ISBN 963 9239 13 5

11I II
9 789639 239135
NiklfU- VEDETT
/ NOVENYEK
. / HAZAI TAJAINKON
/

1. Karejos veseplifrany (Polystichum aculeatum) es gimplifrany

(Phyllitis scolopendrium) a Bükkben

2. IlIatos hagyma (Allium suaveolens) es kornistarnics (Gen-

tiana pneumonanthe) a Bakonyaljan 1. 2. 3.
3. Selymes peremizs (Inula oculus-christi) es vitezvirag (Ana-
camptis pyramidalis) a Balaton-felvideken

4. Sarga len (Linum flavum) es mehbango (Ophrys apifera) a

Zalai -dombv ideken
4. 5. 6.
5. Karpati slifrany (Crocus heuffelianus) es ligeti csillagvirag
(Scilla vindobonensis) a Bakonyaljan

6. Kakasmandiko (Erythronium dens-canis) es tavaszi tozike

(Leucojum vernum) a Vend-videken

7. Deli berkenye (Sorbus graeca) es erdei borkoro (Thalictrum

aquilegifolium) a Keszthelyi-hegysegben
7. 8. 9.
8. Homoki verto (Onosma arenaria) es kesei szegfU (Dianthus
serotinus) a Tengelici-homokvideken

9. Majvirag (Hepatica nobilis) es szuros csodabogyo (Ruscus

aculeatus) a Szekszardi-dombvideken
10. 11. 12.
10. MetelyfU (Marsilea quadrifolia) es rucaöröm (Salvinia na-
tans) a Mohacsi-sfkon

11. Szartalan kankalin (Primula vulgaris) es epergyöngyike

(Muscari botlyoides) a Keleti-Mecsekben Fot6k:
Farkas Sandor: 3, 8, 9, 10, 11.
Molnar V. Attila: 2,4,5,6,7.
12. Tavaszi herics (Adonis vernalis) es fekete kökörcsin (Pul- Sulyok J6zsef: 12.
satilla pratensis subsp. nigricans) a Matraban Videki R6bert: 1.

BoritOfoto: Sulyok J6zsef

A pilisi len (Linum dolomiticum) csak Magyarorszagon el.

 Magyarorszag termeszeti ertekei
,
MAGYAROR
, S ZAG
Sorozatszerkeszt6
dr. Tardy Janos
VEDETT
.. ,
NOVENYEI
SZERKESZTETTE
FARKAS SANDOR

,.A
I '

A könyv megjeleneset tamogatta

Környezetvedelmi Miniszterium

$1. lorankrurler Jluchlßt'S.W 1999

Nemzeti Kulturalis Örökseg Miniszteriuma Frankfurt '99 Kht.

Kishantosi Videkfejlesztesi Központ Kht.

 RESZFE.JEZETEK: Almadi Laszlö: 195A, 213D, 275B,
A szerzak, fot6sok es gratl- 277AB, 279A, 332, 345B; Bakalarne Sütü Ibolya: 70-81B;
kusok alabbi felsoroläsäban
a kapcsol6d6 munkäk teljes
oldalnäl az oldalszam sze-
AB [Aj B Bartha Denes: 103CD, 119BD, ]21, 123ABC, 125ACD, 135C,
147BD, 149A, 159A, 161D, ]63, 165B, 167CD, 169AC, 177C,
179A, 185C, 187A, 191C, 207B, 211A, 219BD, 231A, 237A,
rint, egyebkent az äbra sze-
rint szerepelnek. Fekva, ket-
tas kep eseten: f = felsa, a
[CD q D[, 243AC, 245C, 247B, 251A, 267ABD, 269AD, 271A; Bödis
]uclit: 253B, 275C, 277C, 283B; Bölöni ]anos: 161BC, 165D,
213B, 227BCD, 229AC, 231C, 233A, 253C, 255D, 257AC,
= also kep. 11:..'1f_--...... J,.o """i - -
265BD, 273D, 279D; Denes Andrea: 105AB, 107AC, 109BC,
113BD, 115ABC, 117AC, 119A, 135A, 151AC, 155BD, 177A,
181AB, 183A, 185AB, 205AB, 217C, 241ABC, 249ACD, 253D, 265A, 287AB, 295AC, 345CD; Dobolyi Konstantin: 105C, 109A,
113A, 147AC, 199AD, 221AC, 235D, 239, 241D, 259D, 275D, 335A; Farkas Sanclor: 60-68, 113C, 117B, 136-]41, 151D, 153A,
157AC, 161A, 171BD, 175BD, 179C, 185D, 189B, 191A, 193B, 195D, 197C, 201C, 203B, 205D, 217B, 221D, 223D, 225AC,
233D, 235B, 237D, 243D, 245AB, 253A, 255B, 257D, 259B, 261CD, 26 7C,271B, 273C, 283CD, 285BC, 289, 291, 293, 295BD,
347B; Horvath Anclras: 207D; ]uhasz Magdolna: 165A, 169B, 325D, 327; Kereszty Zoltan: 281; Kevey Balazs: 149D, 20]A,
203AD, 215, 235C, 271C, 273A; Kezcly Pa!: 126-133; Kiraly Gergely: 165C, 179BD, 207AC, 247C, 25]D, 255A, 263C, 347A;
Kun Andras: 171A, 177B, 183C, 191B, 211C, 223B, 259C, 261BD, 285D; Lenclvai Gabor: 105D, 135B, 153BCD, 155AC,
167AB, 181CD, 189D, 199B, 201D, 225B, 2318, 235A, 263A, 277D, 335BCD, 337; t Less Nandor: 107BD, 117D, 125B, 159BC,
173C, 177D, 187BCD, 189AC, ]93AC, 197AB, 201B, 209ACD, 211B, 221B, 223C, 243B, 249B, 251C, 255B, 2 61A,265C,279C,
283A, 339, 341A, 343A; Molnar V. Attila: 11-59, 225D, 287CD, 296-299, 307A, 309AC, 311AB, 315ABD, 317ACD, 323ABD,
325ABC, 361-389; Papp Laszlö: 66 (4-5. bekezdes), 109D, 111, 143, 145ABC, 173AD, 175C, 183B, 205C, 227A, 237B, 251B,
269BC, 273B, 275A, 279B, 343B, 356-359; Pelles Gabor: 123D, 195C; Seregelyes Tibor: 8] C-103B; Sulyok ]özsef: 301,
303ABC, 307C, 309D, 311C, 3]5C, 317B, 321, 323C; Szollat György: 119C, 135D, 159D, 213C, 219AC, 223A, 329, 331,
3418D, 343C, 345A; Vargane Sipos ]ulianna: 151B, 209B, 231C; Videki Röbert: 157B, 183D, 211D, 231B, 271D; Vojtko
Amiras: 145D, 149BC, 157D, 169D, 171C, 173B, 175A, 191D, 193D, 195B, 197D, 199C, 203C, 213A, 217AD, 229BD, 231D,
237C, 245D, 247AD, 255C, 259A, 261B, 285A, 303D, 305, 307BD, 309B, 311D, 313, 319, 34]C, 343D, 361-389.
FLORISZTIKAI ADATOK FELDOLGOzAsA: Toth Istvan Zsolt.
FOTOK: Angerer es Sehmimmitat: 206A, 224A; Bartha Denes: 124C; Bölöni ]anos: 120C; Bühm Eva Iren: 178D; Csaky Peter:
170A, 176B; Deme Tamas: 122Af; Denes Andrea: 168A, 184B; Dobolyi Konstantin: 238C, 338B; Farkas Sanelor: 76BCD, 80,
82B, 84BD, 88ABD, 92ABC, 94, 98, 100AB, 102AB, 104AB, 106AC, 108BD, 110BD, 112AD, 114BCD, 116AB, 118ABD,
120ABD, 122AaD, 124D, 128ABC, 130ACD, 134AC, 138BC, 140AC, 142ABC, 144BCD, 146C, 150A, 152ABD, 154D, 156ABD,
158ACD, 160ACD, 162BfCD, 164B, 166AB, 168C, 170D, 172AB, 174D, 176AC, 178AC, 180AD, 182AC, 186BCD, 188B, 190AD,
192BD, 194D, 196C, 198AC, 200, 202ABC, 204AD, 206D, 208C, 21OD, 212D, 214BD, 216D, 218D, 220BD, 224BC, 226ACD,
228BD, 230C, 232D, 234, 236AD, 238ABD, 240AB, 242D, 244ABD, 246, 248B, 250D, 252AD, 254BCD, 256AC, 258, 260CD,
262B, 264ABC, 266ABC, 268AD, 270C, 272AC, 274D, 276CD, 278ABD, 280AB, 282C, 284BCD, 286BC, 288ABC, 290BCD,
292B, 294ABD, 300B, 304A, 306ACD, 308AD, 310BD, 312BD, 314BC, 318CD, 320ABD, 324D, 326CD, 328CD, 330CD,
334BD, 336AB, 340AD, 344ABCDa; Feher Csaba Endre: 282B; Fenyasi Laszlö: 212C, 218B; Fröhner, Sigurd: 138D;
Garnweidner, Edmunel: 150D, 250A, 334A; Havas Marta: 140B; Henez Alajos: 282D; Horn, Karsten: 841\, 86B; Kalotas Zsolt:
102D, 116C, 152C, 176D, 198BD, 204B, 21OB, 236B, 276A, 286D, 302BD, 304D, 320C; Keeskes Ferene: 340B; Kevey Baläzs:
166Df; Kiraly Gergely: 210A; Kovaes Gabor: 182B; Kreutz, C. A. ].: 184A; Kun Anelras: 190B; Lajer Konrael: 242C, 292D;
Lenelvai Gabor: 166Da, 262A, 274B, 31OA, 336CD; t Less Nandor: 192A; Larinez Istvan: 208B; Meszaros Amiras: 180B,
248CD, 334C; Molnar V. Attila: 72BC, 86A, 92D, 124B, 138A, 140D, 148D, 150BC, 154BC, 158B, 162A, 164A, 170B, 172D,
174A, 188C, 192C, 196A, 21OC, 212A, 222ABD, 226B, 232AC, 240D, 242B, 252BC, 260B, 262D, 264D, 268C, 270D, 272D,
274AC, 292C, 298ABD, 300CD, 302A, 304BC, 308C, 316CD, 322B, 324B, 326A, 328A, 330AB, 346B; Nagy ]ozsef: ]78B,
216AB; Nemeth Ferene: 230D; Ovari Miklos: 104D, 174B, 190C, 194A, 196D, 240C, 242A, 284A, 318A, 344Df; Palko Sanelor:
114A, 134D, 168B, 346A; Papp Laszlo: 90D, 148A, 204C, 250B, 342B; Pelles Gabor: lO8C, 146A, 160B, 162Ba, 194C, 208A,
212B, 230B, 244C, 282A, 298C, 328B, 342A; Raksanyi Zsolt: 206B, 312AC, 318B, 324A; Rasbach, Kurt: 82D, 100D, 146B;
Reszier Gabor: 206C; Sehmid, M.: 270B; Selyem ]ozsef: 72A, 266D; Sehubert, Bernharel: 322D; Seregelyes Tibor: 164D;
Sinköne Poka Maria: 156C; Somlyay Lajos: 166C; Spekla Mönika: 130B; Sulyok ]ozsef: 82C, 88C, 90A, 100C, 104C, 106BD,
112B, 116D, 118C, 122B, 134B, 144A, 146D, 148C, 154A, 170C, 172C, 180C, 184C, 188A, 194B, 196B, 202D, 208D, 214A,
216C, 218C, 220AC, 222C, 224D, 228A, 230A, 248A, 250C, 256BD, 260A, 268B, 278C, 286A, 290A, 300A, 306B, 308B, 31OC,
314D, 316AB, 322C, 324C, 338ACD; Szerenyi Gabor: 218A; Szmorael Ferene: 122Cf; Szollat György: 124A; Toth Zoltan: 72D,
76A, 342C; Van De Weyer, K: 326B; Videki Robert: 82A, 84C, 86CD, 90BC, 102C, 108A, 110AC, 122Ca, 142D, 168D, 174C,
182D, 184D, 186A, 188D, 214C, 228C, 254A, 262C, 272B, 276B, 280CD, 288D, 292A, 294C, 302C, 314A, 322A; Voigt Wilfrieel:
112C; Vojtk6 Amiras: 148B, 236C, 340C, 342D; Zörenyi Miklös: 232B; Zsidakovits ]ozsef: 128D, 270A.
KEPMELLEKLET: Csaky Peter: 346/2.; Farkas Sandor: 346/8; Fenyasi Laszlö: 346/1; Kalotas Zsolt: 347/2; Marosi Alexancler:
347/6,8; Molnar Y. Attila: 346/3, 4 es 347/1,3, 7; Penksza Karoly: 346/5; Raksanyi Zsolt: 347/4; Sulyok]özsef: 347/5; Vieleki
Robert: 346/6,7.
GRAFIKAK: Almaeli Laszlo: 333 felsa abrasor; Bakalarne Süt6 Ibolya: 70-80; Bartos Agnes: 329, 331; Lajer Konrael: 349
(t6zegmohak); MolnarY. Attila: 223, 352 (Tallös-n6sz6ffi); Sulyok]6zsef: 81, 83, 85,105,123,136,145,151, 164C, 165, 167,
171,173,175,187,203,213,215,22],227,247,249,251, 261, 287, 296, 297, 299, 301, 303, 305, 307, 309, 311, 313, 315,
:H 7,3 19,321,323,325,332,333 also abrasor, 335, 343, 349-352 (kiveve a mashol felsoroltakat); Szmorael Ferene: 351 (berki
Iizinka).
SzAMITOGEPES GRAFIKAK: Farkas Sanelor
ADATFELDOLGOzAs: Töth Istvan Zsolt
FOTÖSOK: Angerer es Sehmimmitat; Csaky Peter; Deme Tamas; Denes Andrea; Bartha Denes; Bölöni]anos; B6hm Eva Iren;
Dobolyi Konstantin; Kal<ltas Zsolt; Kevey Balazs; Kovaes Gabor; t Less Nanelor; Seregelyes Tibor; Szerenyi Gabor; Farkas
Sandor; Feher Csaba Emire; Feny6si Laszlö, Fröhner, Sigurd; Garnweidner, Eelmund; Havas Marta; Henez Alajos; Horn,
Karsten; Keeskes Ferene; Kiraly Gergely; Kreutz, C. A. J.; Kun Amiras; Lajer Konrael; Lendvai Gabor; L6rinez Istvan; Marosi
Alexanc1er; Meszaros Andras; Molnar V. Attila; Nagy ]özsef; Nemeth Ferene; Ovari Miklos; Palk6 Sanclor; Papp Laszlo; Pelles
Gabor; Penksza Karoly; Raksanyi Zsolt; Rasbach, Kurt; Reszier Gabor; Schmiel, M.; Sehubert, Bernharel; Selyem ]ozsef;
Sinkone Poka Maria; Somlyay Lajos; Spekla Monika; Sulyok ]ozsef; Szmorad Ferene; Szollat György; Toth Zoltan; Van De
Weyer, K; Vicleki Robert; Voigt Wilfrieel; Vojtko Andras; Zörenyi Miklös; Zsidakovits ]özsef
GRAFIKUSOK: Bakalarne Süt6 Ibolya, Bartos Agnes, Sulyok]ozsef
Köszönet mindazoknak, akik florisztikai adataikkal segitettt~k a könyv teljesebbe,
naprakeszebbe tetelet
Albert Eva, Alexay Zoltan, AlmacH Liszlo, Anelresi Pal, Baehraeht1 Csanael, Bagi Istvan, Balaskö Peter, Ballai Melinela, Barabas
SandOl-, Barbalies ]anos, Barina Zoltan, Bartha Csaba, Bartha Denes, Balint Sarolta, Bereez Botonel, Bereez ]ozsef, Berenyi
]ozsef, Biro Istvan, Blaskovits Zoltan, Bodonezi Laszlo, Bora ]6zsefne, Borhidi Attila, B6hm Eva Iren, Bölöni ]anos, Czirle
Csaba, Csapody Istvan, Csatho Andras, Csaky Peter, Cseh Attila, Csete Sandor, Csiba Laszlö, Csiky ]anos, Csizmaelia Elek,
Danyi Em6ke, Deli Tamas, Deme Tamas, Denes Anelrea, Dobay Peter, Doman EcHt, Druzsin]özsef, Faesar Geza, Fanesik]anos,
Parkas J6zsef, Farkas Rolanel, Farkas Sanelor (Pees), Farkas Sandor (Paks), Fazekas Imre, Fekete Gabor, Felh6sne Vaezi
Erzsebet, Feny6si Uisz16, Ferseh Attila, Fintha Istvan, Forgäch Balazs, Fülöp Tibor, Galambos Istvan, Gal Lajos, Gergely Tibor,
(J61Y Szilvia, Gyalus Boglarka, Harsanyi Erzsebet, Hasznos Krisztian, Hazi ]udit, Hegyesi Gabor, Hortobagyi T. Cirill, Horvat
Adolf Oliver, Horvath Amiras, Horvath ]ozsef, Horvath Zoltan, Höbor Zsolt, H6hn Maria, Huljak Peter, Isepy Istvan, Ittzes
Peter, ]akab Gusztav, ]udik Bela, ]uhasz Magelolna, Kalotas Zsolt, KapoesiJuelit, Karaesony Csilla, Karpati Istvan, Kasza Ferene,
Keeskes Ferene, Kemeny Gabriella, Kerseh Emese, Kertesz Eva, Keszei Balazs, Kevey Balazs, Kezdy Pal, Kinesek Iren, Kiraly
Gergely, Kis Orsolya, Koltai Gabor, Konkoly Lajos, Kopeesnik Miklos Gabor, Kovaes Tibor, Kovats Denes, Kun Anelras, Lijer
Konrad, Lantos Gabor, Lehoezky lstvan, Lendvai Gabor, Leikes Andras, Lesku Balazs, t Less Nanelor, Leyer hure, Lisztes ]anos,
Uirinez Istvan, Lukaes La.szI6, Malrai Laszlö, Margoezi Katalin, Markovics Tibor, Matus Gabor, Mathe Anelras, Marton Ferene,
Megyaszay Tamas, Meresak]ozsef Uiszlö, Mester Arpael, Mester Zsolt, Mezei Ervin, Meszaros Andras, Miszori Krisztian, Molnar
Attila, Molnar V. Attila, Molnar Istvan, Molnar Zoltan, Molnar Zsolt, Morsehhauser Tamas, Nagy Gabor, Nagy Gabor (Manfa),
Nah'Y Istvan, Nagy ]özsef, Nagy Mikl6s, Nagy Tamas, Nagy Tibor, Nemeth Ferene, Novaesek Peter, Omaeht Zoltan, Oroszne
Kovaes Zsuzsanna, Ortmann-ne Ajkai Adrienne, Ödor Peter, Ovari Miklös, Pa! Attila, Palanki ]anos, l'alkö Sandor, l'ap Eva,
Papp Uszlö, Papp Maria, Papp Viktor Gabor, Patakfalvi Zsolt, Pelles Gabor, Penksza Karoly, Petr6ezy Tibor, Pfeiffer Norbert,
Pilisi Edit, Pinter Amiras, Poes Tam.is, Pötör Ferene, Priszter Szaniszlö, Pollak Beatrix, Purger Dragica, Rajkai Gabor, Reszier
G{lbor, Riezing Norbert, Röfler ]anos, Rudner jözsef, Safrany Laszlö, Salarnon Gabor, Sallai Zoltan, Samu Zoltan, Santa Antal,
~ehmotzer Anelras, Seb{~ Peter, Selyem ]ozsef, Simon Gabor, Somay Uszlö, Somlyay Lajos, Somogyi Balazs, Sonnevenel hure,
Sramkö Gabor, Stadler Arpac1, Standovar Tibor, StL'(]ozsef, Streit Bela, Suba]anos, Sulyok]6zsef, Szalczer Antal, Szatmari Eva,
~zasz Sanc1or, Szereneses Imre, Szerenyi Gabor, Szerenyi ]ulia, Szell Antal, Szenasi Valentin, Szilaj Rezs6, Szinetar Csaba,
Szmorael Ferene, Szollat György, Szujköne Laeza ]ulia, Szurdoki Erzsebet, Tajti Usz16, Takaes Andras Attila, Takacs Geza,
Tanüs Gabor, Tatar D6ra, Ternyak ]en6, Timar Gabor, Toleli Mikl6s, Töth Erika, Toth Imre, Töth Istvan Zsolt, Toth Tamas,
T6th Zoltan, Tölgyes Laszlöne, Tölgyesi Istvan, Uherkovich Akos, Vajela Zoltan, Varga Csaba, Varga Ferene, Vargane Sipos
]ulianna, Vagner Geza, Vegh Attila, Videki Röbert, Vielra Tamas, Vir6k Viktor, Viszl6 Levente, Voigt Wilfried, Vojtkö Andras,
Vöröss Uszlo Zsigmond, Wagner Laszlö, Werner Ervin, Zalai Tamäs, Zavoezky Szabolcs, t Z61yomi Balint, Zörenyi ]anos,
Ziirenyi Miklös, Zsidakovits ]özsef.
A KÖTET LEKTORAI: RESZFEJEZETEK LEKTORAI: A SZERKESZTÖ MUNKATARSAI: AJANLAS
Nemeth Ferenc Almadi Laszl6 (arvalanyhajak) Molnar V. Attila (bevezeto es befejezo reszek)
P6cs Tamas Bölöni Janos (madarbirsek) T6th Istvan Zsolt (elOfordulasok feldolgozasa)
Priszter Szaniszl6 Kezdy Pal (berkenyek)
Pinter Istvan (harasztok)
Somlyay Lajos (nyulfarkfüvek)
Vida Gabor (harasztok) Köszöntjük az Olvas6t! A Környezetvedelmi
Miniszterium Termeszetvedelmi Hivatala hosszu
SZERZÖK: Almadi Laszl6; Bakalarne Süt6 Ibolya; Bartha Denes; B6dis Judit; Bölöni Janos; Denes Andrea; Dobolyi Konstantin; Farkas evek 6ta kiemelt jigyelmet jordft vedett es vede-
Sandor; Horvath Andras; Juhasz Magdolna; Kereszty Zoltan; Kevey Balazs; Kezdy Pal; Kiraly Gergely; Kun Andras; Lendvai Gabor; lern re szorul6, vedelemre tervezett termeszeti erte-
t Less Nandor; Molnar V. Attila; Papp Laszl6; Pelles Gabor; Seregelyes Tibor; Sulyok J6zsef; SzoLIat György; Vargane Sipos Julianna;
Videki R6bert; Vojtk6 Andras keink, tajaink orszagos szambaverelere. Ezen a
Nemzeti Termeszetvedelmi Alaptervben es Törve-
nyünkben is rögzftett inventar-keszftesi progra-
A kötet elökesz(tö munkdinak üimogat6i: mok es kötelezettsegek kereteben egyszeri, semmi-
Paksi Atomer5mu Rt., Babits MiM!y Muve!5desi Haz es Gyermekek Haza Szekszard, Vajtk6 Andras,
hez sem hasonUthat6, szeles köru szakmai
Magyar Madartani es Termeszetvedelmi Egyesület, Talna Megyei Termeszetvedelmi Alapftvany együttmuködes reszesei lehetünk. A legkülönje-
tebb tudomany-területek es a hivatasos termeszet-
vedelem munktisainak, a szakmai "zöld" mozgal-
Köszönet a Kertestet es Sz{f!eszetnek, a Kertbarat Magazinnak, a Madartavlatnak, az Elet es Tudamanynak, a TermeszetBUVARnak, a makj61 kepzett tagjainak orszagos mozg6sftasa, a
Talna Megyei Termeszetvedelmi Alap(tvanynak, valamint a Winter Fair Kft.-nek a könyv nepszerusftesenel nyujtott segftsegert.
szellemi erok olyan összejogasahoz nyit utat,
Köszönet nem botanikus baratainlllak es ismer5seimnek, a könyv !etrejöttellel nyujtott szamos, önzetlen segftsegert. (a szerkeszt5) amelyre napjainkban so ha nem ltitott szükseg mu-
tatkozik.
Folytatjuk Magyarorszag komplex termeszeti
allapotjelvereli programjat. Magunk sem hittük,
hogy hazankban meg ennyi uj, eddig ismeretlen
ertekre lelhetünk. Uj nemzeti parkjaink, vedelem-
re tervezett területeink szakmai-tudomanyos
elokeszfto jeltar6 munktilatai soran, a Nemzeti
Ökol6giai Hal6zat, az Erzekeny Termeszeti Terü-
letek, a termeszeti területek jeltarasa, kijelötese
soran, az "ex lege" vedett termeszeti ertekek (bar-
langok, vfznyelok, szikes tavak, lapok,jorrasok) es
az elsodlegesen erintett agazatok altal korabban
meltanytalanul mostohan kezelt, kulturhist6riai
ertekeink sorat gyarapft6 kunhalmok es jöldvarak
Kezirat lezarva: 1999. 08. 31. orszagos kataszterezesi programjai reven ujabb es
ujabb ertekes mozaikok lancolata rajzol6dik ki. Uj
© Farkas Sandor, 1999 szfnjoltokkal gazdagftjak a palettat a helyi szak-
ISBN 963 9239 13 5 mai-tarsadalmi önszervezodesek kutatasi prog-
ramjaib61 szarmaz6 injormaci6k, melyeket külön-
bözo termeszetvedelmi palyazatainkra keszftenek
MEZOGAZOA KIAOO - örömmellatjuk: mind többen.
1165 Budapest, Koronafürt utea 44.
Felei6s kiad6: dr. Leikes Lajos
A magyarorszagi vedett területek egyike-masi-
Felel6s szerkeszt6: Wenszky Agnes ka a sok evtizedes szaktudomanyi tematikus terke-
Muszaki vezet6: Gerl6ci ludit
A borft6-sorozatterv
pezesek eredmenyekent nemzetközi mercevel mer-
Helenyi Tibor es Gal6csi Agnes munkaja ve is megnyugtat6 reszletesseggel megkutatott.
Nyomdai eI6kesz[tes: Mas területekrol ismereteink reszlegesek. A hia-
WINTER FAIR
672l Szeged, Tisza L. krt. 5. nyok p6tlasa jolyik, teljes jeldolgozasr61, a kutata-
Megjelent 53,5 (A/5) fv terjedelemben si jolyamat vegerol - remeiern - sos em beszelhe-
MGK 711 941/99 tünk. Nemcsak nemzetközileg vallalt kötelezettse-
geink miatt sürgeto, de elemi erdek is, hogy a vi-
dek eroteljes atalakulasanakjolyamataban, az inj-
rastrukturajejlesztes varhat6an eroteljes növeke-
desenek idoszaktiban kello melysegu ismeretekkel,
tenyekkel, adatokkal rendelkezzünk a jejlesztesi
programok kimunkalasahoz, az "igenek" es "ne-
mek" kimondasahoz. Feltett szandekunk, hogy
elokerüljenek a szekrenyek polcair61, ji6kok me-
Iyerol mindazon szaktudomanyi injormaci6k, hite-
les adatok, adatsorok, amelyek j61 megfontolt,
kello szurest követoen hozzasegftenek a jenti ce-
lokhoz es adalekul szolgalnak a bekövetkezett
tenyleges valtozasok nyomon követesehez, a tren-
dek megfogalmazasahoz. E kötet törzsanyaga is
ilyen nagyszabasu, szeles köru adatgyujtes rend-
szerezest követo eredmenye.
'A Környezetvedelmi Miniszterium jontos es ha-
lasjeladatanak tekinti, hogy az altalajelkarolt ku-
tatasi programok eredmenyeivel minel szelesebb
körök megismerkedjenek, s oktat6k es oktatottak,
a hazajuk kincseinek sorsa es a termeszetvedelem
ügye irant elhivatottak ujabb es ujabb jontos köz-
tesekhez jussanak, okuljanak es gyönyörködjenek.
A Mezogazda Kiad6 gondozasaban ket uj ter-
meszetvedelmi sorozat hivatott segfteni e törekve-
seket. A "Nemzeti parkjaink" eimet viselo monog-
rajiak elso kötete, az Aggteleki Nemzeti Parkr61
sz616 nemreg latott napvilagot. A "Magyarorszag
termeszeti ertekei" cfmu sorozat elso kötete
("Magyarorszagi települesek vedett termeszeti er-
tekei" eimen) uj, bovftett megjelentetesre var.
E nagyszabasu monograjia, melyet a Tisztelt
Olvas6 most a kezeben tart, a sorozat masodik kö-
tetekent, ugyancsak tetemes hianyt p6tol. Hasonl6
munka Magyarorszagon meg nem jelent meg. A
Szerzok a vedett növenyek lefrasan, elojordultisi
helyeik dokumentalasan kfvül, amely vitathatatla-
nul a kötet gerincer alkotja, s jeldolgozasanak
melyseger es abra-, illetve kepanyagat illetoen a
legfobb erteke, arra is vallalkoznak, hogy bevezes-
sek az Olvas6t a termeszetvedelmi muhefymunka
nehany reszletebe. Biol6gus szemmel adnak rövid,
de ertekes tajekoztatast a termeszetvedelem alap-
elveirol, a növenyvilag vedelmenek jelentosegerol,
7

a maj?yar flora veszelyeztetettsej?erffl es a nemzet-
közi vörös listakrol. Sej?fti az elij?azodast, a tö-
meny szakanyaj? elvezhetff hasznalatat a magyar
jöld növenyjöldrajzanak wlzlatos ismertetese,
egyes nevezektani kirdesek, a legfontosahh "ter-
minus technikusok" irtelmezese. Meggyffzffdesem,
hogy a kötet hosszu idffre a termeszetvedelmi es
hotanikai "alapmuvek" polcara kerül.
,-
j?yarorszaj? termeszetismereti tanösvenyei" ,
"Maj?yarorszag vülett jöldtani es jelszfnalaktani
TART ALOMJEGYZEK
ertekei" cfmen.
Fogadjak es jorj?assak örömmel e parat/an
hotanikai es könyveszeti vallalkozas naj?yszeru
teUesftmenyet! Ajanhis ... .................. ........... ................................... ..................................................................................... ...... ... ........... 7
Budapest, 1999. fehruar 15 . Tartalomjegyzek ................................. ............................................................_. ......................................... ......... ........ 9

S keszülnek a tovahhiakhan is: "Magyaror-

szaj? termeszetvedelmi indexe", "Magyarorszag Mit tehetünk Magyarorszag növenyvilagaert? (MOLNAR v. AlTILA) .. ...... ..................... ... .. .... .. .. ..... .. ... .. .... 11

nemzetközi jelentffsegu vizes elffhelyei" , Ma- Dr. Tardy lanos,

gyarorszag jokozottan vedett harlangjai", Ma- a sorozat szerkesztffje A magyar növenyvilag vedelme (MOLNAR V. AlTILA) ........ .. ...................... .. .. ..... .. . .. ........ .. ... .... .. .. .. .. ...... .......... . 14
Miert van szükseg a termeszet vedelmere? ..................................... ............... ............ .. .................... ....... ............ ... 14
Hogyan valosul meg a növenyek vedelme Magyarorszagon? .... .................................... .... .... .. ............ .. .... .. .... ..... 14
A növenyfajok vedette nyilvanftasanak szempontjai ......... .. .. .................. ....... .... ....................................... ....... ..... 15
A növenyvilag hazai vedelmenek törtenete ............ ....... ... .. .... .... .. .. ...... _... .... ............ ..... ...... .. ..... .... ...... ............ ... . 15

Nemzetközi vörös listak

es termeszetvedelmi egyezmenyek (MOLNAR V. AlT/LA) .................. .. ....... .. ...................................... .. .... .. ........ 26
Nenlzetközi vörös listak ....... .. .. ..... ..... .. ............. .. ... .... ....................... ........... ........ ............... .............. .. ......... .. ...... .. 26
Nemzetközi termeszetvedelmi egyezmenyek .. ............... .......... ......... ..... ...... .. ~........... . ......... . .......... .. ........ ... ......... 28

A magyar flora veszelyeztetettsege (MOLNAR V. AlT1LA) .. ......... ............. .. .......... ....... .... .. .... ..... ... .. .... ... ...... .. .... 29
Veszelyeztet6 tenyez6k ....................... .. ....... .. ......... .. ....... ... ... ........ .......... .... .. .... .. .. .... ... ... .. .... ... ........ .. ........ ..... ...... 30
Veszelyeztetettsegi kategoriak ............ ................. " ......................... ......... ...... ............. ....... .. ....................... ... .. ...... 38
A Magyarorszagrol kipusztult es eltunt edenyes növenyek ........ .. ..................... .. ........ .. ............ .. .. ..... ... ........ .. .. .... 39
Az emberi tevekenysegnek
a növenyek veszelyeztetettseget csökkent6 hatasa ................................... ........ .......................... ......... .................. 40

Bevezetes Magyarorszag
florisztikai növenyföldrajzaba (MOLNAR V. AlT1LA) ................ .. ......... .. ... ... ........ ....... .. ... .. .. .... ...... .. ... ... .... .. .. ... ... 43
Nehany alapfogalom ..... ............................. ........ .. ... ... ... ... ............. .. ...... ... ......... ..... ..... ... ..... ... ... .......... .. ........ ..... ..... 43
Az elterjedesi terület es a f10raelemek . ...... ............ .... ......... ...... .. .... .... . ...... .......... ....... ....... .... ..... .............. .. ........... 43
A Inagyar flora összetetele ........ ..... ...... .. ........... .............. ... .. .... .. ..... ..... ...... ..... .. ...... .......... .. ... .... ... ........ ... .. ... .. ... .. ... 43
Florahatarok ................ .................................. .................... .... ............. .. ..... ... .... ........ .. ..... .. ..... ........ .... .. .. ... ....... .. .. ... 45
Az ,,6shonossag" .... ...... .. ... ........ ........ .. ...... ...... ..... ... ... ......... .. .... ..... .... ......... ........ ... ...... .. .. ...... .... ....... .... .... .... ...... .. . 46
Maradvanynövenyek ..... ................................................................. ,........ ........... .... ...... ...... ...... ... ... ............ .. .... .... .. 47
Bennszülött fajok .. .. ......... .... ...... . ..... .... . ... ........ .... .... ... . ............ .. ...... ... ..... ..... ...... .... ............................ .... .... .. .......... 48
Ereklyenövenyeink .. ..... .. .... .............. .... .. ... ... ..... .. .... .. ... ..... .. ........................ ........ ........ .... .......... ... ............ ... .... ... .... 48
Milyen "id6sek" reliktumaink, endemizmusaink? .. .... .. .. ... ......... ... ............................. ........................... .. ... ........... 49
Magyarorszag lefro növenyföldrajza ............... ........................................................................ ........................... .... 49
Hazank florisztikai beosztasa ................................. ............ ......... ......... .. .... .. ...... ..... ...... ............. .... ......... .......... ..... 50

Növenyrendszertani
es nevezektani alapismeretek (MOLNAR V. AlTILA) ...... .. ....................... .. ... ....................... .. ... .... ... ..... ................. 53
Növenyrendszertani alapismeretek .. .. ..... ..... ............ ... ... .... ..... .. ............ ... ....... ..... ........................ ... ..... ...... ... ..... ..... 53
A rendszertan "alapegysege" a faj ......... ..... .................. ........................................................ ................... .. ... ....... .. 54
"la" es "rossz" fajok ........................................ .. .... ........ .. ........................... ...... ........ ... ...... .... ................... ... ... ....... 54
Hibridek, atmeneti alakok es hibridogen fajok ............... .. .............................. .. .................... ................................ . 55
Faj feIetti egysegek es faj alatti alakok ................. ............ ................. ..... ...... .... ... .. .............................. .................. 56
A "frazis"-oktol a kett6s nevezektanig ................. .................... ... ...... ......... ..... ............ .. .. ....... .. ....... .................... ... 57
A nevezektani kodex ....... ....................................... .......... ... .. ......... ... .. .... .... .... .. ... ... .. .. ... ... ...... ..... ..... .......... ...... ..... 58
A szerz6nevek ... ... .. ...... .. ..... ... ......... .... .. .. ... . ....... ... .... ........ .. ........... .. .. ..... ........ ..... ..... .. . ... ......... ... .. .... ... .. . ............ .. . 59
A növenyek tudomanyos nevenek eredete ... ......................................... .. ... ... .. .. ...... ..... ... ....... .. ......... .. .. ... .... .. .. .. .... 59
Az e könyvben hasznalt nevezektan .... ... .... ... ......................................... ....................... .. .. .. ....... ...... ... .... .... .. .. .... .. 60

9
 Utmutato a könyv hasznalatahoz (FARKAS SANDOR) ...... ................ ..... ...... ... ... .... .. ......... ........ .. ...... ... ... .............. 61 MIT TEHETUNK
A szövegblokkok egyes bekezdeseinek hasznalata, ertelmezese ..................... .................. .. ..... .. .... .. ... .. .. .............. 62
MAGY ARORSZAG NÖVENYVILAGAERT?
Magyarorszag vedett növenyeinek MOLNAR V. ATIILA
reszletes targyalasa (SZERZOI MUNKAKÖZÖSSEG) ............ ....... .. ......... .. ........................... .. ...... ... ... .. ............... .. .... .. ... .. 70
A t6zegmohak (SPHAGNACEAE) altalanos jellemzese ... .... ........ .... ....... .... .. ......... . .. ............. .......... ........ .. ......... 70 A hazai t16ra vedehner61napjainkban megfelel6en intezkednek a
A palastfüvek (Alchemilla genus) altalanos jellemzese .. .... .. ......... .. ........ .. .... ......... ...... .... .. .... ..... .. ....... .. .. .. ... ........ 136 jogszabalyok, melyek szükseges, de nem elegseges keretet adnak nö-
A kosborfelek (ORCHIDACEAE) altalanos jellemzese ... ...... .. .... ........ ... .. .... .. ..... .. .............. .. ... ......... .. ........ .. ....... 296 venyfajaink meg6väsahoz. Vedett növenyeink fennmaradasa rajtunk
Az arvalanyhajak (Stipa spp.) altalanos jellemzese .. ...... .. .. ...... .. .. .. ................. ... .. .. .. .... .................. ................ ... .... 332 mulik, mindannyiunkon. Az Olvas6ban joggal merülhet fel a kerdes:
mit tehetnek en a magyar f16niert? Az alabbiakban ehhez pr6balunk ta-
Fotomelleklet ......................... ....................... ................................................................................................................ 348 I).,'icsokat adni.
. Ön, kedves Olvas6, aki ezt a könyvet kezebe vette es beleolvasott,
Vedendo növenyeink (SZERZO! MUNKAKÖZÖSSEG) ... ...... ... ..... ......... ... .. ..... ... .. ..... ......... ..................... ...... ...... ... ......... 349 biztosan erez valamifeie felelosseget tenneszeti környezetünk, elovila-
gunk irant. Jelenleg hazankban ez a tarsadalom nagyon kis hanyadara
Unikalis el6fordulasu, törvenyes vedelmet erdeml6 növenyfajaink .. ... .... ............. .... .. .......... .... .. .... .... .. .,.............. 349
jellemz6. A tarsadalom tudatvilaga, szemlelete - s fgy a telllleszetve-
A hazai flora kiemelt figyelmet erdeml6 tovabbi fajai .. .. .... .............. ..... .. .. ..... ... ..... .............. ........ .. .. .. .......... .. .... .. 353
delemhez val6 hozzaallasa is - csak nagyon lassan valtozik. Ezt a szlik-
segszerG valtozast azonban minden t6lünk telhet6 eszközzel segfte-
Sporatarto- es termestipusok (PAPP LASZLO) ............... .......... .... .. ....... ......................... .......... .. ...... ..... ,... .... ..... .. .. 356 niink keil. Vannak olyan alapelvek es magatartasfollnak, melyeknek
puszta betartasaval is tehetünk a j6 ügy erdekeben. Meg jobb, ha minel
Felhasznalt szelesebb könJ megismel1eteslikkel, elfogadtatasukkal tudllnk segfteni.
es ajanlott irodalom (MOLNAR V. ATIILA - VIDEKI ROBERT) ..... ................... ............ ......... ..................................... 361 A skandinav orszagokban peldaul magMol ertet6d6 dolog, hogy az em-
,/~. bel' nelll hagy a tenneszetben selllmit (pI. szemetet), es nem is hoz el
sellllilit onnan tenylegesen (pI. letepett viragokat). Ezekben a tarsadal-
A tudomanyos nevek betUrendes mutatoja ....................... .......... .... ................... .. .......................................... 391 makban megbelyegzik, kiközösitik az ezek ellen a nonmik ellen veto
"polgartarsat".
A magyar nevek betUrendes mutatoja ............................................................................ ........ ...... .................. .. 405 Ha van kedve, ideje, lehet6sege, hogy tl6rankat minel jobban meg-
ismelje, akkor ezt ket ok miatt is erdemes l1legtellnie. Egyreszt megad-
Angol nyelvu összefoglalo ....................................................................................................................................... 415 ja önl1laganak a felfedezes vanizsat, igaz, szep elmenyeket kfnal, mas-
reszt peclig növellyvilagunk hatekonyabb vedelmet is e16segftheti. A
vadvinigok kedveloillek meg keil fogadniuk BOROS ADAM több mint
negyed evszüzados talHlcsat: "könyvekha/ ho/anikftt kellene tanu/nia
al/nak is, aki /elkiislllere/esel/ akar kirfllldul6sai sorein csokrot szedni,
mer/ a ri/ka.l'eigok, erdekessegek /ömeges /eszedesevel kOll1o/y keir//e-
he/ okozni ... Ha szere/jiik a l'ireigo/, tal/I/ljl/llk tehat egy kis ho/aniMI,
/cgalcihh al1l1yir, !Jogy meg rudjllk allap(ral/i, (/2 e/atrüllk vil'[lI6 l1övellY
rölllege.l'clI e/-e, vagy k(me/I/üllk keil." Alapelv, hogy vedett terlileten
sel1ll11ilyen viragot nem gyGjthetlillk, es azon kfvül is csak a termeszet-
vedell11i oltalom alatt nem all6 fajokat szedhetjlik csokrunkba. A nem
vedetl fajok szedese soran is legyünk mertektart6k, ne gyCijtsünk keves
peldanyban \alaJt vinigokat, egy fajbol ne szedjünk llagy mennyiseget!
Igyekezzünk minel jobban megisl11erni növenyvilagunkat, közöt-
tük a vedett fajokat! Remeljük ebben hasznos segftseget fog nyujtani
ez a könyv, es talan kedvcsinal6nak is alkalmas lesz. Emellett elsosor-
ban az irodalO\l1jegyzekben is felsorolt halaroz6könyvekbol (mostana-
ban a SlivlON TIBOR altal szerkesztett hataroz6 a leginblbb hozzafer-
het6), es els6sorban a terepi tapasztalatokb61 oklilhatunk a legtöbbet. A
növenyekkel eppen csak baratkozokat sokszor megriasztja a hataroz6k
szakkifejezesekkel teletCizdelt, rideg szGkszavusaga. Pedig a hatarozas
lllikcllljC. ill. I köz ben leglöhbször fclll1criilo ulnklani kifeje7.esck rö-
vitlMs 'k lllagyar{[z(I\.l1 mintlen ujabl Iwulrozokiin)'vben megtalulhalo,
dC 1Jil11IJS IUll1 pOnIO\ nyUjt Ci' a kölel iso Kin'ultlula. aink $01'.111 ha\nr )-
tuval:jq;'Y/.Cl lliZCl\t;I, renykepezGgcppcl es keil) Il1cnnyis~gü llirclell1-
md lelJ 'gyverkel.ve s()k sz p növcnnycl kcrülhcliinJ.. ismercls~gbc.
,ü7clrul s/.cOIlelve l1C1m: ';Ik a vi nlgnk Itlrkasagam. hancll1 minclcl1 nii-
V\)I\~ rl1I11HI'I:lzdagsagam, v,i ll07.ßtossag5ra I lcsndalknzhalunk. Egy kl-
V~lltllI(\ s/al1\:'tI1\ uli a cltheto örömc\ lkozhat cgy üj felfeucz '.~ "agy cgy
Icg6111 1\ " ..:scll rilkas:lg megpillal1l(tsll. Am llhogy gyarapodik tLl 1:1-
slInk, i1gy f(1gnak sZllPQrödni " .,kedven ," növcnycink. a hozz,liuk kap·
10
csol6d6 elmenyeink, s6t erzelmi köt6deseink, no es a magunkkai cipelt
feiszereies mennyisege iso
Persze nem keil a hataroz6k apr6 betGs reszeit beteve tudnunk ah-
hoz, hogy hasznara lehessünk a veszelyeztetett növenyfajoknak; gyak-
ran az ebben a könyvben taJalhat6 ismeretek egy resze is eJegend6 le-
het. Sokat tehetünk, ha szfvünkön viseljük lak6helyünk kömyeken es
kedvelt kirandlll6helyeinken a ritka, vedett növenyek sorsat. Erdemes
(minel pontosabban) feljegyezni eloforduJasuk helyet, körülmenyeit,
egyedszamukat, veszelyeztetettsegük okait stb. Ha valaki egy területen
nem boldogul az ott el6 csenkesz-, hölgymal-, arvalanyhaj-, berkenye-
stb. fajok szakembert pr6bal6 hatarozasavaJ, de feJtGnik neki az eJ6-
hely szepsege, erintetlensege, termeszetközeli allapota, az ott talaJhat6
vedett es veszelyeztetett fajok nagy sz~hna, akkor feltetlenül erdemes a
terület szakemberek bevonasaval törten6 kutatasat szorgalmaznia.
Vannak oJyan nagyon ritka növenyfajok, melyeknek egyedüli el6for-
dllhlsa is szüksegesse teszi a vedette nyilvanftast. Ilyennek szamftanak
a hazankb61 kipusztult f<1jok, a bizonytalan el6fordulasu fajok, ill. fo-
kozottan vedett növenyeink többsege, de szamos egyeb vedett taxon iso
Az egyes fajok tenneszetvedelmi jelent6seger61 els6 lepeskent e
könyvb61 is tajekoz6dhatunk (veszelyeztetettseg, tenneszetvedelmi er-
tek, nemzetközi termeszetvedelmi egyezmenyek, reliktum- vagy benn-
szülött jelleg). Amennyiben valaki ugy veli, hogy eddig ismeretlen, ve-
delemre erdemes területet talcHt, akkor pr6balja meg felvenni a kapcso-
latot a területileg illetekes nemzeti park igazgat6sag szakembereivel
(pI. a botanikai felügyelovel), ill. a helyi önkOimanyzattal. Hazankban
mindenki tehet terlileti vedelemre eloteljesztest. Az orszagos szintG ve-
delem ala helyezes sokszor körühnenyes es hosszadalmas. Az önkor-
m<lnyzatok azonban sajat hataskörben is helyileg vedette nyilvanfthat-
nak területeket. A javaslat lehetoleg tartalmazza a vede!emre melt6 te-
rület terkepvazlatat, allapotanak, veszelyeztetettsegenek, el6helytfpu-
sainak lefrasat, a vedett fajok listajäl es egyedszamuk becsleset. Kerhe-
ti a legközelebbi hozzaert6 (pI. biol6giatanar, muzeol6gus) tamogata-
sM, aki esetleg tud segfteni, akar a javaslat elkeszfteseben, akar egy
szakert6 e16kerfteseben. Amennyiben a környezeteben nincs senki,
akit61 ez ügyben segftseget remelhetne, frjon e könyv szerkeszt6jenek,
aki minden vedett es veszelyeztetett növenyfaj el6fordulasair61 (külö-
nösen a jelen könyvben megjelent el6forduhisi terkepeken nem sze-
replokr61) köszönettel veszi a tajekoztatast. Nemcsak a vedette nyilva-
nftasok el6keszfteseben, a florisztikai feitarasban szamftllnk az Olva-
s6k segftsegere. Barki, aki nyitott szemmel jar az orszagban, eszreve-
het peldaul elohelyrombolasokat (engedely nelküli szemet- vagy epfte-
sitölmelek-Ierakast, szennyvfz illegalis leengedeset, beepftest, gyepte-
rületek feitöreset, vfztelenfteset stb.). Ha bannely vedett területen vagy
igen ertekes el6vilagu, de vedette meg nem nyilvanftott területen esz-
leI ilyesmit, akkor feltetlenül ertesftse a területileg illetekes nemzeti
park igazgat6sagot! Szinten nem keil hozza nagy növenyismeret, hogy
kirandul6k kezeben vagy a piaci arusoknal felismeljük a leggyakrab-
ban gyGjtött vedett vadviragokat. A viragokat nem kereskedelmi cellal
gyCijt6 kirandul6k a legtöbb esetben csupan tajekozatlanok vagy hia-
nyosak az ismereteik. Oket barki udvariasan, de hatarozottan figyel-
meztetheti, felvilagosfthatja. Nem a j6hiszemG, de tudatlan vinigszedo
kirandul6k, hanem a növenyeket tervszerCien gyGjt6k es arusft6k okoz-
hatnak nagyobb karokat. A cel ez esetben az, hogy a növenyek - ha
11
 keil többszöri - Iefoglahisaval az arus kedvet elvegyük a vedett fajok-
tal. Erdemes el6zetesen egy bizonyfto peldanyt vasarolni az arubol,
majd a területileg illetekes nemzeti park igazgatosagot ertesfteni. Ha az
iIIetekes nemzeti park igazgatosagon mar meggy6zodtek hozzaerte-
sünkrol, ügybuzgalmunkrol, akkor hivatalos igazolast is kaphatunk ar-
rol, hogy az igazgatosag megbfzasabol vegezzük e munkat. Különösen
erdemes tavasszal (pI. n6k napja elott) ,jarorözni" a piacokon, virag-
boltokban, es a helyi terrneszetvedelmi szervezetek, egyesületek tagja"
it is megnyerni az ügynek. A Jefoglalt es kiültetesre meg alkalmas
(hagymastol, gumostol stb. arusftott) növenyek - amennyiben pontos
szarmazasi helyük kiderfthet6 - eredeti lelohelyeikre (a nemzeti park
igazgatosag engedelyevel) visszatelepfthet6k. A lefoglalt növenyek
"sorsar" a kiültetesig nyilvan keil tartani!
A termeszet megismertetesere, szeretetere es tiszteletere valo ne-
velesben különösen jelent6s szerepe lehet a jelenlegi es a leendo pe-
dagogusoknak, elsosorban persze a biologiatanaroknak. A tanonlkon
is kinalkozik veszelyeztetett növenyeinkkel, ill. termohelyeikkel kap- AZ INTEZMENYES TERMESZETVEDELEM MAGYARORSZAGI SZERVEZETE
csolatban, amelyekkel a hivatalos termeszetvedelem nem nagyon tud
megbirkozni. Peldaul: teljeszkedo, tajidegen fak, cserjek (akac, bal-
vanyfa, ezüstfa, gyalogakac stb.) vagy lagyszaruak (selyemkoro, al-
körmös, aranyvesszo) visszaszoritasa; beerdosüloben levo retek, na- 1"-
~L.\ I1
dasodo lapretek kaszalasa, a szena elhordasa; ritka, dekorativ fajok
serülekeny populacioinak orzese viragzasi idoben; veszelyeztetett fa- /
jok kerti szaporitasa, majd eredeti term6helyre törteno visszatelepite-
se. Nagyon fontos azonban, hogy mindezek a tevekenysegek a terü-
letileg illetekes nemzeti park igazgatosag elozetes inisbeli engedelye-
vel, ellenorzött körülmenyek között folyjanak!
Az esetleges kudarcok nem szabad, hogy kedvünket szegjek:
I.
( 6
7
(
gazdasagi kenyszerek, nemtörodömseg, tudatlansag, hanyagsag saj-
nos eleg gyakran akadalyozzak törekveseinket. Ahazankbol kipusz-
(
tult növenyfajok egy resze e szazadban szinte "szemünk el6tt" ve-
)
szett ki floninkbol. Legtöbbjük veszelyeztetettseget a botanikusok

))
/
kivül a szakmai kirandulasok es a szakköri munka kereteben renge- idejekoran felismertek, am a megfelel6 jogszabalyok hianya es a tar-
teget tehetünk a fogekony fiatal generacio erdeklodesenek felkeltese, sadalom erdektelensege, közömbössege megpecsetelte e fajok hazai
figyelmenek iranyitasa, tudasanak gyarapitasa es szemleletenek for- allomanyainak sOl·sat. A magyar floraban ma meg szerencsere van 9
malasa teren. Rengeteg olyan munkaigenyes "aktiv vedelmi feladat" mit feltarni es vedelmezni. Mindez közös es nemes feladatunk!
4
I
I I
/:
r '
J
I

KöM Termeszetvedelmi Hivatal S. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat6sag

1121 BUDAPEST, Költo u. 21.
Tel.: (1) 395-2605; Fax: (l) 175-7457
1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatosag
3758 JOSV AFO, Tengerszem oldal I.
TeL/fax: (48) 350-006
2. Balaton-felvideki Nemzeti Park Igazgat6sag
8200 VESZPREM, Var u. 31.
Tel.: (88) 427-056; Fax: (88) 427-855
3. Bükki Nemzeti Park Igazgat6sag
3304 EGER, Feinemet Sanc u. 6. Pf.: 9.
Tel.: (36) 411-581, (36) 422-700; Fax: (36) 412-791
4. Duna-Drava Nemzeti Park Igazgat6sag
7625 PECS, Tettye ter 9.
Tel.: (72) 213-263, Fax: (72) 210-747
1021 BUDAPEST, HGvösvölgyi ut 52.
Tel.: (I) 200-4033, (I) 200-4066;
Fax: (I) 200-1168, (1) 325-9506
6. Fertö-Hansag Nemzeti Park Igazgatosag
9435 SARROD, Pf.: 4. Kocsagvar
Tel.: (99) 370-926, 370-919; Fax: (99) 371-590
7. Hortobagyi Nemzeti Park Igazgatosag
4024 DEBRECEN, Sumen u. 2.
Tel.: (52) 349-922, 349-482, 349-682; Fax: (52) 410-645
8. Kiskunsagi Nemzeti Park Igazgat6sag
6001 KECSKEMET, Liszt Ferenc u. 19.
Tel.: (76) 482-611; Fax: (76) 481-074
9. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatosag
5541 SZARVAS, Anna-liget Pf.: 72.
Tel.: (66) 313-855, 312-459; Fax: (66) 313-855, 311-658

12 13
 A MAGYAR NÖVENYVILAG VEDELME
MOLNAR
Miert van szükseg a termeszet vedelmere?
Erre a sokunknak magat61 ertet6d6nek tun6, am a tarsadalom
többsegenek megis idegennek szamft6 kerdesre eleg sokan es sokfe-
lekeppen pr6baltak mar valaszolni. Vannak, akik a termeszeti erte-
keket (közöttük a növenyfajokat) a p6tolhatatlan erleku mualkota-
sokkal vagy törtenelmi emlekekkel hasonlftjak össze. vec1elmlik
szliksegessegenek legf6bb indokakent azt hangsülyozzak, hogy
evezredes evolüci6s fej16des eredmenyekent jöttek letre, s mint ilye-
nek, egyszeriek es megismetelhetetlenek. Masok azt mondjak, hogy
azert keil vedenlink a termeszetet, mert ertekei nelklil szegenyebb,
sivarabb lenne a vilag. A haszonerdekelt emberi tarsadalom feIe ha-
tekonyabbnak tunik az a magyarazat, mely az el61enyekben rejl6 ge-
netikai informaci6 p6tolhatatlansagat, az ember szamara potenciali-
san szükseges voltukat hangsülyozza. Azaz azt valljak, hogy nem
tudhatjuk, mikor lesz szlikseglink az el6lenyekben rejl6 biol6giai
potencialra, nevezetesen üj gy6gynövenyekre, antibiotikumokat ter-
mel6 szervezetekre, kfserleti es haszonallatokra, valaminl termesz-
tett (ipari es elelmiszer-) növenyekre. E nagyon antropomorf, am ez-
zel együtt eleg raciolHllis elmelel szerint minden el6leny vedelemre
melt6, hiszen jelenleg nem tuc1juk fellllerni, hogy a jöv6benmely fa-
jokra lehet szükseglink. A legtöbb kutat6 az el6lenyek vedelmet
allliatllatja fonlosnak, mert a földi eletközössegek egymasrautaltsa-
guk, bonyolult - reszben meg nem is ismerl - kapcsolataik reven ki-
hatassal vannak környezetük allapotära, az eletközössegek minden
lagjanak letezesere. Azt hangsulyozzak tehat, hogy az ember (mint
biol6giai faj) letezese - a civilizaci6 minden törekvese ellenere -
nem fliggetlen tenneszeli környezetet61 es a többi el6lenyt61. A Föl-
dön kialakult el6vilag ugyanis jelent6s merlekben atformaJta boly-
Hogyan valosul meg a növenyek vedelme Magyarorszagon?
A "miert?" utan nehuny sz6 a "flogyan?" -r61. A terllleszetvedel-
111 ierdekeket az allallligazgalas ütjan lehet ervenyesfteni. A vedelem
tehut jogi eszköz ahhoz, hogy az e161enyek - rövid tavü gazdasagi er-
dekekkel sok esetben ellentetben a1l6 - fennmaradäsahoz eselyt ad-
junk.
Magyarorszagon a terllleszet vedelmen beliil az el6vilag jogszaba-
Iyi vedelme napjainkban kelfele m6don val6sul meg. Egyreszt jogi
el6frasok reven vec1elemben reszesülnek bizonyos all at- es növenyfa-
jok, masreszt hazankban az ün. vedett tenneszeti terlileteken (azaz
nemzeti parkokban, tajvedelllli körzetekben, termeszetvedehni terlile-
teken es telnleszeti ellliekek teriileten) talalhat6 el6vilag terlileti vede-
lemben reszeslil. A telllleszetvedelmi törveny tovabbi gazdalkodasi,
muvelesi megszorftasokat tesz lehetove a terlileti vedelmet nem elvezo
- termeszetes vagy tenneszetközeli allapotu -, (m. "tenneszeti terüle-
tek"-en (amilyenek az erd6, gyep, nädas muvelesi agu földterületek, a
muveles al61 kivett földterületek, melyeken nem folyik banyamLiveles,
ill. nem epftmeny elhelyezesere szolgal, tovabba a mez6- es erd6gaz-
dasagi hasznosftasra alkalmaLlan földterlileteken). A fajok jogi vedel-
menek hatekonysäga erosen fiigg a tarsadalom telllleszetvedelmi taje-
kozoltsagat61, erzekenysegetol es szemleletetol, ill. mas moralis kerde-
sektol. Hazankban sajnos jelenleg e tekintetben nem tül biztat6 a hely-
14
v. ATIILA
g6nk arculatat. A bioszfera az egesz Földre kiteljed6 szabälyozasi
funkci6t lät el, melynek - az emberi tevekenyseg altal el6idezett -
muködesi zavarait nap minI nap lapasztalhatjuk, gonc1oljunk a több
esetbenmeg nem tisztazott hatteru "globalis környezetvedelmi prob-
lemak" neven ismert jelensegcsoportra (klfmavältozas, 6zonproble-
ma, talajer6zi6, savas es6k stb.).
Mivel semmilyen szaporod6 közösseg egyedszama nemnöveked-
het korlatlan ideig exponencialisan egy veges, korlatolt forrüsokkal
(tapanyagokkal, energiaval stb.) rendelkez6 renclszerben, a fajok szama
sem növekec1het tart6san koriMok nelklil. (Gondoljunk bele: meg ha
minc1en faj azonos es csekely szamü egyedb61 all na is, a fajok szama-
nak exponenciälis növekedese az egyedek szamanak meg nagyobb nö-
vekedesel erec1menyezne.) A fajok kipusztulasa tell<1t (folytonos kelel-
kezeslikb61 ad6d6an) tenneszetes, szüksegszeru folyamat. Minden faj-
nak megvan a maga "pälyafutäsa": folyamatosan születnek, elteljed-
nek, majc1 elteljedesiik beszuklil, szetdarabo16c1ik, az elszigetel! allo-
munyok üj fajokka alakulnak vagy maradvänyfajkent elnek tovabb
hosszabb-rövidebb ideig, mig vegiil vegleg eltunnek. Az a cel, hogy fa-
jok egyaltalan ne pusztuljanak ki, nyilvänval6an teljesen hiabaval6 es
irracionalis volna. Celunk az el61enyek veclellllevel az kell legyen,
hogy az emberi levekenyseg miatt minc1en koräbbinaJ nagyobb mer-
tekLi - a bioszferut es magäl az ember! fenyegel6 - kipusztulasi hulla-
mot mersekelni pr6baljuk.
A bioszfera, ill. az azt alkot6, fenntarl6 el61enyek vedelmel tehM
erzelmi, anyagi es környezeti szempontok is inclokoljäk. Az e16lenyek
meg6rzesenek szliksegessege az ember sajat - bar sajnos meg nelll "j61
felfogott" - erdeke.
zet. Önlllagaban a faji szinlü jogszabCtlyi vedelem a fajok fennmarada-
sat nem garantälja, mivel az elolenyek hosszCt tavon es lllegnyugtal6
1116don csak te1l11eszetes környezetiikben, eletközössegükben marad-
hatnak fenn. A növenyek eletlehetosegei peldaul szigorüan meghataro-
zottak, gondoljunk csak az eghajlati es kozettani lenyezokre, a talaj
neclvessegi es szerkezeti viszonyaira, tapanyag-ellatottsagara, kelllha-
tasära, ill. szimbionta partnereikre, parazitaikra es az egyeb velük
együtt el6 elolenyek (pI. lllegporz6k, versenytarsak) populaci6ira.
Termeszetesnek tunik tehat, hogy a területi vedelem ökol6giai
szelllpontb61 sokkal hatekonyabb es megalapozottabb. A lerületi vec1e-
lem hatekonysaga is függ azonban több tenyez6tol, Ctgymint: a terület
tulajdoni viszonyait6l, kezeleselol vagy esetleg - a vedelemmel önma-
gavalnem megoldott-egyeb tenyezoktol (pI. szukcesszi6s vältozasok-
t61). Az idealis eset tehM az, ha a veszelyeztetett es tell11eszetvedelmi,
tudomanyos stb. szempontb61 "jelentos" fajok vedettek, es populaci6-
ik - legalabb reszben - termeszetvedelmi kezeles alatt all6, elsadIege-
sen ilyen rendeltetesu, terlileti oltalom alatt all6 területeken elnek. A
most felvazolt m6don talän fenn lehet tartan i egyes fajokat es tarsula-
saikat, c1e az egesz bolyg6ra kiteljeclo muködo renc1szert nem. Ennek
erdekeben III inden tipusü eletterre siirgosen ki kellene teljeszten i a
"fenntartva hasznositas es ll1egorzes" gyakorlatat.
A növenyfajok vedette nyilvanitasanak szempontjai
A növenyfajok vedette nyilvänftäsa soran hazankban is - a nem-
zelkiizi gyakorlatnak lllegfeleioen - szamos szempontot vettek figye-
IClllbe, ügYlllint:
I. A fajban megtestesül6 genkeszlet potolhatatlansaga, melyet a kö-
velkez{) tenyez{)k reprezentalnak [NEMETH FERENC (1980) nyolllän):
• A faj filogenetikai elszigeteltsege. Bannely taxon genkeszlete p6-
tolhatatlan, de a p6lolhatatlansäg merteke klilönbözo lehet. A genkesz-
let vesztesege nagyobb egy törzsfejlodesileg (filogenetikailag) elszige-
tel! taxon - pI. 1ll0nolipikliS csaläd vagy nemzetseg kepviseloje - kiha-
lasa eseten, lllintha ugyanez egy, a rokonsägi köret61 elklilönlilt, ke-
vesse keresztez6clo, ivaros szaporodasü, stabil fajjal, vagy ismet mas,
ha egy kialakul6banlevo, rokonait61 eppen csak elkülönült fiatal fajjal,
alfajjal, hibridogen vagy apomiktikus kisfajjal törtenik llleg. Az allat-
vilagb61 közvetlen peldat is merfthetünk ennek illusztnllasara: a rokon-
talanabb kiveszetl fajokat (pI. a dod6t vagy a lllalllutot) lehetetlen
visszakeresztezesekkel "rekonstruälni", mfg ez sikerült pI. a Przewals-
ki-16 vagy az ostulok eseteben, pedig mind a negy faj nagyjab61 azo-
nos törtenchni idoszakban pusztult ki.
• Elterjedesi területenek nagysaga (bennszülöttsegi jelleg). Benn-
szülbtleknek (endemikusoknak) nevezzlik a kizelr6lagosan valamely -
viszonylag kis kiteljeclesLi - területen elteljedt fajokat. A bennszlilött
fajok vedelme a hazai f16räban betöltött szereplik fOlltossaga miatt
szükseges. R61uk reszletesebbell a "BEVEZETES MAGY AROR-
SZAG FLORISZTIKAI NÖVENYFÖLDRAJZABA" C. reszben 01-
vashatllnk.
• Elterjedesi területenek diszjunktsaga (reliktum jelleg I.). A
visszaszorlll6ban, PllSzlul6ban levo növenyfajok elteljedesi területe - a
kedvcz{)tlenne val6 környezeti tenyezok hatasara - feldarabol6dik,
egym;1stöl elszigetelt foltokra tagol6dik. Az összefüggo, nagy kitelje-
clt'su elteljedesi területtol t<1voli, sz6rv<1nyos el6fordulasokkaljellemez-
hetö areU! diszjllllktnak Ilevezzük. Ha a körlilmenyek vältoz<1sa olyan
llagy merteku, hogy az elszakaclt terliletek nagysäga teljesen összeZSll-
gorodik, es az elteljeclesi terlilet csak szetsz6rt, kis foltokb61 all, akkor
az area diszperzze valik. Diszperz elteljedesi teriilettel renclszerint a
menedekhelyeken (refugiumokban) fennmaradt maradvanyfajok, azaz
reliktumok rendelkeznek. A fajon belüli genotfpusok heterogenitasa es
eloszlasa összefligg a sz6ban forg6 faj areajaval es az abban elfoglalt
helyzetevel. A diszjunkt es diszperz maraclvelllypopulaci6k es az area-
hataron fekvo allomanyok elsodr6c1ott genkeszletük egyec1i vonasai
miatllehetnek ertekesek, l11ig az areaközpontban a különbözo genotf-
pllsokban va16 gazdagsag (gencelltrum) kepvisel erteket.
• Hazai elofordulasainak kora (reliktum jelleg II.). A vec1elem
szel11pontjab61 eltero elbiralas alä esik egy csupan az llt6bbi par szaz
evhen l11eghonosodott (neofiton) adventfv faj, mint f16rank oshonos
tagjai vagy a törtenelem elotti idokben meghonosodott archeofitonok.
A reliktlll110k között is aszerint tehetlink különbseget, hogy l11egtelepe-
clesük ideje mikorra teheto. Eszerillt beszellink jegkorszak el6tti (pre-
A növenyvilag vedelmenek hazai törtenete
A "törtenelmi" elozmenyek
Hazänkban a XIV. szazacl 6ta ismeretesek olyan rendelkezesek,
melyek korlatoztäk a "fa- es erclohasznalat"-ot, terl11eszetesen
glacialis vagy tercier) reliktllll1okröl, jegkori (glacialis) reliktumokr61,
az egyes jegkorszakok közötti melegebb eghajlatü idoszakokban meg-
telepedett interglacialis maradvanyfajokr6l, ill. a jegkor lltani (poszt-
glacialis) reliktllmokr61. Aclott faj ällomanyaillak genetikai külön-
bözoseget (valtozatossagat!) az egYl11ast61 va16 elszakadas növeli. Az
elteljedesi területtol elszakadt allolllanyok uj fajok keletkezesenek le-
hetnek kiinclll16pontjai.
2. Veszelyeztetettseg. Reszletesebben "A MAGYAR FLORA VE-
SZELYEZTETETTSEGE" C. reszben.
3. Ritkasag. Megftelese leptekfüggo, a kis leptekben ritka faj nagyobb
leptekben elteljeclt lehet. Peldaul analunk kivetelesen ritka esetben
megtalalhat6 borealis elemek [mint a hüvelyes gyapjusas (Eriopho-
rUIII l'agillatllm)) vagy a sz6rvanyos kontinentälis fajok [mint a pa-
macslaboda (Cera/oides !({tells)) a tajgaerd6z6näban, ill. Belso-Azsia
felsivatagos területein gyakoriak. Adolt területen a vedette nyilvanftäs
szelllpontjab61 a helyi ritkasäg a dönt6 szempont.
4. Tudumanyus jelentOseg. Kiemelked6 fl6ra- es vegetaci6törteneti
jelentoseggel birnak peldaLiI a maradvanyfajok. Jellelllzeslik es peldak
a "BEVEZETES MAGYARORSZAG FLORISZTIKAI NÖVENY-
FÖLDRAJZABA" C. reszben talalhat6k.
5. A faj "szepsege, dekorativitasa". Bizonyos veszelyeztet6 te-
nyez6ktol (pI. viragszedes, kiasäs) nem elvälaszthat6 szubjektfv szem-
pont.
6. A faj indikator jellege, ökologiai "szerepe". E szempont alapjan
elsosorban 01 yan fajok lettek vedettek, mel yek tenneszetvec1elmi szem-
pontb61 ertekes, veszelyeztetett, fogyatkoz6 elohelyekhez, tarsulasok-
hoz köt6dnek.
7. A nemzetközi termeszetvedelmi egyezmenyek ajanlasai. Rövid
ismerteteslik es ahazankban honos, a hatälyuk ala es6 növenyfajok fel-
sorolasa "A NEMZETKÖZI VÖRÖS LISTAK ES TERMESZETVE-
DELMI EGYEZMENYEK" C. reszben talalhat6.
8. Ritka, veszelyeztetett rokonfajokkal valo összetevesztes le-
hetosege. A "tollas" tokläszü arvalanyhaj-fajok (S/ipa spp.) mind ve-
clelemben reszeslilnek, mert peldaul a kiranclul6kt61 nem varhat6 el,
hogy a ritka es veszelyeztetett fajaikat elkülönftsek a gyakori, jelenleg
nem veszelyeztetettektol. A nosziromnemzetseg valal11ennyi hazai fa-
ja 1988-t61 1993-ig hazankban vedett volt. A nem veszelyeztetett es
gyakori mocsari noszirom (Iris pseudacorus) azert keriilt vec1elem
ala, mert a szakemberek ügy gondoltak, hogy a laikusok nem külön-
böztetik meg analunk elo het masik, sokkal ritkabb es veszelyeztetet-
tebb nosziromt61. Ez a velemeny azonban nelll allta meg a helyet, s
ezert ez a faj I993-ban lekeriilt a vedett fajok listajär61.
Terllleszetesen egy növenyfaj vedette nyilvanftasat egyidejuleg
több szempont is inclokolhatja, s6t a legtöbbször eppen err61 van sz6.
elsosorban gazdasägi, tulajdonjogi, ill. közbiztonsagi erdekek miatt.
Leveltärakban fennmaradt evszazados dokumentumok tanüskodnak
a gylimö\csösök, ill. gyiimölcsfcik vec1elme erdekeben tett törekve-
sekrol iso
15
 GROF FRANZ ADAM WALDSTEIN (KITAIßEL PAL banltja, szerz6tarsa
es mecemisa) 1795-ben Nognid megyen keresztül Bartfara utazoll. A
divenyi erdör61 a következ6ket ftja utinaplojaba: "sok orszftghalllllaz-
lam mcir, de 1'11111:/ pompftsah!J erdffre /lieg IlC/II akadlam, ei<Jljfträk, hf-
rftk es li löhiJiek va/amennyiell, I)vjftlok, o/Ia/mazzftlok ezl ({2 erdffl,
millI egy szellf ligetel, gOlldosko(UalOk arrä/, hogy gyi/kos fejsze e/Ile
plIszlflhassa a jOlr!kony lermeszl'lnek ezl a2 a/kolftsftl, ame/yell 300 esz-
lendeig do/gozoll ... " Amint arrol GOMBOCZ ENDRE is megemlekezik:
WALDSTEIN a helytelen, minden ujftas nelkül, nagyaparolunokara szal-
10 erdögazdalkodas ellen is sz6t emelt.
A magyar tenneszet vedelem regi - több mint 120 eves - hagyoma-
nyokra tekinthet vissza, a növenyekjogi vedelme azonban megis soka-
ig varatott magara. A növenyek vedelmevel kapesolatba hozhato elsö
konkret hazai uta!<is YIZER ISTYANtol szarmazik 1846-bol, aki szerint a
telmeszetvizsgalok tesLÜletenek " .. fe/adala vo/na: /ege/ffször is a /10-
ni F/oral anl1yi rilkasagava/ es kii/ön/cgessegeil'e/ ... " feldolgozni.
ANTON KERNER 1863-ban frta a következöket: " ... mftr g{fzvaslllak I'(}-
hognak az A/fö/dön kereSZlü/-kasu/, a veglc/en lI10csllrak el'df/-el'rc
szt'ikehiJ halftrok köze szoru/nak, huja szalllöfö/dek va/ljftk fe/ a ßives
steppCkel. A sleppela/ajnak nem egy növenyelfiJpjuk e/I(fllni /alni, a v/-
zill/adarak vad csapala i.l· iSlellhozzadol f1Iond I' videkllek ... "
/: A hazai tenneszetvedelmet, annak jogi kereteit az I 879-ben Illeg-
I '
alkotott els6 erd6törveny alapozta meg. E jogszabaly vederd6kr61 szo-
10 rendelkezese biztosftotta az olyan erd6k fenntartasat, arnelyeknek le-
tarolasa biros következmenyekkel jarhat. A mUlt szazadban - amikor
a vadon el6 allatok vedelme mar komolyan foglalkoztatta hazänk ter-
meszettudosait - a növenyek vedelrne meg "gyennekeip6ben jarl".
EIs6sorban a ritka, telepftett "egzota" es hazai fak (közülük is nem
els6sorban fajok, hanern id6s, nevezetes peldanyok) vedelmenek szük-
segessege fogalmazodott meg. BREDETZKY SAMUEL 18Ol-ben az akkor
meg telepftettnek hitt öreg soproni szelfelgesztenyesek, HERMAN OTTO
I878-ban pedig a Gellerl-hegyen a török iel6k ora tenyesz6 törökpiro-
sito (PeganUJn haJ'/lW/ll) vedehner javasolta. Az "ereklyekent nlnkma-
radt 6si fak veelelmet" mal' SZECHENYI IST VAN szorgalmazra (" ... le-
döntven a szazados eserr, esak szazadok adhatjak azt ismet tökeletes
epsegben vissza.") A "nevezetes, különleges növesu, ritka fak" orsza-
gos összefrasara, felmeresere, vedelmere ILLEs NÄ.NDOR tett javaslatot
1879-ben. Ezt a rnunkat LENGYEL BALINT (1897), MÄ.Gocsy-DIETZ
SANDOR (1908), KAÄ.N KAROLY (1915), HANUSZ ISTVAN (1915),
RAPAICS RA YMUND (1929) kezdrek el.
A Nagyvarael melIetri Püspökfürd6 vizeben (ma Romania) - talan
hannadkori reliktllmkent - fennmaradt nilusi tündCrrozsa (Nympha-
1'0 /011/.1' val'. Iherma/is) veelelmet FLATT KAROL Y, ill. SIMONKAI LAJOS
1886-ban szorgalmazta. E növeny nagyvaraeli allomanyät KITAIBEL
PAL feelezte fel es szinten KITAIBEL telepftette (18üO-ban) a blldai LlI-
käcsfürel6 meleg vizu tavaba. A fürd6 1888-as atalakftasakor veszely-
be került tünderrozsa vedelme erdekeben SCHILBERSZKY KAROLY,
CSEÖRGHEÖ ALADAR, BORBAs YINCE, MAGocsy-DIETZ SANDOR ragad-
tak tollat. Az amerika i eredetu mocsarciprusok (Taxodiul1I dislichum)
varosligeti peldanyai is szerepeltek a fOvarosi vedend6 növenyek kö-
zött.
PADOS lANOS 1867-ben frta a tiszafar61 (Taxus haccata): "Fftjda-
/0111, //Ogy keVl;s kfmelelel lamJs/IlIllk I' rilkafa irallf, pedig a/ig hiszem,
hogyaz orszftg/)(1I1 csak /i6rom he/yen is lellyesznek ... " Pusztuläsanak
"fff oka az, hogy kesffn-korftn puszlfflalik es vagda/lalik; le/en azerl,
mive/ mindig zö/d es a szelllnek kedves, minden mll/alölermel ezze/
szoklak fe/dfszfleni; l1Iasreszl bOloknak, osto/'llye/nek, pipaszarakl/ak
vagdaljak /1'; nyftroll cSl/päll azon el/enszenvM/ puszliljak a lIIarhcikal
16
ffrzf; cse/Mek, 1111'1'1 vesze/yes es merges az al/alokra nezve ... " ORBAN
BALAz~ 1889-ben a ma Romania terlileten lev6, erdelyi Tordai-hasa-
dek bell1l1tatasa soran a növenytakaro es különösen a tiszafa vedelme-
re kelt. A tiszafa bakonyi term6helyenek egy reszet 1892-ben ved-
erdönek jelöltek ki, am ez nem oldott meg minden gondot. A faj ve-
szelyeztetettseger61 BORBAs VINCE 1895-ben, SAJO KAROLY pedig
1899-ben frt. 1894-ben jelent meg BORBAs VINCE a sulyom (Trapa
natans) veszelyeztetettseger61 frott eikke, "A SI//yol1l pllSZIU/Ö felhen"
clllllllel, melyben megällapftja: "Az euröpai sU/YO/11 szem/ftlol71asf
pIlSZIlI/ ... /wzankb6/ is iSlllel:jiik a sll/yom gyerülesel." BORBAs szerint
pusztulasät a "favak, hO/lagak, cil/övizek kiszcirflftsa, I/fo/yok szaM/yo-
zasa", a "ßirdes, //(//6szfts" es ehet6 tennesenek gyujtese okozzak.
DABOCZY ERNÖ 1900-ban a sulyomrol sz616 dolgozataban hja: "E llii-
vellY ägy /6lszik, hogy Erde/yhen is puszlu/fts/1ak indll/, es k/Fanalos
vo/na, hogy e/fijim/ul6sanak körü/menyeil, lermffhe/yel, e/leljedeser az
erdek/odok fö/jegyeznek..." SIMONKAI LAJOS 1892-ben kfvanatosnak
tartotla, ho gy "ajirvaros afilsflasna//egyenlekilllefle/ a hazai.fafajok-
ra " . DEGEN ARPAD I895-ben arrol szamol be, bogy a ruderalis növe-
nyek teljedese, az akac- es sz616telepftes miatt "Magyarorszag erede-
li, sajal/agos homoki jlärftja szel11/alomäsf pUSZIII/" . A pusztul6 homo-
ki bennszülött fajok között emlfti peldaul a homoki bakszakallt
(Tragopogon jlOCCOSIlS), a borzas len kopasz alakjät (Lim/m hirslllulII
subsp. g/ahrescens) es mindenekel6lt a tartos szegfUt (Dialllhus diuli-
nus), melyet akkoriban több korabeli floraklltato kereselt hiaba egyko-
ri lel6helyein. HANUSZ ISTvANa Növenytani Szakosztaly 1898. decem-
bel' 7-en tartott liIesen "A l'ad virägok vede/mhffl" lmtott elöadast,
melyben megallapftja: "Nell/csa!c a la/ajkll/Illra fej/ffdese, .fiJ/yok SZ((-
/J6/yozasa, I//Ocs{l/'ak kiszftrfläsa, /ege/ffkfe/liirrsc, erdok irlasa Pllsztfl
ki nell/e/y nlivenyl, han1'm maga ((Z emh('/' közver/eniil is ... " "Neme/y
he/yeken a Illrislftk mftr kiö/lek (f gyopftrl csujJa szcrcfeIM/." 190 I-ben
"A vad Firftgok erdekehen" cimmel tartott el6adasaban nimutatott
azokra a "puszlflasokra, a lI/e1yekhen a rilkftbh Fad viragok a kfme/el-
len gYlTjlesse/ es szedesse/ reszesü/lek, a lIIi li/ud hOl'alowihhjohhan ki-
irffalnak." A földmfvelesügyi miniszter 1900-ban 21.527. szal11mal
rendeletet adott ki, melyben többek között a törtenelilli emlekhez, mon-
dahoz vagy sZ@lagyomanyhoz kapcsolodo, ill. a rendkfvüli nagysagu,
korü vagy a rendest61 elter6 alaku fapeldanyokat meg6rizni kfvanta. A
Magyarorszagi Karpät Egyesület 1900-ban a Magas Tatniban botani-
kus kertet kfvanlletesiteni, s ez ügyben tamogatasert a Tenneszettudo-
manyi Tarsulathoz forelult. A Növenytani Szakosztaly a javaslatot ta-
mogatasra erdemesnek tartotta. Egyes botanikllsok viszont a "havasi
kert"-et teljesen feleslegesnek, s6t a növenyzet szempontjabol karos-
nak tartottak. BORBÄ.S YINCE szerinl "Hogy gyarapo(ljek a Iftlmi virft-
goskerlben a zergehog/är (Trol/iIlS), ha mindclI hilogalä egy-egy .wir-
ga hokrerac.I'o/1u)1 l'isz a kezehell, azulän lIemsokcira e/dohja." WAG-
NER lANOS szerint pedig: "a /wl'asi kerlek dil'alja vesze.l' hc.tiJ/yassa/
I'an az eredcli /wFasi jl6rftnkra, lIIerl a kerfeszek ezerszalll ässäk ki S
viszik eI/wl'asi növellyeinkel, ägyhogy a rilkasftgok vede/menek egye-
(liili he/yes mlidja vO/lla li/a/om, lI1e/y szerinl havasi lliil'enyl piacra
vinni 111'11/ szahad!" SAJO KAROL Ya mült szazad vegen beszamol kül-
föleli tenneszetvedelmi intezkedesekr61, Illajd pedig 1902-ben "nemze-
li l'edeff lerii/elek" kialakftasal javasolta olymodon, hogy ahazankban
el6 valamennyi allal- es növenyfaj fennmaradhasson häborftatlan
el6helyeken. Felhfvja a figyelillet a sfksagi, a dombvideki es a vizes
el6belyekhez köt6d6 el6vilag veszelyeztetettsegere. 1905-ben megje-
lent cikkeben peldakat hoz fel - els6sorban az allatvilagbol- az e161e-
nyek veszelyeztetettsegere, ismerteti a követend6 külföldi telllleszetve-
delmi törekveseket. Peldat is Illutat: maganbirtokan homoki el6lenykö-
zössegeknek nyujt haborftatlan el6helyet; eelja els6sorban ritka rovar-
rajok vedelme. Beszamol arr61, hogy lakohelyenek környeken a "gyö-
keras6k" gyöktörzsenek festekanyagtartalma miatt szinte teljesen kiir-
[oWik a baranypirositot (A/kanlla tillctoria), mely a ritka Oxynydll/s
I'rw!1ro('ephll//ls nev(] böelefaj tapnövenye. Sot ejjeli holdviläg meilen
1l1:1g{lIlbirtllkar61 is elloplak az ott el6 baranypirosfto-tövek legnagyobb
leszeL Ezutan SAJO KÄ.ROLY a megmaradt nehäny tövet magrol ujra el-
szapnrftotla. BeszCimol arröl, hogy az 6rszentll1iklösi hOllloki területen
tfz eve nem latta a kek szamarkenyerel (Echinops /'IIlheniclIs), mely
hajdan ncm volt ritka ott. Felhfvja a tenneszetrajztanarok figyelmet ar-
ra, hogy az iskolakban "divatos" növenygyCijtes szamos fajt fenyeget.
Sajnalatos, hogy SAJO KAROL Ymllnkassäga "esak" az intezmenyes ne-
n.let tenneszetvedelem letrehozasM tudta elöidezni, Magyarorszagon
i1yell hatasa azonban nem volt.
1905 marciusaban HUTYRA FERENC indftvanyozza, hogy a Telme-
szetludomänyi Tärslilat Allattani es Növenytani Szakosztalya foglal-
kozzon azzal a kerdessel, hogy "mi modon lehetne hazänkban egyes
terll1cszeti kü lönlegesseggel bfro fölelterületeket a kllltüra nivellalo ha-
tusa ellen megvedeni."
CSAPODY ISTv Ä.N 1906-ban ragad toll at a Gellert-hegyen el6 török-
pirosito (Pegallum harma/o) vedehne erdekeben.
A Növenytani Szakosztaty 1906. aprilis 25-ei ülesen szorgalmazta
,, (/Z orszcig lerv.I'zen11ermeszelrajzi kUlalftsfrl" , es kereste annak le-
hel6seget, hogy "mi/yen mMon /ehelne egyes erdekes lerü/elekel, ler-
",/~.1·2cli rilkasligokal gOl/dozas a/ci velIni" . A kor vezet6 botanikllsai
lcsllileti allasfoglalasakent a Szakosztaly slirgette, hogy egyes botani-
kai ritkasagok ("ffslenyeszelek, egyesfCik, ncvezeles /e/fihe/yek ... ") "a
rli, I'(;IIY "ede/me a/ft he/yezlessenek" , es ennek erelekeben a szükseges
lepeseket a Kiralyi Magyar Tenneszettudomanyi Tärslilat tegye meg.
A Niivenytani Szakosztaly 1906. evi majlls 6-i ülesen SCHILBERSZKY
KÄ.ROLYa következ6 indoklast fOzte a Szakosztaly javaslatahoz (resz-
tet): "Növenylalli szemponrM/ hazGnknak val/nak o/yall videliei vagy
/;ppcllsegge/ cseke/y fCljede/m(f he/yei, ({ho/ hizol1Yos l1övel1ya/ako/(
I'agy l7/illl kizftl'li/agos /lnikumok SZl1k //(/Iorok közÖff lellyesZllek... Ha
i/yen lliivellyeknek kel/ff vede/lI7elllcm hiztosfl/lnk, az il/elff a/akok ki-
I'cszh'enek nezhelünk e/ehe ... Sziiksegesnek /Jizonyu/ a vede/el/l az ok-
MI is, l11erl egyes di/ellans növenygy(ijl{fk, va/aminl anisfläsi vagy cse-
rrlff viszol/yhan /ev(f egyenek .f[f/eg 0 I/iil'enyrilkasagokra velik 17l0gu-
kaI cis lihllegesen gy(ijlik (/lokal reszint herMrilll11i eze/okra, reszilll pe-
dig mim elf; IIlivenyekel hordjftk szer a vi/aglftj({k mindel/ iranyaba."
1908-ban - mint arrol BUND KAROL Ykorabeli cikke tajekoztat -
KAAN KÄ.ROL Y javaslatara az Orszagos Erdeszeti Egyesliler egyes
6scrcl6reszletek fenntartasara inelftott mozgalmat, ill. kezdemenyezte
ennek gyakorlati megvalosftasät a földmfvelesügyi miniszternel. A nö-
venyek faji vedelell1ere hazankban els6 fzben egyik kivalo florakllta-
tönk, DEGEN ARPÄ.D tett konkret javaslatot. 1909-ben a földmfvelesli-
gy i miniszterhez benyüjtott javaslataban kerte az erdei cikhimen
(Cyc/al/lcn purp/lrascel/s), a vetOvirag (Slcl'l1hergia coehicif/o/'(/), a
kunsagi bükköny (Vicia biel1llis), a buglyus boglarka (Ral1l1l1cu//ls
po/ypilyl/us), a cseh tyuktarej (Gagea hohel/lic({), a cselling (Chei/an-
liIes II1l/mnlae), a sarga sasliliom (Helllerocal/is Iilio-asp/lOde/lIs) es a
kek szamarkenyer (Echinops I'IIlhenicus) oltalmat. 1909-ben jelent
meg KAA NKAROLY "Ter/llhzeli em/ekekfennlarläsl/" e. kötete, mely-
nek hatasara DARANYI KALMA N földmlvelesügyi miniszter meg
ugyanebben az evben rendeletet adott ki "a lerflleszeli efll/ekek iissze-
f/'(i.WI erdckehcn". E rendelet szerint a meg6rzend6 tenneszeti emlekek
köze tartoznak: a törtenelmi vonatkozasu tenneszeti emlekek, az
"f!.w!rc!ffk" , ritka meret(] vagy el6fordlilasu, ill. egyes videkeken kihalo
fakbol äIJ6 erd6reszlelek, "mfts rifka lIöllellY, va/aminl al/atfajok es
azuk /e/ci- es lenyeszffhe/yci" ,... "llIdofllftllyosan erdekcs kffzela/aku/ä-
so/i' ,... ,/fSlffzcg/apok es Iffzegle/epek" ,... "Ierflleszefi kiillin/egesse-
gek, /atwinyossftgok" . A rendelet eredmenyekeppen összefrtak többek
között 20 6serd6reszletet, 3 olyan erd6reszletet, mely növenyzete miatt
tlidolllanyosan ertekes, 32 olyan erd6reszletet, mely ritka madalfajok
költ6helye, vagy ritkäbb eml6sök es növenyek el6forduläsi helye, 13
6st6zegtelepet es lapot stb.
BUDAI JOZSEF 1912-ben megjelent cikkeben ismertette a belapat-
falvai Belkö klilönleges florajät [többek között a magyarföldi husan-
got (Ferll/a sl/d/eriana), harmasleveIU macskagyökeret (Va/eriana
Iripleris subsp. auslriaca), korai szegfüt (Dianthus p/umarius subsp.
praecox), sziklai borkor6t (ThaliCl/'ll1ll .f()('lidllll/), tatrai hölgymalt
(Hieraciufll hup/euroides subsp. falme) stb.] es a hegy banyäszat miat-
ti veszelyeztetettseget: "A Be/kiivel azol/hal/ , l11e1y milli /al/wlö , egyike
a Bükk /egerdekesehb pOI/(jainak, sajnos vesze/y fellyegeli. Pftr ev eloll
fclepii/la Weszelyje/e czemenlgyar, /lIe/y a hegy kihaszi/(i/asi jogal az
egri kftpla/alllä/lOO evre kihere/le. Mal' neMny ev is iszonyli plIszlflasl
l'egzell a gyönyörtf szik/ftkban, eppell a /egerdekese/Jh növellY1'k
/e/ffhelyeill ... " "Csak par eVlized l7Ieg ... s a hegy erdekessegeil hiaha
keresi ml/jd a klilalö holalliklls."
DECHY MOR külföldi telmeszetvedelmi törekvesekr61 beszamolo,
1912-ben megjelent eikkeben megallapftja, hogy a mez6gazdasag, az
erd6muveles es az ipar köv,etkezteben ,'/lIIzcillk ffsi nÖl'enydfsze roha-
1110sall fogy ... ", egyuttal sUrgette az els6 magyar nemzeti park letreho-
zasat.
Az 1. viläghaboru alatt az egyre sulyosbodo körülmenyek dacara is
ereclmenyes munkät vegzett hazank növenyritkasagainak vedelme te-
ren a buelapesti tudomanyegyetem növenyrendszertani- es növenyföld-
rajzi intezete TUZSON lANOS kezdemenyezesere a FöldmuvelesUgyi
Miniszterium 41.149-1916. sz. leirata szerint elhatarozta, hogy a
sziberiai pacsirtafü (Po/yga/a sihirica) egyetlen akkoriban ismeretes
europai lel6helyet (a ma Romania terUleten lev6) alsöfeher megyei
Szaszesanad közseg hataraban "a lerflleszeti em/ekek slIrl/ha fe/l'eszi es
az illelff resz/elel a mimegy egy ho/e1nyi kileljedesbell I11cxfi'/c/ff kerr,es
fe/ftllflftscil'a/ hizlosflja". E lel6hel yen TUZSON mar esak 7 peldanyt ta-
talt es felkerte kolJegait, hogy "kfme!jek ezl a niivenyr", az fras nemet
nyelvu összefoglalojaban pedig keri a botanikusokat, hogy gyökerrel
együtt ne gyujtsek ("die Pf/anzell .1'1/1111 WlIrze/nichl zu samme/n"). A
sziberiai paesirtafüvet a területtel szomszedos Magas-hegyr61 JOSEPH
BARnI evangelikus lelkesz pusztftotta ki, aki szamos muzeum es ma-
ganherbarium szamära nagy mennyisegben gyujtött eserepeldanyokat.
Szinlen TUZSONJANOS javaslatara került vedelem ahl a nevezetes meg-
kövlilt harmadkori ipolytarnoei fatörzs, a Pillus lal'l1ocemis maradvä-
nya iso
MOESZ GusZTAv 1917-ben a Nemetorszagban igen ritka tövisper-
je (Tragus racef71osus) es a pikkelyp:ifrany (Celerach officillal'll/1/)
nemet allami vedelmer61, mint követend6 peldärol szamolt be.
Az 1. vilaghaborü es az utana következ6 trianoni beke nagymertek-
ben visszavetette a szazad elejen elindulo botanikai-telmeszetvedelmi
mozgalmat. A DARANYI IGNÄ.c minisztersege idejen összeallftott "ve-
dend6 ertekek leItara" a trianoni bekevel ervenyet vesztette. FlLARSZKY
NANDOR 1922-ben emelt szot Erzsebetfalva hataraban fekv6 Gubaesi
puszta melletti sos to vedelllle erdekeben, melyben aChara nilida nevu
esillarkamoszatnak igen ritka, f. sraglla/is nevu alakja eIl. Parizsban
1923-ban nemzetközi tenneszetvedelmi kongresszust tartottak, melyen
Magyarorszäg egyike volt a kilene resztvev6 allamnak. E kongresszus
kapesan de POTTERE GERARD es SCHERMANN SZILARD foglaltak össze a
magyar termeszetvedelmi törekveseket. SCHERMANN szerint a "Magas-
Tafra jel/emzff növenyvi/agcil a lalra/omllici hOlalli/ws kerl/eil vo/na
hivalollmeg{frizni es .I'zell1!e/terni; a lervek keszen vo/lak s a mllllka/a-
17
 lok ill a hähoJ'/i IlfOl.\'(J el'('ihCII II}(/r //leg is il/dullak ; a d(:fi Kä/j}(iluk
fh5raieil a Hl'rkllle.l:fürdffl/ ler1'ezel! holaniklls kerl lIIutalla 1'011/0 !Je. A
Ddihlali fJlISZlcll/ egy liiM Iwldas lerület keriill \'CdclclII a/ci, a IW//loki
.flora egyeh jellell/zii k(:pl'iseliiil1 kl1'iil az Arle//lisia lalif!i!ia es (/ P!lCO-
I/ia lel/uifii!ia lermlfhelyei1'el. Szeged kiimyek(:n, Kinilylwlo/1/ 1IIe/lelf,
egy ffsall!ljiolhal1 lew) IW/1wkpuszf{/-rcszlel, Dahas //leI/eil fJedig egy
ifsmocsaras lefiilel I'Mele//l alli hclyczcsl' 1'011 INI'he 1'e\'c; ez uflJhhi
lervek IIIcg mcgl'a!lJSflcisra pilmak." GA VER GVULA I924-ben purhllza-
mot vont az akkor 1l1ür megsemmisUlt vindornyai lap alacsony tenger-
szint feIetti magassägon elofordlllö, dagadöläpohajellemzo növenyei,
ilI. a lesenceistvündi läp erclekes növenyfajai közölt. Felhivta a figyel-
met a lesen ce i t6zegmohos es a kel'eklevelü harmatfü (Drosera
rolul/dijiilia) sokolclalu veszelyeztetettsegere. GrOf AMßROZY-MIGAZZI
ISTV AN malonyai es jeli parkjaban "örökzöld kert" letrehozasan faraclo-
zott, de eközben ollalmat nylijtott pI. a ma "leli arboretum" neven is-
1l1ert egykori birtokän az eredeti növenyzet ritka fajainak is Ikerek-
levelü harmatfü, tozegmohak (SphagllulII spp.), fehermajvil'ag
(Pamassia paluslris), kornistarnics (Gel/lial/a jilleUIi/(iIlUlllhe), oszi
füzertekercs (Spiranlhes spira!is)]. A hazai termeszetvedelem ut-
töroje, KAA NKAROLY az I920-as evek elejen mar szorgall11azta pelda-
ul a bugaci "osbor6kas" es a balaton-felvicleki cserszö1l1örces 1l10lyhos-
tölgyesek valamely szep lillomänyCtnak veclel1l1el. BOROS ADAM 1929-
ben 1l1egjelent cikkeben hivta fel a figyel1l1et arra, hogy az egyedUlällö
ertekekkel rendelkezo batorl igeti lapot a megsel11misUles veszel ye fe-
nyegeti: "A lecsapolcisi lIIulIl«ilaluk er kiimyckrll olyall rl6relwladol-
lak, hogy lIIär rz cl'hm elcrheli a c.I'aluma Bälurligelel, all1i allllak I1C-
MI/Y Cl' alaffi elplIszllllilsäljelel/lellc." A tiszafa (Taxus h({cC({la) ba-
konyi allol1lanyat fenyegeto veszelyekre 1929-ben JAVORKA SANDOR,
ill. REDL REzs6 hivtak fel a figyell1let, lIgyanebben az evben a ter-
mohely egy reszet kivontak az erdeszeti "rmiles Iwwmleriilelck" -bol
es ezt követoen az erdogazdasagi lizeilltervben "csaloll Irrülel" -kenl
szerepell.
A "hoskor"
A Növenytani Szakosztaly 1929. decel1lberi lilesen 21 olyall bota-
nikai szel1lpontb61 ertekes terliletel ajanlott a földl1lfvelesligyi minisz-
tel11ek vedell1li celzattal, mint a bätorligeti öslap, a pilisi len (LiI/Il/1/
dolumiliculI/) pilisszentivuni termohelye (Kis-Szenus) vagy a lesence-
tomaj-Iesenceistvündi lclP, mely többek között a havasi hizoka (Pill-
guicula alpil/a) egyetlen l1azai lelohelye volt. Sajnos a kesleked6 es
nel1l eleg hatekony vedelem e lapkol1lplex teljes elpusztulasat okozta.
A Növenytani Szakoszlaly s igy a magyar bOlanikusok halad6 gondol-
kodasät talan erzekelteti, hogy lIgyanekkor az Allattani Szakosztaly ki-
vanatosnak tartott volna hasonl6 intezkedeseket veszelyeztetett ällatfa-
jokkal es elohelyeikkel kapcsolatban, am a tlllajdon- es jogi viszonyok-
ra hivatkozva nem tartotta lehetsegesnek a terilleszetveclelm i erdekek
jogi uton valö ervenyesitesel, es igy nem is szorgalmazta azt.
A szazad 20-as eveitol kezdodoen egyre gyorslIlo ütemben folyik
a termeszeti ertekek szämbavetele. Igen nagy jelenloseguek e szem-
pontbol FÖLDVARY MIKSA mllnkai, melyekben a 30-as evek elejen -
korät messze megelözve - velte szamba a Mecsek, a Balalon, a Dumln-
tul eszaki reszenek, a Bakony-hegyseg es a Bakonyalja, ilI. a "Felsodu-
nantul" vedelemre erdemes tenneszeti ertekeit (mint amilyenek: a "Iai-
resz/rlek; lIevl'zeles, rilko lIöl'cllyek; culdes, rillw cillalo/(; nel'czl'les
färrlisok; kü/öl/leges, liirtcl1eli l/e1'ezelesseg[[, lIlondcis, legel/das fäk;
es
crdekcs, szcp sziklak ; herr/({I/gok a/ii/df'elülel S({jeilos ({lkolaS({i"). E
terUleteket szemelyesen jarla be, klilönlegessegeiket fenykepeken es
szemleletes leirusokban örökilette meg s nemely esetekben ugy irt r6-
18
luk, mintha val6ban kimondtak volna vedeltsegükel. Szliksegesnek tar-
totta 'I legertekesebb floraval rendelkezö lerliletek " lIal(Jsägi I'Cdr/-
11/(:" -I. Bätorsagrol tell tanubizonysagot, Illikor a gazdasagi vihlgvalsag
idejen lerillelesb61 kivonand6, erintellenlil fenl1tartand6 terliletek re tett
javaslatot. "Rigc!ci lemlc;szeli'Cdrlmi !igel" neven javasolta a mostan-
sag "Bw'csi osbor6kas"-kent ismert terlilet vedelmel. A Bakony-hegy-
segben többek közölt a vedend6 tajreszletek köze sorolja a feny6föi
6sfenyvest, a szentgali tiszafCtst, a Burok- es a Cuha-völgyel. A feldol-
gozotl lerlileteken kivül6 erzekkel nevezte meg avedelmet leginkCtbb
igenyl6, veszelyeztetett es tlldomänyos szempontb61 ertekes növenyfa-
jokat. A Bakony es környekenek növenyei közlil peidulli 23 fai oltal-
l11at tmtotta fontosnak; olyan, ma mal' veclelem "Iatt allö fajoket, mint
a cifra kankalin (Pril1ll/la al/riCl/la subsp.llIIlIgarim), a havasi es az
illatos hagyma (AI/il/III I'icloria!i.l', A. slw1'mlclIs) , a taturjan (Cramhe
lalaria), a babel'- es a henye boroszlan (Daplu/I.' laurcula, D. CI1CO-
rum), a papucskosbor (Cypripedilll1l calceolus), a kiralyne gyertyaja
(A.I'phodc!lIs al/Jus) vagy a magyar gurgolya (Se.l'c!i Irllco.lprmlllll1).
A Tenneszettuclomünyi Tärsulat a Növenytani Szakosztüly indit-
vänyara 1932-ben a buclai Sas-hegy vedelmel inditvänyozta. lAvORKA
SA NDOR J 932-ben a tatorjan (Cral/1!Je lalaria) balatonkenesei - akko-
riban ismert egyetlen hazai - CtllomanyCtnak felfedezese kapesan adott
utlekinlesl a faj törteneter61, helyzeteroI. Megallapitja: "mcg a löriik-
pllszlfldsok IIläl/i idiikhelJ uly gyakuri lälorilil/ a Magyar Alfi'ild kiim)'c-
kcrffl a kuillim cl(frel1yolllulrt.wil'allllindio!Jhal1 pU.I'zlull . Milldelll((;p-
pcn figyelll1el (:.1' IIIcghecsiilcsI crdelllci lehe/I, kiihil/iist'1J pedig I'Mc!mel
jelcl//egi, laiein UloI.WJ, ha/alol/kel1esei lermffhel)'(;II!" JAVORKA felhiv-
la a figyelmet, hogy a tatOljün lerm6helye körül "sajllos IIIOSt lI1är ...
l'c.I'zedrlllles közrlseghel/fiilyn({k ({ parcellilze/sok CS I'/'/Iacpflcsek".
KAAN KAROL Y 1925-ben kapott megbfzasl a Magyar Tlldom<lnyos
Akademiat61 egy, a magyar termeszetvedelem addigi törtenetet es a
megöväsra erdemes terl11eszeti ertekeket összefoglalö könyv l11egirasa-
ra, mely 1932-ben jelent Illeg "TerlllCszell'Cdclelll (\v lerJuc.l'zeli C/1/lc-
kek" ell11l11eI. A könyv többek közÖlt iSl11erteti a terl1leszetvedelelll je-
lentöseget, törtenetet, klilföldi peldäit, ill. a terilleszet vedelmehez
szlikseges tevekenysegekel. Ut6bbiakat a következokben foglalta
össze: I. megfelelo törvenyek es ezeken alaplllc\ kormünyzati intezke-
desek, 2. a termeszetvedelem szolgalatat ellat6 szervezet, 3. sokoldalu,
kelloen megszervezell tärsadalmi tevekenyseg. Az allatviIag szamos
fajaval kapcsolalban sza1l101 be hazCtnkban vecle I111 i lörekvesekrol, s
egyClttal megallapftja, hogy ,.a l/ii1'cl/yfäiok I'Cdellllcr/ilne/lul/k eeldig
szilllwllevifen 111'11/ inlezkedlek." Szamba veszi a vedelelllre aj<lnlott te-
rliletekel, es ezek geol6giai, tajkepi, növenytani es <ilIattani ertekeit,
barlangjait, l11uel11lekeit, törtenelmi emlekeit.
Az alabbiakban felsorollll1k nehüny botanikai szelllpontb61 je-
lent6sebb, emuben vedelemre javasolt lerületet, ilI. megel11lftlink ne-
hanyal a KAAN KAROLY ültal megnevezett növenyritkasagok közlil:
A kiskulIsa~i ffsi IlIIjällok es larlozckaik": bekaliliom (HoffolJia
palusl;'fs), nadl boglarka (Ral/unculus lil/gua) , keskenylevelii
gyapjlisas (Eriophort/III anguslifiJ/il/III), sziberiai es korcs noszirom
(Iris sihirica, I. spuria) , pokbango (Op11lYs sphegodes), vidrafii
(Mel/yal/lhes Irif{ilia{(l), csengettyuvirag (Adcl/opllOm !i!iifii!ia) ,
kliszo csalan (Urlica kioviellsis) , keleti bekakorso (Siul11 sisaroide-
um), lapi bekabuzogany (Spargal/iulI1l11inimum), orias litifii (PI({I/((f-
go maxill/a).
A bätorligeti 6slap, mely TUZSON JANOS szerint "az eszak es dei, a
hegysegek es a pusztük legvältozatosabb növenyvilagat rejti maga-
ban". Ez a lapi nadtippan (Calall/agroslis slricfII), a t6zegeper
(Co/1/a/'ll!11 paluslre), a molyhos nyir (BCll/la pllhescells), a sziberiai
hamuvirag (Ligularia sihiricer), a baberfUz (Sa!ix pe1lfulldm), a
zergeboglaI' (Trol!ius europaeus), a rHi kardvirag (Gladiolus imbri-
.) ,'IZ-
C(///I.I, J'oszagli
.' bibircsvirag (GYllll1adel1ia odo/'{{lissil11o) stb.
lel6helye.
A balorligeti legelli, mini a leany-, a tatogo es a magyar kökör-
csin (PIIlsalilla gl'lllldis, P. pall'lJ.I·, P./~raleJ/Sis subsp. hUIIgarim), va-
lamint hibridjeik lermöhelye. BOROS ADAM szerinl a "legpllmpasabb
kiikiirCsin11lezö", melyhez foghat6 "kökörcsin terlll6hely nincs sehol a
vilaglln".
BaICtt:H6: sziveslevelli hidor (Caldesia parnassi./ii!ia), toalma
(Ludwigia jlaluslris), aldrovanda (A/drol'(l1/da I'rsiculoso), lapi beka-
buzogany (Sjlargal/iullllllil7illlu/II).
A Gellert-hegy, Illely a "növenyvil ag tenneszeli e11llekeinek val6-
sligos tärhaza". 44 erlekes növenyfajl sorol fel a hegyr61 , közöttlik
olyanokat, mint a sargas habszegfii (Sileile' f/oveseel7s) es a csikOfark
(Epl/C'dm dislochya).
A Tihanyi-felszigel: rajla a vetOvirag (Slemhergio ('ulehieiflora),
az (iszi csillagvirag (Scilla autulIIl/a!is) es a sulyuktaska (AClhiol/cl/w
sllxali/r).
Szarsomly6 (Harsanyi-hegy): magyar kikerics (Colchicum 111111-
garicul1l), bakszarvli lepkeszeg (Trigolle/la gladiafa), lonyelvu es
szür()s csodabogyo (Rusms hypoglusSlIIlI, R. IIclllealus) stb. lel6helye.
A lesenceistvündi lap: kereklevelli harmatfU (Dms('/'(I mllll7difci-
!ia) , lisztes kankalin (Prilllulafäril/oslI subsp. II/pigena), havasi hizo-
ka (Pillgllieilla alpil7a).
Az cgerbaktni läp: tarajos pajzsika (Dryojllrris crislala), vidraffi
(Menwllllhe's Irifii!iala), kereklevelli harmatfii (Drosera rolul/difii-
!ia), gyilkos csomorika (Cicl/la I'irosa).
A kclemeri lapok: tarajos pajzsika (DIYlipleris crislala), gyap-
jasmagvli sas (Carex lasiocmpa), molyhos nyir (ßelula puhcSCCl7s),
hüvelyes gyapjüsas (Eriopho/'Um \'(lgillaIUII1) , fliles fUz (Solü al/rifa),
tUzegmohllk (Sphaglllim spp.)
A budaiirsi Csfki-hegyek.
A pomazi K6-hegy: hosszllfüzeru harangvirag (Cil/llp{({llIla
III({('/ 1I.\·f</chya) es a T6-lak: t6zegmohak (Sphag /ll//ll spp.), buglyos
boglarka (R(/lIul1clllus jiolyphyllus).
A hansagi "ösegeres" Kapllvart61 eszakm.
A blikki Feketesar-völgy, mini a Teleki-virag (Tcldia spcciosu)
lel6hclyc.
A szegedi "Kiralyhalma" tersege: tar·tos szegfU (Dial1lhlls diuli-
11/1.1) , egyhajlivinlg (ßI//hocodilllll l'(,/,I1U/iI), gyapjas csüdfU (Asl/'({-
gal/ls dUSYlIl/lhIlS), tarka safrany (CroCIIS (('Iicl/lalus).
A Szcnl György-hegy, mely a cselling (Cheilal1fhes II/(f/wllac)
egyetlcn hazai 1e16helye.
A Bacbcsllny, Illelynek növenyritkasagakent a borostyanfojto
vajvin\got (Orohol7ch (' het/ewc) emlfti.
A Pilis hegy, mini löbbek között a magyarföldi husang (Femla
.lodlcri(JJW) es a harmaslevelii macskagyüker (llaieriana Iriplcris
suhsp. t1l1sll'ia('({) lelöhelye.
f\ Nagy- es Kis-Szemlsok: pilisi len (Linllll/ elololI/ilicUII1), sziklai
nefelejcs (Myosoli.l sll'I1ophylla), haranglab (Aquilegia lilligaris),
terpedt koronafürt (Corollilla vogil/o!is) , henye boroszlan (Daphne
CI1t'orllll/).
A laI ai Fenyes-forrüs: nagy aggofii (Srnecio IIfllhrosus), oszträk
larnicska (Gcl/lianella auslrioca).
Naszaly: buglyos k6töröfii (Saxifi'aga pal/iculal({), sapadt kos-
bur (Or(his palleI1S).
HärskCtti ES7,lergaly-völgy: cifra kankalin (Prim//la auriclIla
suhsp. hUlIgarica).
A szenlgäli tiszafas: tiszafa (Taxus baccaf(().
A hevizi t6 es csalorna mint a tengel'melleki kaka (Sc/wel/oplec-
I//s !ifOralis) akkoriban ismert egyetlell kontinent,ilis lelohelye.
Szenlendrei Pismany-hegy: a szentendrei rozsa (Rosa sal1cli-
alldreac) lelohelye.
"Ilall ezcl/ k/i'ül is a II/agyar ./hJrc/l/ak szilmos olyan firia, mely
.f(flrg a I'(troso!i kaze/chen, dr egyehiiff is I1Irgoltalll/((zäsl igcnyel" - ir-
ta KAAN; peldakent hozza fel a kiralldul6k alt al fenyegelett magyar
zel'geviragol (Dorollicum 1/IIl/garic//II1). A terUleti vedelmet elonybell
reszesiti, de kimondja, hogy "ezrk a rilka lIövcnyek ... crdemcsek arm,
hogy amennyihcII rczen'äcil) IClesfl!Jelff 111.'111 voll/a ... vede/e/I/ a/rJ ke-
n'ilienek."
E könyv hatasara tud6sok, tel111eszetbaratok es helyi dönleshozök
egyaränl megmozdultak a termeszet vedelme erdekeben. A flori sztikai
adatközl6 es a vegetaciöl leir6 szakcikkekbel1 es iSll1eretteljesztö ira-
sokbal1 mincllöbbször lehet erezni a hazai botanikusok felto aggodal-
mal egy-egy rilka növenyfajjal vagy veszelyeztetetllel6hellyel kapcso-
lalbal1.
PAUER ARNOLD 1932-ben vette szumba "lias I'ärmegye lenl/cszcli
ell/lckei" -I. Remek iräsa a megye kiemelkedo flörakulatöja, GA VER
GYULA lörvellyszeki birö elgondolasa, utmlltal,isai es adatai alapjan
"rlsifsorh{/Jla \'{/dviragok J.\' ihi, rilk!l niivcsü jäk k(lIIc;lcsere, ... fC/kl/-
Ii/lc/silra" született. A ll1egye terll1eszeti ell1lekei közölt PAUER het taj-
reszletet soml fel, szemleleles leirast ad r6luk, klilöl1ösen pedig jelleg-
zetes növenyeikr61 GAYER munkai alapj<in. Vedelemre javasolja pelclä-
ul a geny6te (Asphoelclus alh//s) ostffyasszonyfai elofllrdlllasi helyet; a
Kaml11elletti "leli"-l, borökas csarabosavnl, t6zegmohas- (Sjilwgnul11)
lapjaval, kereklevelii harmatfiivel (Drosera rolundifii!i({); a Kisl11ak-
fa ll1elletli egerest a gyilkos csomorikaval (CiclIla virosa), tavaszi
tOzikevel (Leucojllll/ I'CI'I/UII1); a csillagos narcisz (Narcissus angusli-
./iili//s) vend-videki lel6helyet; a Zsiclai-völgyet a kakasmandik6 - itt:
"csihell/lipc/II" - (EI')lfhroniulII dells-canis) tÖll1eges el6fordulasäval es
seregnyi egyeb erL€kes fajjal, pI. henye boroszlan (Daphne clleorulII),
sarga sasliliom (Hell1erocol!is li!io-asphodelus), havasi eger (Aln//s
Iliridis), zergeboglaI' (Trollius europaclls), bordapafrany (Blec/IIIUII/
spimnt). Korat messze megel6zve kalegorikusan ellenzi a vadvinigok
tömeges csokorba szedeset: " ... Itllulilhall - eliffimlllläsi he/yrc palli 1('-
killlel m;lkül-I'Cde/em!Jen kclll.'l/e rCszesllel1i a mezifk, rCrek, erdifk I/C-
Mn)' lcilf'esl() szcjil'irägäl, ulI/elyekelll/ostanahall l'irägkedvc!li kiräl/-
d//ltik ... liillJegesrl/ jiusztfluni/k.", "a szohciha kerti virilg valti; a Ilad-
virag df.dlsc a swhad ler//leszelel: oll gyiil/yiirkiidlel igazill/!" A Vas
l11egyei vedelel11re szorulö Ilövenyek köze tovabbi 9 fajt soml: az erdei
ciklament (Cydamcn pllrpUmSCel1s), a gyöngyviragot (Co/J]lul/aria
lIIaja!is), a tiinderfürtöt (AI'II/JclIs dioicl/s), a kockasliliomot (Frililla-
ria lIIelragris), a kHlevelii sarkviragol (Plalalllhera bifii!ia), a tava-
szi tozikel (LclIcojllm 1'('1'11 l/III) , a szartalan kankalint (PrimI/la 1'lI1-
garis), a gimpafranyt (Phyl!ilis scoloprlldri//II/) es a pikkelypafranyt
(Celerach otJi'cil/al'llm).
A DumlntCtli Turista Egyesület soproni "fiokja" 1933-bal1, majd
1934-bcl1 javaslatot tett Sopron polgarmeslerenek, clmernövenye, az
erdei ciklamen (Cycla/llcl/ p//rpurascens) vedelmere. Az utöbbijavas-
lat eredl1lenyekeppel1 - Magyarorszügon elsokent - Sopron varos "tör-
venyhat6suga" kiserletet tett vadol1 el6 növenyek konkret hatosagi ve-
dell1lere. Az I 934-ben elfogadott kilene paragrafusböl ällö szabalyren-
delet-tervezet (l1lelyet ZÜGN NANDOR erdol1lester anitolt össze, es az
"Egws Iliil'cnyek Cs virilgok v(:delmc/'lY/" elmet viselte) a ciklamen
meilen a gyöngyviragot (Col/I>(llI({ria II/ojo!is), a nagylevelU es kisle-
19
 velü harsat (Tilia platypyllos, T. cordota), a madarberkenyet (Sorblls
oucuparia), a hölgypafranyt (Atllyrillfll filixJemilla) , az erdei pajzsi-
kM (Dl)'opteris]ilix-/IIas) es - HERTAY ZOLTAN javaslalara - a papucs-
kosbort (Cypripediu/II calceolus) vedettnek mondta ki, valamint ter-
veztek a ketlevelü sarkvirag (Platanthem hif(;fia) vedelmet iso Ez volt
hazankban az els6 nagy hordereju, önall6 kezdemenyezes a növenyek
"hivatalos" vedelme teren, melynek hianyossagakent legfeljebb az r6-
hat6 fel, hogy nem jutott el az akkor mar felkulatott egyeb tenneszeti
ritkasagok vedelmeig. Sajnos a belügyminiszterium ket evi halogatas
utan - fOJmai okokra hivatkozva - nem fogadta el ezt az uttör6 je-
lent6segu tervezetet. (Az 1937. evi soproni javaslat szinten kudarcra
fteltetett.) Hasonl6 helyi kezdemenyezesek voltak az orszagballllläsfe-
le iso Nagyharsany közseg elöljar6i (BAKOS LAJOS, a közseg bfraja,
IHAszy LAJOS f6jegyz6 es GÖLÖNCSER SANDOR a helyi "legeltetesi tar-
sulat" elnöke) 1935-ben PENZES ANTAL es HORvAT AOOLF OLIVER bo-
tanikusok vezetesevel a magyar kikerics (ColchiclIl11 /llIn[!,ariCllll1)
szarsomly6i lel6helyen hat külömill6 területet "kicölöpöztettek" es
"tenl1eszeti emlek"-nek nyilvänftottak. Nagyk6rös kepviselo testülete
- DEZSO KAZMER polgalmester kezdemenyezesere - 1935-ben vede-
lem ala helyezte P6tharaszt puszta egyes reszeit (pI. a Nyarfas-erd6t es
a Vajk6-zsombekot), melyek az indokhls szerint szamos növenyritka-
sag [pI. a tat· tos es kesei szegfU (Diallfhus dilltillllS, D. serotillus),
/~
I I
homoki bakszakall (T/,(/[!,opof,OI/ jloccosus), homoki fatyolvirag
(Gypsophila jasti[!,iata subps. arenaria), husszinü ujjaskosbor
(Dactylorhiza incarnata)] lel6helyei.
Evekig tart6 huzavona utan vegül 1935-ben jelent meg az erd6kr6l
es a telll1eszetvedelemr61 sz616 IV. törvenycikk. Korszeru, külföldön is
elenk erdekl6dest kivaIt6 jogszabaly volt, mely lebet6seget es lendü-
letet adott a hazai telmeszetvedelem szamara. A tenneszetvedelem tar-
gy ai köze sorolta többek között azokat "a vadon tenyesz(f allat- es I/Ö-
venyjajokat, /IIelyek a kipusztult/s veszelyevel szemben oltalol11/'{/ erde-
mesek". E tölvenyeikk vegrehajtasar61 kiadott rendelet elofrta, hogy a
földmfvelesügyi miniszter az OTvT llleghallgatäsaval rendelettel alla-
pftja meg "a kipilsztllias vcszelyeve/ szclllbell oltalmazott vadoll tc-
llyesz(f al/at- es növellyjajokat" , melyekr61 tudolllanyos es magyar ne-
vük feltüntetesevel jegyzeket keil vezetni.
Kival6 botanikusunk, lAvORKA SANDOR 1935-36-ban a botanikai
szempontb61 legfontosabb 16 vedend6 területre tett javaslatot, az ott
el6 vedend6 növenyfajok listajaval egylitt. Az akkoriban m<lr banya-
szott bükki Belk6 helyett a kobanyät a szomszedos Ördög-hegyre java-
solta. FÖLDvARY MIKsAval , MOLCsANY GABORral es lllDsokkalnagy-
szamu terepbejanlson pr6balta e terLiletek (pI. az uzsai csarabos, a
szentgali tiszafas, a budai Sas-hegy, a Kis-Szenas, az erdelyi heries be-
kes megyei lel6helye es a balatonkenesei tatorjanos) vedellllenek llleg-
val6sitasat szolgalni. Kiemelked6 jelent6segu volt, hogy Soo REZSO
szorgalmazasara, ill. a debreeeni egyetemi Növenytani lntezet köz-
remuködesenek köszönhetoen 1937-38-ban a földllluvelesügyi tarea
Batorliget legertekesebb reszeit (kb. 40 kat. holdat) 56 ezer peng6elt
megvasarolta. Ez a negy, egymassal nem erintkez6 allami terület volt
Batorliget vedelmenek kezdete. KARPATI ZOLTAN 1938-ban lapi relik-
tUlllnövenyek veszelyeztetettsegerol fr, melyeket az emberi "hozza-
llCmel'tes es lleflltörodömseg" a kipusztulassal fenyeget. 1938-ban llle-
galakult (az 1935-ös törvenycikk el6fnlsanak megfelel6en) az Orsza-
gos Termeszetvedelmi Tanacs, amely nem hat6sag, hanem egy javas-
lattev6 es koordinal6 szerv volt. Igen nagy szerepe volt a vedette nyil-
vanftasok el6keszfteseben, "megokolas"-aban. Elnöke KAAN KAROLY
lett, 45 tagja köze több botanikusunkat (JAVORKA SANDOR, SOO REzso,
GOMBOCZ ENDRE, TUZSON lA NOS) is kineveztek. Madarak es növenyek
20
vedelmevel kapesolatban az OTvT-hoz több egyesület, tlldomanyos in-
tezel es IllltZelllll intezetl eloteljesztest. A vedend6 all at- es növenyfa-
jok jegyzekenek összeällftasähoz a tellla legjobb ismer6ib61 kiilön bi-
zottsagokat alakftottak 1941-ben. A bizottsagi jelenteseknek megfe-
leloen 30 növenyfajl mindenhol, 43 fajt csak bizonyos term6helyeken
javasoltak vedelemre. Az ekkor vedelemre javasoll növenyek jegyzeke
nelll l1laradt fenn, de tudjuk, hogy - sajnos eredmeny nelklil- tovabbf-
tottak a l1liniszterhez. Egyes terliletek vedelmer6l a Il. vilaghaboru el6tt
a tulajdonosok gondoskodtak; ez töltent a hätorlifieti Fenyi-el'dff, ill. a
pilisi len (Linul1I dolomiticum) pilisszentivani lel6helye eseteben - gr6f
KAROLYI JOZSEF, ill. gr6f KARACSONYI-KEGLEVICH IMREj6voltab61.
Lathatjllk teMt, hogy bolaniklls es erdesz szaklllai körökben Imir a
XIX. szazad vegen kezd lllegfogahnaz6dni a növenyek vedelmenek
igenye es az a felismeres is, hogy a termeszet vedelme jogi eszközök-
kel biztosfthat6. A jogalkotas ezt azonban csak igennagy kesessel "vet-
te tudomasul". A tenneszetvedelemhez kapcsol6d6 jogszabalyokbanj6
ideig nem esik sz6 növenyfajok közvetlen jogi vedellller61; ezt eleinte
a telllleszetvedelmi területek voltak (helyesebben: lettek volna) hiva-
tottak ellatni. Hazankban els6kent a dehreceni Nagy-erdfJ hOllloki töl-
gyeseinek egy resze kerlilt "hivatalos" orszagos területi termeszetve-
delmi ollalolll alä, 1939-ben. Ezt követte a Il. vilüghaborlt idejen ne-
hany terlilet, többek l1lellett a kiel1lelkedo növenytani ertekekkel ren-
delkez6 csev/w/'(/szti horilkfts, a Baläta-{(J, a Szal'somlyä, ({ soproni
Szärhalmi-el'd/f vedette nyilvanfhisa. Nemely esetekben egyeni cselek-
ves segftette el6 kiemelked6 botanikai ertekek fennmaradasat. Ez tör-
tent az ujszentmargitai sziki tölgyes eseteben, lllelyet a heiboru eveiben
PAPP LASZLO erd6gondnok szemelyes fellepese mentett meg a kiterme-
lest61.
Az 1942-ben kelt földmuvelesiigyi l1liniszteri rendelet - több Sop-
ron környeki terlilet mellett - elrendeli az erdei ciklamen (Cyclal11cl/
jJlIrpumscens) vedelmet is, melynek sorsa meg ezek utan sem ren-
dez6dött megnyugtat6an. 1955-ben Sopran varos Tanacsa - f6kent Fo-
zo GEZA szorgall1lazasara - ujabb rendeletben pr6balta szabalyozni a
ciklälllen vedellllet. Az 50-es es 6O-as evekben tovabb folyt hazank
legertekesebb tenneszeti területeinek vedelem ala helyezese, nehäny
esetben a területeket kifejezetten egyetlen növenyfaj el6fordlilasa miatt
nyilvänftottak vedette. Ez tÖltent a "kllnfehert6i boldrutas erd6" esete-
ben, ahol ZOLYOMI BAUNT es BAKSAY LEONA 1950 tavaszan fedeztek
fel a virginiai holdruta (Botrychium virginialllfll/) egyetlen hazai
lel6helyet. 1956-ban CSAPODY ISTVAN aelott attekintest Sopron környe-
kenek termeszetvedelmi multjär61 es feladatair61. Cikkeben sürg6sen
orSZ<lgos vedelmet kert az az6ta mar csak "roncsaiban" letez6 k6hidai-
es t6malmi lapretek növenyritkasagainak [többek közötl a lisztes
kankalinnak (Prilllula!clrillosa subsp. alpigel/a), lapi hizokanak (Pill-
gllicula vulgaris) , vidrafUnek (Mell)'al/thes trijclliata) es a hagyma-
buroknak (Liparis locsclii)], a Fert6menti-dombsoron a mal' akkoriban
is egyre fogyatkoz6 rigopoharnak (CypripediulII caiceoills) es a ha-
zankban csak innen ismert sziklai bengenek (Rhallllllls saxatilis), a Be-
csi-dombon pedig a szivlevelü guboviragnak (Glohularia cordijiJlia).
A Soproni-hegysegben elsosorban a Hidegvfz-völgy vedelmet sürgette
[lllasok mellett az az6ta innen sajnos kipusztult arnikal (Amica 111011-
talla), narancsvörös aggofüvet (Sel/ecio illtcf,rifolius sllbps. all/'(/lIfia-
cus) emlftve]. Ebben az id6szakban a telllleszetveclelem erdekei a velt
vagy val6s "nepgazdasagi" erdekeknek (vö. koparfasftusok, vfzlelenf-
tesek-Iecsapolasok, gyepfeltöresek, banyanyitasok, beepftesek, inten-
zfv muvelesi törekvesek stb.) teljes mertekben ala voltak rendelve, meg
vedett területeken iso P6tolhatatlan el6helyek tönkretetele, felbecsülhe-
tetlen jelent6segu növenyritkasagok pusztitasa folyt hazankban es saj-
noSkisebb mertekben meg napjainkban is folyik. Az esztelen pllsztitas
ellen csak kevesen emeltek fel a szavukat. TALLOS PAL erd6mernök a
papakovacsi es a devecseri lapretek ~eerd6sflesel, vfztelenfteset" az o,tt
616 rilka növenyek [pI. zergeboglar (TI'OIII/IS europaells), pok- es
puszmehbango (Ophrys sphegodes, O./lOlosericea)] es lepkefajok ve-
dehne erdekeben ellenezte. Egy erdeszeti szaklapban (!) 1954-ben
ll1egjelent cikkeben frta: "A sfkläpok a.l'szociäciili tcrületileg I)(!II/ je-
ICIII(!sek. Ne kfvalljllk ezek hefiisftäsat, mertlegtiJ!Jb növellyritkasäglll/k
itt ten)'eszik, e lärsllla.l'ok te/jes egeszükhen vedelcll/re llIeltäk." 1959-
ben konkret, gyakorlati javaslatokat is tett az altala reszletesen fel tart
Szeki-erd6 legertekesebb Ilöveny- es allalfajai erdekeben "me/yek ha-
zällkhall unikum-szalllha fll(!fJnek es fgy fellllllloradäsllk hiztosftäsa
els/irend(f kllill/rälis erdek."
vedett növenyek Magyarorszagon
Az els6 növeny faji vedette nyilveinftasara Magyarorszagon 1971-
ig kellett varni. Ekkor helyeztek vedelelll ala az erdelyi hericset (Ado-
nis t/'(/nssylvllllica), meg volgai hel'ics (Adonis volgensis) neven.
Egyebk61lt e növeny tal<lnlegnagyobb jelenlegi allomanyanak fennma-
la([asa egy Bekes lllegyei vasutvonal töltesenek gyepjeben, annak kö-
szönheto, hogy a MA V az 1930-as evekben - minden jogi kenyszer
nelkül - (val6szfnUieg a le16he\yet megtalal6 HERKNER ZOLTANMAv-
römernök közbenjarasara) a vasCitvonalal a herics miatt nehany meter-
rel odebb helyezte! Köszönet erte!
A 60-as es 70-es evekben a lllagyarorszagi botanikusok es lelllle-
szelvedelmi szakemberek mar vilagosan Iattcik annak szliksegesseget,
hogy a hazai fl6ra legveszelyeztetettebb fajai jogi vedettseget kapja-
nal\. Ebben az id6szakban merik fel hazankban el6ször tematikusan a
vedelemre szorulö növenyfajokat es tarsuläsokat. HORVATH ER NO es
JEANPI.ONG16zSEF 1962-ben vettek sZ<lmba "Vas megye ritka es vedel-
met erdeml6 növenyei"-t. 115 ritka vagy Vas Illegyere jellemzo el6for-
dulasu - ma Illar többsegeben vedett - növenyt sorollak a vectend6 fa-
jok köze Ipl. feher safrany (CroCIIS alhiflol'lls), bordapafrany (Blech-
111/111 .lpical1f), henye boroszlan (Daphllc cneorull1 subsp. arhuscltloi-
des) , hegyi lednek (Lathyms li17ijiJ/ius val'. 1lI0Iltanus), szakallas
orbanem (Hypericum /Jar/Jatulll), kel'eklevelü harmatm (Drosem
IOtllllditiJ/ill), al'llika (Amica 1ll0lltana), esermelyciprus (Myricaria
gCl'lIwlIica) stb.]. KARPATI ZOLTAN 1963-ban elsosorban a reliktulllok
rpI. ookolo zsalya (Salvia nutallS), tatorjan (CrallIhe tataria), ma-
gyarröldi husang (Ferula sadlcriallo), szirti pereszleny (CalallIintha
thymi/iJlill), tözegafonya (VaccilliullI OXYCUCCIJ.I'), hagymaburok
(Liflari.\· loesclii)J vedelmet szorgallllazta, felhfvta a figyellllei nehany,
e fajobt fenyeget6 veszelyre. CSAPODY ISTvAN es SZODFRIDT ISTVAN
1970-ben szüksegesnek tartottak a vedelelllre erdellles növenytarsula-
sok listCtjanak összeallftasat. lavaslatot tettek kb. 70 hazai növenytärsu-
las veclelmere, esetenkent megjelölve azt is, hogy adott tärsulas mely
növenyritkasägok (peldaul: banati bazsarozsa (Pacollia off/eillalis
subsp. hallatica), havasi hagyma (AlliulIIl'ictorialis), pilisi len (Lil1l1lll
dolomiticl/m) , lila csenkesz (Festl/ca amcthystina), tiszafa (TaxIIs hoc-
('utu) , lapi csalan (Urtica kioviellsis) , györgym (Hllperzia selago) stb.)
tell1l6helye. Kov Acs MARGITeS PRISZTER SZANISZLO I974-ben ertekel-
t<~k a tl6ra es a vegetaci6 valtozasat Magyarorszagon az llt6bbi szaz ev
~(Jr.i ll . valum iul sürgc I!~k a yedcndo ni\ycnyfajok jcgyzekcnek ü. szd l-
Jrlllsiit. Idciglcnes javaslaluk kÖzI:IIlcgys7al. faj vflgy nlfaj, iIJ. lovühhi
22 faJl:sopon. n mzl$l ~Cg, ill. csaltld riljainuk vetl Imet lanjll indokoll-
,~ak.l() filj ciiclebcn ..nzunllali. lcljes vet!elntel" lal \(ltlak kfvanalosn.lk.
Sl.llllCll K( vA " MARGIT es PRlszr EK SZA ISZLÖ 1975-hcn (CSAP()OV
ISTVAN es SZODFRIDT ISTv ANközremuköclesevel) frt es I977-ben meg-
jelent "VedellllCt kfvällil lliil'ell;1iljaillk es lIövellytl/rsuläsaillk" dmu
dolgozata 525 faj vedelem ala helyezeset javasolta. NEMETH FERENC
1975-ben allftotta össze "MagyaJ'(}rszag elldemikus, pan non jellegt7,
es
relilaulll ritka lIövellyjajaillak nevsoJ'(/" -I, CSAPODY ISTVAN pedig
I 976-ban keszfti el az Orszagos Környezet- es Tenlleszetvedelllli Hi-
vatal SZ<lmära a "Magyal'Orszäg l'edelellIre javasolt növclIyjajaillak
Ilevsora" -t, mely 424 fajt foglaI magaban. A felsorolt szakert6i vele-
menyek figyelembevetelevel, valamint az 1978 aprilisaban es az 1980
junillsaban, az orszag tapasztalt terepbotanikusainak reszvetelevel le-
zajlott vitaülesek eredlllenyekeppen alakftottak ki a Magyarorszagon
vedend6 növenyfajok listajat. Ezen a lajstromon 368 faj szerepelt, me-
Iyek közül eleve kimaradtak a ritka el6fordulasu, de jelentektelen kül-
seju vagy "gyom jellegu" fajok, melyeknek akkor az el6helye sem tunt
veszelyeztetettnek [pI. a csepplen (Radiola linoides) , a hagymaszagu
tarsoka (Th/aspi alliaceulll) vagy a centike (Cel/tul/ellllls minill1l1.1')].
A 1976-ban egyes del-dunantCtli megyekben nehany IMvanyos, ke-
reskedelmi cellal is gyujtött s emiatt meglehet6sen veszel yeztetett nö-
venyfaj megyei vedettseget mondtak ki. Zala es Somogy megyekben a
csillagos nal'cisz (Narcisslls allf,ustifolius), az el'dei ciklamen (Cyela-
mcn plIrplIJ'(/scellS), a kakasmandiko (Erytlironiul11 dens-canis), a
kockasliliom (Fritillaria lI1eleagris), a lonyelvü csodabogyo (RUSCHS
hypoglossum), a szuros csodabogy6 (R. aCllleatlls) es a sarga sasli-
liom (Hemerocallis lilio-asphodeills) kapott vedelmet. A szur6s cso-
c1abogy6 vedellllet Baranya es Tolna megyeben is elrendeltek, vala-
mint Tolnaban vedelem ala helyeztek az illfr safranyt (CroCIlS tOlll-
masinial/lIs). [Ut6bbi vedette nyilvanftasanak erdekes es a korra jel-
lelllzo eI6z111enye, hogy ,,1976. oktoher 22-en" (!) "bizotfsagi helyszf-
ni h~jaras sorän meg6llap(tast lIyert, IlOgy ... " (a gYlllaji safninyos
erd6b61) "a Csapody saji'any, milli a vedcf/e lIyi/l'an(tast ine!oklci kü-
es
liinlef,esseg eltCfnt. Ezert a hizollsag a vedcttsegfeloldast a Csapody
s(lji'tlny älrah/nos vedctte nyilvänftasät jal'aso!ia." J 1981-ben Zala me-
gyeben vedelem ala helyeztek meg a következo fajokat: teltemet6
(Eranlhis hyemalis), zergeboglaI' (Trollills ClIl'Opaeus), henye bol'osz-
lan (Daphne CneOl'lllll), Illagasszarll kocsol'd (Peuccdal/lIll1l'erticilla-
(11111), osztrak zergevirag (Dol'Onicum austriaclIllI). A megyei vectett-
segi hatarozatok - a ciklamen viragänak szedesen kivül- megtiltottak
a vedette nyilvanftott növenyfajok barmely reszenek gyujteset, keres-
kedelmi arusftasat az illet6 megyek teljes területen.
Hazänkban "az arm erdemes vadon elff növeny- es allatfäjok" , va-
lamint ezekhez kapcsol6d6 tarsulasok vedette nyilvltnflasara e16ször az
1982. evi 4. szamlt, a telllleszetvedelemr61 sz616 törvenyereju rendelet
(Magyar Közlöny 1982. 14. szam) megjelenese utan volt m6d. E jog-
szabaly az 6shonos fajok vedette nyilvanftasära helyezte a hangsulyt,
de lehet6seget adott jelent6s erteket kepvisel6 parkok, arboretumok,
törteneti nevezetessegu fak, valamint osi hazai häziallat-fajtak vedel-
mere iso A rendelet a jogi vedettsegen tul el6frta - ba a ,,]ilj mCf,llvasa
l1laSkelll nem biztosfthatä" - a faj "jellef,zetes tcrm(f-, ill. tenyeszffhe-
Iyevel" együtt törten6 vedelem al<i helyezeset. A terllleszetvectelmi er-
teket karosft6 eselekmenyek szankeionalasat allampolgarok eseteben a
blilltet6jogi, ill. a szabalysertesi jogszabalyok teszik lehet6ve. A rende-
let a jogi szemelyek es jogi szel1lel yiseggelnelll rendelkez6 mäs szer-
vezetek eseteben ,,(/ terllIeszetvedelem erdekeit sulyos(/ll sert(f teve-
kenyseg vagy ll1ulasztäs" eseten telllleszetvedelmi bfrsag kiszabasat ir-
ta e16. E lörvenyereju rendelet vegrehajtasar61 jelent meg a 8/1982.
(I11.15.) szamu minisztertanacsi rendelet, mely többek közölt kimond-
ta: ,A vedette, ill.fokozottan l'edClle nyilvanftott növen)jäj vedettsef,e-
liek Iwtalya kiteljee! araj minden cf,yedere, az cgyed valamenllyi resze-
21
 rc (gllllll), h({gY/I/((, gyiik('r, h({jläs, 11'1'cl, l'ireig, //lag slil.), heinI/ci)' äl-
lapolei/'({ (c!(f egycd, fJ/'ef!(/reilu//I)." E rendelet a tel'liletileg iIletekes
termeszetvedelmi, ill. nemzeti parki igazgatösagok engedelyehez kö-
tötte a vedett növenyfajok szervezett, ill. kereskedelmi celü szedeset
(nem vedett területen is), ill. valamely vedett növenyfaj egyedenek pre-
pa! aläsät, ertekesfteset, ill. külföldre jnttatasat.
A vedett növenyfajok köret hazclnkban els6kent az I/19~2. (I1l.15.)
OKTH rendelkezes ällapitotta meg (Magyar Közlöny 19~2. 14. szam).
A rendelkezes I. SZ. melleklete a vedette nyilvanitott 310 növenyfaj
nevsorat es eszmei ertekeiket (500, 1000,2000, ill. 3000 forint), a 3. sz.
melleklet pedig 30 fokozottan vedett növenyfaj lajstromat tartalmaz-
za, melyek eszmei erteke pelclclnyonkent egysegesen 5000 forint volt.
Az ekkor vedette nyilvänitott fajok a mai napig vedett növenyeink
jegyzekenek gerincet alkotjak.
A 70-es evek közepetöl tehM - a hazai telllleszetvedelem koncep-
ciöjaban es lehetösegeiben beallö valtozäs hat:isara - lehetöve valt a
növenyfajok jogi veclelille Magyarorszagon. Hatekony vedelmliket
azonban a hivatasos es amatör termeszetvedök, a "botanikus szakma"
önmagaban, meg e jogszabalyok segitsegevel sem tnclja elemi. A tar-
saclalom minel szelesebb retegeit keil megnyerni az ügynek, tuclatosi-
tani elövilagnnk (es aZlln bellil flörank) felbecsülhetetlen erteket, pötol-
hatatlansagat. Ezt a szelllieletfonmllö-isilleretteljesztö celt tuztek ki
:i
i ' Illaguk eie azok a veclelem elökeszfteseben is Illeghatarozö szerepetjat-
szö szakemberek, akik veszelyeztetett növenyfajaink egy reszet bemu-
tatö könyveket es egyeb ismeretteljesztö munkakat irtak. CSAPODY
ISTvAN 1982-ban megjelent könyve, a "Vedett lIiil'cllyeillk", hazank-
ban üttörö vallalkozasnak szamitott; a kiadoll 25 000 peldany hönapok
alatt elfogyott a könyvesboltokböl. Az e könyvben szereplö "vedett"
fajlista - a szerz6 hibajan kfvlil - nem pontosan aZllnos a rendeletben
szereplövel, de ettöl fliggetlenlil igen jelentös szerepe volt a fiatal ge-
neraciök szemli~letforlllahlsaban, a veclett növenyek megismertetese-
ben. Hasonlö jelentösegu volt a NEMETH FERENC es SEREGELYES TIßOR
nevehez fUz6dö "Ne iHilllsd a l'irelgot" (1982), ill. "RR szfllcs ol&i/ 1(/-
l'(/szi l'(/{il'ireigolm)f" (19~4) cimu könyvek (el6bhi angol es nemet
nyelven is megjelent), valamint a Bllvar cfmu foly6irat "Vcs21'/),czte-
tell lliipcIlYlle//lzclsfgl'k". majd "Vedetl l1iiJ'clI,l'I1C/1/zefscgcf( cimli
cikksorozata NEMETH FERENC tollab61 a 70-es es XO-as evekben. A mai
fiatal, pälyakezclö termeszetved6k, botanikllsok közül szamosan ezen
nepszerlisftö mllnkak hatasara kezcltek a veszelyeztetett növenyfajok
irünt erdeklödni, velük foglalkozni.
]98~-ban kisse mödnsflott8k a rcndeletileg veclett növenyek köret.
A 7/19~~. (X. 1.) KVM-rendelet (Magyar Közlöny ]9~~. 45. szam) a
vedett növenyfajok köret 75 fajjal b6vfti es renclelkezik ezek eszlllei er-
tekeir61 is; az addig is vedett Horanszky-ciekafarkot (Achilleu 110-
J'Ullszkyi) pedig fokozollan vedette nyilvanitja. Ekkor lett veclett sza-
mos gyakori es nem veszelyeztetett o1'chideafaj is, melyet hazullk Wa-
shingtoni Egyezmenyhez (CITES) valö ]9~5-ös csatlakozusa letl szlik-
segesse.
]993-han jelentös vallozasok lörtentek a vedett növenyfajok nev-
soraban. A 12/]993. (llI. 31.) KTM rendelet (Magyar Közlöny 1993.
36. szam) üjböl megüllapitja (többek között) a vedett es a fokozottan
veclett növenyfajok köret (el6bbiek SZälllät ~5-tel, utöbbiaket ]6-talnö-
veli). Ez a jogszabaly a hazai telllleszelvedelem törteneteben elöször
rendelkezik a vedett fajok hibridjeinek vedelmeröl. Nehüny növenyfaj
(pI. haz8nkb61 kipllsztultnak tekinthetö barazdalt esüdfti (Asf/'(/gallis
SIlIWfIlS); vagy a gyakori, nem veszelyeztetett moesari noszirom (Iris
psclIda('()rus)l vedelmet felnldottak, fokozott vedelelll ala helyeztek a
sziberiai hamuviragol (Liglliaria sihirica), lllely kipusztult lItolsö is-
22
mert haz~1i lelöhelyeröl is, de megkfsereltek a visszatelepfteset. Jelentös
elörelepes volt e jogszabäly aras szürü llövenyek jogi vedellllenek
szempontjahöl. Korubban lIgyanis az volt a hivatalos {jJJaspont, hogy a
fus szarü növenyfajok (fuk es cseljek) vedelllle els6sorban crdeszeti
felaclat, ill. erdömlivelesi kerdes. E nezetben persze sok igazsäg van, de
ezzel egylitt 1993-ban vedehnet kapott a fas szarllak közlil a tiszafa
(TaxlIs hU(,(,illiI), a keleti gyertyan (Carpilllls oricl/f(/lis) , a magyar
tölgy (QlIerclIs/iYlil1eIIO) , 3 madarbirsfaj (Cofolleusler spp.), a fekete
lone (Lol1iccm l1igro) , a parti ftiz (Sa!i.\' elcagl1os), a esermelyeiprus
(Myricariil ger/1/(lI7ico), a sziklai benge (Rhall1lllls sClxafilis), a moly-
hos nyir (Belllia /Jllhcs('el1s) es fokozottan vedett lett a esikofark
(t"phedl'O dislachya). A nemzetközi termeszetvedelmi szervezetek
(lUCN, ICBP stb.) elvünlsaihoz iga7.0clva, vedelem ala kerültek olyan,
Magyarorszagon egyelöre letlikben nem veszelyeztetett enclemiklls fa-
jok [pI. budai imola (Ccillaurea sad/eriww) , kisfeszku aszat (Cirsi-
1I1111J/'{IC!7yccplwllllll)l vagy olyan fajok, melyek vedelmet vilugallomä-
nYlIk nagyobb mertekli veszelyeztetettsege es elöhelyeik nyugat-ellrö-
pai visszaszoruläsa miatt nemzetközi egyezmenyek, vörös listuk ajunl-
jäk [pI. iszapfti (Lilldcl'llia p{'()CIIII7!JeIlS) , poesolyalatonya (Elalil1c
alsillaSlf'lIllI), buglyos boglarka (Ral1l1lll'lIll1s /wlyphylllls) sth. [. Az
]982-ben megallapitott, adcligra nagymertekben inflälödott, szankcio-
nälö hatasat elvesztett "eszmei ertekek" helyett üj termeszetveclelmi
ertekeket allapftottak meg. A vedett llövellyfajok forintban kifejezett
termeszetvedelllli erteke ezutun 2000, 500() es I() ()OO forint, a fokozot-
tan vedetteke pedig 30 (lOO vagy 50000 forint.
A hazai terllleszetvedelelll szelllpontjaböl igen jelent6s el6relepes
volt az 1996. evi LlIl. törveny "A terllleszet vedelmer61" (Magyar
Közlöny 1996. 5J mim), lllelynek a hazai növenyvilag vedelmenek
szempontjaböl legfontosabb reszeit röviden a következll alfejezethen
iSlllertetjlik.
A kiplisztliit es veszelyeztetett el{ih~nyeket szamba vcv{) Vörös
List5khoz hasonlöan a vedettsegi listük szinte sohaselll tcklillhet6k le-
zartnak, veglegesnek. A flöraban es a J'aunaban hckövetkczli valtozä-
sokat (es itt nelllcsak a kipusztulasokra keil gondolni!) a tcrilleszetve-
dclmi szakemberek - a vedettsegi listCtk összeullft6i - is igyekeznek
nyoll1on követni. Legutoljara a 15/1996, (VII. 26.) KTM rendelet (Ma-
gyar Közlöny 1996. 64. szum) jelelltett vultoztatast a törvellyescn ve-
dctt növenyJ'ajok körehcn. A bövftes okai egyreszt örvendetes llj felte-
dezesek [a tözegorehidea (/-Ialllllla/'hya pailldosa), a vöröslG nadtip-
pan (Cul({ll/ugmslis pIII'/iIi/'ea) es negy n(isz()fUfaj (Epipa('lis Imgil-
CC/1Si.l, E. g{'{{('ilil, E. alhel1si.l, E. lIo{'dcllio/'{{ll/) el6J'ordulüsa az elmült
evekben vält ismertte hazankhan, Illasreszt a korabhan hazankböl mal'
kipusztultnak hitt fajok [törpe vajvirag (Oro/Ja/1che lIall({) es borzas
maeskamenta (NepC'({{ pa/'l'ijloJ'(()] üjb61i lllegtalalasa, valalllint ne-
häny mas ritkübb faj [rejt<ike (Tee.ld({!i({ IIl1dicau!is), feher zaszpa
(\!C'J'{{I{'um allJ/{{n) , Bieberstein-gyüjtovanyfU (Lil1a/'i({ hie!Jc/'stcil1ii)]
tudomanyos jelentösege, veszelyeztetettsege. Arendelethen szinten
szerepl6 kesei es balti szegfU (Dial1tlllls saotinlls, D. a{'C'}w/,ills subsp.
hOf'llssicIIs) , hosszülevelU arvalanyhaj (SlipCl li/'s({) tlllajdonkeppen
mir korabban is vedettek voltak, hiszen a kunkorgo arvalanyhaj (Sfi-
pa ('((pilIula) kivetelevel valalllennyi (~) arvalanyhajfajunk, ill. a "fe-
her" szegfCik gyOjtöfajai (Dial1thlls ({/'I'I/({/,ills agg. es Dial1llws plull/a/'-
ius agg.) 19~2-töl allt vedelelll alall. A rendeletben törtent üjböli szere-
pelteteslikre amiatt kerlilt sm, mert az 1993-as rendeletböl veletlenlil
"kimaradtak". A vörösbarna n()sz()f(i BORßAs VINcEröl elnevezett
bennszlilött alfaja (EpijJuCfis al/,o}'/{!Je 11 .I' subsp. !Jo/'h({sii) a
törzsalakhnz kepest emelt szintu vedellseget kapott. Az igen veszelyez-
tetett, mar korabban is veclell orias ütifti (Plalliago /lwxi/lw) a rende-
1t:1 'rLChnchell fokozott vedelmet kapott. E rendelet killlonclja tovabba:
"/1lc/Ulllf;lIl'tI.l'cs IC'/'lIIc.I·ZC'll'Mclmijelel1li[w;gük Il/iml FMelf, illl.'fl'C.!Ci-
i (J: fI!1t({} 1';:" CII.!Cijlluk ll/il1([I'üll1ck ({ I'edell, il/ . .!iikowflall l'('dcll nö-
1'(;")'- (;.1 ä/l({ljiljok hih/'idjei. A hih/'idjiljok egyedel1kcl1li c/'Icke a //I({g({-
.10M ('/'Ickkel /'Clldl.'lkez(i pedl'll, illell'l.' fiikoZOl({{11 I'Metf sziiliifilj (;/'1('-
1\(;1'1'/ egyezik Il/C'g."
A következ6 tahlazat a veclett es fokozottan vedett növenyfajok
sZ(]lllanak alakllläsat lllutatja he Magyarorszagon. Az aclott id6szakhan
vedette nyilvanftott iisszes taxont jelöli az elsö szam, mig az azt zar(\-
jelbcn követö vastag szam megadja az ezen bellil fokozottan vedettek
szalllat.
A vedett (es azon bcllil Cl fokozottan vedett) növenyJ'ajok szama hazankban
1971 elött 1971-~2 19~2-88 1988-93 1993-96 ]996-töl
-- - ---
- ] 340 (30) 415 (31) 500 (47) 516 (52)
Jelenleg hazünkban tellneszetveclelmi oltaillm alatt all a honos es
tallösan Illeghonosoclnttnak tekinthetö moharajaink kh. 3%-a (vala-
mcnnyi tözegmoha), haraszthuaink kb. 65'/0-a, nyitvatenn6ink 25%-a es
zarvatellllöink kb. 20%-a.
Terllleszetesen nem esak a vedett növenyfajok llleg6rzese fontos.
Szanios faji vedelem alatt ncm aIlö ritka es veszelyeztetett, de nem
rcltLin{) hajtasos növenyt (valamint peldaul a ritka llloh8katj tenn6he-
Iylikkcl egylitt, terllleszetvedelllli oltalom alatt allö lerlileleken igyek-
s7.Unk vccleni. A neillzeti parkokban, tajvedelmi körzctekhen, te rllle-
szetvcclel 111 i terlileteken, valamint az Wjll rezervatumokban es a
bioszfera rezervatul1l0kban a nem vedett növenyfajok termöhelylikkel
egylitt elveznek - klilönbözö szinlu es hatekonysagö - vedelmet. "A
MAClY AR FL6RA VESZEL YEZTETETTSEGE" cflllli bevezetö
lesz vegen felsoroljuk a hazankb61 kipusztult es eltunt hajtäsos növe-
nycket, ill. a kiadväny vegen ajelenleg Magyarorszügon vedelem alatt
llelll 5116, de "vedend6" hazai llövellyfajokat iso Az ut6hbi idöbenjog-
gal es több aikalollllllal is felvetöclött mas elölenycsoportok - pI. a
tözeglllohakon tül egyeb lllohäk vagy a gomhak - jogi vedellllenek
szliksegessege iso
Szemelvenyek a termeszetvedelmi törvenyböl
Az 1996. evi LIII. törveny "a tenneszet vedelmeröl" ]997. janl1är
elscjcn lepett hatalyba. Az üj tiirveny a koräbbi jogszab,lIyokban mar
hevült paragrafusok mellett szamos üj eleillet is tartallllaz. Egyreszt
szakit a korabhan altalallosllak mondhatö "rezervatnmszemlelettel",
<lzzal a sajnälatos gyakorlattal, hogy a tcrilleszeti ertekek meg6rzese-
nek f(i helyei a vedett terliletek. Alapelvei között szerepel a lenneszeti
rendszerek es alOk folyamatainak muködökepessegenek, tovclbbü a bi-
ol6giai sokfelesegnek fenntartusära vonatkozö törekves [5. § (2) bekez-
des [. A törveny 5. *-a valamellnyi (tehüt nemcsak a vedelem alatt a1l6)
"I'ui/Oll cl(i szavezef" eseteben el6frja [(I) bekezdes]: a "gilzdaseigi,
guzdälkoc!eisi es kacskcdelmi II'1'ckellyscgcI a lermeszeti crlfkck CS
relltlszere!; //IITködffkcjicsscg('f CS u hiol!)giai .I'okjelcscget .!cnnf({rll'{j
kel/ I,rgezni." A (2) bekezdes szerint: "Tilos a wldon clff sze}']!('zelck
gytTjlC.l'fl1ek, plIszlflelSelnak, vadoll cl(f elllutok hejiJgäselllak, clefük kiol-
lelStll1uk olyulI eszkiizet hasZl/elllli, mc/y I'{i/ogaläs nclkii!i l'1lgy IÖ//Ieges
/!1I.IZluli/sllkkal, s('riilesükkel, IJnzclsuklwljeir." A törveny reszletesen
szabalyozza a täjvedellllel, mint a komplex tenneszeti ertek veclelme-
nek egyre jelentösehb Illödjat [6. es 7. §]. A törveny ~. *-a kimolldja
[(2) bekezdes], hogy "A mc!ol1 clii szerl'czetl'k, ill. C!elközösscgeik l'C-
delmet cl(i!tclyükkc/ cgyt'iff keil hizlosftillli", ill. [(6) bekezdesj "A Fa-
dOll clff .1'Zcl'l'ezefekre l'ol1alkoZI) rClldelkezesek kilajedllek afiti milldl'lI
I'gyedcre, al1l1ak l'IIl({{l/ellllyifCjlifdesi szukaszeim, alakjeim, ällajiofei-
w, reszcrc ."
*
A 22. szel int "Kiemell o/Ialmuk hizlosflel.la ('rdckchell I'Mellc
kellllyih'ällftalli u Illdo/l/(IIIYOS, kulillrellis, eszletikai, OklUfelsi, gazdo-
se/gi CS lI1äs kllzcrdek!JIJ!, m/ilminl a hiol!)giai sokjelcscg /l[l'g(frzc.l·c
cC/j6MI urra crdcmes
(a) pudoll clff SZi'I'l'CzefCkel, ('lelkllzrlsscgckl'l, lowihM lerm(f-, (({r-
(()zkodl) CS cliihelYl'ikcl; ... "
A törveny 23. § (2) bekezdese killlolldja, hogy klilön vedette nyil-
vanftö hatarozat nelklil, alanyi jogon vedelem alall ull az összes ma-
gyarorszagi forras, lall, barlang, viznyelo, szikes tu, kunhalom es
földvar. E telllleszeti terliletek orszagos jelentösegCieknek lllinösliinek,
jegyzekliket lllilliszteri rendeletben teszik majcl közze.
YCdette nyilvunftasra bärki javaslatot tehet [25. § (I) bekezdesj;
orszugos jelentösegu vedelelll esetell a terliletileg illetekes terllleszet-
vedelmi igazgatösagnal vagy llemzeti parki igazgatösagllal, helyi je-
lelltöseg(i vedelelll esetell a helyi öllkormallyzatllal.
Megnyugtatöan szabalyozza az erdökkel kapcsolatos kerdeseket a
32. es a 33. §. YCdett terUleten megtiltja az li Itetvenyek (plalltazsok) ki-
alakfläsat, hangsölyozza az, adott termöhelyre jellemzö erdötelepftesi
es -felüjitasi kötelezettseget. A lovabhiakball Ilemcsak a fokozottan ve-
dett, hanem a vedett terliletek erclei is elsödlegesen veclelmi relldelte-
tesueknek min6slilnek. A tÖI'veny szerint fakitennelest - alapos indok
nelklil - csak veget<'ici6s id6szakon kfvlillehet vegezni. A vedett terli-
leteken tarvagus csak nem öshonos rafajokb61 all6 es termeszetes felü-
jl1läsra nem kepes ällomunyokban alkalmazhatö, es kileljeclese itt is
csak 3 heklär lehet. Lehetöseget teremt a vedett terliletekhez csatlako-
zö vecl6zöna kialakftasära.
A fii}'l'cny 42. §-({ egycbck 1111'111'11 e/fffrjo :
(I) Tilos a I'edeff l1ii1'Cllyjitjok cgYl.'deillek l'I'.lzclyczlcfese, ell-
,!{I'dcly l/i'lküli elplIszlfleiso, kclrosfleisa, cl(fhelycinek l'cszc/)'I'Zfelese,
kä('()sffclsa.
(2) GOlldoskodl1i keil a l'Mefl lIijj'cIlY- es ci/lalfitjok, Iclrslllcisok
/i'III1/1[owdä,wihoz .I'ziikscgl's la//lc.I·zl'li fr/fetelek, fgy IllMek kiizÖII a
f({lujl'iszollyok, l'fzhciztarleis /l[l.'g(frzescdfl .
(3) Igazga!r)selg ellgl'dclyc sziikscgcs I'edeff, illelvc -lw l1emzelkii-
zi egYl'zmcny //IeiskclII 111'1/1 rl'l1dr/kczik - nl'mzelk(izi egyezl/1cllY hale/-
Iya alei furlozl) IIlll'Clly/ilj:
a) cgycdcl1ek, l'ireigelIlOk, ler/l[cscllck I'{{gy szof!orlfcis('({ ulkul
ma,\' szcrvcllek gy{fjlcsc!tez;
h) egyedcl1ek hirlokhal1 larlelsi/hm, adeisl'clelchez, csercjchcz;
c) egyedcllek klilNildrc File/chez, ({Z orszeigha /Jehozolalelhoz,
az orszelgoll Wi/I) elfszeillffelseilwz;
d) egyedcllek pt'cparelleiseihoz;
e) cgycdcllek hClelepfleschez, l'isszalclepftcschez, kerll'khe,
hololliklls kerlekhc lörlcnii fc!cjiffCschez, lermcszleshe 1'0
llei.wihoz;
/J cgyedcl'l'l mgy egyedcl1 l'Cgzell l1ell1l'sflesi kf~frlctckhez ;
g) cgyedcllek hiolec!Jllo!r)giai cclti .f'clhaszllelleiseihoz;
h) Iml1cszeles elllo//lelllyai kiiziilfi IIIcstascges gCIl('scrcjchez.
(4) VMl'lt 1/()l'CllyfCijokMI eilll) gCIl- es swporllclill1)'ag-hank letrc-
IIOZcl.wihoz, l'cdelf I/lll'cn)jilj gCIl- CS szaporltrlallyog-!Jallkhall lörlcllfi
elhclyczesrhez az igazgafrJseig el1gedclye szük.l'cges.
(6) Fokozollall I'Mefl lIö1'clI.l'fc!j cgyedcnek, Firclgcll1({k, terlllCSCl1ek
l'{lgy swpOrlfeis{'({ a/l({{I//las szcrvcllek ellcll'olffclSelhoz, clpusztfleiseihoz,
II1l'gszazeschcz az igazgafösäg ellgedclyc szükscges.
(7) Fokozolf({{ll'edetf vagy I1c//Izelkl)zi egyezmcny hatei/ya alei far-
23

foul niivcllyfetjok esefen a (3) illef(){eg (/ (6) hekezdes szcrinti ellgedel)'
('.\"ak lenlleszetvMelllli vagy lilas kiizerdekh(il adlwf(1 /lieg.
A 45. § (I) es (2) bekezdese ertelmeben a visszatelepülö elö szer-
vezetek eseten a miniszter elter6 rendelkezeseig a vedelt es fokozollan
vedell fajokra vonatkoz6 paragrafusokat keil alkalmazni. (Ilyen erte-
lemben tehäl azok a növenyfajok, melyekr61 a szakirodalom azt tartol-
ta, hogy kiplisztliitak az orszäg területer61, de üjabhan ismet elökerül-
tek [pI. havasalji tars6ka (Thlaspi alpestre), harmaslevelU kakukk-
torma (Cardamine trifi>/ia), deres vajvirag (Orohallchc ca('sia)] a ve-
delt fajokkal azonos elbin\las alä esnek.) A 6R. ~ (2) bekezdese szerint
"A vMett lliil'cny- e.\· älla(f"ai r'gyede, rovfthM (f vMel! IIsl'Gl/yi kepz()d-
f11ellY (,//all/i flliaidonhan ('//." Fokozottan vedett növeny- es allatfajok
el6helye körül hasznälali, gazdalkodasi korlarozas rendelhelo ell44. ~
(3) bekezdesJ, a tulajdonos kürtalanitasa Illellett (72. §).
Azok az 0lvas6k, akik fele16snek erzik Illagllkat lak6helyük kör-
nyeke, szukebb hazajuk tenlleszetes el6helyeinek, el61enyeinek vedel-
meert, megörzeseert, mindezt elösegithetik a lermeszetveclelm i törveny
ismeretevel es az abban foglaltak alkah1l8zasaval, közvetelt betm1ata-
saval. A törvenyt tartahnaz6 Magyar Közlöny 1996.53. szäma besze-
rezhet6 a Közlönyboltokban, il1. hozzaferhet6 az önkormunyzatokl1ill
es a jelent6sebb könyvtarakban.
/:
I
Aktiv termeszetvedelem
Sz6 esett mar arr61, hogy a passziv jogi vedelem önJ1lagaban nelll
biztositja a növenyfajok fenl1lnaradasat, csupan lehetöseget nyLijt hoz-
Zcl. A hatekony (es szlikseg szerint aktiv) vedelem els6 h~pese az, hogy
tlldnllnk keil, a vedelemre szorul6 növenyfaj hol, 1llilyen körülmenyek
közötl el. Sajnos ez nem mindig van igy; a hazai fJorisztikai kutatCtsok
visszaesese 6ta - tehat nngyjab61 I960-as evekt61 - semmi infonm\ci-
6nk nincs szamos jogi vedeleillben reszeslil6 növenyünkr61.
A passzi v vedelelll halastalansagat j61 illusztnilja a tatOljan
(Crall/hc tafafia) peldaja. A Balatonkenese-Balatonakaraltya felett hü-
z6d6, Illeredek letöresu "kenesei Magaspart"-on több, a megfogyatko-
zott löszpusztnkra jellelllz6 növenyritkasäg el. Ezek egyike a fokozot-
tan vedelt tatOljan. Kenesen j6reszt egykori gyü1llölcsösök, sz616k
bolygatotl gyepszintjeben talalhat6. Ennek ahazankban igen megrit-
kult fajnak konibban ez volt az egyetlen ismen magyarorszagi le16he-
Iye s emiatt szükseges volt a területi vedelme iso A területen 1 hektart
- ahol a legnagyobb egyedszamban elt - bekeritettek. A taposcls es
bolygatas ehnaradasa miau a gyep itt fokozatosan zar6dott, s a tarOljun
egyre jobban kiszorull bel6le, mivelnem tudott magr61 felujlllni. Mint
HORVATH ANDRAS vizsgalatai tisztaztak: a faj Vacduka hataräban, Ba-
lalonkenesen (es szlovakiai term6helyein) bolygatott, rcszben felha-
gyolt szölökben, gyümölcsösökben fordul e16. A Herniid löszös partol-
daläban e16, ill. a tolnai löszvölgyek erodal6d6 oldalain talalhat6 POPll-
laci6i szinten nem zart gyepben elnek, hanem szinte pionir strategiar
folytatnak. Fontos tlldnllnk, hogy egy terlilel bekeritesevel es "l1lagüra
hagyasuval" nem az ott el6 vedend6 cl61cnyek szempontjab61 kivana-
tos tarslilast (mint allapotot), hanem az onnan folytat6d6 sZllkcesszi6s
folyamatot vedjükl Nagyon fontos tehM a vedeni kivant el61enynek es
"igenyeinek" minel jobb megismerese, ezen ismeretek alkahnazasa.
Az aktiv vedelem soran lehetösegeink szerinl a fajt veszelyeztet6
tenyezök hatasat pr6baljllk mersekelni. A veszelyeztetö tenyez6k ter-
l11eszetesen különbözö mertekben süjthatnak egy fajt vagy annak csak
bizonyos allomanyait. Ez együttal azt is jelenti, hogy elterö merlekben
szlikseges a beavatkozas. A hazünkban meg szerencsere sokfele meg-
talalhat6 leanykökörcsin (PlIlsatilla grolldis) egyes <illomünyait a ki-
24
F
nindlll6k rendszeresen "Illegtepüzzük", a kiskerttulajclonosok pedig hogy a "szomszedos" hasonl6 jellegu el6helyek igenllagy tavolsagra suil\skolllpiexekben (pI. ercl6tisztasokon) elhettek, melyek fennlllara-
gyakran pröbäljak kiasott löveit kertjlikbe telepiteni. A faj teljes hazai (aLir töhb mini szaz kilometerre) vannak, mivel egykori lüpjainkb61 dasahoz az inlenziv erd6- es llIez6gazdälkodas nem nyLijt lehet6seget.
allolllanya önmagaban ett61 meg nillcs veszelyben. Nepszeru, nagy for- alig nehilny mantd!. A jelen helyzethez alkalm<izkodva tenneszetve- A mär vazolt aktiv tenneszelvedelmi intezkedesek tehilt nem kifogä-
galmu kirändul6helyek környeken azonban megakadalyozhatjuk a kö- delmi szempontb61 tehM a legkezellfekv6bb llIegolcläsllak a meg solhat6k etikai szelllpontb61 sem, szüksegessegük pedig nyilv<lllVaI6.
körcsin virügainak leszedeset, ha ollöval övalosan fclbevagjuk a virng- meglevö lapok allapotanak aktiv beavatkozassal törtc1l6 "stabilizälä- Szerencsere e tevekenysegeknek mara nehany eredlllenye is van, pel-
z6 kökörcsinek lepelleveleit, mely a viragszed6k szamara ke1l6 mer- sa" I(ltszik. dilul a sok, nagyoll megfogyott ritkasag ltözegeper (Colllanm/ pa-
tekben "elcsüfitja" J növenyeket, viszont a megporz6 rovarokat nem Ez a pelda lermeszetesell kiteljeszlhelö az aktiv lel1l1eSzetvecteimi lusrre), tözegafonya (Vaccilliul/1 oxyco("ms), t6zegorchidea (Ham-
zavwja es a tenneserest ne1ll akadalyozza. Az utols6 ismerl hazai el6hely- es elölenymeg6rzes szinte valamennyi területere, a kaszilläs- marhya paludosa) , hüvelyes gyapjusas (Eriophorum vagilla/um),
ta togo kökörcsin (Plflsarillu pUfCIIS) populaci6 eseteben sokkal slir- sal fenntarlott hegyi es kaszillöretekre, ill. ezek fajaira stb. Ut6bbiak baberfiiz (Sali.r pellfal/dra) stb.] elöhelyekent szämon tmtott beregi
getöbb es hathJtösabb intezkedesekre van szükseg. Vin\gz,iskor 6rizni llIegörizni kivant fajai eredetileg olyan mozaikosan elhelyezked6 tär- lapok rekollstrukci6i.
keil az allomanyt, a viragokat szlir6s gallyakkal vagy zsinörböl kesziilt
ideiglenes "keritesscl" meg keil veden i a nyulakt61 , melyek el6szere-
tettelleragjak azokal. A kis mennyisegu es reszben hibrid eredetli ter-
meshozamot a tatogö kökörcsin tövek egYl1las közölti megporzäsaval
lehet növelni. A telmesek egy reszeb61 kerti körülmenyek közÖll keil
növenyeket nevelni, majd ezeket a peldanyokat az eredeti telll16ilelyre
visszatelepiteni. A lisztes kankalin (Primulafar;//osa sllbsp. alpigcl/a)
utols6 hazai allomunyai eseteben mar törtentek aktiv vedelmi intezke-
desek, ill. pr6balkozasok. Az egykor 6riasi egyeclszamli Tapolca-me-
dencei le16hely a karsztvizkiemeles es kavicsbänyäszat miatt teljesen
kiszaradt, tönkremenl. Az allomany megmaraclt töredeket sikerteleniil
pröbaltäk llleg tövestöl attelepiteni a Fert6 mellekere, ill. a TllIjan-vi-
elCkre. A legutols6 tengöd6 tövek csepeg6 pillepalackokb61 törten6 ön-
tözese sem ludla megakadalyozni a faj itteni szinte leljes eltlineset:
1992-ben PALKO SANDOR meg szäzas nagysagrendben lalalla meg pel-
dänyait f6kent a kiegöben levö t6zegzsombekok eszaki oldalan, 1995-
ben mar csak tizenkilenc (közöttük mindössze negy virägzö) peldanya-
ra leitlink. 19<n-ben 111ar csak tucatnyi peldany senyvedeu, közliliik 2
hozott viragot. A Käli-medenceben a tenn6hely csatornazasa utan az
"uto1sö pillanatban" (a 80-as evek l11asodik felcben) megtalalt allo-
meiny va16szfnüleg hosszli tavon is fennmaraclhal, köszönhetöen a veg-
rehajtott vizszintemelesnek, elöhely-rekonstrukciönak.
Kisszamü es feltett lapjaink szinte lllindegyike aktiv beavatkozäs-
ra szorul(na) a rajtuk lejatsz6d6 kiszaradasi, tüpanyagt"eldüslliasi, nacla-
sodasi, beerd6sülesi rolyalllatok miatt. A "tüneti kezelesek" (peldaul a
nädaratas, rezgönyar-irtas) nelll valtottäk be a hozzajuk f(izött reme-
nyeket, a vizszint-rekonstrllkciös kiserletek viszont jobb eredmenyeket
hoztak.
Felvet6dhet a kerdes, hogy miert kell az aktiv tenneszetvedelem
eszközeivel mestersegesen beavatkozni bizonyos el61enyközössegek
fe1111lartasa erdekeben. Miert nem hagyjuk a sZllkcesszi6t "vegig jät-
sz6dni'''? Az altnlllnk aktiv terl1leszetvedelmi beavatkozassal
l1legörizni kivant elölenyek es el61enyegyüttesek az ember tevekeny-
segel l1legelözöen kepesek voltak a fennl1laradllsra, mi szükseg van
tehat llla a beavatkozasra? A valasz az, hogy a beavatkozasokal ep-
pen az emberi tevekenyseg lette sziiksegszeruve. Vegylik peldalll az
t6zegmohas lapjaink eselet. E tarsulasok igen sok ertekes, nagyreszt
reliktul11 fajt 6riznek. Fenntartäsuk szamos esetben igen nagy nehez-
segekbe iitközik a fent emlftett problcmak miatt. Az emberi teve-
kenyseget mege16zöen e tarsuläsok folyamatosan keletkeztek, atala-
kultak es szlintek llleg. Az ätalakulasuk es megszunesük mai napig is
folyik (raad<isul gyors iitemben), am keletkezeslikre gyakorlatilag
alig van esely. A beregi h\pok peldaul lef(iz6dötl holtagakh61 kelet-
keztek, a kelemeriek pedig hegycsuszal1llas altal elgatolt medence-
ben jöttek letre. A foly6szabalyozasok következteben manupsag m<1r
nincs lehel6seg uj holtagak letrejöttere, es a hegycsuszamlasokat is
nyom nelkül igyekszünk eltlintetni. Alig maradtak jö vizellütottsagü,
pang6vizes l1lagassasosok, l1lelyekben t6zegkepzödesi es läposodäsi
folyamatok indulhalnänak meg. Ha erre l11egis van lehetöseg, a jel-
legzetes lüpi flöra betelepedeset nagyon megneheziti az Cl körlilmeny,
25
 NEMZETKÖZI VÖRÖS LIST AK Py/'llS magyarica - 1
Ralllli/Clilus polyphylllls - V
*Spiraea crenata - V
Stipa borysthenica - V
Tragopogon.floccosus - V
Trapa nafans - V
ES TERMESZETVEDELMI EGYEZMENYEK Sall'inia lIatalls - V Stipa dasyphylla - V Typha minima - V
Serratula Iycopifälia - V *Thlaspi jankae - V *Typha shuttleworthii - V
MOLNAR V. ATTILA SC.I'cli leucosperl1lllm - V Thlaspi (kovatsii subsp.) schudichii - V Vicia sparsif!o/'(/ - V
A f16ra es a fauna elszegenyectesenek regisztnHasara, a figyelem csatlakozzanak a biol6giai sokfeleseg ll1eg6rzeser6l sz616 egyezmeny-
felkeltesere es a folyamat megallftasa erdekeben vilagszerte aJlftanak hez. Az6ta több mint szaz orszag ratifikalta az egyezmenyt. A ri6i 199R-ban jelent meg az IUCN Veszelyeztetett Növenyfajok Vörös Listaja (1997 IUCN Red List of Threatened Plants.) A kötetben 36 ha-
össze uno Vörös Listakat es Vörös Könyveket, melyek a kipusztult es a egyezmenyt alafr6 nemzetek szamara többek között jogi lag kötelez6 zankban elofordul6 taxont tlintettek fel, mely val6jaban 35 növenyre vonatkozik (a magyar kökörcsin ket, szinonim neven is szerepel). A *-gal
veszelyeztetett fajokat veszik szamba. A fajok fennmaradasa a ha- ervenyu el6fras a vadon el6 növeny- es ällatviläguk feimerese, vala- jelölt fajok el6forduläsat a Vörös Lista nem tünteti fel Magyarorszagon, emliti viszont oket a szomszectos allamok területer61.
szonerdekelt emberi tarsadalom tevekenysege, hatasai miatt csak jogi mint veszelyeztetett fajaik vedellnet celz6 tervek kidolgozasa. A nem- A nevek utan zär6jelben levo betuk a vilagallomany, ill. a magyarorszagi populaci6k veszelyeztetettsegere utalnak. A rövidftesek es a fajok
eszközökkel biztosfthat6. Az elmult evtizedekben több nemzetközi po- zetközi telmeszetvectelllli egyezmenyekhez csatlakoz6 all amok vällal- hazai vedettsegenek jelölese, ugyanaz mint az IUCN eur6pai Vörös Listäjanäl.
litikai egyezmeny született az elovilag vedelme erdekeben, peldaul a jak, hogy bizonyos el6irasokat jogi es adminisztratfv uton betartatnak,
nemzetközi jelentosegu vadvizekrol mint a vfzimadarak tart6zkodasi jogrendszerükben szerepeltetik az egyezmenyek alapelveit. Hazank Achillea horanszkyi (E, E) * Epipactis pontica (R, I) Pulsatil/a pratensis
helyerol rendelkezo ramsari egyezmeny (1971) vagy a vandorl6 allat- I996-ban elfogadott, els6 tenneszetvedelmi törvenyenek megszliletese Alyssullllllontanum subsp. brymii (R, R) * Epipactis albensis (V, V, ill. E) subsp. zimmermannii (R, R)
fajok vectelmerol sz6l6 bonni egyezmeny (1979). A legjelentosebb az nem kis reszben köszönheto a ri6i egyezmenynek, mellyel szemlelet- Astragallls dasyanthus (R, R) Festuca wagneri (R, R) Rosa vil/osa val'. sancti-andreae (V, V)
1992-ben Rio de Ianeir6ban megtartott konferencia ("Föld Csucs") es 1ll6dja es elofrasai nagymertekben hat1110nizalnak. Az alabbiakban at- , Call1panula moravica (R, R) Gladiolus palustris (J, E) SedulII (sartorianum
az ott megkötött biodiverzitasi egyezmeny volt. Ri6ban 154 orszag po- tekintjük azokat a vörös listakat es nemzetközi egyezmenyeket, me- Ccntaurco sadleriana (R, R) Hesperis vrabelyiana (V, V) subsp.) hil/ebrandtii (R, R)
litikai vezetoi nyilvanftottak ki szanc1ekukat a11'a vonatkoz6an, hogy lyekben sz6 esik hazankban is el6fordul6 növenyfajokr61. Cirsiulll boujartii (R, Ex) Knautia kitaibelii Sermtula Iycopifä/ia (R, V)
", DaclylorhizafilChsii subsp. sooiana (V, V) subsp. tomentella (R, R) Seseli leucospamul11 (R, R)
Nemzetközi vörös lishik Diantlws dilltinus (V, V) Koeleria majorijc}lia (I, I) Sesleria hCLiflemlla subsp. hungarica (R, R)
DiontllUs pilimarius Linum dolomiticum (E, E) SOl'hus altstriaccI
Az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources - "TermeszetvMelmi Vilcigszövetseg") "Ritka, veszelyez- subsp. IUlllnitzeri (E, E) Onosma tornensis (I, E) subsp. hazslinszkyana (V, V)
tetett es endemikus eur6pai növenyfajok Vörös Listajä"-n ("List of rare, threatened and endemic plants in Europe") kb. 1300, fOkent mediterran DianlllUs pllllllarius * Ophrys holoserica subsp. holubyana (I, I) St/jm dasyphyl/a (R, V)
növeny szerepel. Klilön felsoroläsban talalhat6k a bennszülött fajok. A lokalis bennszülöttek kivetelevel ket veszelyeztetettsegi erteket adnak meg, subsp. praecox (I, E) Plontago schwarzenbergiana (E, R) Thlaspi jankae (R, R)
Illelyek a faj helyzetet Eur6päban, ill. az adott orszagokban fejezik ki. A növenyeket a következo veszelyeztetettsegi kateg6riakba soroljak: Dial7tllUs plulllarius Poa ponnol7iea subsp. scab/'(/ (R, R) Thlaspi schudichii (V, V)
subsp. I'cgis-stephani (E, E) Pulsatilla pratensis subsp. hungarica (V, V) Vincetoxicum pannonicum (V, V)
Ex - kipusztult (Extinct) - e könyvben nem szerepel ilyen növeny.
E - kipusztulas közvetlen veszelyebe került (Endangered)
V - sebezhet6 (Vulnerable) A CORINE Biotopes Program celja alfog6 adatbazisok letrehozasa a veszelyeztetett elohelyekkel kapcsolatosan. A program ket, különbözo
R - ritka (Rare) jelent6segu kateg6ricit különböztet meg a növenyfajok elohelyeinek veszelyezteteltsege, jelentosege alapjan:
K - hianyosan ismert (lnsufficiently known) - olyan taxonok melyekr61 inforlllaci6 hianyaban csak/eltetelezik,
hogy valalllely mertekben veszelyeztetett. E - Eur6pai (els6sorban nyugat-eur6pai) jelenlosegu fajok.
meghatarozatlan veszelyeztetcttsegu (Indeterminate) - olyan taxonok melyek hiztosall veszelyeztetettek, R - Regionalis (fOkent közepkelet-eur6pai) jelent6segu fajok.
de azt nem tudjuk, hogy Illilyenmertekben.
Az aläbbiakban felsoroljuk a CORINE Biotopes Progralllmellekleteiben szerepl6, hazänkban 6shonosnak tekinthet6 növenyeket (86 faj).
E listän szereplo fajok közül 64 taxon fordul (vagy fordult) el6 hazankban. E helyen a regionalis (eur6pai) veszelyeztetettsegi kateg6riakat Hazai vedettseglik jelölese, mint az IUCN Vörös Listajanal. (FOLTas: Fl6ra adatbäzis 1.2)
szerepeltetjük. Megjegyezzlik, hogy több (itt *-gal jelölt) faj elofordulasat a Vörös Lista nem tünteti fel Magyarorszagon, emlfti viszont 6ket a
szomszedos allamok terlileter61. A vastag es d61t betiivel szedett fajok fokozottan vedettek, a dfflt hetL7sek vedettek hazänkban, a nonne\! betukkel Achillea horanszkyi - E Campanllia macrostachya - R Helleborus dumetorum - R
szedettek pedig jelenleg Magyarorszägon nem allnak termeszetvectelmi oltalom alatt. Achillea ochroleuca - E Carex repens - R Henninium monorchis - E
Adel7opho('(( liliifc}lia - R Carex stenophylla - R Herniaria hirsuta - R
Achillea horanszkyi - E Corispermlll1l cclllescens - R Iris humi/is subsp. arenaria - V Adonis tlammea - R Coeloglossum l'iride - E Hesperis matronalis
*Achillea ochroleuca - V Corispel'llllll1l nitidum - R LalhyJ'lls lranssylvanicus - V Adollis transsylvanica - R Colchicul11 arenariul1l - E subsp. vrabelyiana - E
Aldrovanda l'esiculosa - V Crambe tataria - V *Ligularia sibirica - R Agropyroll pectinatum - R Corispermul1l calleseens - E Leucojul1l l'crnum - E
Allillm suaveolens - V Cynanchum pannonicum - V Lindel'l1ia procumhens - V Aldrov{(l7da vesiculosa - R Crambe tataria - R Ligularia sibirica - E
Alliu/1/ suo1'('olens - E Cypripedium calceolus - E Lindernia procu/1/bcns - E
Angelica palustris - V Cypripedium calceolus - V Linum dolomiticum - V
Alyssum montanum subsp. brYlllii - E Dactylorhiza filchsii - E Liparis loeselii - E
Apium repens - V Dianthus diutinus - R Liparis loeselii - V
Apiu/1/ ('['!Jens - E Diantl/Us plul1larius subsp. lumnitzeri - E Lotus borbasii - R
Astragalus dasyanthus - V Diphasium isslai - V *Lythrulll thesioides - E
Astragalus dasyanthus- E Dial7tllUs serotinlts - E Lythrum thesioides - E
*Astragalus sulcatus - V Dracocephalum austriacum - E Marsilea quadrijc}lia - V ASlragalus cxscapus - R Lythrum tribracteatul1l - R
Diphasiul11 isslai - E
Botrychium matricarii/o/ium - V Elatille alsinastrum - 1 *Myosolis stenophyl/a - V Berula erecta - E Dracocephalum austriacum - E Marsilea qlladrifolia - E
*BotrychiulIl mltllifidum - V Elatine hllngarica - V Onosma tornensis - V IJo/l)'c/,iIlIl IIT/II/l'inrriiMhllll - E Myosotis palustris - R
Elatine alsinast/'/l!1J - E
Bolrychilll1l virginianum - V Eleocharis camio/ica - V *Onosma (arcnaria subsp.) 81)/I:\'('/,illlll 11IIr!lijid,1l11 - E Najas marina - E
Elatine hexandra - E
Caldesia parnassifolia - V Erysimum pallidiflorlll1l - V pseudarenaria - E 81111),('''illil / I';rgin;anllm - E Elrltinc hungarica - E Onosma pscltdarenaria
*Carex hrevicollis - R Ferula sadleriana - V Orobanche caesia - V ßrussiell -I ngata - R Eleoeharis corniolica - E subsp. tuberculata - E
Cellfaurea sadleriana - R Festuca panl70nica - v *Plantago schwarzenbergiana - 1 l'lupleurl1l1l l'alc<l11l1l1 Epipogiul11 aphyl/um - E Onosma tornensis - E
Cirsiul1l brachycephalum - V Hammarbya paludosa - V Pulsatilla pratensis subsp. hungarica - V subsp. dilatatul1l - E Eriophol'um gmcile - E Orchis coriophora - E
Cirsium furiens - V Hesperis matronalis Pulsatilla patens - V Caldesia parnassifolia - E Ferula sadleriana - R Orchis laxijlora subsp. palustris - E
Colchicllll1 arellarium - E subsp. vrabelyiana - V Pulsatilla pratensis subsp. zimmerl1lallii - V Camelina alyssum - R Hammarbya paludosa - E Ol'l7ithogalum sphaerocarpum - R

26 27
 Paeonia officinalis Seseli /eucoSpCr/ll1l1ll - E Stipa dasyphylla - E
subsp. banatica - R Scs/ericl hungarica - E Suaeda maritima - E
A MAGYAR FLORA VESZEL YEZTETETTSEGE
P/antago /Ilaxi/lla - R Silene vulgaris - E Taraxacum obliquum - R MOLNAR V. ATTILA
Potentilla thyrsiflora - R Sorbus austriaca Thlaspijankac - R
Pulsatilla patens - E subsp. hazslinszkyalla - E Th/aspi (kovatsii sllbsp.) schudichii - E A növenyfajok veszelyeztetettsege vedette nyilvanftasuk egyik zott környezetben ebbol a valtozatossagb61 egyes genetikai tfpusok tul-
Pulsatilla pratensis subsp. hungarica - E Spiraea crenata - E Tmpa natans - E legfontosabb szempontja. A veszelyeztetettseg ket különbözo fogalmat elhetnek.
Pyms Ilivalis - R Spiraea media - R Typha minima - E takar. Jelentheti egyreszt tetszolegesen megvalasztott poplllaci6k (pI.
Ralluncu/us po/yphyllus - R Spiranthes aestivalis - E Typha shllttleworthii - E egy ret, negyseg, megye vagy orszag adott fajhoz tartoz6 egyedeinek) • A faj terjeszkeMsi-pusztulasi tendenciaja. Önmagaban egy faj al-
Salicomia prostrata - R Stipa crassicu/mis Vicia sparsiflo{'{( - E veszelyeztetettseget vagy a faj teljes nepessegenek (vilagallOiminya- lomanyainak kiteljedesebol es egyedszamab61 nem lehet a veszelyez-
SerratlIla /ycopijolia - E subsp. euroanatolica - R Viola bi/10m - E nak) veszelyeztetettseget iso tetettsegere nezve messzemeno következteteseket levonni. Elofordul-
Egyes hazai növenyfajok veszelyeztetettsegenek kerdese igen sok hat, hogy egy területen adott idopolltban ket növenyfajnak ugyanannyi
botanikusunkat foglalkoztatta (lasd a "A MAGYAR NÖVENYVI- poplllaci6jaban közel azonos szamu egyede el; az egyik azonban egy
Nemzetközi termeszetvedelmi egyezmenyek LAG VEDELME" C. bevezeto reszben). A 70-es evek közepen a hazai visszaszorul6ban [evo maradvanyfaj, mfg a masik expanzi6ja elejen ja-
A Berni Egyezmeny (BE) kifejezetten az eur6pai kontinens vadon elo növenyei, allatai es telmeszetes elohelyeik veclell11ere jöH letre 1979- flora pusztulasi tendenciaira KovAcs MARGIT es PRISZTER SZANISZLO r6, frissen megtelepedett beburcolt növeny. A ma mal' orszagszerte tö-
ben, az Eur6pa Tanacs egisze alatt. Az egyezmeny - melyhez hazank I 990-ben csatlakozott - szakertoi testliletei ellenorzik a szerzodo allal11ok- hfvtak fel a figyelmet, több cikkükben. A Magyarorszagon kipusztult megesen elofordul6 adventfv fajok magyarorszagi megjeleneserol egy-
ban a rendelkezesek jogi, adminisztratfv uton törteno megval6sftasat. A jelenleg ervenyben levo tenneszetvedelmi jogszab,lIyaink összhangban es veszelyeztetett allat- es növenyfajok "Vörös Könyv"-e 1989-ben je- kor a botanikusok erdekes. uj florisztikai adatkent szamoltak [pI. a par-
vannak az Egyezmeny elofrasaival. E nel11zetközi l11egallapodas a parlagi vipera es elohelyeinek veclell11et, valamint a lapretek l11egorzeset külön lent meg, melynek hajtasos növenyekkel foglalkoz6 reszet NEMETH lagfU (Amhrosia al'tcmisifiJlia) eseteben]. A növenyfajok többsege -
felelosseggel ruhazta hazankra. FERENC frta. nehany közömbös es rudenilis fajt kiveve - a kulturterületek növekede-
A következokben felsoroljuk a Bemi Egyezmeny I. fliggelekeiben szereplo, hazankban honosnak tekintheto 18 növenyfajt. A fajok magyar- E munka elokeszületekent allftotta össze (meg 1980-ban) a ma- se es a tenneszetes elohelyek rohmnos fogyatkozasa es degradal6dasa
orszagi veclettsegenek jelölese ugyanaz mint az IUCN Vörös Listajanal. (Fonas: FI6ra adatbazis 1.2) gyarorszagi edenyes fl6ra "Vörös Lista"-jä!, mely ahazankban elofor- miatt val6szfnUieg erosen visszaszorul6ban van. Ezt a folyamatot azon-
dulo növenyfajok veszelyeztetettsegi listajanak megalapozasa. E mun- ban az irodalmi adatok es a ~utat6i kapacitas szukössege miatt kevesse
A/drovanda vcsicu/osa Dracocephalum austriacum Paeonia officinalis kät alapmukent hasznaltuk fel e könyvben iso tudjuk l'egisztralni.
/.
J '
r ' Angelica palustris Ferula sadleriana subsp. banatica
Apiu11l repclls Himantoglossum caprinum Pulsatilla patens • Degradaci6tures, alkalmazkod6kepesseg, elohelyigeny. Adott faj
Botrychium matricariifbliulIl Ligularia sibirica Sa/vinia Ilutans A növenyfajok veszelyeztetettsege annal inkabb veszelyeztetett, minel behataroltabb a tennohel1yel, an-
Botrychium lIlu/titidulll Lindel'llia procumbcns Spirant/Jes acstivalis a következo tenyezoktol függ nak klfmajaval, talajviszonyaival stb. szemben tamasztott igenye es mi-
Caldesia parnassij'olia Linllm dolomiticum Th/aspi jallkae [NEMETH FERENC (1980) nyoman] nel kevesbe tLiri tennohelyi viszonyainak megvaltozasat. Ami klfman-
Colchicum aren(lriulIl Liparis loeselii Tmpa natans kon azert szamft kuri6zumnak a nyflt tell110helyeken elo magashegyi
Cypripedium calceolus Marsi/ca quadrijolia Typha minima • A faj allomanyainak kiterjedese. A nagy, összefüggo területen el- növenyfajok elofordlliasa, mert keves olyan huvös mikroklimaju, de
Diant/lUs serotinus Onosma tornensis Vincetoxicum pannonicum teljedt fajak kevesbe veszelyeztetettek, mint amelyek allolllanyai loka- ugyanakkor tenyben boven reszesülo tennohelyünk van, melyek az
lis elofordulasuak, kis kiteljedesuek, "ritkak". A fajok ritkasaga ältala- emlftett fajok elofordulasat teszik lehetove. Ilyenek peldaul az eszaki
ban beszükült turokepessegükre es korlatazott szaporod6kepessegükre kitettsegu dolomitsziklagyepek, az elegyes karszterdok vagy a lapok,
A Washingtoni Egyezmeny (CITES) a veszelyeztetett vadon elo növeny- es allatfajok kereskedelmet szabalyoz6, 1973-ban alMrt allamközi vezetbeto vissza. melyek fajai a tennohely leamyekolasaval vagy klfmajanak megvalto-
meg,Hlapodas, l11elyhez hazank 1985-ben csatlakozott. Az egyezmeny celja a veszelyeztetett fajok es a belolük keszült tennekek kereskedelmi for-
zasaval eltunnek, a szinten huvös, de sötet montan bükkösökben vagy
galmanak szabalyozasa, szükseg eseten teljes korlatozasa. A veszelyeztetett fajokat kateg6riakba sorolva kezeli, az egyezmenyben szereplo fajok • A populaciok genetikai valtozatossaga. A fajok megorzesehez
exportalasä! az 1986. evi 39. sz. Magyar Közlönyben l11egjelent 15. sz. törvenyereju rendelet a KTM Tell11eszetveclelmi Hivatalanak engedelye- a fenyben boven reszesülo, de "tClI meleg" gyepekben nem elnek meg.
nagy egyeclszalllu, valtazatos, környezetlik valtozasaihoz lehetoseg
hez köti [a nem vedett h6viniget (Ga/anthus nivalis) is]. Az egyezl11eny II. fliggelekeben szerepel az erdei ciklamen (Cye/amen purpumsccns), szerint alkalmazkodni tud6, önfenntart6 poplilaciokra van szükseg. A
valamint a kosborfelek (ORCHIDACEAE) csaladja; azaz a Washingtoni Egyezmeny hatalya valamennyi orchideafajra kiteljed. • Eletm6d, specializaltsag. A nagymertekben specializalt, mas elole-
sokat emlegetett genetikai valtozatossag az elolenyek alkalmazkod6ke-
nyekre (peldaul mikorrhiza-partnel'ek, megporz6k, termesteljeszto
pesseget, hosszu tavu fennlllaradasat alapvetoen meghataroz6 tenyezo.
szervezetek) utalt fajok letet szorosan meghatarozzak e mas fajok es az
Nagy egyedszalllu, valtozatos populäci6 egyes peldanyai nagyobb va-
azokra hat6 kenyszerfeltetelek iso Emiatt a specializalt fajok a hirtelen
16szfnuseggel elnek tul egy betegseget, mechanikai karosft6 hatast (se-
környezeti valtozasokkal szembeni alkalmazkod6kepessege rendsze-
rülest), eghajlatvaltozast, tell110helyi lerollliast stb., mint egy keves pel-
rint kisebb, veszelyeztetettsege pedig nagyobb, mint a kevesbe specia-
danyb61 a116, genetikailag egYllläshoz nagyon hasonl6 (vegetativ sza-
lizaltake.
porodassalletrejött) allolllany egyedei. A genetikai valtozatossag tehat
szoros összefüggesben van ket, sokkal könnyebben "megfoghat6" tu-
lajdonsaggal: az allomany egyedszamaval, in. az adott faj bizonyos A növenyfajok allomanyainak veszelyeztetettsege az elteljedesi te-
szaporodasbiol6giai sajatossagaiva1. Mindcllk i szamnra nyilv;uwaI6, rület különbözo pontjain eltero lehet. Skandinavia huvös klfmajaban
hogy a kis egyedszam önmagaban is vcs1.elyczlelo lenyczo, de 1I ki- peldaul gyakoriak a lapok es az olyan növenyfajok [tozegmohak
sebb potencialis genetikai valtozatoss~g minu ugys7int'n <lZ. Ha egy (Sphagnllm spp.), tozegeper (Colllamm palustl'c) stb.], melyek e
papulaci6 egyedszama nagymertekben lecsökken, akkor val6szfnuleg termohelyekhez kötodnek. Nalunk e fajok areajuk deli hataran, cSllpan
~ megmaradt peldanyok nem fogjak hordozni az olyan merteku gene- nehäny lokalis es serülekeny aJlomanyban maradtak fenn. A növenyfa-
likal valtazatossagot amely a korabbi poplilaci6ra jellemzo volt (un. jok veszelyeztetettsegeben az elteljectesi területen belül sokkal kisebb
.,genc~kni ~1)(1r()<.I as·' vagy drift), fI. növenyekn I gyukori vcgelaLl SZIl- leptekben is nagy különbsegeket tapasztalhatunk. Altalaban elmondha-
poroda~ - [l~ldäll l a '(Jljlcil:p- t1s sHljhagymakel ",lides, IIZ indiik Icgyii- t6, hogy a Karpat-medenceben a siksagok eredeti vegetaci6ja sokkal
•kell.'zCs"
. , .,·111, - somn' "SZll" I elO~' Pl;"ld 1\.nyO
' k' , ~CIICll'k'al'Ing lu Ia,ll' IUll I,CPPCll
' inkabb karosodott az emberi tevekenyseg (lecsapolasok, mezogazdasa-
'~l.U~lO$ilk, iI~,ircsllk az cgypcti!jii ikrek, /\1. ivaros reprodukt fv) szapo- gi müveles, erdoirtas stb.) miatt, mint a domb- es hegyvidekek növeny-
fOtl.llS ~orUn :ll.llilljuonsag.ok kllillbimll6dllsa l'I!ven a sl.iil )kl I ch~r gc- zete. A közephegysegeinkben egyes növenyfajok [pI. tavaszi herics
nClikll1 anYlig 'al ren lel kc7.6 L1l6dok kel Ikcznck. llmclyek nhldasu l (Adonis vemalis).erdeiszellor6zsa(Anemonesylvestl.is)] sokszor tö-
l11~gcg)'lllli~röl is kl1lönbÖ~Jl , k 's (gy van \!sely arra. hogy a megv;lIl ll- megesek, mfg AlföldUnkön ugyanezek a fajok mal' nagyon megfogyat-

28 29
 koztak es igen veszelyeztetettek. Al. el tel:jedesi terliletlöl messze el-
szakadl poplllCtci6k vagy az Ctrea hataran talalhat6 Ctllomanyok rend-
szerint serlilekenyebbek, mini az ellerjeciesCi lerlilel sulypontjaban
elök. Oe nelllcsak ezerl keil klilönös gonclol fordflCln i Illegörzeslikre,
hanem mert egyreszt elöfordllläsaik rendszerint fl6ra- es vegetaci6-
törleneli szelllpontb61 jelentösek, Illasreszt peclig genetikai szelll-
pontb61 renclszerint klilönböznek az area központi terliletein elö po-
pulaci6kt61. Ältalaban a kisebb elteljeclesi terlilettel renclelkezö nö-
Veszelyezteto tenyezok
Veszelyezlelö lenyezönek tekintlink minden olyan tevekenyseget,
hatast, jelenseget, mely egyreszt az össznepesseg valtozatossagat (müs-
keppen kifejezve: a poplllaci6k sz:iImil), ill. a poplllaci6k valtozatossa-
gUt (tehäl az ällomänyok egyedszamat) csökkenli, elöhelyeiket elpllsz-
titja, Utalakftja es ezaltal veszelyezteti a fajok, ill. egyes allomänyaik
fennmaraclasät.
Az aläbbiakban felsoroljuk a növenyek lel111öhelyeit es Illagukal a
növenyeket veszelyeztetö fontosabb tenyezöket, melyek jelentöseget
pelcläkkal is igyekszlink bemllialni. A könnyebb ällekinthetöseg kecl-
veert Cl veszelyezlet6 lenyez6ket megpr6bäl11lk csoportosftani, lipizal-
ni. E tenyezök többsege persze egymüssal kombim\l6dva fejti ki hatä-
"
J '
I' säl, pI. egy lapret ki.mlradasat a leesapolas mellett az aszalyos icl6jClras
is elösegiti, c1e növenyzete meg gyorsabban tönkremegy, ha raaclaslll
Illeg korabban Illeg is tragyaztäk, esetleg vacleletesre szolgal6 "sz6r61"
letesitenek rajta vagy egerrel is betelepftik. Ugyanakkor egy te-
nyezönek is lehet több, Cl lermöhelyet, ill. annak fajait veszelyeztetö vo-
natkozasa: moncljllk az inlenzfv tu rizmussal jar6 laposas, szemeteles a
tellnöhely degradaci6jat okozza, de a viragszedö kinlndul6k egyLittal a
növenypoplllaci6kat közvetlenlil is veszelyeztetik. Egy lenyezö meg-
nevezesenelmegjelöljlik, ha a konkret hatas acloll elöhelytfpllst kifeje-
zelten veszelyeztet, vagy ha egy aclotl tevekenyseg soran a karokoz6k
bizonyos jellegCi elöhelyeket "elönyben reszesflenek". Megjegyezzlik,
hogy szamos "tenneszetes" veszelyeztetö tenyezö is letezik (pI. parazi-
tük, növenyevök), ilt azonban csak azokra tertlink ki, melyek közvetve
vagy közvetlenlil az embcri tevekenyseggel fliggnek össze. Nyilvanva-
16, hogy egyes növenyek gum6il a vaclcliszn6k minclig is euek. A baj
akkor van, mnikor a vadcliszn6allollläny - az etetes es a tenneszeles el-
lensegek kiirtüsa miatt - az eredetinek többszörösere dllzzad. Az
elölenyközössegek tagjaira - a közöttlik levö, kevesse ismert vagy meg
csak nem is sejtell bonyolllil kölcsönhatasok miaU - közvetetten (pel-
clülll a parazitakon, versenytarsakon, fogyaszt6 szervezeteken, szilllbi-
onta partnereken, megporz6kon, lell11esteljesztö szervezeteken, mik-
roklimal fennlarl6 környezö tarslliasokon stb. keresztlil) hat6 vesze-
lyeztetö tenyezökröl nagyon keveset luclllnk.
E bonyolult kapcsolatok ilillsztralasara szolgäljon a következö pel-
da. A mezei pockok robbamisszerCi elszaporoclüsa (graclaci6ja) amel-
lell, hogy gazdasagi erlelemben is igen karos, egyes meg6rizni kfvanl
tennöhelyeket, ill. ezek növenyfajait is jelentösen veszelyezteti (Iäsd
lent!). E pocokfaj aHomänyait a ragadoz6 madarak, valamint a baglyok
es egyes ragacloz6 kisemlösök "tartjak kordaban". Fontos szerepe van
azonban a nyari esözeseknek is: a csapaclekviz a pockok jaralaiba be-
folyva ugyanis jelenlös pusztftast vegez a fiatalok között. Ha a kerclest
reszletesen 111egvizsgaljuk, IUtjllk, hogy a pockok elszaporocläsat több,
egymast61 fUggetlen tenyezö is e16segitheti.
A ragacloz6 maclarak allomanyaillak veszes csökkenesel okozzäk a
l11agasfeszültsegCi villallyvezetekek, a vaclaszat, a feszkelöhelyül szol-
gal6 fäk kivCtgasa. Az ölyvekhez es vercsekhez hason16an a baglyokal
30
venyek lpl. budai imola (CCI1I(/I/I'C(/ ,\'(/dlcl';(/l1a), kisfeszku aszat
(C;I'.I';1/11I /J/'(/chyc('p/wil/III)], ill. NYllgat-Eur6päban mal' megritklllt,
veszelyeztelelt lermöhelyu fajok lpl. pocsolyalatonya (EI(/I;I1C (/1.1';-
1/(/.1'1/'11111), rucaöröm (Salr;l1;a I/alol/s)] vilagallo1118nya vcszelyezte-
tell, de nälunk 111eg eleterös poplilaciöik elnek. Ezek veclelmet Ilem-
zetközi lerl11eszetvecle111li szervezetek is szorgalmazzak, Illert a faj
kellöen vallozalos, nagy egyeclszamu allomanyaillak fennmaraclasa
nalllnk bizlositha16.
is veszelyezletik a klilönbözö vegyszerek, c1e emellell a templomlor-
nyok, pacllüsterek lezarasa is sLijtja az ott feszkel6 gyöngybaglyot, vagy
az oclvas fäk kivägasa a macskabaglyot. Az ölyvek vaclaszatat zavmja
a pihenö, laplalkoz6 es figyelöhelylil szolga16 fak hianya a nagy kiler-
jedes Ci lege16kön, vagy a kaszaläs elmaracläsa 111iatti magas f(l a rele-
ken. A legelök vfztelenftese is hozzCtjarulhat a pocokülllll11Clny elöhe-
lyenek lcrüieti növekeclesehez, egyeclszamuk emelkedesehez, ill. a
nedvesebb lerlileteket keclvelö hermel inek megfogyalkozasahoz. A ko-
rabban összefüggö területekel egYlllast61 elvCtlasl,tö mezögazdasägi
monokllllürak egyreszt kiincllliasi helyei lehelnck a "pocokinvCtziö-
nak". (A gradaciö gyakran pI. Illcernafölcleken vagy 16herelablakon kö-
vetkezik be.) A .m\nt6földek lIgyanakkor elszigetelik egymüstöl a ra-
gadoz6 kisemlösök potencialis taplülkoz6- es pihenöhelyeit. Al, lltöbbi
iclök eghajlali ingaclozasaiban feltetelezhetöen a környezelszennyezes
is szerepet jälszik, märpeclig a gyakori nyari aszalyok szinlen keclvez-
nek a pocok gradaciöjänak.
A veszelyeztetö tenyez6kent felsorolt tevekenysegek egy reszenek
(pI. Litepfles, iparlelepftes, banyaszal, mezögazclasagi mCiveles stb.)
szliksegessege vitalhalatlan. Ez eselben arra kellligyclni, hogy minclez
olyan helyen törtenjek (pI. a berllhazas helyenek körlillekinlö megva-
lasztäsaval, az ut tervezelt nyomvonalünak mödosftüsaval stb.), ahol
nem semmisil meg p6tolhatatlan ertekeket. A veszelyeztet6 tellyezök
müsik reszcl (pI. a koparfüsflasokal, a lerepi "moto-cross"-t, ujabb
gyeplerliletek feilöresei, lovabbi lecsapolasokat slb.) azonban nem in-
dokoljäk gazclasügi szüksegszerCisegek, kenyszerek. E lcvekenysegek
nemcsak karosak, hanem feleslegesek iso
A termohelyeket erinto veszelyeztetO tenyezok
Az elölenyekel es közössegeikelleginkäbb veszelyezletö lenyezök
az elöhely Illegszllneset, atalakuläsüt, ill. beszCiklilesel okoz6 hatasok.
Az egyes elöhelyek (növe.nytarsuläsok) kiteljedese, veszelyezletetlse-
ge, fajgazclagsaga es ezekböl következöen termcszetveclelmi erteke ter-
meszetesen nem egyenlö. Vannak klilönösen veszelyeztelett elöhelyek,
mint amilyenek a löszön kialakliit vegetäci6 es a vizes elöhelyek; a lii-
pok, a laprelek vagy a ligeterclök. Az elöhe\y veszelyezletettseget j61
jellemzi azok egykori es jelenlegi kileljedese. Ezt alälamaszlancl6 eleg
nehany adat: a tataljuharos lösztölgyes egykor az orszag 9%-al borf-
totta; ma, minclössze O,07%-ät. E tärsllläs allomänyainak tehat mär
löbb mint 99,9%-a a mülte.
Területi igenybevetel
Ipari letesitmenyek, teleplilesek, lidlilöterliletek, "nyonwonalas le-
tesitmenyek" (azaz utak, aut6palyak, gaz-, köolaj- stb. vezetekek), fel-
szfni ban yak, viztaroz6k, szemettelepek stb. letesftese gyakorlatilag
megsemmisfti a helylikön letezetl eletközössegeket.
M(jvelesi mod megvaltoztatasa
• Hanyaszat, anyag- es gazkitermeles. Az orszagban minclenfele
miikiidllek kisebb-Ilagyobb ban yak, melyek közlillleh,iny slilyos terme-
szetvedchni kal'I okozOll. A meszk6banyaszat Pllsztitotta el a blikki
Belk{in a osztrak sarkanyfli (Dmcoccp/w/1/11I (l/I.I'II';OCI/I77) lennöhelyel
es sodorla veszelybe a szirti pereszlenyt (CO/(/I11;l/lh(/ IhYIII;fii/;O) , a
magyarfiildi husangol (F l'l'ulo s(/dla;({()(() vagy a tatrai hiilgymalt
(H;en!c;l/(I/ l)((p/cl/ro;dcs subsp. l((f('((c). Az Eszlramoson a Belköhöz
hasonlöan a bCtnyaszat veszelyezteti a korai szegfüvel (D;(/I/Ihl/s p/I/-
(1/01';1/.1' subsp. pw('C(}x) . A Szürsomly6n a ballyaszat szamlajara frhat6 a
rozsdas gyiiszuvirag (D;g;I(//isfal'ug;I1C(() üllomünyCtnak vegveszely-
b~ kcrlilese, vagy a tiirpe vajvirag (O{'(}!Jol/chc 1/(/11(/) elöször megtalalt
lellihelyenek elpusztiläsa. A havasi hizoka (P;ngu;cul(( alp;I1(/) lesen-
cctomaji tenn6helyet a kavicsbanyaszat szCintette meg, a szarvas ban-
go (Oehr)'s SCO/OIW\ sllbsp. COI'l1I/I(/) kiizelmLiltban megtalCtlt villallyi-
hegysegi Ctllolllanyat peclig egy Illeszköbanya meclclöhänyöjänak ler-
jeszkeclese fenyegeti. A fenyöf6i erdeifenyves terlileten foly6 ballxitbä-
nyCtszat a täj gyökeres atalaklilasäl, az itteni klilönleges elölenyegylittes
leljes eltüneset vonhatja maga utan. A bazaltbänyäszal lalün legszebb
cgykori lanlihegylinkel, a Halüpot tette tiinkre a Tapolcai-meclenceben,
c1e csunya sebet ejtel! a Badacsonyon is; az IIzsai laz-hegyi banyanak
redig resze volt a husszuleveJ(i hannatfU (Droscra ul/g/i('(() hazai ki-
plIszllllasaban. A banyaszal nemcsak termöhelylik elpuszlflasaval, ha-
IICIll közvelett 1ll6c1on is veszel yeztethet növenyeket. Peldalll a robban-
tCtsi tönnelek elborfth:ltja term6helyliket, ill. a hu1I6 meszk6- (cemellt)
pm clpuszlflja egyes fajok 1pI. a magyar kikerics (Colch;cUI1I hlll/ga('-
;(,11111)1 bibejel, ezültal csökkentve a populäci6lllaghozamüt.
• G)'epek feitörese. Magyarurszagon a 111ezögazdasCtgi IllCivelesre al-
kalmallan (sziklüs, l11ereclek vagy termeketlell) gyepeken kfvlil gyakor-
lalilag nC1111alallink "ösgyepeket". Egykori löszgyepeillket szinte teljes
11lertckben felsza11lo11a a hosszu evszazaclok 6ta tart6 szüntöföldi
müveles. Ritkasagaik Ipelclalll a bokol6 zsalya (S(/Ir;(/ I/I/fal/S) 1egykor
j6val ellcrjcdtebbek vollak, megfogyalkozasllkat elöhelyeik megszCin-
tetese okozla. Tellneszetesen llel11csak a löszgyepeket slijtotta a fellö-
les; peldalll a kiszärad6 lapretek, hOllloki gyepek Ilapjainkban is eSllek
aldozalalll. A Nyfrsegbcn meg 1995-ben is szantoltak fel olyan kekper-
jes lapretel, mely löbbek között több czer lö feher zaszpa (\Imllml1l
(///J/lI77) es fokozottan vedett mocsari angyalgyöker (AI/gc!im P(/-
11/.1'11';.\) lerm6helye volt. Elöfordlll, hogy a Illezögazdasägi terlileten
szalltö traklor evröl evre llehällY 11leterrel toväbb szant a 11lCiveles alall
a1l6 föld szclenel, s czaltal egyre nagyobb terliletet "kanyarft ki" a l11eg
Illegmaradl gyepb61.
• Gyümiilcsiis- es szOlötelepftes: pelclaul hegylabi sztyepretek
tennöhelyen.
• SZiklagyepek, kiszarado lapretek, sztyepretek beerd{)sitese. A
fOkent az 50-es evekben szorgalmazott, az erdöterliletet statisztikai
SZCllIrol1lhül növclii, fckeleJ'eny{\vel vegzc{l un, I oparfä:flasok lcg~
sl.cbb dl)hl1llh~zi b.lagyep.ieinkcl leuck lönkrc, pe ld;tul a K ' 'zlhelyi- ~s
~l~dlli-h gy~eglX!n vagy !1 I clcli-Bakonyhan. 1\ fokozottan vcdelt
CIII, I k.alll\alin (Primtt/alll ll';('((11i sLlb:p. IIIIII ~(fl'i('tI) I'e.ltucmnyi IWi'ai
Ic! h 'Iytnck fclcil lrirlcnl J'CkC1CrCIlY lcl prl~ ', ue si',ünlcrclI l1lcg a k()-
rlllfflSll';' e"u"'k
• . 'L' .H. I e' I)ogant
' ( /.I/'tII III.~ 1'1' ISS!./.0 /.111.1 ~ U I)Sp . gIaUf /LI' )
lerlllllhciY 'I, IS ve~7.Cl yez.1Cli huzunk cgycllcn hl'gyi IUI's6ka (Til/aspi
II/OIlf((I/IIIII) Ctllumanyät, vagy a pilisi len (L;I/I.IIII dololll;I;ClIl11) el6he-
Iyenek egy reszel iso A dolomilkoparokra telepftett feketefenyvesek fa-
ja a keclvezötlen lenn6helyi körlilmenyek miall szinte semmire nelll
hasznalhat6, erteke a nehezen megközelithetö, meredek termöhelyeken
leglöbbször meg a letell11eles költsegeit sem fedezi. A feny6k ärnyeko-
lasa, valamint a nehezen leboml6, vastag lulevelszönyeg ("sza-
razt6zeg") gyepet elborft6, talajsavanyft6 hatasa miatt az erecleti gyep
fajai nagyon Illegritkulnak.
A poszmehbango (Ophrys /w/os('r;c('a) es több mas növenyritka-
säg bakonyaljai tennöhelyet - egy kekpeljes läprelet (amely a nagyon
ritka lapi tarkalepke e16helye is) - vfztelenftettek, majcl enyves egerrel
lelepftettek be, annak ellenere, hogy a terlilet botanikai es zoolögiai er-
lekeit felfedez6 TALLÖS PAL ercl6mernök kimutatta, hogy az akkoriban
meg csak tervezett egertelepftes sza1110ttevö anyagi baszonnal sem jCtr-
hat. Egertelepftest vegeztek a csillagos narcisz (N((rc;sslIs UllgIISI;-
fii/ill.l') egyik lermöhelyen, Göclörhaza közeleben iso
• Halastavak letesftese. Elsösorbanmelyebb fekvesCi, nedves elöhelye-
ket es ezek növenyeit J'enyegelö veszelyforras. A lisztes kankalin (Pr;-
IIIl1la far;l1osa sllbsp. alp;gl'lla) c1evecseri tel1m,)helyen, ill. a vidrafU
(Mcll,l'alllhe.l· Ir;fiil;ala), p6kbango (Ophrys sphcgodes) sopronköhiclai
tennöhelyen letesftettek halastavat, cle a Hortobagyon (Gyökerkut) is ha-
lastö van a holyagos here (Tnjii/illllll'C.l'iclllo.l'lIl11) egykori elöhelyen.
A termöhelyi viszonyok megvaltoztatasa
• Csatornazas, leesapolas, Wzegkitermeles. NEMETH FERENC (1995)
szerint sfk vicleki lapterületeinket ältalaban szänt6terület nyerese celja-
b61 csapoltak le, am a tökeletlen kivilelezes miatl nagy lerliletek ma-
racltak mLivelhetetlenek. A vfzszintcsökkenes a fel nelll lÖrl terlileteken
is gyökeres val tozäsllkat Okllzott. Szerencsesebb esetben csak felgyor-
sftotta a feltöltödesi sZllkcessziöt, de megesett, hogy a szürazra kerlilt
lözeg kiegeu, a feltar6c1otl äsvänyi anyagllk a talajt elltrofizältCtk. Leg-
nagyobb lapterületeink (pelclaul az Ecsedi-lap, a Sarret, a Retköz) az el-
mult evszazaclokban megkezdett vizrendezesek, lecsapol6 mllnkälatok
nyoman ugy sel11misültek meg, hogy el6vilagllkb61 hirmoncl6 semma-
radt, egykori fl6räjukr61 szinte semmi infonm'ici6nk nincs. A vinclor-
nyai lap lecsapolasäval, lözegenek kitell11elesevel szalllos Ilövenyritka-
sag 1pI. kereklevelu es hosszulevelu harmatfU (Droscm ('(}llIl1d;fiJ!ia,
D. allg/;ca); valamint hibridjük (D. ;Illerllledia); tözegeper (Colllal'lllll
pall/slrc), Wzegruzmaring (Alldl'Ol11cda po/ifii/ia)J veszett ki, ut6bbi
együttal a hazai f16rab61 is eltCint. A Hansag es a Tapolcai-meclence
gazdag läpvilaga szinten eltLint s majdnem erre a sorsra jutott a lisztes
kankalin (Pr;lIIl/lafal';llosa subsp. alp;g(,lla) käli-meclencei (lltolsö is-
mert hazai ) ällomänyänak tennöhelye. A lecsapolasoknak, vfzrencle-
zeseknek azonban sokkalmesszebbre hatö következmenyei is vannak.
A Ollna-Tisza közi homokhatsagon - a jelent6s eghajlati vfzhiäny el-
lenere - zart lomboserclök, erdössztyepek es lapok mozaikja eH a köze-
li es gyorsan utanp6tl6c16 talajviznek köszönhetöen. A szazaciforclll16
környeki lecsapolasok (napjainkban rohatnosan növekv6 lakossagi
vfzhasznälattal es a 70-es evektöl a 90-es evek elejeig tart6 aszälysoro-
zaltal egylitt) a talajvfzszint 2-7 meteres slillyedeset okoztäk. Ennek
kövelkezteben nemzetközi jelentösegCi vaclvizek szCintek meg, lehetet-
lenne vült a gyertyanos-, a gyöngyviragos- es a pusztai tölgyesek felu-
jftasa es napjainkban mal' a növenytennesztes is kezcl ellehetetlenlilni
INEMETH FERENC (1995)].
• Erd{)k tarvagasos "veghasznalata". A leirtoU terlilelen a korabbi
erd6 aljnövenyzetenek legtöbb faja eltCinik vagy megritklll, az olt be-
31
következö gyökeres klimatikus, t,\pallyag-elhitollsagi stb. vClltlJzaslJk
hatasara. Ezeken a területeken az erd6t niadasul nem LCnneszeles UtOIl
C1jfLjak fel, hanem ujratelcpftik, amely gyakran azt jelenLi, hogy pelda-
ul bükkös terlll6helyre lucfenyves kerlil avagy megvalLoztatjClk az
elegyaninyokat, azaz a kesobb felnövekvö erdöböl hianyozni fognak a
gazdasagi szempontb61 ertektelenebb f<ik.
• Intenziv gyepgazdalkudas, felülvetes. E nehäny evtizeddel ezelötl
igen "divalos" Levekenysegnek ma szämos dicstelen peldnjal läthatjuk.
A tucatnyi hires növenyritkasäg lköztlik a fokozottan veden tatogo- es
magyar kökörcsin, (Puls((lill(( !I((lc/ls, Ppra/eJ/sis subsp. hllllgaric((),
valamint magyar noszirom (Iris ((phylla subsp.11IIIIgarim) Ilel6helye-
kent szämon tarloll batorligeti Nagylegel6 dönt6 hanyadat NEMETH
FERENC- SEREGEL YES TLßOR (1982) szerint teljesen tönkretette az olt
elvegzetl gyeplazftassal, felülvetessel, mutragyazassal jar6 melioraci6,
amely nemcsak tenneszetvedelmi szempontb61 volt rendkivül karos,
hanem gazdasagilag is elhibäzotlnak tekinthet6.
• Karsztviz- es talajvizkiemeles. A Dunantuli-közephegyseg mely-
Illuvelesu (karszLvizbetöres nltal fenyegetelt) bauxit- es szenbänyaiban
nagyjab61 az 1960-as evekt61 kezd6döen nagyaninyu karsztvizkieme-
les folyt, ennek hatasa az egesz Dunantuli-közephegysegben erezhet6
volt. SZlLAGYI GABOR 1979-ben frott cikke szerint peldaul Nyinid ter-
segeben 276111', Tatabanyanäl 140 m' karsztvizel emeltek ki percen-
kent. Ennek eredmenyekent helyenkent 100-200 Illeterrel is csökkent
a karsztvfzszinl az eredetihez ke[lesl. A forrasok nagy resze ela[ladt
vagy vizhozamuk drasztikus mer'tekben csökkent. az altaluk laplält for-
raslapok, patakok es a hozzajuk csatlakoz6 mas vizhez kötött tarsula-
sok (üde lapretek, magassasosok, läpi magask6rosok) jo resze a Ba-
konyaljan es a Tapo1cai-meclenceben erösen kärosoclott, kiszaradt vagy
teljesen tön kreme nt.
• Kaszalas, hasZllositas, kezelt~s hianya. Vanllak olyan el6lenykö-
zössegek (peldalll a hegyi retek, kaszalo- es lapretek), melyeket az em-
beri beavatkozas, a kaszäläs tart fenn, ved meg a beerd()sülest61. Ha e
telll16helyeken a kaszalas kel16en reg6ta (mondjuk evszazadok 6ta) fo-
Iyik, akkor az ott e16, ill. oda belelepedett növenyek kiväloan alkalmaz-
kodtak hozza. A hegyi kaszal6k legfajgazclagabb larslliasaink köze tar-
toznak. A zempleni Gyertyankuti- (mäs neven Boh6-) reteken [többek
között gömböskosbor (TmulISleincra glo!lo.l'a), bodzaszagü, szelesle-
velu es erdei ujjaskosbur (Daclylorhiza sOlllhucina, D. II/aj((lis, D.
filChsii), reti kal'dvirag (G/adiolus imhricatus) , csengeUyuvirag
(Adcllophora liliifiJlill), kfgyonyelv (OphiogllJssul/1 1'1.t!ga/lIl11) lel6he-
Iyen] a kaszaläst fokozatosan kezcltek felhagyni a környekbeli falvak
(Telkiballya, Gönc, Regec) lak6i, parhllzamosan az ällattartas vissza-
szoruhisaval, valoszfllUieg a Il. vilaghäboru idejen vagy röviddel az-
lltän. Nehäny "nadragszijparcellar" feltehet6ell egeszen a 70-es evekig
kaszältak, ezert a ret erd6södese az egyes foltokball nagyon klilönbözö
merLekben haladt elore. A felhagyott gyepekbe el6ször a szel LitjCln
igen j61 terjed6 tennesu es a savallYu talajt j61 elvisel6 közönseges nyir
lelepült be, igell nagy tömegbell. A kezdetben igen slirli fiatalos Ilyires
a Ilövekedessel pärhuz<lmosan kiritkul. (E nyfrfiatalosok alatt mar csak
igell fajszegeny gyepszim el, a teIllleszelveclelmi szempontb61 kiemel-
kecl6 erteku fajok hiallyoznak.) Fokozatosan megy vegbe az egyeb fa-
fajok, pI. a gyertyan belelepeclese. Nehol 1l1är tekinlelyes meretu, idös
gyertyallosok vannak. A ret jelenleg legjobb allapotban levö, telllle-
szetvedelmi szem[lontb61legerlekesebb foltja nyires fiatalosb61 jött let-
re a nyires kiirtasa, majd a terlilet kaszalasa reven, az immär több mint
32
egy evtizede foly6 rekonstrukci6s taboroknak köszönhet6en. Az egy-
kori kaszalöretek esete nagyon hasonlil a kaszall lapretekehez. A lur-
jan-vicleki lapretekell a kaszalas e1rnaradasa eselen mal' nehliny ev el-
teltevel eszlelhet6 a laperd6k környekcll a magyar köris ujlliata. Kasza-
his hfjan e területeken bokorflizesek, ill. a mel yebb reszeken k6rises
egerläpok alakulllänak ki. Ezek a tarsllläsok is igell ertekesek tenlle-
szetvedelmi szempontb61, de a lapret-homoki sztyeprel älmenetek szä-
1ll0S növenyritkasaga bellnlik nem elmeg. A haszllllsilas megvalloza-
sa mäs termöhelyek Ilövenyeit is veszelyeztcLhcLi. A nagy gumbafU
(Al1drosace I/wxil71({) - mely eredend6en a nyflt löszgyepek faja - a11o-
manyai leggyakrabball hegylabi, exlcnzivcn muvelt szölökben, gyli-
mölcsösökben elilek. Az intenziv muveles, a vegyszeres gyomirtäs mi-
att azonban mara nagyon Illegfogyatkozotl. A korabban extenziven
hasznält, ,J61 beallt" legel6k, fas legel6k növenyzetc alkalmazkodott a
mersekelt Iegelteteshez, melynek Illegszunese keclvez6tlen folyamato-
kat (a gyep Illagasabba välasät, cseljesedest) indit el. A sovany talajCl,
nagy kiteljedesu, hosszu ideje (akar evszäzaelokon keresztül) legeltelelt
birkalegel6kön, a legeltetes intenzitasänak csökkenesevel pI. az egybi-
bes galagonya terh6dilasa okozhat tel1l1eszetveelelilli gondokat. A 1'ia-
tal galagonyacseljek esetleges lekaszälasa - sarjadasuk, bokrosodäsuk
reven - esetleg ronthat is a helyzeten.
• Klimatikus valtozasok. A napjainkban ta[lasztalhat6, ismeretlen
hätteru, de val6szinUieg többek közötl a környezetszennyezesse! is
összefügg6 klilllaingadozasok, eghajlati vältozasok szinlen kecl-
vez6tlen hatasokai gyakorolhatnak bizonyos terlll6helyekre. Budapest
körzetenek helyi klilllajäban pI. mar az eletközössegek összetetelen is
meglatszik a nagyvaros hu1ladekhöje es a Ilövenytelen eplilettömege
ältal okozott felmelegecJes, sivatagosodäs. A nagyjäb61 1994-ig tan6,
kel evtizedes igen szäraz peri6ctus Magyarorszagon nagyon Mtnlnyo-
san erintette a "vizes" terlileteket, teIll16helyeket. E tenyezö halasa per-
sze egyeb tenyez6kkel (pI. eutrofizlici6, nadasodas) is kombinäl6dik;
emiatt egyes terlll6helyek atalakulasa vagy fajok ellunese kizar61ag kli-
matikus valtozässal ritkan indokolhat6. Feltehel6en a tennöhelyek
reszben klilllatiklls okokra is visszavezethet6 kiszäradasa, ill. a reszben
eilliatt lllegincJull szukcesszi6s folyamalok hatasara tunt el az egerbak-
tai, ill. a kelemcri lapokr61 (es egyCittal a magyar fl6nlb(1) a vekony
gyapjüsas (Eriopltol"llm gracilc), a fÜl'tös lizinka (Lysimochia Iltyrsi-
.flom), valaillint a posviinysiis (C({rex limos({).
Erd6irtas, leesapolas okozta mikroklillla-valtozasra ezrevel akad
pelda szerte az orszagban. Marpedig nemcsak a makro-, hanem a me-
zo- es mikroklima l11egvaltozasa is kedvez6tlenlil hat egyes - es nem-
csak a "vizes el6helyekhez" ragaszkocl6 - fajok letere. A bajuszvil'ag
(Epipogil/m opltyllum) populüci6il peldaul a lel6helyet övez6 ercJM1Io-
mänyok kivägäsa is veszelyezteti a terlll6helyre adelig jellemz6 "a1l0-
manyklima" Illegvaltozasa miatt. Analunk sz6rvänyosan (blikkösök-
ben) elöfordlll6 havasi hagyma (Allil/l/1 l'iClori({lis) szaraz evekben
nem vagy alig vinigzik, ällomänya a szarazsag következteben vissza-
szorul. Amig a lapokonmegleleped6 es felnövekv6 fas szarCi növenyek
(pI. rezgö nyar, nyfr- es f(jzfajok) igen eröteljes parologtatc'lsuk reven a
vfzkeszletet csökkentik, a term6hely atalakuhlsat, beerdösüleset el6se-
gitik, addig a hlpokat körlilvev6 erdöknek (pI. cseres vagy gyertyanos
lölgyeseknek) fontos szereplik van a hGvös, paras mikroklima fennlar-
tasäban. Hasonl6 mikrokl fmalm6e1osft6 szerepe lehet pI. homokpuszta-
kon a megmaradl erdöfoltoknak vagy akar fasoroknak, akacosoknak iso
• Környezetszennyezes. Ide tartozik a legkörbe, a talajba es a tel11le-
szetes vizekbe kijutlatott (ill. jut6) szennyez6 anyagok hatasa az elel-
kiiziissegckrc es Illagukra ,IZ el{)]enyekre. A közismerl savas esök ka-
tasztrofalis halftsa (Illcly a fosszilis tüzeli)anyagok cgctcsellek kövel-
kCzlllcllye) nulllllk Cl szaraz egh,~jlat es a tCtlnY(1Ill{lI"l~szl bazikus
alapközelek miatl letoillpitva jelenLkezett. Hasonl6, bar inkabb lokalis
haLClsuk lehet a talajha, vizekbc, leveglibe jlllö loxikus femeknek, vagy
az uLak t~li s6zasahoz hasznäll , magasabb koncenlrüci6ban lllergezö
(klmicl- CS l1lagllezilll1l-) ionoknak. A legklirbe jut6 es ol1l1an a csapa-
d~kkal a talajba l1los6e1ö nitmgcnszcnnyezes egyes velelllenyek szerint
napjaillkbal1 lllegfelei a szanL6földeken a 30-as evekben alkalmaZlltt
lllülnigy(lzas atlaganak, ellliatl mar "szarazföldi elltmfizaci6r61 " is be-
szelhcllink. A szarazföldi eULrofizaci6nak jelent6s szerepe lehet az in-
lenziv 11lez6gazdasagi terülclekkel körülvett kis el6helytöredekek nö-
venyzctenck atalaklilasaban. A bokolo zsalya (Sall'la /ll/lalls) talürsan-
ci tClmöhelycn - val6szinlileg a környez6 szanl6k fel61 a csapadekviz-
zel beszivarg6 nitrogen es foszfor miall - az credetileg csenkeszes
gyep mara magasflivli rozsnokos-tarackbCizüs-csom6s ebires gyep[lc
alakult: Cl melyebb reszeken teljcdöben van a nitrogenkedvelö nagy
cSClICln.
• Lil>atartiis, libalegeltetes. NehCiny eve lel1l1eszetvedelllli es politi-
kai felhangokkal nagy porl k~lVart a hortobagyi "libaligy". A Iibalegcl-
ICleS clsiisorbal1 a hortobagyi szikcsekel es a Dllna-Tisza közi , vala-
mini Ilyirsegi homoki terlilcteket vcszelyezteti. A rendszerint löbb czcr
pelclClnyl szarnlal6 libacsa[latnk legclcsc, cle meg inkäbb a vaslagon Ic-
raktidö lirlileke teljescn liinkreleszi ezekel a tel1ll6helyekcl. Sajnos,
lll ~g 1l)l)6-han is csell aldozallli egy nyirsegi homoki Icgel6n magyar
kükiircsin (PlIlsa/illa /iw/clISis sllbsp. /lIl1/gi/rim) es agarkosbor
(Orchis Illorio) allol1lal1Y a libalarlasnak.
• Mu- es szervestrag.vaziis. Arelek rLihozamal1ak növelese erdeke-
ben alkalmazotl trugyaz{Jsl'a a niivcllytarsli lasok es a növenyritkasagok
igen erzckenyel1 reagalnak. A Turjan-viclekell a l1lüttagyazoll läpre-
ll~kr61 pI. szinle Lcljcscn ellüntek az orchideak. Al. igy mcgzavarl neJ-
vcscbb lalsulasok "gy6gyulasa" a tragyazas abballlaradüsa utan - ha a
környez(i lerliklekcn llagy kiterjedesben vannak meg tcrmeszelkiizeli
alla]lIlICi relek, ahonnan a kiszorult niivenyek visszatcleplilhelnek - vi-
sZilllylag hamar megindul. Alllint SERE(jä Y~S TIßOR vizsgalatai 11l11-
latj,ik. Dabas kiirnyeken a mUlragYllzas utan kel eVlizeddel a fajkeszlet
mal' szilltc lcljesen regeneralodotL lmegjclcnlek pI. a banguk (Op/II)'.\
illse( ·life'w. O. smlopa.\" subsp. ("(Imll/lI)] a wntott retcken is, dc a tar-
slIlüsok szerkczete, a fajok liimegvisZllnyai meg nem alliak helyre. (A
ronloll szaraz gycpek regencraciöja val6sziniileg j6val hosszabh folya-
mal. )
• Mütrüg.va- es vegyszerbemosudas, vegyszerck sz~lIel törteno el-
sodrudasa. A lllczöganiasägban aikallllazott keIllikaliak bemos6dasa
cls{isorhan a vizekeL es a vizes elöhelyekel, lllasodsnrban pedig a
müvCl1 Icriiletckkel kiirlilvett gyepeket fcnyegeli. Az ilycn kis kiterje-
dcsü, .van l6k kiize ekelt foltokra [mim HZ erdelyi herics (Adol1is 1/"(/11.\' -
s,r/t'lIlIie,,) bekesi lelöhelyeiJ es ezek niivenyeire a környezö lllcz()ga7.-
tlasagi Icriilcleken vegzctt replilögepes pcrmclezesck sDrän elslldröd6
vcgysl.crck (fökcnt a nüvenyved6 s7.crek) sCilyos veszClyt jelenlenek.
• Intcllziv, i]larszerü me1.ogazdasagi ri1Üvel~s. A növenyved6 sze-
rek es ,Illlülragyäk haszmilata es a j6 hataslokü vetlilllagtiszlilas, vala-
1l11lll Ilch,lny sajäLos növcnyi kllllüra (pI. ,I lenvclesek) lllegszüncse, az
II1l:I1Ziv talajlllüvcles es a nagyLähläs gazdälkoclas következteben a
SZ<lnlllröldi gyolllflora vilagszerlc elszegenyedöben vall. Az lIlöbbi
evekben hazankban a nagyLäblas mfiveles es a növenyvedö szerek
haSzlHllatanak (talän atmeneli) visszaszorllläsa miatl, szamos megrit-
kult gyomfaj ismet megjelent, ill. tcrjed6bcn van. A lllagyarorszagi
gyolllfl6ra veszelyeztelettseger61, a gyomfajok lllegörzesenek le-
hel(isegciröl es sziiksegessegerGl PINKE GYULA I99S-ös cikkeben 01-
vasllalllnk).
• Tajidegell fajukkal (pI. fekete-, erdei- es hrcfenyo, akac, nemes
nyarak) vegzett "fatelepites". A läjiclegen fajok telepitesevel kapcsll-
latllsan - sajnos - böven lehet te1l11eszelveclelmi szempontb6l kecl-
vez6tlell peldcikat lallilni. Az alfölcli egykori homoki tölgyesek es
gyöngyviriiglls tölgyesek helyere els6sorban az crdeifeny61, az eszak-
amerikai eredetli vörös tölgyel es az orszagball szinte mindenhova el-
teljesztett akacot telepilcnek, mivel a lllelyre slillyedt talajvizszint mi-
att a kocsänyos tölgy felüjft:.isa igen nagy nehezsegekbe litközik. Ezek-
ben az liltelvenyekben sohasem al,lklll ki "norI1lalis" gyepszint, java-
reszl az ürnyektur6, nitrogenkedvel6 gyoI11ok szaporodllak el bennük;
csak kiveteles esetben elnek iUlermeszetvedelmi szelllpontb61 ertekes
fajnk. Arlereinken, egykori ligeterdeink lerm6helyein ma j6reszt "pa-
[lfrnyar-" es fUziiltetvenyek, vagy a behllrcolt gyalogakac älhatolhatat-
lan bozötjai "diszlenek".
• Tajidegen növenyek es g.vomuk terjedese. Több behllrcolt növeny
[rl. hOl1lokpusztäinkoll a selyemk6ro (Asclepias syriaCil) vagy a Du-
nan llil nedvesebb, nyflt tennöhelyein a kanadai aranyvesszo (Solido-
go ("({lIac!cl1sis)J igcn agressziven terjed, ezekel az elöhelyeket gyöke-
resen Illegvallozlatja, 6shonos niivenyeinket kiszorftja.
• Tapan.vag-feldusuliis. Szamos erdekes Ilövenyközösseg, ill. vedel-
lllet erdem l6 llövellyfaj ellüpanyagban szegeny kiirlilmenyek közötl. E
tcrm6helyeken (mi nt a la[lok e~ a sovany gyepek) az intellzfv növeke-
desli, ta[lanyagigenyes hivek nem elnek meg, e7.altal "marad hely" a
kis versenykepcsscgli, de a szets6segekct jobban elvisel6 növenyfajok
sza1l1ara. A levegöb61 csapadekkal be1l1osödö nilrogenszennyezes, a le-
geltetesbli!' a llilzoll nagysagü vadüllomanyb61 ad6dö tragyazas ezekct
a term6hel yekeL fokozotlan veszel yeztet i.
• Tüllegeltetes. Veszclyekel rejthel magüban, ha pI. egy korabban
lllaI halegelökent hasznositott terlilelen juhokat vagy kecskeket kezde-
nek legeltetni. Szinlen hlrokat llkoz a növenyzetben, ha több allaL nig-
ja, lap() ss~1 es Iragy:izza ,I gyepeL, mini alllennyit a tcrülel "clhfr". A
ICrizoLL mcrlckli legeltetes ves7.elyezteli pI. a Cegled környeki nagy
egyedszftlllCi ]lokbangu- (Ophrys .Iphcgodes) ällolllanyokat. Vannak
olyan tennöhelyek, ill. llüvenyfajok, melyek a legelletesre, ill. a vele
jar6 hatüsokra nagyon erzekenyck. A korabban kaszälässal fenntartoll ,
fajgazdag hegyi releken szinten sülyos gondokat okozhal alegelteles,
mini azl a blikki Nagymezö esete igazolla. A lerlilel a 6()-as evektöl a
csipkesküti lllenes legelöje lett, s a ICillegelletes hatusüra a7 eszaki
sarkanyfli (Draco("ep!wllll1l myscltial1a) al10manya nchüny ev alatl
tllc,ltnyi peldanyra fogYOLL, s6t a reti kardviriig (Glodiolus imhrim-
IIIS) evekre el is tünl. A legerlekesebb fajoknak otthonl ad6 töbörrcnd-
szer bekeritesevel, a lovak kizaräsaval e fajok allolllanyai regenerä-
16dtak.
• Tülzott letszamu vadallomiiny. A lCilszaporodott vadallollluny az
orsz:ig egyes reszeiben (Gerecse, Deli-Biikk, Blldai-hegyseg stb.) igen
sülYlJS karokat okoz a tcrlllöhelyekben. Taposasukkal, türasukkal a zart
gyepet felszaggatjäk, tragyajllkkal a lal,ljL eUlrofizüljük, ezzelmegnyit-
33
jäk az utat az agresszfv gyomfajok beteleplilese el6tt, mclyek magvai-
nak egy resze eppen a vadtakanminnyal erkezik a lerületre. A szelektfv
legelesnek köszönhet6en elszaporodnak a szüros, a lllergez6 es a "rossz
fzu" növenyek. Különösen sok "baj van" a haz,lnkba hetelepftett, tajide-
gen muflonnal. Ez a mediterran Korzikarol szännazö juhfaj nehezen
hfl:ja a havas leleket, a tavasz közeledtevel naphosszat a deli oldalak
leghalllarahb felmeleged6 sziklagyepjeiben tarlözkodik, csapatoslul. A
vekony term6retegu, a hoolvaclektol <lmügy is I'chizott talajtl gyepckcl a
mufloncsapatok valos,iggal lönkreragjäk, tapossak es tragy,izzäk. (A
Gerecseben van olyan hegygerinc, mely ket evtizeddel ezel61l - az ak-
kor kesziilt fenykepek tantlsäga szcrint - arvalanyhajas gyep vOll, Illa
pedig gyollltenger.) Az 6shonos gfill- es a betelepftelt c1alllszarvas nagy
letszamu ällolllänyai nemcsak az ercl6k aljnövenyzetet teszik tönkre,
hallelll- vadvedelmi kerrtes hiänyüban - teljesen lehctetlenlle teszik az
ercl6felüjitüst iso A fiatal fäk hajtasait renclszet'esen visszaragjük, s ezäl-
tal az üjulatot hasonlatossa teszik egy gonclosan nyfrt sövenyhez. A sza-
pom vaclclisznok tunisukkal a sztyep- es lapreteken okozzak a legna-
gyobb kärt. Nagy összefligg6 területeken forgatjak fel a gycpsz6nyeget,
a taliUban lev6 gyöktörzseket, hagYlmikat, gUlllökat pedig elcsamcsog-
jäk. Egyes termeszetvedelmi területeket (pI. a szentgali tiszal'ast) a -
lllez6gazclasagi területekhez hasonloan - a nagy letszämu vadallo-
Illänylöl körbekeritessel kellett lllegvedeni. A sozök, vaclelel6k, dago-
nyäk es szorok környeken a növenyzet renclkfvlili lllertekhen degrada-
lodik, gyomosodik. A magas istac (Armcria elollgala) egyik bükki
telnl6helyen (egy erdo ältal körülölelt alacsony fiivu, meszkerül6 gye-
pen) a vaclaszok szorol letesftettek, melynck helyenillost cgy elgyol11o-
sodott folt ektelenkedik, c1e az egesz gycp c1egradälodott.
• Tuz. Nemcsak a növenyzet "mechanikai" kärosftasa, a szaporftö
kepletek (pI. a vi r<lgok, az er6ben levö tcrmesek, a meg tcrillesben levö
vagy talajra kihlilloit magvak) elpllsztftäsa miau, hanem a talaj felsö,
äthevül6 reszeben talälhato el61enyek veszelyeztetese, a tapanyag-for-
galmi viszonyok l11egvaltoztatasa l11iatt is lehetnek a tuznek tenneszel-
vedelmi szempontbol nemklvanatos hatasai. Bizonyos el6helyek ellivi-
laga szinte teljesen l11eg is semmislilhet ennek hatüsära, mini azt a bo-
csai horokas egy reszletenek leegese utän lapasztalhattuk.
• Vagasterület tolulapos "kituskuzasa". E tevekenys6g soran mun-
kagepekkel a tllskökkal egylitt a talajt is eltavolftjak, ezzel az irtüsterü-
leten az erd6 aljnövenyzeteb61 Illeg olt lllaradt kitarto es szaporfto
szervek (gyöktörzsek. glll11ok, hagymak, elfekvli Illagvak) is megselll-
misülnek, a gyepszint is teljesen eipusztlil.
A termohely, a vegetaci6 (es vele együtt a növenyfajok)
mechanikai karositasa
• Intenziv turizmus. A forgalmas turistaCttvonalak, pihenöhelyek
környeken a tenn6helyel nagyon jelent6s laposäs eri, es emellen a vi-
nlgszecles, szellleteles, tCizgyujtäs is okozhal karo kat a nlivenyzetben.
Blidapest mellett a Hannashatar-hegy tetejenck allapota vagy a blikki
Tarko sziklagycpjenek degraclaltsaga jol Illutatja mindezl. Az egyete-
Illek es fOiskolak altal szervezett nagy letszamu lerepgyakorlatok Illle-
Iyek räadasul sokszor a legertekesebb, szigoruan vedett terlileteket is
erintik (pI. a soproni kistomalmi läpretet), löbb esetben a lenneszetve-
delmi hatosag engedelye nelklill szinten veszelyt jelenthelnek.
• Katonai tevekenyseg. A tulzott Illerteku katonai tevekenyseg he-
lyellkent veszelyeztetheti a növenyzetet es annak termohelyet, de meg
34
keil jegyezni, hogy a katlll1ai IÖlerek es gyakorloterek tlllajdonkeppen
a leghatekonyabh "vcclelem"-nek is sZ:.\l1litanak.
• Moto-cross, jarmuvek altal okozott taposas. Az lItohhi evekben
rakent teleJliilesek környeken (pI. a budaörsi Csiki-hegyekben, a pest-
hidegkuti Kalvüria-hegyen vagy a Yürpalota környeki dolomilkoparo-
kon) nagyon divatba jÖlt a szabad terilleszetben valo cross-l11otorozas.
A sziklagyepekre, sZlyepretekre, azok lalajara rendkfvlil karos hatassal
van ez a "sport". A kipörgö kerekck hatasüra a gycp leljesen "kikopik",
a talaj erod,ilöclik, a szabad talajfelszfnen gyomok kapnak labra. Tül-
Zlltt Illertckli terepi kerekparozas hasonlö karokat okozhat; ma mar a
biikki Tark6n 0) is lehel "Illountain hike"-osokkal talalkozni.
A növenyeket közvetlenül veszelyeztet6 tenyez6k
Viragszedes, növenygyiijtes, kereskedelem
E veszelyforras napjainkban elsösorban a fellun6 elöhelyekcn ta-
lülhatö, lätvanyos növenyeket [pI. magyar zergevirag (Do/"lmiclIII7
hlll7goriclllII), leanykükörcsin (Pllisalillo gral1dis), oiboros kosoor
(Orchis pllrpurco)] fenyegeti, korabban pedig a nepi vagy hivataills
gyögyaszati cdra "drog"-kent gyujtött fajokat sCtjtotta. Egy-egy raj he-
lyi ällomänyainak Illegfogyatkozasat a ne pi gyögyaszalban vagy az ül-
lalok takannunyozasaban valö felhasznahisa is elösegfthelle. KrrAIßEL
PAL lttinaplö-feljegyzescibol (melyeket GOMßOCZ ENDRE, ill. PRISZTER
SZANISZLO tettek közze magyar nye1ven) tlldjllk, hogy nehany - jelen-
leg vedett -növenyfajt milyen celokra hasznaJt a nep Magyarorszagon
a XYIIl-XIX. szazadban. A turoanliliom (Li!i1l111 marwgol7) hagYllla-
pikkelyeit teheneknck adtak tejszaporftas celjäböl. Ugy tarlottak t61e a
tej s(lrfibb es sargiisabb lesz. A pirit6gyöker (TulI/lls col1ll1lul7is) gyök-
lörzseb61 zsirral keszlilt ken6csöt keszftettek , melyet benlilasok es zsu-
goroclasok kezelesere hasznaltak. A kalmos (koms calol/1us) gyöke-
ret juhoknak es szarvasmarhäknak adtäk, levclel pedig a lovak is lege-
lik. A leanykökörcsint (Pliisalilla gral7dis) friss hölyagokra tettek, ho-
lyaghuzökent hasznaltak. Az örmenygyöker (lI/lila hclcllilllll) kivlllla-
ta szunyogriasztö hatasu, gyökerei pedig a tejhozamot növel ik, czert
awkat marcillsban kiastäk. A reti oszirozsat (Aslcr PUI7CWIII.I') "kösz-
venym"-Ilek neveztek, vegtagl'äjclalmak ellen alkalmaztak. A kiralyne
gyertyaja (Asp/7odellls ulhlls) gyökereil disznokkal ctettek, a tehenek-
nek tejhozamuk növelesere adtak loherevel, a birkak pedig zsenge haj-
tusait fogyasztolt<lk. A sziki kocsord (Pelfcedal7lfl11 ojjicil7ale) össze-
tört termcscil a fej gombas betegsegeinek kezelesere haszm\ltak.
FÄLLER lANOS 1943-ban Illegjelent doktori erlekezeseben gyujtötte
össze a magyar nep ältal gyogyftasra es kuruzslüsra hasznült Ilövenye-
kel. Dolgozat,ihan 66, a nepi gyögyaszatban hasznalt, jelenleg veclelem
alatt ällo növenyfajt sorol fel. Alllint BOROS ADAM 1935-benlllegjelent
cikkeben ilja, a Kisk6rös környeken gyögynövenykent gyujtött (Illa
mär vectet!) vidrafUr61 (Menyol7fhes fritiJ!iota): "A gY(JgYl7iil'llI1Y-l7agy-
kereskedffk a piacra ken"ilff keszlel cl'i l/1el1l1yiscgcl szclrazoll 6-12 000
kg-m hecsü!ik, amiMI kh. 1000 kg a heljrildi sziikscglel. Ez az adal
azollhal7 0 "keserffI6here" (l'idrat{[-) gy([jfcsfcnykoreim l'o/wlkozik. Az
/928-29-i el'ck äfa u gytTjliil/lllel1l1yiseg csöUel7t, ägy hogy jelel/leg
CSlfpeill IO()() kg kiirül jeir." Felhfvta a figyehnet arra, hogy a vidrafli
egesz orszägball lapasztalhato gyerülese, pusztulasa, valamillt "a
gy{[jfötl Mel7yalllhcs-drog el'i IIIcl1l1yisegel7ek az IIflJhbi cl'ekhel1 /eJrlcl1l
apadeisa a mocsarok l/agyo!Jb a,.äl1yä lecsapoläsclval ßigg iissze."
19S2-ben szinten BOROS ADAM allapitotta l11eg: "Mo 0 Mel1yul1lhes ]1((-
!tJseiggal rilkasäg oz AltNdöl/ CS Kisk(frösrffl f(JIJ!Jc senll))i clnt sem ke-
nilo gYIlg.l'l1iipCl/y-kcreskcde/cl1Ihe." A nepi allatgyögYllszatban nagy
jelcnl{)sege volt tavaszi es az el'ctelyi hel'icsnek (Adol/is I'('malis, A.
Ir{l/I.ur/l'lll/ica) , Illelyek szaritott gyökereil "taragy" vagy "t:.\lyoggyö-
kd' n'even arllsftottäk. E ket faj kataszlrofal is l11erlekli visszaszorlll<1sal
Bekes Illegyebcn els6sorban tell11öhelyeik felszantüsa okozta, a Illeg-
maradl populaciökat a "taragyos ell1berek" azonban tovabb lizecleltek.
A gyakoribb fajokal nelll fenyegeti közvetlenlil a gylijtes (bär egyes
popliluci6kat leljesen kipusztfthal), de a genetikai valtozalossag csök-
kenlese l11ialt jelent6s veszelyeztet6 tenyez6 lehet. A dOl11b- es hegyvi-
deke inken gyakori lavaszi herics vedette nyilvelnitäsära I982-hen azert
keriilt SOl", merl kor5bban hatoanyagai miau (lllelyekb61 szfvgyogysze-
rek keszülnek) oriasi mennyiseghen gyujröttek. A gyögyszergyartäs-
hol. szükseges növenyek eseteben nagylizemi tenlleszteslikröl keil
gllndoskoclni, mint az eppen a tavaszi herics vagy a gyapjas
gyuszlivirag (Digilalis IOl/illa) eseteben lörten!. A Del-Dunäntulon
soklele Illeg lömeges elöforc1uläsu sziiros csodabogyo (RI/scus
(/clIl('OII/S) vedelle nyilvänftasät az indokolta, hogy 11111tatos, örökzöld
hajl,lsail viragköleszeti es koszorükeszftesi celokra igen nagy l11ennyi-
scgbcn gyüjtiillek. A szazac1 elejen (HOLLOS LASZLO koraheli hcszclmo-
loja szerinl) egyedlil Szekszard környeker61 evi kb. 10-12 l11azsanyil
sza llflottak helme Buc1apeslre. (A "vacl puszpang"-kent emlegetell cso-
dahogy6 szedes i jogät Szekszard vicJeken evenle S0--400 koronaerl ad-
lak berbe. A berl{) Illunkasokkal szecleue, akiknek leszeclett kilonkent
10- 11 filiert fizelelt. Az "aru" mazsajat a berlö Budapesten48-58 ko-
lonaert el"lekesflette.) GELEKA FERENC kaposvari erd6111ernök szerinl
,.uz erd/iguzdasclgok /957 (;.1' 1967 kiiz(Jfl iissze.\'el/ 56331/1112.1'(( csodil-
l!ogWJllerlilellC'k ki". A oabel'ooroszlan (Dafihl1c I((I/rcolo), a tiszafa
(1'01/1.1' !Joccola) örökzöld hajtasait, ill. a gfmpafl'any (Pltyllilis
SCOI()pClldriI/III) leveleil koszoruköleshez szinlen hasznältäk.
Egyes Iliivenycsoporlokra (pI. orchicleakra) specializalödolt
"gYLij lllk" nagyoll stilyos karokalokoznak Cl ritkabb fajok all01l1anyai-
ban. Egyes tröpusi orchideafajokal (pI. a himaläjai ViiI/da coerulciI-t)
leljesen kipusztitott a gylijtes. Angliaban mar több izben is kipusztlllt-
nak hillek a oajuszvinlgol (Epifiogillll/ aphy/ll/m). Az utols6111egma-
radi allol1l:.\nyok egyedeire visZllnt - a lörvenyes vedelelll ellenere -
"gyLijlök" leselkednek, a feketepiacun egy peldäny erteke az EHRLICH
hal.aspar könyve szerint ugyanis 400 c10llar körlil van. SAJO KAROL Y
1905-hen heszalllolt arröl, hogy a Karpatokban egy "gylijtö" a Silel1e'
/lil"UliH oly tömegesen szedle (Illinden bizol1nyal kereskedelllli cellaI),
hogy ladas7.CtIll szallitotla klilföldre; Thiiringiaban pedig "egyfelel/e
ril"u kO.l!Jortäjt" kipusztflott egy masik "gyCijtö", Illajd a herbariulll-
peldanyokat darabonkent 15 Illark<ierl äruba bncsCttolta ... lIyen pcldäerl
saJnos azonban nelll kelllllcsszire Illennlink. A Sopron környeken e16,
egykor igen gazclag I'igo)lohal'- (Cypripedillil/ caleeolus) aliomallY ve-
szes mcgJ"ogyalkozas{lel1 a töveket kiasö, kertjeikbe telepflö "llöveny-
baralok" felelösek els6sorhan. A kcl vilaghahoru közöll egy soproni
orvos kerljeben sz,izas nagysägrendhen elt HZ oda telepftett Cypripedi-
1111/, <lZ allnlllany azonban a hCtboru alatt Illegselllmisült.
ß(JROS ADAM I924-ben vette szamha a budapesti piacokon :.\rllsf-
tOll vadviragllka!. Minlegy 20 fajl sornl fel, közüliik jelenleg vedetlek:
a lean.Y kökÜrcsin (Pulsalil/a gralldis), a tavaszi herics (Adollis l'e/"-
/lu!is) , a "tal'aszi" csillagvirag (Scilla hifiJlia agg.), a kockasliliom
(Fritill"ril/ me!eagris), a kurnistarnics (Gential/a PII('Ulllo/wlllhe), a
szurus csodaoogyo (RlIsCIIs I/culeall/s), a Ilusztai al'valanyhaj (SI/jw
PC/lnl/lu ) es a homoki szalmagyopal' (He/yci/lYSIII17 are/lariulIl).
. IJOltV '1 Al OLF L1VER 1940-ocll Illegjelent cikkeb61 Illegtudhat-
J,lIk, hogy Pccs pincain egykor !übb mini 50 vadon tenn6 növenyfajt
arusflilituk. Körl llül mUl1lfi r vcc! liek: a s1i1l'talan kankalin (p,.imllia
1IIIIg(//"is). a IUII I:!i {j ;s a :ZUI'OS CSbdllbogyc. (RUSCHS hypoglossulI7, R.
aCllleallls), az epergyöngyike (Ml/.w:ilri !Joliyoides), a tavaszi herics
(Adollis l'efl1alis) , a magyar es a kaukazusi zergevirag (Dorol1iClIIII
/llIl1gariculII , D. orielllale), a nagyezerjofli (Diclallll1l1S alhlls), a
bfool'os kosool' (Orchis fJUlpU,.eil) , a turoanliliom (LiliulII ml/r/il-
gon), ~l Z tündel'fül't (ArulICIIs dioicus), a szeleslevelu gyapjiisas (Eri-
ophoml1llillifiJ!ium) es a oarsonyos kakukkszegfli (Lyehllis ("orollar-
ia).
TIMAR LAJOS 1953-ban töbh minl 130 olyan vaclon d6 növenyfajt
sorol fel, Illelyeket Szegecl piacain arusftottak. Köziilük a jelenleg ve-
delt fajok: a konkoly (Agroslemlllil gilhago), a homoki al'valanyhaj
(Slipo horyslheJlica), a feher tünderl'ozsa (Nym/J/lileil alha), a reti
iszalag (Clcil/alis intcgrijiJliil) , oudai illloia (CCI1Ii1l/rCa sadlerialla),
kornistarnics (Gel1til/lla lJ/1elllllOlIl/I1lhe), a lllocsari aggufli (Senecio
palll(/osIIS).
A piaci vadviräg- es növenykereskeclelelll els6sorban az örökzöl-
c1ekcl, a dekoratfv "csokorviragokat", a szarftoll "szalmavirag"-nak al-
kalIllas fajokat es a hagYlllas-guIll6, növenyfajokat fenyegeti. Az or-
szag szinte Illinden lajan el6forclul, hogy veclett növenyekel arllsftanak,
els6sorban jelesebb iinnepek tajan. A debreceni es nyfregyhazi piaco-
kon N6k l1apja el6tt fökent a Bereg-Szatl11Clri sik lIkrajnai oldalarol
szannazo kal'pati sMranyl (Cmeus hl'ufjeliallus), tavaszi tOzikel
(LeIlCOjUIll l'emulII), erdelyi csillagvinlgol (Seil/li k!adllii), manapsag
Illär rilkäbban a nyirsegi egyhajiiviragot (Bllihocodiu/ll l'emlllll) pro-
baljük aruba bocsatani, c1e ritkan IllÜS fajok [pI. magyar kikerics
(ColchiclIlIIllIIl1gil,.icul17)) is "Felbukkannak" a piaci ärusoknäl. Zala es
Vas Illegye leleplilesein ugyanekkor a kakasmandikol (ElYfhronillll1
dens-mllis) es a tavaszi t6ziket, majusban ritkän ("vadszelence" es
"farkashars" neven) abodito illatCt henye ooroszlant (Dilphne clleo-
1"11111), nyär vegen peclig az erdei ciklament (Cycli/lI1en pUlIJ/l/"((seells)
kfnaljak megvetelre. (Az arusok gyakran azzal vedekeznek: a növe-
nyek kertböl vagy külföldr6l szCtnnaznak. A jogszabalyok ertelmeben
vedett növenyek kerti tartüsähoz, valalllini kiilföldr61 tÖrlen6 behozata-
lahoz, ill. az orszagon lörtcno alszällflasähoz is lenneszeivedelllli es
niivenyegeszsegügyi engedei y szükseges.)
Piaci- es virügbolti vegyes csokrokban id6nkent müs vedett fajok
Illanapsüg is feltunnek: mCljus-juniusban a mocsari kosool' (Orchis
IlIx{tlora subsp. pullistris) vagy nyar vege feIe a kOl'l1istarnics
(Gellliallo pnellmonilnlhc). Atollas tokläszu (vedett) arvalanyhajakat
(Slipa spp.) is gyakran gylijtik es arllsitjak is (pI. cserkesz-kalapdfsz-
nek , ill. külföldi turistaknak). A piaci arvalanyhaj-arusok tlldjak, hogy
a kunkorgu arvahinyhaj (SlljJi/ I"iIpilli/liI) nem äll vedelem alall es az
6kel figyellllezletö lelllleszelveclönek villtig ällftjilk, hogy az ültaluk kf-
n:.\lt ärvalanyhaj a nem vedett fajhoz lartozik. (E fajt egyebkent kopasz
toklasz-szalk{ua miatt - ami vedett rokonaitol jol elkiilönfti -nem aru-
sftjak.)
Nallink igen rilkan forcllli elo, hogy vedett növenyfajt etkezesi ce-
lokra gyujtenenek, c1e erre is van pelda. A Kärpat-Illedence löszpusztä-
in egykor igen elteljedt tatorjan (Cromhe lalarii/) megfogyatkozasa-
hoz (el6helyeinek fellöresen kfviil) az is hozzajarulhalolt, hogy a päsz-
torkodö, földmuvel6 nep szivesen fogyaszlotta a feltunö "tatürkenyer"-
nek k<:iposztüra ellliekeztet6 izli karogyökeret, hajtasait es levelzetet.
KITAIßEL PM a kövelkez6ket irta a tatOljan felhasznalasäröl utinapl6-
jaha: "gyiikcreil Jeiszhcrcnyhen eszik, akftrcsak i/ doni kozeikok a
Crllll1he orimllllis-et. Az AIf(i1diill kilissäk i/ gyökereil,felakasz~jeik es
härom het IIleill liszlcf szilälllilk helmc, lI1elyettffzesre hiJszlliilllilk. Le-
l'elcinck OIYilll iIZ Ize milli a kcipo.l"Zläe, de iJl1l1äl edcscM es kel'eshe
cs/plis." ORßAN BALAzs"A Szekelyföld lefrasa" clmu, 1870-ben meg-
jelenllllllnkajaban (a Mez6seget ismertet6 reszben) fgy Ir a tatOljanrol:
"Nagy mel/nyiseghell faem ... rilkil szep, iilcsncl mi/gi/si/M pe/dcinyait
35

