ttogy az elásott varangy vé-

delmet nyújt minden veszély ellen szárazon és
vízen. Van valami groteszk abban, hogy ezt a
mandragóra-versikét azok mondogatják, akik
gyermekeiket Newton és Arisztotelész nevére
kEésztelik.
A méregkeveréshez ellenben vadak és civili-
z_á|tak egyaránt jól értenek. Lévi-Strauss erről
nem sokat mond - szerinte a természeti népeket
meglátogatni, hogy valósággal meg-
,elegendő
ZvI
Jl9Jp '{I1}zs9{ u?ll}Áu )e]lolnzsuuag € lo{eze
- In^H ue{e8J9ru ilalusl u€SoÁu9tuopnl V..
: sI )íIo8Jgtu s9ur ep '1o1e,r
{€ u ue^ u;lezs9p€^ {€sc
,{9up9^}zsleJ Esr9ur
1aza Á31 € l}gleltu '19q93eul
e[lu9-rq uon;ezsÁ8e 'ola^ {eul9l€tle irle Á8oq
'1errllturrrd Á1o geu'
{ozssenpÁu 1ezzetulelle
ulau ualle Jeqlue ueÁEn 1sgzulrÁue1 sáJ9Jn1 V .sI
1ellguzsuq uleÁuoztq'8ergur u ueq9Á8n 1nze4
8tpunu eH ,II9 InuallelJ9 Á1o sn39r3ou7e ze t7oIa
Iur€ 'Ioqsgzo{1eÁ8oJ IIegIII9zs 1u9{9.J s? 'Igq
"
-9II91u3Ieu'19q89ssaÁl9zsezs'1oqselleueÁ8 e
pgqe zgmí8eruEeru luepurur 1os ezsred zg
IullaJ.zs s? r}olz$ ,n 1"a,9*'L 1;:T'.ffiffiT:;
1err98eru efproq u€g{olzsngrueq Á8e,r -IIol uo>I
-J}In{g{ I?)PI?I?Zsscu9q Á8u,l -todeÁ8 Dluepunu
:{euluuzs€q s 1ale3.r9u tÁue,rou sgru il9pÁ3
-a^3 {IposílJns lüou gddgd 1esc 31tu 'ugz41 1rl
-t3aleu pe :efiuoq 19reloÁ3 {91l€JBuJIese{JeJ
soÁuozrq Áletue 'gle {9n}II9 lgq?pzgJ e neugi1
-.r,9!
sond 3 {3uu8 19J9Jn{ 91e,t zoqlepÁu y..
",..uegs9JaêlEergu e 19l
-Ja{€zs" ÁEoq '1o eilnrg 19l19re,tlrqrueÁu 9r9[
}u9lo1zeu 11nzseÁue ze uednsc '- 1uuelzseÁ8
-o3 1a339s9q ]}r_luepultu Áuoztq }l[ue ,ruos loq
-o1IE ze ]u9{IIu '8er9tu €
{IIII lgttuáu zoqsqlnosc
-rp8eur uafiy ze'..inl91 ezssn 1un[lo[ e,rlngrscrp
óvatoskodás és mágikus bonyodalmak nélkül,
amelyek északabbra kísérik a kuráre előállítását
a nyambikvarák rejtélyes természetű rnérgek-
kel is rendelkeznek. Azigazt mérgeket tartalma-
zó csövekhez hasonló csövecskékben felfogják
egy középen hasas törzsű bombax-féle fából ki-
szivárgott gyantarészec skéket ; azt hlszík, ha e gy
részecskét az ellenfélre lövellnek, olyan állapo-
tot idéznek elő, amely a fáéltoz hasonló: az
álóozat megdagad és elpusztul. Az igazi mérget
s a búvös anyagot a nyambikvarák ugyanazzal
a szóval jelölik: nande. Ez a klfejezés többet
jelent hát, mint egyszerűen: méreg. Mindenfajta
fenyegető hatást is magában rejt, mint az íIyen
célra használható készítményekvagy tárgyak. "
A -szöveg itt is homályos. de nvilvánvalóan

a delejes halál hitének nyambikvara vá|tozaíárőL
van szó. A bombax nem mérges növény, gyantá-
játhiába lövellik egymásra, csak a mágikus erő-
ben bízhatnak - vagy abban a másik méregben,
amelyet kis tokban hordanak maguknál.
De a mérgezésigazt őshazája: Mexikó. Csak.
hogy ott a mérgezés célja nem a halál, hanem
a gyönyörszerzés, a hallucinálás, a földi kötött-
ségtől elszabadulás. Kissé bővebben ki kell tér-
4dm erre a mezo-amerikai ajándékra, amely ho-
vatovább avllág megváltásának - vagy elpusztí-
_tásának igényével lép fel.
l43
wI
, , ,8eru
{l1}3as 1e{ecllzseru p )íBsc srÁ34 1e:;ozpln
-ocIcIeJ u€s4p3 iletu '){elzsll le]eluáZs 11ozo1
-1o uaseÁu98ozs € {3s3 In9plgd - uopglu rugÁ8e
,l419t]JE1
uoÁ8eu op 'J9Iu 1eÁu91zsere;4 le>lou9
-IpLII-Dto) e 1.guI9zíJ9 osloln 89II,rtIq ]QFe zy
,,10uZeJ9
uaquezs I3u91
-sIJoIJJB{ o1nseÁue.,lrg uaqqeseÁ8n ep'1ruellel
qq93uaÁ3 B lIIu€ 'eqsgle.t8eu €qqe 1euponeJ
" ze 8yl'1zo>1
-elüoleq lglpq 91esvrdg1 ..lgJoso"
{€llgJnun{ 3q93 e sepe4191en uale139szs93e 4lu1
-Á3e 1nlelet1 s9 ,leiaJeqlue ze 1<2}s9tuÁ3a 1e 1el
-lzsvlg rcple Ku lg u}zsJ 9q € ueqe{ IJeIuV- oze}\
^
Á3n '1zolrel rueu Bpo es 'ept ss sq '1uullez91o>1
-SI Z€ Izeuel {unze{?Fue eJI.EêZs Jozlla^\q3s
-
- llolnzsuueq lloz9lo{sl z3 u€qu{t-t;y ueÁ8
-ot{V ,1s9p9lle3 rurlepusrgl e ertÁuue 8eu rllzeq
-eu Fu 'elm p?glt,lgr ueqÁ8a 'ze ..aseprel.re39u"
soÁl4s €{IJeluv-ozentr,I€^9{9t}p9q € llepeJe^
-e1 et9;r,qp1 s9 eJ9^ {eu{II€ '7vnoze :(1uozsu.
s9) le{ocllzselu € rueueq '{llglrtÁ8 1eletedg;ne
zx vleu lglpq ze Kíoq'lnlpnfsu - I9l9ze$
, $eurleÁ8g uopultu lullu sI oIgJ ,1u9lszen ssÁu
-9lupoJo llo^ Jozsqgo1 lgu nfuaquana7 Buu111.
IVSuyJ Sg NISIJOTIZSd
,,Kirándulásaink során néha találkoztunk co-
ra-indiánokból álló kisebb csoportokkal. Egyet-
leir olyan ember akadt közöttük, aki valami ke-
veset tudott spanyolul; tőle tudtuk meg. hogy
az ünnep már véget ért. Odaíönt a mesetán
a fennsíkon - most részegen hevernek szanaszéj-
jel a földijei: ilyenkor mindig több napba telik,
mire kialusszák alkohol- és peyotlmámorukat.
Csodálkozva hallgattuk szayait. Eddig úgy
tudtuk, hogy csak a huicholok - a corák déli
szomszédai hódolnak a peyotl nevű kábító-
szernek.
Ó, nem, mi is vásárolunk tőlük, kecskékkel
meg birkákkal fizetünk érte - magyarázía embe-
rünk.
nekünk a peyotl, hogy bírjuk a láradai-
- Kell
nrakat. Napokig tartó gyaloglások, meredek lej-
tőkön, súlyos terhekkel. Kell nekünk a peyotl."
Ősi életforma, ősi könnyítéssel - ha ugyan

a méreg könnyít rajta. Az inkák idejében még
az ártatlanabb kokát használták. De a corák
kemény emberek, maguknak és befelé élnek,
,,veszedelmesek, amikor mámorosak", nem vál-
lalnak közösséget senkivel. Erős bódító kell eh-
hez a szllárd elidegenedéshez, befelé menekülés-
}dz. Furcsa eszmetársítást sugall az első el-
mény: vajon a mámorba menekülő elidegenedés
_ korunknak ez az eláltalánosodó rákfenéje -
nem egyetemes tiltakozás a t'ejlődés meg a társa-
145
9vI
eq ulozJazs le>l"^8uru uoÁI u"q{o1!l 8gsseule1
-eq Áu9q9u 9i Á8oq '"11oII3q rueu u9I31 uo -
:elzeÁ8el8aru ea,
-EoÁlosoru'>1unlle8lezseq l9J9s9l€q tnbnt1o1o ze
Jo]IuV ,B|pnl
19| uoÁEeu 1zepurru Escraq eÁ
-eru e Á8oq'we7tgIÁED,1euze{lelel {glc9ulJnl
-Iuq Jo)pI€ '1J€} qq9ô1 s9Î3 seu}zsle; ertÁuqqo1
e u.H ,{€ulo{srq9qle uegrezsÁ8e ÁEoq '1eq93
-eer Á34 ue>los ertnbnllolo zV ,1euloÁ13o3 ueÁlr
,IuJ}q
zp oq {€1p3 1rnbn11o1o 1gralnrd V eJs_?Iu
-oII8^ {€lJ€{e lc1enotevglJplel 9133II€q Insou{
-€w Jo]truu'1a{ls9p9{rttu3Jzol{9113âqÁu98l
st 1o39s9luq e usqqe396 ,{euJerusl uo^?u ot
-aptd plt1e'losn89u ueÁ1o 8eru {oul9 uBqtuBI
-I9 t8esle.rczs €c?xao 'u?zsql ll?p g{Ixentr"
:sI BJI9o auru 19l19uzseq
aC ,1I31I gl;Joluglul zgJ 1gqgn8eul i19l93eul
rnbnr1o1oze 'azued sculu J€ Ioqo{I€ 3q 'glpul
,{ue3ezs y ,rylda19.r uoÁEeu ueqqelg
1utedo.rne
ze lnul 'l9nJ€1 u€q{oll} 19Áleq9la1 !psodsíloc
.(3ea, osoqtuíloc Da^ly eêu soÁu9ruopn1 1au
-Á|erue'1Áu9nougzs4)í §olBIuosBII zoqg4euteq
e lZ3 >IIJeIusI ue^9u Wruuaqux >19,Íe1uJ e 'mb
-tlltoto {o)91z3 ,1orleÁu9^gu
zy 91}p9q lpefuel
-Ie lgqgllxe/{ € ele^ 110131Á1o3 lgresceuzse '193
Eoloq Áugs1 íEa e1loszgle,l eqg>1Álnd !:11B'lJg|
1gu8ecreq eíeut e 19uue rs8;eguone.I Jo{nuv
.,lualer is919{€qSZ9E qq9lulpulul ruol
-upesr91 e 8su sgpgl|oJ € Jo{IIue 'ualle uolep
Mexikóból, és azokat zavaros politikai céljaira
igyekezett felhasználni ?
Erről mit sem hallottam. Mindenesetre el tu-
dom képzelni, hogy azűgynevezett )agymosá
bizonyoskémiaianyagokalka1mazásávaltörté-
nik."
Az ololiuqui ugyanis lizergsavat íartalmaz,

a hirhedt LSD hatóanyagát.
Harmadiknak a,,varázsgombával" találko-
zott a svájci utaző, éspedig a mazatékok földjén,
a|rol egy curandero eredménytelen gyógyítási
kísérleténekvolt szemtanúja - és a honorárium
kifizetőie. A kiváncsian várt gyógyítási kisérlet
rnindössze abban állt, hogy az őreg varázslő,
akit kihívtak a beteg gyerekhez, sárgásbarna
gqmba megrágása után révülten nézett maga
elé, majd valamilyen fakéregfőzetet itatott a
gyermekkel, aki pár nap múlva meghalt. Nos,
a sárgásbarna gomba a teonanancatl volt, újab-
ban pszilocibt)t néven világhírű; a mágus azért
rágta a gyógyítási eljárás előtt, hogy a gomba
áital okozott vizionáló állapotban,.meglássa"
a beteg diagnózisát. Ez a mandragóramódszer
amelynél az orvos nem a beteg megvizsgá|ásá-
ból, hanem valamilyen varázslatos jelből állítja
,fel a diagnózist, nem mexikói specialitás, hanem
a sámánoknál világszerte így szokás, a gomba-
vízió ellenben a mezo-amerikaiak ősi és originá-
lis találmánya - noha a Psilocl,be gomba másutt
l47
8nI
slueÁ8n u€q-8§6I 'llollel 3I^? lg 1esc erunr391
-lllrd snltlu€IuoJ elc9J{olzslJeJu9ug e ap '(uos
-selyyg ,6) e;equazugd Á3e z9qlueq-ue3,ro61
3 €glBÎp 7ze EvoI1u€q-€§6I ,u9tu
]-{Jo^
^leN
-o1eluqruo8 g}lJolu9lu E lzslu {ell§^ ueutzsÁleq
B 'le{?pl^ B {9119Iu9Z9Ie SI {€I)€ IJáIu? IsJu€A
-l{ 11t^}l uo{opo{seJa1 e Á8oq 'ilezs 11e1 eJA3u
-J}t{ue(Io LunJoJatOzOW ,.lD^ DuDJIxaul aqíco1
-!sd g)ruJel 1}I zy ,tzg1. €soJ9^ znJc€JoA s9 9Áu
-gLlz,l lled9l€3odod 3 loqelu^ 'erlsla1 9ssl{ I91
-soJ9^g{lxe6 'u9!pI9..I {o{?l€zvlu e 1u9{9.J S
-,,.,31,,t uuÁ1o #'i"T]:T;;".Tfrilö;'i:,j;
-uru 391t,l e 1e1o3eÁue 4s9l€q dorloqcrzsd rgq
uetrr 'yqze Btped eIoJ IIpos9Iu V ,sI Blz€rul€{
-Ip uonJezsloJ 39ssole1 tleqÁleq e ÁEoq '{zelo1
-9lI9.J upquloÁu '1suzepe;I9.J ilugôuÁEgÁ8 Á3e
loqelp^ eq Á8oq 'uue 1usourelteq r9ruln1 tlqrtu
-39; e psur 'ygze alalgsla zV ,91l?lu arualeÁ8g
u9tu.to;Á8a ele3 1r,{8epupu Iel?l sglie{ a ..,1e{
-aÁug,rou qs9l€q dortoqctzsd IeJ {€11€1DI IeJJa{
-Is ue9lele38sru {euue s9 'zoq1o8orp sn>lr89u
Br >1elpgzuol uellozoJ9leq 8rpad relugrpq €{
-IJauVJ9C ,sr elleÁug8r 8ussole1 91elp zu Á8oq
ile{ '- e11o1JII99Ie uesnillolulzs p!,eut 'eluo,rt1
lg8"Áu€gieq Jezs B DIB'uunwlo11ileqIV \az9qe
aan
e11o1;de119 - sI 191€I9uzs€q {€uu€ 1luslet
weu 39ur BsgInpJoJgIe 8orp Áleurel€A" ,9J {á1
19l1o191ze z3 >Iesc eJgs9lal4 9l}q9{ ep 'uuqgsz
-poqrue;1 Á8e,t ugpI9.JI€qI F9plgd'rusrel8atu st
Albert Hofmann szintetikusan előállitotta a
pszilocibint; azőta sem olcsó mulatság ugyan,
de már nem kell dollármilliomosnak lenni ah-
hoz, hogy a nyomorúságos körülmények közt
elő mazatékok gyönyörűségéhez hozzájuthas-
son valaki.
Áttlunt meg itt egy percre, gondolkodjunk
el a civilizáció, a technika, a tudomány diadalá-
ról, A farmakológia jogos büszkeséggel könyve-
li el, hogy megoldott egy természeti rejtélyt.
(Persze: nem a rejtélyt oldotta meg, vagyis nem
a v4rázslatos hatás pszichofiziológiai titkát fej-
tette meg, csupán egy botanikai elnevezést behe-
lyettesített egy vegyi képlettel, és lehetővé tette
egy méreg gyári előál|itását.) Maga Hofmann
titkolatlan büszkeséggel írja tudományos referá-
tumának zárőszavában:
,,Így hát befejeződött e varázsgombák v arázs-

talanítása. Az az anyag, amelynek hatása évez-
redeken át azt a hitet keltette az indiánokban,
hogy isten lakozik a gombában, most kémiai
szerkezetében teljesen ismertté vált, és lombik-
ban szintetikusan előállítható. A Popocatépetl
|ábánál elterülő erdő kis gombáira ezentúl nem
lesz szükség."
Nem lesz szükség. Es eddig szükség volt? Es