h/I/alll off sZlIhadilll cis li.l'zlclli'/1 Icnyhzni ... gyiikcrc nagy cihscigkor .1'0-
kakallllCIIICI! !11cg lfZ {;h/wlcilftil. Nel7l is oly rossz ('h'dcl, fzl' Iw.\'onlfl a
kapO.\'Zla lorz.willOz, S Ilagy liipcr/h'l'l hfr. A gyml/1'kcknck !7/osl is kcd-
1'C.\' IIIczei nyahink.wiga. "
GLASER IGNAC egri nrvns 1734-ben frott levele szerint Egel' kör-
nyeken "iI pc'iszlorok csell1('gcinck ('szik cis akku/"({ lii1'(' i /1(fnd arm/elci,
hogy cgyc:flcl1 l(fMI egy elllha hcilnapig is kiil1nycl1 ('/{%et'. , DIOSZE-
GI SÄMUEL es FAZEKAS MIHÄLY Fuveszkönyveben az ftjak a "buglyos
latOljän"-r6I, hogy: "ize emelygös retek keserusegevel elegyes". A
tatOljan fogyasztasa kli lönösen aszalyos evekben, n::tgy ehfnsegek ide-
jen lehetelt jelentös, c!e meg a közelmültban is elöfnrc!ult. NEMETH FE-
RENe es SEREGEL YES TIßOR arr61 irnak könyvlikben, hogy az 1970-cs
evek vegen Balatonkcncsen meg talalkoztak nlyan örcg IH~ niv el "aki-
nd legkc:dl'c.l'c:hh ('.\·clI1cgcije iI lälorjeilljffzclrik poil, I;S sz{f/(fjcihcl1. Iw
111'111 is I('rmeszlctle, cle kOl1ylwkcrli lIiivcillykcinl kfll1ri1le ({ gY0!7//(rinl he-
Ie!cpü/ff leilorjälll. "
KITAIBEL PÄL utinapl6jäb61, lOKAl MOR, BORBAS YINCE, KI ESEL-
BACH GYULA es lllasok irasaib61 tudjuk, hogy a sulyom (Trapa II({(al1s)
tenneset "eil/alok cis ({Z emhl'r 1'gyarc'intfi,gy(/.\zljäk". A lövises termest
fözve, sütve csemegekenl eltek, cle Iisztjeb61 kenyerel is slilÖllek. Köz-
kedveltsegere ut::tln::tk nepi eJnevezesei is, mini: csemegesulyolll, vizi-
gesztcnyc, vizidi6, vizimogyor6, BARTHA ISTvÄN szerint Szolnokon is
fogyasztottiik a f6l1 sul ymol, Illelyet 6cska suha scgitsegevel "halüsz-
tak" a Tiszän. NAGY l ENG szerint a XIX. szazad 50-es, 60-as eveiben
Nyiregyhazan "ollllyil'll clfwill ({.ti)t! sulvolli el'h'c, IlOgy u pii/('oll I/gy
liruillik, lIIil11 0 gl'sZll'l1yh, cis CI llcip oly nogy !iimegdhen.!i'gyaszlollu
o kiizkedl'e11 cse/llcgh . hogy afe/i'cigofl cis szhdohci/I.l'ZlirrJs .1'uIYO/lihri-
jak szinll' leheiellellile lellek a /IIezfllcih mir) jc'irkciläsl. " IGMANDI
lozsEr szerint Debrccenben meg J907 es 1912 között is arliitak. Amint
arr61 PETRIKOVITS LASZLO inisab6J erteslilhetünk , a nyiregyhazi piacoll
e szazac! clejen ll1eg neha feltiin t egy-egy sulyoll1urus. Egyesek ped ig
Miskolcr61 jartak SUIYlllOt vasärolni Tiszalucra, ahnl a gycrekek cs6-
nakb61 , közvctlcnül a növenyr61is szecltek tennesCt, kesö 6sszel es te-
len pcdig (a jeg al61 is) ll1ederfcnekr61 "tapogat6kkal" gylijtöttek. A
sulyom levelzete lovak takanminyCtul is s7.lllgalt.
Regi forräsok szerint a szartalan babakalacs (CU /'lillll ({mulis)
husos vackM is fogyasztollak insegeledelkent. Napjainkban is elöfor-
dul, hogy a Szarsomly6n kirandul6k (persze fökenl a gyerekek) a ma-
gas bors6 (Pisuill l'/alius) fe lig erett hüvelytermeseiböl megeszik a
"cukorborso"-hoz hasoil lo izu magvakat.
Tulzott h~tszamu vadallomany
A "tullartott" vadallomany a tel11l6helyek karositasa mellett ne-
ll1ely esetben növenyritkasagok fennll1aradasut kiizvetlenlil is vesze-
Iyezteti. A lllufion kedvelt csell1egeje pI. a fokozottan vedctt Illa-
gyarföldi husang (Fe/'llill sodle/'iana) zall1atos hajtüsa. Javareszt e
Korzikab6l betelepitett vacljuh rovasära irhato a Ilagymarosi husangal-
lomCtny kipusztitasa, ill. a gerecsei poplllaciö visszaszoruläsa. A
Köszegi-hegysegben a szeleslevelü harangvinigot (Colli/1o/1ula IUlifo-
lia) akkull1l1latorrol mliköcltetctt villanypCtsztor vedi a szarvasok raga-
sCtt61. A villanypasztoran bellil cgyelöre zavartalanlll virägoznak es er-
Iclnck termesl a növenyek. Hasolllo a helyzet a blikki havasi hagYllla
(AI/iu/JI l'i('lo/'iali.l') allomannyal, Illelyet a vaclulloll1Ctnyl61 kerftessel
keil vedeni. A tatog6 kökörcsin (Pulsalil/u palell.l') egyetlen ismert ha-
zai ällomanya alig kepes tennest erlelni, mert viragaikat - a
leanykökörcsinevel (Pulsalil/a gmlldis) egylilt - igen szivesen rc\gjilk
le a lllezei nyulak. A kocsünyt t6ben elharapjak es a ga llerlevelekig
36
• J
megeszik , ,IZ e fölött levii reszekel pedig clhllllatjak. Ä.prilisban kahlp-
szam Ichel összeszcdni a szerteszer hcver6 hilllbökat es virügokat. A
Yelcncei-Iö üsz61apjainak viztelcncdesc, megfcnek lese, a viz tüpanya-
gokban val6 duslilasa miatt amllgy is Illegfogyatkozoll hagymaburok
(Lip({ri.l· IOl'selii) all omanyar a Illadarrezervatulll nCtdasCtba bejärö
(egyebkent ::t gelll- es kllcsagtelepek feszekaljaiban is komoly kc\rokat
okozö) vaddiszn6kondäk veszelyeztetik.
Eiszaporodott ragcsal6k karteteIe
EI s6sorban szaraz evekben, ün. pocokgradc\ci6 eselen okozhatnak
sülyns karakat a mezei pocok lulszaporodott allolllanyai. E kisrägcsä-
lök a talajt jarataikkal sürlin Mfllrkaljak, a földbeni tapanyag-raktüroz6
es kitartö szerveket (glll11okat, gyöktiirzsekcl, karögyükerekel slb.) ki-
kaplujCtk, megragjak. Szlovakiai vizsgalalok kimutattak, hogy egy
vizsgalt oszi füzertekercs (Spirolilhes .ljJimli.l') poplil aci6ban bekövet-
kezö veszlesegek legjelentösebb I'eszeerl (kb. a harmadaert) a pockok
"felelösck". (Hasonl6 jellegu, de jöval kisebb nagysCtgrendü veszlese-
gcket okozhalnak llicskök is.) Nalllnk a tatog6 kökörcsin (Pul.l'ulil/a
paten.l') egyetlen ismert jelenlegi hazai Iclöhclyen, Batorliget mellett
1994-ben oly mertekben szaporodtak el a pockok, hogy a homoki le-
gelö talajät ementali sajthoz hasonlatosan "arIYllggaltak", 1995 tava-
szan a terlllöhcly siralmas latvanyt nyüjtott: a knrabbi virügzo allo-
lllany Ikb. 100 tälogü es ezernyi magyar kökörcsin (P j!l'all'l1.1'i.l'
sllbsp. hUlIgal'im) I löredeke nyilott, helyenkent a gyep is degradäl6-
doll, mindenfele cSllpasz talajfeJszinek, egymüst61 arasznyira clhelyez-
ked6 pocoklYllkak es felszini "flll6folyos6k" ektelenkedlek.
"Beolvasztu" (introgresszlv) hibridizaci6
Közel rokon, egymussal könnyen keresztez6dli, cgylitl el6fordulö
fajok escten fennall a vcszelye annak, hngy a veszelyeztetett, kis
cgycdszül1lü faj allomanya "beolvad" a vclc cgylilt cl6fordlllö tÖlllege-
sehh faj poplllac i6jaba, igy gClleti kai anyaga "felhigul", elkeveredik a
masikeval. Erre akkur van csely, ha a letrejött hihridek szaporod6kepe-
sek, azaz vissza tudnak kercsztez6dni a szlilöfajokkal. Az illtrogressziv
hibriclizaci6 leggyakrabhan olyan esetckben fordul eJ6, amikor a ve-
c1endö es rendszerint kis egyedszallllt faj egy vele addig földrajzi elkli-
lönliles Illiatt nelll erinlkezö közelrokon fajjall::tlal kozik, pI. az ut6bbi
belelepitese, kivadulasa kövelkczleben. Azt, hogy mely lenyezök aka-
dal yozzak az egYlllas közvellen közeleben el{ifoldlll6 közel rokon fa-
jokhoz lartozö termeszetes populaciök hibridizaci6jal, hiänyosan is-
Illcljlik, Ez azonban nem vallozlat azon a tenyen, hngy pi. a cifra
kankalinnak (Prilllul({ illIl'il'ula subsp. IlIIngorim) - Illely kertckben
gyakran es könnyen hibridizalmäs Prilllllitikkal - l1azCtnkban nelll is-
mert tenneszetes Clton letrejöll hibridie. Annak ellenere sem, hogy tö-
veitöl neha nehany meterre nyilik a tavaszi kankalin (P. l'cri.I), de
el6fordulhat közeleben a szartalan kankalin (P. I'{.t!garis) es kisebb
szülllban az ulöbbi ket fai hibridje iso Az emberi beavatkoz{js viszont
könnyen idezi ein a "beolvaszt6" hibridizaci6t. El6fonlu lt, hogy a Ist-
van kinily-szegfli (Di{{lIlhu.l· pllllllariu.l' subsp. regis-.I'leplllll1i) cgyik
blldai-hegysegi vagy a Lumnitzer szegfü (Diallrlllf.l' plllillarill.l' subsp.
Illlllllilzeri) Szcnt György-hegyi üllolllanya a közelben Ihf) kcrlckben
talalhat6 tenncsztett szegfCikkel (pi. DiclI1lll1fs gl'llliClllOjw!ilanlls fajta-
val) kereszlezöc!ölt, es a sziklagyepben rojtos, rozsaszincs szinnu
szegfUk jelentek I11cg. A termeszetb61 csaknelll teljesen eltlint Kitai-
bel- (mas neven feher) varfü (Kl1olllia kiluihe/ii subsp. 10lllel1lel/a)
megtalalhal6 az ELTE Botan ikus Kertjeben, am a tiszta feher vagy sar-
~as l'elle r virägzatCl pel danyok nagynn kcvesen vannak, az {jllolllany
;wgy resze a mezei varfiivel (Knallfia u/'l'l'n.l'i.l') kepzett, halvany- vagy
IdH~ reslila vi ragszlnli hibrid. A b6kul6 zsalya (Sall'ia Illllalls) egyik
Iwzai lel6hely61 el6J'ordul e I'ajnak a ligeti zsalyaval (Sali 'ia ne//lo/"{!-
.1'<1) alkotOti hiblidje (S({/1'io x heillnil'ifi,lia) is, mclynck egyedszama az
ILJ6()-as evek eleje ota jclcntösen emelkedett. A fekete galagonya
(Crawegll.l' nigm) tcrl11eszetes pnpulaci6inllk benlvaclasa is megindul-
ni latszik az egybibes galagunya (Cralacgll.l' /lIOIIOg)'IIO) ällomuny:iba
(a keklkezli hibrid a C. x degellii).
"Gyomirtas"
Bizonyus mezögazdasügi szclllponlb61 ncmkfvanatos növenyfa-
inkal szan löföldeken, reteken es legellikön különböz6 eljarasokkal il'-
Itlll<lk, ill. irtanak. Tövlik kiszurkälCtsava l ("acalollis"-sal ) gyerftettek
löbbek kiizöll a ma mär vedett fajnk kiize szalllit6 reti iszalagot
(Clemalisinlegrifii/ia),atavaszi hericsel (Adonis 1'C/'/Iulis) , a szar-
talan babakalacsol (Carlilla ({CClulis) . Kaszalässal, levagassal irlot-
lak a t"vaszi hericset (Adonis 1'i'I'Illilis) , a kisfeszkü aszatol (Cirsi-
Iflll/mf('hyceplwlulII), a budai imoliit (Cl'/1lall/'ea .I'adleriOlw) es a fe-
her z{ISll><it (\lC/"((I/'II1II (llhlllll) . Ycgyszeres gyolllirtäst javaso ltak
peJdaul a rucaöriim (5'o ll'illio II(/fans), a szartalan babakalacs (Car-
lilla ai'i/ltlis) , a kisfeszkü aszat (Cir.l'illlll hI'C/chycl'plwllllll ) es a
konkoly (Agrosl1'lI7//10 gillwgo) ellcn. Klilönbözö talajlllunkakat, ag-
rOlechn ikai eljarasokal alkall11aZlak a mHelyfü (Marsilea ljlladriji,-
!ia), a kunkoly (AgroSICIIIIIW gillwgo), a fenyes es a szürke poloska-
mag (COl'iSjJ(,/,1II1I1il nilidlllll, C. conl'.I·(,1'n.l') elszaporodüsanak llleg-
ellizesere.
A "gyomniiveny" fogalllla mcglehetösen tag; nClllcsak a Illuvelt
Il' liil elek gazdc\s(lg i szel11ponlb61 karos niivenyeit foglalja 111agaba, ha-
nCIll az "enek lelen", szilr6s, lllcrgezli fajokat iso A gyomirtas tehut al-
kalolllszerüen e fajokal is sujthatta. KUBINYI Ä.GOSTON" MugYCII'ol'szti-
gi lIIh'g{'s niil'cinyck" cilllli könyv~ben (mely IX42-ben jelenl llleg)
minlegy hCisz jclenleg vedett nüvenyfajl emlit [pI. feher zasz(la (\11'-
1'01/'11/11 lllhlll1l), tiszafa (Ta\lls hO('COIO), tavaszi herics (Adollis I'er-
/lolis), farkasboroszhin (Daphlle IIICZCl'ellll1), erdei ciklamen (Cyclo-
/1/('/1 plll'pllm.l·cCI1S) I. A legmergezöbbek között tartja sziilllon a gyilkos
csomorikat (Ciclila l'irosa); lllelyr61 megjegyzi, hogy: "lIhllel/y larlo-
/lltln\'llklWII kiirltl.l'a kClI1cinycnl1logjH//,{//lc,\'oltalik." UJVAROSI MIKLOS
I973-billl megjelent "Gyomllüvenyek" c, kiinyveben meg szamos (mit
mal liirvenyes vedelemben reszeslilli) niiveny szcrepel mint gYOlll IpI.
konkoly (Agroslellll1l({ gillwgo), nyulank madartej (Om ilhogalllll1
fJ)'rll/1Iidale) , fenyes es szürke (loloskamag (COl'i.lPC/'lIIlIlIIl1ilidulJI, C.
('(//le.lcells)J , arelek es legelök mergezö Ipl. tavaszi herics (Adon is
l'Cl'I1o!iS), reti iszalag (Clell1alis inlcgrifc,lia), karcsü sisakvinig
(AC(!lIillllll l'CIriegollllll) , gyilkos csomorika (CiCllta I'irow), feher
zasZpa (\11'/'(/1/'1//11 alhlllll), vagy szltrös Ilövenye rpl. kisfeszkü aszat
(Cil'sill/11 hrachycl'plwllllll), szartalan babakalacs (Cal'lino al'Clulis) I,
il\. mez6gazdasägi terlileteken ritkCln el6fordul6 vagy alkalmilag meg-
leleped6, gazdasagi szcmponlb61 "crtektelen" faja IpI. iszapfü (Lin-
dl'l'IIia proclllnhens), festO csülleng (Isalis lillclol'ia) , pocsolyalatonya
(EICI/ine alsinaSI/'ll/1l) , blldai imola (CeIiIClIII'C({ .I'aclll'l'i(//w ), nllgy
gombafli (Andmsace maxillla)J iso Ritkas{lgllk miatt gazdasügi szem-
pOl1lhil l (nalunk) nem jelenl6sck: gyik,)ohar (Bluc!islonia ClclI/llinClICl),
SZurtalan babakalacs (Corlil1a o('({lIfis) , homoki kikerics (ColchiCllIll
(//'('/iO /,illlll) , nagy gombafli (Androsa('e /11axillla), bunk6s hagyma
(AI/ililil .I'phae/'()ccphaloll), gÖlllbtermesü es csillaros madartej (Or-
nilhogCllll11l .I'phal'ro('w'jilllll , O. l'e/;-ocIIIIII). A gyilkos csomorika
(Cil'llta l'il"O.I'u) cseteben UJVÄROSI azt flja: "mint ma mal' ritka nö-
venYI, ha nem sziikseges, ne irlsuk. "
A konkoly (Agroslelllilla gillwgo) konibban nallll1k a gabonavele-
sek leg islllertebb es legelteriedlebb gyol11növenye voll. Rendkivlili
mertekben alkalmazkodott az öszi vetesCi gabona lenneszlesehez.
Rendszerinl a gabona szaraval egyfonna l1lagaSl'il n6 (vagy csak kisse
alacsonyabb), a magvak az aralas idejere ernek be, c\e a toktermesek
nem nyfJnak fel teljesen (igy Cl magvak ncm hullanak ki a betakaritls
soran); a magvak sulya es mercte l1legkiizelft61eg azonos a gabllna-
szemterl1lesekkcl (ezert egyszerli eszközökkel, pI. rnstälas, szcleJes)
nem lehet szetvälasztani öket. A konkoly magjainak nincs nYligalmi al-
lapola es ,gy a gabonavelesscl egylilt csinizasnak incllll. Magjai szapo-
ninlat talmuk miatt mergez6ek; ha a li sztbe bcle6rlik, a kenyer kekes
szinl es egetö izt kap lölük. A vegyszeres gyol11irtäs, a fejlett vctöl11ag-
tisztit6 eljarasok hatüsara mindenütt annyira megrilkult, hogy manap-
sag sllk oszagban veszelyezlelCtl vagy vedett növeny, nehol pedig mal'
ki is halt. (Nalunk a rendszervaltas lita iSlllel teljed6ben van.)
A fogyalkoz6ban, visszaszorulöban levll gyomnövenyek hagyo-
manyos tenneszetveclelmi modszerekkel nem larthat6k fenn , jogi ve-
c!elm lik pedig (hatastalansCtgan tttl ) esetleg feiesieges illdulatokat szlil-
neo Követendli pelda lehct Nemclorszage, ahol a szäntOföldek szege-
Iyeben hoztak letre "vedelmi üvezelei" a veszelyeztetett gyomnöve-
nyek szal11ara. A löbh ezer kilomeier hOsszllsagban es nehany meter
szelessegben kijelölt sävban Illellöztek a növenyvedö szerek hasznäla-
lat es a mLiträgyahasznalatot is korlatoztäk. Ennek erechnenyekenlillur
eltuntnek nyilvCtnitott gyolllrajok jelentek meg iSl11et, a gazdalkod6k
pedig penzbeni karp6tläst kaptak a tel'lm~ skiesesert.
Tudomanyos celu növenygylijtes
Ha a leljcsseg igenyevcl akaljllk a növenyek vcszelyeztctettseget
vizsgälni , akkor szölni keil nehCtny szöt a tlldomanyos celu nö-
venygyüjtesr61 is, mint veszelyeztel{) tenyezöröl. Hangsli lyozni keil,
hogy ez a tevekenyseg nagysagrcnclekkel kisebb kärokat okozott nö-
venyvilügllnkban, mint a civilizcici6 ezern yi "aldasa", s6t a klltat6knak,
gylijt6knck igen jelentös szerepe volt egyes f::tjok vagy lerülctek ve-
szelyezlelellsegenek fellarCtsaban, vec!ell11eben iso
A növenygyujlemenyeknek - a hcrbäriumoknak - igen komoly
tllc!omanyos erteklik van, keszitesliknek pedig evszazaclos hagyoma-
nyai. A herhäriumi tart6sitotl növenyek vizsgä lata hozzajarulhat a
kerdeses rendsl,ertani helyzelLi pelc!ilnyok pnnlos azonos[tasahoz es a
fajok eltcrjedesenck pontosahh megismeresehez is, de az uj alakok-
nak a ludomanyba lörlen6 bevczetesekor ("Iefrasakor") is kötelezö a
begylijtütt herbCtri1I 111 i peldänyok közül un. "tfpllspeldany"-l kijelölni.
Ma , alll ikor klilönbözö hatCtrozökönyvek es kezikönyvek allnak rcn-
delkezesünkre, sokszor probl emal okoz egy-egy növeny pontos azo-
nosilüsa. Ehhez ma is a Iegjobb "eszköz" a herbärium, de korahban
ez volt szintc az egyetlen eszköz. A herbciriumokban felhalmozott
6riasi mennyisegli rendszertani es ellerjecle.s i inforlllaci6 pedig nelkli-
lözhelelJen seg itseg volt hazCtnk növenyvilagilnak megismeresebcn.
Tudomanyos cellal emiall lermeszetesen ma is keszli lnek herbäriu-
Illok, de CI növenygylijtesnck szazadunk els6 fcleig sokkal nagyobb
jclcnl6sege es nepszerusege volt. Hivatasos es mlikcdvcl6 botaniku-
sok (lllöbbiak közöll akadtak gyögyszereszek, orvosok, egyhcizi mel-
t6sägok, tan it6k, tanarok, ariszlnkratak, de meg olajklltat6 Illernök,
banktisztviselö es politikus is) kUlatl:ik az orszag fJ6räjüt, azaz
gyujtiittek növenyeket. Egy-egy nehezen elerhet6 ritkasag, klilönle-
ges helyen talälhat6 kuri6zulll igen nagy hecsben älll a gyujl6k kö-
37

zött, rcndkfvlil ertekcs "csereanyagnak" szaillftott; eilliatt neha szaza-
val gylijlöllek. A kis peldänyszamban el6fordulo, ritka megjelenesli
rajok cseteben el6fordulhatott, hogy egyes populaci6k Illeggycnglile-
set, esetleg kipusztulClsÜl idezte el6 a gylijtes. A vilagfl6rClbol kihall
magyar mezpazsitot (Puccillclli(( !J((1I110Ilica) ugyan böven gyujlöl-
lek, de eltunesel kispesti ter1l1ohelyenek beepftese okozta. A
hosszulevelU harmatfü (Droscm al1g/ica) utolso, senyved6 hazai
peldänyait botanikusok "hcr/J(,rillllli /clpokra llIel1ekfleftek" a mar
amugy is hah\lraftelt, tönkretett uzsai lapszemböl. Mas fajnk - mint a
nyari füzertekercs (Spir((I1I//('s acsriwl/is) zalai, vagy az agas
holdruta (Borr)'chillll/ lI1alricariifil/illl1l) köszegi - allomanyainak ki-
puszlulasaert a ter1l1ohelyek alalakulasa mellell kisebb vagy nagyobb
mertekben a gylijtes is feielös lehet. A tudomanyos celCt nö-
venygyujtes eppen a nagy rilkasägokra nezve jelentette a legnagynbb
veszelyl. Ezt a tenyt egyes kUlatok korukat megelozve felismertek,
hangsCdyoztak. I-IANUSZ ISTV AN 1898-ban tartott eloadüsaban Illond-
ta: "lIcllIe/)' hOf((lIikus, riszre/el (( kil'etclekllek. {( CSI!I'cl'i.\·zoI1Y jl'l1l1-
fClrl/wl(,sCl 1'cgeft egesz 1'(lIIda/islllussO/ esik IIcki CI rilkfrhh lIiil'ellyek
Ic/epcllek, pedig CI szcr/es es CI gytTjtcs merseke/t mildol1 is I'esl c/yes
/('hel rfrjok IIh1'1'." KARPATI ZOLTÄN szerint a hagymabllrok
(Lipari.\· /oe.l'e/ii) 1930-as evekben ismert egyellen hazai (soproni) al-
lomanya jelentektelen kUlsejenek küszönhelle fennmaradasat: ha e
kis orchidea feltlinöbb lenne, az egesz orszagb61 odajaro gylijlok nür
akkor kipusztftollak volna. JAVOR KA SANDOR 1942-beli frln, hogy a
vertesi (es egyben egyetlen hazai) forrasfodorka (A.I'p/enilllll.fi}(/ta-
I1l1m) lelöhelyet felfedez6je, JOZSEP föherceg "ti'(,1/ kfl'ii/.I'el/kii'(:/ sem
kiizölfc ... hallgalästll'a/ (Jhajtl'(,l/lI1cgakod(,/yozl/i {(Zt, hogy !Jotal/iklls
vugy kerfcsz OI1I1UII kiplIszrffsa", mert ,,(( Icrmcszeri rirka.wigokl/uk
sokszor 11 ICrlllC.l'Zl'rkutafil szc!I1'a/c/y(' a leglwgyohh cllen.\·(;ge ."
A leörültekint6 es tel111eszetvedelmi celokat is szel11 elnll tart6 nö-
venygylijtes tudomanyos jelent6sege elvitathatallan. A fenykepr61 is
azonosfthato fajok eselen azonban a dokul11entaci6 Iehelseges m6dja a
Veszelyeztetettsegi kategorhik
Könyvlinkben a fajok ismertetesenek utnlsö sor<iban tüjekozlalasl
adunk veszelyezletettsegükröl. A faj vilCigallomünyanak (V:) ill. a ha-
zai tenneszetes összpnpulüci6 (H:) veszelyeZletettsegenek mertekel is
megadluk a nemzetközi gyakorlatban megszokotl, öl fokozalCi mödon.
A rüviditesek magyarazata "UTMUTATÖ A KÜNYV HASZNA-
LATAHOZ" cimii fejezetben olvashat6, A fajok vilag,illomanyünak
veszelyeztetettseget NEMETH FERENC össwlllftasa nyo1l1an közöljlik . A
hazai :.\llomanyok veszelyeztetettsegel a könyv szerz6i kollektfvaja, az
aktualis eloforduläsi aelatokat figyelembe veve - ne1l1egyszer kisebb-
nagyobb vitak <iran - üllapftotta Illeg. Florank veszelyezlelettsegere vo-
nalkozo korabbi, ilyen jellegli osztalyzasokhoz kepest az e könyvben
megjelent ac\atok több fnj eseteben elternek. Javareszt sulyosabban ftel-
llik meg a fajok veszelyeztetettseget, de szamos vedett faj hazai allo-
ll1<inyai eseteben szerencsere Illeg nem keil ,,1l1egkonclftani a veszha-
rangot".
Fontos megjegyezni, hogy analunk rendszertelenlil felbukkano,
szellel könnyen teljed6 sporakkal vagy magokkal rendelkez6 haraszt-,
ill. orchidea- vagy körtikefajok veszelyeztelettsege nehezen merhetö
össze a nehezkesebben leljeel6 fajokeval. A dardas vesepafl'anynak
(Po/ystichllll1 /ol/chiris) pI. iel6r61 iclore felbukkannak 1l1ag<inyos peldä-
nyai vagy kisebb allomc1nyai az orszag lerlilelen, lenneszetes erd6kben
es telepftett fenyvesekben egyanin!. A csipkeharaszt (Selagil1ella he/-
38
f
jö mi nösegli foto iso A veden es veszel yeztetett rajok eselen pedig a tu- veszelyeztelettsege ket kategori<l hat<iriin (pI. 3/4) van. Mint az mar leg nem vedeltek, de hazai iillomanyuk valall1ely mertekben vesze-
domanyos celü gylijtes soran is kerlilni keil az egyedek tömeges es tö- eddig is kiderlilt nem lllinden vedett faj hazai allol1lanyai veszelyez- Iyeztetett. Felsoroläsuk - "VEDENDO NÖVENYEINK" clmmel- a
veslol val6 gylijteset. teleltek, de az is igaz, hogy vannak olyan növenyfajok mel yek jelen- künyv vegen talalhato.
Növenyfenykepezes A Magyarorszagrol kipusztult es eltiint edenyes növenyek
Az utobbi nehüny evben hazankban is örvendetes modon megsza- KipuSZlultnak lekinthet()k azok a fajok, melyek az elmCllt ölven ev- tal:.\lhat6, melynek minden ismert hazai termeszetes allomanya kipusz-
[lomdon a növenyfenykepezessel is fllglalkozo terl11eszetfolösok, bo- ben -lÖbbszöri kereses ellenere - sem kerliltek elö. EltCintnek nevez- tul!. Az alubb felsorolt fajok ismen hazai allol11anyai szinten kivesztek,
tanikusok szäl11a. A fenykepezes (egeszen pontosan elsosorban a vele t lik HZ ut(\bbi tfz evben meg nell1 talCilt fajokat. A Magyarorszagrol ed- esetleges Ctjb61i elökerlilcslik eseten vedette nyilvanftäsuk feltetlenlil
jarö laposo hatas) a ludlllmlnyos celu növenygylijleshez hasonloan dig kipusztult növenyfajok több mint feIe lapi, 1l10csäri vagy mas vfzi inclokolt. A termeszetvedehni törveny szerint a visszateleplilö el6le-
elsosorban a legnagyobb ritkasagokal, ilJ. azok tennöhelyeit veszelyez- lennöhelyekhez köt6dö növenyfaj volt. Ezeknek a Ielöhelyeknek az nyek eseteben n környezetvedelmi miniszter elter6 renc1elkezeseig a
leli. A fotozas a növenyek bemutatasanak es jobb l11egismeresenek ha- e l~ile nyei a legveszelyeztetettebbek köze lartoznak haz:.\nkban. A ki- vedelt es fokozottan veden fajokra vonalkozo paragrafusokat keil al-
tekony eszköze, de csak karosftüsuk teljes elkerlilesevel szabad öket pusztulasok es a veszes megfogyatkozasok sokszor civilizüci6s okokra kahnazni. (A tablazalokban, a magynr neveknel vastag betlivel a ha-
fenykepezni! (Az allalfenykepezes soran meg több szel11pontot keil vczethet6k vissza: lecsapoläsokra, eutrofizaci6ra. Ahazankban jelen- ziinkban vedett, dfflt es lIastag betiil'el a fokozottan vedett taxonok 01-
szem el6tt tartani, minI a növenyek folözasa eseten.) leg tenneszetvec1elll1i oltalom alatt allo növenyfajok közÖlt több olyan vashatok.)
A fotoz:.\s soran a szelcsendre, megfelelo fenyviszonyokra varö, a
latvanyos növeny el oll akar örakig (!) hasalö fenykepesz azzal okoz Agg6fU, eszaki Sell!'cio ((rclicus Ruprecht KisgyapjCtsas, apr6 TrichophOI'UII1 ('((('SpiIOSlll11 (L.) Hartm.
karl, hogy a ll1egörökfleni kfvant peldany elött a gyepet "elfekszi" ezal- Agg6fu, kövi Sl'lIccio rupc.I'(ris W. et K. Kisgyapjusas, havasi Trichop/wl'Illl1 aiflilllllll (L.) Pers.
tal a kevesbe fe!tlinö, kes6bb viragzö fajokat vagy a ll1eg nem ivarerett, Arnika Al'llim !1IOII(WI(( L. Kocsord, bclnsagi P('/lc('dalllllil roc!Jc/ial1lllll Heuff.
t6leveles peldanyokal kc\rosftja, a talajl tÖll1örfti , ll1eredekebb lerm6he- Aszal, BOlljart- Cirsill!1l /JO/liaJ'lii (Piller et Mitterpacher) KOl1l16gyertyan OSII'J'a Cillpillifiilia Scopoli
Iyeken az eroziot is el6segfti. A fenykepezellnövenynek nemi takcu'asl Schultz Lagyvirag, egy levelii
M.((/lI\is l1Iollophylios (L.) SW.
ad6 környezo növenyzet elfekvesevcl vagy a fenykep kOll1pozfcioja, ßekaszolo, siil'flIel'elii PIIIlIlllogelol/ dl'/lSII.\· L.
Laposkorpafli, Issler- Dip/lII.1'illlll isslcri (Rouy) Holub
h:.\Uerenek egynel1llisege miatti eltavolflas:.\val a növeny feltlin6bbe, ki-
CS;lle, rozsdCls SChOI'I1I1Sfl'l'/'Ugllill(,/ls L. Lizillka, flirlös Lysill1schia Ihyrsitlom L.
szolgallalollabba v:.\lik a viragszecl6knek es a legelö vaclnak. E sorok
('sücit'li, barazdalt ASlmga/lls .11I/calllS L. Mezgablirök, erdei FCl'lIlago .l'Y/l'((lic(( (Bess.) Rchb.
fröja - aki egyebkent maga is fenykepezi a növenyekel - mal' ICltOtl
Fodorka, furras- A.I'ple/lilllll {tilllill1l11l1 (L.) Bernharcli Mezpazsit, magyar PllccillCllio pallllollic(( (HackeI) Holmberg
olyan bibor sallangl'inlg (Hillllll1tOg/OS.\·lIIlI mpril/UllI) tövel, mely kö-
FLiz, l'eketecl6 Sa/ix lIigrical/.\· L. Minka Hf.'I'millilll1ll1lOllOrchis (L.) R. BI'. in AitOl1
rlil ket meteres sugarll körben a gyep teljesen cl volt fektelve, de az is
Füzeny, lenlel'elii Lylhru!1I /i,lifii/iul1l Karel. et Kir. Oszipalka ./1111('('1111.1' SI'('(Ili'lllS (Rottboell) Clarke
el6fordul, hogy egyik-mäsik "közismerl" rigopohar (Cyprip('dillm m/-
F[i7eny, zsellerkeszerü Lylhl'lll1l Ihesioidcs M.-B. Pa macsla boda Cc}'((loidcs /mens (1. F. Gmel.)
ceo/II.1') lel6helyen a legszebb virügzo peldanyok között az nela zarün-
dokolo fotosok altal frissen lapOsolt "ösveny" veze!. E faj legismerlebb Fiizertekercs, nyari .5/Ji/'((lIlhe.l· ((cslil'illis (Poir.) Rich. Rev. et Holm.
blikki lel6helycl a bekerftes sem ludI:! megvedeni a kerlbanltokt61, HZ (;yapjlJsas, karcsu Eriup/lOrtll1I grcrcilc Koch P,lzsitliliolll Toti'cldia col)'c/l/ara L.
engedely nelklili fOlösokt61, ill. a lerepgyakorlatoktol. Az ulobbi id6ben liyekeny, ez[istös Typ!ta Shllll/cworrhii Koch et Pereszleny, lajtai Call1lllilli/ill officillll/iS Mnch.
czl az allomanyt fegyveres-kutyas biztonsagi örrel keil örizlelni! Sonder ex Koch subsp. .I'llhisodollfa Schneider in Rothm.
Gyekeny, törpe Typ/llIl11illillw Funck ex Hoppe Pimp(\, tavaszi Poll'l1li1/1l fIIhcl'l1aclIlollral/i Asch.
Gylijlovanyt'ü, ll1ezei Lillaria ((('I'('II.1'is (L.) Desfontaines Ribiszke, berci Rihes pelml'lII11 Wulf. in Jac4.
HOlllllvirdg, sziMr;a; Liglliarill sihirica (L.) Cassini (visszalelepftve) S:.\rkanygyöker Calla pa/llslri.l' L.
I'ctim) pedig a Nyugal-DunantCtlon es a nagyobb dunanluli folyok ar- H"rmatm, hosszulevelCi Dro.l'tr!1 ((lIg/im Huds. Posvünysus C{(r!'x lil11lisa L.
terlilctein tlinik fel id6nkent. E rajok valoszfnlileg hazankban nem al- J-1fz6ka, havasi PillglliclIla alpil1a L. Sziks6fU alfaj Salicol'l1ia /i('()slmla Pallas
kotnak slabil, alland6 populaci6kal csak ideiglencscn telepszenek meg Holdruta, agas BOlrychilll1llllalrimriifii/illll1 (Retz.) A. Br. sllbsp . .I'imol1!iaiol7a S06
neha, ha a környez(l magashegysegekböl erkez6 spöra veletlenlil meg- ex Döll. Tozegkaka RhYllcho.lpom alha (L.) Wahl.
felel6 helyen er földet. Valoszfnüleg hasonl6 a helyzet egyes ritka kör- Hölgymul, keskenylevelii Hicmcilllll Sllilicijil/illlll All. Tozegrozmaring Alldrol1lcda /JOlifii/ia L.
likekkel Ipl. közepso kürtike (Pyro/(( /1/edia) I esetleg orchideakkal Ibolya, lapi Vio!a paillsiris L. ZanDI, Hellrrel- Chal1wc(Yli,l'l/s hl'lIffdii (Wierzbicki) Rothm.
Imint a nyari füzertekel'cs (,SjJirallll!('.\· {(e.\'fil'a!is)] iso
Sza1l1os faj hazai veszelyezlelettsegenel kel erlek egyidejlileg Kipusztuhistol közvetlenül veszelyeztetett fajok havasi tisztesfii (St((ch)'s al/lil1(1)]; esetleg olyan termöhelyekell talal-
szerepel. Ez esetben elofordulhat, hogy az orszag klilönbüzö reszein hatok melyek az utöbbi icl6ben erosen visszaszorultak, veszelybe ke-
A kipusztlliastol közvetlenül I'eszelyeztetett fajok köze somit
el6 allomanyok veszelyeztetellsege elter6 meltekli; a szal'vas bango rliltek [szennyes infii (Ajuga laxillullii), fehermajvirag (Pa/'J1l1ssia
niivenyek hazänkban kis egycclszamban, elszigetell popllläciokban el-
(Ophrys sc%pax agg.) budai-hegysegi nehany töves populaciojänak, po/uSII'is), hosszulevelii aggofii (Sellecio ol'iJ'l'l7si.l') stb.]. Az aktuali-
nek, javareszt er6sen visszaszoruloban , pusztuloban vanllak rpl.
ill. peldäul a lUljanvideki kileljcdt <illomanyok veszelyeztetettse- hagymaburok (Liparis /oese/ii), sokcimpaju holdruta (BOII)'chillm san veszelyeztetett fajok köze soroltuk azokat a llövellyeket i,s me-
ge nyilv(jnvaloan klilönbözö. Valamennyi "gyakoribb" vagy jelenleg lI1ullifi'dum), orias utim (P/al1tago I/laxima) stb.]. Nehany fajllknak [pI.
Iyeknek leljes hazai allo1l1änyat egy-ket, nagYllbb egyedszamCt popu-
meg nagy egyedszamban megtalalhato, vizes el6helyekhez "ragasz- lacio kepviseli, 1l1elyek vedelem alau üll6 terUleten eillek [pI. pilisi
magyar vadkörte (Pyrlls lIIagyarim)] egesz ismert vilägallolllanya -
kodö" faj lpl. buglyos szegfii (Diallthus super/JUs), sziberiai mely l11aga is igen serliJekeny - hazankban lalalhato. len (LiI1I1I1J d%l/1iticlIlI1), gyapjas oszirozsa (Asta o/eijdills), tor-
noszil'om (Iris sihirim) , mocsari lednek (Lafltyms jJa/lls(ris) stb.1 nai verto (0110SI/1(( tomellsis)].
2/3-os hazai veszelyeztetettsegi ertekkel szerepel, merl hazänkban
Aktualisan veszelyeztetett fajok
elöhelyeik (lide- es kiszarael6 IClpetek, magassasosok stb.) aktualisan Potencialisan veszelyeztetett növenyfajok
veszelyeztetettek. F61eg a keves lelohelyre lokalizalodo, egyeb okok Aktualis veszelyeztetettseglinek fteltük azoknak a fajoknak a
miaU is fenyegetett fajok - mint a harmaslevelU fogasir (Dcl1faria lllagyarorszagi helyzetel, lllelyeknek llazankban kis egyedszämü, 10- Ahazankban potencialisan veszelyeztetett fajok mllullk közepe-
frifii/i(() , pofok arvacsalan (Lal71ium OIWr!O) , kOl'ongos Illcerna külis ]1opulaci6i elnek [pI. szeleslevelii harangl'irag (Campallula /a- sen ritkak, teljes hazai allo1l1anyuk altalaban viszonylag nagy egyed-
(Mcdicago orhicu/((ris) - eselen äll fenn, hogy hazai allomanyaik lifii!ill) , csinos tarnicska (Gcnlianella Ol11al'ellll subsp. /il'Ol1iCII), szamu, nillcs veszelybell [pI. vetol'il'ag (Sternhergiu co/chiciflom),
39

oszi füzerlekercs (Spiral///ws .I'pim/i.l'). Ide soroltuk <lzokal a speeiülis
terlllöhelyekhez kÖl6dö f<00k<l1 [pI. merges sas (Carcx hrcl'icollis),
fekete madarl.lirs (CO/UI/('(IS/cr I/igl'f'). humuki fätyulvirag (Gyp.l·o-
phi!a jäs/igiala subsp. ur('l7ariu!l, Illelyeknek elöhelye nincs kiizvcllcn
vcszelybcn es a gylijtes scm fcnyegeli öket. Megjcgyezzlik, hogy a po-
lenciil isan veszelyezlctcll fajok bizonyos allol11anyainak vagy egycs
videkekcn elö populaciöinak veszelyeztetellsege nagyobb I1lcrlekli is
Ichet.
Letükben egyelöre nem veszelyeztetett
növenyfajok
Szamos olyan nüvenyfaj reszcsül hazankban vcdelelllbcn, mclyek
magyarorszagi ~11011lanyai jelenleg nem veszelyeztetettek. 111 cllllft-
hetök a terllleszetvedelilli szelllpontb61 erlekes tell1l6helyekhez kÖlödö
"indikator" fajok [baranypil'osito (A!kal/I/u fil/ctoriu), harangcsillag
(AsYl1cUIII(( ml/('s('('l/s). nagyezel'jofU (Dictal1ll/u.I' ((!!Jus), hegyküzi
cickafark (Achillea crithmiflifia) stb.J, növenyfölclrajzi szclllpontb61
ertekes, am egyelöre hazankban nel11 vcszelyezlelett növenyeink [olasz
müge (Aspcl'lI/a /(furil1a subsp. !cuc((l/thc('If), baberbol'oszlan
(Daphl/e' /((lIr('o/a) , magyar bugancs (Curdllf.l.l' mllil/us) , pirosl6 IlII-
nyor (Hd/c/}()I'lIS Pllll)/f('((sCCI/.I') stb.] vagy az endc11likus-szubcndc11li-
kus fajok, Illelyeknek allo11lünyai kizürolag hazank terlilclcn vagy a
Karpat-medcnceben es a Karpatokban elnek [pI. budai imola (C('I/-
fuurca sad/l'f'i((l1a) , ikras fogasir (Dcl/lol'i(( g/al1du/osa)l. esetleg ril-
kahh rokonaikkal összeteveszthet6 vedetl fajok [homllki, delvideki,
pusztai es csinos arvalanyhaj (.)'ti/)(( erio('((uli.l' , S. p('nIWf((. S. plI/-
chcf'I'ill1a)], ill. azok a gy6gyhatasü llövenyek Ipl. tavaszi Iterics (Adll-
nis \'cl'llafis!l vagy dekorativ, csokorszedesre csabilo v;\dviragok [pI.
csillag{iszirozsa (Asler ({lIIe!1I1.1'). magyar zergevinig (OOl'Ol1i('/l1il
hUlIgal'iculII), leanykökürcsin (PII!.I'ofil/(f grolldis). erdei szelllir6zsa
(Al1clllol/e Sl'/rcsfri.l') I, Illelyek allomanyait a g)'lijh~s veszelybc sodor-
hatja.
Egyes vedcll fajok 1pI. bUllk{)s hagyma (AI/illll1 .Ip!ia('('()c('p!w-
1(11), rHi iszalag (C/cl/lif/i.l il/fegrifiilio) , nyuhink madal'tej
(Omifhoga!ulII pymlllida/c). magyar repcseny (El'ysil/lUl/l odom/llm) J
sokswr lömegesck, elöhelyeik sem veszelycztetellek, stil e fajok Cllla-
läban a c1egradaciöt is j61 lurik. E fajok vedclmenek szliksegessege a
szakemberek között is vila targy,L
Ismeretlen veszelyeztetettsegu növenyfajok
Szälllos llövenyfaj csctebcn nagYOll hianyosak a lete7,(i hazai
elöfordulasokra, ill. az allomunyok veszelyeztelcllsegere vonatknzö in-
fonmlcioink. Sajnos sok esclbcn annak kiderflese is nehezsegekbc lil-
közik, hogy hol VOll talülhalö egykm a kerdeses faj. Neha csak an61
van tudomasunk, hogy "regcn nem lalla senki" s fellelclezetl vcsze-
Iyezleteltsegc miall lett vedctle nyilvällitva iso A hazai Iloriszlikai ku-
lal<lsok visszaesese öta - tehalnagyjäbol60-as evektlil - seillmi infor-
macionk nincs szamos jogi vedelemben rcszesül6 niivenyiink hazai
Az emberi tevekenysegnek a növenyek veszelyeztetettseget csökkentO hatasa
Az ember levekenysegel slinte mindig mint a? el6vilüg letfclle-
teleil felszamolo, megszüntelö lenyezöl emlilik. Korübhan ICtllunk
mar peld<il az emheri beavatkozas allal fennlarllllllerlllcszeivedel-
llli szempllntböl ertekcs larsulusokra (pI. hegyi kaszClJ(lrelckre), de a
lelllanak mus vCllilc\~ is van.
40
+"
elölörduhis<lir61. (Al. clmült eVlizedekben sajnos ,.kimenl a divaiboi" a
florisztika, a növenygylijles es al. esctlcgcs üj adatok leközh~se sem
voll szokas. Az ul6bbi evekben azonban ismet li.j lendlilclet vell a ha-
zai flora es vegel1lCiö kUlatüsa, a bOlanikusok - VOJTK() ANllRAs kife-
jezesevel- ismet "a növenyek feie fordulnak".) A regi (akar több minl
egy evszaz<ldos) iroclalmi es herbariumi aclatok sajnos allalaban nelll
lokalizalhalok ponlosan. A gyujtölapon ugyanis neha csak az szerepcl
Iclöhelykcnl, hogy "Bükk-fennlerseg" vagy "a Hortllbagyon", dc ncm
sokkal könnyebb egy növcnyfaj felkutalusa akkor scm. ha mondjuk
egy falu ncve szerepel gyCijlöhelykent. Sok esetben a telepliles jelenle-
gi nevenck "kin)'omozüsa" sem kis feladat, s ha ez sikerüll, meg akkor
sem biztos, hogy ennek a lelepiilesnek a jelenlegi vagy korabbi köz-
igazgatllsi hatarCtban (volt) talalhalo a növeny. Lehcl, hogy a meglalü-
10 gyCijt(iütja SOl'<ln eppen ocla larloU vag)' llnnan indull el , esetleg ugy
erezte. a lel6hely ehhez a lelepiileshez van a legközclebb. A moslleir-
lakkal remclhetöleg sikerlilt erzekeltetni, hogy l11ierl fontos <1 lelöhe-
Iyck pllntos. üjbClI bCHzonosflhato mcgjelölese, leirasa es legal~lbb a ve-
delt fajok egyedszamunak, vcszelyezletetlsegenek stb. leljegyzese.
A közepesen ritb, vagy meg inkabb a sem nem rilka, sem nem
közönseges növenyfajok vcszelyezlclellsegel, alllllmlnyaik szal11aban
bekiivClkczett valtoz'lsokat sokkal kevesbc iSl11erjlik, mini HZ egy-ket,
"zarandokhclykent" rendszeresen felkeresett, lokalis allomanyhan
cl6fordulö "szuper rilKaSag"-et.
Al. alahbiakban relsoroljuk a MagyarorszcIgon bizonytalan clöfor-
dulasü (lshonos edenyes nüvcnyeket. E fajok köziill larljuk szamlln
azokat, l11e1yekel nehany evtizede l11eg töhb helyen eszlellck hazank-
ban, <Im term{)helyeik cltalakulasa vag)' egyeb ismerellcn okok miaU
mar evek ola ncm kerüllek elli Ipl.lapi hiz6ka (Pingllicu!iI \'ti/gmis),
holyagos here (Tritil/illll/ l'eSicII/o,IUIJI), ill. sapadt lednek (Lalhvf'lls
flollcscCl/s) , ~zakallas orbanefü (HYf!cricIIIII /)((r!J((/1II1I J]. Legtöbbjü-
kel, l11ivel mllunk Icgalcibh az utllbhi til. evben nel11 bukkant senki rü-
juk, a hazankb61 el{(inl fajok köze is sorolhatnank, de I'cmenyeink sze-
rint eddig a figyclmet elkcriil!, lappang<'> allomcinyaik Illeg cl6kerülhct-
nek. Egyes fajok valamikori cl6fordulasa. honossüga is bi70nylalan a
jelenlegi allamlerlileten.
Csüdfu, lekert Astmga/lls COI/fortllp/imtlls L.
Here, h61yagos Trifillilllll \'CSiCU/OSIlI11 Savi
Hfzoka, tupi Pingllicu/a \'II/garis L. (kipusztult?)
Körtike, közeps{) Pym!a IJIcdia SW.
Kötör{)fCi , bibircscs Soxifi"oga gmllu/((/u L.
Lednek, sapadl Lalh.l'rus f!al/c.I'ccl1.l· (M.-B.) C. KOI.:h
PClje, henye POil .l'IIpil/(( Schrad.
Ol'l.lancfü, szakallas HVf/{'l'imlll !J((r!JatulII Jacq.
Ujjaskosbor, f(llto.~ DilCfy/o/'/li~a lI/aclI/ata (L.) Soö
Veronika, eszaki \lc('(IlIic(( ((gresfis L.
A hazankba bchurcoll ritka advcntfv fajok közÖll is tiibb olyan van
Ipl. eselt g61yaorr ((;emoillll/ !)()hcmiclIl1I Torner). dalmat imola
(CCl1fmll'Ca .I'a/Ol1ilOlW Visiani)J. mclyek el6fordulasa nalunk ma m{u'
bizonytalan.
Nyilvanvaltl, hogy bizonYlls növenyrajok (pI. gYlll11ok, behur-
colt fajok) leljeslkeclesel, rcnnllla\'adäsal az emberi levekcnyseg lc-
szi lehet{ivc. de rilkCul az is clöfordulhat. hogy tenneszetcsllez közc-
li el61enyegylillesek vagy rilka, vedcnd6 fajllk köszönhelik letlikel
vagy fennmaradasukat \leki.
• Al. egykori löszpusztai vegetaci6 utolsö löredekeit es unnak rilka ra-
jait HZ embcr altal letrehoZOli kunhalmok, tatarsancok, halomsirok,
Illezsgyek, esetleg vasüti töltesek 6riztek meg. Ezek keletkezesekor kö-
rlilötllik meg nagyobb kileljeclesli erecleti löszpusztai vegetaci6 pompa-
zott. Innen kiindulva ezekre a mcsterseges f0\11likra telepedeU vissza a
jellegzeles lösznövenyzel. A mez6gazdasagi muveles sorän viszonl ep-
pen ezek a kis foltok keriiltek el a felszantast, pI. viszonylag meredek
oldalaik miaU. Igy valtak tehat ezek a tulajclonkeppen masodlagos
el6helyek az ilteni növenyritkasagok utols6 menedekeive. Növenyze-
liikel rcnclszerint ösgyepnek nevezziik. Fajösszetetelüket tekinlve azok,
<Im ezek a gyepek megsem öserecletiek. lIyen jellegu helyeken maradt
feon a k6nya zsalya (Sa/"io IIl1falls), az erdelyi herics (Adol/is fralls-
.IY"'(lIlim), kek atl'acel (Allchusa harrc!icri) Bekesben vagy a macs-
kahere (P!JIollli.l' tu!Jc('(Jsa) a Hortobagyon es Bekesben, ill. a csiko-
fal'k (Ephedra dist((ch),u), a I.lugas hagyma (AlliullI pCll/il'lI!atlllll) es
mas fajok a Mezofölclö\l.
• Több fajgazclag hcgyläbi sztyepretlink egykori [a sz(5]öleveltetu Ui-
loxera") altal kipuszlftott es ezutan felltagyott] szöl6ü!tetveny hel yen
jÖll letre a hegy magasabb, nem muvelt reszeir61 visszatelepüll nö-
venyfajokkal. A Tokaji-hegyen pI. ilyen, ket evsz;izadnul fiatalabb
sztyepreteken el többek közötl a gyapjas oszirozsa (Aster o!cifii/iIlS),
a gyalljas csüdfii (AstmgCl/us dasyallf/lIIs), a tÖl'pemandula (Amyg-
da/lls I1((fW), valamint több ritka orchidea allolllanyanak jö resze.
• A felhagyott, de meg inkabb a rendszeresen kaszalt gyümö!csösök
gyepszinljeben szamos ertekes (fökent sztyepretekre es hegyi retekre
jcllemzö) növenyfaj telepeclhet meg. Kiilönösen gazdag (volt) a zalai
es a Va, megyei geszlenyesek fl6raja, ezek älJolllanyaikban pI. a
hosszülevel(i aggofU (Scl/ccio ovirel1sis) , a keskenylevelU tüdofii
(PlI/III()(/((l'ia angust!fblia), az osztrak tarnicska (Cclltial/t'lIa ((ustri-
((m), a bodzaszagu ujjaskosbol' (D{(c/y/ol'hiza samhucina), a legy-
bang6 (Op/IIY.\' il1.1'cctifcm) es Illäs ritka f,~ok eltek.
• A DunH-Tisza közenek hOl11okjüra jellemzo, "osborökas"-kenl is
el11legetett nyaras-bor6kasok, szinten nCI11 teljesen eredeti növenykö-
zössegek, hanem talan az erdöirtast követ61egelteles hatasara keletkez-
lek. E tel'lilelek is 6rzik a hO\llokpusztai növenyzetet es annak ertekes
fajait, pI. Cl homoki kikel'icset (Co/chiculI1 ((l'l'I/(fl'illlll) , a poloska-
magnklll (Corispcrlllum spp.), a csikMarkot (Ephcdm dist((chya), a
Itomoki noszirmot (Iris hUlllilis subsp. armaria), a kek szamarke-
nyeret (Echil1ops rut!Jellicus).
• Ritkün a hO\lloki lölgyesek helyere telepftett akacosokban talüljuk pI.
Debrecen környeken az erecleti növenyzet ertekes fajait, minI a tarka
s3fninyl (Cmcus reticu!atus), az egyhajüviragot (Bu!!JocodiulII \'cr-
1/11111) vagy a magyar nliszirmot (Iris uphyl/a subsp. hUl/g((rim).
• A vagasterlileteken neha nagy tömegben szaporodhatnak el egyes
vedett fajok la Bakonyaljan pI. a tarka noszirom (Iris \'(Iricg((ta), a
kiralyne gyertyaja (Asphodelus ((/lius) , a barsonyos kakukkszegfU
(Lychl/i.l' (()(,()Il((ria) vagy gümbtermes(i madartej (Omi/hoga/ul11
.lp/1lICroC((J]JIIII1)]. Ezek a fenykedvelo, els6sorban erdöszeleken, tisz-
tasokon elöfordulö (javareszt ercl6ssztyep-) fajok a zart ercl6 alatt nelll
vagy esak kisebh egyedszümban tuclnak viragozni. A vCtgästeriileten az
erd6üjulal felnövekeclesevel, "bezär6dasaval" persze iSlllet ll1egritkul-
nak, de az azl ll1egel6zö b6seges ll1agtellnesükkel el6segitik a kör-
nyez6 populaciok fennmaraclasät, meger6söcl6set. A felarnyekot ked-
velö pazsitos nöszirom (Iris gmlllillca) legnagyobh es dusan viragzo
allomanyai erdei nyilaclekok, kocsiny011lok es utak menten forclulnak
e16.
• A tLiZllek is lehetnek olykor termeszetveclelmi szempontböl kedvezö
hatasai, pI. a beerdösödes akaclälyozasa vagy az elhalt es felhal11lozö-
dott növenyi reszek "eltävolftasa" a kaszalatlan reteken.
• Telepftett fenyvesek tlilevelszönyegen, a kisavanyod6 talajon !leha
Illeglelepszenek klilöllbözö harasztok, körtikek es orchicleak. A Gere-
cseben talälhat6 egy olyan telepitett fenyves, ahol olyan ritka pajzsika-
(Dryoptc:ris spp.) es vesepat'ranyfajok (Po!Y.I'tichullI spp.), valamint
hibridjeik fordulnak el{), melyek hazinkban egyenkcnt is igen rilkak,
c1e igy együtt sehnl Ill;ishol nem talalhatök meg. Szaillos pelda van pI.
a kis körtike (P\'/'li/a lIIinor) vagy az egyviragü körtike (Mollcse.l'
Ulllj/O('(() hasonl6 jellegli el6fordulasara pI. a Bükkben. E hegyvideki
fajok ritkabban az Alfölclön is ll1egtelepedhetnek, mint a kereklevelu
körtike (Pyro/a J'Otllndi{i!lia) a Nyirsegben vagy a kapcsus korpafU
(Lycopodilllll c/avatlllll) a Beregben. A Vertes egy telepitett fenyvese-
ben több körtikefaj tarsasägablln forelult elo az aval'virag (Coodycra
repel/s). A Köszegi-hegysegben telepitett lucfenyvesben mas ritka or-
cbicleak [bajuszvirag (EpipogiulII aphylllllll), karcsu noszofU (Epi-
plletis gracifis)] telepedtek ineg, de van pelela a gel'bics (LimodorutII
a!Jor/ivlIlII) tömeges megjelenesere is feketefenyvesben (Keszthelyi-
hegyseg).
• "MCtsodlagos" elöhelyeken l1eha sziklalak6 pafranyok is megteleped-
nek. A hCivös, paras es sÖlet kUlakban szälllos pelda van - az Alföldön is
- a karejos vesep3frany (Po/ystichlll1l acu!catullI), zöld fodorka
(A.lp/el/ium "iride) vagy a szurdokerd6kre jellelllz6 gimpäfl'any (Phy/-
/itis sCII/opel1drillll1) megjelenesere, tel11lesk6b61 rakott falakon, kerftese-
ken pedig - a nelll vedetl fodorkafajok mellett - ritkan a magyar pik-
kelypäfrany (Ccfcmel! j((\'Or/(IICal1l1l11), a fekete- es a mirigyes fodol'-
ka (A.llJ/cnillfl1 adiallflllll-lIigl'lllll, A. /cpidullI) tlinhetnek fel.
• Üde masodlagos tenn6helyeken, foleg talajvfzhez közeli pionir ho-
lllokfelszfneken, felhagyolt homokbunyakban, utbevagasokban, vasuti
töltesek oldalaban es arkaiban, ültetett nemesnyarasokban rendszere-
sen lllegtelepszik a gyep konkurenciajat nehezen visel6, ugyanakkor
rendkivlil apr6 magvaik reven könnyen teljed6 orchideak es harasztok
nehany faja. E rionfr lermöhelyeken a leggyakoribb megteleped6k: a
vitez kosbor (Orchis lI1ilitaris), a Illocsari kosbor (Orchis /axit/om
subsp. pa!u.I'fris), a husszinu ujjaskosbol' (Dacfylorhiza illcal'/1afa), a
bekakonty (Lisfe/'(( o\,afa), a mocsal'i noszöf(i (Epipacfis pa/usf/'i.l').
Ritkibhan l1las fajok is felbukkanhatnak ezeken az elohelyeken, pI. a
pok- es a mehbango (Op/II)'S sphegodes , O. api(cm), több noszöfUfaj
(Ept/}((efis spp.) es madarsisakok (Ct'pha/ol1them spp.). a veclell ha-
rasztok közül pedig a kigyonyelv (Ophiog!OSSIlIll vu!gaful1I). Otbeva-
gasok oldahiban, villanyvezetekek pasztajaban es vagasterületeken
eleg rendszeresen telepszenek meg a Zempleni-hegysegben a küzün-
seges lapos- a kapcsos es a kigy6zo korpam (Diphasiul1/ COl1/p/((l/a-
film, LycopodiulII c/avatUII1, L. aIl110fiIlUI11), a buglyosp3frany (Phe-
goptais CO/lllcCfi/is), ritkabban a györgyfU (Hllpczia sc/ago), a Me-
csekben es a Nyugat-Dunantülon pedig a kapcsos korpafCi. A hazank-
b61 val6szinuleg kipusztult nyari füzertekercs (Spirallfhes acstivafis)
kel biztos hazai lel6helye felhagyott hOl11ok-, ill. agyagbanyaban volt,
Nagykanizsa es Györ mellett. Az adriai sallangvirag (Himal/fog/os-
SIII11 ((dri((ficlIl1/) - mely milunk eredend6en a nem tulsagosan szaraz,
fehlrnyekos bokorerd6k es ezek gyepjeinek ritkasaga - legnagyobb äl-
4]
 100mlnyai taposott lItak mellett, kaszält ütpadkakon elnek. Meglelepe-
deset a kis gyepkonkurencia meJlett, az utrezsli vagy az ut mellett taläl-
hat6 fük ärnyekol6 hatäsa aItal kialakitott huvösebb mikroklfma, vala-
mint a muLit egyik feler61 is a tenn6helyre esorg6 esapadekvfz segiti
e16. Tenneszetesen a most felväzolt el6helyek nem tarthat6k fenn CSll-
pün passzfv terlileti vedelemmel, olyan felteteleket keil teremteni, hogy
lehet6seglik legyen Cl vedend6 fajoknak a fennmaradäsra, a folyamatos
"ujratelepedes"-re. (A nagy homokbünyäkat pI. körültekint6en muvel-
ve biztosftani lehet, hogy mindig legyenek friss, szabad talajfelszfnek,
ahova az orehideak betelepedhetnek es 1-2 eVlizede felhagyott reszek,
aholmagte\l116 allomanyaik elhetnek.)
• Erdeszeti feltür611tak szegelyen es bevagäsaiban, üde, konkllrellcia-
mentes helyeken sokszor lömeges a feher acsalapu (Pelasiles a//J//s)
pI. a K6szegi-hegysegben. Utbevagasokban ritkäbban el6fordlll (pI. a
Bükk-hegysegben) a kis holdruta (Bolrychilllll /l1l/aria) , valamint az
osztrak tarnicska (Genlial/e/la ollslriu('(f) iso
• Az id6nkent ehlrasztott terliletekre, t6esak, tavak, foly6k partjara jel-
lemz6 iszapnövenyzet apr6 tennetu, rendszerint egyeves fajai közlil j6
nehany - el6helyeinek megfogyatkozcisaval, beszukülesevel - igen
/ veszelyeztetette v,llt; vecJett es nemzetközi vörös listas növenyek is
:' !
akadnak közöttlik. Amint azt többek között CSAPODY VERA, BOROS
ADAM es UBRIZSY GABOR cikkeib61 tlldjllk, a 40-es es az SO-es evek-
ben, mikor a rizs termesztesevel pr6bälkoztak a Hortobagyon, ne-
häny faj [mint a metelyfU (Marsi/ea quadr!f(J!ia) es a latonyafajok
(Elalille spp.)l "gyom"-kent kifejezelten elszaporodott a rizsfölde-
ken. A pocsolyalatonya (E/aline a/sillaslrllm) rendszeresen, az
iszapfU (Lilldernia proc:um!Jells) ritkabban, de jellemz6en tunik fel
iszapos erdei nyilaclekokon, saros fölclutak bltyliiban, kereknyoll1ok-
ban, dagonyakban, leeresztett tavak feneken es nedves szänt6kon pI.
a Bereg-Szatmari sfkon. Az igen veszelyeztetett kuszu zeller (Apillill
42
r('pells) egyetlen jelenleg ismel·t magyarorszagi allomanya egy szi-
getközi kavicshanya-t6 partjanak homokos iszapjiin van. Ilyen
lermöhelyen, valamint hOlllokbanyak nedvesebb reszein is megjele-
nik az els6sorban a sziki iszaptiirSLIlasokra jellemz6 gyikpohar
(Blockslollia UClll1liI/UIU).
• Kavics- es k6banyakban is megtelepedhetnek ritkan veszelyeztetett
növenyfajok. A Belk6 nevezeles, fokozottan vedett növenyei (lllelye-
ket a k6banyaszat majdnem kipusztftott) a szirti pereszleny (C({/a-
lIIinlha Ihymifo!ia) es magyarföldi husang (Fent/a .\'od/eriana) iillo-
nUlnyänak nagyobb resze a banyatelken belül el. A patakok es folyok
kaviesos hordalekzcitonyainak pionfr növenye, a vedett vizparti derece
(Cholllaenerioll dodoll({ei). E faj hazankban "eredeti" term6helyein na-
gyon ritka, cle kavies-, s6der- es k6banyäkban megtelepedett a Balaton-
felvideken, a Veleneei- es a Budai-hegysegben, a Gereesehen es a
Fert6 menti clombsoron iso
• A tenneszetes el6helyek közvetlen kömyeken vczet6 nagynbb for-
galmli allt6utakkal vagy az ott foly6 bänyäszati tevekenyseggel együtt
jar6 zavar6 hatas tavol tarthatja a vesze!yeztetett sziklagyepekt61 vagy
sztyepretekt61 a tulszaporodott vaclällomänyt. A je1enleg is aktivan b<i-
nyaszott Belk6 megmaradt sziklabercen vagy a Gerecseben az utak
közvetlen környeken sokkal kisebb a tCllneszetes vegetaci6ban okozott
vadkür, mint a környez6 terlileteken.
• Magasfeszültsegu vezetekek alatt elterül6 gyepfoltok neha "megme-
neklilhetnek" a feltörest61 es az intenziv muvelest61. lIy 11l6clon llleg-
11laradt lapretfoltok pI. a Del-Alföldön, a Bakonyaljan szamos vedett
növenynek [pI. fehermajvirag (Pa/'l/os.I'ia paillslris), kornistarnics
(Gellliallu plleulllvllonlhc), mocsari noszofU (Epipuclis {JollI.l'lris) stb.1
nyujtanak menecleket.
BEVEZETES MAGYARORSZAG
FLORISZTIKAI NÖVENYFÖLDRAJZABA
MOLNAR V. ATTILA
Nehany alapfogalom
A llövhlyJiildrajz (gcoholllnika, f/I(}geogrcifia) a növenyfajok es
növcllyzeti tfpusok terbeli el6forduh\sat es eIteljedeset vizsgälja. Több
resztudol1lanyra oszlhat6. Aflori.l'zlikai n!lvcl1.l'fNdmjz eelja egyes te-
rijletek f16nljanak feltarasa, jelleillzese. A növenyfajok elteljedesenek
liirvenyszerüsegeivel az IImi/gcogrfljia foglalkozik. A jiziogn6111iai
nijj'cllytiildrajz a Fölcl különböz6 területeit borit6 növenytakar6t ilja le,
mfg a növenyzel idöbeni valtozüsait (pI. a Karp<it-meclence vegetaei6-
janak alakulasat a jegkorszakokt61 napjainkig) a fej/ffdcslörlcneli nö-
\'(~nyfi'j/d/'((jz targyalja. Eredetileg a növenyföldrajz egyik äga volt a nö-
vcnyközössegeket statisztikai 1ll6dszerekkel is vizsgal6; eleinte leir6,
Az elterjedesi terület es a floraelemek
Adolt faj el6forclulasi helyeil terkepen abrazolva kapjllk meg a faj
elleljedesi területet (areajal), azaz a legszelsö el6fordlllasokat össze-
kiil(i von,,1 altal bezürt terliletet. (Elterjedesi területe persze az alf,~t61 Cl
nell17,e!segen keresztül a esaladig minden rendszertani egysegnek, az-
az taxonnak van.) A növenyek eIteljedeset többek közötl eghajlali,
földtörlencti, k6zetlani es talajtani tenyez6k, valamint földrajzi akada-
Iyok szabjak meg. Az area lehet "folytonos", ill. klilönböz6 Illertekben
lelszakadozott. Hatarai idöben folyalllatosan valtoznak. Az elteljedesi
lcrlilel (es Cl faj el6fordulCtsi körlilmenyei) tanuhminyozasab61 szamos
kiivetkczlctest vonhatunk le a faj "multjam", azaz korara, egykori elter-
jedlscgl'rc, s6t jöv6jere, veszelyeztetettsegere vonatkozoan iso Ha sza-
1ll0S lai dleljeclesi lerUlelet egYlllüssal összehasonlftjllk, azt talaljuk,
hogy közlillük vanllak egYlllashoz nagyon hasonl6k. Tehcit ,: fajokat le-
het csoportosilani az elleljedesi terülellik alapjan. Az egYlllashoz ha-
sonl6 elteljeclesi terlilettel rendelkez6 fajok közös fl6raelem-esoportba
(arealfplisba) lartoznak. Az azonos fl6raeleillek mai klfmaigenyei ha-
sonlöak, de keletkezesük helye es ideje, v,lndorlasuk utvonala klilön-
biizhet, azaz a hasonl6 elteljedesü fajok multja nelll feltetlenlil azonos.
Al areatfplisok termeszetesen absztrakci6 eredmenyei (ket tökeletesen
azonos cl leljeclesi terUletlel rendelkez6 faj val6szfnuleg nines is). A nö-
vcnylajok többsege elteljedesi területe alapjän igen j61 kategoriziilhato,
de egyes fajokat eleg nehez valamely flöraelelll-tfplisba "beskatlllyäz-
ni", Illert elleljedesi mintazatuk egyik tfpusra sem hasolllft. Ezek a fa-
jok "okowlk" azt, hogy az areatfpusok között sok kOlllbinaei6 es atme-
nCllehetseges [vannak mondjuk pontusi-pannon-balkan fajok mint az
eziistaszott (P(/ro/lY1'llia ccp/wlotes)J. Masreszt egyes fajokat külön-
A magyar flora összetetele
EURAzSIAI elcmck: Europa es A7_~ill lllcrsekeltövi területein al-
lalallllsan elteljedt fajok. Egy rCSl.ilk Europn es Kelet-Azsia 1011lb-
erdi)ztlnajaban el. Az cunlzsiai eklll\!k 11 magynr növenyvilagban a leg-
n~l~yobb arünyban jelenlev6 fl6raelemek, t16rank 22,5%-iil .1Ikotj'\k s
Jor~szl csak ahazankban nagyon ritka fajaikat vedjük lmint iI nlOlyhos
nYII' (8el/(lo puhcscens), a csengcttylivirag (AdeIW/lho/'CI fili[(o!itl). a
mucsal'i angyalgyöker (Ange!ica pa/lIslris), a palkasas (Carex hohe-
111/1'a), Cl bajuszvirag (Epipogilllll ophyl/u/1/) vagy az urias "tim (P/an-
lagll maxima)].
a kes6bbiekben oknyomoz6 jellegli niil'l!nylär.l'lIlcisla/l Ifilo1'öno/ö-
gia) is, mely azonban 11lara öna1l6 resztucl011lannya vall. A tärsulas-
tannal szorosan összefügg6 geobotanikai alkalmazäsnak megmaraclt
a veget<iei6terkepezes.
A flora aclotl területen aclott icl6ben el6fordlll6 növenyfajok
összessege, lenyegeben neveik lislaja. Egyarant beszelhetünk ElIr6pa,
a Karpät-medence, Magyarorsz<ig vagy moncljuk a Bakony-hegyseg
fl6rajar61.
A vegetdcio a földfelszfnt beborft6 növenytömeg, a taj kepet meg-
hataroz6 növenytakar6, mely sok növenyfaj poplll<ici6inak egylittese.
böz6 Jlöraelem-tfpusokba tartoz6nak is tekinthetünk, Illert elteljedesi
mintäzatllk ket különbözö ärealfpllshoz is hasonlft, ilyenkor el6fordul,
hogy a klilönböz6 szakemberek ugyanazt a fajt sok esetben mas fl6ra-
elemnek tekintik. Peldülll az Eur6pa, Azsia es Eszak-Amerika tajga-
erd6-zönajanak fenyveseiben, läpjain elteljedt, nalunk reliktllmkent
fennmaradt borealis fajok nemelyiket Ipl. a tOzeg:ifonyat (Voccinium
(uyco1'cos)] cirkllmboreälis elemnek is tekintheljük, ill. a esak ElIr6pa-
ban es Azsiaban el6 kepvisel6ik [mint a sziberiai hamuvirag (Ligu-
/ario sihirica)J az euräzsiai äreatipusba is besorolhat6k. KönyvUnkben
Illinden targyalt faj arealfpusat SIMON TI BOR hatarozokönyveben Illeg-
jelent besorolas nyom<1n szerepeltetjlik, a hazai el6fordulasokat feltlin-
tet6 terkep alatt, a jobb oldalon alahuzva.
A Karpät-medencet szümos ellentetes iranyu eghajlati- es flo-
risztikai-növenyföldrajzi hatas eri: azaz ez a terlilet szümos külön-
böz6 fl6raelem különleges talälkozasi lerülete. Idaig batolnYlIgat fe-
Ie a kontinentalis fajok egy kis hänyada, a sZllblllecliterran es balka-
ni fajok egy reszenek eszaki elterjedesi hatära nällink hliz6dik, c1e
Illeg megtalälhat6ak hazankban a nYllgat-ellr6pai szubatlanli [ajok
es a "magas eszak küldöltei" a boreälis növenyek iso A kepet tovabb
szfnesfti, hogy hazänk KarpM-mecleneebeli fekvesenek köszön-
het6en eleg magas az önall6 (pann6niai-) enclemizmllsok, ill. a Kar-
patokkal közös bennszülölt fajok aränya, valamint a környez6 l1la-
gashegysegek hatasanak köszönhet6en magashegyi fajok is felbllk-
ka11l1<lk Magyarorszägon. A következ6kben tekintsük ät röviden a
Illagyarorszägi fl6ra összetetelet. Pelcläinkat a hazai vedett növenyek
köreb61 vaIasztottuk.
EUROPAI elemek: Egesz ElIr6päban (az Unllig) elteljedtek, ne-
melyiklik Kis-Azsiaban es a Közel-Keleten is el. Az ellr6pai elemek
fl6nülk több mint ötödet (20,5%) teszik ki, ide tartozik peldaul a lapi
nyulfarkfU (Sesleria coel'll/ea), a fiukas tyuktarej (Gagea J'lJlIfha-
(ca). Közep-eur6pai fajok: tiszafa (Taxl/s !J({Cmla), sulyom (Tmpa
I/alalls), illatos hagyma (AI/illlll sl/aveo/ells).
SZUBMEDlTERRAN elemek: F6kenl Del-ElIr6paban, a Föld-
közi-tenger közelenek lombhllllat6 erd6z6najaban el6 növenyek [ma-
43
 UL

gyar tölgy (Qucrcus ./i'ainctto), lonyelvu csodabogyo (RusC'us
hypoglosSUIIl), kiralyne gyertyaja (Asphodclus alhlls) , kisparlofU
(Arcllloni({ ({grilllollioidcs), deli berkenye (SorlJIIs gracc({), magas
borso (Pisulll clutills)]. Megfele\o tavaszi es oszi csapactek eseten a
szubmediterrän fajok jol turik a nyäri aszälyt, es - a mediterran eltelje-
desuekkel ellentetben- az er6s teli fagyokat is ätveszelik. Közephegy-
segeink, delies kitettsegu sztyeplejtoi, bokorerdei, valamint az Du-
na-Tisza köze szaraz hOlllokpusztagyepjei gazdagok szublllediterrän
fajokban. Sok fajuk mllunk eri el elteljedesenek eszaki hatärät. Na-
gyobb területen elteljedlebbek es tägabb turesLiek az Ün. közep-euro-
pai-mediterntn elemek [fanyarka (AlIle/al1chicr ol'ali.l'), tavaszi tözike
(Leucojul11 l'CI'IIUIIl), tarka kosbor (Orchis tl'idcntata) , gerbics
(Lilllodol'lll/1 ({hortil'um)l. A Földközi-tenger medencejen kfvlil NYll-
gat-Europa oceanikus eghajlatÜ, enyhe teW terLiietein messze eszak fe-
Ie is elteljedtek az atlanti-mediterran fajok [szuros csodabogyo (RIIs-
CIlS aculcutlls), majomkosbor (Orchis simi({), piritogyöker (Ta/1/us
col11munis), baberboroszlan (Daphnc luurcola) , öszi füzertekercs
(Spirallthes .ljJiralis)]. Az igazi mediterran fajok [melyek a Földközi-
mertekben äzsiai fajok tartoznak. Egy üjvilägi eredelu növeny 11ällink
behllrcoltnak sZ~lmft, de oshazCtjäban termeszetszerUleg mäs floraelem-
csoportba (pI. eszak-amerikai faj) soroljak. A magyar flora minlegy
3%-at kitevo adventfv elemek közül csak nehüny kepviselöjük reszeslil
veclelemben.
ATLANTI-SZUBATLANTI elemek: Elsosorban az oceäni eg-
hajlatü NYllgat-ElIropäban elnek [mint a rejWke (Tcl'sdalia Iludicul/-
!is)] s mint ilyenek I1(llunk igen ritkäk. Az Ün. allanti-közep-europai
elemek els6sorban neclves, "vfzközeli" termohelyek növenyei közül
kerlilnek ki s kelet feIe Közep-Europäig teljeclnek [kuszo celler (Api-
um rcpens) , borostas sas (Cal'cx strigosa), es lapi renee (Utriculoria
hrclllii)]. Az amfiatlantiklls elemek [mint az eszaki sas (C({rex Iwrtlllo-
lIii) es a posvanykakastare.i (Pediculal'is J!all/l/ri,IJI az Atlanti-öceän
minket partvideken (Eszak-Amerikaban es l:uröpCtban is) megtalälha-
tok. Az atlanti-szubatlanti-amriatlantiklls elellll:k összesen a magyar
flora kb. 3%-ät teszik ki.
läncainak bennszülött növenyei, melyek a Kärpatokon kivlil f6kent ,ti"utescclIs), ritkän az Alfölclre vagy dombvidekeinkre is eljutnak
az Eszaki-közephegysegben elnek IpI. moldvai sisakvirag (Acolli- [karpati sMrany (Croells hCl(/feliallus}l. Összesen a hazai flora
tu/li l1Ioldavicul1l) , ikras fogasir (Dclltaria gl({lIdll/os({) vagy az mintegy I %-~It teszik ki.
eszak-karpäti elteljedesu tatrai hölgymal (Hicraeilllll hllplellroides
subsp. tatmI') I, ritkabban a Dunäntöli-közephegysegben honosak BOREALlS (eszaki) elemek: Az eszaki tajgaerd6-zona fenyvese-
sz6rvänyos poplilacioik [pI. Kitaibel-varfU (Kl1autia kitaihc!ii inek es läpjainak növenyei, melyek el6forcluhlsa nalunk mindig relik-
subsp. tO/1/el1tella), budai nyulfarkfU (Sl'sl('/'ia sadlcri({lla)]. A kär- tum jellegLi [tözegMonya (V({ccil1iulIl oxyeoccos) , feher tözegkaka
miti-pannoniai szubendemizmllsok az Eszaki-Kärpätokban es a Kö- (RhYl1chospo/'(/ alba), tözegeper (Comarul11 pa/lIstl'e), sziberiai
zephegysegben forclulnak elo[magyar bogancs (Carduus colliIlUS), hamuvirag (Ligularia sibirica), lalli nadtippan (Calal1lagrostis stric-
kÖI'er daravirag (Draha lasiol'C//'OjJa) , magyar köhur (Millu({rtia ta)]. Reszesedeslik a magyar floraban minclössze 0,3%.
25 % 23,8
-
20% 18,1
~
f f--
20,5

18,5
,-----
tenger örökzöld zonäjaban elteljedtek, peldäul a bakszarvu lepkeszeg BALKANI elemek: A Balkän-felsziget növenyei, melyek szor-
(Trigonc/la gladiata), a szalkas arvalanyhaj (Stipa hl'Ol11oidcs) , a vänyosan nCtlunk is elofordulhatnak [peldälll a sargas habszegfU
törpe vajvirag (Ol'Oh({llChe n({lla) es a szarvas bango (Ophrys (Silcnc .f!ovesccl1s), a csörös boglarka (Rallul1cull/s psi/ostachys) I 15%
sc%pax)] aranya nälunk csak töredekszäzalekban kifejezhet6. A szub- vagy a Kärpät-medenceben is elterjecll balkäni-pannon fajok Imint a
mediterran, atlanti-mediterran es mediterrän elteljedesu fajok leszik ki hegyközi cickafark (Achillca crithlllijiJ!ia)]. Egyes növenyek [azJll.:: 12
pin-balkäni elemek, mint peldäul a zalai bükköny (Vicia omhoidcs), .- 11 10,8
florank 18,5%-ät. 10,2,- .- 9,8
az osztnik tarsoka (Th/({spi gocsingcnsc) vagy a szirti pereszleny 10%
-
,--
KONTINENT ALls elemek: Euräzsia bels6, tengerektol tävoli, (Calalllinth({ thymif(J/ia) I a Balkanrol a Delke1eti-Alpokon keresztlil 8
teljedhettek eszak feIe s fgy ertek el hazänkat. A Balkän feJsziget ke- -
kontinentalis eghajlatü sztyep- es erdossztyep terliletein elnek [törpe 6,5
mandula (Amygd({llIs nal1a), több arvalanyhajfajllnk (Stipa pCl1llota, leti (Moesiai) tloratartomanyäval ncm sok növenyföldrajzi kapcsola- ~

S. dasyphy/la, S. pulchcrrima), gyapjas öszirozsa (Astcl' olcifiJ/ills) , tunk van, több növenyünk [a magyar kikerics (Co/chicum hungar- 5% 4,3
tekert esüdfU (Astragalus cOl1tol'tllplicatus)], vagy a delorosz es ukrän iCUIII), ilIir sMrany (Cmcus tom/l1asilliollus)] "igazi hazäja" viszont a - 3,7
,-
sztyepeken kfvlil a Karpat medenceben megtalälhato pontus-pannoni- Balkän nYlIgati feIen elterlilo, kisse hazänk területere is benyCilo ny ll-
I
ill fajok [tatorjan (Cmmhc t({tal'ia), homoki vertö (0110SlIla ({1'1'11({- gat-balkäni (illfr) floratartomäny. Az alpin-illfr fajok közlil nehäny nä- I-. 0,4 0,3
lunk is (f61eg a DlInäntCilon) megtalälhato: moesari kardvirag (Gla- I I <-0--.
I'ia) , piros kigyoszisz (EchiulI1 russiculll), gyapjas esüdfU (Astmg({/us
dasyallthus), harangcsillag (AsYl1cull1a C({l1csccns), hosszurüzeru diolus p({lustris), szakallas orbanefU (Hypcricl/lI1 hal'hatulII). Erdely
f<:uA EU SZM KONT CIRK KOZM ADV ATL BALK PANN ALP KARP ßOR
harangvirag (Campallula l11aerostachya), pusztai meteng (Vin('({ es a Nyugat-Balkän közös fajai a dacikus elemek, melyek közül ne-
hCl'hacea). Az ügynevezett turäni fajok elsosorban az Aral-to es a häny Ipeldäul: Heuffel-zanot (Cha/1/aceytisus heuffelii), Iliroslo hu-
Kaszpi-tenger victekenek fajai [mint a pamacslaboda (Ccmtoidcs nyor (Hellchol'us plll'purascells)] hazänkban is honos. Egyes fajok
Imint a keleti gyertyan (Carpillus ol'icllta!is), farkasbogyo (Seopoli({ A Magyarorszagon vedett edenyes növenyfajok es a hazai edenyes flora
I({tells) vagy a borzas maeskamenta (Nepct({ pal'viflora) I. A Közep-
(,((/'IIio!ica)] a Balkäntol a Kallkazusig elteljedtek, a Kärpal-medence- areatipus szerinti megoszlasa (floraelem-sllektruma)
hegysegben neha del-sziberiai fajok is el6forclulnak [peldälll
borsokepu lednek (L({thyl'us pisif()/'/lIis)]. A kontinentalis jeIlegLi fajok ben szorvänyaik elnek. A balkäni fajok összesen a magyar flöra A bai oldali (szlirke) oszlop (es a feIette szereplo szam) mutatja vedett harasztjaink es virägos növenyeink areatipusainak relativ
összesen a magyar flora 11 clr,-at adjäk. 2%-ät leszik ki. gyakorisagait. A jobb olclali (feher) oszlop pedig a teljes hazai edenyes flora areatfpusainak relatfv gyakorisagait abrazolja.

CIRKUMBOREALIS (mäs neven cirkllmpoläris) elemek:
Eszak-Amerika, Azsia es Europa mersekelt öveben elteljecltek, sok
fenyvesekre es läpokra jellemzo faj, pelcläul a rigopohar (Cypripedium
('({Icco/us), a vörös Monya (V({CCilliulII vitis-idaca), a bordapMrany
(8lcchl1l/l11 spicallt), a hengeres sas (Carex dialldra) , az ernyöskörtike
(Chilllaphila umhellata) vagy a kereklevelU harmatru (Dmscro mtull-
difiJlio). Reszesedeslik a magyar floraban 8%.
KOZMOPOLIT AK: A Föld egesz terlileten, cle legaläbbis nagy
reszen megtalalhatok. Sok vfzinöveny, haraszt, solLiro faj es gyomnö-
veny tartozik ide. A veclett fajok közü! peldalll az apro sporai miatt jo
teljeszkedokepesseggel rendelkezo es regen kiah\kult harasztok több
faja [kapcsos korpafU (Lycopodiull1 c!avatum), györgyfU (Huperzi({
se/ago), kis holdruta (BotrychiulII /lIIwrio) , tözegpMrany (The/yptc-
I'is pall/stris)], es a szinte az egesz vilagon hasonlo körlilmenyeket ta-
lalo vfzi- es tengerparti növenyek [pI. tengerparti szittyo (.TI/Ileus III({-
ritimus)] kozmopolitak. A növenyek "vilägpolgärai"-nak reszesedese a
hazai floräban 6,5%.
ADVENTIV elemek: Az emberi kultüra ältalmegtelepftett es be-
hllrcolt fajok, javareszt kultCirnövenyek, gyolllok. Az adventfv növe-
nyek gyujtocsoportjäba nälunk leginkabb eszak-amerikai es kisebb
ALPIN elemek: A közep-ellropai magashegysegek lakoi
[osztrak zergevirag (DO/'OlIiculII austriacl/lI1) , berci ribiszke (Ri-
he,\' petmcum), havasalji rozsa (Ros({ pelldu!ill({)]. Az ün. arktikus-
alpin fajok [mint a havasi ikravirag (Arahis alpil1o) es a havasi
hagyma (A/lium victoriali.l')j az Alpok es mäs magashegysegek mel-
lett az arktiklls tllnclraterlileteken is elofordliinak. A boreälis-
(szub-)alpin fajok viszont a l11agashegysegek mellett a boreälis taj-
gaerd6-zonäjäban elnek [havasi egel' (Alllus l'iridis)]. Összesen a
magyar flora 1%-tIt alkotjäk.
PANNON ENDEMIKUS (bennszülött) fajok: A Pannonicum
egesz terlileten (több floravic\ek terlileten is) elöforc\llinak [mint a
Janka-tars6ka (Th/aspi jalllw('), a debreceni torma (Ar/1/oraeia
!1lac/'O('(frp({)] vagy csak az egyes területek lokälis bennszülöttjei
[mint a Dllna-Tisza közen a tartos szegfU (Diallthus diutillus) vagy
a Aggteleki-karszton a tornai verto (0110SIl1({ tomclIsis)]. A lokälis
bennszlilötteknek szelsoseges esetben csak egyetlen lelohel ye ismerl
[pI. pilisi len (LiIlUllI dolomiticull1)]. A magyar flora mintegy 2%-a
pannoniai bennszlilött. [Läsd meg aläbb az ereklyenövenyeinkrol
irottakat is!l
KARpATI (SZUB-)ENDEMIZMUSOK: A KarpäLok hegy-
Az oszlOIlOk alatti röviditesek jelentese a következö
EuA - ellräzsiai, eurosziberiai- fajok; EU - europai-, közep-europai- elemek; SZM - szubmecliterran, atlanti-mediterrän es meditelTän
fajok; KONT - kontinantälis-, pontusi-pannoll fajok, CIRK - cirkllmborealis- floraelemek; KOZM - kozl11opolita- fajok, ADV - adventfv-
elemek; ATL - atlanti-, szubatlanti-, amfiatlanti- atlallti-közep-europai fajok; BALK - balkäni-, ill ir-pannon-balkani elemek; PANN - pan-
non bennszlilött fajok; ALP - alpin-, arktikus-alpin, alpin-kärpäti fajok; KARP - karpati (szub-)endemizmusok; BOR - boreälis f1oraelemek.
Fl6rahahirok
A tenneszetes növellytakaro különbözosege igen szembeötlo az f1oravälaszto vonalak ("florahatarok") iso A tenneszetes vagy mester-
eltel'o terl11eszeti adottsägokkal (eghajlati, kozettani, talajtani viszo- seges modon elhatarolt terliletek (hegysegek, florajärasok vagy orsza-
nyokkal) rendelkez6 terliletekell, gondoljllnk csak mondjllk a DlIna- gok, megyek) is jellemezhet6k az ott el6 fajok äreatipus-eloszläsa se-
Tisza közenek lankas homokbuckain talalhato pllsztai, szinte felsiva- gftsegevel. (Triviälis peldänknal maraclva: mfg a Kiskunsagball 11a-
tag i növenyzetre es a Blikk-hegyseg kiteljedt blikköseire, vadregenyes gyobb hanyadban fordulnak el6 a kontinentälis, a szubmediterrän es a
Szurdokvölgyeire, szfnpol11pas hegyi kaszaloira. E terlileteknek persze pontusi-pannon fajok, addig a Bükkben peldäul arktikus-alpin eleme-
nemcsak a vegetäcioja klilönbözo, hanem floraja is mäs. Az a mär em- ket es kärpati fajokat is talälunk.) A növenyföldrajz a hierarchikus el-
litett jelenseg, hogy az elolenyek között hasonlo elteljectesi terliletek- rendezesu f10risztikai regiokat (a legnagyobb kiteljedesu florabiroclal-
kel renclelkezok vannak, arra vezetheto vissza, hogy a jelentos fölclraj- maktol a floraterlileteken, floratartomanyokon es floravidekeken ät a
zi vagy eghajlati hatarvonalak szamos taxon areajanak hatarai, azaz legkisebb florajäräsokig) a fl6rajukban meglevo klilönbseg (f1orakont-

4S

raszl) alapjan klilönfti el. A fl6rabirodalmak gyakran bennszülött nö-
venycsa1adokka1 vagy nemzetsegekke1 (pl. az Allsztl'Clliai fl6l'abiroda-
10m az Ellca1yptlls nemzetsegge1, mfg a közep- es de1-amerikai fl6l'a-
bil'odalom a brome1ia- es kaktllszfe1ek csaladjaiva1) je11emezheto. A
nagyobb növenyfö1dl'ajzi egysegek jellegzetessegeit a1apvetoen az eg-
haj1ati sajatossagok, mfg a fl6rajanlsok jelleget a domborzati, vfzrajzi,
kozet- es ta1ajtani adottsagok hatarozzak meg.
A f16ravidekek vagy f16rajarasok e1hataro1asa a "szomszedjaik-
t61" a termeszetes vegeliici6 eJteresei me11ett e1sosorban egyes fajok
elteljedesi hatarainak segftsegeve1 töl'tenik. A fl6ravictekek es fl6raja-
nlsok hatarai nem elesek, "kiteljedes ne1kli1iek", hanem kisse e1l1l0-
s6dnak, azaz vannak vitatott helyzetu, atmeneti jellegu terliletek. A
Magyar-közephegyseg ket fl6ravideket, az Eszaki-közephegyseget
(Matl'icllm) es a DUIHlntöli-közephegyseget (Bakonyicum) egy igen
markans hatarvona1 - ZOL YOMI BALINT kifejezeseve1 e1ve - a "közep-
dunai fl6rava1aszt6" valasztja el egymast6l. A kontinentalisabb eghaj-
1atu Matricllm-ra je11emzobbek a kontinentalis, a ke1et-ba1kani es da-
cikus fajok, va1amint a Kal'patokka1 közös bennszü1ött e1emek, illelve
al'ktiklls-a1pin es dea1pin növenyek e10fordll1asai. Az inkabb mediter-
ran vomisokat mutat6 eghaj1atu Bakonyicllm-ban több az öna1l6 benn-
szülött es a szubmeditel'l'an, atlanti-mediterran faj. Sok faj tehM ke1el
felo1 közelfti a közep-dunai f16ravCl1aszt6t (mint a karpati magyar
l.
J '
I'
Az ,,6shonossag"
A növenyföldrajz egyik fontos foga1l1la az "oshonossag". Hazank-
ban a tenneszetvedelmi törveny azokat a fajokat tekinti 6shonosnak
("spontän"-nak), me1yek az utols6 ket evezl'edben a Kal'pät-medence
tenneszetfö1drajzi regi6jaban tenneszetesen (nem bete1epftes vagy be-
hurcoh\s reven) el6fol'dultak vagy e10fol'dll1nak. Ez a meghatarozas
arany1ag egyszel'unek tunik, a gyakorlatban azonban sokszor nehezen
alkalmazhat6. Annak eldöntese, ho gy egy faj adott tel'ü1eten 6shonosan
el vagy e16fordll1asa l'egebbi behllrco1as eredmenye, eset1eg kivadlllt
allomanYl'61 van-e sz6, nemegyszer nehez feladat. Temleszetesen van-
nak olyan fajok (e1sösorban gazdasagi jelent6segge1 rendelkezö fak,
kll1törnövenyek es gyomok), me1yeknek többe-kevesbe pontosan is-
mert Eur6paba telepftesenek vagy behllrco1asanak törtenete, ideje es
teljeszkectesenek üteme. Az 6shonossag tekinteteben leginkabb olyan
fajokka1 kapcsolatban vannak kete1yeink, melyek gazdasagi szempont-
b61 nem vagy kevesbe jelent6sek, nem teljeszkedo "termeszetuek". Az
elteljedesi terület többi reszetol nagy tavo1sagra, el6fordu16 elszigetelt
kis a11omanyok [mint peldau1 a szalkas arvalanyhaj (StifJa hro-
moidcs) bakonyi- vagy a borzas macskamenta (Nepcfa parl'ijlora)
mez6fö1di populaci6i] 6shonossagat ketsegbe vontäk a szakel1lberek.
Ebben nemely esetben tahln a szakmai irigyseg is szerepet j5tszhatott,
ezze1 ugyanis a felfedezes jelent6seget kfvantak kisebbfteni. Ilyen "ker-
deses" oshonossagü fajt adott területen akkor tekintlink telllleszetes
elofordulasLmak, ha a terü1eL e101enyközössegebe "be1eillik", ha e16for-
du1asat vegetaci6törteneti es biogeografiai adatok (azaz peldau1 hason-
16 je1legu maradvanyfajok egylittes e16fordu1asa) tamasztjak a1a. A
keleti gyertyan (CCI/pinus oricnta!is) vertesi el6fordulasanak sponta-
neitasa me11ett sz61 pe1dau1 tenn6he1y reliktu1ll6rzo jellege, fajgazdag-
saga, sot a mediterran el teljedesu 6rias szko1opendra el6fordlllasa. A
bakonyi (es egyben egyetlen közep-eur6pai) szalkas arvalanyhaj
(Stipa brol71oides) poplllaci6 tennohelye közeleben egy szinten medi-
terrän p6kfaj meglete egymas oshonossägat kölcsönösen meger6sft6
tenyek. Ugyanakkor a gyulaji iIlir sat'rany (Crocus tommasillialllls)
terl1l6he1ye 1eromlott, fajszegeny vadaskel't (a säfrany tömegesen e1
46
»
köhltr (Minl/artiafi'utcscells) vagy a daciklls piroslo hunyor (Hcl/c-
horus purpumscells), ugyanakkor delnyugati iränyb61 "közelfti meg"
e jelent6s f16rahatart peldClul az at1anti-mediterl'an baberboroszlan
(Daphnc laurcola) vagy a szubmediLernln sulyoktaska (Aethiollcl1W
saxatile). A hatar persze egy kisse e1mos6dik, a piros16 hunyol' peldä-
ul megtala1hat6 a Pilisben, l1lfg a babel'borosz1an egykor el6fordu1t a
Böl'zsönyben iso Az eghaj1ati e1tereseket a k6zettani adottsägok igen
er6te1jesen befolyClso1jäk, fgy fordulhat e16, hogy a meszköb61, do10-
mitb61 es härshegyi homokköb61 ä116 Naszäly növenyfö1drajzi erte-
1el1lben a Dunantuli-közephegyseg t16ravidekebe is soro1hat6, a vul-
kanikus k6zetekböl fe1epli16 Visegradi-hegyseg pedig ta1an inkabb a
Matl'icul1l-hoz tal'tozik. A vegetäci6ban meglevo különbsegek me11ett
tehät a karakterisztikus elteljectessel rendelkez6 fajok segftenek egy
terület növenyfö1dl'ajzi beosztäsat e1keszfteni, peldälll a f16rajaräsok
hatarait meghüzni. (Megjegyezzlik, hogy az orszäg allatföldrajzi be-
osztasa egyes reszleteiben es f61eg nevezektanäban l1las mint a nö-
venyföldl'ajzi.)
A hazänkbannövenyfö1drajzi jelent6segge1 bfr6 fajok többsege ve-
dell1let elvez, hiszen messzi täjakr61 szannaz6 erdekes es ritka szf-
nez6elemekr61, a regi korok "utols6 mohik<ln"-jair61, a sz6l'vanyos
e16forduläsü reliktumokr61 vagy az e tajon kia1aklllt es csak itt megta-
lalhat6 bennszli1öLtekr61 van sz6.
peldalll telepfLett feketedi6 allolllänyok alau). A De1-DlInantul tel'üle-
len a l'engeteg hasonl6 jellegu telll16hely ellenere se hol sillCs tudomä-
sllnk hasonl6 jellegu, nyugat-balkani magashegyi e1teljeclesu növeny-
vagy allalfaj e16fordulasar61.
A mar kol'abban resz1etesen ätklltatott lel6helyeken megtalält nö-
venyek 6shonossaga kisse minclig gyanus. A siroki "Nyfljes" es a ke-
1ellleri "Mohosok" t6zegmohas lapjainak növenyzetet, il6rajaL szamos
kutat6 vizsgalta es senki nem lalalkozott rajLlIk a kereklevelu har-
matfilve1 (Drosera rofLIndifii!ia). E fajt Kelemeren a 80-as evekben ta-
lältak llleg, Sirokon pedig 1996-ban esz1eltek e16ször. Hason16 a he1y-
zet a tözegat'onya (\IC/ccinium oxyCOCC(}.I') 1994-ben fe1fedezett siroki
el6fordllhlsäval iso Az szinte te1jesen bizonyos, hllgy a kon\bbi klllata-
sok idejen ezek az avatoLt szemek szämara "feltun6" fajok meg nem e1-
tek e tel'lileteken. Annak e1döntese, hogy az ut6bbi icl6ben termeszetes
uton jutottak cl ezekre a termohe1yekre vagy emberi közvetftessel hlll'-
co16dtak be - szinte 1ehetet1en. (A harmatfU magja peldau1 e1juthatott
ezekre a 1apokra egy a tozegmohas lapokat vegigjar6 botanikus bakan-
csara tapadva. A szandekos telepftest ekkor llleg nem is felteteleztlik,
pedig sajnos erre is van pe1da hazänkban.)
Nehäny esetben nemcsak egy-egy faj 6shonossagär61 oszlanak
meg a velemenyek, hanel1l bizonyos e1etközössegeker61 is (sokat vitat-
tak pelclau1 aj'elIy(!j(f-hakonyszentlci.l'zli5i crdeifcnyves, a "szcnlgcili ti-
szcifäs" vagy a "hllgaci 6sbori5kcis" oshonossagat).
A nagyobb foly6k a1fö1di szakaszain viszonylag gyakran bllkkan-
nak fe1magasabb hegyvidekekre je1lemzo növenyek. [Peldaul a vedett
fajok közül a Szigetközben egykor a sugarkankalin (Prilllula elatior),
jelen1eg a tuzliliom (Lilillmlmlhif'crulII) es a havasi ikravirag (Arabis
alpina); a Fels6-Tiszan a telekivirag (Telekia spcciosa)]. Amennyiben
a vfz "hozta 6ket" az A1pokban vagy a Karpatokban e10 termeszetes
popll1aci6kb61, akkol' ugyanugy 6shonosnak, tenneszetes elofordlllasu-
nak tekinthet6k, mint a szelle1 teljedo sp6rakkal "erkez6" harasztok
vagy a pal'anyi, szinten sze1sodorta magokkal teljedo körtikek es 01'-
chideak.
Elöfordul, hogy egy Magyarorszagon nem oshonos vagy hazank
egyes terliletein termeszetes körli1menyek között nem e16 faj kertekb61,
parkokb61 vagy Illezogazclasagi tennesztesb61 "kivadu1", a szabad tel'-
meszetben megjelenik. Ezeket a növenyeket "kerti szökevenyek"-kent
is szokäs emlegetni, eloford1l1usaikat pedig "szubspontan"-nak nevez-
zük. A fokozottan vedett, hat6anyagtartalma miatt helyenkent tel'mesz-
tetL gyapjas gyuszuviragnak (Digitalis lallata) szel'te az orszagban ta-
lä1hat6k peldaul kivadult sZllbspontan populaci6i. A kerti holdviola
(Lllllaria all/llla) közkedvelt kerti clfsznöveny es eleg gyakori "kerti
szökeveny" iso A struccharasztnak (Malleuccia strufhiopfcris) ha-
zankban csak a NYllgat-DlInäntulon es a Zel1lplenben vannak 6shonos
ällomanyai, am kertekben sokfele szfvesen ültetik. Sze1 utjän könnyen
teljed6 sp6raja reven ritkan kivadu1hat a kertekb61, va16szfnuleg ennek
köszönheto nehäny pe1danyanak fe1bukkanasa a budapesti Naplas-t6
mellett, i11. Tiszalök köze1eben arteri puhafas-1igeterdoben.
A l1legtelepedes ideje a1apjan az adventfv fajok között is l1legkü-
1önböztetlink "areheofitoll" -okat, me1yek a tÖ11enelel1l el6tti id6kben
honosodtak l1leg nälunk, mint peldau1 korai gabonaink gyolllnövenyei
[közöttük a vedett konko1y (Agrosfelllllla giflwgo)], i11. "lIc(}fiton"-
llkat, melyek meghonosodasanak pontos idejet nem ismeljük, de az a
törtene1mi id6kben töl'tent. Az "cpoikojifon" -ok a je1enkorban 1ettek
flöränk tagjaiva. Megjegyezzlik, hogy mfg m\lllnk szamos eszak-ame-
rikai növeny "futott be gyors kal'riel't" mint gyomnöveny, Eszak-Allle-
rikäban több eunizsiai szannazasü faj [többek között a nu1unk vedett
~aradvanynövenyek
Sz6 volt mal' arr61, hogy a növenyfajok e1teljedesi területe id6ben
valtozik. Ha a klima az adott faj szamära keclvezobbe välik (vagy a faj
alkalmazkodikjobban az eppen uralkod6 eghajlathoz), akkol' lehet6se-
ge van arra, hogy a korabbinalnagyobb terlileteket "h6c1ftson meg". Ez
a jelenseg persze fordftottan is igaz, azaz ha az eghajlatva1tozas egy fajt
kedvez6tlenül el'int, akkor allomanyai pusztu1ni kezdenek, a kol'abbi
"összefligg6" eltel:jedesi terület "feldaraboI6dik", specialis körülme-
nyeket kfna16 menedekhe1yeken (un. refügillmokban) fennl1laradt po-
plllaci6kra különül el. Ez esetben maradvanyfajr61 (re1iktul1l) besze-
llink. A reliktumok korabbi, a je1en1egit61 eltero eghajlatü idoszakokra,
az akkori e10vi1agra je1lemzo el61enyek. Fontos tlldnunk, hogy re1ik-
tUlllnak csak azt az e161enyt nevezzlik, amelyik a kerdeses e10helyen a
Illegadott kor 6ta alland6an, 6shonosan e10fordu1! A maradvanyfajok
ültahlban ritka es vedett fajaink köze tartoznak, je1entosegük abban a1l,
ho gy l'ajtllk keresztü1 ismerhetjük meg, rekonstrualhatjllk mal' 1etunt
id6szakok e10vi1agat es ezalta1 tenneszeti viszonyait, i11. bizonyos terli-
Ictek mära szinte teljesen elpusztult növenyzetet. A re1iktumok kora-
nak megnevezesene1 - tersegünk földrajzi he1yzeteben az e10vi1ag
összetete1et, gazdagsagat drasztikus eghaj1atvaltozäsai miatt a mai na-
pig meghataroz6 - jegkorszakokat tekintjük a1apveto fontossagünak. A
jegkort mege10zo hannadidoszak (tercier) gazdag, sZllbtl'6pusi növeny-
zete teljes egeszeben a1dozatul esett a hirtelen beköszönt6 szaraz
lehGlesnek. Va16szfnu1egjegkor elötti (preglC/cicilis- vagy tcreier-) re-
Iiktumnövenyek hazankban nem e1nek (bovebben a 'Milyen "id6sek"
reliktulI/ai/lk, endelllizlllusaink?' cfmu bekezdesben). Ilyen tercier re-
liktlllll a Karpat-medellceben talan a hima1ajai rokonsagö J6sika-orgo-
na (Syrillga josikaea), me1y a Keleti-Karpatokban el vagy a nagyvara-
di Plispökflird6 tenna1vizeben e16 tr6pusi e1terjedesu Nymphaea lotus
egy va1tozata (val'. thermalis). Ajegkorszak alta1 a Karpät-medenceb61
kipllsztftott melegkedvel6 fajaink nagy resze a jegkor utan ismet meg-
rezes hölgymal (Hic/'((cium alllwlliacum)] va!t kellellletlen gyollll1la.
Täjidegennek nevezzUk azokat a fajokat, melyek biogeogl'Miai szem-
pontb6lnelll lllill6slilnek 6shonosnak es lllegtelepedesük, a1kalmazko-
dasuk eseten a hazai e1etközössegekben a tenneszetes folyalllatokat az
6shonos fajok rovasara karosan m6dosfthatjak (pl. akäc, se1yemk6r6).
A behurcolt es betelepftett fajok közül csak keves, a hazai tel1ne-
szetes vegetaci6ba "beilleszkedett", "kedves", ritka es nem agresszfv
növeny l'eszesül jogi vede1elllben, pe1daul a meditel'rcln eredetu, talan a
közepkori ko10storkel'tekb61, parkokb61 kivadllit es az6ta l1leghonoso-
dott teltemetö (Eranthis hycl1lalis), a hazclnkban javareszt telepftett,
szublllediterran magyar tölgy (Quereus ji'ailletto), a ke1et-azsiai ere-
detu, nälunk koräbban terillesztett es itt-ott kivadult kalmos (ACOfUS
calamus) vagy a Ilagy va16szfnüsegge1 szinten behurcolt illir s3frany
(Cmells IOl1llllasinial1l1s) es az örmenygyöker (/Ilula helenium).
Hazankban oshonos fajoknak is lehetnek adventfv allomanyai.
Egyes vedett fajokat [hazankban pe1dau1 a zergeboglart (Trollills
eu/'Opaeus) Sopron kömyeken, a karpati es az illir s3franyt (Cmells
hellffclianlls, C. f0l111110siniallus) a Villanyi-hegysegben, a telekivira-
got (Telekia spcciosa) a Zemp1eni- es a Soproni-hegysegben) bevallot-
tan tü1buzg6 növenybaratok, i11. botanikusok te1epftettek. A vedett fa-
jok te1epftese azonban jogi es etikai kerctes is, melyekr61 "A MA-
GYAR NÖVENYVILAG VEDELME" c1I1lU bevezet6ben olvasha-
tunk.
je1ent fl6rtlnkban, köztUk 01 yanok is alllelyek mal' a hannadkorban is
eJtek itt. E fajokat 1egfe1jebb tercier "vandorl'e1iktum"-oknak nevez-
het6k. A jegkorszakon belü1 hidegebb es enyhebb eghajlatü idoszakok
(un. glacia1isok es interglacialisok) valtakoztak. A hideg klfmajü glaci-
alisokon be1li1 is voltak atmeneti felmelegedessel jar6 rövidebb id6sza-
kok, melyeket interstadialisoknak nevezünk. Az interg1acialisokban es
interstadialisokban (es persze a jegkorszak e1111ültava1 a posztg1acialis
me1eg idoszakball is) - folyamatosall csökken6 szamban - "vandorol-
tak" vissza lllelegkedvelo e1el1lek hazank tel'li1etere. A glacialisok ide-
jen elteljedt, am az6ta csak nehäny "hidegzllg"-ban fennmaradt fajok a
jegkori- (glocicilis-) reliktumok. Ezek szaillara e1s6sorban a paro1ga-
suk miatt a környezetliknel huvösebb, pal'asabb lllikroklfmava1 rende1-
kezo lapok, va1amint közephegysegeink llleszk6szurdokai, eszaki ki-
tettsegu do10mitsziklai je1entettek "lllenedekhelyeket". Az interg1acia-
lisokban delr61 id6r61-id6re meg "visszamereszkedtek" a l1le1egked-
velo fajok, nehanYllk mai napig is megta1alhat6 hazankban (ün. inter-
glacialis reliktumok). A jegkorszak e1multava1 ismet l1lelegebb eghaj-
1atl! idoszakok (pI. az uno "mogyor6kor") köszöntöttek be. A posztgla-
cialis re1iktumok megte1epedese hazank területen erre az idoszakra te-
heto. Könyvünk fajainak szöveges ismerteteseben az "E10he1ye" be-
kezdesben tala1hat6 utahls arra, ha az adott faj el6fordulasa hazankban
re1iktum jellegu.
A dolomit (es nehany mas, hazankban nem megta1a1hat6 kozet)
arr61 nevezetes, hogy a rajta kialaku16 e161enyközössegekben gyak-
ran l1laradnak fenn re1iktumnövenyek. Ennek oka a "dolomit jelen-
seg" !leven ismertte va1t je1ensegcsopol't. E kozetre (a ve1e kemiai-
lag "l'okonsagban a1l6" meszk6vel ellentetben) az er6s apr6z6das
(fizikai llla11as) es a kismerteku kemiai l1lallas (01d6das) je11emz6.
(Do10mitterületeken feltuno a turistautakat, 1ejt6k aljat borft6 vastag
"murva"-reteg.) A nagymerteku fizikai ma11as következteben dolo-
mitterü1eteken jellegzetes es valtozatos fe1sz1ni formak: meredek 01-
47

dalCt, eies gerincek, sziklafalak, tönnelekes lejtok alakulnak ki. Az
apr6 sze1l1csemerelu dolomittörilleiek lejt6n lefele "vandorlasaval"
akadalyozza CI talajkepzodest es a beerd6sülesl, s6t deli oldalon meg
a gyep zar6dasat iso Mindezek kövelkezteben a vältozatos mik1'O-
domborzat nagyon sok es nagyon különbözo mikroklimatikus zugot
hoz letre. Egy fätlan cloloillitgerinc deli kilettsegu napsütötte, hamar
felmelegeclo, szäraz, nagy nyilt kozetfelszinnel rendelkez6 gyepje-
melyben peldaul sok szub1l1editerran faj el - sokszor szinte közvet-
lenül erintkezik az eszaki oldalmagasabb füvli, zarl, hlivös, allancl6-
an nyirkos mohaparnakat es alhavasi fajokat rejlo gyepjevel, ill. ele-
gyes karszterclejevel. Ezeknek az egymas közvetlen közelt~benlalal­
hat6 különbözo 1l1ikrokl imalikus zugoknak az a jelentoseglik, hogy
a makroklima valtozäsa (pl. fehnelegecles vagy eljegesectes) eseten a
növenyek mär nehany meteres "vandorhlssal" is megfelel6 körlilllle-
nyeket talälhatnak ahhoz, hogy a szamukra kedvezotlen idoszakot
ätveszeljek. (A növenyek tenneszetesen nem tudatosan ,.vandorol-
nak" egyik mikroklimazugb61 a masikba, hanem a viszonylag nagy
területen elsz6r6d6magvaikb61 minclig az eppen legmegfelel6bb he-
Bennszülött fajok
Vannak olyan elolenyek, lllelyek elöforduläsa igen kis terliletre
korlätoz6clik. Ezekel a mäsult terilleszetes körülmenyek között elö nem
fordul6 fajokat bennszülöttnek (mas neven cl1dcmizlI1l1Snak, Cl1dcll1i-
1(//.1' fajnak) nevezzük. Endemikusnak akkor tekinllink egy fajl, ha
elofordulasai egy fl6ratartlll1lanyon (vagy azzal nagysagrendileg l1leg-
egyezo terliletli tenneszetföldrajzi-biogeogrMiai egysegen) bellili lerli-
letre korlatoz6dnak. Felrevezeto viszonl, ha az elteljeclesi terliletel nem
tel111eszetes hatärokkal rendelkezo ällamlerületekkel vetjlik össze. Az
ellr6pai t16ramli (Flora ElI1'Opaea) peldalll azokal a fajokat tekinti ende-
mikllsnak, Illelyek egy ällam terlilelen bellil fordliinak elo. A tornai
verto (Onosll1a tOl'llcl1sis) es a magyarföldi husang (Fcrula sadll.'l'i-
ana) ilyen alapon - igen kis elteljedesi terliletük e\lenere - sem
minoslil bennszlilöttnek emuben, l1livel el ob bi Szloväkia es Magyar-
orszag, lIt6bbi pedig hazank, Szloväkia es Romania terlileten el.
Megkülönböztetünk csak nehany (vagy szelsöseges esetben egyet-
len) lelohelyen eloforcllll6, (m. lokäl is endemizmllsokat es sok poplllä-
ciöban letezo bennszülöltekel. Elobbire a mal' emlitelt tornai vertövön
es hllsangon kivlil a pilisi len (Lin/l1/1 dolo/lliticul1l) lehet pelda, lIt6b-
biakra pedig a magyar gurgolya (Sesc/i Ic//cospcrmulll).
Az endemizmusok keletkezesere keclvezoen hat a poplilaci6k egy-
l1last61 val6 elszigetel6dese, izolal6dasa. A ,,1'Okonaikt61" elszigetell
populaci6k az elterö környezeti hatasokhoz alkalmazkodva azokl61 (el-
tero iranyba" fejlodnek, azaz lolük különböz6ve valnak. Különösen a
földrajzilag j6l elklilönült területek (szigetek, magashegysegek, me-
clencek, sivatagok) gazclagok enclemizmllsokban. (Pelclaul Madagasz-
Ereklyenövenyeink
A maradvanyfajok reliktumjellegbol ad6d6 elszigeteltsege (a 1'Oko-
naikt61 val6 földrajzi tavolsäg) egyuttal endemizmusok keletkezesere
is lehet6seget nyüjt. Eisa lepesben az egykor nagy területen e\teljedl
közös ös elteljedesi területe a megvaltoz6 környezeti viszonyok (pel-
dalll klimavaltozas) hatasara feldarabol6dik. Ekkor a lokalisan l11egfe-
lelo körülmenyeket nyüjt6 refCIgiumokban maradnak fenn a f(~ relik-
lum jellegu (egym<lst61 mal' elszigetelt) poplilaci6i. Ha e populäci6k
szetväläsa 6ta eleg sok iclo tell el, ill. a fennl1laradt populäci6k egymas-
l61 jelent6sen elter6 körlilmenyekhez volLak kenytelenek alkalmazkod-
48
Iyekre kerülL magvaknak van eselylik szaporocl6 növenyekke fejI6c1-
ni.) Tehut jellegzelessege e k6zetnek, hogy kemiai es fizikai adott-
sagai reven lehel6ve leszi fenyigenyes, hidegkedvelö es melegkecl-
vel6 maradvanynövenyek egyideju fennlllaradäsat. Mindezek mel-
lett egy elmelet azt feltetelezi, hogy jarulekos hataskent a clolomil
l1lagas l1lagneziul1ltartall1lanak enyhen mergezö halasa is "fekezhe-
ti" a fU- es sasfelek növekedesel, tehM a gyep zärödasät, ezaltal is
keclvez6 lehel6seget (kisebb konkurenciat) terel1ltve a magas lllag-
neziumkoncentraci6hoz aikallllazkoclott, de azt rendszerint nem
igenyl6 "clolomitnövenyek" szämära. AZl, hogy ez a hatäs legfeljebb
mäsodlagos jelent6segli, l1lutatja, hogy rilkan a clolomithoz hasonl6
fizikai tulajclonsagokkal rendelkez6, erösen apr6z6c16 l1leszk6-szik-
lagyepekben is elnek "c1olol1litnövenyek". [A magyar gurgolya
(Scsc/i IcucOSpCrll1l1ll1) kizär61ag DunäntCtli-közephegysegben el a
vilagon. Sokäig ugy hiuük, hogy csak nyilt clolol1litsziklagyepekben
el, de az lIt6bbi evekben el6kerültek älllllllanyai er6sen apr6z6c16
llleszkövek sziklagyepjeib61 is.]
kär tl6räjänak 70-75%-a bennszlilött faj !). Hazünkban akkor tekinlÜnk
endel11ikusnak egy fajt, ha el6forcllllüsai egy tlöratartol11änyon belüli
terliletre korlütllz6clnak. Szubendemikllsnak lekintjlik azokal a fajokat,
melyek ällomänyai nagyreszt egy 1l6ratartomäny terlileten bellil taläl-
hat6k, c1e sz6rvanyaik szomszedos 1l6ratarlomüny( ok)ban is elnek.
Ilyen szubendel1liklls alfajnak, ill. valtozatnak tekintheto a feheres
csüdffi (Astmgal//.I' l'l!sicu/'ius subsp. ulhidus) , melynek populaci6i
nagyreszt a Kärpat-medenceben elnek, sz6rvänyai peclig a Balkanon
talalhat6k. Utöbbi ällol11anyainak döntö többsege az Eszaki-Karpätok-
ban el, hazank területen csak nehäny elszigetelt poplilaci6ja forclul elo
(a Pann6niai fl6ratartOlmlny terliletere csak a blikki elöfordlilasok es-
nek, a zempleni allomany mal' a Kürpäli fl6ralartol11änyban talälhal6).
Magyarorszag medencebeli fekvesenek köszönhetoen tlöränkon bellil
viszonylag magasnak l11ondhat6 az önall6 (pann6niai-) bennszülötlek
2%-os reszesedese.
A dolomil "tl6racsapdaiban" fennmarad6 fajok -meg ha elöfordu-
lasaik nem is reliktum jelleguek - izolal6dhatnak a legközelebbi 1'Okon
populäci6kt61, ez(jltal is lehetoseg nyilik bennszülött fajok kialaklllüsä-
ra. A dolomit alapkozelnek azonban meg egy fon tos szerepe lehet en-
demizmllsok kialakllläsäban. A dolomiton kialaklll6, vällozatos mik-
1'Oklima-zllgokban bövelkedö elohelyeken egymäs közeleben elöfordll-
16 eltero tennohely- es klimaigenyu közelrokon fajok hibridizal6dasä-
val es a hibridek önäl16slllüsaval lokalis bennszlilöltek kelelkezhetnek
[minl ez peldälll a berkenye atmeneti kisfajok (Sorhus aria - graeca
- tormil1a/is lransitllsok) eseteben törtenhetett].
ni, akkor ereklyenövenyek (relikllimendemizl11usok) jöhetnek letre. Az
eltero kömyezeli tenyezokhöz valö alkalmazkodäs szeml61etes pelda-
jät acljak a cifra kankalin (Prill1/1la a/lricllla) hazai allomanyai. E gyö-
nyörCi növeny a jegkorszakban meg sokkal nagyobb terlileten elhetetl,
mara azonban j6reszt a magashegysegekbe szorult vissza.
Hazankban fettllcatnyi kis pllpllläci6ja maradl fenn a Dunantüli-
közephegysegben napjainkig. A hazai allomanyok az alpesieknel jöval
alacsonyabb tengerszinl feleUi magassagban, rendkivlil special is körlil-
menyek között maracltak fenn, olyan term6helyeken (eszaki dolomit
sziklagyepekben, elegyes karszterd6kben), melyeket közvetlen napsü-
tes szinte soha nem er. A naptenyes sziklahavasokban elo magashegyi
alakok leveleit lisztes bevonat 6vja a nap sugarait61, mely a fehirnye-
kos termohelyeken el6 hazai popllläci6kra mal' nem jellemzo. Ezt a
Dunantuli-közephegysegben elkülönült növenytipust mint bennszlilött
alfajt (subsp. hUllgarica) tartjuk nyilvan, egyuttal a magyar tl6ra egyik
ereklyeje iso A rokonsagukt61jobban elklilönült ereklyeinket mar önal-
lö fajokkent tartjuk szamon. A reliktllmendemizmllsaink fl6rank leg-
Milyen "idosek" reliktumaink, endemizmusaink?
Az endemizmllsok, reliktumok "koranak" l11egallapitasa a leg-
több esetben nehez feladat, hasonl6 jellegli "oknyomoz6" munkät
igenyel, mint egy faj oshonossaganak kideritese. A legtöbb esetben
csak ehneletek tämasztjak ala nemely feltetelezesünket, a tärgyi bi-
zonyitekok (peldaul fossziliak) hianyoznak. Be keil vallani, hogy
koräbban sokkal könnyebben "neveztek ki" egy-egy fajt reliktul11l11a
mint manapsag. S06 REZSO Növenyfölclrajz cimü tankönyvenek
1966-os kiadasaban meg tllcatnyi fajr61 [peldaul: majomkosbor
(Orchis simia), baranyai peremizs (fIllIla spiraeif{)lia), magyar
kikerics (ColchiclIlII hUllgaricllm), magyar gurgolya (Se sc Ii Icu-
('()spcrlllllm) , bakszarvu lepkeszeg (Trigonclla gladiata), cselling
(Chci/al1thcs lI/a/'({l1tac) , kaukazusi zergevirag (Do/'OniclIlII oricn-
talc), szirti pereszleny (Calal1lintha thymiji)/ia), magyarföldi
husang (Fcrula sadlcric/lw), pilisi len (Linlllll dolomiticulIl), sargas
habszegfU (Silenc .f!avcscells), keleti gyertyan (Carpinus oriental-
is), banati bazsarozsa (Paeonia ojjicinalis subsp. hanatiCCl)] felte-
lelezte, hogy harmaclkori reliktllmok. 1976-ban viszont mar fgy Ir:
" {/gy hiszcm, vcgre hatamzottan ki kcll mondani (amidil korahhan
IIgyanlllcg nCIll teUesell cgycrtelm{fell (rtam) Magya/'Orszag C1ffl'ilci-
ga!Jan harmadkori reliktumfajok nincsend." Ma mal' azt feltetelez-
zük, hogy a reliktumnak tartott fajaink j6val fiatalabb koruak. Amint
Soö i1ja a regebben hannadkori maraclvanyoknak hitt fajokr61: "Icg-
fi'ljcM a jJosztglacialis melcgkornäl szuhtr6pusihb interglaciälis
idffsZC/k rcliktllmai."
A Magyar-közephegyseg sziklainak ereklyenövenyeit korabban
szinten preglacialis reliktumoknak tekintettek. Ezek a 1'Okonsagukt61
"tClvolba szakadt" növenyek S06 REZSO legutols6 älläspontja (1976)
szerint val6szinuleg az lItols6 jegkorszak (Wünn III) interstaclialisai-
Magyarorszag leir6 növenyföldrajza
Magyarorszagon az oshonos edenyes növenyfajok szama 2200 kö-
rülire teheto, a viszonylag "egyhangu" földrajzi fekves (a magashegy-
segek es tengerpm10k hianya), a csekely kiteljeclesu összterület mellett
magasnak mondhat6. Hazank fl6rajänak gazdagsaga - azonos nagysä-
gu lerliletre vonatkoztatva - Eur6päban l11egelozi az eszaki orszagok
cgyhangCtbb növenykeszletet es a civilizaci6 miaU tovabb szegenyitett
atlantiklls nYllgat-eur6pai regi6t iso (Összehasonlitaskeppen Angliaban
1500, Hollancliaban 1300, a hazanknal j6val nagyobb terliletu Nemet-
orszagban 2800 körüli a növenyfajok szama.) A Karpat-medencebeli-
nel gazdagabb fl6räkat Eur6paban csak egyes mecliterran terlileteken,
fökent magashegysegekben talalunk, pelclaul a Balkan- es az Iberiai-
f61szigeten.
Növenyvilägunk viszonylagos gazdagsaga es a konLinensen belüli
egyeclisege annak köszönheto, hogy a földreszünkön leggyakoribbnak
lekilllheto euröpai, ellrazsiai es cirkllmborealis fl6raelemek es a Földön
feltettebb kincsei. Csak egy fajllk [a magyar gurgolya (Scscli /eu-
cospcrm//m)] mondhat6 a Dunantuli-közephegyseg megfelelo elohe-
Iyein elteljedtnek es gyakorinak. A többi (fokozottan veclett) ereklye-
növenyünknek [pilisi len (Lillu/ll dolomiticl/m), magyar vadkörte
(Pyrus lI1agyarica), tornai verto (Ollos/Ila torncllsis), magyarföldi
husang (Faula sadleriana), magyar mereggyilok (Vincctoxicum
pannollicum) es erdelyi herics (Adollis tmllssylvanica)] legfeljebb ne-
hany el6fordulasa ismert a Karpät -l11edencebol.
ban (a jegkorszakon bellili Mmenetileg felmelegeclett klfmaju icl6sza-
kaiban) esetleg a Riss-WÜIl11 interglacialisban Uegkorszakok közötti
melegebb id6szakokban) vaJtak el balkan i vagy mecliterran [pI. pilisi
len (Linum dolomiticum), tornai verto (Onosma tornensi.I,), magyar
mereggyilok (Vincctoxicum pallnol1icum)], ill. azsiai- [magyarföldi
husang (Fcrula sadleriana), magyar vadkörte (Py/'Us magyarica)]
rokonsagukt61. A pilisi len tennohelyenek reszletes klimatol6giai es
növenytarsulastani fehnerese mutatott ra, hogy nem "melegkeclvelo"
maradvanynövenyrol van sz6. A tennohely mikroklfmaja magashegyi
jellegzetessegeket (pI. nagy ejszakai kisllgamls miatti eros lehUles,
nagy relativ päratartalom, gyakori eros szel) mlltat s lIgyanakkor le-
nünk legközelebbi rokonfajai a Balkan magashegysegeiben (alpin,
szubalpin tajakon), igen hasonl6 növenyzetben elnek. E fajt ma mär
egy balkani magashegysegekbol szannaz6, interstadialis vagy intergla-
cialis erecletG dealpin növenynek tartjllk.
A koräbban "jegkori" (glacialis) maradvanyfajnak tekintett növe-
nyek pedig szinten ,,fiatalabbak", posztglacialis, esetleg jegkorvegi
"maradvanyok".
Al11ikor a reliktul110k korM jelent6sen tülbecsüljük, val6szinuleg
ott követjük el a hibM, hogy a növenyek terjeszkedesi kepesseget
alulbecsliljük. Ez lIt6bbit is több tenyezo okozza: egyreszt a növe-
nyek szaporit6 kepleteinek (propagulumainak) teljeclese nel11 olyan
szembeötlo, mint pelclaul a madarak replilese, masreszt a szel, a viz
es az allatok teljeszto tevekenyseget hajlal110sak vagyunk figyelmen
kfvül hagyni. Fontos toväbbä, ho gy a földmuveles terh6dftasa elott a
növenyek sokkal könnyebben teljedhettek, hiszen az alkalmas
elohelyek j6val közelebb voltak egymashoz, mint a mai "kulturtaj"-
ban.
szinte mindenütt elteljedt kozll1opolita fajok mellett, nagy szal11ban
fordulnak elo nalunk a keletrol idaig hatol6 kontinentalis fajok, az el-
terjedesük eszaki hatarät nalunk elero szubmediterran növenyek, cle ki-
sebb aranyban megtalalhat6k tl6rankban a magas eszak borealis fajai,
a környezo l11agashegysegekre jellemzo alpin es karpMi elemek, az
6ceani eghajlati igenyu szubatlanti- es atlanti-mediterran fajok vagy a
balkäni elel11ek iso Mindehhez jarllll11eg hozza a bennszlilött növeny-
fajok eleg magas aränya, l11ely elsosorban hazank l11eclencebeli elhe-
Iyezkedesenek, "elszigeteltsegenek" köszönheto. A meclence izolaltsa-
ga következteben kialakult szamos endemiklls faj (es tarslilasaik!), va-
lamint a különbözo fl6raelemek egyideju jelenlete, "kevereclese" miatt
indokolt a Karpat-l11edencet önä1l6 fl6ratartomanynak tekinteni (Pan-
noniclll1l).
Hazank az Eszaki mersekel t öv i fl6rabiroclalmon (Holarktis ) bellil
a Közep-eur6pai tl6raterlilet delkelet-eur6pai csoportjaba tartozik. A
49

Karpril-medenceben az uralkodo vegetüciotfpus (a földrajzi szelesseg-
nek es a nagyklflllanak megfelel6en) a lllersekeltövi lombos erd6.
Magyarorszag területen - Soo REzs6 es Pocs TAMAs nYOlTI<ln - 4
növenyzeti övet különböztetlink llleg:
1. Erd6s pusztak öve: lde tartoznak a közephegysegek es a szigethe-
gyek deli-keleti lejt6i, ill. az Alföld. Zarotärsulasai hOlllokon a
gyöngyviragos es pusztai-tölgyesek, löszön: tatäljuharos lösztölgye-
sek, az arteri öntestalajokon ligeterd6k. A szaraz-l1leleg lejt6kön bo-
korerd6k es sztyepretek mozaikja alakul ki.
Hazank florisztikai beosztasa
Szo esett mar arrol, hogy a geobotanika hierarchikus eh'ende-
zesu növenyföldrajzi egysegeket különböztet llleg. Azon tul, hogy
ebben a rendszerben hazank is "elhelyezhet6", termeszetesen le-
het6seg van az orszag területenek növenyföldrajzi szempontü oszta-
lyozasara iso
Területlink legnagyobb resze növenyföldraj zi ertelemben a Pan-
noniai flol'atartolminyba (Pa/llJOJlic:um ) tartozik. A PaJll10llicum
hatarai termeszetesen messze tÜlnyulnak Magyarorszag mai hatara-
in. Ugyanakkor harom szomszedos fl6ratartollläny pereme is benY(I-
lik hazank területere (Iasd Cl terkepet! ).
A Pann6niai fl6ratartonlliny azonban - a medencejellegb61ad6-
d6an - lllakroklimatikusan sem egyseges. Adeli, delnyugati kapun
atlanti es lllediterrän legtömegek hatolnak be a leggyakrabban, hata-
suk a Dunantul delnyugati es nyugati feieben a leger6sebb. A konti-
nentalis hatäsok viszont többnyire eszakkeletr61 erkeznek, amint az
a Nagyalföld es az Eszaki-közephegyseg klimäj an es növenyzeten
is erzekelhet6. Eghajlatunk alapvet6en kontinentalisnak lllondhat6,
de az orszäg nyugati reszen els6sorban a szubatlantikus hatasok
domborodnak ki, delnyugaton pedig szublllediterran hatäsok jelent-
keznek. Ezek a különbsegek megjelennek hazank növenyfölclrajzi
beosztasäban (a fl6ravidekek elhatärolasäban) is.
A fl6rajäräsok hegyvidekeinken nagyjäb61 a földrajzi kistajak-
kai esnek egybe. Egyes hegysegek elkülönliltsege a növenyzetre is
er6s hatassal van, majdnem minden hegyseglink egyben önäl16 f16-
rajäräs iso Fontos tudnun k, hogy növenyfölclrajzi elnevezesek ältal
jelölt területek nem esnek egybe a hason16 nevu földrajzi egysegek-
kel. A növenyföldrajzi Tiszäntul peldaul a Tiszat61n yugati inlnyba
(tehril a földrajzi Duna-Tisza közere) is messze kilerjed (He-
ves-Borsodi sfk), a növenyföldrajzi Duna-Tisza közenek viszont kis
közbeekelt foltja tah\lhat6 a Dunantuion (Tengelici-homokviclek) es
a Tiszät61 keletre (a Tiszazugban) iso Egyes terliletek növenyföldraj-
zi helyzetet, hovatarl ozasat illet6en korabban er6sen megoszlott a
szakelllberek velelllenye, peldaul volt olyan felfogas \l1ely az egesz
Del-Dunantult a Nyugat-B alkäni fl6ratartomanyba sorolta. Mara
azonban az orszäg növenyföldrajzi felosztasanak elmelete letisztlll-
ni latszik, bär a mai napig is vannak vitathat6 helyzetu, atmeneti jel-
legu területek. Különösen sok problelllat okozott peldaul a Balaton-
t61 eszakra-eszaknyugatra es6 területek florisztikai besoroläsa. Itt
ugyanis 4 fl6raviclek (Kis-Alföld, Nyugat-Dunäntül , Del-Dumlntül,
Dumlntuli-közephegyseg) fl6rajarasai helyezkednek el egymassal
erintkezve, ill. mozaikosan. Az orszäg legnagyobb kiterjedesu fl6-
rajaräsa, a "Tiszantul" eseteben mas jelleguek a nehezsegek. Itt az
evezredes lllez6gazdasagi llluveles olymertekben alakftotta cit a lä-
jat es pusztftotta el a termeszetes el6vilägot, hogy e videk növeny-
SO
;:s
2. Zart tölgyeserd6k öve: ZOI1<\lis tarsulasai: cseres-tölgyesek, ritkab- Magyarorszag florisztikai beosztasa
ban a meszkedvel6 tölgyes (alacsonyabb fek vesben) vagy a gyertya-
nos-tölgyes (magasabban).
3. Bükkösök öve: Közephegysegi bükkösök, feletllik (nalunk csak az
Eszaki-közephegyseg legmagasabb tagjaiban, kis kiterjedesben)
monlan blikkösök.
4. TlIlevclu-lumblevelü degyeseruOk Övc: a NYllgat-DunantÜl egyes
reszein, peldaul - rseg. Vend-videk (Pocs TAMAs).
A klfmazonalis füves pusztak el6forduläsa hazank területen vitatott
I ~'.
I/SIe ':" L, '-
. . . (.f' - J ' -,._
~
(Bekes-Csanadi-löszhM).
1l1/1/B > I/l/A !
I!
földrajzi beosztäsanak "finomftasa" az erecleti növenyzet szinte tel-
jes elt(]nese es a megmaradt foltok többsegenek jellegtelensege mi- I NA' I~I-: :/::f-: : : :~
~~
att ma mar nem lehetseges. Nagyon val6szfnu, hogy a növenyfölel-
rajzi Tiszäntül alacsony fekvesu ärteri területeinek (pI. Hortobägy,
K6rös-videk) vegetaci6ja es a magasabb terszfnu hatsagok (pI. Be- (
kes-Csanädi-Iöszhät, Nagykunsag, HajdÜsag) növenyzete alap-
vet6en különbözölt egymast61. Ha botanikus kutat6k meg icl6ben ät- 1/4/8
\ \
vizsgalhattak volna, ma minden bizonnyal önall6 fl6rajarasokat kü-
lönböztetnenk meg a "Tiszant(!lon". A növenyföldrajzi es a polti kai '- I \ "
~ - i
hatarok termeszelesen nel11 esnek egybe. Szämos fl6rajarasunk nyü- 11/1/8 --- ~ 1/4/C
lik at a szomszedos all amok terliletere. Az Eszak-Alföld fl 6rajaräsa
\ FI6ratartomany hatara
peldäul Romani a (Er\l1ellek), Ukrajna (Bereg) es Szloväkia (Boel-
rogköz) terliletere is ätnyülik.
,,-. FI6ravidek hatara
FI6rajaras hatara
A floris ztikai irodalom az egyes fajok el6fordulasi adatait a nö-
venyföldrajzi egysegek, florisztikai regi6k szerint tartja szamon. Ha
egy florista-kutat6 egy fl6rajanlsban, fl6ravicleken (stb.) aeldig nem
ismert faj el6forduläsara bllkkan, akkor azt az illet6 "fl6rajüräsra",
"fI6ravidekre" (stb.) "üj" elöfordulaskent szokta megjelölni, nyom- 1- Pannoniai floratartomany (Palll1onicum) 1/3 - A DunantUli-közephegyseg floravideke (Bakol/yicum)
tatasban közölni. Egy-egy ilyen felfedezes növenyföldrajzi je- 1/3/A - PiIis, Budai-hegyseg es Gel'ecse (Piliscnsc)
I/I - Az Alföld fl6ravideke (Eupal1/1o/lic/ll1l)
lent6sege annal nagyobb, minel nagyobb kiterjedesü florisztikai re-
l/lIA - Kisalföld (Arrahonicum) 1/3/B - Vertes, Velencei-hegyseg, Bakony,
gi6ra szamft "uj"-nak az illetö el6fordulas. Wdett növenyfajok ese-
I/1IB - DeIi-Alföld (TilcliclIm): Dnlva-sfk es Mohacsi-sziget, Pannonhahni-dombsag, Vasi szigethegyek
teben mär a fl6rajaräsokra vonatkoz6 "üj" el6fordulasok is igen fi-
gyelemremelt6k. E könyvben a targyalt fajok elöfordulasai nem az valamint (hatarainkon kfvül) a Bacska, a Bansag es (Sag, Hecseg) (Vesprimcl1se)
Szlav6nia deli reszenek sfksagai
orszag növenyfö ldraj zi beoszlüsanak megfelel6en kerülnek ismerte- 1/3/C - Keszthelyi-hegyseg, Balaton-felvidek,
tesre, hanem a tal <in egyszerubb földrajzi tagolast követve [lasd az I/lIC - Duna-videk (Coloccnsc): Mez6föld, Solti-sfksag es
a Tapolcai-medence szigethegyei es a Somlo
"UTMUT ATG A KÖNYV HASZNÄLAT ÄHOZ" cfmll bevezet6 a TUljan-videk
(Balaf(J/licul1I)
reszt!]. I/liD - Duna-Tisza köze (Pracl1/alricul1I) a tiszazugi es
Hazank növenyfö ldrajzi-florisztikai beosztasüt es terkepet mär a tengelici homokterliletekkel
1/4- A Del-Dunantul floravideke (Praeillyricum)
BORBAs VINCE, SIMONKAI LAJOS , RAPAICS RAJMU ND, TUZSONJÄNOS , liliE - Tiszantul (Crisicum): Bekes-Csamldi-Iöszhat, Körös-
GOMßOCZ ENDRE megpr6baltak összeallftani. E terkep f6bb vonäsa- videk, HOltObagy, Hajdusag es a Heves-Borsodi sfk IJ4/A - Mecsek es környeke (Sopianicum)
iban JAVORKA SANDOR, ZOLYOM I BAU NT es f6kent Soo REzs6 l11un- l/lIF - Nyirseg (Nyirsegensc) 1/4/B - Külso-Somogy (Kaposcnse)
kajanak köszönhetoen keszült el. Az egyes hatarvonalakat pontosf- l/lIG - Eszak-Alföld (SomiclIm): Retköz, Bodrogköz, IJ4/C - Belso-Somogy (Somogyicum)
totta, ill. az cgycs lerülcLckel llövcl1yföldrnjzilag jell emezte szämos Bereg-Szatmari-sfk es az Ennellek IJ4/D - Zalai-dombvidek, Tapolcai- es Kali-medence,
kutat6, ki\zllik GAYEiH YUI.i\. BOROS ADAM, POLGAR SANDOR,
Bakonyalja (Saladiense)
HORVATH Ar LI' OLIVliR, RI'ATI ZOI,:rAN, KAROLY I ÄRPAD, Pocs 1/2 - Az Eszaki-közephegyseg floravideke (Matricl/In)
TAMAs, JEANPLONG JOZSEF, BORHlDl ATTILA, TiMAR LAJOS, 1/2/A - Zempleni-hegyseg es Hegyalja (Tokajcnsc)
BOROGKÖZY GYÖRGY, HORANSZKY ANDRAs, TALLOS PAL ES SZOD- 1/5 - A Nyugat-Dullantul floravideke (Praenoricwn)
1/2/B - Aggteleki-karszt es Cserehlit (Torncnsc)
FRIDT ISTVAN . Azzal parhuzamosan, ahogy tisztult a kep az orszag I/S/A - Göcsej (PctoviclIm), atmenet
1/2/C - Bükk es környeke (Borsodc/lsc)
flori sztikai beosztasat illet6en az egyes fl6rajaräsok es fl6ravidekek a Del- es a Nyugat-Dunantul f16ravidekei között
1/2/D - Matra, Medves, Karancs es környekük (Agricnsc)
elnevezeseiben, a szinon ilmlk sokasaga kerlilt a szakiroda lomba. lIS/B - Alpokalja (Castrijerreicum), Sopront61 az Orsegig,
1/2/E - Börzsöny, Cserhat es Gödölloi-dombvidek
Ezek közölt a prioritusok figyelelllbevetelevel es az osztalyozas al-
(Ncogradcnsc) a Vasi- hegyhat es a Kemenes dombjai
tal megkövetelt következetesseggel igyekeztlink "rendet teremteni".
Az alabbiakban közölt terkep, ill. a hozza tartozo beosztas a felsorolt 1/2/F - Naszaly es a Dunazug (Viscf?radcnsc) atmenet IJS/C - Lajtai fl6rajaras (Laitaicum), milunk a Fert6 menti
szerz6k l11unk:iinak szintezise. a következ6 f16ravidek feie dombsor, a k6hidai medence es a Dudlesz
51

11- Nyugat-Balkani f1oratartomany (Illyricum)
11/1- Szlavon Ilöravidek (S/avollicwl1)
II111A - Villanyi-hegyseg (ViIlaIlYCIIse)
II/1IB - Zakany-ortilosi dombsor (Orti/osellse)
IV - Karpati tloratartomany (Cmpaticum)
111- Alpesi f1oratartomany (Alpicum)
IIl/l- Kelet-alpesi flöravidek (Noricum)
l.
i ~
52
-
lII/lIA - Stajer IlOrajaras (millInk a Vendvictek) (Stiri{{cl/IlI)
III/l/B - Soproni-hegyseg nYlIgati resze
es a Koszegi-hegyseg (Ceticllm)
IV/l- Eszak-karpati tlöravidek (EI/mrpaticum)
IV 111A - Eszak-zempleni ("ka5sai") florajaräs (Cassovicum)
NÖVENYRENDSZERT ANI ES NEVEZEKT ANI
ALAPISMERETEK
MOLNÄR V. AITILA
".systCIIW cstfi'/ulII ariadl/acum, sille quo chaos." (A rendszer-
!an Ariaelne fonala nelkül küosz.) Ez a tölllör ielezct - mely a nagy
sved renelszerezotöl, LiNNE-töl szarlllazik - azl fejezi ki, hogy a nö-
vcnyrcnelszertan (es a hozzä kapcsol6do tlielolllänyos nevezektan)
scgflsegevel probällink Illeg täjekozodni a növenyviläg neha zavar-
Növenyrendszertani alapismeretek
A rendszertannak ket elterö l1legközelftesli, ele egYl1lasra epül6
üga van: ClZ analitiklls jellegli taxonomia es a szintetiklls megköze-
lftesu sziszte111atika. Az elöbbi arm kfvancsi, hogy 111ilyen fajok, al-
fajok, vCtltozatok 5tb. vannak, ezek egymastolmilyen tlllajclonsaga-
ikban különböznek; a szisztel1latika ViSZllJ1t az egyes rendszertani
csoporlok es alakok rokonsagät, leszär111azasi kapcsolatait kutatja.
Kiinyvlinkben a rendszertannak elsösorban taxonomiai aspektusa-
val talCtlkOZllnk.
Korabban hazankban többe-kevesbe elfogadott volt az a nezel,
Iw gy a magyar flora mar lcljesen fellärt, ismert; tovabbi kutatäsa
szinte szliksegtelcn. Szcrcncsere az utöbbi evekben jelentös elen-
kliles lapaszlalhato a terepbotanika terlileten (laI ein kismertekben e
kiinyv adatgylijt6 el6mllnkalatainak köszönhelocn is), es szämos
"v;irallan es meglep6" fclfeciezes (Magyarorszagra nezve üj fajok
fclfedezese, korabban az orszagböl kiplisztliltnak hitt fajok Lijra
IllcgtalCtlasa, i11. ertekes, ritka fajok Lij allOJ11<lnyainak elökerülese)
mulalja a konibbi ("felt<irt flöra") nezel tevesseget. Egy Magyaror-
szag nagysagLi es ilyen eghajlati, domborzati, alapkozetbeli (es
czekb61 ad6doan növenyfölclrajzi) valtozatossagot mutato terüJet
ni\venyfajainak adott terliletcn belüli elOfordul,lsi viszonyait a je-
lenlegi klltatasi lehet6segekkel gyakorlatilag sohasem lehet tökele-
lesen kiismerni, azaz a f10risztikai klltatasok a flora id6beli valtoza-
sai miatt gyakorlatilag nem lezarhal6k. A növenyfajok "lllegvaJto-
zCtsa" (mely fajok eltlineset, i11. ätalakul<lsät, Llj alakok kialaklllasat
jclenti) ielöben sllkka I lassabban lejMszodo folyamat; emiatt talän
van nemi eselylink arm, hogy a honi fl6rät hagyolllanyos taxonömi-
ai erlelcmben lllegismcrhessük. Jelenleg azonban meg a magyar
r!lm\ rendszertani ertelelllben sem ismerl tökeletesen. Barmely nö-
venycsoportot veszünk alaposabb vizsgälat alä, Illajd III indenütt ta-
l;illlnk kisebb-nagyobb rendszertani bizonytalansagot, a szakiroda-
lumt!')1 valo alaklani, fenol6giai, eltereseket. A vedett fajok köreben
IS vannak olyan fajcsoporlok es nelllzetsegek [pI. a tavaszi csil-
lagvinlgok (Scilla spp.), csenkeszek (Festllca spp.), berkenye ,it-
IllcneLi kisfajok (Sorhu.I' transitllsok), a palastfüvek (Alchcmi/la
genus) apllmiktikliS kisfajai, noszofüvek (EpiJioctis genus) önmeg-
[lllrzö kisfajaiJ, I1lclyek batarozasa problelllatikus, taxonomiai vi-
szonyai meg nem teljesen lisztazottak. EIOfordlll, bogy egyes faj-
csnportok hazai fajaink taxonomiai vizsgalatära, szükseg eseten Crj-
raertekelesere van szlikseg [pI. "feher" szegflik (Diallf11lls arcn{/-
riff.1 agg. es DiantllUs pll/marius agg.), epergyöngyike (Musmri
hotryoidcs agg.)]. Vannak tovabba olyan vedett növenyeink, me-
lyeknek faji, alfaji önaJIosaga is bizonytalan, tovabbi vizsgälatokat
igcnycll pI. orias szegfU (Dianthus giganfeitimnis), Vrabelyi-esti-
ke (/-Iesperis IIwtrollali.l' subsp. l'rahe/yiww) I.
baejto formagazdagsagäban, a különbözo alakok sokasaga közötl.
Jelen könyv hasznälata soreln az Olvaso SZ,llllOS rendszertani es ne-
vezektani szakkifejezessel talalkozhat, ezert hasznos lehet, ha rövi-
den segftiink tajekozodni a ket szakterület legfontosabb alapfogal-
mai között.
Ha a kedves Olvaso renclszeresen jar a tenneszetben növenyha-
tarllzoval a kezeben, el6bb-utöbb szinte biztos, hogy tal al olyan nö-
venyt, melyre nem illenek teljes mertekbcn a könyvek lefrasai es
hatarozokulcsai. Ilyenkor a legritkäbb esetben van szo a tllelomany
elott ismeretJen vagy Magyarorszclg területere "uj" faj felfedeze-
ser61, bär esetleg ez is elOfordlilhal. A honi flora faj alatti renelszer-
tani egysegeit (al, alfajokat, valtozatokat, formakat, szfnvaltozato-
kat) reszletesen tartallllazza magyar nyelven a hatkötetes, SOG
REZSÖ altal frt "A magyar flära es l'egetaciä rcnd.l'zcrtani-növeny-
Fj/dn!jzi khikiinyvc", röviclebb neven a "Synopsis". Ha a hat,lrozö-
könyvek kuJcsaival nem boieloglilunk, ele azt sikerült kiclerftenlink,
hogy mely nehany faj jöhet szämitasba erdemes utananezni a
Synopsis lefräsai, ill. a JAVORKA- CSAPODy-fele ,,[col/ograjJhia"
rajzai közölt.
Az igen ritka, kevesek Clltal ismerl (vagy eppcn evtizedek ota
senki ältal nel11 latott) növenyek eseteben is gyakran lehetnek hata-
rozasi nehezsegeink. Ezek rendszerint az informaci6hianyböl fa-
kadnak. Al, e növenyeket abrazolo rajzok (valamint lefrasok es ha-
tarozokulcsok) egyreszt sokszor mal' nem e16, hanem preselt herba-
rilll1li pelclänyrol keszültek. Masreszt e fajok eseteben az lltols6 te-
repi tapasztalatok sokszor több evtizedesek; elöforcllll, hogy nincs is
mar el6 magyar botaniklls, aki meg larta a szoban forg6 növenyt. A
közkezen forgo hatarozokönyvek klllcsai közvetlenül vagy ättetele-
sen JAVORKA SANDOR (meg a törtenelmi Magyarorszag területere
vonatkozo) Magyar Flora dillu Illuven, ill. külföldi irodalmi forra-
sokon alapliinak. A Illagashegysegekben, ill. ami termeszeti adott-
sagainktol elteroekkel rendelkezö terlileteken a növenyfajok egye-
dei mäs termetuek, Illeretuek, mint nälllnk, virägzasi es lerllleseresi
idejlik is jelentösen klilönbözhet t6llik. E könyv elömllnkalatai SQ-
ran szamas faj eseteben tapasztaltuk, hogy Cl magyar hatarozökban
iSl11etelten felbllkkano, l11echanikllsan atvett hatarozoklllcsok, äb-
räk, belyegek nem l11inden esetben teszik lehetove a növenyek azo-
!1osftasät, felismereset. rEz tÖrlent pelclaul a közepso körtike
(Pyrola media) eseteben, ele felrevezetöek voltak a hatarozoklllcsok
a mocsari kardvin'ig (G/adio/us pa/llstris) viragszamait, ill. a lapi
bekabuzogany (Sparganiu/1/ l1Iinimlllll) levelenek szelesseget il-
letöen is.) Az e könyvben talälhato ismeretek a szerzögärcla törek-
vesei szerint a hazai viszollyokat tlikrözik; ennek ellenere el6for-
clulhat, hagy az e könyvben jelöltnel pelelaul magasabb vagy alacso-
nyabb terllletu, kisse elter6 morfol6giai belyegeket mlltato, korab-
ban vagy kesöbb viragzo stb. pelelanyokat talälllllk. Az ilyen tapasz-
talatokat is valja a Szerkeszt6.
53

A rendszertan "alapegysege" a faj
Anelkül, hogy tulsagosan messzire vezet6, filozofikus gondolat-
menetbe bonyol6dnank, kijelenthetjük: az el61enyek egymast61 többe-
kevesbe különböz6 egyedek (es egyedek csoportosulasai: populaci6k)
formajaban fordulnak el6 a tenneszetben. A faj viszont absztrakcio
eredmenye: azt szolgalja, hogy meg tudjuk nevezni az egymashoz ha-
sonlo alaksorozatokat, melyek a többi alaksorozatokt61 különböznek.
Azonos fajba soroljuk azokat az alakokat, melyek között nem keresz-
tezodesb61 szarmazo <itmeneti alakok vannak. A fajfogalom alapja te-
hM az alaksorozatok megszakitottsaga. [Ha szemügyre vesszük pelda-
ul egy leanykökörcsin (Pulsatillll gral/dis) populacio egyedeit, akkor
megallapithatjuk, hogy nincs közöttük ket teljesen egyforma peldany.
Különbseget talalunk közöttük a lepellevelek szamaban es szinarnya-
lataban, a növenyek magassagaban, a bibek szineben es meg szamos
mas belyegben. A velük egy tenn6helyen e16fordul6 fekete kökör-
csin (P. pratcnsi.l' subsp. nigriclIl1s) allomanyanak egyedei ugyanigy
különböznek egymästol. Nyilvanvalo viszont, hogy a ket faj jobban
különbözik egymastol (a viragok b6kohisaban, szineben, nyilasi ide-
jeben, a sz6rök nagysagaban, a növeny "felepiteseben"), mint az
ugyanabba a fajba tartoz6 egyedek egymastol. Maskent fogalmazva:
" az egy fajba tartozo egyedek sokkal jobban hasonlftanak egymasra,
J '
I '
mint a masik faj egyedeire. A ritkan vagy viszonylag rendszeresen, de
kis egyedszamban es kiszamithatatlanul felbukkan6 hibridek (pI. e ket
kökörcsinfaj hibridje, a Pulsarilla x l11ixta) nem szamftanak az alakso- kent
rozatok összeköt6inek. Ugyanakkor az elmeleti definfci6val szemben
a gyakorlatban azt tapasztalhatjuk, hogy bizonyos kritikus rendszerta-
ni csoportokban [minl amilyenek az imolak (Ccntaurca spp.), a
hölgymalok (HiCl'lIciul1I spp.), a csenkeszek (Festuca spp.) stb.] a fa-
joknak nevezett alaksorozatok között - bevallottan - megvannak az
atmenetek.]
Az alaksorozatok közötti kiilönbsegek az uno elifferencialis belye-
gek, melyekre a hataroz6könyvek kulcsai es e könyv lefrasai is epülnek.
Az alaksorozaton belüli különbsegek a fajon belüli valtozatossäg-
hoz tartoznak. Annak eldöntese, hogy mely különbseg szaillit faji be-
lyegnek es melyik nem, kisse persze szubjektiv elolog. A j6zan es mer-
sekelt szakember kepes eldönteni azt, hogy mi szamit fajnak. Ezt a bi-
"J6" eS "rossz" fajok
A különbözo szerzok "fajfogalllla" tenneszetesen igen elter6. (Sot
az is eloforclul, hogy adott szerzo fajfogalma is m6dosult elete sonin
vagy különbözo növenycsoportok tärgyalasakor.) Voltak, akik jelen-
tektelen eltereseket is faji l'ilngra emeltek, masok viszont nagyon ügyel-
tek ana, hogy az altaluk leirt fajok jol megalapozottak legyenek. Az
utokor aztan (nebany evtized vagy evszazael elmultaval) eldönti, hogy
mely fajok "maradandoak" (azaz "jok") es melyek nem ("rosszak") .
Az uj fajok leiräsa soran nemi önmersekletet tanusito (es nemely eset-
ben kisse irigykedo) kortarsak mar6 gunnyal "fajfarag6k"-nak nevez-
tek a nem kelloenmegalapozott felfeelezeseiket elsietetten közl6ket. A
tulfUtött ambici6 es az emberi hiusag "tennelte" fajok es mas alakok
sokasaga az6ta eltGnt a tarsnevek rengetegeben. (Több "fajfarag6"-nak
belyegzett kutato eletmüve ma mal' letisztulva, a sallangokt61 megsza-
baelulva all el6ttünk, es tisztan latjuk ertekeit.) Az emberi gyarl6sagok
azonban nemcsak jelentektelen taxonok faji rangra emeleset okozhat-
jak. Rövid tavon meg a botanikusok között meglevo barati viszony
vagy eppen szemelyes ellentet is befolyasolhatja a masik altalleirt fa-
jok önallosaganak elfogadasat vagy elveteset. Masreszt egy regi szerz6
54
ol6gus körökben közszajon forgo, P. KITCHER-t61ereelo, talan kisse ci-
nikus mondas is kifejezi: a ,,fa} 1/Z e/cr szrrvezetclmf'k (/zon c.\·o/ior(;a,
amit (/ hozzaert(J f(/XOl1tin1US a/1/11/k tart." A fajok "megallapitasa" so-
ran tenneszetesen nemcsak alaktani, hanem fenologiai, el6helyigeny-
ben, eletm6dban megmutatkoz6, kromosz6maszamban jelentkezo
vagy molekularis biologiai eszközökkel kimutathat6 különbsegeket is
figyelembe vesznek.
A faj ke1l6en egyertelmG, könnyen hasznalhat6 es az elovilag min-
den csoportjara altalanosan ervenyes definfci6jat adni nem kÖllnyG. A
hajtasos növenyek köreben a "faj" fogalmat ältalaban "cgYl/u/sllOz ha-
sO/1lti egycdckhfil al/ti pO/iulacitik potcllcicilis sza/iorod<i közössegc"
ertelemben hasznaljuk.
A fajok rokoll alakokt61 valo különbsegei az elteljedesi területen
belül különbözo mertekuek lehetnek. Azonban nemcsak ez az oka an-
nak, hogy a különböz6 orszagok szakemberei ugyanazokat a növenye-
ket maskent ertekelik. Különösen a lokalisan el6fordulo bennszlilött
(vagy bennszülöttnek tartott) fajok megftelese valtoz6. Az ilyen f,~ok
nagyrabecsültseget ugyanis tovabb növelik a hazafisäg es a
szlil6föld szeretelenek Ilemes erzelmei. (Ez termeszetszerGleg nem-
csak Magyarorszc\gon vall igy.) A magyar kutatok altal felfedezett
es/vagy a Magyarorszagon (ill. a Pallnon l1oratarto1l1äny terUleten)
bennszUlötl fajok erthet6en közel allnak a SZiVÜllkhöz, a sajatjaink-
feltjük oket, keclvesek nekünk. Ugyanakkor az e fajokat csak le-
inlsb61, esetleg herbariumi lapokrol ismero, how\juk erzellllileg
nelll köt6d6, tarsulästani , ökologiai es fenol6giai viszonyaikr61, sza-
poroeläsbiol6giai saj,\tsagaikrol közvetlen tapasztalatokkal nem ren-
elelkez6 külföldi szake1l1berek viszont esetleg ketsegbe vonjak önäl-
16sligukat. A ..Ieglllagy(//'{/hh hotalliklls", BORBAs VINCE altal felfe-
dezett, es a vilagon minclössze egyetlen lelohelyrol ismert pilisi lent
(LilIlIlII dolomiticulII) joggal tartjuk a magyar flora egyik legerteke-
sebb gyöngysze1l1enek, legklilönlegesebb ereklyejenek. Külföldön
viszont llleg e faj öm\116säga sem altalänosan elfogaelott; sokszor a
nala minclen leszeben nagyobb, de morfologiailag alig megkUlön-
böztethet6, egyebkent a balkan i magashegysegekben elofordulo Li-
nU//7 e!cgans szinonimajallak tekinlik.
altal lein alakot mas rangfokozatra helyezve (peldaul egy alfajl vagy
valtozatot fajja emelve vagy egy fajt alfajja minosilve) az ätsorolast
vegzo a növenytani nevezektan szabalyai szerint zar6jelbe teszi az ere-
deti szerz6t es möge odairja a sajM nevet. Ez a gyakorlat persze (a sok
esetben indokolt revfzi6k mellett) szinten ösztönz6leg hatott a "szino-
nimagyartasra". Az e könyvben bemutatott fajok nem valamely terme-
szetes szempont alapjan lettek kivalasztva, hanem a vedette nyilvanitä-
si hatarozat alapjan kerültek a kötet lapjaira. Igy (bar nagy reszük "j6"
faj) vannak köztük "kevesbe j6" taxonok is [(pI. ketsegek merültek fel
a Vrabelyi-estike (Hcsperis II/atronalis subsp. l'mhclyiona) alfaji ön-
all6sägat illetoen.)]
A botanikai szaknyelv ezen kfvül is megklilönbözlet taxonomiai
ertelemben "jo" es "rossz" fajokat (ezeket talän szerencsesebb lenne
"könnyG" es "nehez" fajoknak nevezni). "Nehez" fajokr61 beszelünk
akkor, mikor a morfol6giai, ill. genetikai, citotaxonomiai kriteriumok
nem esnek egybe. Peld:1ul egy külsoleg egyseges megjelenesü egye-
dekbol a110 faj több, genetikailagjelent6sen eltero tfpust fed le, ill. mor-
fo16giailag egymaslol jelentosen különbözo alakok között nern sikerül
jelentos genetikai, citol6giai stb. kiilönbsegeket kimutatni. A faj-
kepz6desben nagyon fontos szerepe van a kariotipus megvältozasanak
(pI. a kromoszömaszalll megtöbbszöröz6desenek). Fajok taxon6miai
ertekeh~se sOl'<ln emiatt kromoszömaszamaikat is figyelembe szoktak
venni. A kromoszoillaszamok azonban csak korhitozottan hasonlitha-
tök össze. Különböz6 fajok kromosz6mHSZtlillainak egyezese nem fel-
tetlenül jelent közöttiik meglevo rokonsägot. Nyilvt1nvalo peldäul (egy
szelsoseges pele1änal maradva), hogy az ember es kis körtike (Pyrola
l1Iillor) 2n = 46-os kromoszomaszalllanak egyezese veletlen egybeeses.
A fajon, s6t populäciokon belül is megjeleno kromoszomalis po-
limorfizmus pelcläja lehet a következo. A fehel'lmljvinig (Pal'llas-
siel) genllsnak 13 ismert faja van, melyek Euräzsiäban es Eszak-
Amerik<iban elnek. Közöttük 2n = IH, 2n =36 es 2n =32 kromosz6-
maval rendelkez6 fajok vannak. A nemzetsegnek Europaban egyet-
len faja el, a közönseges fehermajvirag (Pa/'l1(/ssia jJalustris). Kö-
zep-Eur6paban ennek a növenynek csak diploid (2n = 18 kromosz6-
Hibridek, atmeneti alakok es hibridogen fajok
A növenyvilagban a hibridizaci6 sokkal elteljeeltebb, mint az alla-
lok köreben. Vannak olyan növenycsoporlok [pI. a rozsafelek (ROSA-
CEAE) es a kosbol'felek (ORCHIDACEAE) csaläcljai, a füzek (Sahr
spp.) stb.], ahol kifejezetten jellemzo. A hibridizäci6nak a növenyvi-
lcigblln Illeghatarozo fajkepz6 jelenlosege is van. Hogy a magyar Ilora-
b,ln milyen aranyban forelulnak el6 hibridogen fajok, azt sajnos Illeg
nem tlldjuk, c1e peleläul a Brit-szigetek mintegy 2500 ivarosan szaporo-
d6 növenyfajäb61 mintegy 700 hibrid ereeletü!
Ket faj keresztezodesebol keletkez6 ut6dot elsodleges (primel')
hibridnek nevezzlik. Altalüban a hibridek a szlil6fajok között morfo-
16giailag atlllenetet alkotnak. Alllennyiben a hibridek szaporod6ke-
pesek (fertili sek), el6forelul, hogy egymas közölt szaporodnak to-
v:ibb. A primel' hibrielek keresztez6c1esekor keletkezo nemzedek nem
lesz egyseges megjelenesu: egyik vagy masik szü l6fajra különbözo
Illertekben hasonlit6, "visszaiit6" alakokbol fog allni. A hibrid alakok
sok!eleseget növeli toväbbä, hogy a hibridek a szülofajokkal klilön-
böz() merlekben visszakeresztez6dve (azokat neha "magukba is 01-
vaszlva") töbh klilönbözö, a sziilöfajokhoz elter6 mertekben közelito
hibrid alakot is lelrehozhatnak. Az azonos sziilofajokt61 szarmaz6, ele
egymast61 elter6 hibrielalakokat notomorfaknak (nm., nothomorpha)
ncvezzUk. Peldaul a nagyvirägu, keskeny levelsallangos tavaszi
herics (Adollis I'cl'I/a!is) es a kisebb virägu, szelesebb, szorösöelo le-
velsallangokkal rendelkezö volgai herics (Adonis volgcnsis) populä-
cirii (amint azt SZABO T. AlTlLA tisztazta) az Erdelyi Mez6segen es a
B6kes-Csanadi löszhäton keresztezodve, összeolvadva letrehoztak
egy hibric10gen fajt, az erdelyi hericset (Adonis trallssyll'anica, syn.:
Adnnis hyhrid1/), ill. ennek több notomorfaj<it. E notomorfcik többek
közölt n vin\gmeretben es a levelsallangok szorözöttsegeben es sze-
lessegeben kUlönböznek egymastol. A kisviragü, kisse szorös levelLi
alakot nm. transsyll'(/lIica-nak; a kopasz levelG, keskeny levelsallan-
gel alakot nm. hyhrida-nak; a nagyvirägu, sz6rös levelG vältozatot pe-
lhg 11m. vl/izialll/-nak nevezzUk. A notomorfak a rendszertani hierar-
chiüban a valtozatnak felelnek meg.
. Elöfordul , hogy az introgresszi6 utan minelket szü16faj elteljeele-
SI terUlete csökkenni kezd, "vissznbuzodik", a keletkezett hibridtaxon
pedig elszigetelten fennmarad. BORHIDI AlTILA szerint ez törtenhetett
a magyar mereggyilok (VincctoxiclIlII j!allllonicum) eseteben, mely-
nek feltetelezett szül6fajai jelenleg a Balkan-felsziget nyugati feien
(V. adriaticlIm), ill. keleti reszen (V.jilscaflllll) elnek.
maval rendelkez6) allomanyai ismertek. (A közep-europai ullom6-
nyok tehM kromosz6maszallluk alapjan is elklilönitbetok a nenlZet-
seg löbb I1l<1S fajatöl.) A Skandinaviaban el6 cillol1lanyoknak U-M.
HULTGARD szerint viszont ketharmada tetrnploid (2n = 36) es nagy-
jab61egyharlllada diploid (2n = 18). S6t az allomanyok 1%-a kevert
populaci6: együtt fordulnuk el6 diploid es tetraploic1 növenyek.
Emellett a tetraploid populaciokban a szokasos sejtenkenti 36 kro-
moszomcival rendelkez6 növenyek mellett 27,32,33,35,37,43,44,
45 kromosz61llaju peldanyok is akadnak. A faj diploid es tetraploid
populäci6inak földrajzi eiteljedeseben nehez valamifeie szabaly-
szeruseget eszrevenni. Morfologiailag (a növenyek magassagM, le-
veleik, szirmaik, cseszeleveleik alakjat, nagysagat stb. illetoen) pe-
c1ig mindket alak hasonloan valtozatos.
A hagyomanyos taxon6miai m6dszereknek ma is igen fon tos sze-
replik van, eredmenyeiket pedig nemlehet teljesen alavetni krol1losz6-
maszallloknak.
El6fordulhat, hogy a hibridek tägabb ökologiai tLirokepessegük
reven a sz1il6fajoknal gyakoribbak lesZllek. Amint azt VIDA GABOR
es munkatarsai kimutattak, a dardas vesepäfrany (Polystichllfl1 10/1-
chitis) es a diszes vesepäfl'any (P. sctif'crum) keresztez6c1eseb61 jött
letre a nagy elteljedesi lerületG, tägabb tur6kepessegG, allanclosult
faj: CI karejos vesepafrany (P. (/clIleatllll1). A härom faj között na-
gyon ritkan keletkez6 hibridek morfologiai atmeneti sort alkotnak.
A hibridogen fajkepz6ctes igen erdekes esete - mint azt KARPATI
ISTVAN vizsgälatai alapjän tudjuk - a hazai berkenyeke. A pannon
tersegben az itt ma is el6fordul6 szubmediternin deli berkenye (S.
gmcca), valamint va16szinGIeg a mal' "beolvaclt", kelet-mediternin-
kau bizllsi erny6s berkenye (S. ulllhcllllfil) keresztezodese hozta let-
re a dunai berkenye (S. dal/uhiali.l') nevG, viszonylag gyakori all an-
c16sult hibridogen fajt. A deli berkenye, ill. a c1unai berkenye a Du-
näntüli-közephegyseg dololllitjän hiclegkedvelo reliktulllkent fenn-
maradt lisztes berkenyevel (Sorhus arill) keresztez6dve valtozatos
hibridsorozatokal hoztak letre. E hibrielalakok pec1ig a nagy variabili-
täSl mutat6 bark6caberkenyevel (S. torllli/1u!is) keresztezodtek,
majd az igy keletkez6 többszörös hibridalakok ällandosultak. A kis
elterjeelesi területte! renelelkez6, de ott viszonylag nagy egyedszam-
banlllegjeleno Mmeneti alakokat, lllelyek magr61 vetve egyseges, ho-
mozigotakent viselkeclo utoelokat hoznak letre, transitusoknak nevez-
zUk, es ällanel6sult hibrielogen kisfajoknak tek intjük. Hazänkban 21
ilyen SOI'bus transitus ismert es all veelelem alatt. [(A SOI'bus kisfajok
kialakuhlsa összefüggesben van a Dunanluli-közephegysegben elter-
jedt dolomit alapkozettel, Illely valtozatos felszini formaival es relik-
tumorzo kepessegevel lehet6seget teremt C1Z eltero elohelyigenyLi
szU16fajok egymas melletti el6foreluläsara, S eztiltal keresztez6desere.
Az Eszaki-közepbegyseg SOI'bus kisfajokban szegenyebb, mint a Du-
mlntül. Ennek oka egyreszt az itt kisebb lerületen el6forclul6 dolomit,
masreszt az a teny, hogy az itteni berkenyek valtozatossaganak kiala-
kftasaban valoszfl1111eg a Hazslinszky-berkenye (S. hazslillszkyw/(/)
is reszt veSz. E fajnak (es transitusainak) viszont a hark6caberkenye-
vel alkotott hibridjei eletkeptelenek.)]
Az el6z6ekben belllutatott keletkezesG atmeneti alakok allando-
sulasara akkor van lehet6seg, amikor az ivaros szaporodasi folyama-
taikban beallo valtozas következteben megszLinik a szlilofajokkal
törlen6 visszakeresztez6desük (es fgy beolvadasuk) lehetosege. Ez
rendszerint az apomixis-nek nevezett jelenseg reven va16sul meg.
55
 [Az apomixis sorän az embrio kizärolag az anyai szövetb61 keletke-
zik, teMt az utod genetikailag a n6i szü16vel azonos. Az apomixis-
sei szaporodo alakot apomiktikus taxonnak (vagy apomiktanak), az
igy allandosulo kisfajokat pedig "agamospecies"-eknek nevezzlik.]
A berkenye-transitusoknal az apomixisnek egy olyan fonm\ja (psze-
udogamia) valosul peldaul meg, melynek son\n az embri6 teljesen
anyai szövetb61 an, de a täph\lasat vegz6 szövet tartalmaz him ge-
neLikai anyagoL iso
A szinten a rozsafelek csaladjaba tartozo palastfüvek (Alchemil-
/(/ spp.) hibrid eredetu kisfajai is apomiktikusan szaporodnak. Emb-
rioik megtermekenyüles nelkül jönnek letre a petesejtb61 (szuznem-
zes = parthenogenezis) vagy az embriozsak mas sejtjeib61 (apoga-
mia).
PMnlnyoknal [pI. a pajzsika (Dryopteris) nemzetseg fajain al ]
szinten letrejöhet utod ivari egyesüles nelkül. Az apomiktikus fajok
populaci6i eleg egysegesek (egymashoz nagyon hasonlo egyedekb61
allnak), a hasonlo alakoktol viszont csak keves belyegben különböz-
nek. Tanulmanyozasuk, hatarozasuk emiatt nagy gyakorlatot, tlirel-
met es elmelyült munkelt kivan.
Faj feietti egysegek es faj alatti alakok
,.
/ .
r ' A rendszertan es a nevezektan alapegysege a faj (species, rövidiL-
ve: sp., többes szamban: spp.). A fajon kfvül azonban megkülönbözte-
tünk es megnevezünk tovabbi egysegeket iso
A Növerlyek orszagän (Regllum vegefahi/e) belül ahazankban ve-
dett növenyek negy törzsbe (phylulI1) taztoznak: a mohak (Brvophyla),
a harasztok (Pferidophyfa), a nyilvatenn6k (Gyml1ospermafophyfa) es
a zarvatenn6k (Angiospermafophyfa) törzsebe. A törzsek tovabb tago-
16dnak osztalyokra (c!assis), rel1dekre (ordv), csaltidokra (fami/ia), tri-
IJlIsokra, nemzetsegekre (~ellus) es a közötlük lev6 tovabbi alegyse-
gekre. Az e könyvben tärgyalt növenyek leiräsanak fejleceben, a jobb
oldalon megtalaljuk a csalad megjelöleset. A nemzetsegeket az egy-
massai rokon fajok alkotjak. A fajok tovabbi - un. faj alatti rendszerta-
ni egysegekre - különülnek. Taxonollliai szempontok miatt szükseges
volt tovabbi kateg6riak bevezetese. Ilyenek a gy{ijfofaj (species aggre-
gata, röviditve: agg.) es a kisfaj. A gyujt6faj egYlllassal közeli rokon-
sagban allo, nehezen megkülönböztethet6, szetvalasuk kezcleti szaka-
szaban jaro kisfajokat foglalja magaba A kisfajok Ilevezektani megje-
löleslikbennem különböznek a többi fajtol. Az alfajok (subspecies, rö-
viclitve: subsp.): fajon belüli, egymastol földrajzi elterjectesükben vagy
ökol6giai igenyükben elkülönülL, min6segileg különböz6 alaksoroza-
tok, Illelyek között eltmenetek vannak. PI. a zergeboglarnak (Trollius
ellropacus) a Dunantuion e16 populacioi a Keleti-Alpok allomanyaival
allnak rokonsagban, es a subsp. demissorwl1 földrajzi alfajba tartoznak.
A nyfrsegi allOJminyok viszont a KarpMokban e16 aHomanyok rokonai,
es a subsp. eUl'Opacus-hoz (a nevezektani törzsalakhoz) tartoznak. A
Tcitrara jellemz6 alfaj (a subsp. fafrue) pedig nalullk a CsereMt terüle-
ten honos. (Ezek az alfajok morfologiailag a tüsz6tennes alakjaban kü-
lönböznek egymast61.) A magyar ledneknek (Lafhyrus pal/l1ol1icu.I')
hazankban ket, egymastol el6helyigenyeben különböz6 alakja fordul
e16, melyeket jelenleg az irodalom ökologiai alfajoknak tekint. A ko-
pasz cseszefogu, megbarnul6 szimlu, sztyepreteken, bokorercl6kben
el6 alak a subsp. collil1l1s. A törzsalak (subsp. pallnonic/./s) cseszefogai
pillasak, szinllai nem bamulnak meg es nalunk j6val ritkabb; kiszaraclo
lapreteken el. (Vallnak kutatok, akik ezt a ket alfajt "jo" fajoknak tekin-
tik - es nem is ok nelkül.)
A valtozat (varietas, röviditve: vaL) fajon belüli lllin6segi elteres,
56
Atmeneti alakok es hibridogen fajok mäs nemzetsegekben is is-
mertek. A pannon madarbirsr61 (Cofonl'osrer /}wfrcnsis) DOMOKOS
JANOS munkajanak köszönhet6en ludjuk, hogy a fekete madarbirs
(C. l1i~er) es a piros madarbirs (c. il1fegcrrim{(s) közötti transitu s.
DOßOLYI KONSTANTIN vizsgalatai szerint elkepzelheto, hogy a
Horanszky-ciekafark (Acliil/ea Iioran.l'zkyi) , a homoki eiekafark
(Acliil/ea oehm/el/ca) es a nemes ciekafark (Achil/ea l1ohilis) hib-
ridje. Legalabbis erre utal a 3 taxon morfo16giaja, el6fordul<isi körül-
menyeik, ill. a Honinszky-cickafark lokälis megjelenese, csökkent
szaporod6kepessege.
Az elter6 kromoszomaszammal rendelkezo rokon fajok keresz-
tez6desekor 01ym6don alakulhat ki szaporodokepes, önallosult hibrid
eredetu faj, hogy a szü16fajokhoz kepest ketszeres kromoszomasze-
relvenye megketszerez6dik. E jelenseg (melynek son\n az un. allotet-
raploid hibridek keletkeznek) viszonylag gyakori a harasztok köre-
ben [ilyen pelclaul a mar emlitett dardas vesepafrany (P. acu/eo-
fum)], de tudjuk pelclaul, bogy a közepso körtike (Pyro/a media) is
a kis körtike (P. minOI,) es a kereklevelU körtike (P. rotundifolia) al-
lotetraploid hibridje.
mely nem izolaloclik a többi veiltozattol, azokkal egylitt el. Tovabbi faj
alatti kategoriak aforma (röviditve: C), mely mennyisegi vagy merel-
beli eiterest jelöl, es a sz{l1wilfozat (Iusus, rövidftve: lus.). Afajta (cul-
tivar, röviclitve: cv.) nem vadon e16 alakokat, hanem kulturnövenyek
Illestersegesen letrehozott alaksorozatait jelöli.
A vedette nyilvanitott hazai növenyfajok között faj alatti rendszer-
tani kateg6riakat is tah\lunk; elofordul, hogy egy faj valtozata vagy al-
faja all vedelel1l alatt. Az ilyen esetek nagy reszeben az illet6 faj vala-
mennyi hazai allomanya az adott valtozatba [pI. hegyi lednek (La-
fhyrus Iil1ifci/iUS var. 1110I1faIlIlS)] vagy alfajba [banati bazsarozsa
(Poeonia otJicinalis subsp. hallafica) , kares" sisakvirag (Acol1ifum
variegafum subsp. grucile)] tartozik. Neha a fajllak több alfaja vagy
valtozata is elnalunk, cle a vedelem csak a szoballforgo alakra tetjed ki
[pI. a közönseges borkoro clolomitlako, "kekes" alfajara (Thalictrlllll
minus subsp. pseudominus)].
A taxon kifejezes tetsz61eges rangfokozatu renclszertani egyseget
jelöl (azaz egyarant jelenthet fonnat, alfajt, fajt, csalaclot stb.).
A szezonpolil1lotfizmlls neven ismert jelenseg els6sorban a tato-
gat6felek csalacJjaba (SCROPHULARIACEAE) tartozo esormolya
(MelampyrulII), kakascimel' (Rhinanflllls), szemvidit6fU (Euphrasia)
es kakastal'ej (Pedicu/aris) , valalllint a velük közvetlen rokonsagban
nelll allo tarnieska (Gemiane/la) nemzetsegben figyelhet6 llleg. Le-
nyege, hogy az egyedek tet1l16helyük jellege es vinlgzasi idejük szerint
nagyon különböznek egymast61. Altalaban megkülönböztetnek kora-
nyari es 6szi, ill. hegyi reteken, valamint vetesekben e16forclulo szezon-
polimotf alakokat, melyeket korabban valtozatnak, s6t alfajnak is te-
kintettek; ma a fonnanak l1legfelel6 proles kategoriar hasznaljak meg-
nevezeslikre. Iyen m6c1on megkülönböztethet6 peldalll a posvanyka-
kastarej (Pedieulal'is paluslris) majus-juniusban nyilo, Közep-Euro-
paban eltetjedt alakja (prol. jJa/usfl'is), es az 6szi (augusztlls-szeptel1l-
berben nyilo) ökotipus (prol. opsianfha). Az l1tobbi e16fordulasa na-
lunk korabban nem volt ismert, cle a Kiskunhalas melletti, augusztus-
ban nyilo allomany valoszinUleg icle tartozik.
Tudomasul kell vennünk, ho gy a fajkeletkezes folytonos alaksoro-
zatokat letrehozo, sziintelenül zajlo folyamata nem feleltetheta meg tö-
keletesen azoknak a veges szamli rendszertani kategoriaknak, amelye-
kel kenylelenek vagyunk hasznalni. (Azaz nelll tudjuk valamennyi nö-
venyt az e16bb iSlllertetett rendszertani fogall1lakba "beskatulyazni".)
Az ilyen logikaval felepftett modszer akkor lenne a celra tökeletes, ha
az ,Izonos rangfokozatba osztott taxonomai egysegek (pI. az egy csa-
ladba sorolt nemzetsegek, az egy nemzetsegbe sorolt fajok, ill. az egy
fajba sorolt alfajok) egymäst61 azonos mertekben különböznenek. Ez
A "frazis" -okt61 a kettos nevezektanig
Az e16vihigban va16 kiigazodas els6 lepesenek tekinthet6 az a tö-
rekves, hogy a megismert el61enyeknek nevet acljunk. A nepi növeny-
iSt]leret csak keves fajra teljedt ki, es a nevhasznalat sem volt követke-
zetes. [(A magyar nyelvben pelclaul az 6si, török erecletü "kökörcsin"
szot (ill. ennek különböz6 alakjait: kiikiirics, kikirics, kökiirfyen, kii-
keres, kükirc stb.) egyarant haszm\ltak a kököresin (Pu/safilla), a kike-
ries (ColchiculJ1) es a kankalin (Prilllu/a) fajok l11egnevezesere.)] A
tel111eszetvizsgalok eleinte a taplaleknak alkalmas, a gyogynövenykent
iSl11ett, a lllergez6 vagy az ember szalllara valamely moclon hasznot
hajto, a gy,lkorlati eletben fontos vagy a feltun6, gyakori növenyekre
figyeltek fel , es a XVI. szazad veget61megjelen6 fliveskönyvekben, az
un. "Herhariu/1/" -okban probaltak leirni es elnevezni azokat. E Herba-
rilllll-ok XVI-XVII. szazacli szerz6i, a "botanika atyai" (BRUNrELS,
BOCK, FUCHs, TABERNAEMONTANUS, GESNER, LOBELIUS, LONICERUS,
MAn'HIOLUS, BAUHIN) a növenyeket hosszu, 1-2 soros latin nyelvu le-
fJ<lsok, az un. frazisok segitsegevel igyekezlek egynl<istol megkülön-
böztelni. A frazisok inkabb hasonlitanak leirasokhoz, mint növenyne-
vekhez. A lenyeges clifferencialis belyegeket l1legragado frazisrol fel-
iSl1lerhetjük a növenyt, mikent egy jol sikerült raj zrol iso A bekakonty
(Li.l'fl'l'a ol'afa) egyik - eleg hosszu, cle viszonylag könnyen megfejt-
het6 - frazisa peldaul: "Ophrys ovafa hu/bofihroso, cau/e hijcJ/io,jiJ-
/iis ovalis , necforii /ohio bifido LOIJHw" (azaz: "LOßELIUS rostos
"hagYlllajLi", szaran ket, tojasdacllevelu, ketosztatu mezajku orchidea-
ja"). A turbanliliom (Liliulllll1artagol1) egyik fn\zisa: "Liliu/)) /1/Ol1f((-
IlIlil/flore pllljJllrasccnfe punctalum" (azaz: "biboros pettyegetelt vira-
gu hegyi Iiliom") azonban több - nalunk nem e16 - fajra is "nlillik". A
klilönböz6 szerzok ugyanarra a fajra vonatkozo frazisai (legyenek tala-
loak vagy eppen felrevezet6ek) nelll egyeznek Illeg egYlllassal, Illikenl
a klilönböz6 Illuveszek altal ugyanarrol a növenyr61 keszitett rajzok
sem. A frazisok hMnlnyai tehat, hogy segftseglikkel egyreszt nelll
könllYu a növeny felismerese, azonositasa, mäsreszl a helyzetet tovabb
bonyolitotta, hogy Illinclen szerz6 Illas-Illas frazist aikalillazott ugyan-
arm a növenyre. A svajci CASPAR BAUHIN a XVII. szazad els6 feieben
mcgközelitette a faj fogahmit is, leinlsai pec1ig a fajok c1iagnozisait.
BAU HIN megkfserelte az azonos fajokra vonatkozo klilönböz6 fraziso-
kat egyesfteni, es ezzel kezdetet vette a tarsnevek (szinonimok,
synonyma) gyüjtese.
CARl LlNNE, korszakalkot6 jelent6segü sved tenl1eszettucl6s, a
XVIII. szazacl közepen a frazisok helyell a fajok megnevezesere csak
kel sz6t alkalmazott. Ez a tudomallyban a mai napig is hasznalt ketsza-
vas nevezektan (a hinoll1i6lis I/o//lellk/afllra) alapja. LlNNE javashlta
alapjan az e161enyeket a legközelebbi nem(-zetseg) [gellus proxilllu//I}
nagy kezclobetuvel irt f6neve, valamint a faji különbseg [ditJi:renfia
.l/h'clji'm} megnevezesere szolgälo, (manapsag mar Illinclig kis kezd6-
betGs) mellekneve jelöli.
A regi szerz6k a korabeli szallitasi es közlekedesi viszonyok miatt
nem vagy csak igen nehezen es lassan szereztek tudolllast a Illasok M-
laI lein fajokrol. Reszben e teny, valaillint az egyes kutatok elter6 rend-
slerlani felfog8sa es fajfogalma, ill. neha tulzott merlekü szerz6i ambi-
azonban tenneszetesen nincs fgy. Peldaul egy nemzetsegen belül is
vannak tavolabbi es közelebbi "rokonok" (egymastol regebben es uj-
abban elvalt fajok). Celunk azonban nem is a "skatlllyazäs" l1laga, ha-
nem az, hogy ennek segitsegevel egyreszt meg tudjuk nevezni az e161e-
nyeket, masreszr el tudjl1k helyezni 6ket egy rendszerben; teMt vegso
soron, hogy ismereteinket rendszerezni tudjuk roluk.
ci6i együttesell ereclmenyeztek azt, hogy rengeteg szinonima került a
szakirodalol1lba. Annak bemutatasara, hogy egyazon növenyt, milyell
különböz6 nevekkel illettek, vegyük a vetOvirag (ma ervenyes tudo-
lll<inyos neve: Sfcmhcrgia co/chiciflora) peldajat. E növellyt "mar a re-
gi görögök is" ismertek. JACOBUS TABERNAEMONTANUS IS88-ban Col-
chiel/III XII. //Iollfall/lfIl Iufelllllll/illus-nak (azaz "kis sarga hegyi kike-
ries XII."-nek) nevezte. CAROlUS CLUSIUS 1601-ben Narcissus aIlfU/1/-
lIerlis lIIillor ("kisebb 6szi narcisz") nevvel jelölte, CASPAR BAUHIN
1623-ban a Co/chiculII lufcum lIIinus-nak ("kis sarga kikerics"-nek)
hfvta, mig HYERONYUS BAUHIN 1731-ben Narcissus {Jersiclls-kent
("perzsa narcisz") ismerteti. Az ezek utan egy id6re feledesbe merült
növenyt egy gyüjtöget6 füves asszony vitte a pest-budai egyetem bota-
nikus kertjebe. A nagyszombati, majcl a pest-budai egyetem botanika-
kemia professzora, az osztrak szannazasü JOSEPH JACOB W1NTERL több
esztencl6n at figyelte, leirta, hogy neha evekre eltunni latszik a terü-
letral, Illajd ujra megjelenik. 1788-ban binomialis nevet adott növe-
nylinknek: ColchicUlIIlIOVWI1 ("uj kikerics"). [A "novus-nova-novum"
("lij") nevek azonban a nevezektani szabalyok ertelmeben nem erve-
nyesek.] WINTERl tanitvanya es utoclja, KITAIBEL PAL Buclaörs es Ba-
latonfüred mellett is megtalalta a fajt. Rendszertani hel yen es elneveze-
sen (mint herbariumi cedulainak feliratairol tudjuk) sokaig töprengett.
EI6ször egy c1el-afrikai nemzetsegbe, a Gefhyllis-be tartozonak velte,
majcl felismel1e, hogy üj genusrol van szo, melyet el6ször keziratban
- a lelkiismeretes es szorgalmas botanikus, WOLNY ANDRAs karlocai li-
ceullli igazgato tiszteletere - Wolnya-nak nevezett el. Vegül ez a faj
Sternbergia colchiciflora neven a cseh FRANZ ADAM WALDSTEINgrof
(KITAIßEL baratja, l1lecenasa es szerz6tarsa) KITAIBELlel közösen Illeg-
jelentetett nagy IllLlvenek H. köteteben jelent meg, 180S-ben. A genus
neveben WALDSTEIN banitjanak, az 6snövenykutato regensburgi kano-
noknak, CASPAR STERNBERG-nek allit emleket. Azota a nemzetseg es a
faj is a W. er K., azaz a WALDSTEIN es KITAIBEL szerz6i nevet viseli.
A vet6virag eseteben a binominalis nevvel viszonylag keves gond
acloclott, am ez nel1l minclen esetben van igy. Vannak olyan fajok, me-
lyeknek rendszertani hovatartozasat els6 leir6ik nem pontosan ismer-
tek fel, tehM mas csalactba vagy nemzetsegbe soroltak oket, mint aho-
va jelen ismereteink szerint va16k. Ilyen esetben a növenytani nevezek-
tan szabalyai szerint a fajt a megfele16 nemzetsegbe atsorolo kutat6 ne-
ve kerül a növeny tuclomanyos nevenek vegere, a faj önallosagät felis-
mero (cle rendszettani helyet nem pontosan megaclo) kutato auktorne-
ve pedig kerek zarojelbe kerül. A Teleki-viragot (Telekier speciosa)
els6kent az erlangeni JOHA NN CHRISTIAN SCHREBER ismertette BlIph-
fha/muni speciosum Schreb. neven I766-ban. KITAIBEl es WALDSTEI N
müveben 1802-ben Buphfha/mu//I cordifiJliul11 W. eL K. neven szerepel
(tehat KITAIBEl SCHREßERt61 függetlenül, c1e vele egybehangzoan az
ökörszelll (Buphrherl/1/ull1) nemzetsegbe tartozonak velte e növenyt,
mikent utanuk is Illeg szalllos szerz6). PERSOON 1807-ben lnu/a cauca-
sica-nak, MARSCHALL von BIEBERSTEIN 1809-ben II/ula lI1acl'Ophylla-
nak nevezte. A szasz szannazasü, kivalo erdelyi florakutato BAUM-
GARTEN JÄNOS KERESZTEL Y, segesvari f6orvos el6bb a haroillszeki Ne-
57

mere-hegyen, Illajd a deli havasokon is megtalalla a növenyt, es felis-
merte, hogy uj nelllzetsegr61 van szo. BAUMGARTEN a tuclomanyparto-
10 TELEKI SAMUEL grof, erdelyi kancellar tiszteletere nevezte el (1816-
ban megjelent erdelyi floramuveben) az ältala Ctjonnan felismert nem-
zetseget Te/ekianak. Utäna szamosan es sokaig a Te/dia nemzetseget
nem fogacltak el (magyar szerz6k sem), mara azonban a klilhoni tudo-
manyos közvelemeny is öm\ll6 nemzetsegnek tekinti. A növeny erve-
nyes tudolllanyos neve tehät: Te/ekia speciosa (Schreber) Baumgarten
1816. A felsorolt egyeb nevek pedig ennek szinonimüi.
Az atsorol6 kLltat6nak törekednie keil, hogy a fajt elsokent leiro tu-
dos altal aclott fajnevet megtartsa (ez lörtent a Teleki-virüg eseteben a
"speciosLlIll- speciosa" fajnevvel), de el6fordul, hogy ez nem lehetse-
ges. A manapsüg pilisi bükköny (Vicia sparsiflora) neven ismert ve-
A nevez{~ktani kodex
A Teleki-virag es a pilisi bükköny el6bbiekben ismertelett pelclaja
korantsem egyecllilällo. A legtöbb növenyfajt több szerz6 is leirta egy-
mast61 függetlenül, il1. szalllos fajt a kutatok mas-Illäs nelllzetsegekbe
soroltak. Ennek lett a következmenye a szakiroclalolllba bekerült ren-
geteg szinonillla, melyek hatasara a növenyek nevezektana a mult sza-
zad masoclik feie ben attekinthetetlenlil zavarossä valt. Az e teren kiala-
kult helyzetet jol tükrözi az emigrCtci6ban tenneszettLiclomanyokkal
(f6kent botanikCtval) sokat foglalkozo KOSSUTH LAJOS velemenye.
I876-ban HERMAN Onohoz intezeU leveleben KOSSUTH a szinonimak-
rol a következ6ket irta " .. .AtkozOII do/gok mok az örökDs cit/Jcl'II1ii/ci-
soko EI/Rcm hotallicai ... kOl/tcirkodcisomhall sokszor a kciromkodcisig
viszllek ([ SYllollymäk; /lieg az uj meg uj 111'/11 esjäj terc/lllcsi IliszkcteR·
Sokszor azl gOlld%/ll cgy iSlllercl/ellllövcIlI/Yc/ vagy csige/va/wlil do/-
ROI11 .I' vesztcgelcmcl idffmel vizsgä/aläri/; azftln kisii/, flogy cn Gyurka
ncvcl/ iSlllerlcl1l, S11I0si Ol/ofi"iusnak hfvjäk. Az el1lher hiäha Il'I'heli 1'111-
/ckezeter, a /I1il lila l1Ieglanu/ ho/nap 1'/ kellfe/ejlel/ie; amilma hcrel/-
dezett ho/nap ösze visZi/ keil szomia . .. ." [Nehany pelda ennek erzekel-
tetesere: A szirti peresz!t~ny ma ervenyes tuclomänyos nevenek [Mic-
romeria Ihymif'o/ia (Scop) Fritsch 1899) szinonimjai pelclCtul: Ca/a-
mil/lha Ihymifil/ia (Scop.) Rchb. 1831, Salureja Ihymifillia Scop. 1772,
Sallll'eja rupeslris Wulf. in Jacq. 1789, Melissa a/ha W. et K. 1805,
Ca/al1lil/tha I'lIpestris Host 1832, Microlllcria I'lIpeslris Benth.
1832-36,; a gyapjas oszirozsa [Asler o/cijiJlius (LallI.) Wagcl/ilz-e}
pec\ig: Conyza villosa Lam. 1786, Asler cilll'l'eus Korsh. 1898, Chryso-
coma a/hicol/s = IOlllentosa Kit., Chrysoco/l1a villoso L. 1753, Ga/ate/-
/a villosa Rchb. f. 1853, Lil/osyris l'i//o.m DC. 1836.]
Az 1905-ös becsi botanikai kongressZllson került eloször napirencl-
re a botanikai nomenklatura egyseges renclezese. Azota a növenyek tu-
clomanyos nevezektananak pontosan szabälyozott koclexe (Internatio-
nal Cocle of Botanical Nomenclature) van, melyet (a szükseges moclo-
sitasokkal es b6vitesekkel) icl6rol-idore ujbol kiac\nak. A k6clex tmtal-
mazza a kötelez6 ervenyu szabälyokat es követencl6 ajCtnläsokat.
ANÖVENYEK TUDOMANYOS NEVEZEKTANANAK ALAPTETELEI
I. A botanikai nomenklatura független a zoologiai es a mikrobio-
logiai nevezektantol. [A növenyek ugyanazt a nevet is viselhetik
mint az aUatok (pI. Prill/ella egyarant jelent gyikfüvet es szlirke-
begy nevu maclarat, Oel/anlhe pedig emyosviragzatu borgyökeret
es hantmadarat.) A zoologiai nomenklatura szabalyai kisse külön-
böznek a botanikaitol [pI. az allattanban nem hasznäljCtk a tuc\oma-
nyos nevekben az alfajt jelz6 "sllbsp." röviclftest s a (a besoroläst
58
ps
dett növenylinkel els6kenl WALDSTEIN es KITAIßEL irtak le Oro/JIIS
ochro/eucus neven. PAUL ASCHERSON es JANKA VIKTOR IRn-ben is-
mertek fel, hogy KITAIBEL növenye nem az Orohus (Iednek), hanelll a
Vicia (bükköny) nemzetsegbe tarlozik. Vicia (}chro/cum-nak kellett
volna neveznilik, de ilyen neven mär ket növenyt is leirtak korCtbban:
1781-82-ben GILIBERT es 1811-ben TENORE is, ellliatt a fajt Vicia pili-
sici/sisre kereszteltek at. Csak I895-ben ismerte I'el GIBELLI a 11. pilisi-
ellsis azonossagat a TENORE ältal I842-ben Olaszorszagb61 leirt Vicia
,Ij)arsiflora nevu fajjal. A WALDSTEIN es KITAIBEL ältal adolt nev a Vi-
cia nelllzesegbe sorolva sem szolgalhat növenyünk megnevezesere,
mert a 11. ochro/cuca mar egy Illasik (hozzank legközelebb DalmäciCt-
ban el6fordul6) fajt jelöl. Ellliatt a faj megnevezesere a TENORE ältal
adott nev hasznälatos.
vegz6) "zär6jel lltäni" szerz6 neveL. Tovübbi elteres, hogy a nö-
venytanban a fajok nell1 viselhetik ugyanazl a nevet mint a nemzet-
seg (tautonymia)].
11. A taxonok neveinek alkalmazasa (rendtöl "lefele") a nomenkla-
turai tipusok segltsegevel törtenik. [A "tfpus" a hajtäsos növeny-
fajok eseteben herbäriumi pelclany, Illelyhez a taxon neve tartozik.
Ha ketseg Illerül fel egy faj önallosägat illet6en (pelcläul azt felte-
telezik, hogy megegyezik egy mäshonnan leirt fajjal) akkor a ti-
puspelc\anyok vizsgülata, összehasonlftasa döntheti el a kerclest. A
nemzetsegek tiplisai fajok.]
III. A taxonok elnevezese a közles prioritasan alapszik. (EI6fordul,
hogy ket kutato közel azonos icl6ben, egym8stöl fliggetlenül fede-
zi fel es fLja le ugyanazt a fajt. llyen esetekben az ervenyes közles
(es nem a felfedezes) els6bbsege clönti elll1elyik nev lesz az erve-
nyes. A magyar tölgy (Quercusji'oinello) faji önaUosägät peldü-
ul az olasz MICHELE TENORE es KITAIßEL PAL egyarant felisll1er-
te. Hiäba feclezte fel azonban koräbban KITAIßEL a növenyt, pub-
likälasi nehezsegei miatt azt közölni nem tuclta. veglil a QIICI'CUS
cOllfima Kit. leiräsa barati szivessegkent JOSEPH AUCiUST
SCHULTES oszträk fl6rajänak II. kiaclüsäban megjelent 1814-ben,
cle TENORE mar 1813-ban közölte a mai napig is ervenyes QlIer-
cusfi'ainelto Ten. nevet.)
A prioritas elvet korlatozza az altalanosan elteljeclt nemzetseg- es
csaläclnevek "vec\elme". A "veclett nevek"-et (nomina conserl'al/-
da) a Koclexben leszik közze. Peldaul N. J. NECKER mar 1790-ben
Spiesia-nak nevezte el e csajkavirag nemzetseget, cle e genust ma
a sokkal ismertebb, hasznalatosabb (es em iatt "vedett") Oxytropis
nevvel illetjük, mely DE CANDOLLE-tol 1802-b61 szarmazik.
IV. Minden taxonnak csak egy helyes neve lehet, a legregibb,
amely a szabalyoknak megfelel. [Az erve ny es közles szabälyai
(többek között): a taxon leirasanak nyomtatasban, latin nyelvu cli-
agn6zissal keil megjelenni; toväbbä meg keil jelölni, hogy a tfpus-
pelcläny Illely közgyLijtell1enyben talälhalo meg.]
V. A növenyek tudomanyos nevei latinok es mint latin nevek ke-
zelendok. [(A fajnevek kezclobetui kisbetuk, meg akkor is, ha tu-
lajclonnevre utalnak. A cliakritikllS jelek (0, a, ö slb.) az el61enyek
tuclomänyos neveiben nem hasznalatosak.) I
VI. A nomenklatura szabalyai visszahato ervenyuek, ha nincs
korllHozasuk kill1undva. IA kodex renclelkezesei es szabälyai
az edenyes növenyekre nezve LlNNE: Species plantarum ("A
niivenyek fajai") C. muvenek 17S3-as els6 kiaclasälol hatalyo-
sak es L11inclen üjabb szabCtly visszamenoen eddig az evig erve-
nyes.]
A növenyek elnevezesenek nell1 elsoclleges celja, hogy megragac\-
ja a jellemz6bb tlllajclonsägaikat, tudOlmlnyos neveik nem vethetok el
aZO!1 az alapon, hogy nem lalalöak vagy eppen felrevezetö ertelmuek.
Ilyen nem talälö (megis ervenyes) nevre is van pelcla a hazai vedett nö-
v~.nyck köreben. A mucsari kardvirag (G/adio/lls pa/listris) pelc1äul
nell1 el "mocsarakban", hanem sztyepreteken, kiszCtraclo lapreteken, li-
gel- es hOJ11oki ercl6kben, kaszal6kon talälhato. A magyar zergevira-
A szerzonevek
A növenyek tuc1omGnyos neveben az illet6 fajt jelöl6 nev ulan ta-
laljuk a szöban forgö laxon luclomänYlls leir6jänak szerzoi (auklor-)
ncvct, legliibbször szabvanyosan röviclilve. ElöforclLlI, hogy a növeny-
nt'V kcl kulatö larsszerz6segel viseli, ilyenkor a kel auklornevet a lalin
"el" ("es") szocska, vagy (angoloknäl) a ,,&" jel vCtlaszlja el egymas-
löl.
Különösen regi szerz6k eseleben gyakori, hogy az allaluk felfecle-
zeU Ctj faj leiräsa - a magas nyomlaläsi köllsegek es a szukös publika-
ciös lehelosegek miatt - els6kent nem sajät munkajukban jelent meg.
Tenneszetesen szämos fajt el is "oroztak" felfeclezojetol ily modon,
vuILak viszonl olyan szerzok is, akik munkCtjukban feltüntettek a nö-
veny valöc1i felfedezöjet. Ilyen esetekben a fajt felfedezö szerzot jelölo
Cluklllrnevet "in" szöcska välasztja el a leirast megjelentetö kLitatö ne-
velöl. A legeredmenyesebb hazai flöl'akutat6, KITAIBEL PAL ältal felfe-
dezett I'ajok leirasänak egy resze is masok munkaiban latoll el6ször
napvilagot. Pelclänak okäerl az aILala felfec!ezelt csillaros madartej
(()milllOga/lI111 refi'aclulII Kit. in Willd.) es mas fajok leirCtsai a vilag-
hiLl! berlini botanikus KARL LUDWIG WILLDENOW munkäiban jelentek
meg. A bajor szarmazCtsü JOSEPll AUGUST SCHULTES Oszträk floräjaban
Cl KITAIßF:L ällal felt'eclezett fajok közül pelclaul a feher safrany (Cm-
CIIS a/hit/ol'/ls Kit. in Schult.), a tartos szegfU (Oial1lhlls diulil1l1s Ki!.
in Schul!.), a fenyes poloskamag (Corispcrl11ulII l1ilidU/1/ Kil. in
Schult.) es a szürke puloskamag (Corisperllllllll cal1esccl1s Kit. in
Schull.) leirCtsa latott napvilago!. E ket szerz6n kivül KITAIBEL ältal fel-
A növenyek tudomanyos nevenek eredete
A növenyek tuclomanyos nevenek eLimolögiai megfejtese neha eleg
nagy nehezsegekbe ütközik. Az aläbbiakban a hazai veclett növenyek
kiireb61 a fajok nevaclasanak nehany egyszerubb esetere hOZLlnk fel pel-
Llükat. (A latin nevek utan zärojelben a fajnev magyar megfelel6je, ill.
csellegesenmagyaräzata all.)
Virägaik, termeseik szinere vagy az egesz növeny jellegzetes szi-
narnyalatam vonatkozik pI. az Asphode/lls allms (feher), Hellchorus
/l1l/i)fIl'C/S('CI1S (bfboros), Cmclls a/biflol'lls (feherviragü), Si/ellef/aves-
('1'1/.1' (sargäs), Pu/satilla pratel1sis subsp. l1igricans (feketes) es Lonicc-
ra nigm (fekete), Seseli /eucosper/l1um (fehereslllagvCt), ill. Corisper-
1111/11/ canescens (szürkes), Lcol/todon inmnus (szlirkesfeher) elneveze-
se. EIÖfordul, hogy a növeny neve a viragzas honapjara, evszakara vagy
illillartal11am utal. IPI. Oacty/orhiza II/ajalis (majusi), Emnthis hyclllalis
got (Oo/'OnicuIII hUl1garicuIII) SADLER JOZSEF es a magyar kikericset
(Co/chicu/11 hungaricllll1) JANKA VlKTOR arrol az orszagrol, viclekr6l
neveztek el, ahol eloször rabukkantak. Csak a kes6bbi kutatasok nyo-
man derült ki, hogy e fajok nem elsosorban ezekre a terliletekre jel-
lemzoek: a magyar zergevirüg Delkelet-Europäban elteljedt, mig a
magyar kikerics iUir elteljec1esu, f6kent az Aclriai-tenger partvidekein
el.
A nevek ic1ezesenel az erecleti szerz6 nev irasat keil követni akkor
is, ha az orlogrMiailag vagy nyelvtanilag helytelen. PeldaLLI a körtike
es a körte nemzetseg ervenyes neve Pyro/a es Pyrus, nem peclig a
nyelvtanilag helyes Pirola es Pirus. A gerbics nemzetseg ervenyes ne-
ve (Li/11odol'llll1) pelclaul elfras "ereclmenye", erecletileg a görög "Ai-
mocloron" szot akartäk e genus megnevezesere alkalmazni, cle kezcl6-
betujel elleveszteltek.
feclezett növenyek lefrasat közölte meg HOST, ROEMER es SClIULTES, DE
CANDOLLE, HORNEMANN, RElCHENBACH, SADLER, STEUDEL, valamint
KANITZ.
Az auktornevel, valamint az ulana kövelkez6 evszamol (mely a
közles evet jelöli) sok eselben elhagyjäk a nev veger61. Peclig az azo-
nos hangzäsCt, cle mäs növenyt jelentö ("homonym") nevek megkülön-
bözleteseben fonlos szereplik lehe!. Ilyen homonim nevek pelclaul az
Orchis sill1ia Laill. (mely a majumkusbor ervenyes tuclomanyos neve)
es az Orchis sil1lia ViII. I(mely viszont a tarka kosbor (Orchis l7'idcl1-
tata) egyik szinonimäja)], vagy a Oacty/orhiza /atifiJlia Baumann et
Klinkele Imely a bodzaszagu ujjaskosbort (Oacty/o7'hizo samhllcilla)
jelöliJ, mig a Dacly/orhiza /arifiJlia (L.) Soo a szeleslevelu ujjaskos-
bort (Oacty/orhiwl1lajalis). Az aLiktornevek Illegjelöif~se nevezektani
felreertesek elkerlilesel is szolgalhatja. A tartos szegfUl (Oianlhus di-
ulinl/s Kil.) szamos "oszlrak-magyar" es nemel szerzo (pI. NEILRElCH,
KERN12R, MEinET, KOCH) aZllnosnak tartotta a Oialll/lIIs jJo/Ylllorphus
M.-Bieb. fajjal es megnevezesere (tevesen) ezl a nevet alkalmazta.
Eliliatt az irodalomba a tartos szegfLire vonatkozo aclalok Dial1t1ll/s
pO/Y/1/07'jJhlls nev alatt is bekerliltek. Igy a "Oial1thus /){}/Y/1/orphus
auct. austro-hung. et germ., non M.-Bieb." (azaz '0. pO/YI1lO/phus
"osztrCtk-magyar" es nemet szerzök, nem MARSCHALL von BIEBERSTEIN
szerinl') a O. di1/lil1US szinonimja, mig a Oiant/1IIs pO/YlllorjJhus M.-Bi-
eb. egy kihegyesecl6 cseszefogu, pelyhes szirmCt, a del-orosz sztyepe-
ken elo fajt jelöl.
(teli), Adonis ve/'l1alis (tavaszi), Leucojum aestivuIII (nyari), Leucul1l/w-
mella serolilla (kesei), Oiallt/lUs diulillus (tmtos), Isatis tincloria subsp.
praecox (komi). I Mas esetekben a tLiclolllanyos fajnev a növeny jelleg-
zetes el6helyet Ipl. Selll'cio rivu/aris (patak Illelletti), MOl1lia jimlalla
(forrasi), .lUIICUS marilimus (tengerpani), Aurinia saxalilis (szirti, szik-
lai), Rihcs pelraellm (kövi), Oialltlll/s orel1arius (bomoki), Ses/eria uli-
gil/osa (läpi), Carex umhrosa (arnyeki), Senecio pa/udosus (Illocsari)]
vagy vertikälis elterjecleset flja körül [Th/aspi montollum (hegyi), Viola
collil1a (dombi), C/e!lwlis a/pillo (havasi)}. A tuclomanyos nev olyan
egtajakat, iU. vic\ekeket is Illegjelölhet, Illelyekre a szobanforgo növeny
elofordulasa jellemzo vagy ahol el6ször megtalaltäk [pI. Doronicllll1
orieilla/e (keleti), Festllca da/Illatica (dahllat), VillCCtoxiclI1II pallllolli-
cum (pannoniai), Himalilog/ossulII adriaticulll (adriai), Sorl)[(s vcrlesell-
59

sis (vertesi), Ligulariu sihirica (sziberiai), Carex hohe/llim (cseh),
BOlrychiu/II virgi/1imllllll (virgfniai), Epipactis !Jugacensis (bugaci),
OlJosnw tomel/sis (tornai), Scilla !'il/dnhol/ensis (becsi), Pyrus magya-
rica (magyar), Rosa si/I/cli-ol/dreae (szentendrei)]. Sok esetben a tlldo-
Illanyos nev a növeny valalllely felisllleres szelllfJontjabol is lenyeges
szervtani jellemzojet ragadja meg [pI. Epipogiu/II ap!Jylllllll (leveltelen),
Liliu/II hulhiferulll (smjhagymiis), Carex lasiomrpa (gyapjasterlllesü),
Eriop/u)J'/{1i/ vagil/alu/II (hlivelyes - Ievelhlivelyeirol), Hypericulil !Jar-
halul11 (szakällas - rojtos cseszeleveleir61), Pyrola rOllllldi/i)lia (kerek-
levelLi), Ar/llof'((cia lIIo(,/,ocarpa (nagytel1nes(i), Aldl'Ol'WIl/O vesicu/osa
(h61yagos - apro rakocskäkat "elejto" csapdairol), Pri/llula filrinosa
(Iisztes -Ieveleinek, szäränak bevonatar61)].
Mäs növenyhez valo hasonl6sagot fejeznek ki az olyan nevek,
mint a Hippop/we rhallll/oides (bengeszerü), Stel'l1hergia w/chieif/om
(kikericsviragu), Slipa !Jrollwides (rozsnokszerü), Co/alllil/lha IhYlllifil-
lia (kakllkkfülevelLi), Seseli pcucedanoides (kocsordszerü), Spiml:({ S({-
lidfi!lio (fGzlevelCi), Aster o/cijiJIius (olajfalevelü), Daphne laureo/a
(baberszerü), Iri.\' gmlllilJCiI (füszerü), HieJ'{/ciu/1/ !Jup/euroidcs (bu-
väkfü-szerü), Serm/ulo /yc:opifiilio (peszercelevelli). A fajok tudOlll<l-
nyos nevei ulalhatnak egykori felhaszmllasukra {A/liulII I'ieloriali.l'
(gyözelmi - "talizlll<ln"-kellt hordtak), Genlia/1a pncu/llo/1(1/1/he
Az e könyvben hasznalt nevezektan
Az egyes fajok Icfnisai el6tt 1l1egtalalhatök ("Syn.:" rÖvidites utan)
a hazai irodalomban a leggyakrabban el6fordul6, valal1lint az Eur6pa
szerte ältalanosan elfogadoll szinonillläk. E kötetben a fajok tud01l1a-
nyos nevezektanat illetöen els6sorban ahazankban ismerL es leginkabb
elfogadott nomenklat(mlt követj(ik. Ez a161- a szerzok javaslatära - ak-
kor teszünk kivetelt, ha a laxon61lliai klltatasok legüjabb eredlllenyei
60
-
(tlid6gyogyflasra hasznaltak) , Alkan/lU tille/oria (feslö - birkäk gyapjat
festettek vele)J. Mas esetekben a latin nev a növeny terillelere, nÖveke-
desi tfpllsara {fris hllmilis (alacsony), Alllygda/us nanu (tÖrpe), Erio-
phonllll g/'(/ei/e (karcsü), PiSlII1I datills (Illagas), Sa/1'ia /lu/alls (boko-
10), Apilllll rcpellS (kusz6)], vagy jellegzetes szagara, illatara vonatko-
zik {AIIiIl/17 SlIal'Co/ells (joillatu), Thalict/'lllll,l(ielidlllll (büdÖs), Cieu/({
l'imsa (büzös), Dac/y/orhizu salll!Juei/la (bodzaszagu) vonalkozik.
Egyes nÜvenyek tlldolllänyos nevei a rokon fajokhoz valo visznnyt
fejezik ki, pI. Pyr(lill media (közeps6), Pyrola lIIinor (kisebb), Or/hilia
seCl/llda (Ill(tsodik), Po/yga/a major (nagyobb), Pla/lti/go lIIaxi/l/(/ (leg-
nagyobb). Az is elöforc\ul, hogy növenyeket (csaIGclokat, nelllzetsege-
ket, fajokat, de kisebb renclszertani egysegeket is) emberekr61 nevez-
nek el. A faj lefr6ja ilYllloclon is kinyilvänithalja liszteletel egy törtenel-
mi szemelyiseg irant vagy köszönetet mecen(ts<lnak, el6djenek, 1l1este-
renek, kollegajänak, ill. emleket ällfthat a faj els6 l11egtal<1l6janak. Pel-
dälll a Dialllilils pli/lllarills subsfJ. rc~is-sl(,{)/w/1ii Szent ISTVANkiraly,
a Ferulu sad/erianll SADLER J6zsEr, a Knilll/ia kitaihelii KITAIßEL PAL,
a Th/aspi .iallkac JANKA VIKTOR, a Koc!crill .i({\Iorka(' JAVORKA SAN-
DOR, a Sor/)/{.\' ho/'Osial1o BOROS ADAM, a SorlJIIs mlliulla R~DL REZSÖ,
a Challllle('ytisus heutJi:lii HEliFFEL lANOS, az Achi/h'a /wJ'(/llszkvi
HORANSZKY ANDRAs nevet örzi.
ezt indokolttä teszik. Alllennyiben egy faj nelll az itt hasznalt neven lell
vedette nyilvänftva, akkor a hatälyos jogszabalyokban feltlinletell la-
tin nevet a szinonimäk kÖzölt lllindenkeppen feltlinleljlik.
A magyar nevek tekinteteben PRISZTER SZANISZL(): Niivenyneve-
ink (Magyar-Iatin szögyüjlemeny) (l9R6) cl111([ mUl1kaj,\[ vettlik ala-
pul, de szerepeltetjlik a gyakoribb t,\rsneveket iso
UTMUTATO A KÖNYV HASZNALATAHOZ
FARKAssANDOR
E kötet lelrehozasanal igyekeztlink szem elotL tartalli, hogy mind
tartahm\val, inforl1l<lci6ival, mind klilalakjaval, megjelenesi modjaval
minel szelesebb erdekl6d6 reteghez szoljon. Re111eljük, hogy a botani-
kus szakma is megtalalja ertekeil, elsosorban azonban megis azokhoz
a hivatäsos es amator termeszetbuvarokhoz frodott, akik mar nemi ta-
xon6miai es lllorfologiai ismerettel rendelkezve szeretnenek llleg töb-
bet tudni a hazai növellyvilagröl, szeretnek megismerni hazänk vagy
esetleg sz([kebb laköhelylik növenytalli ertekeit.
Ez a kiadväny termeszetesen nem helyenesfti, nelll is helyettesft-
heti a növenyhatärozöt, megis ügy gondoljuk, annak alapveto kiege-
szitöjeve välhat, sot sok esetben önalloan is lIlegallja a helyet.
A könyvbell a hatälyos jogszabalyok alapjan vedett növenyek ke-
rlilnek iSll1ertetesre. A rendelet pontatlansaga miatt egyetlen növeny -
az Issler-laposkorpafU (Dip/w.I'il.llll iss/eri) eseteben - nem nyilvan-
val6, hogy a faj vedett avagy sem. 1982-ben az akkor hazankban is-
mert eloforduläsu korpafüvek mindegyiket (5 faj!) vedette nyilv{lnitot-
tak, közöttlik a sz6ban forgo fajt is, melyet haz{mkban csak a Blikkben
lalaltak, ezert a hazai irodalo111ban gyakran "biikki korpafU" neven
szerepel. A '90-es evek elejen a Zelllplenbol közöltek a tölcsfres la-
poskorpaffi (Dip/wsium tl'is/adlyulll) elöfordulasat. Az 1993-ban
lllegjelent rendeletben a vedett növenyfajok között a bükki korpaffi
(Dip/wsillm Iri.\'li/chyulll) nevet taläljllk 10 000 Ft-os termeszetvedel-
mi ertekkel. A könyvben - athidal6 Illegoldaskent - Illindket faj sze-
rcpel. (E rendeletben hasonl6 tevedesek az arvalänyhajak es a feher
vir5gu szegfük eseteben is el6forclultak, ezeket azonban az 1996-os
jogszabäly korrigalta). Az 1993-as rendelet mäsik , mai napig nelll ki-
javftott hibaja, hogy 20 tozegmoha- (Sp/Wglllllll-) fajt nyilvunft vedet-
le, pedig hazänkban ekkor a t6zegmohaknak csak 19 kepvisel6jük volt
ismert. Ez annak köszönheto, hogy a S. mpillifii!iwlI mellett annak
egy szinomimnevet (S. llell1ol'culI1) is vedette nyilvanftottak.
A vedett tOzegmohak (Sp/Wgllllll1 spp.) a többi hazai mohacsaläd-
töl, i11. nemzelsegt61 a kiadvCtny informücioinak felhasznaläsävallllar
kisebb gyakorlattal is jol elkUlönithetök. Faji azonosftäsllk - bär
Illcgprobalunk ehhez is tampontokat adni - nagy szakertellllet es ap-
röbb reszletekbe men6, gondos halarozast igenyel.
Sp6ras es viragos edenyes fl6nlnk több mint egyötöde vedell.
Ezek a taxonok reszletezve szerepelnek a kiadvany oldalain, de ennel
is j6val több növenyfajjal ismerkedhet meg az 0lvas6, hiszen a "Meg-
jegyzes:" bekezdesekben megellllftjiik es röviden jellemezziik a te-
vcszthet6segnel szöba jöheto rokon es nelll rokon fajokat, fgy terme-
szelesen a nem vecletteket is. A mellekletben rövid jellemzessel es kis
rajzzal bemutatjllk az edclig vedelemben nem reszesiil6, llnikalis jel-
legli, ertekes, minclenkefJfJen figyelmet erdellllo egyeb növenyfajain-
bl, ezt követ6en pedig - csak felsorolasi szinten - szerepeltetjlik azon
egyeb növenyfajainkat is, Illelyek meglete a tennohely erteket növeli.
Az anyag szerkesztesenel fon tos szelllpontnak tartoltuk a könny(i
kezelhetöseget, Illelynek egyik alapköve az altekinthetöseg. Ez lI1eg-
nyilvanul a szerkesztesben azaltal is, hogy az adott taxonröl sz616 in-
t(lI'Illaci6k a kinyitott könyv jobb es baI oldalan lrithat6k. Bai oldalon
kaptak helyet a fot6k, jobb oldalon a hozzajuk tarlozö szöveganyagok
a terkeppel es az esetleges rajzokkal (az abra szerinti elrendezesben).
Ez al61 - a nehany beszurt bevezetö reszt es abraoldalt kiveve - csak
a berkenye kisfajok (So/'!Jus transitusok) targyal,\sa a kivetel, ahol a
szövegoldalakol1 6-6 kisfaj szövegblokkja szerepel. Itt, vala111int a
Wzegmohak (SphUglllllll spp.) eseteben - a nagyfokü hasonl6säggal
paroslll6 nagy taxonszam miatt - nincs minden esetben fot6. Ezt igye-
keztünk ellellsulyozni, az itt egyebkent is sokkal hasznalhatöbb äbra-
allyaggal, ill. reszletrajzokkal. A laxonok I<lrgyalasa a legelfogadot-
tabb rendszertani sorrend figyeleillbevetelevel törtent, de - a szerkesz-
tes tagolasab61 következ6en - egyes (fokent az 1fajjal kepviselt) nem-
zetsegek, ill . csaladok esetleg mas helyre kerültek. Igyekeztüllk figye-
lembe venni a praktikllssagot is, igy lehet61eg egy lapra kerliltek azok
a taxonok, amelyek habitusukban, viragszinükben egymassal esetleg
összeteveszthetok.
A kepanyag valogatasänal az esztetikai szempontok mellett szak-
Illai ervek is szerepet jatszottak. A kfnalatb61 lehet61eg olyan kepeket
valogattunk, melyek j61 bemutatjäk a faj jellegzetesseget, ezältal
el6segftik hatärozasat, felis111ereset. Egyes fajcsoportokmil, mint pI. a
gyuszuvinigok, kardviragok (Digi/alis spp., G/adio/us spp.), a meg-
jelenesUkben hasonlö rokon f,uok egyiket inkabb közeli, reszleteket
belllutat6 kepen, a mäsikat egeszalakos formäban ll1utatjuk be. Az 01'-
chideaknul (ORCHlDACEAE) - ahollllincien fajnal szerepel egy ki-
ragadott viragr61 reszletrajz - a fotökoll a habitusokat lllutatjuk be.
A fotoknal ältalaban
nel1l szerepel aIMras, hi-
szen a szerkezetbol kö-
vetkezik [lasd az abrat'],
hogy az l1lelyik fajt ubra-
zolja. Kivetelt kepeznek
a kiilföldön , valamint a
hazänkban, cle park ban,
kertben keszült fot6k. Az
el6bbi esel ben a helyet
(orszäg es közelebbi helYlllegjelöles), lIt6bbi esetben a tenyt közöljlik.
Tenneszetesen abban az esetben Illindenkeppen szerepe\ a kep mellett
tuclolllänyos nev, ha - a nagy kepi hasonl6säg miatt - az egeszeben
vedett rokoni körb61 fot6n csak nehany taxont l11utatunk be. Erre pel-
düt a tozegmohaknäl ('sjJltaglllllll spp.) es a hibrid eredetü berkenye
kisfajoknal (SOI'!Jus transitllsok) talalunk.
A könyv altalänos szerkezetet61 (negy faj/lap) csak nehany he-
Iyen terUnk cl , ahol - elosegftve az adott növenycsoporton belUli
könnyebb täjekozodast, erzekeltetve a hatürozas nehezseget, ehhez
kUlönjavaslatokat adva, segflseget nyujtva- nehany oldal szöveges-
rajzos, übräs bevezetes is talälhat6. Ilyen bevezeto reszt talallink a
tozegmuhaknal (Sphaglllll11 spp.), a hibrid eredetü berkenye kisfa-
joknäl (Sor/JIIs transitusok), a palastfüveknel (A/chellli//a spp.), az
orchideak (ORCHIDACEAE) es az arvalanyhajak (Stipa spp.) tar-
gyahlsät l1legel6z6en.
A harasztoknal (pajzsikak - Dryop/eris spp., vesepafranyok -
Polys/ichl/lll spp.), a paliistfüveknel (A/ehcmilla spp.) es a berke-
nyeknel (Sol'hllS sfJP.) fenymäsoläsos eljarassal keszlilt, eredeti lI1e-
retü vagy aranyosan kicsinyftelt abraanyag is segiti a nell1 eppen
könny([ azonosftäst. Ezek az abräk - a könnyebb ättekinthetoseg es
hasznalhatosag kedveert - egy vagy ket atellenes oldalra kerliltek.
61
 A szövegblokkok egyes bekezdeseinek hasznalata, ertelmezese
I Fejlec I A ket vfzszintes vonal között 0lvashat6 (bai oldalon, fent)
az adott taxon tudomanyos (Iatin) neve, mögötte az auk-
tornev (nehol rövidftve). Alfaj eseteben a nev rendszerint ket sort tölt
ki. Kiemelve (bai oldalon, lent) a magyar nevet talaljuk. A jobb olda-
Ion 0lvashat6 a'l1övenycsalad tudomanyos (fent) es magyar neve (lent).
A tözegmohakmil (Sphagnu/1/ spp.) itt a szekci6besorohis szerepel.
Szelesebb köru botanikai irodalom ismereteben sok esetben nehez
eligazodni a szamos szinonim nev között, pedig gyakran segftseget je-
lent, ha tudjuk, hogy egyazon növenyrol van sz6. A szinonimak teljes
felsorolasara nem vallalkozhattunk, de - kisebb betuvel szedve az als6
vonal alatt - megadjuk a leggyakoribb, "közkezen forg6" botanikai iro-
dalmakban is szereplo szinonimakat, valamint a magyar tarsneveket iso
biztos hatarozas a szakembereknek is nehezseget okozhat. A leirasok- Összetett lomblevek
nal melloztük azokat a belyegeket, melyek azonositasa a növeny meg-
kltrosftasahoz (kiasasahoz, leszakitasahoz) vezethet. A bekezdesben
eloször a növeny megjelenesere, alakjara, meretere törtenik utahis,
majd a leinis a következo sorrendet követi: szar, level, levelke (ha van), W
viragzat (ha van), virag es telmes (ha az feItuno, jellegzetes). Több
esetben nem elegendo, ha csak szabad szemmel, segedeszközök nelkül
\
pr6baljuk az elottünk all6 növenyt azonositani, ezett javasolhat6, hogy harmas
a könyv(ek) es jegyzetfüzet mellett a következoket is vigyük magunk-
pärasan szarnyalt paratlanul szarnyalt
kai: vonalz6 vagy tol6mero, kezi nagyit6 (kb. IO x-es), kezi (elemes)
mikroszk6p.
A termet es a meretek megadasanal a t61-ig l11erethatar elott vagy
utan több esetben szerepel meg zar6jelben a szelsoseges esetben lehet-

~
' , Törekedtünk az aclott faj reszletes, de celra töro, hataro- seges minimum, ill. maximum adat isoAltalliban nehez a meretek biz-
elrasa , ,p , , , N ' •

zast seglto lwasara. Az alapveto hazm lrodalmak mellett
elsosorban elo egyedek vizsgalatab61 szannaz6 informaci6kat vettünk
alapul. Abban az esetben, ha a növeny ritkasagab6l következoen ez
nem volt kielegito (vagy lehetetlen volt), igenybe vettük a herbariumok
anyagait, valamint a felhasznalhat6 külföldi irodalmakat is. Ezzel
egyült is erezheto különbseg a leirasok melyseget, reszletezeset il-
j: letoen, melynek oka - a fentiek mellett - meg a következo: könnyen
.. !
tos es korrekt megadasa, mivel a növeny telmete - es az egyeb mere-
tek is - az elohely adottsagait61, valamint az evjaratt61 erosen függnek.
Ezt celszeru mindenkor szem elott tartan unk. Az adatok a viragz6 sta-
diumban levo egyedekre vonatkoznak, ahogy a többi meret es jellemzo
belyeg is; ha megsem, erre felhivtuk a figyellllet. Termesereskor, ill.
tenyeresen összetett ölbefogott ketszeresen szarnyas häramszorosan szarnyas
ennek vegere szalllos növenyfaj egyedei jelentosen felnyurgulnak es
egyesek egyeb meretei is megnonek.

belathat6, hogy sokkal kevesebb informaci6 eleg pI. a kakasmandik6
(Erythl'Onium dens-canis) felismeresehez, mint pI. a delvideki arva-
lanyhajehoz (Stipa eriocaulis). Az elobbit egy j6 fot6r61 is biztosan
felismerhetjük, mig az ut6bbimil nem art, ha kezi nagyit6t es vonalz6t
is haszmllunk. Meg nehezebb a helyzet egyes közel all6 fajok, ill. kis-
fajok, alfajok eseteben - pI. palastfüvek (Alchemi!la spp.), fenyperjek
(Koe!eria spp.), feher szegfiik (Dial/fhus p!wJ/arius agg.), Vrabelyi-
estike (Hesperis matronalis subsp. vrahe!yial/u), egyes nöszöfüvek
(Epipactis spp.), tavasszal nyil6 csillagviragok (Scilla spp.) - , ahol a
A szövegbenjelkövel'en d67t betukkel kiemelt kifejezes az ott sze-
replo reszletrajz lllegnevezese. Az abrak mellett meretvonal csak akkor
szerepel, ha a nagysag a szövegbol egyertelmuen nem következik. A Levelalakok
targyalt taxonr61 mashol (nel11 az atellenes oldalon) szereplo fot6ra
vagy masik oldalon levo abrara szögletes zar6jelben levo szöveg hivja
fel a figyelmet.
Az alabbiakban - vazlatos abrakkal, a teljesseg igenye nelkül- se-
gitseget nyujtunk m\hany, a lefrasokban szereplo es tal an nehezebben
eltell11ezheto szakkifejezeshez.
sziv vese pajzs

A lomblevel felepitese Levelallasok

levellemez

/ J)
J
levelväll
szalas hosszukas ländzsäs lapät rambos tojäsdad visszäs-tojäsdad elliptikus
I
/ levelnyel J

pälhalevelek 1 Levelszetek

levelalap
szort ätellenes keresztben ätellenes örvös (,\ ~L

? J ~I)
I
ep fogas csipkes füreszes karejos hasogatott osztott szeldeJt

62 63
 Vinlgzattipusok Vinigzasa I Ebben a bekezdesben ket infonmici6, a vinigzasi, ill.
[
. . sp6raeresi id6intervallum, valamint a tenneseres feno-
fazisa szerepel.
gallerkalevelek
EIs6kent, betuvel kiirva megadjuk a viragzas - mohak es harasz-
o tok eseteben a sp6raeres - id6intervallumat. Ahollehetseges, igyekez-
o lÜnk alapul venni az ut6bbi evtized megfigyeleseit; hangsulyt helyez-
lÜnk a korabbi adatok finomitasara, pontositasara.
A növenyek viragzasahoz - különösen a tavaszi geofitonoknal az
el6z6 evet tekintve - kedvez6 körülmenyek (ke1l6 csapadek, h6mer-
összetett ernyo sator seklet, feny, tapanyagmennyiseg) fajspecifikus összessege szükse-
ges. Optimalis term6helyen is lehet az adott ev klimatikus szempont-
b01 a populaci6ra (fejIOdesere, viragzasara, termeserlelesere) nezve
torzsa kedvez6tlen. Nehany növenycsoportnal ez különösen szembeötl6.
Ilyenek pI. altalaban az orchideak (ORCHIDACEAE) vagy a
vetovirag (Sternhergia colchiCiflora), amely csak ke1l6 6szi csapade-
kot követ6 napsüteses id6szakban fejleszt a talaj felszinen viragot;
ennek hianyaban evekig lappanghat, ill. több ezer tövet szamlal6 al-
lomanyb61 is csak alig nehany viragz6 egyedet figyelhetünk meg. A
legnehezebben a kora tavaszi fajok nyilasa adhat6 meg, mivel e nö-
venyeknel a f6 tenyez6 a h6olvadas, majd az ezt követ6 els6 langyos
buga fürt füzer kunkor bog
tavaszi napsütes. Megeshet, hogy az egyik evben az adott faj virag-
zasat mar februar vegen megfigyelhetjük, ugyanakkor a következ6
evben meg marcius vegen sem bukkanunk ugyanott nyil6 egyedeire.
Ilyen esetekben a sokeves atlagnak megfelel6 nyilasi id6t adtuk meg.
A populaci6k vertikalis es horizontalis el6fordulasa szinten befolya-
solja a viragzas id6pontjat. Ugyanaz a faj akar egy-ket hettel korab-
ban nyilhat a Mecsekben, mint pI. a Zemplenben. Szinten korabban
viritanak a faj azon egyedei, melyek delies kitettsegben, jobbara
napos helyen n6nek, mint az eszaki oldalon vagy arnyekban fejl6d6
tarsaik. Egyes koratavasszal nyil6 fajok - pI. a magyar kikerics
(Colchicllm hungaricum) vagy a farkasboroszlan (Daphne meze-
reum) - nyilasa megfelel6 körülmenyek (enyhe tel) eseten mar 6sz
veget61 megfigyelhet6. Nyaron nyfl6 fajoknal- pI. orias es erdelyi
"tifii (Plantago moxima, P. schwarzenhergial1a), nagy pacsirtafii
(Polygala maior), reti iszalag (Clematis integrifolia) - nem ritka,
hogy pI. kaszalas vagy lelegeles következteben nem csak a
megszokott id6pontban, hanem esetleg h6napokkal kes6bb is kepe-
sek ujra a viragzasra, de el6fordul az is, ho gy egy egyebkent nyär
vegen nyil6 faj - pI.: reti angyalgyöker (Angelica palustris) - csak
a következ6 ev tavaszan fejleszthet viragot. Több, tavasszal viragz6
növenyfajunknal is megfigyelhet6 - megfelel6 (tulajdonkeppen
megismetl6d6) klimatikus körülmenyek eseten - 6szi masodviragzas.
Ezek (feltehet6en nem teljes) felsorolasat lathatjuk az alabbi tablazat-
ban.

MAsODVIRAozAsü VEDETT NÖVENYEINK

(PAPP LAsZLO munkaja kiegeszitesekkel)

I. Aethiollema saxatile VIII-IX 30. Ol1osl11a arenaria XI

feszekvinlgzat egy pillangos virag 2. Amelanchier ovalis IX 31. Plantago sehwarzenbergiana IX-X
csöves vinigok 3. Amygdalus nana VIII-X 32. Polygala major X
vilOrI~1 4. Aquilegia vulgaris VIII-IX 33. Primula elatior IX-X
5. Arahis alpina VIII-X 34. Primula vulgaris VIII-X
6. Bulhocodium versicolor IX 35. Pulsatilla grandis IX-X
7. Chamaeeytislls ciliatus VIII-IX 36. Pulsatilla patel1s IX-X
8. Clematis alpina VIII 37. Pulsatilla pratensis subsp. hungarica IX-X
cs6nak
9. Clematis integrijiJlia * IX-X 38. Pliisatilla pratensis subsp. nigrica/lS IX-XI
nyelves vagy /
I 10. Coronilla emerus VIII-IX 39. Pulsatilla pratensis subsp.
-- sugarvinigok evezok csesze vi ragkocsäny 11.
12.
Daphne cenorum subsp. cneorum
Daphne cl1eorum subsp. arbusculoides
VIII-XI
VIII-IX 40.
zimmermannii
Pyrus magyarica +
IX-X
IX
13. Daphne laureola IX-X 41. Pyrus nivalis subsp solvifoha + IX
14. Daphne mezereum IX-XI 42. Pyrus Ilivalis subsp. nivalis IX
15. DiantllUs giganteiformis VIII-IX 43. Rosa pendulina IX-X
16. Draba lasiocC/lpa IX 44. Rosa sancti-andreae VIII-X
17. Geranium sylvaticllll1 * VIII-IX 45. Salix aurita VIII-IX
sas (Carex spp.) egy term os pazsitfii egyviragu füzerkeje 18. Hepatim nohilis IX-XI 46. Solix e/aeagnos VIII-IX
es egy porzos viraga szalka 19. Hieraciul11 auralltiacum VIII-IX 47. Salix pentandra VIII-IX
porz6
20. Hieraciwl1 hupleuroicles subsp. taO'ae * X-XI 48. Salvia nutans IX-X
21. Lcolltodon inCClnus VIII-IX 49. SO/-bus semiincisa IX (?)
22. Lonicera caprijäliul1l VIII-IX 50. Spiraea media VIII-IX
bibe
bibe porz6 23. Lonicera nigra + VIII-X 51. Spiraea salicifolia * IX-XI
24. Lunaria rediviva VIII 52. Stipa horysthenica VIII-IX (?)
25. Lychnis coronaria * X-XI 53. Thalictrum aquilegifolium * VIII-IX
pelyvak toklaszok 26. Mcnyanthes trijiJliata IX-X 54. Tro/lius europaeus agg. * VIII-X
27. Minuartia Ji'utescens VIII-X 55. Vaccinium vitis-idaea VII-IX
28. Myosotis stcnophylla IX-X 56. Veratrum album IX-X

- ----- pelyvak 29. Myricariu gcrmullicu* VIII-IX 57. Vinca herbacea

A r6mai szamok a taxonok megfigyelt masodviragzasanak havi id6intervallumat jelentik.
VIII-X

A *-gal jelölt taxonok f6- es masodviragzasi ideje között viszonylag kicsi a különbseg.
+ Masodviragzasuk eddig csak botanikus keltben volt megfigyelhet6.
(?) A masodviragzas id6intervalluma bizonytalan.

64 65
 Ha szeretnenk egy faj vir,\gzasüt több even keresztiil nyomon
követni, ilI. errol nem szeretnenk lemaradni, celszeru azr valamelyik
gyakori, könnyen kontrollalhato kerti- vagy vadvir::\gunk nyflasahoz
kötni. Igy az evjarat jellegebol fakado fenofazis-eltolodasokat nagy
biztonsaggal kikövetkeztethetjük.
Masodik informaciokent, rom ai szamokkal a faj tel1l1eseresi f::\zisa
szerepel. Ennek l1legaclasa talan kevesbe tunik lenyegesnek,
ugyanakkor fontos szerepe lehet a vedett fajok llleglllentesenek es
vedelmenek, klltatasanak el6segiteseben. Gondoljunk arra, hogy igy a
vedett (es a nem vedett) területek kezelese - pI. kaszalas, legeltetes -
pontosabban behatürolhatova valik. Az ökologiai, ökofiziologiai
kutatasok is olyan ismereteket hasznülharnak ezaltal, melyeknek
legalabb akkorajelentosege van, mint a viragzas fazisanak (bar a ketto
megallapitasa között itt-ott m,ydnelll egy evszazad van). Nem lItolso-
sorban az aktiv tenneszetvedelelll is nyerhet vele, mint pI. a Illester-
seges szaporftasok, eredeti el6helyekre törten6 visszatelepitesek.
Szamos faj azonositasanal, hatarozasanallenyeges belyeg a termes
- pI. arvalanyhajak (Sfipa spp.), sasok (Carex spp.), berkenyek (Sor-
bus spp.), magyar latonya (Etatil/r hungaricu), ernyosök (API-
ACEAE) stb., - es vannak szep szammal fajok - pI. vörös Monya
(Vaccinium vitis-idaea), csodabogy6k (RlIscus spp.), arvalanyhajak
,
(Stipa spp.), gyapjusasok (Eriophol'lllll spp.) -, Illelyek lermessel
/ ~
legalabb annyira (esetleg megjobban) szembeötl6k, mint viragzasban.
Az adott taxon tel1l1eseresi id6intervallumar a viragzashoz hason-
loan, de rOlllai szalllokkal adtuk meg. Az elso a kezd6, az utolso a züro
honapot jelenti (pI. Vll- VIII: az eres j61iusban es augusztusban van;
vagy VII közepe - VIII: az eres jülius közepetol augusztus vegeig tart).
Tisztaban vagyunk azzal, hogy szelsoseges evekben - a vin\gzashoz
hasonloan, azzal összefiiggesben - a telllleseresi idoszakok egy-ket
hettel korabban kezd6dhetnek vagy kesobb fejezodhetnek be, de
adatainkban - a faj tenneseresi foidoszak<it tekintve - par napos kor-
rekcioknak altalaban nincs tul nagy je1entosege. Mindettol függetlenül
tovabbra is szfvesen veszünk minclen ertekes adatot, eszrevetelt.
A terlllohelyeket földnyzi lokaciokat (szelessegi körök) is tekint6
szemlelettel regisztn\ltuk. Lehetoleg több - ha volt meg ilyen - ma-
gyarorszagi populäcio terme se re set 3-4 esztendon keresztlil, a lennes
teljes (morfologiai) eresenek kezcletetol, tehat a termes felnyiläsünak
vagy a termes puhulasanak elejetol, a magvak vagy terlllesek ki- es
Ichlillasanak idejeig (vannak magvak es terlllesek, amelyek nehezen
hullanak le) vizsgaltuk. Gyakran tapasztaltuk, hogy szinle nincs olyan
raj, amely egy meghatarozott honapban vagy honapnyi icloegysegben
erne. Ez akkor is igaz lehet, ha egyedenkent, ill. tennesenkent, ter-
mescsoportonkent vagy terlllesagazatonkent az erese rövid ideju.
Peldäul a ny ar vegen-osszel virito tarnicsfajok (Gel1fiol1o spp.) po-
pulacioiban - amelyek telmese a megtennekenyüles utan 3-5 hettel
mar beerik - neha több honapon keresztül is tal al unk er6 termesu
egyedeket (foleg a kesoi viragokbol). Nem ritkan, foleg szaraz evek-
ben, az eresek hamarabb kezdoclnek meg. Mivel ez nem a foeresi ido -
peldaul az altelmesek (ROSACEAE) elhuzodo eresekor -, ennek
kezdo honapjar egy külön belso zarojelbe tettük. Az eJhuzod6
viragzasu fajoknal az utolso honap kerül zarojelbe, ugyanis ilyenkor
gyakran az elso fagyokig tartanak az eresek, es ekkor mar nem
fejezodik be a folyamat teljesen, a magvak csfrakeptelenek Jesznek.
Ugyanezen jelölesi lllodhoz tartozik a mar emlitett eset, amelynel a
magvak a tennesben maradnak (fel nem nyilo telmesek), es az utobbi
meg raadaslll a növenyen is marad. Termeszetesen a termes erettsege
nem jelenti az azonnali csirazas kepesseget. Sok fajnal meg tovabbi
hOl1l10naIis es enzimatikus folyamatok (pI. felpuhulas, atjarhatosag, a
66
lllaghej bomlasa), valalllint alacsony (neha magasabb) h6merseklet,
oxigen (levego), viz (nedves retegzes) es ezek kOlllbinücioja szükseges
a magvak csirazüserettsegehez, a magnYllgalolll (neha kettös magnYll-
galom) megszüntetesehez.
Azokban az esetekben (nehezen fellelheto fajok stb.), amikor az
eres intervallulllanak zaro hönapjat nem sikerlilt pontosan behatarolni,
kerclojelet aikallllaztunk.
A kiadvany vegen - a terillesfajtak rövicl jellemzesevel - meg-
talalhato vedett növenyeinknek tennestfpus szerinti csoportosftasa.
I Elöhel e I Az elso informacio a taxon meszigenyere törtenö utal,\s.
Y Laikusoknak elso pillanatban ez eselleg kevesbe
fontosnak tunhet, de nemi gyakorlattal a termohelytipllsok
azonosftasahoz ezaltal is segitseget kaphatunk. Több esetben segftseg a
fajok meg bizlosabb felismeresehez, ha ismeljük azok Illeszkedvelo
vagy meszkerülo volta!.
Ezt követoen jelezllik, ha a taxon kifejezetten sfk videki vagy
hegyvideki terlllohelyekhez kötött. (Szelesebb vertik,lIis elteljedest
külön nem jeleztünk.) A mondat következo tagjakent - egyben itt, igy
is kiemelve a taxonnak flonlnkban betölLötl jelentos szerepet - megem-
Iftjük, ha reliktumr61 vagy enelemizmusrol beszelhetünk. Vegül - az
alapveto irodalmak es az ujabb kutatasok figyelembevetelevel - fel-
soroljllk az adott taxon eddig iSlllert összes hazai tennohelye!. A
növenytarsuläsok nevei nem tudomanyos, hanem magyar nyelven
szerepelnek, melyek ebben a fOrlnäban - remenyeink szerint -
közerthetoek, külön magyarazatra nem szorulnak.
Különös hangsülyt helyeztünk az el6fordulasi ada-
tok naprakeszsegere, korrektsegere. A kiadvany
lllegjeleneset megeloz6en eveken keresztül folytak lllodszeres,
szervezett lerepbejarasok, kutatasok, melyek erechnenyeinek össze-
foglalasa e könyvbenlat eloször napvih\got. Több mint ketszaz hivata-
sos es amator terepbotanikus kolleganktol erkezett be sz,ünos adat,
joreszt a kiadvanyhoz kapcsolodoan kiküldött adatgyujl6 lapokon.
Ezekkel parhuzamosan összegeztlik es felclolgoZlllk a lllegjelent hazai
florisztikai irodalom je lentos reszet iso Terllleszetesen lllinden
floriszLikai vagy ilyen adatokat is tartallllaz6 irodalolllhoz nem jlltOt-
tunk hozzü; jelentos regebbi terepi kutatasok eredlllenyei hevernek
llleg ma is beznrt szekrenyek melyen. A hazai herbariulllok teljes fel-
dolgozasa, revide,lIasa, az adatok összegzese szinten varat Illeg
magara. Mindezek ellenere llgy erezzük, hogy a jelenleg legteljesebb,
leginkabb naprakesz, es ezaltal a leghubb kepet ad6 anyagot tartja a
kezeben az olvaso.
Az adatok gyujteset, pontosftasat, feldolgozasat folytatni szeret-
nenk. Remenyeink szerint az itt összegyult anyag alapja lehet egy atfo-
go szamitogepes adatbanknak, ezert tovübbra is kerlink mindenkit,
hogy üjabb florisztikai aclatait juttassa el a szerkeszto cimere! (FARKAS
SANDOR, 7030 Paks, Ifjusag 6tja 14. fsz. 2.) A kiaelvnny szerkezete, ter-
jedelme nem teszi lehetove az adatok teljes reszletesseggel (pI. erdo-
tag) törteno közreadasar, de ez nem is a hasonlo munkak feladata.
Az anyagban egyarant szerepelnek földrajzi es közseghatar sze-
rinti megjelölesek. Az irodalmi es a beerkezett adatok e tekintetben
egyforman vegyesek. Az eddig megjelent botanikai irodalmak szinten
alkalmaztak mindket megolclnst, s mindezek miatt ez itt is "elkerlil-
hetetlen" volt. Hegyvideken inkabb fölclrajzi elnevezesek alapjan reg-
isztraltük a kutatok megfigyeleseiket (pI. Marra: Sasko), mfg sik vide-
ken altalaban a legközelebbi lakott hely neve került az adat meile. Az
idealis termeszetesen e ket informacio kombinacioja, hiszen az aelat fgy
a legpolltosabb.
Ahazankban nem oshonos vedett f'ajok eseteben, minI a tel-
temeto (Eranfhys hirlllalis) es az örmenygyöker (Inu/a hetenium),
csak a lenlleszetközeli elofnrdulasokat soroljuk fel. Hasonlokeppen
nCIll szerepeltetjlik a disznövenykent, gyogynövenykent is kultivall
fajok - pI.: Teleki-virag (Te/ekia speciosa) , gyapjas gyiisziivirag
(Digitalis tOlWW) - bizonyithatö kivadlilasait, telepiteseit. Ezeket
,\!talaban a lllegjegyzesben emlitjlik meg. Azokllal Cl fajok, ahol a faj-
nak vagy egyes ällolllanyainak hazai oshonossaga vitatott, szerepel-
nek ,1Z ismert elöforclulasok. I1yenek pI.: karpati es illir sMrany
(Crocus hellßdiollllS, C. fOIllIl1i1sillialllls), repas hold viola (Lu/1aria
({/l/I/f(( subsp. fJ{/chyrrhiza) .
. Ebben a bekezclesben harom szerkezeti egyseg különitheto eI. A
baI oldalon (gyakran a terkepet körülölelve) talalhato szöveges for-
llläban az adott lax on hazai elofordulasainak felsorolasa. Vastagon
szeelve szerepelnek az utobbi, maximum 15 ev bizonyiloll adatai,
lehnl azok, melyek legebbi adatok iSllletelt ellenorzessel lörtenl iga-
zolasai, valamint üjabb megfigyelesek, el6kerülesek. vekonyan
szeclve olvashatök a nelll ellenorzött, de valoszfnuleg llleglevo elo-
forclul,\sok. Nelll szerepeltetjük a bizonyitottan (elohely lllegszunese,
rendszeres ellenorzes negaliv eredmenye) Illegszunt allomanyok
valalllikori aelatail. llyet csak abban az esetben emlitlink meg, ha az
el6hely megszunesevel fehehetoen a faj is kipusztult hazünkbol.
Reszinl helytakarekossüg, reszint a könnyebb attekinthetoseg
miall a nagyobb kiteljeclesu, robb tajegysegeknel (pI. Eszaki-közep-
hegyseg, Alföld) a "masodik lepcsolol" szerepeltetjük az elofordulasi
aelatol, maximum harolll szintu melysegig lebontva. Peldaul: Bereg-
Szatmari-sik (Beregdar6c: Babtava) Ez alol csak nehany kivetel
van, minI pI. a madarfeszek (Ncotfia lIidlls-avis), mely a közep-
hegysegeinkben annyira gyakori, hogy az elofordulasok reszlelezese
nelll indokolt es kivitelezese - helyhiany miatt - amügy is leheletlen.
lIyen esetben a terkep esetleg reszlelesebb informacioval szolgalhat.
Az egyebkent jol elklilönlilo, de kisebb kiteljeclesu, lenyegeben egy
egysegel kepezo Villanyi-hegyseg mar klilön szerepel az anyagban.
A zCtröjelen belül az egybe lartozo aelalokal - ahol ez eselleg nelll
egyenelmu es a vesszo ezerl nem elegendo - pontosvessz6vel (;)
klilönfleltük el egymäslöl.
PELOAK AZ ELOFORDULAsOK FELDOLGOZAsARA:
I. Az C1doll faj az orsegben bizonyilottCln "gyakori", legalcibb 3
klilönbözö hel yen el 6rnrd 1I I, ill. minden irodalmi adata
ellenorizetten llla is letezik. Kivitelezes: Örseg (ha llincs több
hely), vagy Örseg (Szoce, Szalafo, Oriszentpeter stil,) (ha van
eleg hely).
2. Az adoll fajröl az Orsegb61, de közelebbrol nel11 ismert helyrol
van irodalmi adal, vagy az Orsegben több konkret, de nem
ellenörzött adata van. Kivitelezes: Orseg (ha nincs több hely, ill.
nelll konkret az adat), vagy Orseg (Szoce, Szalaf6, Oriszentpeter
stb.) (ha van eleg hely).
3. Orseg lllegnevezessel, közelebbi helymegjelöles nelküli vagy/es
konkret, de nelll ellenorzött adat(ok) van(nak), de a faj e mellett
bizonyilOltan is Illegvan.
Kivitelezes: Orseg (Szoce, Szalafo, Oriszentpeter).
TehelL, ha pI. az adat fgy szerepel: Orseg (Szöce), abbol az
következik, hogy az Orsegben a fajnak egy bizonyftott elofor-
dulasa van, ele lll<lSull is lehet, mivel van mas, regi, konkret hely-
megjelöles nelküli megfigyelese, vagy helyhiany miatt fel nem
sorolt, nelll ellenorzött adata. Az Orseg (Szoce) megoldas azt
jelzi, hogy a faj az 6rsegb6l csak Szocerol ismert, ahol most is
bizonyitottan megvan.
Mindenkeppell meg keil emlitenünk, hogy egyes - elsosorban
regebbi - irodalmi adatok eseteben a pontos, a mai földrajzi es
helyrajzi beosztas szerinti lelohely nem egyertelmu. Bar igyekeztünk
ezeket pontosilani, nehol megis elkepzelhetö, hogy az altalunk ket
adatkent kezelt megfigyeles valojaban egy. Enöl, ennek okairol resz-
letesebben olvashatunk a "A MAGYAR FL6RA VESZELYEZTE-
TETTSEGE" cimu fejezet ,,[smeretlen veszelyeztetettsegu növenyfa-
jok" bekezdeseben. Rellleljük, hogy e kiadvanynak köszönhetoen is
tisztazodhatnak a meglevo hOlll,UyOS pontok, felreertesek, esetleges
teves informaciok. Ebben is valjuk a tisztelt olvasok közremukö-
deset, segilseget!
A bekezdes jobb oldalan (gyakran a szöveg altal közrefogva) egy
kis terkepvazlat teszi szemJeletesse az adott taxon jelenlegi hazai
elterjedeset. III tehal azok az aelatok szerepelnek (pontszeru abn\-
zolassal), melyek a szövegben vastagon szedettek. Az olvaso ezaltal
egy pillantassal infonnalodhat a növeny aktualis hazai elofor-
duUisaröl, gyakorisagaröl. A terkep mereteböl fakadoan nem jelöltük
külön a felsorolt populaciok nagysagar, fgy a nehany töves egyed-
SZcllll hasonloan jelölL, minl a szazezres nagysagrend. Erre utalo
infonmkiok esetleg a lllegjegyzesben, valaillint a veszelyeztetettseg
targyalclsanal talalhatok.
Abban az esetben, ha az adott taxon valalllikori halarozasanak
pontossaga Illegkerdojelezheto (anol nincs bizonyfto herbariullli
gyujtes sem), s fgy a magyar florabeli llleglete bizonytalan, a
terkepen ? szerepel. Azoknal a fajoknal, ahol jelenleg egyetlen el6
magyarorszügi el6fordulüst sem iSlllerünk, de kipusztlilasuk sem
bizonyftott, az irodalmi elofordulüsok helyeil !-Iel jelöltük. A
hazankb61 - jelenlegi tudasunk alapjan - kiveszett fajok valamikori
elofordulüsait t -tel jelöltük.
A terkep alatt, a jobb oldalon al<ihuzva lalcllhato rövidites az adoll
taxon fl6raelelll besoroläsa. A röviclitesek megfeleloje megtalalhato a
"könyvjelzon" es a telllakörrol lllvashalunk a "BEVEZETES MA-
GY ARORSZAG FLORlSZTIKAI NÖVENYFÖLDRAJZABA"
cilllU fejezetben iso Bar a kiadvany magyarorszagi iSl11eretekre
talllaszkodva, a hazai jellemzok figyelembe vetelevel mutatja be a
fajokat, talan megsem haszontalan inforlllücio a teljes elteljedesre
törteno utalüs. Ertelemszeruen itt is szerepel, ha a faj bennszülött
(end, Dann end).
A következ6 terkepvazlaton nagyobb tajegysegeinket tlintetlük
fel, a kiadvany logikajar, l11egközeliteset figyelembe veve. Ezt
követöen - az anyagban levo sorrendnek megfeleloen - a földrajzi
megnevezesek csoportositasa talalhato. Ettol csak kiveteles esetben
tertünk el. Nehol, a ferohely szukössege miatt, szüksegesse valt
röviditesek alkalmazasa iso Ezeket az adott tajegyseg melletti oszlop-
ban talalhatjuk. A jelenlegi tagolas nelll azonos ugyan a növenyföld-
rajz felosztasaval (vö. a "BEVEZETES MAGYARORSZAG
FLORISZTIKAI NÖVENYFÖLDRAJZÄBA" cimu fejezettel), de
Ctgy ereztük, hogy ez a csoportositas es sorrend az atlagolvaso
szamara logikusabb, könnyebben követheto.
67
 •

A könyvben szereplo magyarorszagi tajegysegek elhelyezkedese E bekezdes attalaban szerves folytatasa a tefr6
resznek, hiszen itt szerepelnek az infol11111ci6k a taxon
rokonsagar61, felismerhet6segenek nehezseger61. A különbsegeket
kiemelve - a lehet6segekhez merten - felsoroljuk az összeteveszt-
hetoseg szempontjab61 szamba vehet6 rokon, ill. nem rokon fajokat.
Ha az alternatfvakent felmerül6 taxon vedett (tehat szerepel a kiad-
vanyban), gyakran csak annak leirasara, a belyegek összevetesere
hfvjuk fel a figyelmet. Az ilyen utalasok - a könnyebb, gyorsabb
attekinthet6seg kedveert - szögletes zar6jelben talalhat6k.
E bekezdesben szerepelnek egyeb hasznos, erdekes infonnaci6k
(pI. kerti kulturaba vetel) is, melyek a faj felismereset meg biztosabba
teszik, ill. altaluk a növenyr61 meg teljesebb kepet kaphatunk.
Veszelyeztetettsege Ebben az egysoros bekezdesben röviditesek
alkalmazasaval, kateg6riakba sorolva adjuk
meg vedett növenyeink nemzetközi es hazai termeszetvectelmi statusat,
vedelmenek nemzetközi vonatkozasait, es vegül telmeszetvectelmi
erteket.

A Yilagallomany vesze- Iucn "Vörös A ftemi Egyezmeny Tenneszet-

Iyeztetettsegi erteke Listas" faj hatalya ala es6 faj vedelmi erteke
/
Veszelyeztetettsege: V: 3; .H: 4; I; CB;
/
/
BE; ClT; tv. erteke: 50 000 Ft.

Hazai veszelyeztetettsegi A eorine ftiotopes A Washingtoni Egyezmenyben

ertek Project-ben szerepl6 faj (CITES) szerepl6 faj

Els6kent az adott taxon vilagallomanyanak (V:) veszelyez- 2 = potencüilisan veszelyeztetett

tetettseget adtuk meg az alabbi kateg6riak szerint (NEMETH F. m: 3 =aktualisan veszelyeztetett
FLORA ADATBAzrs 1.2): 4 =a kipusztulas közvetlen veszelyebe került
1 = kihalt (kiadvanyunkban nem szerepel ilyen taxon) 5 = kipusztult, ill. feltehet6en kipusztult
2 =a kipusztulas közvetlen veszelyebe került
3 = aktualisan veszelyeztetett Ezek utan - szinten röviditesek alkalmazasaval (lasd fent!) -
Eszaki-közephegyseg Pannonhalmi-dombvidek -dv. Küls6-Somogy KS 4 = ritka feltüntetjük, ha a taxon szerepel valamelyik nemzetközi vörös lista
Zempten Balaton-felvidek -fv. Baranyai-dombvidek -dv. 5 = nem veszelyeztetett vagy termeszetvedelmi egyezmeny felsorolasaban. Err61 reszlete-
Cserehat Keszthelyi-hegyseg -hg. Geresdi-dombvidek -dv. - = hianyosan ismel1 sebben a "NEMZETKÖZI VÖRÖS LISTAK ES TERMESZET-
Aggteleki-karszt -k. Szekszardi-dombvidek -dv. Masodikkent szerepel a hazai ternleszetes összpopuhici6 (H:) ve- VEDELMI EGYEZMENYEK" dmu fejezetben olvashatunk.
Putnoki-dombvidek -dv. Mecsek szelyeztetettseg szerinti besorolasa, mely a szerz6i kollektiva bevo- Yegül szerepel a tel1lleszetvedelmi (tv.) ertek, melyen belül vasta-
Tolnai-hegyhat -hh.
Upponyi-hegyseg -hg. Keleti -Mecsek K- nasaval , velemenyenek figyelembe veteh~ vel összegz6dött az alabbiak gon szedve kiemeltük a fokozottan vedett taxonokat; itt jelenleg az
Ozdi-dombvidek -dv. Nyugati-Mecsek Ny- szerint: ertek 30 000, ill. 50 000 Ft.
A Dunantul alföldi területei
Bükk o = veszelyeztetettsege hianyosan ismert A hazai tel1lleszetvedelem törteneter61, ezen belül els6dlegesen
Kis-Alföld Kis-A. 1 = a taxon hazai lete jelenleg nem eszelyeztetett növenyeink vedelmer61 "A MAGYAR FLORA VEDELME" dmu
Matra Villanyi-hegyseg -hg.
Medves Hansag (egyes pO[1lIlaci6i lehetnek veszelyeztetettek) bevezet6 reszben olvashatunk.
Karancs Nyugat-Dunantul Drava-sik
Cserhat Soproni-hegyseg -hg. Mohacsi-sziget -sz.
Börzsöny Balfi-dombvidek -dv. Mez6föld
Naszaly K6szegi-hegyseg -hg. Tengelici-homokvidek -hv.
Gödö1l6i-dombvidek -dv. Vasi-dombvidek -dv.
Kemeneshat Alföld
Dunantuli-közephegyseg Kemenesalja Pesti-sik
Visegradi-hegyseg -hg. Vend-videk -VI,
Turjan-videk -vi.
Pilis Orseg
Duna-Tisza köze D-Tk.
Budai-hegyseg -hg. Hetes
Hortobagy
Tetenyi-sik Göcsej
Hajdusag
Gerecse
Velencei-hegyseg -hg. A Dunantul dombvidekei Nyirseg
Vertes Zalai-dombvidek -dv. Bodrogköz
Bakony Bels6-Somogy BS Bereg-Szatmari-sik BSz-sik
Bakonyalja Zselic Tiszantul TI.

68 69
 MAGY ARORSZAG VEDETT NOVENYEINEK Az .Iglevelek az iigakon suriibben helyczkeclnek el, Illel'etlik, alakjuk, cslicsllk fajlajellemz6 (4. <ibm):

RESZLETESTARGYALASA a) es6nak alaku, cSlIklyas cslicsu

/J) ovalis (tojas alaku), csucs<!n behajl6 szelU. Hosszli, eläll6 agai
- SPHAGNUM SECTIO

ritkdn rillnak - ACUTIFOUA SECTIO

SZERZOI MUNKAKÖZÖSSEG c) tojäsdad aljb61 hirtelen csucsba keskenyed6, berzedten allo - SQuAlmosA SECTIO
d) hosszu es keskeny, nelll csuklyas csucsu, szarazon gyakran elhajl6.
Az elri1l6 rigak ± egyenesek, rncr61egesek a szarra - CUSPIDATA SECTIO
A t6zegmohak ( SPHAGNACEAE) altalanos jellemzese c) landzs<is vagy ovalis alakli, nem cSlIklyas csucsu, a szele kisse behajl6.
Az elall6 agak ± begörbül6k - SUßSECLINDA SECTIO
A tözegmoha (Spllllgl1l1l11) külsö alaktani jegyek ,ilapj~n jol elklilönithetö ncmzetseg. A fajok szine a löbbi IOJl1boSlllohaktol ellerö säpadt, s<lrgaszöld, l1eha
piroslo, szarazon szürkes hamuszfn t611USU. A csucsukon korl<ülanul növekedö tözegmohäk als6 reszen hianyoznak a IOlllbosJl1ohaknal ,iltahibun Illeglevö
gyökerszeru szörök (rhizoidok). A fajok jelent6s reszet csak megközelftöcn lehet a klilsö alaktani jegyek alapj<ln meghatarozni, bizlOS azonosfUlslik anatomiai
jellemvonasok utjan, fenyrnikroszk6p es sztereornikroszkop segitsegevel lehelseges.
T6zegllloh<iknal a szar rövidebb-hosszabb oldal<igakat visel, Illelyek csorn6kban allnak. A csoillok szorl all<lsuak. Az oldahigak közlillleh<lny (1-5) er6telje-
sebb es elall a sz~rt61. Ezek a gyep összefon6dasat segflik e16. Nehany (1-4) oldahig vekonyabb, Ielog, a szarhoz si nlll I. Ezek a viz vezclesebelljCttszanak szerepel.

0 6d U
A sz,ir csucsall szaJl10s ~g üstökszeru fejecsket alkot (I. ~bra).

fejecske

a. b. c. cl. c.
oldalagak
4. abra
wir

A t6zegmohafajok legnagyobb resze a 111 i eghaj lati viszonyaink között steril, csak egy-egy faj fejleszt ritkan sporofitont. A sp6ratarl6 lok az oldalhajtasok le-
~ el<i116 agak vellelen, Illegnyull reszen: az lin. pselldupodiumon fejI6c1ik; alakja gömb, csucsCtn kerek fed6vel nyflik.
Az un. Spllllgl11111/0S lapok es egyeb t6zegllloha-el6fordlilrisok andezil, bazalt. homokkö vagy n1<\s mesztelen, meszben szegeny k6zet feliileten alakultak ki.
I~~ Csak asvanyi anyagokban szegeny, vizzel bolftott vagy nedves, csapadekos helyeken elnek. Ezek a környezeli felletelek haz,inkban meglehet6sen keves helyen
talalhal6k meg, [gy t6zegmohak m\lunk csak szorvänyosan fordliinak e16 .
. . . . - - - - - - lehajl6 agak

I. <ibra A legrilb\bban el6forcllll6 fajok : - S.lIIagel/allic/l11/

- S. cell/rale
- S. 1I1/riC/l11l1l1l1/
- S. COI7IJ}(fC/1I1II
A kicsillY szarlevelek a szaron rilkan allnak, helyzetlik a wirhoz viszonyilva a kövelkezö lehet (2. <lbra):
- S. suhlli/ells
- S. mssol1'i
a) szarra felhaj l6 - ACUTIFOUA SECTIO
- S. girgell.l'ohnii
/J) szarra lehajl6 - CUSPIDATA SECTIO
- S. l1'afll.l'lmji.
- SI'HAGNUM SECTIO
c) sz<!rra lller61egesen al16 - SUBSECUNDA SECTIO
Kisebb egyedsz<llllban el6forclul6 taxonok, f61eg a clunanl(ili terlileteken:
- SQlIARROSA SECTIO
- RIGIDA SECTIO
- S. qllill(jllcj"ariu/1/
- S. ohru.WIIII
a. b. C.
- S. mhsecl/lldl/lI/
- S. suhseclllldllll1 slibsp. iuullda/11111
2. abm - S. plalyphyllllll1
- S. cOlllor!1II11
- S.laes.