a_szintetikusan előállított pszilocibinre szükség
van? Kinek van rá szüksége, és minek? Nem
|49
0§I
lrJl}gle 00§I s9IoZ9Jq9 Id9{ eS 'seZÁ8e[Io.J sos
-?J} eS ,19Euoro1 zsnl4e1-11oÁed e 1zsa '7q7ezol
,nbnt1o1o zú {9zssl €lgltlJ'l9qluo8-11ucueueuoe]
. {9íE9J ulotur '1nfpn1 tueu u9le1l9Á3a 8rped
ip luelu KB1 eqlepnyg{ V ülol€Iszure,teqruo3
. Iou9IpuI ze )L?vu e19 {apaJze^9 u€q9IBA
iIuIoJ9S€^ I91
-loi?lezeru e uell1e1 1utqtcoltzsd e ueddg ugrlJ
1R^}{ ueze ls€ru tÁuueur ss '1nQ.r9Á3 '{ttfioru
-lal sÉ9ru '8a;gru SI ullo{Iu € 'Ea.latu sI loqo{I€
jp uezslH i>lu.uetlgnlalulzs lulqloo1tzsd uelnza
,nreÁ8 u Á8oq 'guzo(lepe4e8eur o1e 'ualsl z3
jp Ioq '19uezsÁ3oÁ3 e 1elzn qgol 3al9u e uq
:q ,gezsÁ3oÁ8 ueueq
'tuellei? pele te8;9ru
._Iou uusolzlq uezsg8e 'alzeíq,l 19s91€1DI loq
-.lsezrq3eu 1euÁleue ';uÁE-zopue5 \ez9q Y
,1eqe1 'sou[e5
L\gzzelnwl|e eIIaJ ozeT
-,.raile uedds !zv,'lI9I'';r 1rrue Á8oq 'IoJJ€
9 laqo}
itus9leln18orp ape89,t uaqeÁuque; Á8ea. uaq
-rIepJ? 8s9I9I"1Io,J 1euterezsÁ8oÁ8 t,(3a,qa39s
-Selaqaule zV ,Iouulqtcoltzsd e tuze8raur 1a8esrr
-rifrua.ze 1Io^ rues ueggí9 azse'sI gs9po11opuo3
i.1tlBlunq lueuBl{ 'Joqluei€Zs
9l9Î{ {€Scluou
.reÁuoztg uueluJoH ileqIV ,tlel8asce1 uozs€q
xlapels3Já{ eq 'pururoleug ZE llpgJgt rueu
cÁy 9Io9zIIIÎJy ,erg8eruuo e{zsnq '1e,rre8
-J§9ieqáI Ál9zsea.8
lIp9J91 ruau :usÁlt Áueuropn1
: eC ieJus9lgraua8ep 8gsrraqure ze Earaur se
:orp 8sla uaddg sl 3In{I?u aJ{un§ezo{JepueJ IIE
nem ad hírt, a hagyomány is csak a kokalevélről
meg a bétel-rágásról tud, ezeknek képzőművé-
szeti nyoma is fennmaradt. Távoli eszmetársí-
tással lehet arra gondolni, hogy a mexikói mű-
részet rikító színei és furcsán eltorzult formái
valami kapcsolatban állanak a hallucinogén
anyagok hatására látott ragyogó színekkel és
kificamodott formákkal ; ez mindazonáltal ke-
l,és ahhoz, hogy bizonyítottnak vegyük az ídőt-
len idők óta tartó vizionálást -_ habár a tagadá-
sához sincs szl|árd érvünk.
A, első híradás még a kitűnő Bernardino de
Sahagún atyától származlk, a konkiszta idejé-
ből: .,A bennszülöttek rágnak egy peyota vagy
peyotl nevű gyökeret, és istenként tisztelik"" Ez
a rövid és nem egészen pontos híradás azonban
mint tudjuk csak l829-ben jelent meg spa-
nyolul, tehát nemkeltett nagy feltűnést. A kora-
beli botanikus-orvosok viszont - Monardes,
Hernández, Cobo még enn;rit sem szólnak
u hallucinogén növényekről, amiből az követke-
zik, hogy ha az indiók használták is, ügyesen
titkolták, Azaztékpeyotl sző fehér szőrűt jelent,
talán labdacs formájában szedték, ezért ragadt
it kábulatban kuruzslóra a pilulero vagy piulero
elnevezés. A múlt században azonban már
nléscal-button néven terjedt el a szer Mexikótól
északra, az Egyesült Államok déli indiánjai
, közt; a mesc,al név alighanem a merical el-
rontott formá.ja, nemcsak a peyotét nevezték
,r,
ZsI
,lull€csetu iletl9p1 13{9pIoI"{I€ uuqpoÁad y
,lpJl9s u
19íÁ3uq
-1e ss '1uuezs>lesoru8au 1aE3e1 ,8eur 1euualal
1eÁ3.t9t '{ed?) s9lu s9 s9lu lulJezs u39s11o1;119
-aq ugÁ8a z? ueselozs?uJe1 u€q19lz}^ e ueq{eza
,leuu}lle lgrusr pleur 'tr4o1euelltd Eeur 1au
-ualef 1eruperuses 9roÁuo í3'1ezgg 11ozg6oqo1
-l?J Jo{s9u] '{áJegrue ss.ro.1Á8a; zs9{ BJsgpetugl
,{ol€II9 gtzselr ueq{glzJ^ ,{€ul9lc9ul3nlpq s9
V
\pulglz]^ 19?ut1;rye8ue1g s 'zqu eqzr13 ueâJatu
o.\áAlzseJ 19991 e 11ule Álarue osglrelrazs
e lrel
3tla33sr s? 'llecsotu 1eudu1 lgulst ro1193!g ,ros e
[nJe{9J 8pre'ufrg,r uelpo8nÁu 8ryed rqqo1 z'1sd
-eJe{ s9 Ioqop 9113{ uglnzy ,1aqeÁual uesroÁE
toÁlaue 'u1 1uuulzso lleosalu 7 luglualo; '9ro1
zlt € {auezsdele1 uqrolus s {3Uu9J 3 elsa"
:Á3; 1ngplgd'1gllolzsuÁEo;
u€sos9u€uez5 ,equoleEJoJ uo^?u suoilnq
luc
-serrr {ellnJe{ {eza ';4-9F9^ ur1o8uo.ro1 E^tlJgzs
-8eur 19zsar gsleJ zsnl{€{ V ,)í€u1loÁad stÁEun
,.,1eusetdeÁE J9qeJ"
{o{9lz€ ze 1urít4q uqza
,ó1
9u 1ezr9zs JgqeJ 'nlns uezset 9sla3 Áuar,ou
iuoscelu zy ,p {?1z3ôu 1eu-Itt4ta,J wruuopq
-l.í lZSnl{Bl € :ls9lBq 9}Ip9q B 19zzo{o I9pIoI
-ul1.le ze {eu9ll€Jzsntlal lg{Ixetu ÁEe ÁEoq 'r1
l]lallJep ul^\e.1 ,,I IB{IJeuIt_1vzsq zv 'uuqtetu
-n]BAJazeJ {ou9lpul zE IguJ lpetrelle uesodele
tazs fg zv Jo{lluv ,19íl-?r sezs"zs Ilozlrr§u
11o
)BIu{IJeLuB-ozeuI e 'sr 1gnblnd e rueueq 'Á31
anhalonint, anhalonidint, lophophorint; közü-
lük legnagyobb mennyiségben a mescalin van
benne. "
, Lewin közleménye l888-ban jelent meg, ezt

követően Arthur Heffter német farmakológus
vizsgált meg további kaktuszokat (Anhalonium
fissuratum és Williamsi), ezekben újabb alkaloi-
dákat talált (pl, pellotin), megállapította vegyi
szerkezetüket, és önkísérletben vizsgálta az álta-
luk okozott élményt.Bár ekkor már ismerték
a SZer altató hatását (F. Jolly, l896), és angol
kutatók leírták a mescal-korong okozta hypna-
gog hallucinálást. vagyis az elalvás átmeneti sza-
kában jelentkező látomásszerű képeket (D. W.
Prentiss, F. P. Morgan, S. W. Mitchell,
1895-96), mégísHffier l897-ben végzett önkí-
sérletei inditották el a népszerűségútján a mesz-
kalint. Már ebben azelső leírásban megtalálha-
tók a drog legjellemzőbb hatásai: a színes vízi-
ők. az ldőérzékelveszítése,emellett rossz közér-
zet, fejfájás, pupillatágulat, érveréslassúbbodá-
'sa.
Ám a döntő lökést a ,,mozgalomnak" - mert
hovatovább valóságos mozgalommá terebélye-
sedett a hallucinogén anyagok lázas kutatása
- Henry Havelock Ellis adta az 1898-ban végre-
' hajtott önkísérletével. Heffter ugyanis farmako-
iógus volt, munkássága csak szakkörökben is-
meretes, és az általa végzett önkísérlet csupán
élettani hatá sok szakszerű r egisztr álására szorit-
l53
b9I
ZP}ZS sa alezeÎg luIZSq? ze Í3e^ SIs€q e 's9^
-tzstlrnldo ze uazslq'uelleJau]sl 1Io^ tuas 8IppP
oÁuorrr|o 9sleq {eJázs gl}Jotu9tu s9 91}p9q y Lw?
-uslsJue^t) leJeqlue zB oll3ll3lleJ eq 'a-upos3
,.,,,)í9ul9l ]e{e)íZSoq€J3
uaêle pqlultu'uaq9zss6g ",EJ9Jnl{elIq3Jp
rgru Á8e.t e;uglecrod ruoug uoÁ8uu pgplgd'ua1
-JaLuSI J9Lu }ILu? 'aJ]lu€IE^ BuIo^ i3llelze)glruá
zt{lultu si8aru '1e11o.,, 1estleuÉtro pultu 1ade1 e
J9g ,"uIzS€SZoJ P 'Joqlq B '19IJB{S 'u€qu9ln
-s9tuÁ8e s.roÁ8 Á8u,r errozsÁ8a }1olzs€ "
Jele ul"I
-eÁurr tÁuueurelt,l, {eusoJo^ t puplgd '{auurzs
uslteÁ8g,trluuelpd 1g.rleuelrd ul311ole 1}oz
-o)t€1l9^ 1eleÁurg s9 ttIzs glaqlezdalle uapuly{
" ,e8gssolezou9^ € qq9{ul 39ru sg'e8asoq ua1
-leleq1{ 1uÁ3r9t 91Ie)í ]s9lnrug ze 11edel3a61"
",lg4llaq lvl]eze^
o3-ro3,1e1o.r3ôJ souoln1'te1g8uullrd gsepdar
plluÁugzs gíyzlplJ| sq 1€{ 9l9Jlog nulzs )os' 19I
tuleÁ3l91 o3o11tsc'llol}Joq lo{)áJezsiá u9}z€
'1s9tuÁ3a {9aI9^ Inupllupe>I€zs uaqu}zs plgz s9
sorol 1aÁleuru'l?zs3q 19l1ad91 1:szsdolzsopl
-ale1 :1re,dugullg eI €lJ} ueqqesol€tu€z 'uáqqosou
-tzs l€){os 19uul93911o1 snEo1o1urure3 Á8oq '9t
-eqlJ! '{elpua^Jo 1eu8gsgrszsdeu Á8eu ue8t tea,
-Áuo1 nÁ3.t91 suelrd ap 'soÁu9uropn1 : sn391oqc
-rzsdlunxezs ptsu ol ,€ill 1nleul9u 1ezrÁuo1 qqgt
-3a1 tle ,uequo[Ia sII[3
IJoIeÊg 1o3ue ze'y,lzo1
más csodaszer régtől fogva az emberiség köz-
kincse, mégis ez az űj egzotikum rohamosa
hódított a nagyközönség körében is, a misztiku-
sok, a tudósok és a művészek érdeklődési köré-
ben is. Ami a nagyközönséget illeti: századunk
első évtizedelben az Egyestiit Államokban any-
nyira elharap ődzotta meszkalin-láz, hogy Okla-
homában 1918-ban peyotl-egyház alakult: a hi-
vők kollektíven mescal-korongot fogyasztottak,
abbana hitben - vagy azzalaz ürüggyel -, hogy
látomásaik vallásos természetűek, és mindenféle
,betegségre gyógyulást hoznak. Misztikus filozó-
fusok kapcsolatot találtak a brahmanikus ta-
nok, a tibeti misztériumok, a zen-buddhizmus
és a meszkalin-látomások közt. A pszichiáterek
úgy találták, hogy a szktzofuéiek belső világa
ismerhető meg a meszkalin jóvoltából (W. Ma-
yer-Gross és H. Stein, |926), a pszichoanalitiku-
sok a tudattalan megnyilatkozását fedezték fel
a gátlások és elfojtások mesterséges megszünte-
téie révén,a pszichológusok nem gondoltak
semmit, csak az új vadászterületnek örvendtek,
amelyen ismét egyszer alapjaitól építhetik fel
a lélek megismerhetetlen - vagy mindmáig meg
nem ismert - épületét. Az irők és művészek
rájöttek, hogy az alkotás ihletteli pillanata nem
más, mint egyfajta misztikus látomás, ami ime
mesterségesen is létrehozhatő. Az impresszio-
nizmus végóráinak, az expresszionizmus szüle-
tésének. a fauvizmusnak és kubizmusnak kor-
155
9§I
u9zo s3 "Iuellzs9) }s9JgruleJ soÁugtuopn1 9slaq
{uu€uJ1])l€ 19rlezeqÁlapJoq B Eqlurtu 'tteÁ1o
e8allal .,tuole3zotu" € lulltuozúpultu '1e oluq
-l€1IA Iuou t8usrscug.a,t1 soÁu9ruopn1 1at191aluo
zy ,ulnp,zs
{oze}elJ9s}luo zp }lopoJodezsEsu
u3ql91J9ul uai}o1oqlq e7oze - tulnlurzzotq zol1
-Jotugtu p l9qol 1eqe1 uoÁuuo{ sq ugsclo '9zo{
1o8uÁuu lralJ9s!{ B sl €1Bzo1I9^ sn{l}olulzs sotu
-9zs CS,I zu 8atu utqroo1tzsd B 1lozo{pJoslal s9
'upsn{Ilalulzs Iu€llfie {9|pn] 9I3 sI }I"}azoll9^
gzgquglll)t ull€{zsá(Il P P]o {a^9 SouaAlO Z11 lJJ?
'rrreqoJ € lIoA lle{gsJelu Bqvl'tuzanzs8eru 11e1
-le{ l9q9{Ixe;4 lo8olp e 8;ury ,1s,lg8gslt8es 1e1
-el;eslluo-3o;p'a.rasgla>lgt.r9t9 et691o1eluJpJoq3
-tzsd s9 eÉo1o1udoqctzsd p 1eln8uru )?}le]a^pJ
1e33esolu,l 1osn8o1oqclzsd s9 1e;algtqctzsd'1os
-n{Iul9lolq e,r3o3 |
1911e
1orltlnpoq-ull€{Zselu B
t9g9r8ouotu 1;t ;s8utreg
,) leru9u p, rueq-
Le6|
S9J
-euJ l+1 uoql3s9le]ze{láô{ {€s3 uedda - uepui
-o{opu ures 'uuleldele lues 1IoA tueu zapulrü
,Zoq
-erlq1 uase8gsJalsetu ull€{zsetu p llrue '}9s9llnq
eJ{oqBJ€p p, 7zeuuiín )euJ91 e 'le8esllnzro}
-|e ze lzeueÁ3n 1eu49urro3 e '1989slplzse3eru
-p1 e yeueí8n 1aulauzs 3 u€q9snutzlqnl sIJo
sg enburg 'oss€cld 'u€q9s9p9zgolu}zs {úlsI^
-neg t 'uuqlg3 s9 ueqreÁ3eq olocug] ugpra3 q8og
uu1'u€ql9lu9Jtulzs-u}zs trolEe;o ]euo6 IIJJoIu
-slleJ ]ultll'gqeÁuuo1 ]lo^ rue§ llul :ze 1Io^ t|l€zs
pusztán adat- vagy élményszerzéscéljábó1
végigkóstolnák az örömlányokat.
Az önkísérletek általában ugyanarról az alap-
élményről számolnak be: az időérzék megszű-
nik, a tér határai elmosódnak, a perspektiva
megváltozik, a formák eltorzulnak, a tárgyak
plasztikussá és ,,önmagukká" válnak, mintegy
önálló értelmet nyernek. a színek fantasztikus
fényben és gazdagságban csillognak; minden re-
ális cél értelmétveszti, helyét az ,,itt és most
nagfszerű" átélésefoglalja el, egy-egy jelenték-
telen részlet fontossá válik, önállósul, míg a
nagy egész elveszti összefüggésót stb. Ehhez az
általános és közös élményhez egyéni változatok
adódnak: az egyik önjelölt félelmet, szorongást
érez, ljesztő figurákat lát, a másik üldözöttnek
érzi magát, a harmadik teljesen elidegenül leg-
közelebbi hozzátartozőitól, és úgy érzi, végre
megtalálta ,,önmagát", a negyedik a ,,vanás",
a létezéséletérzésérőlszámol be, és ezt a látott
tárgyakrais átruházza, az ötödik misztikus, val-
lásos, szemlélődő. világ fölé emelkedő atmoszfé-
rában találja magát. . .
A sok önielölt közül nevezetessé vált Aldous

Huxley angol író beszámolója 1954-ből. (The
Doors of Perception, ) Ez az érdekes írás jól mu-
tatja a vallomások értékétis, buktatóit is; utób-
biak közül főként azt, hogy minden kísérletező
sajátos fölkészüléssel vág neki az útnak, továb-
bá beszámolójába belesűríti mindazt a kulturá-
l57
8§I
leÁu?{ulnJo{ sII9IuJou loÁIetue '1o19c u 1ozu
-putul 19lÁ3eq ue8sptq ueselel?{ol sg 'ueÁ3e1
1Iu€IBA Á8oq '1euue l9Egslnzs tzrg tueu 'pezs
lu{€{zseru ,{quror8eu uegla.td€I€
HV lBJ€]€
zu'>1l19tt gqqeselg uesoJozs{os Egssad9191slzs9
ze sg 'pemus uellelulJg tuelo1Jg zB uaqzo{Ií{
,BIInu u9tuJoJgI s9pgl]op
-J9 I1u9JI gpI Zv'ue{{osc s9pgl{epJ9 I1u9JI J91
y ,9v urole8o; v F\e4qzl? za u€sn{Il€tuoln€
s9 l€uuoz€ {epuáJ ueu Álaure '19|p9tu Is?Ie{9z
-rg uelieln8o;Ie Jo)pIeIuJeí3 e uaíuezssl\ ulezs
e '1aupos9re1o; 1osguroÁusq s[9nzl^ V"
: s9leÁ3
-g8eu Áu9q9u {lzsl9l >1eugla.tdele sr89ru 19qesoz
-ÁEefrog,{€selule{I€ uras ddglluruos uequoz€
€Js9l}sou9le119' rcs9l1de1193eru so3qú3-t91 sn8
-glol?tuJ?J € lullu '{ose{91J9 9qs9ê{ {ueu IBS9I
-}sJ9láIuzse 1sug8gsllenntu uel€}lJpd,asalazd91
-Iá +lszs;1-azs 9qs9ê{-9qqo1 e3eru e uea.8aru st
IgJgíJlg|Ilxlzsd e ezs;ad s9 '§glelJ9s}{ e1g8euq
-e^ IoA9lezJo.tÁ3e3 seils1{eu9leJelusI lezsg^rtlu s9
uugzolg uJepou e 'uel-etureqp p1pq z€ 'snul
-zlqppnq-uáz e
'ileqlcE JolsIeÎ rroldgzo1 e ea,
-ele J9Iu 9J} +I€plo{os s9 !]L39slle,r!}ui I1n^}>IpuoJ
e Eppe '1essglntllelqo 9loql31 eI91 eI €lJ} l9s
-9leq s9Ég1olzlJ Jezs u ugpsnd uglept 1uuue ;e1
-gag sn891o{eluJsJ e 3111 ,1939s9leqel s?Ie{gug
.t;t>latqo ze I7IzseÎe gloul9zseq e K31 - e.[9|es 9
z€ rueu€q 'lelJgspl ? Iuou ture '1e3qs11o1lq1 s[
közt foglalkoztaíják vagy lelkesítik. Nem tud
mit kezdeni ezekkel. minthogy sokkal nagysze-
rűbb dolgok kötik le a figyelmét.
Ezek a nagyszerűbb dolgok lehetnek >ott
kint<, vagy >itt bent<, vagy mind a két világban,
kint és bent is, akár egyszerre, akár egymás
után."
Ha ennek a vallomásnak a velejét figyelmesen