000
A szarlevelek csuesa. alakja es merete a fajra jellemz6, igen valtozatos lehet (3. abra):
Leggyakrabban, nagy egyeclszammal el6forclul6 fajok:
a) szeles-Iap,it alaku, szelesen kirojlosod6 cslicsu (pI. S.pI1lIJriallll1l),
iJ) nyelvalaku, keskenyen kirojtosod6 csucsu (pI. S. girgel/sohnii),
- S. paillslre
c) nyelv alaku, ep, tumpa csucsu (pI. S. squarroslIlI1), a. b. c.
- S. capil/ij()liulII
d) ha10IllSZÖg alaku, ep, tom pa csucsu (p I. S. l'eelln'lIm val". (/l1lhlyphyI/UIII), - S.jill/hrialUI11
e) harolllszög alaku, hegyes csucsu (pI. S. reC/IIV1I11l val". I1lUCI"{J/1(fI/III/). - S reCIllVUII/

U
- S. sqllorro.H/III.

d. e.
3. abra

70 71
 Sphagnum palustre L. SPHAGNUM SECTlO Sphagnum magellanicllm Brid. SPHAGNUM SECfIO
Nagy tozegmoha Tozegmohafaj
Syn.: Sphagnum cymbifolillm Ehrh., Sphagllumlalifolillnl Hedw. Syn.: Sphagnum medium Limpr.
Tarsn.: csonakos tozegmoha
Leirasa: Termete es vaskossaga miatt hasonl6 a
Leirasa: Er6leljes, vaskos, nagy noveny. Gyepje nagy tozegmohahoz (S. palustre), de a gyepje feny-
kekeszöld, sargasbama, bama, sohasem piros. A szar nek kitett helyeken mindig piros, szara lilasbama
altalaban bama szinu. Az aglevelek tojasdadok, esu- vagy sötetvörös. (Amyekban a szar a növennyel
csuk lekerekftett, szeleik behajl6k. A szarlevelek nyelv- együtt zöld.) [Lasd a fot6t es a reszletrajzokat!]
spatula alakuak. [Lasd a fot6t es a reszletrajzokat!] Sporaerese: Nalunk steril faj.
I

Sporaerese: Sporog6niumot neha b6ven fejleszt. 1. Elohelye: A legsavanyubb kemhatast igenyl6 faj; t6zegmoha lapokban, atme-
EIOhelye: Kevesbe igenyes a talaj aciditasaval szemben. Atmeneti lapokban, neti lapokban eJ.
m'z~ es egerillpokban, lapreteken, t6zegmohas nadasokban es nedves feny6- EIOfordulasa: Putnoki-dv. (Kelemer: Kis-
erd6kben el. Mohos), Matra (Sirok: Nyirjes-t6), {l'
Elofordulasa: Zemplen (Kemence-patak völgye,
Telkibanya), Aggteleki-k. (Josvafo:
.-fl .')
/ ,t ~ 'J(l i I
Hetes (Gödörhaza),
Kemeneshat (Petomihalyfa), . 1,~ 1·/
Lokosar), Putnoki-dv. (Kelemer), [ BSz-sfk: (Beregdar6c: Nyires-to,
I \," !
• r( Babtava; Navat-patak; Csaroda: Bence-t6).
6zdi-dv. (Tamalelesz, Futyo-v.),
Bükk (Egerbakta: Baktai-to),
Matra (Sirok: Nyirjes-to),Bakony (Öcs:
< ••
.., 't~
;1 t)f Megjegyzes: Jellegzetes szfnezete miatt viszonylag könnyen felismerhet6 faj.
Nagy-t6), Koszegi-hg. (Koszeg: Als6-erdO) ci'" (szubkozm) (diszil A nagy ti5zegmohanlll (S. paluSlre) ritkabban fordul e16.
Vend-vi., 6rseg (Szoce, Farkasfa: Fekete-t6, Ördög-t6) Hetes (Gödörhaza),
Kemeneshat (Vasvar, Petomihalyfa, Nagymakfa, Kam), BS, BSz-sik Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
(Beregdaroc: Nyires-t6, Babtava).
Megjegyzes: Hazankban az egyik leggyakoribb t6zegmohafaj.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 1; tv. erteke: 5000 Ft.

Sphagnllm centrale C. Jens. SPHAGNUM SECfro Sphagnum suhllitens Russ. ex Wamst. ACUTIFOLIA SECfIO
Tozegmohafaj Tozegmohafaj
Syn.: Sphagllum paluslre L. var. celllrale (C. Jens.) A. Eddy, Syn.: Sphagllunl plumulosum RoeH.
Sphalilllllll subbicolor Hampe
Leirasa: Er6teljes növeny. Gyepje szürkeszöld, halvany-
Leirasa: Er6teljes, vaskos, nagy növeny. Gyepje sargas- bamas vagy ibolyaszfniL Szarazon a gyep feltCin6en
bama, ritkabban zöld (sohasem piros). Biztos meghata- fenyes. Agai hosszuak. Az aglevelek tojasdadok, 1,3-2,0
rozasa csak mikroszk6ppallehetseges. [Lasd a habitus- es mm hosszuak, a csucs feie a szelek behajl6k. A szar-
reszlet-rajzokat!] levelek 1,4-1,6 mm hosszuak, haromszög-nyelv alakuak,
,
Sp6raerese: Sporog6niumot nagyon ritkan fejleszt. 1. csucsuk hosszan kihegyezett. [Lasd a reszletrajzokat!]
Elohelye: Atmeneti lapokban, fCizlapokban, savanyu Sp6raerese: Nalunk steril faj.
tözegmohas lapreten es nedves erdeifenyvesben el. Elohelye: Kevesbe savanyu közegben, usz61apokban
Elofordulasa: Putnoki-dv. (Kelemer), Bükk talalhat6.
(Egerbakta: Baktai-t6), Koszegi-hg. Elofordulasa:Bakony (Öcs), Örseg
(Koszeg: Also-erdO), Hetes (Farkasfa: Ördög-t6), Kemeneshat (
(GÖdÖrhaza). (Petomihalyfa, Vasvar,

Megjegyzes: Hasonl6 a nagy tozegmohahoz (S. paluslre), de annal ritkabb.

Nagymakfa).
j
,
Megjegyzes: Nalunk nagyon ritka faj.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

72 73
 .\jlhrlgI/lIJII ms.ltllrii (Warnst.) Roelle ACUTIFOLIA SECTIO
Tozcgmohafaj
SYIl.: Sphag/ll/m /'OIJ/ls/um Russow
Leinisa: Közepes tell11elu növeny. Gyepje fenyben gazdag helyeken pil'Osas,
sargas es barnas foltos, amyas helyeken zöld. Aglevelei altalaban 5 sorba ren-
dezettek, elegge homoruak, ovalis alakuak, 1,3-1,6 mm hosszuak. A szarleve-
lek nyelv alaküak, parhuzamos oldaluak; szeles lekerekitett csucsuk közepen
kisse rojtosan szetfoszlö. [Lasd a reszletrajlOkat!]
Sporaerese: Nalunk steril faj.
El6helye: Egerlapban, nedves, savanyu talaju erdeifenyvesekben el.
Sphaglllll/1 jim/JriululII Wils. ACUTIFOLIA SECTIO
Tozegmohafaj
T
Leinisa: Karcsü, nyulank növeny. Aprö fejecskejeb61 a
I
feltun6en nagy csucsrügy jellegzetesen küHl. Gyepje zöld 1
vagy sargas, sohasem piros. Agai lecsüng6k, hosszuak
(25-30 111m). Az aglevelek 1,2-1,8 111m hosszuak, tojasdad
aljböl rövid csucsba keskenyed6k. A szarlevelek jellegzetes
Japat alakuak, felfele kiszelesed6k. Egesz fels6 felük es
reszben meg az alsö szelük is szalasan, rojtosan szetfoszlö.
[Lasd a fotöt, a habitus- es reszletrajlOkat!]

E16fordulasa: Vend-videk (Szakonyfalu, Sporaerese: Nalunk is gyakran fejleszt sporogöniumot.

Ketvölgy, Orfalu, Apatistvanfalva), ElOhelye: Fuz- es egerlapokban, t6zegmohas nadasban, atmeneti lapokon es
Kemeneshat (Pet6mihalyfa), nedves, savanyu talajü erdeifenyvesekben el.
Bels6-Somogy (Berzence).

Megjegyzes: Nalunk ritka faj.

- • .1-

1\; /
/ <:j'
~
1/.
.~

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

Megjegyzes: A szarlevel jellegzetes lapat alakjaröl es a szelesen szetfoszlö, roj-

S. cel1lr(tle S.jim/Jriulul/1 S. capi//ijiJ/iulII S. su/Jsecul1dul1l
tos levelcsucsröl könnyu felismemi.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 1; tv. erteke: 5000 Ft

Sp/Wgllllll1 girgensohl1ii Russ. ACUTIFOLIA SECTIO Sphagll/ln7 capillijiJ/i/ln7 (Ehrh.) Hedw ACUTIFOLIA SECTIO
Tozegmohafaj Tozegmohafaj
SYIl.: SI,/wgnllm ncmomoll Scop., SphagllulH aClltifolillm Ehrh. elll. Warnst.
Leirasa: Gyepje halvanyzöld vagy sargas. Az aglevelek

lr~
Leirasa: Nagyon v:iltozö alaku (karcsu, merev vagy er6teljes), fenytelen
ovalisak, röviden hegyesed6k 1,4--1,8 mm hosszuak. A
növeny. A gyep szine is valtozatos: cllllyekos hel yen zölc1, nyflt, napos hel yen
szarlcvelek nyelv alakuak, felüJ nem szelesednek ki es
pirosas. A fejecske oldalnezetben felgömb alaku. Egy kötegben csak ket ehlllö
l~:
csak a csucsukon rojtosan szetfoszlök. [Lasd a reszlet-
ag talalhatö. Aglevelei hosszan kihegyesed6k, csucsban behajlö szelUek.
lajzokat!j
,1 Szarlevelei haromszög-nyelv alakuak. [Lasd a fotöt, a habitus- es reszletraj-
Spuraerese: Nalunk inkäbb steril faj, ritkän fejleszt / lOkat!]
s[lorogöni umot.
Sporaerese: Nalunk többnyire steril faj, ritkan fejleszt sporogöniumot.
E16helye: Bore<ilis flöraelem. Fuz- es egerlapokban, Elöhelye: Nedves erd6kben, lapokban, uszöhipokban, sasreteken, ritkan mesz-
t6zegmohas nadasokban, atmeneti lapokon es nedves erdeifenyvesekben el,
kerül6 erd6k nedves sziklain e1.
El6fordulasa: Ozdi-dombvidek
.: !( '~
.. 'lll <J ~
Elöfordulasa: Zemplen (Palhaza), Putnoki-
(Tamalelesz, Futyö-völgy), dv. (Kelemer: Kis-Mohos,
Bels6-Somogy (Tarany),
p' - (, (
Nagy-Mohos), Ozdi-dv. (Tallla1elesz, • -I I

Mez6föld (Velencei-to). _ .J ( >

Futyo·v.), Bakony (Öcs: Nagy-tö),

•
Keszthelyi-hg. (Zalaszanto: Vad-tö),
Mecsek (Egervölgy), Köszegi-hg. (Köszeg:
Also-erdö, Velem), Vend-vi., Orseg,
t j ~irk (diszil

Megjegyzes: A S. jim/Jriuflll/1-nal er6sebb, merevebb növeny; csucsrügye Kel11eneshat (Petömihalyfa), Mez6föld (Velencei-tö).
kcvesbe latszik. Nalunk nagyon ritka.
Megjegyzes: Igen valtozatos megjelenesu növeny. Az alfajaul is tekinthet6 S.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. elteke: 5000 Ft m/JellulIl Wils. - melynek fejecskeje oldalnezetben lapos - szinten el
hazankban. Az e fajhoz hasonlö - vedettsegi listan szerepl6 - S. wU/'l1stO/jii
Russ. mindig lazacpiros, fejecskeje aprö, ag1evelei öt sOl'ban rendez6dnek.
Hazai e16fordulasa 1998-ban ismet bilOnyitotta valt [lasd a VEDENDO
NÖVENYEINK fejezetben!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. erteke: 5000 Ft.
S. squarrOSIlf11 S. cOIllj!acluf11 S.leres
Meret= I : 2

74 7S
 -
.~p/)(/.qllll/lll/llilllJlJi'fclrill/ll (Lindb.) Warnst. ACUTIFOLlA SECTIO Sphagnum OhtUSlII1I Warnst. CUSPIDATA SECTIO
T07.cgmohaf'aj Tozegmohafaj

Leiras a: Közepnagysagu, többnyire merev
növeny. Gyepje halvanyzöld, sargaszöld.
gyakran piros foltos. Jellemz6je, hogy
aglevelei öt sorban aIlnak; legahibb nehany
kötegben 3 ag van. Szarlevelei szeles-harom-
szög alak~ak, 1 rnrn hosszuak. [Läsd a res-
zletrajzokat!]
Sporacrese: Nälunk steril faj.
Elöhelye: Jellegzetesen erdei faj. Meszkerül6 bükkösökben, nedves andezit-
s~iklakon es nedves fenyvesekben el.
Elofordulasa: Zemplen (Kemence-
patak völgye), Kemeneshät (Kald,
Petomihalyfa, Nagymakfa),
Vend-videk, Örseg (Szarvaskend),
Mez6föld (Velencei-to).
Leirasa: Zöld vagy sargasbarna gyepfi, altalaban közepes rneretu faj. Az
aglevelek 2,2 mm hosszuak, landzsasak. A szarlevelei I mm-nel nagyobbak,
nyelv alakuak, lekerekttett vagy levagott csucsuak. [Lasd a reszletrajlOkatl]
Sp6raerese: Nalunk steril faj.
Elohelye: A talaj aciditasaval szemben igenyes; atmeneti lapokban, savanyu
lapn~teke n, fUzlapokban el.
Elofol'dulasa: Bükk (Egerbakta:
Baktai-to), MMra (Sirok: Nyirjes-to),
Koszegi-hg (Koszeg: AIs6-erdo),
Vend·vi., Orseg, Hetes (Gödörhaza),
Kemeneshat (Vasvar, Pelomihalyfa),
, BSz-sik (Csaroda).
1 Megjegyzes: A karcsu tOzegmohahoz (S. recurl'um) hasonlo, de ritkabban
el6fordulo faj.
Veszelyezteteltsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.

Megjegyzes: Az aglevelek szabalyos ötsoros elrendezodese szaraz allapotban

jobban megfigyelheto.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

S. contortum

S. squarrosum
SphagllulII rCCllr\illm P. Beauv. CUSPIDATA SECTIO
Karcsti tozegmoha
Syn.: SphagnulI/ apiclI/mlllll Lindbg.
Leirasa: A növeny merete es szfne is nagyon valtozatos; gyengetol az er6tel-
jes alakig elofordul. A gyep szfne elenkzöld, szürkeszöld vagy sargasbarna. Az
aglevelek 1,5- 2 mm hosszuak, hegyes csucsuak. A szarlevelek 1 mm-nel
kisebbek, haromszög alakuak, csucsuk legtöbbször hegyes (vagy ritkan le-
kerekftett). [Läsd a fotot es a reszletrajzokat!]
SphagnulII suhsecIlIldul11 Nees SUBSECUNDA SECTIO
Tozegmohafaj
Leirasa: Kisebb termetu, vekony növeny. Szürkeszöld, sargasbama, ritkan
pirosas gyepet alkot. Szara sötetbarna (arnyekban halvanyzöld). Ägai rövidek,
kötegei tömöttek. Äglevelei egyoldalra hajlok, aprok. Szarlevelei haromszög
vagy nyelv alakuak, legfeljebb 1 mm hosszuak. [Lasd a habitus- es reszletraj-
lOkat!]

Sporaerese: N,\Iunk többnyire steril, de neha boven fejleszt sporogoniumot. Sporaen\se: N,\lunk steril faj, ritkan fejleszt sporogoniumot.

Elöhelye: Kevesbe igenyli a savanyu kemhatast; sasreteken, atmeneti lapok- Elohelye: Legkevesbe igenyli a savanyd közeget; atmeneti lapokon, meszke-
ban, fCizlapokban, nedves feny6erd6kben tal<\lhalo. rül6 fom\slapokon, eger- es fUzlapokban, zsombeksasosban, t6zegmohas
nadasban fordu I e\6.
Elörordlilasa: Zemplen (Bika-ret),
Putnoki-dv. (Kelemer), Bükk (Egerbakta: Elorordlilasa: Malra (Sirok: Nyirjes-Io),
Baktai·to), Malra (Sirok: Nyfrjes-to), Keszlhelyi-hg. (Zalaszanto), Vend-vi.,
Pilis (Szentendre), Bakony (Öcs: Nagy-(6) .• • . , Koszeg (AIso-erdo), Orseg (Ispank),
Keszlhelyi-hg. (Zalaszanto) Balaton-fv. I•
Hetes, Kemeneshat (Vasvar, Nagymakfa),
(MonostorapMi: Monostori-to), Koszegi- , BS (Darany, Felsorigoc, Kaszo:
BaIMa-to), MezOföld (Velencei-t6), •
hg. (Koszeg: AIso-erdo), KemenesMt cirk
Pesti-sfk (Csömör), BSz-sik (Gelenes: Zsid-to).
•
(PetomiMlyra, Gersekanit), Vend-vi., Orseg (Farkasfa: Fekete-to;
Ispank) BS (Darany: Pupos-kut; Tarany, Somogyszob), Mezoföld (V elen-
cei·to), Pesti-sfk (Csömör), Nyirseg (Batorliget), BSz-sik (Beregdaroc: Megjegyzes: A S. suhseclII,d,ml Nees subsp. inundallllil (Russ.) A. Eddy ero-
Nyires-to; Barabas). teljesebb, mint a fOfaj. Szarlevele nagyobb (2 mm hosszu), nyelv alakd. El6he-
Iye a f6fajehoz hasonlo.
Megjegyzes: Külso megjeleneseben nagy valtozatossagot mutat. Ätmeneti
lapokban a legnagyobb egyedszammal el6fordulo faj. Val6szfnu, hogy több Veszelyeztelettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Fr.
valtozala - val'. mucrol1alum (Russ.) Wams!. =S. jal/ax (Klinggr.) Klinggr.,
val'. amblyphyl/ul11 (Russ.) Wams!. =S. f1exuosul11 Doz. ex Molk., var. tCl1ue
Klinggr. =S. angustijoliulII (Russ.) C. Jens. - is el6fordul, melyeket ujabban
faJnak tekintenek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.

76 77
 Sphaglll.111I plalyphyllwlI (Lindb.) Warnst. SUBSECUN DA SECTIO SplWgllUlII O/lricli/a/ulII Schimp. SUBS ECUN DA SECTIO

äl T6zegmohafaj Tozegmohafaj
51 äl
Syn.: Sphagl/lIl1/ (eJcur;; SuJI.
51 Leirasa: Gyepje vih\goszöld, feltunöen h\gy, laza. A fe- Leirasa: A növeny zöld vagy sargasbarna gyepet alkot.
jecske kevesbe strukturalt, benne nagy csucsrügy talalha- Agai rövidek. Az aglevelek tojasdadok, 1,5 111111
to. Agai röviclek, tom pa vegqek, a szaron kettesevel- har- hosszuak. Szarlevelei 1,3-1,8 111m hosszuak, nyelv ala-
111asaval heIyezkednek el. Aglevelei nagyon homoruak, kuak, csucsllk tompan lekerekitett, gyakran fogacskas.
teknö alakuak. Szilrlevelei viszonylag nagyok (1,2-2 111111 [Läsd a reszletrajzokat!]
hosszuak), homoruak, tojasdadok. [Lilsd a n~szletrajzo-
kat!] Sp6raerese: Nalunk steril faj .

Sporaerese: Nillllnk steril faj. El6helye: Meszker'ülö, savanyu kemhatast igenylö faj. Atilleneti lapokban eL
S. pa/us/re S. cen/r(lfe S. lI1agelialliclIl1l
El6helye: A talaj, ill. a viz keillhatasaval szemben nell1 tul zoltan igenyes; sem- El6fordulasa: Matra (Sirok: Nyfrjes-to),
leges pH-ju vizekben is elöfordul. Magassasos, savanyu ll\preteken, egerlapok- Keszlhelyi-hegyseg (Zalasz3nto: Vad-to),
ban talalhato. A NYllgat-Dunantulon kedvezö klil11atikus körülmenyek között Vend-videk (Zsidai·vöIgy), Orseg (Ispank,
SzaIafO), Bels6-Somogy (Tarany,
a tenneszetes lelöhelyei közeleben levö ut menti, vasuti arkokban is megtelep-
Darany: Nagy-berek; Bares: Nyir-to).
•
äl szi k.
El6fordulasa: Mecsek (Magyarürög: •
Eger-tcl6), K6szegi-hegyseg (K6szeg:
Megjegyzes: Külsö megjelenese nagyon vattozo. Hazai irodalmi adatai meg-
Also-erd6), Kemeneshat (Pe16mihalyfa:
erösitesre SZOI ulnak.
Templom-to; Gersekan\t, Vasvar),
Vend·videk, Orseg (Szarvaskend), Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Fl.
Hetes (Lentikl\polna).

S. su/mi/ells S.l'IIssowii Veszelyezletettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

äl

,(1 "( \
U
si

t~~) I~~
/JJJJi~
Sphagl/ill/1 cvlllur/IIIII Schultz SUBSECUNDA SECTIO Sphagll/llll cOlllpac//lni DC. RIOIDA SECTIO

~~ Tozegmohafaj Tozegmohafaj

S. girgensohnii S.jimhl'ia/1i1/1 Leinlsa: Kisebb tennetu növeny. Zöld, sargasbama
vagy okker szinu gyepet alkot. Szara a vihigosbarm\ig
valtozo szinu. Aglevelei egy oldalra hajlok, kihe-
gyezettek, 1- 1,3 111111 hosszuak. A szarlevelek aprok (I
111111-nel ritkan nagyobbak), nyelv alakuak, hirtelen / . / '. I
<llmcnettel kb. a felükig rostosak. Agai 4-6-osaval JJ
helyezkednek el a szaron. [Usd a fotot es a reszlelraj-
Leinisa: Zömök, er6teljes, vilagos-, olykor feM reszöld növeny. ; \ "
Egyedei szethullo gyepet alkotnak. Rövid agai surun, lömötten all- T <, ,~
nak. Aglevelei 1,8-3 111m hosszuak, teknö alaklJak. A szarlevelek : ._~
nyelv alakuak, aprok, legfeljebb 0,8 mm hosszuak. [Lasd a fotot, a"- ,'~{
habitus- es reszletrajzokat!] 1JI'
Sp6raerese: Nalunk inkabb steril faj, ritkan fejleszt sporogoniu-

"(
1110t.
zokat!]

Q "j 66 S. capillijo/ium
"'
( \"
)j;uj 0"

S. quillquefarilll11
"0 O
- .............
.:;,:..
SI

r,
,rl,
" ,

"

S. reCllrl'UI/1
Sp6raerese: Nalunk steri l faj.
El6helye: Leggyakoribb meszkerül6 fom\slapokban, de atmeneti lapokon,
zsol11beksasosban, eger- es fUzlapokban es magassasos savanyu lapreteken is
61.
EIOfordlllasa: Zemplen (Kemence-patak
El6hclye: Läposodo reteken, nedves ercleifenyvesekben es meszkerül6 bük-
kösben, ahol a mestersegesen kialakftott utbevagassal a retegviz a felszfnre
szivarog el.
EI )ford l1lii~a: Z~mp l 11: (Komloskn-völgy),
Ozdi-dombvidck ( rumllcJesz. Fulyo- ölgy
Balatol1-f'elvidCk (Monoslorapilti:
völgye; Komloska-völgy), Kemeneshat Ml)IlIISlol'i-!tl), )(ös'l.egi-heg.y cg
(Kam, PeI6mihalyfa), (Kos'l.eg: Als6·erd )). Vend-v iclll ~ .
Vend-videk, Orseg, Hetes KCITICllcshdl (Vll~v f1r. PeL in1ihltl yra).
(Göclörhaza),
Megjegyzes: Zömök megjelenesil, eleg ritka faj. Fejlett, elalJo oldalagai jel-
legzetesen igen rövidek.
Megjegyzes: Külsö megjeleneseben a S. subsec/llldulII-hoz hasonlit, de szara
sohasem sötetbama. Attol biztosan csak a mikroszkopikus belyegek alapjan VeszelyezleteUsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
különfthet6 el.
= I mm
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

sI = szarlevel
S. O!J/IISII/11 S. slI!Jsecundll/11 al = aglevel
78 79
 Sphagllum squarrosurn Crome SQUARROSA SECTlO Sphagnum feres (Schirnp.) Angstr. SQUARROSA SECTIO
sI Berzedt tozegmoha Tozegmohafaj
al
Leirasa: Nagyon eroteljes növeny. Többnyire kekeszöld, sargaszöld gyepet Leirasa: Sargliszöld, vilagosbama gyepet alkot. A szar szfne bama. Csucsrü-
alkot. Szara bama. Csucsrügye nagy, de a fejecske alatti agak nem allnak szet. gye nagy, kial!o; a fejecske alatti agak ± vizszintesen szetallnak. Äglevelei

tJ
. ""\. .,.
,.;
;
Äglevelei berzedten allnak. Szeles, kerek -tojasdad also reszük az aghoz simulo, rendszerint az aghoz simulnak (de szarazon berzedten allnak), 1-1,3 mm
a hirtelen kiugro hosszu csucs elallo. Az egesz level 2-2,5 mm hosszu, 1-1,2 hosszuak, also reszük tojasdad, felül csucsba keskenyedok. A szarlevelek
( ) :' ,I
~A I '1
mm szeles. Szarlevelei nyelv alakuak, 1,2-1,8 mm hosszuak. [Usd a fotot, a
habitus- es reszletrajzokat!]
1,2-1,5 mm hosszuak, nyelv alakuak. [Usd a habitus- es reszletrajzokat!]
Sp6raerese: Nalunk steril faj .
Sp6raerese: N,i1unk többnyire steril faj; ritkän fejleszt sporogoniumot. Elohelye: Meszkerülo; savanyu közegben, fUZ-, es egerlapokban, atmeneti
S. platyphyllurn S. contorturn
Elohelye: Kevesbe igenyes a talaj aciditasaval szemben; hiperdokben, lapokban. eJ.
fU?lapokban, ritkan nedves erdeifenyvesekben es tozegmohas nadasban eI. ElOfordulasa: Zemplen (Telkibanya),
sI al Elofordulasa: Zemplen (HoIl6haza), Putnoki- Putnoki-dv. (Kelemer),
~,' ,
dv. (Kelemer), Bükk (Egerbakta: Baktai- I( , Bükk (Egerbakta: Baktai-to), j .f

t6), Matra (Sirok: Nyirjes-t6), Cserhat " (' Visegnidi-hg. (6vizvölgy), Bakony ).
(
(Nagybarkany, Ipolytarn6c), Visegnidi- ",. I " (Öcs: Nagy-to), Keszthelyi-hg. •
hg. (6vizvölgy), Bakony (Öcs: Nagy-t6), • • (Zalaszanto), Hetes (Magyarföld), •
Keszthel yi-hg. (Zalaszanto), Balaton-fv. KemenesMt (Gersekarat, Kam, Petomihalyfa),
(Szentbekkalla), Koszegi-hg. (Koszeg: llil> BS (Balata-t6), BSz-sik (Barabas), Mezoföld (Velencei t6).
S. teres Als6·e.), Vend-vi. (Felsoszölnök), Örseg Megjegyzes: A növeny sokkal karcsubb, mint a joval gyakoribb berzedt to-
S. auriculaturn (Ispank), KemenesMt (Kam, Vasvar, Petomihalyfa), BS (Kasz6puszta: Ba· zegmoha (S. squar/'osum). Ahhoz hasonl6an az aglevelek csucsa szaraz alla-
lata·t6, Somogyszob), Hetes (Szentgyörgyvölgy), Mezoföld (Velencei-t6), potban kisse elall6, de meretük j6val kisebb.
sI BSz·sik (Csaroda: Bence·t6), Nyirseg (Piricse), Pesti-sfk (Csömör).
Veszelyeztetettsege: V: :i; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.
... Megjegyzes: Nagysagban a nagy tozegmohat (S. paluslre) is megközelfti .
Berzedten ehillo leveleirol viszonylag könnyCi felismemi.
Equisetum hyemaJe L. EQUISETACEAE
= I mm Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. el1eke: 5000 Ft.
!eH zsurl6 Zsurl6felek
!
..i..

sI = wirlevel Lelrasa: Ältalliban meteresre (40-150 cm) növo, kisebb-

al = aglevel
S. squarrosurn
Equisetum variegatllm Schleich.
Tarka zsurl6
Leirasa: Alacsony, 10-20(-30) cm magas, vekony, baraz-
dalt szaru (1,5-3,5 mm atmeroju), elenk- vagy sargaszöld
növeny. Hajtasa egyszera vagy ritkan (es többnyire csak a
töven) e1agazo. A levelhüvely felso szele fekete, 6-8 marado,
± elall6 foggal. Ezek hindzsasak, szeles, hartyas, feheres
szegelyük van. A terrnofüzert viselo hajtas hasonlo szinCi. A
sporofillumfüzer kb. 1 cm hosszu, vege hegyes, kemeny. A
sporofillumok pajzs (hatszög) alaku külso oldala gyakran
sötet szina.
Sp6raerese: aprilis - augusztus
ElOhelye: Enyhen meszkedvelo; nedves talajt jelez. Homokos, agyagos talaju
üde es kiszarad6 lapretek növenye, neha magassasosokban es nedves homok-
banyakban is elOfordul.
nagyobb atlomanyban talalhat6, könnyen megismerheto faj . R~~:n
EQUISETACEAE Hajtasa kitelel, ilyenkor feituno. A hosszu, gyakran ivesen
Zsurl6f61ek lehajlo hajtasok banizdaltak; oldalagakat csak igen ritkan
hoznak, ekkor az oldalagak sz6rvanyosak, semmikeppen
sem örvösek. A hajtas szine sötetzöld, vastagsaga 4-6 mm.
A terrno hajtasok is zöldek, a meddokhöz nagyon hasonli-
tanak. A sporofillumfüzer hegyes, kb. J cm·es, kemeny. A
levelhüvely fogai az alapjukon vegig feketek, hamar lehul-
lanak, ezert a hajtas gyakran fogatlannak tunik.
Sp6raerese: mlijus - augusztus
ElOhelye: Enyhen meszkedvelo; nedves talajt jelez, de a talaj szarazodasa utan
is sokaig megmaradhat. Ligeterdok, fUzlapok, iIlir bükkösök, homoki tölgye-
sek, gyertyanos-tölgyesek, arteri cserjesek lak6ja. Foleg a felnyil6, fenyben
gazdagabb foltokon talaljuk.
Elöfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k. (JosvafO)
0, Zd'1-dv. (V'araszo:
' P'
alma-v,; [stenmezeje), .1« ' I. l
I
J . 1t'. fI

(1 / If,' • \~J'
' f(8

Bükk, Matra, Medves (Gortva-v.), . ~ 11~4. • \" ;

ElOfordulasa: Matra (Matraballa-Matraszent· Börzsöny (Nograd, Kemence·v.), Gerecse " "", (I /
imre) GödÖlloi·dv. (lsaszeg), Gerecse (Gele), Bakony, Bakonyalja, (TapolcafO), .~ ... \ 1 ,\ I
)' i I
(Dorog), Vertes (Banhida, Felsogalla)
.1 Ir
Mecsek, Soproni-hg. (Hidegviz-v.), Balfi-dv. , t.
Bakony; Balaton-fv. (Tapolca), Sopron, (Nagy- es Kis-tomalom), Vasi-dv .
Kcmenc.~hll[ clekcs, clldömölk), • (Körmend-Halogy), Kemeneshat (Cel!dömölk), Vend-vi. (Kelvölgy), Zalai-
Goo.ej (Buk, Del·Zulu (Nagykuniz ',1- dv., BS, Zselic (Kaposmero), Tolnai-hh. (Lengyel), Szigetköz, Mezoföld,
GÖl'dtlvcny), Szigelk' z (Gyor-Gy6mlllloly). . irk Drava-sik, D-T k., Csepel-sz. (Szigetujfalu), HortoMgy (Ohat), Nyirseg.
Ki~·A . (Gy6r. Bacsa). MezOlcild (Szekesfeh~'val', agydorog, UogyiszJo
scpel·sz. (Szigetszcntmik I6.), ~I' k. (TaulrszclJIgyörgy-brkcny), Turjl n-vi. Megjegyzes: Regi adatai reszben ketesek, j6reszt az Equiselum x moorei·re (E.
(KunpCl zer), Hajdusag (Debrecen). hyemale x ramosissimllm) vonatkoznak. A hibrid peldanyok hajtasai nem
Megjegyzes: A faj ritkul6ban van, adatai megerositesre szorulnak. Közel an kitelelok, gracilisabbak. EIOhelye is közelebb eil! az hosszu zsurloehoz (E.
hozza az altahiban termetesebb, rendszerint elagaz6 szaru hosszu zsurlo (E. ramosissimum), igy gyöngyviragos es pusztai tölgyesek növenye.
ramosissirnum), de itt a levelhüvelyek fogai keskenyek, feketesek, a sporofil- Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; Iv. erteke: 5000 Ft.
lumfüzer altalaban nagyobb. A ket faj hibridet is letrehozhat.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.

81
80
 Lycoj!odiUI/l allnotil1/1/lI L LYCOPODIACEAE LycopodiulII clavallllll L. LYCOPODIACEAE
Kigy6z6 korpafU KorpafUfeh~k Kapcsos korpafii KorpafCifelek

Leirasa: IG-30 cm magas, örökzöld növeny. Steril hajtasai kfgy6zva hevemek,
a sp6nis hajtasok fölegyenesed6k. Hajtasain befUz6desek vannak. A levelke
hossza max. 8 mm, hegyes (nelll vegz6dik sz6rben), szele kisse fUreszes. A le-
velfelszfn fenyes elenkzöld. A sporofillumfüzer nyeletlen, a hajtas csucsan
Illaganosan ül. A 3-6 cm hosszu sporofillumfüzerek eleinte vilagoszöldek,
majd halvanyballuikka szfnez6dnek.
Sporaen!se: julius - szeptember
Leirasa: A növeny hever6, örökzöld, kusz6 hajtasai akar több meter hosszuak
is lehetnek, IG-30 em-enkent legyökerezhetnek. A hajtasok villasan elagaznak,
vegeik 5-15 em magasan felemelkednek; befUzodes nines. A 4-6 mm hosszu,
sCirun all61evelkek ± ep szeluek, esuesuk feher sz6rben vegz6dik. A levelfelszln
fak6zöld, fenytelen. A hajtasok egy resze llledd6 marad, masok IG-15 em hosz-
szu nyeleken sporofillumfüzereket hoznak. A 4-6 em hosszu, 3-4 mm vastag
sporofillumfüzerek 2-4-esevel allnak, eleinte zöldesek, kesobb sargasballlak.

ElOhelye: Hazai viszonyok között meszkerül6; bükkösök, erdeifenyvesek, Sp6raerese: julius - szeptember
nyjres fenyerek növenye, de ritkun egerhipban is megtelepszik. ElOhelye: Meszkerül6, mindig savanyu talajon fordul e16. Bükkösök, tölgye-
Elofordulasa: Zemplen, sek, nyfres fenyerek, sz6rfCigyepek, erdeifenyvesek, fiatal lueosok lak6ja, de
Koszegi-hg. (Szenegeto-f.) gesztenyesben is megtelepedhet. Neha varatlan helyeken is megjelenik, fgy
Vend-vi. (Apatistvanfalva, telep(tett fenyvesekben, meszk6hegyen kova teleren.
KHvölgy, Ol'falu, Szakonyfalu, Elöfol'dulasa: Zemplen, Csereh3t ••
AIs6szölnök), Orseg (Sz6ce, GÖdÖrhaza). (Tornaszentjakab), Aggteleki-k. • .... j \ ~ ..
(Aggtelek), 6zdi-dv. (Hangony), Bükk, ~d / . ~ t.)\ . /
cilk
Mlitra, Medves, Karancs, Cserhlit \ I. , - i[ .cl
~
Megjegyzes: Steril allapotban összeteveszthet6 a kapcsos korpafUvel (L.
c1avatwn) [Iasd alefrasat!], de cz ut6bbi faj levelei slhubben allnak es kisebbek, (Ipolytarnoc), Pilis (Pilis-h., . . . • •• \ .\.. {
Pilisszentkereszt), Budai-hg., Bakony "
a leve!csucson levo szorszal hianya (nagyft6!) alapjan az elkülönftes könnyCi. A
(Bakonybel, Ugod), Mecsek, Soproni-hg.,
mi csapadekviszonyaink alatt korpafüvek meszkövön igen ritkak; ilyenkor is
Köszegi-hg., Vasi-dv. (Fels6esatar), Vend-vi.,
vagy telepflett fenyvesekben, (ahollllegtclepedesük a fenyoavar talajsavanyit6
hatasanak köszönheto), vagy tuzköves teleren jelennek meg. Orseg, Göcsej, Del-Zala, BS, Tolnai-hh. (Lengyel), Szekszardi-dv. (Szalka),
Nyfrseg (Ömböly) BSz-sfk (Rekesz-e., Csaho!c).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. 6tteke: 10 000 Ft.
Megjegyzes: Hazankban a leggyakrabban elofordul6 korpafG, gyakoribb, mint
a többi faj együttveve. Steril aIlapotban összeteveszthet6 a kigyozo korpafii-
DliJ/iasilllll cOlI/planatum (L.) Rothlll. LYCOPODIACEAE vel es a reszeg korpafiivel (L. allllOlil1l1m, Huperzia se/ago) [a különbsegeket
Közönseges laposkorpafU KorpafUfelek lasd a leirasokban es a megjegyzeseknel!].
Syn.: Lympodi/lm comp/al/allllll L., DiphasiaSII'/I111 comp/al/allllll (L.) Holub Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.
Tarsn.: tapos korpafü

Lcfn\sa: Evcl6, iirtikzöld, bQkl'Os megjclen 'U n ycny.
HlIjlrisni nk:lr I mCI rc. ck is lehclJmk, sokszor legytikc-
rcznck. mcg gyakrnbban a föld nlnll ku wuk. 11 sleril Ctgllk
I'ckvök vagy csak kLsse relemclkcdük. A medd hajl:lsok
~ölctzö ld .lllIIsoldll/ (2.), /uI/a/dlll (I .)} pikkdyszerü Icv.cl.:i
drcllclles<:n. sikh.. rendczcucn Cillnnk. CZ~rI a hlljt IS IaprJs.
szelessege 3-4 mm. Az oldals6 levelek hegye altalaban 1. 2.
kihajl6, sarl6s. A sporangiumos agak felall6k, rajtuk a 4 mm hosszu, landzsas
levelecskek atellenesen, 4 sorban <illnak. A 2-10 em hosszu sporofillum-
füzerek nyelesek, a hajtasok vegen 2-6-osaval allnak, szfnük halvanyzöldr6l
barnara valt.
Sp6raert!se: julius - szeptember
Elöhelye: Meszkerül6; gyertyanos-tölgyesek, bükkösök, nyfres fenyerek,
fenyerek, erdeifenyvesek, fiatallueosok ritka korpafüve.
Elofordulasa: Zemplen, Bükk
(Javorkiit, Pazsag),
Matra (Parad),
Medves (Gortva-v.),
Bakony (Bakonybel),
Meesek (Jakab-h., Misina-Tubes),
K6szegi-hg., Vend-vi.,
Orseg (Öriszentpeter,
Farkasfa, Szalaf61, BS (Bares).
Megjegyzes: Hasonlft hozza a tö!cseres es az Issler-laposkorpafii (D.
trisrachYllm, D. issleri). Elkülönftesük elsosorban a sp6ras hajtasok lev-
elalakjan es a sporofillumok alakjan alapul [lasd a lefrasokat es az abnlkat!].
Egyes szerz6k nem is tekintik önall6 fajoknak, esupan alfaji szinten különftik
el6kel.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 10 000 Ft.
DiphasiulII tristachyuIII (Pursh) Rothm. LYCOPODlACEAE
Tölcseres laposkorpafU KorpafUfelek
Syn.: Lycopodiul1I IrislachY/l11l Pursh
Tarsn.: töJcseres korpafü, havasi korpafii, alpesi korpafü
Leh'a ':1: Siiriin bvkros Ilöveny. A kUs7.6 l1aJI:1 ok
altuliib:1O f/Jld IIluiriak, n relegYl!nescd hajlasoJ.. tlIlesen ~
.\ .'"
I'onnalnak, ccselszcrucn ällllUk, cSllk kis~e laJlQ~(\k. 1\
vekonynbb oldnlßgak 1 ,5~ I , mm szelcsek, felül lebet-
nek sz[irk~ö ldc k , a fomlkol1 hamvas eiere ck. Az old'll-
~6 level hcgyc bchaJl6; lI /lOSi le.velek (2.) kissC hossl,lIh-
bak a luiti leveleknel (1.). Altahiban a közepsö hajtasok 1. 2.
hordozzak a 3-5, nyeles, hegyes esucsban vegzodo sporofillumfüzert. Az egyes
sporofillumok hosszu hegyuek.
Sp6raen!se: julius - szeptember
ElOhelye: Meszkerül6; nyfres-esarabosok növenye.
Elöfordulasa:
Zemplen
(adatai ketsegesek).
Megjegyzes: Hazai el6fordulasa megerosftesre szorul. Az Issler-korpafiihöz
(D. iss/eri) hasonl6va teszi kevesbe lapos hajtasa, de sporofillumfüzerei nyele-
sek es sosem maganosak. A közönseges laposkorpajfit61 (D. complanalllm)
egyreszt elter szfIleben (nem eJenk sötetzöld, hanem szürkeszöld), masreszt a
levelek messze nem olyan laposak, mint anmil, valamint a habitus is mas, mivel
annak leveles hajtasai legyez6szen1en vagy tenyerszcriien allnak, mfg itt a
hajtasok eeselszen1ek. [Lasd a le(rasokat!]
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft.

83
DiphasiuIII issleri (Rouy) Holub LYCOPODIACEAE Huperzia selago (1.) Bemh. LYCOPODIACEAE
Isslcr-Iaposkorpaffi Korpafiifelek Reszeg korpafii KorpafUfe1ek
Syn.: Diphasiasi/'lllll iss/ei i Holub, LycopodiulII iss/eri Rouy Syn.: Lycopodillm se/aga L.
Tar.;n.: bükki korpafü Tarsn.: györgyrii
Leirasa: Többeves kusz6növeny; a hajt3sok altahlban a Leirasa: A növeny kiesi, bokorszerCi, altalilban 5- 20 em magas, örökzöld. A
föld felett kusznak, vegük lapos. Az agak fekv6k vagy esak hajtas fvesen felegyeneseda, villasan agas. A levelek szalasak, merevek, surun
kisse fela1l6k. Az oldahlgak 2-2,5 mm szelesek. A steril a1l6k. Külön sporofillumfüzere nines: a kb. I mm atmer6ju sporangiumok a
hajtasok nem laposak, szürkes leveleik domboru Mtuak, hajtas felsa reszen jelennek meg, a leve1ek h6naljaban; eleinte zöldek, kes6bb
egyformak, 4 sOl'ban allnak. Hasi leveleik (2.) ülök, e1szaradva vajszinuve valnak. A konlbbi evek sporangiumai altalaban meg-
hosszukasak, hegyesek; luiti oldal (1.). A sporofillumfüzer talalhat6k a hajtas als6bb reszein.
maganos, fela1l6, hosszukas, többnyire hegyes, a szar csu- I. 2_ Sp6raerese: julius - szeptember
esan igen rövid nyelen ül.
Elohelye: Meszkerül6; bükkösök, aeidofil tölgyesek, esarabos-nyiresek, nyfres
Sporaerese: julius - augusztus (sporofillumot nem fejlesztett)
fenyerek 1ak6ja.
El6helye: Meszkerlil6; mllunk sz6rfCigyepben el, ill. eil. (Eur6paban masutt
Elofordulasa: Zemplen,
tapanyagszegeny, savanyu talaju, sovany hegyi gyepekben, alhavasi törpecser-
Bükk (Csipkeskut),
jesekben fordul eI6.)
Matra (Kekes),
El6fordulasa: I Bakony (Ugod),
(
Bükk (Javorkut:
'I I It Kaszegi-hg. (Vöröskereszt),
Sved-fenyves). Kemeneshat (Vasvar)
Örseg (Rönök).
Megjegyzes: Vegetativ allapotban összeteveszthet6 a kapcsos es a kigy6z6
korpafi'ivel (LycopodiulII c1al'alUl1I, L. (//I/lolillum) [Iasd a leirasokat!], de
Megjegyzes: Hazankban egyetlen herbariumb61 felismert elOfordulasa ismel1, robosztusabb, leveles hajtasai kb. I em atmerojuek. Biztosan a hajtason eme-
de evek 6ta nem talaljak. Mivel aharom hazai laposkorpafCifaj elkülönftese le tekben elhelyezkedo regi, elszaradt sporangiumok alapjan ismerhetjük föl. A
val6ban nehez, lehetseges, hogy a bükki el6fordulast felrehataroztak. A vedett dunantuli adatok a1ta1aban kiesi es instabil popu1aci6kra vonatkoznak. Leg-
növenyek legujabb jegyzekeben a D. Irisl(/chyulII tevesen bükki korpafü nagyobb va16szfnusegge1 hazankban a Zemplenben talalhatjuk ezt a növenyt,
neven szerepel, mfg a D. iss/eri a listab61 hianyzik. A 1evelek alakjan tul - ahol zömme1 nyiresed6 erdairtasokon, erasen savanyu talajon több nagyobb
amely csak nagyit6val lathat6 - a legkönnyebb elkülönito belyege a maganos populaei6 is el.
sporofiJlumfüzer.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10000Ft.
Veszelyeztetettsege: v: 4; H: 5; I; Cs; tv. erteke: 10000 Ft.
Selaginella he/velica (1.) Link SELAGINELLACEAE OSIl71lllda regalis 1. OSMlJNDACEAE
Hegyi csipkeharaszt Csipkeharasztfelek Kiralyharaszt Kira1yharasztfelek
TarslI.: svajci csipkeharaszt Tarsn.: kiralypäfniny
Leirasa: Kiesi, elenkzö1d (hidegben pirosod6) eve1a növeny. Hajtasai hosszan Lelrasa: Nagy termetu (kifejlett allapotban 1,5 m-m~l is nagyobb), az eur6pai
kusznak, elagaznak. A medda hajtasok hossza va1toz6, altalaban 20-25 em. A fl6raban massaI nem tevesztheta pafrany. Sp6rai tömött sporangiumesoportok-
1evelek apr6k (2-3 mm), Mrtyaszeruek, nagyjilb61 1ekerekftett haromszög ban a levelek esuesi reszen fej1adnek. A 1evelek ketszer szamya1tak, max. 40
a1akuak; a szar hosszaban 4 sorban aJlnak. A 2 als6 sor 1eve1ei keto1da1t ela1l6k, em szelesek, elenkzöldek. A levelszamyak közelftoen atellenesen al1nak, elore
a 2 közeps6 sor level ei a hajtclsgerinere simul6k, ezert a földön kusz6, medda inlnyul6k. A levelszamyaeskak lekerekitettek, 3-5 em hosszuak, 1-1,5 em
hajtasok laposak, hat-hasi (dorziventralis) szimmetriajuak. A 1evela1apnal har- szelesek, szelük sima vagy enyhen hullamos. A sporangiumok kezdetben
tyas nye1vecske tala1hat6. A fela116 sporofillumfüzerek sugaras (radia1is) szim- zöldek, majd hamar megbamulnak.
metrhijuak, neha villasan e1agaz6k, hosszuk 2-4 em, a makrosporofillumok raj-
tuk a1ul he1yezkednek el. Sp6raerese: junius - julius
Sporaerese: junius - julius
Elohelye: Meszkerülo, hazankban at1anti jelJegli reliktumnak tekinthet6 faj.
Elohelye: Közömbös vagy inkabb meszkedve16; m\1unk gyertyanos-tö1gyesek- lellemz6en ritkas egeresek szeleben, tozeges talajon fordul elo.
ben, puhafa-ligeterdakben, al1eri gyomtarsulasokban, nedves arteri gyepekben
fordul ela.
El6fordulasa:
Eloforduhlsa: Vasi-dv. Belso-Somogy
(Felsocsatar: Pinka-szoros), (Darany: Nagyberek).
BS (Bares, Belavar, Ortilos:
Revmelleki-sz.),
I
'I
Kis-A. (Rajka),
Drava-sik (T6tujfalu, Kemse). \1. •
••• •

Megjegyzes: Nagyon jellegzetes, mohaszenl növeny. A hazai adatok zöme a
foly6k aradasai alta1 az Alpokb61 1ehordott es rövid ideig megtelepeda pe1da-
nyokra vonatkozik. Nedvesebb evekben többfele megjelenik (fo1eg a Nyugat-
DunantuIon), szarazabb idoszakokban eltunik, de van viszony1ag stabil po-
pu]aci6ja is (Felsaesatar).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.
Megjegyzes: Nagyon jellegzetes faj. Megtalalasa Bareson 1978-ban a haboru
6ta az egyik legjelentasebb florisztikai fölfedezes a Karpat-medeneeben. A 90-
es evek elejen a szarazodas miatt a korabbr61 ismert 8-10 idos to veszelybe
került, ugyanakkor nehany szaz meterrel odebb ujabb töveket tala1tak. A Kam
melletti arboretumban betelepitve el.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 10 000 Ft.

85
 Botrychium virginimlllm (L.) Swartz OPHIOGLOSSACEAE Botlychium lIlatricariifolium (Retz.) A. Br. ex Döll OPHIOGLOSSACEAE
Virginiai holdruta Kfgyonyelvfelek Agas holdruta Kfgyonyelvfelek

Lefrasa: Nem ritbin nagy tennetu (de maskor esak 20--30 em-es), halvany- Lefrasa: 5-20 cm nagysagu, evel6 növeny. A medd6 levelkarej ketszer
elenkzöld növeny. Sp6rasan akar 60--70 em magas is lehet. A level 3-4-szere- szamyalt. A szamyacskak karejosak vagy tövig szeldeltek, alakjuk tojasdad-
sen szamyas, medd6 kareja ± ü16, több tenyemyi nagysagti; kerülete közelft6en hosszukas. A vegs6 cimpak tompasak, epek vagy csipkesek. A sporas es a
egyenl6 oldalU haromszög. A levelszamyacskak (oldalankent 7-14) hegyesek, medd6 resz szetviilasa a növeny magassaganak felenel vagy afölött taliilhato.
hasogatott-fogasak, nem bOmemuek. A steril es a sp6ras resz magasan agazik Az ezalatt lev6 hajtasresz igen vastag, vörösbamas szfnu. A sporas karej 2-3-
el. A sporangiumok szama több szaz is Iehet. szor szamyalt, viszonylag rövid nyelU.
Sporaerese: junius - jtilius Sporaerese: junius - julius
ElOhelye: Inkabb meszkerül6; amyekkedvel6 faj. Nalunk kemenyfa-ligetb61 El6helye: Meszkerül6 montan-szubalpin faj; sovany talaju erdei tisztasokon,
atalakult ma mar gyomosod6, akacosod6 üde gyöngyviragos tölgyesben for- egerligetek szegelyeben el.
dul e16. Elofordulasa: Zemplen (Hfdlasfeji-ret),
Elofordulasa: Balaton-fv.
Duna-Tisza köze (Tapolcai-medence:
(Kiskunhalas: Feherto). UzsaMnya),
Zalai-dv.
(Lispeszentadorjan-Kanyavar,
Pördefölde).

Megjegyzes: Az elmUlt 20 ev ben kifejezett kereses ellenere sem talalta senki a

Megjegyzes: Jellegzetes növeny, bar medd6 hajtasa inkabb egyes emy6-
korabbrol jelzett telm6helyein, fgy hazai el6fordulasa ma er6sen ketes. [Lasd
sök levelere emlekeztet. A hazai populaeio több miz egyedet szamlal, sta-
meg a kis es a sokcimpaju holdruta (B. lunaria, B. multifidum) lefrasat is!]
bil.
Veszelyeztetettsege: Y: 4; H: 5; I; CE; BE; tv. erteke: IO 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; I; CB; tv. erteke: 10 000 Ft.

Botrychium ll/flaria (L.) Sw. in Schrad. OPHIOGLOSSACEAE

Kis holdruta Kfgy6nyelvfelek
Nemetorszag (Nürnberg)
Lefrasa: 4-15 cm magas, vihigoszöld, neha szürkeszöld növeny. Az egyet-
len levelnek term6 es medd6 kareja van. A medd6 karej szamyalt. A b6r- Botlychium multifidum (S. G. Gmel.) Rupr. OPHIOGLOSSACEAE
szeru levelszamyak altalaban szelesebbek a hosszuknal, ül6k, ± lekerekftet- Sokcimpaj6 holdruta Kfgyonyelvfelek
tek, szelük neha esipkes, hulhimos; szamuk valtozo, 3-10 parig terjedhet. A
Tarsn.: kicsiny holdruta
term6 karej 1-2-szeresen szamyalt, a növeny nagysagat61, eleterejet61 füg-
g6en igen valtoz6 szamu (5-100), I mm atmer6ju, gömbös sporangiumot Leirasa: Kis termetu (6--25 em) evel6 növeny. Neha kedvez6tlen id6szakban
visel. A sporangiumok kezdetben zöldek, majd felnyflaskor megbamulnak. csak a medd6 levelkarej fejl6dik ki, maskor viszont egy teljes es egy medd6
hajtas is megjelenik, es ugy tCinik, mintha a növenynek ket levele lenne. A
Sporaerese: junius - augusztus
medd61evelkarej ± egyenl6 oldalu haromszög kerületu, 2-3-szorosan szamyas.
El6helye: Meszkedvel6 es meszkerül6 popuh\cioi egyarant vannak. Hegyi A Ievelszamyak (oldalankent 2-{i) hUsosak, b6memCiek, tompak, ± lekerekftet-
retek, sz6rfugyepek, szikar legel6k, fenyerek, masreszt alföldi arvalanyhajas tek. A medd6 levelkarej mindig a talaj Oll. a mohapama) közeleben taJalhato,
homoki gyepek, dolomitsziklagyepek, sziklafüves lejt6sztyepek Oll. a helyükre az altalaban ketszeresen szamyalt, a sargaszöld szfnu sporas resz nyele viszont
ültetett feketefenyvesek) növenye. hosszti.
Elofordulasa: Cserehat (Ruda-tet6), Sporaerese: jUlius - augusztus
Bükk, Matra (M3Iraszentistvan), Elohelye: Meszkerül6, reliktum jellegu, montan-szubalpin faj; hegyi retek,
Visegradi-hg. (K6-h.), Budai-hg. sz6rfCigyepek, aeidofil bükkösök növenye.
(Solymar, Kis-Szenas,
Nagy-Szenas), Gerecse Elofordulasa:
r I l'\(J .~'j
I '.
(Szar: Zuppa-hegy), Bakony Zemplen (Csaponta-forras; Kishuta: ( \')
ft /

l' i" I .;
(Saska-Ujdörögd, Öcs), Hegyesd), Bomis-oldal),
(
Balaton-vi. (Fenekpuszta), Bakonyalja, K6szegi-hg. (K6szeg, Velem), Vend- Bükk (Nagymezo, Bankut,
Bükkszentkereszt, Csurgo), t
vi. (Felsoszölnök), Göcsej (Nagykanizsa, Kisbucsa), Kis-A. (Kajarpec-
Felpec), D-T k. (Kiskunhalas, AgasegyMza, Bugac, Terezhalom, Hernad). Bakony (Bakonybel). ).
Megjegyzes: Nehezen eszrevehet6, de jellegzetes növeny. Hasonlo ter-
m6helyekr61 ujabb felfedezesek varhatok. A Duna-Tisza közenek Megjegyzes: Igen ritka növeny, amely a többi holdrutafajhoz hasonl6an gom-
homokjan el6 peldanyok kisebbek, nyeles levelkejuek, a levelszamyak bakkal el szimbi6zisban (mikorrhizas), es kedvez6tlen id6jaras eseten hosszabb
szama kevesebb (2-5); esetIeg önallo kisfajnak (B. pannonicum) ideig lappang vagy csak medd6 levelet hoz. Esetleg teveszthet6 az agas hold-
tekinthet6k. A kerdes külön vizsgalatot igenyel, a dolomiton tahHhato pop- rutaval (B.matricariifo/ium) [hlsd alefrasat!], de ennek term6 es medd6level-
ul<iciokkal együtt, Mr itt kivetelesen nagy peldanyok is el6fordulnak. [Lasd kareja magasan a talaj fölött valik kette, es medd6 kareja kifejezetten hosszu-
meg az agas es a sokcimpaju holdruta (B. matricariijolium, B. multifidum) kas, a sporas resz pedig tagoltabb. [Lasd meg esetleg a kis holdruta (B. luna-
lefrasat is!] ria) lefrasat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; I; Cs; BE; tv. erteke: 10 000 Ft.

86 87
 OphioglossulII vlIlgafuIII L. OPHIOGLOSSACEAE Phyllifis scolopendrililn (L.) Newman ASPLENJACEAE
Kigyonyelv Kfgy6nyelvfelek Gimp3frany Fodorkafelek
Syn.: Asplellilll1l scolopelldrilllll L.
Leirasa: Jellegzetes alaku evelo növeny. A rövid riz6mab61 evente altahiban Tarsn.: gimharaszt, gfmnyelv
egy (igen ritkan ket) level fejlodik. A level többnyire ket karejb61 all: a meddo Leirasa: A levelek attelelok, epek, 10-60 em hosszuak, 2-5(-7) cm szelesek,
kart:j tojasdad (m:ha hegyesedo), bomemu, enyhen rücskös felszinu, ep szelli, keskeny-hindzsasak, szives-füles valhlak; erezetük villas. A fiatallevelek vilii-
zsirfenyil, vilagoszöld, puha tapinliisu, mig a teJmo karej egyenesen felall6, goszöldek, majd lassan sötetzöldde valnak. A levelnyel hossza legfeljebb feie
8-25 cm magas szarszeril keplet, vegen tömötten a1l6, egyszeru sporangiumfü- a lemeznek. A levelek fonakan az erekkel parhuzamosan fejl6dnek a hosszu-
zen·el. Fiatal allapotban vagy kedvezotlen idojarasu evekben csak a meddo le- kas, altahiban I em-nel hosszabb sz6ruszok.
velkarej fejlodik ki; ilyenkor a növeny villas elagazasu erezeterol ismerheto föl.
Sporaerese: junius - augusztus
Sp6J'aerese: junius - augusztus
Elohelye: Hatarozottan meszkedvel6; friss, nyirkos talajt jelez. Szurdokerd6k-
Elohelye: Enyhen savanyu talajokon es meszes homokon egyanint elofordul. ben, sziklas bükkösökben el, dombvideken horhosokban, siksagon rendszerint
H~gyi reteken, szoJfugyepben, mocsar- es lapreleken, jelenik meg elsosorban, fedetlen kutakban talaljuk.
de esetleg üde kaszal6kon is nitahilhatunk. Ritklibban behuz6dik az erdo ala is:
igy gyöngyviragos tölgyesbe, ligeterdokbe, gyenyanos-bükkösökbe, erdei- Elofordulasa: Aggteleki-k. (BOdvarako:
fenyvesbe. Esztramosj B6dvaszilas: Also-h.), Bükk,
Matm (Sasko), Börzsöny
Elofordulasa: Zemplen, Bükk, Matra Je (Also-Lapona-kut), Naszaly,
(Matraszentimre, Matrakeresztes), .!( ;, 11.,'••; . .""
,
Visegnidi-hg., (Esztergom),
Börzsöny (Kemenee-p.) Visegnidi-hg., I ., '!' •
.
11
Budai-hg. (Nagy-Szenas), Pilis (Dorog),
Bakony, Bakonyalja Balaton-fv.
.. ,.. .
\ ', . . .
'" 11 ~ • • ( •
Pilis (Pilisszentkereszt, Pilis-
szentlelek: Fekete-hj Ram-szakadCkj
-,.. tI .e Haromszazgaradics), vertes, Bakony, Balaton-fv., Keszthelyi-hg. (Rezi,
(Kekkut, Baes, Tapolca) ' ... .- Vallus), Mecsek, Villanyi-hg., K6szegi-hg. (Velem), Zalai-dv., BS, Zselic,
Villanyi-hg. (Fekete-h.), Soproni-hg., Koszegi- ci k
Kis-A. (Nagycenk, Dunaalmas), Dniva-sik (Dravaszrnra, Gyöngyösmellek,
hg. (ülk), Vend-vi. (Apatistvanfalva), Orseg (Öriszentpeter), Zalai-dv., BS,
Felsoszentmarton), Mohacsi-sz. (Homorud: Riha-to), D-T k. (Baks), Tt.
Szekszardi-dv. (Hidaspetre), Szigetköz (Kisbajcs, Rajka), Kis-A., Oniva-sik
(Ecsegfalva: Szolos-zugj Kiralyhegyes: Cifra).
(Bogdasa, T6tujfalu, Vejti), Mohacsi-sik (Kölked), Mohacsi-sz. (Homorud:
Harci-zatony), Sarköz (Pörböly), Szentendrei-sz. (Kisoroszi), Mezoföld, Megjegyzes: Massai össze nem tevesztheto. Gyakorlatlan szemlelo az el so
Pesti-sik (Soroksar), D-T k., Turjan-vi., H0i1obagy (Görbehaza-Bagota), ranezesre osztatlan level ei miatt esetleg nem is gondolja pMranyfetenek; de a
Hajdusag (Hajdunanas), Taktaköz (KesznyCten), Nyirseg, BSz-sik (Lonyai- fonakon levo sp6rak minden ketelyt eloszlatnak.
e., Tarpa), Tt. (Tiszalök, Szarvas, Gyula: Malyvadi-e.). Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. eneke: 2000 Ft.
Megjegyzes: Jellegzetes növeny, de gyepben igen nehez eszrevenni.
Val6szfnUieg kisse gyakoribb, mint gondoljuk. Az elotelep a föld alatt fejl6dik, Celerach o!ficinal'llm Oe. in Lam. et De. ASPLENIACEAE
mikon·hizas. Pikkelyp3fniny Fodorkafelek
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. eneke: 2000 Ft. Syn.: Asplcllilllll javorkaealllll1l Vida es Aspienilllll celerach L,
Celerach officinal'lIl11 oe. in Lam. et Oe. subsp. hivalens O. E. Meyer
Cheilanfhes mal'Clllfae (L.) Oomin
es subsp. qlladrivalellS
SINOPTERIDACEAE
Cselling Csellingfelek Leirasa: Kis termetu, sziklalak6 pafrany, bornemil, kitelelo levelekkel. A le-
velnyel rövid (max. 3 cm). A level kezdetben vilagoszöld, majd szürkeszöld,
Syn.: NOlholaena maranlae CL.) Oesv. szfne kopasz, fonaka surun pelyvaszorös (tavasszal halvany, kesobb sötet rot-
Leirasa: Kis vagy közepes termetu (10--30 em) sziklalak6 pMniny. A levelek bama). A levelek 5-20 cm hosszuak es 2-3,5 em szelesek; alakjuk szalas-
attelel6k, borszeruek, 3-5 cm szelesek, hosszukas-tojasdadok. A levelnyel kb. l<indzsas, szelük hullamosan (szeldelten) karejos. A levelszeletek (-szamyak) ±
olyan hosszu, mint alemez; elsz6rtan sötetbarna pikkelyes. Alemez majusban felkörfvesek. Szarazsag idejen a levelek befordulva összepöndörödnek.
vilagoszöld, kesobb sötet szürkeszöld; ketszer szamyas. A szarnyak ep szeluek, Sporaerese: majus - julius
felszinük kopasz. A levelfomik suriln vilagosbama vagy szintelen pikkely-
szorökkel boritott. Elohelye: Alapkozet szempontjab61 közömbös montan faj; sziklagyepekben,
amyas sziklafalakon, sziklas bokorerdokben eJ.
Sporaerese: junius - julius
, ' Elofordulasa: Aggteleki-k, (Tornanadaska:
Elohelye: Meszkerü1o, melegkori reliktumnak tekintheto, montan, sziklalak6, Also-h.), Bükk, Naszaly, Budai-hg.
SZiirazsagturo, pion ir faj. Napos bazaltsziklakon, aeidofil sziklagyepben el. (Remete-szurdok), Gereese (Baj6t: Öreg-
h.j Nagy-Teke), Vertes, Bakony,
Elofordulasa:
Balaton-fv., Keszthelyi-hg. (Zalaszanto:
Balaton-felvidek HUka), Mecsek (Misina-Tubes),
(Szent György-hegy). Villanyi-hg., Vasi-dv. (Szombathely), Kis-A . atl-med-D-eua
(Tata), D-T k. (Szeged).
Megjegyzes: Val6jaban a nyugati es a magyar pikkelypafrany (C. o!fici-
atl-med-D-eua /lamm es c. javorkaeallum) is el hazankban. Az ut6bbit egyes kutat6k fajnak,
masok alfajnak lanjak. Az ut6bbi nagyobb, levele szelesebb es hosszabb lehet,
Megjegyzes: Borszeru leveleivel jellegzetes pafranyunk. A pikkelypafra- a levelgerine kevesbe, csak az als6 negyedben pelyvaszorös. Hazankban ez a
nyokhoz (Ceterach spp.) hasonl6an kepes "kiszaradni" es anabi6zishoz hason- pannon-balkani fl6raelemnek tekintheto taxon a gyakoribb, de elsosorban az
16 allapotban, összepöndörödve atveszelni a szaraz idoszakot. A Szent György- elkülönites nehezsegei miatt a hazai elterjedesenek szisztematikus vizsgalata
hegyi populaei6 kicsi (100--200 egyed), de stabil. Igen ritkan a hegy szeleinek meg nem lönent meg. A Szent György-hegyen hibridjük is elofordul, amelyet
C. x manfoniae-nek neveznek.
rakott kOfalain is megjelenik. Masutt a Karpat-medeneeben nem fordul elo.

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 30000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2 es 3; tv. erteke: 10000 Ft.

88 89
 Asp/eniulII /epidum Presl ASPLENIACEAE Asp/enium viride Huds. ASPLENIACEAE
Mirigyes fodorka Fodorkafelek Zöld fodorka Fodorkafelek

Leirasa: Kis termetu (5-12 cm) evel6 pafnlny. Riz6maja surun gyepes,
sokägu. A levelnyel viszonylag hosszu, vegig zöld. A level ketszer szämyalt,
vilagoszöl d, vekony, mirigyes; telen elszärad. A vegs6 szamyacskäk ekvalluak,
hosszukasak vagy visszas-tojasdadok, csipkesen karejosak.
Sporaerese: junills - julius
Elohelye: Meszkedvel6, montan faj. A delibb europai magashegysegekben,
nyirkosabb meszk6sziklakon, sziklagyepben, barlangok szadajaban fordul e16.
Nalunk egykor kerLtesen es sirkövön fordult e16, ujabban sziklaüregben
talaltak.
Elofordulasa:
Bükk (Omassa: Vörösko, Hetemer).
Megjegyzes: Hazankban stabil populaciot nem alko!. A hasonlo kövi fodorka
(A . rllta'lIIu/'aria) nem (vagy csak eleinte kisse) mirigyes, levelei vastagok,
b6rszeruek, sötetebb zöldek es a levelnyel alapja bamas.
Veszelyeztetetlsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.
Leirasa: Kis terme tu (5-20 cm), elenkzöld levelu, evel6 pafrany. A levelek
szalas-hindzsasak, egyszer szärnyaltak. A levelgerinc es a levelnyel zöld (csak
a töven vörösesbama), puha. A levelszamyak ± rombosak, nem \ehullok,
szelük csipkes. A szoruszok (szamyankent 4-8) hosszukasak. A fatyolkak
koran lehullanak.
Sporaerese: julius - szeptember
Elohelye: Meszkedvel6; eszaki fekvesu meszko- es dolomitsziklagyepek, szik-
laerd6k, sziklai bükkösök, szurdokerd6k növenye. Neha kutakban is el6fordul.
Elofordulasa: Aggteleki-k.,
Bükk, Cserhat (Menes-p.),
Yertes (Fan i-v .), Bakony
(Magas-Bakony), Bakonyalja,
Mecsek (Jakab-h.), Köszegi-hg.
(Chernel-sipalya, Szelesko,
Irottkoalja, Aszlalko, Szenegeto-f.),
6rseg, Zalai-dv. (Bajcsa), Zselic (Töröcske).
Megjegyzes: Meretben es alakban hasonlft az aranyos fodorkahoz (A. tri-
chomaltes), de annak levelnyele es levelgerince joval kemenyebb, fenyes
gesztenyebama-fekete, a levelszamyak sötetebb zöldek, hosszabbak, b6rsze-
rCibbek, szelük kevesbe csipkes.
Veszelyeztelettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.

Asp/el/iw1l adiantul1l-nigrum L. ASPLENIACEAE

Botanikuskertben Fekete fodorka Fodorkafelek

Leirasa: A levelek az id6s peldanyokon 20--25 cm hosszuak is lehetnek. A le-
velnyel also resze fenyes gesztenyebama-fekete. A level haromszög, deltoid
vagy ritkabban tojasdad, fenyes sötetzöld, attelel6, csaknem haromszorosan
szämyalt (kisse a petrezselyemere emlekeztet). A levelszamyak hegyesed6k. A
szoruszok rombusz alakuak, 2--4 mm hosszuak, gyakran tömötten allnak.
Sporaerese: julius - szeptember
Elohelye: Meszkerül6; acidofil amyas sziklagyepek, sziklas tölgyesek es bo-
korerd6k növenye, hazankban f61eg andeziten talatjuk. Meszk6hegyeken is
elOfordulhat, kovas teleren vagy homokkövön. Ritkan alföldi meszes homokon
is megjelenik, telepitett erdeifenyvesekben, a feny6tu talajsavanYLto hatasanak
köszönhet6en. Neha klltakban is megtelepszik.
ElOfordulasa: Zemplen (Gejec-tet61,
Ozdi·dv. (lv3d: Nagyko, PHervasara; (
Tarnalelesz), Bükk (Felsotarkany), Matra tLI -.'
Asp/eniumjontanum (L.) Bernh. ex Schrad. ASPLENIACEAE
Fomisfodorka Fodorkafelek
Leirasa: Bokros megjelenesu, kitelel6 levelu p3frany, 15-25 cm hosszu,
elenkzöld levelekkel. A rizoma keves agu. A levelek kopaszak, ketszeresen
szamyaltak, kezdetben felallok, majd kiterül6k. A level kerülete keskeny-Ian-
dzsas. A levelnyel joval rövidebb, mint a levellemez, csak a tövenel bamasfe-
kete, feljebb zöld. A levelszamyak szama 20-mi] is több lehet; elhelyezkedesük
szabalytalan, az atellenest61 a szoltig vallozhat. A legalso levelszamyak ki-
sebbek a közeps6knel. A levelszamyacskäk surun allok, rövid nyeluek, hegye-
sen (fogasan) csipkes szelCiek. A szoruszok a levelfonakon a közeper menten
fejl6dnek.
Sporaerese: julius - szeptember
Elohelye: Meszkedvelö montan faj. Nälunk ismert el6helye: dolomit-szikla-
hasadek, csupasz, mohapamas szikla, alatta törmeleklejt6, felette karsztbokor-

'.- Ir
(Kisnana; Farkaslyuk-tet61, Medves
erd6, ill. karszterd6.
(Vecsekloi kobanya), Karancs \
(Karancsbereny), Börzsöny _ .. ,. ElOfordulasa:
/
atl-med-D-eua Egykor: Yertes (Verteskozma:
(Szent-Mihaly-h.), Visegnldi-hg.
(Fekete-h., Var-h.), NaszaJy, Pilis Fäni-völgy).
(Pilisszentlaszlo: Öreg.pap.h.; Pilisszanto: Hosszu-h.; Nagy-Kevely, Ezüst-
h.), Budai-hg., Velencei-hg., Bakony, Balaton-fv. (Nemesgulacs: Gulacs-h.,
Uzsa), Keszthelyi-hg. (Zalaszanto), Meesek, Balfi-dv. (Kophaza: Ko·h.), all-med-D·eua
Koszegi-hg., Vasi-dv. (Olad, Felsocsatar: Nagyvilagos-h.), Kemeneshat
(Alsoujlak), Zalai-dv. (Nagykanizsa), BS (Bares, Darany, Szulok), Zselic Megjegyzes: A Fani-völgyben vezetö ut epitesekor a sziklat, amelyen elt, le-
(Patea), KS (Sz616sgyörök), Kis-A. (Dunaalmas-Tala) D-T k. (Csevharaszt, robbantottak, a növeny mashonnan azola nem került e16. [Lasd meg esetleg a
Szeged), Hajdusag (Debrecen), Nyirseg (Nyiracs3d: Guti-e.). zöld fodorka (A. viride) leirasät es megjegyzeset!]
Megjegyzes: Mas hazai fajjal nem teveszthet6 össze. A legnagyobb termetu Veszelyeztetetlsege: V: 5; H: 5; tv. erteke: JO 000 Ft.
hazai fodorka.
VeszelyezteleUsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.
90 91
 ,....

T/Il'/ypleris pa/uslris Salisb. THEL YPTERIDACEAE
Tozegpafrany Tözegpafn\nyfelek
Syn.: Lasfl'ca fhelypferis Bor.
Tarsn.: mocsari lözegpMrany, mocsarpMrany, lSombekp:ifrany
Leirasa: Közepes terrnetu pafniny. A levelek 20-50 cm hosszuak; a sp6Hls le-
velek ennel nagyobbak (-100 cm) is lehetnek. A gyöktörzs hosszan kusz6. A
levelek elsz6ltan hajtanak ki, az aljzatot gyakran nagy területen lefedik. A le-
velnyel hosszu es altalaban kopasz. A level ketszeresen szamyalt. A levelkek
halvanyzöldek, vekonyak. A levelszamyak lefele nem fokozatosan kisebbed-
nek, hanem hirtelen emek veget. A levelszamyacskak sima szelCiek, kontuljuk
jellegzetesen fvelt. Az alupi levelszarnyacska a levelgerinc mellett a többinel
hatarozottan nagyobb.
Spöraerese: julius - szeptember
Elöhelye: lnkabb meszkerülö, tözeg- es vfzalhlsjelz6; m\dasok, magassasosok,
lapn!tek, mocsarretek, t6zegmohas atmeneti lapok, egerligetek, ligeterdök, de
f61eg laperdök növenye.
Elöfordulasa: Zemplen (Regec: Kö-kapu,
Komlöska: Zsido-ret), Cserehat
(Szemere: Rakaca-f.), Aggteleki-k.,
Putnoki-dv. (Kelemer: Mohosok), Bükk
(Egerbakta), Matra (Matrakeresztes),
GödÖIlÖi-dv. (Szada), Pilis (Pilisszent-
kereszt: Mogyoros-er), Bakony (Ugod,
Harskut), Bakonyalja (Sümeg), Bala-ton-fv. (Szentbekkalla, Balatonhenye),
Kis-Balaton (Keszthely), K6szegi-hg. (Madams-p.), Vend-vi. (Apalistvan-
falva), Örseg (Kerca-szomor), Hetes (Magyarszombatfa), Zalai-dv., BS, KS
(Balatonfenyves: Nagyberek), Szigetköz, Hansag (Kiralyto, Kimle, Ujr6-
nafö), Drava-sfk, Mohacsi-sz. (Budzsak: Karapancsai-Közös-vfz), Mezöföld,
Pesti-sik (Soroksar, Csömör: Csömöri-to), D-T k., Turjan-vi., Jaszsag (Jasz-
bereny), Taktaköz (Kesznyeten), Nyirseg, ßSz-sik (Turricse, Csaroda,
Gelenes), TI. (Tiszadob).
Megjcgyzes: Sp6nts levelet ritkan hoz. A sz6ruszok igen surun allnak, a level
szele a sz6ruszokra nipöndörödik. ezel1 a növeny heterofilliasnak latszik. Mas
fajjal nem teveszthetö össze.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Pt.
Phegopleris cOl1l1ecli/is (Mich.) Watt. THEL YPTERIDACEAE
Buglyospafrany T6zegpafnlnyfelek
Leirasa: Yekony, kusz6 riz6maju, jellegzetes alaku pafniny. A levelek sz6rtan
(nem rozettaban) allnak, 10-40 cm hosszuak. A levelnyel ketszer hosszabb is
lehet a ± haromszög alaku lemeznel. A levellemez sargas- vagy szürkeszöld.
5- 15 cm szeles. Alemez szfne-fomika az ereken pikkelyszörös. A level felszfne
sz6rtan hosszu szörös, fonakja surun rövid szon1. A levelszarnyak a gerincnel
rendszerint összefolynak egymassal. Az als6 levelszamy gerince jellegzetesen
fvelt, kackias bajusszen1.
Sp6raerese: julius - szeptember
Elöhelye: Meszkerül6; friss, nyirkos talajt jelez. Üde talaju, mohapamas lom-
bos erd6k, bükkösök, szurdokerd6k, egerlapok, erdei fenyvesek, elegyes
lucosok pafranya.
Orcopleris /imhospe/'llw (All.) Holub THEL YPTERIDACEAE
Hegyipafniny T6zegpafnlnyfelek
Syn.: L(/,ffIC(/ limhospmllu (AlL) Heywood
Tarsn.: hegyi tözegp:ifrany
Leirasa: Nagy termetu pafrany; a levelr6zsaban a1l6, ketszeresen szamyalt le-
velek 100 cm-esek is lehetnek. A növeny lölcseres megjelenesu, mivel a level-
szamyak fokozatosan egyre kisebbednek a levelalap, ill. a riz6ma feie. A le-
velmirnyacskäk szele kisse visszahajl6. A levelnyel es a levelkek kisse sz6rö-
sek. A levelfonak apr6, sarga mirigyszöröket visel. A sz6ruszok a masodrendCi
levelkek 8Z(~len, mint bama pöttyökjelennek meg. A fatyolka (induzium) koran
lehullik.
Sporaerese: julius - szeptember
Elöhelye: Meszkeliilö; nyirkos, humuszos talajt jelez. Bükkösök, gesztenye-
sek, gyel1yanos-tölgyesek, egerhipok, fUzlapok, egerligetek, t6zegmohas atme-
neti lapok. erdeifenyvesek, elegyes lucosok növenye.
ElOfordulasa: Zemplen (Telkibanya: Borinzas),
K-Mecsek (Zengovarkony: Fodor-gyöp)
Koszegi-hg., Vasi-
dv. (Csörötnek,
Hegyhatszentmarton),
-
Vend-vi., Örseg, Zalai-dv .
Megjegyzes: Ältalaban mas nagy termetfi pafranyokkal együlI fordul elö, mint
pI. a habitusaban hasonl6 erdei pajzsikaval (Dryopfcris ./i/iX-lilas). de ennek
levelszamyacskai ± csipkes-fUreszesek, levelnyele hosszabb, az als6 level-
szamyak nagyobbak. A kisse hasonl6 struccharaszt (Malleucc;a SI/'lilhiopfe-
ris) [Iasd a leinisat! Jsp6n\i külön, mas alaku sporofillumokon fejl6dnek, levele
sötetebb, a fels6 negyedenel a legszelesebb.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Dljopleris crislafa (L.) A. Gray ASPIDIACEAE
Tarajos pajzsika Pajzsikafelek
Leirasa: Közepes termetu pafnlny, 30-60 cm hosszu, gyakran kitelel6, egysze-
resen szarnyalt levelekkel. A levelnyel hossza megközelfti a levellemez feiet.
A levelnyel es a levelgerinc vekony, halvunyzöld vagy sargas, melyen baraz-
dalt, csak a töven pelyvaszörös. A levelszarnyak kerülete a tövüknel lekerekf-
tell, kifeie hegybe fut6; ritkasan allnak, lefele csak enyhen kisebbednek, a legal-
s6 gyakran csaknem egyenlö oldalu (Iekerekitett) haromszöget fOlmaz es kisse
lefele all. A csucsi levelszamyparok gyakran alemez fels6 egyhatmadan
összenollek, szelük csipkes-ffireszes. A steril levelek hamar az aljzatra terül-
nek, mfg a sp6rasok felall6k maradnak. A fatyolkak vese alakuak. [Lasd az
abral is!J
Sp6raerese: julius - szeptember
Elöhelye: Meszkerülö, tözegjelz6 faj. Eger- es fUzhipokban, t6zegmohas
nadasban fordul e16.
Elofordulasa: Cserehat (Szemere), Putnoki-
dv. (KclclIlcr: Muhusul,l, l3ükk (Egcrb~l k l ll ,
Bakony (ßuruk-v. . K~sz[hd 'H1!,\.
• -
(ZaIUN'....inI6: L:lz-h.). T:ljlolcni-1l1cd.

-•
Elöfordulasa: Zemplen, Bükk (Leany-h.), (U/_,n). Dei-Zulu ( agykani1.sll). BS
Börzsöny (Központi-Börzsöny: (J)anlIlY), Ör..cg ( Park:~~fa. S7arva~kcl1d). _
Kemence-v.), Visegradi-hg. cirk·(amph"lll
(Pilisszentlaszlo Visegr3d: Apatkuti-v.), J- Nyirseg (Vaja: Vajai-Iap), BSz-sfk (Csaroda,
Gelenes: Babtava).
Bakony, Soproni-hg. (Varhely), Koszegi-
hg., Vasi-dv. (Felsöcsatar: Nagyvilagos-h.),
- Megjegyzes: Karcsu, kevesse osztott levelG pajzsikafaj. Esetleg az erdei
Vend-vi., Örseg, Göcsej, Del-Zala (Gosztola). pajzsikaval (D . .f/lix-n7as) tevesztheto össze. de az als6 levelszarnyai szele-
sebbek, rövidebbek, lekerekftettebbek (szeles tojasdad-haromszöguek). A leg-
Megjegyzes: Jellegzetes, barsonyos tapintasu päfrany, amely közelebbi es nagyobb hazai allomany Uzsar61 kiveszett, de az ut6bbi evekben több helyr61
tavolabbi rokonait61 is j61 elkülönül. is elökerü It.
Veszelyeztetetlsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3/4; tv. erteke: 5000 Ft.

92 93
 OlyvpleriI pseudo-lIIas (Woll.) Holub et Pouzar ASPIDIACEAE Oryopleris carlJ/lIsialla (Vill.) H. P. Fuchs ASPIDIACEAE
Pelyvas pajzsika Pajzsikafelek Szalkas pajzsika PajzsikafeJek
Syn.: Dryopleris bO/rai Newm., Dryopferis ,,!finis Frazer-Jenkins
Leirasa: Közepesen nagy telmetii (40-80 cm) pafrany, altalaban fenytelell,
Leirasa: Nagy telmetii pafniny, gyakran I metemel is magasabbra no. A level-
vilagoszöld, kitelelo levelekkel. A levelnyel ± feie olyan hosszu, mint a
nyel viszonylag rövid, dusan pelyvaszorös. A pelyvaszorök sötetek, feketes- halvanybama pe\yvaszorös levelgerinc. A levelek ketszeresen szamyaltak,
bamak. A level egyszer szall1yalt, borszerCi, sötetzöld, attelelo. A 1evelszall1yak kerületük hosszukas-tojasdad. A levelszärnyaeskak szalkasan hegyes-fogazot-
h6naljaban sötet, lilasfekete folt van. A levelszamyacskak siirun al1nak, gyak- tak. A legals6 leveiszall1Y hatarozottall aszimmetrikusan szamyalt. Az als6
ran kisse szögletesek, szelük nem vagy alig esipkes, bepöndörödo; altalaban szarnyacskak nagyobbak, de bemetszesük altalaban nem eri el a foeret. A fa-
esupan a vegük feie talalunk apr6 fogakat. A fatyolkak vese alakuak, gyakran tyolkäk vese alakuak. [Lasd az abrät is!]
tavaszig megmaradnak. [Lasd az abrat is!]
Sp6raerese: jdlius - szeptember
Sp6raerese: julius - szeptember
Elöhelye: Enyhen meszkeriilo; laperdokben, nyirkos, savanyu talajd erdokben,
E\6~elye: Inkllbb meszkerüJo; laza, nyirkos talajt jelez. Nyirkos erdokben, ültetett erdeifenyvesekben, bükkösökben, meszkerülo cseres-tölgyesekben,
erdeifenyvesekben, bükkösökben, gyertyallos-tölgyesekben fordul elo. szil-koris ligetekben, gyöngyvinigos tölgyesekben el.
El6fordulasa: Soproni-hg. (Ördög-arok, Elöfordulasa: Eszaki-kozephegyseg, Budal- .11.....,• .
~
hg. (Nagykovacsi), Pilis (Pilisesaba), . - ' ~l'W:\ . .'"
I·' .:.J.. I.t '-)(Ir
Hidegviz-v.), Vend-vi. (Apatistvanfalva), I ,

Orseg (Farkasfa, SzaJafO, Szoee), Yertes (Vargesztes), Bakony, Bakonyalja . ;' \ , .

Zalai-dv. (Lenti), BS (Kasz6puszta: (Papasalamon, SLimeg), Pannonhalmi- , , ~~
Bahita-t6; Darany: Nagyberek; dv. (Pannon-halma: Francia-pagony), ~ ~" •
Mecsek, Villanyi-hg. (Bisse, Turony), 2 1.• r J '
Bares), Kis-A. (DunaaJmas). • Nyugat-Dunantul, Zalai-dv., BS, ZseHc, KS, .!'" ud>.
Geresdi-dv. (Bataapati), Szekszardi-dv.,
Megjegyzes: Az erdei pajzsika (0. ji/ix-lIlas) levelszarnyaeskai erotelje-
Tolnai-hh. (Kisszekely), Völgyseg (Ag), Szigetköz, Hansäg (Kimle, Ujr6-
sebben fGreszes-fogasak, a fatyolkak koran összezsugorodnak, rnajd lehul- naf61, Kis-A. (Tata-Dunaalmas), Drava-sik, Mohaesi-sik (Kölked: Macs-
lanak. Mindket faj meglehetosen valtozekony. Legjobb elkülönfto belyeg a le- kaluk), Mez6föld (Nemetker, Veleneei-t6), D-T k., Turjan-vi., Taktaköz
velszamyak tövenellevo sötet pötty, amely a ket faj hibridjenel, a szinten nem (Kesznyeten), Nyirseg, Bodrogköz, BSz-sfk, Tt. (Tiszaeszlar, Füzesgyar-
gyakori O. x tavelii-nel is megtalalhat6. Mivel a hibrid sp6nli sterilek, a sz6ru- mat: Hosszu-e.).
szok in hamar leszaradnak.
Megjegyzes: Nehezseget okozhat a faj elkülönftese a szeles es a hegyi pajzsi-
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft. kat61 (0. dilalata, O. expansa) [Lasd a lefräsokat!]. Levelkerülete azokenal
hosszukasabb, es a legals6levelszamy is inkabb esak egyszeresen szamyalt, mig
Olyopteris dilalala (Hoffm.) A. Gray ASPIDIACEAE a masik ket fajnal ez j6val tagoltabb. Levelszamyacskai is ± laposak.
Szeles pajzsika Pajzsikafelek Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 1; tv. el1eke: 5000 Ft.
SYII.: Dryopferis ausf/'iaca Woynar,
Dryopleris /allceolalo-crislala (Haffm.) Als!. Olyopteis expansa (e. B. Presl) Fraser-Jenk. ASPIDIACEAE
Leirasa: Nagy termetii pafrany; a 40-140 em hosszu levelek rozettaban allnak, Hegyi pajzsika Pajzsikafelek
sötetzöldek, neha kitelelnek. A levelnyel pelyvaszorei közepen sötet foltosak.
Syn.: Dryopteris assimilis S. Walker
A levelek haromszorosan szamyaltak. A levelszamyak viszonylag ritkasan es
atellenesen a\l6k, keskeny-haromszög alakuak. A legals6 levelszarny a legsze- Leirasa: Közepes termetG (30--60 cm) pMrany, haromszorosan szamyalt le-
lesebb, az alapi vagy gyakran a masodik szamyaeskaja a leghosszabb, de rövi- velekkel. A levelnyel kb. olyan hosszu, mint a levelgerinc, pelyvaszorei a köze-
debb, mint a levelsz<lll1Y hosszanak feie. A levelszamyacskak hasogatott-foga- pükön altalaban sötet csfkot viselnek. A levellemezek vihigos- vagy közep-
sak, kisse szalkas csdcsuak, altalaban dom bord felületGek. A f<ityolkak vese zöldek, vekonyak, alakjuk ± egyenlo oldald haromszög. A levelszarnyak ha-
alakuak. [Lasd az abrat is!] romszög alakdak, a levelgerincen surun ällnak, neha fedik is egymast. A legal-
s6 levelszamy alapi szamyacskaja gyakran fvesen kihajl6, j6val hosszabb a
Sp6raerese: julius - szeptember
többi levelszarnyacskanal; akkora vagy hosszabb, mint az als6levelszamy feie.
Elöhelye: Enyhen meszkerülo; friss, nyirkos talajt jelez. Egerlapokban, A levelszamyacskak szlilkasan fogasan-hasogatottak, neha kisse domborod6k.
egerligetekben, sziklas (fOleg montan) bükkösökben, bükke\egyes fenyvesek- A fatyolkak vese alakdak. [Lasd az abrät is!]
ben, erdeifenyvesekben el.
Sporaerese: julius - szeptember
Elöfordulasa: Zemplen, Cserehat (Rakaca-
Elöhelye: Enyhen meszkerülo; nyirkos, humuszos talajt jelez. Egerlapokban,
fv.) Aggteleki-k., Bükk (Udvark6), Matra
(Sombokor; Farkaslyuk-tet6), Medves,
CSerhal (Ipolyszög, RomMny),
" 'I .
. ,\ (
~ {i ,.
: i fUzlapokban, montan bükkösökben, jegenyefenyvesekben, erdeifenyvesekben el.
El6fordulasa: Zemplen, Özdi-dv. ,..
.Ii (
Börzsöny (Magas-Börzsöny), Pilis,
Budai-hg. (Nagyszenas), Vertes
(Vargesztes), Bakony, Keszthelyi-hg.
en· .,.
• ~I cirk
(Borsodnadasd), Bükk (E-Bükk), Medves
(Salgobanya), Börzsöny, Bakony
(Bakonyszentlaszlo), Bakonyalja
. ' ? •
..~ ( I " . 111
i \(\
Ii .·. ~l'
'l.J
7
(Zalaszant6), Zalai-dv., Mecsek, Balfi-dv.,
Soproni-hg., Köszegi-hg., Vasi-dv. (Felsöcsatar), Vend-vi., Orseg, BS, Zse-
(Papasalarnon), Keszthelyi-hg.
(Zalaszanto: Var-berek), Meesek
. ••
~\ . (
\ L
Y
1
He, Geresdi-dv. (Ofalu), Szekszardi-dv. (Szalka), Szigetköz, Hansag, (Kimle, (Vekeny: Csepegö-arok), Soproni-hg. ·· "II-bo,
Ujr6natO), Kis-A. (Tata-Dunaahmls), Mezoföld (Nemetker), Raba-sfk,
(Tacsi-arok, Hidegviz-v.), Balfi-dv. (Kistomalom), Köszegi-hg. (Madaras-
Turjan-vi. (Öcsa) Bodrogköz (Dam6c, Revlanyvar).
p.), Vend-vi., Orseg, Vasi-dv. (Kam), Zalai-dv. (Nagykanizsa, Szepetnek),
Megjegyzes: Adatai megerositesre szorulnak, mivel könnyen tevesztheto a BS, Völgyseg (Ag: Vagyom-v.), Kis-A. (Dunaalmas), Hansag, TUljan-vi.
hegyi pajzsikaval (0. expansa) [Iasd a leirasat!], amelyik altahiban kisebb, le- (Öcsa), Nyirseg, BSz-sik (Csaroda: Bence-Io).
velszfne vilägosabb, levelszamyacskai surubben allnak. A legbiztosabb belyeg
a legals6 levelszamy alapi szamyacskäjanak hossza, amely itt mindig hataro- Megjegyzes: A szeles pajzsikahoz (0. dilafata) val6 hasonl6saga miatt elo-
zottan rövidebb, mint a levelszamy hosszanak feie. forduh\si adatai revfzi6ra szorulnak. [A különbsegeket lasd a lefnisokban!]
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: I; tv. erteke: 5000 Ft. Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

94 95
A vedett pajzsika- (O'yoplcri.l' spp.) es vesepafrany-
fajok (Po/Y.l'tichlll1l spp.), valamint összehasonlftasul a
nem vedett hölgypafrany (Athyrilll1ljilixlelllilla) es az
erdei pajzsika (Oryopleris ji/ix-lIIas) egy-egy level-
szarnya. A nemzetsegeken belüI, a fajok között hib-
ridizaci6 el6fordul.
A 4. abra cgy levelszarny par; a 7. ab ra egy fiatal egyed
teljes levele. Az abraoldalon nem szerepl6, egyszeresen
osztott leveJU dardas vesepafrany (P. /ollehilis) a
fot6r61 is j61 azonosithat6.

Egy häromszorosan
szärnyas levelu päfräny
sematikus abräja

I. AlhyriulII /i/ixlelllilla

[0. Polystichul1I braullii

8. Po/ystichum aeu/eatulII

3. Oryopleris pseudo-lI1as
Alnpi
/ szärnyac 'ku
Also leve Iszarny 9. Polystiehum seti[erum
7. Po/ysliehwl1 aculeatulII

2. O'yopleri.l' /i/ix-lilas

4. Oryopleris c:rislala

Meret= I: I 5. O'yopleris earlhusiana 6. O'yopteris expallsa [[. D'yopteris dilatata

96 97
 ...
PO/yslichumlo/lchilis (L.) Roth ASPIDIACEAE PalystiehllnI seliferum (FOl'skal) Woynar ASPIDIACEAE
Dardas vesepafrany Pajzsikafeh~k Dlszes vesepafrany Pajzsikafelek

Leirasa: Egyedi megjelenesCi, közepes telmetu pafniny. A levelek 20--30(-50)
cm) hosszuak es max. 5 cm szelesek, szalasak vagy szalas-Iandzsasak, attele-
16k. A levelnyel rövid (max. 8 cm), pelyvasz6rös. A levelgerinc pikkelysz6rös.
A levellemez fenyes, b6rszeril, egyszer szamyalt. A levelszamyak szalkasan
fogas ak , gyakran fedik egymast. A legbels6 fels6 fog j611athat6an nagyobb a
többinel. A levelfomikon fejl6d6 sz6ruszok altalaban ket sOl'ban allnak. A fa-
tyol k.\k kör alakuak.
Sporaerese: julius - szeptember
El6helye: A kömyez6 magashegysegekben, az erd6hatar fölött neha 6sk6zeten
is' el6fordul, hazankban viszont kifejezetten meszkedvel6. Sziklaerd6kben,
sziklas bükkösben, meszk6sziklakon, k6falakon, erdei arkokban, telepftett
fenyvesekben el.
Elöforduhlsa: Aggteleki-k. (Josvafö:
agyold(ll; S7.cic\!pUSzla) Bii k~ (. l.cntlclek, . e{\';;"
Leinisa: Közepes vagy nagy tennetei pafrany (40--100 cm). A levelek rozettat
alkotnak, nem kitelel6k, eleinte közep-, kes6bb sötetzöldek. A levelnyel es a
gerinc pelyvasz6rös. A level hatarozottan ketszeresen szarnyalt, szinen fenyte-
len, kopasz, puha. A levellemez a közepenel a legszelesebb, de a levelszamyak
innen lefele alig kisebbednek. Levelszarnyacskai ± derekszögben a1l6k,
szalbisan hasogatott-fogasak; a vegs6 szamyacskak nyelesek. A szarnyacska
lemeze a nyelecskere nem fut le. A levelgerinc melletti fels6 szamyacska alig
nagyobb a löbbinel. A fatyolkak kör (pajzs) <ilakuak. [Usd az abnit is!]
Sporaerese: julius - augusztus
El6helye: Inkabb meszkedve16, friss, nyirkos talajt jelz6 növeny. Üde, amyas
erd6k: szurdokerd6k, iUir bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, telepitett fenyvesek
lak6ja.
El6fordulasa: GÖdÖllöi-dv. (Gödö1l6),

..~ ~j
Bakony, Keszthelyi-hg. (Rezi), Mecsek,
J;IvC!r-h. ßankut) Btirzsöuy (Kcmence: I!" !
IJI'in6-v. , Pil ls (Vnskapu). c' / L
Villanyi-hg., Vend-vi. (Ketvölgy),
V6J1es (Vitanyvar). BlIkuny (Bak(lIIybCl: \-t,
Feherk6-arok; Ajka), K6szegi-hg. (üik,
Velem), Vasi-dv., Zalai-dv. (Zalaegerszeg),
Kis-A. (Dunaalmas-Tata).
BS, Zselic (Bardudvarnok
Kaposdada, Boszenfa), Göcsej,
Vasi-dv. (Szentgotthard-Rabafüzes), Zalai-
dv. (Zalakaros, Zalaegerszeg), Geresdi-dv.
...
-'! •...
1'

(Bataapati), Kis-A. (Tata-Dunaalmas), Drava-sik (Bürüs, TOtujfalu),

Megjegyzes: Magyarorszagon id6r61-id6re megjelenik, majd nehany ev mulva
kivesz. A sp6rakat a szelek messzire szaJlftjak. Kivetelesen mas Polyslichul1I- Mezoföld (Vajta).
fajokkal hibridel is letrehoz: P. IOl/chilis x p, seliferulII = p, la/lchilifarme, ill. Megjegyzes: Nemikepp hasonlft a karejos vesepafl'anyra (P. aeu/eawm)
P. /o/lchilis x P. aculealwlI = P. illyriculII (pI. Dunaahnas). A hibridek leg- llasd a lefnisat!], de a levelszarnyak a közept611efele sokkal kevesbe kisebbed-
könnyebben a sterilitas miatt halllar leszarad6 sz6ruszaikr61 ismerhet6k fel. nek, levellemeze vekonyabb, puhabb, nem fenyes.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. elteke: 5000 Ft. Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. el1eke: 5000 Ft.
Po/ysliehulII aeuleatllm (L.) Roth ASPIDIACEAE
Karejos vesepafniny Pajzsikafeh!k
Syn.: Polysfichtlm lolJi/fllm (Huds.) Chevall.
Po/yslichum !Jrafmii (Spenner) Fee ASPIDIACEAE
Leirasa: Közepes termetu (40--80 cm), gyakran elfekv6 pMrany. A levelnyel
es a gerinc pelyvasz6rös. A levelek rozewiban allnak, (keskeny-)hindzsasak, Szorös vesepafrany Pajzsikafelek
közeptajon a legszelesebbek, ketszeresen szamyasak; kitelelnek. Lemezük
eleinte vi lagos vagy közepzöld, kes6bb sötetzöld, felül fenyes, kisse bOrnemü, Leirasa: Közepes vagy nagy termetei (40--60 cm) pafrany. Puha tapintatu, nem
kopasz. Szarnyacskai el6rehaj16k. A szarnyak levelgerinc melletti fels6 szar- feny16 felszinu lcvelei t6r6zsaban allnak. A levelnyel es a levelgerinc er6sen,
nyacskaja j6val nagyobb amellette lev6knel, dun'an vagy karejosan fogas. r6tbaman pelyvasz6rös. A level ± a közepenel a legszelesebb, ketszeresen
Fatyolkai pajzs alakuak. [Usd az abrat is!] szamyalt, altalaban nem attelelo. A levelszal1lyak viszonylag tavol allnak, a
Sporaerese: julius - augusztus közept61 lefele er6sen kisebbednek. A levelszal1lyacskak lemeze rMut a nye-
lecskere, szfnük es fonakuk halvanybal1la, durva sz6rökkel borftott, kesobb
Elohelye: Meszkedvel6; friss, nyirkos talajt jelez. Sziklas bükkösök, hars-k6ris
kopaszod6. Az alapi levelszarnyacskak nem feltun6en nagyobbak a többinel. A
sziklaerd6k, szurdokerd6k, gyeltyanos-tölgyesek, erdeifenyvesek növenye, de
nyitott kutakban, valamint az Alföldön falakon, erdei arkokban is e16fordulhat. levelkek fOllllkja sok nagy SZ6lUszt visel. A fatyolka pajzs alaku. [Lasd az abrat
is!]
Elofordulasa: Zemplen (Erdohorvati,
1-lsoregmec), Aggteleki-k. (Lo-kosal'), Sporaerese: julius - augusztus
Ozdi-dv. (Domahaza), Bükk, Matra El6helye: Hatarozottan meszkerü16 hegyvideki faj; szurdok- es törme](~klejt6
(Sask6), Medves (Barna), Karancs erd6k, sziklas bükkösök pafranya.
(Karancslapujto), Cserhat
(lpolytarnoc), Börzsöny (Also-Lapona- Elöfordulasa: Zemplen (Regec: Ördög-
kut), GÖdÖllOi-dv. (Gödöllo, Magiod), völgy; Nagyhuta: Komloska-völgy,
Budai-hg., Pilis, Vertes (Fani-v.), Vertesalja Hegyalja, FüzerkomI6s), Bükk (Lillafüred,
(Csaszar: Szarvas-h.), Bakony, Balaton-fv. (Badacsony), Keszthelyi-hg. Banyahegy, IstaIl6sk6), Matra
(Varvölgy, Vallus, Rezi: Hosszu-v.), Mecsek, Villanyi-hg., Sopl'oni-hg.,
(Sombokor, Kekesteto), Börzsöny
ßalli-dv. (Pinty-tetO), Koszegi-hg., Vasi-dv. (Felsocsatar: Nagyvilagos-h.),
Vend-vi. (Felsoszölnök), Orseg (SzalafO, 6riszentpeter), Zalai-dv., BS, (KiralyMza: Dosnya-patak, Rakoltyas-
Zselic, Geresdi-dv. (Bataapati, Erdosmecske), Dniva-sfk (Bürüs: Keseloc; patak), Bakony (Tal-arok).
Csanyoszr6), Kis-A. (Dunaalmas-Tata), Hajdusag (Püspökladany), Megjegyzes: Jellegzetes, j6l azonosfthat6 faj. Hazankban mindenütl nagyon
Nyirseg, BSz-sik (Turricse) TI. (Mak6). ritka; nehany t6b61 aH6, kis instabil populaci6k fordulnak el6.
Megjegyzes: A dardas es a diszes vesepafrany (P. /alleJrili~, P. ~elifel'/l/ll) Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. el1eke: 5000 Ft.
[L\sd a lefrasokat!] stabilizal6dott hibridje, azokkal steril hibridet alkothat.
Fiatal koraban hasonlft az e16bbihez [Iasd az abnit!], de levele mar akkor is
szelesebb es tagoltabb.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. el1eke 5000 FI.

99
98
 ,....

Blechllum spicant (L.) Roth BLECHNACEAE Matteuccia struthiopteris (L.) Tod. ATHYRIACEAE
Bordapafniny Bordapafranyfelek Struccharaszt Hölgypafranyfelek
Tiirsn.: bordaharaszt Tarsn.: struccpafrany
Leirasa: Közepes telmetu (20--50 em), jellegzetes megjelenesu, fenyeszöld, Leirasa: Nagy terme tu (50--150 cm), impozans megjelenesu pMrany. A rizoma
heterofillüis pafrany. A levelek keskenyedo vaIluak, (1-)2-5(-7) em szelesek. elagazik, s az agak vegen uj leveltölcsert hajt. A meddo levelek sötetzöldek,
Minden level egyszeruen szamyasan szeldelt, hosszukas-Iandzsas kerületu. A 40-60 par szarnnyal majdnem tövig hasogatottak. A fügen ne melletti alapi
karejok ep szelUek. A sp6ras levelek karejai egeszen keskenyek es egymast61 szarnyacskak sarloszeruen a fogerincre hajlanak. A levelgerinc arkolt. A level-
viszonylag tavol allnak es - szemben a szetterülo meddo levelekkel - mindig tölcserben fejlodnek a strucctollszerG, eleinte halvanyzöld, kesobb barna, nyeles,
mereven fela1l6k es hosszabbak is azoknal. sporas levelek. A meddo levelek koran (szeptemberben) elsargulnak, a barnara
szfnezodött termolevelek viszont a következo ev nyaniig is megmaradnak.
Sporaerese: julius - szeptember
Sporaerese: jUlius - augusztus
Elöhelye: Kifejezetten meszkerülo; friss, nyirkos talajt jelez. Erdeifenyvesek-
boo, ültetett fenyoerdokben, elegyes fenyvesekben, lueos-bükkösökben, eger- Elöhelye: Inkabb meszkerülo montan faj; friss vizellatasu talajt jelez.
hipokban, meszkerülo tölgyesekben fordul elo. Hegyvideki egerligetekben el, gyakran patak menti allomanyokat alkot.
E16fordulasa: Koszegi-hg. (Koszeg-Bozsok: El6fordulasa: Zemplen (Kemence-patak völ-
Stajer-hazak, Harmas-f., Szenegetö-f.), gye-Komloska-v., Vajda-v., Füzer)
Vasi-dv. (Csepreg, Szentgotthard, Soproni-hg: (Hidegviz-v., Rak-patak,
Rabatotfalu, Csörötnek), Vend-vi. Kanya-szurdok), Köszegi-hg. (Köszeg:
(Orralu,Szakonyfalu, Felsöszölnök, Gyöngyös-v., Andalgo), Kemeneshat
Apatistvanfalva), Orseg (Farkasfa, (Vasvar), Vend-vi. (Ketvölgy
Kondorfa, Szalafo) Szakonyralu: Szakonyfalvi-p.; Alsoszölnök:
Raba-arter; Felsoszölnök: Szölnök-p.), Pesti-sik
Megjegyzes: Jol felismerheto, massai össze nem tevesztheto pafrany. Hazank-
(Cinkota: Naplas-to), Tt. (Tiszaeszlar).
ban esak kis populaeioi elnek szorvanyosan, ezek is gyakran instabilak: megje-
lennek, eltunnek. A faj kiegyenlitett esapadekviszonyokat igenyel, hazankban Megjegyzes: Nagyon jellegzetes, massai össze nem tevesztheto pafrany. [Usd
areaja es turokepessege hataran van. meg a hegyi päfrany (Oreopferis limhosperma) leirasat es megjegyzeset is!]
Egyre gyakoribb disznöveny, mert vegetativ uton szaporithato.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.

Woodsia ilvensis (L.) R. Br. WOODSIACEAE Woodsia alpilla (Bolton) S. F. Gray WOODSIACEAE
Deli szirtipafniny Szirtipafranyfelek Havasi szirtipafniny Szirtipafranyfelek
Tiirsn.: eszaki szirtipafrany, pillas szirtipafrany
Leirasa: Kis termetu sziklalako pafrany, 5-10 em hosszu, törekeny levelekkel.
Leirasa: Kis terme tu sziklai pMrany. A levelek 5-12 em hosszuak. A levelnyel
A levelnyel a tövenel fekete, surubben pelyvaszorös, följebb viszont kopasz. A
vörösesbama, surun pelyvas. A levellemez hindzsas, elenkzöld, 1-3 em szeles.
levelszamyak a level gerincetol szamitva legfeljebb masfelszer hosszabbak a
A 4-10 levelszamy hasogatott, ± szemben allo. A 4-8 levelhasab kerekded,
szelessegüknel, 1-4 hasabUak. A hasabok lekerekitettek, szelük inkabb ep. A
csipkes, ritkasan szorös szeW. A levelszamyak a level fogerincetol szamitva
szoruszokat vekony sallangokra hasadt f<ityolkak fogjak körbe.
2-2,5-szer hosszabbak, mint szelesek. A levelfonak a szoruszokat övezo
szorszeruen hasadt fMyolkak miatt szorösnek hat. Sporaerese: julius - augusztus
Sporaenise: julius - augusztus Elöhelye: Meszkerülo, jegkori maradvanynövenynek tekintheto hegyvideki
Elöhelye: Meszkerülo, mersekelten szarazsagtilro montan faj. Nyflt szilikat- faj. Mohabevonatos vulkani (andezit-) sziklafalban el, ill. elt.
sziklagyepek, vulkani sziklak, acidofil sziklagyepek, sziklai mohagyepek, eser- Elöfordulasa:
jesek növenye. M<itra (Sasko).
Elörordulasa: Zempltin (Füzer: Var-hegy,
Szanto-hegy; Telkibanya: Kutyaszorito;
Osva-völgy), Bükk (Szarvaskö),
Matra (Bodony: Martaloc-hegy;
Kecskeberc, Saskoj, Börzsöny
Megjegyzes: A deli szirtipafranyhoz (W. ilvellsis) [lasd a leirasat!] eJegge
(KiralyMza: Nagymana; Poganyvar,
hasonlit. Legkönnyebben lekerekitett levelszamyairol es cimpairol ismerhetjük
Diosjeno)
föl. Egyetlen hazai term6helye igen nehezen megközelftheto; regota nem került
Megjegyzes: Sokszor esak nehezen felfedezheto kicsiny növeny. A ha va si elo, meglete megerositesre szorul.
szirtiparranytol (w. alpina) valo eitereset lasd a leirasokban! A kisse hasonlo,
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 10000 Ft.
altalaban termetesebb, ± kopasz törekeny holyagpafrany (Cysfopteris lra-
gilis), fMyolkaja esuklya alaku, levelei osztottabbak, levelszarnyacskai fogacs-
kasak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.

100 101
 Marsilea quadrifolia L. MARSILEACEAE Salvinia lIatalis L. SALVINIACEAE
MetelyfU Metelyflifelek Rucaöröm Rueaörömfelek

Leirasa: Vfzi haraszt. Levelei altalaban - a vfz melyseget61 függ6en - hosszu
nyelCiek; lemezük 4 levelkeb61 all , erosen hasonlit egy negylevelu 16herehez;
atmer6jük valtoz6 (J0--30 mm). A levelek fiatal allapotban r6zsaszfnesek,
fenyes b6rszerliek, a legels6levelek a viz alatt maTadnak es osztatlanok. A level
erezete vil.lasan agazik el. A levelkek valla ek alaku, lemezük visszas-tojasdad,
ep szelCi. A kusz6, vekony hajtason nyeles, bamasfeketes, sz6rös, 3--6 mm-es
sporokarpiumok fejl6dnek.
Sp6raerese: szeptember - okt6ber
Elöhelye: Sfksagi faj; tavak sekely (-50 em) parti vizeiben, iszapos toesog6k-
ban, törpekakasokban el, de masodlagosan rizskulturlikban is megtelepszik.
Elöfordulasa: Dniva-sfk (Drava es Mura
mente), Gemene, Mohacsi-sz.
Lefrasa: 3-12 em-nyi, egyeves vizi növeny. Harmas örvökben elhelyezked6
level ei közül kett6 a viz felszfnen uszik es asszimihil, a harmadik karej
gyökerszerli (3-7 em-es sallangokkal), a vizben csüng. A vfz felszinen lebeg6
levelek eUiptikusak, 1-1,5 em hosszuak, felszinükön sGrCin papilhikat viselnek,
amelyekr61 a rMröeesen6 viz lepereg. A növeny ezek segftsegevel marad a fel-
szinen. A sporangiumokat tattalmaz6 sporokarpiumok gömb alakuak, 2-3 mm-
esek, 3-8-asaval allnak, s a levelek töveben, a viz alatt fejl6dnek.
Sporaerese: augusztus - okt6ber
Elohelye: Inkabb meszkedvel6, melegkedvel6, sfksagi faj. Lebeg6 hinamö-
venyzetben el. Az egyik lebeg6hinar-tarsuhis nevad6 alkotoja, de nadas-sem-
lyekesben, tünderr6zsa hinarban is el6fordul.
Elöfordulasa: Zemplen (Sarospatak,
Sätoraljaujhely), GÖdÖllöi-dv. :,

l.
(Budzsak), D-T k. (Tiszasüly, Csongrad
(Pecel: Rakos-p.), Villanyi-hg. I
BokTos, Kistokaj), Hortobagy
(Palkonya), Zalai-dv. (MurarMka, J
(Kunmadarasi-puszta) Bodrogköz
Murakeresztur), BS, Szigetköz, I••
(Sarospatak: Kakas-t6), BSz-sfk, TI.
Kis-A., Sarköz (Gemenc, • .,. •
(Tiszafüred, Szarvas, Biharugra: Disz-
Nyeki-Holt-Duna), Duna-mente (Baja: eua
n6fürösztO).
Pandur-sz., Szeremlei-Duna), Drava-sfk, Csepel-sz. (Halasztelek, Sorok-
Megjegyzes: Iellegzetes növeny. A rizskultunik elterjedesevel a rizsföldeken sari-Duna), Mohacsi-sik (Kölked), Mohacsi-sz., D-T k. (Tisza mente),
eleg gyakori gyomnövennye valt, majd a gyomirt6k bevezetesevel innen eltGnt. Hortob3gy, Hajdusag, Nyirseg, Taktaköz (Kesznyeten), Bodrogköz, BSz-
Ma nulr korabbi termeszeles el6helyeir6l is eltiln6ben van. Akvariumi növeny sik, TI.
iso
Megjegyzes: Massai nem teveszthet6 össze. A.llomanyai fogyatkoz6ban vannak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; I; CB; BE; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; I; BE; tv. erteke: 2000 Pt.

Park ban
Ephedra dislachya L. EPHEDRACEAE Taxus haccata L. TAXACEAE
Csikofark Csik6farkfelek Tiszafa Tiszafafelek

Leirasa: 10--30 em magas, felemelked6, er6sen elagaz6 szaru, ketlaki kis cser- Leirasa: Kisebb termetu (10--12 m) ketlaki fa vagy terebelyes cseTje. Törzse
je, zöldesszürke agakkal. Levelei alig hithat6k, pikkelyszerilek, a esom6knal gyakran mar tövenel vastag agakra bomlik. Kerge rozsdabama, hajtasai
ketesuesu zöldes hüvelyket alkotnak. Porz6s vinigai tojasdad-hosszukasak, vekonyak, hajlekonyak; ket-harom eves korukig zöldek maradnak. Vizszintes
n6vinlgai malnaszerliek. 6-7 mm atmer6jil tobozbogy6 termese eretten piros sikban all6 tlii a levelnyelen lefut6k, 2-3 em hosszuak es kb. 3 mm szelesek,
szim1. szinük sötetzöld, fomlkllk vihlgoszöld. A tfik fOere er6teljes. Porz6s viragai
gömbölyuek, sargak. N6vinigai rügyekhez hasonl6ak, zöldek. Magjat piros
Viragzasa: aprilis - junius / VI - VIII.
szina magköpeny borftja.
Elöhclye: Meszkedvel6; sziklagyepek, homokpusztak es löszfalak növenye.
Viragzasa: maTeius - aprilis / VII - IX (- X.)
Elöfordulasa: Budai-hg. (Sashegy,
Gellerthegy), Szentendrei-sz.,
Csepel-sz., Kis-A. (Dorog),
, Elöhelye: Inkabb meszkedvel6 hegyvideki faj; karszterd6k, sziklaerd6k,
bükkösök raja.
Mez6föld (Erd-Szazhalombatta, ~.
\.
Elofordulasa: Bükk
Adony, Balalonszabadi), (Lillafüred, Omassa),
Pesti-sfk (Dunakeszi, Kaposztasmegyer, l'- Matra (PiszkestetO), Bakony
(Bakonybel, Herend,
Dunaharaszti, Taksony), Turjan-vi., D-T k.
Szentgal).
Megjegyzes: Ielentektelen külsejG faj. Vinig vagy termes nelkül összeteveszt-
het6 egyes zsurl6kkal (Equiselum spp.), különösen a hasonl6 term6helyen el6
hosszu zsurl6val (Equisetum ramosissil1lum), de ennek Mrtyas levelei több- Megjcgyzes: Rendkfvül lassu növekedesG; a piros magköpeny kivetelevel
esucsu kÜtt6t alkotnak, agvegei sosem kunkorodnak vissza, hajtasai barazdal- minden reszeben mergez6 faj. A szentgali allomany (kb. 120 000 egyed)
tak. Közep-Eur6pa legnagyobb tiszafasa. Kulturvaltozataival egyült gyakran tele-
pitik parkjainkba. A hasonlo tGjG es tuallasu keleti hemlokfenyo (Tsuga
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 30000 Ft.
canade/lsis) es egyes jegenyefenyök (Ahies spp.) tlii a suron nem futnak le,
magvaik masfelek, kergük szinten masmilyen. Hazankban masut! - pI. Agg-
teleki-karszt, Blldai-hegyseg - spontan kivadult egyedei elnek.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.

102 103
 Paeollia oJfic:il/afis L subsp. bal/atim (Rochei) Soo PAEONIACEAE Emillhis hyemafis (L.) Salisb. HELLEBORACEAE
Bamiti bazsar6zsa Bazsarozsafelek TeltemetO Hunyorfel~k

Leirasa: Jellegzetes megjelenesu, megkap6 szepsegu, lagyszaru növenyünk.
4G-60(-85) cm magas szara el nem agaz6. Sötetzöld levelei haromszor har-
masan összetettek; a levelkek megnyult tojasdadok, ep szeluek, fomikukon
szürkesen molyhosak. Maganos hajtascsucsi viragai nem teltek, nagyok (-12
cm). A blbor- vagy halvanypiros sziromlevelek szama 5-8. A porz6k szama
igen sok (a kinyilt viragban messzir61 viritanak). Egyenl6tlen nagysagu es val-
toz6 szamu (altalliban 5) cseszelevelei zöldek vagy sziromszeruen szinesed6k.
Telmese 2-3 cm nagy, molyhosan-sz6rös tüsz6tennesekbol all6 tüsz6csokor,
melynek aljan a cseszelevelek sokaig megmaradnak.
Leirasa: Mindössze 5-10 cm nagysagu, egeszeben kopasz, kora tavaszi gum6s
növeny. Hajtasan egy viszonylag nagy sarga virag fejl6dik, melyet harom, me-
Iyen szeldelt, örvösen a1l6, vilagoszöld gallerlevel vesz körül. Tolevelei, me-
Iyek a viragnyllas vege feie hajtanak ki, kerekdedek, szinten ujjasan szeldeltek.
Termese tüszocsokor.
Viragzasa: februar - marcius közepe / IV - V.
Elohelye: Üde, meszes talaju gyertyanos- es cseres-tölgyesekben, valamint
kemenyfa-ligeterdokben talalkozhatunk vele.

Viragzasa: aprilis vege - junius eleje / VII (- VII!.) Elofordulasa: Zemplen (Palhaza: K6kapu),
Bükk (LiIlafüred, Dedes) Pilis (Csobanka),
Elohelye: Meszkedvel6; meszkedvelo es cseres tölgyesekben, ritkabban gyer-
ßudai-hg., Bakony (Herend), Pannonhal-
tyanos-tölgyesekben, valamint ezek tisztasain szegelyeben, irtasain terem.
mi-dv. (Illak), Balaton-fv.
F6keppen felamyekos területeken erzi j61 magat.
(Aszof6), Balfi-dv. (Szarhalom),
Elöfordulasa: Zselic (Almaskeresztur), KS (Fony6d,
Mecsek (K-Mecsek: Döbrököz: Hajagos-e.) Kis-A. (Äcs:
Pecsvarad, Hosszuheteny, Herkalyi-e.), Mezoföld (Deg, Vajta, Soponya, Nagylang).
Obanya, Püspökszentlaszlo,
Kisujbanya). Megjegyzes: Mediterran elterjedes, nagyon jellegzetes faj; nalunk mal' a XVII .
• szazadt61 dfsznövenykent ü1tettek. A kertekb61 kivadulva ma mar a magyar
flora teljes ertekCi tagjanak tekinthetjük. Több populaci6ja el parkokban,
Megjegyzes: Hazankban mas vad növennyel összeteveszteni nem lehet. A temet6kben. Ezek nem szerepelnek az elOfordulasok felsorolasaban.
nemzetseg több fajat es nemes!tett valtozataikat d!sznövenykent ü1tetik.
Veszelyeztetettsege: V:5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V:3; H: 2; Cs; BE; tv. erteke: so 000 Ft.

TraffitISeuropaeus L. HELLEBORACEAE
Heffebol'lis purptlmscel/s W. et K. HELLEBORACEAE Zergeboglar Hunyorfelek
Pirosl6 hunyor HunYOlfelek
LCII'3sa: Vislonylag Ilogy teimetCi, bokro~od 6 nlivcny: ITIHg(lS'
Leirasa: 25-40 cm magas, felül rendszerint 2-3 hajtasra agaz6 növeny. A szar sagu virtlgz t~kor;17. I m-t is dCl'h~ti. I-I s~I.Unyelü, nag)' tGievelei
tövet 3-5 cm hosszu pikkelylevelek veszik körül. A t61evelek viragzas utan sinulh.. ICHY ·~ek. 3-5 karcjm tövig :zcllcltck. Zill'lcvclui kiliChhck, I.
fejlodnek, tenyeresen ölbefogottan szeldeltek, 25-50 cm hosszuak, 20-40 cm jnbb:i .1 :\ kurejuuk. A Icvcl ~'1.c lek lIurvun fogilzottilk. Gömbös.
szelesek, fomikukon kisse szorösek vagy majdnem kopaszak. A levelszeletek clcnks:ll'g,1I viriiglli dltalilblUl mngrtnosak, ho:szu kocsllnYliak, 1- 5
tovabbi 2-5 hasabra osztottak, a hasabok hlndzsasak, fUreszes szelUek. A vira- CII1 atlllcl'ojuck. A sziwmlcvclck hi unyozllak; 11 szil1c.~ l~~cszcl cve -
gok 4-6 cm atmer6juek. A virägtakar6 levelek szeles-tojasdadok, (fokent kf- lek n porz6k sztimu sokoTemlese tiiszo·csokor.
vül) vilagoslila vagy vörösesibolya szinuek, kisse b6memCiek, szamuk legtöbb- Z.
in W.1lsa: mdjus / VI - VlL/
ször 5. A viragban tölcseres mezel6szinnok vannak. Porz6 sz<imos; a bibe
± egyenes. Termese tüsz6csokor; a tüszok 2-3 cm hosszuak. Jiihelyc: KÖ7.öm h()~ vagy kis,~c lIlt!szkerii lo; Lide e.~ I iszarad6
lüpretck n. Itlflgassdsosokban. rüz· nyfri6poJ..b,lI1, IIgetcrdllkhcll,
Viragzasa: marcius - aprilis / V - VI.
eg rligctlx;n, ncdv~ lllagasktil'6sokbllll rOl'dul da.
ElOhelyc: Meszkedvel6; üde talaju lombos erd6k (fOkent gyertyanos-tölgyesek
es bükkösök) lak6ja. Elöfordulasa: Cserebat (Szemere: I.
Elofordulasa: Rakaca-forrasvidek), Bakonyalja, \.• -
~I
Upponyi-hg. (Uppony), Koszegi-hg. (Koszeg: AIso-rel),
"
ßükk, Börzsöny Kemeneshat (Vasvar), Vend-vi. ... rI I
1.
(Deli-Börzsöny), (Apatistvanfalva, Kelvölgy,
Naszaly, Visegrädi-hg., Felsöszölnök), Orseg, Del-Zala,
••
Pilis. BS (Ujvarfalva, Ortilos),
Tengelici-hv. (Kistape, Nemetker) Nyfrseg (Nyirabrany, BMorliget,
Vamospercs-Nyiracsad).
Megjegyzes: Rokonainak, az illatos es a kisviragii hunyornak (H. odorus, H.
Megjegyzes: Jellegzetes, könnyen felismerhetö faj. Alföldi es bakonyalji po-
dUl1/clorum) a vinigtakar6ja zöldes.
puh\ci6i milunk jegkorszaki maradvanyok. Dunantuli es nyirsegi, valamint a
rakaca-völgyi allomanyai termeseikben különböz6 harom külön alfajhoz
VeszelyczteteUsege: V:5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
subsp. eu/'opacus (1.), subsp. demissorum (2.), subsp. /alme (3.) tartoznak.
D!sznöveny iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3, ill. 4; tv. erteke: 10 000 Ft.

104 105
 p

Acoililwil allthora L. HELLEBORACEAE AconüulII I1l1J/daviclIIlI Haeq. HELLEBORACEAE

Meregöl6 sisakvinig
Leiräsa: 50-120 em magas, felegyenesed6, rendesen el nem agaz6 szaru
növeny. Levelei tenyeresen szaJasan szeldeltek. A t6levelek es az als6 szar-
levelek 2-3-szor olyan hosszu nyeliiek mint a levellemez; altahiban meg
vilagz as el6tt elszaradnak. A fels6 szarlevelek rövid nyeliiek (-10 mm), a szar
esuesa feie fokozatosan kisebbednek. Tömött, esuesatl6, egyszeru vagy elagaz6
flirt vinigzata halvanysarga viragokb61 all, melyek ketoldaluan reszaranyosak,
jellegzetes sisak alakuak. A "sisak" tulajdonkeppen a fels6 szines eseszelevelek
sajatos összefomisab61 alakul ki, szelessege es hosszusaga kb. egyforma
(l,5-2,5 em). A sziromlevelek a sisak belsejeben elcsökevenyesedve, nektari-
1I01ma alakultak. Termesei tiiszök.
Viragz asa : augusztus - okt6ber / VIII vege - X (- XL)
El6helye: Inkabb meszkedvel6; xerotem1 erd6k, erdoszelek es gyepek, szikla-
es szurdokerdok növenye.
El6fordulasa: Zemph\n, Aggteleki-k.
(Josvafö: Nagyoldal; B6dvarak6:
Esztramos; B6dvaszilas: Als6hegy),
Upponyi-hg. (Uppony), Bükk, Matra
(Sask6, Gyöngyös: Sar-h.),
Medves (Salg6hanya), Cserhat, Börzsöny
(Marianosztra), Naszaly, Visegradi-hg.,
Pilis, ßudai-hg. (Nagy-Szenas), Gerecse, Balaton-fv. (MonoszI6: Tar-h.),
Meesek (Misina-Tuhes, Dömörkapu, Vörös-h.), VilIanyi-hg, (Fekete-h.,
Tenkes, Csukma-h., Szarsomly6), Tolnai-hh. (Kisszekely).
HunYOlfelek Moldvai sisakvirag Hunyorfelek
Syn.: Acolliftill/ /YCOC(OIlIlIll L. subsp. lI/o/daviclIIlI (Hacq.) Jalas
Lefrasa: 60-120 em magasra növ6 evelo faj. Levelei tenyeresen, kb. a felükig
vagy ketharmadig osztottak. A ketoldali reszariinyos, sisak alaku viragok
(szfnes eseszelevelek) szennyes pirosas-ibolya szinfiek, hosszuk a sze-
lessegüknek kb. haromszorosa. Tüszote1111ese 3-5-ösevel esoportosan a1l.
Viragzasa: junius - julius / VIII (- IX.)
El6helye: A talaj mesztartalmaval szemben közömbös, hegyvideki, karpati
bennszülött növenyfaj. A montan bükkös karakterfaja, de megjelenik telepftett
lueosokban, szubmontan es sziklai bükkösökben, gyertyanos- es cseres-tölgye-
sekben, valamint szurdokerdokben iso
Elöfordulasa: Zemplen, Bükk, Börzsöny
(Nagy Hideg-hegy, Cs6vanyos).
Megjegyzes: Hazai rokonait61 vinigszfne alapjan j6l elkülönül, de levelei
alapjan a sarga viriigu farkasölö sisakviragt61 (A. vu/paria) [lasd a leirasat!]
alig lehet megkülönböztetni. Ut6bbi faj levelkarejai tövük feie er6sebben
keskenyed6k. [Läsd meg a karesu sisakvirag (A. variegalutn subsp. graci/e)
lefrasat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. el1eke: 10 000 Ft.

Megjegyzes: A nemzetseget a je1legzetes viragfOlma alapjan könnya felis-

memi. Sarga viragu faj meg hazankban a farkasöl6 sisakvirag (A. vii/paria)
[Iasd a lefnlsat!], melynek sisakja hosszabb a szelessegenel, levelcimpai pedig
nem szülasak, hanem szelesebb rombusz alakuak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.

ACOlliwl11 vu/paria Rehb. HELLEBORACEAE AcoliitunJ variegalllll! L. subsp. gracite (Rchb.) Gayer HELLEBORACEAE
Farkasöl6 sisakvinig Hunyorfelek Karcsu sisakvirag Hunyorfelek
Syn.: A COllif1ll1/ /YCOC(()IIIIIII L. subsp. VII/PG/ ia (Rchb.) Nym.
Leirasa: Kb. 1 m magas növeny, ketoldali reszariinyos, ibolyakek szina vira-
Leirasa: 50-150 em magas evel6 növeny. Levelei tenyeresen 5-7 osztatuak,
gokkal. Levelei tenyeresen tövig szeldeltek. A vinigot alkot6 szines eseszele-
7-15 em atmerojuek, a esues feie kisebbedok. A levelszeletek szeles ek vagy
velek közül a felso sisak (esuklya) alaku, kb. ketszer olyan hosszu, mint szeles.
rombusz alakuak, halmasak, a eimpak tovabbi 2- 3 kihegyezett vagy tompa
A sisak rejti a 2 hosszu nyelfi, kunkorod6 esuesu sarkantyus szirmot. Tüszoter-
foguak. A tolevelek es az als6 szarlevelek hosszu nyeluek. A viragzat többnyire
l11ese 3-5-ösevel a1l6.
elagaz6 fvesen feh\ll6 laza fürt. A vinlgok halvany zöldessarga szfnCiek. A
"sisak" 2-3-szor hosszabb, mint amilyen szeles. Termesei tüszok. Vi/'agzasa: julius - szeptember eleje / VIlI - X.
Viragzasa: junius - augusztus / VII- IX. Elöhelye: Meszkedvelo, hegyvideki faj. Montan bükkösök karakterfaja, de
c/.cnUvül el6fordul hegyvideki egerligetekben, az ezeket övezo magask6r6-
Elöhelye: Alapk6zetre közömbös; biikkösök, gyertyanos-tölgyesek, szurdok-
sokban es hegyi retek szegel yen iso
es sziklaerdok, tÖlmeleklejt6erd6k, neha karszterd6k növenye. Jellegzetes
szivarg6 vizCi oldalakban es nyirkos völgyaljakban. El6fordulasa: Zemplen (Regec:
Gyertyankuti-retek, Telkibanya: _,?-1\ ~
•, \t'
I
),:;
EIOfordulasa: Cserehat (Rakacaszend), - -- j

I
1. (
Aggleleki-k., Ozdi-dv. (Gyepes, Palina- - V~
- I-( pJ
"
Matyas kiraly kutja), Aggteleki-k., , . \. /1
, !' I __ '1,
Bükk,Vasi-dv. (Tömörd: Patyi-h.),
~ \./
v.), Matra (Kekes, Sask6), Börzsöny,
Naszaly, ßakony, Visegradi-hg.,
Budai-hg., PHis, Gerecse (Neszmely:
l
'~' ..~_d
~
11 I" J
?/ K6szegi-hg. (Bozsok),
\
LI,
alp-ka'p-balk
Teke), Vertes (Fani-v.), Bakony, Keszthe- ~l.. Megjegyzes: A Telkibanya kömyeki peldanyok közel allnak a tofajhoz (subsp.
Iyi-hg. (Zalaszant6), Meesek, Villanyi-hg. köz-eu variegatum), melynek sisakja nem annyira zart, a viragzat oldalägai pedig
(Bisse), Balfi-dv., K6szegi-hg., Vasi-dv. (Fels6csatar), Vend-vi. (Als6szöl- fvesen elall6k, nem pedig feläll6k. A vele gyakran egyült el6fordul6 sisakvirag-
nÖk, Zsidai-v.), Göcsej, Zalai-dv. (Zalaegerszeg), BS, Zselic, KS (Dom- fajok közül [Iasd a leirasaikat!] a farkasöl6 sisakvirag (A. vu/paria) viraga
bovar), Geresdi-dv. (Bataapati, M6ragy), Szekszardi-dv. (Sötet-v.) Tolnai- sarga, a moldvai sisakvirage (A. moldaviculIl) pedig szennyes sötetibolya
hh. (Lengyel), Völgyseg (Ag, Kisvaszar). szfnu. Ut6bbi faj sisakja j6val keskenyebb. hosszuk<\sabb alaku, level ei pedig
Megjegyzes: Gyakorlattal felismerhetjük kora tavasszal fejlodo üdezöld, bok- esak kb. ketharmadig szeldeltek.
)'osan all6 leveleirol iso [Läsd meg a meregöl6 sisakvirag (A . allthora) lefnisat Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft.
es megjegyzeset, valamint a moldvai sisakvirag (A. moldavicul1l) megje-
gyzeset is!]
VeszclyezteteUsege: v: 5; H: I; tv. ertcke: 2000 Ft.

106 107
 ;:s
Cimicifuga europaea Sehipczinskij HELLEBORACEAE
poloskavesz Hunyorfelt~k
Syn,: Cil1licijilgafoetida L.
Lelrasa: 60--120 em magas, eros gyöktörzsü, kellemetlen szagu növeny. A szar
eroteljes, elagazo, enyhen bordazolt, kopasz. A levelek 20--30 em hosszllak,
15-25 em szelesek, 2-3-szorosan paratlanul szamyaltan összetettek, szfnükön
kopaszak, fonakukon az ereken es a levelszelen ritkasan szorösek. A levelkek
tojäsdad-hosszukasak, gyakran aszimmetrikusak, egyenl6tlenül bevagdalt-
fUrt:szesek; a vegallo levelkek hannasan hasadtak vagy osztollak, A vinigzat
vegallo összetelt fürt, melynek agai nyulankak, 5-15 em hOSSZllak. A vinigza-
ti tengelyek es a rövid koesanyok apron sz6rösek. A vinigzaskor lehullo
eseszelevelek zöldesfeherek, szeles-tojasdadok, szämuk valtozo (többnyire
4=-4i), A sziromlevelek mezel6szinnokka alakultak, feheresek, szamuk 1-3. A
porzok a vinigtakaro-Ieveleknel hosszabbak, szamosak (l5-25), maghaz 2-5,
A tüsz6k I em-I1\~ 1 hosszabbak, ragados sz6nlek,
Viragzasa: julius - augusztus / VIII -IX.
El6helye: Meszkedvel6; üde szurdokerd6kben el6 hegyvideki faj.
El6fordulasa: Bükk (JegetO-v.,
Istallosko-lapa, Kukucso-Iapa, Leany-v.,
) I
Ölyves-völgy-fo, Nagy-Parna-h.,
Balvany), Matra (Sasko),
DK·eu·(konll
Megjegyzes: Könnyen összeteveszthet6 az alaesonyabb tennetCi bekabogyo-
val (Actaea spicara). de annak virägfürtjei rövidek, tem1esei feketes bogyok.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3; tv, erteke: 10000 Ft.
Aqui/egia vulgaris L. RANUNCULACEAE
Harangbib Boglarkafelek
Lelrasa: FelaHo szaru 40--80 em magas, altalaban mirigysz6rös, evel6 növeny,
Levelei 2-3-szorosan hannasak; az 1-5 em hosszu levelkek kb. a közeplikig
hasogatoltak. A viragok 2-5 em nagyok, ibolyaskekek vagy ritk!in
r6zsaszlnCiek, maganosak vagy keves vinigu fürtben ällnak. A vinigszerkezet
igen jellegzetes: öt sziromszerCi eseszelevelet es öt mezfejt6ve alakult szirom-
levelet talalunk, ahol a mezfejtok nektartarto sarkantyuban vegz6dnek, Ter-
mese tüszotennes,
Viragzasa: majus - jUlius / VI - VII.
Elohelye: Inkäbb meszkedvel6; hegyi reteken, blikkösökben gyertyanos-töl-
gyesekben, szikla es karszterd6kben valamint ezek szegelyeben fordul e16,
Elofordulasa: Zemplen, Aggteleki-k,
(JosvafO: Sz616hegy), Bükk, Börzsöny
(Központi-Börzsöny), GÖdÖIl6i-dv.
(Isaszeg: Nyires-dUl6), Visegnidi-hg"
Pilis, Budai-hg, (Kis-Szenas,
Nador-h., Kutya-h.), vertes (Verteskoz-
ma: Fani-v., Meszes-v.), Bakony, Balaton-fv.
(Satorma), Keszlhelyi-hg. (Kigyovar), Balfi-dv. (Dudlesz-e.), K6szegi-hg,
(Velem: Szent Vid alaU), Vend-vi. (Apatistvanfalva, Orfalu), 6rseg (Sza-
lafO), Vasi-dv. (Fels6esatar, Könnend), Zalai-dv., BS (Csurg6, Örtilos),
Megjegyzes: Hasonl6 viragu faj vadon nem el hazankban. Dekorativ volta
miatt több rokonaval együtt kertekbe is ültetik, ahonnan kivadulhat. Levelei
az erdei borkor6 (Thalicrmlll aquilegifolilllll) [hisd a leinisat!) leveleihez
hasonl6k,
Veszelyezteteltscge: V: 5; H: 2/3; Lv, erteke: 10 000 Ft.
108
Heparica tlOhili.l' Mill. RANUNCULACEAE
Majvinig Boglarkafelek
Lelrasa: 5-12 em magas növenyünk. T61evelei harom (ritkan több) karejuak,
hosszu nyelGek; rendesen attelel6k. Az egesz level es a karejok is sZlvesek, ep
szeluek. A level szine fenyes sötetzöld, fonaka vörösbarna. A viragok vilagos-
vagy sötetkekek (ritkan rozsaszfnüek vagy feherek); sz6rös t6koesanyon
maganosan fej16dnek, A lepellevelek szama valtoz6 (5-10), alattuk eseszesze-
rCien 3 szarlevel talalhat6, Telmese sz6rös aszmagtennes.
Viragzasa: mareius - aprilis / V.
Elohelye: Ink<ibb meszkedvel6; bükkösökben, gyertyanos-tölgyesekben. szik-
la- es szurdokerdokben, ritkan eseres-tölgyesekben fordul e16,
El6fordulasa: Karancs (Salgotarjan: Ceber-
nu-v., Kcrcseg-szurdok) 'L~i'.;' ly, Visegr' -
di-hg., Pilis (Oszoly, tsobanku), Balwny,
ßalaton-I'v., Kcsztbelyi-bg., Mccsck. il-
I:'lIlyi-hg.. KcmcncsMt (Mil OS!f~CI)I"k) ,
.-:-r., •
Gii ' ~i (Zalalövii, 's ide), l.al"i·dv., HS •••..•·1
Zsclic KS \Kllrad) Völgyscg (Äg,
Kisvaszar), Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Tolnai-hh, (Lengyel).
Megjegyzes: Mas hasonl6 faj nem el hazankban. Jellegzetes leveleir61 medd6
allapotban is könnyen felismerhet6,
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv, erteke: 2000 Ft.
Pulsarilla [?ra/ldis Wender. RANUNCULACEAE
Leanykökörcsin Boghirkafelek
Syn,: Pu/satilla pu/garis Mill. subsp, gral/dis (Wender.) Zamels
Lelrasa: Er6sen sz6rös-gyapjas, viragzaskor 3-12(-25) em, telmesereskor
25-45(-{iO) cm magas evelo növeny. T61evelei tiatalon sz6rösek, kes6bb
megkopaszodnak, (3-)7-9(-11) szarnyuak, szamyasan szeldeltek, A level-
szeletek 2-12 mm szelesek, szalas landzsasak, hegyesek, Viniga fela1l6, tagra
nyil6, 5,5-8,5 em <itmer6jCi, harang alaku, sötet- vagy halvanykek, ill. kekes-
ibolya sZlmi, A lepel 2-4,5(-5) em hosszu, klvlil feheren sz6rös, 2-3-szor
hosszabb a porz6knal. A virag alatti gallerozolevelek uijasan szeldeltek, hüve-
lyesen összen6ttek. A bibe a lepelhez hasonlo szfnCi; kes6bb megnyulik, tollas
repito keszülekke alakul. A tennese tennetes aszmagesomo, tollas bobitakkal.
Viragzasa: marcius - aprilis / V.
ElOhelye: Inkabb meszkedvel6; homoki reteken, erd6spuszta-reteken, homok-
pusztakon, homoki legel6kön, sziklafüves es pusztafüves lejt6kön, szik-
lagyepekben, karsztbokorerd6kben, homoki tölgyesek tisztasain, hegyi reteken,
irtasreteken akadunk ni.
Elofordulasa: Zemplen, CserehM, Aggteleki- ,.."
k., Upponyi-hg., Ozdi-dv., Bükk, Matra,.o !4..,t.'1 •
Medves (Salgobanya: Boszorkanykoj • I ..."
,
Barna), Karanes (Karancsalja), Cserhat , ' .~ ,:-1,
(Vacduka, Bujak), GÖdÖ1l6i-dv.,
Börzsöny (Szokolya, Marianosztra),
Naszaly, Visegradi-hg., Pilis, Budai-hg.,
' .
.-\
retenyi-sfk (Erd: Fundoklia-v.), Gereese (Mogyorosbanya), Velenveei-hg.
(Sukoro: Csucsos-h.), vertes, Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv., Keszthelyi-
hg., Mecsek, ViIlanyi-hg., Soproni-hg., Balfi-dv., K6szegi-hg, (Cak, Boz-
sok), Vasi-dv" Kemeneshat (Kissomly6), Zalai-dv., KS, Szekszardi-dv.
(Hidaspetre, Sötet-v.), Kis-A" Mezoföld, D-T. k" NYlrseg (BMorliget).
Megjegyzes: A t61evelek a viritas közepetol kezdenek fejl6dni. A hasonlo
levelU rokon fajoknak [l<isd a leinisokat!) kisebb es mas szinu viraga van. A
magyar kökörcsinnel (P, prarensis subsp, hUl/garica) hibridet alkothat.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv, erteke: 10 000 Ft.
109
 Pulsatilla pralellSis (L.) Mill. subsp. Ill/llgarica So6 RANUNCULACEAE
Magyar kökörcsin Boghirkafeho\k
Leirasa: Nem feituno, vinigzaskor (5-) 10--20(-30) em, tennesereskor 20--35
em magas, közepesen szorös evelo növeny. Tolevelei 5- 7(-11) szarnnyal
szeldeltek. A szeletek eimpai (1-)2-4 mm szelesek, szalasak, szalas-
landzsasak. A levelek kezdetben sz6rösek (de sohasem bozontosak), kes6bb
lekopaszod6k. Vinig alatti murvaskod6 levelei u.üasan szeldeltek, nem ritkan
több szeletuek, erosen vagy közepesen sz6rösek, es a virag elhajhisaval ellen-
tetesen, tarejszen1en felhajlanak. Viraga mal' bimb6san is b6kol6, 2-3 em
atmer6ju. Alepei kivül szennyes-, vilagos-, neha sötet bfborlila, beliil sargas-
zöld, piszkosfeher, ritkan sötet bfborlila, 1,5-2,5(-3) em hosszu, esöves-harang
alaku (kes6bb jobban szetnyIl6), kivül közepesen feheren sz6rös. Porz6i igen
ho~szuak, nem ritkan tulemek a kihajlott lepleken. A bibe zöldessarga, hal-
vanyzöld, sarga vagy ritkabban bfborlila. Telmese 3-4 em hosszu aszmagok-
b61 all6 aszmagesom6.
Viragzasa: mareius - majus / V - VI.
Elohelye: Messzegeny homokpuszlak (nyllt es zart homoki gyepek, legeI6k),
bennszülötte. Eredeti el6helyei nyllt es gyöngyvinigos lölgyesek tisztasai vol-
tak, ill. lehettek.
El6fordulasa: Bodrogköz (Bodrogkeresztur),
Nyfrseg (Hajdubagos, Hajdusamson,
Martinka, Hajduhadhaz, Debrecen,
Halap, Blitorliget, Mikepercs,
Letavertes, Bagamer).
E-K-Atfend
Megjegyzes: Hasonl6ak lehetnek a fekete kökörcsin (P. pratellsis subsp.
Iligricans) ~asd a lefnisat!] ritkan el6fordul6 feheres szfnu valtozatai, de ezek
j6val sz6rösebbek. E faj minden alfajamil mar a viragzas közepen vannak fejlett
t6levelek.
Veszelyeztelettsege: V: 3; H: 3; I; CB; tv. erteke: 30000 Ft.
Pulsatilla patens (L.) Mill. RANUNCULACEAE
Tatogo kökörcsin Boghirkafelek
Tarsn.: ibolyas kököl'csin
Leirasa: Vinigozva 5-30 em, erett telmessel 15-40 em magas, közepesen gyap-
jas kökörcsinfajunk. Evel6. T61evelei örvösen allnak, tenyeresen szeldeltek; a
3(-7) szelet (3-)5-10(-12) mm szeles. A levelek a vinigzas idejen kezdenek
fejl6dni. Viniga legtöbbször feWl6, harang vagy kehely alaku, sokszor feltu-
nDen kinyfl6 (ekkor enyhen oldalra hajI6). A vinig alatt galleroz6 murvalevelek
fejloonek, amelyek hüvelyesen összen6ttek, u.üasan szeldeltek es sokesuesuak.
A 6 lepel 3-4 em hosszu, kihegyezett-tojasdad, kekesibolya vagy vilägos
ibolyasbord6 szinu, kfvül szorös. A vinigban porz6szeru mezfejtok vannak. A
bibe viragzäskor a lepelhez hasonl6 szfnCi; a tennes eresekor megnyulik, tollas
repit6 keszülekke valik. A porz6k 1/5-l/4-del rövidebbek a lepelneJ. Tennese
kb. 4-5 cm hosszu, tollas b6bitas aszmagokb61 äll6 aszmagcsom6.
Viragzasa: mareius - aprilis / V.
El6helye: Hazankban meszkerül6. Eredetileg nalunk nyllt homoki tölgyesek
tisztasain elt, ma zart homoki gyepekben, homoki legelokön fordul elo.
EIOfordulasa: Nyirseg (Blitorliget:
Nagylegelo).
Megjegyzes: J61 azonosfthat6. A leany- es a magyar kökörcsinnel (P. gran-
dis, P. pralellSis subsp. hungarica) hibridet alkothat [hisd a fot6mellekletel!].
Az el6bbinel 1-3 hettel kes6bb kezd vinigozni.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; I; Cs; BE; tv. erteke: 50000 Ft.
110
Pulsatilla pralellsis (L.) Mil!. RANUNCULACEAE
subsp. nigricans (Störek) Zamels
Fekete kökörcsin Boghirkafelek
Leirasa: Selymesen, feheren sz6rös, viragzaskor 10--20 em magas evelo faj .
T61evele 5-8(-11) szamyu, szarnyasan szeldelt. A levelszeletek cimpai
2-4 mm-esek, szalasak, szalas-Iandzsasak, valtozekonyak. Kes6bb a level
megkopaszodik. A virag kezdetben erosen b6kol6, fekete vagy feketesbfbor,
ibolyas, neha zöldes vagy feheres, 3-4 em atmer6ju. A 2-2,5(-3) em hosszu
leplek masfelszer hosszabbak a porz6knal, harang alakuan összehajl6k vagy
neha szetiill6k, esucsuk feltunoen , de röviden visszakunkorod6. Murvaskod6
levele fehill, tarejszeruen, ujjasan szeldelt, több (30) eimpara szakadhat. 35-45
mm hosszu aszmagtermesenek b6bitaja esavarodott.
Viragzasa: mareius - majus / V - VI.
El6helye: Meszkedvel6; sziklafüves es pusztafüves lejt6kön, meszk6- es do-
lomitsziklagyepekben, homokpusztakon, karsztbokorerd6kben, erdeifenyvesek
tisztäsain akadunk ni.
EIOfordulasa: Zemplen, Ozdi-dv., Bükk, .• ' . r ~ '1\
Matra (Gyöngyöslarjan, Matraszentimre), .. {\.
Medves, Karancs, Cserhat, Börzsöny
~rIf, \" }
_ • (. ,~ I (
,1-,(
Il
(Nagy-Hideg-h., Ökör-orom), GödÖll6i-
dv., Dunäntuli-közephegyseg, Mecsek,
Villanyi-hg., ßalfi-dv., Koszegi-hg., Vasi-dv.
1 · l~~
'~)I..
• ~ .
;
(Tömörd), Kemeneshat (Sag-h.), Zalai-dv.
(G6sfa), ßS, Zselic (Kaposvar), KS (Latrany,
Sillrok-Balatonkiliti), Szekszardi-dv. (Hidaspetre), Kis-A., Tengelici-hv.,
Turjan-vi (Taborfalva, Kunpeszer), D-T k., Nyirseg (Blitorliget).
Megjegyzes: A megjeleneseben hasonl6 magyar kökörcsinnel (P. pratensis
subsp. hungarica) [lasd alefräsat!] sz6rösebb; murvaskod6 levele kevesbe
tarejszeruen-ujjasan szeldelt. A hegyi kökörcsint61 (P. pratellsis subsp. zim-
mermannii) val6 eitereset lasd a lefrasokban!
Veszelyezletcttsege: v: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.
Pulsatilla pratensis (L.) Mill. RANUNCULACEAE
subsp. zim11lermannii So6
Hegyi kökörcsin Boglarkafelek
Syn.: Pulsotillo 11101110110 (Hoppe) Rchb.
Leirasa: Evelo faj. A virägzäs elejen 10--20 cm magas. Hosszu, eläll6 szorei
kes6bb lekopnak. Az 5-9(-11) szarnnyal egyszeresen vagy többszörösen
szamyasan szeldelt t61evelek kezdetben közepesen vagy enyhen szorösek,
kes6bb megkopaszodnak. A levelszeletek 1-4 mrn szelesek, szalas- vagy
keskeny-Iandzsasak, szamuk legtöbbször 150-nel is több. Murvaskod6 galler-
levelei gyapjasak, szalasak, 10--20(-25) cimpara szakadozottak; <lltalaban nem
allnak (kakastarejszen1en) egy ininyban. Viraga 3-4(-5) em atmer6jCi, neha
oldalra nez. A lepel 2-3(--{)) cm hosszu, ketszer hosszabb a porz6knal, mar a
tövet61 kezdve szetall6, vöröseslila vagy bamasvörös, fenyl6n sz6rös; esuesa
nem hajlik (pöndörödik) vissza feltunoen. Aszmagesom6ja 30-40 mm hosszu
aszmagtennesekb61 epül fel.
Viragzasa: (mareius vege -) aprilis - majus / V -VI.
Elohelye: Meszkedvel6; szikla- es pusztafüves lejtokön, erd6s pusztareteken,
hegyi legel6kön eI.
ElOfordulasa: Zemph!n, Cserehat (Hangacs),
Aggteleki-k., Putnoki-dv., Ozdi-dv.,
Bükk (Deli-ßükk), Matra (Matra-
keresztes), CserMt, Tl. (Kerecsend,
Mez6esat, Fels6zsolca,
Kisujszalhis).
Megjegyzes: A P. lIIolltana elsosorban a gallerlevel es a vinig felepitese miatt
önall6 faj. Az ujabb kutatasok szerint ezen "alfaj" a P. lIIonfana (subsp.) es a P.
prafensis subsp. nigricalls introgresszi6ja!
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 2; I; tv. erteke: 10000 Ft.
111
Clematis alpina (L.) Mill. RANUNCULACEAE Anemone sylvestris L. RANUNCULACEAE
Havasi iszaJag Boglarkafelek Erdei szellorozsa Boglarkafelek

Leirasa: 1-2 m hosszu, e1fasod6 szaru, kusz6 Ii<innöveny. A levelek atellene- Lcirasa: 15-40 cm magas, gyapjasan szörös szaru növeny. Szar- es tölevelei is
sen allnak, 8-15 cm hosszuak, ketszeresen-harmasan összetettek, hosszu hannasan-ötösen összetettek; a levelkek szeldeltek, fogasak. A tölevelek
nyelUek. (Ritkan egyszerCien harmasak vagy szarnyaltak.) A levelkek hosszu nyeliiek. A szarlevelek a szar als6 harmadaban fejlödnek, olykor szin-
hosszukas-tojasdadok vagy landzsasak, egyenlötlenül siirCin bevagdalt-fUresze- lcn sz6rösek. Nagy (3,5-6 cm atmeröjii) viraga maganosan fejlödik a szar csu-
sek. A viragok a rövid leveles hajtas vegen 8-10 cm hosszu kocsanyon csan. Gömb alaku termescsoportja szörös, tömötten all6 aszmagtermesekbol
maganosan ülnek. A viragtakar6 levelek (csesze) vilagoslilak vagy lilaskekek, epül fel.
3-4 cm hosszuak, keskeny-hosszukasak vagy landzsasak, küls6 oldalukon Viragzasa: aprilis - majus / VI vege - VII.
pelyhesek, erösebben szörös szegellyel; sz<imuk 4(-5). Porz6 szamos van; a
külsök meddök, laposak, sargak. A termescsokor erelten gömbös b6bitat alkot. El6helye: Meszkedvelö erdössztyepnöveny; meszkedvelö tölgyesekben,
A~ aszmagoknak megmarad6, kb. 3 cm hosszu, tollas bibeje van. karsztbokorerdokben, lösz- es homoki tölgyesekben, erdoszeleken es cser-
jesekben el.
Viragzasa: majus - junius / VI - VII (- VIIl.)
Eloforduhlsa: Zemplen (Tokaj: Nagykopasz, _ _. ~('. ~.
Elohelye: Alapközetben nem valogat. Szurdok- es sziklaerd6kben, ritkabban
Abaujszanto: Dorgö), C~ereh!it (Rakaca), .. .;' JA 1-'1...; }
hegyvideki bükkösökben el. Aggteleki-k., 6zdi-dv. (Ozd), Bükk, Matra )' (11 . _ 'r"':_(/' ;-
" ,J ",. , . ,
Elofordulasa: (Agasvaralja: Ovaroldal, Nagygalya), p! _ , •• {
Zemplen (Hollohaza: Cserhat (Vacduka: Bükkös-h.), Naszaly, -)1• }
Hosszu-berc, Füzer), GÖdÖIl6i-dv., Visegnidi-hg. (Pomaz: ') -
eu:Heuszibl
Bükk, Matra (Sas-kö, MeseI6-h.; Visegrad: Matyas-h.), Pilis
Sombokor). (Pilis-tet6), Budai-hg., Vertes (Gant, Csakvar), Veltesalja (Környe), Ge-
reese, Bakony, Pannonhalmi-dv. (Pan non halma), Balaton-fv., Keszthelyi-
hg., Mecsek (Magyaregregy, Varalja), Balfi-dv. (Szarhalom), Zalai-dv.,
Megjegyzes: Jellegzetes faj. [Lasd meg esetleg a reti iszalag (e. illfegrifo/ia) BS, Zselic (Kardosfa: Gegesi; Santos), KS (BalatonendrCd), Geresdi-dv.
leirasat is!] (Ciko: Berekalja), Szekszardi-dv., Szigetköz, Mez6föld, Turjan-vi.(Kun-
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft. peszer), D-T k., Nyfrseg (Vamospercs-Nyiracsad, Halap).

Megjegyzes: Habitusaban kisse hasonl6, de bel yegeiben jelentosen elterö a

Clematis integrifolia L. RANUNCULACEAE
Reti iszaJag Boglarkafelek
Leirasa: 20--80 cm magas, egyszenl vagy elagaz6 szaru növeny. A sur es a
vinigkocsany barsonyosan szörös. Levelei atellenesek (ritkan hrumas ölvben
aI16k), landzsasak vagy tojasdadok (5-lOx2-6 cm), az als6k ek valluak, a fel-
sök szives vallal ülök, rendesen cs6nakszeriien öblösek, merevek. A levelek a
fomik oldalerezeten es az eleken pillas-szörösek. B6ko16, kektöl a sötetlilaig
v!i1toz6 szinii vinigai maganosan vagy 2-Hval fejlödnek. A lepel 4(-5)
0,5-1,2 cm szeles, 2-5 cm hosszu cimpara tövig hasad6. A cimpak gyakran
megcsavarodnak, hatukon 3-6 kiall6 hosszborda huz6dik, a szels6 bordakon
kivül barsonyos-sz6rösek. Porz6 es termö szamos, gyapjas. Termesei repftö-
sz6rös aszmagok.
Viragzasa: majus - junius eleje / VII - VIII (- IX.)
El6helye: Inkabb meszkedvelö; alteri reteken, hipreteken, kaszal6reteken, le-
gel6kön, szikes reteken, hegyi reteken, cserjesekben, szaraz tölgyesekben,
szikes erdötisztasokon, erdöszeleken, löszgyepekben tahilkozhatunk vele.
Elöforduläsa: Cserehät, Bükk, Mätra,
Mätraalja (Nagyut), Cserh3t, Ipoly-vi.,
Börzsöny (Zebegeny: Malom-v.), Viseg-
radi-hg. (Esztergom: Kincses-h.),
Bakony (Varpalota, Sümeg), Bakonyalja,
K,eszthelyi-hg. (Keszthely), Soproni-hg.
(Agfalva, Sopron), Mecsekalja, Geresdi-dv.
(Möragy: Cserfa-domb), Szekszardi-dv.,
Tolnai-hh. (Simontornya), Szigetköz, Kis-A., Drava-sik, Mez6föld, Sarköz,
Mohäcsi-sik (Kölked: Nagyret), Moh3csi-sz. (Dunafalva: Tiser), Szentend-
rei-sz., Csepel-sz. (Szigetujfalu), Hevesi-sik (Füzesabony), Taktaköz, Pesti-
sik (Cinkota: Napläs-tö), Turjan-vi., D-T k., Bodrogköz, BSz-sik, Tl.
Megjegyzes: Jellegzetes, könnyen felismerhet6 faj. A ritka havasi iszalag (e.
alpil/a) [Iasd a lefnisat!] szara fasod6, kusz6, levelei Mrmasan összetettek.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H.I; tv. erteke: 2000 Ft.
pipaccsal rokon bujdosö mak (Papa ver duhills) feher valtozata. Kertekben
inkabb a korabban nyi16, alacsonyabb havasi szellorozsat (A. haldensis)
taltjak. Kisebb termetu (10--20 cm) vadon telmo rokominak, a berki szel-
16rözsänak (A. nemorosa) viragzaskor meg nincsenek tolevelei, es szarlevelei
a szar felsö egyharmadaban alakulnak ki . [Lasd meg a h3rmaslevelU szel-
l6rozsa (A. trifolia) lefrasat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
Anemone trifoUa L. RANUNCULACEA
Harmaslevelu szellorozsa Boglarkafelek
Leirasa: 10--15 cm magas, egyszeru szaru növeny. Harom galleroz6 levele
hosszu nyelu (0,8-2 cm), harmasan osztott. A levelkek epek, fUreszes szeluek.
A vin\gz6 peldanyok tölevele hianyzik. Egy, ritkabban kettö hajtascsucsi vira-
ga 1,5-2 cm atmerojCi. A többnyire hat, egynemii viragtakar61evel feher szfnii.
A portokok szinten feherek. Termese aszmagcsokor.
Viragzasa: aprilis - majus / V - VI.
Elohelye: Inkabb meszkedvelö; üde patakparti ligeterdök, gyertyanos-tölgye-
sek es bükkösök növenye.
El6fordulasa:
Del-Zala (Belezna),
Belsö-Somogy
(Örtilos: Vasut-oldal;
Zakany: Tölös-hegy,
Gyekenyes).
Megjegyzes: A magasabb termetii erdei szellorozsa (A. sylvestris) [lasd a
lefnisat!] t61evelei vinigzaskor megvannak. A hasonl6 meretii berki szel~
lorözsa (A. nemorosa) galleroz6leve1einek levelkei meg tovabb hasogatottak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.

113
ROI1UIIClllus lillguo L. RANUNCULACEAE Ral1ullculus psiloslachys Griseb. RANUNCULACEAE
Nadi boglarka Boghirkafelek Csorös boglarka Boglarkafelek

Leirasa: Nagy lennetu, 60--150 cm magas csöves szaru boghirkafajunk. A
szarlevelek Illelyek eIerhetik a 25 cm-t is ep szeluek, elliptikus-h\ndzsasak,
hegyesek. A meddo tolevelrozsa levelei elliptikusak, gyakran szfves valluak. A
legnagyobb viragu boglarkank. A vii agok maganosak, 3-4 cm atmer6juek. A
szinnok csillogo sargak, szamuk altalaban öl. A szinten öt cseszelevel nem
fenyl6, ill. ritkabban zöldessarga. Tennese aszmagcsoport.
Viragzasa: junius - augusztus / VII - IX.
ElOhelye: Inkabb meszkedvel6; nadasok, patak menti magaskoros es magassas
lärsulasok, laperd6k, arokpartok es mus vizzel boritott területek lehetnek az
el6helyei.
ElOfordulasa: Ozdi-dv. (Ozd, Hodos-
csepany), Cserhat (Szecseny, Ipolyvecse),
1I
Matm (Gyöngyös: Sar-h.), Visegradi-hg.
(Esztergom), Bakony (Öcs: Nagy-to), rl • El6rordulasa: Mecsekalja
Balaton-vi. (Fenekpuszta, Balaton- ••
ederics, Balatongyörök), Balfi-dv.
• ••
(Sopron), Vasi-dv., Göcsej (Lentiszombathely),
Zalai-dv. (Zalakomar), BS (Csurgo: Lazi-berek, Nagyberek; Berzence), KS
(Taska: Fehervizi-Iap; Balatonfenyves: Nagy-berek), Szigetköz (Vamossz-
abadi), Kis-A., Hansag, Drava-sfk (Dravafok, Kisszentmarton), Csepel-sz.
(Szigetcsep), Pesti-sfk (Soroksar, Rakospalota), Taktaköz (Tiszaluc), Tur-
jan-vi, D-T k., Nyirseg, BSz-sfk (NagyhOdos: Fels6-Öreg-Tur; Vamosatya:
Bockerek-e.), Tl. (Tiszamred, Pocsaj).
Megjegyzes: NadszerCi sziil aval es leveleivel nagyon jellegzetes, jol felismer-
hel6 faj.
VeszelyezteteUsege: v: 5; H: 3; tv. erteke: 2000 Ft.
Ral1ffnculus illyricus L. RANUNCULACEAE
Selymes boghirka Boglarkafelek
Lefrasa: Ezüstösen selymes, ranyomott sz6ru 30-50 cm magasra növo, poli-
kormon lelepeket alkoto boglarkafaj. Er6sen tarackol. T61evelei epek vagy
tenyeresen hannasan szeldeltek, a szeletek keskeny-landzsasak, gyakran meg
toväbb szeldeltek, ep szelUek. (A t61evelek kisebb telepei mal' el6z6 evben
6sszel megjelennek.) A szarlevelkek kisebbek, ep szeluek, keskeny-Iandzsasak.
Vilagok fenyl6 cilromsärgak, 2-3 cm iitmer6juek. A cseszelevelek visszahaj-
lok, a kocsanyhoz simulok. A felallo csoru aszmagtelll1eskek tojasdad ter-
mescsoportot alkotnak.
Viragzasa: majus - junius / VI (- VII.)
ElOhelye: Ink<\bb meszkedvel6; szaraz gyepekben, ritkabban erd6kben,
Leirasa: Altalaban nagyobb telepeket alkoto, 30--50 cm 111agasra növ6 faj, ahol
a mal' oktoberben megjelen6 t61evelek gyakran negyzet111eternyi területet borf-
lanak. Er6sen tarackol. A telep egyedei közül keves vinigzik. Levelei halll1aSan
osztottak, fonakuk es a levelszel hosszabb szorCi; ez utobbi sz6rök ezüstös
keretbe foglaljak a levelet. A levelkek ek-haromszög alakuak, hasadtak vagy
karejosak. A t61evelek 3-5 C111 hosszuak, hosszu (5-20 cm-es) nyeluek, a szar-
levelek kisebbek, rövid (-1 cm) nyeluek. A vinigok csillogo sargak, 15-25111111
iit111erojuek. Az öt cseszelevel a kocsanyhoz Si111UI. A termesek hengeres ter-
111escsoportot alkotnak, melyben a tenneskek csore vfzszinlesen elallo, a ter-
meskevel azonos meretu.
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
El6helye: Meszkedvel6; szaraz vagy felnedves erd6szeleken, gyepekben, utak
menten (allaliiban kisse bolygatott területeken) el.
(Pereked), Villiinyi-hegyseg
(Mariagyud, Siklos),
Drava-sfk (Harkany).
Megjegyzes: A hasonlo term6helyeken megtalalhato, ugyanabban az id6ben
vinigzo selymes boglarkatol (R. illyric/ls) [lasd a leirasat es a megjegyzeset!]
elter6 alaku level ei es tellnese alapjan különböztetheto 111eg.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. elteke: 2000 Ft.
Rw1t/llculus polypiJyllus W. et K. RANUNCULACEAE
Buglyos boglarka Boghirkafelek
Leirasa: Igen valtozekony evel6 faj. Szärazfölcli alakja villasan elagazo szaru,
5-15 cm ll1agas. Sza111os, valtozatos alaku (elliplikus, keskeny-hosszuk,\s,
keskenyecl6 vagy ekvallu) levele elöl többnyire 3 fogu vagy kareju. A vfz ala
merül6 alak (f. silbmersus) - a vfzmelyseg függvenyeben -lenyegesen maga-
sabb is lehet; 5-12-es örvökben allo, alamerült levelei fonalasak, max. 10 cm
hosszuak. A vin\gzat laza, a viragok hosszu (2-30 cm) kocsanyokon fejl6dnek.
A sarga szilll10k 2-3 mll1 nagyok; az oldalso viragok gyakran csak 3 taguak.
Viragzasa: aprilis - junius eleje / V - VI.
El6helye: Sokedvelo sfksagi faj. Nyarra altalaban kiszarado szikes vizekben,

.
ClCI6szeieken eI.
arkokban, mocsarakban, erdei tavacskakban (edesvizuekben is) el.
1~l öfol'llu l(L~a: ZClI1lJlen Bülli M~t rn •• "
(;yüng)'ös: • ar-h.), Cserh:it (1 ozard :
U"l.lIla-h.), BÖI't.söny, a -liily, Gödiill6i-
,;
•
,a. ... " • ~
:"Jl 1 ~
El6rordulasa: OZdi-dv., Matra
(Gyöngyös: Sar-h.), Visegradi-hg. (Po111az:
K6-h., Szentendre-Pi lisszentlaszlo),
1.j ' •
I
\~ .•
dl'., Vis griidi-hg., Pilis. Budai-hg., "-.. ,.
Telenyi-sH Gl'J'ccsc, Vclcncci-hg. .,. y' •\. Balaton-fv. (Szentbekkalla, Balaton-
r. 'ukoni: lesz-h.1 Vc.rtc · l1akony, : I·.
krKlI,p'lfll-Illc'f1
henye: Fekete-h.), Borsocli-Mez6seg,
HallUl1ynlja, P:lIlIlonhahni-dv_ l'al1nonhalma , D-T k. (Lakitelek, Tiszaalpar: Alpari-rH),
Balaton-rv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Villanyi-hg., Balti-dv. (Szarhalom), Hortobagy, BSz-sfk (Tarpa, Csaroda,
Vasi-dv., Kemeneshat (Celldömölk: Sag-h., Hecseg-h.), Zalai-dv., KS (Lat- Garbolc, Nagyhodos), Tl. (Körös-Maros köze).
rany), Mezoföld, Tengelici-hv., Szentendrei-sz., Pesti-sik, 0-T k. (Bacsal- Megjegyzes: A lap- es 1ll0csaiTeteken e16, vala111ivel telll1etesebb bekaboglar-
mas, Csaszartöltes), Nyirseg, Tl. (Körös-Maros köze). ka (R ..flal11l11/1la) viragszirmai 3--6111111 hosszuak. A szinten iszaplako, vasko-
Megjegyzes: A villas boghirkatol (R. pedalus) ezüstös szorözötlsegevel tel' el. sabb szaru torzsikaboglarka (R. sceleralus) alsolevelei ll1elyen hasogatottak,
A cs6rös boglarklitol (R. psiloslachys) [Iasd a leinisat!] - 111ely szinten sely- tennescsoportjajellegzetesen (hosszukasan vagy hengeres-kuposan) megnyult.
Inesen sz6rös - jol 111egkülönböztethet6 annak szelesebb le111ezu, hallnasan Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; CB; tv. erteke: 2000 Ft.
osztOtl, hasadt vagy brejos t6levele, vala111int tellnesenek vfzszintesen elallo
cs6re alapjan.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; lv. erteke: 2000 Ft.

11S
 Adonis vernalis L. RANUNCULACEAE Thalicfmm minus L. subsp. psel/dominl/s (Borb.) S06 RANUNCULACEAE
Tavaszi herics Boglarkllfelck Kekes borkoro Boglarkafelek
TaTSn.: pan non bork6r6
Leirasa: Maganos, 3-D em atmer6ju esuesall6 viragai eleinte gyakran földöll
Leirasa: 20--50 em-es, egeszeben kekes-deres szfnezetu növeny. Levelei több-
iil6nek hatnak, de a szar kes6bb 30 em magasra is megn6het. Levelei suran al-
szörösen összetettek; a szar esak a közepeig leveles. A levelgerine elagazasai
16k, ketszer-haromszor szamyasan összetettek, a levelsallallgok keskeny-fona-
hengeresek vagy kisse lapitottak (de nem bordazottak). Levelkei ± haromka-
lasak (kb. I Olm), ep szelUek. 10--30 keskeny sziromlevele aranysarga, fenyl6.
rejuak, szelessegük kb. megegyezik a hosszukkal (0,8-2 cm). A viragzat laza,
Cseszelevelei zöldes vagy ibolyas futtatasuak . AszmagteLmesei 1,5-2 em-es
nagyjab61 gula alaku, az egyes viragok kiesik, sargas szfnezetuek, esüng6k.
zöld, majd megbarnul6 bunk6szeru, felall6 koesanyu termescsoportot alkotnak.
Viragzasa: majus - augusztus / VII - VIII.
Viragzasa: mareius - majus / V vege - VI.
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; dolomitsziklagyepekben, karsztbokorerd6k-
Elöhelye: Meszkedvel6 sztyepnöveny; szaraz, Ilapsütötte pusztafüves Iejt6kön,
ben fordul e16.
zart sziklagyepekben, lösz- es homoki gyepekben, karsztbokorerd6kben,

.·
ligetes tölgyesekben, irtasreteken es legelökön nehol ma meg gyakori. Elöfordulasa: Cserhat, Naszaly,
Pilis (Pilisszentivan: Ördögtorony;
Elöfordulasa: Eszaki-közephegyseg,

~~t~ .
Nagy-KevelYj Piliscsaba),
Dumlntuli-közephegyseg, Mecsek, Vil-

.I'.
Budai-hg., THenyi-sik (Erd:
lanyi-hg., Soproni-hg. (Sopronköhida), ,/ . Fundoklia-v.), Yertes, Bakony,
Balfi-dv. (Szarhalom), Kemeneshat ,', Ij\ ,
(Kemenesmagasi), KS, Baranyai-dv.
(Pecsudvard), Geresdi-dv. (Moragy,
'"
~ l .e- •
., Balaton-fv. (Balatonfüred: Tamas-h.),
Keszthelyi-hg., Balfi-dv., KemenesMt
eua-konL (Sag-h.), Mezöföld (Erd: Kakukk-h.).
Fazekasboda,), Szekszardi-dv.,
Tolnai-hh., Kis-A. (Nagycenk-Sopronkövesd, Varbalog), Mezöföld, Sarköz Megjegyzes: A többi alfaj - a közönseges es a hegyi borkoro (subsp. minus,
(Alsonyek), Szentendrei-sz., Pesti-sfk (Kaposztasmegyer), Turjan-vi., D-T subsp. saxafile) - zöld vagy szürkeszöld, szaruk renclesen vegig leveles; a level-
k., Nyirseg, Tt. (Kiralyhegyes: Blaskovics-puszta, Szabadkigyos: Kigyosi- nyelek bordasak. A meretben hasonl6 sziklai borkor6 (r. !oefidum) [Iasd a
puszta). lefnisat!] levelei mirigyesen sz6rös-pelyhesek. A nemzetseg többi tagjanak ter-
mete nagyobb, levelkejük hosszabb a szelessegenel, viragzatuk tömöttebb. E
Megjegyzes: Dekorativ, könnyen felismerhet6 faj. Rokona, a szelesebb level- fajok nedves, moesaras helyeken elnek.
sallullgu erctelyi herics (A. trallssyll'anim) [Iasd a leirasat!], agasabb szaru,
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Iv. erleke: 2000 Ft.
kisebb lemlesu, sima termesfalu növeny.

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.

Adonis franssylvanim Simonovieh RANUNCULACEAE Thalicfrum foefidl/m L. RANUNCULACEAE

Erdelyi herics Boglarkafelek Sziklai borkoro Boglarkafelek
Syn.: Adol/is x hy/Jrida Wolf Tarsn.: büzös virminc
Leirasa: 15-30 em magas elagaz6 szaru növeny. Levelei sz6rt allasuak 2-3- Leirasa: Kb. fel meter magas, kellemetlen szagu, többszörösen összetett leve-
szor szarnyasan hasadtak. A levelsallangok fonalas- hindzsasak, 1-3 Olm szele- W, nem feltun6 növeny. A szar es a levelnyel hengeres, nem vagy alig bordas,
sek, fom\kukon kisse sz6rösek. Maganos, esuesall6 vin\gai sötetsargak; a mindkett6t sz6rök borftjak. A levelkek I em-nel rövidebbek, kisse karejosak,
szirmok szama v,i1toz6. Termese b6kol6 koesanyu esoportos aszmag, melyben nemezesen sz6rösek. A vinigzat igen laza, sokviragu buga. A vinigok apr6k,
a tenlleskek sima faluak. halvanysargak. A vinlgtakar6 4 levelb61 äll; pOL~6k nagy szamuak.
Viragzasa: aprilis / V - VI. Viragzasa: junius - augusztus / VII - X.
El6helye: Meszkedvel6; löszpusztaret fragmentumokba!l, utak menten el. El6helye: Meszkedvel6 hegyvideki faj. Nyulfarkfüves es deres esenkeszes
Elöfordulasa: Tiszantul (Oroshaza: meszk6sziklagyepek, ill. arnyas meszk6sziklak növenye.
Nagytatarsancj Csorvas: El6fordulasa: Aggteleki-karszt
vasuti töltesoldal, Sarkadi-tanya; (B6dvarako: Esztramos), Bükk (Belkö,
Battonya: Kistompa-puszta). Leany-völgy, Kecskor-hegyese,
Hollokö, Balazsk6), Naszaly .
••

Megjegyzes: Val6szinCileg a volgai herics (A. volgensis) es a tavaszi herics

(A. vemalis) öm\ll6 fajnak is tekinthet6 hibridje. [Lasd az ut6bbi leidsat es
Lllegjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 2; H: 4; Cs; tv. erteke: 50000 Ft.
Megjegyzes: A többi bork6r6faj közü! összeleveszthet6 a közönseges es kekes
borkoroval (r. minus subsp. minus es subsp. fisel/dominus), azonban ezek
szara bordas, levelkeik I em-nel rendesen nagyobbak es a szarral együtt kopa-
szok vagy esak alig pelyhesek. Az ut6bbi [Iasd a lefl'llsat!] kekes-deres szillu;
egyikük sem kellemetlen szaglL.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. erteke: 5000 Ft.

116 117
TI/Illic/1'1II11 aquiler;iijilliulII L. RANUNCULACEAE Spiraea salicifolia L. ROSACEAE
Erdei borkoro Boglarkafelek Fuzlevelu gyöngyvesszo R6zsafelek

Leirasa: Magas, 40-120 em-es felallo, egyszeru vagy elagazo szaru növe- Leirasa: 1,5-2 m magas, gyökersaljakkal terjed6, telepeket kepez6 cserje.
nyünk. Atellenes üllastllevelei 2-3-szor hlirmasan szarnyaltak, a szarral együtt Sargasbarna, kopasz hajtasai fela1l6k. Hosszukas-llindzsas levelei 4-8 cm
kopaszak. A levelkek szeles-kerekdedek (15-25 mm hosszuak), tom pan foga- hosszuak, az alapig fUreszes szeluek, rövid nyeluek, kopaszak vagy a fonakon
sak. Negy lepellevelU (ele konin lehullo), zöldes szinu, egyszeru vinigai dus a f6bb ereken finoman sz6rösek. Hengeres vagy megnyult kupos, dus viragu
ougaban allnak. A vinigzatot feltCinove az igen sok megnyult, lila vagy lilas- buga viragzata 10-20 cm hosszu: az azevi hajtasok vegen fejlodik. R6zsaszin
lozsaszin porzosz,i1 teszi. Tell11eSe 5-8 mm hosszu, 3 szarnyu, kocsanyon logo viragaib61 a porz6k hosszan kil6gnak. A tanyerszeni vacok szegelyet sarga
aszmagtermes. gyurCi kepezi. Tennesei kicsiny, az alapjukmil összeero tüszok.
Viragzasa : majus - julius / VI közepe - IX. Viragzasa: junius - jtlIius / VII -IX (- X.)
Elöhelye: Meszkedvel6; szaraz tölgyesek, karsztbokorerdok faja, de ritkan üde Elöhelye: Inkabb meszkerülo; patak menti magask6r6sok, hiperdok faja.
retcken es ercloszeleken is niakadhatunk.
Elöfordulasa: Belsö-Somogy
Elöfordulasa: Aggteleki-k., Bükk (Bares, Oarany, Csokonyavisonta: \\
agy-Egro). M. lm ( 15tntfür 11). • Zimonai-tavak; Szulok, Istvandi).
'SCrlull (Ecscg: lIe'zma-h), NnsZ.1ly,
,ödöllöi-d"., Budai-hg. (Nagy- 'l.cnäs,
·sIks-h.), Gerel::c. Bukooy CI'ali 111-
_
....•.•.-
I
I
döriigd: 11I111r-h •• B:tlutol1-I'v. (Vilonyn ,
Bllkonyalju ( ylr:id, 0 vec er) I •'1.lhel),j-
, .-
"."

hg., Mecsek, Villanyi-hg., Sopl~?ni- Megjegyzes: Hasonlft howi a dfszeseljekent elterjedl S. x hillardii (melynek
hg. Vend-vi. (Szakonyfalu), Orseg, Zalai-dv., BS, KS (Balatonföldvar: egyik sziil6faja a fUzlevelu gyöngyvessz6). E kel1eszeti faj tart6sabban vin\g-
Lues-teW), Baranyai-dv. (Mariakemend, Szekelyszabar: Szabari-e.), Szek- zik, levelfonaka szürkeszölden molyhos es itt a vacokgyürü hianyzik.
szardi-clv. (Sött\t-v.), Tolnai-hh. (KisszekeIy, Simontornya), Oniva-sik,
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 2000 Ft.
Sarköz (Gemenc), MezöföId, O-T k., (AroktO), Nyirseg, BSz-sik (Bereg-
daroe), Tl. (Saj6l<id, Tiszaesege).
Megjegyzes: Massai nehezen összeteveszthet6, jellegzetes megjelenesu
növeny. Rokonainak vin\ga sarga vagy sargasfeher, termesük kocsanytalan,
leveleik mus alakuak vagy j6val kisebbek. [Läsd aharanglab (Aquilegia vl/l-
garis) megjegyzesel, ill. lefnisat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

NYlllpllllca lIlha L. NYMPHAEACEAE Spiraellllledia Fr. Schm. ROSACEAE

Feher tünderrozsa Tünderr6zsafelek Szirti gyöngyvesszo R6zsafel6k
Tärsn.: sziklai gyöngyvesszo
Leinisa: Aljzatban rögzülo, vastag gyöktörzses, usz6 hfnarnöveny. Hosszu
nyelu, vfz szflll!n kiterül61evelei vaskosak, viaszos felszinCiek, alul is zöldek. A Leirasa: Smjadz6 tövu, 1,5 m-esre megnövo cserje. Sargasballla fehill6 hajta-
15- 25 Clll szeles, kerekded-hosszukas levellemez melyen bevugott vallu, majd- sai a csucsuk feie meghajlanak. Elliptikus levelei 3-4 em hosszuak, a vin\gz6
nem ep szelil. A toa1l6 kocsanyon fejl6d6 magänos vin\g 10-15 cm szeles; nap- hajtasokon ep szelCiek. egyebkent cSllcsi reszükön finoman fUreszesek vagy
pal nyflik, ejjelre becsuk6dik. A renclesen 4 csesze kb. akkora, mint aszirom. 4-8 foguak. Tanyerszeruen ellaposod6 viragzataball szamos apr6, feher szinu,
A sok, spirälisan <1110 szirom keskeny-hosszukas, tom pas csucsu, a bels6k 5 tagu virag nyflik. Porz6i hosszabbak a szirmoknal. Tenllesei apr6 tüszo-
fokozatosan mennek at a porz6kba. A szinten sok, spiralisan all6 porz6 a csokrok.
szinllokkal együtt a maghaz olclalalol ered. A bels6 porz6k szalasak. Az ülo, Vinigzasa: majus - junius / VIl - VIII.
pajzs alaku bibe annyi sligaru (10- 22), alu\ny rekeszes a fels6 allasu maghaz.
A leimes gömbös-hengeres, ripacsos. Elöhelye: Inkäbb meszkedvelö hegyvideki faj; sziklai törpecseljesek, szik-
laerd6k, karszlbokorerdok, cseres-tölgyesek, sziklagyepek, ritkan löszcserjesek
Vinigzasa: junius - szeptember / (VII -) VIII - X (- XL) növenye.
...
-
Elöhelye: ElItr6f-mezotr6f, a1l6- vagy lassan foly6 vizekben fordul eIo, kb. 3 ElöforduIasa: Zemplen, AggteIeki-k.
vizmelysegig. A tünclen'6zsahfmir alkot6ja, de Imis hfnartarslilasokban, m\da-
111
(Josvafö: NagyoIdal; Bodvarako, .:., ~
sokban, sellllyekek vizeben is megel.
EdeIeny), Upponyi-hg.
(Upponyi-szoros), Bükk, Matra,
.f-.(
Elöfordulasa: Meclves (Vizslas), Cserhiit, Gödöl-
,. "-
16i-dv. (Veresegyhaz), Gerecse (Tata:
Fenyes-f.), Mecsekalja (Palkonya),
Sopl'oni-hg., Vasi-dv. (Szentgotthard),
, . .;"1 Medves (Salgo, Boszorkanyko,
Salgotarjan-Ronabanya: Szilvaskö),
Börzsöny, Naszaly, Visegradi-hg.
•
:.1
Zalai-dv., Balaton, BS, Zselic (CseI16), (Leanyfalu: Vörös-kö, Szentendre: Vadallu-kövek), Budai-hg. (Kalvaria-
Szigetköz, Kis-A. (Nemeshany: Saros- ... h.), Pilis, Gerecse, Vertes (Gant), Balaton-fv. (Felsoörs), Mecsek (Pees:
rDi-halasto), Drava-sik, Sarköz (Decs, ~t&. . ".... Tubes; Flol'a-pihenö, Oömötör-kapu), Villanyi-hg. (Szarsomlyo),
Gemene), Mohacsi-sik (Kölked), Mohaesi-sz., Mezöföld (Bölcske: Lubik-gödör).
MezOföld, Turjan-vi (Kunadaes), D-T k., Hortobagy, Taktaköz,
BOdrogköz, Hajdusag (Rakamaz), Nyirseg (Vaja), BSz-sik, Tt. Megjegyzes: Hasonllt hozz<! a sövenykent gyakorta telepftett, medd6 közön-
seges gyöngyvesszö (S. X vanl/OlIIfei), de ennek szelesebb, szürkeszöld fomlku,
Megjegyzes: Jellegzetes, kötisnlt:rt niiven)'lillk. Szamos feher, vörös, sarga es
tom pan karejos level ei vallilak es porz6i a szirmoknal rövidebbek. A hasonl6
kek vinigszfnu rokonaval cgyülI dfsmövcllYiso A leginkabb hasonI6 N. ('(flldi-
viragzatu csipkes gyöngyvesszö (S. crel1a/a) levelej szürkeszöldek, Imisfel6k.
da levelvällai ätfedok, legbels por/.6i lnnuz.'i:1snk.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; CB; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.

119
Ame/ollchier ov(tlis Medik. ROSACEAE
Fanyarka Rozsafelek
Ta, sn : szirti fanyarka
Leinisa: 1-2 m magas eserje. Nyulank hajtasai fiatalon feheren molyhosak,
kes6bb kopaszak, vörösesbama szinuek. Levelei ± elliptikusak, 2-4 em
hosszuak, esipkesen fUreszes szeluek. A levelnyel 1-2 em hosszu. 5 tagu,
keskeny-szälas szinnu viragai vegall6, keves vinigu fürtökben nyilnak, feher
szinuek. Telmese 6--8 mm atmer6ju, eretten kekesfekete szina almaeska.
Viragzasa: aprilis - majus / VII - VIII.
El6helye: Inkabb meszkedvel6 hegyvideki faj; sziklak, sziklagyepek, bokor-
erd6k, karszterd6k növenye.
Er6fordulasa: Gerecse (Szar: Zuppa-h.),
Wrtes, Bakony, Balaton-fv.
(Szentkiralyszabadja, Balatonaraes:
peter-h.), Keszthelyi-hg. (Rezivar, 11' f
pupos·h., Hosszu-h.).
• ElOfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k. (J6s-
szmed-(köz-eu)
Megjegyzes: Lombtalan allapotban hajtasai es rügyei hasonlftanak a madar-
berkenyeehez (Sorhus aucuparia), de vekonyabbak, kisebbek attol; es
sohasem fatellnetCi. Lombos allapotban esetleg összeteveszthet6 a madar-
birsekkel (Co(oneaSfer spp.) [Iasd a leirasokat!], de ezek levelei ep szehiek,
legalabb a levelfomikuk maradandoan gyapjasak.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. elteke: 10000 Ft.
C%llcas/<'I" lIigcr (Wahlb.) Fries ROSACEAE
Fekete madarbirs Rozsafelek
Syn.: C%llcas/er lIIeiallOcmpus Lodd. ex Schneid.
Leinisa: 1-2(-3) m magas eselje. Fiatal hajtasai finoman molyhosak; idosebb
korban lekopaszodnak, fenylo vörösbama szinuek. Tojasdad vagy elliptikus
levelei 2-5(-9) em hosszuak, 1-3(-5) em szelesek, felül sötetzöldek, fiatalon
esaknem mindig, es kes6bb is gyakran gyeren sz6rösek, fomikukon zöldesfe-
herek, ninyomouan sz6rösek. Viragai 3...{i(-8)-asaval b6kol6 fültökben nyfl-
nak. A vaeok kopasz, esak a eseszeeimpak szele pelyhes. A szilmok (5) aprak,
feherek vagy pirosas-feherek. Telmese 6--9 mm atmer6ju almaeska, melynek
szine a sötet bord6t61 a lilan keresztül a hamvas feketeig valtozhat. A reszter-
mesek szama 2 (ritkabban 3).
Viragzasa: aprilis - mcijus (- oktober) / (VII -) VIIl - IX.
Elohelye: Alapk6zetre közömbös hegyvideki faj; sziklai eseljesek, szik-
lagyepek (sziklak), bokorerd6k, karszterd6k, meszkedvel6 es ritkan eseres-töl-
gyesek faja. A gyöngyvesszo-eserjesek jellemz6 növenye.
Elöforduhlsa: Zcmplen Agglcleki-k.
U(/sl'ofö: Nagyoldlll), Upponyi-hg.
(Unpllflyi-swros). I.llikk Mah'a, Mcdvcs
~c rh:\l (l-Iu1l6kö: V ~ r-h .)_ Börzsöny
(I Ö\·irÜ7•.;aS), Naszdly, Visegn'idi.hg.,
Pilt~ Budai-hg. (;ere C, Velcllcei-hg.,
erle. ßalwlIY I.lnllltulI-rv. 1 (,'l", /,lhclyl·hg.
(Tatika), Vasi-dv. (Fels6esatar: Nagyvihigos-h).
Megjegyzes: Telmesenek szine a fekete afonya (Vacc:inil/lll myrfillus), ter-
messzinere emlekeztet. A piros madarbirssel (c. illfelierrimlls) [lasd a
lefrasal!] keresztez6dhet, bar hazankban az almeneti alakok nem gyakoriak. A
Magyarorszagr61 ismert hibridet C. malrcnsis-nek hivjak. A leiras szerint ez az
alak alig különböztetheto meg a fekete madarbirst61. A faji szintCi felismeres a
ritka es rendszertelen tennes miatt sokszor eleg nehez; a fekete es piros madar-
birs eszaki-közephegysegi elterjedese reszben ezert nem tisztazott. [Lasd a
molyhos madarbirs (C. lomenlosus) leirasat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. elteke: 2000 Ft.
C%neaSfer infeliel'rimus Medik. ROSACEAE
Piros madarbirs Rozsafelek
Tarsn.: közönseges madarbirs, szirti madarbirs
Leirasa: 0,5-1 ,5(-2) m magas eserje, sargasszürken gyapjas hajtasokkal. Ep
szeIU levelei tojasdadok, altalaban hegyesed6k, 1,5-4 em hosszuak, 1-3 em
szelesek. A levellemez felül gyakran hamvas-deres, kes6bb sötetzöld, kopasz,
a fomikon szürken molyhos. A levelnyel 3...{i mm hosszu. Viragai 2-3 viragu,
esüng6 fÜltökben nyilnak, feherek vagy r6zsaszinuek; esak a eseszeeimpak eie
pelyhes. Almaeskai 6--8 mm atmer6jiiek, elenkpirosak, napsütötte felükön neha
reszben letörölhet6en, lilasan hamvasak. Resztennesek szama 2-5 között val-
tozhat; leggyakrabban 3.
Viragzasa: aprilis - majus (- oktober) / VII - VIII (- IX.)
El6helye: Inkabb meszkedvel6 hegyvideki faj; bokorerd6k, karszterd6k,
meszkedvel6 tölgyesek, sziklak, sziklagyepek, sziklafüves lejt6k, ritkan sziklai
törpeeserjesek növenye.
vafO: Nagyoldal), Bükk, Matra (Sasko,
Disznok6), Medves (Nagy-Salg6, Bama:
Nagyk6), Cserhat (Matrasz616s:
Függ6k6-banya), Börzsöny (Nagy-
Mana), Visegradi-hg., Pilis
(Nagy Strazsa-h.), Budai.hg., Vene,
(R6ka-h., Nagy-bükk), Velencei-hg. (Zsid6ko-h., Csucsos-h.), Bakony, Ba-
laton-fv., Keszthelyi-hg., K6szegi-hg. (Kalapos-k6, Szeles-kO).
Megjegyzes: Hi bridizalodik a fekete madarbirssel (c. nilie/) [lasd a lefrasat
es a megjegyzeset!]. A faji szintCi felismeres eleg nehez, többnyire esak ter-
meses allapotban lehetseges. lLasd a molyhos madarbirs (c. lomellfoslIs)
leinisat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Pt.
CO!OlleaSler fomen/osus (Ait.) Lind!. ROSACEAE
Molyhos madarbirs Rozsafelek
Syn.: CO/Ol/ras/el IIcbrodCl1sis (Guss.) C. Koch
Tarsn.: nagylevelli madarbirs
Leirasa: (0,5-) 1-2(-3) m magas eselje. Hajtäsai surun gyapjasak. Ep szelU
levelei tojasdadok vagy kerekdedek, 3-7(-9) em hosszuak, 2-5 em szelesek;
fomikuk molyhos, szfnük lagy sz6rökkel boritott (kes6bb lekopaszodhat). A
levelnyel viszonylag rövid (max. 7 mm). Vinigai 3-8(-12) viragu b6kol6
fürtökben nyilnak; a viragzati tengely es a vaeok surun molyhos. Az apro
szilmok küls6 oldala piroslo. Almaeska tennese 7-8 mm atmer6ju, piros szina,
gyapjasod6. A resztennesek szama 3-4(-5).
Viragzasa: majus / (VIII -) IX.
Elohelye: Meszkedvel6 hegyvideki faj; bokorerd6k, karszterd6k, sziklagyepek
(sziklak) eserjeje. El6fordulmeszkedvel6 tölgyesek szegelyen iso
Elofordulasa: Gerecse (Bajna: Ör.h.),
Vertes, Bakony (Keleti.Bakony),
Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek
(Tettye) BS (Csurgo).
Megjegyzes: Levelei - a többi hazai fajtol elter6en - rendszerint lekerekitett
csucsuak. [Lasd meg a fekete es a piros madarbirs (c. /lilier, C. il//egerrimus)
lefrasat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
121
 Crataegus nigra W. et K. ROSACEAE
Fekete galagonya R6zsafelek
Leirasa: Cserje vagy 5 m-ig növ6 kisebb fa. Hajtasai feheren molyhosak,
gyengen tövisesek. Levelei 5-10 cm hosszuak, karejosak, melyek a csucs feIe
fokozatosan kisebbednek. A levWemez felül kopaszod6, fonakan szürken
gyapjas. Viragzata satoroz6; viragai feMrek, 5-taguak. A viragzati tengely es a
vacok szürken gyapjas. Termese fenyesfekete almacska.
Viragzasa: majus - junius / VIII - IX.
EIOhelye: Meszkedvel6; Iigeterd6k, arteri cserjesek faja.
Elöfordulasa: Sarköz (Gemenc),
MQhacsi-sik (Dunaszekcsö, Kölked:
Macskaluk, Szunyog-sz.), Mohacsi-sz.
(Homorud: Verpolya), Csepel-sz.,
Meroföld (Racalmas, Dunaföldvar; Paks:
Ims6si-e.; Fadd: Varszegi-e.), D-T k. (Baja:
Duna mente).
Megjegyzes: Levelalakja emlekeztet egyes berkenyefajok (SO/'bus spp.) leve-
lere. Könnyen hibridizat6dik a mindenütt gyakori egybibes galagonyaval (C.
l11onogyna). A hibrid (c. x degellii) megjeleneseben az egybibes galagonyahoz
hasonlft, de hajtasai gyapjasak, alig tövisesek, levele gyeren molyhos, termese
feketesvörös. Együtt el a fekete galagonyaval, de annal gyakoribb.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Rosa sancti-alldreae Deg. et Trtm. ex Jav. ROSACEAE
Szentendrei rozsa R6zsafeli!k
Syn.: Rosa vil/osa L. var. sancli-andreae (Deg. et Trtm. ex Jav.) S06
Leirasa: 1-1 ,5 m magas, surfin sarjadz6, egyenes hajtasu cserje. Karcsu tüskei
hosszuak. A levetkek nagyok (3-6 cm hosszuak es 1,6-3 cm szelesek), szinü-
kön kekesszürkes-zöldek, fonakukon feMres-szürkeszöldek, erosen molyho-
sak. Többnyire maganos vinigai sötet r6zsaszim1ek; aszirom felso eIe vilagos
mirigyektol rojtos. Gömbölyded csipkebogy6ja igen nagy, sertekkel es miri-
gyekkel borftott, eretten hamvas sötetbord6 szinfi. A kocsany kb. akkora, mint
a termes. A cseszelevelek tart6san a termesen marad6k. (A r6zsak között legko-
rabban, augusztusban erik.)
Viragzasa: majus / VIII - IX (- X.)
Elöhelye: Kulturmaradväny faj; sz616hegyeken, temet6kben talalhatjuk meg.
Elöfordulasa:
Visegradi-hg.
(Szentendre: Pismany-h.),
Taktaköz (Prügy: Öreg-temetoj.
end
Megjegyzes: A többi molyhos levelu r6zsafajt61 nehezen különfthet6 el, felis-
meresehez pontos hatarozas szükseges. A többi hasonl6 megjelenesfi fajnal a
kocsanyok 1,5-3-szor hosszabbak, mint a csipkebogy6, cseszeleveleik az eres
vegere lehullanak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; I; tv. erteke: 10 000 Ft.
122
Rosa pelldlilina L. ROSACEAE
Havasalji rozsa R6zsafelek
Tarsn.: berci rozsa
Leirasa: Közepes termetu (-2 m), feIall6 hajtasu, többnyire
teljesen tüsketlen cserje. Levelei 7-11 taguak; levelkei
hosszukas-elliptikusak, 1-4 cm hosszuak, 0,5-2,5 cm szele-
sek, mirigyes fonakuak, ketszeresen fGreszes szelfiek. 4-5
cm atmer6ju, többnyire maganos viragai elenk r6zsaszinuek
vagy vörösek, ciklamen illatuak. A cseszelevelek szalasak,
epek. Az erett csipkebogy6 hosszukas-tojasdad, narancs-
vörös, csüngo (hajlott kocsanyu), mirigyes felületfi.
Viragzasa: majus - junius / IX - X.
ElOhelye: Inkabb meszkerül6 hegyvideki-alhavasi maradvany faj; montan
bükkösök, szurdokerd6k, sziklaerd6k, gyöngyvessz6s cserjesek növenye.
Elöfordulasa: Zemplen, Cserehat
(Hidvegard6), Aggteleki-k., Ozdi-dv.
(DomaMza: Csobank6-h.), Bükk,
Matra, Medves (Salgo), Börzsöny,
Köszegi-hg., Vend-vi. (Ketvölgy, Sza-
konyfalu), Orseg (Farkasfa).
Megjegyzes: A többi r6zsafajt61 els6sorban tüsketlen viragz6 hajtasaival, ep
szeIU cseszeleveleivel es lekonyul6 termeseivellehet megkülönböztetni.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 10000 Ft.
Rubus saxatilis L. ROSACEAE
Kövi szeder R6zsafelek
Leirasa: Alacsony, gyengen tüskes növeny. Hajtasai nem f!isodnak; a medd6k
földre terül6k, indaszerfien kusz6k, 1 m-nel is hosszabbak, csaknem
tüsketlenek. A 10-30 cm magas viragos sur fela116, tüskei egyenesek, eJter6
hosszusaguak. A levelek Mrmasak, alul-felül elenk vilagoszöldek. A levelkek
tojasdadok, visszas-tojasdadok, durvan fUreszes szeHiek. A vegall6 viragzatot
keves (2-8), kicsi (1 cm) feher virag alkotja. A szirmok keskenyek, felall6k. A
temles piros, keves resztermeskeb61 all. (Magyarorszagon a növeny viragzik,
de temleserlelest meg nem figyeltek meg.)
Viragzasa: majus - junius / hazankban nem terem.
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; szikla- es szurdokerd6k növenye, kedveli a
felamyekos helyeket, erd6szeleket. Eszakon erdeifenyvesekben, a magashegy-
segekben cserjesekben is el.
Elöfordulasa: Zemplen (Telkibanya,
Hollohaza: Hosszuberc; Nagyhuta: Ros-
tallo), Aggteleki-k., Bükk
(Omassa, Javorhegy, Vörösk6),
Bakony (Harskut: Esztergali-v.).
Megjegyzes: A szinten piros termesfi es hasonl6 viragu malna (R. idaeseus)
hajtasai fasod6k, feJall6k, 1-1,5 m magasak; a levelek a meddo hajtasokon he-
tesek, fonakuk ezüstfeheren molyhos. A többi hazai szederfaj termese eretten
fekete vagy sötetkek, viragaik nagyobbak, szeles es szetall6 szirmokkal.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
123
 P\,rlIS l11agyar;c(/ Terp6 ROSACEAE 50rbus IwzslillszkYlllla (So6) Majovsk ROSACEAE
Magyar vadkörte R6zsafelek Hazslinszky-berkenye R6zsafelek
magyar kürte
T,ÜSIl.:
Leirasa: Cselje vagy kis Fa (-5 m). A törzs kerge
Leirasa: Kisebb fa vagy eselje, tövises, kopasz hajtasokbl. Hulhlmos szelU, sima, paraszemö!csös, szfne szürke, pi rosas arnyalal-
sötelzöld levelei puha tapintasuak, 3-5 cm hossziiak, 2-4 Cill szelesek, szfv tal. Nyeles levelei szeles-tojasdadok, R-13 cm
alakuak vagy toj<isdadok, csucsuk hegyes, szelük finoman szalkas-fUn:szes; a hosszuak, szürken molyhos fonakuak, viszonylag
l'ogak befele hajl6k, egYlllasra silllul6k. A levelek fonäka (legalabb az erek merevek, 9-12 erparral. A level szele vegig gyengen
menten) kes6bb is lllo1yhos. Vir<igai feherek, 5 taguak. Portokjai pirosak. Ter- karejos, kelszeresen fUreszes, a karejok a levellemez
mese gÖlllbölyded, hirtelen kocsanyra fut6, 1,5-2 Clll nagy. Jellelllz6je, hogy a felenek negyedeig-ötödeig ernek, kisse elol'egör-
csesze a temlesr61 (auguszllls--szeptemberben) lehullik, s csak egy vilügos bülok. A leveivalilekerekitett. Vil'llgai öttaguak, sar-
sZlnu, paraieees gyuru marad vissza. gasfeherek, a tennes sötetpiros, paraszemöJcsös 31-
V.iragzasa: aprilis - m<ijus / IX - X. miicska (m\lunk ritkän terem).
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6, bennszülött faj; cseres-tölgyesek elegyfaja. Viragzasa: majus vege - junills / IX.
ElOfordulasa: Visegnldi-hg. (Visegnld; Elohelye: Meszkedvel6, hegyvideki alFaj. Sziklai bükkösökben, ill. azok
Fekete-h.; Pomaz: Ku-h., Kiscsik6varaljaj szegelyen, meszko- es dolomitsziklagyepek peremterülelein el.
Tahi: Öreghükk), Pilis
". ;
• Elofordulasa: Aggteleki-knrszt, ßükk
(Pilisszentkereszt, PilisszentlaszI6). (Omassa, Lillafüred, Szilvasvarad:
Bakony (varpalota: Burok-v.). Gerenna-var).

Megjegyzes: A vadalma (Malus sylvesfris) pOl1okjai sargak, telmeseinek ket

vege belllelyedt. A közönseges vadkörtet61 (P. pyrasfer). különösen a f. dasy-
phylla-t61 nehezen elkülönfthet6 faj. Ennek h:s6bb teljesen lekopaszod61evelei
keilleny tapintasuak, nem szfves valluak; a levelszel ep, finoman vagy dllJ'Vl\n
flireszes, szalka nelküli. Legjobb elkülönft6 belyeg a csesze, mely a közönseges
vadkörtenellemlesen marad6. A kel faj könnyen hibridizal6dik; a hibridet (P.
x karpaliww) eddig csak a Visegradi-hegysegb61 ismerjük. [Lasd meg eselleg
a gyapjas körte (P. Ilivalis) lefnisat is!l
Veszelyeztetettsege: V: 2; H: 4; I; tv. erteke: 50000 Ft.
end
Megjegyzes: Az alfaj a Bükk es az Aggteleki-karszl hataron tuli reszenek közös
bennszülölle. Igen nehezen felismedlet6; szämos atmenete van az osztrak
berkenye (5. auslriaca). valmnint a lisztes es deli berkenye (5. (lria , 5. gracca)
feie Ihlsd az ut6bbi leinisat!]. Az osztnik berkenye levele keskenyebb, ekvallu,
kisebb, puhabb. (Nalunk nem eI.) Ut6bbiak levele az atmeneteket nem szamlt-
va nem karejos vagy csak a felsö reszen gyengen karejos. Különfele ätmeneti
alakjai az Eszaki-közephegysegben több helyen is elofordulnak.
Veszelyeztetettsege: V: 5 (t6alak); H: 4; I; CB; tv. eJ1eke: 10000 Ft.

Pyrus Ilil'alis Jacq. ROSACEAE 50r/JlIs gmeca (Spach) Lodd. ex Schauer ROSACEAE
Gyapjas körte R6zsafelek Deli berkenye R6zsafelek
TaISIl.: motyhos kürte, vastaggattyu körte SYIl.: Sorblls ('retim (Lind!.) Frilsch,
Sur/J/IS i/ /,ji/ (L.) Cr. subsp. ('I etj('(/ (Lind!.) SOD
Leirasa: Közepes termetu fa vagy magas cselje. Hajtusai feltün6en vastagok (9
1ll11l), felall6k , feheren molyhosak. Levelei 5-9 cm hossziiak, visszas-tojas- Leirasa: Cselje vagy kisebb termetu Fa. Levelei kerekdedek vagy elliptikllsak,
cladok, borszenlek, ek valluak, ep szelUek. Levelfom\ka maradand6an feheren 5-9 cm hosszuak; szelük durvan ketszeresen fUreszes. A levellemez vastag,
molyhos. Vinigai feherek, 5 taguak. A pOitokok pirosak. Termese lapflotl körte. b6rszeru, a fomikon zöldesfeher, tömöllen nemezes. Az oldalerparok szama
Oszi lombszfnezodese verpiros. 7-9. Satoroz6 viragzataban feher szfnCi, 5 tagu vin\gok nyflnak. I cm atmer6ju
piros almacska termesen feheres pettyeket (paraszemölcsöket) lehet latni.
Vinlgzasa: aprilis - Imijus / IX - X.
Viragzasa: majus / VIII - IX.
Elilhelye: Inkabb l1leszkedvelo; karszlbokorerd6kben, tölgyesek szelein, mezs-
gyeken, lItak szelen, fOleg felhagyolt sz616kben akadhatunk ra. Elohelye: Inkabb meszkedvel6 hegyvideki faj; karsztbokorerd6k, karszterd6k,
tÖllneleklejto-erd6k, meszkedvel6 es cseres-tölgyesek, valamint sziklagyepek
Elilfordulasa: Zemplen (Tareal: Kopasz-h.,
növenye.
Tuk:lj. T(llIya: Bodrogszegi: :ir-h.),
M(llru (G.I'öngyÜs: S.k-h.l. ~e rl1<1t (Hol- ElOfordulasa: Zemplen, Aggtelcki-k.,
h i~ (i), Visegnldi.hg. (Szentcndrl!: Pis- ! •.
i.
Bükk, Matra, Medves (Salg6, •
. 1
many, JegY'l.1ikcl·lje), Pilis (I\ö-II., Ezüst- ßoszorkanykö), Karancs, Cserhat •
h.; Pomaz: Kis-Csik6var), (Garab), Börzsöny (Központi-Börzsöny), •
ßudai-hg. (Szarvas-h., Remete-szurdok, Naszäly, Budai-hg. (Hunyadi-ol'om,
Kalvaria-h., Csues-h.), Balaton-fv. (Balatonfüred: Tamas-h.). Remete-szurdok Harmashatarhegy),
Vertes, Bakony (Veszprem), Balaton-fv.
Megjegyzes: A mindenütt gyakori közönseges vadkörtenek (P. pyraster)
vekony, rendszerint tövises, kopasz hajtasai es kerekded, kopasz levelei vannak Megjegyzes: Hasonlil a lisztes berkenyehez (5. aria). de annak levelei hosz-
(a levelnel is hosszabb nyellel). E fajjal gyakorta hibridizal6dik; az alland6sult szabbak, megnyultak, az erpurok szama 9-12(-14),levellemeze vekonyabb. A
hibrid (P. x ausfriaca) a Balalon-felvideken es a Nyugal-Dumintulon el. [Lasd közöttük levo atmeneti alakok (5. pal1l1lillica) is gyakoriak. A szinten hasonl6,
Illeg a magyar vadkörte (P. lllagy(/rica) lefnisat es megjegyzeset!] nem ritka dunai berkenye (5. dal1ubialis) levelei ± rombosak, altalaban kiseb-
bek, felso harmadukban hatarozatlanlll karejosak. [Iasd meg az atmeneti kisfa-
Veszelyeztetettsege: V: S; H: 4; CB; Iv. erteke: 10000 Ft.
jok bevezet6 reszeben leirtakai is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. 6teke: 2000 Ft.

124 125
 *'

SO/'bus aria (L.) Cr., SO/'bus graeca (Spaeh) Kotsehy x SO/'bus lormillalis (L.)Cr. ROSACEAE Sorbus borosialla Karp. ROSACEAE SO/'bus decipielltiformis Karp. ROSACEAE
A Iisztes berkenye, ill. deli berkenye es a barkocaberkenye atmeneti kisfajai R6zsafelek Boros-berkenye R6zsafelek Keszthelyi berkenye R6zsaf€lek

Az egyes kisfajok meghatarozasa gyakran nehez. A pontos beazonosftas
alapja a level alakja, karejozottsaga, fogazottsaga, sz6rössege, a levelerpa-
rok szama es az erett termes. Legbiztosabban szeptember közepen, ter-
mesereskor, a termest hoz6 agak több jellemz6 levelenek atlaga alapjan ha-
tarozhatunk. A sz6rösseg is ekkorra alakul ki. A levelalak vältozatossaga
egy peldanyon belül is nagy lehet; fiatal egyedek, ill. t6- vagy sarjhajtasok
levelei utan teves következtetesre juthatunk! Mindezeken felül nehezseget
Leirasa: Kisebb telmetCi Fa. A barkocaberkenyehez (S. tonninalis) leginkabb Leirasa: Kisebb fa vagy eselje. Ek vallu levelei 8-9 em hosszuak es 6,5-7,5
jelent meg a "lisztes" levelfonaku berkenyek között fellep6 szamos
hasonl6 kisfaj; att61 megkülönbözteti, hogy karejai kisebbek, atlag a fellevel- em szelesek; hasonlftanak a Degen-berkenye (SO/'blls degenii) leveleihez, de
atmeneti alak es keverekfaj iso
lemez közepeig emek es a esues feIe fokozatosan kisebbedve mennek at level- levelkarejai rövidebbek, esak a fellemez negyedeig ernek. Termese szinten e
Feltetelezhet6, hogy a lefrtakon kfvül mas alland6sult kisfajok is e16-
fogakba. Oldalereine~ szama: 8-10. A levelfonak -legalabb az erek menten - fajehoz hasonl6. [Lasd alevelabrat is!]
fordulnak.
± marad6 molyhU. Oszi lombja vervörös. Termese hosszukas-körte alaku, Elofordulasa:
A Magyar-közephegysegb6l több helyr6l mutattak ki sterilis els6dleges
naranesbama, feheresen pettyezett. [Lasd alevelabrat is!] Keszthelyi-hegyseg IJJ\
hibrideket is, melyek a Ny-Eur6pab6l ismert S. latifolia-val azonosfthat6k.
Ujabban ilyen egyedek a Bükkb6l es az Aggteleki-karsztr61 kerültek e16. (Balatongyörök, (' I

Elofordulasa: I
Gyenesdias). 1)
Wrtes (verteskozma:
Nagybükk,
Boghlri-h.).
Megjegyzes: Lasd meg a Degen-berkenye (S. degenii) lefrasat is!

Megjegyzes: Az egyik legritkabb kisfaj .

',1

I,' / ,.
, I I
\
, ROSACEAE
/
SorlJus degellii Jav. ROSACEAE SO/'bus gayerana Karp.
, /
\ '. Degen-berkenye R6zsafelek Gayer-berkenye R6zsafe1ek
I /
\ / Leirasa: Kisebb telmetil Fa. Levelei tojasdadok, szeles ek vagy lekerekftett Leirasa: Nagyobb telmetu Fa. Viszonylag vekony levellemezu, sz€les, kerek-
.\ (ritkan szfves) valluak, legfeljebb 10,5 em hosszuak es 10 em szelesek. A level- ded levelei legfeljebb 10,5 em hosszuak es 11 em szetesek. Valluk lekerekitett
-\ \ -,
\,... / karejok atlagosan a fellemez egyharmadaig ernek, nyulankak, hegye- vagy gyengen szives, karejaik igen szelesek, tom pak, a esues feIe gyakran aHg
sek.Oldalereinek szama: 8-10 par. A levelfomlk sargaszöld, gyeren molyhos. kivehetok, durvan fogazottak. A level fonäka gyeren, sargaszölden molyhos.
Termese a Boros-berkenyeehez (S. borosiana) hasonl6. [Lasd a fot6t es a Oldalerei tavol a1l6k, szamuk: 8-9 par. Termese gömbölyCi, bfborbama, pety-
level-abrat is!] tyezett. [Lasd alevelabrat is!]
Elöfordulasa: Elofordulasa:
Vertes (Tatabanya Keszthelyi-hegyseg I/i.
Fels6galla; Verteskozma, (Tapolcaig, I
I
Csakbereny, Gant, ill. Sümegig).
SO/'bus aria SO/'bus graeca SO/'bus tormillalis Csakvar).

Meret = 1: 2

Leirasuk: Tulajdonsagaikban a Iisztes, ill. a deli berkenye (S. aria, S. graeca)
es a barkocaberkenye (S. torminalis) közötti atmenetet mutatnak. Kisebb ter-
metCi fak vagy eseljek. Satoroz6 viragzatukban feher, öt szirmu viragok nyfl-
nak. Leveleik különbözo mertekben karejosak, szelük fCireszes vagy fUreszes-
fogas. Az oldalerparok szama valtoz6 (7-)8-10(-14). Levelfonakuk szorössege
a silrCin, feheren molyhosl61 a szürken keresztül a zöldes, gyeren szorösig, al-
matermesük a gömbölyCi, karminpirost61 a sargas, majd bamas, egyre inkabb
megnyult körteeskeig valtozik. A termest különböz6 mel1ekben vilagosbama
vagy feheres paraszemö!csök borftjak.
Viragzasuk: majus / (VIII -) IX.
Elohelyük: Inkabb meszkedvelo hegyvideki bennszülött kisfajok; jellegzetesek
elegyes karszterdokben, de elofordulnak sziklagyepekben, karszlbokorerdOkben,
meszkedvel6 tölgyesekben, erd6szegelyeken, utak es nyiladekok menh~n iso
Elofordulasuk: Dumlntuli-közephegyseg (Pilis, Budai-hegyseg, Gerecse,
Vertes, Bakony, Balaton-felvidek, Keszthelyi-hegyseg).
Megjegyzes: A Iisztes es deli berkenyet6l (S. aria, S. graeca) [lasd az I./t6b-
bi leirasat is!] levelük karejozottsaga, a levelfonak valamivel gyerebb es
sötetebb t6nusu szorössege, a barkocaberkenyet61 (S. lorminalis) kisebb, a
esues feie fokozatosan fogakba atmeno levelkarejaik es ± marad6 molyhu
levelfonakuk alapjan különfthetok el. A Iisztes berkenye (S. aria) levelei
vekonyak, "lagyak"; felso hannaduk neha sekel yen karejoZOll. A közephe-
gysegben viszonylag gyakori dunai (magyar) berkenye (S. dallubialis)
rombos vagy deltoid alaku, kemeny allomanyu levelei max. 8 em hosszuak
es 6 em szelesek; sun1n a1l6 oldalereinek szama: 8-10 par. E fajnal a
gyakran alig kiveheto levelkarejok a levelek fels6 harmadänal-felenel van-
nak, mfg a targyalt kisfajok eseteben a karejozottsäg a közepvonal alaU is
megvan. A szinten karejos level Ci Hazslinszky-berkenye (S. hazslin-
szkyana) [hisd alefrasat!] levelfomika feherebben molyhos, karejai mas-
felek.
Veszelyeztetettsegük: V: -; H: I, 1/2, ill. 2; tv. ertekük: 10 000 Ft.
Megjegyzes: A Vertesben a leggyakoribb kisfaj. Ökol6giai igenyei a barko-
caberkenyeehez (S. IOrll1il1alis) hasonlok. J61 turi az amyekolast, ezel1 eseres-
tölgyesekben sem ritka. Legjobban a Boros-berkenyehez (S. borosiana)
hasonl6 [lasd a lefnisat!], de annal j6val gyakoribb kisfaj.
SO/'/Jus pselldolatifolia Boros ROSACEAE
Sargaslevelu berkenye R6zsafelek
Leirasa: Kisebb termetu Fa. Viszonylag nagy (mintegy 11 em hosszig es 10 em
szelessegig) levelei szeles-tojasdadok, a közepük alalt a legszelesebbek; valluk
lekerekftett vagy gyengen szfves. A levelkarejok igen szelesek, hegyesek, elal-
lok. Ritkan aJl6 olda1ereinek szama: 10-11 par. A levelek szfne sargaszöld,
fonakuk gyeren, sargaszölden molyhos. Pettyezett terme se vörösbama, göm-
bölyü. [Lasd a fot6t es alevelabrat is!]
ElOfol'dulasa:
Vertes (Verteskozma:
Fani-v., Nagy-T3bor-h.j
CsaklJereny: Horog-v.,
Köves-v.j Gant).
Megjegyzes: Könnyebben felismerhet6 kisfaj. A hasonl6 Gayer-berkenyet61
(S. gayeriana) [lasd alefrasat!] keskenyebb, hosszabb, finomabban fogazott
kar€jai, sargasabb levelszfne es több oldalere különfti el.
Megjegyzes: Levelei neha szelesebbek a hosszuknal IS. [Lasd meg a
sargaslevelu berkenye (S. pseudolalifolia) leirasat is!]
Sorbus pseudovertesellsis Boros ROSACEAE
Berkenye-kisfaj R6zsafel€k
Leirasa: 7-8 m magas, egyenes törzsCi, gömbös koronaju fava megnöv6 kisfaj.
Keskeny-tojasdad levelei kemenyek, b6rszerCiek, egeszen 8,5 em hosszuak es
5 em szelesek, a levelvall altalaban lekerekftelten €k alaku. A levelfonak zölde-
sen molyhos. Karejai hatarozatlanok. Oldalerpar: 9-11. Termesei mfnium-
vörös, apr6n, feheresen pettyes almaeskak. [Lasd alevelabrat is!]
Elöfordulasa: Vertes (Gant,
Csakbereny: Szappanos-v.,
Meszes-v., Csatorna-v., K6kapu-v.,
Kaszas-v., Köves-v., Szedres-v.j
Cs6kako).
Megjegyzes: Nyfltabb helyeken - nyiladekok menten, tarvagasokban - a
hegytetokön is el6fordul; gyakran a hozza közel a1l6 vertesi berkenyevel (S.
vertesel1sis) [lasd a leinlsat] együtt n6. A hasonl6 level Ci Bartha-berkenye (S.
barlhae) levelere altalaban levesebb, levelfonaka szürkesebb, levelkarejainak
szele valamivel durvabban, eiesebben fogazott.

126 127
 Sorhus verfesel1sis Boros ROSACEAE SOI'hlls karpafii Boros ROSACEAE
Vertesi bcrl enye R6zsafelek Karpati-berkenye R6zsafelek

Lelrasa: 5-6 m magas fa vagy eselje. B6rszerG, merev, levelei tojasdad-Ian- Leirasa: Cselje vagy kisebb fa. Levelei kisse szögletesen es gyakran aszim-
dzsasak, aranylag keskenyek, mintegy 10 em hosszuak es 6 em szelesek, köze- metrikusan tojasdadok, aninylag kiesik (legfeljebb 8 em hosszuak es 6 em
pen a legszelesebbek, fonakuk surGn, feheresen molyhos. A levelcsues kihe- szelesek), hegyes esuesuak, lekerekitett valluak. A levelkarejok szabalytalan
gyezett, a levelvall ± keskeny ek alaku; karejai kihegyezettek, el6real16k (eleik alakuak, hegyesek. A levelfonak sGrGn, szürkesen molyhos. Oldalereinek
max. 17 mm hosszig). Oldalereinek szama: 8-10 par. Termese elenkpiros, szama: 7-9(-10) par. Termese gömbölyG, ein6berpiros, apr6 feheres pettyek-
gyeren feher pettyes. [Lasd a levehibrat is!] kel. [Lasd a fot6t es a levehibrat is!]
El6fordulasa: Veltes (Verteskozma, El6fordulasa:
Gant: Juh-v.; Csakbereny: Vertes
Meszes-v., Szappanos-v.; (Csakbereny: Csatorna-v.,
Csakbereny-Csokak6) Meszes-v., Kaszas-v.,
•
Szappanos-v., Horog-v.).

end end

Megjegyzes: Tet6kön lev6 nyfltabb helyeken nyiladekok, utak menten is e16-

Megjegyzes: Jellegzetes [evelalakjar61 viszonylag könnyG felismerni.
fordu!.

Sor/J/Is adami Kurp. ROSACEAE Sorhus simol1kaiana Kalp. ROSACEAE

Adam-berkenye R6zsafelek Simonkai-berkenye R6zsafelek

Leirasa: Kisebb telmetu fa. Levelei deltoid alakuak, kihegyezett esucsuak, Leirasa: Kisebb termetG fa vagy eselje. Aninylag kiesi (legfeljebb 9 em hosszu
legfeljebb 9 em hosszuak es 7 em szelesek. Valluk ek alaku. A levelfomik es 6,5 em szeles) levelei tojasdadok, esuesuk hegyes, valluk lekerekitett vagy
zöldesszürken molyhos. A viszonylag sok - 9-13 par -leveler surGn a1l6. Ter- tom pan ek alaku. Karejai jellegzetesek: nyulankak, hegyesek, viszonylag keves
me se vörös, gyeren feheres pettyekke!. [Lasd a fot6t es a levelabnü is!] es eies foguak. Oldalereinek szama: 8-[[ par. Tennese elenkvörös, feheres
pettyekkel. [Lasd a fot6t es a levelabrar is!]
El6fordulasa:
Vel tes (Verteskozma:
S.adami El6fordulasa: verles (Gant: Juh-v.,
S. pseudohakonyensis
Fani-v., Holdvilag-arok;
Csakbereny: Meszes-v.;
• Redl-emlekmü, Kapolna-puszta,

Csokak6).
Mindszentpuszta; •
Csakbereny: Horog-v.;
Cs6kak6).

Megjegyzes: Jellegzetes alaku, kisebb meretG, surun erezett leveleir61 vi-

szonylag könnyG felismerni.
Megjegyzes: Viszonylag j61 elkülönfthet6 kisfaj.

Sor/J/Is pseudohakol1yensis Karp. ROSACEAE Sorlms eugenii-kelieri Kalp. ROSACEAE

Rövidkareju berkenye R6zsafelek Keller-berkenye R6zsafelek

Leirasa: Kisebb tennetG fa vagy eserje. Levelei tojasdadok vagy kerek-tojas- Leirasa: Kisebb lennetu fa. Levelei tojasdadok, közepen a legszelesebbek,
dadok, lekerekftett vagy tompan ek valluak, legfeljebb 11 C111 hosszuak es 9 e111 tom pan ek vagy lekerekftett valluak, nagyok (egeszen 12 em hosszig es 9 em
szelesek. A levelek fomika szürken 111olyhos; szeles, rövid karejaik finoman szelessegig). A levelfonak zöldesszürken molyhos. A levelkarejok hossza nem
fogazottak. Oldalerei (10--[3 par) viszonylag sGrGn ii1l6k. Telmese vörös, eri el a fellemez negyedet. Oldalerek szama: [0--11 (-12) par. Termese naranes-
gyeren pettyezett. [Lasd a fot6t es alevelabrat is!] vörös, esak a nap fel61i oldala pirosl6. [Lasd alevelabrat is!]
El6fordulasa: Vertes (V erteskozma: El6fordulasa: Vertes (Verteskozma:
Fani-v., Macska-gödör, Fani-v., Nagy-Tabor-v.;
Csakvar: Nagyvasar-h.,
Kis-Tabor-h.; Csakbereny). • Gyertyanos; Gant: Hosszu- •
Haraszt, Kapolna-puszt3;
Csakbereny: Szappanos-v.).

Megjegyzes: A kisse hasonl6 sargaslevelU berkenye (S. pselldo/afi[o/ia) [lasd Megjegyzes: [Usd meg a keveserü berkenye (S. pseudosemiincisa) leinisat
a leinisat!] oldalerei ritkabban allnak, levelei mindig a közepük alatt - mig itt is!]
kb. közeptajt - a legszelesebbek.

129
 SvrlJIIs pselldosemiineisa Boros ROSACEAE SO/'bus bakonyensis Jav. em. Karp. ROSACEAE
Keveseru berkenye Rozsafelek Bakonyi berkenye Rozsafelek

Leiräsa: Kisebb termetu Fa. Tojasdad levelei max. 10 cm hosszuak es 8 cm Leirasa: Cserje vagy kisebb Fa. Levelei rombosak, tompabb csucsuak, ek val-
szelesek. A levelkarejok hossza a fel levelemez legalabb egynegyed resze. luak, legfeljebb 9 cm hosszuak es 7 cm szelesek. Karejaik viszonylag szelesek,
Oldalereinek szama: 7-9 par. Termesei pirosassargak. [Lasd alevelabrat is!] tompak, tompan fogazottak. A levelfonak zöldesszürken molyhos. Az oldal-
erek szama: 7-10 par. A termes piros, surun feheres peuyekkel borftott. [Lasd
El6fordulasa:
alevelabrat is!]
Vertes (Csakbereny:
K6kapu-v., Horog-v.; Elofordulasa:
Gant: Kapolna-puszta; Bakony (Marko,
Csakvar: Nagyvasar-h.). Kiralyszallas: Burok-v.),
Balaton-felvidek,
Keszthelyi-hegyseg.
Megjegyzes: Ritka kisfaj. A hozza leginkabb hasonlo Keller-berkenye (5.
ellge/lii-kelleri) [Iasd a lefrasat!]levelei nagyobbak, levelkarejai kisebbek, az
oldaerek szama több. Megjegyzes: Egyes leveleken a karejozottsag - foleg a közepvonal alatt - alig
kiveheto.

Sorhlls balatolliea Karp. ROSACEAE SO/'hus barthae Karp. ROSACEAE

Balatoni berkenye Rozsafelek Bartha-berkenye R6zsafelek

Leirasa: Kisebb fa vagy cserje. Levelei kerekdedek vagy szeles-tojasdadok,
viszonylag tompa csucsuak, lekerekftett valluak, legfeljebb 10 cm hosszuak es
9 cm szelesek, fonakuk vilagosszürken molyhos. A levelkarejok szelesek, tom-
pak, 10m pas csucsuak. Oldalereinek szama: 9-10 par. Telmese elenkvörös,
suran feheres pettyekkel borftott. [Lasd alevelabrat is! 1
El6fordulasa: Balaton-felvidek
(Uzsa),
S. semiillcisa
Keszthelyi-hegyseg
(Gyenesdias).
Leirasa: Cserje vagy kisebb Fa. Levelei kemenyek, bOrszerGek, hosszukas-
landzsasak (legfeljebb 8,5 cm hosszuak, 5,5 cm szelesek); valluk ek alaku. A
levelfonak zöldesszürken molyhos. Levelkarejai hatarozatlanok, a karejok
szele elesen, durvan fogazott. Oldalereinek szama: 8-9 par. Termesei sargas-
vörösek, pettyesek. [Läsd a fot6t es a levelabnit is!]
ElOfordulasa: Bakony
(Kiralyszallas: Burok-völgy).

Megjegyzes: [Lasd a S. pseudovertesellsis lefrasat es megjegyzeset is!]

Megjegyzes: Kerekded levelei reven viszonylag könnyebben azonosfthato. A
bazalton termo egyedek levelfonaka zöldesebb.

Sorhlls olldreallszkyo/lo Karp. ROSACEAE SO/'hus larissima Karp. ROSACEAE

Andreanszky-berkenye Rozsafelek Nagylevelü berkenye Rozsafelek

Leirasa: Kisebb fa vagy cselje. Levelei tojasdadok, lekerekftett valluak, Leirasa: Kisebb fa vagy cserje. Levelei szeles-elliptikusak vagy kerekdedek,
hegyes csucsuak, legfeljebb 9,5 cm hosszuak es 7 cm szelesek. Rövid levelka- altalaban a közepükön a legszelesebbek, meretük egeszen 14 cm hosszig es
rejai kihegyezett csucsuak, elesen fogazoltak . A levelek fonaka vihigosszürken 12,5 cm szelessegig terjedhet; csucsuk hegyes, valluk lekerekftett. A levelfonak
molyhos. Az oldalerek szama: 10--13 par. Tennese elenkvörös, egyszfnu (vagy szürken molyhos. Levelkarejai hegyesek. Oldalere: 12-13 par. Pettyezett ter-
csak nagyon elsz6rtan pettyezett). [Lasd alevelabrat is!] mesei vörösek. [Läsd alevelabrat is!]
El6fordulasa: Keszthelyi-hegyseg. Elofordulasa:
Balaton-felvidek ,/1"
) I
(Revl'ülöp), Keszthelyi-hegyseg
J I'I.
(Balatongyörök). I l,.. -

Megjegyzes: A legnagyobb levelU kisfaj. [A leginbibb hasonl6 budai berke-

Megjegyzes: A többi kisfajt61 ± pettyek nelküli teJmeseivel alapvet6en külön-
bözik. nyetol (5. sellliinciso) val6 eItereset lasd a lefrasokban!]

131
130
 ....
Sor/Jus ree/liCl/lU Karp, ROSACEAE
Redl-berkenye Rozsatelek

Lefrasa: Cselje vagy kisebb Fa. Levelei viszonylag vekony lemezüek, tojas-
dadok vagy elliptikusak, lekerekftett vagy tOl11pan ek valluak, 6-8 em hosszuak
es 4,5-6,5 em szelesek A levellemez felül fenyes zöld, alul zöldes- vagy
sargasszlirken molyhos, Levelkarejai durv,ln fogasak, ± hegyes fogban
vegzödök, ellik altal,lban kisse fvesen görbülö. Az oldalerek szama: 7-9(- 10)
par. Tel1llcse einobervörös, ritb\n, vilagosan pettyes, [Usd a levelabral ist]
Elöfol'dulasa: Bakony (Kiralyszallas:
Bul'ok-v.; Inota: Baglyas),

Megjegyzes: Levelei - egy egyeden belül is - nagy valtozekonysagot mulat-

S, /Jo/'osiO//(/ S. degellii S. decipiel1lijimnis S, redliana S, gayeriana S, pseudolalifiJlia nak.

S(II"IJIIS .I'l'l1Iiincisa Borb. ROSACEAE

Budai berkenye Rozsafelek

Leil'asa: Közepes tennetü Fa, ritk<ln cselje. Levelei szeles- vagy kerek-tojas-
dadok, a rendesen a közepük alatt a legszelesebbek, legfeljebb 11 cm hosszuak
,\\01
'.~ es 9 cm szelesek. A levelfom\k zöldesszürken 11101y1105. A levelkarejok hegye-
,-\, \~
/'/ .... sek. Az oldalerek szama: 8-9(-1 I) par. Termese vörös, feheres pettyekkel.

't",: ' ~,' \ \I~ ,..', _ -,

;' ," \ ILasci a fOlol es a levelabnit ist I

.~:... \J ,', .~ -:.;:',

Elöfol'dulasa: Visegradi-hegyseg
I' _ \
(Esztergoll1, Tokod,
~~- t ~, ~:_-4 Keserüs-hegy, Kiscsikovar),
ßudai-hegyseg, PHis (deli pereme),
- /<O-~- Tetenyi-sfk (Erd-Törökbalint).

Megjegyzes: Viszonylag gyakol'i kisfaj. [Lasd a nagylevelu berkenye (S.

S. eugenii-kelleri S. pseudosel1liillcisa S. l'erlesen.l'is S, gerecseellsis S, pseudol'erlesl'lIsis S.I)({rlhae S. adwl1i S. /Jakonyensis lalissima) lefrasat ist I

SorlJIIs ,~erecseellsis Boros eL Karp_ ROSACEAE

Gerecsei berkenye Rozsafe](~k

Leil'asa: Kisebb Fa. Levelei tojasdacl-Iandzsasak, legfeljebb 10 CI11 hosszuak es

7 cm szelesek, hegyes csucsuak, tOl11pan ek valluak. A levelkan~jok aranylag
hosszüak, hegyesek, eh\llok. A level fonaka szürken 1110lyhos. Az olclalerek
szama: 10--12 par. Telmese vörös, feheres peltyckkel. [Lascl a fotot es a level-
abrat ist]
Elöfordulasa: Gereese (Szal': Zuppa,
Lipollya, Cseresznyes-arok).

S, lalissima S, sellliincisa
Megjegyzes: A hasonlo budai berkenye (S. sellliincisa) levelei kevesbe meg-
S. kO/palii S, andreanszkyw7a S. /Jalalonica S. pseudobakollyellsis S, simol1kaial1a Meret = I : 2 nyullak, rövidebbek, olclalerp~üjainak szama kevesebb.

132 133
Arel1lo/lia agril1lonioides (L.) DC. ROSACEAE Amygdalus /la/la L. ROSACEAE
KisparlofU R6zsaretek Törpe mandula R6zsafelek
Syn.: Primus fene/la Balsch
Leirasa: Kis termetu (mindössze 5-25 ern-es) tolevelr6zsas, finoman (1-2 Leirasa: Alaesony, mintegy 30-90 em magas eserje. Agai vekonyak. Levelei
mm-es szorzettel) szorös-pelyhes növeny. A tölevelr6zsat alkat61evelek szag- hosszukas-Iandzsasak, 3-8 cm hosszuak, fenyeszöldek, apr6n fUreszes szeluek.
gatottan paratlanul szamyaltak, hasszabbak a szarnal. A levelnyelek f6leg a Az oszibaraekera emlekeztet6, ötszirmu r6zsaszfn viragai ül6k, a szaron sz6r-
tövükön gyakran vörösl6k. A levelszamyaeskak szabalytalanul eIter6 meretu- tan es rendszerint surun a1l6k. Telmese kiesi (1-2 cm), zömök mandula, sz6r6s
ek; az lItols6 levelkepar es a csucslevelke azonban mindig feltCinoen nagy, j6val külso burokba zarva.
nagyobb mint a többi (25-50 mm hass zu). A szarlevelek harmasak, härom egy-
forma levelkevel. 8-12 mm atmeröjG viragai emy6szerCi rövid fürtöt alkatnak. Viragzasa: mareius vege - aprilis / VIII - IX.
A parta 5 tagu, sarga, a szirmak esucsa kicsipett. Elöhelye: Meszkedvel6; löszpusztai tatarjuharos tölgyesekben, eseres es
Viragzasa: aprilis - majus (- junills) / VI - VII. melegkedvelo tölgyesekben, karsztbokorerdök szelein, tisztasain, pusztafüves
lejt6kön, erd6spusztareteken fordul e16, de megtelepedhet felhagyott sz616k-
El6helye: Meszkedvel6; üde gyertyanos tölgyesek, bükkösök, szurdakerd6k, ben, legelokön iso
neha szaraz tölgyesek növenye.
Elöfordulasa: Zemplen, Csereh3t,
Elöfordulasa: Bakonyalja, Keszthelyi-hg., Aggteleki-k. (Edeleny), Bükk, Matra
Göcsej (Nova), Zalai-dv. (Bak), (Gyöngyös: Sar-h.; Gyöngyöstarjan:
Zselic, Mecsek (Ny-Mecsek), Gergely-h.), GÖdÖllöi-dv., Visegradi-hg.
Talnai-hh. (Mekenyes, Lengyel: (Esztergom), Pilis (Kesztöle: Ketagu-h.),
Papdi-e.). Budai-hg., Tetenyi-sfk (Erd:
eUli-konl
Fundoklia-v.), Gerecse (Csolnok, Tardos
banya: Yeg-kö), Velencei-hg. (Sukor6), Vertes (Vertesboglar: Som-gödör),
Megjegyzes: A felületesen szemlelve hasonl6, sarga vinlgu pimpOfajak
Bakony (Varpalota: Fajdas-h.; les), Keszthelyi-hg. (Balatonederies), Me-
(Poten/Wa spp.) t61evelei ötösen-tenyeresen osztottak. A rokon parlofUfajok
esekalja (Bar), Villanyi-hg., Tolnai-hh., Mezoföld, D-T k. (Ersekhalma:
(Agril1lonia spp.) levelkei kihegyezett csuesuak, a szelessegüknt:1 kb. kelszere-
Het-v.), Hortobagy (Nagyivan: Kapolnas-temetö; Ohal), Hajdusag (Sza-
sen hasszabbak, ± egyforma nagyok. A gyakori erdei gyömbergyöker (Geum
boles: Földvar), TI. (Körös-Maros köze).
urbanum) t61eveleinek levelkei szabalytalanul hasogatotlan-osztottak, a szar
csuesa feIe fokozatosan nagyabbadnak; a levelnyelek töve szamyasan lapitott. Megjegyzes: Löszjelz6 növeny, az erdössztyep vegetaci6 pusztai eserjeseinek
alkot6ja. A Közephegyseg deli, lösszel boritott hegylabi területein jellemzö, de
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
ma mar esak sz6rvanyos. Viragzasban mal' messzirol felismerhetö, de levelei-
röl es termeseiröl is viszonylag könnyu azonosftani. Ujabban egyre gyakrabban
ültelik kertekbe iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10000 Ft.
Anlllcus dioicus (Walter) Fern. ROSACEAE
TündCrfürt R6zsafelek Comarum paluslre L. ROSACEAE
Syn.: AItIllWS sylvesfris Koste!. Tozegeper R6zsafelek
Leirasa: Masfel meteres magassagat is eler6, feb\ll6 szaru ketlaki növeny. Pal- Syn.: Pofelllilla palllsfris (L.) Scop.
hatlan levelei 2-3-szorosan szamyasan összelettek. Levelkei keskeny-tojasdad
Leirasa: Hosszan kusz6, fas gyöktörzsu, töven heverö, majd fel(-egy) meter
alakuak, 4-7 cm hosszuak, ketszeresen fGreszes szeIGek, hosszan kihe-
magasra is felemelked6 szaru, tarackol6, evel6 növeny. Az er6teljes, gyakran
gyezettek. Összetett füzer viragzata a kopasz szar esucsan talalhat6. Porz6s vi-
vöröses szar elsz6rtan szörös. A levelek szarnyasak, (3-)5-7 egymashoz közel
ragzatai sargasfeherek, a term6sek tiszta feherek. Viragai kicsinyek, kb. 5 mm
eredo levelkebOl allnak, melyek hosszukas-Iandzsasak, hegyesen fUreszes
älmer6juek.
szelUek, fonakukon molyhosod6k. A viragok laza fürtben fejlödnek. A csesze
Viragzasa: junius-augusztus / VII - IX. 10 eseszelevelböl an; az 5 külsö kisebb, keskeny-szalas. A belsö sötetpiros
Elohelye: Inkabb meszkerülö hegyvideki faj; bükkösök, gyeltyanos-tölgyesek, eseszekörnel sokkal rövidebb szirmok sötet bfborszfnCiek, hosszukasak, puha-
szurdokerdök, patak menti ligeterd6k es magask6r6sok, ri tkan lucosok szalkas hegyCiek. Minden viragban szamos term6 van. A fonalas bibeszalak
növenye. apr6k, lehu1l6k. Az el-eskor is szaraz vaeok kicsiny marad, a eseszet61 nem
valik el.
Elöfordulasa: Zemplen, Ozdi-dv.
(Hangony: Nagy-Golotka-v.), Matra, Viragzasa: junius - jUlius / VII - VIII.
Karancs, Cserhat, Böl'zsöny, Naszaly, Elöhelye: Meszkerülö, nalunk jegkori, ill. hidegidoszaki reliktum. Ffizlapok
Bakony (Cuha-v.), Mecsek, jellemzö faja, ill. zsombekos karakterfaj, de el6fardul egerlapban, atmeneti
Soproni-hg., K6szegi-hg., Vasi-dv. lapokban, lapreten iso
(Zalahashagy, Felsöcsatar, Köszeg: Elöfordulasa: Balaton-fv. (Balatongyörök,
Klausen-e.), Vend-vi, Hetes, Göcsej, Zalai-dv. Vindomya) Örseg (Szöce),
(Salomvar), BS (Belavar, Zakany-Örtilos), Zselie. BS (Kaszo: Balata-to), Hansag, Nyfrseg
Megjegyzes: Viragzaskor mar messziröl felismerheto. Felületesen szemlelve (Piricse: J ulia-Iiget; Batorliget,
esetleg a bekabogyoval (Ac/aen spicora) teveszthet6 össze. E faj kisebb ter- Nyirpilis), BSz-sfk
metu, levelkei durvan fGreszesek, vin\gzata rövid fürt, es a eseszelevelei hamar (Csaroda: Navat-patak, Babtava;
•
lehullanak. Termese fenyesfekete bagy6. [Lasd meg esetleg a poloskavesz Beregdaroc: Nyiresto, Geh!nes: Zsid-to).
(Cimicifuga europaea) lefrasat es megjegyzeset is!) Megjegyzes: Jellegzetes, nemi gyakorlattal mal' a leveleir61 is felismerhet6
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft. növeny. Ujabban inkabb az itt szinonimkent megadott nev az ervenyes.
Veszelyeztetettsege: V:5; H:3/4; tv. erteke: 10000 Ft.

135
 A palastfüvek (Alchemilla genus) altalanos jellemzese
A palastfii nemzetseg (Alchel11illa genus) felismerese viszonylag könnyu,
bar fajai egeszeben zöldes szfnezetlikkel kÖlllyezetükbe beleolvadnak, igy nelll
tmtoznak a Illesszirol felfeclezheto növenyek köze. Meddo allapotban - a leve-
lek alakj,ü figyelembe veve - esetleg egyes malyvakkal (Malva spp.) teveszt-
hetok, de itt a szorösseg (ha van) masteIe. Vi l'agzaskor a különbseg alapvelo.
A palaslfüvek hazai es neillzetközi irodalma egyaninl szamos ellen 1-
mondasos inforlllaci6t, adatot tartalmaz. Több különbözo, mas-mas belyegek
fontossagara alapozott rendszerezes, csoportositas hilott napvilagot. Mig egyes
klltat6k az adott taxont faji eltekkel ruhaztak fel, addig masok llgyanazt
mindössze valtozatkent (varietas) kezelik. Mindezekkel összefüggesben ter-
ll1eszetesen nagy a szinonilllak szall1a, melyek tovabb nehezftik a tajekoz6dast.
Tavol all egymast61 pI. ahazankban nem elo puha palastfii (Alchelllilla acu-
tilol)(l STEVEN subp. lIlollis BUSER) es a hegyeskan'ju pahistfii (Alchelllilla
ael/ti/aba Qrlzl. Szinten zavart okozhat, hogy az Alehcmilla vulgaris meg-
nevezest altalaban mint gyujtofajt (aggregatum) haszmlljuk (ide tartozik a hazai
taxonok zöllle is), de több hel yen szerepel, mint a hegyeskareju palastfii szi-
noninuija.
A nemzetsegen belüli apogamianak es a fajon belül is valtoz6 kromosz6-
maszamnak köszönhetoen - melyekkel magyarazhat6 a meglehetosen nehez
renclszerezes is - egyazon tell11ohelyen, egynuis közeleben elo es egyebkent
egy taxonba sorolhat6 egyedek közötl is lehetnek szamottevo különbsegek.
A hazai ujabb hataroz6kban 8 taxon szerepel; ezek mindegyike vedett. A
legnagyobb gondot a csipkeslevelu palastfii (Alchclllilla ('rinita) lllorfol6giai
jellemzese okozza, Illivel a honi irodalom e tekintetben a legszerenyebb, a
külföldi munkak pedig e nevvel feltehetoen (latsz6Iag) kü lönbözo laxonokal
jelölnek.
Az I997-es evben bizonyftotta v,il! a huliamoslevelU palastfii (Alchemil-
111 subcrenata) elofordulasa, ll1elynek val6szfnu megletere mar S06 REzs6
136
(1966) is felhfvta a figyelmet. Ugyanekkor került elo a vekonyszaru palastfU
(Alchelllillatilicaulis) iso Ezek bellllltatasa, rövid jellemzese a kiadvany vegen,
a "VEOENOO NÖVENYEINK" fejezetben talulhal6.
A palastfüvek hatarozasahoz a leljes növeny (i 11. leheloleg több egyecl) ala-
pos, reszletes (kezi nagyft6!) megfigyelese szükseges. Fontos, hogy ne egy
kiragadotl resziel (pI. egyellen tolevel) alapjan jussllnk vegso kövelkeztetesre,
mert ez esetben a tevedes lehetosege meglehetosen nagy. Nehezfti az allas-
foglahist, hogy a kesobb fejlodo Lijabb tolevelek (vannak uno tavaszi es nyäri
tolevelek) alakja, szorössegenek ll1elteke, a leveIkarejok alakja es ll1elysege
egy egyeclen is nagy vältozatossägot ll1utathat. Ajanlatos tehat, ha több even
keresztül es többször is szemrevetelezzük a növenyeket. Ha ezt nelll tehetjük,
akkor a hatarozas a viragzas vegen a Iegbiztosabb, all1ikorra kialakult a viragzat
forlllaja, szorössege es az egyes viragok is j61 elkülönlil-
nek. I1yenkor a legjobb a toleveleken a szorösseg vizsgala- T
ta iso A herbärilllllban sok reszlet elhalvanyul, elvesz. Az
elo növenyeken - a szfneken liil- jobban lllegfigyelhelo a
szorösseg (pI. ranyoll10tt, elall6, felfele vagy lefele
iranyuI6), a virägzat alakja. A hazai irodalolll keveset
foglakozik a virägos hajtasok es szarlevelek lllilyensege-
vel (szärlevelek nyelenek hossza), pedig a tolevelek
alapjan felällitott elkepzelesünket a tovabbi reszletek vizsgalata j61 kiege-
szitheti, ll1egerosftheti vagy azok helyesseger61 gondolkod6ba ejthel.
A hazai palastflivek toväbbi kutaliisa, a populaci6k gondos vizsgatata az
elkövetkezo evek egyik tovabbi feladata. Az eddig meg fel nem tart allo-
ll1unyok ll1egisll1eresevel, ill. a "közisll1ert" tellllohelyek tovabbi ll1egfigyele-
sevel rell1elhetoleg tisztaz6dnak a hOll1alyos pontok, es ll1eg teljesebb kepet
kaphatunk a orszaghatärokoll belül elofordlll6 Alchemilla taxollokr61, ll10rfo-
16giajukr61, renclszertani helylikrol.
1. A. glaucescc/ls
2. A, hUllgarim
3. A, l11omicolll
4. A, mimlls
7.
8.
5. A. crillitl
6. A. aC/I//lIII),'
7. A. x/IIlllml'li!o/'{/
A 2., 6., 7., 8. abninal a levelnyel feie hosszusagu! Meret = I : I 8. A. glabl'll
137
 Alchemilla 81allcescens Wallr. ROSACEAE
Hegyi pallistfU Rozsaf6l6k
Syn.: Alchemilla hyIJrida L. emend. Mil!. subsp. puhescells (Larn.) Gams
var. glallcesccl/S (ValIr.) Paulin
Tarsn: szürkezöld palastfii, bozontos palastfii
Leirasa: Kis tennetii, 3-10(-20) em magas, egeszeben szürkeszölden gyapjas-
szorös pahlstflifaj. Tolevellemezei max. 6 em szelesek, altahiban kör alakuak
(szuk vagy zart alapi öböllel), hannadukig-felükig (5- )7-9 kare,Üal osztottak. A
levelkarejok valtozatos alakuak, oldalankent (3-)5--6(- 7), viszonylag karesu
fogat viselnek; közöttük bemetszes lehet. A csucsi fog gyakran rövidebb a töb-
binel. A szarlevelek kicsinyek, hasogatottak, nyelük rövid. A viragok tömött,
gömbös csomokban fejlodnek, mindenhol (± 1'linyomottan) szorösek. A 4 külso
cseszelevel olyan hosszu vagy kisse hosszabb, mint az aljan ± lekerekftett
vacokkehely. A 4 belso eseszelevel a külsoknel hatarozotlan keskenyebb es
kisebb. [Usd az abnit is!]
Alchemilla Illlllgarica Soo ROSACEAE
Magyar palastfU R6zsafelek
Syn.: Alchemilla mOlllicola Opiz var. hllllf!.arica Soo,
Alchemilla plicala Buser subsp. hllllfiarica Soo
Leirasa: Kis-közepes tennelu, 8-20(-30) em-es, szürkes- (neha kekes-) zöl-
den seI ymes-sz6rös növeny. A tolevelek lemeze 4-8(-10) em szeles, altalaban
7 lekerekitett kare,Üal kb. halmadig osztott. Az alapi öböl altalaban igen szeles,
nern rilkan akar 130'-kal nyitott. A karejok fogazala egyenleles; a finom, kar-
esu fogak szama oldalankent (4-)6--9. A karejok között rendesen hatarozott
bemelszes van. A szarlevelek nyele a lemezüknel rövidebb. A reszviragzat
allah\ban lömölt es mindig ± szorös, de a kocsanyok kopaszak, esak ritkanlehet
neMny kisse szorös. [Usd az abrat is!]
Viragzasa: rnajus - julius / VI - VIII.
Elöhelye: Meszkerülo hegyvideki szubendemizrnus; hegyi reteken, szorfii-

.
gyepekben el.
Viragzasa: majus - julius / VI - VIII.
Elörordulasa: Zemplen '~.
Elöhelye: Meszkerülo hegyvideki-alhavasi faj; hegyi reteken, szorfiigyepek- (LaszI6tanya, I . , ~ )

ben el.
Elörordulasa: Zemplen
Mogyorosteto),
Bükk (Bükkszentkereszl, ((I
(
"'J
lr\'
(r
~ann-knlJl
(Nagymilic, Laszlotanya) Harrnaskut-Szilvasvarad,
Bükk Repashuta, \ \.. szend
(Szilvasvarad-Repashula, Lillafüred, Lusta-völgy, Nagyrnezo).
Nagymezö).
Megjegyzes: Viszonylagjol felismerhel6 taxon. Tipikus egyedei a tolevelek es
a karejok alakjaval, valamint selymes-ezüstös szinezetükkel is ellernek a többi
Megjegyzes: A legkisebb es legszorösebb hazai palastfG. Leginkabb a közön- hazai rokontol [lasd a leirasokat!].
seges palastru (A. /I1onlicola) [lasd a leirasat!] kisebb egyedeivel tevesztheto
össze, de iu a levelkarejok foga rendesen több es a vinigkoesanyok kopaszak. Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; Iv. erteke: 2000 Pt.
Hazai egyedeinek tovabbi vizsgalata szükseges.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Pt.

Alchemilla 11101llicolo Opiz ROSACEAE Alchemilla crinila Buser ROSACEAE

Közönseges palastffi Rozsafelek
Syn.: A!chclllilla posloralis Buser
Leirasa: Ältalaban közepes telmetu (15-30 em), eroteljesen szorös, sötetzöld
palastfü. A toJevelek lemeze (3-)5-8(-10) em szeles, leginkabb ± kör alaku,
alul-fölül egyenlelesen szorös. Az alapi öböl altahiban zart, olykor atfedett. A
levelkarejok szama (7-)9-11, alakjuk a lapos-ivestol a karesu-parabolasig val-
tozo, igy az osztottsag melysege egynegyed-ketötöd közölt szinten valtozik. A
karejok közötl hatarozott bemelszes van, rajtuk oldalankent 6--10 nagyjabol
egyforma, viszonylag karesu fog talalhato. A viragos hajtas meglehetosen
szorös. A szcirlevelek alakja ± a tolevelekhez hasonlo (de joval kisebbek); a le-
velnyelek esak ritkan hosszabbak a lemezüknel. A vinigok gömbös esomokban
cillnak, ± szorösek, de a koesanyok kopaszak. [Lasd az abral is!]
Csipkeslevelfi palastfU Rozsafelek
Leirasa: Kis-közepes tennetii, viszonylag hosszu szoru, selymes fenyü
növeny. A lolevelnyelek es a szarak neha kisse hatrafele (lefele) iranyuloan
szorösek. A t61evelek nyilott alapi öböllel vese alakuak, a sugamak max. a
negyedeig karejosak. Az altal<\ban 7 karej szeles, lapos, gyakran levagolt. Az
also szarlevelek nyele rövidebb a lemezl1l!l; a felsok gyakran ülok. A
reszviragzatok ± alemyosek, lehetnek kisse szorösek, de a vaeokkehely mindig
kopasz. A eseszelevelek szeles-Iojasdadok, tompasak. [Usd az abrat is!]
Viragzasa: junius - augusztus / VII -IX.
Elöhelye: Inkabb meszkerülo hegyvideki faj; nedves tennohelyeken: mocsar-
reteken, hegyi releken es kaszalokon, magaskoros tarsulasokban eI.

Viragzasa: junius - augusztus / VII - VIII. Elöfordulasa:

Zernplen (Kemenee-
Elöhelye: Inkabb meszkerülo hegyvideki faj; szorfügyepekbell, hegyi reteken, patak).
kaszalokon, legelokön es atmeneti lapokban fordul elo.
Elöfordulasa: Zemplt\n, Aggteleki-k. ('
(Jstvan.h., Csiszär-Nyilas), Csereh:it , f'
(Szemere), Bükk, Malra (Galyateto, 1
Megjegyzes: A legellentmondasosabb irodalmu, tovabbi alapos kutalasokat
Mälraszentistvan), Koszegi-hg.
(Släjer-hazak, Hörmann-r., Kendig, igenylo taxon. Hazai rokonailol elsosorban sekely levelkarejaival különül el.
Jrotlkö, Kiraly-v., Zsäper-h., Egyes karcsu palastfühöz (A. micansJ sorolhalo egyedeknek lehelnek hason-
Velcm-Köszegszerdahely). loan sekely karejii lolevelei, de itt az also szarlevelek hosszu nyeluek. Az ujab-
ban haz<\nkbol is bizonyitott hullamoslcvciU palastfUnel (A. subcrellala) a
Megjegyzes: Kisebb, szorösebb egyedei könnyell összeleveszthetok a hegyi
t61evelek lehetnek szinten sekelyen karejosak, de ezek kerekdedek (alapi öblük
palastfiivel (A. gloucescens) [lasd alefrasat!], de ott a levelkarejok foga keve-
sebb es a vin\gkoesanyok zöme szorös. Aregi, A. vlIlgaris neven közölt adalok zart) es kevesbe szorösek.
valoszinUleg nagyreszt e taxonra vonatkoznak. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: I; Iv. el1eke: 2000 Pt.
138 139
Aichelllilla acurilaha Opiz ROSACEAE
Hegyeskareju pahistfU R6zsafeh!k
Syn.: A/chemilla aCilIaIiRIi/a Busei', A/c/iemilla vII/gm is L.
Leirasa: Közepes-nagy telmetu (-50 em), közep- vagy vilagoszöld, gyakran
parmis telepeket kepezo növeny. A tolevelek hosszu nyele vegig egyenletesen,
derekszögben el<ilI6an barsonyos-szorös. A levellemez nagy (15 em sze-
lessegig), altalaban vese alaku, max. a feleig osztott. A karejok keskeny-harom-
szög, keskeny-trapez vagy hosszukas-tojasdad alakuak, legalabb reszben
hosszabbak a szelessegüknel; szamuk 9-11. A fogak (oldalankent 8-12) he-
gyes-haromszögfiek. A levellemez szfne gyakran al ig (esak az ereken es a pere-
men) szorös. Az als6 wirlevelek nyele 2-5-ször hosszabb, mint alemez. A
reszviragzatok viszonylag tömöttek, kopaszak vagy gyeren pillas-szorösek.
[bisd az abrat is!]
Viragzasa: majus - julius I (VII -) VIII - X.
Elöhelye: Inkabb meszkerülo hegyvideki faj; sz6rfugyepekben, hegyi reteken,
erd6szeleken talalkozhatunk vele.
Elöfordulasa: Zemplen
(Mogyorostetö, Laszlotanya,
Kemence-patak),
Aggteleki-karsz (Aggtelek),
Bükk, Bakony (Szaraz-Gerence-v.),
Koszeg.
Megjegyzes: Közel all hozza az aJtaläban valamivel kisebb keeses palastfU (A.
lIliealls) [Iasd a leinisat!], de itt a t61evel nyelenek fels6 resze felfele iranyul6an
sz6rös, a levelfomik alapi reszen az ereken a sz6rzet ranyomott, a viragzat
lazabb es mindig kopasz.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
Alchemilla m;calls Buser ROSACEAE
Keeses palastfU R6zsareIek
Syn.: A/chemilla Ivacilis Opiz
Tarsn.: karcsu pah\stfü
Leirasa: Közepes termetfi, 10-30(-40) em magas, közep- vagy sötetzöld
szorös növeny. A t61evelek lemeze alul-felül ± egyenletesen (de neha nem tul
surun) szorös. A levelnyel fels6 (alapi) resze hatarozottan felfele ininyul6an
szorös. A vese alaku, 4-12 em szeles levellemez fonakanak alapi reszen, az
ereken, a sz6rzet a karejok iranyaba ranyomott. A levellemez 7-9 (keskeny-)
haromszögu vagy keskeny-trapez alakii levelkareijal egynegyed-ketötödeig
osztott. A karejok oldala altahiball egyenes, a esuesuk gyakran tompa vagy le-
vagott (mivel a esuesi fog altalaban kisebb a többinel). A karejokon oldalankent
5-10 er6teljes, hegyes fogat talalunk. A szarlevelek viszonylag kicsik (gyakran
csak ujjasan-hasogatottak); az als6k nyele a lemezüknel hosszabb. A viragzat
kopasz, altahiban karcsu, nyulank, laza. A vinigok zöldek, a cseszelevelek kisse
felall6k. [Lasd az abrat is!]
Viragzasa: majus - julius I (VII -) VIII - X.
Elöhelye: Inkabb meszkerülo hegyvideki faj; szorfugyepekben, hegyi reteken cl.
Elöfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.,
Bükk, Matra (Matraszentlaszlo,
Hutahelyi-p.), Börzsöny (Központi-
Börzsöny: Nagy-Hideg-h.,
Magas-Tax, Berence-v.), Bakony
(Csehbanya: Keresztnyiladek), K6szegi-hg.
(Velem, Hörmann-f.).
Megjegyzes: Közel an hozza a hegyeskareju palastfU (A. acwiloha), közöt-
tük atmeneti alakok leteznek. [A különbsegeket lasd a leirasokban!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. el1eke: 2000 Ft.
Alchemilla xalill/Ochlora Rothm. ROSACEAE
Reii palastfG. R6zsafeJek
Syn.: A/chemilla pralellsis Buser et auet., vix F. W. Sehm.
Leirasa: Termetes, 70 ern-es magassagot is elero gyakran sargaszöld faj. T61e-
velei nagyok. A levellemezek 5-13 em szelesek, valtozatos alakuak (vese alak-
t61 a kerekdedig, nyflt, ill. szuk alapi öböllel), 9-11 felkörös, tojasdad vagy
trapez laku kareijal egyharmad-ketötödig osztottak. A karejokon oldalankent
7-12 haromszögu (altalaban szabalyosan kisebbed6) fogat tahilunk. A level-
nyel vegig, a vinigos hajtas als6 Mromnegyede ehill6 szorös. A levellemez
fonaka (fOleg az ereken) szoros, szfne kopasz vagy csak az ereken es a karejok
peremen nagyon lazan sz6rös. Szarlevele viszonylag sok van, s ezek meglehe-
tosen egyfonna meretuek. A szarlevelek nyele kisse hosszabb a lemezüknel. A
vinigzat kopasz vagy igen lazan szorös. A viragok viszonylag kicsik,
sargaszöldek. [Lasd az abrat is!]
Viragzasa: junius - julius I VII - VIII (- IX.)
Elöhelye: Alapk6zetre közömbös; lapreten, magask6r6s tarsulasban el.
Elöfordulasa:
Vend-videk
(Ketvölgy, Szakonyfalu, Felsöszölnök,
Apatistvanfalva),
Vasi-dombvidek
(Nemesmedves).
Megjegyzes: Termetevel es kopasz felszinu leveleivel rokonait61 viszonylag
j61 megkülönböztethet6. A Jeginkabb hasonl6 hegyeskareju palastm (A . acu-
ti/aha) [hisd a leirasät!] levelenek szfnoldala mindig sz6rösebb, szarlevelei
kisebbek, hosszabb nyeluek, legalabb nehany levelkarejanak oldala egyenes
vonalu (mfg itt a karejoldalak ivesek).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; Iv. el1eke: 2000 Ft.
Alchemilla glahra Neygenfind ROSACEAE
Havasi palastfG. R6zsafclek
Syn.: A/chemilla a/pestl is F. W. Sehm.
Tarsn.: kopasz pahistfil
Leirasa: Közepes-nagy termetu (-50 em) palastfilfaj. A t61evelek nyele ranyo-
mottan ± szorös. A levellemez veset61 a kör alakuig valtoz6, 6--15 em szeles,
7-9(-11) altalaban alaesony, tompa-Mromszögu vagy körives kareijal max.
egyharmadig osztott, szfne es fonaka kopasz (ut6bbi esetleg az ereken nlnyo-
mottan kisse szorös). A karejokon oldalankent 6--10 hegyes-haromszögu, alta-
laban j61 hilhat6an a csues fele hajl6 fogat taJalunk. A viragos hajtasnak rend-
szerint esak az als6 harmadan (töven) fejl6dik ranyomott sz6rzet. A reszvi-
ragzatok kopaszak, csom6kban vagy alemyokben allnak. A viragok sargaszöl-
dek. A küls6 eseszelevelek j6val keskenyebbek a belsokneI. [Lasd az abnit is!]
Viragzasa: junius - julius I VII - VIII (- IX.)
Elohelye: Meszkerül6 hegyvideki faj; mi/unk atmelleti lapreten el.
Elöfordulasa:
Sopron (Hidegviz-
J'\
völgy, Faber-ret,
Arbesz-rH).
Megjegyzes: VaItozekony faj, de kopaszsaga (ill. ritkas ranyomott sz6rzete)
miatt j61 azonosfthat6.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.
141
Sempervivum fecforu!n L. CRASSULACEAE loviharha hirfa (Jusl.) Opiz CRASSULACEAE
Hazi kövirozsa Varjuhäjfelek Sarga kövirozsa Valjuhajfelek
T{trsn.: fali kövirozsa Syn.: Sempervivllm IIi,.(lIm Jus\.,
}ovilJarha glol)Olifera (L.) J. P~mell subsp. hirll/ (L.) J. P~mel1
LeinIsa: 8-15 em ätmer6ju, nagy t6levelr6zsas, vin\gzäskor 20--25(-40) em
magas pozsgas növeny. 4--6 em hosszu, leveles, vaskos indain kevesebb sarj- Leirasa: Nyitolt esillag alaku, 3-5(-7) cm almer6jil, t61evelr6zsas pozsgas
növeny kepzodik. Szara vaskos, szorös. Levelei (20-40xI0--15 mm) hirtelen növeny, sok fi6k- vagy sarjnövennyel, melyek leveltelen, nagyon vekony es
kihegyesed6k, lapat alakuak, halvanyzöldt61 halvanypirosig vältoznak, esuesuk rövid inda vegen fejl6dnek. Viragz6 szara 10--20(-24) em magas. T61evelei
vörösesbama, felületük kopasz, szelük pillaszorös. Szärlevelei a fomlkuk esu- nyaron elenk sötetzöldek, szet- vagy feläll6k, landzsasak, 15-25(-30) mm
es an vörösek vagy barnak, fokozatosan kihegyesed6k, szelükön pilillsak, sz6rt hosszuak, 5-{j Olm szelesek, egyenletesen csuesba keskenyed6k. A levelesues
älhisuak. Vinigzata erny6szeruen (bogerny6) szeta1l6 laza, 30-nal több virag- zöld vagy pirosl6, a levelszel pillas. A szarlevelek a szaron viszonylag siirun
gal. Vinigaban a 12-16 esesze az alapjämil összenott. A 12-16 szirom kes- vannak, arra rafekszenek, felszfnük neha sz6rös vagy (subsp. glahrescens)
keny-blndzsas, 8-12 mm hosszu, 2 mm szeles, pilhls, ep szelU sugarasan szetal- kopasz; 15-20 Olm hosszuak, 7-10 Olm szelesek, majdnem szarölel6k. Virag-
16; r6zsaszfnu vagy fak6r6zsas. A porz6szalak vörösek, alul sz6rösek, ket kör- zala törnölt bogellly6. A 6 esesze pillas, a 6 vajsarga szirommal (15-17 mm)
ben allnak. A 12-16 tennolevel szinten gyfiru alakban helyezkedik el. (Nem csövesen fela1l6. Ez ut6bbi fogazott vagy rojtos szelU. Tennese 8 mm-es, kes-
ritkan mindket ivarlevel esökevenyes). A tennes tüsz6 (12-16 darab), amely keny-Iandzsas, oldalr61 összenyomott esöves, 6 tüsz6b61 all6 tüsz6esokor.
tüsz6csokrol alkot. Viragzasa: julius - okt6ber / VIII - X (- XI.)
Viragzasa: junius vege - szeptember / VIII - X. Elohelye: Nalunk fOleg meszkövön; sziklagyepekben, sziklafüves lejt6kön,
Elohelye: Nalunk vadon jurameszk6-sziklagyepben talaljuk. karsztbokorerd6k tiszlasain, sziklaeseljesekben, sziklaerd6k es meszkedvel6
tölgyesek tisztasain talalhat6.
Elofordulasa: Villanyi-hegyseg
(Szarsomlyo). Elofol'dulasa: Zemplen (Füzer: Var-h., /--". , ,
Tolvaj-h.; Abaujszant6: Krak6-h.), Csere- Il\ ~ ~~~
hat, Aggteleki-k., Upponyi-hg. (Upponyi- ) I • ,< Ja \.
szoros), Bükk, Matra, Medves, Cserhat ~ (I tl \t ; (
(Matraverebely; Holloko: Var-h.) • \. \,
Börzsöny, Naszaly, Visegradi-hg. .
Megjegyzes: Hasonlft a kisebb rozsas kövirozsara (S. lIlarllloreulIl). [A kü- (Esztergom, Dobogoko: Ram-h.), Pilis, K-alp-karp-balk

lönbsegeket hlsd a lefnlsokban!] Gyakori disznöveny. A kertekben, sfrokon ter- Budai-hg., Gerecse, vertes, Bakony, Balaton·fv., Keszthelyi.hg., Mecsek.
mesztett, es k6falakon stb. sokfele elvaduJ6 fajtainak tüsz6i medd6k. Megjegyzes: [A hozza nagyon közel all6 gömbös kövirozsat61 (1. soholifera)
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft. val6 eitereset lasd a lefrasokban!] Pontos elterjedesük lovabbi kutatasokat
igenyel!
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
Sempervivum marmoreum Griseb. CRASSULACEAE
Rozsas kövirozsa Varjuhajfelek

Leirasa: Pozsgas növeny (3-)5-{j(-1O) cm almer6ju t61evelr6zsakkal. Indaja
va~kos, leveles. Vinigz6 szara 18-20(-25) cm magas. Levelei (25x12 Olm)
olajzöldek vagy szürkeszöldek, gyakran vörösöd6k, szelterül6k, laposak, mind-
ket oldalukon mirigyesen pelyhesek, neha kes6bb kopaszod6k; a tövük kisse
keskenyed6, csuesuk kihegyezett. Szarlevelei sz6rt aIlasuak, kb. 3 em hosszu-
ak, surCin mirigyes pelyhesek, landzsasak, hegyesek. Vinigzata 12-30 vinigu,
kb.7 em atmer6ju tömör bogemy6. A 12-13(-16) szirom 7-10 Olm hosszu,
landzsas, elenk- (ritkan halvany-) r6zsaszin, közepen sötet piros esikkal. A vi-
nig kfvül mirigyes-gyapjas, bozontos, 18-22 Olm atmer6ju. A porz6k (24-32)
vörösek, az alapjuknal sz6rösek. A tennest tüsz6csokor alkotja, amely
12-13(-16) felnyfl6, 8-10 Olm-es tüsz6kb61 all.
Viragzasa: julius - okl6ber / VIII - X (- Xl.)
Elohelye: Alapk6zetre nezve közömbös; sziklagyepekben, sziklafüves lejt6-
kön, karsztbokorerd6k tisztasain, sziklaeserjesekben el.
Elofordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.
(Tornamldaska: Also-h.; Josvafo: Nagy-
oldal, Kecso-v.),
Bükk, M:itra (Nagygalya, Sar-h.),
Cserhat (Szanda: Szanda-h,),
Börzsöny, Naszaly, GÖdÖlloi-dv. (Foti
Somlyo), Visegradi-hg., Pilis, Budai-hg.
(Kecske.h., Remete-h.), Veleneei-hg., Bakony
(Varpalota: Baglyas-h.).
Megjegyzes: [A nagyon hasonl6, kisse tennetesebb hazi kövirozsal61 (S. fec-
forum) val6 eItereset hisd a lefrasokbanlJ.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
Ioviharha soholifera (Sims) Opiz CRASSULACEAE
Gömbös kövirozsa Varjuhajfelek
Syn.: SempervivulIl soholiferlllll Sims, ]oviharlw gloholifera (L.) J. Pamell
Leirasa: Zalt, gömbölyded (1,5-)2,5-3(-4) cm atmer6ju, t6levelr6zsas, val-
tozatos megjelenesfi pozsgas növeny. Rövid, vekony indajan sok gömb alaku
fi6knövenyt fejleszt. T61evelei nyaron szürkes- vagy fak6zöldek, ovalis-
landzsasak, 5-15(-20) mm hosszuak es 5-7(-10) mm szelesek, rövid hegybe
esucsosod6k, pillas szeluek; kanalszeruen befele hajlanak. A levelek hegye
gyakran vörös (ritk<in feheres). Fonakuk eieI!. A SZlirievel 20 mm hosszu es 10
Olm szeles, kopasz, kiveve a pillas szelet. Viragzata tömött, viszonylag kicsi
bogerny6. A 6 esesze pillasan fesuszeru, a 6 szirom sarga, zöldessarga, az el6b-
bivel együt! esövesen fehill. Aszirom rojtos vegCi, 15-17 Olm hosszu. A tern1es
6-7 111m hosszu, keskeny-Iandzsas, esöves, 6 tüsz6b61 felepül6 tüsz6esokor.
Viragzasa: julius - okt6ber / VIII- X (- XI.)
Elohelye: Meszkedvel6; dolomit- es meszk6sziklagyepekben, szikhls lej-
t6kön eI.
Elofordulasa:
Bükk (Deli·Bükk),
Matra (M:itrahaza),
Pilis (PilistetO).
Megjegyzes: A sarga kövirozsa (I. hirfa) [Iasd a leinisat es a megjegyzeset!]
kis- vagy alfajanak is tekinthet6.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. eretke: 2000 Ft.