olvassuk, fel kell ismernünk benne a természeti
népeknéltapasztalt infantilizmust. felelőtlensé-
get, a létértfolyó küzdelemnek azt a redukció-
ját, amire Schweitzer hívta fól a figyelmünket,
a pillanatnyi célok elementáris erejét. a távoli
célok iránti közömbösséget.
Ez egyben megvilágítja a szer veszedelmét is:
a-dehumanizálást, vagyis azt, hogy primitív-in-
fantilis-egoista szintre degradálja a zóon politi-
kont - és még a gyermek kötődési igényétől
is megfosztja. Egyedül az érzékiélvezeí marad,
de ez olyan felfokozott formában, hogy sokkal
magasabbrendűnek érzi és htszl, az irracionális
sernmiséget minden racionális emberi értéknél.
Huxley esetében ezígy ielentkezik, hogy a nad-
rágján néz egy ráncot, olyan elragadtatott elmé-
lyüléssel, mintha magasztos csodát látna:. .,Ez
azamőd, ahogy látni kellene, és ahogy a dolgok
valójában vannak." Huxley persze nyomban
hozzáfűzi: mi lenne akkor a világgal, ha min-
denki beérnéa nadrágja ráncának elbúvölt bá-
159
09l
€ '8eul {€1InÁE9Á3 tueu {o8eleqe{ul? za 'Eatu
lunzs lueu sn(Ilzlullo{Iu s9 snluzqoqo).lB Ze Ie]{9
-uozepulur'111ss[le1 elulse,tef rÁuusruep,r Á8oq
'(8eu u€q-g96I) epg8eur Eg11 ,ruleqp1o8stu
11uq
iu>lgtuglqord ttul€p€sJ9l 3 II9IuáJ la^gsgllselgl
{o1€InsJ91 sn]I1zslu-sos9l1e,l g8gr-lp(ad eryírt
-unu {áug-{JffiLlJ uaJlaluy Áu93od 3t193
ûDN
'Áuqlzsors1 Eqg; 1ou9tpul IBIuoq"pIo ze '(1n1l9u
8orp 'e1 €lJ} lu9{ezo{z§e qqesos9leq8e1 er39E
-epad e ueq9Áu93e; nullc &pltl k dazs e J9uItql
-ezspoul e ya) weyíEgÁ8 1u1lgtcuoluezs s9 Ie>I
t-{osc9u31
9| qelgust uBgpu"II9 uaqlelp,,grEorp
tu>1oluqsrula ze'tul9rasc1_o; e|u9.t;1 1e11o3orp
gpuezepeJlo.J qgeuel1urulep9 39ut s9 IBuuII€l
-zsolu u?Il€tuIP-lJ9 zE l9s9l"q soJ8{ ullo{Iu B S9
IoqolIB zv,ulezaleIzseJ IIIeu 1telelselef,rrc51
,elleÁleq oulep?qe s9lu DI€IB^
pqluruI ep 'ueÁ8n 1zse 1uÁ339^l9
9| 'Iulepgqe
IneIJo{Iu" :I919tsal {II9Îo ÁEslurru etuanozs
.,89sselle1 € uB^ euueq sI ueq
-{9látuJol e 'st ueqsgluoq u 39ur {ryo{I€Jn puaJ
tuslst 'Qqese8euJ e zg ,e[9rlasr,rdo{ 3 {eupuaJ
gqese8uu Á3a a>leleur.rgl uepulw ap 'zseEE ze
11op9l9nue8Joze(I" :q rzefe; K?t, pa Áspng
,1s
>1e11o1n[ ,,zotqe3esolen" 1o31op ueqsgp
-9lqlulozs solzse8eru 3 ueqga Á8oq'ryzsrq" uelln8
-9leuo luoueq 'p339pn 3 auuol tul'1EzzB {aupgJ
-ol tueu peur '1elnEutu {aulpueJqqgsleJ {IzJ9
ygze uaddg 1oso8orp u Á3oq4es3 eIB^Bs"InIu
társadalmi problémák pedig egy súlyos teherté-
tellel szaporodtak,
Egy másik neves író, Arthur Koestler önkísér-
lete (196l) nem volt ennyire szerencsés: első
alkalommal mennyország helyett a pokolba té-
vedt. Bár a második kísérletkellemesebb élmé-
nyekkel jutalmazta bátorságát, nem tette ma-
gáévá Huxley lelkesedését: ,,kozmikus giccs-
nek" nevezte látomásait.
Koestler nem meszkalint vett be,hanem pszi-
locibint, a mazatékok varázsgombájának szinte-
tizált hatőanyagát. Erről már elmondottam,
hogy a svájci Albert Hofmann állította elő
l958-ban; természetesen ő is végzett önkísérle-
tet, éspedig azzal a meglepő eredménnyel, hogy
egyszeriben Mexikóban érezte magát, a fölé ha-
joló orvos arcában azték papot vélt fölismerni,
és szinte várta, hogy obszidiánkést rántson
elő. . . Ez azonban nem a pszilocibin specialitá-
sa, hanem a farmakológus tudatának - vagy
tudattalanjának egyéni megnyilatkozása vol't:
minthogy a mexikói gombával kapcsolatban ór-
deklődési körét aktuálisan a mexikói történelem
töltötte be, elsőként ezek a képek jelentek meg
képzeletében.
Megállapította továbbá, hogy a pszilocibin
hallucinogén hatása hasonlatos a meszkaliné-
hoz, de sokezerszerte erősebb, és a kellemes
hangulat keltésénéltalán jobban jellemzi az e|fe-
lejtett vagy elfojtott tudattartalmak felidézése,
161
Z9l
'r.lsBl€t{ Sel3]ueile IaZZe luozsí^ € .u3q
ês8J3ZII
-9s9p9{rltu tl9ulpJoo{ J3zspuoJ8epl Z3 u€^ edeJ
-azs l1ozetzsl1 u]au 39ur uesoluod 1euÁleure .utu
-oloJezs e "uoqlezo^Jozs € {eruJolá"tssc8eÁue ssÁ1
-gt|er 8ele Á3a uen ,llo)opul sI s91€1n{ 9}o13esc
-a1 1aÁuuaruar qgeÁ191esc3s1 e ííoq'uel1uzgl
-zst1 u.ttÁuue esnluzluut{c§tuoleci s9 ul9r8g1orlae
'}}?DIos Á1o edglrg1 €Iua{ozD[zs ,Iu€puotu
V
-DI eulo^ te.to1 8eur 19zs gsloln ze e^zeu eJJe
'ulo1e,t 1tlen s.rtÁuueru 8esÁuerue; e za Á3og
,oJ{uns
-ozo{IepuáJ >1eue1119 1e"rszsÁ39Á3 qq€sos9lBq
1guleÉtppe ze '[9 ergsgl§zo{ loslzoJnau s9 1o[
-eqárule ze í8ol1 'ueqÁueursr € uuqq€ lgleJsglu
'lgq9[qc €s9l€1n{ se esereurst8elu g)sleq {Bu9s
-nuJzlu€qceuoled etuer3ozl.1zs E 1o1e3Á3e ruou€q
'>19t1931ozs psnlp18o.rp gpelol uesorulepezsol
Á1o ueg9ro1 89spleg e Á8oq '1:azu ulau usss1
-ezsaulJál 'ua^gu )3Jazs do4oqltzsd o1e 39ru 19r
-lo1lll9 19ros zse8e 1o1ezol1e,t8oJp 4s91€I{ 9luos
-eq e 1osn8glo{€tuJeJ y ,ezzeulv4e1 io3eÁuu
-91€q € peueÁ8n mbnt1o1o ll9uzs€q 11n:rel49 zE
srutÁ8n 'iglJe{usl st lze J9Lu {€Ig{Ixotu e Á8oq
llInJapDI 8tped qq9s91
39u 'q1rrq891l^ 1lol ueôu
ús7 qqgs?{ '1oqszoruÁuu ze uag-tv6lgle llo]}I
L
J3 uuBIuJ o H 7íuJB IE I
-p u,lD l U al p s
1escueÁ8n
ê ^D
-fuaztí e 3s9l€I{ u 1rzeÁ8e8eur uoq]o}ul)al E .zoq
-9Iu9 JJozI1zs € s 01€ [u offi q ílatue' ezz ot1 uqt ode1
-19I_]IaI ele3ueÁ1o 8sltloueur1g il§qwo se8eszse8e
ze Á8oq 'ze .7uIaLEle^ 'es9lnzelle;
1osglle8 e
ez az antagonizmus magyarázza azí a tapaszta-
latot. hogy az LSD-vel átmeneti szkizofréniát
lehet okozni, következésképp talán ugyanez az
anyag vagy valami ehhez hasonló okozhatja a
valódi betegséget is. A ,,kísérleti elmebaj" mint-
egy modellként szolgál a kutatónak, és némileg
lehetővé teszi, hogy beleélje magát egy olyan
kóros lelkiállapotba, amely egyébként az egész-
séges embertől annyira idegen, lrogy megérteni
sem nagyon képes,
Ami a terápiás felhasználást illeti: ha a hallu-
cinogén anyagok feloldják a gátlásokat, akkor
megkönnyitik az orvos és betege közt a kontak-
tus kialakitását, továbbá megkönnyítik a beteg
számárl az elfelejtett vagy elfojtásban levó
esetleg kórokozó - élmények felidézését.Ez kü-
lönösen a neurózisok gyógyításában játszik sze-
repet, A terápiás adag természetesen nem olyan
nagv, hogy,,kísérleti elmebajt" hozna létre, csu-
párr annyi, amennyivel a páciens ébersége
hypnagóg szendergéssé alakítható. Ebben az ál-
lapotban vagy eztkövetően a feilazult eszmetár-
sítás felszínre hozhat kórokozó emlékeket.
Ú;abban ezt a módszert szivesen kapcsolják
össze azzal, hogy a páciens lerajzo|ja vagy lefesti
a hypnagóg állapot hangulatát. majd saját képé-
nek érte lmezésévelmagya r ázza me g önmagának
és orvosának a leleplezett konfliktust.
Az érdekes képek, és a - rendszerint pszicho-
analitikus magyarázat hozzáfűzése érthetővé
l63
i9í
ZB 'ule|e gpo{sopuoE s9 9zeulep9^ uepulw )IZ
-ÁugTq'(1oru1) 1e39 ze 1euzoÁugrq lgJszJol V
,llopoluozs uoÁ8eu ueq9Jo)plotu;eÁ8
lgt89stlgl
-oT zy ,I919|Áue
tg?utll oveJg EÎqIozt 9 ueí?
'-oqe
1utur '191s9tuÁEa 19 erE9s1o,t91 Á8eu e; lg1
V ,9J {3}1o1uq uegpsalt st >191 g&anz tgllqzs e
'lp?eut aval7 1au7loÁ8eqle s9 1npsÁEe o Á8oq
-ÁE4 't1o1e8lpq uo1+ zs93e '11oa, tlguudep ueq
-IJo{{e tle 'p.tgfÁue }I919s uBJ{€Á8 po1 ero1
se^919l{ s9-Á39u :8eru 11apaue,rsle eÁugur19 uo>1
-1euueÁE ÁEe Á8oq 'elpuorula suetcgd V ,g1zsaft
,'uellet1 'llotuoÁu eleln8ueq dg>1 zsg8e ze igulnl
I9zs soJ€ql^ €qlutru 1eleq s,tisllt '1o1ezoguro1
,tpalt qqplul u9I€1 ecre 'qqast>1
91o{IB le|eJ y
'qq9Jl9q 1e,l9l 1tsgtu e 'glzseh s9 seu]l€leq 'II9
zy ,Ie{{eruezs
IgIa BJ 1rÁ3e 93o11r,r u_u8resseploz
'uu1o.rt. BcJ€ Bqlulru luozsll {€u9uoJo)quol €
'{?39 H {augu weu lgqszJol € '91€ql9l 1az11e|e
gluoseq zoq_€J i?{ uu1ol eflelezs Á3e qruo8p1o,3
€ BI{luIIu - uo[91 tleqq ueselle1 :1adg1 9ze1
-1e^9{ e IlseJ €^pouezglq pleut 'uen ueqlodu11g
1In^9J u9ln ele19^3q CIS,I etuIIIB8 699 ,ueqsg1
-eze{ ll€Iu slzoJneuJozsÁug1 'snltzg se,rg gg"
:I9q9J9l1BpB so^Jo
-erule tue3ut11o3 nuna,J IJ€csu€H 19pl?d Á3e 1o1
-zo1 'pezspgru e uaÁ3e1 9^91eqlJ9z9{ ertÁuueur
-ele.l Á3og ,1I9^ 9ssol€^rp uoÁ8eu ueqluolúpoJl
-1ezs e etdgnloqcvsd sglelnru e za K8ottr'vsa1
egész képből a melegség; a magasba emelt arc
kifürkészhetetlen stb."
Ha a terápiás céltól és pszichológiai magyará-