143
 Sedum hispanicum Jus!. CRASSULACEAE
Deres varjuhaj VarjuMjfelek
Leirasa: Meddo kusz6 hajtasok nelküli, hamvas szürkeszöld, viragzataban
vagy teljes egeszeben (var. hu.xmaumii) mirigyszorös, (5-)10--14(-15) cm ma-
gas, nem ritkan a talajra nemileg rafekvo, gyakran egyeves, pozsgas növeny.
Sz6rt allasu levelei szürkes-kekes közepzöld szinuek, 6-11(-15) mm hosszuak,
1-1,3 mm szelesek, hengeres vagy felhengeresek, szelUk ep, csuesuk tompas
(neha hegyes). A level a szarral sokszor 25-30-os szöget zar be, es gyakran
meggörbül. Viragzata bogemyo. A viragok I mm-es koesannyal majdnem
ülok. A 6 szirom feber, neha vöröses amyalattal, landzsas, (hegyes), 5-7 mm
hosszu, negyszer hosszabb a eseszenel; kinyilva a hegyük kihajlik. A hat csesze
toja~dad, nagyon rövid. A maghaz (terrnolevelek) szine febertol a vörösig val-
tozhat. A 12 porz6 feketes vagy sötetvörös. Terrnesesoportja 6 tagu tüszo-
esokor. A tüszo hajlott esoru, 2-3 mm hosszu.
Viragzasa: junius - julius / VII - VIII.
Sedum sartorianum Boiss. CRASSULACEAE
subsp. hillebrandtii (Fenzl) D. A Webb
Homoki varjuhaj VarjuMjfelek
Syn.: Sedum hillehrandtii Fenzl
Leirasa: Evel6, kusz6, viragz6 allapotban 1-10(-12) em magas, felall6 vagy
fölhajl6 pozsgas növeny. LeveIes szara 1-1,5 mm vastag, kusz6 hajtasa ennel
feltunoen vastagabb (2 mm). A levelek a viragz6 hajtason tavol vannak. A nem
viragz6 (meddo) hajtasok 3-4,5 cm magasak, gyakran tömött-pamasak. A le-
velek sz6rtak, szürkek, szürkeszöldek, kopaszak, szalas hosszukas-hengeresek
(vagy felhengeresek), 3-5 mm hosszuak, 1 mm vastagok, tompak, vallukon
sarkantyusak; virftas elott surun all6k. Az elozo evi levelek, elszaradva a szaron
maradnak, jellegzetesen feherek, a hegyük szele bamas. Viragzata 1-2 fela1l6
egyesbogb61 (bogemyo) all, viszonylag tavol levo 7-15 viraggal. 5 szirrna
5(..{j) mm hosszu, aranysarga. Cseszeje 3(-3,5) mm hosszu, haromszögletu-
tojasdad. 10 porz6ja sarga. Terrnese 5-ös tüszoesokor; a tüszok 4-5 mm-esek,
er6sen kihcgyesedok.

Elohelye: Inkabb savanyu talajokon (pI. erubaz); sziklagyepekben, ritkan nyilt Viragzasa: junius - julius / VII - VIII.
es zart homoki gyepekben elo faj. Elohelye: Meszkedvel6; homokpusztakon, homoki reteken, homoki tölgyesek
E16fordulasa: Zemplen (Tokaj), Bükk, tisztasain talalhat6. Ritkan akacosokban es sziklakon is el.
/ 1 '\'
Matra (Sasko,), Medves (Salgötarjan:
Pecsko,), Balaton-fv. (Als6örs- .I 1-):1';· /,1 Elofordulasa: GÖdöllOi·dv. (Föti Somlyö),
Visegradi-hg. (Esztergom), Pilis
Balatonalmadi). 'f (Kesztölc), Bakonyalja (Fenyofo'),
\\ ( Ten·gelici·hv., Mezoföld (Si6fok),
K·med-DK-eu-kauk Csepel-sz., Szentendrei·sz., Pesti·sik
(Kaposztasmegyer, Dunakeszi),
Megjegyzes: Sok helyen disznöveny is, igy kivadulva itt adventiv. Csak a zöld Turjan·vi, D-T k.
szinu, töven kusz6, meddo hajtassal rendelkezo feher varjuhaj (S. album)
hasonlit ra, de ennek I mm-nel hosszabb koesanya van, viragtakar6 leveleinek Megjegyzes: A többi sarga viragu, hasonl6 terrnetCi varjuMjfajnak a levele
(csesze + szirom) szama: 5+5. nem szürkes, nem feberen raszarad6; kusz6 tövük nem vastagabb a szamal,
vagy ha igen, akkor a levelek kihegyezettek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2; I; tv. erteke: 2000 Ft.

Sedum acre 1. subsp. neglectum (Ten.) Rouy et Foue. CRASSULACEAE

Parnassia paluslris 1. PARNASSIACEAE
Mecseki varjuhaj VarjuMjfelek
Fehermajvirag Feberrnajviragfelek
Tarsn.: adriai varjuhaj
Leirasa: Viragz6, fela1l6 hajtasaivall0--25 em magas evelo pozsgas növeny. Leirasa: Az egyszeru szar magassaga 10--25 em, esucsan
A szar kusz6 töve nem, vagy alig vastagabb a leveles szamal. Levelei sz6rt alla- egyetlen virag, es rajta egyetlen ül6, szarölel6, szives-tojas-
suak, nem allnak szorosan; elszaradva a szaron marad6k es ilyenkor feheres dad alaku level van. A szirrnok (5) kb. 1 em hosszuak, raj-
szinuek. Nem virit6 hajtasai feie, ill. egyharrnadnyi hosszuak, surubben levele- tuk jellegzetes lilas rajzolat talalhat6. Porz6 5. A tolevelek
sek. A level szalas-hengeres (alulnezetben nemileg tompalandzsas körvonalu) hosszu nyelCiek, sziv alakuak, a levellemez szele ep.
vagy felhengeres, zöld vagy sargaszöld, szemcses felületCi, kihajl6, 6-8(-10)
Viragzasa: julius - szeptember / VIII vege - IX.
mm hosszu es 2-2,5 mm szeles. Vinigzata többagu egyesbog, ill. bogemy6;
nagyobb agai 5-8(-10) viraguak. Szirrnai elenksargak, 6-8 mm hosszuak, Elohelye: Inkabb meszkedvelo; lapretek minden asszociaci6jaban, atmeneti
szeles-landzsasak. Porz6i sargak. Terrnese 5-ös tüsz6esokor, melyben I tüsz6 lapokban, siklapokban, forraslapokban, sz6rfCigyepekben, hegyi reteken
3-4 mm hosszu. talalkozhatunk vele.
Viragzasa: junius - augusztus / VII- IX. Elofordulasa: Zemplen (Regec:
Gyertyankuti.retek), CsereMt (Szemere:
Elohelye: Meszkedve16 növeny; meszk6szikla-gyepeken, sziklas napos lejt6-
Rakaca·fv.), Aggteleki-k. (J6svafO:
kön el.
Luzsok), Bükk (Nagymezo'), Matra
Elofordulasa:
Meesek (Pecs: Tuhes,
l
Il: "
Y! (Parad,Nagygalya), GÖdÖlloi·dv., Bakony
(Varpalota: Bantapusztaj Petfürdo,),

A~
Misina, Dömörkapu), Bakonyalja, Balaton-fv. (Sasdi·retek,
VilIanyi.hegyseg. Tapocai. laprel) Soproni-hg. (Harka), Balfi-dv. (Kist6malmi-Iapret), K6sze-
I' gi-hg. (Zsidö·ret), Kemeneshat (Kam, Adorjanhaza), Vend·vi. (Ketvölgy),
- . szmed-Ill szend Vasi·dv. (PetOmihalyfa), Göesej (Mar6c), Zalai·dv., D-Zala (Nagykanizsa),
Megjegyzes: Az ujabb kutatasok alapjan a hazai növenyek faji elkülönitese BS (Böhönye), KS (Latrany), Kis-A., Hansag, Tengelici·hv., Pesti·sik
nem indokolt. Leginkabb a hatsoros varjuhaj egyik valtozatara (S. sexangu- (Merzse·mocsar, Csömör: Csömöri·legeloj Göd: GÖdi·lapret), Turjan-vi,
lare var. boloniense) hasonlit, de annak is - mint al apfajanak - szabalyos 6 sor- D-T k., Nyirseg (Mariapöcs-Pöcspetri), Tt. (Bekesi sik).
ban allnak a levelei, amelyek sarkantyusak es elszaradva lehullanak. A gyako- Megjegyzes: Viragzasban nem teveszthet6 össze mas fajjal. Levelei hasonl6ak
ri borsos varjuMj (S. acre) levelei tojasdadok vagy tojasdad-hosszukasak, le- a sziveslevehl hidor (Caldesia pamassifolia) [Iasd a leirasat!Jleveleihez.
hu1l6k, viragai kisebbek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2/3; tv. erteke: 2000 Ft.

144 145
 Saxifraga adscendens L. SAXIFRAGACEAE Ribes pelraeum Wulf. in Jaeq. GROSSULARIACEAE
Hegyi kotörof(i Kotörofilfelek Berci ribiszke Ribiszkefelek

Leirasa: Egy-keteves, mirigyszorös, tolevelr6zsas, 10-25 em magas, külön-
bözo magassagban el<igaz6 növeny. A levelek 1-2 em hossztiak, 0,5-1 em
szelesek, ekvalltiak, estiesukon 3-5 karejtiak. A vinigok 5-8 mm hossztiak. A
szirmok (5 db) feherek, 3-5 mm hossztiak, tojasdadok, estiesukon kiesipettek.
A felso koesanyok nagyobb resze rövidebb a termeses eseszenel.
Viragzasa: jtinius - julius / VIII - IX.
Elohelye: Hegyvideki, inkabb meszkedvelo faj. Sziklagyepekben, szikla-
vagy törmelektalajokon eJ.
Elofordulasa: Zemplen
(Füzer: Var-hegy), Bükk
(Leany-völgy, Nagyvisny6,
Szilvasvarad, Szarvasko:
Pyrker-szikla,
Ho1l6ko).
Megjegyzes: A hasonl6 elohelyeken nem ritka apro k6tör6fii (S. tridactylites)
altalaban kisebb termetu; ep estiesu szirmai esak 2-3 mm hossztiak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 5000 Ft.
Leirasa: 1,5-2 m magasra is megnovo eserje. Nyeles levelei 7-10 em
hosszuak, 3-5 hegyes karejra hasadtak. A karejok filreszfogai szalkasan kihe-
gyezetlek. A levelfonak szorös. Sokviragu, b6kol6 fürtben nyfl6 öttagu viragai
zöldespirosak vagy sargaszöldek. Termesei piros albogy6k.
Viragzasa: majus - junius / (VII -) VIII.
El6helye: Inkabb meszkerülo magashegyvideki-alhavasi faj; bükkös erd6irtas-
MI ismert.
EIOfordulasa:
Egykor: Bükk (Javorkut).
Megjegyzes: A hasonl6 terme tu es levelnagysagti fekete ribiszke (R. nigrum)
[Iasd a leirasiit!] termese fekete, levelei mirigyesen pontozottak, athat6 illatuak.
A vörös ribiszke (R. ruhrum) levelei valamivel kisebbek, zömökebb karejuak,
tompa estiesuak; levelfonaka kopaszod6, viraga zöld szinil.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; Iv. erteke: 10 000 Ft.

Saxifraga paniculata Mill. SAXIFRAGACEAE Rihes alpinum L. GROSSULARIACEAE

Fürtös kotörof(i Kotörofilfelek
Syn.: Saxifraga aizoon Jacq.
Tarsn.: buglyos k6törofii
Leirasa: A 3-6 em atmeroju tolevelr6zsab61 15-30 em magas, e\agaz6, leve-
les-viragos hajtas ered. A tolevelek 1-3 em hosszuak, 4-6 mm szelesek, visz-
szas-tojasdadok vagy nyelv alakuak, epek, filreszes szelCiek. A filreszfogakon
meszpikkellyel fedett gödröeskek vannak. A szarlevelek kisebbek, visszas-
tojasdadok. A szar mirigyszorös, felso harmada bugas-füLtösen elagaz6 vinig-
zatot alkot. Az oldalagak 1-3 viraguak. A szirmok (5 db) kerekdedek, 4-6 mm
hosszuak, 3 foeruek. Porz6 10. A termes 2 rekeszu, 2 cstiesu tok.
Havasi ribiszke Ribiszkefelek
Leirasa: Alaesony termetu, 1-1,5(-2,5) m magas, surun agas, rendszerint ket-
laki eserje. Levelei viszonylag kicsinyek, 2-3(-5) em hosszuak, altalaban esak
harom (ritkan öt) karejtiak. A karejok tompan esipkes-fogas szelCiek. A level-
nyel mirigyszorös, 1-2(-3) ern-es. A levelfonak zsirfenyu. FelaJl6 fürtökben
nyfl6 öttagti viragai apr6k, zöldessarga szfnuek. A termos viragfürtök 2-5, a
porz6sak 10-30 viragMI aJlnak. Termesei piros albogy6k.
Viragzasa: aprilis - junius / (VII -) VIII.

Viragzasa: majus - julius / VII - VIII. El6helye: Inkabb meszkedvelo magashegyvideki-alhavasi faj; montan bük-
El6helye: Inkabb meszkedvelo hegyvideki faj; meszkövön, andeziten es kösök, szurdokerdok, erdoszelek növenye.
bazalton, sziklagyepekben el.
El6fordulasa: Zemplen,
El6fordulasa: Zemplen (Füzer: Var-h.),
Bükk (Bükk-fs.), Börzsöny ,r.;.,
Aggteleki-k. (BOdvarako: Esztramos),
Upponyi-hg. (Upponyi-szoros), Bükk,
Malra (Kekes, Sas-k6, Diszn6-koj,
(Nagy-Mana, Csovanyos,
Szabo-kövek), Bakony. i r( , \,
CserMt (Bereeli-h.),
Naszaly, Balaton-fv. (Gyulakeszi:
Csobanc).
Megjegyzes: Az ugyanesak piros termesu vörös es berd ribiszke (R. ruhrum,
Megjegyzes: Igen valtozekony, de jellegzetes, vegetativ aJlapotaban is felis- R. pelrael/m) [Iasd az ut6bbi leirasiit!]levelei nagyobbak, levelfonakuk szoros.
merheto faj. A hasonl6 termohelyeken elofordul6 kövirozsafajok (Semper- Az elenksarga viragu arany ribiszke (R. aureum) levelei fenyesek, a levelka-
vivum spp., loviharha spp.) levelei nem meszpikkelyesek; vaskosak. a
rejok epek, esak esuesukon fogasak, termesei feketek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.

146 147
.,.
Rihes /ligrum L. GROSSULARIACEAE Chamaecytisus ci/ialus (Wahlbg.) Rothm. FABACEAE
Fekete ribiszke Ri biszkefelek Pillas zanGt Pillang6svin\guak
Syn.: Cylisl/s ci/iall/s Wahlbg.
Leirasa: 1,5-2 m magas cserje, athat6 aromalikus illatlal. Fiatal hajtasai fino- Leirasa: A növeny ellill6 szaru; a kis termelulaI (10 cm) az egeszen nagy
man szorösek, sargaszöldek. 5-10 cm hosszulevelei szives valluak, 3-5 kare- meretUig (50 cm es fasod6 szarral) is elafordul. Levelei harmasak. A levelkek
juak; a karejok hegyesek, durvan (gyakran kelszeresen) fiireszesek. A levelek hegyesedak, visszas-tojasdadok vagy elliptikusak, 20--30 mm hosszuak, 10--15
a fonakon sarga mirigyektol pontozottak. A levelnyel 2-5 cm hosszu. Lan- mrn szelesek, a szfnükön rendszerint kopaszak. A sarga, 2-2,5 cm nagy vira-
dzsas, szorös murvalevelei 1-3 cm-esek. Viszonylag keves viragulevelh6nalji gok a tavalyi hajtasok oldalain 2-3-aval allnak. A hüvely csak az elen (neha a
fürtökben nyil6 öttagu vinigai pirosaszöldek. Mirigyszorös, jellegzeles illatu lapjan is, de akkor csa~ rilkasan val'. helkoeellsis) pillas szart1.
termesei fekete albogy6k.
Viragzasa: aprilis - itnius / VI - VIII.
Viragzasa: aprilis - majus / (VI -) VII - Vm.
Elöhelye: Meszkedvelö hegyvideki faj; meszkosziklagyepekben, sziklaerdok-
Elöhelye: Inkabb meszkerülo sik videki faj; egerlapok, bokorfüzesek, kemeny- ben, melegkedvelo erdokben el.
fas es puhafas ligeterdok növenye.
Elöfordulasa: Aggteleki-karszt (JosvafO:
Elöfordulasa: Zemph\n (Ujhuta- Nagyoldal), Ozdi-dombvidek (Hangony:
Zsid6rH), Bükk, Ipoly-vi. (Dregelypalank,
Ipolyszög), GÖdÖllöi-dv. -;. Poganyvari-szikla), Bükk,
Matra (Paszt6).
(Isaszeg, Gödöllö, Vacegres), Soproni-
hg. (Görbehalom), Balfi-dv. (Balf),
Köszegi-hg. (Velemi-fürdö, Meszes-v.), I,
BS (Görgetegj Rinyaszetkiraly: Pollai-e.), eua
Megjegyzes: A viragz6 növeny szirmait szethajtva, mal' a magMzon llithat6
Szigetköz, Hansag (Osli-egeres, Csikos-eger, Feher-t6), Szentendrei-sz.
(az elen vagy a lapjan) a szorzet. How\ hasonl6 faj a borzas zanot (Ch. hirsu-
(Kisoroszi), Pesti-sik (Felsögöd).
IIlS), de ott a hüvely (maghaz) a lapjain is gyapjasan szarös, valamint levelei
Megjegyzes: Mas oshonos ribiszkefajainkt61 fekele tennese es nagy, mirigye- max. 2 cm-esek.
sen ponlozott, athat6 illatulevelei alapjan könnyen megkülönböztethelo. Sza-
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 2000 Ft.
mos fajtajal termesztik, melyek eivadlilhatnak; adatai reszben val6sziniileg
ilyen megfigyelesek. Fekete termesu meg a dfsznövenykent tartotl arany es
verpiros ribiszke (R. aureum, R. sallguilleum) is, de ezek levele es viraga je-
lentosen elter.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; Iv. erteke: 10000 Ft.

Chamaecytisus alhus (Hack.) Rothm. FABACEAE Chamaecytisus heuffelii (Wierzb.) Rothm. FABACEAE
Feber zanGt Pillang6sviraguak Heuffel-zanGt Pillang6svin\guak
Syn.: Cylisus albus Hack. Syn.: Cylisus heuffelii Wierzb.
Lefrasa: Fehill6, fasod6 szam 20--30 cm magas, bokrosan növo pillang6s- Lefnlsa: Agas, felall6 szaru felcserje. Levelei Mrmasak, alul es felül egyarant
viragu faj. Levelei harmasak, hosszukas-tojasdadok, hegyesedak, ninyomott ranyomottan szarösek, zöldek. Az aranylag keskeny (1-1,5 cm hosszu es
apr6 szaruek vagy neha kopaszod6k. Kb. 2 cm nagysagu vinigai az azevi hajta- 4-5 rnm szeles), visszas-Iandzsas levelkek csucsa hegyes. Az elenk vagy arany-
sok csucsan, fejecskeben fejl6dnek. A szirmok feMrek vagy vajsargak. A sarga viragok az elaz6 evi hajtasok vegen, 2-5-evel csucsall6 fejecsket kepez-
csesze ninyomottan vagy ela1l6an szorös. Termese selymes-gyapjas hüvely. nek; s mindig nyaron fejl6dnek. Hüvelytermese szinten ranyomottan szarös.
Viragzasa: junius - allgusztus / VIII-X. Viragzasa: junius - jUlius / VIII - IX.
Elohelye: Inkabb meszkedvela erdossztyep növeny; szaraz tölgyesek, karszt- Elöhelye: Nalunk meszkerülo; cseres-tölgyesben elt.
bokorerdok, pusztafüves lejtak, irtasretek, pusztai cserjes, erdoszelek faja. Elofordulasa:
Elöfordulasa: Zemplen, Cserehat, Egykor:
Aggteleki-karszt, Putnoki-dombvidek, Mecsek (Jakab-hegy).
Bükk, Matra, Tiszantult.

pont-pann-Ibalkl
Megjegyzes: A zan6tok közül milunk nincs több feMr (ill. halvanysarga)
vinigu faj, {gy viragz6 allapotban nem lehet massai összeteveszteni.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
Megjegyzes: A zan6tok rendszerezese elegge bonyolult. A nehezsegek miatt e
növenyt egyes kutat6k a buglyos zanot (Ch. austriacus), masok pedig a gom-
bos zan6t (Ch. supinus) alfajanak tekintettek. E ket ela1l6 vagy felall6 szorzetti
fajjal szemben a Heuffel-zan6t ranyomottan szarös, elabbi levelei szürkesek.
Könnyti összeteveszteni a szinten ranyomottan szorös feher zanottal (Ch.
alhus) is [hlsd alefrasat!], azonban ennek viraga feher vagy vajsarga. tovabba
hüvelytermese gyapjas.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; tv. erteke: 5000 Ft.

149
 Medicago orhicularis (L.) Bartal. FABACEAE Trifolium vesiculosunl Savi FABACEAE
J(orongoslucerna Pi llangosviniguak Holyagos here Pillang6sviraguak

Leirasa: 1~25 em magas, gyakran elfekvö szaru egyeves növeny. A levelek
harrnasak; az als6k leveJkei visszas tojasdadok vagy haromszögiiek, a felsöke
ek-visszas tojäsdadok. A palhalevelek arhegyii sallangokra hasadtak. A pillan-
gos vinigok aprok (5-7 mm hosszuak es 1- 2 mm szelesek), 1-5 viragbol all6
fürtöt alkotnak. A eseszeeimpak arszeruek, kb. 2 mm hosszuak. A szirrnok sar-
ga vagy szennyessarga sztnuek. Hüvelyterrnese jellegzetes: esigahäzszeruen
4-8 esavarulatu, lapos, tüsketlen, 1~18 mm atmeröju korong.
Viragzasa: majus - junius / VII (- IX.)
EWhelye: Inkabb meszkedvelö; meleg, szaraz lejtösztyepreten el, kis bolyga-
tottsägot is elvisel.
Elofordulasa:
ViIlanyi-hegyseg
(Nagyharsany: Szarsomly6).
Leirasa: Kopasz vagy kopaszod6 egyeves növeny. A szar merev, 50 em-es
magassagot is e1erö. Levelei harrnasak, nyelesek; h6naljukban palhalevelek
fejlÖdnek. A levelkek kopaszak, hegyesedök, alakjuk elliptikus vagy hosszu-
kas-Iandzsas. Viragzatai gallerlevelek nelklili, több cm hosszusagu, vegallo
tojasdad viragfejecskek. Sargasfeher szirrnai kb. 1,5 em hosszusaguak, siirlin,
hatarozottan hosszeresek; körmük a lemezüknel kisse hosszabb. Az erett esesze
zörgös, gömbösen felfujt, rajta reees erezet es 2~24 hosszer talalhat6. Termese
hosszu csöru, a eseszeböl kiaUo hüvely.
Viragzasa: majus - junius / VI vege - VII.
Elohelye: Sotiirö faj; szikes erdök tisztasain, sziki gyepekben, ritkan parlago-
kon (mäsodlagosan) es szaraz gyepekben fordul e16.
Elofordulasa:
Matra (Gyöngyös),
Hortobagy, Tiszantul
(közepsö resze).

Megjegyzes: A zart gyepben, ahol el, eleg nehez eszrevenni. Viragz6 allapot-
ban esetleg összeteveszthetjük mas pillangos fajokkal; terrnese azonban jol
elkülöniti minden hasonlo növenyünktöl. Nagy me1egigenyu, korabban adven-
tiv (behureolt) növenynek tekintett faj.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. erteke: 5000 Ft.
~
Megjegyzes: Hianyosan ismert ökologiaju faj, adatai gyakran eUentmonda-
sosak, megerosftesre szorulnak. Hasonlo megjelenesu rokonainak egy reszenel
a viragok kisebbek (kb. lern). Masok hatarozotlan szörösek, ill. viragzataik tö-
venel gaUerozo murvalevelek aUnak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; tv. erteke: 2000 Ft.

Medicago rigidula (L.) All. FABACEAE Trifolium slIhterraneum L. FABACEAE

Töviskes lucerna Pillangosviraguak Földbentermo here Pillang6sviraguak
Tarsn.: kemenytövisii lucerna
Leirasa: Hever6, szetterülö, legfeljebb 10 em magasra fölemelkedö, erötelje-
Leirasa: 5-15 em magas, ritkas szöröktöl apr6n pelyhes, sen sz6rös egyeves növeny. Harrnas levelei nyelesek; a levelkek max. 1 em-
elagaz6, elfekv6 szaru növeny, härrnasan tenyeresen össze- esek, alakjuk visszas-szives. Viragai - analunk el6 valtozatnal - 2-3 viragu
tett levelekkel. A levelkek pieik (max. 1 em), visszas-tojas- emy6szeru, ül6 fejeeskeben fejlödnek. A szirrnok feheresek vagy kisse rozsa-
dadok vagy lekerekttett haromszögletuek, esuesuk enyhen sak, 8-14 mm hosszuak. A esesze 5 szalas-fonalas, kunkorod6 fogat visel. Az
kiesipett. A közeps6 levelke nyeles. A palhalevelek tojas- also vinigzatok viragait szamos, rendszerint a nyf1<ls utan fejlöd6, terrneketlen,
dadok, szelük hasogatott-fogazott. A vinigok aranysargak apr6k (5-7 mm), 1-3 csökevenyes (esupan a keskeny, terpedten ela116. szalas fogu eseszeböl aU6)
vinigu fürtöt alkotnak. Hüvelyterrnese csigavonalban csavarodott, 2-3 mm vinig fogja gömbösen körül. Termese kb. I em-es hüvely.
hosszu; erös tüskei a tövük feIe vastagodnak. A termes a tüskekkel együtt 7-12
Viragzasa: aprilis - szeptember / VI - X (- XL)
mm szeles.
Elöhelye: Meszkedvelö, sotiirö siksagi faj. Szikes pusztakon, legelökön el.
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Elohelye: Alapk6zet szempontjabOl közömbös; sziklagyepekben, füves lejtö- Elöfordulasa: Tiszantul (Mak6,
kön, homoki gyepekben elöfordul6 növeny. HOdmezovasarhely: Kishomokj I /~
Martely).
EWfordulasa: Bükk (Szarvask6), Börzsöny
(Veröeemaros), Balaton-fv. (Tapolca:
Hajagos banyaj Tihany: Kis-e. teWj
Balatonakalij Meesek (Pecsszabolcs),
;' ,.'
i. -
Villanyi-hg. (Mariagyud, Siklos)
D-T k. (Szeged-AIgyö), TI. Megjegyzes: Jellegzetes, szikeseken termeszthet6 faj. Esetleg a hasonl6 ter-
(H6dmez6vasarhely, Bekesesaba). m6helyeken elöfordul6 egyviragu herevel (T. omithopodioides) teveszthetö
Megjegyzes: Esetleg összeteveszthetö az arab lucernaval (M. arahica). de össze, de ez kopasz, minden viraga terrnekeny, szinnai kisebbek (6-8 mm). A
ennek levelei j6val nagyobbak, lerrnese többször (4-7-szer) esavarodott. A többi herefaj viragzata gömböstöl a hosszukas-tojasdadig valtozo fejecske.
szinten hasonlo, gyakori apro lucerna (M. minima) bärsonyosan szörös, ter- VeszeJyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.
mese kisebb, tüskei gyengebbek, levelkei legömbölyitett esuesuak, palhalevelei
epek.
Veszelyeztctettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.

150 151
 Oxylropis pilosa (L.) Oe. subsp. hllll!iarica (Borb.) Soo FABACEAE ASlragalus asper Wulf. FABACEAE
Csajkavirag Pillangosviniguak Erdes csüdfU Pilllang6sviniguak

Leirasa: Egeszeben bozontos-sz6rös, 15-50 cm magasra növ6, evel6 faj.
Rendszerint t6b61 elagaz6, gyakran pirosl6 sz~ra felall6, er6teljes, surCin leve-
les. Paratlanul szamyalt leveleinek töven ket palhalevel fejl6dik. A levelkek
keskeny-Iandzsasak vagy hindzsasak. Viragzatai tojasdad vagy megnyult füze-
rek. Az 1-1,5 cm hosszu vilagossarga vinigok murvacskaja gyakran hosszabb,
mint a csesze. A cs6nak szalkaszeru csucsban vegz6dik. SZillas-hosszukas
hüvelytermesei barsonyosan sz6rösek.
Viragzasa: rmijus közepe - julius / (VII -) VlIl- IX.
El6helye: Meszkedvel6; sziklagyepekben, pusztafüves lejt6kön, löszpuszta-,
hon;6ki es irtasreteken el.
"'--I '; t/
El6fordulasa: Zemph~n (Tokaj-Tarcal:
Kopasz-h.), GÖdÖIl6i-dv., Visegradi-hg.
I
1\ ) - \
(Esztergom: Kincses-h.), Pilis (Kesztölc:
Ketagu-h., Csobanka), Budai-hg.,
Gerecse, Bakony (Veszprem), / Turjan-vi, D-T k., Tt.
Vilhinyi-hg. (Villany), Kis-A., Meziiföld
(Dunaszenlgyörgy, Tengelic-Sz6I6hegy, Erd,
Szekesfehervar: Aszal·v.), Pesti-sik, TUljan-vi. (Csevharaszt), 0-T k.
(Ersekhalma), Hajdusag (Hajdunamis, Ohat, Debrecen), Nyfrseg (Teghis) Tt.
(Oroshaza, T6tkomI6s).
Megjegyzes: A csüdfüveknel (Aslra[!,alus spp.) a cs6nak tompa csucsu. [Lisd
meg a gyapjas csüdfii (Aslrar;alus dasyalllhus) lefrasat es megjegyzeset!]
Veszelycztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10000 Ft.
Leil'asa: Viszonylag magas (40--100 cm), er6teljes növeny. Szara felall6, t6b61
elagaz6, er6s. Levelei sz6rtak, paratlanul szamyaltak; a levelkek keskenyek,
hosszukas-elliptikusak, ep szelUek, ritkan alla, hosszu, rasimul6 sz6nlek.
1-2 ern nagysagu halvanysarga vinigai a szar vegen fehill6, megnyult füzerben
allnak. A csesze vilagos vagy feketes sz6rrel fedett. Telmese hosszukas, hen-
geres hüvely.
Viragzasa: majus - junius / (VII közepe -) VIII - X (- XL)
El6helye: Meszkedvel6 sztyepi faj. Pusztafüves lejt6k, homokpusztak, homo-
ki retek es legel6k, pusztai cserjesek növenye, de el6fordul homoki es lösztöl-
gyesek szelein, tisztasain is.
El6fordulasa: Budai-hg., Vertes,
Veleneei-hg., Balaton-fv. (Tihany),
Tolnai-hh., Kis-A., Mez6föld,
(Szolnok, Szeged).
Megjegyzes: A homoki retekjellemz6, nevad6 faja. Hozza kisse hasonl6 roko-
nain~l, a h61yagos es az edeslevelü csüdfiinel (A. cicer, A. [!,IYLYphyllus) a vi-
ragzat rövid, fejecskeszeru, a levelkek szelesek, a termes kerekded, ill. hosszu,
sarl6san görbült hüvely. [Uisd meg a csajkavirag (Oxylropis pilosa) leirasat
is!]
VeszelyezleteUsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.

A,lra[!,alus exscapus L. FABACEAE ASlra[!,alus dasyanlhlls PalI. FABACEAE

Szartalan csüdfU Pillang6sviniguak Gyapjas csüdfU Pillang6sviraguak

Leirasa: Alacsony (-10 cm), szetterül6 növeny. Szara nincs. Levelei t6all6k, Leirasa: 15- 25 cm magas, altahiban szetterül6 evel6 faj. Az egesz növeny - de
paratlanul szamyaltak, a levelkek elliptikusak vagy tojasdadok, 1-2 cm hosszu- különösen a vinigfejecske - suru, feheres sz6rzett61 bozontos. Föld feletti szara
ak, dus sz6ruek. A levelnyel gyakran pirosod6. Elenksarga vinigai max. 2 cm legtöbbször megvan. A szar es a levelnyel altalaban elenkpiros. Levelei parat-
hosszuak, a levelek töveben igen rövid nyelen esom6ban ülnek. A vinigok ko- lanul szarnyaltak, a levelkek hosszuk<is-tojasdadok (ritkan hegyesedok), 13 cm
csanyosak. Egyik alakjamil- f. eaulifer - a levelek 2-3 em-es, a viragfejek 6--7 hosszuak. Elenksarga, kb. I cm nagysagu viragai tömött fejecskeket alkotnak,
em-es nyelen is ülhetnek. A vitorla mindig kopasz. A hüvely rövid, tojasdad. melyek 5-10 cm hosszu nyelen ülnek. A vinlgok ± ül6k. A vitorla a fomikan
mindig nisimul6 szorös.
Viragzasa: majus - junius / (VI közepe -) VII - VIII.
Viragzasa: majus közepe - junius közepe / VII - VIII (- IX.)
El6helye: Meszkedvel6; altalaban kötött talajon: homoki reteken es legelokön,
löszpusztagyepekben, ritkan meszk6sztyepreteken fordul e16. El6helye: Meszkedvel6; altahiban löszön es kötöttebb homoktalajokon lösz-
pusztagyepekben, hornoki reteken, ritk<in homokpusztagyepben fordul e16.
El6fordulasa: Zemplen (Abaujszanto:
Siiveges lanya; Megyasz6; MOllok: Eh f4il'dul, 11: Zemt>I~11 (Tokaj-T.m:lll: L '
Kaptar-Ianya; Fels6dobsza), Medves, KOlli~~z-h. Murllt-v., Ternet -domb), {. ~~
Karancs (Kishartyan, Karancsalja),
;
GÖrlöll i-dv. (Foti Somlya) Mcz.ört)ld ,1 ~J"j . /
Cserhilt (Vacduka: Kios-h.), GÖdÖIl6i-dv. Adony, Kules, Dunaföldvur ,Turjun-vi. I 1t.-1 "'.
.,
l
, I ••
, I
(Foti Somlyo, AIbertirsa), PHis (Kesz- (K ulIl>cS7,cr: Fclsöpcszcl'i-dombok)
tö!c-Dorog), Budai-hg., Gerecse (Tokod, Gete 0-'1 I,. (Bugllt, I i '-BI 11, S s1..al'töltlos), 1..
csoport), Kis-A. (Gy6r-Esztergom), Mez6föld, Szentendrei-sz. (Pocsmegyer, Hajdusag (Monostorpalyi), Nyirseg. pOIlI-pann

Kisoroszi), Pesti-sfk (Göd: Gödi-Iapret), Turjan-vi. (Kunadacs, Kunpeszer),

D-T k., Hajclusag (Oebrecen), Tt. (AbadszaI6k).
Megjegyzes: Nyeles vinigzatu valtozata es altalaban levelei alapjan a gyapjas
csüdfUvel (A. dasyalllhus) [Lasd a leirasat es megjegyzeset!] teveszthet6 össze.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Cs; tv. elteke: 5000 Ft.
Megjegyzes: A hasonl6an gyapjas nyulszapukafajok (Anrhy/lis spp.) levelein a
vegall6 levelke j6val nagyobb a többinel, a 1evelnyel mindig zöld. A szinten
gyapjas csajkaviragnal (Oxyrropis pilosa) a szar egyenes, felall6, a cs6nak csu-
csa szalkaszeruen kihegyezett [Iasd a fajmll!]. Legkönnyebben a szartalan
csüdfü (A. exscapus) egyik valtozataval (f. cauli/er) teveszthet6 össze [a kü-
lönbseget lasd olt!]. A Ouna-Tisza közen el6 populaci6k - az eddigi megfi-
gyelesek alapjan - feltehet6en az ut6bbi fajjal alkotott hibrid egyedekb61 allnak.
Veszelyeztetetlsege: V: 3; H: 3; Cß; I; tv. erteke: 30000 Ft.

152 153
 Astragalus vesicarius L. subsp. albidus W. el K. FABACEAE
Feheres csüdfU Pillang6sviniguak
Leinisa: 15-30 em magas, bokrosod6 vagy ellerül6 pillang6s növeny. Levelei
paratlanul szamyaltak a levelkek hosszukas-elliptikusak, 1-2 em hosszuak,
tompa esuesuak, a feheres, rasimul6 sz6rzett61 szürkeszöldek. Fonakuk zöld,
gyeren sz6r6s. Vinigai 10--20 em hosszu nyelen tömött fejecskeben allnak. A
vitorla kb. I em hosszu, bfbor vagy ibolyas szinCi, a es6nak es az evezok fehere-
sek (vagy a es6nak kekes). A esesze ibolyas amyalatu, közepso reszen Mlyag-
szeruen felfujt. A termes rövid, zömök, szoros hüvely.
Viragzasa: majus I VI - VII.
Elohelye: Meszkedvelo; sziklagyepek, sziklafüves es pusztafüves lejtok faja.
Elofordulasa: Aggteleki-k. (J6svafo:
Nagyoldal), Naszaly, GÖdÖlloi-dv.
(F6ti Somlyo), Pilis (Gete-h.), Budai-hg.,
Tetenyi-sik, Gereese, Bakony (Csor, J (Nagyharsany: Szarsomly6),
Petfürdo, Varpalota: Baglyas-h.),
Balaton-fv. (Aszof61, Villanyi-hg.
(Mariagyüd: Köves-majj Si klos: •
Akasztofa-domb), Szekszardi-dv. (Szekszard),
Tolnai-hh. (Palfa, Sarszentlorine), Mezoföld (Tarnok), BSz-sfk (KomI6dt6t-
falu, Beregsuniny).
Megjegyzes: Hazai alfaja pann6niai bennszülölt (bar egyes kutat6k szerint
nem különü I el kieleg(ton a törzsalakt(1). Egyedül a zaszlos csüdfüvel (A. ono-
brychis) lehet összeteveszteni, de ennek eseszeje nem felfUjt, viragaiban a
vitorla j6val hosszabb, levelei landzsasak es nem ezüstfeherek.
Veszelycztetettsege: V: 4; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
MTM. Növenytar herbariuma
Astragalus contorllIplicatus L. FABACEAE
Tekert csüdfU Pillang6svirnguak
Leirasa: 10--40 em magas, tövetol elagaz6, altalaban szetterül6, egyeves nö-
veny. Paratlanul szamyalt levelei 5-15 cm hosszuak. A levelkek (szamuk 6--10
par es a esuesi levelke) tojasdad-hosszukasak, 5-12 mm hosszuak, mindket
oldalukon szorösek. A vinigzat tömött, fejeeses, 5-15 vinigu; az egyes viragok
sargak, 10--13 mm-esek. A csesze 5---{j mm-es, feher vagy keverten feher-fekete
szotTel surun boritott. A cseszefogak 1,5-2-szer hosszabbak a csesze esövenel.
Feketes alapon feher szorös, spiralisan esavarod6 hüvelytermesei 1-2 cm
hosszuak, hasi oldaluk lapos, hati oldalukon hosszanti valyu van.
Viragzasa: junius - augusztus / ( VII közepe -) VIII -IX.
Elohelye: Meszkedvel6; nedves, iszapos laza talajokon: arteri hordalek- es
iszaptarsulasokban fordul elo.
Elofordulasa: D-T k. (Dömsöd,
Szeged-Tape, Algyo, Toszeg, Szolnok),
BSz. sfk (Csenger: Szamos ziltony,
Tarpa: Tisza-part), Tt. (Fegyvernek,
Martely, Tisza, Körösök, Maros
es Beretty6 foly6k arterületein).
Megjegyzes: A hozza felületesen hasonlfto, nedves elohelyeken (is) elofordul6
fajok kopaszak, hüvelytermeseik egyenesek. A sz6rös csajkavirag (Oxytropis
pi/osa) es a rokon esüdfüvek [lasd a lefrasokat es a meg-jegyzeseket!] szaraz
termohelyeken elnek.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 0; tv. erteke: 2000 Ft.
154
Pisum elatius Stev. FABACEAE
Magas bors6 Pillang6svirnguak
Lcirasa: 20--50 em magas, el!igaz6, gyakran elfekvo szam növeny. Levelei
parosan szamyaltak; a levelgerinc kaesban vegzodik. Palhalevelei 4-4,5 cm
hosszuak, nagyobbak a levelkeknel. Nagy, 4-5 ern-es pillang6s viragai
1-3-asaval allnak. A lihlsr6zsaszin vitorla es a sötet bfborszfnCi evezok teljesen
eltakarjak a szennyes sargasfeher es6nakot. A viragzati kocsany sokkal hosz-
szabb (7-12 cm) mint a palha. Hüvelytermese a termesztett vetemenybors6-
kenal kisebb.
Virllgzasa: junius - julius I VII - VIII (- IX.)
Elohelye: Inkabb meszkedvelo; sziklagyepek, karsztbokorerdok növenye.
Eloforduhlsa: Matra (Gyöngyös: Sar-h.;
Parad), Karanes, Visegnidi-hg.
(Eszlergom), Balaton-fv., ViIlanyi-hg.
Göesej, Nyfrseg (Batorliget).
Megjegyzes: Del-eur6pai eredetCi arehaeophyton; val6szinCileg a kultUrbors6k
ose. A hasonl6 viragszfnil takarmanyborso (P. arvellse) virngzati kocsanya
rövidebb vagy csak kisse hosszabb, mint a palha.
Veszetyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Trigonella gladiata Stev. FABACEAE
Bakszarvu lepkeszeg Pillang6sviraguak
Leirasa: Apr6 termetCi, 5-20 em magas, gyakran a talajon hevero, egyeves
növeny. Egeszeben selymesen-szorös, kellemes kumarinillatu (szenaillatu) faj.
Levelei harmasak; a levelkek fogaeskasan-hullamosak, 5-8 mm hosszuak. Az
apr6,4-7 mm hosszu 2-3 mm szeles pillang6s viragok parosaval vagy maga-
nosan ülnek a levelek Mnaljaban. A vajsarga vagy feher szirmok koran lehulla-
nak. Az erett hüvelytetmes egyenes, felall6, 3-{j em hosszu, hirtelen csorbe
keskenyedo.
Viragzasa: aprilis - junius I VII - VIII.
Elohelye: Meszkedvelo; delies kitettsegu sziklagyepek lak6ja.
Elofordulasa: Villa ny i-hg.
(Nagyharsany: Szarsomlyo, Fekete-h.j
Mariagyud: Tenkes-h., Köves-maj,
Felso-legelOj Siklos: Csukma-h.,
Akasztofa-dombj Csarnota: Nagy-h.).
Megjegyzes: Nehezen eszrevehet6, igazi mediterran növenyünk. Vinigzas
elott, de meg vinigosan is könnyen összetevesztheto több apr6 termetfi pil-
lang6s faiial, de jellegzetes, bakszarvszerilen felall6 termeseirol mal' j61 feHs-
merheto. Nemikepp hasonl6 rokonanak, a francia lepkeszegnek (T. mOllspeli-
aca) több (6--7) levelhonalji viräga es max. 1,5 ern-es hüvelytermese van.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: tO 000 Ft.
155
 Lalhyrus pisijormis L. FABACEAE
Borsokepu lednek Pillang6sviniguak
Tarsn.: bors6alaku lednek
Leirasa: Meteresre is megnöv6, csavarodo, szamyas mlru faj. Levelei eleinte
sargas-, kes6bb szürkeszöldek, a levelgerinc ehigazo kacsban vegz6dik. A le-
velkek szama 3-5 par; tojasdad vagy elliptikus alakuak, 3-6,5 cm hosszuak es
1-3,5 cm szelesek. Csucsukon kb. I mm-es szalkahegy van. Palhalevelei vi-
szonylag nagyok (min. 2,5 cm hosszuak), szeles-tojasdadok, hegyesed6k.
Levt%6nalji viragzatai tömÖlt, hosszu kocsanyu (de a leveleknel rendszerint
rövidebb), gyakran 10-nel is több viragu fürtök. A vinigzati tengely rendszerint
sötelvÖrös. Viragai kb. 1,5 cm-esek, kopaszak, kes6bb bamul6k. A vitorla
szennyes-sötetvörös szinu, hata söteten erezett. Az evez6k vilagosabban ere-
zettek. A cs6nak sargasvöröses. A csesze pi lias szelii, r6zsaszfn, söteten erezett,
ketajku (a fels6 2 cimpa ± haromszög alaku, 2 mm hosszu, felhajl6, az also 3
cimpa 5-7 mm hosszu, szalas-hindzsas). Szalas, kihegyezett hüvelyterrnesei
kb. 5 cm hosszuak es 5 mm szelesek.
Viragzasa: majus - junius / (VI -) VII - VIII.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6 erd6ssztyep faj . Meleg, meszkedvelo tölgye-
sekben, gyertyanos-tölgyesekben es ezek tiswisain el.
Elofordulasa: Zemph~n (Tallya),
Aggteleki-karszt (B6dvaszilas:
Bak Anlal töbre, Vecsembükk)
Bereg-Szatmari-sik
(Barabas: Kaszonyi-hegy)
Vertes (Gant).
Megjegyzes: A howi leginkabb hasonl6 mocsari lednek (L. pa/uslris) [Iasd a
lefnisat!] vizes el6helyeken el. A többi piros(as) vinigszfnu es szinten kacsos
hazai lednekfajnak - (gy a gyakori, gyom jellegCi mogyores ledneknek (L.
luberosus) is -levelei csak egy par levelkebOl al1nak. Nemikepp hasonlo habi-
tusu es szinten kacsos levelCi bükkönyfajaink (Vicia spp.) szara nem szamyas;
vinigszfnben, a leveJkek szamaban es alakjaban is jelent6sen különböznek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. erteke: 2000 Ft.
Lalhyrus pal/escells (M. B.) C. Koch FABACEAE
Sapadt lednek Pil1angosviniguak
Leirasa: 30-40 cm magas, egeszeben finoman pelyhes (vagy ritkan kopa-
szodo), evelo pillangos növeny. Levelei parosan (2-4 par) szamyaltak; a level-
gerinc rövid szalkaban vegzodik. A levelkek keskeny- vagy szalas-landzsasak,
hegyesed6k. A 4 szalas cimpara hasadt palhalevel hosszabb cimpai tulnövik a
viszonylag rövid levelnyeleket. Halvany- vagy feheressarga viragai 1,5-2,5 cm
nagyok, hosszu kocsanyu, laza fürtökben nyflnak. A bibeszal csucsa lapat-
szenlen kiszelesed6.
Viragzasa: aprilis vege - junius / (VI -) VII - VIII.
Elohelye: Meszkedvel6; pusztafüves lejtokön, karsztbokorerd6kben erdosze-
leken fordul e16.
Elofordulasa: Matra (Gyöngyös: Sar-hegy),
Budai-hegyseg, Bakony (Sümeg:
Var-hegy, Balaton-felvidek
(Tapolca, Balatonfüred).
Megjegyzes: Rokonai közül nagyon hasonlo es megegyezo el6helyeken is e16-
fordul a magyar lednek (L. pal111onicus) [hisd a lefrasat!l. E faj szara es levelei
kopaszak, viragai elenkebb szfnuek, a palhalevelek rövidebbek vagy csak kisse
hosszabbak, mint a levelnyelek, bibeszala egyenletesen vastag.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; tv. erteke: 5000 Ft.
156
Lalhyrus pa/lIslris L. FABACEAE
Mocsari lednek Pillang6sviraguak
Leirasa: 80-120 cm magas, fekv6 vagy felfuto evel6. Az egesz növeny kopasz
es a viaszbevonatt61 szürkeszöld. Tövet61 agas szara negyszögletu, amelyb61
ket el szamyszeruen ellaposodott. Összetett levelei 2- 3 par levelkebOl es több
agu kacsbol allnak. A levelkek hosszukas-landzsasak, kihegyezett csucsuak,
3-7 cm hosszuak es 8-12 mm szelesek. A levelnyel alapi reszen, a nyel mellett
1-1 szalas-Iandzsas palhalevel talalhat6. A levelek honaljaban fejl6do virag-
kocsany rendszerint 4-6 virigu. A vinigok kb. 15 mm hosszuak, kekeslila
szfnuek. Terrnese 3-4 cm hosszu es kb. 8 mm szeles hüvely.
Vinlgzasa: junius - augusztus / VII-X.
Elohelye: [nkabb meszkedvel6; mocsarretek, lapretek, nadasok, magassas-tar-
sulasok, ligeterd6k, laperdok növenye.
,
,,..
E1öfunluhlsa: CS~ I'eh;\t (ß6dvalenke 1161"lI' I-
k6 , Bükk (Miskolcl:tpolca). Ipoly-vi. "
(Orhnlom). lludai-c1v. (Ohudll), flakon nlja ~
(Adorjl1Il h. lJI), RIlalllll-l'v. (Snllöld- /- I
Kisör~'PlL'lh .. 'J'!IPOIClI: R,)pusk;l), SOjJl'Itlli- ' . ' J
hg. (Agrllh'u: Ligel-!l. v.), Ualatull-vill. CF'- ,
Il ' kpu. ~11I) I ~ '-na l ll i oll , K~l11enc: hul (Nagy-
makfa), Göcsej (Lenti), Zalai-dv. (Zalaszentmihaly,
Pötrele), BS (Inke), KS (Balatonfenyves: Nagyberekj Taska), Szigetköz, Kis-A.
(Tata), Drava-sik (Cserkut), Tengelici-hv. (Bikacs: Kistape), Csepel-sz., Pesti-sik
(Cinkola: Naplas-t6, Kaposztäsmegyer), BSz-sik., Bodrogköz, Taktaköz
(Tiszaluc-Kesznyeten), Turjan-vi, D-T k., Nyfrseg (Nyfrbator, Bätorliget), TI.
Megjegyzes: Jellegzetes, jol azonosfthato faj . A kacsban vegzod6, több level-
keb61 a1l6, szamyasan összetett level a hazai lednekfajok közül csak a bor-
s6kepu lednekre (L. pisijo/'ll1is) [lasd alefrasät!] jellemzo. Terrnohelyein keves
rokonaval talalkozhatunk.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 2000 Ft.
Lathyrus pallllollicus (Jacq.) Garcke FABACEAE
Magyarlednek Pillangosviriguak
Leirasa: Közepes terrnetCi (15-25 cm magas), kopasz növeny. Levelei parosan
szamyasan összetettek (2-3 par); a levelgerinc kis levelkeben (un. serteben)
vegz6dik. A levelkek 3-6 cm hosszuak, alakjuk keskeny-Iandzsas vagy szalas-
hindzsas. A palhalevelek legfeljebb kisse hosszabbak, mint a levelnyel. A vira-
gok kb. 1,5 cm nagyok, laza fürtben allnak, szamuk 4-7(-10). A murvalevel-
nel a közös viragkocsany rendszerint hosszabb. A bibeszal egyenletesen vastag.
Ket j61 elkülönfthet6 alfaja van: a subsp. pmlllollicus-nal a cseszefogak pillasak,
aparta kes6bb is feheres vagy rezsas. A subsp. col/inus-nal a csesze fogai alig
pillasak, aparta a viragzas vege feie megbarnul. Tenneseik kopasz hüvelyek.
Viragzasa: aprilis - majus / (V -) VI- VII.
Elohelye: Mindket alfaja meszkedvel6; a subsp. pal/l/ol1icus lapreteken, a
subsp. CO//ilillS tölgyesekben, karsztbokorerd6kben, sziklai es pusztai cser-
jesekben, pusztafüves lejt6kön el.
Elöfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.,
Bükk, Matra (Gyöngyös: Sar-h.), Cserhat
•.li
(Kozard, Vaeduka: Bükkös-h.), Börzsöny, ...
Naszaly, Visegradi-hg., PHis, Budai-hg.,
Telenyi-sik, Gerecse, Yertes (Gant),
Bakony, Bakonyalja, Pannonhalmi-dv., Ba-
laton-fv., Mecsek, Villanyi-hg. (Mariagyud: eua-(medl
Felso-Iegeloj Sikl6s: Akaszt6fa-domb), Soproni-hg. (Agfalva: Liget-p.), Balti-
dv., BS (Bares), Tolnai-hh. (Simontomya), Kis-A., Hevesi-sik (Kerecsend).
Megjegyzes: A subsp. collinus delkelet-eur6pai alfaj. Habitusra es vinigszfnre
nagyon hasonlo hozza a pelyhes sapadt lednek (L. pallescells) [Iasd a lefra-
sat!]. de ennek bibeszala kiszelesed6. A többi rokon fajnal a levelek, levelkek
alakja vagy (es) a viragok szfne mas.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1, iIl. 3; tv. erteke: 5000 Ft.
157
 Larhyrus linifolius (Reichard) Bssler FABACEAE
var. montalllls (Bemh.) Bssler
Hegyi lednek PiHang6sviniguak
Leinisa: 20--30 cm magas evel6 faj. A szar egyszeru vagy keves agu, szamyas
e](i. Levelei parosan szarnyaltak, 4--6 keskeny (kb. I cm szeles), tompas level-
kejuek; a levelgerinc szalkahegyben vegz6dik. Keves viragu fürtben aB6 vini-
gai ibolyasvörös szinCiek; kes6bb megkekülnek. Termese szalas hüvely.
Viragzasa: aprilis - junius / VI - VIII.
Elöhelye: Meszkerül6, magashegyvideki-alhavasi faj; gesztenyes-tölgyesek-
ben es gyertyanos-tölgyesekben el.
EloforduJasa:
Koszegi-hegyseg,
Vasi-dombvidek
(Klausen-erdöl
Megjegyzes: Megjeleneseben leginkabb a sapadt es a magyar lednekhez (L.
pallescens, L. pannonicus) hasonlft, de ezek vinigai sargasfeherek, ill. sargak,
levelkeik kihegyezettek. Többi rokonanak levelkeje masfele.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
Vicia sparsiflora Ten. FABACEAE
Pilisi bükköny Pillangosviniguak
Leirasa: Kb. fel meter magas, jeHegzetesen ferden aH6 növeny. Szara az als6
hannadaban ritkas, hosszu sz6rökt61 pelyhes. Parosan szamyalt levelei rövid
szalkaban (neha levelkeben) vegz6dnek. A levelkek 8-12 parosak (1-2 cm
hosszuak), Landzsasak vagy tojasdad-Iandzsasak, hegyesed6k; kezdetben a
szelük kisse pilh\s. A palhaJevelek szele ep vagy (ritkan) hasogatott. A virag-
fürtök szorösek, a felso levelek h6naljab61 erednek, azokmil nem hosszabbak.
A viragok max. 1,5 cm nagyok, kezdetben vajszinuek, majd megsargulnak,
megbamulnak; szamuk gyakran 20-nal is több. Termese landzsas hüvely.
Viragzasa: aprilis vege - junius eleje / V - VI.
Elöhelye: Inkabb meszkedvelo, hegyvideki faj (agyagpaIan, homokkövön is
megjelenik). Mesz- es melegkedvelo tölgyesekben, cseres-tölgyesekben,
karsztbokorerd6kben, ritkan arvalanyhajas pusztareteken tahilkozhatunk ve\e.
Elofordulasa: Bükk, Matra (Gyöngyöstarjan:
Vilagos-h., Paradfürdö: Feher-kö),
Karancs, Cserhat (Romhllny),
Börzsöny, Naszaly,
Visegradi-hg., Pilis, Budai-hg.,
Gerecse, Vertes (Gant), Bakony balk-pann-(medl
(Peremarton), Pannonhalmi-dv. (Tenyo:
Fekete-h.; Sokoropatka: Öreg-e.), Balaton-fv. (Badacsonyörs: Örsi-h.;
Kali-medence: Fekete-h.; Balatonfüred: Tamas-h.).
Megjegyzes: Sok mas, parosan szarnyalt levelii bükköny- es lednekfaj (Vicia
spp., Lathyrus spp.) letezik, azonban ezek levelkei vagy kevesebb szamuak
vagy nagyobbak, mas alakuak, vagy a levelgerinc kacsban vegzodik, a vinig
mas szinii stb. Leginkabb a vele sokszor egy helyen elofordul6 vitez bükköny-
nyel (V. cassubiea) tevesztbeto össze, annak levele azonban kacsban vegzodik,
kisse szorös, es viraga pirosasibolya szina.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; CH; tv. erteke: 5000 Ft.
158
Lathyrus leavigatus (W. et K.) Gren FABACEAE
subsp. transsylvaniclIs (Spr.) Breitstr.
Erdelyi lednek Pillang6sviraguak
Syn.: Lalhyrus IrallssylvalliclIs (Spreng) Fritsch.
Leirasa: 15-30 cm magas, a szaron, a kocsanyokon, a cseszen es a level-
fonakon gyapjasod6 növeny. Parosan szamyalt (2-3, ritkan 4 paros) level ei
szalkahegyben vegzodnek. A hegyesedo, hosszukas-tojasdad vagy elliptikus
levelkek max. 4 cm szelesek; erezetük szamyas. Kihegyezett palhalevelei
2-12 mm szelesek. Viragai hosszu kocsanyu levelh6nalji fürtökben allnak. A
vinigok kb. 2 cm hosszuak, eleinte sargak, kes6bb bamasak. A csesze als6
fogai a felsoknel többszörösen hosszabbak. Termese hüvely.
Viragzasa: junius - jillius / VIII -IX.
Elohelye: Meszkedvelo hegyvideki növeny. Nalunk bükkösökben el.
Elofordulasa: Bükk (Szenth\lek-
Csikorgo, Szuszogo, Köpüstetö,
Magoskö).
Megjegyzes: Jal elkülönitheto taxon. Kisse hasonl6 rokonainal a levelkek
keskenyebbek, erezetük parhuzamos, a levelnyel es gerinc lapftott, szarnyas
elCi.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; I; tv. erteke: 10 000 Ft.
Vieia orohoides Wulf. ex Jacq. FABACEAE
Zalai bükköny Pillang6sviraguak
Tarsn.: tarka bükköny
Leirasa: Er6s tövu, (20--)30-40 cm magas, gyakran eroteljes, elelt, a szar-
csom6knal megtör6 szaru, evel6 növeny. A parosan szarnyas levelek 1-3 level-
keparosak. A levelgerinc szalkaban vegzodik. A palMk apr6k (5-10 mm),
közepükön sötetlo folt van. A levelkek szeles tojasdad-Iandzsasak, az als6b-
bakt61 eltekintve hosszan hegyesedok, max. 7 cm hosszuak es 3 cm szelesek,
fölfele egyre kisebbek es - a hosszukas-Iändzsasig - egyre keskenyebbek. A
levelkeknek sok, parhozamosan indul6 es a levelke szele feie tart6 oldalere van.
A viragok a levelek h6naljaban, majdnem ül6 fürtben nyilnak. A fürt 2-8 vira-
gu. A pal1a vilagossarga, kesobb barnas. A cseszefogak eJa1l6k, neha bodrosak.
Termese hüvely.
Viragzasa: junius - julius / (VII -) Vm.
ElOhelye: Inkabb meszkedvelo; amyas, üde, bükkösökben, gyertyanos-tölgye-
sekben el.
Elöfordulasa: Vasi-dv. (Zalahashagy),
Vend-vi. (Felsöszölnök, Szakonyfalu),
Hetes, Göcsej, Zalai-dv., Del-Zala,
MUTa-vi. (Surd), BS (6rtilos, Zakany,
Csurgönagymarton, Iharos), Zselic
(Böszenfa, Kaposvar: Töröcske;
Magyarlukafa: Dennai-e.).
Megjegyzes: A tarka es a tavaszi lednek (Lathyrus vene/us, L. vemus)
peldanyaival virag hijan összetevesztheto. Ezek levelkein azonban legalabb a
fOeT tövebol indul6 ket erosebb melleker a levelke csucsa feie ivel, tovabba pa 1-
haik nem foltosak es a felsok nagyobbak, levelszeriiek (kifejlett tövön egesz
2,5 cm-ig).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.
159
 Coronilla l'({Rinalis Lam. FABACEAE Coronilla elegans Paneie FABACEAE
Terpedt koronafürt Pillang6sviniguak NagylevelU koronafürt PilIang6sviraguak
Tarsn.: hüvelyes koronafürt Syn.: Securigera elegalls (PanciC) Lass.
Leirasa: Hever6 vagy 5-10 cm magasra felemelked6, ehigaz6 szaru evel6 faj. Leirasa: 80 em magasra is megnöv6, evel6, lagyszaru növeny. A szar fela1l6,
Kopasz, szürkeszöld, paratlanul szarnyalt levelei kisse pozsgasak, lefele hengeres. A levelek palhatlanok, paratlanul szamyasan összetettek, 7-17 level-
kisebbed6k. A levelkek visszas-tojasdadok, max. 1,5 cm-esek; a vega1l6 level- kejuek. A levelkek 2-5 cm hosszuak, 1-2,5 em szelesek, alul szürkesek, ham-
ke rendszerint kicsfpett csucsu. A levelkek szele - különösen ates6 fenyben - vas-deresek. Viragai 6-18 viragu fejeeskeben nyflnak. A szirrnok 8-10 mm
vilagos (attetsz6) konturt rajzol. A palhalevelek tojasdadok, kb. akkorak, mint hosszuak, ibolyaspirosak, r6zsaszinuek vagy ritkan feheresek. A vitorla altala-
a levelkek. Centimetemel kisse nagyobb sarga viragai hosszu kocsanyokon ban sötetebb a többinel. A esesze gyakorlatilag eimpatlan. Terrnesei
5-IO-esevel, fejecskeben nyflnak. Terrnesei megnyult eikkekb61 a1l6 b6kol6 (4--)5--D,5(-8) cm hosszu, 2 mm atmer6jG hengeres, cikkekre tagalt, fela1l6 hü-
hüvelyek. velyek.
Vi~a.gzasa: aprilis - majus / VI - (VIII.) ? Viragzasa: junius - julius / (VII vege -) VIII.
El6helye: Meszkedvel6; nyflt es zart dolomitsziklagyepekben, sziklafüves lej- El6helye: Meszkedvel6 gyertyanos-tölgyesek, bükkösök, erd6szelek növenye.
t6kön, ritkabban eserjesekben, karszterd6kben el.
El6fordulasa: Zemplen (Erd6horvati,
El6fordulasa: Budai-hg. (Nagy- es Palhaza, Nagyhuta: Vajda-völgy,
Kis-Szenas; Csiki-h.), Kemence-patak völgye, Gilevar;
Vertes, Bakony, Balaton-fv. Füzer: Drahos; Haromhuta:
(Peti-h.; Csopak: Kopasz-h.), Mogyoros).
Keszthelyi-hg.

ulp-balk-Iköz-eul
Megjegyzes: A hozza hasonl6, gyakori tarka koronafürt (c. varia) szara
Megjegyzes: Rokonai - mint pI. a sarga koronafürt (c. co/'Onata) [Iasd a
szögletesen elelt, levele palhas, altalaban több (13-21) levelkeb61 all; a level-
lefrasat!] - telmetesebb növenyek. A hasonl6 el6helyeken terrn6, meretben,
kek I em-nel keskenyebbek, eseszecimpai hatarozottak.
habitusban hasonl6 patkocim (Hippocrepis cOlllosa) levelkei nem pozsgasak,
szalasabbak, hüvelyterrnesei patk6szeruen görbült, lapos eikkekbOl allnak. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. el1eke: 5000 Ft.

Coronilla co/'Onata Nath. FABACEAE Coronilla emerlls L. FABACEAE

Sarga koronafürt Pillang6sviräguak Bokros koronafürt Pillang6sviraguak
Syn.: Hippocrepis emerus (L.) Lass.
Leirasa: 30-50(-70) em magas, lagyszaru, evel6 növeny. A szar fela1l6. Az
5-7 cm hosszu levelek paratlanul szarnyasan összetettek. A levelkek ellip- Leirasa: 1-1,5 m magasra is megnöv6 (de altalaban kisebb), er6sen agas eser-
tikusak, szamuk 7-13(-15), hosszuk 1-3 em. A paJhak 3-5 mm-esek, összen6t- je, zöld szfnil, szögletes hajtasokkal. Paratlanul szamyalt levelei 7-9 level-
tek, hartyaszeruek, lehull6k. A viragok fejecskeben allnak, amelyet nem vesz kejilek; a levelkek visszas-tojasdadok, 1-2 cm hosszuak. A csucsi levelke ül6.
körül murvalevel. A fejeeske sok viragu (12-25); a viragok 7-11 mm Sarga viragai hosszu kocsanyu, 2-3 viragu emy6ben nyflnak. Terrnese hosszu,
hosszuak, sargak. Terrnese (1,5-)2-2,5(-3) cm hosszu, eikkes hüvely. hengeres, cikkes hüvely.
Viragzasa: majus - junius / (VI -) VII - VIII. Viragzasa: majus / VII (- VIII.)
El6helye: Meszkedvel6 szaraz tölgyesek, karszt- es bokorerd6k növenye. El6helye: Meszkedve\6; bokorerd6k, meszkedvel6 es szaraz tölgyesek, ritkab-
El6fordulasa: Zemplen (Satoraljaujhely: L / \ ~ ban sziklas bükkösök faja.
Magos-h.), BiIkk (Eger: Nagy-Eged; Fel- ;i{'o:.»----..
s6tarkany: Csakpilis), CserMt,
Börzsöny, Pilis (Csobanka: Oszoly),
l
,~ \,,~
1\e)
r/ . V ~ /t ~ f
,I El6fordulasa: Bakony (Saska:
Rosta-völgy), Balaton-felvidek,
Keszthelyi-hegyseg, Küls6-Somogy
(Szant6d).
Budai-hg., Gereese (Loingato-h.), ". I )
Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv., ( k"
oz-eu
Keszthelyi-hg., Balfi-dv. (Szarhalom), Meesek -- szmed-iköz-eul
(Pees: Misina, Tubes; pecsvarad).
Megjegyzes: Rokonait61 j61 elkülönül. [Lasd esetleg a sarga koronafürt (c.
Megjegyzes: A szinten sarga viragu terpedt koronafürt (C. vaRüwUs) kisebb
co/'onata) lefras<it!] Felületes szemlel6 összetevesztheti a pukkano dudafürt-
terrnetu (5-10 em), viragfejeeskeje 5-10 viragu, levele szürkeszöld, szara heve-
tel (Co/utea arhorescens), de itt a hajtas hengeres, a csucsi levelkenek hosszu
r6. A bokros koronafürt (c. emerus) fasszaru, altalaban nagyobb terrnetu,
nyele van, igy a ket faj medd6 allapotban is j61 elkülönfthet6.
fejecskeje 2-5 viragu. [Iasd a lefrasokat!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. eneke: 5000 Ft.

160 161
Hippophaii rhamnoides L. ELAEAGNACEAE Daphne mezereum L. THYMELAEACEAE
Homoktövis Ezüstfafelek Farkasboroszhin Boroszlanfelek

Leirasa: 3-{i rn-es magassagot eler6, tövises agu, ketlaki eserje. Gyökersar-
jakkal lerjeszkedve kisebb esoportokban jelenik meg. Levelei szalas-landzsa-
sak, 5-8 cm hosszuak, visszahajl6 eliiek. A levelnyel rövid (rnax. 3 rnm). A le-
vellemez felül sötetzöld, fomikan feheres, szamos rozsadabama pikkellyel.
Vinigai nagyon apr6k, zöldesek, pikkelyesek; lombosodas el6tt nyflnak. Ter-
mos viragai tömött fÜl1ben, a porz6sak rövid füzerben allnak. Telmese 6--8 mm
hosszu, elliptikus, naranessarga szfnu.
Viragzasa: marcius - aprilis / VIII - IX.
E!ohelye: Inkabb meszkedvelo; eredetileg foly6hordalekon pionir faj, ma
mtszkedvelo hornokpusztagyepben e1.
Elofordulasa: Szigetköz, Drava-sfk,
Szentendrei-sziget (Horanyi-rev),
Lcirasa: Masfel meteres magassagra is megnöv6, de altalaban alaesonyabb
lombhullat6 eserje. Visszas-Iandzsas levelei 4-8 em hosszuak, 1-2,5 em szele-
sek, ül6k, vekonyak, vilagoszöld szinuek. Er6sen iIlatos, r6zsaszfnfi virägai
töleseresek, 4 kiterült cimpara hasad6k; maganosan vagy 2-3-asaval a hajtäs
oldalan ülnek. (A viragtakar6 val6jaban sziromszeruve m6dosult eseszele-
velekbOi all.) Tennese bors6 nagysagu, husos, eretten skarlatpiros.
Viragzasa: februar vege - mareius / VI - VIll.
Elohelye: A talaj mesztartalmara közömbös; bükkösök, gyertyanos-tölgyesek,
szurdokerd6k, tÖlmeieklejt6-erd6k, fenyvesek faja.
Elofordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.,
6zdi-dv. (Gyepes: Pali na-v.),
Bükk, Matra, Börzsöny, :1? I ;

Pesti-sfk (Bekasrnegyer, Visegradi-hg., Pilis (Fekete-ko), .. • 1: "1

Kaposzt3smegyer: Farkas erdö"), Bakony, Vertes, \ '~:• ..i. \'
Duna-Tisza köze (Örkeny: loter). Balaton-fv. (Balatonfüred: WO
Füredi-e.), Keszthelyi-hg., euä-rmedl
Mecsek, Villanyi-hg. (Bisse), Soproni-hg., Balfi-dv. (Dudlesz-e.), Koszegi-
Megjegyzes: Esetleg összetevesztheto az egylaki keskenylevelü ezüstfaval hg., Vend-vi., Örseg, Hetes, Göcsej, Zalai-dv., Del-Zala, BS, Zselic, Völgy-
(Elaeagllus angllst/olia). Ennek levelei szelesebbek (8-15 rnrn), a hajtassal seg (Ag: Vagyom-v.), Tolnai-hh. (Lengyel), Dfilva-sfk.
egyült ezüstfeheren nemezesek, sargas viragai nagyobbak, tennt:se 1-1 ,5 cm Megjegyzes: [Usd meg a baberboroszlan (D. laureola) lefnlsat!] Tennese
hosszu, szürken pikkelyszorös. erosen mergezo.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. elteke: 10000 Ft. Veszelyeztetettsege: v: 5; H: I; tv. erteke: 10 000 Ft.

Daphne clleorum L. THYMELAEACEAE Daphne lal/reala L. THYMELAEACEAE

Henye boroszlan Boroszlanfelek Baberboroszlan Boroszlanfelek

Leirasa: Örökzöld, legfeljebb fel meteresre növo törpeeserje. R6zsaszinu,
illatos viragai (sziromszeru cseszek) 4 eimpajuak, a hajtasok esuesan
6--IO-esevel esorn6kban nyflnak. Telmese sargasbarna, pelyhes. Ket alfajat
lehet elkülönfteni, melyek mOlfol6giailag es ökol6giailag is j61 szetvalnak. A
subsp. CIleorum hevero szaru, levelei tojasdadok, 1-2 em hosszuak. A subsp.
arhusculoides felegyenesedo szaru, level ei megnyultak, 2-3 em hosszuak.
Viragzasa: aprilis - majus / VII - (VIII.)
Elohelye: Subsp. cileorum - meszkedvelo; zart dolomitsziklagyepek, karszt-
bokorerd6k, karszterdo szelek, homoki retek nÖvenye. Subsp. arhllsculoides -
meszkerül6; erdeifenyves szelek, csarabos fenyerek növenye.
Elo/'ordulasa: Bükk (Felsotarkany:
Csakpilis; Asottfateto),
Pilis (Pilisborosjeno: Feher-h.),
Budai-hg., Tt\tenyi-sik, Vertes,
Bakony, Bakonyalja (Nyir3d:
Kerekes-e., Felsonyiradi-e.), Balaton-fv.
köz·eu·(medl
(Balatonfüred: Keki-h.), Keszthelyi-hg.,
Kis-A. (Gyorszentivan, Gönyü),
Vend-vi., Örseg, Göesej (Zalalövo).
Megjegyzes: Athat6 iIlatar61 (vinigzaskor) mar messzebbrol felfedezhetjük. A
Nyugat-Dumintulon es a Bakonyaljan elo telmetesebb alfajat orsegi henye bo-
roszlannak (D. c. subsp. arhusculaides) nevezik.
Veszelyeztetettsege: V: 5, i11. 4; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.
Lcfrasa: Örökzöld, meteresre növ6 eselje, nyulänk hajtasokkal, keves oldalag-
gal. 5-10(-14) ern hosszu, visszas-Iandzsas, ± ül6 levelei a hajtasesueson tö-
mörülnek. A levellemez vastag, barszeru, felül fenyes, sötetzöld, fonaka tom pa
vilagoszöld. Sargaszöld viragai keves viragu fürtökben, a felsa levelek h6nal-
jaban nyflnak. A viragtakar6 tö1cseres, negy eimpara hasad6 eseszebal all.
Gömbös tennese eretten fekete szfnu, husos.
Viragzasa: rnareius - aprilis / VI - VII (- VIII.)
Elohelye: Inkabb rneszkedvel6 hegyvideki faj; bükkösök, gyertyanos-tölgye-
sek, szurdokerdok, tönneleklejto-erdok es karszterd6k növenye.
Elofordulasa:
Vertes, Bakony,
Keszthelyi-hg.
atl·med-(alpl
Megjegyzes: Örökzöld leveleivel jellegzetes, könnyen felismerhet6 faj. [Usd
meg a farkasboroszlan (D. mezereum) leinlsat is! ]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 10 000 Ft.

163
 *'
Ludwigia pailistris (1.) Elliot OENOTHERACEAE Chamaenerion dodonaei (Vill.) Holub OENOTHERACEAE
T6alma Ligetszepefelek Vizparti derece Ligetszepefelek
Syn.: Epilohium dodollaei ViiI. , Chamaelleriol/ al/lIl1slissimum (Grauer) Sosn.
Leirasa: Hever6 vagy felemelked6 szan1, kicsi (10-40 em), kopasz növeny.
Leirasa: 20--70(-100 cm) magas, lazan vessz6s, evelo növeny. Finoman pely-
Tojasdad levelei atellenesen allnak, nyelbe fut6k, hegyesek. A vinigok a leve- hes szara gyakran vörösl6. Levelei sz6rt allasuak, szalasak, 1-4 mm szelesek,
lek hOnaljaban maganosak, ül6k. A szirmok hilinyoznak; a viragtakar6t 4 - a alul-felül zöldek, ntkasan, ninyomottan sz6rösek. Az oldalereket nem lehet lat-
termesen is marad6 - szeles-tojasdad, hegyesed6 eseszelevel alkotja. A termes ni. A levelek töveb6l medd6levelkeesom6k fejl6dnek. Viragzata rövid, fürtös.
harang alaku, 3-5 mm hosszu, 4 hosszanti zöld savot visel6 tok. A 2,5-3,5 cm atmeroju viragok 4 taguak, lazan aJl6k, r6zsasak, kisse ketolda-
Viragzasa: julius - augusztus / VIII - IX. lian reszaranyosak. A szirmok köröm nelküliek. A eseszelevelek szalasak, a fo-
nakuk ranyomottan szorös. A porz6k es a 4 hasabU bibe lehajl6k. Termesei be-
ElOhelye: Inkabb meszkeriil6, siksagi faj. Rendszerint napsütötte helyeken, c6re emlekeztet6, barsonyosan sz6rös, kb. 5 cm hosszu es 2 mm szeles, masfel
tavak, t6csak es patakok iszapos partjan, magassasosok semlyekeiben el. Nyar ern-es nyelen fejl6do tokok.
ve&en, a viz visszahuz6dasa utan bUjik e16.
Viragzasa: julius - okt6ber közepe / (VIIl-) IX - X.
Elofordulasa: Kemeneshat (Kam-Rum),
Elohelye: Alapk6zet szempontjab61 közömbös; foly6hordalekok, hordalek-
Vasi-dv. (Körmend, VasszentmiMly),
gyepek, sziklagyepek, töJtesek, k6fejt6k pionir jellegCi faja.
Orseg, Hetes (Gödörhaza,
Magyarszombatfa, Csesztreg) Göcsej, El6forduilisa: Zemplen (Regec: Ördög.v.), " J. , \
~ \J '
Del-Zala (Nagykanizsa), Belso-Somogy
Bares, Labod, Daniny, Csokonyavisonta,
Szulok).
Börzsöny (Szob: Csak·h.; Nagy·Vasfazek· " , .. I
v.), Budai-hg. (Budaörs: Szalla~.h.; Csiki· I·~ / ~~ \- i'
hegyek), Tetenyi·sik (S6skut: Oreg· 1 .,.
It {
T .
i'
h.),Gereese (Dorog, Dunaalmas: ,J \ l

Megjegyzes: Kifejlett, viragos allapotban mas fa,Üal nem teveszthet6 össze. A
fiatal növeny a hasonl6 el6helyeken gyakran el6fordul6 penzlevelu lizinkara
(Lysimachia nummularia) hasonlft kisse, am annak levelei kerekdedek, tom-
pak, nem nyelbe fut6k. A habitusaban es el6helyigenyeben hasonl6 t6csahur
(Peplis por/ula) levelei tompa-lekerekitett esuesuak, r6zsas viragai hattaguak,
termesei gömbösek. A szegffifelek (CARYOPHYLLACEAE) esahidjanak
egyes kis termetu fajai felületesen szemlelve kisse szinten hasonl6ak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
VöröskO), Velencei-hg. (Pakozd, d/ köz-eu-(medl
Pazmand: Zsid6ko-h.),Bakony, Balaton-fv.
(Peesely, Uzsa, Örvenyes: Murvabanya), Balti·dv.
(Fertorakos es Sopronkohida: kofejt6i), Koszegi-hg., Szigetköz.
Megjegyzes: Meretben es viragzasi id6ben is jelentosen eJtero alakjainak rend-
szertani helyzete tovabbi kutatast igenyel. A rokon erdei dereee (Ch. allgusti-
folium), nagyobb terrnetCi, level ei 1-3 cm szelesek, alul kekeszöldek, oldalerük
j611äthat6, viraga sötetebb ibolyasvörös, szirmainak "körme" van. Meszkerül6
erd6kben es vagasaikban el. A szinten hasonl6 füzikefajoknak (Epilobium
spp.) sugaras szimmetnaju viragai, s többnyire atellenes illasu levelei vannak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.

Lylhrulll linifolium Karelin et Kirilov LYTHRACEAE Trapa matalls 1. TRAPACEAE

Lenlevelu füzeny Füzenyfelek Sulyom Sulyomfelek

Lelrasa: Alaesony terrnetu (-15 em), jelentektelen egyeves növeny, kisse Lelrasa: Lagyszaru, 0,5-2 m hosszu, egyeves vizinö-
szamyas elU, fUreszesen erdes, gyengen sz6rös szarral. Levelei sz6rt allasuak,
hosszukasak, tompak, 1-2 em hosszuak. Ibolyas-lih\s levelhOnalji viragai
maganosak, kicsinyek, 4-8(-12) porz6val. A szirmok szama valtoz6 (4-6). A
veny. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd level-
r6zsajanak kifejlodese utan usz6 hfnan'a välik. Vizfelszfni
level ei (30--50 db) rombusz alakuak, 1-4,5 cm hosszuak
\iJtj
y
bibeszal j6val hosszabb abibenei, a termeses esesze 3-4 mm-es. es ugyanilyen szelesek, elöl durvan fogasak; 7-17 em
hosszulevelnyelük hOlyagszerCien felfUjt. Alamerült, vfz
Viragzasa: junius - julius / VII vege - VIII (-IX.)
alalli levelei fesusen szeldeltek, gyökerszeruek. A szarközök hossza 5-10 em.
Elohelye: Nedves szikesek s6tur6 növenye. FeMr, 4 tagu viragai a levelek h6naljaban maganosak; a szirmok mintegy
El6fordulasa: 8 mm hosszuak. Szürkesfekete termese 2-4 cm hosszu, (2-3)-4 szarvu, a csu-
Egykor: esan koromit visel.
Tiszantul (Tiszakürt- Viragzasa: jUlius - augusztus / VIII - IX (- X.)
Tiszasas).
Elohelye: Inkabb meszkedvel6 faj, tavak, holtagak hinartarsulasainak tagja.
El6forduilisa: Balaton-vi. (Gyenesdias, I I,••'
Keszthely), Mecsek (Orm: pecsi·t6), Vil- a{\ I ~ ~V
.. I 1
lanyi-hg. (Palkonya), Vasi-dv. (Körmend, •) 1 .-.. J
Megjegyzes: Analunk el6fordul6 kistermetu füzenyek közül a zsellerkeszeru
füzeny (L. thesioides) - amely hazankb6l mar val6szfnUieg kipusztult - 4-6 Szentgotthärd), Kemenesh~t (Püspökmol- ,••/ 1 ta,
porz6ju, kocsanyai vekonyabbak, bibeje ül6, termeses eseszeje 2 mm hosszu, nan, Kam: Szajki·tavak), Orseg (Maria- \ .l, \ ..
~ 1
ujfalu, Nadasd), Zalai·dv. (Lasztonya), '\ ~ ••:1 . ,
szara sima, kopasz; az alacsony es az apr6 füzeny (L. hyssopifolia es L. tri-
Del-Zala (Nagykanizsa), Kis·Balaton, BS, ... ' D-köz-eua-(medl
brQcteatum) levele hegyesed6, termeses cseszejük 4-7 mm hosszu.
Völgyseg (Bonyhäd: H6nigpuszta), Drava-sik, Mohacsi-sik (Kölked),
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; tv. erteke: 2000 Ft. Mohacsi-sz., (Homorud), Sarköz (Gemene), Pesti-sik (Soroksär), D-T k.,
Taktaköz (Kesznyeten), Hortobägy, Nyfrseg (Tiszabezdect), Bodrogköz,
BSz-sik (Tivadar-Vasarosnameny), TI.
Megjegyzes: Hasonl6 növeny Magyarorszagon nines.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; CB; BE; tv. erteke: 2000 Ft.

164 165
 T Dictall1l1us a/hus L. RUTACEAE
Nagyezerj6fii Rutafelek
T<irsn.: körislevelü-ezerj6fü, erösfü
Leirasa: Mintegy S0-60(-100) em magas növeny. A szar,
a bimb6 es a telmes is nagy, bord6 mirigyekt61 erdes. Leve-
lei paratlanul szarnyaltak, a levelkek elliptikusak vagy to-
jasdadok, fUreszes szetuek, fenyesek, bömemGek, attet-
sz6en pontozottak. Nagy, r6zsaszfn (ritkan feheres) vinlgai
vegall6 fürtben allnak. A szirmok szetall6k, bord6n
erezettek. A termö es a porz6k a vin\gokb61 hosszan kiall-
nak, felfele görbül6k. A termes öthasabu tok.
Vi~agzasa: majus közepe - junius közepe / VlI- VIII (- IX.)
Elohelye: Meszkedvel6; a szaraz tölgyesek jellemzö faja, de el6fordul szikla-
eserjesekben, szikla- es pusztafüves lejtököll, irtasreteken, pusztai eserjesek-
ben, ritk<\n sztyepreteken, valamint sziklagyepekben iso
IWcrjcdesc: Zcmplcn, ' cl'chiil AggtcJcki-k_ _.. \
(UOdVllJ'rik6, -zcndni), Plll[1okj-<~v . ..11 .JIJt:"f#
(Orillosbanya: Ornws·oldal), Bukk, "'I r- '1-' _F .-
1Mnl, scrh:ll. UÖr1.~üny, N;L~1.{lly, - -"". , - '
(;ödülhii-<h'. Viscgn1di-bg. Pilis, I ._, ( (Mogyorusbanya, Neszmely), Vertes (Gant,
lIudlli-hg. TCI nyi·sik, erle: I GCl'l'CSC. -:!L
V.:lcncci-hg. PM.mand), Uakony, k(lJ~
Pannonhalmi·dv., Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Villanyi-hg., Balfi-
dv. (Tomalom), K6szegi-hg. (Bozsok), Kemeneshllt (Celldömölk: Hecseg·h.;
Kissomlyo, Sag-h.), Vasi-dv. (Vitnyed), KS (Felsonyek), Baranyai-dv.,
Geresdi-dv. (Bataapati, Fazekasboda), Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Lengyel,
Kisszekely), Hevesi-sik (Mezoesat, Igrici), Mezoföld, D-T k. (Nagykorös),
TUljan-vi. (Kunadacs), Nyirseg, Tl. (Szarvas, Mak6, Pocsaj- Letavertes).
Po/yga/a major Jaeq. POLYGALACEAE
Nagy pacsirtafU PaesinafUfelek
Leiriisa: Közepesen magas (20-40 em), törekeny ter-
metu növeny. Szanin a Ievelek sz6rtak, keskeny-lan-
dzsasak vagy szalasak, ül6k. Viragai 1-2 em nagyok, pi-
rosak vagy r6zsaszinCiek, laza vegall6 fürtben a1l6k, ko-
esanyuk igen rövid. Termese leneseforman lapftott, 1-3
mm-es nyelu tok.
Viragzasa: majus - junius / VI vege - X.
Elohelye: Meszkedvel6; z,ht dolomitsziklagyepekben, sziklafüves es puszta-
füves lejt6kön, irtasreteken, erd6ssztyepreteken, melegkedvel6 es eseres töl-
gyesek tisztäsain el.
Elterjedese: Zemplcn, Cserehat,
Aggteleki.k., Putnoki-dv., Ozdi.dv., ,
Bükk, Matra (Gyöngyös: Sar-h.), Cserhat .,
(Vacduka: Cseke-h.; Eeseg: Bezma-h.),
_ Börzsöny,Visegradi.hg., Pilis,
Blldai-hg., THenyi-sik, Zsambeki·
medence (PerM!), Naszaly, Gereese
Csakvar), Bakony (Petfürdo, Öskü: Macska·h.), Pannonhalmi-dv. (IIIak),
Balaton-fv. (Balatonfüred: Tamas-h., Tihany: Ovar), Balfi-dv. (Szarha·
10m), Mecsek (Pecs: Tubes), Szekszardi-dv. (Sötetvölgy), Mez6föld (Erd:
Kakukk·h.), Kis-A., D-T k. (Dunapataj).
Megjegyzes: A nemzetseget jellegzetes viragszerkezeter61 - melyben a ket
nagy, szines eseszelevel "szarnykent" el6re nyulik - könnyu felismerni. Roko-
nainak - igy a gyakori üstökös pacsirtafUnek (P . cOlllosa) is - termete, virag-
merete kisebb (-I em); toktermeseik ± ül6k.

Megjegyzes: Jellegzetes, massai össze nem teveszthet6 növenyünk, melyet Veszelyeztetettsege: Y: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Pt.
leveleiröl es szaraz k6r6jar61 is könnyen felismerhetünk. Igen nagy iIl60Iaj-tar-
talma miatt erintese allergias IÜneteket okozhat. Amyekban nött peldanyai esak Vi/is sy/vestris C. C. Gmel. VITACEAE
szabalytalan, karejos, aszimmetrikus leveleket fejlesztenek. Ligeti sz6)6 Szol6feJek
Veszelyeztetettsege: V: S; H: I; tv. erteke: SOOO Ft.
Leirasa: 20 rn-es magassagra is felkapaszkod6 ketlaki lian. Szürkesbarna
kerge szalagokban valik le. Levelei 5-10 cm atmer6jGek, 3-S karejuak; vall-
öblük szeles, nyitott. A porz6s egyedek levele melyebben karejos. Oszi lomb-
szfnez6dese vörös. Apr6 zöldes viragai levelh6nalji bugakban nyilnak. Bogy6i
Rl!a/1/lIus s(/Xa/ilis Jaeq. RHAMNACEAE 6-8 mm atmeröjGek, ibolyakekek.
Kövi benge Bengefelek Viragzasa: junius / IX - X.
Tarsn.: szirti benge, sziklai benge Elohelye: Inkabb meszkedvel6; ligeterdök es mas nyirkosabb erd6k faja.
Leirasa: Alaesony,legfeljebb masfel meteresre növö, tömött agrendszerCi eser-
Elof'ordulasa: Zemplen, Börzsöny \
je. Hajtclsai vekonyak, vilagosbamak; az oldalhajtasok tövisben vegz6dnek. '-
1-2 em hosszu levelei ± rombusz alakuak, kopaszak, keresztben atellenesen
all6k. A levelszel finoman fUreszes. Vil'ligai sargak, 4 taguak. Termese S-7 mm
(Diosjeno), Naszaly, Visegnidi-hg.
(Apatkuti-v., Öreg-pap-h.), Pilis f g,. f- I \ /,'
'I . .- h
•
atmer6jG, fekele szinG bengetermes.
(Klastrompuszta, Pilisszentkereszt), ,
1 • «'
-..
Budai-hg., K·Mecsek, Mecsekalja, Vil-
Viragzasa: majus - junius / VIl- VIII (- IX.) lanyi-hg. (Bisse, Tenkes), BS, Zselie -.' ,_ I
~ .'
Elohelye: Meszkedvel6; szäraz tölgyesekben es szeleiken, valamint gyakran (Kacsota), Geresdi-dv. (Erd6smecske), pont-lIled

köfejteseken, utrezsCikön fordul e16. Szekszardi-dv. (Szekszard), Szigetköz, Csepel·sz., Mohaesi-sz., Kis-A.,
Drava-sfk (Totujfalu, Kisszentmarton), Mohacsi-sik (Mohacs, Dllnaszek-
Elofordulasa: Soproni-hegyseg
eso), Mezöföld (Bikaes: Kistape), Sal'köz (Bogyiszlo: Taplos; Bata: Gyu-
(Harkai-kup, Istenszeke),
rusalj; Decs: Szomfova), Szentedrei·sz., Obudai-sz., Turjan-vi. (Ocsa: Fel·
Balfi·dombvidek.
sobabad), D-T k. (Dusnok: Lenesi-e.), Taktaköz (Tiszaladany), Nyirseg
(Batorliget: Fenyi·e.), BSz-sfk (Beregdaroc: Navat-p.), Tt. (Maros-v., Kö-
rÖs·v.).
köz-<Ou-(medl
Megjegyzes: A borterrno szOI6 (V. villifera) alfajanak is tartjak. Összeteveszt-
Megjegyzes: Hasonlit a gyakori varjutövisbengehez (R. ca/l!arliclIs), de min- het6 az alanynak hasznalt es f61eg altereinken elvadult, gyakoribb amerikai ere-
den tekintetben kisebb anm!l. E faj hajtasai hamuszürkek, nagyobb levelei detü sziklai es parti szolovel (V. rllpestris, V. riparia). Ezek 6szi lombszinez6-
tojasdadok. Gyakran keresztez6dnek; a hibridalakokat R. x gayeri nevvel dese aranysarga, korabban vinlgoznak, leveleik altahiban nagyobbak, a level-
illetik. karejok sekelyebbek, a csucsi levelfog kisse sarl6san görbül6.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: S; H: 3; Iv. el'teke: 10000 Pt.

166 167
 VincelOxiclIl7l pal1nOl1iClI17l (Borhidi) Holub ASCLEPIADACEAE Hydrocotyle vulgaris L. HYDROCOTYLACEAE
Magyar mereggyilok Selyemk6r6felek Gazl6 Gazl6felek

Leirasa: Nem feituno, 15-40 cm magas növeny. Levelei sötetzöldek, ~itellenes Lelrasa: 5-25 cm magas, kusz6 szaru evelo növeny. Levelei pajzs alakuak,
allasuak, rövid nyeluek, szeles-szives-tojasdadok; az als6k nem sokkal kes- csipkes szelUek, fenyl6k. A kocsany a kisse sz6rös levelnyeleknel joval rövi-
kenyebbek a hosszusaguknal, a felsok keskenyebbek. A vinigok levelh6nalji debb, a kuszo es gyökerez6 szar oldalab61 ered. A viragok aprok, 1-5 vinigb61
bogemyoben ülnek, apr6k. Aparta kivül szennyessarga, belül zöldesbama, all6 egyszeru emy6t alkotnak, szinük zöldesfeher vagy piroslo. A csesze
kellemetlen illatu. EI6forduinak egeszen sötet vörösesbama, majdnem fekete altalaban hianyzik.
viragu peldanyok iso A telmese 2-4 cm hosszu, paprikara emlekezteto alaku Viragzasa: junius - julius / VIII - IX.
toktem1es, melynek csucsa lekerekitett, olykor kisse visszahajl6.
Elöhelye: Meszkerül6, siksagi faj. Lapreteken, atmeneti lapokon, magassas tar-
Viragzasa: majus - junius / VII - IX (- X.)
sulasok semlyekeiben es egeres laperd6kben el.
EI§helye: Meszkedvelo; dolomit- es meszkosziklagyepben, sziklahasadek-
Elöfordulasa: Balaton-videk
gyepben eJ. (Balatongyörök, Balatonederics,
Elofordulasa: Budai-hegyseg (Odvas-hegy, Zanka-Balatonalmadi,
Szekrt'!nyes-hegy, Kö-hegy, Fenekpuszta), Belsö-Somogy
Csiki-hegyek, Szallas-hegy), (Darany: Nagyberek).
ViIlanyi-hegyeg (Szarsomly6). atl-med-fköz-eul

Megjegyzes: A kifejlett növeny nem teveszthet6 össze mas fajjal. Vegetativ

allapotaban nemikepp hasonlft hozza a sokkal altaliinosabban elterjedt, de
hasonlo el6helyeken is el6fordulo, szinten kusz6 szaru kerek repkeny (Gle-
Megjegyzes: Rokonanak az altalaban magasabb közönseges mereggyiloknak
choma hederacea!, de ennek levelei nem pajzs alakuak.
(V. hirundinaria) levelei keskenyebbek, vilagosabb zöldek, vinigai feherek
vagy sargasfeherek, j6 illatuak; tem1ese hosszabb es keskenyebb, hegyes csu- Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; Iv. erteke: 5000 Ft.
csu.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3/4; I; BE; tv. elteke: 30000 Ft.

Asperula Tal/rina L. subsp. leucanthera (Beck) Hay. RUBIACEAE Astrantia major L. APIACEAE
Olasz möge BlIzetfelek Nagy völgycsillag Emy6svinigzatuak

Leirasa: 10--15 cm magas evel6 növeny. Negyesevel örvökben helyezked6
levelei 1-4 cm szelesek, szeles tojasdad-Iandzsasak, elük pillas a fonakuk
gyeren sz6rös. A kb. 15 mm hosszu, töleseres, feher vagy kisse lilas viragok
vegall6 csomokat alkotnak. A parta csöve hosszabb a hegyesedo cimpaknal,
melyeknek szama 4. Analunk elo alfaj portokjai feherek.
Viragzasa: aprilis - junills / V - VI.
Elohelye: Meszkedvel6 növeny; gy~rtyanos-tölgyesekben, bükkösökben, ill.
ezek vagasaiban tahilkozhatunk vele.
Elöfordulasa: Mecsek, Mecsekalja
(Boly, BOljad),
Villanyi-hegyseg, Völgyseg
(Ag: Vagyom-völgy).
Leirasa: 30--100 cm magas evel6 növeny. Levelei viszonylag nagyok, nyele-
sek, melyen, lenyeresen hasogatottak. A levelszeletek bevagdaltak es szalkas
foguak, altahiban visszas-tojasdad alakuak. A viragzalokat (emyocskeket) su-
run allo gallerkalevelek veszik körül, melyek visszas-Iandzsasak, ep szeluek
vagy keves foguak, 1-3 eruek es kb. akkonik, mint a viragok. Az emy6cskek
tömöttek, 2-4(-5) cm szelesek. A viragok zöldesfeherek vagy vörösl6k; a
gallerkalevelek szine hasonl6. A cseszefogak szalkas hegyfiek, tojasdad lan-
dzsasak, a sziffi10knal ± hosszabbak. Erett leffi1esei 4--6 mm hosszuak, feher
h61yagocskakkal boritottak.
Viragzasa: junius - oktober / VIII - X (- XL)
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; bükkösök, magask6r6s larsuhisok, szurdoker-
Elöfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.,
Bükk, MMra, Börzsöny (Kemenee-patak 1($
- •
• .r _ .~ ~)
I.
d6k, hegyi retek, irtasretek, cseres-tölgyesek, bükkelegyes üde erd6k növenye.

v.), Visegradi-hg., Pilis (Pomaz), Bakony, ; / t \(! _I

Megjegyzes: A gyakoribb es ismertebb szagos müge (Galil/l7l odoratum) le-
velörveiben mindig negynel több (altalaban 8) kisebb es keskenyebb level talal- Balalon-fv. (Szentbekkalla-Monostor- "" • - 11l .. y
~
hat6; vin\gai is kisebbek (1-5 mm-esek).
Veszelyeztelettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
apati: Satorma-h.), Soproni-hg., Kösze-
.
gi-hg., Kemeneshat (Katafa), Vend-vi., Orseg
(SzalafO, ÖriszentpHer, Farkasfa), "eies
- -
- 1

(Magyarszombatfa), Göcsej (Nova: Nagy-e., Redics), Zalai-dv., Del-Zala

(Oltare), BS (Zakany, Iharosbereny), BSz-sik (Beregdar6e: Dedai-e.).

Megjegyzes: Teffi1ete, tenyeresen hasogalott levelei es jellegzeles vinigzatai

miaU rokonait61 j6l elkülönül.

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.

168 169
 -
Omwa cor/lI/iJiensis (Tom.) Bumat APIACEAE
Dudamag Emy6svinigzatuak
Syn : Physospe/llllllll comllhiclIse (L.) oe.
Leirasa: Magas temletu (50--150 em), evel6 növeny. Ket-
szeresen szarnyalt levelei haromszorosan összetettek; az
als6k hosszu nyeluek. Az egyes levelkek tojasdad kerüle-
lüek, ekvalluak, karejos szelUek. Ernyos vinigzataiban a ga 1-
ler- es a gallerkalevelek is megvannak. A viragok feher szir-
muak. Termesei jellegzetesen felfujt, 3-4 mm hosszu, sima,
fenyes felületil, kerekded ikerkaszatok.
Viragzasa: aprilis - majus / VI- VIII.
Elohelye: A Kalpat-medeneeben melegkori reliktumkent fennmaradt, mesz-
kerülo, hegyvideki faj. Cseres- es meszkerül6 tölgyesekben fordul e16.
ElOfordulasa: Börzsöny (Szob),
Visegnidi-hegyseg
(Pilismar6t: Mar6ti-hegy,
Dömös; Szako-hegy;
Ram-hegy).
all-
Megjegyzes: Rokonait61 jellegzetes levelei es termesei alapjan viszonylag j61
elkülönftheto.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. elteke: 5000 Ft.
P/ellrosper/llUIIl ausfriacum (L.) Hoffm. APIACEAE
Osztnik borzamag Elllyosvinigzatuak
Lefrasa: 120 ern-es magassagot is elero, elesen banizdalt,
eroteljes szaru, evelo, kopasz növeny. Levelei 1- 3-szorosan
humlasak. A levelkek viszonylag nagyok (4-10 em hosszu-
ak), landzsasak vagy tojasdadok, bevagdalt hegyes-fGreszes
szelUek, ± a levelgerincre fut6k. A galler- es gallerkalevelek
hasogatottak, szeldeltek. Az elllYo es az ernyocske sugarai
erdesek. A SZillllOk apr6k, fehelek. A terlllesek elliptikusak
vagy kerek-tojasdadok, 5-10 mm hosszuak, 61esen bordasak.
Vinigzasa: junius - augusztus / VII - IX (- X.)
El6helye: Meszkedvel6 montan faj; magashegyi bükkösök, szurdokerd6k,
sziklaerd6k, tÖlllleleklejto-erdok növenye.
Elöl'ordulasa: Bükk (Leany-v., Csikorg6-
Szenth!lek, Ordögoldal, Ablakosk6-v.,
Balvany, Istlill6skö-lapa), Matra
(Sombokor, Kekes, Sasko),
Börzsöny (Kemence-v.), Soproni-hg.
(Agfalva-Brennberghanya), Koszegi-hg.
(Koszeg-Vörösföld, Meszes-v., Irotk6).
Megjegyzes: Az APIACEAE csalad fajainak felismerese, meghatarozasa ala-
possagot igenyel. A vinigszinen es a IeveIek, levelkek alakjan kfvül fon tos
belyeg a galler- es gallerkalevelek hianya-meglete, valamint a telll1es alakja,
bordazottsaga,merete. Az e fajjal azonos term6helyeken el6fordul6 nagy földi-
tömjen (Pimpinella major) levelei egyszeresen szamyaltak, gallerievele nincs,
kisse bordazott telmese 3-4 mm hosszu.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
170
Apium repem (lacq.) Lagasca APIACEAE
Kuszo celler EIlly6sviragzatuak
Tarsl1.: küszo zeller
Leirasa: Kistelmetu, 10--30 em magas, indasan kuszo evelo. Hajtasai az
fzesüleseknel Iegyökerezok. Egyszeresen szarnyas levelei gyakran magasab-
bak, mint a levelh6naljakb61 eredo viragos hajtasok. A levelkek kerek-tojas-
dadok, hasogatottan fUreszes szelUek. Az emyo 2-6, viszonylag hosszu sugaru.
Galler- es gallerkalevelei landzsasak, hegyesedok. Viragai apr6k, feherek. Ter-
mesei kb. 1 mm nagyok.
Viragzasa: junius - augusztus / VIII- X.
Elöhelye: Meszkedve16; iszapnövenyzetekben, patak menti tarsulasokban es
nedves legel6kön fordul elo.
Elöfordlliasa: Belso-Somogy
(Daniny: Nagyberek, Bares), Szigetköz
(DlInaszeg), Kis-Alföld, Pesti-sfk
(Dunaharaszti, Dunakeszi,
Soroksar), Duna-Tisza köze
(Sükösd, Akaszt6).
atl-köz-eU-(llled)
d
Megjegyzes: A hasonl6 elohelyeken gyakori es nemikepp hasonl6 keskeny-
levelü bekakors6 (SiulI1 erectum) nagyobb termetu; emy6i a fela1l6 szar felso
reszeben, levelh6naljakban fejlodnek, gallerlevelei hasogatottak.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3; I; Cs; BE; IV. elteke: 2000 Ft.
Cic//ia virosa L. APIACEAE
Gyilkos csomorika Elllyosviragzatuak
Leirasa: Eroteljes (60--150 cm magas), elagaz6 szaru,
evel6, kopasz növeny. Szürkeszöld levelei 2- 3-szorosan
szarnyaltak, az als6k hosszu nyelfiek. A levelkek szalasak
vagy keskeny-Iandzsasak, 1-8 cm hosszuak, szelük durvan
fUreszes. Az erny6 altalaban 10-nel több sugaru. Galler-
levelei hianyoznak (de ritkan 2-3 szalas levelke lehet), a
gallerkalevelek arszeruek, kesobb visszahajl6k, rövidebbek,
mint a koesanyok. A viragzatok ± gömbösek. A feh er szilmok mindössze
1 mm-esek. Termesei szfves-kerekdedek vagy szeles-tojasdadok, kb. 2 mm
nagyok.
ViI'agzasa: julius - augusztus / VIII- IX.
Elöhelye: Inkabb meszkerülo; nadasok, magassas-tarsulasok, mocsarak, mo-
CSatTetek, nedves retek, fGzlapok, laperdok, hordalek gyomtarsulasok er6sen
mergezo faja.
Elöfordulasa: Bükk (Egerbakta: Kis-t6), '.,
Ipoly-vi., GÖdÖ1l6i-dv. (Albertirsa, Veres- .~
egyhaz: Veresegyhazi-t6), Vasi-dv. (Kör-
mend, Rabamolmlri, Ikervar,) Kemeneshat
(Vasvar, Kismakfa), Orseg (Sz6ce,
y"
\ J
I
CsakanydoroszI6), Tolnai-hh. (Simon-
tornya), Kis-Balaton, Balaton-vi.
(Fenekpuszta), MezOföld (Mezokomarom), Kis-A. (Mosonmagyar6var,
K6ny, Tata), Hevesi-sfk (Tiszadorogma), Nyfrseg (KaIl6semlyen: Mohos-t6,
Dombnid), BSz-sik, Taktaköz (Tiszaluc, Kesznyeten), Bodrogköz (Saros-
patak, Bodrogkeresztur), D-T k. (Tiszaalpar) Tl. (Pocsaj).
Megjegyzes: Vele azonos elohelyeken több ernyos viragzatu növenyfajjal ta-
lalkozhatunk, de ezek b6Iyegeikben (levelalak, galler-, ill. gallerkalevelek hia-
nya vagy meglete, virag, telmes) - alaposan megvizsgalva - jelent6sen elter-
nek. llyenek a bekakorsOfajok (Sium spp.) fajok, a metelykor6 (Oenan/he
aquatica), a gyikvirag (Cnidium duhium), a nyulkömeny (Selinull1 carviflora) ,
az el'dei angyalgyöker (Angelica sylvestris) es a mocsari kocsord (Peuce-
danulIl pa/ustre).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; Iv. erteke: 5000 Ft.
171
SiulIl sisaroideum DC. AP[ACEAE
Keleti bekakorso Emyosvinigzatuak
Syn.: Silllll sisal'l/Ill L .. Silllll/alicifo/illlll M. B.
Leirasa: 30--120(-150) cm magas, kopasz, eve16 növeny.
Fellill6 szara enyhen szögletes, banizdas. Levelei paratlanul
szamyaltak. A levelkek 4--9(-12) hasonl6 meretii part al kot-
nak, 3-8 cm hosszuak, landzsasak, szelük finoman, egyenlete-
sen fiireszes. A murvalevelek szama 2~; hindzsasak, haso-
gatott-fUreszesek. Az els6rendii emy6k sugarainak szama
20--30, rajtuk masodrendu emyok is vannak. A csesze fogai
leszarad6k. Az öt szirom feher (neha halvanyr6zsas), melyen
kicsfpett, behajl6 csucsu. Bibeszalai nagyjab6l egyformäk a bibevankossal
(0,5-1 mm). A galler- es gallerkalevelek keskeny-llindzsasak. Az ikerkaszat
termes (2-)3-4 mm hosszu, eleinte fenylo, bordai vekonyak, keskenyebbek a
köztük levo banizdaknaL
5eseli /eucospermllm W et. K. AP[ACEAE
Magyar gurgolya Emy6sviragzatuak
Leirasa: Eroteljes, 20--80 cm magas, hengeres szaru, evelo faj.
Levelei összetettek. A levelkek több cm hosszuak, szögletes- I
fonalasak, 0,5 mm-nel is keskenyebbek (kapor szeruek). Az
el1lYo sugarai es a vinigzat alalti szarresz pelyhes. A gal-
lerkalevelek megvannak, elük sima. Ernyoi altalaban tömöt-
tek, gyakran domboruak. A szirmok apr6k, feherek. Termesei
bordazottak, finoman pelyhesek.
Viragzasa: jUlius - szeptember / VIII - X (- XL)
Elöhelye: Meszkedvel6 endemizmus; nyfll es zart dolomitsziklagyepekben,
törmelekes meszkövön, sziklafüves lejtokön eI.
Elöfordulasa: Naszaly, Visegradi-hg.

.(•
(Pomaz), Pilis, Budai-hg., Tetenyi-sik,
Viragzasa: junius - jUlius (- augusztus) / (VlI -) VIII - IX.
Gerecse (Szar, Obarok),
I .~

'.
I)
Elöhelye: Alapkozetre közömbös; mocsarak, lapok, nadasok, liget- es laperdok Vertes, Bakony, Balaton-fv. J
növenye. Jellegzetes k6risligetek szegelyein. (Balatonfüred, BalatonalmAdi:
Elöfordulasa: CserMt (Bujak), Megye-h.), Keszthelyi-hg. l
Kis-A. (Tata: Fenyes-f.), D-T k. (Tabdi:
Tabdi-lapret), Turjan-v., Nyfrseg (Debre- Megjegyzes: Gyakorlattal felismerheto nagyon vekony es viszonylag hosszu
cen-Jozsa, Hajduböszörmeny: Toco-p.), (pamacsszeru) tolevelcsom6ir61 is. Elohelyein több hasonl6 közeli es tavolab-
Batorliget, Merk), BSz-sfk (Ibrany) Tl. bi rokona is elofordulhat. A termetesebb szürke gurgolya (S. asseum) szürkes-
(AblidszaI6k, Szolnok). zöld es egeszeben kopasz. A gyakran vörösl6 szaru homoki gurgolya (5. anllu-
um) levelcimpai kb. I cm-esek es 0,5-2 rnm szelesek, gallerkaleveleinek eie
Megjegyzes: A szeleslevehl bekakorsonak (5. lali/o/iunI) többszörösen szar- pi lias.
nyalt vfz alatti levelei lehetnek, bibeszaIa hosszabb mint a bibevankos (a bibe Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2; I; CB; tv. erteke: 5000 Ft.
als6 kiszelesedo resze). A termesek bordai duzzadtak, olyan szelesek mint a
köztük levo banlzdak. A keskenylevelfi bekakorso (5. eree/um) sarjtelepet Angelica palustris (Bess.) Hoffm. AP[ACEAE
alkot, levelkeinek szele csipkes-fogas, csucsa1l6 levele hasadt, lebenyes. Reti angyalgyöker Emyosviragzatuak
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 5000 Ft. Tarsn.: mocsari angyalgyöker
Lefrasa: Eroteljes, 60--150(-200) cm magasra is megnövo, ket ,
Si/allm peueedanoides (M.B.) Kern. AP[ACEAE v. többeves növeny. Szara erdesen bordas. Tolevelei ket- (' ~I
Zöldes kigyokapor Emyosviragzatuak haromszorosan paratlanul szamyaltak, 15~O em hosszuak. A 1
Syn.: Seseli pellcedanoides (M.B.) Kozo-Poljanski, level oldalgerineei megtörtek, fgy a levelkek lemeze nines egy ~
Si/alllll rocllelii (Heuff. [n Roch.) Simk. sfkban. A levelhüvely gyengen felfujt. A levelkek ülok vagy .
rarsn.: zöldes gurgolya nyelesek, ± (neha ferden) tojasdadok, 3-!O cm hosszuak,
Leirasa: Meteresre megnövo, az emyosök közölt közepesen durvan fogas szeliiek. A szarlevelek kisebbek. 0--3 lehull6 murvalevele es sza-
magasnak szamft6, evelo növeny. 3-4-szeresen összetett mos murvacskaja Van, amelyek egyenes-landzsasak, feher szegellyel. Egy
levelei hosszukas-tojasdad kerületCiek, 5-20 cm hosszuak. A központi es nehany oldalemyoju viragzata van, 15-30 sugarral. Sziromlevele
levelkecimpak szalasak, I mm szelesek, elenkzöldek. A gal- apr6, feher vagy feheres, visszas-szfves, csucsa bevagott es behajl6. A gallerka
ler es gallerkalevelek is megvannak. Az emyo sugarai külön- több levelii. A termes vilagosbama, ovalis-elliptikus ikerkaszat, hati bordai
bözo hosszusaguak. A vinigzat zöldessarga szfnii. Termesei enyhen allnak ki.
ikerkaszatok. Viragzasa: junius vege - szeptember / IX - X.
Viragzasa: junius vege - augusztus / VIII - IX. Elöhelye: Inkabb meszkerülo; kiszarad6 lapreteken, nyfr- es fCizlapokon, mo-
Elöhelye: Meszkedvelo, hegyvideki faj. Lejtosztyepreteken, karsztbokorer- esalTeteken, lapzsombekosokban, neha tölgy-koris-szilligeterdok szelein, tisz-
dokben, melegkedvelo tölgyesekben, ritkabban tasokon, magask6r6sokban el.
sziklai gyöngyvesszocseljesekben, hars-koris Elöfordulasa: Nyirseg (Batorliget, Pi riese,
., l
sziklaerdokben, irtasreteken eJ.
Elöfordulasa: Zemplen (Abaujszant6, r
I
Nyirabrany, Vamospercs, NyiracsAd,
Peneszlek, Petnehaza,
Debrecen-Halap, Ujleta, Bagamer,
.."
Boldogkovaralja, Tallya, Tokaj),
Aggteleki-karszt (B6dvaszilas), Bükk. Almosd, Fülöp, Nyirpilis).
euä-euszib·(konll

Megjegyzes: Mint altal<iban az emyosök, nehezebben rneghatarozhat6 faj.
Rokonainak zömetol j61 megkülönböztetheti a zöldessarga viragszfn es a
keskeny-szalas levelcimpak. A hasonl6 sarga kigyokapor (5. si/aus) level-
cimpai szelesebbek, gallerlevelei hianyoznak (vagy esak 1-2 van), maga a faj
pedig nedves helyeken el. [Lasd meg a homoki es sziki kocsord (Peucedallull1
arellarillll1, P. officilla/e) lefrasat es megjegyzeset!]
Veszclyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
Megjegyzes: A hasonl6 erdei angyalgyöker (A. sylveslris) gyengen bordas
vagy sima szaru, levelkei nagyobbak, ezüstös szalkakkal finoman fCireszesek;
es az összes level- mivel az összetett level gerinee nines megtörve - nagyjab61
egy sfkba esik. Itt a levelhüvely erosen felfujt, a esesze legtöbbször hianyzik, a
szirom kihegyezett esucsu, es a resztermeskek hciti bordai kiall6k. Elofordul a
ket faj hibridje, az A x priszteri nom. provis. L. PAPP iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; I; BE; tv. elteke: 30 000 Ft.

173
Ferula sildleriallCl Ledeb. APIACEAE
Magyarföldi husang Emy6svinigzatuak
Leirasa: Nagy termetCi (-2 m), sima, hengeres szaru, sarga-
sargaszöld szinu, evel6 növeny. A szar a fels6 reszeben sok-
ägu. Többszörösen mlmyalt levelei nagyok (max. 72 cm
hosszusagig es 34 cm szelessegig); a leve1cimpak szalasak
(1-3 cm hosszuak es 1-3 Olm szelesek), szelük apron fUn~­
szes. A levelek hüvelye er6sen felfUjt. A galler- es a gallerka-
levelek is hianyoznak. Erny6i kb. 9 cm atOler6juek; az 01-
dalernyok örvben vagy atellenesen allnak. A vinigok sargak.
Termesei 7-10 111m hosszuak, laposak, bordazoltak.
ViragUisa: junius - julius / VIl- VIII (-IX.)
El6helye: Meszkedvel6 endemizOlus; karsztbokorerd6k, sziklaerd6k, szik-
lagyepek, sziklai cseljesek növenye.
El6fordulasa: Bükk (Belaplitfalva:
Belk6), Börzsöny (Nagymaros:
Ördög-hegy), Pilis (Pilistet6,
Szent Laszl6 kupja), Gerecse
(Pisznice).
I~
pann-dac end
Megjegyzes: Viszonylag könnyen felismerhet6 faj. A feher vinigu szürke gur-
golyat61 (Seseli osseum), es nuis emy6svinigzatu növenytol, finoman füreszelt
levelszele alapjan is j61 elkülönithet6. [Lasd meg esetleg a homoki es sziki
kocsord (Peucedallum arellarillll1, P. officillale) leinisut es megjegyzeset!] A
Bükkben (Belapatfalva: Belk6) visszatelepitve el.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 4; I; CB; BE; tv. el1eke: 50000 Ft.
Peucedallill/l officinale L. APIACEAE
Sziki kocsord Emy6svirugzatuak
Leirasa: 60-200 cm-es, evel6 faj. Szara sima, gyengen
szögletes, Felül elagazik. Szürkeszöld t61evelei 30-60 cm
hosszuak; felgömböt alkotnak. Levelkei 2-6-szorosan har-
masaval all6k, 4-15 cm hosszuak (0,5-)1-3 mm szelesek,
hegyesek, szalasak vagy keskeny-l<lndzsasak. A levellemez
a szelen gyakran enyhen visszahajl6. Az összetett erny6s
viragzat 10-40 sugaru. A szirmok sargak. A l11urvalevelek
(0-3) lehull6k, a murvacskak serteszerilek. Gallerkalevelei vekonyak. A termes
szamyös, 5-10(-11) mm hosszu es 3,5-5,5 mm szeles, sargas, az elliptikust61 a
hosszukas-ovälisig valtozik; hossza a kocsanybik hosszanak egynegyede-egy-
hmmada.
Viragzasa: julius - szeptember / VIII vege - X.
El6helye: Meszkedvel6; els6sorban szikespusztak, szikesed6 erd6tisztasok es
retek (sziki erd6tarsulasok) növenye, de pusztafüves, szaraz lejt6kön, szaraz
tölgyesek tiswisain is megtaliilhat6.
El6fordulasa: Zemplen, Bükk (Kisgy6r,
Kekmez6), Matra (Gyöngyös: Sar-h.),
GÖdÖllöi-dv. (Nagytarcsa),
Kis-A., Jaszsag (Jaszdozsa,
Tarnaörs, Nagyut), Hevesi-sik
(Szil-puszta, Arokt6), Hortobagy,
köz-eu-(medl
Hajdusag, Taktaköz, BSz-sik, Tt.
Megjegyzes: Leginkabb a homoki kocsorddal (P. arcllarium) teveszthet6
össze. [Lenyeges eitereseit lasd a faj lefrasamH!] Neillileg hasonlit a gyurus
borgyökerre (Oellallihe silaij'olia), de az j6val kisebb, nem szürke, erny6je
4-15 sugaru, szirma feher. A szürke gurgolya (Sese/i osseul1l) szinten kisebb;
a levelkek levelcimpakra tago16dnak, viragzata feher es 7-14 sugaru.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 2000 Ft.
Pcucedallum verlicillare (L.) Koch APIACEAE
Magasszaru kocsord Emy6sviragzatuak
Syn.: Al1lic!iw ver/i, il/aris L.
f'-J
Tarsn.: örvös angyalgyöker
Leirasa: Tellnetes, 2-3 m magasra is lllegnöv6, evel6
erny6s faj. Kopasz szara a lövenel közel karnyi T
vastagsagu is lehet. Levelei nagyok, haromszorosan f I
összetettek; a levelkek tojasdadok, hegyesed6k,
fUreszes szelCiek (a fogak viszonylag nagyok). Az erny6 \
l .( _ :~I _11
15-30 sugara egyenl6tlen hosszu. A gallerkalevelek
hianyoznak; gallerlevel kisszamu, lehull6. A zöldessar-
ga, szeles visszas-tojasdad szilmok csucsa behajlo. A csesze 5 apr6 fogu. Ter-
mesei szeles szamyuak, bordaik alig allnak ki.
Viragzasa: junius - julius / VIII. ?
El6helye: [nkabb meszkedvel6; bükkösök ben, gyertyanos-tölgyesekben,
meszkedvel6 tölgyesekben, cseljesekben, ill. inkabb ezek szelein, tisztasain,
iltasn:tjein, valaillint utszeli magask6r6sokban talalhatunk nL
Elöfordulasa: Hetes (Lovaszi),
Göcsej (Kanyavar),
Zalai-dv. (Zalaszentmihaly,
Di6skal), Del-Zala (Homokkomarom),
Mura-vi. (Szemenyecsörnye), BS,
Drava-sik.
Megjegyzes: Hazankban ez a legmagasabbra megnöv6, vadon term6 lagy-
szaru. Termetenek es egyeb belyegeinek az összessege közeli es tavolabbi ro-
konait61 is j61 elkülöniti. A neha 2 meteresre is megnöv6, gyomjellegu foltos
bürök (ColliufII macu!alum) szal'a foltos, tennese nem szamyas; az egesz
növeny kellemetlen egerre emlekeztet6 szagot araszt.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; tv. elteke: 5000 Ft.
Pellcedalllll1l arellariufII W. et K. APIACEAE
Homoki kocsord Emy6sviragzatuak
Leirasa: Nagy termetil, 80-150(-200) cm magas, gyakran lilas-
vörös befuttatasu evel6. Szara rendszerint eh\gaz6; az ize- ~~: I!i" ~
süleseknel szögben hajt tovabb. T61evelei hosszu nyelilek, ± to- li ll,I
jasdad kerületuek, 2-5-szörösen összeteUek. A levelszarnyak is ~~\ \1. 11 1 l
nyelesek. Levelkei 1-3 mm szelesek, 0,5-3 cm hosszuak, tom- '\)
pa, kiszelesed6 veguek, közepen kis porcos szalkaheggyel. Az
emy6 lO-nel kevesebb sugaru, a sugarak kb. egyenl6 hosszuak.
Gallerkalevelei szalasak; gallerlevelei lehu1l6k (de egy gyakran megmarad),
kb. I cm hosszuak. A szirmok sarga szinuek, apr6k. 6-9 mm nagysagu ter-
mesei lapitottak, elliptikus kerületuek.
Viragzasa: julius - augusztus / VIlI - X.
Elöhelye: Meszkedvel6; homokpusztak, homokpusztai retek, homoki tölgye-
sek es bor6kas-nyarasok faja, de el6fordu lhat legel6kön, sziklagyepekben es
pusztafüves lejt6kön iso
El6fordulasa: Cserhat (Asz6d), Börzsöny
(Zebegeny), GÖdÖ1l6i-dv., Visegradi-hg.
.,"
(Esztergom) Pilis (Dorog, labla-h.),
Budai-hg. (Nagy-Szenas), Gerecse (Bajna,
Meleg-h.), Velencei-hg., Vertes, Bakony
(Bakonyszentlaszlo), Del-Zala (Fityehaza), BS
•
(Darany), Tolnai-hh. (Tolnanemedi), Kis-A. (Gy6r-Komarom), Csepel-sz.,
Tengelici-hv. (Bikacs, Nagydorog), Pesti-sik (Vac, Ujpest), Turjan-vi.,
O-T k., Nyirseg (Blitorliget: legeln, Halap).
Megjegyzes: A csalad egyik könnyebben felismerhet6 faja, mivel a hazai er-
ny6sök zöme feher vinigu [de lasd a magyarföldi husang (Femla sadlerialla),
a zöldes kigyokapor (Si/aU/li peucedalloides) es a rokon kocsordfajok le-
irasat!]. A buglyos kocsord (P. alsaliclIl/I) levelkei masfe[ek, gallerlevelei ma-
rad6k.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 2000 Ft.
175
 Lonicem cawijlJlill1ll L. CAPRIFOLIACEAE
Jerik6i IOlle Bodzafelek
Lefnisa: 1,5-5 m magas, felfut6 szaru cse1je. Atellenes, max. 10 cm hosszu,
±eJliptikus levelei hamvasak, felül sötet, alul kekeszöldek; a vinigz6 agak atel-
lenes levelei vallukon egymassal összen6ttek, fgy a szarat teljesen körülölelik.
Az als6 leveleknek rövid nyele van. Vinigai ül6k, fejecsket alkotnak. Az egyes
vinigok ketajkuak (felül4, alul I karej), sargasfeherek, r6zsas vagy zöldes, oly-
kor biborlilas arnyalattal. Telmesei borso nagysagu, korallpiros ikerbogyok.
Viragzasa: majus - junius / (VII -) VIII.
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6 melegkori reliktumunk; szaraz tölgyesekben,
kar~ztbokorerd6kben, gyel1yanos-tölgyesekben es bükkösökben, ill. ezek sze-
gelyein el.
Elöfordulasa: Mecsek, Villanyi-hg"
Vasi-dv. (Szombathely), Orseg,
Hetes (Szentgyörgyvölgy),
Mura-vi. (Muraratka),
Zselic (Szentbalazs),
Baranyai-dv. (Szekelyszabar:
sZllled-fköz-eu)
Szabari-e.), Geresdi-dv.,
Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Harc, Lengyel) Dniva-sfk (Nagynyarad:
Nagy-e.; Gilvanfa: Cserdi-e.), Mohacsi-sz. (Dunafalva: Tiser-e., BMa),
Mohacsi-sfk (Dunaszekcsö, Kölked), Tengelici-hv. (Nagydorog).
Megjegyzes: Vadon term6 rokonaimil a viragz6 agak atellenes levelp,lIjai nem
n6ttek össze, a vinigok, ill. a vinigzat kocsanyos. A nemzetsegbol több - nalunk
nem 6shonos - faj kelii dfszcselje. A jerik6i lone a Közephegyseg es a Nyugat-
Dunantul több pontjan feltehetoen kivadulva eI.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. el1eke: 2000 Ft.
LOllicem nigm L. CAPRIFOLIACEAE
Fekete IOlle Bodzafelek
Lefrasa: 1-1,5 m-esre növo cserje. Levelei keresztben ätellenesek, hosszukas-
elliptikusak, ~(-IO) cm hosszuak, valluk az ek alakut61 a levagottig valtozo.
A levelnyel rövid (2-8 mm). Vinigai hosszu (2-4 em) levelh6nalji kocsanyon
kettesevel ülnek, fehel-es r6zsaszfnüek. A palia ketajku (a fels6 4 cimpa felall6,
az als6 lehajI6), 1-1,5 em hosszu, torka szorös. Fenylo fekete ikerbogy6 ter-
mese összenolt.
Viragzasa: Imijus - junius / (VII-) VIII.
Elöhelye: Meszkerül6 hegyvideki faj; afonyas nyfresben el.
Elöfordulasa: Zemplen (Holloha7.a:
Piszkes-teto').
!
1
Megjegyzes: Hasonlit a nagyobb termetü, inkabb meszes talajokon el6 ükör-
kelonchoz (L. xylosleum) , de ennek levelei kerekdedebbek, viragkoesanya csak
akkora mint HZ ikervinig, ikertermese sötetvörös. A fekete lonc Sopron mellett,
a Sörhaz-dombon elvadulva el.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. elieke: 2000 Ft.
176
Valeriana salllhllcijolia Mikall f. VALERIANACEAE
Bodzalevelu maeskagyöker Macskagyökerfel6k
Syn.: Valeriana excelsa Pair.,
Valeriana (JjJ7cinalis L. subsp . .wmlmcifvlia (Mikan f.) Celak.
Leirasa: Közepes termetu. 50--80(-120) cm-es magassagot eler6, evelo nö-
veny. Töve indas, taraekol6. Levelei paratlanul szamyasan összetettek. A tole-
velek 5-7, az als6 szarlevelek 3-5 par szamyuak. A szamylevelkek szeles-to-
jasdadok, hullamos-fogaeskas szelUek. A csuesi szelet szelesebb a többinel. Sa-
toroz6 bogerny6 vinigzala ritkas, szaltetoz6. Az egyes viragok öttaguak, fon1
szirmuak, zigomOlfok, szfnük vilagos r6zsaszin vagy feher. Tennese rövid ser-
teju, 4-5 nlln-es kaszat.
Viragzasa: junius - julius / VI - VIII (- IX.)
Elöhelye: A talaj meszessege irant közömbös; magaskor6sok, arnyas szurdo-
kok, bükkösök növenye.
Elöfordulasa: Börzsöny
(Nagy-Hideg-hegy, Csovanyos,
Magosfa), Bakonyalja
(Som lovasarhely),
Kemeneshat (Kondorfa),
Szekszardi-dombvidek (Szekszard),
Belso-Somogy (Csurgo).
Megjegyzes: Rendszertani helyzete vitatott. Egyes szerzok a hasonl6 tennetu
keskenylevelii macskagyökerrel (V. co/lilla) együtt alfajkent a gyakori orvosi
macskagyökerhez (V. o./Jicillalis) soroljak. E ket emlftett fajt61 jol megkülön-
böztethet6, mivel ezek nem tarackos tövuek, levelszeleteik keskenyek, er6sen
fogas szeluek, a tennesük rövidebb ( 2-4 mm hosszu). Ket tovabbi, kisebb ter-
metCi Illacskagyöker fajunk - [Iasd a harmaslevelii macskagyöker (V. mille-
ris) leirasamll!]- tolevelei ep szelüek, tojasdadok.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; Iv. erteke: 10000 Ft.
Valeriana tnjlleris L. subsp. allslriaca E. Walther VALERIANACEAE
Harmaslevelu macskagyöker MacskagyökMelek
Leirasa: Alacsony, mintegy 20--30 cmmagas, evel6 növeny. Tolevelei egysze-
ruek, hegyesedo visszas-tojasdadok, ritkasan fogazottak. Szarlevelei ~itellene­
sek, halmasan összetettek; a vegall6 levelke j6val nagyobb, durvan, szelesen
fogas. A viragzat vegallo, laza, satoroz6. Az apr6 viragok r6zsaszinuek (kes6bb
feherek), tölcseresek, 5 kiterült cimpaval. Porz6 3.
Viragzasa: majus - junius / VI - VII (- VIII.)
Elöhelye: Közömbös vagy kisse meszkedvelo magashegyi faj. Nalunk jegkori
reliktum. Sziklai bükkösök, harsas berkenyesek, szikla- es szurdokerd6k, ritkan
meszkosziklagyepek es erdeifenyvesek növenye.
ElOfordulasa: Zemplen, (Nagy-Peter-
Mennyko), Bükk, Matra (Saskö,
Sombokol', Diszno-kö), Pilis (Vaskapu),
Koszegi-hegyseg (Velem-Cak). /~
1
\
Megjegyzes: A nemzetseg fajai habitusukban emlekeztetnek az ernyösvirag-
zatuak (APIACEAE) egyes fajaira, de azoktol vinigszerkezetük eltero. A TO-
kon (erdei) fajok levelei paratlanul szarnyaltak, több par levelkevel. [Lasd meg
a bodzalevelü macskagyöker (V. samlJ/lcijolia) lefnisat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.
177
 G/o/w/aria cordij(i/ia L. GLOBULARIACEAE Kllall/ia dipsacij(J/ia (Host) Kreutzer DlPSACACEAE
SZlveslevelii gubOvirag Gub6vinigfelek Erdei varfii Macsonyafelek
Syn.: Kllm/lia ,,),Ivalim (L.) Duby, Kllall/ia maximll (Opiz) Olim.
Leirasa: Alacsony (3-10 cm), hevero, fasod6 ~zaru felcselje. Kusz6 ind<ii le- Leirasa: (30-)70(-90) cm-es magassagot etero, evelo növeny; a kusz6 gyök-
gyökeresed nek, a talajt n\csszeruen beszövik. Tolevelei kb. 2,5 cm hosszuak,
törzs oldalan medclo tolevelr6zsaval. Sarjtelepet kepez. Vinigz6 szara a gyök-
hosszu nyellellapat alakuak, kicsipett csucsuak, sötetzöldek, bor~zeruek. A vi-
törzs csucsab61 no ki. A szarat es a levelfonakon a tOeret ritkasan a1l6, 2 ml11-
lagz6 szar csak 1-3 pikkelylevelet visel. Halvany kekeslila vinigai vegall6,
es, merev szorök borftjak. Ep, esetleg gyengen fUreszes-fogas szelU, eIenkzöld,
gömbös fejecskeben ü1nek. Az apr6 parta 5 cimpara hasad6, ketajku. kb. 20 CI11 hosszu levelei szeles-Iandzsasak, elliptikusak, közepükön a legszele-
Viragzasa: maju~ - junius / VIII (-IX.) sebbek; a levellemez vekony, felüll1lerevszorös, ritbibban kopasz. 2-4 cm at-
meroju viragzata mirigyes vagy mirigytelen kocsanyu, a vacokpelyvak hhi-
Elohelye: Meszkedvelo; l1<ilunk pusztafüves lejtosztyepen fordul elo.
nyozllak. Vinigai kekes, illetve ibolyas-lilasak, 4 cimpaju partaval.
EIOfordlllasa: ßalfi-domvidek
Viragzasa: julius vege - szeptember / VIII-X.
(Sopron: Becsi-domb).
Elohelye: Alapk6zet szelllpontjab61 közömbös; bükkösökben, gyerlyanos-töl-
gyesekben, szurdokerdokben, kemenyfas ligeterdokben, egerligetben, erdei
patakok lllenten el6 faj.
Elofordulasa: ßörzsöny (Kel11ence-v.),

Megjegyzes: A rokon magas gllb6virag (G. PIIIICIilIa) magasabb lellnetü, nem

Visegradi-hg. (Szentendre:
Bükkös-patak v.), Bakony (Cuha-v.), -.
(.
I

indas, lolevelei nagyobbak, nem kicsfpelt csucsuak; vinigz6 hajtasa surun leve- BSz-s[k (Bel'egdaroc: Kisasszony-e.).
les.
Veszelyezteletlsege: V: 5; H: 4; tv. erleke: 10000 Ft. köz-eu

Megjegyzes: Az erdei v,lIflinek hazankban - az ujabb kutatasok szerint - a

törzsalakja el. A szinten lilas-ibol yas vinigu csonkairnel (Succisel/a iliflexlf) es
ördögharaplafUnel (SlIccislf pra/eJJ.lis) a vinigok töven vacokpelyva talalhat6;
eletterlik egeszen mas (nedves n~tek, kaszal6k, aI1erek). Az ördögszemek
Sca/Jiosa ('(fl1eSCeilS W. et K. DIPSACACEAE (Sca/Jiosa spp.) partaja 5 cimpaju, legalabb felso szarleveleik szeldeltek. A
Szül'kes ördögszem M<icsonyafelek mezei varm (K. al'l'ellsis) fels6 level ei osztottak, nem fejleszt medd6 levelr6-
zsa!. Az igen hasonl6, DunantuIon el6 magyar varm (K. dr)'lI1eia) telmete ki-
Leirasa: 15-40 cm magas, elagaz6, pelyhes sz<i ru növeny. Medd6 t6r6zs<ija- sebb, szarl evelei szeles-tojasdadok, als6 felükben a legszelesebbek; a medd6
nak levelei 5-10 cm hosszuak es 1-1 ,5 CI11 szelesek, az als6 szarlevelekkel levelr6zsa a gYÖktÖl"lS csucsab61, a hajtasok között no ki.
egylitl pelyhesek vagy (ritkan) kopaszak, epek, h05szukas visszas-tojasdadok Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erleke: 2000 Ft.
vagy lapat alakuak. A kisebbecl6 szarlevelek melyen, fesilsen szeldeltek, a sze-
lelek 1-3 n1111 szelesek. A vinigzat lilas-szürkeskek, lapos vagy felgöl1lbös fe-
jecske. A parta fOITt, 5 cimpaju; a szelso viragok klils6 cim pai nagyobbak a töb- Kllau/ia ki/ai/Je/ii (Schult.) Borb DIPSACACEAE
bille!. subsp. /oll/elllel/a (Szab6) Baksay
Viragzasa: julills - szeptember / VIII- XI.
Kitaibel-val'fU Macsonyafelek
T,iI SIl ,: reher varFU
Elohelye: Inkabb meszkedvelo; sziklagyepekben, szikla- es pusztafüves lejto-
Leirasa: 100 cm-es magassagot elero, elagaz6 szaru, sokfeszku, evelo növeny;
kön, löszpusztagyepekben, hegyi reteken, kaszal6kon, homokpllsztakoll, szaraz
als6 csom6közei surun molyhosod6k, a felsok hosszu szorzettel vegyes apr6
tölgyesekben, erdei- es feketefenyvesekben, rilk<in lapreteken talalkozhatullk
vele. szol'öktol erdesek. Levelei - különösen az als6k - szürken molyhosak, szalllya-
san osztottak vagy epek. 2,5-4 cm all11erojü, borzasan mirigyes kocsanyu
Elofordulasa: Zemplen (Vizsoly-Hemadcece),
- vinlgzatab61 hianyoznak a vacokpelyvak. Sargasfeher viragainak p,ü1aja 4
Aggteleki-k., Bükk (Vatta, Harsany),
Ozdi-dv. (Varasz6: Tarna-v.), Matm •
.-,.
,-
cimpaju. A tennesburok sima, összenyomotl.
Viragzasa: junius - augllsztus / VIlI- X.
(Nagybatony), CselMt (N6gnld megyel'),
GÖdÖIl6i-dv., Naszaly, Börzsöny
(Zebegeny), Visegradi-hg., Pilis,
• -\ ••

_
-- _ •
d •
. E16helye: Meszkedve\6; zal1 dolomit sziklagyepben, elegyes karszlerdoben el.
EIOfurdlllasa: Budai-hegyseg
Blldai-hg., Tetenyi-sik, Velencei-hg. (Val), köz-eu
(Nagy-Szenas, Csiki-hegyek,
Yertes, Bakony, Bakonyalja (Nyirad, Devecser: Szeki-e.), Pannonhalmi-dv. Csilleberc), Pilis (Piliscsaba:
(Felpec, GyorszentmaI10n), Balaton-fv ., Keszthelyi-hg., Vilhinyi-hg., Balfi- Kopar-hag6; Bükkösarok
dv. (Agfalva: Arbesz-ret; Szarhalom), Kell1enesluit (Jeli), Kemenesalja Pilisszant6; Pilisszentkereszt:
(Celldömölk: Sag-h.), Orseg (Szalafo), Zalai-dv. (Pet6henye), Del-Zala, BS
Pilis-oldal.).
(Darany), Tolnai-hh. (Simontornya, Varsad), Kis-A., Mezoföld, Tengelici-
hv., TUijan-vi. (Kunpeszel', Kllnadacs), D-T k., Hortobagy (Nagyivan: He-
Megjegyzes: Maga a faj karpati bennszülött, hazai alfaja (subsp. /oll/en/el/lI )
gyeshatar), Nyfrseg (Batorliget: Rossznyaros; Kispiricsei-e.), BSz-sfk (Ba-
reliktllmendemizl11us. Csaladjaban a feheres-sargas viragszfn csak nehany faj-
I'abas: Kaszonyi-h.).
nal fm"dul elo. A fejvinigok (Ceplta/al'ia spp.) ket fajanak elohelye egeszen
Megjcgyzes: A csalad mas nemzetsegeiben is van több, nemikepp hasonl6 faj, mas: ligeterdok, vagasok, illetve szaraz gyepek es gyomtarsulasok; vinlgzatuk-
de ezeknel a parta 4 cimpaju. A mezei es a galambszinu ördögszemnel (S. ban van vacokpelyva, telmesburkuk Dem összenyomott. A halvanysarga virag-
/rialldm, S. co/ul/1/Jaria) a tolevelek es az als6 szarlevelek fogazottak vagy lan- zatu vajsz[nu ördögszem (Scabiosa ochl'o/euca) szarlevelei ketszeresen szar-
tosan szeldeltek. llyaltak, partaja 5 cil1lpaju.
Veszelyezteteltsege: V: 5; H: I; tv. el1eke: 2000 Ft. Veszelyeztetetlsege: V: 2; H: 5; I; tv. erteke: 30000 Ft.

178 179
 Linlll1l hirsululII L. LINACAEA
Borzas len Lenfelek
Leirasa: 40--80 em magas, gyakran t6b61 elagazo, felegyenesed6 szaru nö-
veny. Ket alfaja el hazankban. A subsp. hirsllillm szara, levelei es eseszelevelei
pelyhes-bozontosak. A levelek szol1 alhisuak, ül6k, tojasdad- vagy elliptikus-
landzsasak, tompa esuesuak, felfele fokozatosan kisebbednek. Sugarasan szim-
metrikus, 5 tagu viragai alfüzel1 alkotnak. A szirmok szabadok 15-20 mm
hosszuak, halvilny vagy sötet Iilaskek szfnfiek. A eseszeeimpak jol lathatoan
1l1irigyes szelfiek. A subsp. glahrescens szara es levele kopasz vagy csak felül
1l1olyhosodo, levelei szalas-Iandzsasak.
Viragzasa: 1l1ajus - julius / VII vege - VIII (- IX.)
Eiohelye: Meszkedvel6; a subsp. hirsulul1l szaraz sztyepreteken, irtasreteken,
szaraz tölgyesekben es ezek szelein fordul e16; a subsp. glahrescens els6sorban
homokpusztakon el.
Ellifordulasa: Zemplen (Tarcal:
Kopasz-h., Abaujszanto: Süveges-h.,
Sator-h.), Cserehat (Rakaca),
Aggteleki-k., Ozdi-dv., Bükk
(Bükkzserc, Felnemet-Felslitarkany:
Ostoros-v. MikI6s-v.), Medves, Karanes
ponl-pann-bulk
(Kishartyan), Cserhat (Vacduka: Bükkös-h.,
Cseke-h.), Naszaly, GÖdÖlllii-dv. Visegradi-hg. (Esztergom: Kincses-h.),
Pilis (Pilisborosjenli: Teve-szikla), Budai-hg., Gereese (Dunaalmas, Labat-
lan), Vel1es (Gant), Bakony (Varpalota), Pannonhalmi-dv., Mecsek, Vii-
la ny i-hg., Balfl-dv., Kemeneshat (Gösfa), Zalai-dv. (Kernendollar, Kisbu-
csa-BucsuszentlaszI6), KS, Geresdi-dv. (Bataapati, Erdosmecske), Völgy-
seg, (Szalatnak), Tolnai hh. (Kisszekely), Kis-A., Mezoföld, Csepel-sz., Tur-
jan-vi. (Kunpeszer), D-T k., Nyirseg (Batorliget).
Megjegyzes: A subsp. glahrescens pannoniai endemizmus. Több kek viragu
lenfaj el hazankban, 1l1elyekkel esetleg összeteveszthet6. Az evelo len (L.
perenne) es a korabban viragzo hegyi len (L. ausl/,ia('ul1I) eseszecimpai mi-
rigytelen szelfiek, tompa csuesuak, leveleik keskeny-Iandzsasak, ill. szalas-Ian-
dzsasak. A tennesztett (neha elvadulo), kopasz bazi len (L. usilalissimul1l)
keves viragu; toktennese eretten is zart.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.
Lil1UI1l dolomiliculII Borb. LINACEAE
Pilisi len Lenfelek
Tarsn.: pilisszentivani len, dolomitlak6 len
Leirasa: Alaesony, mintegy 10--15(-25) em magas, gyengen bokrosodo, evel6
növeny. Szara t6b61 elagazo. A szar es a levelek is kopaszak. Alsolevelei alta-
laban t61evelrozsat alkotnak, keskenyek, ek-lapat alakuak. Szarlevelei szol1ak,
szeles-lilndzsasak, ül6k. Koesanyai keves (2--6) viraguak, az öttagu vinigok
elenksargak, illatosak. Szinnai 10--16 mm hosszuak. Termese gömbölyfi tok.
Viragzasa: aprilis közepe - majus els6 feie / ( VII -) VIII.
El6helye: Meszkedvel6 növeny. Kizarolag zart dolomitsziklagyepekben el.
Elofordulasa: Buda-hegyseg
Nagy-Szenas, Kis-Szenas).
Megjegyzes: Karpat-medeneei bennszülött faj, a vilagon esak hazankban
(egyetlen helyen) fordul e16. Egyedül a sarga lennel (L. flavul1l) [hisd a leira-
silt!] teveszthet6 össze, de annal terme te kisebb, viragszama kevesebb, szirmai
kisebbek.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3; I; BE; tv. erteke 50 000 Ft.
180
LiIlUI1I lenuifoliulII L. LINACEAE
ArlevelU len Lenfelek
Leirasa: Kis tennetu, 15-40 em magas lenfaj. A szar többnyire a tövenel
elagazo (ritkan egyszeru); a hajtasok felegyenesed6k. Szort allasu, szalas leve-
lei 10--20 mm hosszuak, hegyes, arszeru csuesuak, surun allok. A viragok
öttaguak, satorozo viragzatot alkotnak. A 10--15 mm hosszu SZillliOk feheresek
vagy halvanyrozsaszinuek, olykor sötetbfbor erezettel. A eseszeei1l1pak szele
mirigyes, esuesa szinten arhegyu. Termese 3-5 mm :itmer6ju, esuesan kihegye-
sed6, gÖ1l1bszeru tok.
Viragzasa: majus - oktober / VI - X (- XI.)
El6helye: Meszkedvel6; meszk6- es dolomitsziklagyepek, pusztafüves lejt6k,
löszgyepek, karsztbokorerd6k, eserjesek faja.
Elofordulasa: Zemplen, Cserehat
(Szendrolad), Aggteleki-k. (Josvaf6:
Szollihegy), Putnoki-dv. (Felsonyarad:
Kovag6-h.; Sajokaza: Szar-h.),
Upponyi-hg. (Upponyi-szoros), Ozdi-
dv., Bükk, Matraalja (Batonyterenye:
Szentkut), Medves, Karancs, Cserh<it (Vac- pont-med-köz-eu
duka), Börzsöny (Zebegeny, Nagy-börzsöny:
Magyar-h.), Naszaly, GÖdÖlloi-dv., Visegradi-hg. (Esztergom), PHis, Budai-
hg., retenyi-sik, Gerecse, Vertes (Gant), Bakony, Pannonhalmi-dv., Bala-
ton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, VilIanyi-hg., Balfi-dv. (Szarhalom), K6sze-
gi-hg. (Velem: Peterics-h.), Zalai-dv., Baranyai-dv. (Mariakemend), Geres-
di-dv. (Bataapati), Szekszardi-dv. (Orias-h.), Kis-A., Mezliföld, Csepel-sz.,
D-T k. (Kaloesa, Dunapataj: Szelidi-t6).
Megjegyzes: Jellegzetes, rokonaitol jol elkülönül6 faj. Felületesen szemlelve
hasonlit egyes szegfUfelekre mint a rig6szegfU (Moellchia manlica) vagy eset-
leg a hegyi homokhur (Arellaria procera), de itt a levelek atellenes allasuak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.
Ullum j/al'lIm L. LINACEAE
Sargalen Lenfelek
Leirasa: Közepes termetu (30-40 em), felallo szaru, kopasz, elenkzöld nö-
veny. Levelei szortak, ül6k, az alsok lapat alakuak, 2-4 em hosszuak, lekere-
kitett veguek, a fels6k keskeny-Iandzsasak vagy szalasak, hegyesek. Viragai
vegallok, öttaguak. A szinnok 15-20 mm hosszuak, elenksargak, vekony, sö-
tetsarga erezettel; fels6 negyedükben a legszelesebbek, csuesuk lekerekftett.
Termese gömbölyded tok.
Viragzasa: junius - augusztus / VII - IX.
Elohelye: Meszkedvel6; sziklagyepekben, szikla- es pusztafüves lejt6kön, er-
d6s-, lösz- es homokpusztagyepekben, irtasreteken, eseljesekben, karsztbokor-
erd6kben, melegkedvel6 tölgyesek szelein, erdeifenyvesekben, gesztenyesek-
ben fordul e16.
t. .....
Ellifordulasa: Zemplen, Cserehat, •• 'I ' I
\
Aggteleki-k., Putnoki-dv. (Felsonyarad), ~ ' .... l • I
Ozdi-dv. (Borsodnadasd: L3z-oldal, • • •••
Ronabükki-v.), Bükk, Matra (Gyöngyös: ' . I".~ • •
Sar-h.), Cserhat, Naszaly, GÖdÖlloi-dv., ' ~
Börzsöny (Szokolya: Szolli-h.), Visegradi- · •• ~I,
hg. (Esztergom: Kincses-h.), Pilis (Hosszu- kOIlt-(pont-p,nn-balkl
h.; DOl'og: Nagy- es Kis-Strazsa-h.), Budai-hg., Tetenyi-sik, Vertes
(Verteskozma: Fani-v.), Bakony, Pannonhalmi-dv., Balaton-fv. (Pecselyi-
medence, Tapolca), Keszthelyi-hg., Meesek (Pecsvarad: Csiger-gödör;
Hosszuheteny: IIles-h.), Villanyi-hg. (Nagyharsany: Fekete-h. Sikl6s:
Akasztofa-domb), Balfi-dv. (Szarhalom), K6szegi-hg. (Ohaz), Zalai-dv.,
Mura-vi. (Muraratka), KS, Zselie (Szigetvar-Kisharsagy: Szenttamas), Kis-
A. (Fertoboz), Mezoföld, Tolnai-hh. (Simontornya), Pesti-sik (Dunakeszi),
0-T k. (Nagykorös), TUljan-vi. (Dabas), Hevesi-sik (Fels6zsoka), Nyirseg.
Megjegyzes: [Lasd meg a pilisi len (L. dolomilicum) leirasat es megjegy-
zeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
181
ViI/ca herlwcea W. et K. APOCYNACEAE Plomago schwarzcl/lJergiana Schur PLANTAGINACEAE
pusztai meteng Metengfelek Erdelyi "tifU UtifUfelek

Leirrisa: Kis tennetu, kusz6 vagy felemelked6 szaru, evel6 növeny. Atellenesen
n1l6, keskeny-Ianclzsas levelei erdes-piJIas elUek. Kusz6, indaszerfi szara nem
gyökerezö. A vinigz6 szarak rövidek; levelh6nalji viragai maganosak, atme-
r6jük 2.5-3 cm. Aparta tölcseres, sötet-, olykor vilagos-lilaskek; cimpai kes-
kenyek, rombosak, ferden Ievagott csuesuük, torkaban rendszerint vilagos gyu-
ru van. Ne'm gyakori telllleSe ket hosszukas, hengeres, kihegyezett tüsz6b61 all.
Viragzasa: nl<ijus - junius / VI - VII.
Elöhelye: Meszkedvelö; sziklagyepek, puszlafüves lejt6k, homok- es lösz-
gyepek, karsztbokorerd6k növenye.
Elöfordulasa: Zemplen (Abaujszant6,
T,iII.V3. Tareal), screh. I Worr6- • :CI· ,.. I
•...
',Jks'l. t, Ilang;k ), Agg ldt:~ i - k . (Szin-
,..r.......'")
Leirasa: Alacsony (10--20 em), kopasz vagy gyeren elall6 szoril evel6 növeny,
szamos tolevelr6zsaval. A levelek 3-15(-25) em hosszuak, 0,5-2,5 em szele-
sek, hosszukas-hindzsasak vagy keskeny elliptikusak, ep szelfiek vagy ritkas
fogasak. Valluk fokozatosan keskenyed6, mfg esucsuk tompäs. A level harom
ere kopasz vagy ritkasan sz6rös. A levelnyel alemez ketharmada. A t6kocsany
tuler a leveleken, banizdas, kopasz vagy felül szorös. A 4-5 mm szeles füzer-
viragzattömör, neha az aljan megszakftott; hossza altalaban 1/3-a, 1/4-e a ko-
esanynak. Murv,Ji kopaszak, zöldek, nyujtolt-ovalisak (1,5-2,5 mm). Cseszei
egyenl6tlenek, majdnem szabadok, csupaszak. Pal1acsöve kopasz, 2,5 mm;
cimpai (4)1 ,5-2 mm hosszuak, ovalis-Iandzsasak, hegyesek. A porz6k kinyu-
16k (3 mm), feherek (neha halvänyr6zsaszfnilek). Hegyesedö fed6vel nyfl6 tok-
telmese 3,5-4,5 Illm hosszu.
Viragzasa: majus vege - augusztus / VII-IX.

. ... .'
pell·i• .Jl,svnri): agyoldal), lIükk Mfllril
11(;: Somly(,-h.; l'anld ; Gyöngyiis:
S:ir-h.) 'lCrhfll (Ecscg: : rc!umll: V,icdu-
ka: Cseke-h.), Börzsöny (Nagymaros, Ipoly-
·..•••
{
Elöhelye: Szikes reteken, szikes pusztakon, szikfokokon - f6leg szolonyec szi-
ken - eI.
Elöfordulasa: Cserehat (Boldva),
•
damasd), Naszaly, GÖdÖllöi-dv., Visegnidi-hg. (Szentendre: Sas-k6), Pilis, Hevesi-sfk (Gelej), D-T k., Hortobagy,
) 1 !I.
Budai-hg., Tetenyi-sik (Fundoklia-v.), Gcrecse, Velencei-hg.,Vertes, Hajdusag, Nyfrseg (Hosszupalyi), Tt. .!Ie.
Bakony, Balaton-fv., Mecsek (Misina, Tubes), Villanyi-hg. (Szarsomly6,
Mariagyud: Felsö-legelöl, Del-Zala, BS (porrog), Szekszardi-dv., Tolnai-
hh., Szigetköz (Mosonmagyarövar), Kis-A. (Rajka: Fels6-e.), Mezöföld,
.•
."
~
••
#

dac·pann end
Tengelici-hv., Szentendrei-sz., Pesti-sfk (Dunakeszi), TUljan-vi. (Kuna-
dacs), D-T k., Tl. (Kondoros, T6tkoml6s, Batlonya). Megjegyzes: A Ill.isik harolll, hosszukas-Iandzsas levelil utifUfajunknak, az
ezüstös, a magas es a Ilindzsas UtifUnek (P. argelllea, P. allissima, P. la/lceo-
Megjegyzes: Jellegzetes Illegjelenesu faj. Rokomival, a kis metenggel (V. mi-
Iota) a levelcsucsa hegyes.
/101') leveszthet6 össze, de ennek hajtusai legyökerez6k, levelei elliptikusak,
örökzöldek, pal1acimpai szeles-rombosak. Kertekben a telmetesebb, nagyobb Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; I; tv. erteke: 5000 Ft.
viragu, szfves-tojasdacl levelU, szinten örökzöld nagy metenget (V. major) is
termesztik, amely kivadulhat.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. el1eke: 2000 Ft.
Plan/ugo lIIoxillla Juss. in Jacq. PLANTAGINACEAE
Orias "tifU Utifüfelek

Leirasa: Evel6, 60--100(-120) cm magas, feltun6 növeny. T63116 levelei

Plolltago {Ir/ien/ea Chaix. PLANTAGINACEAE
Ezüstös utifU UtifGfelek
Leirasa: Kis vagy közepes telllletu (15-25 cm magas), evelo növenyünk. T6-
levelr6zsat alkot6, hosszan hegyesedo levelei landzsasak vagy szalas-Iandzsa-
sak, a nlsil11ul6 selymes szorzett61 gyakran jellegzetesen ezüstös szinilek. A le-
velfonak hosszerei kiemelked6k. A bordazotl, ninyomottan sz6rös tokocsany
csuesan fejl6d6 viragzat fejecskeszeruen tömött, 1,5-2 cm hosszu füzerke;
alakja gömbös vagy tojasdad. Az egyes vinigok l1egytaguak, apr6k. A hosszan
kiilll6 porz6k feheresek.
Viragzasa: aprilis közepe - junius / VI - VII.
Elöhelye: Meszkedvel6; karsztbokorerd6k, erd6spusztaretek, pusztai cselje-
hosszukas- vagy tojäsdad-Iandzsasak (ritkan tojasdadok), felall6k. A levelnyel
csalomas, egyenl6 vagy hosszabb a lemeznel. A 15-25 cm hosszu es 8-15 cm
szeles levellemez l1yelbe keskenyed6en ek v@u, ep szelU vagy ritkasan foga-
ZOll, 7-9 eru, kopasz, ill. csak a fonaka gyeren pelyhes-sz6rös. A t6kocsany
hengeres, finoman barazdall. A viragzat tÖIllÖtl, vastag-hengeres, 8-12(-20) em
hosszu füzer. A pärta szfne feher vagy feheres-r6zsaszfn. Telmese 3-4 mm
hosszu, kupakkal nyfl6 tok.
Viragzasa: junius - julius / VI - IX.
Elöhelye: Meszkedvel6, kekpeljes lapretek, mowilTetek faja.
Elöfordulasa: Sarköz (Szekszard,
Tolna, BMa),Turjan-videk (Kunpeszer:
Szalagerdöj Desa) Tiszäntul (

sek, pusztafüves lejt6k, sziklagyepek növenye. (Kisujszallas). I

1
Elöfol'dulasa: Matra (Gyöngyös: Sar-h.;
Matrahaza), Gerecse (Gyermely),
Yertes (Gant), Bakony, Balaton-fv.
(Balatonfüred, Monoszl6: Tar-h.), Megjegyzes: Esetenkent könnyen összeteveszthet6 közeli rokonaval, a reti
Mecsek (Pecs: Dömör-kapu), utifUvel (P. media). Ez a faj az el6bbit61 lenyegesen elter a rövid nyelü vagy
Villanyi-hg. (Nagyharsany:
Szarsomly6; Mariagyüd: Tenkes-h.).
•• ü16, es mindket oldalon ranyolllott sz6ru toleveleivel es lila füzervinigzataval.
Veszelyeztetetlsege: V: 5; H: 4; CB; tv. el1eke: 30000 Ft.

Megjegyzes: Jellegzetes sz6rzete alapjan mas utifUfajokt61- igy a habitusaban

leginkabb hasonl6, üdebb telm6helyeken elo, gyakori landzsas utimt61 (P.
lal/ceola/a) is - j61 elkülönfthet6.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

183
 Oro!Jollche coerulescens Steph. OROBANCHACEAE
subsp. ()(xideJllalis (Beck) Püsch.
Kekes vajvinig Vajvinigfelek
TtlJ'sn.: kekes szador
Leirasa: 10-45 em magas, klorofill nelküli, gyökerel6sköd6 növeny; gaz-
danövenye a mezei üröm (Arlemisia CClmpeslris). Levelei sz6rt allasuak, pik-
kelyszeruek, kicsik; fokozatosan mennek at murvalevelekbe. Cstiesall6 virag-
zata az egyszeril szaron kb. 10 em hosszti (de igen valtoz6 mel'etu es virag-
szamu lehet). A viragzat minden resze, de fOleg a murvalevelek feheren gyapja-
sod6k. A csesze esak ket levelbOl all, nem alkot ziht cseszeesövet. Aparta
15-25 mm hosszu, aljan felfuv6dott, közepen összeszukül6, fvesen el6rehajl6;
szfne halvany ibolyaskek, kfvül feher mirigysz6rös, olykor kopasz. Telmese
tok;
Viragzasa: junius - julius I VII - VIII (- IX.)
El6helye: Meszkedvel6; szaraz, napsütötte gyepekben fordul e16.
El6rordlllasa: Matra (Sirok), Pilis (DOI'og),
Budai-hg., Pesti-sfk (Kaposztasmegyer:
Farkas-e.), D-T k. (Fülöpszallas),
Hevesi-sfk (Saj615d).
Megjegyzes: Hazankban több rokona el; meghatarozasuk gyakran nem könnyu
feladul. A gazdanöveny felismerese fontos, sokat segfthet. Kek vil'i\gu faj Im\g
ilZ üröm-vajvirag (0 . loricala), melynek Illurvalevelei hosszabbak a paltanal.
A homoki, dohanyfojt6, apr6 es biboros vajvirag (0. arellaria, O. rw/IOSU,
O. lIalla, O. pwpurea), szinten kekes vinigu, de eseszeleveleik zart esövet al-
kotnak es a viragok töveben a eseszehez n6ve ket szalas el61evelük is van.
[Lisd meg aderes vajviragr61 (0. caesia) frottakat a "VEDENDO NÖVE-
NYEINK" fejezetben!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.
Gcralliul/1 sylvalicum L. GERANIACEAE
Erdei golyaorr G61 yaorrfelek
Lefrasa: 30-60 em Illagas, evel6 növeny. Ritkasan sz6rös levelei viszonylag
nagyok (16 cm szelessegig), 5-7 osztatuak, az osztatok fogasan hasadtak. T6-
levelei hosszu nyeluek, szarlevelei ül6k. Kocsanya ket vin\gu; a viragzat ela1l6
lllirigysz6rös. Szinnai (5 db) (6-) 10--18 mm hosszuak, lekerekftett esuesuak,
ibolyasbfbor szfnuek, sötet erezettel. Cseszeleveleinek feher szegelye van. Ter-
meses kocsallyai felal16k. A resztelmeskek a csal<idra jellelllz6en cs6rösek.
Viragzasa: junius - julius I VII - VIII - (IX.)
El6helye: Alapk6zet szempontjab61 közömbös. hegyvideki faj; Illagashegyi
retek, vagasok növenye.
El6fordlllasa: Aggteleki-karszt
(Csiszar-Nyilas) Soproni-hegyseg
(Banfalva, Hidegvfz-völgy).
eu.-(alp-bor)
Megjegyzes: Rokonai zömeben kisebb viraguak, leveleik maskeppen osztot-
tak. Hasonlft hOZZil a mocsari g61yaorr (G. paillslre), de ennek viragzata nem
mirigyes, hanem lehajl6 bOl"zas sz6ru, szim1ai r6zsalihik. A szinten hasonl6
rnezei g61yaorr (G. pmlel/se) sziImai kekesibolyak, telmeses koesanyai hatra-
tÖltek, levelei majdnem tövükig osztottak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. elteke: 2000 Ft.
184
Orohal/che nalla Noe OROBANCHACEAE
Apro vajvinlg Vajvinigfelek
Tarsn.: törpe vajvirag, törpe szador
Leirasa: Mindössze 6-10 ern-es, klorofill nelküli, gyökerel6sköd6 növeny.
Szara egyszeru vagy - egy-ket rövid aggal - elagaz6. Sz6rt allasu, pikkelysze-
rü levelei fokozatosan mennek 5t murvalevelekbe. Csuesa1l6 viragzata 2-10
viragb61 all. Minden virag töveben egy murvalevel es ket, a esesze oldalahoz
n6ll szalas el61evel talalhat6. A csesze zalt, 4-5 cimpaju. A eseszefogak a cse-
sze csövevel egyenl6 hosszuak vagy anmil kisse hosszabbak. A parta 9-14
(-17) mm hosszu, halvanykek. A partakar'ejok hegyesek, csuesuk sötetebb, ne-
ha egeszen elenk kek. Termese tok.
Viragzasa: julius - augusztus I VII vege - VIII. ?
El6helye: Meszkedvel6; ezüstharsas-gyertyanos-tölgyes es bokorerd6 talalko-
zasamil kialakult z6naban, meleg, ugyanakkor nedves, panis mikrokHmaban el.
// -;[ 1:~/'
El6fordulasa: Mecsek (Tubes),
Villanyi-hegyseg (Nagyharsany:
Szarsomly6).
•
Megjegyzes: Gazdanövenye mllunk a foltos arvacsalan (Lamium macula-
IUIII); mediterran területeken mas ajakos (LAMIACEAE) es pillang6s
(FABACEAE) fajokon is el6sködik. Ahazankban e16, zalt cseszejii, a csesze-
hez n6tt ket szalas el61evellel rendelkez6 vajvinigfajok közötl halvanykek
vinigu mindössze egy faj van, a dohanyfojt6 vajvirag (0. /'({l11osa), melyt61 az
elkülönftese sokszor nern könnyu. E faj tipikus peldanyai sokviraguak, szaruk
többszörösen elagaz6 es a partacimpak csuesai rendszerint nem sötetebbek.
Gazdanövenye leggyakrabban kultumöveny (kender, napraforg6, dohany), de
ritkabban el6s-ködhet a fent emHtett csaladok vadon e16 fajain iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; Iv. elteke: 10000 Ft.
BlackslOl/ia aCl/Il/il/ClIl/ (Koch et Ziz) Domin GENTIANACEAE
Gyikpohar Tamicsfelek
Syn.: B/ackslOl1ia serotil1{f (Koch ex Rchb.) Beck
Leirasa: Egyszeru vagy elagaz6 szaru, 5-30 em magas, kekesszürken hamvas,
egyeves növeny. Felfele fokozatosan kisebbed6, atellenes levelei tojasdadok,
tojasdad-landzsasak vagy haromszögu-tojasdadok, hegyesed6 esucsuak; a fel-
s6bbek a vallukon összen6ve körülölelik a hengeres szarat. A eseszecimpak
(szamuk altalaban 8) csaknem tövig hasadlak, szalasak, kb. I mm szelesek es
I cm hOSSZUilk. Kinyflt vinigainak ,ümer6je 0,8-1,6 cm. Az aranysarga parta
hegyesed6 cimpainak szama 6-12-ig valtoz6. A bibe ketagu; telmese ket ko-
paccsal nyfl6 tok.
Viragzäsa: junius vege - szeptember I VII -IX (- X.)
El6helye: Meszkedvel6, s6tur6, sfksagi faj. Mocsar-, lap- es szikes reteken,
iszapnövenyzetekben, arteri eseljesekben, homokpusztak, felhagyott homokba-
nyak es szant6k tillajvizes regi6iban talalkozhatunk vele.
E16fordlllasa: Visegradi-hg. (Esztergom),
Gerecse (Tokod, Tat), vertesalja
(Oroszlany: GerencserplIszta; PIISZ-
tavarn: Farkas-h.), Szigetköz,
Kis-A. (Tata), Mez6föld (Paks, Szekes-
rehervar, BogyiszI6), Szentendrei-sz.
(Kisoroszi), Csepel-sz. (Szigetcsep),
Mohaesi-sz., Pesti-sfk (Als6göd, Kaposztasmegyer), Tllrjan-vi. (Tatarszent-
györgy), D-T k.
Megjegyzes: Jellegzetes, vegetatIv allapotaban is viszonylag könnyen felis-
merhet6 növen y.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
185
 Genfiana asclepiadea L. GENTIANACEAE
Fecsketlirnics Tamicsfelek
Leirasa: Telmetes, 20--80 em magas, evel6 növeny. Levelei hosszan kihe-
gyezettek, kerek valluak, ül6k, hindzsas-tojasdad alakuak, 5-8 em hosszuak;
napos helyen keresztben atellenesek, amyekban fesusen allnak. Öttagu, font
sziImu viragai 4-6 em hosszuak, sötet azurkekek, belül söteten pettyezettek;
egy-han11asaval a levelek h6naljaban ülnek. A hegyesed6 partaeimpak vissza-
hajl6k. Telmese tok.
Gelllialla cruc:iata L. GENTIANACEAE
Szent Laszlo-tarnics Tamiesfelek
Tarsn.: kfgyotarnics
Leirasa: 20--30 em-esre megnövo, viszonylag vastag szaru, evelo növeny. A.l-
ellenes, kisse husos leve1ei landzsasak, allalaban 3 j61 kivehet6, parhuzamos er-
rel. A meddo levelr6zsak levelei a szarlevelekhez hasonl6ak. A negy eimpaju,
kek vinigok a fels61evelek h6naljaban ülnek. A palta kb. 2 em hosszu, a esesze
ennek hmmada. A eseszeeimpak lenyegesen rövidebbek a esesze esövenel.

Viragzasa: augusztus - szeptember / IX - X. Viragzasa: junius vege - szeptember e1eje / VIII - X.

Elohelye: Alapk6zet igeny szempontjab61 közömbös, hegyvideki faj; bükkö- Elohelye: Inkabb meszkedvel6; hegyi retek, szorffigyepek, iltasretek, vagasok,
sö.k, Jueosok, erdeifenyvesek, egerligetek, magask6r6sok vin\ga. legelok növenye.
Elofordulasa: Koszegi-hg., Elofordulasa: Zemplen, Cserehat,
Vasi-dv. (Szeleste, KernestarOdfa, Aggteleki-k., Bükk, Ml\tra, Karancs,
Felsocsatar: Nagyvilagos-h.), Börzsöny, GÖdÖlloi-dv., Visegradi-hg.,
Vend-vi., Orseg (Sz6ee, Szatta), Pilis, Budai-hg., Gereese, Vertes, Ver-
Hetes (Velemer, Magyarszombatfa). tesalja (Oroszlany: Cica-homok; Pusz-
tavarn: Farkas-h.),Bakony, Balaton-fv.,
Keszthelyi-hg. (Balatongyörök, Nemesvita,
Megjegyzes: Hozza esetleg a Szent Laszl6-tarnics (G. crllciata) hasonlft [hisd VaIlus), Soproni-hg., Meesek, Villanyi-hg. (Nagyharsany: Fekete-h.), Zalai-
a lefdsat!]; ennek azonban vin\gai kisebbek, 4laguak, es a fels61evelek h6nal- dv. (Gösfa, Csatar), Zselic, Baranyai-dv. (Mariakemend), Szigetköz, Me-
jaban lilnek. zoföld, Hevesi-sfk (Fels6zsolca), Turjan-vi, (Kunpeszer), D-T k., Nyirseg
(Nyfrbator).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.
Megjegyzes: Leveleir61 es szaraz k6r6jar61 (egesz tavaszig) is felismerheto,
evelo faj. A szinten kek viragu es 4 eimpaju prernes tarnics (Gential1opsis ci/i-
afa) [lasd a 1efrasat!] paltaeirnpai rojtos szeluek, viragai altalaban rnaganosak.
GentianG plleul1lOnanthe L. GENTIANACEAE
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. ew:ke: 10000Ft.
Kornistarnics Tamiesfelek
Tal sn.: tüdölarnics
Leirasa: 20--60 em magas, egyszenl vagy elagaz6 szaru evel6 növeny. A.tel-
lenes levelei közül az als6k rövidebbek es szelesebbek, tompasak, a fels6k ez-
zel szemben szalas-hosszukasak. T61evelei hianyoznak. Feltfin6, 3-5 em nagy, Gellfianopsis dliata (L.) Ma. GENTIANACEAE
sötet egszfnkek viragai maganosan vagy kisebb csoportokban, altalaban a haj-
tasok csucsi reszen fejlOdnek. Az 5 eimpajU pal1at belül egy-egy vilagos (fehe-
Premes tarnics Tamicsfelek
res-r6zsaszfnes) pettyezett sav dfszfti. Syn.: GellliallG ciliala L., Gelllialle/la ci/iala (L.)Borkh.
Tarsn.: premes tarnicska
Viragzasa: jUlius vege - szeptember közepe / IX - X.
Leirasa: Alacsony, 10--25 ern-es, keteves vagy evel6 nö-
ElOhelye: Inkabb meszkerül6; kiszarad6 laprelek, hegyi retek, szorffigyepek veny, szalas-Iandzsas, atellenes levelekkel. Vekony szara
növenye, de el6fordul moesarreteken, midasokban, ffizlapokban, erdeifenyve- egyszerfi vagy elagaz6. Legjellemzobb sajatsaga, hogy
sekben es geszlenyesekben iso kek szfnu partajanak 4 cimpaja van, s ezek a tövük feie
Elofordulasa: Zemph~n, Cserehat • .';:e ~ hosszii-rojtos szelfiek. A szar egy vagy keves viragu;
(Tornaszentjakab), Aggteleki-k. ~ .. _, ,_ .,!.~ 1" virtigai viszonylag nagyok (3-5 cm).
(Agglelek: Nagy-v.), Bükk (Nagyrnezo, :. I . ] , Viragzasa: augusztus közepe - okt6ber közepe / IX - X (- Xl.)
Kisrnez6, Pazsag-Tebe-puszta), Hemad- ~I , ~ '!~: l .f, l·
völgy (Szentistvanbaksa), Matra, • • ~l ;. \ y
Elohelye: Meszkedvelo; hegyi retek, erd6szelek jellemzo faja, de ritkabban lej-
t6sztyepreteken, meszk6- es dolomitsziklagyepekben, meszkedvel6 lölgyesek-
Börzsöny (Kiralyret), GödÖlloi-dv., Viseg- \• . ben is el6fordul.
radi-hg, (Esztergorn: Vaskapu; Pilis
szentlaszI6), Budai-hg., vertesalja (Pusztavarn: Sikaros), Bakony, Bakonyal-
ja (Deveeser: Szeki-e.; Nyirad), Balaton-fv. (Petfürdo, Köveskal: Fekete-h.;
Lesenceistvand), Meesek (KomI6, Mecsekpölöske), Soproni-hg. (Harkai-
Elofordulasa: Zemplen (Tareal: Kopasz-h.),
Aggteleki-k. (J6svafO, Aggtelek: Haragis-
tya), Bükk, Matra (Batonyterenye: I
,'I _
r
lapret, Ikva menti lapret), Koszegi-hg. (Bo-zsok: Zsid6-ret), Vasi-dv. Meszes-tet61, Karanes, Börzsöny (Ny fr- ,. .~
n~t), Visegradi-hg., Pilis, Budai-hg., •
(Narai: Zsidu-ret), Kemeneshat (Hegyhatsal), Vend-vi., Orseg, Hetes
(Gosztola), Göesej (Lenti), Zalai-dv., Del-Zala, BS (Bares, Közeprig6e), Gereese, Bakony, Keszthelyi-hg. (Rezi,),
Szigetköz, Kis-A. (Tat: Tati-sz., Csafordjanosfa), Hansag, Drava-sik, Ten- Soproni-hg. (Ikva rnente), Balti-dv.
gelici-hv., Mezoföld, Sarköz, Hevesi-sfk (Tiszadorogrna: GÖbe-e.), Pesti-sfk (Szarhalom, Dudlesz-e.), Köszegi-hg. (Cak: kofejtO), Zalai-dv. (Egervar,
Zalaber), Del-Zala (Oltare).
(Göd), Turjan-vi., D-T k., Hajdusag (Hajdunanas, BedO), Nyirseg, Tak-
taköz (Kesznyeten), Bodrogköz (Satoraljaujhely: Ronyva-rHek), BSz-sik, Megjegyzes: A többi kekvinigu tamiesfaj közü! az er6teljesebb Szent Laszl6-
TI. (Tiszacsege: Kacsasziget; Biharkeresztes: Keseru-e.). tarnics (G. Cl'uciata) [Iasd alefrasat!] viraga is nt:gy cimpaju, de nern rojtos
szelü. Többi rokonanak viraga öt eimpajii.
Megjegyzes: Jellegzetes, rokonait61 is könnyen megkülönböztethet6 faj.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.

186 187
 ,.
Gclllialle/la austriaca (A. et J. Kern.) Dost GENTIANACEAE Nymphoides peltata (GmeI.) Ktze. MENYANTHACEAE
Osztnik tarnicska Tamiesfelek Tünderfatyol VidrafUfelek
Syn.: Genliana auslriam A. el. J. Kern.
Tarsn.: hegyi hirnicska Leirasa: Viz alatti kuszo gyöktörzse hosszu (- 3 m). Levelei szort allasuak,
hosszu nyeluek. A viz szinen lebeg6 levellemezek szfves-kerekdedek, ep sze-
Le[rasa: Altalaban bokros növesu, dus viragu, 15-30 em magas növeny. Leve-
Iüek, 3-10 em <itmer6juek, felül vilagoszöldek, a fonakon r6t szinuek. A vira-
lei atellenes allasuak, a közeps6k ± hegyesek, szeles valluak, többnyire hosz-
gok hosszu, levelhonalji koesanyokon, emyoszenl esomokban (2-5-evel) fej-
szabbak a szartagoknal. Viragai pirosaslihik, rendszerint 5 eimpajuak. Aparta
l6dnek. A sarga parta kerek alaku, 2--4 ern atmer6jfi; 5 (ritkan 4) eimpaja roj-
2--4 em hosszu, torkaban a cimpak töven hosszu rojtok allnak kifeie. A esesze
tos-fogaesk<is sze1u, torka szakallas. Termese hosszukas, lapitott tok.
esöve 5-7 mm, eimpai 8-15 mm hosszuak.
Viragzasa: junius - augusztus / VIII - IX.
Viragzasa: augusztus - szeptember / VIII-X.
Elohelye: Allo es nagyon lassan folyo, gyorsan felmeleged6 (un. eutrof) vizek-
ElOhelye: A talaj kemhatasaval szemben közömbös, hegyvideki faj. Hegyi re-
ben, (5-)20-150(-300) ern-es vizmelysegben et. A tünderrozsahfnar egyik
t6ken, kaszalo- es irtasreteken, sz6rffigyepekben, kiszarado lapreteken es sze-
dekorativ tagja.
Ifdgesztenyesekben el.
Elofordulasa: Zemplen (Kistokaj), 1
,, ~ (., I J • • \: '
Elofordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.
(Aggtelek: Nagy-v.), Bükk (Bükk-fs., VilIanyi-hg. (Bisse), Zalai-dv., Del-Zala
(Nagykanizsa, Poganyszentpeter), BS, " )' y /
NyirmezO), MMra, CserMt, Börzsöny
• Szigetköz, Kis-A., Drava-sik, Sarköz 1~J I) ,I .:1 •
(Központi-Börzsöny), Visegnidi-hg.
(Dobogo-k6), Bakony, Bakonyalja, Balfi-
.l
(D~cs, Gemenc: S~omfova), ~ohac~i-sik
(Kolked), MohaeSl-SZ. (Budzsak), Sarköz
"
,
\t.f •
dv. (Sopronk6hida), K6szegi-hg. (Zsido-nit,
K-alo-knrp-balk (Tolna-Mözs), Mez6föld (Paks-DunakömI6'),.... euHmedl
Kovacsi-rH), Zalai-dv., Szigetköz (Halaszi:
Kereksziget), Kis-A. (Komarom, Esztergom, Tata), Hansag (Rabcakapi). D-T k. (Tiszaalpar, Dunapataj), HortoMgy, Nyirseg, Taktaköz (Tareal,
KesznyHen: Görbe-to), Bodrogköz (Bodrogkeresztur), BSz-sfk (Gulacs:
Megjegyzes: A csinos tarnicskaval (G. livollica) igen könnyen összeteveszt- Panyolai-szeg; Lonya, Csaroda), Tt.
het6 [hisd a leinisat es a megjegyzeset!], de annak partaja kisebb (-2 ern), ei rn-
pai zartabbak; a növeny nem bokrosodo. hanern inkabb nyulank; közeps61evel- Megjegyzes: Jellegzetes tarsuhisalkoto faj. Hasonlo eletmodu növenyeink vira-
parjai a szartagoknal rövidebbek. Egyes kutatok szerint a Hansagban es a gai rnasfelek. Id6szakos vfzhi<iny eseten kisebb levelü alakot (f. terreslris)
K6szegi-hegysegben a szinten hasonlo, vedend6 mocsari tarnicska (G. uli/(i- fejleszt, de a t.eljes kiszaradast nem viseli el.
Ilosa) 61, rnelynek partaja kisebb (max. 18 rnm hosszu), esöve a eseszebOl alig Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. el1eke: 2000 Ft.
all ki; kerekded sziklevelei rneg viragzaskor is megvannak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft.

Gelltiallella amareLla (L.) Bömer GENTIANACEAE Menyallfhes trifoliota L. MENYANTHACEAE

subsp. livonica (Ledeb.) Dost.
Csinos tarnicska Tamiesfelek
Syn.: Genliana livol1ica Eschscholtz ex Gris., Gemial1e/la livol1im Ledeb.
Tarsn.: Iiv6niai tarnicska
Leirasa: Szara nyuhink, alig agas (20--40 em). Levelei atellenesek; közeps6
szarlevelei tompak, a szal1agoknal ±rövidebbek. Öt cimpaju, pirosaslila (ritkan
kek, rozsaszfn vagy feMres) vinigai max. 2 ern-esek; a eimpak a viragok egy
reszenel kinyilt allapotban is el6reaJlok. Aparta torkaban el6reallo rojtokat
talalunk. A esesze esöve 3-5 em, a eseszeeimpak kb. meg egyszer ekkorak.
Viragzasa: junius - jUlius / VII - VIII.
Elohelye: Inkabb rneszkerül6, hegyvideki faj . Szolfugyepekben, hegyi rete-
ken et.
Elofordulasa:
Zemplen,
Aggteleki-karszt
(J6svafo: Haragistya),
Bükk (Bükk-fennsik).
Megjegyzes: Nehezen különfthet6 el az osztrak tarnicskatol (G. auslriaca)
[Iasd a leinisat!], de az kes6bb vinigzik, p,ittaja nagyobb, kinyfltabb, szara
bokrosodo, közepso levelparjai a szartagoknal hosszabbak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
VidrafU. VidrafUfelek
Leirasa: Alacsony, kuszo gyöktörzsu, evelo növeny. Sz6rt allasu, hosszu nyeIU
levelei harmasan összetettek. A kisse husos levelkek (3,5-) 10-30 ern hosszuak,
tojasdadok vagy ovalisak, tompa esucsuak, szelük ± ep. Fürtös viragzata feläl-
10 koesanyu. A bimb6k rozsaszfnfiek, az öttagu vinigok feherek, illatosak. A
szirmok lassan keskenyed6 haromszögfiek. szfnükön rojtos sallangokkal. Ter-
mese gömbölyded tok.
Viragzasa: majus eleje / VI (- VII.)
Elohelye: Inkabb meszkerülo; atmeneti lapokban, hegyi es üde lapreteken,
zsornbek - es fUzlapokban, laperd6kben, magassasosokban fordul e16.
Elofordulasa: Putnoki-dv. (Kelemer:
Nagy-Mohos), Bükk (Egerbakta: Baktai-
.'l1
lap, Vatta), Cserhat, GÖdÖIl6i-dv. (Veres- _
egyhaz), Visegradi-hg. (Esztergom), ~ ?
Vertes (Csakvar: Csikvarsai-rH), •••
Bakony (Varpaiota, Petfürd6), Bakonyalja .,.
(Adorjanhaza), Pannonhalmi-dv., Balaton-fv. ci,k
(Tapolcai-medenee, Köveskal: Sasdi-retek), K6szegi-hg. (Velem: Szerdahe-
lIi-p.), Vasi-dv. (Vasvar-Rabahidveg), Velld-vi. (Szakonyfalu: Hosszu-rH),
Orseg (Szoce, Farkasfa: Fekete-t6), Mura-vi. (Murakeresztur), Zalai-dv.
(Zalaber, Batyk), Del-Zala (Nagykanizsa), BS, Kis-A. (Hegyk6: Fert6-to),
Mez6föld (Nemetker: Hardi-er), Mohaesi-sz., Pesti-sfk, D-T k. (Tiszaalpar:
Toserdo, Kiskunhalas: Fejetek;), Turjan-vi. (Ocsa), Hajdusag, Nyirseg,
BSz-sik (Csaroda-Beregdar6c: Nyires-to, Bab-tava), Tt. (Pocsaj).
Megjegyzes: A zsombeklapok semlyekeinek jellemz6, mar level es allapotban
is felismerhet6 faja. Csak kell6en vfzborftotta el6helyeken viragzik.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10000 Ft.

188 189
 Alkanna tinctoria (L.) Tausch. BORAGINACEAE
Baranypirosit6 ErdeslevelUek
Tarsn.: homoki baranypirosit6
Leinisa: Hever6, a talajon bokrosan szetterül6, szürkeszöld, evel6 faj. Aparta
kivetelevel az egesz növenyt ela1l6 sz6rzet fedi. R6zsaszines-vöröses szarai sö-
lelvörösen pontozottak. Levelei hosszukas- vagy szalas-Iandzsasak, 1,5-5 cm
hosszliak, 3-6 mm szelesek, a fels6k szfves vallal ül6k. A viragzat eleinte
veg<i116 csom6, kes6bb (többnyire elagaz6) fült. A vinigok a murvalevelek h6-
naljaban, egyesevel fejl6dnek. Bimb6i lilasr6zsaszfnuek. A buzavinigkek, töl-
cseres palta 5 cimpaja lekerekftett, szetterül6, a karima atmer6je 0,5-1 cm. A
telmeses csesze es a murvalevel derekszögben ehill6.
Allchusa ochroleuca. M. B. BORAGINACEAE
Vajszinii atracel Erdesleveluek
Lefrasa: Hever6, ill. viragzaskor kisse felemelked6 (15-30 cm magas) szaru,
keteves vagy evel6 növeny. A levelr6zsat alkot6 t61evelek keskeny-hosz-
szukasak, 8-10 cm hosszuak, gyakran sertesz6rökt61 erdesek, neha lagy sz6r-
zetuek. A ferden felemelked6 viragos szarak levelesek; a szarlevelek rövidek,
a szan'al együtt er6teljesen sz6rösek. A vinigzat töbMgu, kunkorod6 (bora-
goid). A fant cseszek kopaszak vagy kisse sz6rösek, lekerekttett csucsuak. Az
ötcimpaju parta sargasfeher, de lehet vöröses vagy kek szfnu iso
Viragzasa: junius - szeptember / VI - VIII (- IX.)

Vi~agzasa: aprilis - majus / VI - VIII. Elohelye: Meszkedvel6, alföldi es dombvideki faj; pusztafüves lejt6k es ho-
mokpusztak növenye.
Elohelye: Meszkedvel6 siksagi---<lombvideki faj. Homokpusztakon, homoki
reteken el. Elofordulasa: Visegradi-hg. (Esztergom),
Budai-hg. (Farkas-völgy, Pesthidegkut:
Elofordulasa: GÖdÖ1l6i-dv. (Szada: vitorlazo-repüloter), BS, Mez6föld,
Csucsko; Erdokertes), Pilis (Piliscsaba),
Kis-A., Pesti-sik (Soroksar),
Kis-A., Tengelici-hv., Szentendrei-sz., D-T k., Szentendrei-sz., Csepel-sz.
Csepel-sz. (Szigethalom), Pesti-sik
(Kaposztasmegyer, Dunakeszi),
'I..
Turjan-vi., D-T k., Tl. (Tiszakürt). Megjegyzes: A hasonl6, igen gyakori orvosi atracel (A. officinalis) viragai
rendszerint kekek (ritkan feherek), levelei durvan sertesz6rösek, cseszecimpai
Megjegyzes: Jellegzetes növeny. EI6helyein a kisse hasonl6 rokonai közül
kihegyesed6k.
meg ritkan a feketesbfbor viragu, fela1l6 szaru apacaviraggal (Nonea pulla),
esetleg a szinten fela1l6 szaru, lenyegesen termetesebb orvosi atracellal Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.
(Anchllsa officinalis) es a terjokekigyoszisz-szel (Echium vIiIgare) talalkoz-
hatunk.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.

Plilmollaria angustifolia L. BORAGINACEAE Allchusa barrelieri (All.) Vitm. BORAGINACEAE

KeskenyleveIU tüd6fll ErdeslevelUek Kek atracel ErdeslevelUek
Syn.: Cynoglotlis barreliel ii All.
Leirasa: 10-20 cm magas, evel6 növeny. T61evelei (nyari levelei) keskeny- Lefrasa: Magasabb terme tu (30-80 cm), fela1l6 szaru, erdes sz6rzetu, evel6
hindzsasak, 2-4 cm szelesek, hosszan es fokozatosan nyelbe keskenyed6 val- növeny. Levelei hosszukasak, 3-7 cm hosszuak es 1-1,5 cm szelesek. Vi rag-
luak. A levellemez erdes, sertes, ep szelu. Szarlevelei (tavaszi levelei) 2-4 cm zata gazdagon elagaz6; a murvalevelek kicsinyek. A viragok egszfnkekek. A
hosszuak, megnyult elliptikusak. Viragai maradand6an csillog6 azurkekek. A parta csöve akarimanal többszörösen rövidebb, nem all ki a cseszeb61. A fino-
parta tölcseres, 5 lekerek[tett cimpaval; a cseszeb61 4-6 mm-rel kiall. man, ranyomottan pelyhes csesze viragzaskor 2-5 mm hasszu, cimpai leke-
Viragzasa: marcius - majus / V - VII. rekftettek.
Elohelye: Inkabb meszkerül6; cseres-tölgyesek, meszkedvel6 tölgyesek, gesz- Viragzasa: majus - junius / VI - VIII.
tenyesek, erd6szelek növenye. Elohelye: Meszkedve16; löszpusztaretek, pusztafüves lejt6k, legel6k, cserje-
Elofordulasa: Zemplen (Regec: sek, sztyepretek növenye.
Gyergyankuti-retek), Aggteleki-k.
:.;,
•

. • r

Elofordulasa: Aggteleki-k. (JosvafO:

(Aggteleki-kavicshat), Cserehät, Bakony I/. J NagyoldaI), Bükk (Bükkszentlaszlo: (. <
(Kisber), Bakonyalja (Devecser:
Szeki-e.; Nyir3d: Kardos-e.), Balaton-fv. \
{'Y
.
Tatar-arok), Matra (Gyöngyös), Naszaly,
GÖdÖ1l6i-dv. (Foti Somlyo), Pilis (Dorog:
(

(Tapolca: Vendek-h., Balatonhenye: Kis-Strazsa-h.; Csobanka), Mecsek (K-

Fekete-h.), Soproni-hg., Balfi-dv. köz-eu-(konll
(Dudlesz-e.), K6szegi-hg. (Cak: Gesztenyes-oldal), Vasi-dv., Vend-vi.,
6rseg, Hetes, Göcsej, Zalai-dv., BS.
Megjegyzes: A többi tüd6fUfajnak - [gy a leginkabb hasonl6 barsonyos tüdo-
fiinek (P. mollissima) is - viragai vörösesek vagy kekesibolyasak, leveleik sze-
lesebbek, szfves vagy hirtelen nyelbe keskenyed6 valluak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
1,
Mecsek), Mecsekalja (Majs), Villanyi-hg.
(Nagyharsany: Szarsomlyo; Mariagytid:
Tenkes-h.), Baranyai-dv. (Berkesd), Mez6föld
(Deg, Kal6z, Lajoskomarom), Hevesi-sik (Fels6zso1ca), D-T k. (Hemad), Hor-
tobagy, Hajdusag (Hajduszobosz16, Tetetlen), Tl. (Körös-Maros köze).
Megjegyzes: Nemzetsegbeli rokonainak cseszeje nagyobb (5-15 mm), partaik
csöve is hosszabb es kiall a cseszeb61.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

190 191
Onosma pseudarenaria Schur. BORAGINACEAEA
subsp tubereulata (Kit.) Jav.
Bibircses verto Erdeslevehlek
Leirasa: Az evel6 növeny 30--50 cm magas, levelei es szara surun sertesz6rös,
seltesz6reinek töven apro csillagsz6rök tahilhatok. Gyöktörzse fas; szara felül
2-4 megnyUlt oldalaggai. Latvanyosan megnyult, szalas levelekb61 aHo, nagy
t61evelrozsaja fejl6dik. Szort allasu szarlevelei ül6k, kisebbek. A halvanysarga,
csöves paria a 6-10 mm-es cseszeb61 jollathatoan kiall, anmil kb. egyharmad-
dal hosszabb.
Viragzasa: junius - julius / VII vege - VIII (- IX.)
Elohelye: Inkabb meszkedvel6 pannoniai endemikus alfaj. Homokpusztak, ho-
m~ki retek, legel6k, lejt6sztyepretek, sziklafüves lejt6k, erd6s pusztaretek nö-
venye.
Elofordulasa: Zemphin, Upponyi-hg.
Onosma arenaria W. et K. BORAGINACEAE
Homoki verto ErdeslevelUek
Leirasa: 25-50 cm magas, altalaban a fels6 ketharmadatol elagazo, sertesz6rös
növeny. Szara sargaszöld vagy - f. rubricaulis - piroslo. 6-13 mm szeles,
szalas-Iändzsas levelei (a t6levelek is) alul-felül egyenletesen sz6rösek. Az
1-3 mm-es sertek sz6rpamaja csupasz vagy apron csillagsz6rös. A szalas cse-
szelevelek a halvänysarga, kopasz vagy finoman pelyhes, 13-20 mm hosszu
partanak max. a ketharmadaig emek.
Viragzasa: junius - augusztus / VII vege - VIII (- IX.)
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; homokpusztak, homoki retek es legel6k, szik-
lafüves es pusztafüves lejt6k, sziklagyepek, erd6spusztaretek, legel6k, karszt-
bokorerd6k faja, de el6fordul homoki tölgyesek es erdeifenyvesek, telepitett
feketefenyvesek, nyaras-borokasok tisztasain iso
Eloforduhisa: Zemphin (Tokaj: Kopasz-h.), !"72 1

(Uppony), Bükk (Asottfa-teto, Ozdi-dv. (Hangony), Bükk (Kisgy6r), RI' ~ _f;. .' ~ "; -- ]
Gazsi-Iapa), Matra (Gyöngyös: Sar-h.), Matra (Jobbagyi: Nagy-Harsas), Medves ') I _T' ~ ~ /' •
Visegradi-hg. (Pomaz), Pilis (Pilisszanto:
Pilis-h.), Szigetköz (Bacsa), D-T k.
(Barna: Szar-k61, Naszaly, GÖdÖHOi-dv., t ~~ ,,~ - f'f:~(
Visegradi-hg. (Esztergom, Szentendre: ' ~-. )
'1
(Tapioszele, Szentmartonkata, Csevharaszt), Sas-k61, Pilis (Dorog), Budai-hg. retenyi- .!\~ . I ' ..

Hajdusag, Nyirseg, Bodrogköz. sik" Vertes (Gant, Vargesztes), Bakony, pann-balk-fkoz·eu)

Megjegyzes: Egyes kutatok szerint a faji önallosaga megkerd6jelezhet6. Na-
gyon hasonlit a homoki vertore (0. arenaria) [hisd a leirasat!], de az sokkal
bokrosabb, 5-10 oldalaggal, gyakran mar a tövet61 elagazo; viragai nagyobbak
(1,5-2 cm). A borzas vertO (0. visianii) [Iasd a leirasat!] szinten t6bOi elagazo,
de partaja a cseszeb61 alig all ki. [Lasd meg a tornai verto (0. tornensis) leira-
sat is!]
Bakonyalja (Szoc), Pannonhalmi-dv., Balaton-fv., Keszthelyi-hg. (Gyenes-
dias: Tüskes-Iapa; Keszthely), Mecsek, Villanyi-hg. (Nagyharsany: Szar-
somlyo), BS (Szenta), Del-Zala (Homokkomarom), Kis-A., Mezoföld, Ten-
gelici-hv., Szentendrei-sz., Csepel-sz. (Szigethalom), Pesti-sfk (Dunakeszi),
Turjan-vi., D-T k., Hajdusag (Debrecen: Halap; Hajdubagos, Bagamer),
Nyirseg, Tt. (Tiszakürt).

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; Cs; tv. erteke: 5000 Ft. Megjegyzes: [Nemzetsegbeli rokonaitol, melyek a következ6k: bibircses
verto (0. pseudarenaria subsp. tuberculata), borzas vertO (0. visianii) es a
tornai verto (0. tornensis) valo eitereset lasd a leirasokban!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.

Onosma tornensis Jav. BORAGINACEAE

Tornai verto ErdeslevelCiek

Leirasa: Alacsony szaru (15-30 cm), t6levelrozsas, surCin sertesz6rös, evel6 Onosma visianii Clem. BORAGINACEAE
növeny. Szara el nem agazo vagy keves (2-3) agu, igen sok (15-35) szarlevel- Borzas verto ErdeslevelUek
lei. A 2-4 cm hosszu es max. 5 mm szeles levelek hegyesed6k, a rasimulo
sz6rzett61 szürkeszöldek, szelük visszahajlo. Ciromsarga partaja 1,5-2 cm Leirasa: Keteves növeny, mely az els6 evben jellegzetes, tö1cseres alaku, sza-
hosszu, legalabb meg egyszer akkora, mint a csesze. las (15-30 cm hosszu) levelekbOl ällo t6rozsat fejleszt. Maganos, t6b61 terebe-
Iyesen elagazo szara 25-40 cm magas, gyakran sötetibolya szinCi. Az egesz
Viragzasa: jUlius - szeptember eleje / VIII - X.
növeny - a paria kivetelevel - molyhos sz6rzettel es 2-4 mm-es sertekkel
Elohelye: Meszkedvel6 endemikus növenyünk. Sziklafüves lejt6kön, lejt6- fedett; a t61evelek fonakän csak a f6er sertesz6rös. Aparta feMres vagy vajsar-
sztyepreteken, karsztbokorerd6kben eJ. ga, max. a harmadaval all ki a cseszeb6i. Termeses cseszeje 20--25 mm hosszu.
Elofordulasa: Aggteleki-karszt Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
(BOdvaszilas-Tornanadaska:
Elohelye: Meszkedvel6; sziklagyepek, szikla- es pusztafüves lejt6k, karsztbo-
AIso-hegy; Sze1ce-puszta).
korerd6k faja.
Elofordulasa: Zemplen (Tokaj: -f

Megjegyzes: Az europai Vörös Könyvben a kontinens 100 legritkabb növenye

közt szerepel (a magyar hatartol nem messze, Szlovakiaban, a Tomai Varhe-
gyen el meg). Hazai rokonaitol [Iasd a tovabbi 3 faj leinisat!] kisebb, töreke-
Nagy-Kopasz), Aggteleki-k. (JosvafO:
Nagyoldal), Upponyi-hg. (Upponyi-
szoros), Bükk (Belapatfalva: Belko,
Szarvask6, Asottfa-tet61, Matra
(Gyöngyös: Sar-h.), Naszaly, Visegradi-
).
\ ~
Fl"',
1)' ,
'\.."
1 ))
,..
1YL!
\ , V, I ~)
-i~ I- j ) r'

nyebb termete, kisebb t61evelrozsaja es a cseszehez kepest hosszabb viragai hg. (Esztergom: Szamar-h.), Pilis (Oszoly pann·balk-fpontl
alapjan jol megkülönböztethet6. A Cserehäton (Hidvegardo: Szent Janos k6) Pilisborosjeno, Csobanka: Kis-Kevely), Budai-hg., retenyi-sik, Vertes,
valoszinCileg telepitett aHomanya eJ. Gerecse, Bakony, Keszthelyi-hg.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3; I; Cs; BE; tv. erteke: so 000 Ft. Megjegyzes: Rokonainak, a homoki, a bibircses es a tornai vertonek (0. are-
naria, O. pseudarenaria subsp. tubereulata, O. tornensis) [Iasd a leirasokat!]
rendszerint több szara van, t61eveleik nem csak f6eren sertesz6rösek, termeses
cseszejük kisebb, viragaik a cseszebOl jobban kiallnak.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
193
 MYOSOlis siellophylla Knaf BORAGINACEAE
Sziklai nefelejcs Erdesleveluek
Syn.: MYOSOlis alpest!'is Schm. subsp. stenophylla (Knaf) Metzel
Leirasa: Evelo, közepes tennetu (15-40 em), serteszorös növeny. Tolevelei a
lemezüknel hosszabb nyelUek. Szarleve1ei keskeny-Iandzsasak, ± ülok. Mono-
tel (bogas) vinigzataban a font szilmu, öttagu viragok 5-11 mm atmerojuek,
szinük elenk vilagoskekek, közepük sarga. Murvalevelük nines. Cseszeje rit-
kas, az aljan ela1l6, reszben horgas szoru. Tennese a eseszeben marad6, töven
hegyesedo, kb. akkora, mint a koesany.
Viragzasa: aprilis - majus / V - VI (- VII.)
EU5helye: Meszkedvelo alhavasi reliktum faj; dolomit gyepekben, sziklafüves
lejtokön el.
Elofordulasa: Budai-hegyseg
(Pilisszentivan: Kis-Szenas),
Keszthelyi-hegyseg, (Gyenesdias,
Keszthely: Negyszögii-hegy).
Megjegyzes: Rendszertani helyzete nem pontosan tisztazott. A közeli rokon
erdei nefelejcs (M. sylvatica) toleveleinek nye1e legfeljebb akkora, mint a le-
llleze. A tenneses esesze lehu1l6, surubben szorös, az aljan lekerekitett, a
koesanynal kisse rövidebb. A többi nefelejesfaj viraga lenyegesen kisebb, vagy
ha kb. ekkora, akkor nedves-vizes tennohelyeken elnek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; I; tv. eLteke: 2000 Ft.
EchiulIl /'lIssiCUIIl J. F. Gmel. BORAGINACEAE
Piros kigy6szisz Erdesleveluek
Syn.: EchiulIl I'IIlmlnl Jacq., Echilllll maculatum L.
Leirasa: Közepes tennetu, 30--50(-80) em magas, erosen serteszorös, karesu
növeny. Surun ii1l6 levelei kihegyezettek, szalas-Iandzsasak. A viragok kunko-
rod6 viragzatot alkotnak; a viragzat oldalagai nem agaznak el. A parta piros
vagy vöröslo, 1-1,5 em hosszu, esöve egyenes, karimaja erosen ferdült, az 5
partaeimpa egyenlot1en. A porz6k a viragokb61 hosszan kiallnak. Bibesziila
egyszeru.
Viragzasa: majus - julius közepe / VI vege - VII.
Elohelye: Inkabb meszkedvelo; pusztafüves lejtok, erdossztyep retek, lösz-
puszta retek, hOlllOki retek es legelok növenye.
Elofordulasa: Zemplen, Cserehat,
Aggteleki-k. (Josvafo,), Bükk, Mlitra,
Cserhat, Börzsöny, Naszaly, GÖdÖlloi-dv.
(Nagytarcsa; Kerepes: Küdoi-h.;
Domony), Pilis (Pomaz, Dorog,
Esztergom: loter), Budai-hg., THenyi-sik,
Gerecse, Vertes, Bakony (Sag-h.,
Hercseg-h.), Mezoföld (Szekesfehervar), Pesti-sfk (Szentendre), Hevesi-sfk,
Hajdusag, Tl. (Pocsaj, Tiszafüred-Egyek, Konyar).
Megjegyzes: A kek vinigu, gyakori terjokekigyoszisztol (E. vulgare) es a ter-
metesebb, feher vagy halvanylila viragu magas kigyoszisztol (E. ita/icum) a
vinlgszinen kfvül elkülöniti az is, hogy az elobbi bibeszala elagaz6 es a seLte-
szorökön k[vül rövid szorzetet is visel, az ut6bbinal pedig a viragzat als6 oldal-
agai ei<igaz6ak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.

Myosolis caespitosa C. F. Sehultz BORAGINACEAE Ajuga laxmannii (L.) Benth. LAMIACEAE

Gyepes nefelejcs ErdeslevelUek
Syn.: Myosolis laxa Lehm. subsp. caespilosa (c. F. Schultz) Hyl. ex Nordh.
Leirasa: Akar 80 em-es lllagassagot is elero, erdesen szorös, altai<iban tobol
bokrosan agas, feltunoen vilagos-(sargas-)zöld szinu egy- vagy keteves nö-
veny. Levelei landzsasak, 6--8 em hosszuak es 1-1,5 em szelesek. Jellegzetes
nefelejeskek, 4,5-5 lllm atllleroju viragai a esaladra jellemzo kunkorvinigzat-
ban allnak; az als6k 1ehetnek murvaleve1esek. A esesze rasimul6 szorzetu, fe-
leig osztott, cimpai keskeny-harolllszög alakuak.
Szennyes infU Ajakosak
Leirasa: 20-40 em-es, gyapjas-bozontos szaru, evelo növeny. Szorös, atelle-
nes allasu levelei hosszukas-tojasdadok vagy hosszubis-elliptikusak, ülok; a
vi nigos hajtasokon sargaszöldek, legfeljebb a esuesi reszen fogazottak, a med-
dokön zöld szinuek, altalaban fogazottak. Viragai levelh6naljiak. A parta felso
ajka esökevenyes, az als6 resz ket nagy hasabja szennyesfehel' vagy halvany-
sarga, lilasbama rajzolattal (de elofordulnak rajzolat nelküli egyedek is).

Viragzasa: junius - julius / VI - XI (- X.) Viragzasa: aprilis közepe - majus (- julius) / V közepe - VII. közepe

Elohelye: Inkiibb meszkerülo; moesarak, moesalTetek növenye. Elohelye: Inkabb meszkedvelo; löszpusztaretek, lösztölgyesek, sztyeplejtok,
pusztafüves lejtok, pusztai eseljesek, legelok, karsztbokorerdok, meszkedvelo
Elofordulasa: Zemplen (Sarospatak: tölgyesek xerotenn maradvanyfaja.
Adorjan-v.), Matra (Koris-moesar),
Ipoly-vi. (Litke), Visegradi-hg. (Eszter-
Elofordulasa: GÖdÖlloi-dv., Veleneei-hg., L f
gom), Balaton-fv. (Balatonaracs), Koszegi- Bakony (Ugod, Petfürdo: PHi-h.; eJ (I ~ 'Y/
hg. (Koszeg), KemenesMt (Vasvar: Vilonya: Külso-h.), Balaton-fv. (Balaton- I ~'<
Szentkut), Orseg (Kerkafalva), Del-Zala
(Nagykanizsa-Gördöveny), BS (Csurg6), ruJU:l!!JJll\llill
fiizf(j, Balatonkenese, Balatonalmadi:
Megye-h.), KS, Meesek (Pecsvarad:
) Ij ,.
, 1, - ~
y'f.·
~f y
.'i . 'I
Hansag, Hevesi-sfk (Kistokaj), Hortobagy, (Hajduszentgyörgy), Nyirseg Arany-h., Csinger-gödör), Meesekalja, " L. r .•

(Piriese: JUlia-liget; Debrecen: Cseres-csatorna). Tl. (H6dmezovasarhely).
Megjegyzes: Adatai reszben ketesek, ellenorzesre szorulnak. A hozza igen ha-
sonl6 es rendkivül valtozekony mocsari nefelejcs (M. palustris agg.) viraga
altalaban nagyobb (7 mm), eseszeje pedig esak kb. az egyhalmadaig osztott; vi-
nigzata sohaselll murvaleveles. A többi nemzetsegbeli rokonanal a esesze me-
Iyen, a feien tul osztott, es az als6 reszen nem rasimul6, hanem ela1l6 horgas
szoru.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.
Baranyai-dv. (LiptOd, Mariakemend: pont-p",ln-balk
Törökvar;), Geresdi-dv. (Fazekasboda), Szekszardi-dv., Tolnai-hh.
Mohaesi-sik, Mezoföld, D-T k. (Apaj), Tl. (Körös-Maros köze).
Megjegyzes: A gyom jellegu, sarga viragu kalincainfii (A. chamaepitys) j6val
kisebb telmetu, levelei szalas eimpakra szeldeltek; a nemzetseg masik ket hazai
tagja kek viragu.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. elteke: 10 000 Ft.

194 195
 ....
Dracocephalunl alistriaclim 1. LAMIACEAE
Osztrak sarkanyfii Ajakosak
rarsn.: deli sarkanyfü
Leirasa: Evelo, 30-40 cm magas, gyapjasod6 szaru virag. Az als6 levelek
epek, a felsok 3-7, szalas, ep szelU sallangra szeldeltek, a szeletek szalkas
csucsuak.4--5 cm hosszu, sötetibolya sziml viragai a szar csucsan rövid füzer-
ben allnak. Aparta torka erosen kitagult, felso ajka domborU, boltozatos, kicsi-
pett.
Viragzäsa: majus - junius / (VI -) VII - VIII.
Elohelye: Meszkedvel6; sziklagyepek, sziklafüves lejt6k, lejt6sztyepretek,
homokpusztagyepek faja.
ElOfordulasa: Aggteleki-karszt
(JosvafO: Nagyoldal).
kauk-pont-köz-eu
Megjegyzes: A többi lel6helyer61 kipusztult. Az aggteleki Kis-Galyan tele-
pftve eI. Az eszaki särkänyfü (D. ruyschial1a) [hisd a leinisat!] valamennyi le-
vele ep, szälas-Iandzsas, nem szalkas csucsu, partaja csak kb. 2 cm hasszu, sza-
ra kopaszod6 vagy apr6n pelyhes.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3/4; I; eR; BE; tv. erteke: so 000 Ft.
SCllteliaria colunlilae All. LAMIACEAE
Bozontos csuk6ka Ajakosak
Leirasa: 30-60 cm magas, evel6, elagaz6, negyszögletes szaru; egeszeben
sz6rös-pelyhes növeny. Atellenes allasu, tojasdad, fUreszes-csipkes szelU leve-
leinek valla az ekt61 a kisse szivesig valtoz6; a levelnyel ±1-2 cm hosszu.
Viragzata mirigyes-pelyhes. A vinigok 1-2 mm-es kocsanyokon, a murvale-
velek h6naljaban, parosaval, egy oldalra nez6 fürtökben allnak. A 2,0--2,8 cm
nagysagu parta csöve es fels6 ajka bfboros-ibolyas, als6 ajka feheres szinu.
Viragzasa: junius - julius / VII - VIII.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; bükkösökben, tönnelekerd6kben, cseres- es
meszkedvel6 tölgyesekben, erdoszeleken fordul elo.
Elof'ordulasa: Bükk (Szarvasko),
Visegnidi-hg., Pilis, Budai-hg.,
Gerecse (Pusztamar6t), Vertes, Bakony,
Pannonhalmi-dv., Balaton-fv.
Megjegyzes: Elnyilt aJlapotban, jellegzetes - mirazon is marad6 - ket ajku
cseszeirol j61 felismerheto. Hazai rokonai közül a ket kisebb tennetu faj - a
dardas es vfzmelleki csukoka (S. hasrifolia, S. galericulara) - nedves, vizes
el6helyeken el. Ezek hosszukas-hindzsas levele kisebb. A habitusaban es e16-
helyigenyeben is nagyon hasonl6 magas csuk6ka (S. altissima) kekes viragai
mindig kisebbek (kb. 1,5), levelei kopaszak vagy csak az eleken es az ereken
kisse pelyhesek; vinigzata apr6bban (a gerinc vastagsaganal lenyegesen rövi-
debben) miLigyes-pelyhes.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
196
Dracocephalum ruyschiana 1. LAMIACEAE
Eszaki sarkanyfii Ajakosak
Leirasa: 15-30 cm magas, evelo növeny, szalas-Iandzsas, ep es epszelU,
mereven elallo levelekkel, medd6 levelh6nalji hajtasokkaJ. Szara kopasz vagy
finoman pelyhes. Aparta kekesibolya, kb. 2-2,5 cm hosszu. A viragok rövid
vegaJJo füzerben allnak.
Viragzasa: julius / VIII (- IX.)
Elohelye: Meszkedvelo, hUvös kontinenlillis kJimaigenyu, milunk hegyvideki
faj. Nalunk töböroldalak lejt6sztyep-hegyi ret komplexeiben talalhat6.
Elofordulasa: Bükk (Kismezo,
NagymezO).
Megjegyzes: A rokon osztrak sarkanyfU (D. allstriacum) [Iasd alefrasat!] ter-
metesebb, fels6 leve\ei szalas sallangokra szeldeltek; partaja nagyobb (4--5
cm), felfUjt torku. [Lasd meg esetleg a nagyviragu gyikfU (Prunella grandi-
flora) lefrasat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 3; tv. erteke: 30000 Ft.
Prunella grandiflora (1.) Scholler LAMIACEAE
Nagyviragu gyfkfU Ajakosak
Leirasa: 10--30 cm magas, gyakran elfekvo, negyszögletes szanl, evel6. Med-
do hajtasainak levelei rozettaban allnak. Ätellenes alhisu szarlevelei (2---6 par)
altalaban ek valluak, elliptikus-Iandzsasak, ep vagy laval apr6-fogacskas szelu-
ek; az als6k ± nyelesek. A legfelso szarlevelek a fejecskeszeru vinigzatt61 tavol
(min. 1 cm) allnak. Az alörvök rendszerint 6 virnguak. A viragok murvaleve\ei
szfves vese alakuak, hegyesedok, feheren pillasak. A parta viszonylag nagy
(18-30 mm hosszu), sötetibolya szinu, ket ajku (a felso boltozatos, az also 3
karejos). Az 1-\,3 cm hosszusagu csesze szinten ket ajku, als6 ajka pillas-
szorös. A porzoszalak csucsan csak aJig kiveheto szarvacska fejl6dik.
Viragzasa: julius - szeptember / VIII-X.
Elohelye: Alapk6zet szempontjab61 közömbös; kaszal6retek, hegyi retek, ir-
tasrelek, szikla- es pusztafüves lejtok, cserjesek, gyertyanos tölgyesek, ligeter-
dok, erdeifenyvesek, Jcipretek faja.
El6fordulasa: Zemplen, Cserehat (Onga,
Szendr6: Kis Somos-h.), Aggteleki-k.,
Ozdi-dv. (Ozd), Biikk, Matra (Gyöngyös:
Sar-h.), Börzsöny (Bernece-v., Nagy-
Hideg-h.), GÖdÖlloi-dv. (Pand: pandi-h.;
Pecel, Kerepes: Küdoi-h.), Visegradi-hg.
(Esztergom: Strazsa-h.), Pilis, Budai-hg.,
Gerecse (Dunaalmas: Vörösko'), Bakony, Bakonyalja (Devecser: Szeki-e.,
Nyirad: Felso-Nyiradi-e.), Pannonhalmi-dv., Balaton-fv. (Tapolcai-meden-
ce, Pecsely: Derek-h.), Balfi-dv. (Dudlesz-e.), Koszegi-hg. (GMz), Mecsek,
Villanyi-hg., Kemeneshät (Gösfa), Zalai-dv., Szekszardi-dv. (Grias-h.) Szi-
getköz (Mosonmagyarovar: Lovari-e.), Kis-A., Mezoröld, Csepel-sz.
(Szigetszentmarton), D--T k. (Fülöpszalhis), Nyfrseg (Batorliget).
Megjegyzes: A szinten ibolyas viragu, hasonlo habitusu közönseges gyikfU
(P. vlIlgaris) - mellyel hibridet is letrehozhat - legfelso levelei közvetlenül a
viragzat alatt vannak, partai kisebbek (10--15 mm); a hosszabb porzoszalak
csucsan a szarvacska kb. 1 mm-es. A vinigszinben es a levelek osztottsagaban
is eItero reherviragu gyikfUvel (P. lacilliara) szinten alkot hibridet.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 5000 Ft.
197
 •
I
Calamintha thymifolia (Seop.) Rehb. LAMIACEAE
Szirti pereszleny Ajakosak
Syn.: Micromeria rhymiJolia (Scop.) Fritsch, Sarureja mpesrl'is Wulf.,
Leirasa: 20-40 cm magas, gyakran agas, bokros törpeeserje. A szar igen fino-
man pelyhes, gyakran lilas szfnG. A levelek 1-3 em hosszuak, keskeny-ellip-
tikusak vagy landzsasak, keves, lapos esipkes-foguak, tompak, kopaszak. A
levelfomik mirigysejtektal pontozott. Abogemyak rövid nyelGek, elegge tö-
mött leveles füzerbe szorulnak. A kopasz esesze 2-3 mm hosszu, majdnem
esöves, haromszög alaku, azonos nagysagu fogai a esövenel sokszorosan rövi-
debbek, röviden kihegyezettek. Aparta 5...{i mm hosszu, feheres vagy ibolya
szlnG.
V!ragzasa: junius - julius / (VII -) VIII (- IX.)
Elohelye: Meszkasziklagyepek jegkorszak el6tti maradvanyfaja.
Elofordulasa: Bükk (Belko, TarkO).
/ (Adony-Perkata,
I Nagykaracsony).
Megjegyzes: Leginkabb a kakukkfüvekre (ThYlllus spp.) emlekeztet6 növeny.
Rokonainak viragai nagyobbak (9-22 ml11), cseszefogaik nem egyenlo
hosszuak (ketajku csesze). A leginkabb hasonl6, gyomjellegG parlagi peresz-
leny (Acinos arvensis) partaja 7-1 0 111111 nagysagu, pelyhes cseszejenek hasi 01-
dala kidomborod6.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 30000 Ft.
Slachys alpina L. LAMIACEAE
Havasi tisztesfU Ajakosak
Leirasa: 40-100(-150) cm magas, egyszeru vagy keves oldalagat fejleszto,
gyapjas-pelyhes, evelo növeny. Atellenes allasu leve1ei csipkes-fiireszes
szeluek; az als6k tenyemyiek, nyelesek, sZlves vallb61 tojasdadok. A viragok
sok (kb. 10) viragu örvökben allnak. A murvalevelek tojasdad-Iandzsasak,
± ül6k, ep vagy fogas szeluek, hosszuk 1-5 cm. A viragzati tengely es a esesze
mirigyszorös, ut6bbi 6-12 mm hosszu, egyenlotlen szalkas fogu. Aparta
halvany (szennyes) bamasvörös, als6 ajka mintazott, fels6 ajkanak Mta fino-
man szorös.
Viragzasa: jUlius - augusztus / VIII - IX (- X.)
Elohelye: Inkabb meszkedvel6 hegyvideki faj. Bükkösök, gyertyanos-tölgye-
sek, sziklaerdok, szurdokerd6k, ligeterdak növenye.
Elofordulasa: Bükk, Börzsöny (KinilyMza),
Mecsek. Il i . faja.
(
C (Onga: Kettoshalom),
Megjegyzes: Összetevesztheto az erdei tisztesfilvel (S. sylvalica), azonban itt
a parta hata nem szorös, tovabba a viragok szfne elenk vörös vagy pirosas.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
198
Nepela parviflora M. Bieb. LAMIACEAE
Borzas macskamenta Ajakosak
Leirasa: 20-40 em magas, egeszeben - különösen a szaron es a viragörvök
löven - surGn szorös, bokrosod6, evelo növeny. Szara mar a tövenel elagaz6.
Barsonyos szorG levelei hosszukas-haromszög alakuak, esipkes-fogas szeliiek.
A felsa, murvaskod6 levelek kisebbek (8-15 mm hosszuak), keskeny-hin-
dzsasak. Egylaki faj. Egyivaru, elenkkek viragai mindössze 4-5 mm-esek, töb-
bedmagukkal kis örvökben fejladnek. A eseszelevelek foga hosszu, viragzas
idejen j6val tuler a esesze esöven; termesben ez az aniny megvaltozik, de a 3...{i
mm-es fogak hossza meg ekkor is feltGna.
Viragzasa: majus eisa feie / V - VI. közepe ?
Elöhelye: Feltehet6en meszkedvelo; hazankban löszpuszlagyepekbol ismert
faj.
Elöfordulasa: Mez6föld
Aba-Belsobarand,
Megjegyzes: Hozza hasonl6 faj nines a magyar fl6raban. Kis gyakorlattal k6-
r6jar61 is felismerheto.
Veszelyeztetettsege: V: ; H: 3; Iv. elteke: 50000 Ft.
Salvia Illilans L. LAMIACEAE
Konya zsalya Ajakosak
Tärsn.: b6kol6 ~alya
Leirasa: 60-100 em magas, evelo növeny. A felso reszen keresztben atel-
lenesen elagaz6 szar leveltelen (legfeljebb esökevenyes levelparokkal),
negyszögletes keresztmetszetG. A loall61evelek 15-30 cm hosszuak (8-20 em-
es nycllel), 6-10 em szelesek, melyen szfves vallb6l Mromszög-tojasdadok
vagy haromszög-Iandzsasak, esipkes szeluek, fonakukon szürken molyhosak.
A viragzat agai virftaskor b6kolnak (ezert a viragok a felso ajkukkallefele all-
nak), rajtuk az alfürtök igen tömöttek, rövidek, rövid pelyhesek. A murvale-
velek apr6k, alig hosszabbak a kocsanyoknal. A csesze 5-8 mm hosszu, rövid
borzas szorCi, mirigyesen pontozott. A parta 1-1 ,5 em hosszu, lihisk6k, felso
ajka a parta csövevel derekszöget zar be.
Viragzasa: majus - julius / (VI -) VII - VIII.
Elohelye: Meszkedvelo; löszpuszlaretek jellemzo jegkorszak utani maradvany
El6fordulasa: Hevesi sik
Tiszantul (Pusztaföldvar:
Nagy-Tatarsancj Kondoros,
Bekescsaba).
Megjegyzes: Nagyon jellegzetes, könnyen felismerheto növenyünk.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 30000 Ft.
199
 Lamium orvala L. LAMIACEAE
Pof6k arvacsabin Ajakosok
Leirasa: Dekorativ, viszonylag magas terme tu (40--60 cm), evel6, higyszaru
növeny. Indai nincsenek. Atellenesen a1l6, szeles-tojasdad alaku level ei
5-12 cm szelesek; szelük ketszeresen es melyen fUreszes, fogaik hegyesek.
Viragai nagyok, 2,5-4 cm hosszuak, cseszejük zöld. A sötetbibor szinu parta
csöve belül kopasz; als6 ajkanak oldalcimpai szalasan elvekonyodnak. A por-
tok kopasz.
Viragzasa: april is - majus / VI (- VII.)
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; gyertyanos-tölgyesekben, bükkösökben es
egerligetekben fordul e16.
Elörordulasa: Visegradi-hegyseg
,v{
(Szentendre: Bükkös-patak völgye),
Belsö-Somogy(Örtilos-Zakany: \ /
Vasut-oldal, Szentmihaly-hegy).
K-alp·balk-(ill)
Megjegyzes: Meghatarozasa nem ütközik különösebb nehezsegbe, ugyanis
magas termetevel, nagy leveleivel es viragaival a többi arvacsalanfajt61
könnyen megkülönböztethet6. Leginkabb a foltos arvaesalan (L. maculatum)
hasonlft hozza, de - a fent emlitett meretbeli különbsegek mellett - ennek por-
tokjai szakallasak.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 3/4; tv. erteke: 10 000 Ft.
Phlomis tuherosa L. LAMIACEAE
Macskahere Ajakosak
Leirasa: Termetes (60-150 cm magas), elagaz6, gyakran pirosl6 szaru, evel6
növenyünk. A szar negyszögletes, kopasz. Levelei atellenesek, az als6k pely-
hesek, melyen szives( -füles) vallb61 Mromszög-tojasdadok, nyelesek,
10-25 cm hosszuak, csipkes szeJ(iek. A fels6, szalas-Iandzsas murvalevelek
h6naljaban tömött alörvökben allnak a r6zsaszin vagy halvanyvörös viragok. A
viragörvökben kemeny sz6ru vagy kopasz, arszeru el61evelek vannak. A cs6ve
összefont 15-20 mm-es parta fels6 cimpaja hosszan el6rehajl6, sisakszeruen
domborod6, rojtos elU.
Viragzasa: junius - julius / VII - VIII.
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; s6tur6 erd6ssztyep faj. Lösztölgyesek, lösz-
pusztaretek, löszgyepek, löszlegel6k, karsztbokorerd6k, meszkedvel6 tölgye-
sek, cserjesek, sziki tölgyesek, szikespusztak, meszk6sziklagyepek növenye.
ElOrordulasa: Zemplen, Cserehlit,
Aggteleki-k. (Josvaf6: Nagyoldal;
~I
Aggtelek: Baradla-v., Tohegy), Putnoki-
dv. (Felsönyarad, Izsofalva), Bükk, I'
\
Matra (Ape: Somlyo; Gyöngyös: Sar-h.),
Karanes, CserMt, Börzsöny (Letkes),
Naszaly, GÖdÖllOi-dv., Visegradi-hg., Pilis,
Budai-hg. (Budaörs: Sorrento), Gereese, Velencei-hg., Vertes (Gant, Ver-
tesboglar, Csakvar), Bakony, Pannonhalmi-dv., Villanyi-hg. (MariagyCid:
Tenkes-h.), Tolnai-hh. (Palfa), Mezöföld, Kis-A. (Kömlöd: Badaesony-diilö,
Farago-diIlö; Koes: Hosszu-v.), Hevesi-sik (Tiszababolna, Kistokaj,
Sajolad), D-T k. (Pusztaszer), Jaszsag (Nagyut), Hajdusag (Nagymaes),
Hortobagy, TI.
Megjegyzes: Jellegzetes t61eveleir61 is felismerhet6 ajakos viragunk. A csalad
többi tagj<it61 habitusa, merete es viragai is j61 elkülönitik.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
200
Scopo!ia carnio/ica Jacq. SOLANACEAE
Farkasbogy6 Burgonyafelek
Tirsn.: Scopoli-ru
Leirasa: 30-70 cm magas, evel6, kopasz növeny, ep vagy dumin fogas szehi,
tojasdad levelekkel. Szara nem agazik el. Fels61eveleinek h6naljab612-5 sötet-
bamas-ibolya szinu virag csüng. Aparta zart, csöves, 2-2,5 cm hosszu, karima-
ja e16rea1l6, rajta a cimpak alig kivehetok. Termese cseszebe zart, fedovel nyil6
tok.
Viragzasa: aprilis eleje - majus közepe / VII vege - X (- XI.)
Elöhelye: Inkabb meszkedvelo, hegyvideki faj. Szurdokerdok (itt karakterfaj),
bükkösök növenye.
Elörordulasa: Zemplen, Bükk,
\ Matra, Börzsöny (Csovanyos, I!
> ,
/ Verocemaros, Zebegeny).
) /)
Megjegyzes: A hasonl6 viragu, közeli rokon nadragulya (Atropa helladonna)
- mely szinten amyas erdokben is terem - kesobb (nyaron) viragzik, szara
elagaz6 es magasabb (0,5-1,5 m), hasonl6 szinu partajanak karimajan a cim-
pak kifeIe allnak, tetmese pedig fenylo, fekete bogy6. Viragzasa idejen a far-
kasbogy6nak mal' csak elszarad6 felben levo, sargul6 peldanyaval talalkoz-
hatunk.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Linaria hiehersteinii Bess. SCROPHULARIACEAE
subsp. strictissima (Schur) S06
Bieberstein-gyujtovanyfU Tätogat6felek
Leirasa: Valtoz6 magassagu (40-100 cm), rendszerint laza csoportokban növo
evelo. Az egesz növeny szürkeszöld, merev tapintasu, altalaban kopasz vagy a
szaron - különösen a fiatal hajtasokon es a levelfonak als6 harmadaban -
ritkasan pillaszorös. Szara egyszerCi vagy ritkabban elagaz6, sunln leveles.
Levelei sz6rt allasuak, ülok, hosszukas-laodzsasak (3-8 mm szelesek), kihe-
gyezettek, rendszerint 3 eruek. A viragzat összetett fürt. A viragok elenksargak,
21-29 mm nagyok; a torok narancssarga, a sarkantyu 8-12 mm-es, mindig
rövidebb a parta als6 ajkanal. A cseszelevelek landzsasak, kihegyezettek,
3,5-5 mm hosszuak, 1,5 mm szelesek. A toktetmes gömbölyded vagy ovalis,
5-9 mm nagy.
Viragzasa: julius közepe - augusztus / VIII - IX. ?
Elöhelye: Meszkedvelo sztyepnöveny; löszpusztagyepekben es azok degra-
dalt, bolygatott maradvanyain fordul elo.
Elöfordulasa: Zemplen, Putnoki-dv.
(Kurityan), Bükk, Matra, Naszaly, 1
GÖdÖllöi-dv., Pilis, Mezöföld, Pesti-sik I
,1 (
(Vac), D-T k. (Tiszasüly), Jaszsag,
Hortobagy, Hajdusag,
Nyirseg, Bodrogköz (Kenezlö,), TI.
Megjegyzes: Az ujabb kutatasok arra utalnak, hogy talan nem azonos a hibrid
gyujtovanyfiivel (L. x kocianovichii). A kisebb termetu közönseges gyuj-
tovanyfii (L. vulgaris) a felso reszen rövid pelyhes szoru. Halvanyabb viragai
valamivel nagyobbak (25-33 mm), cseszelevelei rövidebbek (3 mm) es szele-
sebbek, keskenyebb (2-5 mm) levelei puha tapintasuak. A keskenylevelfi
gyujtovanyfii (L. angustissima) viragai j6val kisebbek (15-20 mm), a sarkan-
tyulegalabb olyan hosszu, mint aparta als6 ajka, levelei pedig igen keskenyek
(1-3 mm). A rekettyelevelfi gyujtovanyfii (L. genistijo!ia) kisebb viragai egy-
sziml citromsargak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.
201
 SCROPHULARIACEAE
Scrophularia scopolii Hoppe
Tatogat6felek
Barsonyos görvelyfU
SYn.: Scrophulm ia glal1dlllom W. et K.
Leirasa: 60--80 em magas, evel6, lagysz<:iru növeny. A szar es ~ emelked6 szaru, kopasz növeny. Negyszögletesen elelt
az :\tellenesen all6 levelek a fonakukon vagy ulul-feliil pely- ~, J
hesek. A 3-4 em hosszu levelek alakja lojasdud; a levelerek ~ .-~
egymasba olvadnak. Az als6k ketszeresen esipkes elilek, a fel-
s6k hegyes-fogasak. A kfvül vörösbama, belül zöldessarga, kb. 0,5 em-es
viragok alerny6kb61 a1l6, hosszukas, laza, vegall6 bugal kepeznek. Aparta
bögre alaku, ferde szegelyu, löbbe-kevesbe ket ajku. A ket fels6 eimpa j6val
hosszabb aharom als6mil. A eseszecimpak haltyas szelUek.
V!ragzasa: majus - julius / VII - VIII.
Elohelye: Alapk6zetigenye közömbös; gyertyanos-tölgyesek, bükkösök, szur-
dokerd6k, tönneh~klejt6-erd6k, egerligetek, tölgy-k6ris-szilligetek, erd6szelek,
erdei es erd6szeli gyomtarsulasok, vagasok növenye.
Elofordulasa: Mecsek, BS, Zselic
(Szigetvar: Domolos-puszta;
Baranyajeno: Honti-vagas), KS
..•
(Dombovar: Nyerges-e.), Völgyseg
(Kisvaszar, Ag), Dniva-sfk, BSz-sik,
Körös-v. (Gyula, Ojiniz, Sarkad:
I(
Remetei-e.),
Megjegyzes: Leginkabb a göcsös görvelyfiihöz (S. l1odosa) hasonlft, ez azon-
ban rendszerint magasabb terrnetu es teljesen kopasz növeny. Kisse hasonlft
hozza a - szinten kopasz - szarnyas görvelyfii (S. ulIlhrosa) is, azonban ennek
szara szarnyas elU, levelnyele pedig j6val rövidebb.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
Scrophularia vemalis L. SCROPHULARIACEAE
Tavaszi görvelyfU Tatogat6felek
Leirasa: Lägyan bozontos sz6ru, 40--80(-100) magasra növ6,
kellemetlen szagu, evel6 faj. Habitusa a karesut61 a zömökig
valloz6. Levelei hosszu nyelUek, szfves vallb61 tojäsdadok,
durvan, ketszeresen fCireszesek. Az als6 levelek kb. tenyernyiek,
a fels6k kisebbek. A vinigok keves viragu alerny6kben, level-
h6nalji, hosszu koesanyokon fejl6dnek. A kb. fel ern-es viragok
halvanysargak, neha zöldesek. A parta gömbös, eimpai ± egy-
fOlmak, kiesinyek, altalaban zöldesek. A eseszeeimpak lompasak. A porz6k a
paltab61 kiallnak.
Viragzasa: aprilis - majus / VI - VII.
Elohelye: Alapk6zetre nezve közömbös; szurdokerd6k, sziklai erd6k, bükkö-
sök, gyeltyanos-tölgyesek, ligeterd6k faja.
Elöfordulasa: 6zdi-dv., Bükk, Matra
(Hasznos: Nyikom-h.), Börzsöny, Naszaly,
Visegradi-hg., Pilis, Gerecse,
Vertes,Bakony (Bakonybel: Öreg-
Szarvad-arokj Feherko-arok, Öreg-
Kerülö-h.), Mecsek, Geresdi-dv.
kÖl-eu·!med)
(Bätaapati-M6ragy), Szekszardi-dv. (Sötet-v.).
Megjegyzes: A többi hazai görvelyfUfajnak a viraga bama sZLnu, igy az elkülö-
nftese nem okoz nehezseget.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. ew~ke: 2000 Ft.
Lilldel'llia procumhells (Krock.) Borb. SCROPHULARIACEAE
Hevero iszapfU Tatogat6felek
Leirasa: (1-)5-15(-20) cm nagysagu, hever6 vagy fel-
szara rendszerint elagaz6. Atellenes allasu, hosszukas-
tojasdad (1-2 cm-es) level ei ep szeluek, 3(-5) eraek,
± ül6k. A virtigok a levelek h6naljab61 fejl6d6 (azoknal
rendszerint hosszabb) koesanyokon maganosan nyLlnak,
feherek vagy r6zsaszfnuek. A zigomorf parta sokszor alig latszik ki az 5 szalas,
3-5 mm hosszu eseszeeimpa közül; esöve hasas, a fels6 ajak esipkes, az als6 3
hasabu, a közeps6 hasab kisse nagyobb a többinel. Fettilis porz6: 4.
Viragzasa: julius - szeptember / IX - X (- XI.)
Elöhelye: Inkabb meszkerül6, sfksagi-kollin faj. Iszap- es hfnaltarsulasokban,
hordalek-gyomtarsulasokban, rizsföldeken, szikes reteken, bokolfüzesekben,
midasokban, tarl6kon, szant6kon - mindig nedves vagy id6nkent vfzzel borftott
helyeken - el.
'
Elöfordulasa: Cserehät (Perkupa-Dob6del:
B6dva menten), Ipoly-vi. (LeIkes), 'I. . '.
•
~)
Soproni-hg., Vasi-dv. (Tömörd),
Kemeneshat (Kam), Mura-vi.
(Murakeresztur, Belezna), Del-Zala, BS
(Szulok, Darany, Bares), Kis-A. (Szany,
..
••••
Esztergom), Dniva-sfk, Pesti-sfk (Taksony- • eua-!D-eua-med'i
Dunaharaszti), Hevesi sik, D-T k., Jaszsag
(Besenyszög), Hortobagy, Nyfrseg (Nyirmada), Taktaköz (Tokaj), Bodrog-
köz (Bodrogolaszi), BSz-sik, Tt.
Megjegyzes: A hasonl6, Eszak-Amerikab61 behureolt jöveveny iszapffi (L.
duhia) kocsanyai a fogazott szelu leveleknel mindig rövidebbek; 2 feltilis por-
z6ja van. Vegetatfv allapotaban több, hasonl6 el6helyeken el6fordul6 növenyre
- mint pI. a vizicsillaghur (Myosolorl aqllaticum), a tyukhUr (Stellaria media),
a hevero orbancf(l (Hypericum hllll1i!USIII1l) , a t6csahur (Peplis portula) - is
emlekeztet; [de lasd meg a magyar IMonya (Elatille 11llllgarica) es a toalma
(Llldwigia paillslris) lefnlsat eS rnegjegyzeset is!].
Veszelyeztetettsege: V:4; H:2/3; I; eB; BE; tv. elteke: 2000 Ft.
Pedicularis paluslris L. SCROPHULARIACEAE
Posvanykakastarej Tatogat6felek
Leirasa: Mintegy 20--50 em magas, fehill6, többnyire agas szaru, keteves nö-
veny. A levelek szamyaltan szeldeltek, az egyes szamyak melyen fUreszesek.
A viragok a szar, ill. az oldalagak vegein a lomblevelekhez hasonl6 murvak h6-
naljaban talalhat6k. A piros palta ket ajka közül a fels6 rövid, lehajl6 es6rben
vegz6dik. E es6rszeni keplet viszonylag szeles, ferden levagott, s ket oldalan
egy-egy rövid szalkaszeru fog van. A palta esöve nines felfUjva. A esesze kisse
felfujt, legfeljebb I em hosszu, gyengen fogas, az egyik oldalan hasftott. Ter-
mese a cseszenel kisse hosszabb tok.
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Elohelye: Inkabb meszkerül6; els6sorban lapretek es atmeneti lapok növenye,
de elt6zegesedett nadasokban, magassasos es patak menti növenyzetben is e16-
fordul.
IWirordllhlsa: Aggtt:lcki-k. (Pcrkup<l),
Gö<!iillüi-dv., Pilis (ßcklismcgycr , 1311kDilY
rVarpnlOfa : B: nlapuszhl), Buk(11lyaljll . ,"
I
(AdlJl:lanh31Jl Kliptllhll1ra), ßalutun-rv. • •
(ßalalul1 pari : Halatongyörök- ••
IIlll"IOI1 dedcs' Tihany: HOl ai-illlül),
Ualli-dv. (Fcl'lönlkos: I i. l(lIlIulmi.lul)l'et •
Kemeneshat (Kölmend), Göesej (Ozmanbük),
Zalai-dv., BS (Kasz6: Balata-t6), Szigetköz, Kis-A., Drava-sfk (Gordisa),
Pesti-sfk (Cinkota: Naplas-to), D-T k. (Kisk6rös, Kiskunhalas: Fejetek),
Turjan-vi., Nyfrseg (Batorliget. Nyfrpilis), BSz-sik (Turricse).
Megjegyzes: Hazank területen mas kakastarejfaj nem el, egyeb növenyekkel
pedig nem teveszthet6 össze.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 5000 Ft.
203
 Oi~it(Jlis jerruxillea L. SCROPHULARIACEAE
Rozsdas gyfiszfivirag Tatogatofelek
Leirasa: Feituno szepsegu, egyszeru szaru, dus vinigu növeny. Magassaga
elerheti a masfel metert iso Tolevelei keskeny landzsasak, lassan nyelbe keske-
nyedok, az erek menten gyapjasod6k. A szarlevelek keskenyek, ep szeluek
vagy gyengen fogacsbisak. A viragzat tengelye kopasz; a vinigok rövid göm-
bös-harang alakuak, torkuk nyitotl. A parta sargas-rozsdabama, also ajkanak
közepso cimpaja akkora, mint a parta csöve; belül surun gyapjas-bozontos. A
cseszecimpak tompak, szeles hartyas szegelyiiek. Tennesei tokok.
Viragzasa: julius - augusztus / (VIII -) IX - X.
El6helye: Közömbös vagy inkabb meszkedvel6; eszaki kitettsegulejtosztyep-
reien, cserjesben, valamint gyel1yanos tölgyesben es annak szegelyeben el, de
e16fordul bolygatott elakacosodott területen iso
El6fordulasa: Mecsekalja (Nagynyanid),
Vilbinyi-hg. Nagyharsany: Szarsomlyo;
Villany: Templom-h.), Baranyai-dv.
(Borjad), Dniva-sik,
Mohacsi-sfk (Mohacs, Kölked: Forgo; I .
Töllös: Töttösi-e., Majs). ..t
Megjegyzes: [Usd a gyapjas gyuszuvirag (0. 1(///(/((/) leirasat es megjegy-
zeset!)
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. 61eke: 30 000 Ft.
Veronica pallens Host SCROPHULARJACEAE
Szürke veronika Tatogat6felek
Syn.: Vertmica .vl)im/1I L. subsp. incanll (L.) Wallers, Verrmica incanll L.,
Pselldolysimachioll illClIIlllm (L.) Holub
Lelrasa: Evel6, 20---50 cm magas, minden reszeben szürken vagy feheresen
molyhos növeny. Szara felallo. Levelei keresztben atellenesek, szeles-Ian-
dzsasak, landzsasak vagy keskeny-Iandzsasak, szt%k tom pan fogazott, csipkes
(a fels6k majdnem ep szelUek), 2-6(-7) cm hosszuak es 0,3-2 cm szelesek.
Vegall6, tömött fürtvi nigzata 4--10(-12) cm hosszu. Vinigainak kocsanya max.
I mm. A parta vilagos egszfnkek vagy sötetkek, csöve hosszabb a 3-5 mm-es
atmer6nel. Pärtacimpai tompak vagy hegyesek, elliptikusak, ketszer-haromszor
hosszabbak a parta csövenel. Toktermese lapitott, szeles sziv alaku, (2-4x2-4
mm), altalaban kopasz; kiemelkedik a cseszecimpakb61. Murvacskai ekkor
elerik a haromszögletu vagy ovalis, tompa cseszecimpak (4) csucsat. A bibe-
szal3-8 mm.
Viragzasa: junius vege - szeptember közepe / IX - X.
Elöhelye: Nalunk inkabb meszkerül6; lejt6sztyepeken, homokpuszta-reteken,
homoki legel6kön, szaraz vagy nyilt homoki tölgyesek tisztasain, szelein el6
faj.
El6fordulasa: Balaton-fv., Pesti-sik (Vac),
Nyirseg (Bagamer, Vamospercs-
Nyiracsad: Jonasresz, BMorliget).
Megjegyzes: Sokkal gyakoribb nagyobb temletu rokona, a macskafarku ve-
ronika (V. spicata), mely alfajanak is tekinthet6. E faj sz6rös - de sohasem
vilagosszürken vagy feheresen gyapjas - vagy csupasz; levelei szelesebbek,
nagyobbak. A többi magas tennetü faj hannasan(--<itösen) örvös levelekkel is
rendelkezik. A hosszulevelu veronikaval (V. IOIl[;ijolia) h~trejött hibridje - V.
Ilef!,/ee/CI nom. invalid., V. x katalillae nom. prov., L. PAPP - is el6fordul.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.
204
Oif!,italis lanata Ehrh. SCROPHULARIACEAE
Gyapjas gy"szfivirag Tatogatofelek
Leirasa: 50---150 cm magas, feltiin6, egyszerCi vagy ritkan elagaz6 szaru, dus
vinigu növeny. Fels6 reszeben a cseszelevelekkel együtt gyapjas-molyhos.
Levelei sz611 allasuak, szeles-Iandzsasak, ep szelliek. A viragzat csucsall6 fürt.
A viragok rövid, gömbösöd6 harang alakuak, feheres-okkersargak, belül
barmls vagy ibolyas erezetfiek. A pal1a als6 ajkanak közeps6 cimpaja nyelvsze-
ru, kb. meg egyszer olyan hosszu, mint a parta csöve; szine vilagosabb. A
cseszecimpak hegyesek. Termesei tokok.
Viragzasa: junius - augusztus / VIII - IX.
El6helye: Meszkedvel6; szaraz gyepekben es szaraz erd6kben el, de degradalt,
bolygatott területeken is elofordul.
El6fordulasa: Bükk (Cserepfalu), Gödöll6i-
dv. (lslIs'l.cg: Kercszt-h.j Kistarcsa), Pili ~
( • obank" Beka. Illegyer: E1.ÜSl-b.; •
ngy- Kc cly), ßudlli-hg. (Roka-h.) • I 1I
IIllkony ( cS'/.prcm-Mark(t . .I
MecsckalJn Nngyarpß.d), ß . (Ujvlirl'nlva: • • '1. •
K- Jed
Feher-to), Baranyai-dv. (Keszü: PapkeI1-dCil6), b"lk-pann
Szekszardi-dv. (Gulyas-v.), Drava-sfk, Mez6föld (DunakömI6d), Tengelici-
hv. (Medina-Sz6\6hegy, Szedres, Tengelic), Szentendrei-sz. (Szentendrei-
re v), D-T k. (Bacsalmas), BSz-sik (Taborszallas), Tt. (Szarvas-Bekesszenl-
andras: Furugy; Bekes: homokbanya).
Megjegyzes: Tennesztesb61 több helyen kivadull. A szaraz erd6kben el6 sarga
gyuszuvirag (0. ~ralldif7ora) altalaban alacsonyabb, viraga sarga. A rozsdas
gyuszuvirag (0. ferrugillea) [Iasd a leirasut!] vinigai rozsdabarmlk, viragzat
tengelye nem gyapjas, cseszecimpai tompak A gy6gy- es disznövenykent ter-
mesztett piros gyuszuvinigot (D. purpurea) a szennyesr6zsaszint61 biborpiro-
sig terjed6, belül .löteten foltos viragai jol elkülönftik.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. erteke: 30000 Ft.
Verollica pCll1iCIIla!a L. SCROPHULARIACEAE
subsp.joliosa (W. et K.) Skalicky
Bugas veronika Tatogat6felek
Syn.: Vrrollica .Ipllria L. subsp.jiJ/io.\{/ (W. el K.) Hrle,
P.I'etldo/ysilllachiol1 spllrilllll (L.) Opiz subsp.jolioSIIIII (W. et K.) Hrle
Leirasa: Termetes, 1,5 m magasra is megnöv6, evel6 faj. A szar rendszerint
egyszeru, hengeres, pelyhes. A levelek többnyire harmas örvökben, ritkabban
atellenesen vagy 5-ös örvben allnak, pelyhesek vagy kopaszod6k. Levelei
rövid nyeliiek, 1- 2-szeresen fUreszesek. A fels6k ek valluak, szalas-Iandzsasak,
elZ als6k ± lekerekftett vagy szives vallal tojasdad-Iandzsasak vagy tojasdadok.
Az apro azurkek viragok suru bugas-fürtökben Ilyflnak. A parta font, 4 cim-
paju. Az egyes vinlgok murvai rövidebbek, mint a viragkocsanyok. A csesze-
cimpak tojasdadok, tompasak, mirigyes-pelyhesek.
Viragzasa: majus - junius / (VI - ) VII - VIII.
El6helye: Inkabb meszkedvel6, erd6ssztyep f<Y. Szaraz tölgyesekben, karszt-
bokorerdokben, cserjesekben el.
El6fordulasa: Zemplen, Bükk, Matra
(Matrafüred), GÖdÖIl6i-dv. (Isaszeg:
Szentgyörgyi-e" Domony: Fekete-e.)
Velencei-hg. (Val), Bakony (Feny6f6), •
Pannonhalmi-dv., K6szegi-hg., Zalai-dv.
(Kehidakustäny), BS (Bab6csa), Tolnai-hh.
(Kisszekely: Babasz6), Drava-sfk, Mez6föld,
Csepel-sz. (Szigetujfalu), D-T k. (Kisk6rös,
Nagykörös), Nyirseg, BSz-sik, Tl.
Megjegyzes: Tennete es örvös aJlasu levelei miatt csak a hosszulevelU vero-
nikaval (V. IOIlf!,ifo/ia) teveszthet6 össze, de ez a faj üde, nedves el6helyeken
el, levelei keskenyebbek, eiesebben fCireszesek, cseszecimpai Mromszög ala-
kuak, hegyesek, vinigainak murvai legalabb akkorak, mint a viragkocsany.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. erteke: 5000 Ft.
205
 UfriCillarillmillur L. LENTIBULARIACEAE
Kis rence Reneefelek
Tarsn.: apro rence
Leirasa: Sekely vfzben lebego növeny; vfzben USZO resze 10--50 em hosszu,
vfz föle emelkedo vinigzata 5-15 em magas. Levelei 2 sorba rendezettek, leg-
feljebb 2 em szelesek, többszörösen sallangosan szeldeltek, a eimpakon 1-7
tömlocskevel. A vinigok (2-5) laza fürtben allnak, 6--8 mm hosszuak, eitrom-
särgäk, rövid, tompa sarkantyuval. Aparta also ajka 4--6 mm hosszu, tojasdad,
visszahajl6 szelCi. A felso cseszelevel hegyesedo.
Viragzasa: junius - szeptember / (VII -) VIII- IX.
ElOhelye: Inkäbb mesztartalmu mezotrof vizekben, sfk es atmeneti lapok, for-
raslapok lebego hfnartarslilasaiban el.
Elöfordulasa: Aggteleki-k., (Gömör), Ozdi-dv.
(Banhorvati: Bodo-to), Matra (Sirok:
Nyirjcs·to), GÖdÖlloi-dv. (Isaszeg),
Bakony (Öes: Nagy-to),
Pannonhalmi-dv. (Felpee: Sisekret),
Balaton-fv. (Uzsa, Leseneeistvand- •
Lesencetomaj), Keszthelyi-hg.
• cirk-famphattl
(VindornyaszOlös: Laki-berek), Kis·Balaton, BS (Kaszo: Balata-to),
Szigetköz, Kis-A. (Mareal-mente, Tata), Drava-sik (Dravasztara: Adrovica·
horgaszto), TlIrjan-vi. (Ocsa), Nyfrseg (BMorliget, Kallosemjen).
Megjegyzes: Hazankban összesen negy reneefaj el, valamennyi rovaremeszto
növeny. A közönseges es a pongyola r'ence (u. vulfiaris, U. ousfralis) levele
3-8 em szeles, viniga 1-2 cm hosszu, sarkanlyuja joval hosszabb szelesse-
genel. A lapi rencetöl (u. /Jremii) aparta nagysagaban es alakjaban különbözik
[Iasd e faj lefrasat ist).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; Iv. erteke 10000 Ft.
Ufriwlaria hrel1lii Heer LENTIBULARIACEAE
Lapi rence Reneefelek
Tarsl1.: Bremi-rence
Leirasa: Sekely vizekben lebego növeny, vfzbe merülo resze 6--60 em hosszu.
A vfzbol kiemelkedo viragzati tengely 5-40 cm magas. Levelei 2 sorba ren-
dezetlek, löbbszörösen sallangosan szeldeltek, hosszusagukmil szelesebbek
(2-3 em), 1-10 tömlovel a eimpak közl. A 2-10 vinigu, laza fürtben allo vini-
gok 8-9 mm hosszuak, vilagossargak, sarkantyujuk rövid kupos. A parta also
ajka ovulis, lapos, a felso cseszelevel tompa.
Viragzasa: junius - szeptember / (VII - ) VllI -IX.
Elöhelye: Meszben eleg szegeny mezotrof vizek, sfk es atmeneti lapok, sem-
Iyekek, midasok, I<ipretek, fCizlapok lebego hfmlltarsulasainak f,tia.
Elöl'ordulasa: Zemp!en, Cserehat, Ozdi-dv.
(Banhorvati), Matra (Sirok: Nyirjes·to),
GÖdÖlloi-dv. (Aszod, Veresegyhaz),
Bakony (Kab-h.), Balaton-fv.
(Lesenceistvand-Lesencetomaj,
Kaptalanfüred: Balaton), Villanyi-hg.
(Villany), Mezoföld (Velencei-to),
Csepel-sz. (Szigetcsep), Pesti-sfk (Soroksar, Dunaharaszti, Göd), D-T k.
(Izsäk), TUljan-vi. (In ares, Oesa: Madeneia-puszta), Nyirseg (Kallosemiyen:
Nagymohos-to; Nyfmlada: Nadas-to), TI. (Tiszaföldvar).
Megjegyzes: Rovaremeszto növeny. [A tovabbi hazai reneefajoktol törteno
elkülönfteset lasd a kis rence (U. minor) lefrasaban es megjegyzesenel!)
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10000 Ft.
206
Pin[;uicula vulfi(//'is L. LENTIBULARIACEAE
Lapi hizoka Reneefelek
Täl sn.: közölIseges hizoka
Leirasa: 5- 10(-15) em magas, tolevelrozsas, evelo, rovarfog6 növeny. Säl'-
gaszöld levelei elliptikusak, mirigyszoröklol ragadosak, ep szehiek, begöngyö-
lodok. Sarkanlyus, ibolyaskek viragai a leveltelen tokocsanyon maganosan
ülnek. Az 5 partacimpa lekerekftett. A csesze 5 hegyesedo, egyenlotlen cim-
para lagolodik.
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Elöhelye: Alapkozetre közömbös; forraslapok, lapretek, atmeneti lapok
növenye.
Elofordulasa: Balfi-dombvidek
(Sopron: Kistomalom) -
valoszinCileg kipusztult.
Megjegyzes: Jellegzetes leveleirol is könnyen felismerheto. A hozza hasonlo,
de sargasfeher vin\gu havasi hizoka (P. alpino) egykori hazai terrnohelyeirol
(Tapoica, Lesenceistvand) kipusztult.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; tv. er1eke: 30000 Ft.
Cram/Je (({fario Sebe6k BRASSICACEAE
Tatorjan Keresztesviniguak
Leirasa: Fejlödesenek elso ket-harom eveben csak leveleket hozo, vinlgzaskor
azonban akar 1 m atmeroju buglyos korova lerebelyesedo feltüno növenyünk.
AIs6 levelei nagyok (akar fel meter hosszuak is lehetnek), szarnyasan szeldel-
tek, kopaszak vagy neha szorösek. A viszonylag kicsi (8-10 mm atmerojiJ)
viragok a dusan elagazo hajtasrendszel' vegall6, fürtös vinigzataiban nonek. A
4 sziromlevel feher. A tetmesek kb. I cm-es, gömbölyded becokek.
Viragzasa: aprilis - majus / VI vege - IX. eleje
Elöhelye: Meszkedvelo sfksagi--<lombvideki faj. Eisosorban lösz alapkozelen:
löszpusztaretekell, löszfalakon, nem intenzf yen legeltetett vagy felhagyott lösz-
legel6kön fordul elo, de megtelepedhet kerlekben, egykori gyümöicsösökben
iso
Elöfordulasa: Hernad·völgy (Megyaszo),
Cserhat (Vacduka: Bükkös·h.,
Cseke-h.) Mezöföld (Balatonkenese,
Bö!cske, Dunaföldvar, Seregelyes).
Megjegyzes: Mas hazai növenyfa,Üal nem teveszthetö össze. Habitusban esak
a rekenyö (Ropisfrum perenne) hasollift howi, de e faj az aljan borzas szorCi,
viragai sal'gak, beeokeinek fe Iso cikke pedig kupban vegzodik. A tatorjan je!-
legzeles "ördögszeker": osszel a karo a 101'01 lerothad, es a szel altal tovagör-
getve lerjed. Berhidan telepftett allomanya el.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3; I; tv. erteke: 30000 Ft.
207
 A/'llhis alpino L. BRASSICACEAE Arllloracia macrocarpa (W. et. K.) Baumg. BRASSICACEAE
Havasi ikravirag Keresztesvi niguak Debreceni torma Keresztesviraguak

Leirasa: 15-30 cm magas, evelö növeny, ivesen felemelkedö vagy heverö Lefrasa: 60--80(-120) C111 magas, karcsu, kopasz, evelö növeny. Hajtasaelaga-
szarakkal, meddö hajtasokkal, es öblösen fogas levelU tölevel-rozsakkal, me- zo, sok viragu. Nyeles tölevelei viszonylag nagyok (--{j0 cm), tojasdad-Iandzsa-
Iyek gyakran nagyobb sziklafelületeket vagy tÖlmelekmezöt paplanszenien bo- suk, csipkes szelliek, hegyesedök. A szarlevelek kisebbek, szalasabbak, altala-
ritanak. A hajtusok es a levelek sfirfin csillagsz6rösek, ettöl kisse szürkeszöld ban ep, ritkan fesusen fogazott szelCiek. Feher, negytagu vinigai levelhonalji,
szinuek. Hosszuk<is-tojasdad tölevelei 1-5 cm hosszuak, rövid nyelfiek. Szarle- nyulank (eleinte tömött) fültökben allnak. A bec6kek hosszu kocsanyuak,
velei tojusdadok, a felsöbbek szives vagy füles vallal szarölelök. A feher szir- 10--15 111m nagyok, ovalisak.
1110k visszas-tojasdadok, 6--7(-10) 111m hosszuak. A bec6 1-2 mm szeles, Vil'agziisa: majus - julius / VII - VIII.
30-60 mm hosszu, elallo, egyenes.
Elöhelye: Inkäbb meszkedvelö, 111ersekelten sotCirö, sik videki bennszülött faj.
Viragzäsa: aprilis - junius (- szeptember) / (IV -) V - VII. Nadas-gyekenyes mocsarak szegelyzomijaban, mocsaniteken, szikesed6 rete-
El6iielye: Meszk6kedvel6, alhavasi növeny, milunk jegkorszaki Idiktum. ken, vfzpaJ1okon el.
Nyflt meszk6tölmeleken es nyirkos meszk6sziklakon - szurdokerdökben, har- Elofordulasa: Matra (Recsk), ~.
sas-berkenyes reliktumerdökben, sziklai bükkösökben, szurdokvölgyekben - Szekszardi-dv. (Szekszard: Sarvfz-part), ~' I
el. MezOföld, KS (Mike), D-T k. (Közep-
Elöfordulasa: Bükk, Szigetköz (Li pot:
Ujsziget-Örök-sziget).
!
("

f
. Tisza videk), Nyirseg, Bodrogköz
(Ta real), Taktaköz (Kesznyeten), Tt.
(Közep-Tisza-videk).
" '\".,
Megjegyzes: Adatai reszben kerdesesek. A csaladnak meg szamos feher vinigu
amphall-(ark-alpl
tagja van, de ezektöl meret, levelalak es telmesforma alapjan jol elkülönül. A
termesztett es gyakran elvadul6 közönseges torma (A. tapa/hila/ja) t61evelei
Megjegyzes: Sziklake11i dfsznövenykent is ismert. A közeli rakon ikravinigfa- altalaban kisebbek (10--30 cm), gömbös vagy tojasdad becökei fe1akkorak.
jok -mint a borzas es az egyenes ikraviräg (A. hirsuta, A. auriculala) - vagy
Veszclyeztetettsege: V:5; H:2/3; tv. erteke: 10 000 Ft.
kisebbek es kisebb szirmuak, vagy pedig - mint a tornyos ikraviräg (A. Iw'/'i-
la) - a becökek vastagabbak es eretten ivesen lefele hajlok.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. elteke: 10000 Ft.

He.l'peris n!alronalis L. BRASSICACEAE Hesperis lIloll'Onalis L. subsp. vrahe/yial/o (Schur) Soo BRASSICACEAE
Hölgyestike Keresztesviniguak Vrabelyi-estike Keresztesviraguak

Leirasa: 40--80 cm magas, nagyreszt egyszeru szörökkel ritkasan boritolt, vi- Lefrasa: A többi - szinten vedelt - alfajtol csak nehezen különithet6 el. Viragai
nigzaskor feltun6 növeny, kb. 2 cm atmeröjü lilasbfbor (subsp. spontonea) a subsp. cal/dida-hoz hasonloan feherek, de levelei többe-kevesbe ülök,
vagy feher (subsp. candida) vinigokkal. A szarlevelek (a felsök is) rövid nye- hosszukasak vagy hosszukas-tojasdadok, vallukon levagottak vagy szfvesek,
lliek vagy (subsp. sponlallea) többe-kevesbe ülök, kihegyezettek, tojasdad-hin- egyszerü es mirigyes szörökkel du san boritottak.
dzsasak, rövid foguak. Viragai - különösen estefeie - erös illatuak. A bec6 Viragzasa: junius - julius / VII - VIII (- IX.)
hosszu, ket egymashoz lapulo lemezkeb61 all.
Elohelye: Meszkedvelö; hars-k6ris sziklaerdökben, gyöngyvesszö-cseljesek-
Viragzasa: majus - julius / VII - VIII (- IX.) ben, blikkösökben el. A Bükk endemikus alfaja.
Elohelye: Meszkedvel6, hegyvideki faj; hars-köris sziklaerd6k, bükkösök, Elofordulasa: Bükk.
szurdokerd6k, gyöngyvessz6-cseljesek növenye.
Elofordulasa: Bükk, Matra (Sasko),
Visegradi-hg. (Vadallo-kövek), Pilis,
Budai-hg., Mecsek (Zengo), Göcsej
(GeIJenhaza), Vasi-dv. (Celdömölk:
Boda), Del-Zalai (Nagykanizsa),
BS (Csurgo, 011ilos), Jaszsag Megjegyzes: Alfaji elkülönftesenek jogossaga tovabbi kutatasokat igenyel. A
(Besenyszög). többi alfaj levelein nem tahilhatok mirigysz6rök, leveleik rövid nyelesek es
szelesebb lemezCiek; a subsp. spollfallea viragszfne lilasbibor. A subsp. candi-
Megjegyzes: A rokon, sötetrozsaszin viragu erdei estike (H. sylveslris) fels6
da-val [hisd alefrasar!) atmeneti alakok kötik össze. A hatarozast nehezfti, hogy
level ei ül6k, lekerekitett valluak, aljuk feie hosszu, kihegyezett fogakkal. [Lasd
a Blikkben a subsp. candida-val egy id6ben es egy hel yen vinigzik.
meg a Vrabelyi-estike (H. lIlalronalis subsp. vrahelyiona) lefrasat es meg-
jegyzesel is!) Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 2/3; I; CB; Iv. el1eke: 30000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.

208 209
 rh/asp! goesingense HaI. BRASSICACEAE Th/asp! jallkae Kern. BRASSICACEAE
Osztnlk tarsoka Keresztesviniguak Janka-tarsoka Keresztesviniguak

Leirasa: 10--15 cm magas, t61evelr6zsas, vastag gyöktörzsu, evel6 növeny.
Szara rendszerint elagazik. T6levelei 4--8 cm hosszuak, visszas tojasdadok, las-
san nyelbe keskenyed6k, ep szelCiek. Szarlevelei hosszukas-tojasdadok, nyilas
valluak. Szilmai 7-8 mm hosszuak, feherek. Bec6ke termese rendszerint M-
romszögletu.
Viragzasa: marcius vege - majus eleje / IV vege -VI. ?
Elöhelye: Mesz- es szeJpentinnöveny, magashegyvideki faj (hazankban szeri-
citpalan el); sziklagyepek, hegyi retek növenye, de utrezsukön es padkakon is
el6fordulhat.
Elöfordulasa: K6szegi-hegyseg
(Velem: Szent Vid-hegy).
alp-bolk
Megjegyzes: Felismeresehez pontos hatarozas szükseges. [Lasd a rokon fajok
- hegyi, Schudich- es Janka-tars6ka (Th . montaIllIm, Th. kovals!! subsp.
schIldich!!, Th. jankae) -Iefrasat es megjegyzeset!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10000 Ft.
Lefrasa: 15-20 ern-es, bokrosod6 (ritkan rövid tarackos), kis növeny. T6-
levelei gyorsan nyelbe keskenyed6k, ovalis-kerekdedek, nem telelnek ki. A
szarlevelek ep szeluek, kopaszak, szarölel6 füles valluak. A törnölt fürtvirag-
zatban all6 feher viragok szirmai (3-)5-7 mm hosszuak. A bee6ke szeles szar-
nyu, csuesan enyhen kicsfpett vagy levagott, ket szamya hegyes, szeta1l6 vagy
kisse egymas feIe görbül6, a bibeszalj611athat6 (1-1,5 mm), de nem vagy aHg
all ki a szarnyvegek közül.
Viragzasa: aprilis - majus / V - VI.
Elöhelye: Inkäbb meszkedvel6 pann6niai bennszülött faj. Lejt6szytepretek,
hegyi relek, legel6k, ritkan szaraz lölgyesek növenye.
Elofordulasa: Cserehat, Aggteleki-k., Bükk,
Matra, Cserhat (Kozard: Barat-h.),
GÖdÖlloi-dv., Börzsöny, Naszaly,
Visegradi-hg. (Pomaz), Pilis, Budai-hg.,
Balfi-dv. (Balt), Hevesi-sfk, Jaszsag
(Tarnaörs, Jaszdozsa), D-T k. (Bugac,
Fülöphaza).
Megjegyzes: BizlOS felismerese nem könnyu. A hasonl6 tars6kafajokt61 a leg-
biztosabban a bec6ke alakja szerint lehet elkülöniteni. [Läsd a többi vedett faj
- különösen a Schudich-tarsoka (Th. kovals!i subsp. schudichii) -Iefrasat!] A
nem vedett fajok közül gyakran együtt tahilhal6 a galleros tarsokaval (Th. per-
folialum), mely kisebb viragu es a bibeszala is kisebb.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; CB; tv. erteke: 5000 Ft.

Th/aspi l1Iolltallllm L. BRASSICACEAE
Hegyi tarsoka Keresztesviniguak
Leirasa: Alacsony termetu (10--15 em), eve16 faj. Kusz6 gyöktörzse taraeksze-
ru oldal<igakat fejleszt. A nyelbe keskenyed6 t61evelek visszas-tojasdadok, sö-
((~tzöldek, kitelel6k. Apr6n leveles szarakon fejl6dnek a törnölt, fejeeskeszerCi
viragzalok. A vinigok feherek; a visszas-tojasdad szirmok 4--8 mm hosszuak.
Portokjai sargas szinezetCiek. A bee6ketermes fordftolt-tojasdad alaku, ket
oldalan szeles szaillyakkal, kiaJI6 bibeszala 1-3 mm hasszu.
Viragzasa: mareius - majus eleje / V - VI.
Elöhelye: Inbibb meszkedvel6 hegyvideki-e16alpesi faj; nalunk zart dolomit-
sziklagyepben el.
Thlaspi kovals!i Heuff. subsp. schlldich!i S06 BRASSICACEAE
Schudich-tarsoka Keresztesviraguak
Syn.: rh/aspi sclllIdichii Sü6 et Karp.
Tarsn.: satorhegyi tars6ka
Leirasa: Evel6, 10--20(-35) em magas, elenk- vagy szürkeszöld szinG, minden
reszeben kopasz növeny. Szara egyszen1 vagy elagaz6. Gyöktörzseb6l hasszu,
vekony tarackok erednek, amelyek a föld felett t6levelr6zsakban vegz6dnek.
T61evelei altalaban hosszu nyelUek, tojasdad-Iapoekasak, ep szeIGek. Szarleve-
lei ül6k, ep sze](iek, füles-szfves vallal szarölel6k. Viragai feherek, 3,5-5 mm-
esek, kezdetben vegall6, kes6bb er6sen megnyult fürtben allnak. Bee6ke ter-
mese visszas-tojasdad vagy visszas-szfv alaku, melyen kiesfpett, ezert az apr6
(1-2 mm-es) bibe a termesszamyak (a bec6ke hartyas szegelye) közül nem
mindig emelkedik ki.

~{~J
Elöfordulasa: Gödöll6i-dombvidek
Viragzasa: aprilis vege - majus eleje / VI.
(F6t: F6ti Somly6), PHis
,
/ l'
1 j I
(Solymari-fal). Elohelye: Meszkerül6, sziklalak6 erdelyi faj bennszülött alfaja; eseres-tölgyes
t LI; törmeleklejt6jenek növenye.
,"
Elöfordulasa: Zemph~n (Füzer,
.' . '
Kemence-patak völgye) .

Megjegyzes: EI6helyet konibban fekete feny6vel ü1tettek be, fgy mara allo-
manya er6sen megfogyatkozott, nagyon veszelyeztetett. Mas - hazankban e16,
attelel6 t61evelCi tars6kafajokt61 megkülönböztethet6 - taraekszerCi gyöktörzse
es a bee6ke kerekded alakja alapjan. A ritka havasalji tarsoka (Th. coem-
lescells) [Iasd a "VEOENOO NÖVENYEINK" fejezetben!] kifejlett porz6tok- Megjegyzes: [Lasd rokonainak - különösen a Janka-tarsokanak (Th. jankae)
jai sötel-ibolya szfnCiek. [Lasd meg a vedetl rokon fajok lefnisat es megjegy- - lefrasat es a megjegyzeseket!] Alfaji öna116sagat egyes kutat6k ujabban ket-
zeset is!] segbe vonjak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 10000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3; I; CB; tv. erteke: 10000 Ft.

210 211
 Isalis linclo,.ia L. BRASSICACEAE A/YSSIII1l sa,ratile L. BRASSICACEAE
Festo csülleng Keresztesvinlguak Sziklai ternye Keresztesviraguak
Syn.: Al/linia saxalilis (L.) Desv.
Leirasa: Eroteljes, 1-2 m magasra növo, szürkeszöld, Tilrsn.: szirti ternye
evelo növeny. A szar also resze - az also levelekkel együtt Leirasa: Bokrosod6, 10--30(-40) cm magas, agas, fasod6 tövu, evelo növeny.
- neha szorös. Tolevelei nyelesek, hosszukas-tojasdadok, Tolevelei 5-IO cm hosszuak, l<indzsasak vagy hosszukasak, hulhimos, majd-
lapockasak. A szarlevelek kisebbek, landwisak vagy nem ep sze](iek, szürken mol yhosak; meddo levelr6zsat alkotnak. A szarleve-
hosszukas-landzsasak, füles vallal ülok. A viragzat bugas, a lek kisebbek. A vinigok összetett, säloroz6 fürtben allnak. A fürtök rövidek. A
sarga vinlgok viszonylag kicsik. A lepellevelek (4 db) szirmok sargak, gyengen kicsfpett csucsuak, 3-{)(-8) mm hosszuak. A porz6k
szalas visszas-tojasdadok. Termtfsei csüngo becokek, 2-2,5 mm, a cseszelevelek 2-3(-4) mm hosszuak. A becoke kopasz, esak kisse
melyek a subsp. praecox-nal kb. I cm hosszuak es 0,5 cm domboru, 3-4 mm szeles, 6--8 mm hosszu, elliptikus vagy visszas-tojasdad,
szelesek, a toalaknal 1-1,5 cm hosszuak es harmad-negyed ilyen szelesek. hegyes vagy lekerekftett csucsu.
Viragzasa: subsp. praecox - aprilis -lmijus / V - VI. Viragzasa: aptilis - majus / VI - VIII.
subsp. tincloria - junius - oktober / VII-X. ?
Elohelye: Alapkozet szempontjab61 közömbös, hegyvideki faj. Sziklafalak,
El6helye: Inkabb meszkedvelo; sziklagyepek, szikla- es pusztafüves lejtok, nynt sziklagyepek, varromok növenye. A "bazaltorgonak" jellegzetes faja.
sztyepretek, löszpusztagyepek, löszfalak, cserjesek, karsztbokorerdok, gyöngy- El6fordulasa: Zemplen, Matra (Gazosko,), ;1 '
viragos tölgyesek, irtasretek, töltesek, gyomtarsulasok növenye. Medves (Salg6, Salg6tarjan: Peesko; " ~ '
Barna: Nagyko,), Cserhat (Nagybarkany: t • ..1 I

I
tPI
E16fordulasa: Zemplen, Aggteleki-k. Csud-h.), Pilis (Pilis-h.), Budai-hg., •• !' ~
(B6dl'i1. 7.ilm;.-TlIrDillJ.ldaska: Iso-h. , Gerecse (Baj6t: Öregko), Bakony 'I " {
nükk serlllit ( äcduka, R{]d: (Varpalota: Baglyas-h.; Petfürdo: Ber-h.;
DK-eu-alp-karp
Baron os. Nagy.v. , l:Iöl-.Isöny (leikes), Tes: Ber-h.), Bakonyalja (SomI6)
(;ödöllüi-dv., Visebrnidi-hg., Budlli.-bg. Balaton-fv., Keszthelyi-hg. (Tatika), Kemenesalja (Sag-h.).
(Csiki-hegyek), Gereese, Velencei-hg., Vasi- Megjegyzes: A Pilisben öblösen karejos levelU valtozata (f. pilisiense) e!. A
dv., Szekszardi-dv., Kis-A. Mezoföld, D-T k. homoki ternye (A. 10rluosul11) levelei kisebbek, nem alkotnak tolevelr6zsat,
(Cegledbereel), Turjan-vi., Hajdusag (Debrecen, HajduszoboszI6), Tl. beeokeje csillagszorös, lapos. A többi hazai ternye vinlgzata egyszerG fürt.
(Maros-Körös köze: Pitvaros; Kiralyhegyes-Rakos).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Megjegyzes: Jellegzetes, egykorfestonövenynek hasznalt faj, amely meghono-
sodott. Alfaja (subsp. praecox) delkelet-eur6pai elterjedesu; elofordulasa mi-
lunk: Bükk: Szarvasko, Budai-hg.: Csiki hegyek, Gereese, Üllo, Hajduszobosz-
16, Debrecen, Sopron. Egyes kutat6k a ket alfajt fajokkent (1. linctoria L. es I.
praecox Kit ex Tratt.) kezelik.
Aethionema saxatile L. BRASSICACEAE
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.
Sulyoktaska Keresztesviraguak

Leirasa: Evelo (ritkan keteves), alacsony termetu (5-25 cm), kopasz növeny.
Teesd{tlia nudicaulis (L.) R. Br. in Ait. BRASSICACEAE
Levelei ep szelUek, szürkeszöld szfm1ek, kisse husosnak tetszenek; az alsok
Rejtoke Keresztesviraguak visszas-tojasdad alakuak, a felsok keskenyebbek, szalas-Iandzsasak. Hajtasai
fürtviragzatokban vegzodnek. Viragai rozsaszfnGek, ritk<ln feherek, nemi söte-
Leirasa: Egyeves, kicsiny, 5-20 em-es, kopasz vagy gyeren szorös növeny. A tebb erezette!. Szirmai 2-4 mm hosszuak. Az 5-7 mm-es, gyakran barnasvörös
levelr6zsaban all6 1-4 em-es, nyeles tolevelek epek vagy lantosan szeldeltek, bec6ke termesek szamyai finoman kanyarg6sak.
keves keskeny levelszamnya!. A csucsall6 levelszamy gyakran 3 kareju. Apr6
szarlevel legfeljebb 1-2 van. A tor6zsab6l eredo egy vagy nehany szaron a Viragzasa: aprilis - majus / V - VII.
viragok hosszukas fÜltben allnak. A viragok apr6k (kb. 2 mm), feherek. A bel- ElOhelye: Meszkedvelo; szaraz sziklagyepekben, sziklafüves lejtokön, karszt-
so szilmok alig hosszabbak a cseszenel, a külsok kb. meg egyszer akkonik. A bokor erdokben fordul elo.
porz6szalak töve szamyas, a bibeszal igen rövid. A kocsanynal rövidebb,
El6fordulasa: Gereese (Szarliget:
3-4 mm-es becoke mellrol összenyomott, visszas szfvalakuan kerekded, ill.
Zuppa-hegy), vertes, Bakony, I tl
tojasdad; felso reszeben az eIe keskeny-szamyas.
Balaton-felvidek, Keszthelyi-hegyseg.
Viragzasa: aprilis - majus / V-VI. /
El6helye: Meszkerülo; savanyu homoki gyepek, (szant6k), ritkas telepftett
fenyvesek pionfr növenye. szmed-köz-eu
Elofordulasa: Belso-Somogy Megjegyzes: Kevesse feItuno, de jellegzetes, leveleirol is felismerheto növe-
(Kasz6: Balata-to; Bares: nyünk.
Bürüs-völgy, Ujak6i
villanypaszta; Darany: NyfrkUt; Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

'.
Somogyszob) Drava-sfk.
•
atl-(med-köz-eul

Megjegyzes: A növeny apr6 pasztortaskara (Capsella hllrsa-pasloris) emle-

keztet, de ennel- ahogy a nemikepp hasonl6 tars6kaknal (Tha/aspi spp.) is -
a szirmok egyfOlmak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: IO 000 Ft.

212 213
Dellraria glandulosa W. et K. BRASSICACEAE
Ikr!ls fogasfr Keresztesviniguak
Syn.: Cardalllille glallduligera O. Schwarz
Leirasa: 20-25 cm magas geofiton. Szara Mrom, örvösen aH6 levelet visel,
melyek szinten Mrom, tompan fogas levelkere tagol6dnak. A levelkek h6nal-
jaban apr6 mirigyszerCi jarulekos rügyeeskek vannak. Az ibolyasvörös vinigok
1-2,5 em atmer6jCiek; a szirrnok lemezei szetaH6k. Porz6i sargak, feIe akkonik
mint a szirrnok. A bee6 3-4 em hosszu, csore legfeljebb 1 cm.
Viragzasa: marcius - majus / V - VI.
ElOhelye: Inkabb meszkedvel6; montan es szubmontan bükkösökjeJlemzo nö-
venye, de gyertyanos-tölgyesekben es szurdokerd6kben is elOfordul.
El6fordulasa: Zemplen, Aggteleki.k.,
Ozdi.dv.,Medves (R6nabanya:
Gortva·v.; Salg6b3nya: Varberek·p.;
Somosk6ujfalu: Eresztveny).
Megjegyzes: Terrneses aJlapotban esetleg összetevesztheto a b6kol6 fogasir.
rel (D. enneaphyllos), melynek viragzati tengelye ilyenkor mar nem b6kol6,
hanem feIall6; azonban egyen16tlenül es durvan fogas leveleirol, bee6jenek j6-
val hosszabb es6rerol könnyen felismerheto.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 10 000 Ft.
LUllaria rediviva L. BRASSICACEAE
Erdei hold viola Keresztesviraguak
Tarsn.: cvelö holdviola
Leirasa: Eroteljes, gyakran I m magassagot is elero, evelo növeny. Levelei
nagyok, röviden szorösek. Az als6 es felso levelek egyarant
hosszabb nyelUek; a felsok lekerekftett, az als6k pedig melyen
sZlves vaIluak, gyakran ateJlenesek. A levelszel sCirCin, öblösen
fogas, a fogak csaknem szalkasan kihegyezettek. A
halvanylila, ilJatos vinigok laza bogemyobe tömörülnek, 1,5-2
em atmerojfiek. A becfJke hosszukas, mindket vegen hegyes,
ket ·Mromszor hosszabb a szelessegenel (4-6 em hosszu es
2-2,5 em szeles). Nyeleeskeje 1-4 cm hosszu, rekeszfala
fenylo ezüslös.
Viragzasa: majus - junius / VI - VIII.
El6helye: Inkabb meszkedvel6; szurdokerd6k es montan bükkösök jelJemz6
növenye, de ritkan törrneleklejt6-erd6kben, szubmontan bükkösökben es
erd6szeleken is megtalalhat6.
ElOfordullisa: Zemplen (Füzer:
Nagy·Milic; Regec: Köves·p.; Boldog-
k6varalja: Tekeres-v.), Aggteleki.k., "
I~
-. -.
\~
~.
Upponyi·hg. (Upponyi.szoros), Bükk, • '-1'- / El6fordulasa: Visegrädi.hg. (Szentendre:
1
Matra (Kekes, Galyatet6, Diszn6kö-
Sask6), Börzsöny (Magas·Börzsöny), • (Raposka: Szent György.h.),
Naszaly, Visegradi-hg. (Dömös- Pilisszent-
kereszt; Esztergom; Dobog6kö,), Pilis, Gereese, vertes, (Verteskozma:
Fani.v.), Bakony, Mecsek (Karasz: Hatar·oldal; Orm: Szuadö·v.j
Magyarürög: lakab-h.), K6szegi-hg. (Bozsok, Koszeg: irottk6, Harmas·
hatar.h.), BS (Örtilos), Drava·sik (T6tujfalu).
Megjegyzes: Könnyen felismerhet6 növeny, de felületes megfigyeles eseten
összeteveszthet6 arepas holdviolaval (L. anllua subsp. pachyrrhiza) [Iasd a
leinlsat!) es a kerti holdviolaval (L. alll!lIa subsp. annua). Ezeknek fels6 szar-
levelei ül6k, viragjuk sötetebb ibolya szinu, s a bee6ke legfeljebb ketszer hosz-
szabb a szelessegeneI. Viragzata reven kisse hasonlit a hölgyestikere (Hesperis
matronalis) [l!isd a leirasat!) is, de leveleinek es terrnesenek alakja rnas.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
Denlaria trifolia W. et K. BRASSICACEAE
Harmaslevelii fogasfr Keresztesviraguak
Syn: Cardamine waldsleinii Dyer
Leirasa: 20-30 em magas, karesu geofiton. Szaran 3-5 sz6rt allasu level tal al-
hat6, rnelyek harom 4-6 em hosszu levelket viselnek. Ezek alakja szeles- vagy
hosszukas-tojasdad, esetleg a fels6 leveleken llindzsas; szelük szelesen es tom-
pan fCireszes. A viragok feherek, 1-1,5 em atmer6jCiek. A pottokok ibolyasak.
A bec6 3-3,5 ern hosszu.
Viragzasa: aprilis / V - VII. ?
Elohelye: Meszkedvel6; gyertyanos·tölgyesekben es bükkösökben el, de
olykor egerligetekben is megtalalhat6.
El6fordulasa: Del·Zala (Belezna:
Visszafolyo·palak völgye),
Belso·Sornogy (Örtilos: Szentrnihaly.
hegy, Zakany: Tölös·völgy).
'.
Megjegyzes: Terrneses allapotban - ami kor a viragzati tengely rnar nern
b6koI6, hanem fela1l6 - összeteveszthet6 a b6kol6 fogasir (D. ellneaphyllos)
sz6tt levelall!isu alakjaval (f. altemifolia). E mikrotaxonnak van egy Dentaria
trifolia Bett. nevu, felrevezet6nek tun6 homonimaja, amely terrneszetesen nem
azonos az itt targyalt faijal. A hataroz6kuJcsok is megteveszthetik a szemlel6t,
mert altalaban mar az els6 lepesben levelällas szerint valasztjak ket csoportra
a nemzetseg fajait. Mindezek ellenere vinlgzas utan is j61 rnegkülönböztetheto
a ket faj, rnivel az egyebkent halvanysarga vinigu b6kol6 fogasir zörnök, tere-
belyes növeny, levelkei pedig 6 ern-nel javal hosszabbak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. elteke: 10 000 Ft.
Lunaria annua L. subsp. pachyrrhiza (Borb.) Hay. BRASSICACEAE
Repas holdviola Keresztesviraguak
Leirasa: 40-60 em magas, ket-Mromeves növeny. Levelei
közepesen nagyok, röviden sz6rösek; a fels6k ü16k vagy
esak rövid nyelesek, az als6k hosszabb nyelfiek. A levelfo-
gak szelesek es tavol a1l6k, esak igen röviden kihegyezettek.
Laza bogemy6ben aIl6, sötetibolya szinCi vinlgai 1,5-2,5 ern
atmer6jCiek. A bec6'ke elliptikus, gyakran ketszer hosszabb
a szelessegenel (3-4 em hosszu es 2-2,5 cm szeles); nye-
leeskeje 0,5-2 em hosszu.
Viragzasa: aprilis - majus / VI - VIII.
El6helye: lnldbb meszkedvel6; bolygatottabb gyertyanos-tölgyesekben, aka-
eosokban el.
Pecsin, Kada·csucs), Balaton·fv.
Keszthelyi-hg. (Zalaszant6: Kovacsi·p.),
Meesek (Pecs: Misina-Tubes, Pecsvarad),
Villanyi-hg. (Villanykövesd: Fekete·hegy).
Megjegyzes: Hazai el6fordulasa ketes, ugyanis adatai val6szinCileg az egyeves
kerti holdviolara (L. Qnnua subsp. anflua) vonatkoznak, melynek bec6ke ter-
rnese kerekded, alig hosszabb a szelessegenel. A rokon erdei holdviola (L.
rediviva) [Iasd a leirasat!) fels6 szarlevelei nyelesek, viragai halvanylilak, s
bee6ke tetmese ket-haromszor hosszabb a szelessegenel. A esaladban hasonl6
viragsziml meg a Jandzsas level Ci, bec6 terrnesu erdei estike (Hesperis
sylvestris).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
215
ErysimulII pallidijlortilll Szepligeti ex Jav. BRASSICACEAE
Halvanysarga repcseny Keresztesviniguak
Syn.: Erysill/l1l1/ willl/anllii Zaw.
subsp. pallidij7orul/1 (Szepligeti ex Jav.) Baldzs
Leinisa: Közepes telTIletu, 20--30(--60) em magas növenyünk. Sznra egyszen1
vagy ritkabban elagaz6. Öblösen fogas vagy hasogatott-hindzsas szarlevelei
sz6rt allasuak. A t61evelek a viragzas elejen meg megvannak, szelesek, foga-
sak. Viragzata fürtös, finom illatu. A SZilTIlok zöldes kensargak vagy halvany-
sargak, max. 1,5 cm nagyok. Termesei 6-7 em hosszu, sarkosan negy elu
bee6k.
Viragzasa: majus - julius I VI - VIII.
EI~helye: Meszkedvel6; sziklagyepek, sziklafiives lejtok, sziklaerdok, mesz-
kedvdo lölgyesek, karsztbokorerdok faja. Elofordul erde i utak rezsujeben es
xerolelTIl tölgyesek szegelyein iso
Elöfordulasa: Zemplen (Tallya,
Boldogkovaralja),Ozdi-dv. (Tamalelesz),
Bükk, Börzsöny (N6grad: Boros-h.;
Kospallag: Nagy-Inoc; Veroeemaros:
BotMly-h.), Naszaly.
pann end
Megjegyzes: Együtt is el6fordul az igen hasonl6 magyar repesennyel (E.
adamlum) [Iasd a lefnisat!]. Ke1l6 jiittassag nelkül, j6reszt esupan viragzasban,
a patta zöldessarga szrne alapjan lehet atlol elkülönfteni. Közös belyegük a
surun el6fordul6, de apr6 esillagszorözöttseg (3 agu sz6rök), mellyel együtt
különböznek a többi repeseny fajt61. [Lasd meg a sziklai repcseny (E. crepi-
dijiJliulIl) lefnisat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; I; Iv. etteke: 30000 Ft.
ErysimulII odoralulIl Ehrh. BRASSICACEAE
Magyar repcseny Keresztesviniguak
Leinisa: Altalaban 60--90 em magas, de akar 150 em-re is megnövo, növe-
nyünk. Landzsas levelei mindkel oldalukon apr6, tulnyom6an haromagu esil-
lagsz6rökkel borftottak; szelük fogazoll. Szarlevelei gyakran I em-nel is szele-
sebbek. T61evelei szelesebb landzsasak es öblösen fogasak; altalaban az als6
szarlevelekkel együtt a viragzas idejere elszaradnak. A vinigzat egyszeru vagy
eliigaz6 fÜlt. A szirmok elenksargak, 15-20 mm hosszuak. Kifejlett beeoter-
mesei 2--6 em hosszuak, sarkosan m\gyeluek (az elek vilagosabbak), a szarral
parhuzamosan vagy azzal hegyesszöget bwirva allnak.
Viragzasa: majus - november I VI - XI.
Elöhelye: Inkäbb meszkedvel6; karsztbokorerdok, szaraz tölgyesek, karszter-
d6k, lejlosztyepretek, irtasok növenye.
Elörordulasa: Zemplen (Tallya), Cserehat
(Hidvegardo: Szent Janos kO), Aggteleki-
k., Upponyi-hg. (Kalica-tetO), Bükk • Elöhclye: Meszkedvelo; sziklagyepek, szikla- es puszlafüves lejlok, karszt-
(Lillafüred, Felsötarkany: CsakpHis),
Matra, Karancs, Börzsöny (Szokolya,
Jancsi-h.), Naszaly, GÖdÖIl6i-dv. (Gödöllö
Szada: MargiUa-h.; Domony: Fahaztetö),
Visegradi-hg. (Szentendre: Dömörkapu), PHis, Budai-hg., Tetenyi-sik,
Gerecse, Veleneei-hg., Vertes (Gant, Vertes-kozma), Bakony, Pannonhalmi-
dv., Balaton-fv. (Balatonfüred), Mecsek, Mecsekalja, Villanyi-hg. (Szar-
somlyo, Fekete-h.), Balfi-dv. (Fertö-rakos), Köszegi-hg., Del-Zala, Bara-
nyai-dv. (Mariakemend), Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Kis-A., D-T k., BSz-
sik (Barabas: Kaszonyi-h.), TI.
Megjegyzes: A homokviola (Syrellia calla) levelei szalasak, ep szelCiek, lapi-
tott bee6i max. 2 cm-esek. A kisebb telmetu halvanysarga repcseny (E. pal-
lidiflorwlI) [Iasd a leinisat!] viragai halvany zöldessargak. [Lasd meg a sziklai
repcseny (E. crepidijiJlium) leirasat es megjegyzeset is!] Nagyobb viragu alfa-
ja (subsp. huekkellse) a Bükk es az Upponyi-hegyseg bennszülötl növenye.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. erteke: 5000 Ft.
Erysimul/1 crepidifalium Rchb. BRASSICACEAE
Sziklai repcseny Keresztesviraguak
Leirasa: 25-45(-80) cm magas, egyszeru vagy (mar az als6 harrnadät61) el-
ägazo szaru, erdes tapintasu keteves vagy evelo növeny. Rendszerint viragzas-
kor is meglev6, t6r6zsaban all6 tolevelei szalas-Iandzsasak, max. I em szele-
sek, szelük öblös-fogas, rajtuk tulnyomoan ketagu szorök vannak. Szarlevelei
keskenyebbek, a fels6k ± ep szelUek. A szarlevelek szinet ket- es haromagu,
fom\kat nagyreszt ketagu sz6rök boritjak. A levelek esuesi reszen haromägu
csillagsz6rök dominalnak. A levelek a hegyükön gyakran hatragörbülok. Az
alig illatos viragok fürtökben allnak, kensargak, atmerojük 7-9 mm. A szirmok
9-11(-13) mm hosszuak, lemezük visszas-tojasdad, lekerekftett csuecsal. A
eseszelevelek szalas-Iandzsasak, 6-9 mm hosszuak. A vinigkocsanyok
1,5-3 Olm-esek. A bibeszal hosszabb, mint abibe. Tennesei lekerekitetlen
negyoldalu, 2,5--6 cm hosszu es 1-2 mm szeles becok.
Viragzasa: aprilis - julius / V - VIII.
Elöhelye: Meszkedvel6; pusztafüves lejt6k, sziklagyepek, irtasretek, sz610k,
parlagok növenye.
Elöfordulasa: Börzsöny (Per6cseny:
Szarvaskö, Drino-v., Jancsi-h.), )'
Visegnidi-hg. (Esztergom). J
( I
\ t
\
~
Megjcgyzes: TelTIleSerleles ulan elpuszlUI. A hasonl6 term6helyeken el6 szür-
ke repcseny (E. diffllslIlI1) levelei ± ep szeJUek, keskenyebbek; esak ketagu szo-
rökel visel. A halvanysarga es a magyar re pese ny (E. pallidiflorum, E. ada-
ralun1) [Iasd a leirasokat!] viraga nagyobb, bee6ik sarkosan negyelUek, 10- es
szarleveleiken tulnyom6an haromagu sz6rök vannak. Az elobbi faj viraga vila-
gos zöldessarga, ut6bbi termesenek elei vilagosabbak.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.
Draha lasiaC017Ja Rochel BRASSICACEAE
Köver daravirag Kereszlesviraguak
Syn.: DralJa aizooll Wahlb.
Leinisa: Kis termetu, viragzaskor mindössze 5-10 cm magas, tolevelr6zsas
nÖvenyke. Merev, pi lias szeJU levelei hosszukas-Iandzsasak vagy keskeny-sza-
lasak, 1,5-3,5 mm szelesek, tömötlen ällva felgömbös t6r6zsat alkotnak. Az
eleinle fejeeskeszeru fürtös viragzat leveltelen szaron fejl6dik. (Terrnesereskor
a szar megnyulik.) A szirmok aranysargak, 4--6 mm hosszuak, szamuk 4. Be-
c6kei serteszorösek, elliptikusak, kb. 3 mm szelesek es 7 mm hosszuak; a ko-
csanyuk ennel altahlban kisse hosszabb. A kb. I mm hosszu bibeszal rajta ma-
rad alermesen.
Viragzasa: mareius - majus eleje / IV - V.
bokorerd6k, karszterdok növenye.
Elöfordulasa: Bükk, PHis, Budai-hg.,
Gereese (Szarliget: Zuppa-h.; Obaroki-
sziklak), Vertes, Bakony, Balaton-fv.,
Keszthelyi-hg.
Megjegyzes: A subsp. lasiacarpa karpati-pann6niai bennszülött alfaj. A ha-
sonl6an tolevelr6zsas es hasonl6 term6helyeken elo kövirozsakt61 (Semper-
ViVlII11 spp., foviharha spp.), valamint a fürtös kötöröf(itol (Saxifraga pal/i-
clilala) [Iasd a lefrasokat!] a levelek hosszu, merev szorei, nem annyira szukku-
lens levelei, es a növeny sarga, keresztes (negy tagu) viragai j6l elkülönitik.
VeszelyezteteUsege: v: 5; H: 2; Iv. erteke: 10000 FI.
217
 Aldww(//da vesiculosa L. DROSERACEAE Myricaria /?e1'llwl1ica (L.) Desv. TAMARICACEAE

Aldrovanda HannatfUfelek Csermelyciprus Tamariskafelek

Leirasa: Vfz ah\ merült, baillaszöld, gyökertelen, felszinközelben lebegö hi-
m\rnöveny. A körös-körül surun leveles, 5-10(-15) em hosszu hajtason az
1-1,5 em-es levelek örvösen allnak. Az örvök 6-10 taguak. A rovarfog6 leve-
lek viszonylag szeles nyele kisse ek alaku, a vegeröI5-6(-7) serte ered, melyek
maguk is ritkasan pillasak. A sertek - olykor j6val- hosszabbak, mint az alta-
luk közrefogott, rovarcsapdakent muködö, föere menten összehajl6levellemez.
Vega1l6 vagy latsz61ag levelh6nalji, kb. I cm-es koesanyu, apr6, zöldesfeher
vinigai gyakran ki sem nyilnak (kleisztogamia).
Viragzasa: julius - augusztus I VII - VIII.
El6tielye: Sfksagi faj, mllunk melegkori reliktum. Upi vizek lebegöhimiljanak
tagja. Tapanyagban gazdag, könnyen felmelegedö, eutr6f a1l6vizekben, altala-
ban kisse amyekolt helyeken fordul elö, ahol viszonylag kiesi a többi hfnar
konkurenciaja.
Elöfordulasa: Belsö-Somogy:
(Böhönye, Kaszu: Balata-tu),
Drava-sfk.
••
Megjegyzes: Jellegzetes, könnyen azonosfthat6 faj.
Veszelyezletettsege: V: 4; H: 4; I; Cs; BE; tv. erteke: 10 000 Fl.
Leirasa: 1-2 m magas, vesszas hajtasrendszeru eselje. Levelei apr6k
(2-5 mm), pikkelyszeruek, szürkeszöldek; az oldahigak 6sszel egeszben huB-
nak le. Feheres vagy r6zsaszinu viragai vegall6 fürtökben nyilnak. Viragzata a
murvalevelekt61 üstökös. A szilmok 4-5 mm nagyok. Porz6i felig összen6ttek,
szamuk 10. Apr6 magvainak nyeles sz61iistöke van.
Viragzasa: junius - julius I VIl- IX. ?
Elöhelye: Inkäbb meszkedvelö; foly6 menti hordalekok, zatonyok, szigetek
els6 megtelepül6 növenyei köze tartozik.
Elöfordulasa: Kemeneshat (Vasvar
Püspökmolmiri: Raba-z<1tonyok),
Belsa-Somogy (Ortilos: Drava-zatony),
Mura-videk, Szigetköz.
• J
Megjegyzes: Megjeleneseben hasonlit a parkokban es alföldi (sziki) fasitasok-
ban kultivalt tamariskakhoz (Tammü spp.). Ezek rendszerint nagyobb ter-
meluek, halvanyvörös szirmuk es 4-5 porz6juk van.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 4; tv. el1eke: 2000 Ft.

Drosera ro/ulldifolill L. DROSERACEAE POlygOIlUIlI hi.l'/orta L. POLYGONACEAE

Kereklevelu harmatfU Hmmatfüfelek Kigyogyökeru keseruf(j KeserGfUfelek

Syn.: Persicaria hislOrla (L.) Samp.
Leirasa: Kiesiny, evelö növeny. Tö5116, szetterülö Ievelr6zsaja nehany em at-
meröjG. A hosszu nyelu, ep szelu, kerekded vagy harant-elliptikus levelek szf-
net rovarfog6 mirigyszörök, mozg6 tentakuilimok borftjak, melyek szfnetal az
egesz levelr6zsa piros16, a mirigyfejecskek ragad6s valadekat61 pedig esillog6.
A leveltelen, (5- )10-20 cm-es szaron füzeres forg6 vinigzatban apr6, ötszinnu,
feher vagy r6zsaszfnes viragok nyflnak. Toktermese van.
Viragzasa: Uunius -) julills - augusztus I Vlll- IX.
Elöhelye: Meszkerülö; nallink borealis reliktum. Tözegmohas tarsulasok növe-
nye, igy val6di tözegmohalapokban (t6zegmoha-gyepben, t6zegmohapama-
kon), atmeneti hipokban, fUzlapokban, forrasllipokban fordul eJö.
Elöfordulasa: Matra (Sirok: Nyirjes-tu),
KClllcn , 11;\1 (Kam: .JeH ArboretullI), Vend- R(
vi. ( paUstl'linl'nl :I, 'zakoll.l'l'alu, '')'~
FeISO.'i"lölnök,Orl'alu), rseg (Szöcc ~ "1
'arkusr,,: Fekele-hi)i I lews \\
(Magyarszombatfa, Gödörhaza), \ ,
BSz-sfk (Beregdar6e-Csaroda: Nyfres-t6,
Bab-Iava).
Megjegyzes: Gyakran alig eszrevehet6, de massai nem teveszthetö faj. Kele-
meren lelepftett allomanya el. Vinigüzletekben neha aruljak hosszukas levehl
rokonait, a közepes es a hosszukaslevelfi harmatfüvet (D. ill/ernledia, D.
ollglica). Ut6bbi kb. 40 eve pusztult ki hazankb61.
Leirasa: 30-120 em magas, eve16 faj. Kopasz szara gyeren leveles. Levelei
fenytelenek, ep es hullamos szelüek. Ta- es als6 szarlevelei 10 em-nel hosszab-
bak. megnyult haromszög alakuak, nyelesek, szfves vagy hil1elen nyelbe kes-
kenyedö valluak. Felsö szarlevelei ül6k, landzsasak. A levelek szfne sötetzöld,
fonaka kekeszöld. Vilagos- vagy sötetpiros (ritkan feher) viragai a szar esu-
csan, maganos, 8-10 em hosszu, tömött alfüzerben nyilnak. Az 5 szalas eim-
para hasadt lepel kb. 3 mm hosszu; a porz6k a vinigokb61 kiallnak.
Viragzasa: junius - julius I VII - VIII.
Elöhelye: Alapk6zet igenye közömbös vagy inkabb meszkerülö; lapretek,
magask6r6sok, üde kaszal6retek növenye.
El6fordulasa: Cserehat, Bakonyalja
(Nyirad), Orseg, Vend-vi. (Szenlgolthard,
Orfalu, Apatislvanfalva), Hetes, Göesej
(Zalalövö), Del-Zala (Nagykanizsa).
Megjegyzes: A szinten evel6, maganos vinigzatu vidrakeserfifii (Polygol1/11l1
amphihium) vfzi növeny, hosszu nyelU, usz6levelekkel, es 2-3 em hosszu alfü-
zerre I. Többi rokonanak a szaran több leveles alfüzert is lehet hitni; ezek egy-
eves növenyek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. el1eke: 5000 Ft.

Veszelyeztetetlsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: JO 000 Ft.

218 219
 VaccilliulIl OXYCOCCOS L. ERICACEAE Viola hiflora L. VIOLACEA
Tozegafonya Hangafelek Sarga ibolya Ibolyafelek

Leirasa: Alacsony tennetu, örökzöld törpecselje. A szar vekony, hosszan ku-
sz6, legyökerez6. Az oldalhajtasok 5-10 cm hosszuak, medd6k. A levelek
tojasdadok vagy elliptikusak, hegyesek, 6-10(-15) mm hosszuak, 3--6 rnm sze-
lesek, kisse hatrahajl6 elilek, szfnükön fenyeszöldek, fonakukon feMresek. A
vinigok a kusz6 hajtasok vegen 2--6-osaval fünösen erednek. A kocsanyok ve-
konyak, 2-4 cm hosszuak, felall6k, pelyhesek, közeptajon rendszerint ket apr6,
elcsökevenyesedett levelkevel. Aparta melyen negy cimpara hasadt; a cirnpak
5--6 mrn hosszuak, vöröses r6zsaszfnuek vagy feherek, viragzaskor hatrahajl6k.
A tern1es gömbös, 5-7 rnrn atmer6jil bogy6.
Viragzasa: junius - julius / VII - IX.
Elöhelye: Meszkerül6, borealis jellegCi jegkorszak vegi reliktum; igen nedves,
savanyu talajon: t6zegrnohalapokon el.
Elöfordulasa: Matra (Sirok: Nyirjes-t6),
Bereg-Szatrnari sik (Csaroda-
Beregdaroc:, Nyires-to; Csaroda:
Babtava; Gelenes: Zsid-to).
Leil'asa: Mindössze 5-12 ern-es evel6, kopasz növeny. Levelei vese alakuak,
hosszukkal megegyez6 szelesek (3-4 em) vagy szelesebbek, esipkes szeluek.
T6- es szarlevelei is vannak, szarnuk viszonylag keves. Hanyas palhalevelei to-
jasdadok, ep szeluek. Rendszerint kett6 (ritkabban egy), rnax. 1,5 em nagysagu,
sarkantyus, sarga viniga van, melyek als6 szinna neha barna esfkos. Cseszele-
velei landzsas-hegyesek, 4--6 mm hosszuak. Tennese tok.
Viragzasa: majus vege - julius eleje / VI- VII (- VIIL)
Elohelye: Jegkorszaki reliktum növenyünk, mely a Bükk-hegysegben mind-
össze 500--700 m tszf. magassagban n6! (A Karpatokban 1500--2000 m magas-
sagban talalkozhatunk vele.) Szurdokerd6ben meszk6tönneleken el.
Elöfordulasa: Bükk (Leany-völgy).

Megjegyzes: Egyetlen sarga viragu ibolyank, mas fajjal nem teveszthet6 össze.
Megjegyzes: Jellegzetes, össze nem teveszthet6 faj. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CB; tv. elteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. eneke: 10 000 Ft.

Viola collina Bess. VJOLACEAE

Dombi ibolya Ibolyafelek

Leirasa: 4--8 em magas, indak nelküli, illatos, evel6 ibolyafaj. Szarlevelei nin-
csenek. A t61evelek - fOleg a "nyari levelek" - sargaszöldek, szürkesen sz6rö-
sek (fOkepp a fonak oldalon), szfves vallb61 tojasdadok vagy kerek-tojasdadok,
hegyesed6k, filreszes-csipkes szelUek; a tövüknel fejl6d6 palhak keskeny-
Vaccilliu/Il vilis-idaea L. ERICACEAE
szalasak, gyakran sz6rösek, leghosszabb rojtjaik kb. a palhik szelessegevel
Vörös afonya Hangafelek
azonosak. A t6koesanyokon lev6 ket kicsiny, ± atellenes, szalas palha a feIma-
gassag fölött fejlödik. A viragok vilagosibolya szinuek; az als6 szirorn ± kicsi-
Leirasa: Alacsony tennetCi, örökzöld törpecserje. A hajtasok
pett, a többi ep. A sarkantyu kb. 3 rnrn hosszu, ± egyenes, szine feher vagy ibo-
felernelked6k, 5-15 cm hosszuak. A levelek kemeny tapintasuak, , \
Iyasfeher. Tennese sz6rös, fokozatosan felnyu6 tok.
b6rnemCiek, visszas-tojasdadok vagy elliptikusak, kerek csu- T .
csuak, gyakran kicsipettek, 10--20 mrn hosszuak, 5-10 mrn szele- d. i1) Viragzasa: mareius - aprilis / IV - V (- VL)
sek, kisse hatrahajl6 es gyengen csipkes elCiek, szinükön fenyes- ElOhelye: Meszkedvel6 faj. Hazai regi el6hely adatai - cserjesek, lejt6sztyepek
zöldek, fOllilkukon pontozottak. A b6kol6 viragok a hajtasok - bizonytalanok. Biztos ujabb megfigyelesei eszakias kitettsegu ritkas gyer-
vegen rövid fünökben helyezkednek el. Aparta harang alaku, 5-8 mrn hosszu, tyanos-tölgyesbOl es dolomitsziklagyepb61 szännaznak.
feher vagy r6zsaszines, többnyire 4 cirnpaju; a cirnpak visszahajl6k. A tennes
görnbös, 5-10 mm atmer6jCi piros bogy6. Elofordulasa: Budai-hg. (Pilisszentivan),
Vertes (Verteskozma: Fani-v.), Bakony
Vinigzasa: majus - junius / VII - VIII. (Varpalota: Barbely-v., Var-v.;
Elöhelye: Meszkerül6; fenyerekben, nyfresekben, lucosokban, erdeifenyvesek- Isztirner: Burok-v.; Veszprem:
ben, rneszkerül6 lomberd6kben es ezek szelein, irtasain eJ. Viadukt-Allatkert), Pannonhalmi-dv.
(Ecs), Balaton-fv. (Balatonfüred:
Elöfordulasa: Zemplt\n, Bükk
Sandor-h.), Keszthelyi-hg. (Balatonederics: ~
(Repashuta: Disznoskut), Mecsek
Szabad-h.), Vasi-dv. (Gersekanit).
(Pees: papragy-v.), K6szegi-hg.
(Vöröskereszt), Kemeneshat (Ispank), Megjegyzes: Az ibolyak meghatarozasa nem könnyil feladat. A hazai fajok
Vend-vi., Örseg, Hetes jelent6s resze kes6bb nynik, ill. (es) miruk level es. A kora tavaszi fajok egy
(Magyarszombatfa: Szarka-h.), • resze (3 faj) indas. A csodas ibolya (V. mirahilis) palhii ep szelilek, barnasak .
Göcsej (Lentiszombathely). Közeli rokonai közül a csuklyas ibolya (V. amhigua) fOleg löszös el6helyeken
forctul e16; leveleinek valla gyakran egeszen levagott, viragszine sötetebb,
Megjcgyzes: Leveles allapotaban is könnyen felismerhet6 faj. A vele többször
sarkantyuja ibolyas. A leginkabb hasonl6 borzas ibolya (V. hina) szagtalan,
együtt el6fordul6 fekete afonya (V. myrtillus) lombhullat6; levele, viraga, ter-
razöld levelei - fOleg a kes6bb fejl6d6k - hosszukas-tojasdadok, palhainak rojt-
mese masfele. jai kb. a palha felszelessegeig ernek, sarkantyuja hosszabb, ± hajl6, ibolyas
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. eneke: 10 000 Ft. (ritk~n feheres), a viragkoesanyok kis palhäi altalaban j6val a feimagassag alatt
vannak; rendszerint több szirom is kiesfpett esucsu.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 2000 Ft.

220 221
 ElOline olsinaslrum L. ELATINACEAE Elalille hUlIgarica Moesz ELATINACEAE
Pocso)ya)atonya L<ltonyafelek Magyar )atonya Latonyafelek
Syn.: Elafil/c C(//l/fJylOJfJcrll1a Seuberl val'. 11I1I1[!,arica (Moesz) Margiuai,
Leirasa: Altalaban apr6, 5-10 em-es, egyeves növeny; a vfzben all6 peldanyok Elafil/e lI1acrofJoda Guss. f. 11I1II!iarica (Moesz) S06
20-30 cm hosszuak is lehetnek. Egyszeru vagy oldalagas szara felal16, hever6- Leinisa: Rendszerint kiterül6, malt. 30 cm-es, ± kör alaku,
felemelked6, illetve usz6; nem ritkan vastag, duzzadt. A levelallas örvös. A vfz tömött telepeket letrehoz6, 4--10 cm magas, egyeves növeny.
alatti szarn:szen örvenkent igen sok fonalas levele van; különben a levelörv alul Szarai kusz6k, legyökerez6k; az oldalhajHlsok felemelked6k.
szalas-hosszukas, fölül tojasdad-hindzsas es a hajtascsucsnal majdnem füles Vfzi alakja nyulankabb, kocsallyai hosszabbak. Atellenes
vallu levelekbOl aJl. A levelszam örvenkent alulr61 fölfele csökken; lent kb. ~lIIasu levelei 2-7 mm hosszuak, visszas-tojasdad vagy lapiit
8-10, mfg vegül fönt csak 3. Az apr6 vinigok egyesevel ülnek a levelh6naljak- alakuak, tompa veguek. Apr6 vinigai maganosan, a levelek
ban, negytaguak. A feher szilmok kerekdedek; 8 porz6ja van. A toktennes h6llaljiiban fejl6dnek. Az ül6 vagy rövid (max. 8 mm-es) ko-
gömbös. csanyu vinlgok apr6k, negytaguak. A vöröses szinnok az elall6, zöld, lapat
alaku cseszelevelek felenel nem hosszabbak. Porz6inak szama 8. ToktelTnese
Viragzasa: julius - szeptember / VIII-X.
negyoldalu, kisse összenyomott. Erett magvai (nagyft6!) horog- vagy
Elohelye: Inkabb meszkerül6, s6tur6 faj. Leginkabb mocsarak, foly6partok patk6alakban görbültek, kb. 0,5 mm-esek, mintazatuk hatszögCi.
iszaptarsuhisaiban 61, de megtaliilhat6 szikes laposokon, nedves szant6kon es
Viragzasa: Uunius - ) julius - szeptember / VIl- X.
hfmirtursulasban, valamint ritkan el6fordulhat midasban es mocsalTeten iso
Elofordulasa: Zemplen (Sarospatak), Matra; Elohelye: Inkabb meszkerül6 növeny; törpekakas iszaptarsulasokban: artere-
ken, rizsföldeken, szikes laposokban, belvizes szant6kon, katyukban el.
Visegradi-hg., Bakonyalja (Nyinid:
Fels6nyirädi-e.), Balaton-fv. (Uzsa:
Lesenee-v.; Kali-medenee), Kemeneshat
(Vasvar), Zalai-dv., BS (Bares,
Szulok, Daniny), Kis-A. (Vamosesalad),
Dniva-sfk (Csanyoszr6, Sellye),
•
-
,
.•
•
.
eu,Hmedl
Elofordulasa: Pilis (Pilisszentkereszt), Hevesi
sik, Hortobagy, Hajdusag (Hajdunanas),
Nyfrseg (Vasarosnameny-Ilk, Hosszupalyi :
Konyaris6st6-fürd6), BSz-sik (farpa,
Csaroda), TI.
!,

Hevesi-sfk (Kistokaj), Szentendlei-sz., D--T k., Hortobagy (Kunmadaras:

Darvas-to; Kocsujfalu: Meggyes-moesar), Nyirseg (Vasarosnameny)
Bodrogköz (Lacacseke,) BSz-sfk (Takos Csaroda-Gelenes), Tt.
Megjegyzes: A többi rokon faj [hisd a magyar hitonya (E. hunRw'ica) Ieinisat
es megjegyzeset!] levelei atellenesek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; I; Cs; tv. erteke: 2000 Ft.
Armeria e!ongola (Hoffm.) e. Koch LIMONIACEAE
Magas pazsitszegfU S6viragfelek
Tarsn.: magas istac
Leinisa: 20--30 cm magas, evel6 növeny; szalas, 1-2 mm szeles, finoman pil-
his szehJ levelekbOl all6 t61evelr6zsaval. Szara el nem agaz6, leveltelen. R6zsa-
szin vinigai kb. 1,5 cm vastag, tömött fejecskeben allanak. A parta 5 cimpaju,
a cseszevel együtt csöves. A halvanybarna csesze az elviragzas utan a vinigzat-
ban marad. A viragzat alatt a t6kocsanyt hengeres kürt6 fogja körül. A vinigza-
tot galleroz6 levelek veszik körül, benne buroklevelek vannak. A tennes tok.
Viragzasa: majus - szeptember (folyamatos) / VIl- VIII (- IX.)
Elohelye: Meszkerül6 növeny; szilikat sztyepreteken gabbr6 es agyagpala
k6zeten fordul e16.
Elofordulasa: Bükk (Belapatfalva:
Galya-kopasza; Noszvaj:, Nagy-galya;
Bükkzserc: Vasbanya-teto).
Megjegyzes: Nehezen összeteveszthet6 faj. EIs6 ranezesre a r6zsaszin viragu
szegfUkre (Dianlltus spp.) emlekeztet, de azoknak keresztben atellenes szar-
leveleik vanllak. Keltekben az alacsonyabb, tömött gyepu havasi pazsitszegfUt
(A. alpilla) tartjak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10000 Ft.
eua-Cmedl
Megjegyzes: Vitatott rendszeltani ertekli taxon, melynek faji önall6sagat sza-
mos szerz6 ketsegbe vonja. EI6helyenek kiszaradasa az alaktani belyegek
nagymertekii valtozasat okozhatja (pI. a vinlgkocsanyok rövidülese, a levelek
husosabba valasa es vörösre szinez6dese). A hasonl6 tenn6helyeken el6 mo-
esarhurfajok (Callitriche spp.) hajtasainak csuCS<in a levelek fejecskeszeruen
tömöttek; vinlgszerkezetük es magjuk mas. A haromporzos hitonya (E. Irial1-
dra) vinlgai haromosztatuak, magjai legfeijebb fvesen hajl6k. A leginkabb
hasonl6, szinten ritka csigasmagvu latonya (E. Itydropiper) cseszelevelei az
erett tem1esnel es a szirmoknal rövidebbek, kocsanyai max. 0,5 mm-esek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; I; Cs; tv. erteke: 2000 Pt.
MOl7liafolllana L. PORTULACACEAE
subsp. millor (e. e. Gmel.) Sch. et M.
ForrasfU Porcsinfelek
Syn.: MOl/fia !onlano L. subsp. chondlOSfJCI'III0 (Fenzl) S. M. Wallers
Leirasa: Kicsiny (altalaban csak nehany cm-es), kopasz, egyeves növeny.
Vekony szara villasan szetagaz6. Atellenes levelei keskeny-landzsasak vagy
keskeny lapat alakuak, max. 2 cm nagyok. Apr6 (kb. 2 mm-es) feher viragai
hosszu kocsanyokon levelh6naljban es (vagy) laza bogerny6ben nynnak. A
parta 5 cimpaju (ket cimpa jellegzetesen nagyobb a többinel), egyik oldalan
vegig hasitott. Porz6 3, vagy ritkan 5. TelTnesei atompas cseszecimpaknal alig
nagyobb tokok.
Viragzasa: (marcius -) aprilis - majus közepe (- szeptember) / V vege - VII.
Elohelye: Meszkerül6; iszaptarsulasok, magassasosok, ligeterd6k, homoki
gyepek, arkok növenye, de elOfordulhat utszeli pocsolyakban es nedves szan-
t6kon iso
Elofordulasa: Balaton-fv. (Balatonhenye:
Fekete-h.), Mecsek (Cserkut:
Jakab-hegy),Vasi-dv. (Tömörd),
Kemeneshät (Oszk6, Pet6mihalyfa, Jeli),
Göcsej (Lenti) BS (Szulok, Bares:
Fanimajor; Homokszentgyörgy).
Megjegyzes: Szarazon gyepes növekedesu, vizi alakja termetesebb, hever6, ill.
lebeg6 szaru. Nehezen felfedezhet6, de vinigzasban könnyen azonosfthat6 faj.
[Lasd meg az iszapfii (Lindemia proculllhens) lefrasat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 2000 Ft.

222 223
 Hypericum hariJalulIl Jaeq. HYPERICACEAE
Szakallas orbancfu Orb3ncfufelek
Le[rasa: Fel meteresre is megnövo, karesu, esak a felso reszeben elagaz6, ko-
pasz evelo. Keresztben atellenes allasu levelei hosszubis-Iandzsasak, hegyese-
d6k, 1-3,5 cm hosszuak es 0,5- 1,2 cm szelesek. A levelfomik feketen ponto-
zott. Aranysarga (ritkan vajsarga) vinlgai öttaguak; porz6 soko A SZilIDOk esu-
csi resze fogaeskasan rojtos. A eseszelevelek es a murvalevelek rojtos szelCiek.
A rojtok a cseszelevelek szelessegem:1 is hosszabbak, nemmirigyesek.
Viragzasa: junius - julius / (VII - ) VIII - IX.
EIöhelye: Meszkerül6 faj; erdoszeleken, eserjesekben, i11asn:teken el.
Elöfordulasa: Bakony (Ny-Bakony,
K6ris-h.), Vasi-dv. (Katafa, Szombathely
Vasvar), Vend-vi., BS (Porrogszentkiraly,
Böhönye).
K-alp-balk
Megjegyzes: A nemzetseg felismerese könnyu, de a fajok azonositasa nehez-
segeket okozhat. Megjelenesükben hasonl6, ill. közel azonos rokonainak
cseszelevelei ep szehlek vagy mirigyes-rojtosak, de ekkor a rojtok rövidebbek
a eseszelevelek szeiessegenel. [Lasd meg a pettyes es a karcsu orb3ncfU (H.
macII/alum, H. elegans) lefras~it es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 0; tv. erteke: 5000 Ft.
Hypericum maculalum Cr. HYPERICACEAE
Pettyes orbancru OrbanefUfelek
LeinIsa: 20--60 cm rnagas, kopasz, rendszerint csak a felso reszeben elagaz6
szaru, evelo faj. A szar negy elU, elein finornan szamyas. Keresztben atellenes
allasu levelei elliptikusak, tojasdadok vagy szeles-tojasdadok, 1,5-5 em
hosszuak, 1-3,5 cm szelesek; rajtuk keves attetsz6 pont, szelükön fekete pon-
tozas van. Öttagu, aranysarga viragai 1,5-2,5 cm atmer6jiiek. A szirmok alta-
i<iban feketesen csfkozottak, szelük feketen pontozott. Cseszelevelei szelesek,
tompa esuesuak (subsp. lI1aclilalllll1) vagy tojasdadok, hegyesed6k, öblösen-
csipkes esuesuak, mirigyesek (subsp. ohtllsiuscullllll) vagy szaIasabbak, ep
csuesuak, fe keten rnirigyesek (subsp. desetangsiijorme).
Viragzasa: julius - augusztus / (VIll-) IX - X.
Elohelye: Meszkerül6 faj; erdeifenyvesekben, meszkerül6 erdokben (foleg a
szeleken es a tisztasokon), gesztenyesekben, rnagask6r6sokban, hegyi reteken
es sz6rfugyepekben tenyeszik.
Elorordulasa: Zemplen, Aggte1eki-k.
(Luzsok, Mogyorös·kut, Nagy·Nyilas), /)1
Bakony (Cuha-v.), Bakonyalja, Soproni-hg. I
I
(Sopron), Koszegi-hg. (Koszeg: Hörman- ~ "
f., Harmashatar·h.j Cak), Vasi-dv. ' •
(Vaskeresztes), Kernenesh~it (Vasvar),
Vend-vi . (Felsoszölnök), Orseg (Nagyrakos.
Sz6ce), Göcsej, Zalai-dv., D-Zala, Balaton-pa11, BS (Kaszö: BaIMa-to),
Nyfrseg (BaktaI6ranthaza).
Megjegyzes: A gyakori közönseges orbancffi (H. pe/foralllm) szara hengeres,
rajta ket atellenes lee van. Leve1ei siiriibben attetszo-pontozottak, csesze1evelei
szalas-1andzsasak, kihegyezettek (ritkan fogasak). A ket faj között alland6sult
hibrid letezik. A vizes elohe1yeken nem tul ritka mocsari orbancffi (H.
lelraplerum) viragai kisebbek, halvanysargak, szaran ket eroteljes szamy es ket
lee fut vegig. [Lasd meg a szakallas es a karcsu orbancffi (H. iJarhatlllll, H.
eleRwls) Iefrasat es megjegyzeset is]!
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. el1eke: 5000 Ft.
224
Hypericum elegans Stev . HYPER1CACEAE
Karcsu orbancfu OrbanefUfelek
Leirasa: 25-45 cm rnagas, fels6 reszeben elagaz6 növeny. Keresztben atel-
lenes allasu, 1,5- 3 cm hosszu 1evelei a hosszukas-tojasdadt61 a szeles-
landzsasig valtoz6 alakuak, a szar fel61i egynegyedüknel a legszelesebbek. A
1eve1csues tom pa, lekerekftett, a 1evellemez attetsz6en pontozott. Az a1s6 szar-
1eve1ek töveb61 gyakran rövid, meddo olda1hajtasok erednek. A vinigok 1,5- 2
em armer6juek, rne1y eitromsargak; a szirmok pereme feketen pontozott. A
hegyesed6, 3-5 111m hosszu, 1-2 mm szeles cseszeleve1ek sze1e surun mirigy-
szorös. A mirigyszorök hossza nem eri el a cseszelevel felszelesseget.
Viragzasa: rnajus közepe - julius közepe / ( VII -) VlIl- IX.
ElOhelye: Meszkedvel6; meszko- es dolomitsziklagyepekben, pusztaflives
1ejt6kön, löszpusztareteken fordul e16.
Elofordulasa: Upponyi-hg. (Uppony), Bükk,
Budai-hg. (Budaörs: Csiki-hegyek,
Odvas-h.), Tetenyi-sik (Soskut), Vel1es
(Csakvar, Gant), Veleneei-hg., Bakony,
Bakonya1ja, Mezoföld, D-T k.
(Janoshalma, Melykut), TI. (Kunagota,
Oroshaza: Tatarsanc; Csorvas;
Totkomlos-Kaszaper).
Megjegyzes: A hegyi orbancffi (H. monlanllll1) mirigyrojtjai ± elerik a cse-
szelevelek szelesseget, viragai es 1evelei is nagyobbak, nyulank szara a viragzat
a1att alig leveles. E faj meszkerü16 lornberd6kben e1. [Lasd meg a szakallas
orbancffi (H. hariJalum) 1eirasat es rnegjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Chimaphila umiJellala (L.) Barton PYROLACEAE
Ernyoskörtike Körtikefe1ek
Lefrasa: 7-1 5(-20) cm magasra növ6, örökzöld felcserje. Jellegzetes, bOme-
mii levelei latsz61ag örvösen a1l6k, hosszukas-Iandzsasak, kb. j cm szelesek es
3-5 em hosszuak, rövid (max. 4 mm) nyeluek, fe Iso harmadukban a 1egszele-
sebbek, es elesen, apr6n fUreszesek. A szfnükön fenyesek, sötetzöldek, a
fomikukon halvanyzöldek. Emyoszeru viragzatba összeallö 3-7, halvanyr6zsa-
szfn viraga van. A viragok 5-taguak, kb. 1 em itmer6jilek. A koesanyokon kö-
zeptajt apr6 pikkelyleve1 fejl6dik . A bimb6k, ill. a nyf16 viragok rendszerint
kisse b6kolnak, a toktemlesek viszont fela1l6k.
Viragzasa: junius - julius közepe / VII - VIll (- IX.)
Elohelye: Nalunk inkabb meszkerül6; meszkerül6 bükkösökben, 6shonos es
telepftett erdeifcnyvesekben es 1ucosokban, ritkan ezek vagasterületein, rend-
szerint fehlmyekos term6helyeken el.
Elofordulasa: Zemplen (Nagyhuta:
Repka-v.), Vasi-dv., Vend-vi. ,[I{
(Apatistvanfalv~, KHvölgy, Szakonyfalu, l r(
Felsöszölnök), Orseg (Szalaf6, ,. 1,
ÖriszentpHer, Farkasfa,), Hetes
(Velemer), Göcsej (KaI6cfa, Kerkafalva,
Lentiszombathely),
Megjegyzes: A1ta1aban 111as körtikefe1ekkke1, korpafüvekkel (Lycopodium
spp., Diphasium spp.) es afonyakkal (Vaccinium spp.) együtt fordu1 e16. Mas-
sai össze nem teveszthet6 növenyünk, melyet jellegzetes, te1a116 1eve1ei reven
az egesz evben felisrnerheWnk. Csaladjanak többi hazai fajat61- a levelalakon
kivül - megkülönbözteti meg kupszerCi, igen vastag es rövid bibeszaIa, vala-
mint az emyoszeru viragzata iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. e11eke: 5000 FI.
225
 Pyrola rOll/l1dijiJlia L. PYROLACEAE Pyrola media Sw. PYROLACEAE
KereklevelU körtike Körtikefelek Közepso körtike Körtikefelek

Leirasa: Evel6, 15-30(-35) cm magas, lelepeket alkot6 Leirasa: (5-) 10-25(-30) cm magas, örökzöld növeny. Levelei
növenyfaj. Szara pikkelyleveles. Csipkes vagy neha ep szelCi tojasdadok, 3-5 cm hosszuak, 2-5 CI11 szelesek, bömemuek,
levelei 161evelr6zsat alkotnak; kerek vagy ovalis alakuak, enyhen csipkesek; tölevelr6zsat alkotnak. A levelnyel nem
tompa csucsuak, b6rnemuek, örökzöldek. A levelnyel hosszabb, mint a level lemeze. A 3-15 vinigb61 a1l6 viragzat
altalaban hosszabb a levellemeznel, amely 2-4,5(...{j) cm mindenoldalu fült. A szinnok feherek vagy r6zsaszinuek (a I.
hosszu es 1,5-5 cm szeles. A viragkocsanyok murvacskai l<indzsasak, ovalis- csucsuk lehet vöröses), 6-8 mm hosszuak. A virag atmer6je 7-10 mm. A
landzsasak, szarölel6k. A viragzat minden ininyba nez6, 10-30 vinigu fÜlt. A cseszecimpak 2,5 mm hosszuak, keskeny haromszög-tojasdadok, levagott vagy
palta lag harang alaku, 8-12 mm atmeröjCi, feher. A cseszecimpak (2-4,5 mm) kisse hegyes es ehill6 (felhajI6) csucsuak. A 4-6 mm hosszu bibeszal egyenes
ela1l6k, landzsas-harolllszöguek, hegyesek. A bibeszal kiall a vin\gb61, fvesen vagy kisse hajlott, avegen kiszelesedö; a szlik, harang alaku partab61 kiall.
lefele hajlik, majd felfele gÖI·bül. A porz6k lefele hajlanak, tövük feie kisze- Telmese lok.
lesednek, es neillileg kiallnak a viragb61. Termese gömbölyu, 4-7 mm-es tok.
Viragzasa: junius - julius / VII - VIII.
Viragzäsa: majus vege - julius / VII - V1II.
Elohelye: Inkabb meszkeliil6, hegyvideki, lucosövi faj nalunk ültetett fenyve-
Elohelye: Meszkeliil6; bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, szurdokerd6k, tölgy- sekben fordul elö.
köris-szilligeterdök, gyöngyviragos tölgyesek, erdeifenyvesek, telepitett feny-
vesek, ill. ri tkan nyarasok növenye. Elofordulasa: Karancs, Börzsöny
(Nagy-Hideg-h.), Pilis (Pilisszentkereszt
Elofordulasa: Zemplen, Cserehat (Szemere: /11- ,
Pilisszant6, Pilisszentlelek),
Rakac<I-1'. v.), Agglcleki-k. (Sz l7.holdllS), Bakonyalja, K6szegi-hg. (Als6erd6), r ! "r
lIükk, Nhllru (Sastll Mälral(ere zles), .1 Vend-vi. (AIs6szölnök). I
Med es (RÜnflh. nya: (ifU'tva- . , Ipoly-
vi. (IllOlyt:U'llo 'J ßlir/.söny ( agy-Hidcg- szib
h.l, Pilis (pili szentker ./, I)orog) Megjegyzes: A feltetelezesek szerint a kis körtike (P. mil10rfes a kereklevelii
Vert . ( i1kvilr: Pe ll~(.'. eri-ti:nyvcs), l3akony körtike (P. rotlll/dijolia) [Iasd a leirasokal!] allimd6sult hibridje. Az el6bbi
(Bakonybel: Tisztaviz-v.), Bakonyalja, Balaton- viragzata tömöttebb, bibeszala nem kiszelesed6, a viragb61 nern, ill. csak
fv. , Keszthelyi-hg. (Balatongyörök: Büdös-kut), Mecsek, Soproni-hg. elnyfliskor all ki, cseszecimpai nlsimul6k. Az ut6bbi es a zöldviragu körtike
(Banfalvi-gesztenyesek), Vasi-dv. (Kemestarodfa), Vend-vi., Örseg, Hetes (P. cI/lorallla) bibeszala fvesen lefele hajl6, a level nyele hosszabb, mint a
(Szentgyörgyvölgy), Göcsej, Del-Zala, Mura-vi. (Surd), BS (Csurgonagy- lemeze.
marton: Makoci-h.; Poganyszentpeter), KS (Balatonfenyves), Szigetköz
(Mosonmagyarovar), Kis-A. (Rabacsecseny), Drava-sfk (Bogdasa); Nyirseg Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; Iv. erteke: 5000 Ft.
(Vamospercs, Piricse, Nyiradony, Bagamer).
Megjegyzes: A kis es a közepso körtike (P. minor, P.l17edia) bibeszala egye- Pyrola minor L. PYROLACEAE
nes, a zöldviragu körtike (P. chloralllha) vinigai zöldes- vagy sargasfeherek. Kis körtike Körtikefelek
[Lasd a lefrasokat es a megjegyzeseket!)
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. elteke: 5000 Ft. Leirasa: 5-20(-25) cm magas, örökzöld növeny. A levelek
tojasdadok, 2,5...{j cm hosszuak, 1,5-5 cm szelesek, mall fel-
Pyrola ch/oral/la Sw. PYROLACEAE szfnuek, csipkesek, t6levelr6zsat alkotnak. A vinigzat min-
denoldalu fült, 4-8(-16) viraggal. Paltaja feher vagy pirosl6;
Zöldviragu körtike Költikefelek
a szilmok 4-5 mm hosszuak. A virag atmer6je 5-7 mm. A
cseszecimpak 1,5-2 mm-esek, szeles-haromszögCiek. A bibeszal 1-2 mm
Leirasa: (5-) I0-25 cm magas, örökzöld növeny. Sötetzöld leve-
lei t61evelr6zsat alkotnak, IOlllpa csucsuak, bömemuek; a level- hosszu (a szuk, harang alaku p,htab61 nem all ki), egyenes, a vege nem
nyel es fonakukon az erek gyakran pirosasak. Levelnyele a le- szelesedik ki. Telmese tok.
meznel rendszerint j6val hosszabb. A levellemez (0,5-)1-3 cm Viragzasa: junius / VI - VII.
hosszu es (0,5-)1-4 cm szeles. Az 1...{j(-13) vinigu vinigzat min-
denoldalu flilt. A palta zöldesfeher vagy sargaszöld. A virag Elohelye: Inkabb meszkerül6, lucosövi faj ICilevelu erd6k, meszkerül6 lomb-
8-12111111 atmer6ju; a sziml0k 6-8 mm hosszuak. A cseszecimpak 1,5-2 mm erdök növenye.
hosszuak, a p,hta felenel rövidebbek, kerek-tojasdadok, hegyes csucsuak. A Elofordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.
6-7 mm hosszu bibeszal görbült, ivesen lefele hajl6, a p,i1tab61 kia1l6.
(Lokosar), Ozdi-dv. (Kissikator: .1
Viragzasa: majus vege - julius / VII - VIII.
Elohelye: lnkabb meszkerül6 6shonos vagy ültetell fenyvesek, meszkerülö
lomberd6k növenye.
Renget-v.; Domahaza: Also-Uj-h.),
Bükk, Matra, Medves (Salgob3nya:
Salgo; Ronabanya: Varberek-p.),
I
J,.-.
• I

.~ •
I

Börzsöny (Központi-Börzsöny: Fekete-ret), • •

Elofordulasa: Matra (Nagygalya), Bakony
Pilis (Pilisszentkereszt), Bakony (Bakonybel),
(Feny6f6), Bakonyalja (Bakonyszentl<iszI6),
Keszlhelyi-hg. (Varvölgy), Soproni-hg., Bakonyalja (Nyinid: Karasz-t6), Vertes (Csakvar: Petrecseri-fenyves),
I$öszegi-hg., Vend-vi. (Ketvölgy), Balalon-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Vasi·dv., Vend-vi., Örseg, Soproni-hg.,
Orseg, Hetes, Göcsej, Del-Zala, BS Balfi-dv. (Fertorakos), Koszegi-hg., Hetes, Göcsej, Zalai-dv., Del-Zala, BS
(Iharosbereny), KS (Balatonfenyves), (Csurgonagymarton: MakOci-h.; Mesztegnyo: Csakanytoi-cser), Zselic
D-T k. (Kunadacs). (Denna), Kis-A., Nyirseg (Batorliget).

Megjegyzes: A leginkabb hasonl6 kerekleveIU körtike (P. rOll/lldijo/ia) szir-
mai feherek, cseszecimpai landzsas-haromszöguek, aparta feleig emek. A kis
es közepso körtike (P. millor, P. media) [hisd a lefnlsokat!) bibeszala egyenes,
el6bbinel a viragb6l nem all ki.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. elteke: 5000 Ft.
226
Megjegyzes: A közepso körtike (P. media) (Iasd a leinisat!) bibeszala a virag-
b61 kiaU, vege kiszelesed6, cseszecimpainak csucsa elaU6. A zöldviragu es a
kereklevelii körtike (P. chloranIha, P. roullldijolia) [Iasd a leirasokat!) bibe-
szala görbült, ivesen lefele hajl6.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. elteke: 5000 Ft.
227
 MOlleses ul/ij1ora (L.) A. Gray PYROLACEAE PhYleUIIIO orbiculare L. CAMPANULACEAE
Egyviragu körtike Körtikefelek Gombos varjuköröm HarangviragfeJek
Syn: Pyrvla 1I11iflora L.
Leirasa: 10--40 crn rnagas, felall6 vagy felernelked6 szaru evel6, kopasz vagy
Leirasa: Mindössze 2-15 cm magas, örökzöld növeny. Levelei t61evelr6zsat
pelyhes növeny. Levelei csipkes-fUreszes szelCiek; az als6k nye\esek, tojasda-
alkotnak; kerekdedek, szelükön finoman csipkesek. A levellemez 0,5-1,5(-3)
dok vagy elliptikusak, a fels6k szalasak vagy szalas-landzsasak, ül6k, ± ep sze-
cm, a levelnyel 6--10(-20) rnrn hosszd. A vinig öttagd, maganos, viszonylag
luek. A vinigzat törnött, gömbös; e1einte szelesebb a hosszanal. A csöves parta
nagy (10--25 mrn atmer6jG), feher, illatos, szetterül6, nYlhiskor b6kol6. A
kek, jellegzetesen ivesen hajl6. A vinigzat alau szetall6, galleroz6 rnurvaleve-
szinnok tojasdadok, tompasak. A bibe 5-7 rnm hosszu, egyenes. Tenneseres
lek vannak.
idejen a t6kocsany fehm6. A toktermes 5-8 mm-es.
Viragzäsa: rnajus - junius I VI - VII.
Viragzasa: mäjus - julius I VII - VIIl.
Elohelye: Meszkedvel6 montan faj. Sziklagyepek, sziklafüves lejtak, irtasre-
Elohelye: Inkabb meszkerül6, lucosövi faj lucosok, erdeifenyvesek, meszke-
tek, karsztbokorerd6k, karszterd6k, erdeifenyvesek növenye, de ritkan geszte-
rül6 feny6elegyes tölgyesek, meszkerül6 bükkösök növenye.
nyesekben es szarazabb lapreteken is el6fordul.
El6fordulasa: Zemplen (Regec: Cserk6-p.),
Elofordulasa: Aggteleki-k. (Agglelek:
Aggtcleki-k. (Lokosar, Lopo-Galya,
Szazholdas), Bükk (Rejtek, Nagymezo,
Letras), Börzsöny, ~akony, Keszthelyi-hg. ~ )
(Vonyarcvashegy), Orseg (SzalafO,
,.'
;';. I

1
Kardos·v.), Bükk (Holloko, Omassa,
Javorhegy), Cserhat (Ecseg: Bezrna-h.),
Pilis, Budai.hg., vertes, Bakony,
'.. ,--
, -~
.~.

~
l
,.1
~l
Balaton-fv. (Salföld-Kisörspuszta:
Nagyrakos, Öriszentpeter), Vend-vi.
(Kelvölgy-Szakonyfalu), Hetes, Göcsej, ci,k
Komagas), Keszthelyi-hg., Soproni-hg. \
(Sopron), Balfi-dv. (Szärhalom), köz-eu
Zalai-dv. (Csöde), Nyirseg (BaktaI6ninthaza: Kohany-e).
K6szegi-hg. (K6szeg, Velem: Peterics-h.), Vasi-dv., Orseg, Del-Zala (Nagy-
Megjegyzes: Jellegzetes növeny. A többi hazai körtikefaj - Pyrola-fajok, kanizsa), Kis-A.
Orthilia secul/da. Chimaphila umhellata - nem maganos viragu [Iasd a leIni-
Megjegyzes: Jellegzetes faj. Az erdei varjukörömt61 (Ph. spicatl/III) [lasd a
sokat!).
lefrasat!] kek partäja különbözteti meg.
Veszelyezletettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyezletettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.

Orthilia secunda (L.) House PYROLACEAE Phyteuma spicatum L. CAMPANULACEAE

Gyöngyviragos körtike KÖltikefelek Erdei varjuköröm Harangvinigfelek
Syn.: Pyrola seclIllda L.
Leirasa: 80 crn-esre is megnöv6 (de altalaban kisebb), egyszerCi, feläll6 szaru,
Leirasa: (5-) 10--20(-25) cm magas, örökzöld, larackos növeny, amely gyak-
kopasz, evel6 növeny. T61evelei hosszu nyelCiek, melyen sZlves vallb61 tojas-
ran kepez sarjtelepeket. A szar level es; a levelek 2-5 cm hosszuak, b6rnernGek,
dad-haromszögCiek, szelük dUl'Vlin csipkes-fogas. A fels6 szarlevelek szaJas-
tojasdadok, enyhen csipkes szelCiek, hegyes csucsuak, szinük rendszerint
landzsasak, ± ül6k. Törnött vinigzata eleinte gömbös-tojasdad, kes6bb meg-
fenyes. A level lemeze hosszabb, mint a nyele. A vinigzat fürt; a vin\gok egy
nyulik. Aparta sargas- vagy zöldesfeher, csöves, jellegzetesen (karomszeruen)
oldalra hajl6k. A parta csöves-harang alaku, 5-6 rnrn atmer6ju. A szilmok 4-5
görbül6. A viragzat alatt landzsas rnurvalevelek vannak.
rnrn hosszdak, zöldessargak, zöldesfeherek. A porz6k a szirrnoknal hosszab-
bak. A bibeszal egyenes, 4,5-6 rnrn hosszu. A tokterrnes görnb alaku, 3-4 mrn- Viragzasa: jdnius - jdlius I VII vege - VIII (-IX.)
es, kisebb a bibenel. Elohelye: Alapkazetre közömbös; f61eg gyengen savanyu talajokon fordul e16.
Viragzasa: junius - julius / VII - VIII. Bükkösök, gyeltyanos-tölgyesek, lucosok, gesztenyesek, hegyi növenye.
ElOhelye: Inkabb meszkerül6 lucosok, erdeifenyvesek, meszkerül6 es mas Elofordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.,
bükkösök növenye. Matra, Cserhat (Bujak: Kopasz-h.), • 'J
Börzsöny, Naszaly, Visegradi-hg. a
Elofordulasa: Zemph~n, Cserehat (AszaI6),
Bükk, Matra (Matrakereszles: Halari-retj
(Szentendre: Bükkös-p. v., Bucsina-v.), .,i
Pilis (Dobogoko: Miklos-forras),
Fito-p. v.; Malorn-p. v.), Medves
(Ronabänya: Gortva-p. V., Ickos·kutj Budai-hg., Bakony (Gezahaza),
Soproni.hg., Koszegi.hg., Vasi-dv. köz-eu
Barna: Szephegy), Börzsöny, Pilis
(~ilisszentkereszt), Bakony (Bakonybel,
(Felsöcsatar: Nagyvilagos-h., KÖlmend, Csepreg), Vend-vi. (Apatistvan·
Urklll-VaroslOd), Keszthelyi-hg., Balaton-fv. cirk falva, Szakonyfalu), Orseg (Magyarszombalfa), Göcsej, Zalai-dv. (Salom-
(Sürneg-Uzsa), Soproni-hg., Vend·vi., Örseg, Hetes, Göcsej, Del-Zala var, Zalaegerszeg), Del-Zala.
(Lispeszentadorjan) BS (Iharosbereny), Mecsek (Pecsvarad: Zeng6), D-T k. Megjegyzes: Vinigzaskor könnyen felismerhet6 faj. A rokon gombos var-
(Kunadacs), Nyirseg (Nyiradony: Guthi·e.). juköröm (PI!. orhiclliare) [hisd a lefnisat!] viragai kekek.
Megjegyzes: A Pyrola-fajok levelei t61evelr6zsat alkotnak, s itt a vinigfült Veszelyeztetetlsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
mindenoldalU. Az ernyoskörtike (Chimaphila ulllhellata) vinigai r6zaszfnilek,
emy6szerCi viragzatban allnak, az egyviragu körtike (Moneses ul/ij1ora) vira-
ga rnaganos [Iasd a leirasokat!].
Veszelyezletettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

228 229
 Campul/llla lalijiJ!ia L. CAMPANULACEAE Adenophora !iliifo/ia (L.) Bess, CAMPANULACEAE
SzeleslevelU harangvirag Harangvinigfelek Csengettyuvirag Harangvinigfelek

Leirasa: 50--150 cm magas, kopasz szaru, evel6 faj. AIs6 levelei kerekftetl
vagy szfves valluak, hosszu nyeluek, a fels6k tojasdad- l<\ndzsasak, ülök,
f(in~szes szeluek. A vinigzat a csuwiig level es; kevesvinigu, egyszeru fürt. 4-7
cm nagysagu viragai tölcseres harang alakuak. hosszan kihegyezett cimpajuak,
vilagos lilaskek szfnCiek. Toktennese lecsüngö.
Viragzasa: junius - julius / VIII - IX.
Elohelye: Alapközet szempontjab61 közömbös, magashegyvideki faj; szurdok-
erdök, blikkösök, magask6r6sok növenye.
EIQrordulasa: Bükk (Hor-völgy,
Hosszu-völgy, Tebe-puszta),
Koszegi-hegyseg. (Harmashatar-hegy).
Megjegyzes: Disznöveny iso Leginkabb a csalanlevelü harangviraghoz (c.
lrachelillm) hasonlfl, de ennek also kocsanyai löbbviniguak, viragai 3-5 cm
hosszuak, level ei durv;tn ketszeresen fUreszesek, a növeny suran sel1eszörös.
[Lasd meg a csengettyCivirag (AdenopllOra liliifolia) lefrasal es megjegyzesel
is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. el1eke: 30000 Ft.
Campanula macroslachya W. et K. CAMPANULACEAE
HosszUfüzeru harangvirag Harangvinigfelek
Lefrasa: Evelö, 60--100 cm magas növeny. Egyenes, fel<ill6 szara kopasz, hen-
geres. Taal16 levelei kerekdedek, szfves valluak; leveJnyelük hossza 30--50
mm. Az als6 szarlevelek elliptikusak, a felsök a szar csucsa feie fokozatosan
kisebbedök, hosszukas-Iandzsasak, ülök vagy rövid nyelGek (2-10 mm). A tö-
es szarlevelek egyarant fUreszes szelUek es kopaszak. Laza bugaviragzata a nö-
veny magassaganak az 1/3-at is kiteszi. Halvanykek, harang alaku partaja
10--20 mm-es, illatos. A csucs<in megvastagodott, egyenes bibeszal hosszan
(kb. 10 mm) kinyulik a partab61. A cseszecimpak lehetnek ep szeluek es fo-
gasak.
Viragzäsa: julius - augusztus / VIII - IX.
Elohelye: Mesztartalomra közölllbös vagy Illeszkedvelö. Cseres-tölgyesek.
meszkerülö tölgyesek, ligeterdök, laperdök, hegyi retek, szörfCigyepek nö-
venye.
Elofordulasa: Zemplen (Regec:
Gyertyankuti-retek; Füzer: Drahos),
Aggteleki-k. (Aggteleki-kavicshat),
Bükk (Repashuta-Pazsag), CserMt,
Bakonyalja (Devecser: Szeki-e.),
Mecsek, Vasi-dv. (Tömörd), BS (Böhönye:
Davodpuszta), Kis-A. (Rajka), Mezöföld. eu,i
Turjan-vi. (Ocsa, Sari), D-T k. (Kecel: Közsegi-e.; KiskOrös: Szücsi-e.).
Nyfrseg (Batorliget: Fenyi-e.).
Megjegyzes: A cseszecimpak ep vagy fogas szele, a levelek alakja, merete
rendkfvül valtoz6. Az ut6bbi egy populaci6n belüli egyedeknel is nagyon val-
tozatos. EI hazankban egy valtozata (val'. pocsii), Illelynek a felsö levelei is
elliptikusak vagy tojasdadok, es levelnyele hosszabb (3-18 mm) az alapfajenal.
A közelrokon harangviragokt61 (Campanula spp.) alapvetöen abban külön-
bözik, hogy a bi be hosszan kinyulik a pal1ab6l. mfg ezeknel nem vagy alig.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CB; Iv. eneke: 10 000 Ft.

Leirasa: Magas (akar 90 cm is), karcsu, sGrun merevszörG, evelö növeny. Az

als6 levelek landzsasak, hosszukas-Iandzsasak, fokozatosan nyelbe keskenye-
dök, ± csipkes eliiek. A viragzat igen hosszu, keskeny alfüzer, amelyben a vi- AsyneumG canescens (W. et K.) GI'. et Sch. CAMPANULACEAE
nigcsom6k megszakftottan allnak, keves viraguak (alul 3-5, fellil 1-2). A HarangcsilIag Harangviragfelek
viragcsom6t rövid murvalevelek veszik körül, melyek lekerekftett vagy szfves
vallal lefut6k. A parta 15-20 mm hosszu, ibolyaszfnCi. A cseszefogak landzsa- Leirasa: Közepes termeture megnövö (30--50 cm), bokrosod6, karcsu, evelö
sak, hosszuk a paria egyharmada. A 2-3 bibe fonalas, görbe. Toktermese vi- növeny. A szar surCin leveles. Levelei a fomikon pelyhes-molyhosak vagy ko-
szonylag kicsi. paszod6k, csipkes-fUreszes szelCiek; az als6k hosszukas-elliplikusak, nyelesek,
Viragzasa: junius - augusztus / VII - IX. a felsök szalasak, ülak. A viragok veg<illo, laza, füzerszerCi viragzatban vagy
agas bugaban allnak. A parta cimpai (5) szalasak, kb. I cm hosszuak, csillago-
Elohelye: Inkabb meszkedvelö sziklagyepek, füves (arvalanyhajas) lejlak.
san szeta1l6k. A vinigok lilak, lilaskekek vagy kekek.
karsztbokorerd6k faja, de felhagyott szölökben, gyümölcsösökben is elöfordul.
Viragzasa: jUlius - szeptember / VIII - XI.
Elofordulasa: Bükk (Miskolc-Tapolca,
Tarkö, Eger, Belkö), Matra (Gyöngyös: Elohelye: Inkabb meszkedvelö; sziklagyepek, szikla- es pusztafüves lejlök.
Sar-h.; Matrafüred; Körtvelyes) sztyepretek, karsztbokorerdök, sziklaerd6k, szaraz tölgyesek viraga.
Börzsöny (Nagymaros), Visegradi-hg., Elorordulasa: Zemplen (Tallya:
Pilis (Dorog), Balaton-fv. (Monoszlo: Kopasz-h.; Abaujszanto: Sator-h.,
Tarora-h.), Nyirseg (Bätorliget), BSz-sik Süveges), Aggteleki-k. (Josvar6: .~
) I
(Barabas: Kaszonyi-h.). pom-pann-balk Nagyoldal, Kecso-v.; Aggtelek: Baradla- !•
Megjegyzes: A halvany harangvirag (c. cervicaria) vin\gzalajoval rövidebb leto), Bükk, Matra (Gyöngyös: Sar-h.),
es sokvin\gu csom6kb61 all. A csomos harangvirag (c. glomerata) tö- es als6 Karancs (Karancsalja, Somoskoujfalu),
szarlevelei szfves vagy lekerekftett valluak, nem nyelbe keskenyedak. Cserhat (Alsotold: Bikk-h.), Naszaly,
Visegn\di-hg., Budai-hg., Vertes, Balaton-fv. (Monoszlo: Tar-h.), Villanyi-
VeszelyezteteUsege: V:5; H:2; Cs; tv. erteke: 10000 Ft.
hg., Turjan-vi_ (Csevharaszt).
Megjegyzes: Jellegzetes, könnyen felismerhetö növeny. Vekony levelu alfaja
(subsp. salicifolium) j6val ritkabb.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.

230 231
 As/er oleifolills (Lam.) Wagenitz ASTERACEAE Aster amellus L. ASTERACEAE
Gyapjas oszirozsa Feszekvinigzatuak Csillagoszirozsa Feszekviragzatuak
Syn.: Aster cillereus Korsh. Tarsn.: Csillaggerebcsin
Leirasa: l5-35 cm magas, rövid riz6mas, evel6 növeny. Szara hengeres, felat- Leirasa: Közepes terrnetu, 20-40 cm magas, fellill6 szaru evel6. A szar es a
16, alul majdnem leveltelen, kopasz; felül level es, molyhos-gyapjas; legtöbb- levelek is rövid, erdes sz6ruek. Levelei sz6rtak, az als6k nyelesek, tojasdad-
ször többfeszku. Levelei landzsasak, lassan nyelbe keskenyed6k, szürkesfe- hosszukasak, a fels6k ül6k, szeles-Iandzsasak, tom pak. Feszekviragzatai sato-
Mren molyhos-gyapjasak, hosszuk 15-40 mm, szelessegük 2-10 mm. Virag- roz6k; a feszkek atmer6je 3-6 cm, a sugarviragok sötet vagy vilagos ibolyas-
zatab6l a nyelves viragok hianyoznak; esöves vinigai sargak. A fcszek hen- kekek, a esöves viragok sargak.
geres, 8-15 mm hosszu. A feszekpikkelyek fedelekesek, a küls6k molyhosak, Viragzasa: julius vege - okt6ber közepe I X - XL
a bels6k a csucsuknal gyapjasak. A kaszattem1es lapftott, sz6rös, kb. 4 mm
hosszu. Elöhelye: Meszkedvel6 erd6ssztyepnöveny. Sziklafüves- es pusztafüves
lejt6kön, erd6spusztan:teken, melegkedvel6 es cseres- tölgyesek szelein,
Viragzasa: augusztus - szeptember / IX - X (- XL) karsztbokorerd6kben, pusztai tölgyesekben, meszkedvel6 erdeifenyvesekben,
Elöhelye: Inkabb bazikus talajokon el6 faj . Lösszel fedett köves lejt6k, ill . irtasreteken, löszpusztagyepekben fordul e16.
egykor szikes pusztak növenye. Elöfordulasa: Zemplen (Tallya, r,';': . l'
~.~i"~~·
Elöfordulasa: Zempltin
(Tokaj-Tarcal: Kopasz-hegy;
Bodrogkeresztur: Var-hegy).
Satoraljaujhely), Cserehat (Onga),
Aggteleki-k., Putnoki-dv., Ozdi-dv. (Ozd,
Borsodnadasd), Bükk, Matra (Gyöngyös: < • •~/J
r'.' . .;) ,,' <-/ /
/.1

I(
Sar-h.j Matraverebely: Köszirt-h.), .~ - ~\ ~. J
Medves (Salgobanya: Salgo), Karancs .-: 4. r

(Karancsalja, Karancslapujtöl, Cserhät, llli.

Megjegyzes: A hozza nt:mikepp hasonl6 aranyfürt (A. lillosyris) nem gyap-
jas, hanem kopasz vagy kopaszod6, levelei szalasak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 30000 Ft.
Aster pUllctatus W. et. K. ASTERACEAE
Pettyegetett oszirozsa Feszekviragzatuak
Syn.: Aster sedifolius L.
Leirasa: 50-80(-150) cm magas, fela1l6, fels6 reszeben elagaz6, evel6 nö-
veny. Levelei sz6rt allasuak, surun a1l6k, a szelükön erdesek, mirigyesen pon-
tozottak, hosszukas- vagy szalas-landzsasak, hegyesedi5k. a közepükön vagy ez
alatt 3-8(-15) mm szelesek, többnyire 3 eruek. A subsp. callUS levelei az elen
is szürkesen molyhosak, tompabbak. Feszkei 2 em-nel kisebb atmer6juek, sato-
roz6k. A feszekben csöves es nyelves vinlgok is vannak. A sugarviragok sza-
mosak, medd6k (bibeszal nines vagy redukaI6dott), lihiskekek, a feszekörvnel
lenyegesen hosszabbak. A feszekpikkelyek kopaszak vagy pelyhesek, hosszu-
kasak, hegyesed6k, kb. 1,5 mm szelesek. Tennesei repft6sz6rös kaszatok.
Viragzasa: julius - szeptember / (VIII -) IX - X.
Elöhelye: Inkabb meszkeTÜl6, s6tur6 faj. Konibbi sziki tölgyesek jelz6je. Szi-
kesed6 sztyepreteken, mersekelten szikes pusztakon, szikes erd6tisztasokon,
nyarra kiszarad6 ecsetpazsitos reteken, ritkabban füves vagy cserjes legel6kön
fordul e16.
Elöfordulasa: Zemplen (Sarospatak,
Erdöbenye), Matra (Gyöngyös: Sar-h.;
Verpeh!t-Vees), Cserhatalja (Szarvas-
gede- Apc), Budai-hg. (Budaörs, Török-
balint), Balaton-fv. (Kali-medence: TOdi-
kut), Villanyi-hg. (SikI6s), BS (Ortilos), Kis-
A., (Fertö-mente, Marealt6, Gy6rszemere),
Hansag (Lebeny), Drava-sik (Cserkut, Pecs, Pelltird) Sarköz (Bataszek),
Börzsöny, Naszäly, GÖdÖIl6i-dv. (Domony: Fahaz-tetö; Kerepes: Küdöi-
h.), Visegrädi-hg., Pilis, Budai-hg., Tetenyi-sfk (Erd: Fundoklia-v.), Gerecse
(Mogyorosbanya: Kö-h.), Vertes (Csakbereny), Bakony, Bakonyalja (Szöc),
Pannonhalmi-dv. (lIIak), Balaton-fv., Keszthelyi-hg. (Rezi, Keszthely),
Mecsek (Hosszuheteny: Harmas-h.; lIIes-h.; Varalja: Preda,
Mecseknadasd: Puszta-h.), Mecsekalja, Villa ny i-hg., Balli-dv., K6szegi-hg.
(Köszeg: Herman-szikla, Velem: Köfejtö), Vasi-dv. (Felsöesatar:
Nagyvilagos-h.), Zalai-dv., Del-Zala (Tornyiszentmiklos), Mura-vi.
(Muraszemenye: Aligvar), Zselie (Kaposvar, Ibafa: Gyurufii), KS
(Balatonendred), Szekszardi-dv. (Szekszard), Tolnai-hh. (Kisszekely:
Pincehelyi-szel), Kis-A., Mezöföld, Hevesi-sfk (Fels6zsolca), D--T k. (Kecel),
Nyfrseg (Batorliget).
Megjegyzes: Hasonl6an kek vin\gu, feszkes növeny a pettyegetett öszirozsa
(A. pUl/ctalus) [lasd a lefrasat es a megjegyzeset!), de ennek levelei pontozot-
tak, szalasak vagy hosszukas-Iandzsasak, vinigai kisebbek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
Cmpesium ahrotalloides L. ASTERACEAE
Fürtös gyuruvinig Feszekviragzatuak
Leirasa: 20-40 cm magas, elagaz6 szaru, egyeves növeny. Szara pelyhes; el-
Iiptikus-hosszukas (mindket vegen hegyesed6), sz6rt allasu levelei viszonylag
nagyok, kisse erdesek. A kb. m em atmer6ju, sarga, esöves viragokb61 all6 to-
jasdad feszkei nagy murvalevelek h6naljaban, laza fürtben allnak. Vinigai
gyakran csüng6k.
Viragzasa: julius vege - okt6ber közepe / IX - X. ?
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; ligeterd6kben, gyertyanos-tölgyesekben, arteri
gyomtarsulasokban es vagasokban el.
Elöfordulasa: Del-Zala (Budafa,
Kisesehi), BS (Örtilos, Bolh6-BabOesa,

~ll'
Hevesi-sfk, D--T k. (Cegled, Szakmar, Közep-Tisza-videk), Turjan-vi., Hor-
toMgy, Hajdusag (Hencida: Csere-e.; Debreeen-Szepes), Taktaköz, BSz- Somogyacsa), Drava-sfk (Old,
sik, Tt. Alsoszentmarton: Parancsnoki-to),
Sarköz (Bogyiszlo, Dees, Gemene),
Megjegyzes: Vliltozekony faj, taxon6miailag bonyolult fajesoport tagja. A
ca/ws alfajt egyes kutat6k fajkent (mint reti öszirozsa) kezelik. Ismeretes a sar-
Mohacsi-sik (Kölked), Mohacsi-sz. • •J.
(Homorud, Budzsak), D--T k. (Baja).
ga viragu aranyfürttel (A. lillosyris) alkotott hibridje iso Hasonl6 rokonainak
nyelves viniga nem medd6 (bibeszal van). A gyakran elfekv6, t6bOi elagaz6 Megjegyzes: Jelentektelen külseju, de könnyen felismerhet6 faj. A bokolo
szaru sziki öszirozsanak (A. tripolium) - ezen felül- a levelei nem pontozot- gyuruvirag (c. cemuum) feszkei j6val nagyobbak (1-2 cm szelesek); a hajta-
tak, kisse hUsosak. sok csucsan fejl6dnek, b6kol6k.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. erteke 2000 Ft.
232 233
II/ula (!culus-chrisfi L. ASTERACEAE 1111110 heleniwl/ L. ASTERACEAE
Selymes peremizs Feszekvi ragzatuak Örmenygyöker Feszekviragzatuak
Tarsn.: örvenygyöker, pompas peremizs
Leirasa: Mintegy 30 em magas, gyakran polikormon-telepeket alkoto evel6 Leirasa: Feltun6, ember magassagura is megnöv6, felsa reszeben es a levelek
növeny. A szar es a levelek is silnin, ezüstösen gyapjasak, barsonyosak. Levelei fomikan gyapjasodo, evel6 faj. T61evelei lassan nyelbe keskenyedak, a meteres
szeles-Iandzsasak vagy hosszukasak, szort allasuak, ülak. A talevelek nyelesek. hosszusagot is eJerhetik. Felfele fokozatosan kisebbed6 szarlevelei sZLves val-
A vinlgzatok 2-4 em armer6jilek, sötetsargak, a szels6, nyelves viragok rövi- lai tojasdad-hosszukasak, esipkes-ftireszes szelUek. A feszkek sargak, 6-8 cm
dek (8-15 mm), a esöves (bels6) vinigok korongjanakätmer6jenel rövidebbek. atmer6juek; a merev, kemeny feszekpikkelyeik 1- 1,5 em szelesek, 1,5-4 em
Viragzasa: junius - julius vege / VIII - IX (- X.) hosszuak. A telmesek sz6rbobitas kaszatok.
Elöhelye: Meszkedvela; szikla- es pusztafüves lejt6kön, sziklagyepekben, er- Viragzasa: julius - szeptember / VIII - X (- Xl.)
d6spusztareteken, sziklai es pusztai eserjesekben, karsztbokorerd6kben, szaraz El6helye: Alapk6zetre közömbös; f61eg palakok, esatOlmlk, ut menti nedves
tölgyesek tisztasain es szelein et. arkok magaskoros növenyzeteben el, de mas üde gyomtarsulasokban, ligeter-
Elofordlliasa: Bükk, Matra (Gyöngyös: d6kben es gyertyanos-tölgyesekben is niakadhatunk.
Sar-h.; Gyöngyöstarjan: Vilagos-h.), ~J '--' 1- \ • j-./
.- ~1
I - .... Elöfordlliasa: Zemplen (Keked), CsereMt
- ..1. ;1:
Cserhat (Vacdllka: Cseke-h.), Börzsöny
(Kemence, Perocseny), Naszaly,
GÖdöI16i-dv., Visegnidi-hg., Pilis,
"
• ..,
) •• :9
.....1
\
(
(Szikszo, Szakacsi), Aggteleki-k.
(Zadorfalva), Bükk (Bükkzserc, Nagy-
Eged), Matra (M3iraszentimre), CserMt , (
Ir' I .' ...

1
\. I
1

Blldai-hg., Tetenyi-sik, Gerecse, Velencei- \ • I
hg., Vertes (Gant, Verteskoma: Fani-v.;
Vertesboglar), Bakony, Pannonhalmi-dv. (Pannonhalma, IIIak), Balaton-fv.,
Mecsek (Pees, Hosszuheteny: Nagymezö), Balfi-dv., Szigetköz (Hai aszi),
Mez6föld, D-T k. (Tököl, Fülöpszallas).
Megjegyzes: Rokonai közül vele többször együtt fordul el6 a borzas es a hell-
geres peremizs (I. hina, 1. germanica), de ezekt61 barsonyosan gyapjas levelei
melyek a kertekben nyulfülekent (Stachys I)yzantina) ismelt dfsznövenyere
hasonlitanak jol megkülönböztetik. Hasonl6 levelei vannak meg a barsonyos
kakukkszegffinek (LYc/lI/is cO/'Ollaria) [hlsd a leirasat!J, de ennek vinigai bi-
borpirosak, masfelek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
1Illlia spiraeij'olia L. ASTERACEAE
Baranyai peremizs Feszek vi nigzatuak
Leirasa: Kuszo gyöktörzsu, 30--80 em magas, evelo növeny. A szar altalaban
eh\gazo. Szort allasu, kopasz, vagy az erek menten kisse szarös leveleinek alak-
ja tojasdad vagy tojasdad-hosszukas; valluk keskenyeda vagy lekerekitett, tom-
pas vagy hegyes esuesuk pedig többnyire szalkaban vegz6dik. Vinigzata sato-
roz6an összetett. Az aranysarga feszkek a sugarviragokkal együtt 2-2,5 em
szelesek.
Viragzasa: junius - augusztus / VlIl- IX (- X.)
Elöhelye: Meszkedvel6; els6sorban karsztbokorerd6kben el, de a velük erint-
kezo molyhos tölgyes szalerd6kben es pusztafüves lejt6kön is megtalalhato.
Elöfordlllasa: Mecsek (Pecs: Misina-Tubes,
Misina-Dömörkapu; Peesvarad: Zeng6;
Jakab-hegy),
Villanyi-hegyseg.
Megjegyzes: Összeteveszthet6 esetleg a következa rokon fajokkal: fiizlevelü
peremizs (I. salicina), borzas peremizs (I. hirta) , hengeres peremizs (I. ger-
monica) es I'eti pel'emizs (I. hritallllica); azonban ezek mindegyiket61
elkülönül tojasdad-hosszukas leveleivel (mivel ezek levele legalabb negyszer
olyan hasszu, mint szeles), valamint e peremizsfajok - az els6 kivetelevel -
er6sebben szorös levelUek iso Az els6 ket faj szara altalaban esak egy feszket
visel.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Y •
(Ecseg: SZllha-p. v.), Börzsöny I.!'~- \\ J
• ~- ,
(Diosjeno, Berkenye, Szokolya),
Visegradi-hg. (Tahi), Pilis (Csobanka), udv
Gerecse (Nagyegyhaza: Vali-vfz), Keszthelyi-hg. (Lesencetomaj), Mecsek,
Mecsekalja (Szilvas), Vasi-dv. (Nemesmedves), Orseg (SzalafO, 6l'iszent-
peter), Zalai-dv., Del-Zala, BS, Völgyseg (Kisvaszar), Zselic, KS (Sagvar:
Jaba-v.; Nagykonyi), Baranyai-dv. (Romonya), Tolnai-hh. (Magocs,
Bonyhadvarasd, Lengyel), Drava-sfk (Bogdasa, Pellerd), Pesti-sfk (Vae),
Nyfrseg (Nyirvasvari), BSz-sfk (Csengersima: Bur-e.), Tt. (Biharugra: Ugrai-
ret).
Megjegyzes: Äzsiai eredetu, meghonosodott faj. A hasonl6an tennetes, szinten
sarga feszkCi (esöves es nyelves vinigu) Teleki-virag (Telekia speciosa) als6
levelei szfves vallal hosszu nyelesek, ketszeresen ftireszes szeliiek, feszek-
pikkelyei is Imisfelek [lasd a leirasaban!J, telmese sz6rbobita nelküli.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 1; tv. el1eke: 5000 Ft.
Telekia speciosa (Sehreb.) Baumg. ASTERACEAE
Teleki-vinlg Feszekvinigzatuak
Le[rasa: 80--120 em magas, gyöktörzzsel vegetativ uton is szaporodo, jel-
legzetes illatu evel6. A szar elagazo; az agak levelh6naljb61 erednek, vegükön
maganosan ülnek a feszkek. A t61evelek es az als6 szarlevelek 30--50 em
hosszuak, nyelesek, sziv alakuak, ketszeresen durvan fGreszesek. A szarlevelek
szeles-tojasdadok, felfele haladva egyre kisebbek, ül6k, ftireszesek, fonakukon
pelyhes szoruek. A feszkek satorozok, sugarviragok nelkül 2,5-3 em atme-
r6juek. A sugarviragok keskeny-szalasak, 2- 3 em hosszuak, sötetsargak, sza-
mosak. A küls6 feszekpikkelyek zöldek, gyakran ellevelesed6k, a bels6k har-
tyasak, lapockas-rojtos csuesuak.
Viragzasa: julius - augusztus / (VIII-) IX.
Elohelye: Alapk6zetben nem valogat; patak menti magaskoros tarsulasokban,
montan ligeterdokben, magaskor6s bükkösökben el.
El6fordlllasa: Bükk,
Bercg-Szatmari-sik (Tiszabecs).
karp-balk-kauk
Megjegyzes: Felületes szemlel6 összetevesztheti az örmenygyökerrel (lI/lila
helellil/lIl) [lasd a leirasat!J, de annak t61evelei nyelbe keskenyed6k, az összes
level fonaka es a szar felso resze pedig szürken molyhos. A Teleki-vinig az
orszag több pontjan elvadulva, ill. telepftve el (pI.: Soproni-hg., Zalaesany,
Zemplen).
Veszelycztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.

235
 Buphlhalmu/71 salicifolillnl L. ASTERACEAE
Ökörszem Feszekviragzatuak
Leirasa: 70 cm magasra is megnöv6, karcsd, egyszerG vagy ehigaz6 szaru eve-
16 növeny. A szar, a levelek es a feszekpikkelyek pelyhes-borzasak. Levelei
sz6rt allasuak, tagolatlanok, ep vagy fogacskas szeluek; a t6levelek ellipti-
kusak, nyelesek, a szarlevelek hindzsasak, kihegyesed6k, ü16k. EJenksarga szi-
nu feszkei csöves es nyelves vinigokb6l allnak, maganosak, 3-4(-5) cm atme-
rojuek. Feszekpikkelyei hindzsasak vagy hosszukas-Iandzsasak, kihegyezeUek.
3-4 mm-es kaszattermesei esupasz koronaeskM viselnek.
Viragzasa: junius vege - augusztus / VIII-X.
Elohelye: Meszkedve16; szaraz - neha üdebb -lomberd6k, erdeifenyvesek (es
szeleik), irtasretek, kaszal6retek, pusztafüves lejtök növenye.
Elofordulasa: Bakonyalja
(Devecser: Szeki-e.),
Balfi-dv.,
Göcsej, Zalai-dv.,
Del-Zala (Redies).
Megjegyzes: Az elvadult disznapraforgo fajok (Helianthus spp.) nagyobb ter-
metllek, viniguk is nagyobb. A szinten magasabb borzas kupvirag (Rudheckia
hirta) feszke kupszeni. Az aggofüvek (Senecio spp.) feszkei kisebbek, mindig
többesevel allnak. A habitusban leginkabb hason16 peremizsek (Inula spp.) ter-
mesenek b6bitaja sok puha szörb61 all. [Lasd a fUzlevelU peremizs (Inula
salicino) es esetleg az arnika (Amica mOIlIOl1a), valamint a zergeviragfajok
(Dol'Ollicum spp.) leirasat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Petasites alhus (L.) Grtn. ASTERACEAE
Feher acsalapu Feszekvinigzatuak
Leirasa: A tavasszal fejl6d6 vinigos hajtas 20-30 cm magas (kes6bb felnyur-
gul). Nyarra kifejl6dö meretes, hosszu nyelu t61evelei a 80 ern-es magassagot
is elerhetik. A levelnyel nem vagy alig szamyas, szives vallb61 kerekded. A le-
vel szele öblösen karejos, egyenl6tlenül eles-fogas. A levelfomik eleinte fehe-
ren, kesobb szürkesen molyhos. A levelvalli öblöt 1-2 oldaler szegelyezi. A
viragzal murvaleveles. A feszkek kiesinyek, feheresek, fül1öS viragzatban all-
nak. A porz6k a esillagforman szeta1l6-eimpas forrt szirmok közül hosszan ki-
allnak. Termesei repitoszorös kaszatok.
Viragzasa: (februar vege -) marcius - aprilis / IV közepe - VII. közepe
Elohelye: Alapk6zet igenye közömbös; laza talaju, vfzfolyasos, suvadasos ter-
mohelyeken e16, pionfr jellegu hegyvideki faj. Lueosok, bükkösök, szurdok-,
sziklai es törmeleklejt6-erd6k, gyertyanos-egeresek es bükkösök, valamint
ligeterd6k növenye.
Elof'ordulasa: Zemplen (Regec), Aggteleki-k.
(J6svafo: L6fej-f.; Szögliget: Menes-v.), e
Ozdi-dv., Bükk, Matra (Sask6), Medves, r Visegragi-hg., Pilis, Budai-hg. (Csiki-
Börzsöny (Kemence-p. v., Kiralyhaza:
Pogany-p. v.), Bakony (Bakonybel:
Tisztaviz-v.), Keszthelyi-hg. (Varvölgy),
Soproni-hg., Koszegi-hg. ,Vend-vi.
(Felsoszölnök, Zsida), Orseg, Hetes (Gosztola), Göesej, Del-Zala (Lispe,
Obomak, Tormafölde), Kis-Balaton (Nagyrada), BS (Gyekenyes), BSz-sfk
(Szamosbees-Csenger).
Megjegyzes: A vörös acsalapu (P. hyhridlls) - mellyel keverekfajt is alkot-
viraga r6zsaszfn vagy husvörös, porz6i a viragokb61 kevesbe allnak ki, level ei
altahiban nagyobbra (-1,5 m) fejl6dnek; a levelnyel hatarozottan szarnyas, a
valli öblöt 2-5 oldalt\r szegelyezi. Hasonl6, de kisebb levelei vannak a pionfr
jellegCi, aranysarga viragu martilapunak (TussilaRo fm/ara) iso
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
236
LiRu/aria sihirica (L.) Cass. ASTERACEAE
Sziberiai hamuvirag Feszekvinigzatuak
Lelrasa: Virägzaskor (40-)100-150(-200) cm magas, neha r6zsaszfnes hajtas-
szinG, jelJegzetes evel6 növeny. Szara felall6, el nem agaz6, kopasz vagy ritka-
san szorös. T61evelei (3-)6-20(-25) em hosszuak, (3-)5,5-15(-20) cm szele-
sek, melyen szfves-dardas vallUak, haromszög, vese vagy tojas alakuak es öblö-
sen fogas szelUek; a vallukon feltunoen nagy (nyfihegyCi) fogakkal. A fomik vi-
Jagosabb, kopasz vagy sCirun sz6rös, legtöbbször legalabb az erek es a nyel sz6-
rösek. A levelnyel hengeres es hosszabb a lemezneJ. A szaron nehany kisebb,
hegedu alaku, füles valid level van. A feszkek rövid kocsanyd, laza fürtben all-
nak. A 6-10 feszekpikkely szeleit a közlük lev6 feszekpikkelyek takarjak. A
nyelves viragok (5-)8-20 mm hosszuak es 1-5 mm szelesek, sargak. A kaszat-
termes 4-6 mm-es, b6bitaja hosszabb es piszkosfeher.
Viragzasa: junius - julius / (VII vege -) VIII.
Elohelye: Talajigenye közömbös; nalunk nadsemlyekek, magassasos es baber-
fUzes nyfrlapok növenye.
Elöfordulasa: Nyirseg (Batorliget).
(Eszakkelet-karpati populaci6kb61
visszatelepftve. )
euszib
Megjegyzes: Viragzaskor egyetlen mas növennyel sem teveszthet6 össze. To-
leveles alJapotban nagyon hasonlft a közönseges mocsari golyahirhez (Caltha
palustris), melynek azonban teljesen mas vinigzata van, esipkes-fogas (neha
ep) levelei a fonakereken es a nyelen sz6ltelenek. Levellemeze altalaban szi-
ves, kör vagy vese alaku. Levelnyele felhengeres, vagy az egyik oldalon ho-
moruan bemelyitett.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; I; Cs; BE; tv. erteke: 50000 Ft.
Helichrysum arenarium (L.) Mönch ASTERACEAE
Homoki szalmagyopar Feszekvinigzatuak
Leirasa: 15-30 cm magas, egeszeben szürkesfeheren gyapjas-molyhos, evel6
növeny. A meddo tor6zsa levelei visszasan tojasdad-Iandzsasak vagy lapat ala-
kuak, 1-5 em hosszuak. A szarlevelek szalasak, kisebbek. A viragzat satoroz6;
a feszkek gömbösek vagy tojasdadok, 3-5 mm szelesek. A feszekpikkelyek
kensargak, kes6bb söteted6k. A virägok közepe gyakran naranessarga.
Viragzasa: julius - szeptember / VII-X.
Elohelye: A talaj mesztartalma szempontjab61 közömbös, sfksagi-kollin faj.
Megtalalhat6 az összes homoki növenytarsulasban, de megel1egel6kön, pusz-
tafüves lejt6kön, erdeifenyvesekben es dolomitsziklagyepekben iso
Elofordulasa: Cserhat (Csovar: Vas-h.,
Vacduka: Kios-h.), GÖdÖlloi-dv.,
hegyek, Nagy-Szenas), Gereese
e,e
~
(Dunaalmas: Vörös-ko), Vertes,
Bakony, Bakonyalja, Pannonhalmi-dv.
(Gyorszentmarton), Balaton-fv., Keszthelyi-hg.
(Var-v.), Meesek, Zalai-dv. (Batyk), BS (Bares, Darany), Zselie (Kapos-var:
Nadasdi-e.), KS (Llitrany), Szentendrei-sz. (Pocsmegyer, Kisoroszi),
Csepel-sz., Kis-A., Mezoföld (Szekesfehervar: Aszal-v.), Tengelici-hv.,
Pesti-sfk (Dunakeszi), Turjan-vi., D-T k., Hajdusag (Hajduhadhliz),
Nyirseg, BSz-sfk.
Megjegyzes: A kisse hasonl6 hazai gyoparfajok (Gnaphaliu/71 spp.) viraga
zöldes; mind üctebb, ill. nedves el6helyeken elnek. Mas, hasonl6an gyapjasod6
fajok er6teljesebb növenyek, viraguk masfele.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
237
Achillea crithmijolia W. et K. ASTERACEAE Achillea ptarmica L. ASTERACEAE
Hegyközi cickafark FeszekviTligzatuak Kenyerbelcickafark Feszek viragzatuak

Leirasa: Rendszel'int taraekos polikonTIonokban tenyeszo, surun apr6 szorök- Leirasa: 60-120 em magas, evelonöveny. A szar bordas, felülrollefele foko-
kel borftot! (ettol szül'kes amyalatu), jellegzetes, mentolos, kamforos illatu nö- zatosan kopaszod6; satorozo fürtben vegzodik. A levelek 6--9 em hosszuak,
veny. A meddo hajtasok 10-20 cm magasak, gyakran kis "palmaf<ira" emlekez- keskeny-szalasak, epek, fUreszesek; a rasimulo apro fogak poreos hegyben
tetnek. azaz a leveltelen szar tetejen üstökszel'u levelkorona van. A vinigz6 haj- vegzodnek. A feszkek sugarviragok nelkül 5-7 mm atmerojuek, felgömbösek.
tasok 30-80 em magasak, 8-15 em atmel'oju, emyoszeru satoroz6 fürtben veg- A feszekpikkelyek es a feszkek koesanyai pelyhes sz6rösek, A sugarviragok
zodnek. A szarlevelek 1-2-szeresen szarnyasan szeldeltek, a vegso leveJcim- 3-5 mm hosszuak, feherek, szamuk 7-15.
pak tompak, nem poreos hegyuek. A sugarviragok feherek vagy sargasfeherek. Viragzasa: junius - julius / VII vege -IX.
Viragzasa: majus - julius / (VI-) VIl- VlII (-IX.) El6helye: Meszkerül6; lapretek, atmeneti lapok, moesarretek, hlperdok, ma-
EIQhelye: lnkabb meszkerülo; andezitsziklagyepekben, pusztafüves lejtokön, gaskor6s tarsulasok faja.
karsztbokorerdokben, erdoszeleken, cserjesekben el, de szaraz tölgyesekbe is
behuz6dhal. Elöfordulasa: Zemplen, Cserehat (Szemere:
Elöfordulasa: Ozdi-dv. (Domahaza: Rakaca-f. v.; Tornaszentjakab)
Csobank6-h.), Bükk (Egel': Nagy-Eged; Aggteleki-k. (Aggtelek: Nagy-v.),
PUlnoki-dv. (Trizs), Koszegi-hg., Vasi - • !
Hamor), Matra, Cserhar, Börzsöny,
Naszaly, Visegradi-hg. (Ram-h., Vadall6- dv. (Narai: Zsidu-ret; Szombathely), "'- 1.
kövek), PHis (Antal-k61, Bakony Vend·vi., Orseg, Hetes, Göesej BS •
(Varpaiota: Baglyas-h.), Bakonyalja (Nyinid: (Szulok, Bares), Szigetköz (Asvany), Kis-A.
Felsonyiradi-e.), D-T k. (Kiskunlachaza, (Csepreg), BSz-sik.
Szeged), Hortobagy (M5ta), Nyfrseg (Nyfregyhaza). Megjegyzes: Jellegzetes, leveleirol is felismerheto faj. Kertekben telt viragu
Megjegyzes: Az e faj vältozatanak is tekintheto matrai bennszülötl, a Tuzson- valtozalal tarljak.
cickafark (A. tuzsonii) eroteljesebb, kisse tetmetesebb növeny, szarlevelei es Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
feszkei is nagyobbak [Iasd a "VEDENDO NÖVENYEINK" fejezetben!]. A ro-
kon fajok közülleginkabb a magyar cickafarkhoz (A. palll/Ollica) hasonlit, de
e faj hosszabb szorli, es levelcimpai - megegyezoen a többi hasonl6 eiekafal'k-
fajjal- poreos hegyben vegzodnek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. et1eke: 2000 Fl.

Achillea hOl'allszkyi Ujhelyi ASTERACEAE Chrysanthemum serotillum L. ASTARACEAE

Horanszky-cickafark
Leirasa: Taraekos polikormonokban tenyeszo faj . A
meddo hajtasok 10-12 em, a vinigz6 hajtasok 25-35 cm
magasak. A szar es a levelek finoman rasimul6 szoröktol
pelyhesek. A levelek 1-2-szeresen szeldeltek, 3-7 em
hosszuak, 1-2 em szelesek; szaraz idoben bekunkorod-
nak. A levelszeletek poreos hegyben vegzodnek. Az
elsodleges levelszeletek egymast61 tavol allnak, a közlük
levo hezag a levelszeletek szelessegenek 3-5-szöröse. A
feszkek 5-7 em atmerojii satorozo fürtben allnak. A su-
garvinigok vajszinuek, gyakran tölcsel'esen feloldalasak.
Viragzasa: junius - julius / VIIl- X.
Elöhelye: lnkabb meszkedvelo; andezitsziklagyepben
el6 bennszülöt! faj.
Elöfordulasa: Visegradi-hegyseg
(Esztergom: Szamar-hegy).
Feszekviragzatuak Tisza-parti margitvirag Feszekv iragzatuak
Syn.: Cllly.fOllfhellllllllllligilloslIlII (W. et K.) Pers.,
LClIcallfhelllll1ll scrofimllll (L.) Stankow.
Lelicalllhalllella serofillG (L.) Tzvelev
Tarsn.: kesöi margitvirag
Leirasa: Magas termetu (-1,5 m), taraekosan kusz6 tövli, kopasz, evelo nö-
veny. A szarfelül többnyire 10-20em-es oldalagakraagazo, melyek vegen ma-
ganosan ülnek a 3-6 em atmerojli feszkek. A levelek (az als6k is) ülok, 5-8 em
hosszuak, hosszukas-hindzsasak, durvan fUreszes szeliiek; vallukon füleeske
vagy keskeny szamyaeska van. A sugarviragok 1-2 em hosszuak, feherek, a
kögv inigok sargak.
Viragzasa: augusztus - szeptember / IX vege - X.
Elöhelye: A talaj tm:sztartalma irant közömbös; nedves vagy vizzel borftot! ter-
mohelyeken elo faj. Moesarak, lapok, laperdok, ligeterdok, midasok, magasko-
ras tarsulasok növenye.
Elöfordulasa: Aggteleki-k. (Szendro:
Bodva-v.),Bükk (MiskoJctapolca), Drava-sfk f',
(Pees. Sellye), Mezoföld, D-T k. (Közep-
Tisza-v.), Turjan-vi. (Ocsa, Sari), 'l {

Nyirseg, Bodrogköz, Taktaköz, BSz-sfk.

M=I:I
Megjegyzes: Egyetlen el6fordulasi hel yen visszahuz6d6ban van, a kipusztulas
fenyegeti. A hasonloan sargas viragu homoki cickafark (A. ochroleuca) kö-
zeps6 szarlevelei esak egyszeresen szeldeltek.
Veszelyeztetettsege: V: 2; H: 4; I; Cs; Iv. erteke: so 000 Ft.
(Csaroda: Babtava; Beregdar6c:
Kisasszony-e.), Tl. (Közep-Tisza-v., Martely,
Belmegyer).
Megjegyzes: Esetleg összetevesztheto ahazankban dfsznövenykent el6fordulo
6rias margitviraggal (C. latijolillnl), de annak als6 level ei lapat alakuak,
nyelbe keskenyedok, viragai nagyobbak (6--10 cm ätmerojuek). A vadon termo
rokon fajok - igy a reti margitvirag alakköre (C. leucanthemum agg.) is -
kisebb tennetuek, toleveleik hosszu nyelbe keskenyedok.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.

239
 T
I Doronicum hungaricum (Sadl.) Rchb. f. ASTERACEAE Doronicum orientale Hoffm. ASTERACEAE
Magyar zergevinig Feszekviragzatuak Kaukazusi zergevirag Feszekviragzatuak
Tarsn.: keleti zergevirag
Leirasa: Feituno, altahiban 40-60 cm magas, szep, gumos növenyünk, de ter-
Leirasa: 20-60 cm magas, evelo zergevinigfaj. A szar es a levelek kopaszak.
mete olykor meghaladhatja az 1 metert iso A szar ritkasan pelyhes mirigyszorös
A t61evelek hosszu nyeliiek, szives valhlak, kerekdedek, csipkes vagy szeles-
vagy a tolevelekkel együtt surU rövid, barsonyos szorzetii. A tolevelek nyelv ala-
fogacskas szeluek; vinigzaskor is mindig megvannak. Altalaban csoportosan
kuak, lassan nyelbe keskenyedok, viragzaskor altalaban mar nincsenek meg. A
fordul elo, s ilyenkor a medd6 t61evelekkel egyült sokszor több m' talajfelületet
szarlevelek ritkan allnak, keskeny-elliptikusak. A szar 1-3 feszku. A sarga, csö-
is beborft. A szarlevelek tojasdadok, fogacskas eluek, gyakran szives vallal
ves es nyelves viragokb61 felepülo feszek viszonylag nagy: 3-8 cm atmerojii.
szarölel6k; szamuk igen keves. A szar 1, ritkabban 2 feszku; a feszek sarga,
Viragzasa: aprilis - majus / V közepe - VI. csöves es nyelves viragu, 2-5 cm atmeroju.
Elohelye: Közömbös vagy inkabb meszkedvel6; szaraz Iigetes tölgyesekben Viragzasa: aprilis - majus / V közepe - VI.
es karsztbokorerdokben el, de sztyepreteken is elOfordul.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; gyertyanos- es cseres-tölgyesekben, sziklaer-
Elofordulasa: Bükk, Matra (Matrahaza:
Sas-t6), Börzsöny, GÖdÖIl6i-dv. (pand,
Albertirsa, Monor), Visegradi-hg., Pilis, )
.".'
, I • •'
Budai-hg., Tetenyi-sik, Gerecse, vertes, l 11 .~ • V
~
LJ
I I'

({
[.'
""r.
•
J ./ d6kben, bükkösökben fordul e16.
Elofordulasa: Balaton-fv. (Balatonalmadi:
Remete-v.), Keszthelyi-hg.
(Balatonederics: Sipos-torok),
vertesalja, Velencei hg., Bakony (Keleti- \ . ,."
Mecsek, Villa ny i-hg., BS (Belavar:
\ .' 1 " )
Bakony), Pannonhalmi-dv. (Rez-h.),
Mecsek, Mecsekalja, Villanyi-hg., Tolnai-hh.,
: - Kerek-h.), Szekszardi-dv. (Szekszard:
Gurovicai-e.), Geresdi-dv. (Bataapati:
Kis-A., Mezoföld (Vajta, Cece), Hevesi-sik (Saj61ad), Pesti-sik (Csevha- Fenyves-tet6).
raszl), D-T k. (Kecskemet, Cegled), Hortobagy (Ohat, Ujszentmargita), TI.
(Heves, Kerecsend, Mez6csat, Hencida: Csere-e.), Nyfrseg (Sarand). Megjegyzes: A magyar zergeviraggal (D. hun.garicum) [lasd a lefrasat es a
megjegyzeset!] hibridet is alkothal. Kertekben is elofordulhatnak betelepitett
Megjegyzes: Rokonaitol, a kaukazusi es az osztrak zergeviragtol (D. orien- peldanyai, ill. mas zergeviragfajokkal alkotott hibridjei.
tale, D. austriacum) levelalak alapjan jol elkülÖnftheto. A csaladban több sarga
vinigu faj van, de ezek egy vagy több belyegben (meret, viragszerkezet, level- Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft.
formal jelent6sen elter6k. [Lasd meg az arnika (Arnica montana) es az ökör-
szem (Buphthalmum salicifolium) lefrasat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 10 000 Ft.

Doronicum allstriacum Jacq. ASTERACEAE Arnica monfana L. ASTERACEAE

Osztrak zergevirag Feszekvinigzatuak
TaTlln.: hegyi zergevirag
Leirasa: Er6teljes, masfel meteresre is megnöv6, evel6 faj. Szara dusan leve-
les, kopasz vagy pel yhesed6. T61evelei szfves valluak, viragzaskor mar alta-
laban nincsenek meg. Az also szarlevelek nyelesek, szivesek; a levelnyel füles.
A fels6 szarlevelek nagyobbak, "hegedutest" formajuak, szfves vallal szaröle-
16k. A szar altalaban több feszekviragzatot visel. A feszkek 3-5 cm atmer6jiiek,
sarga nyelves es csöves vinigokbol allnak.
Viragzasa: junius - julius / VI.
Arnika Feszekviragzatuak
Tarsn.: hegyi arnika
Lefrasa: 30--50 cm magas, gyöktörzzsel tenyesz6 növeny. A levelek atellene-
sek, hosszukas-Iandzsasak vagy elliptikusak, ül6k, kisse husosak, csaknem
kopaszak, epek es ep szeluek (ritkan apr6n fogacskasak). Az also levelek t6le-
velrozsaban allnak, 5-15 cm hosszuak, 2-5 cm szelesek. A szar 1-5 feszku; a
feszkek sugarviragok nelküll,5-4 cm atmerojuek. A sugarviragok sötetsargak,
szalas-hosszukasak. A feszekpikkelyek es a kocsanyok mirigyesen rövid-bo-
zontosak, többnyire vörösl6k. A termes sz6rös kaszal.

Elohelye: Alapkozet szempontjab61 közömbös; üde, nyirkos elOhelyeken, Viragzasa: majus - julius / (VI -) VII - VIII.
montan egerligetekben, bükkösökben, ill. ezek szegelyen, magaskoros tarsula- Elohelye: Meszkerülo; hegyi releken, erdoszeleken, sz6rfu-gyepekben el.
sokban el. Elofordulasa: Egykor: Soproni-hg.
Elofordulasa: Koszegi-hg., Vend-vi., (Hidegvfz-v.), K6szegi-hg, Vend-vi.
Orseg (Szoce, Szalaf6), Hetes (Szakonyfalu, Ketvölgy, Alsoszölnök).
(Magyarszombatfa),
Mura-vi., Del-Zala (Belezna:
Visszafoly6-p.), BS (Ortilos-Zakany).

Megjegyzes: Jellegzetes növeny. A habitusukban hasonlo rokon nemzetsegek

Megjegyzes: Meret, levelalak es elOhely alapjan közelebbi es tavolabbi roko- fajainak szarlevelei szort allasuak. Telepftett allomanya el a K6szegi-hegyseg-
naitol is jol elkülönül. ben (Kendig-hegy). Szloveniaban, közvetlenül a magyar halaron mar el6fordul.
Veszelycztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 FI. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; BK; Iv. erteke: 10 000 Ft.

240 241
 Senecio ovirensis (Koch) DC. ASTERACEAE
Hosszulevelii agg6fii Feszekvinigzatuak
Syn.: Tephroseris longifolia (Jacq.) Schur
Tarsn.: berd aggofii
Leirasa: 30-80 cm magas, evel6, szürken molyhos szani növeny. Levelei kez-
detben molyhosak, p6kMl6sak, kes6bb kopaszod6k. A t6levelek hosszukasak
vagy tojasdadok; valluk ± lekerekftett, majd szamyas ellel hosszan nyelre fut6.
A level szele az eptol a durvan fogazottig valtozhat. A szarlevelek ülok vagy
rövid nyeluek. 1,5-3(-4) cm atmerojil, csöves es nyelves viragu, aranysarga
feszekvinigzatai 3-15 viragu, laza alemyoben nyflnak. Feszekpikkelyei vegig
zöldek vagy a csucsuk vörös. Termesei repft6szorös kaszatok.
Vi~agzasa: aprilis vege - julius eleje / VII - VIII.
Elohelye: Inkabb meszkerülo; bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, erdeifenyve-
sek, gesztenyesek es magashegyi retek faja.
ElOfordulasa: Bakony (Gezahaza,
Kabhegy, Sümeg), Bakonyalja
(Devecser: Szeki-erdo),
K6szegi-hg. (Peterics-h., Szeleskö),
Zalai-dv., Del-Zala (Bazakerettye),
Mura-vi. (Muraszemenye, Surd).
Megjegyzes: Tevesen hasznalt, kerülend6 tarsneve: havasalji agg6fU! A hozza
legjobban hasonl6 csermelyaggofU (S. rivularis) [lasd a lefrasat es a megjegy-
zeset!] t61evelei egyenes vagy szfves valluak, a levelszel elesen fogas.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Senecio integrifolius (L.) Clairv. ASTERACEAE
subsp. allrallliacus (Hoppe ex Willd.) Briq. el Cavill.
Narancsszinii agg6fii Feszekviragzatuak
Syn.: Senecio auralltiacus (Hoppe ex Willd.) Less.,
Tephroseris aurallliaca (Hoppe ex Willd.) Schur
Leirasa: 25-40(-80) cm magas evelo; eleinte szorös-molyhos, kesobb leko-
paszod6 növeny. Tolevelei lass an nyelbe keskenyedok; a levelnyel a levelle-
meznel altalaban rövidebb. A levelek eie kisse hullamos-fogas. AIs6 szarlevelei
kerek-tojasdadok, epek, a felso szarlevelei kisebbek, landzsasak. A.lemyoben
all6 feszekviragzatai csöves es nyelves viniguak, 1-1,5 cm atmerojilek, na-
rancsvörös szinilek. A sugarviragok kisebbek 10 mm-ne!. Feszekpikkelyei
bamasvörösek. Termesei repftoszorös kaszatok.
Viragzasa: junius - julius / VII - VIII.
Elohelye: Inkabb meszkerül6, hegyvideki faj; hegyi retek, ligetes, nyflt tölgye-
sek növenye. Regebben gesztenyesekben is megfigyeltek.
ElOfordulasa: Aggteleki-k., Bükk
(Bükk·fs.: Zsid6·retj H6r·v.), Matra,
Soproni-hg., K6szegi-hg.,
Vend-vi. (Fels6szölnök).
Megjegyzes: Bizonytalan rendszertani helyzetu taxon, melyet egyes botaniku-
sok külön fajnak tartanak. T6alakjanak vinigai arany- vagy elenksargak, fe-
szekpikkelyei zöldek, levelei kes6bb sem teljesen lekopaszod6k. A fajon beliili
valtozatos alakok mellett bonyolftja a hatarozas~, hogy a karpati-balkani elter-
jedesil erdelyi agg6fU (S. paPPoslls) alakköre feie mutat6 tipusok is ismerete-
sek. Esetleg összeteveszthet6 meg a csermelyagg6fUvei (S. rivlIlaris) vagy a
hosszulevelfi aggofUvel (S. ovirensis) [a különbsegeket hlsd a leirasokban!].
[Lasd meg a rezes hölgymal (Hieracium aUl'OntiaclIm) leirasat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. erteke: 10 000 Ft.
242
Sellecio rivularis (W. et K.) DC. ASTERACEAE
Csermelyagg6fii Feszekviragzatuak
Syn.: Tephrosel'is I'ivlllal'is (W. el K.) Schur, Tephl'oseris crispa (Jacq.) Rchb.
Leirasa: Meteresre megnöv6, dekorativ evel6 növeny. AIs6 levelei szives
vallb61 tojasdadok, elesen fogas szelilek, kopaszak vagy kisse p6khal6san sz6-
rösek. A levelnyel (az als6 leveleknel) hosszabb a lemeznel, keskeny es ep sze-
ICi, vagy szeles es fodros szelil. Feszkei esöves es nyelves viragokb61 al/nak, a
szar esucsan emy6ben fejl6dnek. A küls6, sarga sugarvinigok a feszek örveb61
1-2 ern-re al/nak ki. Feszekpikkelyei egysorosak. Termesei repit6sz6rös kasza-
lok.
Viragzasa: mäjus vege - julius eleje / VII - VlII.
Elohelye: Inkabb meszkerül6 hegyvideki faj . Patak menti eger- es k6risligetek,
magask6r6sok, ritkan forraslapok növenye.
Elofordulasa: Bükk (Omassa: tetraSj
Misko/c: Forras-v., Csanyik-v.),
Matra (Mlitrafüred: Vizeskeszoj
Matraszentimre: Fal/os-kut),
Karanes.
Megjegyzes: A hasonl6 hosszulevelii agg6fii (S. ovirensis) [Iasd a lefrasat es a
megjegyzeset!] als61evelei nem szives, hanern kerek vagy keskenyed6 valluak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
Senecio paludosus L. ASTERACEAE
Mocsari agg6fii Feszekviragzaluak
Lefrasa: Embermagassägura is megnöv6, er6teljes, bordas szanl evel6 faj. A
szar fels6 reszeben gyakran fejl6dnek medd6 levelh6nalji hajtasok. Keske-
nyed6 vagy szives-füles vallal ül6 levelei keskeny-Iandzsasak (1-2 em szele-
sek, 10-25 em hosszuak), elesen fogas-fUreszes szeluek; elsosorban a fonakon
- es f61eg eleinte - p6kMl6sak, gyapjas-molyhosak. A vinigzat aranysarga,
satoroz6. A feszkek esöves es nyel ves viragokb61 allnak. A 2,5-4 mm szeles,
1-1,5 em hosszu sugarviragok szama IO-nel több. A viragok atmer6je 3-4 cm.
A feszekpikkelyek keskeny-szalasak, csucsuk rendszerint bamas. Termesei
repilosz6rös kaszatok.
Viragzasa: majus vege - julius közepe / Vll- VIII.
Elohelye: Közömbös vagy inkabb meszkedvel6; mocsarakban, hip- es mo-
eS3rTeteken, magassasos tarsulasokban, ritkabban laperd6kben, fUzlapokban,
k6risligetekben el.
Eloforduhisa: Vasi-dv. (Felsocsatar:
Nagyvilagos-h.), BS (Csurg6), Balaton-vi.
(Balaton-part), Szekszardi-dv. (Szekszard:
Bat), Kis-A. (Nyergesujfalu), Drava-sik,
Mohäcsi·sik (Kölked: Nagyret),
Sarköz (Decs: Lank6ci.kanyarj
Nyeki.Holt.Dunaj Pandur.sz.), ewHmedl
Mohaesi-sz. (Beda), Mezoföld (Paks: Ims6si-e.j Erd: Sziget·e.), Tengeliei-
hv. (Cece), Pesti-sik (Soroksar, Räkos), Hevesi-sik (Kistokaj), Turjan·vi.,
D-T k., Nyirseg, Taktaköz (Kesznyeten), BSz-sik (Garbo/c: Garbolci·e.,
Tur-part), TI. (Belmegyer).
Megjegyzes: Merete, levelalakja es el6helye alapjan rokonait61 j61 elkülönft-
het6. A \eginklibb hasonl6 fajok sugarviraga IO-nel mindig kevesebb.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; Iv. erteke: 10 000 Ft.
243
 .....
Cirsium hrachycephalum Jur. ASTERACEAE Carduus crassijolills Willd. ASTERACEAE
Kisfeszku aszat Feszekviragzatuak subsp. g/allC/ls (Baumg.) Kazmi
Tarsn.: alföldi aszat Szürke bogancs Feszekvinlgzatuak
Leir:isa: Nyuhink, 1-2 m magasra növ6, vilagoszöld, evelo faj. Szara egysze- Syn.: Cardlills giallclis Baumg., CarduMs glauciuus Holub,
ru, also reszeben - a levelekkel együtt - kopasz, fels6 harmadaban (a viragzat CarduII'! dejloralus L. subsp.glaucus (Baumg.) Nym.
rarsn.: csüggedo bogancs, osz bogancs
tajan) finoman sz6rös-pelyhes. Levelei tövisesek, keskeny- vagy hosszukas-
hindzsasak, az alsok ± ep szelUek, hosszan lefutok, a felsok karejosak vagy Leirasa: Egyszeru vagy elagaz6 szarii, 20-60 cm magas, kopasz evel6. Szür-
hasogatottak, a szaron nem, vagy alig futnak le. A vinigzat satorozo; a feszkek keszöld (kes6bb sargaszöld), kisse pozsgas, bornemLi levelei tojasdad-lan-
7-10 mm hosszuak, 6-10 mm szelesek, a parta halvany feMreslila. A feszek- dzsasak, szalkas-fogas szelfiek, a szarra lefut6k; t61evelei 25 cm hosszuak is le-
pikkelyek 1-2 mm hosszu sargas vagy vöröses tövishegyben vegzodnek. hetnek, a szärlevelek kisebbek. A levelek eroteljes közepere fehCres. 1-1,5 cm
Termesei repitosz6rös kaszatok. atmer6jU, lilaspiros feszkei 5-10 cm hosszu kocsanyokon maganosan (vagy rit-
kan 2-3-asaval) fejl6dnek. Feszekpikkelyei keskeny-szalasak (a közeps6k to-
Vi.ragzasa: junius vege - augusztus / (Vlll-) IX - X. jasdad-landzsasb61 hegyesed6k), rövid szalkäban vegz6dnek.
Elohelye: A talaj mesztartalmara nezve közömbös, soturo, slksagi-kollin pan-
Viragzasa: majus vege - augusztus / VII - IX (- X.)
noniai endemizmus. Mocsarakban, mocsar-, lap-, szikes es kaszaloreteken, ar-
kokban, tofeneken, magassas tarsulasokban et. ElOhelye: Mesz- es hidegkedvel6, hegyvideki, reliktum faj. Eszakias kitettsegu
dolomitsziklagyepek es karsztbokorerd6k növenye.
Elofordulasa: Zemplen, Visegradi-hg.,
Budai-hg., Gerecse, Vertes (Csakvar: Elofordulasa: Naszaly, Pilis (Csobanka:
r, -..' Hosszu-h.; Piliscsaba), Budai-hg.
Csikvarsai-ret), Balaton-fv. (Tapolca,
Kaptalanfüred), Keszthelyi-hg. ·....Il...y ' .'. '
~. {
t '.
I
(
(Nagy-Szenas, Kis-Szenas)

~ ~ .• • r
(Balatonederics), Villanyi-hg. Vertes (Verteskozma: Fani-völgy),
(Kisjakabfalva), Balfi-dv.,Vasi-dv., Bakony (Varpalota: Var-v.;
Del-Zala, KS, Kis-A., Hansag (Fehert6), Drava- Kis-Burok-v., Cuha-v., Burok-v.,
slk, Mezoföld, Tengelici-hv. (Bikacs: Kistape), Csepel-sz., Pesti-slk, Turjan- Esztergaly-v.).
vi., D-T k., Hortobagy, Hajdusag, Nyfrseg (Batorliget, Mariap6cs-P6cs- Megjegyzes: A rokon bogancs- es aszatfajok (Cardllus spp., Cirsium spp.)
petri), ßSz-slk (Csaholc-Mehtelek), Tt. rendszerint nagyobb termetliek, többsegük levele szeldelt, hasogatott. Legin-
Megjegyzes: A nemikepp hasonlo bogancsfajok (Carduus spp.) szara elagazo, kabb tal an a szürke es magyar aszat (Cirsium COllum, C. pamlOl1icum) egyes
feszkeik nagyobbak, sötetebb szfnuek. A gyom jellegu, teltebb habitusu mezei egyedeivel teveszthet6 össze, de e fajok ± pelyhes-szorösek; az el6bbi üde-
aszat (C. arvel1se) kisebb termetu, als6 levelei a szaron nem vagy alig lefut6k. vizes termohelyeken el, az ut6bbi erdossztyep faj.
A hozze! legközelebb all6 mocsari aszat (c. paluslre) altalaban sötetebb zöld, Veszelyezteteltsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 10 000 Ft.
minden levele a következoig lefut6, a levelfomlk ± molyhosod6, feszkei na-
gyobbak, ibolyaspirosak, a feszekpikkelyek nem vagy ritkan vegz6dnek tövis-
hegyben.
CardllllS collillus W. et K. ASTERACEAE
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2; I; Iv. erteke: 2000 Ft. Magyar bogancs Feszekviragzatuak

Cirsium erisithales (Jacq.) Scop. ASTERACEAE
Enyves aszat Feszekvinigzatuak
Leirasa: Meteres magassagot is meghalado, evel6 faj. Gyeren pelyhes levelei
melyen (gyakran tövig) szeldeltek, a szeletek karejos-fogasak. Szara csaknem
leveltelen. B6kolo, kb. 1,5 cm hosszu, vajsarga szinLi, csak csöves viragokbol
all6 feszekviragzatai a szar csucsan 1-3-asaval nyflnak. Feszekpikkelyei eny-
vesek, ragad6sak.
Viragzasa: julius - augusztus / VIII - IX.
Elohelye: Inkabb meszkedvelo, magashegyvideki-alhavasi faj; sziklai bükkö-
sök, szurdokerd6k, bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, lucosok, patakmenti Iiget-
erd6k, vagasterületek növenye.
Leirasa: Magasabb termetLi (50-100 cm), egeszeben sziir6s, 3-5 (neha több)
feszkli evel6. Levelei melyen osztottak; a hasabok tojasdad-haromszöguek, ka-
rejosak. Az als6 levelek landzsasak. A levelfomik ± feheres-szürkes (de neha
csak vekony) molyhU. A leveltövisek max. 2 mm hosszuak. A kifejlett feszkek
max. 2 cm szelesek. A feszekpikkelyek ± rasimul6k, gyakran vörösesek; a kö-
zepsok es a külsok lenyegesen rövidebbek a bels6knel. A feszkek pirosak vagy
pirosaslilak, rendszerint maganosak. A kocsanyok ranyomottan feher-gyap-
jasak, a rajtuk levo szakaszos tövis sorok gyakran csaknem a feszekig emek.
Viragzasa: majus - jiinius / VII - VIII.
Elohelye: Alapkozet szempontjab61 közömbös szubendemikus növenyünk.
Sziklagyepek, szikla- es pusztafüves lejtok, erdossztyep retek, szorfligyepek,
karsztbokorerdok, cserjesek, sziklaerdok, szaraz tölgyesek faja.

, •__\_,".
r" ') )
Elofordulasa: Zemplen, Cserehat, Aggteleki-k.
Elofordulasa: Bükk, Matra (Sask6),
(J6svafO: Nagyoldal, Kecso-v.), Bükk,
Soproni-hg. (Hidegviz-v.), Matra, Medves, Karancs, Cserhat, I( I
Koszegi-hg. (Meszes-v., Szab6-h.), Börzsöny, Naszaly, GÖdÖ1l6i-dv., !i ( •
Vend-vi. (SzentgottMrd:
Zsidai-v., Szakonyfalu), Orseg.
Visegradi-hg. (Esztergom: Szamar-h.),
PHis, Budai-hg. (Remete-szurdok),
\ (/
Gerecse, Bakony, Keszthelyi-hg. pann.E.karp end

Megjegyzes: Jellegzetes növenyünk. Masik sargas vinigii aszatfajunknak, a
halovany aszatnak (c. aleraceum) feszkei a szar csiicsan felallok, fak6 sargas-
zöldek, szar- es tolevelei epek vagy resziegesen hasadtak, osztottak. A vira-
gokat itt ep es hegyes-tojasdad alakii fellevelek vedik.
Veszelyeztetetlsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.
Megjegyzes: Rokonsagi köreben több hasonlo faj is van. A gyakori utszeli
bogancs (c. acanlhoides) - mellyel hibridet is letrehozhat - leveltövisei na-
gyobbak (2-4 mm), levelhasabjai ismet 2-5 hasabiiak, szara csiicsan rend-
szerint több, rövid kocsanyu feszek is van. A horgas bogancs (c. homuloslIs)
kifejlett feszkei szelesebbek, kb. egyfOlma feszekpikkelyei p6kMI6s-moly-
hosak, horgasan visszagörbülok. E faj levelei alul zöldesen gyapjasak. [Lasd
meg a kisfeszku aszat (Cirsium hrachycephalum) lefnisat es megjegyzeset!]
Veszelyezteteltsege: V: 5; H: 1; tv. erteke: 5000 Ft.

244 245
 ]urinea mollis (L.) Rchb. ASTERACEAE Carlina acaulis L. ASTERACEAE
Hangyabogancs Feszekvinigzatuak Szartalan babakalacs Feszekviragzatuak

Lelrasa: Karcsu, (30--)60--150 cm magas, ranyomottan gyapjas, 1(-3) feszkii
evel6. A levelek - gyakran csaknem tövig - szamyasan szeldeltek, puhak, alul
feheresen molyhosak. A levelszeletek hegyesed6k, 2-15 mm szelesek, bodros
eliiek. A feszek 1,5-4,5 cm, vagy - subsp. macrocalathia - 4,5-7,5 cm szeles.
A feszekpikkelyek a szalast61 a hindzsas-elliptikusig valtoz6k, ± p6kMl6san
összesz6ttek, visszahajl6k. Csöves viragai sötetr6zsaszfnuek vagy lihlsak, rit-
kan halvanyr6zsaszfniiek vagy feherek.
Viragzasa: junius - augusztus / (VI -) VII - VlIl.
Leirasa: Evel6 faj. Szara igen rövid, legfeljebb 3 cm bosszu. Levelei hosszukas
kerületuek, többszörösen szeldeltek, merevek, szur6s hegyuek, t6levelr6zsat
alkotnak. Ennek közepeben ül maganosan a 7-15 cm atmer6jii feszekviragzat.
Sugarvinigai csillog6 feherek, csöves viragai bfborosak.
Viragzasa: julius - szeptember / IX - X.
Elohelye: Inkabb meszkerülo; hegyi reteken es legel6kön, sz6rfligyepekben,
irtas- es kasui16reteken fordul e16.

Elohelye: Meszkedvel6; meszkt5- es dolomitsziklagyepek, szikla- es pusztafLi- Elofordulasa: Zernplen, Aggteleki-k.,

v~ lejt6k, erdt5ssztyepretek, lösz- es homokpusztak, karsztbokorerdt5k növenye. Putnoki-dv. (Putnok: Hegyestet6), Bükk,
Matra, Ipoly-vi. (Ipolytarnoc),
ElOfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k., Visegradi-hg (Dobog6k6), Pilis
Bükk (Belaplitfalva: Belko; Szarvasko,
(Csobänka: Dios-e.), Bakony (Harskot,
Kisgyor: Asottfa-tetö1, Medves
Halimba Taljandörögd), Soproni-hg.,
(Zagyvarona), Cserhat (Vacduka: köz-eu-fmedl
Cseke-h.), Naszaly, GÖdÖlloi-dv., Koszegi-hg., Vend-vi., Örseg, Göcsej (Varfölde,
Visegnldi-hg., Pilis, Budai-hg., Tetenyi- Zalalövo), Zalai-dv., Del-Zala (Letenye, Oltarc, Szentmargitfalva), Kis-A.
sik, Gerecse, Vertes, Bakony, (Gy6rszentivan, Gönyu), Nyirseg (Nagyka1l6).
Pannonhalmi-dv., Balaton-fv., Keszthelyi-hg. Megjegyzes: A valtozatos rnegjelenesu közönseges bäbakalacs (c. vulgaris)
(Gyenesdias), Balfi-dv., Mecsek (Hosszoheteny, Pecsvarad), Mecsekalja fela1l6 szaru. egy- vagy löbbfeszkii, keteves növeny. Feszkei 1,5-3 cm atme-
(Bar), Villänyi-hg., KS (Balatonszarszo), Szekszardi-dv. (Szekszard),
rt5jiiek, sugarvinigai sargasak.
Tolnai-hh. (Magocs, Kisszekely), Szigetköz (Hai aszi), Kis-A, Mezoföld,
Szentendrei-sz. (Pocsmegyeri-homokbuckäk), 0-T k. (Jakabszallas), Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
Turjan-vi.
Megjegyzes: A vinigzat (a növeny magyar nevehez Men) hangyak altal surun
IMogatott. A kisse hasonl6, tavolabbi rokon bogancs- es aszatfajok (Carduus
spp., Cirsium spp.) levelei szur6sak. Nagyvinigu alfaja nagyfeszkfi hangya-
bogancs (]urinea glycacantha) neven külön fajnak is tekinthet6. El6fordulasa: Celllaurea sadleriana (Janka) A. et G. ASTERACEAE
Aggteleki-k., Bükk (Belk6), Naszaly, Baranya megye, Budai-hg. Keszthelyl-hg. Budai imola Feszekviragzatuak
Veszelyeztetettsege: V: 5, ill. 3; H: 2, iII. 3; Lv. erteke: 2000 Pt. Tarsn.: Sadler-imola
Leirasa: 80--100 cm magas, elagaz6 szaru, bokrosod6 evel6. Levelei erdesek,
Echinops ruthenicus (Fisch.) M. B ASTERACEAE rnelyen osztottak. A levelszeletek ± landzsasak, epek
Kek szamarkenyer Feszekviragzatuak vagy ujb61 karejosak. A feszkek nyulank kocsanyokon
Syn.: Echillops I i/ra L. var. rulhelliclIs (Fisch.) BOTb. magauosan allnak, 15-25 mm vastagok. A bels6 jeszek-
pikkelyek függeleke hartyas, fenyl6, feheres, altalaban
Leirasa: 50--70(-100) cm-es magassagot elert5, feltun6, agas szaru evelt5. Le- rojtos-hasogatott. A többi feszekpikkely szele keskeny,
velei 2-3-szorosan szarnyasan szeldeltek, a cimpakon er6s tüskekkel; felül ko- söletbarna, hegyesed6. A viragzatok vöröseslila csöves
paszak, alu I siirun, feheren molyhosak. Viragzata 3-4 cm atmer6jii, gömb ala- viragokb61 allnak.
ku, acelkek fejecske, arnelyben csak csöves, 5 szalas cimpara hasad6 viragok
talalhat6k; közülük rnindegyik sajat feszekörvvel rendelkezik. Feszekpikkelyei Viragzasa: rnajus - okt6ber / VIII - X (- XI.)
kopaszak. El6helye: Inkabb rneszkedvelo, endemikus faj. Sziklagyepek, szikla- es pusz-
Viragzäsa: julius-{)kt6ber / VII - XI. tafüves lejtok, erdossztyep-retek, löszpusztarelek, homokpusztak, homoki retek
es legel6k, lösziegelok, karsztbokorerdok, cserjesek, erdt5szelek növenye.
Elohelye: Meszkedvelt5; meszes homokpusztak, homoki retek, pusztafüves lej-
t6k, nyaras-bor6kasok, meszk6- es dolornitkoparok növenye. Elofordulasa: Zemplen (Bask6), r
Je Je' I'
Aggteleki-k. (Josvafiij, Bükk, Matra :\ 'L ~y
Elof'ordulasa: GÖdÖll6i-dv. (Isaszeg: (Gyöngyöstarjan: Vilagos-h.), Cserh3t, -lfi.! -,1 r. ._
:» -.. I
I I'
Szarito-pusztai ot), Visegnidi-hg. (Eszter-
rtf: Börzsöny, Naszaly, GÖdÖlloi-dv., j '; " ;...~ l \
gorn: Szarnar-h.), Pilis (Dorog), Budai-hg. Visegrädi-hg., Pilis (Nagy-~evely, Pilis- I 1f ~
(Budakeszi: Szemls-Zug), Tetenyi-sik { h.), Budai-hg., Tetenyi-sfk (Erd: Fundok- 'A
-Ter._
(Erd: Fundoklia-v.), Gerecse (Mogyo-
lia-v.), Gerecse, Vertes, Bakony, Bakonyalja, pann end
rosblinya, Csolnok, Tokod), Bakony
Balaton-fv. (Tihany, BalatonszOlos: Nyerges-h.), Keszthelyi-hg. (Lesence-
(Fenyofo, Jen6-Ösi), Mura-vi. (Muraratka),
Del-Zala, KS (Si6fok), Kis-A. (Gönyu), Tengelici- tomaj: Koorra), Zalai-dv., Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Kisszekely), Mezo-
hv. (Nemetker: Lät6-h.), Pesti-sfk (Göd i lapret) Turjän-vi. (Csevharaszt), föld, Kis-A., Pesti-sik, Hevesi-sik (Csincse), Turjan-vi., D-T k., Hortobagy
D-T k., BSz-sfk (Szamosangyalos: Veres-kert), Tt. (Öcsöd). (Hortobägy-Mata), Hajdusag, Nyirseg (Ömböly: Nagy-e.; Debrecen), BSz-
sfk (Barabas: Kaszonyi-h.; Tarpa: Nagy-h.), Tl. (Körös-Maros köze).
Megjegyzes: A kerti dfsznövenykent ismert Echinops ritro-val könnyen össze-
teveszthet6. E faj keves szarehigazassal es finomabban szeldelt, kevesbe szur6s Megjegyzes: A nemzetsegen belül gyakori a hibridizaci6. E fajt legkönnyeb-
levelekkel rendelkezik. Hazankban j6val gyakoribb az altalaban termetesebb ben talau bimb6s aHapotban, a bimb6k - mar messzebbr61 is lathat6 - csontfe-
feher szamarkenyer (E. sphaerocephalus), melynek viragzata feher. Ennek her csucsar61lehet felismemi. Habitusra közel all hozza a töviskes, a dunan-
levelei felül is mirigyesek, pelyhesek, küls6 feszekpikkelyeinek h<ita mirigy- toli es a vastövfi imola (C. spinulosa, C. fritschii, C. scabiosa), de ezeknel a
szorös. hartyas feszekpikkelyek hianyoznak.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 4; H: I; I; tv. erteke: 2000 Pt.

246 247
Ce/allrea /riulI1ji!llii All. ASTERACEAE
subsp. axillaris (Willd.) Stef. et Georg.
Triumfetti-imola Feszekvinigzatuak
Syn.: Celllallrea 11 illlllfellii All. subsp. ali~era (Gugl.) Dost.
Leirasa: 20--40(---60) cm magas, a vinigzatok kivetelevel fehe- ~
ren vagy szürken, pokhalosan gyapjas, evel6 növeny. Az also le- T pokhaloszeruen, szürkeszölden mo!yhosak. A közeps6 es fels6
velek tojasdad-Iandzsasak vagy visszas-tojasdadok, epek vagy I I
egy-ket par karejuak; viragzaskor is megvannak. A szarlevelek I feszek szels6 viragai kek szinuek, a bels6k lilak, mind esövesek.
megnyullländzsasak, hegyesek, a következ61evelig szelesen le- 1.
futok. A hajtasok rendesen egyfeszkuek. A feszek csak esöves
vinigokb61 epül fel. A szels6 medd6 viragok nagyobbak, sugarzok, kekesibolya
szfnuek, a bels6 vinigok vilagosabb pirosasibolyak. A vackot borfto
jes?ekpikkelyek szelen rojtos függelek talalhalo, melynek csatlakozo ep resze
fekele vagy bama, lefuto, 1-1 ,5 mm szeles; a rojtok hosszabbak, vilagos
szfnuek. A feszekörv (feszekpikkelyekkel boritott vacok) 12-17 mm SZ(~les.
Viragzasa: majus - julius / (VI -) VII - VIll (-IX.)
El6helye: lnkabb meszkedvel6; szaraz sziklagyepek es lejt6sztyepretek, szaraz
tölgyesek es cserjesek, ritkan homokpusztai retek, irtasretek növenye.
Elöfordulasa: Zemplen (Füzer: Var-h.),
Cserehat, Aggteleki-k. (Josvafö), Putnoki-
dv. (Felsönyar3d: Kövago), Bükk, Matra
(Gyöngyöstarjan: Vilagos-h.), Pilis
(Pilisborosjenö: Nagy-Kevely; Jaszfalu:
Nagy-Somlyo), Budai-hg. (Harmashatar-
h.), Bakony (Varpalota: Ber-h.; Cuha-v.), D-eua-med
Bakonyalja, Mecsek, (Misina-Tubes), Soproni-
hg., BS, Hevesi-sfk (Mez6csat), Mezöföld (Szekesfehervar: Aszal-v.),
Hajdusag, Nyirseg (Nyiracsad: Guthi-e.).
Megjegyzes: Több imolafaj es hasonlo egyeb feszkes faj el hazankban, de
ezekt61 jol elkülönül molyhos levelei es a feszekpikkelyek függeleke alapjan.
A leginkäbb hasonlo szirti imolatol (e. 1I10llis) valo különbsegeket [hlsd a le-
fräsokban!). Nem vedett alfajanak (subsp. stricta) als6 levelei megnyult-Ian-
dzsasak, vinigzäskor elszaradnak, szarlevelei gyakran nem futnak le a követ-
kezo levelig; a feszekpikkely függeleke bama, keskenyebb (0,7 mm); a fe-
szekörv nagyobb, 18-25 mm szeles.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; IV. erteke: 5000 Pt.
Serralula Iycopijolia (Vii!.) Kern. ASTERACEAE
FenylO zsoltina Feszekviragzatuak
Leirasa: 20---60 em magas, egyszenl szaru, evel6 növeny. A t61evelek es a leg-
also szarlevelek epek, durvan fogas eluek. A szarlevelek felfele egyre kisebbek,
levelalapjuktol kezdve egyre több, szabalytalan, szaillyasan allo szeletre hasad-
nak. (A legfels6 szarlevelek mar lehetnek vegig sZ81llyasan szeldeltek is.) Szara
egyfeszku, amely esak vil!igosabb vagy sötetbfbor szinCi, esöves viragokb61 all.
A feszekpikkelyek kihegyesed6k, arhegyuek, esuesuk feie feheren molyhosak;
függelekük nines. A feszkek gömbösek vagy tojasdadok, atmer6jük I em-nel
nagyobb.
Viragzasa: junius - julius / VII - VIII. ?
Elöhelye: Meszkedvel6; karsztbokorerd6kben, szaraz tölgyesekben es alOk
szegelyeben, tisztasain, valamint lejt6sztyepreteken e!.
Elöfordulasa: Zemplen (TaHya: Kopasz-h.),
Vertes (Csakvar-Csokak61 Bakony
(Varpalota: Fajdas-h.; Tes: Ber-h.;
Epleny: Toban-h.); Meesek (Pecs:
Misina, Tubes, Dömörkapu, Lapis).
Megjegyzes: A rendszerint több vinigu sugaras zsoltina (S. radiata) [Iasd a
leinisat es a megjegyzeset!] minden levele szarnyasan szeldelt. Az üde, nedves
reteken es ritkan cseres-tölgyesekben elti fest(j zsoltina (5. tincloria) feszkei
I em-nellenyegesen vekonyabbak, hengeresek.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 3; I; CB; tv. erteke: 10000 Ft.
Cenl(({(rea mollis W. et K. ex Bess. ASTERACEAE
Szirti imola Feszekviragzatuak
Tarsn.: szirti buzavirag
Leirasa: 50-80 ern-es magassagot eler6, indas, evel6 növeny. ~
Hosszukas-elliptikus levelei ep szelUek, legalabb alul
t'..1 T_:
levelek röviden szarra futok. A szar altaläban egyfeszku. A
Ajeszekpikkelyek függeleke a rojtokkal egyült fekete.
Viragzäsa: junius eleje - julius vege / VII - X (- XI.)
El6helye: Meszkedvel6, hegyvideki-alhavasi faj. Sziklaerd6kben, montan es
szubmontan bükkösök kiritkulo (szegelyi) reszein, ritkabban szurdokerd6kben,
meszk6- es andezitsziklagyepekben, sztyepreteken akadhatunk ra.
Elofordulasa: Zemplen (Monok, Szerenes),
Bükk Matra (Saskö, Sombokor), \
Pilis (Csobänka: Hosszu-h.),
Gereese.
ka'l'-ill
Megjegyzes: A nehezen hatarozhato hazai imolafajok közül mindössze egynel
fordullm~g e16, hogy feszkei kek es lila szfnuek együtt. E faj a tarka imola (e.
Iriumjeuii) [lasd vedett alfajanak a leirasat!), melynek feszekpikkely-függeleke
nem fekete, hanem vilagosabb baillas szinu, levelei keskenyebbek, többnyire
feheren molyhosak. Keltekben tartjak meg a szinten hasonlo (nalunk nem
6shonos) hegyi imolat (e. mon/ana), melynek levelnyele a következ6levelig
szelesen lefut (igy a szar szaillyasnak hat).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
Serralula radialo (W. et K.) M. B. ASTERACEAE
Sugaras zsoltina Feszekviragzatuak
Leirasa: 20-80 em magas növeny. A szar a levelekkel együtt erdes-pelyhes,
altahiban több feszku. A t6levelek es a szarlevelek egyarant szarnyasan szeldel-
tek, a szeletek szalasak, jellegzetesen fesusen allnak. A feszkek 1 em-nel szele-
sebbek, hengeres-tojasdadok vagy gömbösek, hosszu kocsanyu, satorozo vi-
ragzatot alkotnak. A feszekpikkelyek függelek nelküliek, alulrol felfele na-
gyobbodnak, kihegyesed6k, csuesuk arszeru. A viragok biborpiros szinuek,
csövesek.
Viragzasa: julius - augusztus / VII - VIII.
Elöhelye: Meszkedvel6; karsztbokorerd6kben, szaraz tölgyesek szegelyeben,
lejt6sztyepreteken, olykor cserjesekben talalhatjuk.
Elöfordulasa: Bükk, Budai hg.
(Csiki.hegyek, Huszonnegyökrös-h.,
Vt-h.), Tetenyi-sfk (Biatorbagy: Nyakas-
kö; Erd: Nagy-e.), Gerecse, vertes
(Alcsut, vertesboghir), Bakony, Mecsek
(Dömorkapu-Misina-Tubes), Villanyi-hg.
ponl-pann-(kaukl
(Mariagyüd: Tenkes: Felsö legelö), Tolnai-hh.
(Simontomya) Mez6föld (Erd, Tarnok, Külsösaripuszta).
Megjegyzes: A feszkesviragzatuak között több, a zsoltimikhoz megjelenesben
hasonlo fajt tahilunk. A valtozatos imolanemzetseg (Cel/taurea genus) fajainal
a feszek szels6 viragai medd6k, a feszekpikkelyek valtozatos alakuak, eltero
szfnu függeleket viselnek. A bogancsok (Carduus spp.) es aszatok (Cirsium
spp.) levelei es feszekpikkelyei szuros-tüskesek, igy az alOktol valo e1kü!önites
könnyu. [Lasd meg a fenylö zsoltina (S, Iycopijolia) lefrasat es megjegyzeset!)
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Pt.
249
 ---
Hieracium staticifolium All. ASTERACEAE
Keskenylevelii hölgymal Feszekviragzatuak
Syn.: To/pis staticifolia (All.) Schultz, Chlorocrepis staticifolia (All.) Gris.
Leirasa: Tolevelr6zsas, 15-25 cm magas, evelo növeny. Szaran csak pikkely-
levelek vannak. Tolevelei szürkeszöldek, szalasak vagy szalas-landzsasak,
max. 1 cm szelesek; szelük tavol fogaeskas. 1-5 feszekviragzata nyulank ko-
esanyokon talalhat6. Feszekörve szürken molyhos; feszekpikkelyei ket sorban
allnak, a külso sor lenyegesen rövidebb. Viragai sarga szimlek, nyelvesek. Ter-
mesei feher, egy sorban all6 repitoszoröket viselo, 3-4 mm hosszu kaszatok.
Viragzasa: jUlius - augusztus / VII - VIII (- IX.)
ElOhelye: Inkabb meszkedvelo; nalunk kotönnelekes lejton felfedezett faj.
Elöfordulasa: Egykor: Koszegi-hg.
(Cak: kofejto).
Megjegyzes: A nemzetseg fajainak meghatarozasa sokszor a szakembereknek
is nehezseget okoz, de ez a faj a fenti belyegek alapjan viszonylagj6l elkülönül.
Leginkabb hasonl6 rokonai j6reszt indasak, kaszattennesük csak max. 2,5 mm
nagy. A nemzetseg szamos tagjanak feszekpikkelye fedelekes, levelük szele-
sebb, tenneseik repftoszorei ket sorban allnak. [Lasd meg a szöke oroszlanfog
(Leontodon incanus) lefrasat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V:5; H:5; tv. erteke: 2000 Pt.
Hieracium bupleuroides C. C. Gmel. ASTERACEAE
Tatrai hölgymal Feszekviragzatuak
Leirasa: Indak nelküli, 20-40 em magas, kopasz vagy az aljan szorös növeny.
A szar 10-15 levelU, többnyire többfeszku (ritkan egyfeszkii). Legfeltun6bb
sajatsaga, hogy keskeny-landzsas, 0,5-2 em szeles levelei szürkeszöldek, nem
vagy alig nyelesek, ± ep szeh1ek es kopaszak. Sarga feszkei esak nyelves vira-
gokb61 allnak. A feszekörv szorös (subsp. bupleuroides) vagy kopasz (subsp.
tatrae), 15-20 mm szeles. Feszekpikkelyei szalasak, fedelekesen allnak. Ter-
mese repitoszorös kaszat.
Viragzasa: junius - augusztus / VI - IX. ?
Elöhelye: Meszkedvelo, hegyvideki reliktumfaj; meszkosziklagyepekben for-
dul elo.
Elöfordulasa: Bükk (Belkö, Tarkö,
Dedes: Kis-var; LilIafüred: Hamor).
Megjegyzes: Atmeneti kisfaja - a H. virgicaule - leveleinek fogas szelevel
különbözik. E nemzetseg fajai hazankban a legnehezebben hatarozhat6
növenyek köze tartoznak. Felismeresük a legtöbb botanikus szamara is gondot
jelent; erre csak nagy összehasonlit6 anyag birtokaban levo specialistak val-
lalkozhatnak biztonsaggal. A nehezseget a fajon belüli nagy valtozekonysaguk
okozza, amely szaporodasi tulajdonsagaik (apomixis) eredmenye. A tatrai
hölgymal a viszonylag jobban felismerheto fajok köze tartozik. Hasonl6 habi-
tusu rokonai kisebb feszkiiek, szorösebbek, i11. viragzaskor t6leveleik mar
hianyoznak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Pt.
250
Hieracium aurantiacum L ASTERACEAE
Rezes hölgymal Feszekviragzatuak
Leirasa: Sokszor a leveleknel is hosszabb indakkal rendelkezo, evelo növeny.
Az indak vegen legyökerezo uj t6levelr6zsak fejlodnek. A viragos szar 20-60
em magas, neMny esillag es sok fekete (foleg felül), elall6 serteszorrel. A
tolevelek a talajra simulnak, 3-15 em hosszuak es 0,8-3 em szelesek, keskeny-
landzsasak, lagyak, rajtuk keves puha, hosszu (I---{i mm), attetsz6en feheres,
elaJl6 serteszor van. A szaron 1-4, a tolevelekhez hasonl6 alaku, 2---{i ern-es
szarlevel, es kisebb murvalevel fejlodik. A szar vegen levo 3-15 feszek esom6-
ban all, a feszekörvig szorös. A feszekpikkelyek landzsasak, 1,5-3 mm szele-
sek, 4-8 mm hosszuak. A nyelves viragok naranesvörösek vagy bfborpirosak.
A kaszattennes 1,5-2,5 mm hosszu, rajta (azon kfvül meg) a repito keszülek
3-4mm-es.
Viragzasa: majus közepe - okt6ber / V vege - VI. es VIII - X.
Elöhelye: Alapkozetben nem valogat; nalunk kiszarad6 es reti csenkeszes
lapreten, ill. hegyi reten el.
Elöfordulasa: Zemplen (K6kapu),
Nyirseg (Almosd: Daru-lap), ll{\'<:.-L.
'1
) I .1
1 /[1. t
köz-eu
Megjegyzes: Csak a reti hölgymallal (H. caespitosum) alkotott, vedendo hib-
ridjevel (H. x Juscoatrum) tevesztheto össze, melynek viragos szaran felül a
fekete szorök rövidebbek (1-3 mm), a virag vihigosabb naranessarga, sötetsar-
ga vagy esak a nyelves viragok naranesosak, a többi sarga. A level szorei is
rövidebbek (0,9-3 mm). Nälunk a subsp. carpathicola eJ.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Tragopogonjloccosus W. et K. ASTERACEAE
Homoki bakszakall Feszekviragzatuak
Leirasa: 20-80(-120) em magas, terpedten agas szaru,
tolevelr6zsas, eleinte surun p6khal6s, gyapjas növeny.
Tolevelei 10-30 cm hosszuak, koran elszaradnak.
Szarlevelei kisebbek (a fels6k esak 1 em-esek) sz6rt
allasuak, keskeny szalasak, vallukon szelesedok.
Viragkoesanya vegig egyenletesen vastag, a 2,5-4 cm
atmeroju feszekben esak sarga nyelves viragok ülnek. A feszekörv kb. 6 mrn
szeles. Feszekpikkelyei egy sorban allnak, a szels6 viragoknal nem hosszab-
bak. A kaszattermes esore igen rövid.
Viragzasa: junius - szeptember / VII - IX.
Elöhelye: Meszkedvelo; homokpusztak, homoki retek, nyaras-bor6kasok
növenye.
Elöfordulasa: Ipoly-vi. (Dregelypalank),
GÖdÖllöi-dv. (Tura, F6ti Somly6),
Pilis (Dorog, Kesztölc: Borostas-h.),
Balaton-fv. (Tihany), Kis-A.
(Esztergom-Dorog), Tengeliei-hv.
(Nemetker, Cece, Kistape), Csepel-sz.
(Szigethalom), Pesti-sik (Kaposztasmegyer),
Turjan-vi. (Tatarszentgyörgy, Kunadacs), D-T k.
Megjegyzes: Alcsahidjanak (nyelvesviraguak) hasonl6 megjelenesu nemzetse-
geinel a feszekpikkelyek fedelekesen vagy több sorban allnak. A hazai baksza-
katlfajok közül a közönseges bakszakall (T. orientalis) levelei szelesebbek,
esak a h6naljukban p6kMl6sak, feszkei altalaban nagyobbak (3-7 cm); a
kaszattel1lles esore akkora, mint maga a tennes. A nagy bakszakall (T. dubius)
viragai kensargak; a feszekpikkelyek a szelso viragoknal hosszabbak, a ko-
esany a feszek alatt megvastagodik.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; I; tv. erteke: 2000 Ft.
251
 Leon/odoll incal/us (L.) Schrank ASTERACEAE Agraslemma gilhago L. CARYOPHYLLACEAE
Szoke oroszllinfog Feszekvinigzatuak Konkoly SzegfUfelek
Tarsn.: vetesi konkoly
Leirasa: 10--30 cm magas, evelo faj. Toall6 levelei apr6 csillagszoröktol bar- Lefrasa: 50--90 cm magas, fels6 reszeben elagaz6 szaru, karcsu, egyeves nö-
sonyosan szürkeszöldek, szalas-landzsasak vagy szalas lapat alakuak, ep vagy veny. Keresztben atellenes allasu, arasznyi levelei szalasak vagy szalas-lan-
apr6n, ritkasan fogacskas szeluek. Egyfeszku, pelyhes tokocsanyai ritkan apr6 dzsasak, a szarral együtt rasimul6, hosszu, szürke szorzetuek. Kb. 3 cm atme-
pikkelyleveleket viselnek. A bimb6k b6ko16k. Kinyilt, vilagossarga, nyelves roju, öttagu viragai hosszu kocsanyokon, laza alerny6ben fejlodnek. Aszirom
viragokb61 all6 feszkei 2,5-4 cm atmerojuek. Fedelekesen all6 szalas feszek- finoman hullamos-csipkes szelU, bfbor- vagy szennyespiros (körme gyakran
pikkelyeinek közepen feketes szorsor huz6dik. Termesei repftoszorös kaszatok. halvanyabb), söteten erezett, csucsa lekerekftett vagy kisse kicsipett. A csesze
Viragzasa: aprilis - majus / V - VI. er6teljesen bordas, hossza 3-8(-12) cm, de ennek több, mint feIe a szirmokon
is tulnyul6 5 db szalas cimpa. Termesei tokok.
Elöhelye: Meszkedvelo; sziklagyepekben, szikla- es pusztafüves lejtokön,
karsztbokorerdokben el. Viragzasa: majus - julius / VI - VIII.
Elöfordulasa: Aggteleki-k, Gerecse Elöhelye: A talaj mesztartalmara nezve közömbös; 6szi gabonak szant6földi
(Szomor: Kakukk-h.), Bakony, Bakonyalja, gyomnövenye, de kapasokban es pillang6s vetesekben is megjelenik.
Keszthelyi-hg., Balfi-dv. (Szarhalom). El6fordulasa: Cserehat (Abod), Aggteleki-k.
(Josvafö--Szinpetri, Aggtelek), Naszaly, ,," _ I
GÖdÖllOi-dv., Visegradi-hg. (Szentendre), ~ // --: ~.,
Pilis (Jaszfalu: Kis-Somlyo, Pilisszent- __ iL .~ 1 ~_

Megjegyzes: Sarga feszku növenyekkel - csak nyelves viragokb61 all6kkal is

- gyakorta talalkozhatunk az erdot-mezot jarva. E vinigok zöme azonban mas
felepftesu (nagyobb termetu, ehigaz6, ill. leveles szaru, mas levelformaju stb.),
mint az itt targyalt faj. Talan a belül (kitapinthat6an) üreges szaru pitypang-
(Taraxacum spp.) es az indas, tömör szaru, egyfeszku hölgymalfajok
(Hieracium spp.) emlekeztetnek legjobban az oroszlanfog nemzetsegre, de a
különbsegek itt is jelentosek. A hasonl6 rokon fajok, mint a bekapitypang (L.
saxalifis) es a közönseges oroszlanfog (/J. hispidus), kesobb nyilnak; leveleik
rendszerint eroteljesen fogazottak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. eLteke: 2000 Ft.
laszlo), Gerecse, VeLtes (Csakvar), F': --
Bakony (Petfürdö, Öskü), Balaton-fv. l..
(Tihany), Balfi-dv. (Nagytomalom), Orseg eua
(OriszentpHer), Zalai-dv. (Zalaegerszeg), Kis-A., Mezoföld (Paks),
Tengelici-hv. (Facankert), Pesti-sfk (Cinkota: Naplas-to), D-T k.,
HortoMgy (Tiszafüred-Kocsujfalu), Nyfrseg (Nylrpilis), BSz-sfk, Tl.
Megjegyzes: Nem 6shonos, archeofiton fajunk; vetesekben orszagosan közön-
seges gyomnöveny volt, a vegyszeres gyomirtas es a gepi vet6magtisztitas
altalanossa vatasaig. Napjainkban mar ritka; bar az ut6bbi evekben több hel yen
ismet feItunI. [Lisd meg a h3rsonyos kakukkszegfU (LYc/lIIis coral/aria)
leinisat es megjegyzeset!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.

Silel/ej/avescens W. et K. CARYOPHYLLACEAE LYc/lIlis coral/aria (L.) Desr. CARYOPHYLLACEAE

Sargas habszegfU SzegfUfelek Barsonyos kakukkszegfii SzegfUfelek

Lefrasa: Kis teLmetu (15-25 cm), karcsu, tövenel fasod6 evelo növeny. A szar
als6 resze rövid pelyhes, felso resze kisse ragad6s. Levelr6zsaban a1l6 tolevelei
keskenyek, hindzsas lapat alakuak. Szarlevelei szalas-landzsasak, igen rövidek.
A szar 1-2(-3) viragu. Aszirom sargas, lemeze kb. feleig kethasabu. A csesze
font, hengeres, 10 (vagy legfeljebb 15) mm hosszu, ritkasan szorös, zöldes erG.
Toktermesei mintegy 8 mm hosszuak.
Viragzasa: junius / (VI -) VII.
Elöhelye: Meszkedvelo, hegyvideki faj dolomitsziklagyepben el.
Elofordulasa: Budai-hegyseg
(Gellert-hegy).
Megjegyzes: A többi hazai habszegfU viraga feher, zöldes vagy r6zsaszfn, es
többsegükben lenyegesen nagyobb iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. eLteke: 30 000 Ft.
Leirasa: Feltun6 szepsegu, 20--100 cm-es, vastag, fela1l6 szaru, evelo szegfU-
felenk. A szar, a levelek es a cseszelevelek hosszu sz6rökt61 fehe ren molyhos-
gyapjasak. A keresztben atellenes levelek tojasdad-landzsasak, hegyesek, 5-15
cm hosszuak. A viragok hosszu kocsanyuak, viszonylag nagyok (2-3 cm at-
mer6juek), sötetbibor szfnuek. A sziromlevelek szabadok, ep szelUek; a csesze-
levelek összenottek, hosszaban bordasak.
Viragzasa: majus - junius / VII közepe - IX.
El6helye: Inkabb meszkerülo; szaraz tölgyesek, karsztbokorerd6k, cseljesek
növenye.
Elöfordulasa: Zemplen, Dzdi-dv., Matra,
Bükk (Bogacs), Medves, Karancs,
Cserbat (Kozard : Tepke-h.; Barat-h.),
Börzsöny, Naszaly, GÖdÖllöi-dv.,
Visegradi-hg., Pilis, Tetenyi-sik, Vertes
, _ 1_\
'-I -
(Bokod), Bakony-alja (Nyirad: Darvastoi- tI\:.' .
banya), Balaton-fv. (Badacsonyörs: Örsi-h.), szmed-D-emi
Keszthelyi-hg., Mecsek, Mecsekalja, Villanyi-hg. (Mariagyiid: Tenkes-h.),
Vasi-dv., Zalai-dv. (Petöhenye), BS, Geresdi-dv. (Moragy: Kövesdi-e.),
Szekszardi-dv. (Drias-h.), Tolnai-hh., Kis-A., Drava-sfk (Töttös), Mez6föld
(Nemetker, Vajta), Csepel-sz., D-T k. (Nagykorös), Nyirseg, Hevesi-sfk
(Mez6csat, Kerecsend).
Megjegyzes: Feheres barsonyossaga es nagy, bfbor szinu viragai annyira jel-
legzetesek, hogy mas fajjal nehezen tevesztheto össze. [Lasd meg a konkoly
(Agroslemma gilhago) lefrasat, ill. a selymes peremizs (Illula oculus-chrisli)
megjegyzeset is!] Disznöveny iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Ft.

252 253
 (;Yl'so/,!JiI" ji,s/;g;"/ii L. CARYOPl-fYLLACEAE O;"I//h/,l.\' .1·1I/'<'I"hll.l· L. CARYOl'llYLU\CEAE
suhsp. (I/'('II",-j" (W. el K. ex Willei) DUl11in Buglyos szegf(j Sl.eg rll1e1~k

Homoki fatyolvirag Szeg l"lilelck

SYll.: (;.\'/'.'(lI'/li/<I <l1'<,1I<ll'i,/ W, cl K. Lcirasa: Evel ii I'aj; sz(tra 30--611(-X()) Cill 111ag,ls, vill<isan elügai.ll, sokvi rügu.
Lcvclci - a szegfllfel~k ]',~ jel1e111z(icn - kCI'özthcn ulclkllc,ek, a7 alsilk >z<ilas-
Leirnsa: 20-50(-IIJO) cnH, lllag,lss,igul elel'!'i 6vclli. vastag, kuszt\ gyiik-
lalllizsasak, 3-11.1 111111 szClesek, cl I'e!.s(i k ki.-;chbck, szalasahhak. lilalos vil'Ügai
liil"u ' cl. M~ rsckdtcn el(tg,lZI) sz,ll'a I'cl(tllö, Icvclci kCl'csztben ~tellencsek, hc-
Illaganosan kjlüclnck, szfnük a l'ehCl1(il a viiriisl(iig v<iltozhat. 1\ szirmo k klllc-
gye:;ek, sz(tlasak, kopa, zak, egycl'liek. Mlil vakvdci kc, kcnyck, lllil'igy ~ Zlil'ii­
ze 1,5-3 Cill hosszu, c ~aklle111 tiivig mjllls-salhll1gos. Tc r111c,c lok.
sc k. Vi r(tgzala laza sallll'uzil hogemyli; a kl)csunyok l11il'igyszliriisck. 2-3 Illlll-
es, Ickcl'ckilell cs6sz6jc fOlTl, aljJn I'cllevelek nel k[ili. A szirnlOk fchcl'ck vagy Vinigzasa: jünius - szepte111bel' / VIII - IX (- X.)
halvJnyibolyasak,4--5 IllI11 hllsszuak. A niiven)'nek Illeekki hajlusai is khelnck. (~J()helye: Meszes es meszll1enles lalajokon is cliifo]'elulhat. Uipreleken, l(tl'- es
Vin\gzasa: junius - augusztus / VII - IX (- X.) ligcterddkben, I'ilk(thhan geszlcnycsckhen talalk()zhalunk vele.
i<:liihelye: Mcszkcclvclli; hOlll()kpuszt~k, hOl11oki retck, l11cszkli- es dolOl11il- ElliFol'dllh\sa: GiidiiIWi-dv., Pilis
. Ll
sziklagyepek, sz(traz tiilgyesek, hOl11oki erdeifcnyve:;ek vi rcig'l. (Piliscsaba), Vel'tes (VCrtessomI6:
Mocsl\rret), VCrtesalja (PlIsztavam:
,/tl. -'.&
. , I " r; \ .. l )/' ·,S
E1üfordulasa: GÖdÖlllii-dv. (Sülysap),
Sikaros), Bakony, Bakollyalja (Nyirad, ~;/tJ ~,. , LI'
Budai-hg., Gerecse (Tata), Bakony _ I ~ .\ ~. /f' ~
Kolonll\l', Kispil'it), Balaloll-fv. .,. , . ~( .1
(Bakonyszentlaszlö, Saska-Ujdiirögd:
(Tapoka), Sopmni-hg., Vasi-dv. (Tiimöl'd, • ~I.. . '
Kis-Bakony-h.), Bakonyalja, Kcszthclyi-
Nelllesinedves), c)J-:"- ieg (Sza)at'6, Baj{lIlsenye), ~l!<ii~l!.~~ilil
hg., Del-Zab, BS (Inke-Nel11esclccI),
Zalai-dv., DeI-Zala (Nagykanizsa), BS, KS (Latl'any), Kis-A. (CsM'ol'd-
Kis-A., Mezliföld, Szentendrei-sz.,
janosFa), H,ll1sag (Lebeny), Csepcl-sz. (Szigetcsep), Tengelici-hv., I'esti-sik
Csepel-sz. (Szigethalom), Pesti-sik, Turjan-vi.
(Kaposztäs-megyel'), TlIl'jan-vi., D--T k., Nyirscg.
(I)abas-TaborFalva: lliter; Tah\rszentgyörgy: Rachaz), D-T k., Nyirsc:g,
BSz-sik (KoIll16dll)II'alu: Szalllos-Illcdcr), Tt. (Szelevcny). Megjegyzes: A liihhi lehcl' vil'agu szcgflif,\jllllk, ill. alfajunk SzCll: 1Z ICl'lmihc-
Iyeken (holllokpuszlak, sziklagycpek) el; szil'ollllel11ezük csak kb. a klcig sal-
Megjegyzes: Hazünkban 616 ,df,\ja a pann6niai 116ralci'ülctcn bcnllszliliitt. A
langos .
.SZCgfLd·cI6k Illa~ ik alcsalüdjüba (llldhllrl'cI6k) tartoz" kis terillelli, I'ehel' vir(tgCJ
I'ajok cseszclevclci nC11l fontak; a kicsiny, 1'6zsaszfn viragCJ klitöl'oszegf(i Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. cl1eke: 511110 Fi.
(Permrli"g;lI .I'lIx;/;-lIg") virCigzala hllgas alcrnyll, cseszeje tiiven 4 pikkely-
levcllcl. A f(ttyolvi ragok kiizüllovabbi 2 gyakoribb I'aj 61 hazünkban: a buglyos
fMyolvinig (G. /wn;clI/ara) sLirllll eiCIgaz6 szaru, igcn dus, gÖlllb alaku boger-
nyli vi r(tgzalu 11övcny; az egyeves, mezei fatyolvil'ag (G. 111111',,1;.\') terpecllcn el-
(tgaz6 szüru, a!acsony, I'llzsaszin vi l'agu niiveny. Dillll/hlls sero/;I/IIS W. et K. CARYOPHYLLACEAE
Veszclyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. ert6ke: SOO() Fl. Kesei szegfU Szegflift\lek

Leirasa: 211--50 CI11111agas, viaszosan kckcs- vagy szlirkesziild, laz~n vagy Sel-
D;an//ws ['(11/;1111.1 W. et K. CARYOI'HYLLACEAE rlin (gylirllsen szellerlilve) gyepcs eveki. A sz(tl' ,dul heveni, ll1ajcllClcl11clkcclli,
Dunai szegffi Szegfeifel6k közepetlil vagy felsii harll1aclal61 clagaz6, több (3-15) vir;:igu; cso1l16i Idtlinlicn
cluzzadtak. A levelek sz<ilasak, 1-3 111m szClesck, kihegyezettek, szellikiin ap-
Leinisa: Klizcpes tel'lnetei, 20-40 cm magas, karcsu eveki. A szal' a levelekkel r(m l'ogacskas-piIlCisak. A vinigzti hajl~Sok()n gyakmn [()-nel is több levelp(tr
együtt cl'cles-pelyhes vagy - sllbsp. g/ahr;u.I'Cl/llIs - sil11a, kopasz. A levclek van. A vi r(tgok 2,5-4 C111 Jll11cr(ijLiek. Aszi rom I'eher, ICl11eze kb. a fekig sal-
kcreszthen (tlcllencs all(tsuak, sz(tlas-Ianclzsasak, 2-X 111m szelesek, surün all6k. l'll1gos. A finoman b,u'Üzclalt, litfogü cscsze 2-3,5 CI11 hosszü es 2-4 mm szclcs,
A levdhüvely nel11 hllsszabb a levelle11lez sZ,eles.scgcllcl. Vil'agzata (tltalahan szfnc eleinte vihigosziilcl (rilkan viiriises), kcsiibb szaI1l1as~l'ga. A cscszc aljan
ket viragcso1116h61 all. A szi l'OI11 r6zsaszinü vagy hihOi'jliros, IC11lcze 7-14111111 16vo, rcnclszcrint 4 pikkelylevel linoman cre.zett, halty(ts, a csucsi reszen zülcl
hosszu, szabllas, pettyes tiivLi, sötcten csiko7.0tt. A c.~eszepikkclyck a csc- I'ollos.
szenell'iiviclcbbek, szalkCljuk lapos.
Viragzasa: junius közepe - nklöbcr clcje / VIII- X.
Viragzasa: juliliS - szeptemhel' / VII vcgc -IX (- X.) EWhclye: Meszkeclvelii, siksagi bennszliliitt faj l11eszes hOl11okpuszlak, homo-
~]lihelye: Alapkiizel szemplliltjab61 közömbös; PlisZtal'üvcs Icjtllk, erd6s- ki l-etek, rilkübhan hOl11oki tülgyesek es telepitell I'enyvcsck növenye.
szlyep ri tek, sziklai csclj6sek, sz~raz es hOl11oki llilgycsck, irt(tsn§tek, cl'd(i-
EIOfordulasa: GiidÖlllii-dv., Pilis
szelek növenye.
(Kesztöle, Dorog), Bakony (Keleti-
EIOFordlllasa: Zemplen, CserehM, Bakony), BS (Bares, Daniny, Böhönye),
Matm, Bükk, Cserhat (Vacduka: Kiös-h.; Tolnai-hh. (SCirszenI16rinc), Kis-A.,
Kozard: Bezma-h.), Biirzsiiny (Kiizponti-
Börzsöny), Naszaly, GÖdÖlllii-dv.,
Visegradi-hg. (Esztergom, Szentendre),
Tengelici-hv., Szentendrei-sz., C,epcl-
SZ., Pesti-sik (DlInakeszi), Jaszsag
(J<iszbel-eny), Tllljün-vi. (Dabas-
..•
I'ilis, Budai-hg., Ge rec ~c, Vertes Tatarszentgyörgy: 10ter; KlInbaracs), D-T k., Tt. (Tiszaklil'l, Mak6).
(Tatabanya), Bakonyalja (Kapt,danfa), Megjegyzes: A balti szegFU (D . (//'('1/11 /';11.1' sllbsp. 1,,"'11.1'.\';(,11.1') [Iascl a lefl·jsat! I
Kcszthclyi-hg. (Val'völgy), BS (Csllrgö), Hevesi-sik (Tal11aiirs), D-T k.,
6lenkziilcl, l'elall6 szalu, I vagy keves vi rügu növcny. Tovahbi hasonlti taX(l-
Taktaköz (Kesznyeten), Nyfrseg (Ömböly, Nyil'abn\ny), BSz-sik (Barabas: nok: korai, LUl11nitzer-, Istvan kiraly-szegl'ü (D . /,IIIIII(//,;11.1 sllbsp. /lI'(/Cl:OX,
Kaszonyi-h.), Tl. (Kisüjsz(lilas). D. /) , sllbsp. 11/11717;/2('/,;, f).I'. sllhs[1. /,('g;.I'-.I/('I'/l1Il/i) . IAl. ezektiil valö ellerescl
Mcgjegyzes: A hou~ hasonl6 szegfLik lcvelhüvelyei 2--6-szor hosszabbak, mint lasd a leiriisokban!] A Bakonyban nyar közepcllil 11yilö alak t,lxonömiai
a kl'eilcillez szclcsscgc, ill. a szirmok kisebbck, a cscszepikkelyck lagy szliriiek. helyzele tiszlazasra .szorlil.
VcszClyeztetettsege: V: 5; H: 2; Iv. crtcke: 511011 Fl. Veszelyeztetettscge: V: 5; H: 2; Cll; BI:.; tv. cl1eke: 2()()() Ft.

254 255
 Oianthus plumarills L. CARYOPHYLLACEAE Oianthus plumarills L. CARYOPHYLLACEAE
subsp. regis-stephani (Rapes.) Baksay subsp. praecox (Kil. ex Schult.) Dom.
Istvan kiraly-szegfU SzegfUfelek Korai szegfU SzegfUfelek
Syn.: Dianthus praecox Kit. ex Schult. subsp. regis-stephani (Rapcs.) Baksay Syn.: Diam/lIIs praecox Kit. ex Schult.
Leirasa: 15-25 em magas, tömött, pamas, illatos viragu evel6. A medd6 hajta- Tarsn.: korai feher szegfU
sok levelei 2-4 cm hosszuak, 1(-2) mm szelesek, szürkeszöldek vagy szürkek. Leirasa: Gyepes, 15-25 cm magas, feher, vagy ritkan halvanyr6zsaszin viragu,
A levelek merev tapintasuak, szur6sak, elük erdes. A szar negyelU, 1(-4) vira- rojtos szirmu evel6. A szar negyszögletes, 3-5 par szalas levelleI. A medd6
gu, 3-5 (neha több) par, felfele kisebbed6levelu. A viragok feherek, ritkan hal- hajtasok levelei szinten szalasak, (4--)5---6 em hosszuak, zöldek, osz feie szür-
vany r6zsaszinuek. Aszirom a feleig rojtos-sallangos. A csesze 22-30 mm kesek. A viragok 5 taguak, a hajtascsucsokon altalaban maganosak. A csöves
hosszu, kb. 3 mm szeles. A csesze pikkelyei rendszerint szürkeszöldek vagy esesze 20--25 mm hosszu es kb. 4 mm szeles, a cseszepikkelyek kb. a har-
vörösl6k, visszas-tojasdadok, hirtelen rövid csucsba keskenyed6k, hartyas madaig emek, rendszerint pirosl6k.
szegelyCiek, a eseszefogak pillas-hmyas szelUek. Viragzasa: majus közepe - junius / VI - VII.
Viragzasa: majus - jUlius / VII - VIII. ? Elohelye: Eszak-karp!iti, hegyvideki endemikus alfaj; meszk6sziklagyepekben
Elohelye: Meszkedvel6 bennszülött faj dolomitsziklagyepek növenye. eI.
Elofordulasa: Naszaly, Pilis Elofordulasa: Aggteleki-karszt
(Pilisszentkereszt, Pilisborosjenö,), (BOdvarak6: Esztramos), Bükk
Budai-hg., THenyi-sik (Erd: (BelapMfalva: Belko; Jegeto-völgy).
Fundoklia-v.), Gerecse (Dunaalmas),
vertes, Bakony, Balaton-fv.
(Balatonalmadi: Megye-h.).

Megjegyzes: A korai szegfU (0. p. subsp. praecox) medd6 hajtasainak levelei
5---6 em hosszuak, zöldek (6sz feie szürkesek). A Lumnitzer-szegfU (0. p.
subsp. lun1l1itzeri) lazan gyepes, levelei puha tapintasuak. Tovabbi hasonl6
fajok meg: a balti szegfU (0. arenarius subsp. borussicus) es a kesei szegfU (0.
serotinus). [Lasd a leirasokat es a megjegyzeseket!]
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2; I; tv. erteke: 5000 Ft.
Megjegyzes: A Karpatok es a Karpat-medence feher viragu szegfüvei szamos,
egymast a különböz6 hegysegekben valt6 kisfajra oszlanak. Ezek együtt nem
vagy ritkan fordulnak el6 (vikarialnak). A közelrokon alfajoknal- Lumnitzer-
es Istvan kiraly-szegfU (0. p. subsp. lumnitzeri, O. p. subsp. regis-stephani)
[Iasd a leirasaikat!] - a meddo hajtasok levelei csak 2-3 cm hosszuak,
szürkeszöldek. A többi hazai feher viragu szegfU szara hengeres, több levelCi.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 4; I; tv. erteke: 5000 Ft.

Dia/uhus arena/'ius L. CARYOPHYLLACEAE

subsp. borussicus Vierh.
Balti szegfU SzegfCifelek
Diant/ws plumarius L. CARYOPHYLLACEAE
subsp. lumnitzeri (Wiesb.) Domin Leirasa: Fuzöld (oszre szürkülo), fehill6 es hengeres szaru, 20--30(-53) cm
Lumnitzer-szegfU SzegfCifelek magas, pamas, evel6 faj, meddo hajtasokkal. Keresztben atellenes allasu,
Syn.: Dianrhus praecox Kit. ex Schult. subsp. {umnitzeri (Wiesb.) Kmetova szalas, kb. I mm szeles, levelei a szarat hüvelyesen ölelik, kihegyezettek, he-
gyesszögben felaJl6k, szelük porcos fogaeskakt61 erdes. Hajtasai 1-3(---6) vira-
Leirasa: 15-20 cm magas, lazan gyepes, illatos viragu evel6. A medd6 hajta- guak. A viragok feherek vagy ritkan halvanyr6zsaszinuek, rendszerint er6sen
sok levelei 2-3 cm hosszuak, 1(-2) mm szelesek, szürkeszöldek vagy szürkek. illatoz6k. A szirmok torka szakallas, többnyire feher, ritkan lilas. A szirmok
A levelek szalasak, puha tapintasuak, hirtelen csucsba keskenyed6k, elük erdes. lemeze körben es melyen (rendszerint a feien is tul) rojtos-sallangos. A csesze
A szar negyszögletes, 3-5 (neha több) par levelCi, 1(-3) viragu. Aszirom feher, zöld vagy vöröses, kb. 3 mm szeles es 2-2,5 cm hosszu, felfele keskenyedo,
kb. a feleig sallangos, hosszu rojtu. A esesze 20--30 mm hosszu, es kb. 4 mm fogai hegyes-haromszöguek. A cseszepikkelyek a cseszecsonek kb. a negye-
szeles. A csesze pikkelyei zöldek vagy pirosl6k, a csesze harmadaig vagy deig emek.
negyedeig emek.
Viragzasa: junius közepe - okt6ber (- november eleje) / VII-X. ?
Viragzasa: jUlius - szeptember / VIII - IX (- X.)
Elohelye: Inkabb meszkerülo; homokpusztakon, nyilt es zart homoki gyepek-
Elohelye: Meszkedvel6 meszk6-, dolomit-, bazaltsziklagyepek faja. ben, valamint homoki erdeifenyvesekben fordul e16.
Eloforduhisa: Budai-hg. (Pilisszentivan), .f L J'( 'h_ Elofordulasa: Pilis (Esztergom: Strazsa- ~ f l!~ J~~
<)121 ~ r
Pilis (Pilisszentlelek: Fekete-ko; J 1 { 'f "
l,) } hegy), Gerecse, Vertes (Vertes-somI6), ,)lI'
Pilisvörösvar: Zajmit-h.), Vertes (Gant), ( • ."
!
r Vertesalja (Puszlavam, Barso-nyos, 1( ~· ·1 ~p /- /
j
l\ . \-y;
J;( , ,
Bakony (Hajmasker), Balaton-fv. (Szent Oroszlany: Bor-h.) Bakony \ 1~- \ I{
György-h., Badaesony), Keszthelyi-hg. \ l~ t\' 1 f (Fenyof6-BakonyszentlaszI6, Balaton-fv.
;. .- NY -karo-pann-end
(Uzsa), BS, Kis-A. (Gönyu), D-T k. (Tisza- . E-eu
kecske,Tatarszentgyörgy: Sarl6sar,
Megjegyzes: A hazai feher szegfüvek meghatarozasa sokszor nem könnyCi Kiskunhalas: Pir(6), Nyfrseg (Batorliget: Nagylegelö'), Bodrogköz, Tl. (Vasa-
feladat, rendszertani helyük, morfol6giajuk tovabbi kutatasokat igenyel. A ko- rosnameny).
rai szegfU (0. p. subsp. praecox) meddo hajtasainak levelei 5---6 cm hosszuak, Megjegyzes: Tovabbi vizsgalatokat igenyelo taxon. Homoki szegffi (0. are-
zöldek (osz ftM szürkesek). Az Istvan kiraly-szegfU (0. p. subsp. regis- narius agg.) neven gyakran összevonjak es együtt emlitik a kesei szegffivel (0.
stephani) sCirCin gyepes, törnölt parnas növeny, levele merev tapintasu. Tovabbi serotinus) [Iasd a leirasat!], amely több viragu, szirmai kevesbe melyen es in-
hasonl6 fajok meg: a balti szegfU (0. arenarius subsp. borussicus). es a kesei kabb csak a elülso reszükön rojtosak. [Lasd meg a szinten nagyon hasonl6 tol-
szegfU (0. serotinus). [Lasd a felsoroltak leirasait is!] las szegffi alakkör (0. plumarius agg.) alfajainak lefras!it es megjegyzeseit is!]
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2; I; eB; tv. erteke: 5000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.

256 257
 DiantllUs deltoides L. CARYOPHYLLACEAE
Mezei szegfU SzegfUfelek
Leirasa: 15-40 cm magas, erdes-pelyhes, rendesen tobOl ehigaz6 szaru, evelo
növeny. Meddo levelr6zsainak levelei tompasak, szeles-Iandzsasak, kb. 2 mm
szelesek. Keresztben atellenes allasu szarlevelei sz,i1asak, hegyesedok. A vira-
gok hosszu kocsanyokon, maganosan fejlodnek. A szirmok lemeze kb. 8 mm
hosszu, sötetr6zsaszfn, a töven sötetebb savozassal, a közepen feheres ponto-
zassal. A csesze kb. 3 mm szeles, töven 2(-4) tojasdad, hosszu szalkaju pik-
kelylevel fejlodik. A pikkelylevelek a 14-18 mm hosszu cseszenek kb. a feleig
emek.
Oianllws giganteijormis Borb. CARYOPHYLLACEAE
Nagy szegfU SzegfUfe]ek
rarsn.: dumintuli szegfü
Leirasa: Karcsu, egyszeril szaru, 50 cm magasra is megnövo evelo szegfGfaj.
Keresztben atellenes levelei szalasak, 3-5 mm szelesek, 7 erilek, zöldek; a
szarat ölelolevelhüvely 1-1,5 cm hosszu. Sötetpiros viragai a szar csucsan dus
(10-20) viragu csom6ban allnak. A szirmok lemeze 4-5 mm hosszu, keves fo-
gu, torka felül ritkas szoröktol szakaJIas. A csesze 13-15 mm hosszu, külso pik-
kelylevelei bamassargak, rövid csucsba hegyesedok.
Viragzasa: majus - jiilius / VI - VII.

Viragzasa: junius - szeptember / VII-X. Elöhelye: Inkäbb meszkedvelo; karsztbokorerdokben, sztyepreteken, cserje-
sekben el.
Elöhelye: Meszkerülo; hegyi retek, kaszal6k, szolfugyepek, legelok, puszta-
füves lejtok, meszkerülo lapretek, gesztenyesek növenye. Elöfordulasa: Vertes, Bakony rl "Y
Elöfordulasa: Zemplen, Cserehat,
Aggteleki-k., Putnoki-dv., OZdi-dv., Bükk, / {
Matra, Medves, Karancs, Cserhat, ~ l,f •
(Taliandörögd: Imar-h.), Bakonyalja
(Somlo-h.) Balaton-fv., Keszthelyi-hg.,
Mecsek, Villanyi-hg., Zalai-dv.,
fl{1.

.' lr/
~!:
I.
)l)/ I /
1
1\
I \

Del-Zala, Tolnai-hh. (Simontornya, 11

Börzsöny, GÖdÖlloi-dv. (Isaszeg, .: .l~""
Gödöllo), Visegradi-hg. (Pomaz- .• •
Pilisszentlaszlo), Budai-hg. (Sashegy), '.
Bakony, Bakonyalja (Nyirad), Balaton-fv.
(Balatonhenye: Boncos-tetö), Soproni-hg., Köszegi-hg., Vasi-dv. (Narai:
Zsidu-ret), Vend-vi., Örseg, Zalai-dv. (Pusztaszentlaszlo, Zalaegerszeg),
BS, Kis-A. Pesti-sik (Rakoskeresztur: Akademia-e.), D-T k. (Fülöphaza
Zsomb6), BSz-sfk (Vamosatya: Bockerek-e.; Barabas: Kaszonyi-h.).
Megjegyzes: Kettos cseszevel es maganos viragokkal rendelkezo masik
szegfCifajunk nincs, fgy a felismerese egyszeru.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. erteke: 5000 Ft.
Hogyesz), D-T k.
.,. ~
•
Megjegyzes: Több piros, csom6s viragzatu szegfUfaj el hazankban, de ezek
jelentos reszenel a cseszelevelek szfne zöld vagy pirosl6, levelhüvelyük nem
hosszabb, mint a levellemez szelessege. A közeli rokon magyar szegfU (0.
pontederae) minden merete aranyosan kisebb, cseszeje 8-10 mm hosszu; a
külso pikkelylevelek bamasak. A habitusaban hasonl6 baratszegrti (0. carfhu-
sianorum) sziromlemeze sokfogu, cseszepikkelyei gyakran visszas-szives ala-
kuak, csucsukon (hirtelen) szalkahegyuek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. el1eke: 5000 Ft.

Oiallllws diutillllS Kit. CARYOPHYLLACEAE Paronychia cephalotes (M. B.) Bess. CARYOPHYLLACEAE
Tartos szegfU SzegfUfelek Ezüstvirag SzegfUfelek
Tarsn.: ezüstaszott
Leirasa: Közepes tennetu (20-50 cm), evelo szegfUfajunk. Az egesz növeny Leirasa: Alacsony telmetu, földhöz simul6, parnas törpecserje. Az egesz nö-
viaszbevonatt61 hamvasszürke. A tolevelek szalasak, neha tolevelr6zsat alkot- veny szalmaviragszeru tapintasu, a palhakt61 es a mUlvalevelektol ezüstszfnil.
nak. A nyulank szaron keresztben atellenesen a1l6, szatas szarlevelek 2-5 cm Levelei 2-0 mm hosszuak, keskeny-Iandzsasak vagy tojasdadok, rövid pillas
hosszuak es 2-3 mm szelesek. A levelhüvely hossza a levelek szelessegenek szeluek; tövükön MI1yas paJhak erednek. A szeles-tojasdad, MI1yas mUlvale-
ket-haromszorosa. Viragai szartetozok, maganosak vagy kis csom6kban velekbe rejtett viragok kicsinyek, a szarak csucsan fejecskekben allnak. A cse-
fejlodnek. A szirmok fogacsbis veguek, r6zsaszinuek, 6-8 mm hosszuak. A szecimpak porcosak.
csesze max. 1,5 cm hosszu, tompa csucsu, gyakran halvanylila futtatasu.
Viragzasa: majus - junius / VI - IX.
Viragzasa: junius - szeptember / VII - VIII (- IX.)
Elöhelye: Meszkedvelo; napsütötte, meleg, szaraz termohelyen: meszko- es
Elöhelye: Meszkedvelo faj; alföldi homokpusztaink es homoki retjeink ende-
dolomitsziklagyepekben, sziklafüves es pusztafüves lejtokön eJ.
mikus növenye.
Elöfordulasa: GÖdÖlloi-dv.,Turjan-vi. Elöfordulasa: Naszaly, Pilis (Pilisborosjenö:
(Csevharaszt), D-T k. (Nagykörös: Feher-h.), Budai-hg., Tetenyi-sik, Gerecse, t
Strazsa-h.; Asotthalom, Kiskunmajsa, Vertes, Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv.,
\
Kiskunhalas-Tazlar, Harkakötöny). Keszthelyi-hg. \

Air end ponl-pann-balk

Megjegyzes: Kisse hasonlft aj6val gyakoribb magyar szegrtihöz (0. ponfede- Megjegyzes: Kömyezetebe beleolvad6, fgy nehezebben eszreveheto, de
rae), de e fajnak kihegyezett, szalkas vegu cseszeje, sokviragu viragzata, kisebb könnyen meghatarozhat6 faj.
viragai es kevesbe szürke szfnezete van. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. el1eke: 2000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 4; tv. erteke: 30 000 Ft.

258 259
 Minllarlia ji"ulesCens (Kit.) Tuzson CARYOPHYLLACEAE Moehringia IIlIiSCOSa L. CARYOPHYLLACEAE
Magyar k6hUr SzegfUfelek Mohos csitri SzegfUfelek
Syn.: Millual'lia hirsula (M. B.) Hand.-Mazz.
subsp.ji'Ulescells (KiLl Hand.-Mazz. Lefrasa: Surun elagaz6, hever6 szaru, kis tennetG (3-15 em magas), "moha-
Lelrasa: Alaesony, bokrosod6 feleselje; kisujj vastagsagu, fasod6 gyöktörzs- szerG" pamas bevonatot kepez6, kopasz, eve16 növeny. Atellenes allasu, egy-
zsel, melyb61 abir szaz even keresztül, evr6l-evre 10-15 em-es hajtasok fej16d- erG, kihegyezett levelei szalas-fonalasak, max. I mm szelesek. Feher vinigai 4
nek. Szalas levelei paronkent a tövükön 1-2 mm hosszusagban összen6ttek tagtiak, 5-7 mm atm~\'6jGek, hosszu kocsanyokon fej16dnek. A szinnok 2,5-4
egymassal. A eseszelevelek zöldek, keskeny hartyas szegelyGek, 5-7 erGek. A mm nagyok, epek. Telmese 4 kopaccsal nyfl6 tok.
vinigzat mirigysz6rös. Vinigai öttaguak; a feher szirmok a eseszeleveleknel Viragzasa: jtinius - augusztus / VI - IX.
nagyobbak. Elöhelye: Meszkedve16 montan-szubalpin faj; szurdokerd6k, sziklaerd6k,
Viragzasa: majus - junius / VI - VII. karszterd6k, tÖLmeieklejt6 erd6k, sziklagyepek arnyas szikhiin, fatörzsein el.
E16helye: Meszkerül6, hegyvideki faj. Szilikat-sziklagyepek jellemz6 faja, Elöfordulasa: Bükk (Javor-h.; Omassa:
ritkabban szilikat-Iejt6sztyepreten is el6fordul. Vörösköj Alabastrom-bercj
Elöfordulasa: Zemplen, Bükk, Matra Sebesvfz-v.) Vertes (Verteskozma:
(Gyöngyöstarjan: Vilagos-h.). Fani-v.), Bakony.
Börzsöny (Központi-Börzsöny,
Ipolytölgyes).
köz-eu

Megjegyzes: A nemzetseg masik faja az üde erd6kben igen közönseges erdei

pann-ka[Jl szend
Megjegyzes: A hozza legjobban hasonlit6 tavaszi köhur (M. vel'lla) eseszeje
esak harom erG, gyöktörzse vekony, nem fas, levelei alig összen6ttek. A szik-
lai köhur (M. setacea) cseszeje feher, 2 zöld esikkal. A többi k6hUrfaj szirmai
a eseszeleveleknel kisebbek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.
csitri (M. trinervia), melynek level ei tojasdad-elliptikusak, es rendszerint 3(-5)
eruek, viragai 5 taguak. A többi hason16 meretu es kisse hasonl6 habitusu ta vo-
labbi rokonat61 szinten j61 elkülönül.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.

Corispel'mul1l canescells Kit. ex Schult. CHENOPODIACEAE Corispernlum nitidum Kit. ex Schult. CHENOPODIACEAE
Szürke poloskamag Libatopfelek Fenyes poloskamag Libatopfelek

Leirasa: Egyeves, 10-50 cm magas, terpedten elagaz6 szaru,
fels6 reszeben gyapjas-molyhos (kes6bb lekopaszod6) szürkes-
vilagoszöld növeny. Szara szögletes, barazdalt, a fels6 reszen
sz6rös. Szalas levelei pillas-sz6rösek vagy kopaszak, 1-3 mm
szelesek, kihegyezettek, a fels6k (murvaskod6k) rendszerint
hosszabbak, mint a viragz6 oldal<igak. Zöldes viragai igen apr6k; a hindzsas
vagy tojasdad-l<indzsas murvalevelek sz6rösek, 5-7 mm hosszuak, hartyas sze-
lUek. A viragzati agak tömött viraguak. Lapftott, kerekded termesei 3,5-5 mm
nagyok, szelükön körben - kicsipett esueesal - 0,5-1 mm szeles, hullamos-
csipkes, feheres szfnu, Mrtyas szegely van.
Leirasa: 10-40 cm magas, terpedten agas, kes6bb feny16 bibo-
ros, elenkpiros vagy szürkeszöld szaru egyeves növeny. Kihe-
gyezett levelei keskeny-szalasak, kisse husosak, kb. I mm vasta-
gok. A viragzati agak nytilankak, elei nte sz6rösek, mol yhoso-
d6k; az aljukon laza viragzatuak. A fels6 levelek rövidebbek,
mint a viragz6 oldalagak (vagy hianyoznak). A viragok sze\es-tojasdad, hegye-
sed6 murvalevelek h6naljaban ülnek, apr6k. A viragtakar6 hianyzik vagy pik-
kelyszeru. A fels6 murvalevelek kb. 3 mm nagysaguak. Lapftott, kerekded ter-
mesei 2,5-3,5 mm nagyok, az elükön körben 0,3-D,5 mm szeles, ep szelU, har-
tyas szegely van.

Viragzasa: julius vege - okt6ber / IX - XI. Viragzasa: julius vege - okt6ber / VIII-X.

Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; nyflt homoki gyepek, homokbanyak, homokos Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; nyflt homoki gyepekben, homokbanyakban,
utak melletti gyomtarsulasok, homoki sz6l6k es mas kulturak pionir faja. homoki sz616kben es mas kulttirakban, homokos utak melletti gyomtarsula-
sokban fordul e16.
Elöfordulasa: GÖdÖ1l6i-dv. (Tura), Pilis v:' ,\L Elöfordulasa: GÖdÖllöi-dv., Pilis (Dorog,
(Esztergom: Kertvarosj Piliscsaba), IZ~ ~ . ./ I \ 'I y 'i.~
Kesztölc), Budai-hg., Bakony (Fenyöf61,
Kis-A., Tengelici-hv. (Nemetker: Uto-h.), I> /i' • -< \
Csepel-sz., Hevesi-sik, Pesti-sik t I.>
(Rakoskeresztur: Akademia-e.), Turjan-vi. '
)~
l' Y
i
Kis-A., Tengelici-hv., Szentendrei-sz.,
Csepel-sz., Pesti-sik (Dunakeszi, Göd),
Turjan-vi. (Kunpeszer, Tatarszent-
(Oesa, Kunpeszer: Zsido-h.). D-T k.
(Kiskunhalas, Bugac, Moricgat, Fülöphaza). ponl-pann
györgy), D-T k., Jaszsag, Tt. (Tiszasas,
Tiszakürt).
Megjegyzes: Ielentektelen külsejG faj. [Lasd a fenyes poloskamag (c. niti-
dum) lefnisat es megjegyzeset is!] A ket faj gyakran együtt fordul e16. Bizony- Megjegyzes: Szereny külsejG, bar pirosl6 szfnezetevel szembeötl6 faj. Hasonl6
talan regebbi adatok jelzik hazankb61 a C. hyssopifolium es c. mal'schallii e16- e16helyeken talalkozhatunk meg az er6teljesebb, szur6s levelu homoki bai-
fordulasat iso A nemzetseg kutatasa tovabbra is kfvanatos! lagofUvel (Salsola kali) es a szalas termetG, gyapjas-bozontos szaru homoki
sepriifUvel (Kochia laniflora). [A szürke poloskamagt6l (C. canescens) val6
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; I; CB; tv. erteke: 2000 Ft.
eitereset lasd a ket faj lefr6 reszeben!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; I; Iv. erteke: 2000 Ft.

260 261
 Cerawldes latellS (1. F. Gmel.) Rev. et Holm. CHENOPODIACEAE
Pamacslaboda Libatopfelek
Syn.: Eurolia ceraloides (L.) C. A. Mey. ex Ledeb.,
Kraschellilillikovia ceraloides (L.) Gueld.
Leirasa: 0,8-1 m magas, fasod6 szanl evel6 növeny. Szara t6bOi ehigaz6, vas-
tag. Levelei landwisak, 12-40 mm hosszuak, ül6k, a szarral együtl szürken
molyhos-sz6rösek. Vinigai apr6k, egyivaruak, lömötl füzerben all6k; a telm6s
viragok kb. 3 mm hosszu el61evelei feheres, majd rozsdabama sz6ruek. A ter-
mes repit6sz6rös.
Viragzasa: julius - augusztus / VIII - X.
Elöhelye: N,ilunk fellehel6en interglaeialis vagy korai posztglaeialis marad-
vanyfaj voll. A talaj mesztmtalmara közömbös; hazankban löszpusztagyep
legszarazabb (kunkorg6 arvahinyhajas) tipusaban fordult e16.
Elöfordulasa: " arkok növenye.
Egykor: Mezoföld
(Nagyhöresökpuszta).
I Hansag, Kis-A. (Esztergom, Tatabanya),
Y Mez6föld (Sarkeresztur, Sarszentagota,
Megjegyzes: JelJegzetes felsivatagi-kontinentalis, növeny.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 5; Iv. el1eke: 10000 Ft.
Hottonia paluslris L. PRIMULACEAE
Bekaliliom KankalinfeJek
Leirasa: Vizben usz6, 20--90 em magas evel6, melynek esak 20--30 em-es
vil'agzata emelkedik a vfzszint föle. Öttagu ölvökben elhelyezked6 levelei
2-8 cm hosszuak, 3-5 cm szelesek, fesusen szeldeltek, a szeletek sallangosak.
Viragai 4-10 tagu örvökben allnak; az egyes vinigok 1-2 cm,es kocsanyuak.
Feher vagy r6zsaszines, sarga torku paltaja mintegy 20 mm atmer6ju, rövid
csövu; cseszeje marad6, szalas eimpakkal.
Viragzasa: apri!is - junius / VI közepe - VII.
Elöhelye: Meszben szegeny mezotrofvizekben el6 faj; hfnal1arsulasok, magas-
sasosok, midasok, valamint !iget.. es laperd6k növenyzetenek tagja.
Elöfordulasa: 6zdi-dv. (Banreve), Matra, _~
Cserhlit (Balassagymmat: Ujk6var), p_ _ l{ l) __ -
[poly-vi. (Dregelypalank, Ipolyszög), I I _"
Börzsöny (Szokolya), Visegradi-hg. - - - __ 1'-
t_ '. J Eloforduhlsa: Zemplen (Tarcal-Tokaj:
(Pomaz: Kis Csik6var; Sikaros), Bakony, ~ ' J ) Kopasz.h.), Bükk (Miskolc,
Balaton-fv. (Szentbekkalla-Balatonhenye: , . ~..
Fekete.h.), Vasi·dv. (Szentgotthard, Jak), ~ Börzsöny (Szokolyai SzölOhegy), Pilis
Kemeneshat (Körmend, Vasvar), Göesej (Lenti), Zalai-dv., BS, Baranyai-
dv. (Kisjakabfalva), Szigetköz, Hansag, Kis-A., Drava·sik, Mohacsi-sz.
(Budzsak), Sarköz (Tolna-Mözs: Vöröskereszt), Pesti-sfk, D-T k. (Tisza·
alpar: Töserdö; Nagykörös, Cegled), Turjan.vi., Nyirseg, Bodrogköz, BSz·
sik, Tt. (Közep-Tisza videk).
Megjegyzes: A hazai fl6ra jellegzetes faja. Leveles allapotban kisse hasonlft az
elagaz6 es kisebb levelu tocsagazokhoz (Ceralophyllum spp.), valamint a sül·
löhinarokhoz (Myriophylilim spp.), klilönösen a szinten ötös levelörvu gyfirfis
süllohinarhoz (Myriophy/lum l'ertlcillatum), melynek azonban a vfz alatti le-
velei lagyak, vekonyak, a vizb6l kiemelkedve fejl6d6 levelek viszont j6val
kisebbek, szeleteik rövidek, egyszerCiek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft
262
Glallx maririma L PRIMULACEAE
Bagolyfii Kankalinfelek
Leirasa: Apr6 termetü, hever6, ill. 3-15(-20) em magas, fvesen felemelked6
szaru evel6. El<lgaz6, negyszögletes szarai vastagok, husosak, rendesen vih\-
gosabb t6nusuak, mint a levelek. sarun a1l6, max. 2 cm hosszu, keresztben atel-
lenes, kisse husos levelei ekvalluak, elliptikusak, hosszukas-elliptikusak vagy
landzsäsak, hegyesedo (vagy ritkan tompas) veguek, ep szeliiek. Az apr6, kb.
4 mm-es viragok maganosan fejl6dnek a levelek h6naljaban. A parta hianyzik,
aharang alakuva összeforrt eseszelevelek feherek, r6zsaszinuek, neha pirosl6k,
kb. a felükig ötcimpajuak. Tennesei 2-3 mm nagysagu, gömbös-tojasdad, he-
gyesed6 tokok.
Viragzasa: junius - ju!ius / (VIl-) VIII - IX. ?
Elöhelye: S6tur6 sfksagi faj; szikespusztak, szikes retek, kiszarad6 csatomak,
Elofordulasa: Göcsej (Lendvadedes),
Velencei-t6), Csepel-sz. (MaHd,
Szigetcsep), KS (Balaton-part).
Megjegyzes: Nehezen eszrevehet6, de jellegzetes belyegei alapjan könnyen
azonosfthat6 faj. Felall6, medd6 hajtasai felülr61 szemlelve gyakran szabalyos
negyagu csillagot fonnaznak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. el1eke: 5000 Ft.
Androsace maxima L. PRIMULACEAE
Nagy gombafii Kankalinfelek
Leirasa: Apr6 termetCi, 4-8(-10) em-es, egynyan, gyakran vöröses-bamas
szinez6desu növeny. Szara egyszeru vagy tob61 2-3 agu. A szar, a gallerlevelek
es a csesze rendszerint pillas-szorös. Levelr6zsaja max. 2 em hosszu es I cm
szeles, fogaeskas szelU, szeles- vagy keskeny-tojasdad, pillas szelCi levelekb6l
all. Vinigzata emy6 alaku; az ernyo alatti gallerlevelek ± akkorak, mint az
egyes viragok koesanyai. A cseszeknellenyegesen kisebb viragok feheresek (a
bimb6k r6zsasak). A parta öttagu, cimpai 1-3 mm nagyok, torkaban sarga
gyliru van. Az öttagu, fogaeskas szelU csesze pereme gyakran vöröses szinu.
Virägzäsa: aprilis (- junius) / (IV -) V - VI.
Elöhelye: Meszkedvel6; szaraz gyepek, lejt6k, kalaszos vetesek, ugarok növe-
nye. Gyakran megjelenik sz616skertek, gyümölcsösök szegelyen iso
Szilmabeseny6), Cserhat (Szandavaralja),
(Pilisborosjeno: Nagy-Kevely), Budai-
hg. (Budaörs: Csiki-hegyek), Meesek,
Villanyi-hg. Balfi-dv. (Sopron) Kis-A.,
MezOföld (Bölcske, Szekesfehervar, Erd), D-T k., Nyfrseg, BSz-sfk, Tt.
(Szeleveny).
Megjegyzes: Muvelesiag-valtozasok miatt szamos korabbi term6helyer61 el-
tunt, er6sen ritkul6 faj. Gyakoribb rokoOllnak, a nyulankabb termetu cingar
gombafUnek (A. elollgata) t6- es gallerlevelei keskenyebbek, viragai apr6bbak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
263
 Pril1luli/vl/!ga!"i" Huds. PRIMULACEAE PrimI/la allricu!a L. subsp. JUII/garica (Borb.) So6 PRJMULACEAE
Szartalan kankalin Kankalinfelek Cifra kankalin Kankalinfelek
Tursn.: medvefülkankalin
Leirasa: Kis tennetu, Illindössze 5-12 cmmagas evel6. Földön elterül6, 8-20 Leirasa: Alaesony, 5-25(-30) cmlllagas, t6levelr6zsas, evel6 növeny. A leve-
CIll 110sszu, t61evelr6zsat alkot6 levelei raneos felületuek, begöngyölt szelliek,
lek ep szelUek vagy tom pan fogasak, kisse hUsosak, poreosak, visszas-tojas-
szinük a vilagoszöldt61 a sötetzöldig vallozhat. A level fokozatosan szamyas dadok, 2-12 em hosszuak, 1--6 cm szelesek, a nyel feie keskenyed6k; nalunk
nyelbe keskenyedik. A szar (t6kocsäny) esökevenyes, a viragok hitsz61ag a t6- nem liszlesek, hanem apr6 mirigysz6rösek. A vinigok illatosak, (2-)4--12(-30)
r6zsab61 erednek. Tölcseres harang alaku, font eseszeju viragai halvanysargak, vinigu ernyobennyilnak. A t6koesany lisztes. A parta öttagu, (7-)10-13(-20)
sötetebb surga torokkal. A pUltacimpilk közepen kiesipettek, laposan szette- mm szeles, sötetsarga, feheres torokgyuruvel. A szirmok esuesa ± kiesipett. A
rül6k. A viragkoes<lny 3-10 em hosszu; a viragok szama valtoz6. Tennese tok. esesze 3-7 Jlllll hosszu, rendszerint "lisztes". A toktennes 4--6 mm hosszu .
ViI'agzasa: mareius - aprilis / v - VI. Viragzasa: aprilis -Illajus / Vl- VII. ?
El6helye: Inkabb Illeszkerülo; bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, szurdokerd6k, El6helye: Meszkedvel6. hegyvideki-magashegysegi faj eszakias kitettsegu
ritkabban szaraz tölgyesek viraga. sziklagyepekben, sziklafalakon fordul e16.
El6fordulasa: Ozdi-dv. (Kisfüzes), Matra El6fordulasa: Yertes (Verleskozma:
(1'c1c/'vas{lru, Jo'cnyvesj>lIsztrt, MUtrafül'cd: ~~
Fani-v.), Bakony (Harskul: Esztergaly-v.;
Mcnvcc.~kc-h.) Mcdws (Szil l'as-I,o).
J an;lIl's, VCI1t\~. Bukony BakulIYdlju.
--
"r "r
I
Hajmasker: Toban-h., Band: Malom-h.;
Iszlimer: BlIrok-v.), Keszthelyi-hg.
I"
.- I (
j
ßlllatuu-r . I • zt helyl-hg., Met. cl , - • I (Gyenesdias: Peto-h.).
SOJ1I'lll1i-hg. (t\~l'alvil), KÖS7,cgi-hg., Vasl- I I
dv., Vend-vi., Orseg, Hetl~s, Göcsej, - all-med
köl.-eu-(aln-apD-E-k<lm)
Zalai-dv., Mura-vi., Del-Zala, BS, Zselic, KS (Gamas: Vadei-e.; Domb6-
var), Baranyai-dv. (Szekelyszabar), Geresdi-dv. (Ofalu), Szekszardi-dv. Megjegyzes: A lavaszi kankalint61 (P. veris). a szarlalan kankalint61 (P.
(Szalka), TOlnai-hh., Kis-A. (Sopronkövesd), Drava-sik, Mohacsi-sik I'I/!garis) es a sugarkankalint61 (P. e/arior) [Iaset az ut6bbi kett61eirasat!] is j61
(Kölked), Mohacsi-sz. (Budzsak). megkülönbözteti kisse hUsos levele es rövid eseszeje.

Megjegyzes: Több sarga vinigu kankalinf,y cl hazankban , melyekt61 azonban Veszelyeztelettsege: V: 4; H: 3; tv. el1eke: 50 000 Ft.
j61 elkülönithet6. A cifra kankalin (P. auricu!a subsp. hUllgarica) [Iasd a leira-
sat!]levelei husosak, a sugarkankalin (P. elario,.) Ilasd a leirasat!] es a nem
vedett tavaszi kankalin (P. veris) vinigai hosszu t6koesany esuesan ell1y6kben
allnak. Ut6bbival hibridet is alkol Ilasd a fot6mellekletben!]. Disznöveny is;
többfele kivadul.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2(){)() Ft.
Primule/ e/arior (L.) Hili PRIMULACEAE Pri/llu!a jCirillosa L. subsp. a!pigella O. Schwarz PRJMULACEAE
Sugarkankalin Kankalinfelek Lisztes kankalin Kankalinfelek

Leirasa: 10-30 cm magas evelo. Tolevelei tojasdadok, 3--6 cm szelesek, nin-
eosak, szeles-fogas nyelbe keskenyed6k; a nyel altalaban a lelllez hosszaval
megegyez6. A level fonaka zöld, rövid sz6ru. A vinigok a levelleien t6koesany
tetejcn, karikara fCizötl kulcsokhoz hasonl6an csüngnek. A csesze csöves,
6-15 mm hosszu, szuk, öt eie zöld. A parta karinu\ja töleseres, kb. 2 em szeles,
halvanysarga, lorka nem vagy alig foltos, cimpai gyengen kiesipettek. Terme-
sei 1-1 ,5 em-es tokok.
Viragzasa: aprilis - majus közepe I VI - VII .
Leirasa: 3-25 em magas, tolevelr6zsas, evelo növeny. Levelei 1-10 em
hosszuak, 0,3-2 cm szelesek, visszas-Iandzsasak vagy elliplikusak, fiatalon be-
göngyölt szeluek; a fonakon - fOleg fialalon - lisztesek, a szinoldalon zöldek.
Gyakran a esesze es a vinigkoesany is lisztes bevonatu. A 8-16 mm atmer6ju
viragok sokvin\gu erny6ben nyilnak, r6zsaszint61 biboribolyaig valtoz6 szinu-
ek (ritkan feheresek). A parta öttagu, eimpai kiesipettek, torka sarga. A esesze-
levelek zöldek, 3--6 mm hosszuak. Termese 5-9 mm hosszu tok, amely egy-
szer-ketszer hosszabb a eseszenel.

El6helye: Inkabb meszkedvel6, hegyvideki-alhavasi faj. Montan es szublllon- Viragzasa: aprilis - junius / VI- VIII.
tan bükkösök, hegyi retek, szurdokerdok, egerligetek, ritkan cseres-tölgyesek Elohelye: Meszkedvelo, t6zegjelz6; milunk hidegkedvelo reliktum faj. Üde es
viraga. kiszarad6 lapretek növenye.
EIOfordulasa: Zemplen (Telkibanya: Osva El6fordulasa: Balaton-felvidek (Tapo1ca,
v.), Aggteleki-k. (JosvafO: Haragistya, Köveskal: Sasdi-ret), Balfi-dombvidek
Kuriszlan; Csiszar-Nyilas), Ozdi-dv., (Sopronkohidai-laprH).
Bükk, Matra (Matraszentimre,
Matrakeresztes; Nagy-p. v.), Börzsöny
(Kemence-v., Bel'l1ece-v.) Szigetköz
(Cikola-sz., Nyuros-sz.).
Megjegyzes: Viragzasban nagyon jellegzetes, könnyen felismerheto növe-
Megjegyzes: A Szigetközben adventiv faj. A hasonl6, de j6val gyakoribb lava- nyünk. A többi hazai kankalinfaj viniga sarga. Sopronkohidanal val6szinUieg
szi kankalin (P. veris) viniga kisebb, elenksarga, torkaban öt narancssz(nu folt- telep(tett.
tal; eseszeje b6 torku, az elein is egyforman halvany szinu. A szinten hasonl6 Veszelyeztelettsege: V: 5; H: 4; tv. el1eke: 50000 Ft.
szartalan kankalin (P. vlIlgaris) [Iasd a leirasat!] part<ija nagyobb (-3 cm),
szara pedig rövid, egyvinigu. A sugarkankalin leginkabb e ket faj hibridjeire (P.
x brevisry!a. P. X ausrriaca) hasonlit [hisd a fot6mellekletet!].
Veszelyezletettsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 10 000 Ft.

264 265
 Cye/amen pUl1J/lrascens Mill. PRIMULACEAE Cmpinus orientalis Mill. BETULACEAE
Erdei cikhimen Kankalinfelek Keleti gyertyan Nyfrfafelek
Syn.: Cyclamell ellropaeUIII L.
Tarsn.: kanrepa Lefrasa: Gazdagon elagazo hajtasrendszeru, szürkes, bordazott törzsu eserje
vagy kisebb fa. Yekony hajtasain 2,5-4,5(--6) cm hosszu, ketszeresen ffireszes
Leirasa: Evel6, t6leveles, gumos növeny. Levelei kisse bOrszeruek, sziv vagy szelfi, tojasdad vagy tojasdad-landzsas levelek ülnek. Porzos barkai es telm6s
vese alakuak, hosszu nyelfiek, 3-8 em hosszuak, 2--6 em szelesek, altahiban füzerei rövidek, 2-3 em hosszuak. Tojasdad makkoeskajat a lomblevelekhez
szürken foltosak. A levelfonak borvörös. A levelszel ep vagy kanyargos, csip- hasonlo kb. 2 ern-es kupaeslevelek vedik, melyek többesevel fedelekesen all-
kes elfi. Viragai a 8-12 ern-es t6koesanyon maganosak, illatosak, bokolok. nak.
Szilmai lilasak vagy bfborosak, jellegzetesen visszahajlok. A telmeses koesany
Viragzasa: aptilis - majus / VII - VIII (- IX.)
spiralisan csavarodo.
Elohelye: Meszkedvel6 faj; karsztbokorerd6kben fordul e16.
Viragzasa: julius - szeptember / IV - V.
Elofordulasa: Vertes (Csakvar:
E!lihelye: Inkabb meszkerül6 hegyvideki faj; bükkösök, gyeltyanos-tölgyesek,
Haraszt·hegy, Balog.völgy,
meszkerül6 erd6k, fenyvesek viniga.
Kis·Kolik·völgy).
Elofordulasa: Pilis (Pilisszentkereszt;
Hosszu-h.), Budai-hg., Vertes
(Mindszentpuszta), Bakony (Saska: \
Agartetoj Porva: Menesjaras), Balaton-
fv. (Gulacs, Fels6örs: Malom-v.),
Keszthelyi.hg. (Rezi: Karmacsj Büdös· Megjegyzes: Hasonlit a közönseges gyertyanhoz (C. betulus), de annak leve-
köz-eu-(alp-ka!]-illl
kutj Balatongyörök), Mecsek (Bakonya: le, lügye, viragzata, termese nagyobb, kupaeslevelei harom kaTejuak. Alcsutdo-
Sas·v.), Soproni.hg., Koszegi·hg., Kemenesalja (Celldömölk: Sag.h.), bozon (Csaplar-erd6) a keleti gyertyannak telepitett allomanya el.
Vend·vi., Orseg, Hetes, Göcsej, Zalai·dv., Del·Zala, BS, Zselic (Szenna,
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft.
LipOtfa), KS (Somogyvar).
Megjegyzes: Mas vadviragunkkal nem teveszthet6 össze. Az orszag több pont-
jan - Meesek, Bükk, Mez6föld, Bereg-Szatmari-sik - kivadulva el.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Cir; tv. erteke: 5000 Pt.

Urlica kioviensis Rogowitseh URTICACEAE Bell/la pubescens Ehrh. BETULACEAE

Lapi csahin Csalanfelek Molyhos nyir Nyirfafelek
raTsn. : kuszo csalan, kievi csalan Tarsn.: szorös nyir
Leirasa: Evel6; töve kuszo, hosszan elnyulo. Felegyenesed6 szara 20-80 cm Lefrasa: Ritkan 20 m magassagura is megnöv6, sudarIos törzsu, kupns ko-
magas. Lekerekitett vagy szives vallu, tojasdad vagy landzsas levelei nyelesek, ronaju fa. Agai mereven felfele iranyulok. Kerge feheres-vilagosbama (kes6bb
atellenes allasuak, vilagoszöldek, fenyesek, durvan fogazottak. A fels6 levelek söteted6), csak a törzs also reszen repedezik durvan. Hajtasai finoman, tömöt-
szeles-landzsas palMi az aljukon összen6ttek. Egylaki faj; a zöldes, apro vira- ten sz6rösek, gyantadudor nelküliek. 3-5 em hosszu levelei tojasdadok, lekere-
gok \evelhonalji gomolyokban allnak, melyek sokszor rövidebbek, mint a le- kitett valluak, eleinte molyhosak. 1-3-asaval csüng6 barkai 4--6 cm hosszuak.
velnyel. A növeny csak ritkasan allo, 1-2 mm-es fullanksz6röket visel. Term6s füzerei maganosak, 1-2 cm hosszuak; eleinte felaHnak, majd - a bepor-
Viragzasa: julius - augusztus / VII - IX. zas utan - csüngenek. Telmesenek szamya legfeljebb 1,5-szer olyan szeles,
mint a makkoeska.
ElOhelye: A talaj mesztartalmara közömbös; laperd6k, ligeterd6k, nadasok Viragzasa: aprilis - majus / (VII -) VII - VIII.
faja. Regi vizfolyasok nyomjelz6je.
El6helye: Meszkerül6; fCizlapok, egerlapok, meszkerül6 bükkösök, eseres-töl-
gyesek, erdeifenyvesek, t6zegmohalapok, atmeneti lapok faja. Nyirlapokban
Elofordulasa: Kis·Balaton, Zalai·dv.
allomanyalkoto.
(Mihald, Zalakomar), BS, KS ~~,
(Balatonmariafürd6, Balatonfenyves:
Nagy·berek), Szigetköz, Hansag, Kis-A.
(Barbacs: Barbacsi·toj Konyi-to),
~, I
r
~' l
• .,.

l,. ;r
I
El6fordulasa: Zemplen (Komloska·v.),
Aggteleki-k. (Aggteleki.kavicshat),
Putnoki·dv. (Kelemer: Mohosok),
Drava·sik, MezOföld (Nemetker: Fekete·toj ,. ~. Matra (Sirok: Nyfrjes·to), Bakony,
ponl-pann
Cece: Kakas·to; Velencei·to) Sarköz (Mözs: Bakonyalja (Nyinid), Uzsa, Soproni·hg.
Vörös·kereszt), Csepel-sz. (Szigetcsep, Soroksari Duna·ag), Hevesi-sik (Asztalfo: Zsilip·arok), Koszegi·hg.
(Mez6cs<it), TUljan-vi. (Ocsa), D-T k., Nyirseg (Tiszabercel, Batorliget: (Koszeg), Vasi-dv., Vend-vi., Orseg (Kondorfa,
Fenyi.e.), BSz·sik, TI. (Pocsaj, Tiszaug). Drfalu, Farkasfa: Fekete·to), BS, Hansag, Nyfrseg, BSz·sik.
Megjegyzes: Ketlaki rokonanak, a közismert nagy csalannak (u. dioica) töve Megjegyzes: Hasonlit a gyakori közönseges nyirhez (B. pendulaJ, de annak
nem kuszo, leveleinek szatas palhai nem n6ttek össze, a fullanksz6rökön kivül kerge vilagosabb, agai esüng6k, hajtasa, levele kopasz es fenyes, telmesszamya
suru, apro, egyszenl sz6rzetet is visel. Az egynyari kis csalan (u. urens) tojas- 2-3-szor szelesebb a makkocskanal. A ket faj gyakOita hibridizal, atmeneti
dad levelei joval kisebbek, melyen karejosak; es e fajnal a vegs6 levelfog nem alakok sokasaga keletkezik.
nagyobb a többineJ.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 2000 Pt.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.

266 267
 Aln/ls viridis (Chaix in ViII.) De. BETULACEAE
Havasi eger Nyirfafelek
Talsn.: zöld egel'
Leinisa: 2-3 m magas, rendszerint többtörzsu eserje. Zöldesbama hajtasai
szögletesek. Levelei szeles-tojasdadok, 3-5 em hosszuak, elenkzöldek. A level-
szel ketszeresen fUreszes, a fUreszfogak szalkas hegyuek. Porz6s viragai ibo-
Iyasbama barkaban, teLmos vinjgai - a lombfakadas utan - zömök, sargaszöld
füzerben nyDnak. Apr6, felall6 tobozkai sargasbama szinuek.
Viragzasa: majus / VIII - IX. ?
El6helye: Meszkerülo, magashegyvideki-havasi faj; fenyvesek es lomberdok
szelen, nyiladekain el.
Ei6rordulasa: Vend-videk,
Orseg (Davidhaza).
alp-k:lrp-balk
Megjegyzes: Masik ket oshonos egerfajunkt61, a hamvas es mezgas egert61
(A. inL'ana, A. glutillosa) eserje teLmetevel, 5 em-m~1 kisebb leveleivel j61 meg-
különböztethet6.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft.
Salix aurita L. SALICACEAE
Fü)es filz Fuzfafelek
Leirasa: Kis tem1etu, erosen elagaz6, 1-2(-3) m magas, ketlaki eserje. Kerge
sima, szürke. Fiatal hajtasai zöldesek, koran (nyaron) megkopaszodnak, s ekkor
kisse fenyesek, bamak, szögletesek. A rügyek kopaszak. Levellemeze visszas-
(hosszukas-)tojäsdad, 1-5 em hosszu, 0,7-2,6 em szeles, ek vallu, altahiban fel-
rehajl6 esucsu. A level felszine raneos, pelyhesed6, fenytelen, fomika - kesobb
gyengen - kekesszürken-ezüstösen molyhos. A levelszel ± hullamos, ep vagy
neha fogas, lehajl6. A levelnyel 2-5 mm-es. A palhak nagyok, marad6k, ± vese
alakuak, esipkes-fogasak, fülesek. A porz6s barkak viragzaskor (a levelek ki-
hajtasa el6tt) 0,8-1,2(-2) em-esek, a term6sek 1-2(-2,5) em hosszuak, ül6k,
ovalisak, hengeresek. A tennesesoport 1-3 em hosszu. A teLmes szürken moly-
hos, kupos tok.
Viragzasa: mareius vege - majus / V - VI (- VII.)
Elohelye: Meszkerül6; az Alföldön glaeü\lis reliktum faj. Fuz- es t6zegmohal<i-
pokban, lapreteken, nedves talaju erd6kben, gyertyanos-tölgyesekben, ill. fe-
nyoelegyes tölgyesek szelein el.
EliifoL'duläSll: Zcmpl 11, scrchal (S7.e m~re:
nakaca-f. vidCk.) Aggtclcki-k. ( gglclcki-
kavie LUI!), Pulnllki-dv. (Kelem ' L') ßUkk, ~:!
Bnkonyalja, ,·opL'olli-hg., Koszegi-hg.
Vcnd-vi. ÖL' 'cg Hetes (Vclcmcr,
Magyarl'iild, S1.C/llgyiirg.\'Yölgy).
Göcsej (Lenti, Hernyek, Alsoszenterzsebet, ~ Szigetköz, Kis-A. (Gyorszentivan: Heese-
Porszombat), BS, Hansag (Feherto), Nyfrseg (Nyirabrany: Kis-Iapret,
Batorliget), Bodrogköz (Bodrogkeresztur), BSz-sik (Csaroda-Beregdaroc,
Gelenes).
Megjegyzes: Csak a j6val gyakoribb hamvas füzzel (S. cinerea) tevesztheto
össze, amellyel hibridet (S. x mullinerl'is) is alkot. E faj nagyobb, vastagabb
hajtasai vannak, amelyek a rüggyel együtt marad6an szürken molyhosak. A
levelei is nagyobbak (I-li em), fordftott-Iandzsasak, hegyes V. lekerekftett
esuesuak, szinten szürkes pelyhesek, fonakukon molyhosak, levelnyelük 5-15
mm. Vinigzatai nagyobbak es konibban nyflnak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. eLteke: 5000 Ft.
268
Salix pental/dra L. SALICACEAE
BaberfUz Fuzfafelek
Leirasa: Nagy bokor vagy több törzset nevelo kis fa (2-13 m). Kerge szürke,
sima vagy bamasszürke, repedezett. Vessz6i simak, fenyesek, fiatalon ragad6-
sak. A level kopasz, fenylo, bomemu, felül fenyes olajzöld, a fomlkon halva-
nyabb. A levellemez ± elliptikus, 5-12 em hosszu, 2-4-szer hosszabb, mint
amilyen szeles, szele mirigyesen, suriIn, finoman fUreszes. A felszfni leveJerek
gyakran sargas szinuek. A hajtasok felso levelei nagyobbak. Ketlaki. A him
barkak 5- 7 em hosszuak, 1-1,5 em szelesek; a viragok (4--)5-10(-12) porz6t
tartalmaznak. Az erett tenn6s barkak 2-6,5 em hosszuak es 7-12 mm szelesek,
feher pamataik sokaig megmaradnak. A barkak nyele ninyomottan ezüstös,
rövid szoru. TemleSei hegyes, tojasdad tokok.
ViI'agzasa: majus közepe - julius eleje / VI vege - VIII.
ElOhelye: Inkabb meszkerülo; milunk füz- es baberfüzes-nyfrlapok karakterfa-
ja, de egerlapokban, atmeneti lapokban is e16fordul.
Elofordulasa: Zemplen (Hejee: Nagymoesaros),
B[jkk (Di6sgy6r: Tm:lnlw"). Bakun (Zire:
uILll-p.• Halti-dv. (Sopronköhida
IIansag (Moson zentj nos . Kis-A.
(Kupuvar: KirtiIY-Ic1). ~pe l -sl. Nyfl:o;t!g
(llalurligel. PCIle.w..lck, PiL'icsc: .Iulia-
ligeL; LelavcrlCS) flSz·~fk (HcL'cgdaL'oc, eLl;!
Csaroda, Gelenes, Nemesborzova: Borzovai-e.;
Penyige, Marokpapi, Vamosatya, Kisszekeres).
Megjegyzes: Kesei, teljes lombosodas utani viragzasa, fenmnarad6 tennesma-
radvanyai, er6teljes telmete, es jellegzetes, alul-felül fenyes level ei reven
összeteveszthetetlen fUzfaj. Nyirabninymll (Nagylapret) visszatelepitve. A bük-
ki, bakonyi es Csepel-szigeti megfigyelesek ültetetl egyedekre vonatkozhaltak.
Val6szinUleg Sopronk6hidanal is telepitett.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 10 000 Ft.
Salix elaeagnos Seop. SALICACEAE
Parti fUz FCizfafelek
Syn.: SalLr inCOIlII Schrank
Tarsn.: szürke filz
Leirasa: Terebelyes, 2-3 m magasra növo, ketlaki eselje; vekony, hajlekony,
szorös hajtasokkal. Levelei szalasak vagy szalas-Iandzsasak, 5-10 em hosszu-
ak, 3-6 mm szelesek, felül sötetzöldek, fenyesek, fonakukon szürken nemeze-
sek, a hajtasokon surun alJ6k. A levelszel behajl6. A levelfonak erezete nem
vagy alig latszik. Nyul<ink, kisse hajlolt barkai 2-3 em hosszuak, a lombfaka-
dassal egy id6ben jelennek meg. A porz6 ketagu, a bibe kethasabU.
Vinlgzasa: mareius - majus / V - VI.
ElOhelye: Meszkedvel6 faj; foly6hordalekon, zatonyokon hordalekeserjest
alkot.
Elofordulasa: Cserehat (Gagybator:
Bätor-p. v.) Vend-vi. (Szentgotthard-
Rabatotfalu), Mura-vi .. BS (Zakany,
..
Vizvar, Ortilos: Drava-zatony),
puszta), Drava-sik, BSz-sik (Tarpa: Tisza·
meder), TI. (Tiszamogyor6s. Vasarosnameny).
Megjegyzes: Egyedüla1l6an keskeny levelu faj. Diszeselje iso Hozza legjobban
a kosarköto (kender-) füz (S. l'imil1alis) hasonlit, de ennek levelei 10--20 em
hosszuak, szelesebbek (8-15 mm), a hajtasokon ritkan a1l6k, a levelfonak ere-
zete kiall6, j61lathat6. Adatai reszben ellen6rzesre szorulnak.
Veszelyezletettsege: V: 5; H: 2; tv. eL1eke: 2000 Ft.
269
 QlIercus !rainello Ten. FAGACEAE
Magyar tö)gy Bükkfafelek
Syn.: Qllercils [m'neIfO Ten., QlIerCIiS cOII[erta Kit. ex Schult.,
Qllerclis lumgarica Hubeny
LeinIsa: 30 rn-es magassagot is elero, viszonylag egyenes törzsu fa. Hajtasai
eroteljesek, a rügyekkel együtt szürken molyhosak. 12-20 cm hosszu levelei
deltoid alakuak, majdnem ülok, egyenletesen karejosodnak, a karejok öblei
szukek; gyakran mellekkarejokat is talalunk. 2-3 cm hosszu makktermesei
2-7-esevel, majdnem ülo csoportokban kepz6dnek. A kupacs szalas pikkelyek-
kellazan fedett.
Viragzasa: marcius - majus I (VIII -) IX - X.
ElOhelye: Talajigeny szempontjab61 közömbös vagy inkabb meszkedvelo; sza-
raz tölgyesek es gyertyanos-tölgyesek szelein, elegyedve vagy kisebb alloma-
nyokban telepitve fordul e16.
Elofordulasa: Bükk (KacsfürdO),
Börzsöny (Diosjenöl, Visegnidi-hg.
(Pomaz), Pilis (Csik6var), Budai-hg.
(Kamara-e., Nagy Szenas), Velencei-hg.
(Sukor6: Meleg-h.), Bakony (Ajka,
Iharkut, Farkasgyepil), Keszthelyi-hg. --
(Vonyarcvashegy), Balli-dv. (Balli-e.), Soproni-
hg. (Sopron-Görbehalom: Feheruti-to), Mecsekalja, Del-Zala (Nagyrecse),
BS (Iharos, Csurg6, Kasz6puszta), Zselic (Lip6tfa, Magyarlukafa), KS
(Tamasi, Gyulaj), Baranyai-dv. (Borjad: Borjadi-e.; Szekelyszabar:
Szabari-e.), Geresdi-dv. (Bataapati), Tolnai-hh., Tt.
Megjegyzes: Oshonossaga ketes. Hasonlit mas tölgyeinkhez, de lazan a1l6,
szalas kupacspikkelyeivel, levelenek nagyszamu oldalerevel, es a levellemez
eros tagoltsagaval azokt61 elesen elkülönül.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. erteke: 10 000 Ft.
Caldesia parnassifolia (L.) ParI. ALISMATACEAE
SZlveslevelU hidor Hfdorfelek
Leirasa: Evelo, 20-30 cm magas növeny. Levelei melyen szfves valluak, tom-
pa csucsuak, 7-11 erGek, hosszu nyelCiek; a kisebbek mellett 3-3,5 cm hosszu
levelek is talalhat6k. A külso levelek melyen iveltek. Feher, egylaki viragai 3
örvu, felfele all6 fül1öt kepeznek, melyben felül a porz6s, alul pedig a termos
vin\gok foglalnak helyet.
Viragzasa: julius - szeptember I IX - X. ?
Elohelye: Alapkozetre közömoos; gyökerezo hfmirtarsulasokban, midasokban
es iszapnövenyzetben el.
Elofordulasa: Belso-Somogy
(Kasz6: Balata-to),
Nyirseg (Katl6semjen: Nagymohos-t6).
med
Megjegyzes: Nevet a fehermajviragera (Parnassia paillslris) [Iasd alefrasat!]
emlekezteto leveleirol kapta. E fajjal ezert meddo allapotban esetleg össze is
tevesztheto. A kisse hasonl6 vizi es landzsas hidor (Alisma plalllago-aqllali-
ca, A. lanceolalum) leveleinek valla kerekftett vagy elkeskenyedo, bugavinig-
zatuk terebelyesebb.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4 ; I; Cs; BE; tv. erteke: 30 000 Ft.
270
Groelliandia de/lSa (L.) FOUlT. POTAMOGETONACEAE
Siiriilevelii bekaszo)6 Bekaszolofelek
Syn.: Potalllogeton del/SlIs L.
Leirasa: Kusz6 gyöktörzsu, 10-50 cm magas, vekony (1-2 mm atmeroju), fel-
so reszeben elagaz6 szaru hfnarfele. Surun a1l6, a szarat es egymast is atölel6,
1-6 cm hosszu, 0,2-1 cm szeles, tojasdad, elliptikus vagy keskeny-Iandzsas le-
velei atellenesen (ritkan 3-as örvben) allnak; szelük hullamos, tompa vagy he-
gyesedo, csucsuk finoman fogacskas. Az 1-4 apr6, rövid füzerben a1l6, zöldes
virag a szarelagazasokb61 kihajt6 a leveleknel rendszerint rövidebb viragzati
tengelyen fejlodik. A termeses kocsany visszahajl6.
Viragzasa: junius - augusztus / VII - IX.
Elohelye: Friss vizu tavak, foly6k hfnarvegetaei6janak tagja, 20-100 ern-es
vfzmelysegekben.
Elofordulasa: Egykor: Szigetköz
(Dunakiliti), Vertesalja
(Banhida: Altal-er).
eu-(D-a)
Megjegyzes: A rokon bekaszOlofajok (Polamogeloll spp.) levelei sz6rt allasu-
ak (csak a vinigzati buroklevelek atellenesek), a kisse hasonl6 kanadai litok-
himir (Elodea colladensis) level ei kisebbek (-17 mm), harmas örvökben all6k.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; tv. erteke: 2000 Ft.
Veratrum album L. LILIACEAE
Feher zaszpa Liliomfelek
Leirasa: 1-1,5 m magas, eroteljes növesu evelo faj. A szar egyenes, hengeres,
ujjnyi vastag es puha szorös. A levellemeze merev, hosszaban redozölt, ep sze-
IU; fonaka molyhos. A levelhüvely a szarat hosszan körülöleli. Az als6 levelek
szeles-tojasdadok, kihegyesed6k, 20-30 cm hosszuak es 10-15 cm szelesek. A
felso szarlevelek landzsasak, fokozatosan kisebbedok. Összetett viragzata
30-60 em hosszu, vegall6, füzeres fürt. A vinigtakar6 6 tagu, 1-1 ,5 cm atme-
rojG. A viragzati agak es a lepellevelek fonaka molyhos. Alepiek hosszukas-
vagy visszas-tojasdadok, feherek, a külso oldalukon zöldesfeherek vagy ritkan
zöldesek. Az als6 viragok ketivaruak, mig a felsok rendszerint csak porz6sak.
Termese csorbe vegzodo, gyeren sz6rös, 10-15 mm hosszu tok.
Viragzasa: junius - augusztus I VIl- X.
Elohelye: Meszkedvelo; lapretek, magassasosok es magask6r6s tarsu lasok,
mocsarn!tek, ligetek, laperdok, bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, lucosok, he-
gyi retek növenye.
Elofordulasa: GÖdÖlloi-dv., Pilis (Esztergom: r I'
Strazsa-h.), Vertes (Gant, Kapolnapuszta, , L ~ J~)
VCrtessomlo: Mocsarret), Bakony ~ i • f'
(,r ..
(Veszpnlm: Kadarta; Sümeg, Noszlop), _ i.T;. - ~ I • \,1 ..L I
Bakonyalja (Nyirad, Sümeg), Balaton-fv. ~ ~. I-I *iY
_4
(Tapolca), Keszthelyi-hg. (Nemesvita: ~~: , "
Szunyog-nyir; Csetenyi-p.), Pannonhalmi-dv , eua
(Felpec), Soproni-hg., Koszegi-hg., Vend-vi., Örseg, Zalai-dv., KS
(Gamas), BS, Kis-A., Drava-sik (Gyöngyösmelhlk), Mezoföld (Nemetker,
Kistape), Pesti-sik (Göd), Turjan-vi., D-T k., Nyirseg.
Megjegyzes: Alfajat, a subsp. lobelianllm-ot, a kömyezo orszagokban külön
fajkent tartjak szamon. Ez az alapfajjal teljesen azonos felep[tesG, csak a lepel-
levelei hosszukasak es mindket oldalukon sargaszöld vagy zöld szinuek. Ehhez
közeledo alakot ez idaig nalunk csak Ocsan es Zakanyszeknel figyeltek meg. A
hasonl6 termetu, de kopasz levelu fekele zaszpa (V. Iligrllm) szarazabb termo-
helyeken el, viragai feketes- vagy bamasvörösek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
271
Colchicllm hlll1garicum Janka LILIACEAE
Magyar kikerics Liliomfelek
Leirasa: Kis tennetu, 4--10(-15) cm magas nÖveny. Hagymagum6jab61 altala-
ban ket (ritkan harom), fvesen szethajl6 t61evel fejl6dik, melyek viragzaskor
4--10 mm szelesek, 4--8 cm hosszuak, s elük surun rövid pillas. Feher, feheres-
r6zsas, vagy halvany ametiszt-ibolya szfnCi vinigai t6all6k. A viragtakar6t hat
hosszu cimpaju lepel alkotja, melyek alul hosszu cs6ve n6ttek össze. A porz6k
eleinte sargak, szamuk: 6. Tennese tok.
Viragzasa: ( december - ) januar - marcius!lV - V.
Elohelye: Meszkedvel6; sziklagyepekben es pusztafüves lejt6kön el.
EIOfordulasa: Villanyi-hegyseg
(Nagyharsany: Szarsomlyo).
ilHNY-bnlkl
Megjegyzes: Kezd6 erdekl6d6k a növenyt a feher safrannyal (Croells albi-
jlorlls) [läsd alefrasat!], vagy esetleg a tarka säfrany (Croells retieulatlls)
[Iasd alefrasat!] csfkozottsag nelküli, feher viragu alakjaval (lus. estriatus)
összeteveszthetik, bar e növenyek szalasabb levelenek közepen feher hosszan-
ti csfk hUz6dik. biMjük mäsfele. porz6ik szama pedig 3. Legjobban a rokon
egyhajuvirag (Bulbocodillm ve/'llunI) [Iasd a Jefn'isat!] feher viragu egyedeivel
tevesztheto össze, de e faj levelei nem pillas elCiek.
Veszelycztetettsege: V: 4; H: 3; tv. erteke: 30000 Ft.
Coiehieuni arenarillm W. el K. LILIACEAE
Homoki kikerics Liliomfelek
Leirasa: Bfboros-ibolya, lilas, de olykor feheres, s6t tarka leplCi, 5- J2 cm ma-
gas, törekeny viragai 6sszel nyflnak. A lepelcimpak 2,5-4 cm hosszuak, 3-10
mm szelesek. Bibeszalai vegig egyenesek (legfeljebb a csucsukon kisse elhaj-
16k), egyenJetesen vastagok. Tavasszal fejJ6do, hajlott es bodros elCi level ei
(szamuk: 4--5) zsfrfenyCiek, szürkeszöldek, szalasak, 0,2-2 cm szeJesek, es
max. 15 cm hosszuak. Keskeny-hosszukas (1-2 cm hasszu) taktennesei a leve-
lek között, rövid nyelen fejl6dnek.
Viragzasa: augusztus vege - okt6ber / V - VI.
Elohelye: Meszkedvel6 homokpusztai szubendemikus faj. Homokpusztak, ho-
maki relek es legel6k viraga.
Bulboeodium ve/'llum L. LILIACEAE
Egyhajuvirag Liliomfelek
Tasn.: tavaszkikerics
Leirasa: 4--12 crn rnagas faj. Levelei 13-19(-27) cm hosszuak, 1,2-3 crn sze-
lesek, szalas-landzsasak, a fOer menten enyhen csatornasak, tornpa-sajka vagy
csuklyas csucsuak; a viraggal egy id6ben jelennek rneg, s ekkor vöröses sötel-
zöldek. Egy (ritkan 2-5), t6all6 virag fejl6dik, mely(ek)nek szine sötetlilast61 a
r6zsaszfnen at a feMrig valtozhat. A 6 lepelcimpa szalas-landzsas, tompa vagy
kihegyezell, 4--8(-15) rnm szeles, 25-37(-50) mm hasszu. A lepelcirnpak töve-
nel körömszeru, tompa, apr6 nytilvany van. A porz6szalak szarna 6. Összen6tt
bibeszala 3 agra szakad. Tennese harom rekeszCi, ereilen sargasbarna lok
(0,5-lxl-2,5 crn). Alfajanak (subsp. versicolor) levelei csak 6-6,5 cm
hosszuak es 3-5 mm szelesek, lepelcimpai 2-3 mrn szelesek.
Viragzasa: februar közepe - aprilis eleje / V vege - VI.
Elöhelye: Inkabb meszkedvel6; nalunk val6szfnCileg kes6g1acialis reliktum faj,
amely nyflt es zart hornoki tölgyesekben, fehernyaras- tölgyesekben, azok tisz-
tasain, hamokpusztagyepekben valarnint az ezek helyere lelepilett akacosok-
ban el.
Elofordulasa: GÖdÖlloi·dornbvidek
(Tura), Duna-Tisza köze (Asotthalorn,
Kelebia), Nyirseg (Ujleta, Halap, Bank,
Sarand, Nyirabrany, Hosszupalyi,
Hajdubagos).
Megjegyzes: Egyedül az oszi kikerics (Colehieum autumnale), rendkivül
ritka, lavasszal virit6 valtozalaval (var. vemum) teveszthet6 össze. Ennek lepel-
cirnpai nagyobbak (3,5-7 cm), tövükön nincs körörnszeru nyulvany. Levele
2-7 cm szeles, 20--30 crn hasszu. A hazai safranyfajok (Croeus spp.) levele
keskenyebb, lapos, I közeperi feheres csfkkal. bibejük vege sok agu, porz6ik
szama 3.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; tv. erteke: 30000 Ft.
Asphodehis albus Mill. LILIACEAE
Kinilyne gyertyaja Liliomfelek
Tarsn.: genyote
Leirasa: Eroteljes, gyakran I rn-nel is rnagasabbra növ6, evel6 növeny. Leve-
lei t61evelr6zsat alkotnak, szalasak, igen hosszuak (15-60 cm), (0,5-)1-2(-3)
crn szelesek, husosan haromszögletuek, sötetzöldek. A t6kocsany levelleien. A
viragzat egyszerCi vagy alig agas, vegall6, tömött fürt. A lepellevelek (6) fehe-
rek, barna közeperCiek. 15-20(-30) crn hosszuak, keskeny-elliptikusak. A por-
z6szalak rnesszire kiallnak. A murvalevelek szfne es a toktennes nagysaga
alapjan ket alfajat különftettek el. Analunk is el6fordul6 subsp. albus murvale-
velei sötetbarnak, tennese 8-15 rnm hosszu es 6-13 mm szeles.
Viragzasa: rnajus - junius / VII (- VIII.)

j
.~
Elofordulasa: CserMt (Szirak), Elohelye: Meszkerül6 faj cseres-tölgyesekben, rneszkerülo lölgyesekben, iIl.
I
GÖdÖlloi-dv. (Gödöllo, Dornony, I . ezek vagasain szegelyein eI.
Erdökertes), Budai-hg. (Piliscsaba), ,
~ . r L
Tetenyi·sik, Szentendrei·sz., Pesti-sik, Elofordulasa: Bakony, Bakonyalja,
Turjan·vi. (Kunadacs, Kunpeszer), \\\s.\
••
Balaton·felvidek (Tapolca),
Keszthelyi.hegyseg, Kerneneshat,
D-Tk.
Kernenesalja Belso-Sornogy.
Megjegyzes: A viszonylag gyakori, hasonl6 id6pontban viragz6 oszi kikerics
(C. autumnale) kicsinyitett masa. Itt a bibeszalak csucsa vastagod6. meggör-
bült; a lavasszal fejl6d6 levelek zöldek. j6vaJ nagyobbak. [Usd meg az iIIir
Megjegyzes: Nagyonjellegzetes, könnyen felisrnerhet6 növeny.
säfrany (Crocus tommasiniallus) megjegyzesel is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 10 000 Ft.
Veszelyeztetettsege: V: 3 ; H: 2; I; CB; BE; tv. erteke: 10 000 Ft.