zattől függetlenül szemléljük a pszilocibin,
LSD, meszkalin és más hallucinogén anyagok
alatt készült képeket (nem festők műveit), egész
csomó jellegzetes vonásra bukkanhatunk. Elő-
ször: a képeket nagy szingazdagság és formai
szegénység jellemzi. Az utóbbit magyarázhatja
az is, hogy nem művészek alkotásai, tehát hi-
ányzlk belőlük az a|aktajzolási képesség; csak-
hogy a formai szegénységenitt nem a tehetség
hiányát kell érteni, hanem a szándékos torzu-
lást, a rút. groteszk, riasztó, össze nem illő for-
mák rajzolását. Másodszor; feltűnik az abszt-
rakciós hajlam. irracionalitásra törekvés, szim-
bolikus kifejezésmód, szándékolt sivárság, geo-
metrikus vagy kubista mintázás. az érthetőség
akaraílagos elutasítása. Ha ezeket az elemeket
összerakjuk, óhatatlanul felidézik egyfelől az el-
mebetegeknél hallucinogén szerek nélkül is
megszokott piktúrát. másfelől a modern művé-
szet expresszionista, szürrealista, kubista, abszt-
rakt és abszurd áramlatait. Ez a párhuzam min-
denkinek rég szemet szúrt, s bár sok vitára adott
alkalmat, eredményesen nem cáfolható. Az ős-
korí barlangrajzok ismerete, továbbá a gyer-
mekrajzok divatja még megtoldotta a párhuza-
mot azzal, hogy a primitiv műalkotások is ebbe
l65
99I
{€ul?lnIII leqqásoô{ u3se8áÁu?I l?Ieuo^ ilezs
-9Áuaêg a , , ,lgJledg>I
J9g pq&anJg Á3e,l 19r9p
-edulzs o.1adosnploy e 1eza lg{cu 1zselor8 '1op
-unqe3e.ry3.roÁ3rn,,,1elnroÁ8t,l 1zse1o-r3'1u1
-nldele1 4l9ulrre1 salezs '1elncJ€ sel9zs IuotBI
,Ieuze)íJ9 ,slezÁ89u
uI9Ie {o{€I€ 93pzo>1y lgq
-a3 1euglde1l1ded ruelazn3 auuel {"Iq€ o1;Áu er
-3ep,1-1ndqr1 's9u9l1l{ Á3e eqlurytr ,ru?IeJ {"ulnp
-uI {eJeqlue '1o1ulz 1oq8eszsssru B uzuuoq€I
-p^ 'I9JIo^91 rypasedgusq uesroÁ8 |91 y ,u9|de1
s3Jn tueleznJ ole {euuB} {€l9l s9llezs 'so391r,t
uaIalJIH ,€po-opl 1eu8osznÁu r9rzlr 19rn3g rerr
-toruóe8 sn{IJlá{ülulzs urelde1 JgI{aJ uleleznJ"
:101eIJqs}{uo l1oz
-39,r 1euutqnolrzsd e1 el4 í3t, sn8o1oqctzsd 3esz
-9t ,{l?"4X ,€s9leq gpzlo11eug8ourcnlleq u e[e1
-zol1e13o3 uosolezseuJe1 1alosn8o1oqcrzsd y
,leJ
-91ezssl^ uoseplôJ eJJe - eJl9I tlLozoq1o1ez(uglt
ol9uzs€q la{aJozs ug8ourcnlleq '14 uensu 1ezsa,n
-nllu s D! U ap aq l z s d í3 ot1' lgsglerus tle 1euada.rezs
ol9uIJoJl€zsg,rnu 1o8eÁuu ua8outcnlluq € a113l
e,tee8eru eJtÁuue ellrodosc qgeurepouEe1 Á3a
1ezse,rnruozd9{ B luozsl^ I9IeJs9I^1,IgJ9s9tBl
-n1 {áu9lopa;e >1eÁ3elsn1l1s sstez8allel e uauzq
,ozs ual I9JleI91}{9ue tueu Bqou '(st 1elosoirro
ozol1e13o3 1e,.teÁustulsa3 1e8aleqeule ru uopgtu
solepJg 19s) s9llllsazsso z3 ze ollelJ9s uopgtu
,{gl€qloJos eqetro3ele1 e
9lequ9 l3{91seJ V
viziőimnáL, néhányat mégis megörökitek belő-
lük."
Rajzán valóban torz, groteszk figurák látha-