273
Gagea spathacea (Hayne) Salisb. LILIACEAE Hemerocallis li/io-asphodelus L. LILIACEAE
Fi6kas tyuktarej Liliomfelek Sarga sasliliom Li li omfelek
Tarsn.: sargaliliom
Leirasa: A növeny evel6, teljesen kopasz, tompan vilagos vagy közepzöld szi- Leirasa: Evelo, rhizomas, viszonylag nagy terme tu (80-100 cm), igen dekora-
nCi. Szara (1-)10-17 cm hosszu. Ket t6levele keskeny-szalas, 14-15(-20) cm tiv növeny. Hosszu levelei toallok, vilagoszöldek, szalasak, 1-2 cm szelesek.
hosszu, 1-1,5(-2) mm szeles, felhengeres (cs6szerCi). Egy szarlevele hosz-
Citromsarga viragai 8-10 viragu forgokban, tokocsanyon fejlodnek; igen na-
szukas-Iandzsas, csuklyas 5"'{)(-9) cm hosszu es 4-8 mm szeles. A t61evelek gyok (10 cm-ig), kellemes (narancsra emlekezteto) illatuak. Leplei (6 db) az
es a szarlevel eredese közöui tavolsag 8-10 cm. 3-4 murvalevele szalas- also reszükben összenottek. Tetmese tok.
landzsas, 1-3 cm hosszu, 1-2 mm szeles (elesen elter a szarlevelt61); a kocsa-
nyok alaU ered. A kocsanyok 10-15 mm hosszuak. Viragzata (1-)2-4(-5) vira- Viragzasa: majus közepe - junius közepe / (VII -) VIII - X.
gu. A lepellevelek szine sarga, zöldes közeperrel; 10-13(-15) mm hosszuak, El6helye: Meszes, tapanyagban gazdag nedves helyeken, lapreteken, magas-
1,5-2 mm szelesek, szalas-Iandzsasak, csucsuk lekerekftett (tompa), de karcsu- koros tarsulasokban, cseres tölgyesek szegelyen e1.
sodo. Toktetmese gömbös, 3"'{) mm atmer6ju.
El6fordulasa: Bakony (Taliandörögd,
Viragzasa: marcius közepe - aprilis / V-VI. Saska), Bakonyalja (Kaptalanfa,
El6helye: Inkabb meszkedvelo; gyertyanos-tölgyesekben, tölgy-koris-szil li- Devecser, Nyir3d), Keszthelyi-hg.,
geterdokben, azok tisztasain, szegelyen elo faj. Vasi-dv. (Nemesmedves, Narai:
Zsidu·ret; Csörötnek), Vend·vi.,
ElOfordulasa: Bereg-Szatmari sik
Örseg, Hetes, Göcsej, BS, Drava·sik
(Csaroda, Beregdar6c, Magosliget, ,RI ,
I , (T6tujfalu).
Tarpa, Gulacs, Gut'bolc, TutTicse,
Vamosatya).
t I
\, Megjegyzes: Dekorativ volta miatt kb. 200 eve fon tos kerti disznöveny iso Ne-
mes(tett populacioi sokkal nagyobb d(sz- es kultumövenyertekkel rendel-
köz·eu keznek. Kettekben elofordulo (esetleg elvadulo) rokonaitol- H.jillva, H. citri-
l1a - is jol elkülönitheto.
Megjegyzes: Minden mas szarlevellel rendelkezo hazai tyuktarejfajnak ket
szarlevele van. Az apr6 tyuktarejnak (G.minima) nincs szarlevele; az 1-2 el- Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 Ft.
vekonyodo murvalevele es leple egyarant kihegyezett.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10000 Ft.

Gagea bohemica (Zauschn.) Schult. et Schult. LILIACEAE Polygonalum verticillatum (L.) All. LILIACEAE
Cseh tyuktarej Liliomfelek Pavafarku salamonpecset Liliomfelek
Tarsn.: örvös salamonpecset
Leirasa: Apro, 2-3(-8) cm-es, evelo növeny, rendesen 2 szalas (kb. 1 mm sze- Leirasa: 50-80 cm magas, tarackosan terjedo evelo, rhizomas faj. A szar el
les), enyhen barazdalt, szürkeszöld tolevelle1. A kocsany szorös, gyakran vö- nem agazo, több elil. A levelek 4-7-esevel örvökben atlnak, szatas-hindzsasak,
röslo, 1-2(-4) sarga viragu. 1-2 szarlevele viszonylag hosszu (lehet 10 cm-nel 6--12 cm hosszuak, 1-1,5 cm szelesek, alu I az ereken apron szorösek. A
hosszabb is), hosszan hegyesedo, pillas elCi. A lepellevelek (rendszerint 6) meg- levelh6naljbol eredo kocsanyok 1-3 viraguak; a viragok 6--8 mm hosszuak,
nyult tojasdadok, lekerekftett vagy tompas csucsuak, 4-5 mm szelesek. A bi- 2-3 mm szelesek. A csaknem teljes hosszukban csove összenott leplek feherek,
beszal kopasz. Toktetmese visszas-tojasdad, kics(pett csucsu. (Rendkivül rit- zöldes csucsuak. Termesei gömbös, 5-8 mm atmeroju, vörös bogyok.
kan erlel magot.)
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Viragzasa: marcius - aprilis közepe / V (- VL)
El6helye: Inkabb meszkerülo; montan bükkösökben, szurdokerdokben, szik-
El6helye: Altalaban inkabb meszkerülo, de natunk elegge meszkedvelo; zart laerdokben (többnyire 700 m tszf. magassag felett) fordul elo.
sziklagyepek, pusztafüves lejtok, szaraz sztyepretek faja.
Elöfordulasa: Zemplen (Füzer:
El6fordulasa: Bükk, M<itra, Karancs, ", • '1'
l- -f ,>
LaszI6·tanya, Nagymilic, Var-hegy; Regec; 11
Börzsöny (Per6cseny: Ho1l6·k6; Letkes: \ Kerekgyart6-Bükk), Aggteleki-k. :) (tr
l
t

Szarvask6; Szob: Csak·h.), GÖdÖIl6i·dv.

(F6ti-Somly6), Visegradi-hg. (Pomaz),
/ (B6dvaszilas, Aggtelek, Szögliget), ) \ J

Budai-hg. (Pesthidegkut: Vörös·k6var),

Bükk (Bükk·fs.), M:\tra (M:\trahaza: { r
Remetefa; Saskö, Kekes·tetö, Galya·tetö,
Gerecse, Yertes (Csakbereny), Sombokor, Nagygalya), Börzsöny
Bakony (Petfürd6, Berhida, Saska), pont-DK-eu-{eua)euszib (Nagy·Hideg·hegy, Cs6vanyos).
Balaton-fv. (Tihany, Szent György.h.).
Megjegyzes: Nemzetsegbeli es tavolabbi rokonaitol jol, könnyen megkülön-
Megjegyzes: Rövid vegetacioja es kis tetmete miatt nehezen megtalaJhato faj. böztetheto faj. Leveles allapotaban kisse emlekeztet egyes galaj-, il1. mügefa-
A hasonlo termetu, azonos tetmohelyeken is elofordulo gyakori kis tyuktarej jokra (Galium spp., Asperula spp.), de ezek szara rendszerint elagazo.
(G. pusilla) kocsanya kopasz; rendszerint csak 1 tolevele van. A leginkabb Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.
hasonlo, szinten szorös kocsanyu vetesi tyuktarej (G. vil/osa) termetesebb
(10-15 cm), több (5-10) viragu, lepellevelei hegyesedok, bibeszala rövid-
szorös. [Usd meg a fi6kas tyuktarej (G. spathacea) leirasat es megjegyzeset!]

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

275
 Allium sphaeroceplw/oll L. LlLlACEAE
Bunkos hagyma Liliomf€l€k
Leirasa: Hagymas evel6, 20--60 cm magas növeny. Levelei felhengeresek, a
fels6 reszen enyhen benyomottak, max. 30 cm hosszuak es 1-4 mm szelesek.
Vinigzati burka 2, viszonylag szeles, kihegyezetllevelil; esak kisse hosszabb a
vinigzatmH. Vinigzataban ninesenek sarjhagymak; sok, tömötten all6 viraga
gömbös, kb. 3 em atmer6jG vinigzatot kepez. Lepellevelei (6 db) 3,5-5,5 mm
hosszuak, a bels6 kör tagjai keskenyebbek. A vinigok szfne a vilagos ibolyat61
a söteten vörösl6ig valtoz6. Vinigzaskor porz6i a lepelb61 kiatlnak. Bels6, lapf-
tott porz6i oldalt 2-2 porz6szalszeril függeleket viselnek. Termese 3-3,5 mm-
es tok.
Viragzasa: junius - julius / VIII - IX.
Elohelye: Meszkedvel6; sziklagyepekben, pusztafüves lejt6kön, erd6s pusz-
täkon es homoki reteken, löszpusztai tarsulasokban, löszfoltokon es ezek mä-
• ..
sodlagos telm6hel yein el.
...
Elofordulasa: Zemplen, Putnoki-dv.
(Felsonyarad), Bükk (Bogacs), Medves
(Barna), Karanes (Kishartyan), Börzsöny
(Perocseny), Naszaly, GÖdÖlloi-dv.,
. .,.-~. -.
,
~~
' Gerence·part), Bakonyalja (Nyirad),
-.
Visegnidi-hg. (Esztergom), Pilis, Budai-
hg. (Sashegy), Gerecse (Bajot,
.. ,I
'
'lillOO·P·fU:i,koz·<;II!
Mogyorosbanya), Yertes (Vargesztes),
Vertesalja, Balaton-fv. (Tihany, Szent György-h.; Szigliget: Patacs),
Keszthelyi-hg., Mecsek (Misina-Tubes, Pecsvarad: Nagymezo), Villanyi-
hg., Balfi-dv. (Dudlesz.e.), BS (Közeprigoc, Csurg6, Szenta), Baranyai-dv.
(Romonya), Szekszardi-dv., Tolnai·hh., (Kisszekely), Mezoföld, Tengelici-
hv. (Paks), Szentendrei·sz. (Pocsmegyer), Pesti-sfk (Kaposztasmegyer),
Turjan-vi., D-T k., Nyirseg, Tl. (Kondoros).
Megjegyzes: Viszonylag könnyen azonosfthato faj. A hasonl6 habitusu ere-
szes hagyma (A. 1"OllIlIdllm) levelei laposak, porz6i nem vagy alig allnak ki a
lepelbol. A tennetesebb sötet hagyma (A. al/Oviolaceu/JI) levelei szinten lapo-
sak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. el1eke: 2000 Ft.
Allium suaveo/ens Jaeq. LlLlACEAE
lIlatos hagyma Liliomfelek
Leirasa: 20-40(-80) em magas, lapos, szalas (max. 5 mm szeles) levelU hagy-
mas. Hengeres t6koesanya hamvas, als6 harmadaban leveles. A vinigzat illatos,
gömbös, szfne a fehert61 a r6zsaszfnig valtozhat (a lepel gerinee rendszerint
sätetebb). A virägok porzoszalai egyforman szalasak, a viragb61 kiallnak (akar
ketszer olyan hosszuak is lehetnek, mint a lepellevelek). A 6lepellevel3-5 mm
hosszu; a vinigkoesanyok ennel 2-3-szor hosszabbak. Termese tok.
Viragzasa: julius - szeptember I VII - VIII.
Elohelye: Meszkedvel6; valtakoz6an nedves term6helyigenyil faj. Läpretek
(gyakran kekperjes vagy nyulfarkfüves gyepek), nädasok növenye.
Elofordulasa: Visegradi.hg.
m ztcrgolß: Kolo1 on-hlli·dul(j), llnkony
( oS'l.lop VarpalOla) Bnkonyalja (Siimeg, ~
DCI/ce. CI': Szcl i-c.)
ßalulol1·fv. ( zsa, Lcscllccistl'aDd
Tapoka, KÖvl.'ska l). Haln·dlr. (Sn prnn-
köhidu), 6rseg (Öris7.ent petcr-13njitnscnyc). köz·eu
Kis-A. (Tata: Fenyes·f.), Hansag (Tarnokreti, Lebenymiklos).
Megjegyzes: A term6hely-igenyeben es habitusaban is hasonl6 gyikhagyma
(A. allgu/osulI1). tokocsanya nem hamvas, vegig leveles, es különösen az als6
reszen szögletes, viragzata emy6s·felgömbös. Lepellevelei r6zsaszfnCiek; a por-
z6szalak a leplekkel megegyez6 hosszusaguak.
Veszelyeztetettsege: V: 5 ; H: 3; I; BK; tv. erteke: 5000 Ft.
276
Allilllll carillatum L. L1L1ACEAE
Szarvas hagyma Liliomfelek
Leirasa: Evel6, 30--60 em magas, hengeres szaru hagymas növeny. Levelei
szalas lemezCiek, 1-4 mm szelesek (neha szelesebbek). gyenge bemelyed6 kö-
zeperrel; szelük ep vagy finoman foguzott, fonakuk erezett. Vinigzatät 2 felle-
vel burkolja, melyek a vinigzatmil j6val hosszabbak. Zal1 emy6 viragzataban
több sarjhagyma van. A viragok lazan b6kolok (olykor hianyoznak), hosszu,
(1-)4 em-es koesanyuak. Összehajl6 leplei 10m pas esuesuak, 5-7 mm hosszu-
ak, Iilasak vagy lihisvörösek. Porz6szalai szalasak, egyfonmik. Porz6i a lepel-
b61 hosszan kiallnak. Termese tok (de sarjhagymäival is szaporodik).
Viragzasa: junius - augusztus / VII - IX.
Elohelye: Meszkedvel6; erd6szeleken, erdei utakon, kiszarad6 lapreteken for-
dul e16.
Elofordulasa: Zemplen (Tallya:
Hidegpatak), Matra, Budai-hg. (Mocsaras·
d(ilo), Bakony (Saska, Bakonybel:
Pannonhalmi-dv. (Nyul·h., Nagyesees-h.,
Felpee), Balaton-fv. (Tapolcai.medence),
köz·eu·(szmedl
Keszthelyi-hg. (Keszthely, Nemesvita:
6reg·cser), Balfi·dv. (Sopronkohida), Vasi-dv., Zalai-dv., BS (Szenta), Kis-
A. (Mosonszentjanos, Fert6-csatoma), Hansag (Feherto).
Megjegyzes: Kevesse attraktiv faj, de felismerese viszonylag könnyil. Sarj-
hagymas rokonai egy reszenek 3 bels6 porz6szala lapos. A kisse hasonl6 erdes
hagyma (A. o/eraceulIl) porz6i nem vagy alig allnak ki a lepelb61, viragai zöl-
desek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Ft.
A/liulI1 pallicu/awnI L. LlLlACEAE
Bugas hagyma Liliomf€lek
Leirasa: Viragzaskor 20-80 em magas, hagymas növeny. Szara karesu, hen·
geres. Levelei vekonyak (1-5 mm szelesek) lapftottak. Viragzata lazu, szetall6.
Az egyes viragok 1-4 em hosszu koesanyokon ülnek, melyek gyakran lehajl6k.
A lepellevelek 5...Q(-8) mm hosszuak, feherek, zöldesfeberek vagy ritkabban
r6zsaszfnuek, fonakukon hosszanti halvanyzöld vagy pi rosas esfk van. A por-
z6k a lepelb61 nem allnak ki. A közvetlenül a vinigzat alatt ered6 ket - altalaban
eltero nagysagu - buroklevel6-1O em hosszu, joval tuler a viragzaton; tövük-
nel szelesek, majd hosszan elkeskenyed6k, esucsuk szalkaszen1.
Viragzasa: julills közepe - augusztus eleje / VIII - IX.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; löszpusztareteken, pusztafüves lejt6kön, sza-
raz lölgyesek tisztasain, erd6szeleken, karsztbokorerd6kben, sziklaeserjesek-
ben el.
Elöfordulasa: Zemplen (Tareal:
Kopas7... h.), ßükk (Misko1ct.upoka), Matra, ,.(/ {
Göd!ll16i·dv. ( lsa~7.eg, Kercp )
llgyhl rc 'lI T Ipio5ag, Pitis: Dolina·v.),
Visegnlgi-hg.. HlIdai-hg. T6tcnyi.sik
1/.
~;r
\,\
(Erd), Vertes, Balaton-fv., Meesek,
Mezoföld, Turjan·vi. (Kunadacs), D-T k.,
Nyfrs€g (Nyfregyhaza), Tl. (Ohat).
Megjegyzes: Rokonait61 j61 elkülönül6, viszonylag könnyen felismerhet6 faj.
A leginkabb hasonl6 hagymäknäl a porz6k kinyulnak a lepelb6l, vagy (es) a
buroklevelek lenyegesen rövidebbek. Az egyebkent hasonl6 erdes hagyma (A.
o/eraceum) vinigzataban sarjhagymak vannak.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H2/3; tv. erteke: 2000 Ft.
277
AlIiulIlllloschatum L. L1L1ACEAE Musc(//'i hOllyoides (L.) Mill. L1L1ACEAE
Pfzsmahagyma Li Iiomfelek Epergyöngyike Liliomfelek

Leirasa: Evel6, hagymas növeny. Szara leveles, 10-20(-30) cm magas. Leve- Leirasa: 7-30 ern-es, hagymas növeny. 2-3(-4) t61evele felallo, szalas visszas-
lei fonalas-serteszerfiek, 0,5-2 mm szelesek es max. 14 cm hosszuak. Vinlgai landzsas, litkan szalas, 5-20(-25) em hosszu es 5-12(-20) mm szeles. Level-
zalt emy6ben fejl6dnek, vilagos rozsaszinuek, sötetebb közepelTel. A vinlgzat lemeze - fOleg a fels6 harrnadaban - összehajlo, fgy esuesa csuklyas. 1-7 em
2 buroklevele viszonylag kiesi. 6 lepellevele hosszan hegyesed6, 5-7 mm hosszu fültviragzata eleinte tömör, kes6bb lazul. A koesanyok lehajlok, a ter-
hosszu, 1,5-3 mm szeles. Porzoszatai egynemuek, szatasak. Telmese tok. mekeny viragoknat olyan hosszuak vagy rövidebbek, mint a virag. A telme-
Viragzasa: julius - szeptember / IX - X. keny viragok (2-)2,5-4(-5) mm hosszuak, gömbölydedek, sötet vagy halva-
nyabb egszinkekek. A lepel a visszahajlo es gyakran feheres lepelcimpakig er6-
ElOhelye: Meszkedvel6; meszk6- es dolomitsziklagyepekben, valamint sen leszukül. A kevesebb (1-6) medd6 vinlga a viragzat esuesan halvanyabb es
homokpusztak tarsulasaiban el. kisebb, a koesanyuk rövidebb. Terrnese gömbölyu, 4--6 mm-es tok.
EKifordulasa: CserMt (Vacduka: Viragzasa: mareius vege - majus / V vege - VI.
Ki6s-h.), GÖdÖ1l6i-dv., Pitis (Nagy-Kevely, I 1 '_ I
Feher-h.), Budai-hg. (Perbai: Meszes-h.; 1 --:. El6helye: Alapk6zetre közömbös; hegyi es üde retek, szaraz tölgyesek, laper-
d6k, erd6szelek es tisztasok, pusztafüves lejt6k, homokpusztak növenye.
"
Peter-h., R6ka-h.), Tetenyi-sik, Gereese • " , .; ...
(Baj6t), Bakony (Oskü, Petfürd6, \\
J.- (
\ El6fordulasa: Cserehat, Aggteleki-k. •• " r,
Varpalota, Liter), Balaton-fv., Mez6föld (J6svaf6, B6dvaszilas), Ozdi-dv., Bükk, . {{{ (J ~ . ~\
[: ,.j
(Tarnok), Szentendrei-sz. (P6csmegyer,
Kisoroszi-Tahit6tfalu), Turjan-vi., D-T k. (Fülöphaza, Izsak, Nagyk6rös).
Matra, Medves (Salg6), Budai-hg.,
Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv.,
Keszthelyi-hg., Mecsek, Mecsekalja,
) I
~:I .'
,"
j . .\ l
'~. ~
• ··r "! .

Megjegyzes: Kis terrnetu, de jellegzetes, jol felismerhet6 hagymafaj.

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 5000 Pt.
Villanyi-hg., Orseg (Sz6ee, Nadasd), c.!!.e:._"\ .-'
.. ~ .
Vasi-dv. (Fels6csatar: Nagyvilagos-h.), szmed-köz-eu
Kemeneshat (S6tony, Kald), Zalai-dv., Kis-Balaton (F6nyed), BS, Zselie
(Kaposvar: Som-h.), KS, Baranyai-dv., Geresdi-dv., Szekszardi-dv.,
Tolnai-hh., Kis-A., Drava-sfk (SikI6s, Beremend), Mez6föld, Hevesi-sik
(Kerecsend), Turjan-vi. (Dabas), D-T k., Nyirseg, Tl.
Megjegyzes: Hazankb61 a regebbi irodalmak 3 alfajat (subsp. hungariculIl,
subsp. transsylvaniculIl, subsp. kemeri) jelzik. Az ujabb, meg nem lezart vizs-
galatok szerint az els6 alfaj nagy morfologiai atfedest mutat a masodikkal, a
harrnadik valoszfnuleg nem el hazankban. A fürtös gyöngyikevel (M. /leglec-
tum) teveszthet6 össze, de ennek viragai sötet lilaskekek hosszukas-tojasdadok,
(3,5-7,5 mm hosszuak), levelei szalasak, 1,5--6 mm szelesek, lehajlok; vegük
sokszor töredezett, szaraz.
Veszelyeztetettsege: V: 4, ill. ; H: 2, ill. 3; tv. elteke: 5000 Ft.

Allium victorialis L. L1L1ACEAE Scilla autulIlllalis L. L1L1ACEAE

Havasi hagyma Liliomfelek Oszi csillagvinig Liliomfelek
Tarsn.: gyözelmi hagyma
Leirasa: 30-60 em magasra növ6 hagymank. T61evelei (1-3) alig nyelesek, Leirasa: Apro, mindössze 5-15(-20) em magas, evel6, hagymas növeny. A
szeles-hlndzsasak (3--6 em szelesek), elenkzöldek. 4--5 em atmer6ju, gömbös szar (t6koesany) leveltelen, kisse erdes. A viragok 6sszel, levelhajtas el6tt,
viragzata halvanysarga vagy zöldesfeher viragokbol all. A lepellevelek (6 db) 6-20 vinlgu vegallo fürtben nyflnak. A lepel kekes- vagy pirosaslila szfnu, ci m-
3,5--6 mm-esek, a koesanyokmll rövidebbek; a pOl'zok kiannak a lepelb6l. Ter- pai 3-5 mm hosszuak. A levelek keskeny-szalasak, fonalasak (fUnemuek), fel-
mese tok. hengeresek, szürkes szfnuek 4--15 em hosszuak, 1-2 mm szelesek. Tokterrne-
sei 3-4(-5) mm atmer6juek. -
Viragzasa: majus vege - junius / VII - VIII.
Viragzasa: augusztus - oktober közepe / IX - X.
El6helye: Nalunk meszkedvel6, jegkorszaki reliktum (egyebkent alhavasi nö-
veny); bükkösökben el. El6helye: Meszkedvel6, melegkedvel6 reliktum sziklafüves es pusztafüves
lejt6k, karsztbokorerd6k, löszpusztaretek növenye.
El6fordulasa: Bükk (Hagymas-Iapa,
Szaraz-völgy), Bakony (Burok-völgy, El6fordulasa: Bakony (Keleti-Bakony),
Esztergaly-völgy). Balaton-fv. (Zanka-Balatonfüred),
Tl. (Mak6, Nagylak, T6tkoml6s,
Kiralyhegyes, Csanadpalota,
Pitvaros).
köz-eu-kauk
szmed
Megjegyzes: A leginkabb hasonlo, nehol tömegesen fellep6 medvehagyma
(A. ursinum) viragai feherek, viragzata nem alkot zart gömböt, hanem emy6ben Megjegyzes: A többi hazai esillagvirag tavasszal vinigzik. Az ujabb taxono-
aJlo; levelei hosszu nyeluek, keskenyebbek. A többi hagymafajunk levele sza- miai besorolas es az ezzel összefügg6 kutatasok szerint hazankban a Tiszantu-
las. Ion a Prospero paratheticun7 Speta, a Dunantuion a P. elisae Speta el.

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5, H: 2; tv. elteke: 2000 Ft.

279
 ,)'cil/cI \'illd,,/J"lIclI.I'i.l' Spela LI LI ACEt\ E Scilla S/ )i'lcll/(f Kercszly 1.IL1t\CEAE
Duna-viiJgyi csillagvirag Liliolllli:lck Nadapi csillagvirag Liliolllfi:lck
1"'''Il,: ligeti csilla!;vil'ug T,\t , n.: S[lct a -csilla~l'ira ~
Lcin\sa : VirügzasKllr X- 20 cm maga, csi llagv in\gfaj. SzCira es virCtglengclye Ldl'lIsa: :1(1 CI11 lllagasl,1 is I11cgniiv,'i, lllagassagt61 Higgcllen li l igcn vaskos,
gyaknln viil·iis. Fen)'lii, Iliben sl.Ctriilcki, cSlIkl y<i.s vcgü II) b clLi (2-3) szCtlasak, cn'jteijes n iiv~n)' . 2(-3) kcskeny-I andl.sas, vil':,gzuskOl' 1,5-2,5 cm sl.eles. fc ny-
Illax. 1,7 Cill szelcsck. Narancssilrga hajlüscslicsa sziirkcsziilcl vi l'Jglüg)'ckcl la- 16 t61cvcli: fcjliidik, lIlelyck csücsa lom p;ln cs,)nakos, gyakmn kisse visszahaj-
kai'. A hilll!1(lk szinlen sziirkb,zöldek. VirCtgzala laza, ~llkvil'Cigü Hirt. Kesken)', I(l. Vil agzali tcngclyc ziild, vag)' napos helyekc n viil'ii.ses, ill. bal'llas. ['Iajtas-
lojasdad (L)-1 2x3 mm), sölcl ibol)'akck Icpleinek CS l11aghazanak liive jcllcgzcle- csiicsa nagy, barnasviiriis. Viragzata nagyv il-ag u, laza i'lirt. Bil11b6i legWbbször
scn fehei'. Erelt lellllesc vilagosbarna, Illagja sarga. /\ slibsp. /Jol'hidiullu kischb rozsdaviil'iisek. Leplc es az cgcsz virag cgyscgcsc,n iholyaskck; Icpcll11crclc
ICllllClü (- 15 Clll ), llla xilllCilisan 5 vir.\gu, lepel levdei kiscbbek (7x 1,5 Illlll). idL)Sehb cgyednel elerheli a 1SxS I11lll-1isoErclllcnllcsc nag)', s:irga, neha pims
rol tokkal. Erell Illag ja fekele.
Vin\gzasa: (februar vege - ) lllarci us - apri lis kiizepe / V - VI.
Vinlgzasa: lllarcius - <ipli lis kiizepe / V - VI.
1~lohelyc: Meszkedvcl(j folYllViilgyekhcn, :lI'lcri kelllcnyfa-, tölgy- vagy Im\-
socllagos fli /.-ny;ir li gelerdiik ben, ncha neclves sziklaerdiikben CI. ElOhelye: Meszkedvelii ellllelllizlIlus; a Vc lencci-hegyscg 6sklizetcn lerak6-
dOliliisziin d . Fe l lehcl(i~ n a tal:irjllh arns- liilgy.:s niivcn)'e vol t, ma ilycn hclycn
Eliifordulasa: Iliirzsiiny (Szokolya: Lcs-v.),
lalalju k mcg.
Illldai-hg. (Hril'll1a.shatHr-h.)' , Geretse
(Dullaahm\s, BajOO, Bakony (BaklJny- • 't, '. • EIOI'ol'(llIlasa: Velencei-hegyscg
piiliiske, KlIp-l'lIpasalamon), Kcszthelyi- '• (Nadap: Templom-hegy).
f, .. :
hg.. Mecsek, Vilh\llyi-hg. (Szarsomlyo),
Sopl'oni.hg. (Kc(ske-p.j, Zalai-dl'., BS,
'

KS, Bar·anyai-dY., Szeksz{jl'di-dl'., Szigetkiiz,

..., " • . .
,'Illlcr!-kii"-(,lI

Dr;jva-sik (Sumony), Sal'kiiz, Moh:\csi-sik (Kölkcd), Mczofiild, Szentcnd-

rci-sz., Öblldai-sz., D-T k., Nyfrscg (ßiitorliget, DebeITen), TI. (Doboz, 9!il
Mako: Landori-e.; Sm'kad: nemetei-e; GYlIla: M:\lyv:\di-c.). Mcg;cgyzes: A niiveny klils()leg igcn hasonlö a DlIlla-vülgyi (sillagvin\ghoz
(S. l'il/do/){)I/t'l/sis) Ilasd a l cil'a~al es a IllcgjegY7.CSCI! I, de a hilllbök es a vira-
Mcgjegyzes: Nccl vcs Cltihclyckcn a Icggyakrabhan eh'iflll'du I6 faj. A S. I'il/-
gok szfnt:, valaill int erl)tel,jes, s7.eles levelei es rt'ilcg rekele magst,fnc jt'l mcgkli -
d,,/J"I/('I/.\i.\· fajcslIporl, a Karpal-llledencehen a ta\'aszi csillagvinigol (S. hit;'-
lönbiizlel61l(:lycgck. ILascl mcg a tiihbi rokllil i'aj leil'Jsal is!1
/io) hc.l ycltcsfl i. E faj - a l-egebbi hal,iroz6kiinyvekkcl dlcnlclbcn - nCIll CI
M'lgy'lml'. zago n. Minclcgyik tal'g)'all I'ajn ul gyakori a 3(-4) levelü alak. lllel)' Veszclyeztetettsege: V: ; H: 3; tv. e I1~ke: 211011 Ft.
ftilcg a7. ilhis hag)'lllak lulujdonsaga, es SCllllllikcpp nCIll laiszik faji jel-
kgzelcsscgncl. TennesCI-esrc milllien lilj levele olykor a k61szcrcscrc is Illcg-
nyuli k 0s kiszckscdik, Illajd a szinten Illcghosszabbodotl vil-agzali lengellyel
egylill - <l lllely ckkorl'a allalaban zlildn: szfnczödik - clfcksz ik . Mint/en popu-
I;icitlban ellifol'dul halnak fe her es I,izsaszfn lepcllcl rcndc\ kczli egyeclck iso
ILisd Illcg a Illkon faj ok Idl'<lsat isll Seil/li dmIlC/l.l'i.\· Speta LJLl t\CEt\E
Hegyi csillagvirag Liliolllfelek
Vesl.clyczlctettsege: V: 5; H: I; Iv. erleke: 2(10(1 FI.
T,irsn.: nyugati csi"a~\'irag

S,'il/u /;/(/dl/ii Schur LlLl ACEAI3 Leil'{jsa: Er(lleljes, vil'<lgzaskol' 10- 20 cllllllagas, vaskos, zöld vag)' b,II'IlÜszii ld
Erdelyi csillagvirag Lilillllllcick flilcngc\yli faj, tölllötlcbh flil1v iragzatlal. Fenylii It'i levelei (2-3) szalasak, cS ll k-
Iyas Cslics uak. Hajlascsücsa Clcnkvörös, benne <I vi nigbilllbök kek szfnllCk, kc-
Leirasa: Kan::sllbh, vi ragzaskor X- 15 CIll Illagas l'aj. (2- )3 fen)'es tCilevele slibb nlzsaszfncsed6k. Lepcllevclci ICitlin6cn szclcs-ovalisak (I Ox3-4 mm),
Iiirckeny, "igy, halvanyzöld. /\ tökocsan )' napos helyeke n bama foliOS, egye[l- egyscgescn vilagoskek szfnllek, a Illaghazza l együlI . ErCtlICI111CSe ziildesharna,
kenl ha lvlrnyziild . A hajlascsucs zöld, hcgyc gyakran sarga, benne a vir;\gl'lig)' Illagja rekete.
hal va ny ibnlyaszlnLi. Billlb6i vil:igoskekc.k. Liza Ili rl viragzalat kcskcn ycbb Viragzasa: (febnl;lr vege - ) lllarCiliS- aprilis / (IV vcge - ) V - VI.
leplLi (X- IOx I,5- 2 111111), fak6iblll )'a szfnLi viragok alkolja k, l11elyek bcn a lepel-
ElOhelye: M~szkedvel {i; gyerIYlI nos-liilgYL'sek, biikkösiik, szurdok- es szik-
16 leher szille is ':szklhclli. Toktenncsci cretlen is zi)ldek, IOlllpa-haromsziig
laerdiik erd(lk növenyc.
alaku ak. Erell l11agja vilagosharna.
ElOfordulllsa: Zcmplcn. Aggtelcki-k., • )
Vil'llgzasa: marcius - üpri lis / V - VI.
Put nok i-dv. (Kelcmer), ßükk, Ma tm •• , :'l, \ ~ \
(~Ii)helyc : Meszkedvelii; hcg)'al,jai, patakparti gyertya nos-tiilgyesek es blikk(i-
s(ik raja.
( ;yöngyiis: Sar-h., GÖdÖr-v.), Medves
1 •.• AI,fi
J} i
:'1 ',.
I l J ,,"

J
"

l
(Salgobanya: Salgo), Karancs, Cserh al r':r
ElOfordulasa: Zemph\n,
Nyirseg (Nyirbator),
(llaksi-p. v.), Börzsöny (Magas-
Börzsöny), Balfi-dv., Vasi-dv. (Felsotsatär:
"'!
... r
SZIll t'd - kiil. -C'.lI
Bereg-Szatmari-sfk. Nagyvih\gos-h.), Kemcncshl\t, KS (Km'd),
Zselic (Cserlo, Basa!), BS (Gyckcnycs: Lankoci-e.; Örtilos, Mesztegnyü:
Felso-Kak), Tolnai-hh., HortulJ<igy (Ujszenlmargita, Ohat).
Megjegyzes: Tiimiiltebb, egyscgcsen kek v il~\gzat <iva l , kek hilllb6ival ISs
züld(es) tökocsanyava l j61elkiilönflhelO faj. Az egykor egyscgcs kiizcphegysc-
Megjegyzcs: Taxonöllliailag l11eg nel11 tisztazott J'ajcs0!l0rt, I11cly nagysaghan
gi von lIl aton mcglllaracl t jcgkOl' utani l'diktuill. Sziklaerd6kbcn a slibsp. /Jud -
es alakban is igcn valtozatos. April hegyv ideki, keves vil'agu v,\llozaltö l ege,-
!;el/sis el. 1Lase! Illeg a DlIna.viilgyi csillagvinig (S. I'i//c!o /w //(' //sis) Icfl,'lsat es
szen a Duna-vülgyi csillagviraghoz (S. l'il1doh"I/('//.l'is) Ilasd a lefrasal es a
Illcgjc.gyzeset, valalllillt a tiibbi I'OkO Il faj lefl-asül is j
Illegjcgyzesetl l hasonl6kig f()leg EI'lli~ l)'be n es a Fclvidckcn g)'akoliak, ahol fe- '
her es I'ilzsaszfn valtozatai sem I'ilkak. IUsd lllcg a l(ihbi I\lkon faj Icfl'asat is! I Vcszclyezletetlsege: V: 5; H: 1; Iv . crlcke: 201l1l Ft.

Veszelyezletettsege: V: \ H: I; tv. crtcke: 2000 Ft.

2S0
2NI
 Lililllll hulhiler/IIII L. LILIACEAE Fl'ilillal'ia me/eagl'is L. LILIACEAE
Tuzliliom Liliomfelek Kockasliliom Liliomfelek
Tarsn.: tüzes liliom Tarsn.: kotuliliom, kockas kotuliliom
Leirasa: 50-120 cm magas, hagymas növeny. Szaran szamos, SZOlt al/asu, hin- Leirasa: Szara a karesu, zöld bimb6val eleinte a földön fekszik, majd 10-30
dzsas vagy szalas-Iandzsas level van; a fels6k hOnaljaban smjhagymacskak ül- em-re megnyulva a bimb6t fokozatosan felemeli. T6levelei hosszuak (-20 em),
nek. A hajtas csucsan 1-3 feltun6, 5-8 cm almer6ju, tuzpiros vinig foglai he- keskenyek, hegyesek. A szarlevelek (3...(i db) szalasak (max. 1 em szelesek),
Iyel, melyeknek 61epel/evele söteten pettyezett. Hazankban nem mindig vinig- szürkeszöldek, sz6rt allasuak. A maganos (ritkan 2-3) virag bokolo, szeles
zik. Telmese tok. harang alaku, r6zsaszines-vörösbama, sakktablaszeruen foltos. A lepellevelek
szabadok, 3-5 em hosszuak Az erett tokterrnes 1-2 cm hosszu, függ61egesen
Viragzasa: junius - julius közepe / VIII - IX.
all.
El6helye: Meszkedvel6, hegyvideki faj; bükkösökben, hegyi reteken, erd6sze-
Viragzasa: (marcius vege -) aprilis / V - VI. eleje
leken Cl.
ElOhelye: A talaj mesztartalmara nezve közömbös, nedves vagy valtakozo viz-
Eiorordulasa: Bükk (Kismez6,
alläsu telm6hely igenyCi faj . Lapretek, hip- es liegeterd6k, alteri retek es cserje-
Nagymez6, Javor-k6t, Csokasi-ret,
sek vin\ga.
Letras-tetö--Istvan-Iapa). Szigetköz
(Feketeerdö: Hazi-e.; Halaszi:
Elöfordulasa: Cserehat, Aggteleki-k. "I
Den~k-e.; Bezenye: Csaszarkaros;
Mosonmagyarovar: Varoskaros).
(BOdvarako, Aggtelek, Josvaföl, Bükk ",.
(Bükkszentkereszt), Matra
(Nyerges-tetö), Kemeneshät
Megjegyzes: A Szigetközben a Duna szallitotta nagyobb allomanyai, a Bükk-
(Csakanydoroszlo, Ikervar-Sotony,
ben kis populaci6i elnek. Hazai 6shonossaga vilatott. Levelh6nalji saljhagy-
Hetes, Mura-vi., Zalai-dv., BS, Zselic,
mair61 vegetativ allapotban is könnyen felismerhel6, jellegzetes faj. Kel1i disz-
Drava-sik, Mohacsi-sz. (Homorud,
növeny is; többfele elvadul.
Dunafalva), Bodrogköz (Satoraljaujhely, Sarospatak), BSz-sik.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; Iv. erleke: 30 000 Ft.
Megjegyzes: Nagyon jellegzetes, könnyen felismerhet6 faj.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2/3; tv. el1eke: 10 000 Ft.

Li/iunl lIIartagol1 L. LILIACEAE Erylhronium dens-canis L. LILIACEAE

Turbanliliom Liliomfelek Kakasmandiko Liliomfelek

Leil'asa: Meteresre is megnöv6 egyszeru, kopasz vagy pelyhes szaru, hagymas
növeny. Levelei hosszubis visszas-tojasdadok, landzsasak vagy elliptikusak;
az alsok hitsz61ag örvösen al/6k, a fels6k szortak, kisebbek. Viragzata laza fürt;
b6kol6 vinigai szennyes lilas-bfboros szinuek, söteten foltozottak, pöttyözöttek.
Kinynt allapotban a lepel turbanszeruen hatrahajl6. Lepelcimpai kb. 3,5 cm
hosszuak. Telmese tok.
Viragzasa: junius - julius / VIII (- IX.)
Leirasa: 10-15 em-es tavaszi geofiton. Rendszerint ket, rövid nyeh1, atellenes,
6--9 em hosszu es 1-4,5 em szeles t61evele fejl6dik, melyek viragzaskor - egye-
denkent valtoz6an - lilasbama-zöld foltosak. (Telmeserlelesre a levelek kifa-
kulnak, elvesztik mintazatukat.) A virag vöröses-bamas t6koesanyon magano-
san fejl6dik, b6koI6, elenk bfborpiros szinii. A lepelcimpak 2,5-4 em hosszuak,
0,5-1 em szelesek, hegyesed6k, torkuk feher foltos. Teljesen kinyflva a lepel
egeszen hatrahajlik. Tokterrnest fejleszt.

El6helye: Inkabb meszkedvel6; bükkösök, gyeltyanos-, cseres- es szaraz töl- Viragzasa: marcius / V - VI.
gyesek, szurdokerd6k, sziklaerd6k es cseljesek, karszterd6k, karsztbokorerd6k, Elöhelye: [nkabb meszkedvel6; bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, szaraz löl-
meszkerül6 erd6k, ligeterd6k, erd6szelek, magask6rosok viraga. gyesek (meszkelül6 erd6k is), hegyi es nedves retek viraga.
Elöfordulasa: Zemplen, Cserehät, Elö/'ordulasa: Aggteleki-karszt (Josvaf6:
Aggteleki-k. (JosvafO, Juh-Iapa), Ozdi-dv., ~r;!- .\'.,) Nagyoldal, Bodvaszilas, Szögliget), Bükk 'l
~':1' 1
I ,
Bükk, Mätra, Medves, Karancs, Cserhlit, e' \ (Miskolc), Soml6, Vend-videk,
j." /1
Börzsöny, Naszaly, GÖdÖllöi-dv.,
Visegnidi-hg.,
, Pilis, Budai-hg.,
sik (Erd: Fundoklia-v.), Gerecse,
retenyi- •
: I ' -i:~
• el"'-
~. ".
e !
P
y Kemeneshat, Orseg, Zalai-dombvidek,
Belsö-Somogy, Zselic, Szekszardi-
domvidek (Szekszard).
•• 1
'~ :,
Vertes, Bakony, Bakonyalja (Acsteszer), ••• I
Pannonhalmi-dv. (IIIak, Pannonhalma), Balaton- Megjegyzes: Nagyon jellegzetes, mas fajjal össze nem teveszthet6 vadvira-
fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Villanyi-hg., Soproni-hg., Balfi-dv., Köszegi- gunk.
hg., Vasi-dv. (Fels6csatar), Vend-vi., Örseg, Hetes (Zalabaksa), Zalai-dv.,
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.
BS, Zselic (Kaposvar: Nadasdi-e.), Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Völgyseg
(Ag, Kisvaszar), Tolnai-hh. (Lengyel, Kisszekely), Mez6föld, Hajdusag
(Debrecen: Nagyerdöl, Nyirseg, BSz-sik (Tiborszallas).
Megjegyzes: Nagyon jellegzetes, mar leveles allapotaban is felismerhet6 vad-
viragunk. Az Aggteleki-karszton az alul is szort levelallasu, kevesebb (2-4)
vinigu subsp. alpinum is el.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: I; tv. el1eke: 2000 Ft.
282 283
 ....
Orni/hogalum pyramidale L. LILIACEAE Omühogalum re/rae/1I111 Kit. ex. Willd. LILIACEAE
Nyulank madartej Liliomfelek Csillaros madartej Liliomfelek

Leirasa: A hagymas növeny - nevehez hiven - nyuhink, magas, 40--80(-100)
em-es. Szara egyszeru. Szürkeszöld levelei (4-6 db) husosak, 6-10 mm szele-
sek, viragzaskor meg rendszerint megvannak. A viragfürt esuesi, bimb6s resze
hegyesed6, keskeny, tömött. A tejfeher vinigok viszonylag hosszu, gyakran
3 em-nel is hosszabb kocsanyokon fejl6dnek (de bimb6san a legfels6 kocsa-
nyok igen rövidek), 6 taguak. Az elliptikus lepellevelek hata zöldes csfkos;
hosszuk 9-15 mm, szelessegük 3-4 mm. A tel111eses kocsanyok eleinte ivesen
fehill6k, majd szorosan a tengelyhez simul6k; rövid csucsba hegyesed6
murvaik kiesik. Termese tojasdad, kb. 13 mm nagysagura fejl6d6 tok.
Viragzasa: majus vege - augusztus eleje / VII - VIII (- IX.)
El6helye: Alapk6zetre közömbös; szant6k, pusztafüves lejt6k, erd6ssztyep re-
tek, legel6k, eseres tölgyesek faja. Gyakran lathatjuk utak melletti mezsgyeken.
El6fordulasa: Zemplen, Cserehat,
Aggteleki-k. (Josvafö,), Putnoki-dv., Bükk,
Matra (Gyöngyös: Sar-h.), Cserhat,
._I .
I
'A •\ .t.r
.~...
....
Leirasa: Kis termetu, 3-12 em magas hagymas. Levelei szalasak, 3-4 mm sze-
lesek, behajl6 szeluek, a viragz6 szarmillegalabb ketszer hosszabbak; a közep-
eren szennyes, zöldesfeher csfk huz6dik vegig. A viragzat emy6szeru fürt; az
als6 koesanyok gyakran alig hosszabbak a fels6knel. A lepel a szinen tejfeher,
a fonakon zöld, feher szegellyel. A lepellevelek 1-2 cm hosszuak, 5-7 mm sze-
lesek, tompa vagy hegyesed6 veguek. Alermeses kocsanyok jellegzetesen
visszatörtek, de a csucsukon felall6k. Toktermesenek elei (6) egymassal szöget
zamak be.
Viragzasa: aprilis közepe - majus közepe / VI - VII.
El6helye: Meszkedvel6; ftives lejt6kön, homoki reteken, löszgyepekben, dolo-
mitsziklagyepekben el.
El6fordulasa: Budai-hg. (Csik-h.),
Gerecse (Bajna, Dunaalmas), Balaton-fv.

:-. (7 • •~
(Tihany), Bakony (Veszprem), Mecsek
(Pecsvarad: Arany-h.), Balfi-dv.
(T6malom), Kis-A. (Gy6r; Sokor6alja:
Börzsöny, Naszaly, GÖdÖ1l6i-dv.,
Visegnidi-hg. (Szentendre), Pilis
(Pomaz), Budai-hg. (Sashegy), Gerecse
. .. "
\
MenfO, Szemere) Mez6föld (Bölcske),
D-T k. (Akasztö), Tt.
(Mogyorosbanya), Vertes, Bakony Megjegyzes: Levelei emlekeztetnek egyes safranyfajok (Crocus spp.) levelei-
(Taljandörögd), Balaton-fv., K-Mecsek, Meesekalja (Majs), Villanyi-hg., re. Meretben hasonl6 rokonainal a termeses kocsanyok elall6k vagy felall6k.
Soproni-hg. (Sopron: Varosligeti-e.), Zalai-dv., BS (Zakany, Gyekenyes, Az üstökös madartej (0. COIIIOSIIIII) hamvas, szürkeszöld leveleinek eie pillas;
Ortilos), KS (DornbOvar), Kis-A., Szigetköz (Bezenye: Csaszarkaros), Dra- a feheres csfk hianyzik. A puszta i es erny6s madartejnek (0. or/hophyllum,
va-sfk (Csanyoszr6, Harkany), Mez6föld (Erd: Kakukk-h.), D-T k., TI. O. ul1Ihel/atulIl) a viragzata satoroz6 (az als6 koesanyokj6val hosszabbak, mint
a fels6k); a toktermesek 6 eIe parhuzamos.
Megjegyzes: Az igen hasonl6, altahiban termetesebb gömbtermesu madar-
tejnek (0. sphaerocwpum) [hlsd a leinisat es a megjegyzeset!] a viragai Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; Iv. elteke: 2000 Ft.
zöldesfeherek, lepellevelei karcsubbak, als6 vinigkoesanyai rendszerint 3 cm-
nel rövidebbek; toktermese kisebb.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. el1eke: 2000 Pt.

Omithogalum sphaerocOipum Kern. LlLlACEAE An/ltericlIm liliago L. L1L1ACEAE

Gömbtermesu madartej Liliomfelek Fürlös homokliliom Liliomfelek

Leirasa: Hagymas faj; terme te az egy metel1 is meghaladhatja. Szalas-Iandzsas
vagy keskeny-szatas levelei 2-10 mm szelesek; vinigzaskor többnyire mar
elszaradtak. Vinigzata nyulank fürt. Lepellevelei (6) szalasak (1-3 mm szele-
sek, 7-10 mm hosszuak), kisse zöldes arnyalatu sargas- vagy szennyesfeherek;
fom\kuk zöldes sav van. Az (1-)2-3(-5) ern-es viragkocsanyok az elnyilast
követ6en ela1l6k, kes6bb ± a tengelyhez simul6k; murvaik ekkor a kocsanymil
kb. 3-szor rövidebbek. Toktermesei gömbösek vagy tojasdadok, 8-11 mm
nagyok.
Leirasa: Közepes terme tu (30--60 cm), nyulank megjelenesu evel6. A szar al-
jan fejlede, televelr6zsat alkot6 levelei sz,Uasak, 3-5 mm szelesek, gyakran
viaszbevonatt61 szürkesek. A levelek szele felfele-befele hajl6 (szarazsagban
hengeresse zar6d6). A t6kocsanyon egyszeru fürtvinigzatban talalhat6k feher
szinu viragai. AlepIek tompas veguek, 2-3 mm szelesek. A bibeszal felfele
hajl6; a porz6k szalasak. Haromrekeszu toktermese tojasdad-kihegyesed6,
6-10(-14) mm hosszu.

Viragzasa: majus - junius (- julius) / VI- Vlll (- IX.) Viragzasa: majus - julius / VII - Vlll.

El6helye: A talaj mesztartalmara nem erzekeny faj. Cseres- es gyertyanos-töl- Elohelye: Inkabb meszkedvel6; homokpusztak, homoki tölgyesek, karsztbo-
gyesekben, karsztbokorerd6kben, eseljesekben, akaeosokban, pusztafüves korerd6k, sziklagyepek, sziklafüves- es pusztafüves lejt6k, viraga.
lejt6kön eJ. El6fordulasa: Zemplen (Satoraljaujhely:
El6fordulasa: Bükk, Bakony (Varpalota), Kopaszka; Tokaj: Tokaji-h.; Göne: Or-h.),
Bakonyalja (Devecser: Szeki-e.), Balaton- Bükk, GÖdÖIl6i-dv. (Foti-Somly6),
fv. (Badacsony), Keszthelyi-hg. (Zala- ,;7 t' • '; [I
Visegnidi-hg., Budai- hg. (Sashegy,
I
szanto), Mecsek, Mecsekalja (Nagynya-
n\d), Villanyi-hg. (Szarsomlyo, Fekete-
h.), Soproni-hg. (Varisi-fs.; Sopron: Va-
...
....
~
I( Piliscsaba, Odvas·h., Rupp-h., Tabor-
h.), Gerecse, Vertes (Hakk-e.), Bakony,
rosligeti-e.), Zalai-dv., Del-Zala (Nagyba- • ··1
•• • BS (Csurg6nagymalton), Tengelici-hv. szmed-köz-eu

konak), BS, Baranyai.dv. (Lanycsok), Geresdi-
dv. (Bataapati), Szekszardi·dv. (Szalka), Drava-sfk (Nagynyarad), Mez6-
föld (Vajta, Nemetker).
Megjegyzes: A hasonl6 felepitesu nytJlank madartejnek (0. pyralllidale)
[lasd a leirasat!] viragai tejfeherek, lepellevelei szelesebbek, als6 kocsanyai
rendszerint 3 cm-nel hosszabbak, toktel111esei nagyobbak, hosszukasabbak.
[Lasd meg a fürtös homokliliom (AnthericulII /iliago) megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CB; tv. erteke: 2000 Ft.
(Nemetker: Uto·h.), Turjan-vi. (Öcsa, Taborfalva, Tatarszentgyörgy-
Örkeny), D-T k. (NagykOrös), Nyirseg (Batorliget: NagylegeJO).
Megjegyzes: A rokon agas homokliliomnak (A. ramosum) terebelyesen elaga-
z6 viragszara, egyenes bibeszala, es gömbös, 5-{j mm nagysagu toktermese
van. A habitusukban nemikepp hasonl6 madartejfajok (Omi/hoRa/ulII spp.)
porz6szalai szeles-landzsasak.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 3; tv. erteke: 10000 Ft.

284 285
 +l"'--

RIISCUS hypogiossilm L. RUSCACEAE RllscllS aCllleatus L. RUSCACEAE

Lonyelvu csodabogyo CsodabogyOfelek Szuros csodabogyo Csodabogy6fe1ek

Leinisa: Jellegzetes, 5-25(-40) ern-es, örökzöld, gyak-
ran elfekv6 növenyünk. 5-12 em hosszu, levelszeru
kepletei val6jaban m6dosult szarak (fillokladiumok).
Ezek közepebOl hajt ki j6val kisebb esökevenyes levele,
melynek tövebOl rövid (4-5 mm) koesanyon 3-5,
mindössze 3-4 mm nagysagu, zöldes virag fejl6dik. Ter-
mese kb. 1 em atmer6ju, piros bogy6.
Viragzasa: mareius - aprilis / X - XI (- XI!.)
E;I6helye: Inkabb meszkerül6; bükkösökben, gyertyanos-tölgyesekben,
dokerd6kben e!.
ElOfordulasa: Veleneei-hg. (Pakozd),
Bakony, Balaton-fv. (Szigliget),
Keszthelyi-hg. (Büdös-kut, Leseneefalu,
Vonyarevashegy, Rezi), Meesek,
Meesekalja (Nagynyarad), Villanyi-hg.
(Szarsomly6, Tenkes), Göesej (Oltare,
Buesuta), Zala-dv., BS, Zselie, Geresdi-dv.
(Bataapati), Szekszardi-dv. (Szekszard: Sötetvölgy), Tolnai-hh. (Lengyel,
Hare), Völgyseg (Kisvaszar).
Megjegyzes: Fiatal, egy-ket "leveles", meg murvalevel nelküli hajtasait eteg
nehez felismerni, de kes6bb - a kiaJl6 kis levelkevel- mal' jellegzetes, massai
össze nem teveszthet6 faj.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Pt.
Leirasa: Örökzöld, 20-80 em magas, elagaz6, fasod6 szaru,
bokrosod6 növeny. Levelszeru agai (fillokhidiumai) szur6s
hegyuek, tojasdad landzsasak, 12-30 mm hosszuak. Apr6, kb.
6 mm atmer6ju, majdnem ü16 (1-1,5 mm-es koesanyu)
zöldesfeher viraga a fillokladium közepeb61, alig eszrevehet6
Mltyas murvalevel töveb61 fejl6dik. Tennese kb. 1 ern-es,
piros bogy6.
Viragzasa: mareius - aprilis / X - XI (- XI!.)
SZUf- ElOhelye: Alapk6zetre közömbös; bükkösökben, gyertyanos- es szaraz tölgye-
sekben olykor karsztbokorerd6kben - nehol tömegesen - fordul e16.
El6fordulasa: Balaton-fv. (Szigliget),
Keszthelyi-hg., Meesek, ViIlanyi-hg., Zalai-
dv., Del-Zala (Nagykanizsa, Lenti), fI ,
BS, Zselic, KS (Karad, Lengyelt6ti,
Nagyesepely), Gersdi-dv. (BMaapati,
Moragy, Oralu), Szekszardi-dv., Tolnai-
hh. (Duzs, Lengyel), Völgyseg (Kisvaszar,
Ag), Drava-sik.
Megjegyzes: Viraga es tennese is gyorsan lehullik, de (gy is feltun6, massai
össze nem teveszthet6 növenyünk.
Veszelyeztetettsege: v: 5 ; H: 2; tv. erteke: 5000 F

Gladiolus imbricatus L. IRIDACEAE Gladiolus palustris Gaud. IRIDACEAE

Reti kardvirag N6sziromfelek Mocsari kardvirag N6sziromfelek

Leirasa: 30-90 em magas szaru, hagymagum6s faj. 1-2 em Leirasa: 30-50(-90) em magas szaru evel6. Levelei 0,8-1 ,5 em
szeles levelei szalasak; az als6 level tompa esuesu. Bfborvö- szelesek, sz!i1asak, hosszan hegyesed6 esuesban vegz6dnek.
rös, 2,5-3,5 em nagysagu viragai a szar esuesan egyoldalra ne- Tölcseres, 3-4 em nagysagu, bfborpiros viragai a szar esuesan

I
z6 fürtben allnak, szamuk ötnel több (sokszor a tfzet is megha- 2-1O-esevel, egyoldali füzert alkotnak. Legalabb a virag mellett
ladja). A virag mellett all6 hosszabbik buroklevel rendszerint all6 hosszabbik buroklevel hosszabb a lepel feiene!. Lekerek(tett
rövidebb a lepel feiene!. Toktermesei tojasdadok, hosszusaguk vegu toktermesei a legnagyobb szelessegüknel közel ketszer
körülbelül masfelszerese a szelessegüknek. hosszabbak.
Viragzasa: junius - julius ( - augusztus ) / VII közepe - VIII. Viragzasa: junius - julius eleje / VII közepe - VIII.
El6helye: A talaj mesztartalmara nezve közömbös faj. Hegyi es lapreteken, töl- El6helye: A talaj mesztattalmara nezve közömbös; kiszarad6 lapreteken, ho-
gyesekben, ligeterd6kben, sz6rfugyepekben es magassasos tarsulasokban eJ. moki sztyepreteken, hegyi reteken, ligeterd6kben, homoki es eseres-tölgyesek-
El6fordulasa: Zemplen, Bükk, Matra ben, ill. ut6bbiak tisztasain e!.
(MMrakeresztes: Hatari-retek, Parad, El6fordulasa: Matra (Nagygalya), Vertes
Matrafüred), Bakony (Kab-hegy), (Kapolna-puszta), Balaton-felvidek
Nyfrseg (Ömböly, Batorliget: Fenyi- (Raposka), Bakonyalja (Fels6nyiradi-
erd6j Pi riese), Bereg-Szatmari-sik, erd6, K6rises, Sarosf6i-erd6),
Tiszantul (Hencida). Turjan-videk (Kunpeszer: Kovacs-ret,
kont-(K-DK-eul Peszeri-e.), Duna-Tisza köze (Asotthalom:
Megjegyzes: Kivadult kerti rokonait61 kisebb es bfborvörös viragaival külön- Csoda-ret, Cegled), Bereg-Szatmari-sfk
bözik. A moesari kardviragt61 (G. paluslris) [lasd alefrasat!] toktenm!senek (Vamosatya).
alakja, als6 levelenek esuesa, a virag melletti nagyobb buroklevelenek hosszu- Megjegyzes: Testvelfajamil, a reti kardviragnal (G. imbricatus) [Iasd a leira-
saga, es altalaban nagyobb szamu viragai seg(tsegevel különböztethetjük meg. sat!] rendszerint kisebb tenne tu, kevesebb viragu es korabban nyfl6 növeny.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; I; tv. erteke: 30 000 Ft.

286 287
 IRIDACEAE Croells albif7ol'us Kit. ex Schult. IRIDACEAE
CmclIs tommasinianus Herbert
Nosziromfelek Feher safrany Nosziromfeh!k
IIHr safrany
Syn.: CroC/ls Jlel'll/ls (L.) Hili. subsp. albij7or/ls (Kit.) A. et G.
Leirasa: 5-12 em-es, tavaszi, hagymagum6s vadvinigunk. Levelei 4--6 mm Leirasa: A legkisebb safranyunk, termete mindössze 5-8 em. Keskeny-szalas
szelesek, fCinemi'iek, a fOer menten feher hosszanti csfkot viselnek, melynek leveleinek közeperen feher esfk huz6dik. Alepei szfne nalunk feher (az
szelessege nagyjab61 a fellemez szelessegevel azonos. A leveleknek esak kö- Alpokban el6 ällomanyaiban ibolyas es vihigoskek egyedek is eI6fordulnak). A
zepere van. A lepel ibolyas, r6zsaszfnbe hajl6. A 3 külso lepe\cimpa altah\ban lepe\cimpak 2-3 cm hosszuak es max. 0,8 cm szelesek, csucsuk tompas. A fel-
feheres hatu, vilagosabb a 3 belsonel. (El6fordulnak egyszfnu sötetebb vagy feIe szelesedo, bemetszett (3 agu) bi be rövidebb a portokokat visel6 por-
ritklin fehet: egyedek is.) A bibe 3 hasabu; porz6k szama: 3. Termese tok. z6szalaknal. Termese tok.
Viragzasa: (februar vege-) mareius - aprilis eleje / (IV - ) V - VI. eleje Viragzasa: marcius vege - aprilis közepe / V - VI.
Elohelye: A talaj mesztartalmara közömbös; nalunk erdei fenyovel elegy ese- Elohelye: Inkabb meszkedvelo hegyvideki faj. Hazankba az Alpokb61 hUz6-
res;tölgyesben, ill. patak menti fekete di6sban el. dott le; üde reten fordul e16.
EIOfordulasa: Külso-Somogy Elofordulasa: Koszegi-hegyseg
(Gyulaj: GarasMzi-erdeszlak (Koszeg: Also-ret, Kiraly-völgy
közeleben). es magankertben is).

NY-balk-(ill)

Megjegyzes: Eleinte tevesen a karpliti safrnny valtozatakent, Csapody-sar- Megjegyzes: Könnyen felismerheto tavaszi virag. Alakkörenek - CroClls ver-
rany (C. heuffelianus var. csapodyae) neven frtak le. Hazai oshonossaga vita- /Jus agg. - szamos tagja, iII. ezek hibridje közkedvelt disznöveny.
tott. [Lasd meg a kärpati safrany (c. heuffelianus) lefrasat is!] A nemikeppen
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10 000 Pt.
hasonl6 kikericsfajok (Colehieum spp.) 6sszel, levelek nelkül nyflnak. A ta-
vasszal nyfl6 egyhajuviragnak (Billbocodium ve1'l1um) [Jasd a leimsat!]6 por-
z6ja es 2-3 eroteljesebb, masfele levele van.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tV. erteke: 10000 Pt.

IRIDACEAE Crocus refieulatus Stev. IRIDACEAE

Crocus heuffelianus Herbert
N6sziromfelek Tarka safrany Nosziromfelek
Karpati safrany
Syn.: Crocus variegatus Hoppe er Homschuch
Leirasa: A hazai "kr6kuszok" közül a legnagyobb termetu, 8-15 cm magas faj. Leirasa: 4-10 ern-es, kora tavaszi viragunk. T61evelei - a többi safnlnyhoz ha-
Az elnyflaskor 10--15 mm szelesseget is eler6, 2-3(-5) eri'i, szalas levelek fe 1- sonl6an - keskeny-szalasak, a közeperen hosszanti fehe res csfkkal. Alepei 6
szelessegenel a közeper feher esfkja h:nyegesen keskenyebb. AlepeI a halvany- tagu (de nem tul ritka a rendhagy6, ennel nagyobb lepelszam sem), eimpai he-
lihlt61 a sötetibolyaig valtoz6 szfnu (de lehet feher is); a esucsa feie rendszerint gyesedok, szfnük a fehert61 a liIaig valtoz6. A küls61epelcimpak Mtan 3 erotel-
elmos6dott, sziv alaku, sötetebb folt van. A porz6knal hosszabb 3 agu bibeszal jes (ritkan halvany), ibolyas csfk hUz6dik. A csucsan Mrom hasabra agaz6 bibe
a lepelb61 gyakran kiall. Toktermese van. szfne a halvanysargat6l a sötetvöl'ösig valtozhat. Termese tok.
Viragzasa: mareius - aprilis / (IV -) V - VI. eleje Viragzasa: februar közepe - marcius / IV vege - V (- VI. eleje)
EIOhelye: A talaj mesztartalmara közömbös; gyertyanos-tölgyesekben, ke- Elohelye: Inkabb meszkedvelo, homokpusztak, homoki retek, szaraz tölgye-
menyfa-ligeterd6kben es ezek tisztasain el. sek, homoki tölgyesek es akacosok viraga.
Elofordulasa: Visegradi-hegyseg Elofordulasa: GÖdÖlloi-dv. (Albertirsa),
(Dobog6ko), Bakonyalja (Papasalarnon), Bakonyalja (Csabrendek), KS (A.dand),
Belso-Somogy (Kaszo: Balata-to, Tolnai-hh. (Kölesd), Kis-A. (Koes:
Csokonyavisonta), Bereg-Szatmari-sfk Hosszu-v.; KömiOd), Mez6föld
(Tarpa, Beregsurany, Kispalad, Garbolc, (Balatonkiliti, Nagyhörcsökpuszta;
Magosliget, Kishodos,Uszka). •• Aba: Bodakajtor; Felsoszentivan),
Tengelici-hv., Pesti-sfk (Rackeve:
Megjegyzes: [Lasd meg az iIIir safrany (c. tommasinialllls) leirasat es meg- paskom-e.),Turjan-vi. (Kunadacs-Kunpeszer), D-T k., Nyirseg (Debrecen,
jegyzeset is!] Az orszagban többfele behureolva, iII. betelepitve fordul el6 (pI.: Bank, Pac, Halap, Bagamer), BSz-sfk (Szamosszeg).
Zalaegerszeg, Szarsomly6). Dunantuli oshonossaga vitatott.
Megjegyzes: Nagyon jellegzetes faj . A vele azonos elohelyeken, de kes6bb
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 ()()() Pt. nyil6 egyes madartejfajok (Ornithogalum spp.) leveli szinten feheres csfkot
viselnek, igy ezekkel esak a level alapjan esetleg összetevesztheto.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erleke: 10 000 Pt.

289
288
 Irix aphyl/a L. subsp.llIlIlgurica (W. el K.) Hegi IRIDACEAE Iris variegala L. lRlDACEAE
Magyar noszirom Nosziroillfelek Tarka noszirom NösziromfeJek

Leirasa: 15- 30 cm Illagas, "szakallas" nosziroill. 1-3 Cill szeles - közeplajl Lefl'asa: 35-50 cm magas, fel so reszeben elagaz6 szärti faj. Kiall6 erezetii (es
kisse kiszelesedo - level ei allalaban fvese n hajl6k, a szarral gyakran azonos ± harant eres) levelei a sZ31l1al rövidebbek, 1,5-2,8 cm szelesek, gyakran sar-
Illagassaguak; bordazatuk eroteljes, kidomborod6. Egy-musfel napig nyfl6 16sun görbiilök. A vinigok belso (felaI16) lepellevelei sargak, a küls6 "szakal-
virjgai vörösesibolya vagy kekeslila szfnuek; vinigszam: 2-4. A szar tövebol las" lepelleveleken feheres alapon sötetibolya, barna vagy vörösl6 erezet van.
gyakran ered egy hosszti oldalkocsany. A külso lepe1cimpuk 4,S---u cm Tennesei 3 rekeszu, lekerekftett vegu tokok.
hosszuak, 2- 5 cm szelesek. A kisse hartyas szegelyu buroklevelek gyakl'an vö- Vin\gzasa: Imijus - junius / VIl- VIII. eleje
röseslilak. A lepel csöve a maghnznal nelll sokkal hosszabb. Terillesei 3 reke-
szu, erdes felületu, kihegyezeu tokok. El6helye: Inkabb meszkedvelö erdösszlyep faj . Szaraz tölgyesek, napos erd6-
szelek, karsztbokorerdok, sziklacseljesek, puszlai cseljesek. szikJagyepek. ho-
Viragzasa: aprilis -mujus / (VI vege -) VII (- VlIl.) moki retek, rilkän erdeifenyvesek, telepitett feketefenyvesek viniga.
El6helye: A talaj llleSZlal1ahmira közölllbös; sziklagyepek, szikla- es puszlafüves
lejtök, sziklacseljesek, hOllloki tölgyesek, hOllloki retek bennszülölt viniga.
EWrordulasa:, Zemplen (Sarospatak, '.j..'I ,
TaIlya: Szokolya), Cserehat (Meszes), ,) , ,lI.....,.".. \1 I
Elöfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k. (Josvafö, Aggteleki kavics- .. I / Lift: .~
Szerencsi-dombvidek (Monok),
Cserehat (Szendrö, Szendröllid,
hat), Putnoki-dv. (Sajokaza), Ozdi-dv.,
Bükk, Matra, Medves, Cserhat,
• '~.'?'..
C, ~ .J-r1
.
Meszes, Rakacaszend), BÖl'zsöny, Naszaly, GÖdÖIl6i-dv.,
, • .,.1•••
• •
Nyfrseg. Visegradi-hg. Pilis, Budai-hg., 1'etenyi-sfk, ponl-pann-(balkl
Gel'ecse (FelsögaIla), Velencei-hg. (Nadap: Csucsos-h.), Vertes, Bakony,
Bakonyalja, Pannonhalmi-dv., Balaton-fv., Keszthelyi-hg. (Gyenesdias:
Megjegyzes: Az apro n6szirom (I . pUlIlila) hasonl6 vinigszfnu egyedeitöl ter- KömeIl), Mecsek, Villanyi-hg., Soproni-hg. (Harkai-kup), Balfi-dv. (Szar-
mete es vinigsz<lllla j61 elkülönfti . Az elvad ul6 kek n6szirom (I. gerlllal1ica) halom, Oudlesz-e.), Koszegi-hg. (Cak, Bozsok), Zalai-dv., Kis-Balaton
tennetesebb, levelei a szamal rövidebbek, buroklevelei a közepiiktöl attelszöen (Fönyed), BS, Zselic (Kardosfa), KS (Mezöcsokonya, Buzsak), Szekszardi-
hal1yasak. dv., Tolnai-hh. (Kisszekely), Kis-A., Szigetköz, Mezöföld, Pesti-sik (Ouna-
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; Iv. erleke: 50 000 Ft. keszi, Futi Somlyo), TUljan-v i. (Oabas, Kunpeszel': Kovacs-rH), 0-1' k.,
Nyfrseg.
Iris pumi!a L. lRIDACEAE
Megjegyzes: A telmeszelben elofordul6 rokon fajokt6I könnyen elkiilönflhetö.
Apr6 noszirom Nösziroilltelek
Kecskemet es Villany mellett a fehereru alfaja (subsp. lel/cographa) [Iasd a
T.\rsll.: törpe nöszirom fot6me llekletet!] is el. Kelti kultUraban szamos valtozatat es a kek nöszirom-
Lefrasa: A legkisebb, Illindössze 5- 12(-15) Cill magas nöszirillunk. 1- 2 Clll mal (I. germaIlicu) alkolott hibridjet is tartjak.
szeles (ritkan keskenyebb), lapos levelei közeplajoll kisse kiszelesed6k, gyak-
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv . erleke: 5000 FI.
ran elosen fvellek. surull erezettek. Alacsony (-I cm) szanin a muganos vinlg
szinte földön ülönek tunik. Alepei csöve 35-szörösen hosszabb, mint a mag-
haz. A viragok szine nagyon valtoz6: altahiban ibolyakek vagy halvanysarga,
de lehet bfbor-, ill. feketesibolya, r6zsaszfn, feher, szennyessarga, sot egeszen
tarka iso Un. "szakallas" nosziromfaj. Tennese 3 rekeszu, hossztibis tok.
Iris IlIIl1Iilis Georgi subsp. arellaria (W. et K.) A. et D. Löve lRIDACEAE
Viragzasa: aprilis / Vl- VII. Homoki noszirom Nösziromfelek
EloheIye: Inbibb meszkedvelo; karsztbokorerdök, szikla- es löszgyepek, Syn.: Ir;s arenar;a W. et K.
eldos- es löszpusztaretek, szikla- es puszlafüves lejlök, homoki- es szikes retek Lefrasa: Alacsony telmetfi nosziromfaj; az egy-ket vinigti szar mindössze
es legel6k növenye. 6-12 cm magas. Szürkeszöld levelei kard alakuak, 2-8 lllm szelesek. A vinig
El6fordulasa: Zemplen, Aggteleki-k" halvany- vagy elenksarga. lorka kekes. Külso (szethajI6) lepeicilllpai közepta-
Ozdi-dv. (Hangony), Upponyi-hg. (Kalica- jon szörösek (un. "szakallas" naszirom). A lepel csöve csak kisse hosszabb.
letö), Bükk, Matra, Cserhar (Ecseg: mint a maghaz. TenlleSe kihegyezeu tok.
Bezma-h., Vacduka: Kios-h.), Börzsöny Viragzasa: äprilis közepe - majus / VI közepe (- VII.)
(Oel-Börzsöny), Naszaly, GÖdÖIl6i-dv.,
Visegl'adi-hg., PiIis, Budai-hg., Elöhelye: Meszkedvelö; homokpuszt<ik, homoki retek es legelök, homoki töl-
Tetenyi-sfk, Gerecse, Velencei-hg. gyesek, dolomitsziklagyepek, sziklafüves lejlak, erdöspuszlagyepek viniga.
(Sukol'o: Csucsos-h.; ßodza-v.), Vel'tes, ßakony, Elöforduhlsa: Csel'hat (Vacduka),
Pannonha ll11i-dv. (Pannonhalma: Boldogasszony kapolna), ßalaton-rv., GÖdÖllöi-dv. (Szada, 1'ura), Budai-hg.,
Keszthelyi-hg., Mecsek, Vilhinyi-hg., Balfi-dv. (Tomalom, Fel'törakos), Ge- Tetenyi-sfk, Vertes, Bakony (Hegyesd),
resdi-dv. (Bata), 1'oInai-hh., Kis-A., Mohacsi-sfk (Ounaszekcso), Mezöföld, Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Kis-A.
Szentendrei-sz., Pesti-sik (Soroksar, Cinkota: Naplas-tu, Foti SomIyo), (Gönyu), Mezoföld (Szekesfehervar),
1'urjan-vi. (Kunpeszel': Dög-h; Bugyi, Kunadacs: Temeto-domb), 0-1' k., 1'engelici-hv., Szentendrei-sz., Pesti-sfk,
HOrlobagy (Nagyivan), H <~du sag (Szabolcs), Nyfrseg (Bätorliget), BSz-sfk 1'urjan-vi., 0-1' k., Nyfrseg.
(Szalllosszeg), Tl. Megjegyzes: Egyes viragai egyetlen nap alan elnyfl nak. Gyakorlanal nllir jel-
Megjegyzes: A sötetibolya vinigszfnu magyar naszirolll (I . aphyl/a subsp. legzetes, vekony leveleiröl is felismerhetö. Egyedül az apru n6szil'om (/.
IlUllf!arica) nagyobb tenlletu, löbb vinigu [hisd alefräsat! I. IA hOllloki naszi- pl/mila) [1C!sd alefrasat!] sarga vinigu egyedeivellevesztheto össze, de oll u le-
1'0lllt61 (I. l//flllilis subsp. arel1aria) val6 eitereset lasd a kel faj lefrasaban es a vel szelesebb, a szar alacsonyabb, a lepel csöve többszörösen hosszabb a lllag-
l11egjegyzesben!] Kerti dfsznöveny iso hazmi!. Azonos elöhelyen az apr6 nöszirom konibban nyflik.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. el1eke: 5000 Pt. Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2 ; I; tv . erteke: 10 000 Ft.
290 291
 • -. . - ----------------------------------------------------~

Iris gramillca L. IRIDACEAE Iris sihirica L. IRIDACEAE

Pazsitos noszirom N6sziromfelek Sziberiai noszirom N6sziromfelek

Leirasa: 10-30(-40) ern-es szara lapftott, kel szamyu; sasszeru (2-)5-15 mm
szeles levelei ennel gyakran ketszer is hosszabbak. A t6faj levelei elenkzöldek,
esuesukon keskenyedok; az alfaj (subsp. pscudocypems) levelei merevebbek,
szürkeszöldek, közept61 keskenyed6k. Ibolyaslila es r6zsaszin alapszinu, kek-
feher-sarga rajzolatu, koesanyos vinigai altalciban kettesevel fejlodnek, kelle-
mes kajszibaraek-illatuak. A küls6 lepellevelek könne j6val hosszabb a lerne-
zeneI, szelessegük kb. megegyez6. Telmese hegyesed6, 6 elf1, kb. 3 em nagy-
scigu lok.
Viragzasa: majus - junius / VIIl- IX.
Elohelye: Inbibb meszkedvelo; szaraz, ligetes lölgyerd6kben, karsztbokorer-
dokben, tÖlmelek- es sziklaerd6kben, irtasreteken, erd6szeleken, utak menten
fordul elo.
Lefrasa: Hengeres szaru, 40-80(-100) em magas, karesu faj. Keskeny-szalas.
2-8 mm szeles levelei a szamal altalaban lenyegesen rövidebbek. A szarlevel
es a buroklevelek hartyasak. A szaron 1-4 virag fejl6dik. A vinigok ibolyas-
kekek (de el6fordulnak sötetlila, halvänykek es feher egyedei is). A küls6lepel-
eimpak rozsdas mintazatu könne altalaban feleakkora, mint a kiszelesed6, fe-
heres rajzolatu, csucsan gyakran kicsfpell lemez. Telmesei hosszukas (nein
cs6rös) tokok.
Viragzasa: majus - junius / VIII közepe -IX.
El6helye: Inkäbb meszkedvel6; lap- es mocsan'etek, nedves kaszal6k, magas-
k6r6s, magassasos tarsulasok, hlperdok, fUzlapok, homoki tölgyesek faja.
El6rordlllasa: Zemplen, Cserehät, ~~~l.' ,
Aggteleki-k. (Aggtelek), Putnoki-dv.
I·. · -.1( ,.
•• -.~ "'- •

.........,., . t;.
El6fordulasa: Zemplen (Erd6benye), • • I (Döveny), Bükk, MMra, CserMt (Ecseg: , • I • I ..
Aggteleki-k. (J6svaf6: Nagy-oldal), Ozdi- ~ S~lIha-p. v.), Ipoly-vi. (Litke), Börzsöny ~, • --
dv., Bükk, MMra, Cserhat (Ecseg: •
/-1 .
ttf! l"
.. ' • I (Orhalom, Szokolya: Kiraly-ret), .. Te "~1.
C..... ~
Bezma-h.), Börzsöny, Naszaly, Gödöll6i- l~~
I.
Visegradi-hg. (PilisszentlaszI6, Kiraly-v.),
.... I
dv. (GödöIl6), Visegradi-hg., Pilis, Bakony, Bakonyalja, Balaton-rv., • euszib
Budai-hg. (Kutya-h.), Gerecse • ~. , Keszthelyi-hg., Meesek, Meesekalja, Soproni-hg., K6szegi-hg. (Velem,
(Gyermely), Veltes, Bakony, Bakonyalja POIlI-szllled Bozsok), Vend-vi., Örseg, Hetes, Göcsej, Vasi-dv. (Narai, Nemesmedves),
(Devecser: Szeki-e.), Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Villanyi-hg. Zalaj-dv., BS, KS (Toponar), Szigetköz, Kis-A. (Vamoscsaläd, Csäford-
(Csllkma-h.), Balli-dv. (Szarhalom, Dlldlesz-e.), Vasi-dv., BS (Rinyaszent- janosra), Hansag, Drava-sik, Tengelici-hv., Sarköz (BMa, Decs), Csepel-sz.
kiraly), Baranyai-dv. (Pellerd), Szekszardi-dv., Kis-A., Pesti-sik (Sorok- (Szigetcsep), Szentendrei-sz., Pesti-sik (Cinkota: Naplas-t6, Soroksiir),
sar), Hevesi-sfk (Kereesend), BSz-sfk (Jankmajtis), TI. (Hencida: Csere-e.), Turjan-vi., D-T k., Nyirseg, Bodrogköz (Bodrogszegi), BSz-sfk (Bereg-
Megjegyzes: A jelentektelennek hat6 levelek között gyakran teljesen megbuj6 surany,). TI. (Tiszalök).
viragait altahiban nehez felfedezni. Mas vadviragunkkal összeteveszteni nem Megjegyzes: A kivadult, szeles levelU, küls61epeleimpain szorszeru kepleteket
lehet. visel6 kek n6sziromt61 (I. gcrll/al/ica) erosen elüt. [A fMyolos n6sziromtol (I.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft. spllria) valo eItereset lasd e faj lefrasanal!] Esetleg a veget<iei6s id6szakon kf-
vül is felfedezhetjük, jellegzetes - nem esorös toktenneseket visel6 - szaraz
k6r6ir61.
Iris spuria L. IRIDACEAE
Vcszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 10 000 FI.
Fatyolos noszirom N6sziromfelek
Tiilsn.: kores nöszirom
Leirasa: Keeses, nyulank, 40-80 em magas n6sziromfaj. Szara ± hengeres, JII/lC/iS marifimus Lam. JUNCACEAE
altalaban több (2-4) vinigu. 8-15 mm szeJes, szaJas levelei a szamal rövideb- Tengerparti szittyo Szitty6felek
bek. A fels6 szarlevelek es a burokJeveJek is zöld szfnuek. A vinigok Iihiske-
kek; a külso lepellevelek ibolyas erezetuek, sarga foltosak, könnük valamivel Leirasa: Meleres magassagot is elero, kopasz, suru, tömött gyepu, elenkzöld
hosszabb, mint a lemezük. Hatszögletu toktelmesei es6rösek. szitty6fele. T61evelei bamasak (gyakran bfboros futtatasuak), fehill6k. A 1-1,5
Viragzasa: majus - junius / VIII közepe - IX. mm atmer6ju szarlevelek nem sokkal a t6 fölött erednek, merev-szur6s hegyf1-
ek, a szarhoz hasonloan hengeresek. Surun elagaz6 vinigzata a tengely egyik
El6helye: Inkabb meszkedvel6; I<ipretek, moesanetek, szikes retek viniga. oldalab61 fejlOdik. Azoldalagak 10-15 em hosszuak, keves (2-3) vinigu fejees-
El6fordulasa: CserehM (Halmaj), Bükk
(Eger, Kis-Tallya), Matra (Gyöngyös,
...,-r.. .....
•..::,
. .
keben vegz6dnek. A 3 küls6, sargaszöld, hegyesed6 lepellevel5--6 mm hosszu,
a 3 rövidebb bels6 tompa vegu, hartyas. Telmese hosszukas-tojasdad, harom

.-' .
Hatvan), Cserhat (Csecse, Szarvasgede), elli tok.
GÖdÖllöi-dv. (Kava), Visegradi-hg. ~~, .r Viragzasa: julius - augusztus / VIII - IX. ?
(Szentendrei-IegeI61, Pilis (Csobanka:
Garancs-h.), Gerecse (Herceghalom), \. El6helye: Mesz- es s6kedvel6 faj; vfzparli iszapos homoktalajokon tarsulasal-
kOl6 is lehel.
Yertes (Csakvar: CSllkat6-ret), Zamolyi-
medence, Bakony (Varpalota), Bakonyalja, Balaton-fv. (Tapolcaf6), Vasi-dv. El6fordulasa: Vasi-dv. (Nemesker),
(Könnend), BS (Csurg6), Kis-A., Szigetköz (Vamosszabadi), Mez6föld, Ten- Zalai-dv. (Hevizi-csatorna), KS
geliei-hv. (Tengelic, Szedres, Si6agard), Dniva-sik, Taktaköz (Mez6- (Balatonkeresztur- Balatonfenyves: '. If
zorn bor, Kesznyeten), Tllrjan-vi., D-T k., Jaszsag (Jaszbereny), Hevesi-sik Nagyberek; Balatonöszöd, Ordacsehi),
(Kal- Nagyut), Hortobagy, Hajdusag, Tt. Hansag (Fert6ujlak: Mekszik6puszta), ••
Megjegyzes: Gyakorlattal mar a leveleir61 es a k6r6ir61 is felismerhetö. [A szi- Mez6föld (Veleneei-to).
beriai nösziromt61 (I. sihirica) - mellyel egyült is el6fordul - val6 eItereset
Megjegyzes: A hasonl6 habitusu rokon fajok egy reszenel a vinigoknak ket
hisd a lefnisokban! 1
kiesiny galleroz6 fellevele van, masoknal a levelek nem szur6s hegyuek, beI se-
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 10000 Ft. jük valaszfalakkal tagolt (ket ujjunkkal a levelet finoman megnyomva es
hosszininyban vegigsimitva, ezt kitapinthatjuk), mfg itt a level bel folytonos.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; tv. erteke: 2000 Ft.

292 293
 Leucoium lIestivum L. AMARYLLIDACEAE Stel'l1herliia colcllicij70/'{/ W et. K. AMARYLLIDACEAE
Nyari tozike Amarilliszfe[(Sk Vetovirag Amarilliszfelek

Leirasa: 30-60 em-es, többnyire esopOltosan fejl6d6 hagymas. A level es a Leirasa: Kistetmetu, törekeny hagymas növeny. Osszel nyflo, sarga vinigai
szar szine hamvas kekeszöld. A levelek hUsosak, szalasak, kb. 10 mm szelesek, 4-8 em magasak. A lepelcimpak keskeny-hosszukiisak vagy szalasak, 3-5 mm
esuesuk ± lekerekitett. A szar esuesan 3-7 virag fejl6dik. Aharang alakuan szelesek, esuesuk feie kisse kiszelesed6k. A lepel esöve rövid, keskeny. Kora
összehajlo, 15-20 mm hosszu lepellevelek feherek, esuesukon zöld vagy sar- tavasszal fejl6d6 levelei (rendszerint 4) szürkek, szalasak (2-5 mm szelesek);
gaszöld folttal. A viragkoesanyok nem rövidebbek a fellevelneJ. Telmesei hu- közöttük fejl6dik a gömbös-tojasdad, kb. I em-es tok.
sos tokok. Viragzasa: augusztus - oktober / V (- VI.)
Viragzasa: aprilis közepe - junius eleje / VI - VIII. El6helye: Inkabb meszkedvel6; sziklafüves es pusztafüves lejt6k, karsztbokor-
El6helye: Inkabb meszkedvel6; nedves vagy id6nkent vfzzel boritott talajokon erd6k, löszpusztaretek, legel6k viraga.
- \iget- es laperd6kben, moesarreteken, magassas-tarsulasokban - el. El6fordulasa: Upponyi-hg., Börzsöny
El6fordulasa: Cserehat (Szikszo: Hernad (Diosjen6), Visegradi-hg. (Pomaz,
,. J . . . .
arter), Cserhat (Romhany), Balaton-fv., .... Dobogok6, Csikovar), PHis, Budai-hg.,
Meesek, Villanyi-hg. (Kistotfalu), 1! --
, t ' ··· .--
/ Tetenyi-sik (Erd, Soskut), Gereese,
t r J."
Kemenesh5t (Mne, Kam Jeli),
Mura-vi., BS, Zselie (Kaposvar),
Baranyai-dv., Szigetköz, Kis-A.
...... 1.. I.·
'.C.
~
#. •
Veleneei-hg. (Pakozd), VeLtes (Csakvar,
Csokak6), Bakony (Varpalota, Oskü,
Pi'tfürd61, Balaton-fv., (Tihany,
(Marealt6), Hansag (Lebeny, Kimle),
" atl-med
Szentendrei-sz., Csepel-sz., Pesti-sik (Kaposztasmegyer), Mohacsi-sik
Balatonfüred, Sasdi-retek), Keszthelyi-hg. (Gyenesdias), KS (Latrany),
Mez6föld (Paks: Vörösmalom-v.), D-T k. (Pusztaszer), Tl. (Körös-Maros
(Kölked, Mohaes), Mohaesi-sz., Mez6föld (Duna menten), Völgyseg (Bony- köze).
had: Honigpuszta), Drava-sik, Gemene, Turjan-vi., D-T k., Nyirseg (Deb- Megjegyzes: Apro telmete miatt kevesbe feltun6, de nagyon jellegzetes faj.
reeen: Nagyerd6, Batorliget), Taktaköz, Bodrogköz, BSz-sik, Tl. (Tisza Gyakorlattal hoviraghoz (Galantlws nivalis) hasonlo (de mindig 4) leveler61 is
menten; Gyomaendr6d). felismerhet6. Csak ke1l6 nyar vegi--6szi esapadek eseten nyilik; az egyes vini-
Megjegyzes: [Lasd meg a rokon tavaszi t6zike (L. vernum) leirasat es meg- gok elettartama rövid. A föld alatt - felszfni viragzas nelkül is - gyakran
jegyzeset is!] A vele egy id6ben nyflo, lenyegesen alaesonyabb gyöngyvirag megtermekenyül.
(Convallaria majalis) viragai es levelei is masfelek, igy azzal nem teveszthet6 Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. eLteke: 10 000 Ft.
össze.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.

Leucojum vernum L. AMARYLLIDACEAE Narcissus an[iustij'olius Curt. AMARYLLIDACEAE

Tavaszi tozike Amarilliszfelek Csillagos narcisz Amarilliszfelek
Syn.: Narcissus siellaris HawOIth,
Leirasa: 10-25 em magas, altalaban esopOltosan tenyesz6 hagymas növe- Narcissus poericils L. subsp. radiiflorus (Salisb.) Baker
nyünk. Szalas, kb. 10 mm szeles t61evelei sötetzöldek, szalasak, kisse husosak, Leirasa: 25-50 em magas, keeses hagymas. Levelei keskeny-szalasak,
vegük tompas. A szar esuesan altalaban egy (neha kett6) b6kolo virag fejl6dik. 3-6(-10) mm szelesek, szürkes- vagy sargaszöldek; szamuk rendszerint 4. T6-
A koesanyok nem hosszabbak a felievelneL A sarga vagy zöldessarga esuesu, koesanyon fejl6d6 maganos viragai 4,5-6 em atmer6juek. A lepelevelek he-
feher lepellevelek harang alakuan összehajlok. Telmese I em-nel kisse szele- gyesed6k, keskeny visszas-tojasdadok, szennyes- vagy sargasfeherek; körmük
sebb, gömbös, hUsos tok. jollathato. A rövid, sargas mellekparta karimaja naranesvörös, 8-10 mm atme-
Viragzasa: februar - mareius / V - VI. r6ju. A kifejlett virag porzoi (6) ± egy sfkban allnak, es rendszerint hosszabbak
a mellekpartanal (ab bol kiallnak). Termesei tojasdad tokok.
El6helye: Alapk6zetre közömbös; üde talaju gyertyanos-tölgyesekben, bükkö-
sökben, lap- es ligeterd6kben, iitteri reteken, patakok menten fordul e16. Viragzasa: aprilis - majus / VI - VIII.
El6fordulasa: Bakony, Bakonyalja El6helye: Alapk6zetre közömbös; hegyi, arteri es mas üde retek viraga.
(Noszlop), Balaton-fv., Keszthelyi-hg. El6fordulasa: Meesek (Nagymanyok-
(Zalaszanto: Var-berek), K6szegi-hg. Hidas), Vend-videk (Szentgotthard),
(Madaras·p. völgye), Kemeneshat
(Mikosszeplak, Körmend: Horvatnad-
Hetes (Magyarszombatfa:
Metneki-ret, Szentgyörgyvölgy), .~ 1
(
alja), Vend-vi. (Szakonyfalu, Fels6szöl-
nök), Hetes (Iklodbördöce, Lenti), Göesej köz-eu
(Kemenfa), Zalai-dv., BS, KS, Kis-A. (Csafordjanosfa, Nagyalasony),
Bels6-Somogy (Baboesa: Basakert),
Zselie (Kaposvar: Toponar). ,• J.
" \ I

Mez6föld (Raealmas: Nagy-sz., Haros-sz., Adony), Bodrogköz (Sarospatak:
Long-e.), BSz-sfk (Barabäs: Dedai-e., Tarpa, Fehergyarmat: Birho-e.,
Cegenydanyad).
Megjegyzes: Esetleg összeteveszthet6 a szinten e esaladba tartozo hoviraggal
(Galanthus nivalis), de e faj harom bels61epellevele feher alapon zöldes minta-
zatu, feie akkora mint aharom küls6 lepellevel, melyek teljesen feherek, es a
bels6kt61 gyakran vizszintesen eJallnak. [Lasd meg a nyari t6zike (L. aes-
tivum) lefrasat is!)
Veszelyeztetettsege: V: 5 ; H: 2 ; CB; tv. erteke: 2000 Ft.
Megjegyzes: Dfsznöveny is, mint közeli rokona, a közkedvelt feher narcisz
(N. jJoeticus), melyt611atvanyosan esak a szels6seges egyedek különböznek. E
faj levelei altahiban szelesebbek, viragai feherek, lepelcimpai szelesebbek, egy-
mast jobban atfedik; a kifejlett virag 3-3 porzoja egymastol tavolabb all (fgy
sokszor esak 3 porzo latszik).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. elteke: \0 000 Ft.

294 295
 A kosborfelek (ORCHIDACEAE ) altahinos jellemzese
A kosborfelek jellegzetes vinigszerkezetük: ketoldalian reszaninyos,
haromtagu vinigaik, mezajkuk es ivaroszlopuk alapjiin könnyen felismerhetok,
mas növenycsal<id tagjaival nem teveszthetok össze. Hazai kepviseloik több-
segenek faji szintu azonositasa vinigzo allapotban eleg egyszerCi. Hatarozasi
nehezsegeink csak nehany csoport eseteben [l<isd kesobb!]lehetnek. A kosbor-
felek legjobban a vinigzasi ido alatt hatarozhatok, amely azonban evente legfel-
jebb nehany hetet tesz ki. Elvinigzott allapotban a lisztfinomsagu magok ezre-
it tartalmazo. sokszor csavarod6 toktermeseik, jellegzetes k6r6ik alapjan is
felismerhetjük a csalad nemzetsegeit, de egy nemzetseg hason16 tetmetG fajai
(pI. a bangok többsege) kizar61ag a k6ro alapjan egymastol mal' nem külöhft-
hetok el biztosan. A hazai orchideafajok egy n:sze (pI.: a bang6k, a sömörös, a
tarka kosbor, a bibor- es az adriai sallangvinig, az oszi füzet1e-kercs) szeptem-
bet10l januarig fejleszt attelelo toleveleket. A tolevelek alakja, merete eleg v31-
tozatos, az adott to kondfci6jat61 is ftiggo jelleg. (Azaz peldaul az adott evben
viragzashoz keszülo, eroteljes sallangvirag-peldany tolevelr6zsajanak merete,
toleveleinek szama es alakja nagyon különbözhet az az evben nem vinigz6, de
ivarerett peldanyet61 es a magoncoket61. Utobbiak vi-szont egymashoz igen
hasonl6ak.) Valamennyi lorozsas orchidea tolevelere jellemzo azonban, hogy
fonaka fenyes, sima felületu. Telen es kora tavasszal, alkalmas, h6mentes
idoben a fent felsOl'Olt fajok toleveleit könnyen megtalalhatjuk, hiszen ilyenkor
szinte egyedül zöldellnek a csupasz talajfelszfnen vagy a megsargult
növenyzetben. Ilyenkor kaphatunk a legmegbizhat6bb kepet az allomany va16-
di nagysagarol, kiterjedeserol, mert a viragz6 peldanyok szama nagyon
ingadozik, es meg a "legjobb evekben" is nagymertekben alatta marad a popu-
läci6 teljes egyedszamanak.
Az orchideak viszonylag nem ritkan keresztezodnek egymassal, megpedig
nemcsak az azonos nemzetsegbe tartoz6 fajok, hanem különbözo nemzetsegek
tagjai iso A orchideahibridek termeszetes uton valo keletkezesere akkor van
lehetoseg, ha a szülofajok egytmis közvetlen szomszedsagaban fordulnak elo
(rendszerint legfeljebb par szaz meterre, a megporz6 rovarok repülcsi
hat6tavolsagan belül), es vinigzasi idejük legalabb bizonyos evekben atfedi
egymast (azaz a korabban vinigz6 faj utols6 vinigai meg virftanak mikor a
kesobb virit6 faj elso vinigai kibomlanak). A csapadekosabb, kiegyenILtettebb
klitmiju Nyugat-Eur6paban es magashegysegekben, vagy a mediterran
területeken az egyes orchideafajok vil'ligzasi ideje nem huz6dik annyira szet
mint hazankban, a kontinentalishoz közelito eghajlatunk miatt. Emiatt nalunk
kevesebb hibrid elofordulasa ismet1, es ezek is rendszerint csupan kis egyed-
A nöszöfüvek (Epipactis genus) jellemzese
Az ut6bbi ket evtizedben Oel- es Közep-Europab61, valamint Kis-
AzsiabOl több mint 30 önmegporz6 noszofU-kisfajt it1ak le. Korabban ezeket
igen kis eiteljedesCi, lokalisan elofordu16 taxonoknak veltek. Az ut6bbi evek
intenziv kutatasainak köszönhetoen azonban szamos uj allomanyuk valt
ismertte, sokszor igen tavol a "locus classicus"-t61 (a helytol, ahol eloször
rabukkantak az adott fajra). Hazankb6l eddig 5 rovalmegporzasu noszofUfaj, a
moesari, szeleslevelU, piros16, vörösbarna noszofü (Epipactis pall/stris, E.
hellehorine, E. pwpurala. E. alroruhells) es az önmegporzasra is kepes
kislevehl noszofü (EpipaClis micl'Ophylla) mellett 2 obligat autogam faj, az
elbai noszol'U es Müller-noszofü (Epipactis alhensis, E. muelleri) es 6 fakul-
tativ autogam kisfaj a Norden-, pontuszi, bugaci, karesu, Tall6s- es esorös
noszofii (Epipactis l1ordelliorum, E. pOl1lica, E. hl/Kacensis, E. Kracilis, E. tal-
losii, E.leptochila) elofordulasa valt iSmet1te, de varhat6 meg tovabbiak eloke-
rülese, ill. a mal' ismertek ujabb lelohelyeinek felfedezese iso A rovarporozta
Epipactis-fajok viragait fokent darazsak (szeleslevelU es pirosl6 noszofU),
poszmehek (vörösbama noszofU) vagy különbözo hartyässzamyuak, ket-
szamyuak es bogarak (mocsari noszofU) latogatjak. E fajokra a spiralisan elhe-
lyezkedo levelek, a mCiködokepes rostellum, a viszonylag sokaig nyil6, nek-
tartermelo, sokszor feltCino szinCi viragok jellemzok.
296
szamban jelennek meg. Nagyon keves inforrnaci6nk van arra nezve, hogy a
kosborfelek viragait nalunk milyen rovarok hitogatjak s porozzak meg, pedig
ezek az allatok (azon tu!, hogy a hibridizaci6 eloidezeseben is fontos szerepük
van) nagyon fontosak az orchideak ivaros szaporodasaban iso A hibrid
peldanyok szülofajainak azonosftasa sokszor nem egyszen1. A hibridek egyes
tulajdonsagaikat tekintve atmenetet kepeznek a szülofajok között, de nehany
jellegben egyik vagy mäsik szülofajra is hasonlithatnak. Közel azonos tennetu
fajok keresztezodesenek eredmenyekeppen a keletkezo ut6d sokszor mindket
szülofaj atlagos tetmetu egyedeinel nagyobb merelure no (az un. heter6zishatas
eredmenyekeppen). A hibridek azonosftasanal azokat a jellegeket erdemes ala-
posan megvizsgalni, melyek a felletelezett szülOfajok eseteben jelentosen
eltemek egymast61. Altahiban a viragalkot6k meretenek, szinenek, mintazata-
nak, az ivaroszlop es a polliniumok szerkezetenek vizsgalata adja a legtöbb
informaciot. Feltetelezett hibridek vizsgalatamil mim!l több jellegboJ allo
"belyegkomplexet", nem pedig egy-ket veletlenszeruen kiragadott tulajdonsa-
got erdemes figyelemmel kfsemi.
Az orchideak viragainak szfne, mintazata azonos populaci6n belül is nagy
valtozatossagot mutathat; rendszerint különbözo szimimyalatokban fordulnak
elo. Minden lilas, biboros vagy r6zsaszinu viragu faj eseteben talalhatunk ugy-
nevezett apochrom (halvany, feher) szinvaltozatokat (csökkent festekanyag-
tat1alommal) vagy hyperchrom valtozatokat, melyek viragai a rendesnel na-
gyobb mennyisegG festek miatt a megszokottnal sötetebbek, telt szinubbek.
Szamos szerkezeti vinigrendellenesseg is elofordulhat az orchideavinigok ese-
teben, peldäuJ: kettos mezajak, sarkantyu hianya, a reszupim\ci6 elmaradasa, a
lepellevek alaki, szorössegbeJi, szinezetbeli es meretbeli m6dosulasai stb.
Az orchideak egyes nemzetsegeiben napjainkban is intenzfv fajkeletkezesi
folyamatok zajlanak. Ezek eredmenyekeppen ezekben a Csopol1okban szamos,
egymashoz igen hasonlo, nehezen felismerheto, kevesse ismert kisfajt tahilunk.
Ilyenek a noszofüvek (Epipaclis genus), a meditemin bang6k (Oplvys genus)
es a balkani-kisazsiai u,ijaskosborok (Daclylorhiza genus). Bar elkülönttesi
nehezsegek, rendszertani bizonytalansagok mas fajcsoportokban - peldaul
foUos uijaskosbor (Daetyloriliza maculata) es az erdei uijaskosbor (D.fuch-
sii) alakköreben - is vannak, a hazai kosborfelek közül rendszertani es elter-
jedesi szempontb61 egyarant a noszofüvek a legkevesbe ismett, a legtöbb
meglepetest tartogato nemzetseg, melyek taxonomiai helyzetenek es pontos
elofordulasi viszonyainak tisztazasa a következo evek kutatasainak fontos fela-
data.
1. Közepso (cent-
ralis) külsolepelle- 1.
vel, 2. Oldals6 (la- 10.
tenUis) külso le-
pellevel, 3. Belso
lepellevel, 4. Epi-
chil, 5. Epichil-
dudorok, 6. Hypo-
chil, 7. Bibefelület
(stigma), 8. Ros-
tell um, 9. Epi-
chil-hypochil at-
menet, 10. Maghäz
(ovarium), 11. Ko-
4. 9.
csany, 12. Pollini-
um.
A 110szofüvek ivaroszlop-tfpusai A -Allog(jm
oldalnezetben
(BUTILER, 1986 es REINHARD et al.
1991nyotmin, m6dosftva).
1. csoröcske (rostellum);
2. klinandrium (c1inandriulIl);
3. polliniulll;
4. bibefelület (stigma);
5. POt10k (anthera);
6. portoknyel
A-z önmegporz6 (autogam) noszöm kisfajok jellemzöi
Az autogam 110szofüvek rendelkeznek nehany olyall tulajdonsaggal,
lIlelyek alapjan lIlinden fajukat elkülönfthetjük a rovatl11egporzasu fajokt61:
• A viragok sokszor kevesse nyilnak ki vagy teljesen zärva maradnak (kleisz-
togämia). (A kleisztogamia az adott növeny egyes vagy valamennyi vinigan
fellephet, ami a kedvezotlen kömyezeti tenyezokre - elsosorban SZiirazsagra
- adott valasz, de alland6 sajatsaga is egyes növenyeknek vagy populaci6k-
nak.)
• A viragok nyilasi ideje rövidebb, mint a rovarporozta (allogam) Epli)aclis-
fajoke, emiatt egy viragzaton belül egy idoben mindig csak keves virag nyf-
lik.
• A levelek rendszerint ket sOI'ban (nem pedig spiralisan) allnak (kivetel ritkan
a pontuszi noszofil).
• Ellentetben az allogam fajokkal. a vörös szin a viragokb61 nagyreszt hiiinyzik
(kiveve hypochil belsejet).
• Az önmegporz6 fajok rendszerint csak viragz6 hajtasokat fejlesztenek,
melyek maga-nosak, nem alkotnak csoportokat.
• A hypochilnektarprodukci6ja csekely vagy hianyzik.
• A kallusz az epichilen fenyes es lapos, extrem esetben az epichil-hypochil ät-
menet szeles es lapos, emiatt az egesz mezajak a belso lepellevelekhez ha-
sonlo.
Az autogamia-szindr6ma jellemzoinek egy resze a pollinium, a rostellum
es a gynostemium struktunijanak megvaltozasaval függ össze, melyek követ-
kezteben az önmegporzäs lehetove valik:
• A pollfnium es a bibe rovarporozta fajokra jellemzo terbeli elkülönülese
megszunik. A portokok vagy egy nyel reven tavolodnak el a klinandriumt61
[ez esetben a bibefelület ferde lefutasu az ovarium hossztengelyere (pI.:
csorös noszofU, pontuszi noszofil, Norden-noszofU, karcsu noszofU, B
trpusu ivaroszlop (Jasd az abnit!)], vagy a klinandrium nagymertekben
megrövidül (csaknem hianyzik), es ekkor a bibefelület meroleges az ovari-
um hossztengelyere [pI.: Müller-noszoft1, C tipusu ivaroszlop (Jasd az
abrat!)].
• A tömör pollinium fellazul es kis darabokra vagy pollentetnidokra esik szet,
melyek a bibefelületre eshetnek.
• A rostellum - amely az allogam fajoknal polliniumot a megporz6 rovar fe-
jere rögziti - visszafejlodik. A redukci6 tendenciaja j61 nyomon követheto.
Egyes fajok (pI.: pontuszi noszofU) rostelluma nOlmalisan kifejlodik, de mal'
kezdetben (friss allapotban) sem ragad. A redukci6 következo stadiumat kep-
B - Fakultativ aurognm C - Obligüt Dutogam
viselik azok a fajok (pI. csorös noszofU), amikor a csoröcske a kinyil6 virag-
ban rögtön kiszarad, gyorsan összezsllgorodik es megbamul. Egyes fajok (pI.
Müller-noszofG, elbai noszofU) rostelluma mal' hianyzik.
Az autogam noszofüvek közölt vannak könnyebben felismerhetoek (pI.:
Müller-noszofG), de elofordulnak olyanok is, melyek egymast6l val6 elkülö-
nitese igen alapos vizsgalatot igenyel. Altalanossagban ehnondhat6, hogy a kö-
vetkezo jellegekre keil figyelemmellenni: az ivaroszlop szerkezete, a rostellum
meglete es funkci6kepessege, a lomblevelek es a murvalevelek szama es alak-
ja, a növenyek magassaga.
Az önmegporzo Epipaclis-fajok elohelyigenye igen jellegzetes. A
Müller-noszofU rendszerint szaraz erdokben, bokorerdokben el, a csorös no-
szom bükkösökben, gyertyanosokban. A Norden-lloszofLi es az elbai noszofG
ligeterdokhöz, a pontuszi noszofU es a karcsu n6szofU blikkösökhöz kötodik.
Az önmegporz6 noszofüvek nagyon erosen mikotrofok, elohelyükön rendsz-
erint több tmis orchideafaj is el. E fajok fenyigenye, fenyturese is j61 megha-
tarozhat6. A Müller-noszofU napfenyes vagy sz6rt fenyben reszesülo ter-
mohelyeken el; a csorös noszofU es a karcsu noszofLi rendszerint mely arnyek-
ban fordul elo; a Norden-noszofU szinten amyekos termohelyekhez kötodik,
de megjelenik a több fenyben reszesülo erdoszeleken is; a pontuszi n6szofU
mely amyekban tahilhat6, meg az erdoszelekre sem huz6dik ki, a vagasterüle-
teken elpusztul.
Az önmegporz6 noszofUfajok viragzasi ideje igen rövid. A viragzasi ido
szinten segithet e fajok azonositasaban, de figyelembe keil venni, hogy (hason-
16an tmis növenyekhez) e noszofüvek nyilasi idejenek kezdete es idotartama a
tetmohely tengerszint feletti magassagat61, mikroklfmajat61, az adott ev
csapactek- es homersekleti viszonyait61 jelentos mertekben függ. Emiatt
erdemes az adott termohelyen vagy annak közvetlen közeleben, hasonJ6 ter-
mohelyi es klimatikus adottsagok közölt elofordu16 mas orchideafajok (pI. az e
fajokkal gyakran együtt is elo szeleslevelCi es kislevelG noszofLi) vinigzasi ide-
jehez, fellol6giai viszonyaihoz hasonlitani a kerdeses peldanyokat. Az önmeg-
porz6 noszofüvek "elmeleti vinigzasi sOlTendje" hazakban a következo: bllgaci
noszofU, Müller-noszofU, karcsu nosz6fU, csorös noszofU, Norden-noszofCi,
TaIl6s-noszofU, pontuszi noszofG, elbai noszofU.
Ritkan az önmegporz6 Epipaclis-fajok viragait is latogatjak rovarok, s bar
e fajok pollenjet nem viszik tovabb, az allogam fajokrol hozott virägporral
megtermekenyfthetik viragaikat. Külföldrol ismert mal' a csorös, ill. a Müller-
noszofUnek a szeleslevelLi noszofUvel, a pontuszi noszofUnek pedig a vörös-
bama noszofUvel alkotott hibridje. Ilyen hibridek elokerülese nalunk is varhat6.
297
 EpipaClis albellsis Novakova et Rydlo ORCHIDACEAE
Elbai noszofU KosbOlfelek
Leirasa: (8-) 15-20(-45) em-es, esak maganos, a felso
reszükön sunln szorös vinigz6 hajtasokat fejleszto faj.
(1-)3(-4) vilagoszöld lomblevele van, melyek
(2,3-)3,6(-5) em hosszuak, (1-)1,8(-2,8) cm szelesek. A
legszelesebb level elliptikus, tompa vagy rövid csdcsu, a
felsobb levelek keskenyebbek, szalas-hosszukasak, mur-
valevelszeruek. A legals6 level gyakran kifejezetten magasan ered. A viragzat
± egyoldalu, laza, (1-)5-10(-17) viragd. A viragok kicsik, legfeljebb kisse
b6kolnak, a toktelmesek kialakulasaig ± vfzszintesen allnak. A murvak
la)ldzsasak, viszonylag kicsik, az als6k hosszabbak mint a viragok, a felsok
olyan hosszdak vagy rövidebbek, mint a maghaz; ela1l6k. Külso lepellevelei
sargaszöldek, 6-10 mm hosszuak, 2,5-4,5 mm szelesek. Belso lepellevelei
tojasdadok, 6-7,5 mm hosszuak, 4-4,5 mm szelesek, fehereszöldek. A mez-
ajak 6-8 mm hosszd. A hypochil belül bamasbfbor sziml, az epichil rövid, sziv
alaku vagy haromszögletu, sargaszöld. A rostellum hianyzik; obligat autogam
faj. Bibeoszlop- tipus: "C".
Viragzasa: augusztus - szeptember (- okt6ber) / X - XI.
Elohelye: Inkabb meszkerülo. Ärnyas, üde, nagy legnedvessegu, nyirkos tala-
ju lomberdokben, ligeterdokben, telepitett nyarasokban fordul elo.
Elofordulasa: Börzsöny
(Marianosztra: Kiralyhaza),
Balaton-fv. (Tapolcai-rnedence:
Raposka), Koszegi-hg. (Bozsok),
Taktaköz (Kesznyeten), Tl.
(Tiszaeszlar, Tiszalök, Tiszadada).
Megjegyzes: Elokerülese masutt is varhat6. Rostellum nelküli, önmegporz6
noszofUfaj. A Müller-noszofünek (E. muefleri) szinten hianyzik a rostelluma,
de szaraz termohelyeken el. [Usd meg a többi rokon faj lefrasat es az altalanos
reszben frottakat is!]
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 2; I; CJr; tv. erteke: 10 000 Ft.
Epipaclis gracilis B. et H. Baumann ORCHIDACEAE
Karesu noszofU KosbOlfeJek
rf41
Leirasa: 10--35 cm magas növeny. Szara alul kopasz,
felso reszen ritkasan szorös. 2-4 sötetzöld elliptikus
lomblevele csak 1-2 em szeles es 3-5 cm hosszu. A
felso lomblevel eleri a viragzatot. A vinigzat laza, ±
egyoldalu, 3-9 virag alkotja. A viragok b6kolnak, vi!<i- 1/J'I))
goszöldek. Tojasdad külso lepelleveleinek merete: 7 1 ~Y
9-IOx3,8-4,8 mm. Belso lepellevelei 7,5-8,7x3,5-3,8
mm-esek. A hypoehil kivül olajzöld, belül sötetbarna. Az epiehil sziv alaku, kb.
4 mrn hosszu, szelein vilagoszöld, közepen kisse r6zsasan fuuatott. Rostelluma
funkci6keptelen. Bibeoszlop-tfpus: "B".
Viragzasa: julius közepe - augusztus eleje / VIII - IX.
Elohelye: A talaj mesztartalma szempontjab61 közömbös. Rendszerint arnyas,
üde bükkösökben, esetleg telepitett fenyvesekben el.
Elofordulasa: Zernplen (Mikohaza),
Koszegi-hegyseg
(Bozsok, Velern).
Megjegyzes: Viszonylag koran nyfl6, közepes telmetu faj. [Usd meg a többi
rokon faj lefrasat es az altalanos reszben irottakat is!]
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 3; ClT; tv. erteke: 30 000 Ft.
298
Epipaclis bugacensis K. Robatseh ORCHIDACEAE
Bugaci noszofU Kosborfelek
Leirasa: 15-25(-52) em magas növeny. Szara vekony,
zöld, als6 reszen mersekelten, felül surun szorös.
(2)3-4(--6) lomblevele elliptikus vagy keskeny-Iandzsas,
kihegyezett. Hosszusaga 3,5-5,5 em, szelessege 2-2,5
em. A murvalevelek keskeny-landzsasak, 10--24 mm-
esek, rövidebbek mint a viragok. A maghazak gyengen szorösek, hosszukasak.
A viragzat laza, ± egyoldalu, 3-15(-23) viragu. A viragok kisse b6kolnak, nem
mindig nyflnak ki. A külso lepellevelek zöldek, kb. 10 mm hosszuak es 4 mm
szelesek. A belso lepellevelek kivül halvanyzöldek, belül vörösesek, kb. 9 mm
hosszuak es 3,5 mlll szelesek. A hypoehil belül vörösesbam3s, nektal1 telmel.
Az epiehil sze1es Mrolllszögletu, 4 mm szeles es 4 mm hosszu, kisse r6zsa-
szines. A rostellulll jal kifejlodött, de funkci6keptelen. Fakultativ autogam.
Bibeoszlop- tipus: "B".
Viragzasa: (Illajus közepe -) junius (- julius) / VII - VIII.
Elohelye: Inkabb llleszkedvelo. HOlllOki fehernyarasban es telepitett nyarasok-
ban el.
Elofordulasa: Duna-Tisza köze (Bugac,
Kis-Bocsa, Jaszszentlaszl6, Moricgat,
Soltvadkert, Fülöphaza,
Kiskunfelegyhaza, Szank,
Kiskunrnajsa, Bodoglar, Csolyospalos).
Megjegyzes: Legjellemzobb belyegei az igen rövid murvalevelek, a korai vi-
ragzasi ido, a kisviragusag, a viragok zöldes szinezete es az autogamiara val6
hajlam. [Usd meg a többi rokon faj lefrasat es az alta!<inos reszben irottakat is!]
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 3; CIr; tv. erteke: 50000 Ft.
EpipaClis nordeniorum K. Robatsch ORCHIDACEAE
Norden-noszofU Kosborfelek
Leirasa: Apr6 telmetu, (4-)10--20(-38) Clll magas nö-
veny. Szara alu I ritkasan, felso reszen surun szorös. 1 alle-
vele es (1-)3(-4) szarlevele van; ut6bbiak kerekdedek
vagy szeles tojasdadok, 3-5,5 cm hosszuak, 3-4 cm szele-
sek, szinük a melyzöldtol a sargaszöldig valtoz6. A legal- "
s6 szarlevel jellelllzoen igen apr6, kerekded, a felso szar-
level murvalevelszeru. Az als6 murvak 1-2 elll-esek. A viragzat ± egyoldalu;
(1-)3-8(-15) kevesse kinyfl6, kismeretu, vizszintesen all6 virag alkotja, me-
lyek nagyon gyorsan (3 nap alatt) elhervad6k. A külsoleplek kivül sötetzöldek,
belül zöldek 6-8 mm hosszuak, 3-4 mm szelesek. A bel so leplek közel ekko-
nik, r6zsaszfnnel futtatottak. A hypoehil feltunoen keskeny, kivül zöldes, belül
barnasvörös. Az epiehil feheres-r6zsaszfnes vagy kremsz(nu, 3-4 mm hosszu
es szeles, szives. Rostelluma funkei6keptelen. Bibeoszlop-tipus: "B".
Viragzasa: augusztus - szeptember / IX - XI.
ElOhelye: Meszkerülo; melytalaju, nyirkos, arnyas, huvös lomberdokben, fo-
ly6- es patakparti ligetekben es ezek szelein el.
Elofordulasa: Bakonyalja (Nyirad),
Mecsek (Reka-v.; Wkeny:
Pinter-kut; Orfü; Pecs:
Gegen-kut),. Koszegi-hg.
(Bozsok, Velem), Zselic (Ibafa),
Kis-A. (Takacsi).
Megjegyzes: A hasonl6 elohelyeken elo, de kesobb nyfl6 elbai noszof(i (E.
alhellsis) rostellullla hianyzik. [Usd llleg a többi rokon faj leirasat es az alta-
lanos reszben frottakat is!]
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 2; CJr; tv. elteke: 10 000 Ft.
299
 -.........-

Epipac/is pwpllra/a Sm. ORCHIDACEAE Epipac/is hellehorille Cr. ORCHIDACEA

Pirosl6 noszofU Kosborfelek SzeleslevelU noszof(i Kosborfelek
T~ilsn.: biboribolya nöszöfü Syn.: Epipacli., haiJa/ia All.
Leirasa: 20-70(-100) ern-es telllletii, kf!kes-ibolyäs Leirasa: 20-70(-120) ern-re növo, spinilis levelle-
futtatasu, felszaprofiton növeny. A szar es a maghaz futasu, igen valtozatos megjelenesu orehideafajunk. A
silriin erdes-szorös. A lomblevelek (szamuk 4-12) 5-10 levelek szeles-tojasdadok, 7-17 em hosszuak, (3-)4-10
em hosszuak, 1-3 em szelesek, az alsok keskeny-tojas- em szelesek, a vallukon hüvelyesek; szal11uk 4-15. A
dadok, a felsok keskeny-hindzsasak, spinilis lefutasuak, szar es a maghaz kopasz, vagy a magMz az eleken
hüvelyük nines. A vin\gzat laza, a viragok gyeren pelyhes. Viragainak sZlne a halvany zöldess<irg<itol a zöldön 5t az
halvanyzöldek vagy rozsaszfnGek, olykor Iilasvörösek. A lepellevelek 8-13 ibolyaig valtozik. A lepellevelek 7-12(-15) 111m hosszuak, 4-9 mm szelesek.
mm hosszuak. 4-6 mm szelesek. A mezajak 8-10 111m hosszu, elülso resze a A l11ezajak 7-11 mm hosszu, elülso reszen SZIV alaku pup talalhato.
viragzas elorehaladtaval gyakran hatrahajlik. A megtellllekenyülest követoen a Bibeoszlop-tfpus: "A".
mezajak elülso resze megbarnUI es összezsu-gorodik. Bibeoszlop-tfpus: "A". Viragzasa: junius - augusztus / VIII - IX.
Viragzasa: julius - szeptember (- oktober) / IX - XI (- X.) El6helye: Közömbös vagy kisse meszkedvelo; bükkösökben, tölgyesekben,
El6helye: [nkabb meszkerülo; ligeterdok. bükkösök, gyertyanos-tölgyesek nö- gyertyanos-tölgyesekben, fenyvesekben, gesztenyesekben, karsztbokorerdok-
venye. ben, ligeterdokben, eserjesekben es hegyi n~teken el.
El6fordulasa: Zemplen, Aggteleki-k. El6fordulasa: Zemplen, Cserehat, .. '. '. '10
(Szögligcr', I16dv'lw.ilas), Mkk, Mt;tlves Aggteleki-k., Ozdi-dv., Medves, Cserhat. '.... .. .~,,:- ~ .-
• •
•• :·1:. t. •.•.,
.' ; .1
(Sfllgc., Vj\rh(>l'ck-p. ),B (jrl,~iiny Börzsöny, Naszaly, GÖdÖIl6i-dv., Budai-
(I<Ö1.llOlIli-llöl7.söny), Visegl'atll-hg ..
~
'. hg., Gerecse, Vertes, Bakony, . ' •• ,'1. :
.i·:
Pilis. ßudai-hg.• rlakony, ßakonYllljn,
Mccsck, Vi lMnyi-hg.. SUl)runi-hg.
(Suprun), 7,alai-d\'" IIS, ~cl ic . (icrcsdi-dv.
- iIii=l
(Bataapati), Szekszardi-dv., Pesti-sfk (Kaposztasmegyer), D-T k., Nyfrseg
Pannonhalmi-dv. (Pannonhalma: Pap- ~ \-:
e.), Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsck,
Soproni-hg., K6szegi-hg., Vend-vi.,
' \ . " •• ••
•
Zalai-dv. (Zalaegerszeg, Pet6henye), BS, Zselic, Geresdi-dv., Szekszardi-
,;yJ.

(Pil'icse: Julia-liget), Bodrogköz (SMoraljaujhely: Long-e.), BSz-sik
(Tarpa, Beregdaroc: Kisasszony-e.), Tl.
Megjegyzes: Azonos elohelyeken altal<iban kesobb nyflik, mint a szeleslevelii
n6szol'fi (E. hellehoril/e) [hisd alefrasat!]. Ritkan elofordul teljesen lilas-
rozsaszfn (zöld szfnanyag nelküli) valtozata is (var. erdnerii =lus. rosea) [lasd
a fotomellekletben!]. [Lasd az altalanos reszben frottakat is!]
dv., Tolnai-hh. (Tamasi), Szigetköz, Hansag (Feherto), Drava-sik, Sarköz
(Decs), Mez6föld, Csepel-sz., Pesti-sik, Turjan-\'i., D-T k., Nyirseg,
Bodrogköz (Lacacseke), BSz-sik (Beregdaroc). TI. (Mako, Csanadpalota,
Tiszadob).
Megjegyzes: Közeli rokon autogam kisfajait a bibeoszlop tfpusa segft elkülö-
nfteni. [Lasd a lefrasokat, a megjegyzeseket es az altahlnos reszben frottakat!]

Olaszorszag (Dolomitok) Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CIT; tv. erleke: 5000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; CtT; t\'. el1eke: 5000 Ft.

Epipac/is lIIuelleri Godfr. ORCHIDACEAE

EpipaClis lep/ochila (Godfr.) Godfr. ORCHIDACEAE
Csorös noszofU
Leir'asa: (20-)30-70 em-re megnövo noszofU kisfajunk.
A levelek szamuk 3-6(-8) 5-11 em hosszuak, 2,2-4 em
szelesek, a felületükön gyengen molyhosak, vilagos-
zöldek. A 2- 3 fe Iso level keskeny-landzsas, murvaszeru.
A rnurvalevelek nagyok, szembetunoek. A vinlgzal laza,
benne a viragok bokol6k, szelesen nyitottak vagy zarva
maradnak. A lepellevelek hosszukas lllndzsasak, kihegyezettek, zöldek (neha
vöröses futtatassal); a külsok (6-)10-15 mm hosszuak. A mezajak 8-11 mm
hosszu, elülso resze hosszan esucsba kihuzott, gyakran visszahajlo. Bibe-
oszlop-tfpus: "B".
Viragzasa: junius - augusztus / IX (- x.)
El6helye: Inkabb meszkedvelo; hazankban gyertyanos-tölgyesben, gyeltyan-
Müller-noszof(i KosbOLfelek
Kosborfelek
Leirasa: 20-60(-80) em magas, a hajHis felso reszen
surün pelyhes-szorös noszofU-kisfaj. A levelek szama
5-10; gyakran ket oldalra rendezetten helyezkednek el,
vilagoszöldek, landzsasak, 5-10(-12) em hosszuak, 2-4
cm szelesek, fvesen lehajlok. A közepsok kb. ketszer olyan
hosszuak. mint a sZllrköz. A viragok bokol6k. felig nyitottak. A lepellevelek
7-12 111m hosszuak, 3,5-5 111m szelesek, s<irgaszöldek vagy halvanyzöldek,
olykor vöröses futtatassal. A mezajak feher, 6-8 mm hosszu, elülso resze
haromszög alaku (de lekerekftett is lehet) vagy szfves, hatso reszenek belseje
sötetvörös. Bibeoszlop-tfpus: "C".
Viragzasa: junius - julius / IX (- X.) ?
El6helye: Inkiibb meszkedvelo; szaraz tölgyesek növenye.

"l.·'",(.'i
El6fordulasa: Bükk, Pilis, Yertes (Gant),
elegyes bükkösben talaltak. Bakony (Varpalota), Balaton-fv.
'(, (Balatonsz6l6s; Balatoncsicso:
El6fordulasa: Aggteleki-k., Bükk (Hor-v., . r
Szaraz-v.), Börzsöny (K6spallag), Bakony ,(\~ '!. \ 1 ( • Szent-Balazs-h., Budai-h.;
(Varpalota: Var-v.) Yertes (Oroszlany), Dörgicse: K6-h.), Mecsek (Reka-v.),
Balaton-fv. (Uzsa, Balatonfüred), Szekszardi-dv. (Szekszard).
.'\1..
köz-eu
Keszthelyi-hg. (Nemesvita), Mecsek,
Szekszardi-dv. (Szekszard: Sötetvölgy). köz-eu Megjegyzes: Hozza hasonlo a kisebb termet(i pontuszi, karcsu es elbai
n6sz6fU (E. pOil/im, E. gracilis, E. alhellsis). A szinten kis telmetG Norden-
Megjegyzes: [Lasd elsosorban a szeleslevelu es a Müller-n6sz6fU (E. helle- n6sz6fu (E. I/ordelliorlim) viragai r6zsaszfnes futtatasuak. E kisfajok szara
horil/c, E. lIIuelleri) lefrasat es megjegyzeset, valamint az altalanos reszben 10-30 CI11, leveleik (2-4) kicsik; viragzasi idejük is jelentosen elter. [Lasd a le-
frottakat!] fnlsokat, megjegyzeseket es az altalanos reszben frottakat!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CtT; tv. erteke: 5000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CIT; tv. erteke: 5000 Ft.

300 301
1 I:i'l/'(/,/;.I lIt;c'I"O/'/lyl!(/ (Ehrh.) SII',
Kislevelli ll(isz6fii
i Wl 'l-I 1DEi\C!:AE
Koshorl~ll'k
1:-/lIi'(/! 'I;.I' <I/f'Ilf'lll><,II.I' (I-Inllill. cx Ikl'l1li.) Ik,,;.
Vörösbarna niisz(jfij
OIWIIII)ACf;i\r':
"()s b'iI'ld ~ k

Lcir~sa: K:IICSlI , 7--40(-50) c nH\~ niiv,i, Icls/apl'"lila I'aj. Lcirüsa: ( IO- )40-6()(-XO) Clil magas, a sz<!r Il~ l sli r~SlCIl
A s/,il'. :llllagh,il es a klilso ICI'.:lkiil-surun, khcl'csen pell'- es a lllagli:il.1l1l CI'l'SCIl pclylics-sl.(ilüs Ja.J. _~ - II Icvele 4- 11
hes- s/.'ilüs. Lcvdeinck s/.,lrna: ~ -"(- 1 2). , \ Icvdck a Cill h"SSZl·I. 1- ) elll SZl'!eS; alul al. CI·C.kCII cl'(bck, gyakran
liivliklll'l hliwll','sek, 2.5-5 CI11 hO.sS/,l'rak. 11.5- 2,5 Cill kel old:rI"n hclycl.kclillck cl. alakjuk a Ii".s,/.uk,is-Iojüs-
s/clcselc :11 '11,,'," lüml/",,:;ak, I'hvidchhek. a !'.:Isti" kes- clacillil a loj;i,;clild-I:illlll.s,isig v;illw.ik. i\ vil';igl.al alalli
kcny-I:indl..s:isak. kh. l11ü,1ds/cr IlagYllhh:lk il s/.<iI'kiiliik-
s/.,irkii/. lIlegnYl'lll, levcllelell . A virügl.:11 liimiill. hellllc a
nel. A I'ira/il'k ('elig nyilotlak. 1\ Icp.:llcv.:ld 5--H111111 hO"/Llak. 2--4(-5) 111111
viiliislJiI a halll:isviil'iisig v:illo;/, (I'illdll "il'güS/iild vagy sarg:i.sh:ll1Ia) "irag"k
slclcsd:, s,irgüsziildck, A I11bajak 5- 7 111111 IHlSSZU, cllilsCi l~s/cn sürg:i:;/iild,
sllksllll' cgy "Idaloll lal:illial(ik, 1\ lepcllcvdck :'i - I() mm IH'S~l.lrak, 2,5-4 111111
I',ineos, Icdl;s kiniivcs 1,1I<i IhalL>, ßihcoszh 'p-Ifpu!>: .. A".
S/.cll:sd.1\ lIlbajak _)-/).5 1Il1ll 11lISSZli, l3ihcoszlop-lipLls: ,,1\",
Vi~':\gz{lsa: 1ll{ljus - jl,nius / VI - VIII.
Vinigzüsa: jLinius -- jliliLis / VII v~ge - IX.
It liihelye: Ink,ihh Illcs/kcdvdii; blikkiisiik. gycI1 Y,lnos- es v:ilill liilgycsck,
It kihcl.l'e: II1k<ihh I1Ics/kclivc!o: sz iklagYl~ l'c khcll. vik lalü vcs "~.il,ikiin. s/,iI1l/.
kn)'vesck. ligclwl6k. karsl..lbl,k'lI·crdok niivc nyc,
liilgycsc khcll, kalv.il'l·dlikbcll. kai S/.lh( ,k'lI'C I\16kb,~Il, liil'lll"leklcjl,i-cltilikhcn_
EII'il'orellllüsa: Aggtclcki.k" (>zeli.eI\", • hükkihiikhcn. el'Llc il'cnyvcsckhcll. valalllilil hIlIlH,kpuS/I,ikoll. hlllllll"i ll)'ül'a-
lIiikk, M:itra, Medl'cs, Karanes, fliil'/siiny ., sol\h:111 akadhillullk I'';.
\ I• • 1 . .
(Zcbcgcn.l', Kislllaros), Naszüly, • II _ ...
(;iidiiIWi·dy., Pilis fludai-hg. • ,,'" 'I I·:lt'iforclulüsa: LCIllI,!t?n (1-lclccgkLil:
(Nag,\'kIlY{lcsi: KlItya-h.; Nag.l'szcmis), ""•• ,. I Dill1l"'), Cscrchüt (Becskeh{lza: Ruda-tdli,
GlTCC'C (lIa.iüt, MugYllr(,sb{lI1ya), . ., . • l'eres), Ag~lclcki-k . (.Iösl'afll), Biikk, •• •
•I
•••
,-.'-.
Verlcs ( ;(1111), lIakon.l', flaklln yalja, e,sl'l'h:il . Hörl.'simy (Nagy·Hidcgheg.l'), (j ... ,

lIalalon·l'v" MWiek, Villünyi-hg. (flisse), Na.,z,ily. Blldai.h~, (Nag.vszen:is), •

Halti-dv. (Szarhalom), Köszegi-hg" Kemcl1csh:H (K,\ld), Zalai·dl'" I3S
(Kasz(\), Zsel ic (Büszcnf'a), Szekszardi·d\'" Szigetl\iiz (lkzcnyc, Hah\szi),
DI',lva-sfk WIllollY), Moluicsi-sz. (H1I11101'1Id, Dlinafal\'a), TlIrjiin-\'i.
(T{lbol'fal\'a-J)abas), D-T k. (KlIllt'chertl'l, I)(\c), Ti.
Me~j~gyzes: A liibhi l'aj üllalüb<ln Il" 'llld~s~hh. 1cv~I~ik llagy"hhak. alu I az
cll: ken cl'Cb·pc lyhcsd . A kisl'ajllkl,-,Ij,-,I clkliliilllilvil'~gz:isi idcjcvcl is, [L,istl
iI Icirüsllk:1l es '1/. ,i I1'1 ICtllll.S I'cubcn iro llakal I[
VC.W.el.l'cZletettsege: V: ); H: 2: Cn; Iv. l'I'lekc: 50()(] Fl.
f./1il)({Ui.l' Iltt/IISI)';S (Mi lI.) CI'. ()i(ClIIDM 'EAE
IInk"ll,\', Ke~zlhel y i-hg . ((;yenesdi:is),
1 •
~I
lIall1·(II·. (S/_arhalolll), Szi~etkiiz
(M usunllla~_D' arül':ir), Kis-A , (Giinyli). Mc/.Miild. Tur.i:in.I'i., D-T k.
Meg,ieg.\'z~s: A sl.:lrkiil.iiknell'iividehh vagy ,rlig h(l,s/ahh (Illax. 5 Cill hOSSl.l·l)
levclli all-aja (suh'sp. ",,{''',i.l;;) J'(lIcg iI DUllil-Tist.<, kii!~n. Illlilloki ny:il':ls(lkhan
es gy'~[lckhcn. hOIllOkl'uS/J:ikllll jelcnik lllCg. /1./. alapJ"aj - rnclynck levclci le·
g:d:ihh kCIS/.cl· llll,s/.abbak a s/ürkii/iik nCJ - clslisurban a kii/CI,hcgy.Sl'gi :imyas
cl\!L'ikrc jcllcllIl.li. Ha/.<inkb,-,I cgy, a kislcl'clii niiszl-il'iivcl (L'.III;C/'iI/J/ly l/<I) kc -
Ill~/c ll i1ibridjc - f.. x gm"a;; - iSIllCI1 . [Uscll11eg a bllgad nosüifii (C . "",~(/­
('('11.\';.\') IcInis:'11 es I11cgjcgYZ~,CI. v:llalllini :1/. ,111,1I:11Hl.S r0.szbcll flllilakal iöl [

J\1ocsari noszofli Kosbnlfdek Veszel.vcztclcttscgc: V: 5: 1-1: I; ('1'1' : IV. erl":k..:: :'iOO() Fl.
Lcfnisa: 15- 50(- 75) Cill Illagas I'aj, A ,,_,ir rei s,) 1\;SI.C. a
O/'/irr.\ ;II.I('CI;/'·/·(I L. ()RCIIIDACEAI;
lIlaghill es 'I vir;igok ~lils,i Icpclkiil'\: sLlI·tin pcl yhcs-
S/.III1is. A 7-- IX Cill IlClS>/,LI. 1,5--4 l'Ill .lIdes. kllilelliklin LCgybang6 1"lS!l(II'Il;kk
J"cn)'cs Icwlck (4-X) a 'laI' als,-' 10s11'n CSOplll'losulnak; a
rel.Slik s/.:ilasilk, az als(-,k hoss/uI-;:i,- I:ind/..s:i"lk (a liivLikiil1
a I cg,'lclc~c bhek). A vil'<ig/al 5--3() virügLi la/a I'[il'l 1\ Leir~sa: /11--411 CIII magas. gl11cilis IlTlllClli I·aj. Vil:ig(ls/iild
J'inignk hl-,I\,,"-,k. a m<lghül k"cs,inyos, A Icpcllcvl'kk 16Iev" lci Illlssl.uk:is-l:iml/süsak. 1(11111'' vc!,uck. 5- X crn
halvan)'ziildek. h:lI'miwlil'lis I·ullalüs.sal; a kLil srik X- 13 111111 hll'S/Ll:lk es .L~-\S IlOSS/.Li:,I\ es 1- 3 crn slebek. Virügl.ala I'ilbs ['liri. A l'ira/i Ic-
111111 s/.l'bck. A kel ," S/IT lagnll·,tI(, lllC!ajal\ IH,sszabh (10-115 111111) a liibhi
I'cllcvelci kCi/lil CI h:in'lll klil.s(I k"[lil.,z. zi'lIdc,. iI kt l beLso
Ic pcllcvclncl. c!su reSlC S/.cb pajzs al:lku. reher. :1 h:iluls'l 1'';SI khcr alal'0ll s/:ilas, vi'Jriiscs sz(il"lcill. A rnbajilk 4 has:ihli. cS:lknclli lap"s.
viiriiscn csikoZllll. l3ibcpvlllp-lfpus: .. A".
hoss/liküs. lCiv..: ki<: kl'kcsl'd'l'r. negys/iiglcics lllilllü/_allal.
Viragzasa: jLinius - augus/lUS/ VIII - IX (- X.)
Vir{jgzasa: lIlajus - jLinius / VII - VIII.
'~ lc'ihclyc: Inkühb mes/.kcdvclli; sfkvidcki es hegyi l:il'l ,'lckcn. Ilrl.lül'"khiln,
'::Ii'ihcl.vc: Inkübb IllcSl.kcdvcll'; dllloll1ilsziklilgycpckben. s/.ik l"J'Li vcs "~jl(l~iill.
lIIagassüsos lal'sul:lsnkban, Il:itlasnk .szclcin Ii lI'du I chi.
Ille.s/.kl; Icjl(iszlyc p-rclckcll, ka"zlb"kol'C l'd6kheI1. lIICs/.kcdvcl"i liilgycsck li,/-
Elöforduhisa: ZCll1plcn (KIII1116sk:l: Zsido· I,isain. gcs/lcnyescl\bcn. kClllcnyhis li~elcrd,'ikbcll, irICl SI\'lekcn. kasz:il<',k'"l,
rd), Aggtele.ki.k, (Jbsval' ), Bllkk. (;üdül., ) l:ip- es hlllllllki r,'tck halüm"nüj,ihan cl.
Wi·d\", Visegr[uli.hg, (&-llcrgom; Kerek.: ' ~'~.
10), (;ermc VCrtcs (Va rgcsztcs), Verles· ~ .!.&. ,. \ Elliforeluh\sa: Biikk (<>massa),
alja, BakollY, Bakonyalja llalaton·f\'" . . . . ~. , ', Keszthcl.l'i-hg., Balli·dl'.
Keszthcl.l'i·hg.(Vollyarcl'ashegy), Me- • ~ ••• (Sz:\rhaIOlni-e.), Szigdkiiz
csckal.ia, Balti·dl', (Kistolllalom), Kliszegi- •• : . 1.. (MosOnlll<lgyarü\,ür),
hg, (JIo'l.sok), Vend·vi" Zalai·d\'" BS rG.I'ckcnyes, M(lluicsi-sz. (I-h', duna),
Bares), KS (Litniny), Szigetkiiz, Kis-A .• Drlll'a sik, Mohücsi·sik (Kiilkcd: TlIrj:in·I'i., D- T k. (Bugac).
lIokodi löter), Meziil'iild, l'esti·sik, Tllr.i<in.vi., D-T k., N,\'irseg (Monostor·
p,ilyii, TI . (OI'llSllliza). Me~jcgyzes: Jellcg ;:clc~, kiinnyen Idislllcl 'h~l<i raj. Rnkllll<li kiizlillllcg a Ilül,-
Mcgjcgyzcs: A tiihhi hanli IHis~61'Iirajn;il a kVclck a kiizclllikiin vagy a kiize- ballgon<lk W , S/J/I<'godc.v) lIillC ~ lIlc;:a.iak · I ·Ligge"~ ke. A szarvasbangilval (0 .
pük alall iI l eg~z~ lesebhck, a mCzajkak lt'llyegescn kisehbek. mini a Icpcllc- .\,.Ol"/hll·) alknloll hibJ'idjcl (0. x nelson;;) [Iüsc! a rllltllllClkklelCI! [ h,mln kh:1Il
wiek. a TlIljiln-vil"~I\en ligycl10k 1l11'g.
Veszclycztctettsege: V: ); H: 2; CI'I'; Iv. 01'I ~ke: 51111(1 Fl. Veszel.veztetcttscgc: V: 5: H: l ('11'; 11'_ el'lele: SIlIl()() Ft.

303
 O/l/IIYS ,lphcgodcl Mil!. ORCHIDACRA~
Pokbango Koshorfeli~k
Syn.: O/,IIIYI SI,II", '"<I,,s Mi" .
Leinisa: 15-~II Clll-CS faj. T61evelei husszllkas-ICtnclzsasak,
X-III Clll hus,szuak es 3-5 Cill szclcsek, IUlllpa vegLlck,
knyes klülclLiek. V;nigain - a Ille:wjak kivclelcvd - rcncl-
szcrinl az iisszc.s lcpcllevcl kopas/.. A hal'Olll kiils{i lepel-
level vilügosziilli, Illig a kcl bcls6 h~lm::isziilcl. A Illezajak
SÖltl- vagy viil'iisesbama szinaclLi, b:Jrsonyos sz(irzdll,
rajla kopasz, fenylll H vagy X alaku I'ajzolat ICtthatll.
Vil'agz~sa: aprilis -Illajus / VII - VIII.
Itllihelye: Jnkabb Illc;;zkcdvd6; Illocsal'-, lap- es hOllloki relck, ncclvcs kasza-
I(,k, esclenkent lllocs:Jn-elek, szikes plis/Jak niivenyc. Legjcllcillzilbb a ncclvcs
I'elek cs a hOllloki retek vagy Icgcl6k kontakt z6naj:Jban.
El6Fordlihisa: lllikk (Eger), Budai-hg.,
vertes (Csakvar), Bakony, llal\Onyalja,
Balaton-Fv., Keszthelyi-hg. (Vindornya-
hip), Balaton-vi., Villanyi-hg. (Si klus:
CSllkllla-h.), Zalai-dv., MlIra-vi., Zselic
(Kaposvar: Töröeske), Kis-A. (Tata:
Fenyes; Günyii), Hansag (Fcrt6szeplak:
Mekszikupllszta), Mez6Fiild, Tengelici-hv. (Tengelie), Pesti-sik (Göd, DII-
nakeszi), TlIrjan-vi., D-T k.
Megjegyzes: E faj kivclelevd valalllennyi hazai bang(\fajnak a ket hels!J !epel-
levele SZl' riis. A legybang6val (0 _illlc(Iij('I'l{) kepzcll hilll'idjc (0. X IrY/lrid<l)
a Turjall-videkcn el.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CI·I';IV . crlekc: SO 000 Ft.
O/'/II')'.\' /l%.lcricu (BlIrlll Cl Grculcl' ORCHI DACEAE
Poszmehbango
SYIl ,: ()pll r\'.I'j i/<"iII"r,/ (I'. W. Schmiel!) Miillch
Leinisa: 10-50 Cill Illagas, er(ltcljcs, vastag szaru faj. Tli-
levelei hos:;zuka;;-toja:;dadok vagy landzs:Jsak, IOlllp<!
vegLiek, X-12 CIl1 husszuak cs 3-5 Cill szelesek. Viragzata
hus;;zu, lazall alll\ 4--X vil'agu flirt. Viragai - ,1l11elyck a
hazai bjuk kiizlil az cgyik Icgnag)'obbak - 1,5-2 clll-esek.
A klib'l lcpcllcvelek szille a r('zsa:;zlntöl a fchcrig, eselen-
keil I a zöldesig v([llozhal . A bdsl'i Icpellevclck hal'ulllszög alakuak,
I'llz:;aszlnüek vagy s(ll·gaszöldek. A Illezajak lujaselael vagy ncgysziiglcles, clla-
pusoelli, siitclharna szimi, kiizcpen sarg~is rajwlaluk kal cllClloll; a liivencl
k61ulclall apn) pupocska, a cSlks:Jn pedig ellkegiirblilii, ep vagy gyengen 1'0-
gawll, kopasz I'liggclck lalalhal6.
0ll/lIy.1 ul'ifi'r1{ Hlids. ORCHIDACEAE
Mehbango KosborJclck
Leir:'sa: 20-50 Cill magas, gracilis szal'ii faj. Tillevclei
h(]s~zukas- vagy tojüsdad-l:Jllllz,asak, 6-1(} Clll hosszuak es
2-3,5 C111 szelesck. Nyülallk viragzalaban ~IZ egyes vinigok
rilldsan üllna k, szamuk 3-10. A virag külsii Icpcllcvclci ]\J-
zsaszfilliek vagy l'eilerek. A kCI belsti Icpcllevcl jöval riivi-
dcbb a külsliknel (2-4 111m), ür alaku, SZ61'iis, ziildesrllZSa-
szln. A Illczajak to.i:Jsdad alakü, cnisen dLJlllborll, hal'llasviil\is, h:Jl, onyos pnpil-
lakkal kelCll; a kiizcpcn szahalylalall alaku, s:Jl'gashal11a I~~zolal l:Jthatö. A
liivencl kl~ll\jvid (kh_3 111m), tompa, ,SZ6I'(;S pupocska, az erösen visszagiirhült
mezajak-csucslJn [ledig cgy kihegyczell, kopasz függelck lah\lhalö.
Vinigzasa: l11:JjllS - jünills / VII - VIII.
.~l{ihelye: Meszkedvc[(i, IClprclck, pusztaflivcs Icjllik faja.
El6Fordlllüsa: Naszaly, Budai-hg.
[l(' ~
(Pesthidegküt, SoIYIll:'r, Alsu Patali-h.),
Pilis (Pilis-h), Gerccse (Tardosbanya),
/~~. . . .. ~ I \ j l / "\
V~rteslaja (I'usztav:llll: Farkas-h.),
Balallln-fv. (ßalatongyörök, Bnlalon-
s7.(;16s), Keszthelyi-hg. (Gyenesdias:
J (j
"" \'1--r,/ 'iI
•• <~ ~
K61llell; Penzes-gödiir) Mecsek "11-lIlcci
(Pees: Megyeri-l6ter; Biikkösd: (iera-Wltes), Villänyi-hg. (Fekete-h.,
CSlIkma-h., Szarsomly6), Zalai-dv., Kis-A. (Mosonmagyaruv~r: LcJvari-
e.), Turjän-vi. (Öcsa), D-T k. (Izsak: Kolon-tu; Pahi: Kiiziis-e; ßodoglar).
Megjegyzes: Bocloglarröl - fakilcnneles mialt - :Jtlciepilve Jas/szenllaszI6m.
IL:Jsd meg Cl ]loszillehbangu (0 . h%ser;!'c,,) es a szarvas bangt. (0 . 1(0/0-
/ll/.1') lell'usal is! I
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CIT; tv. clickc: SO 000 Ft.
Ol'/IIYS s('o/"I'UX Cavan. ORCHIDi\CEi\E
Szarvas bango Kosborl'.Elck
Lcirasa: 211-50 Cill magas faj. Hosszukas-lojasclnd vagy
lanclzsas Icvclci Ickerekilell csucsüak. Vir:Jgz:lla 5-10 pi-
ragu laza fürt. !I{II'OIll küls!i es kel 01 alakii, lapilOl1 vagy
hcngcres, helsli Icpcllcvcle sölel vagy vilagos 1'6zsaszin, ril-
kan fdlt~l'. A mbajak siilelharna, Mrsonyos sdirzClli, rajla
b~lmas vagy k<~kes (femfe.nyli), szabülylalan alaku, kopa5z
rajwbl van. A meznjak liiv~n ke l kihegyezcll, hosszan eliircllyiil6 (3-X mm)
sZlil'lis ,,szCiI'V<lcska", a csucsan pedig egy cl L"il'cgiirhlill apl'l), sargalibal11a füg-
gelek 1,lIalhalö.
Virügzäsa: Il1ÜjllS - jiinills / VII - VIII.

Viragzasa: IllCtjus - jUlliu:; / VII - VIII. Eliihelye: M~szkeclvelii; plisztaflives Icjllikiin, S7.:JI~I7, tiilgyesek es hokol,"rdllk
~zClcin CS li,sztasain, l11ocli:Jl1-etck es a h0I1111ki l~tek kOlllakll,llll:Jjühan, valCilllinl
ElUhclyc: M6szkcdvel l\; l:Jprelekcn, bszal6kun, il1()sll5lekcn 61.
szikcs Il5tcken cl.
EI6fordllläsa: ßakonyalja
EliiFordulasa: BlIdai-hg. (Reillete-h,),
(Dcveeser: Szeki-crd6j, ,1/.1\
Mcc,ek (Pees: Pinter-kert, Tlibica-oldal, ) I
Balaton-felvidek
Szentkliti-v., Misina-Tubes), t (
(Balatonflircd: Tamas-hegy) . • 1<
Villan.vi-hg. (Siklus: CSlIkllla-h.),
Turjan-vi.

Megjegyzes: ILisci Illc.g a nH~hbangu (0 . Ufli/i.,.<I) es a szarvas bangu (0.
lell'asal! IA Bakollyaljanil iSlllerl pupul:Jci6jah~ln a pukbang6val (0 .
,I'(,()/Ii/ll{.I')
,Iplrcgodc.\') kepzell hihrid peldallyuk (0 . x u.\'chc/·,Ilillii) is elMonlllltak, Illclyek
Illara az cgcrldepllc5 Illiall kiplisztlllt~lk. A B~dalun-felvideken ,I slihsp. hO/II-
/1.1'<1110 is el, mely re a l1lezajak hCirolllblll5jusaga es en)s dOlllhoru,saga, valalllint
a 2--K lllm hosszu mczajak-pupok jellell17.tiek. EI, a 1,lxon val('sziniilcg a [losz-
mchbangö es a szarvas ballgu (0. SCO//I/ll/X) közöll lell'\:~jiill, üllancl6sull hib-
I'idogcn alak.
Mcgjegyzcs: A Mecsck, <I Bud<li- es a Villanyi-hegy,seg kal'Szlliilgyeseibcn ke-
Icl-meclilertJIl ellerjcdc.sLi alfaja (sllbsp. coml/lu) flll'dlil elli, mcly a Il1Ctsik alfaj-
löl gracilis ICI'IllClevcl, vckuny, hosszu S7.~\I'Vacskaival kliliinhiiztethelii meg. A
Turjan-videk kiszal'adll la[11~ljein viszonl a nyugal-Illcclilcnan alfajhoz (subsp.
,I('O/O/ll/I) kiizelftli [111[1ulüci6k elnek, ll1elyck egycdei mbuszlllS tcrmetuck,
CI'6tcljcs növckedcsLick, vi rag~lik szama sok, "sz~\I'Vacsküjllk" :JIlalüban riiv icl ,
ziimlik. A TlIrjan-vilh~ken iSll1ert a legybangoval (0. ill,l'ccliji'/'u) kepzell hill-
ridje, az 0 , x IIC/IOllii. Ilasd a !'lt6Illcllekletct! I ILasd 111eg a Illehbangu (0.
(//li!i'/"a) es a poszillehbangu (0 _h%,l'cria(/) IClra~al is! I

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; J; C1T; Iv. ertekc: SO 000 Ft. Vcszel.vcztetettsege: v: 5; H: 3/4; Crl'; tv. Cl1ckc: SO uno Ft.
304 305
 Orchis morio L. ORCHIDACEAE
Agarkosbor Kosborfelek
Lelrasa: 6-40(-50) em magas kosborfaj. Levelei reszben
t6all6k, reszben szarölel6k. T61evelei 2,5-12 em hosszuak,
kb. a közepükön a legszelesebbek (0,5-2 em). Viragzatat
5-25, altalaban lazan a1l6, kb. 1,5 em-es virtig alkotja,
melyek szine nagyon valtozekony lehet: legtöbbször sötet
biborvörös, de el6fordulnak lilas, r6zsaszin, zöldes es
feheres viragu peldanyai iso A mezajak gyengen harom kareju; a közeps6 karej
er6sen kiesipett. A labellum vilagosabb közeps6 reszen rendszerint sötetbfbor
pettyek vagy foltok lathat6k. Lepellevelei tom pak, sisakszeruen összeborul6k,
hossziranyban jellegzetesen, zöldesen erezettek.
Viragzasa: aprilis közepe - majus / VI - VII.
ElOhelye: A talaj mesztaltalmara nezve közömbös faj. Kaszal6kon, hegyi,
homoki, lap- es ritkabban moesarreteken, szikes- es homokpusztakon, lege-
16kön, pusztafüves lejt6kön, eseljesekben, erdeifenyvesekben,
eseres-tölgyeseben, gesztenyesekben el. • '.
ElOfordulasa: Eszaki-közephegyseg, \,1 . ~it;.\; •
Visegradi-hg., Pilis, THenyi-sik, ;. " , ri :-
Gerecse, vertes, vertesalja (Bokod), • ~~ " . ' J ,
Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv., ....... • ',. • -: r Villanyi-hg. (Kist6tfalu), Del-Zala, BS,
Keszthelyi-hg., Balaton-vi. - • .,.. " • '
(Balatonszentgyörgy), Mecsek, Villanyi-hg., . . . . ,. köz-eu-med
Soproni-hg., Koszegi-hg., Vasi-dv., Vend-vi.,
Zalai-dv., BS, Zselic (Kaposvar), Völgyseg (Nagymanyok), Kis-A.,
Szigetköz, Drava-sik, Mezoföld, Szentendrei-sz., Pesti-sik, D-T k.,
Hortobagy, Nyirseg, Taktaköz (Kesznyeten), BSz-sik, Tt.
Megjegyzes: A sisakot alkot6, csfkozott, tompas csucsu lepellevek j61 elkülö-
nitik a hozza kisse hasonl6 rokon fajokt61 iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; CIT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Orchis coriophora L. ORCHIDACEAE
Poloskaszagu kosbor Kosborfelek
Leirasa: (10--)15-30 cm magas kosborunk. Levelei 5-15 cm
hosszuak es 1-4 cm szelesek, szamuk 3-8. A t61evelek lan-
dzsasak, a szarlevelek szalasak vagy szalas-Iandzsasak. A
viragzat tömött, keskeny, nyulank fürt. A virtigok kicsik; szinük
valtozatos: a zöldesfehert61 a sargan at a vörösbarnaig vattozik.
A lepellevelek sisakszeruen összeborulnak, csucsba vegz6d6k.
A küls6 lepellevelek 6,5-10 mm hosszuak, 3,5-5 mm szelesek. A mezajak
5-8(-10) mm hasszu, haromkareju. A közeps6 karej hosszabb a szels6knel,
melyeknek szele gyakran fogasan csipkes.
Viragzasa: junius - jUlius / VII - VIII (- IX.)
ElOhelye: A talaj mesztartalmara nem erzekeny; lap- es mocsarretek, szikes- es
homokpusztak, legel6k, homoki es szaraz tölgyesek, nedves es szaraz homoki
retek erintkezesi z6najanak növenye.
Elofordulasa: Zemplen (Bask6, KomI6ska), (, ) ,
Bük~ (La~oru~-Mocsol.yastelep), Matra \: • ~ ': , I· ~
(Gyongyos: Sar-h.), Borzsony l i I • _ lt • I
(Perocseny), GÖdÖlloi-dv., Budai-hg. .~ • t' '~
(Piliscsaba: 10ter), Gerecse (Tata, Duna- ~:.J'
almas), Vertes (Csakvar), Zamolyi- • : , L.. . GÖdÖlloi-dv., Visegradi-hg., Pilis, Ver-
medence, Bakony, Bakonyalja (Nyirad, szmed-koz-eu
Devecser), Balaton-fv. (Tapolca), Keszthelyi-hg. (Nemesvita), Villa ny i-hg.
(V6k3ny: GomMs-h.), Soproni-hg., K6szegi-hg., Zalai-dv. (Zalaber-
Türje), BS, Zselic (Boszenfa), KS (Boglarlelle, Balatonfenyves), Baranyai-
dv. (Pellerd, Cserkut), Kis-A., Mezoföld, Drava-sik, Pesti-sik (Göd),
Turjan-vi., D-T k., Nyfrseg: (Batorliget, Hajdubagos).
Megjegyzes: lellegzetes faj. Nemely kutat6k külön nemzetsegbe (Anteriorchis)
soroljak. Többfele el6fordul a mocsari kosborral (0. laxiflora subsp. palustris)
alkotott hibridje (0. x timbalii) [Iasd a fot6mellekletet!]. Intergenerikus hibridet (x
Anacamptorchis ticinensis es x Orchidactyla drudei) kepezhet a vitezviraggal
(Anacamptis pyramidalis) es a husszinu ujjaskosborral (Dactylorhiza incarnata).
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; Cs; ClT; tv. erteke: 10 000 Ft.
306
Orchis laxiflora Lam. subsp. elegans (Heuff.) S06 ORCHIDACEAE
Pompas kosbor Kosborfelek
Leirasa: 30--70 cm magas, er6teljes növekedesu faj. A szar
vastag, gyengen barazdalt, leveles. A levelek hosszukas-lan-
dzsasak, tövükt61 a csucsukig lassan keskenyed6k, 20--25 cm
hosszuak es 1,5-2,5 cm szelesek. A viragzat hosszu (15-20
cm), sokviragu, viszonylag tömött fürt. A virtigok nagyok
(15-20 mm), sötetvörösek vagy lilak. A mezajak tojasdad, ep vagy alig karejas,
a közeps6 karej az 0ldals6kkal egyenl6; a töven vilagas r6zsaszfn vagy feheres
falt lathat6. A sarkantyu egyenes, b6, tompa vegu, es a maghazzal megközelfto-
leg azonos meretu.
Viragzasa: majus vege - junius / VIII - IX.
Elohelye: Inkabb meszkerülo; nedves kaszal6k, lapretek, magassasosok, nada-
sok faja.
Elofordulasa: Zemplen (Satoraljaujhely,
: Sarospatak), Csereh3t (B6dvalenke),
Putnoki-dv. (Felsonyarad),
{
{
I
Visegradi-hg. (Szentendre Pomaz),
KS (Ordacsehi), Baranyai-dv., Geresdi-
dv. (Cik6: Eszter-puszta), Drava-sik,
Nyirseg, Taktaköz (Kesznyeten), BSz-sik, Tt. (Kiralyhegyes, Biharugra).
Megjegyzes: [Lasd meg a mocsari kosbor (O.laxiflora subsp. paluslris) \eira-
sat is!] Ahol együtt fordulnak e16, ott minden esetben megfigyelhetok atmeneti,
hibridogen egyedek. Megtahiltak hazankban a poloskaszagu kosborral (0.
coriophora) alkotott hibridjet iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; ClT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Orchis laxiflora Larn. ORCHIDACEAE
subsp. palustris (lacg.) Bonnier et Layens
Mocsari kosbor Kosborfelek
Leirasa: 20--50 cm magas, gracilis megjelenesu faj. A szar
viszonylag vekony, leveles. Szalas vagy keskeny-Iandzsas
levelei 10--15 cm hosszuak es max. 1,5 cm szelesek. A vi-
ragzat keves viragu, nyulank, laza fürt. A virtigok nagyok,
altalaban li lasvörösek vagy r6zsaszinuek, de ritkan feher szi-
nu valtozat is elofordulhat. A mezajak harom kareju. A kö-
zepso karej kicsipett csucsu vagy ket hasabU, az oldalkarejokkal egyenl6 vagy
azoknal valamivel hosszabb. A sarkantyu hengeres, tompa vegu, a maghaznal
rövidebb.
Viragzasa: majus közepe - junius / VIII - IX.
Elohelye: Inkabb meszkedvelo; lap-, mocsar-, szikes es s6s retek, nedves ka-
szal6k, magassasosok, forraslapok, nadasok, magask6r6sok, nedves buckakö-
zök, laperdok es egyeb nedves gyepek növenye.
Elofordulasa: Cserehat (Tornabarakony,
Gagybator), Aggteleki-k., Bükk, Bükkalja
(Füzesabony: Denar), Matra, Cserhat,
tes (Csakvar: Csikvarsai-ret), Bakony,
Bakonyalja, Balaton-fv., Keszthelyi-hg.
(VindornyaszOIos), Soproni-hg., Zalai-dv., BS,
Zselic, KS, Baranyai-dv., Kis-A., Szigetköz, Drava-sik (Sellye), Mezo-föld,
Tengelici-hv., Pesti-sik (Csömör: Reti-dulo, Göd, Merzse-mocsar),
Turjan-vi., D-T k., Hortobagy (Nagyivan), Nyirseg (Batorliget).
Megjegyzes: Közeli rokona, a pompas kosbor (0. laxiflora subsp. elegans)
[Iasd a leirasat!] nagyobb terrnetCi, eroteljesebb, viragzata hosszabb, tömöttebb.
Ahol együtt fordulnak e16, ott minden esetben megfigyelhetok atmeneti, hibri-
dogen egyedek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; Cs; ClT; tv. erteke: 10 000 Ft.
307
 Orchis militaris L. ORCHIDACEAE Orchis simia Larn. ORCHIDACEAE
Vitt~z kosbor Kosborfelek Majomkosbor Kosborfelek

Leirasa: 20--50(--65) ern rnagas, eroteljes növeny. 3--6 tojasdad ~ Leirasa: 20-45 ern rnagas faj. A toall6 levelei szeles-
vagy szeles-Iandzsas, 8-14 ern hosszu es 2-4,5 ern szeles, landzsasak, lekerekftett veguek, 8-12 ern hosszuak es 3--6
fenyes vihigoszöld tolevele, es 1-2 szarlevele van. Viragzata ern szelesek. A viragzat rövid, törnött, hengeres. A vird-
ovaJis vagy hengeres; 10-40 virdg alkotja, rnelyek 1,5-2 ern- gok apr6 rnurvalevelek h6naljaban erednek, szinük a
esek. Sisakszerilen összeborul6 lepellevelei halvany r6zsa- vöröstol a r6zsaszinen at egeszen a feMrig valtozhat. A
szinuek. A h6feMrtoi a sötet biborlilaig valtoz6 szinii rnezajka haromkarejö; rnegszokott61 eltero rn6don felülr611efele (bazipetalisan) nyflnak ki. A rneza-
közepso kareja ket ep vagy gyengen hullamos szelU hasabra tagalt, közepen jak harorn karejö, szeldelt. A közepso karej j6val elobbre nyulik a ket oldal-
rnindig feMres, sötet szorparnaesokb61 aH6 pettyezessel. Sarkantyöja 6--7 rnrn- s6nal, es tovabbi ket keskeny (I rnrn), szetal16, felfele hajl6 eirnpara hasad. A
es, lefele iranyul6. közepso karej hasftekaban rnindig egy apr6 füleeske talalhat6.
Viragzasa: rnajus - jönius I (V vege -) VII - VIII. Viragzasa: rnajus - junius I VI - VII.
Elohelye: Inkabb rneszkedve16; hegyi, hornoki, irtas- es lapreteken, puszta- Elohelye: Meszkedvelo; karsztbokorerdok, rneszkedvelo es gyertyanos-töl-
füves lejtokön, gesztenyesekben, ligeterd6kben, szaraz es üde tölgyesekben, gyesek, pusztafüves lejtok viraga.
karsztbokorerd6kben, laperd6kben el, de rnegtelepedhet bolygatott tennOhe- Elofordulasa: Karancs (Karancslapujto:
Iyeken: felhagyott hornokMnyakban, ötbevagasokban, kubikgödrökben, vasöti Guliba-hegy), Balaton-felvidek
tö!tesek oldalaban iso (Csopak: Öreg-hegy),
Elofordulasa: Zernplen (Tokaj: Kopasz-h.), i l. '\ Mecsek, Villanyi-hegyseg.
Ozdi-dv. (Jardanhaza, Borsodnadasd), Ji '... • I.;,I.r!'\. '/ i :J
Bükk, Malra (Kisterenye, Szalajka- ., r 'l.
JJl·· ~,.
~'
t I
.;
haz-Ovar), Karanes, Cserhat (Kozard,
Vacduka), Naszaly, Visegradi-hg., Pilis,
Budai-hg., Tetenyi-sik, Gerecse, vertes
. . : ~\ • ·r
'-r.1.. ·
Megjegyzes: Mar elso viragainak rnegjelenesekor könnyen felisrnerhet6 jel-
legzetes "fordftott" nyflasar61. A leginkabb hasonl6 vitez kosbor (0. militaris)
(Csakvar), Zamolyi-medence, Bakony, [Iasd alefrasat!] rnezajkanak hasabjai lenyegesen szelesebbek. Vele együtt elo-
Bakonyalja, Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Balaton-vi. (Balatonszentgyörgy), fordulhat a biboros kosborral (0. purpurea) alkotott hibridje, az O. X angustic-
Balti-dv. (Szarhalom), Koszegi-hg., Orseg, Zalai-dv., BS, Zselic, KS ruris [Iasd a fot6rnellekletet!] is.
(Si6fok, Latrany), Szekszardi-dv. (Palanki-h.), Szigetköz, Kis-A., Drava-
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; elT; tv. erteke: 10 000 Ft.
sik, Mezoföld, Pesti-sik (Soroksar), Turjan-vi., D-T k., Nyirseg.
Megjegyzes: A majomkosbor (0. simia) [Iasd a leirasat!] rnezajakcirnpai igen
keskenyek, lepelsisakja feMres alapszinii. A biboros kosbor (0. purpurea) Orchis purpurea Huds. ORCHIDACEAE
[Iasd a leirasat!]lepelsisakja bamas biborszfnii. Ut6bbival alkotott hibridje (0. Biboros kosbor Kosborfelek
x hybrida) az arszag több területen is elokerült.
Leirasa: Eroteljes, 30--60(-90) ern rnagas noveny. Az
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 2; CIT; tv. erteke: 10000 Pt.
olykor biboros befuttatasö szar aljan 3--6 t6a1l6, es 1-2 szar-
Orchis mascula L. subsp. signifera (Vest.) S06 ORCHIDACEAE ölel6, vilagoszöld, fenyes, szeles-Iandzsas level van. E leve-
lek 6--20 ern hosszuak es 2-7 ern szelesek. A viragzat tö-
Füles kosbor Kosborfelek
rnött, 25-200 viragu fürt. A virdgok rnind szfneiket, rnind
fonnajukat tekintve nagyon valtozatosak. A lepellevelek
Leirasa: 15--60 ern rnagas növeny. Szara alul gyakran bar- bamas-biborvörösek, sisakka összeborul6k; a küls6k 8-13 rnrn hosszuak, 4--6
nasfeketen pontozott, feljebb bfborosan futtatott. T61evelei rnrn szelesek. A rnezajak 9-20 rnrn hosszö es 11-22 rnrn szeles, rnelyen harorn-
landzsasak vagy visszas-tojasdadok, tövükön legtöbbször kareju, a közepso karej tovabbi ket, kifeie hajl6 reszre osztott, rajta apr6, sötet,
apr6, barnasfekete vagy barnasvörös pontozottsaggal. biboros szorparnaesok talalhat6k. A sarkantyu lefele iranyul6, avegen kisze-
Viragzata laza, sokviragu. Nagy (1,5-2,5 ern-es) virdgainak lesed6, gyakran ket reszre osztott.
szine a feMrt61 a halvanylilan keresztül a sötet biborig val-
Viragzasa: rnajus - jönius I VII - VIII.
tozhat. Küls6 lepellevelei elall6k, nern alkotnak lepelsisakot. Harorn hasabU
rnezajkanak alapi reszen rendszerint nehany nagy foltot lathatunk. Sarkantyuja Elohelye: Inkabb rneszkedvel6; karszt- es karsztbokorerdokben, gyertyanos-,
körülbelül olyan hosszu mint a rnaghaz, vizszintesen vagy felfele a1l6. eseres-, rnelegkedvelo es szaraz tölgyesekben, gesztenyesekben, erd6szeleken,
ligeterdokben, ritkan irtasreteken, pusztafüves lejt6kön fordul e16.
Viragzasa: rnajus (- jönius) I VI - VII.
Elofordulasa: Zemplen (Tokaj), Cserehat I • r\ ~
Elohelye: Inkabb rneszkerül6; szaraz, üde es gyertyanos-tölgyesekben, rnesz- (Sziksz6), Ag./lteleki-k., Putnoki-dv. , N.1:'''~ . ~
kerül6 es bokorerd6kben, sziklagyepekben, sziklafüves lejt6kön, karszterd6k- (Kurityan), Ozdi-dv., Bükk, Matra ~~"'" • , I I\ ~ I Y
ben, hegyi reteken, esetJeg bükkösökben eJ. j . F r~ (Kisterenye), Karancs, Cserhat, ' {Ja....
11 \ ~ , {
Elofordulasa: Aggteleki-k. ~{-"J l "V"\~ (- h) Börzsöny, Naszaly, GÖdÖlloi-dv., \ ••i1i ~ ~ -
..a\ .),,'
(J6svaf6: Nagy-oldal), Bükk, Matra,
Börzsöny, Visegradi-hg.,
J)I rf 1>" • )~
\ ' \
(p
'Ir> -y ( Dunantuli-közephegyseg, Mecsek,
Villanyi-hg. (Mariagyfid, SikI6s),
Balti-dv., Koszegi-hg. (Peterics-h.),
_.- ,. köz-eu

Pilis, Budai-hg., Veleneei-hg., Vertes, Ir \~I.. \ Zalai-dv., Zselic, KS, Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Tolnai-hh., Szigetköz,
Bakony, Meesek. Kis-A" Mohacsi-sik (Kölked), Mezoföld, D-T k. (Asotthalom), Nyirseg
(Batorliget),
Megjegyzes: A nedves reteken elo rnocsari es pompas kosbor (0. laxiflora
Megjegyzes: Keverekfajt a vitez kosborral (0. militaris) es a majomkosbor-
subsp. palustris es subsp. e/egans) nern fejleszt t6levelr6zsat, leveleiken nern
ral (0. simia) kepez. EI6bbit (0. x hybrida) több helyen, ut6bbit (0. X angus-
talalunk foltozottsagot. A sapadt kosborral (0. pallens) kepzett hibridje (0. x ticruris) [Iasd a fot6rnellekletet!] a Meesekben es a ViIlanyi-hegysegben
kisslingii) a Pilisb61 volt isrnert. taJaltak rneg. [Lasd a lefrasokat!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CIT; tv. erteke: 10 000 Ft. Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; ClT; tv. erteke: 10 000 Pt.

308 309
Orchis uSlulala 1. ORCHIDACEAE Orchis tridelliala Scop. ORCHIDACEAE
Sömörös kosbor Kosborfelek Tarka kosbor Kosborfelek

Lelriisa: 10--35(- 50) ~1111l1'lga.~ l'a nüvil. karc~IJ raj. -6. lojiis-
dad-hlndzsas lolcvclc szürkcszöld. 2.5-10 cm hosszu es 0':;-2
CI11 s7.cl 'S. Szal'lc\lclci (1 - 3) I'clfcl6 k i ~c bbeclfi k . Vinlgzmll
hcngerc , ak:ir 10 tm-este is mcgnyulhm. Virtigai aprok. . 1
mm h S~7.Cia k; IcpelsisakjuJ.. rekel; -hfhnrpiro. , a vir:igz:ls
clul:hnl:ldliival hlllv{Jnynu6. Feher Illcz'ljka hllroll1 karejl!; 11
közeps6 hasabnak kel szetall6 eimpaja van. A labellurnon nehany (rendszerint
5--12) biborpiros po nt talalhat6. Sarkantyuja 1--2 mm-es, lefele ininyul.
Viragzasa: majus -- junius (-- augusztus) I VII (-- VIII.)
EI~helye: A talaj mesztat1almara nezve közömbös. Pusztafüves lejt6kön,
hOll1oki reteken, nedves es pusztai retek erintkezesi z6mijaban, gesztenyesek-
ben, hegyi reteken, irtasreteken, lapreteken el.
Leirasa: 10---30 cm magasra n6, igy kisebb kosboraink köze
tartozik. AIs61eveiei tojasdad-Iandzsasak, 4-12 cm hosszuak,
1--2,5 cm szelesek, a fels6k kisebbek. Viragzata tömött,
altalaban felgömb alaku. Melyen harom hasabu, 7--15 mm-es
mezajkanak alapszine feher vagy halvanyr6zsaszfn, rajta
rendszerint több mint 20 lilasr6zsaszin, esetleg vörös petty vagy rövid esik van.
Hosszan kihuzott, sisakot fotmaz6 lepellevelei sötetebb r6zsa- vagy bibor-
szinuen esikozottak; 5--12 mm hosszu sarkantyuja lefele iranyul.
Viragzasa: aprilis közepe -- majus közepe / VI -- VII.
Elohelye: Meszkedvel6; dolomit- es meszk6sziklagyepekben, pusztafüves es
sziklafüves lejt6kön, karsztbokorerd6kben, ritkabban homoki gyepekben vagy
tölgyesekben el.

.
Elofordulasa: Zemplen (Regec: Gyertyankuti-rHekj
Tokaj), Aggteleki-k. (Aggtelek), Bükk, Elofordulasa: Zemplen (Tokaj), ,. ;
Matra (Paszt6), Naszaly, GÖdÖlloi-dv., • '• .. -),\r Csereh3t (Rakacaszend), Aggteleki-k., • r. ,
Ij, - l ~"
~ I.~' X·
Pilis, Budai-hg., THenyi-sik, Gerecse • 1( . . . Ozdi-dv. (Borsodnadasd, Jardanhaza),
(Dunaalmas, Mogyoros-banya), Vel1es W,"':,· ({ Bükk, M:itra (Gyöngyös: Sar-hegy),
;'
(Csakvar), Bakony, Bakonyalja,
Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Balti- \,.
\,. Börzsöny (Zebegeny: Malom-v.), ) 1..
•••••
1\. ( I
Naszaly, GÖdÖIl6i-dv. (Pecel, Gödö1l61,
dv. (Sopron), Koszegi-hg. (Koszeg), Vasi- szmed-köz-eu
Visegr3di-hg., Pilis, Budai-hg., THenyi-sik, • I

dv., Vend-vi. (Felsoszölnök, Ap3tistvanfalva), Örseg, Hetes

(Magyarszombatfa), Zalai-dv., KS (Balatonendred, Si6fok), Mezoföld,
Szigetköz, Kis-A., Drava-sik (Molvany), Szentendrei-sz., Pesti-sik (Göd,
Vacrat6t), Turjan-vi., D--T k. (Ersekhalma), Nyirseg (Terem).
Megjegyzes: Szinezeteben kisse emlekeztet a: j6val er6teljesebb, termetesebb
biboros kosborra (0. purpurea) [Iasd a leinisatl]. A tarka kosborral (0. Ir;-
dentata) [Iasd a leirasatl] kepzett hibridje (0, X dielrichiana) megtalalhat6
hazankban.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; elT; tv. 6Jteke: 10 000 Ft.
Vertes, Bakony, Pannonhalmi-dv. (Sokor6p3tka: Öreg-e.), Balaton-fv.,
Keszthelyi-hg., Mecsek, Villanyi-hg., Soproni-hg., K6szegi-hg. (Bozsok),
Zalai-dv., Zselic, Völgyseg (Szalatnak), Szekszardi-dv. (SötHvölgy) Pesti-
sik (Vacr3t6t, Dunakeszi), D-T k. (Miklapuszta).
Megjegyzes: A nyulankabb gömböskosbort61 (Traunsteillera globosa) [Iasd a
leirasatl] fokozatosan hegyesed6, esikozott lepelleveleivel különbözik legin-
kabb. A sömörös kosborral (0. ustulata) kepzett hibridje (0. x dietr;chiana)
hazankban is el.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; C1T; tv. erteke: 10 000 Ft.

Orchis pa/lens 1. ORCHIDACEAE Dactylorhiza sambucina (1.) So6 ORCHIDACEAE

Sapadt kosbor Kosborfelek Bodzaszagu ujjaskosbor Kosborfelek

Leirasa: 15-40 ern-re megnöv6, sarga viragu kosborfa-
junk. T6aJI6 es szarölel6 levelei (4--6) fenyl6k, hosszukas
visszas-tojasdadok, 6---12 em hosszuak, 1,5-4(--5) cm szele- --,
sek. A viragok tömött fürtben helyezkednek el. A küls6,
oldals6 leplek hatrahajl6k, lekerekitettek, 6-9 111m )'1
hosszuak, 3,5--5 mm szelesek. A mezajak 6---11 mm hosszu
es 7--11 mm szeles, mintazat nelküli, enyhen Mromkareju,
szelesen szetterül6; a szelein hullamosan, enyhen visszahajl6. A sarkantyu
olyan hosszu, mint a maghaz, a vege felfele hajl6.
Viragzasa: aprilis -- majus / VI -- VII.
Elohelye: Inkabb meszkerül6; bükkösökben, gyertyanos-tölgyesekben, meleg-
es meszkedvel6 tölgyesekben, sziklagyepekben, pusztafüves lejt6kön talal-
kozhatunk vele.
Elofordulasa: Zemplen (Nagymilic; Regec:
Gyettyankuti-retek), Bükk, Börzsöny,
Naszaly, Visegradi-hg. (Csik6var), Pilis,
Budai-hg. (Tabor-h.), Velencei-hg., Ver-
tes (Csakvar: Öreg-h.), Bakony (Olasz-
falu: Öreg Fut6ne, M6r6cz-tetoj Haj-
masker: Toban-h.j Bakonybel: Koris-h.),
Mecsek.
Megjegyzes: A szinten sarga viragu bodzaszagu uijaskosbort61 (Dacty-
lorhiza sambucina) [Iasd a leiras<i!l]megkülönbözteti a mintazat nelküli szet-
terül6 mezajak, es a szeles, a viragzatb61 kiall6 murvalevelek hianya. A külföl-
di szakirodalom megemliti piros szfnvaltozatät is, ez azonban val6szinUleg a
füles kosborral (0. mascula subsp. signijera) alkotott hibridje (0. x kisslingii),
amel y hazankban is megtalalhat6 a Pilisben.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; C1T; tv. erteke: 10 000 Ft.
Leirasa: 10---30 cm magas, zömök faj. A szar vastag, leveles. A
t61evelek landzsasak vagy visszas-tojasdadok, közepükön vagy
a fels6 harmadukban a legszelesebbek, 6---10 cm hosszuak es
1--3 cm szelesek. A lomblevelek hosszukas-Iandzsasak. Rövid,
törnÖlt fürtben all6 viragai sargak (ritkan r6zsaszinuek vagy !.
Msvörösek); tövüknel hosszu-Iandzsas murvalevelek talalhat6k. A mezajak
osztatlan, csipkes szelU, vagy gyengen haromkarejos; közepen halvanypiros
rajzolat lathat6. A sarkantyu hO, tompa vegu, lefele görbül6, a magMzzal
egyenl6 hosszu.
Viragzasa: aprilis -- majus / VI -- VII.
Elohelye: A talaj mesztartalma szempontjab61 közömbös vagy inkabb meszke-
rül6; hegyi retek, sz6rfugyepek, bükkösök, gyetyanos- es szaraz tölgyesek,
meszkerül6 erd6k, sziklacserjesek, gesztenyesek, erd6szelek, irtasretek faja.
Elofordulasa: Zemplen, Bükk, Matm
(M3trahaza, M3traszentimre), Börzsöny
(Pleska-berc), Naszaly, Visegradi-hg.
(Pomaz, Szentendre), Pilis, Vertes (Fani-
v.), Bakony, Balaton-fv. (Uzsa) Keszt-
helyi-hg. (Rezi), Mecsek (Pecsvarad:
Arany-h.j Varalja), Soproni-hg., Koszegi-hg., köz-eu
Kemeneshat (Vasvar), Zselic (Kaposvar, Töröcske), BSz-sik (KishOdos).
Megjegyzes: A vele azonos id6ben es reszben azonos el6helyen viragz6 masik,
sarga viragu kosborfelenknek, a sapadt kosbornak (Orchis pallens) [Iasd a le-
frasatl] a mezajka mindig egyszinu, rajzolat nelküli, es murvalevelei a mag-
haznal rövidebbek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; C1T; tv. erteke: 10 000 Ft.

311
 T
[
Dactylorhiza incamala (L.) Soo ORCHIDACEAE
Husszinu ujjaskosbor Kosborfelek
Leirasa: Robosztus, 20--60 cm magas, vastag szaru faj. '
Hosszukas-Iandzsas (15-20 cm hosszu, 1-4 cm szeles)
levelei felallok, a csucsuktol az alapjuk feie fokozatosan
kiszelesed6k. A viragzat nyulank, törnÖlt, hengeres fürt. A
viragok tövenel a magMznaJ joval hosszabb, szalas-
hindzsas, er6sen erezett murvalevelek fejl6dnek, amelyek esetenkent ibolyas
vagy vörös futtatasuak. A viragok viszonylag kicsik, szfnük a husvöröst61 a
h6feherig valtozhat. A mezajak durvan csipkes elu, nem vagy gyengen harom
kareju; a közepen szabalytalan alaku ibolyas rajzolat lathato. A sarkantyu lapi-
tott-henger alaku, tompa vegu, a magMznal nem hosszabb.
Dactylorhiza fuchsii (Druce ) Soo ORCHIDACEAE
Erdei ujjaskosbor Kosborfelek
Syn.: Dacrylorhiza maculala (L.) Sü6 subsp.fuchsii (Druce) Hyl.
Leirasa: 15--60 cm magas, gracilis termetu faj. Gyer sza-
mu, hosszukas-Iandzsas, 6-12 cm hosszu es 1-3 cm szeles,
foltos levele a szaron ritkasan all. A viragzat tömött, hen-
geres fült. A viragok szine a biborlilatol a rozsaszinen at a
feherig valtozhat. A murvalevelek kihegyezett-Iandzsasak,
biborlilas befuttatasuak. A mezajak tojasdad vagy
hosszukas, melyen harom kareju. A közeps6 karej kihe-
gyezett, ek alaku, joval hosszabb az oldalsoknal .
Viragzasa: majus - junius / VII - IX. ?

Viragzasa: majus - junius / VII - VIII. Elohelye: Inkabb meszkedvel6; bükkösök (meszkerül6 is), gyertyanos- es
cseres-tölgyes szelek, hegyi retek, lapretek orchideaja.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; lapretek, mocsarretek, magassasos tarsulasok,
hiperd6k, ligetred6k, magaskorosok viraga. ElOfordulasa: Zemplen, Cserehat
(Büttös, Viszlo), Bükk, Mätra, Börzsöny,
Elofordulasa: Zemplen, Cserehät fI •
Visegradi-hg., Budai-hg., Bakony
(Tornabarakony), Aggteleki·k. (JosvafO),
• r
. '~, ~J I
(V ar pa Iota: Baglyas·h.), Bakonyalja,
Ozdi.dv., Bükk, Börzsöny, GÖdÖlloi·dv., Keszthelyi-hg., Mecsek, Soproni-hg.,
• ••
Visegradi-hg., Pilis (Csobanka,
Esztergom, Pilisvörösvar), Budai.hg.
(Solymar), Vertes (Fani·v.; Csakvar:
..,. ~
~
' " ~ .-
.... ...
J ~•• I •
'\
•
Koszegi.hg. (Bozsok), KemenesMt
(Ostffyasszonyfa), Vend-vi. (Felsoszölnök),
Zalai-dv. (Nemeshetes, Hernyek), Szigetköz (Mosonmagyarovar), Kis-A.,
Csikvarsai·rH), Vertesalja, Bakony, euszib
Drava-sik, BSz-sik (Tiszabecs).
Bakonyalja, Balaton·fv., Keszthelyi.hg., Balaton·vi., Mecsek (Remete·rH),
Balfi·dv. (Sopron), K6szegi-hg.(K6szeg), Vasi-dv., Zalai·dv., BS, Zselic, KS Megjegyzes: Nalunk tulnyomoreszt a subsp. sooiana alfaja fordul e16,
(Lätrany, Felsonyek), Baranyai.dv., Tolnai·hh. (Lengyel), Geresdi·dv. melynek viragai feherek es mezajkan biborlila savok vagy foltok lithatok.
(Bätaszek, Ciko), Kis·A., Drava·sik, Mohacsi·sik (Kölked), Mohacsi·sz. [Lasd meg a foltos es a szeleslevelu ujjaskosbor (D. maculata, D. majalis)
(HOduna), Mezoföld, Tengelici·hv., Pesti·sik, Turjan.vi., D-T k., Nyirseg, leinisat es megjegyzeset!]
BSz·sik., TI. (Biharugra: RHoldal). Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; eB; CiT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Megjegyzes: Levelei ritk<in lehetnek foltosak, s ekkor hasonlo rokonaival
összeteveszthet6 [Iasd a leirasokat!]. Halvanysarga viragu alfaja (subsp.
ochrolellca) [Iasd a fotomellekletben!] kes6bb nyilik, nagyon ritka. Hazankban
el6fordul a 4--30(-50) cm magas, nyulank, rövid viragzatu es keskeny levelU
Dactylorhiza majalis (Rchb.) Hunt et Summerh. ORCHIDACEAE
(-2 cm) alfaja (subsp. serotina) is, melynek csak 3-4(-5) levele van. Több
orchideankkal alkot hibridet. Szeleslevelu ujjaskosbor Kosborfelek
Syn: Daclylorhiza lalifolia Rüthm.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; CiT; tv. erteke: 10 000 Ft.
Leirasa: 15-40 cm magas, er6teljes, vastag szaru faj. A r
Dactylorhiza maculata (L.) Soo ORCHIDACEAE levelek tojasdadok, hosszukas-tojasdadok vagy landzsa-
Foltos ujjaskosbor Kosborfelek sak, közepükön a Iegszelesebbek; 6-14 cm hosszuak es
3-5 cm szelesek. A t6- es szarlevelek egyarant bama
Leirasa: 15-60 cm magas faj. A levelei hosszukas- foltosak. A viragzat tömött, hengeres fürt. A murvalevel
landzsasak, tom pak vagy kihegyezettek, 4--12 cm hosszuak hosszabb a viragnal, es gyakran ibolyas befuttatasu. A
es 1-3 cm szelesek. A level szfnen sötetbama vagy feketes, virag biborvörös vagy lilasvörös. A mezajak ep vagy gyengen harom kareju; a
szabalytalan alaku foltok lathatok (de ritkan el6fordulhat folt közepen bfborlila, patko alaku rajzolat lathato. A közeps6 karej az oldalsoknal
nelküli peldany is). A viragzat hengeres, nyulank, tömött. A nem vagy alig hosszabb.
viragok szine nagyon valtozatos: a lilitol egeszen a feherig
alakulhat. A mezajak tojasdad, nyereg alaku, biborlila foltos Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
vagy savozott; Mrom kareja közü\ a közeps6 rövidebb vagy Elohelye: A talaj mesztartalmara közömbös; lapretek, mocsarretek, kaszalok,
alig hosszabb a ket oldalsonal. atmeneti lapok, forraslapok, magaskoros tarsulasok, sz6rfugyepek faja.
Viragzasa: majus - junius / VII - IX. ?
Elofordulasa: Zemplen, Cserehät
Elohelye: A talaj mesztartalmara közömbös; lapreteken, gesztenyesekben for- (Bodvalenke, Rakaca·f. v.), Ozdi·dv.
dul e16. ., r • '·1
(Ozd: Bak·v.,· Jardanhaza: Cseteny.v.), .'11'
. . /r •
fI 1
Elofordulasa: K6szegi-hegyseg
(K6szeg).
.p (\ J\
../'j'}
J
Bükk, Matra (Mätrszentistvan),
Börzsöny (Kiraly·rH), Naszaly, vertes,
Vertesalja (Pusztavam: Sikaros), Bakony
,.1
.\1,
..I
-1/
(Bakonyszentlaszlo, Gyulafirätot), köz-eu
I
I( f
Megjegyzes: Egyesek megkülönböztetik e fajtol az erdei ujjaskosbort (D.
:<ro<'
Keszthelyi-hg., Mecsek, Soproni.hg., Koszegi.hg., Vend·vi., Orseg, Hetes
(Magyarszombatfa), Zalai·dv., Kis·Balaton (BalatonmagyarOd), Sziget-
köz, Kis-A.
jiiChsii) [Iasd a leidsat!], mig masok az elkülönitest nem tartjak indokoltnak. A Megjegyzes: A foltos ujjaskosborral (D. maculata) [Iasd a leirasat!] alkotott
szeleslevelu ujjaskosborral (D. majalis) alkotott hibridjet (D. x braunii) a
hibridjet (D. x hraunii) a K6szegi-hegysegben figyeltek meg egy alkalommal.
K6szegi-hegysegben figyeltek meg.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 0; CtT; tv. erteke: 10 000 Ft. Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; CiT; tv. erteke: 10 000 Ft.

312 313
 Traunsteinera glohosa (L.) Rchb. ORCHIDACEAE
Gömböskosbor Kosborfelek
Leirasa: Karcsu, (15-)20-70 cm magas orchideafaj. T61e-
velrozsat nem fejleszt. Szanln 4-6, felallo, hosszukas-Ian-
dzsas, kekeszöld level talalhato, melyek 5-11 cm hosszuak
es 1,5-3 cm szelesek. Viragzata tömött, a nyilas kezdeten
piramis alaku, kesobb (a esucsi viragok kinyilasaval)
gömbölydedde valik. Virdgai kb. Icm-esek, halvany rozsaszinfiek; mezajkan
apro, bfborpiros vagy sötetrozsaszfn pettyekkel. 3,5---{i(-7) mm hosszu küls6
lepellevelei hosszan elkeskenyedo csucsuak, a vegükön bunkoszerfien kiszele-
sedok. Sarkantyuja keskeny, 2,5-3 mm-es.
Viragzasa: majus vege - julius eleje / (VII -) VIII - IX.
ElOhelye: A talaj mesztartalmara nezve közömbös, kifejezetten hegyvideki
elterjedesfi növeny. Hegyi reteken, szorffigyepekben, ritkabban cseres-tölgyes-
ben eI.
ElOfordulasa: Zemplen
(Gyertyankuti-retek),
Aggteleki-karszt (Haragistya,
Csiszar-Nyilas),
Bükk, Mlitra,
Szentendrei-sziget.
Megjegyzes: A csfkos lepellevelfi tarka kosbortol (Orchis tridentata) a tole-
velrozsa es a lepelsisak hianya, valamint lepellevelei vegenek bunkocskaszerfi
megvastagodasa jol megkülönbözteti. A bibircsviragok (Gymnadenia spp.)
szinten Mromkareju es többnyire hasonlo szfnezetfi mezajkai folttalanok, vi-
ragzatuk hosszukas, hengeres. A vitezvirag (Allacamplis pyramidalis) viragai
sötetebb szinfiek, folttalan mezajkuk töven ket pupocskaval. [Lasd a felsoroltak
leirasait! ]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; Cir; tv. erteke: 30000 Ft.
Neottia nidus-avis (L.) Rieh. ORCHIDACEAE
Madarfeszek Kosborfelek
Leirasa: (10-)15-45 ern-re megnövo, korhadeklako,
viasz-szerfien halvanybarnas, neha sargasbanuls növeny.
Zöld szfnanyagot esak nyomokban tartalmaz. A levelei
(szamuk 4-6) redukaltak, pikkelyszerliek, hüvelyesek. A r
viragzat tömött fürt, de az alja feIe a viragok lazabban l
helyezkednek el. A lepellevelek 4-6 mm hosszuak, össze-
borulok. A virdgok mezajka 9-13 mm hosszu, sarkantyu
nelküli. A mezajak ket hasabja szethajlo.
Viragzasa: majus - julius / VI közepe -VIII.
Elohelye: Talajtipusra közömbös, szinte minden erd6tfpusban megjelenhet.
Elofordulasa: Eszaki-közephegyseg, ~ I '
Dunantuli-közephegyseg, Mecsek, Balfi-dv. .. ~ ••~ ,: ~
(Szarhalom), Koszegi-hg., Vasi-dv., ~ ' ' • •~.~' • r (MatraMza: Vilagos-h.), vertes,
JiJ,.;'-
·,41
Vend-vi., Örseg, BS, Zselic, KS, Geresdi- er
dv., Szekszardi-dv., Völgyseg (Kisva- I ......
l
:t
szar), Tolnai-hh. (Kisszekely, Lengyel), L (Sopron), Koszegi-hg. (K6szeg).
Szigetköz, Kis-A., Drava-sik, Mezoföld,· euszib
D-T k., Hajdusag (Hajdunanas), Nyirseg, TI. (Tiszaeszlar, Tiszadob).
Megjegyzes: Kevesbe feltfin6, nehol gyakori faj. Ritka, szinten korhadeklako
orchideafele meg hazankban az alacsonyabb, törekenyebb felepftesu, sima
szaru, keves vinlgu bajuszvirag (Epipogium aphyllum), valamint a zöldessar-
ga amyalatu, ep mezajkan ket piros pöttyöt visel6 korallgyöker (Corallorhiza
tri{tda) [Iasd a leidsokat!]. A körtikefelekkel rokon, bokolo viragu, ugyanesak
szaprofiton fenyospargatol (Monotropa hypopitys) teljesen mas felepftesevel
er6sen különbözik.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; Cir; tv. erteke: 5000 Ft.
314
Epipogium aphyllum (F. W. Sehmidt) Sw. ORCHIDACEAE
Bajuszvirag Kosborfelek
Tarsn.: bajuszkosbor
Leirasa: 5-30 cm magas, csontszfnu, sargas vagy vilagos-
barna, korhadeklako faj. Szartöve jelent6sen megvas-
tagodik. Levelei teljesen elcsökevenyesedtek. Egy viragzo
szar 1-8 b6kolo, attetszo virdgot visel, ezek 2-3 em-esek.
Lepellevelei es bibeoszlopa sargas. A felfele iranyulo, 6--9 It
.~
mm hosszu labelluma Mromkareju; a ket oldalso karej
sargasfeher, lekerekitett. A feheres alapszinfi, kihegyezett közepso meza-
jakkarejon 4-6 bfborszfnfien, karminvörösen vagy lilasan mintazott papillasav
talalhato. A 6--8 mm hosszu es 3-4 mm vastag, tompa sarkantyu felfele iranyul.
Hartyas, attetszo murvalevelei 6--10 mm-esek, lehajlok. A viragzat avegen
bunkoszeruen megvastagodo hajtasesuesban vegzodik.
Viragzasa: Uunius -) julius - szeptember (- oktober) / (VII -) VIII - X.
ElOhelye: Meszkerül6, kifejezetten hegyvideki növeny. Nalunk legtöbbször jo
vfzellatottsagu, völgyalji helyzetfi bükkösökben es gyertyanos-tölgyesekben el.
i (
Elofordulasa: Visegradi-hg. (Dobog6ko: (r h
MagasIen), Bakony (Fekete-sed, \ ~. f ),
Tisztaviz-v., Danesarok, Cuha-v.:
Gerendavagas; Belso-egett-h., Koris-h., ')/
Köleskepe-arok), Mecsek (Reka-v.,
Moesola-v.), Koszegi-hg. (Bozsok).
Megjegyzes: Csak kelloen esapadekos evekben vagy igen j6 vfzellatottsagu
termohelyeken (egy to esak kb. egy hetig) nyilik. A joval gyakoribb, körtikek-
kel rokon, szinten korhadeklak6 fenyosparga (Monotropa hypopytis) vinlg-
szerkezete mas. A madarfeszek (Neottia nidus-avis) [Iasd a lefdsat!] mezajka
kethasabu, es viragzatat j6val több vinlg alkotja.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CE; CIT; tv. el1eke: 10 000 Ft.
Corallorhiza trifida Chatelain ORCHIDACEAE
Korallgyöker Kosborfelek
Leirasa: Apr6 termetu, 5-20(-30) em magasra novo,
rendszerint halvany sargaszöld szinfi faj. Levelei esökevenye-
sek, hüvelyszeruek, szarölel6k. A viragzatban (2-)3-10(-15)
virdg talalhat6, melyek 5-6 mm-esek. A mezajak alig
eszrevehet6en Mrom kareju, feher alapszinu, es rendszerint #
bfborbama pettyekkel dfszitett. Ritkan a keskeny-Iandzsas,
4-5 mm hosszu külsolepellevelek is lehetnek bfboros foltuak.
A murvalevelek kb. 2 mm-esek.
Viragzasa: (aprilis -) majus (- junius) / VI - VIII.
ElOhelye: Inkabb meszkerül6; bükkösökben, elegyes karszterdokben, mesz-
kerülo erdokben, lueosokban, ritkan nyiresekben, fenyvesekben talalhat6.
ElOfordulasa: Aggteleki-k., Bükk, Matra
Bakony (Csesznek: Ko-arok; Harskut:
Esztergali-v.), Balfi-dv.
Megjegyzes: B6kol6 toktermeseirol elviragzas utan is könnyu felismemi, am
eszrevenni annal nehezebb. A szinten korhadeklako madarfeszek (Neottia
nidus-avis) es a bajuszvirag (Epipogium aphyllum) halvanybama szinu. A
hasonlo termetu es szinezetCi zöldike (Coeloglossum viride) levelei nem
redukaltak, es j61lathat6, gömbölyded, h61yagszeru sarkantyuja van.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Cir; tv. erteke: 5000 Ft.
315
 CypniJedill1ll calceolus L. ORCHIDACEAE
RigopoMr KosbOlfelek
Tarsn.: boldogasszony papucsa, papucskosbor
Leirasa: 15-50(--60) em magasra növ6 faj, melynek hajta-
sai gyakran esoportokban fejl6dnek. 2-5 sZilrievele 6-17
em hosszu, 3-7 em szeles, red6zött, felig szarölelö, es a
szan al egyiitt a szelen es a nagyobb ereken szörös. Nagy
(3-5 em-es lepellevelu) viragai a hengeres szar esuesan
maganosan (ritkabban kettesevel, esetJeg ha11l1aSaval) talillhat6k. A vinigok a
lombleveleknel kisebb meretu murvaJevelek h6naljaban fejlödnek. Lepelleve-
lei bfborbarmik, a tövükön sargasak. Ket belsö lepelleveJe keskeny, gyakran
többszörösen esavarodott, töven pelyhes-sz6rös, a ket als6 helyzetu küls61epel-
level ± összen6tt. A papues alaku, 3-4 em-es, felfujt, arany- vagy citromsarga
mezajak bels6 oldalan bfborszfnu pettyek es esfkok vannak.
Viragzasa: majus közepe - junius eleje / (VII-) VIlI.
El6helye: Inkabb meszkedvel6; karsztbokorerdökben, meszkedvel6 tölgyesek-
ben, elegyes karszterd6kben, gyertyanos-tölgyesekben, bükkösökben ill. (mi-
lunk csak kiveteles esetekben) fenyvesekben eJ.
El6fordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.
(Szappanos-teI6, Hosszu-v.-f6), Ozdi-dv.
(Csermely, Borsodnadasd), Bükk, • Kutya-vär), Gereese, Vertes, Bakony,
Naszaly, Visegnidi-hg. (Ram-szakadek), • Pannonhalmi-dv. (Ravazdi-e.),
Pilis, Budai-hg., Bakony (Epleny,
Csesznek, Harskut, Papod, Gezahaza-
puszta), Bakonyalja (Magyarpoliiny), Mecsek,
Balfi-dv. (Szarhalorn).
Megjegyzes: Hasonl6 faj nines a magyar fl6niban. Elvetve elöfordulhat zöldes-
sarga alapon bamasan esfkozott JepelJevelU szfnvaltozata iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; I; CB; BE; CtT; tv. el1eke: SO 000 Ft.
HilllalltoglosslIlI1 adriaticulII Baumann ORCHIDACEAE
Adriai sallangvinig KosbOlfeJek
Syn.: HimalllOg/osSUIII hircilllllll (L.) Spr. subsp.
ad,.ialiclIlII (Baumann) Sundeml.
Lciräsa: 30-75(-95) em magas növeny. Lomblevelei (6-10)
a mim felfut6k, 9-16 em hosszuak, 1,5-3 cm szelesek. Laza
viragzatat 10-45 virag alkotja. A mezajak melyen haromha-
saM, rendszerint halvany vörösbama (esetleg zöldesbama),
alapjanal vilagosabb, es itt bfborszfnu vagy vörösesbarna fol-
tokat visel. A közeps6 mezajakhasab 3,5--6 crn hosszu,
csavarodott, a csuesan 5-18 Olm hosszan bevagott. A mezajak ket oldalkareja
(5-) 10-25 mm hosszu. Sarkantyuja 2,5-3,5 mm hosszu, lefele ininyul. A belsö
lepellevelek 5--6 mm hosszuak, 1,5-2 Olm szelesek, a külsök 8-11 Olm
hosszuak es kb. 5 mm szelesek.
Virägzasa: majus vege - junius / (VII -) VIII - IX.
El6helye: Meszkedvelö; sztyepreteken, cserjesekben, karsztbokorerd6ben,
cseres-tölgyesekben, utak szelen el.
E16fordlllasa: Bükk (Eger), Bakony
(Nagytevel, Ugod), Balaton-fv. (Sürneg-
Tapo\cai hat, Badaesony), Keszthelyi-hg.
• szentkereszt,; Hosszu-h.), Budai-hg .
,e
(Rezi, Gyenesdias, Keszthely, ••
Balalongyörök), Balfi-dv. (Szarhalom,
Harka),Köszegi-hg.( Koszeg).
Megjegyzes: A felsö viragok murvalevelei soha nem emek tut a rnaghazakon,
nern alkolnak "üstököt". Altalaban kisebb, gracilisabb telmetu es apr6bb viragu
növeny, mint a bfbor sallangvirag (H. capril1um). Megkülönböztetesük a vi-
nigalkot6k, a sarkantyu es a murvalevelek meretei alapjan a legkönnyebb [hisd
a ket faj lefnlsat es a bfbor sallangvirag megjegyzes rovatat!].
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 3; CiT; tv. erteke: 30000 Ft.
316
LilJlodorwlI ahortivulJI (L.) SW. ORCHIDACEAE
Gerbics Kosborfelek
Leirllsa: Eroteljes, 20-80(-100) em-re megnövö szaprofi-
ton orchideank. Az egesz növeny hamvas, kekeslihis fut-
tatasu, zöld szfnanyagot alig tartalmaz. Levelei redukal6d-
tak, pikkelyszeruek, hüvelyesek. A viragzal igen laza. Nagy,
lila viragai (max. 5 em) a viragzati tengelyhez simul6k. A
lepellevelek hosszukas-landzsäsak, szetall6k. A mezajak 14-22 mm hosszu, ep
szeJG, tojasdad, a szelein felhajl6. A sarkantyu lefele hajl6, olyan hosszu, mint
a maghaz.
Viragzasa: majus - junius / VlI - VIIl.
El6helye: Inkabb meszkedvelö; karszlbokorerd6kben, es melegkedvelö töl-
gyesekben, ritkan gyertyanos- es cseres-tölgyesben, valamint telepftett fekete-
fenyvesekben el6fordul6 növeny.
El6forduläsa: Zemplen (Regee,
Tokaj-Tareal: Kopasz-h.), Bükk, Matra,
Cserhat (Nagybarkany: Tepke-h.), f/
Börzsöny, Naszäly, Visegrädi-hg.,
PHis, Blldai-hg., Tetenyi-sik (Erd:
Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek, VilIanyi-hg., Balfi-dv. (Szal'halom),
Zalai-dv., Zselie, Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Lengyel).
Megjcgyzes: A legnagyobb tennetu hazai kosborfele. Ibolyas szfnezeter61 es
jellegzetes, nagy viragair61 könnyen felismerhetö. A növeny szara elvinigzas
utan, a tennes eresekor rnegzöldül.
Veszelycztetettsege: V: 5; H: 2; CiT; tv. erteke: 5000 Ft.
HimantoglossunJ capril1wl1 (M.-Bieb.) Spreng. ORCHIDACEAE
Bibor sallangvinig Kosborfelek
Syn.: HiIJUllllOg/VSSIIIII hircil/lI/1/ (L.) sp!'. subsp. capril/lIl11 (M.-Bieb.) Richt.
Leirasa: 30-80(-100) cm magasra növ6 faj. 7-10
10mbleve1e van; az als6k landzsasak, 7-17 em hosszuak,
2-3,5 cm szelesek, a felsök szalasak, kisebbek. Vinigzata
10-50 viragb61 aIJ6 laza fült. Vilagos szfnCi sarkantyuja
4-8(-11) mm hosszu. A mezajak ket oldalkareja 5-10 mm
hosszu. A közepsö labellumhasab 4,5-8,5 cm hosszu, elöl 10-50 Olm hosszan
behasftott. A küls6 lepellevelei 13-15(-18,5) mm hosszuak, 4-9 mm szele-
sek, a belsök 11-12(-15) mm hosszuak es 2-4mm szelesek.
Viragzasa: junius - julius / (VII -) VIII - IX.
Elohelye: Meszkedvelö; karsztbokorerdökben, szaraz es üde tölgyesekben,
cserjesekben, pusztafüves lejtökön, sztyepreteken (esetleg irtasreteken) akad-
hatunk ni.
El6fordulasa: Zemplen (Tareal:
Kopasz-h.; Mild: Kiraly-h.), Bükk (Odor-
val', Gabor-kö), Cserhat (Vaeduka: Bük-
kös-h., Cseke-h.), Naszaly, Pilis (Pilis-
(Pilisszentivan, Solyrnar, Kalvaria-h.),
Gerecse (Kis-Teke, Nagy-Teke, Pisznice),
Vertes, Bakony (Veszprem, Harskut, Papod), Balaton-fv. (Balatonfüred,
Tihany, Pa-Ioznak), Mecsek (Pees), Villlinyi-hg (Fekete-h., Tenkes, Csukma-
h., Szarsomly6), Szekszardi-dv. (Szekszard), Mezoföld (Erd: Kakllkk-h.).
Megjegyzes: A ket hazai sallangvirag-fajl [hisd a lefrasokat!] leginkabb sar-
kantyu- es mlll'Valevel-hosszusaguk es belsö lepelleveleik rnerete alapjan lehet
megkülönböztetni. E faj 2-3 Mttel kes6bb nyflik, mint az adriai sallangvirag
(H. adriaticum).
Veszelyeztetettsege: V: -; H: 2/3; BE; CtT; tv. erteke: 30 000 Ft.
317
 Gynllladenia conopsea (L.) R. Br. ex Ait. ORCHIDACEAE
Szunyoglabu bibircsvirag Kosborfelek
Leirasa: 20--60(-80) em magas, erosen valtoz6 meretu faj. A
szar leveles. Az als6 levelek szalas-landzsasak, 15-20 em
hosszuak es 8-15 mm szelesek. A szarlevelek rövidebbek,
szalas aralakuak (kb. 0,5 em-esek). A viragzat laza vagy
tömött, rövid vagy megnyult, sokviragu fürt. A viragok ki-
csik, illatosak, szinük a halvany biborvöröstol a r6zsaszinen
at egeszen a feherig vattozhat. A mezajak harom kareju; a közeps6 kareja az
oldals6kkal azonos meretu. A sarkantyu fonalszeru, ivesen lefele görbül6, ki-
hegyezett esucsu, es a maghaznat masfel-ketszer hosszabb (1,2-2 em).
Viragzasa: majus - jUlius / VII - VIII.
GYl1ll1adenia odoratissima (L.) Rieh. ORCHIDACEAE
J6szagu bibircsvirag Kosborfelek
Tarsn.: iIIatos bibircsvirag
Leirasa: 15-45 cm magas, vekony szani, graeilis megje-
lenesu faj. Fenyl6, kekeszöld levelei kihegyezett-szalasak
vagy szalas-hindzsasak, 8-12 em hosszuak es max. 1 cm sze-
lesek. A viragzat rövid, laza vagy tömött fürt. A viragok ki-
esik, szfnük a biborvöröst61 a vilagos r6zsaszfnuig, eseten-
kent a feher, ill. sargasfeherig valtozhat. A mezajak gyengen haromkarejos;
közepso kareja ek alaku, lekerekitett esuesu, es az oldals6 karejoknal 1-2 mm-
rel hosszabb. A sarkantyu egyenes, hO, tompa vegu, es a maghaznal rövidebb
vagy azzal azonos meretu (4--5 mm). A maghaz esavarodott.

EJOhelye: Inkabb meszkedvelo; lap- es kaszal6reteken, hegyi lapokban, sz6r- Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
fUgyepekben, valamint karsztbokorerd6kben, szaraz tölgyesekben, gesztenye- Elohelye: Meszkedvel6; sziklagyepek, pusztafüves lejt6k, lapretek növenye.
sekben, erd6spusztai es homoki reteken el.
Elofordulasa: Zemplen (Tareal: • .
~ f..
l1\ '</
EJOfordulasa: Zemplt\n, Cserehilt (Raka- Kopasz-h.), Aggteleki-k. (Csiszar-Nyilas), t,,l
ca-Rakacaszend), Aggteleki-k., Bükk,
Miltra, Börzsöny (Kiralyret), Naszaly,
I( ,
• 11. Putnoki-dv. (Gömörszolos), Bükk,
Budai-hg., Gereese (Mogyor6sbanya:
-(I
GÖdÖlloi-dv., Visegradi-hg., Bakony, ; ..:..LA: Ko-h., Szentkereszt-h.), Balaton-fv.
Bakonyalja (Devecser, Nyirad), Balaton- , ...-=
(Tapolca), Keszthelyi-hg., Balfi-dv., KS
fv" Keszthelyi-hg" Koszegi-hg, Vasi-dv.,
Vend-vi. (Felsoszölnök, Apatistvanfalva), (Sz61osgyörök), Nyirseg (Batorliget). köz-eu

Zalai-dv., Kis-A., Tengelici-hv., Pesti-sik Megjegyzes: Rokominak, a szunyoglabu bibircsviragnak (G. cOllopsea) [lasd
(Soroksar), Turjan-vi., D-T k., Nyirseg (Biltorliget). a leirasat!] a levelei szelesebbek, viragzata nyulankabb, tömöttebb, es a viragok
Megjegyzes: Megkülönböztetik egy alfajat (subsp. densiflora), amelynek vi- sarkantyuja a maghaznal masfel-ketszer hosszabb.
ragzata megnyUlt , tömött, sokviragu, es sarkantyuja kb. masfelszer hosszabb a Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 3; Clr; tv. erteke: 5000 Pt.
maghaznal. [Lasd meg a j6szagu bibircsvirag (G. odoratissima) leirasat es
megjegyzeset!] A husszinfi ujjaskosborral (Dactylohiza incarnata) kepzett
hibridje (Dactylogymnadenia x wol/mamannii) hazankban is el.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Clr; tv. erteke: 5000 Ft
Platanthera hifolia (L.) Rieh. ORCHIDACEAE
KetlevelU sarkvirag Kosborfelek
Platanthera chlorantha (Cust.) Rehb. ex Mössler ORCHIDACEAE
Zöldes sarkvirag Kosborfelek Leirasa: 15-45 em magas faj. A viszonylag vekony szaron
apr6, arszeru lomblevelek tahilhat6k. A t61evelek (rendsze-
Leirasa: 15-80 em magas, eroteljes növekedesu faj. A
rint 2, de ritkan 1 vagy 3) tojasdadok, vagy visszas-, ill.
vastag szaron több murvaszeru lomblevel tahilhat6. A
hosszukas- tojasdadok, rövid nyelbe keskenyed6k, 8-12 cm
tolevelek tojasdadok vagy hosszukas-tojasdadok, hegyesek (.
hosszuak es 2-4(-8) em szelesek. Laza fürtben aB6 illatos
vagy tompak, eroteljes közeperuek, 8-15 em hosszuak es
4--8 em szelesek. A viragzat laza vagy tömött fürt. A feMrtol viragai feherek, zöldesfeMrek vagy zöldessargak. A külso lepelkör közeps6
a sargaszöldig valtoz6 szinu viragok a maghazmil hosszabb, tagja es a bels6 lepellevelek kupolava borulnak össze. A portok ket rekesze
landzsas murvalevelek h6naljaban erednek. A küls6 lepellevelek kupolaszeru- parhuzamos es egymashoz közel all (kb. 1 mm). A mezajak ep, keskeny, ivesen
en összeborulnak. A portok ket rekesze egymast61 tavolabb all, es kisse hegyes el6renyul6. A maghazmil masfel-ketszer hosszabb, egyenes vagy lefele görbü10
szöget zar be. A mezajak ep, keskeny, szalas. A sarkantyu fonalszeru, a mag- sarkantyu szalas, elkeskenyed6 hegyes csuesban vegz6d6.
haznal masfel-ketszer hosszabb, egyenes vagy esetenkent ivesen felfele hajl6;
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
a esuesa feIe kiszelesedik es tompa vegu.
EJOhelye: A talaj mesztartalmat tekintve közömbös; bükkösök, gyertyanos-
Viragzasa: majus - junius / VII - IX.
tölgyesek, szaraz tölgyesek, meszkerül6 erd6k, sziklaerd6k, karszterd6k, erdei-
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; bükkösök, gyertyanos-tölgyesek, homoki töl- fenyvesek, lueosok, ligeterd6k, fUzlapok, gesztenyesek, ültetett fenyvesek,
gyesek, ligeterd6k, erdeifenyvesek, lapretek faja. sz6rfugyepek, hegyi lapretek, fenyerek, irtasretek orehideaja.
Elofordulasa: Zemplen (Kovacsvagas, ,i'" "
Tokaj: Kopasz-h.), Matra, Naszaly (Vae),
Visegrädi-hg. (Szentendre, Pismany-h.),
•• \
~. \ I~ ~
(-
!
El6fordulasa: Eszaki-közephegyseg,
Visegrildi-hg., Pilis, Budai-hg., vertes,
•
Bakony, BakonyalJa, Pannonhalml-dv.
•
f' _
. '\ .. -
-} ~.
t.-~
&1 1
\"
....
41' ~ )
I
-f
,

Pilis (Kis-Szoplak), Budai-hg., Veleneei- I I · • (Ravazd: Harmas-Tarjan), Balaton-fv., J.:.I, . -1 •/ --!...l

hg., Vertes, Vertesalja (Bokod: .. I,. 1I Keszthelyi-hg., Mecsek, VilIanyi-hg., ~ ~~ -~ C{ 1
Vadalmas), Bakony (Nemetbanya: ' Soproni-hg., K6szegi-hg., Vasi-dv. (Narai, ~: - - .\, l
Jager-ret), Mecsek, Balfi-dv. (Dudlesz-e.), eU3-(medl
Fels6csatar), Vend-vi., Örseg, Zalai-dv., BS, ... eU3
K6szegi-hg. (K6szeg), Vend-vi., Örseg, Hehis
Zselic, Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Lengyel), Szigetköz,
(Szentgyörgyvölgy), Göesej, Kia-A., Hansag (Fert6d), Mohilcsi-sik (Kölked:
Bokodi 16ter), Mezoföld (Paks), Csepel-sz. (Makild), Nyirseg, Bodrogköz Kis-A., Drava-sik, Mohacsi-sik (Kölked), Sarköz (Pörböly), Mohilcsi-sz.
(Laca-cseke, Pacin), BSz-sik, Tt. (Doboz: Gerla-Mar6i-e.). (Homorud), Mezoföld, D-T k. (Nagyk6rös), BSz-sik, Nyirseg, Tt. (Körös-
Maros köze, Gyula).
Megjegyzes: A közeli rokonät61, a ketlevelfi sarkviragt61 (P. bifolia) [Iasd a
lefrasat!] a sarkantyu esucsanak alakja es a porz6 rekeszeinek allasa alapjan j61 Megjegyzes: [Usd meg a zöldes sarkvirag (P. chlorantha) leirasat!] A zöldi-
elkülönftheto. kevel (Coeloglossum viride) hibridet (Coeloplalanthera x hl'lleggeri) alkothat.

Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Clr; tv. erteke: 5000 Pt. Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 1; CIr; tv. erteke: 2000 Ft.

318 319
 Anacamplis pyramidalis (L.) Rchb. ORCHIDACEAE
Vitezvirag Kosborfelek
Leil'asa: Karcsu, 20--50(-80) cm magas orchidea. Lomble-
veleinek szama 4--10; hosszusaguk 8-25 cm, szelessegük
0,7-2 cm. Az als6 levelek keskeny-Iandzsasak, a fels6k sza-
lasak. A viragzat tömött, felig bimb6s allapotban kup fOlma-
ju, kes6bb a viragzas el6rehaladtaval megnyul6 tojasdad
vagy ovalis. A viragok kiesik, elenk blborvörösek vagy lilaspirosak (ritkabban
vilagosak). A mezajak 6--9 mm hosszu, melyen häromkareju, ep szelCi; a
közeps6 karej gyakran hosszabb a szels6kneI. Lepellevelei 4--8 mm hosszuak,
3,5-6 mm szelesek. A fomilszeru sarkanlyu hosszabb a maghaznal, bemene-
len.el ket pupszeru függelek tahllhat6.
Viragzasa: junius - julius / VIl- VIII.
Elohelye: Meszkedvelo; szikla- es pusztafüves lejt6kön, homoki releken es lege-
16kön, hipreteken, smraz tölgyesekben, gesztenyesekben talalkoz-hatunk vele.
Elöforduhlsa: Aggteleki-k. (J6svaf61, Bükk • J
(Deli-Bükk), Naszaly, Visegr3di-hg., Pilis,
Budai-hg., Gerecse (Szarliget), Vertes
(Gant, Csakvar), Bakony, Balaton-fv.,
Keszthelyi.hg., Mecsek (pecsvarad,
Hosszuheteny, Pecs), Villanyi-hg.,
Vasi-dv., Zalai-dv. (Gösfa, Rad6), Zselie ••
.
• I.. ••
szmed-köz-eu
(Töröcske), Kis-A. (Mosonmagyar6var:
L6va-ri-e.), Drava-sik (Dravakeresztur), Mezoföld (Sarszentagota), Pesti-sik
(Göd), Turjan-vi., D-T k. (AsoUhalom, M6rahalom, Bugac, Domaszek).
Megjegyzes: Jellegzetes kupos vinigzatär61 es a mezajak pupszeru függele-
ker61 könnyen felismerhet6. Több intergenerikus hibridje közül hazankban a
poloskaszagu kosborral (Orchis coriophora) kepezett hibridje: az x Ana-
camptorchis licinensis ismert.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 10000 Ft.
Cephalallfhera rubra (L.) Rieh. ORCHIDEACEAE
Piros madarsisak Kosborfelek
Leirasa: 15-60(-70) ern-re megnöv6 növeny. A szar fels6
resze, a maghaz es a küls6 lepellevelek gyeren mirigy-
sz6rösek.2-7 levele 5-14 em hosszu es 1-3 cm szeles; az
als6k rövidek, szeles-Iandzsasak, a közeps6k hosszukas-
landzsasak, a fels6k szalasak. A murvalevelek a maghaz- ..
nal hosszabbak, es alulr61 fölfele rövidülnek. A viragzat
laza fürt. A viragok szetnyil6k. A lepellevelek pirosak vagy lilaspirosak, csucs-
ba keskenyed6k; a küls6k 17-25 mm hosszuak, 6--8 mm szelesek, kivül
sz6rösek. A mezajak 17-23 mm hosszu, sarkanlyu nelküli, feher, a vege csucs-
ba keskenyed6, lilaspiros. A felszinen feher es sargas pärhuzamos red6k figyel-
het6k meg.
Viragzasa: majus - julius / VII -VJII (-IX.)
Elöhelye: [nkabb meszkedvel6; bükkösök, gyeltyanos-, cseres- es homoki töl-
gyesek, erdeifenyvesek, kiszarad6 laperd6k, karsztbokorerd6k, homoki nyaras-
bor6kasok, tölgycserjesek növenye.
Cephalalllhera damasonium (Mii!.) Druce ORCHIDACEAE
Feher madarsisak Kosborfelek
Syn: Cephalal/lhera alba Cr. Sim.
Leirasa: (15-)30-60 cm magas, tojasdad vagy tojasdad-
landzsas levelU faj. 2-5, hüvelyes lomblevele van, melyek
4--7(-10) cm hosszuak 2-3,5 cm szelesek. A fels6 viragok
murvalevelei kb. akkonik, mint a maghaz; az als6k gyakran
tulemek a viragon iso A viragok feherek vagy sargasfe-
Mrek. A lepellevelek 15-20 mm hosszuak, 4--8 mm szele-
sek; sisakszeruen borulnak ra a sarkantyu nelküli, 10--14
mm hosszu mezajakra, melynek vege lekerekitett, narancs-
sarga szinu.
Viragzasa: majus - junius / VII- VIII.
Elöhelye: Inkäbb meszkedvel6; bükkösök, sziklai bükkösök, ligeterd6k, mesz-
kerül6 erd6k, karsztbokorerd6k, cseljesek, fenyvesek, szaraz es gyertyanos-töl-
gyesek faja.
Elöfordulasa: Eszaki-közephegyseg, Pilis,
Budai-hg., Gereese, Vertes (Csakvar,
Gan!), Bakony, Panonhalmi-dv. (Pan-
nonhalma: JanosMzi-e.), Balaton-fv.,
Keszthelyi-hg. (Gyenesdias), Meesek,
Soproni-hg., Balfi-dv. (Szarhalom),
Köszegi-hg., Zalai-dv., Zselie (Kaposvar),
KS (Balalonkiliti), Baranyai-dv. (Maria-
kernend), Geresdi-dv., Szekszardi-dv., Tolnai-hh. (Kölesd), Szigetköz, Kis-
A., Drava-sik (Dravaivanyi), MoMcsi-sik (Kölked), Sarköz (Decs), Mo-
hacsi-sz. (Homorud), Mezöföld, Csepel-sz. (Makad), Pesti-sik (Kaposz-
lasrncgyer), Turjan-vi. (6esa), D-T k., Nyirseg, TI.
Megjegyzes: A kardos madarsisakmH (C. IOIlf?ifolia) [hlsd a leinisal es a meg-
jegyzeset!] a felso levelek szalasak, a fels6 murvalevelek esökevenyesek.
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 2; Iv. erteke: 5000 Ft.
Cephalanthera IOllgifolia (Huds.) Fritseh ORCHIDACEAE
Kardos madarsisak Kosborfelek
Tarsn.: hosszulevelü madarsisak
Leirasa: 15-60 cm termetu, feher viragu madarsisak
fajunk. Az 1-3 cm szeles es max. 18 cm hosszu
lombleveleinek szama 4-12; az als6k gyakran tojasdadok,
följebb landzsasak, felül szalasak. A viragzat murvalevelei •
rendszerint j6val rövidebbek a maghazm\l. Felig kinyil6
viragai laza füzerl alkotnak. A viragok lepellevelei hosszukas-landzsasak,
12-18 mm hosszuak es 4-6 mm szelesek. A sarkantyu nelküli feher mezajak
7-10 mm hosszu, a vege lekerekitett, narancssarga szinCi.
Viragzasa: aprilis - junius / VI - VIII.
Elöhelye: Inkäbb meszkedvel6; bükkösök, fenyvesek, ligeterd6k, gyertyanos-
es szaraz tölgyesek, tÖlmeleklejt6-erd6k, gesztenyesek, meszkerül6 erd6k,
pusztafüves lejt6k növenye.
Elofordulasa: Eszaki-közephegyseg,
Visegradi-hg., Pilis, Budai-hg. (Szenasok), ' .
,J.rt., .. /
_
/ · 11 I.
J .....

Elöfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.,

••
Vertes (Gant; Nagy Szena-h.), Bakony, : ~~ •
...A..... , "
. .. ·c..r,. {.
..... .
Pannonhalmi-dv. (Sokor6plitka,
Upponyi-hg., 6zdi-dv. (Hangony), Bükk,
Matra, Medves (Barna, R6nabanya: lek- ••• , Pannonhalma), Balaton-fv., Keszthelyi- "'.... ~ •
'
hg. (Gyenesdias), Meesek, Soproni-hg., - - : .. ( ,
6skut), Cserhlit (Eeseg), Börzsöny, ,y

Naszaly, GÖdÖIl6i-dv. (Pecel, Galga-

, Balfi-dv. (Szarhalom), Köszegi-hg., Vend- ffi

heviz), Pilis, Budai-hg., Gerecse,

,) 11< vi., Örseg, Hetes (Magyarszombatfa), Zalai-dv., ,
BS, Zselic, KS (L3trany, Balatonlelle),Völgyseg (Ag), Szekszardi-dv., Tol-
Bakony, Balaton-fv., Keszthelyi-hg. ••
• ,
• ' I nai-hh. (Lengyel), Szigetköz, Kis-A. (Gyor, Rabacsecseny), Drava-sik,
(Nernesvita, MoMcsi-sz. (Dunafalva), Mezoföld, Pesti-sik (Kaposztasmegyer), Turjan-
Lesenecfalu), Mecsek, Soproni-hg., Koszegi-hg., vi. (Kunadacs), D-T k., Hajdusag, Nyirseg, Bodrogköz (L3eacseke), BSz-
Zalai-dv., Del-Zala, BS (Kaszo, Mesztegnyöl, KS (Balatonlelle), Szekszar- sik (Beregdar6e, Vamosatya). Tl.
di-dv., Tolnai-hh. (Lengyel), Kis-A., Szentendrei-sz. (Horany), D-T k.
Megjegyzes: A ket feher vinlgu madarsisakot [hisd a lefrasokat!]legkönnyeb-
Megjegyzes: Jellegzetes faj, a hazai madarsisakfajok közül a legnagyobb (es a ben a viragok murvaleveleinek hosszusaga alapjan lehet megkülönböztetni.
legjobban kinyfl6) viragu. Rokonai feMr viraguak. Igen ritkan keresztez6dhetnek is (c. x schultzei).
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft. VeszelyezteteUsege: V: 5; H: 1 ; tv. erteke: 5000 Ft.

320 321
 Coeloglossum viride (L.) Hartm. ORCHIDACEAE Liparis loeselii (L.) Rieh. ORCHIDACEAE
Zöldike KosbOlfelek Hagymaburok Kosborfelek

Leirasa: 5-35 em magasra növ6 faj. Also levelei tojasdadok,
fehillok, 2-10 em hosszuak, a közepükön a legszelesebbek (1-5
em), a fels6k a szarra rasimulok, murvalevelszeruek,
hindzsasak. Viragzata laza, 5-25 viragb61 all. 1-1,5 ern-es vira-
gainak szfne valtozatos: milunk leggyakrabb a sargas, ill. a
zöldes, ritkabban a bamas. El6re szelesed6 mezajkanak ket
hasabja között kis fog tatalhato. Sarkantyuja apro, gömbölyded, holyagszeru.
Lepellevelei sisakszeruen összehajlok. Er6teljes murvalevelei kiallnak a
viragzatb61, hosszabbak mint a magMzak.
Viragzasa: majus - jUlius eleje I VII - VIII.
El6helye: Inkabb meszkerül6, hegyvideki faj. Hegyi reteken, sz6rfugyepek-
ben, sziklafüves lejt6kön, bokorerd6kben es bükkösökben el.
El6fordulasa: Zemplen (Gyertyankuti-retek,
Tokaj, Fony), Aggteleki-k.
(Csiszar-Nyilas), Bükk (Bükk-fs.),
Matra, Naszaly, Bakony (Hajmasker:
Toban-h.), Keszthelyi-hg. (Ba la-
tongyörök) Mez6föld \L
(Erd: Kakukk-h.).
Megjegyzes: A szinten kis tennetu, zöldes szfnezetu korallgyöker (Co-
rallorhiza trifida) [Iasd a lefrasat!]levelei esökevenyesek, szarölel6k, mezajka
rendszerint feher alapon bfbor foltos.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CB; CtT; tv. erteke: 5000 Ft.
Listera ovala (L.) R. Br. ex Arr. ORCHIDACEAE
Bekakonty KosbOlfelek
Lefrasa: 5-25 em magas noveny, melynek viragzo
allapotban ket (ritkan harom), 2-11 em hosszu es 0,7-2,5
em szeles, majdnem atellenes, zsftfenyu, elenkzöld,
hosszukas-elliptikus levele van. (Medd6 peldanyainak
gyakran esak maganos levele fejlodik.) Elviragzas utan a
level sargaszöld szfnu. A szar kopasz, leveltelen, felso
reszen 3-5-szögletu. Laza fürtviragzatat 2-10(-18) sargaszöld vagy
halvanysarga virag alkotja. Mezajka 4-6 mm-es, görbült. Küls6 lepellevelei
4,5-6 mm hosszuak es 1,4-2 mm szelesek, szelük visszagöngyölodik. A belso
lepellevelek szalasak, kb. 0,5 mm szelesek. A murvalevelek haromszögletuek,
sokkal rövidebbek a maghaznal.
Viragzasa: majus vege - junius eleje I VII - VIII.
El6helye: Meszkedvelo; lapreteken, uszolapokon, fUzlapokban, uszo nad-
szigeteken el.
17
El6fordulasa: Balfi-dombvidek
j.,/f v, ~
(Sopron: Kistomalom),
Mezoföld (Veleneei-to: Dinnyes), 1 Ly (
,{ J J
Pesti-sik (Soroksar),
Nyirseg (Vaja).
\
Megjegyzes: A joval gyakoribb bekakonty (LiSlera ovala) [lasd a leirasat!]
szinten zöldes szinu, es ket, majdnem atellenes levele van, am ezek tojasdadok,
szara pelyhes-szorös es mezajka melyen kethasabU. A t6zegorchidea (Ham-
marhya paludosa) [Iasd a leirasat!] kisebb, karesubb, kesobb viragzo faj; leve-
leinek szelen sarjhagymaeskak kepzodnek es mezajka felfele iranyul.
Veszelyeztetettsege: v: 4; H: 4; I; Cs; BE; CtT; tv. erteke: 50000 Ft.

Leirasa: Szereny külsejG, 20-60 ern-es orehideank. A szar
also hannadan ket (ritkan harom vagy negy) atellenes, szeles-
tojasdad vagy kerekded, 4-13 em hosszu es 3-8 em szeles,
melyen erezett levelet talalunk. A vinigzati tengely sUrUn
mirigyes-pelyhes. A murvalevelek kiesik, kb. akkoriik, mint a
viragkoesany. A viragzat sokvinigu (20-80), laza fürt. A viragok zöldek vagy
sargaszöldek, a lepelleveleken olykor vörösbamas szegellyel. A lepellevelek
4-5 mm hosszuak es kb. 2 mm szelesek. A mezajak melyen ket hasabu, 7-15
mm hosszu, kb. ket es felszer hosszabb a lepelleveleknel.
Viragzasa: majus - junius I VI vege - VIII.
El6helye: Inkabb meszkedvel6; bükkösökben, gyertyanos-, eseres-, meszkerü-
16 es homoki tölgyesekben, liget- es hiperd6kben, gesztenyesekben, kaszalo-
kon, sz6rfugyepekben, lap- es hegyi reteken fordul e16.
El6fordulasa: Zemplen, Aggteleki-k., . /~ : .'l
Hammarhya paludosa (L.) O. Kuntze ORCHIDACEAE
Tozegorchidea Kosborfelek
Syn.: Malaxis paludoso (L.) Sw.
Tarsn.: mocsari lagyvirag
Leirasa: 4-25 ern-es, szalas, kevesse feituno növeny. A szar ko-
pasz, 3-5-szögletu. 2-3(-4) sargaszöld, landzsas vagy tojasdad
tolevele 8-30 mm hosszu es 5-11 mm szeles. (A legfelso
lomblevel a legnagyobb meretu.) Levelei szinen, a esuesi resz
szelen apro sarjhagymaeskak fejlodnek. A sargaszöld, sarkantyu
nelküli viragok nehany millimeteresek; karesu füzert alkotnak.
A viragzat 10-35 viragbol all. A felfele iranyulo, baromszög alaku mezajak es
a ket hatrahajlo belso lepellevel 1,5-2 mm hosszu, a külso lepellevelek
hosszusaga 2,5-4 mm. A bibeoszlop 1,5-2 mm hosszu es kb. I mm szeles.
Viragzasa: julius - augusztus eleje I (VIII - ) IX (- X.)

,1.. - • .~ . El6helye: Meszkerülo faj. TozegmoMs, atmeneti es dagadolapokon el.

Ozdi-dv. (Arlo), Bükk, Matra, Cserhat
(Ipolytarnoc), Börzsöny, Pilis (Pilis-
szentkereszt, Dorog: Satork6puszta),
Bakony, Bakonyalja, Pannonhalmi-dv.,
Balaton-fv., Keszthelyi-hg., Mecsek,
(~ 1 .
1 !Je_. ' .,(
tI,. ...
.;" !\
\' «
I! , _ - •.\ ., 1 • • •
' ~ ,~ . L

--""::.\.. .
'.
\)
•
El6fordulasa: Bereg-Szatmari-sik
(Geltines: Babtava).

Soproni-hg., K6szegi-hg., Vend-vi., Orseg eua-med

(Ivanc, Farkasfa), Zalai-dv., BS, Zselic, KS (Balatonszarszo), Szekszardi-
dv. (Szekszard), Szigetköz, Drava-sik, Mohacsi-sik (Kölked), Mez6föld,
D-T k., Hajdusag, Nyirseg, Bodrogköz (Lacacseke), BSz-sik, Tt. (Szarvas, Megjegyzes: Magyarorszagon hozza hasonlo mas faj nem el. A bekakonty
Füzesgyarmat). (Lislera ovala) [Iasd a leirasat!] mezajka kethasabu, szara pelyhes-szorös.
Megjegyzes: Egyöntetu zöldes szfnezete miatt sokszor nehezen felfedezhet6, [Lasd meg a hagymaburok (Liparis loeselii) lefrasat is!]
de könnyen meghatarozhato faj. Ket jellegzetes, kes6bb vizszintesen aHo leve- Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 4; I; CB; CtT; tv erteke: 50000 Ft.
level mar bimb6s allapotban is könnyen felismerhet6. [Lasd meg a hagymabu-
rok (Liparis loeselii) es a t6zegorchidea (Hammarhya paludosa) lefrasat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; CtT; tv. erteke: 5000 Pt.

322 323
 Spiranthes aestivalis (Poir. ex Lam.) Rieh. ORCHIDACEAE
Nyari füzertekercs Kosborfelek
Leirasa: 10--35 em magasra növo, halvanyzöld faj.
Szara az 5-12 em hosszu es 4--10 mm szeles, keskeny-
landzsas, fela1l6 tolevelek közül ered. Viszonylag laza ( szarat nem viselo gum6 növeszti (azaz a szar e fajnal nem
füzere (melyet 6--28 virag al kot) 3-10 em hosszu.
Viragzati tengelye apr6n es ritkasan mirigyszorös. Vira-
gainak 6--8 mm-es feher, hullamos-esipkes szeJ(i mezaj-
ka van. Külso lepellevelei alig elaJl6k, egymassal
esaknem parhuzamosak.
Viragzasa: junius - augusztus eleje / (VII - ) VIII - X. ?
Eiönelye: Meszkedve!o. Hazankon kivül rendszerint tozeges, araml6 vizu sik-
lapokon, forraslapokban es hegyi reteken el. Nalunk felhagyott homok-, ill.
agyagbanyaban kialakult, leginkabb a forraslapokkal rokonfthat6 növenytar-
sulasokban telepedett meg.
Elofordulasa:
Egykor: Zalai-dombvidek
(Nagykanizsa-Sormas), t P6pakuv(lcsi), Uah)jon-I\'. Balal.oll-vi.
Kis-Alföld (Gyor).
\ (KÖV{IJ.:OS1~lliis, K')I'IJgolöltüs Abaligcl)
t ViUanyj-bg. (Fckclc-h.), BaJli-dv. (SoprcHI ).
Megjegyzes: Eloforduhisa hazankban ma mar ketes. Nagyon ritka, pusztul6-
ban levo növeny, mely az oszi füzertekercstol (S. spiralis) [Iasd a leirasat!]
elsosorban toleveleiben es viragzasi idejeben különbözik. Esetleges ujb6li
megtalalasara leginkabb olyan felhagyott homokbanyakban van esely, aho! a
ta!ajvfzszint nagyon közel van a homokfelszfnhez, es több mas orehideafaj (pI.
vitez kosbor, husszfnu ujjaskosbor, moesari noszofU) is el.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 5; Cs; BE; CIr; tv. el1eke: 10 000 Ft.
Goodyera repells (L.) R.Br. ex Ait. ORCHIDACEAE
Avarvirag Kosborfelek
Leirasa: 6--25 em-es növeny. Kusz6 indaival gyakran ki-
sebb-nagyobb telepeket al kot, melybol több vinigz6 hajtas
is fejlodhet. 3-4 fellevelet viselo szaranak als6 resze
kopasz, felül viszont surun mirigyes-szorös. Sötetzöld le- ,
velei 1,5-3,5 em hosszuak, 1-2 em szelesek, szivesek vagy
tojasdadok; gyakran jellegzetes, halvany hal6zatos erezet
figyelheto meg rajtuk. Laza, nyulank füzerviragzatat 5-15, apr6 (kb. 4--5 mm-
es) feher vagy kremszfnCi, mirigyszorös virag alkotja. A vinigok 2,5-4 mm-es
mezajka ep szelCi.
Viragzasa: junius - augusztus / VIII - IX.
Elohelye: Inkabb meszkerülo; erdeifenyvesekben, lueosokban vagy fenyoele-
gyes lomberdokben el. Neha telepftett fenyvesekben is megjelenik.
Elofordulasa: Vertes (Csakvar),
Bakony (Fenyofo), Koszegi-hg., Vasi-dv.
(Dozmat), Vend-vi. (Orfalu,
Szakonyfalu), Orseg (Szoee), Göesej I
(Hemyek, KaI6efa). •
cirk
Megjegyzes: A hazai orehideatl6niban esak a füzertekercsekre (Spirant/ws
spp.) emlekeztet nemileg, de ep szelCi mezajka valamint hal6zatos erezetu le-
velei alapjan könnyen elkülönfthetjük e fajokt61 iso
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; CIr; tv. erteke: 10000 Ft.
324
Spirantes spiralis (L.) Chevall ORCHIDACEAE
Oszi füzertekercs Kosborfelek
Leirasa: 7-20 em magas, szürkeszöld növenyke. 2-3,5
em hosszu tolevelei tojasdad-hosszukasak, s ezeket a
a tolevelek közül, hanem mellolük ered). Szaran esak
arforma fellevelek vannak. A 6--30 db, zöldes, 6--7 mm-es
mezajku viragb61 all6 viragzata 3-15 em hosszu,
spiralisan esavarod6 (vagy egyoldalu), sCin} füzer. Külso lepellevelei kinyilt
viragok eseteben erosen szetall6k. Viragzati tengelye surun, feheresen mirigy-
szorös.
Viragzasa: augusztus vege - szeptember / IX - X.
Elohelye: Inkabb meszkerülo. Lapreteken es azok szegelyen, kaszal6kon, irtas-
reteken, homoki gyepekben, pusztafüves lejtokön, ritkan szikes pusztakon eI.
Ellif'orduulsa: Vclencci-hg. (I'al ozd)
Bokony (Vaq)<lloICl, Veszprclll' S:tska:
{, I
Agör-tclö), BnkonyaJja (Dcvccscr. l
• ' .,•• .,
(Fcnckpuszta), Keszthclyi-hg., Mecsel; •• '.. l.. <
• •• \
• ~
Koszegi-hg. (Koszeg), Kemeneshat, Vend-vi. (Ketvölgy, Szakonyfalu), Or-
seg, Zalai-dv., BS (Csokonyavisonta), Zselic (Szenna, Kaposvar), KS (Lät-
rany), Baranyai-dv. (Nagyarpad), Tolnai-hh. (Diosbereny, Szakadät),
Kis-A., Drava-sfk (Harkany), Mezoföld, Tengelici-hv., D-T k. (Harta, Akaszto).
Megjegyzes: Kis telmete miaU nehezen felfedezheto fel. A ritka nyari füzer-
tekercs (S. aeslivalis) [Iasd a leirasat!] szara leveles, mezajka feher, füzere la-
zabb. A fenyvesekben el6 avarvirag (Goodyera repefls) [Iasd alefrasat!] inda-
sod6, levelei hal6zatos erezetCiek, mezajkallak szele ep.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; Cir; tv. erteke: 10.000 Ft.
Eleocharis carniolica Koch CYPERACEAE
Siirii csetkaka Sasfelek
Leirasa: Egyeves növellY, igen suru, rendesen egy tobol ered6, kb. 0,5 mm at-
merojCi szarakkal. Magassaga 5-30 em. A szar teljesen leveltelennek latszik,
3-D viszonylag mely barazdat visel; esuesan egyetlen füzerke ül. E füzerke to-
jasdad-hosszukas, 3-10 mm hosszu, töven keskellyed6, sokviragu. Vinigzata-
ban a fels6bb pelyvak ± hegyesek; a legals6 pelyva a szarat körülöleli. Bibe 2.
Viragzasa: julius - augusztus / VIII - IX. ?
Elohelye: Inkabb meszkerülo; nedves vagy idonkent vfzzel borftott iszapos
talajon fordul elo. A törpekakas iszapnövenyzet tagja.
Elofordulasa: Zemplen (Koka pu, Gyer-
tyankuti-ret), Aggteleki-k. (Aggtelek-
Egerszög), Vend-vi., Orseg (Szoee),
Göesej, Zalai-dv. (Nagykanizsa, •
Csesztreg), BS (Kaszo: Balata-to, ,.
Daniny: Nagyberek; Zakany, Csurg6), \•.
alp-k.m-balk
BSz-sik (Csaroda: Bence-to; Tarpa: Nagy-e.;
Beregdaroc: Dedai-Iegelo; Marokpapi).
Megjegyzes: A esetkakafajok el so pillalltasra nagyon hasonlfthatnak egymas-
ra. A többi fajnak azonban vagy keves (3-7) viragu a füzerkeje, vagy indas-
taraekos a töve, ill. 3 bibeje van. A legjobban hasonlft6 tojasdad csetkaka (E.
ovala) füzerkeje tojasdad, töven levagott, minden pelyvaja tom pa, szara fino-
man barazdalt es a füzerke als6 pelyvaja nem zalja teljesen körül a szarat.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; I; Cs; BK; tv. erteke: 2000 Pt.
325
 Eriophorum vagillafum L. CYPERACEAE Eriophol'UlII gracile Koch CYPERACEAE
Hüvelyes gyapjusas Sasfeh:k Vekony gyapjusas Sasfe!ek
Tarsn.: karcsu gyapjusas
Leirasa: Eroteljes, tömött zsombekot alkot6 evelo növeny. Szara 30--70 cm
magas, felü1 tompan haromehl, leijebb hengeres; csucsan egyetlen (fela1l6) Leirasa: Karcsu, szalas, 10--60 em magas növeny. Hosszu-szalas levelei 1-2 mm
füzerke ül. Leve1ei szalasak, szelük - legalabb a esuesi reszen - erdes. A felso szelesek; a levellemez 3 eli'i, a szaroldalon - fOleg az als6 leveleken - kisse esa-
levelhüvelyek hartyas resze I em-nel is hosszabb (errol kapta nevet). A terrno tormis. Egy szaron több füzerke van. A koesanyok rövidek, surun erdes-szo-
töven lepelsertek vannak, melyek en:skor feher gyapjas üstököt forrnalnak. rösek. A füzerkek 0,6-1 cm hosszuak. A 4-5 mm hosszu tojasdad pelyvak
Pelyvai landzsasak, hegyesek. Porz6 es bi be 3. többerCiek, zöldesbamak. Porz6 es bibe 3.
Viragzasa: februar - aprilis / V (- VI.) Viragzasa: majus - junius / VII. ?
Elohelye: Meszkerülo; a val6di tozegmohalapok egyik alkot6ja, de atmeneti Elohelye: Meszkerülo; nedves vagy vfzzel sekelyen borftott, közepesen sava-
hipokon es laperdokben is elOfordul. nyu tozegtalajon; atmeneti lapokon el.
Elofordulasa: Putnoki-dv. (Kelemer: Elofordulasa:
Mohosok), Matra (Sirok: Nyirjes-to), Egykor: Bükk (Egerbakta).
BSz-sik(Csaroda: Bence-toj Geh\nes:
Zsid·toj Beregdaroc: Nyires·to,
Babtava).

Megjegyzes: Magyarorszagon cz az egyetlen gyapjusasfaj, amelynek esak egy
vegall6 füzerkeje van.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
Megjegyzes: Egyetlen ismert hazai terrnohelyerol 1963 6ta nem került elo.
Legközelebbi rokonai a szeleslevelu es a keskenylevelu gyapjusas (E. latifo-
lium, E. angusfifolium) [Iasd a lefnisaikat!]. E fajt azokt61 szamos belyeg is
megkülönbözteti.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; CB; tv. erteke: 5000 Ft.

Eriophorum angustifolium Honekeny CYPERACEAE

KeskenylevelU gyapjusas Sasfe!ek
Eriophorum latifolium Hoppe CYPERACEAE
Leirasa: Lazan gyepes növeny, magassaga 3G-{i0 em. A szar ± hengeres. Le- Szeleslevelfi gyapjusas Sasfelek
velei 2-5 mm szelesek; levellemeze lapos, esak a csucsan haromeliL A felso
levelhüvely gyakran felfujt. A viragzati tengely csucsan 3-5 füzerke helyez- Leirasa: SCiriin gyepes, 2G-{i0 em magas növeny. A szar (alul is) haromszög-
kedik el. A kocsanyok teljesen simak, kopaszak. A feher lepelsertek 3-4 cm letu. Levelei keskeny-Iandzsasak, 2-8 mm szelesek; a levellemez lapos, a esu-
hosszuak. A pelyvak I en1ek, vörösbamak, tojasdad-Iandzsasak, hegyesedok. esan haromelu. A felsa levelhüvely is a szarhoz simul. A viragzati tengely esu-
Porz6 es bibe 3. esan 5 (vagy több) kb. I ern-es füzerke helyezkedik el. Kocsanyai erdes-
pelyhesek. A feher lepelsertek 2-3 cm hosszuak. A pelyvak hosszubis-tojas-
Viragzasa: aprilis - majus / VI (- VII.)
dadok, 1 erCiek, vörösbamak. Porz6 es bi be 3.
El6helye: InMbb meszkerülo; hipreteken, mocsarreteken, magassas-tarsuhi-
Viragzasa: aprilis - majus / VI (- VII.)
sokban, atmeneti lapokon, tozegmohalapokon, fUzlapokban el.
El6hclye: Inkabb meszkedvelo; lapreteken, magassas-tarsu lasokban, fornisla-
El6fordulasa: Zemplen (Komloska·v.),
Cserehat (Tornaszentjakab),
Putnoki-dv. (Kelemer: Mohosok),
Bükk (Szilvasvarad), MatTa (Gyöngyös- ~~ ,
•
11 .
I
Elofordulasa: Zemplen, Cserebat,
Aggteleki·k., Ozdi-dv., Bükk, Matra
J, ••
-r.
pokon, atmeneti lapokon, tozegmohalapokon, fUzlapokban, mocsarreteken el.

•• I'
~ I. '
I
\
t •.
solymos: Szalajka), Cserhat (Szente),
Börzs6ny (Szokolya: Kiralyret), Gödölloi-
dv., Gereese, Vertes (Csikvarsai.ret), Vertes.
,. •
\,
cirk
(Matrakeresztes), Börzsöny (Diosjeno:
Kemence.v.), GÖdÖlloi·dv., Pilis
•• f . .. '.
~, •• {I \ t
(Kesztölc, Strazsa-h.), vertes (Csikvar· ~~.. • ••- (
~
'i
•

alja, Bakony (Saska, Maczi·ar!lk), Bakonyalja, Balaton-fv. (Kovagoörs), sai·rH), Vertesalja (Pusztavam: Sikarosj ~ • '.\ . • I 1

Keszthelyi-hg. (Balatongyörök: Csetenyi.ret), Soproni-hg. (Görbehalom,
Harka, Agfalva), Koszegi-hg. (Koszeg), Vend·vi., Orseg (Felsojanosfa),
Meesek, Zalai-dv., BS (Csurgonagymarton: Agneslak, Somogysamson),
Zselic, KS (Latrany, Koröshegy), Kis-A., Szigetköz (Gyorladamer, Duna·
szeg, Asvanyraro), MezOföld, Tengelici-hv., Pesti-sik (Cinkota: Naplas·to,
Göd), Turjan-vi. (Ocsa, Dabas), D-T k., Ny(rseg, BSz-sik (Beregdaroc: Nyi-
res·to), TI. (Pocsaj).
Megjegyzes: A szeleslevelu gyapjusassal (E. latifolium) gyakran azonos ter-
mohelyen fordul elo es a ket faj nagyon hason](t egymasra. E faj feMr-gyapjas
lepelsertei azonban rendszerint hosszabbak, es a füzerkek kocsanyai teljesen
simak [hisd a ket faj leirasat es megjegyzeset!] .
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.
Csaszar: AUal-er), Bakony, Bakonyalja \öill
(Devecser, Adorjanhaza), Balaton-fv. (Köveskal, Kovagoörs), Keszthelyi-
hg. (Balatongyörök, Vidornyai-Iap), Meesek, Soproni-hg. (Liget·p.), K6sze-
gi-hg. (Bozsok, Koszegdoroszlo), Vend·vi., Orseg (Szoce, Zalalövö1, BS
(Keleviz, Mesztegnyo, Homokszentgyörgy), KS (Koröshegy, Latrany),
Zalai-dv., Kis-A., Mezoföld (Szekesfehervar), Tengeliei-hv. (Nemetker,
Bikacs), Pesti-sik, D-T k., BSz-sik, Nyirseg, TI. (Pocsaj).
Megjegyzes: Legközelebbi rokon faj a keskenylevelu gyapjusas (E. angusti-
folium). A ket faj között fontos megkülönbözteto belyeg a füzerkek kocsa-
nyainak erdes vagy sima volta, amely kezzel vegigsimitva is rendszerint j61
erezheto [hisd a ket faj leirasat es megjegyzeset!].
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 5000 Ft.

326 327
 Cure \' I>,,//elll;l'(/ Schrch, CYPUl.ACEAE
Palkasas
SYIl.: ('u}"el ("YIJ(I'oido' Mur"]'. in L.
Lcirasa: Slll'lJll gycpcs, (1()-)2()-311(--4()) CIll-CS, vilügos s:irgali"iild
szinll CVC((1 niivcny, AI. alul POI7.Ös es 1düllcl1n{IS, c;ylo)'[n; alaku,
ülll, sal'gal'zölLi nizcI'kck 2--4 hlbszLi Illurvaskod(, Icvellel kiirlilvdl
kjccskel alkolnak, A mLllvalcvcl szclc, ['tl[Cg az alapi I-c:;zcn blll'nc-
IlllI , A pclyva keskcny, IlllSSnikcis-[anclzsas, hosszu hcgyli, alklszlj-
hÜI1y:io, közcpnc zöleles,:1 liilllilinck csak ['eie hoss/,a, A S'apacllziild
tiim/i; 7-111 mlll-es, kcskcny-[al1l[z~as, halolelalan gYL'ngcn ercs,
['o kozalosan hOSS/Li c:;Ll!'he keskcnycelii, A cstil' ele hullan](ls kCli-
kcny-,szamyas, nlrc:;zrog:lsan apni lliske,szlllÜS, cSLlcsan kCI Ctlf o!'-
m~in c[vckonyocltilogLi, Bihc: 2,
Virägzasa: jClnius - SZCplClllbcI' / VII - X,
I::!ühelyc: Inkabb lllcszkcelvel (i; nedves, idllll kclll viae[ hol'ilo[[ il[elve kisz.a-
I'aell'l, agyagos v:lgy hOlllokos iS/apla[ajon: iszaplarsulasokhan, folY(I- c:; 16pal'-
lokon ['ordul Clll,
E[(if()rdlll~isa:Kis-A, (Fel1li Illenk),
H:\llsag, ESz sik (Tis;a Illcnlc:
GCI'gclyiugllmya; Szalllos-hollag,
Tisza-holtag, Tiszanlllrolva, OlcsvaapMi,
.Ianel, Epcrjcskc-Tiszamogyor6s,
Tivadar) Tl. (Tamaii!'s, HI'lLIlllczlwas:idlcly),
Mcgjegyzcs: Ncm/.dsegbcli rokonail6[ jelcnliiscn eltenl lllcgjcll'ncslt, lllivcl
vi r:tgzala a palk~ikcnl ((\'1"'1'11.1 spp,) elllk'keztcll) (innen a neve), dl' Ull'lbbiak-
mk kelival'llak a vi ragai,
Veszclycztctettscge: V: S: H: 3; Iv, cl1ekc: 2()[)(1 f<'I ,
ellrcx d;ol/t!r(/ SCIll':lllk CYPERi\CEAE
Saslclek Hengeres sas Sasf616k
Leir{]sa: Lazan gyc[lcs, larackos (2(H311-6II(-[OIl) Cln llla~as,
gl'acilis cvelli növeny , B:\llla llihlivc!yci cpck, Levcle [-2 ~'lll
sze[cs, alul esalol1üs, l'iilli[ kisse urnll'"s, A [cvclnyc[vccskc a
szal'al szahad kli11lis h,iI1Y,lkelll vcszi kiil'lil. Vir:tgzala I'üvid- vagy
keskclly-hcngeres (11,5-1 Clll), 2-3(-4) Clll hosszu, liillliill,
kill-CjUS, rLi/crszcrü, cl nelll ag~l!.li; a70 alsl; Hizerke lldlil lüvolahb
@ti, A viriigzilli lllurva pclyvaszcru _A flizcrKck rcllil pOl7,6sak, alullerlllii,sek,
lilllk, A ICi'llllis pclyvil ki ssc l'ii videhh a liilllliinc[, sal'ga,-, viil'iisc, -, vagy [ilas
gL's/.lenycharna, sLeb :llielszil szc[Li; c,sliesa hcgyes, kii/.epcl'C ziilde.s, A tömli;
hosszClküs kiine a[akLi, 2,5-3 nllll-es, fokozalosan csill'he kcskcnycdö, fdszine
sillla, lakk1ellYü, sal-gas- vagy ,siilethal1la, H;lta c['{i,scn clollllJOl1i crczcle a
kii;epvonalnal sLilllSiicll', hasa cll)'hell dombor\l, llem cres, AI. [~I,5 ll;lll-es
CSI)r ziild, keSI)hh sal'güshal1la, keskcny-szamya" lliskc~s7ol)riis, hÜlolclalün
lcgalabb a eslir alj:iig llyilo[[, [ehcr hal1yas s/,cllci ülkdli. Bibe: 2,
VinigzHsa: Illajus - jCIllius / VI vcgc - VII ,
•• Itlühelye: Illk:ihb .sav:lllyLisJgkcclvelli, I-ciiklullljcilcgli faj, Lapok, Z, lllllhcko-
\ sok (sclll[yckckbcn), I'Llzlapok, lapI'ctck faja,
Eliifordllhisa: ZClllplcll (KoIll16ska: ' I<
Zsidli-rct), Cscrch:il, ()zdi-dv, (Kelcmer),
~ :\ \
Giie.> cj, Del-Zal:\ (Becsehely, OZlllanbiik), 1
ßS (Ba res), Pesli-sfk (MCI-/,Sc-lllllcsür), I I
Turjan-vi . (c)c;;a), Nyiröcg (Kalitiscllljell,
1
Gallasl:\nya),
1.iJl
Mcgjcgyzrs: A legillkahb h:ISOll[(1 rnstostiil'ii sas (C, lIjI/)!'"!,i",/",,I,,) ZSOIll-
b6koll'l [':Ij, 16[cvClhLivclyci ['ekcle roslokra ha, adoztik,
Veszelyeztetettsege: V: 5: H: 3/4; Iv, crl6kc: 20()1I Ft.

(.'UI'(,.\ Iw/e,\('('II.\' L CYI'ERACEAE C(/I'I',\' SII';gOSIl Hucls, CYI'I~RACEAE

Szürkes sas Saslelek Borostas sas Sa, felek

SYll , : ('II/'<'.\' ['///'111 (,ood,
Leirasa: Lazall gycpcs, rövicl lamekos, 50-XII Clll-CS bökolti szani
Leiräsa: Slil'lln gycpc:;, szlirkc,sziilel, 20-50 Clll Illagas l'vcl6 ni i-
cvel6 faj, A Ievclck l11ax, kClhallnad olY,lll hosszllak, lllini a sz,ü',
veny I'üviellai':lckokkal, fak(lhal'lla lt'ihlivelyekkcl, A 2-3lll111 sze-
(3-)6- [()(- [S) 111111 sz6bck, lapos "W" kCI't,zllllelszelllck, erdesek.
les levclck ki ~Sl; lehajllik, 1\ 3-5 Cln hosszLi vir:ig~alnlLlrv:tll'veiei
A hliwlycs lllll rvak a Illlllh[cve[ckhcz hasonltik, A vcklllly-hell<>cl,\;s
(kh, 2 lllm), (2-)4(-6) elll-CS PIWZtiS I'LizcI'kc a csuc)an olykll~ ter-
riiviclek, pikkclyl'nnn:tk, A 4--X cgyl'o)'[na, IlllSSZLiküs-loj,i, dad,
lilli ['lizcrke 5-llIlllll1 hosszLi, a vil'agzalhan I'iilül su ru bhcn, alul
llllis, A (2-)3-5(-6), 1,lza vi r:igu, liildes lcrilliis [lizcrkc 2-6 Clll
rilküsahhan (:illalüban 1-2 ['ü'l.c!'kcllllSS/"I,ivolsagl'a) al[ö, A Iü-
ho's,szu, fclCtllti, ill. Ivescn clhajlti, kocsallYos, egYllla.sllilliivlll creekl
zcrkcben klUI vann,lk 'I lel'llliis vi ragok, alu[ a Pll['zl'lsak, vinigzi):; ulün eilliall a
(a [CiSlik al [eclilk), 1\ pclyvak 'I tiiml6nel I'üvidcbbck, harlyasak, feheres, ill.
['UzcI'ke a IÖVCllCI karcs uhh lehel. A szcles, csakilcill kCI'ekded pc[yva hcgyes,
halvanybal'lliis alajllln viiriis csikllza;;Liak, a kiiz,epcl' lllClllCIl s7.de;; ziild savva[,
vilaglls sz,fmi (I'ehcr[ t'i, ziilclcs, sal'gii" vagy halv:iIlY harll:ls), z<ikl haiesikkai, A
loj;i.sd:ld-I,imlzsasak, I'iivid sza[kahegyhen v~gzliclnck, A 3--4 llllll-es, h;lI-OllleILI
[ds6 pclyvak riivid s[Ülkas hCgYLIC~, A 2-2,5 Inlll-CS tüml(; s/lirkcllil vagy
tiilll{(; züld, ['~nylelel', kiclllClkcclli el'C S, hllsszulds luj;isdad-hal'om ~ /,iig alaku ,
sal'g:iszii[d, cre[[en is l'elallö, li LlrLin vekony crcs, hoss/.ahh, milli a pelyva, a
A CSI)1' I'iivid, Icvagoll, a[ig hanyas CSUl'Sll. ßihe: 3.
liiven hiiteicil I'iivid nydecskchc, csuc ~ all lokozalosiln ri ivid cs(il'be kes-
kc:llyedl), amely kell'ogLi, Bibc: 2, Virügzüsa: Illajus - jLinius / VI- VII, elcjc
Vinigzasa: Inajus - jCtlius / VII - VHL (~Iiihelye: Inkabb lllc~zkeclvcJ(i: egel' es s/.i l-k6ris-liilgy Iigelcl1:ltik, gycrl yanoö-
liilgYl~sek raja,
l~liihelye: Mes/lerlilll; :tlllleilcli lapllkhan cs fOI1~is lapokball (siklapok, hegyi
lüprclek) cl. Eliifllrdlliasa: Mcc,sck, Villiinyi-hg,
Eliifonluhisa: ZClllplCn (Ho1l6haza, •• (Bis~c), Zalai·dv" BS, Z.sclic (CscrclIl'a,
KajlIlSvllr), KS (Km'ud), GCI'\;stli-dv,
Filzer: UiszIMan,l'a), CscrchM (Rakm:a·
,d , ~
t~rrasl'ideke), Vend·vi. (Ketviilgy),
Ol:;cg (Kcn'aswlllol'),
I

/
,
(Bataajlati, MLll"igy), Viilgys6g (Kis·
vaszar), Szigclköz, Dnil'a·,sik, S;lI'Kiiz I
(Gemcllc), Mllhacsi-sik (Kölkcd:
Macslwlllk), D-T k, (Fajsz), BSz-sik
KPZlll
(Nellleshllrzol'a, Tiszakcrccscny,
Megjcgyzes: A hasonl(l IIYIIl{]lIk slis (C, e/(Il/gu!<l) üllitlab:lll ICl'lneleschb, fli- Mcgjcgyzes: A hasonl(l lllegjelenesLi cnlei sas (C , ,1,l'1I'<lli\<I) sltl'ltn gyepeö,
zCI'kei nagyobhak (kh, I Cln), hal'nasak es nagyohh st.allluak (7-[2), liilll[{iinek SZilm Ce!CIll(I, levelei ke, kcnycbbck, siitetebb zö[tlek, flizel'kei hökllillk, a liillll!i
csewe hOS,lZ:\hh es ki['c!c hajlli, c.slirc hllS ~ zahh ,
VeszClyeztetettsege: V: 5: H: 3; Iv. erlcke: 501111 Pt. Veszelyeztetettsege: V: 5: I-I: 2; Iv, el'teke: 2(11)(1 Ft.