tók. Még sokkal jellegzetesebb képeket közöl
mások önkísérleteiből, egy cseh elmegyőgyász
például portrésorozatot készítpszilocibin-kábu-
látban: az első arc még realisztikus, a másodi-
kon már minden vonal elferdül, az utolsó a
modern képzőművészet jellegzetes fondorlatait
mutatja be: az egyik szem fólcsúszik, a másik
le, az atc inkább ijesztő vademberi maszkhoz
hasonlít. Nem kivételekről van szó; ma már
óriási kísérletianyag áll rendelkezésre - mert
ezt a játékot mindenütt nagyon szeretik -, a
formák mindig eltorzulnak, ijesztővé vagy gro-
teszkké válnak, az emberi alakok elembertele-
nednek, rovarokhoz, rút bogarakhoz, csúszó-
mászókhoz hasonlitanak, vagy geometrizálód-
nak, a tátgyak és állatok viszont antropomorfi-
zálődnak, megmozdulnak, táncra perdülnek,
gunyoros élőlényekkéválnak. Ami a színhatást
illeti, ott is szembetűnő a hallucinogén képek
és a modern képzőművészet kőzti mély rokon-
Ság.
Csakhogy ehhez a jellegzetes értelmi és for-
mai torzuláshoz sem pszilocibin, sem modern
képzőművészeti felfogás nem szükséges: az el-
mebete gek spontán r ajzai, festményei, faragásai
és kerámiái ugyanezt mutatják. Szemet szúrt
|67
89I
-ntu {I1}S+JeZsdgu {€Jgld?u s9 {osn8ol?le{ '{oS
-Pl?lnluaq'I9qled9{ {e8a}eqeule Ze TauzepÚor
lEloS91}II9Il gl3JuepuIuJ'u€^ ueq9^{eôu u€so]
-Pr'rI"ÁIoJ u79ZE Ze s9 'Z9p| l?tul?poJl{ezs SBIüI€1
-pq J9{,u '1glezfel 1e8eleqautla ze 19g9r3ouour
I\ l]op€ qq9s9{ IeA^á JuIulJ€q HP 'ueq E:)1
-lrf ,9qgunreqlllezs 8aru 8usuolor t 1elleÁlerue
- 13{a^lu 1IBZS?>I elgze Zv €lr€ql9l 9qseê{
Sotu 'tslod91 llel,lue ze eu9ltuos?qos a39sqqo1
1aEelaqerula 91o{I€ ze uezsIlq'ozs uen I9J19}J
-ue3zslullual IueN ,sI
1eÁ3el sIJ9IIts glepei9lrue
erq8og uen Á8e,r, tgrcJzoduro1 rosug 1euuelel
-8aru Á8;ueÁEn 'Iul9I ut9lgerEulqn) pe{IV 1c)t
-au eÁ1 tur u' w,sgloze lqg a193suÁ1o )€u s919lul9J s9
1eusu3uorozs € {os9tu t9tust '1gflelnu 1raÁ8af
o1e,tug,tltÁu
§nuzlqn{ p 1oseru 'IoJ {Izopr llps
-91o{Ie (neassno6 3u9uu B ,1d)
1enltrwrrdoeu e
uh.rodosc 1rseur 1adg1 V (,t96eur lo ?luezs l?JlEI
-npJoJsnl}ls gle^dul€ t(1o - ueqlazsg^rltu uJepou
zse8a zB pzze sq - ueqglezs?^1ru 19|es Jollu]€
,u3qepezlil?
9sle 9InpJoJpeZ9ZS e -]g1l9uolzs
-zss;drut leÁuun8e;u3 rsgl >1a.re39u l€{I{€ zu uod
-d9 19ssecr4 Á8oq'r1s9ulopnp9)),e.rtullzsutu
,ortafltalntut'erreÁug,rl9g
{ello|nzsuu3q B {eu
-lalzg{?ltue errÁuueur lgs9lo{I€ stl9rn8g 1a8eleq
e Á8oq 'tauleÁ8g e e|,l;qle3 sI €JJs 1z9{ leq
-99l sa'I9z9{ 1o3eÁued91 sugzodur1 ,ueq-ZZ6I
I{ l_uggrEouotu sn{rzssupl olozs lgJálozs
"tp€
-9^ltu 1eEelaqeule ze |11É, '1euzsg(?oí8Eepr r3
-J3gIopI9Ll u.loqzulld Su?H llgle A9 ue^1o lvw za
vészetüket - ami aligha volna lehetséges, ha a
,,mgdernség'' nem tenné műveiket a*J. is e.Oe-
kessé, amikor művészi értékük
"r.t et}'elis tuU
.-iumen
Irén egyébkénta föltűnő párhuza mot
ugyan, de inkább a különbséget hangsúlyozza:
az absztrakt és szimbolikus iormák d u"áru u
betegek képeiből hiányzik u, u
^t:
kesztés,_,,contrapposto'', ami a szür
rérri'.r".-
realista ké-
peket jellemzi. Ez persze csak addig igaz, amig
tehetséges szürrealisták képeit tehe;rffi"r, .t-
mebetegekével hasonlítja 8ssze. Sajáf unyuga-
ban bőven talál példát a,
'
"1tent." rile re.
A szürrealizmuson próbál tudatosan túllépni
a magát pszichedelikils művészetnek nevező
irányzat. A szokatlan kifejezés a taUitOszeret-
kel_ Iétrehozott pszichés áelírium gyonyorére
utal; New Yorkban - ahol u -orgaJ- rá-rerr-
ke van - a kifejezés nem is szoka*tlan: állitarrg
olyan divatossá lett, hogy a boltosok így reklá-
mozzák portékáikat : használj on pszich"edelikus
hordjon pszichedelikr, ;;;kk"r-
|o..skrémet,
dő.t. . . Kissé megzavarta - vagy talán inkább
még fokozta - a mozgalom lendüetét, nÖ epp
amikor egymás után alakultak a prziárráit.,s
k]ubok és megindult a Psychede'ti, n"rr"|r,' a,
USA kormánya épp akkor kapott erri", uugyi,
kezdte értékelni a kábitőszer.t'a.ruaui*i"u"-
szélyét, s ezért eltiltotta a kábítószerekkel foty-
tatott kísérletezést.Beszedni persze ezután is
lehet a drogot, hiszen a feketeiiac - Ó;;.-
169
0Ll
,13uSn)íIl
-zsruI S9 >IgusoS9IIe^ 13{n3€I'u {9[I€^ u€qqPluÁu
lJelu'9SSl1 {ouBIleuI?ZIq uequezs IB)pI9]SII?oJ
-JnZs € >I€Sc - 3Zo{ {I€JpnJgIe {PlIoJoS 19[1uátu
-I8eJ zsgEa {9tsa3 e 3t-Án3ue1 se^Á s9 8rq8og
up1 '3t-nearo141 o^€lsnc '3r-alelg uIBIIIL{§
Iglleq8enJg Jelald u9pe :r?hJill l1oloíuoí8 v
- sa)ll?Q sap uryfií a7 sa1azíallef sr ueqaruic
e uesouoln{ '1tlurla1 lle^lru qcsog snuÁuor
-etg >1eu9l9pl?ds9 lázsg^llu snlqspaqcrzsd y
,ellelnu 1a>l9pÁ3e,t ellelÁía JeêzJrz s9 JoIuBIü
u sl89ur {nlazse^nu 'lo8eÁue 91}q9l {alpázs
urpu u.t9Áuozrq uuÁ8n 1rle '1re39sÁ3ea e 1eloze
{ouluolau?lJc2 e qzg\,1n3eu 19lpe3o3eq {ezso^
-lltu sn)qepeqctzsd e Á8oq '91aqlJ9 Á31 ,greqzo1
-o3 uasa8gs.ta]selu s9 1tzol1ellÁu8eu ueq{I€s9l
-o{I€ €s9luq >1euÁleue '8eÁue rr98ourcnlltq g39s
-tÁuueur ssÁleurule.t 8uedde1 ueqzs9^nlu uapullu
stgqule8e1 ap - uaqJeque uaputlü ddaluopfeln1
}9s '€lgtuJoJ lln1>Io sg sn1t39ru Áleurrgq {3u9r3
-91lpau e '1e1;o1eÁ3-u39t e '}eln^gJ plslqppnq
-váz e 13qel Bs9leq ueÁltueÁ8n - 1rrtrezs eÁu
-9ul3l9^ leJaque{€zs sn)Ilepeqctzsd B - 1leIIeuI
{oJezs sn{I]alulzs s9IIJ s9 utqtcoltzsd'ullu{zsolu
,q51 ,e.r19l t19| lt€Ip 8s9l€q
"razsgllq91 Áleruu
's91o{IBBuI ueÁ1o uepuIru sl1]Ilepaqclzsd
,1elle1;o1eÁ3 tcetdalele3 € ezsso
9leqtalzeÁ8e
ureu'u9n11 1o3ussou9,1,1tÁu sezalel;qsl1 Izs9^
-lttll s9 s9leln{ soÁueuopn1 e Á8oqlesc'ers9ze1
1apueJ tfltscoq ueqEqsúuueu uBI19IJo{ - 1J9z
,,Ez a művészet vallásos és misztikus: pantetz-
mus, Isten megnyilatkozása a Mindenségben,
és különösképpen az ősi energiában, amely
mozgatja a világokat és meglelkesíti a létezés
fluidumát. A természet vagy a test miszticizmu-
sa: az Egy mindenre érzékeny Jelenné válik.
Elmélyülő tudat, Hedonista művészet. A Koz-
mikus Tánc. Betölti a teret és időt, a mozgás
tiszta örömével uralkodik rajtuk. Születés és új-
raszületés. Az önmagával egyesülés eksztázisá-
nak dobogása.
.. A pszichedelikus belső utazás szent művé-
.
szethez v ezet. eksztázisig emelkedik, amelyben
megnyilatkozik tudatunk sokdimenziós gazdag-

sága. A világ misztikus felfogása, összhangban
mindazokkal az elemekkel, amelyek részesei a
frenetikus kozmikus táncnak, egyesülés az ősi
_ anyaggal és energiákkal."
Ezek a szavak - és mennyi hasonlót idézhet-

nénk Masters és Houston pszichedelikus alap-
művéből! - világosan mutatják, hogy egyfajta
sámáni lelkiállapotról van sző, az ős-mágikus,
eksztatikus világbekebelezésről, amelyben min-
den transzcendenssé és folyékonnyá, irreálissá
,és irracionálissá válik, a csoda pedig természe-
tessé. A csoda ebben az esetben: az íhl,et, a
.művészi alkotás, amely mozgékony, lobogó, li-
begő, fényekben tobzódó és frappáns ötletekben
gazdag kell legyen - minél kozmikusabb és mi-
171
zLI
,u€Sn{I1ZsIuoJ{?u€ J€lu €lu ap
{ouInIJ9lZsItü Y
'Iossgl}zseJgJe grlgul eJlelo1zsl1'e[1o19d suápuac
-zsueJl e 1usnlr8o1 u '(snurztlt-ttds) Egsruallezs e
1otrrellezs e 'et?glul e 1Áugruopn1 v 'stzglzs1a ze
látulelJg ze ueqÁleure 'gIeJ lodBII€ tuepfeq ÁEe
'91a3 1utzs .nllrrurrd-sn1t8gtu ÁEa €s9p9l9Jnl{nJls
rull€pesJ9l'usepo11opuo8'elozsgn4lll {unJo{
1lpo.reÁue1 ueÁEoq 'rululnur8eur :eu4etl,? z2
>1eulszala; € {ouua uaqÁ8a zÁ ,19!1.:-1 pJ9llzs
IuelalJe ze e|K?eqla InuelllltJ eq '3actq u9lu9s
s| u9{oJ gqese8uu8al slzglz§lá zu Áleure oures
t lql ze 39ru '1aulape ze efl4rulnle3 nur_eq Á8oq
'ueqqe )ezslq rueu ilew '1sgzsie;q e aqlalgzgpt
trrállal ggzy ,wzala5l{
{€1lolsÎq te39sÁ3e s9
l9lugruJBrl ,.glgtullllal lelule}J9" ze 1za 4a,ílalse
'IBs91o{I€ snlqepeqcrzsd 1ellellzsEeu sg
,,,eJzsq 11e^ Iuau ?qos
Erppe 1ruru '39sÁEa uuÁ1o 11ala.;1áuepullu sq 'ztu
-otuJpq 'ue,l Ál4susÁ8a ueq391r,,r e ÁEoq 'rol1a
-ueÁ8n 8aru ellalrg uaqz} osle sg ,1arulelrg zu e[
J+tuIlIaJ se 'sIT9uoIczJJI 'ue,t ltrl Á8e,t ueuul u9)i
-rEo1 u 'a[l1epus.r9le luellezs r Áleue '1ela19 8ep
-ze? e ve urq9391v, osleq epopaJl_o.J }lBI3 Bs9luq
8orp y ,1e3 er3o3 {"usII9uoIJ€r'1eusnlr8o1 '1eu
-19J{uo] 1o391n B 119Ie elol9êq CIST ze","
:
I9JJa II3^
Á3; 9iss.1 sn{Ilepoqclzsd Á3g ,8orp
e IIoI zeq9s
-9:91e 1auÁuqulzsa ze {euug ,qqáuolláloqlrg I9u
kora elmúlt, az űj misztériumok egy társadalmi
kórtan specifikus jegyei.
A pszichedelikus művészek szoros kapcsola-
tot tartanak Távol-Kelet szellemiségével, műve-
ikben minduntalan mandalák bukkannak fel,
tibeti reminiszcenciák, buddhista motívumok;
és ugyanígy tartják a rokonságot Mexikóval is
- ta|án hálából azért, mert onnan kapták a pe-
yot|t, az ololiuquit meg a teonanacatlt, az imá-
dott drogok őseit. Sőt meggyőződéssel vallják,
hogy a mexikói művészet - amely a mi sze-
münkben oly sok bizarr, a szó eredeti értelmé-
ben barokk, szimbolikus és misztikus elemet
tartalmaz - alapjában a varázsgomba hatására
létrejött pszichedelikus művészet. A pszichoti
kusok (elmebetegek) művészetével ellenben
megtagadják a rokonságot: ,,A pszichotikusok
rajzaia dezintegrációt fejezik ki, a misztikusoké
az iníegráciőt."
Lehet, hogy így van. A miszticizmusban min-
dig volt valamelyes kozmikus integráló tenden-
cia: a rációval meg nem magyarázhatő világot
nagy irracionális egységbe próbálta foglalni. A
maga idején ez imponáló tudott lenni, ma azon-
banüres szavak csillogó 1átéka. A kábítószerek-
ben keresett és föltalált kozmikus integráció in-
kább - az én szememben - egy hanyatló kultúra
dezintegrálódásánalq a jele.
Mégis, azt hiszem, a lényeg másutt van. Ha
emlékezünk az Afrlkáről szóló beszámolóiból
l73
,s9IZSoJ
9Îluluas uPq9Jotu9tu 39§ual19l
B 's9llnqlgzs E 's9pg|9zIuv?Iozgp 3 lu3uBt[ '9J
ftÊespEqEZs ulou 'd9I €Jl+ Sn{uepaqclzsd B eJJe
uol"p€sJ9l Á3e rolnut ap '1tureÁugruoÁEuq
d9zs 1o19tuzvvl g?gl 19quo3sz9re^ € rualelel
-z§I1 uepul141 ,1e st 1n[191 1e1l9zletsnlurzol Á1o
-39ur eq 'scuts €tuoÁu 1eugrc9r8elut uuqun,,lle8
-e{I ) os a, rupe{oles J w a u' rulo11e u,t a u' 1a tlutulas
59 I3ADIUaS IUP9J91 tUaU 'tUuett IZS?J UaU Peq
-ezs :1euEgsp€quzs glaqluDlel e^rzss€d uoÁ8eu
1esc uleruro3 l9{pulur {ous9êl}nütuas B uly
,SI
l9U9ZoIU I'uou€q 'Zoq{nJotuglü {auseJ3{
lo8oJp {€ s ctueu la^}q Jo{u9lu sn>lnuzo1 e Elru
,€Jlezs9p€^ ln 1uulnpur 19t9rezsÁu91 39sq9 zt
1esc :39sue119l nllele8e.a,'sguglzso osg^állltutues
,lJotü
l91ela3 e Á8oq '89squoir_q u tÁuue uBI€J
,ls?pgl9ltuezs Plsqppnq-uez
"-BrrJ sn{ItuzoT e ost
€ '19[9g9zolg I"u}{ sg^{elosc lueu 3 1sg.r.a1
-lflüIues §n{llopeq3lzsd e eq9u93ale1 e eqqe 1n[
-lprlloJos lsp^zlq'esglnug,rpÁu8eru Euspeqezs e
J3esuáI191 {91e{eJ € €H 6asgzafe;q razlrelrqc5
3-9I9Ig} 93391a '1n[lepg elpoleueÁ8 9ssll
,i3Jeqlue p€q"ZS luauBq '{91snl luau
{91o{oJ 3
:PJI€^?ZS €scJnJ€ eJ{eza {3uJozlIa^\qrs ilaql\/

BI - Varázslás És Orvoslás

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

BI - Varázslás És Orvoslás

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

}sedupng'9p€Ix p}en3e141

Mezo-amerikai magas kultúra és egy nagy

Sehogy sem értettem - tudniillik középiskolás

cek közé szorították a koponyát, miáltal elö1

,,Istenségük. Huicilopocstli, a vérengző Nap-

Megjegyzendő, vérengző istenüket és szoká-

,,Rész kellett venniük a kozmikus küzdelem-

Nagyon jellegzetes, bizonyos fokig szokvá-

Mezo-Amerlkát ezzel szemben a babona él-

Ha az előző fejezet látsző|ag távol esik témánk-

Az érvelésátlátszőan hamis, hiszen de Landa

,,Az orvos a kezelést egy tüsszentőpor (zozo-

Az lpomoea-család a Mexikóból exportált ér-

Így ami a varázslásnál sokkal jobban érdekel-

Az inka kultúra utolsó fázisa volt egy évezrede-

bronzszerszámok - mindez nemcsak ámulatot

a lámát és a vadkacsát, gumósnövényeket ter-

,,Az orvosi tartalmú kerámia-ábrázolásoknak

Ebbő| az odavetett két példából azt kellene

,,A Chanchan-Moche birodalom a korai in-

Nehéz megérteni, hogy ha valaki ezt abarbár

A mochika kultúrát is - mint annyi mást

' Mire Szokoly meg|egyzi:

,.Egyáltalán rrem hihetetlen kegyetlenkedés,

Nagyon figyelemreméltó meg|egyzés.

,,Az Inca Roca által megszabott hagyomá-

Nagyon tanulságos szöveg. Sok minden kide-

\esen ment a soruk.

Át|unk itt meg egy pillanatra. Gerol nem

A babonás szertartáson kívül megtudtuk itt

Poma de Ayalá ábrával is illusztrálla a va-

Néhány különös gyógymódról is tud, például

homlokcsontján négy éles, valószínűleg fűré-

A nehézkes mondjuk ki őszintén: kissé za-

Egy lQbnyira földellek el ott lent

Amiből sejthető, ttogy az elásott varangy vé-

A -szöveg itt is homályos. de nvilvánvalóan

Ősi életforma, ősi könnyítéssel - ha ugyan

Az ololiuqui ugyanis lizergsavat íartalmaz,

,,Így hát befejeződött e varázsgombák v arázs-

Nem lesz szükség. Es eddig szükség volt? Es

, Lewin közleménye l888-ban jelent meg, ezt

A sok önielölt közül nevezetessé vált Aldous

Ha ennek a vallomásnak a velejét figyelmesen

Ha a terápiás céltól és pszichológiai magyará-

Rajzán valóban torz, groteszk figurák látha-

szethez v ezet. eksztázisig emelkedik, amelyben

megnyilatkozik tudatunk sokdimenziós gazdag-

Ezek a szavak - és mennyi hasonlót idézhet-

You might also like