328 32<)
 Carex hartmallii Cajander CYPERACEAE
Eszaki sas Sasfelek
Leirasa: Lazan vagy sumn gyepes, taraekol6 30--60 em magas
evelo faj. A tohüvelyek a bamat61 a vörösig valtoz6k, szeleiken
rostokra hasadoz6k lehetnek. Levelei sötetzöldek, 2-4 mm
szelesek, a szamal rövidebbek. A 4--5 füzerke egymashoz közel
all (a felsok atfedok), hengeresek, 1-3,5 em hosszuak es 4--7
mm szelesek. A esuesa1l6 porz6s füzerke felül gyakran term os,
az als6bbak noivaruak. Az als6 füzerke murvaja nem hosszabb
a viragzatnal. A keskeny-landzsas pelyvak zöld közepsavval vörösesbama
vagy feketesbibor szfnuek, szatkaszenlen hegyesedok, kb. olyan hosszuak,
mint a tömlo. A löm[ff 2-3 mm hosszu, zöldes, finoman papillas, rajta az erek
kifejezettek. A esor igen rövid, lenyegeben esak a 2 apr6 fogb61 all. Bibe: 3.
Viragzasa: aprilis vege - junius eleje / VII. ?
Elohelye: Inkabb meszkerülo; magassas tarsulasokban, fUzlapokban, nadasok-
ban, hipreteken el, de meszes sfkhipokon is elofordul.
ElOfordulasa: Zemplen, Aggteleki-k.
(Kano), Cserehat, (Hidvegardo, Tor-
naszentjakab, Pamleny: Janka-p.),
Matra (MMraszentistvan) Bakony
(Veszpren: Miklad), Bakonyalja (~'yi­
rad, Szentimrefalva, Kaptalanfa), Orseg • lafiratot), Bakonyalja (Nyirad, Adorjan-
(Szoce), Zalai-dv. (Pozva), BS (Darany,
Inke).
Megjegyzes: Nagyon hasonl6 hozza az ut6bbi evekben hazankban is meglelt
bunkos sas (C. bll.xbaumii) [Iasd a mellekletben!]. E faj minden mereteben
eroteljesebb; rövidebb, tojasdad füzerkei 5-10 mm szelesek, tavolabb a1l6k (a
felso inkabb bunk6 alaku); tömloi gyengen erezettek, surun papillasak, a legal-
s6 füzerke murvalevele többnyire hosszabb a viragzatnal. A többi, habitusaban
hasonl6 f~ 2 bibeju.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.
Carex umbrosa Host CYPERACEAE
Arnyeki sas Sasfelek
Leirasa: Sunin gyepes, 15-45 em magas evelo faj. A tolevelhüve-
Iyek bal11as üstökre foszl6k. Levelei 2-3,5 mm szelesek, a szamal
elObb rövidebbek, feJall6k, ut6bb ± hosszabbak, enyMn b6koI6k. Az
also murvalevel hüvelyes (\ em-ig), serte- vagy levelszem. A viragzat
2-3 em hosszu. Porz6s füzerke rendesen I, mely 0,5-1,5 ern-es. A
telmos füzerkek - (1-)2(-4) - rendesen laza vil'liguak, 0,5-1,2 em
hosszuak, ülok vagy max. 1 ern-es kocsanyuak. A pelyva rozsda- vagy naranes-
bama, zöld häteru, szeles tojasdad-Iandzsas, lekerekedo vagy hegyes esuesu,
rendszerint szalkahegyu. A pelyvanal ± hosszabb, 2,5-3(-4) mm-es, ritkasan
tüskeszorös (neha kopaszod6) löm[ff feMres- vagy sargaszöld, finoman eres,
töven fokozatosan ek alaku nyakba keskenyedo, a esucsan hirtelen nyulank,
bama esorbe szukülo. A esor eIe szorös, a csuesa ket rövid fogu. Bibe: 3.
Viragzasa: aprilis - majus / VI - VII. eleje
Elohelye: Meszkerülo; amyas, üde erdokben (eger es koris ligeterdok, laper-
dok, meszkerülo erdok, cseres- es gyertyanos-tölgyesek), valamint fenyereken,
lapreteken el.
Elofordulasa: Zemplen (Harol11huta:
.
Istvan-kut), Bükk, Bakony (Uzsaig),
Bakonyalja (Devecser: Szeki-e.; Nyirad),
~)
Soproni-hg. (Muck), Koszeg, Vasi-dv.,
~.. '[
Vend-vi. (Ketvölgy, Alsoszölnök, Sza-
~1
laf61, Örseg, Hetes (Magyarszombatfa),
Göesej, BS, KS (Utrany), Villanyi-hg.,
Mezoföld (Dunaföldvar), D-T k. (Kalocsa),
Nyirseg (Batorliget).
Megjegyzes: A hasonl6 tavaszi sas (c. caryophyllea) taraekol6, töve esak ±
rostos, tömloje piros, bibireses. A dumintuli sas (C.jritschii) als6 murvaleve-
lenek esak nagyon rövid hüvelye lehet.
Veszelyeztetettsege: V:5; H:2; tv. erteke: 5000 Ft.
330
Carex lasiocmpa Ehrh. CYPERACEAE
Gyapjasmagvu sas Sasfelek
Leirasa: Igen karesu, 40-100 ern-es, hosszu taraekos evelo nö-
veny. A tolevelhüvelyek vilagosak, bamak vagy vöröslok. A dr6t-
szem szar felso resze leveltelen. 1-2 mm szeles levelei igen
hosszuak, alul esatomaforman összehajl6k, ill. összegöngyöltek;
ereik közt kia1l6 keresztbordacskak vannak. Az alul rövid hüve-
Iyes murvalevelek a levelekhez hasonl6k. A füzerkek egymast61
eleg tavol allnak. 1-2(-4) porz6s füzerkeje vekony-hengeres, az
1-3 termos füzerke rövid nyelU, 1-3,5 em hosszu. Tojasdad-landzsas pelyvai
vörösbama vagy lilas gesztenyebama szinuek, rendesen apr6n pillas hegybe
futnak. A szeles, zöldes foer (fOleg fölül) szorös lehet. A surG szorzettol szür-
keszöld, 3,5-5 mm-es löm[ff esorenek elei aItalaban pillasak. A esor 2 foga
nyulank, arforma, 1 mm-es, gyakran kisse szeta1l6; szele szinten pillas. Bibe: 3.
Viragzasa: majus - junius / VI vege - VII.
Elohelye: Inkabb meszkerülo; atmeneti tozegmohäs lapokban tarsulasalkoto,
de elofordul tozegmohalapokban, laperdokben, magassas tarsulasokban, ritkan
nadasokban es lapreteken iso
Elofordulasa: Putnoki-dv. (Kelemer),
Matra (Sirok), Bakony (Petfürdo, Gyu- (?J
·ZI
{1</ ,
haza), BS (Darany: Nagyberek;
Tarany, Somogyszob: Kaszoi-e.), \•' r i /1
D-T k. (Kiskorös: Nagy-Csukas to),
BSz-sfk (Csaroda, Csaholc, Sonkad) Tt.
• cirk
(Szabolcsveresmart).
Megjegyzes: Nem feltCino, de jellegzetes, karesu megjeleneserol j61 felismer-
heto faj.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 2000 Pt.
Carex brevicollis DC. CYPERACEAE
Merges sas Sasfe!ek
Leirasa: Lazan gyepes, 40--60 cm magas, dus, haragoszöld le-
velzetu, eroteljes evelo növeny, vaskos (2-3 mm), fasod6 gyök-
törzzsel. Tolevelhüvelyei bamasak. Az attelelelo, 3-5(-7) mm
szeles levelek max. olyan hosszuak, mint a szar. A murvaskod6
level hosszu (a legals6 2-3 ern-es), tag hüvelyCi, lemeze kb. I em
hosszu, zöld. Rendesen I porz6s füzerkeje zömök, bunk6forma,
az 1-2, hosszu koesanyu, (1-)2 em nagy telmos füzere -
egyrnast61 is - tavol all. A termos pelyva rendesen rozsdabarna, landzsas vagy
szeles tojasdad-Iandzsas es rövid szalkas. A häti es hasoldalan egyarant erosen
domboru, elliptikus vagy visszas-tojasdad, neha apr6n pelyhes vagy kopa-
szod6, 5---6 mrn-es löm[ff gyengen eres, vilagos, fak6 bamas-zöld, töven nyelbe
keskenyedo; esore aranylag rövid (1-1,5 mrn), ketfogu. Bibe: 3.
Viragzasa: majus - junius / VI - VII.
ElOhelye: Alapkozet szempontjab61 közömbös; gyertyanos-tölgyesekben, bük-
kösökben, szurdokerdokben, härs-koris sziklaerdokben, törmeleklejto erdok-
ben, ill. szaraz tölgyesekben, sziklaeserjesekben, andezit- es meszkosziklagye-
pekben el.
Elofordulasa: Aggteleki-k .
(JosvafO, Szögliget, Bödvaszilas),
Bükk, Matra, Naszaly,
Börzsöny (Zebegeny),
Visegradi-hg.
D-eu
Megjegyzes: A sokkal graeilisabb, keskenyebb levelu, halvany sargasbama
pelyvaju sargas sas (c. michelii) erdossztyep faj.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; tv. erteke: 5000 Ft.
331
 Az arvahinyhajak (Stipa spp.) altalanos jellemzese
A hazai növenyhataroz6kban szereplo 9 arvahinyhajb61 a kunkorgo arva-
A szorös szalkaj6 vedett magyarorszagi arvalanyhajak,
Egyviragu füzerkebol all6 bugaviragzatuk van. Termesük szemtermes
lanyhaj (S. capillafa) kivetelevel valamennyi vedelem alatt all. E fajnak, va la- valamint összehasonlltasul a kunkorg6 arvalanyhaj (Stipa capillata)
I (caryopsis), amire a belso es külso toklasz n\no. Ezekhez nove a füzerke tenge-
mint a szalkas arvalanyhajnak (S. hromoides) a szalkaja csupasz, nem visel lyenek egy darabja hegyes csucs (kallusz) fotmajaban szinten megfigyelheto. külso toklaszanak vazlata ALM Am LAsZLO (1997) nyoman
I rep[toszoröket. A többi, szorös szalkaju fajt "tollas" arvahinyhajnak nevezzük. Mindezek együtt alkotjak az altermest, melynek merete mindig a kallusszal
Az arvalanyhajak meghatarozasa nagy szakertelmet igenyel. Közös jel- együtt ertendo, es a szalka (arista) (zesüleseig tart. A szalka hossza az (zesü-
lemvonasuk: csom6ban a1l6, szarazsag eseten összegöngyölt, ill. összegön- lestol a vegeig ertendo, ennek als6 resze rendszerint szortelen es csavarodott,

0:
domilis

gyölodo tolevelek, kevesvinigu buga; szorös toklasz, es terdesen megtört,
hosszu, alul csupasz, feljebb a kivetelektol eltekintve puha-szorös szalka. Fo
különbsegek a levelek sz(neben, erdessegeben es atmerojeben, a levelnyelvecs-
ke felep(teseben, valamint az al termes mereteben es szorözöttsegeben vannak.
A fajok legbiztosabb meghatarozasa (különösen a temaban kezdok szamara)
nem egyes kiragadott belyegek, hanem belyegkombinaci6k alapjan \ehetseges.
A nemzetseg fajai a szaraz klfmaterületekhez alkalmazkodva motfol6gia-
ilag egyszerusödtek, (gy levellemezük es viragzatuk felep(tese felületes megfi-
gyeles alapjan hasonl6. Alapos megfigyelesükhöz feltetlen szükseges 10--20 x-
os nagy(tasu lupe, amit az altermes pontos megfigyelesenel sem nelkülözhe-
tünk.
Az arvahinyhaj fajok levellemeze rendszerint hosszu, szalas, szelessege
1-3 mm; felsz(nen es neha a fonakan levo szorzet igen jellemzo (fedo- es erdes
szorök jelenlete vagy hianya!).
1
felso resze rendesen hosszu szoröktol fedett ("tollas" szalka).
A hatarozas biztonsagat nagymertekben fokozza az altermest k(vülrol tel- szubdorzaJis
jesen körülvevo külso toklasz alapos, nagy(t6val törteno megfigyelese, a szorsorok
szorsorok jellegenek megallap(tasa. 1aterä1is
A Karpat-medenceben elofordul6 fajoknaJ altalaban a kallusz fölötti dus - - - - - marginälis (venträlis)
szorzet fölött 7 szorsott latunk. (Rendezetlen szorzetevel ez al61 ket faj - a S.
hromoides es ahazankban nem elo S. lessingiana - kepez kivetelt.) A szorso-
rok közül a külso toklasz szegelyen levo marginatis ket szorsor az altermesen
egy uno hasi (ventralis) szorsomak tunik. Ennek hossza, valamint a dorzalis rnrn
szorsorok egymashoz es az altermes hosszahoz val6 viszonya szinten ertekel-
heto belyeg. 25
Feltetelezheto, hogy a megfigyelesi adatok egy resze teves, revidealasra
20
szorul. Különösen igaz lehet ez az egymashoz közel all6 parosok, tehat a S.
horysfhenica - pellIlafa, ill. a S. eriocaulis - pulcherrima adataira. 15

10

5
Egy "tollas" arvahinyhaj altermesenek felepitese o
S. tirsa S. dasyphylla S. hOlysthenica S. pennata S. pulcherrima Ls. eriocaulisJ S. capillata

a szalka (arista) csavarodott,

csupasz resze

a szalka (arista) szorökkel fedett

(un. "tollas") resze
A magyarorszagi szorös szalkaj6 arvalanyhajak altermesei

rnrn

25

20

szemtermes (caryopsis)
a ranott 15
bel so es külso toklasszal

10
/

0- S. tirsa S. dasyphylla S. horysthenica S. pellIJofo S. pulcherrima S. eriocaulis

332 333
 Rhynehospora alba (L.) Vahl CYPERACEAE Stipa tirsa Stev. em. Celak. POACEAE
Tozegkaka Sasfelek HosszulevelU. arvalanyhaj PazsitfCifelek
Tarsn.: feher tozegkaka Syn.: Slipa sIenaphylla (Czern.) Traulv., Slipa IOllliifolia Borb.
Leirasa: 15-40(-65) cm magas, vekony, rövid indakat fejleszt6, Leirasa: Surun gyepes evel6 növeny. Szürkeszöld levelei igen keskenyek,
lamn zsombekol6 növeny. A szar hengeres vagy tompan harom- hajszalformak, 0,3-D,5 mm atmer6juek, erdesek. Meteresre is megnöv6, elfek-
szög keresztmetszetii, leveles, fels6 harmadaban 1-2 levelh6- v6 t61evelei hosszabbak a vinigz6 szaraknal. A szarlevelek hüvelyenek fels6
naljb61 ered6 oldahiggal. A levelek szalasak, villigoszöldek, elü- resze elall a szart61. A levelnyelvecske csökevenyes vagy hianyzik. Az alter-
kön erdesek. A 2-3 viragu füzerkek a fOtengel y es az oldalagak mes 16-20 mm, a szalka 20--30 cm hosszu. Az al termes hasi sz6rsora 1-4 mm-
vegen fejecskeszerii csom6kban allnak, 4-6 mm hosszuak, kez- rel a szalka izesülese alatt vegz6dik. [Lisd az abrakat is!]
detben feheresek, kes6bb vöröses halvanybarnak. A csom6k tö- Viragzasa: junius / (VII -) VIII - IX.
yen llimaszt61evel van. A viragok ketivaruak. Lepelsel1e 9-13,
visszafele erdes. A bibeszal marad6, töven szelesed6, lap!tott. E1Ohelye: A talaj mesztal1almara közömbös; sziklagyepek, sziklafüves es
Bibe: 2, porz6: 2. A termes hosszukas-tojasdad, 1,5-2 mm hosszu. pusztafüves lejt6k, legel6k, erd6spusztaretek, karsztbokorerd6k, erd6szelek
faja, de felhagyott gyümöJcsösökbe, sz616kbe is betelepül.
Viragzasa: julius - augusztus / VIII - IX (- X.) ?
Elofordulasa: Zemplen, Bükk, Matra
El6helye: Meszkerül6; nedves vagy id6nkenl sekely vfzzel boritott savanyu
(Gyöngyös: Sarhegy; Gyöngyöstarjan:
t6zegtalajon fordul e16. T6zegmohahipok, fomishipok lak6ja. Gereghegy; Apci Somlyo), Cserh:it )
I~i , :l
El6fordulasa:
Egykor: Orseg (Sz6ce).
(Rad, Vacduka: Kios-h.), Börzsöny
(Nagymaros: Ördög.h.; Vamosmikola:
f
1.-.
I

11·
d.
I
f Hegyes·h.), Naszaly, GÖdÖ1l6i-dv. (F6ti t
Somly6), Visegradi-hg. (Pomaz, ponl-pann
,t
Visegrad, Szentendre), Pilis, Budai-hg., Gerecse (Nagysap: Romrna;
Sarisap: Koszikla-h.). Vertes (Csakvar), Bakony, Balaton-fv. (Monoszlo:
Tar-h.; Tapolca: Kula-domb), KS (Balatonszarszo), Mezöföld (Dunaföld-
Megjegyzes: Val6szfnilleg kipusztult. Habitusa emlekeztet egyes sziltyOfa- var, Bölcske, Kajdacs).
jokra (lI/ileus spp.), de ezeknel rendesen több viragcsom6 van, viragszerkeze-
) tük is masfele. A sasok (Carex genus) nepes nemzetsegeben a viragok egyi- Megjegyzes: Nagyobb, összefügg6 allomanya gyakran jellegzetes hullamos
varuak; porz6 itt viragonkent harom van. felsz!nG kepet mutat. Vekony, hosszu leveleir61 a felismerese viszonylag köny-
nyii.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; tv. erteke: 5000 Ft.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 2; tv. erteke: 5000 Ft.

Stipa bromoides (L.) Brand POACEAE Stipa dasyphylla Czern. POACEAE

Szalkas arvalanyhaj PazsitfGfelek
Tarsn.: rozsnokkepu arvalanyhaj
Leirasa: Magas (-I m), felaIJ6 szaru, lazabokros, rövid laracku fUfele. Levelei
max. 30 cm hosszuak, szürkeszöldek, elükön es a gerincen erdes-sz6rösek. A
levelhüvelyek simak, szelük pilhis. Bugaviragzata keves vinigu. A viragok
altalaban a tengelyhez simul6k vagy alig ell!ll6k. A füzerke 6-8 mm hosszu,
egyvinigu, egyenes szalklija rövid (mindössze 1-2 cm hosszusagu), ± kopasz.
Viragzasa: julius / (VI -) VII - VIII.
Bozontos arvalanyhaj Pazsitfiifelek
Tmn.: borzaslevehi arvalanyhaj
Leirasa: Fel meteresre is megnöv6 evel6 gyepes fUfele. Szürkeszöld t61evelei
kiterftve kb. 3 mm szelesek, atmer6jük 0,7-1,6 mm, hüvelyük vörösl6, pely-
hes. A szarlevelek nyelvecskeje ± harmas csucsu. Leveleit mindket oldalon
dus, suru sz6rzet boritja. Az altermes (17-)20-22(-23) mm, szalkaja
(25-)30-45 cm hosszu. Az altermes hasi sz6rsora rendesen a szalka izesüleseig
er. [Lasd az abrakat is!]

El6helye: Inkabb meszkedvel6, nalunk karsztbokorerd6 tisztasan el6 faj. Viragzasa: majus - junius / ( VI -) VII - VIII.

Elofordulasa: E1Ohelye: A talaj mesztartalmara közömbös; szikla- es pusztafüves lejt6k, zal1

Bakony (Bakonyszucs:
>
Öreg-szarvad-arok).
J Eger, Kisgyor, Bogacs), Matra (Gyöngyös:
Megjegyzes: A többi arvahinyhajhoz alig hasonlft6, nem feltGn6 növeny. Ha-
bitusaban leginkabb egyes fogtekercs (Dalllhonia spp.), szalkaperje (8ra-
chypodium spp.) vagy tarackbuza (Agropyroll spp.) fajokra emJekeztet, de
ezeknel a füzerkek többviraguak. Egyes kutat6k szerint preglacialis reliktum,
masok szerint adventfv faj.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. erteke: 5000 Ft.
sziklagyepek, karsztbokorerd6 tisztasok faja.
Elofordulasa: Zemplen, Bükk (Szarvasko,
Sarhegy; Gyöngyöstarjan: Vilagos-h.;
Farkaslyuk-tetO), Medves (Barna),
Börzsöny (Hont, Marianosztra: So-h.,
Kopasz-h.; Nagybörzsöny, Drin6i-v.),
GÖdÖlloi-dv. (Foti Somlyo) Visegradi-hg.
(Pomaz: Meselo·h.; Dömös, Szentendre), Budai-hg. (Odvas-h.), Tetenyi.
sik, Velencei-hg., Bakony (Baglyas), Balaton-fv. (Tapolca: Kula·domb).
Megjegyzes: Az egyetlen ela1l6an sz6rös levehi arvalanyhaj, !gy felismerese
viszonylag könnyu. Ältermese - var. dasyphylla - leginkabb a csinos arva-
lanyhajehoz (S. pulcherrima) hasonlit, de a bozontos arvalanyhaj domllis
sz6rsorai ± egyenl6 hosszuak es rövidebbek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; C; tv. erteke: 5000 Ft

334 335
 T
Stipa hOl)'sthcnica Klokov POACEAE Slipa pel/I/ala L. POACEAE
Homoki arvalanyhaj Pazsitflifelek Pusztai arvalanyhaj PazsitfUfelek
Syn,: Slipa salmlos" (Paczoski) Sljussilrenko Syn,: Slipa jvallllis Celak,
Leiräsa: Evelo, 30--60 em magas gyepes fCifele, Levelei szürkeszöldek, T6rsn: hegyi arvalanyhaj
0,6-1,5 mm utmerojuek; a szarlevelek hüvelyei erdesek. A fiatallevellemezek Leirasa: Vin\gzaskor magas tennelli (50-70 cm), gyepes evel6 fUfele. Yekony
csuesan gyakran szorpamaes lathat6, A levelnyelvecske a szelen kopasz, Vira- t61evelei er6teljes esom6ban allnak, A levelek e1einte kisimultak, a viragzas
gaiball az altermesek 18-22 mm hosszuak, hasi sz6rsoruk (1,5-)2-3,5 mm-rel vegere összegöngyöl6d6k, 0,6--1,5 mm atmer6juek, kopaszak, fenyesek, zöl-
a szalka fzesülese alatt vegzodik, Szalkaja (20-)30-45 cm-es, [Lasd az abrakat dek; a fiatallevellemezek csucsan gyakran sz6rpamacs talalhat6. A szarlevelek
is!] hüvelyei simak. A levelnyelvecske a szelen kopasz. A buga keves viragu. Az
altennes (14-) 15-18(-20) mm hosszu, szalkaja (20-)25-33(-35) em. Az alter-
Virägzasa: majus - junius közepe / ( VI -) VII - VIlL
mes has i sz6rsora (1,5-)3-5 I11m-rel a szalka Izesülese alatt megszunik. [Lasd
Elöhelye: Illkabb meszkedvelo, sfksagi homoki növeny, Homokpusztakon, az abrakat is!]
hOQ1oki reteken es tölgyesekben, meszkedvelo erdei fenyvesben fordul elo, de
Viragzasa: l11ajus - junius közepe / (VI -) Vll- VIII.
masodlagos el6helyeken - ültetett fenyvesekben, akacosokban, tölteseken - is
megtelepszik, Elöhelye: A talaj mesztartalmara közömbös; meszk6- es dolomitsziklagye-
pekben, szikla- es pusztafüves lejtokön, erd6spusztareteken, meszkerül6 ho-
Elöfordulasa: GÖdÖllöi-dv. (Szada),
mokpusztagyepekben, löszpusztareteken, irtasreteken el.
Bakony (K6ris-h,), Bakonyalja (Fenyof6),
Keszthelyi-hg., Del-Zala (Homok- 'I Elöfordulasa: Zemplen, Cserehat , ,. "

·t~
komärom), Kis-A. (Gy6r-Esztergom) (Rakacaszend), Aggteleki-k. (Josvafö), •• ~.r . 1..
Szentendrei-sz., Mez6föld (Csor), Putnoki-dv. (Felsönyar3d: Kövago), • • ••' ~ ,1
Tengclici-hv., Pesti-sik (Göd, Dunakeszi),
• I
." Ozdi-dv. (Hangony), Bükk, Matra .... 1. \
· I~ ••
TUijan-vi. (Kunadacs), D-T k., Nyfrseg. (Sal'hegy), Medves, Cserhat, Börzsöny
_ I
(Letkes: Szarvas-kö), Naszaly, Gödöllöi- \.~ .
Megjegyzes: Egyes kutat6k csupan a puszta i arvalanyhaj (5. penl1ala) [l<isd
dv., Visegradi-hg. (Esztergom), Pilis, Budai-hg.
a lefntsat11 al rajanak tekintik.
(Nagykovacsi, Budapest), Tetenyi-sfk (Erd), Bilkony, Balaton-fv., Keszthe-
Veszelyeztctcttsege: V: 5; H: I; I; tv. erteke: 5000 Pt. Iyi-hg. (Keszthely, Gyenesdias), Mecsek (Misina, Tubes, Hosszu-heteny),
Villanyi-hg. (Siklos), Balti-dv., Kemeneshät (Sag-h.), Zalai-dv. (Pethö-
Slipa pulcherril11a C. Koch POACEAE henye), Tolnai-hh. (Kisszekely), Kis-A., Mezöföld, TUljan-vi. (Kunpeszer,
Csinos arvalanyhaj PazsitfGfelek Ocsa), 0 - T k., Tt.
Megjegyzes: Hozza leginkabb hasonl6 a homoki arvalanyhaj (5. horyslheni-
Leirasa: 30--60 cm magasra növ6 evel6 gyepes faj. Szürkeszöld levelei vi- ca) [lasd a lefrasokat!J.
nigzaskor meg altal<iban laposak, kes6bb begöngyöl6d6k, 0,7-1,6 mm atme-
VeszelyezteteUsege: V: 5; H: I; tv. er1eke: 5000 Pt.
r6juek (kiterftve 2-3 mm szelesek), sZlnükön gyakrall sz6rösek, a fonakon -
legalabb a legals6 levelek - erdes-sz6rösek. A levelcsues (a fiatal levelek esu-
esa is) mindig kopasz. A buga alatt a viragzati tengely rasimuloan erdes-szorös, Slipa eriocoulis Borb. POACEAE
de soha nem ela1l6-szorös. A levelnyelvecske a szelen esak rövid szorös, Az Delvideki arvahinyhaj PazsitfUfelek
altennes (18-) 19,5-25 mm hosszu, a hasi sz6rsor a szalka fzesüleseig er; a hati
sz6rsorok egyenl6 hosszuak vagy a közepso hosszabb (egyes populaci6knal Leirasa: Viszonylag alaesony, mindössze 25--40 cm magas, evel6 gyepes nö-
rövidebb). A szalka 30-50 cm hosszu, [Lasd az abnikat is!] veny. Levelei zöldek, simak, fenyesek, 0,5-1,3 mm atmer6juek, kiterftve 1-3
Viragzasa: majus - junius / (VI -) VII - VIII. mm szelesek, koran összegöngyölod6k, csucsuk soha nem sz6rös. A levelle-
mez fomika mindig sima tapintasu. A buga alatt a viragzati tengely mindig elal-
El6helye: Inkabb meszkedveJo; sziklagyepek, szikla- es pusztafüves lejtok, l6an hosszu szoru. A szarlevelek nyelveeskei a szelükön hosszu szorösek, pil-
erdospusztaretek, irtasretek növenye. lasak. Az altermes (12-)15-19 mm hosszu; hasi sz6rsora a szalka fzesüleseig
Elöfordulasa: Zemplen, Cserehat er, hati szorsora hianyzik vagy rövidebb, mint az oldals6 (szubdorzalis) sz6r-
(Rakacaszend), Aggteleki-k. (J6svar6), sorok. A szalka 15-25 em hosszu. [Lasd az abnikat is!]
Ozdi-dv. (Hangony), Bükk, Matra Viragzasa: majus - junius / (VI -) VII - VIII.
(Mätraverebely: Köszirt-h.), Medves
(Barna), Karancs (Somosköujfalu, Elöhelye: Meszkedvel6 faj; sziklagyepekben, sziklafüves lejt6kön fordul elo,
Kishartyan), Cserhat (Vacduka: Bükkös- • I, Elöfordulasa: Zemplen, Bükk (Eger),
h.), Börlsöny (Letkes: Szarvas-köj Maria- ·!III eua GÖdÖIl6i-dv., Pilis (KesztöIc), Budai-hg, t,
nosztra: So-h., Kopasz-h.), Naszaly, GÖdÖllöi-dv., Visegnidi-hg., (Eszter- (Budaörs: Csiki-hegyekj Nagykovacsi), I •
gom), Pilis (Kesztölc), Budai-hg., Tt\tenyi-sik (Erd: Sanc-h., Fundoklia-v.), retenyi-sik (Erd: Fundoklia-v.), ,J.-
Gereese (Leanyvar, Dorog, Csolnok) Yertes (Csakvar), Bakony, Balaton- Bakony, Vertes (Csakvar, Gant), I (

fv., Meesek (Pecs), ViIlanyi-hg., Mezöföld (Dunaföldvar, Erd: Kakukk-h.),

OTk.
Megjegyzes: MOlfol6giajaban legjobban a delvideki arvalanyhaj toalakjahoz
(5, eriocaulis subsp. eriocaulis), megjeJeneseben pedig a pusztai arvalanyhaj-
hoz (5. penl1ata) [lasd a lefrasokat es a megjegyzeseket!] hasonlft. Egyes kuta-
t6k az elobbi alfajaul tekintik. A szinten közel a1l6, vedettsegi listan szereplo
vastagszaru arvahinyhaj (5. crassiculnlis) szürkeszöld levelei erosen erdesek,
altermese nagyobb (19-26 mm), szara 3--4 mm vastag. Hazai megfigyelesei
tevesek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 1; tv. erteke: 5000 Ft.
Balaton-fv. (Kali-medence: Sasdi-retekj
Balatonaracs: Tamas-h.), Keszthelyi-hg., • 1·
Villanyi-hg. (Szarsomlyo).
Mcgjegyzes:. A subsp. eriocaulis szara magasabb, altennese 18-19 mm
hosszu, a subsp. austriaca alacsonyabb, altennese 15-16 mm hasszu, A mere-
tek alapjan a t6alak összeteveszthet6 a megjeleneseben is leginkabb hasonl6
csinos arvalanyhaj (5. pulcherrima) [lasd alefrasat!] alaesonyabb populaci6i-
val. A hatarozasnal a buga alatti tengely sz6rzete, valamint a legals6 level fona-
kanak megfigyelese segft.
Veszelyeztetettsege: V: 5: H: 1; tv. erteke: 5000 Ft.

336 337
 Sesleria heufleriana Schur POACEAE
Erdelyi nyulfarkfii PazsitfCifelek
Leirasa: Kb. felmeteresre megnöv6 pazsitfU, amely sunl gyepet alkot. Vilagos
közeperu es szegelyu levellemeze viszonylag keskeny (2,5-3 mm), gyakran
szürkes szinu. A buga kezdetben lilaskek, viszonylag hosszu (kb. 4 em-ig).
Toklasza 3,5 mm, közeps6 szalkaja kb. felakkora (1,5-2,5 mm).
Viragzasa: mareius közepe - majus eleje / VI - VII.
Elohelye: Meszkedvel6, hegyvideki faj. Meszk6- es gabbr6sziklagyepekben,
sziklai bükkösökben, ritkabban hars-koris sziklaerdokben es sziklai eserjesek-
.
ben fordul elo.
Elofordulasa: : ~
• I
Aggteleki-karszt, I
Bükk (Szarvask61.
Megjegyzes: A nyulfarkfüvek (Sesleria spp.) a többi pazsitfUt6l rövid, tömött
bugajuk reven - mely fiatalon a zöldest6l az aeelkek szimlig valtozhat - j6l
megkülönböztethet6k. Jellegzetes meg levelük feheres közepere es szinten vi-
lagos szegelye iso [Nagyon felületesen szemlelve egyes sasfajokhoz (Carex
spp.) is hasonI6k.] Az egyes fajok egymast61 val6 elkülönitese nebez, szakem-
bereknek is problem at jelent. [Lasd a többi nyulfarkfCifaj leinlsat is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Pt.
Sesleria hungarica Ujh. POACEAE
Magyar nyulfarkfii PazsitfCifelek
Syn.: Sesleria heuj7eriana Schur subsp. hllllgarica (Ujh.) Deyl
Uirasa: Az erdelyi nyulfarkfUhöz (S. heufleriana) nagyon hasonl6, de annal
er6teljesebb, magasabbra (-70 cm) növ6 faj. T6levelei szelesebbek (5-7 mm),
vilagos közeperrel es szegellyel. Bugaja kezdetben lilaskek szinCi, nem karejos.
Toklaszai 5--Q mrn-esek; a toklasz közepso szalkaja rnajdnern felakkora
(1,5-2,5 mrn). Pelyvai 6 rnrn hosszuak.
Vinlgzasa: rnarcius közepe - rnajus eleje / V - VI (- VII.)
Elohelye: Meszkedvel6, hegyvideki bennszülött faj. Meszk6- es dolornitszik-
lagyepek, sziklafüves lejt6k, sziklai bükkösök (tölgyelegyes vaItozataval
együtt), harsas-berkenyes sziklaerd6k, nyulfakfüves dolornittölgyesek, ritkab-
ban hars-k6ris sziklaerd6k, rnelegkedvel6 tölgyesek, bokorerd6k, lejt6sztyep-
retek növen ye.
Elofordulasa:
Bükk, Upponyi-hegyseg
(Upponyi-szoros).
Megjegyzes: A erdelyi nyulfarkfUt61 (S. heuffleriana) [hisd a leirasat es a
rnegjegyzeset!] szelesebb levellemezei es nagyobb toklaszai reven különböz-
tetheto meg.
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 2; I; CB; tv. erteke: 2000 Ft.
338
Sesleria sadleriana Janka POACEAE
Budai nyulfarkfii PazsitfUfelek
Syn.: Sesleria budens(s (Borb.) A. et G.
Leirasa: 20-40 em rnagas növeny. T61evelei aranylag merevek, kb. 3 rnrn sze-
lesek, vilagos közepen'el es szegellyel. A buga 2-3 em hosszu, eleinte fenylo
sötet aeelkek szinu. A toklasz kb. 4 mm hosszu, esuesanak közeps6 szalkaja
legfeljebb ennek a hannada (1-1,5 rnm).
Viragzasa: mareius - rnajus közepe / V - VI (- VII.)
Elohelye: Meszkedvelo hegyvideki faj. Zart dolomitsziklagyepek (fOleg esza-
kias kitettsegben), tovabba sziklai bükkösök, elegyes karszterd6k, karsztbokor-
erdok növenye .
ElOfordulasa:
Naszaly, Budai-hegyseg,
Pilis, Gereese (Szom6d).
••
J
Megjegyzes: Az erdelyi es magyar nyulfarkfUt61 (S. heufleriana, S. hunga-
riea) leginkabb a tokhisz esuesanak rövidebb szalkaja alapjan különböztetheto
meg. A tarka nyulfarkfUtol (S. alhicans) pedig merevebb levelei es hosszabb,
acelkek bugaja alapjan különbözik. [Läsd e fajok lelrasat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 4; H: 3; tv. erteke: 2000 Ft.
Sesleria alhieans Kit. ex Schult. POACEAE
Tarka nyulfarkfii PazsitfCifelek
Syn.: Sesleria varia (Jacq.) Wellst.
Leirasa: 20--50 ern-es, surCin gyepes fCifele. Levellemezei viszonylag puhak,
felül elenkzöldek, feheres, feltun6, kiemelked6 közepen'el es szegellyel. Szar-
levele a többi fajhoz kepest is különösen rövid. A buga altahiban 2 ern-nel rövi-
debb, zöldes (ritkabban kekeszöld) szlnu. A füzerkek 2-3-asaval egy csornoban
allnak. A toklasz közeps6 szalkaja a toklasznak legfeljebb a hannada.
Viragzasa: marcius vege - majus / V - VI. ?
ElOhelye: Meszkedvel6, hegyvideki faj. Zart meszko- es dolomitsziklagyepek,
sziklai bükkösök es erdeifenyvesek, ritkan irtasretek, rnelegkedvel6 tölgyesek,
lejt6sztyepretek faja.
Elofordulasa: Cserehat (Hidvegard6:
Ruda-tetO), Bükk (Ornassa),
Koszegi-hegyseg
(Trianoni-kereszt,
Asztalk61.
Megjegyzes: A vele azonos tenn6helyeken elo erdelyi, magyar es budai
nyulfarkffitol (S. heufleriana, S. hungarica, valarnint S. sadlerial1a) leginkabb
zöldes bugaja es igen rövid szarlevele alapjan különltheto el, mig a lapi nyul-
farkffit61 (S. coerulea) - eItero el6helye mellett - elenkzöld levellemeze alap-
jan különbözik. [Lasd e fajok leirasait es a megjegyzeseket is!] A Balfi-dornb-
videk (Fertorakos: Szent Antal-d['i]6) megtalalt növeny taxonomiai hovatarto-
zasa meg tisztazatlan.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3/4; tv. erteke: 2000 Ft.
339
 5eslerill coerulea (L.) Ard. POACEAE
Uipi nyulfarkfii PazsitfUfelek
Syn.: Sderia uligillosa Opiz ex, Berehl. in Seidl
Leirasa: 20--40 cm-es növeny, eleinte sugarasan terpedo szarakkal, kesobb
gyurusen terjedo gyeppel. Levellemeze felül kekesderes; vilagos közepere es
szegelye kevesse kifejezett. A buga rövid (-2 cm), tojasdad, zöldes szina, ben-
ne a füzerkek 4--5-ösevel csom6kban allnak. A toklasz közeps6 szalkaja a tok-
lasznak legfeljebb hmmada.
Viragzasa: marcius - junius eleje / V - VII. ?
Elöhelye: Sfksagi-Dombvideki, meszkedve16 faj. Meszes lapretek uralkod6
faja; ritkan meszkedve16 tölgyesben is el6fordul.
Elöfordulasa: Pilis (Kesztölc,
Piliscsaba: Hosszu-rH), Gerecse (Tata: •
Csever-arok), Vertes (Csakvar: Csikval'- • •• ••
sai-I't~t), Bakony, Bakonyalja, Balaton-fv. • ,I j - '
(Tapolcai-medence: Tapolca, Lesen-
ceistvand; Kali-medence) Soproni-hg.,
Balfi-dv. (Kistomalom) Köszegi-hg. K-köz-eu
(Bozsok, Köszegdoroszlu), Szigetköz, Kis-A. Hansag (Lebenymiklos),
Mezoföld (Sarret, Szekesfehervar, Sarkeszi) Pesti-sik (Soroksar, Csömör).
Megjegyzes: Bar fajtarsait61 feltunoen kekesderes levellemeze, sugarasan szet-
terpedo szarai is megkülönböztetik [lasd a lefrasokat es a megjegyzeseket!], de
mer6ben eltero elohelye - lapos területek a sziklagyepekkel szemben - meg
többet segithet a faji beazonosftasban. [Lasd meg külön az erdelyi nyulfarkfii
(5. heuj/eriana) megjegyzeset!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2/3; tv. erteke: 2000 Ft.
Heliclolric/lOl1 cOlllpress/l/JI (Heuff.) Henrard POACEAE
Tömött zabfii PazsitfUfelek
Syn.: AVe!1nulo COlllfJlessa (Heuff.) Holub
Leirasa: Magas temletu (30--70 cm), surun gyepes, karcsu növeny. Levelei
2-5 mm szelesek; a t61evelek max. 15 cm hosszuak, a szarlevel lemeze vi-
szonylag rövid (1-4 cm), a szarhoz simu16, csucsa lapos. A levelhüvely össze-
nyomott lapos-hengeres, 2 elU, szürkeszöld szinu. A buga laza, 7-15 cm
hosszu. A füzerkek 14--21 mm hosszuak, 2-8 viraguak. A viragok ketivaruak,
szalkas toklaszuak. A vinigkocsanyokon kb. 1 mm-es sz6rüstök van. A toklasz
kb. I cm hosszu, csucsan ket rövid fogu, hata ereskor vörösesbama, 5-7 errel
melyen ban\zdalt.
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Elöhelye: Meszkedve16; szaraz sztyeplejt6k, irtasretek, erdospusztaretek,
karsztbokorerd6k, szaraz lejtok füve.
Elöfordulasa: Aggteleki-karszt, Ozdi-dv.
(Szilas, Pogony), Bükk, Matra
(Gyöngyös: Sar-hegy; Sirok:
Darno-hegy), CserhM (Vacduka:
Kios-hegy), Visegradi-hg.
Megjegyzes: Ebben a rendszertani csoportban az egyes nemzetsegek es fajok
elkülönftese nem egyszeru feladat. Haszmiljunk a vizsgalatunkhoz kezi nagyf-
t6t! Nagyon lenyeges e fajnal a füzerke viragszama, milyensege (ketivaru, szal-
kas). Ezzel különbözik mas nemzetsegekt61. Elkülönit6 belyeg meg a tokhisz
csucsan lev6 2 rövid fog es a sz6rös maghaz iso Faji belyeg a vinig kocsanyan
elofordul6 sz6rüstök, amely kb. 1 mm-es nagysagu, es a tokhisz közepen ered6
szatka iso Közeli rokonai üdebb tennohelyeken (hegyi es üde retek, kaszal6k)
elnek.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. el1eke: 2000 Ft.
340
Koeleria javorkae Ujh. POACEAE
Javorka-fenyperje Pazsi tfUfelek
Leirasa: Laza gyepu, gyengen tarackos, 40--60(-75) cm magas evelo növeny.
Szara kopasz. A levelek szinoldala hamvas, kopaszod6, igen apr6 sz6ru. Level-
hüvelye szinten lekopaszod6. Az 5-10(-18) cm hosszusagu lilas buga hosszu-
kas-hengeres; a bugaagak surun szorösek. A füzerke 5 mm, a hegyes toklasz
4mm hosszu.
Viragzasa: junius - julius / VII - IX.
Elöhelye: Inkabb meszkedve16 pann6niai endemikus faj. Lapretek, mocsar-
retek, kasza16k növenye.
Elöfordulasa: Pesti-sfk (Merzse-mocsar,
Csömör, Soroksar, Cinkota: Naplas-to),
Turjan-videk (Kunadacs),
Duna-Tisza köze (Csengöd,
Pahi, Izsak, Kerekegyhaza.
I.
Megjegyzes: A növeny felismerese, illetve elkülönitese szakember szamara is
nehez. A nemzetseg taxon6miaja tovabbi kutatasokat igenyel. A t6fajaul is
tekinthet6, szarazabb e16helyeken e16fordul6 karcsu fenyperje (K. crislala)
eleg bizonytalan belyegekben különbözik: lazan gyepes, levele gyakran hosz-
szabb sz6ru, bugaja rövidebb, füzerkeje 4 mm hosszu, toklasza 3-3,5 mm-es.
[Lasd meg a nagyviragu fenyperje (K. majorijlora) leinisat es megjegyzeset
is!]
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 4; tv. el1eke: 5000 Ft.
Koeleria lI1ajorifiora (Borb.) Borb. ex Dom. POACEAE
Nagyviragu fenyperje PazsitfUfelek
Leirasa: Lazan vagy surun (val'. arellicola) gyepes, altalaban hengeres szartö-
vu, 40--60(-80) cm magas evel6 növeny. A fiatal levelek 2 mm szelesek,
hosszu sz6ruek, zöldesek, vagy rövid sz6ruek, szürkesek (var. arenicola). Az
5-10(-15) cm hosszu buga hengeres, vagy szetterül6 (val'. karolyii), vagy kare-
jos-tojasdad es a szar töve hagymaszeruen vastagod6 (var. mecsekensis). A
füzerkek 5-6 mm, a pelyvak es toklaszok 4--5 mm hosszuak.
Viragzasa: junius - julius / VII - IX.
Elöhelye: Meszkedve16 pann6niai endemikus faj. Szaraz lejt6k, sziklagyepek,
pusztafüves lejt6k, homokpusztak, homoki retek növenye.
Elöfordulasa: Zemplen (Mad, Bodrogkeresztur),
Medves (Salgo), Matra (Apc: Somlyo-h.),
GÖdÖllöi-dv., Visegradi-hg. (Szentendre,
Pomaz), Budai-hg. (Odvas-h., Pilis-
szentivan), Pilis (Esztergom: Strazsa-h.,)
Keszthelyi-hg. (Keszthely), Mecsek (Pecs: • 1
Dömörkapu, Misina, Tubes), Villanyi-hg.
(Szarsomly6), Zalai-dv. (Nagykanizsa), Tolnai-hh. (Simontomya), Mez6föld,
Tengelici-hh. (Nagydorog), TUljan-vi. (Taborfalva, Csevharaszt), D-T k.
(Kecskemet), Nyfrseg.
Megjegyzes: A növeny felismerese, illetve elkülönftese szakember szamara is
nehez, s6t bizonytalan. A kal'csu fenyperje (K, crislata) eleg bizonytalan be-
lyegekben különbözik [lasd a Javorka-fenyperje (K. javorkae) megjegy-
zeset!]. Populaci6i val6szfnuleg hibrid eredetuek (K. crislata x glauca),
Veszelyeztetettsege: v: 3; H: 0; I; tv. el1eke: 2000 Ft.
341
 Calamagrvslis varia (Sehrad.) Host POACEAE
Tarka nadtippan Pazsitf(jfeh~k
Leirasa: Közepmagas (0,6--1,2 m) pazsitfii. Level ei 3-5 mm
szelesek; a level nyelveeskeje 3-5 mm hosszu kopasz. Bugas
viragzatliban a fajra jellemzo belyegek elsosorban a buga alap-
egysegeiben, a Jüzerkekben keresendok. Eszerint: a toklaszok
szalkasak, a szalka a tokhisz als6 negyedebOl ered, terdesen
hajlott, a tojasdad pelyvak közül nem vagy alig all ki (ezert a
füzerkek szalk<itlannak tunhetnek). A tokhisz töveben atI6
szorök akkorak vagy felakkorak, mint a tokl<isz.
Viragzasa: julius - szeptember / IX - X.
Elohelye: Meszkedvelo, hegyvideki faj. Nalunk reliktum sziklaerdok (elegyes
karszterdo, sziklai bükkös, harsas-berkenyes, meszkedvelo erdeifenyves) jel-
lemzo tömegfüve, de m:ha meszko- es dolomitsziklagyepekben is elofordul.
Elofordulasa: Zemplen (Hejce:
Gergely-h.), Aggteleki-k., Bükk, Börzsöny
(Cs6vanyos), Budai-hg., (Nagy-Szenas),
Vertes (Tamas-h.), Bakony,
Keszthelyi-hg., Balfi-dv. (Szarhalom),
Koszegi-hg. (peterics-h.).
Megjegyzes: Szinte mindig jegkorszaki reliktumnövenyek tarsasagaban talal-
juk. A pazsitfüvek elso ranezesre meglehelosen egyforma tarsasagab61 nehany
esenkeszfaj - mint az erdei, hegyi es orias csenkesz (Fesluca allissima, F.
drymeia, F. fiifianlea) - mellett nemzetsegbeli rokOllaira [lasd a vedettek leini-
sait!] hasonlft leginkabb. Különösen a hasonl6 erdotipusokban is megjeleno
erdei nadtippannal (c. arundinacea) keverheto össze, de e faj tokhiszainak
szalkaja a pelyvakb61 j611athat6an kiall es a toklasz töveben a1l6 szorök 3-5-
ször rövidebbek a tokhiszmil, levelnyelvecskeje rövidebb, szorös.
Veszelycztctettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.
Calamagroslis pUlpurea (Trin.) Trin. POACEAE
Piroslo midtippan Pazsitffifelek
Syn.: CalamaglOslis phragmiloides Harlm.
Leirasa: Lazan gyepes, gyöktörzses, karcsu,
(50-)70-150(-200) cm magas evelo növeny. Fenylo zöld
levelei 3-12 mm szelesek, rendesen laposak; szfnük kopasz
vagy gyengen erdes, fonakuk gyeren hosszu szOrÖs. A level-
nyelveeske (4-)6--10 mm hosszu. Bugaja (5-)10-20(-35)
em hosszu, többnyire tömött, ereskor b6kol6. AJüzerke'k lilasak. A tojasdad-
vagy keskeny-landzsas pelyvak majdnem egyforma hosszuak, erdesek. A bel so
toklasz a külso 1/3-2/3-a. A külso loklasz 5 eru, esuesa behasadozott, felso har-
madar61 a toklasz esuesaig vagy azon tul ero szalka ered. A toklasz töven a1l6
szorök legahibb olyan hosszuak, mint a tokh\sz. A portokok sargak, a portok-
felek ereskor nem valnak szet, nines bennük pollen.
Viragzasa: julius / -
ElOhelye: Montan faj, mely milunk savanyu talaju bükkös vagasban, bolygatott
területen - feltehetoen behureolassal eredmenyekent - került elo.
ElOfordulasa: Börzsöny
(Nagy-Hideg-hegy).
Megjegyzes: Hibrid eredetu, fakultativ apomikliklls faj. FeItetelezett szülofajai
a dardas es a siskamidtippan (c. callescellS, C. epifieios). Megjeleneseben az
elobbire emlekezteto növeny. A esarodai Nyires-t6 partjan a hasonl6 szöszös
nädtippan (c. vil/osa) elhet (herbarium i adat). [Usd meg a rokon fajok lefra-
sait es a megjegyzeseket!]
Veszclyeztetettsege: V: ; H: 2; tv. erteke: 10 000 Ft.
342
CalamafiJ'Oslis slricta (Timrn.) Koe1er POACEAE
Lapi mldtippan PazsitfCifelek
Syn.: Calamagroslis neglec/a P. B.
LeinIsa: Lazan vagy surun gyepes, gyakran zsombekol6, a töven
gyakran fasod6 rhiz6maju (10-)50-80(-100) em magas evelo
növeny. A szar 2-3 csom6ju, karcsu felall6, sima, esupan a buga
alau lehet erdes. Csavart vagy sima levelei 10-40(-60) cm
T
hosszuak, 1,5-5 mm szelesek; a felsok felszine erosen erdes, erei
kiemelked6k. A levelhüvely nyelveeskeje füreszes, több tompa
.l
1
..l.
hegyre szakad6 (1-4 mm). Bugaja (5-)7-15(-20) em hosszu, hengeres, tömött.
A kaUiszka 3-4(-4,5) mm hosszu, szürkesbama, neha vöröslo. A pelyvak egy-
fOlmak, ovalis-Iandzsasak, hirtelen hegyesedok, erdesek, nyilhegy alakban bar-
mis vagy bama esuesuak. A belso toklasz hossza ketharmada a külso tokh\sz-
nak (2,5 mm), mindketto finoman erdes es hosszabb mint a töven äl16 szorök
(ez ut6bbi gyer szoTZet 2/3-3/4-e a toklasz hosm\nak). A szalka vekony egye-
nes, a toklasz hatoldalanak közepebOl vagy valamivel alatta ered, alig haladja
meg a loklasz hosszat.
Viragzasa: junius közepe - julius / VIII - IX.
Elöhelye: Alapkozetre közömbös; nalunkjegkori maradvanynöveny. Zsombe-
kosokban allomany- es tarsuhisalkot6, ezenkfvü1 zsombeksasosokban, magas-
sasokban, nadasokban, nedves kaszal6kon, nyir- es fUzlapokon talalhat6.
Elöfordulasa: Balaton-felvidek
(Tapolcai-medenee: Tapolca),
Zalai-dombvidek
(Kehidakustany),
Nyirseg.
Megjcgyzes: Meghatarozasa nem könnyu. A hasonl6 term6helyeken elo rokon
fajok toklasza nem finoman erdes, a tövukön all6 szoröknel nem hosszabb; va-
lamint nem zsombekolnak.
Veszelyeztetettsege: v: 5; H: 4; Iv. erteke: 2000 Ft.
Poa pannollica Kem. subsp. scahra (Kit.) So6 POACEAE
Magyar perje PazsitfCifelek
Leirasa: A.ltah\ban surun gyepes, szürkeszöld-sötetzöld növeny. Szara 20-40
em magas, az aljan erdes. A levelek a szart61 ± derekszögben ela1l6k, szalasak,
5-10 em hosszuak. A levelnyelveeske lekerekitett, kisse sallangos szelu,
hosszukas (-3 mm). A buga keskeny-tojasdad alaku, hossza 3-12 cm; ± felal-
16, rövid, merev agai 1-3-aval allnak.
Viragzasa: majus - junills / (VI -) VII - VIII.
ElOhelye: Meszkerülo montan endemizmus (de nagyon ritkan meszkövön is
eI6fordlll); andezit sziklagyepekben, andezit tölgyes-karsztbokorerdokben,
sziklafüves lejtokön, erdossztyep reteken, sziklai eserjesekben et.
Elöfordulasa: Zemplen (Füzer: Var-h.),
Aggteleki-k. (J6svafO: Nagyoldal), Bükk,
Mätra, Cserhat (Matraverebely),
Naszaly, Börzsöny, Visegradi-hg.
pann-karo end
Megjegyzes: A pazsitfüvek meghatarozasa aItalaban nem könnyu feladat. A
leginkabb hasonl6 Iigeti perjenek (P. Ilemoralis) szinten, a szart61 ± derek-
szögben ela116 levelei vannak, azonban a növeny szfne vilagosabb zöld, es igen
röv id (- 0,5 mm) a levelenek a nyelveeskeje.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; I; tv. erteke: 5000 Ft.
343
 Festuca pallens Host subsp. pallllonica (Wulf.) S06 POACEAE
Pannon deres csenkesz PazsitfUfelek
Syn.: Festuco pOlll/Ollico Wulf. ex Hast
Tarsn.: pann6niai csenkesz
Leirasa: Tömött gyepcsom6kat alkot6 evel6 növeny. Viszonylag rövid, merev,
szur6s levelei szürkes-deresek, hamvasak, viaszosak. A levellemez a f6er men-
ten összehajl6, keresztmetszetben kerekded, vagy elliptikus, küls6 oldala ren-
desen sima, domboru, a szinen (belüI) több banlzdas. A levelek 11-13 erGek,
0,9-1,3 mm szelesek. Füzerkeje 5-9 viragu, 6-10 mm hosszu, toklasza 5,2-5,8
mm hosszu, a szalka 0,5-2,5 mm-es.
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; f6kent nyflt meszk6- es dolomitsziklagyepek-
ben, tovabba zart dolomitsziklagyepekben, szilikatsziklagyepekben, karsztbo-
korerd6kben el.
Elofordulasa:
Pilis, Budai-hegyseg,
Vertes, Keszthelyi-hegyseg. ,r
f Balaton-fv. (Uzsa), Keszthelyi-hg.
end
Megjegyzes: Az Eur6pai Vörös Könyvben önall6 fajkent szerepel, de rend-
szertani erteke ketes; val6szfnCileg kipusztuh, vagy tapanyagban gazdag kör-
nyezetben lokalisan kialakult, rövid eletG tipus. A növeny felismerese, Bletve
elkülönitese szakember szamara is nehez, s6t bizonytalan. A Közephegysegben
es a Dunantuion többfele, els6sorban meszk6- es dolomitsziklagyepekben e16-
fordul6 t6faj levele 7-9 erG, 0,75--D,95 mm szeles, füzerkeje 4--8 vinigu, 4,5-9
mm hosszu, toklasza 4--5 mm-es. [Lasd meg a rokon fajok lefnisat es megjegy-
zeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 3; H: 0; I; tv. erteke: 10 000 Ft.
Festum amethystina L. POACEAE
Lila csenkesz PazsitfUfelek
Leirasa: Evel6, tömött "bokrokat" kepez6, vekony, alland6an begöngyölt
levelii (O,4--D,5 mm atmer6jii) faj. Habitusa sajatos. Vegetatfv megjelenese,
(vekony, elfekv6, de fel m hosszura is megnöv6 t6levelei) apr6 termetii fajtest-
vereihez hasonl6, mfg bugaja 50-120 cm magas szalmaszaron fejl6dik. T61e-
vel-hüvelyei az als6 felükben zartak, melybarnzdasak, vöröses ibolyaszfnGek.
Szarlevelei rövidebbek, nyelvecskejük füles. Bugaja laza 8-22 cm hosszu, kis-
se b6koI6. Füzerkei 1 cm-nel rövidebbek. Toklaszai ereskor vilagos szinGek,
rendesen szalkatlanok, (de ritkan rövid szalkaval).
Viragzasa: majus - junius / VII - VIII.
Elohelye: Meszkedvel6; erd6szeleken, cserjesekben, karsztbokor erd6kben,
amyas, eszakias kitettsegG meszk6 es dolomit alapk6zetG termOhelyeken fordul
e16. Glacialis reliktum.
Elofordulasa: Matra (Sask6), Budai-hg.
(Nagy-Szenas, Kis-Szenas), vertes
(Fani-völgy), Bakony (Burok-v.),
(Peto-h., Nagy-akolvölgy, Vadviz-arok).
Megjegyzes: A nemzetseg egyes fajainak halarozasa meglehet6sen nehez.
[Usd a pannon deres es dalmat csenkesz (F. pallens subsp. pal/llonica, F.
daLmatica) lefnisat es megjegyzeset is!] Steril gyepcsom6ja kisebb csenkeszre
emlekeztet6, ezekt61 azonban elter a buga magassaga. Viragzasi ideje is kes6b-
bi mint a legtöbb rokonae, ami szinten segft a felismeresben.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 5000 Ft.

Festuca dalmatica (Hack.) Richt. POACEAE Tamus communis L. DIOSCOREACEAE

Dalmat csenkesz PazsitfUfelek Pirit6gyöker Jamszgyökerfelek

Leirasa: Tömött gyepcsom6kban növ6 20-40 cm magas csenkeszfaj. 0,5--D,9 Leirasa: 1,5-3 m hosszan kusz6, felkapaszkod6 szaru ketlaki növeny. Fenyl6
mm szeles levelei a fOer menten összehajl6an-arkoltak, felall6k, merev tapinta- levelei nyelesek, melyen szfves valluak, csucsuk hegyesed6. Fürtös vinigzata
suak. A szar es a levelek szfne szürkes- vagy kekeszöld. A levelhüvelyek rövi- nyui<ink, laza; a vinigok apr6k, halvany sargaszöldek. Termese kb. 1 cm atme-
dek, vaskosak. Vinigzata keskeny (6-8 cm hosszu), laza buga. A füzerkek vi- r6jG piros bogy6, mel y sokiig, gyakran a levelek elszaradasa utan is megmarad.
szonylag nagyok: 8-9,5 mm hosszuak. A loklasz 4--4,5 mm-es, nem pillas, Vifllgzasa: majus - junius / VII - VIII.
szalkaja 3 mm-nel nem hosszabb.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6; szaraz tölgyesekben, karsztbokorerdOkben,
Viragzasa: majus - junius / (VI -) VII - VIII.
gyerlyanos-tölgyesekben, neha bükkösökben, törmeleklejt6erd6kben es szur-
Elohelye: Meszkedvel6; szaraz, deli kitettsegu sziklagyepek faja. dokerdOkben el.
Elot'ordulasa: Mecsek (Pecs: Elofordulasa: Bakony, Bakonyalja
Dömörkapu, Misina, Tubes), (Sümeg, Devecser), Balaton-fv., Keszthe-
Villanyi-hegyseg (Szarsomlyo,
,
,J
I
(
I

~;)
Iyi-hg., Mecsek, Villanyi-hg., Balti-dv.

1
I.
Tenkes, Csukma-hegy). (Kistomalom),Vasi-dv. (Körmend), Zalai-

"'-IJ'~
dv., BS, Zselic, KS (Döbrököz),
Baranyai-dv. (Mariakernend), Geresdi-dv. ,
(Bataapati), Szekszardi-dv., Tolnai-hh.
(Lengyel), Drava-sik, Nyirseg (Batorliget: Fenyi-e.), Körös-videk (Doboz:
Megjegyzes: Az eddigi kutatasok alapjan nalunk a var. pannonica Simon el. A Faluhelyi-e.).
hasonl6 lermOhelyeken el6fordul6 csenkeszfajokt61 biztosan elkülöniteni le-
Megjegyzes: Jellegzetes levele alapjan mas kusz6 növenyekt61 medd6 allapot-
velkeresztmelszet alapjan, mikroszk6pos vizsgalaual lehet. [Lasd meg a pan-
ban is biztosan elkülönfthet6.
non deres csenkesz (F. pallens subsp. pallnonica) lefrnsat es megjegyzeset is!]
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: I; tv. erteke: 2000 Pt.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 2; tv. erteke: 2000 Ft.

344 345
 Acorus calomus L. ARACEAE Sparganium minimum WaHr. SPARGANIACEAE
Kalmos Kontyvinigfelek Lapibekabuzogany Bekabuwganyfelek
Syn.: A COflL' vulgaris Simk. Syn.: Sparganium /Iatans L.
Leirasa: Masfel meteres magassagot is elero, vizszintesen kusz6 gyöktörzsii Leirasa: Sekely vizekben gyökerez6, 10-50 cm magas növeny. Vinigos hajta-
növeny, bord6 szinezodesii t6resszel. Medd6 (lombleveles) hajtasa a levelet sai egyszeriiek, vizb61 arasznyira kiatl6k vagy elfekv6k. Levelei ket sorban val-
nem visel6 viragos szarral együtt a gyöktörzs azonos pontjan ered, azt jelen- takozo allasuak, szalasak, 2-5(-10) mm szelesek, 8-30(-65) cm hosszuak, a
t6sen tulnövi. Hosszu-szalas levelei fenyesek, simak, elenkzöldek, viz sZlnen lebeg6k vagy ritkabban mereven felallok, tompas esucsuak. Az apro,
(0,7-)1-1·,5(-2) cm szelesek; lemezüket a kiemelked6 közeper gyakran ket zöldes-feheres viragok egyivaruak, tömött, kocsanyos gömbviragzatot alkot-
egyenlotlen reszre tagolja. A viragos szar tompan "V" keresztmetszetii. A nak. Az also viragzatok terrn6sek, szamuk (1-)2-3(-4), murvalevelesek; fent
lomblevelekhez hasonl6 felepitesii buroklevel a (3-)4-7(-10) cm hosszu, tö- 1(-2) porzos vinigzata van. Az als6 murvalevelek 1-8 cm hosszuak. A bibe a
mött, hUsos torzsaviragzatot oldalra nyomja. Vinigai apr6k, zöldessargak. Ter- keskeny-tojasdadt61 a csaknem gömbösig valtoz6, a szelessegenel max. härom-
mest - amely vörös bogy6 - milunk nem erlel, meddo marad. swr hosszabb.
Viragzasa: majus - junius / hazankban medd6 Viragzasa: junius - jUlius (- augusztus) / VIII-X.
Elohelye: Inkabb meszkedvel6, a1l6 es lassan foly6 eutr6f vizek partjan, mo- Elohelye: Inkabb meszkerül6; huvös allovizekben el6 glacialis reliktum. Nada-
csarakban, magassasosokban, mocsarreteken, nedves gyomtarsulasokban, lap- sokban, magassasosokban, zsombekosok semlyekeiben el6fordul6 tarsulasal-
erd6kben el6 faj. koto faj.
Elofordulasa: Cserhät, GÖdÖ1l6i-dv., Ipoly-vi.
(Szecseny, Ludanyhalaszi). Balaton-vi. .Il{' f
L.j~
fit\' / /)
'I. Elofordulasa: Matra (MMrahäza: Sas-to),
Bakonyalja (Nyir3d: Sar-aIl6), Orseg
(Fenekpuszta), Kis-Balaton, Vasi-dv. '1/ J (Farkasfa), BS (Gyekenyes, Balata-t6),
(Jak), Zalai-dv. (Szecsisziget), BS
(Berzence, BoIMs, Szulok), Zselic
,\ " .1r
•• \
IV

J ,/ D-T k. (Kiskörös, Kiskunhalas: Pirt6),

Turjan-vi. (Csevharaszt, 6csa),
(Lip6tfa), Mecsekalja, Kis-A., Mez~föld • .... L. . -DK-' Nyirseg (Nylrbeltek).
(Retszilas), Drava-sik, Turjan-vi. (ücsa), .!2..........1.
D-T k., Jaszsag (Tarnaörs), Bodrogköz (Bodrogkeresztur, Satoraljauj- Megjegyzes: TerrnOhelyei mara csaknem teljesen kiszaradtak, megsziintek.
hely), BSz-slk (Beregsurany, Csaroda) Tl. (Bekes: Eloviz-csatorna). Rokonai közül kett6, az agas es a egyszeru bekabuwgany (S. eree/um, S.
emersum) el meg hazankban. EI6bbi j6val terrnetesebb (-100 cm), er6teljesebb,
Megjegyzes: Regi gy6gynöveny, Europaban emiatt honositottak meg meg a
levelei lenyegesen szelesebbek, vinigzata rendszerint elagaz6. Ut6bbi levelei
XVI. szazadban ezt az egyebkent Delkelet-Azsiaban el6 fajt. Vegetativ allapot-
altalaban szinten szelesebbek, közeperük hatarowtt; viragzatai nagyobb sza-
ban emlekeztet a vizi harmatkasa (Glyceria maxima) es a bekabuzoganyok
muak, a bibeszal ± fonalas (5-6-swr hosszabb, mint amilyen szeles).
(Sparganium spp.) nem viragzo egyedeire, de ezek parhuzamos levelerezete
egyöntetu; nines aszimmetrikus lefutasu, kiemelked6 közeper. EI6bbit61 fanyar
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 5; tv. erteke: 10 000 Pt.
fürd6szappan illata is megkülönbözteti.
Veszelyeztetettsege: V: 5; H: 3; tv. erteke: 2000 Ft.

346 347

Selaginella helvelica
Trifolium sublerraneum
Iris sibirica lus. albiflora
Ophrys x nel.fOnii
(0. il1.1eclifera x O. scolopax)
348
Ephedra dislachya
Ull'icularia minor
Epipaclis plII)Jurala lus. rosea
Orchis x allguslicl'llris
(0. simia x O. pUl)Jurea)
Aconilum moldavicum lus. album
Prim/da x brel'islyla
(P I'e/is X P. vulgaris
Ophrys sphegodes lus. plll)Jurea
Orchi.1 x limbalii
(0. coriophora x O. I. subsp. paluslris)
VEDENDO NOVENYEINK
SZERZOI MUNKAKÖZÖSSEG
Unikalis eIoforduIasu, törvenyes vedelmet erdemlo növenyfajaink
A következ6kben felsorolt növenyeknek hazankban legfeljebb nehany lel6he-
Iyük ismert es tudomanyos szempontbol is igen jelent6sek; többüket mar
Pulsalilla x borosiana Tozegmohafaj - Sphagnum cuspidatum Ehr. ex Hoffm.
(P. palens x P. p. subsp. hungarica)
Valtozatos alaku es meretu, cirkumpolaris
növeny. Biztos hatarozasahoz mikroszkopos vizs-
galat szükseges, de hosszu, keskeny agleveIG val-
tozatai terepen is viszonylag jol felismerhet6k. szarlevel
Szfne attalaban zöld, de a fejecskeben es az
agvegeken neha sargas-barnas. Az aglevelek
1,5-5 mm-esek (esetleg meg hosszabbak),
landzsasak vagy szalasak. A szarlevelek
hosszukäs-haromszög alakuak, 1,2-1,8 mm
hosszuak. A fajt lapret-kutatasai soran, 1998-ban
LAJER KONRAD az orszag több pontjan (K6szegi-
hegyseg, Orseg, Vend-videk, Bels6-Somogy,
Matra) is megtalalta. Javasolt terrneszetvedelmi
erteke: 5000 Ft. aglevekek
Iris variegala subsp. leucographa
Hulhimoslevehi pahistffi - Alchemilla suhcrenata Buser
Közepes telmetu (15-30 cm magas) altalaban
sötetzöld szfnu palastfU. Kerekded, zalt alapi öblU,
viszonylag vekony t61evellemezei jellegzetesen
hullamosak, sekelyen karejozottak, csak szoltan
sz6rösek. A levelfogak altalaban szelesek, ferdek,
tompasak. SzarJeveleinek nyele rövid (ritkan max.
ketszerese a lemeznek). A kicsiny vinigok negy-
taguak, kopaszak. Nedves, gyakran felamyekos
terrn6helyeken 1516, nyar közepen-vegen nyflo
Ophrys sc'O!opax lus. pallescens
hegyvideki faj. ValoszinCi megletere mar Soo
REZS6 (1966) is utalt. Az utobbi evekben FARKAS
SANDOR, PELLES GABOR, VOJTKO ANDRAS es
K,RALY GERGELY kutatasai nyoman a Bükkb61, a
Zemplenb61, az Aggteleki-karsztrol es a Soproni-
hegysegb61 is el6került. Javasolt termeszetvedelmi
erteke: 5000 Pt.
Daclylorhiza incamala
subsp. orcrolel/ca
kipusztultnak hittek az orszagb61. E fajok mindenkeppen raszolgalnak a jog-
szabalyi vedelemre.
Tozegmohafaj - Sphagnum warnstorfii Russ.
o
Cirkumpolaris (fOkepp szubarktikus es borealis), ill.
magashegysegi faj. Legalabb reszben vörös vagy
rozsas szinezetli. Legjobban a S. rubel/um-hoz hason-
szarlevel
1ft; biztos elkülönftesehez mikroszkopos vizsgalat
szükseges. Fejecskeje oldalnezetben lapos. Aglevelei
öt sorban allnak; csomonkent 2 oldalt allo es 1-2 le-
csüng6 aga fejl6dik. A szarlevel 1-1,4 mm hosszu,
nyelv alakli, csucsan kisse összeszlikül6. Az aglevelek
tojasdadok vagy keskeny-tojasdadok, kihegyesed6k, a aglevel
szarlevelhez hasonlo hosszusaguak vagy kisse hosz-
szabbak. E hazankbol kipusztultnak velt - fgy e kötet
felsorolasab61 is kimaradt - fajt LAJER KONRAD talalta
meg 1998-ban, a KemenesMton (Pet6miMlyfa:
Köcse-to). Itt üde terrn6helyen, kutyabenge, rekettye-
fUz, ill. kocsanyos tölgy alatt el. Termeszetvedelmi
erteke: 5000 Ft.
Vekonyszaru palastffi - Alchemilla filicaulis Buser
10-25 cm magas, altalaban vilagoszöld
palastfU. Szara viszonylag vekony,
gyakran csak az also feieben szort
sz6rös. T61evelei nyflt alapi öböllel vese
alakuak, altalaban 7 kareljal osztottak. A
level-Iemezek gyengen, inkabb csak az
ereken sz6rösek. A szarlevelek nyelenek
hossza csak ritkan több, mint alemez
szelessege. Viragzata karcsu, a
reszviragzatok szama keves. A viragok
csomokban allnak. A vacokkehely ren-
desen pilJas-sz6rös. Napfenyes, mezofil '11
l
hegyi retek nyaron viragzo növenye. Ha-
zankban a Bükkb61 es a Zemplenb61 került el6 (FARKAS SANDOR) 1997-ben.
Javasolt terrneszetvedelmi erteke: 5000 Ft.
349
 Havasi vanizsl6fii - Ci/'caea alpina L.
5-10(-25) em magas, apr6 feher vinigu, nem
feItuno növeny. Levelei szfves valluak, szeles tojas-
dadok, öblösen tavol fogaeskasak, zsilfenyuek.
Termese egyrekeszu, egymagvu. JUlius vegen-
augusztus elejen viragzik. Cirkumpolaris elter-
jedesu faj, melynek hazankban esak a Börzsönybol
es a Zemplenbol ismel1 egy-egy allomanya. Mind-
ket hel yen AGOCS JOZSEF talaJta meg. Patak menti
ligeterdokben szivarg6vizes helyeken e1. A nagy-
obb telmetu (20-40 em) közönseges vanizslofii-
vel (Circea luteciana) alkotott hibridje, a havasalji
varazslofii (Circea x intermedia) a Ny-Dunantulon
szinten elOfordul. Javasolt termeszetvedelmi
erteke: 2000 Ft.
,: Eplevelu macskagyöker - Valeriana simplieifolia (Reichenb.) Kabath
J'
: !
15-40 em magas, toleveles, fela1l6 szaru, eros,
kellemetlen szagu növeny. Gyöktörzse kdsz6, sun1n
leveles. Szaran az ep levelek keresztben atellenesek,
tom pak, lapat alakuak es nyelbe keskenyedok; a fel-
sok gyakran fodrosan-hullamosan szives valluak. A
.,
szar hatarozottan negy eh1, neha enyhen szamyalt. A
viragok feherek vagy r6zsaszfnuek. Hatarainkon tul
tozeges lapok, egeresek faja. Hazankban a Bükkben,
egerlapban talalta meg VOJTKO ANDRAs, 1998-ban.
Majus elejetol viragzik es juliusban mal' megsargulva,
termest erlelt allapotban talaJkozhatunk vele. Javasolt
tenneszetvedelmi erteke: 10 000 Ft.
Borostyan-vajvirag - Orobanehe hederae Duby
Tarsn: borostyan-szador
Feheres vagy ibolyasvörös szinezetu, nemzet-
segere jellemzo m6don redukaJ6dott levelU, na-
ranessarga biMjG jdnius-juliusban nyfl6 vajvinig.
Termete 10 es 50 em között valtozhat. Hazankban
bizonyitottan esupan a Soml6n, a Badaesonyon es
Csopak kömyeken elofordul6, atlanti-mediteLTan
elteljedesG ritkasag. Kizar61ag a borostyanon
(Hedera helix) elosködik. Nyirkos, sziklas erdok-
ben e1. BORHIDI ATTILA (1993) szerint speeialista,
unikalis faj. Javasolt termeszetvedelmi erteke:
2000Ft.
350
Szorös baraboly - Chaerophyyllum hirsutum L.
50-120 em magas, eroteljes, 2-3-szorosan összetett leveHi
növeny. A levelek oldalkarejai elesen fUreszesek. Pillas szelu szir-
mai feherek vagy r6zsaszfnesek, teLmesen a bibeszal felall6, a
bibevankosnal j6val hosszabb. Hazai tennohelyein (majus-)ju-
nius-augusztusban h6napokban viragzik. Jelenleg csupan Koszeg
es Felsoesatar mellett bizonyftott e montan-szubalpin növeny egy-
egy kis peldanyszamu populaei6janak meglete [KIRALY ANGELA-
KIRALY GERGELY]. Mindket ponton az Alpokb61 erkezo foly6k
(Gyöngyös, Pinka) menten kialakult egerligetekben e1. Javasolt
termeszetvedelmi erteke: 5000 Ft.
Fenyergamandor - Teuerium seorodonia L.
30-50 em magasra növo, habitusaban kisse zsa-
lyara emlekezteto, pelyhesen szorös törpeeselje.
Mindket oldalukon szorös, szives vallu leveleinek
nyele kb. 1 em-es. Viragzata felall6 es elagaz6
hajtasokon fejlodo, sokszor egyoldald aJfüzer,
melyben surun helyezkednek el a zöldes- vagy
~'tft'.,ift ~
sargasfeher, kb. 1 em-es, jdliust6l szeptemberig
nyil6 vinigok. Atlantikus tajak fenyerein elo
növeny, melynek elofordulasa az orszag jelenlegi
\W
területen sokaig bizonytalan volt. TfMAR GABOR
1997-ben a Vend-videken (Felsoszölnök), a
hatarsavban a szloven es a magyar oldalon is meg-
talalta. Javasolt telmeszetvedelmi e11eke: 2000 Ft.
Deres vajvirag - Orobanehe eaesia Rchb.
Tarsn: deres szador
10-30 cm magas, el nem agaz6 szaru növeny. Jellem-
zoje feheres-gyapjas viragzati tengelye. Minden virag
töveben egy murvalevel es b~t elolevel all. Partaja
halvanylila, eseszeje 4-5 fogd, bibeje feher vagy sar-
gasfeher. A szar, aparta es a csesze is mirigyszorös.
Magyarorszagon a sokvinigu formaja el. Szaraz es
meleg elohelyeken talalhat6, ürömfajokon (Arte-
misia spp.) elosködik. E hazankb61 kipusztultnak hitt
fajt KALAPOS TIBOR es SZERENYl JULiA talaltak meg
ismet Erd mellett. Javasolt telmeszetvedelmi erteke:
5000 Ft.
Martilapu-vajvirag - Orobaneheflava Mart.
Tarsn.: martilapu-szador
Okkersarga szinu, 15-40 em magas szadorfaj.
Magashegyi növeny, mel ynek hazai elofordulasai relik-
T tum jelleguek. Nalunk a Bakony es a Bükk egy-egy
magask6r6s allomanyab6l, valamint a Börzsöny egy
montan bükköseb61 volt ismert, de TOTH ISTvAN ZSOLT
1998-ban, a Meesekben (Magyaregregy) is megtalalta
egy kis allomanyat. Acsalapufajokon (Pelasites spp.) es
martilapun (Tussi/ago fwfara) elosködik, junius-ju- - l' ;
Iiusban viril. Javasolt termeszetvedelmi erteke: 5000 Ft. ~
Harmaslevelu kakukktorma - Cardamine tfifolia L.
15-30 em-es termetil, feher viragu keresztes
növeny, jellegzetesen harmas levelekke1. Nalunk
felfedezett allomanyai marcius-majus között vira-
goznak. Hazank területen kizar6lag a Koszegi-
hegysegb6l voltak elofordulasi adatai, de a mult
szazad 90-es evei 6ta nem lattak. 1994 tavaszan f
harom kis allomanya valt ismertte a hegyseg belso, \
hatarközeli patakvölgyinek egerligeteiben (ANTAL
JOZSEF-BöLÖNl JANOS-KIRALY GERGELY). Meg-
/
- -
.'--
lehetosen szuk areaju, közep-eur6pai, montan-
szubalpin faj, amely hazankkal szomszedos terü-
leteken (Burgerland, Szlovakia) is veszelyeztetett.
Javasolt termeszetvedelmi erteke: 5000 Ft.
Nagy agg6fU - Senecio umbrosus W. et K.
Masfel meteres magassagot is elero, jdliust61
szeptemberig nyil6, sarga viragzatu feszkes. Egyes
szerzok a köver aggofU (Senecio doria) alfajanak
tekintik. E hasonl6 termetCi, j6val gyakoribb, ko-
pasz, 5 sugarviragu feszekviragzatokkal rendelkezo
rokonat61 p6kMI6san szorös szara es 8 sugarviragu
feszkei alapjan különböztetheto meg. Hazankban
mindössze Leseneeistvand, Tata es Lakitelek mellol
ismert. Elohelyei üde es kiszarad6 lapretek, kilris-
ligetek, melyek szinten erosen veszelyeztetettek.
Javasolt termeszetvedelmi erteke: 10 000 Ft.
Havasalji tars6ka - Thlaspi eoeruleseens 1. et C. Presl
Syn.: Thlaspi alpes/re L.
10-20 em magas, tolevelr6zsas növeny; vira-
gai feherek portokjai ibolya szfnuek. Hazai
populaci6inak viragzasi ideje mareius-ma-
jus(-junius) Nalunk csupan Koszeg kömyeki
reteken elo faj, melynek utols6 biztos jelzese
1948-b61 szarmazik. 1994-ben került elo ismet
a Koszegi-hegyseg peremen, Cak es Velem
között, gyümölesösök kaszalt gyepeiben
Mrom allomanya (ANTAL JOZSEF-BöLONI
JANOS-KIRALY GERGELY). Mon-tan-szubalpin
faj, amelynek vedettseget ritkasagan es vesze-
lyeztetettsegen tul növenyföldrajzi jelentosege
is indokolja. Javasolt telmeszetvedelmi er-
teke: 10 000 Ft.
Tuzson-cickafark - Achillea tuzsonii Ujh.
A hegyközi cickafarkhoz (Achil/ea crilhmi[olia)
[Iasd a leirasat!] igen hasonl6, de minden mereteben
nagyobb, ero-teljesebb növeny. Faji önaJl6saga
bizonytalan, vizsgaland6, lehetseges, hogy csupan az
emlitett faj valtozata vagy hibridje. Hazankban
' mindössze egyetlen lelohelye (Matra: Agasvar)
ismert. SIMON TIBOR (1982) szerint "endemikus
(Carpato-pannon), "unikalis" faj. Statusa es vesze-
Iyeztetettsege a fokozottan vedett Horanszky-cicka-
farkhoz (Achillea horanszkyi) hasonl6. Viragzasi
ideje: junius-szeptember. Javasolt termeszetvedelmi
erteke: 10 000 Ft.
Berki Iizinka - Lysimachia nemorum L.
Kis terme tu, zölden atte\elo növeny, 10-45 cm
hosszu, hevero szarra1. Levelei atellenesen
aJI6k, rövid nyehlek, tojasdadok, hegyesek. Az
öttagu viragok hosszd, levelh6nalji kocsanyon
maganosan helyezkednek e1. A eseszelevelek
szalasak, ar alakuak; aparta sarga szinu, cim- ~.r>"":'"I:lo.IV'-­
pai 6-8,5 mm hosszuak. A Nyugat- es Közep-
Eur6paban elterjedt növenyt 1998-ban fedezte
fel SZMORAD FERENC a Soproni-hegyseg hazai
reszen. Legkö-zelebb Ausztriaban, a Soproni-
hegyseg oszlrak oldalan e1. A növeny ujonnan
felfedezett hazai elohelye egerliget, ahol a
populaei6t egy esetleges erdeszeti beavatkozas
veszelyezteti. Javasolt termeszetvedelmi
erteke: 10 000 Ft.
351
 Sziki lorom - Rumex pseudonatrollatus Borb. Tallos-noszofU - Epipactis tallosii Molnar et Robatsch A hazai flora kiemelt figyelmet erdemIl5 tovabbi fajai
Oiszperz areaju, hazankb6lleirt faj, mely az egesz elter- Altalaban 20--30 cm magas (kivetelesen 70 A következo, l1allink jogszabalyi vedelemben nem reszesülo között is vannak olyanok, melyek hazai allomanyai veszelyeztetet-
jedes i területen ritka es veszelyeztetett. Also levelei val- cm magassagot is eler6) növeny. Az epichil oshol1os növenyfajok hazai allomanyai potencialis, aktU<1lis vagy lek, mint a sz6rvanyos elofordlilasu kabakpity6ka (Thladianllw
lukon lassan keskenyed6k, laposak. Bels6 lepelcimpai kerekded, alapfelszlne feher (vagy kisse cltlhia BUNGE) vagy a Magyarorszagon csak idonkent felbukkan6,
ismeretlen mertekli veszelyeztetettsegük, indikator jellegük, spe-
szeles-sziv alakuak, kerek valluak. Juniusban nyflik, rozsasan futtatott), mezajakdudorai zöldek.
cialis, ill. veszelyeztetett terlllohelyeik, sz6rvanyos elofordulaslik nalunk alland6 populaci6kat nem alkol6, nagyon ritka "efemerofi-
szikes erd6tisztasokon el. Hazankban ket el6 allomanya Lepellevelei hosszan kihegyezettek. Viragai
ismert: Ujszentmargitan es a belmegyeri Fas-pusztan enyhen bokolnak, altalaban hosszu viragza- miatt termeszetvedelmi es tlidolllanyos szempontb61 jelentosek. ton"-ok [pI. a vandorveronika (Vcl'Ol/ica pcregril10 L.)]. Ameny-
[MOLNAR AlTlLA (HNP)]. BORHIDI AlTlLA (1993) tot alkotnak. 1996-ban leirt faj, mely eddig Erdemes "odafigyell1i" rajllk; szükseges lenne legalabb egy-egy nyiben a listan alfaj szerepel, akkor a lörzsalak, ill. a többi alfaj
szerint unikalis specialista faj. Javasolt termeszetvedelmi Szlovakiaban a Vag-völgyeben es hazank reprezentatfv allol1lanYlIk terl1lohel yet területileg vedette nyilvanf- veszelyeztetettsege es termeszetvedelmi jelentosege kisebb mertekü.
elteke: 2000 Ft. szamos pontjan került e16. EIs6sorban liget- tani (ez szerel1csere mar több faj eseteben megvaI6slIlt). A listara Szamos ritka elofordlilasu, de bizonytalan rendszertani erteku taxon
erd6kben, valamint telepitett nyarasokban felvettük a megritklilt "gyolllokat" (extenzfv szant6kon, kultur- [pI. a csormolya (Melampyrum), a hölgymal (Hieracium) es a sze·
fordul e16. Viragzasi ideje: Uulius-) augusz- területeken elo fajokat) is, viszont nem szerepelnek rajta adventfv der (Rubus) nemzetseg egyes alakjai, kisfajai] nem szerepelnek eb-
tus(-szeptember). Javasolt termeszetvedel- faj~k. Az e jegyzeken nem szereplo betelepftett es behurcolt fajok ben a jegyzekben.
mi elteke: 10 000 Ft.
1. Aronya, fekete Vaccil1iullllllyrtillus L. 43. Csetkaka, gyerviragu Eleocharis quil1quej/of{f (HARTM.)
2. Aggorii, karpati Sen('cio lIelllorel1sis L. SCHWARZ
subsp.[uchsii (GMEL.)CELAK. 44. Csetkaka, osztrak Eleocharis austriaca HAY.
3. Aggofii, patakparti Sel1ecio j/uvialilis WALLR. 45. Csillaghur, erdei Stellaria nelllO/'UIIl L.
4. Aggofii, vlzi Senecio aqualicus HILL. 46. Csillaghur, posvany~ Stellaria alsil1e GRIMM
5. Aranka, lenfojto Cuscula epilil1um WEIHE 47. Csorb6ka, mocsari Sonclws jJaluslris L.
6. Arokvirag Sall1olu.l' valeral1di L. 48. Csormolya, erdelyi Mclall1jJyrulll hihariel1se KERN.
7. Arvacska, alhavasi Viola Iricolor L. 49. Csuk6ka, magas Sculellaria allissillla L.
subsp. subaljJil1a GAUD. 50. Csüdfii, homoki ASlragalus varius GMEL.
Pontuszi noszof(i - Epipactis ponlim Taubenheim Bunkos sas - Carex huxhaumii Wahlenb. 8. Arvacska, sokszinu Viola IricolorL. 51. Dercevirag, sziklai Cardamil10psis hisllida (L.) HAY.
7-30 cm magas, önmegporzo n6sz6fUfaj. Bibe- Lazan gyepes, 35-90 cm magasra növ6 sas. Hazankban subsp. jJolychrolllo (KERN.) 1. MURR 52. Dudatönk Myrrhoides Ilodosa (L.) CANNON
oszlop-tipusa: "B". Viragainak jellegzetessege a 1995-ben fedezte fel LAJER KONRAD Vindomya-meden- 9. Aszat, öldökl6 Cirsiumjilriens GRIS. et SCH. 53. Edesgyökeru.pafnlny, PolYjJodiull1 interjeclul1I SHIVAS
nagyon szeles hypochil, valamint a nem mCikö- ceben es a Kali-medenceben, I996-ban PENKSZA KAROLY 10. Ballag6fii, sziki Salsola soda L. hegyesszarnyu
d6kepes viscidium. Törökorszagtol Közep-Euro- es SALAMON GA BOR a Bodva-völgyeben is megtalalta. A 11. Baraboly, aranyos Chacrophyllull1 aureum L. 54. Eger, halnvas AI,lIIS incal/a (L.) MÖNCH
paig elterjedt faj. Hazankban eddig az 6zdi-domb- vedett, hasonlo telm6helyigenyCi eszaki sass al (Carex 12. ßekaszem, erdei Omphalodes sco/pioidcs (HKE.) SClIRK. 55. Erdeikaka, gyökerezo Schpus mdical/s SCHKUHR
videken, az Aggteleki-karszton es a Zemplenben hartmanii) együtt a Ca rex polygama alakkörebe tartozik. 13. ßekasz610, apro POlallwgelol/ panomlital//Is 56. Farkasszol6 Paris qlladl'ijölia L.
került e16. Bükkösökben fordul e16, julius veget61 Az eszaki sastol szelesebb, bunko vagy buzogany alaku BIVONA-BERNARDI 57. Fenyosparga MOl/olrojJa hypopitys L.
augusztus közepeig nyilik. Tovabbi hazai alloma- csucsi füzerkeje, es a legalso füzerenek a viragzatnal 14. Bekasz616, fonalas POla/JIogeloll jiliformis PERS. 58. Fenyperje, nagy Koeleria gral/dis BESS.
nyainak el6kerülese varhato. lavasolt termeszet- rendszerint hosszabb tamasztolevele különbözteti meg. 15. Bekasz616, keskenylevelu Polall/ogelOn X zizii KOCH 59. Fogfii, korai Odonliles ventus (BELL.) DUM.
vedelmi erteke: 2000 Ft. EI6fordulasa nalunk reliktum jellegCi, magassasosban, 16. ßekasz0l6, lapos PO!alllOgeloll cOlJ1prcssus L. 60. Fogtekercs, közönseges Danll/(JIlia alpilla VEST
lapreteken el. Javasolt termeszetvedelmi erteke: 5000 Ft. 17. Bekaszolo, sertelevelU POlalllogcloll trichoides 61. Forrasperje Cala/Jrosa aquatim (L.) P. B.
CHAM. et SCIILECHTD. 62. Földitök, piros Br)'ollia dioica JACQ.
18. Bekaszol0, szines Polamogetol/ colorallIs VAIIL 63. Füzeny, apro Lylhrulli IribraClealum SALZM.
19. ßekaszolo, tompalevelu Potamogetol/ oblusijrllius M. et K. 64. Galaj, abauji Galium a/JmUel/se BORB.
20. Berkenye, dunai SO/obus dcmulJialis (JAv.) KARP. 65. Galaj, balatoni Galill/II auslriacum JACQ.
21. Berkenye, dunantuli Sorbus palillollica KARP. 66. Galaj, fenyes Galiull1lucidulI1 ALL.
22. Berkenye, Javorka· SO/obus javorkae (500) KARP. 67. Galaj, törpe Galium pll/nilum MURR.
23. Berkenye, kerti Sorlm.l' domcslica L. 68. Galaj, vekony Galium IClluissimull1 M. B.
24. Berkenye, bükki Sorhlls buekkcl/sis SOO 69. Galambbegy, hartyas Valcrianella pUl1lila (WILLD.) Oe.
25. Berkenye, dunai SOl'hu.l' suhdalluhialis (Soo) KARP. 70. Gamandor, szorösödo Teucrillm 1I10nlalllllli L.
26. Berkenye, lisztes Sorhus aria (L.) CR. subsp. subvillosunl Soo
27. Berkenye, Soo· Sorhus sooi (MATHE) KARP. 71. Gamandor, fürtös Teucmm botrys L.
Magas fenyperje - Koeleria pyramidata (Lam.) P.B. Hegyi perje - Poa remota Forselles
28. Bekabuzogany, kistermesu Spargallium ercctul11 L. n. Gemorr, homoki Erodill/II hoefliianum e. A. MEY.
AUr meteres magassagot is eler6, elenkzöld, pillas leve- Nagy termelCi perjefajunk, amely hazankban csak a Matra subsp. lIIicrocarpulli (NEUM.) OOM. 73. G6lyahir, hegyi Callha paillstris L. subsp. laeta
lCi, lazan gyepes pazsitfUfaj. Füzerkei 5-9 mm hosszuak. montan zonajaban lev6 k6ris-eger lapokban fordul e16. A ~ 29. Boglarka, mel'e,'szoru Ranlll1culus sl/'iguloslls SCHUR (SClI., NYM. et KY.) HEGI
Hazankban kizarolag a Bakonyaljarol, a Fels6nyiradi- sCirCin gyepes növeny szara 80--100 cm magas, a töve feIe
4 30. Boglarka, sziki Ranllllcllills lalerijloms oe. 74, GÖrbÜIUokumoha.faj Calliergon gigalileulll (SCHIMP.) KINDB,
erd6b61 ismert, atlantikus elterjedesCi növeny (nalunk
SZODFRIDT IST VAN es TALLOS PAL fedeztek fel.).
Meszkerül6 reten es lapreteken el. Juniusban nyflik.
Nalunk a keskeny, hengeres bugaju valtozata (var. eilia-
tal fordul e16. lavasolt termeszetvedelmi erteke: 2000 Ft.
hirtelen összeszCikülve csuklyat kepez. A buga terebelyes,
laza. A toklasz töve vaItozo mertekben gyapjas. Eddig csak
ket el6fordulasa ismert: a Kekes alatti K6ris-mocsar es a
Fekete-to. Unikalis el6fordulasu faj, amelynek egyedszama ..
ff
lapitott. A levelek 9-14 mm szelesek, laposak, a csucsuk .' 1..

~.~7'U
>gf/
.
31. Borgyöker, bördos
32. ßuvakfii, hosszulevelu
33. Bükköny, fogaslevelu
34. Bükköny, kunsagi
35. Centike
Oenalilhe jislulosa L.
Bupleumm longijölium L.
Vicia I/arbonellsis L.
Vicia bicl/l/is L.
Cmlulicullls lI1inillUIs L.
75. GÖrbÜIUokumoha·faj
76. Gyikvirag
77. Gyömbergyöker,
hegyi ("aleppoi")
78. Gyöngyperje, tarka
Calliergoll slramine/ml (BRID.) KINDB.
Cnidium duhium (SCHKUHR) THELL.
Geulil aleppicull1 JACQ.

Mclica picla e. KOCH

kritikusan alacsnny, a kipusztulas veszelye fenyegeti. 36. Cickafark, homoki Achillea ochrolcllca EHRH. 79. Habszegfii, g6r Silelle bupleuroides L.
Javasolt termeszetvedelmi erteke: 5000 Ft. 37. Csate, kormos Sc/IOCI/IIS lIigricolis L. 80. Habszegfii, ligeti Silel/e italica (L.) PERS.
38. Csenkesz, merev Fesluca x siricta HOST subsp. nellioralis (W. et K.) NYM.
39. Csenkesz, rakosi FesllIca x wagneri OEGEN, 81. Harangvirag, raponc~ CampanlIla rapullculus L.
THAISZ et FLATT em. Soo 82. Harmatkasa, berki Glyccria lIen/oralis UECHTR. et KOERN.
40. Cseppboglarka, tarajos Ceratocephala orlllOceras Oe. 83. Hannatkasa, kekeszöld Glyceria declillata BREB.
41. Csepplen Radiola Ii/wides ROTH 84. Harmatkasa, nadkepu Glyceria amlldinacea KUNTH
42. Csetkaka, egypelyvas Eleochoris ulliglumis (LK.) SCHULT. 85. Haromfogfii Dal/lhollia deCll/libelis (L.) LAM. et Oe.

352 353
 86. Haromellimoha
87. Here, banali
88. Here, egyvinigu
89. Here, sarosi
90. Here, fomik
91. Hölgymal, dunai
92. Ibolya, Jordan-
93. Ibolya, keleti
94. Ibolya, lapi
95. Iglice, sarga
96. Imola, homoki
97. Imola, paroka~
98. Imola, säfranyos
99. Kaka, kasika~
100. Kaka, tengermelleki
10 I. Kaka, vekony
102. Kakukktorma, ligeti
103. Kakukktorma, keseru
104. Keltike, bokolo
105. Ketsoroskaka
106. Körtemohafaj
,/:, 107. Kunkor, henye
108. Küllorojt, karpliti
109. Latonya, csigasmagvu
110. Latonya, haromporzos
111. Lednek, tarka
112. Lorom, vizi
113. Lucerna, arab
114. Madarhur, negyporzos
115. Madarhur, matrai
116. Madartej, Degen-
117. Menta, karintiai
118. Mecsvirag, piros
119. Mehfü, delvideki
120. Mezpazsit, Ferto-tavi
121. Mizsot, sziklai
122. Mohafaj
123. Mohafaj
124. Mohafaj
125. Mohafaj
126. Mohafaj
127. Müge, velesi
128. Müge, keleti
129. Müge, török
130. Nefelejcs, tarka
131. Nyar, fekete
132. Nyulszapuka, havasi
133. Ördögszem, banati
134. Pacsirtaru, keserü
135. Pacsirtaru, kisviragu
136. Pacsirtafü, krajnai
137. Pacsirtafü, podoliai
354
Mee.l'ia Iriljuelm (RICHTER) ÄNGSR. 138. Pajzstok Pellaria alliacca JACQ.
T 193. Szeder, tüskesbokru Rlt/Jlts sClllicoslts KOEHLER ex W. et GR. 210. Tömjenillat, bükki Lihanolis pyrel/aica (L.) BOURG. ex NYM.
Trifolium medium GRUFB. 139. Palka, hosszu CypCI'IIS IOllgus L. 194. Szegru, szakallas Dianlillts !Jar!JaIItS L. subsp. illlalllcdia (RUPR.) P.W. BALL
slibsp. /Jallalicum (HEUFF.) HENDRYCH 140. Palka, kopasz CYPCI'II.I' gla/Jer L. (ha eivadliit disZIlöveny, 211. Turbolya, havasi Anlhrisms I/ilida (WMILBG.) GARcn
TrijcJlilllu omilllOpodioides (L.) SM. 141. Padofü, szagos Agrimonia pl'Ocem WALLR. akkor nem ') 212. Ugar]Jalastfü, kis Aphanes microemJ!a (Boiss. et REUTER)
Trifolilllnllledilllll GRUFB. 142. Peremizs, 1IIIIIa gerll1ani('({ L. 195. Szegfii, deli Dial/tll!Is arlllaia L. RO'I'HM.
subsp. sal'Osiense (HAZSL.) SIMK. hengeresfeszkü subsp. ({/lIIl'1iasll/tlll (WOLFN.) VELEN. 213. Varjuhaj, sziki SedulII caespilOSltlll (CAY.) Oe.
Trifolium resupinallll11 L. 143. Pereszleny, erdei Calaminlha sylvalica BROMF. 196. Szelfü, pusztai Mcrclt/'ialis ol'{{la STERNB. et HOPPE 214. Vasfü, henye Vcrbel/a supina L.
Hieracillm kossulhial1l1m S06 144. Pereszleny, orvosi Calalllil/lha nepela (L.) SAYI 197. Szikarka, evelü Sc/c/'{{I/Ihlts percnl1is L. 215. Veronika, üstökös Vcrol/ica ('({Iel/ala PENNELL
Violajordallii HANRY 145. Perje, hegyi Poa I e/llOla FORSELLES 198. Szikafka, villas Sclcranlhlts pacl/l/is L. 216. Viziboglarka, mere\' Ranltncullts cireinlllus SIBTII.
Viola sllavis M. B. 146. Perje, sziklai Poa /Jadensis HKE. slibsp. dicholOIllUS (SCHUR) NYM. 217. Viziboglarka, nagy Ranulleulus aqltalilis L.
Viola s{({gnina Krr. 147. Pimpo, borzas POlenlilla pedalo WILLD. 199. Szittyo, fonalas .TltllClts Imlhoslts L. 218. Viziboglarka, Ral/ltl/eullts pellalus SCHRANK
Ononis pilsilla L. 148. Pimpo, kilerült PoleJ1lilJa pauda W. et K. 200. Szittyo, gömböstermesu .Iltnclts sphaerucarpus NEES hosszukocsanyu subsp. !Jaudolii (GODR.) MEIKLE
Celllaurea arel/aria M. B. ex WILLD. 149. Pimpo, kövi Polcnlilla /'lIpesIris L. 20.1. Szittyu, fejecses .lI/ileus ('({pilalu.l· WEIG. 219. Viziboglarka, sziki Rmlltl1culus peltalus SCHRANK
subsp. /Joryslhenica (BRUNER) DOST 150. Pimpo, mirigyes Polenlilla jlllsilla HOST 202. Szittyo, iszap~ .II11ICIt.I· Icnageia EHRH. 220. Viziboglarka, uszu RlIlIllllculllsjllIilal/s LAM.
Cl'lllaurea pselldophrygia e. A. MEY. 151. Pimpo, Wiemann- POlenlilla wiemanniana GÜNTH. 203. Szormohafaj PolYlrichlt1l1 slriuulII MERZ. ex BRID. 221. Vizidara Wolffia ar/'hiza (L.) HORKEL
Cenlaurm solslilialis L. et SCHUMM. 204. Szulak, borzas COllvolvulus eanlabl'ica L. 222. Vizitorma NOSlltrliltll/ o.fficil/ale R. BR.
SeillJUs selaceus L. 152. Pitypang, kesei TamxaculI1 sel'Olinulll (W. et K.) POIR. 205. Tarackbuza, tarejos Agropyroll peclillalltm (M. B.) R. et SCI-1. 223. Zörgofü, fiirtös Crepis praellllJrsa (L.) TAUSCH
Sei/pus lilom/is SCHRAD. 153. Porcika, szürke Hemiaria incana LAM. 206. Tarsoka, hagymaszagu Th/aspi allia('C1t1ll L. 224. Zörgofü, magyar Cl'epis panllonica (JACQ.) e. KOCH
Sei/pus pungens VAHL 154. Repcseny, vizparti Erysimllll1 sirielum G., M., et SCl-1. 207. Ternye, tornai AlysSUIII 1I10ll!al/ull1 L. 225. Zörg(ifU, mocsari C, 'epis palltdosa (1.) MÖNCH
Cardal7lille jlexllosa WITH. 155. Ribiszke, kerti Ribes ru/Jrlll11 L. slibsp. /JrYlllii DOSTAL 226. Zöldhur, havasi Sagina saginoides (L.) KARSTEN
Ca/'{Iamine amara L. ("erdei" alfaj) subsp. sylveslre (LAM.) SYME 209. Telisas Cladillll1 lI1arisettS (L.) POHL 227. Zsombor, karcsu SisYlllbrill1ll POIYIlIOIIJ/1lt1ll (MURR.)
Corydalis il/lermedia (L.) MERAT 156. Rigoszegfü Moel/chia II/(Inlica (L.) BARTL. 209. Tölgyespafrany, mirigyes GYlllllocarpium ro!Jerlial/ltll1 (HOFFM.) ROTH
Bly.m7lls compress/.ls (L.) PANZER 157. Rozsa, oszlopos Rosa sl)'losa DESY. NEWM. 228. Zsellerke, hegyi Thesilllll hllvarulII SCHRANK
BrYl/11l l/eodamclIsc ITZlos. 158. Rozsnok, orhls Broll/I/s rigidl/s ROTII
Heliolropillll/ Silpil/I/II/ L. 159. Sarlosmohafaj DrejJonocladlls exannuloills (B. S. G.)
Erigeron acer L. WARNST.
subsp. 11l0Cl'ophyl/us (HERB.) GUTERM. 160. Sarlosll1ohafaj Drepanocladus lyeoJlodioides
Elalille hydropiper L. em. OEDER (BRID.) WARr\ST.
Elalille Iriandra SCHKUHR 161. Sarlosmohafaj Drepalloc!adl/s rel'oll'clIs (Sw.) WARNST.
Lalhyrus I'enelus (MILL.) WOHLF. 162. Sarlosmohafaj Drepalloc!adlls sendlnai
RI/mex aql/alicils L. (SCHIMP. ex H. MÜLL.) WARNST.
Medicago ara/Jica (L.) HUDS. 163. Sarlosmohafaj Drepalloc/adu.l' l'el'llieoSIlS (LlNDB.)
Ceraslillll/ pUlI/ilulII CURTIS WARNST.
Cemsliul1l arvellse L. 164. Sas, bansagi Carex huekii WIMM.
slibsp. 1110111' (VILL.) ARCANG. 165. Sas, barna Carex hosliana Oe.
Ol'llilhogalum Xdegenianlllll POLGAR 166. Sas, bugas Carex palliculala JUSL.
Menl/ICI x caril/lhia('(/ HOST 167. Sas, csorös Carcx roslrala STOKES
Silenc dioica (L.) CLAIRV. 168. Sas, dumlntuli Carexji ilschii WAISB.
Melillis II1clissoJlhyl/lI11I L. em. S06 169. Sas, eperjes Carex pillllij'era L.
Pliccil/el/iafeSll/eitcJ/'Il/is (HasT) PARL. 170. Sas, erdelyi Ca re.\' II'uilssyl1'!lllicu SCI-IUR
subsp. il/lCI'lI1ediu (SCHUR) W. E. HUGHES 171. Sas, feher Care~\ alha ScoP.
Lappula heleraealllha (LEDEB.) BORB. 172. Sas, fekete Carex lIigra (L.) REICHARD
AmblyslegiulII saxatile SCHIM['. 173. Sas, görbe Curex elllWlla KNAF
Call1pylilim e/odes (LlNDB.) KINDB. 174. Sas, gyepes Cal'ex cespilosa L.
Campyloplls pyrijorlllis (K. F. SCI-IULTZ) 175. Sas, ketsoros Carex disliclw HUDS.
BRID. 176. Sas, kuszo Carex repells BELL
Call1jlyliulII sOl/lIlIe/fellii (MYR.) J. LANGE 177. Sas, la pi Carex davalliana SM.
Scorpidiull1 seO/pioides (HEDW.) LIMPR. 178. Sas, nyulank Carex elongala L.
Asperula arvel/Sis L. 179. Sas, pikkelyes Carex lepidoc({/pa TAUSCH
Asperula oriel/lalis BOiss. et HOHEN. 180. Sas, rostostövü Carex appropil/quala SCHUM.
Asperilla rUlllelica BOiss. 181. Sas, sarga Carexjlava L.
Myosolis discolor PERS. 182. Sas, sziklai Carex hal/erialla Asso
Po/Jttlus nigra 1. 183. Sas, töviskes Carex eehinala MURR.
Alllh)'lIis vullleraria L. 184. Seprofu,hevero Bassia proslrala (L.) A. J. SCOTT
slibsp. alpesIris A. et G. 185. Seprümohafaj DiC/'CIllltlll bO/jeanii OENur.
Sca/Jiosa collll1lharia L. 186. Sepruparej Bassia sedoides (PALL.) ASCH.
subsp. Jlseudo/Jal1alim (SCHUR) JAV. 187. Soballa, magyar Sltaeda pallllollica BECK
Polygola amara L. 188. SOIl1, magyar COl'IIllS sal/gllillea L.
Polygala alllarella CR. veresgyürü- subsp. hUlIgariea (KARP.) S06
Polygala lIicaeensis 189. Szlidor, elzaszi Ol'Ohal/che alsalica KIRSCHL.
subsp. camiolica (KERN.) GRÄßN. 190. Szador, gamandol'- Oro!Janche leuerii HOLANDRE
Polygala cOlI/osa SCHKUHR 191. Szador, keserugyöker- 01 o/xt/lc!Je picri(!is F. SClIULTZ
sllbsp. podo/ica (De.) JAV. 192. Szador, üröm- Oro/Janche loricala RCHB.
355
 SPORATARTO· ES TERMEsTIPusoK
I
I
Termestipus ,if E tipusba tartozo taxonok Rövid meghatarozas

PAPPLAsZLÖ
4. Tok (Capsula) Ket vagy több term6levelb61, fels6 vagy als6 älläsu
Sporas növenyek a. Együregu Gellfialla, Lychnis maghazb61 kialakul6, egy vagy több üregu, ritkan
b. Ketüregu Digitalis egymagvu, legtöbbször több magvu, különböz6 fel-
Sporatarto-tipus E tipusba tartozo taxonok Rövid meghatarozas c. Haromüregu Colchicllm, Fri/il/aria, Lilium nyilasu szaraz tennes. Rendszerint kopaccsal nyflik,
d. Többüregu Nymphaea fgy ezen beliil llyflhat a termolevelek összenövese
1. Sporatarto tok (capsula) S/Jlwglllllll (Subclassis: SPHAGNIDAE) A sp6ratart6 az ivaros resz (nemzedeken) pseudo- e. Kopacsokkal nyfl6 menten (szepticidikus) pI. Colchicum, a tennoleve-
podiuman van. gömb alaku. (lüsd a meghatarozäst!) lek közepnyalabja menten (lokulicidikus) pI. AI/illm,
f. Fogakkal kovad6 .. CARYOPHYLLACEAE, Primlila a forradasok es a foerek menten (szeptifragilis) pI.
2. Sporofillum-füzer LYCOPODIACEAE Edenyes viragtalan növenyek rövidhajtasa, a hajtas g. Fed6velnyll6 ("csalmatok") .. Plalliago Mliscari vagy kLlpakkal (fed6vel), pI. Planlago.
SELAGINELLACEAE cSllcsan, amely füzer ,llakban levo sp6ratenno leve- h. Lyukakkalnyfl6 .. Campallula
EQUISETACEAE leket (sporofillulll) visel. i. Szabalytalanul nyfl6 vagy
fel nem nyfl6 .. Cera/oides
3. Sporofillum OPHIOGLOSSACEAE Edenyes viragtalan növenyek, sp6ratokokat (spo- stb.
Mallellccia (ATHYRIACEAE) rangium) tart6 levele legtöbbször zöld sZlntestet tar- AMARYLLIDACEAE: LeucojulI1, Narcissus
BLECHNACEAE talmaz, de lehet anelküli iso APOCYNACEAE: Vinw
OSMUNDACEAE Alakja elter a meddo leveltal (trofofillum), ill. ott, CAMPANULACEAE
ahol a sporofillum a trofofillumon van (Osmunda), a CARYOPHYLLACEAE
meddo levelszarnyakt61 es a meddo levelszeletektol. CHENOPODJACEAE: Cera/oides, . . Egymagvu tokjuk a ranott, megvastagodott lepel-
Corispermul7I levelekkel alterIllest alkot.
4. Trofo-sporofillum SINOPTERIDACEAE Sp6ratermolevel, amely fotoszintezist is vegez a
DROSERACEAE
THELYPTERIDACEAE harasztokm\l (pafdnyok). E fajoknal nincs önal16
ELATINACEAE
ASPLENIACEAE sp6ratokokat tart6 level, hanem a levelek fonakjan
GENTIANACEAE
ATHYRIACEAE (kiveve: Mallellccia) kepzodnek a sporangiumok sporangiumcsoportokat (Egyes lllorfol6giai irodahnakban e csalüdnak
GLOB ULARIACEAE
ASPIDIACEAE (sz6rusz) alkotva, amelyek körben, felkörben, makkocska teinleSe vall.)
HYPERICACEAE: Hypericllll1
savban stb. helyezkednek el.
IRIDACEAE
LENTIBULARIACEAE
A vlziharasztoknak különnemu sporangium csopor-
5. Sporokarpium MARSILEACEAE
tokat (sz6rusz) viselo es befedo, körülvevo levelei
LILIACEAE: AlliulI1, Amhericum, Asphodeills, I
SAL VINIACEAE Blilhocodilllll, Co/chicUIII, ErythrolliwlI,
sokszor nem fotoszintetizalnak.
Frilillaria, Gagea, Hemerocal/is, Lililll7l, MII,W'(/ril
Omilhogalum, Scilla, Sternhergia, Verat/'1I1I1 I
LYTHRACEAE
Egyszeru szaraz termesek MENYANTHACEAE
1. Szaraz felnyil6 termesek (tokszeru termesek) NYMPHAECEAE . . A vacok a termest bogy6szerlien körülnövi.
OENOTHERACEAE: Chamaellerion, Ludwigia
ORCHIDEACEAE
Termestipus ,if E tipusba tartozo taxonok Rövid meghatarozas

I
OROBANCHACEAE
PARNASSIACEAE
1. Tüszo (Folliculus) PAEONIACEAE Egy termolevelb61 (monomer), felsoalläsu, apokar-
PLANTAGINACEAE
RANUNCULACEAE pikus maghazb61 kialakul6, hasi varratan felülrol le-
LIMONIACEAE: Armeria
HELLEBORACEAE: Aconilllll1, Aquilegia, feIe nyil6, többmagvu tennes. A felsorolt vedett pel-
POLYGALACEAE: Polygala
Cimicijilga, Eral1this, Hellehorus, Trollius dak mind a több tüsz6b61, uno lÜsz6csokorb61 (ter-
PORTULACACEAE
CRASSULACEAE: Joviharha, SeduIII, mescsoportb61) ,,116 tennestlpusb61 val6k.
PRIMULACEAE
Sempervivum
PYROLACEAE
ROSACEAE: A/'IIIlCIIS, Spiraea
RUTACEAE: Dictamnus
ASCLEPIADACEAE: Villce/oxicu/11

....
SALICACEAE
2. Hüvely (Legumen) FABACEAE (LEGUMINOSAE) Fels6 "lIasu - egy tell116levelb61 kialakul6 (mono- SAXIFRAGACEAE
a. Felfujt Aslragalus vesicarills mer) - együregli maghazb61 fejlodo, altalaban ket SCROPHULARIACEAE

......
b. Csiga alaku Medicago falresszel (kopaccsal), a hati es hasi f6er menten (a TAMARICACEAE
c. Cikkes (eroskar felneIllnyil6, csucsät61 a kocsany iranyaba) felnyll6 több magvu VIOLACEAE: Viola
cikkekle hu116) Coroni/la (kivetelesen egymagvu) szaraz tennes,
d. Csorös Trigonella
e. Zart (ereskOi feinem nyil6) ASlragalus exscapus

~ Beco (Siliqua) BRASSICACEAE (CRUCIFERAE) Ket tell1161evelb61 (dimer), fels6 allasu (ket üregu)
a. Bec6 Arabis, Dentaria, ErysimuIII, Hesperis l11aghazb61 kialakul6, ket kopaccsal a kocsanyt61 a
b. Bec6ke (Silicula) b/1. Szeles valaszfalU: csucs feIe nyll6 szaraz tennes. Magvai az alvalaszfal
Llillaria (atl11enet), A/yssum, Armoracia, (replum) ket oldalan helyezkednek el. A bec6ke a
Crambe (egymagvll, zarva marad6 bec6ke), szelessegenel alig hosszabb becotennes.
Draba
b/2. Keskeny välaszfalu: Ae/hyollema, lsa/is,
Teesdalia, Thlaspi (szarnyas bec6ke),

356 357
 2. Szaraz zart termesek
T
(Makkfele termesek) Termestipus ,r,- E tipusba tartozo taxonok Rövid meghatarozas

6. Ikertermes v. ikerkaszat Als6 allasu (vagy latsz61ag als6 ~iIlasu) ket ler-
TermesHpus ,ie
I
E tipusba tartozo taxonok
I Rövid meghatarozas (Diachaenium V. creillocarpium v. molevelbol kialakllit maghazb61 al16 zart ikeI1el'-
carpoc1elium) meso A ket kaszatot (l'esztelllles) tennestart6 (karpo-
a. Szarnyalt pI. AI/gelim forum) kapesolja össze. A resztermeskek fala bor-
1. Szem (Caryopsis) POACEAE (GRAMINEAE) Fels6 allasu, egy vagy több tel1nolevt%61 (mo-
b. Elelt pI. Pellcedalll/ll1 dasan megvastaglldott, ame1y borc1akban szallit6-
a. Toklaszos ~ pI.: HeliclOrrichol1, SriJlil 1101ller, v. polymer magilazb61) kialakult, egYlllilg-
APIACEAE nyalabok, a bord,ik közölt olajjaratokvannak.
b. Csupasz ~ pI.: Koeleria. Sesleria vu szaraz tennes, amelynek a lellllesheja összen6 a
maghejjal. RUBIACEAE: AspeI'ula (Az ut6bbit bizonyos
CYPERACEAE: (Egyes irodalmak a termesek rokonsaga Illiatl a iroc1alll1akban hasad6 terll1eskent, i11. makkocs-
~
Carex, Eleoc!wri.l', ErioplwrulII, RhYI/c/lOspora csahidm\l "makkocska" tennest frnak!) kake nt nevezik ll1eg.)
I
2. Kaszat (Achaenium) ASTERACEAE (COMPOSITAE) Ket vagy több tCllnolevelbol, als6 allasu, együregü ·;ic - ahfplIsok is, 1><ld,ikkal
(Bubit,!> es ~s6rös kaszat) magh<izb61 kialakult szaraz, zart egymagvu tennes,
DlPSACACEAE, <lmelynek lennesheja nem n6tt össze a maghejjal.
VALERIANACEAE (több mu e ket ut6bbi Egyszeru husos termesek
csaladnalmakkocskanak is emlfti)
Termestlpus E tipusba tartozo taxonok Rövid meghatarozas
3. Makk (Glans v. "nux") BETULACEAE: Alnlls, Berllht, Cmpinus
FAGACEAE
Egyliregu, kel vagy több tenn61evclb61 (monomer
vagy polimer), fcls6 vagy als6 allasu l11aghazb61 1. Bogyo (Baeea)
I Hlisos, többmagvu, fclnyfl6 lennes, husos ll1ezo- es
TRAPACEAE: TraJlil kialakul6 szaraz, zart egymagvu tennes, lermeshc- a. Val6di Daphlle, PulygOl/alllll/, RUSCIIS, Scupolia, endocarpiull1mal, vaslag, kemeny ll1aghejjal. mert
I ja vastag, fCtsodott (sötet szinu), maglH~ja pu ha es kepzeseben a vacok nelll vesz reszt. Az albogy6 als6
Tall/lls. Viris
I nem n6 össze az el6bbi vel. Gyakran reszben vagy allasu maghazb61 a vacok közlellluködesevel alaklll
l
I
~
I egeszben a fellevelekb61 es esel leg viniglengelyb61 ki.
is kialakul6 kupacs (cupula) veszi körül pI. level-
szeru, hartyas (Cmpi/lItS, Ainus), kehelyszeru b. AI GROSSULARIACEAE, LOlliccra, VaccilliulI/
(QIICI'CIIS) stb. Több m(l a kis makkot (Ainus, c. Tobozbogy6 vagy Taxl/s, Ephedra A nyitvatem16knek, (gy az EPHEDRACEA-knak
Beruht) "makkocskanak" nevezi, de a fejl6destöl'- magköpenyes mag sines va16di termesük, csak husos köpennyel (aril-
teneti alapu következetesseg miatt helyesebb u (Spermobacca) lus) be-vont magjllk van.
I 1l1ukk vagy kis makk elnevezes. d. Összetett bogy6 vagy bogy6
terillesagazat vagy
Aco/'//s A külön vinigokb61 kifejlodött bogy6k a viragzati
tengelyen gyakran az elhusosod6 tart61evelekkel
4. Makkocska (Carcerulus) ALISMAT ACEAE Altahiban ket vagy több tellllolevelG, 2-4 üregu ananasztelmes kÖl'ülveve, legtöbbször sürun egymus Illellett, együtt
(A fogalmak nemi tisztazatlansaga miatt több (polil11er) maghazb61 kialakull szaraz tellnes, (Sorocarpillml maradva helyezkednek el.
muben e csaladnak aszmagtennest fmak.) atnely a cseszeleveleivel borftollan 4 vagy 5
BORAGINACEAE: reszlennesre esik szeL. Lehet egytnagvu iso 2. Csonthejas (Drllpa) ROSACEAE: Amygdaills Hal1yas, vekony perikarpillll1u, husos ll1ezokarpi-
(4 reszlenneskeb61) Alkal/I/a, Anchu.m, Echi/tll/, Csoportos csonthejas: ROSACEAE: Rllhu,\' umu es kell1eny enclokarpiumu, egymagvli (v. kel
Myosoris, Ol/os/I1a, Pulmonaria a. Bengegyülllölcs Rhmmws Illagvu) hUsos termes. Rendszerint zart.
GERANIACEAE (g6Iyaontennes) b. Bogy6szeru csonlhejas
(5 resztermeskebol) al tennes Hippuphae
LAMIACEAE (LABIATAE) (Az llt6bbiak nem tipikus ~sonthejas lermesek.)
(4 resztenneskeb61)
SPARGANIACEAE 3. Ahna (Pomlllll) ROSACEAE: Pyru.l', SorlJUs, Craraeglls*, Apokarpikus, als6 allClsu maghazb61 fejl6d6, tüsz6-
(Több mu csonthejas tennesagazatkent emlfti.) Ame!anchier, Cotol/easrer* szeru tennolevelekb61 pergamenszeru endokar-
URTICACEAE: Urrica (egymagvu) pillmu altel11les, aillelyet ll1eghusosodott vaeok vesz
(Fetepftese közelebb van a makkocskahoz.) körlil. A *-galjelölt nemzetsegeknel a k6sejtek kö-
POTAMOGETONACEAE (ZOSTERACEAE): rUiveszik a tel1n61eveleket es k6magot vagy cson-
Putall/ogetoll (Gmen/al/dia) (Mas irodalmak taral (csontarahna) alkotnak.
a tennesek szalmazastani rokonsaga miatt
kaszatkent, ill. aszmagkent emlftik.)

5. Aszmag (Nucula V. camara) Megjegyzes: A csoportos es ältel1nesekel- mivel a vedelt fajok eseteben ritk,ik - az egyszeru tenneseknel iSlllel1ettlik.
a. Aszmagcsoport ROSACEAE: Alchemilla, Aremonia Cumal'lllll I Együregu, egy lcnn6levelU, apokul pikus, fels6
(aszmagcsom6) RANUNCULACEAE: Adonis, Anemone, allasu maghazb6\ kialakul6, egymagvu , szaraz ter-
(nucularium) Clenlilris, Heparica, Pulsatilla, RanllnclIllIs, mes, amelynek termesheja nem nolt össze a
Thalici/'IIIII 1l1aghejjal. Altalaban tenm\scsoportot alkotnak. Az
b. Aszlllagos tennescsopoll ROSACEAE: Rosa aszmagcsoport el'eskor Iegtöbbször szethull. Az
(csipkebogy6) aszmagos tenllescsopol't szet nem hull6 aszlllagok-
b61 összetett lermescsopOil.

358 359
 FELHASZNAL T ES AJANLOTT IRODALOM
Összeallftotta: MOLNÄR V. ATTILA es VIDEKI ROBERT

E kötet szövegeben nelHiny bevezeto fejezet kivetelevel (teLjedelmi korlä-
tok miatt) nem törtenik utalas a felhasznal! irodalmi farnisokra. Ennek ellenere
a könyv elkeszftese sonln a szerzoknek nelkülözhetetlen segftseget nyLijtott az
igen gazdag szakirodalom. Eisodiegesen irodalmi ismereteken alapulnak a fa-
jak alaktani lefrasai, vinigzasi-, termes- es SPOI aeresi idointervallumai is, bar e
tekintetben igyekeztünk a konibbi ismereteket friss terepi megfigyelesekkel
pontosftani. A több mint 500 vedett hazai növenyfajjal (elteljedesükkel, tärsu-
lastani es ökologiai viszonyaikkal, rokonsagukkal, veszelyeztetettsegükkel
stti.) foglalkozo irodalom rendkfvül gazdag. Ezenkfvül alig van olyan floriszti-
kai adatközlo cikk avagy vegetaciolefro tanllhminy, melyben ne szerepelnenek
vedett növenyfajok elofordulasi adatai. Ha tehat a temaval kapcsolatos irodal-
mat a teljesseg igenyevel szeretnenk szerepeltetni ez legalabbis külön kötetet
töltene meg. Emiatt itt csak a legfontosabb forräsokat tüntethettük fel. A lista-
ba szamos olyan ismeretteljeszto cikket is felvettünk, amelyek az erdeklodo
Olvaso szamara tovabbi informaciokkal szolgalhatnak egy-egy tajegyseg erte-
kes növenyvilägarol; vedendo elohelyekrol vagy növenyekL'61.
Az irodaloll1jegyzek a teijedelllli korliitok ellenere eleg boseges. A
könnyebb attekinthetoseg vegett igyekeztünk az irodalmakat temankent, terü-
letegysegenkent, ill. a növenycsaladonkent, -nemzetsegenkent stb. közreadni.
E modszer hatranya, hogy vannak olyan közlemenyek, könyvek melyeket több
J
I clll1SZ0 alatt is szerepeltetni kellene (nehäny esetben fgy is tettünk). Vannak
olyan mGvek is melyek eseteben nem könnyu eldönteni, hogy melyik telllakör-
be soroljuk oket. E modszer elonyenek ereztük viszont, ha valakit egy konkret
terlilet t10raja vagy adott növeny erdekel reszletesebben akkor könnyebben tud
utananezni, mint egy ilyen modon nem tagalt irodalomjegyzekben.
Azokat a közlemenyeket melyek nem valmnely jol körülhatarolhato föld-
Jajzi egyseg (pI. egy hegyseg) florajat targyaljak, hanem mondjllk egy megye
területerol vagy az orszäg különbözo tajair61 hoznak adatokat, "Az (}/'mig
egesz terii/etere, nagyohb tdiegysegekrc vagy !:ü/önhözo lerii/cldre vOl1al!:oZ()
jlorisztikai 1I1/111kdk es vcgeldciiJlal1/1/mdnyok" c1m alatt szerepeltetjük.
Jelen irodalmi felsoroläs rendkfvül heterogen, egyarant helyet kaptak ben-
ne nehany soros florisztikai közlell1enyek, ismeretteLjeszto fräsok es llleghata-
rozo jelentosegu botanikai alapmuvek iso A közöttük valo könnyebb tajekozo-
das segftese erdekeben a legnagyobb jelentosegu cikkeket, tanulmanyokat, kö-
teteket (pI. egy tajegyseg növenyvilagat összegzo floramüveket, egy terület flo-
risztikai ismeretehez alapveto fontossagu adatokat közlo cikkeket vagy egy
nemzetseg fajait l<irgyalo monogl1ifiakat) szerzoik nevenek alahuzasaval jelöl-
tük meg. Ha tehat valakit reszletesebben erdekel egy hegyseg floraja vagy egy
nemzetseg hazai fajainak elteLjedesi-, taxonomiai stb. viszonyai akkor eloször
az alahLizott szerzoi nevekkelmegjelölt fon'asokat erdemes keresnie. (Helyen-
kent több könyv közül a manapsag könnyebben hozzaferheto, ujabban megje-
lent müveket jelöltük ilymodon.) Hangsulyozzuk, hogy a mGvek "fontossaga-
nak" megftelese soran azt merlegeltük mennyire jarulnak hozza a hazai vedett
növenyek ismeretehez. Elofordul, hogy egy több hel yen is idezett mu "fontos-
saga" elter6 e könyv egyes reszeiben ill. fejezeteiben. Peldaul TALLOS PAL a
Szeki-erdo flonijarol es vegetaciojarol frott tanuhnanya alapveto fontossagu a
Bakonyalja növenyvilaganak iSllleretenek szempontjabol. Ugyanennek a köz-
lemenynek nehany gondolatat felhasznaltuk a "A MAGYAR NÖVENYVI-
LAG VEDELME" C. bevezeto fejezetben is, fgy (e szempontbol nem alapveto
fontossagu) cikk bibliografia adatait kiellleh~s nelkül tüntettük fel e bevezeto
fejezet irodalmai között.
A SZERZ6(K) neve ulan zarojelben a megjelenes eve olvashato. Ezt követi
a clm, majd önallo muvek eseten a kiado-, folyoiratcikkek eseteben pedig a pe-
riodika (legtöbbször rövidftett) megnevezese. Utobbiak eseteben vastag sze-
dessei jeleztük az evfolyall1 szaillat (ezt követoen zarojelben nehol a fiizetsza-
mot). Vegül a teLjedelem (pp.), ill. a megfelelo oldalszamok es az esetleges
lllellekletek (terkepek, fenykepek, täbläk) olvashatok. Könyvreszletek esete-
ben a szerzo neve es clme utan ("In:" szocska utan) adjuk meg a teljes mu ada-
taiL Cikksol'Ozatok eseten a szerzo nevet, a clmet csak egyszer szerepeltetjük;
amennyiben a sorozat valamely Lesze eredend6en nincs sorszamozva, a szamo!
zarojelbe tettük: (I.). A folyoil'atok eimet csak akkor tüntettük fel többször, ha
a sorozat cikkei különbözo lapokban jelentek meg.
A közlemenyek eredeti clmet adjuk meg, akkor is ha helyesfrasa vagy pI.
a taxonok nevenek irasmodja, szinonLmikaja a jelenlegitol eltero. Kisebb köz-
lemenyek eseten (ha a eimb61 nem derül ki egyeLtelmuen) zarojelben megad-
juk, hogy az illeto irodalom mely vedett fajjal kapcsolatos. A forrasok a
szerzonevek abece sorrendjeben, adott szerzo munkain belül pedig idorendi
sOrl-endben követik egymast. A tarsszerzos mllvek az elso szerzo önallo mun-
kai utan kerülnek felsorolasra. Az ismeretlen szerzoktol szannazo dolgozato-
kat a li stak vegen talaljuk.

A gyakrabban elOfordulo, hosszabb folyoiratcimek es egyeb haszmllt röviditesek:

A. B. Debl'. - Acta Biologica Debrecina
AB Acad. H. -Acta Botanica Acaclemia Scientia-
rum Hungaricae
ABH - Acta Botanica Hungarica
Abstr. Bot. - Abstracta Botanica
Acta Paed. Agl'. - Acta Academiae Paedagogicae
Agriensis Nova Series (Az egri Tamirkepzo
Foiskola Füzetei)
AGH - Acta Geobotanica Hungarica
Akad. K. - Akademiai Kiado
Ann. B. Univ. H. - Annales Biologicae Universi-
tas Hungariae
Ann. Mus. Hung. - Annales historico-naturales
Musei Nationalis Hungarici (A TeLmeszettu-
domanyi Muzeum Evkönyve)
Ann. Univ. Bp. - Annales Universitatis Scientia-
rum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nomi-
natae Sectio Biologica
Aufl. - Auflage (kiadas)
Bd. - Band (kötet)
BK - Botanikai Közlemenyek
Bp. - Budapest
Dt. Dolg. - Dunantuli Dolgozatok Terlneszettudo-
manyi Sorozat
EL - Erdeszeti Lapok
e. n. - evszam nelkül
ET - Elet es Tudomany
Fol. M. Matl'. - Folia Historico-naturalis Musei
Matrensis (Miitra Muzeum Evkönyve)
Földl'. Ert. - Földrajzi Ertesfto
Földr. K. - Földrajzi Közlemenyek
Fr. Bot. - Fragmenta Botanica
Index Bp. - Index Horti Botanici Universitatis Bu-
dapestinensis
Jbel'. Wupp. - Jahresberichte des Naturwissen-
schaftlichen Vereins, Wuppertal
JP Muz. Evk. - Janus Pan nonius Muzeum Ev-
könyve
Math. Tt. Közl. - Mathematikai es TeL1neszeltu-
domanyi Közlemenyek
MBL - Magyar Botanikai Lapok
MTA Biol. K. - A MTA Biologiai Csoportjanak
Közlemenyei
mtsai. - munkatarsai
ÖBZ - Österreichische Botanische Zeitschrift
PTTK - Potfüzetek a Terilleszettudolllanyi Köz-
lönyhöz
pp. - oldalak
SBH - Studia Botanica Hungarica
Sep. - Szepanitum (különlenyomat)
Sm. Muz. K. - Somogyi Muzeumok Közlel11enyei
Suppl. - Suppleillentuill (függelek)
szerk. - szerkesztette
Terml'. F. - Termeszetrajzi Füzetek
TTK - Termeszettudomanyi Közlöny
Tved. K. - Termeszetvedelllli Közlemenyek
Vp. Muz. K. - Veszprem Megyei Muzeumok Köz-
lemenyei

361
 Hatarozokönyvek a hazai florarol
HORTOßAGYI T. (szerk., 1962): Növenyhatiirozo 11. Tankönyvkiado, Bp.
527 pp.
1AvORKA S. (1924-25): Magyar Flora. (FIOI a Hungarica) - Magyarorszag vi-
riigos es eelenyes vin\gtalan növenyeinek Illeghatärozo kezikönyve - Stü-
diulll, Bp. 1307 pp. + tcrl:cp.
Kezikönyvek, tankönyvek es egyeb hatarozok
ADLER W.-K. OSWAu>-R. FISCHER (1994): Exkursionflora VOll Österreich.-
Verlag Eugen Ulmer. Stuttgart unel Wien. 1180 pp.
AICIIELE, D.-GOLTE-BECIITLE, M. (1991): Mi vilit itt? - Gonelolat, Bp. 429
pp.
ASCHERSON, P.-GRAEßNER, P. (1936-1939): SYl10psis eier mitteleuropäischen
Flora I-VII. es XII., Leipzig. (csonka)
BARTHA D. (1997): Fa- es cserjehatärozo. - Ereleszeti es Faipari Egyetem
Erel61l1ernöki Kar, Soprol1.
CSAPcl 1. (1775): Uj flives es virägos magyar kerl. AKV Reprint sorozat, Bp.
1985. 305 pp.
CSEREY A. (1887): Növenyhatarozo vagyis vezer a virägzo Ilövenyek neveinek
könnyu es biztos kikeresesehez kezd6k szämära. - Selmeczlxinya. Kiadta
10erges Agost özvegye.
DANERT, S.-HANEL'J', P.-HELM, 1.-KRUSE 1.-SCIIULr~E-MOTEL, 1. (1980): Ura-
nia növenyvilag. MagasabbrendG növenyek I. - Gondolat, Bp. 483 pp.
DANERT, S.-Fukarek, F.-HANELT, P.-HELM, 1.-KRUSE 1.-LEIIMANN, Ci!. 0.-
SCHULTZE-MOTEL, 1. (1981): Urania növenyvilag. Magasabbrenelu növe-
nyek [I. - Gondolat, Bp. 516 pp.
DlciSZEGI S. - FAZEKAS M. (lS07): Magyar f(jvesz könyv. - Reprint kiaeläs:
Müzsak Közmuvel6e1esi Kiac1o, Bp. 1988.
DOSTAL, 1. (1989): Nova kvetalla CSSR 1.,2.- Acaelemia Praha, Ceskosloven-
ke akaelemie ved. 1-758 + S pp., 759-1548 pp.
FACSAR G. (1993): Magyarorszag vaclonlenn6 rozs,ii. - A Kerteszeti es Elel-
miszeripari Egyetem Közlemenyei. 53, Supp!.: 75-128.
FEKETE G.-MOLNAR ZS.-HORV ATH F. (szerk., 1997): A Nemzeti Biocliverzitäs
Monitorozo Renelszer 11. A magyarorszagi el6helyek leiräsa, hatarozoja es
a Nemzeti El6hely-osztälyozasi Rendszer. - Magyar Tenneszettuelomanyi
Müzeum, Bp. 374 pp.
FELPÖLDY L. (1990): Hinarhatarozo. (Viziigyi hielrobiologia 18.) - KTM -
Agua Kiaelo es Nyolllela, Bp. 144 pp.
GODET, 1-D. (1986): Bäume und Sträucher. - Arboris Verlag, Bem. 216 pp.
GODET, 1-D. (1991): Pflanzen Europas. - Arboris Verlag, Bem. 264 pp.
GODET, 1-D. (1992): Europa vin\ga.i - Officina Nova, Bp.
GRAU, 1. - KREM ER, B. K. - MÖSELER-RAMßOLD, G. - TRIEßEL (1998): Füvek.
- Magyar Könyvklub, Bp. 286 old.
HARASZTY A. [szerk.] (1979): Növenyszervezettan es növenyelettan. - Tan-
könyvkiaelo, Buelapest 798 pp.
HAZSLlNSZKY F. (1872): Magyarhon eelenyes növenyeinek fliveszeti keziköny-
ve. - Athenaeum, Pest. 504 pp.
Hw, G. (1908-1931): Illustrierte Flora von Mitteleuropa. 1., 11., III., IV., V.
- Verlag von 1. F. Lehmann - München. 402, 395, 607, 1748,2630,
1378 pp.
HEGI, G.-CONERT, H.-HAMAN, U.-SCI-IULTZE-MoTEL, W.-W ACiENITZ, G.
(1964-1990): Illustrierte Flora von Mitteleuropa I-VI. - Verlag Paul Pa-
rey, Berlin-Hall1burg. (vältozo olclalszall1)
HOPPMANN, K.-WAGNER 1. (1903): Magyarorszag viragos növenyei. - AKV
Reprint sorozat, Bp. 1988. 241 pp. + 67 sZ(lIes läh/a.
HORTOßAGYI T. [szerk.] (1979): Növenyrenelszertan. - Tankönyvkiaelo, Bp.
754 pp.
1AvORKA S. (1937): A magyar flora kis hatarozoja. - Studium, Bp.
1ÄVORKA S. (1948): Magyarol'szäg növenyvih\ga. In: 1;\VORKiI S. (szerk.): A
növenyek viläga. - Uj id6k lrodalmi Intezet Rt. (Singer es Wolfner) Ki-
adasa, Bp. pp.: 118-132.
1AvORKA S.-CSAPODY V. (1975): Iconographia flome partis austro-orientalis
362
1AvORKA S. - Soci R. (1951): A magyar növenyvilag kezikönyve I-H. - Akad.
K., Bp. 1120 pp.
SIMON T. (1992): A magyarorszagi edenyes flöra hatarozoja. - Harasztok-virä-
gos növenyek. - Tankönyvkiaelö, Bp. 892 pp.
Soci R-K;\RP;\'II Z. (1968): Növenyhatärozo 11. - Tankönyvkiado, Bp. 846 pp.
Europae Centralis. - (Közep-Europa elelkeleti reszenek florCtja kepekben.)
- Akad. K., Bp. 73+XL+576 pp.
KARPATI Z.-TERPcl A. (1968): Növenyrenelszertan. - Mez6gazelas,\gi Kiaelo,
Bp.
KARSH A. (1894): Vaelemecul11 Botaniculll. - Verlag von Otta Lenz, Leipzig.
1094 + 50 pp.
KLAPP, E.-VON BOßERPELD, W. O. (1990): Taschenbuch eier Gräser. - Paul Pa-
rey Verlag, Berlin 282 pp.
KovAcSNE LANG E.-TiiRiiK K. (szerk., 1997): A Nemzeti Bioeliverzitas Moni-
torozo Renelszer 1Il. Növenytärsulasok, tärsuliiskomplexek es el6helymo-
zaikok. - Magyar Terl11eszettueloll1anyi Müzeul11, Bp. 148 pp.
KREMER, B. P. (J 995): Fäk. Oshonos es betelepftett fafajok Europaban. - Ma-
gyar Könyvklub, Bp. 288 pp.
MATYAs Cs. (szel'k., 1996): Eldeszeti ökologia. - Mez6gazela Kiaelo, Bp. 312.
PODIIAJSK;\, Z.-HisEK, K. (1991): Eur6pa vadvin\gai. - Maelach Könyv- es
Lapkiaelo, Pozsony / Bratislava 294 pp.
PRISZTER Sz. (1986): Növenyneveink. - Magyar-Iatin szogyujtel1leny. - Mez6-
gazelasagi Kiaelo, Bp. 191 pp.
PRISZTER Sz. (1985): A magyar flora es vegetaci6 rendszertani-növenyföldl aj-
zi kezikönyve VII. Mutatok. - Akad. K., Bp. 683 pp.
PRISZTER SZ.-CSAPODY V. (1963): A növenyszervtan terl11inologiäja. Harol11-
nyelv(\ szakszotar. - Mez6gazelasagi Kiaelo, Bp. 222 pp.
ROrJIMALER, W. (1988): Exkursionflora. Bd. 3. - 7. Aufl. Volk unel Wissen
Verlag. Berlin.
S;\RK;\NY S.-SZALAI I. (1966): Növenyszervezettani gyakorlatok. - Tankönyv-
kiaelo, Bp. 707 pp.
SAI~KANY S.-HARASZry A. (1973): Növcnyszervezettan. (Egyseges egyetel11i
jegyzet.) - Tankönyvkiaelo, Bp. 616 pp.
SAVULESCU, T.-NYÄRÄDY E. 1. (1952-1964): Flora Republidl Populare R0I111-
ne I-IX. - Buvllleti.
SCHERMAN Sz. (1967): Magisll1eret 1-11. - Akael. K., Bp. 861 + 209 pp.
SCHMEIL, O.-FITSCIIEN, 1.-SENGHAS, K. - SEYßOLD, S. (1993): Flora von
Deutschlanel unel angränzneler Läneler. 89., neu bearb. und erw. Auf!. -
Quelle Meyer Verlag Heielelberg - Wiesbaelen. 802 pp.
SEßALD, O.-SEYBOLD, S.-PIIILlPPI, G.-WÖRZ, A. (szerk., 1990, 1990, 1992,
1992, 1996, 1996, 1998, 1998): Die Farn unel Bliitenpflanzen Baclen-
Württel11 bergs. Bel. 1-8. - Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart. 613, 443, 483,
363,539,577, 595, 541 pp.
SIMON T.-SEREGELYES T. (1998): Növenyismeret. A magyar növenyviliig kis-
hatärozoja. - Nel11zeti Tankönyvkiaelo, Bp. 276 pp.
Soö R (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 19S0): A magyar flora es vegetäcio
rendszel'tani es növenyfölelrajzi kezikönyve I-VI. - Akael. K., Bp. 589,
560, 655, 506+51,614,724 pp.
Soö R. (1965): Fejl6e1estörteneti növenyrenelszeltan. - Tankönyvkiaelo, Bp.
560 pp.
TERPeJ A. [szerk.] (1987): Növenyrenelszertan az ökonombotanika alapjaival 1-
11. - Mez6gazelasiigi Kiaelo, Bp. 886 pp.
TÖRÖK K. (szerk., 1997): A Nel11zeti Biodiverzitäs Monitorozo Renclszer IV.
Növenyfajok. - Magyar Terl11eszettudon1Clnyi Müzeul11, Bp. 140 pp.
TUTIN, T. G. - es I11tsai [szerk.] (1964, 1968, 1972, 1976, 19S0): Flora ElII opa-
ea 1., II., III., IV., V. - Call1brielge University Press. 464, 455, 370, 50S,
452 pp.
UJVAROSJ M. (1973): Gyonlllövenyek. - Mez6gazelasagi Kiaelo, Bp. 833 pp.
"A magyar növenyvilag vedelme"
es "A magyar flora veszelyeztetettsege" c. bevezeto reszekhez
ALM/IJ)I L (1962): Weljük meg az uloiso tatOljanl a Balaton Illellell. - Napl6
(Veszpemlllegyei napilap) jülius 26.18 (173): 8.
AMßReJZY-MIGAZZI I. (1922): Növenyrezerv,iciok es parkok Közepeuröpaban
es Magyarorszagon. - BK 20 (4-6): 128-133.
BARTIIA D. (1991): Vörös lista. Magyalorszag veszelyeztetett es veelett fa- es
cseljefajai, 24 pp.
BARTIIA D. (1992): A magyarOi szügi szilvikol fl61 a veszelyeztetettsege. -
Tvec!. K. 2: 57-64.
BARJ'HA D. (1997): A magyarorszc\gi erel6k terllleszetvedelmi problemäi. -
. Kitaibelia 2 (2): 308-310.
B;\NY AI L. (1979): A növenynemesftes genlanaleka., A vaelon el6 növenyek el-
terjeelese es a hazai növenytarsul,\sok gentartah~kai. In: STERßE'f7. I.
(szerk.): E16 örökseglink. Generozio, genbank. - Mez6gazelasagi Kiaelo,
Bp.
BEKE Ö. (1932): A tatorjan iroelallllahoz es elnevezesehez. - Debreceni
Szemle 6 (12): 468-470.
BORß;\S V. (1894): A sulyol11 pusztulo felben. - ITK 26: 297-322.
BORßAs V. (1895): A venheel6 tiszara. - TTK 27: 57-77.
BORß;\S V. (1900): A IlIkäcs-fürcl6i N)'II/IJllilm-rol. - A Kelt 6: 778.
BORß;\S V. - SCIIILßERSZKY K. (1893): A N)'II/IJlw('(/ Ihe/'II/ali.\· D. C. Buda-
pesten I'alo l1legt,lI'tüsänak moeljai. - ITK 25: 270.
BOROS A. (1924): A bllclapesti vilügkeleskedelem vaelvirägai. - TTK 56:
382-383.
BOROS A. (192LJ): Balorligelnagy veszelyben van! - Debreceni Szemle 3 (6):
290-291.
BOROS A. (1929): Mentslik meg a nyfrsegi Batorligetet! -- Termeszet 25 (7-8):
74.
BOROS A. (1930): A Balata-loro!. - Terl1leszet 26 (5-6): 65.
BOROS A. (1934): Földväry Miksa tenneszelveelelmi tanuhminyai. - BK 31:
160-161.
BOROS A. (1935): MCI1)'C/lllhc.I' IrijiJ/iala mint elrogszolgaltatonöveny Magyar-
orszagon. - Kfserletiigyi Közlel1lenyek 38 (1-5): 118-122.
BCJKOS A. (1947): A pesti ulca vaelviragai. - "Budapest" 3: 153-158. + 5 äh-
m.
BOROS A. (1949): A l1letelyfli, rizsveteseink gyomnövenye. - Tenneszet es
Technika 108 (12): 750-751.
BORDS A. (1952): A Duna-Tisza köze növenyfölelrajza. - Fölelr. Ert. 1 (I):
39-53. + Ic/M,).
BOROS A. (1%0): Rizs-gyom tanull1länyok. - Agrobotanika 2: 141-163.
BOROS A. (1968): Viragszeeles es termeszelveelelem. - Büvar 13 (3):
148-149.
BUJ)AI 1. (1912): A belapatfalvi Belk6hegy flonija. - MBL 11: 68-7l.
BUND K. (1908): A tipikLls erelei növenyzet megoväsa. - EL 47: 108-113.
CSAPODI I. (1906): A Pcgall/lI1/ Harnlilill ügyeben. - Növenytani Közleme-
nyek 5: 155-156.
CSAPODY !. (1956): Tellneszetveelelmi felaelalaink. - Soproni Szemle 10 (2).
Sep. 5 pp.
CSAI'ODY I. (1956): A soproni termeszetveelelemll1ültja, jelene es felaelalai.-
Soproni Szemle 10 (3): 230-255.
CSAI'ODY I. (1976): MagyarOi szjg vec1elemre javasolt növenyfajainak nevso-
ra. Reszletes kigyüjtes a veelelemre javasolt ketszikCiekr6!. - OKTH Bp.
(Kezirat.)
CSAPODY I. (1982): Welett növenyeink. - Gonelolat Kiaelo, Bp. 350 pp.
CSAPOJ)Y I.-BAR'J'HA D. (1992): Utmutato vedetl növenyeink ismeretehez es
gyakorlati veelelmehez. - Oktatjsi segeellet. Ereleszeti es Faipm i Egyetem
Erel6mernöki Kar, Sopron. 72 pp.
CSAPODY I.-SZ0IWRIIJI· I. (1970): Termeszetes ercl6tfpusok vedelme. - Az
Erc16 19: 22-226.
CSAPODY V. (1953): A rizs gyonlllövenyei. -Ann. Mus. Hung. (4.) 45: 35-45.
CSEiiRGllEci A. (1889): A hevvfzi tiinelerrozsa iigyeben. - ITK 21: 456.
CSONTOS P.-UiKÖS L. (1992): Wdell edenyes fajok terbeli eloszlasvizsgalata
a Budai-hegyscg dolo1l1itvidekcn. - SzünbOlanikai alapozas tenlleszetve-
delllli területek fel1l1eresehez. - BK 72 (2): 121-143.
DAßÖCZY E. (1900): Traf!a lIalalis fejl6desi, fiziologiai-anatomiai s biologiai
viszonyai. - TTK 32: 478-479.
DAR;\NYI I. (1909): A termeszeli emlt~kek fenntartasa. - EL 48: 519-526.
DE POlTERE G. (1923): Az 1923. evi pärizsi nemzelközi tenlleszetveelel1l1i
kongressZlIsrol. - EL 62: 222-225.
DJ"cIIY M. (1912): A lenlleszet vedehlle es a nel11zeti pm·kok. - TTK 44:
81-99.
DEGEN A. (1895): Hazank homokpusztainak egy bennszülött szegfGve
(Diamhlls dilllil1l1s Kit.). - PITK 27: 24-27.
DIÖSZEGI S.-FAZEKAS M. (1807): Magyar flivesz könyv. - Reprint kiadäs:
Müzsak Közllluvel6desi Kiaelo, Bp. 1988.
EßERLE, G. (1979): Pflanzen unserer Feuchtgebiete unel ihre Gefährdung. -
Verlag von Walelemar Kramer, Frankfurl a. M. 236 pp.
EIIRUCII, P.-EIIRLlCH, A. (1995): A fajok kihalasa. - Göncöl Kiado, Bp. 359
pp.
FACSAI~ G. (J 990): MagyarOi szag Rosa tl 01 ajänak veszelyeztetettsegi es tenlle-
szetvedel1l1i helyzete. - Lippay Hnos Tudolllanyos Ülesszak el6adasainak
es poszlereinek összefoglaloi. KEE Kiaelvanyai. pp.: 145-146.
FARKAS S. (1990): Kezikönyv a Tolna megyeben eszlelt veelett növenyfajok
felis1l1eresehez (Tolna Illegye veelell növenyei). - Babits Muvel6desi
Központ, Szekszarel, 250 pp.
FiiLLER 1. (1943): Növenyeink a nepies gyogyaszatban, kuruzslasban, babo-
naban. - Bölcseszeloktori ertekezes. Keszült a Debreceni M. Kir. Tisza
Istvan-Tuelolllanyegyetem Növenytani intezeteben. Nagy Karoly Grati-
kai Muintezetenek nyonl(\sa, Debrecen. 63 pp.
FEKETE G. (1996): A hazai biodiverzitäs: feltaras, 1l1egertes, meg6rzes. - Ter-
meszel Viläga (ITK) 127. Il. klilönszä1l1: 16-19.
FLA'J'l' K. (1886): Welelmet a lllagYal' Lotos-viragnak l - Nagyvärad 1886:
265., 266. sz.
FÖLDV;\RY M. (1928): A Balalon környekenek terl11eszeti el11lekei. - Erdesze-
li Kisel'letek 30: 319-352., 407-409.
FöLlJvARY M. (1929): A Balaton kÖlnyekcnek tenneszeti el11Jekei. - A Tel'-
llleszel 25 (5-6): 49-50., (7-8): 70-73., (9-10): 92-94., (11-12):
I JO-IIl., (15-16): 148-151.
FÖLlW;\RY M. (1931): A rigoci tenneszetveelelllli liget. - TTK 63: 430-434.
Föuw ARY M. (1932): Tenlleszeti emlekek a Mecseken es környeken. - EL
71: 462-475., 594-614., 703-72l.
FÖLDVARY M. (1933): A Bakonyhegyseg es Bakonyalja telllleszeti emlekei.-
EL 72: 20-35., 321-33l., 510-527., 662-672., 799-814., 943-953 ..
1023-1033.
FÖLDV;\RY M. (1934): A hazai tenneszetvedelem napjainkban. - Debreceni
Szelllie 8: 337-347.
FÖLDV;\RY M. (1934, 1935): Fels6e1unantuli termeszeti emlekek. - EL 73:
579-604.,698-715,821-930,1053-1086,74: 171-188,272-286.
FÖLDV;\RY M. (1943): Hazai vedett terllleszeti emlekek. - PITK 75:
74-81.
FRANK N.-KIRÄLY G.-TiMAR G. (1998): Vörös lista. A hazai Laitaiculll vedett
es veszelyeztetetl eelenyes növenyfajai. - A Soproni Mühely különsz,\ma,
Sopron. 68 pp.
GALAMßOSI B. (1980): Termesztesi tapaszialaillk magrolnevelt Adollis l'fI'/1(f-
li.l' L. növenyekke!. - BK 67 (4): 307-311.
Gr:LETA F. (1969): A szuros csodabogyo jerlent6sege. - Az Erd6 104 (5):
221-226.
GELE'J'A F. (1969): A szüros csodabogyo. - Termeszet Vilaga 100 (8): 359.
GOMßOCZ E. (1935): Az els6 hatosägilag veelett növeny hazankban. - ITK 67
(5-6): 106-108. (ColchiculI/ hUlIgllricum)
GOMßOCZ E. (1936): A magy,u botanika tÖltenete. A magyar flora kutatoi.-
Magyar Tuelomanyos Akademia, Bp. 636 pp.
363
 GOMßOCZ E. (1941): A Tarsulat es a tenneszetvedelem, Terllleszetveelelelll.
In: GOMßOCZ E.: A KiraJyi Magyar Tenneszettudomanyi Tarsulat törte-
nete 1841-1941. - Kinllyi Magyar TermeszettuelOlm\nyi Türsulat, Bp.
pp.: 281-288., 372-376.
GOMßOCZ E.-HoRVAT A O. (1939): Kitaibel P:H Baranyaban. - Sep. a Cisz-
terci Rend pecsi Nagy Lajos Gimmiziumanak 1938-39. evi ertesft6jeb61.
- Taizs J. Könyvnyomda, pecs. 54 pp.
HANUSZ I. (1899): A vad viragok vedellller61. - TTK 31: 43.
HERMAN O. (1878): "Veto" vagy inkübb keres egy erdekes növeny erdekeben.
- Tennr. F. 2: 76--79.
HEDER I. (1950): A koparfasftäs problematikaja az Erdeszeti Tudomanyos In-
tezet öteves terveben. - Mez6gazdasagi Tudomanyos Közlemenyek (Me-
z6gazdasagi Kfselletligyi Központ negyedevi kiadvanyai) 2: 187-194. +
4 jel1ykep.
HOLLOS L. (1912): A RIISCUS aculcalas L.-r61. - MBL 11: 279.
HORANSZKY A. (1981): Vadtelepftes es ökol6giai szemlelet. - Buvar 36 (2):
79.
HORVAT A O. (1940): A pecsi piac vadvin\gai. - Buvar 1940 (6): 257-259.
HORVATH A. (1991): A taturjan (Crall1/Jc lalaria Sebe6k) magyarorszagi ve-
delmenek cönol6giai es ökol6giai alapjai. - Tved. K. 1 (I): 23-38.
HORVAI HE.-JFoANPLONG J. (1962): Vas megye l'itka es vedelmet ereleml6 nö-
venyei. - Vasi Szemle 16: 19-42
HORVATII F.-DOBOLYI Z. K.-MoRSCHilUSER T.-LoKÖS L.-Karas L.-
SZERDilllELYI T. [szerk.] (1995): FI61a adatbazis 1.2 - Taxonlista es attri-
butUlll allOlmlny. - MTA ÖBKI Vacrat6t. 267 pp.
IGMANDY J. (1931): Aelatok Hajclu vürmegye növenyzetehez. - Debreceni
Szemle 5 (4): 188-189.
ILOSVAY L. (1930): A terllleszet vedelllle klilföldön es hazankban. - TTK 62:
257-273.
IUCN Threatened Plants Unit (IUCN Conservation Monitoring Centl'e) Kew,
UK (19R3): List of rare, threatened anel enelemic plants in Europe (1982
edition) - European Comittee for the Conservation of Nature and Natu-
ral Resources, Strasbourg, 1983.
JilKUCS L. (1989): Megvedhet6-e a dunantuli karsztviz? - ET 44 (24):
739-741.
JAVORKiI S. (1929): A bakonyi venhed6 tiszafa, - TTK 61: 264-268.
JAVORKiI S. (1932): A tatorjan Magyamrszagon. - TTK 64: 428-432.
JAVORKiI S. (1949): A tiszafa pusztulasa az eur6pai erel6kben. - Tenneszet es
Technika 108: 759.
KilAN K. (1932): A termeszet vedelllleben. - TTK 64: 97-103.
KilAN K. (1932): A termeszetvedelem es a termeszeti emlekek. - Kir. Magyar
Termeszettudolllanyi Türsulat, Bp. 1932. 312 pp.
KilLOTAs Zs. (1993): Vj lista a veelett fajokr61. - Atertekeles es b6vftes. - Ter-
meszetBuvar 48 (4): 15-17.
KAWIAS Zs. (1997): M6dosult a veelett fajok listaja. A hibriel fajok is oltal-
mat kaptak. - TenneszetBuvar 52 (I): 16--17.
KARI'ATI Z. (1938): Erelekes es ujabb növenyel6forelulüsok Sopron környeken.
- Soproni Szel1lle 1938 (1-2): 74-84.
KARI'ATJ Z. (1962): Tenneszetvedell1lünk nehäny növellytani problt~muja. -
Büvur 8: 131-133.
KELEMEN J. (szerk., 1997): Iranyelvek a flives terliletek termeszetvedelmi
szempontü kezelesehez. A KTM Tenneszetvedelmi Hivatahinak talllil-
manykötetei 4. - TermeszetBüvar Alapftvany Kiad6, Bp. 388 pp.
KERNER A. (1863): Das Ptlanzenleben der Donauläneler. - Innsbruck, Wag-
ner'sche Buchhandlung, 348 pp.
KESZTIIELYI I. (1981): Tenneszetvedelem. In: HORTOßAGYI T.-SIMON T.
(szerk.): Növellyföldrajz, tarsullistan es ökol6gia. - Tankönyvkiad6, Bp.
496--517.
KIESELBilCH Gy. (1943): A sulyom. - TTK 75 (4): 112-117.
KIRALY G. (1997): A K6szegi-hegyseg tl6ra- es vegetaci6-valtozasai az el-
mult 150 evben. - Tilia 5: 322-353.
KovAcs M.-PRISZTER Sz. (1974): A tl6ra es a vegetaci6 vliJtozasa Magyaror-
szagon az utols6 szaz evben. - BK 61 (3): 185-197.
KovAcs M.-PR1SZTER Sz. (1974): Pusztul6 növenyvilagunk. - Buvar 29 (12):
329-332.
364
KOVACS M.-PRISZTER SZ.-CSilPODY I.-SZ0DfoRIDT I. (1977): vedelmet kiv~i­
n6 növenyfajaink es növenytarsulasaink. - MTA Biol. K. 20: 161-194.
KUßINYI A. (1842): Magyarorszagi merges növenyek. - Budan, a Magyar Kir.
Egyetem betuivel. (Reprint kiadas: AKV reprint sOl'Ozat 1983.) 84 pp. +
30 .IlIIICS läiJla .
LENGYEL B. (1897): Hazank nehüny nevezetes nagy faja, - TTK 29: 441-461.
LENGYEL G. (1936): Termeszetvedelem a p6tharaszti pusztän. - TTK 66:
472-476.
LESS N. (1991): A termeszetveelelem es a vaclkür kapcsolatar61. - EL 126 (3):
88.
LUCilS, G.-SYNGE, H. (1978): The IUCN Red Data Book. IUCN Threatened
Plants COlllittee, Kew, Richmoncl.
LUCAS, G.-WilLTERS, S. M. (1976): List of rare, threateneel ancl endemie
plants for the countries of Europe. - IUCN Threatened Plants COlllittee,
Kew, Richmond.
MARGITril YR. (1941): Vedett tatorjantelep Balatonkenesen. - Buv<lr 7: 313.
MARKOVICS T. (1997): vedett növenyfajok szaporitasa es visszatelepitese
egykori el6helyeikre. - Kilaibelia 2 (2): 311-312.
MAGOCsy-DIETZ S. (1893): A Nymphaea Ihermillis vedelmerol. - TTK 25:
381.
MÄ'ryAs Cs. (1981): Vadtelepites - karokkal. - Büvar 36 (2): 79.
MOESZ G. (1917): A Traglls raCCn!OSlfS es Celerach ofjiL'il1l1rUII/ vedelme Ne-
Illetorszagban. - BK 16: 128.
NAGY J. (1917): A Magyal' Alfölel ket pusztul6 növenye: a kulokan es a su-
Iyum. - TTK 49: 838-839.
NEMETH F. (1975): Magyarorszag enclemikus, pan non jellegu, reliktum, es rit-
ka növenyfajainak nevsOi a. OKTH, Bp. (Kezirat.)
NEMETH F. (1980): A veszelyeztetett növenyfajok Vörös Könyve. - Buvar 35
(3): 115-116.
NEMETH F. (1980): A Vörös Lista es k6dolasa. - kezirat. - M6dosftva Illegje-
lent 1995-ben: HORV ATII F. es llltsai. (szerk.): FI6ra adatb,izis 1.2 - Ta-
xonlista es attribütum allolllany. - MTA ÖBKI Vawit6t, 1995. pp.:
43-50.
NRMETII F. (1982): Mal' renclelet vecli! Vaclonterm6 I'itka növenyeink. - Büvar
37 (7): 291-293.
NEMETH F. (1987): Fogyatkoz6 növenyvilag - A Vörös Könyv figyelillezte-
tese. - Büvar 42 (6): 21-23.
NEMETH F. (1989): Növenyvilag. Szaras növenyek. - In: RilKONCZiI Y Z.
(szerk.): Vörös Könyv. Akacl. K. Bp. pp.: 263-321.
NEMETH F. (1995): Elvek es 1ll6dszerek. In: IUCN: Neillzeti ökol6giai hal6-
zat - Javaslat a környezet- es tenneszetbarat terlilethasznosilasm - IUCN
Glancl, Svajc es Buclapest, Magyarorszag. 88 pp. + 13 IcrkCp ,
NEMETII F.-GYURKO G. (1977): Vadfl6rabegyujt6 utak 1975-ben. - Agrobo-
tanika 18: lO5-I 17.
NEMETH F.-SERcuEL YES T. (e.n.): Ne bantsel a viragot. Nehany ritkasüg a ha-
zai növenyvilügb61. - OKTH - MTI (llJ82), 132 pp.
NEMETII F.-SEREUä YES T. (1985): 88 szines olclal tavaszi vaelviragokr61. -
Mez6gazclasägi K., 96 pp.
ORßAN B. (1870): A Szekelyföld lefrasa - törtenelmi, regeszeti, terilleszetraj-
zi s nepisl1lei szelllpontb61. IV. kötet. - Rath M6r kiadüsa, Pest.
OROSZI S. (1986): A magyar termeszetveelelem kezdetei. - Orsz~lgos Erclesze-
ti Egyeslilet, Buclapest 219 pp.
PilDOS J. (1867): Meg egyszer Magyarorszag meregfäjar61. - EL 6: 468-470.
PilPP L. (1997): Nyfrsegi es környekbeli vedett növenyfajok szaporitasi kuta-
tasai, lllentesi kfserletei es ezek eredlllenyei. - Kitaibelia 2 (2): 317-319.
PilUER A. (1932): Vas vannegye termeszeti emlekei. Klilönnyomat a csornai
pleillontrei kanonokl'end szombathelyi Szent Norbert Ginllläziulllanak
1931-32. evi Ertesit6jeb61. - Martineum Könyvnyomda Rt., Szoillbat-
hely, 66 pp.
PETRIKOVITS L. (1943): A sulyomtennes gyujtese es felhasznalasa a Tisza vi-
eleken. - TTK 75: 216.
PINKE Gy. (1995): Kiserlet botanikai szempontb61 ertekes gyonlllövenyeink
összefrasara. - Acta Agronomica Ovariensis 37 (2): 153-175.
PRISZI'ER Sz. (1984): Magyar növenynevek Kitaibel Pal lltinapl6iban. - Or-
vostörteneti Közlelllenyek (Collllllunicationes de HistOl'ia Artis Medici-
nae) 107-108: 161-175.
RilPAICS R. (1929): Öreg fCtk, 6si legenclak. - TTK 61: 721-735.
RilPAICS R. (1940): Killleiel a viragot! - A Tenneszet 36 (7): 94-95.
RtDL R. (1929): A bakonyi tiszafa pusztul6 uj lel6helye. - Veszpremi Gilll-
naziulll E,tesit6je 1929: 4.
SAJO K. (1899): A tiszafar61. - EL 38: 1400-1420.
SAJO K. (1902): A pusztul6 üllati es növenyi kincsek lllegillentese Ne1l1etor-
szagban. - Tenneszet 5 (4-5).
SilJO K. (1902): A terilleszetnek fenntartott terliletekr61. - EL 41: 221-226.
SillO K. (1904): Az 6s-tenneszet maradvanyainak megmentese. - Urania 5:
391-392.,446-448.
S(\JO K. (1905): Az 6s-tenneszet kincseinek megmentese. - TTK 37:
705-739.
SANTiI A-SEREGEL YES T.-VIDA G, (1995): Tenneszelveclelem. - In: JARAlIle
KOMLÖIlI M. (szerk.): Pan non Enciklopedia. Magym orszag növenyvila-
ga. - Dunakanym' 2000, Bp. pp.: 318-337.
SCllERMilNN Sz. (1923): Nemzetközi tennesztveclelmi kongressZlls parizsban.
- Tenneszel 19: 54-56.
SCHILßERSZKY K. (188~): A NYIlI/lhaea Ihcmwlis D. C. Nyilt level Fuchs Emil
Buclapest f6v:lrosi f6kertesz urboz. - Kerteszeti Lapok 3: 313.
SCIIILßERSZKY K. (1889): A hevvizi tünderrozsa budai terl1lohelye. - TTK
21: 370-374.
SClIILß~RSZKY K. (1889): A hevvizi tünderrozsa ligyeben. - TTK 21: 513.
SCllILBlRSZKY K. (1889): A j6zset11egyi forrast6. A NYI11/lhaca IhC/'lllalis D.
C. budapesti (lukäcsflircl6i) tenn6helye 1889-ben. - Kerteszeti Lapok 4:
177-180.
SCIIILßERSZKY K. (1889): A megmentett hevvfzi tünderrozsa. - Kel teszeti
Lapok 4: 266-268.
SCllILßioRSZKY K. (1906): lndoklas a hazai tenneszeti ritkasagok vedelme es
gonclozasa ligyeben felolvasott bizottsagi hatarozati javaslathoz, - Nö-
venytani Közlemenyek 5: 110.
SCHILBERSZKY K. (1911): Az 6si fakr61. - A Kert 17: 3lJ7-402., 427-433.,
462-465.,492-496.
SEREGEL YES T.-- S. CSOMÖS A. (1995): A Saseli-retek (K:\li-medence) botani-
kai el tekei es eI6hely-rekonstrukci6ja. - Kanitzia 3: 33-50.
SIMON T. (1991): Növenyfajok es tärsulasok termeszelveclelmi ertekenek
becslese. - Tved. K. 1: 99-114.
SIMON T. (1996): Növenytarsulasok, muköd6 biol6giai renclszerek meg6rze-
se. - Termeszet Vilaga (TTK) 127, 11. különsz~lm: 24-28.
SIMONKAI L. (1886): Pusztulas fenyegeti a M6ma hegyseg tlinclerforräsat. -
Alföld (AracI) 1886. marc. 17.
A magyarorszagi növenyfajok vedelmevel kapcsolatos
fontosabb jogszabalyok jegyzeke
76/1976. (VII. 16.) megyei VB hatarozat - Zala Megye Tanucsanak Közlö-
nye 17 (10): 1-2.
71/1981. (IX. 25.) megyei VB batarozat - Zala Megye Tanksänak Közlönye
22 (11): 15-16.
42.324-5/1976. (XII.15.) Tolna megyei VB hatarozat.
1982. evi 4. szamü törvenyereju rendelet a tenneszetvedelemr61 - Magyar
Közlöny 1982 (14): 165-171.
8/1982 (III. 15.) lllinisztertanücsi renclelet a tenneszetvedelemrol sz616 1982.
evi 4. szamu törvenyereju renelelet vegrehajlasar61. - Magyar Közlöny
1982 (14): 171-178.
1/1982. (III.I5.) OKTH renelelkezes "A vedett es fokozottan veclett növeny-
es allatfajokr61, egyedeik erteker61, a fokozottan vedett barlangok köre-
nek megallapitasar61, valamint egyes vedett allatfajokkal kapcsolatos
korlatozasok es tilalmak al61i felmentesekr61." - Magyar Közlöny 1982
(14): 179-200.
7/1988. (X. I.) KVM-renclelet "A veelett es fokozottan vedett növeny- es al-
SOO R. (1935): A pusztul6 Batorliget. - TTK 67: 14-21.
SZilBO L.-HORVATH ZS.-PINTER I. (1974): A tenneszetes f16ra gentartalekai
Magyarorszagon. - Agrobotanika 15: 57-80.
SZlLAGYI G. (1979): Vfzveszely es vizvedelem a blinyaszatban. - ET 34 (13):
387-390.
TilLLOS P. (1954): A papakovacsi läpret növenytarsulasai es fasftüsa. - Erele-
szeti Kutatasok 4: 55-69.
TilLLOS P. (1959): Erd6- es rettipus tanulmanyok a Szeki-erd6ben. - Erelesze-
ti Kutatüsok 6: 30 I-350.
TiMAR G. (1996): Vörös Lista. A Soproni-hegyseg vedett es veszelyeztetett
eclenyes növenyfajai. - A Soproni Muhely klilönszallla, Sopron. 49 pp.
TIMAR L. (1953): Vadviragok Szeged piacain. - Annal. Sect. Horti- et Viticul-
ture Universitatis Scient. Agriculturae 11 (2): 109-116.
TUZSON J. (1914): Jegyzetek a magyar f16ra neh:\ny növenyer61. - BK 3:
138-142.
TUZSON J. (1916): A Polygala sihirica veclelllle (Der Scbutz der Polygala si-
birica in Ostungarn). - BK 15: lO9 ill. 32-33.
UJVAROSI M. (1973): Gyomnövenyek. - Mez6gazdasagi Kiad6, Bp. 833 pp.
VilRGiI L. (1936): Sopron környekenek hat6sagilag vedett növenyei. - TTK
68: 433-434.
VARCiA Z. (1996): Fajkepz6des es biol6giai sokfeleseg. - Tenneszet Viläga
(TTK) 127, 11. klllönszam: 11-15.
VÖRÖSS L. Zs. (1975): A csoelabogy6 Baranyaban. - Büvär 30 (3): 124-125.
VÖRÖSS L. Zs. (1976): Szarsomly6 ritka növenyei. - Buvar 31 (5): 207-210.
WALTERS, K. S.-GILLETI', H. J. [eds] (1998): 1997 IUCN Red List ofThrea-
tened Plants. Compilecl by the Worle! Conservation Monitoring Centre.
IUCN - The World Conservation Union, Gland, Switzerland ancl Camb-
rie!ge, UK. lxiv + 862 pp.
ZOLYOMI B. (1969): Fölclvarak, sancok, hatarmezsgyek es a tenneszetvede-
lem. - Tenneszet Vilaga 100 (12): 550-553.
ZÖLYOMI B. (1983): Javorka Sandor es a telmeszetvedelem. - Buv:\r 38 (5):
221.
ZSOL[)OS I. (1995): Lopott viragok. - ET 50 (14): 436-437.
(J 9(6) Milyen moclon lehetne egyes specialis erelekes terlileteket, termeszeti
I'itkasagokat gonclozas ala venni? - Növenytani Közlemenyek 5: 107.
(1906) Tärsulati iigyek. - TTK 38: 522-523.
(1949) A tiszafa pusztulasa az eur6pai erd6kben. - Tel11leSzet es Technika
108: 759.
(1988) Tenneszetvedelmi infonnaci6s alrendszer I. kötet. K6cljegyzek a TVR
I., TVR 2., es TVR 4. adatlapokhoz. - Összeallftotla a KvI Termeszetve-
elelmi Munkacsoportja, Bp. (Benne: fokozottan veclett, veclett es vesze-
Iyeztetett növenyek Iistaja).
latfajokr61, egyedeik erteker61, a fokozottan vedett barlangok körenek
lllegallapftäsär61, valamint egyes vedett allatfajokkal kapcsolatos korla-
tozasok es tilalmak al61i felmentesekr61 sz616 1/1982. (111. 15.) OKTH
rendelkezes ll16dosft:\sar61" - Magyar Közlöny 1988 (45): 1070-1073.
12/1993. (III. 31.) KTM renclelet "A vedett es fokozottan veclett növeny- es
allatfajokr61, egyedeik erteker61, a fokozottan vedett barlangok körenek
megallapftasar61, valall1int egyes vedett allatfajokkal kapcsolatos korla-
tozasok es tilalmak al61i felmentesekr61 sz616 1/1982. (III. 15.) OKTH
rendelkezes m6dosftasar61" - Magyar Közlöny 1993 (36): 2002-2045.
1996. evi LIII. törveny a termeszet vedelmer61- Magyar Közlöny 1996 (53):
3305-3325.
15/1996. (VII. 26.) KTM rendelet"A vedett es fokozottan vedett növeny- es
allatfajokr61, egyedeik erteker61, a fokozottan vedett barlangok körenek
megallapitasar61, valamint egyes vee!ett allatfajokkal kapcsolatos korla-
toz,isok es tilalmak al61i felll1entesekr61 sz616 1/1982. (III. 15.) OKTH
rendelkezes m6dosftasar61" - Magyar Közlöny 1996 (64):4073-4075.
365

A "Bevezetes Magyarorszag florisztikai növenyföldrajzaba" c. reszhez
BOI~IIIDI A. (1958): Belsö-Somogy növenyföldl'ajzi tagolodasa es homokpusz-
tai vegeu\cioja, - MTA Biol. Csop, Közlem, 1: 343-37X,
BORH[[)[ A. (1 '15'1): Die Sandpflanzengesellschaften Süd-Transdanubiens, -
Ann, Univ, Bp, 2: 49-57,
BOR[ [[D[ A. (1961): Klillladiagramme und klilllazonale Karte Ungarns, - Ann,
Univ, Bp, 4: 21-50,
BOR[ IID[ A, (1997): Gondolatok es ketelyek: az Osmatra-ellllciel. - Studia
Phytologica Jubilaria dissertationes in honorem jubilantis Adolf Oliver
HOJ'vät. Pecs, pp.: 161-188.
BOROS A.. (1923): Magyarorszag hal'lnadkori [muadvanynövenyei. - TTK 55:
m-281.
BOROS A.. (1928): A Pannonicum es a Praeillyricum tlora-videkek kapcsolata.
- MBL 27: 51-56.
BORDS A. (1968): "Pflanzengeographische Km'te Ungarns". In: BOROS A.:
Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. - Akad. K., Bp. pp.: 466.
BOROS A..-KARPAT[ Z. (1960): "A termeszetes növenytakaro" c. terkeplap. In:
KAKAS 1. (szerk.): Magyarorszag eghajlati atlasza I. - Akad. K., Bp.
CSAPODY I. (19'14): A hazai Noriculll Illegftelesenek öj szeillpontjai. - In:
BARTHA D. (szerk.): A Köszegi-hegyseg vegetäcioja, - Sajat kiadas,
K6szeg-Sopron. pp.: 100-105.
FRANK N. - K[RÄLY G. (1997): Florakutatas a hazai Laitaicum-ban. - Kitaibe-
lia 2 (2): 213-216.
GAym Gy. (1925): Vas väl'lnegye fejlödestörteneti növenyföldrajza es a prae-
noricumi florasav. - Vasvallnegye es Szombathely varos Kulturegyesüle-
te es a Vasvanngyei Muzeum Evkönyve 1: 1-43.
HrwÄNSZKY A. (1960): Über das Problem eier Bewaldung im AndesitgebiJge.
- (Ein neuer Florendistrikt im Ungarischen Mittelgebirge.) - AB Acad. H.
6: 215-244.
HORVÄT A. O. (1940): Die Ptlanzengeographisehe Gliederung eies Mecsek-Ge-
birges. - Borbasia 2: 12-1 '1.
Ho[~vAT A. O. (1940): Geobotany of Eastern T[ ansdanubia. - Hungariea Acta
Biologiea 1: 247-259.
HORVÄT A. O. (1943): A Dunantülnövenyföldn~z.i hatala keleten. - Pannonia
7 (3-4). 5 pp.
HORVÄT A. O. (1966): A Mecsek hegyseg növenyföldrajza I. - lP Muz. Evk.
(1965) 5: 29-47.
HORVÄT A, O. (1972): Ujabb adatok a Mecsek geobotanikai ismeretehez. (A
Mecsek hegyseg növenyföldrajzi vazlata,) - JP Muz. Evk. (196lJ-1970)
14-15: 2lJ-47.
JAKUCS P. (1961): Az Eszaki-közephegyseg keleti feIenek növenyzete. - Földr.
Ert. 10 (3): 357-377.
JÄ[(A[ne-KoMLÖD[ M, (1lJ66, 19(9): Adatok az Alfölclnegyedkori klfma es ve-
getaciotörtenetehez I. - BK 53: 191-201.; 11. - 56: 43-55.
JÄVORKA S. (1940): Növenyelteljedesi hatarok a DunantuIon. - Mathematikai
es TermeszettudOlminyi Ertesftö 59: 967-997.
JEANI'LONG J. (llJ56): Floraelel11ek szerepe a ilol'ahatal'Ok Illegvonasaban. - BK
46: 261-266.
KÄROLY[ A..-Pöcs T. (1954): Aclatok a Delnyugat-DunantulnövenyföldrajzCi-
hoz. - BK 45 (3-4): 257-267.
KÄROLYI A..-Pöcs T. (1968): Delnyugat-Dunantül florisztikai növenyföldrajza,
In: KÄROLY[ A-Pöcs T. (1lJ68): Delnyugat Dunantul tlonija I. - Acta Pa-
ed. Agr. 6, pp.: 340-346.
KARI'AT[ Z. (1952): Az Eszaki hegyvidek nyugati reszenek növenyföldrajzi at-
tekintese. - Földr. Ert. 1: 28lJ-314.
KÄRI'ÄTI Z. (llJ56): Die Florengl'enzen in elel' Umgebung von Sopron und der
Florenclistrict Laitaiculll. - AB Acacl. H. 2: 2S 1-307.
KÄRPÄT[ Z. (1lJ60): Die pflanzengeographische Gliederung Transdanubiens. -
AB Acad. H. 6: 45-53.
KARPÄT[ Z. (1966): Einige ptlanzengeographische unel taxonomische Probleme
im Ungarischen Ostalpenvorlanel. - Angewanclte Pflanzensoziologie (Wi-
en) 18-19: 185-194.
366
T
KÄRI'A 1'1 Z.-TfORI'Ö A. (llJ71): Alkalmazott növenyföldrajz. - Mezögazelasagi
Kiado, Bp.
K[RALY G. (1997): A Köszegi-hegyseg növenyfölcll'ajzi viszonyai. - Tilia 5:
313-321.
Mk[HI; 1. (1940,1941): Magyal'OrszCig növenyzetenek tloraeleillei (1.) - AGH
3: 116-145.; 11. - AGH 4 (I): 85-106,
MEszARosne DRAsKovII's R. (1968): A pilisi len, a budai hegyek vedeleillre
szorulo ritkasaga. - Büvär 13: 90-94.
MEszARosne DRASKOYI'I S R. (1967): A Lil/lfm dolomiliclfl1l Borb. eönologiai
viszonyai. - BK 54 (3): IlJ3-20().
NEME I'H F.-SfOREGEL YI'S T. (1982): Ne bantsel a viragot. (Nehany ritkasag a ha-
zai florabol). OKTH - MTI. Bp.
NNZfOS A. (1961): A növenyek eIteljedese. - TTK 92 (2): 62-64.
Pöes T. (1977): Növenyfölellajz es ökologia. [n: HORTOBAGY[ T. (szerk.): Nö-
venytan2, - 5. kiaelas - Tankönyvkiaelo, Bp. pp.: 491-604.
Pöes T. (1981): Növenyfölelrajz. In: HORTOßÄGY[ T.-SIMON T. (Szelt.): Nö-
venyfö1clrajz, t<lrsulastan es ökologia. - Tankönykiado, Bp.
SmEGEL YES T. (1995): Vegetäeios közelftes. Florisztikai közelites. - In:
JÄRA[ne KOMLÖD[ M. (szerk.): Pan non Enciklopeelia. MagyarOi szag nö-
venyvilaga, - Dunakanyar 2()OO, Bp. pp.:150-153.
SI:REGEL YES T.-STANDOVÄR T. (1995): Kis növenyfölcll<\jzi attekintes. - In:
lÄRAlne KOMLÖD[ M. (szerk.): Pan non Enciklopeclia. Magyarorszag nö-
venyviläga. - Dunakanyar 2000, Bp. pp.: 148-149.
So{J R. (1933): Floren-und Vegetationskarte des historischen Ungarns. - Deb-
receni Tisza Istv,ln Tud. Tars, Kiaclvänya 8 (30).
Soö R. (1941): Grunclziinge der Ptlanzengeographie Ungarns. - Fölclr. Köz-
lem. Internat. Ausgabe 1941: 51-80.
SO(J R. (1951): Magyarorszag 1l0risztikai-növcnyfölcli ajzi felosztäsa. In: Soö
R. - JAVORKA S.: A magyar niivenyviläg kezikönyve 1-11. - Akad. K., Bp.
pp.: XVIII-XXI.
SOll R. (1955): NOI'dische Pflanzenarten in dei pannonischen Flora und Vege-
tation. - Archivulll Societatis Zooogicae Botanicae Fennicae 'Vanamo' 9:
suppl.: 337-350.
Soö R. (1960): MagyarOl'szag lij florisztikai-növenyfölclrajzi felosztasa. -
MTA Biol. Csop. Közlem. 4: 43-70.
So() R. (1961): Neue tloristisch-geobotanische Einteilung Ungarns. - Ann.
Univ. Bp. 4: 155-166.
Soci R. (1961): Griinelzunge zu einer neuen floristisch-zönologischen Pflanzen-
geographie Ungarns. - AB Acad. H. 7: 147-174.
So() R. (1962): Növenyfölclrajz (Geobotanika). In: HORWß;IC;Y[ T. (szerk.):
Növenytan, - Pedagogiai F6iskolai Tankönyv 3. kiadas - Tankön)'vkiado,
Bp. pp.: 809-946.
Sor'J R. (1964): Floraelemek vagy mea[fpusok (geoelemek). Magyarorszäg tlo-
risztikai es cönologiai növenyföldn~za. [n: Soö R.: A magyar flora es ve-
getacio rendszel'luni es növenyföldn~zi kezikönyve I. - Akad. K., Bp. pp.:
60-63.,96-129.
Soli R. (1966): Növenyföldrajz. - Tankönyvkiado. Bp. pp.: 100.
Sori R. (1973): Pötlasok az I. kötet altalänos es növenyfölclrajzi reszehez, c.)
Magyarol'szäg florisztikai növenyföldrajza. - In: Soö R.: A magyar flora
es vegetacio rendszertani-növenyföldrajzi kezikönyve V. - Akad. K., Bp.
pp.: 532-533.
Soö R. (1976): Batorliget. - Legenela es valosäg. - Büvar 31 (5): IlJ5-19R.
SZUJKrJ-LAClA 1. (1991): Reconstruction of the history of the postglacial tl 01 a
and vegetation in the region betwecn Danube and Tisza ancl Tisz,lntül.
Academy of Sciences of the Ukrainian SSR. Kiev 79 pp.
T[MÄR L.-BO[)[U)(;KÖlY Gy. (1959): Die Pflanzengeographische Karte von Ti-
szazug. - ABH 5 (1-2): 203-232.
TU7.S0N 1. (1910): Magyarorszag növenyfölclrajzi terkepe Simonkai Lajos ha-
gyatekäbol. - BK 9: 28X-2X9.
ZÖI.YOM[ B. (1941): Györ megye növenyföldrajzi terkepe. In: POLGÄR S.:
Gyöl'megye floraja. - BK 38 (5-6): 201-352.
ZÖL YOM[ B. (1942): A közepdunai tlonmilaszto es a c!olomitjelenseg. - BK
39: 20lJ-223.
A "Növenyrendszertani es nevezektani alapismeretek" c. bevezeto reszhez
BAR'[ [[A D. (1988): Latin-magyar segedlet a Ilövenyi fajok tudomanyos nevc-
zektanahoz. - (Kezirat) Erdeszeti es Faipari Egyetem Erdömernöki kar,
Sopron. 51 pp.
BORßÄS V. (18lJ9): Az OmIJII.\' IIc//I'olcIICII.\', vagyis a lIi('ia pilisiel/sis magyar-
fölc!i növeny sorsa. - PTTK 31 (4): IX9-191.
BOR[ [ID[ A. (1993): A zarvatel'lnök fejlöclestörteneti renclszere. - JPTE, Pecs
566 pp.
BClRHI[)[ A. (1968): Karyological studies on South-European plant species. -
AB Acad. H. 14: 253-260.
BUNKE Zs. (1990): Angaben zur Geschichte eier "Ratio denominationis" der
Gattung Slcmhergia W. et K. - Ann. Mus. Hung. 81: 27-36.
BUNKE Zs. (1995): A legnagyobb gyujtö - Kitaibel Pal. In: JARAllle KOMLÖDI
M. (szerk.): Pannon Enciklopeelia - Magyarorszag növenyvilaga. - Duna-
kanyar 2000, Bp. p.: 360,
DOBOLY[ K. (1997): Gondolatok az AcWlca I/Oral/.\'zk)'i Ujhelyi taxonomiai
helyzeteröl. - Kitaibelia 2 (2): 177-178.
GOMßOCl E. (1925): Bevezetes. In: GOMßOCZ E.: Rendszeres növenytan. - Da-
nubia, pecs. pp.: 3-69.
HUI.TC;,'IRD, U-M. (1987): Parnassi" palll,llri.\' in Scanc!inavia. - Symbolae Bo-
tanicae Upsalienses 28 (I): 1-128.
JÄVORKA S. (1957): Kitaibel PÜl. - Abtd. K., Bp. pp.: 213.
KÄRPÄT[ Z. (193lJ): A hybl ielek nomenklatunijarol. - Am. Kir. Kerteszeti Tan-
intezel Közlemenyei 5 (2): 3-6, (Vorschläge über Hybridnomenklatur. -
Borbasia 1 (X): 116-119.)
KARPÄ'[ [ Z. (1950): A köztes alakok kerdesenek növenyföldrajzi es fejl6destör-
te ne ti vonatkozäsai, - Annales Biologicae Universitas Debreceniensis I:
18lJ-llJ7.
Növenyfotografia, fenykepalbumok, kepeskönyvek
Ci.ARK~. S. (19lJ3): Orchid Photography. In: ALLAN. B.-P. WOODS-So CLARKE:
Wild Orcbids of Scotland. - HMSO, Edinburgh. 1993. pp: 118-121.
F[EDLER, W. (1990): Naturfotogratie lIlltel'IVegs. - VEB Fotokinoverlag, Leip-
zig. 136 pp.
MOLNÄI~ A, (1997): Növenyfotözas. 1.: Milyen fenykepezögeppel? - Kertbarat
Magazin 20 (3): 9-11.2.: Fekete-feher vagy szines? - 20 (4): IR-20. 3.: A
feny es a filillek. - 20 (5): 28-2'1.; (4.): A kepelesseg 21 (5): 32-34.
SEREGEL YES T. (19'11): Fenykepezögeppel a szabaclban. - TenneszetBuval' 46
(I): 46--47.
TÖLKE, L.-TÖI.KE. A. (llJXO): PI axis eier Pflanzellfotografie. - Fotokino Verlag,
Leipzig. pp.: 148 + 200/cnykl;p
Regionalis fl6ramuvek, florisztikai cikkek es vegetaci6tanulmanyok
TIszANTUL
Allllaeli L. (1985): Adatok az Eszak-Jaszsag tlorajahoz. - Fol. M. Matl'. 10:
25-30.
ALMÄDI L. (1984): Adatok Tal'l1aörs környekenek florajahoz. - Fol. M. Matr.
9: 13-15.
BOROS A. (1922): Adatok Bekes- es Bihar-megyek sfkjainak florajähoz. -
MBL 21 (1-12): 32-33.
CSATHÖ A. (1986): A Battonya kistompapusztai löszret növenyvilaga. - KÖI11Y.
es Tenneszetved. Evk. 7: 103-115.
CSATHÖ A. (1996): A Battonyai-tompapusztai löszpusztaret növenyvilaga
(tloraadatok). - A Kiss Ferene Csongrad Megyei Tenneszetveclelllli
Egyeslilet Evkönyve 2: 103-116.
ZÖLYOM[ B. (llJ51): Magyarorszag floraterkepe. In: lAvORKA S.-Soö R.: A
magyar növenyvilag kezikönyve [-11. - Akac!. K.. Bp.
KARI'AT[ Z. (1964): A fajkeletkezes geobotanikai vOllatkozasai az europai ber-
kenyeknel. - Kerteszeti es Sz61eszeti Föiskola Közlemenyei 1964: 33-46.
LANJOUW,1. [szerk.] (1952): International code of botanical nomenclature. -
The International Bureau for Plant Taxonomy ancl Nomellclatllle, Utrecht
- Netherlands. 228 pp.
L!\NIOUW,1. lszerk,J (1961): Code [nteillational de la Nomenclature Botanique.
- Utl echt - Netherlancls.
MOLNAR A. (1997): A növenyek lllegkereszteIese, avagy a tudomanyos nevek
szü1etese (1.) - ET 52 (38): 1187-1189. (TI.) 52 (39): 1227-1229.
NAGYLAK[ K. (1942): Növenytani szotar. - Lukacs SandllI' Könyvkiaclo, Bp.
351 pp.
RAPA[CS R. (1932): A növeny felfedezese. - Magyar Szemle Tärsasag, Bp. 80 pp.
RA['A[CS R. (1936): POI1l/Jiis iikiir.l'zCIII, - TTK 68: 326-327.
Soö R. (1963): A nemzetközi botanikai nomenklatura. - BK 50 (4): 203-211.
Soö R. (1964): Rendszel lani alapfogalmak. A nomenklatura szabalyai. In: Soö
R.: A magyar tlora es vegetücio rendszertani es növenyföldrajzi keziköny-
ve I. - Akad. K., Bp. pp.: 21-24., 25-36.
SZABÖ T. A. (llJ78): Gametic production in Adonis seet. Vernales. - Rev. Ro-
um. Biol. 23: 31-36.
VIDA G. (1989): A speciacio genetik<~a. (Akademiai szekfoglalo) - Akael. K.,
Bp. 46 pp.
VIDA G.-RE[CHSTE[N, T. (1975): Taxonomie problems in fern genus Polysli-
('Ill1m caused by hybl idisation. In: WALTERS, S. M. (szerk.): European flo-
ristie anel taxonomic studies. - Cambridge University Press, Cambridge.
pp.: 126-135.
WALDSTE[N, F. A.-KITA[ßEL P. (1802-1812): Descriptiones et icones pIanta-
rum ral iorum Hungariae. Volumina 1-111. - Viennae, typis Matthiae And-
reae Schmidt, Caes. Reg. AlIl. Typogl.
VAJDA E. (1942): Növenyek fenykepezese. (1.) - Fotomuveszet 1942 (I): 7-9.
+ I liihla .; (TI.) -1942 (2): 5-7.
VAJDA E. (1956): A magyar növenyvilag kepeskönyve. - Mlivelt Nep, Bp. pp.:
51 + 120 jCnykfp (Nemet nyelvLi kiaelas: Bilderbuch der ungarischen
Pl1anzenwelt. - Corvina, Bp. IlJ56).
VAJI)A E. (1960): pnanzenfotografie. - Fotokino Verlag, Halle - Corvina, Bp.
pp.: 82 + 84 fCllykdp.
VAJI)A E.-V AJDA L. (1 '128-1934): Flora photographica hungariea. - Bp. (csonka)
VAJDA L. (1984): Flora Photographica Carpato-Pannonica. (Het evtized flora-
kepei.) Kepzöllluveszeti Kiadö, Bp. (Közlemuködött: RAcz 1., DEßRlicz[
ZS. es NEME[ HF.) 154 pp.
DOMAN E.- KALlVODA B.-KAPOCS[ J. (1997): Management of loess grasslands
in the K6rös-Maros region. - Proceeclings of the "Research, Conservati-
on, Management" Conference - ANP, Aggtelek. pp.: 199-204.
GOK[ SZ.-L!\KATOS GY.-ARI\D[ CS.-K. K[ss M.-BrrSKEY K. (llJ98): A
Meggyes-ll1ocsär vegetclcioja a terll1eszetvedelmi rehabilitclcio kezdeti fcl-
zis,iban. - Kitaibelia 3 (I): 103-104.
KERTtSZ E. (1989): A clobozi arteri ligeterdök tlorisztikai vizsgalata. - Dobozi
tanulmanyok pp.: 17-30.
KERTr,sz E. (llJlJ6): Veclettsegi aclatok a Del-Tiszäntlil botanikai szempontbol
jelentös terlileteirol. - Bekes megyei Müzeumok Közlemenyei 16: 5-15.
KERTESZ E. (1996): Aelatok a Biharugrai T;ijvedelmi Körzet flonljahoz
(1986-1995). - Natunl Bekesiensis (Iclöszakos Termeszettueloll1anyi Köz-
lell1enyek) 2: 37-64.
367
 KISS I. (1968): Osgyeplllaradvany Olz oroshazi Nagytatarsancon. - A Szegedi
Tanarkepzo Foiskola Tudomanyos Közlemenyei (Acta Acadellliae Peda-
gogiae Szegediensis) 2: 39-61.
KISS I. (1976): A pusztaföldvari Nagytatarsanc es a rajta levo osgyep terllle-
szetvedelmi, tudolminyos es közlllllvelodesi jelentosege. - Bekes Megyei
Terllleszetvedelmi Evkönyv 1: 35-64.
KovAcs A-MoLNAR Z. (1981): Bekes Illegye lllagasabbrendG növenyeinek at-
tekintese. - Natura Körny. es Tenneszetvedelmi EvköllYv 4: 45-77.
MATHE I. (1933): A hortobagyi Ohat-erdo vegelaci6ja. - BK 30 (5):
163-184.
MATIIIJ I. (1936) : Növenyszociol6giai tanultminyok a körösvideki liget- es szi-
keserdokben. - AGHI(I): 150-165.
MATHE I. (1939): A hencidai "Cselje-erdo" vegetaci6ja. - BK 36: 120-129.
MOLNAR A. (1989): A Belmegyeri Fas-puszta növenyzete. - BK 76 (1- 2):
65-82.
MOLNAR Z. (1979): Az Opliiog/osslIIl1 I'ItfgallllJ/ L. es a Lislcm IJI'(/Ia (L.) R.
Br. ujabb termohelye a Tiszantulon. - BK 66 (I): 15-17.
MOLNAR Z. (1994): Szarvas vadon termo növenyei. - Natura Bekesiensis
(Idoszakos Tenneszettudomanyi Közlelllenyek) 1: 17-57.
MOLNAR Zs. (1992): A Pitvarosi-pusztak növenytakar6ja, különös tekintettel a
löszpusztagyepekre. - BK 79 (I): 19-27.
MOLNAR Zs. (1996): A Pitvarosi-pusztak es környekiik vegetaci6- es täjtörle-
nete a közepkort61 napjainkig. - Natul'a Bekesiensis (Id6szakos Tenne-
szettudolllanyi Közlemenyek) 2: 65-97.
..
:' ~ MOLNAR Zs. (I 99S): Arteri vegetaci6 Tiszadob es Kesznyeten környeken I.
Tajtörteneti, florisztikai es cönol6giai ertekeles. - BK (1996) 83 (1-2):
39-50.; II. A keillenyfaligeterd6k (Fraxino pannonicae - Ulllletum) törte-
ne te es mai allapota. - BK (1996) 83 (1-2): 51--69.
PAPP L. (1996): GabOljan - Hencida es Szentpeterszeg elovihlga. In: RACZ Z.
(szerk.): Öröksegünk. - Debrecen. pp.: 29-42.
RAPAICS R. (1906) : Adatok Szolnok es videke fl6nijahoz. - MBL 5 (5- 7):
222-227.
S06 R. (1948): Tiszantuli tl6rakutatasaink ujabb eredmenyei. - Borbasia 8
(1-8): 48- 57.
506 R.-MATHE I. (J 938):A Tiszantul fl6nija. - Magyar FI6ramuvek 2. Deble-
cen.
TALLOS P.-TOTH B. (1968): Az ujszentmagitai sziki Idiktum erdo termohelyi
adottsagai, növenytarsulasai es kapcsolatuk a fatennesztesi lehetosegek-
kel. - Kfserletügyi Közlemenyek LXI/D. Erclogazdasag es Faipar 1968
(1-3): 75- 107.
TIMAR L. (1948): A Tisza- es Marosmente uj növenyei. - Borbasia 8 (1-8):
58-61.
TIMAR L. (1952): Adatok a Tiszantlil (Crisicum) tl6rajahoz. - Ann. B. Univ. H.
2: 491-499.
UBRI7_W G. (1949): Adatok a Tiszantul (Crisicum) tl6rajanak ismeretehez, kü-
lönös tekintettel Szarvas es környekere. - Borbasia 9 (J -2): 7-15.
UJVAROSI M. (1941): A Saj6ladi-erdo vegetaci6ja. - AGH 4 (I): 109- 118.
DUNA-TISZA KÖZE
BOROS A. (1935): A Nagykorös videki hOllloki erdok növenyvilaga. - Nagy-
korösi Muzeumkör kiadvanyai 1. 22 pp.
BOROS A. (1936): A DlIna-Tisza köze koriseldoi es zsombekosai. - BK 33
(1-6): 84--97.
CSONGOR GY (1957): Tenneszetvedelmi feladataink Szeged környeken. I. A
Zsomb6i erdo. - M6ra Ferenc Muzeum Evkönyve 2: 216--236.
HARGITAI Z. (J 937): Nagykörös növenyvilaga I. A tl6ra. - Debreceni Refor-
matus Kollegium Tanarkepzo Intezetenek dolgozata. 17. Debrecen, pp.:
55.
HARGtTAI Z. (1940): Nagykörös növenyvilaga II. A homoki növenyszövetke-
zetek. - BK 37 (5-6): 205-240.
HOLLOS L. (1909) : Adatok Kecskemet viclekenek Fl6nijähoz. - MBL 7 (5- 9):
215-217.
HOLLOS L. (1910): Ujabb adatok Kecskemet videkenek fl61 ajähoz. - BK 9
(2):100-101.
368
JARAINE-KoMLÖDI M. (1959): Sukzessionstlldien an Eschen-Erlenbrllchwül-
dein des Donall- Theiss Zwischen-stromgebiets. - Ann. Univ. Bp. 2:
113-122.
SZUJK<l-LACZA J.-KOVA rs D. (szerk., 1993): The tlora of the Kiskllnsag Nati-
onal Park. - Magyar Tenneszettudomanyi Mlizeum, Bp. 469 pp.
KECSKES F.- OCSAG A. (1992): A Naplas-t6 környekenek botanikai ertekei. _
Tved. K. 2: 29-40.
KRAUSZ K.- PAPAl J. (1996): Aclatok egy ertekes teililet, a Csipaki-semlyek
fl6rajahoz. - A Kiss Ferenc Csongrad Megyei Termeszetvedelmi
Egyesülel Evkönyve 2: 90-102.
Lr,NDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidek eszaki reszenek vegetaci6ja (At-
tekintes). - BK 77 (1-2): 9-16.
LENGYEL G. (J 936): "P6thmaszt puszta" (Nagykorös) c. eloadas. - BK 33
(J --6): 214--215.
MARG6czl K.-UKßAN M.-SZARADOS B. (1998): "Csodaretek" a Del-Kisklln-
sagban. - Kitaibelia 3(2): 275-278.
MOESZ G. (1940) : A Kiskllnsag es a Jaszsag szikes területeinek növenyzete. _
AGH 3: 100--112.
MOLNAR ZS.- HORVA'I'H F.-Litkey ZS-WALKOVSZKY A. (1997): A DlIna-Ti-
sza közi korises egerlapok törtenete es mai ällapota. - Tved. K. 5-6:
55-77.
NEME'I'H F. (1979): The vasclilartlora and vegetation on the Szabadszallas-Fii-
löpszallas territol'y of the Kiskllnsag National Park. - SBH 13: 79-105.
P6cs T. (J 954): A Rakoskereszturi "Akademia erdo" vegetaci6ja. - BK 45
(3-4): 283-295 .
PRO DAN Gy. (1910): Adatok Bacs-Bodrog megye es környekenek florajahoz.
- BK 9 (3): 149-158.
SURANYI D. (1991): A cegledi kistaj termeszeti ertekei. - BK 78 (1-2): 29-33.
SURANYI D. (1991): Op//I)'s J)Jhcgodes Mil!. es Orchis co/'iop/w/'(/ L. termohe-
Iyek Cegled környeken. - BK 78 (Supp!.): 57-62.
SZOllAT Gy. (1982): A varoskörnyek tenneszetes növenyzete. - In: Ikvai N.
(szerk.): CegIed törtenete. - Studia comitatensia 11: 27-37.
SZOlLAT Gy. (1982): Data of the tlora of Cegh~d and its sll1Tondings. - SBH
16: 83-97.
SZOLLAT GV.-STOlLMAYER-BoNCZ E.-STANDOVAR T.-KECSKES F. (1997):
Vegetation of the Reti-dGIo and Csölllöri-t6 (HlIngaJY). - Ann. Mus.
Hung. 89.: 71- 91.
TIMAR L.-BoDROGKÖZY Gy. (1959): Die Ptlanzengeogl aphische Karte von Ti-
szazug. - ABH 5 (1-2): 203-232.
ZSOLT J. (1943): A Szent-Endrei sziget növenytakar6ja. - Index Bp. (1942-43)
6: 1-18. + J Ic/'kep, 7Iab/azal.
NyfRSEG
BERNÄTSKY J. (1901): Növenyföldrajzi megfigyelesek a Nyflsegen. - PTTK
33: 203- 216.
BOROS A. (1924): Adatok a Nyfrseg Fl6nijahoz. - MBL 23 (1-12): 87-90.
BOROS A. (1932): A Nyfrseg tl6raja es növenyföldrajza. - Debrecen, 208 pp.
JAKAB G. (1998): A Nyfrseg mohatl6raja. - I. Kitaibelia 2 (2): 148- 159 .. ; 11. 3
(I): 137- 161.
JAKAß G.-LESKU B. (1996): Egy lijabb osläp a Nyfrsegben: A piricsei Julia-li-
get botanikai ertekei I. (elozetes közlemeny) - Kitaibelia 1: 46--55.
JAKAB G.-LESKU B.-VAS M. (1996): Aktllalis tenneszetvedelllli felaclatok
Nyfrbator tersegeben. - Calandrella 10 (1-2): 181- 196.
JAKAB G.-LESKU B. (1998): AktuaIis botanikai kutatasok eredmenyei a Kelet-
Nyfrsegben. - Kitaibelia 3 (I): 99-101.
JUHAsz L.-V AS A (1993): Aharanglab (Aqui/egia 1'1I/go/'is L.) uj hazai elohe-
Iye a Hajdlisägi ErdOspusztakon. - Calandrella 7 (J - 2): 22-26.
LENGYEL G. (1914): Botanikai kirandlilas a nyfrbatori Batorligetbe. - MBL 13
(6--9): 220--231.
STANDOVAR T.-TOTH Z.-StMON T. (1991): Vegetation of the Batorliget mire
reserve. In: Mahunka, S. (szerk.): The B<itorliget Nature Reserves after
fourly years. - Hungarian Natural History Museum, Bp., pp.: 57- 118.
NAGY M.-PAPP M.-SZABO L.- BODNAR T.-PRECSENYl I. (1990): FlOIa and
fauna of "Darll hills". - A. B. Debr. Suppl. pp.: 13- 24.
PAPP L. (1993): FI6ra es veget<ici6.ln: LOVAS M.( szerk.): A Hajdusagi Tajve-
delmi Körzet. - Debrecen. pp.: 27-40.
PAPP L.- DUDAs M. (1989, 1989, 1990): Adatok a Közep-, a Del-Nyfrseg es
környekenek botanikai ertekeirol I. - Calandrella 2 (2): 5-24.; 11. - 3 (2):
13- 32.; IIJ. - 4 (I): 5-33.
PAPP L.-DUDAs M. (1992): Data on botanical vallIes of central and south Nyfr-
seg and theirvicinity. -Deri Muzeum Evkönyve 1989-1990.: pp.: 7-35.
PAPP L. (1997): Az lIt6bbi masfel evtized fl6rakutatasanak eredmenyei a Nyfr-
segen es annak környeken. - Kitaibelia 2 (2): 230.
SJROKI Z. (1959): Egy nyfrsegi reliktumterület monografikus cönol6giai feldol-
gozasa. - Debreceni Mezogazdasagi Akadelllia Evkönyve 1958:
109-141.
S06 R. (1932): Kritikai megjegyzesek es ujabb adatok a magyar fl6ra ismere-
tehez. - BK 29 (5--6): 122-132. [PlIIsatilla hungarica, Magyarorszag Pul-
satillainak attekintese, Bulbocodilllll vernum, Ritka növenyfajok a Nyirse-
gen].
S06 R. (1934): Nyfrseg-kutatasunk florisztikai eredmenyei. - BK 31 (5- 6):
218- 252.
S06 R. (1935): A plisztlll6 Batorliget. - TTK 67: 14--21.
Soo R. (1937): P6tlekok Nyfrsegi fl6rakutatasllnk eredmenyeihez. - BK 34
(1-2): 33-44.
S06 R. (1938): Vfzi, mocsari es reti növenyszövetkezetek a Nyirsegen. - BK
35 (5--6): 249-272.
SOO R. (1939): P6tlekok nyirsegi tl6rakutatasunk el'edmenyeihez IL - BK 36:
307- 312.
Soo R. es mtsai. (1942): P6tlekok nyirsegi es tiszantuli fl6rakutatasunk ered-
menyeihez III. - BK 40: 45-56.
Soo R. (1953): Batorliget növenyvilaga. A tl6ra: Harasztok, Magvas növe-
nyek, A növenytakar6, Batorliget növenytarslllasainak mikroklfma- es ta-
lajviszonyai. In: SZEKESSY V. (szerk.): Batol'liget elovihiga. - Akad. K.,
Bp. pp.: 17-19.,27-44.,45-52.,53- 57.
S06 R. (1955): La vegetation de Batorliget - ABH I (3-4): 301-329.
VAS M. (1983): Carici-Mcnyal1lhcllllll-vidrafüves a k,iIl6semjeni Nyariason.-
BK 70 (1 - 2): 37-39.
VAS M. (1983): Tenneszetvedehni intezkedesek hatasa a Ka1l6semjeni Nagy-
Illohoson. - BK 70 (1-2): 25-35.
VORÖSS L. ZS. (1974): Ujabb taxonok Bitorliget fl6rajahoz. - BK 61 (I):
43-44.
KIS-ALFÖLD
BORHIDI A (1955): Die Steppen und Wiesen im Sandgebiet der Kleinen Un-
garischen Tiefebene. - AB Acad. H. 2: 241-274.
CSAPODY J. (1975): A Ferto-taj tl6raja es vegetäci6ja (Prodrolllus florae vege-
tetionsqlle regionis Peisonis.). - MTA Fertotaj Bizottsag Kiadvanya.
Adatgyujtemeny 3. kötet. A Ferto-tlij bioszferaja. Bp. 420 pp.
KESZEI B. (1998): A Repce-videk fl6ra- es vegetaci6-klltatasanak eddigi ered-
menyei. - Kitaibelia 3 (2): 259- 2261.
KEVEY B.- AlEXAY Z. (1992): Adatok a Szigetköz fl6rajahoz. - Acta Ovarien-
sis 34: 29- 37.
UmR K. (1997): A Marcal-medence deli reszenek lapi es lapreti növenytarsu-
lasai. - Kitaibelia 2 (2): 281-289.
PATER B. (1937): Nehany adat Magyar6var környekenek tl6rajahoz. - BK 34
(5-6): 232-233.
PENKSZA K. (1992): Lapretfoltok Esztergom videke delkeleti reszen. - BK 72
(2): 145-162.
PINKE Gy. (1998): Adatok a Mosoni-siksag es a Szigetköz gyomtl6rajanak is-
meretehez. - Kitaibelia 3 (I): 105-108.
POLGAR S. (1912): Gyormegye növenyföldrajza es edenyes növenyeinek fe Iso-
rolasa. - MBL 11 (11-12): 308-335.
POLGAR S. (1937): Uj talaj befüvesedesenek erdekes esete. - BK 34 (1-2):
15-26.
POLGAR S. (1938): Gyor kömyekenek nehäny erdekesebb növenyero!. - BK 35
(5- 6): 273-278.
POLGAK S. (1941): Gyormegye fl6raja. - BK 38 (5--6): 201-352.
ZOLYOMI B. (1931): A Kis-Alföld pafranyair61. - BK 28 (6): 189-191.
ZöLYOMI B. (1931, 1932): Adatok a Hansag A6rajahoz [(1.) Elözetes közle-
meny. - BK 28 (6): 191- 192.; [I. Apr6 közlemenyek]. - 29 (5- 6):
153-154.
ZOLYOMI B. (1934): A Hansag növenyszövetkezetei. - Folia Sabariensia 1:
146--174.
ZOLYOMI B. (1937): A Szigetköz növenytani kutatasainak eredmenyei. - BK
34 (5-6): 170-192.
WERNER E. (1990): A Felso-Szigetköz nehany botanikai erteke. - A mosonma-
gyar6vari Kossuth Lajos Gimnaziulll Evkönyve (1989-90) pp.: 20-29.
ESZAK-ALFÖLD
BARTHA D.- GENCSI Z. (1991): A barabasi Kaszonyi-hegy vegetaci6ja. - BK 78
(1- 2): 5-19.
FINTIIA I. (1994): Az Eszak-Alföld edenyes fl6raja. - A KTM termeszetvedel-
Illi Hivatalanak tanulmanykötetei I. - TermeszetBuvar Alapftvany Kiad6,
Bp. 359 pp.
HARGITAI Z. (1939) : A Long-erdo es vegetaci6ja. - AGH 2 (1-2): 143-149.
KRÖLE-DulAl GY.-BARABAs S.-REDEI T.-SZURDOKI E. (1998): Vj orchideafaj
hazank fl6rajaban, a tözegorchidea [Hammarbia paludasa] (L.) O. Kunt-
ze. BK (1995) 82 (1-2): 35- 38.
SIMON T. (1950,1952,1954): Montan elelllek az Eszaki Alföld fl6rajaban es
növenytakar6jaban (I.) - Annales Biologicae Universitas Debreceniensis
1: 146--174. + 7 jellykep; II. - Ann. B. Univ. H. (1951) I: 303-310.; III.-
Ann. B. Univ. H. (1952) 2: 279- 286 + 3 jenykep.
SIMON T. (1953): Torfmoore im Norden des Ungarischen Tieflandes. - Acta
Biologica Academiae Scientiat'um Hungaricae 4 (1-2): 249-252.
SIMON T. (1960): Die Vegetation der Moore in den Naturschutzgebieten des
Nördlichen Alföld. - ABH 6 (1-2): 107-137.
SIMON T. (1962): Die Wälder des Nördlichen Alföld. - Akad. K., Bp.
SIMON T.-KENYERES L. (1953): A Nyfrjest6 es a Babtava. - Tenneszet es
Technika 1953: 90-93.
TAMAssy G. (1939): Megjegyzesek a Long-erdo vegeH\ci6jahoz. - AGH 2 (2):
150.
TOLDI Z. (1993): A Kaszonyi-hegy elovilaga - Botanikai adatok. - Calandl'el-
la 7 (1-2): 33-55.
SOLTI-SfKSAG ES MEZOFÖLD
BARTAL K. (1909, 1910): Adatok Szekszard környekenek fl6rajahoz. - (1.) BK
8: 233-244.; (2.) 9: 33-40.
BORos A. (1944): Az erdi Illagaspatt. - PTTK 76: 191-202.
BOROS A. (1947): A paksi homokterület nehany erdekes növenye. - BK 44: 73.
BOROS A. (1951): A Mezoföld növenyföldrajza. In: ADAM L. es mtsai. (szerk.):
A Mezoföld tenneszeti földrajza. - Akad. K., Budapest pp.: 365-383.
BOROS A. (1953): A Mezoföld növenyföldrajzi vazlata. - Földr. Ert. 2 (2):
234--253.
DOBOLYI Z. K.-HABLY L.-SZERDAHELYI T. (1984): Floristical data to the
Nature Preservation Area of Ocsa. - SBH 17: 55-60.
FARKAS S. (1994): Bölcske közseg hataranak termeszetes növenytakat'6ja, flo-
risztikai ertekei. - In: SZABO G. (szerk.): Bölcskei tanulmanyok I. Mult es
jelen Bölcsken. Bölcske, 1994.
FARKAS S.-KUN A. (1998): Spiraca media Fr. Schm. a tolnai Mezoföldön
(Colocense). - Kitaibelia 3 (2): 317.
HORVATH A (1998): A mezoföldi fatlan löszvegetaci6 tlorisztikai es cönol6gi-
ai jellemzese. - Kitaibelia 3 (I): 91-94.
JARAllle KOMLODI M. (1958): Die Ptlanzengesellschaften in dem TUljangebiet
von Ocsa-Dabas. - AB Acad. H. 4 (1-2): 63-92.
KOMlODI M. (1958): Florisztikai adatok az Ocsa-Dabasi TUljanvidekro!. - BK
47 (1-4): 81-88.
LENDVAI G.- HORVATH A. (1994): Adatok a Mezoföld löszfl6rajahoz. - BK 81
(I): 9-12. ,
SIKL6s1 E. (1984): The flora ofthe pits in the Nature Preservation Area ofOcsa.
- SBH 17: 41-54.
369
 SZ~RENYI J. (J 997): Az Alfölcl tenm:szetes növenytakar6janak marndvünyfo lt-
jai Erden es környeken. - Szakdolgozat, ELTE Növenyrendszertani es
Ökol6giai Tanszek.
SZUJKo-LACZA J. (J 960): Neue flol'istische Angaben aus der Insel Csepel. -
Ailil. Mus. Hung. 52: 177- 184.
VIDEKI R. (J 993): A TlIljanvidek. - Telll1eSzet Vilaga (TTK) 124 (9):
421-423.
VÖRÖSS L. Zs. (1988): Adatok a Mez6fölel f16n\j,\nak ismeretehez. BK 74-75:
121-125.
DEL-ALFÖLD
BOROS A. (1922) : Jegyzetek a Mohiksi sziget f16rajar61. - MBL 21 (1- 12):
71.
BOROS A. (1924) : A dl'livabalparti sfksüg fl6rajanak alapvonasai, különös te-
kintettel a lapokra. - MBL 23 (1-12): I-56.
DENES A. (1996): The state of natul'elness of Illeaclows on the Drava Lowlanel.
A f10ristical evalua tion. - Proceedings of the "Research, Conservation,
Managelllent" Conference - ANP, Aggtelek. pp.: 303-30X.
DENES A (1997): Az Anthoxantho-Festucetulllllipicoiae tal'suh\s el6folduläsa
a Dlava-sfki kaszal6reteken. - Kitaibelia 2 (2): 274-275.
DENES A. (1998): Adatok a Dräva-sik tl6rajähoz. - BK (1996) 83 (1- 2):
91-95.
DENES A.-KEVEY B.- ORTMANN-AJKAI A.-PALrAI L. (I(97): A Dniva-sfk ve-
elelmet erdellllö terliletei. - JP Muz. Evk. 41-42. (Megjelenes alau.)
HORVAT A O.- KEVEY B. ( 1984): Az Onminsag gyerty,inos-tölgyesei. - Pecsi
Muszaki Szelllie 29 (3): 15- 18.
KEVEY B. (1997): A szentegäti blikkallomany tärsulastani viszonyai . - IP Muz.
Evk. 41-42, (Megjelenes alatt.)
KLUJBER L.-TIHANYI J.-ViiRÖSS L. Zs. (1963): Adatok a Dräva Illenti holtägak
cönol6giai enlorisztikai iSllleretehez. - Pecsi Tanärkepz6 F6iskola Tudo-
Illanyos Közlelllenyei 7: 27 I-3m.
KovÄcs M.-KÄ RI'ÄTI I. (1973): Untersuchung liber die Zonations- und Pro-
duktionsverhältnisse im Überschwemmungs-gebiet der Drall. - ABH IK:
323-353.
KovAcs M.-KÄRPÄTII. (1974): A MlIIa- es a Dniva-ürter vegetaci6ja. - Fölelr.
Ert. 22: 21-31.
ORTMANN-AJKAI A. ([996): COlllparative coenological studies in torests of the
p[ain of rivel' Drava. - Proceedings of the "Research, Conservati on,
Management" Confel'ence - ANP, Aggtelek. pp.: 365- 371.
ORTMANN-ne AJKAI A. (1997): Egerlapok (Carici elongatae-Alnetum es Frax i-
no pannonici-Alnetllm) Kisszentlllärton hataraban. - Kitaibelia 2 (2):
302-303.
ORTMANN-ne AJKAI A-DENES A. (1997): A baranyai Dnlva holtagak vedett es
ritka növenyei. - Kitaibelia 2 (2): 227- 229.
Völ{(iss L. Zs. (1964): Ujabb adatok a szaporcai holtilgak cönol6giai es f1orisz-
tikai iSllleretehez. - Pecsi Tan:1rkepzo F6iskola Tudolllanyos Közleme-
nyei 8: 75- 95.
VÖRÖSS L. Zs. (1965): Adatok a szaporcai Dn\va hullamter vizeinek cönol6-
giai es tlorisztikai ismeretehez. - Pecsi Tanärkepzo F6iskola Tuelol11änyos
Közlelllenyei 9: [23- 145.
VÖRÖSS L. Zs. (1968): DOlllb- es hegyvideki növenyek a Dl'ava-sfkoll es IllUS
florisztikai aelatok. - BK 55: 185- 186.
ZEMPLEN ES HEGYALJA
BORßAs V. (1896): Abauj-Torna vannegye f16raja. In: Magyarol'szag vanne-
gyei es varosai. pp.: 439-446.
BOROS A.. ( 1935): A stl'ucchamszt az Epeljes-Tokaji hegyseg csonkalllagyar-
orszagi reszen. - TlII'ist<\k Lapja 47: 3 [6.
BOROS A. (1938): A struccharaszt s:1torhegysegi tel'lllohelye. - Turistak Lapja
3 (I I): 486.
Ci IYZER K. (1905): Adatok eszaki Magym orszag, klilönösen Zeillplen Illegye
es Bartfa sz. kir. varos fl6rajahoz. - MBL 4: 304- 331.
HARGITAI Z. (1940) : A sarospataki e[6hegyek vegetaci6ja. - AGH 3: 18-27.
370
HARGITA I Z. (1940): A Manclulas es növenyviläga. - S,\rospataki Tanit6kepzö
Evk. 1939-40: 3- 13.
HA RG ITAI Z. ([942) : A lllogyor6stet6i forraship növenyzete. - AG H 4 (2):
265-279.
HAZSLlNSZK YF. (18M): Eszaki Magyarhon vin\ nya. - Kassa.
HAZSLl NSZKY F. (1860): A Tokaj-Hegyalja vin\nya. - Math. Tt. Közl. 4:
105-143.
HULJAK 1. (1926): Florisztikai aelatok a Gölllöl-Szepesi Erchegyseg es az Eper-
jes-Tokaji hegylänc terlil etenek iSll1eretehez. - MBL 25: 266-269.
HULlÄK J. (J 938): A CO/'Ollil/a /alif()/ia es Il(~hany Im\s adat a Hegyaljar61.
("szakosztalyi ligyek" 6. pont alatt) - BK 35: 326.
HULJAK P. (1997): Nehany ujabb adat a Zeillplen i-hegyseg elenelro!l6nijanak
iSllleletehez. - Kitaibelia 2 (I): 44-45
Ktss A. (1939): Aelatok a Hegyalja fl6räj,ihoz. - BK 36 (5-6): [81 - 278.
MATUS G. (1997): Florisztikai kutatasok a zelllp[eni Gyertyankuti-reteken. -
Kitaibel ia2 (2): 3[3- 316.
SIMKOVICS L. (1877): A Tokaj-Hegyalja nehany növenyerol. - Magyar Nö-
venytani Lapok 1: 165- 167.
SIMON T. (I97[): Mohagazelag szilikatszikla-gyepek a Zempleni-hegysegben.
BK 58: 33-45.
SIMON T. (1977): Vegetationsuntersuchungen im Zeillplener Gebirge. - Akael.
K., Bp.
SIMON T. (1977): A Zempleni-hegyseg eszaki reszenek vedend6 tl6ra klilönle-
gessegeir61. - Abstr. Bot. 5: 57- 63.
SOML Yi\ YL.-LÖKÖS L. ( 1997): Uj es erclekes aelatok a Zeillpleni-hegyseg tl6-
I~iahoz. - Kitaibelia 2 (2): 24 1-242.
S06 R. (1938): Tozegillohalap a Sütor-hegysegben ("szakosztalyi ligyek" 5.
pont alatt) - BK 35: 326.
Soo R.-HARGITA I Z. (1940) : A Siitorhegyseg fl6rajär61. - BK 37: 169-187.
TI IAISZ L. (1908, 1910, 19 11): Adatok Abauj-Toma vannegye f16r<ijühoz (I.).
- Növenytani Közlemenyek 7: 131-/32.; 11. közleilleny. - BK 8 (6):
247-257.; III-ik közlel11eny. - BK 9 (3): 222-230.
VOJTKÖ A.- MARSCHALL Z. (1995): Botanikai vizsgälatok a KOl1l16ska patak
(Zeillpleni-hegyseg) läpret egylitteseben. - Acta Paed. Ag!. 21. Suppl. I:
371-37R.
BÜKK, UPPONYI-HEGYSEG
BOROS A. (1935): Botanizalris az Iställ6sk6n. - Itjlisug es elet 10 ( 14):
209-213.
BOROS A. (1962): A Baktai to. - TIK 3: [39.
BUDAI J. (1912) : A belapättalvai Belk6hegy fl6räja - MBL II (1-5): 68-71.
BUDIII J. (1913): Ujabb ada tok a Bükk hegyseg es dOlllbvideke f1 61i\jahoz. -
MBL 12: 315-327.
HULJAK J. (1929) : A Daphne cneoruill L. es nehany erclekesebb növeny elöfor-
elliliisa a Blikkhegysegben. - MBL 28 (1-12): 34-36.
HULJÄK J. (1933) : A Microl1leria lupestris Wlilf. a Belk6n es nehriny erdeke-
sebb aclat a Magyar' Közepllcgyseg f16nijab61 - MBL 32 (1- 6): 77- 83.
(Calaillintha tllYl1litolia)
IUHÄsz L. (1959): A blikki NagYlllez6 növenyzete. - Annales Acadeill iae
Paeelagogicae Agriensis 5: 495-505.
JUHASZ L. (1963): Az egerbaktai t6zegillohas lap. - TTK 94: 519- 520.
LESS N. (1988): A delkeleti-Blikk vegetaci6terkepe. - BK (1987 -88) 74-75:
1I [-120.
Lr:ss N. (1991): A Tat,ir-ärok (Blikk-hegyseg) vegetaci6ja. - Tvecl. K. 1 (I):
65-68.
Lr:ss N. ([998): A Delkeleti-Blikk növenyfölelrajzi jelleillzese. - Kitaibelia 3
(I): 13- 17.
LESS N. ( 1998): A Mely-völgy vegetaci6tel kepe. - Kitaibelia 3 (I): 19- 21.
LESS N. (1998): A Delke[eti-Blikk lejt6sztyeppretjei. - Kitaibe[ia 3 ( I): 23-35.
LESS N.-HoRVATH F.- LENDVAI G.- MATUS G. (1991 ): A H6r-völgy környeke-
nek (Deli-Bü kk) vegetaci6ja. - BK 78 (1-2): 21-28 .
PRODA NGy. (1905-06): Adatok Egel' es környek(~nek fl6n~ahoz. - Egri F6re-
ä1iskolai ertesito 15: 12- 28.
PRODÄN Gy. (1909): Adatok a Blikk- es el6hegyeinek tl6n\jnhoz. - 8 (3):
103-1/7.
SClIMOTZER A. (1997): Florisztikai aelatok a c1eli- es az eszak i-Bükkb61. - Ki-
taibelia 2 (I): 71-74.
So<i R. es Illtsai. (1943: EI61llunkatatok a Bükkltegyseg es kiirnyeke f16r{~ a hoz.
- BK 40 (3-4): 169- 22 1.
SUUA J.-KISZELYNE V. A.-BAKALÄRNE S. I. (1982): A biikki NagYlllez6 toko-
zoltan vedett (elkerrtet!) tel'ületenek t16raterkepezese a tavaszi aszpektus-
ban. - Abstr. Bot. 7: 49-51.
VOJTKr) A (1994): Adatok a Bükk hegyseg 1l6rajahoz. - BK 81 (2): 165-175.
VOITKc'J A. (1995): Az Upponyi-szoros vegeuki6terkepe. - Acta Paed. Agl. 21.
Suppl. I: 363-370.
VOJ1'K<l A. (1995) : Eredmen)'ek a Bükk-hegyseg Jl6ra es vegetaci6kutatas<1-
ban. - Kitaibelia 2 (2): 250--251.
VOJ'J'KÖ A. (19911): SZaI vask6 veget;\ci6ja (Blikk-hegyseg) es szikJagyepjeinek
• Iltocönol6giaja. - BK (1996) 83 (1-2): 7- 23.
VOJTK<l A.- MARSCIIALL Z. (199 1): vedett növenyek älloillanyfehneresenek
eredlllenye i a Blikk hegysegben. Acta Paed. Agr. 20: 161-166.
ZriJ.YOMI B. (1928): Adatok a Bükk-hegyseg es környeke fl6rüjühoz. - MBL
27 (1- 12): 63-64.
ZriLYOM I B. (193[): A Blikkhegyseg környekenek S/J/WglllllJl [äpjai. - BK 28
(5): ~9-121.
ZOLYOMI B. (1934): DJ'(/coc('/J/W/IIIII atlSlriaclI1II L. a Belk6n (Adatok az Os-
lll<1tJ'il Jl6nijahoz). - BK 31(1-2): 35- 37.
ZÖLYOMI B. (1936) : A hlikkhegysegi szorflives retek szociologiai es ökolö-
giai viszonyai. - AGH I ( I): 200- 20 I.
ZciLYOMI B. (1939): Arflll'J'ia e1l1llgala (Hoffl11.) Koch a Bükkhegysegben. -
BK 36: 153- 154.
AGGTELEKI-KARSZT, PUTNOKI-DOMBSAG ES CSEREHAT
BAKALÄRNr. s. I.- KISZELYNE V. A - ORßÄN S.- SUBA J.- TAKACS B. (19R7): Az
Esztramos-hegy banyäszatt61 erintetlen gerincenek tlol'isztikai viszonyai.
- Acta Paed. Agr. [8 (2): 35-50.
BORDS A. (1924) : Az egerbaktai es a kelemeri 111ohalapok növenyzete. - MBL
23 (1-1 2): 62- 64.
BUDAI J. (1914): Aclatok Borsocllllcgye f16nijalJoz. - MBL 13: 3[2-326.
BUDAY G. (1979): Phytozönologische und ökologische Bearbeitung der Vege-
tation eies Schottel'gebietes in eier Umgebung von Aggtelek. - A. B. Debr.
16: 87- 107.
BUDA y G. (19XO): Az Aggtelek környeki kavicshCtt vegetaci6jänak cöno[6giai
es ökol6giai felelolgozüsa II-III. - A. B. Debr.17: 113-128., 129-15R.
CZENl HE B. ([ 985): A kelellleri Mohostavak cönol6gia viszonyai. - BK 72
(1-2): 89- 122.
FARKAS J. (1998): vedett növenyek a Cserehät d0111bvideken. - Kanitzia
(1996) 4: 11l5- 200.
HUIJ AKJ. (1938): A Cal/ulla vli/garis es nehäny 111,is cl'dekesebb növeny a Gö-
Illör-Tornai Karszt videker61. - BK 35 (3-4): 21 ~-220.
JAKUCS P. (195 1): Uj ndatok a Tornai Knrszt fl6rajöhoz, lekintettel a xelothenn
elemekl'e. - Ann. B. Univ. H. 1: 246-260 +5 jClI)'kCp.
JAKUCS P. (1954): Ujabb aclatok a TOI'nense 1l6r{~iihoz - Ann . B. Uni v. H.
(1952) 2: 235-243 + 7fclI)'kCp .
JAKUCS P. ( 1954): Florisztikai aelatok a Tornai Kmsztr61. - BK 45 (3-4):
255- 257.
JUIIÄSZ L. (1982): A Rakaca-völgy növenyritkasagai. - Buval' [982 (11):
506-507.
JUI-tAsz L. (1983): A zergebuglar (Trol/ills ellmp({(' lIs L.) uj lel6helye hazank-
ban. - BK 70 (1-2): 41-42.
PAPP M.- NAGY M. (C. n., 19(4): Reliktum fornislar a Rakaca mellett. -I. Ke-
let-magyarOlszägi Vael- es Halgazelalkodasi, Tel1l1eszetvede lmi Konferen-
eil! (1992). Eloadäsok es poszterek összefoglal6i. ATE, Debrecen. pp.:
354-35K
NN;Y M.- PAPP M. (1992): Az A/cheillil/a lIIulllico/a Opiz uj el6forduhisn a
Cserelülton. - BK 79 (I): 29-34.
NM,Y M.-PAPp M. (1996): Stuelies Oll vegetation in Cserehät (North Hungary ).
- Thaiszia - J. Bot., Kosiee 6: 77-87.
PENKSZA K.- SALAMON G. (llJ97): Aelatok a Cserehat, a B6dva-völgy es a Ra-
kacai-völgymedence tlol'ajühoz I. - Kitaibelia 2 (I): 33-37.
PENKSZA K.- SALAMON G. (1997): Aclatok a Cserehc\t, a B6dva-völgy es a Ra-
kacai-völgymeelence !l6räjahoz 11. - Kitaihelia 2 (2): 23 1-232.
SZENTGYÜRGYI P. (1994): Aelatok a Putnoki-elomsüg tl6rCtjahoz. - Calandrella
S (1- 2): 54-61.
VOJTKO A. (1997): Uj aelatok a Tornai-karszt tl6r{uahoz es veget,\ci6jahoz. -
Kitaibelia 2 (2) : 248-249.
VOJTKO A-MARSCHALL Z. ([ (97): ~datok a Cserehät f16rajahw_ - Kitaibelia
2 (2): 252.
VOJTKÖ A.- Sci IM()TZEI~ A-PWKÖ D.-FARKAS T. (1998): A C({Ie, harllllalillii
Cajaneler e]öforclulasa es mas kiegeszftesek a Tornai-karszt fl6rajanak es
veget,\ci6jänak iSllleretehez. - Kitaibelia 3 (2): 235-24 1.
ZÖLYOMI B. (1932): A keleilleii Mohos-tavak. - TTK 64 ([2): 741-746.
MATRA, KARANCS-MEDVES, HEVES-BORSODI DOMBSAG
BAKALARne S. I.- ORßAN S.-P6cs T.-S UBA J.-VAJDA L. (1975): Adatok a Tar-
nav idek lllohat16rajühoz. - Stuelia Botanica Hung. 10: I I 1-114.
BÄNKUTI K. ([983): Ujabb adatok a gyöngyösi Sar-hegy tl6nijahoz. - Fol. M.
Matr. (1982- 1983) 8.
BANKUTI K. (J 984): Aclatok a Matra-hegyseg t16rajahoz. - Fol. M. Matr. 9:
19-21.
BARTI-tA Cs. (1997): Flol'isztikai adatok a Hangony-völgyböl. - Kitaibelia 2
(I): 69-70.
BENEDEK O.- ZAY A. (1987): Aelatok a Heves 111egyei Eszak-Tarnavictek tl6ra-
jähoz. - Fol. M. Matr. 12: 19-20.
BüROS A. ( 1936): A DI )'opleri.\· 8/'0I1IIii es nehany Ill ÜS aelat a Matra f16n:ija-
hoz. - BK 33 (1-6): 192-193.
CSIKY J. (1997): Adatok a Meelves környeki bazaltvielek növenyvilagar6l. - Ki-
taibelia 2 (I): 78-83.
CSIKY J. (1998): Adatok a Kar ancs-hegyseg növenyvilägahoz. - Kitaibelia 3
(I): 131 - 134.
DORNYAI B. (1936): Florisztikai aelatok Salg6tarjan es környeke iSllleretehez.-
Salg6taljani Könyvek 6: 1-[4.
FANCSIK J. [szel'k.j (1989): N6grad megye vedett tel1l11Sszeti eltekei. - N6gnid
Megyei Tamics V. B. Mez6gazdasagi es Elelmezesiigyi Osztiily. 134 pp.
+ 136,NIlYkCp.
FEWÖSNE VÄCZI E.-FACSAR G.- BENYEINE HIMMER M.-REMENYI M. L.
(1996): A Medves fennsfk körü li bazaltkupok növenyzetenek vizsgatata.
- Kel teszeti es Elelilliszeripari Egyetem kiadvanyai A "Lippay Janos" Tu-
dOlllanyos ülesszak el6adasainak es poszteleinek összefoglal6i.
KovÄcs M. (1957): A M,\tl'a ujabb cönnl6giai es tlol'isztikai adatai. - BK 47:
356-358.
KovAcs M. ([96[): Die Schlagvegetation eies Matra-Gebirges. - ABH 7 (3-4):
319-343.
KOVACS M.-MATHE I. (1964): A M,itrai 1l6rajänis (Agriense) sziklavegetä-
ci6ja. - BK 51 ( I): [-17.
KovÄcs M.-MATHEI. (1965): Ujabb aelatok a Mat la tl6rajähoz. - BK 52: 29.
LENGYEl. G. (1906): Florisztikai aelatok Heves-vännegye eszaki I'eszeröl. - Nö-
venytani Közlelllenyek I: 9-20, 2: 51-61.
MÄTHE J.- KOVACS M. (1958): A M,itra tozegmohas lapja. - BK 47: 323.
MÄTHE I.-KovAC's M. (1960): Vegetationstuclien im Mätragebirge. - ABH 6
(3-4): 343-382.
MÄlHE I.- KüvÄcs M. (1962): A gyöngyösi Särhegy vegetaci6ja. - BK 49
(2-4): 309- 328.
Sou R. (1937): A Mätrahegyseg es kÖl11yekenek fl6nija. Magyar fl6railluvek I.
- Debrecen, pp.: 89.
STANJ)OVA RT. (1986): Nehany veelett es ritka növenyf<~ lijabb, a Marrai Taj-
veelelmi KÖlzeten krviil esö nyugat-mäuai Ielöhelye. - Fol. M. Matr. 11:
11 - 12.
STANDOV ÄR T. (1987): A Mall ai T,\iveelehni Körzet nyugati felenek vedett vi-
n\gos es edenyes vi iagtalan növenyei. - Fol. M. Matl'. 12: 2 [-22.
SUIlA J. (1963): Adatok a Tarna-v iclek f16rajahoz. - Acta Paeel. Agr. 9:
253-26 [ .
SUßA J. (1969): A Tarna-vielek fl6n\jünak kritikai elemzese. - Acta Paed. Agr.
Nova Series 7: 379-413.
371
 VOJTKO A.-SCHMOTZER A.-SUBA 1.- BAKALARNE S. I. ([ 995): Florisztikai ada-
tok a Vilagos-hegyr61 (Matra hegyseg). - Acta Paed. Agr. 21 Suppl. 1:
387-396.
VÖRÖSS L. Zs. (1985): Mnillll1 hOfllll111 es Lycopodiunl clavalUlII a Tarnavide-
ken, Domahazan. - BK 72 ([-2): 181-183.
BÖRZSÖNY, CSERHAT ES GÖDÖLLOI-DOMBVIDEK
ES VISEGRADI-HEGYSEG
BOROS k- VAJDA L.-SZUJKOnC LACZA 1. (1957): A Börzsöny-hegyseg nehany
erdekes növenye. - BK 47 (1-2): 35[-352.
FEKETE G. (1965): Die Wald vegetation im Gödö1l6er Hügelland. - Akad. K.,
Bp.
FEKETE G.-KovAcs M. (1982): A f6ti Somly6 vegetaci6ja. - BK 69 ([- 2):
19-31.
HORANSZKY A. (1964): Die Wälder des Szentendre-Visegn\eler Gebirges. -
Akad. K. Bp.
HORVATH K. ([987): T6kes Lajos tl6ramCive es az elmult 85 ev valtozasai vac
es környeke tl6rajaban. - Vaci Könyvek 3. pp.: 7-35. Yak Bottyan Muze-
um, Vac.
HÖHN M.-KECSKES F.-ITTZES P.-KUN A (1996): A Cserhat-hegysegben veg-
zett tl6ra- es vegetaci6kutatasaink eeldigi eredmenyei. - A Lippay fanGs
tud. ülesszak e16adasainak es poszteleinek összefogla16i, pp.: 52-53.
KARPATI Z. (1932): A Börzsönyi hegyseg növenyfölelrajzi jellelllzese. - Inelex
Bp. 1: 29- 59.
KovAcs M.-PRISZTER Sz. (1956): A N6graeli fl6rajaras (Neogradense) erdeke-
I
/: sebb növenyei. - BK 46 (3-4): 309- 311.
MATHE I.-KovAcs M. (1960): A Cserhar tozeglllohas lapja. - BK 48: 106.
NAGY 1. (1997, 1998): Aelalok a Börzsöny-hegyseg tl6rajahoz (1.). - Kitaibelia
2 (1): 27-32.; 11. - 3 (1): 127- 128.
NAGY I. (1997): A Központi-Börzsöny gyertyanos egerligelei. - Kitaibe[ia 2
(2): 290-297.
NAGY 1. (1997): A Börzsöny-hegyseg blrpati k6Mros anelezit sziklagyepjei. -
Kitaibelia 2 (2): 298-30 I.
SCIIMOTZER A.-VIDRA T. (1997): Egy llleltatlanul1lle1l6zött löszvielekünk - a
Monor-Irsai dOlllbsag - tl6rakutatasanak kezeleti eleelmenyei.- Kitaibelia
2 (2): 240.
SCHMOTZER A.- VIDRA T. (1998): FI6rakutatas a Monor-Irsai-elombsag löszvi-
eleken. - Kitaibelia 3(2): 32[-328.
VOJTKO A. (1993): A vaci Naszaly vegetaci6terkepe. - BK 80: \03- 110.
VOJTKO A. (1995): A Naszaly hegy tl6raja. - Acta Paeel. Agr. 21 Suppl. 1:
341-354.
PlUS, BUDAI-HEGYSEG ES GERECSE
BAUER N. (1998): A dorogi Stnlzsa-hegy es környekenek botanikai ertekeir61.
- Kanitzia (1996) 4: 20[- 214.
BOROS k (1945): Pilis-hegyseg uj Sphaglllllllos lapja. - BK 42: 6--8.
BOROS k ([ 946): Ujabb tözegmohas hIp a f6varos közeleben. - Termeszettu-
donl<lny 1: 62.
BOROS k (1953): A Pilis-hegyseg növenyföldrajza. - Fölelr. E,·t. 2 (3):
370--385.
BOROS k (1953): A Gerecse hegyseg növenyfölelrajza. - Földr. Ert. 2 (4):
470-484.
HORANSZKY A (1957): Adatok a Pilis-hegyseg fl6rajahoz. - BK 47 (1-2): 109.
IAvORKA S. (1904): Aelatok a Pilis-hegyseg növenyzetenek ismeretehez. - BK
3(3): 119-120.
KECSKES F. (1998): A Tetenyi-fennsik növenyvilaga es botanikai erlt!kei. In:
Solymos Z. (szerk.) A Tetenyi-fennsik. - Budatetenyi Polgari Kör, pp.:
37-38.
KUN A. (1994): Esz,evelelek es uj adatok a Dunazug-hegyvielek növenyze-
ter61. - BK 81: 177- 181.
KUN A (1996): A Mrshegyi hOlllokk6 vegetaci6ja a Budai-hegysegben. - A
Lippay Ianos tuel. lilesszak el6adasainak es posztereinek összefoglal6i,
pp.: 50-51. , reneli Gimnaziul11 Evkönyve 1932. Sep. 11 pp.; 11. - 1933. Sep. 4 pp.; III.
KUN A (1998): Sziklai növenytarsuhisok az Erel-Tetenyi-fennsfkon. - Kitaibe-
lia 3 (1): 65-70.
372
KUN A ([ 998): Sziklagyepek es lejtosztyepek a közepdunai f10l avalaszt6 kör-
nyeken I. A Biatorbagy melletti Szazlepcso-hegy növenyzete. - BK
(1996) 83 (1 - 2): 25-38.
KUN A.-InzEs P. (1995): Some interesting cases of the relationship between
the base rock and Ihe vegetation in the Buda-Hills. "Eureco" 7th Europe-
an Ecological Congress, Abstracts p.176., Hung. Biol. Soc., Bp.
KUN A-ITTZES P. (1998): A Seseli leucospermum W. et K. es a ny fit elolomit-
sziklagyep (Seseli leucospenno-Festucetum pallentis) el6fordulasa szar-
mata meszkövön. BK. (1995) 82 (1-2): 27-34.
LENGYEL G. (1906): A Pilishegy környeker6l. - MBL 5 (1): 15-18.
MATUS G. (1993): Nehany uj florisztikai adat a Gel·ecseb6l. - BK 80 (1):
41-45.
MATUS G.- BARINA Z. (1998): Nehany ujabb adat a Gerecse es környeke fl6ra-
jahoz. - Kitaibelia 3 (2): 28 [-286.
PAPP 1. (1977): A budai Sas-hegy eJ6vihlga. - Biol6giai Tanuhnanyok 5. MTA,
Bp. 99 pp.
PENKSZA K. (1992): Aelatok a kesztölci Feher-szirt es környekenek tl6n\jahoz.
- BK 79: 47-52.
PENKSZA K. (1995): Flora of the Feher-szirt and its surroundings ne ar Kesztölc,
Hungary. - SBH 26: 49- 63.
SEREGELYES T. (1977): Adatok a Gelecse hegyseg tl6rajahoz. - Abstr. Bot. 5:
45-55.
SEREGEL YES T. (1986): The establishment of ferns in planteel pine fOlests in the
vicinity ofTata, Hungary. - Abstr. Bot. 10: 117-130.
SZOLLAT Gy. (1980): Data of the tlora of the Gerecse Mountains I . - SBH 14:
83-105.
VERTES, VELENCEI-HEGYSEG ES BAKONY
BOROS k-VAJDA L. (1957): A Bakony Sphaglll'lII-os lipja. - BK 47: 199.
BÖLÖNI 1.-KIRALY G.--SZMORAO F.-TiMAR G. (1997): Ujabb aelatok az Esza-
ki-Bakony tl6rajanak iSl11eretehez. - Kitaibelia 2 (1): 13-19.
BÖLÖNI J.-KIRALY G. (1997): A Bakony florisztikai feltän\sanak reszeredme-
nyei. - Kitaibelia 2 (2): 210- 2J2.
CSIßY M.-TOT" S. (1981): A Bakony hegyseg tenneszeti ertekei I. Botanikai
el1ekek. - Vp. Muz. K. 16: 41-68.
FEKETE G. (1964): A Bakony növenytakar6ja (A Bakony cönoI6gai-növeny-
földrajzi kepe). -A Bakony tenneszet-tuclolllanyi klltatasanak eleelll1enyei
I. Veszprelll, 41 pp.
FEKETE G. (J963): Verbreilungs-Punktkarten eier Pflanzenarten des Bakony-
Gebirges. 1. Characterarten eier Schluchtwälder. - Fr. Bot. 3: 97-107.
FEKETE G. MAJER A. TALLOS P. VIDA G. ZOLYOMI B. (1961): Angaben und
Bemerkungen zur Flora und zur Pflanzengeographie eies Bakonygebirges.
- Ann. Mus. Hung. 53: 241-253.
GALAMBOS I. (1998): Florisztikai-növenyföldrajzi kutatasok ujabb eredll1enyei
a Pannonhalllli-dolllbsagon. - Kitaibelia 3 (I): 95- 96.
GALAMBOS I. (1998): Adatok a Bakony-hegyseg floräjahoz I. - Folia Musei
Historico-naturalis Bakonyensis (1994) 13: 55-{j I
KELLER 1. (1941): Adatok a vertes tl6rajahoz. - BOI basia 3 (4--7): 81-83.
LANG Gy. (1914): Daphlle /aureole, L. es Cyc!al11ell curopaeu/ll L. a Vertes-
hegysegben. - MBL 13: 139
MEszAROS A (1997): Adatok Varpalota környekenek tl6rajahoz. - Kitaibelia
2 (1): 51-55.
MAJER A. (1955): A Magas-Bakony terlll6helyfeltan\sanak ereellllenyeib61. -
Erdeszeti Kutatasok 51: 55-74.
MAlER A. (1980): A Bakony tiszafasa. - Abel. K., Bp. 376 pp.
POLGAR S. (1933): A Bakonyi Tobanhegy vegetaci6ja. - BK 30 (1-4): 32--46.
POLGAR S. (1933): A CuIJavölgy növenyzeti viszonyai. - Gyori Szemle 1935:
149-160.
REOL R. (1934): Adatok a Bakony tl6rajahoz. - BK 31 (1-2): 42.
REDL. R. (1932-1940): Kepek a Bakony tl6räjab6l. - I. - Veszpremi Kegyes-
- 1934. Sep. 8 pp.; IV. - [936. Sep. 7 pp.; V. -1937. Sep. 3 pp.; VI. -
1939. Sep. 5 pp.; VII. - 1940. Sep. 5 pp.
REOL R. ([ 942): A Bakonyhegyseg es környekenek fl6räja. (Flora regionis
1ll0ntiuIll Bakony). - A veszpremi Kegyeslendi Ginlllazium kiadvanya,
Veszprelll. pp.: 159.
SZMORilO F. (1997): A Szentgali Tiszaf,\s vegetaci6terkepe. - Kitaibelia 2 (I):
22-26.
TALLOS P. (1956): Erdekes es ujabb tlorisztikai aelatok a Bakonyb61 es Ma-
gyarorszag egyeb tajair61. - BK 46 (3-4): 313-314.
BALATON-FEL VIDEK ES KESZTHEL YI-HEGYSEG
ALMA ol L. (1998): Nehany aktualis aelat a Balaton-felvidek flOlisztikai iSllle-
relehez. - Kitaibelia 3 (2): 253-254.
BODNAR B. (1957): Adatok Wierzbicki Petel keszthelyi muködesehez. - Ag-
. nlrtörteneti Szemle 1: 57-67.
BORßAs V. (1900): A Balaton tavanak es partmellekenek növenyfölelrajza es
ecIenyes növenyzete. - A Balaton Tud. Tanuhn. EIedIll. JI. 2. szakasz,
1-432 + 3 ,abia
BORBAs V. (1902): A Balaton vizenek es partmellekenek növenyföldrajza -
PTTK 34: 81-90.
BOROS k (1926): A Balaton vizenek es partjanak nehany növenyel61. - Archi-
vum Balatoniculll 1: 178-[80. (Juncus maritilllus Baelacsony, Balaton-
ederics, Trapa)
BOROS k (1958): SphaglllllllOs läp a Balatonfelvideken. [EI6aelaskivonat.] -
BK 47: 362.
GAYER GY (1925): Szenczy Imre herbariuma. - BK 22: 105-107.
KovAcs 1. A. (1998): Vindornya lap növenyzete. - Kitaibelia 3 (2): 303-305.
KovAcs 1. A.- TAK Acs B. (1995): A Balatonvidek bazzaltvulkani növenyzete-
nek saj,üossagair61. - Kanitzia 3: 51-96.
KOVACS 1. A.- TAKACS B. (1995): A Tar-hegy botanikai eltekei. - Kanitzia 3:
143-158.
KovAcs M.-FELFÖLOY L. (195R): Vegetaci6-tanullllanyok az Asz6f6i Seel
menten. - AI1l1ales Instituti Biologici (Tihany) Hungaricae Acaelel11iae
Scientiarul11 (1957-58) 25: 137-163.
PENKSZA K.- KAOER F.-BENYOVSZKY B. M. (1998): Vegetaci6tanulmany a Ba-
latonalmadi melletti Megye-hegyr6l. - BK (1996) 83 (1-2): 71-90.
SIMON T. (1970): Tözl'glllo!Jds növenytarsulasok uj eloforellllasa a Tatika-
Kovacsi hegycsoportban. - BK 57: 200.
Soo R. (1928, 1930, 1931, 1932): Adatok a Balatonviclek tl6nij,\nak es vege-
taci6janak ismeretehez (1.) - Magy. Biol. Kut. Munkai 2: 132-136.; H. -
3: 169- 185.;III.-4:293-319.,IV.-5: 112-121.
SZAßO J. (1987): A Keszthelyi-hegyseg növenyvihlganak kutatasa. - Folia
Musei Historico-naturalis Bakonyensis 6: 77-98.
SZOOFR IOT J. (1960): Uj aelatok a Keszthelyi-hegyseg es a Deli-Bakony fl6ra-
j.lhoz. - BK 48 (1-2): 75-76.
MECSEK ES BARANYAI-DOMBVIDEK
DENES A. ([ 996): Ertekes vegetaci6foltok a Keleti-Mecsek deli labanal. -
Tved. K. 3-4: 71-79.
DENES A. (1997): Märiakel11end közseg növenytani ertekei. - Környezetveelel-
mi es Ertekad6 Egyesület Kiadvanya. pp.: 9- 21.
HORVAT A O. (1942): A Mecsek hegyseg es eleli sikjanak növellyzete. - A
ciszterci rencl kiaelasa. pecs.
HORVAT A. O. (1943): "A Mecsekhegyseg es kömyekenek t16raja"-hoz
(1941). - BK40(3-4): 101- 112.
HORVAT A. O. (1944): P6tlasok a Mecsekhegyseg es környekenek tl6nijahoz
11. - BK 41 (3- 5): 149-152.
HORvkr A. O. (1956): P6tlasok a Mecsekkörnyek tl6rajanak ismeretehez. -
BK 46 (3-4): 315-316.
H()Rvkr A. O. (1961): Mecseki vegetaci6s tanuhnanyok. - lP MlIz. Evk. 1:
33-44.
HORvkr A. O. (1963): A mecseki t,~ak el'dei növenytaJsuhisai. -IP Muz. Evk.
3: 33- 51.
HORVAT A. O. (1972): Ujabb adatok a Mecsek geobotanikai ismeretehez. - IP
Mu z. Evk. (1969-70) 14--15: 13-33.
HORVAT A. O. (1972): A ll1ecseki vegyes erd6k es bükkösök vegetaci6janak
elemzese. - lP Muz. Evk. ([ 97 [) 15: 13-23.
HORVAT A. O. (1972): Die Vegetation eies Mecsek-Gebirges lInel seiner Um-
gebung. - Akad. K., Bp.
HORVAT A. O. (1976): P6llasok es kiegeszftesek "A Mecsek hegyseg es deli
sikjanak növenyzete" ismeretehez, 1942-1971. - Dt. Dolg. 10: 23-46.
PRISZTER SZ.- BORHIOI A (1967): A Mecseki fl6rajalns (Sopianicum) tl6raja-
hoz J. - BK 54 (3): 149-164.
TOT" J. ZS. (1998): A Kelet-Mecsek Tajvedehni Körzetben es közvetlen kör-
nyeken megfigyelt vedett llövenyek (1995- [997). - Folia C0l1110ensis 7:
37-47.
ZSELIC
BORHIOI A. (1984): A Zselic erelei. - Dt. Dolg. 4. pp.: 145.
NOVACSEK P. ([ 996): Adatok SOl11ogy tl6nijahoz. - Sm. Muz. K. 12: 257-261 .
VILLANYI-HEGYSEG
BORHIOI A.- DENES A (1997): A Mecsek es a VilIanyi-hegyseg sziklagyepjei.
- Sluelia Phytologica lubilaria disseltationes in honorell1 jubilantis Adolf
Oliver Horvät. Pecs, pp.:48-65.
DENES A. (1996): Adatok a Vilhinyi-hegyseg fl6rajahoz. - IP Muz. Evk.
(1995) 40: 5-8.
DENES A. (1997): Lejt6sztyepret tanulll1anyok a Villänyi-hegysegben. - Kitai-
belia 2 (2): 267-273.
KEVEY B. (1985): Fragmentalis szurdokerd6k a Villanyi-hegysegben. - IP
Muz. Evk. (1984) 29: 23-28.
KEVEY B. (1987): A Villanyi-hegyseg bükkösei. - IP Milz. Evk. (1985-86)
30-31: 7-9.
KUN A. (1994): Az Aslraga/us l'l'sicarius L. sllbsp. albiclus (W. et K.) Iav. uj
el6fordlliasa a Villanyi-hegysegben. - BK 81: 191-194.
Lr:HMANN A. (1975): A nagyharsanyi Szärsomly6-hegy es növenyzete. - MTA
Dunantuli Tuel. Int. Közlemenyek 20 pecs. pp.: 185 + 50 me/lek/eI.
NAGY J. ([959): Aelatok Vilhlny es kÖlllyekenek fl6räjahoz. -BK 48 (1-2): 100.
NAGY l. (1963): Ujabb aclatok Villäny es környeke fl6n~ahoz. - lP Müz. Evk.
1963: 75- 79.
NAGY J.- VÖRÖSS L. Zs. (1967): A villanyi Somsich-hegy növenyzete. - Pecsi
Tam\rkepzo F6iskola TlIdomanyos Közlemenyei 11: 3-15.
PRISZTER SZ.-BORHIDI A. ([967): A Mecseki tl6rajaras (Sopianicum) tl6raja-
hoz 1. - BK 54 (3): 149-164.
ZALAI-DOMBVIDEK, HETES ES MURA-VIDEK
DOMOKClsne NAGY E. (1955): Väzlatok a tÜljei läpretek növenyzetel6l. - Ann.
Mus. Hung. 6: 181-188.
GAYER Gy. (1936): GÖdÖrhaza. - Acta Litt. Seient. Univ. Szeged Sect. Geogr.
2: 127-162.
KAROL YI k ([ 949): Botanikai Illegfrgyelesek Nagykanizsa környeken. - Bor-
basia 9 (3-5): 18-21.
KAROLYI k-Pocs T. (1954): Aelatok Delnyugat-Dull<lntiil növenyfölelrajz,l-
hoz. - BK 45 (3-4): 257-267.
Pocs T.- KAROLYI k (1954): Ujabb aelatok a Delnyugat-Dunantu! tl6rajahoz.
- Savaria 2: 43-54.
KAwLYI k - Pocs T. (1968, 1969): Delnyugat-Dunantul fl6raja I. - Acta
Paed. Agr. 6: 329-390.; 11. -7: 329-390.
KAROLYI k - P6cs T.-BALOGH M. (1970, 1971, 1972, 1974): Delnyugat-Du-
nanliil tl6raja III. - Acta Paed. Agr. 8: 469-495.: IV. - 9: 387-409.; V. -
10: 373-400.; VI. -12: 451-463.
OVARI M. (1996): A nH~hbang6 (Op/IIYS apifera Hucls.) Eszak-Zalaban. - Ki-
taibelia 1: 71-74.
KÜLSO-SOMOGY
DEBRECZY ZS. (1981): Növenyvilag a Balaton körlil. - In: ILLES I. (szerk.): Ta-
vunk, a Balato11. - Natura. pp.: 75-120.
HORvkr A. O. (1943): Klils6somogy es környekenek növenyzete. - Borbasia
4: 1- 70.
373
JAKUCS P.-MAROSI S.-SZILARD J. (1063): Mikroklfllla-Illeresek a Jaba-völgy-
ben (Küls6-Somogy). - Földr. Ert. 12.
KOVACS M.-PRISZ'I'l'R Sz. (1957): Kiegeszilesek es adatok "A magyar növcny-
vilag kezikönyve"-hez. - BK 47: X7-93.
PlLLlCH F. (1927): Adatok Toinalllcgye 110rajahoz. - MBL 26: 94-97.
BELSO-SOMOGY
BORHllll A. (1957): Adalok Bels6-Solllogy 1101äjähoz. - BK 47 (1-4):
J07-10X.
BORlllDI A. (1960): Neue Beitrge zur Kennlnis eier Flora unel Vegetation eies
Florendistrichtes Somogyiculll in Siiel-Tlansdanubien. - Ann. Univ. Bp.
3: 89-92.
BORHIl)I A-JARAllle-KoMLc'Jlll M. (1959): Die Vegetation des Naturschutzge-
bietes des Bahita-Sees. - AB Acad. H. 5 (3-4): 259-320.
HAßLY L.-N~MI~rH F.-SZERDAIIELYI T. (1980): Floristical elata to the Nature
Presel vation Area of Barcs. - SBH 14: 79-8 I.
H~JJAS I.-BOI~HIDI A (1960): Csurgo es környeke floraja. - BK 48 (3-4):
245-256.
JUHASZ M. (1983): A Bal'csi bOlokäs tajvedelmi körzet magasabbrendii növe-
nyei. - Dt. Dolg. 3: 35-46.
JUIIASZ M. (1994): A Csokonyavisontai fäs legel6 l1oraja. - Sill. MCiz. K. 10:
151-158.
JUHASZ M. (1997): Changes in the flora of the Barcs Nature Reserve
(I-lungary). - P1'Oceedings 01' the "Research, Consel vation, Managelllent"
Conference - ANP, Aggtelek. pp.: 329-335.
JUHASZ M.-SZERtJAHELYI T.-SZOLLA'I' Gy. (1985): Ujabb adatok a Barcsi täj-
vedelllli körzet florajahoz. - 01. Dolg. 5: 35-50.
KEVEY B.-JUHASZ M.-KLUJllEI~ K.-BoRIIIDI A. (1992): A Boronka-Illelleki
Täjvedelilli Kölzet veelett növenyei. - Dt. Dolg. 7: 27-58.
TAPOLCAI-MEDENCE
BA KSAy-T(llIl B. (1935): Mohäs läpkepz6dmenyek Lesenceistvändon. -
Mez6gazd. Kut. 8: 294-303.
GAYER Gy. (1924): Die alpinen Moorpflanzen eies Balatongebietes. - MBL 23
(1-12): 57-61.
JAVOI(KA S. (1953): Balatonvideki növenyritkasägok. - Termeszet es Techni-
ka (TTK) 112: 217-221.
SZAßÖ I. (1977): Pusztul a Tapolcai-medence lapvegetacioja. - Buvar 32 (5):
215-218.
BAKONYALJA
MAJER A. (1988): Fenyves a Bakonyaljan. - Akael. K., Bp. 375 pp.
REtJL R. (1930): Aelatok a NYllgati-Bakonya1ja flonijänak ismeretehez. - Vesz-
premi Gilllnäziumi Ertesit6 Sep. 8 pp.
REDL R. (1942): A Bakonyhegyseg es kÖlnyekenek tlor,\ja. (Flora regiollis
1ll0ntiuIll Bakony). - Editio Ordinis Scholanllll Piarulll (A veszprellli Ke-
gyesrendi Gilllnäzium kiadvanya), Veszprelll. pp.: 159.
SZODFRID'I' 1.-TALLÖS P. (1962): Carex hmtll1ani Cajanclel' MagyarOlszagon es
üjabb flOi isztikai adatok a Bakonyalj<il'o1. - BK 49: 258-262.
SZODI'I~IDT 1.-TALLÖS P. (1964): Vältozo vizgazch\lkodasCi tölgyes erd6tfpus. -
Az Erel6 13: R5-R9.
SZODFI~IDT I.-TALLÖS P. (1964): A Fels6nyirüdi-erd6 cseles-tölgyesei. - Vp.
Müz. K. 2: 423-433.
SZODFRIDT 1.-TALLClS P. (1965): Ujabb adatok a Dllm\ntCiI flöräjahoz. - BK 52
(I): 23-84.
SZODFRltJT I.-TALLÖS P. (1966): A Koclcl'ia pyralllida/a (Lam.) Domin Ma-
gyarorszagon. - Ujabb flol'isztikai aelatok a Fels6nyil adi-erd6b61. - BK 53
(I): 31-33.
SZODFRIDT 1.-TAufls P. (1968): A Fels6nyirüdi-el'd6 lüp- es ligelerclei - Vp.
MCiz. K. 7: 193-201.
SZODmlD'l 1.-TALLÖS P. (1973): Vegetäciotanlllmänyok a Fels6nyin\eli-er-
el6ben. - Vp. MCiz. K. 12: 221-229.
TALLOS P. (1954): A püpakovacsi läprelnövenytärsuläsai es füsitäsa. - El'cle-
szeli Kutalasok 4: 55-69.
374
TALLÖS P. (195LJ): Növenyföldn~zi es florisztikai adatok a Dunantülröl. - BK
4!l: 77-80.
TALLÖS P. (1959): Elel6- es rettfpus lanullllünyok a Szeki-ercl6ben. - Ereleszc-
ti Kutatasok 6: 301-350.
VASI-DOMBVIDEK, ORSEG ES VENDVIDEK
BARIlAUCS I. J. (I LJXO): Adatok Vasvar kÖl'Ilyekenek florCtj,\hoz I. - Saval'ia-
a Vas Megyei MCizelimok Ertesft6je (1979-RO) 13-14: 37-43.
BOROS A. (1944): Adatok a vendvicleki el'dei fcnyvesek es tUzegll1ohalüpok
növenyzetenek iSllleretehez. - BK 41 (3-5): 96-100.
HORVAT A. O. (1950): Ujabb adatok a szcntgotthrirdi ap{)tsag cl'cleinck iSl1lere-
tehez. -Inelex Bp. (1944-49) 7: 173-176.
HORV kl A. O. (194): A szentgotthardi apätsag erdeinek növenyzete. - BK 41
(1-2): 43-48.
KAROLYI A.-Pöcs T. (1954): Aelatok DelnYllgal-Dul1<\nlCiI növenyfö1e1rajza-
hoz. - BK 45 (3-4): 257-267.
KAROLYI A.-Pöcs T. (1968, 1969): Delnyugat-DlInantCil flolüja I. - Acta
Paed. Agi'. 6: 329-390.; 11. -7: 329-390.
KAROLYI A.-Pöes T.-BAI.OGII M. (1970, 1LJ71, 1972, 1974): Delnyugat-Du-
nantCil tloraja III. - Acta Paeel. Agr. 8: 469-495.; IV. - 9: 387-409.; V. -
10: 373-400.; VI. - 12: 451-463.
Pöes T. (1958): Vegetationstuelien im Orseg. - Akael. K., Bp.
Pöcs T.-P. G[LENes(;R I.-SZOtJrRlIl'l' I.-TALLÖS P.-VIDA G. (1962): Szakony-
falu környekenek vegeläcioterkepe. - Az Egri Peclagogiai F6iskola Ev-
könyve !l: 449-47X.
KOSZEGI-HEGYSEG ES KOSZEG-HEGYALJA
AN IAL J.-BARTHA D.-BAUNT S.-BöLiJNI J.-KIRAI.Y G.-MARKOVICS T.-
S7,MORAIJ F. (1994): A K6szegi-hegyseg virügos flolüja. In: BARTHA D.
(szerk.): A K6szegi-hegyseg vegeläcioja. - Sajar kiach\s, Koszeg - Sopron,
p.54-99.
BAln11i\ D. (szerk. 1LJ94): A K6szegi-hegyseg vegetacioja. K6szeg - Sopron.
pp.: IOD-lOS.
BARTIIA D.-MARKOVICS T. (1994): A k6szegi /(fzcgmo!Jäs lap. In: BARTIIA D.
(szel'k.): A K6szegi-hegyseg vegelüci6ja. - Saj<it kiaclas. K6szeg - SoplOn,
p.175-182.
FREH A (1876): K6szeg vii änya. - K6szegi Benedek r. kisgYll1n. EI tesit6je
(1875/76), p. 3-33.
FREI I A (1883): K6szeg es videkenek viranya. - K6szegi kath. gill1n. Ertesit6
(I RR2/83), p. 3-63.
KcSZEI B. (1993): Adatok a kis /w/dm/tl eICifordllIas,\röl es el6helyenek all apo-
taro I a K6szegi-hegysegben. - Vasi Szell1le 47: 197-204.
KloS!':!' I B. (1994): Aelatok a K6szeg környeki vedett növenyekröl. - Vasi
Szel1l1e 48: 166-17X.
KIRALY G. (1996): A K6szegi-hegyseg eelenyes f1orüja. - Tilia 3: 1-416 + 2
IcrUp
KIRALY G. (19LJ7): A K6szegi-hegyseg növenyföldrajzi viszonyai. - Tilia 5:
313-321.
KIRAI.Y G. (11)97): A K6szegi-hegyseg tlöra- es vegetaciö-valtozasai az ell1lult
150 evben. - Tilia 5: 322-353.
KIRAI.Y G. (191)7): A K6szegi-hegyseg florisztikai feltarasanak ercdll1enyei. -
Kilaibelia 2 (2): 217-219.
Kov Aes J. A.-TAKACS B. (1992): A bozsoki Zsidö-ret növenyzete es botanikai
ertekei. - Kanitzia 1: I-52.
KOVACS J. A. (1994): A K6szcgi-hegyseg es K6szeg-hegya1ja J(~llarsu1asai.ln:
BARTIIA D. (szerk.): A K6szegi-hegyseg vcgctücioja. - Sajat kiaelas,
K6szeg - Sopl'On, p. 147-174.
SZMORAD F. (1994): A K6szegi-hcgyscg erd6tal'sulüsai. In: BARTHA D.
(szerk.): A K6szegi-hegyseg vegetaci6ja. - S,\jiit kiacü\s, K6szeg - Sopl'On,
p. 106-132.
SZiJVI:NYI P. (ILJ97): A k6szegi tOzeglllohüs 1apok, - Tilia 5: 272-312.
KOVACS J. A.-TAKACS B. (1994): A caki geszlenyes 0lela1 eclenyes flor<ija es
növenyzete. - Kanilzia 2: 9-41.
Zc'JLYO"1I B. (1939): A k6szegi tOzeglllohüs läp. - Vasi Szelllie 6: 254-259.
ZÖLYOMI B. (1939): Das K6szegcI' .\p/liIgllllmreiche Moor. - BK 36:
318-325.
SOPRONI-HEGYSEG, KOHIDAI-MEDENCE ES FERTOMENTI-
(BALFI-) DOMBSOR
BORosne MURANYI J. (1949): A Soproni I-lidegvizvölgy tlol',ija. - Ercleszeti Ki-
serletek 49: 149-153.
CSJlPODY r. (1949): Kiegeszit6 adatok Sopl'On floräjänak iSllleretehez. - Erde-
szeli Kiserlelek 49: 149-153.
CSAPODY I. (1955): A sopl'llnkörnyeki flora elell1einek analizise. - Soproni
Szell11e 9: 20-42.
CSAPOtJY I. (1962): A Laitaicull1 uj növenye: a Lill/odol'll/11 ahor/il'/{/Il (L.) SW.
. - BK 49: 263-265.
CSAPODY I. (1993): Florisztikai adatok Sopron környeker61. - Soproni Szemle
53: 318-322.
FRANK N. (1997): Yedett növenyek a soproni Duellesz-ercl6ben. - Kitaibelia 2
(I): 39-40.
FRANK N.-KIRclLY G. (1997): Floraklltatas a hazai Laitaicum-ban. - Kitaibelia
2 (2): 213-216.
FRANK N.-KIR;\LY G.-TiM'\R G. (199R): Vörös lista. A hazai LaitaiClllll vedett
es veszelyezletett eclenyes növenyfajai. A Soproni Mühely klilönszällla,
SoplOn. 611 pp.
GOo'vlßOCZ E. (1902): Sopron környekenek eelenyes floraja. - Növenytani Köz-
lelllenyek 1 (I): 33-37.
Az orszag egesz teriiletere, nagyobb tajegysegekre vagy kiilönbözö területekre vonatkoz6 florisztikai lll11nkak, vegetaci6tanlllmanyok
vagy különböz6 taxonokat erintO rendszertani munkak
BAUlNYI L. (195X): B,~a es környeke neh<iny erclekes növenye. - BK 57 (3-4):
350.
BORIlAs V. (1871): Pest megye florri,ja Sacller ota es Cijabb adatok. - Math. Tt.
Kiizl. 9: 15-54.
BOR[lAs V. (1875): Ujabb jelensegek a magyar tlöraban. - Malh. Tt. Közl. 12:
75-RX.
BORIlAS V. (1874): Zur Flora von Mittelungarn. - ÖBZ 24: 343-365.
BORIlAS V. (I X78): Florisztikai közlel11cnyek. - Math. Tt. Közl. 15: 265-372.
BORIlAS V. (1879): Buelapest kÖlnyekenek növenyzete. - Budapest, 175 pp.
BORI1AS V. (I XR7): Vasvällllegye növenyföldl ajza es tloräja. - Vasmegyei
Gazclasagi Egycslilct, SZOIllbathely.
BORBAS V. (I X91): FIOI a von Östel reich-Ungarn; West- und Mittelungat n. -
OBZ 41: 246-252.
BORßAS V. (1892): Flora von Osterreich-Ungaln; West-, Nord- und Mittelun-
galll. - ÖBZ 42: 141-146.
BORßAS V. (IX92): Flora von Österreich-Ungaln; West-, Nord- und Mittelun-
garn. - OBZ 42: 2X6-2X9.
BORßAS V. (IR93): Flora von Österreich-Ungarn: West-, NOId- und Mitteiun-
gain. - ÖBZ 43: 66-70.
BOROS A. (191 X): Ujabb aclatok Budapest környeke növenyzetehez. - BK
(1917) 16 (1-6): 39-44.
BOROS A. (1920): Ujabb adatok Közep-Magya1'Ol'szag tlorajänak iSl11eretehez.
- BK 18 (1-6): 39-44.
BOROS A. (1923, ILJ3X, 1949, 1954, 1970): Florisztikai közlemenyck I. - BK
21: 84-97.; 11. - BK 35 (5-6): 310-320.; III. - Borbasia 9 (3-5): 28-34.;
IV. - BK 45 (3-4): 247-250.; V. - BK 57 (I): 69-72.
BOROS A. (1926): Közep es Nyugatll1agyarorszäg .lp!JagllI////-lapjai növenyföld-
r,~zi szemponlböl. - A debreceni Tisza Istvan Tueloll1änyos Tarsasäg Hon-
iSll1el'let6 Bizoltsaganak Kiaclvänyai (1925-26) 2 (5): 1-25. + /IJrkep.
BOROS A. (1927): A velesegyhazi to növenyzete. - BK 24 (1-2): 73-74.
BOROS A. (1927): Farll10s jellegzetes alföldi floraja. - BK 24 (1-2): 72-73.
BOROS A. (1936): Magyarorszägi hevizek fels6bbrenelLi növenyzete. - MTA
Matematikai es TelmeszettudOlm\nyi ertesft6je 54: 588-596.
BOROS A. (ILJ37): Fejer vanllegye növenytakaroja. - Magyar Varosok es Var-
Illegyek MonoglMiaja XXII. kötet. (Fejer vanllegye). pp.: 3-14.
GOMßOCZ E. (1906): Sopron varmegye niivenyföldrajza es tlor.\ja. - Math. Tt.
Közl. 2!l: 401-577.
KAR['AT[ Z. (1932): Adatok Sopron vanllegye florajähoz. - Annales Sabarien-
ses: Folia Musealis 1: 4-6.
KARPkrl Z. (1933, 1934) : Ujabb aclatok Sop1'Onvänllegye flolajähoz (1.)-
MBL 32 (1-6): 105-106.; 11. - Vasi Szemle 1: 174-178.
KARI'ATI Z. (1938, 1941, 1949): El'dekes es üjabb növenyelCiforduläsok Sopron
környeken. (I.) - Soproni Szelllie 2: 74-R4.; (2.) - 5: 195-201.; (3.) - Er-
eleszeti Kiseiletek 49: 168-182.
Kiss L. (1941)): NehallY el'dekes növeny elCifordulasa Sopl'lln floräjäban. - Er-
cleszeti Kiserletek 49: 160-163.
PILL K. (1916): Die FIOIa des Leithagebirges uncl am Neusiedlersee. - Graz, 2.
Aufl., pp. 136.
SZONTJlCII P. (1864): Enull1eratio plantarulll phanaerogalllicarum sponte cres-
tentiull1 COpillSljUe cultarul11 territorii Soproniensis. - Verh. Zool.-bot.
Ges. (Wien) 14: 463-502.
Soö R. (1941): Növenyszövetkezetek Sopron kÖlnyeker61. - AGH 4: 3-34.
TiMAR G. (1996): Uj florisztikai adatok a Soproni-hegysegb61. - Soproni
Szemle 50: 347-356.
TiMAR G. (1997): Uj aclatok a Sop1'Oni-hegyseg tloräjähoz. - Kitaibelia 2 (2):
245-247.
TiMAR G.-SZMORAD F. (1996): Uj aciatok a Sopl'llni-hegyseg florajähoz. - Ki-
taibelia I: 17-24.
WJlLLNER I. (1903): Sopl'On környeken talälhato vir<\gos növenyek es edenyes
cryptogal11ok nevei es fajai. - Soproni Allami F6realiskola Ertesft6je, pp.
42.
BOROS A. (1954): A vertes, a Velencei-hegyseg, a Velencei-to es kÖlnyekiik
növenyfölclrajza. - Fölelr. Ert. 3 (2): 280-309.
BOROS A. (1956): Vergleichende Moorstudien. - Biolögia (Bratislava) 11:
577-587.
BOROS A. (1970): T,\pioszele környeke tlon\j<lnak vin\gosnöveny- es Illohaer-
dekessegei. - Agrobotanika (196~) 10: 247-251.
BUtJAI J. (1916) : Nehany aelat a hazai tlorahoz. - MBL 15 (7-12): 260-262.
CSJlPO[)Y L (1949): Kiegeszfto adatok Sopl'On floräjänak iSllleletehez, - Erele-
szeti Kiserletek 49: 149-153.
CSAPOJ)Y L (1953): Uj növenyelCiforcllllasok Sopron környeken es Baranyäban.
- Ercl61llcrnöki F6iskola Evkönyve 11)51/52., pp.: 17-21.
CSAPOtJY I. (1962): A Felt6-to es környekenek növenyzete. - Hichologiai Tä-
jekoztato 1962: 141-146.
CSAPODY L (1975): A Fel t6-taj rlol<\ja es vegetäcioja. P1'Odl'ollluS florae vege-
tationsqlle regionis Peisonis. - MTA Fert6-täj Bizottsag. Adatgyüjteilleny
3.420 pp.
CSAPODY V. (1935: A cserkeszek növenygylijt6 napjanak ereelmenyei. - BK 32
(1-6): 195-197.
CSAPOtJY V. (1939): Florisztikai adatok. - BK 36: 347.
DENES A. (1995): A Mecsek es a Villanyi-hegyseg karsztbokorercl6i. - lP Muz.
Evk. (1994) 39: 5-31.
Dm1OKOsJ. (1934): Kisebbtlorisztikai adatok.-BK31 (3-4): 150-153.
FEKETE L.-BLATI NY T. (1913): Az ercleszeti jelent6segü ü\k es cserjek eIterje-
clese a Magyar Allalll tel'lileten 1-11. - Joerges, Sell1lecbänya.
FRANK F. (1870): Tata vich~ke Fiol ajanak I'öviel iSlllertetese. - A Kegyes Tanf-
törend tatai Kis-Gynlllasilllllanak Ertesitvenye az 1869!70 tanevre (Esz-
tergolll, Nyomtatott I-lorak Egyec1 betLiivel) pp.: 3-6.
GAYER Gy. (1902): Botanikai kirändul,\s Vaslllegyeben. - MBL 1: 313-314.
GA YER Gy. (1903): Uj ac1atok Vasvarlllegye tlörajahoz. - MBL 2: 208-209.
GAYER Gy. (1905): Adatok a zalavarlllegyei norikllill flor,\jab61. - MBL 4
(1-3): 34-38.
GAYER Gy. (1908,1913): Adatok Vasv<irlllegye tlorajahoz. - MBL 7 (9-12):
289-290.; 12 (10-12): 312-313.
GAYER Gy. (1927,1929,1932): Uj aclatok Vasvärlllegye flÜi",\jähoz (1.) - Vas-
varmegye es Szoillbathely varos KultCiregyesülete es a Vasvarlllegyei Mli-
375
 zeum Evkönyve (1926--27) 2: 204-206., 248-255.; II. Vasvarmegye es
Szombathely varos Kulturegyesülete es a Vasvarlllegyei Miizeum Ev-
könyve - Annales Sabarienses - (1927-29) 3: 70-75.; III. Annales Saba-
rienses: Fol ia museal is 6: 7-11.
GOMBOCZ E. (1906): Sopron vannegye növenyföldr,uza es fl6nlja. - Math. Tt.
Közl. 28: 401- 577.
HOLLOS L. (1911): Tolna vamegye fl6rajahoz. - BK 10 (3-4): 89-108.
HORVAT A. O. (1939): Adatok Baranya növenyföldrajzahoz. - Borbasia 2
(3-10): 117-119.
HORVAT A. O. (1939): Adatok Bamnyavannegye növenyzetehez. - A Pecsi
Varosi Miizeum Kiadvanyai 2: 3-5.
HORVAT A O. (1939): FIOIisztikai közlemenyek Baranyab61. I. - A Pecsi Va-
rosi Muzeum Kiadvanyai 2: 6--12. (Bakony is.)
HORVAT A. O. (1939): Ex flora Baranyaensi. - Borbasia 1 (3-7): 94-100.
HORVAT A O. (1940): Additamenta ad floram Baranyaensem. - Borbasia 2
(2): 26--30.
HORVAT A. O. (1949): Vj adatok Baranya fl6n\janak iSlllelelehez. - BOl'basia
9 (6--10): 129.
HuuAK 1. (1908): Adatok a magyar Eszaknyugati Felvidek flon\jahoz. - MBL
7: 241- 244.
HuuAK J. (1927): Florisztikai adatok a Bükk- es Matl1l-hegyvidekenek iSllle-
retehez. - MBL 26 (1-12): 23-25.
HuuAK 1. (1933): A Magyar Közephegyseg növenyzeleb61. - MBL 32:
95-104.
HuuAK 1. (1937): Az Elythronilllll dens-cC/nis es nehany erdekesebb floriszti-
I'
I' kai adat a Magyar Közephegysegb61. - BK 34 (1-2): 45-48.
HuuAK J. (1941): Adatok a Magyar Közephegyseg eszaknyugati resze nö-
venyzetenek ismeretehez. - BK 38: 73-79.
IGMANDY J. (1931): Adatok Hajdii varmegye növenyzetehez. - Debreceni
Szemle 5 (4): 188- 189.
IGMANDY J. (1932): Vjabb adatok Hajdu varmegye növenyzetehez. - Ifjusag es
Elet (1931 - 32) 7: 81.
JAKUCS P. (1961): Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaullleichen-
Karstbuschwälder Südostmitteleuropas. - Akad. K., Bp. 361 pp.
JAVORKA S. (1930): Vjabb florisztikai adatok. - MBL 29 (1-12): 138-142.
JAVORKA S. (1935): Vjabb erdekes növenyel6fordulasok. - BK 32 (1- 6):
161-163. (DeI/tC/rio g/ondll/osa es Vacci"illlll vifis-idaea Tokaj-Hegyaljan
ill. Adonis wo/gellsis az Alföldön)
JAVORKA S. (1937): Kisebb közlemenyek. - BK 34 (3-4): 118- 119.
JEANPLONG J. (1941): Adatok Vas v;hmegye flonljahoz. - Borb<isia 3 (4-7):
58-60.
JEANPLONG J. (1958): Vj el6fordulasi adatok a Transdanubicum es az Eupan-
nonicum flonijanak iSllleretehez. - Vasi Szel1lle 12: 120-122.
JEANPLONG J. (1972,1983,1991): Vj adatok Eszaknyugat Dunantul florajanak
ismeretehez (1.) - Vasi Szelllie 26: 586--588.; 11. - 37: 111- 114.; III. - 45:
17-19.
JEANPLONG J. (1991): Vj adatok Eszaknyugat-Dumintdl florajanak ismeretehez
III. - Vasi Szemle 45: 17-19.
KARPATI Z. (1935) : Adatok Magyarorszag flonijahoz. - BK 32 (1-6): 199.
KARPATI Z. (1939): Adnotationes el additamenta ad cognitionem t10rae Hun-
garicae. - Borbasia 1 (3-7): 79-82.
KARPATI Z. (1946, 1949): Megjegyzesek es adatok Budapest es környekenek
flonijahoz (1.) - Borbasia 7 (1-10): 45- 57.; 11. - 9 (3- 5): 35-38.
KARPATI Z. (1950): Vjabb adatok Magyarorszag t10rajanak ismeretehez. -
Budapesti Tudomanyegyetelll Biologiai 1ntezeteinek Evkönyve 1 (I):
43-47.
KARPATI Z. (1954): Kiegesz[tes So6-Javorka: "A Magyar növenyvihig kezi-
könyve" c. Illunkajahoz. - BK 45 (1 - 2): 71-76.
KARPATI Z. (1957): Rihes petraC/lII/ Wulf., Magyarorszag iij növenye es ne-
ha ny florisztikai adat. - BK 47: 113- 114.
KEVEY B. (1980, 1983, 1985, 1987- 88, 1989, 1993, 1998): Adatok Magyaror-
szag florajanak es vegetaciojanak iSllleretehez (1.) - BK 67 (3): 179-182.;
II. - 70 (1 - 2): 19-23.; III. - 72 (1-2): 155-157.; IV. - 74-75 (1-2):
93-100.; V. -76 (1-2.): 83-96.; VI. - 80 (I): 53-60.; VII. - (1995) 82
(1-2): 45-53.
KEVEY B.-HoRVAT A. O. (1986): Die Verbreitung einiger sublllediterraner
376
Pt1anzenarten in Südost-Trallsdanubien. - Verhandlungen der Zoololo-
gisch-Botanischen Gesellschaft (Wien) 124: 23-40.
KIRALY G.-Kin\ly A (1998): Adatok Magyarorszag flonljanak es veget<\cioja-
nak ismeretehez. - Kitaibelia 3 (I): 113-120.
KovAcs J. A.-TAKAcs B. (1995): A SÜllleg-Tapolcai hat es a Deli-Bakony ne-
hany dolomitos felsznellek botanikai ertekei. - Kanitzia 3: 97-124.
KovAcs J. A - TAKAcs B. (1997): Vas Illegye edenyes t1on\janak kritikai vo-
natkoz,\sai. - Kitaibelia 2 (2): 220-225.
KovAcs M. (1962): Die Moorwiesen Ungarns. - Magyarorszag lapretjei. -
Akae\. K., Bp. 214 pp.
Kov Acs M.-PRISZTER Sz. (1954): Kiegesz[tesek es adatok "A magyar növeny-
vilag kezi könyve"-hez. - BK 45: 87-93.
KUN A. (1995): Kiegesz[tesek es ujabb adatok a magyar flora es vegetacio is-
Illeretehez. - Kitaibelia 1: 26-33.
LAJER K. (1998): Lapi növenytarsulasok a Bakonyaljan es a Marcal-l1ledence-
ben. - Termeszet Vilaga (TTK) 129 (3): 96, 136--137.
LAJER K. (1998): Bevezetes a Illagyarorszagi lapok vegetacio-ökologiajaba. -
Tilia 6: 84-238.
LAJER K. (1998): Az A/droval/da vesiclI/osa L. ujabb eIOfordulasa es egyeb
adatok Magyarorszag flon\janak ismeretehez. - Kitaibelia 3 (2): 263-274.
Lanyi B. (1916) : Vjabb adatok Csongrad varmegye florajahoz. - MBL 15
(7-12): 267-274.
LENGYEL G. (1905): Vjabb adatok Budapest környeke növenyzetenek ismere-
tehez. - BK 4 (I): 26-27.
LENGYEL G. (1906): Florisztikai adatok Heves-varmegye eszaki reszeb61. - BK
5 (I): 9-19.
LENGYEL G. (1906): Florisztikai adatok Heves-varnlegye eszaki reszeb6\. - BK
5 (2): 51 - 61.
LENGYEL G. (1909): Nelu\ny ritkabb növeny iijabb telm6helye Budapest kör-
nyeken. - MBL 7 (10-12): 335-336.
MAGocsy-DIETZ S. (1914): Adatok a Balaton es környeke florajanak ismerete-
hez. - BK 13 (5-6): 117-127.
MARIAN M. (1953): Vj adatok SOl11ogy flol'ajanak iSllleretehez. - Rippl-Ronai
Muzeulll Evkönyve, Kaposvar. pp.: 2.
MARI AN M. (1956): Vjabb tlorisztikai adatok a SOlllogyi flora iSl1leretehez. -
Rippl-Ronai Muzeulll Evkönyve, Kaposvar. pp.: 2.
MARTON J. (1893): Vjabb adatok Vasvarlllegye t1orajahoz. - Tennr. F. 16:
34-39.
MEINUNGER L. (1980): Adatok Magyarorszag florajahoz. - BK 67 (3):
183- 184.
MEszAROS A. (1997): Adatok Varpalota környekenek flonijahoz. - Kitaibelia
2 (I): 51- 55.
MOESZ G. (1926): Nehany erdekesebb növeny ujabb el6fordulasa. - BK 23:
184-185.
MOLNAR A.-SULYOK J. (1996): Nehany adat Magyarorszag florajanak ismere-
tehez. - Kitaibelia 1: 56--59.
NEMETH F. (1979): Neue floristische Angaben über Ungarn. - SBH 13: 75-77.
PAPP 1. (1954): A Loflls u/igillOSIIS Magyarorszagon es nehany uj tlorisztikai
adat. - BK 45 (3-4): 267-27 I.
PENZES A. (1944): Florisztikai adatok. - BK 41 (3- 5): 142- 152.
SIMONKAI L. (1903): Vjabb adatok Budapest növenyzetenek ismeretehez. - BK
2 (4):169-170.
SIMONKAI L. (1904): Idei vasmegyei kirandulasol11 botanikai eredmenyei. -
MBL 3 (8-11): 246--250.
SIROKI Z. (1952): Adatok a TiszantLiI es a Nyirseg floräjahoz. - Ann. B. Univ.
H. 2: 287- 288.
SIROKI Z. (1965): Vjabb florisztikus es cönologiai adatok hazank területer61.-
BK52: 31- 34.
SOO R. (1931): Kritikai megjegyzesek es ujabb adatok a magyar t10ra ismere-
tehez IV. - BK 28 (5): 152-133. (Hajduvamegye t1orajahoz.)
Soo R. (J 932): Debrecen növenyvilaganak kutatasa. (Vjabb adatok Hajdume-
gye florajanak ismeretehez.). - Debreceni Szemle 6 (6): 216--225.
SOO R. (1934): Vas megye szociologiai es floriszlikai növenyföldrajzahoz. -
Vasi Szemle 1: 105-134.
So() R. (1938): T6zegmohaläp a Sätorhegysegben. Kel alföldi erd6. - BK 35:
326--328.
So<! R. (1948): Zur Systel11atik und Soziologie der phanerogamen Vegelation
der ungarischen Binnengewässer. V. (Tm/w, Llldwigia. {follollia,
NY/1/jlhoidc.I', Sa/l'il/ia, Mar.l'ilia). - A11I1. Mus. Hung. (1946) 39: 167- 184.
+ 12 li/mi; Nachträge. - Archiva Biologica Hungarica (Tihany) (1947) 17:
90-100.
Soo R. (1978): Kiegesz[tesek es javft<isok Soo-Kärpati: Magym' flol'äjahoz az
iijabb kulalasok eredmenyei alapjan. - BK 65 (3): 149- 163.
SOG R.-BoRSOS O. (1957): Uj adatok a Magyar Növenyvilag kezikönyvehez.
- BK 47: 95-9R.
STIEßm 1. (1951): Beiträge zur Kenntnis der Flora Ungarns. - Ann. Mus.
Hung. (1949- 1950) 1: 217- 222.
TALLOS P. (1959): Növenyföldrajzi es florisztikai adatok a Dunantiilrol. - BK
48: 77-80.
TAMAssy G. (192R, 1931): Florisztikai közlemenyek (1.) - BK 25 (1-4):
99-100.; 11. - 28 (1-4): 87-88.
TIIAISZ L. (1908, 1910,1911): Adalok Abauj-Tol'l1a vallnegye tl6rajahoz (1.).
- Növenytani Közlemenyek 7: 131-132.; (11. közlel11eny). - BK 8
(6):247-257.; (I1I-ik közlemeny). - BK 9 (3): 222- 230.
Elterjedesi katal6gusok, arealgeografiai munkak
BALAzs F. (1939): A Kürpatok endel11ikus növenyfajai. - AGH (1938-39) 2
(1-2): 3-61.
FEKETE G. (1963): Verbreitungs-Pullktkarten der Pflanzen arten des
Bakony-Gebirges. I. Characterarlen der SchluchtwIdel. - Fr. Bot. 3:
97-107.
FEKETE G.- JAKUCS P. (1957): Nelu\ny karsztbokol'erdo-faj elteljedesi adatainak
katalogusa Magyarol'szagrol. - A11I1. Mus. Hung. 8: 181-195.
KISS M. (1939): Az Eszaki Karp<ltok endel11ikus növenyfajai - AGH 2 (1-2):
234-259.
MEUSEL, H.-JiiGER, E.- WEINERT, E. (1965): Vergleichende Chrorologie der
Zentraleuropäischen Flora. (2 Bel.: Text und Karten.) - VEB Gustav Fis-
cher Ferlag, Jena. pp.: 583 + 258.
Jsmeretterjeszto kiadvanyok es cikkek
ANDRAssy P. (1986): A sömöl'ös koslJul'. - ET 41 (25): 799- nO.
ANDRAssy P. (1992): A fül'lös k6löl'öm. - ET 47 (29): 927- 928.
Acs E.-VOJNITS A. (1996): Homokvilägi h[rnökök. - TermeszetBuval' 51 (1):
20-21.
ANDRESI P. (1995): A csermelyciprus. - ET 50 (7): 223-224.
ANDREsl P. (1995): A kora tavasz hfrnöke, az egyhajuvinig. - ET 50 (9):
264-265.
BALOGH M. (1987): Lapok, tiizek, lidercfenyek. - Biivar 42 (2): 41-43.
BElßR L. (1995): Negy evszak a somogyi Zöld folyoson. - Terl11eszetBuvar 50
(6): 20-23.
BiRO M.-BoONAR M.-MoLNARZs. (1997): Ahol egykor a Tisza kalandozott -
A borsodi Mez6seg zöld szigele. - TenneszetBiivar 52 (4): 20-22.
BOROS Ä.. (1936): Mennyire ismeljlik Magym orszag növenyzetet? - Buv,\r 2
(6): 382- 385.
BOROS Ä.. (1949): A kahnos, - Kert es Sz616 1 (15): 15-16.
BORDS Ä..- SZi\ßG L. Gy. (1973): HHzai fest6növenyeink. - Buvar 28 (3):
143-147.
CSAPODY I. (1979): A rekele kökörcsin. - ET 33 (13): 415.
CSAPODY I. (1979): A liszles kankalin. - ET 34 (19): 607.
CSAI'ODY I. (1979): A l110csari hiz6ka. - ET 35 (36): I 151.
CSAPODY I. (1985): A b[lJoros kosbor. - ET 40 (20): 639.
CSAPOD\' I. (1987): A Hansag szaz evvel kes6bb. - Biivar 42 (2): 45-47.
CsT. (1988): Puszlulo t6zeglapok. - Buval' 43 (7): 14.
D~uRECZY ZS.-H ULLER Ä.. (1973): Fak, bokrok. - Biivar Zsebkönyvek, Mora
Könyvk., Bp. 64 pp.
DUDAs M. (1987): Viragment6k. - Biivar 42 (9): 35.
VAJDA L. (1937): Nehän)' adat MagyalOrszäg tlOI (~,\nak iSllleretehez. - BK 34
(5-6): 230.
VAJDA L. (1943): Florisztikai adatok . - BK 40 (5-6): 3%-399.
VÖRÖS L Zs. (1974): Nehany lljabb adat Baranya tlorajahoz. - BK 61 (I):
45-46.
WAISUECKER A (1882): K6szeg es videkenek edenyes növenyei. - Leitner N.,
K6szeg, pp. 47.
WAISBECKER A. (1891): K6szeg es videkenek edenyes növenyei. (2. javrtotl es
b6vftett kiadas). - Kilian biz., K6szeg, pp.: 80.
WAISBECKER A. (1891,1893,1895,1897,1899,1901): Beiträge zUI' Flora des
Eisellburger Comitates. - ÖBZ 41: 278-279., 298-300.; 43: 281 - 282.,
317-319., 354-357.; 45: 109- 111., 143-145.; 47: 4-9.; 49: 60-67.,
106-108.,186--190.; 51: 125- 132.
WAISßECKER A (1903, 1904, 1905, 1908): Uj adatok Vas vannegye florajahoz.
- MBL2 (3): 63-71.; 2 (6--7): 208-209.; 3 (3-5): 88-98.; 4 (4-5): 54-66.;
7 (1 - 3): 41-50.
Zsak Z. (1941): Florisztikai adatok a hazai növenyvilag ismeretehez. - BK 38
(1-2): 12-34.
(1927): Szakosztalyi kiranclul<\s tlorisztikai adatai. - BK 24 (5-6): 209.
Apro közIemenyek. - Kitaibelia 3 (I): 154-155.
SOO R. (1939): Eszaki leliktum növenyek Magyarorszag flor{~aban. - AGH
(1938-39) 2 (1 - 2): 151-199.
Soo R. (1939): A magyar tlom al'ealgeografiai feldolgozasa. - AGH (193R-39)
2 (1-2): 271-277.
S06 R. (1942): Az Erdelyi Medence endelllikus es I'eliktllln növenyfajai. -
AGH 5 (I): 141- 183.
SZUJKö-LACZA J. (1959): Beiträge zur Arealkunde der ungarischen He//ebol'lls-
Arten. - Ann. Mus. Hung. 51: 201-209.
TATAR M. (1938- 39): A pannoniai t161a endemikus fajai. - AGH (193R- 39) 2
(1-2): 63- 127.
U. SZAßÖ M. (1939): Hivatalos gyogynövenyeink hazai eiteljedese. - AGH
(1938-39) 2 (1 - 2): 200-233.
DENES A. (1994): Szirtvil<ig a deli vegeken- A Vilh\nyi-l1egyseg. - Tenneszet-
B(lvär 49 (5): 20-22.
D. NAGY E.-CSAPOOY V. (1976): Vadvin.\gok 2. - Bdvar Zsebkönyvek, Mora
Könyvk., Bp. 64 pp.
ENDES M. (1985): RitkHSägok es jeJlegzetessegek: bepiJlantas a tiszai Alföld
növenyvilagaba. - Jaszsagi Flizetek 15., Jaszbel'eny. 16 pp. + 3 lohill.
FA NCSIK 1. [szerk.] (1989): Nognid megye vedett tenneszeti ertekei. - Nograd
Megyei THI1UCS V.B. Mez6gazdasagi es Elelmezesligyi Osztaly. 134 pp. +
J36 fcnykep.
FAZEKAS I. (e.I1.): A Keleti-Mecsek es Koml0 el6vilaga. - OKTH - Komlo Va-
rosi Tamlcs, 87 pp.
FENY6S1 L. (1995): Borokas a DI-ava menten. - TenneszetBuvar 50 (4): 20-23.
FÜRI A.-URBA NS. (1995): A T,\pio-videk termeszeti eltekei. - Jaszkun Tenne-
szetvedelmi Szervezet, Szolnok. pp.: 58.
GEDAI Cs. (1993): Szarvas bange 6budan. - ET 48 (35): 1119-1120.
GERGELY P. (1973): A mocsari kosbor feher valtozata. - Buvar 28 (2): 110.
GOR DON L. (1985): A magyar noszirol1l. - ET 40 (15): 479-780.
GOR DONL. (1985): A tornai verlo. - ET 40 (34): 1087- 1088.
GORDON L. (1986): A tatog6 kökörcsin. - ET 41 (14): 447-448.
GYULAY I. (1985): vedetten es megis veszelyben. (Kelemeri Mohos tavak) -
Biivar 40 (4): 170-172.
GYULAY P.-SZIGETI 1. (1986): vedelemre erdel1les: a Delkeleti-Bükk. - Buvi\r
41 (4): 22-23.
HAJI)U A. (1964): Botanikai ritkasagok a Zempleni-hegysegben. - TTK 1: 37-39.
HARKA Ä..-TOTII A. (1989): Alföldi viragment6k. - Biivar 44 (6): 19. (talor-
jan)
377
Horrsy GY.-SZERENYI G. (1979): A korpafiivek . - Blivar 34 (6): 26fi-267.
HOIV\NSZKY A. (1983): A Pilis. - Blivar 38 (5): 195-ILJ8.
HORANSZKY A.-CSAPODY V. (1972): Vadviragok. - Buvur Zsebkönyvek, Mo-
ra Könyvk., Bp. 64 pp.
HUNYADI K.-BiRO K. (1987): GyolTInövenyek. - Buvür Zsebkönyvek, Mora
Könyvk., Bp. 64 pp.
ISRPY I. (1975): A Vertes hegyseg lerllleszeti erlekei. - Buvar 30 (7): 296- 30l.
ISEPY I.-F. GYURKÖ G. (197R): Gyogynövcnyek. - Buvelr Zsebkönyvek, MÖI'a
Könyvk., Bp. 64 pp.
ISEPY I.-Klss F.- SZABÖ L. V. (1982): A Yeltes tellneszeti enekei. - OKTH. 55 pp.
JUHAsz L. (1982): A Rakaca-völgy növenyritkaselgai - Yedellllet kero terület.
- Buvür 37 (I I): 506-507.
JUHAsz L. (1984): Egyhajuvinig vagy tavaszkikerics. - Buv,lr 39 (4): 19l.
JUIIAsz M. (1994): Vedett terrneszeli erlekek SOlllogyban - Vedett növenyek.
- MuzeuIlli Tajekoztnto (Kaposvar) 4: 49-69.
KALOTAs Zs. (1988): Vidgoskerl n Tolnai-holllokbucbikon - Hazai tajakon. -
Buvür 43 (7): 45-47.
KALOTAs Zs. (J 9(5): A löszpusztlik utolso Illohikanjai. - TenneszelBllvür 50
(2): 20--22.
KAI.OTAs Zs. (e.n.): A tolnai MezOföld terllleszeti kincsei. - Közepdunüntuli
Környezetvedelllli es Vfzügyi Igazgatosag - Pannon Nyolllda, Veszprem.
59 pp.
KEVEY B. (J (84): A szenteg<iti bükkallOl11<iny botanikai ellekei. - Bllv,\r 39
(2): 58-59.
KEVEY B. (1984): Belllutatjuk a kihaltnak velt harmaslevelfi fogasf!'t. - Buvar
39 (10): 479.
KEVEY B. (1986): A Szigetköz ösi növenyvil;\ga. A Derek-erdö. - Buvar 41
(8): 1-4.
KEVEY B. (1988): UtlJ1utalo a TTSZ orök reszele a Del-dull<\ntuli OKTH Fel-
ügyelöseg Illuködesi terlileten elteljedt veszelyeztetett. vedett, fokozottun
vedelt növellyeiröl.
KEVEY B. (J 990): DeI-Dunantul terl11eszeti ertekei I. Fokozottnn vedelt növe-
nyek. - Del-dunäntlili Környezetveclelilli es Vfzügyi Jgazgatos;\g. Pecs. 43
pp. + !4.fCllyk/;fJ·
KÖSA G.-BfRÖ K. (1991): Magvak, lennesek. - Buval' Zsebkönyvek, Mora
Könyvk., Bp. 64 pp.
KovAcs J. A.-SIMON K. (1998): Yedett Ilövellyek szelllieltetö gyujlelllenye. -
Kanitzia (1996) 4: 7- 160.
KovAcs M. (1961): A Mälra növellyvilüga. - Blival 6 (2): 4-1).
KovAcs M. (1976): A gyöllgyösi Sär-hegy flörakincse. - Blivar 31: 251-254.
LAKI F. (1985): A tavaszi herics. - ET 40 (18): 575-576.
LAKJ F. (1986): A tarka sMrany. - ET 41 (12): 383-384.
LAJm K. (1996): A Illegvalosuh\s lltjan - Neillzeti Park a Duna- Drava Illell-
ten. - TenneszetBlival' 51 (2): 20-23.
LAJm K. (1998): Läpi növenytarsul;\sok a Bakonyaljan es a Marcal-l11eclence-
ben. - Tenneszet Vilagn (TTK) 129 (3): 96, 130.-137.
LENDVAI G. (19R5): Ritka fajnk Illenedeke. Mezöfölcli növellyszepsegek. - Bli-
var40(1): 18-19.
LENDVAI G. (1988): Tenneszeli eltekek - arnyekban. A dunantuli szikes tavak,
pusw\k. - Buvar 43 (2): 45-47.
LENDVAI G.-SZEKIiLY T. (1994): Szikes a Solti-sfkoll. Az Alfölcllegifjabb Taj-
vedeIllli Körzete. - Terl11eszetBuvar 49 (6): 20--22.
MATHE I. (1943): Debrecell környekellek nehallY eldekesebb vadviluga. -
Debrecelli Kepes Kalellclüriol111943: 117-121.
MOLNAR A. (1992): A "növenyveclo" tiloxera. (A tokaji Knpasz-hegy.) - Er
47 (45): 1427- 1429.
MOLNAR A. (1993): A Illagyar növellyvilag bennszülöttei. - ET 48 (10):
303-306.
MOLNAR A. (1993): Fogyatkozolüpvilag. - ET 48 (19): 591-594.
MOLNAR A. (1994): Korhadeklak6 orchideaillk. - TelllH~szetBuval 49 (4): 40--41.
MOLNAR A. (1994): Vin\gok farsallgja (Szfllvaltozatok a növenyvilagball). -
Kertbarat Magazin. 17 (4): 20--21.
MOLNAR A. (J 997): A llövenyek Illegkeresztelese, avagy a tudolllanyos nevek
születese (1.) - ET 52 (38): 1187-1189. (II.) 52 (39): 1227-1229.
MOLNAR A. (1998): A kuszo celler es a lapi bekabuzogany lijrafelfedezese
Magyarorszagoll. - Tenneszet 5 (I): 0.-8.
378
MOLNAR V. A. (I99R): Hibridizaci6 (Ökol6gia clillszavakban.) - Tenm:szet-
Blivür 53 (5): 26-27.
MOLNAR A.-SULYOK J. (1994): "Ragadozo" llövellyek. - ET 49 (27): ~40-X42.
MOLNAll A.- SULYOK J.- VltlF:KI R. (1993): A hazai lllChideCtk. - Kertb",üt Ma-
gazin 16 (2): 22-23.
MOLNAR A.-SUI.YOK J.-VIDEKI R. (1994): Virägok szlllvüllozatai. - ET 49
(33): 1040-1041.
MOLNAR A.-SULYOK 1.- VIDEKJ R. (ILJ94): "Vedett vadvil';\gaink" c. cikksllill-
zal a Kerteszet es Szöleszet cllll(i hetilapban: TavaszköszÖIllO - 43 (9):
16-17.; A sMr:1nyoktol a kakasmandikoig. - 43 (11): 23- 24.; A tozi-
kektol a kocknsliliomig. - 43 (12): 23-24.; A kükürcsinek. - 43 (13):
23-24.; Hericsek - 43 (15): 16-17.; A csillagvinigok - 43 (16): 16-17.:
Kankalinok - 43 (17): 23-24.; A daraviragtol a szirli lernyeig. - 43
(18): 4-5.; A szellorozsatol a bazsarozsaig - 43 (19): 23-24.; "SzakaJlas"
noszirmok - 43 (20): 23- 24.; Nuszirmok es kardl'il'ngok - 43 (21):
23-24.; A metengtöl a koronafürtig - 43 (22): 23- 24.; Lipllövenyeillk
(A tozegepertöl n zergeboghirig) - 43 (23): 10.-17.; Ereklyenövenyeink
- 43 (24): 16-17.; ßOl'oszlanok - 43 (25): 23- 24.; A snrkanyfüvektöl a
sisakviragokig - 43 (26): 23- 24.; A gyuszuvinigtol az istacig - 43 (27):
23-24.; A hangyabogancstol a babakalncsig - 43 (28): 23-24.; A tele-
kiviragt61 az uszirozsaig - 43 (29): 16-17.; A tlizliliomt61 az arnikaig-
43 (30): 23-24.; A magyar lednektöl a csajkavirngig - 43 (31): 23-24.;
A bangok - 43 (32): 23- 24.; Az IIjjaskosbo!'ok - 43 (33): 23-24.; A ma-
darsisakoktol a noszufiivekig - 43 (34): 23-24.; A papucskosbortol a bi-
bircsvi!'agokig - 43 (35): 23- 24.; A körlikek - 43 (36): 23-24.; Lösznö-
venyeink - 43 (37): 8- 9.; A tarcsinoktol a ciklnmenig - 43 (38): 23- 24.;
A konkolylol a csitriig - 43 (39): 23-24.; A vidrafütöl a lünderrllzsaig
- 43 (40): 23- 24.; A barnnypirosftotöl a szalmagyoparig - 43 (41):
23-24.; A hegyi retek ritkasagai - 43 (42): 23-24.; A csodabogyoktöl a
homoktüvisig - 43 (43): 23-24.; A hllnyort61 a vülgycsillagig - 43 (44):
23-24.; A gyikfütöl a gyikpoharig - 43 (45): 23-24.; A kutürofiil'ektöl
a küvirozsaig - 43 (46): 23-24.; A bekaliliomtol a gyapjusasokig - 43
(47): 23-24.; A kfgyoszisztöl a tartos szegfüig - 43 (48): 23- 24.; Az ür-
dögszemt61 az iIlatos hagymaig - 43 (4LJ): 23- 24.; A genyötetöl a piri-
togyükc!'ig - 43 (SO): 23-24.; A gerebcsinektöl a szenlendrei r6zsaig -
43 (51-52): 31-32.
MOLNIiR A.-SULYOK J.-VIDEKI R. (1994): Hürolll hatäl talalkozasllnül: A
Vendviclek. - TerllleszetBuval 50 (5): 20--22.
MOLNAR A.- SULYOK 1.- VIIlEKI R.lI(95): Letünt iclök tanlii: A korpafiivek. -
TelllleszetBuvar51 (3): 16- 17.
MOLNAR V. A.- VIDEKI R.-SUI YOK J. (1998): Az iSlllerellen nusziifüvek. - ET
53 (27): 848- 850.
NEMETH F. (1980): Febnu\rvegi se ta a Szarsollllyon - Buvar 35 (2): 81 - 82.
NEME'III F. (1980): Majlls vegi seta a SZai vaskön - Büvär 35 (5): 230-231.
NEMETII F. (1980): A kosborok (Veszelybe kerLil1 növenynelllzetsegek.) - Bü-
var 35 (7): 303-304.
NtMETl1 F. (1980): A nöszirmok (Veszelybe kerlilt viragnemzetsegek.) - Bll-
val' 35 (8): 338, 383.
NRMF.TII F. (1980): A kankalinok (Veszelybe kel Lilt viragnemzetsegek.) - Bu-
val' 35 (12): 530., 575.
NEMETII F. (1981): Kikericsek (Veszelybe kellilt viragneillzetsegek.) - Buvar
36 (2): 63-64.
NEMETH F. (1981): A vel'tövek (Veszelyeztetett viragnemzetsegek.) - Blivar
36 (4): 146.,191.
NEME'I HF. (1981): Szabadteri botanikai muzeum - A f6ti Somly6. - Buvar 36
(8): 342-344.
NEMETII F. (1981): HlInyorok (Veszelyeztetett növeny-nelllzetsegek.) - Buvür
36 (12): 560-561.
NEMEnI F. (1982): A safränyok. (Vedett növenynelllzetsegek) - Buväl' 37 (2).
NtMETl1 F. (I (83): Az Orti los-zakünyi dombvideken. - Buvür 37(3): 110-11 I.
NtMETl1 F. (1983): Ritkasagok nyolllaball- Tenneszetveclelmi növenyterkepe-
zes a BLikk-fennsfkon. - Büvar 37 (4): 147-149.
NEMETII F. (1983): UIOIl a buclaörsi Csiki-hegyekben. - Buvar 38 (6):
243-245.
NEMETH F. (1983): Növenyritkasagok a balatonkenesei Illagaspartoll. - Buvär
38 (7): 291-292.
NEMHII F. (191\3): Vüllozo Nagy-szenas - Veszelyeztetett ritkasägok. - Buvar
38 (I I): 502-503.
NEMI'.lll F. (191\4): Botanikai ritkas,\gok a Tokaji-hegyen. - Buv;\r 39 (3):
lIR-119.
NI~M[TI-I F. (19X4): A zergevinigok (Vedette v{Jlt növenynelllzetsegek) - Bli-
val ~9 (5): 213.
NEMETII F. (19R4): NövcnYI itkasagok a cs{Jkval i Haraszt-hegyen. - Buvar 39
(12): 531 - 532.
NljMETt t F. (1985): Az ujjaskosborok (Vedene vall növenyneillzetsegek) -
Bllvar 40 (I): 47.
NEMETI-I F. (ILJX5): A bangok (Yedette v;\lt növenyneillzeisegek) - Buval 40
(3): 142-143.
NEMlöll-1 F. (191\5): A bo!'oszhinok (Vedelt növenyneillzetsegek) - Blivar 40
. (5): 237.
NEtvlHIl F. (19R5): A homokbuckak es lapok vilaga. A Duna-Tisza közi Tur-
junvidek. - Blivar 40 (6): 262-263.
NEMETII F. lI9H5): A holdrut(]k. (Yedett növenynemzetsegek) - Bliv"r 40 (8):
355.
NI~MI': II-I F. (1985): A devecseri Szeki-erdö. - Blivar 40 (8): 35R-359.
NI~METII F. (ILJR5): A pal:1stfüveklöl a gyapjusasokig. (Vedett növenynel1l-
zetsegek) - Buvar 40 (9): 429.
NEMETH F. (1986): Vedett növenycsah\d: a körtikefelt~k. - Buvür 41 (I): 2().
NI~METH F. (19X6-ILJ'1()): "L(',~icll(,I1IZ(i!J!J /;!(fhelycink" c. cikksorozat a Blivar
(majd TenneszetBuvar) fnly6ilatban: A blikkösök vih\ga. - 41 (5):
44-47.: A hnmoki legelok. -41 (6): 44-47.; A c1ololllit-sziklagyepek. -41
(9): 45-47.; Szikespusztak. - 41 (10): 45-47. ; A hegyi retek. - 41 (11):
45-47. ; A löszpusztak. - 42 (I): 45-47 .; A szubl1leditern\n karsztercl6k. -
42 (3): 2-4.; Cseres tölgyesek. - 43 (5): 2-4.; Felhagyott gylil1lölcsösök.
- 43 (X): 45-47.; Hullülllterek, ürtaek. - 44 (5): 44-47.; Egerlapok, lige-
terdOk. - 44 (3): 2-4 .. 10.; Sziki lölgyesek. - 44 (5): 44-47.; Allovizek,
l1locsmak. - 44 (12): 45-47.; Sziklaerdök, szurdokerdok. - 45 (I): 44-47.;
Lapok, lüpszel1lek. - 46 (1): I X-21.
NI' MI ' lll F.- PEI([(;OVITS L. (1981): Tenneszelvedelllllink feher foltja: a Bako-
nyaIja. - Blll',\r 36 (7): 321-323.
NAGY M. (19RO): Hngyan keletkeztek a lapok'! - Alföldlink utlllsö ingolapja:
a källosel1llyeni NagYlllllhos. - Buvär 35 (7): 294- 2%_
NAUY M. (ILJX I): A baktalolalllh;izi gyertyanns-tölgycs. - Bllvar 36 (10):
472-473.
NYILAS I. (1984): A magyar kükörcsin. - Bliv{Jr 39 (4): 191.
NYiRI L.-NYiRI T. (1995): A fenyegeleu tatorjanos - TenneszetBuvür 50 (3):
42.
PAPI' L.lI9LJ3): Flöra es vegetaciö. - In: LOVAS M. (szerk.): A Hajdlisagi Täj-
vedelilli Körzel. - Deri Mlizeulll Barüti Köre es a Hortobagyi Nel'l1lzeti
Park Igazgatösäga, Debrccen.
PAPP M.-AN·IAL M.- DAVID J.-TiiRiiK T. (1985): A Fenyi-erclo. - Blivar 40
(10): 478-479.
PENZES A. (1934): A legklilönösebb I'inig MagYilnllSzagoll. - Tel111eszet 30:
205-206. (Himantoglossul11)
RAPAICS R. (1930): Tiizes nyelvek vilaga. - A Terilleszet 26 (11-12):
123-126. (Paeonia)
RAPi\ICS R. (1932): A Gellerthegy ösnövenye. - A Tenneszet 28 (17-1 X):
187- 1tllJ. (Ephedra)
RAI'AICS R. (1936): POl1lpas ükürszem. -l1'K 68: 326-327. (Telekia)
RAPAICS R. (1936): Afonya. - A Tell11eszet 32 (9): 207-209.
RAI'AICS R. (1939): Az erdei-szellorozsa. - A Tenneszet 35 (5): 117.
RAl'illCS R. (1939): Aszival vany I'irügai. - A Tell11eszet 35 (6): I2LJ-134. (Iris
spp.)
A vedett növenyekre vonatkuzu fontosabb irodalum - rendszertani csoportonkenl.
TOZEGMOHA NEMZETSEG - SPHAGNUM GENUS
BARIJALICS I. 1. (ILJ76): Adatok a Vasi-hegyhat l11ohallon\jahoz. - BK 63 (I):
21 - 22.
BOROS A. (1'137): Megjegyzesek a dum\ntUli Sehaglllllll elöfordulasokhoz. -
BK 34: 153.
RJ\I'AICS R. (193LJ): Az ezüstke. - A Tenlleszet35 (7): 165-166. (Paronychia
cephalotes)
RAPAtCS R. (1939): Magyar fenyok. - A Tenlleszet 35 (11): 222-223. (Taxus,
Ephedra)
RAI'AICS R. (1940): Tüzesliliom. - A Tell11esZet 36 (8): 114.
RAl'illCS R. (J (40): Gyapjasgyfiszfivirag. - A Terllleszet 36 (12): 169-170.
RI;TI-IY Zs. (1995): A l11egval6sulus uljan - Nel1lzeti Park a KÖI'ösök l11enten. -
Tell11eszetBuvür 50 (3): 20-23.
SAI'RANY J. (1985): Veszelyeztetett ritkasagunk - Az erdelyi herics. - Bllvar
40 (2): 69.
SANTA A. (1994): Vörös Könyv a veszelyeztelett talsuhisokr61. - Tel111eszet-
Buvltr49 (6): 18-19.
SEllEGI~L YES T. (l9LJ3): Aligatol Fenckpuszlüig. Nel11zeti Pal'k vagy preda? -
Blivltr 48 (6): 20-23.
SF.RF.CJELY"S T.- Istpy I. (1979): A Mecsek es környekenek botanikai erdekes-
segei. - Buvar 34 (1): 25-30.
SEREGELYI'S T.-STAI~D()V AR T.- SZOLl.AT Gy. (1995): Vegetäcio es növenytal'-
sulltsok. - In: JARAlne KOMLÖDI M. (sZel'K.): Pannon Enciklopedia. Ma-
gyarorszag növenyvilüga. - Dunakanyar 2000, Bp. pp.: 158-219.
SIMON T.- HuLLER A. (1975): Mohak, ZlI ZIll6k, hnrasztok. - Büvar Zsebköny-
vek, Mora Könyvk., Bp. 64 pp.
SOLYMOSI P. (19R9): Ellünö gyomok. - Hova lettel, buzavirag? - ET 44 (21):
643-645.
SOM(xw! P. (1993): 01'chideafosztogatok. - TelineszetBuval 48 (6): 32-33.
SO() R. (1973): Az erd6spuszta Magyarorszagon. - Büvar28 (3): 131-137.
SlIßA J. (1981): Be111utatjuk a szirti pereszlenyt. - Buv,\!' 36 (11): 52 I.
SZERljNYI G. (1997): A Meleg-hegy es a Hurka-völgy. - Tenneszet Vilaga
(TTK) 128 (7): 327-328.
S70I.I.A1' Gy. (1984): A I'etövinig. - ET 39 (40): 1279.
TF.RNyAKJ. (e. n.): Vedett növenyek Kiskunhalas kÖl'l1yekcn. - Rendezveny es
Prograllliroda es Varnsi Ifjüs;\gi Milhely, Kiskunhalas. 36 pp.
TOTII S. (1983): A Bakony növcnyritkasagai. - Buvar 38 (8): 35fi-35LJ.
TÖL(;yr-.sI I. (1985): A feher zaszpa. - ET 40 (22): 703- 704.
TUllCSANYI G.-BAIlULKA P. (I (87): Veszelyben az ujpesti h01l1oktüvis. - Bu-
VÜI' 42 (3): 38-39.
VAJtlA L. (1967): Temeti alelet - A teltemeW. - ET 22: 344-346.
VAJI)A L. (1974): Hazank rilka növcllyei kepekben. - Buval' 29 (7): 224-225.
VillWA Z. (1992): Globalis lell11eSzetvcdelelll: A szel11leletvaItäs pl'ogramja. -
Blival 47 (6): 10-12.
V1DI~KI R. (1993): Evelo holdviola. - Er 48 (23): 735-736.
VIDEKI R. (1993): A tatogo kükürcsin. - ET 48 (25): 7X4-785.
VlDlXI R. (1993): A Tllljunvidek. - Terl11eszet Vilüga (TTK) 124 (9):
421-421
VIDt KI R.- MoI.NAR A. (1996) Az 6sharasztok lIlodai. - Kertbarat Magazin 19
(3): 23- 25.
VOICJ r W.- FARKAS S. (1996): A paksi hat,\1' növenyvilaga. - Paks vüros Önkol'-
Illlinyzata, Paks. 10 J. pp.
ViiRiisS L. Zs. (1986): Ritkas,\gok a "senk i földjen". - Buväl 41 (3): 22-23.
BOROS A. (1964): A tUzegmoha es a tözegmohas lapak Magyarorszagon- Va-
si Szemle 18: 53-68.
BOROS A. (1968): Bryogeographie und Blyotlora Ungal11s. - Akad. K., Bp. 466 pp.
BAKALARne S. (19R I): A Se!wgllulII jilllhriall/lll a Siroki Nyfrjes-t6 ütme-
neli h\pjan. - Fol. M. Matr. 7: 161.
379
BAKALARne S.- BALOGH M. (1979): Sphagnlllll GirgC'I1.Wl!lIIii a Velencei-t6 es
hazank ujabb bore:ilis fl6raeleme. - BK 66 (I): 11-14.
CZENTHE B. (19R5): A Kelemeri Mohostavak cönol6gia viszonyai. - BK 72
(1-2): 89-122.
DANIELS, R. E.-EDDY, A. (1985): Handbook of European Sphaglla. - Cabrian
News (Aberystwyth) Ltd., Great Britain
GALAMßOS I. (1981): A Barcsi bor6kas täjvedelmi köl'zet moha flonlja. - Dt.
Dolg. 2: 25-42. pecs.
GALAMBOS I.- JuHAsz M. (1985): Ujabb adatok a Barcsi bor6kas tajvedelmi
körzet moha f16n\jähoz. - Dt. Dolg. 4: 233. pecs.
HILL, M. O. (1992): S/J!wgl1um: a field glücle - CharlerlVorth Group, Huelelers-
field, England.
JAKAB G. (1997): Egy ujabb osh\p a Nyfrsegben: A piricsei Julia-liget botani-
kai ertekei [I. (Mohak-Bryophyta) - Kitaibelia 2 (I): 46-50.
KISS E. CS.-BORIIiDI A.- VMDA L. (1973): Sp!Wglllllll elofordulas a Velencei-
tavon. - BK 60: 25-26.
ODOR P.-SZlJRDOKI E.- TOTH Z. (1998): Ujabb adatok a Vendvielek mohafl6n\-
jähoz. -BK (1996) 83 (1-2): 97-108.
ORßAN S.-VAJDA L. (1983): Magyarorszag mohat16n'ijanak kezikönyve. -
Akael. K., Bp.
PtrERl'1 M. (1904): Magyarorszäg tozegmohai. - Növenytani Közlemenyek 3:
137-169.
PETERFI M. (1906): Adatok hazank Sphagnlllll-f16r,ijahoz. - MBL 5 (8-10):
260--267.
SIROKI Z. (1961): Tozegmoha elofordulasa a Biikk hegysegben. - BK 49
(1-2): 110--111.
SZEPESFALVY, J. 1937: Adalok a tozegmohak magyarorszagi elteljedesehez.-
BK 34: 27- 33.
SZURDOKI E. (1997): Distribution and coenological preference of .Iphaglllllll
species in the Vendvidek. - Proceedings of the "Research, Conservation,
Management" Conference - ANP, Aggtelek. pp.: 393-402.
VISNYA A. (1939): Sp/wgllUII/ folt a Kalaposkon. - Vasi Szemle 6: 346-347.
HARASZTOK - F1LICALES
BABAI A. (1966): Phytozönologische und Bodenökologische Untersuchungen
am Standort von BOII)'chilllll/lIl1l/ria (L.) Sw. auf den Berge "Kis Szenas".
- A. B. Debr. 4: 3- 15.
BASAl A. (1971): Cönol6giai es ökol6giai vizsgalatok a BOlrychillll1/l1l7oria pi-
lisszentiväni terlileten. - Abstr. Bot. 1: 1-13.
BAGI l. (1998): A BOlrychill1l1 l'irgil7ionllll1 (L.) Sw. kunfehert6i ällomanyanak
ereeleterol. - Kitaibelia 3 (I): 127-135.
BAGI I. (1998): A BOfl)'c/iiulI1 l'irgillial7l1l1l (L.) SIV. kunfehert6i alloll1anyanak
eredeterol. - Kitaibelia 3 (2): 199-208.
BANO L. (1949): Uj LycopodiulI/ COll1/1lallOlll1l1 lelohely a Sätorhegysegben. -
Borbasia 9 (6-10): 102-103.
BARATH Z. (1963): Ujabb laJlos korJlllfü (Lyco/iodilllll COIl1/1/(//IOIUIII) lelohe-
Iy a ZelllpJeni-hegysegben. - J6zsef Attila Ginlll. Evk. 1962-63: 16-1 7.
BARTHA D.-BoDONCZI L.-MARKOVICS T. (1993): Valtozasok a Koszegi-hegy-
seg edenyes viragtalan fl6n\jäban. - BK 80: 31-40.
BODONCZI L. (1994): A Köszegi-hegyseg harasztt16raja. In: BARTI'IA D.
(szerk.): A Koszegi-hegyseg vegetäci6ja. - Sajät kiadäs, Köszeg - Sopl'On,
p.42-53.
BOROS A. (1930): A pafranyok alföldi elofordulasahoz. - BK 27: 77-78.
BOROS A. (1935): A strllccharaszt az Eperjes-Tokaji hegyseg csonkalllagya-
rorszagi reszen. - Turistak Lapja 47: 316.
BOROS A. (1936): A DI)'o/Jlcris Braullii es nehäny mas adat a Matra floraja-
hoz. - BK 33 (1-6): 192- 193.
BOROS A. (1940): AsplClliulII .follil/llt/II/ a Vertes-hegysegben. - BK 37:
193-194.,387.
CSIKY J. (1997): A BOlrychill111 virgilliollllllJ fitocönol6giai es ökol6giai vizsga-
lata a kunfehert6i holdrutas erelöben. - Kitaibelia 2 (I): 56-68
DEGEN A. (1921): A NOlholoel7a Maralilae (L.) R. BI'. felfedezese a Balaton
melleken. - BK 19 (1-6): 105-109.
DEGEN A. (1925) : A Phyllilis SCOlopclldriulII (L.) Newill. ujabb termöhelye a
Nagyalföldön. - MBL 24 (1-12): 107.
380
FUCIIS, H. P. (1962): Nomenklatorische liste eier in Ungaln vorkommenden ge-
t1issklyptogalllen. - ABH 9: 11 - 20.
GAYER Gy. (1923): Nehany erdekes päfrany dunant(lii elöforelulasa. - BK 21:
79.
GYclRFFY l. (1931): Harasztok Csanael es Csongrad varmegyeb61. - Acta bio-
logica (M. kir. F. J. Tud. Egyet. Biol6giai közlemenyei, Szeged) 1 (2):
192-197. + 2 I(/Na
JAVORKA S. (1932): Apro közlemenyek a magyar fl6ra köreböl. - BK 29 (1-4):
79-82. (Equisetulll variegatulll)
JAVORKA S. (1940): Az AS/llcllillmfollfolllllll (L.) Bel nil. felfedezese Magyal-
orszägon. - MTA Illatematikai es Tenneszettuelomanyi Ertesftoje 59:
998-1003.
JAVOKKA S. (1950): A hazai Lyco}Jodillluok. - Annal. Biol. Univ. Debr. 1:
198-200.
KESZEI B. (1993): Adatok a kis holdruta elöfordulasar61 es elohelyenek äll-
apotar61 a K6szegi-hegysegben. - Vasi Szemle 47: 197- 204.
KÜMMERLE J. B. (1904): A negylevelU metelyfU Buclapest fl6nljaban. - MBL
3 (12): 322- 326.
NAGY J.-MOLNAR M.- SZERDAHELYI T.-FIGECZKY G.- SELI2NYI M. (1998): A
Dr)'opleris criSlala L. uj magyarorszagi lel6helye. - Kitaibelia 3 (2):
219-221.
ODOR P. (1998): A hazai korpamf<~ok elteljedesi viszonyai. - Kitaibelia 3 (2):
291-292.
PINTER I. (1991): Az AI/J!cllium !cpidlllll C. Presl es az Asplcnilllll x jal'Ol'ka('
Kümmerle ujabb el6forelulasa MagyarOiszagon. - 100 eves a MBT Bota-
nikai Szakosztälya. Biotar 7: 43.
SIMON T. (J 992): Korpafüvek a Zempleni-hegysegben . - A "Lippay Jänos" tu-
domanyos ülesszak elöadasai; Kerteszeti es Elehlliszel ipari Egyetem Ki-
aclvänyai, Bp. pp.: 220- 222.
SIMON T.-VIDA G. (1966): Neue Angaben zur Verbreitung der Dryoplcl'is
({ssimilis S. Walkel' in Europa. - Ann. Univ. Bp. 8: 275-284.
SZERDAHELYI T. (1979, 1984, 1986): Rare ferns of Hungary l. BOllychillm pir-
ginialil/m (L.) Sw. val'. clIropacl/Il/ Angslr. in the Kiskunsag National
Park. - SBH 13: 47- 55.; lll. The establish-l1lent offern species in a plan-
ted pine forest. - 17: 15- 22.; IV. Wood.l'ia i/I'C'I/sis in the Bükk National
Park. - 19: 93-98.
SZERDAIIELYI T.-HAßLY L. (1980): Rare felns of Hungary H. New species in
Hungary: OSII/l/lula rcg(t/is L. - SBH 14: 73-78.
SZERENYI G. (1978): A Lycopodilllll WI//Olilllllll L. uj hazai term6helye. - BK
65 (I): 27-28.
TUBA Z.-HERCZEG Cs. (1986): A korpaflivek zempleni-hegysegi uj lelöhelye.
- BK 73 (1- 2): 73- 75.
VAJDA L. (1952): A Lycopodil/l1Iok hazai elteljedesehez. - Ann. B. Univ. H. 2:
323-324.
VIDA G. (1960): Ein neuer intelgenerischer Farnbastard. - ABH 6 (3-4):
427-432. (X Aspleniophyllitis kümmerlei = Alp!cl/illlll /('pidl/lll X
Phyllili.l· ScolopcndriUlII)
VIDA G. (1963): A new Asp!C'l/iulI1 (Sectio Cet('f'och) species and the problem
ofthe origin ofPhyliitis hybrida (Milcl.) C. Christ. - AB Acad. H. 9 (1-2):
197-215. (Ceterach javorkaeanum)
VIDA G. (1963): A Dryoplcris nemzetseg (sensu lato) szisztematikaja. - BK
50: 125-133.
VIDA G. (1972): Cytotaxonomy and genome analysis of the europeanjc/'lls. -
In: VIDA G. (szerk.): Evolution in plants. - Symposia Biologica Hungari-
ca 12: 51-60.
VIDA G.-PINTER I. (1981): The rarest interspecitic Polyslic/l/(lI/ hybrid, p , x
IOl1chil!j()f'fIlC (Halacsy) Becherer (=P. lonchitis x P. setifel'um) founel in
Hungary. - ABH 27: 455-460.
VIDA G. (1966): A magyarorszagi Po!yslic/lllmok citol6giaja. - Cytology 01'
Po!yslichllll/ in Hungary. - BK 53 (2): 137-144.
VISNYA A. (1940): A velemi Jlikkelyharasztr61. - Vasi Szemle 7: 424.
VISNYA A. (1940): Erclekesebb harasztok uj lelohelyei Vas l1legyeben. - Vasi
Szemle 7: 278-282.
VOJTKO A. (1995): Mirigyes fodorka (Asplcnil/llllcpidl/l11 C. PRESL) el6fordu-
lasa a Blikk-hegysegben. - Kitaibelia 1: 25.
VOJTKÖ A. (199R): Alp/el1il/ll/lclJidl/l1I C. PKIOSL. in Hungary. - ABH (1995)
39 (3-4): 243-248
VÖRÖS L. Zs. (1985: Mllilllll!lOf'IIlIlII es Lycop"dilll1l clal'allllll a tarnavideken,
DOlllahlizan. - BK 72 (1-2): 181-183.
WAISßECKER A. (1902): Vasv{lImegye harasztjai. - MBL 1 (5): 141-144.; 1
(6): 168- 172.; 1 (7): 204-207.; 1 (8): 237-242.
WALGER J. (1940) : A Phyllilis Sc%pcl/drillllllijnbb pilishegysegi tel'ln6helye.
-BK37: 196.
WALGER 1. (1941): A PO/Y.I'fichllll1 Bmllllii a Blikkhegysegben. - BK 38 (1-2):
87-88.
ZSAK Z. (1916): A Bolr)'chiw1I/lIliaria (L.) Sw. pestvlirmegyei elofordulasa. -
MBL 15 (1-6): 82-85 .
BAZSAROZSAFELEK CSALADJA - PAEONIACEAE
So() R. (1900): What is Pacollia hallmica Rochel? - ABH 6 (1-2): 139-141.
HUNYORFELEK CSALADJA - HELLEBORACEAE
BORUAs V. (1905): Aqllilegia /ollgiscpala Zimm. - MBL 4: 145-146.
FACSAR G.-BENYElile HIMMER M. (1997): Magyarorszag Hclleho/'/{sail61 ta-
gabb kitekintesben. - Kitaibelia 2 (2): 179- 180.
JAVORKA S. (1934): A Tl'ollius C'uro/J({CUS L. - BK 31 (5-6): 258-259.
JUI'IAsz L. (1983): A zergelJoglar (Tro//ius C/lro!lcaclIs L.) (Ij lelohelye ha-
zankban. - BK 70 (1 -2): 41-42.
KAROLYI A.- Pocs T. (1968): Delnyugat-Dunal1lul fl6raja l. - Acta Paed. Agr.
6: 329- 390. (Trollius elliopaeus: 374-379.)
KEREKGyARTO A. (1908): Emlilhis hycllla/is Salisb. el6fordu läsa Budapesten.
- BK7(4): 191-192.
KCREKGYARTÖ A. (1910): Az Erallihis hycl1/a/is Salisb. a Junoshegyen (Buchl-
pest). - BK 9 (5): 241-242.
LENDVAI G.- KALOTAs Zs. (1990): A zergelJoglar (Tro/lills eur0!l0cus L.) (Ij
alföldi termohelye a Tengelici-hoillokvideken. - BK 77 (1-2): 25-29.
Soö R.-ENDRODy-KovAcs E. (1966): Über ei nige Forillenkreise der ungari-
schenunel karpatischen Flora IlI. Aqlli/cgia - Ann. Univ. Bp. 8: 301-308,
SzuJKo·LACZA J. (1957): A Hel/chorus /llll/lll/'(/SCCIIS W. et K. elteljedesi ada-
tai, ökol6giai es cönol6giai viszonyai. - Ann. Mus. Hung. 49: 175-180.
SzuJKö-LACZA 1. (1959): Beiträge zur Arealkunde der ungarischen Helle/w-
m.I-Arten. - Ann. Mus. Hung. 51: 201-209.
(1913): Az Emlililis hyell/alis elofordul,\sänal iijabb pontjai Budapesten. - BK
12 (2): 85.
BOGLARKAFELEK CSALÄ.DJA - RANUNCULACEAE
BOROS A.-HoRvkr A. O. (1943): RWlllllClI/lIs illyricu.I' x hulhos/ls nov. hybr. -
BK 40: 13- 15. (Ranunculus psilostuchys Griseb.)
BOROS A. (1944): A Rall/l/1nlills psilos/achys Griseb. Magyarorszägon. - BK
41 (3-5): 144-145.
DEGEN A. (1904) : A RlllI/lI/CllllIs !lolypilyllll.\· W. K. Budapest mellett. - MBL
3 (6-7): 216.
JAVORKA S. (1934): Kisebb közlemenyek. Anell/ollc Iriliilia L. SOlllogymegye-
ben. - BK 31 (5-6): 258-262.
HERICS NEMZETSEG - ADON[S GENUS
J'\VORKA S. (1935): Ujabb erdekes növenyelöfordulasok. Az Adollis wo/gcl/Si.l·
Stev. a Magyar Alföldön. - BK 32 (1-6): 161 - 163. (Adonis trallssylvani-
ca).
GYORI'PY l. (1939): Behurcolt-e, avagy oshonos az Adollis wolgclIsis Bekesllle-
gyeben? - Acta Univ. Biol. Szeged. Pars Bot. 5: 114-138.
KISS 1. (1900): A "talyoggyöker" elofordulasa Oroshaza hataraban. - Szant6
Koväcs Janos Muzeulll Evkönyve 1960: pp.: 307-324. (Adonis transsyl-
vanica)
Kiss I. (1964): Az Adollis volgcnsis lelohelyei es nepies gy6gyaszati vonatko-
zasai Magyarorszagoll. - A Szegedi Tanarkepzo F6iskola TudOlm\nyos
Közlelllenyei (Acta Academiae Peelagogiae Szegediensis) 1964 (2):
25-54. (Adonis transsylvanica)
STERßETZ l. (1976): A Volga Illenti herics, - Bckes Megyei Termeszetvedel-
mi Evkönyv 1: 83-95. (Adonis tlanssylvanica)
SZABÖ T. A. (1978): Gallletic proeluction in Adollis sect. Vernales. - Rev. Ro-
um. Bio!. 23: 31-36.
KÖKÖRCS[N NEMZETSEG - PULSAT[LLA GENUS
SJMONKAI L. (1906): Magyarorszag kökörcsillei. - MBL 5 (5-7): 169-182.
GAYER Gy. (1909): A PlIlsalilla G6ycri Simk. es a P. lIIiXla HaI. masodik
ten\löhelye hazankban. - MBL 7 (1-4): 56-58.
MARGITrAI A. (1915): Pu/salilla !lralclIsis val'. Zichyi Schur uj lel6helye ha-
z<1nkban. - MBL 14 (1-4): 83-84.
PAPI' M. (1989): Phenology and Seed Production of PlIlsoli/la !lralell.lis subsp.
hllllgarim. - A. B. Debr. (1988-89) 21: 5-12.
PAPP M.- PRECSENYI I. (1990): MOiphology and Developillent of the AlJoveg-
round Parts of PII/salillll !lmlcllsis ssp.!lIIngarica in Natural Habitat. - A.
B. Debr. Suppl.: 51-66.
SO() R. (1965): PlIlsolillll Zil1llllerll1anllii S06 ll. sp. es Magyarorszag Pliisalil-
Icii. - BK 52: 131-134.
SOO R. (1932): KI itikai megjegyzesek es ujabb adatok a magyar fl6ra iSlllere-
tehez (Pulsatilla hungal'ica, Magyarorszag Pulsatilläinak ättekintese). -
BK 29 (5-6): 122-132.
TAKAcs A. A. (1997): COllservation ecology of PlI/.I'alil/lllllonlmw (Hoppe).-
Proceeelings of the "Research, Conservation, Management" Conference-
ANP, Aggtelek. pp.: 403-408.
VIDEKI R. (1993): A tatog6 kökörcsin, - ET 48 (25): 784-785.
ZIMMERMANN, W. (1967): Zur Taxonomie von PlIlsmilla. - Feddes Repertori-
um (Berlin) 74: 167-171.
ROZSAFELEK CSALADJA - ROSACEAE
FACSAR G. (1988): A Szentendrei rbzsa es I'Okonai. Vedett növenyek. - Ker-
teszet es Szoleszet 37 (23): 15.
KLA~TERSKY, I. (1989): Rosa Slillcli-Andrcac Deg. et Trtm. - Folia Geobotani-
ca et Phytotaxonomica (Praha) 4: 191-1 95.
FACSAR G. (1993): Magyarol'SZ<lg vadontenno rOzsai. - A Kerteszeti es Elel-
miszeripari Egyetelll Közlemenyei. 53. Suppl.: 75- 128.
TUZSON J. (1914): Jegyzetek a magyar n6ra nehany növenyerol. - BK 13
(5- 6):138-142. (Clataegus nigra W el. K.)
ZOLYOMI B. (1936): A Spiraca media alakköre. - Kerteszeti Szemle 8:
129-130 + !ferkep.
ZSAK Z. (1935): Egy uj galagonya keverekfaj. - BK 32 (1-6): 187-192. (Cra-
taegus degenii = C. nigra x C. monogyna)
PALAsTFÜ NEMZETSEG - ALCHEM[LLA GENUS
CiociRLAN, V. (1988): Alchcmilla. In: ClociRLAN, V.: Flora ilustrat a Romani-
ei. - Editura Ceres, Buclilesti. pp.: 314-320.
FARKAS S. (1997): A magyarorszagi plIlastfüvek (A/chcmilla spp.) attekintese.
- Kitaibelia 2 (2): 181-192.
FRÖHNER, S. (1990): A!chclI1illa, In: HEGI: Illustrierte Flora von Mitteleul'Opa
[V. 2, pp.: 13-242. Verlag Paul Parey, Bonn-Hamburg.
HEB, H. E.-LANDOLT, E.-HIRZEL, R. (1970): Alchcmil1a L. Frauenmantel. [n:
HEB, H. E.-E. LANDOLT-R. HIRZEL: Flora der Schweiz und eier angrenzen-
der Gebiete. Bd. 2. - Birkhäuser Verlag, Baselu. Stuttgart. pp.: 317-364.
NAGY M.- PAPP M. (1992): Az Alchcmi/la mOl1licola Opiz (Ij elofordulasa a
Cserehaton. - BK 79 (I): 29-34.
PALITZ R. (1936): Magyarorszag Alchcmill6i. - AGH 1 (I): 108-149.
SEBALD, O. (1992): Alchel11illa. In: SEßALD, O.- SEYßOLD, S.-PHILIPPI, G.: Die
Farn- und Bllitenpt1anzen Baclen-Württembergs. 3. Bd. - Verlag Eugen
Ulmer. pp.: 157-190.
MADARBlRS NEMZETSEG - COTONEASTER GENUS
BÖLÖNI 1. (1997): Madarbirs (Colol/casler) jiljok Magyarorszagoll. - Kitaibe-
lia 2 (2):174-176.
BROWICZ, K. (1959): Gatunki z rodzajo CoIOl/eaS{('f' Ehrh. IV Polsce. - Arbo-
retulll K6rnickie 4: 1-108.
381
 DOMOKOS J. (1938): Terem-e CololI('a.l'lel illleg('/'/,ill1o az Osmütniban') - Bor-
basia 1 (I): 9-10.
DOMoKos J. (1941): Meg egyszer: terelll-e a C% l/co.Hn illlcgC/'/'ill/{/ az Os-
Illatrüban? - A 111 _ kir. Kel'leszeti Akadcmia Közl elllenyei 7: 47- 51.
DOMoKos J. (1944): AC!<ilok a hazai COfoll('aSll'I'ek rcndszerehez. - BOI'basia
Nova 2 (I): 1- 2.
HRÄIlEroV iI-UHKOVA, A. (1962): Beitrag zur Taxonomie unel Verbreitung der
Gattung COIOI1('oslcr in der Tsehechoslowakei. - Acta Acadeilliae Seien-
tiarulll Ceskoslovallieae 34 (6): 197- 246.
BERKENYE NEMZETSEG - SORBUS GENUS
BOROS A. (1937, 1(49): Dendrolögiai jegyzetek 1. A Yerteshegyseg bel'ke-
nyei . - A Kerteszeti Tanintezet Közlcmenyei 3: 50-57.; Il. - Adatok a ha-
zai SOl'busok iSllleletchez. - Az Agnirtlldomanyi Egyetelll Kelt- es
Szölögazdasagl udomanyi Kaninak Közlemenyei 13: 153- 158.
JAVORKA S. (1915): Kisebb megjegyzesek es ujabb aelatok lIl. közlelllcny. -
BK 14 (3-4): 98- 109. (A SOl'bus dacica BOI'b.-r61, egylittal eszrevetel a
hazai Sorbus-okr61., Sorbus BOI basii Jav.)
JAVORKiI S. (1926) : A So/'Iws lo/'millolis (L.) Cr. magyar keverekfajai. - MBL
25 (1-12): R3-90.
JAVORKA S. (1928): Magyarf'öldi berkenyeinkrol. - Kerteszeti Lapok 32:
nJ-284.
KARI 'An Z. ( 1926): A So/'IJIIs lo/'mil/a!i.\' (L.) Cr. magyar keverekh0ai. - MBL
25: 83-90.
!'" KARPATI Z. (1948): Megjegyzesek nehany 1'(,l'k('/IY(:IÖ1. - Az Agral'ludomanyi
Egyetelll Kell- es Szölögazdasügtud omanyi Karanak Közlemenyei 12:
119-159.
KARPATI Z. (1949): Taxonomische Studien liber die zwischen SOl Im.\' II/'io und
S. lormil/olis stehenden Arten und Bastarde im Karpathenbecken. - Hun-
gariea Acta Biologiea 1 (3): 94-125. + J SZII/C,\' {(ihll/.
KARPÄTI Z. (1950): Ujabb laxon6miai vizsgalatok a Sorhlls ({rill s. I. es a S. IO/'-
II/;I/olis köze esö ha zai berkenyekcn. - AgriirtudOlminyi Egyetcm Kerl- es
Szolögazdasrigi Kanlnak Evkönyve 1: 11-46.
KARPATI Z. ( 1953): A bark6cafa - So/'hlls lorll/il/o!is (L.) Cr. alakval tozatossa-
ga. - Agrartlldomanyi Egyctcm Kert- es Szolögazdasrigi Karallak Ev-
könyve (1951) 2 (2): 31- 52. + ahm.
KARPATI Z. (1960): Die Sorlm,l'-ArlCn Ungarns und der angren zenden Gebiete.
- Feddes Repertoriulll (Berlin ) 62: 71-33 J.
KARI';\TI Z. (1%4): A fajkcletkezes geobotanikai VOllalkozasai az eur6pai ber-
kenyeknel. - Kel teszeli es Szöleszeti F6iskola Közlemcnyei 1964: 33-46.
Klizlw P. (1995): Eifelcjlcli fafajaillk: a berkenyek. - EL 130 (7- 8): 232-234.
KI'ZIW P. (1997): A hilZai 1'161 Cl endemikus Sorlms kisfajainak taxonoll1iai vo-
natkozcisai. - Kitaibelia 2 (2): 193- 196.
Soö R. (1937) : A Sorhlls (// ill-csoport a Magym Közephegyseg keleti felcbe n.
- AGH 1 (2) : 215-227.
KÖRTE NEMZETSEG - PYRUS GENUS
BOHM E. l. (1998): A PYI'II.I IIwgyorim Terp6 es a Pyrus x k(//I'0liol/o Terp6
elklilönit6 belyegei a Pyms pyrasl('r Burgsd.-t61. - Kilaibelia 3 ( I):
109-111.
Tml'ö A. (1960): Magyarol szag vadkül'tE~i. Pyr; Hungariae. - A Kerteszeti es
SzoJeszcti Föiskola Evkönyve (1958) 22: 1-260.
TERI'Ö A. (1985): Studies on Taxonomy and Grouping of pYI'IISSpecies. - Fed-
des Repertorium (Berlin) 96 (1-2): 73-87.
VARJUHAJFELEK CSALÄDJA - CRASSULACEAE
JAVORKiI S. (1915): Kisebb megjegyzesek es lljabb adatok II. közlemeny. - BK
14 (1-2): 62-69. (Sedum Hilleblandtii)
PARNELL, J. ( 198X): Revision 01' Ihe Genus JOl'ilJ!/rha and consideralion of the
.)('mpc/'1'il'UlIIIC('lol'IIllll S. III{// I/W/'('1I1l1 Complex alld S. /1/OI/IOI/II1J1 subsp.
('(1I/HllicllllI. - ABH 34 (1-2): 209- 224.
PRIS7.TER Sz. (1974): Seillllll- CS SCl11pc/'l'lI'lIll1-vizsg:ilatok. - 1. Magyal'Orszag
Sempef'vivum-fajai (Elözetes közlemeny). - BK 61 (3): 233-234.
382
KOTÖRÖFÜFELEK CSALÄDJA - SAXIFRAGACEAE
Z<'JI.YOMI B. (1947): A Sari/i aga lIizoo// a Cserh<itban. - BK 44: HO. (Saxifra-
ga paniclilala)
BENGEFELEK CSALÄDJA - RHAMNACEAE
KAllPATI Z. (1934): Egy lIj Rhalll//lIs-hybrid . -Index Bp. 1934. 10 pp. (Rh am-
nus cathalelieus X Rh. saxalilis = Rh. gayerii.)
PILLANGOSVIRAGOAK CSALADJA - FABACEAE
BORllAS V. (lX99): Az OlObus ochroleueus, vagyis a \fj(';a /1;1;.I;Cll.li.l' magyar-
földi növeny sorsa. - PTTK 31 (4): IX9-191 . (Vicia spal'sillora)
HlIUAK J. ( 1922) : A Lolhvl'IIs pi.l'ifil/'l liis L. Haz<lnkban . - MBL 21 (1 - 2):
63-M.
JAVOllKiI S. (1916): Kisebb megjegyzesek es lIjabb adatok. A Lolh l'/II.1 (Om-
Iws) IHIII//O//i('II.1 (KHlIller) Garck hazai elleljeelese. - BK 15 (1- 2): 13-14.
JAVORKA S. (1934): Kisebb közlemen)'ek. A Vicio ol'Oho;de.l' Wulf. Somogy-
megyebcn. - BK 31 (5-0): 25X- 262.
KliN A. (1994): Az ASlmgallis I'C.I;C{// ;II.\' L. subsp. alh;dll.\' (W. el K.) Hv. üj
cioforduillsa a Villc\nyi-hegysegben.-BK 81: 191 - 194.
SZlI.lK()-LilCZiI 1. (19X I): Revision 01' thlce Allragalils taxa (Lcgulllinosae) allli
thei l' cenological lelations. - Ann. Mus. Hung. 73: X3- J(XI. (As lragalus
exeapus, A. dasyanlhus)
RUTAFEL~K CSALÄDJA - RUTACEAE
BORllki V. (IX96): A DicIOIIIIIII.I· olblls systemaja es földlajz~1. - Tcnnr. F. 19:
3R6-38X.
SZÖLOFELEK CSALÄDJA - VITACEAE
Tt;lll'() A. (1962): Adarok a hazai vadontenn6 lIi/is-ef; ismcretehez. - Kel tesze-
ti es Szöh~szet i Föiskola Evkönyve 26: 147-161.
TERI'() A. (1969): A Vili.l· .lil1'c.I'll'i.l· Gmel. magyar kiizephegysegi termohelyi
viszonyainak vizsgalala. - BK 56 (I): 25-27.
ERNYOSVIRAGZATUAK CSALADJA - APIACEAE
BOIUJs A. (1940): A magyarfiildi hlls:lng 1Femla .Iadlel i(//III). haza nk benn-
szlilött növcnye es lljabb termöhelye. - PTTK 72: 229- 132.
JAVORKiI S. (1917): Kisebb megjegyzesek es lijabb adatok. V. közlcl11cny. Si-
Ulll lancifoliul11 M. B. - BK 16 (1-3): 4-5
KALAI'OS T. (199R): A mag.varföldi hllsang (1"1'1'1110 .l'1Idlai(///(/ Ledcb.! pilis-
tet6i popuhici6janak dinamikaja. [n: CSON ros P. (szerk.): Sziklagyepek
szlinbotanikai kutal asa. Scientia Kiad6, Bp. pp.: 23- 39.
WACiNI'R 1. (1914): S;lIIl/lal/cifiJlilllll M. B. MagYalmsl.{Jgon. - MBL 13 (1-5):
56--57.
BODZAFELEK CSALADJA - CAPRIFOLIACEAE
CSAI'ODY V. (1954): Ket (Ij növeny haz<lnkban. - BK 45 (3-4): 251-252 . (Lo-
nieera nigla a Zel1lplenben)
MACSONYA FELEK CSALÄDJA - DIPSACACEAE
BClHM E.l.-FilCSilR G.: Elllnl-e a mag)'al fI6,{Jb61 a Kilaibel-I'arfl [KI/ollfia kiw;-
helii (Schultes) Bo1b(\s subsp. 10/)/1'1/11'1/0 (Szab6) Baksayl'l - Lippa)' Janos-
Vas Krirol y Tudo1l1ünyos lilesszak 199X, [x. Balanikai Szekciö pp.: X- 9.
SIMOi'! T. (1985 ): A KI/ alll;a iI;p.loc({i!lia Kreutzer vedell l110ntan faj az Esza-
ki-A lföldöl1. - BK 72 (1 - 2): 123-124.
SZillI(i Z. (1910): A Magyar birodallll11 KI/ollliainak rel1dszerlani allekilliesc. -
BK 9 (2): 67-99.
SZilfl() Z. (1911): A KI/alllia-gcnusz l11ol1ograti{Jja. - MTA , Bp.
LENFELEK CSALADJA - LlNACEAE
MI'SZARosne DRilSKOVl'I s R. (1967): A Lil/IIIII dololll;liclIlII Bnrh. ciinol6giai
viszonyai - BK 54 (3): 193- 20()_
WA<i NEI{ J. ( 1916): Lilllllll dolo/)/;fic/III/ Val'. pal'viflorul11. - MBL 15:
273- 274.
TÄRN[CSFELEK CSALÄDJA - GENTIANACEAE
DE(iEN A. ( 1904): Gellfiw/il <l11.llrioc(/ A_et J. Kerner. fOrlna Grundliana. -
MBL3: 9-IX.
SZlIJKI)-LAC/iI J.-SEN, S. (1977): Distribution, divelSit)' ancl equtability nf the
Hungarian spceies of C;('I/Ii(///(/ and Gel/lilll/e//(/ c;liora L. (G1'I/I;W/(/('ri/(').
- Fr. Bot. 12: 71-1110.
SZlIJK()-LACZA J: (19X2): Distribution and divel'sity 01' G1'l/lilll/1'l/o allslri-
aC<I. G(,I1I;Ol/l'l/a all.l'lr;OCII ss p. jill/'i/c (BORß.) em. SzL. allli G('I/I;o-
/I('I/a l iI 'o/l;c(/ (Ese hholz apud Griesebae h) el11. SzL. - Fr. Bot. 16:
109- 116.
SEL YEMKÖRO FELEK CSALADJA - ASCLEP[ADACEAE
BORHIOI A.-PRISZTER Si.. (1966): Eine neue CYl/ol1chl/lII-Arl (C. pWl/wl/iC//l11
11. sp.) in Ungaln. - ABH 12: 241 - 254.
TELIZOLDFELEK CSALADJA - APOCYNACEAE
DOMOKOS J. (1931)): Wie velmehrt sich lIil/('(/ 11('lho('('o W_et K.? - Borbasia
1: 123.
MA lllG I. (id.)- Cl iIllDEll , O.-MA l'fIE I. (itj.) (I <)59): A pusztai metengröl ,
(\I;I/ClI h1'rlw('ca W. et K.) - Hel ba Hungarica J: 141-148.
ERDES LEVEL UEK CSALÄDJA - BORAGINACEAE
JAVORKA S. ( 1l)()6): Hazai Ol/osma-fajaink. (Species Hungaricae gcnel is
Onosma.) - Ann. Mus. Hung. 4: 406-449. + 2 llih/a.
AJAKOSAK CSALADJA --LAMIACEAE
BOIlNAR B.-Jt;A NPWNG J.-PRISZTER Sz. (1956): Lalllilllll or1'i/la a Pilis-hegy-
segben_- BK 46 (3--4): 251-256.
KA LO l'AS Zs: ( 1995): Uj növenyfaj a Ilazai t'l 6raban. - Süni es a Terl11eszet 2
(I): 4- 5. (Nepeta parvitlora)
KEVEY B.-TÖTH l. Zs. (1998): A SllIch)'I (lipil/II L. magyalllrsz{tgi e1leljeciese.
- Kilaibelia 3 (2): 213-2IX.
LENOVil l G. ( 199J): Regi-lij del11 a magyar fl6l aban: a burzas macskamenta
INclwlO /Ji/l'1';//ora M. Bieb. ) - BK 80: 99-102.
MI LßER(;, P.-BEIUILSSON, A. (1997): Wh al delennines seed set in Dm('{)('('/'-
1/(/111111 r1'll.l('hiol/0 L. an endangel'ed grassland plant? - FIOI a (Jena) 192:
361-367.
SZERDilf-ll'LYI T. (1991): Coenological posilion uf the Dra('o('cplwllllll 1//1.1'1/ ia-
('1//1/ L. (Labiatae) in the Agglelek National Park (Hllngary). - Ann. Mus.
Hllng. 83: 225-237.
Z<iLYOM I B. (1934): Dracoccpl/(/IIIIII <lII.I/ril/('I/I/1 L. a Belkön (Adatok ~1Z Os-
malla nÖlüjahoz). - BK 31 : 35- 37.
Z()LYOM I B. ( 1940): A Dmco(,1'pl/(/lwl/ (/1I.1·lrioCIII/I mezöföldi termöhelye.
("Szakoszt<\Iyi ligyek" 4. pont alalt) - BK 37: 298.
Z()LYUMI B.-JilNKÖ B. (1 962): .)011';0 IIIIWI/S L. und S hcIOl/i('i!iJ/;a Ettl. in Un-
garn. - ABH S: 263-277.
TATOGATOFELEK CSALADJA - SCROPHULARIACEAE
DANCZiI I. (1990): D. 101/010 x D. gral/di/i!/'o: D. l'e!('l/oI'sk)'{///{/ So6 elöfOlc1u-
Illsa Magyarorsz:igon _- BK 77 (1-2): .17.
JilNK() B. (19M): Variation-Pattern il1vestigations in natu ral Lilloria populati-
ons - I. Pollen eXlilniniitiol1s. - ABH 10: 257- 274.
JAVOf(KA S. (1932): Apr6 közlemenyek a nmgyar fl6ra köreböl. - BK 29 (1-4):
79- 82. (Digi talis lanata)
KERTESZ E. ( 1996): Erdekes növe nyel6ford ulas a ketsoplOnyi homokbanya-
ban. - Mlizeullli Hirad6 (A Bekes Megyei Mli zeu lllok Igazgat6säga Taje-
koztat6ja) 1996 (I): 12-14.
MAlllE I. (19RO): Dig;ra!is 1(///(/10 Ehrh. in the Buela-Pilis range of mountains
(near to Budapest). - AB Aeac1. H. 26 (1-2): 121 - 129.
SZADORFELEK CSALADJA - OROBANCHACEAE
DEN"S A. (1994): A new oecurrence 01' Om!Ji/che IUIlIiI Noe on Szarsomlyö. -
ABH 38 (1-4): 171-189.
PRISZTER Sz. (1966): Die Entdeckung eier Orol)(//lcllf /lal/a Noe in Ungarn. -
Ann. Univ. Bp. S: 237-240.
UTIFÜFELEK CSALADJA - PLANTAG[NACEAE
TllillS7. L (1902): Plol/lago 11/0 \'ima Juss. - MBL 1 (I ): 30.
KERESZTESV1RAGUAK CSALAOJA - BRASS1CACEAE
BORßAs V. (1895): A Ho/iMolo f~ja il ol. - Tenneszetrajzi Füzetek 18: 87-%
BORßAS V. (1902- 1903): Hazank meg a Balk{tn Hespel is-ei. - MBL 1: 161-167,
196--204,229-237, 261-272, 304--313.344--348, 369-380; 2: 12-23.
JAVORKiI S. ( 1932): Apr6 közlemenyek a mngyar flora köreböl. 11. (Th/os/'i
I/W/lIWIIIIII L. a budai hegyv ieleken) - BK 29 (5- 6): 154--155.
KEVEY B. (1985 ): A DCI/ral';o 1/ ;fi!I;a W. el K. el6forduläsa Magyarorszagon.
- BK 72 (1 - 2): 151-153.
ZILAHY A. (1968): De/lraria glol/dulosa W. el K. a Blikki t16rajärcisban. - BK
55: 168.
TATORJAN NEMZETSEG - CRAMBE GENUS
At.MtiOI L. (1962): Vedjük 1l1eg az utolsolälorjunt a Balatonlllellett. - Napl6
(Veszpem megyei napilap) iliius 26. 18 ( 173): 8.
HAKKiI A. - TO III A. (1989): Alföldi viragmenlök. - Blivar 44 (6): 19.
HURVATII A. ( 199 1): A laturjan IC/'i/II/"e lalorio Sebe6k) lllagal'Orszägi vedel-
menek cönol6giai es ökol6giai alapjai. - Tved. K. 1 (I): 23-3~L
JAVORKA S. (1932): A tatol'jan Magyarorszagon. - TTK 64: 428-432.
LilKilTOS E. (1964): A Crol1l"(, rarar;o IÖSzpuszlai leliktulllnöveny üj hazai
elÖfordulrisa. - BK 51: 223- 238.
MilG I.<iCKY, S.-KovAcs M.-VIRACili K.-KUNcscK P. (1981): A Crwllhc lola-
1';0 lijabb hazai elöforduläsa. - BK 68 (1-2): 37-40.
RIIPIlICS R. (1933): TMorjan, a tli zes sarkriny viniga. - Pest i Hil'lap Vas<irnap-
ja 55 (22): 35.
Rill'illl'S R. (1938): TMorjan. - Tenlleszet 34: 251-256.
HARMATFÜFELEK CSALÄDJA - DROSERACEAE
ADilMEC, L. (1995): Ecologieal re4 uircments anel recent eUl'Opean distlibulion
of the a4uatic carnivorous plant Aldro1'ill1do l'I'SiCllloso L. - A rewi ew. -
Folia Geobotanica & Phytotaxonomiea 30 (1): 53-61.
BOlws A. (1924): A hlisevo Aldw1'{//lda üjabb hazai tenmlhelye. - TTK 56:
362- 363.
LÄJER K. (1998): Az Ald/01'{/l/dll 1'('.1';('1/10.1'0 L. üjabb elöfordulrisa es egyeb
aelatok Magyal'Olszäg t16r[uanak ismere tehez. - Kitaibelia 3 (2): 263- 274.
MOES7. G. (1907) : Aclatok az Ahhol'(lIldol'('.\'iclllo.\·{/ L. i s meleh~hez - MBL 6
(X-IO): 273- 275.
TAMARISKAFELEK CSALADJA - TAMAR1CACEAE
ANDRESI P. ( 1995): A csermelyciprus. - ET 50 (7): 223- 224.
FENYOSI L. - HOlml 1HZ. (1995): A csel'melyciprusr61 - EL 130 (11): 350.
LATONYAFELEK CSALÄOJA - ELA TlNACEAE
BOROS A. (1926): Az Elilli//c IIIII/go/'ico es az E alllhigua üjabb hazai termöhe-
Iyei. - MBL 25 (1-2): 150-153.
GY<iRFFY I. (1926): Az Elalil/c gyr(}.\pc/,///(/ Dlib. (E. Oeclel'i Moesz) el6fordu-
lasa Magyarorsz{tgon. - MBL 25 (1 - 12): 154.
MilRül'lTill A. (1927): Az Eszakkeleti Felviclek Elaliu('-fajai . - MBL 26
(1- 12): 15- IX.
MilRCiI'ITA I A. (1930): Az Elol;l/c omh;gllil Wi ght. lljabb tennöhelyei. - MBL
29 (1- 12): 14--15.
MilRülTrill A. (1939): Megjegyzesek a magyar Elalil/1'-fajok ismeretehez. -
BK 36: 296--307.
MOESZ G. (1908): Magyarorszag Elolil/('-i. - MBL 7: 2-35. + J labia.
383
MOLNAR V. A.-MoLNÄR A-VIDEKI R. (1998): Florank lislököse, a magyar la-
tonya. (Legfeltettebb növenyritkasagaink.) - ET 53 (44): 1391-1393.
HARANGVIRAGFELEK CSALADJA - CAMPANULACEAE
BARTHA D.-MARKovlcs T. 1991: A szeleslevelU harangvin\g (Ca/JIpal/ula la-
lijiJlia L.) el6fordulasa a K6szegi-hegysegben. - Tved. K. 1: 19-21.
BORßAs V. (1904): Az AdcnopllOra kritikaja. Recensio Adenophorarum. -
MBL 3: 189-196.
KUPCSOK S. (1912): Ca/JIpal/ula /JIacroslaci!ya. - MBL 11 (9-10): 282.
FESZEKVIRAGZATVAK CSALADJA - ASTERACEAE
BOROS A. (1960): Carduus ipe, ein neuer Hybrid der endemischen Art Cardu-
11.1 collinus mit C. glaucus. - Biologia (Bratislava) 15 (10): 845-847.
DOßOLYI K. (1997): Gondolatok az Achi/lea i!orauszkyi Ujhelyi taxonomiai
helyzeter61. - Kitaibelia 2 (2): 177-178.
JAKUCS P. (1953): Pflanzensystematische Angabeil aus dem Tornaer-Karst. -
AI1II. Mus. Hung. (1952) 3: 79-91. (Jurinea)
KEVEY B. (1997): A DoronicWll orienlalc Hoffm. elterjedese Magyarorszagon.
- Kitaibelia 2 (I): 89-97
LENGYEL G. (1932): A SC/'ralula Iycopytolia (Vill.) Kern. Csonka-Magyaror-
szagon. - BK 29 (5-6): 155.
SLAVfK, B. (1993): LeuClluli!ella sC/'oliua (Asteraceae), ein pannonisch-danu-
bialer Endel11it. - Preslia (Praha) 65 (4): 293-302. (Chrysanthemum sero-
linum)
TUZSON J. (1914): Jegyzetek a magyar flora nehany növenyer61. - BK 13
(5-6): 138-142. (Liglilaria sibirica)
UIIRRKOVICIl G. (1941): A Ligularia sihirica europai elterjedese. - BK 38
(3-4): 198.
UJHELYI J. (1975): New species allCl New Section ofthe Genus Achillea L. (As-
teraceae) - Ann. Mus. Hling. 67: 41-55. [Achillea hornnszkyi Ujh.]
WtliSßECKER A (1901): A /Järcs-fajok eIteresei es vegylilt fajai Vas Vtirme-
gyeben. - Tennr. F. 24: 332-338. (Cirsium spp.)
WAISßECKRR A (1903): A /Järcs-fajok eIteresei es vegylilt fajai Vasmegyeben.
- MBL 2: 46-48. (Cirsium spp.)
TELEKIVIRAG NEMZETSEG - TELEKJA GENUS
DOßoLYI Z. K. (1983, 1984): Die zönologischen Verhältnisse von Te/dia spe-
ciosa (Schreb.) Baumg. in den Karpaten und der Balkanhalbinsel (Com-
positae) (1.) - Ann. Mus. Hung. 73: 71-96.; 11. -74: 83-89.
IGMÄNDY 1. (1937): A Telekia spcciosa (Schreb.) Baumg. elteljedese a Bükk-
ben. - BK 34 (5-6): 231-232.
JÄVORKA S. (1922) : Ket uj adat hazank florajahoz. - MBL 21 (1-12): 67-68.
(Telekia spcciosa a Blikk-hegysegben)
UZONYI F. (1910): A Tclckia spcciosa albt es rendszertani viszonyair61. - Mu-
zeumi Flizetek (Kolozsvar 1909) 4 (3): 1-78 + 3 ta!JIa, 13 abm.
ERIKAFELEK CSALADJA - ERICACEAE
HORVÄT A O. (1960): Vörös afonya a Mecsekben. - BK (1959-60) 48 (3-4):
257-258.
HUUÄK P. (1997): A vörös afonya (Vacciniwl1l'ilis-idaca L.) hazai el6fordu-
lasa es vedelmenek lehet6segei. - Tved. K. 5-6: 41-53.
KALAPOS T. (1998): A magyarföldi husang (Fel'llia sadlcriana Ledeb.) pilis-
tet6i populaci6janak dinarnikaja. - In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek
szlinbotanikai kutatäsa. Z61yomi Balint professzor emlekenek. - Scientia
Kiad6, Bp. pp.: 23-39.
SZEGFUFELEK CSALADJA - CARYOPHYLLACEAE
BAKSA Y L. (1970): A Dial11fli filllbriali szekci6 hazai fajai (el6zetes közle-
meny). - BK 57 (3): 215-216.
BAKSAY L. (1972): Biosystematik der Dial1llllfs p/lIll1ariliS L. sensulato in Un-
garn. - In: VIDA G. (szel'k.): Evolution in plants. - Symposia Biologica
Hungarica 12: 149-161.
384
BORIIiDI A (1966): The variability range of Parollychia cC'plli/loles (M-B.)
Bess. and new data to the knowledge of South-eulOpean Pamnychia spe-
cies. - ABH 12: 33-40.
DANC'zA I. (1991): A kipuszlul6ban Jev6 konkoly (Agrostl'lllllla gilflago L.)
el6fordulasa Magyarorszagon. - Növenyvedelem 27 (I): 38-41.
DEGEN A. (1895): Hazank h01l10kpusztainak egy bennsziilött szegflfve (Diall-
tl1lls dilltillus Kit.) - PTTK 27: 24-27.
PINKE GY.-DANCZA I.-BRÜCKNCR D.-CzIMßER Gy. (1997): Aktualis adatok
vedett gyomnövenylink az Agroslell1l11a githago L. kisalföldi es Duna-Ti-
"za közi el6fordulüsahoz. - Kitaibelia 2 (2): 320.
LIBATOPFELEK CSALADJA - CHENOPODIACEAE
LENGYEL G. (1907): Az eUI'6pai Corispi'l'lI1ulII es Call1/JllOroSlI1a fajok anato-
rniaja. - Növenytani Közle1l1enyek 6 (4): 103-129.
SCHILßRRSZKY K. (1891): Egy ,izsiai steppenöveny europai vandon'itja161.-
Föld. K. 1891 (5-6): 185-217 + lerkep. (EulOtia ceratoides)
KANKALINFELEK CSALADJA - PRIMULACEAE
ZSAK Z. (1916) : A HOllollia paillsiris L. lij tennohelye Pestlllegyeben. - MBL
15 (1-6): 90-91.
KANKALIN NEMZETSEG - PRIMULA GENUS
REDL R. (1928): Prill1l1la allricula L. a Bakonyban. - BK 25 (1-4): 154-155.
BOROS A. (1933): Havasi medvefiil a DunantuIon. - Terllleszet 29: 102-103.
BOROS A. (1933): A Prilllllio auricula a Yertes hegysegben. - BK 30 (5): 189-191.
ISEPY I. (1970): Zönologische Verhältnisse der Prill1ulo auricula L. ssp. 111111-
gari('({ (Bol'b.) S06 in Ungarn. - Ann. Univ. Bp. 12: 133-141.
KEKGYÖKERFELEK CSALADJA - PLUMBAGINACEAE
ZOLYOMI B. (1939): A/'II1C/'io e/ollgala (Hoff1l1.) Koch a Biikkhegysegben. -
BK 36: 153-154.
CSALANFELEK CSALADJA - URTICACEAE
BORDS A. (1944): A lapi csalan (Urtica kiol'iclisis) a Dravaközben. - Alberti-
na 1: 113-122.
KARPATI I.-ne (1962): Az Urlim kioviclisis el6fOldulasa es tenn6helyi viszo-
nyai a soroksüri Duna-agban. - BK 49 (2-4): 329-330.
MÄTHE I. (1947): Urlim kioviel1.1'i.l' Rogow. üj tel1nohelye. - BOl'basia 7: 122-123.
PAPP M.-ANTAL M.-DAvlD J.-TÖRÖK T. (1985): Az Urtim kiol'imsis Rogow.
el6fordulasa a Fenyi-el'd6ben. - BK 72 (1-2): 125-126.
ZOLYOMI B. (1936): Urtim kiol'icilsis Rogowitsch neu für die deutsche Flora.
- Verhandlungen des Botanischen Vereins der Pl'ovinz Brandenburg 76:
152-156.
BÜKKFAFELEK CSALADJA - FAGACEAE
JAVORKA S. (1934): Kisebb közlemenyek. A QUC/"CII.I' cO/?terlo Kit. a Biikk-
hegysegben. (Q. ti"ainetto) - BK 31 (5-6): 258-262.
LILIOMFELEK ES CSODABOGYOFELEK CSALADJA -
LILIACEAE, RUSCACEAE
BERNATSKY 1. (1907): A hazai AljH{ragus-feJek monografi<ija. - Malh. Tt.
Közl. 29(3): 301-427., I-V. tabla.
BORHIDI A (1967): Die zönologisch-ökologischen Verhältnisse von Liliul11
lIIal'!agou L. - Anhang zu Sz. Priszter "Revision deI' Formen von Lilium
martagon L." - ABH 13: 195-200.
OmEN A. (1904): BlilbocodiulII I ulflcuicull1 Bge. a Duna es Tisza között. -
MBL 3 (6-7): 218-219.
GAYER Gy. (1913): A Fritillaria Me/cagris L. Zalavarmegyeben. - MBL 12
(10-12): 333.
GÄYER GY.-POLGAR S. (1925): Az Allilll11 sll({1'colells Jacq. 1l1agyarorszagi
el6fordulasa. - MBL 24 (1-12): 109-111.
IZRAEL G. (1964): A kockasliliolll (Fritillaria lIIe/eogri" L.) matrai el6fordulü-
sa es terll1ohelye. - BK 51: 239-242.
KULCSÄR G. (1952): A Gagm spillhocec! (Hayne) Salisb. Magyarorszagon. -
Ann. B. Univ. H. 2: 245-249.
LELKES A. (1997): A 16nyelvfi csudabogyo (Rusclis Ilypoglo.l'slllJl) magyaror-
szägi el6forduhisa. - Kezirat. \3 pp.
PRISZTm Sz. (1967): Revision der Formen von Liliull111101'IogOil L. - ABH 13:
178-180.
PRISZTER Sz. (1998): A ket BlilhocodiulII Magyamrszagon. - Kitaibelia 3 (2): 293.
SEYMAN V. (1909): A ColchiclIlII IllfligariclIlII Janka rendszertani helye. -
MBL 7 (1-4): 61-64.
CSILLAGVIRAG NEMZETSEG - SCILLA GENUS
KlORESzry Z. (1983, 1988): A magymorszagi Scilla iJitiJlia alakkör rendszerta-
. ni fellilvizsgalata. l. Problemafelvetes, kUlatasi telv. - BK 70 (1-2):
55-60.; 11. Numerikus taxon6miai vizsgalatok. -74-75 (1-2): 47-61.
KERESZTY Z. (1988): A l11agyamrszagi Scilla IJ/jiilia fajcsopol t taxon6miai er-
tekelese. - BK 74-75: 63-72.
KERESZTY Z. (1988): Chrol11osome morphology and DNA content in the Scil-
la hitii!ia Aggregate. - ABH 33: 305-316.
KERESZTY Z. (1993): The distribution of the genus Scilla in Hungary. - SBH
24: 51-75.
KERESZTY Z.-SZlLÄGYI L. (1988): A magyarorszagi Scilla /Jijiilia f,*soport
pollenvizsgtllata. - BK 74-75: 73-79.
KERESZTY Z.-SZILÄGY L.-BORHIDI A. (1986): Biosystel11atic studies on the
Scilla bit'olia cOl11plex in Hungary. - Acta Univ. Uppsala. Symb. Bot.
Uppsal. 27 (2): 107-112.
NOSZIROMFELEK CSALADJA - IRIDACEAE
B~RNIITSKY 1. (1911): A hazai lris-feIek. - Math. Tt. Közl. 31: 1-139.
NOSZIROM NEMZETSEG - IRIS GENUS
BmNIlTSKY 1. (1909): Iris-tanllhm\nyok - BK 8 (2): 64-82.
MARSCIIALL Z.- Päl E. (1998): Az Iris afJhylla ssp. hUlIgariCil (W. et. K.) Hegi
szendr61,\di populaciojanak allapolfell11erese. - Kitaibelia 3 (2): 279.
MELKÖ E. (1977): Morfologiai lanull11anyok az Iris fJulI1ila L. fajon. - BK 64
(3): 155-164.
MELKÖ E. (1976): NUl11erical taxonolllic stllClies on Iris pUlI/ila L. by cluster
analysis. - AB Acacl. H. 22: 403-414.
MELKO E. (1978): Adatok az Iris pUlI/ila L. rendszeJtanahoz es elteljedesi vi-
szonyaihoz. - BK 65: 15-25.
MELKÖ E. (1981): Iris classification on the basis of generative chracteristics. -
AB Acad. H. 27 (1-2): 105-119.
KARDVIRÄG NEMZETSEG - GLADIOLUS GENUS
CSlöl'lO S. (1997): A Gladiolus jJaluslris Gaud. asotthall11i el6fordulasanak cö-
nol6giai es ökol6giai viszonyai. - Kitaibelia 2 (2): 323-324.
MÄTHE I. [iel.] (1934): Magyarorszag Gladio/us fajainak revfzi6ja. - BK 31
(5-6): 262-270.
MOLNAR A.-SULYOK J.-VIDEKI R. (1996): A Gladiolus paluslris GaueI. el6for-
dulasa a Bakonyaljän es a Tapolcai-l11eelenceben. - Kanitzia 3: 125-136.
SAFRANY NEMZETSEG - CROCUS GENUS
BAG] I.-Kov Acs G.-SZEKELY A. (1998): A Crocus I cliculalus Stev. el6fordll-
lasa a kunfehert6i holdrutas erd6ben. - Kitaibelia 3 (2): 231-233.
BAI~AßAs S.-KÖTEL],S F. (1997): COl11parison of two distant CroCU.I· hcujji:lia-
}/l/S Herb. population. - Proceedings of the "Research, Conservation, Ma-
nagement" Conference - ANP, Agglelek. pp.: 275-281.
GOMBOCZ E. (1920): A Crocus 1'({ricgalus Hoppe tolnal11egyei el6forduhisar61.
- MBL 19 (1-12): 47-48.
JAVORKA S. (1964): Hazai Crocus-aink. - BK 51 (4): 177-182.
KESZEI B. (1997): Adatok a Feher saFnlny (C/'Ocus allJ/jlo/'us) elofordulasanak
ismeretehez a K6szegi-hegysegben. - Kitaibelia 2 (I): 98-102
PRISZTER Sz. (1964): Vj süfränyf,~ (Crocus 10/11/11asillilll1l1.1' Herb.) Magyaror-
szagon. - BK 51(4): 183-185.
SIMON T.-MoLNAR A (J 972): A C/'Ocus hcujji:liulIlIS Herb. üj Eszak-Alföldi
lellllohelye. - BK 59: 153-155.
WAGNER 1. (1902): A CroCIIS rcticulatlls Stev. üj tenn6helye. - BK 1 (I):
63-65.
(1913): A Crocus 1'IIrieguIlis Hoppe et Hornsch. lijabb tennohelye az Alfölc1ön.
- BK 12 (2): 85.
SZITTYOFELEK CSALADJA - JUNCACEAE
JIIVORKA S. (1922): Ket üj adat hazank tl6rajahoz. - MBL 21 (1-12): 67-68.
(Juncus maritil11us a Fert6-t6mll)
KOSBORFELEK CSALADJA -ORCHIDACEAE
BAUMANN, H.-KüNKELE, S. (1988): Die Orchideen Europas. - Franck'sche
Verlagshandlung. Kosmos Naturflihrer. Stuttgart. 191. pp.
BUTILER K. P. (1986): Orchideen. Die wildwachsenden Arten und Unterarten
EUl'Opas, Vorderasiens und Nordafrikas. - Mosaik Verlag. Mlinchen.
287. pp.
CSONGOI~ Gy. (1979): Terl11eszelvedell11i feladataink Szeged környeken. 11.
Vaelontenn6 orchideük. - M6ra Ferenc Miizeum Evkönyve 23 (2):
411-424.
DELFORGE P. (1994): Guide des Orchidees d'EulDpe d'Afriljue du Norel et du
PlDche-Orient. - Delachaux et Niestle S. A, Lausanne - Paris.
DELFORGE P. (1995): Orchids of Brilain & Europe. - Harper Collins Publi-
shers. 480 pp.
FÜLLER, F. (1970): Accras lind Allacoll1plis - Zielllsen Verlag, Wittenberg
Lutherstadt. 50 pp.
FÜLLER, F. (1976): Malenis, Hall1/J1arhya und LijJaris. - Zielllsen Verlag, Wit-
tenberg Lutherstadt. 48 pp.
FÜLLER, F. (1978): Plu/{{lIfhcra, GY}/ll/adcl1ia, Lellco/'chis, Neollial/lhc. - Zi-
emsen Verlag, Wittenberg Lutherstadt. 63 pp.
FÜLLER, F. (1980): Montan-alpine und nordisch-alpine Orchideen. - Ziel11sen
Verlag, Wittenberg Lutherstadt. 95 pp. (Nigritella, Challlorchis, Tillunste-
inera, Coeloglossum, Hel'miniulll, Listera)
FÜLUoR, F. (1981): Fraucl/schlih und Ric}/lcl/Zlil/ge. - Ziemsen Verlag, Witten-
berg Lutherstadt. 63 pp. (Cypripedium, Himantoglossulll)
FÜLLER, F. (1983): Orchis und Daclylorhiza - Ziel11sen Verlag, Wittenberg
Lutherstadt. 132 pp.
FÜLLeR, F. (1984): Goodycl'({ unel SpirallthC's. - Ziell1sen Verlag, Wittenberg
Lutherstadt. 64 pp.
FÜLLER, F. (1986): EjJijJllctis und CejJhalal/lhm{. - Ziemsen Verlag, Wilten-
berg Lutherstadt. 92 pp.
KELLER G.-Soö R. (1930-1940): Monographie unel Iconographie der Orchide-
en Europas und des Mittelilleergebietes 11. - Dahlel11 bei Berlin, 472 pp.
KRÖEL-DuLAI GY.-BARAßAs S.-REDEI T.-SZURDOKI E. (1998): Vj orchideafaj
hazank fl6rajtiban , a tözegorchidea [Hall/II/arhia pilludosil (L.) O. KlInt-
ze.] BK (1995) 82 (1-2): 35-38.
MOLNIIR A-SULYOK 1.-VIDEKI R. (1995): Vadoll el6 orchideak. A hazai nö-
venyvilag kincsei. - KOSSUlh Könyvkiac16, Bp. 160 pp.
PellücEK, O.-CACKO, L. (1996): Vsetko 0 OIchideach. - Vydavatel'stvo Slo-
vart, Bratislava. 96 pp.
PRESSER H. (1995): Die Orchideen Mitteleuropas und der Alpen. Variabilität,
Biotope, Gefährdung. - Ecomed Verlagsgesellschaft. Landsberg/Lech,
222 pp.
REINHARD H.-GÖLZ P.-PETER R.-WILDERMUTH H. (1991: Die Ol'chideen der
Schweiz unel angrenzender Gebiete. - Fotorotar, Egg. 348 pp.
SCHLECHTER R. (1928): Monographie und Iconographie der Orchideen EUID-
pas und des Mittelllleergebietes l. - Dah1em bei Berlin, 304 pp. + 38 lab-
Ia.
Soö R.-BoRSOS O. (1966): Geobotanische Monographie der Orchideen eier
pannonischenund karpatischen Flora IX. (Dactylorhiza hi/J/'idck, Limodo-
1'//11/, Ncollia) - Ann. Univ. Bp. 8: 3 I5-336.
385
 SZENTGYÖRGYI P. (1996): A Putnoki-dombsüg eszaki es keleti reszenek fMlan
term6helyein el6 orchideai. - Calandrella 10 (1-2): 54-57.
VOJTKO A. (1997): Adatok a Bükk-hegyseg orchidea-floräjähoz. - Kitaibelia 2
(I): 75-77.
BANGO NEMZETSEG - OPHRYS GENUS
ANORilSOVSZKY J. (1917): Magyarorszag Orchidea-florajahoz. - MBL 16:
110-112.
BORHIDI A.-Soo R. (1962): Nachtrag zu Ophrys-Studien. - ABH 8: 241-242.
FÜLLER, F. (1982): Op/lIYs. - Ziemsen Verlag, Wittenberg Lutherstadt. 64 pp.
KÄRÄSZ I. (1985): P6kiJal1g6 (Ophrys sphegodes Mill.) a Nagy-Egeden. - Fa!.
M. Matr.1O: 149.
KovÄcs J. A.-TAKÄCS B.-TAKÄCS G. (1995): Egyes Ophrys el6fordulasok a
Balaton-felvideken. - Kanitzia 3: 137-142.
NEMETH F. (1978): Rovarutanzo orchideaink - a bangok. - Bilvar. 33 (2): 69-71.
NEMETH F. (1985): A bangok. (vedett növenynemzetsegek) - Buvar. 40 (3):
142-143.
NEMETH F.-Iv ÄNYI E. (1986): MOlphometrical studies on the Hungarian repre-
sentatives of Ophrys sc%pax Cav. agg. (Orchidaceae). - SBH 19:
99-113.
OVÄRI M. (1996): A mehbango (Op/lIYs a/Jljera Huds.) Eszak-Zalaban. - Ki-
taibelia 1: 71-74.
Soo R. (1959): Ophrys Studien. (Geabatanische Monographie der Orchideen
/1 der pannonischen und karpatischen Flora III.) - AB Acad. H. 5: 437-471.
J
VOJTKO A. (1991): Legybango (Op/1IYS illsec/ifera L. em. Grufb. in L.) az
Eszaki-Közephegysegben. - Fa!. M. Matr. 16: 74.
WERNER E. (1982): Mehbango a Szigetközben. - ET 37 (3): 80-82.
KOSBOR NEMZETSEG - ORCHIS GENUS
BAGI I. (1989): Adatok az Orchis coriop/wra cönologiajjhoz es ökologiajahoz.
- BK 76 (3-4): 261.
BORSOS O. (1962, 1963, 1964): Geobotanische Monographie der Orchideen
der pannonischen und kmpatischen Flora VI. (Orchis 1.) - Ann. Univ. Bp.
5: 27-61.; VII. (Orchis 11.) - 6: 43-81.; VIII. (Orchis III.) -7: 45-71.
BORSOS O. (1972): Die soziologisch-synökologische Rolle der Orchis-Arten
der pannonischen und karpatischen Flora. - Jber. Wupp. 25: 49-54.
CSIKY J.-JUDlK B. (1998): Az Orchis simia Lam. el6fordulasa az Eszaki-kö-
zephegysegben. - Kitaibelia 3 (1): 129-130.
NEMETH F. (1982): A kosborok. (Veszelybe került növenynemzetsegek) - Bil-
var 37 (7): 303-304.
PELLES G. (1996): A sapadt kosbor (Orchis pa liens L.) ilj lel6helye a Bükk
hegysegben. - Kitaibelia 1: 65.
SARKVIRAG NEMZETSEG - PLATANTHERA GENUS
TAKÄCS G. (1997): Zöldes sarkvirag (P/a/alllhera chlorall/ha) a Csepel-szi-
geten. - Kitaibelia 2 (I): 38.
ORCHIDEA-HIBRIDEK
BAGI I.-FARKAS Gy. (1992): Kosborok nasza. - ET 47 (43): 1363. (Orchis X
Timbalii)
BAGI I.-FARKAS Gy. (1992): Presence fOrchis TimiJalii in Zsombo territory.-
Acta Bio!. Szeged. 38: 95-97.
GEILING O.-SCHULTZE G. (1974): Nachweis der Basterde von Orchis coriop-
hora x O. laxiflora ssp. palustris und O. coriophora x Alla('amplis pyra-
midalis bei Dabas. - ABH 20 (3-4): 243-248.
MOLNÄR A. (1996): Orchis X TimiJalii Velen.: die häufigste Orchis-Hybride
Ungarns. - Journal Europäischer Orchideen 28 (3): 489-498.
MOLNÄR A.-SULYOK J.-VIDEKI R. (1991): A bangok is felrelepnek. - ET 46
(37): 1167-1170. (Ophrys X nelsonii)
MOLNÄR A.-SULYOK J.-VIDEKI R. (1994): Adatok Magyarorszag orchidea-
hiiJridjeillek ismeretehez. - Calandrella 8: 19-25.
386
PAPUCSKOSBOR NEMZETSEG - CYPRIPEDIUM GENUS
BAKALÄRne S.-ORßÄN S.-SUßiI J.-TilKÄCS B. (1983): A CyP/ ipedillnl ('alceo-
Ills L. feItart tel'ln6helyei a Bükk-hegysegben es környeken. - Fo!. M.
Matr. 8: 77-83.
BORSOS O. (1954): Magyarorszäg es a Karpatmedencek orchideainak geobota-
nikai monografü\ja I. (Cypripedilllll, SOG R. bevezet6jevel) - AIlll. B.
Univ. H. (Pars Debreceniensis) 1952.2: 183-192.
HAGYMABUROK NEMZETSEG - LlPARIS GESNUS
BALOGJ-I M. (1969): A Liparis loeselii (L.) Rich. a Velencei-tavon. - BK 56 (I):
17-19.
BALOGH M.-PATKO A..-VARI L. (1981): An interesting Liparis presence and its
ecological significance on Lake Velencei (Hungary). - Ann. Univ. Bp. 22·
23: 49-55.
RESZLER G. (1997): Hagymaburok (Liparis loeselii (L.) RICII.) a Soroksari
Dunan. - Kitaibelia 2 (2): 147.
TURCsANYI K. (1969): Erdekes orchidea a Velencei-tonj!' - Tenneszet Vilaga
100 (12): 570.
SALLANGVIRAG NEMZETSEG - HIMANTOGLOSSUM GENUS
BAUMANN H. (1978): Himalltoglossum adriaticulIl spec. nov. - eine bislang
übersehene Riemenzunge aus dem zentralen nördlichen Mittelmeergebiet.
- Die Orchidee 29: 165-172.
DEN ES A.-MOLNÄR A.-SULYOK J.-VIDEKI R. (1994): A Hilllallloglossum cap-
rillUIIl (M.-Bieb.) Spreng. el6fordulasa es cönologiai viszonyai a VilIanyi-
hegysegben. - JP Milz. Evk. (1993). 38: 19-25.
MOLNÄR A.-SULYOK J.-VIDEKI R. (1995): Sallangviragaink. - ET 50 (31):
976-977.
SULYOK J.-VIOEKI R.-MoLNAR V. A. (1998): Adatok a magyarorszagi Hillla-
toglossllm-fajok ismeretehez. - Kitaibelia 3 (2): 223-229.
UJJASKOSBOR NEMZETSEG - DACTYLORHIZA GENUS
BORSOS O. (1959): Dactylorchis fuchsii Druce et san affinite dans les flores
Hongroise et Carpathique. - ABH 5 (3-4): 321-326.
BORSOS O. (1960): Geobotanische Monographie der Orchideen der pannoni-
schen und karpatischen Flora IV. (Dactylorhiza 1.) - Ann. Univ. Bp. 4:
93-129.
BORSOS O. (1961): Geobotanische Monographie der Orchideen der pannoni-
schen und karpatischen Flora V. (Dac/ylorhiza 11.) - Ann. Univ. Bp. 4:
51-82.
KÖRMÖCZI L.-LEGRÄDI M. (1991): A new habitat of Dac/ylorhiza illcarnata
(L. 1755) SOG 1960 in Hungary. - Acta Bio!. Szeged. 37: 109-111.
SOO R. (1960): Synopsis generis Daclylorhiza (Dactylorhis) (Pars II. Conspec-
ti Orchidearum EUl'Opaearum et Mediterranearum). - AIlll. Univ. Bp. 3:
335-357.
MADARSISAK NEMZETSEG - CEPHALANTHERA GENUS
BORS OS O. (1959): Geobotanische Monographie der Orchideen der pannoni-
schen und karpatischen Flora 11. (Cephalallthera) - Ann. Univ. Bp. 2:
59-93.
BEKAKONTY NEMZETSEG - LISTERA GENUS
BORSOS O. (1968): Geobotanische Monographie der Orchideen der pannoni-
schen und karpatischen Flora X. (Listera) - Ann. Univ. Bp. 9-10: 71-86.
BAJUSZVIRAG NEMZETSEG - EPIPOGIUM GENUS
BÖLÖNI 1.-KIRÄLY G. (1997): A bajuszvirag [Ep/]Jogiul1I aphyl/um (F. W.
Schmidt) Sw.] ket uj el6fordulasa a Bakonyban. - Kitaibelia 2 (I): 20-21.
Kov Acs E. (1957): Az Ep/]Jogiul11 aphyllulI/ (Schm.) Sw. a Pilisben. - BK 47:
114.
MOLNÄR A.-FARKAS S. (1996): Az Epipogiul11 aphyllum (Schm.) Sw. uj
el6fordulasa a Mecsekben. -JP Milz. Evk. (1995.) 40: 9-12.
NOSZOFO NEMZETSEG - EPIPACTIS GENUS
CLAESSENS, J.-KLEYNEN, J. (199 I): Het geslacht EpijJoclis in de Benelux: Blo-
embiologische beschrijvingen en soorttypische kenmerken. - Eurorchis 3:
5-36.
CLAESSENS, J.-KLEYNEN, J. (1996): Allogamie- und Autogamie-Tendenzen bei
einigen Vertretern der Gattung Epipaclis. - Berichte der Arbeitskreise He-
imische Orchideen Baden-Württemberg (1995.) 12 (2): 4-16.
HOLUB, J. (1972): Neue oder wenig bekannte Pflanzen der ungarischen Flora.
- Ann. Univ. Bp. 14: 91-104. (E. muellerii es E. leptochila Magyarorsza-
gon)
MOLNÄR A.-RoßATSCI-I, K. (1996): Epipactis ta lias ii A. Molnar et K. Robatsch
spec. nova, eine neue Epipactis-Al1 aus Ungarn. - Journal Europäischer
Orchideen 28 (4): 787-794.
M~LNAR A.-VIOEKI R.-SULYOK J. (1997): Adatok hazai Epipoctis-fajok isme-
retehez I. - Kitaibelia 2 (2): 204-209.
MOLNAR V. A.-VIDEKI R.-VLl'KO, J. (1998): Adatok hazai Epipaclis-fajok is-
meretehez 11. - Kitaibelia 3 (2): 287-289.
MÜLLER, I. (1988): Vergleichende blüten ökologische Untel'suchungen an der
Orchideengattung EpipoClis. - Mitt. Arbeitskl'eis. Heim. Orchid. Baden-
Württ. 20 (4): 701-803.
NilGY G.-GERGELY T.-TOTH I. Zs. (1998): Oj adatok az Epipactis-fajok me-
cseki el6forduläsaihoz. - Kitaibelia 3 (2): 249-25 I.
PELL ES G. (1997): Karcsu noszofii (Epipaclis gracilis) a Sator-hegysegben.-
Kitaibelia 2 (1): 38.
ROßilTSCH, K. (1990): E/Jipoctis IJIIgacensis K. Robalsch, spec. nova. - eine
neue Epipactis-Art aus Ungarn. - Bel'. Arbeilskr. Heim. Olchid. 7 (I):
12-15.
ROBATSCII, K. (1991): EpijJaClis l/ordeniorulIl K. Robatsch, spec. nova, eine
neue Epipactis-Art aus der Steiermark. - Mitt. Abt. Bol. Landesmus. Jo-
anneum Graz 20: 31-35.
ROBATSCII, K. (1995): Beiträge zur Kenntnis der europäischen Epipaclis-Arten
(Orchideceae) und zur Evolution der Autogamie bei europäischen und asi-
atischen Gattungen der Neottioideae. - Journal Europäischer Orchideen
27 (I): 125-177.
SOO R. (1970): Die Epipoc/is-Taxa der pannonischen und karpatischen Flora
und ihre soziologische Rolle. - Jber. Wupp. 23: 75-82.
SULYOK J.-MOLNAR A. (1996): Az Epipactis ponlica Taubenheim Magyaror-
szllgon. - Kitaibelia 1: 66-70.
SULYOK J.-MOLNÄR A. (1996): Epipaclis pOlllica Taubenheim in Ungarn. - Jo-
urnal Europäischer Orchideen 28 (4): 755-760.
TAUßENIIEIM, G. (1975): Epipactis pontica Taubenheim spec. nov., eine neue
Stendelwul'z aus Kleinasien. - Die Orchidee 26 (2): 68-74.
TIMI'E, W. (1995): Orchideen im südlichen Burgenland (IX). - Ep/IJaClis-
(Stendelwurz) - Neufunde im Günsel' Gebirge. - Burgenländische Hei-
matbHitter 57 (3): 125-131.
WUCHERI'FENNING, W. (1993): Beobachtungen an vier weniger bekannten
autogamen E/Jipoctis-Arten Mitteleuropas. - Bel'. Arbeitskrs. Heim.
Orchid. 10 (2): 9-24.
FÜZERTEKERCS NEMZETSEG - SPIRANTHES GENUS
MILLNER P. (1974): Spimnthes spimlis (L.) Cheval!. a Mecsek hegysegben. -
BK 61 (3): 183.
POLGÄR S. (1937): Uj talaj befüvesedesenek erdekes esele. - BK 34 (1-2):
15-26. (Spiranthes aestivalis Gy6r mellett.)
BOROSZLANFELEK CSALADJA - THYMELAEACEAE
BOGSCI-I S. (19 13): A Daphlle orbuscllio Ce!. es rokon fajainak összehasonlito
alak-, alkat- es haztartasi viszonyairol (doktor i ertekezes). - Lepage Lajos
Nyomdai Müintezete, Kolozsvar. 42 pp. + 3 labia.
BORIlÄS V. (1886): A havasi rozsak (Rhododendronok) helyettesft6je az Alföld
hOl11okjan. - EL 25: 661-662. (Daphne cneorul11)
SEYMANN V. (1908): A Daphne cneo/'/{111 L. ket ujabb term6helye Budapest
környeken - MBL 7 (4-8): 244-245.
TUZSON 1. (191 I): A Daphne genusz Cl1eOrlll11 subsectiojaro!. - BK 10:
135-152.
SASFELEK CSALADJA - CYPERACEAE:
LÄJER K. (\ 997): Vjzlatok a Carex harlll/llllii Cajander magyarorszagi eltelje-
deser61 cönologiai viszonyairo!. - Kitaibelia 2 (I): 103-122.
LÄJER K. (1997): Some aspects of cOl11munity relations and relations and con-
sei vation of two rare sedge species in Hungary, Carex IJ/lxiJaulIlii Wahlen-
berg and Carex ha/'ll11al1ii Cajander. - Proceedings ofthe "Research, Con-
servation, Management" Conference - ANP, Aggtelek. pp.: 223-232.
LAJER K. (1997): Morfologiai es eletmenetbeli megfigyelesek Carex fajokon.
- Kitaibelia 2 (2): 199-203.
JUHÄSZ L. (1961): E/'iop/lOl'Um gracile Koch, a hazai flora uj növenye. - BK
49 (1-2): 114.
pAZSITFUFELEK CSALADJA - POACEAE
GRAU, J.-KREMER, B. K.-MÖSELER-RAMBOLD, G.-TRIEBEL (\998): Füvek.-
Magyar Könyvklub, Bp. 286 old.
SIMON T. (1964): Entdeckung und Zönologie der Feslum dalll1atica (Hack.)
Richt. in Ungarn und ihr statistischer Vergleich mit spp. pseudodalllllltica
(Kraj.) Soo. - Ann. Univ. Bp. 7: 143-156.
TATÄR D. (1998): Ket uj nacttippan a magyar floraban: Calalllagroslis vil/osa
(Chaix) Gmel. es c. PW{JIIIW/ Trin. - BK (1995) 82 (1-2): 39-44.
ZOLYOMI B. (1947): Calall/agrostis varia a Nagyszenason. - BK 44: 85.
ZOLYOMI B. (1954): A Fes/uca all1ethystil1a jegkori maradvanykent a Budai-
hegysegben. - BK (1948-1953) 45: 151.
NyOLFARKFO NEMZETSEG - SESLERIA GENUS
UJHELYI J. (1937): Sesleria Studien. - Index Bp. 1937: 1-34.
UJHEl.YI 1. (1937): Sesleria tanulmany. - DunantilI Pecsi Egyetemi Könyvki-
ado es Nyomda Rt., pecs. 19 pp.
UJHELYI J.-FELFÖLOY L. (1948): Cytotaxonomical studies of Sesleria sadleri-
{lila Janka and S. l'(Jl'ia (Jaeq.) Wettst. - Archiva Biologie<! Hungariea (Ti-
hany) 18: 52-58. + 7 aiJra.
UJHELYI J. (1959): Species Seslerhle generis novae. - Feddes Repertorium
(Berlin) 62: 59-81.
ARVALANYHAJ NEMZETSEG - STIPA GENUS
ALMÄOI L. (1984): Vfzhäztartasi vizsgalatok II. - Bot. Közlem. 71: 33-50.
ALMÄDI L. (1993): Adatok a Keszthelyi-hegyseg Stipa fajainak ismeretehez. -
BK 80: 47-52.
ALMÄOI L. (\ 996): Oj SI/lW dasyphyl/a term6hely a Balaton felvideken - Lip-
pay Janos Tudol11anyos ÜJesszak el6adjsainak es posztereinek összefog-
laloi. KEE Kiadvanyai. pp: 2-3.
ALMÄDI L. (1997): Nehany Slipa alakkör exomorfologiai jellel11z6i es hataro-
zasuk problelllai. - Kitaibelia 2 (2): 170-173.
CONERT, H. J. (1989/92): S/ipa. In: HEGI, G. es mtsai. (szerk): Illustrierte flo-
ra von Mitteleuropa. Band I/3. pp.: 396-426. Parey, Berlin-Hamburg.
FEKETE G. (1959): Slipa iJl'oll/oides (L.) Dörfl., eine neuentdeckte Pflanze in
Ungarn. - AB Acad. H. 5 (3-4): 349-356.
MARTINOVSKY, J. O. (\967): A Kalpat-l11edence Slipa fajai. (Federgrasal1en
des pannonischen Beckens.) - BK 54: 45-52.
MARTINOVSKY, J. O.-RAOICS F. (1967): Bemerkungen über die Phytogeograp-
hie und Ökologie der in der Ungarn vorkommenden Stipa-Arten. XV. Be-
itrag zur Kenntnis der europäischer Federgl äser. - Fr. Bot. 5 (1-4): 23-68.
MARTINOVSKY, J. O. (1980): Slipa. In: T. G. TUTIN es mtsai. (szerk.): Flora
Europaea 5. - Cambridge Univ. Press.
RYCHNOVSKÄ, M.-ULEHLOVÄ, B. (1975): Autökologische Studie der tsche-
choslowakischen Stipa-Arten. - Academia, Praha.
SZUJKo-LACZA 1. (1962): Die Verbreitung der Stipa dasyphylla Czern. nach den
Herbarien- und Literatur-Angaben: die ökologischen und cönologischen
Verhaltnissen der Art innerhalb ihres heutigen Al'eals. -Fr. Bot. 2: 53-72.
TSVELEV, N. N. (\984): Gl1lsses of the Soviet Union. - Rotterdam.
387
 KONTYVIRA.GFELEK CSALA.DJA - ARACEAE
MATHE I. (1959): Über die Standortverhältnisse von Acorus calalllus L. und
Dessen vorkommen in Ungam. - AB Acad. H. 5 (1-2): 79- 86.
MATHE I. (1960): A kalmos (Acol'fis calalllus L.) magyaroJszagi termöhelyi vi-
szonyai. - Kiserletügyi Közlemenyek 53: 93-103.
Vedett fak, cserjek
BARTHA D. (1990,1991,1992): Hazank vedett fa- es cseljefajai c. cikksoro-
zat. I. Vadkörtt\k - Az Erdö 39: 14.; 11. Berkenyek - Az Erdö 39:
57-58.; III. (Spiraca salicifolia, Amelallchier ovalis, Amygdalus lJalla ,
Crataeglls lIigra) - Az Erdö 39: 179-181.; IV. Szedrek, rozsak - Az
Erdö 39: 232-233.; V. Ribiszkek - EL 126 (I): 25.; VI. (Coronilla
emerus, Hippophae rhallllloides, Clelllatis alpilla) - EL 126 (3):
89-90.; VII. Boroszh\nok - EL 126 (5): 156-157.; VlII. Sz616k, loncok
- EL 126 (7-8): 224-225 .; IX. Aronyak - EL 126 (11): 335-336.; X.
Egerek, füzek - EL 127 (I): 23-24.; XI. Csodabogy6k - EL 127 (3):
85.
BARTHA D. (1991): Vörös lista. Magyarorszag veszelyeztetett es vedett fa-
es cserjefajai, Szombathely, 24 pp.
BARTHA D. (1992): Nem vedett, de ritka fa- es cseljefajaink. (Ephedra dis-
Vedendo, ritka növenyfajok
/!
! : BECK-MANNAGETTA, G. (1926): Ein Beitrag zur Kenntnis der Oro/mllcheen
Ungarns und der benachbarten Länder. - MBL 25: 155-160.
BIHARI Gv. (1914): RUlI1ex pselldollafrolWIJIS Borb. - BK 13 (3): 58- 62.
BOR~IIDI A. (1969): A Schoelloplecfus liforalis (Schrad.) Palla elöfordulasa
es tarsulastani szerepe a Velencei-tonal. - BK 56: 21 - 25.
BÖLÖNI J. (1998): Havasalji tarsoka (Thlaspi alpesfre L.) a K6szegi-hegy-
segben. - BK (1995) 83 (1-2): 117-120.
FACSAR G. (1988): Vadrozsak, vedelemre erdemesek. - Kerteszet es Sz61e-
Sze! 37 (45): 14- 15.
FACSAR G. (1990): A molyhos rozsak (Subsecfio Vesfifae) autochton es al-
lochton populacioi es termeszetvedellni helyzetük Magyarorszagon. -
Lippay Janos Tudomanyos Ülesszak elöadasainak es posztereinek
összefoglaloi. KEE Kiadvanyai . pp.: 336-337.
FEKETE G. (1954): Cillorocyperus glaber (L.) PaHa Magyarorszagon. - BK
45 (3-4): 253- 254.
FINTHA!. (1979): Revision of the home distribution of Wolffia an'hiza (L.).
- Tiscia 14: 71-79.
FINTHA I. (1984): A vfzidara (Wolffia arrhiza) europai elteljedesi viszonyai,
különös tekintettel ujabb magyararszagi adataira. - A debreceni Deri
Muzeum Evkönyve 1981: pp.: 17-32.
HOLUB, J.-MORAVEC, J. (1964): Neue Kenntnisse über die Verbreitung und
Ökologie von Carex jrilschii Waisb. - Biol6gia (Bratislava) 19 (10):
735-742.
HOITSV GV.-SZERENYI J. (1998): A martilapu szadorgo (Orobal/che flava
Mart.) a Bükk-hegysegben: uj hazai adat. - Kitaibelia 3 (I): 97-98.
JAVORKA S. (1940): A Carex frilschii Waisb.-r61. - AGH 3: 148- 150.
JAVORKA S. (1953): Poa rellloia ForseHes Magyarorszagon. - BK 45 (1-2):
67-69. [(1955): Poa rell10fa Forselles in Ungarn. - AB Acad. H. 1
(1-2): 125-127.]
KALAPOS T.-SZERENYI J. (1997): A Magyarorszagrol kipusztultnak velt de-
Hazankbol kipusztult es eltunt növenyfajok
BARTHA D. (J 989): A hazankb61 kipusztult fa- es cseljefajok. - Az Erd6 38:
463-465.
BOROS A. (1940): AspielliulI1 fOlilal/lI1ll a Vertes-hegysegben. - BK 37:
193-194.,387.
KARPATI Z. (1957): Ribes pefraeum Wulf., Magyarorszag uj növenye es nehany
florisztikai adat. - BK 47 (1-2): 113-114.
388
BEKABUZOGA.NYFELEK CSALA.DJA Fenologia, vedett növenyek viragzasi es termes, iII. sporaeresi viszonyai es idoszakai
- SPARGANIACEAE
GABANYI E. (1875): Ketszer virfto veres afonya. - TTK 7: 334. resi fenofazisai - mint a vedelem egy kardinalis pontja. - Kitaibelia 2 (2):
MOLNAR A.- VIDEKJ R.-SULYOK J. (1997): Adatok a h\pi bekabuzogany IGMANDV Z. (1934): Nyar vegen viragzo Pulsalil!a lIigri('((lIs. - Debreceni 319- 320.
(SpargallillmlllinimulIJ Wallroth 1840) ismeretehez. - Kitaibelia 2 (2): PENZES A. (J 934): Termes-ökologiai megfigyelesek. - BK 31: 28-35.
Szemle 8: 91.
164-168. MATH EI. (1967): Nehany adat az Vjszentmargitai erd6 fenologiai ritmusahoz. STAUB M. (J 899): Az ugyanazon evben többször viragzo növenyekröl. I. resz)
- BK 54: 185- 192. - TTK 31: 369.
PAPP L. (1994): Vedett lwasztok es viragos növenyek spora- es terme se- STAUB M. (1900): A masodvinigzasu növenyekröl. (I. resz) - PTTK ("Nö-
resi id6szakai (fenofazisai) hazankban. - Calandrella 8 (1-2): venytani Közlemenyek") 32 (4): 153-164.
fa-chya, Tarus baccala, COfolleasfcr spp., Rhamnus saxaflis, Carpinus 26-53. STAUB M. (1900): A masodviragzasu növenyekröl. (2. resz) - PTTK ("Nö-
oriellialis, Befula (JuhescelJs, Myricaria gerll/alJica) - EL 127 (6): 183. PAPP L. (1997): A magyar flora vedett edenyes növenyfajainak spora es termes- venytani Közlemenyek") 32 (6): 241-258.
BARTHA D. (1997): Fa- es cseljehatarozo. - Mezögazda Kiado, Bp. 340 pp.
BARTHA D.-MATyAs Cs. 1995: Erdei fa- es cseljefajok elOforduhlsa Ma-
gyarorszagon, Sopran. 223 pp.
CSAPODY !.-CSAPODY V.-ROTT F. (1966): Erde i fak es cseljek - Orszagos
Erdeszeti F6igazgatosag, Bp. 327 pp.
GENCSt L.- VANCSURA R. (1992): Dendrologia - Erdeszeti növenytan II. -
Mez6gazda Kiado, Budapest. 728 pp.
KRÜSSMAN, G. (1978): Handbuch der Laubgehölze I-III. - Verlag Paul Pa-
rey, Berlin und Hamburg. 486, 496, 496 pp.
KRÜSSMAN, G. (1983): Handbuch der Nadelgehölze. - 2. Aufl. Verlag Paul
Parey, Berlin und Hamburg. 396 pp.
res szadorgo (Oroballche caesia Rchb.) el6fordulasa az erdi Sanc-he-
gyen. - Kitaibelia 2 (I): 41-43.
KIRAL Y G. (1998): HarmaslevelU kakukktorma (Cardamille frifolia L.) a
K6szegi-hegysegben. - BK (1996) 83 (1-2): 109-115.
KIRALV G.-Kiraly A. (1998): A hazai flora ket alig ismert növenye: a Cha-
erophyllum hirsllful11 L. es a Glyceria declinafa Breb. - Kitaibelia 3 (I):
121-125.
LAJER K. (1996): A Carcx buxballlllii Wahlenb. Magyarorszagon. - Kitaibe-
!ia 1: 36--45.
MOLNAR A. (1997): Az öldöklo aszat (Cirsiu/1/ furiells) lij term6helye Deb-
recen mellett. - Kitaibelia 2 (I): 84--86.
POLGAR S. (1928) : Egy uj hazai Omifhogalulll-faj (OrnilhogalulII x Dege-
nial/l1l11 Polg.) - MBL 27 (1-12): 19-25.
PRISZTER Sz. (1961): Megjegyzesek adventfv növenyeinkhez. 6. A Wolffia
hazai el6fordulc\sa es a vandonnadarak szerepe. - BK 49 (I-2):
115-121.
PRISZTER Sz. (1990): A Ceralocephala falcafa (L.) Pel s. Magyarorm\gon. -
BK 77 (1-2): 31-35.
SZMORAD F. (1998): Vj növenyfaj Magyarorszag 110rajaban: a berki lizinka
(Lysil1JaciJia lIellJOrWI/ L.). - Kitaibelia 3 (2): 243-247.
SZODFRIDT 1.-TALLOS P. (1966): A Koeleria pyral11idaf(( (Lam.) Domin Ma-
gyarorszagon. - Vjabb 1101 isztikai adatok a Fels6nyin\di-erd6b61. - BK
53 (I): 31-33.
TERPO A. (1963): A vadonterm6 gyiimölcsfajok taxonomiai es növenyföld-
rajzi kutatasa Magyarorszagon. - A Kerteszeti es Sz61eszeti Föiskola
Evkönyve 27: 243-271.
TiMAR G. (1998): Regi-uj faj hazank florajaban: a fenyergamandor (Teuc-
riulII scorodolJia L.) - Kitaibelia 3 (2): 209-211.
WAISBECKER A. (1906): ScilPUS sefaceus L. Vasvarmegyeben. - MBL 5:
227-228.
P6cs T. (1963): Egy eszaki növenyfaj, a Lysimachia fhyrsij70ra haz~nkban. ­
Acta Paed. Agr. 9: 249-251.
TJMAR L.-BODROGKÖZV Gy. (1957): A LyfiJrum lillifolium Karelin et Kirilow
Magyarorszagon . - BK 47 (1 - 2): 119-121.
ZsAK Z 1954: A LyfiJrum thesioides M. B. hazankban. - BK 45 (3-4):
272-274.
389
 ATUDOMANYOSNÖVENYNEVEK
BETURENDES MUT ATOJA
A mutat6ban vastag es db1t betuvel a kötetben reszletesen targyalt taxonok, dolt betuvel a
szinonimak, ill. az egyeb megemlftett taxonok, NAGYBETUS kiemelessel a csaladok (es a
tozegmohaknal szereplo szekci6k) szerepelnek.
Az adott taxon reszletes ismertetesenek oldalszama vastag szedessel jelölt. A normäl
szam azon oldalakat jelzi, ahol az adott taxon megemlftesre kerül. Dolt szam jelzi a fot6t,
ill. az abrat (abban az esetben, ha az nem a szövegbe agyazott).
A 26-28., 39., 65. es 353-355. oldal tablazataiban felsorolt taxonok a mutat6ban külön
nern szerepelnek.

Abies 103 - - subsp. mollis 136

Achillea - alpestris 141
- crithmifolia 40,44,238,239,351 - crinita 136, 136, 138, 139
- horanszkyi 22,56,60,238,239,351 - filicaulis 136,349
-l1obilis 56 - glabra 137,140,141
- ochroleuca 56,239 - glaucescens 136,138,139, 139
- pal1l1onica 239 - gracilis 141
- ptarmica 238,239 - hungarica 136,138, 139
- tuzsonii 239,351 - hybrida
Acillos - - subsp. pubescens
- arvensis 199 - - - var. glaucescens 139
Aconitum 356 - micans 136, 139,140,141, 141
- anthora 106, 107 - monticola 136,138, 139, 139
- Iycoctonum - - var. hungarica 139
- - subsp. moldavicum 107 - pastoralis 139
- - subsp. vulparia 107 - plicata
- moldavicum 44,106,107, 107 - - subsp. hungarica 139
- - lus. album 348 - pratensis 141
- variegatum 107 - subcrenata 136, 139,349
- - subsp. gracile 56,106,107, 107 - vulgaris 136, 139, 141
- vulparia 106,107, 107 - xanthochlora 137,140,141
Acorus 359 Aldrovanda
- calamus 34,47,346,347 - vesiculosa 19,60,218,219
- vulgaris 347 Alisma
Actaea - lanceolatum 271
- spicata 109,135 - plantago-aquatica 271
ACUTlFOLlA SECTlO 70,71,73,75,77 ALlSMATACEAE 271, 358
Adenophora Alkanna 358
- liliifolia 18,32,43,230,231,231 - tinctoria 17,40,60,190,191
- - var. pocsii 231 Allium 357
Adonis 358 - angulosum 277
- x hybrida 55, 117 - atroviolaceum 277
- transsylvanica 21,33,35,41,49,55,116, - carinatum 276,277
117,117 - moschatum 278,279
- vernalis 29,35,37,40,55,59,116, - oleraceum 277
117,117 - paniculatum 41,276,277
- volgensis 21,55,117 - rotundum 277
Aethionema 356 - sphaerocephalon 37,40,276,277
- saxatile 19,46,212,213 - suaveolens 18,43,60,276,277
Agrimonia 135 - ursinum 279
Agropyron 335 - victorialis 18,21,32,36,44,60,278,
Agrostemma 279
- githago 35,37,47,252,253,253 Ainus 358
Ajuga - glutinosa 269
- chamaepitys 195 - incana 269
-laxmannii 39, 194, 195 - viridis 19,44,268,269
Alchemilla 53,56,61,62, 136,358 Alyssum 356
- acutangula 141 - saxatile 212,213
- acutiloba 136,137,140,141, 141 - f. pilisiense 213

391
 - tortuosum 213 Asclepias Bleehnum - caryophyllea 331
AMARYLLIDACEAE 295, 357 - syriaca 33 - spieant 19,21,44,100, 101 - curta 329
Ambrosia Asperula 275, 359 BORAGINACEAE 191-195, 358 - cyperoides 329
- arfemisi(folia 29 - taurina Botrychiu11l - diandra 44, 328,329
Amelanehier 359 - - subsp. leueanthera 40,168,169 - l/lnaria 42,44,86,87,87 - elongata 329
- ovalis 44,120,121 Asphodellis 357 - matrieariifolium 38,86,87,87 - jritschii 331
Amygdal/ls 359 - albus 18,19,34,41,44,59,272, - multifidum 39,86,87,87 - hartmanii 44,330,331,352
- nana 41,44,60,134,135 273 - pannonicum 87 - lasioearpa 19,60,330,331
Anacamptis ASPIDIACEAE 93-95,99,356 - virginianum 20,60,86,87,87 -limosa 32
- pyramidalis 307,315,320,321 ASPLENIACEAE 89-91, 356 Brachypodillm 335 - michelii 331
x Anacamptorchis ticinens;s 307, 321 Asplenium BRASS1CACEAE 207-217, 356 - polygama 352
AnchuSG 358 - adiant/lm-nigrum 41,90,91 Bulbocodium 357 - strigosa 44,328,329
- barrelieri 41,190,191 - ceterach 89 - vernum 19,35,41,272,273,273, 298 - sylvatica 329
- ochroleuea 190, 191 - fontanum 38,90, 91 - - subsp. versicolor 273 - 11mbrosa 59,330, 331
- officillalis 191 - javorkaeal1/./111 89 B uphthalmum 57 Carlina
Andromeda -lepidum 41,90,91 - salicifolium 236,237,241 - acaulis 36,37,246,247
- polifolia 31 - ruta-muraria 91 Calamagrostis - vulgaris 247
Androsace - scolopendriul1l 89 - arundinacea 343 CaI])esiul1l
- elongatcl 263 - trichol1l(lIles 91 - canescens 343 - abrotanoides 232,233
-maxima 32,37,262,263, - viride 41,90,91,91 - epigeios 343 - cernuul1l 233
Anemone 358 Aster - neglecta 343 Carpinus 358
- baldellsis 113 - amellus 40,232,233 - phragmitoides 343 - hetulus 267
- nemorosa 113 - ci/lereus 58,233 - purpurea 22,342,343 - orientalis 22,44,46,49,266,267
- sylvestris 29,40, JJ2, 113,113 -linosyris 233 - strieta 18,45,342,343 CARYOPHYLLACEAE 165,253-261,357
/:
! !
- trifolia JJ2, 113, 113 - oleifolius 39, 41 , 44,58,60, 232,233 - varia 342, 343 Centaurea 54,249
Allgelica 359 - punetatus 34,232,233 - villosa 343 - jritschii 247
- palustris 31,43,65,172,173 - - subsp. ca/lUS 233 Calamintha - mollis 248,249,249
- x priszteri 173 - sedifolius 233 - thymifolia 21,31,42,44,49,58,60,198, - /11onfana 249
- sylvestris 171,173 - fripoliul1l 233 199 - sadleriana 22,30,35,37,40,246,247
Anterorchis 307 ASTERACEAE 233-253, 358 Caldesia - salonitana 40
Anthericum 357 Astragalus 153 - parnassifolia 19, 145,270,271 - scahiosa 247
-liliago 284,285,285 - asper 152,153 Callitriche 223 - spinulosa 247
- ramosul1l 285 - clcer 153 Caltha - trillmjettii 249
Anthyllis 153 - eontortuplicatus 40,44,154,155 - palustr;s 237 - - subsp. aligera 249
APIACEAE 66,169-175,177,359 - dasyanthus 19,41,44,152,153,153 Campanula 231,357 - - subsp. axillaris 248,249
Apium - exseapus 152,153,356 - cervicaria 231 - - subsp. stricta 249
- repens 42,44,60,170,171 - - f. caulifer 153 - glol1lerata 231 Centunculus
APOCYNACEAE 183, 357 - glycyphyl/os 153 - latifolia 36,39 , 230,231 - 11l1l11I1lUS 21
Aquilegia 356 - ol1obrychis 155 - maerostachya 19,44, 230,231 Cephalanthera 41
- vulgaris 19,108, 109, 119 - sulcafus 21 - trachelium 231 -alba 321
Arabis 356 - vesicarius 356 CAMPANULACEAE 229-231, 357 - damasonium 320,321
- alpina 44,46,208,209 - subsp. albidlls 48,154,155 CAPRIFOLIACEAE 177 - IOllgifolia 320, 321, 321
- auriclliata 209 Astrantia Capsella - rubra 320,321
- hirsuta 209 - major 168, 169 - hursa-pastoris 213 - x schultzei 321
- turrita 209 ASYlleuma Cardamine Cephalaria 179
ARACEAE 347 - eanescens 40,44,230.231 - glanduligera 215 Ceratoides 357
Aremonia 358 - - subsp. salici/olilll11 231 - trifolia 24, 351 -lalens 15,44, 262,263
- agrimonioides 44,134, 135 ATHYRIACEAE 101,356 - waldsteillii 215 Ceratophyllum 263
Arellaria Athyrilll11 Carduus 245, 247, 249 Ceterach 89
- procera 181 -.tilix-fel1lil/a 20,96,96 - acanthoides 245 - javorkaeallum 41,89
Arl1leria 357 Atropa - eollinus 40,45,244,245 - offieinarum 17,19,88,89
- elongata 34,222,223, - belladonna 201 - erassifolius - - subsp. hivalens 89
-alpina 223 Allrillia - - subsp. glaueus 31,244,245 - - subsp. quadrivalens 89
Arl1loracia 356 - saxatilis 59,213 - defioratus - x mantoniae 89
- lapathijolia 209 Avemila - - subsp. glaucus 245 Chaerophyllum
- macroearpa 44,60,208,209 - compressa 341 - glaucinus 245 - hirsutum 350
Arniea Betula 358 - glaucus 245 Chamaecytisus
- montana 20,21,237,240, 241,241 - pendula 267 - hamulosus 245 - albus 148, 149, 149
Artemisia 350 - pubeseens 18, 19,22,43,266,267 Carex 64, 66, 335, 358 - auslriacus 149
- campestris 185 BETULACEAE 267-269, 358 - appropiquata 329 - eiliatus 148, 149
Aruncus 356 Blackstollia - bohemiea 43,60,328,329 - - var. helkoeellsis 149
- dioicus 19,35,134,135 - aeuminata 37,42,184,185 - brevicollis 40,330,331 - heuffelii 44,60,148,149
- sylvestris 135 - serotilla 185 - buxbaumii 331,352 - hirsutus 149
ASCLEPlADACEAE 169, 356 BLECHNACEAE 101, 356 - caneseens 328,329 - supinus 149

392 393
 Cha/1/aelleriol1 357 Coronilla 356 Daphne 359 Dryop/ais 41 , 56, 61 , 96
- lIIIRusfij()lium 165 - corollata 160,161,161 - Clleorllm 18,19,21 , 35, /62,163,163 - l(tJillis 95
- lIllgusfissillllllll 165 - elegans 160, 161 - - subsp. arimscllioide.\' 21, 163 - assilllilis 95
- dodonaei 42, 164, 165 - emerlts 160,161, 161 - laureola 18,35 , 40, 44,46, 60, /62, - alfs/rtaca 95
C heilallihes - vaginalis 19,/60,161, 161 163, 163 - borreri 95
- marallfae 17,19,49,88,89 - paria 161 - meZerell11l 37,65,162,163,163 - carthllsiana 94,95,96
CHENOPOD/ACEAE 261-263, 357 Cofollcasfer 22, 121,359 Den/aria 356 - cristata 19, 92,93,96
C himaphila - illtegerrimlts 56,120,121, 121 - enncaphyllo.\' 215 - dilatata 94,95,95,97
- Ilmbellata 44,224,225,229 - l11afrensis 56, 121 - - 1'. allemi!iJ/ia 215 - expallsa 94, 95, 95 , 96
Chlorocrcpis - II/elanocarplfs 12/ - glandlllosa 40,45,2/4,215 -.lilix-mas 20,93,95 . 96,96
- sfaficijolia 251 - llelJrodcnsis 121 - trifolia 3X,2/4, 215, 215 - lal1ceo/alo-crisfafa 95
Chrysan/hemlfm - niger 40,56, /20, 121,121 Dial1/lllfs 223 - pselldo-mas 94,95,96
- /afifolium 239 - tomentoslIs /20 , 121, 121 - arenarills 22,53,59,257 - x tave/ii 95
- ICllconfhemum 239 Crambe 356 - - subsp. borussiclts 22,255,256, 257, 257 Echinops
- serofinlllll 238,239 - tataria 18,21,24,35,44,206,207 - carlhusiallO/"/l1l1 259 - rilro 247
- IIligillOSUII/ 239 CRASSULACEAE 143-145, 356 - collinlls 254,255 - - var. ruf!Jelliclfs 247
Cicuta Crafaegus 359 - - subsp. gla/Jriuscllilfs 255 - I'Ilthe nic us 17,41,246,247
- virosa 19,37,60,170,171 -lI/ol1ogy"a 37, 123 - deltoides 25R, 259 - sphaeroccpha/us 247
Cill/icijiJga 356 - nigra 37, 122, 123 - dilltillllS 16, 19,20,44,59,25R,259 Echium 358
- ellropaea 10R, 109, 135 - x degenii 37, 123 - grafiallopolilaillfs 36 - italicul71 195
- !oetida 109 Croclfs 273 - gigallteiformis 53,25t!,259 -/11acularlfm 195
Circaea - albiflorus 21,59,273, 28t!, 289, 289 - pllf/1WrilfS 22, 53, 62, 257 - I"IIbru/11 195
- alpilla 350 - heuffeliallus 35,45,47,67,2t!8, 289 - - sllbsp. llll1lllitzeri 36,255,256,257,257 - rllssicllm 44, 194, 195
- x in/cr/1/edia 350 - - val'. csapodyae 289 - - ~lIbsp. praecox 17,31,255,256,257, 257 - vulgare 191 , 195
-llIfcfiallo 350 - reticulatis 19,41, 2Rt!, 289 - - subsp. regis-stephani 36, 60, 255, 256, 257, 257 ELAEAGNACEAE 163
/:
I
Cirsillm 245,247,249 - - lus. rSlriu/us 273 - polymorphus 59 Elaeaglllfs
- arvellse 245 - tommasinianlls 21,44,46,273, 2t!R,289, 289 - pOlllederoc 259 - allgusfiji)/ia 163
- brachycephalum 22,3~ 37,244,245,245 - l'Uriegaflfs 289 -praecox 257 ELATlNACEAE 223,357
- call1fm 245 - perlllfS 289 - - slIbsp. IlIml1ifzeri 257 Elaline 42
- erisithales 244, 245 - - subsp. alhi/lorus 289 - - subsp. rrgis-sfcphani 257 - alsinastrlllll 22,30,37,42,222,223
- olcraecum 245 CUSP1DATA SECTIO 70,71,77 - serotilllls 20,22,254,255,257 - campylosper/1/a
- palI/SIre 245 Cyc!alilcl1 - superbus 38,254,255 - - vnr. hungarica 223
- palll/ol1icum 245 - ellropaellll1 267 DictamIlus 357 - IIl1llgarica 66,203,222,223,223
Clcl1latis 358 - pllrpllrascellS 17,19,20,21,35,37,266, - albus 35,40, 166, 167 - hydropipcr 223
- alpina 59,112,113, 113 267 Digiwlis 61 , 357 - macropoda
- integrifolia 35, 37,40,65,1/2,113, 113 CYl/ogloffis - fermgillea 31,204, 205, 205 - - f. IlI./IIgarica 223
Cl1idium - l)(Irrelieri 191 - gral1ditlora 205 - Iriallelra 223
- dubiul11 171 CYPERACEAE 325-335, 35t1 -Ianata 35 , 47,67,204,205,205 E/cocharis 358
Coeloglossltm Cyperus 329 - plfrpureo 205 - carniolica 324,325
- viride 315,319,322,323 Cypripedillm DIOSCOREACEAE 345 - ova/a 325
Cocloplafall/hero - calceollls 18,20,35,38,44,316,317 Diphasias/I"/II1/ Elodea
- x brueggeri 319 Cysfopfrris - cOlilplal10fUII/ 83 - CCll10dellsis 271
Colchicul1I 57,289,357 -Fagilis 101 - issleri 85 Ephedra 359
- arenarillm 37,41,272,273 Cyfisus Diphasiwn 225 - distachya 19,22,4I , /02,103,34R
- autul1lnale 273 - albus 149 - cOlllplanatulII 41, 82, 83, 83 EPHEDRACEAE 103,359
- - var. l'ertlllll1 273 - ciliofus 149 - issleri 61,83, M, 85 Epilohium 165
- hllngariculIl 19,20, 31,35,44,49, 59, 65, - heuflclii 149 - tristachyuIII 61 , t!2, 83, 83, 85 - dodol1aci 165
272,273 Dacfylogymlwdrl1ia DIPSACACEAE 179, 358 Epipaclis 41,53,62,296,297
CO/UfCC/ - x wollll/ul1l1ii 319 Doroniclllll 237 - albensis 22,296,29t!,299, 299, 301
- arhorescci/s 161 Dacrylorhizo 296 - austriacllm 21,44,240,241,241 - atrorllbens 296,302,303
COl1larll1ll 358 - x brallnii 313 - hllllgariclllll 19,34,35,40,59,240,241, - - subsp. borhasii 22,303
- palllstre 18,25,29,31,45,134,135 - fuchsii 3~ 29~312, 313, 313 241 - bllgacellsis 22,60, 296, 29t!,299, 303
Coniul1l - - slIbsp . .lOoiona 313 - orientale 35,49,59,240,241,241 - x groberi 303
-!1JaCUlafum 175 - illcarnata 20,41,307,312,313,319 Dralw 356 - gracilis 22,41,296,298,299,299,
COlJvallaria - - slIbsp. sero/i//(/ 313 - aizooll 217 301
-mojalis 19,295 - - subsp. ochroleuC(f 313,34t! - lasiocarpa 45,2/6,217,217 - helleborille 296,300,301,301
Corallorhiza - lafitiJlia 59,313 Dracocephalllm - la/ijälia 301
- trifida 314,315,315,323 - maclt/ata 40,296,3/2,313,313 _. austriaczlm 31, /96, 197, 197 - leptochila 296,300,301
Corispcrtl//.II1/ 41,357 - - subsp.jilchsii 313 - l'Ilyschialla 33 , 196, 197,197 - lIlicrophylia 296,302,303, 303
- calleSCellS 37,59,260,261,261 - lIlajalis 32,59,312,313,313 Droscra - IIlllelleri 296,299,300,301,301
- hyssopij()liul7l 261 - sambucina 32,41,59,6~310,311,311 - ollglica 31 , 38,219 - lIon[eniorlllll 22,296,298,299,301,
- marschallii 261 Danaa - illterl11edio 31,219 - palllstris 41,42,296,302,303
- Ilitidlllll 37,59,260,261,261 - cornubiensis 170, 171 - rotundifolia 18,19,21,31,44,46, 2/R, 219 - pOlltica 296,352,301
Dallfhol1ia 335 DROSERACEAE 219,357 - pllrpllrata 296,300,301

394 395
 - - 1us. rosea 301,348 - ciliata 187 - pllrpurascens 40,44,46,59,104,105 - - subsp. pselldocyperlls 15, 293
- - var. erdllerii 301 - cruciata 186,187, 187 H emerocallis 357 - hlllnilis 60
- tallosii 352 -/ivollica 189 - ci/rina 275 - - subsp. arenaria 41,290,291, 291
Epipogillm - pneumonallthe 18,35,42,60,186, 187 - fulva 275 - pselldaeorus 21
- aphyllllm 32,35,41,43,60,314,315, GENTIANACEAE 185-189, 357 - lilio-asphodeills 17,19, 21,274,275 - plllnila 290,291,291
315 Gentianella 56 Hepalica 358 - sibirica 18, 38,292,293,2934
EQUISETACEAE 81, 356 - amarella - nobilis 108, 109 - - lus. albiflora 348
Eqllisetum 103 - - subsp. livonica 39, 188,189,189 Hesperis 356 - spllria 18, 292,293,293
- hyemale 80,81 - allstriaca 19,41,42,188,189,189 - mtitronalis 208, 209,215 - variegata 41,290,291
- hyemale x ramosissimum 81 - ciliata 187 - - subsp. candida 209 - - subsp. lelleographa 291,348
-moorei 81 -livollica 189 - - subsp. spontanea 209 lsatis 356
- ramosissimllm 81, 103 - lIligillosa 189 - - subsp. vrabelyiana 53,54,62,208,209 - praeeox 213
- variegatum 80,81 Gentianopsis - sylvestris 209,215 - tinctoria 37,212, 213,213
Erallihis 356 - ciliata 186,187, 187 H ieracilll1J 54, 253 - - subsp. praecox 59,213
hyemalis 21,47,59,67,104,105, GERANIACEAE 185, 358 - aurantiacum 47,243,250,251 lovibarba 147,217,356
ERICACEAE 221 Geranium - - subsp. carpathieola 251 - globolifera 143
Eriophorum 66, 358 - bohel1licllm 40 - bupleuroides 60,250,251 - - susbp. hirta 143
- angustifolium 18,326,327,327 - palustre 185 - - subsp. tatrae 17,31,45,251 - hirta 142,143, 143
- gracile 32,326,327 - pratense 185 - eaespitosum 251 - sobolifera 142,143, 143
- latifolium 35,326,327,327 - sylvaticum 184, 185 - xfuscoatrul1l 251 JUNCACEAE 293
- vaginatllm 15, 19, 25, 60,326, 327 Geul1l - staticifolium 250, 251 lUlleus 335
Erysimum 356 - urbanum 135 - virgicaule 251 - maritimus 44,59,292,293
- crepidifolium 216,217,217 Gladiolus 61 Hil1lalltoglossum lurillea
- diffusum 217 - imbricatus 18,32,33,286, 287, 287 - adriaticum 41 , 59,316,317,317 - glycacantha 247
/1 - odoratum 40,216,217, 217 - palustris 44,53, 59,286,287, 287 - caprinum 38,316,317,317 - mollis 246,247
: - - subsp. bllekkense 217 Glallx - hircilllll1l - - subsp. maerocalathia 247
- pallidijlorum 216,217,217 - maritima 262,263 - - subsp. adriatieum 317 Knautia
- witmannii Glechoma - - subsp. caprillum 317 - arvensis 37,179
- - subsp. pallidiflorum 217 - hederaeea 169 Hippocrepis - dipsacifolia 178, 179
Erythronium 357 Globularia - cOl1losa 161 - drymeia 179
- de ns-canis 19,21,35,62,282,283 - cordifolia 20, 178, 179 - emaus 161 - kitaibelii 60
Euphrasia 56 - punctata 179 Hippophaif 359 - - subsp. tomentella 36, 45,178,179
Eurotia GLOBULAR1ACEAE 179, 357 - rhamnoides 60, 162, 163 -maxima 179
- ceratoides 263 Glyceria Hottonia - sylvatica 179
FABACEAE 149-161, 185, 356 -maxima 347 - palustris 18, 262,263 Kochia
FAGACEAE 271,358 Gnaphalium 237 Huperzia -laniflora 261
Ferula Goodyera - selago 21,41,44,83,84,85 Koeleria 62, 358
- sadleriana 17,19,21,31,36,42,48,49, - repens 41,324,325,325 HYDROCOTYLACEAE 169 - eristata 341
60,174,175,175 Groenlandia 358 Hydrocotyle - eristata X glauca 341
Festuca 53,54 - densa 270,271 - vulgaris 168, 169 - javorkae 60,340,341,341
- altissima 343 GROSSULARIACEAE 147-149, 359 HYPERICACEAE 225,357 - majorijlora 340, 341,241
- amethystina 21,344,345 Gymnadenia 315 Hyperieum 357 - - var. arenicola 341
- dalmatica 59,344,345,345 - conopsea 318,319,319 - barbatum 21,40,44,60,224,225,225 - - var. karolyii 341
- - var. pannoniea 345 - - subsp. denslflora 319 - elegans 224,225,225 - - var. mecsekensis 341
- drymeia 343 - odoratissima 19,318,319,319 - humifusum 203 - pyramidata 352
- gigantea 343 Gypsophila - maculatum 224,225, 225 - - val'. ci/iata 352
- pallens 344 - arenaria 255 - montanll11l 225 Kraseheninnikovia
- - subsp. pannollica 345, 345 - fastigiata - pel.!oratU11l 225 - ceratoides 263
- pannonica 345 - - subsp. arenaria 20,40,254,255 - tetrapterum 225 LAMIACEAE 185,195-201,358
Fritillaria 357 - muralis 255 Inlila 237 Lamiu11l
- meleagris 19,21,35,282,283 - panieulata 255 - britannica 235 - macrilatum 185,201
Gagea 357 Hammarbya - germallica 235 - orvala 38,200,201
- bohemica 17,274,275 - paludosa 22,25,322,323,323 - helellium 34,47,67,234,235,235 Lastrea
- minima 275 Hedera - hirta 235 - limbosperma 93
- pusilla 275 - helix 350 - oculus-christi 234,235, 235 - thelypteris 93
- spathacea 43,274, 275, 275 Helianthus 237 - salicina 235, 237 Lalhyrus 159
- villosa 275 Helichrysum - spireaifolia 49,234,235 - laevigatus
Galanthus -arenarium 35,236, 237 lRIDACEAE 287-293, 357 - - subsp. transsylvanicus
- nivalis 295 H elictolrichon 358 Iris 158,159
Galium 275 - compressum 340,341 - aphylla - linifolius
- odoratum 169 HELLEBORACEAE 105-109, 356 - - subsp. hungarica 32,41,290,291,291 - - var. montanus 21,56,158,159
Gentiana 66, 357 Helleborus 356 - arenaria 291 - pallescens 4~156, 157,157,159
- asclepiadea 186, 187 - dumetorum 105 - germanica 291,293 - palustris 38,156,157,157
- austriaca 189 - odorus 105 -graminea 41,60,292,293 - pannonicus 56,157, 157, 159

396 397
 - - subsp. COllillllS 56 , 156 , 157, - rediviva 2 14 , 215 , 215 - - s ubsp. hl/l1goricl/lli 278, 279 -l1Il/scill'J'O 303
- pisijorllli.~ 44,156,157, 157 Lychllis 357 - - s ubsp. kerl/eri 279 - x nel.wl/ii 303,305 , 348
- IJ'Onssy/val/iclIs 159 - corollar;a 35, 41 ,235,252, 253,25 3 - - s ubs p. lrallSsyh'l/l1icrlll/ - scolopax 38,44,303,304, 305, 305
- ru!JeroslIs 157 LYCOPODIACEAE 83-85, 356 279 - - subsp. COrl/llf(( 3 1,33,305
-1'1'/1I'IIIS 159 Lycopodillll/ 225 -Ill'g/I'C IUIII 279 - - lus. pol/l'SCl'llS 348
- 1'1'('(111.1' 159 - a nllotilllll1l 41,82,83, 83,85 M\,osolis 351\ - sphecodl's 305
LENTIBULARIACEAE 207, 357 - clavatlllll 41,44,82,83,8 3,85 - a/pl'slris - sphegodes 18, 2 I, 3 I, 33, 41, 303, 304 ,
LI'OlllodO/1 - cOl11fl/a/1(/f1l1ll 83 - - subsp. slfl1ophyl/a 195 305, 305
- hispidlls 253 - iss/eri 85 - cae .~pitosa 194, 195 - lus. purpllrca 348
- incalllls 59,251,252,253 - se/ago 85 -/oxa ORCHIOACEAE 55 , 61 , 65,296-325,357
- saxati/is 253 - trislach.1'11111 83 - - s ubsp. cacspitosa 195 01 chidacly/a
Ll'ucal1lhel11e//o Lysimachia - pa/lIslris 195 -x drtldei 307
- sel'Oli/1a 59, 239 - nemorltll/ 351 - steJlopltylia 19, 194 , 195 Orchis
LellCa/1lhel11l1fll - 111111/11/1//aria 165 - sY/l'olica 195 - x ol1guslicrl/('(s 309, 348
- serol;1111111 239 - Ihyrsijlo('(( 32 Myosoto/1 - corioplwra 306, 307, 307, 321
Lellcojlll1l 357 LYTHRACEAE 165, 357 - (/(IUalicUllI 203 - x dielrichial1a 3II
- aestivlIl1I 59,294,295,295 Lylhrtll11 Myricaria - x hyhrida 309
- vernllm 19,35,44,294, 295,295 - hyssopil()/ia 165 - germallica 21,22,218,219 - x kiss/il1gii 309,3 11
Liglliaria - lillijolilllll /64, 165 M.l'riophY//1111I 263 -laxiflora
- sibirica 18,21,43,45,60,237, 238 - t!Jfsioides 165 - l'erricil/alum 263 - - subsp. elegalls 306, 307,307,309
LlLlACEAE 271-285, 357 - IrihaClC{(fu/1l 165 Narcisslls 357 - - subsp. paillstris 35,41,306,307,307,309
Lilillm 357 Ma/axis - allgllstijolills 19,2 1, 31,294, 295 - mascllia
- bllibijerum 46,60,282,283 - pa/I/dosa 323 - poii/ic//s 295 - - subsp. sigllijera 308, 309, 311
- martagoll 34,55,57, 282 , 283 Ma/lls - - subsp. radiij(J /ills 295 - militaris 41,308, 309 , 309
i - - subsp. alpillUlII 283 - sY/l'cslris 125 - s/cl/aris 295 - morio 33,306, 307
! \
Limodorum 59 Ma/I'a 136 Neuttia - pallells 19, 309, 310, 311,311
- abortivum 41,44,316,317 Marsilea - nidus-avis 67,314,315,315, - pllrpllrea 34,35,308, 309,309,31 I
LlMONIACEAE 223,357 - qlladrijolia 37 , 42, 102, 103 N epeta - simia 44,49,59,308,309,309
LlNACEAE 181 MARSILEACEA E 103,356 - parviflora 22,44,46,198,199 - x lill1!Ja/ii 307,348
Lin((ria Mattellccia 356 NOl1c(( - triele /ltata 44,59,310,311,31 I, 315
- allgllslissl/Jw 201 - struthiopteris 47,93,100, 101 - PIII/(( 191 - Ilstlllata 310,311,311
- biebersteinii 22 Ml'dicago 356 No/h o/al'l1(( 111((1'(1(11((1' 89 Oreopteris
- - subsp. stricti.l'sima 200, 201 - arahica 151 N)'n/plwf(( 357 - limbosperma 92,93, 101
- gfnislij(J/i(( 201 -minillw 15 I - alba 35, 118, 119 O,.,li/llOg((/(,(111 2R5 , 289,357
- x kocial/ol'ichii 201 - orbic ularis 38, 150, 151 - candida 119 - COIlIO.WI71 285
- vu{garis 20 1 - rigid/da 150, 151 - {O/IIS - orihophY{{I./I11 285
Linderniu Mc/all1pyrul11 56 - - val'. Iherm((/is 16,47 - pyramidale 37, 40,284,285,285
- {!tlbia 203 MENYA NTHA CEAE 189,357 NYMPHAEACEAE 119, 357 - rejractlllll 37,59,284, 285
- proclll1lbens 22,37,42, 202, 203,223 Menyantltes Nymphoides - splwerocarpllm 37,4 1,284,285,285
Linlll11 - trijoliata 18,19,20,31,34, /88, 189 - peltata 188, 189 - 11111/)el/((/ul71 285
- auslr;((C/ln/ 181 Micromeria - - f . /areslris 189 OROBANCHACEAE 185, 357
- dolomitic 11m 18,19,20,21,31,39, 44,48, - Ihymit(J/ia 58, 199 Otn(l(uhl' 58 Om/mllche
49,54,180,181,181 Mil1uarlia - ((qualica 171 - arenaria 185
- e/egans 54 -jrlltescens 46,260,261 - sihlitiJ/ia 175 - caesia 24, 185, 350
- jlavllm 1S0, 181 , 181 - hirsllla OENOTHERACEAE 165, 357 - cuerulescens
- hirslltllm 181, 181 - - s ubsp . .!i'U/I'SCCIlS 45 , 261 Ono.l'lIIa 358 - - s u bsp. uccidentalis 184 , 185
- - s ubsp. ;:{ahrfscens 16, ISO - selacea 26 1 - arellaria 44 , 192 , 193, 193 - jlava 351
- perel1ne 181 - ve rl1(f 26 1 - - f. ruhriCllII/is 193 - hederae 19,350
- telll/ijolium 180, 181 Moehrillgia - pseudaren(/I'ia - /orica/a 185
- usi/alissil11l1l11 181 - mllscosa 260, 261 - - sub.,p. tl/bereulata 192 , 193,193 - na na 22,31,44,184,185, 185
Liparis -/rll/el'1'(( 261 - tomensis 39,44, 48,49,60, {92, 193, - plllpurea 185
-loeselii 20,21,36,37,39, 322, 323, MOfnchia 193 - ral1losa 185
323 -l11al1l;ca 181 - visianii 192,193, 193 Orthilia
Listera MOlleses OPHIOGLOSSACEAE 87-89, 356 - secllflda 60,228,229,229
- ovata 57,322,323,323 - lIlliflora 4 1,228, 229, 229 Ophioglossllm OSlIlllllda 356
LtJllic('/'(( 359 MOl/o/rop(( - vlIlgatulll 32,41 , 88,89 - I'egalis 84, 85
- caprijolilllll 176,177 - hypopi/ys 315 OplllYs 296 OSMUNDACEAE 85, 356
- nigra 22 , 59,176 , 177 MOl11ia - apijera 41,304 , 305, 305 Oxytropis 58
-XY{OSlflll71 177 - jOlltalla 59 - x aschasonii 305 - pi/osa 153, 155
Ludwigia 357 - - slibsp. chondrosperl11a -.tilciflora 305 - - s ubsp. 11IIIlgal'ica 152. 153
- paillstris 19,164, 165,203 223 - hulusericea 21,3 1,304, 305, 305 Paeollia
Lllnari(( 356 - - subsp. 1Ilinur 222,223 - - slibsp. hO/llhY((I/(( 305 - ujjicillalis
- anl1ua 47,215 MlIsc((ri 357 - x hybrida 305, 309 - - sllbsp. banatica 21,49,56, /04, 105
- - subsp. pachyrrhiza 67,214,215,215 - botryoides 35,53,279 - iflsectijera 33,41,302,303,305 PAEONIACEAE 105,356

398 399
 Papaver - pannonica - grandis 19,24,34,35 ,36,40,54,108, - pendulina 44, 122, 123
-duhium 113 - - subsp. scabra 342 , 343 109,111 - sancti-andreae 19,60,122,123
Parnassia 55 - remota 352 - x mixta 54 - vil/osa
- palustris 18,39,42,55,144, 145 - supina 40 -montalla 111 - - var. sancfi-andreae 123
PARNASSIACEAE 145, 357 POACEAE 332-345, 358 - patens 19,24,32,36, IJO, 111 ROSACEAE 55,119-141,356,358,359
Paronychia Polygala 357 - pratensis RUBIACEAE 169,359
- cephalotes 43,258,259 - comosa 167 - - subsp. hUllgarica 19,32,33,36,109, 110,111, Rubus 359
Pedicularis 56 - major 60, 65, 166, 167 111 - idael/s 123
- palustris 44,56,202,203 - sibirica 17 _.:... subsp. Iligricalls54,59,110, 111, 111 - saxatilis 122, 123
- - pro!. opsiantha 56 POLYGALACEAE 167, 357 - - subsp. zimmermallllii 110,111, 111 Rudbed:ia
- - pro!. paluSfris 56 POLYGONACEAE 219 - vulgaris - hirta 237
Peganum Polygollatum 359 - - s ubsp. gralldis 109 Rumex
- harmala 16, 17 - verticillatum 274,275 py,:ola 59, 229 - pseudonatronatus 352
Peplis Polygonum - chlorantha 226,227,227 RUSCACEAE 287
- porti/la 165,203 - amphibium 219 - media 38,40,53,56,60,226,227, Rllsclls 66, 359
Persicaria - bistorta 218,219 227 - aculeatlls 19,2 1,35,44,286,287
- bistO/'ta 219 Polystichum 41,61,96 - millor 41,55,56,60,226,227,227 - hypoglossllm 19,21,35,44,286,287
Petasites 351 - aCllleatllm 41,55,56,97,98, 99 - rotulIdifolia 41,56,60,226,227,227 RUTACEAE 167, 357
- albus 42,236,237 - braunii 97,98,99 - secunda 229 SALICACEAE 269, 357
- hybridus 237 - x iIIyricum 99 - /lniflora 229 Salix 55
Petrorhagia -Iobatum 99 PYROLACEAE 225-229, 357 - aurita 19,268, 269
- saxifraga 255 - x IOllchitiforme 99 Pyrus 59,359 - cinerea 269
Peucedanum 359 -lonchitis 38,55,96,98,99,99 - X austriaca 125 - elaeagnos 22,268,269
- alsaticum 175 - lonchitis X aculeafum 99 - X karpatialla 125 - incana 269
/i - lonchitis X setiferwn 99 - magyarica 39,49,60,124,125,125
! ! - arenarium 173, 174,175, 175 - X l1Iulfinervis 269
- officinale 34, 173,174,175, [75 - setiferum 55,97,98,99,99 - nivalis 124, 125, [25
- pentandra [8,25,268,269
- palustre 171
PORTULACACEAE 223, 357 - pyraster 125
- viminalis 269
Potamogetol1 271,358 - - f. dasyphylla 125
- verticillare 21,174,175 Salsola
- deIJSus 271 Quercus 358
Phegopteris -kali 261
POTAMOGETONACEAE 271, 358 - conferta 58,271
- connectilis 41,92,93 Salvia
Potentil/a 135 - fametto 271
Phlomis - nutans 21,3[,33,36,41,60,198,199
- palustris 135 - frainetto 44,47,58,270,271
- tuberosa 41,200,201 - X betollicifolia 37
Primula 57,357 -Iumgarica 271
Phyllitis - nemorosa 37
- auricula 48 Radiola
- scolopelldrium 19,35,41,88,89 Salvinia
- - subsp. hungarica 18, 19,3 1,36,49,264,265, -linoides 21
Physospermum - natans 3D, 37, 102, 103
265 RA NUNCULACEAE 109-119,356,358
- cornllbiense 171 austriaca 265 SALVINIACEAE 103
- X Ranl/nculus 358
Phyteuma Safureja
- X hrevistyla 265,348 -flaml1lllla [[5
- orbiculare 228,229,229 - elatior 46,264,265,265 - mpesfris 59,199
- illyricus 1[4, lJ5, 115
- spicatum 228,229,229 - farinosa 60 Saxifraga
-lingua 18,114,115
Pimpinella - - subsp. alpigena 19,20,24,31,264,265 - adscelldens 146, 147
- palatus 115
- major 171 - veris 36,265 - aizooll [47
- polyphyllus 17, [9,22, 114,115
Pinguicula - vulgaris 19,35,36,264,265,265 - granulata 40
- - f. suhmersl/s [15
- alpina [8,19,31,207 PR1MULACEAE 263-267,357 - paniculata [9,146.147,217
- psilostachys 44,114, 115, 1[5
- vulgaris 20,40,206,207 Prospero - sceleralUs 1[5 - tridactylites [47
Pisum - disae 279 SAXTFRAGACEAE 147, 357
Rapistml1l
- arvense 155 - paratheticum 279 - perenne 207 Scahiosa 179
- elatius 36,44,60,154,155 Prunella 58 RHAMNACEAE 167 - Cllllescens 178, 179
PLANTAGINACEAE 183, 357 - gralldijlora 196, 197, 197 Rha11lllus 359 - coluflIharia [79
Plantago 357 - laciniata 197 - catlwrticl/s 167 - ochrolel/ca [79
- altissima 183 - vulgaris 197 - X gayeri 167 - friandra [79
- argentea 182,183, 183 Prulllis - saxatilis 20,22,166,167 Schoenoplecflfs
- lanceolata 183 - tenella 135 Rhinallfhus 56 - litoralis [9
-maxima 18,22,39,43,60,65,182, Pseudolysimachiol1 Rhynchospora 358 Scilla 53, 62, 357
183 -illcallum 205 - alba 45,334,335 - autumnalis 19,278,279
- media 183 - spurium Rihes - bilvlia 35,281
- schwarzenbergiana 65, 182, 183 - - subsp. foliosum 205 - alpinum 146, 147 - drunensis 280,281
Platanthera fuccinella - aureum 147, 149 - - subsp. buekkellsis 281
- bifolia 19,20,318,319,3 19 - pallllonica 38 -nigrum 147, 148,149 - kladnii 35,280,281
- chlorantha 318,319,319 Pulmonaria 358 - petraeltm 44,59,146,147, [47 - spetana 280,281
Pleurospermum - angustifolia 41,190,191 - rubrum 147 - vindobonensis 60 , 280, 281, 281
- austriacum 170, 171 - mollissima 191 - sClnguineum [49 - - subsp. borhidiana 281
Poa Pulsatilla 57,358 RIGIDA SECTIO 70 Scopolia 359
- nemoralis 343 - X borosiana 348 Rosa 358 - carniolica 44,200,201

400 401
 T

Scrophularia 1
Silalll11 I - eapillijolium 61,71 ,72,74,75,78 - - subsp. austriaca 337
- glalldulosa 203 - peueedanoides 172,173, 175 - eentrale 71 , 73, 74,78 - joannis 337
- nodosa 203 - rochelii 173 - eompaetum 71,74,76, 79,80 - lessingiana 332
- scopolii 202,203 - silaus 173 - eontortum 71,76 , 79,80 - longifolia 335
-11mbrosa 203 Silene - euspidatum 349 - pennata 35,40,44,332,333,336,
- vernalis 202,203 - jlavescells 19,44,49,59,252, 253 - cymbifolium 73 337, 337
SCROPHULARIACEAE 56,201-205,357 SINOPTERIDACEAE 89,356 - fallax 77 - puleherrima 40,44,332,333,335,336,
Scutellaria Silim 171 - jimbriatum 70,71,72,74,75,75,78 337, 337
- altissima 197 - erectum 171, 173 - f!exlIoslim 77 - sabulosa 337
- eolumnae 196, 197 - lancifolillm 173 - girgensohnii 70, 71, 75, 78 - sIenaphylla 335
- galericulata 197 - latifolium 173 - lalifolium 73 - tirsa 22,333,334,335
- hastifolia 197 - silaus 173 - lescw'ü 79 SUBSECUNDA SECTIO 70,71,77-79
Securigera - sisaroideum 18 ,172, 173 - magellanieum 71,72, 73, 78 Succisa
- elegans 161 - sisartl/1l 173 - medium 73 - pratensis 179
Sedum 356 SOLANACEAE 201 - nemoreul1l 61,75 Suceisella
-acre 145 Solidago - obtusum 71,77,78 - inf!exa 179
- - subsp. negleetum 144, 145 - eanadensis 33 - palustre 71 ,72, 73,73,78,81 Syrenia
- albu/1l 145 SO/'bus 53,61,66,123,359 - - var. centrale 73 - eana 217
- adami 128, 129, 133 - platyphyllum 71,79,80 Syrillga
- hillebrandtii 145
- andreanszkyana 131, /32 - plumulosum 73 - josikaea 47
- hispanieum 144, 145
-aria 48,55,125, /26 , 126 - quinquefarium 71,77,78 TAMARICACEAE 219,357
- sartorianum
- - subsp. cretica 125 - reeurvum 71,77,77,78 Tamarix 219
- - subsp. hillebrandtii 144, 145
- aucuparia 20,121 - - var. amblyphyllum 70, 77 Tamus 359
- sexallgulare
- austriaca 125 - - var. mucronafum 70,76,77 - eommunis 34,44,344,345
- - var. boloniense 145 - - var. tenue 77
I
/,
/ .
Selaginella - bakonyensis 131, 133 Taraxacum 253
- balatoniea 131,132 - robust um 75 TAXACEAE 103
- helvetiea 38,84,85,348 - rubellum 75 , 349
SELA GINELLA CEAE 85, 356 - barthae 127, 130, 131, 133 Taxodium
- borosiana 60, 127, 127,132 - russowii 71 , 75,78 - distichum 16
Selinum SPHAGNUM SECTIO 70,71,73
- earvifolia 171 - cretiea 125 Taxus 359
- dallllbialis 55, 125, 126 - squarrosum 70,71,74,76,80,81,81 - baeeata 16,18,19,21,22,35,37,43,
Sempervivum 147,217,356 - subbicolor 73
- hirfum
- deeipientijormis 127, 132 102, 103
143 - subnitens 73, 78
- degenii 127, 127,132 Teesdalia 356
-marmoreum 142, 143, 143 - subsecundum 71 , 74, 77, 78, 79
- ellgenii-kelleri 129,131,132 - nudieaulis 22,44,212,213
- soboliferul1l 143 - - subsp. inundatul1l 71,77
- gayeriana 127, 127,133 Telekia
- tectorum 142,143, 143 - symbifolium
- gereeseeflsis 130, 132, 133 - speeiosa 19,46,47,57,67,234,235,
Senecio 237 - teres 71,74 ,80, 81
- graeca 44, 48, 55, 124, 125, 125, 126, 235
- aurantiaeus 243 - warnstorfii 71 , 75,349
126 Tephroseris
- doda 351 Spiraea 356
- hazslinszkyana 55, 124, 125, 126 - aurantiaca 243
- integrijolius - x billardii 119
- karpatii 128,129,132 - erispa 243
- - subsp. allrantiacus 20,242,243 - crenala 119
-lafifolia 126 - longifolia 243
- ovirensis 39,41,242,243,243 - media Jl8,119
- latissima 131, 133, 133 - rivularis 243
- pailldosus 35,59,242,243 - salieijolia 60,118,119
- pallilonica 125 - x vGnholittei 119 Tellerium
- papposus 243 - pseudobakonyensis 128, 129, 132 - seorodonia 350
- rivularis 59,242,243,243 Spiranthes 325
- pseudolatijolia 127,127,128,128,133 - aestivalis 38, 41,324,325,325 Thaliclrum 358
- umbrosus 19,351 - pselldosemiineisa 128,131,132 - aquilegiijolium 109, lJ8, 119
Serra tu la - spiralis 18,36,40,44,324,325,325
- pselldovertesellsis 127, 131,132 SQUARROSA SECTIO 70,71 , 81 -joetidum 17,60, lJ6, 117,117
- lycopijolia 60,248, 249,249 - redliana 60, 132,133 - minus 117
- radiata 248,249,249 Stachys
- semiineisa 130,131 , 133 , 133,133 - alpina 39,198,199 - - subsp. pseudominus 56,1 16,117
- tinctoria 249 - simonkaiana 129, 130, 132 - - subsp. saxatile 117
Seseli - iJyzantina 235
- tOl'lninalis 48,55,126, 126,127 - sylliatica 199 THELYPTERIDACEAE 93,356
- annuum 173 - umiJellata 55 Thelypteris
Sfellaria
- leueospermum 18,48,49,59,172,173 - vertesensis 59, 127,129,132 - palustris 44,92,93
- media 203
- osseum 173, 175 SPARGANIACEAE 347, 358 Thlandia dubia 353
Sternbergia 357
- peueedanoides 60, 173 Sparganiul11 347 Thlaspi 213,356
- eolehieijlora 17, 19,39,57,60,65,294,
Sesleria 339, 358 - el11ersum 347 295 - alliaceum 21
- albieans 338,339,339 - erectul7l 347 Stipa 15,35,61,66,332,358 - alpest!'e 23,351
- budellsis 339 - minimum 18, 19,53, 346, 347 - borysthenica 35,332,333,336, 337,337 - eoerulescens 351
- eoerulea 43 ,339,340,341 -l1alOns 347 - bromoides 44,46,60,332,333,334,335 - goesingense 44,210,211
- heujleriana 338,339,339,341 SPHAGNACEAE 70-81 - capillala 22,35,332,333 -jankae 44,60,210,211 , 211
- - subsp. hWlgarica 339 Sphagnum 18,19,29,9 1,62, 70,71,356 - crassiculmis 337 - kovatsii
- hungariea 338,339,339 - aeutifolium 75 - dasyphylla 44,333 ,334,335 - - subsp. sehudichii 31,59,210,211,211
- sadleriana 45,338,339,339 - angustifolium 77 - - var. dasyphylla 335 - montanum 31,59,210,211,211
- uliginosa 59, 341 - apiculatul11 77 - erioealllis 40,62,332,333,336,337, - pelfoliatum 211
- varia 339 - allrieulatum 71,79,80 337 - sehudichii 211

402 403
 THYMELAEACEAE 163 - simplicifolia 350
ThYl1lus 199 - tripteris 177 A MAGYAR NÖVENYNEVEK
Ti/ia - - subsp. austriaca 17, 19, 176, 177
- cordata 20 VALERIANACEAE 177,358 BETURENDES MUT ATOJA
- platyphyllos 20 Veratrum 357
Tolpis - album 22,31,37,270,271 A mutat6ban vastag betuvel a kötetben reszletesen targyalt taxonok, normal szedessel a
- staticifolia 251 - - subsp. 101]eliolllll7l 271 szinonimak, ill. az egyeb megemlftett taxonok, NAGYBETUS kiemelessel a csahidok
Tragopogoll -Iligrum 271 szerepelnek.
-dubius 251 Verollica Az adott taxont reszletes ismertetesenek oldalszama vastag szedessel jelölt. Anormal
- floccosus 16,20,250,251 - agrestis 40 szam azon oldalakat jelzi, ahol az adott taxon megemiftesre kerül. Dolf SZOI11 jelzi a fot6t,
- oriellfalis 251 - illcana 205 ill. az abnlt (abban az esetben, ha az nem a szövegbe agyazott).
Tragus - x karalinae 205 A 39. oldal tablazataban szerepl6 taxonok a mutat6ban külön nem szerepelnek.
- racemosus 17 - longifolia 205
Trapa 358 - neglecta 205 ac'salapu - magyar 245
- natans 16,36,43,164,165 - pallens 204, 205 - feher 42,236,237 - mezei 245
TRAPACEAE 165,358 - paniculata - vörös 237 - mocsari 245
Traunsteinera - - subsp. foliosa 204,205 afonya 225 - szürke 245
- globosa 32,311,314,315 - peregrina 353 - fekete 121,221 atokhfnar
Trifolium - spicata 205 - tOzeg- 21,25,43,45,46,220,221 - kanadai 271
- omithopodioides 151 - - subsp. incana 205 - vörös 44,66,220,221 atracel
agg6ffi 237 - kek 41,190,191
- subterraneum 150,151,348 - spuria
- berci - orvosi 191
- vesiculosum 31,40,150,151 - - subsp. foliosa 205 - csermely- 242,243,243 - vajszfnu 190, 191
Trigollella 356 Vicia 157, 159,357 - erdelyi 243 avarviräg 41 ,324.325,325
- gladiata 19,44, 49,154,155 - bicllllis 17 - havasalji 243 babakalacs
;\ - monspeliaca 155 - casubbica 159 - hosszulevelU 39,41,242,243, 243 - közönseges 247
! \
Trollius 356 - oroboides 44, 158, 159 - köver 351 - szärtalan 36,37,246,247
- europaeus 18,21,47,56,104,105 - sparsiflora 58,158,159 - mocsari 35,242,243 bagolyfU 262,263
- - subsp. demissorum 56,105 Vinca - nagy 19,351 bajuszkosbor 315
- - subsp. tatrae 56,105 - herbacea 44,182,183 - narancsszfnu 20,242,243 bajuszvirag 32,35,41,43,314,315,315
Tsuga - major 183 AJAKOSAK 185,195-201 bakszakall
- calladensis 103 aldrovanda 19,218,219 - homoki 16,20,250,251
-/1/1110r 183
Tussilago alma - közönseges 251
Villcetoxiclfl11 356
- vad- 125 - nagy 251
- fm.fara 237,351 - adriaticulIl 55 AMAR ILLISZFELEK 295 ballag6ffi
Urtiea 358 - fusca/um 55 - homoki 261
angyalgyöker
- dioiea 267 - hirundinaria 169 296
- erdei 171,173 bang6
- kioviensis 18,21 ,266,267 - pannonicum 49,55,59,168,169 - mocsari 173 -Iegy- 33,41,302,303, 305
- urefIs 267 Viola 357 - reti 31,43,65,172,173 - meh- 41,304,305,305
URTICACEAE 267,358 - ambigua 221 apacavirag 191 - p6k- 18,21,31,33,41,303,304,
Ufricularia - biflora 220,221 aranyfürt 233 305, 305
- aus/ralis 207 - collina 59,220,221 aranyvessz6 - poszmeh- 21,31,304,305,305
- bremii 44,206,207,207 - hirta 221 - kanadai 33 - szarvas 31,33,38,44,303,304,305,
- minor 206,207,207,348 - mirabilis 221 arnika 20,21,237,240,241 305
- vulgaris 207 - hegyi 241 bal'aboly
VfOLACEAE 221,357
arvacsalan - szorös 350
Vaccil1ium 225, 359 VfTACEAE 167
- foltos 185,201 bäranypirosft6 17,40,190,191
- myrtillus 121,221 Vifis 359 191
- por6k 38,200,201 - homoki
- oxycoccos 21,25,43,45,46,220,221 - riparia 167 arvalanyhaj 15,35,61,66,332 bazsarozsa
- vitis-idaea 44,66,220,221 - rupestris 167 - bozontos 44,333,334,335 - bänati 21,49,56,104,105
Valeriana - sYlvestris 166, 167 - borzaslevelu 335 BAZSARÖZSAFELEK 105
- collina 177 - vinifera 167 - csinos 40,44, 332,335,336, bekabogy6 135
- excelsa 177 Woodsia 337, 337 bekabuzogany 347
- officinalis 177 - alpina 100,101, 101 - delvideki 40,62,332,336,337, - agas 347
- - subsp. sambucifolia 177 - ilvensis 100, 101, 10 1 337 - egyszeru 347
- sambucifolia 176,177,177 WOODSfACEAE 101 - hegyi 337 -Iäpi 18,19,53,346,347
- homoki 35,332,336,337,337 BEKABUZOOANYFELEK 347
- hosszulevelu 22,334,335 bekakonty 57,322,323,323
- kunkorg6 22,35,332 bekakors6 171
- pusztai 35,40,44,332,336, - keleti 18, 172,173
337, 337 - keskenyleveIi'i 171, 173
- rozsnokkepCi 335 - szeleslevelil 173
- szalkäs 44,46,332,334,335 bekaliliom 18,262,263
- vastagszaru 337 bekapitypang 253
aszat 245, 247, 249 bekaszolO
- alföldi 245 - surUlevelu 270,271
- enyves 244,245 BEKASZ6L6FELEK 271
- halovany 245 benge
- kisfeszkii 22,30,37,244,245,245 - kövi 20, 22, 166, 167
404 405
 - szik1ai 167 - baber- 18,35,40,44,46, 162,163, - nadapi 280, 281 feMrmajvirag 18,39,42,55,144,145,271
- szirti 167 163 - nyugati 281 FEHERMAJVIRAGFELEK 145
- varj~tö~is- 167 - farkas- 37,65,162,163,163 -oszi 19,278,279 fejvinig 179
BENGEFELEK 167 - henye 18,19,21,35 ,162, 163 - Speta- 281 fenyosparga 315
berkenye 53,61,66,123 - orsegi henye 21,163 - tavaszi 35,281 fenyperje 62
- Adam- 128, 129 BOROSZLANFELEK 163 csipkeharaszt - Javorka- 340,341,341
- Andreanszky- 131 borso - hegyi 38,84,85,348 - karesu 341
- bakonyi 131 - magas 36,44,154,155 - svajei 85 - magas 352
- balatoni 131 - takannany- 155 CSIPKEHARASZTFELEK 85 - nagyviragu 340,341,341
- bark6ea- 48,55, 126, 127 borzamag esitri FESZEKVIRAGZATUAK 233-253
- Bartha- 127,130,131 - osztn'ik 170, 171 - erdei 261 fodOt'ka
- Boros- 127, 127 buglyospMranJ; 41,92,93 - mohos 260,261 - aranyos 91
- budai 130,131 , 133,133 BURGONY AFELEK 201 csodabogy6 66 - fekete 41 ,90, 91
- Degen- 127, 127 buzavirag - 16nyelvu 19,21 ,35,44,286, 287 - f'orras- 38,90,91
- deli 44,48,55,124,125, 125, - szirti 249 - szur6s 19,21,35,44,286,287 - kövi 91
126 BUZERFELEK 169 CSODABOGYOFELEK 287 - mirigyes 41,90,91
- dunai 55, 126, 127 BÜKKFAFELEK 271 csomorika - zöld 41,90,91,91
- ernyos 55 bükköny 157, 159 - gyilkos 19, 37, 170, 171 FODORKAFELEK 89-91
- Gayer- 127, 127 - kunsagi 17 esormolya 56 fogasfr
- gerecsei 130,133 - pilisi 58,158,159 csuk6ka - b6kol6 215
- Hazslinszky- 55, 124, 125, 126 - tarka 159 - bozontos 196, 197 - harmaslevelu 38,214,215,215
- Karpati- 128,129 - vitez 159 - dardas 197 - ikras 40,45 ,214, 215
- Keller- 129, 131 - zalai 44, 158, 159 - magas 197 fogtekeres 335
- keszthelyi 127 bürök - vfzmelleki 197 forrasfU 222,223
- keveseru 128, 131 - foltos 175 esüdfU 153 fö1ditömjen
- 1isztes 48,55, 125, 126 celler - banizda1t 21 - nagy 171
- madar- 20,121 - kusz6 42,44,170,171 - edeslevelU 153
/: - magyar 125 cickafark 152,153
fUz 55
I - erdes - baber- 18,25,268,269
- nagylevelu 131, 133 - hegyközi 40,44,238,239,351 - feheres 48, 154, 155 - füles 19,268, 269
- osztrak 125 - homoki 56,239 - gyapjas 19,41,44,152,153,153 - hamvas 269
- Redl- 133 - Horanszky- 22,56,238,239,351 - h61yagos 153 - kender- 269
- rövidkareju 128,129 - kenyerbel- 238,239 - szartalan 152,153 - kosarköto 269
- sargaslevelu 127, 127, 128, 128 - magyar 239 - tekert 40,44,154, 155 - parti 22,268,269
- Simonkai- 129,130 - nemes 56 - zaszl6s 155 - szürke 269
- vertesi 127, 129 - Tuzson- 239,351 csülleng füzeny
bibiresvirag 315 ciklamen - festo 37,212,213 - a1aesony 165
- illatos 319 - erdei 17,19,20,21 ,35,37,266, daravirag - apr6 165
- j6szagu 318,319,319 267 - köver 45,216,217
- lenlevelu 164, 165
- szun'yo~labu 318,319,319 csajkavirag 58, 152,153, 153, 155 dereee - zsellerkeszerCi 165
BODZAFELEK 177 esalan - erdei 165
FÜZENYFELEK 165
boganes 245,247,249 -kievi 267 - vizparti 42, 164, 165
füzertekercs 325
- esüggedo 245 -kis 267 dudafürt - nyari 38,41,324,325,325
- horgas 245 - kusz6 267 - pukkano 161
- oszi 18,36,40,44,296,324,325,
- magyar 40,45,244,245 -Iapi 18,21,266,267 dudamag 170, 171
-osz 325
245 - nagy 267 eger
- szürke 31,244,245 FOZFAFELEK 269
CSALANFELEK 267 - hamvas 269
- utszeli 245 füzike 165
cselling 17, 19,49,88,89 - havasi 19,44,268,269
boglarka CSELLINGFELEK 89 269 galagonya
- mezgas
- beka- 115 - egybibes 37, 123
csengettyuvirag 18,32,43,230, 231,231 - zö1d 269
- buglyos 17, 19,22,114, 115 19,35,4 1,272, 273,273,289 - fekete 37,122,123
csenkesz 53, 54 egyhajuvirag
- csorös 44,114,115, 115 - dalm:it 344,345,345 191-195 ga1aj 275
ERDESLEVELOEK
- nadi 18,114,115 - erdei 343 ernyoskörtike 44,224,225,229 gamandor
- selymes 114,115,115 - hegyi 343 ERNY6SVIRAGZATUAK 66,169-175,177 - fenyer- 350
- torzsika- 115 - lila 21,344,345 167 gazl6 168, 169
er6sfU
- villas 115 - magyar 345 estike GAZLOFELEK 169
BOGLARKAFELEK 109-119 - orias 343 - erdei 209, 215 genyote 273
boldogasszony papuesa 317 - pan non deres 345,345 - hölgy- 208, 209,215 gerbics 41,44,59,316,317
bordaharaszt 101 - pannoniai 345 - Vrabelyi- 53,54,62,208,209,209 gerebesin
bordapMr~ny , 19,21,44,100,101 esepplen 21 ezüstaszott 259 - esillag- 233
BORDAPAFRANYFELEK 101 csermelyciprus 21,22,218,219 ezüstfa gfmharaszt 89
borgyöker 58 csetkaka - keskenylevelU 163 gfmnyelv 89
- gyCirCis 175 - suru 324,325 EZÜSTFAFELEK 163 gimpafrany 19,35,4 1,88, 89
bork6r6 - tojasdad 325 ezüstvirag 43,258, 259 g61yahfr
- erde i 109,118,119 csikOfark 19,22,41,102,103,348 fanyarka 44, 120, 121 - moesari 237
- hegyi 117 CSIKOFARKFELEK 103 - szirti 121 g61yaorr
- kekes 56,116,117 esillagvirag 53,62 farkasbogy6 44,200,201 - eseh 40
- közönseges 117 - Duna-völgyi 280,281,281 fätyolvirag - erdei 184, 185
- sziklai 17,116,117,117 - erdelyi 35,280,281 - buglyos 255 - mezei 185
borostyan 350 - hegyi 280, 281 - homoki 20,40,254,255 - moesari 185
boroszlan -Iigeti 281 - mezei 255 GOL YAORRFELEK 185

406 407
 gombafU - iIIatos 18,43,276,277 homokliliom - eifra 18,19,31,36,48,49, 264,
- cingar 263 - medve- 279 - agas 285 265,265
- nagy 32,37,262, 263 - pezsma- 278, 279 - fürtös 284, 285, 285 - lisztes 19, 20,24, 31,264, 265
gömböskosbor 32, 311,314,315 - sötet 277 homoktövis 162, 163 - medvefül- 265
görvelyfU - szarvas 276,277 homokviola 217 - sugar- 46,264,265,265
- barsonyos 202,203 hagymaburok 20,21,36,37,39,322,323, h6vinig 295 - szartalan 19,35,36,264,265,265
- göcsös 203 323 hölgymal 54, 253 - tavaszi 36, 265
- szarnyas 203 hamuvirag - keskenylevelii 250, 251 KAN KALINFELEK 263-267
- tavaszi 202,203 - sziberiai 18,21,43,45,237, 238 - reti 251 kardvirag 61
gubovirag HANGAFELEK 221 - rez~s 47,243,250,251 - moesari 44,53,59,286,287,287
- magas 179 hangyaboganes 246,247 - tatrai 17,31,45,250,251 - rHi 18, 32,33,286,287,287
- sziveslevelU 20,178,179 - nagyfeszku 247 hölgypafrany 20, 96 KERESZTESVIRAGUAK 207-217
GUBOVIRAGFELEK 179 harangcsillag 40,44,230, 231 HÖLGypAFRANYFELEK 101 keseriifU
gurgolya haranglab hllnyor - kigy6gyökerii 218,219
19, 108,109, 119
- homoki 173 harangvirag . - illatos 105 - vidra- 219
231
- magyar 18,48,49, 172, 173 - kisvin\gli 105 KESERUFUFELEK 219
- csalanleveLU 231
- szürke 173,175 - pirosl6 40,44,46,104 , 105 kigy6kapor
- csom6s 231
- zöldes 173 HUNYORFELEK 105-109 - sarga 173
- halvany 231
gyapjusas 66 husang - zöldes 172,173,175
- hosszufüzerii 19,44,230,231 - magyarföldi 17, 19,21,31,36,42,48,49,
- hüvelyes 15, 19,25,326,327 - szeleslevelii ki~y6n~'elv 32,41,88,89
36,39,230,231 174,175
- karcsu 327 KIGYONYELVFELEK 87-89
HARANGVIRAGFELEK 229-231 ibolya
- keskenylevelii 18,326,327,327 kfgy6szisz
harmatfU - borzas 221
- szeleslevelii 35,326,327,327 - magas 195
- hosszukaslevelfi 31,38,219 - csodas 221
- vekony 32,326,327 - piros 44,194,195
- kereklevelii 18,19,21,31,44,46,218, - cSllklyas 221
gyertyan - terjöke- 191,195
219 - dombi 220,221
- keleti 22,44, 46,49,266,267 kikerics 57,289
- közepes 31 , 219 - sarga, 220,221
;\ - közönseges 267 - homoki 37,41 , 272, 273
! \ HARMATFUFELEK 219 !BOL YAFELEK 221
gyfkfU 58 - magyar 19, 20, 31,35,44, 59 , 65,
harmatkasa ikravirag
- fehervinigu 197 272,273
- vfzi 347 - borzas 209
- közönseges 197 - aszi 273
hars - egyenes 209
- nagyviragu 196,197, 197 kiralyharaszt 84, 85
gyikpohar - kislevelCi 20 - havasi 44, 46,208,209
37,42, /84, 185 KIR AL YHARASZTFELEK 85
gyfkvirag - nagyleveLU 20 - lornyos 209
171 kiralyne gyertyaja 18, 19,34,41,44,272,273
gyopar hegyipafrany 92,93, 101 imola 54, 249
237 kiralypc\frany 85
gyömbergyöker hemlokfenya - budai 22,30,35,37,40,246,247 44,134,135
kisparl6fii
- erdei 137 - keleti 103 - dahm'it 40 19,21,35,282,283
koekasliliom
gyöngyike here - dunantuli 247
kocsord
- eper- - egyviragu 151 - hegyi 249
35,53,278,279 - bllglyos 175
- fürtös - földbentermo 150, 151 - Sadler- 247
279 - homoki 173, 174, 175, 175
- h61yagos 31,40, /50 , 151 - szirti 248, 249,249
gyöngyvessza - magasszaru 21,174,175
herics - tarka 249
- csipkes 119 - mocsari 171
- erdelyi 21,33,35,41,49,55 , 116, - töviskes 247
- fiizlevelii 118,119 - sziki 34, 173,174,175, 175
117,117 - Triumfetti- 248, 249
- közönseges 119 konkoly 35 , 37,47,252,253,253
- tavaszi 29,35,37,40,55,116,117, - vastövu 247
- sziklai 119 - vetesi 253
117 fnm
- szirti 118,119 KONTYVIRAGFELEK 347
- volgai 21,55,117 - kalinca- 195
gyöngyvirag 19,295 korallgyöker 314,315,315,323
hfdar - szennyes 39, 194, 195
gyujtovanyfU koronafürt
-Iandzsas 271 istac
- Bieberstein- 22,200,201 - magas 223 - bokros 160, 161, 161
- hibrid 201 - sziveslevelü 19, 145,270,271 - hüvelyes 161
- vfzi iszalag
- keskenylevelU 201 271 - nagylevelU 160, 161
- havasi 112,113, 113
- közönseges 201 HfDöRFELEK 271 - sarga 160,161, 161
- reti 35,37,40, 65,112, 113, 113
- rekettyelevelil 201 hfz6ka - tarka 161
iszapfil
gy ilrilvirag - havasi 18, 19,31,207 - terpedt 19,160,161,161
- hevero 22,37,42,202,203,223
- b6kol6 233 - közönseges 207 korpafil 225
- jöveveny , 203
- fürtös 232,233 -Iapi 20,40,206,207 JAMSZGYOKERFELEK 345 - alpes i 83
gyilszilvirag 61 holdruta jegenyefenya 103 - bükki 85
- gyapjas 35,47,67,204,205,205 - agas 38,86,87,87 kabakpity6ka 353 - havasi 83
- piros 205 - kicsiny 87 kaka - kapesos 41,44,82,83,83,85
- rozsdas 31,204,205,205 -kis 42,44,86. 87. 87 - tengermelleki 19 - kigy6z6 41,82,83,83,85
- sarga 205 - sokcimpaju 39,86,87, 87 kakasmandik6 19,21 , 35,62,282,283 -Iapos 83
habszegfii - virginiai 20,86,87. 87 kakastarej 56 - reszeg 21,41,44,83,84,85
- sargas 19,44,49,252, 253 holdviola - pos va ny- 44,56, 202 , 203 - tö!cseres 83
hagyma - erdei 214,215, 215 kakascfmer 56 KORPAFUFELEK 83-85
- bugas 41,276, 277 - evela 215 kakllkkfil 199 kosbor
- bunk6s 37,40,276,277 - kerti 47,215 kakukkszegfil - agar- 33 , 296,306,307
- erdes 277 - repas 6, 214, 215, 215 - barsonyos 35,41,235,252,253 - biboros 34, 35,308,309,309,311
- ereszes 277 h6lyagpc\frany kakukktorma - füles 308,309,311
- gyfk- 277 - törekeny 101 - harmaslevelii 24,351 - majom- 44,49,59,308,309,309
- gyazelmi 279 homokhur kalmos 34,47,346,347 - moesari 35,41,306,307,307,309
- havasi 18,21,34,36,44,278, 279 - hegyi 181 kankalin 57 - poloskaszagu 306,307,307,321

408 409
 •

- pompas 306,307,307,309 - mogyor6s 157 - nyulank 37,40,284,285,285 - elbai 22,296,297,298,299,299,

- sapadt 19,309,310, 311,311 - sapadt 40,156, 157, 157, 159 - pusztai 285 301
-sömörös 296,310,311,311 - tarka 159 - üstökös 285 - karcsu 22,41,296,297,298,299,
- tarka 44,59,296,310,311,311, - tavaszi 159 Imijvirag 108, 109 301
315 len nUlk - kislevelü 296,297,302,303,303
- vitez 41,308, 309,309 - arlevelii 180, 181 - bujdos6 113 - mocsari 15,41,42,296,302,303
KOSBORFELEK 55,61,65,296-325 - borzas 16,180,181,181 malna 123 - Müller- 296,297,299,300,301,301
kotuliIiom 283 - dolomitlak6 181 malyva 136 - Norden- 22,296,297,298,299,301
- koekas 283 - evelo 181 mandula - piroslo 296,300,301,348
koMr - hazi 181 - törpe 41,44,134,135 - pontuszi 296,297,301,352
- magyar 45,46,260,261 - hegyi 181 margitvirag - szeleslevelü 296,297,300,301,301
- sziklai 261 - pilisi 18, 19,20, 21,31,39,44,48, - kesoi 239 - Tallos- 352
- tavaszi 261 49,54,180,181 - 6rias 239 - vörösbarna 22,296,302,303
kökörcsin 57 - piIisszentivani 181 - reti 239 nyfr
- fekete 54,110,111, 111 - sarga 180,181,181 . - Tisza-parti 238,239 - közönseges 267
- hegyi 110,111, 111 LENFELEK 181 martilapu 237,351 - molyhos 18, 19,2~43,266,267
-Ieany- 19,24,34,35,36,40,54, lepkeszeg mereggyilok, - szorös 267
108, 109, 111 - bakszarvu 19,44,49,154.155 - közönseges 169 NYIRFAFELEK 267-269
- magyar 19, 32, 33, 36, 109, 110, 111, - franeia 155 - magyar 49, 55, 168, 169 nyulfarkfü 339
111 LIBATOPFELEK 261-263 metelyfü 37,42, 102,103 - budai 45,338,339,339
- tlitogo 19,24,32,36,110,111 LIGETSZEPEFELEK 165 METEL YFÜFELEK 103 - erdelyi 338,339,339,341
korislevelu-ezerj6fil 167 liIiom metelyk6r6 171 -lapi 43,339,340,341
körte 59 - turban- 34,55,57,282,283 meteng - magyar 338,339,339
- gyapjas 124,125,125 - tüz- 46,282,283 - kis 183 - tarka 338,339,339
- magyar 125 - tüzes 283 - nagy 183 nyulfüle 235
- molyhos 125 LILIOMFELEK 271-285 - puszta.i , 44,182,183 nyulszapllka 153
- vastaggallyu 125 lizinka METENGFELEK 183 orbanefü
J körtike 59,229 mezpazsit
I - berki 351 - hegyi 225
- egyviragu 41,228,229,229 - fürtös 32 - magyar 38 - hevero 203
- gyöngyviragos 228,229,229 - penzlevelCi 165 moesareiprus 16 - karcsu 224,225,225
- kereklevelü 41,56,226,227,227 lone moesarpafrany 93 - közönseges 225
- kis 41,55,56,226,227,227 - fekete 22,176,177 müge 275 - moesari 225
- közepso 38,40,53,56,226,227,227 - jerik6i 176, 177 - olasz 40, 168, 169 - pettyes 224,225,225
- zöldvinigu 226,227,227 - ükörke- 177 - szagos 169 - szakallas 21,40,44,224,225,225
KÖRTIKEFELEK 225-229 lorom nadraglllya 201 ORBANCFÜFELEK 225
kotörofil nadtippan
- sziki 352 orgona
- apr6 147 lueerna - dardas 343 - J6sika- 47
- bibireses 40 - erdei 343
- apr6 151 oroszlanfog
- buglyos 147 -Iapi 18,45,342,343 253
- arab 151 - közönseges
- fürtös 19,146,147,217 - pirosl6 22,342,343 251,252,253
- korongos 38,150,151 343
- szoke
- siska-
n -.~e~'yi n , , 146, 147 - töviskes 150, 151 ökörszem 57,236,237,241
KOTOROFUFELEK 147 - szöszös 343
maeskagyöker ördögharaptafU 179
kotöroszegfCi 255 - tarka 342.343
- bodzalevelU 176, 177, 177 ördögszem 179
kövir6zsa nagyezerjofü 35,40,166,167
147,217 - egyszerulevelii 350 - galambszfnCi 179
-fali napraforg6. dfsz- 237
143 - harmaslevelii 17, 19,176,177 - mezei 179
nareisz
- gömbös 142,143, 143 - keskenyleveIU 177 - szürkes 178,179
- csillagos 19,21,31,294, 295
- hazi 142,143, 143 - orvosi 177 - vajszfnCi 179
- feher 295
- rozsas 142, 143, 143 MACSKAGYÖKERFELEK 177 örmenygyöker 34,47,67, 234, 235,235
nefelejes
- sarga 142,143, 143 macskahere 41,200,201 örvenygyöker 235
- erdei 195
kupvinig macskamenta oszir6zsa
- gyepes 194,195
- borzas 237 - borzas 22,44,46,198, 199 - moesari 195 - csillag- 40,232,233
lagyvirag MACSONY AFELEK 179 - gyapjas 39,41,44,58,232,233
- sziklai 19, 194, 195
- moesari 323 madarbirs 22, 121 - pettyegetett 34,232,233
noszirom
laposkorpafü 225 - rekete 40, 56,120,121,121 290,291,291 - reti 233
- apro
- Issler- 61,83,84,85 - közönseges 121 - fatyolos 18,292,293,293 - sziki 233
- közönseges 41,82,83,83 - molyhos 120, 121, 121 - homoki 41,290,291,291 paesirtafil
- tö\cseres 61,82,83,83,85 - nagy leveIU 121 -kek 291,293 - nagy 65,166,167
IMonya 42 - pannon 56, 121 293 - sziberiai 17
- kores
- esigasmagvu 223 - piros 56,120,121, 121 - magyar 32,41,290, 291,291 - üstökös 167
- haromporz6s 223 - szirti 121 - moesari 293 P ACSIRTAFÜFELEK 167
- magyar 66,203,222,223,223 madarfeszek 67,314,315,315 - pazsitos 15,41 ,292, 293 pajzsika 41,56,61 ,96
- pocsolya- 22,30,37,42,222,223 madarsisak 41 - sarga 21 - erdei 20,93,95
LATONYAFELEK 223 - feher 320,321 - sziberiai 18,38,292,293,293,348 - hegyi 94,95,95
lednek 159 - hosszulevelCi 321 - tarka 41,290,291,348 - pelyvas 94, 95
- bors6alaku 157 - kardos 320,321,321 - törpe 291 - szalkas 94,95
- borsokepu 44,156,157, 157 - piros 320,321 NOSZIROMFELEK 287-293 - szeles 94,95,95
- erdelyi 158,159 madartej 285, 289 noszofCi 41,53,62,296,297 - tarajos 19, 92, 93
- hegyi 21,56,158,159 - csillaros 37,59,284,285 - bfboribolya 301 PAJZSIKAFELEK 93-95,99
- magyar 56,156,157, 159 - erny6s 285 - bugaci 22,296,298,299,303 palastfU 53,56,61,62,136
- mocsari 38, 156, 157, 157 - gömbtermesii 37,41,284,285,285 - csorös 296,297,300,301 - bozontos 139

410 411
 - esipkeslevelU 136,138,139 ribiszke strueeharaszt 47,93,100,101 TARNICSFELEK 185-189
- havasi 140. 141 - arany 147, 149 struccpafnlny 101 tarnicska S6
- hegyeskarejiJ 136,140,141,141 - berci 44, 146, 147, 147 sulyoktaska 19,46,212,213 - esinos 39,188,189, 189
- hegyi 138, 139, 139 - fekete 147, 148, 149 sulyom 16,36,43,164,165 - hegyi 189
- hullamoslevelli 136, 139,349 - havasi 146, 147 SUL YOMFELEK 165 -liv6niai 189
- keeses 139,140,141,141 - verpiros 149 süIl6hfnär 263 - mocsäri 189
- kopasz 141 - vörös 147 - gyGrGs 263 - osztrak 19,41,42,188,189,189
- közönseges 138,139, 139 RIBISZKEFELEK 147-149 szädor - premes 187
- magyar 138,139 rigopohar 18,20,35,38,44, 3 16,317 - borostyän- 350 tars6ka 213
- puha 136 rig6szegfU 181 - deres 350 - galleros 211
- reti 140, 141 r6zsa - kekes 185 - hagymaszagu 21
- szürkezöld 139 - berci 123 - martilapu- 351 - havasalji 23,351
- vekonyszaru 136, 349 - havasalji 44, 122, 123 - törpe 185 - hegyi 31,210,211,211
palka 329 - szentendrei 19,122, 123 szälkapelje 335 - Janka- 44,210, 211, 211
pamacslaboda 15,44,262, 263 ROZSAFELEK 55 , 119-141 szalmägyopar - osztrak 44,210,211
papucskosbor 317 rueaöröm 30, 37, 102, 103 - homoki 35,236,237 - Sätor-hegyi 211
pariagfU 29 RUCAÖRÖMFELEK 103 szamarkenyer - Sehudieh- 210,211,211
parl6fU 135 RUTAFELEK 167 - feh er 247 TATOGATOFELEK 56,201-205
pasztortäska 213 safrany 273 - kek 17,41,246,247 tatorjiin 18,21,24,35,44,206,207
pa}k6cfm H 161 - Csapody- 289 szeder Teleki-vinig 19,46,47,57,67,234,235,
PAZSITFUFELEK 332-345 - feher 21,59,273,288,289,289 - kövi 122,123 235
pazsitszegfU - illir 21,44,46,47,67 ,273,288, szegfU 223 teItemeto 21,47,67,104,105
- havasi 223 289, 289 - homoki 257 ternye
- magas 34,222,223 - karpati 35,45,47,67,288,289 - balti 22,255,256,257,257 - homoki 213
peremizs 237 - tarka 19,41 ,288, 289,273 - barat- 259 - sziklai 212,213
- baranyai 49,234 , 235 salamonpecset - bug1yos 38,254,255 - szirti 213
- borzas 235 - örvös 275 -dunai 254,255 16,18,19,21,22,35, 37,43,
/ - fUzlevelfi 235, 237 - pavafarklI 274,275 - dunantuli 259
tiszafa
102, 103
- hengeres 235 sallangvirag 296 - kesei 20,22,254,255,257 TISZAFAFELEK 103
- pompas 235 - adriai 41,296,316,317 ,3 17 - korai 17,31,255,256,257,257 tisztesfG
- reti 235 - bibor 38,296,316,317,317 - korai feher 257 - erdei 199
- selymes 234, 235, 235 sargaliliom 275 - Lumnitzer- 36,255,256,257,257 - havasi 39,198,199
pereszleny sarkanyfU - magyar 259 toalma 19, 164, 165, 203
- parlagi 199 - deli 197 - mezei 258, 259 t6csagaz 263
- szirti 21,31,42,44,49,58,198, - eszaki 33,196, 197, 197 - nagy 53,258,259 t6csahUr 165,203
199 - osztrak 31,196,197, 197 - Istvan kiraly- 36,255,256,257,257
torma
pelje sarkvirag - tartos 16, 19,20, 44,59,258,259 44,208, 209
- debreeeni
- hegyi 352 - ketlevelü 19, 20,318,319,319 - tollas 257 - közönseges 209
- henye 40 - zöldes 318,319,319 SZEGFOFELEK 165,253--261
tölgy
- ligeti 343 sas 64, 66, 335 szell6r6zsa - magyar 44,47,58,270,271
- magyar 342,343 - arnyeki 330,331 - berki 113 16, 17
törökpirosft6
pikkelypiifrany 17,19,88,89 - borostas 44,328,329 - erdei 29,40,112,113, 113
tövisperje 17
-magyar 41,89 - bunk6s 331,352 - harmaslevelG 112,113,113 18,25,29,31,45,134,135
tozegeper
-nyugati 89 - dunantuli 331 - havasi 113 45,334,335
tiizegkaka
PILLANGOSVIRAGUAK 149-161, 185, - erdei 329 szemvidit6fU 56
- feher 335
pimp6 135 - eszaki 44,330,331,352 szirtipiifrany 18,19,29,61,62,70,71,
JOO, 101, 101
tozegmoha
piritogyöker 34,44,344,345 - gyapjasmagvlI 19,330,331 - deli 70,71,76.80,81,81
101 - berzedt
pitypang 253 - hengeres 44,328,329 - eszaki
- cs6nakos 73
poloskamag 41 - merges 40,330,331 - havasi 100, 101, 10 I
- karesu 71,77,77
- fenyes 37 , 59,260,261,261 - nyulank 329 - pillas 101
- nagy 71,72 , 73,73 ,8 1
- szürke 37,59, 260,261, 261 - palka- 43,328,329 SZIRTIPAFRANYFELEK 101
TOZEGMOHAFELEK 70-81
poloskavesz 108,109,135 - posväny- 32 szitty6 335
tOzegorehidea 22,25,322,323,323
PORCSINFELEK 223 - rostostövG 329 - ten erp a!'ti 44,292,293
rejtoke 22,44,212,213 - sargas 331 6
SZITTY FELEK 293 tOzegpafrany
- hegyi
44,92,93
93
rekeny6 207 - szürkes 328,329 sz616
167 - mocsari 93
rence - tavaszi 331 - bortermo
166, 167 TOZEGPAFRANYFELEK 93
- apr6 207 SASFELEK 325-335 -ligeti
- Bremi- sasliliom - parti 167 tozike
207
167 - nyari 294, 295, 295
- kis 206,207,207,348 - sarga 17,19,21,274,275 - sziklai
167 - tavaszi 19,35,44,294,295,295
- közönseges 207 Scopoli-fG 201 SZOL6FELEK
-Iapi 44, 206, 207, 207 selyemk6r6 33 tamariska 219 tüd6fG
T AMARISKAFELEK 219 - barsonyos 191
- pon~yola 207 SELYEMKOROFELEK 169
tarackbuza 335 - keskenylevelG 41 , 190, 191
RENCEFELEK 207 seprofG
- homoki tarnies 66 tünderfatyol 188, 189
repcseny 261
- feeske- 186, 187 tünderfürt 19,35, 134, 135
- halvanysarga 216,217,217 sisakvirag
- magyar 40,216,217,217 - farkasölO 106,107, 107 - kfgy6- 187 tünderr6zsa
216,217,217 - kares 1I 56, J06, 107, 107 - kornis- 18,35,42,186,187 - feher 35,118,119
- sziklai
- szürke 217 - meregölo 106, 107 - premes 186,187, 187 - nflusi 16
repkeny - moldvai 44,106,107, 107 - Szent Laszlo- 186,187,187 TÜNDERROZSAFELEK 119
- kerek 169 SOVIRAGFELEK 223 - tüdo- 187 tyukhUr 203

413
412
 tyuktarej - bugas 204 . 205
- apr6 275 - hosszulevelU 205 PROTECTED PLANTS OF HUNGARY
- cseh 17, 274,275 - macskafarku 205
- fi6kas 43,274,275, 275 - szürke 204 . 205 SANDORFARKAS
-kis 275 - vandor~ 353
- vetesi 275 verto This book has been published with cooperation and with an in Hungary. The chapter contains also citations from the current
ujjaskosbor 296 - bibircses 192, 193, 193
- bodzaszagu 32,41,59,310,311,311 - borzas unprecedented concentration of the majority of professional Nature Conservation Law, and presents problems and prospects
192,193, 193
- erdei 32,296,312,313,313 - homoki 44,192,193, 193 and amateur botanists of Hungary. It describes completely each of the active nature protection.
- foltos 40,296,312,313,313 - tornai 39,44,48,49,192,193, 193 of oUf protected plants, written by 28 acknowledged authors
- hUsszinu 20,41,307,312,313, 319 vesepafrany 41 , 61 , 96 and with contribution of many Hungarian and several foreign The next chapter (Intel'llational Red Lists and
- szeleslevelU 32,59,312,313,313 - dardas 38 55,96,98, 99,99 photographers. Conservation Agreements), reviews the mentioned docu-
utifii - diszes 55. 98, 99, 99
- erdelyi 65,182,183 ments, namely, the IDCN Red Lists, the CORINE Biotopes
- karejos 41 , 55,56,98. 99,99
- ezüstös 182,183, 183 - szorös 98. 99 . More than eight years of research, data collection and pho- Programme, the Bem Convention and CITES, in relation ofthe
-Iandzsas 183 vetOvirag 17 tographing had preceeded the publication of this book. During Hungarian situation, including lists of species.
- magas 183 vidrafii 18,19,20,31,34,188,189 these years, an enOimous amount of CUITent data came from
- 6rias 18,22,39,43,65,182 , 183 VIDRAFUFELEK 189 230 field botanists which contribute considerably to usefulness The chapter Vulnerability of the Hungarian Flora is the
- reti 183 vitt\zvirag 307,315,320,321
UTIFUFELEK and applicability of this work. first approach (with many examples) to elassify the threatening
183 vfzicsillaghUr 203
üröm 350 völgycsillag factors of the native plant species, either on habitat sc ale or on
- mezei 185 - nagy 168, 169 In the first chapter (What to do for the Hungarian Flora), population scale, fuH with useful and instructive informations.
vadkörte zabfii the author points out that protection of the nature (ineluding the It is followed by the list of extinct and lost plant species of
- közönseges 125 - tömött 340,341 plants) is a public matter, and effective protection is possible Hungary and definitions of the categories of vulnerability.
- magyar 39,49,124,125,125 zan6t only by a proper attitude and by a elose following of written Human activities are often dangerous to the flora and vegeta-
vajvirag - borzas 149
-apr6 22,31 , 44,184, 185, 185 - buglyos and unwritten rules. All of us are responsible for our environ- tion, but -rarely - there are positive examples too. It is the con-
J
149
I - bfboros 185 - feher 148,149, 149 ment and for conservation of the natural habitats, ineluding cIusion of this chapter.
- borostyan- 19,350 - gombos 149 their plant (and, of course, their animal) species. A basic
- deres 24, 185,350 - Heuffel- 44, 148, 149 requirement is to follow the nature conservation laws, but a Some geobotanical knowledge is important for botanists,
- dohanyfojt6 185 - pillas 148, 149 more effective contribution is registration of our findings - field even for amateurs. Reading the chapter Introduction to the
- homoki 185 zaszpa
- kekes 184,185 data about protected species and habitat occurences - and Geobotany of Hungary, one can leam the basic concepts of
- feher 22,31,37,270,271
- martilapu- 351 - fekete 271 notion of them to the conservation authorities. lt is supported by this matter, as geobotany, flora, vegetation, floral element,
- törpe 185 zeller a sketch map and availability of the National Park Directorates, endemics, relict species, nativity, and so on. The spectrum of
- üröm- 185 - kusz6 171 in Appendix of this chapter. the Hungarian flora is illustrated by a comprehensive diagram
VAJVIRAGFELEK 185 zergeboghir 18,21,47,56,104,105 and with examples taken from the protected plants. The second
vanizs16fCi zergevinlg 237
- havasalji 350
The second chapter of introduction deals with The part of the chapter describes the phytogeography and floristical
- hegyi 241
- havasi 350 - kaukazusi 35,49,240,241,241 Protection of the Hungarian Flora. Firstly, the question of division of the country.
- közönseges 350 - keleti 241 necessity of the nature protection (ineluding that of the plants)
varfU - magyar 19,34,35,40,59,240,241, is discussed, then, Hungarian conservation strategies and con- The chapter Systematics and Taxonomy of Plants is also
- erdei 178, 179 241 cepts of plant protection will be explained. In the next part of necessary for the reader. One can be familiar with the most
- feher 179 - osztrak 21,44, 240,241,241
- Kitaibel-
the chapter one can be familiar with the history of the plant pro- important concepts as taxonomy, taxon, systematics, "good"
36,45,178, 179 zöldike 315,319,322,323
- magyar 179 zsalya tection in Hungary, illustrated with many citations and exam- and "bad" species, supra- and subspecial taxa, that is, hierarchy
- mezei 37,179 - b6kol6 199 pIes. The precedents of it dates back more than 120 years. of the systematics. There are given infOlmations about the
varjuhaj - k6nya 21,31,33,36,41,198,199 Similar efforts were since the late 18-th century, and many pub- precedents of the generally adopted binominal nomenelature
- borsos 145 - Iigeti 37 lications wamed of decreasing of natural-like habitats and and its CutTent rules.
- deres 144, 145 zsoltina importance of inventory of the botanical rarities in the 19-th
- feher 145 - fenylo 248,249,249
- hatsoros 145 - festa century. In the first years of our century, many botanists pro- The next chapter (How to Use the Book) gives instructions
249
- homoki 144, 145 - sugaras 248,249,249 posed to protect some unique species and habitats of the and practical proposals. The graphics and sketch maps are also
- mecseki 144, 145 zsombekpafrany 93 Hungarian flora and private actions were made for their con- supportive. The main part of this book is a detailed description
VARJUHAJFELEK 143-145 zsurl6 103 servation. The first initiative was made by the local govemment of the protected plants of Hungary. The sequence of presenta-
varjuköröm - hosszu 81,103 of Sopron, West Hungary, in the year 1934; sorry to say, with- ti on follows the Hungarian systematics of S06, but sometimes
- erdei 228,229,229 - tarka 80, 81
- gombos 228,229,229 out any success. In the middle of this century, many experts we had to depart from it. In general, four species are presented
- teli 80, 81
veronika ZSURLOFELEK 81 proposed to protect the most important botanical regions and on each pairs of pages; the only exception are the SO/'bus
habitats. The first protected area was the Forest of Debrecen microspecies where it could be possible to place 6 ones on a
(Eastem Hungary) in 1939, followed by several other ones of pair of pages. On these pages and on some others as Sphagnum,
really unique from botanical viewpoint. The first protected several taxa are not illustrated by photo. Sketches, pictut'es and
plant on country level is Adonis transsylvanica, since 1971. introductory comments are given for determination of certain
Later, several further species had been declared to be protected problematic taxa as Sphagnum, Alchemilla, SO/'bus, Stipa,
on county level in West Hungary, which ones now are includ- Epipactis. In the headline (between two lines), the Hungarian
ed in the first general plant protection law, deelared in 1982, and scientific name of the given species and its family is found.
referring to 340 native species. This law was modified and sup- Under this, if necessary, there are mentioned the generally used
plemented in 1988, 1993 and 1996. Now 52 strictly protected synonyms. The first paragraph contains a describing of the
and 516 protected taxa (species and subspecies) are registered species (sometimes completed by gITaphics), then the season of

414 415
 its flourishing and fmiting (months given by Roman numbers)
Following this, one can read the complete list of the data of
occurrence of the species (in Hungary). The current and con-
trolled data are given in bold characters, the other - sometimes
uncertain - ones are printed in normal characters. On the maps,
it corresponds to point-like (e) and question (?) marks; (!
)marks are used for the possibly existing but not documentated
OCCUITeces. If a species has been extinct, it is used a t mark; but
the earlier documentated occurrences are mentioned in the text.
Under the map, it is given the geobotanical classification of the
species (abbreviated and underlined). The Comments provide
informations about difficulties of identification, confusion
chances and relative species. Then informations are given about
the vulnerability of the species on world scale and country scale
and its representation on any red list or international conven-
tion. Eventually, it is given the conservation value of them.
Closing the book, there are listed, sometimes presented cer-
,.
J
I
416
tain unique Hungarian plant species which are not protected
until now. Then a table classifies the fmit types of the protect-
ed plants of the country.
An added value is the large publication list, divided by dif-
ferent viewpoints.
Over the propagation of conservation, the goal of this book
is calling the attention. In order to form a notion about occur-
rence of the protected plants, and firstly, for protection of their
habitats, the authors ask the readers to inform the authenthic
conservation authorities and/or the authors if any new occur-
rences would be discovered.
This spectacular, exigent and at the same time professional
book will be a basic reference publication of the national edu-
cation of botany, conservation and environmental attitudes - as
the authors, contributors and editor hope.
A hizalom kepernyoje
A PAKSI ATOMEROMU TART KAPUKKAL VARJA
AZ ERDEKLODOKET
Az eromu l<itogat6központjat evente sokezren tekintik meg. Nagy
az erdeklodes az orszag egyetlen ipari meretu nuklearis letesftmenye
irant, amely nehany eve a teljes nyitottsag politikajat folytatja. A csak-
nem ezer negyzetmeteres alapterületu epületbe elozetes bejelentes nel-
kül is be lehet terni Budapest es Pecs között feluton.
A bejaratnal a hitogat6kat a "Paksi disputa" cfmu alkotas fogadja,
ahol elsetalhatnak a vilaghfru tud6sok mellszobrai között. Wigner Jeno,
Neumann Jiinos, Szilard Leo, Teller Ede es Hevesy György csevegnek
egymassal, visszatertek, hazajöttek közenk. Mellettük szikl<it repeszt az
atommag ereje, feltör a talajvfz. Az epületben levo kiallftas ember- es termeszetközpontu, nem az atomenergia dicseretet zengi, hanem
elhelyezi azt a hetköznapok vilagaban. A belepoket nem nuklearis berendezesek fogadjak, muszaki adathalmaz, hanem egy nagymeretu
akvariumot latnak a Duna elovilagaval. Karasz, törpeharcsa es marna fickandozik a vfzben, a hatterben parti taj az eromuvel. Az akvari-
um vizet, csakugy, mint a Dunaet, az eromubol visszatero hutovfz dusftja oxigennel. A kiallftas helytörteneti, neprajzi emlekekkel foly-
tat6dik, hogy majd eljusson a nuklearis energia alkalmazasanak egyszerusftett titkaihoz. Közben a latogat6 is "aktivizaI6dik". Gombnyo-
massai indfthatja a muködo maketteket, lehfvhatja az ot erdeklo kepes informaci6kat a szamft6gepek kepernyojere. Hozzajuthat a vilag
barmelyik atomeromuvenek legfontosabb adataihoz. Komoly eropr6b<it jelent, amikor villamosenergiat keil termelnie es a sajat fizikai
erejet felhasznalva versenyre kel egy konyhai turmixgeppel.
A sok erdekes ötlet egyike a "bizalom kepernyoje". Ennek segftsegevel barki betekinthet az eromu belsejebe, megtudhatja, hogy mi
törtenik abban a pillanatban a vezenyloteremben, az atomreaktor csarnokaban, vagy a villamosenergi<it eloallft6 generatorok környeken.
A l<itogat6 megismerkedhet az alternatfv energiaforassokkal is, maga kapcsolja be a napelemek aramköret es figyeli az eredmenyt. A
vallakoz6kedvuek a kiallftas vegen a vizsgaztat6gepeknel szamot adhatnak a megszerzett tudasr61. A sikeresen teljesftoket a hostessek
reklamtargyakkal jutalmazzak.
Az epület tetejen levo üvegkupolab61 panorama nyflik az eromure. Piheneskent a mini postahivatalnal meg lehet fmi az üdvözletet a
baratoknak, amelyhez a kepeslap, a toll es a belyeg ajandek. Sokfele tajekoztat6 prospektus viheto utraval6nak.
Aki tovabbi izgalmakra vagyik, es betöltötte mar a 16. eletevet, azt varja az atomeromu üzemi területe, ahol egy6ras seta soran, cso-
portos l<itogatas kereteben szakavatott idegenvezeto kfseretevel jarhat6k vegig a legerdekesebb reszlegek. Az erre a celra epftett üvegezett
folyos6kr61 tekinthetok meg a muködo atomreaktorok, a vezenyloterem es a hatalmas meretu turbina-generatosegysegek.
A liitogat6központ hetköznapokon 9 es 15 ara között, szombaton 9 es 13 között tart nyitva. A torladas elkerülese erdekeben javasoljuk
a csoportos liitogatasokat elore bejelenteni a 75/508-833-as telefonon. Az üzemi terület l<itogatasara hetköznapokon van lehetoseg, ezt az
igenyt kerjük legalabb harom hettel korabban jelezni. Ajanljuk kiallftasunkat a tanulmanyi kirandulasok egyik programjanak iso A lato-
gatas dfjtalan.
Varjuk vendegsegbe Magyarorszagot! Paksi Atomeromu Reszvenytarsasag
Tolna Megyei A Tolna Megyei Termeszetvedelmi Alapftvanyt 1995-ben helyi kezdemenyezesre a
Magyar Madartani es Termeszetvedelmi Egyesület Elnöksege alapitotta. A Tolna Megyei
Bfr6sag tevekenysegünket tart6s közerdekunek minosftve Alapftvanyunkat nyilvantartasba
Termeszetvedelmi vette. Az Alapftvany celkituzesei között kiemelt helyen szerepel a környezeti neveles, a gya-
korlati termeszetvedelem es a területi adottsagokat kiaknaz6, j6 ertelemben vett es szakmai-
Alapitvany lag felügyelt ökoturizmus alapjainak megteremtese. A közössegi igenyeknek megfelelve
Alapftvanyunk egyertelmu celja mindezek felett összefogni es koordinalni mindazon tarsadalmi szervezetek, intezmenyek es hat6sagok
munkaj<it, melyek megyenkben, illetve tagabb környezetünkben a környezet- es termeszetvedelem területen tevekenykednek.
Alapftvanyunk költsegvetesi tervezeteben elsosorban palyazati összegek, valamint szponzorok (termeszetes es jogi szemelyek) fel-
ajanlasai szerepelnek. Leven, hogy tevekenysegünkkel jelentos koordinaci6s feladatokat vallaltunk fel, megyenk önkormanyzatai es gaz-
dalkod6 szervezetei közül többen anyagi tamogatasukkal is segftik munkankat.
Alapftvanyunk valamennyi programjaban együttmuködesre törekszik a tarsadalmi szervezetekkel es az oktatasi intezmenyekkel egy-
arant. Ennek köszönhetoen tevekenysegünk szeles tarsadalmi biizisra epül Az Alapftvanyunkkal együttmuködo szervezetek szakem-
bergardaja gyakorta lehetove teszi komoly szakmai tevekenysegek megval6sftasiit, esetenkent atvaIlalva ezzel az allami termeszetvedelem
feladatait.
Az alapftas 6ta eltelt evek munkaja, eredmenyei, tapasztalatai kikristalyosodott, hogy a jövoben prioritasnak tekintjük muködesi
területünk termeszeti ertekeinek feltarasiit, kutatasiit es meg6vasat. Nem feledkezhetünk azonban meg a tagabb ertelemben vett termeszet-
vedelmi erdekek hatekony kepviseletenek szüksegessegerol, hiszen csak ez aItal va16sulhat meg az az összefogas, mely alapfeltetele min-
denfajta ertek megorzesenek.
Kerjük, keressenek minket, segftsek tevekenysegünket!
Tolna Megyei Termeszetvedelmi Alapftvany
7100 Szekszard, Martfrok tere 10. Postacfm: 7101 Szekszard, Pf.: 90
Telefon/fax: 74/316-722 Mobil: 30/9372-784
 FLORAELEM-RÖVIDITESEK -ho - hegy embri6. Az --seI szaporod6 fajokat apomiktikusoknak, apogämoknak populacio - e könyvben haszmilt ertelmezese: adott faj adott hel yen, egy
-hg. - hegyseg nevezzük (pI.: palästfüvek) idoben el6 allomanya
(az "ElöfOl"dulasa:" bekezdes reszekenl; -hh. - hegyhat archeofiton - fl6ninkba törtenelem el6tti id6kben betelepült növenyfaj posztglacialis reliktum - jegkor uHini maradvanyfaj
SIMON T. 1992 alapjon) -hv. - homokvidek area (areal) - elteljedesi terület preglacialis reliktum - jegkor el6tti maradvanyfaj
- karszt asszociaci6 - növenytarsuhis pseudopodium - a t6zegmohak ivarszelvei es nyeltelen sp6ratart6 tokja
-k.
a - azsiai -Keleti- autogam - önmegporz6 az ivaros nemzedekhez tartoz6 pseudopodiul110n fejl6dnek
K-
adv - adventiv - Küls6-Somogy boragoid - az erdesleveluek csahidjara (Boraginaceae) jellemz6, ahhoz reliktum - l11aradvanyfaj
KS
alp - alpesi hasonl6, ilyen jellegu reszupinacio - a legtöbb hazai orchideafaj viragaira jellemz6 folyamat,
Kis-A. - Kis-Alföld
-amerikai CITES - Washingtoni Egyezmeny melynek sonln a maglJaz (pI. a kosbor-, bang6-, bibircsvirag stb. fajok
am lus. - szfnvaltozat (Iusus)
degl'adacio - el6helyek, növenytarsulasok allapotanak valal11ilyen eseteben) vagy a kocsany (a n6sz6füveknel) 1800 -kaI, a t6zegorchidea
amphatl - amphiatlantikus Ny- - Nyugati-
- appennini kriterium szerinti leromlasa eseteben 3600 -kal) megcsavarodik.
app -po - patak
edenyes növeny - harasztok es viragos növenyek Vannak olyan fajok melyek viragai eseteben a reszupinaci6 nem megy
ark - arktikus spp. - fajok
endemikus, endemizmus - bennszülött vegbe (nalunk a bajuszvirag ilyen), de rendellenessegkent l11äs fajok
atl - atlanti subsp. - alfaj (subspecies)
epichil - egyes orchideak (pI.: n6sz6füvek, madarsisakok) mezajkanak egyes töveinek valamennyi vinigan vagy egyes vinlgain is elmaradhat.
balk - balkani Syn. - szinonima
csucsi resze rhizoidok - a mohakat a talajhoz rögzft6 fonalak
bor - bore~ilis szubkozm - szubkozmopolita
eutrof - lasd trotitas! rizoma - gyöktörzs, alt. vastag, rahiroz6 V. szaporft6 földbeni hajtas
cirk - cirkumpohiris -sZ. - sziget
exsiccatum - preselt növenypreparatum , rostellum - a bibe medd6, a pollennel kapcsolatban all6 kareja az
D -dei TarsLl. - tarsnev
fenologia - a növenyek egyedfejl6deseben szabalyos id6közönkent orchideaknal
dac - dacikus Tt. - Tiszantul
bekövetkez6 szakaszokat, a fenofazisokat (csfnlzas, kihajtäs, szarba rudcralis faj - romtalajhoz "ragaszkod6", azon el6
end - endel11ikus tv. - termeszetvedell11i
szökkenes, virägzas kezdete, teljes viragzas, mag-, ill. termesen\s spontan - honos faj: az utols6 ket evezredbell a Karpat-medence ter-
eu - eur6pai V: - vilagallol11any
kezdete, mag-, ill. termeshulläs) allapftja meg es terkepezi. meszetföldrajzi regi6jaban termeszetesen elOfordultak vagy el6fordulnak
eua - eunlzsiai -v. - völgy sporofiton - a növenyek ivartalan fejl6desi fazisa (nemzedeke), amely az
;i euszib - eurosziberiai var. - valtozat (varietas)
filogenetika - törzsfejl6des
ivaros folyamat eredmenyekent jön letre a megtermekenyftett petesejt-
fitocönologia -növenytarsuhlstan
E - eszak -vi. - videk
gametofiton - a növenyek ivaros fejl6desi fazisa (nemzedeke), amely a 001 es sp6nikat termel. Läsd meg gametofiton!
ill - ilIfr szada - nagyobb barlangok szajadeka, bejarati nyilasa
sp6rakb61 fejlodik es ivarsejteket terme I (pI.: mohanöveny, haraszt-
K -kelet JELÖLESEK szoloncsak - a szikes talajok nalunk fOkent a Duna-Tisza közen, me-
elotelep, magvas növeny embri6zsakja, ill. pollenje). Läsd meg spo-
kauk - kaukazusi AZ ELOFORDULAsI TERKEPEKEN Iyebb területeken el6fordul6 tfpusa. Laza talajan a s6felhalmoz6das
rofiton!
karp - karpati maximuma a felszfnen vagy annak közvetlen közeleben van. A talaj
genus - nemzetseg
kont - kontinentalis • - e16 adat geofiton - a földbeni hajtasokkal attelel6 (hagymas, gUl116s es gyök- szerkezet nelküli, jellemz6ek a feherl6 vakszik foltok. Atmenetei van-
kozm - kozmopolita ? - megkerd6jelezhet6 törzzsel rendelkezo) növenyek nak a szolonyec feh~.
köz - közep fajazonosftas glacialis reliktum - jegkori maradvanyfaj szolonyec - a szikes talajoknak nalunk els6sorban a Tiszantulon el6for-
med - mediterran t - hazankb61 kihalt faj gynostemium - ivaroszlop (orchideak) dul6 tfpusa. A kötött talajban a s6felhalmoz6das maximuma a felszfn
Ny - nyugat - hazänkban ujabban nincs herbarium - preselt növenygyujtemeny alatt 20-40 centimetwel van, emiatt a szolonyec sziki talajnak jel-
pann - pan non meger6sftve heterofillia - felemasleveh1seg. Egyazon növenynek egYl11ast61 jelen- legzetes vertikalis szerkezete van. Atmenetei vannak a szoloncsak feIe.
pont - pontusi tosen különböz6 alaku, tagoltsagu levelei lehetnek. szorusz - sporangiumcsopOl1 a pafranyok levelenek fomikan
szatl - szubatlanti GRAFIKAK MERETARANY AI hypochil- egyes orchideak (pI.: n6szofüvek, madarsisakok) mezajkanak szubalpin - alhavasi
szend - szubendemikus alapi resze szubmontan - közephegysegi
szib
sZl11ed
- sziberiai
- szubl11editemin
IT
= IOmm
WCN - Termeszetvedelmi Vilagszövetseg
kallusz - differencüilatlan sejttömeg
szukkulens - pozsgas, altalaban megvastagodott szaru, redukal6dott le-
velU vizet raktaroz6 hajtas vagy növeny.
5 mm kollin - dombvideki taxon - rendszertani egyseg, az osztalyozas valamely (tetsz6Ieges) szint-
1
EGYEB RÖVIDITESEK kög (discus) - a feszekviragzat kiszelesedett tengelyen ül6 csöves virä- jen ertelmezve (pI.: valtozat, alfaj, faj, gyujt6faj, tribus, nemzetseg,
,
T
gainak összessege csaJad stb.)
, I
lmm
± - töbre-kevesre .l.
I
mezotrof -Iasd trotirns! taxonomia - a rendszertan analitikus aga (a szisztematika viszont szin-
•.• X , •• - hibrid mikotrof - gyökergombak altal "taphilt" tetikus l11egközelftesu)
agg. - gyujtOfaj (aggregat mikroklima - kisebb tersegek (pI. barlang, dolina, töbör, pince stb.) tentakulum - rovarfog6 kivalaszt6szerv a harmatfUfajok levelein
species) SZAKKIFEJEZESEK RÖVID MAGY ARAzATA kömyezetükt61 elter6 eghajlata. A botanikai irodalomban a --t ket trofitas - a növenyi szervesanyag-termeles intenzitasa a vizekben, ami
BS - Bels6-Sol11ogy különbözo ertelemben hasznaljak. Sokszor az allol11anyeghajlatot, nagymertekben függ a növenyi szervetlen tapanyag-elhitottsagt61 es
BSz-sfk - Bereg-Szatl11äri-sfk adventfv, adv. - behurcolt (v. betelepftett) azaz a növenytakar6n belül fellelhet6 klimatikus tenyez6ket ertik alat- jelent6sen befolyasolja a biol6giai vfzmin6seget. Eutr6f: szervetlen
D-Tk. - Duna-Tisza köze alpin - havasi, ill. Alpokban elteljedt tao Tägabb ertelel11ben pedig egy különleges adottsagu kis terület (pI. növenyi tapanyagokkal j61 elhitott, növenyi szerves anyagot b6ven ter-
diszj - diszjunkt allogam - idegen l11egporzasu szurdok, töbör, lap, meleg deli lejt6) eghajlata mel6. Oligotr6f: keves szervetlen tapanyagot tartalmaz6, kis szerves
-e. -erd6 anabiozis - szunnyad6 elet. Igen kedvez6tlen körülmenyek közötl követ- montan - hegyvideki anyag termel6kepessegu. A vizek szervetlen növenyi tapanyagokban
f. - fomm kezhet be. Ekkor a szervezet eletfolyamatainak vegletekig val6 lecsök- neofiton - nalunk törtenelmi id6kben megtelepedett fajok (de val6 dusulasa (peldaul szennyvizek beömlese, ill. mutragyak
-f. - fOlTäs kenese reven 6rzi l11eg eletkepesseget. (Läsd a cselling l11egjegyzese- megtelepedesük ideje pontosan nem ismert) bemos6dasa) eutrofizaci6t okoz
-fs. - fennsfk ben!) oligotrof - lasd trofitäs! xeroterm - szaraz, meleg term6helyet kedvel6, ill. j61 tur6 növenyfaj
-felvidek apochrom - halvany viragszinu papillaszor - a növenyi OOrszövet felületnagyobbit6 kitur6dese vagy ilyen term6helyi felteteleket kfnäl6 tarsuhis, term6hely
-fv.
apogamia - az apomixis egyik formaja polikormon - sarjtelep zigomorf - ketoldalian szimmetrikus vagyis egy szimmetriasfkkal ren-
-dv. -dombvidek
apomixis - folyamat, mely sonin megtermekenyüles nelkül alakul ki pollinium - vinigportömeg az orchideakmll delkez6 (pI. arvacsahin virag)
H: - hazai allol11any(ok)
 VEDETT NÖVENYEK HAZAI T AJAINKON

1. Karejos vesepafrany (Polystichum aculeatum) es gimpafrany

(Phyllitis scolopendrium) a Bükkben

2. IIIatos hagyma (Allium suaveolens) es kornistarnics (Gen-

tiana pneumonanthe) a Bakonyaljan 1. 2. 3.
3. Selymes peremizs (lnula oculus-clzristi) es vitezvirag (Ana-
camptis pyramidalis) a Balaton-felvideken

4. Sarga len (Unum flavum) es mehbango (Ophrys apifera) a

Zalai-dombvideken
4. 5. 6.
5. Karpäti safrany (Crocus heuffelianus) es ligeti csillagvirag
(Scilla vindohonensis) a Bakonyaljan

j.
! :
6. Kakasmandiko (Erythronium dens-canis) es tavaszi tozike
(Leucojum vernum) a Vend-videken

7. Deli berkenye (Sorhus graeca) es erdei borkoro (Thalictrum

aquilegifolium) a Keszthelyi-hegysegben
7. 8. 9.
8. Homoki verto (Onosma arenaria) es kesei szegfii (Dianthus
serotinus) a Tengelici-homokvideken

9. Majvirag (Hepatica iwhilis) es szuros csodabogyo (Ruscus

aculeatus) a Szekszardi-dombvideken
10. 11. 12.
10. MHelyf6 (Marsilea quadrifolia) es rucaöröm (Salvinia na-
tans) a Mohacsi-sikon

11. Szartalan ~ankalin (Primula vulgaris) es epergyöngyike

(Muscari hotryoides) a Kel~ti-Mecsekben Fot6k:
Farkas Sandor: 3, 8,9, 10, 11.
Molllar V. Attila: 2,4,5,6,7.
1_. Tavas~i. h ri s (lIdoItLi' \l{'l7w{i.l')6$ fekete kökörcsin (Pul- Sulyok J6zsef: 12.
,l'(lIilll r1rIJ{elt,~i.\' sub r. It;sri '(/1/.1'1 a IMr6ball Videki R6bert: 1.

'.

Boritofoto: Sulyok J6zs.ef

A pilisi len (Unum dolomiticum) csak Magyarorszagon el.